Ez az új feladatgyűjtemény megőrizte a régi egyedülálló geometria feladatgyűjteményünk értékeit.

A tananyag-feldolgozás módja egyszerre teszi lehetővé a középszintű és az emelt szintű érettségire való felkészülést. Példaanyaga felöleli a teljes középiskolai geometria tana1 ';
, ^

Czapáry Endre Czapáry Endréné
•••••••••••

MATEMATIKA
Gyakorló és érettségire felkészítő feladatgyűjtemény III.
Geometriai fela d a to k gyűjteménye

azaz a síkgeometria, térgeometria, vektorok,
<c koordinátageometria h n n r r lin r ítn c r p n m p fr in t.é m n h n r r ik p t témaköröket.

Csete Lajos Hegyi Györgyné íványiné % ! Harró Ágota Morvái Éva Reiman István

. e^

V

tartalmaz gyakorlópéldákat és számtalan

zeli, a matematika gyakorlati alkalmazását

szolgáló feladatot. Szerzői és lektorai mindannyian a matematika tanításának kiváló, elismert szakemberei. A feladatgyűjtemény CD-mellékletében található a feladatok megoldása.

I.

Síkgeom etria

Középszint Emelt szint

II. T érgeom etria III. V ek torok IV. T rigonom etria V. K oordinátageom etria


O t t

Raktári szám: 16127/1

S 3

9 78963

074

N em zeti T ankönyvkiadó

Czapáry Endre
Czapáry

MATEMATIKA
Gyakorlo _ és érettségire felkészítő feladatgyűjtemény III.
Geometriai feladatok gyűjteménye
Középszint Emelt szint
1 1
*

E n d réi

Csete
,ajos

egyi yörgyné anyme arró
óta or v a i

/a
iim an

ván

N em zeti T an k ön yvk iad ó, B u dapest

Hasonló háromszögek ................................................................................................. Bizonyítási feladatok ................................................................................................. Számolási feladatok .................................................................................................... Szögfelezőtétel............................................................................................................ Magasságtétel, befogótétel ......................................................................................... Aranymetszés ............................................................................................................ Menelaosz tétele, Ceva tétele ...................................................................................... Hasonló n ég yszögek .................................................................................................... Háromszögek hasonlóságával megoldható fe la d a to k ............................................ Szelődarabok szorzata ................................................................................................. Hasonlóságon alapuló szerkesztések ......................................................................... Euler-egyenes, Feuerbach-kör, Simson-egyenes, Apollonius-kör ........................ Pitagorasz tételének alkalmazása .............................................................................

79 79 80 84 85 86 86 88 90 93 95 97 100

Területszámítás, területátalakítás és alkalmazásai................................................. 110 II. T érgeom etria....................................................... ; ...................................................... (Hegyi Györgyné - Iványiné Harró Ágota - Morvái Éva - Reiman István munkája) 121

Térelemek ....................................................................................................................... 121 Illeszkedési feladatok ................................................................................................. 121 Térelemek távolsága és hajlásszöge ......................................................................... 122 K ock a................................................................................................................................ 127

Téglatest .......................................................................................................................... 130 H a sá b ................................................................................................................................ 132 T etraéder.......................................................................................................................... 134 Gúla, csonkagúla............................................................................................................ 138 Gúla .............................................................................................................................. 138 C sonkagúla ................................................................................................................... 141 Poliéderek, szabályos te ste k ........................................................................................ H en g er.............................................................................................................................. Kúp, csonkakúp ............................................................................................................ Kúp .............................................................................................................................. Csonkakúp ................................................................................................................... 142 147 151 151 155

G ö m b ................................................................................................................................ 157 Összetett térgeometriai alak zatok ............................................................................. Egymáshoz illesztett testek ........................................................................................ Egymásba írt te ste k ...................................................................................................... Síkidomok forgatásával nyert te s te k ......................................................................... III. V ektorok....................................................................................................................... (A szerzők közös munkája) 160 160 162 167 169

Vektorok összege, különbsége és vektor szorzása szám m al........... .................... 169 Vektorműveletek alkalmazásával bizonyítható á llítá so k ...................................... 172 Vektorok felbontása összetevőkre ............................................................................. 176

Vektorok elforgatásával megoldható feladatok ......................................................177 Műveletek koordinátákkal megadott vektorokkal................................................ .179 Két vektor skaláris szorzata.........................................................................................181 Két vektor vektoriális szorzata ................................................................................. .183 IV. Trigonometria ............................................................................................................ 185 (Csete Lajos munkája) Szögek átváltása fokról radiánra és fordítva . ....................................................... ..185 Hegyesszögű trigonometriai alapfeladatok . . . i .......................................................185 Hegyesszög megszerkesztése valamely szögfüggvényének értékéből....................188 Nevezetes hegyesszögek szögfüggvényei .................................................................. ..189 Hegyesszögű trigonometriai feladatok .................................................................... .190 Egyenlő szárú három szögek .......................................................................................190 Téglalapok, rombuszok, paralelogrammák .............................................................. .191 Szabályos so k szö g e k ................................................................................................... .191 Körök érintői, körívek, körcikkek, körszeletek, h ú r o k ............................................ .192 T rapézok ....................................................................................................................... .194 Térelemek hajlásszöge ................................................................................................195 Vegyes, illetve összetettebb hegyesszögű trigonometriai feladatok ...................... .197 Vegyes feladatok .........................................................................................................197 Tornyok, hegycsúcsok és egyéb magasan levő tárgyak .............................................. .198 Körívek, körcikkek, körszeletek ................................................................................. 200 Egyenlő szárú háromszögek, derékszögű háromszögek, négyszögek.......................... 201 Trigonometrikus kifejezések ......................................................................................202 Szögfüggvények általánosítása....................................................................................204 Trigonometrikus függvények grafikonjai ................................................................206 Trigonometrikus egyenletek I. r é s z ........................................................................... 209 Bevezető alapfeladatok ...............................................................................................209 Alapvető feladatok ..................................................................................................... 209 Összetettebb fe la d a to k .................................................................................................212 Trigonometrikus egyenlőtlenségek I. r é s z ................................................................ 214 Bevezető alapfeladatok ...............................................................................................214 Alapvető feladatok ..................................................................................................... 214 Összetettebb fe la d a to k ............................... ................................ ................................ 215 Szélső értékfeladatok ...................................................................................................217 A szinusztétel alkalm azása.......................................................................................... 218 Bevezető alapfeladatok ...............................................................................................218 Alapvető feladatok ..................................................................................................... 218 Összetettebb fe la d a to k ................................................................................................. 219 Nehezebb fela d a to k ......................................................................................................221 A koszinusztétel alkalm azása...................................................................................... 222 Alapvető feladatok ......................................................................................................222 Összetettebb fe la d a to k ................................................................................................. 223 Nehezebb fela d a to k ......................................................................................................226

K1 14. A 42 cm hosszú AB szakaszt a C pont A-tól kezdve 2:5 arányban, a D pont pe­ dig 3:4 arányban osztja. Számítsuk ki a C és D pont távolságát. E1 15.A z A, B, C, D pontok ebben a sorrendben egy egyenesen vannak. Bizonyítsuk be, hogy az AB, BC, CD, AC és AD irányított szakaszok előjeles hosszára a következő öszszefüggés érvényes: AB ■CD + AC ■DB+ AD ■BC = 0. E2 16.Az A, B, C, D pontok egy egyenesen vannak (ilyen sorrendben). Bizonyítsuk be, hogy AC 2 • BD + CD2 ■ AB = BC2 ■AD +AB ■BD • AD. K1 17. Adjunk meg a síkon pontokat úgy, hogy közülük semelyik három ne legyen egy egyenesen. Hány egyenest határoz meg a) 4 pont; b) 5 pont; c) 212 pont; d) n pont? K1 18. Hány átló húzható egy konvex a) ötszög; b) tizenhatszög; c) n- szög egyik csú­ csából? K1 19. Hány háromszögre bontják a konvex a) ötszöget; b) tizenkétszöget; c) n-szöget az egyik csúcsából kiinduló átlók? K1 20. Hány oldalú a konvex sokszög, ha egy csúcsából 12 átló húzható?

K1 21. Hány oldalú a konvex sokszög, ha az egy csúcsából kiinduló átlók 18 három­ szögre bontják? K1 22. Egy konvex sokszög oldalainak és egy csúcsából kiinduló átlóinak számát öszszeadva 17-et kapunk. Hány oldalú a sokszög? K1 23. Hány oldalú a sokszög, ha 27 átlója van?

K1.GY 24. Egy játszótéren hét fa áll, mindegyik mellett ül egy-egy gyerek. Játékukban időnként helyet cserélnek egymással. (24. ábra) a) Hány cserepartnere lehet egy játékosnak? b) Hány helycsere lehetséges összesen ?

K1 25. Hány oldalú az a konvex sokszög, aminek hatszor annyi átlója van, mint ahány oldala? K1 26. Hány oldalú konvex sokszögnek van ugyanannyi átlója, mint ahány oldala?

Szögek, szögpárok
K1 K1 K1 27. Szerkesszünk szögeket, amelyeknek mértéke: 45°; 60°; 30°; 22,5°; 15°. 28. Szerkesszünk szögeket, amelyeknek mértéke: 105°; 52,5°; 75°; 67,5°; 135°. 29. Adjuk meg az a és [3hegyesszögeket úgy, hogy a > fi legyen! Szerkesszük meg az ; e) 1 8 0 ° -(a + /?) ; / ) 1 8 0 ° -a + /3 szögeket.

a) a + P \ b ) a - H \ c ) a - ^ ; d )

K1 30. Adott két különböző nagyságú konvex szög összege és különbsége. Szerkesszük meg a szögeket. K1 31. Adott egy hegyesszög kétszeresének és egy másik hegyesszögnek az összege és különbsége. Szerkesszük meg a szögeket. K1 32. Két szög aránya 7:3. A két szög közül az egyik 72°-kal nagyobb a másiknál. Bi­ zonyítsuk be, hogy a két szög összege 180°. KI 33. Két szög különbsége 54°, ugyanezen két szög aránya 5:2. Hány fokosak ezek a szögek? K1 34. a és P egyik szára közös, és egyik sem tartalmazza a másikat. Összegük 216°, továbbá az a szög (/3-val nem közös) szárának meghosszabbítása a [i szöget felezi. Határoz­ zuk meg az a és (3 szögek nagyságát. K1 35. Négy szög együtt egyenesszöget alkot, továbbá mindegyik szög az előzőnél 10°-kal nagyobb. Számítsuk ki a szögek nagyságát. K1 36. Egy körbe négy sugarat rajzoltunk. Az első a másodikkal feleakkora szöget zár be, mint a második a harmadikkal, az utóbbi két sugár szöge feleakkora, mint a harmadik és a negyedik által bezárt szög, ez pedig fele a negyedik és az első sugár szögének. Mekkorák ezek a szögek? K1.GY 37. Hány fokos szöget zárnak be az óramutatók 0 óra és 12 óra között minden egész órakor? K2,GY 38. Hány fokos szöget zár be a két óramutató a) negyed hétkor; b) fél tízkor; c) há­ romnegyed ötkor ? K2,GY 39. Mekkora szöget zár be a két óramutató a) 2 óra 20 perckor; b) 3 óra 32 perckor?

K1,GY 40. Egy repülőgép észak-északkelet felé, egy másik délnyugat felé halad. Mekkora szöget zár be egymással a két kondenzcsík? K1,GY 41. Egy hajó északi irányban halad egy pontig, majd itt 67,5°-kal elfordul pozi­ tív irányba. A szélrózsa milyen irányában halad ekkor? K1,GY 42. Egy repülőgép keleti irányban hagyja el a repülőteret, majd északkeletnek fordul. Ezután egy célpontot elhagyva, az előző irányból 90°-kal dél felé fordul. Mi­ lyen égtáj felé halad ekkor? (42. ábra)

2 K1 54. b) 20. hogy TCB 4. Mekkora az a szög. A 45.K1 43. percekben. ábrán az a szög 32°42'.Két merőleges szárú szög közül az egyik a) háromszorosa. 45. b) 49°9'. d) 59.5°. Egy ABC háromszög C csúcsánál derékszög van. mint a másik. A belső szögek közül az egyik 3 a derékszög 1— része.01°. Bocsássunk merőlegest ebből a csúcsból az AB oldalra. b) 1 — része az egyenesszögnek? 16 9 K1 52. b) 120°-kal. amely a pótszögénél 16°28'-cel nagyobb? 47. Határozzuk meg az a és [3 szögek nagysá­ gát.3°. ha a) a f3 szög 11-szerese az a-nak. Melyik az a szög. Két konvex szög szárai párhuzamosak. hogy a 90°-kal nagyobb /3-nál. c) 18. amely egyenlő a mellékszögével? 49. Fejezzük ki fokokkal a következő szögek nagyságát: a) 21°36/. Mekkora a két szög? K1 53.Mekkora az a szög. másodpercekben a következő szögeket: a) 108. Az egyik a) 90°-kal. Bizonyítsuk be. Az a és /3 konvex szögek szárai párhuzamosak. c) 51°24'18". b) négyszerese. Két párhuzamos egyenest egy harmadik metsz.7°. = a és TCA 4. amely a mellékszögének a) —-ával \ b) —-ével. K1 56. Fejezzük ki fokokban. = f3K1 55. amely két mellékszögével együtt aj 1— . Mekkora az a szög. Mekkorák az egyes szögek? K1 57. d) 17°27'45". Határozzuk meg az a és [3 szögek nagyságát. c) a [3 szög 1 része az a-nak. K1 45. 3 3 7 c) —-ével egyenlő? 3 5 K1 51. b) a /3 szög harmadrésze az a-nak. Lehet-e egy szög a társszögével egyenlő? 2 3 50. c) ötszöröse a másik szögnek. Mekkora szögben metszi ennek a szögnek a szögfelezője a másik párhuzamos egyenest? . ábra K1 K1 K1 K1 K1 46. amely a mellékszögének ötödrésze? 48.Mekkora az a szög.7°. Mekkora a többi jelölt szög? Indokoljuk meg állításainkat. c) 75°-kal nagyobb. A merőleges Aő-vel való metszéspontja legyen T. továbbá tudjuk. Az a és p merőleges szárú szögek. K1 44. e) 100.

hogy a kapott négy szög­ felező közül bármely kettő vagy párhuzamos egymással. A merőlegesek metszésénél keletkezett egyik szög nagysága 47°6'42". E1 71. ha az oldalak szá­ mát kétszeresére növeljük? K1 74. melyben a szögösszeg a) 1620°. és kössük össze a sokszög csúcsaival. e) n-szög egy szöge? K1 69. és a szögek felezői merőlegesek egymásra. akkor az oldalszám páros. Egy n oldalú konvex sokszög belsejében tűzzünk ki egy pontot. hogy konkáv négyszögben is 360° a belső szögek összege. akkor a másik két szögszár egy egyenesbe esik. és szerkesszük meg a metszéspontokban keletkezett szögek szögfelezőit. d) tízszög. Az ABC hegyesszögű háromszög a oldalának végpontjaiból bocsássunk merő­ legeseket a háromszög másik két oldalára. amelyben bármely két szom­ szédos oldal merőleges egymásra. c) konvex n -szög külső szögeinek összege? . Bizonyítsuk be. b) hatszög. Messünk el két párhuzamos egyenest egy harmadikkal. K1 59.A z ABC tompaszögű háromszög a oldalának végpontjaiból bocsássunk merőle­ geseket a háromszög másik két oldalegyenesére. K1 61. K1 K1 K1 65. K1 70. és a két szög szögfelezője merőleges egymásra. K1 62.2) ■180°. és egyik sem tartalmazza a másikat. K1 72. vagy merőleges egymásra. b) 18 540°? K1 68. Bizonyítsuk be. K2 60. egyik sem tartal­ mazza a másikat. b) 8. A merőlegesek metszésénél keletkezett egyik szög nagysága 127° 17'. Hány oldalú az a konvex sokszög.Mekkora a a) 4. hogy egy négyszögnek nem lehet minden szöge hegyesszög. hogy ha egy sokszögben bármely két szomszédos oldal merőle­ ges egymásra. Igazoljuk. Számítsuk ki a háromszög A csúcsnál levő szögét. A (3 szög az a-nál 130°-kal nagyobb. ha az oldalak számát négy­ gyei növeljük? K1 73. Határozzuk meg az a és P szögek nagyságát. Mutassuk meg. a é s f i egyik szára közös. Mutassuk meg. e) n oldalú konvex sokszög szögeinek összege? 66. d) 96. 67. Hogyan változik meg egy sokszög szögeinek összege. A keletkezett háromszögek segítségével bizonyítsuk be. c) hétszög. b) konvex ötszög. Sokszögek szögösszege K1 64. K2 63. hogy ha két konvex szög egyik szára közös. Számítsuk ki a háromszög A csúcsnál levő szögét. Bizonyítsuk be. hogy egy szögnek és a mellékszögének szögfelezői merőlegesek egymásra. Mekkora a a) háromszög. b) nyolcszöget. Hogyan változik a szögösszeg. Rajzoljunk fel olyan a) hatszöget. Mekkora az egyenlő szögű a) ötszög. Egy sokszög szögösszege s. c) 13.K1 58. hogy a sok­ szög belső szögeinek összege (n .

H a egy konvex sokszög belső szögeinek összegéhez hozzáadjuk egyik külső szögét. ha azok úgy aránylanak egymáshoz.l°-kal nagyobb a másiknál.6°. hogy ha egy háromszög egyik külső szöge az egyik nem szom­ szédos belső szög kétszerese. hogy egy konvex négyszög egyik oldalegyenesén levő két külső szög összege a szemközti oldalegyenesen levő két belső szög összegével egyenlő. hogy az egyenlő szárú háromszög egyik szárához tartozó magasságá­ nak az alappal bezárt szöge mindig fele a szárszögnek. K1 78. Egy háromszög egyik szöge 70°. K1 86. b) 3:4:5. Határozzuk meg a másik két szög szögfelezője által alkotott szög nagyságát. b) A és B csúcsokhoz tartozó szögfelezők? E1 80. Igazoljuk. Bizonyítsuk be. akkor a háromszög egyenlő szárú. mint 1 :2:3:4:5? K1 77. Egy háromszög /szö g e a) 32. K1 84. Mutassuk meg. b) 90°. Hány oldalú a konvex sokszög. Hány oldalú a sokszög. mint a külső szögek összege ? K1 79. 1846°-ot kapunk. ha belső szögeinek összege háromszor akkora. Határozzuk meg a háromszög szögeinek nagyságát. Igazoljuk. Mekkora szöget zárnak be az a) A és C csúcsokhoz. K1 91. Melyik az a legkisebb oldalszámú konvex sokszög. hogy egy egyenesre egy külső pontból csak egy merőleges bo­ csátható.Mekkorák az ötszög belső szögei. Mekkorák a háromszög szögei? K1 89. hogy ha a háromszög egyik külső szögének felezője párhuza­ mos a szemközti oldallal. Határozzuk meg a háromszög szögeinek nagyságát. E1 81. Mekkorák a há­ romszög szögei? K1 90. hogy egy háromszög külső szögei között legfeljebb egy hegyes­ szög lehet. mint a) 1:2:3. a másik két szög aránya 5:6. y =68°. H á ro m szö g ek belső és k ü ls ő szögei K1 88. Egy háromszög szögei úgy aránylanak egymáshoz. hogy az egyenlő szárú háromszögben az alappal szemközti csúcsban szerkesztett külső szögfelező párhuzamos az alappal. K1 85.K1 75. hogy ha egy egyenlő szárú háromszög egyik szöge 60°. akkor a háromszög egyenlő oldalú. K1 87. K2 92. fi =122°. c) 150° 14'. . Igazoljuk. c) 3 :7 :8 . A másik két szög közül az egyik 27. Mutassuk meg. amelynek a külső szögei kö­ zött már biztosan van hegyesszög? K1 82. akkor a háromszög egyenlő szárú. Egy négyszögben a =12°. Mutassuk meg. és mekkora a külső szög? K2 76. K1 83. Egy háromszög két szögének aránya 5:7. Egy háromszög egyik szöge 42°24'. Mutassuk meg. A háromszög harmadik szöge — egyenesszöggel nagyobb az elsőnél. de mindig van legalább két tompaszög.

Mekkora szöget zár be egymással a har­ madik csúcshoz tartozó magasság és a belső szögfelező? . amelyben az egyik szög kétszer akkora. Mekkora szöget zár be egymással a har­ madik csúcshoz tartozó magasság és a belső szögfelező? E1 110. hogy derékszögű háromszögben a derékszög szögfelezője és az átfogóhoz tartozó magasság 45°-kal kisebb szöget zár be. Mekkorák a háromszög szögei? K1 96. b) a másik szárral? K2 103. Egy egyenlő szárú háromszög egyik külső szöge a) 96°. egyik belső szöge pedig 21°. Egy egyenlő szárú háromszög egyik külső szöge 87°. ha a) a =22. fi =73°10'. Számítsuk ki az ABC háromszög A és fi csúcsából induló magasságvonalainak hajlásszögét. K1 107. hogy a háromszög két belső szögfelezőjének hajlásszöge 90°-nál a harmadik szög felével kisebb. ha a =21°42' és p =83° 10'? K1 102. Mekkora szögekre bontja az átfogó­ hoz tartozó magasság a derékszöget? E1 105. b) magasságvonalak ? K1 101 . Egy háromszög két szöge 67° és 33°. hogy bármely háromszögben az a oldal és az mb magasság által be­ zárt szög egyenlő a b oldal és az magasság által bezárt szöggel. Bizonyítsuk be. d ) a = 90°és/3=20°. K2 106. Egy egyenlő szárú háromszög szárszöge 30°. Mekkorák a háromszög szögei? K1 94. mint a harmadik csúcsnál levő külső szög? K1 95. A derékszögű háromszög egyik szöge 21°. Igazoljuk. Igazoljuk.K1 93. Mekkorák a szögei ? K1 98. Mekkora szöget zár be az ABC háromszögben az A csúcshoz tartozó szögfelező a szemközti oldallal. K2 100. Egy háromszög két külső szöge 128° és 116°. b) a =15° és /3 =105°. Mekkora szöget zárnak be egy­ mással az A és B csúcsokhoz tartozó a) szögfelezők. Mutassuk meg. Mekkorák a háromszög szögei? K1 104. E1 99. mint az alapon levő szög. c) a =30° és /3 =45°. K1 109. mint a háromszög egyik hegyes­ szöge. Van-e olyan háromszög. y. Egy háromszög egyik külső szöge 87°.5° és f3 =15°. a másik szög pedig háromszor akkora. Az ABC háromszögben a = 47°42/. Egy háromszög szögei a. Mekkorák a háromszög szögei? K1 97. a > fi. Mekkora szöget zár be az egyik szárhoz tartozó magasságvonal a) az alappal. b) 64°. Egy egyenlő szárú háromszög egyik szárához tartozó magassága a másik szár­ ral 13°-kal kisebb szöget alkot. Egy háromszög két szöge a és /3. Mekkora szöget zárnak be egymással az ABC háromszög A és B csúcshoz tarto­ zó külső szögfelezői? K2 108. hogy a külső szögfelezők által 2 2 2 cc B y alkotott háromszög szögei és az — I— -L szögek pótszögek. fi.

A felmért szakaszok végpontja E. ábra E1 116. Az ABC háromszög A csúcsából kiinduló belső szögfelező messe a BC oldalt a D pontban. A 115. hogy ha a töröttvonal n + 1 számú szakaszból áll. Az ABC háromszögben AB = AC. illetve F. Bizonyítsuk be. ha a = 15°. K1 117. mint az eredeti háromszög szögei. Mekkorák az egyenlő szárú háromszög szögei? KI 113. E2 119.K2 111. hogy BE = BC és AD = AC legyen. Igazoljuk. Mekkorák a szögei? K1 115. Bizonyítsuk be. K1 112. hogy AD = AB és CE = CB legyen. Az ABC háromszög leghosszabb oldala AC. hogy az alapon le­ vő szög szögfelezője a háromszöget két egyenlő szárú háromszögre bontja. és szárszöge 45°. Mekkora a /? szög. Legyen BC az ABC háromszög leghosszabb oldala! Mérjük rá BC-re ő-ből ki­ indulva AB-1 és C-ből kiindulva AC-t. ábrán színessel húzott szaka­ szok egyenlők. E1 121. hogy ez a töröttvonal már nem folytatható tovább az ábrán látható mó­ don. Bizonyítsuk be. hogy BA = AD legyen. ha a háromszög szögei a . Húzzunk az ABC háromszög A csúcsából párhuzamost a C csúcsbeli belső szög­ felezővel. hogy a háromszög egy csúcsához tartozó szögfelező a szemköz­ ti oldallal olyan két szöget zár be. hogy a töröttvonal tíz egyenlő szakaszt tartalmaz­ zon? c) Mutassuk meg. Az ABC egyenlő szárú derékszögű háromszög AB átfogóján vegyük fel az E és D pontokat úgy. a) Milyen összefüggés van az ABC háromszög szögei között. K2 118. Mekkora az EAFí^. K1 114. amelyeknek különbsége a háromszög másik két szögének különbségével egyenlő. ha AD = AEl b) Mekkorák a háromszög szögei. Fejezzük ki a DBE háromszög szögeit az eredeti háromszög szögeivel. b) Hogyan kellene megválasztani az a. amelyeknek a szögei ugyanakkorák. akkor a kisebb 90° «-ed részénél. ábrán hat egyenlő szakaszból áll a színes töröttvonal. Hosszabbítsuk meg a BA oldalt A-n túl egy D pontig úgy. ha y= 34°? K1 120.1. Egy egyenlő szárú háromszög alapon fekvő szögének szögfelezője és alapja egyenlő hosszú. hogy a DBC háromszög derékszögű. Igazoljuk. j3 és f i KI 122. . a külső szögfelező pedig ugyanennek az oldalnak a meghosszabbítását messe az E pontban. a) Bizonyítsuk be. A 115. Egy egyenlő szárú háromszög szárszögének szögfelezője olyan két háromszög­ re bontja a háromszöget. hogy ez a BC oldal meghosszabbításából az AC oldallal egyenlő sza­ kaszt vág le. Ezen vegyük fel a D és E pontokat úgy. Egy egyenlő szárú háromszög szárszöge 36°. hogy az így keletkezett CDE háromszög egyenlő szárú. ha a = 15°? 115.

K2 125. K1 130. Hosszabbítsuk meg egy négyzet átlóit mindkét irányban annyival. A 124. hogy a negyedköröknek és a négyzet ol­ dalainak metszéspontjai szabályos nyolcszöget határoznak meg. Kössük össze ennek P végpontját az A csúcs­ csal. Egy négyzet csúcsai körül az átló felével mint sugárral a négyzet középpontján átmenő negyedköröket rajzolunk. Hosszabbítsuk meg az ABC háromszög BC oldalát a C csúcson túl az AC oldallal egyenlő sza­ kasszal. amekkora a négyzet oldala. Bizonyít­ suk be. Egy egyenlő szárú háromszög egyik szá­ rát az alappal szemközti csúcson túl hosszabbítsuk meg a kétszeresére. hogy az egyenlő oldalú háromszög oldalait három egyenlő részre osztó pon­ toknak a 128. Hosszabbítsuk meg egy négyzet két átló­ ját egyik irányban annyival. Mérjük rá egy négyzet egyik átlójára az egyik csúcsból kiindulva a négyzet oldalát. amekkora a négyzet olda­ la. hogy a háromszögbe berajzolt szakaszok a magasságvonalak egyenesein vannak. hogy ha egy háromszög egyik oldala kétszerese a hozzá tartozó súlyvonalnak. akkor a háromszög derékszögű. A kapott végpontban emeljünk merőlegest az átlóra. Fejezzük ki a belső pontnál levő szögeket. ábrán egyformán jelölt szögek egyenlők. ábra ► . K2 132. Mutassuk meg. hogy az összekötő egyenes párhuzamos a yszög szögfelezőjével. E1 131 . ábrán látható összekötésekor keletkező megjelölt szögek derékszögek. hogy a meghosszabbítással nyert két pont a négyzet valamelyik csúcsával egyenlő szá­ rú háromszöget alkot. és mutassuk meg. ábrán levő hegyesszögű három­ szögben az egyformán jelölt szögek egyenlők. hogy e négyzet oldala az eredeti négyzet átlójának és oldalának összegével egyenlő. és az így nyert pontot kössük össze az alap másik csúcsával. K1 127. Bizonyítsuk be. ha ismerjük a háromszög szögeit. 132. K1 126. E1 128.A 125. Bizonyítsuk be. Bizo­ nyítsuk be. hogy a 132. Bizonyítsuk be.K1 123. Bizonyítsuk be. E1 129. Az így kapott végpontok ismét négyzetet alkotnak. K2 124.Mutassuk meg. ábrán színessel jelölt három sza­ kasz egyenlő. hogy ez az összekötő egyenes merőleges az alapra.

Igazoljuk. <J 133. Igazoljuk. majd a csúcsnál levő szögnek a szögfelezőjét is. b. d oldalaira fennáll s a a > b > c > d egyenlőtlen­ ség. ábrán színessel jelölt szakaszok egyenlők. hogy az a és b által alkotott szög kisebb. c. Mutassuk meg. hogy a 133. Mekkorák az XYC háromszög szögei. K2 135. Összefüggések a háromszög oldalai és szögei között K1 137. amelyikben a két oldal nagyobb szöget zár be. E1 144. Vegyünk fel az ABC háromszög belsejében egy P pontot.E1 133. és kössük össze az osztópontokat a hegyesszögű A csúccsal. hogy az APB szög mindig nagyobb. Igazoljuk. hogy a derékszögű háromszög befogóinak az átfogóra való vetületei mindig kisebbek a befogóknál. Egy egyenlő szárú háromszög szárszögének csúcsában emeljünk merőlegest az egyik szárra. Az ABC háromszög AB oldalát A -n túl az AC szakasszal meghosszabbítva X-et. K2 143. hogy az egyenlő szárú háromszög alapján bárhol felvett pontnak a szemközti csúcstól való távolsága kisebb a szárak hosszánál. K1 138. hogy ha két háromszög megegyezik két oldalban. Az ABC háromszög A és B csúcsához tartozó belső szögfelezők metszéspontján keresztül szerkesszünk párhuzamost az AB oldallal. ha az eredeti háromszög szögei a. CB-vel E. akkor a har­ madik oldal abban a háromszögben nagyobb. Igazoljuk. hogy egy külső pontot egy egyenes pontjaival összekötő szaka­ szok közül az egyenesre merőleges szakasz a legrövidebb. ő-n túl pedig a ŐC-vel meghosszabbítva Y-1 kapjuk. mint a c és d által alkotott szög. Két egymást kívülről érintő körben szerkesszünk párhuzamos. ábra E1 134. de ellentétes irá­ nyú sugarakat. K2 140. Szer­ kesszük meg e szár és az alap szögének. Az ABC derékszögű háromszögben osszuk fel egyenlő részekre a BC befogót. hogy a DE szakasz egyenlő az AC és BC oldalakból lemetszett kisebb sza­ kaszok összegével. és bizonyítsuk be. hogy a körök érintkezési pontja és e sugarak végpontjai egy egye­ nesen vannak. K1 141. p és y? E1 136. minél távolabb vannak az AC befogótól. mint az ACB szög. Igazoljuk. hogy a háromszög egyik csúcsát a szemközti oldal bármely pontjával összekötő szakasz rövidebb a másik két oldal egyikénél. E1 142. hogy ezek annál kisebbek. Bizonyítsuk be. Mutassuk meg. Vizsgáljuk meg azokat az A-nál keletkezett szögeket. E2 139. Egy konvex négyszög a. Igazoljuk. Mutassuk meg. amelyeknek szárai két szomszédos osztóponton mennek át. . Ennek metszéspontja AC-vel D.

c oldalai közül a a legnagyobb.) Bizonyítsuk be. Az ABC háromszög A csúcsához tartozó külső szögfelezőn jelöljünk ki egy tet­ szőleges A. feladatra épül. E2 156. E2 147. Igazoljuk. feladatra épül. hogy ha egy háromszög a.GY 145. 12. K1 148. Létezik-e olyan háromszög. feladatra épül.AC < 2BD. Igazoljuk. Az egyenlő szárú háromszög egyik szárához húzott súlyvonal a háromszög ke­ rületét 15 cm és 6 cm hosszúságú részekre osztja. Egy háromszög egyik oldala 1. a) 10. Bizonyítsuk be.8 m. K2 153. a három oldaltól mért távolságainak összege mindig ugyanakkora. Igazoljuk. pontot. hogy a visszavert fénysugár adott B ponton menjen át? E2 146. hogy a háromszög egy belső pontjának a csúcsoktól mért távolságösszege a kerület és a fél kerület közé eső számérték. Mekkorák a háromszög oldalai? K1 152.6C háromszög kerülete nagyobb. Egy egyenlő szárú háromszög két oldala 3 cm és 6 cm. hogy az A. c) i .7 m. 3826? 2 ’ 3 ’4 K1 149. hogy AB + BC . Mutassuk meg. Milyen irányban bocsássunk a tükör előtt álló A pontszerű fényforrásból fény­ sugarat a tükörre. hogy egy háromszög magasságvonala­ inak összege kisebb a háromszög kerületénél. hogy ha P az ABC háromszög belső pontja. 1918. hogy az egyenlő oldalú háromszög bármely belső pontja és az egy-egy csúcs közti három szakaszból mindig lehet háromszöget szerkesz­ teni. hogy a háromszög bármely oldala kisebb a fél kerületnél. hogy egy háromszög súlyvonalainak összege kisebb a háromszög ke­ rületénél. Hány méter a harmadik ol­ dal. E2 158. E2 155. E2 160. V 162. E2 161.3 . b. 13. hogy ha bárhol is veszünk fel az egyenlő oldalú háromszög belsejé­ ben egy pontot. hogy a konvex négyszög szemközti oldalainak összege kisebb.64 141. b. ha mérőszáma egész szám? K1 dal? 150. c oldalakból nem lehet háromszöget szerkeszteni. (A 157. mint az átlók összege. a másik 0. hogy egy háromszög súlyvonalainak összege nagyobb a kerület há­ romnegyedénél. Igazoljuk. E2 163. mint az ABC háromszögé. Igazoljuk. Bizonyítsuk be. d) 1911. hogy az egyenlő szám háromszögben az alap bármelyik pontjá­ ra nézve a száraktól mért távolságok összege állandó.E1. (A 155. E1 154. . hogy a háromszög bármelyik magassága kisebb. Bizonyítsuk be. mint a vele azonos kezdőpontú oldalak összegének fele.2 .) Igazoljuk. ak­ kor a 2a.) Bizonyítsuk be. E2 159. melynek oldalai azonos egységgel mérve b) 1 . akkor PB + PC <AB + AC. E2 157. Legyen D az ABC háromszög AC oldalának tetszőleges pontja. Igazoljuk. Mekkora a harmadik ol­ K2 151 . Bizonyítsuk be.l .

hogy azok ne legyenek egy hegyesszögű háromszög csúcsai. Adjuk meg az e egyenestől legalább 3 cm távolságra levő pontok halmazát. Adjuk meg a P ponttól 3 cm távolságra és az e egyenestől legfeljebb 2 cm tá­ volságra levő pontok halmazát. Adott a síkon az AB = 8 cm hosszú szakasz.5 cm távolságra levő pontok halmazát. Egy négyszög oldalai (ebben a sorrendben) 2 cm. Adjuk meg a P ponttól 3 cm-nél nagyobb távolságra és az e egyenestől 2 cm-nél kisebb távolságra levő pontok halmazát. E2 171. Adott tulajdonságú pontok halmazának meghatározása a síkon Ponthalmazok K1 K1 K1 172. hogy egyik átló sem érheti el a 9 cm-t. Adjuk meg a P ponttól 3 cm távolságra és az e egyenestől 2 cm távolságra levő pontok halmazát. K1 179. Mutassuk meg. E2 168. Adjuk meg az e egyenestől 3 cm-nél kisebb távolságra levő pontok halmazát. és PA + PB = QA + QB = k. hogy a konvex négyszög átlóinak összege kisebb a négyszög kerüle­ ténél. Adjunk meg a síkon négy olyan pontot. P és Q pont úgy. Szerkesszünk adott egyenesen pontot. E2 169. Szerkesszünk pontot. K1 180. Bizonyítsuk be. amely egy O ponttól 3 cm-re van. K2 181. a B ponttól 2. E2 165 Mutassuk meg. Bizonyítsuk be. Mutassuk meg. hogy egy konvex négyszög síkjában az átlók metszéspontjában legkisebb a csúcsoktól mért távolságok összege. B. hogy egy négyszögben bármelyik oldal kisebb a másik három összegénél. hogy közülük semelyik három nincs egy egyenesen. V 167. K1 166. bárhogyan is adunk meg a síkon négy pontot (melyek közül se­ melyik három nem lehet egy egyenesen). de nagyobb a négyszög fél kerületénél. mindig ki lehet választani közülük hármat úgy. Adjuk meg az e egyenestől 3 cm távolságra levő pontok halmazát. 6 cm. 3 cm és 8 cm hosszúak. hogy egy tetszőleges pontnak egy sokszög csúcsaitól mért tá­ volságösszege nagyobb a sokszög fél kerületénél. Mitől függ a megoldások száma? K2 176. 174. K1 170. K2 178. . Bizonyítsuk be. K2 177. Adjuk meg a P ponttól 2 cm távolságra és a Q ponttól 3 cm távolságra levő pon­ tok halmazát. 173. Adjuk meg az A ponttól 4 cm távol­ ságra.ADOTT TULAJDONSÁGÚ PONTOK HALMAZÁNAK MEGHATÁROZÁSA A SÍKON E2 164. Adott a síkon az A. Igazoljuk. K1 175. hogy az általuk meghatározott négy há­ romszög mindegyike tompaszögű legyen. amely két adott pont mindegyikétől 6 cm távolságra van. hogy a PQ szakasz F felezőpont­ jára fennáll az FA + FB < k egyenlőtlenség.

ha adott az x és az y távolság. mint a másiktól. és az ABC háromszög köré írt kör sugara r. E2 196. Adjuk meg azon pon­ tok halmazát. e é s/. K2 195. az / egyenestől y távolságra levő pontok halma­ zát. b. illetve az A és B csúcsoktól egyenlő távolságra levő pontok halmazát. Adjuk meg a két egyenestől egyenlő tá­ volságra levő pontok halmazát. amely adott e egyenessel párhuzamos. és a-tól 1 cm-nél nem nagyobb. Adott két párhuzamos egyenes. K1 194.K2 182. Adjuk meg az ABC háromszög minden oldalegyenesétől egyenlő távolságra le­ vő pontok halmazát. Adjuk meg a P ponttól 4 cm-nél nem nagyobb és 3 cm-nél nagyobb távolságra levő pontok halmazát. ame­ lyek az egyik egyenestől kétszer akkora távolságra vannak. és egy megadott P ponttól 4 cm-re van. b -tői 2 cm-nél nem kisebb távolságra vannak. és tudjuk. Adjuk meg a P ponttól legfeljebb 2 cm távolságra és a Q ponttól 3 cm-nél na­ gyobb távolságra levő pontok halmazát. K1 191. amelyeknek A és B csúcsa rögzített. K2 198. K1 184. . aj Adjuk meg egy 5 cm oldalú négyzet minden oldalegyenesétől 2. K1 188. K1 200. Adjuk meg azoknak a pontoknak a halmazát. Adjuk meg azon ABC háromszögek C csúcsainak halmazát. és a C csúcshoz tartozó magasságuk m. K2 183. E1 193. K1 189. ame­ lyek egyenlő távolságra vannak e két egyenestől. K1 185.Adott két párhuzamos egyenes. Adjuk meg az ABC háromszög csúcsaitól egyenlő távolságra levő pontok hal­ mazát. Adott a síkon három egy ponton átmenő egyenes: a. Adjuk meg egy négyzet minden oldalegyenesétől egyenlő távolságra levő pon­ tok halmazát. Adjuk meg két egymásra merőleges adott egyenes mindegyikétől 3 cm-nél ki­ sebb távolságra levő pontok halmazát. K2 187. Adjuk meg a P ponttól 2 cm-nél kisebb távolságra és a Q ponttól 3 cm-nél ki­ sebb távolságra levő pontok halmazát. hogy x > y. K1 192. c. b) Adjuk meg egy 5 cm oldalú négyzet minden oldalegyenesétől 2 cm-nél nagyobb távolság­ ra levő pontok halmazát. amelyek rajta vannak a c egyenesen. Szerkesszünk egyenest. Adjuk meg az e és/egyenesek mindegyikétől 1 cm távolságra levő pontok hal­ mazát. Adjuk meg az e egyenestől x. K2 199. Hány olyan pont van. Adjuk meg azon ABC háromszögek C csúcsainak halmazát. Adjuk meg az ABC háromszög AB és AC oldalegyeneseitől. Adott két metsző egyenes. e é s / Adjuk meg azon pontok halmazát.5 cm-re levő pontok halmazát. E1 186. E1 190. amelyeknek A és B csúcsa rögzített. amely három adott egyenestől egyenlő távolságra van? K1 197.

Szerkesszünk az ABC háromszög AB oldalán olyan P pontot. amely tartalmaz­ za a pontokat. hogy ne legyenek egy körön. K2 216.Hol a hiba a következő gondolatmenetben? Vegyük fel a síkon az A. Egy szög felezőjének egyik pontjából szerkesszünk párhuzamos egyeneseket a szögszárakkal. Adjuk meg az így nyert merőleges szakaszok végpontjainak halmazát.hiszen rajta van AB felező merőlegesén . amely adott ponton átmegy. amely a másik két oldalegyenestől egyenlő távolságra van. Adott egy konvex szög szárai között egy P pont. K2 215. K2 212. amelyek két koncentrikus körtől egyenlő távolságra vannak. hogy létezzék mind az öttől egyenlő távol­ ságra levő pont. Adjuk meg az így kapott végpontok halmazát. Egy félegyenesre minden pontjában állítsunk merőlegest.D pontpárok ne legyenek párhuzamos egyeneseken. Szerkesszünk a szakaszok fölé egyenlő szárú háromszögeket. K1 214. amely mindhárom egyenestől egyenlő távolságra van. KI 210. Adott egy e egyenes és egy P pont. továbbá az A. D pontokat úgy. Bizonyítsuk be. C. KI 211. amely e-től és fi-től is a távolságra van. ezért van olyan O középpontú kör. K2 202. K2 206. Szerkesszünk pontot. B. hogy ne legyenek egy körön. Ekkor az AB felező merőlegese és a CD felező merőlegese met­ szik egymást egy O pontban. . Adott egyenesen szerkesszünk pontot. és mérjük rá a szögtartományban a pont és a csúcs távolságát. K2 204.ADOTT TULAJDONSÁGÚ PONTOK HALMAZÁNAK MEGHATÁROZÁSA A SÍKON K1 201 .. amely a B és C pontoktól egyenlő távolságra van. Szerkesszük meg az adott a egyenesen azt a pontot. K1 209. Szerkesszünk egyenest. Szerkesszünk egyenest. Adott két szakasz. K2 203. K2 217. Szerkesszünk a szög belsejé­ ben a száraktól egyenlő távolságra pontokat. Egy szög szárai között adott egy P pont. és adott egyenessel előre adott konvex szöget zár be. amelyek az adott ponttól 3 cm-re vannak. hogy az így keletkezett párhuzamos sávok egyenlő szélesek. és ugyanilyen oknál fogva C-től és Z)-től is. Adjunk meg a síkon öt pontot úgy. holott ezeket úgy vettük fel. amely két megadott ponttól egyenlő tá­ volságra van. amelyeknek a harmadik csúcsa egybeesik. Szerkesszünk a ponton át egyenest. Egy konvex szög egyik szárának minden pontján át húzzunk párhuzamost a másik szárral. és szerkesszünk pontot. így O egyen­ lő távolságra van mind a négy ponttól. amely egy b egyenestől t tá­ volságra van. K2 207. amely a szög száraiból egyenlő darabokat metsz le. Adjuk meg azoknak a pontoknak a halmazát. Ez az O egyenlő távolságban van az A-tól és a fi-tői . amely adott egyenessel 30°-os szöget zár be. Messünk el két párhuzamos egyenest egy harmadikkal. és ezekre mérjük fel ugyanazon irányban a merőleges talppontjának a félegyenes kezdőpontjától mért távolságát. Egy háromszög egyik oldalán szerkesszünk olyan pontot. és egy megadott ponttól 4 cm-re van. K1 205. B és C . K2 208. K2 213.

amelyeknek a derékszög két szárától mért távolságösszege d. ha adott egy oldala. Adjuk meg azoknak a pontoknak a halmazát. Legyen a és b két metsző egyenes. Szerkesszünk egyenlő szárú háromszöget. K1 230. az ehhez tar­ tozó magasság. K1 233. Szerkesszünk egyenlő szárú háromszöget. Szerkesszünk háromszöget. két másik oldalának a hossza. E1 222. b) a beírt kör sugarát. Szerkesszünk egyenlő oldalú háromszöget. (A 221. egy a harmadik csúcson átme­ nő egyenes. ha ismerjük a) a köré írt kör sugarát. feladatra épül. K2 224. K2 226. hogy az adott körbe írható téglalapok kö­ zül a négyzet kerülete a legnagyobb. továbbá egy egyenes. ha adott az egyik csúcsa és a szem­ közti oldalának egyenese. Szerkesszünk háromszöget. K1 229. a rajta fekvő egyik szög és az oldalhoz tartozó magasság. ha adott egy oldala. ha adott a magassága. Háromszögek szerkesztése (I. a hozzá tartozó súlyvonal és magasság. ha adott az alapjának két csúcsa és az egyik szárának egyenese. K1 235. .) Szerkesszünk r sugarú körbe k kerületű téglalapot. K1 232. K1 225. és ismerjük még a harmadik csúcshoz tartozó magasság hosszát is. ha adott az egyik oldalának egyenese. Szerkesszünk háromszöget. Szerkesszünk háromszöget.64 219. (A 219. feladatra épül. E1 220. Szerkesszünk egyenlő oldalú háromszöget. Szerkesszünk háromszöget. K1 236. hogy annak két szomszédos oldala egy-egy befogón legyen. Adjuk meg azoknak a pontoknak a halmazát egy derékszög szögtartományában. ha adott két oldala és az egyikhez tartozó magasság. K2 228. Szerkesszünk egyenlő oldalú háromszöget. ha adott az alappal szemközti szöge és az alaphoz tartozó magassága.) Adott derékszögű háromszögbe szerkesszünk k kerüle­ tű téglalapot úgy. amelyek ű-tól és b-tői mért távolságának különbsége d. ha adott két csúcsa. K2 219. Szerkesszünk háromszöget. feladatra épül. K1 234. Szerkesszünk egyenlő oldalú háromszöget. E1 221. K2 227. K1 231. Szerkesszünk háromszöget. amely átmegy az adott oldalegyenessel szemközti csúcson. a rajta levő egyik szög és az ol­ dalhoz tartozó súlyvonal.) Mutassuk meg. ha adott az alapja és az alappal szem­ közti szöge. ha adott egy szöge és egy másik csúcshoz tartozó magassága és szögfelezője. rész) K1 223. Szerkesszünk egyenlő szárú háromszöget. ha adott egy oldala.K2 218. ha adott a középpontja (szögfelező­ inek metszéspontja) és az egyik oldalának egyenese.

Szerkesszünk egyenlő szárú derékszögű háromszöget. E2 252. El E1 254. K2 241 . ha adott a) az átfogó és az egyik befogó összege. ha adott a + c. a. továbbá az alap­ nak az egyik szárhoz tartozó súlyvonallal bezárt szöge. ha adott az alap és az egyik szár kü| lönbsége. Szerkesszünk derékszögű háromszöget a következő adatokból (a és b a befogók. c. Szerkesszünk egyenlő szárú háromszöget. c) a . ha adott az alapja. ha adott az alapja és az egyik szárhoz tartozó magassága. ha adott a kerülete és az alapon fek| vő szöge.a. b) a . fi és m. K2 243. e) a + b + c.Szerkesszünk egyenlő szárú háromszöget. ha adott az egyik szára és a hozzá tar­ tozó súlyvonal. E1 249. valamint a) az alapon fekvő szög. Szerkesszünk egyenlő szárú háromszöget. b) a szárszög. fi és mc. ha adott az egyik szára és az alapon fekvő szöge. .b. d) c . Szerkesszünk egyenlő szárú derékszögű háromszöget. El 253. ha adott az alapja és az a szög. ha adott az egyik szára és a hozzá tar­ tozó magassága. K1 244. Szerkesszünk egyenlő szárú háromszöget. ha adott az egyik szára és a hozzá tar­ tozó súlyvonalnak a szárral bezárt szöge. Szerkesszünk egyenlő szárú háromszöget.ADOTT TULAJDONSÁGÚ PONTOK HALMAZÁNAK MEGHATÁROZÁSA A SÍKON K1 237. K1 247. K1 238 Szerkesszünk egyenlő szárú háromszöget. ha adott a) a derékszögű csúcsa és az átfogójának egyenese. Szerkesszünk egyenlő szárú háromszöget. Szerkesszünk egyenlő szárú háromszöget. E1 251 . ha adott az átfogója.b. ame­ lyet az alap egyik végpontjából kiinduló szögfelező az alaphoz tartozó magassággal bezár. Szerkesszünk egyenlő szárú háromszöget. Szerkesszünk egyenlő szárú háromszöget. \ a > b. a.y E1 256.b. ha adott a kerülete. va| lamint az egyik szög. K1 242. ha adott az alap és a szár összege. Szerkesszünk egyenlő szárú derékszögű háromszöget. b) az átfogó és az egyik befogó különbsége. Szerkesszünk egyenlő szárú háromszöget. K2 246. ha adott a . c az átfogó): \ a) a + b. ha adott az átfogója és az egyik befogója. Szerkesszünk egyenlő szárú derékszögű háromszöget. K2 245. Szerkesszünk egyenlő szárú háromszöget. b) az egyik hegyesszögű csúcsa és a szemközti oldalának egyenese. ha adott az egyik szára és annak egyenesén a szárhoz tartozó magasság talppontja. Szerkesszünk derékszögű háromszöget. 255. K2 240. E1 250. c. Szerkesszünk háromszöget. Szerkesszünk háromszöget. K1 248. K1 239. ha adott az alapja és a hozzá tartozó magassága. a.

hogy annak két szomszédos oldala egy-egy befogón legyen. Szerkesszünk háromszöget. c) b . egy rajta fekvő szögben és az ehhez tartozó szögfelezőben. K2 264. c) egy befogójuk és az ezzel szemközti szögük egyenlő. ha a) két-két befogójuk egyenlő. E1 260. Bizonyítsuk be. vala­ mint a két oldal által bezárt szög. b) alapjukban és a hozzá tartozó magasságban. E1 259. a. ha megegyeznek a) két oldalban és az egyikhez tartozó súlyvonalban. Szerkesszünk egyenlő oldalú háromszöget. akkor a háromszög egyenlő szárú.Háromszögek. E1 261 . ha adott az egyik oldal és a magas­ ság összege. Szerkesszünk a másik száron olyan Q pontot. hogy két egyenlő oldalú háromszög egybevágó. ha átfogóik egyenlők. hogy két háromszög egybevágó. hogy ha a háromszöget szét lehet vágni két egybevágó részre. K1 267. Egybevágóság Háromszögek. Bizonyítsuk be. valamint az alap.c . K2 258. b) b + c. Mutassuk meg. K2 265. b) átfogójuk és egyik befogójuk egyenlő. hogy két derékszögű háromszög egybevágó. hogy két egyenlő szárú háromszög egybevágó.c. a. ha adott az egyik szár és az alaphoz tartozó magasság összege. Szerkesszünk egyenlő szárú háromszöget. a. b) két szögben és az egyikhez tartozó szögfelezőben. . ha adott két oldalának összege és különbsége. Igazoljuk. sokszögek egybevágósága K2 263. Egy O csúcsú szög egyik szárán jelöljünk ki egy P pontot. mb. hogy két egyenlő szárú derékszögű háromszög egybevágó. d) két szögben és a harmadikhoz tartozó magasságban. K1 268. c) két szögben és a harmadikhoz tartozó szögfelezőben. d) b + c.Adott derékszögű háromszögbe szerkesszünk négyzetet úgy. amelyre a PQ + QO = t egyenlőség fennáll. y. ha megegyeznek a) alapjukban és a vele szemközti szögben. Bizonyítsuk be. p. Szerkesszünk háromszöget a következő adatokból: a) b + c. f) egy oldalban. mb.a. a. K1 266. sokszögek egybevágósága E2 257. a. c) alapjukban és a szárakhoz tartozó magasságban. e) b . és adjunk meg egy t szakaszt. e) két szögben és az egyikhez tartozó magasságban. d) alapon fekvő szögükben és az alaphoz tartozó magasságban. K2 262. Bizonyítsuk be. ha magasságuk egyenlő.

S2 -ve 1. hogy ha a háromszög valamelyik oldalának felezőpontján át párhuzamost húzunk a másik két oldal egyikével. Bizonyítsuk be. Mutassuk meg. hogy a másik egyező oldallal szemközti szög vagy mindkettőjükben hegyesszög. hogy négy megfelelő oldaluk és egy megfelelő szögük megegyezzék. b) szögfelezők.64 280. K1 272. ha megegyezik egy oldaluk és két szögük. feladatra épül. ha két oldalban és a közös csúcsból kiinduló magasságban megegyeznek. Mutassuk meg. és a háromszög belsejébe eső szakasza fele annak az oldalnak. hogy az egyenlő szárú háromszögben egyenlők a) a szárakhoz tartozó súlyvonalak. K1 278. K2 277. hogy a következő állítás hamis: „Két háromszög egybevágó. K1 280. Mutassuk meg. Igazoljuk. ha egy oldala és két szöge egyenlő.Mutassuk meg. akkor az párhuzamos a harmadik oldallal. hogy ha egy háromszögben az egyik csúcshoz tartozó magas­ ságvonal és súlyvonal egybeesik. hogy a háromszög két súlyvonala a csú­ csoktól számítva 2:1 arányban osztja egymást. akkor az így kapott egyenes felezi a har­ madik oldalt. akkor a két háromszög egybevágó. vagy mindkettőjükben tompaszög. hogy ha egy háromszögben két súlyvonal egyenlő. K1 281. Mutassuk meg. Fe­ lezzük meg a súlyvonalak S metszéspontja és a csúcsok közötti távolságot.” K2 273. hogy két négyszög egybevágóságához általában nem elegendő az. hogy két konvex négyszög egybevágó. a háromszög oldalfelező pontjait pedig F r . továbbá tudjuk. akkor a há­ romszög egyenlő szárú. feladatra épül. Vizsgáljuk meg a következő állítás helyességét: „Két háromszög egybevágó. K1 276. E1 275. a megfelelő oldalak által közrefogott átlóban megegyeznek. és a felezőpontok közé eső szakasza fele a harmadik oldalnak. Mutassuk meg. c) az alapon levő szögek felezői. ha megegyeznek három olda­ lukban és az azok által bezárt két szögben. hogy két konvex négyszög egybevágó.-veí. hogy ha két háromszög megegyezik két oldalban és az egyikkel szemközti szögben. K2 282. akkor a há­ romszög egyenlő szárú. akkor a háromszög egyenlő szárú.K1 269. K1 270. amelyikkel pár­ huzamos. (A 279. b) a szárakhoz tartozó magasságok. b) Igazoljuk. . E felezési ponto­ kat jelöljük S r . hogy ha valamely háromszög két oldalának felezőpontján át egyenest rajzo­ lunk. a) Bizonyítsuk be.) Rajzoljuk meg az ABC háromszög két súlyvonalát.S2 háromszöggel.) Bizonyítsuk be. Igazoljuk.” K1 271. ha egymást követő olda­ laikban és egy. Mutassuk meg. Bizonyítsuk be. K1 283.Mutassuk meg. akkor szükségképpen egyenlők a megfelelő oldalakhoz tartozó a) magasságok. hogy két egyenlő szárú háromszög nem szükségképpen egybe­ vágó. K2 279. hogy ha két háromszög egybevágó. c) súlyvonalak. hogy ha egy háromszögben két magasságvonal egyenlő. K2 274.F2háromszög egybevágó az SS. F. hogy az SF.

Igazoljuk. ábra ► KI 294. KI 289. K1 286. hogy az új végpontok alkotta háromszög is egyenlő oldalú. Metsszük ezt el egy egyenessel. Mutassuk meg. (Ezzel egy új módszert nyerünk a konvex szög felezőjének szerkesztésére. a másik két csúcsa a két nem ide befutó oldalra esik. Egy egyenlő oldalú háromszög minden oldalát hosszabbítsuk meg egyik irány­ ban ugyanazzal a szakasszal úgy. a) Bizonyítsuk be. Mutassuk meg. El 291 .K1 284. K1 285. Rajzoljunk párhuzamos egyeneseket egy háromszög csúcsain át a szemközti ol­ dalakkal. . hogy két párhuzamos egyenes pontjait összekötő szakaszok fe­ lezőpontjai a párhuzamosok középpárhuzamosán sorakoznak. hogy az egyenesnek a két sávon be­ lüli szakaszai egyenlők. hogy mindegyik csúcsnál csak egy meghosszabbítás kez­ dődjék. és ezeknek egymástól legtávolabbi csúcsaiból bocsássunk egy-egy merőlegest az átfogó meg­ hosszabbítására. melynek az egyik csúcsa egy négyzetcsúcsba. K2 295. hogy az AD és BC egyenesek a szög felezőjén metszik egymást. B.) K1 292. KI 293. hogy a háromszög két oldalfelező pontját összekötő egyenes egyenlő távolságra halad a háromszög mindhárom csúcsától. hogy a merőlegesek talppontjai egyenlő távolságra vannak az át­ fogó megfelelő végpontjaitól. Rajzoljunk egy derékszögű háromszög befogóira kifelé egy-egy négyzetet. Mutassuk meg. hogy ha egy egyenlő oldalú háromszögbe egy másik egyenlő ol­ dalú háromszöget írunk. Bizonyítsuk be. írjunk négyzetbe egyenlő oldalú háromszöget. hogy így négy egybevágó háromszöghöz jutunk. akkor a háromszög csúcsai az eredeti háromszög mindhárom olda­ lát ugyanabban az arányban osztják két részre. Bizonyítsuk be. Rajzoljunk fel két egyenlő szélességű és párhuzamos helyzetű párhuzamos sá­ vot. és bizonyítsuk be. hogy OA = OC és OB = OD legyen. hogy ha egy egyenlő ol­ dalú háromszög minden oldalát ugyanabban az arány­ ban osztjuk két részre. D pontokat úgy.Az O csúcsú konvex szög egyik szárán jelöljük ki az A. hogy egy konvex szög felezőjére emelt merőleges a szárakból egyen­ lő szakaszokat metsz ki. K2 287. ábra) 293. hogy a háromszög a négyzetből két egybevágó háromszöget vág le. másik szárán pedig a C. Bizonyítsuk be. akkor az osztópontok egy egyenlő oldalú háromszög csúcsai. Igazoljuk. b) Szerkesszük meg a négyzetbe a szabályos háromszöget. KI 288. hogy a háromszög bármely csúcsához tartozó súlyvonal egyene­ se egyenlő távolságra van a másik két csúcstól. (293. K1 290.Mutassuk meg. Bizonyítsuk be.

Igazoljuk. ábra Tengelyes tükrözés K1 302.Mutassuk meg. hogy AP = CQ. Bizo­ nyítsuk be. konvex deltoidot.2g EGYBEVÁGÓSÁG 298. ábra) Bizonyítsuk be. K1 301. szabályos háromszöget. 299. Egy kör minden érintőjére . E1 300. hogy az ábrán EB = CG. Bizonyítsuk be. és emel­ jünk ezekre merőlegeseket a másik két csúcs­ ból. K1 297. Rajzoljunk négyzetet egy derék­ szögű háromszög átfogójára és egyik befogójá­ ra. Milyen alakzatot alkot az eredeti és a tükörkép háromszög együtt? ej Tükrözzünk egy háromszöget az egyik magasságvonalára.az érintési pontból kiindulva . Tükrözzünk egy kört egy a középpontját nem tartalmazó adott t egyenesre. .A 299. K1 304. 300. hogy az így szerkesztett négy egyenes négyzetet határol. hogy egy négyzet két szomszédos csúcsa és a szemközti oldalára állított egyenlő szárú háromszögnek az alappal szemközti csúcsa egyenlő szárú háromszöget határoznak meg. egyenlő szárú háromszöget. Húzzunk két párhuzamos egyenest egy négyzet két átellenes csúcsán át. Toljuk el egy húrtrapéz egyik átló­ ját a párhuzamos oldalak mentén. El 298. ábra) Új helyzetének végpontjait egy-egy trapézcsúcscsal kötik össze a szaggatott szakaszok. hogy PR = SQ. E1 299. Határozzuk meg a végpontok halmazát. Milyen esetben alkot az eredeti és a tükörkép háromszög együtt négyzetet. (300. ábra E1 296. konkáv deltoidot? b) Tükrözzünk egy háromszöget az egyik szögfelező egyenesére. rombuszt. aj Tükrözzünk egy háromszöget az egyik oldalegyenesére. K2 303. Tükrözzünk egy pontot egy adott egyenesre csak körzőt használva. ábra szerint párhuzamost húztunk egy paralelogramma egyik átlójával. (298.azonos irányban mérjünk fel egy adott szakaszt.

akkor van három is. feladatva épül. a tükör és a fi pont között megtett út a lehető legrövidebb. hogy ha az egyenlő szárú háromszögben összeadjuk az alap bár­ mely pontjának a két szár egyenesétől mért távolságát. és a két község számára közvetlenül az országút mellett kö­ zös transzformátorállomást létesítenek.GY 320. Egy egyenes országút ugyanazon oldalán helyezkedik el két község. hogy két egyenlő sugarú körhöz mindig található olyan egyenes. E1 322. K2 308. c. mintha í2 -re tükröztük volna. K1 313. Bizonyítsuk be. b. Adott az A és fi pont továbbá egy t egyenes. hogy a tükrözéssorozattal visszajutunk az eredeti pontba. Adott három egyenes: a. másik két csúcspontja pedig b-n. amelynek két szemközti csúcsa az a. Bizonyítsuk be. amelyre nézve a két kör tükrös. amelyeknek végtelen sok szimmet­ riatengelye van.-re tükrözzük. K1 306. A sík mely egyenesei egyeznek meg tengelyes tükörképükkel? K2 307. . akkor az A pont. és mindkét szakasz ugyanakkora szöget zárjon be /-vei. hogy a lehető legrö­ videbb vezetékre legyen szükség? K2. Mutassuk meg. Bizonyítsuk be.) Igazoljuk. Legyen í. K2 309. hogy ha egy derékszögű háromszögben az egyik hegyesszög kétszerese a másiknak. Egy háromszög három oldalegyenese a. K2 318. Mutassuk meg. Mindkét községbe bevezetik a villanyt. c. hogy az egyenes és tükörképe a tengellyel ugyanakkora szöget zár be. K1 310. hogy egy pontnak és a tükörképének a tengely egy tetszőleges pontjától mért távolsága ugyanakkora.GY 319. Hol kell az állomást elhelyezni. (A 321. Szerkesszünk négyzetet. Szerkesszünk olyan e egyenest. Bizonyítsuk be.E1 305. Bizonyítsuk be. b. K1 311. ezt a tükörképet c-re.Adott három egyenes: a. hogy az egyenlő oldalú háromszög bármely belső pontjának a három oldaltól mért távolságösszege mindig ugyanakkora. hogy ha egy háromszögnek két szimmetriatengelye van. Mutassuk meg. és menjen át metszéspontjukon az a egye­ nes. és b felezi az e egyenes a és c közötti szakaszát. Szerkesszünk a t-n olyan T pontot. K2 317. Mutassuk meg. K1 315. hogy ha egy fénysugár egy A pontból kiindulva síktükörről va­ ló visszaverődés után egy B pontba jut. Mutassuk meg. ugyanazt az egyenest nyerjük. b és c. Tükrözzük a sík egy tetszőleges pontját a-ra. E1 316. és így tovább újra c-re. K1 314. amely merőleges b-re. K2. Hány szimmetriatengelye lehet az egyenlő szárú háromszögnek? K1 312. hogy ha egy derékszögű háromszögben az egyik szög 30°-os. Nevezzünk meg olyan síkbeli alakzatokat. mindig ugyanazt az értéket kapjuk. hogy a T A ésT B szakaszok a 7 pontban í-re állított merőleges különböző oldalán helyezked­ jenek el. majd a tükörképet b-re. és t2két merőleges egyenes. akkor az ezzel szemközti befogó fele az átfogónak. hogy ha a-1 í. E1 321. akkor az átfogó is kétszerese az egyik befogónak. illetve c egyeneseken van. b -re vé­ gül a-ra.

illetve Q pontban metszi. illetve a CD oldalt a P. (A 322. Szerkesszük meg az A és fi között a legrövidebb utat. E1 324. b.Szerkesszünk egyenlő szárú háromszöget. Ez az AB. amely fi-től az egyik szomszédos oldalig és onnan a Q-ba vezet. E1 331. Szerkesszük meg az e egye­ nesen az X pontot úgy.XP különbség egy adott szakasszal lesz egyenlő. Adott az e egyenes. Adott az e egyenes. amelyre az AX .Adott három egyenes: a. a és b pedig egy-egy csúcsán megy át. hogy egyik csúcsa a kitűzött pont legyen.GY 329. E2 326. írjunk a háromszögbe lehető legkisebb kerületű háromszöget úgy. (A 326. ha annak érintenie kell a két szögszárat is. b) Mutassuk meg. Egy hegyesszög szárai között adott egy pont. és tőle különböző távolságra az A és a fi pont. amely­ n e k / a szögfelezője. E2 327. mint egy megadott szakasz.) a) Egy hegyesszögű háromszög egyik oldalán tűzzünk ki egy pontot. (A 321. amelynek a két adott ponttól mért távolságkülönbsége a lehető leg­ nagyobb. Bizonyítsuk be. az előbbin egy A pontot. feladatra épül. K2 337. El 335. ha adott a szimmetriatengelye. hogy az így kapott hat szakasz közül három-három egymáshoz nem csatlakozónak az össze­ ge független a belső pont választásától. A és fi. rajta a P pont és az e-re nem illeszkedő A pont. hogy egy hegyesszögű háromszögbe írt háromszögek közül a talpponti háromszög kerülete a legkisebb. feladatra épül. hogy az mind a négy falat érintve eltalálja a má­ sik golyót? E2 330. amelyre az AX + XP összeg egy adott szakasszal lesz egyenlő. E2 325. (A talpponti háromszög csú­ csai a magasságok talppontjai.) Téglalap alakú biliárdasztalra két golyót helyezünk el. az azon levő csúcs.) A szabályos háromszög tetszőleges belső pontjából az oldalakra bocsátott merőlegesek talppontjai az oldalakat két részre osztják. feladatra épül. Milyen irányba kell ellökni az egyik golyót. Egy téglalap átlóinak metszéspontján át fektessünk egy tetszőleges egyenest.(A 328. Szerkesszünk egyenlő oldalú háromszöget. egyenlő a téglalap átlójával. hogy a legrövidebb út. Szerkeszszünk az egyenesen olyan X pontot. Szerkesszük meg e-nek azt a pontját. Bizonyítsuk be. .(A 325. ha a kitűzött pont a magasság talppontja.) Egy hegyesszögű háromszög egyik oldalán szerkeszszünk olyan pontot. Szerkeszszünk az egyenesen olyan X pontot.) Bizonyítsuk be. amely A-tól és b-tői is egyenlő távolságra van. feladatra épül. E2 334. Adott az e egyenes és egyik oldalán két pont. hogy AX felezze az e egyenes ŐX-szel alkotott valamelyik szögét. Szerkesszünk az a egyenesen olyan X pontot. amely érinti a szögszárakat. Adott az e egyenes. K1 336. feladatra épül. E1 333. V. El 332. Szerkesszük meg a ponttól ki­ induló és oda visszatérő legrövidebb utat.f. amelynek a másik két oldaltól mért távolsága együttvéve akkora. rajta a P pont és az e-re nem illeszkedő A pont. Megadunk egy a és b egyenest. Egy hegyesszög szárai között helyezkedik el az A és fi pont.) E2 328.E1 323. továbbá a másik két csúcson átmenő egy-egy egyenes. hogy az a) részben szereplő beírt háromszög kerülete akkor a legkisebb.

feladatra épül. g és h egyenesek. a rajta levő szögek különbsége és a hozzá tartozó magasság. az adott kör pedig a beírt köre. va­ lamint a P pont.y. (A 347. Szerkesszük meg az ABCD négyszöget. (A 347. . ha adott P . hogy a háromszög egy csúcsának a másik két csúcshoz tartozó négy szögfelező egyenesre vonatkozó tükörképei egy egyenesen vannak. K1 343. Szerkesszünk egyenlő oldalú háromszöget. és P az egyik oldalegyenesének egy pontja.) Adott egy kör és a középpontjából kiinduló három fél­ egyenes.) Adott egy háromszög egyik oldalegyenesének a szem­ közti csúcsból induló szögfelezővel bezárt szöge és a másik két oldal hossza. feladatra épül.) Állítsunk merőlegeseket a háromszög egyik csúcsából a másik két csúcshoz tartozó két-két szögfelező egyenesre. g és h a szögfelezői.Adott két egymást nem metsző kör és közöttük egy egyenes. metszéspontjukat pedig összekötöttük a derékszögű csúccsal. hogy a végeredményül kapott pont az eredetivel egy oldalegyenesen van. E1 349. Egy háromszög és az egyik oldalfelező merőlegesre vett tükörképe együtt tra­ pézt alkotnak. Bizonyítsuk be. E1 341. Szerkesszünk háromszöget. Bizonyítsuk be.K2 338. K1 347. (A 341. Milyen ponthalmazt alkotnak a tükörképek? El 340. Szerkesszünk háromszöget. hogy a jelölt szögek egyenlők. feladatra épül. ha adott egy oldala. A 340. (A 343. E1 352. E1 346. (A 347. Adott a P és Q pont. V 351 . Szerkesszünk háromszöget. feladatra épül. Mutassuk meg. wa. E2 344. egyik magassága pedig az adott egyenesen van. majd a tükörképet a szögfelezőjére. Adott egy háromszög két csúcsa és a harmadikból induló szögfelezője. és BD átlója fele­ zi a B csúcsnál levő szöget. K2 339. hogy e trapéz egyik szárának az átlóval bezárt szöge az ere­ deti háromszög két szögének különbsége.) Szerkesszünk háromszöget. Az ABC háromszög BC oldalának P pontját tükrözzük a y szögfelezőjére. Szerkesszük meg a háromszöget. amelynek az adott félegyenesek szögfelezői. Mutassuk meg. E1 350. (A 343. ábra szerint négyzetet raj­ zoltunk egy derékszögű háromszögbe. hogy a négy me­ rőleges talppontjai egy egyenesen vannak. E1 342. feladatra épül.) Adottak az egy ponton átmenő/. majd meghosszabbítottuk a négyzet egyik átlóját és a háromszög átfogóját. amelynek egy-egy csúcsa a körökön. Igazol­ juk. amelynek/. A P ponton átmenő minden egyenesre tükrözzük a Q pon­ tot.) Szerkesszük meg a háromszöget. annak tükörképét pedig /3 szögfelezőjére. feladatra épül. K2 345. ha ismert két oldala és az ezekkel szemközti szögek különbsége. Szerkeszszük meg a háromszöget. ha ismerjük oldalait. E1 348. b.

ha adott három oldalfelező merőlegese és az egyik oldal egy pontja. V 359. Szerkesszük meg azt a pontot. V 355. E2 354. és bizonyítsuk be. harmadik csúcsa pedig a másik szögszáron helyezkedik el. Mi lesz az erede­ ti és a tükrözött háromszög közös része? KI 368. Szerkesszük meg a háromszöget. Bizonyítsuk be. Nevezzünk meg olyan síkbeli alakzatokat. amelyeknek végtelen sok szimmetria­ középpontja van. akkor azok egy ponton mennek át. hogy egy pontnak három különböző egyenesre vonatkozó tükör­ képe akkor és csak akkor lehet egy egyenesen. hogy egy háromszög nem lehet középpontosan tükrös alakzat. KI 364. Szerkesszük meg az ABCD négyszöget. és tükrözzük azt az egyik csúcsára. Bizonyítsuk be. ha a pontból az egyenesre emelt merőlegesek talppontjai is egy egyenesen vannak. Igazoljuk. Középpontos tükrözés K1 360. Bizonyítsuk be. K2 366. K1 361 .Mutassuk meg. továbbá tud­ juk. Rajzoljunk fel egy tetszőleges négyszöget. hogy a derékszögű háromszöget az átfogóhoz tartozó súlyvonal két egyenlő szárú háromszögre bontja. Húzzuk meg a két középső osztóponthoz tarto­ zó sugarakat. Egy egyenes egyik partján két kör helyezkedik el. akkor az átfogóhoz tartozó magasság negyede az átfogónak. a BC és AD oldalak összege és az A csúcsnak a CD oldalegyenestől mért távolsága. vagy egy egyenesbe esnek. Szerkesszünk egyenlő szárú há­ romszöget. El 369. Szerkesszünk az egyenesen olyan pontot. Mutassuk meg. Egy hegyesszög szárai között adott két pont. V 357. ha adott annak AB és CD oldala. hogy a párhuzamosok két sugár közé eső részeinek összege független az osztópontok számától. Mutassuk meg. K1 362. Adjunk meg két egyenlő szakaszt. V 356. K2 365. szárai átmennek egy-egy adott ponton. Tükrözzünk egy egyenlő oldalú háromszöget a középpontjára. E2 358. . KI 363. K1 367. amelynek alapja az egyik szögszáron van.E2 353. hogy ha egy sokszögnek több szimmetriatengelye van. hogy a C és D csúcsnál fekvő szögek egyenlők. ak­ kor a szemközti csúcsokat összekötő átlók egy pontban metszik egymást. amelyből a körökhöz húzott érintők egyenlő szöget zárnak be az egyenessel. Az osztópontokon át szerkesszünk párhuzamosokat az átmérővel. Mutassuk meg. hogy egy szakasz és egy pontra vonatkozó tükörképe vagy pár­ huzamosak. amelyre a sza­ kaszokat tükrözve azok egymásba mennek át. hogy ha egy derékszögű háromszög egyik szöge 15°-os. hogy ha egy hatszög átellenes oldalai párhuzamosak és egyenlők. hogy egy háromszög és az egyik oldalának felezőpontjára vett tükörképe együtt paralelogrammát alkot. Osszunk fel egy félkört páratlan számú egyenlő részre.

akkor azok egymásba mennek át. hogy egy egyenes csak úgy lehet két ponttól egyenlő távol. A sík egy tetszőleges pontját tükrözzük az e-re. feladatra épül. amelyekben állva a fiúk egyenlő távol vannak a fától. Mutassuk meg. amelynek a szárak közé eső szakaszát a pont felezi. K1 372. vagy átmegy a két pont határolta sza­ kasz felezőpontján. ha vagy párhuzamos a két pontot összekötő egyenessel. feladatra épül.K1 370. majd ismét az e-re és újra az O-ra. amelyek egymással kö­ zéppontosan tükrösek. ábra) Hol van a két útnak az a pont­ ja. hogy a pont felezi minden rajta átmenő egyenesnek a két párhuzamos közötti szakaszát. Bizonyítsuk be. amely annak három csú­ csától egyenlő távolságban halad. K1 377. (A 378. Mutassuk meg. amelynek a közelebbi szárig terjedő darabja egyenlő a szárak kö­ zé eső darabjával. Igazoljuk. K1 374. ábra ► K2 381. . (A 378.Tűzzünk ki egy e egyenest és rajta egy O pontot. hogy így mindig visszajutunk az eredeti pontba. Az egyik úton megy András. Szerkesszünk ezen át olyan szelőt. de attól nem lát­ hatják egymást? 380. K1 378. Mutassuk meg. Szerkesszünk négyzetet.Tűzzünk ki egy pontot. (380.Mutassuk meg.Mutassuk meg. hogy ha két párhuzamos egyenest középpárhuzamosuk egy pontjára tükrözünk.) Egy konvex szög tartományán kívül kitűzött pontból szerkesszünk olyan szelőt. E1 371. a másikon Barnabás. Szerkesszünk egy háromszög síkjában olyan egyenest. (A 378. K2 376. K2. K2 379. középpont­ ja pedig az adott pont. hogy ha egy négyzet köré paralelogrammát írunk. hogy ha a középpontos tükrözésnél egy egyenes önmagába megy át.) Két egyenes út szeli át a mezőt. feladatra épül. hogy ez az egyenes a paralelogrammát két olyan részre bontja. E1 375. akkor a négyzet és a paralelogramma középpontja egybeesik. K1 373. Egy konvex szög szárai között kitűzünk egy pontot. Húzzunk egyenest egy paralelogramma átlóinak közös pontján át.) Egy konvex szög szárai között kitűzünk egy pontot. akkor a középpont rajta van az egyenesen. A me­ zőn áll egy fa. amelynek két átellenes csúcsa egy-egy szögszáron van.GY 380. a tükörképet az O-ra. amely egyenlő távolságban van két párhuzamos egye­ nestől.

K2 391 . amely egy paralelogramma középpontján és az egyik oldalának végpontjain megy át. AD. amelynek középpontja az adott pont. Mutassuk meg. A másik szárat hosszabbítsuk meg az alapon túl egy ugyan­ akkora darabbal. hogy az alap felezi az így kapott két pontot összekötő szakaszt. és a 390. Milyen halmazt alkotnak az Y pontok? E1 397. hogy P felezi az AC. amellyel az Y az AXBY paralelogrammában az Z-szel szemközti csúcs lesz. (A 378. K1 385. Igazoljuk. a tükörkép érinti az erede­ ti kört. El 394. V 392.Mutassuk meg. és szer­ kesszük meg minden helyzetben azt az Y pontot. Mutassuk meg. Két kör közös pontján át húzzunk a körökhöz szelőt úgy. BD szakaszok közül legalább az egyiket. Rajzoljunk két pár párhuzamost. és szerkeszszük meg a helyben maradt körnek és a tükörképként kapott körnek a közös húregyenesét. . E1 396. szemközti csúcsai pedig az adott négyszög szemközti oldalegyeneseire esnek. mint egy megadott szakasz. Tűzzünk ki egy körön két pontot. Tükrözzük két egymást metsző kör egyikét az egyik közös pontra. Szer­ kesszünk a ponton át olyan egyenest. Szerkesszünk a ponton át olyan szelőt.) Két egymást metsző egyenlő sugarú kör közös pontjain át párhuzamosokat húzunk. K1 389. E1 393. Adott a k é s i kör. Bizonyítsuk be. K1 390. E1 383. Adjunk meg két párhuzamost.K2 382. valamint a P pont.) Adott két kör. amelynek középpontja az adott pont. és tűzzünk ki egy pontot.) Adott egy négyszög és belsejében egy pont. BC. K1 395. B és l-lel való C. (A 378. amelyből a két kör három egyenlő szakaszt metsz ki. El 387. rajta egy pont és a kör külső tartományában egy egyenes. Fussa be az X pont a kört. D metszéspontjaira teljesül. feladatra épül. feladatra épül.) Két egymást metsző kör egyik metszéspontján át szer­ kesszünk olyan szelőt. feladatra épül. Szerkesszünk két koncentrikus kört metsző egyenest. és tűzzünk ki rajtuk kívül egy pontot. hogy a két párhuzamos a körökből két-két egyenlő és párhuzamos húrt metsz ki. Szerkeszszünk olyan paralelogrammát. Egy egyenlő szárú háromszög alapjának egyik végpontjától kezdve mérjünk fel az egyik szárra egy távolságot. Szerkesszünk paralelogrammát. hogy a körök által ki­ metszett húrok különbsége egy adott szakasszal legyen egyenlő. K2 386. illetve az egyeneseken vannak. amelynek a pont és az egyenes közötti szakasza egyen­ lő a körön belüli szakaszával. hogy ha egy kört egy pontjára tükrözünk. hogy az a kör. szemközti csúcsai pe­ dig a körökön. amelyből a két kör egyenlő húrokat metsz ki. Szerkesszünk a pon­ ton át olyan szelőt. hogy két egymást metsző egyenlő sugarú kör középpontosan szimmetrikus a közös húr felezőpontjára. melynek a két-két párhuzamos közé eső darabjai egyenlők. (A 388. K2 384. hogy ebből az eredeti két kör egyenlő hosszú húrokat metsz ki. Igazoljuk. A-t és B-1. Adott egy kör. feladatra épül. K1 388. A ponton át szerkesszünk szelőt úgy. hogy két metszéspontjának a kitűzött ponttól mért távolsága együtt­ véve akkora legyen. (A 386. ami­ nek k-wal való A. érinti a középponton és az előbbivel szemközti oldal végpontjain átmenő kört. két egyenes továbbá egy pont.

akkor bármely két megfe­ lelő pont által meghatározott szakasz felező merőlegese átmegy a középponton.GY 404. K1 412. K1 406. V 402. b) egy oldalhoz tartozó súlyvonal. hogy a) az/egyenessel párhuzamos legyen. Igazoljuk. ha a középpont a) az egyenesen van. b) a z /e g y e ­ nesre merőleges legyen.) Adott a P pont és az e és/m etsző egyenespár. b) az egyenest. Szerkesszünk háromszöget. akkor a visszavert fény­ sugár 2 a szöggel fordul el. Bizonyítsuk be. K2 411 . ha adott a) két oldal és a harmadik oldalhoz tartozó súlyvonal. E2 401 . Forgassuk el adott középpont körül a) a pontot. amely körül egy adott A pont egy adott B pont­ ba forgatható. Szerkesszünk olyan középpontot. az átlók hajlásszögét és az egyik alapot. hogy egy négyszög akkor és csakis akkor trapéz. Egy szögtartományban tűzzünk ki egy pontot. (Ez a módszer alkalmas arra. b) nincs az egyenesen. d) egy oldal. K1 408. hogy illeszkedjen az egyenesre. és forgassuk el e körül a szöget . az oldalon fekvő egyik szög és annak csúcsából induló súlyvonal. ha adott a két párhuzamos oldal összege. Adjunk meg egy irányított szöget. Egy egyenest adott pont körül a szöggel elforgatunk. hogy a fizikában igen kis elmoz­ dulást kimutathassanak. (A 409. Rajzoljunk egy háromszöget. és forgassunk el egy adott egyenest az adott szöggel.90°-kal.K2 398. Pont körüli forgatás K1 403. és forgassuk el + 90°-kal az egyik csúcsa körül. ha egyik kö­ zépvonala egyenlő az általa nem felezett oldalak számtani közepével. feladatra épül. [i = 98°. az oldallal szemközti szög és egy másik oldal. Szerkesszünk trapézt. a hozzá tartozó magasság és egy másik oldalhoz tartozó súlyvonal. Forgas­ suk el P körül az e egyenest úgy. e) egy oldal. hogy az az AC oldallal párhuzamos legyen? E1. c) az átlók hossza és egyik szára. Mutassuk meg. hogy ha egy mozdulatlan fénysugár útjába helyezett síktükröt a fénysugarak síkjára merőleges tengely körül a szöggel elforgatunk. az átlók hajlásszögét és az alapok különbségét. ha megadott sorrendben ismert a négy oldala és az egyik középvonala.Tűzzünk ki egy pontot és egy egyenest. hogy ha két alakzat egymásba forgatható.) K1 405. c) egy oldal. b) az alapon levő két szög és a trapéz magassága. hogy illeszkedjen a pontra. b) két átlóját. továbbá a) a szárak hossza és a trapéz magassága. Mekkora szöget zár be az egyenes az elforgatottjával? K2 410. Mekkora szöggel kell elforgatni a B csúcs körül a BC oldalt. Szerkesszünk négyszöget. E1 400. . Az ABC háromszögben a = 39°. K1 407. a másikhoz tartozó súlyvonal és a harmadikhoz tartozó magasság. K2 409. ha ismerjük a) két átlóját. K2 399. Szerkesszünk trapézt.

egyező körüljárású. Szerkesszünk pontot. Szerkesszünk olyan egyenlő oldalú háromszöget. amely körül a téglalapok egymásba forgathatók. Szerkesszünk pontot. Milyen ponthalmazt alkotnak a Q pontok? K2 423. feladatra épül. Szerkesszünk olyan pontot. Szerkesszünk olyan egyenlő oldalú há­ romszöget. hogy az asztal­ lap összehajtva az ABCD. egyező körüljárású téglalapot (oldalaik ne legye­ nek párhuzamosak). Adott két metsző egyenes és egy rájuk nem illeszkedő pont. hogy megfelelő oldalaik ne legyenek párhuzamosak. Rajzoljunk fel két egyenlő (de nem párhuzamos) szakaszt. E1 425. Tűzzünk ki egy egyenest és rajta kívül egy O pontot. A’ -.(A 417. Mutassuk meg. Szerkesszünk pontot. D C c. Rajzoljunk három párhuzamos egyenest. E1 416. Rajzoljunk fel két egybevágó. Milyen forgatások visznek át egy négyzetet önmagába? 420. Rajzoljunk fel két egybevágó. hogy az egyenes az A ponton menjen át.K1 413. egyező körüljárású ABC és A'B'C' háromszöget úgy. hogy az AA'. . Egy egyenlő oldalú háromszög csúcsai A. másik két csúcsa pedig egy-egy párhuzamosra esik. K2 424. CC’ felező merőlegesei egy ponton mennek át.) Összehajtható. hogy menjen át a B ponton. K2 422.------------- D’ A B’ B C 418. nem egyenlő szárú háromszög. ábra K1 K1 419. b) középpontja az adott pont. BB'. B és C. ame­ lyeknek megfelelő oldalaik nem párhuzamosak. és tekintsük az összes azonos körüljárású POQ egyenlő oldalú háromszöget. E1 414. amely körül a két háromszög egymásba forgatható. tég­ lalap alakú asztalt akarunk készíteni úgy. amelynek egy-egy csúcsa az egyeneseken van és aj egyik csú­ csa az adott pont. amely körül a két háromszög egymásba forgatható. amelynek egyik csúcsa a kitűzött pont. derékszöggel elforgatva az A'B'C'D' és szétnyitva a B íB'C'Cl helyzetet foglalja el. amelynek egy-egy csúcsa egy-egy párhuzamosra esik. Milyen forgatások visznek át egy szabályos háromszöget önmagába? K1 421. E1 417. b) a háromszög kö­ zéppontja körül forgassuk el úgy. Fussa be P az egyenes öszszes pontját. E1. Rajzoljunk két párhuzamos egyenest és közöttük egy pontot.GY 418. E1 415. Szerkesszünk olyan egyenlő oldalú háromszöget. ábra) B. Húzzunk a C-n át egy egye­ nest és aj az A pont körül forgassuk el úgy.Adott két egybevágó. Rajzoljunk két egybevágó egyenlő oldalú háromszöget (oldalaik ne legyenek párhuzamosak). amely körül a két szakasz egymásba forgatható. Hová kell elhelyeznünk a forgástengelyül szolgáló csap­ szeget? (418.

(A 435. a Q és az R pedig egy-egy oldalegyenesére esik. hogy érintse az eredetit. amelynek három csúcsa egy-egy körön van.64 440. E1 438. amelynek a két kör közé eső darabja adott hosszúságú. feladatra épül. hogy ha egy egyenlő oldalú háromszögbe beírunk egy egyenlő oldalú háromszöget. A P ponton át szerkeszszünk szelőt. K2 440. b) egy külső pont körül úgy. akkor a négyzet és a paralelogramma középpontja egybeesik. E1 428.) Szerkesszünk adott egyenlő oldalú háromszögbe adott oldalhosszúságú egyenlő oldalú háromszöget. akkor a két háromszög középpontja egybeesik. a Q és az R pont pedig egy-egy szomszédos oldal egyenesére esik. a hegyesszögű csúcsok pedig egy-egy egyenesen legyenek. a szöghöz tartozó csúcs és két egyenes. és a pontban legyen. Q. E2 436. ha adott a szárak által bezárt szög nagysága. Forgassunk el egy kört a) egyik pontja körül derékszöggel. ha adott mind a négy oldale­ gyenesének egy-egy pontja. Szerkesszünk egyenlő szárú derékszögű háromszöget úgy. E2 435. a másik körön. hogy egy csúcsa az egyik oldal adott pontja legyen. E1 442. írjunk egy adott háromszögbe szabályos háromszöget úgy.Adott a P. Szerkesszünk egyenlő oldalú háromszöget. hogy a három metszéspont ismét egyenlő oldalú háromszöget határoz meg. az egyenesen. hogy egy-egy csúcsa a körön. E1 430. Rajzoljunk meg három koncentrikus kört. .Adott két kör és egy pont. amelyeken az alap egy-egy csúcsa fekszik. El 443. K2 439. két átellenes csúcsa pedig egy-egy párhu­ zamoson van. hogy ha egy négyzet csúcsai egy paralelogramma egy-egy oldalegyenesén vannak. Rajzoljunk két egyenest. Forgassunk el egy egyenlő oldalú háromszöget a középpontja körül. Szerkesszünk olyan egyenlő oldalú háromszöget. hogy a derékszögű csúcs a pontban. és jelöljük meg az eredeti és az elforgatott oldalegyenesek metszéspontjait (ha léteznek). R pont. Q. E1 441. Rajzoljunk egy paralelogrammát. E1 433. Bizonyítsuk be. Szerkesszünk négyzetet. Szerkesszünk egyenlő ol­ dalú háromszöget úgy. R pont. Két koncentrikus kör között tűzzünk ki egy P pontot. amelynek egyik csúcsa a kitűzött pont. Bizonyítsuk be. és tűzzünk ki egy pontot. az adott pontban van. feladatra épül. ill. Rajzoljunk meg egy kört. hogy egy négyzet két szemközti oldalegyenese közé eső tetszés szerinti szakasz ugyanakkora. egy egyenest és egy pontot.Szerkesszünk egyenlő szárú háromszöget. E2 432.Adott a P. Bizonyítsuk be. amelynek egy-egy csúcsa az egyik körön. amelynek kö­ zéppontja a P pont.E1 426. Rajzoljunk két párhuzamost és egy rájuk nem illeszkedő pontot. Szerkesszünk négyzetet. El 434. E1 429. Szerkesszünk olyan négyzetet. amelynek csúcsai a paralelogramma egy-egy oldalegyenesén helyezkednek el. E1 427. E1 431. Bizonyítsuk be. és szerkesszünk négyzetet. amelynek P a középpontja. E2 437. mint a rá bárhol emelt merőlegesnek a másik két oldalegyenes közé eső szakasza.) Szerkesszünk négyzetet.

E1 451. Toljuk el a háromszöget az egyik egyenessel párhuzamosan úgy. Szerkesszük meg az ABC háromszög AC és BC oldalára kifelé az ACPQ és CBRS négyzeteket. Adott két egyenes. hogy a szakasznak az egyenesen levő merőleges vetülete adott hosszúságú legyen. hogy egyik csúcsa az adott pontba kerüljön. . Bizonyítsuk be. K1 455. Adott egy szakasz és rajta egy pont. Rajzoljunk egy háromszöget és két egyenest. Egy háromszög egyik csúcsán át szerkesszünk egyenest úgy. és tűzzünk ki egy pontot. K1 449. Szerkesszünk a ponton át egy egyenest úgy. és adjunk meg egy vektort. Mutassuk meg. Rajzoljunk egy tetszőleges négyszöget. Szerkesszünk az egyik egyenesen olyan szakaszt. KI 456. hogy kijelölt csúcsa a másik egyenesre kerüljön. hogy közép­ pontja a kör középpontjába kerüljön. Toljuk el a négyzetet úgy. K2 454. K1 448. Toljuk el a szakaszt úgy. Szerkesszünk egy paralelogramma oldalai fölé (kifelé) négyzeteket. E2 445. ábrán két egyenlő sugarú kört rajzoltunk. mint a háromszög C-hez tartozó súlyvonala és merőleges rá. ■ 4 456. Adott két metsző egyenes és egy szakasz. ábra K2 457. Adjunk meg egy egyenest és rajta kívül két pontot. E1 452. A színes szakaszok a két kör centrálisával párhuzamosak. amelynek a másik egyenesen levő merőleges vetülete adott hosszúságú. E2 446. Eltolás K1 447. hogy a megfelelő ol­ dalvektoraik egyenlők legyenek. hogy a szemközti oldalnak az egyenesen levő merőleges vetülete adott hosszúságú legyen. hogy a két háromszög eltolással egymásba vihető. Mutassuk meg. Mutassuk meg. hogy a BQ és az AR egyenesek a C-hez tartozó magas­ ságvonalon metszik egymást. hogy azok az egyenesből adott hosszúságú szakaszt messenek ki. Toljuk el a négyszöget úgy.E2 444. hogy ezek a szaka­ szok egyenlők is a centrálissal. Toljuk el a háromszö­ get az adott vektorral. Bizonyítsuk be. Illesszünk a pontokra párhu­ zamosokat úgy. Szerkesszük meg az ABC háromszög AC és BC oldalára kifelé az ACPQ és CBRS négyzeteket. hogy a PS szakasz kétszer akkora. Rajzoljunk két egybevágó háromszöget olyan helyzetben. A 456. Rajzoljunk egy háromszöget. Adjunk meg egy kört és egy négyzetet. hogy vég­ pontjai egy-egy adott egyenesre kerüljenek. K1 450. hogy a négyzetek középpontjai ismét négyzetet alkotnak. K2 453.

K2 463. Bizonyítsuk be. írjunk egy háromszögbe paralelogrammát úgy. Rajzoljunk egy kört és egy egyenest. . és az egyenes és kör közötti szakasza adott hosszúságú. E1 467. másik két csúcsa pedig egy adott körön legyen. hogy ha egy négyszög nem paralelogramma. E1 462. Szerkeszszünk egyenest. hogy az egyenlő szárú háromszög alapjának egy pontjából a szá­ rakig húzott és a szárakkal párhuzamos szakaszok összege állandó. (A 472. vagy rajta van azon. és egyik oldala pedig egy adott szakasszal le­ gyen párhuzamos és egyenlő. hogy a körnek húrja legyen. K2 464. E1 474. hogy két szomszé­ dos csúcsa két adott pont legyen. akkor a másik két oldalhoz tartozó középvonal vagy párhuzamos az első oldalpár szögét felező egyenessel. Adjunk meg egy szakaszt és két kört. Szerkesszünk trapézt négy adott oldalból. feladatra épül. (A 461. b.) Adott egy kör és egy szakasz. E2 471. Egy szög egyik szárán tűzzünk ki két pontot. amelyből a másik két oldalig húzott és az oldalakkal párhuzamos szakaszok összege egy adott szakasszal egyenlő. b és c közé eső darabjainak különbsége előre adott szakasszal legyen egyenlő. hogy végpontjai egy-egy körre kerüljenek. és két szemközti oldala egyenlő. c párhuzamos egyenesek (ebben a sor­ rendben) és az A pont. hogy annak a és b közé. E2 469. E2 468. Adott ponton át szerkesszünk két párhuzamoshoz olyan szelőt. feladatra épül. Szerkesszünk négyszöget. Szerkesszünk paralelogrammát úgy. feladatra épül. ha adottak a szögei és két szemközti oldala.) Adottak az a. másik két csúcsa pedig adott egyenesekre essék. Szerkesszünk A-n át a párhuzamosokhoz szelőt úgy. Szerkesszünk négyszöget. Egy konvex körcikkbe helyezzünk el az egyik határoló sugarával párhuzamosan egy d hosszúságú szakaszt úgy. ha adottak előírt sorrendben az oldalai és két szem­ közti oldalegyenesének szöge.) Egy háromszög egyik oldalán szerkesszünk pontot. E2 470. K2 460. K2 473. Mutassuk meg. Adjunk meg egy kört és egy szakaszt. végpontjai a körre kerülnek. E1 459. másik végpontja a határoló sugárra essék. valamint adjunk meg egy irányt. feladatra épül. Szerkesszünk a pontokon át pár­ huzamosokat. Toljuk el a szakaszt úgy.(A 460.) Szerkesszünk paralelogrammát úgy. hogy a paralelogramma minden csúcsa a háromszög valamelyik oldalára essen. E1 465. E1 461 . hogy két szomszédos csúcsa két előre kitű­ zött pont legyen. K2 466. amelyre az adott szakaszt tükrözve.E1 458. K2 472. hogy egyik végpontja a körívre. amelynek a pár­ huzamosok közé eső szakasza adott hosszúságú. amely az adott iránnyal párhuzamos. Szerkesszünk olyan pon­ tot. (A 466. melyeknek a szögszárak közé eső darabjai összesen egy adott szakasszal egyenlők. ill. Toljuk el a szakaszt úgy.

E1 . E1 479. Szerkesszünk az ABC háromszög BC oldalával párhuzamosan egyenest. feladatra épül. E2 477. | Milyen ponthalmazt alkotnak az érintési pontok? E2 482. Szerkesszünk paralelogrammát. hogy az az ABXY paralelogrammában a fi-vel szemközti csúcs legyen. hogy középpontja egy kört írjon le. Bizonyítsuk be. AB-t C'-ben metszi úgy. E1 478. amelynek két szomszédos csúcsa két (különbö­ ző sugarú) kör két közös pontja. Szerkeszszük meg a legrövidebb utat A és B között. amelynek a körökkel való további metszéspontjait az M pont elválasztja. Szerkesszük meg azt a legrövidebb utat. Milyen ponthalmazt alkotnak az érintési | pontok? E2 483. feladatra épül. feladatra épül. az utat szegélyező járdákon viszont tetszőleges irányban haladhatunk. = CB'. Fussa be az X pont a harmadik oldal egyenesét. ábrán látható útelágazásnál az A pontból ő-be szeretnénk eljutni. és minden helyI zetében szerkesszünk hozzá adott irányú érintőket. A 486. Két egymást metsző kör M közös pontján átmenő szelőből a körök az AM és a I BM húrokat metszik ki.1B'-ben. hogy AC’ = CB' legyen. hogy végpontjai egyI egy oldalegyenesen legyenek.EGYBEVÁGÓSÁG E1 475. harmadik csúcsa az egyik. E1. Mutassuk | meg. Milyen ponthalmazt alkotnak az Y pontok? E1 480. Állítsunk merőlegeseket a húrokra a középpontokból. amelyen az egyik oldali járda egy pontjából a másik oldali járda egy pontjába le­ het jutni. hogy az az ABXY paralelogrammában a ö-vel szemközI ti csúcs legyen. E2 476. (A 475.) Szerkesszünk az ABC háromszög AC oldalán B 'é s AB oldalán C pontokat úgy.GY 485. Milyen ponthalmazt alkotnak az Y pontok? E2 481 . és minden helyzetében szerkesszük meg a körnek az egyenessel párhuzamos érintőit. (A 483. negyedik pedig a másik körön I van. Legyen egy kör két pontja A és B. amely | AC. hogy ezek közül a centrálissal párhuzamos szelő esetén a legnagyobb a | körök által kimetszett húrok összege. hogy a merőlegesek talppontjainak távolsága egyenlő az AB szakasz hosszának felével. Egy párhuzamos szélű úttesten csak az út irányára merőlegesen lehet átkelni.) Szerkesszünk két egymást metsző kör M metszéspontI ján át olyan szelőt. és a keletkezett két húr hosszának összege előre adott. ábra .Tűzzünk ki egy pontot és egy egyenest.GY 486.) Tekintsük két egymást metsző kör M metszéspontján át I azokat a szelőket. amelyeknek a körökkel való további metszéspontjait az M pont elválaszt­ ja. és szerkesszük meg I minden helyzetben az Y pontot úgy. hogy AC'. Forgassunk a pont körül egy rajta átmeI nő kört. •4 486. (A 475. Szerkesszük | meg X minden helyzetében az Y pontot úgy. Helyezzünk el egy háromszögben egy AB szakaszt úgy. az úttesten azonban csak merőlegesen lehet átkelni. Mozgassunk egy kört úgy. Fussa be az X pont a kört. illetve B'C' egy adott szakasszal legyen egyenlő. V 484.

Igazoljuk. majd fölötte 3 km-t repülve. Egybevágósági transzformációk egymásutánja K2 489. azután a P -1 C-re és a tükörképet D-re. Mutassuk meg. Mutassuk meg. mint ez az oldal. Mutassuk meg. b. aj Igazoljuk. hogy így ugyanodajutunk. ábra ► E1 488. ha a.Adott az AB és CD egyirányú és egyenlő hosszú szakasz. hogy A-ból kiindulva (487. b-re végül c-re. Az eredmény legyen P". hogy két párhuzamos egyenesre való tükrözés egymásutánja helyet­ tesíthető egy eltolással. Tükrözzük ezután P -1 először B-re. K2 498. Legyen A é s B két tetszőleges pont. E1 494. Az eltolás iránya A-ból B felé mutat. c párhuzamos egyene­ K2 496. c egyenesek egy pontban metszik egymást. ábra) repüljön az s útig. hogy a háromszög középvonala párhuzamos a nem felezett oldallal és feleakkora. Milyen kapcsolatot találunk P. Tükrözzük a sík egy tetszőleges P pont­ ját az A-ra. 495. ezt a tükörképet c-re. a B pontban szálljon le. és a gépnek egyenletes sebesség­ gel a lehető legrövidebb idő alatt kell megtennie útját. Igazoljuk. . Mit állapíthatunk meg az eredmény­ ről? K2 490. hogy két merőleges tengelyre vonatkozó tükrözés egymásután­ ja helyettesíthető a metszéspontjukra való tükrözéssel. Az a. E1 sek.GY 487. ha 3 km-nek az ábrán egy h szakasz felel meg. hogy a két tengelyes tük­ rözés sorrendje felcserélhető. K2 491 . Igazoljuk. Igazoljuk. azokból há­ romszög alkotható. Tükrözzük a sík egy P pontját A-ra. 487. hogy a háromszög súlyvonalaiból képzett háromszög súlyvonalai az ere­ deti háromszög oldalainak háromnegyedével egyenlők. hogy egy párhuzamos eltolás mindig helyettesíthető két darab pontra való tükrözés egymásutánjával. Tükrözzük a sík egy tetsző­ leges pontját a-ra. P' és P " között? K2 493. majd a tükörképet A-ra. Az így nyert pontot P'-vel jelöljük. Mutassuk meg. b) Bizonyítsuk be. b. hogy a kétféle tükrözés eredménye mindig ugyanaz a pont. E1 492. hogy a tükrözéssorozattal visszajutunk az eredeti pontba. Tükrözzük a három­ szöget az egyik. Jelöljük ki a síkon az A é s B pontokat.E1. majd a tükörképet b-re. majd a tükörképet B-re. Egy repülőgép azt a feladatot kapja. Adjunk meg két párhuzamos egyenest és egy háromszöget. és így tovább újra a-ra. mint ha a pon­ tot az Afí-vel párhuzamosan az AB szakasz kétszeresével eltoljuk. majd a tükörképet a másik egyenesre. hogy a háromszög súlyvonalait alkalmasan eltolva. majd a tükörképét fí-re. E1 497. Végezzük el az előző feladatot abban az esetben. Szer­ kesszük meg a gép útját. Tükrözzünk egy P pontot A-ra. majd az eredményt B-re.

Tükrözzünk egy P pontot A-ra. aj Bizonyítsuk be. feladatra épül. Egy háromszög oldalai 2 4 7 b) — cm. 3 5 6 d) 2m + 3n. (Az 504. Mutassuk meg. Tükrözzünk végig egy tetszőleges pontot sorban egy háromszög csúcsaira.) Adott az AB és CD egyirányú és egyenlő hosszú sza­ kasz. hogy a kétféle tükrözés eredménye mindig ugyanaz a pont. hogy egy adott pontra vonatkozó tükrözés a pont körüli 180°os elforgatással helyettesíthető. 2 Mekkorák az oldalfelező pontok által alkotott háromszög oldalai? . Szerkesszük meg az ötszöget. 504. A háromszög nevezetes vonalai ás körei Középvonal K1 510. hogy az ötszög egyik csúcsa felezi a PP5 sza­ kaszt. hogy három nem egy egyenesen levő középpont esetén az új középpont a három régivel együtt paralelogrammát alkot úgy. hogy három középpontos tükrözés egymásutánja középpontos tükrö­ zés. E1 507. —m ■ 2 a) 7 cm. (Az 507. Mutassuk meg. E2 505. E2 E2 503. Bizonyítsuk be. 2m . 3n.Adott egy hétszög hét oldalfelező pontja.K2 499. b) Bizonyítsuk be. hogy adott pont körüli 180°-os elforgatás a pontra vonatkozó tükrözéssel helyettesíthető. feladatra épül. E1 501. E1 500. E2 508.) Adott egy nyolcszög első hét oldalának oldalfelező pontja. ha adottak az oldalfelező pontjai. K1 509. 9 cm. feladatra épül. majd az eredményül kapott pontot ismét sorban a három csúcsra. Egyértelműen meghatározható-e a nyolcadik oldal felezőpontja? K2 506. Je­ löljük a végeredményt P 5 -tel. azután a P-t B -re és a tükörké­ pet D-re. majd a tükörképét C-re. hogy minden elforgatás helyettesíthe­ tő két tengelyes tükrözéssel. Mutassuk meg. (A 493. Igazoljuk. E2 502. Szerkesszük meg a hétszöget. — . hogy az új középpont a középsővel szem­ közti csúcs. — cm. Tükrözzünk végig egy tetszőleges P pontot egy ötszög oldalfelező pontjaira.) Mutassuk meg. hogy négy középpontos tükrözés szorzata eltolás vagy identitás. — cm.3n. 12 cm. hogy két egymást metsző tengelyre való tükrözés egymásután­ ja a metszéspont körüli elforgatással helyettesíthető. Bizonyítsuk be. hogy így min­ dig visszajutunk az eredeti pontba. Igazoljuk. c) 2m.

5 cm. . Mutas­ suk meg. K2 521. 2 3 2 . 1 2 5 b) — cm. Ennek B végpontját kössük össze P-vel. K2 519. 2 3 4 Mekkorák az eredeti háromszög oldalai? K1 összege 512. Egy O csúcsú szög szárai közötti P ponton át húzzunk párhuzamost az egyik szárral. Az összekötő szakaszokat megfelezzük. b) — cm.A tetőt tartó szarufák végpontjai 4. Egy háromszög mindhárom csúcsát kössük össze a sík egy tetszőleges P pont­ jával. E1 520. Mutassuk meg. ak­ kor a két háromszög egybevágó. Ez a másik szárat A pontban metszi. amelynek oldalai i m 2n m + n c) — . Mutassuk meg. ame­ lyek nem illeszkednek a szakasz egyenesére. Igazoljuk.GY 517. Fél óra alatt 180 km-re távolodnak el egymástól. 4 cm. feladatra épül. Egy pontot kössünk össze egy rá nem illeszkedő egyenes minden pontjával. K1 515. —cm. Mekkora a felező­ pontjaikat összekötő gerenda hossza? (516. Mekkora az eredeti háromszög kerülete? 2 K1 513. a) 2 cm. Ezek kerületeinek a) 20 cm. és az összekötő egyenesekre mérjük rá az egyenesen túl a metszéspont és az adott pont közöt­ ti szakaszt. — cm. Egy háromszöget középvonalai négy háromszögre bontanak. Mekkora a távolsá­ guk az indulástól számított egy óra múlva? K1 518. egyenes irányban halad. bárhol vesszük is fel a P pontot. Egy szakasz két végpontját összekötjük a sík olyan két különböző pontjával. hogy a háromszög köré írt kör középpontjának a háromszög bárme­ lyik oldalától mért távolsága feleakkora.. Egy háromszög oldalfelező pontjai olyan háromszög csúcsai. — . Mi az így kapott végpontok halmaza? K2 522. hogy ha két háromszög megfelelő középvonalai egyenlők. Egy derékszögű háromszög egyik befogója 12 cm. mint az ugyanazon oldalhoz tartozó magasságnak a csúcs és a magasságpont közé eső szakasza. ábra) K1..GY 516. de útirányuk különböző. .0 . Egy repülőtérről két repülőgép in­ dul el ugyanabban az időpontban. Milyen távolságra van az át­ fogó felezőpontja a másik befogótól? K1. ------. c) d cm. . hogy az összekötő szakaszok felezőpontjai által meghatározott három­ szögek mind egybevágók. (Az 513.) Szerkesszünk egy szög szárai között levő P ponton át olyan egyenest. Mindkettő állandó sebességgel. hogy a felezőpontok által meghatározott szakaszok között van két-két egyenlő. hogy P felezi az így ka­ pott egyenesnek a szög szárai közé eső BC szakaszát.K1 511. Mérjük fel O-tól erre a szárra az OA szakasz kétszeresét.8 m-re vannak egymástól. K1 514. amelynek P felezi a szárak közötti részét. Bizonyítsuk be.

Egy háromszögnek rögzítsük két csúcsát. Mutassuk meg. mint a felvett sza| kasz. amelynek derékszögű csúcsa az egyenesen van. Igazoljuk. Szerkesszünk olyan derék­ szögű háromszöget. hogy egy háromszög oldalfelező pontjai által alkotott három­ szög súlyvonalai egy egyenesbe esnek az eredeti háromszög súlyvonalaival. az ezzel szemközti csúcsot pedig egy adott egyenesen mozgatjuk. és távolságuk akkora. Adott egy egyenes és egy rá nem illeszkedő szakasz.Mutassuk meg. Bizonyítsuk be. | Magasságvonal K2 526. b) a magasságpontból? E1 528. K2 535. Mit írnak le ekkor az adott oldallal párhuzamos középvonalak végpontjai? K2 525. átfogója pedig az adott szakasz. Egy P pontot össze kell kötnünk az a és b egyenesek M metszéspontjával. hogy egy háromszög oldalfelező pontjai által alkotott három­ szög magasságpontja egybeesik az eredeti háromszög köré írt kör középpontjával. K2 534. hogy a derékszögű háromszög átfogója kétszer akkora. Thalész-kör K1 531. Mutassuk meg. hogy ha A. E1 529. Mekkora szögekben látszanak az oldalak a) a beírt kör középpontjából. akkor A. melyek egy-egy kitűzött ponton mennek át. B és C pont magasságpont a másik három pont által meghatározott háromszögben. ha adott két magasságtalppontja és a harmadik oldal egyenese. E1. E1 524. (Az 531.GY 530. Adjuk meg az így kapott háromszögek másik két oldalegyenesén levő magasságtalppontok halmazát. . akkor egy egyenesre adott pontból merőlegest tudunk szerkeszteni csupán párhuzamosok húzásával. hogy ha egy szakaszt merőlegesen vetítünk egy egyenesre. Mutassuk meg. és vegyünk fel egy távolságot. Bizonyítsuk be. hogy ha a síkon adott két derékszög szárai nem párhuzamosak.A HÁROMSZÖG NEVEZETES VONALAI ÉS KÖREI K2 523. hogy az MP egyenest megszerkeszthetI jük M nélkül is a következő módon: a P-ből a-ra állított merőleges b-1 A-ban. ak­ kor a szakasz felezőpontjának vetülete a vetületnek is felezőpontja. A P pontból az AB egyenesre emelt merőleges a keresett PM. Bizonyítsuk be. feladatra épül. K2 527. hogy a háromszög két magasságának talppontja egyenlő távol van a harmadik oldal felezőpontjától. Egy háromszög egyik oldalát rögzítjük. K2 532. hogy D magasságpontja az ABC háromszögnek. Tűzzünk ki két pontot. mint az átfogóhoz tartozó súlyvonal. Szerkesszünk két párhu­ zamost. E1 533. K1 536. a met­ széspont azonban nem fért rá a rajzlapra. D a sík olyan négy pontja.) Szerkesszünk háromszöget. B . Egy háromszög szögei 62° és 43°.C . a b -re állított merőleges a -1 ő-ben metszi. A harmadik csúcs befutja a sík összes pontját.

írjunk kört az egyenlő szárú háromszög egyik szára mint átmérő fölé. Szerkesszük meg az ABC háromszöget. Egy d hosszúságú szakasz két végpontja egy derékszög egy-egy szárán mozog. és raj­ zoljunk kört az összekötő szakasz mint átmérő fölé. T és P. Milyen ponthalmazt alkotnak az átlók metszéspontjai. K2 548. Igazoljuk. Szerkesszünk kört egy egyenlő oldalú háromszög magassága mint átmérő fölé. ha a többi oldalt mozgatjuk? K2 552. AC húrját. valamint a C csúcs és az M magasságpont közötti szakasz felezőpontja. hogy ez a kör felezi a háromszög alapját. Bizonyítsuk be. hogy a másik két oldalának a negyedrésze esik a körön kívül. Bizonyítsuk be. Mutassuk meg. Rajzoljuk meg valamely kör AB átmérőjét. és a húr meghosszabbítá­ sára mérjük fel a CD = AC szakaszt. Szerkesszük meg az ABCD téglalapot. K2 551.E1 537. az érintési pontra nem illeszkedő átmérő vég­ pontjait kössük össze az érintési ponttal. Igazoljuk. a B csúcsból induló magasság talppontja. E1 543. Bizonyítsuk be. Két érintkező kör egyikében egy. amelynek P-től mért távolsága a kör átmérőjével egyenlő. és kijelölünk egy pontot (belül vagy kívül). Megrajzolunk egy kört. ha ismert az AB oldalegyenesének P. hogy az ABD háromszög egyenlő szárú. E1 550. hogy a PN szakasz felezőpontja a körön van. hogy egy háromszög három oldalfelező pontja és az egyik magasságtalppontja húrtrapézt vagy egyenlő szárú háromszöget határoznak meg. a DA oldalegyenesének S pontja. A T-re illeszkedő e egyenest forgassuk T körül. hogy az így szerkesz­ tett kör átmegy két oldal felezőpontján. Egy kör valamely húrjának egyik végpontját kössük össze a kör középpontjával. K2 538. E1 549. Egy rombusz alakú keret csuklósán összeszerelt pálcákból áll. és minden helyzetében állítsunk rá merőlegest a P pontból. K1 540. Két egymást metsző kör egyik közös pontjából húzzuk meg mindkettőben az át­ mérőt. E1 544. és az AB oldal hossza. a BC oldalegyenesének Q. Adott a síkon két pont. Bizonyít­ suk be. a CD oldalegyenesének R. Egy körön kívüli P ponthoz szerkesszünk a körön olyan M pontot. Szerkesszünk Thalész-kört a háromszög magasságpontja és egyik csúcsa által meghatározott szakasz fölé. Mutassuk meg. K1 541. . Bizonyítsuk be. hogy az átmérők végpontjait összekötő egyenes átmegy a körök má­ sik közös pontján. E1 546. K2 553. hogy ezek az egyenesek a másik körből egy átmérő végpontjait metszik ki. ha adott a BC oldal felezőpontja. Mutassuk meg. K2 547. K2 542. Hol metszi ez a kör a háromszög két oldalát? E1 545. hogy az így kapott sugár Thalész-köre felezi a húrt. Határozzuk meg az így kapott merőlegesek talppontjai által alkotott ponthalmazt. Adjuk meg a kijelölt ponton áthaladó húrok felezőpontjainak halmazát. Az M-en átmenő körátmérő másik végpontja N. Mit ír le a szakasz felezőpontja? K1 539. Az egyik oldalt rögzítjük. hogy egy háromszög oldalai mint átmérők fölé szerkesztett kö­ rök közös húregyenesei egy pontban metszik egymást. Kössük össze a háromszög köré írt kör középpontját az egyik csúccsal.

hogy a másik pontból a körhöz húzott érintőszakasz a felvett távolság­ gal legyen egyenlő. K2 557. K1 567. és érintik a kört. a másiktól 1 cm távolságban halad. E1 561. Szerkesszünk az egyenesen olyan pontot. K1 556. és tűzzünk ki rajta kívül egy P pontot. K2 563.) Egy körhöz egy rajta kívül kijelölt ponton át szerkeszszünk olyan szelőt. feladatra épül. amelyet az eredetileg adott húr felez. E1 569. Szerkesszünk kört az egyik pont köré úgy. milyen ponthalmazt alkotnak a húrfelező pontok. Szerkesszünk az egyiken át olyan egyenest. Rajzoljunk egy kört és egy egyenest. Hosszabbítsuk meg egy kör valamelyik átmérőjét. K2 560. aminek egyik oldala átmegy a kitűzött ponton.Adott egy kör és annak egy húrja. melynek oldalai az előbbi négyszög oldalaival párhuzamosak. Szerkesszünk ezen a meghoszszabbításon olyan pontot. amely a másiktól 2 cm távolságban halad. mely­ ből a két kör adott hosszúságú húrokat metsz ki. Szerkesszünk egy adott körhöz tetszés szerint felvett egyenessel párhuzamos érintőt. E1 562. Szerkesszünk az adott ponton át olyan szelőt. melyekből a körhöz húzott érintők 60°-os szöget zárnak be egymással? K2 566.Tűzzünk ki két pontot. amely megadott hosszúságú. Keressük azon R su­ garú körök középpontjainak halmazát.Adott egy kör. K2 559.) Adott egy kör és egy négyszög. amelyből adott hosszúságú érintőszakasz húzható a körhöz. E1 571.Tűzzünk ki két pontot egymástól 3 cm távolságban. ennek egy húrja és egy pont. és szerkesszünk egyenest. Szerkesszünk olyan négyszöget.Szerkesszük meg két kör a) közös külső érintőit. A kitűzött pont köré úgy szerkesszünk kört. feladatra épül. hogy a két kör közös külső érintőjének a két érintési pont közé eső sza­ kasza adott hosszúságú legyen. amely az egyiktől 2 cm. Szerkesszünk a körbe olyan adott hosszúsá­ gú húrt. és vegyünk fel egy távolságot. feladatra épül.) Rajzoljunk két kört.A háromszög beírt és hozzáírt körei K2 554. Rajzoljunk egy kört és egy egyenest. b) közös belső érintőit. Megrajzolunk egy kört. Adott egy O középpontú r sugarú k kör és egy R szakasz. az átmérőnél rövidebb húrt vág ki belőle. Szerkesszünk egyenest. K1 565. Adott körbe szerkesszünk egyenlő hosszúságú (körátmérőnél kisebb) húrokat. amelynek a körbe eső szakaszát az adott húr felezi. (Az 559. K2 564. E1 568. amelyből a körhöz húzott érintők 90°-os szöget zárnak be. . Rajzoljunk kört.Tűzzünk ki két pontot egymástól 4 cm-re. Szerkesszünk a körbe beírt négyze­ tet. Szerkesszünk az egyenesen olyan pontot. K2 558. amelyeknek k-viü közös húrja átmérő a k körben. E1 570. Határozzuk meg. E1 555. Milyen ponthalmazt alkotnak azok a pontok. amelyből adott hosszúságú érintőszakasz húzható a körhöz.Tűzzünk ki egy pontot egy kör belsejében. (Az 554. (Az 559.

