P. 1
Matematika Gyakorlo Es Erettsegire Felkeszito Feladatgyujtemeny III Kek Small ocr

Matematika Gyakorlo Es Erettsegire Felkeszito Feladatgyujtemeny III Kek Small ocr

|Views: 15,955|Likes:
Published by szirkkrisz
Matematika Gyakorlo Es Erettsegire Felkeszito Feladatgyujtemeny III Kek Small ocr
Matematika Gyakorlo Es Erettsegire Felkeszito Feladatgyujtemeny III Kek Small ocr

More info:

Categories:Topics, Art & Design
Published by: szirkkrisz on Jul 28, 2013
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

11/29/2015

pdf

text

original

Ez az új feladatgyűjtemény megőrizte a régi egyedülálló geometria feladatgyűjteményünk értékeit.

A tananyag-feldolgozás módja egyszerre teszi lehetővé a középszintű és az emelt szintű érettségire való felkészülést. Példaanyaga felöleli a teljes középiskolai geometria tana1 ';
, ^

Czapáry Endre Czapáry Endréné
•••••••••••

MATEMATIKA
Gyakorló és érettségire felkészítő feladatgyűjtemény III.
Geometriai fela d a to k gyűjteménye

azaz a síkgeometria, térgeometria, vektorok,
<c koordinátageometria h n n r r lin r ítn c r p n m p fr in t.é m n h n r r ik p t témaköröket.

Csete Lajos Hegyi Györgyné íványiné % ! Harró Ágota Morvái Éva Reiman István

. e^

V

tartalmaz gyakorlópéldákat és számtalan

zeli, a matematika gyakorlati alkalmazását

szolgáló feladatot. Szerzői és lektorai mindannyian a matematika tanításának kiváló, elismert szakemberei. A feladatgyűjtemény CD-mellékletében található a feladatok megoldása.

I.

Síkgeom etria

Középszint Emelt szint

II. T érgeom etria III. V ek torok IV. T rigonom etria V. K oordinátageom etria


O t t

Raktári szám: 16127/1

S 3

9 78963

074

N em zeti T ankönyvkiadó

Czapáry Endre
Czapáry

MATEMATIKA
Gyakorlo _ és érettségire felkészítő feladatgyűjtemény III.
Geometriai feladatok gyűjteménye
Középszint Emelt szint
1 1
*

E n d réi

Csete
,ajos

egyi yörgyné anyme arró
óta or v a i

/a
iim an

ván

N em zeti T an k ön yvk iad ó, B u dapest

Hasonló háromszögek ................................................................................................. Bizonyítási feladatok ................................................................................................. Számolási feladatok .................................................................................................... Szögfelezőtétel............................................................................................................ Magasságtétel, befogótétel ......................................................................................... Aranymetszés ............................................................................................................ Menelaosz tétele, Ceva tétele ...................................................................................... Hasonló n ég yszögek .................................................................................................... Háromszögek hasonlóságával megoldható fe la d a to k ............................................ Szelődarabok szorzata ................................................................................................. Hasonlóságon alapuló szerkesztések ......................................................................... Euler-egyenes, Feuerbach-kör, Simson-egyenes, Apollonius-kör ........................ Pitagorasz tételének alkalmazása .............................................................................

79 79 80 84 85 86 86 88 90 93 95 97 100

Területszámítás, területátalakítás és alkalmazásai................................................. 110 II. T érgeom etria....................................................... ; ...................................................... (Hegyi Györgyné - Iványiné Harró Ágota - Morvái Éva - Reiman István munkája) 121

Térelemek ....................................................................................................................... 121 Illeszkedési feladatok ................................................................................................. 121 Térelemek távolsága és hajlásszöge ......................................................................... 122 K ock a................................................................................................................................ 127

Téglatest .......................................................................................................................... 130 H a sá b ................................................................................................................................ 132 T etraéder.......................................................................................................................... 134 Gúla, csonkagúla............................................................................................................ 138 Gúla .............................................................................................................................. 138 C sonkagúla ................................................................................................................... 141 Poliéderek, szabályos te ste k ........................................................................................ H en g er.............................................................................................................................. Kúp, csonkakúp ............................................................................................................ Kúp .............................................................................................................................. Csonkakúp ................................................................................................................... 142 147 151 151 155