(Az 577. K2 575. Bizonyítsuk be. hogy a háromszög egy hozzáírt köre a meghosszabbított olda­ lakat azok metszéspontjától félkerületnyi távolságra érinti. E2 584. mint az átfogó.) Egy derékszögű háromszög oldalai a. hogy az egyenlő oldalú háromszög köré írt kör sugara kétharma­ da a hozzáírt kör sugarának. feladatra épül. (Az 577. b. feladatra épül.) A háromszög b oldalát a beírt kör az E.K2 572. K2 573. c. Szerkesszünk egyenlő oldalú háromszöget. hogy a szabályos háromszög hozzáírt körének sugara három­ szorosa a beírt kör sugarának. ha adott a beírt kör és az egyik oldalt kívülről érintő kör sugara. E2 582. és az 578. feladatra épül. E2 589. meghosszabbítását az a oldalhoz hozzáírt kör az E2pontban érinti.) Bizonyítsuk be. (Az 581. Mutassuk meg. mint az a oldalhoz hozzáírt kör F érintési pontja C-től. Az 577. hogy a derékszögű háromszög átfogóját érintő hozzáírt kör és a beírt kör sugarának különbsége akkora. feladatra épül. (Az 577. E2 586. a) Mekkora a beírt kör sugara (Vj? b) Mekkora a c átfogót kívülről érintő kör sugara (rc )? . feladatra épül). Igazoljuk. Mutassuk meg. E2 585. a befogók összegével egyenlő szakaszt kapunk. feladatra több feladat is ráépül a következő részben. Egy háromszög oldalai a. c. feladatra épül. hogy ha derékszögű háromszögben a beírt kör átmérőjét és az átfogót összeadjuk. és az 578. E2 581 . Tekintsük egy háromszög ugyanazon oldalát érintő beírt és hozzáírt körét. és az 578. hogy az ABC háromszög beírt körének E érintési pontja az a ol­ dalon ugyanolyan messze van B-től. E1 576. a szög szárait érintő előre megrajzolt kört. és az 578. ha adott az egyik hozzáírt köre. E1 579. hogy E. Mekkora szakaszokra osztják az oldalakat a be­ írt kör érintési pontjai? E1 578. Bizo­ nyítsuk be. pont­ ban. E1 577. (Az 578. Helyezzünk el egy adott hosszúságú szakaszt egy konvex szög szárai között úgy. V 583. ha ismert a befogók összege és a beírt kör sugara. Bizonyítsuk be. b.) Bizonyítsuk be. hogy az oldalon levő érintési pontok távolsága a másik két oldal különbségével egyenlő. K2 574. Bizonyítsuk be. (Az 577. Bizonyítsuk be. hogy a hozzáírt körök középpontjai által meghatározott háromszög magasságvonalai az eredeti háromszög szögfelezői. Szerkesszünk derékszögű háromszöget.E2 = a. hogy az egyenlő oldalú háromszögbe írt kör sugara a köré írt kör sugarának fele. E2 588. Mutassuk meg. Mekkora szakaszokra osztja a háromszög a oldalát az oldalt érintő hozzáírt kör érintési pontja? E1 580. hogy a háromszög a oldalát érintő hozzáírt kör sugara és a ke­ rület egyértelműen meghatározza az a-val szemközti szöget. Megoldásukat java­ soljuk. hogy érintsen egy.) Szerkesszünk háromszöget. valamint a másik két oldal különbsége. E2 587.

ha adott a beírt kör sugara. E2 596. to­ vábbá az egyik hegyesszög. írjunk egy háromszögbe kört. két oldalának összege és a harmadik oldal. feladatra épül. és szerkesszünk ehhez három érintőt úgy. feladatra épül. ha adott egyik oldala a beírt kör érintési pontjával és a beírt kör sugara. E2 591. (Az 578. E2 593.) Szerkesszünk háromszöget.A HÁROMSZÖG NEVEZETES VONALAI ÉS KÖREI E2 590. hogy megraj­ zoljuk a beírt kör egyik érintési pontját a szemközti csúccsal összekötő szakaszt. egyik oldala és a másik két oldal különbsége. ha adott a kerülete. feladatra épül. rész) K1 604. az egyik oldalához tartozó magassága és az oldallal szemközti szöge. Megrajzoltuk egy háromszög három (egy ponton átmenő) magasságvonal egye­ nesét. ha adott a kerülete. feladatra épül. ha adott a kerülete. E2 600. ha adott a kerülete. a beírt kör sugara és egyik szöge. E2 603. (Az 578. feladatra épül. és az 578. Szerkesszünk a ponton át olyan egyenest. ha adott a beírt kör sugara. . Háromszögek szerkesztése (II.) Szerkesszünk háromszöget.) Egy háromszöget úgy választunk ketté.) Szerkesszünk háromszöget.) Szerkesszünk háromszöget. Igazoljuk. hogy ezt a szakaszt ugyanabban a pontban érinti a két részháromszögbe írt kör. (Az 578. K2 598.2 cm. Mutassuk meg. ha adott az átfogóhoz írt kör sugara. az egyik oldalt kívülről érintő kör sugara és az oldalon fekvő egyik szög. hogy a le­ metszett háromszögek kerületének összege az eredeti háromszög kerületével egyenlő. E2 599. Szerkesszük meg a háromszöget. E2 602. feladatra épül. feladatra épül. amely a szögből adott kerületű háromszöget metsz le. E2 594. Szerkesszünk háromszöget. (Az 577. valamint a beírt és az egyik hozzá­ írt kör sugara. E2 601. (Az 577.) Mekkora annak a derékszögű háromszögnek az átfo­ gója.) Szerkesszünk háromszöget. az átfogóhoz írt kör sugara 7.6 cm? K2 592. E2 595. (Az 577. az egyik szöge és egy másik csúcsból induló magassága. ha adott a beírt kör suga­ ra.) Adott egy konvex szög és egy pont a szögtartomány­ ban. Szerkesszünk derékszögű háromszöget. amelynél a befogók összege 8. és megadtuk a b oldal egy P pontját. Szerkesszünk háromszöget. E2 597. az egyik oldalhoz hoz­ záírt kör sugara és az oldallal szemközti szög. Szerkesszünk háromszöget. (Az 578. hogy azok mindegyike lemessen a háromszögből egy kis háromszöget. K1 605. ha adott a kerülete. Szerkesszünk egyenlő szárú háromszöget a) a szárszögből és a szárakhoz tartozó magasságból. b) az alapból és a szárakhoz tartozó magasságból. feladatra épül. Szerkesszünk háromszöget. (Az 578.

ha adott az a oldalhoz tartozó magasság és szögfe­ lező. Szerkesszünk háromszöget. Szerkesszünk háromszöget. Szerkesszünk háromszöget. ha adott egy oldala. ha adott egy oldala. K2 611 . b) az átfogóhoz tartozó magassága. ha adott a köré írt kör sugara és a) az egyik hegyesszöge. egy másik oldalhoz tartozó ma­ gasság és súlyvonal. ha adott két oldala és az egyikhez tartozó súlyvonal.Háromszögek szerkesztése (II. ha adott egy oldala. e szög fe­ lezője és egy másik oldalhoz tartozó magasság. K1 607. Szerkesszünk egyenlő szárú háromszöget. a hozzá tartozó súlyvonal és egy másik oldalhoz tartozó súlyvonal. ha adott egy oldala. Szerkesszünk derékszögű háromszöget. Szerkesszünk háromszöget. Szerkesszünk háromszöget. Szerkesszünk háromszöget. ha adott az egyik oldala. a hozzá tartozó súlyvonal és az oldalon levő egyik szög. Szerkesszünk háromszöget. K2 619. K2 615. K1 609. a hozzá tartozó magasságvonal és súlyvonal. E1 624. a másik oldalhoz tartozó súly­ vonala és a köré írt kör sugara. K2 621 . a köré írt kör sugara és az oldalhoz tartozó súlyvonala. továbbá az a oldallal szemközti szög. K2 620. K2 614. ha adott egy oldala. K1 610. . K2 613. c) az alaphoz tartozó magassága. a másik oldalhoz tartozó ma­ gassága és a harmadikhoz tartozó szögfelezője. ha adott az egyik oldala. a köré írt kör sugara és az oldalon levő egyik szöge. Szerkesszünk háromszöget. K2 617. Szerkesszünk háromszöget. továbbá a) az alapja. ha adott egy oldala. E1 618. ha adott három súlyvonala. Szerkesszünk háromszöget. ha adott az egyik oldala. a köré írt kör sugara és az oldalhoz tartozó magassága. K2 622. d) az alappal szemközti szöge. ha adott az a oldalhoz tartozó magasság és szögfe­ lező. Szerkesszünk háromszöget. ha adott egy oldala és a másik két oldalhoz tartozó súlyvonal. rész) K1 606. a rajta levő egyik szög és e szög szögfelezője. E1 612. Szerkesszünk háromszöget. K2 623. Szerkesszünk háromszöget. Szerkesszünk háromszöget. ha adott az egyik oldala. ha adott egy oldala. K1 608. Szerkesszünk háromszöget. Szerkesszünk háromszöget. ha adott az egyik oldallal szemközti szög. továbbá a b oldal. b) az egyik szára. Szerkesszünk háromszöget. ha adott a köré írt kör sugara. K2 616. a köré írt kör sugara és egy másik oldalhoz tartozó magassága.

ha adott két oldala és a közbezárt súlyvonal. Szerkesszünk egyenlő szárú háromszöget. a hozzá tartozó magasságból és vala­ melyik másik magasságból. K2 628. Bizonyítsuk be. továbbá az átfogóhoz tartozó magasság. annak egyik végpontjából in­ duló súlyvonala.K2 625. Szerkesszünk háromszöget. hogy a paralelogramma külső szögfelezői téglalapot zárnak közre. hogy ha egy négyszög szemközti szögei egyenlők. Bizonyítsuk be. hogy egy paralelogramma szemközti csúcsaihoz tartozó belső szögfelezők vagy párhuzamosak. ha adott a beírt kör sugara. ha adott egy oldala. b) az oldalhoz tartozó magasság. befogóiból egy-egy pont. mint a másik? K1 639. ha adott egy oldala. ha adott az átfogó egyenese. Négyszögek Paralelogrammák K1 635. Egy paralelogramma egyik szöge 72°. K2 633. amely­ nek egyik befogója adott ponton megy át. ha adott egy oldala. annak egyik végpontjából in­ duló súlyvonala és a másik végpontjából induló magassága. akkor a négyszög paralelogramma. E1 641. K1 636. K2 632. annak egyik végpontjából in­ duló súlyvonala és magassága. akkor a négyszög paralelogramma. Adott egy kör belsejében két pont. Mutassuk meg. hogy egy paralelogramma belső szögfelezői vagy téglalapot ha­ tárolnak. hogy ha egy négyszögben bármely két szomszédos szög össze­ ge 180°. Szerkesszünk háromszöget egy oldalból. Szerkesszünk háromszöget. Szerkesszünk a körbe olyan derékszögű há­ romszöget. K2 629. E1 630. K2 626. Szerkesszünk egyenlő szárú háromszöget. b) az alappal szemközti szöge. Szerkesszünk háromszöget. vagy egy ponton mennek át. Szerkesszünk háromszöget. ha adott a beírt kör sugara és az alap­ hoz hozzáírt köre. K1 637. Mutassuk meg. E1 634. továbbá a) az alapja. K2 631 . Szerkesszünk adott szakasz mint átfogó fölé derékszögű háromszöget. amelynek egy-egy befogója az adott pontokon megy át. továbbá a) a közös csúcsban levő szög. . ha egyik szöge 12. Mekkora a többi szög? Lehet-e ez a pa­ ralelogramma rombusz? K1 638. vagy egy egyenesbe esnek. K2 627■Szerkesszünk derékszögű háromszöget. K2 640. Mutassuk meg.8°-kal nagyobb.Mekkorák a paralelogramma szögei.

Bizonyítsuk be.A szög csúcsa nem fér rá a rajzpapírunkra. K2 649. b) középponto­ san szimmetrikus paralelogrammákat. hogy a köröknek az átlók egyenesével alkotott metszéspontjai vagy egybe­ esnek. hogy ha egy paralelogramma két csúcsához tartozó belső és kül­ ső szögfelezők négyszöget határolnak. K1 650. ha AD = 5 cm? K1 654. a CD oldalból egy 4. csupán a szárainak egy része. Bizonyítsuk be. valamint a DC oldal F felezőpontjával. Mekkora az AB oldal? K2 648. Mekkorák ennek a szárai? K1 653. Mutassuk meg. Igaz-e.E1 642. Bizonyítsuk be. Bizonyítsuk be. Egy egyenlő szárú háromszög alapjának tetszőleges belső pontjából húzzunk párhuzamosokat a szárakkal. Igazoljuk. c) rombusz.GY 657. hogy a paralelogramma csúcsaiból az átlók egyenesére emelt merőlegesek talppontjai vagy egybeesnek. Az ABCD paralelogramma D csúcsából induló magasság felezi az AB oldalt. csupán a szárainak egy része. K1 644.A szög csúcsa nem fér rá a rajzpapírunkra. E1. K1 646. K1 651. Az ABCD paralelogramma átlóinak metszéspontján átmenő egyenes az AB ol­ dalból egy 7 cm-es. egyenlő szárú háromszö­ get határoz meg. K1 647. d) két átlóban és az általuk közbezárt szögben. hogy ebben az esetben is meg tudjuk rajzolni egy kitűzött pont és a szögcsúcs össze­ kötő egyenesét a következő módon: A kitűzött pontból párhuzamosokat szerkesztünk a szög­ szárakkal. E1 655. Kössük össze az ABCD paralelogramma A csúcsát a BC oldal E felezőpontjával. Ezeknek a szögszárakkal képezett metszéspontjait összekötjük.átmennek az átlók metszéspontján. Bizonyítsuk be.középvonalak . hogy AF és AE egyenesek harmadolják a DB átlót. hogy az AE szakasz és a BD szakasz harmadolják egymást. Mekkora a BD átló. hogy a paralelogramma szemközti oldalainak felezőpontjait öszszekötő szakaszok . K2 652. Rajzoljunk köröket a paralelogramma két szemközti oldala mint átmérő fölé. Soroljunk fel a) tengelyesen szimmetrikus paralelogrammákat. hogy két paralelogramma egybevágó. Igazoljuk. hogy ebben az esetben is meg tudjuk rajzolni egy kitűzött pont és a szögcsúcs össze­ . Bizonyítsuk be. akkor a határolt négyszög téglalap. ha megegyeznek a) két szomszédos oldalban és az általuk közbezárt szögben. c) két átlóban és egy oldalban. Az összekötő sza­ kasz felezőpontját az adott ponttal összekötő egyenes átmegy a szög csúcsán. K2 643. vagy egy paralelogramma csúcsai. E1.GY 656. b) két szomszédos oldalban és egy átlóban. hogy az így keletkezett paralelogramma kerü­ lete független a pont választásától. Igaz-e. Igazoljuk. hogy a paralelogramma átlóinak metszéspontján átmenő min­ den egyenes a paralelogrammát két egybevágó részre osztja. amely nem megy át a kiválasztott szög csúcsán. aj Lehet-e egy négyszög egyik átlója az egyik oldallal egyenlő? Van-e ilyen b) paralelogramma.5 cm-es darabot metsz le. d) téglalap? K1 645. hogy a paralelogramma egyik külső szögének felezője és az a két oldalegyenese. vagy egy paralelogramma csúcsai. Kössük össze az ABCD paralelogramma A csúcsát a BC oldal E felezőpontjával.

Adjuk meg azon paralelogrammák középpontjainak halmazát. d) az egyik magassága. K1 665. Egy rombusz egyik szöge 38°. H és F). az egyik átlója és ezek szöge. ha adott két szomszédos oldal és a) a közbezárt szög. Mekkorák a rombusz szögei? KI 670. K1 662. Szerkesszünk paralelogrammát. Szerkesszük meg a paralelogrammát. b) az egyik magasság. Adjuk meg azon paralelogrammák középpontjainak halmazát. c) két magassága és a magasságok szöge. Tekintsük azokat a paralelogrammákat. amelyeknek egyik oldala közös. amelyeknek két szomszédos oldalegye­ nese közös. Szerkesszünk paralelogrammát. b) a két magassága. Egy rombusz egyik szöge 60°. Szerkesszünk paralelogrammát. Szerkesszünk paralelogrammát. valamint a) az egyik szöge és az oldalhoz tartozó magassága. amelynek 12 cm a kerülete és 1. E1 663. Szerkesszünk paralelogrammát. az egyik átlója és az átlók szöge. K1 659. K2 666. amelynek tompaszögű csúcsából hú­ zott magassága felezi a szemközti oldalt? K1 671. K2 661. A rombusz egyik átlója az oldallal 42°-os szöget zár be.5 cm a magassága? .kötő egyenesét a következő módon: Tükrözzük a szögszárakat a kitűzött pontra. A tükörké­ pek metszéspontját az adott ponttal összekötő egyenes átmegy a szög csúcsán. ha adott két szomszédos oldalának összege. ha adott két szomszédos oldalának különbsége. a két oldal közbezárt szöge és a hosszabb oldalhoz tartozó magasság. Adjuk meg az egyenesekre nem illeszkedő csúcsok halma­ zát. b) az egyik oldala. E1 664.Adott egy paralelogramma három oldalfelező pontja (E. oldala 12 cm. Deltoidok. Szerkesszünk paralelogrammát. c) az egyik átló. az egyik átlója és az oldalhoz tartozó magassága. c) a két átlója. és kerületük egyenlő. ha adott a) az egyik oldala. amelyeknek egyik oldala és ezzel szomszédos oldalegyenese közös. K1 658. Mekkora szögeket zárnak be az átlók az oldalak­ K1 669. Mekkora a rövidebb átlója? K1 672. és ehhez az oldalhoz tartozó magasságuk egyenlő. Mekkorák annak a rombusznak a szögei. E1 667. ha adott az egyik oldala. Mekkorák annak a rombusznak a szögei. b) az egyikhez tartozó magasság. rombuszok K1 kal? 668. ha adott két átlója és a) az átlók szöge. K2 660. a két oldal közbezárt szöge és az egyik átló.

b) átlóikban. Egy deltoid két szemközti szöge 42° és 126°. hogy a rombusz egy belső pontjának két szomszédos oldal­ egyenestől mért távolságkülönbsége egyenlő a másik két oldalegyenestől mért távolságok különbségével. rajta a K pont. K1 676. b) két átlója.Adott az A és K pont.Adott az/egyenes. ha megegyeznek a) oldalukban és egy szögükben. K2 677. Bizonyítsuk be. valamint az e egyenes. Mekkorák ezek a részek? E1 675. Szerkesszük meg az ABCD rom­ buszt. K2 679. Szerkesszünk K középpontú rombuszt. másik két oldala pedig egyegy adott ponton megy át. ha adott a) az oldala és az egyik szöge. c) oldalukban és egy átlójukban. hogy egy rombusz átlóinak metszéspontjából az oldalakra emelt me­ rőlegesek talppontjai egy téglalap csúcsai. Szerkesszünk rombuszt. c egyenes. az E és az F pedig egy-egy oldalának pontja. Mekkora szögeket zárnak be az átlók az oldalakkal? . Bizonyítsuk be. Rajzoljunk két párhuzamos egyenest. ha A Ea. B Eb. A hosszabbik oldalon fekvő szögek szögfelezői a szemközti oldalt három részre osztják. Szer­ kesszünk rombuszt. Mutassuk meg. hogy a paralelogramma rombusz. K2 680. K1 685. Egy paralelogramma oldalai 3 cm és 9 cm. Bizonyítsuk be. Adott az a. akkor az egyik oldal kétszerese a má­ siknak. A az egyik csúcsa. az A-val szomszédos egyik csúcsa pedig az e egyenesen van. amelynek K a középpontja. hogy két rombusz egybevágó. Egy deltoidban két szemközti szög 39° és 100°.K1 673. E1 684. amelynek az egyik átlóegyenese/. Igazoljuk. b) az egyik átló szögfelező. Mekkora a másik két szög? K1 687. b. ha a) átlói merőlegesek egymásra. d) az egyik szöge és a magassága. C Ec. hogy ha a paralelogramma hosszabbik oldala a rövidebbnek kétszerese. K1 686. Szerkesszünk olyan rombuszt. amelynek két oldala a párhuzamosokon van. hogy a rombusz átlóinak metszéspontja egyenlő távol van az ol­ dalaktól. K1 674. akkor az egyik hosszabbik oldal végpontjaihoz tartozó belső szögfelezők a szem­ közti oldalon metszik egymást. K pedig a rombusz középpontja. Bizonyítsuk be. K2 678. hogy ha a paralelogramma két szomszédos csúcsához tartozó belső szögfelezők az egyik oldalon metszik egymást. és tűzzünk ki közöttük két pontot. valamint az/egyenes által elválasztott E és F pont. valamint a K pont. E2 681 . E2 682. Mutassuk meg. K1 683. c) az oldala és a magassága.

akkor téglalap. b) minden csúcstól? K1 698. valamint a K pont. hogy az így szerkesztett téglalapok kerületei egyenlők. Bizonyítsuk be. ha A E a. Mekkorák az oldalak? K1 701. hogy egyik szögük a háromszög derékszögével essék egybe. hogy két téglalap egybevágó. amelyek deltoidok is egyúttal.b. Mutassuk meg. Szerkesszünk deltoidot. K2 703. K1 693. b és c egyenes. Bizonyítsuk be. hogy ha a paralelogramma átlói egyenlők. Szerkesszük meg az ABCD tég­ lalapot. Téglalapok. c) egy oldalukban és az átlójukban. hogy ha egy paralelogramma szomszédos oldalai a és b (a > b). A téglalap átlója az egyik oldallal 26°-os szöget alkot. b) átlójukban és az átlók szögében. hogy ha a téglalap átlói 60°-os szöget zárnak be egymással. hogy ha egy paralelogramma egyik szöge derékszög. Bizonyítsuk be. c) két átlója és a szimmetriaátló egyik végpontjánál levő szöge. hogy egy kör két átmérőjének a végpontjai téglalapot határoz­ nak meg. Van-e a téglalap síkjában olyan pont. hogy ha a téglalap átlója az egyik oldal kétszerese. K1 699. ha megegyeznek a) két nem párhuzamos oldalukban. Mutassuk meg. Adott az a. akkor az át­ lók hajlásszöge 60°. Egy téglalapba olyan paralelogrammákat írunk. E1 702. K1 694. K1 692. hogy az ilyen paralelogrammák kerülete egyenlő.Mutassuk meg. négyzetek K1 690.K2 688. amely egyenlő távolságra van a) minden oldaltól. E1 704. Egy egyenlő szárú derékszögű háromszögbe írjunk téglalapokat úgy. ak­ kor az egyik oldal fele az átlónak. amelyeknek oldalai a téglalap átlóival párhuzamosak. A 30 cm kerületű téglalap egyik oldalának felezőpontját a szemközti oldal csú­ csaival összekötő egyenesek merőlegesek egymásra. . Igazoljuk. Soroljuk fel azokat a paralelogrammákat. hogy a téglalap átlói által bezárt egyik szög kétszerese az átló és az oldal által alkotott egyik szögnek. CEc. akkor a parale­ logramma téglalap. B E b. Egy téglalap átlói által meghatározott szögek közül az egyik 124°. K1 700. b) két átlója és az egyik oldala. Igazoljuk. ezzel szemközti csúcsa pedig az átfogón le­ gyen. K1 691 . Igazoljuk. Mekkora szöget zárnak be az átlók? K1 695. K pedig a téglalap középpontja. ha adott a) két különböző hosszúságú oldala és az ezekkel közös csúcsból induló átlója. K1 689. Mutassuk meg. akkor a belső szögfelezői által meghatározott téglalap átlóinak hossza a . K2 697. Mekkora szö­ get zárnak be az átlók az oldalakkal? K2 696.

hogy a golyó az asztal négy oldaláról visszaverődve vissza fog térni kiindulási helyzetébe. az eredeti helyzetbe való viszszaérkezésig mindig ugyanakkora utat tesz meg. ábra C K2 709. /. Szerkesszünk négyzetet. A négyszög átlóinak metszéspontja a négyszög csúcsaival négy háromszöget al­ kot. hogy a végpontok olyan téglalapot határoznak meg. K2 708. K1 712. ha a téglalap oldalai a é s b (a> bp. és állítsunk ezekre merőlegeseket a másik két csúcsból.1F pontban metszi. . és bármely helyzetből indul is ki. hogy AE = CF. ha adott a) az oldal és az átló összege. a másik átló egy-egy végpontja pedig a másik két egyenesen. amelynek a ke­ rülete független a felmért szakaszok hosszától. Az ABC háromszög A csúcsához tartozó szögfelezője a szemközti oldalt D-ben metszi. hogy a háromszögek köré írt körök középpontjai egy paralelogramma csú­ csai.GY 705. b) az átló és az oldal különbsége. E1 716. hogy így négyzetet nyertünk. A D-ből AC-vel szerkesztett párhuzamos AB -1 £-ben. Szerkesszünk olyan négyzetet. Igazoljuk. Egy derékszögű háromszögben rajzoljuk meg a derékszög szögfelezőjének és az átfogónak a metszéspontját. E1 713. El 711. E1 707.E1. K1 706. Mekkora ennek a négyzetnek az átlója. Az ABCD négyzet oldalait a 706. Mérjünk fel egyenlő szakaszokat a négyzet oldalaira két szemközti csúcsból ki­ indulva. Négyszögekről általában E1 715. hogy az A'B'C'D' négyszög négyzet. Mutassuk meg. 706. az Zs-ből BC-vel húzott párhu­ zamos pedig AC. g egyenes. Mutassuk meg. Egy téglalap alakú biliárdasztalon az egyik átlóval párhuzamosan indítunk el egy golyót. és ebből húz­ zunk párhuzamosokat a befogókkal. hogy az így nyert négy egyenes négyzetet határol. Adott az e. Bizonyítsuk be. Húzzunk párhuzamosokat egy négyzet két szemközti csúcsán át. ha adott az átlójának hossza. Igazoljuk. ábra szerint egyenlő szakaszokkal meghoszszabbítjuk. Mutassuk meg. Egy a oldalú négyzet átlója fölé rajzoljunk ismét négyzetet. Bizonyítsuk be. hogy a téglalap szögfelezői (ha nem egy ponton mennek át) négy­ zetet alkotnak. K2 714. Szerkesszünk négyzetet. Mutassuk meg. amelynek egyik átlója az e egyenesen van. Mekkora lesz az új négyzet átlója? E1 710.

feladatra épül. hogy a deltoid oldalfelező pontjai téglalapot alkotnak. hogy egy négyszög átlói akkor és csak akkor egyenlők. hogy egy négyszög két-két szomszédos oldalának felezőpontjait öszszekötve. hogy ha egy paralelogramma oldalfelező pontjai a) téglalapot alkotnak. b) rombuszt alkotnak.GY 728.(A 718. akkor oldalfelező pontjai rombuszt alkotnak.) Igazoljuk. akkor a paralelogramma téglalap. Bizonyítsuk be. K2 725.) Igazoljuk. két megadott oldal szöge és az ennek csúcsából induló átló. hogy ha egy négyszög átlói egyenlők. K2 721. K2 720. hogy olyan négyszögben. akkor oldalfelező pontjai egy négyzet csúcsai. c) három oldala. Bizonyítsuk be. hogy a négyszög oldalfelező pontjai egy pa­ ralelogramma csúcsai. akkor a paralelogramma négyzet. K2 722.M i a feltétele annak. feladatra épül. a szemközti oldalak felezőpontjait összekötő egyenesek és az átlók felezőpontjait összekötő egyenes egy pontban metszik egymást. ha a középvonalai egyenlők.64 720. Mutassuk meg. [3 és y szöge. akkor a paralelogramma rombusz. Igazoljuk. hogy egy négyszög átlói akkor és csak akkor merőlegesek egy­ másra. Határozzuk meg an­ nak a négyszögnek az oldalait és szögeit. K1. Vágjunk szét egy tetszőleges konvex négyszöget középvonalai mentén. E1 731. amelynek csúcsai az eredeti négyszög oldalfelező pontjai. Szerkesszük meg az ABCD négyszöget. K2 718. hogy tetszőleges négyszög középvonala nem nagyobb. (A 719. d) három oldala és két átlója. Szerkesszünk négyszöget. ha adott a) AB és BC oldala. hajlásszögük 63°42'. K2 719. K2 730.) Igazoljuk. b) három oldala és az egyik szélsőn fekvő két szög. Igazoljuk. c) négyzetet alkotnak. párhuzamos és egyenlő hosszú szakaszokat nyerünk. mint a középvonalat nem metsző oldalak számtani közepe. K2 733. Mutassuk meg. ha adott a) három oldala és a közrefogott oldalon levő szögek. hogy ha egy négyszög átlói egyenlők és merőlegesek egymásra. Bizonyítsuk be. amelynek nincs párhuzamos oldalpárja. Mikor áll fenn egyenlőség? K2 732. Bizonyítsuk be. K2 729. hogy egy négyszög oldalfelező pontjai téglalapot határoz­ zanak meg? K2 724. amelynek nincs párhuzamos oldalpárja. feladatra épül. Egy négyszög átlói 27 cm és 19 cm. Az így kapott négyszögekből rakjunk össze paralelogrammát. Mutassuk meg. .K2 717. K2 723. ha kö­ zépvonalai merőlegesek egymásra. hogy az olyan négyszögben. hogy minden négyszög középvonalai felezik egymást. K1 727. K2 726. az átlók felezőpontjai és egy pár szemközti oldal felezőpontjai egy paralelogramma csúcsai. valamint a.

ábrán vázolt trapézban DE párhuzamos Cő-vel és AE = 2 cm. Hosszabbik alapja 10 cm. ha középvonala 13 cm? KI 743. középvonala 16 cm. az ezzel szemközti átló és az átlók szöge. Egy trapéz alapjai 12 cm és 9 cm hosszúak. Egy egyenlő szárú trapéz hegyesszögei 45°-osak.4 cm. A 745. Egy egyenlő szárú trapéz szárai egyenlők az egyik alappal. Egy trapéz alapjai 16 cm és 7 cm hosszúak. Szerkesszük meg az ABCD négyszöget. ha AB = 17 cm és DC = 9 cm? KI 746. ábra ► . Egy húrtrapéz hegyesszöge 60°. E1 735. Milyen hosszú az E tF v E2 F2 . valamint a és /? szöge. BD átlója. ábrán látható trapéz szárait négy-négy egyenlő részre osztottuk. ha a szára 5 cm? KI 744. Mek­ korák a trapéz alapjai. hogy a trapéz egyik átlója a középvonalat két olyan részre oszt­ ja. fi és 7 szöge. illetve E F ? l szakasz. Igazoljuk. Ezen az alapon levő szögei 120°-osak. Mekkora a másik alap? K1 741. ábra D 745. valamint az átlók szöge. KI KI 739. ha adott AB és CD oldala. Mekkora a rövidebb alap? K1 737. Bizonyítsuk be. Egy trapéz két szemközti szöge 73° és 108°. c) AB és BC oldala. b) a szárak meg­ hosszabbításai 42°-os szöget zárnak be egy­ mással? K2 745. továbbá a) az egyiken levő két szög és az egyik átló. hogy a hosszabbik alap kétszerese a rövidebbnek. továbbá a. D C 742. ma­ gassága 2 cm. A 742. Mekkora a középvonala? 740. Szerkesszünk négyszöget. Az alapokkal szerkesztett párhuza­ mos trapézon belüli része 10. az átlói merőlegesek a szárakra. ex és [3 szöge.b) AB és BC oldala. Egy trapéz egyik alapja 10 cm. K2 734. amelyek hossza egy-egy alap felével egyenlő. ha a) egyik szöge 39° 12'. ha adott két szemközti oldala. Mekkorák a húrtrapéz szögei. Trapézok K1 736. Melyik alaphoz van ez közelebb? KI 742. Mek­ korák a trapéz oldalai. Mekkora a másik két szög? K1 738. b) az egyiken levő egyik szög.

középvonala k. továbbá a) az átlók szöge és az egyik szár. hogy ha egy trapéz egyik alapja kétszerese a másiknak. továbbá a) a magasság. A két falu la­ kói szeretnének építeni egy strandot és egy ahhoz vezető leágazást az aszfaltútról. d) a magasság és az egyik szög. K2. Mekkorák a tra­ péz alapjai? K2 758. az ezen levő szögek. hogy a trapéz középvonala felezi az átlókat. továbbá a) az egyik szöge. Két szomszédos csúcsa az egyenestől 6 cm-re. e) két átlója. K2 761 . Hány méter utat kell építeni. Szerkesszünk trapézt. . Egy szakasz egyik végpontja 10 cm-re. ha adott a középvonala. két átlója. akkor a trapéz paralelogramma. E2 760. d) egyik szöge és az azzal közös csúcsból induló átló. Mutassuk meg. Mekkora a másik alap? K2 753. ha adott két alapja. illetve 9 cm-re. K2 K1 749. b) az egyik szára. b) egyik szöge és a magasság. hogy a trapéz átlóinak felezőpontjait összekötő szakasz párhuzamos az alapokkal. Igazoljuk. K2 751. Szerkesszünk trapézt. ha adott a két átlója. Egy folyó egyik partján levő két falut egyenes aszfaltút köt össze. b) a magasság és az egyik alap. Bizonyítsuk be. ha adott az egyik alapja. K2 751 . Mutassuk meg. Arra tö­ rekszenek. c) az átlók szöge és az egyik szög. hogy a kiépítendő út a lehető legrövidebb legyen. magassága m. mint az alapok különbsége. b) az egyik szár. 750. c) az egyik átló. Szerkesszünk trapézt. Bizonyítsuk be. A trapéz rövidebb alapja a. Egy húrtrapéz hegyesszöge 45°. Mutassuk meg. Határozzuk meg a másik két csúcsnak az egyenestől mért távolságát. K2 748. Szerkesszünk trapézt. Egy paralelogramma egy egyenesnek az egyik oldalán helyezkedik el. c) egyik szöge és a szöggel szemközti átló. Mekkora a másik végpont távolsága az egyenestől? K2 756. K2 759. továbbá aj az alapon fekvő szögek. f) egyik átlója és a magassága. hogy ha a trapéz középvonala átmegy az átlók metszéspontján. és mindkét faluból ugyanolyan hosszú utat kelljen megtenni a strandig. középpontja pedig 7 cm-re van. hogy ha a trapéz átlói felezik egymást. hogy a trapéz középvonalának a két átló közötti szakasza az ala­ pok különbségének felével egyenlő. akkor az alapok egyenlők.GY 754. felezőpontja 8 cm-re van egy egyenes­ től.K2 747. akkor az átlók harmadolják a középvonalat. K2 757. a másik pedig 4 km-re van a folyótól? E1 755. Az átlók a középvonalat három egyenlő részre bont­ ják. és feleakkora. ha az egyik falu 5 km-re.

c) két alapja és a magassága. Bizonyítsuk be. hogy ha a trapéz rövidebb alapja a szárak összegével egyenlő. amelyek­ ből két adott párhuzamos egyenes egyenlő húrokat metsz ki? K1 769. Mutassuk meg. Szerkesszünk derékszögű trapézt.) Igazoljuk. hogy a trapéz szárainak összege nagyobb az alapok különbsé­ génél. Szerkesszünk egy kör belső pontján át olyan húrt. feladatra épül. c) az alapjai és a hegyesszöge. K1 767. Körök K ör és egyenesek K1. ha adottak a) az alapjai és a magassága.K2 762. ha ismert a) két alapja és a szára. amelyek­ ből két adott metsző egyenes egyenlő húrokat metsz ki? K1 770. hogy egy körben az egyenlő hoszszúságú húrok egyenlő távol vannak a középponttól. Egy kerek poháralátétből pörgettyűt készítünk. Bizonyítsuk be. K2 763. K1 773. Szerkesszük meg a kör egy adott belső pontján át a kör a) legrövidebb húrját. ábra). Szerkesszünk húrtrapézt. amelyik tá­ volabb van a kör középpontjától. a szára és az átlója. Igazoljuk. Mi azon körök középpontjainak halmaza. K1 768. amelyet az adott pont felez. K2 765. Mi azon körök középpontjainak halmaza. b) leghosszabb húrját.GY 766. b) az alapjai és a hosszabbik szára. K2 764. . Milyen messze van ez a húr a kör középpontjától? K1 771. Szerkesszük meg a körlap középpontját (766. K1 774. az azon levő szöge és a szára. b) az egyik alapja. akkor a hosszabb alapon levő szögek felezői a rövidebb alapon metszik egymást. d) az egyik alapja. (A 773. (A 771. Adott egy r sugarú kör h hosszúságú húrja. K1 775. K1 772. feladatra épül. hogy a kör egy belső pontján átmenő legrö­ videbb és leghosszabb húr merőleges egymásra. hogy a háromszög köré írt kör középpontja a leghosszabb oldalhoz van legközelebb. e) két alapja és az átlója. hogy különböző hosszúságú húrok közül az a rövidebb.) Igazoljuk.

K1 776. Határozzuk meg egy r sugarú körben elhelyezkedő h hosszúságú húrok felező­ pontjainak halmazát. K1 777. Húzzunk szelőt adott pontból egy körhöz úgy, hogy az a körből adott hosszúsá­ gú húrt messen ki. K1 778. (A 776. feladatra épül.) A kör egy belső pontján át szerkesszünk adott hosszú­ ságú húrt. K2 779. (A 778. feladatra épül.) Szerkesszünk egy körbe szabályos hatszöget úgy, hogy az egyik oldala egy adott ponton menjen át. E1 780. A kör egy belső pontján átmenő két merőleges húr a kört négy ívre bontja. Iga­ zoljuk, hogy ezek közül két szemközti ív összege egy félkörrel egyenlő. K2 K1 781 . Szerkesszünk adott körbe egy egyenessel párhuzamos, adott hosszúságú húrt. 782. írjunk egy körbe téglalapot, amelynek egyik oldala adott hosszúságú.

K1 783. Szerkesszünk egy körbe négyzetet úgy, hogy egyik oldala adott egyenessel le­ gyen párhuzamos. K1 784. Adott egy egyenes és egy pont. Szerkesszünk a pont körül kört, amely az adott egyenesből h hosszúságú húrt metsz ki. K2 785. Adjuk meg azon r sugarú körök középpontjainak halmazát, amelyek egy egye­ nesből h hosszúságú húrt metszenek ki. E1 786. (A 785. feladatra épül.) Szerkesszünk r sugarú kört, amelyből két adott metsző egyenes egyike h, hosszúságú húrt, a másik h2 hosszúságú húrt metsz ki. K2 787. Szerkesszünk kört, amely egy háromszög minden oldalegyeneséből ugyanakko­ ra adott húrt metsz ki. E1 788. (A 778. feladatra épül.) Szerkesszünk egy körbe négyzetet úgy, hogy egyik ol­ dala adott ponton menjen át. E1 789. (A 778. feladatra épül.) Szerkesszünk egy körbe egyenlő oldalú háromszöget úgy, hogy egyik oldala adott ponton menjen át. K2 790. Határozzuk meg azoknak a pontoknak a halmazát, amelyekből egy adott r suga­ rú körhöz e hosszúságú érintőszakaszok húzhatók. K2 791 . Szerkesszünk adott körhöz érintőt, amely adott egyenessel adott szöget zár be.

K2 792. Rajzoljunk meg egy kört, és adjunk meg két egyenest. Szerkesszünk olyan érin­ tőt a körhöz, amely mindkét egyenessel ugyanakkora szöget zár be. K1 793. Szerkesszünk egy körívhez a felezőpontjában érintőt a kör középpontjának felhasználása nélkül. E1 794. Egy körről akkor mondjuk, hogy adott pontból a szögben látszik, ha a pontból a körhöz szerkesztett két érintőszakasz a szöget zár be. Bizonyítsuk be, hogy azon pontok halmaza, amelyekből egy kör a szögben látszik, az adott körrel koncentrikus kör. E1 795. (A 794. feladatra épül.) Szerkesszünk adott körhöz olyan pontot, amely egy előre kitűzött egyenesen van, és a kör belőle 45°-os szögben látszik. E1 796. (A 794. feladatra épül.) Milyen távol vannak az r sugarú kör középpontjától az olyan pontok, amelyekből a kör 60°-os szögben látszik.

K2 797. Milyen ponthalmazt alkotnak azon körök középpontjai, amelyek egy egyenest adott pontban érintenek? K1 798. A kör kerületének egy pontjából egy átmérőt és egy sugárral egyenlő húrt rajzo­ lunk. Mekkora ezek szöge? K1 799. A kör kerületének egy pontjából két sugárhosszúságú húrt rajzolunk. Mekkora szöget zárnak be ezek a húrok? K2 800. Egy körben két egyenlő és egymásra merőleges húrt helyezünk el. Ezek egy­ mást 8 cm-es és 4 cm-es darabokra vágják fel. Mekkora a húroknak a középponttól mért tá­ volsága? K2 801. Egy kör középpontjától 1,5 cm távolságra két 7 cm-es, egymásra merőleges húrt rajzolunk. Mekkora szakaszokra bontják egymást? K2 802. Vetítsük merőlegesen a 4 cm sugarú körvonal tetszőleges pontját két merőleges átmérőre. Mekkora a vetületi pontok egymástól mért távolsága? K2 803. A kör kerületének egy pontjában két merőleges húrt húzunk. Ezek távolsága a középponttól 4 cm és 6 cm. Mekkorák a húrok? K2 804. Egy 3 cm sugarú kör két érintője merőleges egymásra. Mekkora a metszéspont­ jukból húzott érintőszakaszok hossza? K1 805. Egy negyedkör ívének felezőpontjában szerkesszünk érintőt. Mekkora ennek a határoló egyenesek közötti része, ha a kör sugara 6 cm? K1 806. Egy derékszög mindkét szárát érintő kör érintési pontjait összekötő szakasz 3 cm. Mekkora távolságra van a kör középpontja a szakasztól?

A kör mint ponthalmaz; körök szerkesztése
K1 zát. 807. Adjuk meg az adott ponton átmenő adott sugarú körök középpontjainak halma­

K1 808. Két egymásra merőleges egyenes egyikén tűzzünk ki két pontot, és szerkeszszünk a pontokon átmenő kört, amely a másik egyenest érinti. K2 809. Jelöljük meg a háromszög minden oldalán a beírt kör érintési pontját, és minden csúcs körül szerkesszünk kört, amely a csúcsból kiinduló oldalakat a megjelölt pontokban metszi. Bizonyítsuk be, hogy a három kör páronként érinti egymást. K2 810. Szerkesszünk olyan kört, amelynek egy háromszög mindhárom csúcsától mért távolsága e hosszúságú szakasszal egyenlő, és a három csúcs vagy egyaránt a kör belsejé­ ben, vagy egyaránt a körön kívül van. E1 811. Egy háromszög egyik csúcsa körül szerkesszünk kört, amely a másik két csúcs­ tól egyenlő távolságra halad. E1.GY 812. Egy kertben kör alakú utat akarunk készíteni, amely a kert négy fájától egyenlő távolságra halad. Készítsük el az út tervrajzát, ha a négy fa helye már meg van jelölve a rajz­ papíron, és semelyik három sincs egy egyenesen. K1 813. Szerkesszünk adott sugárral kört, amely két adott ponton átmegy.

K1 814. Szerkesszünk kört, amely egy egyenest adott pontban érint, és átmegy egy kitű­ zött ponton. K1 815. Szerkesszünk adott sugarú kört, amely egy szög szárait érinti.

K1 816. Szerkesszünk az ABC háromszögbe olyan félkört, amelynek átmérője az AB ol­ dalon van, és érinti a háromszög másik két oldalának egyenesét. E1 817. Adott egy kör és rajta kívül egy pont. Szerkesszünk adott sugarú kört, amely a kitűzött ponton átmegy és az adott kört érinti. El 818. Szerkesszünk r sugarú kört, amely két adott kört kívülről érint.

E1 819. Az R2 sugarú kör belülről érinti az R t sugarú kört (R2< RJ. Szerkesszünk olyan r sugarú kört, amely az R, sugarú kört belülről, az R2 sugarú kört kívülről érinti. K1 820. Egy 1 cm és egy 2 cm sugarú kör kívülről érinti egymást. Szerkesszünk olyan 3,5 cm sugarú kört, amely mindkettőt kívülről érinti. K1 821. Szerkesszünk adott sugarú kört, amely átmegy egy kitűzött ponton, és egy adott egyenest érint. K1 E1 822. Szerkesszünk adott sugarú kört, amely egy egyenest adott pontban érint. 823. Szerkesszünk adott kört és egyenest érintő r sugarú kört.

K2 824. Adott egy r sugarú kör és az egyik átmérőjének egyenese. Szerkesszünk olyan r sugarú kört, amely az adott kört és az adott egyenest is érinti. K2 825. Rajzoljuk meg egy 3 cm sugarú kör egyik átmérőjét. Szerkesszünk egy 1 cm su­ garú kört, amely ezt az átmérőt is és a kört is érinti. E1 826. Rajzoljuk meg egy kör egyik érintőjét. Szerkesszünk kört, amely az érintőt is, az adott kört is érinti, és sugara az adott kör sugarának kétszerese. K1 827. Szerkesszünk d sugarú kört, amely egy adott szög egyik száregyenesét érinti, középpontja pedig a másik száron van. K2 828. Szerkesszünk kört, amely átmegy egy téglalap két szemközti csúcsán, és közép­ pontja a téglalap egyik oldalának egyenesén van. K1 829. Szerkesszünk egy adott szakasz végpontjain át kört úgy, hogy az egyik végpont­ hoz húzott sugár a szakasszal 60°-os szöget zárjon be. K1 830. Szerkesszünk egy háromszögbe olyan kört, amely mindhárom oldalától 1 cm-re halad. K1 831 . Szerkesszünk kört, amely egy szög szárait érinti, az egyiket adott pontban.

K1 832.Szerkesszünk két párhuzamos egyenest érintő kört, amely az egyik egyenest adott pontban érinti. E1 833. Szerkesszünk két párhuzamost érintő kört, amely egy adott kört is érint.

K1 834. Szerkesszünk két párhuzamos egyenest érintő kört, amely egy kitűzött ponton átmegy. K2 835. Egy külső P pontból a körhöz húzott érintők A-ban és fi-ben érintik a kört. A kör B ponthoz húzott sugarát hosszabbítsuk meg a körön kívül önmagával, így a C ponthoz ju­ tunk. Igazoljuk, hogy az AC szakasz P-ből háromszor akkora szög alatt látszik, mint a BC.

K2 836. Szerkesszünk adott szög szárait érintő és a szögfelező adott belső pontján átme­ nő kört. K1 837. Szerkesszünk adott sugarú kört, amelynek egy adott szakasz a húrja.

K2 838. Határozzuk meg azon adott sugarú körök középpontjainak halmazát, amely kö­ rök átmennek egy adott kör egy-egy átmérőjének végpontjain.

Érintkező körök
K1 839. Adott két koncentrikus kör. Mutassuk meg, hogy a külső kört belülről, a belső kört kívülről érintő körök középpontjainak halmaza a két kör középköre. K2 840. Adott két koncentrikus kör. A belső kör sugara rv a külső kör sugara rv Adjuk meg azon körök középpontjainak halmazát, amelyek a külső kört belülről érintik, miközben azokat a belső kör érinti belülről. E1 841 .(A 839. és a 840. feladatra épül.) Szerkesszünk kört, amely két koncentrikus kört érint, és egy adott ponton átmegy. E1 842. (A 839. feladatra épül.) Adott két koncentrikus kör és egy egyenes, amely mind­ kettőt metszi. Szerkesszünk az adott köröket és az egyenest egyaránt érintő kört. E2 843. Szerkesszünk kört, amely átmegy egy kitűzött ponton, egy adott kör középpont­ ján, és érinti a kört. K1 844. Két kör sugara 4 cm és 1 cm. Határozzuk meg a két kör viszonylagos helyzetét, ha a középpontok távolsága a) 7 cm; b) 5 cm; c) 3,5 cm; d) 3 cm; e) 2,5 cm; f) 0 cm. K1 845. Egyenlő szárú háromszögbe szerkesszünk két egyenlő sugarú kört úgy, hogy azok egymást, az alapot és egy-egy szárat is érintsenek. K2 846. Szerkesszünk adott körcikkbe érintőkört.

K2 847. Szerkesszünk egy egyenlő oldalú háromszög minden csúcsa köré oldalnyi su­ gárral kört. A három kör közös része egy egyenlő oldalú ívháromszög. Szerkesszünk ebbe az ívháromszögbe az oldalíveket érintő kört. K2 848. (A 846. feladatra épül.) Adott körbe szerkesszünk három egyenlő sugarú kört, amelyek egymást is és az adott kört is érintik. K2 849. (A 846. feladatra épül.) Egy 3 cm sugarú körbe szerkesszünk hat egyenlő suga­ rú kört úgy, hogy azok mindegyike érintse az adott kört, és két beírt kis kört is érintsen. Mek­ kora lesz a beírt körök sugara? K2 850. Egy r sugarú kör köré szerkesszünk hat egyenlő sugarú kört úgy, hogy azok mindegyike érintse az adott kört, és két szerkesztett kört is érintsen. Mekkora a szerkesztett körök sugara? K2 851 . Szerkesszünk olyan kört, amely egy egyenlő szárú háromszög szárait és beírt körét érinti. El 852. Adott egy kör, az egyik érintő egyenese és annak egy pontja. Szerkesszünk kört, amely az adott pontban érinti az egyenest, és érinti az adott kört is.

E1 853. Szerkesszünk adott egyenest érintő kört, amely még egy adott kört adott pont­ ban is érint. K2 854. Két egyenlő sugarú kör egymáson kívül helyezkedik el. Jelöljünk ki az egyiken egy P pontot. Tekintsük a P -n átmenő mindkét kört érintő köröket. Hol helyezkedhet el a P pont, ha tudjuk, hogy a fenti köröket az adott körök egyaránt kívülről vagy egyaránt belül­ ről érintik. K2 855. (A 854. feladatra épül.) Két egyenlő sugarú kör egymáson kívül helyezkedik el. Az egyiken kijelöltünk egy pontot. Szerkesszünk olyan kört, amely mindkét adott kört érin­ ti, az egyiket az adott pontban, és az adott körök a szerkesztett kört a) kívülről érintik; b) belülről érintik. E1 856. Két kör egymáson kívül helyezkedik el. Szerkesszünk olyan kört, amely mind­ kettőt érinti, az egyiket adott pontban. K2 857. Adjunk meg két egymást metsző egyenlő sugarú kört, és válasszuk ki a közös részüket határoló egyik ív valamelyik belső pontját. Szerkesszünk kört, amely a két kör kö­ zös részében helyezkedik el, és mindkét kört érinti, méghozzá egyiket az adott pontban. E1 858. Adjunk meg két egymást metsző egyenlő sugarú kört, és válasszuk ki a közös részüket határoló ív valamelyik belső pontját. Szerkesszünk olyan mindkét kört érintő kört, amely az adott pontban kívülről érinti az adott kört. El 859. (A 857. és a 858. feladatra épül.) Egy kör belsejében rajzoljunk meg egy kisebb kört, és tűzzünk ki rajta egy pontot. Szerkesszünk kört, amely mindkét kört érinti, mégpedig a belsőt a kitűzött pontban. K1 860. Két, egymást kívülről érintő körben szerkesszünk párhuzamos, de ellentétes irá­ nyú sugarakat. Mutassuk meg, hogy a végpontokat összekötő egyenes átmegy az érintési ponton. K1 861. Egy kör belülről érint egy másikat. Szerkesszünk bennük párhuzamos és egye­ ző irányú sugarakat. Mutassuk meg, hogy a sugarak végpontjait összekötő egyenes átmegy az érintési ponton. K1 862. Bizonyítsuk be, hogy két érintkező kör érintési pontbeli közös érintőjének min­ den pontjából egyenlő érintők húzhatók a két körhöz. K2 863. Egy egyenesen tűzzünk ki két pontot. Milyen ponthalmazt alkotnak azon egy­ mást érintő körök érintési pontjai, amely körök az adott pontokban érintik az egyenest? K2 864. Két kívülről érintkező kör egyik külső érintőszakasza mint átmérő fölé rajzol­ junk kört, és igazoljuk, hogy az átmegy a körök érintkezési pontján. K2 865. (A 860. feladatra épül.) Két párhuzamos egyenes mindegyikén tűzzünk ki egy pontot. Szerkesszünk egyenlő sugarú érintkező köröket, amelyek a párhuzamosokat a kitű­ zött pontokban érintik. K1 866. A négyzetet az átlói négy háromszögre bontják. Vegyük ezek beírt köreit. Mu­ tassuk meg, hogy az átlókon levő érintési pontok ugyancsak egy négyzet csúcsai. K2 867. Egy egyenesen tűzzünk ki két pontot. Szerkesszünk két egyenlő sugarú érintke­ ző kört, amelyek az egyenest a kitűzött pontokban érintik.

E1 868. Egy körön tűzzünk ki két pontot. Szerkesszünk két egymást érintő, egyenlő su­ garú kört, melyek az eredeti kört a kitűzött pontokban érintik. E1 869. Szerkesszünk kört, amely három egyenlő sugarú kört kívülről érint.

E1,GY 870. Az építészetben a következő módszerrel szoktak boltívet szerkeszteni: Az AB szakaszt a C és D pontok három egyenlő részre osztják. C és D körül AB harmadával kö2 röket rajzolnak, ezek az E és F pontokban metszik egymást. Az /'’-bői —AB sugárral szerkesz3 tenek egy kört, ami kijelöli a boltívet. Bizonyítsuk be, hogy ez érinti a C és D középpontú köröket.

Körök és érintők
E1 871. Mutassuk meg, hogy két kívülről érintkező kör közös külső érintőinek érintési pontjai húrtrapézt határoznak meg, és e trapéz szárai egyenlők a szárakhoz tartozó középvo­ nallal. K1 872. Két adott pont egyikén át szerkesszünk olyan egyenest, amely a másik ponttól adott távolságra halad. K2 873. Adott két pont. Szerkesszünk az egyik pont körül kört úgy, hogy a másik pont­ ból a körhöz húzott érintőszakasz adott hosszúságú legyen. K2 874. Rajzoljunk egy kört, és tűzzünk ki egy pontot. Szerkesszünk a pont körül kört, amely az adott körből egy adott hosszúságú húrt metsz ki. E1 875. Egy kör belső pontján át szerkesszünk húrt úgy, hogy a húron levő szakaszok különbsége adott szakasszal legyen egyenlő. K1 876. Szerkesszük meg két kívülről érintkező kör közös érintőit.

K1 877. Tűzzünk ki két pontot egymástól 5 cm-re. Szerkesszünk egyenest, amely az egyiktől 3 cm, a másiktól 2 cm távolságra halad. K1 878. Szerkesszük meg két egyenlő sugarú kör közös belső érintőit.

K1 879. Adjuk meg annak a feltételét, hogy két kör közös érintőinek száma 0, 1, 2, 3, 4 legyen. El 880. (Az 568. és a 776. feladatra épül.) Adjunk meg két kört, és szerkesszünk egye­ nest, amelyből a körök adott hosszúságú húrokat metszenek ki. E1 881. Az A és B pontok köré szerkesszünk köröket úgy, hogy közös külső érintőjük­ nek a két érintési pont közé eső szakasza, továbbá a sugarak összege előre adott szakaszok­ kal legyen egyenlő. El 882. Adjunk meg két koncentrikus kört, és rajzoljunk derékszöget, amelynek egyik szára az egyik kört, másik szára a másik kört érinti. Határozzuk meg a derékszögek csúcsa­ inak halmazát. A témához kapcsolódó további feladatok: 568., 569., 570., 1322., 1323., 1325.

Mekkora szög­ ben látszik az érintési pontokat összekötő EF húr a kör pontjaiból? K1 893. Az egyik ív P pontjaiból a húr 128°-os szögben látszik. Mekkora szögben látszik a háromszög köré írt kör K középpontjából a három­ szög a szögével szemközti oldala? K1 891. Bizonyítsuk be. Mekkora az a kerületi szög. Hány fokos középponti. Egy középponti szögnek és a hozzá tartozó kerületi szögnek a különbsége 36042'16". —.3 részéhez? 4 4 5 6 K1 884. Igazoljuk. hogy a szögfelező és a háromszög köré írt kör metszéspontja egyenlő tá­ vol van a másik két csúcstól.Mekkora távolságra van a 4 cm sugarú kör K középpontjától a 120°-os közép­ ponti szögű ív végpontjait összekötő AB húr? K1 888. Egy P pontból a körhöz húzott két érintő 67°-os szöget zár be. E1 900. hogy a szabályos háromszög köré írt kör egy pontját a csúcsok­ kal összekötő három szakasz közül az egyik egyenlő a másik kettő összegével. illetve 68°-os szögben látszik.A kört egy húrja két ívre vágja. amelynek száraiból a kör egy-egy sugámyi szakaszt vág ki? K1 895. akkor az át­ mérő és a húr nem közös végpontját összekötő szakasz a kör sugarával egyenlő. o. —. Egy háromszög két oldala a köré írt kör K középpontjából 126°-os. Bizonyítsuk be. K1 897. A kör AB húrja és AC átmérője 30°-os szöget zár be. —. K1 899. hogy a háromszög bármelyik belső szögének szögfelező egye­ nese és a szemközti oldal felezőmerőlegese a háromszög köré írt körön metszik egymást. Mekkorák ezek a szögek? K1 885. Mekkorák a háromszög szögei? K1 890. Mekkora a húr látószöge a másik ív Q pontjaiból? K1 892. El 898. Mekkora az a kerületi szög. Mekkora tá­ volságra van a kör K középpontja a húrtól? K1 887. Egy 90°-os középponti szöghöz a körben 10 cm-es AB húr tartozik. amelynek egyik szára a kör sugara. hogy ha egy húr és egy átmérő 30°-os szöget alkot. Rajzoljuk meg a háromszög egyik csúcsához tartozó belső szögfelező egyene­ sét. Mekkora szögben látszik az ív pontjaiból a határoló AB húr? K1 889. Mekkorák ezek a szögek? K1 886. Mutassuk meg. másik a kör át­ mérője? K1 896. Mekkora szögben látszik ez a kör pontjaiból? K1 894. Egy kerületi szög és a hozzá tartozó középponti szög összege 180°.Kerületi és középponti szögek 1 3 2 5 K1 883. . Helyezzünk el egy körben egy sugárhosszúságú húrt. hogy a B pont­ beli érintő az átmérő meghosszabbításából a kör sugarával egyenlő szakaszt metsz le. Egy körszeletet 64°-os középponti szögű ív határol. Mutassuk meg. illetve kerületi szög tartozik a kör —.

KI 914. Szerkesszük meg a há­ romszög csúcsaiban a köré írt kör érintőit. amelynek középpontja a körülírt kör és az adott oldal felező merőlegesének (fA B ) egyik metszéspontja. Bizonyítsuk be. Tűzzünk ki egy AB szakaszt. Szerkesszünk kört. feladatra épül. valamint ehhez az oldalhoz hozzáírt körének kö­ zéppontja (Oc) egy körön van. Mekkorák az érintők által alkotott háromszög szö­ gei? K2 909. és tűzzünk ki a kör kerületén egy. amelyhez egy elő­ re adott kerületi szög tartozik. y. Oa ) egy kö­ rön van. hogy ez a merőleges átmegy a háromszög köré írt kör kö­ zéppontján. hogy a magasságvonalak egyúttal a metszéspon­ tok által alkotott háromszög szögfelezői. c) 150°-os szögben látszik. a csúcsoktól különböző pontot. B). hogy a háromszög beírt körének középpont­ ja (O0 ). Mutassuk meg. Mekkora szögben látszanak ebből a pontból a három­ szög oldalai? K1 912. illetve a körrel vett metszéspontjai. Legyenek a. Egy háromszög szögei a.) Tekintsük a háromszög két magasságvonalának a körül­ írt körrel vett metszéspontjait. írjunk kört egy egyenlő oldalú háromszög köré. ame­ lyet a beírt kör érintési pontjai határoznak meg? E1 910. b) 60°-os szögben. K1 908.) Tekintsük a háromszög magasságvonalainak a körülírt körrel vett metszéspontjait. Az a-val szemközti oldalt kívülről érintő körön je­ löljük meg az érintési pontokat. hogy a háromszög egyik oldalának két vég­ pontja (A. A metszéspontokat összekötő húrra állítsunk merőlegest a har­ madik csúcsból. . amelyben a szakasszal egyenlő húrhoz a szöggel egyenlő kerületi szög tartozik. Bontsunk két háromszögre egy egyenlő szárú háromszöget a szárak metszés­ pontján átmenő egyenessel. y. Mekkorák annak a háromszögnek a szögei. Hosszabbítsuk meg egy egyenlő szárú háromszög alapon fekvő szögeinek szög­ felezőit a körülírt körig. E1 903. (A 900. fi. (A 904. feladatra épül. E1 902. valamint a háromszög harmadik csúcsa paralelogrammát határoznak meg. fi. KI 913. j5. E1 907. és adjunk meg egy a szöget. El 906. Szerkesszük meg azon pontok halmazát. Mutassuk meg. hogy a háromszög két magasságvonala a harmadik csúcstól egyenlő távolságra metszi a háromszög köré írt kört. Egy háromszög szögei a. hogy a háromszög bármelyik külső szögének szögfelező egye­ nese és a szemközti oldal felezőmerőlegese a háromszög köré írt körön metszik egymást. valamint a másik két oldalhoz hozzáírt köreinek középpontja (Ob. feladatra épül. (A 904.) Igazoljuk. El 905. E1 915. E1 904. hogy a két háromszög köré írt körök egyenlő sugarúak. /e g y hegyesszögű háromszög szögei. Mutassuk meg. egy oldalának két végpontja (A.El 901. Bizonyítsuk be. amelynek középpontja a körülírt kör és az első oldal felező merőlegesének (fA B ) egyik metszéspontja. Adott körbe szerkesszünk adott egyenessel párhuzamos húrt. Igazoljuk.) Igazoljuk. hogy a szögfelezőknek egymással. feladatra épül. Mekkorák az érintési pontok által alkotott háromszög szögei? K2 911. (A 901. B). amelyekből egy adott szakasz a) 45°-os szögben.

K2 921. Egy forrástól a víztorony és a kilátó közötti egyenes utat 45°-os szögben. a vízto­ rony (V) és a patak (P) helyzetét. Adjunk szerkesztési eljárást a forrás helyének a térképen való bejelölé­ sére. Milyen a é s f3 szög esetén lehetséges ez? K1 919. amelyből a szakasz a legna­ gyobb szögben látszik.GY 924. Egy parkban a kör alakú sétány minden pontjából látni lehet ugyanazt a hidat. a kilátótól a templomhoz vezető utat 60°-os szög­ ben látjuk. amelyből két szomszédos oldal egyike 90°-os. Mekkora szöget zár be a három­ szög oldalegyeneseivel a körülírt kör harmadik csúcshoz tartozó érintője? K2 922. ún. amelyből a színpad a legnagyobb szög alatt látszik? (926. E1.Adott egy egyenes és az egyik fél­ síkjában egy rá merőleges szakasz. A sétaút hány pontjából láthatjuk éppen 30°-os szög alatt a híd két végpontját? K2 918. (A 925. tizenhatos vonalon a jelölt pontban levő játé­ kos látja legnagyobb szögben a kaput. ábra). ábra) . amelyből a szakasz a legnagyobb szögben látszik.K2 916.A turistatérképen feltüntet­ ték a templom (T). ha a forrást a patak elválasztja az építményektől (920. (A 921. b) a derékszög. (A 923.GY 926. azaz akinek a helyéről a kapu nagyobb szögben látszik. és adjunk meg a szakasszal párhuzamosan egy egye­ nest. Szerkesszünk az egyenesen pontot. Mutassuk meg. ábrán kicsinyítésben felrajzolt pályán a vastagon ki­ húzott. Egy háromszög két szöge a és p. ábra ► _________ * •_________ E1 925. hogy a kört vagy középpontját megszerkesztenénk. hogy a 924. másika 120°-os szögben látszik.) A labdarúgásnál a ----------------.GY 917.o ----------------kapura lövő játékosok közül az van kedvezőbb helyzet­ ben. a kilátó (K). Egy négyzet belsejében szerkesszünk pontot. 924. Hány közös pontja lehet egy egyenesnek és egy adott szakasz a szögű látószög­ körívének. ha a) a hegyesszög. Egy szög két szárán adott egy-egy a hosszúságú szakasz.Tűzzünk ki egy szakaszt. Szerkesszük meg az egyenesen azt a pontot.) Szerkesszük meg a háromszög egy csúcsában a köré írt kör érintőjét anélkül.GY 920. K2. aki „jobb szögből” lő kapura. feladatra épül. c) a tompaszög? K2. feladatra épül. Indokoljuk meg a szerkesztést. feladatra épül.) Milyen meszsze van a színpad vonalától a nézőtéren az az ol­ dalpáholy. Az egyik szakasz a szögű látószögkörívének végtelen sok közös pontja van a másik szakasz fi szögű látószög­ körívével. K1. K2 923.

ha adott az AC és a BD átló hossza. Igazoljuk. . Mutassuk meg. egy szöge és az átlók haj­ lásszöge. ha adott egy oldala. hogy ez a három kör egy pontban met­ szi egymást. Szerkesszünk érintőt a körhöz úgy. b) a. az átlók szöge és két szomszédos szöge. hogy hegyesszögű háromszög esetén a sík pontjai közül az izo­ gonális pont rendelkezik azzal a tulajdonsággal. ha ismert két szöge. 931 . ha ad o tt. Bizonyítsuk be. és kössük össze a háromszög minden csúcsát a szemközti oldalra szerkesztett sza­ bályos háromszög legtávolabbi csúcsával. Szerkesszünk háromszöget. Szerkesszünk négyszöget. E2 929. az átlók szöge és az A-nál. ma . a. E1 939. Szerkesszünk háromszöget.Szerkesszünk négyszöget. K2 943. Szerkesszünk a hegyesszögű háromszögben olyan pontot. ha adott egy oldala. E2 934. E1 928. E1 933. Ez a pont a háromszög úgynevezett izogonális pontja. illetve a C-nél levő szög. az ezzel szemközti szöge és a) a másik két oldal összege. K2 K2 930. E1 944. E1 938. Szerkesszük meg az ABCD négyszöget. Szerkesszük meg a háromszöget. s„. K1 941. ha ismert két átlója. Szerkesszünk háromszöget. ma. hogy a félegyenesek közötti része egy adott a sza­ kasszal legyen egyenlő. ha adott az a három pont. ha adott két átlója és egyik szöge. Szerkesszünk paralelogrammát. sd . szögfelező és súlyvonal a köré írt kört metszi. két szomszédos oldala és a má­ sik két oldal által határolt belső szöge. ha ismertek a szögfelezőinek a köré írt körrel való metszéspontjai. ha ismert két átlója. és ez a pont az eredeti háromszög izogonális pontja. hogy ezek az egyenesek a háromszög izogonális pontjában metszik egymást. a) feladatra épül. a. írjunk adott körbe háromszöget. K2 942. K2 936. ha adott a szokásos jelölésekkel a) a. K2 940.) Húzzunk két félegyenest egy r sugarú kör középpont­ ján át. és írjunk ezek köré köröket. Hegyesszögű háromszög oldalai fölé szerkesszünk kifelé egyenlő oldalú három­ szögeket. a. (A 927. amelyben az egy csúcsból kiinduló magasság. ha ismert két oldal összege és az egyikkel szemközti szög. E2 935. hogy a csúcsoktól mért távolságainak össze­ ge a lehető legkisebb. Szerkesszünk paralelogrammát. amelyből minden ol­ dala egyenlő szögben látszik. ha adottak a köré írt körének a magasságegyenesek­ kel alkotott metszéspontjai. Szerkesszünk háromszöget. Hegyesszögű háromszög oldalai fölé szerkesszünk kifelé egyenlő oldalú három­ szögeket.K1 927. Szerkesszünk háromszöget. b) a másik két oldal különbsége. E1 937. E1 932. írjunk adott körbe háromszöget.

Igazol­ juk. A k kör A-tól és ő-től kü­ lönböző P pontján átmenő PA egyenes C pontban. és érinti a szöggel szemközti oldalt. Rajzoljunk kört két egyenlő su­ garú kör egyik metszéspontja körül. hogy az így felvett kör érinti a háromszög köré írt kört.) Két metsző kör egyik metszéspontján át rajzoljunk a kö­ zös húr egyenesétől különböző egyenest. K2 946. és egyes helyzeteiben kössük össze a végpontjait egy-egy kitűzött ponttal. hogy a CD szakasz a B pontból az egyenes helyzetétől függetlenül ugyanakkora szögben látszik. (A 947. Mi az így kapott felezőpontok halmaza? K1 951. Jelöljük meg egy egyenes A .K2 945. Mi lesz az így kapott B' pontok halmaza. hogy a két érintő szöge független a kiinduló egyenes felvételétől. hogy ennek a két körrel való A és B metszéspontja az eredeti körök M metszés­ pontjával egy egyenesre esik. A két körrel alkotott újabb metszéspontjaikban raj­ zoljunk érintőket a körökhöz. El 956. Két metsző kör közös húrja AB. másikuk a másik szélső kitűzött ponton is átmegy. Mutassuk meg. K2 947. Mutassuk meg. A kör egy tetszőleges X pontját kössük össze A-val. Egyik metszéspontjukon át forgassunk egyenest. Mi lesz az egyenesen kívüli metszéspontok halmaza? K2 952. Bizonyítsuk be. Rajzoljunk két egyenlő sugarú. Adott egy körön két pont. Az A ponton át húzott. amelynek ez a szögfelező egy húrja.) A k és / kör közös húrja AB. Mutassuk meg. PB egyenes D pontban metszi újra az / kört. Forgassunk a középpont körül egy átmérőt. Hol helyezkednek el az öszszekötő vonalak metszéspontjai? E1 954. Változtassuk a körök sugarát.) Húzzuk meg a háromszög egyik csúcsához tartozó szög­ felezőjét. és minden helyzetben jelöljük meg az egyenes körökön belüli sza­ kaszának felezőpontját. . a másikat Z)-ben metszi. Bizonyítsuk be. amelyeknek a B pont közös pontja. feladatra épül. hogy a szelőn levő AE és EB húrokhoz mindkét körben ugyanakkora középponti szögek tartoznak. Két érintkező kör E érintési pontján át szerkesszünk tetszőleges szelőt. Rajzoljunk két egyenlő sugarú kört. a körülírt körhöz ugyanabban a csúcsban hú­ zott érintő és a szemközti oldalegyenes egyenlő szárú háromszöget zár körül. egymást metsző kört. Bizonyítsuk be. (A 947. E1 950. hogy a három­ szög egyik csúcsából húzott szögfelező. Mutas­ suk meg. Két érintkező kör E közös pontján át szerkesszünk szelőt. ha X befutja a kört? E2 953. (A 955. E1 949. és egyikük az egyik. B-t nem tartalmazó egye­ nes az egyik kört C pontban. és az összekötő szakasz X-en túli meghosszabbítására mérjük fel XB-t. Rajzoljunk olyan kört. E1 948. hogy a CD szakasz hossza független a P pont helyzetétől. feladatra épül. ábra) K2 955. Rögzítsük egy kör két pontját. (954. és ennek végpontjai­ ban szerkesszük meg az érintőket.B és C pontját. A-1 és B-t. feladatra épül. hogy az így szerkesztett érintők párhuza­ mosak.

Szerkesszünk érintőt a körhöz. Szerkesszünk a körben olyan AB átmérőt. K1 958. ábra) K1 961. Az 957. K2 964. és messük el ezeket egy egyenessel. fi. Rajzoljunk két olyan kört. amelynek a szárak közé eső darabja adott szakasszal egyenlő. Rajzoljunk két érintkező kört. hogy PE felezi az AEB szöget. K2 963. amelyek közül az egyik belülről érinti a másikat. Legyen a belső kör egy P pontjához húzott érintőnek a külső körrel való metszéspontja A és B. ábrán színessel húzott ívekhez tartozó kerületi szögeket ismerjük. Rajzoljunk két olyan kört. ha ismert az AB oldala. és tűzzünk ki egy P pontot. amelyek közül az egyik E pontban belülről érinti a másikat. K1 959. Mekkora szöget zár be a háromszög köré írt körhöz az a szög csúcsában szerkesztett érintő a szemközti oldallal? K2 962. Bizonyítsuk be. ha ismert az A csúcsa. amelyből a fél­ egyenesek két adott hosszúságú szakaszt metszenek ki. Igazoljuk. hogy az egyenesnek a két kör közötti sza­ kaszai az érintési pontból egyenlő szögekben látszanak. hogy a szelők egy-egy körrel való második metszéspontjait összekötő húrok párhuzamosak.K1 957. Rögzítsük egy háromszög köré írt körét és két csúcsát. . ha a harmadik csúcs befutja a kört? K2 967. Egy pontból három félegyenes indul ki. Egy konvex a szög R csúcsától d távolságra szerkesszünk olyan egyenest. Rajzoljunk egy kört. K2 960. V 968. továbbá a szemközti C csúcsba futó oldale­ gyeneseknek egy-egy pontja. Szá­ mítsuk ki ezek segítségével az a nagyságát. Egy háromszög szögei a. Szerkesszünk szelőt. Szerkesszünk háromszöget. K2 966. y. Bizonyítsuk be. Mit ír le a háromszögbe írt kör középpontja. amelyből a szögszárak a hosszúságú szakaszt metszenek ki. amely a kitűzött pontból e szögben látszik. P és Q. K2 965. (960. és az érintési ponton át két szelőt. Szerkesszünk négyzetet. az ezzel szemközti y szöge és r a beírt kör sugara. Rajzoljunk egy szög szárai közé a szárakat érintő kört.

egyik csúcsa és a csúcsból in­ duló két oldalon levő magasságtalppontok egy körön vannak.) Mutassuk meg. Mutassuk meg. hogy a húrtrapéz tengelyesen szimmetrikus.feladatra épül. mint az eredeti háromszög egyik szöge. hogy a háromszög két csúcsa és a belőlük kiinduló magasságok talppontjai egy körön vannak. Egy hegyesszögű háromszög szögei a. K1 984. hogy a háromszög magasságpontja.(A 969. Húrnégyszögek. K2 978. feladatra épül. ha adott a köré írt kör kö­ zéppontja (K). Mutassuk meg. fi. y Számítsuk ki a talpponti háromszög szögeit. amelynek c hosszúságú oldala az adott egyenesen van. mint a) a háromszögbe írt kör 0 0 középpontjától. ha adott a talpponti há­ romszöge. Legyen F az ABC háromszög köré írt kör C-t nem tartalmazó AB ívének felező­ pontja. E1 980. középpontjától. hogy F ugyanolyan távol van az A és B csúcsoktól. (A 979. K2 970. Igazoljuk. hogy egy négyszög akkor és csakis akkor húrnégyszög. Mutassuk meg.) Szerkesszük meg a háromszöget. E2 982. Bizonyítsuk be. Egy hegyesszögű háromszög egyik oldalán levő magasságtalppontból bocsás­ sunk merőlegest a másik két oldalra. b) a háromszög AB oldalához hozzáírt kör O. Egy egyenes egyik oldalán tűzzünk ki két pontot. hogy a hegyesszögű háromszög talppon­ ti háromszögének egyik oldala akkora szöget zár be a háromszög valamelyik oldalával. K1 974. . P-1 és Q-t. Szerkesszünk adott 7 szögű háromszöget. hogy a hegyesszögű háromszög egy belső pontjából az oldalak­ ra állított merőleges szakaszok a háromszöget három húrnégyszögre bontják. Bizonyítsuk be. K2 976. hogy ezek talppontjai és a kiindulásul vett oldal két végpontja egy körön helyezkednek el. két másik oldalegyenese átmegy a P és Q ponton.K2 969. P az AC oldalegyenes. Bizonyítsuk be. ha létrejön ez a négyszög. E1 971. Bizonyítsuk be. Q a BC oldalegyenes pontja legyen. E1 983. E1 981. érintőnégyszögek K1 973.) Szerkesszünk háromszöget. Mutassuk meg.) Mutassuk meg. KI 977. E2 972. (A 969. K2 979. ha egyik külső szöge egyenlő a szemközti belső szöggel. feladatra épül. K1 szög. a beírt kör középpontja (L) és az egyik hozzáírt kör középpontja (M). hogy a paralelogrammák közül csak a téglalap lehet húrnégy­ 975. hogy egy konvex négyszög szomszédos szögfelezőinek met­ széspontjai húrnégyszöget határoznak meg. feladatra épül.64 981 . Igazoljuk. hogy a háromszög köré írt kör felezi a háromszögbe írt kör 0 0 középpontját és bármelyik hozzáírt kör középpontját összekötő sza­ kaszt. hogy a háromszög magasságvonalai a talpponti háromszög bel­ ső vagy külső szögfelezői.

Négy kör a 994. K1 988. E2 986. hogy a kis háromszögek köré írt körök egy ponton mennek át. Szerkesszünk húrnégyszöget. K1 991. Szerkesszünk húrnégyszöget.Szerkesszünk érintőt a három­ szög köré írt körhöz az egyik csúcsban. Az A pontból egy másik egyenest húzunk. kör P pontjából kiindulva húzzunk egyenest B-n át. a merőlegest D pontban metszi. A 987. Kössük össze az ugyanabban a körben levő második met­ széspontokat. Az összekötő szakaszok az eredeti háromszögből egy-egy kis háromszöget met­ szenek le. ami a kört E pontban. E1 993. hogy a külső A.Mutassuk meg. ábrán látható három kör. kv k2és k3egy közös M pontban metszik egymást. D' pontok is egy körön vannak. B'. Bizo­ nyítsuk be. C. hogy BCDE húrnégyszög. hogy a belső A'. hogy az így nyert két egyenes párhuzamos. hogy a háromszögből így lemetszett négyszög húrnégyszög. Igazoljuk. ábra D .K1 985. A k . ábrán látható módon metszi egymást úgy. K1 989. és metsszük el a csúcshoz tartozó két oldalt az érintővel párhuzamos egyenessel. A 990. B. K1 990.at ft-ben metszi. Bizonyítsuk be. Jelöljünk ki egy háromszög minden oldalán egy pontot és kössük össze ezeket egymással. ábrán látható két körben adott az AB és CD párhuzamos húr. ábra 987. hogy az R-et A-val összekötő egyenes átmegy a P ponton. D metszéspontok egy körön van­ nak. Mu­ tassuk meg. K2 987. hogy ha négy kör bármelyike két másikat (és csak kettőt) kívülről érint. Bizonyítsuk be.Húzzunk két kör metszéspont­ jain át egy-egy szelőt. C'. 990. hogy ABFE négyszög húrnégy­ szög. akkor a négy érintési pont egy körön van. E1 994. ha adott három oldala és közülük két szom­ szédos oldalának szöge. Mutassuk meg. és igazoljuk. K1 992. Ezek mindkét kört még egy pontban metszik. ez k2-1 Q-ban met­ szi. A QC egyenes k3 . Egy kör AB átmérőjének B-n túl levő meghosszabbítására C pontjában állítsunk merőlegest. ha adott három oldala és egy átlója.

hogy trapézba akkor és csak akkor írható az oldalakat érintő kör. K2 1013. E2 1000. hogy ezek talppontjai egy egyenesen vannak. ha a szárak mint átmérő fölé írt körök érintik egymást. a) két szomszédos oldala és a közbezárt szögük. (A 999. E2 997. C. melyeknek felezői merőlegesek egymásra. K2 1012. Mi a feltétele annak. (A 996. hogy a konvex deltoid érintőnégyszög. K1 1011 . ezek másodszor a C és D. Egy ABC háromszög belsejében szerkesszünk olyan P pontot. E2 1003. Igazoljuk. Igazol­ juk. feladatra épül. ha adottak a szárai.) Tükrözzük a háromszög magasságpontját az egyik oldalegyenesre. b) és három szöge. EC és DF metszéspont­ ja G. Bizonyítsuk be. hogy a háromszög magasságpontjának az oldalegyenesekre vo­ natkozó tükörképei a háromszög köré írt körön vannak. hogy ha egy húrnégyszög két pár szemközti oldalegyenese nem párhuzamos.Állítsunk merőlegeseket egy háromszög oldalegyeneseire a köré írt kör egy pontjából. (A 999. ha adott a beírt kör sugara. akkor olyan két szöget zár közre.teljesül.= PAB4. 1006. Szerkesszünk érintőnégyszöget. (A 999. Bizonyítsuk be.) K1 1004. hogy az ezek köré írt körök egyenlő sugarúak. hogy az érintőhatszög három-három nem szomszédos oldalának összege egyenlő. hogy a G. K1 1009. feladatra épül. (Simson-egyenes) E2 999. D.) Tükrözzük a háromszög magasságpontját az oldalfele­ ző pontokra. feladatra épül. hogy a négy háromszög köré írt négy kör egy ponton megy át. hogy a tükörképek a háromszög köré írt körön vannak. Egy érintőnégyszög három oldala (ebben a sorrendben) 3 cm. Mekkora szögben látszik a tükörképből a szóban forgó oldal? E2 1001. hogy egy deltoid egyszerre húrnégyszög és érintőnégyszög is legyen? K1 1010. Bizonyítsuk be.) Négy egyenes négy háromszöget határoz meg. E2 996. hogy egy paralelogramma érintőnégyszög legyen? K1 1007. Igazoljuk. E1 1014. Mek­ kora a negyedik oldal? K1 K1 1005. K2 1008. 5 cm. illetőleg E és F pontokban metszik a köröket. amelyre PBC4 = = PCA 4. így az eredetivel együtt négy háromszög keletkezik. Két kör A-ban és ő-ben metszi egymást. . E2 1002. Szerkesszünk adott kör köré érintőtrapézt. Bizonyítsuk be. Igazoljuk. feladatra épül.E1 995. és a beírt kör sugara. hogy a páros oldalszámú érintősokszög páros sorszámú oldalai­ nak összege egyenlő a páratlan sorszámú oldalainak összegével. (Az ilyen pontot Brocard-féle pontnak nevezik. E2 998. 4 cm. és bizonyítsuk be. Bizonyítsuk be. Mi a feltétele annak. Az A ponton át két szelőt húzunk. Igazoljuk. Bizonyítsuk be. ha adott az oldala. B pontok egy körön vannak.) Kössük össze a háromszög magasságpontját a csúcsok­ kal. Szerkesszünk rombuszt. hogy a rombusz beírt körének az oldalakkal való érintési pontjai tég­ lalapot határoznak meg.

továbbá a kör belsejében egy AB szakasz. C. amelynek egyik ol­ dala a megrajzolt egyenesre esik. Adott egy négyzet és rajta kívül egy egyenes. továbbá az AB szakasz. b) Kicsinyítsünk egy háromszöget a súlypontjából kétharmadszorosára. Adott egy kör. hogy egyik végpontja a körön legyen. Az egyik alapon a derékszögű csúcsból kiindul­ va jelöljünk ki egy szakaszt. ej a négyzeten kívül egy pontot. K1 1019. Legyen a sík két pontja O és P. Legyenek az ABCDE ötszög AE oldalán fekvő szögek derékszögek. rajta kívül egy O pont. Rajzoljunk derékszögű trapézt. b) a négyzet kerületén. E1 1016. Kicsinyítsünk egy háromszöget a sík egy adott pontjából öthetedszeresére. hogy egyik végpontja e-re essék. E pontból a) na­ gyítsuk az idomot háromszorosára. és ebből szerkesszük meg a négyzetnek azt a hasonló képét. Szerkesszük meg az AB szakasz O középpontú hasonló képét úgy. hogy B képe B' legyen. másodszor pedig EA szakasz képe PA legyen. KI 1026. K1 1018. K1 1024. Rajzoljunk hatszöget. hogy ABCD négyszög érintőnégyszög legyen. Legyen adott a sík O pontja és e egyenese. KI 1021. A. hogy az így kapott kép egyik alapja az adott szakasszal legyen egyenlő. hogy egyik oldalegyenese a P ponton menjen át. Vegyünk fel a) a négyzet belsejében. Szerkesszük meg a négyzet O középpontú a) háromszoros nagyítását. Adott egy körön három pont. E1 1027. b) kicsinyítsük az idomot felére. Szerkesszük meg az ötszög kicsinyített képét először úgy. Adott egy O pont és egy e egyenes. Bizonyítsuk be. b) felére kicsinyített képét. nagyítás K1 1017. B. Szerkesszük meg egy négyszög O középpontú hasonló képét úgy. Adott az ABCD négyzet és annak AD oldalán az O pont. Legyen az ABCD négyszög AB oldalának B-n túli meghosszabbítása a BB' sza­ kasz. Szerkesszük meg a trapéz kicsinyített képét úgy. Hasonlóság Kicsinyítés. ha a szemközti érintési pontokat összekötő egyenesek merőlegesek egymásra.E1 1015. hogy egy érintőnégyszög akkor és csakis akkor húrnégyszög. b) há­ romszorosára. c) háromkettedszeresére. ami párhuzamos a négyzet egyik oldalával. . hogy egyik csúcsa az e egyenesre essen. és vegyünk fel a belsejében egy pontot. Szerkesszük meg a négyszög A középpontú nagyított képét úgy. KI 1023. KI 1028. Szerkesszük meg az AB szakasz O középpontú hasonló képét úgy. Legyen PGAE tetszőleges belső pont. KI 1025. Szerkesszük meg egy háromszög O középpon­ tú hasonló képét úgy. K1 1022. a) Nagyítsunk egy háromszöget a súlypontjából kétszeresére. K1 1020. Nagyítsunk egy háromszöget a sík egy adott pontjából a) kétszeresére. hogy EA szakasz képe EP. Szerkesszünk D pontot a körön úgy.

az O pont és egy d távolság.K2 1029. hogy az A'B'C' körüljárási iránya egyenlő. Szerkesszük meg a b' szakaszt úgy. majd szerkesszük meg a harmadik csúcs ké­ pét is. Helyezzük el a szakaszt ezzel az oldallal párhuzamosan. melynek oldalai sorra párhuzamo­ sak a téglalap oldalaival. 2 —. és mindhárom oldalát osszuk fel a) 3 egyenlő részre. Szerkesszünk az átlóegyeneseken olyan pontot. hogy az AB szakasz képe d hosszúságú le­ gyen. amekkorára az egyik ol­ dalát kicsinyíteni akarjuk. El 1032. E2 1034. az oldalnál rövidebb szakaszt. Szerkesszük meg a kör A középpontra vonatkozó hasonló képét úgy. Egy téglalap belsejében rajzoljunk négyzetet. Szerkesszük meg az ötszög kicsinyített képét úgy. az A pont és az OA egyenes tetszőleges O' pontja. Szerkesszük meg a hasonlóság középpontját úgy. amelyeknek hosszabbik oldala egy-egy há­ romszög oldal. Adott egy ABC háromszög és egy egyenes. Szerkesszünk olyan hasonlósági középpontot. Adottak az a. Szerkeszszük meg a hasonlósági középpontot. c) 2:3 arányú részekre. és hajtsuk végre a kicsinyítést. Rajzoljunk egy háromszöget és egy téglalapot. E1 1033. K2 1037. Rajzoljunk háromszöget. d) 2:3:4. hogy az adott szakasz a vele párhuza­ mos háromszögoldal hasonló képe legyen. amelyeknek aránya b )5 :l\ c) 2 —: 5 . Szerkesszünk az ABC háromszöghöz hasonló A'B'C' háromszöget úgy. K1 1038. E1 1031. b és a' szakaszok. Az egyenesen vegyünk fel tetszés szerinti A ' és B' pontokat. 3 3 5 5 3 K1 1040.Adott az ABC háromszög. Rajzoljunk négyzetet. K2 1035. Adott egy O középpontú kör. és vegyünk fel akkora szakaszt. Rajzoljunk háromszöget. ej 5:7:8. K1 a) 2:3. illetve ellenkező legyen az ABC körüljárási irányával. f) 1—: . Adott szakaszt osszunk fel olyan részekre. amelyből a négyzet középpontos hasonló képét megszerkesztve a kép két szomszédos oldala az adott egyenesekre esik. b) 6 egyenlő részre. K2 1030. hogy O képe O' legyen. melyből a négyzet hasonló képének három oldala a téglalap három oldalegyenesére esik. 1039. majd az egyik oldallal párhuzamosan egy szakaszt. amelyek a négyzet két szomszé­ dos oldalával párhuzamosak. Adott egy négyzet és rajta kívül két egyenes. Szerkesszünk a háromszög olda­ laira kifelé a megadotthoz hasonló téglalapokat. hogy ele­ get tegyen az a:b = a':b' összefüggésnek. K2 1036.. Rajzoljunk ötszöget és a belsejében vegyünk fel az egyik oldalával párhuzamo­ san egy. hogy a felvett szakasz a vele párhuzamos ötszögoldal képe legyen. . Szerkesszük meg a háromszög O középpontú hasonló képét úgy.

egymástól egyenlő távolságban levő lécekre rakják.b. Rajzoljunk téglalapot. ha adott a és fi (a > fi). Rajzoljunk egy négyzetet és egy téglalapot. b) a + b\ c) a . ha adott a) az átló és az oldal összege. K1 1043.(A 1051. Adott egy trapéz és egy téglalap. Szerkesszük meg egy négyzet hasonló képét úgy. Szerkesszünk egyenlő szárú háromszöget a szárszögből és a) a kerületből. Szerkesszünk c átfogójú derékszögű háromszöget. A téglalap egyik oldalán vegyünk fel egy pontot. hogy adott szakasszal legyen egyenlő a) az átló és az oldal összege. Szerkesszünk az adott trapézzal hasonló tra­ pézt úgy.K1. hogy a kerülete adott szakaszszal legyen egyenlő. A háztetőt fedő cserepeket az eresszel párhuzamosan futó. K2 1050. b) az átló és az oldal különbsége. jelöljük ki egy csúcsát. és a tetősíkon nyolc cseréptar­ tó léc van? (1041. ábra) 1041. hogy a három pont a kerületen mérve egymástól egyenlő távol legyen. . K1 1045. hogy kerülete a téglalap kerületével legyen egyenlő. továbbá a) 2s. ha adott a) a + b. Szerkesszünk háromszöget. K1 I— 1046. Adott háromszög egyik csúcsához határozzuk meg a kerületnek egy olyan pont­ ját. K2 1051 . K2 1049. a.b ) c . Milyen hosszúak az egyes lécek azon a há­ romszög alakú tetősíkon. K2 1052.b. amelynek eresz­ vonala 6. a .) Szerkesszünk négyzetet.GY 1041. ábra I K1 1042. c) V2 :2. hogy a kerület három darabjának aránya megegyezzék a háromszög oldalainak arányával. hogy a kerülete a négyzet kerületével legyen egyenlő. b) 2 —: 3 —. K2 1048. Adott háromszöghöz szerkesszünk hasonlót úgy. 2 2 K1 1047. b) az alap és egy szár összegéből. hogy a két pont a kerületet az alábbi arányban ossza két részre: a) 2:3. a kerületen pedig szerkesszünk másik kettőt úgy.8 m. Adott egy téglalap és egy háromszög. c) az alap és egy szár különbségéből. feladatra épül. K1 1044. Szerkesszünk az adott téglalappal hasonló téglalapot úgy. Határozzuk meg a kerület két pontját úgy. b) az átló és az oldal különbsége.

K2 1056. K2 1068. . hogy a kettő együtt az eredetihez hasonló legyen. E1 1067. K1 1055. Egy konvex körcikkbe szerkesszünk négyzetet. kettő pedig a határoló húron legyen. melynek ol­ dalai az adott irányokkal párhuzamosak. Az oldallal szemközti csúcsból kicsinyítsük le a négyzetet úgy. hogy csúcsai az eredeti háromszög oldalegyeneseire essenek. Egy egyenlő szárú háromszög alapjára kifelé szerkesszünk szabályos háromszö­ get. melyben az oldalak aránya 2:3. mely az el­ sővel együtt az eredetihez hasonló háromszöget ad. Szerkesszünk adott háromszögbe téglalapot. hogy csú­ csai az eredeti háromszög oldalegyeneseire essenek. K2 1063. K2 1062. Adott ABCD paralelogrammához illesszünk hozzá egy PQBA paralelogrammát úgy. hogy két csúcsa a határoló kör­ íven. K2 1069. Adott körszeletbe szerkesszünk négyzetet úgy. csúcsai pedig a kör kerületére esnek. Szerkesszük meg azt a háromszöget. melynek csúcsai a négyszög oldalaira esnek. Szerkesszünk olyan rombuszt. hogy az eredetihez hasonló háromszöget messen le a háromszögből. és egyik oldala párhuzamos legyen AB-vel. Adott egy kör és három irány. levágása K1 1053. E2 1059. Adott az ABCD téglalap. és amely hasonló a megrajzolt téglalaphoz. Adott egy négyzet és egy téglalap. Szerkesszünk adott háromszögbe négyzetet úgy. Az alappal szemközti csúcsból kicsinyítsük le a szabályos háromszöget úgy. másik kettő a határoló sugarakon helyezkedik el. Egy háromszög egyik oldalára kifelé szerkesszünk az eredeti háromszöggel egybevágó háromszöget. melynek csúcsai a négyzet különböző oldalaira esnek. Egy háromszög egyik oldalához illesszünk egy olyan háromszöget.Adott hegyesszögű háromszög egyik csúcsán át szerkesszünk egyenest úgy. Szerkesszünk az ABC háromszögbe szabályos háromszöget úgy. alapja párhuzamos az AB átfogóval és szára másfélszerese az alapnak. K2 1054. E1 1058. K2 1065. K2 1066. aminek csúcsai egy-egy oldalra esnek. hogy csúcsai a háromszög oldalegyene­ seire essenek. amely az eredetihez hasonló. K2 1060. oldalai pedig az átlókkal párhuzamosak.Hasonló síkidomok beírása. Szerkesszünk az XYZ háromszöghöz pár­ huzamos helyzetű hasonló háromszöget úgy. K2 1064. hogy csúcsai az ABC háromszög oldalegyene­ seire essenek. Az ABC derékszögű háromszögbe szerkesszünk olyan egyenlő szárú háromszö­ get. Adott az ABC és az XYZ háromszög. hogy a négyzet csúcsai a há­ romszög oldalegyenesein legyenek. E1 1057. Adott egy tetszőleges négyszög. Egy egyenessel vágjunk le belőle olyan PQDA tégla­ lapot. hogy csúcsai egy-egy oldalegyenesre essenek. melynek két csúcsa a köríven. K2 1061. Az oldallal szemközti csúcsból kicsinyítsük le az utóbbi háromszö­ get úgy. Egy háromszög AB oldalára kifelé szerkesszünk ABPQ négyzetet. Szerkesszünk téglalapot.

ha két szomszédos oldaluk aránya és a közbezárt szögük páronként egyenlő. b) Két egyenlő szárú háromszög hasonló. K1 1074.) Adott egy e egyenes és rajta kívül egy pont. hogy két paralelogramma hasonló. és átmegy az adott P ponton. hogy létezik két olyan hasonló. K2 1075. Bizonyítsuk be. K2 1077. a) Két egyenlő szárú háromszög hasonló. K1 1084. hogy két rombusz hasonló. K1 K1 K1 K1 1079. amely a szögszárakat érinti. akkor a metszéspontok az egyik alap végpontjától mérve ugyanolyan arányban osztják a szárakat. Adott egy konvex szög és szárai között egy P pont. K2 1071 . Bizonyítsuk be. hogy két háromszög hasonló. Igazoljuk. Mutassuk meg. K2 1086. Bizonyítsuk be. Bizonyítsuk be. hogy két paralelogramma hasonló. K2 1085. amelyeknek két oldala egyenlő. Egy háromszög oldalainak aránya 4 :5 :6 . E1 1072. Mutassuk meg. hogy két szimmetrikus trapéz hasonló. 1080. Mutassuk meg. ha megegyeznek szögeikben? E1 1087. ha egyik szögük egyenlő. Egy konvex körcikkbe szerkesszünk kört. Hasonló háromszögek Bizonyítási feladatok K1 1073. hogy két négyszög hasonlóságához általában nem elegendő a szögeik egyenlősége. Cáfoljuk meg a következő állításokat. Ha egy trapéz szárait az alapokkal párhuzamos egyenesekkel metsszük. K2 1076. . hogy két négyzet mindig hasonló. (Az 1071 . K1 1083. b) páronként egyenlő két-két oldaluk és a harmadikhoz tartozó súlyvonaluk aránya. mely a határoló sugarakat és a körívet is érinti. valamint a szöget közrefogó egyik oldaluk aránya. hogy a legnagyobb szög a legkisebb kétszerese.feladatra épül. Igazoljuk. ha egyenlő egy szögük. ha átlóik egyenlő szöget zárnak be. hogy két téglalap hasonló. Szerkeszszünk egy adott / egyenesen olyan pontot. Mutassuk meg. hogy két háromszög hasonló. amely egyenlő távol van a kitűzött ponttól és egyenestől. Bizonyítsuk be. hogy két téglalap hasonló. ha a) egyenlő egy szögük. 1082. és páronként egyenlő a szöghöz tartozó szögfelezőjük. Mutassuk meg. ha az átlóik aránya és az át­ lók szöge páronként egyenlő. Szerkesszünk kört. Igaz-e. 1081. K1 1078. ha szomszédos oldalaik aránya egyenlő. ha egyik szögük egyenlő. ha száraik aránya egyenlő.K2 1070. hogy a háromszög egyik oldalával a háromszög belsejében pár­ huzamosan húzott szakaszokat az oldalhoz tartozó súlyvonal felezi. de nem egybevágó háromszög. és a szög csúcsából kiinduló magasságvonal mindkét háromszögben egyenlő szögeket zár be a szög­ szárakkal.

6 m és 2 m.8 m szélességének a tervrajzon? K1 1095. K1 1090. melynek leghosszabb oldala 3 cm-rel hosszabb a legrövidebbnél.A z ABC háromszögben c = 15 m.8 m. Két hasonló háromszög közül az egyik oldalai 9 cm. a másik háromszög alapja pedig 8 cm. míg a leg­ közelebbi összekötő vonalig nem érünk. Egy háromszög oldalainak aránya 3 :4:5. Határozzuk meg annak a hozzá hason­ ló háromszögnek az oldalait. A c oldalra A-ból kiindulva 9 m-t. Egy ház tervrajzán egy 5 m hosszú szoba 2 cm. melynek oldalai a = 6 cm. Két 13 megfelelő oldal különbsége 1 m. Az egyik ilyen öszszekötő vonal egy tetszés szerinti pontjából in­ duljunk az oldallal párhuzamosan. Egy háromszög oldalai úgy aránylanak egymáshoz. Számolási feladatok K1 1089. c = 2. a hozzá hasonló háromszög kerü­ lete 5. 12 cm és 16 cm. Az így kapott AB'C' háromszög hasonló-e az eredeti ABC háromszöghöz? K1 1099. Mekkora a másik két oldal a na­ gyításban? KI 1091 .Az 1088. Határozzuk meg az utóbbi háromszög oldalainak hosszát! KI 1098 . K1. b = 4 cm. 1. Határozzuk meg a gyárkémény magas­ ságát.Két egyenlő szárú háromszög szárszöge egyenlő. Határozzuk meg a két háromszög fent említett megfelelő oldalainak hosszát. Mekkora a másik két oldal? K2 1092 . 10 cm mélyen földbe szúrt 2 m hosszú karónak az árnyéka 1.4 cm hosszú. K1. Határozzuk meg a másik három­ szög szárának hosszát. b = 20 m.8 cm. ábrán látható két négy­ szög egy-egy oldala párhuzamos. Felnagyítottak a háromszöget. Egy háromszög kerülete a hozzá hasonló háromszög kerületének — -a.GY 1094.GY 1093.E2 1088. A nagyításban az a oldalnak megfelelő a' oldal 8. Hány cm felel meg a szoba 3. szára 17 cm. Az egyik háromszög alapja 10 cm.5 m. mint 2:4:5. a hozzá hasonló háromszög legrövi­ debb oldala 0.5 cm. Határozzuk meg a háromszög oldalainak hosszát. Ugyanakkor a merőlegesen.62 m. Határozzuk meg az utóbbi háromszög másik két oldalának hosszát. .8 m. Egy háromszög oldalainak aránya 4 :5 :6 . A másik háromszög leghosszabb oldala 1 cm. hogy ilyen módon a ki­ indulási ponthoz jutunk vissza. Kössük öszsze a megfelelő csúcsokat. Innen a következő oldallal párhuzamosan és így to­ vább. Bizonyítsuk be. a b oldalra A-ból kiindulva 12 m-t mérünk rá. A hozzá hason­ ló háromszög kerülete 55 m. Egy gyárkémény árnyéka 35. K1 1097. K1 1096. Egy háromszög oldalai 0.

c) c = 1 m. b) Határozzuk meg a 2:3. K1 1103. Mekkora a távolságuk az indulástól számított a) — óra.4 cm.K1 1100.C.f -fel jelöltük. mint 1: —: —: 2. e -. a' = 12 dm.5-szer nagyobbak a /3. 28 cm.C. 14 cm. b' = 9 cm. háromszögekről azt tudjuk. b-. Z/ = 15 cm. b = 1.3 cm. illetve N ne­ gyedelő pontjaiból álló halmazt. Határozzuk meg a b és /?.GY 1109. K1 1105. a ' = 10 cm. ha tudjuk. Egy négyszög oldalai a = 1. £ >= 14 cm. egyenes irányban halad. . K1 1107. 15 cm. hogy összegük 4. 21 cm és 42 cm. Kicsinyí­ tett képén d' = 2. b) a = 1 m. háromszögek. Egy négyszög oldalai úgy aránylanak egymáshoz. A keletkezett szakaszokat az 1108. Határozzuk meg az utóbbi négyszög oldalainak hosszát. Egy négyszög oldalai 10 cm. ábra szerint a-. Határozzuk meg a többi oldal hosszát.0. A hozzá 1 2 hasonló négyszög kerülete 75 cm. b = 1. d = 3. c = 1. a ' = 10 cm. c = 15 dm. Mindkettő állandó sebességgel. b' = 8 dm.25 m.S. kerületük kü­ lönbsége 60 mm.fi. A hozzá hasonló öt­ szög legkisebb oldala 12 cm. de útirányuk különböző. illetve 14 mm. ha a = 10 cm. fej Határozzuk meg a c' és c oldalak hosszát.Az AfiC és A . c = 2 m. Határozzuk meg ez utóbbi négy­ szög oldalainak hosszát. hogy [í = /3. c' = 20 cm. Egy ötszög oldalai 35 cm. K1 1101 . Fél óra alatt 180 km-re távolodnak el egymástól.2 cm.8 cm. ha a = 35 cm. d-. Hasonlók-e az ABC és A. Egy repülőtérről két repülőgép indul el ugyanabban az időpontban. b) l óra múlva? ^ K2 1110.5 m.c = 8 cm.-et közrefogó oldalaknál. a) Keressük az összekötő szakaszok P -hez közelebbi H harmadoló pontjaiból. c' = 20 cm. c' = 16 cm.2 cm. K1 1106. Határozzuk meg a két sokszög kerületének hosszát! E1 1108. oldalak hosszát.0. Az ABC és A. illetve m :n arányban osztó pontok halmazát. c-. Egy szög szárait párhuzamosokkal metszettük el. b = 2 m. a '= 21 cm. c . 20 cm és 25 cm. a' = 25 cm.EgyP pontot kössünk össze egy rá nem illeszkedő egyenes minden pontjával. ha oldalaik hossza: a) a = 1 m. Mekkora a kicsinyített kép többi oldala? K1 1104. háromszögek szögei megegyeznek. Számítsuk ki a mellékelt táblázat üresen hagyott adatait. a b c d e f 7 cm 4 cm 9 cm 6 cm 10 cm 5 cm 11 cm 6 cm 8 cm 4 cm 7 cm 10 cm 11 cm 3 cm 9 cm 10 cm K2. aj Határozzuk meg a b ' és c oldalak hosszát. c' = 16 dm. A hozzá hasonló négy­ szögben a legnagyobb és legkisebb oldal összege 28 cm. Két hasonló sokszög leghosszabb oldala 35 mm . b = 2 m. K2 1102.2 cm. c = 2. és a /3-t közrefogó ol­ dalak 2.

Egy festőlétra két szárát szétnyitjuk úgy. a) Mekkora az AD szakasz. . ami a létra nyitott állapotában a talajtól 60 cm távolságban van.GY 1113. aminek minden szintje 3 méter magas. E a CB -n helyezkedik el). Adjuk meg az a oldalú m2 magasságú háromszögek súlypontjainak halmazát.GY 1112. A ház hányadik eme­ letéről lehet belátni a pályára? (1113. Mi­ lyen hosszú ez a lánc? (1112.K2 1111. ha AC : DE = —: — . A szárak szétcsú­ szását egy-egy azokhoz rögzített lánc akadályozza meg. AC = 2 dm és DE =15 cm? 5 4 b) Határozzuk meg az AD : BD arányt. ábra K2. ábra) K2 1114. hogy az alátámasztási pontok 1 méterre vannak egymástól. Egy 50 m széles sportpályát 2 méter magas kerítés vesz körül. a létra leg­ magasabb pontja pedig a talajtól 2 méterre. A kerítéstől 500 méterre áll egy tízemeletes ház. ha AB = 16 cm. K2. Adott az ABC háromszögben az AC-ve 1 párhuzamos DE szakasz (D az AB-n. ábra) 1112.

Az adott egyene­ seket két . továbbá a BD és BC szakaszok arányát. A D pont a b oldalt 7 cm és 9 cm hosszú szakaszokra osztja. melyben az oldalak aránya m:n. Határozzuk meg az új parale­ logramma oldalainak hosszát. AC befogója 6 cm hosszú. hogy egyik szögük közös legyen. ábra). a karók 2 m és 2.egyenessel elmetszve. Határozzuk meg a középső metszetek hosszát. a) Határozzuk meg az AD és DC szakaszok hosszát.E2 1115. K2 1 1 1 7 . a keletkezett párhuzamos metszetek közül a szélsők hossza 60 cm és 96 cm. Adott háromszögbe paralelogrammát rajzoltunk úgy. b) Oldjuk meg a feladatot általánosan is. Az A csúcson keresztül a BC oldallal a szöget bezáró szelőt húztunk. K2 1119. ha a szöget közrefogó három­ szögoldalak 20 cm és 25 cm hosszúak. melyben az oldalak aránya 5:9. a hozzá tartozó magassága 16 cm. K2 1118.5 m ma­ gasak. Határozzuk meg a téglalapok oldalainak arányát. hogy azok A l és fi. és az ezen oldalakra illeszkedő paralelogrammaolda­ lak aránya 6:5. Négy párhuzamos egyenes távolságainak aránya sorra 2:3:4. ha c = 2 cm és b = 4 cm. A háromszög a ol­ dalára olyan. Számítsuk ki a fa magasságát. E1. Határozzuk meg a paralelogramma oldalainak hosszát. Egy háromszög egyik oldala ű. [3 szög alatt metszi. K2 1123. E2 1121.nem párhuzamos . A b oldallal párhuzamos szelő a paralelogrammából az eredetihez hasonló parale­ logrammát metsz le. Az ABC derékszögű háromszög BC befogója 12 cm.G Y 1116 . Egy ABC háromszög B csúcsán keresztül szerkesztett szelő a b oldalt D pontban metszi és a c oldallal /szöget zár be. végpontjai a fa M tetőpontjával egy egyenesbe essenek (1116. A három­ szög 48 cm-es oldalára olyan téglalapot rajzoltunk. a hozzá tartozó magassága h. Az ABC háromszög B csúcsán keresztül szerkesztett szelő a b oldalt D pontban. Számít­ suk ki a téglalap oldalainak hosszát. Egy fa magasságát akarjuk megmérni. Mekkora részekre bontja ez a szelő a BC oldalt? K2 1124. Határozzuk meg a négyzet oldalának hosszát. Egy paralelogramma oldalai a = 7 cm. Egy háromszög egyik oldala 48 cm. AB = 1. ha AD = 22 m. A fa törzsétől ugyanazon irányban két karót szú­ runk a földbe úgy. Ha­ tározzuk meg a téglalap oldalainak hosszát. a hozzá tartozó magassága h. E1 1125. a háromszögbe írt téglalapot rajzoltunk. Határozzuk meg a háromszög c oldalának hosszát. K2 1120. .5 m . A háromszög a ol­ dalára a háromszögbe írt négyzetet rajzoltunk. E1 1122. Egy háromszög egyik oldala a. b = 4 cm hosszúak. Egy téglalapot az egyik középvonala az eredetivel hasonló téglalapokra vág szét.

Az ABC háromszögbe félkört szerkesztünk úgy. Határozzuk meg a rom­ busz oldalának hosszát a háromszög adataival.K2 1126. c oldalaival. K2 1131 . b = 6 cm. b) Oldjuk meg a feladatot általánosan is. illetve AC olda­ lon vannak. b és c. Szögfelezőtétel K2 1132. melyek a másik két oldalt D. végpontjai az AB. K2 1129. b) Számítsuk ki a szemközti oldalon létrejött szeletek hosszát. AC = 28 cm és AD + CE = 16 cm. hogy AM = BN legyen. Adott ABC háromszögben szerkesszünk az AC oldallal párhuzamos MN sza­ kaszt úgy. a derékszögű R csúcs pedig a BC egyenesen. Az ABC háromszögbe PQR egyenlő szárú derékszögű háromszöget szerkesz­ tünk úgy. Az ABC háromszög CC. súlyvonalának C. illetve E pontban metszik. ha BC = 30 cm és a hozzá tartozó magasság 10 cm. c = 5. Határozzuk meg e pár­ huzamos háromszög belsejébe eső részének hosszát.5 cm. Bizonyítsuk be. Határozzuk meg a kör sugarát. E1 1136. Egy háromszög oldalainak hossza a = l cm. Határozzuk meg a derékszögű há­ romszög oldalainak hosszát. hogy a DE egyenes párhuzamos AB-vel. Határozzuk meg DE hosszát. és a kimetszett hú­ rok aránya a:b. egymást kívülről érintő kör E érintési pontján keresztül szelőt húzunk. Határozzuk meg. ha a középpontok távolsága K tK2 = 36 cm. BC = 32 cm. E1 1134. hogy a háromszög külső szögfelezőjének a szemközti oldal meghosszabbításával való metszéspontja és az oldal végpontjai által meghatározott szaka­ szok aránya a másik két oldal arányával egyenlő. Egy háromszögbe ARPQ rombuszt szerkesztettünk oly módon. ha AB = 24 cm. hogy a PQ átfogó párhuzamos a BC oldallal. a BC-1 E pontban metszi. hogy a z /y szögfelező mekkora részekre osztja a c oldalt. K2 1133. b. Az ABC háromszög AB oldalának F felezőpontján át húzzunk párhuzamost a szemközti szög felezőjével. Határozzuk meg. Bizonyít­ suk be. mekkora részekre osztja a c oldalt a C csúcshoz tartozó szögfelező. ha ismert a háromszög a és b oldalának hossza. BC egyenest A'-ben metszi. Fejezzük ki az MN szakasz hosszát a háromszög a. ha BC = a és a hozzá tartozó magasság h. végpontjai az AB .A z ABC háromszög AC oldalával húzott párhuzamos az AB oldalt D. hogy annak két szomszédos oldala (AR és AQ) a háromszög AC és AB oldalára esik. végpontjából szögfelezőket húzunk. K2 1128. és a kimet­ szett húrok aránya P X E : P2 E = 13:5. Az ABC háromszögben a C csúcshoz tartozó szögfelező szemközti oldallal al­ kotott metszéspontján át rajzoljunk a b oldallal párhuzamos egyenest. K2 1137. hogy az átmérő párhuzamos a BC oldallal. Két. Az ABC háromszög oldalai a. és a félkör érinti a BC egyenest. Ez az AC egyenest B'-ben. . hogy AB' = BA'. K2 1127. ha a középpontok távolsága d. E1 1135. a) Határozzuk meg a sugarak hosszát. aj Bizonyítsuk be. illetve AC oldalon vannak. E1 1130.

Egy derékszögű háromszög befogói úgy aránylanak egymáshoz. befogótétel K1 1140. Adott két távolság különbsége és mértani közepe. Szerkesszük meg a távolságokat. hogy AL2 = 2AK2. Legyen egy kör A pontjából induló húrja AB. Egy derékszögű háromszög egyik befogója 5 cm. az átfogó 122 cm hosszú. ha mh= 30 cm és c : b = 7:8. Szerkesszük meg két adott távolság mértani közepét. Az E pontból a b oldalra bocsátott merőleges talppontja F. Szerkesszünk adott téglalappal egyenlő területű négyzetet. mint 3:7.Egy derékszögű háromszög befogóinak aránya 5:6. Határozzuk meg az átfogón a magasságtalppont által levágott szeletek hosszát. K2 1152. E1 1139. A témához kapcsolódó további feladatok: 1379-1385. </ c) n-szerese. Bizonyítsuk be. hogy derékszögű háromszögben a befogók négyzeteinek aránya megegyezik a befogók átfogóra eső vetületeinek arányával. mint a szög­ felezőt közrefogó két oldal összege a harmadik oldalhoz. Egy derékszögű háromszögben az egyik befogó 5 cm. Ez az egyenes a kisebb félkört £-ban. d) ^-szorosa a másik befogónak. átmérője AC. Bizonyítsuk be. Mekkora a másik befogó. Adott két távolság összege és mértani közepe. Mekkorák a befogók és a magasság? K1 1145. b) négyszerese. Határozzuk meg az átfogó szeleteinek hosszát.E1 1138. Határozzuk meg EF hosszát. az átfogó és az átfogóhoz tartozó magasság? K1 1146. . Egy derékszögű háromszög befogóinak aránya 3:2. 1149 . ennek vetülete az átfogón 2 cm. Hatá­ rozzuk meg az átfogó hosszát. Mekkora az átfogó és a másik befogó? K1 K1 K2 1147. Hogyan aránylanak egymáshoz az átfogónak a rábocsátott magasságvonal által levágott szeletei? K2 1141. V 1150 . K2 1151. az átfogóhoz tartozó magas­ ság 3 cm. Magasságtétel. Derékszögű háromszög egyik befogója a) háromszorosa. Az AB átmérőjű félkörbe az OA sugár. és az AB húr AC átmérőre vetett merőleges vetületének. 1148 . mint átmérő fölé újabb félkört írunk. K1 1143. hogy a háromszög szögfelezőjét a szögfelezők metszéspontja a következő arányban osztja: a csúcs melletti rész úgy aránylik a másik részhez. az át­ fogóhoz tartozó magasság hossza 42 cm. Igazoljuk hogy AB mértani közepe AC-nek. Az OA sugár tetszőleges P pontjában merőlegest állítunk az átmérőre. Az ABC háromszög a szögének szögfelezője a szemközti oldalt E pontban met­ szi. E1 1153 . Az átfogónak a hozzá tarto­ zó magasságvonal által levágott szeletei közül az egyik 2 cm-rel hosszabb a másiknál. K1 1144. Bizonyítsuk be. Szerkesszük meg a távolsá­ gokat. Egy derékszögű háromszög átfogójához tartozó magasság az átfogót egy 4 cm-es és egy 12 cm-es darabra osztja. K2 1142. a nagyobbat L-ben metszi.

feladatra épül. (Az 1156. szabályos hatszög és szabályos ötszög oldala derékszögű háromszöget alkot.x).) AC BA CR . hogy a szabályos ötszög oldala az át­ lójának aranymetszete. Bizonyítsuk be. a szabályos tízszögé a m.l (1162. a) Igazoljuk.) Bizonyítsuk be. El 1158. V 1160. akkor az alap a szárnak arany metszete. Az x szakaszt az a szakasz aranymetszetének nevezzük. (Az 1156.Mekkorák annak az egyenlő szárú háromszögnek a szögei. B. Menelaosz tétele. amelyből az alap egyik szögének felezője az eredetihez hasonló háromszöget metsz le? K2 1156.) Bizonyítsuk be. feladatra épül. ábrán eljárást adtunk meg az r su­ garú körbe írt szabályos ötszög. feladatra épül. ha a:x=x: (a . DJ.L= . illetve tízszög oldalának szerkesztésére. Ceva tétele V 1162.. és BA oldal az AFC háromszög körülírt körének érintője.A 36°-os szárszögű egyenlő szárú háromszög AB alapegyenese a B középpontú. hogy ha az egyenlő szárú háromszög szárszöge 36°. K2 1155. vagy a2=(x+a)x. Az A csúcs­ ból induló belső szögfelező F pontban metszi a BC szárat. 1160.Aranymetszés K2 1154. hogy a 2 m + r 2 = a2.B A. Gyakran a tétel megfordítá­ sát vagy a tétel és a megfordítás együttesét is Menelaosz tételének nevezik. r = BC = AC sugarú kört D és E pontban metszi (a pontok sorrendje: E. hogy AC oldal a BCD. V 1159.) Az r sugarú körbe írt szabályos ötszög oldala a5. hogy a körbe írható szabályos tízszög. K2 1157.A Ságokon előjeles távolságokat értünk. A. ábra V 1161. (Ez az állí­ tás Menelaosz tétele. Igazoljuk a szerkesztés helyességét. Jelölje az ABC háromszög olda­ legyeneseinek egy adott egyenessel alkotott metszéspontjait A„ Bv C. Mutassuk meg. b) Igazoljuk. hogy a szabályos tízszög köré írt kör sugarának aranymetszete a tízszög oldala. A távolC.C B. Szerkesszük meg egy adott a szakasz aranymetszetét. ábra). Az 1160. hogy ekkor — -----1 -----. Bizonyítsuk be. (Az 1156.

) 1166. (Az 1162. feladatra épül. hogy ha egy háromszög egyik hozzáírt körének három érintési pontját a szemközti csúcsokkal összekötjük. hogy a háromszög szögfelezőjét a beírt kör középpontja a következő arányban osztja: a csúcs melletti rész úgy aránylik a másik részhez.B A. feladatra épül.C B.A akkor az AA„ BB„ CC. akkor AC BA CB ---. V 1165. AB egyenesein fekvő pontok.. pontokon áthaladó kör másodszor az Av B„ C2 pontokban metszi a háromszög oldalait. egyenesek vagy egy pontban találkoznak vagy párhuzamosak.L= 1. CB. pontok egy egyenesen fekszenek. akkor az A„ B. AB oldalegyenesein fekvő pontok. az ABC háromszög BC. és C. Legyenek A„ ő „ C. c) a magasságvonalak egy pontban metszik egymást. feladatra épül. Bizonyítsuk be. V 1168. V 1169. BBV CC egyenesek egy pontban metszik egymást. amelyre az AA.) Bizonyítsuk be. és — -----1 -----. Gyakran a tétel megfordítását vagy a tétel és a megfordítás együttesét is Ceva tételének ne­ vezik. hogy ha a háromszögbe írt kör érin­ tési pontjait a szemközti csúcsokkal összekötjük. akkor ez a három egyenes egy pontban metszi egymást. BB2 és CC. feladatra épül. (Az 1165. BA. CtB A|C Ő. (Az 1163. C. (Az 1166. CA. feladatra épül. egyenesek is egy pontban ta­ lálkoznak. Bizonyítsuk be. b) a belső szögfelezők.A V 1164. az ABC háromszög egy-egy oldalának olyan pontja. pontokra érvényes az AC. az ABC háromszög BC.) Legyen A„ B . hogy az AA2. CA. és az 1166.Hasonló háromszögek V 1163.) Bizonyítsuk be Ceva tételének megfordítása segítsé­ gével. C.. Az A„ ö „ C. hogy bármely háromszögben a) a súlyvonalak. V 1170. akkor ezek az egyenesek egy pontban met­ szik egymást. Mutassuk meg. -1 összefüggés. V . V 1167. (Az 1165. A távolságokon előjeles távolságokat értünk.'■ -----.) Bizonyítsuk be Ceva tételének megfordítását : Ha A„ AC BA CB B v C. egyenesek egy pontban metszik egymást. mint a szögfelezőt közrefogó két oldal összege a harmadik oldalhoz.) Bizonyítsuk be Menelaosz tételének megfordítását: Ha az ABC háromszög oldalegyenesein fekvő A„ B lt C.) Bizonyítsuk be Menelaosz tételének segítségével. feladatra épül.! -----.1 = 1. (Ez az állítás Ceva tétele. (Az 1166. hogy ha az AA„ BB„ CC.

Egy trapéz párhuzamos oldalainak aránya 5:9. A szárak meghosszabbításával ke­ letkezett kiegészítő háromszög oldalai 5 és 4 cm hosszúak. Legyen az E pont az ABCD paralelogramma AC átlójának m : n arányú osztó­ pontja. Egy trapéz alapjai a = 10 cm és c = 3 cm. A DE egyenes a BC ol­ dalt P-ben metszi.= q. hogy az 1177. Egy trapéz alapjainak hossza 2 cm és 3 cm. Húzzunk párhuzamost A-n és B.n át a CC. Milyen hosszú a szögfelezőből lemetszett szakasz? D B I I y E c F \^ A * El 1177. ha AB = a. ha a paralelogramma oldalai a. Az ABCD paralelogramma AC átlójának E pontjából húzzunk párhuzamost a BC oldallal. Kössük össze az átfogó két végpontját a szemközti négyzet távolabbi csúcsá­ val. hogy a DE szelő mekkora szakaszt metsz le az AB oldal meghoszszabbításából. az AC egyenest B. egyenessel. : 6 cm és d = 4 cm hosszúak. az ABC háromszög AB oldalának tetszőleges belső pontja. K2 1174. =p és BB. Határozzuk meg a másik alap hosszát. Az AB oldalt mennyivel kell meghosszabbítani. Mekkora a CP szakasz? b) Fejezzük ki a CP távolság hosszát.HASONLÓSÁG H a so n ló n ég yszögek K2 1171 . pontban. Az AB-1 hosszabbítsuk meg B-n túl 5 cm-rel. hogy a meghosszabbítás E vég­ pontjából húzott PE szelő átmenjen a paralelogramma D csúcsán? K2 1173. K1 1178. Egy egyenlő szárú trapéz hosszabbik alapja 6 cm. . ábrán x-szel és y-nal je­ lölt szakaszok egyenlők. Legyen C. b) Végezzük el a számítást általánosan is. Egy 120°-os szög száraiból egy egyenes p. Határozzuk meg a trapéz szárai­ nak hosszát. szakasz hosszát. G < 1177. ábra K1 1179. szárai / a) Számítsuk ki a kiegészítő háromszög ismeretlen oldalait. aj Az ABCD paralelogramma két szomszédos oldala AB = 20 cm és BC = 5 cm. Határozzuk meg a CC. illetve b cm hosszúak. Egy ABCD paralelogramma AB oldala 4. így az E pontot kapjuk. ha tudjuk. Egy derékszögű háromszög befogói fölé kifelé négyzeteket rajzolunk. szára 2 cm hosszú. ha AA. hogy a trapéz kiegészí­ tő háromszögének szára 5 cm hosszú. Határozzuk meg. ha az £ pont az AC átlót m : n arányú részekre osztja. illetve q hosszúságú szakaszokat metsz ki. Az egyik szár 16 cm hosszú. K2 1172. hogy a másik szár meghosszabbítását metssze? K1 1180. pontban metszik. E1 1175. Mennyire kell ezt a szárat meghosszabbítani. Határozzuk meg. Igazoljuk. E1 1181. hogy ez a párhuzamos mekkora részekre osztja az AB = a ol­ dalt. A P pont a BC oldal 5:7 arányú osztópontja.2 cm. A párhuzamosok a BC egyenest A. El 1176.

Milyen hosszúak az így kapott na­ gyobb trapéz párhuzamos oldalai? E1 1192. szárai 4 cm és 3 cm hosszúak. (Az 1187. K1 1184. hogy az összekötő szakasz párhuzamos az alapokkal. Egy trapéz egyik átlója a másikat 0. feladatra épül. hogy egy trapéz átlói a párhuzamos oldalak arányában osztják egymást.K1 1182. (Az 1187. és a trapéz szárait hat egyenlő részre osztják. Milyen hosszúak a szemközti osztópontokat összekötő sza­ kaszok? K2 1191 . Határozzuk meg a másik alap hosszát. Az egyik átló a másikat 3:1 arányú részek­ re osztja. Határozzuk meg az utóbbi átló hosszát. E1 1188.) A trapéz párhuzamos oldalai 12 cm és 8 cm. feladatra épül. .) Egy trapéz alapjainak hossza a és b. Milyen hosszú részekre osztja a trapéz egyik átlója ezt a szakaszt? E2 1189. Határozzuk meg.) Egy trapéz párhuzamos oldalainak hossza a és b. A trapéz közép­ vonala 29 cm hosszú. A trapéz átlóinak met­ széspontján át húzzunk párhuzamost az alapokkal. E1 1187. Az egyik szár a hosszabbik alap­ pal ugyanakkora szöget alkot. Egy ezekkel párhuzamos szakasz a szárakat a hosszabb alaptól számítva 1:2 arányban oszt­ ja. 5 .3: — arányú részekre osztja. amelyek az alapok­ kal párhuzamosak. Egy trapéz alapjai 12 cm és 27 cm hosszúak. (Az 1187. Egy trapéz szárait az egyik alap végpontjaiból kiindulva osszuk fel azonos arányban.) Egy adott trapéz szárait a hosszabb alap végpontjából kiindulva osszuk fel 2 : 3 arányú részekre. feladatra épül. épül. hogy az osztópontokat összekötő szakasz hossza ~ 'a b a rövidebb alap. E1 1193. K1 1185. feladati-a. Bizonyítsuk be.(Az 1187. Számítsuk ki azoknak a szakaszoknak a hosszát. feladatra épül. K2 1190. Határozzuk meg az alapok hosszát és a másik átló szeleteinek arányát. A trapéz 27 cm-es átlója a másik átlót 8 cm-es és 1 cm-es részekre osztja. Egy trapéz hosszabbik alapja 5 cm. Hosszab­ bítsuk meg a szárakat mindkét irányban hosszuk felével.) Egy trapéz alapjai 16 cm és 12 cm hosszúak. a) Milyen hosszú részekre osztja a trapéz egyik átlója ezt a szakaszt? b) Milyen hosszú az összekötő szakasz? E1 1194. feladatra épül. Bizonyítsuk be. (Az 1187.(Az 1187. K1 1183. mint amekkorát a másik szár a hosszabbik alappal való met­ széspontjából induló átlóval bezár. ha a a hosszabb. K2 2 1186.) Egy trapéz párhuzamos oldalai 9 cm és 12 cm hosszúak. majd az osztópontokat kössük össze. Hatá­ rozzuk meg. Egy trapéz párhuzamos oldalainak hossza 5 cm és 8 cm. Egy ezekkel párhuzamos szakasz a szárakat m:n arányban osztja (m az a oldalhoz közelebb eső osztásrészt jelöli). A szárakat négy egyenlő részre osztjuk. hogy ezt a szakaszt az átlók metszéspontja mekkora részekre osztja. Bizonyítsuk be. hogy az utóbbi átló mekkora részekre osztja a 27 cm-es átlót. A szárakon kapott osztópontokat kössük össze.

Válasszuk ki egy négyszög két szemközti csúcsát. Hosszabbítsuk meg egy trapéz szárait. hogy egy húrnégyszög átlóinak szorzata a szemközti oldalak szorzatának összegével egyenlő (Ptolemaiosz tétele). (Az 1196. és az osztópontok közül négyet az 1203. hogy a trapéz szárainak metszéspont­ ját az átlók metszéspontjával összekötő egyenes felezi a trapéz párhuzamos oldalait. Bizonyítsuk be. hogy ennek az egyenesnek egyenlő az a két szele­ te.E1 1195. K2 1203. és a szomszédos ol­ dalak közös csúcsához közelebbi osztópontokat kössük össze egy-egy egyenessel.) Bizonyítsuk be. Igazoljuk. Egy négyszög oldalait három-három egyenlő részre osztottuk. akkor ennek az egyenesnek egyenlő az a két darabja. hogy ezen csúcsokból induló oldalak csúcshoz közelebbi harmadolópontjai paralelogrammát határoz­ nak meg. Egy trapéz párhuzamos oldalai a és b. ha a két szárat m:n arányban osztjuk. hogy ha egy trapéz alapjaival párhuzamos egyenes metszi a trapéz szárait. Metszéspontjukon át húzzunk párhuza­ mos egyenest az alapokkal. K2 1204. V 1200. Milyen arányban osztják egy­ mást az 1204. a) A szárak hosszabbik alaphoz közelebbi harmadolópontjait összekötő szakaszból mekkora szeletet fog közre a két átló? b) Oldjuk meg a feladatot általánosan is. Mutassuk meg. feladatra épül. hogy ez a négy egyenes paralelogrammát határoz meg. E2 1198. Mutassuk ki. El 1197. ábrán látható összekötő vonalak? . amely az oldalegyenesek metszéspontja és az átlóegyenesek közé esik. hogy az összekötő vonalak trapézt alkotnak. Osszuk egy négyszög oldalait három-három egyenlő részre. Háromszögek hasonlóságával megoldható feladatok K2 1201 . El 1196. ábrán látható módon kötöttünk öszsze. Igazoljuk. Egy négyszög oldalait három-három egyenlő részre osztjuk. Igazoljuk. mely az átló és a szár között van. K2 1202. Állapítsuk meg a párhuzamos oldalak ará­ nyát. Igazoljuk. E2 1199. hogy a trapéz átlóinak metszéspontján át a párhuzamos oldalakkal szerkesztett párhuzamos szakaszt az átlók metszéspontja felezi.

Bizonyítsuk be. hogy D(=AB. Milyen arányban osztja egymást a két összekötő sza­ kasz? K2 1215. ábra szerint. AC oldala 2 cm hosszú. Az ABC háromszög AB oldala 3 cm. írjunk a három­ szögbe ADEF paralelogrammát úgy.A z ABC háromszög AC és BC oldalát három-három egyenlő részre osztjuk. Mekkora darabot vág le az alap meghosszabbításából az egyik szár alaptól távolab­ bi és a másik szár alaphoz közelebbi osztópontjának egyenese? K2 1216. Mutassuk meg. Milyen arányban osztják egymást az átlók? K2 1208. Egy derékszögű háromszög egyik befogója kétszerese a másiknak. hogy az átfogóra bocsátott magasság talppontja 1:4 arányban osztja az átfogót. Az AC oldal C-től távolabbi A 1 osztópontjából és a BC oldal C-hez közelebbi B2 osztópont­ jából merőlegest bocsátunk az AB egyenesre. az A-hoz leg­ közelebbi osztópont P. Osszuk a másik két oldalpárt három­ három egyenlő részre. Igazoljuk. Egy téglalap egyik csúcsát összekötjük az egyik szemközti oldal fele­ zőpontjával. Két háromszögnek közös az egyik oldala. Milyen arányban osztja egymást ez a két szakasz? 1212. Egy konvex négyszög átlóinak M metszéspontján át párhuzamos egyenest raj­ zolunk két szomszédos oldallal. és meghúzzuk a csúccsal szem­ közti átlót. hogy a közös oldaltól távolabbi osztópontok vagy parale­ logrammát alkotnak. Mekkora a DE oldal? K2 1211 .Tt. K2 1212. Egy a alapú egyenlő szárú háromszög két szárát három-három egyenlő részre osztjuk. ábra ► D H5 Ht H2 H2 //. vagy egy egyenesre esnek. Legyen ezeknek a másik két oldallal való metszéspontja P és Q. EEzBC. Egy ABCD paralelogramma AD oldalát osszuk n egyenlő részre. Igazoljuk. K2 1209. Egy paralelogramma két szem­ közti oldalát hat-hat egyenlő részre osztot­ tuk az 1212. K2 1206. K1 1210. Egy trapéz egyik alapja a másiknak háromszorosa. Mutassuk meg. CD oldalának felezőpontját az A csúccsal. és T2. C E1 1214. Milyen arányban osztja az AC átló a) a H lF4 szakaszt.K2 1205. F&AC és AD = 1 cm legyen. b) a H3 F5 szakaszt? K1 1213. . hogy a háromszög bármely két súlyvonala a csúcstól számítva 2:1 arányban osztja egymást. hogy a BP egyenes az AC átlóból annak (n + l)-ed részét metszi le. Az ABCD téglalap BC oldalának felezőpontját kössük össze a D csúccsal. K1 1207. Igazoljuk háromszögek hasonlóságának felhasználásával. hogy PQ párhuzamos az egyik átlóval. Ezek talppontja T. hogy B J 2 = 2A.

Igazoljuk. E1 1220. a rombuszon kívül haladó e egyenest. hogy d(P. Az összekötött osztópontokból merőlegeseket bocsátunk az átfogóra. Egy r sugarú körből egy egyenes m magasságú körszeletet vág ki. hogy a h húr mértani közepe az átmérőnek és az utóbbi m szakasznak. E1 1218. K2 1219. hogy ez a két összekötő vonal a közös oldalon metszi egymást. Ezenkívül egy tetszés szerinti harmadik érintőt is megrajzolunk. Az ABC egyenlő szárú derékszögű háromszögben a C csúcsnál van a derékszög. K2 1223. Bi­ zonyítsuk be. Bizonyítsuk be. K2 1224. Bizonyítsuk be. illetve q hoszszúságú szakaszokat metsz ki. hogy az AEPG és az FCHP téglalapok hason­ lók. hogy bármely he­ gyesszögű háromszögben a magasságpont a ma­ gasságokat két olyan szakaszra bontja. Igazoljuk. Egy egyenlő szárú háromszög alapja 6 cm. és a derékszög csúcsával szomszédos osztópontokat összekötjük. szárai 8 cm hosszúak. Bizonyítsuk be.DA). K1 1221. ábra szerint egy­ más mellé két négyzetet. . amelyek hosszának szorzata független a választott magas­ ságtól. A húr másik végpontjának az érintőtől való távolságát jelöljük m-mel.. A húr egyik végpontjában húzzunk érintőt. Bizonyítsuk be. Számítsuk ki a körszeletet határoló húr hosszát. A csúccsal szemközti oldalak meghosszabbításából az e egyenes p. El 1227. és kössük össze egymás­ sal a négyzetek távolabbi csúcspontjait. Bizonyítsuk be. Legyen P az ABCD húrnégyszög kö­ rülírt körének tetszőleges pontja. Bizonyítsuk be. K2 1226. Mekkora részekre bontja a szárakat a hozzájuk tartozó magasság? K2 1222.BC) • d (P. Az ABCD téglalap köré kört írunk. hogy AD = 3BD. Egy egyenlő szárú derékszögű háromszög befogóit három-három egyenlő rész­ re osztjuk (A. Az A csúcsból induló súlyvonalát meghosszabbítjuk a háromszög köré írt körrel való D met­ széspontig. Rajzoljunk az 1217. Adott egy r sugarú kör és benne h hosszúságú húr.El 1217. ábra szerint. hogy a rombusz oldala mértani közepe ap és q szakaszoknak. és ennek P pontjából merőlegest bocsátunk az oldal­ egyenesekre az 1220.AB) • d (P\CD) = d (P. hogy az ily módon keletkező derékszögű négyszög négyzet. K2 1225. Egy rombusz egyik csúcsán keresztül húzzunk egy. Egy kör egyik átmérőjének két végpontjában érintőket szerkesztünk a körhöz. hogy a kör suga­ ra mértani közepe az első két érintőből az utóbbi érintő által lemetszett szakaszoknak. Av B„ B2 ).

ábra ► Szelődarabok szorzata Tudnivaló az alábbi feladatok elé: Szelődarabon a szelőnek egy P ponttól a körrel való met­ széspontig terjedő szakaszát értjük. Bizonyítsuk be. hogy külső P pontból a körhöz húzott szelők szelődarabjainak szorzata állandó.K2 1228. hogy az AB oldal mértani közepe a BC és BP szaka­ szoknak. a há­ romszög [3 szögével egyenlő szög alatt metszi. hogy a BDC háromszög területe az ABC és DEC háromszö­ gek területének mértani közepe. amelynek két csúcsa az átfogón van. ezek az összekötő egyenesek olyan szeleteket vágnak le a két érintőből. Bizonyítsuk be. Húzzunk egy körhöz egy külső P pontból szelőt és érintőt. hogy ha egy húrtrapéz érintőtrapéz is. K2 1238. ábra szerinti ABC háromszög­ ben PE párhuzamos AC-vel és PD párhuzamos fíC-vel. Igazoljuk. Bizonyítsuk be. K2 1234. V 1233. hogy az érintőszakasz a szelődarabok mértani közepe. E1 1231 . 1236. hogy ha a körvonal bármely pontját összekötjük az átmérő végpontjaival. Bizonyítsuk be. E2 1235.A z 1236. E1 1229. K2 1237. Igazoljuk. Igazoljuk. . hogy az átfogón létrejött három szelet közül a négyzetoldal mértani kö­ zepe a másik két szeletnek. E2 1236. hogy AB mértani közepe az AD és AC szakaszoknak. Igazoljuk. akkor a beírt kör érintési pontokba húzott sugarai hasonló négyszögekre bontják a trapézt. Az ABC háromszög B csúcsán keresztülhaladó szelő a b oldalt D pontban. K2 1232. hogy a háromszög AB ol­ dalához tartozó magassága mértani közepe a magasságtalppont A-tól és ZJ-től vett távolsága­ inak. Igazoljuk. Ez a szám a P külső pont körre vonatkozó hatványa. Az ABC háromszögben a . Egy kör egyik átmérőjének két végpontjában érintőket szerkesztünk a körhöz. Bizonyítsuk be. hogy a PDE háromszög területe mértani közepe az APD és PEB háromszögek terüle­ tének. K2 1230. Egy derékszögű háromszögbe négyzetet írunk. Bizonyítsuk be.j3 = 90°. amelyeknek mértani közepe az átmérő. Az ABC egyenlő szárú háromszög AB szárának felező merőlegese a BC alape­ gyenest P pontban metszi.A z ABC háromszögben meghúzzuk az AB oldallal párhuzamos DE szakaszt. hogy a kör egy pontjának egy húr egyenesétől mért távolsága mérta­ ni közepe a húrvégpontokhoz tartozó érintőktől mért távolságoknak.

B. B. hogy AB nem párhuzamos A B '-vei. Ez a szám a P belső pont körre vonatkozó hatványa. K2 1244. hogy az az egyenest érintse.) Két egymást érintő kör közös belső érintőjének egy pontjából húzzunk mindkét körhöz egy-egy szelőt. Egy szög mindkét szárát hosszabbít­ suk meg a szög P csúcsán túl. E1 1246. melynek oldalai AF-fel és BF-fel egyenlők. feladatra épül. A k-n válasszunk ki egy A és egy fi pontot. Bizonyítsuk be. hogy ekkor a szakaszok A. b ' szakaszo­ kat úgy. (Az 1242. Igazoljuk.) Adott egy kör és rajta kívül két pont. Bizonyítsuk be. hogy az átmérőre fi-ben állított merőleges húr fele mértani közepe a szelő szelődarabjainak. hogy bármely háromszögben a magasságpontot az egyik csúcs­ csal összekötő szakasz és a magasságpontot ugyanabból a csúcsból induló magasság talp­ pontjával összekötő szakasz hosszának szorzata független a választott csúcstól. Szerkeszszünk a két ponton átmenő kört úgy. hogy a szelők és a körök alkotta négy metszéspont egy körön van.H B = H A'. és egy-egy szög­ szárra. hogy egy kör belső P pontján át húzott egyenesek szelődarabja­ inak szorzata állandó. hogy ha egy k kör két másik kört az A. feladatra épül. illetve meghosszabbítására az 1243. E2 1248.K2 1239. B. illetve A ' B 'pontokban metsz úgy. Bizonyítsuk be. akkor az AB és A 'fi'húregyenesek közös H pontjára fennáll a H A . A h húr F felezőpontján átmenő átmérő két szakasza AF és BF. feladatra épül. E2 1247. E2 1243. (Az 1246. Szerkesszünk az A és fi pontokon át egy a k'-t metsző £"kört. Bizonyítsuk be.) A k é s £ 'érintkező körök. Bizonyítsuk be. illetve A'. hogy a ■b = a '. Egy adott szög száraira a csúcstól számítva úgy mérjünk rá szakaszokat. hogy a k 'é s k " közös húregyenese £ " tetszőleges választása esetén ugyanabban a pont­ ban metszi k és k'kö zös belső érintőjét. E2 1242. E1 1241 . El 1245. Rajzoljunk egy kör belső P pontján át egy szelőt és egy átmérőt.//legyen (1242. hogy az az adott kört érintse.b ' legyen. b és a'. B ' végpontjai egy körön helyezkednek el. Szerkesszünk a két ponton át kört úgy. ábrán látható módon mérjünk rá a. Bizonyítsuk be.H B 'egyenlőség. . (Az 1242. hogy a ■b = a '. Bizonyítsuk be. hogy a húrra rajzolt négyzet területe négyszer akkora. Adott egy egyenes és rajta kívül (az egyenes egyik oldalán) két pont. K2 1240. illetve A' B 'vég­ pontjai egy körön helyezkednek el. E2 1249. Bizonyítsuk be. hogy a szakaszok A. mint azé a téglalapé. ábra).

az ezzel szemközti oldala átmegy az adott ponton. végpontjai pedig adott szög szárain fekszenek. Szerkesszünk háromszöget. aj Szerkesszünk háromszöget. KI 1255. Szerkesszük meg azt a háromszöget. ha adott az alap és a szár különbsége. Szerkesszünk egyenlő szárú háromszöget. melynek az adott szög egyik szöge. to­ vábbá tudjuk. IQ 1257. hogy két oldal összege adott távolsággal legyen nagyobb a harmadiknál. adott az e csúcsnál fekvő szöge. Hasonlóságon alapuló szerkesztések KI 1252. KI 1253. feladatra épül. hogy az egyik befogó és a derékszög szögfelezője egyenlő hosszú. amelyekre a szögfelező a szemközti oldalt osztja. K2 1264. ha az egyik csúcsa adott pontba esik. Szerkesszünk háromszöget. ha ismerjük egy szögét. b) Szerkesszünk háromszöget. Bizonyítsuk be. hogy a meghosszabbítások az új végpontjukat összekötő szakasszal egyenlő hosszúak legyenek. továbbá a szárszög. K2 1256. K2 1262. és végpontjai az 0 csúcsú < 5szög szárain fekszenek. ha adott két szöge és a beírt kör sugara. Szerkesszünk háromszöget. V 1251. ha adott az oldalak aránya és a beírt kör sugara. hogy az adott szög szögfelezője egyenlő hosszú a szöget közrefogó egyik ol­ dallal. K2 1265. K2 1263. Szerkesszünk egyenlő szárú háromszöget. Szerkesszük meg a háromszöget! E2 1260. Szerkesszünk háromszöget úgy. ha adott egy oldala. K2 1258. és a két oldal adott nagyságú szögeket zárjon be a harmadikkal. a szög csúcsából húzott ma­ gasságot és annak a két résznek az arányát. ha a szárakhoz tartozó súlyvonal hoszsza sa és (p az a szög. . Egy egyenlő szárú háromszög egyik szára adott e egyenessel párhuzamos. KI 1254. harmadik csúcsa pedig adott B pontba esik. mint a mellette fekvő oldalak mértani közepe. Adott egy szög és szárai között egy pont. Hosszabbítsuk meg egy egyenlő szárú háromszög szárait egyenlő darabokkal úgy. a szemközti szöget és a má­ sik két oldal arányát. ha adott az egyik oldalt kívülről érintő kör sugara és az olda­ lon fekvő két szög. ha ismert az egyik szár­ hoz tartozó súlyvonal hossza. a csúccsal szemközti oldal adott egyenessel párhuzamos. ami alatt a szár felezőpontjából az alap látszik. az oldallal szemközti szög. melyekre a magasság osztja a szemközti oldalt. Szerkesszünk háromszöget. és tudjuk. ha ismerjük az átfogóját.V 1250. ha ismerjük egy oldalát. Szerkesszünk egyenlő szárú derékszögű háromszöget. Szerkesszünk háromszöget. és is­ mert a szöget közrefogó két oldal aránya. hogy a háromszög szögfelezőjének négyzete egyenlő a közre­ fogó oldalak szorzatának és azon két szakasz szorzatának a különbségével. (Az 1250. E2 1259. Szerkesszünk derékszögű háromszöget. K2 1261 .) Bizonyítsuk be. hogy bármely háromszögben a szög­ felező rövidebb.

feladatra épül. hogy a ponttól a körig terjedő szakasz és a körbe eső húr a kör középpontjából egyenlő szög alatt látszódjék. a a e b K2 1269. mint a szelőből kimetszett húr. amely mindkét kört érinti. és tűzzünk ki rajta egy pon­ tot. Szerkesszünk a P pon­ ton át a szög szárait metsző egyenest úgy. mégpedig a belsőt a kitűzött pontban. Adott egy kör és benne két sugár. két oldal összege és az ezekre az oldalakra bocsátott magasságok aránya. E2 1273. Szerkesszünk egyenlő szárú háromszöget. K2 szokat 1268. ha ismerjük a párhuzamos oldalakat és azt a két szöget.1269.(Az . c és az egységszakasz birtokában szerkesszük meg a következő szaka­ a) ab\ b) c) —. ha ismerjük a szárakhoz tartozó ma­ gasság és súlyvonal hosszát. rb és rc. Szerkesszünk háromszöget.(Az 1269. K2 1275. b) kétszer akkora legyen. amit a két sugár három egyenlő részre vág. Adott külső pontból adott körhöz szerkesszünk szelőt úgy. e) — . írjunk adott körbe egyenlő szárú háromszöget. az ennek csúcsából ki­ induló magasságot és súlyvonalat. Egy kör belsejében rajzoljunk meg egy kisebb kört. Körhöz adott külső ponton át szerkesszünk szelőt úgy. Szerkesszünk trapézt. Szerkesszük meg azt a húrt. ha ismerjük az alap és a hozzá tartozó magasság összegét. ha ismert a köré írt kör sugara. hogy a végpontjukat összekötő szakaszt a körrel való metszéspontok három egyen­ lő részre bontsák. g) 4 a . Két egymást metsző kör egyik metszéspontján át húzzunk szelőt úgy. E2 1278. K2 1276. E2 1270. h) sfab . d) a . ha ismerjük magasságainak arányát és a beírt kör sugarát. K2 1279. hogy a na­ gyobb és kisebb közbeeső húrok aránya 3:2 legyen. E1 1281 . E2 1272. Bizonyítsuk be. ha adott a hozzáírt érintőkörök sugara. K2 1283. mint a szelőből a szögszárak által kimetszett szakasz. (Az 1269. ra. V 1274. feladatra épül. hogy a háromszög magasságainak aránya a hozzá tartozó olda­ lak reciprokainak arányával egyenlő. hogy a ponttól a kö­ rig terjedő szakasz a) ugyanakkora. Hosszabbítsuk meg mindkettőt ugyanannyi­ val úgy. amit az egyik szár zár be az átlókkal. E2 1271 . Szerkesszük meg a háromszöget.) Szerkesszük meg a háromszöget. K2 1280. Szerkesszünk kört. . hogy a ponttól a közelebb eső szögszárig terjedő szakasz a) ugyanakkora. ha ismerjük az egyik szögét. El 1267. Adott egy kör és benne két sugár. f) — . E2 1282. b. Adott egy szög és a szögtartományán kívül egy P pont. Szerkesszünk háromszöget. K2 1277. és az 1270.) Szerkesszünk háromszöget. az egyiken átmenő oldalegyenes és az ugyan­ azon csúcson átmenő súlyvonal egyenese.) Adott egy háromszög három magassága. feladatra épül. b) feleakkora legyen.E1 1266. Az a. Adott egy háromszög két csúcsa. Szerkesszük meg a háromszöget.

E1 1285. Apollonius-kör QJ K2 1284. mint amennyit ez esetben az A-ból C-be vezető úton még meg kell tenni C-ig. feladatra épül. hogy érintsék egy­ mást. Adjunk eljárást a 5-ből C-be vezető fenti útvonal megszerkesztésére. Egy A faluból két út indul ki. nem kell A-ig elmennünk.) Adott egy háromszög magasságpontja. Szerkesszünk háromszöget. (Az 1290. egy másikhoz tartozó súlyvonala és a harmadikhoz tartozó magassága. Euler-féle egyenes). és ugyanannyi. hogy a háromszög magasságpontja. súlypontja és a háromszög köré írt kör középpontja egy egyenesen vannak (ez az ún. Feuerbach-kör. feladatra épül. E1 1289. ábrán megadott körök közül egyet-egyet érintsenek a megadott pontokban. és annak csúcsából induló súlyvonal. hogy az 1291. és a súlypont | harmadolja a magasságpont és a köré írt kör középpontja közti szakaszt. Szerkesszünk háromszöget. Bizonyítsuk be.) Szerkeszszünk két egymást érintő egyenlő sugarú kört úgy. melyen P-ből az A-tól C-ig vezető utat elérjük. Ha B -bői C-be szeretnénk jutni. E2. feladatra épül. Simson-egyenes. az egyiken átmenő súlyvonal egye­ nese. B és C. ha adott a) egy oldala.Euler-egyenes. Simson-egyenes. és érintsék a szög egy-egy szárát az adott pontokban. hogy a három egyenes egy ponton megy át. ha adott két oldala és a közbezárt szög felezője. E2 1295. a másik C-be. Szerkesszünk háromszöget. V 1290. 1291. Apollonius-kör K2 1292. E1 1294. Rajzunkon adott A. K2 1288. 5-ből C-be nem vezet közvetlen út. mint azé az útszakaszé. Milyen ponthalmazt alkotnak a húr fölé a körbe ír­ ható háromszögek súlypontjai? E2 1286. ábra I Euler-egyenes. Szerkesszük meg a háromszöget. és ismert a harmadik csúcsnál levő szög. az egyik B-be. hogy a háromszöget középpontos hasonlósággal át lehet vinni az oldalfelező pontok meghatározta háromszögbe. mert útközben van egy P elágazás. ha adott két súlyvonala és a harmadik oldalhoz tartozó magassága. c) egyik oldala. Mi a hasonlóság középpontja? E1 1293. Mutassuk meg. Adott körbe rajzoljunk húrt. (Az 1293. Szerkesszük meg a háromszöget. A ő-ből P-ig vezető út hossza éppen annyi. az oldalon fekvő egyik szöge.GY 1287. Egy háromszögből ki van jelölve két csúcs. (Az 1292. szemközti szöge és egy másik oldalhoz tartozó súlyvonala. Feuerbach-kör.) Húzzunk párhuzamost a háromszög minden oldalfe­ lező pontjából a szemközti csúcshoz tartozó szögfelezővel. Adott egy szög és szárain egy-egy pont. . súlypontja és egyik csúcsa. Bizonyítsuk be. V 1291. b) egy oldala. A szögtartományban szerkesszünk két egyenlő sugarú kört úgy.

melyet egy nem derékszögű háromszög há­ rom csúcsa és magasságpontja határoz meg. hogy ha a háromszög köré írt kör tetszőleges pontját tükrözzük az oldalegyenesekre. feladatra épül. melyet egy nem derékszögű háromszög három csúcsa és magasságpontja határoz meg. E2 1297. hogy a háromszög köré írt kör felezi az oldalegyeneseket érintő körök középpontjait összekötő szakaszokat. E2 1305. a magasságok talppont­ jai és a magasságpontot a csúcsokkal összekötő szakaszok felezőpontjai egy körön vannak.Mutassuk meg.) Igazoljuk. E2 1303. El 1310. E2 1298. hogy a háromszög hozzáírt köreinek középpontján átmenő kör sugara kétszerese a körülírt kör sugarának. hogy a három tükörkép a köré írt kör egy pontjában metszi egymást.E2 1296. V 1307. V 1308.) Szerkesszük meg egy háromszög adott irányú Simson-egyenesét. és az 1306. feladatra épül. feladatra épül.(Az 1307. Ezt a kört a háromszög Feuerbach-körének. . Mutassuk meg. ha adott az oldalakat érintő négy kör közép­ pontja közül három.(Az 1296.) Bizonyítsuk be. Mutassuk meg. Bizonyítsuk be. hogy a háromszöghöz írt körök középpontjain átmenő kör középpontja. E2 1301. E2 1304. és az 1308.) Szerkesszük meg a háromszöget. középpontja felezi a magasságpont és a köré írt kör középpontja közti szakaszt. Adott két pont. hogy e négy háromszögnek közös a Feuerbach-köre. V 1309.) Tükrözzük a háromszög magasságpontján átmenő tet­ szőleges egyenest a háromszög oldalegyeneseire. hogy kört alkotnak azok a pontok. feladatra épül. Bizonyítsuk be. feladatra épül. (A 999. valamint a beírt és köré írt körök középpontjai egy egyenesen vannak. hogy a háromszögbe írt kör sugara nem nagyobb a köré írt kör sugarának felénél. hogy a háromszög köré írt kör tetsző­ leges pontjából az oldalegyenesekre állított merőlegesek talppontjai egy egyenesen vannak (Simson-egyenes). Ez a kör a két adott pont­ hoz és az arányhoz tartozó úgynevezett Apollonius-kör. A kör sugara fele a háromszög köré írt kör sugarának. E2 1300. (Az 1301. feladatra épül. Bizonyítsuk be. Szerkesszük meg a háromszöget. ha adott a köré írt kör középpontja és a) két hozzáírt körének középpontja. hogy e négy háromszög Euleregyenesei egy ponton mennek át. feladatra épül. amelyekre a két adott ponttól mért távolságok aránya 1-től különböző állandó.) Tekintsük azt a négy háromszöget. hogy a Feuerbach-kör ol­ dalfelező pontbeli érintője párhuzamos a szemközti csúcsban a köré írt körhöz húzott érin­ tővel. a tükörképként kapott három pont egy. és az 1296.(Az 1293. hogy a háromszög oldalfelező pontjai. feladatra épül. V 1306. (Az 1300. Euler-féle körének is nevezik. feladatra épül.(Az 1306.(Az 1296. b) a beírt és egy hozzáírt körének középpontja. E2 1299.) Bizonyítsuk be. Tekintsük azt a négy háromszöget. E2 1302. Mutassuk meg. kilenc pont körének. a magasságponton átmenő egyenesen van.) Bizonyítsuk be.) Bizonyítsuk be. és az 1300. (A 999.

Bizonyítsuk be. va­ lamint az egyeneseken kívül a C pontot.E1 1311 . Egy a és b sugarú kör középpontjainak távolsága c (c > a + b). a B-1 tartalmazó egyenest a Q pontban metszi. E1 1313. E2 1312. Szerkesszük meg azt a háromszöget. . hogy ezek metszéspontja a centrálison. Szerkesszünk háromszöget. ha ismerjük az adott pontból induló oldalak arányát. feladatra épül. (Kör látószögén egy külső pontból a hozzá húzott két érintő félegyenes szö­ gét értjük. melynek egyik oldala adott irányú. E2 1324. ha ismerjük azt a két szeletet. feladatra épül. amely az A-t tartalmazó egyenest a P pontban. amikre az egyik hegyesszög felezője vágja szét a szemközti befogót. mint két adott szakasz. ha az egyik kör a másik belsejé­ ben helyezkedik el. ha adott egy oldal. V 1318. és az AP :BQ arány adott érték legyen.) E2 1320. feladatra épül.) Szerkesszük meg azokat a pontokat. ha adottak a szögei és az átlói. a hozzá tartozó magasság. E1 1314. ha adott a) az egyik csúcshoz tartozó szögfelező. E1 1315. E2 1323. amelyre az adott szög felezője bontja a szemközti oldalt. E1 1316. b) az egyik csúcshoz tartozó külső szögfelező. E2 1321. (Az 1311 .feladatra épül. Szerkesszünk a C ponton át olyan egyenest. Egy a és b sugarú kör középpontjainak távolsága c (c > a + b). E2 1322. E1 1317. és tűzzük ki rajtuk az A és B pontokat. amelyekből két adott kör egyenlő szög alatt látszik. a másik két csúcsa az adott szög szárain fekszik. az oldallal szemközti csúcsa az adott pont. a szemközti oldalhoz tartozó magasság és a másik két oldal aránya. hogy az így kapott egyenesek a centrálist ugyanabban a pontban metszik. továb­ bá a másik két oldal aránya. majd kössük össze az egyirányú pár­ huzamos sugarak végpontjait.) Szerkesszünk háromszöget egy szögből és abból a két szakaszból. (Az 1197. Adjuk meg azoknak a pontoknak a halmazát. az előbb említett pontban van. (Az 1311.(Az 1310. a) Rajzoljunk mindkét körben párhuzamos sugarakat. b) Rajzoljuk meg a két kör közös külső érintőit. ha adott egy szöge és az a két szakasz. E2 1319. a) Rajzoljunk mindkét körben párhuzamos sugarakat. Egyenlő szárú háromszögben adott a szárszög és a szárakhoz tartozó súlyvonal. Szerkesszük meg a háromszöget.) Szerkesszünk trapézt. illetve B ponttól mért távolságaik úgy aránylanak egymáshoz. Adott egy szög és szárai között egy pont. amelyeknek egy A. Bizonyítsuk be. a szemközti oldalhoz tartozó magasság és a másik két oldal aránya. Bizonyítsuk be. Szerkesszük meg két kör hasonlósági pontjait. b) Rajzoljuk meg a két kör közös belső érintőit. Húzzunk két párhuzamos egyenest. amely az adott szög külső szögfelezőjének a szemközti oldalegyenessel való metszéspontja és az oldalvég­ pontok között van.) Szerkesszünk derékszögű háromszöget. Bizonyítsuk be. Szerkesszünk háromszöget. Szerkesszük meg a háromszöget. majd kössük össze a különböző irányú párhuzamos sugarak végpontjait. hogy ezek metszéspontja a centrálison az előbb említett pontban van. hogy az így kapott egyenesek a két kör cent­ rálisát ugyanabban a pontban metszik.

GY1332 . Szerkesszük meg két egymást metsző kör hasonlósági pontjait. E2 1329. az utóbbit az adott pontban. az egyenest nem metsző kör. A kötél középpontját emeljük fel. illetve BC szarufák 9 m hosszúak. az AC ke­ resztfa pedig 15 m hosszú.Egy 2 km hosszúságú útszakasz két végpontjában rögzítünk egy 2001 m hosszú­ ságú kötelet. és a csúszda végeit 8 m. K1. továbbá egy. továbbá egy adott k kört adott E pontban. feladatra épül. Pitagorasz tetelenek alkalmazása K1.20 m. Egy 1. feladatra épül.) Adott egy k kör és egy azt metsző e egyenes. ha a gyárépületek tá­ volsága 10 m. Két gyárépület között anyagszállí­ táshoz lejtős csúszdát építettek. Szerkesszünk kört.) Adott egy egyenes. amennyire csak lehet. K1. ha aj a két kör kívülről érinti egymást. Határozzuk meg a csúszda hosszát. A lámpa 60 cm-rel van lejjebb a felfüggesztési pontok által meghatá­ rozott vízszintes egyenesnél (1333. utóbbit a megadott E pontban. Hol helyezkednek el két kör hasonlósági pontjai. Mekkora ennek hossza? 1333. .20 m. az 1323. V 1327.. (Az 1322. rá merőleges forgórúdja 5. amely a k kört és az e egyenest érinti. ábrán látható tetőszerkezet BD magasságát. Milyen hosszú az ezeket összekötő húzórúd? K1. ha az AB.2 m széles és 1. Falra erősített forgódarunak (1331.9 m magas vasajtóra átlóvasat kell tenni. Szerkesszünk kört.GY1334. ábra) a fallal párhuzamos vasrúdja 3.Egy 20 m széles úton két szem­ közti ház közé egy acélhuzal közepére villany­ lámpát függesztettek.E2 1325 .GY1330.GY1331 . és az 1325. ábra). b) a két kör egyike belülről érinti a másikat? E2 1326.GY1333. továb­ bá az egyenes körbe eső szakaszán egy E pont. illetve 4 m magasan helyezték el. Mi­ lyen hosszú a huzal? K1 . amely érint egy adott / egyenest.Határozzuk meg az 1332.GYT335. amely az adott kört és az egyenest érinti. hogy lehajolna? K1. Át tud-e alatta menni így egy felnőtt ember anélkül. E2 1328. rajta egy pont. (Az 1325. Szerkesszünk olyan kört.

ábra). Mekkora az R sugarú körbe írt szabályos háromszög oldala? K2 1343. ha a rúdnak a tengelyen forgó végei 4. Határozzuk meg a h magasságú szabá­ lyos háromszög oldalának hosszát. Egy falra szerelt forgódaru alsó rúdja 13 m. valamint beírt. ábrán látható rácshálózat egyeneseinek távolságát. illetve köré írt köré­ nek sugara? K2 1342. . a mellette levő befogó hossza a.6 m. Vaslemezből 28 mm átmérőjű körlapokat kell kivágni. K2 1340.Mekkora az a oldalú szabályos három­ szög magassága.Az 1344. Egy 317 m magas rádió-adótorony kife­ szítése a földtől 143. K2. Határozzuk meg az alaphoz tartozó magasság hosszát. ábrán levő tetőszerkezeten mindegyik ű-val jelölt gerenda egyenlő hosszú: 3. Milyen hosszú egy ilyen feszítőkötél? K2.GY1345. illetve b cm távol van. Határozzuk meg az 1345. Mekkora a szabályos háromszög oldala.2 méterre vannak egymás­ tól? K1 1339.PITAGORASZ TÉTELÉNEK ALKALMAZÁSA K2 1336. Egy egyenlő szárú háromszög alapjának és szárának aránya 48:25. Mekkora a másik befogó? K2 1347. A derékszögű háromszög egyik szöge 30°-os. szárai 17 cm hosszúak.65 m.GY1344. a rúd végpontjának távolsága a tengelytől 5 m (1338. Mekkora a másik befogó? K2 1348.A derékszögű háromszög egyik szöge 60°-os. Határozzuk meg a háromszög olda­ lainak hosszát. K2 1341 . ábra ábra 1338. Egy derékszög szárai között levő P pont a száraktól a cm.9 m sugarú kör kerületén vannak leerősítve (1337. mint az oldala? 1344. Milyen távol van a derékszög csúcsától? K2. ábra 1345. Egy egyenlő szárú háromszög alapja 16 cm. A feszítőkötelek a torony körül írt 177. Mekkora a felső rúd hossza. ha magassága d-ve 1 kisebb. A torony szélessége itt 14. Milyen hosszú a nem jelölt két gerenda? K1. ábra).3 m magasságból induló sod­ ronykötelekkel történik. K2 1346.GY1338.GY1337. Az alaphoz tartozó magas­ ság hossza 35 cm. a mellette levő befogó hossza b.

ha D = 35 cm. b = 30 cm. K2 K1 1366. illetve b hosszúságúak? K2. K2 1363. a harmadik ol­ dalhoz tartozó magasság m = 24 cm. oldala 17 cm. ha belőle 32 mm alapélű négyzetes hasábot akarunk kiesztergálni? K2. Egy rombusz kerülete 1 m hosszú. Mekkora a másik átlója? . a) Határozzuk meg az a oldalú négyzet átlójának hosszát.5 cm. ha a téglalap oldalai 35 cm és 20 cm hosszúak? K2. és d = 22 cm. és az alapon fekvő szögek 45°-osak? K1 1352. Milyen szélesnek kell lennie egy egyenes körhenger alakú vasrúdnak. K1 1351 . ábrán egy zseblámpa oldalnézetét láthatjuk. Az 1350. amelynek alapja 4 cm hosszú. Lehet-e belőle 10 cm élű négyzet ala­ pú gerendát készíteni? K2 1361. b) Határozzuk meg annak a négyzetnek az oldalhosszát.GY 1359. Egy henger alakú farönk átmérője 12 cm. Mekkora a magassága? 1367. Számítsuk ki a köré írt kör sugarának hosszát. Egy 34 cm sugarú körbe írt téglalap oldalainak aránya 8:15. Számítsuk ki a rombusz oldalai­ nak hosszát.K1 1349. Számítsuk ki a c oldal hosszát. Mekkora a négyzet oldala. Az ABC háromszög két oldalának hossza a = 25 cm. Egy rombusz egyik átlója 20 cm. Mekkora az r sugarú körbe írt négyzet oldala? 1357. és h = 9. ha oldalai a. illetve 16 cm. Ezt az oldalt a hoz­ zá tartozó magasság T talppontja 20 cm-es és 21 cm-es részekre osztja. K2 1365.5 cm és h = 7.5 cm. ha D = 30 cm. ha a befogók hossza 12 cm.Mekkorák annak az egyenlő szárú háromszögnek a szárai. c) h-1. amelynek átlója d. b) d-1. K2 1362. Határozzuk meg a derékszögű háromszög átfogójához tartozó súlyvonal hoszszát. Az ABC háromszög AB oldalán levő nagyobbik szög 45°-os. K1 1364. átlóinak aránya 3:4. K1 1354. ha d = 16. Mek­ kora a farönk átmérője. Számítsuk ki a na­ gyobbik oldal hosszát. Számítsuk ki a) D-1. Határozzuk meg az át­ lók hosszát. Határozzuk meg a téglalap oldalainak hosszát.GY 1350. Egy 30°-os derékszögű háromszög hosszabbik befo­ gója 6 m.GY 1358. Mekkora a téglalap köré írt kör sugara. Mekkora a másik befogó és az átfogó? E1. Egy derékszögű háromszög befogóinak hossza 8 dm és 18 dm. Egy rombusz átlóinak hossza 24 cm és 70 cm. ha átlója 2 cm-rel hosszabb az oldalánál? 1356. Egy henger alakú farönkből téglalap keresztmetszetű gerendát vágnak ki. A szög 60°-os. A rombusz átlói 14 cm és 48 cm. K1 1353. K2 K2 K2 1355.GY1360.

Egy derékszögű háromszög befogóinak hossza 15 cm.5 cm. Egy derékszögű háromszög befogóinak hossza 15 cm és 20 cm. K2 1375. Határozzuk meg az átfogóból a két szögfelező által kimetszett sze­ let hosszát. Ez utóbbiak 41 cm . szára 5 m? K2 1374. Egy derékszögű háromszögben az egyik hegyesszög szögfelezője a szemközti befogót m és n hosszúságú szeletekre (m > rí) osztja. ha hosszabbik alapja 10 cm? K2 1371 .Egy derékszögű háromszög átfogóját a derékszög szögfelezője 7:9 arányú ré­ szekre osztja. Mekkora sugarú kör írható abba a húrtrapézba. K2 1376. Hatá­ rozzuk meg a hosszabbik átló hosszát. Határozzuk meg a másik befogó és az átfogó hosszát. Számítsuk ki a párhuzamos oldalak hosszát. Az alappal szemközti csúcsban merőlegest állítunk az egyik szárra. magassága 40 cm. Mekkora a trapéz magassága? K2 1369. K2 1381. Bizonyítsuk be. A derék­ szög csúcsából meghúzzuk a magasságot. mekkora részekre osztja az egyenlő szárú derékszögű három­ szög befogóját a szemközti szög szögfelezője. illetve 20 cm. Egy derékszögű trapéz rövidebbik alapja és ferde szára egyenlő hosszú. és az e-re eső vetületeik aránya 3:10. K2 1370. valamint a magasság és a befogók által közrefo­ gott szögek szögfelezőit. illetve 4 cm hosszúak. Egy egyenlő szárú háromszög alapja 32 cm. Milyen arányban osztja a magasság az átfogót (a részeket ugyanolyan sorrend­ ben véve)? El 1384. Határozzuk meg a merőleges szakasz hosszát. Határozzuk meg. Az ABC derékszögű háromszög derékszögű csúcsa köré kört írunk. Egy húrtrapéz középvonala 45 cm. ^ ^ K2 1380. szárainak hossza 2.PITAGORASZ TÉTELÉNEK ALKALMAZÁSA j QJ K1 1368. Az ABCD húrtrapézba 3 cm sugarú érintőkört lehet írni. a szárak hossza 20 cm. Egy P pontból az e egyeneshez három szakaszt húztunk. Mekkora a húrtrapéz átlóinak hossza. Közülük egy merőle­ ges az egyenesre. Mekkora részekre osztja ennek meghosszabbítása az alapot? E1 1378. a másik kettő nem. hogy ha egy húrtrapéz érintőtrapéz is. K1 1373. E1 1382. Mekkorák a trapéz ol­ dalai. A trapéz szára 41 cm hoszszú. ha alapjai 4 m és 6 m. Egy húrtrapéz alapjai 7 cm. illetve 50 cm hosszúak. amelynek alapjai 10 cm és 36 cm? K2 1372. K2 1377. Mekkorák a befogók? K2 1379. Határozzuk meg a befogók hosszát. Mekkora ré­ szekre osztja az átfogót a derékszög csúcsából húzott magasság? El 1383. ha a ferde szár a és a hosszabbik alap b. Egy derékszögű háromszögben a derékszög szögfelezője 2 — cm és 2 — cm hosszú részekre osztja az átfogót. hogy a derékszögű trapézban az átlók négyzeteinek különbsége megegyezik az alapok négyzeteinek különbségével. Bizonyítsuk be. melynek sugara a rövidebb befogóval egyenlő. . akkor a beírt kör átmérője az alapok mértani közepe. A kör az átfogót 98 cm-es és 527 cm-es szakaszokra bontja.

Határozzuk meg a D pontnak az alappal szemközti csúcstól való tá­ volságát. K1 1390. A tolómérő szárainak hoszsza: s = 25 mm. Kör alakú tárgyak átmérőjének meghatározásához az 1394. Határozzuk meg. Mekkora a kör sugara? M 1394. Egy kör átmérőjének egyik vég­ pontja a vele párhuzamos húr végpontjaitól 18 cm. Egy 36 cm sugarú kör O középpontjától 85 cm távol levő P pontból a körhöz érintőt húzunk. a) Határozzuk meg az átmérő hosszát. Az ABC egyenlő szárú háromszög alapon levő szögeinek szögfelezői a D pont­ ban metszik egymást. K1 1386. b) Határozzuk meg. hogy a kör középpontja a párhuzamosok között van. Hatá­ rozzuk meg ezek távolságát. ha benne egymástól 22 cm távolságra egy 40 cm-es és egy 48 cm-es párhuzamos húrpár helyezhető el? E2 1393. Határozzuk meg a P pontnak a kör középpontjától való távolságát. 48 cm hosszú. K1 1389. K1 1398. illetve 24 cm hosszú. ha a háromszög alapja 12 cm. amelyhez egy pontból 156 cm hosszú érin­ tők húzhatók. E1 1392. K1 1399. K2. illetve 84 cm távol van. Mekkora a kör sugara. Egy 15 cm sugarú kör két párhuzamos húrja 18 cm. Két egymást metsző kör közös húrja 24 cm. ha tudjuk.Mekkora annak a körnek a sugara. Határozzuk meg a középpontok tá­ volságát.K2 1385. Határoz­ zuk meg ezek távolságát. illetve 15 cm sugarúak. K2 1391. hogy a kör középpontja a párhuzamosok közötti sávon kívül helyezkedik el. Határoz­ zuk meg a közöttük levő távolságot. Határozzuk meg az érintési pontok távolságát. K1 1397. Egy 7 cm sugarú körhöz a kör középpontjától 25 cm távol levő P pontból két érintőt húzunk. Egy 30 cm sugarú kör két párhuzamos húrja 36 cm. Egy 11 cm sugarú körhöz adott P pontból érintőt húzunk. a szárak hossza 10 cm. ha tudjuk. és az érintési pontok távolsága 120 cm. ill. Milyen távol van a 4 cm sugarú kör középpontjától egy 5 cm hosszú húr? K2 1388. . K2 1395.GY1394. ha a körök 13 cm. ha a to­ lómérő végpontjainak távolsága: / = 200 mm. milyen távol van a 89 mm sugarú kör középpontjától annak 16 cm hosszúságú húrja. ábrán látható toló­ mérőt használják. Határozzuk meg az érintőszakasz hosszát. Határozzuk meg a körsze­ let sugarának hosszát. Egy 25 cm sugarú kör két párhuzamos húrja 14 cm és 40 cm hosszú. hogyan függ a d átmérő 5-től és /-tői. Egy h magasságú körszeletet határoló húr hossza a. ha az érintőszakasz 60 cm hosszú. K1 1387. ábra K1 1396.

Mekkora a két kör sugara? . Két kör sugara 1 cm. K1 1403. b) a közös belső érintők? K1 1404. ha a pince szélessége alul 4 m. b) a közös belső érintők hosszát. illetve 3 cm. ábra). és az állványok 2 m-re vannak egymástól. K2 1408.GY1407. Határozzuk meg a kör sugarát. E1 1406. Adjuk meg az utóbbi érintősza­ kasz hosszát a körök sugarainak segítségével (1406. ábrán levő AD és DC szakaszok arányát. K1 1405.Adott P pontból adott körhöz húzott érintő és szelő merőlegesek egymásra. Egy kör adott B pontbeli érintőjének C pontját összekötjük a kör 5-vel átellenes A pont­ jával (1400. ha AD = 32 cm. Határozzuk meg a két kör sugarának hosszát. Az egyik kör középpontjából a másik körhöz érintőt húzunk. a szelő P ponthoz közelebb eső szelete 10 cm. Milyen hosszúak a) a közös külső érintők. K2 1401 .PITAGORASZ TÉTELÉNEK ALKALMAZÁSA j Qg K2 1400.Határozzuk meg az 1400. ábra). Határozzuk meg a kör sugarának hoszszát. Egy 8 dm széles körgyűrű belső körének érintő egyeneséből a külső kör 4 m hosszú húrt metsz ki. ha a körök 16 cm és 25 cm sugarúak. Határozzuk meg két. Az érintőszakasz 12 cm. Egy félhenger alakú bolthajtásos pincében a falaktól egyenlő távolságra két áll­ ványt kell felállítani. és DC = 18 cm.K ét kör kívülről érinti egymást. ha a BC érintősza­ kasz egyenlő a kör sugarával. K2 1402. Határozzuk meg az állványok magasságát. A középpontjukat összekötő szakasz 8 cm. A körök középpontjából a párhuzamo­ sokra állított merőlegesek távolsága 3 cm. K2. Határoz­ zuk meg a) a közös külső érintők hosszát. Az érintési pontból az első körhöz ismét érintőt húzunk. egymást kívülről érintő kör közös külső érintőjének hoszszát. K2 1409. Az AC egyenes a kört D pont­ ban metszi. Egy 27 cm és egy 13 cm sugarú kör középpontjainak távolsága 50 cm. Egymástól 8 cm távolságban húzódó párhuzamos egyenesek között két egymást és egy-egy egyenest is érintő egyenlő sugarú kör van.

< 1413. Román stílusú templom részlet 1412.t ismertnek té­ telezzük fel. Ezek sugara egyenlő az ablak 60 cm szélességével. Mekkora annak a körnek a sugara. E1 1413. Számítsuk ki az 1413. ha R-e. ábra . ábra E1. ábra).GY1410.Számítsuk ki az 1411.GY1411 . ábrán levő kis kör sugarát. ábrán r-rel jelölt kör sugarát. ábra Gótikus templom részlete K2.Számítsuk ki az 1412. amely a két körívet és a vízszintes keresztfát érinti? < 1410.Egy gótikus ablak felső része két körívből áll (1410. ábra ro­ mán ablak vázlatán levő legkisebb kör sugarát. 4 dm M 1411.GY 1412.■j JJg PITAGORASZ TÉTELÉNEK ALKALMAZÁSA K2.

ábra). Mekkora a szárhoz tartozó magasság? E1 1417. a te­ tőre merőleges támasztó gerenda köti össze. Egy körben két egymást metsző. Mindegyik tetőgerendát egy rá merőleges gerenda támasztja alá középen (1422. Mek­ korák a szárai? E2 1418. a szárhoz 4 cm-es magas­ ság tartozik. K2. K2 1427. 52 cm és 63 cm. Egy egyenlő szárú háromszögbe írt kör középpontja a magasságot 17:15 arány­ ban osztja.5 m-rel lej­ jebb van. K2 1426. A tető közepét a födémmel egy. amely 20 cm-es kitérésnél 2 cm-t emelkedik? K2 1425. Milyen hosszúak ezek? E1. . ha a háromszög alapja 30 cm. Számítsuk ki annak a háromszögnek a magasságait. Egy háromszög oldalai 25 cm. Határozzuk meg a kör sugarát.GY1424.GY 1422. K2 1419. mint az eresz. ha a háromszög alapja 60 cm. b„ bv c„ c2 szakaszokra osztja (ebben a sorrendben). amely érinti a körívet. Igazoljuk. Egy egyenlő szárú háromszög alapja és ahhoz tartozó magassága egyaránt 6 cm. hogy a húr négy szeletének négyzetösszege mindig ugyanakkora. Bizonyít­ suk be. Határozzuk meg a leg­ hosszabb oldalhoz tartozó magasságot. Mekkora a háromszög köré írt kör sugara? K2 1420. Egy trapéz alapjai 23 cm és 13 cm. Egy egyenlő szárú háromszög alapja 30 cm. Egy egyenlő szárú háromszögben az alaphoz 3 cm-es. a 3 cm sugarú kört és a húrt? K2 1415. 21 cm. alaphoz tartozó magassága 20 cm. K2 1421. Egy tetőszerkezet 12 m széles és 5 m magas. A tetőszerkezet 6 m magas. Mekkora a magassága? K2 1428. egymásra merőleges húrt rajzoltunk. Milyen hosszú ez a támasztófa? K2. Mekkorák a háromszög oldalai? K2 1416. Egy egyenlő szárú háromszög alapja 8 cm. Határozzuk meg az egyenlő szárú háromszögbe írt kör sugarának hosszát. hogy a] + + c\ = a\ + b\ + c\. Egy 9 cm sugaiií kör ívét és az ívhez tartozó húrt egy 3 cm sugarú kör azok fele­ zőpontjában érinti. köré írt körének sugara 5 cm. ábrán levő tetőszerkezet 8 m hosszú gerendája 0.GY 1423.E1 1414. Az 1423. Mekkora annak az ingának a hossza. Egy hegyesszögű háromszög belsejében levő P pontból az oldalakra állított me­ rőleges az oldalakat az a„ a2. 20 cm. Mekkora annak a két körnek a sugara. amelynek oldalai 13 cm. a szárak hossza 39 cm. szárai 9 cm és 17 cm hosszúak.

K2 1430. akkor a + b. Mekkora a sugaruk? E1 E1 1436.) Az ABC egyenlő oldalú háromszög AB oldalára B végpontjában egy AB-vel egyenlő hosszúságú BD merőlegest állítunk. hogy azok egymással legfeljebb egy-egy oldalukban érintkeznek. Mekkora ennek a pontnak az átlóktól mért távolsága? E1 1440. átfogója c. és a hozzá tartozó magasság mc . ha a csavar és a csavarkulcs között 0. Egy egyenlő szárú hegyesszögű háromszög alapja a. Eszerint az r sugarú kör kerületének fele közelítőleg AB-vei egyenlő.5 mm hézag­ ra is szükség van? K2 1439. Mekkorák a négyzetek oldalai? E1 1434. Mekkora a D pontnak a háromszög csúcsaitól mért távolsága? . áb­ ráról leolvasható közelítő szerkesztést adta. hogy ha egy derékszögű háromszög befogói a és b.GY 1438. Milyen x nyílású csavarkulcs kell hoz­ zá. szárai b hosszúságúak. mc és c + mc szintén egy derékszögű három­ szög oldalai. ábra). egymást és a há­ romszög két-két oldalát is érintő kört írtunk. Mekkora az r sugarú körbe írt szabályos tizenkétszög oldala? K1. D és C az AB egyenes azonos oldalán van.5 cm hosszú (1438. Mutassuk meg.Az a oldalú négyzet egyik oldalán az egyik csúcstól b távolságra kijelölünk egy P pontot. egymást és az eredetit is érintő r' surgarú kört írunk. feladatra épül. Mekkorák a kis körök sugarai? E1 1435. Bizonyítsuk be. Egy csavaranya oldala 2. hogy x + y értéke csak a-tól függ. Adjuk meg AB hosszát r függvényében. illetve y-nal. Egy r sugarú körbe kereszt alakban öt egyenlő nagyságú a oldalú négyzetet ír­ tunk úgy. században Kochansky a kör ke­ rületével egyenlő szakasz szerkesztésére az 1432.). K2 1433. hogy c + 2 d 2 + 3m = a + 2b1.(Az 1437. Je­ löljük a kapott végpontoknak a derékszög csúcsán áthaladó tetszés szerinti egyenestől való távolságát x-szel. A K2 1432. Mekkora az r sugarú körbe írt szabályos nyolcszög oldala? 1437.K2 1429.Mutassuk meg. A XVII. Egy a oldalú szabályos háromszögbe három egyenlő sugarú. Az alap egyik végpontjához tartozó m magasság a szemközti szárat c és d hosszúságú darabok­ ra osztja (c esik az alaphoz közelebb. Egy r sugarú körbe három egyenlő nagyságú. Egy derékszög mindkét szárára a csúcsból egyenlő a távolságot mérünk fel. K2 1431.

Mekkora a harmadik oldal? E2 1452. Milyen ponthalmazt alkotnak azok a P pontok. (Az 1448. hogy ha egy konvex négyszög átlói merőlegesek egymásra. Mekkora a másik átló? b) Egy paralelogramma átlói 12 cm és 18 cm. (Az 14511a. Mekkora a másik oldal? c) Egy paralelogramma átlói 40 cm és 74 cm hosszúak. Az ABC háromszög AB oldala 60 cm. c. d. E1 1449. Bizonyítsuk be. feladatra épül. Milyen messze van ezek E metszéspontja a csúcsoktól? E1 1443. hogy a keletkezett négyszög ismét négyzet. hogy a paralelogramma átlóinak négyzetösszege egyenlő az ol­ dalak négyzetösszegével. Egy a oldalú ABCD négyzetben minden csúcs körül a sugarú negyedkört rajzo­ lunk. E1 1442. egyik átlója 7 cm. feladatra épül. Mekkora a másik két oldal? E1 1446. Bizonyítsuk be. El 1448. Határozzuk meg az ehhez az oldalhoz tartozó magasságát. V 1453. (Az 1448. ak­ kor két-két szemközti oldalának négyzetösszege egyenlő. melyet a negyedkörök metszéspontjai határoz­ nak meg? E1 1444.) Adott a sík A és B pontja. hogy azokban a derékszögű háromszögekben.) a) Egy paralelogramma oldalai 6 cm és 10 cm. V 1455. K2 1447. b. Egy négyzet átlóira a csúcsokból mérjük rá sorra a négyzet oldalait. a) Bizonyítsuk be. E2 1451. hogy a1 + c2 = b2 + d 2. egyik oldala 51 cm. E2 1454.) Mutassuk meg. Mekkora az oldala annak a négyzetnek. b) Határozzuk meg az új négyzet oldalának hosszát. a súlyvonalak négyzetösszege is egyenlő. valamint egy d hosszúsá­ gú szakasz. amelyekre PA2 + PB2 =d2 l . illetve 12 cm. illetve mcma­ gasság 13 cm. Mekkorák a súly­ vonalai? b) A háromszög két oldala 7 cm és 11 cm. hogy a háromszög súlyvonalainak négyzetösszege az oldalak négyzetösszegének háromnegyedével egyenlő. hogy bármely négyszögben az átlók négyzetösszege a középvo­ nalak négyzetösszegének kétszeresével egyenlő.) Mutassuk meg. (Az 1448.) a) Egy háromszög oldalai a. Mutassuk meg. c. Mekkora a körök négyzeten kívül eső metszéspontjai által meghatározott négyzet oldala? K1 1445. E1 1450. egyik oldala 9 cm. (Az 145Ha. feladatra épül. (Az 14511a. Egy a oldalú ABCD négyzet két szomszédos csúcsa körül egy-egy a sugarú ne­ gyedkört írunk. Egy a oldalú négyzet minden csúcsa köré a sugarú kört rajzolunk. Az így ka­ pott pontokat kössük össze.K2 1441. feladatra épül. feladatra épül. b. Mutassuk meg. a harmadikhoz tartozó súlyvonal 6 cm.v r súlyvonal.) A sík egy pontjának egy téglalap négy egymás utá­ ni csúcsától mért távolságai: a. hogy tetszőleges négyszögben az oldalak négyzetösszege egyenlő az átlók négyzetének és az átlók felezőpontjait összekötő szakasz négyszeres négyzetének összegével. amelyekben az átfogók egyenlők. Bizonyítsuk be. feladatra épül. a hozzá tartozó .

A paralelogramma két szomszédos oldala 12 cm és 8 cm. egyik oldala b = 5 m? K1 1457. amelynek oldalai 8 cm és 7 cm. ha átlója e = 13 m. Hányszorosára kell növelnünk a négyzet oldalait ahhoz. Mekkora a rombusz magassága. Egy földdarab területe az 1:75 000 méretarányú térképen 4 cm2. ha területe fele a téglalap területének? K1 1465. amely egyenlő területű a 17 cm és 8 cm oldalú téglalappal? K1 1458.GY 1461. Mekkora a rombusz területe. c) ha alapja 26 cm és egyik szára 18 cm. Mekkorák az oldalak? K2 1464. aminek a területe 1 terü­ letegység? K2 K2 1474. Mekkora a rombusz területe. Mekkora annak a négyzetnek az oldala. magasságainak aránya 5:7. ha minden oldalát háromszorosára nö­ veljük? K1 1459. Mekkora a rombusz terü­ lete? K1 1472. ha magassága ml 1475. Hányszorosára nő a téglalap területe. Bizonyítsuk be. Hányszorosára nő egy négyzet területe. ha oldala 9 cm. Egy paralelogramma kerülete 48 cm. Mekkora annak a paralelogrammának a területe. másik olda­ lát háromszorosára növeljük? K1 1460. 1468. A rombuszba írt kör sugara 3 cm. hogy a rombusz területe átlói szorzatának felével egyenlő. Mekkora a másik magasság? K2 1463. Mekkora az átfogója a t területű egyenlő szárú derékszögű háromszögnek? K1 1476. b) ha alapja 18 cm és egyik szára 49 cm. ha egyik oldalát ötszörösére. a nagyobbikhoz tarto­ zó magasság 5 cm. Határozzuk meg az egyenlő szárú háromszög területét. Mekkora annak a szabályos háromszögnek az oldala.Mekkora a téglalap területe. a) ha alapja 42 cm és egyik szára 72 cm. egyik hegyesszöge a) 60°. ha átlói 16 m és 12 m hosszúak? 1470.Területszámítás. területátalakítás és alkalmazásai K1 1456. b) 30°. . K1 K1 K1 K1 1467. Mutassuk meg. hogy az adott oldalakkal rendelkező paralelogrammák közül a téglalap területe a legnagyobb. Egy paralelogramma és egy téglalap oldalai egyenlők. hogy területe ötszörö­ sére növekedjék? K1. c) 45°? K2 1466. Mekkora a te­ rülete a valóságban? K1 1462. egyik oldala 7 cm. egyik átlója 7 cm hosszú? K1 1471. Mekkorák a paralelog­ ramma szögei. Mekkora az egyenlő oldalú háromszög területe. Mekkora az a oldalú szabályos háromszög területe? K2 1473. ha átlói 16 cm és 5 cm hosszúak? 1469.

amelynek oldalai a. Mekkora a hatszög területe? K2 1480. hogy két háromszög egyenlő területű. Hatá­ rozzuk meg a b oldalhoz tartozó magasság hosszát. E1 1493. ha nagyobbik alapja 44 m. Bizonyítsuk be. E1 1490.a. amelynek szára a hosszúságú. a hosszab­ bik alapon fekvő szögei pedig 45°-osak. és magas­ sága m. szárai pedig 5 cm hosszúak. és az átlók merőlegesek egymásra. magassága 8 cm. szára 17 m és átlója 39 m. amelynek átlói 8 cm és 12 cm. Határozzuk meg a húrtrapéz területét.Határozzuk meg a húrtrapéz területét. hogy egy tetszőleges konvex négyszög oldalfelező pontjai által meghatározott paralelogramma területe fele a négyszög területének. ha két oldaluk egyenlő és a két oldal által bezárt szög a vagy 180° . ha alapjai 6 cm és 14 cm. K2 1489. K1 1485.Mekkora annak az egyenlő szárú háromszögnek a területe. akkor a két négyszög területe is egyenlő. b = 12 cm. Bizonyítsuk be. ha alapjai 7 cm és 9 cm. K2 1484. átlói pedig a szárakra merőlegesek. b. ha alapjai 42 cm. b oldalának hossza 4 cm. K1 1494. ha az a oldalhoz tartozó magasság 2 cm hosszú. . Egy húrtrapéz párhuzamos oldalai 4 cm és 2 cm.K2 1477. ha egyik oldala a. K1 1486. Egy ABC háromszög a oldalának hossza 5 cm. amelynek oldalai a. K2 1491 . b. a szárszöge pedig 120°-os? K2 1479. K2 1483. a rajta fekvő szögek pedig 30° és 45°. és az általuk bezárt szög 120°-os? K2 1482. Mutassuk meg. illetve 54 cm. Határozzuk meg a két magasság hosszát. Egy ABC háromszög két oldalának hossza a = 16 cm. Mekko­ ra a trapéz kiegészítő háromszögének területe? K1 1488. ha alapjai 10 cm és 26 cm. Határozzuk meg a húrtrapéz területét. és az általuk bezárt szög 60°-os? K2 1481 . ábrán látható hatszö­ get nyerjük. Az a oldalú szabályos háromszög minden olda­ la fölé négyzetet szerkesztve az 1479. Határozzuk meg a húrtrapéz területét. Az a oldalhoz és b oldalhoz tartozó magasságok összege 14 cm. K2 1487. E1 1492. Határozzuk meg annak a konvex négyszögnek a területét.Mekkora annak a háromszögnek a területe.Határozzuk meg a húrtrapéz területét.Határozzuk meg a trapéz területét. Határozzuk meg a háromszög területét. ha átlói merőlegesek egymásra. hogy ha két konvex négyszögben az átlók és az általuk bezárt szögek páronként egyenlők. a szárak hossza 3 cm. K1 1478. Mekkora annak a háromszögnek a területe.

) K1. Mekkora a keresztmetszet területe. Számítsuk ki az 1496. . hogy ha egy konvex négyszög átlói merőlegesek egy­ másra. feladatra épül.) K1 1498. ha két szomszédos mérési pont távolsága 2 m? (Ajelölt mérőszámok méterben értendők. ábrán látható sokszögek területét.TERÜLETSZÁMÍTÁS. Számítsuk ki az 1498.91 1501.GY1497. (Az 1500.12 1.GY 1499.10 1. a) Mekkora a beírt kör sugara? b) Mekkora a köré írt kör sugara? c) Mekkora az a oldalt kívülről érintő hozzáírt kör sugara? E2 1501. c. ábrán látható földdarab területét.) K1.) Mutas­ suk meg.68 0. Bizonyítsuk be. ábra). ábrán látható sokszög területét. b. (Ajelölt mérőszámok cen­ timéterben értendők.Számítsuk ki az 1497.02 0. hogy a háromszög beírt és hozzáírt köreinek középpontjai. ábra). (A jelölt mérő­ számok centiméterben értendők. Egy folyó vízhozamának meghatározására keresztmetszetéről rajzot készítenek (1499.97 1. 42 0. te­ rülete t. Egy háromszög oldalai a. (A jelölt mérő­ számok méterben értendők. két hasonló háromszöget határoznak meg (1501. K1 1496. ábra ^ J o . ábra E2 1500. a körök egyik oldalon levő érintési pontjai és az azok között fekvő csúcs.) 1499. TERÜLETÁTALAKÍTÁS ÉS ALKALMAZÁSAI K2 1495. akkor területe az átlók szorzatá­ nak felével egyenlő.

feladatra épül.( s .) Mekkora a háromszög területe. (Az 1502. (Az 1502. feladatra épül. Bizonyítsuk be. Bizonyítsuk be. ha területe a) 2 cm2. 6 cm. (Heron képlete) K2 1503.Mekkora annak a trapéznak a területe. feladatra épül. .( s .E2 1502. 6 cm. amelynek alapjai a = 60 cm.) Két metsző kör sugara 17 cm. hogy ha egy egyenes két egyenlő te­ rületű részre vág egy paralelogrammát. ábrán látható négyszög területét. feladatra épül. K1 K1 K1 1515.) Mekkora annak a paralelogrammának a területe. feladatra épül. 12 cm. K2 1509. b) 29 cm. (Az 1501. b. 36 cm hosszúak. Mekkora a két kör közös AB húrja? K2 1508.) Határozzuk meg a háromszög legkisebb magasságát. hogy a paralelogramma átlóinak metszéspontján átmenő min­ den egyenes két egyenlő területű részre vágja a paralelogrammát.( s .) K2 1510. 9 cm. E1 1514. feladatra épül.) Az előző feladat alapján bizonyítsuk be. akkor t = ^ j s . Mekko­ ra a beírt körének sugara? K2 1512. Számítsuk ki a paralelogramma területét.c ) .b ) . 45 cm? K2 1504. illetve 39 cm. egyik átlója 6 cm? K2 1506. c) 27 cm. szárai d = 13 cm. (Az 1513. Mekkora a négyszög terü­ lete? (Az ábrán szereplő mérőszámok cm-ben értendők. Határozzuk meg a kör területét. ha oldalainak hossza a) 5 cm. 7 cm. területe t és a + b + c = 2s. 29 cm.) K2 1507. ha átlói 40 cm és 74 cm. K2 1505. hogy a háromszöget bárme­ lyik súlyvonala két egyenlő területű részre osztja.Egy érintőnégyszög három oldala (ebben a sorrendben) 9 cm.a ) . ábrán levő négyszögnek ismerjük az oldalait és az egyik átlóját. 25 cm. K2 1513. a középpontok közötti távol­ ság K iK2 = 44 cm. (Az 1502. hogy ha a há­ romszög oldalai a.Az 1509. területe 48 cm2. amelynek oldalai 12 cm és 8 cm. c. Mekkora a kör sugara. (Az ábrán szereplő mérőszámok centiméterben értendők. (Az 1502.) Határozzuk meg az 1506. b) 50 cm2. 36 cm.) Bizonyítsuk be. ha oldalai 25 cm. c) 17 dm2 ? 1517. akkor szükségképpen át kell mennie az átlók met­ széspontján. ha a kerülete 8 cm. egyik oldala 51 cm. illetve c = 20 cm.Mekkora a kör sugara. (Az 1502. illetve b = 37 cm? K2 1511. feladatra épül. ha a kerület és a terület mérőszáma megegyezik? 1516.

Igazoljuk. (Az 1530. Igazoljuk. ábra KI 1521 . Az ABCD paralelogramma DC oldalának P pontját kössük össze az A és B csú­ csokkal. Határozzuk meg a kör kerületét. A nagy óbbikban elhelyezett a hosszú­ ságú húrt érinti a kisebbik kör. ha a területe 18 cm2. Mekkora a burkolandó úttest területe? E1 1528. Mekkora a körlap területe? K2 1522. KI 1530 . mint a trapéz. Egy henger alakú tárgy tengelyre me­ rőleges keresztmetszetének területe 12. ábrán látható C. ha sugara r. b) 90°. hogy az így keletkezett téglalap egyenlő területű a trapézzal. és C2csö­ vek szállítják a vizet a C3 csőbe. K2 1526 . amely feleakkora területű. Egy körlap területe 4. amelynek húrja a. c) 60°.) Az ABCD paralelogramma AB oldalának E és DC ol­ dalának F felezőpontját kössük össze a másik két oldal egy-egy tetszés szerinti P. hogy az így keletkezett há­ romszög területe negyedrésze a paralelogramma területének. K2. Mekkora C3 át­ mérője. A trapéz egyik szárának végpontjaiban állítsunk a szárra merőlegeseket. K2 1531. b) 15. mint a körülírt négyzet területe. és közép­ ponti szöge a) 120°.K ét koncentrikus kör körgyűrűt határol. Az 1520. Mekkora az átmérője? K2. Igazoljuk. Az útszakasz két sávját elválasztó terelővonal hossza 310 m. Bizonyítsuk be. Határozzuk meg annak a körszeletnek a területét. Bizo­ nyítsuk be. hogy az ABCD trapéz AD szárának F felezőpontja és a másik szár B és C végpontja olyan háromszöget határoznak meg.56 cm2. . b) 60°. K2 1525 . amelynek sugara r. hogy az ABP háromszög területe fele a paralelogramma területének. Mekkora a körgyűrű területe? K1 1524 .75°. feladatra épül. KI 1529 . és a másik szár felezőpontjából messük el ezeket az első szárral párhuzamos egyenessel. A 10 m széles úttest kanyarodó szakaszát aszfaltburkolattal kell ellátni.Határozzuk meg a körcikk területét. TERÜLETÁTALAKÍTÁS ÉS ALKALMAZÁSAI K1 1518 . E1 1533.GY1520 . középpon­ ti szöge pedig a) 90°. Igazoljuk. ha a víz áramlási sebessége mindenütt egyforma? 1520. Az ABCD paralelogramma A csúcsát és a DC oldal F felezéspontját összekötő egyenes egy háromszöget vág le a paralelogrammából. K1 1519. Egy körgyűrű külső és belső sugarának különbsége 2 m. hogy a négy összekötő szakasz által határolt EQFP négyszög terüle­ te fele a paralelogramma területének. középponti szöge pedig a) 67°30'. E1 1532. középkörének kerülete 12 m.GY 1527. ame­ lyek közül kettőnek a területe egyenlő. A kanyar belső és külső íve két koncentrikus kör azonos középponti szögéhez tartozik. Mekkora a területe? K2 1523 . Határozzuk meg annak a körszeletnek a területét. illetve Q pontjával.TERÜLETSZÁMÍTÁS.3 m2 -rel kisebb. hogy a trapéz átlói a trapézt négy olyan háromszögre bontják.

ábra I . K2 1538. hogy az APC és BPC háromszögek egyenlő területűek. ábra). ábrán a-val jelölt szakasszal egyenlő és egyező irá­ nyú. TERÜLETÁTALAKÍTÁS ÉS ALKALMAZÁSAI ^ g K2 1534. hogy ha bárhol is veszünk fel az egyenlő oldalú háromszög belsejé­ ben egy pontot. hogy egy konvex négyszögben az az átló. Igazoljuk. Mutassuk meg. hogy a négyszög köré írt paralelogramma területe a négyszög területének kétsze­ rese. A paralelogramma másik oldala az 1540. Mutassuk meg. a négyszög területét is felezi. E1 1537. Igazoljuk. El 1540. 1540. hogy a négyzetek területének összege a paralelogramma területével egyenlő. 1541. amely a másikat fele­ zi.TERÜLETSZÁMÍTÁS. Egy ötszög négy oldalára egy-egy ol­ dalban megegyező paralelogrammákat szerkesztünk (1541. Igazoljuk. Tetszőleges konvex négyszög csúcsain át húzzunk párhuzamosakat az átlókkal. Bizonyítsuk be. harmadik oldalára pedig egy parale­ logrammát. hogy í. ábra ► K2 1541. + t2 = t3 + t4. Egy háromszög két oldalára kifelé négy­ zetet állítunk. E1 1536. K2 1535 . Az ABC háromszög C-ből induló súlyvonalának P pontját kössük össze /4-val és B-vel. hogy az egyenlő szárú háromszögben az alap bármelyik pontjá­ ra nézve a száraktól mért távolságok összege állandó. a három oldaltól mért távolságainak összege mindig ugyanakkora. Mutassuk meg.

Mutassuk meg. ábra K2 1544. Kössük össze az oldalhoz közelebbi Q osztópontot az oldal két végpontjával. hogy az a terület. és viszont. Bizonyítsuk be. Egy derékszögű háromszög olda­ laira kifelé szerkesszünk négyzeteket (1542. három egyenlő területű idomot kapunk. . Az összekötő szakaszt az R és Q pontokkal osszuk fel három egyenlő rész­ re. hogy a színezett három­ szögek területei egyenlők. Igazoljuk. Bizonyítsuk be. hogy ha egy négyszög átlói egyenlő területű háromszögekre bontják a négyszöget. Mutassuk meg. TERÜLETÁTALAKÍTÁS ÉS ALKALMAZÁSAI E1 1542. Az ABC háromszög C csúcsát kössük össze a szemközti oldal egy tetszés sze­ rinti P pontjával. A végpontok összekötésével nyert há­ romszög területe hányszorosa az eredetinek? E1 1547 . mint annak a téglalapnak a területe. Egy négyzet átlóján szerkesszük meg azt a P pontot. Húzzunk párhuzamost egy négyszög egyik átlójának felezéspontján át a másik átlóval. K2 1546 . A végpontok összekötésével nyert új négyszög területe hány­ szorosa az eredetinek? K2 1548 . akkor a négyszög paralelogramma. A 1542. Hányadré­ sze a keletkezett háromszög területe az eredetinek? K2 1549.TERÜLETSZÁMÍTÁS. K2 1550. me­ lyet a két pontot összekötő húr súrol. hogy az így kapott egyenesek metszéspontját a négyszög oldalfelező pontjaival összekötő szakaszok a négyszöget egyenlő területű részekre bontják. Egy körön kijelölünk két pontot. hogy az eltolt kör az eredetit messe. melyet a két pont közötti körív súrol. Hosszabbítsuk meg egy négyszög minden oldalát saját hosszával (egy meghatá­ rozott körüljárási irányt tartva). ábrán kapcsos zárójellel megjelölt körívek egyenlők. ■4 1543. ugyanakkora. és a kört eltoljuk a két pontot összekötő húrra merőleges irányban úgy. amelyet a négyzet három csúcsával öszszekötve. ábra E1 1543 . El 1545.A z 1543. hogy a színezett területek is egyenlők. Hosszabbítsuk meg egy háromszög mindegyik oldalát egyik irányba (egy meg­ határozott körüljárási irányt tartva) saját hosszával. ábra).

hogy a hasonlóságnál a háromszögoldalak egymásnak feleljenek meg. hogy a holdacskák területének összege a háromszög te­ rületével egyenlő. (A í.Az 1553. hogy ezeknek a négyzeteknek egyenlő területűek azok a közös csúcsú darab­ jai. ábrán látható módon. ábrán a színessel jelölt terüle­ tek egyenlők.TERÜLETSZÁMÍTÁS. és t. t e r ü l e t á t a l a k ít á s ÉS ALKALMAZÁSAI K2 1551 . Hányadrésze a négyzet köze­ pén így körülzárt kis négyzet területe az eredeti négyzet területének? E1 1553 .Az ABC háromszög AB oldalát osszuk három egyenlő részre az E„ E2 pontokkal. Az öszszekötő szakasz hányadrészét metszi le a háromszög területének? El 1552 . hogy t . E1 1554. ábrán látható holdacskákat (Hippokratész holdacskái) a derékszögű háromszög oldalai fölé szerkesztett félkörök határolják. ábra ► . feladatra épül. 1552. . Ennek két sze­ letére szintén rajzolunk négyzeteket.) Igazoljuk. Bizonyítsuk be. (Az 1555. Igazoljuk.í4. Bizonyítsuk be. E1 1556. hogy az 1554. Bizonyítsuk be. melyeket a háromszög megfelelő magasságvonalainak meghosszabbítása levág belőlük. melyeknek területe í3. területűeknek közös csúcsuk van. hogy az 1559.) A háromszög két oldalára í„ illetve f2területű négyze­ tet rajzolunk. amelynek terü­ lete két adott szabályos háromszög területének összegével egyenlő. Az A-hoz kö­ zelebbi E. E1 1558.) Szerkesszünk szabályos háromszöget. osztópontot kössük össze az AC oldal F felezőpontjával. ábra K2 1555 . és a közös csúcsból merőlegest bocsátunk a harmadik oldalra.Kössük össze a négyzet csúcsait egy-egy szemközti oldal fe­ lezőpontjával az 1552. hogy ha a derékszögű háromszög oldalaira hasonló sokszögeket szerkesztünk úgy. akkor a befogók fölé szerkesztett sokszögek területének összege az átfogó fölé szerkesztett sokszög területé­ vel egyenlő. a í3területrész pedig a négyzet terüle­ tének negyede. E1 1557. illetve f4. E1 1559.t 3 = t2.Mutassuk meg. Rajzoljunk egy hegyesszögű háromszög két ol­ dalára kifelé egy-egy négyzetet. 1559. feladatra épül. ábrán a ts és t2 te­ rületrészek egyenlők. (Az 1555.

Vágjunk egy paralelogrammát egyik csúcsán átmenő egyenesekkel n egyenlő területű részre. melynek területe egy adott négyzet területének har­ madrészével egyenlő. amelyet a háromszög csúcsaival összekötve három egyenlő területű háromszöget kapunk. Egy egyenlő szárú derékszögű háromszög átfogójára félkört. 1570. E1 1569. a derékszögű csúcsból pedig a befo­ gókkal negyedkört rajzolunk. Szerkesszünk kört. K2 1561 . melynek területe akkora. hogy egyik oldaluk hossza egyenlő legyen. E1 1574. K2 1568. K1 1566.Szerkesszünk egy adott paralelogrammával egyenlő területű rombuszt úgy. hogy egyik oldaluk hossza egyenlő legyen. melyben az A csúcsnál adott a ' szög van. K2 1573. mint az adott négy­ zeté. mint egy adott köré. K2 1567. ábra). hogy egyik átlójuk hossza egyenlő legyen. . K2 1572 . Vágjunk egy háromszöget az egyik csúcsán átmenő egyenesekkel n egyenlő te­ rületű részre. 1565 . TERÜLETÁTALAKÍTÁS ÉS ALKALMAZÁSAI K2 1560 . melynek területe kétszer akkora. ábra K2 1571 . Osszunk egy háromszöget egy oldalának felezőpontjából kiinduló egyenesekkel három egyenlő területű részre. melyek területének összege akkora. Osszunk egy háromszöget egyik oldalával párhuzamos egyenessel két egyenlő területű részre. Szerkesszünk négyzetet. Szerkesszünk egy adott négyszöggel egyenlő területű háromszöget úgy. Szerkesszünk négyzetet. Adott kör területét bontsuk koncentrikus körrel két egyenlő területű részre. K2 K2 1564. Szerkesszünk egy adott paralelogrammával egyenlő területű rombuszt úgy.TERÜLETSZÁMÍTÁS. E1 1562. K2 1570. mint két megadott négyzet te­ rületének különbsége. Szerkesszünk vele egyenlő területű ABC 'háromszö­ get. E2 1563 .Adott az ABC háromszög. hogy az így keletkezett holdacska területe a háromszög területé­ vel egyenlő (1570. Egy háromszög belsejében szerkesszünk olyan pontot. Adott egy négyzet és az oldalánál hosszabb szakasz. Erre a szakaszra szerkeszszünk egymás mellé két négyzetet. Bizonyítsuk be.

Hogyan lehetne kiegyenesíteni a ha­ tárvonalat úgy. Vágjunk egy konvex négyszöget az egyik csúcsán átmenő egyenessel két egyenlő területű részre. Például az 1575. hogy sem az A sem a B telek területe ne változzon? 1575. Osszuk a trapézt az egyik szárának felezőpontjából induló egyenessel két egyen­ lő területű részre. hogy a ' = a és A B 'adott c 'hosszúságú szakasz legyen. (Az 1581. amelynek egyik szöge és területe az eredetiével egyenlő. En­ nek felezőpontjából húzott egyenessel osszuk a háromszögből és a körszeletből álló idomot két egyenlő területű részre. (Az 1579. ábra ► E1 1576. E2 1580. ábrán lévő A és B telek közös határa még a régi felosztást követve töröttvonal alakú (Az ábrán a telkek egy-egy részlete látható vastag vonallal kiemelve). E2 1582. Rajzoljunk a háromszög egyik oldala fölé kifelé egy tetszés szerinti körívet. Szerkesszünk vele egyenlő területű A fí'C ' három­ szöget úgy.) Szerkesszünk egy adott háromszöggel egyenlő terü­ letű egyenlő szárú háromszöget. V 1584 . melynek adott az egyik oldala. Adott egy a. E2 1581 . (Az 1581.) Szerkesszünk egy adott háromszöggel egyenlő terü­ letű téglalapot. Szerkeszszünk olyan d oldalú paralelogrammát. E2 1579 .) Szerkesszünk egy adott téglalappal egyenlő területű adott oldalú és adott szögű paralelogrammát. E2 1583.G Y 1575. E2 15 77. b oldalú paralelogramma és egy d hosszúságú szakasz. V 1578.E1. feladatra épül. . Egy korábban szabályos parcellákra osztott területen az újabb építkezések során megváltoztak a te­ lekhatárok.Adott egy ABC háromszög. ha adott a szerkesztendő háromszög alapjának hossza. feladatra épül. feladatra épül. Alakítsunk át egy négyzetet vele egyenlő területű szabályos háromszöggé.

.

(Az 1594. Adott a térben a) 3. akkor a metszésvonallal is párhuzamos. melyek közül bármely négy nem esik egy síkba. b) 5. b egy másik egyenesen helyezkedik el (a + b = n. melyek között nincs három egy egyenesbe eső? K1 1586 . E2 1596. b > 1). K2 1595. melyek közül bármely három nem esik egy síkba és egy egyenes. Hány síkot ha­ tároznak meg az öt egyenesből kiválasztható párok? K1 1591 . Legfeljebb hány síklap fektet­ hető ezeken át úgy. . c) 6. Adott a térben m egyenes és rajtuk kívül n pont. és az utóbbiak között nincs az előbbiekkel párhuza­ mos. feladatra épül. akkor a két sík metszésvonalával is párhuzamosak. d) n olyan pontján át. Hány egyenest húzhatunk a tér a) 4. amelyik a párhuzamosok közül kettőt metsz.Adott a térben 7 különböző pont. d) n olyan pontját. továbbá a + b = rfl K2 1594. Vegyük fel a térnek a) 4. d) 6. e) n síknak? K2 1593. b darab ugyanazon egyenesben metszi egymást. a > 1. Hány síkot határoznak meg a belőlük kiválasztható ponthárma­ sok? K1 1589 . hogy ha metszősíkok egy-egy egyenese egymással párhuza­ mos. c) 5.II. akkor ez a metszéspont rajta van az egyenesen átmenő bármely sík és az eredeti sík metszésvonalán. Bizonyítsuk be. hogy ha egy egyenes két metszősík mindegyikével párhuzamos.Adott a térben n különböző pont: ezek közül a egy egyenesen. Térgeometria Térelemek Illeszkedési feladatok K1 1585. ezek közül 3 egy egyenesen. d) 6\ e) n egy ponton átmenő olyan egyenes.) Bizonyítsuk be. hogy két kitérő egyenes bármelyikén át felvehető a másikkal párhuzamos sík. hogy minden sík tartalmazzon egy egyenest és egy pontot? K1 1590 . Hány egyenest határoznak meg a 7 pont közül kiválasztható pont­ párok? K1 1587 . K2 1597. b) 5. Hány síkot határoznak meg az ezekből kivá­ lasztható párok? K1 1592. 4 egy másik egyenesen helyezkedik el. me­ lyek közül bármelyik három nincs egy síkban. Hány különböző egyenest határoznak meg az n pont közül kiválasztható pontpárok? K2 1588. hogy ha egy egyenes egy síkot metsz. b) 4\ c) 5. Adott a térben négy párhuzamos egyenes. Legfeljebb hány metszésvonala van a) 3. Bizonyítsuk be. ha közülük a darab párhuzamos. c) 6. Hány metszésvonala van n adott síknak. b) 4. és az 1595. Bizonyítsuk be.

BB'. Bizonyítsuk be.7 m és b = 5. CC' egyeneseknek vagy egy közös pontjuk van vagy párhuzamosak. . egymáshoz és az előbbi egyenesekhez képest kitérő egyenes. CC" egyenesek vagy egy pontban találkozzanak vagy párhuzamosak legyenek. feladatra épül. El 1604 . K2 1 6 1 1 . E2 1607. ak­ kor vagy valamennyi egy ponton megy át. amely nincs rajta az egyenesek egyikén sem. hogy akkor az AA'. aj Két térbeli pontnak egy síktól való távolsága: a = 3. Bizonyítsuk be. BB". Bizonyítsuk be. és két adott kitérő egyenest metsz. amely mind a négy egye­ nest metszi. hogy AB párhuzamos A'ő'-vel. E2 1606. amelyik két adott síkkal párhuzamos.) Bizonyítsuk be. C'A'. K2 1600 . Határozzunk meg az S síkban olyan A"B"C" háromszöget. A'B' oldalak egyenesei is. BB'. és mindkét egyenest metszi. Adott továbbá egy ezektől különböző S sík. K1 1610. feladatra épül.(Az 1601. és ugyanezt mondhassuk az A'A".) Az ABC és az A'B'C' legyenek különböző síkban fek­ vő olyan háromszögek. B'C' oldalak egyenesei metszik egymást. E1 1601 . hogy egy síkon kívül fekvő bármely pontból csak egy merőle­ ges egyenes állítható a síkra. hogy ha több egyenes közül bármely kettő metszi egymást. hogy egy síknak valamely pontjában csak egy merőleges egye­ nes állítható a síkra. hogy ha három sík páronként metszi egymást.K2 1598. hasonlóan a CA.2 m. Keressünk olyan egyenest. E1 1603. K2 1599. (Az 1600. Bizonyítsuk be. mindkét adott egyenest metsző egyenest.Adott a térben egy metsző egyenes-pár. Adott két kitérő egyenes és egy pont. K2 1605. hogy három olyan egyeneshez. CC' egyenesek vagy egy ponton mennek át vagy párhuzamosak. feladatra épül. továbbá két. akkor a harmadik is átmegy ezen a met­ szésponton. (Az 1606. amelyik mindhármat metszi. Adott két kitérő egyenes és egy harmadik. hogy ha ABC és A 'B 'C különböző síkban fekvő háromszögek és a BC. El 1602 . Síkjuk legyen különböző. B'B". számtalan olyan egyenes vehető fel. C C " egyenesekről is. akkor a metszésvonalak párhuzamosak. Keressünk a harmadik egyenessel párhuzamos. Bizonyítsuk be. amely átmegy az adott ponton.8 m. valamint az AB. (Az 1605. vagy mindannyian egy síkban vannak. ame­ lyek közül bármely kettő kitérő. a pon­ tokból a síkra bocsátott merőlegesek talppontjainak távolsága c = 4. feladatra épül. (Az 1605. hasonlóan BC párhuzamos B'C'-vei. Keressünk olyan egyenest. feladatra épül. b) az AA'. hogy az AA".) Keressünk olyan egyenest. akkor a) ezek a metszéspontok egy egyenesen vannak. Térelemek távolsága és hajlásszöge K2 1609.) Adott két háromszög: ABC és A'B'C'. Bizonyítsuk be. Határozzuk meg a térbeli pontok távolságát. és CA párhuzamos C'A'-vel. hogy ha két párhuzamos síkot metszünk egy harmadik síkkal. és a páronkénti metszésvonalak közül kettőnek van metszéspontja.) Bizonyítsuk be. E2 1608.

ha az A pont a sík egy A' pontjától a távolságban van. a sík ugyanazon oldalán. d értékek között. c. Egy a oldalú szabályos háromszög csúcsaitól egy P pont b távolságra van. Legyen C az AB szakaszt p : q arányban osztó pont. és az A' pontnak az A pontból húzott merőleges T talppontjától való távol­ sága //? Határozzuk meg a távolságot. b = 4. Állítsunk a pontból a sí­ kokra merőleges egyeneseket. d távolságra vannak. c) két ferde szakasz közül az a nagyobbik. Bizonyítsuk be. amely mindkettőt metszi. E2 1618. ábra) 1615. akkor a) ezek közül a merőleges távolság a legrövidebb. b. Milyen távolságra van a C pont a síktól? K1 1612. K1 1613. Adott két metsző sík és egy rájuk nem illeszkedő pont. b. Bizonyítsuk be. K1 1614. hogy két kitérő egyenes normál transzverzálisának az egyene­ sek közé eső szakasza a legrövidebb a két egyenes egy-egy pontját összekötő szakaszok kö­ zött. . (1615. c) és d) feladatra épül. D csúcsai egy sík ugyanazon oldalán a sík­ tól a. E2 1619. b.62 m. hogy a merőlegesek talppontjait összekötő egyenes merőleges a két sík metszésvonalára. Bizonyítsuk be. Határozzuk meg a háromszög S súlypontjának a £ síktól való távolságát. Mi­ lyen távol van a P pont a háromszög síkjától? K2 16 17. Ezt az egyenest a két kitérő egyenes normál transzverzálisának nevezik.) Az ABC háromszög csúcspontjai egy adott X sík ugyanazon oldalán a síktól a. b) két ferde szakasz akkor és csak akkor egyenlő. ha a = 11. amelynek talppontja távolabb esik a merőleges talppontjától. a B pont b távolságra van egy adott síktól. ábra ► K2 1616. hogy ha egy síkon kívül levő pontból a síkra egy merőlegest és több ferde egyenest húzunk. Egy ABCD paralelogramma A. hogy milyen összefüggés van az a. c távolságra vannak. c) Az A pont a.38 m. Hatá­ rozzuk meg a PD távolságot és a téglalap méreteit. B.Térelemek távolsága és hajlásszöge b) Mekkora egy A pontnak egy a síktól való távolsága. hogy ha egy egyenes egy síkkal párhuzamos. Adott két kitérő egyenes. K1 1620. C. (Az 1611. Milyen távol van az AB szakasz F felezőpontja az adott síktól? d) Az A pont a. Határozzuk meg. c. Egy ABCD téglalap A csú­ csában állítsunk merőlegest a téglalap síkjára. Bizonyítsuk be. hogy pontosan egy olyan egyenes van. amelyre PA = a adott. Legyen a P pont a merőleges azon pontja. Adott még a PB = b és PC = c távolság. Bizonyítsuk be. akkor ugyanakko­ ra távolságra van a sík bármely vele nem párhuzamos egyenesétől. és mindkettőre merőleges. a B pont b távolságra van egy adott síktól. K2 1615. ha talppontjaik egyenlő távol esnek a me­ rőleges talppontjától.

A'. Meghatározandó H E2 egy sík úgy. de mind a négy pont ugyanolyan távolságra a síktól. Vegyünk fel a két pont által meghatározott sza­ kasz felezőpontján át egy tetszőleges síkot. Legyen adott két párhuzamos sík: a. hogy annak a két szögnek az összege. E2 1634. Keressük a sík azon pont| ját. hogy OA = OA'= OA". amely az A és B pontoktól egyenlő távolságra van. B a B'-be megy át. Egy A pontnak az a. hogy ugyanazon pont­ hoz jutunk. és Oj metszésvonalára merőleges síkon vannak. E2 1631. feladatra épül. (Az 1622.. A" egy az a .-re. hogy két pont a sík egyik. hogy a szakasz végpontjai a sík­ tól egyenlő távolságra vannak. Bizonyítsuk be. amelyik az A és B ponttól egyenlő táI volságban van. hacsak az egye­ nes nem merőleges a két sík metszésvonalára. A térben tetszőlegesen elhelyezett. Bizonyítsuk be. K1 1629 . E2 1632. síkok hajlásszögének kétszerese. hogy A. feladatra épül. kisebb egy derékszögnél.. Jelöljük ezen sík és az eredeti síkok metszésvonalának közös pontját O-val. Adott egy sík ugyanazon oldalán az A és a B pont. (Az . ha az eredeti pontot a síkokra merőlegesen c^-ből az a 2 felé mutató irányban a síkok távolságának kétszeresével eltoljuk. El 1633. illetve lapszögének mellékszögét felező síkok merőlegesek egymásra. K2 1627 . amelyeket egy tetszőle­ ges egyenes két egymásra merőleges síkkal bezár. Bizonyítsuk be.) Adott a térben az e egyenes és a rá nem illeszkedő I A és B pont. attól különböző távolságra az A és a B pont. Bizonyítsuk be. E1 1630.) Illesszünk egy paralelogramma egyik átlójához tet­ szőleges síkot. K1 1624.) Legyen adott a térben négy pont. Bizonyítsuk be. . A tér tetszőleges pontját tükrözzük először az a. amelyik három adott egyenessel egyenlő szögeket zár be. Legyen a térben két pont. amelyre AP + PB a lehető legkisebb.Adottak a térben az A. hogy az AOA" 4 az O' és a. Keressük a sík P pontját úgy. Fektessünk az e egyenesen át olyan síkot. amelyet forgástengelyként használva A az A'-be. (Az 1622. hogy a másik átló végpontjai e síktól egyenlő távolságra van­ nak. Keressük a sík olyan P pont| ját. B pontok és az e egyenes. Bizonyítsuk be.-re vonatkozó tükörképét A"-vel.-re. K2 1635. kettő pedig a sík másik oldalán legyen.TÉRELEMEK E2 1621 ott ponton át vegyünk fel olyan egyenest. egymással egyenlő AB és A'B' szakaszokhoz ke­ ressünk olyan t egyenest. K1 1628 .-re vonatkozó tükör­ képét jelöljük A'-vel. 1625. hogy az olyan félegyenes. feladatra épül. Adott egy ABC háromszög és egy tetszőleges 5 sík. hogy két sík lapszögét. K2 1622. K2 1626 . K1 1623. Bizonyítsuk be. hogy e pontoktól mért távolságainak különbsége a lehető leg­ nagyobb legyen. A'-nek az <x. Legyen t két metsző sík: a. amely egy sík három közös kezdő­ pontú félegyenesével egyenlő szögeket zár be. Bizonyítsuk be. majd a kapott tükörképet az a. és a. merőleges a síkra. továbbá. Keressük az e egyenes olyan pontját. és a. Adott egy sík különböző oldalán. amely a háromszög csúcsaitól egyenlő távolságra van.

és egyenlő távolságra van az adott egyenesektől. hogy ha egy egyenesnek két metsző síkkal való metszéspontjai a metszés­ vonaltól egyenlő távolságra vannak. KI 1641 . Bizonyítsuk be. 1646 . E1 1650 . ez a síkokat a talpponttól egyenlő távolságban metszi. Vetítsünk merőlegesen egy térbeli pontot két egymást metsző síkra.) Adott egy S sík és három rajta kívül elhelyezett (nem egy egyenesen sorakozó) pont: A. Keressünk a P pon­ ton át olyan síkot. akkor a két síkkal az egyenes ugyanakkora szöget zár be. me­ lyek egymással és a síkkal is 60°-os szöget zárnak be. adott síkra merőleges síkot. amelyik egy sík adott egyenesének egy adott pontján átmegy. b) Bizonyítsuk be. és a síkkal adott szöget zár be. hogy vagy mindkettő a másik szárlappal közös féltér­ ben vagy mindkettő ellentétes féltérben legyen. hogy ezt az adott síkok olyan egyenesekben messék. a) Bizonyítsuk be. amely az adott síkhoz adott szögben hajlik. továbbá egy P pont. Keressünk a P ponton átmenő olyan egyenest. . vagy egyenlők vagy kiegészítő szögek. Adott a térben három egyenes a . A P ponton átmegy két egyenes. C. Bizonyítsuk be. 5. E1 1643 . E2 1651. PC egye­ nesek egy adott háromszöghöz hasonló háromszög csúcsait messék ki az S síkon. amely egyenlő szögeket zár be az a. amelyeknek az élei párhuzamosak. az egyenesre merőleges. Határozzuk meg ezen két egyenes és a sík metszéspontjainak távolságát. Egy P pont egy síktól m távolságra van. Keressünk adott ponton átmenő. amely egyenlő szögeket zár be az adott síkokkal. El 1649 . K2 1640 . E1 1652 . és c. Fek­ tessünk az e egyenesen át olyan síkot. két adott síkra merőleges síkot. hogy az olyan lapszögek. Bizonyítsuk be. E2 1639. hogy a vetületekből a két sík metszésvonalára bocsátott merőlegesek talppontjai egybe­ esnek. (Az 1606. E1 1647. két párhuzamos egyenes. Két félsík által meghatározott lapszög élének egy pontjában állítsunk mindkét szárlapra merőleges félegyenest úgy. Adott a térben két nem párhuzamos sík. Keressünk olyan egyenest. Bizonyítsuk be. Keressünk adott ponton át olyan síkot. Keressünk olyan P pontot. Hány megoldás van? E2 1644.Adott két metsző sík és a metszésvonaluk egy pontján átmenő e egyenes. Bizonyítsuk be.K1 1636. hogy két metsző síkkal egyenlő szögeket bezáró egyenes a síkokat a metszésvonaltól egyenlő távolságban levő pontokban metszi. feladatra épül. hogy két sík szögét felező sík bármely pontja egyenlő távol van a síkoktól. B. melyek szögfelezője az e egyenes. Keressünk két adott ponton átmenő. Hány megoldás van? E1 1642. lapjaik pedig egymásra kölcsönösen merőlegesek. b. K1 1637. amelyik egy adott síkkal adott szöget zár be. hogy ha két sík szögfelező síkjának egy pontjában a szögfelező síkra merőleges egyenest állítunk. a és b és egy P pont. hogy a félegyenesek szöge a lapszög kiegészítő szöge. Keressünk egy adott sík adott pontján át olyan egyenest. PB. E2 1638. Legyen egy sík egyik pontjából egy másik síkra bocsátott merőleges szakasz fe­ le az ugyanazon pontból a két sík metszésvonalára bocsátott merőleges szakasznak. Hány megoldás van? E1 E1 1645 . hogy a PA. a b és a c egyenesekkel. Mekko­ ra a két sík hajlásszöge? E2 1648 . és S2.

hogy egymásra merőleges egyeneseknek az egyikkel párhuza­ mos síkra való merőleges vetületei is merőlegesek egymásra (esetleg az egyik szár merőle­ ges vetülete pont) és megfordítva. (Az 1661. amely annak szárait metszi. a vetülete tompaszög. akkor maga a vonal is egyenes? E1 1656. . feladatra épül. (Az 1660. és az 1658. El 1654. Bizonyítsuk be. illetve tompa­ szögnek az egyik szárával párhuzamos síkon való merőleges vetülete is hegyesszög.) Bizonyítsuk be.) Bizonyítsuk be. a derékszög egyik szárát és a másiknak a meghosszabbítását metszi. feladatra épül. vagy a három vetületi pont egybeesik.) Bizonyítsuk be. (Az 1661. Igazoljuk. hogy ha egy vonal merőleges ve­ tülete két egymást metsző sík mindegyikén egyenes.) Bizonyítsuk be. hogy egy egyenes pontjainak egy síkra való merőleges vetületei egyenest alkotnak. amelyre vetítünk. hogy a két adott pont egy térbeli pontnak a síkokon való merőleges vetülete. hogy hegyesszögnek. ha két egyenes közül az egyik párhuzamos egy síkkal. vagy a vetületük két pont. hogy két párhuzamos és egyenlő hoszszú szakasz ugyanazon síkra eső merőleges vetülete vagy egybeesik vagy párhuzamos és egyenlő. hogy egy szakasz merőleges vetületének hossza az eredeti hoszszúság és a síkkal bezárt szöge cosinusának szorzata. Bizonyítsuk be. ha a szög szárai ugyanakkora szöget zárnak be a síkkal (amelyre vetítünk). az OC szögfelezővel párhuzamos síkra merőlegesen rávetítünk. E1 1663. vagy olyan síkra. feladatra épül. B izonyítsuk be. (Az 1655. E1 1662. Bizonyítsuk be. Bizo­ nyítsuk be. Bizonyítsuk be. hogy párhuzamos egyeneseknek egy síkra eső merőleges vetületei vagy párhuzamosak. vagy egy egyenest alkotnak. hogy szakasz felezőpontjának egy síkra való merőleges vetüle­ te vagy a szakasz vetületének a felezőpontja. feladatra épül. hogy ha egy egyenes merőleges egy síkra. hogy egy szög szögfele­ zőjének egy síkra eső merőleges vetülete akkor és csak akkor lesz e szög vetületének szög­ felezője. Bizonyítsuk be.) Bizonyítsuk be. akkor maguk is párhuzamosak”? K2 1658. E1 1655. K2 1659. E2 1665. amely a szög szárainak meghosszabbításait metszi.E1 1653. hogy síkra merőle­ ges egyenes vetülete egyetlen pont. Legyen adott két metsző sík és mindegyiken egy-egy pont oly módon. és az 1661. Milyen megszorítással érvényes az az állítás. a vetülete olyan szög lesz. feladatra épül. és a síkon való merőleges vetületeik merőlegesek. hogy ha egy AOB szöget egy. hogy a pontokból a két sík metszésvonalára bocsátott merőlegesek talppontjai egybeessenek. akkor a két egyenes merőleges. E1 1657. akkor egy másik (az előbbivel nem párhuzamos) síkra való merőleges vetülete merőleges a két sík metszés­ vonalára. ha az egyenes nem merőleges a síkra. E1 1666. K2 1660. amelynek felezője az OC szögfelező vetülete. E1 1661 .) Igaz-e mindig a következő állítás: „Ha két egyenes merőleges vetületei két egymást metsző sík mindegyikén párhuzamosak. hogy ha egy derékszöget olyan síkra vetítünk merőlegesen. ezzel szemben hegyesszög lesz a vetüle­ te. illetve tompaszög. (Az 1662. feladatra épül. (Az 1658. ha a sík. E1 1664.

Határozzuk meg az a és b egyenesek hajlásszögét. Határozzuk meg egy kocka csúcsainak az egyik testátlótól való távolságát. E2 1669. vagy egy egyenes és egy rajta kívül fekvő pont. Bizonyítsuk be. illetve fe-vel való metszéspontja legyen A. illetve B pontjától a. Mozogjon egy adott hosszúságú CD szakasz C végpontjával az a. amely tartalmazza a kocka négy csúcsát. Legyen E az AC.) K1 1679. F pedig a BD szakasz felezőpontja. E1 1673. m :n = 11:17. körülírt gömbjének sugara és beírt gömbjének sugara? K2 1680. A két távolság vetületének aránya m : n. Egy 12 m hosszú rúd egy síkkal 30°-os szöget zár be. feladatra épül. Mekkora szöget zár be a 102 m hosszú szakasz egy síkkal.) Bizonyítsuk be. Mekkora a rúd síkra eső merőleges vetülete? K1 1671 . hogy az EF szakasz hossza állandó. ha a = 143 m \b = 157 m. Az ABC háromszög oldalai: AB = 40 m. hogy az ezeken átfektetett sík ne menjen át egy negyedik csúcsponton? K1 1678. testátlója. illetve fe-vel való metszéspontja legyen A. D végpontjával pedig a b egyenesen.Adott egy sík és rajta kívül egy P pont. Hány részre osztja a teret a kocka lapjainak hat síkja? K1 16 77.El 1667. Az AB oldal egy S síkon van. Mekkora a háromszög merőleges vetü­ letének területe? K2 1675. ha az élhossza a. BC = 25 m. illetve b távolságra van. Milyen távol van a P pont a síktól? Oldjuk meg a feladatot abban az esetben is. Normál transzverzálisuk a-val. D végpontjával pedig a b egyenesen. Mikor következik be az utóbbi eset? El 1668. Milyen hosszú az a élű kocka lapátlója. Mozogjon egy adott hosszúságú CD szakasz C végpontjával az a. Húzzunk az S síkban az a egye­ nes talppontján át az a egyenes vetületével 45°-os szöget bezáró b egyenest. Hány átlóssíkja van egy kockának? (Átlóssíknak nevezünk minden olyan síkot. Egy a egyenes egy S síkkal 45°-os szöget zár be. K2 1674. Bizonyítsuk be. hogy AC2 + AD1 + BD2 + BC2 független a szakasz helyzetétől. a C pont az 5-től 7 m távolságban. de lapját nem. b) egyenlő a két végpont síktól való távolságának különbségével? El 1672 . Egy szabályos háromszög középpontjában a háromszög síkjára merőlegesen áll egy b hosszúságú szakasz. Normál transzverzálisuk a-val. hogy két kitérő egyenesnek a normál transzverzálisukkal párhuzamos síkon való merőleges vetülete vagy párhuzamos egyenes­ pár. Felső végpontjának távolsága a háromszög csúcspontjaitól c. illetve B. AC = 25 m. (Az 1661. Hányféleképpen tudunk kiválasztani a kocka 8 csúcsa közül hármat úgy. ha a síkra eső merő­ leges vetülete a) fele a szakasz hosszának. Legyen a és b két egymásra merőleges kitérő egyenes. Mekkora a háromszög területe? Kocka K1 1676. A P pont a sík A. illetve B. Legyen a és b két egymásra merőleges kitérő egyenes. . K1 1670.