G ö m b ................................................................................................................................ 157 Összetett térgeometriai alak zatok ............................................................................. Egymáshoz illesztett testek ........................................................................................ Egymásba írt te ste k ...................................................................................................... Síkidomok forgatásával nyert te s te k ......................................................................... III. V ektorok....................................................................................................................... (A szerzők közös munkája) 160 160 162 167 169

Vektorok összege, különbsége és vektor szorzása szám m al........... .................... 169 Vektorműveletek alkalmazásával bizonyítható á llítá so k ...................................... 172 Vektorok felbontása összetevőkre ............................................................................. 176

Vektorok elforgatásával megoldható feladatok ......................................................177 Műveletek koordinátákkal megadott vektorokkal................................................ .179 Két vektor skaláris szorzata.........................................................................................181 Két vektor vektoriális szorzata ................................................................................. .183 IV. Trigonometria ............................................................................................................ 185 (Csete Lajos munkája) Szögek átváltása fokról radiánra és fordítva . ....................................................... ..185 Hegyesszögű trigonometriai alapfeladatok . . . i .......................................................185 Hegyesszög megszerkesztése valamely szögfüggvényének értékéből....................188 Nevezetes hegyesszögek szögfüggvényei .................................................................. ..189 Hegyesszögű trigonometriai feladatok .................................................................... .190 Egyenlő szárú három szögek .......................................................................................190 Téglalapok, rombuszok, paralelogrammák .............................................................. .191 Szabályos so k szö g e k ................................................................................................... .191 Körök érintői, körívek, körcikkek, körszeletek, h ú r o k ............................................ .192 T rapézok ....................................................................................................................... .194 Térelemek hajlásszöge ................................................................................................195 Vegyes, illetve összetettebb hegyesszögű trigonometriai feladatok ...................... .197 Vegyes feladatok .........................................................................................................197 Tornyok, hegycsúcsok és egyéb magasan levő tárgyak .............................................. .198 Körívek, körcikkek, körszeletek ................................................................................. 200 Egyenlő szárú háromszögek, derékszögű háromszögek, négyszögek.......................... 201 Trigonometrikus kifejezések ......................................................................................202 Szögfüggvények általánosítása....................................................................................204 Trigonometrikus függvények grafikonjai ................................................................206 Trigonometrikus egyenletek I. r é s z ........................................................................... 209 Bevezető alapfeladatok ...............................................................................................209 Alapvető feladatok ..................................................................................................... 209 Összetettebb fe la d a to k .................................................................................................212 Trigonometrikus egyenlőtlenségek I. r é s z ................................................................ 214 Bevezető alapfeladatok ...............................................................................................214 Alapvető feladatok ..................................................................................................... 214 Összetettebb fe la d a to k ............................... ................................ ................................ 215 Szélső értékfeladatok ...................................................................................................217 A szinusztétel alkalm azása.......................................................................................... 218 Bevezető alapfeladatok ...............................................................................................218 Alapvető feladatok ..................................................................................................... 218 Összetettebb fe la d a to k ................................................................................................. 219 Nehezebb fela d a to k ......................................................................................................221 A koszinusztétel alkalm azása...................................................................................... 222 Alapvető feladatok ......................................................................................................222 Összetettebb fe la d a to k ................................................................................................. 223 Nehezebb fela d a to k ......................................................................................................226

K1 14. A 42 cm hosszú AB szakaszt a C pont A-tól kezdve 2:5 arányban, a D pont pe­ dig 3:4 arányban osztja. Számítsuk ki a C és D pont távolságát. E1 15.A z A, B, C, D pontok ebben a sorrendben egy egyenesen vannak. Bizonyítsuk be, hogy az AB, BC, CD, AC és AD irányított szakaszok előjeles hosszára a következő öszszefüggés érvényes: AB ■CD + AC ■DB+ AD ■BC = 0. E2 16.Az A, B, C, D pontok egy egyenesen vannak (ilyen sorrendben). Bizonyítsuk be, hogy AC 2 • BD + CD2 ■ AB = BC2 ■AD +AB ■BD • AD. K1 17. Adjunk meg a síkon pontokat úgy, hogy közülük semelyik három ne legyen egy egyenesen. Hány egyenest határoz meg a) 4 pont; b) 5 pont; c) 212 pont; d) n pont? K1 18. Hány átló húzható egy konvex a) ötszög; b) tizenhatszög; c) n- szög egyik csú­ csából? K1 19. Hány háromszögre bontják a konvex a) ötszöget; b) tizenkétszöget; c) n-szöget az egyik csúcsából kiinduló átlók? K1 20. Hány oldalú a konvex sokszög, ha egy csúcsából 12 átló húzható?