Tekintsük egy kocka két szemközti csúcsát és az ezekbe a csúcsokba be nem fu­ tó élek felezőpontjait. K2 1697 . A lehető legrövidebb útvonalat keresi. valamelyik testátlójára merőleges sík szabályos hatszögben metszi a kockát. Határozzuk meg a leg­ nagyobb területű háromszög oldalát. és harmadolja azt. (Az 1690. hogy ezek egy szabályos hatszög csúcspontjai. E1 1695. Határozzuk meg az e és az S' hajlásszögét.) Bizonyítsuk be. Határozzuk meg az MA és a BC egyenesek távolságát.feladatra épül. c) a = 423 mm. Mekkora szöget zár be a kocka két különböző irányú élére támaszkodó két át­ lóssíkja? El 1687. KI 1694. metszésvonaluk m. hogy a vetület szabályos hatszög. Vegyük egy kocka szabályos háromszög síkmetszeteit.) Keressük meg a kocka felszínén azokat a pontokat. Az utób­ bi lap középpontja legyen M.) Vetítsük a kockát merőlegesen az egyik testátlóra me­ rőleges síkra. E2 1688.6 cm. Mekkora ez a legrövidebb útvonal? E2 1690. Mekkora az a élű kocka testátlója és felszíne? b) a = 12. . a) a = 8 dm. Bizonyítsuk be. Vegyük egy kocka egyik testátlójára illeszkedő síkmetszeteit. feladatra épül. Egy kocka éle a.) Határozzuk meg az a élű kocka két nem metsző lap­ átlójának távolságát. amely a kocka minden lapján áthaladva visszavezet a kiindulási ponthoz. hogy a kocka középpont­ ján átmenő. E2 1698. feladatra épül. Bizonyítsuk be. Egy S és egy S' sík hajlásszöge 45°. Mekkora szöget zár be a kocka testátlója egy lappal? E1 1686 . Mekkora szöget zár be a kocka két testátlója? 1684 . Mekkora szöget zár be a kocka testátlója egy éllel? 1685 . Melyiknek a terü­ lete lesz a legkisebb? E2 1691 . hogy a kocka valamelyik csúcsából kiinduló három él végpont­ jai által kifeszített sík a csúcsból kiinduló testátlóra merőleges. E2 1692. (Az 1695. Egy kocka éle a. (Az 1692. E1 1696. Egy a élű kocka egyik élén (nem csúcsponton) ül egy légy. Mekkora két kitérő él felezőpontjának távolsága? E1 1682. K1 1699. Mekkora az egyik testátlójának egy hozzá kitérő éltől való tá­ volsága? K1 K2 K1 1683 . Egy a élű kocka két párhuzamos négyzetlapja legyen ABCD és EFGH. Mutassuk meg. Bizonyítsuk be. hogyan lehet felosztani egy kockát három egybevágó gúlára. d) a = —m. amelyek valamelyik testátló két végpontjától egyenlő távolságra vannak. Vegyük fel az S síkban az m egyenessel 45°-os szöget bezáró e egyenest. feladatra épül.K2 1681. E1 1689. Mekkora ennek a hatszögnek egy oldala? E1 1693. (Az 1695. és az 1691 .

d) d = —m. Határozzuk meg az olyan kocka élét.K2 1700 . Mekkora az éle és a felszíne? a) d = 24 dm. 2 c) d = 36 mm. K1 b) a= 12. b) 24. cseréljék ki Apolló kocka alakú oltárkövét kétszer akkorára. Vágjuk ketté az a élű kockát egy átlóssíkkal. tö­ mege pedig 5 kg? dm K1 1706 . Térfogatuk különbsége 26 m3. Egy kocka éle 2 méterrel hosszabb. c) az 5 kg-os alumínium kockának (az alumínium sűrűsége 2. c) 1 m2 ? KI 1708. Mekkora az egyik rész térfogata és felszíne? . ha felszíne b) 31 104 cm2. Mekkorák az élek? KI 1713 . ha térfogata aj 2197 cm3. Mekkora az a élű kocka egyik lapjának középpontján és a szemközti lap egyik élén átmenő síkmetszetének területe? a) a = 8 dm. Mekkora az éle annak a vörösréz kockának.5 cm2 .36 m2 . K1 a) 18 816 dm2. a másiké 1 kg. Határozzuk meg a kocka élét. Mekkora a kocka éle. Mekkora a kocka átlós síkmetszetének területe. A görög aranykor matematikájának egyik híres feladata a déloszi probléma: Délosz szigetén pestis dühöngött. melynek térfogata kétszer akkora. amelynek sűrűsége 8. 1703. dm 3 kg d) a 3 kg-os márványkockának (a márvány sűrűsége 2. mint egy másiké. K1 1702 . ha át­ lós síkmetszetének területe a) t\ b) 250 cm2.7 —H-). K1 17 12 . Mekkora a térfogata c) 15. mint egy adott kockáé. Mekkora a térfogata annak a kockának. fej 30 dm3.8 dm? K2 1710 . b) d = 18 cm. Egy kocka testátlója d. amelynek felszíne a) 73.^ . b) 100 cm2. Az egyik tömege 100 kg. Mekko­ rák az élek (a parafa sűrűsége 0. dm b) az 1 kg-os arany kockának (az arany sűrűsége 19. hogy ha a pestistől meg akarnak szabadulni. Két darab parafa kockánk van. d) a = —m. d) 28 644 mm2. 2 170 1.6 cm.83 . )? dm 3 K1 1704. ha éle a) a.3 ks kg dm 3 s ). Mekkora a kocka felszíne. K1 1 7 1 1 . felszínét és térfogatát. lapátlóját. ej 64 mm2.8 . A délosziak a delphoi jósdához fordultak tanácsért.6 cm. c) a = 423 mm.25 dm 3 )? ks K1 1705.35 —— ). a) a 32 kg-os ólom kockának (az ólom sűrűsége 11. c) 2 m3? KI 1709. Mekkora a kocka alakú hektoliteres edény belső éle? KI 170 7 . c) 6. Azt a választ kapták. testátlóját.

a felszíne és a térfogata? K1 c) 124 m. 18. Hány tégla szükséges 10 m2. Bizonyítsuk be. hogy a. 1725.5 — 2 . és az agyag térfogatvesztesége az égetéskor 2 %? K 1 G Y 172 7. 487 m. Egy zárt. Hány darab kisméretű tégla vethető 1 m’ agyagból.. és testátlója a PtP2szakasz. Határozzuk meg a V térfogatú téglatest éleinek hosszát. c oldalélű téglatest a élére illeszkedő átlós síkmetszet területe? 1719 . b és c. Vegyük fel azt a téglatestet. ha a kiégetett tégla mérete 25 cm x 12 cm x 6.8 dm. K1 1724. 40 cm vastag falhoz? (A kisméretű tégla mérete 25 cm x 12 cm x 6. K1 1720. b. c„ a P2 ponté pedig a2. Mekkora az a. Bizonyítsuk be. amely­ nek lapjai párhuzamosak a kocka lapjaival. Igazoljuk geometriai úton a két pozitív tag különbségének köbére vonatkozó képletet.6 dm. külső élhossza 1 m. Egy P pontnak három páronként egymásra merőleges síktól mért távolsága a . Mekko­ rák az élek? (Sűrűsége 7. b2. b) 36 cm.5 cm. 3. Egy téglatest élei: a) 4. anyagának sűrűsége 0. 2.5 cm. E1 1 7 1 7 . K1 K1 1718 . dm’ hogy vízben el ne süllyedjen? Téglatest E1 1715 . 27. Egy kocka belsejében adott a P { és a P2 pont. Milyen távolságra van a P pont a síkok közös pontjától? K1 1723. Mekkora a testátlója. ha a P t pontnak a kocka egyik csúcsában találkozó három lapsíkjától mért távolsága a„ b . K1 17 2 1 . c számokkal arányosak. Mekkora a két pont távolsága? K1 1722.8 —5-. Húzzuk meg egy téglatest egyik testátlóját.2 dm. 216 m.17 14 . c2. b. Milyen hosszú a téglatest egy élének és egy hozzá kitérő testátlójának a normál transzverzálisa? K1 1716 . hogy a téglatest testátlójának négyzete egyenlő az egy csúcsban találkozó három él négyzetének összegével. kocka alakú láda falvastagsága mindenütt 2 cm. Egy öntöttvasból készült téglatest tömege 100 kg. akkor cos2a + cos2/? + cos27 = 1 . hogy ha a testátló az élekkel a. Mekkora a tömege? Legfeljebb mennyi lehet a rakománya.) .2 cm. ha tudjuk. Mekkorák a téglatest élei.5 cm. fi és /szögeket zár be. Igazoljuk geometriai úton a két pozitív tag összegének köbére vonatkozó képletet.. éleinek aránya 1:2:3.) dm 3 K 1 G Y 1726.

amelynek területe 283 cm2. Mekkorák az élei? 173 7. Mekkora a felszíne és a térfogata? K1 1740. Ezek valamelyikéhez illeszkedő át­ lóssík négyzetben metszi a téglatestet.5 m széles. Egy másik lap átlója 101 m. A kapott kocka térfogata 2059. és ez a síkjában levő egyik éllel 22°37' szöget zár be. Milyen vastag egy 1.4 cm3. Egy téglatest egyik lapjának átlója 52 m. Mekkora a térfogata annak a téglatestnek. mint 16:21:28. és 18 cm széles? (Sűrűsége 7 — . Mekkorák az élei? 1738. Felszínének és térfogatának mérőszáma megegyezik. 2.) cm K1 1730. A testátló 29 cm. Egy téglatest felszíne 1400 cm2 .2 cm3 -rel nagyobb a téglatest térfogatánál.2 gramm tömegű sztaniollap. ha oldallapjainak területe 55 cm2. Egy téglatest egyik csúcsából kiinduló három élének összege 42 cm. éleinek aránya 4 :5 :6 . Egy téglatest térfogata 5856 cm3.8 cm2.5 cm2. éleinek aránya 3:4:5. 2 m mély meszesgödör megtelik? (1 m 3oltott mész készítéséhez 400 kg égetett mészre van szükség. amelynél a három átlós síkmetszet te­ rülete 32 cm2. Mekkorák az élek? E1 1732. Egy téglatest testátlója 26 cm. Mekkorák az élei? K1 1739. Mekkorák a téglatest élei.) (1728. illetve 4 cm-rel meghosszabbítjuk. Hány kg égetett mészből ké­ szíthetünk annyi oltott meszet. Egy téglatest lapjainak területei úgy aránylanak egymáshoz. amely 35 cm hosszú. ábra) K1 1729. 43. Mekkora a felszíne és a térfogata? K1 1734. testátlója 27 cm. éleinek aránya 2:3:4. Egy téglatest két éle 7 dm és 11 dm hosszú. Egy négyzetes oszlop térfogata 627. Mekkora a felszíne? . Mekkora a térfogata? K1 173 1. Egy téglatest éleinek aránya 1:3:5. Mekkora a téglatest térfogata? K1 K1 K1 1736. Mekkorák az élek? E1 1743.5 m hosszú. 105 cm2és 231 cm2? E1 1735. illetve 52 cm2 ? E1 1733. amennyi­ vel egy 3. Mek­ korák az élei? E1 1742. Ha egy téglatest egy-egy élét 6 cm-rel. Egy téglatest két élének aránya a :b = 3:4. koc­ kát kapunk. A b élhez illeszkedő átlós metszet 16 m 2területű négyzet. Mekkorák az élei? K1 1741 . Egy négyzetes oszlop két szemben fekvő oldalélén átmenő síkmetszete négyzet. A két szemben fekvő oldalélén átme­ nő síkmetszet területe 116.K1 G Y 1728.

3°-os szöget zár be. Bizonyítsuk be. K1 1750. hogy a paralelepipedon középpontosan szimmetrikus test. Mekkora a paralelepipedon térfogata. Szabályos háromszög alapú egyenes hasábot olyan síkkal metszünk. Az n oldalú egyenes hasáb AA' élének egy adott P pontjából ugyanezen él egy adott P' pontjába kell a hasáb palástjának körüljárásával a legrövidebb úton eljutni. Mekkora a térfogata? . Mekkora a kimetszett síkidom te­ rülete. Mekkora a térfogata? E1 1752. K1 174 7. és a metszéspont felezi a testátlókat.3°. és a testmagasság 32 cm? K1 175 1.4 cm. ha az alaplap területe -J~50 cm2 ? E1 1759. hogy a) a téglatest testátlói egyenlők. KI 1760. Bizonyítsuk be.5°-os szöget zár be. hogy a háromoldalú hasáb legnagyobb területű oldallapjának kisebb a területe. amelyik át­ megy egy alapélen. Bizonyítsuk be.Hasáb K2 1744. és hegyesszögűk 52.) K2 1745. (A szimmetria középpontját a paralelepipedon középpontjának nevezzük. K1 1758. Egy szabályos hatszög alapú egyenes hasáb alapéle 0. hogy a paralelepipedon egy csúcsból kiinduló három élének és testátlójának négyzetösszege egyenlő az ugyanazon csúcsból kiinduló három lapátló négy­ zetének összegével. és az alaplappal 45°-os szöget zár be. a közbezárt szögük 53024'15". és az alaplapja n oldalú szabályos sokszög.2) • 180°. Határoz­ zuk meg az utat. magassága 23 cm. Egy paralelepipedon két éle 8 cm és 11 cm. E1 1746. A 8 cm-es élhez illeszkedő két lap hajlásszöge 53°. Bizonyítsuk be. hogy minden n oldalú hasábban az oldallapok hajlásszögeinek összege: ( n . ha a magassága m. Bizonyítsuk be. akkor a hasáb paralelepipedon. K1 175 7 . Bizonyítsuk be. A rombuszok oldala 11 cm. akkor az téglatest.6°. ha két éle 21 cm és 28 cm. b) ha egy paralelepipedon testátlói egyenlők. hogy ha egy négyoldalú hasáb testátlói egy ponton mennek ke­ resztül. E1 1748. hogy az egyenlő térfogatú téglatestek között a kockának van a legkisebb felszíne. A harmadik él 25 cm. E2 1749. melynek oldala a. hajlásszögük 46. Egy paralelepipedon két éle 13 cm és 9 cm. K2 1755. K1 1754. és a másik kettő által kifeszített síkkal 68. mint a másik két oldallap területének összege. A harmadik 16 cm hosszú él a 8 cm-es éllel 62. Egy paralelepipedon lapjai egybevágó rombuszok. Bizonyítsuk be. Bizonyítsuk be. E2 1756. Határozzuk meg a felszínét és a térfogatát. Számítsuk ki az egyenes hasáb térfogatát.7°. hajlásszögük 48. Bizonyítsuk be. Mekkora a térfogata? El 1753. hogy a paralelepipedon testátlóinak négyzetösszege egyenlő az élek négyzetösszegével. hogy a paralelepipedon testátlói egy pontban metszik egymást.

amelynek párhuzamos oldalai 21 cm és 16 cm. Mennyi víz folyik rajta keresztül óránként. A hasáb térfogata 26. 42 cm.2 dm2. magassága 2. Mekkora az alapterülete? c'm E1 1765. Mekkora a felszíne és a térfogata? kg . amelynek szárai 7. Egy háromoldalú hasáb alapélei 2.6 dm. az alaplap hosszabb oldallal szemközti szöge 58°23'. amelynek alapéle 0. Mekkora az alapéle és a térfogata? K1 1776 . Egy 6 m magas vasúti töltés felül 8 m széles. Mekkora a térfogata? K1 1766. oldalélé 8. Egy szabályos háromszög alapú egyenes hasáb felszíne 518. és a bazalt sűrűsége 2.6 m.4 m másodpercenként. magassága 1.K1 176 1. il­ letve 54 cm. egyenes hasáb alakú bazalttömb. magassága 22 m. hogy a lehető legnagyobb térfogatú szabályos 12 oldalú hasáb ma­ radjon meg. A palást területe az alaplap területének hatszorosa. melynek magassága az alapél fele. Mekkora a térfogata? K2 1762. Egy csatorna keresztmetszete olyan egyenlő szárú trapéz. Egy szabályos hatszög alapú egyenes hasábból az oldalélekkel párhuzamosan lehasítunk részeket úgy. Hány m 3földmunkát kíván egy 50 m hosszú szakasza? K2 1773 . 63° szögű rombusz. Mekkora a térfogata? K2 1774 . Mekkora a hasáb felszíne és a térfogata? E 1 G Y 1 7 7 1 . K1 1770 .3 ---. Mekkora a hasáb fel­ színe és a térfogata? K2 1775 . Az alaplap 5 cm élű. melynek szára 9. Egy szabályos nyolcszög alapú egyenes hasáb alapéle 3. Egy 43 cm magasságú egyenes hasáb alaplapja egyenlő szárú trapéz. ha a víz folyásának sebessége 1.8 kg. magassága 3 dm.85 —2-? dm El 1769. és a víz magassága mindenütt 1 m? K1 1772 . Mekkora a magassága? kg K1 1764. Egy hasáb tömege 175.24 m. és a csúcsnál levő szöge 37.7°-os szöget zár be.-. Milyen tömegű az a szabályos hatszög alapú. A hasáb felszíne 25 m2. Mekkora a felszíne és a térfogata? E1 1763. Egy 82 cm magasságú háromoldalú hasáb alapéleinek hossza 33 cm. Mekkora a felszíne és a térfogata? K1 1 7 7 7 . szárai pedig 9 cm hosszúak. Az egyik alap­ élen és a vele nem közös lapon fekvő szemközti csúcsponton átmenő síkmetszet az alaplap­ pal 62. amelynek két párhu­ zamos oldala 3 m és 2 m. Számítsuk ki a két hasáb térfogatának arányát. Egy egyenes hasáb alaplapja egyenlő szára háromszög.18 m és 1. Egy 40 dm magas egyenes hasáb alaplapja egy 12 dm sugarú körbe írt szabá­ lyos ötszög.46 m. Mekkora a felszíne és a térfogata? K1 1768. anyagának sűrűsége 0. Egy szabályos háromszög alapú egyenes hasáb alapéle 18 dm. Egy egyenes hasáb valamennyi éle egyenlő hosszú. Mekkora a felszíne és a térfogata? K2 176 7.3 dm hosszú.3 m hosszúak.4 cm. A hasáb magassága 23. Egy egyenes hasáb alaplapja 8 m 2területű egyenlő szárú háromszög.7 m.75 m .02 cm. Egy szabályos háromszög alapú egyenes hasáb alapéle 8 cm. Keresztmetszete olyan húrtrapéz. Egy 50 cm magas egyenes hasáb alaplapja egy 15 cm sugarú kör köré írt szabá­ lyos nyolcszög.8°.

Bizonyítsuk be. és ez a pont a tetraéderbe írható gömb középpontja.6° szöget zárnak be? K1 1780. B'. K2 1789. melynek szögei 50°7' és 70° 13'. hogy a tetraéder súlyvonalai egy ponton mennek át. K2 1788 . E2 178 7. ABC lapjainak súlypontjai rendre az A'. feladatra épül.) Bizonyítsuk be. akkor a tetraéder szemközti éleinek összege mindhárom élpár­ ra ugyanakkora.Határozzuk meg annak a háromoldalú ferde hasábnak a térfogatát.) Az ABCD tetraéder BCD. akkor a tetra­ éder két lapjának síkja olyan körökben metszi a gömböt. oldaléléi 15 dm hosszúak. Bizonyítsuk be. és az alaplappal 60° szöget zár be. Hány részre osztja a teret a tetraéder négy lapjának síkja? E2 1782. hogy a tetraéder két-két oldallap síkjának belső szögfelező sík­ jai egy ponton mennek át. 26 dm. (Az 1782. hogy a vetületek a negyedik laphoz hasonló és vele hasonló helyzetű. D' pontok. Egy háromoldalú hasáb alapja egy 3 dm sugarú körbe írt háromszög. C'. és a súlypont felezi a sza­ kaszt. és ez a pont a tetraéder köré írható gömb középpontja. melynek alaplapja 8 dm oldalú szabályos háromszög. az oldalélek hossza 52 dm. K1 1779 . DAB. E2 1786. hogy a tetraéder éleit merőlegesen felező síkok egy ponton mennek át. E2 1785 . amelyik mind a hat élt érinti). hogy ha a tetraéder rendelkezik élérintő gömbbel. . hogy ha egy tetraéderhez található élérintő gömb (olyan gömb. ha alapélei 20 dm. feladatra épül. Mekkora a térfogata? Tetraéder K1 178 1. 33 dm. és egymást 1:3 arányban osztják (egy csúcsot a szemközti lap súlypontjával összekötő szakasz a tetraé­ der súlyvonala). Bizonyítsuk be. Milyen a két tetraéder kölcsönös helyzete? Határozzuk meg a két tetraéder éleinek arányát. E2 1783. hogy ha a tetraéder szemközti éleinek összege mindhárom él­ párra ugyanakkora. CDA. Vetítsük rá ezeket merőle­ gesen a negyedik lapra. E2 179 1. Bizonyítsuk be. és az alaplappal 69. Bizonyítsuk be. Ezek egy újabb tetraéder csúcspontjai. El 1790. E2 1784. Bizonyítsuk be. és a két lap közös oldala ugyanabban a pontban érinti a két kört. hogy a tetraéder két szemközti élének felezőpontját összekötő szakasz átmegy a tetraéder súlypontján. és az oldalélek az alaplappal 48° 16' szöget zárnak be. hogy az újabb tetraéder bármelyik éle me­ rőleges az eredeti tetraéder valamelyik élére. Tekintsük egy tetraéderbe írt gömbnek a lapokkal való érintési pontjait. Bizonyítsuk be. (Az 1782. harmadára kicsinyített háromszög csúcspontjai.K1 1778 . Bizonyítsuk be. melyek a lapháromszögbe írt kö­ rök. A hasáb oldalélé 7 dm hosszú. akkor a tetraédernek van élérintő gömbje.Tekintsük egy tetraéder három lapjának súlypontját. Mekkora a háromoldalú ferde hasáb térfogata. Ezek egy újabb tetraéder csúcspontjai.

(Az 1795.) E2 1805. V 1807.feladatra épül. feladatra épül. feladatra épül. hogy ha egy tetraéder szemközti élei egymásra merőlegesek. Bizonyítsuk be.) . (Az 1791 . akkor a másik kettő is metszi egymást. hogy ha egy tetraéder két-két szemközti éle merőleges egymás­ ra. ha a tetraéder szemközti élpárjai merőlegesek egy­ másra. E2 1795. akkor az egyiknek a végpontjaiból kiinduló magasságegyenesek metszik egymást. S súlypontja és a körülírt gömbjének O középpontja egy egyene­ sen vannak. hogy egy tetraédernek ak­ kor és csak akkor van magasságpontja. feladatra épül. hogy az ortocentrikus tet­ raéder M magasságpontja. V 1806. és az 1800.) Bizonyítsuk be. hogy ortocentrikus tetraéder élfelező­ pontjainak a tetraéder bármelyik lapjára eső merőleges vetületei egy körön fekszenek. V 1801. ha a szemközti élek felezőpontjait összekötő szakaszok egyenlők. (Az 1803. Bizonyítsuk be. E2 1803. (Az 1293. és az 1796. (Az 1794. akkor a tetraéder csúcsai mint középpontok köré lehet olyan gömböket felvenni. hogy az ortocentrikus tetraéder szemközti éleinek négyzetösszege állandó. feladatra épül. hogy ha egy tetraéderben bármely két szemközti él összege egyenlő. E2 1793.) Bizonyítsuk be.) V 1799. E2 1804.) Bizonyítsuk be. (Az 1798. (Ezt az egye­ nest a tetraéder Euler-egyenesének nevezzük. ACDM és BCDM tetraéderek is. feladatra épül. hogy ha egy tetraéder két szemközti éle merőleges egymásra. (A magasságponttal rendelkező tetraédert ortocentrikusnak nevezik. Hasonló tulajdonságúak az ABDM. E2 1796. és az 1798. feladatra épül.) Bizonyítsuk be. Bizonyítsuk be. (Az 1296.) Bizonyítsuk be. hogy az ortocentrikus tetraéder élfelező pontjain áthaladó göm­ böt a tetraéder bármelyik lapjának síkja a háromszöglap Feuerbach-féle körében metszi.) Bizonyítsuk be. (Az 1798. hogy ha a tetraéder két magassága metszi egymást. és magasságpontja D. akkor bármelyik csúcspontnak a szemközti lapon levő merőleges vetülete a lap magasságpontja. hogy ha egy tetraéder két csúcsából kiinduló magasság egyene­ se metszi egymást. és magasságpontja M. V 1802. akkor az ABCM is ortocentrikus tetraéder. E2 179 7. hogy egy tetraéder akkor és csak akkor ortocentrikus. feladatra épül.) Bizonyítsuk be. (Az 1795. (Az 1798. és az 1806. akkor a harmadik szemközti élpár is merőleges egymásra. V 1798. (Ezt a gömböt nevezik az ortocentrikus tet­ raéder második Feuerbach-gömbjének. hogy az ortocentrikus tet­ raéder szemközti élei normál transzverzálisainak az élekkel alkotott metszéspontjai a tetraé­ derlapok magasságainak az illető éleken levő talppontjai. E2 1794. hogy az ortocentrikus tetraéder élei­ nek felezőpontjai egy gömbön helyezkednek el. Bizonyítsuk be.) Bizonyítsuk be. amelyek kölcsönösen érintik egymást. a súlypont a másik kettő által meghatározott szakasz felezőpontja.) Bizonyítsuk be. hogy az ortocentrikus tetraéder két szemközti élének normál transzverzálisa átmegy a tetraéder magasságpontján.E2 1792. feladatra épül. akkor a két csúcsot összekötő él merőleges a szemközti élre. Bizonyítsuk be. V 1800. Bizonyítsuk be. hogy ha ABCD ortocentrikus tetraé­ der.) Bizonyítsuk be. feladatra épül. és az 1796.

OB. . K2 1815. Jelöljük az OA. Bizonyítsuk be. és az 1799. B -. -----. Bizonyítsuk be. feladatra épül. Bizonyítsuk be. E2 1814 .(Az 1813. AC = b. m3. hogy —= ----. d3. Bizonyítsuk d. OD egyeneseknek a szemközti lappal való metszéspontját A -. feladatra épül. és BC = a. hogy ezek a vetületek egy ponton mennek át.H ---------1 -------. d. Egy tetszőleges tetraéder három lapjának magasságpontjában állítsunk merőle­ gest a lap síkjára. E2 1812 . Jelöljük dt.V 1808.) Bizonyítsuk be. E2 1810. Bizonyítsuk be. Legyen egy tetraéderbe írt gömb sugara r.) Emeljünk egy ortocentrikus tetraéder min­ den lapjának súlypontjában a lapra merőleges egyenest.+ — = 1. hogy ezek a vetületek egy ponton mennek át. b.1 ------. OA' OB' OC' OD' .+ -^ . hogy ezek a tetraé­ der Euler-egyenesén egy R pontban metszik egymást úgy.A z ABCD tetraéder D csúcsából kiinduló élek legyenek páronként merőle­ gesek. mt m2 m3 m4 E2 1819 . E2 18 11. d 4 -gyei egy tetraéderen belül felvett P pontnak a tetraéder lap­ jaitól való távolságát és m„ m2. d2. (Az 1789. hogy az orto­ centrikus tetraédernek akkor és csak akkor van élérintő gömbje.) Egy tetszőleges tetraéder három lapjának súlypontjá­ ban állítsunk merőlegest a lap síkjára. K1 18 1 6. Egy tetraéder egy csúcsból kiinduló három élének hossza a. 18 17. hogy .. m4. feladatra épül. V 1809. ahol S* = ®1± £ ± £ 1 . Vetítsük rá merőlegesen a negyedik lap síkjára ezeket az egyeneseket. d. (Az 1293. c. E2 1813. d. ha egy lapja szabályos há­ romszög. Bi­ zonyítsuk be. Kössük össze egy ABCD tetraéder belsejének valamelyik 0 pontját a csúcspon­ tokkal. hogy a tetraéder térfogata ^ ( s 2. hogy ha egy tetraéder egy csúcsból kiinduló három éle egyen­ lő. hogy ha egy tetraéder egy csúcsból kiinduló élei egyenlők. hogy a szabályos tetraéder valamely belső pontjának az oldal­ lapoktól mért távolságait összegezve a test magasságával egyenlő értéket kapunk. ha az adott hosszúságú élek páron­ ként merőlegesek. Vetítsük rá merőlegesen a negyedik lap síkjára ezeket az egyeneseket.1 r m l m2 m} m4 E2 1818. és az ezzel szemben fekvő csúcsában összefutó élek egyenlők. Bizonyítsuk be. Bizonyítsuk be. OC. és az 1807.= 1. 1 1 1 -----1 h— 1 .b 2){s2. h o g y ----. be. hogy RM = 2OR.. D -vei.L + ^ . . .a 2){s2 . m. továbbá az R pont távolsága egy-egy oldallaptól harmadakkora. mt-gyei a tetraéder megfelelő magasságait. Bizonyítsuk be. hogy a tetraéder térfogata akkor lesz a legnagyobb. a tetraéder magasságai m„ m2. ak­ kor az élek a negyedik lappal egyenlő szögeket zárnak be. mint az M pont távolsága az illető lappal szem­ ben fekvő csúcstól. C „/ ^ rv 1 T>. akkor ennek a csúcsnak a negyedik lapon való merőleges vetülete a körülírt kör közép­ pontja. AB = c.c 2). . Bizonyítsuk be. az 1791. AA' BB' CC' DD' E2 . u t.1 Bizonyítsuk be. .

1834. OA' OB' OC' . hogy a tetraéder súlypontja és két-két csúcsa által meghatározott háromszögek a tetraédert négy egyenlő térfogatú részre bontják. feladatra épül. . Határozzuk meg a két tetraéder magasságának arányát. hogy a levá­ gott tetraéder teljes felszíne az adott tetraéder felszínének felével legyen egyenlő.) Egy tetraéder egyik csúcsból kiinduló éleinek hoszsza a„ bt. feladatra épül. . Bizonyítsuk be. K1 E1 1833. hogy a tetraéder egyik éle és a szemközti él felezőpontja által kifeszített sík a tetraédert két egyenlő térfogatú részre osztja. E síkok is tetraédert határolnak. Bizonyítsuk be. Az ABCD tetraéder ABC lapjának valamely O pontjából húzzuk meg a DA. Fektessünk egy tetraéder mindegyik élén át a szemközti éllel párhuzamos sí­ kot. c2 darabokat vág le. E2 1822 . amely ezen élekből (a közös csúcsból számítva) a2. hogy ezek a síkok egy. zonyitsuk be. hogy a kockába írt tetraéder szabályos. Húzzuk meg az egyik csúcsból kiinduló lapátlókat. melynek mindegyik éle a paralelepipedon egy lapátlója. hogy ezek végpontjai olyan tetraédert határoznak meg. E1 1828. hogy a szabályos tetraéder köré írt paralelepipedon kocka. hogy ha két tetraéder egy élben és a hozzá tartozó lapszögben megegyezik.) Bizonyítsuk be. OC' egyeneseket a DBC. OB'. K1 1829 . DCA. (Az 1831. Bizonyítsuk be. illetve a DAB lapokig. (Az 1823. Mutassuk meg. DC élekkel párhuzamos OA'.) K1 1830. Bizonyítsuk be. KI 1826.E2 1820 . Két tetraéder megegyezik az egyik csúcsnál levő oldallapjának szögében és az ide befutó harmadik élnek a lappal bezárt szögében. Bizonyítsuk be. c. E1 1824. Adott egy paralelepipedon. mint a közös élhez tartozó oldal­ lapok területének szorzatai. hogy a levá­ gott tetraéder és a csonka gúla térfogatának aránya q legyen. K2 1831 . hogy minden tetraéder köré csak egy paralelepipedon írható.1 -------. h o g y -----. (Az ilyen tetraédert paralelepipedonba írt tetraédernek és az ilyen paralelepipedont a tetraéder köré írt paralelepipedonnak nevezzük. Egy tetraédert az egyik lapjával párhuzamosan úgy vágjunk szét. El 1823 . K1 m 2 . Elmetsszük egy olyan síkkal. Bizonyítsuk be. Bizonyítsuk be. DB. DA DB DC K2 1821. Számítsuk ki a maradék test és az eredeti test térfogatának ará­ nyát. a tetraéder köré írt paralelepipedont határoz­ nak meg.1 -------= 1 . Bi. b2. Bizonyítsuk be. Egy tetraéder minden csúcsához a szemközti lapjával párhuzamos síkot illesz­ tünk. Határozzuk meg a két tetraéder térfogatának arányát. . . A közös csúcstól milyen távolságban kell elmetszeni a tetraédert? K1 1827. hogy minden paralelepipedonba két tetraéder írható. hogy a két tetraéder tér­ fogatának aránya egyenlő a fenti csúcsba futó élek szorzatának arányával. E2 1825. Egy tetraédert az egyik lapjával párhuzamosan úgy vágjunk szét.. akkor térfogataik úgy aránylanak egymáshoz.

hogy a :b = sin fi : sin a. Egy 6 cm élű kocka csúcsait az élek fele­ zőpontján átmenő síkokkal levágjuk. hogy a gúla alaplappal párhuzamos metszetei területének aránya megegyezik a síkoknak a csúcstól számított távolságai négyze­ tének arányával. feladatra épül. ábra) K2 1836. Mindegyik lapját 3 cm-es vastagságban le kell csiszolni. a metszési idomok területe egyenlő. Mekkora lesz a megmaradt test térfogata? (1835. K2 K1 1841 . hogy ha két egyenlő alapterületű és egyenlő magasságú gúlát az alaplapoktól egyenlő távolságban az alaplappal párhuzamos sík­ kal metszünk. egy hatodik pedig mindegyiket kívülről.8 dm . és az 1838. K2 1846.(Az 1847. Mekkora a szabályos tetraéder lapszöge? E2 1843. feladatra épül. ha adott az M magassága. < 1835. 4 E1 1837. Mekkora szöget zár be a szabályos tetraéder magassága egy éllel? 1842 . Mennyivel csökken a tömege? (Sű­ rűsége 2. Bizonyítsuk be. Bizonyítsuk be. Számítsuk ki az a élű szabályos tetraéderbe írható gömb sugarát. E1 1839 . (Az 1848.) Egy kőgúla 30 cm élű szabályos tetraéder.& b oldalélének pedig /?! Bizonyítsuk be. K2 1848 . ha b) a = —m. mint az alaplap területe. Számítsuk ki az a élű szabályos tetraéder köré írható gömb sugarát. (Az 1836.) Bizonyítsuk be.) Bizonyítsuk be. K2 1838 .6 cm.K1 1835. K2 1849.Adott négy R sugarú gömb. K2 1845. Egy ötödik gömb érinti mindegyiket belülről. (Az 1836. amelynek alaplapja szabályos sokszög. Hány oldalú lehet az a gúla. Határozzuk meg az ötödik és a hatodik gömb térfogatának arányát. feladatra épül.) Gúla. melyek páronként érintik egymást. hogy minden gúlában az oldallapok területeinek az összege na­ gyobb. K1 1840. és az összes éle egyenlő? K2 1847. feladatra épül. . hogy a gúla alaplappal párhuzamos síkmetszetei hasonlók. Legyen a gúla a oldalélének az alaplap síkjával bezárt szöge a. csonkagúla Gúla E1 1844. ábra a) a = 8. Számítsuk ki az a élű szabályos tetraéder felszínét és térfogatát.) Számítsuk ki a szabályos tetraéder térfogatát.

az oldalélé a. K1 1866. Mekkora szöget zár be egy oldalél az alapélekkel? K2 1864. oldalélé 23 cm. Szabályos háromoldalú gúla magasságából (m) és alapéléből (a ) számítsuk ki az oldalélt. Szabályos háromoldalú gúla alapéle 13 cm. feladatra épül. Mozogjon egy pont egy szabályos sokszög alapú. Mekkora területű idomokat metszenek ki ezek a síkok a gúlából? K1 1851. b) két oldallap hajlásszögét. a szomszédos oldallapok 120°-os szö­ get zárnak be egymással. Számítsuk ki a metszet területét.K2 1850. K2 K1 1855. Milyen magas a gúla? E2 1863. az oldallapok az alaplappal 63. egy- bevágó háromszögek. melyek területe az alaplap területének —-szorosa. (Az 1848. Számít­ suk ki aj az oldallap és az alaplap hajlásszögét. Háromoldalú gúla oldallapjai egyenlő szárú derékszögű háromszögek. egyenlő oldalélű gúla alaplap­ ján. ha az a) alaplapja 13 cm oldalú négyzet. c) oldalélé­ nek az alaplappal bezárt szögét. K2 1860. AD = AE. feladatra épül. b) oldallapjának az alaplappal bezárt szögét. hogy a kimetszett idom területe az alaplap területének a) fele. (Az ilyen gúlát szabályos gúlának nevezzük. Szabályos hatoldalú gúla magassága 18 cm. AB = 4 cm.) Egy gúla alapterülete 900 cm2. oldalélé 21 cm. E1 1862. Szabályos négyoldalú gúla magasságából (m ) és oldaléléből (b) számítsuk ki az alapélt. Mekkora a gúla magassága? E2 1865. E1 1853. Milyen magas a gúla? 1856. oldalélé b.6°-os szöget zár­ nak be.) A csúcstól mekkora távolságban kell egy 60 cm ma­ gas gúlát az alaplappal párhuzamosan metszeni. 2 . Mekkora az oldallapnak az alaplappal bezárt szöge? E1 1861. Szabályos négyoldalú gúla oldallapjai szabályos háromszögek. A magasságot három egyenlő részre osztjuk.= 60°. hogy az oldallapoktól mért távolságainak összege állandó marad. amely átmegy az alap A és C csúcsain. oldallapjai egyenlő szárú. Mekkora az alapél? K1 1857. és az osztópontokon az alaplappal párhuzamos síkokat fektetünk. oldallapjának és oldalélének az alaplappal bezárt szöge? E2 1859. ha a gúla alapéle a. Mekkora a gúla magassága. Szabályos négyoldalú gúla alapéle 32 cm. Négyzetes gúla alapéle 22 cm. Számítsuk ki a gúla a) magasságát.) Bizonyítsuk be. magassága 16 cm. és BCE4. továbbá az ES oldalél felezőpontján. K2 1854. b) harmada legyen? E1 1852. (Az 1848. magassága 12 cm. Egy ABCD téglalap alapú gúla E csúcspontjának az alaplapra eső merőleges ve­ tülete az A pont. Egy ABCDES ötoldalú szabályos gúlát elmetszünk egy síkkal. Az alap­ él a. Szabályos négyoldalú gúla felszínének és alapterületének aránya 2. Egy ötoldalú szabályos gúla élei egyenlők. Mekkora a felszíne a szabályos sokszög alapú egyenes gúlának.56. Mekkora a gúla magassága és oldalélé? E2 1858. Egy gúlának az alaplapja szabályos háromszög. b) alaplapja 7 cm oldalú szabályos hatszög.

Négyzet alapú gúla alaplapjának átlója 6 cm. Szabályos gúla alaplapja 2. magassága 8. Szabályos gúla magassága 37. Szabályos négyoldalú gúla alapéle 2. K1 1871 . Szabályos négyoldalú gúla térfogatát felezzük meg az egyik alapéléhez illeszke­ dő síkkal. c) alaplapja 34. K1 1875. magassága 52.8 cm oldalú szabályos ötszög. Mekkora a térfogata? E1 1879.9 cm oldalú szabályos hatszög. e) alaplapja 5. oldalélé 32.7 cm.28 dm. Szabályos négyoldalú gúla térfogata 864 cm3.15 m sugarú körbe írt szabályos nyolcszög. Számítsuk ki a gúla felszínét és térfogatát. ha palástját kiterítve egy 8 cm oldalú szabályos nyolcszög „felét” kapjuk? K2 1872 . Egy torony csúcsa hatoldalú szabályos gúla. K1 1870. melynek alapéle 2 m.9 cm oldalélű szabályos 24 oldalú sokszög. b) alaplapja 6.5 cm oldalú szabályos hatszög. oldalélé 12.9 cm oldalú szabályos hatszög? V 1874. oldalélé 78 cm.Mekkora a szabályos gúla térfogata. Mekkora a felszíne és a térfogata? K1 1878. oldaléléi egy­ másra merőlegesek. alaplapja pedig egy 3.54 cm oldalú szabályos háromszög. Oldallap­ ja az alaplappal 87°H ' szöget zár be. magassága 5. Számítsuk ki a gúla felszínét és térfogatát.6 cm oldalú szabályos hatszög. alaplapja a) 6. Mekkora a térfogata? K1 1876. alaplapja a) 7 cm oldalú négyzet.65 m.7 cm3. d) alaplapja 12. b) 7. d) alaplapja 56 cm oldalú négyzet.7 cm? K 1 G Y 1867.3 cm oldalú négyzet. Szabályos nyolcoldalú gúla alapéle 4 dm.56 m. Mekkora a térfogata annak a szabályos gúlának. oldalélé az alaplappal 72°28' szöget zár be. ha felszíne 272 cm2. amelynek a) alaplapja 17 cm oldalú négyzet. magassága 28 dm. A gú­ la magassága 32 cm. Az oldallapok szabályos három­ szögek. amelynek befogói 12 cm és 18 cm.6 m. b) 5. Mekkora a felszíne? . Hány m 2ónlemez szükséges a befedésére? K1 1868 . c) 4. az alapél és az ezt metsző oldalél haj­ lásszöge 75°. Határozzuk meg a kimetszett síkidom alaplaptól legtávolabb fekvő élének az alap­ laptól való távolságát. alapélének és magasságának ará­ nya 2:3. Egy gúla alaplapja derékszögű háromszög.7 cm oldalú szabályos nyolcszög? E1 1873.6 cm oldalú szabályos nyolcszög. ha térfogata 533.c) alaplapja 15 cm oldalú négyzet. A gúla csúcspontjának az alapsíkra eső merőleges vetülete a derékszög csúcsában van.3 cm? K1 1869.7 dm oldalú szabályos hatszög. oldalélé 22 cm. Szabályos gúla alaplapja 1. Mekkora a szabályos gúla oldalélé. Mekkora a felszíne és a térfogata? E2 18 77. c) 5. Mekkora a négyoldalú szabályos gúla térfogata. Mekkora a térfogata? K2 1880.

Szabályos négyoldalú gúla alaplapjának területe 1024 cm2 . Mek­ kora a térfogata? K1 K2 1889. Egy négyoldalú szabályos gúla alapéle 4 dm. K2 1890. 49. Számítsuk ki a felszínét és a térfogatát. Rombusz alapú gúla magasságának talppontja a rombusz középpontjában van. az alaplap­ pal párhuzamos síkmetszet területe 60 cm2. Egy 6 cm és 8 cm hosszú oldalakkal rendelkező téglalap alapú egyenes gúla oldaléléi 13 cm hosszúak. E2 1895. Mekkora a gúla magassága és palástjának területe? 1887 . hogy négy csúcsa az alaplapon. Számítsuk ki a gúla térfogatát. E2 1893. oldalélé 15 dm.) dm 3 K1 1888. Mekkora a felszíne? K2 1882. az alaplaptól 4. Számítsuk ki az alapélt és az alaplap egyik szögét. Szabályos négyoldalú gúla oldallapjai szabályos háromszögek. Téglalap alapú.56 cm és az oldalélé 72°45' szöget zár be az alaplappal? (Az acél sűrűsége 7. Egy 20 cm magas.2 cm távolságban levő.5 cm oldalú szabályos háromszög alapú csonkagúla oldal­ lapjai az alaplappal 60°-os szöget zárnak be. . Egy gúla magassága 14 cm. Térfogata 51 cm3.86 m3. Szabályos négyoldalú gúla térfogata 49. Szabályos csonkagúla alaplapjai a és b oldalú négyzetek. térfogata 62.2 — —r . Mekkora a magassága? (Sűrűsége 7. fedőéle 32 cm.5 —— . Oldalélé az alaplappal 46°20/ szö­ get zár be. Számítsuk ki a csonkagú­ la magasságát.2 kg. Mekkora az alapél? K2 1884. magassága 6 dm. Mekkora az alapéle? K2 1883. hogy két egyenlő térfogatú részre osszuk? E1 1892.) cm K1 1886.Öntöttvasból készült szabályos négyoldalú gúla tömege 1012. a másik négy pedig egy-egy oldalélen legyen. oldallapjának magassága 9 cm. Egy 45 cm magas gúlát az alappal párhuzamos síkokkal három egyenlő térfo­ gatú részre osztunk. Számít­ suk ki a felszínét és a térfogatát. magassága pedig kétszer akko­ ra.5 cm. Az egyik átlóra illeszkedő tengelymetszetének terüle­ te 36. K2 1891.905 m3. g Csonkagúla E2 1894. Mekkora a térfogata? K2GY 1885. magassága 9 cm. Mekkora a tömege. Az alapsíktól milyen távol kell a gúlát az alappal párhuzamos síkkal metszenünk. Szabályos hatoldalú gúla alapéle 4. E2 1896. Számítsuk ki a kocka térfogatát. mint az alaplap átlója. ha az alapéle 1. Egy acélból készült szabályos ötszög alapú gúlát levélnehezéknek használunk.K2 1881. a gúla térfogata 5622 cm3 . Szabályos négyoldalú gúla térfogata 4. A négy oldallap terü­ letének összege megegyezik a két alaplap területének összegével. Számítsuk ki az egyes részek magasságát.7 cm2. Egy 52 cm magas négyzetes csonkagúla alapéle 55 cm.52 cm3. alapéle ks 45 cm. egyenlő oldalélű gúla alapélei 7 dm és 5 dm. írjunk a gúlába kockát úgy.

fedőéle 2. és 1 m 3föld tömege 1400 kg? Poliéderek. Egy 12 m magasságú csonkagúla térfogata 916 m3. Egy kocka lapjaira négyoldalú gúlákat helyezünk. (Az 1905.4 cm. Bizonyítsuk be. ha csak fele magasságig van töltve? E2 G Y 1903. hogy a szabályos oktaéder lapjainak középpontjai egy kocka csúcspontjai. az alsó 7 m oldalú négyzet. Hány m 2bá­ dog kell a négy oldallap és a fedőlap elkészítéséhez. hogy négy egybevágó szabályos tetraéderből és egy velük egye­ ző élű szabályos oktaéderből egy kétszer akkora élű szabályos tetraéder építhető. hogy a szabályos oktaéder testátlói páronként merőlegesek.) Bizonyítsuk be. Szabályos test keletkezik-e így? K2 1905. hogy egy kockába írt két tetraéder kö­ zös része a kockába írt szabályos oktaéder. feladatra épül. Bizonyítsuk be.) Bizonyítsuk be. fedőéle 8 cm.4 cm. feladatra épül. Az alaplaptól milyen távolságban kell az alaplappal párhuzamos síkkal metszenünk a csonkagúlát. melyek oldallapjai szabályos háromszögek. Az alapél 32 cm. Négyzet alapú szabályos csonkagúla felszíne 2 873 cm2.K 1. K2 1900. a fedőéi 1. Számítsuk ki a fedőlap területét. Számítsuk ki a térfogatát.) E2 1906. 65 cm magasságú virágláda négyzetes aljának éle 32 cm. szabályos testek E2 1904. magassága 10 cm. E2 1912. A kovács tűzhelye fölött csonkagúla alakú négyzetes füstfogó van. E2 1910. E1 1901. E2 19 11. hogy a két rész egyenlő térfogatú legyen? Mekkora a síkmetszet oldala? K2 1902. ha az alapél és az oldalél 1.G Y18 9 7 . (Ezt a testet nevezik szabályos oktaédernek. (Az 1905. Négyzet alapú egyenes csonkagúla alapéle 12 cm. Felső lapja 14 m. E1 1907.) Egy kocka minden csúcsán át vegyünk fel egy síkot a három szomszédos csúcs síkjával párhuzamosan! Bizonyítsuk be. hogy a kocka lapjainak középpontjai egy szabályos test csúcs­ pontjai. El 1908.8 m.7 cm. az alaplap területe 25 m2. magassága 7. Hány kg a benne levő virágföld. . K2 1909. fel­ ső éle 52 cm. ha a ládát 50 cm magasságig töltik meg. Mennyi víz fér bele? Mennyi víz van benne. hogy ezek egy szabályos oktaéder lapsíkjai. hogy a szabályos oktaédert lehet szabályos hatszögben metszeni. a fedőéi 9 cm. K1 1899.2 m? E2 1898. (Az 1906. Egy vízgyűjtő medence lefelé keskenyedő csonkagúla alakú. Számítsuk ki a felszínét és a térfogatát.) Bizonyítsuk be. hogy a szabályos tetraéder éleinek fe­ lezőpontjai egy szabályos oktaéder csúcspontjai. Szabályos hatoldalú csonkagúla alapéle 3. Bizonyítsuk be. feladatra épül. Csonkagúla alakú. feladatra épül. mélysége 6 m. Bizonyítsuk be. (Az 1905.

(Az 1912. feladatra épül. 1921. hogy a két gömbi pont távolsága a kockaél nagyobbik aranymetszete. b) egy körön vannak.E2 1913. Bizonyítsuk be. hogy a szabályos oktaéder köré lehet gömböt írni. hogy a szabályos oktaéderbe lehet gömböt írni. DC és EC éleknek a rajzon látható módon a kocka köré írt göm­ big való meghosszabbítását. N. 1918. Bizonyítsuk be. ame­ lyek nem tartoznak egyik tetraéderhez sem. K2 E1 19 17. ábra ► . V 1919. hogy ezekből a részekből össze­ rakható három szabályos oktaéder. mint a szakasz fele (tehát ez a távolság a fél kockaél nagyobbik arany metszete). Az oktaéder egyik csúcs­ pontjánál hosszabbítsuk meg az oktaéder két egymásra merőleges élét a kocka köré írt göm­ big. és az 1914. ábra) Bizonyítsuk be. továbbá az AB. V 1921. Bizonyítsuk be. hogy a kockába írt szabályos oktaéder egy élét a kocka köré írt gömbig meghosszabbítva. c) egy szabályos ötszög csúcspontjai.) Bizonyítsuk be. Bizonyítsuk be. Bizonyítsuk be. X. (1921. amelyek egybevágók a két tetraéder közös részével. feladatra épül. Z pon­ tok a) egy síkon vannak.) Bizonyítsuk be. a meghosszabbítás az oktaéder élének a nagyobbik aranymetsze­ tével egyenlő. hogy az M. az 1913. E2 1916. (Az 1920. Mutassuk meg továbbá.(Az 1914. E2 1914. hogy a két gömbi pontot összekötő szakasz az alatta levő kockalap­ tól olyan távolságra van. hogy hat egybevágó szabályos oktaéderből és nyolc. írjunk egy kockába két tetraédert. E2 1915 . és tekintsük a kockának azokat a részeit. Bizonyítsuk be. Y. V 1920. Tekintsünk egy kockát és a beírt szabályos oktaédert.. hogy egybevágó szabályos tetraéde­ rekkel és velük egyező élű szabályos oktaéderekkel a tér hézagtalanul kitölthető.) Te­ kintsünk egy kockát és a beírt szabályos ok­ taédert. feladatra épül. velük egyező élű szabályos tetraéderből egy kétszer akkora élű szabályos oktaéder építhető. hogy két egy­ bevágó kocka szétdarabolható két egybevágó szabályos tetraéderbe és egy velük egyező élű szabályos oktaéderbe.

hogy ez a 12 pont és a kocka 8 csúcs­ pontja egy szabályos dodekaéder csúcspontjai (19221b. (Az 1922. feladatra épül. ábra) EZ 1925. Bizonyítsuk be. feladatra épül. hogy egy szabályos dodekaéder élegyeneseinek metszéspontjai egy szabályos ikozaéder csúcspontjai. E2 1926.) Tekintsünk egy kockát és a beírt szabályos oktaédert. Adjunk meg olyan síkot. Bizonyítsuk be.(Az 1921. Bizonyítsuk be. E2 1928. . Határozzuk meg a beírható kockák számát is. K2 1927. (1924. b) a szabályos ikozaédert. Bizonyítsuk be. hogy a szabá­ lyos dodekaéder lapközéppontjai egy szabá­ lyos ikozaéder csúcspontjai. Tekintsük a szabályos dodekaéder egy lapjának csúcsaiba érkező azon éleket. E2 1924. K2 1930. Számítsuk ki az a élű szabályos oktaéder a) két párhuzamos élének felezőpont­ ját összekötő szakasz hosszát. hogy az öt él egyenese egy ponton megy át. Készítsük el az öt szabályos test hálóját. K2 1929. Úgy 12 pontot kapunk a gömbön. hogy egy sza­ bályos ikozaéder lapközéppontjai egy szabá­ lyos dodekaéder csúcspontjai.) Bizo­ nyítsuk be.V 1922 . amik nem illeszkednek e lap síkjára. amely szabályos tízszögben metszi a) a szabályos dodekaédert. Hosszabbítsuk meg az oktaéder éleit a 19221a. hogy a szabályos dodekaéderbe kocka írható. ábra). b) testátlójának hosszát. Bizonyítsuk be. ábrán látható módon a kocka köré írt göm­ big. V 1923.

Egy szabályos tetraédernek. egy szabályos oktaédernek és egy kockának az élei egyenlők. majd az oktaéderbe újabb kockát. Egy szabályos test felszíne 6a . feladatra épül.) Számítsuk ki az a élű szabályos ikozaéder két szom­ szédos lapjának szögét. Határozzuk meg a szabályos oktaéder két szomszédos lapjának szögét. Számítsuk ki az a élű szabályos oktaéder köré írható gömb sugarát. Egy szabályos tetraédernek.) Számítsuk ki az a élű szabályos dodekaéder két szom­ szédos lapjának szögét. Mekkora az éle? E2 1943. Hogyan aránylanak egymáshoz a) a felszínek. K2 1940. feladatra épül. Hogyan aránylanak egymáshoz a felszínek? K2 1945. amelynek csúcspontjai az eredeti kocka csúcsai és a kapott hat kocka középpontja. Egy szabályos tetraéder.) Egy r sugarú gömbbe beírunk egy kockát és egy sza­ bályos oktaédert. Számítsuk ki az a élű szabályos oktaéderbe írható gömb sugarát. E2 1938. Számítsuk ki a tér­ fogatát! E1 1942. Hogyan aránylanak egymáshoz a felszínek? E2 1948. Határoz­ zuk meg a két kocka élének arányát. E2 1936. feladatra épül. Számítsuk ki az a élű szabályos oktaéder két kitérő éle felezőpontjának távolsá­ 1933. (Az 1920. Újabb hat kockát nyerünk. 1932. és tükrözzük a testet minden lapjára. egy szabályos oktaéder és egy szabályos ikozaéder élei egyenlők. Mekkora az éle az ugyanilyen élösszegű többi szabályos testnek? K2 19 4 1. Egy szabályos oktaéder két átellenes csúcsának távolsága d. (Az 1934. E2 1935. E2 1939.K2 E2 gát. Vegyünk egy kockát.) Határozzuk meg az a élű szabályos oktaéder két kité­ rő éle normál transzverzálisának hosszát.) (1948. Egy a élű kockába oktaédert írunk. Egy szabályos tetraédernek. feladatra épül. hogy az ezekbe írt gömbök sugara egyenlő. b) a térfogatok? K2 1946. (Az 1920. E2 1937. (Ezt a testet rombdodekaédemek nevezik. Bizonyítsuk be. Hogyan aránylanak egymáshoz a térfogatok? E2 1944. (Az 1934. Egy kocka éleinek összege 12a. egy szabályos oktaédernek és egy kockának a fel­ színe egyenlő. Mekkora lesz a megmaradó rész térfogata? K1 1947. 1934. K2 E2 1931 . Tekintsük azt a konvex testet. egy szabályos oktaédernek és egy kockának a tér­ fogata egyenlő. ábra) . Egy a élű szabályos oktaéder csúcsait az élek felezőpontján átmenő síkokkal le­ vágjuk.

Egy négyzet alapú gúla oldallapjai legyenek szabályos háromszögek! Legyenek az oldallapok egy-egy szabályos tetraéder lapjai. szabályos gúlát úgy illesszünk össze. b) 6. Vegyük egy paralelepipedon lapátlói által meghatározott beírt tetraédereket. ha a gúla a) 4. Hány részre osztja a teret a szabályos oktaéder lapjainak nyolc síkja? E1 1957 . lapjainak számát. (Az 1948. feladatra épül. hogy e gúlák térfogatának össze­ ge állandó.) Fektessünk egy kocka élein át a hozzá illeszkedő lapokkal 45°-os szöget bezá­ ró síkokat. amelyek csúcsa a hasáb fedőlapjának egy pontja.POLIÉDEREK. Legfeljebb hány oldalú lehet a keletkezett test síkmetszete. E2 1952. ha az alapél a. Tekintsük egy hasáb oldallapjait olyan gúlák alaplapjának. Számítsuk ki a keletkezett tetraéder éleit. amelyik párhuzamos a szomszédos három csúcson átmenő síkkal.) Számítsuk ki két szomszédos tetraéder külső csúcsainak a távolságát. és egy csupa háromszöglappal határolt konvex poliéder keletkezzék. Milyen testet határoznak meg ezek a síkok? Mekkora a két test térfogatának aránya? E2 1954. Milyen test keletkezik? E1 1950. Hogyan aránylik ez az összeg a hasáb térfogatához? E2 1961 . Hány részre osztja a teret egy konvex négyszög alapú gúla lapjainak öt síkja? 1956. hogy térfogata hányadrésze a paralelepipedon térfogatának. d) 2n oldalú volt? K2 1958 . Bizonyítsuk be.Két egybevágó. Tekintsük azokat a gúlákat. Vegyük fel egy kocka összes átlóssíkját. amelyek közös csú­ csa a hasáb belsejének tetszőleges pontja. Adott hasábot az alaplapjaival párhuzamos síkkal metszünk. feladatra épül. K1 1951. hogy alaplapjaik fedjék egymást. Egyik csúcsát kössük össze a szemközti csúcson átmenő lapok középpontjával. Bizonyítsuk be. alaplapjuk a hasáb alaplapjának . Milyen testekre osztják ezek a kockát? Mekkora egy résznek a felszíne és a térfogata? K2 K2 1955. c) 8. V 1959. hogy egybevágó rombdodekaéderekkel a tér hézagtalanul ki­ tölthető. SZABÁLYOS TESTEK a) Mennyi a csúcsok. Ad­ juk meg a két tetraéder közös részét képező test csúcsainak. Vegyünk egy paralelepipedon lapközéppontjai által alkotott testet! Határozzuk meg. (Az 1951. éleinek. K2 1960 . a lapok és az élek száma? b) Milyen lapok határolják? c) Szabályos test-e? d) Mekkorák az élek. (A tetraéder negyedik csúcsa kifelé van. ha a kocka éle a? e) Mekkora két szomszédos él hajlás­ szöge? f) Mekkora két szomszédos lap szöge? g) Mekkora a felszíne? h) Mekkora a térfogata? E1 1949.) Egy paralelepipedon minden csúcsához il­ lesszünk síkot. Adott egy a élű kocka. E2 1953. és az 1952.

hogy a kocka négy csúcsa a gúla alaplapján.9 dm. Számítsuk ki az egyenes körhenger felszínét. A fedőlaptól milyen tá­ volságban kell felvenni a metszősíkot ahhoz. Határozzuk meg az eredeti és a tükör­ kép-tetraéder közös részének térfogatát. Forgassunk el egy a élű kockát az egyik testátlója körül 60°-kai.16 m. Bizonyítsuk be. oldaléleik pedig a síkmetszet csúcsaihoz illeszkednek. magassága 7. amelynek magassága m. E1 1963. magassága 5 cm. 1 cm-es befogókkal? K2 1969 . írjunk bele kockát úgy. Forgassunk el egy a élű szabályos tetraédert az egyik magasságvonala körül 60°-kal. írjunk bele kockát úgy. E2 G Y 1968. Határozzuk meg az eredeti és az elforgatott tetraéder közös részének térfogatát. téglalap alakú ablaktábla begitteléséhez.33 m. magassága 83. Egy ABCS tetraéder SBC. amely nem párhuzamos az alaplappal. b) alaplapjának sugara 6. E2 1966. b oldalú. E2 1964. a magasságnak és az alaplap sugarának különbsége 11. akkor a kapott metszéspontok egy egyenesen vannak. ha a) alaplapjának sugara 3 cm. K1 1973 . hogy ha hasábot vagy gúlát olyan síkkal metszünk. Állítsunk a tetraéder ABC lapjára mint alap­ lapra olyan hasábot. hogy a gúla a hasábbal egyenlő térfogatú le­ gyen? E1 1962. Legyen SM e hasábok közös éle. V 1965. ha a ten­ gelymetszet területe megegyezik az alap területével? K1 1972. Mennyi gitt kell egy a. Határozzuk meg az eredeti és az elforgatott kocka közös részének térfogatát. a) Határozzuk meg az eredeti és az elforgatott kocka közös részének térfogatát. Hányszorosa az egyenes körhenger magassága az alaplap sugarának. ha a gitt-hasáb keresztmetszete egyenlő szárú derékszögű háromszög. a másik négy pedig egy-egy oldal­ élen legyen. b) Határozzuk meg a két kocka együttes térfogatát.síkjába esik. hogy e hasáb térfogata az előző három hasáb térfogatának összegével egyenlő. Adott egy a élű szabályos négyoldalú gúla. Forgassunk el egy a élű kockát két szemközti lapközéppontját öszszekötő egye­ nes körül 45°-kai. amelynek oldaléléi párhuzamosak és egyenlők SM-mel.A z egyenes körhenger alaplapjának kerülete 20. Mekkora a kocka térfogata? Henger K1 19 71.33 cm. SAB lapjaira mint alaplapokra kifelé egy-egy ha­ sábot állítunk. amelynek magassága m. Egy a élű szabályos tetraédert tükrözzünk az egyik magasságvonal felezőpont­ ján átmenő. Bizonyítsuk be. c) alaplapjának sugara 72.5 dm. a hozzá tartozó lappal párhuzamos síkra. Mekkora a kocka térfogata? K2 1970 . E2 1967. SCA. Adott egy a élű szabályos négyoldalú gúla. hogy a kocka négy csúcsa a gúla alaplapján.6 cm. Mekkora a felszíne? . a másik négy pedig egy-egy oldalmagasságon legyen. és a metszésidom oldalait az alaplap megfelelő oldalegyenesével való metszésig meghosszabbítjuk.

henger alakú edény magassága. ha átmérője 30 m.) K 1G Y 1979.9 cm. Mekkora az egyenes körhenger térfogata. magassága 62. ha a) alaplapjának sugara 3. Egy 7. Mekkora lesz a keletkezett forgástest felszíne és térfogata? K2 1985.6 cm2. A 15 méter hosszú pince dongaboltozata egy 5. K2 1986. Milyen távol vannak egymástól a beosztások? . ha 1 óra alatt 4. r = 33.6 m átmérőjű félhenger palástja.72 cm3 . Henger alakú víztartály belső átmérője 2. Ho­ gyan aránylik egymáshoz ennek a két hengernek a térfogata? K 2G Y 1987. Ha az alaplap sugarát 4 cm-rel. Mennyi idő alatt készíthető el a belső felület vakolása. A kémcső belső átmérője 0. mint amilyen széles? (Fogóra. 45 cm átmérőjű oszlop befestéséhez.9 cm oldalú téglalapot egyszer az egyik.7 cm. K1 1984. Mekkora a sugár és a magasság? K 1G Y 19 77. végül az egyik és a másik szimmetriatengelye körül. Az alaplap sugarának és a henger magas­ ságának az összege 26.3 m. c) alaplapjának sugara 45. Egy 21. K1 1983. Egyenes körhenger felszíne 21 356.4 cm2 -rel növekszik.8 m? K1 1982. Határozzuk meg a kelet­ kezett testek felszínét és térfogatát. amely kétszer olyan magas. Mennyi festék kell egy 6. magassága 26. Mekkora a magassága? a) V = 5 025. hulladékra.5 m2 -t lehet bevakol­ ni? K1 G Y 1978.5 cm-t. Egyenes körhenger felszíne 1111 cm2. mint amilyen széles? K 1G Y 1989. forrasztásra számítsunk még 20 %-ot.7 cm és 36. Mekkora az alaplap sugara és a testmagasság? K1 1976. az alaplap sugarának és a magasság­ nak az aránya 4:5. Számítsuk ki a keletkezett hengerek felszínét. Egy 26 cm és 33 cm oldalú téglalapot kétféleképpen csavarhatunk hengerré.72 dm.84 cm3. b) V = 62 584. majd a másik oldala. Mekkora a henger palástjának területe és a henger térfogata. Egy 5. Hengeres üveg kémcső cm3 -ekre van beosztva. akkor a felszíne 923.6 cm és 7. Mennyi bádoglemez szükséges 50 db 12 cm átmérőjű. ha kétszer olyan magas.8 cm oldalú négyzetet megforgatunk az egyik oldala körül.) K1 G Y 1988 . Mekkora az alap­ lap sugara és a henger magassága? K1 1975. majd a másik oldala körül megforgatunk. ha a tartályba 10 hl vizet engednek? K 1G Y 1990. b) alaplapjának sugara 32.8 cm oldalú téglalapot forgatunk egyszer az egyik. a magas­ ságot pedig 3 cm-rel növeljük. Egyenes körhenger térfogata V. 1 m hosszú kályhacső el­ készítéséhez? (Takarásra számítsunk 1. alaplapjának sugara r. ha 1 m2 -re 20 dkg festéket számítunk? K1 1980.62 cm2. magassága 2. magassága 15 m.18 dm.5 m. Egyenes körhenger felszíne 659. Hány cm 2lemez kell annak a henger alakú litermértéknek a készítéséhez.8 cm. Mekkora a kétliteres.E1 1974.15 cm? K1 1981 .5 m hosszú.7 cm.4 m. r = 8. Mennyit emelkedik a víz felszí­ ne.

aminek területe 628.5 m és 0. Mekkora a ki­ sebbik rész térfogata? E 1 G Y 2005. Mek­ kora a henger térfogata? K2 2001. Milyen magas legyen a henger alakú víztartály. henger alakú edény magassága háromszor akkora. Egyenes körhenger felszíne 62528. és a befogadóképessége 25 m3 ? K 1G Y 2008.7 cm2. palástjának felszíne 2 128. Mekkora a henger felszíne? K1 2000. Egyenes körhenger felszíne 4 532.17 cm3. az alaplap sugara és a magasság úgy aránylik egymáshoz.2 m. E2 1997. Mekkora a térfogata? K1 2002. Egy 5. Mekko­ ? dm 3 K1 1994. Egyenlő térfogatú egyenes körhengerek palástjának és egyik alaplapjának terü­ letösszegét vizsgáljuk.Mekkora a kapilláris cső belső átmérője. ha az alaplapja 5 m átmérőjű kör. Hány tonna cementre van szükség.1 m.2 m átmérőjű. melynek átlója 10 cm.5 cm2. Határozzuk meg a palástjaik területé­ nek arányát.2 m magasan áll benne? K 1 G Y 1993. palástjának területe 51983.6 . A betonréteg körszelet-keresztmetszetének magassága 1 m.5 . Egy 80 dm2területű. a magassága 11 cm. ha 100 mg higany 6 mm magasságig g töltötte meg a csövet? (A higany sűrűsége 13. téglalap alakú bádogból csövet akarunk készíteni. Milyen hengerre lesz ez az összeg a legkisebb? V 1998. ha sűrűsége 2. A rövidebb oldal legyen a cső tengelyével párhuzamos. Hány hl víz van egy 1. mint az alapkör sugara.része. Mekkora lesz a cső átmérője és magassága? K 1G Y 2007.6 m széles kútban. vastagsága 0. melynek a térfogata a legnagyobb? K2 1999. Egyenes körhenger térfogata 3280 cm'.8 cm2. Határozzuk meg a térfogatuk arányát. Egy 200 liter űrtartalmú. Egyenes körhenger tengelymetszete olyan négyzet. a tengelymetszet területe 969. ha a víz 3. 8 Ráhajtásra 2 cm-t szánjunk. Egyenes körhenger alaplapjának sugara 6 cm. A téglalap egyik oldala a másik oldal . Két egyenes körhenger palástja egyenlő területű. Mekkora a felszíne és a térfogata? K1 2004. Egyenlő felszínű egyenes körhengerek között melyik az. Egyenes körhenger kiterített palástja egy négyzet.K1 GY 1991 . ha az alagút 2. és 1 m 3beton 150 kg cementet tartalmaz? K 1G Y 2006. kör keresztmetszetű alagút fenekén vízszintes felületű be­ tonréteget építenek. egymással 40°-os szöget bezáró két félsíkkal kivágunk egy részt. Mekkora az alaplap sugara és a testmagasság? K1 1995 .) K 1 G Y 1992.5 km hosszú. Mekkora a sugár és a magasság? ra a tömege.29 cm2. mint 5 : 6.Két egyenes körhenger egyenlő térfogatú. Egy malomkő külső és belső sugara 0.6 cm2 .7 cm2. K1 1996 . Egyenes körhenger térfogata 9 628. Mekkora a térfogata? K1 2003. A tengelyre illeszkedő.

15 cm sugarú hengeres fatörzs fekve úszik a vízben. amelyen belül a fennmaradó részt kg szigetelőanyag tölti ki.8 —— a réz sű­ rűsége.9 —— . Kívül 2 mm falvastagságú. melynek külső keresztmetszete 90 cm kerületű kör. Mekkora a térfogata? (Egyenlő oldalú a henger. magassága 3. ha a magassága 0.K1 2009. Egyenlő oldalú egyenes körhenger pa­ lástja 25 m2. 3 cm-es belső átmérőjű ólomköpeny veszi körül. és merülésének mélysége 12 cm. ábra) ■4 2011. Hatásfoka 0.5 m átmérőjű henger alakú medencébe folyik. mint amilyen széles. tömege 650 kg. Hány másodperc alatt tölthető tele az 500 literes olajtartály a 20 mm átmérőjű csövön át. Határozzuk meg a henger alakú vasedény tömegét.6 m. (A hatásfok a valóságos teljesítmény és az elméletből adó­ dó teljesítmény hányadosa. ha ugyanolyan magas.09 m.) Mennyi vizet szállít percenként ez a szivattyú? K 1 G Y 2014.) dm 3 K2 2017 . (A vas sűrűsége 7. lökethossza 46 cm. fenekgkének átmérője 0. Mekkora a felszíne? K2GY 2011. sűrűsege 7. és percenként 60-szor szív és nyom? K1 G Y 2013.25 m3. Körhenger alakú fekvő kazán belső átmérője 150 cm. Egyenlő oldalú egyenes körhenger térfo­ gata 785.9 m.) K1 2010.6 mm átmérőjű rézdrót van. ha a henger bel­ ső átmérője 42 cm. Meny­ nyit emelkedik a vízszint 4 óra alatt? (2011. Mennyi víz 4 van benne.5 —— ? dm 2019. Erősáramú kábelben 3 darab 6.26 kg. Percenként 100szor szív és nyom. ha a magasságának — részéig áll a víz? K2 2020. hossza 5 m.4 —2 -. Mekkora a tömege 1 m kábelnek? (A réz sűrűsége 8.9. Mekkora a sűrűsége? K2 . ha az ömlés sebessége 10 m percenként? K1 GY 2015.7 m. Egy óránként 82 hl vizet adó forrás egy 7. ábra K1 GY 2012.9 —^_ ) dm dm KI 2018 . Hány m 3a gőzszükséglete percenként egy gőzgép hengerének. a szigetelőanyagé 0. 100 m hosszú rézdrót tömege 7. a dugattyú lökethossza 80 cm.Mekkora a falvastagsága annak az üreges henger alakú öntöttvas oszlopnak. az ólo­ ké " k° dnr’ mé 11.42 ——. és falának vastagsága 0.) dm K1 G Y 2016 . Mekkora az átmérője? (8. Szivattyú dugattyújának átmérője 18 cm.

magassága 79. alaplapjának sugara 89.37 cm? K1 2031 . az alkotók az alapsíkkal 57°28' szöget zárnak be. Mennyi víz önthető egy egyenes körhenger alakú. ha a) alkotója 7.82 cm. Egy ferde körhenger alkotói 30 cm hosszúak.28 cm. Mekkora az egyenes körkúp magassága.28 cm? K2 2032. magassága 6. Egy ferde körhenger alkotói 15 dm hosszúak.Adott három. nem egy síkban fekvő. magassága 9. ha a) alaplapjának sugara 2. és a kettőt öszszekötő szakasz az alaplappal 60°-os szöget zár be. a függőleges helyzetből 36. Az alapkör sugara 5 cm.57° szöggel elfordított literes edénybe. ha a) alkotója 8 cm. c) az alapkör sugara 7. Mekkora az egyenes körkúp alkotója. magassága 87.56 cm.4 cm.9 cm. egy ponton átmenő egyenes.17 cm.6 mm. Az alaplapra merőleges. Mekkora a henger térfogata? K1 2025. melynek ezek alkotói? K1 2027 . Mekkora a henger térfogata? Kúp. csonkakúp Kúp K2 2026 .E1 2021. c) alkotója 0.2 cm. az alkotónak az alapsíkkal bezárt szöge 32° 16'. magassága 5. Egy ferde körhenger alkotói 36 dm hosszúak. magassága 4. ha a) alkotója 16. . az alapkör és a fedőkör középpontjait tartalmazó metszet területe? K1 2023.9 dm.Ferde körkúp alapkörének középpontja a csúcstól 10 cm-re van. b) alkotója 7. alaplapjának sugara 0. Számítsuk ki a magasságot. az alapkör sugara 1.52 mm? KI 2030.6 mm.3 dm.7 mm. c) alaplapjának sugara 113. Mekkora a henger térfogata? K2 2024.8 cm. Van-e olyan forgáskúp. Egy ferde henger alkotója 3. c) alkotója 132. alaplapjának sugara 6 cm. az alapkör sugara 5 cm. az alkotók az alaplappal 67°34' szöget zárnak be. b) alaplapjának sugara 11.8 dm. a leghosszabb alkotót és a legrövidebb alkotót.5 cm. ha a) alkotója 10 cm.5 dm.6 cm. b) alkotója 128.42 m. magassága 86. Az alaplap kerülete a magasság ötszöröse.Mekkora a forgáskúp kiterített palástjának középponti szöge. Mekkora az alapsíkra merőleges. b) alkotója 12.7 cm? KI 2029 . Mekkora a forgáskúp nyílásszöge. az alapkör egy átmérőjén átmenő metszet terüle­ te 354. b) alkotója 111.57 m. magassága 22. az alapkör sugara 7. Mekkora az egyenes körkúp alaplapjának sugara. ha az edény magassága az átmérő kétszerese? K1 2022.09 m. magassága 9. az alkotók az alaplappal 32°48' szöget zárnak be. Az alaplap sugara 5 cm.5 dm2.6 cm.02 m? KI 2028 .

6°. mely a kúp magasságát a) felezi. Milyen kapcsolat van a kúp magassága és alapkörének sugara között? K1 2040. Negyedkörből kúppalástot alakítunk. Mekkora az alaplap sugara (r).6 cm2. 16. Egy sátorlap területe 8 m2. Milyen távolságra van az alapkör középpontja a csúcstól? K2 2035 . hogy a palást területét három egyenlő részre osszuk? El 2046 . Adott egyenes körkúp palástját az alaplappal párhuzamos síkkal a csúcstól szá­ mítva a : b arányban kell osztani. Mekkora a metszet területe? K1 2036 .K2 2033 . Milyen magas a sátor? K2 2044 . Ferde körkúp leghosszabb alkotója 52 cm. és a kiterített pa­ lást középponti szöge 100°? K 1G Y 2043. c) magassága 112.7 cm.Metsszük az r alapsugarú körkúpot az alaplappal párhuzamosan olyan síkkal.2 m. b) a csúcstól számítva 1 :3 arányban osztja. Egyenes körkúp felszíne 1346. legrövidebb alkotója 39 cm. alapkörének sugara és nyílásszöge? K1 2039. ha az alapkör sugara 9. tengelymetszetének területe 203.5 cm.52 cm2. Milyen távolságra lesz a metszősík a csúcstól. A csúcstól milyen távolságra kell ezeket a síkokat felvenni. magassága 12 dm. az alap­ kör középpontját a csúccsal összekötő szakasz 42. ha a kúp ma­ gassága m l E2 2047 . b) alaplapjának sugara 9 dm.5 cm magas kúp nyílásszöge 47. nyílásszöge 52°? E1 2037. 33 cm magas egyenes körkúpot a csúcstól számítva mekkora távolságban kell az alaplappal párhuzamos két síkkal metszeni. Ferde körkúp leghosszabb alkotója 92. ha a) alaplapjának sugara 11. Mekkora a kiterített palást középponti szöge és területe? K1 te? 2041 .4 cm. Az egyenes körkúp alakú sátor alapkörének átmérő­ je 2.6 cm. 50 cm 2területű negyedkörből kúppalástot alakítunk. Mekkora a kúp magas­ sága. a kúp magassága (m) és alkotója (a)? K1 2038. Osszuk fel egy egyenes körkúp palástját az alaplappal párhuzamos (n — 1) sík­ kal n egyenlő részre. ha a kúp magassága m l . hogy a palást területét felezzük? E1 2045. Egyenes körkúp kiterített palástja 10 cm sugarú félkör. alkotója 22. Mekkora az alaplap sugara? K2 2034. az alapkör sugara 31. 46 cm magas egyenes körkúpot a csúcstól számítva mekkora távolságban kell az alaplappal párhuzamos síkkal elmetszeni.6 cm. Mekkora az egyenes körkúp felszíne. Mekkora az alapkör terüle­ K1 2042.5 mm. Milyen magas az egyenes körkúp.7 cm.3 cm. legrövidebb alkotója 52. c) a csúcstól számítva m : n arányban osztja.

ha alkotója 72 cm. Mekkora egy egyenes körkúp felszíne és térfogata. Mekkora a kúp térfogata? K1 2061. szárai 125 cm hosszúak. Egyenes körkúp palástja kiterítve 12 cm sugarú. d) magassága 20 cm. magassá­ gának és az alaplap sugarának különbsége pedig 33 cm? K1 2051.1 dm.6 cm. Mekkora az egyenes körkúp felszíne. alkotója 109 cm. mint az alapkör sugara? E1 2055.25 cm. amelynek a tengelymetszete szabá­ lyos háromszögé magassága 0. alkotói az alaplappal 72°18' szöget zárnak be. hogy térfogatát felezzük.7 m. Forgassunk meg a szimmetriatengelye körül egy egyenlő szárú háromszöget.56 m2 . Mekkora a kúp felszíne? K2 2064. Egyenes körkúp térfogata 4. a) alaplapjának sugara 1. alkotója pedig há­ romszor akkora. Mekkora a térfogata annak az egyenes körkúpnak. Egyenes körkúp felszíne 20 m2. alkotója 4. ha a felszíne 1 m2 ? 2053. mint az alapköré. A palást területe kétszer akkora. Mekkora a síkmetszet sugara? K1 2065. Mekkora a felszíne és a tér­ fogata? K2 2059.K1 2048. Ho­ gyan aránylik egymáshoz a két test felszíne. ha a magassága m l . Mekkora a térfogata? K1 2056.56 cm. hogy a két rész térfogata egyenlő legyen. Mekkora az egyenlő oldalú kúp alkotója. Mekkora a kúp térfogata? K1 2063. amelynek alapja 88 cm. az alkotók az alaplappal 65°-os szöget zárnak be. ha a térfogata 1 m3 ? K2 2054.1 m. A csúcstól számítva milyen távolságban kell az egyenes körkúpot az alaplappal párhuzamos síkkal elmetszeni. Két egyenes körkúp magasságainak. Egyenes körkúp tengelymetszetének területe 1.7 cm. nyílásszöge 26°? K1 2049. Egyenes körkúp alapkörének sugara 6 cm. Mekkora lesz a keletkezett forgástest fel­ színe és térfogata? K1 2058. b) alaplapjának sugara 3. magassága 0.8 dm. amelynek palástja kiterítve egy 16 cm sugarú harmadkor? K1 2057. az alkotók az alaplappal 35°-os szöget zárnak be. illetve alapkör sugarainak aránya 2:1. Egyenes körkúp palástja kiterítve a sugarú félkör. c) magassága 91 cm. ha térfogata 247 cm3 . Mekkora az egyenlő oldalú kúp alkotója. Mekkora a térfogata? K1 2060. illetve térfogata? K1 2050 . A csúcstól milyen távolságban kell a kúpot az alaplappal párhuzamos síkkal metszeni.05 m3. alaplapjának sugara 12. 240° középponti szögű körcikk. Mekkora a felszíne és a térfogata? K1 K1 2052.Mekkora az egyenes körkúp felszíne és térfogata. alkotója 2. Mekkora a kúp felszíne és térfogata? K1 2062. Egyenlő oldalú kúp (olyan egyenes körkúp. Egyenes körkúp tengelymetszetének területe 400 cm2. Egyenes körkúp magassága 42.

Két egyenes körkúpnak közös az alapja. kg . ha a víz színén kirajzolódó metszésvonal kerülete 25. a kúp csúcsán áthaladó sík az alapkör síkjával 78°-os szöget zár be. Mekkora a kúp térfogata? K 1 G Y 2079. a másikéi 25°40' szöget zárnak be. A kiöntött homok egyenes körkúp alakú. Mekkora a két palást közt levő térrész felszíne és térfogata? K2 2071 . Az adott alkotójú egyenes körkúpok között melyiknek a térfogata a legna­ gyobb? V 2068.8 dm 3legyen? V 2067. a leghosszabb alkotója 32 cm. KÚP. hogy az alsó rész térfogata 7 972. ezek haj15a/2 2 lásszöge 45°.) Egyenlő felszínű egyenes körkúpok között melyiknek a térfogata a legnagyobb? V 2069.73 dm 3 . Egyenes körkúp alakú test a csúcsával lefelé úszik a vízen. ha az alaplap sugara 10 cm. Mekkora a kúp tér­ fogata? El 2076 . Ferde körkúp leghosszabb és legrövidebb alkotójának összege 8 dm. CSONKAKÚP E1 2066. ) dm 3’ ’ dm 3 E1 2081. és az alaplappal 65°15' szöget zár be. feladatra épül.2 dm. Két egyenes körkúpnak közös az alaplapja. A csúcstól milyen távolságban kell a kúpot az alaplappal párhuzamos síkkal metszeni. 9 . Egyiknek a nyílásszöge 90°. amelyben 15 m 3homok van? E1 2080. Az alapkör sugara 5 cm. Mennyire merül a víz alá? sűrűsége 0. A két kúpnak közös a tengelye és egyenlő a nyílás­ szöge.12 m. A csúcsok távolsága 3. Milyen magas és széles az a homokkúp. A leghosszabb alkotója 58 cm. Egyenes körkúp palástjának területe t. A csúcsok az alapsík ugyanazon ol­ dalán vannak.— dm . Egyenes körkúp palástjának területe ^-szorosa az alaplap területének. melynek alkotói az alaplappal 31°-os szöget zárnak be. (Az 1998. feladatra épül. Egyenes körkúp magassága 53. Mennyi a vízen úszó kúp alakú jégtömb tömege. Mekkora a kiterített palást középponti szöge? El 2078. 10 cm alapsugarú és 18 cm magasságú egyenes körkúpból egy 8 cm alapsuga­ rú. kúp alakú rész alkotója 5 m? (A víz sűrűsége 1 k g .Mekkora egy ferde körkúp térfogata.4 dm. . és a kiálló.8 dm. 14 cm magas egyenes körkúp alaplapjának sugara 8 cm. Az egyiknek az alkotói az alaplappal 78°50'.5 cm. Mekkora a sík által lemetszett kúprész térfoga­ ta? E1 2074 . a másiké 60°. és az általuk meghatározott háromszög területe —. Mekkora a megmaradt rész térfogata? K2 2072. jégé 0 . Mekkora a kúp térfogata? E1 2077.^ . Mekkora a palástok közti térrész térfogata? E1 2073. (A 2068.154 . alaplapjának sugara 21. Ferde körkúp legrövidebb alkotója 32 cm. a legrövidebb alkotója 26 cm? E1 2075 . A kiterített palást középponti szöge 36°. egyenes körkúp alakú részt kivágnak.) Egyenlő térfogatú egyenes körkúpok között melyiknek a felszíne a legkisebb? K2 2070 . Magassága 2.

hogy a két rész palástjának területe egyenlő legyen? Mekkora a síkmetszet sugara? K1 2094 . b) az alapkör sugara 112.3 mm. magassága 86.7 cm.és a fedőlap sugara? E1 2089. az alkotók 12 cm hosszúak. Mekkora a palást területe? E1 2088. a fedőlapé 2 dm. Mekkora az egyenes csonkakúp felszíne.9 mm. Húrtrapéz forog a szimmetriatengelye körül. alkotó­ ja 30.5 cm. az alkotók az alaplappal 74. Egyenes csonkakúp palástjának területe 1933. és mekkora szöget zárnak be az alkotók az alaplap­ pal? K1 2085. illetve 8 cm. az alsóé 45 cm.17 cm.Csonkakúp K1 2082. és mekkora szöget zárnak be az alkotók az alaplappal? K1 2084. magassága 72 cm. Egyenes csonkakúp alaplapjának sugara 16. Az alko­ tók hossza 19. Mekkora a magassága? K1 2092. a fedőlap területe 17 cm2. alkotója 35. alkotója 21.045 cm2. alsó átmérője 84 cm. Számítsuk ki az egyenes csonkakúp térfogatát. Egyenes csonkakúp alapkörének sugara 33.9 mm.9 cm. Mekkora a fedőlap sugara. a fedőlap sugara 92.8 m.7°-os szöget zárnak be. Mekkorák az alkotók. Egyenes csonkakúp alapkörének sugara 1.8 cm.6 cm. a fedőlapé 8. a fedőlapé 7 cm. a magasság 0.8 mm.9 cm. alkotója 142. b) az alaplap sugara 0.16 cm. Egyenes csonkakúp alapterülete 25 cm2. az alaplap sugara 6 cm-rel nagyobb a fedőlap sugaránál.2 cm2. Egyenes csonkakúp alapkörének sugara 4 dm.25 cm.7 mm. Egyenes csonkakúp alapkörének sugara 26 cm.7 cm. Egyenes csonkakúp alakú papír lámpaernyő alkotója 35 cm. Egyenes csonkakúp alakú vízgyűjtő felső átmérője 102 cm. Mekkora a palást területe? K1 2091. A trapéz párhuzamos oldalai 22 cm. c) az alaplap sugara 113. ha a) az alapkör sugara 11.3 cm. a nem párhuzamos oldalak 13 cm hosszúak. Mekkora a magasság. a fedőlapé 11. az al­ kotók az alaplappal 45°-os szöget zárnak be.42 mm.9 cm. Egyenes csonkakúp alapkörének sugara 113. Mekkora a magassága és mekkorák az alkotói? K1 2086 . d) az alaplap sugara 45. a fedőlapé 86. a ma­ gasság 7.09 cm. alkotója 12. A fedőlap sugara harmadrésze az alap sugarának. K1 GY 2095. Mekkora a magassága? E2 2093.16 mm. ha a) az alaplap sugara 11 cm.7 cm. Mekkora az alap.89 dm2 .17 cm2.3 cm hosszúak. a fedőlap sugara 17 cm. Mekkora a forgás közben keletke­ zett csonkakúp térfogata? .és a fedőlap sugara? K2 2090. Egyenes csonkakúp felszíne 628. Egyenes csonkakúp alapkörének sugara 3.5 mm? K1 GY 2087. magassága 21. A felszíne 107.5 mm. magassága 28. A fedőlaptól milyen távolságban kell a csonkakúpot az alaplappal pár­ huzamos síkkal metszenünk.42 cm. Palástjának területe 29.3 cm.5 m. a fedőlapé 0. a fedőlap sugara 1.02 cm.7 cm. a magasság 1. a felső nyílás átmé­ rője 6 cm. Mekkora az alap. és mekkora szöget zárnak be az alaplappal? K1 2083. a fedőlapé 97. az al­ kotók 2.6 cm. Hány liter víz fér bele? K1 2096. a fedőlapé 0.

6 dm3 .2 m. csonkakúp alakú virágágyat készítenek. Mekkora a térfogata? K2 2108.2 m. az alapkör sugara 5. és alaplapjuk sugara is egyenlő.5 dm. Vastagabb végüknél 28 cm. Mekkora szöget zárnak be a csonkakúp alkotói az alaplappal? E1 2098. Mekkora a csonkakúp felszíne és térfogata? El 2110. Egy egyenes henger és egy egyenes csonkakúp egyforma magas.sűrűségű folyadékkal.és fedőlap sugarainak különbsége 33 cm. az alapkör kerülete 50 m. Mekkora a csonkakúp tér­ fogata? E1 2 1 1 1 .82 — . Teleöntjük 1. Egy parkban öt egyforma. a fedőlap sugara 4. Egyenes csonkakúp palástja 502. Egy 3 m magasságú egyenes csonkakúp fedőlapjának átmérője és alkotója egyenlő.13 m3. amelynek sugarai 6 cm és 2. hogy a csonkakúp térfogata fele a henger térfogatának. Egyenes csonkakúp térfogata 2021. Mekkora a fedőlap sugara? E1 2099. ha tudjuk. felső kö­ rének átmérője 42 cm. Az alaplap középpontjának távolsága a fedőlap kerületének tetszőleges pontjától akkora. Mekkora a térfogata? K2 2109. a magassága 0.8 m. Mekkora a térfogata? El 2107. Az alap. Számítsuk ki a csonkakúp alap. magas­ sága 7 m. E 1 G Y 2100.15 m.7 dm. K2 2106.5 dm2 .6°.5°-os szö­ get zárnak be.6 m. a fedőlap sugara 5. Egyenes csonkakúp felszíne 527.2 dm2.K2 2097. vékonyabb végüknél 20 cm az átmérőjük.4 m.Mekkora terhet bír el a tutaj? dnr K1 G Y 2101 . Egyenes csonkakúp fedőlapjának területe 3 m2.64 dm2.a középponti szöge 120. Egyenes csonkakúp alakú edény magassága 0. Egy egyenes csonkakúp alakú bádogvödör alapjának átmérője 26 cm. mint a fedőlap átmérője. Tengelymetszetének kerülete 15 m.3 dm. a magassá­ ga 32. palástjának területe 314. Egyenes csonkakúp térfogata 347.5 cm hosszúak. Messük a csonkakúpot az alaplaptól 2 m távolságra az alaplappal párhuzamos sík­ kal. amelyek mindegyike 12 m hosszú. Mekkora a térfogata? K 1G Y 2103. Mekkora a felszíne és a térfogata? E 1 G Y 2105. A fenyőfa sűrűsége kg 0 . és a külső sugár a belsőnek kétszerese.8 m. Tutajt állítottak össze 36 db fenyőfatörzsből. a fedőlap ke­ rülete 30 m. Csonkakúp palástja kiterítve olyan körgyűrűcikk. az alkotók az alaplappal 59. Az alapkör sugara 5.és fedőköre sugarának arányát. melynek területe 202 cm2 . 6 ---.3 dm. Hány m 3földet kell hozatni? E1 2104. alapkörének sugara 0. Csonkakúp palástja kiterítve olyan körgyűrűcikk. kg fedőkörének sugara 0. Egyenes csonkakúp palástja 128. Mennyi víz fér bele? Mennyi bádog kell az el­ készítéséhez? Összeillesztésre és hulladékra 6%-ot számítunk. és alko­ tója 10. középponti szöge pedig 120°. és alkotója 9. Egyenes csonkakúp alapkörének sugara 8. Mennyi a folyadék tömege? El 2102.7 dm.7 dm2. magassága 6. a magassága 38 cm.. az alaplapé négyszer akkora. Mekkora a keletkezett két rész térfogata? .2 m.

Adott egy kör és egy pont. E1 2119. c élei páronként merőlegesek egymás­ ra. Osszuk fel a testet az alaplappal párhuzamos síkokkal három olyan részre. A fedőlaptól milyen távolságban kell a csonkakúpot az alaplappal párhuzamos síkkal metszeni. hogy ha két különböző síkú kör két pontban metszi egymást. magassága 14 dm. Bizonyítsuk be. amelynek mindkét kör síkmetszete. E1 2122 .6 ---.157 E2 2112. akkor pontosan egy olyan gömb van. akkor pontosan egy olyan gömb van. hogy egy külső pontból egy adott gömbhöz húzott érintő egye­ nesek egy forgáskúp alkotói. (Két kör érintkezik. amelyet egy R sugarú gömbből metsz ki egy olyan sík. az alapkör sugara 2 m. Adott síkot érint három R sugarú gömb. mint a gömb sugarának hosszúsága? . alaplapjának sugara 5 m. sűrűsége 0. B izony ítsuk be. ha az 5 dm sugarú lapja van alul? dm E2 2115. E1 2118. melyek tér­ fogatának aránya a fedőlaptól az alaplap felé haladva 2 :3 :7 . amelyik nincs rajta a kör síkján. Bizonyítsuk be. hogy ha két különböző síkú kör érintkezik. K1 2124. Egyenes körkúp magassága 10 m. a fedőlapé 6 dm. Milyen összefüggés van a gömb R sugara. melyek páronként egymást is érintik. Egyenes csonkakúp alaplapjának sugara 8 dm. magassákg ga 4 dm. melynek az adott kör síkmetszete. amelynek mindkét kör síkmetszete. hogy a kapott csonkakúp térfogata 20 m 3legyen? 2114.Mennyire merül el a vízben. K1 2121 .8 cm. Az alaplaptól mi­ lyen távolságban kell a kúpot az alaplappal párhuzamosan metszeni. ha egy közös pont­ jukban közös az érintőjük. és az adott pont pontja. Mekkora a gömb síkmetszetének sugara. amely a gömb középpontjától feleakkora távolságra van. a fedőlap sugara 3 dm. amelynek mindkét kör sík­ metszete. hogy pontosan egy olyan gömb van. K1 2125. Mekkora a területe annak a körnek. Bizonyítsuk be. hogy ha két párhuzamos síkú kör középpontjait összekötő egye­ nes merőleges a síkokra. Egyenes csonkakúp magassága 3 m. egy körmetszetének r sugara és a kör síkjának a gömb középpontjától való d távolsága között? El 2 117 . Mekkora lesz a kimetszett kö­ rök sugara? E2 Gömb K1 2116.49 cm. Mekkora a síkmetszet sugara? E2 2113. és a ponttól az érintési pontig terjedő szakaszok egyenlők.) El 2120 . a metszősíknak a gömb középpontjától való távolsága 117 m. Bizonyítsuk be. a fedőlap sugara 1 m. K2 2123. ha a) a gömb sugara 3. Egy negyedik gömb érinti mindhárom gömböt és a síkot. Határozzuk meg a körülírt gömb sugarát. a metszősíknak a gömb középpontjától való távolsága 1. Egy tetraéder egy csúcsból kiinduló a. b) a gömb sugara 125 m. b. Határozzuk meg a negyedik gömb sugarát. ak­ kor pontosan egy olyan gömb van. hogy a két rész térfogata egyenlő legyen. Egyenes csonkakúp alapkörének sugara 5 dm.Csonkakúp .

816 dm. Hogyan változik a gömb felszíne. Milyen távolságra van az R sugarú gömb középpontjától az a sík.38 — -. mint amekkora a gömb főkörének területe? K2 2128 . b) háromszorosá­ ra. c) 16. Adott két koncentrikus gömb.K1 2126. Egy gömb két párhuzamos. Mennyivel nagyobb a külső gömb felszíne a belsőénél? K2GY 2137.77 cm3 ? 2142. ha sugara a) 35 cm.6 m3. ábra) K1 GY 2135 . amelyik a gömbből feleakkora területű kört metsz ki. ha a térfogata a) 533.78 dm3. a Föld sugara 6370 km.449 m? 2132 . c) 7. ha a sugara a) kétszeresére. Mekkora a gömb sugara? K1 GY 2130. b) 257.2 mm. Mekkora területet tesz ki a Földön a szárazföld? (A Föl­ det vegyük 6 370 km sugarú gömbnek. Vegyük fel a kisebbiknek egy érintő síkját. ráhajtásra még 10 %-ot szá­ molunk. és a kö­ zépponttól mért távolságaik aránya 6:5? E1 2129. Milyen távolságra van az R sugarú gömb középpontjától az a sík.5° az Egyenlítőtől északra.Mekkora a gömb sugara. Hány m 2selyem kell egy ejtőernyőhöz. d) 12. c) ^-szorosára változik? K1 GY 2134.) K1 K1 2131 . b) 0. b) 1. hogy e gömb felszíne megegyezik a két koncentrikus gömb felszínének különbségével. egymástól 6 cm távolságban levő metszősíkja a gömböt 20 cm. Mekkora a gömb sugara.2 cm. ez a nagyobbik gömböt egy körben metszi. (2134. ha két körmetszetének sugara 7 cm és 15 cm. K1 2139 . Hány 5 cm sugarú gömb önthető 20 kg ólomból? (Az ólom sűrűsége 11.Mekkora a gömb felszíne. Milyen hosszú az egyfoknyi távolság a Budapesten átvonuló szélességi körön? (Budapest földrajzi szélessége 47. amelyik a gömbből feleakkora sugarú kört metsz ki. Legyen ez a kör egy újabb gömb főköre. Bizonyítsuk be.Mekkora a gömb sugara.5 m su­ garú félgömbnek vehetjük? Hulladékra. hogy a legnagyobb gömb felszíne egyenlő a másik két gömb felszínének összegével. c) 1536.22 cm? K1 K1 2141. c) 1124. ha a sugara a) 1. K1 2140 .5 cm2 ? K1 2133. a falvastagság 6 mm.Három gömb sugarai egy derékszögű háromszög oldalai. Bizonyítsuk be. ha felszíne a) 50 m2. b) 964.Mekkora a gömb térfogata.03 m.) 3 K1 2136.8 mm-rel lett kevesebb? K2 2138 .47 dm2. illetve 25 cm sugarú körökben metszi.) dm . Egy üres gömb külső sugara 16 cm. ha az eredetileg 12 mm-es átmérője a kopás következtében 0. Mennyi a 12 cm külső sugarú és 1 cm falvastagságú üres golyó térfogata? kg K1 G Y 2143. ha azt 6. mint amekkora a gömb főkörének sugara? K2 2127. Hány százalékkal csökkent a csapágygolyó felszíne. és a szárazföldet a földfelszín i részének.

egymástól 3 cm távolságban levő párhuzamos síkkal elmetszünk. Egy gömböt két. Mekkora a két gömb sugara? K1 2161. Hány csepp köd képződik 1 cm 3vízből. Mekkora a gömb felszíne.Ha egy gömb sugarát 2 dm-rel megnöveljük. b) 12.5 kg-os. Mek­ kora a két gömb sugara? E1 2160 . Egy 16 cm külső sugarú 3 mm falvastagságú gömb félig merülve úszik a vízen.9 dm. A metszetek sugarai 9 cm és 12 cm.-? dm K2 2151 . Hold felszúre és .16 m2. akkor a térfogata 1 132. a sugaruk különbsége 0. Tiszta vízben teljesen el­ merülve lebeg. Mekkora a gömb sugara? E1 2159 .564 cm2.sűrűségű.sűrűségű 4 kg-os fagolyó felszíne és térfogata? dm K1 GY2154.8 — . A középpont a metsző síkokat nem választja el egymástól. H á n y a d é .6 cm átmérőjű tömör vasgolyó kg volt. Mekkora egy 0 . ha tudjuk. amelynek tér­ fogata kétszer akkora. ha a sugara kétszeresére. háromszo­ rosára.Két gömb térfogatának különbsége 1 683.08 m3 ? kg K1 2153.kg E1GY2144.8 ---.2 ---.? dm K1GY2147. Mekkora a gömb térfogata? . Mekkora a 20 000 m3 -es gömb alakú gáztartály átmérője? Milyen vastag acéllekg mezből készült. sűrűsége 7. amelynek felszíne fele az első gömb felszínének? E1 2158 . Egy üres vasgolyó külső sugarai?. Mekkora volt a lövedék tömege.volt? dm kg K1GY2148. Egy gömb felszíne 40 cm2. A hajdani 24 cm-es mozsárágyú lövedéke 23.Mekkora a gömb térfogata.) K1 2156. ha a sűrűsége 7.A Hold sugara 1 része a Föld sugarának. Egy gömb térfogata 30 cm3. ha a térfogata a) 64 cm3. a sűrűsége 7. Mekkora a felszíne annak a gömbnek.06 m2? K2 2152. d) 0.3 dm.2 dm3. mint az első gömbé? K1 2157. ha 1 csepp köd átmérője 3 • 10" 3mm? K 26r2155..8 dm2.5 dm’-rel növekszik. 37. d) 0. ha a felszíne a) 314. A két sugár különbsége 1. Két gömb felszínének összege 5 672. Mekkora a belső sugara? K1GY 2149. b) 1229 m3. c) 10 dm2. Hányszorosára változik a gömb térfogata. Mekkora a 7 . Mekkora a térfogata annak a gömbnek.. c) 128.5 — —5 -.6 ---. hogy a tömege 260000 kg.5 ---. Milyen sűrűségű anyagból készítették? K2GY2150.72 dm’. Mekkora a tömege a 12 cm átmérőjű tekegolyónak.érfogata a Földének? (Mindkét égitestet gömbnek tekintjük. ha a sűrűsége 0. n-szeresére változik? kg K1GY2146.. 4 cm falvastagságú üres vasgolyó küldm ső átmérője? K1 2145.

8 — 2—.8 — . ábra) . ábra C T N------.ÖSSZETETT TÉRGEOMETRIAI ALAKZATOK Összetett térgeometriai alakzatok Egymáshoz illesztett testek K 1G Y 2162. Mekkora a tömege? (Sűrűsége 7.85 —— . a csonkakúp magassága 3 cm.) cm 3 2162. Mekkora a tömege a felrajzolt ke­ resztmetszetű sarokvas 1 méterének? (Sűrűsép ge 7. Hengeres (csavarmenetes) furatának közepes átmérője egyenlő az élekkel. és a sűrűsége 7. Számítsuk ki 1000 db anyacsavar tömegét.és csonkakúppalástokból tevő­ dik össze.5 m. cm K 2G Y216 6 . Egy víztartály alakja henger.► W - 3 cm ►o K1 GY 2163. Mekkora a térfogata? K1 GY 2165 .A z anyacsavar szabályos hatszög alapú egyenes hasáb. A hengeres cső hossza 16 cm. A hen­ ger átmérője 40 cm. hossza 8 cm.) K1 G Y 2167. Mennyi lemezre van szükség a fel­ rajzolt tengelymetszetű csőidom készítéséhez? (A cső henger. ha az élhossza 2 cm. és mindkét végét egy-egy félgömb zárja le. hossza 1. Mekkora a tartály térfogata? K 1G Y 2164. a 2166. A hengeres rész átmérője 1 cm. ábra mutatja.6 cm át­ mérőjű félgömbben végződik. Egy acél lyukasztó hengeres része csonkakúpban végződik. Tengelymetszetét a 2162. ábrán a méretek cm-ben cm értendők. oldallapjai négyzetek. kisebbik alapkörének átmérője 1.5 mm.) (2167. Egy üveg kémcső alul 1.

Mek­ kora a gömbök sugara? K1 G Y 2172 . mint egy ■ — m sugarú félgömb alakú kupolához? . Egy 0. Egy betonpárkány keresztmetszetét mutatja a 2170. kettős domború lencse mindkét felülete egy-egy egyenlő sugarú gömb süvege. Hány liter olaj fér a felrajzolt tengelymetszetű kannába.K 2G Y 2168. ábra K 2G Y 2170.6 cm vastag. ábra) 2168. ábra. ábra 0 . beburkoltatására pedig ugyanannyi lemez 31 szükséges. Mekkora a szabályos nyolcszög alapú egyenes gúla alakú tető magassága. a peremre és a hulladékra még 5%-ot hozzászámítunk? (2168. ábra. Az olvasztó henger és csonkakúp részekből van összerakva. ha az öszszeillesztésre. Mekkora a térfogata? 2169.8 d m i 1 r 0 . Mekkora az 1 m magas pár­ kány tömege.8 d m ^ \ \ r 0 . A közös alapkör sugara 4 cm. ha alapéle ^ m. ha színültig töltjük? Mennyi bádog szükséges a kanna elkészítéséhez. Egy vas nagyolvasztó méretekkel megjelölt tengelymetszetét mutatja a 2169.8 d m 5 dm r K 1G Y 2169. ha 1 m 3betoné 2440 kg? K 1G Y 2 171.

Mekkora a kúp tér­ fogata? K2 2187. Mekkora a belőle faragható legnagyobb szabályos nyolcszög alapú egye­ nes hasáb alap. Mekkora a henger térfogata? E2 2179.2 — . Mekkora a henger tér­ fogata. Egy láromoldalú egyenes hasábba egyenes hengert írunk.6 dm átmérőjű.j g2 ÖSSZETETT TÉRGEOMETRIAI ALAKZATOK Egymásba írt testek K2 2173. Mekkora az r sugarú és m magasságú egyenes hengerbe írt lehető legnagyobb | négyzetes oszlop oldallapjának területe? K1 2178. Mekkora e henger térfogata? K2 2180 . írjunk az a élű kocka köré olyan egyenes körhengert. a magassága 36 cm.5 m hosszú henger alakú rönkfából a lehető legnagyobb négyzetes gerendát kell kivágni.4 m3 .3 m átmérőjű. ha a csonkakúp alap.és fedőkörének sugara R és r. 6 cm magasságú egyenes kúp köré szabályos háI romszög alapú gúlát írunk. 17 cm? ks 2174. A gúla alap­ lapja olyan egyenlő szárú háromszög. ha a hasáb térfogata 19 850 cm3 . magassága 8 dm.6 m 3térfogatú háromoldalú gúlát írunk. Mekkora az oldallapok területe? . Mekkora az egyenes csonkakúpba írt szabályos nyolcszög alapú egyenes cson­ kagúla térfogata. | Mekkora a beleírható és a köréje írható kúp térfogata? K2 2184.5 dm. Mekko| ra a beleírható és a köréje írható kúp térfogata? K2 2183. illetve a hulladék térfogata? K2 2176.és fedőlapjának sugara 6 dm és 3. 3. és a hasáb alaplapjának oldalai 44 cm. Egyenes körkúp köré 671. 39 cm. 5 dm magasságú. Mekkora lesz a csonkagúla | térfogata? E1 2186. Háromoldalú gúla alapélei 16 cm. magassága 22 cm. Szabályos hatszög alapú egyenes gúlát a lehető legnagyobb térfogatú kúppá csi| szolunk. Mekkora a kúp | és a kúpba írt szabályos nyolcszög alapú gúla térfogatának a különbsége? El 2182. aminek az alapon fekvő szöge 58°. Egy 0. magassága pedig 12 dm? K2 2181. Egy 4. amelynek alapkörei egy szemközti lappár köré írt körök. Szabályos tizenkétszög alapú gúla alapélei 12 cm hosszúak.és fedőkörének átmérője legyen. 7. Egy csonkakúp alap. Egy egyenlő oldalú henger (alapkörének átmérője egyenlő a testmagassággal) térfogata 785. Egy kúp alapkörének sugara 3 cm. tengelymetszete szabályos háromszög. 30 cm és 34 cm. Mekkora lesz a gerenda. magassága m. írjunk az a élű szabályos tetraéder köré egyenes körhengert úgy. A gúla térfogatának hányadrésze lesz a hulladék? K1 2185. Mekkora lesz az oszlop tömege? K2 K2 2175. Mek| kora a beleírható négyzet alapú gúla felszíne és térfogata? K2 2188.sűrűségű hengerből a lehető dm legnagyobb szabályos nyolcoldalú oszlopot kell készíteni. hogy két szem­ közti éle a henger alap.és oldalélé? K1 2 177 . Egy 7 cm sugarú kör alapú. Egyenes körkúp alaplapjának átmérője 3 dm. Vágjuk ki beI lőle a lehető legnagyobb térfogatú négyzet alapú csonkagúlát.

) E2 2203. Egy gömb térfogata 122. Mekkora a henger magassága? E1 2193. ha a kúp magassága és a gömb átmérője is 2R. E2 2199. melyben a palást területe háromszorosa az alaplap területének. Határozzuk meg egy egyenlő oldalú kúp és a beírt gömb felszínének és térfoga­ tának arányát. K2 2201 . K2 2204. melynek ten­ gelymetszetében a kúp csúcsánál levő szög 56. alkotója az alaplappal 54°-os szöget zár be. 32 cm alkotójú egyenes körkúp? K1 2202 . K2 2206 . melyben a palást területe V5 -szőröse az alaplap területének. Határozzuk meg a henger térfogatát. Egy egyenlő oldalú kúp és egy gömb felszíne egyenlő.K1 2189. Milyen arányban osztja a gömb a kúp palástját? El 2197. ha a gömbbe írható egy 12 cm alapsugarú. Egy R sugarú gömbbe egyenes körkúpot írunk. E2 2196 . Egy r alapsugarú egyenes körkúpba írt gömb felszíne kétharmada a kúppalást területének. ha a kúp magassága akkora. Mekkora a kúp térfogata? K2 2194. E2 2207. Határozzuk meg a kúp térfogatát. Egy R sugarú gömbbe hengert írunk. Mekkora a gömb térfogata. amelybe írt kúp palástjának te­ rülete egyenlő a henger palástjának területével? K2 2190. Közös alaplapon áll egy félgömb és egy egyenes körkúp. írjunk egy gömb köré és a gömbbe egyenlő oldalú kúpot. . mint a gömb legnagyobb köre. Határozzuk meg a térfo­ gatok arányát. Számítsuk ki a körülírt és a beírt gömb sugarát. ha a kúp magassága 12 cm? (Az egyenlő oldalú kúp tengelymetszete szabályos háromszög. Határozzuk meg a közös alaplapon álló félgömb és egyenes kúp metszésvona­ lának sugarát. Számítsuk ki a 3. Határozzuk meg a há­ rom test felszínének és térfogatának arányát. Határozzuk meg a felszínek és a térfogatok arányát.A z egységsugarú gömbbe írt henger palástja félakkora területű. mint egy gömb főköre. Egy egyenlő oldalú henger (tengelymetszete négyzet) felszíne — része egy gömb felszínének. Határozzuk meg a közös alaplapon álló félgömb és az egyenes kúp palástja te­ rületének arányát. A kúp magassága a fél­ gömb sugarának kétszerese.6 cm3. Egyenlő oldalú kúp alapköre ugyanakkora.69 dm alapsugarú és 8 dm magasságú egyenes körkúpba írt gömb felszínét. K2 2205. Egyenes körkúp alaplapjának sugara 2 m. Mekkora a gömb sugara? K2 2200.Mekkora az egyenlő oldalú kúpba írt gömb térfogata. Milyen magas az az r sugarú egyenes körhenger. 3 K2 2191.7°. Mekkora a beírt 45°-os nyílásszögű egyenes kör­ kúp térfogata? K1 2198. A gömbbe egyenes körkúpot írunk. Egy gömb felszíne 1000 cm2. Hányadrésze a térfogata? ^ E1 2192 . mint az alapkör átmérője? E2 2195.

ha a kúp felszínének és a félgömb felszínének aránya 18:5? K2 2214. Határozzuk meg. A beírt gömbök mindegyike érinti a vele szomszédos két beírt gömböt is. K1 2219. amelynek magassága 72 cm. Egyenes körkúpba két érintkező gömböt írhatunk úgy. Adott p sugarú gömb köré újunk olyan egyenes körkúpot. és BS = b. K2 2213. K1 221 8. SC élek páronként merőlegesek egymásra. de a csúcsok az átmérő különböző végpontjaiba esnek. hogyan aránylik a két kúp közös részének térfogata a gömb térfogatához. amelynek alapköre 20 cm sugarú. Mek­ kora a könyökcső térfogata. Egyenes körkúp palástjának területe háromszorosa az alapterületének. Adott p sugarú gömb köré írjunk olyan egyenes körkúpot. A kisebbik gömb sugara r. E2 2221.V 2208. A nagy gömbbe írunk még egy gömböt. Határozzuk meg a kúp felszínét és térfogatát. ha a kúp felszíne n-szerese a gömb felszínének. ha az egyes darabok tengelyeinek hossza a és bl (2219. Egy R sugarú gömbbe 8 gömböt írunk. továbbá AB = BC = a. amely érinti mind a 8 kis gömböt és az eredetit is. Illesszük össze a két csonka hengert e metszetüknél úgy. Vegyünk egy kúpot. amelyben az SA. Legyen ABCS olyan tetraéder. ha a gömb felszínének és a kúp alapterületének aránya 4:3. és mindkettőt az egyik végénél messük el egy a tengellyel a < 90°-os szöget bezáró síkkal. hogy az érintési pontok egy főkörön vannak. . Mekkora a kúp felszíne és térfogata? K2 2210. hogy annak teljes felszí­ ne és a gömb felszínének aránya adott k legyen. melyeknek tengelye közös. ábra) V 2220. Egy 12 cm sugarú gömb köré írjunk egyenes körkúpot. Egy gömbbe két egybevágó egyenes körkúpot írunk. Számítsuk ki a kúp magasságát. Egyenes körkúpba gömböt írunk. Fejezzük ki a és b segítségével a tet­ raéderbe írható gömb sugarát. Egyenes körkúp alapköre fölé félgömböt emelünk. SB. Ha­ tározzuk meg az utolsó gömb sugarát. E2 221 6. Határozzuk meg a kúp alapkörének sugarát. Mekkora a kúp nyílásszöge. írjunk egy 10 cm sugarú gömb köré egyenes körkúpot. Határozzuk meg a kúp nyílásszögét. Egymást kívülről érintő két gömb sugara 5 cm és 8 cm. amelyik mindkét gömböt érinti. E2 2217. Határozzuk meg a kúp alapkörének sugarát. amelyek mindegyike érinti a nagy gömböt úgy. Mekkora a kúp palástjának az a része. hogy térfogatának és a gömb térfogatának aránya adott k legyen. hogy az egyik gömb tér­ fogata nyolcszorosa a másiknak. ha a kúp magasságának és a gömb sugarának aránya k (1 < k < 2). hogy könyökcsövet kapjunk. amelyik a két érinté­ si kör között van? K2 2209. E2 2215 . Mekkora a kúp felszíne és térfogata? E2 2211. Határozzuk meg a gömb és a köréje írható egyenes körkúp térfogatának arányát. E2 2212 . A kúpba p sugarú gömb írható. Vegyünk két r sugarú egyenes körhengert.

A téglatest éleinek aránya legyen 1:2:3. Mekkora a félgömb sugara? K1 2236. Mekkora a kocka felszíne és térfogata? E1 El 2234. Szabályos háromszög alapú egyenes hasáb köré gömböt írunk. M magasságú szabályos n-szög alapú egyenes gúlába gömböt írunk. Mek­ kora a kockák éle és a gömb sugara? E2 2233. Hogyan aránylik egymáshoz annak a három gömbnek a sugara. és érinti az eredeti gömböt is. Az élek összege legyen s. ha a hasáb alap­ éle a? V 2224. Mekkora a gömb sugara. Mekkorák az élek és a gömb sugara? K2 2229. K2 2228. A téglatest oldallapjai területének aránya legyen 1:2:3. Az élek összege legyen s. amelyek közül az első egy kocka köré van írva. Egy gömbbe és köré kockát írunk.(A 2229. ha a élű kockából készült? E2 2225. Egy r sugarú gömbbe írjunk be téglatestet. Határozzuk meg a gömb sugarát. mint a 10 •V75 cm 2 felszínű szabályos oktaéder egy éle. Egy kocka köré írt és a beírt gömb sugarának különbsége d. V 2227. A hasáb oldallap­ jának területe megegyezik az alaplap területével. Mekkorák az élek? E2 2238. Egy r sugarú gömbbe írjunk be téglatestet. Mekkora a kockák felszíne közötti különbség? E2 2231 . A két kocka felszínének különbsége F. feladatra épül. Egy gömbbe és köré kockát írunk. Határozzuk meg ezen gömbök sugarát. (A 2228. Mekkora a felszíne? E2 2240. melyek mindegyike érint ezek közül hár­ mat. a második átmegy e kocka éleinek felezőpontjain. K1 2226. Mekkora a körülírt gömb sugara? . Egy téglatest felszíne F. hogy egy tömör kocka csúcsait legömbölyítik azzal a gömbbel. Egy r sugarú gömbbe írjunk be téglatestet. és a har­ madik ebbe a kockába van beírva? E2 2223. Egy R sugarú gömbbe 8 gömböt írunk. Mekkora a já­ tékkocka felszíne és térfogata. Az élük különbsége d. Mekkorák az élek? E2 2239. Egy r sugarú félgömbbe kockát írunk. Mekkora a kockák térfogata közötti különbség? K2 2230.) Egy r sugarú gömbbe és köré írjunk kockát. A két kocka térfo­ gatának különbsége V. Egy félgömbbe írt kocka térfogata V.) Egy gömbbe és köré kockát írunk. feladatra épül. éleinek összege 5. Mekkora a kockák éle és a gömb sugara? E2 2232. felszíne és térfogata? 2235. amelynek középpontja a kocka középpontja.K2 2222. Számítsuk ki a gömb felszínét és térfogatát. Egy a alapélű. A játékkocka úgy készül. ha középpontjaik egy kocka csúcspontjai. Mekkora a kocka éle.) Egy r sugarú gömbbe és köré írjunk kockát. és érinti a kocka éleit. Egy r sugarú gömbbe írjunk be négyzetes oszlopot. ha sugara akkora. Mekkorák az élek? E1 2237. feladatra épül. (A 2228.

Bizonyítsuk be. K2 2253. hogy a gömb köré írt egyenlő oldalú henger térfogata mértani közepe a gömb térfogatának és a gömb köré írt egyenlő oldalú kúp térfogatának. A henger alapköre egyúttal egy olyan kúp alapköre is. bizonyos magasságig víz van. V 2242. E2 2244. hogy a gömb köré írt egyenlő oldalú henger felszíne mértani közepe a gömb felszínének és a köré írt egyenlő oldalú kúp felszínének. Egy csúcsával lefelé fordított egyenlő oldalú kúpban m magasságig víz van. írjunk egy ilyen részbe a kocka három lapját és a metszősíkot érintő göm­ böt. hogy a gömbbe írt egyenlő oldalú henger felszíne mértani kö­ zepe a gömb felszínének és a gömbbe írt egyenlő oldalú kúp felszínének. Mennyivel emelkedik a víz felszíne. Egy kocka éle a. Mennyivel fog emelkedni a víz szintje. Egy gömbbe írt szabályos oktaéder térfogata V. E2 2249. Mekkora az ugyanebbe a gömb­ be írt szabályos tetraéder térfogata? E1 2243. a gömb köré szabályos tetraédert.(Az 1837. V 2247 . Ezek egy síkban vannak. A kocka köré gömböt írunk. Mekkora az oktaéder tér­ fogata? E2 2246. melynek alapsugara 4 cm. aminek a csúcsa a gömb középpontja. hogy a körülírt henger felszínének és térfogatának aránya egyenlő bármely körülírt kúp felszínének és térfogatának arányával. Egy gömbbe szabályos tetraédert írunk. ebbe egy gömböt és a gömbbe egy szabályos tetraédert. feladatra épül. feladatra épül. a köré megint gömböt és végül a gömb köré szabályos oktaédert. Határozzuk meg a szabályos négyoldalú gúla alap. hogy egy gömb körül írt összes poliéder térfogatának és felszí­ nének aránya ugyanaz. ha a gúla köré írt gömb sugara háromszorosa a beírt gömb sugarának. b) Bizonyítsuk be. hogy a gömbbe írt egyenlő oldalú henger térfogata mértani közepe a gömb térfogatának és a gömbbe írt egyenlő oldalú kúp térfogatának. (Az 1691.E2 2241 . henger alakú edényben 8 dm magasságig víz van. ha az edényben egy r sugarú gömb egészen elmerül? .5 dm átmérőjű gömböt merítünk? E1 2254. E2 2251. ha egy 5 cm élű szabályos tetraédert teszünk bele. a) Egy henger alakú pohárban.) Tekintsük a kocka két átellenes csúcsát és az ezekbe a csúcsokba nem befutó élek felezőpontját. a) Bizonyítsuk be.) Határozzuk meg a gömbbe és köréje írt szabályos tetraéderek térfogatának arányát. Hány dm-rel emel­ kedik a vízszint. amelyik egészen alámerül? b) Egy 2 dm átmérőjű. hogy a hengerből kimetszett kör területe a gömb­ ből illetve a kúpból kimetszett körök területének összege. Határozzuk meg a gömb sugarát. E2 2250. A három testet egy. egyenes kúpokat és egyenes csonkakúpokat írunk. Határozzuk meg a két gömb felszínének arányát. b) Bizonyítsuk be. Bizonyítsuk be. Egyenlő oldalú hengerbe gömböt írunk. és ez a sík két részre osztja a kockát. Mekkora a tetraéder felszíne és térfogata? V 2245. az alappal párhu­ zamos síkkal elmetsszük. Bizonyítsuk be. E2 2248. és az 1838.és oldallapjának hajlásszö­ gét. Egy gömb köré egyenes körhengert. E2 2252. ha az edénybe egy 1. majd ebbe ismét gömböt. a) Bizonyítsuk be. illetve bármely körülírt csonkakúp felszínének és térfogatának arányával. Egy r sugarú gömbbe beírunk egy kockát.

hogy a gömböt éppen ellepje. Egy a. 42 cm. b magasságú egyenlő szárú háromszöget forgatunk az alapja körül. hogy a gömböt a víz befedje (a víz a gömb alá is befolyik)? E1 GY 2257. Forgassuk meg ezt a há­ romszöget az átfogója körül. Egy egyenlő szárú háromszög alapja 30 cm. K2 2266. Számítsuk ki az így keletkezett forgástest felszínét és térfogatát. c oldalú háromszöget mindhárom oldala körül megforgatunk. Mekkora az így keletkezett forgástest felszíne és térfogata? El 2265.KI 2255. Mekkora az így keletkezett forgástest felszíne és térfo­ gata? . Mekkora lesz a víz magassá­ ga.31 dm és 5. Egy csúcsával lefelé fordított egyenlő oldalú kúpba egy r sugarú gömböt te­ szünk. majd az egyik szára körül.7°. Igazol­ juk. E1 2268. Egy beledo­ bott golyó a víz felszínét 1 cm-rel emeli. Mekkora a keletkezett for­ gástest felszíne és térfogata? E1 2267. Mekkora a golyó átmérője? E 1 G Y 2256. Határozzuk meg az így keletkezett két forgás­ test felszínének és térfogatának arányát. Forgassuk elő­ ször az alap körül. b. Egy a oldalú szabályos hatszöget forgassunk meg két szemközti oldalának fele­ zőpontját összekötő egyenes körül. Mekkora az így keletkezett forgástest felszíne és térfogata? Adjuk meg a felszínt és a térfogatot a = 10 cm esetén. Forgas­ suk a háromszöget a 62 cm-es oldala körül. 61 cm.2 dm. Mekkora az így keletkezett forgástest felszíne és térfogata? KI 2264. Egy a alapú. Egy háromszög két oldala 62 cm és 74 cm. Egy 10 cm átmérőjű hengeres edényben 12 cm magasan áll a víz. Mekkora a keletkezett forgástest fel­ színe és térfogata? E2 2260. Egy a oldalú szabályos hatszöget forgassunk meg két szemközti csúcsát össze­ kötő egyenes körül. E1 2261. Mek­ kora a keletkezett forgástest felszíne és térfogata? E1 2259. Egy csúcsával lefelé fordított egyenlő oldalú üres kúpba beleteszünk egy 2 cm sugarú gömböt. Egy háromszög oldalai 34 cm. K2 2269. a közbezárt szögük 46. Mekkora az így keletkezett forgástest felszíne és térfogata? K2 2263. szárai 25 cm-esek. Egy 16 cm oldalú szabályos háromszöget megforgatunk az egyik csúcsán átme­ nő és a szemközti oldallal párhuzamos egyenes körül. Egy derékszögű háromszög befogói 2. ha a gömböt kivesszük? Síkidomok forgatásával nyert testek E1 2258. Mennyi vizet kell a kúpba öntenünk. Egy a oldalú szabályos hatszöget egy oldala körül megforgatunk. majd megtöltjük vízzel. Egy a oldalú szabályos háromszöget megforgatunk az egyik oldala körül. hogy a keletkezett forgástestek térfogatának aránya egyenlő a háromszög magasságai­ nak arányával. Mekkora az így keletkezett forgástest felszíne és térfogata? E1 2262. Forgassuk a háromszöget a leg­ hosszabb oldal körül. Forgassunk egy a oldalú négyzetet az átlója körül.

E1 2270. Mekkora a keletkezett forgástest felszíne és térfogata? K2 2276. Szabályos háromszögbe kört írunk. For­ gassuk meg a háromszöget és a félkört az átmérő egyenese körül. Forgassuk meg a háromszöget az így ka­ pott egyenes körül. Egy egyenlő szárú trapéz párhuzamos oldalai 20 cm és 40 cm. Forgassuk meg a trapézt a 45 cm-es oldal körül. ha az OFl egyenes körül forga­ tunk. és erre a végpontjában merőlegest emelünk. Mekkora a keletkezett forgástestek térfogatának aránya? E1 2275. Mekkora lesz az így keletkezett forgástest felszíne és térfogata? E1 2273. K2 2277. majd forgassuk meg a háromszöget a harmadik oldala körül. majd a rövidebb oldala körül forga­ tunk meg. illetve térfogatának és a félkör által le­ írt gömb felszínének. Egy paralelogrammát egyszer a hosszabb. Forgassuk a rombuszt az egyik oldala körül. Húzzuk meg az FC átlót és az AC. E2 2281. és forgassuk e körül a rombuszt. Mekkora az így keletkezett for­ gástest felszíne és térfogata? E1 2274. K2 2280. BF egyeneseket. Számítsuk ki R függvényeként az IHA és IOF háromszögek forgatásával keletkezett forgástestek felszínét és térfogatát. illetve térfogatának arányát. Mekkora a keletkezett forgástest felszíne és térfogata? K2 2278. Forgassuk meg a 40 cm-es oldal körül. Határozzuk meg a forgatás közben keletkezett gömb és kúp térfogatának arányát. Egy derékszögű trapéz párhuzamos oldalai 30 cm és 45 cm. Mi a háromszög két része által leírt forgástestek tér­ fogatának aránya? E1 2272. Kössük össze egy háromszög két oldalának a felezőpontját. egyik átlója 40 cm. Egy félkör átmérője fölé egyenlő szárú derékszögű háromszöget emelünk. A másik átló egyik végpontjában húzzunk merőlegest erre az átlóra. Határozzuk meg a forgatás közben keletkezett gömb és kúp térfogatának arányát. Szabályos háromszög köré kört írunk. Legyen ABCDEF az O középpontú és R sugarú kör szabályos érintő hatszöge. Egy rombusz oldalai 25 cm-esek. Mekkora az így keletkezett forgástest térfogata? E1 2271 . és az egész idomot megforgatjuk a há­ romszög egyik magasságvonala körül. Egy deltoid oldalai 61 cm és 87 cm. Ezek az FC-re merőleges OH sugár I pontjában metszik egymást. Egy rombusz oldala és egyik átlója a. a szárak 26 cm hosszúak. Egy a oldalú szabályos háromszög egyik oldalát egy a szakasszal meghosszab­ bítjuk. Forgassuk meg az 54 cm-es szimmetria­ átlója körül. a két derékszög melletti oldal 36 cm. Mekkora a keletkezett forgástest felszíne és térfogata? K2 2279. és az egész idomot megforgatjuk a három­ szög egyik magasságvonala körül. . Határozzuk meg a három­ szög forgatásából keletkezett forgástest felszínének.

b )A B + C B . amelyeknek különbsége az egyik vektorral egyenlő hosszú. c) SB-SC-. b. Egy téglalap csúcsai legyenek A . amelyeknek összege v. b) S A . b. ábrán jelölt vektorok közül válasszuk ki az egyenlőket. c j a + d . e)A C -B D . Legyen S az ABC háromszög súlypontja. K1 2290. a) A 2282. hogy összesen 6 vektort kapjunk. B . Vegyünk fel a füzetünkben egy tetszőleges v vektort.a . Szerkesszük meg a kö­ vetkező vektorokat: a) OA+ÖB-. K1 2291. illetve az ellentetteket. K1 2289. d ) C B + D C + AC-. Adjuk meg a következő vektorokat: d) SA + S B . Egy négyzetnek rajzoljuk be mindkét át­ lóját. K1 2283. amelyek összegét v-hez hozzáadva 0-t kapunk. Egy szabályos hatszög egyik csúcsából a többi öt csúcsba mutató vektorok le­ gyenek rendre a. a) SA + SB + S C . ábráról olyan vektorokat.S B . K1 2284. b) a + b . Szerkesszük meg a következő vektorokat: a) c . b) Ö A . Adjunk meg két olyan 0 vektortól különböző vektort. A 2282. c)AC + BD . c vektorokat. K2 2287.Ö C .C . b) Adjunk meg a 2282. Vektorok Vektorok összege. Válasszuk ki ezek közül azokat. . Az oldalakat és az átlókat irányítsuk úgy. ábra vektorai közül állítsuk elő a) a g-t az a és f segítségével. d) a + b .b . Adjunk meg két olyan 0 vektortól különböző vektort.S C . b. Szerkesszük meg a következő vekto­ rokat: a)AB+ RC-.e. amelyeknek az összege 0. b) a h-t az a és f segít­ ségével: c) a k-t a g és i segítségével.c .c . K1 2285. d. e. b) Szerkesszünk olyan a.D .d .III. amelyeknek összege 0 . a) Szerkesszünk olyan a. c. Legyen O az ABC háromszög köré írt kör középpontja. K1 2286. K1 2288. c vektorokat. amelyeknek összege az egyik vektorral egyenlő hosszú. különbsége és vektor szorzása számmal K1 2282.

►— -----------^ C A' I 2302. hogy létezik olyan háromszög. Melyik vektorra igaz az. ak­ kor a két vektor merőleges egymásra. Állítsuk elő ezek segítségével az OD = d vektort. K2 2295. 2298. hogy ha két vektor összege és különbsége egyenlő hosszú. K1 re az a. K2 2293. Fogalmazzuk meg ennek elemi geometriai jelen­ tését. Bizonyítsuk be. Bizonyítsuk be. hogy ha két vektor összege és különbsége merőleges egymásra. akkor összegük és különb­ ségük merőleges egymásra. hogy ö) a + b + c = 0. ábrán látható módon két egyenlő vektor összegeként. akkor a két vektor egyenlő hosszú. hogy ha két vektor merőleges egymásra. Bizonyítsuk be. a szárakon vegyünk fel egy a. amelynek minden oldala párhuzamos és egyenlő az eredeti négyszög egy-egy oldalával? (Itt egymást metsző oldalakat is megengedünk. a BC szakasz felezőpontjához pedig a p vektor vezet. Egy négyszög oldalai között nincs két párhuzamos.) . K2 2302. Két különböző négy­ zet egy-egy csúcsát szomszédosnak nevezzük.A z ABC háromszög A csúcsához egy tetszőleges 0 pontból az a. Az ABCD paralelogramma síkjában O egy tetszőleges pont. \ b \L a a \ f. b ) x = a. C csúcsaihoz egy tetszőleges O pontból rend­ hogy OA + OC = O B + O D . A c C 'f c/ B x \ » B ' b) az A C vektort. ha össze vannak kötve ugyanazzal a három­ szögcsúccsal. E1 2304. akkor összegük és kü­ lönbségük egyenlő hosszú. Egy szög csúcsából kiindulva. K1 K2 a) AD=AB+BC+CD-. hogy b) A C + B D = A D + A D . B csúcsába a b. K2 2294. Legyen ABCD egy tetszőleges paralelogramma. KÜLÖNBSÉGE ÉS VEKTOR SZORZÁSA SZÁM M AL K2 2292. hogy hosszuk egyenlő legyen. c vektorok vezetnek. amelynek oldalai párhuzamo­ sak és egyenlők az egy-egy szomszédos csúcspárt összekötő szakaszokkal. Hány olyan négyszög van. p segítségével a) az O-ból a C-hez vezető vektort. Egy háromszög oldalaira kifelé szerkesszünk négyzeteket. Bizonyítsuk be.-----------. B. Egy háromszög minden oldalvektorát állítsuk elő a 2302.VEKTOROK ÖSSZEGE. Bizonyítsuk be. ábra E1 2303. b. Az a és b segítségével állítsunk elő olyan vektort. Állítsuk elő a. Mutassuk meg. Bizonyítsuk be. c) A D + A C = A B + B C + B C . K1 2297. K1 2301 . Az ABCD paralelogramma A. Bizonyítsuk be. hogy ha két vektor egyenlő hosszú. hogy egyenlő az ellentettjével? 2299. K2 2296. b. amely a szög felezőjének irányába mutat. illetve egy b vek­ tort úgy. 2300.

hogy O A+ O B+ O C = O D .b) merőleges b-re? K1 2306. b. Adjunk meg ilyen vektorokat. E2 2310. / \ A c \ ✓7 A C \ __a 1 1 ! / " '/ F 2312. továbbá az O és D pontok az [ABC] sík különböző oldalán vannak. b) a testátló vekto­ rokat. hogy OA + OB + O C = O M . c. hogy az alábbi vektorok közül melyek mutatnak az A-ból kiindulva valamelyik kockacsúcsba. Mekkora a két vektor szö­ ge. b. a )a + b + c.) Határozzuk meg a töb­ bi öt csúcsba mutató vektorokat. Állítsuk elő ezek segítségével a) az A csúcsból kiinduló élvektorokat. b) a testátló vektorokat. z vektorok közül bármelyik ket­ tő 60°-os szöget zár be egymással. Bizonyítsuk be. hogy az előző feladat­ ban szereplő x. E2 2309. Bizonyítsuk be. b) a + b . Egy paralelepipedon középpontjából egy lap három csúcsához az a. c nem egysíkú vektorok olyanok. c) a + c. Állítsuk elő ezek segít­ ségével (összegként. y.VEKTOROK ÖSSZEGE. e j a . (a és c egy lap szemközti csúcsaihoz tartozó vektorok. c. OC vektorok páronként merőlegesek egymásra. M a háromszög magas­ ságpontja. b. y. Három egyenlő hosszú vektor (nem 0 vektorok) összege 0. Egy kocka A csúcsából kiinduló és az A -1 tartalmazó lapok középpontjaiba mu­ tató vektorok x. Egy kocka egyik csúcsából kiinduló élvektorok a. Az a. ha (a . Mekkora szöget zár­ nak be egymással? E1 2307. K1 2314. Legyen O az ABC háromszög köré írt kör középpontja.c . Bizonyítsuk be.b . O B . c vekto­ rok mutatnak. Egy szabályos oktaéder egyik csúcsá­ ból kiinduló három élvektor a. . K1 2311. b. Jelöljük a-. ábra) E / . Egy kocka A csúcsából kiinduló élvektorok a. hogy az O A . K1 2315. K1 2308. d) b . z. KÜLÖNBSÉGE ÉS VEKTOR SZORZÁSA SZÁM M AL K1 2305. b.b. ábra ► K1 2313. c. Legyen ABCD egy szabályos tetraéder és rajta kívül O olyan pont. / ) a + b + c . hogy közülük bármelyik merőleges a másik kettő összegére.a . Állapítsuk meg. Állítsuk elő ezek segítségével a többi élvektort. K1 2312. illetve különbségként) a) az összes lapátló vektort. Állítsuk elő ezek segítségével a másik három élvektort. Az a vektor hossza kétszerese a b vektor hosszának.és c-vel egy tetraéder egyik csúcsából a másik három csúcsba mutató vektorokat. E1 2316. b. (2312.

„ a+b c f ) -------. ako_ |_H kor felezőpontjának helyvektora -----. Mekkora A értéke. C. 2 g) — vektorokat. hogy ha egy O pontból az AB szakasz végpontjaihoz az a és b K1 nyítsuk be. ~ 1 /. K2 2324. Szerkesszük meg az a + 2b a+ b+c ■\ . amelynek az oldalai párhuzamo­ sak és egyenlők az ABC háromszög AF a . 2 2 K1 2321. b. Legyenek A. CFc súlyvonal vektoraival.— vektor vezet.( d E + E Á ) i E1 2322. 3 h) y (2 a -3 b ) vektorokat. Bizonyítsuk be. Bizo­ + ^ és a + ^ . Bizonyítsuk be. d) — — + c.VEKTORMŰVELETEK ALKALMAZÁSÁVAL BIZONYÍTHATÓ ÁLLÍTÁSOK f) _ vektorokat. hogy ha az AS szakasz végpontjainak a helyvektorai a és b. akkor az AB szakaszt X : /u arányban osztó P pontba a |Ua-. B. Mutassuk meg.1 .. K2 2327. E adott pontok. Bizonyítsuk be.2bJ alakban adható meg. Egy O pontból az AB szakasz végpontjaihoz az a és b vektorok vezetnek.5a + -b . K2 2326. A sík egy O pontjából egy P pontjához vezető vektor az adott a és b vektorok segítségével (3a . Határozzuk meg a PQ szakasz felezőpontjához mutató vektort. c) 2 a + —(b -c ). ha AB+ BC + C D = X . egy Q pontba vezető vektor pedig ( . hogy az AB szakasz harmadolópontjaihoz vezető vektorok K2 vektorok vezetnek. 3 3 2325. c egysíkú vektorok. BFb . hogy a c = |b|-a + |a|-b vektor párhuzamos az a és b vektorok szögének szögfelezőjével. D. 4 d) .— vektorokat.0. . 2320. hogy létezik olyan háromszög.c . Vektorműveletek alkalmazásával bizonyítható állítások 2323.A z a és b vektorok nem párhuzamosak. Adottak az a.2a + b) alakban. \ b) 2(a + b ) .

hogy az ACE és BDF háromszögek súlypontja azonos. amely felezi a szemköz­ ti csúcs és a magasságpont közötti szakaszt. b. D. hogy a sokszög csúcsaiba vezető vektorok összege egyenlő a harmadolópontokba vezető vektorok összegével. E2 2340. feladatra épül. B. c. CA oldalon rendre az A. hogy egy tetszőleges pontból egy sokszög csúcsaiba vezető vektorok összege egyenlő az ugyanabból a pontból az oldalfelező pontokhoz vezető vekto­ rok összegével. feladatra épül. hogy a háromszög köré írt kör középpontja. hogy a háromszög tet­ szőleges oldalfelező pontját F pontra tükrözve olyan pontot kapunk. (A 2307. súlypontja és magasságpontja egy egyenesen. hogy A X + ~BY + CZ = 3SQ .) Jelölje F a háromszög köré írt kör középpontja és a ma­ gasságpont által meghatározott szakasz felezőpontját. hogy egy háromszög magasságtalppontjai. E. és minden oldalon jelöljük meg az első harmadolópontot. az XYZ háromszögé pedig Q.K2 2328. Bizonyítsuk be. (A 2307. hogy egy tetszőleges pontból egy háromszög csúcsaiba vezető vektorok összege egyenlő az ugyanabból a pontból az oldalfelező pontokhoz vezető vekto­ rok összegével.feladatra épül. El 2329. a háromszög Euler-egyenesén van. feladati-a épül. K2 2331. E2 2336. Egy tetszőleges hatszög oldalfelező pontjai valamilyen körüljárási sorrendben legyenek A.) Jelölje F a háromszög köré írt kör középpontja és a ma­ gasságpont által meghatározott szakasz felezőpontját. Bizonyítsuk be. C. E2 2337. K2 2334. Bizonyítsuk be. akkor súlypontjának helyvektora —fa + b + c) • 3 K2 2332. Legyen az ABC háromszög súlypontja S. feladatra épül. E2 2339. hogy a háromszög köré írt kör közép­ pontjának egy oldaltól mért távolsága feleakkora. oldalfelezéspontjai. C pontokhoz közelebbi harmadolópontot. hogy F a háromszög minden oldalfelező pontjától egyenlő távolságra van. Bizo­ nyítsuk be. Bizonyítsuk be. Bizonyítsuk be. F. K2 2333. valamint a magasságpont és a csú­ csok közti szakaszok felezéspontjai egy körön vannak. E2 2330. (A 2307. B. Az ABC háromszög minden oldalát osszuk fel három egyenlő részre. és jelöljük meg az AB. Bizonyítsuk be. Bizonyít­ suk be. mint a magasságpontnak a szemközti csúcstól mért távolsága. (A 2337. (Ez a kör a háromszög Feuerbachköre.) . BC. Jelöljünk ki egy sokszögön egy körüljárási irányt. E2 2338. és a 2331 .) Bizonyítsuk be. Bizonyítsuk be. (A 2307. hogy ezek a pontok olyan háromszöget határoznak meg. Bizonyítsuk be.) A súlypontba mutató helyvektort felhasznál­ va igazoljuk. amelynek súlypontja egybeesik az ABC háromszög súlypontjával. és a súlypont harmadolja a magasságpont és a körülírt kör középpontja közötti szakaszt. hogy a háromszög súlypontjából a csúcsokba vezető vektorok összege 0. E2 2335. és a 2338.) Bizonyítsuk be vektorok segítségével. hogy ha egy háromszög csúcsainak helyvektorai a.

Állítsuk elő ezek segítségével az átlók felezőpontjait összekötő vektort. ábra c nyítsuk be. (A 2348. illetve B. amit a megfelelő csúcsok összekötő sza­ kaszainak felezéspontjai alkotnak (ha van ilyen háromszög). Egy négyszög súlypontjának nevezzük azt a pontot. (A 2348.S2 szakaszt. majd a tükörképet egy B pontra. . és A2 B2 C2 két tetszőleges háromszög. Bizonyítsuk be. azaz tetszőleges kezdőpont esetén a fentebb definiált vektor végpontja mindig ugyanaz. feladatra épül. BC = b és CD = c. és metszéspontjuk a négyszög súlypontja. ezek felezőpontjai F és F'. D pontokban metszik az oldalakat.C. Az a és b vektorok egy négy­ szög szemközti oldal vektorai. akkor összekötő egyenesük párhu­ zamos az alapokkal. E2 2345. hogy az ABCD négyszög középvonalainak metszés­ pontja felezi az M-et a paralelogramma középpontjával összekötő szakaszt. Határozzuk meg a P pont C-re vonatkozó tükörképének helyvektorát. K1 2348. a tükörképek egy paralelogramma csúcsai. (A 2342. és a 2343. FF' szakaszok felezési pontjai egy egyenesen vannak. K2 2342. Bizonyítsuk be. hogy a hatodik tükrözés vissza­ viszi a P pontot az eredeti helyzetbe. hogy a negyedik tükrözés visszavisz az ere­ deti pontba. hogy ha egy trapéz átlóinak felezőpontjai különböző pontok. (A 2348. K2 2344. súlypontjaik S„ illetve S2. Bizo­ 2352. hogy az AA'.E2 2341. hogy tetszőleges négyszög középvo­ nalai felezve metszik egymást. hogy egy tetszőleges pontot egy sík­ négyszög oldalfelező pontjaira tükrözve. majd az eredményt egy vele szomszédos csúcsra és így körbe a para­ lelogramma minden csúcsára. D K2 2352. feladatra épül. K2 2350. hogy a négyszög súlypontja felezi az átlók felezőpontját össze­ kötő szakaszt. egy tetszőleges P ponté p.) Egy paralelogramma belsejében fekvő M ponton át húzzunk párhuzamosokat az oldalakkal.B. ezek az A. az így nyert képet pedig egy C pontra. Bizonyítsuk be.) Egy tetszőleges P pontot tükrözzünk először egy A pontra. Egy C pont helyvektora c. Bizonyítsuk be. feladatra épül. K1 2347. (A 2342. K2 2343. B-re és végül C-re. K2 2346.) Bizonyítsuk be. amelynek helyvektora a csúcsokhoz tartozó helyvektorok összegének a negyede. Az ABCD négyszög oldalvektorai legyenek: AB = a. Bizonyítsuk be. K2 2349. tovább folytatva újra A-ra. Bizonyítsuk be. hogy a k középvonalvektorra fennáll a K2 2353. Jelöljük 5-se] annak a háromszögnek a súlypontját. BB'.AB és A'B' tetszőleges szakaszok. feladatra épül.) Egy tetszőleges P pontot tükrözzünk egy paralelog­ ramma egy csúcsára. Legyen A . feladatra épül. Bizonyítsuk be. E1 2351. hogy a súlypont független a kezdőpont választásától. C. Bizonyítsuk be. hogy S felezi az S.) Bizonyítsuk be.

hogy a megfelelő csúcsok összekötő szakaszainak felezőpontjai ugyancsak paralelogramma csúcsai. (A 2342. feladatra épül. amely rajta van bármely oldalfelező pontból a szemközti oldalra állított merőlegesen (a tükörképpont a húrnégyszög magasságpontja).) Bizonyítsuk be. Egy tetraéder egyik lapjának súlypontját kössük össze a szemközti csúccsal. +QA2 +. c. Bizonyítsuk be. V 2355. Ennek egyik végpontjából kiinduló élek második végpontjai A. n . Bizonyítsuk be. BCD. hogy ha a tetraéder csúcsainak helyvektorai a. Bizonyítsuk be. akkor a súlypont helyvektora (bármely lapból indulunk is ki) (a + b + c + d). d. (A 2307. F egy hatszög egymás utáni oldalfelező pontjai. El 2364. Határozzuk meg az /l-ból a lapközéppontokba vezető vektorokat. Bizonyítsuk be. b. C. hogy az ABC és XYZ síkok három egyenlő részre osztják a testátlót. Bizonyítsuk be. Z pontokban végződnek. hogy ezek a magasságpontok az ABCD négyszöggel egybevágó négyszöget alkotnak. E2 2363. V 2356. B és C.+ QAn). E2 2362. Bizonyítsuk be. E2 2361. hogy a tetraéder súlypontjából a csú­ csokhoz vezető vektorok összege 0. Bizonyítsuk be. K1 2358. Bizonyítsuk be. D.A2. hogy tetszőleges húrnégyszög körülírt körének középpontját a súlypontjára tükrözve olyan pontot kapunk. hogy A B + J C + A D + A E +A F = 3 A D . hogy a tetraéder súlypontja felezi a szemközti élek felezőpont­ jait összekötő szakaszokat. hogy egy tetraéder két szemközti élpárjának felezőpontjai para­ lelogrammát alkotnak. K2 2366. E. Y.. E2 2367. . hogy ha A. hogy az egymásnak megfelelő csúcsok mindkét paralelogrammánál azonos sorrendben kövessék egymást. K2 2357. . akkor AB + CD + EF= 0. hogy egy tetraéder súlypontja és a négy lapsúlypont által meg­ határozott tetraéder súlypontja egybeesik. és az összekötő szakaszt osszuk négy egyenlő részre. Válasszuk ki a kocka egyik csúcsát és az erre illeszkedő három oldallapot.) Tekintsük az ABCD húrnégyszög ABC. Feleltessük meg egymásnak két tetszőleges paralelogramma csúcsait úgy. E1 2359. feladatra épül. Bizonyítsuk be. feladatra épül. B. Határoz­ zuk meg a csúcsokba vezető vektorokat.) Bizonyítsuk be.E2 2354. Le­ gyenek a kocka középpontjából e lapok középpontjaiba mutató vektorok x. c. A laphoz legközelebbi negyedelőpont a tetraéder súlypontja. b. Egy kocka A csúcsából kiinduló élvektorok legyenek a. A„ szabályos n-szög középpontja O és síkjának egy pontja Q. Legyen az A. ABD. y és z. a másik végpontjából induló élek pedig az X. E1 2360. (A 2360.. Bizonyítsuk be. hogy QO = —(QA. Legyen ABCDEF egy szabályos hatszög. K2 2365. ACD részháromszögének magasságpontjait. Válasszuk ki egy paralelepipedon egyik testátlóját.

Igazoljuk. Adjunk meg olyan P pontot. hogy A. + AnB^ .l ) a . Bontsuk fel a súlyvonalvektort az oldalvektoroknak megfelelő irányú összetevőkre. Adott egy négyzet egyik oldalvektora és a vele közös kezdőpontú átlóvektor.A z a és b vektorok nem párhuzamosak. Bizonyítsuk be. . Bj a második sokszög csúcsainak tetszőleges sorrendjét. .fi . c. K1 2375. b) Legyen a háromszög oldalainak hossza a. Legyen A. Egy háromszögnél jelöljünk meg két közös kezdőpontú oldalvektort és az ezek­ kel közös kezdőpontú súlyvonalvektort.. d) ( 2 a . Legyen ABCD és A iB iCiD i két négyzet.. K2 2372.K2 2368. Bontsuk fel rajzban az x-et a és b irá­ nyú összetevőkre. b. . c) a a + /3b = (/3+ l)a .( a . Az O középpontú kör AB és CD húrjai merőlegesek egymásra.B. x vektorok. Bizonyítsuk be.BX+ A 2B2 + . . B. + A 2Bh ■¥. Bnkét tetszőleges n-szög. Bontsuk fel a négyzet többi oldalvektorát a két adott vektorral párhuzamos összetevőkre.(2a . El 2369. Határozzuk meg a fenti párhuzamos össze­ tevők együtthatóit is... b) (a + fi -l)a .l)b.A 2374. egyeneseik met­ széspontja M. .. Vektorok felbontása összetevőkre K1 2373. a) Bontsuk fel egy háromszög egyik szögfelező vektorát a kezdőpontjából kiin­ duló oldalvektorokkal párhuzamos összetevőkre. hogy A P és X BP egyenlő legyen. . A„ és 5 .. .f3)b = 0.A. hogy ( PA + 2 PB +3 P C ) vektor egyenlő legyen 0-ral? E1 2371.+ A nBn =A. és egyik sem nullvektor. K1 2374. b. E2 2376. 0 . Adottak az A és B pontok és egy X szám. ha aJ3a + 5b = a a + (2/3 + l)b. Határozzuk meg a és fi értékét.Létezik-e egy ABC háromszög síkjában olyan P pont.. Jelölje B .. K2 2370.(3 a + fi +10)b = 0. K2 2377. .. ábrán adottak az a. hogy OA + OB + OC + OD = 2 O M . hogy ~ a a x+ ^ b x+ c c 1+ d d x= ^ a c 1+b d 1+ c a x+d b 1.

mint a harmadik oldalhoz tartozó súlyvonal. V 2384. hogy minden második oldala párhuzamos egymással. és a 2382.A 2 -vel). c vektorok végpont­ jai egy egyenesbe esnek. Egy háromszög két oldala fölé (kifelé) szerkesszünk négyzeteket. ahol a + fi= 1. (A 2381. illetve DC oldalakat ugyanabban a A : /i arányban osszák. Bizonyítsuk be. hogy ezeknek a háromszögcsúcsoktól különböző két legközelebbi csúcsát összekötő szakasz kétszer akkora. hogy az AD. Az ABC háromszög BC oldalának felezőpontja legyen D. akkor c előállítható c = a a + /3 b alakban. és c = a a + /3b.B2 egyenes nem párhuzamos a ő. hogy ha az egy pontból kiinduló a. akkor az a. és B. és állítsuk elő a D 'A és D 'B vektorokat az AB és A C vektorok segítségével. illetve az XY szakaszt? Vektorok elforgatásával megoldható feladatok E1 2386. Állítsuk elő ezek segítségével a b oldalhoz tartozó magasságvonal-vektort. K2 2387. E2 2383. az A. b.) V 2385.) Az O pontból két félegyenes indul ki. Le­ gyen az AD oldal felezéspontja V. K1 2379. Mutassuk meg. BD. illetve a B. illetve Y pontot úgy. E1 2380. Az ABCD négyszög belsejében O olyan pont.. Az egyik fél­ egyenesen levő A. hogy az AC. c vektorok olyanok. E2 2382. Bizonyítsuk be. Az ABCD konvex négyszög AB. Határozzuk meg az A.K2 2378. feladatra épül. illetve CD oldalán vegyünk fel egy X. illetve Aa vektor vezet {X ^ 0). Jelöljük az XY egyenesnek a négy­ szög VZ középvonalával való metszéspontját fi-vei. b) a négyszög oldalfelező pontjai négyzetet határoznak meg. a másikon levő B„ illetve B2 pontba viszont a b. Szerkesszük meg azt a D' pontot. Bizonyítsuk be.A2 egyenesek metszéspontjába mutató v vektort (az A. b. c vektorok végpontjai egy egyenesbe esnek. Bizonyítsuk be. (A 2380. hogy ha az egy pontból kiinduló a. és a és b nem egy állásúak. feladatra épül. EF szakaszok felezéspontjai egy egyenesen vannak. Milyen arányban osztja a P pont a VZ. hogy az ABO és CDO egyenlő szárú derékszögű háromszögek (a derékszögű csúcsok O-nál vannak). E1 2381.ő 2és B. Egy szabályos háromszög két közös kezdőpontú oldal vektora a és b. Bizonyítsuk be. illetve /ib vektor (/J ^ 0). Legyen az AB és CD egyenesek metszéspontja E. illetve A2 pontba O-ból az a. feladatra épül. hogy azok az AB. amelyre AD + AD' = 0. Legyen az ABCDEF olyan hatszög. b. az AD és BC egyeneseké F. a BC oldalé pedig Z. . pontok kü­ lönbözők. BE és CF átlók egyenesei egy pontban metszik egy­ mást. és A2.) Az ABCD négyszögben nincsenek párhuza­ mos oldalak. és a 2382. hogy a és b nem egyállásúak. és e két szakasz merő­ leges egymásra. hogy a) a négyszög átlói merőlegesek és egyenlők. (A 2381. ahol a + /3= 1.

d) Az XYZ háromszög oldalaira befelé szerkesztett négyzetek középpontjai felezik az ABC háromszög oldalait. a négyzetek középpontjai rendre X. E2 2393. Bizonyítsuk be. CHQJ.V 2388. és merőlegesek egy­ másra. hogy az AA„ BB„ CC. az előzőekhez hasonló háromszöget alkotnak. azonos körüljárású egyenlő szárú hasonló háromszögek. AKRE paralelogrammákat. Y. Legyenek ABC és A iB iCi azonos körüljárású egyenlő szárú derékszögű három­ szögek. f) Az XQ. hogy ha egy négyszög átlói egyenlők és merőlegesek egymás­ ra. feladatra épül. Bizonyítsuk be.C. (Az 2393. amely a-ból 60°-os pozitív irányú elforgatással szárma­ zik. hogy az XY és BZ szakaszok egyenlők és merőlegesek egymásra. XYZ.) Legyenek ABC és A. egyező körüljárású szabályos háromszö­ gek. feladatra épül. (A 2389. az ABC háromszög súlypontjában metszik egymást. továbbá a szabá­ lyos háromszögeknek a paralelogrammán nem levő csúcsai szabályos háromszöget alkotnak. C csúcsokból rendre a KE.B. Y. Tetszőleges ABC háromszög oldalaira szerkesszünk kifelé négyzeteket. FHK háromszögek súlypontjai egybeesnek. Legyenek ezek középpontjai rendre X. hogy az AA„ BB.a. Y. E2 2391. hogy ha ABC és A. . szakaszok felezőpontjai ugyancsak egyenlő szárú. feladatra épül. Bizonyítsuk be. Z. szakaszok felezőpontjai egy szabályos három­ szög csúcsai. CC.) Egy négyszög oldalai fölé kifelé szerkesszünk négyze­ teket. HJ. Bizonyítsuk be. Z pontok a PQR háromszög oldalfelező pontjai. hogy az A pont. mint az ABC háromszög súlyvonalai. E2 2394. CA oldalai fölé szerkesszünk kifelé négyzeteket.) Az ABCD paralelogramma BC és CD oldalai fölé kife­ lé szabályos háromszögeket szerkesztünk. Jelöljük meg a szomszédos négyzetközéppontok összekötő szakaszainak felezéspont­ jait. CQ szakaszok merőlegesek az ABC háromszög egy-egy oldalára. FIJ szakaszokra állított merőlegesek egy pont­ ban. (A 2395. Bizonyítsuk be. akkor az AA„ BB„ CC. a) Mutassuk meg. YR. BC. hogy ezek négyzetet alkotnak. hogy a" = a' . CF és AG szakaszok páronként egyenlők. K2 2396. B. hogy érvényesek a következő állítások: a) Az FG. azaz a"-vel jelöljük a' +60°-os elforgatottját. E2 2392.C.B. e) Az X. szakaszok felezőpontjai ugyancsak egyenlő szárú derékszögű háromszöget alkotnak. Egy paralelogramma oldalai fölé szerkesszünk kifelé négyzeteket. K1 2395. akkor oldalfelező pontjai négyzetet határoznak meg. h) Az AFl és BJ: BK és CE. és CC. azonos körüljárású szabályos háromszögek. b) Igazoljuk. Z. PZ egyenesek egy pontban metszik egymást. ACJK. g) Az ABC. Bizonyít­ suk be. Egy ABC háromszög AB. hogy ezek középpontjai négyzetet alkotnak. Bizonyítsuk be. Bizonyítsuk be. és legyen (a '/ = a". és egyenlők velük. c) Az AR. BZ és CX egyenesek egy ponton mennek át. CBGH. K2 2398. Szerkesszük meg ezeken kívül a BFPG. hogy az A pont. K2 2389. Jelentse a' azt a vektort. így egy összetett alakzatot nyerünk. és me­ rőlegesek azokra. K2 2397. KE szakaszok kétszer akkorák. Legye­ nek ezek (pozitív körüljárással) BAEF. ÉGJ. szakaszok felezőpontjai szabályos háromszög csúcsai. valamint a BB. E2 2390. BP..C. hogy az AY. b) Az A. Legyenek ABC és AB. Bizonyítsuk be. FG. Bizonyítsuk be.

0).8 . akkor ezek a csúcsok szabályos háromszöget alkotnak. hogy ezek középpontjai szabályos háromszöget alkotnak. DE. j. -16). -3). (A 2395. E2 2402. j-t a mutatóujjára és k-t a középsőujjra. Ábrázoljuk derékszögű koordináta-rendszerben a következő vektorokat: b(-5. 8). j egységvektorokkal. majd legyen az (5. hogy az adott vektorok kezdőpontja az origó. 3). Ekkor azt mondjuk. és egy-egy 120°-os szöget közrefogó oldalpár egyen­ lő oldalakból áll. A szakasz egyik oldalá­ ra AC és CB fölé.b e R) . j. k) vektorhármas jobbrendszert alkot. feladatra épül. hogy a BC. K2 2407. (6 . Bizonyítsuk be. j) rendszerben a csúcsok helyvektorai: a) (7. Fejezzük ki a vektorokat az i.8 . e(12. OEF tetszőleges szabályos há­ romszögek. OCD. E2 2403. 14).MŰVELETEK KOORDINÁTÁKKAL MEGADOTT VEKTOROKKAL j JQ E2 2399. Helyezzük i-t a jobb kezünk hüvelykujjára. 2. feladatra épül. Ábrázoljuk azt a háromszöget.A z i. -x/20-1 Vl 8 +3 a(4. Fejezzük ki a vektorokat az i. E2 2400. (A 2395. b) és az n(b. i.6 . j. -4). (A 2395. 0). -5. CD. a vektorok kezdőpontjának mindig az origót tekintjük). hogy a BC. Az AB szakaszon jelöljünk ki egy tetszőleges C pontot. -3). 6). c(. DE. hogy ha egy konvex hatszög minden második csúcsánál 120°-os szög van. 5) pont. E2 2401.) Egy háromszög oldalai fölé (vagy mind kifelé vagy mind befelé) rajzoljunk szabályos háromszögeket. EF. hogy az (i. A vektorok kezdőpontja legyen az origó. FA szakaszok felezéspont­ jai szabályos háromszög csúcsai. (12. E1 2405. c(. 3). i. k egységvektorokkal és számítsuk ki a vektorok abszolút­ értékét! Legyenek i. 2). d(0. A további feladatokban. amikor helyvektorokról van szó.V 8). feladatra épül. legyenek ezek AB. Műveletek koordinátákkal megadott vektorokkal K1 2404. k egységvektorokkal meghatározott jobbrendszerben adottak a következő vektorok: a(5. Az m(a. (-3. f| 3 5-3.) Bizonyítsuk be. a) helyvektorok hogyan helyezkednek el egymáshoz vi­ szonyítva? (a. (0.(A 2395. másik oldalára pedig AB fölé szerkesszünk szabályos háromszöget. K1 2406. hogy ezek középpontjai ismét szabályos háromszöget alkotnak. amelynél a (0. Számítsuk ki a vektorok abszolútértékét. Bizonyítsuk be. k egységvektorok és legyenek páronként egymásra merőlegesek. j.6). Bizonyítsuk be. . b) ( . (A (0. feladatra épül. b(— 3.2 |. 4). -3. FA szakaszok felezéspontjai szabályos három­ szög csúcsai. j) szimbólum azt fejezi ki.) Egy körben helyezzünk el három sugár hosszúságú húrt. Bizo­ nyítsuk be. 8). (-V 2I . d(— 12. . 4.) Legyenek OAB.

3).A z (i. E2 2411 . -4). hogy az alap egyenese közös és alapjuk egyik csúcspontja is azonos. -5). Adjuk meg a csúcsok koordinátáit. -3). egyenlő szárú háromszög alakú parcella úgy helyez­ kedik el. e(5. torokat +90°-kal. Határozzuk meg az A B . b) a négyzet oldalai párhuzamosak a tengelyekkel. a középpontja az origóban van. Oldallapjai merőlegesek a tengelyekre.b +4. a . ha az alap az x tengelyen van és a közös csúcs az origó. a . E2 GY 2412. K2 2418. C (. Egy a egység oldalú négyzet alakú kertet csúcspontjainak koordinátáival akar­ juk jellemezni. (0. 5). Hány megoldás van? Oldjuk meg a feladatot akkor is.6. a + b. ha azokat aj az x tengelyre. 2). ha az alap 12. d(0. 2).2. 8). hogy AB+BC +C A nullvektor. D( 1: -12). c) (x. f(sin a . 8). a hozzá tartozó magasság 6 egység. Adjuk meg a csúcspontok koordiná­ táit.-5). 0). Az a(2. A szabályos hatszög alakú virágágyás oldalának hossza 4. K1 b) (-4. {x. 3 3 2 3 Ábrázoljuk a kapott vektorokat. Szerkesszük meg azoknak a pontoknak a halmazát a koordináta-rendszerben. K2 GY 2409. > > ). b(4. Határozzuk meg a kapott vektorok koordinátáit. b(— 4. Legyen a(3. ha a) a négyzet csúcsai a tengelyekre illeszkednek. b) az egyik csúcsa az y tengelyen van. Adjuk meg a csúcspontok koordinátáit. 4). Egy háromszög csúcsainak koordinátái: A( 8. 4). b ). k) egységvektorokkal meghatározott rendszerben egy a élhosszúságú kocka középpontja az origóban van. a+b+c ^ a+b+c+d < —a 1 + —b: 2u 5. A négyzet középpontja az origóban van.y e R). ha a) az egyik csúcsa az x tengelyen. K1 2416.MŰVELETEK KOORDINATAKKAL MEGADOTT VEKTOROKKAL K2 2408. -5). cos a ) vek 2414. K1 2415. e) az x tengely pozitív irányával -45°-os szöget bezáró és az origón áthaladó egyenesre tükrözzük. c(-2. -2). c(— 10. Négy darab egybevágó. . d d) (|4 M ). 3). a BC és a CA vektorok koordinátáit. illetve -90°-kal elforgatjuk. K2GY 2410. (5. CD.c. -3). 5). Határozzuk meg a kocka csúcsainak helyvektorait. Az alap 10. e(a. Egy ABCD négyzet K középpontjának koordinátái (7. 2 . 4). DA oldalvektorainak koordinátáit. Mivel egyenlő AB + BC + CA ? Igazoljuk. cad 2b. + e. (4. K2 2413. Számítsuk ki az ABCD négyszög A B. 2). a szár hossza 8 egység és csúcsa az origó. 3. C (-2. B( 6. 4). B (. ha A(6. d) az origón áthaladó és az x tengely po­ zitív felével 45°-os szöget bezáró egyenesre. c) az origóra. B C . Határozzuk meg a négyzet csúcspontjainak koordinátáit. Számítsuk ki a következő vektorok koordinátáit: 1. 9). illetve 2a egység. K1 2417. (p\ q) koordinátákkal adott helyvektorok tükörképeinek koordinátáit. A középpontból az egyik oldal felezőpontjába vezető vektor koordinátái (-10. Határozzuk meg a (3. b) az y tengelyre. amelyeknél a helyvektorok koordinátái: a) (x. x). (-4. j.

-3). -5). 2). 8). 2. B. E2 2422. (a. Számítsuk ki az a és a b vektorok skaláris szorzatát. d) a(-4.K1 GY 2419. Egy négyszög alakú telek csúcspontjainak koordinátái: A(l. 9). b( 6. 3). D( 6. Adjuk meg az a( 8.. c = AB vek­ torokat. ha az A csúcs koordinátái (-3. 3). K2 2420. C. D csúcsok koordinátáit. 3). 9). 1). -3) vektorokkal egyirányú egységvektorok koordinátáit. BC = 7 cm. K2 2425. 3.3 . Határozzuk meg az a vektorral egyirányú egységvektor koordinátáit. c = . 7) és a rombusz K középpontjának koordinátái (1. C sin39° + sinl3° / 2 + 12 5 f 1 ^ f 1 f=---. b) a ( . 5(3. a). Határozzuk meg az ab + be + ca értékét. |b| = 5. Határozzuk meg az A B -A C szorzatot. K2 2421 . 2. 2). 5). ej a(2. ha |a| = 4. b(5.Az ABCD rombusz AC átlója kétszerese a BD átlónak. illetve a + 4b és .5b és 2a + b.-12. 8). b vektorok hajlásszögét jelöli. b(2. 4. -2. E1 2431 .b) 4_ az a. b( 6. 7 . 4). Igazoljuk. ha a) a (l. -4.-2 . 3). -5). 1. K2 2426. a = ----------------------. Két vektor skaláris szorzata Két vektor skaláris szorzatán a két vektor hosszának és a hajlásszögük koszinuszának a szorzatát értjük. CA = 10 cm. d) a (4 2 . b) a(4. és (a. b (V 3 . C(8. K2 2430.-4 ) .b) 4 .-7 ). 5). c) a(-2. -9).-1 ). ha az ABC háromszögben AB = 6 cm.7 =----. b(12. Határozzuk meg az a és b vektorok szögét. ha a) a(l. b(-2. C(4. Számítsuk ki a B. ha a) a(4. b) a(-2. 3). b = CA. ha 3b . 1).a + b egymára merőleges vektorok.— sin26°-cosl3° {^5 -2 ) {^5+ 2) egy egyenesre illeszkednek? E1 2423. b) a(0. b). K2 2427.Az ABC szabályos háromszögben tekintsük a z a = B C .b)4. A definíció szerint: a •b = |a| •|b| •cos(a. E2 2424. ha a) a(l. 8). 6). 3 . hogy A. 3). hogy a négyszög négyzet. a d(-7. c) a(2.= 40°. K1 2429. hogy T u Igaz-e. Tekintsük az a és b nem párhuzamos vektorokat. c) második koordinátájáról tudjuk. Határozzuk meg az a • b skaláris szorzatot. Határozzuk meg az a vektor hosszát. ö = V10 g .. Számítsuk ki az a és a b vektorok skaláris szorzatát és a két vektor hajlásszögét. a b(-2. . a c(5. 5). 5. B(3. Van-e olyan k szám. Az a és b vektor skaláris szorzatát a • b-vel jelöljük. hogy a + kb merőleges a b-re? E1 2428. 2. b (. 3).Három pont A(l.l. 6).

Adjunk meg olyan v vektort. -1) vektorokkal párhuzamos összetevőkre. 4) és a b(5. Adjunk meg olyan b vektort. hogy az A(7. 7). Az a(-2. -3). 2). K1 2439. C pontok koordinátái: A(3.b. dj A(l. 3) és a b(l. 14) és C(13. 1.-(p+ 1) . -2. amely az a(3. 3. E2 2434. p. Igazoljuk. E1 2445.p) vektorok egy kocka egyik csúcsából induló élvektorok. 5(9. ~(p + 1)). b(2. Mekkora szöget zárnak be az a és a b vektorok. 5(1.Adott két vektor: a(5. C(3. hogy az a(-12.l. amelyik merőleges a-ra is és b-re is. 3) vektort az a (l. -2. 4). -1. 2). -5) vektort az a(2. 1). Számítsuk ki a háromszög szögeit. hogy ha p * 0 és p e R . Keressünk olyan x vektort. ej a(-2. 2) vektort az a(2. -1). hogyha a. -5 ) és a C (-2. -4). 8) vektorokkal párhuzamos összetevőkre. 1). 1) vektorokkal párhuzamos összetevőkre. 1). Határozzuk meg a v vektorral ellentétes irányú 5 egység hosszúságú vektor koordinátáit. B{ 1.c. B( 8. 8). 1) pontok derékszögű háromszög csúcsai. 2) vektorokkal párhuzamos összetevőkre. E2 2448. 3). ha a) a(— 1. és a v(2. 12) vektorok által bezárt szög szögfelezőjével párhuzamos. BC = AD és ACUBD. E1 2437. ha a csúcspontok koordinátái: a) A(— 1. -3.p ( p + 1)). 4) és a b( 6. b (. 1. hogy az A C és az AB . -2). AB = 3 -CD. ha a csúcsok koordinátái: A(-4. -3) és a b(5. C(0.d e R +. akkor az a ip-. 0(0. . 0. 3). 2).k . b) a(2. E2 2446. _ p(p + l). Igazoljuk. akkor Va2 +b 2 -Ve2+ d 2 >ac + bd. Mekkora a z értéke? E2 2438. K2 2436.Határozzuk meg az y értékét úgy. Az A. y) vektorok merőlegesek legyenek egymásra. K1 2433. 3. -1) és a b(l. E2 GY 2443. és a c (. -2). 5). Igazoljuk. Bontsuk fel a v(l.A C vektorok merőlegesek legyenek egymásra? K2 2435. 7). z) vektorok merőlegesek egymásra. 3. B( 9. b (. -1 ) és a b(4. H -p ( p + 1). 5 ). V 2442. 5. 16). Hogyan kell a k valós számot megválasztani. 7). E1 2441 . 6). 2) és b(-2. Számítsuk ki a C és a D csúcsok koordinátáit.E2 2432. 4. Számítsuk ki az A és a B csúcsok koordinátáit. ha C(6. ha az a vektor koordinátái (8. E1 2447. . 4). E1 2440. 4) vektort az a(4. 3. C(4. Az ABCD trapéz alakú kertünk párhuzamos oldalai AB és CD. 5).Bontsuk fel a v(6. 5(2. E2 2444. amely az a vektorral 60°-os szöget zár be. 2). 4). c) A(4. Bontsuk fel a v(4.~(p + 1). C(4.l. B.6). . b) A(0. 2). 4) és D( 3. ő (2. Az ABCD téglalapban AB = 2BC és A(-2. 2). Számítsuk ki a háromszög szögeit. C(2. 1) és a b(2.

Legyenek i. Számítsuk ki az ABCD paralelogramma területét. k(0.3 ) .. b) a két vektor hajlásszögét jelenti. ő(2. 1. ha a jobb kezünk hüvelykuj­ ja az a. a3 ) és a b (fe„ b2. c) a x a = 0. 0). 1. Igazoljuk.l. E2 2452. 2. .-2 . E2 2453. -3 ) b(— 1. 1).. a mutatóujja a b vektor irányába mutat.b x a .0 ). -2. E2 2454. 3). 0.)k.a3 b2 )i + (a3 bI . . B( 1. hogy az a (a. 1). k x i = j. b)A { 1. j x k = i. V 2455. B (2 . C (l. -5). 0. ha ű M (0 . 1.a2 b. a2. 1). 1) b(2. 1). A szorzat abszolútértéke (a vektoriális szorzat hossza): |a|-|b|sin(a. 0. E2 2450. B (l. C(5 .A vektoriális szorzat jelölése: a x b . ha a) a (l. 1. hogy ha OA = a és OB = b akkor | a x b| az OACB paralelogram­ ma területével egyenlő. 0).a lb3 )j+ (atb2 .b). a j a x b ^ b x a . 1. Határozzuk meg (a x b)-t és | a x b| -t. 0). Igazoljuk. b) A(2. 7. Igazoljuk a következő tételek helyességét. C(4. 1) b(0. Számítsuk ki az ABC háromszög területét. 1. C(l. -2). j(0. 0.-3 ). c) a(5. 2). . ahol (a. 1). -1. b) a(2. 5). b vektorokra és iránya megegyezik jobb kezünk középső ujjának irányával.A vektoriális szorzat a. hogy i x j = k. ha a) A ( .Két vektor vektoriális szorzata Az a és a b vektorok vektoriális szorzata olyan vektor. -2). k egységvektorok és i(l. b3 ) vektoriális szorzata a x b = (a2 b3 .Igazoljuk. E2 2449. 2. b vektorai és a szorzat úgynevezett „jobbrendszert” alkotnak.1. 2. amely merőleges az a. b ) a x b = . 3).0 . E2 2451. 0. j. 3.

' .

3°. 240°. 152. Számítsuk át radiánba (ívmértékbe) a következő fokokban megad Jtt szögeket.2°.419. K1 2463. b) 12°. b) 36°. 105. egyik szöge 21°. . 1. ° ’11L K1 a) T . 0. . 45°. K1 2460.2 cm hosszúságú. Számítsuk ki a megadott szöggel szemközti befogó hosszát. 16° 40'. f . • . Számítsuk át fokról ívmértékbe a következő szögeket: a) 40°.IV. 8°23'. K1 2461 . 238°49'. 3. Számítsuk át radiánba a következő szögeket n radiánnal kifejezve: a) 75°. 90°. « « u) . 105°.75. n radiánnal kifejezve: a) 180°. 300°. 300°.62. 2’5. 215°. K1 2459. 118°17'. radiánban (ívmértékben) megadott szögek? n n n n 2n 5n 3n An I n . 54. Számítsuk át fokra a következő szögeket: 0. 100. I S . K1 2458.256. radiánban megadott szögek? b) 1.24°. 316°57'. b) 360°. Trigonometria Szögek átváltása fokról radiánra és fordítva K1 C l) Ti . 2. 15°. 118°. Egy derékszögű háromszög átfogója 18. 25°. 55°. b) 3. 30°. egyik szöge 19. Számítsuk át radiánról fokra a következő szögeket: a) 2. 315°.55. Egy derékszögű háromszög átfogója 26. 88°26'. K1 2464. . 2462. 67°35'.285. Hegyesszögű trigonometriai alapfeladatok K1 2465. Számítsuk ki a megadott szög melletti befogó hosszát. 1. ° ’52. • 2 3 4 8 3 6 4 3 6 2457.36. f .24.4. T . K1 2466. 270°.451. Hány fokosak a következő. T .6°. 24° 37'. 135°. 5. 150°. b) 15°42'. 2’84. Számítsuk át radiánba a következő szögeket: 15. 0. 120°. T . 100. 10°. Számítsuk át radiánba a következő szögeket: a) 36°15'. 5°. 2456. 45°38'.7 dm. 60°. 80°. K1 f . 50°467.45°. 115°. 420°. Hány fokosak a következő. 2.

Valamely derékszögű háromszög átfogója 46. Számítsuk ki a befogóinak a hosszát. Egy derékszögű háromszög átfogója 12 cm-es és az egyik szöge 23°-os. K1 2468. Egy derékszögű háromszög egyik szöge 36.18°-os és ezzel a szöggel szemközt .■ Jg g HEGYESSZÖGŰ TRIGONOMETRIAI ALAPFELADATOK I K1 K1 2467. 2469.5 cm hosszú és egyik szöge 12°25/-es. Számítsuk ki a befogóinak a hosszát.

ez lesz az A pont. amelynek 15 m magasan levő abla­ kából a folyó szélessége 74°44'-es szög alatt látszik. a vízszintesre eső merőleges ve­ tülete 4.8 cm. hogy a folyó túlsó partján kiszemelünk egy közvetlenül a folyóparton levő fát. A két felfüggesztési pont távolsága 15 m az utca két oldalán.7 m hosszú lejtő.K1 GY 2485. Hány százalékos az emelkedő? K1 GY 2495.5 m magasra kell vezetnie.3 cm-es és az egyik oldallal 23° 18'-es szöget zár be. Egy 400 m hosszú egyenes útszakasz emelkedése 10 m. Mekkora szöget zár be a fallal a létra? K1GY 2490. A létra hossza 3. ha a hajlásszöge 12°-os lesz? KI GY 2493. KI 2498. Az átlói a megadott oldallal 32°20/-es szöget zárnak be. Egy lejtő a vízszintessel 24°-os szöget zár be és 1. Mekkora a lépcsősor hajlásszöge a vízszinteshez képest? K1GY 2494. Egy folyó szélességét szeretnénk meghatározni úgy. Egy hegyre az út átlagosan 5°42'-es szög alatt emelkedik. belógása 20 cm.Mekkora a Nap sugarainak a beesési szöge a talajhoz képest. Egy hegyi út emelkedése 12%. Mekkora a lejtő hossza és a vízszintesre eső merőleges vetülete? K1 GY 2489. amelynek l. Mekkora az emelkedés szöge? KI GY 2487. Közvetlenül a folyó partján áll egy épület. Milyen magas a templomtorony? KI GY 2500. Egy téglalap átlója 14. Egy téglalap egyik oldala 6.2 m és a létra lábai a faltól 75 cm-re vannak. mint a karó hossza? KI GY 2502. Egy torony teteje a talpától 60 m távolságból 22°37/-es szög alatt látszik. Milyen magasra visz a 8.5 m hosszú. Mek­ korák a téglalap oldalai? KI GY 2499. A vízszin­ tes talajon milyen távol kezdődjön a feljáró. Mekkora szöggel hajlik az út a vízszinteshez képest? K1GY 2496. mint a rúd hossza? KI GY 2501 . Mekkora a lejárat hajlásszöge a vízszinteshez képest? K1 GY 2486. Egy utca közepe fölött egy lámpát függesztettek fel. Lejtős feljárót kell készíteni.Mekkora szöget zárnak be a Nap sugarai a talajjal. ha valamely függőleges rúd árnyéka az adott pillanatban 2.8-szor akkora. A Nap sugarai a talajhoz képest 38.4-szer akkora. míg a lejárat vízszintesre való merőleges vetülete 244 cm. A B pont az innenső .8 m magasra visz. Mi­ lyen magas a torony? K1GY 2491. Egy ház teraszára vezető lépcsősor vízszintesre eső merőleges vetülete 230 cm. Határozzuk meg a téglalap ismeretlen oldalának a hosszát. Egy létrát támasztunk a falhoz. Egy lépcső magassága 14 cm és a teraszra 8 lépcső vezet.6 m. Egy pincébe vezető lejárat mélysége 132 cm. Milyen széles a folyó? KI GY 2503. Mekkora szöget zár be a huzal a vízszintessel? K1 2497. ha az a vízszintessel 15°-os szöget zár be? K1 GY 2492. ha valamely karó árnyéka az adott pillanatban 2. Egy templomtorony árnyéka 42. A lámpa a huzal felezőpontjában lóg. Milyen magasról érkezik a lejtő? KI GY 2488. Egy lejtő a vízszintessel 18°-os szöget zár be.6°-os beesési szögben érkeznek.

K1 2506. c) 2. A Balaton szintje fölötti 120 m ma­ gasságból egy vitorlás 4°50'-es lehajlási szög (depressziószög) alatt látszik. K1 2507. ábra Hegyesszög megszerkesztése valamely szögfüggvényének |y |értékéből K1 a) i . 2506. ábrán lévő négyszög oldalainak a hosszát. Milyen távol van tőlünk a vitorlás légvonalban? K1 2505. amelynek tangense b) 1. Az innenső parton felvesszük a BC = 300 m hosszú alapvonalat. d) V5. . hogy AB merőleges a folyóra. közvetlenül a partján. Szerkesszük meg azt a hegyesszöget. amelynek koszinusza d) K1 a) 2509. párhuzamosan a folyóval. Mekkora az AB szakasz. Határozzuk meg az ábrán szereplő négyszög ismeretlen oldalait.■j g g HEGYESSZÖG MEGSZERKESZTÉSE VALAMELY SZÖGFÜGGVÉNYÉNEK ÉRTÉKÉBŐL parton az A ponttal szemközt leütött karó úgy. Szerkesszük meg azt a hegyesszöget. A C pontból az AB szakasz 26°34'-es szög alatt látszik. amelynek szinusza b) c) d) 2.Határozzuk meg a 2505. 2508. vagyis a folyó szélessége? K1 GY 2504. Szerkesszük meg azt a hegyesszöget.

Határozzuk meg a következő kifejezések pontos értékét: .3 -ctg 45°. 3 g) c t g a = i . Határozzuk meg a következő kifejezések pontos értékét: n 27 Z b) c o s '---. f) t g a = V3. ha nem racionális szám az értékük. K1 d) -ÜÉ2L.tg 45°. b) 6 ■ tg 30° + 2 •ctg 45° . c) 3 -sin 30° + 5 -cos 60° .K1 a) 1.tg 45° . B 4 3 3 K1 o 7Z . sin60o-sin 4 5 ° a) 6 • sin 60° • sin 45° . K1 2514.(tg 45 °)2+ (sin 30°)2. 71 T C a) tg—-cos —-sin—.sin 30° . Határozzuk meg a következő kifejezések pontos értékét: a) cos 60° + V3 •cos 30°. 71 o 71 .. Szerkesszük meg az a hegyesszöget.2 • sin 60°. Ha az egyszerűsítések után a végeredményben gyökök vannak. b) 2 ■ sin 60° . 6 6 3 . Számítsuk ki a következő kifejezések pontos értékét: cos30°-sin30° . sin 60° 2513. K1 2510. b) in a = — 2 c) cos a = —. ha tudjuk.cos 60° + 3 •tg 45°. c) (tg 60°)2+ (sin 60°)2 . hanem a vég­ eredményben hagyhatjuk a gyököket. d) 6 •ctg 60° . Határozzuk meg a következő kifejezések pontos értékét: b) 8 •tg 30° • ctg 30°.cos' a) sin 2— l-sin2 4 3 c) tg —■sin— tg —. b) cos30° + cos45° K1 . K1 2512.4 ■ sin 60°. c) 42d) 2511 . c) 4 ■sin245° . e) tg a = 3. hogy a) sin a = 1 m s■ V3 . K1 2515.4 • cos 45° • cos 30°. ak­ kor azok értékeit nem kell kiszámolnunk. Számítsuk ki a következő kifejezések pontos értékét: a) 4. . amelyeket számológépből vagy táblázatból nyerhetnénk. a) 2 • sin 60° • ctg 60°. d) cos a = — .2 . amelynek kotangense b) 2.tg 345°. 3 -2 -tg 4 5 ° a) b) sin 45°-cos 45° cos30° + sin30° 2517. 71 2516. Nevezetes hegyesszögek szögfüggvényei A következő feladatoknál ne használjunk közelítő értékeket. 2 h) ctg a = -L -. Szerkesszük meg azt a hegyesszöget.

Az alapkörének átmérője 10. Mekkorák a háromszög szögei? K1 2527. A kettőslétrát felállítottuk.HEGYESSZÖGŰ TRIGONOMETRIAI FELADATOK Hegyesszögű trigonometriai feladatok Egyenlő szárú háromszögek K1 2518.6 cm.48°-osak. Határozzuk meg a kúp alapkörének átmérőjét. Egy kettőslétra egyik szárának hossza 195 cm.4 cm. Mekkora az alapkörének a sugara? K2 2525. Egy egyenlő szárú háromszög alapjának hossza 8 cm.4 cm hosszúak. Egy kettőslétra egyik szára 195 cm hosszúságú. Valamely egyenlő szárú háromszög szárai 8 cm hosszúak és az alapon fekvő szögei 72.4 cm. Számítsuk ki a háromszögbe írható kör sugarát. Egy egyenlő szárú háromszög alapja 15 cm hosszú. Mekkora a körülírt és a beírt körének a sugara? . amennyire a biztonsági lán­ cok engedik. mégpedig úgy. akkor milyen magasan állunk a talajhoz képest? K1 GY 2521. Egy fonálon lengő kis pontszerű test két szélső helyzete közötti távolság 24 cm. Valamely egyenlő szárú háromszög alapja 15 cm-es. hogy a lábai a talajon 95 cm távolságra vannak egy­ mástól. Ekkor a kettőslétra nyílásszöge 28. K1 2522. Határozzuk meg. míg szárai 12 cm hosszú­ ak. Ha felmászunk a kettőslétrán és felállunk a legmagasabb fokaira.4 cm. A fonál hossza 95 cm. Mekkora az egyenlő szárú háromszög alapja.5°. Mekkora a háromszög köré írt körének sugara? K2 2529. Egy egyenlő szárú háromszög alapja 6. K1 2523. magassága 24. míg szára 10 cm hosszú.8 cm és az alapon fek­ vő szögei 68° 24'-esek? K1GY 2519. Egy forgáskúp alkotója 18. az alapon fekvő szögei 68°-osak. A kettőslétra legfelső fokai a szárakon 180 cm-nél vannak. a beírt körének sugara 1. Teljesen kinyitjuk a kettőslétrát. Egy forgáskúp alkotói 22. K2 2528. Mekkora a kettőslétra nyílásszöge? (Vagyis mekkora a szárak hajlásszöge?) K2GY 2520. ha a szára 3. Mekkora annak a körnek a sugara. nyílásszöge 62°12'. Mekkora a kúp nyílásszöge? K1 2524. Egy egyenes körkúp nyílásszöge 46°.7 cm. amely a szárakat az alap végpontjaiban érinti? K1 2526. hogy mekkora szöget zár be a fonálinga a két szél­ ső helyzete között.

6 m. rombuszok. illetve 12. Egy téglalap egyik oldala 4. Egy rombusz oldalának és a rövidebb átlója hosszúságainak az összege 59. Mekkora a rombusz oldala? K2 2539. Mekkorák a rombusz szögei. az átlóinak a hajlásszöge 37°40'.2 cm és az ehhez tartozó magas­ sága 5. Mekkorák az átlói és a szögei? K1 2541. A paralelogramma egyik szöge 63. Egy paralelogramma átlói 46 cm. Egy rombusz kerülete 116 m. Szabályos sokszögek KI K1 K1 K1 K1 K1 2544. Egy rombusz egyik átlója 8 cm. paralelogrammák Téglalapok.60 cm. Mekkorák a rom­ busz szögei. Mekkora a rombusz oldala. Az átlók hajlásszöge 62.Téglalapok.6 cm és az ezzel szemköz­ ti szöge 128°42'? K2 2538. ha a hosszabbik átlója 24. az egyik átlója 19°42'-es szöget zár be a tégla­ lap egyik oldalával. oldala és területe? K2 2540. Milyen hosszú a másik átló és a rombusz oldala? K1 2535. K1 2542. K2 2543. rombuszok. Határozzuk meg a paralelogram­ ma másik oldalának a hosszát. a beírt körének sugara 2.4 cm hosszúak. Mekkora a szabályos ötszög területe. Egy rombusz egyik átlója 56 cm. Mekkora sugarú körbe írhatunk egy 5 cm oldalú szabályos kilencszöget? 2548.7°. Egy rombuszba írható kör sugara 2 cm. Egy téglalap területe 245. Mekkora a 8 cm sugarú körbe írt szabályos háromszög oldala? 2545. az átlóinak a hajlásszöge (p.4 dm. illetve 54 cm hosszúak. Határozzuk meg a paralelogramma területét. A paralelogramma átlói e. mekkora a területe? . hogy mekkorák a téglalap oldalai.6 cm. A rombusz egyik átlója Két szabályos háromszögre bontja a rombuszt. Ez az átló a 44°-os szögek csúcsait köti össze a rombuszban.4°. Egy paralelogramma egyik oldalának hossza 7. paralelogrammák K1 2530. Mekkora a téglalap ismeretlen oldala? K2 2531. K1 2533.7 cm hosszú. Mekkorák a szögei és az oldala? K1 2534. a rombusz hegyesszöge 4 1 °3 0 '. Mekkorák a téglalap oldalai? K2 2532. Egy szabályos nyolcszög oldala 15 cm. Egy téglalap átlója 23. Határozzuk meg. Egy rombusz átlói 8. területe 840 m2. Mekkora a rombusz oldala? K1 2537. illetve / hosszúságúak. ha az átlóinak az aránya 1 :^ 3 ? K1 2536. ha oldala 7 cm? 2549.6 m2 .Mekkora sugarú körbe írhatunk egy 10 cm oldalú szabályos hétszöget? 2547. az átlók hajlásszöge 35°30'. Mekkora a 7 cm sugarú körbe írt szabályos ötszög oldala? 2546. Határozzuk meg a paralelogramma területét ezekkel az adatokkal kifejezve.4 cm.

Mekkora a beírt és a körülírt kör sugara? 2555. c) Az előzőleg kiszámított eredményeket felhasználva fogjuk korlátok közé a kör kerületét illetve területét. Egy szabályos kilencszög oldala 15 cm. Egy körhöz érintőket húzunk egy külső pontból. ha átlója 14 cm hosszú? K2 2559. húrok KI GY 2562. körívek.2 cm és az érin­ tési pontokat összekötő szakasz hossza 11 cm. Egy 15 cm sugarú körhöz egy külső P pontból érintőket húzunk. ha az n mellett adott még a szabályos n-szög T„ területe. Mekkora a beírt és a körülírt kör sugara? 2556. körszeletek. K2E1 2561 . Határozzuk meg a kerületét és a területét a) a körbe írt n oldalú szabályos húrsokszögnek.Mekkora a Hold átmérője. Egy szabályos ötszög területe 540 cm2.Két kör középpontjának távolsága 18 cm. Mekkora a szabályos tízszög területe. Mekkora az oldala. Egy szabályos tizenkétszög területe 618 cm2. például az r = 1 m és n = 180 esetét felhasználva. Legyen adva egy kör r sugara. Az érintők haj­ lásszöge 38°46'. ha a Holdat körülbelül 31 '-es szög alatt látjuk és a Hold Földtől való közepes távolsága körülbelül 384 000 km? K1 2564. Számítsuk ki a szabályos n-szögbe és a köré írható körök által meghatározott körgyűrű területét.5 m távolságból 3.5 cm2 ? 2557. körcikkek. Mekkora a 10 cm sugarú körbe írt szabályos tizenháromszög kerülete és területe? 2553. Mekkora távolságra van a P pont a kör középpontjától? Mekkorák az érin­ tőszakaszok és mekkora az érintési pontok távolsága? K2 2566. Egy gömb alakú lámpa a középpontjától 6. A körök sugarai 7 cm. ha a területe 241. b) a kör köré írt n oldalú szabályos érintősokszögnek. a) Mekkora szöget zárnak be a körök közös külső érintői? b) Mekkora szöget zárnak be a körök közös belső érintői? . Mekkora az érintők hajlásszöge? Mekkora az érintőszakaszok hossza? K1 2565.Mekkora a szabályos ötszög kerülete és a területe.Mekkora a 12 cm sugarú körbe írt szabályos hétszög területe és a kerülete? 2554. ha oldala 8 cm? 2551 . Mekkora az oldala? 2558.Mekkora a 15 cm sugarú körbe írt szabályos tizenegy szög kerülete és területe? 2552.K1 K1 K1 K1 K1 K1 K1 K1 K1 2550. b) a kör köré írt szabályos hétoldalú érintősokszögnek? K2 E1 2560.Mekkora a szabályos hétszög oldala. a kerülete és a területe a) a körbe rajzolt szabályos hétoldalú húrsokszögnek. Körök érintői. a kör sugara 6.7°-os szög alatt lát­ szik. Egy kör sugara 5 cm. d) Az előzőleg kapott egyenlőtlenségeket felhasználva adjunk számszerű becslést a n érté­ kére. Mekkora a lámpa átmérője? KI GY 2563. illetve 4 cm hosszúak.

Valamely kör húrja a sugár _ része.4 m hosszúságú húrhoz 124°20/ kerületi szög tartozik.8 cm és a vele szemközti szöge 48°15'. Egy körben 246. Egy 7. K1 2575.2 m2. Egy 4.8 m sugarú körcikk területe 35. Számít­ suk ki ezen húr hosszát.8 cm sugarú körben levő 6. Egy körben a középponttól 8.4 dm sugarú körben 26. Egy kör sugara 4. Egy körben 6. Mekkora az ívhez tartozó körszelet területe? K1 2582.68° középponti szög tar­ tozik. Egy 5. Mekkora középponti szög tartozik a húrhoz? 4 2573.3 dm hosszúságú ívhosszhoz mekkora húr tartozik? 2580. Egy háromszög egyik oldala 6.2 cm-es húrhoz mekkora kerületi szög tartozik? K1 2574.K2 2567. K1 K1 2579. E kisebb körszelet területe hány százaléka a körlemez területének? . a másik kör AC átmérője 8 egység. Két kör kívülről érinti egymást az A pontban.2 m. Mekkora a húr hossza és a húrhoz tartozó körszelet területe? K1 2584.52° kerületi szög tartozik. Határoz­ zuk meg a kör sugarát. K1 2578.42° középponti szöghöz 8. Egy 9. Egy 15 cm sugarú körben 76°45' -es kerületi szög tartozik egy húrhoz.5 cm sugarú húrhoz mekkora középponti szög tartozik? K1 2571.6 cm hosszúságú húrhoz mekkora kerületi szög tartozik? K1 2577. Egy körben 14 cm hosszú húrhoz 122°-os középponti szög tartozik.2 cm-re levő húrhoz 104. Mekkora a kör sugara? K1 2570.5 cm sugarú körben mekkora húr tartozik egy 116°-os középponti szöghöz? K1 2569. Húzzunk a B és C pontokból egy-egy érintőt a másik kör­ höz a középpontokat összekötő egyenesek ugyanazon oldalán! Mekkora szöget zárnak be egymással az érintők? KI 2568. Egy 15 cm sugarú kört mekkora területű részekre bontja a 15 • V2 cm hosszúsá­ gú húrja? K1 2585. Mekkora a kör sugara? K1 K1 o 2572. Határozzuk meg az ívhez tartozó húr hosszát. Az egyik kör AB átmérője 10. Egy 18 cm sugarú körlemezből a középponttól 13 cm távolságra levágjuk a ki­ sebbik körszeletet. Egy 42 cm sugarú körben levő 68.7 m ívhosszhoz 34. Egy 12.2°. Egy körben 68.5 cm sugarú körben egy 12.Mekkora a 16 cm sugarú körben levő 20 cm hosszú húr által lemetszett kiseb­ bik körszelet területe? K1 2583. egy ívéhez tartozó középponti szöge 64. Mekkora a körcikkhez tartozó húr? K1 2581.15 m hosszú húr tartozik. Mekko­ ra a háromszög köré írt kör sugara? K1 2576.

szárai 63 cm hosszúak. A trapéz területe 42. magassága 18 cm. merőleges szára 15 cm. átlója 170 m. A csonkakúp magassága 54 mm.5°. egyik szöge 62°48'. Számítsuk ki a trapéz területét és az átló alapokkal bezárt szögét. az átló hossza 16. az erre merőleges szára 18 cm-es.5 cm2.3 cm és egyik szöge 42°54/. Milyen hosszú ez a szár és a másik alap? K1 2589. K1 2588.5 m hosszúak. K1 2598. a szárai 11.6 cm. Egy szimmetrikus trapéz keresztmetszetű vasúti töltés szélessége felül 8 m. a rá merőleges szár hossza 8. Egy derékszögű trapéz egyik alapja 24 cm-es. egyik szöge 53. illetve 12 cm. amely fedőlapjának az átmérője 65 mm.4 cm. Mekkorák a trapéz szögei? K1 2592. a félkúpszög 6°42/. Egy szimmetrikus trapéz két párhuzamos oldala 6 cm. az átlója merőleges a szár­ ra.35°-os szöget zár be az alappal. Egy derékszögű trapéz hosszabbik párhuzamos oldala 17. a töltés magassága 3 m. magassága 80 m. Mekkora a trapéz másik alapja és a területe? . Egy derékszögű trapéz rövidebb átlójának hossza megegyezik a hosszabbik alap hosszával. a másik alapja és a szögei? K1 2597. A megadott alapon levő másik szög 125°. Mekkorák a trapéz oldalai? K1GY 2600.5 cm. Számítsuk ki a trapéz ismeretlen oldalait és a területét. Mekkora a töltés oldalának a hajlásszöge a vízszintes­ hez képest? K1 2594. a szárai 18 cm hosszúak. Egy egyenlő szárú trapéz két párhuzamos oldala 5 cm.6°. a magas­ sága pedig 7 cm. Egy szimmetrikus trapéz területe 432 cm2. Egy szimmetrikus trapézban az egyik alap 24 m-es.5 cm. Határozzuk meg a trapéz szárainak a hosszát és a trapéz területét. egyik szöge 58°20'. másik alapjának egyik szöge 134°. Mekkorák a szárai. Egy csonkakúp esztergályozásánál a fedőlap sugara 12 mm. illetve 14 cm. Egy derékszögű trapéz alapjai 12. Egy egyenlő szárú trapéz területe 252 dm2. Egy szimmetrikus trapéz rövidebbik alapja 45 cm. Mekkorák a trapéz oldalai? K1 2591.13°. A két szár egyeneseinek hajlásszöge 43. Mekkorák a trapéz ismeretlen oldalai? K1 2587. Mekkorák a trapéz oldalai? K1 2599. Mekkora a csonkakúp félkúpszöge? K1GY 2601. Mekkora a másik alap? K1 2595. K1 2590. míg alaplapjának az átmérője 124 mm és a csonkakúp magassága 82 mm. Mekkora a trapéz másik alapja? K1 2596. és a ma­ gassága 9 cm. Egy szimmetrikus trapéz hosszabbik alapja 17. a trapéz egyik szöge 52. magassága 12 dm.5 cm.■ J HEGYESSZÖGŰ TRIGONOMETRIAI FELADATOK Trapézok K1 2586. a trapéz egyik szöge 42. alul pedig 18 m. Mekkorák a trapéz szögei? K1GY 2593. A másik szár 42. Egy szimmetrikus trapéz hosszabbik alapja 190 m. Egy derékszögű trapéz hosszabbik alapja 36 cm. illetve 8. Egy egyenlő szárú trapézban az egyik alap 30 cm. Egy olyan csonkakúpot kell esztergályozni. mint a fedő­ lapé? K1 2602.22°. Hány százalékkal nagyobb az alaplap sugara.

Egy trapéz egyik alapja 420 m. amelybe 8 egy­ ség sugarú kör írható és a rövidebbik alapja szintén 8 egység hosszú? K1 2605. b) az egy csúcsból kiinduló testátlójának és oldalélének hajlásszögét. Határozzuk meg a gúla magasságát. Egy négyzetes oszlop alapéle 5 cm hosszúságú.15°. éppen háromszöget kapunk. Mekkorák a trapéz ismeretlen ol­ dalai és a területe? K2 2609. Mekkorák annak a szimmetrikus trapéznak a szögei és oldalai. Határozzuk meg a trapéz negyedik oldalának a hosszát i?-rel kifejezve és a trapéz szö­ geit. illetve 28 m.6°.5 cm. az egyik szár hossza 81.Határozzuk meg egy kocka egyik testátlójának hajlásszögét az oldallapokkal. Mekkorák a trapéz szögei? Térelemek hajlásszöge K1 2614.4 m. Mekkora a trapéz másik két oldala? K1 2606.2° és 58. Egy trapéz egyik párhuzamos oldala 38. Egy trapéz egyik alapja 58 cm.2 cm.4 cm hosszúak. Egy trapéz egyik alapja 26. Ha a szá­ rakat nagyságukkal meghosszabbítjuk.6 cm. illetve 45°. a rajta fekvő két szög 65. Egy szabályos négyoldalú gúla oldalélé 9.4 cm. Mekkorák a szögei és a területe? K2 2612. Határoz­ zuk meg a) az egy csúcsból kiinduló testátlójának és alapélének hajlásszögét. K2 2610. az egyik szára 42 cm.8° és 65. Határozzuk meg az ugyanebből a csúcsból kiinduló testátlójának a) a három ugyanebből a csúcsból kiinduló éllel való hajlásszögeit. 5 cm. Mekkorák a trapéz ismeretlen oldalai és a területe? K2 2608. Egyik szára 26 cm hosszú és ez a megfelelő alappal 67°-os szöget zár be. A másik alapon fekvő szögei 73. Mekkora a trapéz területe? K2 2607. a rajta fekvő szögek 74° és 46°. A nagyobbik alapon fekvő szö­ gek 72. Egy téglatest egy csúcsából kiinduló éleinek hossza 3 cm. Egy trapéz alapjai 86 m. Mekkora a trapéz terü­ lete? K2 2613. c) a testátló hajlásszögét az alaplappal.46°. b) az oldallapokkal való hajlásszögeit. K1 2615. d) a testátló hajlásszögét az oldallappal.6° és 54. A másik párhuzamos oldalon fekvő szög 48.K2 2603. Egy trapéz hosszabbik alapja 15 cm. K2 2604. a másik két oldal d. K1 2617.6 cm és 18. míg magassága 17 cm. Mekkorák a trapéz szárai? K2 2611. Egy trapéz párhuzamos oldalai d és 3d . illetve 2d hosszú­ ságú. illetve 57. A trapéz ma­ gassága 65 m. szárai R ■-J2 hosszúsá­ gúak. Egy trapéz alapjai 58 cm és 42 cm hosszúak. Számítsuk ki a trapéz ismeretlen oldalának a hosszát és a trapéz ismeretlen szögeit. A 74°-os szög mellett levő szára 6 cm hosszú. a rajta levő szögek 38. az oldalél az alaplap síkjával 68°-os szöget zár be.3° és 72°45'.45°. illetve 10 cm. Az R sugarú körbe írt trapéz egyik alapja R hosszúságú. szárai pedig 35. K1 2616.3 m hosszúak. Egy trapéz alapjai 52. .

K1 2618. Egy szabályos négyoldalú gúla oldalélé 14 cm és a magassága 9 cm. Mekkora szöget zár be a) az oldalél az alaplap síkjával; b) az oldallap az alaplappal? K1 2619. Egy négyzet alapú, egyenlő oldalélű gúla alapéle 14 cm. A gúla felszíne 616 cm2. a) Mekkora az oldalélnek az alaplappal való hajlásszöge? b) Mekkora egy oldallap alaplappal való szöge? K1 2620. Egy szabályos négyoldalú gúla alapéle 8 cm, magassága 10 cm. Határozzuk meg a) egy alapélnek egy szomszédos oldaléllel bezárt szögét; b) az oldallapnak az alaplappal bezárt szögét; c) az oldalélnek az alaplappal bezárt szögét; d) két szomszédos oldallap hajlásszögét. K1 2621 . Számítsuk ki egy szabályos tetraéder két oldallapjának hajlásszögét. K2 2622. Egy szabályos háromoldalú gúla alapéle 10 cm, magassága 18 cm. Számítsuk ki a) az alapélnek a szomszédos oldaléllel bezárt hajlás­ szögét; b) az alaplap és egy oldallap hajlásszögét; c) az oldalél és az alaplap hajlásszögét; d) két oldallap hajlásszögét. K2 2623. Egy szabályos háromoldalú gúla oldal3

lapjának a területe az alaplap területének — része. 4 Mekkora az oldallapnak az alaplappal bezárt szöge?
2625. ábra

K2 2624. Egy szabályos hatoldalú gúla alapéle 15 cm, magassága 22 cm. Határozzuk meg a) az alapél egy szomszédos oldaléllel bezárt szögét; b) az oldalél alaplappal bezárt szögét; c) az alaplap oldallappal bezárt szögét; d) két szomszédos oldallap hajlásszögét. K2 E1 2625. Az ábrán látható ABCDEFGH kockánál számítsuk ki az ACE és a CEF síkok hajlásszögét. K2 E1 2626. Az ábrán látható ABCDEFGH kockánál legyen P a BF él felezőpontja, míg Q legyen a BC él felezőpontja. Határozzuk meg az ABCD és DPQ sí­ kok hajlásszögét.

2626. ábra

Vegyes illetve összetettebb hegyesszögű trigonometriai feladatok

,197

Vegyes, illetve összetettebb hegyesszögű trigonometriai feladatok
Vegyes feladatok K1 GY 2627. Egy lejtős út három szakaszból áll. Az első szakasz emelkedő, hossza 250 m és a hajlásszöge 4°, majd a lejtő következik, amely 320 m hosszú, hajlásszöge 5°. A harmadik szakasz ismét emelkedő, 350 m hosszú és hajlásszöge 7°-os. Mennyi a kiindulási és a vég­ pont szintkülönbsége? K1 GY 2628. Egy út hossza a térképről leolvasva 450 m. Ismerjük, hogy az út egyenletesen emelkedik, emelkedési szöge 8°15'. Mekkora az út valódi hossza? K1 GY 2629. Egy térképen levő 1 cm-es szakasznak a valóságban 1 km felel meg. A térképen két tereppont távolságát 6 mm-nek mérjük. A két tereppont között egyenes út vezet. A terep­ pontok szintkülönbsége 80 m. Mekkora a tereppontok közötti út hossza és mekkora az út emelkedési szöge? K1GY 2630. Egy térkép méretaránya 1:10000. Egy út hossza a térképen lemérve 28 mm. Tudjuk, hogy az út hajlásszöge 7°-os. Mekkora az út valódi hossza? K2GY 2631. Egy térkép méretaránya 1:10000. Az ábrán láthatjuk egy domb szintvonalas ábrázolását a térképen, egy A,B,C út részletével. A térképen lemérve AB = 6 mm, BC = 14 mm. Határozzuk meg a terepen levő ABC út hosszát, az AB és a BC utak hajlásszögeit.
ábra

K1 GY 2632. Egy pontra két erő hat, amelyek iránya merőleges egymásra. Az erők nagysága 24 N, illetve 45 N. Határozzuk meg, hogy mekkora az eredő erő nagysága. Mekkora szöget zár be az eredő erő iránya a 24 N-os erő irányával? K1 GY 2633. Egy csavar menetének középátmérője 5,35 mm, menetemelkedése 1 mm. Mek­ kora a menetemelkedés szöge? K1 GY 2634. Egy csavar menetének középátmérője 21,5 mm. A csavarmenet menetemelkedé­ si szöge 4 ° i r . Számítsuk ki a csavarmenet emelkedését. K1 GY 2635. Egy gépezetben levő csavarmenet középátmérője 29 mm, a menetemelkedés 6 mm. Mekkora a menetemelkedés szöge? K1 GY 2636.Határozzuk meg annak az épületnek a magasságát, amely a tőle 120 m-re felál­ lított 1,6 m magas szögmérő műszerrel (teodolit) mérve 14°12'-es emelkedési szög alatt lát­ szik. K1 GY 2637. Egy 45 m magas épület egy 25 m magas épület tetejéről 14°2'-es emelkedési szög alatt látszik. Milyen messze van a két épület egymástól? KI 2638. Egy 100 cm oldalú négyzet egyik oldalát osszuk fel a) két egyenlő részre; b) há­ rom egyenlő részre! Az osztópontokat kössük össze az egyik szemközti csúccsal! Mekkora részekre osztják az így kapott szakaszok az átló és az oldal közötti szöget?

K1 2639. Egy 100 cm oldalú négyzet átlójának az egyik oldallal bezárt szögét osszuk fel a) két egyenlő részre; b) három egyenlő részre. Majd számítsuk ki, hogy mekkora részekre osztják a szögek szárai a négyzet szemközti ol­ dalát. K2GY 2640. Győr központja az északi szélesség 47°4r-en fekszik. Határozzuk meg a Föld tengelye körüli forgásának a sebességét, ha a körülfordulási idő körülbelül 23 óra 56 perc és a Föld sugara körülbelül 6378 km. K2GY 2641. Egy folyó szélességét fogjuk meghatározni úgy, hogy az egyik parton felve­ szünk egy 70 m hosszúságú alapvonalat párhuzamosan a folyóval. A folyó másik partján közvetlenül a folyó mellett áll egy fa. Az alapvonal két végpontjából megmérjük a fa felé mutató irány és az alapvonal közötti szögeket. Azt kaptuk, hogy a két szög 68° 11' illetve 51 °20'. Milyen széles a folyó?

Tornyok, hegycsúcsok és egyéb magasan levő tárgyak K1GY 2642. Milyen magas az a toronyantenna, amelyet a közepén sodronykötelekkel kötöt­ tek le a talajhoz? A sodronykötelek hossza 140 m és a sodronykötél a vízszintessel 51°47/-es szöget zár be. K2 GY 2643. A kisalföldi Rábaközben egy nyárfától 32 m távolságra állunk és 1,7 m magas­ ságból 33°-os szögben látjuk a nyárfát. Milyen magas a nyárfa? K2 GY 2644.A kisalföldi Rábaközben (még pontosabban a Tóközben) levő Markotabödöge község templomtornyától 100 méterre áll egy ember. Az ember szeme 168 cm magasságban van és 19°-os szög alatt látja a templomtornyot. Milyen magas a torony? K2 GY 2645. Egy épülettől 32 m távolságra az épület egyik ablakának felső széle 16 °32', míg az alsó széle 14°2' emelkedési szög alatt látszik. Milyen magas az ablak? K2GY 2646. Egy domb tetején levő kápolnához 120 m hosszú egyenes út vezet. Az út emel­ kedési szöge 15°. Az út elejéről a kápolna 7°-os szög alatt látszik. Milyen magas a kápolna? K2 GY 2647. Egy hegy tetején egy 24 m ma­ gas kilátótorony van. A völgy valamely pontjából a kilátótorony alja 48°52', míg a kilátótorony teteje 50°43'-es emelkedési szögben látszik. Milyen magasan van a hegytető a völgy fölött?

K2GY 2648. Egy antenna 48,5 m hosszú drótkötéllel van kikötve és a drótkötél hajlásszöge a talajhoz képest 67,5°. Ha az antennát 24 m-rel távolabbról akarjuk kikötni, akkor milyen hosszú drótkötélre van szükségünk?

Vegyes illetve összetettebb hegyesszögű trigonometriai feladatok

,199

K2 GY 2649. Egy folyó partjától 50 m-re áll egy épület. Az épületből egy ablakon kinézve 18 m I magasságból, a folyó túlsó partját 8° 14' lehajlási szög alatt látjuk. Milyen széles a folyó? K2GY 2650. Egy hegy csúcsáról egy folyó két átellenes pontját 25°1', illetve 37°22' lehajlá- I si szög alatt látjuk. A folyó szélessége 350 m. Milyen magasan van a hegycsúcs a folyó fe- I lett, ha a két átellenes pontot összekötő egyenes átmegy a hegycsúcs síkra való merőleges I vetületi talppontján? K2GY 2651. Egy antenna magasságát akarjuk meghatározni a következő módon. Az antenna I talppontját nem tudjuk elérni, de a talppontjának az irányába felveszünk egy 30 m hosszú I szakaszt. Majd a szakasz végpontjaiból megmérjük, hogy az antenna csúcsa 54°43', illetve I 42° 58' emelkedési szög alatt látszik. Milyen magas az antenna? K2 GY 2652. Egy lejtős út végén levő templomtorony magasságát kell meghatározni. Az úton I a torony aljától felfelé mérünk egy 60 m hosszúságú szakaszt. A szakasz végpontjából a to- I rony csúcsa 4°28' emelkedési szögben látszik, míg az alja 22° 15' lehajlási szög alatt látszik. I Milyen magas a templomtorony? K2 GY 2653. Közvetlenül egy folyó partján áll egy épület, amelynek két, egymás felett levő I ablaka 9 méterre van egymástól. Milyen széles a folyó, ha az egyik ablakból 14°25/ lehajlá- I si szög, míg a másik ablakból 8° 12' lehajlási szög alatt látjuk a folyó túlsó partját? K2GY 2654. Egy sík terepen levő kilátótorony egyik ablakából egy tereppont 1°19', míg a I 10 m-rel magasabban fekvő másik ablakából 2°39' lehajlási szög alatt látszik. Milyen mész- I sze van a tereppont a kilátótorony aljától és milyen magasan vannak az ablakok? K2GY 2655. Egy domb tetejéről nézve, a mellette levő völgyben álló 25 m magas templom- I torony csúcsa 20°47', míg az alja 25° 1' lehajlási szög alatt látszik. Milyen magasan van a I dombtető a völgy fölött? K2GY 2656. Egy észak felé tartó hajóról két világítótorony - amelyek egymástól 40 km-re I vannak - , egy nyugatra irányuló egyenesben látszik. Kétórás hajózás után az egyik világító- I torony délnyugati, míg a másik világítótorony dél-délnyugati irányban látszik. Mekkora a I hajó sebessége? K2GY 2657. Egy észak felé tartó hajóról két világítótorony - amelyek egymástól 40 km-re vannak - , egy nyugatra irányuló egyenesben látszik. Egyórás hajózás után az egyik világítótorony délnyugati, míg a másik világítótorony nyugat-délnyugati irányban látszik. Mekkora a hajó sebessége? | I ||| I ||f IH H

K2GY 2658. Egy hőlégballont a vízszintes terepen levő A pontból kelet felé 30°, míg a I B pontból észak felé 25°-os emelkedési szög alatt látnak. Az A és B pontok távolsága 6 km. I Milyen magasan van a hőlégballon? K2 GY 2659. Vízszintes terep T pontja fölött lebeg egy léggömb az L pontban. Ez a terep I A pontjából 37°-os, míg a terep B pontjából 45°-os emelkedési szög alatt látszik. Milyen ma- I gasan lebeg a léggömb, ha az AB távolság 500 m és ATB < = 90°? K2 GY 2660. Sík terepen levő A és B pontok közötti távolság kiszámításához a következő ada- I tokát ismerjük: Az A ponttól 100 m-re álló gyárkémény az A pontból 45°-os, a B pontból I 30°-os emelkedési szög alatt látszik. Az A pontot a kémény aljával összekötő egyenes I 60°-os szöget zár be az AB egyenessel. Mekkora az AB távolság?

K2GY 2661. Egy tőlünk keletre fekvő hegy csúcsát 21°48' emelkedési szög alatt látjuk. Ha vízszintes talajon 1 km-t délre megyünk, innen a hegy csúcsa 18°26' emelkedési szög alatt látszik. Milyen magas a hegy és milyen távol vagyunk mindkét helyen a hegy csúcsától? K2GY 2662. Egy tó mellett levő kilátótorony 25 m magasan levő ablakából egy hőlégballont figyelünk meg. A hőlégballon 32°44' emelkedési szög alatt látszik, míg a tó tükréről vissza­ vert képe 38°9' lehajlási szög alatt látszik. Milyen magasan van a hőlégballon a tó fölött? K2GY 2663. Egy 670 méter magas hegyről egy felhő 60°-os emelkedési szög alatt látszik. A hegy tövében levő tóban a felhő tükörképe 70°-os lehajlási szög alatt látszik. Milyen ma­ gasan van a felhő a hegycsúcs felett? K2GY 2664. Egy tenger melletti dombtetőről egy felhőben levő villámlás 18°-os emelkedési szögben látszik. Míg a villámlás képe a tengerben 26°-os lehajlási szög alatt látszik. Milyen magas a domb és milyen magasan volt a villámlás a víz színe fölött? A hang terjedési sebes­ sége legyen 340 m/s és a mennydörgés a villámlás után 8 s múlva hallatszik.

Körívek, körcikkek, körszeletek K1GY 2665. Egy köríves közúti híd körívének sugara 85 m, a híd nyílásmagassága 15 méter. Mekkora a két hídpillér távolsága és milyen hosszú a körív? K1GY 2666. Egy köríves vasúti híd két pillérének egymástól való távolsága 125 m, a híd nyí­ lásmagassága 18 m. Mekkora a híd ívének hossza? K2 GY 2667. Két tárcsa átmérője 20 cm, illetve 8 cm. Egyenes szíjhajtás esetén mekkora a tárcsákon a tapadási felületek összhossza, ha a tárcsák középpontjai 50 cm-re vannak egy­ mástól? K2 GY 2668. Két tárcsa sugara 6 cm, illetve 15 cm, középpontjaik távolsága 54 cm. Milyen hosszúságú szíj feszíthető rájuk egyenes szíjhajtás esetén? K2 GY 2669. Két tárcsa átmérője 20 cm, illetve 8 cm. Keresztezett szíjhajtás esetén mekkora a tárcsákon a tapadási felületek összhossza, ha a tárcsák középpontjai 50 cm-re vannak egy­ mástól? K2 GY 2670. Két tárcsa sugara 6 cm, illetve 15 cm, középpontjaik távolsága 54 cm. Milyen hosszúságú szíj feszíthető rájuk keresztezett szíjhajtás esetén? K1 2671 . Határozzuk meg egy 15 cm sugarú körben levő 24 cm-es húr és a vele párhuza­ mos átmérő közötti körlaprész területét. K2 2672. Egy 32 cm sugarú kör egyik félkörében két párhuzamos húrt húzunk, amelyek hossza 12 cm, illetve 34 cm. Mekkora a körlap két húr közötti részének a területe? K1 2673. Egy külső pontból érintőket húzunk egy 8 cm sugarú körhöz. Az érintők által bezárt szög 42,38°. Mekkora a kör és az érintők közötti terület? K2 2674. Egy síkon levő két, egyenként 18 cm sugarú körlap középpontja 24 cm-re van egymástól. Mennyi a körlapok által kétszeresen fedett rész területe? K2GY 2675. Egy körszelet keresztmetszetű alagút magassága 3,5 m, az alagút alapszélessé­ ge 10 m, míg az alagút hossza 32 m. Mekkora térfogatú kőzetet termeltek ki az alagútból, mire kivájták?

K2GY 2676. Egy olajoshordó belső átmérője 56,5 cm, belső hossza 78 cm. A fekvő olajos­ hordóba függőlegesen egy pálcát dugunk az oldalnyflásán át a hordó aljáig. Majd a pálcát ki­ húzva megmérjük, hogy a pálca 17,5 cm hosszúságban olajos. Hány liter olaj van a tartály­ ban? K2GY 2677. Egy 84 cm belső átmérőjű, fekvő körhenger alakú olajtartályból elfogyott az olaj egy része. A tartály oldalán levő mérce azt jelzi, hogy a tartályban 65 cm magasan áll az olaj. A tartály belső hossza 315 cm. Hány liter olaj van a tartályban? K2 GY 2678. Egy körhenger alakú fekvő víztartály belső sugara 87 cm, belső hossza 210 cm. Hány liter víz van a tartályban, ha a tartály belső magasságának — részéig ér a víz?
2

Egyenlő szárú háromszögek, derékszögű háromszögek, négyszögek K2 2679. Egy egyenlő szárú háromszögben az alap és a szár hosszának különbsége 6,5 cm, az alapon fekvő szögek 25°42'-esek. Mekkorák a háromszög oldalai és a területe? K2 2680. Egy egyenlő szárú háromszögben az alap és a szár hosszának összege 16 cm, az alapon fekvő szögek 57°26'-esek. Mekkorák a háromszög oldalai és a területe? K2 2681. Egy egyenlő szárú háromszög területe 72 cm2 , az alappal szemközti szöge 32°44'. Mekkorák a háromszög oldalai? K2 2682. Egy egyenlő szárú háromszög kerülete 48,6 cm, az alappal szemközti szöge 34° 18'. Mekkorák a háromszög oldalai és a területe? K2 2683. Egy egyenlő szárú háromszög alapjához tartozó magassága 16 cm, míg a szárá­ hoz tartozó magassága 7 cm. Mekkorák a háromszög szögei? K2 2684. Egy derékszögű háromszög 20 cm-es átfogóját a hozzá tartozó magasság 1:4 arányú részekre osztja. Mekkorák a befogók és a háromszög szögei? K2 2685. Egy derékszögű háromszög átfogója 10 cm, az átfogóhoz tartozó magassága 4 cm. Mekkorák a befogók és a háromszög szögei? K2 2686. A C csúcsánál derékszögű ABC háromszög egyik szöge 30°-os, a C csúcspont a

beírható kör középpontjától 2 • ~Í2 egység távolságra van. Mekkora a háromszög köré írha­ tó kör sugara? K2 2687. Egy derékszögű háromszög átfogójának hossza 13 cm, beírt körének sugara 2 cm. Határozzuk meg befogóinak hosszát és a hegyesszögeinek nagyságát. K2 2688. Egy derékszögű háromszög körülírt körének sugara 20 cm, beírt körének suga­ ra 8 cm. Határozzuk meg a háromszög oldalait és hegyesszögeit. K2 2689. Egy derékszögű háromszög köré írt kör sugara a háromszögbe írt kör sugarának 13 a ---- szerese. Mekkorák a háromszög hegyesszögei? 4 K2 2690. Egy négyszög 15 cm-es oldalán fekvő egyik szög derékszög, a másik 37,5°. Az utóbbi szög melletti oldal 11,5 cm, a derékszög melletti másik oldal 4,7 cm. Mekkora a négy­ szög ismeretlen oldala?

4° és 62. ACB < = 46. Egyszerűsítsük a következő kifejezéseket: 2+ . Egy trapéz területe 643 cm2. Mekkorák a négy­ szög ismeretlen oldalai? K2 2692.15°. 1 a) sin 1 . K1 2697. c o sa = — 12 . Mekkorák a trapéz szögei és alapjai? K2 2694. két szára 32. ha AC = 42 m . egy harmadik szöge 134.cos 27 —L 2699. sin' a K1 2698. Ezen oldalak közötti szögek rendre 85. Egy négyszög három oldala 18 cm. c) a) 1 . ha sin (90° . • a = —. 4 .c o s a 2700. DAC < = 28. j) tg a = 2.cos2 a .1) + 1. illetve 21. a szárai 40 cm hosszúak. Egyszerűsítsük a következő kifejezéseket: b) (1 + sin a) ■(1 . Számítsuk ki tg a értékét közelítő számítások nélkül.sin2 a .8 cm és 37. K1 2701 . c o s a = —. m) ctga = 4. f) co sa = — .cos2a . a) s in a = — .68 cm. c) 1 --------— .85° ? Trigonometrikus kifejezések K1 2696. 2 gJ « J tg a = l. ej. Egy egyenlő szárú trapéz átlója 54. cos" a a j — -----. (sin / ' a .6°. Egyszerűsítsük a következő kifejezéseket: aj 1 . Egyszerűsítsük a következő kifejezéseket: b) sin [3 + cos {5 ■tg /3. Az átló és a szár által bezárt szög 65°.6° . i) tg a =V3 .5 cm. c) sincn = — ? — +r . 13 cm és 7 cm. Legyen a hegyesszög. c). ACD < = 19.a ) = —.6° . Egy négyszög két szemközti szöge derékszög.sin2a . ekkor határozzuk meg a többi szögfüggvény értékét.K2 2691.6 cm hosszúak. CAB < = 54.c o s a) . Mekkorák az ABCD négyszög oldalai.cos2a .\ l) c t g a = l . b) sin a • ctg a.8° nagyságúak. ahol 0 < a < 90°. K1 1 . Mekkora az ismeretlen oldal és a másik két szög? K2 2695.1. A hosszabbik szár 52. k) ctga = ~ .6°-os szöget zár be a hosszabbik alappal. Az egyik derékszöge mellett levő oldalai 8.5 cm. b) (sin a + cos a)" K1 1 1 + co sa 1 1. c) 2 .sin a). Mekkorák a trapéz alapjai? K2 2693. ahol t > 0 valós szám. aj ctg a ■(cos a . ha b) s in a = .

Igazoljuk. Igazoljuk. hogy a következő kifejezések nem függenek az x értékétől.l-smx-cosx.9 --.cos a )2= 2. K1 2711. 2 —-------. Egyszerűsítsük a következő kifejezést. . hogy (sin a + cos a )2+ (sin a . ha 0 < x < — valós szám. c) cos4x . hogy fennáll a következő egyenlőség minden 0 < x < — valós számra. Igazoljuk. ha 0 < a < 90°. . tg x + 1 2 . amelyekre a kifejezések értelmezve vannak.ctg x )2= 4. sm' x + cos x sin 4a .sin4x + 2 • sin2x . tg2* . Igazoljuk. Egyszerűsítsük a következő kifejezéseket. 1 + sinx d) -----. (tg x + ctg .----. 1 + s in a co sa co sa 1. ifi M Z706. cos a .bsinx .cos2a +1 l + 2 s in a c o s a a) b) sm a (sin a + c o sa )‘ 2704. Hozzuk egyszerűbb alakra a következő kifejezéseket. a) sm x + cos x + 2 • sm x • cos x .• s in a + co sa s i n a .9 -1 + tg X 1+ Ctg X 7T i\ COS X 1 1 2712. Egyszerűsítsük a következő kifejezéseket. Bizonyítsuk be a következő egyenlőséget. ha 0 < x < — valós szám. Igazoljuk.Vegyes illetve összetettebb hegyesszögű trigonometriai feladatok K1 a) K1 2702.cos* a K1 2705. sin 2a . K1 2709. hogy b) K1 c) 1 + s in a 1 .l .sm a • -----------------1+ s i n a c o s a K1 2707. Tí K1 2708. COS X 7T (l + tgx) 2+ ( l .cos 4a b) —.(tg x . cos* a £>)l + ctg2a = 1 sin a IV .'--------.c o s a .x)2.--------------.s i n a cos a cos a a) 2 • (1 + sin a) ■(1 + cos a) = (1 + sin a + cos a)2. sin 2a . tg 2 a -l cos a — 5---------.t g x )2 K1 2710. akkor 1 a) l + tg2a = — j— . . Bizonyítsuk be. K1 4 4 ' 2 2 b) ----. a) sinx + cosx sin‘ a .l b) — 2 —■ ■ ■ v + tg a-c tg a.s i n a 97íic t i ■ i hogy u cos a sin a = c o s o í ..(-cos X.1 2703. mindazon valós x értékekre.

. Hozzuk egyszerűbb alakra a következő kifejezéseket: a) sin6x + cos6x + 3 • sin2x • cos2x. írjuk egyszerűbb alakra: b) cos^ — — + a j.s in x! 2 2 ? t g x . írjuk egyszerűbb alakra: a) sin (180° + a). Ti ahol 0 < x < — valós szám: 2 a) tg 2x + ctg2x .3 • (sin4x + cos4x).cos (45° + a) + sin260° + sin (60°. d) sin ( 2 . f) cos (360° . K1 2723.c t g 2x tg 3x . b) 2 ■(sin6x + cos6x ) . Bizonyítsuk be a következő egyenlőséget.tg x .a). . b) cos (180° . a) s i n í y . Számítsuk ki a következő kifejezés pontos értékét: 2^ ■ 2 3tf sm — + sin' — 14 7 27 Z 2 37 T c o s ---.c tg X _ 1 . h) ctg (360° + a). Szögfüggvények általánosítása K1 2721. Számítsuk ki a következő kifejezés pontos értékét: (1 .a). Egyszerűsítsük a következő kifejezéseket.cos (30° + á) + sin230° . d) ctg (180° . K2 2717.sm x cos" x valós szám: 1 + t g x + tg2x 1 + ct gx t gx ctg2x -1 ct gx + ctg2x 1. ha 0 < x < — valós szám: tgx + ctg2x _ tg3 x+l t g x . K2 2719. K2 2716. c) tg (180° + a). K1 2722.SZÖGFÜGGVÉNYEK ÁLTALÁNOSÍTÁSA K1 2713. Legyen tg x + ctg x = m. ha 0 < x < cos x .a l .a). Számítsuk ki a következő kifejezés pontos értékét: sin 2 17° + sin237° + sin253° + sin273°. e) sin (360° . d) ctg (180° .1 ' K2 2715.tg 2X K1 n 2714.a). b) tg 3x + ctg 3x . Fejezzük ki m segítségével a következő kifejezéseket. K2 2718. b) cos (180° + a).á) . írjuk egyszerűbb alakra: a) sin (180° .a).cos 15°) • (1 + sin 75°) + cos 75° • cos 15° • ctg 15°.a).a).l-cos — 14 7 K2 2720. Számítsuk ki a következő kifejezés pontos értékét: sin (45° . g) tg (360° + a).a). c) tg (180° .n . c) cos (2-7 T + a).a).

K1 2724. hanem a végeredményben hagyhatjuk a gyököket. h) ctg (360° . sin 330°.cos 120° + ctg 315° + tg (-135°).r . cos 225°. tg 315°. b) sin (-150°). i) tg (360° + a). e) tg 135° + ctg 45°.— V / . ctg 315°. b) cos (-30°) + cos 150°. K1 2728.a). b) cos 135° + sin 45°. Határozzuk meg a következő kifejezés pontos értékét: K2 2733. sin 315°.sin 210° . K1 2730.cos (-150°). tg 300°. Számítsuk ki a következő kifejezések pontos értékét: a) sin 120° . sin 210°.sin (-150°) + sin 210° . sin 225°. d) tg (-225°). Számítsuk ki a következő kifejezés pontos értékét: l) ))2 .á).cos 60°. K1 2726. c) cos 165° + sin 75°. ctg 225°. A következő feladatoknál a pontos érték meghatározásánál ne használjunk közelítő értéke­ ket. ctg 135°. . j) sin (270° . K1 2725. b) cos 135°. d) cos 135° + sin 45°. e) tg 135° + ctg 45°. Számítsuk ki a következő kifejezések pontos értékét: K1 K2 2731. Határozzuk meg a következő kifejezések pontos értékét: a) sin (-30°) + sin 150°. f) sin (-120°) . hogy sin (-560°) = sin 20°. tg 225°. Számítsuk ki a következő kifejezés pontos értékét: sin 150° . c) tg 135°. g) ctg ( n + a). K1 2729. cos 240°. 2732.ctg 150°.cos 210°. Számítsuk ki a következő számok pontos értékei: cos 300°. ha nem racio­ nális szám az értékük.a). Számítsuk ki a következő kifejezések pontos értékét: a) cos 75° + cos 105°. f) ctg 144° + tg 54°. ctg 225°. d) tg 120°. d) ctg (-30°) . c) cos (-225°). c) sin 150° . cos 120°.cos 30°. Ha az egyszerűsítések után a végeredményben gyökök vannak. f) tg (180° . cos 315°. amelyeket számológépből vagy táblázatból nyerhetnénk. b) sin 120° . tg 240°. e) cos — —. sin 135°. Határozzuk meg a következő számok pontos értékét: a) sin 150°. d) tg 75° + tg 105°. ahol k tetszőleges egész szám. c) tg (-30°) + tg (-150°). Igazoljuk. a) cos 120°.a). ctg 210°. e) sin (-30°) + sin (-60°) .sin 60°. f) sin — —. 6 3 K1 2727. akkor azok értékeit nem kell kiszámolnunk.e) cos (90° . ctg 150°.

cos(-a)-cos(l80° + a ) . a) fix) . b) g(x) = sin4x + cos4x + 2 • sin2x • cos2x. aj fix) = sin (-x).+ a ) 2737. Egyszerűsítsük a következő kifejezéseket: K1 2736. n 2746. aj/(x ) = tg (-x).cos í \x ~ 7 ^1 b) g(x) . a) fix) = sin2x + cos2x. K1 2738. 2744.\ sin x | . aj fix) . Számítsuk ki a következő kifejezés pontos értékét: tg 7 3° + ctg7 23° + tg7 177° + ctg 7 157°. 2743. Legyen tg x = —. Trigonometrikus függvények grafikonjai Vázoljuk a következő függvények grafikonjait és jellemezzük a függvényeket! E fejezetben a függvények értelmezési tartománya a valós számok legbővebb részhalmaza. 2745. ctg a pontos értékét. 2742. a) fix) = sin x n b) g(x) = cos (-x). 2747. Egyszerűsítsük a kifejezéseket az a valós szám mindazon értékeire. b) g(x) = | cos x | .és y < a < n . Határozzuk meg a következő kifejezés pontos értékét: a) cos2(n + x) + cos2í~~ + x . b) g(x) = ctg (-x). V sin a K2 2740. hogy ha 4 < a < n . amelyen még a függvények értelmezhetők.x) + sin2 (270° .Igazoljuk. K1 2735. ^ tg(7 r-a )-c o s(a -7 r) sin(^ + a ) •sin(a + 2 •n) tg(7T + a)-co s(l. amelyekre a kifejezéseknek értelme van. Határozzuk meg a sin x ■cos x pontos értékét. b) g(x) = sm x . akkor J 2 ■ ctga + — = -1 . K1 K1 K1 K1 K2 K2 K1 2741.2Q g TRIGONOMETRIKUS FÜGGVÉNYEK GRAFIKONJAI K1 2734. Határozzuk meg sin a. b) sin2( 180° . 5 -7 z . aj/(x ) = | tg x |.c tg a .Legyen tg a = -^j. cos a.sin | x .— | + cos x. 4 K2 2739.sin x + n . b) g{x) = | ctg x | . ^ sin (-a)sin (9 0 ° + a ) K1 sin(^ + a ) •cos (2 •n .x).a ) .