K1 21. Hány oldalú a konvex sokszög, ha az egy csúcsából kiinduló átlók 18 három­ szögre bontják? K1 22. Egy konvex sokszög oldalainak és egy csúcsából kiinduló átlóinak számát öszszeadva 17-et kapunk. Hány oldalú a sokszög? K1 23. Hány oldalú a sokszög, ha 27 átlója van?

K1.GY 24. Egy játszótéren hét fa áll, mindegyik mellett ül egy-egy gyerek. Játékukban időnként helyet cserélnek egymással. (24. ábra) a) Hány cserepartnere lehet egy játékosnak? b) Hány helycsere lehetséges összesen ?

K1 25. Hány oldalú az a konvex sokszög, aminek hatszor annyi átlója van, mint ahány oldala? K1 26. Hány oldalú konvex sokszögnek van ugyanannyi átlója, mint ahány oldala?

Szögek, szögpárok
K1 K1 K1 27. Szerkesszünk szögeket, amelyeknek mértéke: 45°; 60°; 30°; 22,5°; 15°. 28. Szerkesszünk szögeket, amelyeknek mértéke: 105°; 52,5°; 75°; 67,5°; 135°. 29. Adjuk meg az a és [3hegyesszögeket úgy, hogy a > fi legyen! Szerkesszük meg az ; e) 1 8 0 ° -(a + /?) ; / ) 1 8 0 ° -a + /3 szögeket.

a) a + P \ b ) a - H \ c ) a - ^ ; d )

K1 30. Adott két különböző nagyságú konvex szög összege és különbsége. Szerkesszük meg a szögeket. K1 31. Adott egy hegyesszög kétszeresének és egy másik hegyesszögnek az összege és különbsége. Szerkesszük meg a szögeket. K1 32. Két szög aránya 7:3. A két szög közül az egyik 72°-kal nagyobb a másiknál. Bi­ zonyítsuk be, hogy a két szög összege 180°. KI 33. Két szög különbsége 54°, ugyanezen két szög aránya 5:2. Hány fokosak ezek a szögek? K1 34. a és P egyik szára közös, és egyik sem tartalmazza a másikat. Összegük 216°, továbbá az a szög (/3-val nem közös) szárának meghosszabbítása a [i szöget felezi. Határoz­ zuk meg az a és (3 szögek nagyságát. K1 35. Négy szög együtt egyenesszöget alkot, továbbá mindegyik szög az előzőnél 10°-kal nagyobb. Számítsuk ki a szögek nagyságát. K1 36. Egy körbe négy sugarat rajzoltunk. Az első a másodikkal feleakkora szöget zár be, mint a második a harmadikkal, az utóbbi két sugár szöge feleakkora, mint a harmadik és a negyedik által bezárt szög, ez pedig fele a negyedik és az első sugár szögének. Mekkorák ezek a szögek? K1.GY 37. Hány fokos szöget zárnak be az óramutatók 0 óra és 12 óra között minden egész órakor? K2,GY 38. Hány fokos szöget zár be a két óramutató a) negyed hétkor; b) fél tízkor; c) há­ romnegyed ötkor ? K2,GY 39. Mekkora szöget zár be a két óramutató a) 2 óra 20 perckor; b) 3 óra 32 perckor?