2755.cos x. 2(x) = sin| n K K2 2763. (x) = sin x. : 3 (x) = 2 • cos x K /2 (x) = 2 • sin x.cos x.y |. 2754. /2 (x) = 2 • sin x.TRIGONOMETRIKUS FÜGGVÉNYEK GRAFIKONJAI K1 K1 K1 K1 K2 2748. a) fix ) = tg ( x ./. /3 (x) = -2 + 2 • cos x. /4 (x) = 2 . a) fix) = ctgj^x + 2751.(x) = cos x.— |. h.sin x.2 • sin x + t t /2 (x) = sin x + K 2 J’ n /4 (x) = 2 + 2 • sin I x + j | . ' /3 (x) = ~ ~ •cos x. /4 (x) = i • sin x.sin 2 h2(x) = cos / z 4 (x) = -2 x 2r n I x .(x) = sin x././. /2 (x) = 2 • cos x. a) /(x): sinx sinx b) g(x) = \ cos x | + cos x. a) fix) = \ sin x | . g. a) fix) = sin ^x + y J + sin |^x . b) g(x) = \ cos x | ././. 2761.(x) = cos x. Vázoljuk a következő függvények grafikonjait! K2 K2 K2 2753. aj fix) = | sin x | + sin x. 2752.. g 3(x) = 3-sin x n .y j . 2760. a) fix) = cos x + 2749. /3 (x) .(x) = sin x. 2759.----------. /2 (x) . g. /3 (x) = -2 • sin x. g3 (x) = — 2 2 3 g4 (x) = 3 -----.(x) = sin x.(x) = — . a) fix) = tg (x + n). Vázoljuk a következő függvények grafikonjait közös koordináta-rendszerben és a feladatok­ ban szereplő függvények közül mindig az utolsót jellemezzük! K2 K2 K2 K2 K2 K2 2756. + 2 • cos K2 2762. 2758.(x) = cos x.(x) = sin x.2 • sin x. b) g(x) = sin x + cos | x — |.sin x. /3 (x) = 2 + 2 • sin x. 2750. 3 3 g. 2757.

—-cos— ..1 .a) f ( x ) = 2 + 2 .n) .a) J{x) = . g4(x) = 2 . b) g(x) = —^ + ~ cos 2x . Vázoljuk a következő függvények grafikonjait és jellemezzük a függvényeket: K2 K2 2768.c — Vázoljuk a következő függvények grafikonjait: cin v K2E1 2776.3x)\ b) g(x) = l . g(x) = —1 + 2 •sin^ 2. f 2 (x) = sin 2x\ 2767.Vázoljuk a következő függvények grafikonjait és jellemezzük a függvényeket: K2 2764. g. 2772.r.c o s ^ + -^-j 2774. K2 2765. 2773.2 •cos^ . K2 2770.cos (n .aj f ( x ) = 1.c o s 3 x . c) h(x) = l . b) g ( x ) = x .2 • sin ( n .cos .x j- Vázoljuk a következő függvények grafikonjait közös koordináta-rendszerben és a feladat utolsó függvényét jellemezzük.2 • cos . K2 K2 2766. g(x) = 2 .2 .l-2 -sin f-2 x + y j . 2769.2 x ) . a) f ( x ) = ^ —~ sin 2x\ b) g(x) = c o s ^ .sin(2.aj/(x ) = sin:^-. c) h(x) = 2 + ^ .s \ n 2 x .g t(x) = cos X f ( x ) .2 ■sin 2x\ X f t(x) = 2 + 2 •sin 2x.(x) = .— sin— . f ( x ) = ^ ~ sin^x + ~ j. 2 2 c) h(x) = 2 + — sin— . 2 2 K2 K2 K2 b) g(x) = .sin .a) f i x ) = ----... f ( x ) = sin x. X g2 (x) = c o s .. f{ x ) = -2 — 2 •cos^2x — K2 K2 2775... aj /(> ) = . b) g(x) = 1 . 2 2 2 2771.

b) 2 • sin2x = 1 .1. 2 2 g) cos x = 1. ■S c) cos x =— . « -+ C T Q X II O h) cos x = —1. l) sin x = 3. űíj ctg x = 0. i) sin x = 0. e) sin x = 1. /i C 1 . Alapvető feladatok Oldjuk meg a következő egyenleteket a valós számok halmazán.y.— | = 1 . h) tg x = 2. d) ctg2x = d) ctg 2x = 1 . rész Bevezető alapfeladatok Oldjuk meg a következő egyenleteket a valós számok halmazán. f) sin x = . V3 . f) cos x = ------. f) tg x = ^ .Bevezető alapfeladatok. g) sm x = — .2. 2783. . b) tg x = . 2 h) sm x = -------. K1 2778. a) tg( 2x . K1 K1 K1 2781.. 2 k) sin x = 0. ■ »cos x = —. Alapvető feladatok . g)w tg x = . k) cos x = . c) tg 2x = 43 . 2 1. a) sin| 4 x . 2782. . 4 i) 3 K1 2779. .—1 = — . j) sin x = . K1 2777.5.8.— ♦ =— V3 . ■ ^ b) sm x = . c jtg 2x = l .35 . I 4) 2 b) c t g í x . c)i sinx 2 a) sm x = — — .87.209 Trigonometrikus egyenletek I. ej tg x = S K1 2780. b) sin 2x = — . 2 2 2 ■ V 2 ~ 42 e) cos x =---. 2785. a) tg x = 1. 2 b) cos 3x K1 K1 2784. d) cos x = -----. l) O SX= — 3 d) tg x = 43 . j) cos x = 0.^ | = 1 .. a) sin x = — . a) cos (2x + 30°) =—. c)i ctgx b) ctg x = V3 . aj 4 • cos2x = 1 . • = —1 .y .5. a) ctg x = 1.. b) siní 5x .1 . 1 b) cosx = — . a) cos 2x = —.^ l = V3. a) cosx = —.

a) tg 3x = . a) sin3x = sin2x 2806.tg x.cos 2x.n) .cosí 2x + ~ = -c o s( 2x + ^ ).sin 2x. a) t g ^ 2x + | j = i . RÉSZ K1 K2 K2 2786. b) sin x = tgx. Oldjuk meg a következő egyenleteket a valós számok halmazán. 2803. a) 2 •cos^4x- j = — ^3. 2798. a) tgl5x = tg^5x + y j . a) sin 2x = cos x.s in x V 4 b) cos 6x = . 2790. a) sin (4x . n b) cos 16x — l 2 b) tg 5x = tg x.^ 2800. 2787.t g ^ 2 x . a) sin 4x = . 2797. 2793. 2788. b) tgl 7x = tg[ 3x + I3k | cos| 2x + — | .cos 3x + j 5n b) ctg 2x = .ctg x b) sin 3x = cos x. a) cos 2x = . b) s in Í3 x -— l = -c o s Í 2x . 2791.» . 2801.cos 2x. a) cos 5x = . K1 K1 K1 K1 K2 K2 K2 K2 K2 K2 K2 K2 K2 K2 K2 K2 2789. b) sin^lOx + y j = sin^2x + ^ j ■ b) cos lOx = cos 2x. K1 K2 2805. a) cos 2^ 2x + | j = l. 2795.4x). b) co sl 8x = sin^ 2x + .n) = . 2796.^ j = l ..2 -sin^2x . 3n ' ( 3n b) sin 3xH-----= . b) sin 4x = sin x.^ = .cos 2x.TRIGONOMETRIKUS EGYENLETEK I. a) sin lOOx = sin 15x. a) sin 2x = sin x.sin x. a) sin ( 12x . a) cos x = ctg x. b) sin 6x = . . a) cos 2x = cos x.cos x. a) ctg 2x = ctg x. a) tg 2x = tg x.sin x. 2794. 2799. i b) cos x = cos x. 2804. 2792.— Oldjuk meg a következő egyenleteket a valós számok halmazán. 7i 6 4 . b) ctg 4x = ctg x. 2802. a) sin 6x = . b) 4-sin 2^ 3 x -b) 3 . b) . b) sin 8x = .sin (n .^ j .^ j = V2 . a) cos| 8x . a) cos lOOOx = cos lOOx. b) c o s ^ 5 x .

b) Oldjuk meg az alábbi trigonometrikus egyenleteket a valós számok halmazán.4 • cos x + 2 = 0. K2 K2 K2 K2 K2 K2 2813. b) sin“x + cos x = 1 . 2811.3 • sin x = 1. b) 2 • sin2x . K1 2825. Oldjuk meg a következő egyenleteket a valós számok halmazán.ctg x = 2. m — 1 sm • 2x = cos x. a) tg2x .5 • sin x + 2 = 0.7 • cos2x = 8.sin2x = —. 2815. a) 2 • cos 2x . 2808. 2 b) 4 3 • tg x = 2 ■sin x.1 = 0. 2818. a) sin2x = cos 2x.0 . 2814. a) 2 • sin x = tg x. b) 4 3 • tg 2x . Oldjuk meg a következő egyenleteket a valós számok halmazán. b) cos x = sin2x . 2822. ^ cosx tgx 3 2 2 IV 1 -c o s x l + cosx. a) 8 • sin2x . a) cos2x . Oldjuk meg a következő egyenleteket a valós számok halmazán. b) 5 • sin2x . K2 K2 K2 K2 K2 K2 2819.sin x = 1 . a) s*n x — = b) cos2 x . 2816. .4 • tg x + 3 = 0. b) 3 •tg x = ctg x. X cos 4 X l. a) tg x + ctg x = 2. 2821. a) = 2 • cos x.tg x = 2 • V 3. 2817. 2811.4 • tg x + a/3 = 0 . l + cos 2x sin x • ctg x = 0. b) tg x . K2 K2 K2 2810. tgx 2 2809. b) 3 • sin x = V3 •cos x.Alapvető feladatok 044 K2 K2 K2 2807. b) 3 • cos 22x . a) 2 ■sin 2x + 5 • cos x . 5 -tg 2 x = b) tgx + b) tg 2x =3. a ) sinx = 1 .cos x = 0. aj sinx = 2 •cosx.5 • cos 2x + 2 = 0. a) sin x . aj cosx .cos 2x. a) 4 ■sin2x + 2 • sin x .2 • sinx = 1 . b) 3 • tg2x + ctg 2x = 4. 2 cos 5= COS Jt 2823. b) cos x = — • ctg x. a) 3 • sin2x . a) ctg x . 2820.4 = 0. a) 3 • tg x 2824. a) tg x = ctg x. b) sin x + cos x = 0.

1 .2x + sin x + 1 = 0.tgx y 1 + tgx 1 K2 E1 2842.cos x • V3 = 0. x egyenlőség: Összetettebb feladatok Oldjuk meg a következő egyenleteket a valós számok halmazán.1. Határozzuk meg azokat az x.s i n x . . 2 + cos4x 2827. sinx 2829. K2 El 2834. 2831 2 -sinx + 2 . tg 2x + 4 • sin2x .l _ 5 2 sinx —1 2 sinx 2 K2 El 2832. 2 • (sin6x + cos6x) . ctg x -V 3 = . ( Í z S í = 5. 1 + CO S X K2 BfCHi K2 K2 K2 K2 2828. K2E1 2833. .. | l ± a Í + 6 .TRIGONOMETRIKUS EGYENLETEK I. K2 El 2844. s in x -tg x : K2 K2 K2 K2 K2 2-V3 ' 2839.x) = 0. ctgx + 3 .V3 ' 2837. tg x h— ctg x = 1 1 - 1 .sin x + cos x = 0. a) 1 + sin2x = 0 . 4 • | cos x | + 3 = 4 • sin2x. cosx ■ CO S X b) sin x . sinx b) ctg x + ----------= 2. amelyekre fennáll a következő x + —= 2 cosy. a) sinx + cos x =0 cos 2x r\ b) sin x • tg x • ctg x = 0.^ — = 0. RÉSZ KI 2826. sin2x + cos2y + 2 • sin x + 1 = 0. x . K2 2836 sinx + 2' cos.3 • (sin4+ cos4x) + 1 = 0.c _ 1+ 2-V3 4 s in x -c o s x “ 4 . E2 2835.t g x . sinx 2840.5 . a) cosx-\— -— = 2. 2838.7= . IM I. x2. b) S . 4 • cos3x + 3 • cos (n .s in x = ------. 2830.3 = 0.cos x + 1 = 0. CO S X K2 E1 2843. .5 . a) 2 .tg x . y valós számokat.

2863. sm x + cos x = -----. tg x .10 ■sin x • cos3x + 21 • cos4x = 0.cos x = — V2 -tg x. K2 E1 2856.cos x..sin x . sin 6x + cos 6x = — . s in x ------— = — ctgx. K2E1 2867. 2853.3 .sin x = 1 . \x j Oldjuk meg a valós számok halmazán a következő egyenleteket.sin x • cos x = 1. 2850. cos x 2 2862. 3 • sin2x + 3 • sin x • cos x . 2865. co sx + 2 -sinx K2 E1 2855. 2 Oldjuk meg a következő egyenleteket a valós számok halmazán. 2 •sin 3x •cosx + cos 4x . 8 K2 E1 2857. 1 K2E1 2866. cos (2 • tt ■x) = cos ( t t • x2 ). 2852. sin x .3 • sin x • cos x + 2 • sin2x = 0. 3 ■sin2x + 2 • sin x • cos x = 2. K2E1 2846. \ x + X+ 1) = K2E1 2847.sin x • cos x + 5 • sin2x = 3. sin x . —-----. sin 4x + cos4x = —.cos x + sin x • cos x = 1. sin2x • cos2x . 2 • cos2x . 2851. 2 • sin2x + 3 • sin x • cos x + 7 • cos2x = 6.cos x + tg x = 1 . sin x 2 2861.cos x = 4 • cos2x • sin x + 4 • sin3x.213 K2E1 2845. sm x 2860. 16 2858. ---------------------. sin x . ■ rn r«j OOE4 2 ' COS X + sin” X KZEl £034. cos2x . K2 K2 K2 K2 K2 2849. K2E1 2848.6 • cos2x = 0. .Összetettebb feladatok . sin3x . E2 K2 K2 K2 K2 K2 K2 K2 2859.cos 2x ■ sin 2x = —. 2864.sin2x = sin2x • cos2x. sin x + cos x . ctg| y ■ cos(2 •tt •x) y s . cosx = cosf—l.

sin2x + sin x + Vsinx = 1 . 8 • cos4x . d ) ctg x > d ) ctg x < 0. 2878. b) s in x < ^ -. = 0.8 • cos2x .sin x + — • tg x 1 2 = 0. K2 E1 2872. . c) ctg 2x > 1 .sin x ■tg x . rész B ev ezető alapfeladatok K1 K1 K1 2876. 2875. 2 s i n x + 2 cos X .— . . b) sin 2x > . 1 ö js in x < -l. 2882. ---------cosx cosx K2E1 2869. 2877. Trigonometrikus egyenlőtlenségek 1 . . a) sin x < 0. 1 2 2 2 d ) sm x < —. b) c o s x < 0. K2E1 2871. a) ctg x < 0.2 • tg x + E2 E2 E2 2873. V2 c J s in x < -2 . sin3x ■(1 + ctg x ) + cos3x • (1 + tg x ) = cos 2x. c) tg x > 1. V2 d) cos x < — . 2 • sin2x .cos x. b) tg x < 1.cos x +1 1 =0. f r jc tg x > l. 0. b) sin x < -y . a) cos x > — . A la p v e tő fe la d a to k O ld ju k m e g a k ö v e t k e z ő tr ig o n o m e tr ik u s e g y e n lő tle n s é g e k e t a v a ló s s z á m o k h a lm azá n.Ctg X = 1. c ) tg x > 0 . a) tg x > 0. a) sin x -~ ^~ 2881. 2 K1 2879. tg3x + tg2x — 3 • tg x = 3. Z?)cosx>0. b) cos x < — . . 2 ji cos x > — d) — s 2 2 IV ■ 1 ■ K1 K1 K1 2880. c) c t g x > 0. a) sin x > ^ - 2 . d )c tg x > ~ -. a) sin x > 0. d) cos x > —. sinx + tgx = ■ 2 -sinx K2 El 2870. 2 c)co sx< ^~ .■1I 214 TRIGONOMETRIKUS EGYENLŐTLENSÉGEK 1. 2874. a) cos 2x < — . a) cos x > 1 . d) tg x < V3. d) tg 2x < - 1. RÉSZ K2E1 2868. tg4x + 2 • tg3* + 2 • tg 2x . 2 2884. c j t g x < 0. ^2 c) cos x > — —. K1 K1 2883. c) sin x > — .

c) ^ c t g x . 2888. a) — . c) sin2x < 2 • sin x. d) ^ c o s (tt-x ). a) VT. «) J sin 2x--^-.1 . sinx 2892. V3 2 cos x < —.Bevezető feladatok.Vcos x. 2893. b) V3 c) sin x > tg x < 0. d) b ) -Jtg x .. d) 7 -c o s x . 1 2 2 .s i n 2x. a) J t g j . Alapvető feladatok.215 K1 K1 K1 K1 2885. sin x > 0. a) sin x > fej cos x > tg x < 1. s i n x + — > -----. COS X Határozzuk meg. cosx< — .t g x. ftjsin2x < —. c) Vsin x + V -sin x. a) t\ i cos ( í -tg 2 x. c) . c) V2 -sin2x > sinx. K1 K1 2896. 2 b) tg2x > 3 . a. a) V i­ cos' x = sm x:. 2 K1 2895. hogy mely valós x számokra értelmezhetők a következő kifejezések! K1 2889. Ö sszetettebb fe la d a to k Oldjuk meg a következő trigonometrikus egyenlőtlenségrendszereket. b) TT COS x = — c) ~Jtg2 x = . a) cos x < fi 2 ’ c tg x > -V 3 . sin x < —. K1 2894. Oldjuk meg a következő trigonometrikus egyenleteket a valós számok halmasin x zan. c) ^ s in (ír • x ) . Összetettebb feladatok . b) -7 -cos2x. 2897. Oldjuk meg a következő trigonometrikus egyenlőtlenségeket. -73 b ) -----sinx < sin2x.. b) cos2x < cos x. a) 7 sin2x. 4 2887. 2891. aj sin2x > — . ö) a/cos 23 x —1. a) sin2x > sin x. a) cos2x > — cosx. a) tg2x < 1.1 .Jsin 2(7 r -x) . cosx c) • I sin 7 K1 K1 fe) ^cos( 7 T•x ) . 2886. l 4 2 ) b) c o s 2 x ------ l 2.1 .V 3 .1 . K1 K1 2890. í 2^ ' X ^ c o s --------1.

aj 8 • cos4x .sm * > 0 .l) • tgx + ^3 • Oldjuk meg a következő egyenlőtlenségeket a valós számok halmazán. b) sinx + — > 0.^ < 0 . b) 8 • sin4x . aj t g x < — — . j ) co sx ------------— — > 0. b) tg 2 x < ( ^ 3 . 1 + cosx sinxK1 2908.> 0 . a) 4 + V3 a/3 +1 2 b) — ----------. K2 2912. K2 2910. K1 I KI 2906.sm x> cos x. l .2 • ( 4 2 . aj tgx > sinx.10 • sin2x + 3 > 0. .2 • ( 4 2 . cosx 6 2 cosx 6 sinx 6 4 2 -sinx K2E1 2911. 1 + cos 2x 1 < 0 .■42 < 0. 4 2 K2 K2 K2 K2 4-46 4 43-42 2 sinx > cos 2x. aj ctgx • cos x > 0.a j .sínJf > 0 .aj . b) tgx < 2 • sinx.cosx> sm x. K2 K2 K2 K2 3 1 2898.> 0 1 + cosx . a) sin2* ----.aj 4 • cos2 x .^ > 0. b) 8 ■sin4x > 5 . £> j 3 • sin x > 2 • cos2 x. aj sin x ---K1 2909. d) c tg x < -j= ^ -----.^ .l) • sin x .j — :---------. 2 cosx- sinx + 41 b) -Ü £.> 0 . d) ctgx < 42 ■cosx.2j g TRIGONOMETRIKUS EGYENLŐTLENSÉGEK I. d) sinx >0.^ . 2 + cosx 2907. cosx . & COSX d) < 0.10 • cos2x + 3 > 0. 3 + sinx b) cosx < 0. .1) • c o s x . b) co sx -tg x > 0. tg x -1 tgx- . b) 4-46 4 S-42 2 ■cosx > sin 2x.a) . 2 2 2899.cosx + —< 0.----. 1 + sinx COSX cj . 2903. l + sin 2x COSX 42 : 0 . ej sin x -tg x < 0. a) tg2x + t g x > 0. ctgx sinx n d ) ------< 0 . 2900.2 cosx^ 0 2-sinx-V3^» e) sin x ------------— > 0. c) d) . a) 8 • cos4x > 2 • sin2x + 1. 2904. ej ctgx > cosx. a) 2 • cos2x + sin x —1 < 0. b) t g x > — -— . ---. cosx cj — — > 0. Oldjuk meg a következő egyenlőtlenségeket a valós számok halmazán.< 0 . ej c t g x > — . ctgx Oldjuk meg a következő trigonometrikus egyenlőtlenségeket a valós számok halmazán.. a . ej — < 0. b) 4 ■sin2x . sinx b) ^ ^ . aj sin| x + y |-c o s x > 0. 2905.2 • cos2 x. RÉSZ Oldjuk meg t következő trigonometrikus egyenlőtlenségeket a valós számok halmazán. 4 2 2902.sinx + —> 0: 2 2 b ) cos2x ----. 4 + 4^> 4 3 ^+ 1 ^ ■2 2901.

hogy 0 < x < —. K2E1 2925. 2915. cosx 2917. Szélsó értékfela d a tok Határozzuk meg a következő valós függvények szélsőértékeit. Mekkora a következő valós függvény legkisebb és legnagyobb értéke a [0. akkor cos2x + x • sin x < 2. E1 2926. b) g(x') = -2 + 4 • cos x. (1 + sin x) ■(~x2 + x + 6) > 0.4 . K2 E1 2913.a/8 •tgx) < 5. cos X E2 2928./(x) = sin x + 2 • sin2x • cos2x + sin4x + cos4x —1. Bizonyítsuk be. K1 K1 K2 K2 K2 2920. Határozzuk meg a következő valós függvény minimumát: fix) = — -----4 •tg2 x .1 2922. hogy ha 0 < x < —. E1 2927 . amelyre 0 < x < n : 9 -x 2•sin 2x + 4 fix) = ----------: . a) fix) = . ha x olyan valós szám. akkor fennáll a következő egyen­ lőtlenség: cos x + x ■sin x > 1.| c o s x | ) < 1 . Igazoljuk.3 • sin x.( s i n 2x + cosx) 2916.— .fix) = 2 ■sin2x + 3 ■cos2x. a) fix) = 2 . 5 .3 • sin2x. 1 + sin x c) h(x) = 2923. 2924. b) g(x) = 2 ■cos2x .Szélsóértékfeladatok Oldjuk meg a következő trigonometrikus egyenlőtlenségeket. x-sinx . Határozzuk meg a következő függvény minimális értékét. a szélsőértékhelyekkel együtt. 71 E2 2918. | s inx| + | c o s x | > 1. 3 -c o s x b) g(x) = -— 2 — r~ . 2 k] intervallumban? fix) = -2 • sin2x + 3 • sin x + 1. El E1 E1 E2 2914.-------i-------------.3 • ^3 • cos x . Legyen x tetszőleges valós szám és határozzuk meg a következő függvény ma­ ximumát és a minimumát: cosx fix ) = —----.^<0. 2921 . 2 •cosx ■ (cosx . hogy ha teljesül.sin2x + 5. 2 T C E2 2919.5 —.a) fix) = 4 .4 • (sin2x .1. Határozzuk meg a következő valós függvény legnagyobb és a legkisebb értékét. 1+ cos X E2 2929. fix) = 2 • cos2x .

illetve 7 cm. Egy háromszög kerülete 14 cm. illetve 8 cm hosszúságú. illetve 8 cm. A rövidebb megadott oldallal szemközti szöge 33°-os. Határozzuk meg a háromszög isme­ retlen szögeit és oldalát! K1 2932. Egy háromszög két oldala 10 cm. Egy háromszög két oldala 10 cm. A hosszabbik meg­ adott oldallal szemközti szög 84°-os. A rövidebb oldallal szemköz­ ti szög 62°15'. Egy háromszög két oldala 6 cm.218 . A háromszög egy másik szöge 52°-os. illetve 9. Mekkorák a háromszög ismeretlen szögei és oldala? K1 2940. A S ZIN U SZTÉTE L A L K ALM A ZÁS A A szinusztétel alkalmazása B ev ezető alapfeladatok K1 2930. illetve 10. Legyen a háromszög hosszabbik megadott oldallal szemközti szöge 35°-os. Mekkorák a háromszög ismeretlen szögei és oldala? K1 2933. ez 12 cm és az összegben szereplő oldalakkal szemközti 45.2°-os szög található. Mekkorák a háromszög ismeretlen szögei és oldala? K1 2939. Mekkorák a háromszög ismeretlen szögei és oldala? K1 2941. illetve 64. Egy háromszög két oldala 8. illetve 8 cm hosszúságú. Határozzuk meg a háromszög ismeretlen oldalait. Egy háromszög két oldala 10 cm. illetve 76. illetve 8 cm. Egy háromszög két oldala 10 cm. K1 2936. Egy háromszög két oldala 8. Határozzuk meg a K1 háromszög ismeretlen oldalait.2 cm. K1 2931.7°. Mekkorák a háromszög oldalai? K1 2943.6 cm. Mekkorák a háromszög oldalai? K1 2942.6 cm. Mekkorák a háromszög ismeretlen szögei és oldala? 2935. Egy háromszög két oldala 8. Egy háromszög két oldala 10 cm. Egy háromszögben két oldal hosszúságának különbsége 7. Egy háromszög egyik oldala 10 cm hosszú és ezzel az oldallal szemközti szöge a háromszögnek 54°-os. illetve 8 cm hosszúságú. Mekkorák a há­ romszög oldalai? .7°-os. A háromszög egy másik szöge 76°-os. A rövidebb oldallal szemköz­ ti szög 62° 15'. Mekkorák a háromszög ismeretlen szögei és oldala? K1 2938. illetve 79. A rövidebb megadott oldallal szemközti szög 54°-os.8°.2 cm. két szöge 43. Egy háromszögben ismerjük két oldal hosszúságának összegét. Határozzuk meg a háromszög ismeretlen szögeit és ol­ dalát.5 cm és ezen oldalak­ kal szemben 34. Egy háromszög egyik oldalának hossza 10 cm és ezzel az oldallal szemközt 68°-os szög van a háromszögben. A hosszabbik meg­ adott oldallal szemközti szöge 122°-os a háromszögnek. A rövidebb oldallal szemközti szög 58°42'. | A la p v e tő fe la d a to k K1 2937. Mekkorák a háromszög ismeretlen szögei és oldala? K1 2934. illetve 9. A rövidebb oldallal szemköz­ ti szög 34°25'.6 cm.7°-os.3°-os szögeket.3 cm.

Egy háromszög területe 4920 cm 2és két oldalának szorzata a ■b = 10324 cm 2 és az a oldallal szemközti szöge 64. K1 2948. Igazoljuk.Bevezető feladatok. Számítsuk ki a paralelogramma olda­ lainak a hosszát. Számítsuk ki a trapéz oldalait és a területét. Egy háromszög szögeinek aránya 2 :3 :4.8 dm. hogy ekkor a2 sin/3-sin y 2 sin a K1 2947. Számítsuk ki a para­ lelogramma oldalainak a hosszát. Alapvető feladatok. rövidebb alapja 2. hogy b + c = 3 • a. Mekkorák a há­ romszög oldalai? K1 2945. K1GY 2949. Az adott átló a paralelog­ ramma egyik szögét 26°42' és 35°24' szögekre osztja. c hosszúságú oldalaira és az oldalakkal rendre szembenfekvő a. Egy paralelogramma egyik szöge 112°. Számítsuk ki az összetevők nagyságát. Egy csónakkal akarunk átkelni a folyón. Aa ABC egyenlő szárú derékszögű háromszög átfogója AB = 10 egység.6°-os szögekre osztja a trapéz hegyesszögét. míg a csó­ nak sebessége állóvízben 2 m/s.13°. K1GY 2950. és C-ből az AD szakasz 30°-os szögben látszik. Számítsuk ki a szimmetrikus trapéz oldalainak a hosszát. A vízreszállás pontjától a cél iránya 36. Az átló 28. hogy ekkor sin (3 + sin y= 3 • sin a is fennáll! K1 2946.38°. y egy tetszőleges háromszög szögei és a szögekkel szemközti oldalai rendre a. Ez az átló a paralelogramma hegyesszögét 2:3 arányban osztja. míg a kerülete 18 cm. Egy háromszög területe 84 cm2 . Legyenek a. b. Összetettebb feladatok K1 2944. Egy 250 N nagyságú erőt bontsunk fel két olyan összetevőre. amelyek 54°-os. K2 2953.4 r \ / s . Határozzuk meg a háromszög oldalait és az isme­ retlen szögeit. A D pont a háromszög köré írt körnek a C csúcsot nem tartalmazó AB ívén van. /3.6 dm. Mekkora részekre osztják ezen egyenesek a szöggel szemközti ol­ dalt? Ö sszetettebb fe la d a to k K2 2952. Igazoljuk. K2E1 2954. Határozzuk meg a háromszög oldalainak a hosszát. illetve 18°-os szöget alkotnak vele. A folyó sebessége 1. illetve 53.5°-ra van a folyásiránytól számítva lefelé a folyón.2°-os és 33. Valamely háromszögben fennáll az a. Az adott szöggel szemközti átló hossza 18 cm. Egy paralelogramma egyik átlójának hossza 12 cm. y szögeire. .01°. Egy szimmetrikus trapéz átlójának hossza 34 cm. Milyen irányba evezzünk. hogy a víz sodra ellenére is egye­ nesen célbaérjünk? K1 2951. K2 2956. b. egyik szöge 68°36'. c és a háromszög területe legyen t. [3. Egy szimmetrikus trapéz átlója 6. Mekkorák az ACD háromszög oldalai? K2 2955. Egy szabályos 10 cm oldalú háromszög egyik szögét két egyenessel három egyenlő részre osztjuk. Az utóbbi szög másik szára a trapéz hosszabbik alap­ ja. két szögének nagysága 67.

2 cm hosszúak. Mekkorák a trapéz ismeretlen oldalai? K2 2958. illetve 11. Mekkora a trapéz rövidebbik alapja és mekkorák a trapéz szögei? . Egy trapéz hosszabbik alapja 38 cm. szárai 7. az alapon fekvő másik szög 31° 18'. egyik szára 17. A hosszabbik alap és a rövidebb szár által bezárt szög 72.8°.5 cm.6 cm. Egy trapéz hosszabbik alapja 24 cm. E két oldal által be­ zárt szög 59°45'.A S ZIN U S Z T ÉT E L ALKALM A ZÁS A I K2 2957.

A OR sugár merőleges az AB húrra. a BC átló hossza 1 egység. Legyen P egy tetszőleges pontja a nagyobbik AB ív­ nek. Milyen magas az antenna? N eh ezeb b fe la d a to k E2 V1 2971 . az antenna csúcsa a P pont. a = 28°48'. Határozzuk meg a BC oldal hosszát. Az ABCD konvex négyszögben meghúzzuk az AC. ABP' < = 65°41'. Az ábrán lát­ ható QM vagy RS szakasz a hosszabb? AC 2 . sík terepen álló antenna magasságát akarjuk meghatározni. ABD < = ACD < = 90°. hogy BM = — és ---. Az ABKC konvex négyszög AB oldalának hossza -f3 egység. PB A < = 64°26'. E2 V2 2975. Ezért a síkon felve­ szünk egy AB = 100 m hosszú alapvonalat. illetve PBP'$. BKA illetve a BKC < nagysága rendre egyenlő 120°. míg a talp­ pontja a P' pont a síkságon. ezenkívül BAP < = 94° 16'. a hegycsúcsok közös emelkedési szöge y Milyen magasan vannak a hegy­ csúcsok a síkság felett? t = 250 m. PAP' < = 23°48'.A z ABCD konvex négyszögben az M pont az AD szakaszon van és a CM szakasz a K pont­ ban metszi a BD átlót.= — . E2 V2 2972. y= 42° 12'. Határozzuk meg az 23 AK 5 AK szakasz hosszát. Ismert. A KLM derékszögű háromszög átmérője átmegy egy kör O középpontján. A síkon fölvett AB = 400 m-es szakasz végpontjaiból az anten­ na PAP'-QL = 18°34'. A hegy csúcsa a P pont. Egy hegy emelkedik egy síkság fölé. ha ismert. ahol C a kör és a KM szakasz 16 azon metszéspontja. il­ letve 60°-kai. Az AB szakasz végpontjaiból megmérjük a következő szögeket: BAP' < = 54°36'. ennek merőle­ ges vetülete a síkra a P' pont. K2E1 GY 2968. CD : DK= 5:3 és ABD < + ACD < = 180°. Legyen CK. E2V22973. Míg az ABC < . Az O középpontú egységnyi sugarú kör­ ben AB egy tetszőleges olyan húr. PAP' < = 49°49'. A síkon felveszünk egy AB = 800 m hosszú alapvonalat. Majd megmérve kapjuk a következő szögeket: PAB < = 72°35'. 30°. = 11°27' emelkedési szög alatt látszik. ezenkívül az ABD háromszög szögfelezőinek met­ széspontja V2 egység távolságra van az ACD háromszög szögfelezőinek metszéspontjától. illetve a B pontokban érinti a háromszög KL . E2 V2 2974 . Milyen magasra emelkedik a hegy a síkság fölé? K2E1 GY2970. Egy antenna emelkedik a síkság fölé. Milyen magas az antenna? K2E1 GY 2969. míg a P' pont az an­ tenna talppontja a síkon. Egy drótkerítéssel bekerített. de nem férünk közel az antennához a drótkerítés miatt.lebb haladva. amely nem átmérő. illetve BD átlókat. amely az 0 és az M pont között van. A kör az A. Legyen P az antenna csúcsa. illetve LM oldalait. Határozzuk meg a BK oldal hosszát. hogy AD = 2. /3 = 32°18'. Határozzuk meg az AB ol­ dal és az AC átló hosszának az arányát.KM = 2:1.

illetve 48°15'. hogy ezen három­ szög egyenlő szárú. K1GY 2983. a másiktól 245 m-re van. b) Egy ébresztőóra nagymutatója 8 cm. míg egy másik őrház a másik pálya mentén 221 m-re van a kereszteződéstől. az általuk bezárt szög 42°16'. továbbá a BAC szög koszinusza 0. egyik szöge 32° 18'.4 m hosszú és egy másik oldalával szemközti szöge 38. egyik oldala 53. egyik oldala 14. d) Egy háromszög oldalainak a hosszúságai 8 cm. E két oldal által bezárt szög 42°-os. Egy kikötőből egyszerre indul el két hajó. az egyik 42 km/h.2 cm. Határozzuk meg az eredő erő nagyságát! Mekkora szöget zár be az eredő erő a 24 N-os erővel? e) Egy paralelogramma átlói 26 cm. b) Egy háromszög oldalainak a hosszúságai 7 cm. K1 2980. Számítsuk ki a paralelogramma területét és az adott szögével szemközti átlójának a hosszát. 22 cm. illetve 10 cm hosszúságú.6 cm2. K1 2981. az erők által bezárt szög 34. K1 2978.79°. Határozzuk meg a három­ szög legnagyobb szögét. Egy háromszög két oldalának hossza 5 cm. Az első hajó észak felé halad. K2 2979.A koszinusztátel alkalmazása A la p ve tő fe la d a to k K1 2976. illetve 14 cm hosszúak. Bizonyítsuk be. Milyen távol van egymástól a két őrház? d) Egy 15 N-os és egy 24 N-os erő hat egy pontszerű testre. Számítsuk ki a háromszög harmadik oldalának a hosszát. Mekkora a háromszög területe? K1 2982. míg a kismutatója 5 cm hosszú. Határozzuk meg a háromszög legkisebb szögét.7°. hogy a = 2 • b ■cos y ahol a. Milyen távol van­ nak az óramutatók végpontjai egymástól hajnali 4 órakor? c) Két egyenes vasúti pálya 42°35'-es szög alatt keresztezi egymást. Mekkorák a paralelogramma oldalai és a szögei? f) Egy paralelogramma két oldala és az általuk közbezárt szöge: 36 cm. a másik két oldal hosszának összege 7 cm. 8 cm és 9 cm. Valamely háromszögre fennáll. Egy paralelogramma területe 457. Határozzuk meg a háromszög harmadik oldalának a hosszát. A kereszteződéstől a legközelebbi őrházig 125 m a távolság az egyik pálya mentén.8 .a) Egy háromszög két oldala 12 cm. Egy ABC háromszög egyik oldala AB = 5 cm. míg a két oszlop távolsága egymástól 150 m. Számítsuk ki a másik oldalt és a hosszabb átlót. Határozzuk meg a háromszög többi oldalának a hosszát és a háromszög szögeit. amely az egyik oszloptól 320 m-re. a másik 36 km/h sebességgel. b. c) Egy háromszög oldalai 15 cm. illetve 8 cm és a háromszög területe 12 cm2. a másik kelet-délkeleti irányban. c a háromszög oldalai és y a c oldallal szemközti szöge a háromszögnek. Valamely háromszög területe 715 m2. Határozzuk meg a három­ szög szögeit. K1 GY 2977. 18 cm és 22 cm. 10 cm és 15 cm. a) Mekkora szög alatt látjuk két távvezetékoszlop távolságát egy olyan pontból. Milyen messze lesznek egymástól 4 óra múlva? .

6 cm hosszú átlójával. majd keletnek fordulunk és 82 métert teszünk meg. Bizonyítsuk be. Egy háromszög két oldala 8. míg a második mellékúton a leágazástól 10 km-re van a B község.4 cm. az általuk bezárt szög 82°49'. míg a B pont 65 cm-re van. rendre a megfelelő oldalakhoz tartozó súlyvonalak hosszai. Az első mellékúton 12 km-rel az elágazás után van az A község. illetve 86 m hosszúak. Milyen messze van egymástól légvonalban a két község? K2 E1GY2987. illetve 28 cm és az általuk bezárt szög 84° 18'. ha végpontjaik 2 órakor 13 egységre és 9 óra­ kor 17 egység távolságra vannak egymástól? K2 2988. illetve 22 cm hosszúak. Egy síktükörtől az A pont 38 cm-re. illetve 75 m hosszúak.v . Mekkorák a paralelogramma átlói? K2 2996. míg sa.6 cm hosszúságú. Legyenek egy tetszőleges háromszög oldalainak a hosszúságai a. Az A pontból kiinduló fénysugár 21°45'-es beesési szögben érkezik a síktükörre.a 2 + 2-b2 . Mekkora a háromszög ismeretlen oldala? K2 2992.5 cm hosszú egyik szára. egyenes mellékút ágazik el. Egy trapéz alapjai 58 cm. majd 8 km -rel tovább az egyenes főúton. b és c.c 2 a) sc = ---------------------- . Határozzuk meg a harmadik oldalának a hosszát. Egy trapéz alapjai 120 m. Egy egyenes főúton haladva. hogy a paralelogramma oldalainak a négyzetösszege (négyzete­ inek összege) egyenlő az átlóinak a négyzetösszegével. jobbra egy egyenes mellékút ágazik le 41°24'-es szöget bezárva a főúton való haladási irányunkkal. Egy szimmetrikus trapéz hosszabbik alapja 28 cm és ez 38°15'-es szöget zár be a trapéz 21. K2 2993.5 cm. sh.4 cm hosszúságú. míg eljutunk a B pontban elásott kincshez. Egy paralelogramma oldalai 4 cm és 7 cm hosszúak. illetve 8. Adott egy háromszög két oldalának a hossza: 45 cm. Kalózok elásott kincsét keresve.2 cm. Igazoljuk. A harmadik oldalához tartozó súlyvonal hossza 10. Mekkora a harmadik oldalhoz tartozó súlyvonal? K2 2994. hogy f i . és . Egy háromszög két oldalának a hossza 14. két átlójának a hossza között pedig 2 cm a különbség. illetve 14. Milyen hosszúak az óramutatók. Mekkora a trapéz ismeretlen szára és az isme­ retlen szögei? K2 2990. míg szárai 52 m. majd a visszaverődés után a B pontba jut.K2GY 2984. Az e szöggel szemközti átlója 18 cm. 34°) 8'-es szög alatt balra. Egy paralelogramma két oldalának összege 26 cm. Mekkorák a trapéz ismeretlen oldalai és szögei? K2 2989. Ezután jobbra eltérünk a keleti iránytól 35°24'-es szöggel és egyenesen haladunk 43 métert. A nagyobbik alappal 72°14/-es szöget zár be a 27. Mekkora az AB távolság? Ö sszetettebb fe la d a to k K2 GY 2985. az A helyről észak felé haladunk 65 métert. Mekkorák a trapéz szögei? K2 2991. Mekkorák a paralelogramma oldalai? K2 2995. Mekkora az AB távolság? K2GY 2986.8 cm. A hosszabbik megadott oldalt felező súlyvonal 10. K2E1 2997.

a másik két oldal aránya 2 :5 . Az ABC háromszög CB oldalán van a D pont. Mekkorák a négyszög ismeretlen szögei? K2 E1 3008. Egy háromszög oldalainak hossza 13. Bizonyítsuk be. AC = 3 és AB = 6. Számítsuk ki a háromszög másik két oldalának a hosszát. K2E1 2999. 9 cm.A KOSZINUSZTÉTEL ALKALMAZÁSA K2 E1 2998. 6 cm és 7 cm. ^ K2E1 3011 . Egy háromszög AB oldalának a hossza 10 cm. amelyek ennek az oldalnak a két végpontjából indulnak ki. Az első két oldal közötti szög 85°45'. Az ABC háromszög köré írt kör sugara 5 egység. Az ABCD konvex négyszögben AB = 3. K2E1GY 3005. 5 cm. Határozzuk meg az AD szakasz hosszát. Számítsuk ki az AC átló hosszát. Számítsuk ki a háromszög területét. Egy háromszög egyik oldala 10 cm hosszú és annak a két súlyvonalnak a hossza. a D csúcsnál levő G K2E1 3009. Legyen egy konvex négyszög két szemközti oldalának négyzetösszege egyenlő a másik két oldal négyzetösszegével. akkor sa > sb. K2E1 3010. Határozzuk meg két szomszédos oldalának az arányát. illetve b. Trapéz alakú telek területe 3600 m2. Mekkora annak a körnek a sugara. illetve 15 egység. illetve sb. Egy paralelogramma egyik szöge 60°-os. ha az átlók négyzeteinek az aránya 19:7. a hozzá tartozó súlyvonal 6 cm hosszú. Határozzuk meg a húrnégyszög szögeit. Mekkorák a trapéz oldalai? K2 3006. K2E1 3004. Egy konvex négyszög három egymás utáni oldala 15 cm. az AB oldal 8 egység. hogy ha a < b. a második és a harmadik oldala közötti szög 74°20'. A 7 cm-es és 8 cm-es oldalak által bezárt szög 75°48'. BC = 5. 35 cm. 13 cm és 8 cm. CD = 5 és DA = 2 • Vö hossz­ egység. amelynek középpontja a háromszög leghosszabb oldalán van és a kör érin­ ti a háromszög másik két oldalát? K2E1 3003. K2E1 3000. K2E1 3002. Mekkorák a négyszög ismeretlen szögei és oldala? K2 3007. a B csúcsnál levő szög 120°. 56 cm és 61 cm. 14. Egy konvex négyszög oldalai rendre 8 cm. Legyen egy háromszög két oldalának hossza a. A telek egyik átlós útja a telket egy szabályos háromszögre és egy másik háromszögre osztja. egy másik súlyvonala pedig 9 cm. Igazoljuk. illetve 12 cm.Mekkora szöget alkot az ábrán látható kocka BH testátlója az ACH síkkal? . A két rész területének aránya a megadott sorrendben 5:4. hogy ekkor a négyszög átlói merőlegesek egymásra. Egy húrnégyszög oldalai rendre 42 cm. Legyen CAD < = DAB < = 60°. ezen oldalakhoz tar­ tozó súlyvonalainak hossza rendre sa. Milyen hosszú a háromszög BC oldala? K2E1 3001.

---------. fi és y szögek találhatók a háromszögben. illetve 46°24'-es lehajlási szög alatt látszik._ ----------3 -------------. 45°. B és C pontokat úgy. A felvett pontokból az antenna rendre 30°.c 2 o c o s y . Igazoljuk. Egy háromszögre fennáll. hogy 1 1 1 . míg a másik hajót 7°16'-es lehajlási szög alatt látjuk. illetve B pont 38° 17'. ha a hegytetőről egy-egy kiemelkedő pontjuk közötti távolság 72°18'-es látószög alatt látszik? K2E1GY 3014. BC = 40 m.c . hogy e há­ romszög egyenlő szárú.. A-t K2E1 3021. hogy ekkor e háromszög egyenlő szárú.+ -----—+ ---. Milyen hosszú az AB távolság? K2E1GY 3015. hogy ekkor /3 = 60°. b. « b 2. K2 3017. Egy kereken 500 méter magasnak mért hegycsúcsát a vízszintes síkban fekvő két helység egyikéből 6°42'. hogy bármely háromszögre teljesül a következő egyenlőség: . hogy AB = 80 m. míg a háromszög területét t-vel jelöljük. Egy 650 m magas hegy csúcsáról két hajót figyelünk meg a tengeren. Bizonyítsuk be.K2E1 GY 3012. hogy bármely háromszögre teljesül a következő egyenlőség: (a + b) ■cos y+ (b + c) ■cos a + (c + a) ■cos fi = a + b + c. Igazoljuk. Mekkora a két hajó távolsága egymástól? K2E1GY 3013. . K2 3016. a másikból 7°28'-es emelkedési szögben látjuk. illetve 60°-os szög alatt látszik. a K2 3019. illetve a B ponthoz tartozó lehaj­ lási szög mérése közben a távcsövet vízszintes síkban 78°36/-es szöggel kellett elforgatni. hogy 0 a2 + b2 + c2 ctg a + ctg p + ctg 7 = ----. K2E1 3022. Valamely háromszögre fennáll. hogy c • (a + b . Igazoljuk. Az A. Valamely háromszög oldalaira fennáll. hogy bármely háromszögre teljesül a következő egyenlőség: c o s a cos B cosy a2 +b 2+c 2 -----. Milyen messze van a két helység egymástól. hogy b2 + 2 ■a ■c ■cos (1 = a + 2 ■b ■c ■cos a. Egy antenna magasságának meghatározásához a síkságon egy egyenesen fel­ vesszük rendre az A. és c egy háromszög oldalainak a hosszúságát jelenti és velük szemben rendre a. a b c 2-a b c K2E1 3020.b) = b • c. Valamely háromszög oldalaira teljesül. A hajók távolságát 74°24'-es szög alatt látjuk. a +b b +c a +b +c Igazoljuk. Igazoljuk. Az egyik hajót 8°52'-es. hogy b • cos y= c ■cos fi. hogy ekkor a = 60°. Igazoljuk.a) + b ■(a + c . Milyen magas az antenna? A következő feladatokban a.c o s p = ---------. K2E1 3023.c) . hogy minden háromszögre fennáll. Bizonyítsuk be.= — ----------. K2 3018.a ■(b + c . Egy 200 m magas torony tetejéről a torony talppontján kívüli A.

cos j8. Valamely háromszög oldalaira fennáll. 2 ■x + 1 és x2 — 1. hogy a ■cos a hogy ekkor e háromszög egyenlő szárú vagy derékszögű! K2E1 3027. Egy háromszögben a = Vő. Valamely háromszögben teljesül. c = 2 ■n + 3 egység hosszúságúak. a Igazoljuk. Valamely háromszögben teljesül.K2E1 3024. Mi következik ebből a háromszög a szögére? K2 E1 3033. ahol n > 1 egész szám. Mi következik ebből a háromszög a szögére? ■ a. Bizonyítsuk be. N eh ezeb b fe la d a to k K2E1 3034. . a + b b —c a + b —c Mekkora a háromszög b oldallal szemközti szöge? K2E1 3025. hogy b2. hogy b + c = 5 ■a. Valamely háromszög oldalaira teljesül. Számítsuk ki a három­ szög területét. Egy háromszög oldalainak a hosszúsága rendre x2 + x + 1. akkor a háromszög egyik szöge 120°-os. másrészt ACB < = 60°. ahol x > 1 valós szám. K2E1 3030. hogy a = 4 b . Valamely háromszög oldalaira teljesül. K2E1 3031. hogy ha egy háromszög oldalai a = n + 3 • n + 3.a 3 b +c . Valamely háromszög oldalaira fennáll. hogy ekkor a legfeljebb 60°? K2 El 3032. Bizonyítsuk be.a Igazoljuk. K2E1 3035. K2E1 3026.. K2E1 3029. hogy ekkor a = 60°. hogy b2+ c = 2 • á . Egy ABC háromszög a. b. egység..2 ^ Számítsuk ki a háromszög a szögét. Valamely háromszög oldalaira teljesül. hogy (fr + c)-a = b 2+ c2 és b + c . K2E1 3028. b = rí + 2 • n. hogy o b +c cos p + cos y = -----. c oldalhosszai egész számok és fennáll. a = 60° és b + c = 3 + ^3. Egy háromszög oldalaira fennáll a következő összefüggés: ---------1 3 1 I --------1 —----------. Igaz-e.c~ = 2 • a2.c . hogy e háromszög legnagyobb szöge 120°-os. hogy e háromszög derékszögű. Bizonyítsuk be. Számítsuk ki a legkisebb kerületű ilyen háromszög területét. hogy b3 + c 3.

E2V2 3040. A la p ve tő fe la d a to k K2 3041. A térben az e egyenesen az A. BC < 6. E2V1 3038. 10 és 8 egység. a vele szemközti szög 82. Határozzuk meg az e és az /egyenesek távolságát. Számítsuk ki a háromszög területét. amelynek az AD és DC egyenesek érintői. DC > 9 . a paralelogramma területét és a szögeit. ha az /e g y en es távolsága az A.4 cm. Egy paralelogramma egyik átlójának hossza 8. Egy háromszög egyik oldala 12 cm. Az ABC háromszögben AB = 18 egység míg az AE szögfelező hossza 4\/l 5 egység és EC = 5 egység. Az adott átló és az adott oldal által bezárt szög 24°18'. B és C pontok rendre ebben a sorrendben helyezkednek el úgy. 12 cm és 15 cm hosszúak. Mekkora a kör sugara? K2 3044. Határozzuk meg azon kör sugarát. E2V1 3037. Azonban a feladatokat sokszor csak az említett tételek egyikének a felhasználásával is meg lehet oldani. Egy háromszög oldalai 10 cm. K2 3042. AB = 5. Egy gömb középpontja az O pont.Nehezebb feladato k E2V1 3036. Egy paralelogramma egyik oldalának hossza 28 cm. illetve 15 cm hosszú húrok 42°18'-es szöget zárnak be. a vele szemközti szög 34° 11'. a gömb AB húrja az OC sugarat a D pontban metszi úgy. E2V2 3039.x + l . Számítsuk ki a másik oldal és a másik átló hosszát. Legyen x tetszőleges valós szám és legyenek egy háromszög oldalainak hosszú­ ságai: V*2. egyéb matematikai ismereteket is felhasználva.8 m hosszú oldalával 37°24'-os szöget zár be. *Jx2 + x + l és -^4-x2 +3 egység. Egy körben a kör egy pontjából kiinduló 12 cm. DB > 7.82°. Határozzuk meg az ABC háromszög kerületét. Egy háromszög egyik oldala 11 cm. K2 3043. A szinusztétel és a koszinusztétel alkalmazása A következő feladatok megoldásában a szinusztételt és a koszinusztételt gondoljuk alkal­ mazni. hogy AB = 27 egység és BC = 1 8 egység. B és C pontoktól rendre 17. míg a másik két oldalának összege 18 cm. a másik két oldal hosszának különbsége 6 cm. Mekkorák a háromszög ismeretlen oldalai és szögei? K2 3046. hogy: DA < 4 . míg a gömb megfelelő AC ívével szintén egy közös pontja van a körnek! Adott még az OC = 2 egység és OD = f i egység. Határozzuk meg az ABCD gúla maximális térfogatát. AC < 8. ez a paralelogramma 4. Mekkorák a háromszög ismeretlen oldalai és szögei? . hogy a CDA < = 120°. egyik átlójának hossza 57 cm. Számítsuk ki a paralelogramma másik oldalának hosszát. ha tudjuk. Mekkora a 15 cm-es oldalhoz tartozó körszelet területe a háromszög köré írt körben? K2 3045.

32°-os szögének szögfelezője a szemközti oldalt 4 cm-es és 3 cm-es részekre osztja. két oldal hosszának különbsége 35 cm. Határozzuk meg a háromszög harmadik oldalának a hosszát és a szögeit. Egy háromszög kerülete 48 cm. míg a harmadik oldallal szemközti szög 78. K2 3052. Egy háromszögben az a és b oldalak hosszára fennáll.17°. Határozzuk meg a háromszög oldalainak a hosszát és a többi szögét. K2 3051.3°-os.72°-os és a körülírt körének sugara 3. Mekkorák a háromszög ismeretlen szögei és oldalai? Ö sszetettebb fe la d a to k K2 3055. egymást páronként kívülről érintő kör sugarai 8 cm. amelyek egy egyenesbe esnek.49°-os. egyik oldala 11 cm hosszú és ezzel az oldallal szemközti szöge 20. a harmadik oldala 15 cm-es.44°-os szög van a háromszögben. K2 3054. illetve 52 cm. nem a megadott oldallal szemközti szöge 66°59'-es. K2 3058. hogy a + b2 = 400 és a ■b = 192. K2 3057. K2 3053. Egy háromszög két oldalának a négyzetösszege 193 cm2. két oldalának összege 22 cm. két oldalának összege 28 cm és a harmadik oldallal szemközti szög 59. 5 cm. a har­ madik oldallal szemközti szög 75°45'. Mekkorák a háromszög ismeretlen oldalai és szögei? K2 3048. továbbá megmértük az MAN <£ = 130° és NBM < = 109° szögeket. Három. Egy háromszögben az 51. Egy háromszög területe 84 cm".58°. egyik oldalának hossza 109 cm.6 dm2. és a harmadik oldallal szemközti szöge 100. Egy háromszög területe 3150 cm2. BM = 60 m távolságokat.98°-os. míg az egyik. Határozzuk meg a háromszög többi oldalának a hosszát és a többi szögét. Egy háromszög területe 3060 cm2. K2 3060.2 dm. Számítsuk ki a háromszög isme| retlen oldalait és szögeit. az egyik szöge 62. Valamely háromszög területe 10. K2 3056. Egy háromszög területe 3060 cm2. ugyan­ ezen két oldal által bezárt szöge 47. illetve 7 cm. Határozzuk meg a háromszög oldalainak a hosszát és a többi szögét. Határozzuk meg a háromszög oldalainak a hosszát.5 cm. Mekkora az M és N tereppontok távolsága? .A z M és az N tereppontok távolsága közvetlenül nem mérhető meg. A háromszög terü­ lete 2016 cm2. Mekkorák a háromszög ismeretlen oldalai és szögei? K2 3059. Mekkorák a háromszög ismeretlen oldalai és szögei? K2 3049. Egy háromszögben két oldal hosszának összege 42 cm. Mekkorák a háromszög ismeretlen oldalai és szögei? K2 3050. Egy háromszög két oldalának a hossza 80 cm. Határozzuk meg a háromszög oldalainak hosszát és a többi szögét. az egyik oldal hossza 102 cm-es és az ezzel szemközti szöge 66.222 A SZINUSZTÉTEL ÉS A KOSZINUSZTÉTEL ALKALMAZÁSA K2 3047. Határozzuk meg a három kör közötti síkidom területét. A harmadik oldalának a hossza 25 cm és ezzel szemben 71. Egy háromszög köré írt kör sugara 7. Ezért kitűztük az AM = 54 m.99°-os.

Igazoljuk. és c egy háromszög oldalainak a hosszúságát jelenti és velük szemben rendre a. sin P sin y Igazoljuk. hogy a . Egy háromszögben az egyik oldal hossza 18 cm. Valamely háromszögben az egyik oldal hossza 16 cm. illetve 12 egység. amelyek hosszai MN = 1 egység. Mekkora a lejtő hajlásszöge? K2 3062.41° és az oldalhoz tartozó súlyvonal hossza 10 cm. az oldalon levő egyik szög 36. és a lejtőn 28 m-rel lejjebbről 19°30' -es szög alatt látszik.b 2 = b ■c. hogy s in r sinű „ . Mekkorák a háromszög ismeretlen oldalai és szögei? K2 E1 3063. mint 1 :2 :3 . hogy ctg a + ctg /3 = 2 • ctg y. Milyen magas az az épület. ---. K2 E1 3064. a közbezárt szögük szögfelező­ jének hossza 3 egység. Húzzuk meg az MAN szög szögfelező egyenesét. /3 és y szögek találhatók a háromszögben. Mekkorák a háromszög ismeretlen szögei és az ismeretlen oldala? A következő feladatokban a. az oldallal szemközti szög 75.K2 GY 3061. a köztük levő szög­ felező 20 cm hosszú. Igazoljuk.28°. MP = 6 egység és MQ = 2 egység. másrészt NMP < = PMQ < . Egy háromszög két oldala 4. E3 3070.—+ — —= 2 sin a. Határozzuk meg a háromszög ismeretlen oldalainak és szögeinek a nagyságát. hogy ekkor a háromszög oldalaira fennáll a következő egyenlőség: a + b2 = 2 • c2\ K2E1 3068. Határozzuk meg a kör sugarát. amely a lábától egyenletesen lejtő úton mért 24 m távolságból 35°50'. Egy háromszög két oldalának hosza 24 cm. Számítsuk ki a háromszög harmadik oldalának hosszát és a három­ szög szögeit! K2E1 3066. hogy ha egy háromszögben fennáll a = 2 ■[X akkor teljesül. Egy kör M pontjából három húrt húztunk meg. a hozzá tartozó súlyvonal hossza 10 cm. K2E1 3067. ez a P pontban met­ szi a kört! Ismert. Valamely háromszög szögeire fennáll. Egy kör A pontjából húzzuk meg az AM = 1 egység és az AN = 2 egység hosszúságú húrokat. hogy AP = 4 egység.38°-os. Valamely háromszög szögeire teljesül.5 cm. . E2 3073. Egy háromszög szögeinek tangensei úgy aránylanak egymáshoz. illetve 36 cm. N eh ezeb b fe la d a to k E2 3071. Hogyan aránylanak egymáshoz a háromszög oldalai? E2 3072. ezen oldallal szemközti szöge 41. Határozzuk meg a kör sugarát. hogy a háromszög egyenlő szárú és derékszögű. Mekkorák a háromszög ismeretlen oldalai és szögei? K3E1 3065. Valamely háromszögben az egyik oldal 8 cm hosszú. Milyen összefüggés van a háromszög oldalai között? K2 El 3069. b. Egy háromszög szögeire fennáll a ctg a = 2 • (ctg /3 + ctg y) egyenlőség. a hozzá tartozó súlyvonal hossza 9.

Mekkora a paralelogramma területe? K1 3081. Mekkora a paralelogramma területe? K1 3082. csillagász és geográfus volt. Egy paralelogramma átlóinak hossza e.6 cm hosszú. hogy ekkor a paralelogramma t területe: t _ g / K2 3083. illetve 10.5°.2°.8 cm2 .100-kb. Mekkorák a háromszög oldalai? K1 3085. Egy háromszög két oldalának különbsége 3 cm. Iga­ ff _ zoljuk. Carl Anton Bretschneider (1808-1878) német matematikatanár volt.2 cm hosszú.6°. Egy háromszög két súlyvonala 5. míg y a b és c oldalak által bezárt szöge a négyszögnek. Egy háromszög területe 16.2 cm hosszúságú. az át­ lók hajlásszöge (p. Klaudiosz Ptolemaiosz (kb. ha a háromszög területe 24. illetve 34. az általuk bezárt szög 74. Egy háromszög két oldala 7 cm. Egy háromszög két oldala 14. A háromszög területe 20 cm2 . Mekkora a háromszög területe? .2°-os.f -sirup loseg: t = —------. Mekkora szöget zárnak be ezen oldalak.2 cm. Mekkora a rom­ busz területe? K1 3080.d a négyszög oldalainak a hossza.27°. (Az általánosított Ptolemaiosz-tétel.) E2V2 3075. d . illetve/. 6 cm. Egy paralelogramma két átlója 18.1 cm hosszú. ezen az oldalon levő egyik szöge 34. Igazoljuk. illetve/ .2 • a • b ■c ■d • cos (a + f).170) híres alexand­ riai görög matematikus. Mekkora a háromszög területe? K1 3077. Igazoljuk.—. hogy ekkor a ■c + b ■d> e ■ f. ha a négyszög húrnégyszög. illetve 8. Legyen egy konvex négyszög szemközti oldalai a. c.8°. E két oldal által be­ zárt szög 54. ahol az egyenlőség akkor és csak akkor teljesül. illetve 39 cm. Igazoljuk. ezen oldalak által bezárt szög 36. az átlói e és/. 2 K1 3084.88°. egyik oldal 7.4 cm és 8. e . hogy ekkor a négyszög t területére fennáll a következő egyen. ahol e és f a négyszög átlóinak hossza. (Bretschneider tétele. a az a és a d oldalak által bezárt szög. a. illetve ko szin u sztételt n em igénylő k ö n n y ű fe la d a to k K1 3076.2 cm. hogy tetszőleges négyszögre fennáll a következő egyenlőség: e ■ f = a ■c + b2 ■d 2. az általuk be­ zárt szög 49.c . illetve b. az általuk be­ zárt szög 48.5 cm2? K1 3078.) Néhány könnyű területszámítási feladat S zinusztételt. Legyen egy tetszőleges konvex négyszög két átlójának hossza e. Egy paralelogramma két oldalának hossza 45 cm. b .E2V2 3074. az átlóinak a hajlásszöge < p. Mekkora az adott szög melletti ismeretlen oldal hossza? K1 3079. Egy rombusz oldalai 5 cm hosszúak és egyik szöge 65.

Mekkorák a háromszög ismeretlen oldalai és szögei? IV . Egy négyszög oldalai rendre 14 m. hogy ekkor a háromszög t területére fennáll: abc t = -------. Kössük össze az osz­ táspontokat egymással és számítsuk ki az így keletkezett háromszög területét. b. Mekkorák a háromszög oldalai? K2 3097. Az első két oldal által bezárt szög 64. Legyenek egy háromszög oldalai a . K2 3087. Igazoljuk. Osszuk fel a 6 cm sugarú kör kerületét 3 : 4 : 5 arányban. Egy háromszög két oldalának összege 12 cm. Mekkora a háromszög területe? K2 3089.3 cm és 12. Egy háromszög két oldalának aránya 3 : 5. S zin u sztételt. Bizonyítsuk be. míg a szemben fekvő szöge 52. Mekkorák a háromszög oldalai és szögei? K1 3090. illetve c hosszúságúak és az oldalakkal szemközti szögei rendre a. az általuk bezárt szög 42. Egy háromszög területe 42 cm2 . Mekkora a négyszög területe? K2 3096. Egyik oldala 8. hogy ekkor a háromszög t területére fennáll. Igazoljuk.igénylő . Egy háromszög területe 1. Igazoljuk. hogy t = 2 ■R2 • sin a ■sin /3 ■sin 7 . c 2sin a . 7 a háromszög szögei.7°.2°.8°-os. Egy háromszögben két oldal aránya 3: 4. hogy: t = ---------------—.7 dm és az ezen az oldalon levő egyik szöge 42.15°. R a köré írt kör sugara. Egy háromszög területe 58 dm2. A körülírt kör sugara 12 cm. ezenkívül R a háromszög köré írt körének a sugara.8 cm. a harma­ dik oldalhoz tartozó magassága 8 cm. /3.sin B all. 18 m és 15 m. hogy ekkor a háromszög t területére fenn.4 cm2 .7 cm hosszú. illetve c hosszúságúak és az oldalakkal szemközti szögei rendre a. illetve c hosszúságúak és az oldalakkal szemközti szögei rendre a.7°. 2 •sin 7 K2 3092. illetve 7. a. 4 R KI 3094.könnyű feladatok K1 3086. 25 m. az ezen fekvő egyik szög 86. b. ahol t a háromszög területe. Két oldala 7. Egy háromszög egyik oldala 15. illetve koszinusztételt nem igénylő . Két szöge 48°45' és 75°24'. Mekkorák a háromszög oldalai? K1 3095. ezenkívül R a háromszög köré írt körének a sugara.5 hektár. Mekkora a har­ madik oldala? Mekkorák a szögei? K2 3098. /3. A há­ romszög területe 250. A há­ romszög területe 8 cm2.. Legyenek egy háromszög oldalai a. /3. illetve y. K2 3093. b. illetve 7 . az általuk bezárt szög 30°. /3. hogy minden háromszögre fennáll: n2 t = — •(sin 2 a + sin 2/3 + sin 27). illetve koszinusztételt ig én ylő k ö n n y ű fe la d a to k K1 3088. Legyenek egy háromszög oldalai a.Szinusztételt. Mekkorák a há­ romszög oldalai? KI 3091.

b) tg (180° + a). 3103. g) cos (540° . b) cos 34° • cos 56° . Egy háromszögben két oldal négyzetének összege 881 cm2. aj cos (90° + a). Hozzuk egyszerűbb alakra a következő kifejezéseket: a) sin (60° .6 dm hosszú. Fejezzük ki tg a-val: a) tg (45° + a)\ b) tg (45° . Hozzuk egyszerűbb alakra a következő kifejezéseket: a) cos (90° . aj sin (90° + a).a). b) cos (45° + a) + cos (45° . c) sin (270° . b) cosx = cos — s in '—! 2 2 2 2 A la p ve tő fe la d a to k Összegzési tételek (addíciós tételek) E1 3110 . E1 3108. a háromszög területe 190 cm2. „ . d) cos (450° + a). b) sin (180° + a).a). amelyekre a kifejezés értelmezve van. f) cos (450° .sin2x. E1 3109.a) + sin (30° + a). Igazoljuk. d) cos 69° • cos 24° + sin 69° • sin 24°. d) cos ( a . aj cos 87° ■cos 57° + sin 87° • sin 57°.a).cos 79° • sin 19°. Hozzuk egyszerűbb alakra a következő kifejezéseket a valós változó azon érté­ keinél. 2x . x x .a). b) sin (180° .a).cos 276° • sin 66°. E1 3111. b) cos (180° + a).8°.sin 34° • sin 56°. a) sin 52° • cos 22° .. 3106. e) cos (270° .a).a). c) sin (270° + a). míg a másik két ol­ dal négyzetének összege 13 dm2 . d) ctg (90° + a). c) cos (270° + a).K2 3099. a) tg (180° . egyik oldala 3.a). b) cos (180° .a).180°). c) sin 79° ■cos 19° . d) sin (30° . c) cos ( a . 3104.sin 24° • sin 21°. Mekkorák a háromszög ismeretlen oldalai? Összegzési tételek alkalmazása B evezető alapfeladatok E1 3101 . 3105.á) + sin (60° + a). b) cos 2x = cos2x . Mekkorák a háromszög ismeretlen oldalai és szögei? K2 3100. Egy háromszög területe 3 dm2. c) sin 276° ■cos 66° .a). E1 E1 E1 E1 E1 3102. d) sin (360° + a). 2x . hogy minden x valós számra fennáll.180°). a) smx = 2 -sm —-cos—. aj sin (90° .a). d) sin ( a . c) cos (60° + a) + cos (60° . d) sin 43° • cos 17° + cos 43° • sin 17°. c) ctg (90° .a). hogy minden x valós számra fennáll: a) sin 2x = 2 • sin x • cos x.9 0 ° ) . . h) cos (720° .cos 52° • sin 22°. e két oldal által be­ zárt szög 71. .a). Igazoljuk. E1 3107 . . b) cos 24° • cos 21° .a).

Bizonyítsuk be. a) sin (x + y) ■sin ( x . Igazoljuk.sin ( a ... ' 2 2 b) sin x .a) . Egyszerűsítsük a következő kifejezéseket a valós változók megengedett értékeire.a) + sin260°. Határozzuk meg tg (a +p) pontos értékét.sin2y. b) cos x s — i ---------. 2 -sinx d) cos 2x . „ a) .s i n 3x) e) — '■ — — -------. / . Alapvető fe la d a to k . d) cos 4 a .p) = 2 • sin a ■cos P .sin2y. Hozzuk egyszerűbb alakra a következő kifejezéseket: a) sin (45° . cos x . . Fejezzük ki sin a-val.y) = cos2x .Bevezető alap feladato k.c o s y = — 2 -sm------. 3 cos 2x . Igazoljuk. .s i n y = 2 cos:— —-sin-— — .p ) pontos értékét. sm 2x 4 •(sin2x .-------sinx.cos (45° + a) + sin (60° .sm x 2 •(sin x . d) cos ( a + p) .y ) = sin2x . hogy a következő egyenlőségek minden valós a és p értékekre telje­ sülnek: a) sin (a + p) + sin ( a . c) (sinx + cosx) . 3 cos 2x a) s i n x < --------------. hogy a következő egyenlőségek minden valós x és y számokra telje­ sülnek. Kétszeres szögek E1 3118. o • 2 . hogy minden x valós számra teljesül a következő egyenlőtlenség: .sin 4x) / ) —i sm 2x E2 3119. c) sin 4 a . illetve cos a-val a következő kifejezéseket: a) sin 3 a . 3117. E1 3114.233 El 3112 . „ .—-cos-----. Igazoljuk. hogy a következő egyenlőségek minden valós x és y számokra telje­ sülnek: .. E1 3113. . b) c o s 2x + 2 -sm x.s i n 2x.y d) cos x .. x+ y x —y a) sm x + sm y = 2 -sin------. \2 . 4 4 4 4 E1 3120. x + y x —y 7 2 2 x+ y x-y c) cos x + cos y = 2 -cos---.cos ( a .— . x . .-. c) cos (a + p) + cos ( a .sin----. b) sin a + sin (a + 120°) + sin (a + 240°). 7 2 2 _ • x+ y .p) = -2 • sin a ■sin p. .p) = 2 ■cos a ■cos /3. 2 2 E2 3115. E1 E1 4 1 3116.cos (30° + a) + sin230° . b) cos (x + y) ■cos (x .cos-------. . Legyen tg a = — és tg P = — . b) tg ( a . b) cos 3 a. sin 2x . b) sin ( a + p) .fi) = 2 • cos a ■sin p. Legyen tg a = ~ és tg P = —. Határozzuk meg a) tg (a + p)'.

t g í sin x 1 .=i^ !£ .cos x sin x e) t g . a s | / ) ctg x 2. cos 3a . cos 2a. ctg 2 a pontos értékét. d) ctgx = 2. 2 sm x 1 + cos x X 1 + cos x sin x |l + cos V1 . cos 2a.tS‘Jr.g 2X 2 -c lg f ctg .. Számítsuk ki sin 2a.— . = l l i y .C. hogy a következő egyenlőségek fennállnak minden olyan x va­ lós számra.cos x X X x 1 . cos 2a.2 ^ Ö S SZEG ZÉSI T ÉT ELEK ALK ALM A ZÁS A 3121..cos 2x + cos 2x „ i i 1 + cos 2x f) ctgx = --------. Számítsuk ki sin 2a. amelyekre értelmezve vannak: a) tg2*=^ ÍS i.. 12 2 Félszögek E1 3127. 1 .= — -------.cos 2x b) cos x\ d) c tg x = - 1 + cos 2x 1 + cos 2x sin 2x sin 2x 1 . hogy a következő egyenlőségek fennállnak azon x valós számokra.= — :-----. Számítsuk ki sin 2a.1 1 + tg X Ctg X + 1 c) Si„ 2. 3125. V 1— cos 2x 3124.= 3 ^ E L . 2 -ctgx 2 -tgJc é ) cos 2 * = 1. Legyen sin a = —. X X 2 2 c) tg x = 2 ' tg f l-. amelyre értelmezve vannak: a) sin x = 2 •sin —•cos —.cos 2x sin 2x c) tg x = — — — = 7------. Igazoljuk.1 2 X . E2 3123. Legyen tg x = —.cos tg 2 j 1—CO SX V1 + cos x ’ h) og- X . tg 2a. 1 . hogy a következő egyenlőségek fennállnak azon x valós számokra.— . tg 2a. 3126. Legyen cos a = — . Egyszerűsítsük a következő kifejezéseket az a valós változó megengedett érté­ keire: sin 3a + sin a . ctg 2 a pontos értékét. sin 2x 1 + cos 2x ' e) |tg jc| = J j E1 E1 E1 1 —cos 2x 1 . Bizonyítsuk be. amelyekre értelmezve vannak: a) sin x\ = . ctg 2 a pontos értékét.t g ‘x c tg x -1 1 + tg X Ctg X + 1 „) ctg2„£«!£zL =lz!i!£.cos a b) 2■ cos a ■ sin 2a 2■ sin a ■ sin 2a E2 3122. tg 2a.B'Jr. Igazoljuk.

p ) .a ) + cos(60° + a ) : . E1 3131.cos 2a • cos 2/3. tg a + tg P tg a .P)' b) cos (36° + a ) •cos (54° . amelyekre a kifejezés értelmezve van: sin 2(45° + x) .y ) = (sin x + co s x) ■(sin y + co s y)\ f) sin ( x . g) sin (x + y) ■cos ( x . Legyen sin — = — és 0 < a < n.sin(60° .t g P cos ( a ~ P ) ' .a). 2 41 7 Gyakorlófeladatok Összegzési tételek E1 3130. tg — pontos értékét. cos a. Igazoljuk.2 ■cos 30° • cos x ■cos (30° + x).y ) ■cos (x + y) = sin x ■cos x . cos —. hogy minden valós x és y számra fennállnak a következő egyenlősé­ gek: a) sin x • sin (x + y) + cos x ■cos (x + y) = cos y. E1 3132. Számítsuk ki sin —. . Egyszerűsítsük a következő kifejezést: cos2(a + p) + cos2( a .y ) = .sin y\ e) sin (x + y) + cos ( x . O C 9 3129. h) sin ( x .sin 2(45° . Hozzuk egyszerűbb alakra a következő kifejezést az x valós szám azon értékei­ re. c) sin x ■sin ( x .Legyen co sa = — . Hozzuk egyszerűbb alakra a következő kifejezéseket az a és P valós számok azon értékeire.sin y ■cos y. hogy .y ) . sin a + co sa sin (a + P) sin ( a .y ) + cos x ■cos ( x .a ) .E1 E1 3128.x) E1 3135. Számítsuk ki sin a.y ) = cos y.sin (36° + a ) ■ sin (54° . E1 3134. tg a pontos értékét.tg P d ctg a + tg P cos(a + /3) ctg a . I sin • 1 í 1 ( ^ 0 r í H f l " 3 = 4 ■sm a a • 2 E1 3133.x) cos2(45° + x) —cos 2(45° .y ) + cos (x + y) = (sin x + cos x) ■(cos y .a ) . d) cos x ■sin ( x . amelyekre a kifejezések értelmezve vannak: a) sin(30° + a ) + cos(30° . Igazoljuk. Hozzuk egyszerűbb alakra a következő kifejezést: cos2x + cos2(30° + x) .sin x ■cos ( x . b) cos x ■sin (x + y) —sin x ■cos (x + y) = sin y.sin y)4 .y ) = sin x ■cos x + sin y ■cos y.

1. 13 . E1 3139. b ) (sin x + cos x )2.tg —= X X 2 2 2 • ctg x. E1 3143. . c) cos4x .t g [3 c tg a + tg/3 ctg a tg (3. tg 2x. hogy a + f3+ y ..cos 2x E1 3141. amelyre a kifejezések értelmezve vannak: a ) ctg x . f) sin 75° • cos 75°. .Számítsuk ki sin 2x. d) c t g ---. l .e) \f) tg oí + ctg 1 3 ctg a + tg 1 3 ctg a .^ ^ . c) ---------------. e) 2 ■sin 165° • cos 165°.. hogy fennállnak a következő' egyenlőségek minden x valós számra: a) 1 . l + c o s 2x a) . sin 2x a) . b) sin 2 x .sin 2x = ctg x • cos 2x. Egyszerűsítsük a következő kifejezéseket minden olyan x valós számra. d) sin 2x . .cos x )2= sin 2x.s in x c tg x.. ctg 2x pontos értékét. El 3142. cos 2x. l + c o s 2x . sin 2x 2 -sinx c) (tg x + ctg x) ■ sin 2x.tg x = cos 2x • tg x.90°.sin 2x = 1 . Számítsuk ki a következő kifejezés pontos értékét: (1 + tg a) • (1 + tg p).t g a h) -— •ctg (45° . Bizonyítsuk be. Hozzuk egyszerűbb alakra a következő kifejezéseket: b) cos2 15° .(sin x . c) (tg x + ctg x) • sin 2x = 2. sin 2x ■ ctg x . 1 + tg a v ' 3136. Igazoljuk. d) cos 275° . amely­ re a kifejezések értelmezve vannak: .. l + tg2x E1 3140. amely­ re a kifejezések értelmezve vannak: i sin 2x .sin275°. ábra E1 3136.sin4x = cos 2x.t g a t g / j 1+ t g a . hogy az ábrán látható szögekre fennáll. Kétszeres szögek E1 a) 2 • sin 15° • cos 15°. d) ---------------. b) ---------------. E1 3137.a).sin2 15°.2 • t&'V . Legyen a = 20° és (3 = 25°. Egyszerűsítsük a következő kifejezéseket minden olyan x valós számra.t g / J ’ g )tg (4 5 ° + a ) . b ) -----------. ha cos x = — és 0 < x < 90°. 1 + cos 2x 2 •sin x sin 2x 1 . 3138. c) 2 • sin 105° • cos 105°. d) 4 • sin x • cos x • cos 2x = sin 4x. Igazoljuk.c o s 2x . 1. hogy fennállnak a következő egyenlőségek minden olyan x valós számra.

a) . 4 3150.sin 2(45° . Bizonyítsuk be. hogy cos a ■cos 2a • cos 4 a ■cos 8a • cos 16a = ha a * k ■k. El E1 E1 El E1 E1 —- 3147. Számítsuk ki cos 2x pontos értékét. ha ctg E1 3146.Gyakorló fe ladatok . Számítsuk ki cos 2x pontos értékét. Hozzuk egyszerűbb alakra a következő kifejezéseket: a) cos2(45° . hogy 8 • cos 10° • cos 20° • cos 40° = ctg 10°. hogy ha n természetes szám és x olyan valós szám. b) sin2a + sin2( 120° + a) + sin2( 120° . Számítsuk ki tg x pontos értékét. Számítsuk ki sin 4x pontos értékét. akkor cos x •cos (2x) •cos (22x) ••■ cos (2"x) = További feladatok E1 3156. hogy 2 • tg2x . ha fennáll.a). Mekkora sin x pontos értéke.5 -tg x + 2 = 0 é s 0 < x < 45°.cos------.a). Igazoljuk. 2 b) tg (45° + a ) + tg (45° . hogy sin — -cos— = —. Számítsuk ki a következő szám pontos értékét: n 2n 4n 8n 16 -n 32 -n cos---. Igazoljuk. ahol k tetszőleges egész szám. ha tg 2x = 3148.cos-------. sin 32 a 32 ■ sin a ’ T C Ti 1 K2 E1 3153. ha tg x 3151.a). ahol k tetszőleges egész szám..sin 2 a .0. Bizonyítsuk be.a) .cos----. E1 3157.a ) cos 2a c) tg 2(45° + a ) -1 tg 2(45° + a ) + 1' E1 3158.6 és 180° < a < 270°. Hozzuk egyszerűbb alakra a következő kifejezéseket: a) cos2a + cos2(60° + a) + cos2(60° . Számítsuk ki tg — pontos értékét.237 E1 3145. amelyre x ± k ■n . hogy sin2(45° . 3152. .cos----. ha tg x + ctg x = 4? 3149. Igazoljuk.a) + sin 2 a = cos2(45° . 65 65 65 65 65 65 E2 3155. K2 3154. ha cos a = .cos----.

Igazoljuk. E1 3165.sin x b) tg214 5 ° . amelyekre tg a = — és tg ő = — .= 2 ) 1 . akkor tg a • tg /3 + tg j8 ■tg 7 + tg 7 . 75° és a 105°-os szögek szinuszának. 7 79 1 [~3~ E1 3171. Igazoljuk. 2 1 3 E1 3170.Igazoljuk. 4 3168. y> 0 és a + j5 + 7 = —. és mutassuk meg. tangensének és kotangensének pontos értékét. hogy tg 15° + ctg 15° = 4. hogy a + j8 = 30°. E1 E1 E1 3166. hogy ha a > 0. Számítsuk ki a következő kifejezés pontos értékét: V3 1 -+ cos 290° sin 250° El 3169. ^27 ^28 r. Igazoljuk. hogy sin 18° • sin 234° = . Legyen a és B hegyesszög. E1 3161 .- 7Z E1 3172. hogy sin 75° . koszinuszának. hogy cos 36° —sin 18° = 3167. Igazoljuk. hogy ha tg a = —.Számítsuk ki a 15°.Számítsuk ki a 18°-os és a 72°-os szögek szinuszának. hogy tg 135° + (1 . -r- 1 1 71 71 . cos2( a + x) + cos2x . akkor n 7 V10 2 2 cc + 2 • ——.E1 3159. hogy 5 ■a + 2 ■^ 45°. sin fi —. amelyre a kifejezések értelmezve vannak: x ^ 1 + sinx a) tg 2 45° + . Igazoljuk.sin x c) tg 4 5 ° .— | = 2 ) 1 + sin x d) tg 45° + V 2) cos x = 1. Hozzuk egyszerűbb alakra a következő kifejezést. Igazoljuk. Legyen a és (3 hegyesszög.tg a = 1. E1 3160.. 0 < a < — és 0 < yö< —. Igazoljuk.2 • cos a • cos x • cos (a + x). hogy fennállnak a következő egyenlőségek minden olyan x valós számra. amelyekre tg a = r . Igazoljuk.cos 15°) ■(1 + sin 75°) + ctg 45° + cos 75° • cos 15° • ctg 15° = 1.és sin p = — . E1 E1 /? 3162. hogy nem függ x-től. El 3164.7 = .= 2 ) 1 + sin x ’ COS X 1 . koszinuszának. /3 > 0.sin 15° = — . tangensének és kotangensének pontos értékét. Bizonyítsuk be. 3163.

Mekkorák a háromszög ismeretlen oldalai és szögei? El 3179. illetve 8 cm. illetve 6 cm. Egy szimmetrikus trapéz alapjai 30 cm. Mek­ korák a háromszög ismeretlen szögei? E1 3175. A háromszög harmadik oldalának a hossza 8 cm. Az ABC háromszögben a szokásos jelölésekkel a = 60°.BC kifejezés pontos értéke? Mekkora az E2 3187. egységnyi befogójú derékszögű háromszög belsejében he­ lyezkedik el a P pont úgy. Egy kör 60°-os középponti szögét osszuk fel két részre úgy. Meny­ nyire közelítettük meg a felhőkarcolót? El 3178. az általuk bezárt szög két­ szer akkora. egyik oldala 12 cm. mint a rövidebb adott oldallal szemközti szög. Mekkorák a háromszög ismeretlen oldalai és szögei? E1 3182. Egy háromszögben két oldal aránya 2 :3 . Vízszintes úttesten egy 120 m magas felhőkarcolóhoz közeledünk. Mekkorák a háromszög szögei és az ismeretlen oldalai? E1 3183. Mekkora a trapéz területe? E2 3185. és ezen két oldallal szemközti szögeinek aránya 3:2. Mekkorák a háromszög szögei? E1 3181. . Egy háromszög szögei egy számtani sorozat egymást követő elemei. A háromszögnek az alap 3 cm-es darabja mellett levő szög kétszerese a 8 cm-es darabon fekvő szögnek. hogy a részszögek­ hez tartozó húrok aránya 2 :3 legyen! Mekkora a két részszög nagysága? E2 3186. Egy háromszög két szögének aránya 1:2 . Mekkorák a háromszög szögei és a harmadik oldala? E1 3180. Egy háromszög alapját a hozzá tartozó magasság egy 3 cm-es és egy 8 cm-es darabra bontja. Egy háromszög a és fi szögeire fennáll. 300 m-t megtéve. Mekkorák ? a háromszög szögei. illetve 8 cm. Mekkorák a háromszög ismeretlen oldalai és szögei? E1 3176. . és az általuk bezárt szög 50°. mint az út kezdetén. illetve 20 cm-esek. Egy háromszög két oldala 5 cm. A hosszabbik alap­ jának egyik végpontjából a rövidebbik alap 26°34'-es szögben látszik. Mek­ kora a háromszög harmadik szöge? E2 3184. Egy háromszög két oldalának aránya 2 :3. Mekkorák a háromszög szögei és ismeretlen oldala? E1 3174. Egy háromszög két oldalának hossza 12 cm. az épületet 45°-kal nagyobb emelkedési szögben látjuk. Egy egyenlő szárú. ha szinuszaik összege E2 3188.239 G eom etriai fe la d a to k E1 3173. a másik befogó 120°-os szög alatt látszik. az általuk bezárt szög 60°. Egy háromszög szögei tangenseinek aránya 3 :4 :5 . a harma­ dik oldal 7 cm. hogy a P pontból az egyik befogó 90°-os. Egy háromszög köré írt kör sugara 8 cm.Geometriai fe la d a to k . és ezen szögekkel szemközti oldala­ inak a hossza 6 cm. a másik két oldal aránya 4 :3 . Egy háromszög két oldalának hossza 8 cm és 5 cm. Határozzuk meg a három­ szög oldalainak az arányát. fi = 20° és AB = 1. hogy (1 + tg a) ■(1 + tg p) = 2. és ezen oldalakkal szemközti szöge­ inek aránya 1:3. Mekkora a P pont távolsága a derékszögű csúcstól? E1 3177.

hogy tg p ■sin2y= tg y. E2 3196. hogy s'n 7 sin 'Y E2 3195. = 87°43'. y Bizonyítsuk be. Határozzuk meg a P pontnak a C ponttól való távolságát. cos a + cos P E2 3194. AC = a = 3702. sin a + sin p + sin y = 4 •cos — ■ cos — •cos —. Igazoljuk. ha a P pontból az AC szakasz APC 2 $ . hogy ekkor a háromszög egyenlő szárú vagy derékszögű. Bizonyítsuk be. míg a BC szakasz BPC 4_ = 65°8/-es szög alatt látszik. BC = b = 2684. s^n ^ = ctg —. E2V 3198.) A három szög trigonom etriájáról 1. hogy sin y . E1 3191. 2 2 2 . Tegyük fel. Egy háromszög szögeire fennáll. Bizonyítsuk be. hogy bármely háromszög szögeire fennáll cos a • cos P ■cos y< -> 8 ahol egyenlőség akkor és csak akkor van. akkor a háromszög derékszögű.es a ^ b l \ b tg fi E1 3193. rész Bizonyítsuk be. hogy ha egy háromszögben sin y = + sin fi ^ ay ior a romszög derékszögű. akkor fenn­ áll. —= ----.Igazoljuk. hogy: oc B y E2V 3199. hogy egy háromszög akkor és csak akkor derékszögű. hogy ^ ekkor a háromszög egyenlő szárú. fi. akkor a háromszög derékszögű. latinosan Snellius. Igazoljuk. 2 .cos a = cos p. ha hegyesszö­ geire fennáll.6 m. Bizonyítsuk be.5 m. hogy egy háromszög szögeire fennáll. Ismerjük az A. (Egy Snellius-Pothenot feladat. y egy háromszög szögei a következő feladatokban. Milyen tulajdonságú az a háromszög. Willebrord van Roijen Snell (1580-1626). hogy ha a. cos a + cos P + cos r = 4 sin — -sin — sin —+ 1 .Egy háromszög szögei a. hogy a Itg a . 2 2 2 cc B y E2V 3200. Igazoljuk. hogy ha egy háromszög szögeire fennáll. ACB = 122°59'. B.sin2p. P. míg Laurent Pothenot (1660-1732) francia tudós volt. C háromszögelési pontok helyzetét a síkon. ha a háromszög szabályos. amelyre fennáll a szokásos jelölések mel­ lett. rész El 3190. hogy ha 2■ co sa = — — akkor a háromszög egyenlő szárú. hogy ha egy háromszög szögeire fennáll a sin 2a + sin2P + sin2y= 2 összefüggés. holland tudós. E2 V 3197. s* n@ El 3192. hogy sin a + sin P = cos a + cos fi.E2GY 3189.

2 2 2 2 2 2 1 a . aj sin .a) ■ (s . r = í í .= _ M H H .1. . sin2— + sin 2— + sin 2— = l . sm a •sm p ■ sm y E2V 3203. sin2a + sin2/3 + sin2y= 2 ■(1 + cos a • cos [3 • cos y). R a háromszög köré írt körének sugara. c tg a + ctg/3 + c tg y = c tg a -c tg /3 -c tg y + — . s = 4-7?-cos .4 • cos a ■cos /3 • cos y . t a háromszög területe. E2V 3204. 3212. hogy ha a. E2V 3205. (3. cos — t-cos —+ cos — = 2 . E2V 3207.a) b'C 2 (s-b )-(s-c )' I s-(s-a ) 3 2 1 8 . fe + c 2 (Itt / az a oldalhoz tartozó szögfelező. t = r1 •ctg ~ ctg y ■ ctg J . cos2a + cos 2j3 + cos2y= 1 . E2V 3209.t g | . t g . sin 2 a + sin 2/3 + sin 2y= 4 • sin a • sin /3 • sin y .) E1 3218.b) ■ (s . 2 2 2 3213.2 • cos a • cos /3 • cos y. y ' a y E2V 3210. E2V 3208. /3 .1 + sin —-sin —-sin — 3. . r a háromszögbe írt kör sugara a következő feladatokban. t = 2 ■R2 ■sin a • sin /3 • sin y . y egy háromszög szögei. 3216. tg a + tg /3 + tg y= tg y -tg /3 ■tg y. s a három­ szög félkerülete..c ). E2V 3206.t g f 2 2 2 3215. tg 2a + tg 2/3 + tg 2y= tg 2a ■tg 2/3 ■tg 2y. cos 2 a + cos 2/3 + cos 2y= .c o s . 3214.= 3217. akkor fennáll./= ^ ^ .t g f . c tg y + c tg y + c tg y = c t g ~ c t g ~ ■c tg y . hogy: E1 E1 E1 E1 E1 E1 E1 E1 3211. sin a = — — -Js ■ (s .. E2V 3202..A három szög trigonom etriájáról E2V 3201. rész Bizonyítsuk be.2 -sin— sin— -sin—..c o s — cos —. £-c a b) cos — = ’•(5 . r = 4 -R sin — sin — sin —.

TRIGONOM ETRIKUS EG Y EN LET EK II. RÉSZ

E1 E1

3220. tg

a s-a (s ~ a)-(s - b)-(s - c)

3221. r =

E1 3222. t = ^ J s - ( s - a ) - ( s - b ) - ( s - c ) . (Ez a Hérón-féle formula. Hérón az 1. században élt alexandriai görög tudós, mérnök, felta­ láló, fizikus és matematikus. Geometrika című tankönyvében bukkant fel először ez az összefüggés.) E1 3223. a) r

(Itt ra a háromszög a oldalához írt kör sugara.) E1 3224. t = J r .c -r. Vr - r a ■ b 3225. a) s in a + sin p + sin y = —; R a-B a -h tg ^ T ^ 3226. - —- = ------- 2 _ a+ b t a+ P
S

b) cos a + cos P + cos y = l + — . R

T

E1

(Ez a tangenstétel.) E1 a-p , , cos ---a + b _____ 2 3227. a) a +p ’ cos b) a -t . a-p s m -----— sm a +P '

(Ezek a Mollweide-féle formulák, avagy Gauss ikertételei. Carl Brandon Mollweide (1774-1825) német matematikus, míg Carl Friedrich Gauss (1777-1855) német matemati­ kus, a „matematikusok fejedelme” volt.)

|y

Trigonometrikus egyenletek II. rész
Vázoljuk a következő függvények grafikonjait. „„„„ „ x 1 - cos 2x ,. . 1 + cos 2x E1 3228. a) f ( x ) = — —------; b) f( x ) = —---------- ; 2■ sm x 2■ cos x E1 3229. a) f(x) = cos2x; b) fix) - sin2x;

ti ) ^= s m x c). /(x - c o sx -. c)fix) = sin x + cos x.

A la p vető fe la d a to k Oldjuk meg a következő trigonometrikus egyenleteket a valós számok halmazán. E1 E1 3230. a) sin 2x = sinx; b) sin 2x + sinx = 0; c) sin 2x = V2 • sinx.

3231. a) (sin x + cos x)1 - 2 ■sin 2x;

b) (sin x - cos x )2= sin 2x.

Alávető feladatok

243

E1 El E1 El El E1 El E1 El E1 E1 E1 El E1 El El E1 E1 E1 El El E1 El E1 El E1 El E1

3232. a) s in x -c o s x -

2

; b) 4 -c o sx = . sinx 4

3233. sin (x + 30°) • cos (x + 30°) =

3234. sin (x + 15°) • cos (x + 15°) = — . A T 3235. sin 2x = tg x. 3236. cos 2x - sin x = 1 . 3237. cos 2x + sin x = 1 . 3238.3 •(1 - sin x) = 1 + cos 2x. 3239.1 + cos 2x + sin 2x = 0. 3240. cos 2x = sin x + cos x. 3241. cosx + sin 2—= —. 2 4 3242. cosx + cos —= — 1.

2

3243. cosx - sin —= 1.

2

3244. cosx + sin —= 1.

2

3245. c o sx -c o s —= — 1.

2

3246. sin 2x + —•sin 2x = 1 .

2

3247.sin 2x + 2 -sin2x = 1. 3248. sin 2x = 2 ■ sin (x + n) ■cos (x + n). 3249.3 •sin22x + 7-cos 2x = 3. 3250. sin2x - 3 • cos2x + 2 • sin 2x = 1. 3251. 4 • sin2x + sin22x = 3. 3252. sin2x - cos 2x = 2 - sin 2x. 3253. cos2x + 4 • sin2x = 2 • sin 2x . 3254. tg x + ctg x = 2 • sin 2x. 3255. tg x- (ctg2x + 1) • a/3 = 4. 3256. a) 3 • sin2x + sin 2x + cos2x = 1; 3257. a/3 • sin 2x - 2 • sin2x = - 1 . 3258. 2 • cos 2x = 8 • cos x - 1. 3259. J3 • cos2x - 2 • sin 2x • cos 2x - a/3 • sin2x = 0. * ■ b) sin2x + 3 ■cos2x - 2 • sin 2x = 0.

[iv

TR IGONOM ETRIKUS EG Y EN LET EK II. RÉSZ

3260. V2 • cos 2x = sin x + cos x. 3261. sin22x - sin2x = —. 4 3262. 8 • sin2x + 6 • cos2x = 13 • sin 2x. 3263. 9 • cos4x - sin4x = 2 • sin22x. 3264. (1 - cos 2x)2+ (1 + sin 2x)2= 1. E1 « ... sin 2x 3265. — — = tgx. 1 + cos 2x 3266.^(tg2 x ) - ^ - j “S Í = i 3267. tg 3x = sin 6x. 3268. sin 2x + 2 • sin x - cos x - 1 = 0. 3269. sin 2x + cos 2x + sin x - cos x = 1. 3270. 16sinl,+ 4 1+ cos2' = 10. 3271. aj 8 • sin2x + -\/3 • sin 2x + cos 2x = 4; b) 4 •cos2x + ~ a/3 •sin 2x - 3 •cos 2x = 2. 3272.4 • sin 2x = 3 • tg x - 3 • ctg x. 3273.4 • cos22x + 8 • cos2x = 7. 3274. a) sin 4x + cos4x = —; b) sin4—+ cos 4—= —; c) sin4x - c o s 4x = —. 2 3 3 8 2 3275. a) sin4x + cos 4x = cos 4x; b) sin4x + cos4x = sin 2x. 3276. ctg 2x + tg x = — V3 3277. tg 2x - 3 • tg x = 0. 3278. tg x + t g ^ + x j = 2.

El E1 E1 E1 E1 El E1 E1

1

X

X

J

I

E1 E1

3279.t g 2 x = 3 + tg x tg x 2 tg 2x
3280. aj sin (30° + x) = 2 • sin 30° • cos x; b) cos (6 0 °-x ) = —-(l + V ^j-sinx; •V 6-V 2 ----- sin x; c) sin (45° — x) = ---- — e) sin (x + 30°) - sin (x - 30°) = d) cos (x - 45°) - cos (x + 45°) = tg x; • ctg x;

f) sin (x + 45°) - sin (x - 45°) + sin (2x - 45°) - sin (2x + 45°) = V2 .

Összetettebb, illetve nehezebb trigonom etrikus egye n letek

.245

E1 E1

3281. aj 2 • sin 4x - 3 • sin22x = 1; b) 8 • sin 5x + cos 1Ox + 1 = 0 . 3282. aj sin 2x - cos 2x + sin x - cos x = 1; b) sin 2x + c o s x - 2 ■sin x • cos2x = 1 .

Oldjuk meg a következő trigonometrikus egyenleteket a valós számok halmazán. E1 3283. aj sin x + cos x = 1 ; ej V3 • sin x + cos x = ^ 3 ; b) sin 2x + cos 2x = 1 ; d) sin 2x + V3 • cos 2x = a/3;

e) cos 2x - V3 • sin 2x = V3; /J V3 ■sin 2x + cos 2x = V2 ; g) cos 4x + 2 • sin 4x = 1. E1 3284. aj 3 • sinx + 5 • cos x = - 3; b) 3 • sin x = 2 • (1 - cos x); 1 + cos x c) tg x : S - sin x

E2 E2 E2 E2

1 •sin • a , = sm 5x. 3285. — ------ cos 3x 3x ^ H
2 2

3286. sin 5x + cos 5x = ~J2 • cos 13x. =2 -V2 . sinx cosx 3288. (sin 3x + a/3 • cos 3x)2- 2 •cos 14 x = 2. 3287.

1

1

Ö sszetettebb, illetve nehezebb trigonom etrikus egyenletek Oldjuk meg a következő trigonometrikus egyenleteket a valós számok halmazán. E2 E2 E2 E2 E2 E2 E1 E2 E2 E2 E2 3289. cos x + cos 3x = I - t g - u . cos x = 3 • cos 3x. 3290.7 • cos3x - 6 • < 3291 . sin 3x - cos 2x + sin x = 1. 3292.3 • ctg x - 3 • tg x + 4 • sin 2x = 0. 3293. sin x + cos x + sin44x. 3294. 1 + sin 2x = sin x + cos x 3295. |tg x + ctg x| = -4=. V3 3296.2 • (sin3x - cos3x) = 1 + (sin x + cos x f. 3297.1 + 2 • | sin x | = 2 • cos 2x. 3298. sin 2x + tg x - 2 = 0. 3299.5 ■(sin x + cos x)2- 12 • (sin x + cos x) + 7 = 0.

E2 E2 E2 E2 E2

3309. (sin x + V3 • cos x) ■sin 3x = 2. 3310. sin x + cos x + sin x • cos x = 1. 3311.32 • cos6x - c o s 6x = 1 . 3312. sin2(k ■x) + log2(y2 - 2y + 1) = 0. 3313. tg22x + 2-A/3-tg 2x + 3 = -c tg 2|^4>’--^-].

E2

3314. ^38 j c c t *(3 r j : )V .275 *“ s(**) —qM**)

Oldjuk meg a következő trigonometrikus egyenleteket a valós számok halmazán 29 E2 3315. sin 1 0x + cos 1 0x = — ■ cos42x. 16 E1 /ö 3316. aj sin(75° + x)-sin(45° + x) = -^ -; b) cos (45° + x)-cos (l5° + x) = c) sin (30° + x)-cos x = d) cos (75° + x)-sin (75°- x ) = e) tg (30° + x)-tg (3 0 °-x ) = i . Í3

Összetettebb, illetve nehezebb trigonom etrikus egye n letek

E1

3317. a) cos 5x + cos Ix = sin 2x; b) sin 2x - sin x = cos 2x - cos x; c) cos 3x + cos I x = cos 2x + cos 8x. 3318. a) cos 4x ■cos 8x - cos 5x • cos 9x = 0; b) sin I x ■cos 4x = sin 7x ■cos 9x. 3319. sin Ix - sin x = sin 3x. 3320. sin 5x + sin x + 2 • sin2x = 1. 3321 . sin x + sin 2x + sin 3x = 0.

E1 E1 E1 E1

E1 E2 3322. sin x + sin 2x + sin 3x = 1 + cos x + cos 2x. E1 E2 3323. sin x + sin 2x + sin 3x + sin 4x = 0. E1 E2 3324. cos x + cos 2x + cos 3x + cos 4x = 0. E1 E2 3325. cos x ■cos 2x = cos 3x. E1E2 3326. sin 4x - cos 4x + sin 2x - cos 2x = 0. E1E2 3327. aj sin 4x - cos 4x + sin x - cos x = 0; b) sin 4x + cos 4x + sin x + cos x = 0; c) sin 2x - cos 2x + sin x - cos x = 0. E1 E2 3328. tg (75° + x)-tg (l5 °+ x ) = --^ . 3329. a) 3 • sin x • sin 7x = 3 • sin24x - 1; b) sin x • sin 2x • sin 3x = — • sin 4x; 4 c) cos 2x - cos 6x = sin 3x + sin 5x; sÍ3 d) cos (3 0 ° -x )-co sx = ----- (5 -cos 2x + 6 -sin 2x);
8

e) sin ( 3 0 ° -x)-cos x = ~ ( c o s 2 x -2 - s in 2x). 3330.aj 8-cosx = ^ ^ - + — -— , sin x cos x b) cos 2x + cos 22x + cos23x = —;
2
3

E2

c) sin23x + sin24x + sin26x + sin27x = 2. E2V 3331 . Határozzuk meg a következő egyenlet összes olyan megoldását a valós számok halmazán, amelyek a [-3; 1] intervallumba esnek. -y l-c tg 2(2• j t ■ x) -cos (^-x ) + sin (7T-x) = V2.

p .3) • sin x = 2 • (p2 .cos x + l . . E2 3338. amelyek tet­ szőleges a valós szám esetén megoldásai az egyenletnek. amelyekre a cos (ax +b2 ) . E2 3342.a egyenlőség minden valós x-re teljesül.2 • cos2x + p 2 = 0.1 Vsin a Isin a J E2 3339. Mely valós a-ra van pontosan két egyenlő valós gyöke az E2 __ „ / \ COS C l -2■ ~J2 1= 0 egyenletnek? x 2+ .2 • cos2x = p.P aram éteres trig o n o m etriku s egyenletek Oldjuk meg a következő paraméteres trigonometrikus egyenleteket. b) számpárokat. cos (p ■x) + cos ((p .---. cos (a + x) = -------. Mely p valós paraméter esetén van a következő egyenletnek valós megoldása? sin2x + 4 • sin x + p = 0.l )2• sin2x + (p .3 ■co s x + p = 0.Határozzuk meg mindazokat a valós (a.3 .1) • {p2 . Mely valós p paraméter esetén van a következő egyenletnek valós megoldása? cos2x . E2 3340. E2 3346. az m. illetve az „a” valós szám paramétert jelent. E2 3333. •x + ( ---.(a ■cos x + b2 ) = 1. E2 3337. Mely valós p paraméter esetén van valós megoldása a következő egyenletnek? sin2x .m 2= 0 egyenletnek? E2 3336. Az m valós paraméter mely értékeire van megoldása a cos 2x . A p valós paraméter mely értékei esetén lesz a (p .sin x • cos x . Mely valós p számra van valós megoldása a következő egyenletnek? sin4x + cos4x . E2 3332. E2 3345. ha a feladat szövege nem egyebet kér! Az egyenletekben x valós számot jelent. Határozzuk meg a (sin x + cos x) • sin 2x = p ■(sin3x + cos 3x) egyenlet azon va­ lós megoldásait. cos x E2 3335. amelyre 0 < x < n ? 3334.m . amelyek tetszőleges p valós paraméter esetén megoldásai az egyenletnek.1) egyenletnek gyöke a valós számok között? E2 3341 . Határozzuk meg a cos 3x = a ■cos x egyenletnek azon megoldásait.2) • x) = cos X. E2 3343. Mely valós p értékekre van a sin 3x = p ■sin x egyenletnek olyan megoldása. Mely p valós paraméter értékre van a következő egyenletnek valós megoldása? sin4x . E2 3344. Milyen c valós számra van pontosan egy valós megoldása a következő egyen­ letnek? 1 + sin 2(c • x) = cos x. míg a p.

c) cos22x + cos2x < 1. b) cos 2x > sinx.24. a) cos 2x + c o s x > 0. El 3351. hogy a következő egyenlőtlenség minden x valós számra teljesül. a ) 4 1 ■sin 2x + cos 2x < 1. hogy minden valós x számra teljesül. Bizonyítsuk be.sin x).cos x + sin x. p-sin x Trigonometrikus egyenlőtlenségek II. E2 3348. E2 3349.42 • . ha 0 < x < —: 1 1 3353. E1 3356. sin 6x + cos6x > — 2 ---. hogy a következő egyenlőtlenség teljesül.^ + — 7 . Határozzuk meg az összes olyan p valós számot. Igazoljuk. E2 3352. ha­ csak a feladat szövege mást nem kér. E1 3350. 4 a . Igazoljuk. Igazoljuk.3 • cos x + 2. amelyre a következő egyenlőt­ lenségnek van megoldása a valós számok halmazán: p 1 sin2x + 16 < -5 0 •cos2x + 80 •cos x . 2n\ zárt inter­ vallumon a következő egyenletnek? cos 2x = p ■(cos x . —< sin 6x + cos6x < 1 .sin x + cos x = 4 a . Mely valós x számokra lesz negatív a következő kifejezés értéke? a) cos 2x . hogy ahol n tetszőleges pozitív egész szám. A p valós paramétertől függően hány valós megoldása van a [0 . hogy 0 < cos2a + cos2(a + p ) .E2 3347. rész Oldjuk meg a következő trigonometrikus egyenlőtlenségeket a valós számok halmazán. 4 E2 3355. E1 3357. b) cos 3x + 4 1 ■sin 3x < . b) 5 ■sin2x + sin 22x > 4 ■cos 2x.^ 8 cos x sin x E2 EZ 3354.2 ■cos a ■cos fi ■cos (a + fS) < 1 fennáll minden a és valós számra.

sin x + E2 E2 E2 3363. 3365.v > V2 . hogy minden valós x számra teljesül. hogy minden x és y valós számra teljesül a következő egyenlőtlenség: cos x + cos y + 2 -cos (x + j ) > — —. hogy sin 2x sin 3x . akkor a■ sin 2x + —^ — > 2 •a/a b .3 b) s in —+ c o s —< ---.+ 2"*. hogy cos x + 3 cos 3x + 6 -cos 6x > . ----------. EZ V 3370.cos x • sin y). . Igazoljuk. hogy tetszőleges x valós számra teljesül.4 • sin3x < 2 • sin x + cos 2x.c o s X sin x + c o s X s in x .y) < 4 • (1 . . Igazoljuk.7 =— .^ . b > 0 és a ^ k ■jc. E2 V 3369. 4 EZ V 3366. Oldjuk meg a következő trigonometrikus egyenletet a valós számok halmazán: cos x —-\2 + cos 2x + V3 •sin 2x .> ü. 2 2 V2 3362. ahol x és y valós számok. hogy ha a > 0. sin x EZ V 3372.1 --------. / ^ . b) sin x . 16 E2 V 3371. RÉSZ E2 EZ __ EZ EZ 3359. sin 2x + tg x > 2. + 2 > sin y + cos y.^ . hogy minden x és y valós számra teljesül a következő egyenlőtlenség: 9 2 • sin 2x • sin 2y < 1 + 8 ■sin2x • sin2y. E2 V 3367.Igazoljuk. hogy 3 sin x • sin 2x • sin 3x < —.c o s x < 1. x x sin x . Igazoljuk. |sin 3 3 6 (M ^ x + c o s x | < 1. 2 r \ . i— oool. 3364. Igazoljuk. + cos-^> V 3 .ö) sinx + cosx>V 2 • cos 2x.sin x • cos > > ) • (1 .2JJJ TRIGONOMETRIKUS EGYENLŐTLENSÉGEK II. E2V 3368.Oldjuk meg a következő egyenlőtlenséget: . Bizonyítsuk be. hogy minden x és y valós számra teljesül a következő egyenlőtlenség: cos2(x . sm x H 2 2 ha x olyan valós szám. Igazoljuk. hogy a következő egyenlőtlenség minden x valós számra fennáll: 2sin. .c o s 2x E2V 3373.s i n \ í -s. Bizonyítsuk be. ahol k tetszőleges egész szám. amelyre 0 < x < n. .

Adott két párhuzamos egyenes és közöttük a C pont. Határozzuk meg a következő valós függvény minimumát.• 3 + sm 2x 3384. Mely helyeken veszi fel az f i x ) = sin 22x + 2 •cos2x — valós függvény a leg4 nagyobb és a legkisebb értékét a [0. E2 3380.2 / Szélsőérték feladatok E2 3377. V 8-cos2x . Határozzuk meg a következő valós függvény legnagyobb. Az ABC három­ szögek közül melyiknek a legkisebb a területe? E1 3387. E2V 3375. Határozzuk meg a következő valós függvény legnagyobb és a legkisebb értékét: fix) = sin2x + sin x ■cos x. E2 3378. B csúcsa a másik párhuzamos egyenesen van. + 2 •cos2x — cos 2x + 3 •cos2(n ■ x)) > — 2.Oldjuk meg a következő egyenlőtlenségeket. illetve a legkisebb ér­ tékét. Határozzuk meg a következő valós függvény legnagyobb és a legkisebb értékét: X/ ) \ = sm -2 x H /(x —“— sm x •cosx. k] intervallumon? Mekkora ez a legnagyobb és a legki­ sebb érték? E2 E2 3385. b) gix) = sin6x + cos6x. a) f i x) = sin4x + cos4x. A c átfogójú derékszögű háromszögek közül melyiknek a legnagyo'-b a kerülete? E2 3381 . E2 3383. E2 3386. Az ABC derékszögű há­ romszög A csúcsa az egyik.A z egységnyi oldalú négyzetbe írjunk négyzetet! Melyik beírt négyzet kerülete a legkisebb? E2 3382. Határozzuk meg a következő valós függvény legnagyobb. Egységnyi sugarú félkörbe írjunk maximális területű téglalapot. illetve a legkisebb ér­ tékét. E2 3379. 1 + sin x •cos x /(* )= 0----. Határozzuk meg a következő valós függvény legnagyobb és a legkisebb értékét: fix) = 3 • sin x + 4 ■cos x. l+ 2 -s in 2x l + 3-cos2x --------------+ ------------sm x cos 5 x . „ .

sin2x .c o s y = 1. x„. ■cos x.cosx„+ sinx„. E2 3395.. sm"x + cos y ——. c) c(x) = 2 • sin2x . x2 . amelyre 0 < x < .2 = 0.. f sin (x + _y) = 0.sm”y ■ E1 3394.2 •cos3x . Határozzuk meg a következő függvény maximumát a) a(x) = ~ ■ cos 2x ..cos 2y . Határozzuk meg a A " kifejezés maximális értékét.. Legyen K = sin x. b) b(x) = 2 • cos2x .cosx3+ .252 TRIGONOMETRIKUS eg yenletrendszerek E2 V 3391. .2 • sin3x. + sinx. ahol x.cosx. E2 3392. Trigonometrikus egyenletrendszerek Oldjuk meg a következő trigonometrikus egyenletrendszereket a valós számpárok halmazán. b) cos x .2 • cos3x. sin (x . .y) = 0. cos2x +cos y = 1. aj (sin x + cos2> > ) •sin 2y - 1 b) Vsin x •cos y = 0.. aj 2 sin x •cos y = 0.. + sinx„_. I2 •sin 2x .. . E1 3393. ahol x olyan valós szám. tetszőleges valós számok.

x-y2 -n b) tg x-tg y = V3 .lo g 2x = l.2. t g x .y . .E1 3397. Í sin (x + j ) = cos (x .log 3(sin (x + j)) = . log3(cos (x + ?)) .t g y = l. El 3401. aj E1 3398. aj E2 3403. 4 -n x +y = x-y =4 3 -2 . E1 3402.y ).i . aj E1 3399 E1 3400. lo g .

L ( 2 + t y b) sm x-sin y = —. sin x •sm y = d) V 6-(l +V 3) 8 ’ c) cos x •sm y = —•^ 2.sm x + cos y = —. V6 . cos x + cos y ■ E1 3411. 4 sm x •cos y .V3 j. cos x.c o s y = . 2 cos x .{ 4 2 — Vój.tg y = 3.V 2 cos x •cos y = - .cos v = —.aj . 4 t g x ..

E1 3418. El 3417.y = . n 4 s in 2 x + c o s 2 y ■ x . 2 . aj El 3416. a j c o s jc + c o s y = ---------. + sm" y = ■ E1 3419. a j sin" x x +y = — .. n x +y = - 5 -k E1 3420.E1 3414. a j E2 3415. a j .. aj . 2 b) 4 + V3 cos x + cos y- .

= 20° és AC = AB . Legyen a az a és a d oldalak által bezárt szög. t a területe. Az ABC egyenlő szárú háromszögben BAC%. £>044=30°. R a körülírt körének sugara. Az AC. Egy háromszög legnagyobb oldalával szemközt fekvő szög kétszer akkora. az a és a d oldalak A csúcspontjából induló átló hossza legyen e.Az ABCD konvex négyszögben B A C ^= 15°. Az ABCD négyzetbe egy egységnyi sugarú kör van írva. Oldjuk meg a valós számpárok halmazán a következő egyenletet. Határozzuk meg azon háromszög területét. Legyen az ABC háromszögben a BD súlyvonal és a BE szögfelező. hogy ECB%-= 50° és DBCé = 60°. PB és PC szakaszokból háromszög szerkeszthető! (Pompeiu tétele. E2V1 3426. hogy a PA. illetve az AB oldalon helyezkedik el a D. amelyet ez az egyenes vág le az ABCD négyzetből. Határozzuk meg a négyszög átlóinak a hajlásszögét. Határozzuk meg a háromszög oldalait és a szögeit. hogy az A'B' egyenes az A ponton halad át. Míg az A'B'C'D' négy­ zet e körbe van írva úgy. b.) E2V 3429. amely nincs az ABC háromszög körülírt körén. illetve az E pont úgy. Legyen a síkon ABC szabályos háromszög és P olyan pont a síkon. d. Határozzuk meg az EDB szöget. A háromszög oldalai egymás után következő egész szá­ mok. c. C BD ^= 90°. Igazoljuk. AD B4= 75°.2gg NÉHÁNY NEHEZEBB TRIGONOMETRIAI FELADAT Néhány nehezebb trigonometriai feladat 3424. Dimitrie Pompeiu (1873-1954) román matematikus volt. míg s a húrnégyszög félkerülete. . hogy ekkor a BD szögfelező a BCE háromszögben és a BE pedig súlyvonal az ABD három­ szögben? E2V1 3428. míg az a és b oldalak B csúcs­ pontjából kiinduló átló hossza f. Legyenek a húrnégyszög oldalainak a hosszúságai a. E2 3425. mint a legkisebb oldallal szemközt fekvő. Lehetséges-e. E2V1 3427. E2V 3430.

Drake-ről beszélik Angolországban. hogy: „December 8-án (1773) elértük az 51°33' szélességet 180° hosszúság alatt.c) tg — = j -------------. 2 1 a -d + b -c 2 ]j ( s . E2V 3437. hogy a Föld másik felén eljutott egy pontra..— -----------. A Föld sugarát vegyük kb.) E2V 3434.” a) Határozzuk meg London földrajzi szélességét Cook kapitány naplórészlete alapján. a ) C- f a ''d + b -c) i a -c + b ''d) . r = J ( s . Határozzuk meg a következő összeget: Sn(x) = cos x + cos 2x + cos 3x + . akik ezt az érdekes pontot elérték. Itt némi honvágy támadt bennünk. Néhány „gyakorlatibb" trigonometriai feladat K1 GY 3438. .NÉH ÁN Y „GYAKORIBB” TRIGONOM ETRIAI FELA D A T J E2V 3431 E2V 3432. Mi voltunk az elsők.Sn(x) = sin x + sin 2x + sin 3x +.— --------------.b ) .4 -t E2V 3436. b) Mekkora távolságban van London és ellenlábasa? c) Számítsuk ki London távolságát a Föld forgástengelyétől. Ez mese. amely egyenes vonalban a londoni London Bridge középső íve alatt van. ^ / .— -----------...c ) a 1 b) c o s — = 2 E2V 3433.+ sin nx.( s . Hozzuk zárt alakra a következő összeget: .c ) .4 -^— . IJö^b + c-d)-(a-c + b-d) ^ E2V 3435..a ) .( s .d ) (Brahmagupta képlete. és így pontosan ellenlábasai voltunk Londonnak. Drake csak Amerika nyugati partjait járta be.James Cook kapitány (1728-1779) hajónaplójában olvashatjuk.( s —b)-(s —c)-(s —d) J(a ■b + c-d )-(a -c + b -d )-(a -d + b-c) vagyis R = — -----------.( s . d) Mekkora sebességgel forog London a Föld tengelye körül? .+ cos nx..a ) . A 1 ^ (a •ö + c •<i) •(a •c + b ■ d) ■ (a •d + b ■ c) 4■ . aki indiai tudós volt a 7.b ) . században.a) sin \(a + d + b —c)-(a + d + c —b ) a (s -a ) -(s ---------------.( s . 6378 km-nek.

míg a folyó sebessége 1 m/s. Számítsuk ki a Sziriusz csillag távolságát a Földtől parszekben és fény­ évben is. és már előtte is gondoltak erre. Az ábrán egy forgattyús hajtómű vázlatát láthatjuk.5 m/s. hogy a megadott átellenes pontba érkezzünk meg? c) Mekkora az átkelési időnk? K1 GY 3442. Ekkor a Föld-Hold-Nap szöge éppen derék­ szög. amíg a holdfázisban első vagy utolsó negyed (vagyis éppen félhold) következik be.e. aj Számítsuk ki az olajtartály térfogatát. Egy csónakkal szeretnénk átkelni egy folyó túlsó partjára. K1 GY 3441. a) A keresztfej milyen cp szögeknél van legmesszebbre az O forgáscentrumtól és mekkora ez a távolság? b) Milyen (p szögeknél lesz a keresztfej a legközelebb az O forgáscentrumhoz és mekkora ez a távolság? c) írjuk fel a keresztfej távolságát a forgáscentrumtól a cp szög függvényében. A csillagászatban használják a parszek távolságot is. öJHány liter olaj van a tartályban? Van-e hiány a tartályban és ha igen. 1 parszek távolságra van a Naptól az a csillag. aj Mekkora lesz a csónak eredő sebessége? b) Milyen irányba evezzünk. mint a Hold a Földtől. akkor mekkora utat tesz meg a fény 1 év alatt? Ezt a távolságot 1 fényévnek nevezzük. A gazdasági igazgató megbízott bennünket.2422 napnak. vagyis a K pont helyzetének a vizsgálata. hogy hányszor messzebb van a Nap a Földtől. A következő adatokat közölte velünk: A fekvő henger alakú olajtartály belső hossza 4530 mm. A földpálya sugarát. A tartályban 32 cm ma­ gasan áll az olaj a tartály oldalán levő mérce szerint. Itt r = 25 cm és / = 150 cm. Arisztarkhosz megbecsülte. mégpedig éppen az átellenes pontba. A görög számoszi Arisztarkhosz (Kr.K1 GY 3439. Feladatunk a forgattyús hajtómű keresztfej-elmozdulásának.37" szög alatt láthatnánk. A fo­ lyó szélessége 60 m. a) Számítsuk ki hogy 1 parszek hány kilométer.u. A gazdasági igazgató szerint a tartály­ ban 1200 liter olajnak kell lennie a könyvelése szerint. kb. a Sziriusz csillagról a földpálya sugarát 0. Mekkora a Nap-Föld és a Hold-Föld távolság aránya e pontosabb mérés sze­ rint? K1 GY 3440. a) Mekkora a Nap-Föld és a Hold-Föld távolság aránya Arisztarkhosz szerint? b) Mai modernebb eszközökkel mérve a Hold-Föld-Nap szögét. kb. K2 GY 3443. Megvárta. hogy a pincében levő olajtartályban határozzuk meg az olaj mennyiségét. b) Ha a fény sebessége 300 000 km/s. a kissé pontosabb 89°5 Í'IO" értéket kapták. akkor hány liter? . 312-230) csillagász jóval Nikolausz Kopernikusz (Kr. c) Hány fényév 1 parszek? d) Az éjszakai égbolt legfényesebb csillagáról. míg a belső sugara 550 mm. azaz a Föld Naptól való közepes távolságát vegyük 150 millió kilométernek. 1473-1543) lengyel csillagász előtt Nap középpontú rendszert java­ solt. A csónak sebessége állóvízben 1. amelyből nézve a földpálya sugara merőleges rálátás esetén éppen 1" szög alatt látszik. Számoljuk az 1 évet 365. Arisztarkhosz a Hold-Föld-Nap szögét 87°-osnak gondolta.

A hálózati feszültséget az U = C/ra a x • sin (2 • n ■ f ■t) függvény írja le. b) Számítsuk ki a nagyobbik tárcsán a meghajtó szíj tapadási felületének a hosszát. másrészt a boltozat 2200—sűrűségű anyagból készült. hogy a rúdon egymástól 2 méterre levő jelzések 8°45'-es. hogy a feszültség abszolútértéke az — s periódusidő hány százalékában lesz nagyobb. c) Számítsuk ki a kisebbik tárcsán a tapadási felület hosszát. Az egyenletben az U feszültség mértékegysége I V. (Vagyis a műszeren átmenő vízszintes egyenes és a rúd egyenese metszéspontjának a távolságát keressük a teodolittól. d) Hány tonna a dongaboltozat tömege? A fizi­ kából ismert. Tőlünk éppen keletre a híres lébényi templom kettős tornyát láthatjuk. Egy lejtős terepen egy függőleges rudat ütünk le. mint a maximális feszültség fele. A templom Árpád-kori nemzetségi monostor volt. hogy milyen időpontokban lesz a feszültség értéke a maximális feszültség fele! b) Milyen időpontokban lesz a feszültség abszolútértéke a maximális feszültség fele az első — s alatt? 50 c) Határozzuk meg. 1 . akkor milyen messze vagyunk a lébényi templomtól légvonalban? b) A Fehér-tó milyen messze van tőlünk? ej Milyen messze van egymástól a tó és a templom? K2 GY 3448. vagyis a dongaboltozat keresztmet­ szetét! c) Határozzuk meg a dongaboltozat térfogatát. és a lejtő aljáról egy szögmé­ rő műszerrel (teodolit) megmérjük. amelyet egyenes szíjhajtásnak megfelelően feszítettek fel a tár­ csákra.) K2 GY 3447.2 cm sugarú tárcsa. Számítsuk ki a rúd és a teodo­ lit vízszintes távolságát. illetve 10°24'-es emelkedési szögek alatt látszanak. Vagyis a szíj a tárcsák külső közös érintői mentén feszül. Míg tőlünk éppen déli irányban a Fehér-tó látható Fehértó község mellett. aj Határozzuk meg a két tárcsa közös érintőszakaszainak a hosszát.75 m. va­ lamint egy műanyag szíj.5 cm sugarú és egy 1.K2 GY 3444. m K2GY 3446. d) Milyen hosszúságú műanyag meghajtó szíj feszíthető rá a két tárcsára? K2GY 3445. aj Ha a hőlégballon 600 méter magasságban repül a mérések idején. ha a t = 0 időpillanatban nulla a feszültség. hogy a sűrűség a tömeg és a térkg fogat hányadosa. b) Számítsuk ki a koncentrikus körgyűrűcikk A területét. Egy rajzoló berendezés része egy 3. a) Számítsuk ki.2 m. / = 7. Hőlégballonban utazván a Hanság felett repülünk. a) Számítsuk ki az ábrán látható a szöget. 5 = 8 m. A tavat 6°50'-es lehajlási szög alatt látjuk a hőlégballon kosarából. A hőlégballonról a templomot 12°6' -es lehajlási szögben látjuk. b = 0. az/hálózati frekvencia értéke / = 5 0 -. a / idő mértékegysége 1 s . ahol nyaranta madármegfigyelő táborokat szerveznek. A Fehér-tó térsége természetvédelmi te­ rület és fontos madárgyülekező hely. p = 2 m.

Majd 1 perc 38 másodperc idő elteltével a ha­ jó 3°25' lehajlási szög alatt látszik.4 métert. a t idő mértékegysége 1 s . hogy az — s periódusidő hány százalékában lesz a feszültség abszolút­ értéke kisebb az effektív feszültség értékénél? K2GY 3450.62 métert ka­ punk. A hálózati feszültséget az U = t/m a x •sin (2 • n •f ■t) függvény írja le. A völgyből egy lézertávmérővel megmérjük az antenna aljának a távolságát tőlünk.48 métert kapunk. hogy a hálózat névles ges effektív feszültsége Urff = 230 V. a) Számítsuk ki. A hajó két méréskor mért helyzetének látószöge a világí­ tótoronyból 12°35'. Egy adott pillanatban egyszerre adnak le sortüzet egymásra. ezért 15. Az egyenletben az U feszültség mértékegysége 1 V. ha a lézerünk 1. amellyel megmérjük a torony tetejének a lézertől való távolságát. a tenger szintje fölé 80 méter magasra emelkedő világítótoronyból egy ha­ jót veszünk észre 2° 13'-es lehajlási szög alatt. Míg a spanyol gálya sortüze 2 másodperc múlva lesz hallható a megfigyelőnél. erre kaptuk az 565. Ism ert.5 magasságban helyezkedik el mindkét mérés­ nél? b) Milyen távol voltunk a toronytól az első mérésnél? K2GY 3453. A megfigyelő 5°42'-es szögben látja a két hajót. er­ re 542. amelyre 134. Legyen a hang terjedési sebessége 340 m/s. Egy építési lézerrel rendelkezünk. Mivel a torony alját nem lehet látni a különböző épületektől. A lézersugarat 5°15'-cel emeltük meg a folyamat közben. Milyen magas az antenna? K2 GY 3451 . másrészt a fizikából tudjuk. Egy torony magasságát kell meghatároznunk. d) Sir Francis mekkora szögben látja a parton levő megfigyelő és a spanyol hajó távolsá­ gát? K2 GY 3452. ha a t = 0 időpillanatban nulla a feszültség. aj Milyen távol volt az első mérésnél a hajó a torony aljától? b) Milyen távol volt a hajó a torony aljától a második mérésnél? c) Mekkora utat tett meg a két mérés között a hajó? d) Mekkora a hajó sebessége? 1 . Sir Francis Drake admirális Aranyszarvas nevű kalózhajója és egy spanyol gá­ lya éppen egymást lövi Peru partjai előtt. A parton levő megfigyelőhöz 3 másodperc alatt ér el az Aranyszarvas sortüzének hangja. Egy hegytetőn álló antenna magasságát akarjuk meghatározni a következő mó­ don.3 méterrel hátrébb megyünk a lézerrel és ismét megmérjük a torony tetejének a magasságát.6 métert kaptunk. erre 148. hogy milyen időpontokban lesz a feszültség értéke az effektív feszültséggel egyenlő! b) Milyen időpontokban lesz a feszültség abszolútértéke az effektív feszültséggel egyenlő az első — s periódusidő alatt? c) Határozzuk meg. Majd megmérjük az antenna tetejének tőlünk való távolságát. a) Milyen magas a torony. hogy Um m = Ueff ■ -Jl. az/hálózati frekvencia értéke / = 5 0 . aj Határozzuk meg Drake admirális hajójának a távolságát a megfigyelőtől! b) Határozzuk meg a spanyol gálya távolságát a megfigyelőtől! c) Számítsuk ki az Aranyszarvas és a gálya távolságát.K2 GY 3449. Egy..

ame­ lyet alapvonalnak nevezünk. A repülőgép átlagsebessége 450 km/h szélcsendben. = 76° 18'. C ü g = 72°24'. a 1 5 = 50°5~9'. = 44°26'. a 4 = 63°42'. A tűzgömb észlelése és szétesése közötti lég­ vonalbeli irányok szögét 28°42'-nek mértük. a 1 3= 86°14'. K2GY 3457. Egy repülőgép repül keletről nyugatra. a„ = 75°32'. =52°7'. = 68°15' szöget. Az alapvonal egyik végpontjából az antenna csúcsa ABH 4 = 34° 18' emelkedési szög alatt látszik. hogy: a. a) Mekkora szöget zár be az észlelési irány a Föld felszínével? A Föld gömbölyűségét itt elha­ nyagolhatjuk. a. (Persze elég csak két-két szöget mérni. d) Számítsuk ki az FG szakasz hosszát. Egy radarral egy nagyméretű meteort. ábra G . Egy AH magasságú antenna emelkedik a síkság fölé és a magasságát akarjuk megmérni a következő módon. a 1 0= 36°54'. Felveszünk a síkságon egy BC =150 méteres szakaszt. a.K2GY 3454. amikor 30 km-re volt a távolsága a radartól légvonalban és a magassága 22 km volt. a„ = 71°52'. = 48°45'. = 58°51'. A mérések szerint a tűzgömböt akkor vette észre a radar. A repülési magasságban északnyugati szél fúj 20 m/s sebességgel.~ etb) Számítsuk ki az antenna A csúcsának és az alapvonal B végpontjának a távolságát. A két mérés közötti idő 32 másodperc volt. b) Milyen szöget zár be a szétesési irány a Föld felszínével? c) Mekkora utat tett meg a két mérés között a tűzgömb? d) Mekkora volt a tűzgömb átlagsebessége? K2GY 3456. a) Mennyi idő alatt érne a repülőgép az egyik repülőtértől a másikig szélcsendes időben? b) Ha a megadott irányú és nagyságú szél fúj. a) Számítsuk ki a BAC 4.45 m hosszúsá­ gú alapvonal. 3457. Ehhez megmérjük a háromszöge­ lésben szereplő háromszögek szögeit. a. Az FG szakasz hosszát kell meg­ határoznunk. A tűzgömb a radartól légvonalban 23 km távolságra és 15 km magasságban apró darabokra esett szét és eltűnt a radaremyőről. a . a. A két repülőtér távolsága 320 km. másrészt a mérés pontossága is kicsi. hogy tartsa a kelet-nyugati irányt? K2GY 3455. Adott az AB = 853.) Kaptuk. a l4 = 42°47'. mert eléggé kicsi a tűzgömb távolsága. akkor mekkora a repülőgép eredő sebessége? c) Mekkora lesz az új repülési idő? d) Mekkora szöggel kell oldalra kormányozni a repülőgépet. c) Határozzuk meg az antenna AH magasságát. a) Milyen hosszú a BC távolság? b) Mekkora a CD hosszúság? c) Határozzuk meg a CE távolságot. azaz tűzgömböt (bolida) vettünk észre. a Q= 67°34'. = 51°35'. Másrészt mérjük az ACB 4_ = 54°42' szöget és az ABC 4.

y = 124°44'. B. a) Számítsuk ki a cp+ y szöget! (PÁC * + PBC 4 ).82 m . /3.NÉH ÁNY „GYAKORLATIBB” TR IG O NOM ETR IAI FELAD AT K2 GY 3458. y= 114°29'. Egy síkságon az AD távolságot kell meghatározni. hogy APC 4 = 17° 14' és BPC 4. A folyó partján a síkságon felmérjük a BC = 363. b) Számítsuk ki a PÁC 4_-et. A P pontból az AC szakasz APC 4.33 m hosszú alapvonalat és megmér­ jük a következő szögeket: (3 = 38°17'.= 25°32'. hogy: AC = a . távolságot. y = 113°50'. a) Számítsuk ki az a és a ő. c) Határozzuk meg az AD távolságot. így fölvesszük a síkon az ismert BC = 403.) . c) Határozzuk meg az AD távolságot.) K2GY 3459. Például azért. B és C háromszögelési pontokról a síkon. Közvetlenül nem tudjuk megmérni az AD távolságot.7 m .74 m. d) Határozzuk meg a PA távolságot. és ez akadályoz ben­ nünket. (Egy Hansen-féle feladat. e) Számítsuk ki a PB = r2 távolságot. Ismert az A. C háromszögelési pontokról ismert. a) Számítsuk ki az a és a < 5 . ACB 4 = 237016/.) K2 GY 3461 . szöget! b) Számítsuk ki az AB és a BD távolságot. mert például egy folyó választja el ezeket. = 35°40'. mert nem tu­ dunk átkelni a folyón. b) Határozzuk meg a (p szöget! (PÁC 4-). (Egy Hansen-féle feladat. y= 102° 10'.) K2 GY 3460.A síkságon az A. szöget. BC = 7417. (Egy Snellius-Pothenot-féle feladat.= a = = 46° 18'. A = 28°39'. A síkságon helyezkedik el a P pont úgy. A síkságon az AD távolságot kell meghatározni.634. b) Számítsuk ki az AB és a CD távolságot. e) Mekkora a PB távolság? (Egy Snellius-Pothenot-féle feladat. hogy AC = 5836. c) Számítsuk ki a PC = r távolságot. míg a BC szakasz BPC 4 = /3 = = 85°33' szög alatt látszik. d) Határozzuk meg a PA = r.2 m. Ámde nem férünk hozzá az A és a D pontokhoz. c) Határozzuk meg a PC távolságot. ACB 4 = 128°30'.21 m hosszúságú alapvo­ nalat és megmérjük a következő szögeket: /3 = 40°21'. a) Számítsuk ki a PÁC 4 + PBC 4--et. BC = b = 396.

Számítsuk ki a kapott A5. -2) csúcsokkal megadott háromszöget az A pontból kétszeresére nagyítjuk. 1). Az ABC háromszög csúcspontjainak koordinátái: az A(2. 7). csúcsainak koordi­ nátáit. ( a + b c + d e) és K1 3463. Oldjuk meg a feladatot általánosan is! (Legyenek a P(a\ b) és Q(r. b) (4. 2). és L.(-2. 4). 6).(5.'a —b c —d^\ . B( 3. 0. C. 2) pontok által meghatározott szakasz felezőpontja legyen M.(4.(3. 5(1. K2 3468. súlypont koordinátái K1 3462. K1 3464. 2). 6). d) ( V ^ . Ezután a kapott szakaszt hosszab­ bítsuk meg mindkét irányban önmagával. 1). A K(6. 6). Bizonyítsuk be. 1). pontokat kapjuk. K1 3469. 7) pontra ismét az O. Számítsuk ki a B pont koordinátáit. C(3.(2.3. Forgassuk el az 0 ( . 4) pont körül a K pontot +90°-kal. 5) pontra 0„ az O. . Számítsuk ki az A5C háromszög csúcspontjainak koordinátáit. BB i . Ekkor a K. 6). és bizonyítsuk be. hogy K ]L] = 2 O M és K X L ^L ()M \ Oldjuk meg a feladatot általánosan.1. 5) a végpontok) K1 3470. Számítsuk ki a B pont koordinátáit. C.A z AB szakasz felezőpontjának koordinátái (-1. -5) csúcsokkal adott háromszögben számítsuk ki az AAl. b) az A. 10) és (10. hogy két felezőpontot öszszekötő vektor párhuzamos a szemközti oldal vektorával.A z A(l. az L pontot -90°-kal. 3). 5. CC. 9) koordinátájú pontok. háromszög 5.. C(8. Koordinátageometria Szakaszt adott arányban osztó pont. C(3. Igazoljuk. súlyvonalvektorok koordinátáit. az 0 2tükörképe a C (l. és C. A koordináta-rendszer <9 kezdőpontjának tükörképe az A(5.C. 0).^ 3 ) és V 2 ’ V3 .(1. 2). E2 3466. . hogy az OABC négyszög rombusz. E2 3467. Számítsuk ki a végpontok koordinátáit. 5). -1). Egy ABC háromszög oldalainak felezőpontjai: a) az A. Az A pont koordinátái (-4. B( 8. Az A(0. K2 3465. tükörképe a ö pontra O. L(2.Kössük össze a P (. 6) és (12.V. Számítsuk ki a következő pontpárokkal megadott szakaszok felezőpontjainak koordinátáit: a) (6. Számítsuk ki az oldalak felezőpontjainak koordinátáit. 3). 2) pontot az origóval.

Az ABC háromszög csúcsainak koordinátái: A(0. Számítsuk ki a háromszög súlypontjának koordinátáit. Osszuk fel a) a (2. A(4. F(14. az AB oldal A-hoz közelebbi harmadolópontja E. B( 12. d. Az ABC háromszög csúcspontjainak koordinátái: A(— 4. -5). (4. 2). D (. (4. — 2). 3). Mutassuk meg.SZAKASZT ADOTT ARÁNYBAN OSZTÓ PONT. (2. 4) és b(2. SÚLYPONT KOORDINÁTÁI E1 3471 . Oldjuk meg a feladatot általánosan.1. -2). 0). Számítsuk ki az osztópontok koordinátáit. E2 3475. majd az összekötő I szakaszon határozzuk meg az ABC laphoz közelebbi negyedelőpont koordinátáit! Ez az S J P j pont a tetraéder súlypontja. b. b) a (3. -2). 2.5 2. 0). 5(8. b) (6. (-V 8-VÍ2 ). C(3. (0. 4. -1) pontokat összekötő szakaszt mindkét irányban megnyújtjuk másfélszeresére. OE és BD metszéspontja P. -2) pontokat összekötő szakaszt három egyenlő részre. Határozzuk meg az osztópontok koordinátáit. C(6. Egy négyszög csúcsainak koordinátái: A (-2. C(5. Legyenek ■ I a tetraéder csúcsainak helyvektorai a. El 3473. 3) pontokat összekötő szakaszt 3:4 . 12). c) (V2. (-^3 2 ^/2 7 ). 12) pontokat összekötő szakaszt 2:5. b) az (5. Számítsuk ki a végpontok koordinátáit. (7. c. I koordinátájú pontok. Milyen arányban osztja a Q pont az AL. 9). Az ABC háromszög ■ súlypontja legyen S„ a DEF háromszög súlypontja S2 . E(6. 0). Oldjuk meg a feladatot általánosan. -3). 3). 5). Határozzuk meg az OP koordinátáit és a hosszát. 8). I K2 3478. . 14) pontokat összekötő szakaszt négy egyenlő részre. Határozzuk meg az átlók felezőpontjait összekötő vektor koordinátáit. illetve a CK szakaszokat? Az ABQ háromszög területe az ABC háromszög területének hányad része? E2 3476. E1 3472.V 3). 8). -2). Osszuk fel a) a (3. írjuk fel az OP -t OA = a és OB = b segítségével. hogy a súlypont helyvektora KÉHM a+ b + c+ d ■ . I Igazoljuk. Kössük össze a D csúcsot az ABC háromszög súlypontjával. 2). 0). 0). Igazoljuk. (10.Egy tetraéder csúcspontjának koordinátái: A(l. 1). 0). ha a(5. Az AL és a CK szakaszok közös pontját jelöljük g-val.Az OAB háromszög OA oldalának A-hoz közelebbi harmadolópontja D. (-4. I E2 3479. 8(0. -1). 5(12. 10. illetve 5 :2 arányban. a BC oldal fi-hcz közelebb fek­ vő harmadolópontját L-lel. (6. C(7. (6. hogy ha például az A csúcsból és a BCD oldal­ i t lapból indulunk ki ugyanazt a pontot kapjuk. I D( 6. A ■ DEE háromszög csúcsainak koordinátái D(l. ha a csúcsai a a) (8. 6). K1 3477. illetve 4 :3 arányban. 0). 3. K1 3474. hogy AD + BE + CF = 35. 9) Jelöljük az AB oldal A-hoz közelebb fekvő harmadolópontját ÁT-val. 6). 16). 5).

5 ( . pontok paralelogramma csúcsai. 1). 0). 3). 5(12. 5(7. -3) és 5(0. 7). Számítsuk ki a másik két csúcs koordinátáit. amelyekben a belső szögfelezők metszik az oldalakat. 6). 0). Egy négyszög alakú telek csúcspontjai az (0. 8). E2 GY 3489. A BC oldal C-hez közelebbi harmadolópontja legyen H. 1). A súlypontja az 5(2. 5). 6). C(3. 5). 8) koordinátájú pon­ tokban metszi.K1 3480. (5. -2) pont. . majd kössünk öszsze két-két harmadolópontot az ábrán látható módon. K2 3481. C(9. Egy háromszög csúcsainak koordinátái: A(4. (6. Igazoljuk.1. C (. 5). 8). a) A(l. Raj zolj uk meg az A(0. -4). Határozzuk meg az A és a C csúcsok koordinátáit. K1 3484. 11).8). Határozzuk meg az OAB derékszögű háromszög átfogójához tartozó magas­ ság talppontjának a koordinátáit! (O jelenti az origót). E2 3488. Határozzuk meg a negyedik csúcs koordinátáit! Hány megoldás van? K1 3485.3) koordinátá­ jú pontok. (1. 4).5. az AH és a BF utat. 7). 0). Adott a paralelogramma három csúcsa: a) (0. 9) koordinátájú pontokkal megadott négyszöget. A telken két sétautat létesítünk. B{2. a CD oldal felezőpontja legyen F. 2). E1 3487. Számítsuk ki azoknak a pontoknak a koordinátáit. (1. Az ABCD rombuszban A (ll. 3). Milyen arányban osztja egy­ mást a két sétaút? K1 3483. Egy paralelogramma két szomszédos csúcspontjának koordinátái: A( 9. -3) és (5. 3). 4). -2). E1GY 3482. c) (1. 1) koordinátájú pontokon. »> 4 1 4 c) A( 1.± J . 1). (9. 6) és a 5(8. 7). 0). Egy egyenes az x tengelyt az A( 6. Egy rombusz két szemközti csúcsának koordinátái: 5 (-3. (6. hogy ezek a szakaszok szintén harmadolják egymást. hogy az B( 4. D( 3. Igazoljuk. C(-4 . Egyenes vonalú mozgást végző katicabogár mászik a négyzetrácsos táblán. 0). Harma­ doljuk meg az oldalait. D i. az y tengelyt a 5(0. (3.9. ha AC = 2 • BD. Mely pontokban metszi a katicabogár pályája a berajzolt koordinátatengelyeket? E2 3490. (8. (3. C(2. Számítsuk ki a harmadik csúcs koordinátáit. Az AC átló a BD átló kétszerese. D(5. 3). .3). 0). E1 3486. 2). Számítsuk ki a 5 és a D csúcsokkoordinátáit. Egy háromszög két csúcsá­ nak koordinátái (-4. A paralelogramma középpontjának koordinátái (1. 12). és átmegy az A(2. b) (4. 2). K H ö ( o .

b (b. . Egy háromszög oldalait ugyanolyan forgási irányban. — 2). 0. hogy az így keletkezett háromszögnek és az eredeti háromszög­ nek azonos a súlypontja. 2). h) (-V8. hogy az AB és CD szakaszok középpontosan hasonlók. ha koordiná­ táik: A(2. 3499. 5).b) (a. P3 (-5. 3). 0 2 (7. a .-V Í2) .-7 ). fi V6 . 2 ’ 2 y \ K1 Ps(a. 5). Milyen távolságra lehet e három­ szögek súlypontja az origótól? E2 3496. P4 ( . -4). -2). \ / 2^ I . ( . D( 9.Két kör középpontjának koordinátái: 0. E1 3492. V 3495 Tekintsük azokat a háromszögeket. Bizonyítsuk be. c(— 10.6. KÉT PONT TÁVOLSÁGA E2 3491 . Egy négyszög csúcsainak koordinátái: (-4. 11). Határozzuk meg a két kör közös külső érintőinak a metszéspontját.0 Határozzuk meg a téglalap középpontjának koordinátáit. 2). 1 számok közül választjuk. .3 . hogy ha egy háromszög súlypontján áthaladó tetszőleges egye­ nesre a csúcsokból merőlegeseket húzunk. 6). amelyek csúcspontjainak koordinátáit a koordináta-rendszerben a -1. (Legyenek a csúcsok helyvektorai: a (a.-4 ). c) (-3.V7).266. -3). 3). V2 + T ) . Számítsuk ki a következő pontoknak az origótól mért távolságát. EZ 3493. C (. (8. Két pont távolsága K1 3498. b2 ). Számítsuk ki az a) (1. l j és flj^ . P5(V2. 7). E2 3494. P9 (a + b. Igazol­ juk. ha két szomszédos oldalának ará­ nya 1 :3. b) ( . P . (4.. Mi lehet a hasonlóság középpontja és aránya? E2 3497 Az ABCD téglalap két szomszédos csúcsának koordinátái: A ^ . Igazoljuk.-2 ). (0. ő(7. 3).(2. 3). (5. azonos arányban meghoszszabbítjuk. 20). (2. -a). akkor az egyenes egyik oldalán levő merőleges szakasz hossza a mások oldalon levő két merőleges távolság összegével egyenlő. b e R). (4. 4).V3). P2 (3 . 5). d(7.6) vektorok abszolútértékét. K1 3500. (V 2.6. -3). = 3 és 7 * 2= 7 egység hosszúak. 3). d) (0. Bizonyítsuk be. 12). (1. 5).. -12). A sugaraik rendre r. hogy a szemközti oldalak felezőpontjait összekötő szakaszok felezik egymást! Oldjuk meg a feladatot általánosan is. -9).3 . a2 ). Számítsuk ki az a(4.V 2 V ö +^2 V 6+V 2_ V6-V2 4 ’ 4 pontok távolságát. (— 1. 10).(3. P7 (0. b(-5.

Mekkora a háromszög területe? K1 3504.-10) csúcsokkal megadott négyszög kerületét és a területét. b) (1. Egy egyenlő szárú háromszög alapjának csúcsai az A(2. 3). -1). a). 1). 2). amelynek középpontja a) a C(3. -b) (a. (1. (7. b e R\{0}). -13) pont és érinti az x tengelyt. 5) koordi­ nátájú pontok. 2). 3). hogy a) (3. -1) pontokon. (12. K2 3508. 4). 0). b) a C (l. Határozzuk meg annak a körnek a sugarát. (4. Igazoljuk. 4). Számítsuk ki a) a (-4. 3).6). -1) pont és 10 hosszúságegységnyi húrját a 5(2. 1). 0). 7). Állapítsuk meg. -1). hogy milyen négyszöget határoznak meg a következő pontok? Állításunkat igazoljuk! a )( 1. . hogy a aj (10. (5. (7 . (6. 5) koordinátájú pontok. 2). b) a (-3. (8. (2. Egy szabályos háromszög két csúcsának koordinátái: A(4.-2 ). 7). (1 . 2) és a (-3. (3.(11.-3 ) pontok egyenlő szárú háromszög csúcsai. 1). K2 3509. J l ' -fi. (3 . (-1.6) és a 5 2 (-5. e) (a. b) (2. -2) koordinátájú pontoktól? J _ __ 1_ . 1).-1 ). . 4) és (-1. 1) és a 5(6. Számítsuk ki a harmadik csúcs koordinátáit.267 K1 3501 . 3). Számítsuk ki a háromszög köré írt kör területét. K2 3507. 5) és a (-4.-5). (-7. K2 3511.-1 ). (0. A harmadik csúcsa az x tengelyen van. . (5. 5(8. ej (2. B(-A\ 3). 4). K2 3513. 0). 5) pont felezi. c) (— 1.b ). (5. 0) pont felezi. 3). K2 3503. 1). K2 3512. Igazoljuk. Ellenőrizzük. Számítsuk ki a háromszög kerületét. csúcsokkal megadott nyolcszög területét. Egy derékszögű háromszög befogói 12 és 5 egység hosszúak. (5. (10. 0). Számít­ suk ki a háromszög szögeit és a területét. -3). . 1) pont és a 6 hosszúságegységnyi húrját a 5(6. 1). (0. (0. (5. 1 1 -Jl ’ V2 (0 . (3. 4). Milyen összefüggés van azoknak a pontoknak x és y koordinátái között. 5). 4). (2.-3 ). b). 1). 9). ame­ lyek egyenlő távol vannak a) a (4. 4). (0. 8). K1 3506.KÉT PONT TÁVOLSÁGA . Számít­ suk ki a harmadik csúcs koordinátáit. (7 . (-a . 1). Egy egyenlő szárú derékszögű háromszög átfogójának végpontjai: A(2.. -1). (6. hogy a kör áthalad-e a 5. (a . ha a csúcsainak koordinátái: a) (2. Számítsuk ki a háromszög területét. Egy háromszög csúcsai a (3. Számítsuk ki a há­ romszög köré írt kör középpontjának a súlyponttól mért távolságát. K2 3510. K1 3502.a ) (a > 0). b) (3. (3 .-2 0 ) koordinátájú pontok derékszögű háromszöget feszítenek ki. 1). Egy kör középpontja a 5(0. (2. E1 3505. d) (1. 3). (-2. (3. 0). (0 . b) az ( 1. -3). 3).1). (-3. d) (a.-5 ). b) (1. (2.

2). A B csúcs az y tengelyre illeszkedik. Határozzuk meg a b értékét úgy.K2GY 3514. -5). (A valóságban 1 egység = 0. -9) ponttól. 5).1 km). 0). Adjuk meg a hatszög középpontjának és a hiány­ zó csúcsok koordinátáit. ha két szomszédos oldal aránya 1:3. 3). -3) ponttól? K1 3516. K2 3518. Sík terepen két egyenes országút derékszögben metszi egymást. A B csúcs az y tengelyre illeszkedik. 6). Számítsuk ki az y tengely olyan pontjának a koordinátáit. amely a (2. Egy szabályos hatszög két szomszédos csúcsának koordinátái: A(2. Egy ABCD téglalap két csúcsának koordinátái: A(-2. -1). hogy az x tengelynek csak egy olyan pontja legyen. Határozzuk meg az x tengely azon pontjának koordinátáit. E2 3528. Két tereppont A és B koordinátái. Az A és a C csúcsnál fekvő szög 120°-os.Határozzuk meg az x tengelynek azt a pontját. E1 3524. amely egyenlő távol van az origótól és a (9. E1 3521 .5 méter.A z AB szakasz végpontjának koordinátái A(6. Egy ABCD téglalap két szemközti csúcsának koordinátái: A(2. 5) koordi­ nátájú pontoktól egyenlő távolságra van. a szim­ metriatengelye az AC egyenes. (a > 0) és B (. ha a kör áthalad a (-4. 2) és (8. Számítsuk ki a deltoid negyedik csúcsának koordinátáit! Mekkora a deltoid területe? E2 3527. Hány megoldás van? E1 3526. 5^5. 6) és C(2. Egy rombusz területe 27 területegység. E1 3519.) K1 3515.6). . Egy deltoid három csúcsának koordinátái: A(8. amelyből az AB szakasz derékszögben látszik? E1 3523. 4). K1 3517. 4). Az országutak mely pontjaiból látszik az AB szakasz derékszögben? (A valóságban 1 egység = 0. Határoz­ zuk meg az A pont koordinátáit úgy. 0) és C(2. 1). Számítsuk ki a téglalap köré írható kör középpontjának koordinátáit. E1 GY 3520. amely 15 egység tá­ volságra van a P (. 2) ponton és az x tengelyt a (2.5. C(4. Számítsuk ki a B és a D csúcs koordinátáit. 1) és a (6. két szemközit csúcsának koordinátái: A (-4. 0) pontban érinti. . hogy a két vektor hajlásszögét az y tengely felezze. 2) koordi­ nátájú ponton és mindkét koordinátatengelyt érinti. Az a és a b vektorok koordinátái: a(4. Számítsuk ki a B és a D csúcsok koordinátáit. B{5. és a tég­ lalap területét. b(— 2. 0) és C(l. (-4. 16). Számítsuk ki a hiányzó csúcsok koordinátáit! E2 3529. ha áthalad a (4. 4) és 5(7. Virágágyást akarunk készíteni.6. Legyenek ezek az egyenesek a koordináta-rendszer tengelyei.2. C(5.3a/ 3 j . b). a). Az ABCD téglalap két szemközti csúcsának koordinátái: A (. 3). ha A(— 1. E2 3522. Számítsuk ki a rombusz másik két csúcsának koordinátáit. fi(7. Egy rombusz két szemközti csúcsának koordinátái: A(0.Határozzuk meg a kör középpontjának koordinátáit. -2). E2 3525.A z x tengely mely pontjából látszik az AB szakasz derékszögben. Határozzuk meg a kör középpontjának koordinátáit. 2).

-3) normálvektorú. B (. 8). 3) normálvektorú. d) a P( 0. 7). 3). c) a P(-5. Jelöljük a háromszög súlypontját S-sel. Egyenlő szárú háromszögben az alap végpontjainak koordinátái (-1. 5(6. 8). a szára 5 hosszúságegység. b) a P(— 3. Hogyan szerkesztenénk meg az e egyenesen a megoldást adó P pontot? V GY 3537. E1 3533. Oldjuk meg a feladatot általáno­ san.-^ j koordinátájú pontokat. 1). f) a P (-40. 0). 3) normálvektorú. -2). K2 3531 . területét. Számítsuk ki a harmadik csúcs koordinátáit és a háromszög te­ rületét. 2. C(2.1. 4) ponton áthaladó n(2. -1) normálvektorú egyenes egyenletét. 11). ha a csúcsainak koordinátái: a) (1.-4 ). 3) normálvektorú. (2. Határozzuk meg a P pont koordinátáit. 5). Határozzuk meg az e egyenesen annak a P pontnak a koordinátáit. írjuk fel a) a P( 5. (-1 . d) (7. 2). E2 3535. amelynek a csúcsoktól mért távolságaira a PA2 + PB2 + PC2 összeg a legkisebb.-2 ). (1. 2).6) ponton áthaladó n(-2. Szá­ mítsuk ki a háromszög köré írható kör területét. 8. (0. 1). a háromszög köré írható kör középpontjának koordinátáit és a kör sugarának a hosszát. C(0. 2). B( 6. -2). . Milyen határok között változhat Pulinktól a négyzet négy csúcsáig terjedő távolsá­ gok négyzetének az összege? Hol pihenjen a pulikutya. ( 3 . E1 3532. A z ABC háromszög csúcsainak koordinátái: A(-9. g) a P( 8. b) (2. 2).AZ EGYENES EG YEN LETEI . -5) csúcsokkal megadott há­ romszög kerületét. (8. Pulikutya futkározik egy 1 km oldalhosszúságú négyzet alakú kertben. hogy AB2 + BC2 + CA2 = 3 (AS2 + BS2 + CS2 ). Egy háromszög oldalainak felezőpontjai: A(-7. Igazoljuk. Számítsuk ki az A(l. 4). 2). 1) normálvektorú. (-2. 2). c) (0. 2) ponton áthaladó n(4. 0) ponton áthaladó n(3. 12). 9). (. E1 3534. és annak határán. .6. hogy ez a négyzetösszeg minimális vagy maximális legyen? Az egyenes egyenletei K1 3538. V 3536. -1. e) (4. e) a P(0. -7) ponton áthaladó n(— 1. Számítsuk ki a háromszög köré írható kör középpontjának koordinátáit és a kör sugarát. (-3. . 3). 0) ponton áthaladó n(— 1. Z )^ 3 . 9) és C(5. ha PA = PB és PC : PD = 2:3. 5) ponton áthaladó n(0.269 K2 3530. -3).6). Adottak az ABC háromszög csúcsainak koordinátái és a háromszög síkjában az e egyenes. B(-A.Tekintsük az A(0. 0) normálvektorú. (1. -1) és (8.

írjuk fel a) a (9.x. I ej a (-2. 0). amelynek irányszöge 30°. d) a (4.y. hogy az a és b tengelymetszetekkel megadott egyenes egyenlete: —+ —= 1. b )4 x -y = \2 \ . 2 4 í n 31 és a 0. c) a P( 4. a * 0 és b * 0. 7) ponton átmenő olyan egyenes egyenletét. 4 . I b) a P(-2: 1) ponton és irányvektora v(3. K1 3544.2) és az (1.) és a P 2 (x2. K1 3540. azaz adjuk meg olyan pontnak a koordinátáit. I f) a P(3. 3 ' | és a | \ 3 ’2. a j 3x + 4)> = 8. írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. g) a és -a (a ^ 0). 0) ponton és irányvektora v (-l. akkor az x tengelyre illeszkedő metszéspont a abszcisszáját és az y tengelyre illeszkedő metszéspont b ordinátáját az egyenes tengelymetszeteinek mondjuk. koordinátájú pontokon átmenő egyenes egyenletét. 0) ponton és irányvektora v(2. 0°. I 1 — 1 ^ ponton és irányvektora v(5.A Z EG YEN ES EG YEN LETEI I K1 3539. d) — és 4. 3 5 (Ha az egyenes metszi a koordináta-rendszer tengelyeit. 4 e) — es — . a b A koordináta-rendszer tengelyeivel párhuzamos egyenes egyenlete: x = a. \g ) a P\( — 4 —. 3 .2. -J3)\ d) a P(3. -2). -45°. -2) ponton és irányvektora v(4. b) .) E1 3543. 8) és a (-3. Igazoljuk. amelynek tengelymetszetei: a) 4 és 6. amely áthalad I a) a P( 0. b). 1). -2) ponton és irányvektora v(l. ha (x . -1). -3 ) és a (4. 3). a) és a (b. 0). -1). -1). e) a P( 3. 5) ponton és irányvektora v(l.).. hogy a PjOe. K2 3542.6.)(y .3 és 4. Igazoljuk. V3). És így tovább.x.8. amelyen az egyenes áthalad és adjuk meg az egyenes normálvektorát (vagy irányvektorát). 3— V 2 4> AJ a P{4. E1 3541. 60°.) = (y2 . írjuk fel a (0. hogy a következő elsőfokú (lineáris) egyenletek egyenes egyenletei.V 2 j és a Í3V2. f) a és a (a * 0). Például a fenti a) példában a = 4 és \ b = 6. h) a (0.2). _y.-2-V2 j i) az (a. 3). K1 3545. 4). Igazoljuk.y t)(x . _ y 2) pontokon átmenő egyenes egyenlete: (x2. 1 3' e) a f 2 . c) 5 és . = x2 ) vagy (yl = y2 ). illetve y = b. 0. írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. írjuk fel az egyenes egyenletét. ahol ab ^ 0. j) a ÍV3. /J a (0.i _5 2 b) a (4. 6) és a (4. 5) és a (0. 1. -5) ponton és irányvektora v(0. 6) és a (-3. vagy az egyik tengelyt. 4).

6). 2 g) y = ^ x . K1 3547. 2). K2 3555.y = 6 egyenletű egyenesen az (1. Ellenőrizzük. Egy rombusz átlóinak hossza 10 és 8 egység. d) a Ax . K2 3548. — 1).(2. 2) pontok. 4) pontok. K1 3546. 0). ame­ lyek az x tengelytől + 6. b) az 2x . átlóegyeneseinek egyenletét. b) pontban metszi.y + 3 = 0 egyenletű egyenesnek azt a pontját. 6) pont. f i y = -x + 3. 6) pont illeszkedjen az 5x . a (7. Határozzuk meg a 2 x . amelyek a 2x . 1) pont. Határozzuk meg az a paraméter értékét úgy. K2 3553. Fejezze ki b -1 a függvényeként. Adjuk meg három olyan pont koordinátáit. -2) és a P. 2) és a P2 ( 1. amelynek absz­ cisszája kétszer akkora. egyenletű egyeneseket. (illeszkedik-e) a) az x . g) y + 3 = 0. Számítsuk ki az adott egyenesek irányszögét. a (4. 0). hogy a P(— 1. 3) pontok illeszkedjenek az ax + by = 1 egyenletű egyenesre. illetve -6 egységnyi távolságra vannak.y = a egyenletű egyenesre. a (10.(4.3 y + 4 = 0 egyenletű egyenesen az (1. K1 3551. c) a / )|(7. 3 e) 8x + 5y = 40.y = 1 egyenesen a P(l. az y tengelyt a (0. Ábrázoljuk a tengelymetszetek segítségével az b) x + —= 1. 8) koordinátá­ jú pont. 2) ponton átmenő egyenes az x tengelyt az (a. K2 3552.ly = -3 egyenletű egyenesre illeszkednek. Határozzuk meg az a és a b paraméterek értékét úgy. A P(4. f i x . amelynek koordinátái egyenlők. írjuk fel a rombusz oldalegyene­ seinek. 3). hogy rajta van-e. -10) koordinátájú pont.s d) 3x + 2y = 6. c) 2x + —= 1.4 = 0. K2 3554. 3) és a P2 (7. . K1 3549. e) a 2 x . K1 3550. ha az átlók a koordináta-rendszer tengelyeire illeszked­ nek. a (2.AZ EG YEN ES EG Y EN LET EI d) y = V 3 x . mint az ordinátája.y = 3 egyenesen a P(l. b) a P t(3.4 . Adjuk meg a 4x + 3}’ = 6 egyenletű egyenes azon pontjainak koordinátáit. a (-2. hogy a) a P. Adjuk meg a 3x + 5y = 15 egyenletű egyenesnek azt a pontját.

2). A csúcsnál fek­ vő szöget az x tengely felezi. a folyó mely C pontját célszerű úgy megválasztani. ahol az A(-4. C(— 3. A koordinátatengelyek mely pontjai vannak egyenlő távolságra az A (. a B koordinátái (12. = . Ha az oldalfal meg­ felelő pontját P jelöli. B{ 8. írjuk fel az A(-4. hogy az origón átmenő.3 2 3 2 egyenletű egyenes zár be a koordináta-rendszer tengelyeivel. Egy ABC háromszögben két csúcs koordinátái A(3. ábra E2 GY 3563. -3). 3) és B (6. 0) és a B(2. írjuk fel az el­ tolt egyenes egyenletét. 8). Számítsuk ki a C csúcs koordinátáit. amelynek koordinátái racioná­ lis számok. B(5. -4 ). 4) koordinátájú pontoktól egyenlő tá­ vol haladó egyenesek egyenletét. A biliárdasztalon van két golyó A és B pontokban. hogy az oldalfalról visszapattan­ va eltaláljuk a B pontban levőt. E2 GY 3564.8) és a C( 6. c ) j >= . 6). E1 3566. . E1 3560. x tengellyel 60°-os szöget bezáró egyenes nem megy át . akkor igazoljuk. 6) és a B(9. . K2 3559. amely az x tengelyt egész abszcisszájú pontjában. E2 3561. Számítsuk ki annak a háromszögnek a területét. K2 3557. Az oldal­ fal legyen az y tengely. írjuk fel az A(5. hogy közben elmegy a folyóhoz fürdeni. az _ y tengely pozitív felét prímszám ordinátájú pontjában metszi? ír­ juk fel ezeknek az egyeneseknek az egyenletét. 3). amelyekre PA2 .l. amelyet a(az) a) 4x + 3y = 24. 2). Egyenes vonalú folyó egyik partján két sátor helyezkedik el.egyetlen olyan ponton sem. Rugalmas üt­ közést feltételezve az oldalfal mely pont­ jába irányítsuk az A pontbanban levő golyót. Hány olyan egyenes illeszkedik a sík P(4. 3) pontjára.K2 3556. Ha a folyópartot x tengelynek tekintjük. 6) koordinátájú pontok. K2 3567. Igazoljuk.Határozzuk meg azon P pontok halmazát (mértani helyét). A 3 x ~ 4 y = 16 egyenletű egyenest eltoljuk a v(4. 3563.. írjuk fel a 4x + 1001 y = 2002 egyenletű egyenes és a koordinátatengelyek által meghatározott háromszög belsejének azon egész koordinátájú pontját.j c . -2 ) vektorral. a golyók helye: A (2. ő(12. 12) pontoktól? E1 3558.PB2 = 20. hogy az AC + CB útvonal a lehető legrövidebb legyen? E1 3565. amely az origótól a legtávolabb van.az origón kívül . amikor az y tengelyt is kell érinteni. az A koordinátái (1. 2). 8) pontokkal megadott háromszög szögfele­ ző egyeneseinek egyenletét. hogy AP + PB út hossza minimális az A-ból 5-be vezető azon utak közül. A sátorból elindul egy nyaraló a B sátorhoz úgy. E2 3562.

amely átmegy a P(3. ha 1 egység = 1 méter. . (4. K2 3581 . 1). írja fel a P{3. KI 3576. C(6. E2 3579. 6) és a (3. írjuk fel az utakat jelképező egyenesek egyen­ letét! Számítsuk ki.6).4y = 4 egyenletű egyenest a) az y tengelyre. amely áthalad a P{6. amely a koordináta­ tengelyek pozitív felével 8 egység területű háromszöget határol. amelyek egyenlő távolságra vannak az x tengely [-2. 5). hogy az APB törött vonal hossza minimális legyen. K2 3574. Egy egyenlő szárú háromszög súlypontja az origóban van. -4). ha a csúcspontok koordinátái: a) A( 3. Olyan egyenes utakat szeretnénk kialakítani.3y . illetve 9.9 = 0. K2 3580. írjuk fel a háromszög súlyvonalainak és a középvonalainak egyenletét. ha A(-4\ 8) és a B(2. és a P felezi az egyenesnek a koordinátatengelyek közti szakaszát? K2 3569. B (. (2a. Igazoljuk. Egy e egyenes áthalad a (7. hogy a) az (1. 6) pontra! írjuk fel a tükörképegyenesek egyenletét. Határozzuk meg a síkbeli derékszögű koordináta-rendszerben azokat a ponto­ kat. hogy B és a C pontok hány méter távolságra vannak az utaktól. -1) koordiná­ tájú ponton és a tengelymetszeteinek szorzata: ab = 6 (a > 0 és b > 0). b). 0) koordinátájú pont. Adott egy síkterepen három pont a koordinátáikkal: A(l. 4) pontból kiinduló fénysugár visszaverődik az x tengelyen.M i a feltétele annak. 5(1. Határozzuk meg a koordináta-rendszer x tengelyén a P pont koordinátáit úgy.El 3568. -2). E1 3570. 3). írjuk fel az oldalak egyenletét. és áthalad a B (. írjuk fel a száregyene­ sek egyenletét és számítsuk ki a csúcsok koordinátáit. 3] szakaszá­ tól! E1 3572. -b) koordinátájú pontok egy egyenesre illeszkedjenek. 4) pont és az x tengely közötti szakaszát. ha a ^ b l K2 GY3578. 6). -4). 2). amelyek áthaladnak az A ponton. K2 3577. 1) ponton átmenő azon egyenes egyenletét. A hat­ szög egyik csúcsa a (6.4. írjuk fel az e egyenes egyenletét. 4). hogy az (a . . -2) koordinátájú pontok egy egyenesre illeszkednek. Számítsuk ki a háromszög kerületét és a szögeit. b) a C (l. K1 3575. a). A súlypont koordinátái: (5. E1 3573. 7). V 3571 . 1) és a (16. az alapja az y = -2 egyenletű egyenesre illeszkedik és az alapon fekvő szögei 30°-osak. b) a (0. írjuk fel a beeső és a visszavert fénysugár egyenletét.2. -9). S (l. 4) koordinátájú ponton és a -1 abszcisszájú pontja felezi az egyenesnek a (7. (7. K2 3582. 7) ponton. írjuk fel az AC és a BC ol­ dal egyenesének egyenletét. írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. (b . C(8. a B és a C pontoktól pedig egyenlő távolságra vannak.M i annak az egyenesnek az egyenlete. Az ABC háromszög AB oldalegyenesének egyenlete: 2x . C(3. 3) ponton. Tükrözzük a 3x . b) A( 2. 1). 4) koordinátájú pontok. 2] és az _ y tengely [1.A z A(5. Az A és a B csúcsok abszcisszái 3. Egy szabályos hatszög középpontja a koordináta-rendszer kezdőpontja.

= 0.3 = 0. V 3584.9 = 0.2 y ) ( x . 2x + y + 1 = 0. 2x + y . 2x + 3y . Számítsuk ki a (-3. a) x .5 = 0. V 3587.2y . f) 2x . E1 3585.2y + 4 = 0.AZ EG YEN ES EG Y EN LET EI E1 3583. Igazoljuk. -3) koordinátájú pontok egy pa­ ralelogramma csúcsai. 3x + y . y ) koordinátái kielégítik a következő egyenletet: ( 3 x . b ) x . A^x + B^y + C2 = 0.4x . y = -2 x -4 . Két metsző egyenes hajlásszögén a két egyenes által meghatározott 2-2 egyen­ lő szög közül a nem nagyobb szöget értjük.6 = 0.3 = 0.6 = 0.2y . n 2az e2 egyenes normálvektora. hogy a (-4. -3). akkor az co hajlásszögükre ! E1 3588.l . Igazoljuk.y = 0. (14.5 y + 9 = 0. Számítsuk ki a háromszög szögeit.7 = 0. amelyek (x.6 = 0.2y + 1) = 0.12 = 0.3y . -2) és az (5. Számítsuk ki az átlók hajlásszögét. hogy ha az y tengelyt metsző m xés m2 iránytangensű egyenesek nem merőlegesek egymásra. Számítsuk ki a következő egyenletekkel megadott egyenesek hajlásszögét.n2)|. ha oldalegyeneseik egyenlete: a )y = 2 x . x + y . b) 5x .6 = 0. az e.1 = 0. g) A. 5). e) 4x . y = x + 3. K2 3586. 8) koordinátájú pontokon átmenő egyenes és a 6x + 5y = 30 egyenletű egyenes hajlásszögét.. 5). ahol n.3y . E1 3589. 3x . . Ha a két metsző egyenes nem merőleges egymásra.x + B y + C. d) 4x + 1 = 0. 5^ . c) 3x . Határozzuk meg a koordináta-rendszerben azoknak a pontoknak a halmazát. 3x + 2y .y + l ) ( 4x . (11. akkor az (Ohajlásszögükre cos co= |cos (n. (-1. Ábrázoljuk a megoldást. A A paraméter milyen értéke mellett jelent a következő egyenlet egyenespárt: Xx2 + 4xy + y2 .

írjuk fel a J a F . C( 1. 2) ponton és irányvektora v(5.7 .4z = 11.6) pontok által meghatározott sík egyenletét. V 3598. 5 . c) P0(2. b) az A(2. -5). + ^ = z és az — = ~ y+ ~ ’ = -— . 1. b) P0(0. írjuk fel az egyenes paraméteres egyenletrendszerét a koordináta-rendszer sík­ jában. B{. 4). ha az egyenes egyenletrendszere: x . y. V 3607. 8) ponton átmenő. 5) ponton átmenő és az xy síkkal párhuzamos sík egyenletét. -7) ponton átmenő. 0) ponton és irányvektora v(l. -1). Igazoljuk. b) 2 x . V 3597. ha az egyenes átmegy a P0(4. 2) normálvektorú sík egyenletét. 3x + 5y . -3).egyenletrendszer3 3 4 5 V V 3603. 3. B( 2.EZ 3595. V 3605. 1. 2. Határozzuk meg az . 7). 3.. 5. -2. írjuk fel az A. 0. 3.20 = 0.— 1. hogy a 3x . írjuk fel a P0 (2. hogy az A(l. 1) pontok meghatározta szakasz felezőmerőleges síkjának az egyenletét. 3. Számítsuk ki a 2x + 5y + 7z = 3 sík és az x = 2 + 3 1. -2. 5) ponton és irányvektora v(0. 3). Határozzuk meg a z koordináta értékét úgy. — 1. írjuk fel a) az A(l. n(— 1. ha a) A( 1. 5).2. írjuk fel az egyenes paraméteres egyenletrendszerét. V 3600.Mutassuk meg. 0. 1).3y + 12 = 0. -1). 1. -1). (Azaz: iktassuk ki a paramétert!) V 3599. -1). -3). ( l .6. 4) koordi­ nátájú pontok egy síkban vannak. y = -5 + 4f. z) pont y és z koordinátáit úgy. 3). 3). -3). C(0.\ l y = l \ c) 6x = 13. V 3602. 4) ponton és irányvektora v(0. 2. . Bizonyítsuk be. hogy az egyenlő oldalú háromszög csúcsainak koordinátái nem lehetnek valamennyien egész számok.——= ~+ ^. B ( . n (l. írjuk fel a fenti egyenesek egyenletrendszerét. hogy a 0(1. 2. b) A(0. 4 5 2 Határozzuk meg a P0 ( 1. -1. 4. B(5: 2.— . V 3608. D(5. Egy egyenes egyenletrendszere: X + ^ . -2. 0. ha az egyenlete: a) 2x + 5y . B{. z) pont illeszkedjen az ABC síkra! V 3609. Határozzuk meg a sík egy pontjának és egy normálvektorának koordinátáit. írjuk fel az A(-2. B pontokon átmenő egyenes paraméteres egyenletrendszerét. b) a P 0 (-2. -1. V 3604. .— 1) normálvektorú sík egyenletét. z = 2/ egye­ nes hajlásszögét.4y . V 3596.= 2 rel megadott egyenesek hajlásszögét. 5x + 3y + 15 = 0 egyenletű egyenesek húrnégyszöget zárnak be.2 = Z +5 = z .1. -2. hogy a Pnpont illeszkedjen az adott egyenesre. -4. 7) ponton és az irányvektora v(2. 2). ha az egyenes átmegy a a) P 0 (l. 1. b ) x = y+ ± = z-5 cj =1 2 3 6 ’ 2 7 4 3 5 2 3601. -3. 2). 4x . V 3606. 3.20 = 0. B(4. d) F 0 (7. Határozzuk meg az egyenes egy pontjának és irány vektorának koordinátáit.

az A-ból induló súlyvonal egyenlete y = 1 és az AB oldal felezőpontj.+ z = i. P o n t távolsága egyenestől. b) x = 4. ha az oldalegyenesek egyenletei: a) 4x . y = 5. írjuk fel a BC oldalegyenes egyenletét. Egy háromszög egyik oldalának egyenlete 55y + 18.4y w |* § _ 2 = 2. egyenlete y = ~ x ~ 4. az AC oldalegyenes egyenlete x . 6 2 3 x —1 x— 1 i) ax .5y = -13.A z ABC háromszög két csúcspontja A(l. A C csúcshoz tartozó belső szögfelező egyenlete 2x + y = 1.1. síktól K1 3610. K2 3615. h) y = 3.x . 6). e2 egyen­ lete y = 4x + 18. ha az egyenesek egyenletei: a) x = -3. Számítsuk ki a B és a C csúcsok koordinátáit. 9x .10 v = -16. + b. c) y = 2x +3.3y e) x + = = 8 12.4 = 0. 5x-3y t o |v: = d )y =~ 2 . Az e.4 y .y + 1 = 0 . c) 2x .12 = 0 és 3x . A h ) egyenletek miért egyenes egyenletei? Az i) egyenletrendszer milyen feltételek mellett oldható meg? g.y . -1).256 = 0. Határozzuk meg a C pont koordinátáit. Mekko­ rák a háromszög oldalai és szögei? K2 3618.2y + 1 = 0. Számítsuk ki a háromszög csúcspontjainak koordinátáit. két súlyvonalának egyen­ lete: 3x + 5y . Az ABC háromszögben az AC oldalegyenes egyenlete 7x + 5y = 54. Erre az oldal­ ra eső két csúcsának abszcisszái: jc. K1 3612. -5. az S pont koordinátái (2. Számítsuk ki a háromszög csúcspontjainak koordinátáit. x .y . + + K1 3611 . a C csúcsból kiinduló súlyvonal egyenlete 9x + 13y = 30. b ) 3 x . K1 3617. x2 = 7. 7x + 2y = 31. 35 2y 7y . és e2 és egy S pont. Határozzuk meg az ABC háromszög csúcsainak koordinátáit. ^ I l ~ . 2x + y = 3. A Z EG YEN ES EG YEN LETEI K é t egyenes m etszéspontja.-2x = + + 5.276 . A háromszög súlypontja 5(5. 2). 2) és B ( . Számítsuk ki a következő egyenesek közös pontjának (metszéspontjának) a ko­ ordinátáit. Számítsuk ki a háromszög csúcsainak és súlypontjának koordinátáit! K2 3613. Az ABC háromszög két oldala az adott egye­ nesekre illeszkedik és súlypontja az adott pont. E1 3614. a C csúcsból induló súlyvonal egyenlete 2x . ha az AC oldal egyenlete 3x .y = c.Adott két egyenes e.1 = 0 . f) 2x + y . az A csúcs­ ból kiinduló súlyvonal egyenlete 6x + y = 20. y = 1.A z ABC háromszög A csúcsának koordinátái (-4.8 0. y = 3x-4.4 = 0. 3x + 5y + 10 = 0. 3x + 7y = 1. = 2.5. . Az ABC háromszögben az AB oldalegyenes egyenlete 3x . 4). K2 3616.2y + 2 = 0.

1) koordinátájú pontok. C(l. a harmadik egyenesre illeszkednek a zös pontja a három egyenesnek? és a (-1. 2x . hogy az alábbi egyenletekkel megadott egyenesek közül melyik három egyenesnek van közös pontja: a) 3x .y . egyeneshez közelebbi) harmadolópontja. az AE átlójának egyenlete x + 6y = 30. K2 3623. 3). Számítsuk ki annak a háromszögnek a területét. x + 2y + 4 = 0. Állapítsuk meg. -1). Határozzuk meg a két egyenes metszéspontját.1 = 0. 5x + y . [Számítsuk ki a háromszög területét!] Forgassuk a háromszöget az x tengely körül. C( 12.5 = 0. Számítsa ki e és/m etszéspontját és a metszéspont távolságát A-tól.4y + 9 = 0.6y + 15 = 0. 1).2 = 0 és az y = 0 egyenletű egyenesek határolnak. amelynek csúcsai az x + y = 11. 6). E2 3620.Két egyenes metszéspontja.2. E1 3629. E1 3625. Az et egyenlete y = ^ x .5y . 3x . b) 4x .A középpontosan szimmetrikus ABCDEF hatszög AC átlójának egyenlete 5x + > ■= 5.A z e egyenes áthalad az origón. K1 3630. 12.l = 0 . 10). Döntsük el. 3).4) pont benne van-e abban a háromszögben.Egy négyszög csúcsai: A(0.4 . 5x . Adott az e: x . amelyben az oldalegyenesek egyenletei: x + y = 8 . Pont távolsága egyenestől. hajlásszögét és annak a síkidomnak a területét.35 = 0. ha a szimmetria-középpontjának koordiná­ tái: K( 2. Három egyenes közül az első áthalad az origón és irányvektora v(l. síktól K1 3619. x . 2x + _y-4 = 0.3 = 0. -1).y + 8 = 0 és az/: x + 2y = 6 egyenletű egyenes. E2 3626. Számítsuk ki a háromszög csúcsainak koordinátáit. 3). Adjuk meg annak a háromszögnek a súlypontját. 3x + 5y = 36 egyenletű egyenesek által határolt háromszög belsejében van? K1 3627.y = 2.2y . Van-e kö- . Számítsuk ki a keletkezett kettős kúp felszínét és térfogatát.Adott két egyenes és egy pont. irányvektora v(4. a CE átlójának egyenlete 4x .15y . 5x + 4y + 13 = 0. D V2 VT Jelölje K az AB és CD oldalegyenesek metszéspontját. 7). 0). az/egyenes két pontja A(l. 6) koordinátájú pontokon). x . hogy a P(c\ c ) pont az y = 2x +2.2 egyenletű egyenesek által bezárt hegyesszög szögfelező egyenesének az egyenletét. y = 0. Határozzuk meg az y = ^ +1 és az > > = 2x . c) 3 x . Számítsuk ki a hatszög csúcsainak koordinátáit. amelyet a két egyenes a koordinátatengelyekkel bezár. 0). K2 3624. Egy háromszög két oldala az adott egyeneseken van. a pont H( 8. d) x + 3y . B( 8. hogy a P{ 15. x-y+l=0. 0) és a (0. K2 3628 .10 = 0. ame­ lyet a 8x . Szá­ mítsuk ki a C csúcsból húzott súlyvonal tengelymetszeteit! (Azaz: mely pontokban metszi a súlyvonal az x és az y tengelyt?) K1 3622. Egy háromszög csúcspontjainak koordinátái: A(-2.l y + 6 = 0.3y = -18. az x .4y = -19 egyenesek alkotta háromszög oldalfelező pontjai. -21). a H pont a harmadik oldal az (e. K1 3621. x + y = 2. Mely valós c számokra igaz. K2 3631 . 0(22. a máso­ dik tengelymetszetei 3 és 6 (az egyenes áthalad a (3. Számítsuk ki az AK távolságot. az e2 egyenlete y = 4x + 18. x + 12y . 5(0.5y = 4.

K1 3635. Számítsuk ki az x + 2y = 7 egyenletű egyenes azon pontjának koordinátáit.15 = 0 egyenletű egyenesek metszéspontján és az x tengelyre eső tengelymetszete -4. A másik két csúcson átmenő átlóegyenes egyenlete: 3x + y = 13.3.2y = 1 egyenessel 45°-os szöget zár be. fi(l. amely áthalad a a) 3 x ~ y + 2 = 0 és az x + 2 y .3 = 0 egyenletű egyenesek metszéspontján és a P( 1. 3) ponton.4y = 0 3 egyenletű egyenesek 5 egység hosszúságú szakaszt vágjanak ki az y = — x + b egyenletű egyenesből.y = 3 egyenletű egyenesek közé eső szakaszát.y .4y = 8 és x + 2y = 16 A metszéspontjukkal szemközti csúcs az origó. to­ vábbá azx + >’ = 4 é s a z x + >' = 5 egyenletű egyeneseket olyan pontokban metszi. hogy az mx . írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét.y = 2 egyenletű egyenesek egység hosszúságú szakaszt vágjanak ki. E2 3642.. b) áthalad a 4x . amelyek abszcisszáinak különbsége 1.y + 1 = 0 és az x . E2 3644. C(5. amely 5 egység távolságra van a P(3. 3x . amely a) áthalad az x . E2 3643. -3).4y + 13 = 0. Határozzuk meg a b paraméter értékét úgy. írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. hogy az A (-3. írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét.x + 2y = 6 és az 5x . 8). K2 3637.y + 5 = 0 egyenletű egyenesek met­ széspontján? E1 3638. 4). amelyek abszcisszáinak különbsége 2. írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. E2 3639 .6 = 0 és a 4x + y = 0 egyenletű egyenesek metszéspontján és az irány­ vektora v(l. Igazoljuk. E1 3633. mint az adott egyenes az y tengelyt.4y = 0 és az x . és a 3x + 2y = 16 és a 3x + 2y = 11 egyenletű egyeneseket olyan pontokban metszi.104 = 0 és a 4x . . 7) ponttól. amely átmegy a (6. 3) ponton és a 4x .y + 4 = 0 egyenletű egyenes áthaladjon a 2x . Hogyan kell az m paraméter értékét megválasztani. írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. amely átmegy a P( 3. amelynek a 3x . 4) ponton. 4 E2 3641. hogy az 5x . 3) csúcsokkal megadott háromszög súlyvonalai egy pontban metszik egymást.5. írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. -2) ponton és a P felezi az egyenesnek az x + 3y = 6 és a 2x . b) 3x .y + 1 = 0. amely átmegy a P(5. Számítsuk ki a négyszög területét. amely átmegy a P(— 1. Egy négyszög két szomszédos oldalegyenesének egyenlete: 3x . El 3634.l y + 39 = 0 és az 5x + 4y . E2 3640 .y + 5 = 0 egyenletű egyenes­ párok metszéspontjain. 1lx + l y . 2) pon­ ton. c) áthalad a 3x .2y + 4 = 0 egyenletű egyenes -3 ordinátájú pontján és az x tengelyt az ori­ gótól ugyanakkora távolságban metszi. Határozzuk meg annak az egyenesnek az egyenletét.K1 3632. Az x + y = b egyenletű egyenesnél számítsuk ki a b értékét úgy. hogy az egye­ nesből a .y = 6 és a 4x + y + 6 = 0 egyenletű egyenesek közé eső szakaszát az origó felezi. K2 3636.

E2 3645. Az ABCD paralelogramma A csúcsát összekötjük a BC. valamint az x + y = -1 egyenletű e és a 8x + 3y = 7 egyen­ letű/egyenes.A m + 1 = 0 egyenletű egyenesek a sík ugyanazon a rögzített pontján haladnak át. V 3657. 10) ponton és a 4x + 3y = 32 és a 4x + 3y = 2 egyenletű egyenesek közti szakaszának az y tengelyen levő vetülete 2 egység. írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. PR.3y = -12 és a 2. amely áthalad a (-6.3m + 2 = 0 egyenesek a sík ugyanazon a pontján ha­ ladnak át. Ezen a ponton át két tet­ szőleges egyenest húzunk. V 3656. ha OA.(2m + 1 8 m + 2)y . hogy az A. Szá­ mítsuk ki a 5 csúcs koordinátáit! V 3654. 5(9. .. Az ABC egyenlő szárú háromszögben AC = BC. L. 5(0. 9). amely átmegy a 5(6. Az A csúcs koordinátái (-2. 7) ponton és a 2x . illetve N pontokkal. amelynek az e és/egyenesek közé eső szakaszát az e egyenestől számítva a 5 pont 3 :2 arányban oszt. hogy az így adódó két egyenes metszéspontja az átfogóhoz tartozó magasságvonalra illeszkedik. írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. írjuk fel annak a 5 ponton áthaladó egyenesnek az egyenletét. Egy háromszög alakú telek csúcspontjainak koordinátái: A(0. Bizonyítsuk be. Az x .y = egyenletű egyenesen rögzítsünk egy pontot. 0). hogy a C pont az EF sza­ kasz belső pontja. Bizonyítsuk be. 0). Az így kapott szakasz és az A-ból induló súlyvonal metszéspontját jelölje 5.3y = -21 egyenletű egyenesek közé eső szakaszának az y tengely­ re eső merőleges vetülete 3 egység. és a tel­ ket két egyenlő területű részre osztja. Határozzuk meg a C pont koordinátái függvényében a K L : MN arányt. továbbá a BM. E2 3649. illetve CD oldalt felező M. 5(0. Milyen arányban osztja 5 az AS szakaszt? E2 3650. Határozzuk meg annak az egyenesnek az egyenletét. a BC szakasz 5-hez közelebbi harmadolópontja pedig Q. V 3655. amely átmegy a 5(2. a C csúcs koordinátái (4. 0). illetve N' pontok­ kal. hogy az m paraméter értékétől függetlenül az (m + 6 m + 3)x . 1). hogy az m paraméter bármilyen értékénél az mx + 3y . a háromszög súlypontját S. ^ OB. Rajzoljunk egy derékszögű háromszög mindegyik befogója fölé kifelé egy-egy négyzetet. BD. 0). A CD szakasz C-hez közelebbi harmadolópontja 5 . 0). C(3. QS szakaszok felezőpontjai rendre K.y = 2 egyenletű egyenestől számítva 1:2 arányban osztja.x . N. A derékszögű koordináta-rendszerben adottak a következő pontok: A(0. E2 3647. 6). E1 GY 3652. Az AC. és 5 2 pontokban met­ szik. Tudjuk továbbá. (1 egység =1. Bizonyítsuk be. Bizonyítsuk be. amely átmegy a 5(3. E2 3646. E2 3648. 5(0. 1) ponton. Ezek az x tengelyt A. 16).y = 2 és az x + 2y = 14 egyenletű egyenesek. Adott a 5(1. 5(6. és az egyenesnek a két adott egye­ nes közé eső szakaszát 5 az x .52 és az A2 5. illetve ND szakaszokat felező M'. Az ABC háromszög 5 csúcsát összekötjük az AC oldal A-hoz közelebbi harmadolópontjával. 5(2. 5>(0. Adottak az x . 4). M. 1) pont. azután az átfogó végpontjait kössük össze a szemközti befogóra rajzolt négyzet­ nek a kiszemelt csúcsától legtávolabb eső csúcsával. 0). írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. Ezek az egyenesek milyen arányban osztják a BD átlót? V 3651. egyenesek az x + y = 0 egyenletű egyenesen metszik egymást. A 5 csúcs az x + 2y = 10 egyenletű egyenesre illeszkedik.5 méter) E1 3653. és A2 az y tengelyt 5. 0) ponton. 3).

A szendvicsek elkészítéséhez a következő nyersanyag áll a rendelkezésükre: 120 dkg vaj.6 > 0 és 2x + 6 > 0.3)(x + y . Mi azoknak a pontoknak a halmaza.2) (|j| . Egy osztály klubdélutánra készül és a tanulók elhatározzák. y e R) a fenti fel­ tételek mellett minimuma legyen. i) ( x . a B típusú ruha ter­ melési értéke darabonként 5000 Ft. c) maximális haszon mellett maximális darabszám elérésére törekszik? Létezik-e olyan termelési program. hogy az összes szendvicsek száma a lehető legnagyobb legyen? V GY 3662. Az A típusú ruha 600 Ft. amelyek (x. Az A típusú ruha termelési értéke darabonként 4500 Ft. 100 dkg sonka. a B típusú ruha 300 Ft haszonnal jár darabonként. 2 dkg sajt.1| + \x + 1| + \2y\ < 4. f) \x . munkadarabonként a következő fel­ tételek mellett: . illetve egyenlőtlenségeket: a) \x\ + \y\ = 5. e) 3x + 2y . hogy a k = 5x + 6y függvényeknek (x. — tojás és kenyér. c) (\x\ . 200 dkg sajt.3) ( x . A rendelkezésre álló nyersanyagból hány darab A és hány darab B típu­ sú szendvics készíthető úgy. 3 dkg sonka. 5 dkg sajtra. .2y -1 > 0. tojásra és ke­ nyérre lesz szükség. Az A típusú szendvicshez darabonként a követ­ kező anyagokat használják fel: 3 dkg vaj.y .2) = 0. Határozzuk meg x és y értékét úgy. E2 3660.y < -2. b) x + y > 5 és x . b) maximális termelési értékre. 20 db kemény tojás és korlátlan mennyiségű ke­ nyér.y < 3 és x + y < 4. A koordináta-rendszer síkjában mely pontok koordinátái elégítik ki a következő egyenlőtlenségrendszereket: a) x > 1 és y > x . a varrásra összesen 440 perc. A B tí4 pusú szendvicshez darabonként 2 dkg vajra. Ábrázoljuk azoknak a P pontoknak a halmazát. a hegesz­ tésre összesen 80 perc fordítható.1. c) x . ha a) maximális haszonra.3){x + y .4) < 0.3) > 0. Az A és a B típusú ruhák elkészítéséhez egy üzemben darabonként a következő munkaműveletek szükségesek: Munkaművelet Szabás Varrás Hegesztés A 3 perc 1 perc 1 perc B 3 perc 4 perc - Egy műszakon belül a szabásra összesen 420 perc. hogy szendvicseket készítenek. d) \x\ < fy|.y . h) (y .4) < 0. y) koordinátái ki­ elégítik a következő egyenleteket. d) 3x + 5y .2 > 0 és 3x . Egy üzem A és B típusú termékeket gyárt. f) y < 3 és x .y > 0 és x + y < 0. e) \x + 1| + \y + 1| < 2. Hány darabot termeljen a gyár egy műszakban az egyes modellekből. E2 3659. g) ( y . V GY 3661. b) I \x\ -\y\ \ = 4. amelyek koordinátái kielégítik a követke­ ző egyenlőtlenségrendszert: 2x + y > 6 és x + 2y > 6. amely mindhárom követelményt egyszerre kielégíti? V GY 3663. Kétféle szendvicset akarnak készíteni. 1 dkg sonkára.E2 3658. y > l é s x > 0 .

2y + 3z = 0 síkok metszésvona­ lának egy pontját. a festés­ re 300 perc fordítható.z = 0 V 3667. a préselésre 80 perc.10y = 7.2 y = 6.6y = 30. Számítsuk ki az x + ^ = — —.4y + z = 10.y + 2z = 0 V egyenletű egyenes és a 2x .6 es =y -l c) 3 4 3665. és 8x . a B típusú munkadarab előállítási költ­ sége 400 Ft. a csiszolásra 100 perc. Határozzuk meg az — —. 3 es és 12x + 10y = g) 4x . Az A típusú munkadarabot 200 Ft-ért.2y + z = 3 és az x . ha az egyenleteik: x . Az A típusú munkadarab előállítási költsége 150 Ft. és f 2 x . Párhuzamos és merőleges egyenesek K1 3669.4 es b) 2 5 x +2 y . . a) Határozzuk meg a 3x . Határozzuk meg a 4x + 5y . a B típusút 500 Ft-ért adja el az üzem.Párhuzam os és m erőleges e gye n ese k Munkaművelet Marás Préselés Csiszolás Festés A 2 perc - B - 2 perc 5 perc 2 perc 1 perc 5 perc Egy műszakon belül a marásra 90 perc. V 4 V egyenletű egyenes és az x .l x +3 es a) 5 4 8— x y. Milyen terme­ lési program mellett tudna az üzem a legnagyobb nyereségre szert tenni úgy.3y . h) 5 x . 3666. Határozzuk meg a következő egyenesek metszéspontját. egyenletű síkok közös pontjának koordinátáit. a 2x . hogy a következő egyenespárok közül melyek párhuzamosak egymással és melyek merőlegesek egymásra a) x + 2y = 0 és x + 2y = 4.\ \ c) x + 2y = 0 e) 3x + 5y = -1 és . hogy közben a lehető legtöbb munkadarabot állítsa elő? 3664. b) 2x + y = 4 és 2x + y = . 3 d) \Í2 x + y = 5 f) 2x + 3y = 5. Ábrázolás nélkül állapítsuk meg.3y + Í z = 3. és a 3x .4 _ y +3 _ z .2x + y = 3.= — +2 2 3 egyenletű sík metszéspontjának koordinátáit.7z = 4.= 4 2 egyenletű sík metszéspontjának koordinátáit.5 y = 12. b) Határozzuk meg a két sík metszésvonalának egyenletrendszerét. V 3668.

merőleges.4 és az y = -p x + 2 egyenletű egyenesek. Számítsuk ki mindegyik esetben az egyenesek irányszögét.4 0 egyenletű egyenesek.3 egyenletű egyenessel párhuzamos.2 = 0 egyenletű egyenesek? A z a és a b paraméterek mely értékei mellett esik egybe a két egyen­ let által előállított egyenes? K1 3673. -3) ponton és a 3y . Határozzuk meg a p paraméter értékét úgy.2)y . c/J a 3x . írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. c) a a/3x+ p~j2y = 5 és a a/2x + sÍ3y = 5 egyenletű egyenesek. b + bx 2 a b a.2py . Az a paraméter mely értéke mellett párhuzamosak az (a + 2)x + (a + 3b +5)y + 3 = 0 és az (a + 2)x . K1 3674. d) a (3p + 2)x +(1 .8y + 13 = 0 és az (p + l)x . A z a é s b valós paraméterek.—x + 5 egyenletű egyenesre merőleges. 2 b) az y ■ . x y ^ M b) az origón és az —H — = 1 egyenletű egyenesre. c) a d) a K1 ponton és egy olyan egyenessel párhuzamos.4p)y + 8 = 0 és az (5p . A Z EG YEN ES EG YEN LETEI K1 3670.5y = 15 egyenletű egyenessel párhuzamos. írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. )(b + b . egyenlettel megadott egyenesek párhuzamosak legyenek egymással. Határozzuk meg a p paraméter értékét úgy. e) a 3px . hogy az x y 1 1 ---------_ — £ +Z = li A +Z = 1 es az -------a + a. Mi annak a szükséges és elégséges feltétele.—= 0 egyenletű egyenesek merőlegesek legyenek 2 2 6 egymásra. t/J a P(0.20 = 0 egyenletű egyenesek párhuzamosak legyenek egymással. b) a P( 2. ahol ab ^ 0. (ab{a + a. —V2 j ponton és az £ —£ = 1 egyenletű egyenessel párhuzamos. amelynek irányvektora v(— 1. 3).: 0 és az .4y = 5 és a 2x + 3py = 0.4 egyenletű egyenesre merőleges. 3675.)* 0).2)x +(p + 4)y .282 . x y 1 e) a z ----------.5y = 3 és a 3px + y = 1. . E1 3672.v b . amely átmegy 2 a) az origón és az y = . b. 4) ponton és az y = 2x . K2 3671 . hogy 2 a) a y = —x + 1 b) az y ■ és az es az y = 4x-\ 3 c) a 2x . amely átmegy a) a P( 3. a b c) a P (5. 2) ponton és az y = x . -4) ponton és a 3x +4y = 12 egyenletű egyenesre merőleges. hogy a) az y = x + 2 és az y = px + 1 egyenletű egyenesek.(2a .

továbbá írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. 3). b) áthalad a P(3.3y + 7 = 0 egyenletek közös pontján és merőleges az —+ —= 1 egyenletű egyenes4 6 x y '„ re. ha a) az A pont koordinátái (-4.ay . Számítsuk ki a B pont első koordinátáját. írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. 4 6 K2 3683. K2 3678. Határozzuk meg annak az egyenesnek az egyenletét. c) a (2. h) a 4x + 3v + 1 3 = 0 egyenletű egyenes x = 1 abszcisszájú pontján és az adott egyenesre me­ rőleges. a B pont pedig az A ponton áthaladó és az 5x . b) az e egyenes áthalad az origón és az x + > . amely áthalad a Q(2. 7) pontokat összekötő szakaszt merőlegesen felezi.l . 4). b) a (4. a B pont pedig az A ponton áthaladó és a 4x + 3y = 8 egyen­ letű egyenesre merőleges egyenesnek az x tengelyre illeszkedő pontja. b) az A pont koordinátái (6.2. K1 3679.8 = 0 egyenletű egyenesre. 0). amely a) áthalad a P (l.2. y) pontokon és a 4x + 3y = 5 egyen­ letű egyenessel párhuzamos.p y = 7 és a -15x +8_y = q egyenlet a) két különböző párhuzamos. Számítsuk ki a B pont második koordinátáját. 4) és a B (. hogy a 3 x .= 4 egyenletű egyenesre merőleges. 5) és a (-4. 2). írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét.x— 3 2jc — y e) a P (.A z ax +by = a + b2 egyenletű egyenesre az origóból merőlegest állítunk. K2 3676.y .3y = 7 egyenletű egyenessel párhuzamos egyenesnek az y tengelyre illeszkedő pontja. az/egyenes áthalad a Q( 3. K1 3685. 0) pon­ ton. 4) és a 5(8. ha a) az e egyenes párhuzamos az x .Határozzuk meg az a. amelynek normálvektora (-3.> ’ + 4 = 0 és 2ax . -2) ponton és egy olyan egyenesre merőleges. Számítsuk ki p és q értékét úgy. 0) ponton és az A(8. 3682. Szá­ mítsuk ki a merőleges talppontjának koordinátáit. Egy egyenes áthalad az A(4. -1) ponton és egy olyan egyenesre merőleges.3 y + 5 = 0 egyenletű egyenessel és áthalad a P ( . Számítsuk ki az e és az / egyenesek közös pontját és a hajlásszögét. -5) ponton és merőleges a 2x . E1 3677. amelynek irány vektora (4. 12) pontokon átmenő egyenessel párhuza­ mos.paraméter értékét úgy.3 = 0 egyen­ letű egyenesre merőleges. ha ab 0.> + 7 = 0 egyenletű egyene­ sek metszéspontján.1 = 0 egyenletű egyenesre merőleges.' . hogy a 2ax . -2) és a 5(5.3y .. 5) ponton és az A(4. K2 3681.> . K2 3680. 5) ponton és az — — i. -4) ponton és az A(6.4 = 0 egyenletekkel adott egyenesek merőlegesek legyenek. 3) ponton és az AB egyenesre merőleges. -3) és a B(x\ 6) pontokon és a 4 x . az/egyenes áthalad a P( 3.2 = 0 é s a 3 x . b) két egymásra merőleges egyenes egyenlete legyen. 4) és a B( 4. f) a P(4. 7) ponton és az x . 3) pontokon átmenő egyenessel párhu­ zamos. amely a) a (-5. -3) pontokon átmenő egyenesre merő­ leges. Számítsuk ki az AB szakasz felezőpontjának koordinátáit. d) a (-4. amely áthalad az x + 2y S í 2 = 0 x y és a 4x . g) a P(— 4. K1 . 1) és az (5. Egy egyenes áthalad az A (-6. 3). -2) és a (-3. 3) és a (-3. K1 3684. illetve amelyik párhuzamos az —+ —= 1 egyenletű egyenessel. 4). -3). c) áthalad a P(5.

3). Számítsuk ki a derékszög csúcsának koordinátáit. 5).5 km). A P pont egyenlő távol van az 5x .3.3y = 6 és az 5x .40 = 0 egyenle­ tű egyenesre illeszkedik.Adott két pont: A(4. ha az abszcisszája 3. Határozzuk meg a b értékét úgy. b) a P (l. a másik be­ fogója pedig ugyanannak a kockának a lapátlója. -4). Határozzuk meg az átfogóhoz tartozó magasságvonal egyenletét. 7) koordinátájú helységektől egyenlő tá­ volságra legyen. Egy derékszögű háromszög átfogóegyenesének egyenlete 3x .6. . K1 3696. Egy egyenlő szárú derékszögű háromszög egyik befogóegyenesének egyenlete x . Egyik befogóegyenesének egyenlete x + y . hogy a P(7. Ezzel az oldallal szemközti csúcs A(3. (5. fí(8. Határozzuk meg az átfogóhoz tar­ tozó magasság hosszát. írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. Az országúton M autóbuszmegállót létesítenek úgy.K1 3686. 3) pontokat összekötő sza­ kasz felező merőlegesére illeszkedik? K1 GY 3687.y . Az ABC szabályos háromszög S súlypontját kössük össze a B és a C csúcsokkal. Igazé. E2 3699. hogy az AM egye­ nes merőleges legyen a BM egyenesre. -14) pont az A(-3. 2 E1 3697. 2). ha az A és a fi pont koordinátái: A(-4. 11) ponton és egyenlő távol van az A(3. Számítsuk ki a P ordinátáját. 3) és a B(4. 2). K1 3689. K1 3690.3y = 12 egyenletű egyene­ sektől. (6. E2 3698. K2 3700.5 = 0. hogy a háromszög két súlyvonala merőleges egymásra. K1 3691. Sík terepen haladó országút egyenlete 2x . Adjuk meg két olyan egyenes egyenletét úgy. Bizonyítsuk be. b). B(2. Határozzuk meg az y tengelyen az M pont koordinátáit úgy. -1 ) pontoktól! írjuk fel a feltételt kielégítő egye­ nesek egyenletét. Az ABC háromszög AB oldalával párhuzamos középvonalának egyenlete x . 4) és a B( 9. -7) koordinátájú pontok egy derékszö­ gű háromszög csúcsai. (1 egység = 0. 3) és a B{--4. 10). hogy az SB és az SC szakaszok felezőmerőlegesei a BC oldalt három egyen­ lő részre osztják. K2 3694. Állapítsa meg. amely áthalad az A( 1. K2 3688. amelynek átfogója AB és a derékszögű csúcsa az x = -2 egyen­ letű egyenesre illeszkedik.-4). amely átmegy a) a P( 7.3y = 2. hogy a három egye­ nes egyenlő szárú derékszögű háromszöget határozzon meg. E1 3692. 5) pontoktól. 8) ponton és egyenlő távolságra van a P (.2 y + 9 = 0. Legyen egy derékszögű háromszög egyik befogója egy kocka éle. hogy az A(0.1 . egy további csúcs az x tengelyen van. 1) és a ö(13.5 = 0 é s a z ezzel az oldallal szemközti csúcs abszciszszája 4. hány olyan egyenes van. K2 3695. -6). A B csúcson átmenő befogóegyenes egyenlete y = —x .2y + 6 = 0. hogy létezzen olyan derékszögű háromszög. Határozzuk meg az M megálló helyét. K2 3693. -5) pontoktól. Bizonyítsuk be. 2) ponton és egyenlő távol van az A(2. Határozzuk meg a hiányzó csúcsok koordinátáit. Egy derékszögű háromszög átfogójának végpontjai: A(4. f 5 a súlypontja Sl — I a C csúcs koordinátái (-1. Egy egyenlő szárú derékszögű háromszög átfogója a 8x + 5y . 2) és B{. hogy az (1. Bizonyítsuk be. 5) és a <2(9.

c) (0.3y + 2 = 0. az e egyenes egyenlete: x + y + 3 = 0. -2) és két magasságvonalának egyenlete „t . 0). 4). ha a P pont koordinátái (-5. Az ABC háromszögben AB = BC. 7). 4). e) (1. a körülírt kör középpontja és a magasságpontja egy egyenesen. Számítsuk ki a háromszög csúcsainak koordinátáit.1 = 0 és 2x . a magasságpontja M(3. hogy AFAJBE. ahol abc 0. Legyen P( 2. hogy a magasságvonalak egy pontban metszik egymást. (5. végül F a DE szakasz felezőpontját. b) ( 1. 1) és F második koordinátája 13. (8.6. hogy a) a (-1. b) AP .Párhuzam os és m erőleges egye n ese k 2 E1 3701 . 0). (-4. K2 3705. Igazoljuk. 0). 10). 0). (2. Az ABC háromszögben AB = AC. B( 2. 0). 6). a másik két oldalához tartozó magasságvonalak egyenlete 4x . T( 16. 4). 6). 6). B{4. ha az egyik oldal egyenesé­ nek egyenlete: 5x . 12) csúcsokkal megadott háromszög súlypontja. Számítsuk ki a háromszög magasságpontjának koordinátáit. b) a (-3. 2) és két magasságvonalának egyenlete 2 x . -1). (5. 5). Határozzuk meg az e egyenesen azt a P pontot.P B a legnagyobb. 0) és a Q pont koordinátái (-3. 2). amelyre a) AP + PB a legkisebb.y + 4 = 0 és 7x + 2y = 7 . és az e egyenes. E1 3702. -1). b )A ( 3. -2). 5(6. Számítsuk ki a B és C csúcs koordinátáit.6 = 0. K2 3712. 4) és Q(— 2. 0). 6). (3. d) (a. Számítsuk ki a hiányzó csúcsból húzott magasság hosszát! K1 3704. amelyre a PM + MQ összeg minimális. c) a (0. 9). c) (6. 2). ha A (. b). Tükrözzük a P( 3. 0). (1. 2) pontot az jc + _ y + 8 = 0 egyenletű egyenesre.x . (4. (8.3y + 1 = 0 és I x + 2y . E2 3703. (8. -8). 0). d) a (0. b) (0. 0). Adott az A és a B pont.3 y + \ = 0 és i + j = 0. 1). a D-ből in­ duló és az AC.2.re bocsátott merőleges talppontját E. (-4. K2 3710. K1 3707. 2). 0). Egy háromszög két csúcspontjának koordinátái: a) A (. B( 5. az úgynevezett Euler-féle egyenesen van. Bi­ zonyítsuk be. .3. a magasságpontja M(4. (-4. (-c. 7). ha a csúcsainak ko­ ordinátái: a) (0. 1). (12. -3) és a (8.l y . a BC ol­ dalhoz tartozó magasság talppontját T. A 2x .22 = 0.5. (-6. K1 3708. Jelölje a BC oldal felezőpontját F. c) A( 2. Bizonyítsuk be. A PQR egyenlő szárú háromszög szimmetriatengelyének egyenlete 2y . Számítsuk ki a tükörkép koordinátáit. E1 3706. 0). ^ ) és két magasságvonalának egyenlete I x . A pontok koordinátái: A (. -1). Jelölje D a BC oldal felezőpontját.y = 10 egyenletű egyenesen határozzuk meg annak az M pontnak a ko­ ordinátáit. Számítsuk ki az ABC háromszög B és C csúcsának koordinátáit. ha az A csúcs koordinátái: a) (3.6 = 0. írjuk fel a (2. Számítsuk ki a harmadik csúcspont koordinátáit. 1). -2). (0. 0). (3. (5. 0). K2 3709.2y . K2 3711. 0). 2) koordinátájú pontokkal megadott három­ szög Euler-féle egyenesének egyenletét. 0). a magasságpontja M( 1. 6). (4.

súlypontja az S( 6. Határozzuk meg a másik két csúcs koordinátáit.2. AD oldalegye­ nesének egyenlete pedig x . E2 3728. 7). 5(1. A C csúcs koordinátái (-3. Egy téglalap két szemközti csúcsa A(5. Határozzuk meg a B . ha az átlók hossza 5 ^2 egység. 6x . -2). egy további csúcsa az x .y = 1 egyenletű egyenesen. K1 3723. magasságpontja az M(4. 4). Határozzuk meg a C és a D koordinátáit. az A csúcsa: A( 2. A C csúcs rajta van az x . átlóinak met­ széspontja az M(7. Egy háromszög egyik csúcsa az origó. Számítsuk ki az A( 3.2 egyenletű egyenesen fekszik. K2 3724. 3) csúcspontú háromszögben az sa és az mh egyenesek metszéspontjának koordinátáit.y + 7 = 0 egyenletű egyenesek téglalapot határolnak. y = 2x . Egy téglalap két szomszédos csúcsa: A(— 1. írjuk fel a többi csúcs koordinátáit. Milyen pályát ír le a háromszög súlypontja? E2 3715. K1 3721. 8). E1 3727. 12 E1 3726. C(9. E1 3719. -3). Számítsuk ki a háromszög csúcs­ pontjainak koordinátáit. Az ABCD téglalap AB oldalegyenesének egyenlete x + y = 6. Számítsuk ki a téglalap ismeretlen csúcsainak koordinátáit. 2) és (4. a C csúcspont a 2x . 0). K1 3717. b) (1. K1 3720.y = 0. -5). 4) pont. egyik csúcsa pedig az A(0.3y = 0 egyenletű egyenesen van. 2). 2). Számítsuk ki a téglalap hiány­ zó csúcsainak koordinátáit.1 és 4x + 8. K1 3722. 1). 0). Az egyik csúcson át­ menő átló egyenesének egyenlete Ix + 4y = 15. C(— 1. -6). Az ABCD téglalap két szomszédos csúcsa BC oldalak hosszúságának aránya 1 : 3 . 16). Bizonyítsuk be. -3). Számítsuk ki a másik két csúcs koordinátáit. . 5(5. az átlók metszés­ pontja a K( 1. 0) pont. 2). 1) pont. 5) és (4. Egy téglalap egyik átlója az y = x . Az ABCD téglalap AB oldalegyenesének egyenlete y = 3x. -2). -5). C(2. Számítsuk ki a másik két csúcs (C és D) ko­ ordinátáit. K1 3716. E1 3714. az AM magasságnak a BC oldalra eső talppontja A(2.3y = 5. 1). Számítsuk ki a téglalap csú­ csainak koordinátáit.2. Egy négyzet két szemközti csúcsának koordinátái: a) (3. az AC átló párhuzamos az x tengellyel.3y = 0 egyenle­ tű egyenesen mozog. átlói az M( 12. Egy négyzet egyik csúcsának koordinátái (5.D csúcsok koordinátáit. -2). 1).E1 3713. Számítsuk ki a négyzet csúcsainak koordinátáit. K2 3718. 5(5. 5). Az ABC háromszög magasságpontja M(0. Az ABCD téglalap egyik átlójának végpontjai A(-10. Határozzuk meg a többi csúcs ko­ ordinátáit. Az ABC háromszögben A (. hogy az x + 2y + 1 = 0 .C . K1 3725. az AB oldal felezőpontja F(. 6) pontban metszik egymást. Az AB oldalegyenes iránytangense — Számítsuk ki a B és a D csúcsok koordinátáit.A z ABCD téglalap AB oldalegyenesének normálvektora n (l. egyik átlójának egyenlete 3x + 4y = 18. Az ABCD négyzet AD oldalegyenesének egyenlete y = 2x + 4.

A rombusz kerülete ^464 egység. a rombusz magassága 2 ^ 3 .3y = -12. 0). Mutassuk meg. Az ABCD téglalapban BC = 3 AB. ezekre pedig a másik két csúcsból merőlegeseket rajzolunk. E2 3732. 3). hogy a keletkezett téglalap középpontja egybeesik az eredeti téglalap középpontjával. Egy rombusz egyik csúcsa A(7. L. írjuk fel a rombusz két szimmetriatengelyé­ nek egyenletét. Egy rombusz két oldalegyenesének egyenlete x .y + 10 = 0 egyenletű egyenesre illeszkedik. Számítsuk ki a paralelogram­ ma kerületét. 7). C(3. a BC oldal egyene­ sét a P pontban metszi.3y = 0. az átlók metszéspontja a <2(1. 2) pont. 4). E1 3740. A P(0.10y . K2 3739. N. E1 3742. E1 3737. Az ABCD téglalap BAD szögének felezője a BD átlót az M. 18). A B C oldal hossza az AB oldal hosszának kétsze­ rese. a CD oldalegyenes egy pontja R<-\: 11). Az ABCD téglalap A és C csúcsain át párhuzamosokat. hogy az ABCD téglalap síkjában felvett P pontra teljesül az I AP2+ CP2 = BP2+ DP 2 egyenlőség. -2). Számítsuk ki a C és a D csúcsok koordinátáit. A B csúcson átmenő és az AC átlóra merőleges egyenes a CD egyenest £-ben met­ szi. E2 3738. K2 3734. Az ABCD paralelogramma A és B csúcsai: A(l. a B csúcs koordiná­ tái (1. B( 6. hogy a PN egyenes merőleges a BD átlóra. Bizonyítsuk be. hogy a K.54 = 0 és 3 x . és F\ . 6). v2 — 2 E2 3730. B(2. Igazoljuk. 2) pont az A csúcson áthaladó egyik oldalegyenesen van. 2). Az egyik átló egyenlete: y = 1.Az ABCD paralelogramma három csúcsának koordinátái: A(-3. Bizonyítsuk be. A rövidebb oldalak felezőpontja 11 3 i . Egy rombusz egyik oldalegyenesének egyenlete x .Párhuzam os és m erőleges e gye n e se k . — |.M. -1). Határozzuk meg a rombusz másik három csúcsá­ nak koordinátáit.lOv + 128 = 0. írjuk fel a csú­ csok koordinátáit és az oldalak egyenletét. 3).— . Az ABCD paralelogramma A csúcsának koordinátái (2. középpontjának koordinátái (4.287 E2 3729. Számítsuk ki a rombusz területét. Számítsuk ki a rombusz többi csúcsának koordinátáit. Az M ponton áthaladó AB-vel párhuzamos egyenes az AC átlót N-ben metszi.y + 8 = 0. Az egyik átló az x . Számítsuk ki az E koordinátáit. A rövidebb átló egyik végpontja a D{ 0. A B C oldalegyenes egy pontja P(10. Egy rombusz két oldalegyenesének egyenlete 3x . M. egyik csúcspont­ jának koordinátái (6. 3x .L.N pontok négyzetet határoznak meg. E1 3736. E2 3735. K2 3733. Oldjuk meg a feladatot koordinátageometriai módszerrel. A két oldal metszéspontjával szemközti csúcsa (5. egyik átlója az x . . Szá­ mítsuk ki a rombusz csúcsainak koordinátáit. 2) pont. 4). Számítsuk ki a csúcspontok koordinátáit. 6).Az ABCD rombusz átlóinak metszéspontja a koordináta-rendszer kezdőpontja.y = 2 egyenletű egyene­ sen van. Rajzoljunk az ABCD rombusz oldalaira (kifelé) négyzeteket. E2 3731 .Az ABCD rombusz A csúcsának koordinátái: (-1. 1). K2 3741 . Legyen a négyze­ tek középpontja K.

B(-4. B{5. A P( 5. hogy ezek a szakaszok a paralelogramma átlóját harmadolják. a C csúcs ordinátája 1. C( 1. c) A(-7. Ennek az átfogóra illeszkedő csúcsából merőleges egyenest húzunk a téglalapnak vele szemközti átlójára. Hogyan válasszuk meg P helyét. B(l(). E2 3747. 0). E1 3745. (A szimmetriatengely merőlegesen felezi az AB oldalt). hogy az ANB 4 = 90°. C (.O M é s K\Lx ±-OM. -7). Számítsuk ki az A. hogy a tégla­ lap két oldala a két befogóra illeszkedjék. D csúcsok tükörképeinek koordinátáit. Tükrözzük az ABCD paralelog­ rammát az AD és BC oldalak felezőpontjait összekötő egyenesre. 9).A z ABCD paralelogramma csúcsainak koordinátáiról tudjuk. függetlenül a téglalap méretétől. 10). Bizonyítsuk be. illetve N. 9). hogy K. AC és a GE egye­ nesek egy közös ponton haladnak át. b : 3x . 3 3 c : x + —y = 3. V 3751 .Egy paralelogramma csúcsai: A(0. -3). b) A(-2. C csúcsában BC. H e BC). C(14. a C csúcs koordinátái: (8. b. V 3750. 2). Legyen A. hogy MA = AD és MB = BC legyen. Igaz-e. E2 3749. A deltoid területe 41 területegység. 4). FE \\ BC (F e AB. -3). 4 4 Bizonyítsuk be. 1). Bizonyítsuk be. Mi azoknak a P pontoknak a mér­ tani helye. A CD és AB felezőmerőlegesének metszéspontja legyen P. a KE szakasz felezőpontja M. hogy a P pont helyzete független az M pont helyzetétől. K2 3744. C egy háromszög három csúcsa. GH | | AB (G e AD.K1 3743. úgy. hogy az FH.4y + 41 = 0. C. Számítsuk ki a hiányzó csúcs koordinátáit.1 +90°-kal. Kössük össze a paralelogramma A csúcsát a csúccsal szemközti oldalak felezőpontjával. 0(8. 4) ponton át a paralelogramma oldalaival párhuzamosokat húzunk. 10).A z ABCD paralelogramma csúcsainak koordinátái: A(0. d: x — y = 3. Az ABCD paralelogramma (amelynek nincs derékszöge) A csúcsában Afi-re. 6). amelyekre PB2 + PC2 = 2 • PA2 ! . Mutassuk meg. O körül K. D(0. Az AB = 2a szakasz egy tetszőleges pontja legyen M.1. a) Bizonyítsuk be. Az ABCD szimmetrikus trapéz párhuzamos oldalai AB és CD. 0). Az egyik átló az origótól számítva 3 :2 arányban osztja a másikat. D( 4. Egy négyszög a. C(3. és számítsuk ki az átlók hosszát. S (-5. Az A csúcs az origóban van. L és O a sík tetszőleges pontjai. amelynek merőleges vetülete a befogókon M.LÍ = 2 . C(8. hogy a PM2 + PN1 minimális legyen? E2 3754. c. hogy a merőleges egy rögzített ponton halad át. K. -4). Igazoljuk. -4). Ezek metszéspontja E. E e CD) Igazoljuk. Az ABCD deltoid szimmetriatengelye az AC átló. B. -1). hogy AC1DE1 Mit mondhatunk akkor. L-et -90°-kal elforgatva a K„ illetve az L pontot kapjuk. 1). K2 3748. hogy A(-7. V 3753. V 3752. ha a paralelogramma téglalap? E1 3746. B. Az AB ugyanazon oldala fölé megszerkesztjük a MAD és MBC egyenlő szárú derékszögű háromszögeket úgy. ha a) A(2.re merőlegest állítunk. Az egyenlő szárú derékszögű háromszögbe téglalapot írunk. Az OA = a és az OB = b befogók által meghatározott derékszögű háromszög AB átfogóján mozog a P pont. a D csúcs abszcisszája -1. 3). b) Legyen N az M pontból a CD-re húzott merőleges talppontja. Határozzuk meg a hiányzó csúcsok koordinátáit. 2). d oldalegyeneseinek egyenletei rendre: a : 4x + 3y + 13 = 0. hogy a négyszög téglalap. 5(4. 0).

pozitív vagy negatív aszerint. -6) pont távolságát.15)> . b) P (.y + 3 = 0.P o n t és egyenes távolsága. hogy a Pxpont az egyenesaa pont koordinátáit behelyettesítjük. . C' ? + 4 =1.3. valamint az AM szakasz hosszát.1 1 = 0 .3 y = 7. illetve a normál egységvektor a P x pontot tartalmazó félsíkba mutat-e vagy sem. hogy az v = ax + b egyen­ letű egyenes áthaladjon a (7. + Byx + C ______ nulla. ha tehát A 2 + B2 = 1. Területszám ítás Az Ax + By + C = 0. + Byx + C Va 2+ z?2 Mégpedig az Ax. Ha A2 + B2 it 1. E1 3755. b) 6x . -6) pont a (2. 3) és az (5. Ha a normálvektor egységvektor. ha e :y = -2 x + 2. c)P{ 1. e : 8x . K1 d) x . e) Ax + By + C = 0. 15) pontból a 3x . a) P( 1. e:3x + 4y + 8 = 0. = . 3756.x + 3. Milyen távol van a P(2.8^ + 15 = 0.4y = -16 egyenletű egyenesre bocsátott me­ rőleges egyenes egyenletét! Számítsuk ki a két egyenes M metszéspontjának koordinátáit. i x y . f)P( i. akkor az egyenes normálegyenlete Ax + By + C _ ■ \Ia 2 + b 2 Ha az egyenes normálegyenletébe tetszőleges Px (xx. 9). 2). K1 3759. 1) g) P(r2. e : x . B).3 = 0.y = 2. Határozzuk meg az a és a b paraméterek értékét úgy. egyenletű egyenes egyik normálvektora n(A. 9). d) 6x + 8y = 3. 4) koordinátájú pontokon át­ menő egyenestől? K2 3760. 1 e:3x + y ■ = 10 . K1 3757. írjuk fel a következő egyenesek normálegyenletét: a) 3x + 4y + 20 = 0. írjuk fel az A(— 2. / 2+ B 2 re illeszkedik. e) P( 4. akkor a P x pontnak az egyenestől való távolsága: d= Ax. Számítsuk ki az origónak az b) y = . -2). f ) x —y + 2 = 0 egyenestől mért távolságát. 2). 0). a) x + y = 1. Számítsuk ki a P pontnak az e egyenestől mért távolságát. c ) ^ x + 4 l y . Számítsuk ki az egyenes és a <2(2. akkor az egyenletet az egyenes normálegyenletének ne­ vezzük. d) P(— 3. 4) koordinátájú pontokon. e : 4 x . K1 3758. 3) és az (5.

B( 4. 2) ponttól 2 egység távol­ ságra halad. C(l. vagy 2-J6 egy­ ség távolságra halad. E2 3773 . és a P (. C(— 1.5y = 4 és 3x . írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. ha a csúcsok koordinátái: (-4. c) párhuzamos az x + 3y + 4 = 0 egyenletű egyenessel. 3 3 K2 3768 . 5). K2 3764. c) y = \ + 3. (-2. K2 3767. 4). (4. és a C (-1. Számítsuk ki a háromszög magasságainak hosszát. 2) ponttól -J\ 0 egység tá­ volságra halad. 8(5. c) (4. hogy a 3x .3 = 0. Számítsuk ki a következő egyenesek távolságát: a) 3x .y = 8.y = 6. 8). E2 3769. b) x + 2y + 5 = 0. amely a (6. Egy háromszög oldalegyeneseinek egyenlete: x + y = 3. x —2y = 0.K2 3761. írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. (1.x +— .4y + 4 = 0 egyenletű egyenes a sík bármely rács­ pontjától racionális távolságra van. x + 2y . 4). Egy háromszög csúcsainak koordinátái: A(-5. b) párhuzamos a 3x + 4y = 2005 egyenletű egyenessel. 6). (7. 0).>’ + 2 = 0 egyenletű egyenessel. E1 3770.4y + 5 = 0 egyenletű egyenes. ha a csúcspontjainak koordinátái: a) (0. amely áthalad a (-4. 2). 2). E1 3772. y =~ 4. Számítsuk ki a súlypontnak a 5 csúcson áthaladó magasságvonaltól mért távolságát.y = 6 egyenletű egyenessel és tőle V2 egység távolságra halad. d)2 x + 3 y . hogy a P( 0.Egy háromszög csúcsainak koordinátái: A(3. ha két oldalegyenesének egyenlete 3x . 3) ponton. írjuk fel az egyenes egyenletét. (7. (9. b) (-1. E1 3763. amelyek az . x = 0 Szá­ mítsuk ki a háromszög magasságainak a hosszát. y = . Számítsuk ki a háromszög súlypontjának az oldalaktól mért távolságát.. 3x . 3) ponttól 3 egység távol­ ságra halad. 0). amely a) párhuzamos az x . írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. 2) ponton át egyenest. E2 3771. 6). b) párhuzamos a 4x + 3y + 1 = 0 egyenletű egyenessel és tőle 3 egységre halad. és a P( 2.y = 6 egyenletű egyenessel.Fektessük a (-1. (3. 1) ponttól 5 egység távol­ ságra van. 5). és az origótól 6 egység.8 = 0. K2 3762. Számítással döntsük el. -2).5)> = 10.1. -3). és az origótól 4 egység távolságra halad. K2 3765. E1 3774. Számítsuk ki a háromszög területét. 7). amely a) párhuzamos a 3x + 4y + 25 = 0 egyenletű egyenessel és tőle 1 egység távolságra van. Számítsuk ki az x tengely azon pontjainak a koordinátáit. -2) és a Q{\\ -4) pontokat elválasztja-e a 2x . -1). Számítsuk ki a négyzet területét. (7. d) párhuzamos az x . c) párhuzamos az x . 2). E1 3766. 6). -1). Bizonyítsuk be.

az y . Igazoljuk. hogy ezek metszéspontja rajta van az A csúcshoz tartozó belső szögfelezőn.y .4y + 12 = 0 és a 3x .12 = 0. ő(0. hogy az A(-5. Keressük meg azt a pontot. C(9. 0). amely egyenlő távol van a 3x . A P(3. 5) pontoktól mért távolságainak összege a legkisebb. Számítsuk ki az x + y = 6 egyenletű egyenes azon pontjának koordinátáit. 12). és a <2(-7.2. pontokkal megadott háromszög területe: . P 3 (x3.Pont és egyenes távolsága. amelynek az A(-7.y + 8 = 0 és x . Számítsuk ki a háromszögbe írható kör su­ garát.3y = 12 egyenletű egyenesektől. K1 GY 3785. K2 GY 3786.2y + 7 = 0 egyenletű egyenesről visszaverődik. 1) és a B(.3y = 6 és az 5x . b) pont egyenlő távol van az 5x . A 2x . E1 3780. amely átmegy a P(2.8 = 0 egyenletű egyenesektől. A fénysugár áthalad a P(.l. mint a ő ( . írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. E2 3778. Tükrözzük a P (. E2 3779. P2 (x2. Valamely egyenes egyenlete 3 y . amely átmegy a P( 2.5 = 0 egyenletű egyenesen keressük meg azt a pontot. Az alap egyik pontja (5. d) az x = 3 és az y = 5 E2 3777. K1 3787. 5) ponton.3_y . írjuk fel a) a 4x + 5y . Egyenlő szárú háromszög száregyeneseinek egyenlete: 2x . 2) és a (3. és az A(5. írjuk fel az egyenes és a koordináta­ tengelyek szögfelezőinek egyenletét. y3 ). A fénysugár az x . 0) ponttól. -5) pontoktól egyenlő. E1 3788. és a 3x .3 = 0 és az 5 x .l y + 5 = 0 egyenletű egyenesen terjed. írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. 3) ponttól kétszer akkora távolságra van. b) az y = 3x és az x + y = 1. 3 c) az x = 2 és azy = —x. Területszámítás 2 ^ E2 3775. írjuk fel a B és C csúcsokból induló külső szögfelezők egyenletét.4 y + 10 = 0.2y . 13) pontot a 2x . hogy a P t(0. Határozzuk meg a visszavert fénysugár pályájának az egyenletét.4v . 0) pontokkal megadott három­ szög szögfelezői egy pontban metszik egymást. 0). Határozzuk meg az alap egyenletét és a csúcsok koordinátáit.3 = 0 egyenletű egyenesre. E2 3783. Bizonyítsuk be. El 3782. E2 3781.5. E2 3776. amely az (1. 20) pontra esik. y2 ). K1 3784.5.2x + 3 = 0 egyenestől pedig 2 egység távolságra van.4 x = 1. Határozzuk meg a beeső és a visszavert fénysu­ gár egyenletét. Igazoljuk. Számítsuk ki a tükörkép koordinátáit. 0) ponttól mért távolságának aránya 3:2. 0). 4 egyenesek szögfelezőinek az egyenletét. 8) ponton. 5) ponton és az A(5. Számítsuk ki a b értékét. visszaverődik a2x + 3y + 6 = 0 egyen­ letű egyenesről. 3) ponttól és a B (-l.

(3. 2). Mekkora a négyszög területe. (4. K2 3791. ha a csúcsainak koordinátái: a) (2. A(0. Számítsuk ki a deltoid területét. 14). A harmadik csúcsa az (5. ha a csúcsainak koordinátái: 6). 0). 5). 4). 0). továbbá az ABC háromszög területe 8 egység? K1 3795. (0. valamint az OB oldalon a O pont koordinátáit úgy. (4. Számítsuk a) (-2. d) (1. 2) koordinátájú ponttól 5 egység távolságra van. hogy 0 < x < 4. 1) és (-2. Mekkora a háromszög területe? E2 3800. 9). 2). (7. akkor a háromszög területe: T = \ |* 1 ( y 2 ^3 ) + ^ 2 (^ 3 ) + *3 (} \ y 2 ) |- A zárójelben álló összeg pozitív. a körüljárás az óramutató járásával ellentétes. Számítsuk ki a harmadik csúcs koordinátáit. 0) és B( 0. (13. d) (3. Valamely háromszög csúcspontjai rendre 0(0.-5 ). c ) ( 2. 0). Igazoljuk. (7 . (4. Az ABC háromszög magasságpontja az origóba esik. (-4 . (3. (15. A(a. két csúcsának koordinátái (-1. (1. hogy ha a háromszög csúcspontjainak koordinátái: P ^x . 9) pon­ ton és a hossza a lehető legrövidebb. c) (8. -6). (0. K2 3792. K1 3790. Egy háromszög két csúcsának koordinátái: (5. (-3. 3). az R ponthalmaz pedig a BDF háromszöglap pontjaiból áll. (2.). 4). Határozzuk meg az AB oldalon a P. E1 3793.P3 . ha az AB oldal átmegy a P{0. E2 3798. (-10. -1). 0). b) M . 8). Negatív körüljárás esetén az összeg negatív. -8) pontok egy deltoid csúcsai. 3). E2 3794. (7. 3). ki a (1. 4). (6. 10). 1). B(4. ha tudjuk. (7. (6. f) (5. (3. 1). 2). 6). -1). Igazoljuk. 0). háromszög területét. (1. (6. C(0. 1). K2 3801 . 1). P. 1). hogy a (6. -7). £(4. y-J. (2. 8). 2y = 10"x + 10"6 egyenletű egyenesek által közrezárt háromszög területét. b). 3). 0). 14). E1 3797. Valamely háromszög területe 15 egység. B{ 1. Számítsuk ki az y = 10"x + 10"6. ha f csúcsból kiindulva és a háromszöget P2. 2). A háromszög súlypontja egyenlő távol van a koordinátatenge­ lyektől. 0). y2). (8. a Q ponthalmaz az AEC há­ romszöglap. Számítsuk ki a hiányzó csúcsok koordinátáit és a háromszög területét. azaz pozitív. 5).E2 3789. 4). K2 3799. K2 3796. e) (1. 3). . e) (4. Mennyi a C csúcs ismeret­ len koordinátája. >’. Számítsuk ki a há­ romszög magasságainak a hosszát. (-8. y = 10"6.. 5). Számítsuk ki a harmadik csúcs koordinátáit. 3). (-4. 9). (11. 2). (12. 7). (0.A z ABC háromszög két csúcsának koordinátái: A (-l. -1) és (5.-3 ). b) (0.(x3. ha a háromszög területe 10 egység. 2).Pi pontok sorrendjében körüljárva. P2 (x2. 8). A harmadik csúcsa az x tengelyen van. 1). 3). Egy háromszög csúcsainak koordinátái: (3. hogy az OP és a PQ szakaszok három egyenlő területű részre bontsák az OAB háromszöget. A harmadik csúcs C az x tengelyen van. 0) és C(x. A P ponthalmaz az ABCD négyszöglap pontjaiból. (-1. 4). 4). Egy háromszög csúcsai: A(0. 0). 15).