K1,GY 40. Egy repülőgép észak-északkelet felé, egy másik délnyugat felé halad. Mekkora szöget zár be egymással a két kondenzcsík? K1,GY 41. Egy hajó északi irányban halad egy pontig, majd itt 67,5°-kal elfordul pozi­ tív irányba. A szélrózsa milyen irányában halad ekkor? K1,GY 42. Egy repülőgép keleti irányban hagyja el a repülőteret, majd északkeletnek fordul. Ezután egy célpontot elhagyva, az előző irányból 90°-kal dél felé fordul. Mi­ lyen égtáj felé halad ekkor? (42. ábra)

Mekkora az a szög. b) négyszerese. b) 120°-kal. A 45. 2 K1 54. c) 51°24'18".Mekkora az a szög. továbbá tudjuk. ha a) a f3 szög 11-szerese az a-nak. b) 20.7°.Mekkora az a szög. c) a [3 szög 1 része az a-nak.3°. másodpercekben a következő szögeket: a) 108. Lehet-e egy szög a társszögével egyenlő? 2 3 50. b) 49°9'. Határozzuk meg az a és [3 szögek nagyságát. K1 44. c) 18. Mekkora a többi jelölt szög? Indokoljuk meg állításainkat. b) a /3 szög harmadrésze az a-nak. ábrán az a szög 32°42'. hogy a 90°-kal nagyobb /3-nál. A belső szögek közül az egyik 3 a derékszög 1— része. Két párhuzamos egyenest egy harmadik metsz. percekben. Mekkora szögben metszi ennek a szögnek a szögfelezője a másik párhuzamos egyenest? . Az egyik a) 90°-kal. Az a és /3 konvex szögek szárai párhuzamosak. A merőleges Aő-vel való metszéspontja legyen T. Határozzuk meg az a és [3 szögek nagysá­ gát. amely két mellékszögével együtt aj 1— . = f3K1 55. Bizonyítsuk be. c) ötszöröse a másik szögnek. Egy ABC háromszög C csúcsánál derékszög van. K1 45. d) 59.K1 43.Két merőleges szárú szög közül az egyik a) háromszorosa. Két konvex szög szárai párhuzamosak. amely egyenlő a mellékszögével? 49. Mekkora a két szög? K1 53. Fejezzük ki fokokkal a következő szögek nagyságát: a) 21°36/. hogy TCB 4.01°. mint a másik. b) 1 — része az egyenesszögnek? 16 9 K1 52.7°. Melyik az a szög. = a és TCA 4. 3 3 7 c) —-ével egyenlő? 3 5 K1 51. Az a és p merőleges szárú szögek. 45. amely a pótszögénél 16°28'-cel nagyobb? 47. Bocsássunk merőlegest ebből a csúcsból az AB oldalra. Mekkora az a szög. d) 17°27'45". amely a mellékszögének ötödrésze? 48. ábra K1 K1 K1 K1 K1 46. e) 100. K1 56.5°. amely a mellékszögének a) —-ával \ b) —-ével. Fejezzük ki fokokban. Mekkorák az egyes szögek? K1 57. c) 75°-kal nagyobb.

ha az oldalak szá­ mát kétszeresére növeljük? K1 74. a é s f i egyik szára közös. melyben a szögösszeg a) 1620°. és kössük össze a sokszög csúcsaival. ha az oldalak számát négy­ gyei növeljük? K1 73. és a két szög szögfelezője merőleges egymásra. és szerkesszük meg a metszéspontokban keletkezett szögek szögfelezőit. b) 8. hogy konkáv négyszögben is 360° a belső szögek összege. K2 60. hogy ha két konvex szög egyik szára közös. amelyben bármely két szom­ szédos oldal merőleges egymásra. K1 72.2) ■180°. c) hétszög. d) 96. Az ABC hegyesszögű háromszög a oldalának végpontjaiból bocsássunk merő­ legeseket a háromszög másik két oldalára. hogy egy szögnek és a mellékszögének szögfelezői merőlegesek egymásra. A (3 szög az a-nál 130°-kal nagyobb. Sokszögek szögösszege K1 64. Egy sokszög szögösszege s. és a szögek felezői merőlegesek egymásra. Bizonyítsuk be. d) tízszög. b) hatszög. K1 K1 K1 65. hogy a kapott négy szög­ felező közül bármely kettő vagy párhuzamos egymással. A merőlegesek metszésénél keletkezett egyik szög nagysága 127° 17'. 67. akkor a másik két szögszár egy egyenesbe esik. Bizonyítsuk be. Egy n oldalú konvex sokszög belsejében tűzzünk ki egy pontot. A keletkezett háromszögek segítségével bizonyítsuk be. E1 71. Határozzuk meg az a és P szögek nagyságát. Mutassuk meg. b) 18 540°? K1 68. K2 63. e) n oldalú konvex sokszög szögeinek összege? 66. c) 13. Bizonyítsuk be. Mekkora az egyenlő szögű a) ötszög. hogy ha egy sokszögben bármely két szomszédos oldal merőle­ ges egymásra. hogy a sok­ szög belső szögeinek összege (n . b) nyolcszöget. hogy egy négyszögnek nem lehet minden szöge hegyesszög. Rajzoljunk fel olyan a) hatszöget. Messünk el két párhuzamos egyenest egy harmadikkal. K1 59. b) konvex ötszög. vagy merőleges egymásra. Számítsuk ki a háromszög A csúcsnál levő szögét. e) n-szög egy szöge? K1 69.A z ABC tompaszögű háromszög a oldalának végpontjaiból bocsássunk merőle­ geseket a háromszög másik két oldalegyenesére. A merőlegesek metszésénél keletkezett egyik szög nagysága 47°6'42". és egyik sem tartalmazza a másikat. c) konvex n -szög külső szögeinek összege? . K1 70. Hány oldalú az a konvex sokszög. Hogyan változik a szögösszeg. Mekkora a a) háromszög. K1 61. Számítsuk ki a háromszög A csúcsnál levő szögét.Mekkora a a) 4. Hogyan változik meg egy sokszög szögeinek összege.K1 58. egyik sem tartal­ mazza a másikat. akkor az oldalszám páros. K1 62. Igazoljuk. Mutassuk meg.

K1 83. Melyik az a legkisebb oldalszámú konvex sokszög. Hány oldalú a sokszög. Egy háromszög egyik szöge 42°24'. Bizonyítsuk be. a másik két szög aránya 5:6. és mekkora a külső szög? K2 76. K1 78. hogy egy háromszög külső szögei között legfeljebb egy hegyes­ szög lehet. b) 3:4:5. fi =122°. K1 84. A háromszög harmadik szöge — egyenesszöggel nagyobb az elsőnél. c) 150° 14'. amelynek a külső szögei kö­ zött már biztosan van hegyesszög? K1 82. hogy egy konvex négyszög egyik oldalegyenesén levő két külső szög összege a szemközti oldalegyenesen levő két belső szög összegével egyenlő. Határozzuk meg a háromszög szögeinek nagyságát. hogy ha egy egyenlő szárú háromszög egyik szöge 60°. ha azok úgy aránylanak egymáshoz. Igazoljuk. Mutassuk meg.l°-kal nagyobb a másiknál. hogy az egyenlő szárú háromszögben az alappal szemközti csúcsban szerkesztett külső szögfelező párhuzamos az alappal. H á ro m szö g ek belső és k ü ls ő szögei K1 88. Egy háromszög két szögének aránya 5:7. ha belső szögeinek összege háromszor akkora.Mekkorák az ötszög belső szögei. K1 86. Mekkora szöget zárnak be az a) A és C csúcsokhoz. de mindig van legalább két tompaszög. Egy háromszög /szö g e a) 32. hogy ha egy háromszög egyik külső szöge az egyik nem szom­ szédos belső szög kétszerese. Mutassuk meg. hogy egy egyenesre egy külső pontból csak egy merőleges bo­ csátható. K1 91. Határozzuk meg a háromszög szögeinek nagyságát. Hány oldalú a konvex sokszög. b) A és B csúcsokhoz tartozó szögfelezők? E1 80. Mutassuk meg. mint 1 :2:3:4:5? K1 77. y =68°. K1 87. akkor a háromszög egyenlő oldalú.H a egy konvex sokszög belső szögeinek összegéhez hozzáadjuk egyik külső szögét. Mekkorák a háromszög szögei? K1 89. mint a külső szögek összege ? K1 79. K2 92. akkor a háromszög egyenlő szárú. hogy az egyenlő szárú háromszög egyik szárához tartozó magasságá­ nak az alappal bezárt szöge mindig fele a szárszögnek. hogy ha a háromszög egyik külső szögének felezője párhuza­ mos a szemközti oldallal. Igazoljuk. Mutassuk meg