4). Egy háromszög területe 2001 területegység. 1). b) QvjR. Számít­ suk ki a háromszög területét. Az ABC háromszög két csúcspontja: A(0.A z e egyenes áthalad a 5(1. 6) ponton. 1). 5(3. c) R kjP. C( 1 + 2d. másik végpontja az x tengelyen van. Számítsuk ki a C csúcspont abszcisszáját. 22 0 0 0 ). K2 3808. 5(8. 0). Mek­ kora a háromszög területe? v 3) E1 3813. a súlypontjának koordinátái: (4. Az A és 5 csúcs­ pontokon áthaladó súlyvonalak egyenlete: 5x . Számítsuk ki a három­ szög területét. 6). a B csúcsa az x tengelyen van. Határozzuk meg a C csúcs koordinátáit. Írjuk fel az e egyenes egyenletét! Hány megoldás van? E1 3806. 6) koordinátájú E2 ( 17 ^ pont. Az e egyenes áthalad a 5(12. Számítsuk ki a B és a C csúcs koordinátáit. és felezi az adott egyenes és a koordinátatengelyek által határolt há­ romszög területét. 9). 2) pont. Határozzuk meg annak az egyenesnek az egyenletét. illetve a v. 3805. -4). Egy háromszög két csúcspontjának koordinátái: A(2.A z ABC háromszög két csúcsa az A(2. írjuk fel az e egyenes egyenletét. 5) és 5(-4. 0). E2 3804. Egy háromszög két csúcs az A(-3. C(c. A háromszög 5 csúcsa az x tengelyre. 0) pontok ál­ tal meghatározott ABC háromszög területét felezi. Mekkora a három­ szög területe? E1 3812. 6). 5). q). ha a háromszög területét az x tengely felezi. 2) vektorokkal.l y = -6 .(7. B( 0. Mekkora a háromszög területe? E1 3803. -1). és a 5(8. az x . a harmadik csúcsa az y = — x egyenletű egyenesre illeszkedik. 3) pont. 6). 4). q ) ahol d és q pozitív egész számok. Egy háromszög csúcsainak koordinátái: A(2. 4). 5(1. Számítsuk ki a következő alakzatok területét: a) PuQ.— pont. A háromszög súlypontja az 5 6. C(4. Harmadik csúcsa az x + 2y = 10 egyenletű egyenesen van. Az ABC háromszög A csúcsának koordinátái (0. Határozzuk meg annak az egyenesnek az egyenletét. 5(0. amely merőleges a 2x + y = 20 egyenletű egyenesre. 4).C(4. 8). 6). F(-4. 4). C(9. 0). ahol c > 0. C csúcsa az y tengelyre illeszkedik. K2 3810. 5). amely párhuzamos az ordináta tengellyel és az A(0. Egy háromszög két csúcsának koordinátái: A(3. 5(1 + d.y = 4 és x . 1) pontokkal megadott háromszöget két egyen­ lő területű részre osztja. K2 3802. ha a terület 13 területegység és a csúcspontok koordinátái: A(l. a harmadik csúcson átmenő oldalak párhuzamosak a v. 1). 6). . A csúcspontok koordinátái: A(l. Egy háromszög 10 egységnyi oldalának egyik végpontja a (0. C(21 9 9 9 . E1 3811. £(0. súlypontja 5(2. 4). 5(7. 0) ponton és az A(0. Mekkora a háromszög területe? E1 3814. Oldjuk meg a feladatot akkor is. D(0. E2 3807.2y + 4 = 0 egyenletű egyenessel 21 és az x tengellyel — egység területű háromszöget alkot. ha az ordinátája 7.(l. Számítsuk ki a háromszög területét. E1 3809. 4). -2) pont. Egy háromszög egyik csúcsa az A(4. E1 3815. 2) és a 5 (5. A háromszög területe 9 területegység.

Vizsgáljuk és ábrázoljuk az OMN háromszög terü­ letét.-vel a PC A háromszög területét í3-mal. 5(18. -3) pont.-gyel. ha a trapéz területe 52. D(0'. c) középpontja a (-1. B( 10. c) —. amelynek a területe az ABCD téglalap területének a kétszerese.5 egység. távolít4 2 suk el azokat. Bizonyítsuk be. b) ponton. és sugara ^[l3 egység. ahol S a há­ romszög súlypontja. és sugara 3. .5. és sugara V2 egység. Legyen az ABC háromszögön belül választott P pont olyan tulajdonságú.Az ABCD derékszögű trapéz egyik szára AD. írjuk fel a kör egyenletét. B{. Igazoljuk. hogy P = S. írjuk fel annak a körnek az egyenletét. és sugara 5 egység. V 3820. és áthalad b) a ponton. E2 3818.y) ko­ ordinátájú pontját. V 3819. 0) pont. 7) ponton. A háromszög belsejében fel­ vett P pont a háromszöget 3 háromszögre bontja. 5) pont. 2). ha 0 < m < o o . 5) és D(— 1. a) a (4. 1). 0). hogy ez a hozzárendelés az ABCD téglalaphoz olyan A lB íCíD { téglalapot rendel hozzá. Számítsuk ki a C csúcs ko­ ordinátáit.Az ABC háromszög két csúcsa: A( 6. hogy az ABP. 8). 3) pont. Számítsuk ki P pont ko­ ordinátáit. 3 a /3 és a sugara a) 4. 3) pont. BCP. K1 3824. amelynek a középpontja az origóban van. x . b ). B(a. Jelöljük a PAB háromszög területét í. 0). 0). 9). 7). a C csúcsa az x + 2y = 2 egyenletű egyenesre illeszkedik. c) az (a. és sugara 3 egység. d) középpontja a (2. Egy háromszög csúcsai A( 3.b). a PBC háromszög területét /. ha a a) középpontja a (4. A kör A k ö r egyenlete K1 3822.: t2: t3 = 1: 2: 3. három csúcspontja: A(2. y) koordinátájú pontjához rendeljük hozzá az (x + y.A z y = . C(a. f) középpontja a (-5.A KÖR E1 3816. (Ha az egyenletben törtek vannak. -3) pont. és sugara V5 egység. írjuk fel a kör egyenletét.—x + A egyenletű egyenest az y = mx egyenletű egyenes az M pontban metszi. ha a középpontja az origóban van.2. b) 2. E1 3817. V 3821. C(0. Az M vetülete az x tengelyen N.5 terü­ letegység. Számítsuk ki a C csúcspont koordinátáit. A sík tetszőleges (x. 15). ha t. b) középpontja a (3. ACP háromszögek területei egyenlők. e) középpontja a (0. d) — egység.) K1 3823.A z ABCD téglalap csúcspontjainak koordinátái: A(0. Az ABC háromszög területe 40.

K1 3825. Melyek azok a C(2.0. 2. Határozzuk meg a (2. és áthalad az A(-6. r = 2 egységsugarú kör belsejében lévő pon­ tok. 3). C(4. 4) pont. K1 3833. d) középpontja az (5. és áthalad az origón. -4).6)2 + (y + 4)2 = 36 egyenletű körből és a) tükrözzük az x tengelyre. amelynek a) középpontja a (4. amelyek koordinátái a következő egyenletrendszer gyökei: 3' + 3 ^ = 4 és Í2x-> ’)2 = —. írjuk fel annak a körnek az egyenletét. és áthalad a (4. 0) ponton. írjuk fel a kör egyenletét. (3. 2). -5 ordinátájú pontjainak az abszcisszáit. -1) vektorral. írjuk fel az r = 5 egység sugarú C (-1. b) középpontja a (-3. Induljunk ki az (x . 3) pont. 2) középpontú kör egyenletét! Hogyan helyezkednek el az A(-3. 4) ponton.0 . -1). i) nagyítsuk a középpontból kétszeresére. 1). K1 3828. 2). 0). e) toljuk el a v(-5. K1 3829. Egy kör átmérőjének a végpontjai b) (4. továbbá az 1. 1) középpontú. 1). h) forgassuk el az origó körül +60°-kal. D{2. és áthalad az origón. D( 2. és áthalad az (0. írjuk fel annak a körnek az egyenletét. 3. b) tükrözzük az > >tengelyre. 4 E1 3831. K2 3834. 4). f) forgassuk el az origó körül +90°-kal. j) kicsinyítsük az origóból a felére. -2) pont. E( 3. amelynek középpontja az origó.4 abszcisszájú pontjainak az ordinátáit. (2. F (-2. 6). g) forgassuk el az origó körül -90°-kal. c) középpontja az (a. amely az y tengelyt az origóban érinti. 6). . c) (-5. c) tükrözzük az origóra. -1) koordinátájú pon­ tok az adott körhöz viszonyítva? K2 3830. C(4. 0 j középpontú.— V2 ) ponton. r = 1 egység sugarú körön kívül lévő pon­ tok. Melyek azok a . d) toljuk el a v(2. amely az x tengelyt az origóban érinti. 3) ponton. £(-4. -3).1 . 5(5. Határozzuk meg annak a körnek az egyenletét. írjuk fel annak a körnek az egyenletét. K1 3826. (5. B( 3. és áthalad az origón. a suga­ ra 2 ^ 5 egység. 0). 0). amelyek koordinátái kielégítik a 3'v+ 3y~' =4 és ^2x-}> + ^ egyenletrendszert? K1 3832. 5)- a) (1. K1 3827. írjuk fel az így keletkezett körök egyenleteit. -5). 2). F(3.y + 9 egyenesek metszéspontja és áthalad a (•\/2. 3) középpontú és az r = 5 sugarú kör -1 . Hogyan helyezkednek el a körhöz viszonyítva a következő pontok: A(-3. 7). e) középpontja a 2x + y + 1 = 0 és a 3x . d) (~3. b) pont. 3) vektorral.

3) pontokon. b) a P.6 egyenesre illeszkedik. és érinti az 5x + l y = 11 egyenest. és mindkét koordinátatengelyt érinti.(— 1. és érinti az x tengelyt. 2a) pont. 0) és a P2(— 1.( 3. b) az y tengelyre illeszkedik. és áthalad a 5.I2y . 3) pontokon. 1) és a P2(— 7. és érinti az y tengelyt. Határozzuk meg annak a körnek az egyenletét. és áthalad a /*.>’ + 2 = 0 egyenletű egyenes­ re illeszkedik. c) mindkét tengelyt érinti. amelynek a középpontja a) az x tengely pozitív oldalára illeszkedik. K2 3839.9 = 0 egyenletű egye­ nesre illeszkedik. amelynek a középpontja a) a (6. 3) és a B(5. és érinti az y tengelyt.(-l. b) a (6. írjuk fel annak a körnek az egyenletét. és mindkét tengelyt érinti. amelynek a sugara 5 egység. c) a P . d) az y tengely negatív oldalára illeszkedik. és mindkét koordinátatengelyt érinti. c) az y tengely pozitív oldalára illeszkedik. amely áthalad az A( 2. és a középpontja az 2x + v . ha a középpontja az (a. 2) pon­ tokon. írjuk fel a kör egyenletét. írjuk fel a kör egyenletét. amely érinti a) az x tengelyt. 5) és a P2 ( 8. 12) pontokon. 3) ponton halad át. 1) pontokon. K2 3840. El 3845. írjuk fel a kör egyenletét. és a középpontja az y = 3x . -3) és a PJ-5. b) az y tengelyre illeszkedik. b) középpontja az y = . c) áthalad az origón. b) az (1. amely áthalad az A(l. írjuk fel annak a körnek az egyenletét. 6) és a 5(4. b) érinti az y tengelyt? K2 3842. K2 3843. és áthalad a F. 9) ponton halad át. b) érinti az y tengelyt. a) középpontja az x = 3 egyenesre illeszkedik. és a középpontja az x . Mi annak a körnek az egyenlete. K2 3844. és mindkét koordinátatengelyt érinti. Mi annak az egység sugarú körnek az egyenlete. áthalad a (9. írjuk fel annak a körnek az egyenletét.K2 3835.2y + 2 = 0 egyenletű egye­ nesre illeszkedik.19 egyenletű egyenesre illeszkedik. 2) pont. és a) érinti az x tengelyt. K2 3837. a középpontja pedig a) az x tengelyre. . és mindkét koordinátatengelyt érinti. -1) és a P 2 (-3. ha a sugara r. a középpontja pedig a) az x tengelyre. 4) és a P 2 (3. — 3) pontokon.(!. és a középpontja az x . b) az x tengely negatív oldalára illeszkedik. K2 3838. 2) és a /\(4 .(4. 3) ponton halad át. -5 ) pontokon. és érinti az x tengelyt. b) az x tengelyt. és a) érinti az x tengelyt. írjuk fel annak a körnek az egyenletét. 2) ponton halad át. és érinti az y tengelyt. amely áthalad a) a P. d) a P t( 1. és érinti az 5x . c) a (4. ej az y tengelyt. amely a) a (2. ha sugara 5 egység. 9) ponton. 2) pontokon. -2 ) pontokon.(0. d) a (-5. K2 3841 . 7) pont. és érinti az x tengelyt? K2 3836.24 = 0 egyenest. írjuk fel annak a körnek az egyenletét.

hogy a területe maxi­ mális legyen? Mennyi a maximális terület? . írjuk fel a kör egyenletét. amely áthalad a) a (0. E1 3853. írjuk fel annak a körnek az egyenletét. írjuk fel a kör egyenletét.A z ABC derékszögű háromszög átfogójának végpontjai az A(-3.3 egyenest a 4 abszcisszájú pontjában érinti.y = 6 és a 2x .. és írjuk fel a háromszög köré írható kör egyenletét. ha a középpontján átmenő két egyenes egyenlete. középpontja pedig az e :x + 2y = 12 és a z /: 5 x . E2 3861 . b) az x . írjuk fel annak a körnek az egyenletét. E1 3849. 2) ko­ ordinátájú pontok. 4). és érinti az x = 1 egyenletű egyenest is. Számít­ suk ki a C csúcs koordinátáit. l ) és a B(7. írjuk fel a kör egyenletét. 5) ponton áthaladó kör egyenletét.y = -14 párhuzamosokat érinti és áthalad a (3. írjuk fel annak a körnek az egyenletét. 2) pontokon. x + 2y = 12. Egy kör középpontja az A(l. ha a a) sugara ^Í20 egység. 2) pont és a háromszög köré írható kör középpontja a K(\ \ 4) pont. 4) ponton. E1 3851. amely érinti a) a z x + y = 4 egyenest az 1 abszcisszájú pontjában. E1 3850. és az x + y = 12 egyenest a 10 abszcisszájú pontjában érinti. 5) pontokon. K2 3856. 1) ponton és érinti az y = x + 3 és az v = x — 1 egyenle­ tű egyeneseket. amelynek x és y ko­ ordinátái egész számok és 2y > 5 | x | és x + y2 < 9. A kör az x + 2y = 21 egyenletű g egyenest abban a P pontban érinti. írjuk fel a kör egyenletét. -2) és az (5. Határozzuk meg annak a körnek az egyenletét. illetve x . K1 3852.E1 3846■ Határozzuk meg annak a körnek az egyenletét. amelyre PQ = 3^ílÖ. és áthalad a (-2.y .. és áthalad a (0. Az x + y2 = r egyenletű körbe téglalapot írunk.l y = 3 egyenest a -1 abszcisszájú pontjában. K2 3848. Hogyan válasszuk meg a téglalap méreteit. E1 3858.20 egyenletű egyeneseket. amely érinti a koordinátatengelyeket és a 3x + 4y = 10 egyenletű egyenest. -3) pontokon. és a kör átmegy az origón. 10) pontokat összekötő egyenesen van.0. 4) és a (4. és az y = x . írjuk fel a P( 9. 4) ponton. b) a (4. írjuk fel a kör egyenletét. és a sugara V2 egység. Egy kör átmegy a P(0.3 y = -5 egyenletű egyenesek metszéspontja. E2 3859. 3) és a (2. ha az olyan Q pontban érinti az y tengelyt. ha egyik csúcsa az A(— 1. amely érinti az y tengelyt. E1 3854. E1 3847. b) sugara 5 egység. 5) ponton. E^y kör átmegy az origón és érinti az y = 2x + 20 és az y = 2x . amely a 2x . amelynek abszcisszája 5. K2 3855. Határozzuk meg a szabályos háromszög csúcspontjainak koordinátáit. Az AC befogó párhuzamos a 3x + 4y = 0 egyenletű egyenessel. írjuk fel annak a körnek az egyenletét. és áthalad a (4. amely az x + y = 0 egyenletű egyenest az origóban érinti. Hány olyan P pont létezik a koordináta-rendszer síkjában. E2 3860. amelynek középvonalai a koor­ dinátatengelyekre esnek. és a sugara ^ 5 egység. 5(8. c) sugara -JlO egység. E1 3857.

3y + 20 = 0 egyenletű egyenes -2 abszcisszájú pontját. .x —3y —2.15 = 0.-i j pontja körül írt bármely körön legfeljebb egy olyan pont van.56 = 0. hogy az a) x + y . b) x + y2 . b) x + y2 .6y .36 = 0.y2 .2y + 1 = 0. B. (Olyan pont. 4) ponton. n) 2x + 2y2 . Bizonyítsuk be.6x + lOj . Igazoljuk. Jelöljük P -vei a 4x . K1 3865.5y + 3 = 0. ha áthalad a P( 2. A sík mely pontjainak koordinátái elégítik ki a következő összefüggéseket? \a) x2 + y + 4x .20x . f) mindkét tengelyt érintse? K2 3867.y 2 .10 = 0.6x + 4y + 12 = 0. \ c) x2 + y2 . m) 3x2 + 3y2 . hogy a következő egyenletek közül melyik lehet kör egyenle­ te? Határozzuk meg a kör középpontjának a koordinátáit és a kör sugarát. \c) — + Z_ = IQ1 2 2 \ e) x + y2.4y + 1 = 0. \ s) x2 + y2 + 2xy . ha B2 + C2 > 4 AD és A ^ 0. Bizonyítsuk be. hogy az x2 + y2—lOx .9y + 40 = 0.243 = 0.2x + 2y = 0. írjuk fel a két kör középpontján áthaladó egyenes (a centrális) egyenletét. f) x2 + y2 + 4x . e) érintse az y tengelyt.4. j) x + y2 + 2. hogy a) a kör áthaladjon az origón b) a középpontja az x tengelyre illeszkedjen.24y = 0 egyenletek körök egyenletei. d) érintse az x tengelyt. ír­ juk fel annak a körnek az egyenletét.75 = 0.2ax = 0.3x . g) x + y2 + 6x + 2y . amelynek a sugara 10 egység és az egyenest a P pont­ ban érinti.6x + 8y = 0 és az x2 + y2 + 2x . V 3869. p) x + y2 + ax = 0. C.3 = 0 .24x . t) x + y + ax + by = 0. hogy a sík ^V5.2y > 0.6x + 8y + 25 = 0\ d) x . V 3868. i) x + y + lOx = 0. ha K jelenti a kör középpontját és O az origó. r) x2 + y2 + 4x . amelynek mindkét koordinátája egész szám. írjuk fel az adott körrel koncentrikus kör egyenletét.^-j pontja körül írt körön legfeljebb egy rács­ pont van. Igazoljuk. b) x + y .6y . K1 3863. l) 16x2 + 16y . q) 3x2 + 4y2 . k) 4x2 + 4y .2x .8j + 7 = 0. amelynek mindkét koordinátája egész szám). Hány megoldás van? Számítsuk ki a P K és az OK vektorok koordinátáit.16y . d) x + y2 .4x . hogy a derékszögű koordináta-rendszer ^V2.E2 3862.2 = 0 egyenlet kör egyenlete. u) x . h) x + y .1 2 = 0. 2 2 w j — + ^— = 1 . Vizsgáljuk meg. Hogyan kell az A.6x + 8y + 25 = 0. \a) x + y2 = 25.6y . E1 3866. Igazoljuk. vJ x2 + y2 .6 = 0.2x + 4y = 0. D együtthatókat megválasztani. 25 9 E1 3864. c) a középpontja az y tengelyre illeszkedjen.2x + 4y + 6 = 0.2 = 0 és az x2 + y2 + lOx . \o) x + y2 . hogy az Ax + Ay2 + Bx + Cy + D = 0 egyenlet akkor és csak akkor kör egyenlete.

Határozzuk meg a 4x2 + Ay2 + Bxy + Cy . Igazoljuk.4x + 2y + 1 = 0 egyenletű körrel koncentrikus. akkor a kör az x tengelyt olyan két pontban metszi. a koordináta-rendszer origóját belsejében tartalmazó k körnek a koordinátatengelyekkel való metszéspontjai olyan négyszöget határoznak meg. és áthalad az /S(0.2 = 0 kör metszi a koordinátatengelyeket. hogy az x ten­ gelyen mért két távolság szorzata miért egyenlő az y tengelyen mért két távolság szorzatával? E1 3873. amelyekben az x2 + y2 . amelynek átmérője a : x2 + y2 .6x . hogy az egyenlet egy r = 5 egység sugarú kör egyenlete legyen. Mutassuk meg. és az ordináta tengelyből 8 egység hosszú húrt metsz ki. hogy az x + y2 .V 3870. K2 3871 . hogy az x + y2 = 1 egyenletű körnek végtelen sok olyan pontja van.18j + 65 = 0 és az x2 + y2 + lOx + \4y . Határozzuk meg az x2 + j 2.5 = 0. Tekintsük azt a köft. amely az abszcissza tengelyt a (3.4y + 11 = 0 és a k2 : x2 + y2 + 4x + 12v + 4 = 0 körök középpontjait össze­ kötő szakasz. (Először igazoljuk. Adott az x2 . Határozzuk meg a centrális és az x tengely hajlásszögét. K2 3879.3)2 = 25. K2 3880.M i az egyenlete annak a körnek. b) koordinátájú pontok által meghatározott szakasz. hogy ha a . hogy mely pontokban metszik a következő egyenletekkel megadott körök a koordináta-rendszer tengelyeit. amely a 2x + y = 19 egyenletű egyenest a P(l\ 5) pontjában érinti és a koordinátatengelyekből egyenlő hosszú húrokat metsz ki. ha tudjuk. a) ( x . Számítsuk ki az origó távolságát azoktól a pontoktól.6x + 6y + 2 = 0 egyenlet kör egyenlete! Számítsuk ki a középpontnak a 3x + 4y = 2 egyenletű egyenestől mért távolságát. E1 3875. írjuk fel a k kör egyenletét. s amely az y tengelyből 10 egység hosszúságú húrt metsz ki? E1 3874. amelynek csúcsai az x és az y tengelyre illeszkedő pontjai a keresett körnek.4 j . írjuk fel az x2+ y1. hogy az x ten­ gelyből 28 egység hosszúságú húrt metsz ki. B. amelyek abszcisszái az egyenlet gyökei. K2 3877. . E2 3872.x .7 = 0 egyen­ letű körök centrálisának egyenletét.8x . Indokoljuk meg. K2 3884. írjuk fel annak a körnek az egyenletét. írjuk fel a kör egyenletét. 8) ponton. Egy kör sugara 50 egység.8x . A négyszög területe a kör területének hány százaléka? K2 3881 .ax + b = 0 egyenlet. K1 3876. amely az x tengelyt az (5. 3) pontra vonat­ kozó tükörképének egyenletét. Számítsuk ki annak a négyszögnek a területét.2y .6x .4b > 0. c).2 ) 2 + (y . egyenle­ tek kör egyenletei. C együtthatók értékét úgy. 1) és az (a. E2 3882. c) x + y + 4y . E1 3883.Határozzuk meg. hogy a b). amelynek a területe 6 ^6 terület egység. írjuk fel annak a körnek az egyenletét. Az x2 + y2 .3 = 0. E2 3878. Bizonyítsuk be. Az x2+ y2.3 = 0 egyenletű kör P ( \ . amelynek átmérője a (0. b) x + y2 + 2x .5y . Ha­ tározzuk meg a kör középpontjának koordinátáit.60 = 0 egyenletben az A. amelynek koordinátái racionális számok. 0) pontban érinti.15 = 0 egyenletű kör és a koordinátatengelyek metszéspont­ jai egy négyszöget határoznak meg. 0) pontban érinti.6x . írjuk fel annak a körnek az egyenletét.

y . 3). 1). . írjuk fel a köré írt kör egyenletét. (8. E1 GY 3887. amely áthalad a 2x + lAy = 5. Számítsuk ki az ABC háromszög területét és a köré írt kör kerületét.K1 3885. 2). Számítsuk ki a 10 m-enként elhelyezett függőleges tartórudak hosszát. V 3889. Határozzuk meg a következő három ponton áthaladó kör egyenletét: a) (-1. 0). c egyenesek meghatároznak egy háromszöget.31 = 0. b ) x + 2 y . d) a háromszög köré írható kör középpontjának koordinátáit. Számítsuk ki a) a háromszög oldalainak hosszát. K2 3890 . Határozzuk meg a háromszög köré írt kör egyenletét. 0). K1 3886. -5 ) és C( 1. Számítsuk ki a háromszög területét és a kerületét.3y + 10 = 0. (3. Az ábrán látható körív alakú híd fesztávolsága AB = 80 m. 0(2. 4). az x + y2. (0.6 = 0. 3) pontokon. b.-9). 7). 2). d) (4. (9. K2 3893. b) a (4. c) a súlypont koordinátáit. (6.1 = 0. Határozzuk meg a és b értékét úgy. 3x + l y . 1). (10. 3). K2 3892. K1 3888. Ax . Számít­ suk ki a háromszögbe írható kör sugarát. — x + 2y + 8 = 0.-8.2 = 0. 0) pont háromszöget feszítenek ki. 6). (4. c) 3x . B( 3. 4).5y + 13 = 0.20y + 202 = 0 egyenletű körök kö­ zéppontjai és a (0. I x + 2y . y = 3x-9. f) a háromszögbe írható kör középpontjának koordinátáit.5 = 0.Ay = 20 egyenletű egyenesek páronként vett metszés­ pontjain. 2 x . lAx —2y = 35. Határozzuk meg a háromszög köré írt kör egyenletét a csúcsok koordinátáinak kiszámítása nélkül. Számítsuk ki annak a körnek az átmérőjét (az átmérő hosszát). (2. Egy háromszög csúcsainak koordinátái: A(2. (2. b) y = x + 1.3y = 2. Oldjuk meg a feladatot többféle módon. x + 2y . 1). A 2x + y + 9 = 0. Valamely háromszög oldalegyeneseinek egyenletei: I x . 5).Ay . a CD ív magassága 20 m. ha A(10. K1 3894.22x . 4).3 y . 0 ( 1 . 3x . 5) és a (-2. e)(0. a) x . 2) és a (-3. C(6. (4 M ). Az x + y2+ I2y . E1 3891 . hogy az x + y2 + ax + by = 0 kör áthaladjon a) az (1. 3x + Ay + 6 = 0 egyenletekkel megadott a. 7). e) a magasságpont koordinátáit. (8. b) az oldalak felezőpontjainak koordinátáit. y = —^ x —2. 3) pontokon.12 = 0. y = 2. 4).y = 34.3 = 0\ 3 x . Egy háromszög oldalegyenesei­ nek egyenletei: a) Ax . 4).

D( 6.2 = 0 és az x . az x + _ y. 6) ponton átmenő egyenes egyenletét. 4) pontokkal megadott háromszögbe írható kör egyenletét. K2 3898. 4). hogy az A(4. E2 3906. és írjuk fel a négyzet csúcsain átmenő kör egyenletét.4 ) . és érinti az x + y = 5 egyenest. 4). 0). 0). és írjuk fel a háromszög köré írt kör egyenletét. -5).3 y = 0 é s a 3 x + ) ' . a z x . D {. (0. illetve v tengelyből a téglalap köré írt kör? E2 3904. 3). Az ABCD szimmetrikus trapéz A csúcsának koordinátái (1. B csúcsa az x tengelyen. amelybe egységsugarú kör írható. 11) és a (10. (8. írjuk fel az x . Igazoljuk. E2 3910. A negyedik csúcs az x tengely pozitív oldalára illeszkedik. -4). amelynek középpontja a) a z x + y = 3 egyenesre illeszkedik. 2).8 = 0 egyeneseket érintő. (8. írjuk fel a kör egyenletét. E2 3907. C(20. hogy az egyenlő szárú derékszögű háromszög oldalai fölé raj­ zolt négyzeteknek a háromszög csúcsaival nem azonos csúcsai egy körön vannak. 2) és D( 6. E1 3908. -1). -2). amelyet a 4 < x2+ / < 2 ( | x | + ]>’ | ) egyenlőtlenségpárral megadott fi(x.4 = 0. Határozzuk meg a fi és a D csúcsok koordinátáit. 5).K2 3895. . 1) és tudjuk.1 = 0 és a 7x . Határozzuk meg annak a körnek az egyenletét. 0).. írjuk fel annak a körnek az egyenletét. K2 3901 . (-1.6 = 0 egyenesre illeszkedő kör egyenletét. Igazoljuk. a C csúcsának koordinátái (3. -10). A z ABCD négyzet A csúcsának koordinátái (1. 11) pon­ tokon. AB\\DC és a trapéz szimmetriatengelyének egyenlete 3x + 2y = 14. y) pontok halmaza határoz meg.y . E1 3909. hogy az A(7. fi(8. 0). C(3. .2 = 0 egyeneseket érinti. (1. Határozzuk meg annak a síkidomnak a területét. Számítsuk ki a negyedik csúcs koordinátáit. a BC oldal felezőpontja P( l l . Bizonyítsuk be. A (6. K2 3902. (0. 5).1. -1 ) pontok egy kö­ rön vannak. x + 2y .A z ABCD téglalap két szomszédos csúcsa: A(2. C(2. E2 3903. írjuk fel a trapéz köré írható kör egyenletét. hogy az alábbi négy pont egy húrnégyszög négy csúcsa: A(8. középpontjával a 3 x . Vizsgáljuk meg. C csúcsa pedig a 3x . 14) pontok egy körön he­ lyezkednek el.5 = 0 egyeneseket érinti. (8. írjuk fel az A(0. fi(4. írjuk fel a (4. 4) pontok négyszöget határoznak meg. 6). 1). -2).ű ( l . K2 3896. C(0. írjuk fel az x + 2y .2y = 0 egyenletű egyenesen van. Egy húrnégyszög három csúcsát ismerjük: a) (2. a D csúcsának koordinátái (-1. ha az a koordinátatenge­ lyekből olyan háromszöget metsz ki. A negyedik csúcs az y tengely negatív oldalára illeszkedik. b) az x + y = 4 egyenesre illeszkedik. Mekkora szakaszokat metsz ki az x.5 egyeneseket érintő körök egyenletét. 1). fi(7. 6).2 = 0 és az y = 2x .-3). Számítsuk ki a fi és C csúcsok koordinátáit. -9). b) (0. K2 3899. fi(10. K2 3900. 2). V 3911. Bizonyítsuk be. E2 3905. -5). A derékszögű koordináta-rendszerben az ABC háromszög csúcsa az origóban. 2). hogy 3 AD = AB. hogy a négy pont egy körön van-e? K2 3897. amely áthalad a (2. és írjuk fel a kör egyenletét.

y = 2 egyenes.l ) 2 + (y +3)2 = 25 kör és a 4x .3y .2x = 0 kör és a 3x . c) az x + y2 = r2 kör és az x + y = a egyenes.4y = 19 egyenes az x2 + y2. 6). 0) és D (l. K1 3920. C(0.2y + 1 = 0 kör é s a 2 y . C(4.5x = 0 kör és az y = x . b) 5x . írjuk fel annak a körnek az egyenletét. d) x + y . 8(1.4y .38 = 0 egyenes közös pontjainak a számát.2y + 5 = 0. V 3915. 7) pontokon átmenő egyenes az x + y 2 = 25 és az x2 + y2 = 36 körhöz képest? . Milyen helyzetűek az alábbi egyenesek az x2+ y2 = 36 egyenletű körhöz képest: a) x . amelyhez az A(3. Határozzuk meg a) az x2 + >’2 . 2). c) 3x . 2) pontjában húzott érintő egyenlete x + y = 5 és a kör középpontja az origótól 1 egység távolságra van. A ko­ ordináta-rendszer síkjában mi a mértani helye azoknak a P pontoknak. illetve b milyen értékei mellett kapunk 2. Egy háromszög két csúcsa rögzített. 0).2 egyenes. E2 3917. Tekintsük azokat a kö­ röket.2y = 1 egyenes az x2 + y2 .V 3912.l = 0 egyenes. Adott az ABC szabályos háromszög. Mekkora a legna­ gyobb kör sugara? E2 3913. amelyekre PA2 + PB2 + PC2 = k2. e) az (x .2x .4y .12y + 26 = 0. -1 ) és az (1. c) az x2 + y1 . Egy háromszög csúcspontjainak koordinátái: A(-2.17 = 0. b) az x2 + > > 2 .6y .Ay + 30 = 0. 0). K1 3921. Hol vannak azok a P pontok a háromszög síkjában. b) az x2 + y2 = 10 kör és a 3x + y = 10 egyenes. d) az x2 + y2 + 4x . Milyen helyzetű a) a 3x . 3x . Határozzuk meg a) az x + y2 = 25 kör és a 2x + y = 10 egyenes. Az A8C háromszög síkjában melyik az a P pont. d) az x + y = r kör és a y = mx egyenes.18 = 0 kör és az x . 0 közös pontot? K1 3919.4x . a harmadik úgy mozog. A ej és e) feladatban vizsgáljuk meg. 8(2. 0). ahol k e R? E2 3916. amelyekre PA2 = PB 2 + PC2. e) az x2 + y2 = r2 kör és a y = mx +b egyenes közös pontjainak számát. K ö r érintője K1 3918.2x .} ■ ’ = 0 egyenes. amelyek kerülete mind a négy csúcsponttól egyenlő távolságra van. K ö r és egyenes kölcsönös helyzete. -2).12 = 0 körhöz képest? c) a (7. Határozzuk meg a harmadik csúcs mértani helyét. hogy az oldalak négyzetösszege mindig egyenlő a háromszög területének 8-szorosával. 1. hogy a. Egy deltoid csúcsai A(0.15 = 0 körhöz képest? b) d .x . amelyre PA2+ PB2+PC2mini­ mális? V 3914.

Adott az e egyenes: y = ^ x + 9. és a (3. c) a (8. B{5.2x = 7 egyenletű egyenesre. amely az e egyenesből d hosszúságú húrt metsz ki. 8) és a (8. 3) pontból az x2 + > -2 = 5 körhöz húzható érintők egyenletét. írjuk fel annak a körnek az egyenletét. 5) és (-4. K2 3928. 7) ponttól 5 egység távolságra vannak. írjuk fel annak a körnek az egyenletét. továbbá a d = 4 V5 hosszúságú szakasz. írjuk fel az x + y2 = 25 kör (4. a köré írható kör kö­ zéppontjának abszcisszája 4. Számítsuk ki a harmadik csúcs koordiná­ táit. Adjuk meg az A és a B pontokon áthaladó olyan körnek az egyenletét. -3). hogy a keletkező trapéz átlói az y tengelyen metszik egymást. -1). (0. 4). Atmegy-e a metszésponton a nem párhuzamos olda­ lak érintési pontjain áthaladó egyenes? E1 3935.5 = 0 kör metsz ki a 2y . K2 3924. B( 8. Ez­ után rajzoljunk egy. Számítsuk ki az érintési pontok koordinátáit. Húzzunk érintőt az x + y2 = 1 körhöz a (0. E1 3923. 1). 1) pontból az x2 + y2 = 25 körhöz húzható érintők egyenletét. tetszőleges 1-nél kisebb pozitív szám. ha az illeszke­ dik az y . Határozzuk meg azokat a pontokat.K2 3922. 3) pontjához tartozó érintőjének az egyenletét. amelyek az x + 2y = 1 egyenesre illeszked­ nek.12. Határozzuk meg a harmadik csúcs koordinátáit. E2 3934. Bizonyítsuk be. . E2 3929. amely áthalad az x + y1 = 25 kör és az x .4 y .14x . ennek egyik partján az A és a B pont: A(-2. V 3930. 0) ponton. K2 3925. Mekkora szöget zárnak be az x + y = 36 kör -5 abszcisszájú pontjaihoz tarto­ zó érintők? E2 3933. (*. 1).3x + 12 = 0 egyenesből. és sugara 15 egység. írjuk fel a) a (10. a hozzá tartozó magasság talppontjának az ordinátája 2.. ahol x. amely az x +y2 = 100 kört a (6. d) a (-1. 0). 2). 3) pon­ ton áthaladó legrövidebb húr egyenletét és hosszúságát. amelyet az x + y . E1 3927. Egy háromszög két csúcsának koordinátái: A(l.2 y = 14. Valamely kör egyenlete x + y + 2x . K2 3926. 3). Határozzuk meg az (1. 6) pontokban. Számít­ suk ki az érintők metszéspontját és a hajlásszögét. Az x + y2 = 100 körhöz érintőket húzunk a (6.l y + 25 = 0 egyenes metszéspontjain és a (0. Ez a derékszög szárait az O-tól külön­ böző A és B pontokban is metszi. az O és P ponton áthaladó kört. 0) pontból az x + y = 25 körhöz húzható érintők egyenletét. -8) pont­ ban érinti. hogy az előjeles OA és OB távolságok öszszege nem függ a kör sugarától. Egy derékszögű háromszög átfogójának a végpontjai (2. 4) pontból az x + y = 16 körhöz húzható érintők egyenletét. Az XOY derékszög szögfelezőjén rögzítsünk egy O-tól különböző P pontot. K1 3931. E1 3932. (-1. b) a (7. Bizonyítsuk be. az érintőszakaszok hosszát és azt érintők haj­ lásszögét. y t) pontjai­ ban. Számítsuk ki annak a húrnak a hosszát.

c) az x2 + v2. + y2 = 5 körnek a 2x . + y2 = 169 körnek az 5x + \ 2y .18 = 0 körhöz egy P pontból érintőket rajzolunk.11 = 0 egyenessel párhuzamos érintőit. és számítsuk ki a háromszög csúcsainak a koordinátáit. E1 3945.6x + 10y .lOx . hogy az így rajzolt körök két rögzített ponton mennek át. Az x2 + y 1+ 4x . írjuk fel a) az (x . Egy 12 egység sugarú kör középpontja az origóban van. 5) pontjához tartozó érintőjének egyenletét.7 egyenesre merőleges érintőit. Mit mondhatunk akkor. Mekkora szögben metszi az (x . amelyeknek nincs közös pontja. a beírt kör egyenlete x~ + y2 = 64. melyek párhuzamosak a 4x . amelyek párhuzamo­ sak az y = 3x egyenessel.5x + 1 egyenesre. E2 3941. írjuk fel a háromszög alapegyenesének egyenletét. K2 3948. A P anyagi pont erő hatására az (x . Számítsuk ki a hiányzó csúcsok koordinátáit.E1 3936.l)2 + (y . K2 3947. az erő hatása megszűnik. K2 3944. Számít­ suk ki a P pont koordinátáit. Határozzuk meg az érintők egyenleteit és az érintési pontok koor­ dinátáit. 3. ha a A"-nak és az e-nek van közös pontja? K2 3943. írjuk fel az érintők egyenletét.lOv + 4 = 0 kör -1 abszcisszájú pontjához tartozó érintőjének az egyen­ letét.2 = 0. amelynek a sugara a pontból a körhöz húzha­ tó érintőszakasszal egyenlő. Az x2 + y . ha az érintési pontokon áthaladó szelő egyenlete x .y + 1 = 0 egyenessel párhuzamos érintőit.Adott a K kör és egy e egyenes. E2 3940. 0) pontból? E2 3937. K2 a) x b) x c) x d) x 3938.3)2 + (y .2)2= 25 kör (5. amelyek merőlegesek az v = 0.2y = 7 egyenessel párhuzamos érintőit. ha az egyik csúcsa az y tengely pozitív oldalára illeszkedik. Az x tengely pozitív ol­ dalára illeszkedő egyik P pontból érintőket húztunk a körhöz. b) az x2 + y2 . (12.5).4x . Az x2 + y2 .4)2= 25 kör a koordináta-rendszer tengelyeit? K2 3946. és számítsuk ki a hiányzó két csúcs koordinátáit. Határozzuk meg az érintők egyenleteit.2x .5)2 + (y + 3)2= 25 körön mozog. Az x2 + y2 = 100 kör köré írt érintőnégyszög két szemközti csúcsa: (-12. írjuk fel az x + y2 = 12 körhöz rajzolt egyenlő oldalú érintő háromszög oldalegyeneseinek egyenletét.4y . ahol Q az érintési pont. + y2 = 25 körnek a y = 3x . írjuk fel az érintők egyenleteit. Az egyenes minden pontja körül olyan kört szerkesztünk.3y = 0 egyenessel. Bizonyítsuk be.12y + 45 = 0 körhöz érintőket húzunk. K2 3949.3y = 0 kör (0. ha PQ = 35 egység. Amikor a P{ 2. 10). Az x2+ (y . E1 3939. 1) pontba érkezik. Milyen szög alatt látszik az x + y2 = 16 kör a (8. Keressük meg az + y = 25 körnek a 4x . 3) pontjához tartozó érintőjének az egyenletét.2)2 = 5 körhöz érintőket húzunk. V 3942.66 = 0 körhöz érintőket húzunk. írjuk fel további pályájának az egyenletét. 8). .y . Egyenlő szárú háromszög alappal szemközti csúcsa (6.

8)2= 20 körön mozog. K2 3959. E1 3960.El 3950. A háromszög súlypontja az S( 3. és érinti az y = x + A egyenletű egyenest is. -1). 3) és a sugara V5. A C csúcs melyik hely­ zeténél legkisebb az ABC háromszög területe? E1 3964.4)2+ (y . K2 3956. amely merőleges a 2x . E1 3963. b) az x + (y + 2f = 5 kör (5.2)2= 25 egyenletű körön mozog. A C csúcs az (x .4y + 25 = 0 kör origón áthaladó érintőinek az egyenletét. Egy húrnégyszög két szomszédos oldalegyenesének egyenlete 2x + y = 0 és.2)2 + (y + 3)2 = 25 egyenletű körhöz húzott érintők merőlegesek egymásra. Az ABC háromszög A csúcsának koordinátái (-3. írjuk fel a) az x2 + y2. A B csúcs koordinátái (6. amely az x2 + y2+ Ax . E2 3954. P2 ( 1. c) az (x . 3) ponton áthaladó érintőinek az egyenletét. 1) ponton áthaladó érintőinek az egyenletét. A P anyagi pont az (x .lOx + 2 v + 10 = 0 körhöz a P. 1) és a sugara 2 ^ 5 . írjuk fel a P( 6 . E2 3955.6x = 0 és az x2 + y2 —6y = 0 körök közös érintőinek az egyenletét. 0). Az x2 + y2 = 5 egyenletű körhöz olyan e érintőt húzunk. E1 3957. b) az x + y . 5). írjuk fel a) az (x . 0).5)2 + (y + 10)2= 50 egyenletű kör az origón átmenő egyenesből 10 egy­ ség hosszúságú húrt vág ki. 1). -1). c) az x2 + y2 .8)2+ (y . 6) ponton áthaladó érintőinek az egyenletét. K2 3961.l)2 + (y + 2) = 4 kör (3. amelyből az (x . E2 3958.lOx .l) 2 = 1 és az (x + 2)2 + (y + l)2 = 9 körök. amelyik az x + y = 0 egyenletű egyenest az origóban érinti.2)2 = 25 kör (2. -12). Miután az erő megszűnik.30x + / + 189 = 0 körök. K2 3962. . Az (x . A három­ szög köré írható kör egyenlete x + y .5x . d) az (x + 3)‘ + (y .5 = 0.(0. Az egyik középpontja (1. Határozzuk meg a húrnégyszög csúcspontjainak koordinátáit! írjuk fel a négyszög kö­ ré írt kör egyenletét. P l 0. 0) ponton. K2 3951. Számítsuk ki a másik két csúcspont koordinátáit.8. amely az y = x egyenletű egyenest az ori­ góban érinti.225 és az x .> . 3) ponton átmenő olyan e egyenes egyenletét. Határozzuk meg az x tengelyen azt a pontot. Egy szabályos háromszög egyik csúcsának koordinátái (1. Egy egyenlő szárú háromszög alapjának végpontjai A(-3. 0) pontokból? K2 3952. 2) pontban metszik egy­ mást. ő(3.+ 4 = 0 A húrnégyszög átlói merőlegesek egymásra és a P( 1. Számítsuk ki a húr végpontjainak koordinátáit. -1). Milyen hosszú érintő húzható az x + y 1. és érinti az x = 4 egyenletű egyenest is.5y . P3 (2.4. Melyik pontban hagyta el a mozgó pont a körpályát? E2 3953. 5) pont. Adott két kör. a pont pályája áthalad a (-2. 2x . Számítsuk ki az e érintő és az adott egyenes metszés­ pontjának koordinátáit. írjuk fel a közös érintőiknek az egyenletét.2y + 1 = 0 egyenletű körtől 2 egység távolságra halad. írjuk fel annak a körnek az egyenletét.y + 1 = 0 egyenletű egyenesre. a másik középpont­ ja (0. Számítsuk ki a harmadik csúcs koordinátáit. írjuk fel annak a körnek az egyenletét.2)2 + (y .

Az x + _ y = 18 egyenletű egyenes melyik pontjából húzható azx2+y2—6x + 4y—l2 = 0 egyenletű körhöz 12 egység hosszúságú érintő? E1 3968. Igazoljuk.= ----.4y . Kössük össze E. írjuk fel annak a körnek az egyenletét. amely érinti a koordinátatengelyek mindegyikét és érinti az x + V'3}’ = a/3 egyenest is? írjuk fel ezek körül a legkisebb sugarúnak az egyenletét.K2 3965.25 = 0 egyenletű kör két pontja: A(— 4.3)2 + y2= 9 egyenletű körbe írható olyan szabályos háromszög oldalainak az egyenletét. a kör AC és BC húrjai hosszának az aránya 3: 2.5)2= 25 egyenletű körön. és a 4x + 4v = 35 egyenletű egyenest az 5 abszcisszájú pontjában érinti. amelynek egyik csúcsa az origó. Számítsuk ki a háromszög kerü­ letét és a területét. 5(3. Határozzuk meg a C pont koordinátáit.4j> + 24 = 0 és 3 az y = —x . az első síknegyedbe eső csúcsainak koordinátái? E1 3975. amelynek az első síknegyedbe eső közép­ pontja az x tengelytől kétszer akkora távolságra van. hogy B E : BC = 1 : 4 . amely a koordináta-rendszer kez­ dőpontja köré rajzolt egységnyi sugarú kört az első síknegyedben érinti és az y tengely po­ zitív feléből kétszer akkora szakaszt vág le.2x .8)2+ (y . Milyen négy4 szögről van szó. . C és D csúcsának koordinátáit.? PC BC E2 3966. Számítsuk ki a hiányzó csúcsok koordinátáit.-1). írjuk fel az (x .8x + 12> > . írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. -1). Adott az x2 + y1 . Egy háromszög egyik csúcsa: A (5. Az ABCD négyzet csúcspontjai az x2 + y2 . E1 3972. míg két csúcsa az v tengelyre illeszkedik. ame. K2 3971. Mutassuk meg. mint az y tengelytől. Milyen arányban osztja B az AC szakaszt? Mi azon P pontok mértani helye. a többi csúcsa rajta van az (x . hogy az origóból húzott érintők merőlegesek legyenek egymásra.20 = 0. Számítsuk ki az érintési pont koordinátáit.4y . Egy paralelogramma egyik csúcsa az origó.2x . Hány olyan kör van. mint az x tengely pozitív feléből. Az ABCD téglalapban BC = 2AB. Határozzuk meg a négyzet B. -10). AP AB ly ek re ---. a súlypontja j. hogy AE a BD átlót az AD át­ mérőjű körön metszi. E2 3969. Egy tengelyesen szimmetrikus érintőnégyszög két oldala a 3x . 1). ha A (8.6x . K2 3967. E1 3976. Egy kör egyenlete x2 + y2 . E2 3977.12 + a = 0. 3) és a C(4. K2 3970. Határozzuk meg az a para­ méter értékét úgy. Határozzuk meg a többi csúcs koordinátáit. E2 3974. Vegyük fel a BC oldalon az E pontot úgy. 5) pontok egy egyenesre illesz­ kednek.4 egyenletű egyenesre. hogy az A(l.1A-val. -1) és B( 6. és mekkorák a további. . a középpontja pedig az x + 2y = 14 egyenletű egye­ nesen.156 = 0 egyenletű körvo­ nalra illeszkednek. A háromszög kö­ ré írható kör egyenlete x2 + y2. E2 3973.

hogy van-e közös pontja a következő egyenletekkel megadottl köröknek? Számítsuk ki a közös pont (pontok) koordinátáit.4 = 0. Egy deltoid csúcsai: A 0 .y .x + y . 4) pont és azj x + y . Határozzuk meg annak a körnek az egyenletét.8x + 11 = 0 egyenletű kört a) kívülről érinti. . amely áthalad az x + y 2+ x .2 = 0 és az x + y2 = 5 egyenletű körök közös pontjain és a (2. hogy az x2 + y1 = 25 és az x2 + y2.4y + 19 = 0 egyenletű körtj érintő egységsugarú kör egyenletét. miután ellenőriztük. közös pontjaik meghatározása V 3978.10 = 0 egyenletű körök közös pontjain és a középpontja az x tengely-] re illeszkedik.1 = 0.Körök kölcsönös helyzete. és a tengelyeket érinti. írjuk fel annak a körnek az egyenletét. K2 3987.lOx . 1) ponton áthaladó és az x2+ y2. 3979. a) x + y2. A deltoidba kört írunk. c j o . 5(7. hogy az] adott egyenlet valóban kör egyenlete-e. Igazoljuk.4x .6y + 2 . amelyek (5.3 = 0.6 = 0 1 és az x + y2.2x = 0 és azj x 2 + y2. amely áthalad az x + y . h o g y ---. 0).2x + 4y . 0).2x + y . D (. K1 3985. ^ j. ha az egyenes úgy mozog. amelynek a középpontja a (6. írjuk fel a (2. Vizsgáljuk meg. hogy a 4 újabb egyenes által meg­ határozott négyszög átlói átmennek a kör középpontján. K1 3983. -2) ponton.6x .4x . x + y2.12x . x + y2 .16>’ + 75 = 0 egyenletű kö-l rök érintik egymást.\---. és a) a sugara V5.0. amely áthalad a két kör érintési) pontján.3 = 0. x + y2 .8x .2x .4y = 0. d) x + y2 + I x = 0.2y = 0 egyenletű körök közös pontjain. b) x + y . K1 3986. Határozzuk meg az x + y1 . írjuk fel annak a körnek az egyenletét. K2 3982. majd a kör középpontját kössük össze a deltoid csúcsaival és mindegyik szakaszra ál­ lítsunk merőlegest a deltoid csúcsában. x + y . amely áthalad az x + y2 .y j . c) x + y .10v + 19 = 0 egyenletű körnek azokat a pont-] jait. b) belülről érinti? . -1) ponttól 5 egység távolságra vannak. Mi annak a körnek az egyenlete.5 = 0.7. Legyen a derékszögű koordináta-rendszer kezdőpontjának merőleges vetülete azf x y — h —= 1 egyenesen a P pont a b Mi a P pontok mértani helye. Bizonyítsuk be. b) a középpontja az x = y egyenesre illeszkedik.6y .állandó? a 2 b~ K ö rö k kölcsönös helyzete.6y . K2 3981. K1 3984.4y . írjuk fel annak a körnek az egyenletét.2x . közös p o n tja ik m eghatározása K1 3980.

Határozzuk meg annak a körnek az egyenletét. (x . Milyen szögben metszik egymást az x2 + y = 16 és az (x . amelyekből az (x . amely az (x . valamint az x és az y tengely határol.x = 0. amely az (x + l)2+ (y .9)2= 4. 1) és az (1. K1 3998. Számítsuk ki azoknak a pontoknak a koordinátáit.8)2 = 64 és k2: (x + 3)2+ (y .5)2 + (y .3)2 + (y —4)2 = 36 és az (x . E1 3989. amely érinti az x tengelyt és érinti az (x + l)2 + (y . Adott két kör egyenlete k.2)2 + (y . az (x + 2)2 + (y + 3)2 = 100 egyenletű kört belülről az (x .2)2 + (y .2)2 = 16 körhöz 7 egység hosszúságú érintősza­ kaszok húzhatók. E2 3992. amelynek a középpontja az x ten­ gelyen van. amely az (x + 3)2 + (y + l)2 = 25 egyen­ letű kört kívülről érinti. c) x + y2 = 10. Igazoljuk. és az x2 + y = 25. Számítsuk ki annak a háromszögnek a területét. e) ha sugaraik rl = r2 = 10 egység.2)2 = 4 és az (x . amelyet az x2 + y2 = 10 és az x 2+ y2 . .l)2 + (y .lOx .4)2 = 16 egyenletű köröket érinti. áthalad a P (-l. amely áthalad a (0. írjuk fel annak a körnek az egyenletét.x + 2y = 0.: (x . x2 + y2. . ha a sugara 5 egység.6)2 = 25 egyenletű kört pedig kívülről érinti. 3) ponton és az (x + 2)1 + (y + 2)2 = 2 egyenletű kört kívülről érinti. (x .2)2 = 100 egyenletű kört is a P(7. 0) ponto­ kon és az x2 + y2 + 2x = 0 egyenletű kört merőlegesen metszi. V 3996. K2 3999. írjuk fel a (2.6x . 8) pontjában. írjuk fel annak a körnek az egyenletét. x2 + y .l)2 + (y . 8) pontban belülről és az x tengelyt érinti.2)2= 100 egyen­ letű kört a (7. b) x2 + y . K2 4001.(7.9)2+ (y .10)2 + (y . x2 + y2 + 4x . amely merőleges a két kör centrális egyenesére. E1 3991. E1 3993. amelynek sugara Vb . V 3994. írjuk fel annak a körnek az egyenletét. 3).8_y = 0.10)> + 30 = 0.10)2 = 81.2y = 0. x2 + y2 = 9. d) 2x2 + 2_y2 . írjuk fel annak a körnek az egyenletét. K1 4000. írjuk fel annak a körnek az egyenletét. illetve belülről érinti. Számítsuk ki a következő körök közös húrjának a hosszúságát: a)x + y2 .6x .5)2 + y2 = 9 egyenle­ tű körök? V 3995. E2 3990.8)2 = 4 egyenletű köröket kívülről. érinti a koordinátatengelyeket is és a középpontja az első síkne­ gyedbe esik.k2 = 0 ] olyan egyenesnek az egyenlete. hogy a két egyenlet különbsége [£.2x = 0. Határozzuk meg annak a körnek az egyenletét. 1) és 0 2(-7. Határozzuk meg a kör középpontjának koordinátáit (2 tizedes jegy pontossággal). középpontjaik 0.E1 3988. 3) ponton áthaladó és az x2 + y2 = 1 egyenletű kört merőlegesen metsző 3 egység sugarú kör egyenletét! K2 3997.6y + 2 = 0 egyenletű körök közös húrjának egyenese.

Mekkora lesz a tó átmérője? (1 egység a koordináta-rendszerben a valóságban 1 méter. 12) pont­ ban és a <2(4. leolvastuk.Körök kölcsönös helyzete. E2 4006.2 ) 2+ (y + 2)2 =100 egyenletű kört a P( 8.22x . az x + y1 + 2x + 2y .9)2 + ( y . Az x + y = 9 és az (x . Halasta­ vat terveznek úgy. Bizonyítsuk be. írjuk fel annak a körnek az egyenletét. közös pontjaik meghatározása K2 4002. az x + y 1 .) V .98 = 0 egyenletű kört belülről. a bokor a parttól 2 m-re álljanak. amelynek a területe 8 Vl5 te­ rületegység.12)2 = 100 és az ( x .5)2= 1 egyenletű körök centrálisának me­ lyik P pontjából húzható közös érintő a két körhöz? K2 4007. hogy a fák a tó part­ ján. az R( 0.2)2 = 1 egyenletű körökhöz? E2 4008. 7) ponton. írjuk fel a k kör egyenletét. írjuk fel a k kör egyenletét. írjuk fel annak a körnek az egyenletét. hogy a P( 0.16v + 160 = 0 egyenletű kört kívülről érinti. ame­ lyet egy koordináta-rendszerben helyez­ tünk el. 0) pontban egy bokor áll. 6) pontban és érinti az y tengelyt is.8)2 = 6. hogy az (x + 8)2 + (y . amelyik mindkét kört érinti a közös érintési pontban és érinti az x tengelyt is.25 egyenletű körhöz kétszer olyan hosszú érintő. Egy k kör átmegy a P( 3. 16) pontban egy-egy fa.4)2 + (y + 4)2 = 100 egyenletű körök érintik egymást. K2 4005. Az x tengely melyik pontjából húzható az 11 2 2 + (y . Egy park térképéről.4)2+ (y . A £ kör koncentrikus az x2 + y1 + 6x + 2y + 1 = 0 egyenletű körrel. E1 4004. mint az (x+ 2)2 + (y + 2)2 = 25 egyenletű körhöz? K2GY 4009. Az x tengely melyik pontjából húzhatók egyenlő hosszúságú érintők az (x + 3)2 + ( j .5)2 = 16 és az (x . K2 4003. amelyik érinti az ( x . A k körnek a tengelyekkel közös pontjai olyan négyszöget feszítenek ki.

áj (3. 0).3 = 0.-2). a fókusza a (4. K2 4019. illetve az x tengely. ej áthalad a (— 4. 4) pont. paramétere 3. (6. és tőle 5 cm távolságra jelöljünk ki egy pontot. (-3. tengelye az y. b) (0. írjuk fel a parabola tengelyponti egyenletét. 1). 2) pont. 2) pont. -2) pont. amelyek az egyenest érintik. ej (-4. Bizonyítsuk be. ha a tengelyponti egyenlete: \ a ) x 2 = 8y. f) (-5.t < 0.A parabola A parabola egyenlete K1 4010. 0) pont. ha aj a vezéregyenesének az egyenlete y + 1 = 0. 2). tengelye az y. Rajzoljunk egy egyenest. 3) ponton. illetve az x tengely. illetve az x tengely. K2 4018. illetve x > 2py asze­ rint. 0). 3) pont. írjuk fel a parabola egyenletét. Egy pontot a parabola belső vagy külső pontjának nevezünk aszerint. h) a fókusza a (0. ej (4. Szer­ kesszünk olyan köröket. 2). Mi a feltétele annak. a fókusza a (4. 0). és a vezéregyenesének az egyenlete > ' . 0) pont. -6) ponton. i) a fókusza a (6. ha a tengelypontja az y = 2 egyenesre illeszke­ dik.6 = 0. -3). 4) ponton. d) (0. 4). hogy az y = ax2 + bx + c. hogy a fó­ kusztól mért r és a vezéregyenestől mért t távolsága r . fókusza a (-1. -4) pont. a tengelye az y tengely és a fókuszának a vezéregyenestől való tá­ volsága 8 egység. g) a tengelypontja a (4. hogy a pont az x = 2py parabola belső vagy külső pontja. b) áthalad a (4. illetve az x tengely? K1 4015. és a tengelye párhuzamos az y tengellyel. vagy r —t> 0. 4) pontok az x = 12y pa­ rabola belső vagy külső pontjai-e? K1 4014.1 = 0. és áthaladnak a kitűzött ponton. 3) és a (-7. a fókusza a (3. ha aj a fókusza a (-7. b) a vezéregyenesének az egyenlete y . hogy az (1. ej (0. b) a fókusza a (0. -3) pont.7 = 0. 2). Szerkesszük meg a parabola néhány pontját. 4 E1 4012. fókusza a (8. -8). 3) pont. b) (2. Vizsgáljuk meg. tengelye az y. E1 4017. és a vezéregyenesének az egyenlete x . ej a vezéregyenesének az egyenlete x + 4 = 0. d) áthalad a (-8. a tengelye párhuzamos az x tengellyel és a fókuszának a vezéregyenestől való távolsága 4 egység. f) a tengelypontja a (-1. a fókusza a (2. parabola áthaladjon a következő ponton: a) (0. b ) y = \ x 2. K2 4016. tengelye az y. írjuk fel a parabola egyenletét. Mi az egyenlete annak a parabolának. 2) pont. áthalad a (0. 6) ponton. E1 4013. hogy a sík tetszőleges pontjának koordinátáira x < 2py. . 2). K1 4011 . amelynek a tengelypontja az origó és a) áthalad a (12. 1). 6) pont. írjuk fel a parabola egyenletét. d) a vezéregyenesének az egyenlete x . 8) ponton. ha a fókusza az a) (0. ej a vezéregyenesének az egyenlete y . a fókusza a (-1.4 = 0.

K2 4022. Határozzuk meg mindkét parabola paraméterét. E2 4025. 1) és a (-1. 5). (-a. 4) és B{ 9. és az egyenlő oldalú háromszög csúcsain halad át. amellyel való eltolás az y = x . 0) pontokban metszi. 2). Milyen magasra emelkedik a vízsugár. ha a) a tengelypontja az y tengelyre illeszkedik. amelynek a tengelypontja az (a. írjuk fel a parabola egyenletét. -2). és az y tengelyt a (0. ha a tengelye párhuzamos az x tengellyel. 21). b) tengelypontja az x tengelyen van. c) a (4.4px + 2 egyenletű parabolát az y = x2 + 2px . 2 E2 4021.-4). érinti az x tengelyt és a tengelye párhuzamos az y tengellyel. és párhuzamos az y tengellyel. Egy vízszinteshez hegyesszögben elhajított kő az eldobástól számítva 36 m-re esett le. 4) és a (9. 2) pont. 1). Hány megoldás van? K2 GY 4031 . Két parabola közös fókusza az F( 2. K2GY 4032. 8). és áthalad a (-6. amely átmegy az A(4. e) a (4. 1). tengelye párhuzamos az y tengellyel. (-4. írjuk fel annak a parabolának az egyenletét. E1 4023. A p paraméter mely értéke mellett lesz minimális annak a vektornak a hossza. -b) pontokban metszi. és át­ halad a (2.E1 4020. 0). 11). és 12 m-re emelkedett. írjuk fel a parabola egyenletét. (3. (0. tengelye párhuzamos az x ten­ gellyel. 2). Az y = ax2 + bx + c egyenletű parabola csúcspontja a 7Y1. a parabola és az x tengely egyik közös pontjának x koordinátája 2. Számítsa ki a. b) a (-3. szimmetriatengelye párhuzamos az y tengellyel. 12) pontokon. írjuk fel annak a parabolának az egyenletét. 0). (-2.y tengelyt a (0.4 parabolába viszi át? K1 4026. b). 5) pontokon. 3) és a (-1. amelynek a tengelye párhuzamos az x tengellyel. E2 4030. a) a (-2. és mindkettő átmegy a P. és az y tengely­ ből 12 egység hosszúságú húrt metsz ki. E1 4027. E2 4029. Egy egyenlő oldalú háromszög egyik csúcsa a (2. az x tengelyt az (a. -1) pontokon. ha az . para­ métere —. írjuk fel annak a parabolának az egyenletét. melynek paramétere ^ . c értékét. tengelye párhuzamos az x tengellyel és áthalad a (-4. 2) és P 2(— 2. írjuk fel a parabola egyenletét. (4. 9) pontokon. a vele szemközti ol­ dal 8 egység. b) és a (0. -2). amely áthalad a következő ponto­ kon és a tengelye párhuzamos az y tengellyel. -1) pont. (7. Számítsuk ki a függőleges tartóvasak hosszát. Parabolikus tartó szerkezetű híd fesztávolsága 60 m. E1 GY 4033. középső legmagasabb pont­ ja 15 m-re emelkedik a vízszintes út fölé. (3. írjuk fel a parabola egyenletét. 3). A vízszintes talajszintjén elhelyezett szökőkútból kilépő víz röppályája parabo­ la. b. 1) pont. E2 4024.(4. ha azok a híd egyik végétől kiindulva 5 m-enként helyezkednek el. 1) pontokon. írjuk fel a röppálya egyenletét. (8. írjuk fel annak a parabolának az egyenletét. E2 4028. 0) pont. ha a szökőkút nyílásá­ tól 2 m-re jut vissza a talajra? . d) a (1. 0) pont. tengelypontja a (-5. (8. 0). 0). Egy parabola tengelye az x tengely. (4.

E2 4034. Az ABC egyenlő oldalú háromszög A csúcsa az origóban van, a BC oldala pár­ huzamos az y tengellyel. írjuk fel annak a parabolának az egyenletét, amelynek fókusza A, és áthalad a B és C csúcsokon! A háromszög oldala a. E2 4035. Az x +)'2 = r körben az x tengelyre illeszkedő átmérő és az y = b (0 < b < r) egyenletű húr végpontjai parabolát határoznak meg. írjuk fel e parabola egyenletét. K2 4036. Határozzuk meg a parabola fókuszának a koordinátáit, a paraméterét és a vezéregyenesének egyenletét, ha a parabola egyenlete: a)yZ Z ^ 4 x2'' d ) y + x2 = 0; g) y - 3 = -^ -(x + l)2; j) y = 4 - 6x; m) y = —x 2 + x + 2; 4 p) y - - x 2 - 4 x + 3; 2 s) y2- 10y+ 2 x - 2 4 = 0; b) y = ~ x 2; e ) ^ - x 2+y = 0;
4

c) y = ^ x 2; f) y - 5 = U x + 6)2\
o

h) ( j - 2 ) 2= 12(x + 3); k) y = ~ x 2 + 2; o n) y = 6 x2+ 2 x - l \

i ) y = ^ x 2- 8; l) x2 = 2 - y\ o )y 2- 1 0 x - 2 v - 19 = 0; r)100y2 = 3x;

q ) y = - - x 2+ x + 4; 8 t) 5x2- 80x + v + 320 = 0;

u) x 2+ 5 x - \ 0 y - — = 0. 4 K1 4037. Adjuk meg az y2= 4(x - 1) egyenletű parabolának azokat a pontjait, amelyek ko­ ordinátái egyenlőek. K2 get? 4038. Milyen pontok koordinátái elégítik ki az x - lOx - 2y + 43 < 0 egyenlőtlensé­

K2 4039. Határozzuk meg azon pontok halmazát a koordináta-rendszer síkjában, amelyek koordinátái kielégítik a következő egyenletet: (x2 - y)(x4 - 1 )( / - 5y + 6) = 0. E1 4040. A sík mely pontjainak koordinátái elégítik ki az x - 2 xy + y1- 1 = 0 egyenletet?

K2 4041 . Határozzuk meg a koordináta-rendszer síkjának azokat a pontjait, amelyek ko­ ordinátái kielégítik az y - x > 0 és az y - x < 0 egyenlőtlenségeket. E1 4042. Határozzuk meg a derékszögű koordináta-rendszerben azokat a pontokat, ame­ lyek koordinátái kielégítik az ( y - x)(y - x + 3x -2) < 0 egyenlőtlenséget. E1 4043. Adjuk meg a sík azon P(x: y) pontjait, amelyek koordinátáira teljesül, hogy x —4 x -|x |} í < 0. E1 4044. Tükrözzük az _ y = x2 parabolát az (1; 1) pontra. Mi a tükörkép egyenlete?

E2 4045.Határozzuk meg az y = -2 x - 4x + 2 egyenletű parabola P( 2; 1) pontra vonat­ kozó tükörképének az egyenletét.

E1

4046. Határozzuk meg

a) az y = —x 2 - 4 x + 3; b) az v = —x 2 + x - 2 2 4 parabola tengelypontjának és a fókuszának a koordinátáit, ha a parabolát az y = x egyenesre tükrözzük. K1 4047. Milyen hosszú az x2 = 8_y parabolának az a húrja, amely az y t = 4, > > 2 = 12 ordinátájú pontjait köti össze? K1 4048. Számítsuk ki az x = 6y parabola 6 abszcisszájú pontjának a fókusztól mért tá­ volságát. K1 4049. Számítsuk ki az x2 = 12y parabola 6 ordinátájú pontjának a fókusztól mért távol­ ságát. K2 4050. Mi azon körök középpontjainak mértani helye, amelyek az ordináta tengelyt érintik és átmennek a P( 3; 2) ponton? K2 4051 .M i azon parabolák csúcspontjainak mértani helye, amelyek egyenlete y = x 2 + bx+ 1, ahol b tetszőleges, de rögzített valós szám? K2 4052. Mi az y = 4x2- 4 (a + l)x + a + 4a - 1 egyenletű parabolák csúcspontjainak mér­ tani helye, h a a e R ? E1 4053. Mi a mértani helye az ABC háromszög A csúcsának, ha BC helyzet és nagyság szerint adott, és ma mértani közepe a c + b és c - b-nek?

A pa ra b o la és az egyenes, a parabola és a kö r kö lcsö n ö s helyzete K1 4054. Határozzuk meg

aj az y = ^ x 2 p a r a b o l a é s a 2 x - 3 j + 6 = 0 egyenes; b) az y = - ^ x 2 parabola és a 4x + 3y - 12 = 0 egyenes; c) az y2 = 4x parabola és a x + >’ - 3 = 0 egyenes közös pontjainak a számát. K1 4055. Határozzuk meg az x + y = 9 egyenletű egyenes és az y = x - 8x + 15 egyenle­ tű parabola metszéspontjait. K1 4056. Határozzuk meg az y2 = 4x egyenletű parabola és a 2x - y = 4 egyenletű egye­ nes metszéspontjait. K1 4057. Határozzuk meg az y2 = 2 x - 6 parabola és az y = —x - 2 egyenletű egyenes kö­ zös pontjainak koordinátáit. ^ K1 4058. Határozzuk meg az y2 = 4x - 4 egyenletű parabola és a 2x - 3y = 2 egyenletű egyenes metszéspontjait. K2 4059. Hány közös pontja van az y = tx - x + 1 egyenletű parabolának és az y = 2íx - 1 egyenletű egyenesnek, ahol t e R?

2

K2

4060.Adott az y = x + 2mx + mim -1) parabola (m e R ) és az y = x - ~ egyenletű

egyenes. Hány közös pontja van a parabolának és az egyenesnek? E1 4061 . Az y = x - Ax + 4 egyenletű parabolát az y = p egyenes két pontban metszi úgy, hogy ezek abszcisszái a és b kielégítik az a + b4 = 712 egyenletet. Mekkora az a és a b! K2 4062. Milyen hosszú az y2 = 36x egyenletű parabolának a 6x - 5y + 36 = 0 egyenletű egyenesre illeszkedő húrja? K2 4063. Számítsuk ki a 3y2 = \ 6 x egyenletű parabolának a 8x + 9y = 24 egyenletű egye­ nesre illeszkedő húrjának a hosszát. K1 4064. Számítsuk ki az y = -j-x 2 parabola I x - 2 > y - 30 = 0 egyenesre illeszkedő húrjá­

nak a hosszát. E2 4065.A z y = ax2 + bx + c egyenletű parabola átmegy a (0; k), (k; 2k) és (2 k\ 0) ponto­ kon. Milyen k érték mellett metszi a parabola az x tengelyt a-1 abszcisszájú pontban, és mekkorák ebben az esetben az a, b, c együtthatók? K2 4066. Milyen hosszú az y = ~ x 2 parabolának az a húrja, amelynek egyenese a fóku­

szon halad át, és az egyik irány vektora v ^3; V3j? K2 4067.Az y = —x 2 parabola tengelypontjából húzzuk meg azt a húrt, amelynek egyik 6

irányvektora v |l;-\/3 j, azután rajzoljuk meg a tengelypontból a reá merőleges húrt. Számít­ suk ki, hogy a húrok nem közös végpontjain áthaladó egyenes mely pontokban metszi a ko­ ordinátatengelyeket. E2 4068.A z y = —x 2 egyenletű parabola fókuszán át 10 egység hosszúságú húrt fekte-

8

tünk. írjuk fel a húr egyenesének egyenletét.

K1

4069. Melyek az y = — egyenletű parabolának azok a pontjai, amelyek az A(-4; 2)

és a B( 4; -2) pontoktól egyenlő távolságra vannak?

K1

4070. Határozzuk meg az y = — parabolának azokat a pontjait, amelyek a /*,(— 1; 5) 4 és a P2(5; -1) pontoktól egyenlő távolságra vannak.

E1

4071. írjuk fel az y = ~ x 2 parabola olyan húr egyenesének az egyenletét, amely át­

halad az (5; 2) ponton és ez a pont a húrt felezi.

E1 4072. írjuk fel az y - x egyenletű parabola azon húr egyenesének az egyenletét, ame­ lyet a 5(1; 6) pont felez. K2 4073. Egy szabályos háromszög egyik csúcsa az origóban van, másik két csúcsa pedig

az y = —x 1 egyenletű parabolára illeszkedik. Számítsuk ki a csúcsok koordinátáit. 4 4074. írjuk fel az y = — x 2 parabolába írt háromszög oldalegyeneseinek egyenletét, ha 8 a háromszög egyik csúcsa a parabola tengelypontja, a magasságpontja a parabola fókusza. (Parabolába írt háromszögnek az olyan háromszöget mondjuk, amelynek csúcsai a parabo­ lára illeszkednek.) E2 4075.A z egyenlő oldalú háromszög egyik csúcsa az x = 2py parabola tengelypontja, a másik két csúcsa a parabolára illeszkedik. Számítsuk ki a csúcsok koordinátáit. K2 4076. Tekintsük az y = 3x2 - 4 egyenletű parabolának azokat a húrjait, amelyek irány­ tényezője adott m e R szám. Mi lesz ezen húrok felezőpontjának mértani helye? (Legyen m = 4). E1 4077. A 5,(-10; >-,) és a 5,(15; y2 ) pontok az y = parabolára illeszkednek. Szá­ E2

mítsuk ki a parabola P pontjának a koordinátáit, ha a P, P, Ps háromszög területe 31— terü­ letegység. E2 4078. Az y = x egyenletű parabola 0 és 4 abszcisszájú pontjai között a parabolaíven mozog a 5 pont. 5-nek az x tengelyre eső merőleges vetülete legyen T . A P pont mely hely­ zetében legnagyobb a PTA háromszög területe, ahol A koordinátái (4; 0)? E1 4079.A z ABCD négyzet C csúcsa a y - x - 5x + 8,25 egyenletű parabola csúcsában, B és D szintén a parabolán van. Adjuk meg a négyzet csúcsainak koordinátáit. E2 4080. Az ABCD rombusz oldala 5 egység. Az A és C csúcs az y = x + I x + 10 egyen­ letű parabolán van, a B csúcs a parabola fókuszpontja. Mekkora a rombusz területe? E1 4081 . Az x - 2 = (y - l)2 egyenletű parabola 5, és P, pontjaiból az A(2; 1) és a 5 (6; 1) pontok által határolt szakasz derékszögben látszik. Mekkora az AP,BP2 négyszög területe? E2 4082. Tekintsük a parabola azon húrjait, amelyek a parabola csúcsából derékszög alatt láthatók. Bizonyítsuk be, hogy ezek a húrok egy rögzített ponton mennek át. E2 4083. Tekintsük az y = (p - 1)x2 + 2px + 4 egyenletű parabolát. a) Határozzuk meg a p paraméter értékét úgy, hogy a parabola érintse az x tengelyt. (Legyen az érintési pont A.) b) Határozzuk meg a p- 1 úgy, hogy a parabola csúcsa az y tengelyen legyen. (Jelöjük ezt a pontot 5-vel.) c) Igazoljuk, hogy az a)-ban és a 6)-ben szerepelt parabolák szimmetrikusak az AB szakasz felezőpontjára. d) Létezik-e olyan pont, amelyen valamennyi parabola átmegy?

K2

4084.a) Igazoljuk, hogy az y = — x 2 egyenletű parabolának az y = — I x - — ) 4a m\ m) egyenletű egyenessel egy közös pontja van. a, m e R \ {0};

b) Igazoljuk, hogy az y = mx + — ( m * 0 ) egyenes az. y2= 4ax parabola érintője a, m e R \ {0). m (Azt az egyenest, amely nem párhuzamos a parabola tengelyével, egyetlen közös pontja van a parabolával, és a parabola síkjában van, a parabola érintőjének mondjuk. Az érintő tehát olyan egyenes, amelynek az érintési pont kivételével minden pontja a parabola külső pont­ ja. Az a) alatti egyenes érintője a parabolának). K2 4085. Bizonyítsuk be, hogy az y = — x 2 egyenletű parabola (x,; y,) koordinátájú 2p 1 2 pontjában a parabolához húzható érintő egyenlete: p(y + y,) = xx,. írjuk fel az y = —x

egyenletű parabola 1, 2, -3 abszcisszájú pontjaiban a parabolához tartozó érintők egyenletét. E2 4086. Igazoljuk, hogy az y = 2px parabola (x,; y t) pontjához tartozó érintő egyenlete yy t = p(x + x,). írjuk fel ennek alapján az y2= 8x parabola 1, 2, 3 abszcisszájú pontjaiban húz­ ható érintők egyenletét. E2 4087. Bizonyítsuk be, hogy a parabola érintője a következő tulajdonságokkal rendel­ kezik: a) a fókuszból az érintőre húzott merőleges talppontja a tengelyponthoz tartozó érintőre il­ leszkedik; b) a fókusznak az érintőre vonatkozó tükörképe a vezéregyenesre illeszkedik; c) az y = 2px parabola bármelyik a tengelyponthoz tartozó érintőtől különböző érintője az y tengelyből feleakkora szakaszt vág le, mint amekkora az érintési pont ordinátája; d) az y = 2px parabola bármelyik érintője az x tengelyt olyan pontban metszi, amelynek az origótól mért távolsága egyenlő az érintési pont abszcisszájával. Hogyan fogalmazhatók meg az a)-d) alatti tételek az y = — x 2 egyenletű parabolára? 2p E2 4088. Bizonyítsuk be, hogy a parabolikus tükör fókuszából kiinduló fénysugarak viszszaverődés után a parabola tengelyével párhuzamosan haladnak és megfordítva, a parabola tengelyével párhuzamosan haladó fénysugarak a visszaverődés után a fókuszon haladnak át. E2 4089. Az y2 = 12x parabola 2, 6, -3 ordinátájú pontjaiban a parabolához érintőket hú­ zunk. Határozzuk meg az érintési pontok által meghatározott háromszög és az érintők alkot­ ta háromszög területeinek az arányát. K1 4090. Határozzuk meg az m paraméter értékét úgy, hogy az y = mx egyenletű egyenes érintse az y = x2- 2x egyenletű parabolát! Az érintőre az érintési pontban emelt merőleges egyenes milyen hosszú húrt metsz ki a parabolából? K2 4091 . Az y = x + bx + c egyenletű parabolát a P( 2; 2) pontban érinti az y = x egyen­ letű egyenes. Számítsuk ki a b és a c paraméterek értékét. E1 4092. Az y = — x 2 egyenletű parabola A és B pontjaiban egy-egy érintőt húzunk a 16 parabolához. Igazoljuk, hogy ha az A, B pontok és a parabola fókusza egy egyenesen van, akkor az érintők M metszéspontja a parabola vezéregyenesére illeszkedik.

K2 4093. Az y = x2- 8x + 10 egyenletű parabolának mely pontjában van olyan érintője, amely átmegy az origón? E2 4094.A z y = ax2+ bx + c egyenletű parabolának van két olyan érintője, amelyek át­ mennek az origón és merőlegesek egymásra. Bizonyítsuk be, hogy az ax2+ bx + c = 0 egyen­ let diszkriminánsa -1-gyel egyenlő. K2 4095. írjuk fel az y = x2- 2x + 3 egyenletű parabola 4 abszcisszájú pontjában húzható érintő egyenletét. K2 4096. Az y = 2x + b egyenletű egyenes érinti az y = x2- 4x + 3 egyenletű parabolát. Számítsuk ki a b értékét és az érintési pont koordinátáit. E2 4097.A z y tengellyel párhuzamos tengelyű és felfelé nyíló parabola átmegy a P{5; 4) ponton és érinti az x tengelyt. A P pontban a parabolához húzható érintő merőleges a v(4; -1) vektorra. írjuk fel a parabola egyenletét. E2 4098. Az y tengellyel párhuzamos tengelyű parabola átmegy az A( 4; -7) ponton és érinti az _ y = 1 egyenletű egyenest. Az A pontban a parabolához húzott érintő egy normálvek­ tora n(8; 1). írjuk fel a parabola egyenletét. E2 4099. Egy háromszög két csúcsa: A(2; 6), fii 10; 2). A C csúcs az > >= -x 2 + 4 egyenle­ tű parabolára illeszkedik. Határozzuk meg a C csúcsot úgy, hogy az ABC háromszög terüle­ te minimális legyen. K2 4100.Tekintsük az y = x2 és az y = - ( x - l)2 parabolák egy-egy egymással párhuza­ mos érintőpárját. Adjuk meg a két érintő egymástól való d távolságát, ha az érintők iránytangense 2. E2 4101. Bizonyítsuk be, hogy az y1 = 2px egyenletű parabola bármely pontjában emel­ jünk is merőlegest az illető pontban húzott érintőre, ebből a merőlegesből az érintési pont és az x tengely (a parabola tengelye) közé eső szakasz merőleges vetülete az x tengelyre ugyan­ akkora. K2 4102.Adott az y = x2egyenletű parabola és a 2x - y = 3 egyenletű egyenes. Mekkora az adott egyenes és a vele párhuzamos parabolaérintő távolsága? K2 4103. Az y = x1 egyenletű parabola tetszőleges P pontjában a parabola érintője messe az x tengelyt az Q pontban. Mi a PQ érintőszakaszok felezőpontjának mértani helye? E2 4104. Az y = x2 parabolához az y = x egyenletű egyenes mely pontjából húzható két egymásra merőleges érintő? K2 4105. Az y = x2 + x + 1 egyenletű parabola melyik pontja van a legközelebb az y = 2x - 2 egyenletű egyeneshez? Mennyi ez a legkisebb távolság? E2 4106.Határozzuk meg az x tengely azon pontjának koordinátáit, ahonnan az y1 = 8x egyenletű parabolához húzott érintők a csúcsérintővel (az y tengellyel) egyenlő oldalú há­ romszöget zárnak be. K2 v 4107.A z y2 = 16x parabola fókuszán át húrt fektetünk, melynek egyik irányvektora . Számítsuk ki a húr végpontjaiban húzható érintők hajlásszögét.

Mekkorára kell választani a b értékét úgy. Határozzuk meg az y2 = 2px parabolánál a p értékét úgy.A z y2= 2px parabola érintője és a hozzá tartozó normális egyenlő szárú három­ szöget határoznak meg. amely párhuzamos az y = x egyenessel.2 egyenes érintse az 1 . Határozzuk meg a b értékét úgy. érintse. K2 4116. hogy az y = x + b egyenes messe. E1 4119. Határozzuk meg az érin­ tési pont koordinátáit. írjuk fel annak a körnek az egyenletét. Az érintő a parabolát a P pont­ ban érinti.8x parabolát. illetve elkerülje az y = x parabolát. ha a parabola érinti az ax + by + c = 0 egyen­ letű egyenest? E2 4121. Határozzuk meg az y = — x 2 parabolának az y = -x + 4 egyenessel párhuzamos 8 érintőjét. Az y = 8x parabolához érintőt húzunk.El 4108.Határozzuk meg az m értékét úgy. írjuk fel az érintő egyenletét. K2 4115. amely az y2 . E1 4117. hogy az y = x + b egyenes érintője legyen az y2 . írjuk fel az y2 = 12x parabola olyan érintőjének az egyenletét. Határozzuk meg az m értékét úgy.—x egye­ nesre. ha PQ = 24 egység. Az y2= 28x egyenletű parabolához érintőt húzunk. b) az x . írjuk fel az érintő egyenletét. hogy az y = mx .0 egyenest érintse. hogy a parabola x . K1 4111 . amely merőleges az y = . . Mely pontokban metszi ez az egyenes (a normális) a koordinátatengelye­ ket? E2 4109. 2 E2 4118. j = —x parabolát.4 egyenes érintse az y2= .7 = 0 egyenesre. b) amely merőleges a2 x + >’.Az y2 = 2px parabola (x. ^pontjához tartozó érintőre merőlegest állítunk az érintési pontban. K1 4113.2px parabolát a fókuszán áthaladó és a tengelyére merőleges húr végpontjaiban érinti. c) Mekkora az y2= 2px parabola p paramétere.Az x — 16v parabolához érintőt húzunk.>' + 5 = 0 egyenessel. hogy az y = mx . c) amely 45°-os szöget zár be a 4x . írjuk fel az érintő egyenletét. K2 4112.. amelynek alapja az x tengelyre illeszkedik. E2 4110. Milyen messze van a 3x + Ay + 46 = 0 egyenes az y = — x 2 parabolától? 64 E2 4120. az x tengelyt a Q pontban metszi.2y + 9 = 0 egyenessel. K1 4114.2 y + 5 . a) amely párhuzamos a 3x . a) az y = — + 1 egyenest erintse.Ax parabolának.

7). Határozzuk meg az y = x + 1 és az x = y + 1 egyenletű parabolák az y = x egyen­ letű egyenessel párhuzamos érintőinek távolságát. fóku­ sza pedig az adott parabola vezéregyenesének és az x tengelynek a metszéspontja. ha egyenleteik: ki a parabolák közös pontjainak koordinátáit. Egy parabola tengelypontja az y2= 8x parabola fókusza. Határozzuk meg az érintők hajlásszögét. -7 ) pontból az y2 = 8x parabolához húzható érintők egyenletét.A parabola és az egyenes. a fókusza pedig az adott parabola tengelypontja. y2 = x + 2. Számítsuk a ) y = x2+ x és b )y = x2. Határoz­ zuk meg a két parabola közös pontjainak koordinátáit. Határozzuk meg az y2= I2x egyenletű parabolának azt a húrját. ha az egyenleteik: y2.4y = 4 és és K2 4128.2 y = 0 és d )y = x és e ) y = x2 és K2 4127. írjuk fel a húr végpontjaiban a parabola érintői­ nek egyenletét. K2 4129.y \ y2 + 6 x . El 4123. Számítsuk ki a parabola és a kör metszéspontjait. Oldjuk meg a feladatot. Egy parabola csúcsa az y = lOx egyenletű parabola fókuszpontjában van. amelynek irány­ szöge 60° és átmegy a parabola fókuszán. E1 4124.4x . E2 4126.2 és c )y 2+ x .18>’ + 28 = 0 egyenletű egyenes metszéspontjait. x= y-2 \ x = 4x + 4y. -^6 E1 4131 .7 y = 0. és határozzuk meg az érintők hajlásszögét. ki az alábbi parabolák közös pontjait: x =y. . Számítsuk a ) y = 2x és b )x 2 = 3y és c) x . Határozzuk meg a (9. E1 4130. x =y. írjuk fel a metszéspontokban a parabola érintőinek egyenletét. 4 b) y1 = 18x és x + 12x + y2—64 = 0. 0) ponton átmenő érintőinek egyenletét. 2) pontból az y = — x 2 parabolához húzható érintők egyenletét. ha A és B( 14. 2x = 3y .Határozzuk meg az (5. K1 4132. E1 4125. a parabola és a kör kölcsönös helyzete Q E1 7 4122. Adjuk meg az y 2 = —x egyenletű parabola és a Ix . Határozzuk meg az érintők metszéspontját és hajlásszögét. Számítsuk ki a parabolák közös pontjait. illetve B(14.8 y + 1 2 x = 0. írjuk fel a 2y = I x egyenletű parabola A .

amely átmegy a P (. amely a fókuszától 13 egység távolságra van.Az y = — x 2 H ---. Mekkora annak a háromszögnek a területe. E2 4145. és érinti az x2 + y2 = 9 kört. Hány megoldás van? E2 4140.16 egyenletű kör és az y = 6x egyenletű parabola? (Kör és parabola hajlásszögén a közös pontban a görbékhez húzott érin­ tők hajlásszögét értjük). hogy P a parabola csúcsától 3p távolságra (a parabola belsejében) legyen. (A parabola tengelye az y tengely). . amelyek távolsága F-től minimális. és a tengelye az x tengely. Számítsuk ki az érintési pontok koordinátáit.Határozzuk meg az y2 = 16x parabolának azt a pontját. y = . amely a fókusztól 9 — egységnyi távolságra van? 8 El 4135.3. Határozzuk meg a parabo­ lán azokat az R. Az y2 = 2px parabolából az x = a egyenessel a > 0 egy parabolaszeletet határo­ lunk el. Határozzuk meg a téglalap területét. K2 4134. A parabolaszeletbe maximális területű téglalapot írunk. r = 5 egység sugarú kör és az y = . 2) ponton és kö­ zéppontja a 2x + y = 0 egyenletű egyenes és az y = x + 2x egyenletű parabola közös pontja. Fi . 3) középpontú. E2 4142. 1 25 K2 4137. Milyen távolságra van a tengelyponttól az y2 = 4. Számítsuk ki a PQR három­ szög területét. 1) középpontú és 5 egység sugarú kör. írjuk fel az x2 + y2 = 16 egyenletű kör és az x = 6y egyenletű parabola közös érintőinek egyenletét. E2 4136. valamint az vezéregyenesű parabola közös pontjainak koordinátáit. írjuk fel annak a körnek az egyenletét.Az y2 = 2px egyenletű parabola tengelyén vegyük fel a P pontot úgy. amelynek csúcsai az y . írtjuk fel annak a parabolának az egyenletét.y j fókuszú.2 . írjuk fel annak a parabolának az egyenletét. Számítsuk ki a K (. amelynek középvonala a pa­ rabola tengelyére illeszkedik. E2 4144.— ( 39^ vezéregyenesű. .l l ) 2 + y2 = 40 kört érinti. A k kör sugara 13 egység.Határozzuk meg a K(— 2.x és az x2+ (y -2 )2 = 4 egyenletű görbék közös pontjai? K2 4139. Q pontokat.Mekkora szögben metszi egymást az x + y 2 .2.K2 4133. tengelypontja az origóban van.y E2 41 4141 . -5) pont. Számít­ suk ki az ABCD négyszög területét. K1 4138. a középpontja az y tengelyen van és átmegy az A és a B pon­ tokon. amely az (x . A kör a parabolát az A és a B pontoktól különböző C és D pontokban metszi. amelynek a tengelypontja a (0. F ^ l .egyenletű parabola az x tengelyt az A és a B pontokban met­ szi. E2 4143.—— I fókuszú parabola közös pontjai által határolt sokszög területét.5x parabolának az a pontja.

-2). Egy háromszög oldalainak egyenletei: 5x . K1 GY4148. 4). A P(-2 . (-2. amelyet a koordináta-rendszer x ten­ gelye. K1 4149. amely áthalad az A(4. -1). Mekkora annak a háromszögnek a területe. illetve a 4x + 7v = 36 egyenletű egyenesek határolnak? Mekko­ rák a háromszög szögei? . ha a beeső fénysugár egyik irány­ vektora v(l. C(2. Egy négyszög csúcsainak koordinátái rendre: (5. írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. K2 4153.y = 67.Vegyes feladatok K2 4146. 4). és merőleges a 3x . Legyen A( 1. Az ABCD négyszög átlóinak metszéspontja legyen M. Egy háromszög csúcsai A(2. b) az átlók hajlásszögét. 4) és a B( 2.3y = 1. B(2. C(9. b) a háromszög oldalait. hogy AM és a BM egyenesek merőlegesek legyenek egymásra. 3) pontból kiinduló fénysugár az x tengelyről visszaverődik.y = 0. -1) pontokat összekötő szakasz felezőpontján. BMC. Számítsuk ki az ABC háromszög magasságpontjának koordinátáit. 7). szögeit. Bizonyítsuk be. Számítsuk ki: a) az oldalak hosszát. 2). hogy az AMB. 9). Határozzuk meg: a) az átlók metszéspontjának koordinátáit. ha A(-5. 1). c) a négyszög területét és a kerületét.5y + 1 = 0 egyen­ letű egyenesre. 1). és a háromszögbe írható kör középpontjának és a súly­ pontnak a koordinátáit. 6). a háromszög magasságpontja M( 3. -4) pont. 1) és B(— 2. K1 4157.2. K1 4154. 4). c) a súlypont koordinátáit. K1 4147. 3). K2 4150.A z ABC háromszög két csúcsa A(2. 15x . -5). (-1. d) a háromszög köré írható kör sugarát. és áthalad a P(~4\ 16) ponton. -1). K2 4151 . B{ 8. Határozzuk meg az x tengelyen az M pon­ tot úgy. ö ( 3.Határozzuk meg az M(5. K1 4152. -12). Számítsuk ki az egyenes és a koordinátatengelyek által meghatározott háromszög köré. CMD. c) a háromszög területét. B{4. továbbá a 2x . 2). B (. írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. K2 4155. Számítsuk ki: a) a háromszög csúcspontjainak koordinátáit. Adott az A(-4. DMA háromszögek súlypontjai egy paralelogramma csúcsai. Számítsuk ki a C csúcs koordinátáit. 7) pontnak az x + 2y = 4 egyenletű egyenesre vonat­ kozó tükörképének koordinátáit. b) az oldalfelezőpontok koordinátáit. 4). 12). 5x + y = 13. (4. K1 4156. C(6. amelynek egyik irányvektora v(5. írjuk fel a beeső és a visszavert fénysugár egyenesének az egyenletét. 6).

2y = 2 és a 3x + 2y= 14 egyenletekkel megadott egyenesek metszéspontján. 0). Egy háromszög egyik oldalának egyenlete 4x + 3 j = 23. E1 4161. ha az ABC háromszög területe 36 területegység. 4) és C(c.y = 0 egyenletű egyenesI re illeszkedik. és számítsuk ki a területét. 1). Egy négyszög oldalainak egyenlete: y = -x + 7. 0). Határozzuk meg a Pt pontot úgy.x + 8. Az I egyik befogó egyenesének egyenlete: y = . . 7). B( 6. a) Számítsuk ki a háromszög szögeit. ha a háromszög területe 13 területegység. a) Számítsuk ki a paralelogramma területét és kerületét. C(x. K1 x 3 4165. -13). ö(0. y = + 21. 14x -1 5 j = -36. E2 4167. 0). P2(5. Ábrázoljuk derékszögű koordináta-rendszerben a 2x + 3y = t és az 5x . VEG YES FELAD ATO K I K2 4158. Egy háromszög csúcsai: A(0. hogy a négy pont paralelogrammát határozzon meg. 3). hogy az AD és a BC egyenesek közös pontja az x . ahol x > 0. C(4. 15x + 4y= 122. K2 4169. 7). -1). KI 4160. hogy az ABCD négyszög paralelogramma. Számítsuk ki a háromszög ma­ gasságpontjának koordinátáit. B' pontokat úgy. Határozzuk meg a négyszög csúcsainak koordinátáit és a területét. Igazoljuk. illetve a B pontban met­ szi. valamint a tetszőleges A'. K2 4159. Igazoljuk. b) Számítsuk ki a csúcsokhoz vezető helyvektorok által bezárt szögeket. Számítsuk ki a c értékét.20 és x + 3y = 8. ha t minden lehetséges értéket felvesz? K2 4162.A z ABC háromszög csúcspontjainak koordinátái: A(0. az y tengelyt a D pontban metI s z í . 14). 6). 0). A másik két oldalhoz tartozó magasság egyenlete 5x + 2y . El 4166. írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. B( 8. 7 3 y = —x + —.Adott egy háromszög három oldalegyenesének az egyenlete: x + I9y = -123. A koordinátatengelyeken kijelöljük a rögzített OA = a és OB = b szakaszokat. 10). A 3x + 4y = 12 egyenletű egyenes a tengelyeket az A. Adottak a P^-IO . E1 4164. az x . és párhuzamos a 4x . Egy derékszögű háromszög átfogójának két végpontja:/3. Adott négy pont a koordinátáival: A(l.l y = t egyenletű egyeneseket. Mutassuk meg. Mi lesz az így kapott egyenesek metszéspontja­ inak mértani helye. ^ .3y = 18 egyenletű egyenes az x tengelyt a C. b) Számítsuk ki a paralelogramma szögeit.322 . y = — + 1. pontok. 5). A 3x + y = 9 egyenletű egyenes az x tengelyt az A. ahol a t valós szám. hogy az A'B' szakaszok felezőmerőlegesei egy ponton mennek át. C(7. hogy A A’ = BB' legyen. Egy háromszög csúcspontjai: A( 1. Az AB szakasz felezőmerőlegese mekkora területű részekre osztja az AOB háromszög te­ rületét (0 az origó)? K2 4163. Határozzuk meg a harmadik csúcs koordi­ nátáit. B( 5. D(3. E2 4170. Határozzuk meg a háromszög csúcs­ pontjainak koordinátáit. 7). 1) és P2 (5. amely áthald az x . P3 ( 14. K2 4171. az y tengelyt a B pontban I metszi. 8). Mekkora az x értéke.5y = 0 egyenletű egyenessel. K2 4168.

b) az x. hogy az ax + by = 1.14j . E1 4183. írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. Egy háromszög csúcspontjai: A(0. Határozzuk meg a hiányzó csúcsok koordinátáit. Számítsuk ki azoknak a pontoknak a koordinátáit.v tengelyen levő merőleges vetülete 1 egységnyi hosszú. írjuk fel annak az egye­ nesnek az egyenletét. Ábrázoljuk a koordináta-rendszerben azokat a pontokat. Az ABCD paralelogramma AB oldalegyenesének egyenlete > = 1. és egyenlő távol van a P(— 1. írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. 1). Igazoljuk. K2 4175. 3) és a <2(ll. amelyre az AP és PB szakaszok hosszának az öszszege a lehető legkisebb. 1) pontokat összekötő szakaszt 3 :2 arányban osztja. E2 4181. K2 4179. amely átmegy az A(4. Számítsuk ki annak a 2x .3y = 1.5. Számítsuk ki annak a síkidomnak a területét. = 1 és x 2 = 3 abszcisszákhoz tartozó ordináták. hogy a háromszög oldalfelező pontjai által meghatározott háromszög súlypontja egybeesik a háromszög súlypontjával. Legyen A(-6. 4). C(-2. Az ABCD téglalapban 3 ■ AB = 2 • BC. E1 4177. 10) és 5(4. 7) ponttól. hogy AB2 + BC2 + CA2 = 3 (AS2 + BS2 + CS2 ). E2 4176. E1 4182.-3) pontoktól. K2 4187. E2 4174. Egy rombusz egyik átlója a másik átlójának a kétszerese. 5). Legyen az ABC háromszög súlypontja S. amelyet az x + 2y = 4 egyenletű egyenes és a) az x. bx + ay = 1. -2) és 5(4. 3). E2 4180. írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. amelynek ordinátája 3. amelynek egyik normálvektora n (-l. és a P (. ha A(-2. -4).4y2 + 4xy + 8x . Mutassuk meg. . Adott két egyenes egyenlete: 4x + 7y . E1 4173. Igazoljuk. a) írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. E1 4184.K2 4172. B{4. -5) és fi(15.5y = .4 egyenletű egyenesen levő P pontnak a koordinátáit. az AD oldal­ egyenes egyenlete 4x . 6).8 > > . Számítsuk ki a C csúcs koordinátáit. 3) ponton és a 3x + 4y = 16 és a 3x + 4y’= 1 egyenletű egyenesek közti szakaszának az . a BD átló egyenesének egyenlete 2x + y = 13. 9x . C(4. = 7 abszcisszákhoz tartozó ordináták határolnak.y = 0 egyenletű egyenesek egy ponton mennek át. x . A derékszög C csúcsából húzott magasság talppontja az átfogónak abban a T pontjában van. <2(5. 0). Számítsuk ki a C és a D pontok koordi­ nátáit. amelyek koordinátái kielégítik a következő egyenletet: 3x . = 1 és x. -1) pontra és felezi az ABC háromszög terü­ letét. amely illeszkedik a ű(0. és áthalad a két adott egyenes közös pontján. 2).4 = 0. 14). a rövidebb átló vég­ pontjai A(6. Egy derékszögű háromszög átfogójának végpontjai A(-15. E1 4186. 6) ponton. 0). amely átmegy az A(3. 7) ponton. amelyek rajta vannak az x + 2y = 1 egyenletű egyenesen és 5 egységnyi távolságra vannak a P( 3. amely átmegy az (5. Számítsuk ki a csúcsok koordinátáit. K2 4178. K1 4185.15 = 0.3 = 0.

4) pont koordinátái (-3. Egy háromszög területe 10 egység. a háromszög két csúcsa az (1.Adott két pont: A(l. 2). Középpontja a (0. Vetítsük az AB vektort merőlegesen az x .l .3 = 0. K2 4194. 1). a súly­ pontja az S(— 1. E1 4192. Húzzunk az origón át olyan egyenest. = 0 egyenletet. -7) pontokban elhelyezett 2 és 1 tömegegységnyi anyagi pon­ tokból álló rendszernek hol van a súlypontja? K2 4193. 2) és a (— 1.y . 2) és B( 5. Számítsuk ki a má­ sik két csúcs koordinátáit. 4) pontok három egyenlő részre osztják. a másik vég­ pontja a B pont.1 = 0 egyenletű egyenes egy háromszög egyik belső szögfelezője. El 4197. Számítsuk ki az átfogóhoz tartozó magasság hosszát. 4) pont.1 = 0 egyenletű egyenes egy háromszög egyik belső szögfelezője. írjuk fel a másik két oldalegyenesének egyenletét. írjuk fel a harmadik oldalegyenesének egyenletét. 2) ponttól 3 egységnyi távolságra van. A (2.A 2x . K2 4198. A háromszög területe 5 egység. A koordináta-rendszer eltolása után a (2.A z A és B pontokat összekötő szakaszt az M.(l. Egy derékszögű háromszög átfogójának egyik végpontja A(— 2. K2 4190.2 x y . a háromszög két csúcsa az (1. a harmadik csúcsa az x tengelyre illeszkedik. El 4199. y + \ = 0. K2 4202. 2) és az M2(3. Számítsuk ki a harmadik csúcs koordinátáit. amelyből a z x . 0) pont./ . írjuk fel az x + 2y = 1 és az x + 2y = 3 egyenletű egyenesekkel párhuzamos egye­ nes egyenletét. 5) és a (9. KI 4195. Határozzuk meg a vetületének a hosszát. 1) és az (5. K2 4188. —.A (3. Az egyik befogó egyenlete x + y = 10. E2 4200. K2 4191. y + l = 0 é s a z x . -2) ponton áthaladó egyenes az (5. amelynek ordinátája 4. -1). Egy paralelogramma két oldalegyenesének egyenlete x + 2y + 1 = 0 és 2x + y . -2). 6) pontok egy négyzet szomszédos csúcsai. Számítsuk ki a harmadik csúcs koordinátáit. E2 4201. amely az adott egyenesek távolságát 1:3 arányban osztja. Számítsuk ki az eredeti koordináta-rendszer origójának a koordinátáit az új koordináta-rendszerben. Adott két pont: A(3. E1 4196. V 2 5 .b) írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. Rajzoljuk meg a koordináta-rendszerben azon pontok halmazát. 5) és B( 6.2 = 0 egyenletű egyenesek 3 egységnyi szakaszt vágnak ki. amelyek koor­ dinátái kielégítik az x 2 + y 2. Számítsuk ki az AB vektornak a koordiná­ tatengelyekkel bezárt szögeit. A 2x + y . 3) és a (6.I = 0. (-2.x 2. 0). két csúcsa (5.y egyenesre. írjuk fel az oldalak egyenletét. c) Számítsuk ki a két adott egyenes hajlásszögét. írjuk fel az egyenes egyenletét. 4) pont. A (2.} ’. -1) pont. 2). E2 4203. K2 4189. amely áthalad a két adott egyenes közös pontján és a koordinátatengelyek pozitív felével 4 egység területű háromszöget határoz meg.. Számítsuk ki az A és a B koordinátáit. Egy háromszög két oldalegyenesének egyenlete: x + y .

= CC. 6). 0) és (6. D( 0. illetve N pontban metszi. szakaszai. C(9. 8(6. Számítsuk ki az ABC háromszög és az AMNC trapéz területét. 0). A C csúcson átmenő magasságegyenes egyenlete mc:y = 3x + 2. 0). 0). ahol a = 3. Számítsuk ki a háromszög csúcspontjainak koordinátáit. Igazoljuk. E2 4206. hogy ha valamely paralelogramma csúcsai rácspontok. 2. 8(0. K2 4208. 4).8x>» . a harmadik csúcsa pedig az y = -3x + 5 egyenletű egyenesen mozog.y) pontjához rendeljük hozzá a (Á ax\— pontot. hogy a BE. CF és a DG egyenesek egy pontban metszik egymást.. . ame­ lyek a (4. 8). -4). amely átmegy a P( 2. K2 4210. Hol helyezkednek el a sík azon pontjai. Az ABC háromszög csúcsainak koordinátái: A(6. 0). C(0. E2 4211 . Mutassuk meg. hogy egyik a másik három pont által alkotott háromszög magasságpontja. 0).8(8. A koordináta-rendszerben rácspontoknak nevezzük azokat a pontokat. mint 4: 9. Az ABC háromszögben a C szög = 90°. amelyekhez ez a hozzárendelés a velük egyenlő hoszszúságú Q. 8(6. valamint az x . 0.. A háromszögbe téglalapokat írunk úgy. C(3. Adott három pont a koordinátáival: A(0. E2 4209. C(0. Igazoljuk.5x + 5. K2 4214. 4). K2 4213. Az origón átmenő és AC-vel párhuzamos egyenes az AB és BC oldalt M. C(8.VEGYES FELA D A TO K E2 4204. A sík tetszőleges P(x.Q2 szakaszokat rendeli? E1 4207. 5). hogy két oldala a befogóira illeszkedik. 8(0. Az ABCD négyzet csúcspontjainak koordinátái: A(0. = 8 8 . E2 4205. egyik csú­ csa pedig az átfogón van. 0). Mi a súlypontjának a mértani helye? E1 4216. Az olda­ lak fölé kifelé egyenlő oldalú háromszögeket rajzolunk. Mi azoknak a pontoknak a mértani helye a koordináta-rendszer síkjában. 0). 0). 7. hogy ezen pontok közül négy a koordináta-rendszer tengelyeire illeszkedik úgy. amelyek koordinátái kielégítik a 3x2. 2). írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. 4). mint a (0. D(4.y = 2 egyenletű egyenesek közé eső szakasza 5 egység. 2) ponttól mért távolságának a négyzete? E1 4215. akkor a terüle­ te nagyobb 1-nél.y + 2 = 0 egyenletet? Mutassuk meg. Az ABCD négyzettel megegyező körüljárású AEFG négyzet E csúcspontjának koordinátái: (-4. 0). Határozzuk meg a téglalapok középpontjainak a mértani helyét. hogy minden négyszögben a szemközti oldalak felezőpontjait összekötő egyenesek közös pontja az átlók felezőpontjait összekötő szakaszt felezi. a súlyvonal egyenes egyenletesr: y = 2x + 3. 8). Egy derékszögű háromszög csúcsainak koordinátái: A(10. amelyek­ nek mindkét koordinátája egész szám. Az AB oldal fölé rajzolt háromszög csúcsai ABC „ a BC oldal fölé rajzolt háromszög csúcsai 8CA„ a CA oldal fölé rajzolt három­ szög csúcsai CA8. Egy háromszög két csúcsa (-6. hogy a tetraéder súlyvonalainak négyzetösszege úgy aránylik az élek négyzetöszszegéhez. E2 4212. 1) ponton. és az x . Egy tetraéder csúcsainak koordinátái: A(0. Bizonyítsuk be. hogy AA. 0). Bizonyítsuk be. 0) ponttól mért távolságának a négyzete 20-szal kisebb.y + 5 = 0.3y2 . 8). Melyek a sík azon P P . és a belsejében vagy a határán van még más rácspont is. Az AB egyenes egyik P pontjának koordinátái (6. 4. .

amely a z x = 12 egyenletű egyenest a 8 ordinátájú pontjában érinti. -2) pont és a 2x .17) : + (v + 17)2 = 100 egyenletű kört az x0 = 11 abszcisszájú pontjában. amely átmegy az A(2. valamint az (x .4x + 2y . írjuk fel annak a körnek az egyenletét. illetve az y tengelyből a téglalap köré írt kör? E2 4230. K2 4232. Határozzuk meg az érintési pontok távolságát.2y = 1 egyenletű egyenesre illeszkedik. D (. Mekkora a CADB négyszög területe? K1 4227.5. írjuk fel annak a körnek az egyenletét. és érinti az x + y2 = 16 egyenletű kört is. írjuk fel annak a körnek az egyenletét. írjuk fel az x+ (y + 2 f = 5 egyenletű körnek a fi(5. K2 4226. Mekkora annak a körszeletnek a területe. középpontja pedig az x .6y + 6 = 0 és az x + y2 ~ 2x = 0 egyenletű körökhöz húzott érintőknek fi-től az érintési pontig terjedő szakaszai egyenlők. E1 4229. Adott két kör: kx: (x .4 = 0 egyenletű kört a legkisebb ordinátájú pontjában érinti. 1) ponton.8y + 48 = 0 egyenletű körhöz húzott érintők. mint az x + y 2. a két kör közös pontjait A-val és fi-vei.4. amely átmegy az A(10.3. a k2 középpontját D-vel. és tudjuk.= 0 egyenletű egyenesből 9 egység hosszúságú húrt metsz ki. írjuk fel annak a körnek az egyenletét. -2) ponton. Az ABC háromszög síkjában melyik az a fi pont. A harmadik csúcs az x . Igazoljuk. E2 4222. . Mekkora szakaszokat metsz ki az x.6)2 + ö> . amely átmegy az A(0.1 egyenletű egyenes átmegy a fi(l. Egy egyenlő szárú háromszög alapjának végpontjai az A(-4. Határozzuk meg az x tengelynek azt a pontját. amelyre a PA2 + PB2 + PC2 összeg minimális? El 4221 . hogy 4-AD = AB. A k kör érinti az x tengelyt. K2 4228.4y + 7 = 0 egyenletű körhöz húzott érintők ugyanakkora szöget zárnak be egymással. -3 ) és a 5(2. érinti az x tengelyt. 3) ponton átmenő érintőjét. Az origó középpontú egységsugarú kör kerületén határozzuk meg azokat a pon­ tokat. Legyen P olyan pont. Az ABCD téglalap két csúcsa A(l.7 = 0 egyenletű körön van. amelyből az x2+ y2. hogy az említett tulajdonságokkal rendelkező fi pontok egy egyenesen helyezked­ nek el.y = 2 egyenletű egye­ nes vág le az x2 + y2 = 25 egyenletű körből? E2 4220. E2 4225. 9) és a B (7.K2 4217. amelyek koordinátáira az x2 + xy + y2 kifejezés maximális értéket vesz fel. amelyet a 2x . El 4218.4)2 = 50 és k2: (x + 2)2 + (y + 2)2 = 50. 2) pon­ ton és érinti az x tengelyt. középpontját C-vel. hogy fi-től az x 1 + y .y + y . írjuk fel a k kör egyenletét. K2 4231.x . írjuk fel annak a körnek az egyenletét. E1 4224. és érintője egy ori­ gó középpontú körnek. Határozzuk meg a harmadik csúcs koordinátáit. -2). 2) ponton és az x2 + y2 . A z x + ay .\2x . -4). K2 4223. Jelöljük a k.2x + y2 + 2y . írjuk fel a kör egyenletét. amelynek középpontja a K( 4. E1 4219. -9) pontok.

ame­ lyek olyan távolságra vannak a (-4. E2 4241 . középpontja az x tengely felett van. ha tudjuk. illetve 3 + öl abszcisszájú pontjaihoz egyenlő ordináták tartoznak. Számítsuk ki az érintési pontok koordinátáit. A z y = x2. 6) pontokon és tengelye párhuzamos az y tengellyel. Mérjük fel az OC szakaszt a B-ben emelt merőlegesre a B pontból úgy. A kör és a parabola további közös pontjai C és D. 0) pontoktól. ha a B pont az OA szakaszon mozog? E2 4236.5)2 + y = 25 egyenletű kör 0(0. Határozzuk meg annak a parabolának a fókuszát és a vezéregyenesét. -4) koordinátájú ponton. hogy az y = x2. (4. (1. E2 4245. Mekkora az a és b valós paraméter értéke. hogy a P{0. hogy BD = OC le­ gyen. Mutassuk meg. Határozzuk meg e két egyenes M közös pontjának a mértani helyét. 0). Mi a D pont mértani helye. A B(a\ 0) pontban a kör átmérőjére emelt merőleges a C(a. írjuk fel az y = 4x2 + 4 egyenletű parabola origón áthaladó érintőinek egyenle­ tét. E2 4239. Határozzuk meg b és c értékét. 6).9 egyenletű parabola az x tengelyt az A és a fi pontokban metszi. 0) és A(10. Számítsuk ki a érintők hajlásszögét. Határozzuk meg az y2 = 2x egyenletű parabola olyan érintőjének egyenletét. illetve kerülik el az _ y = x2 + 2x egyenletű parabolát? Az érintőre merőleges egyenes mekkora húrt metsz ki a parabolából? E2 4242. Az y = x2 + bx + c egyenletű parabolát az (1. ha a X felvesz minden valós értéket. Egy k kör sugara 5. A c paraméter mely értékénél illesz­ kedik a C csúcs az x tengelyre? E2 4244. Mi a mértani helye azoknak a pontoknak a koordináta-rendszer síkjában. E2 4243. E2 4235. Mutassuk meg.4) egyenesre az origóból merőleges egyenest húzunk. írjuk fel ezekben a pontokban a parabola érintőinek az egyenletét. 1) pontban érinti az y = x egyenle-i tű egyenes. amely átmegy a (-4. amely átmegy a (0. hogy a távolságuk négyzetössze­ ge 80 (terület) egység? E2 4234. b) b > 0 pontban metszi a kört. . és ugyanott metszi az x tengelyt. Mekkora az ABCD négyszög te­ rülete? E2 4246. E2 4238. E2 4237. érintik.Határozzuk meg az y = —x2 egyenletű parabola olyan érintőjének az egyenle4 tét. Az y = X (x . 18) pontok az y = 2x2 + ax + b egyenletű parabolára illeszkednek? E2 4240. Az (x .3 egyenletű parabola és az x tengely közös! pontjait. Az origón áthaladó egyenesek közül melyek metszik.6x + 10 egyenletű parabola 3 . 0) és a ö (-2.K1 4233.a. amely át­ halad a (0. Határozzuk meg az y = -x 2 + 4x . hogy az y = x2 + 2x + c egyenletű parabola csúcsa a c bármely értékénél az y tengellyel párhuzamos egyenesen fekszik. 0) koordinátájú pontokkal megadott átmérőjén jelöljünk ki egy B pontot. 0) és a (8. -1) koordinátájú ponton. ahol a| parabola.

A z y . A parabola mely P pont­ jába húzott érintőjére igaz. -1) ponton átmenő egyenesek érintik. b) A P pontnak a fókusztól mért távolsága a T. Egy derékszög úgy csúszik a parabola síkjában. -4) pontból érintőket húzunk. Adott az y = x egyenletű parabola és az A(9. E1 4249. Tekintsük az y = 3x2 . hogy ez az érintő merőleges az AP egyenesre? 4248. Határozzuk meg ezen húrok felezőpontjainak a mértani helyét.E2 4247. 8) pont. E1 K2 4250. és a 7". . amelyek irányhatáro­ zója 2. pontok tengelytől mért elő­ jeles távolságainak számtani közepével egyenlő. hogy a) a P pontnak a parabola tengelyétől mért távolsága a T. és a T2pontok fókusztól mért távolságainak mértani közepével egyenlő. hogy a szárai érintik az y2= 2px egyenletű parabolát.4 egyenletű parabola olyan húrjait. és Tv Bizonyítsuk be. 4 írjuk fel az érintők egyenletét.—x 2 egyenletű parabolát a P ( !.A z y = —x 2 egyenletű parabolához a P( 2. E2 4251. Az 8 érintési pontok Ü T . Határozzuk meg a derékszög csúcsának a mértani helyét.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful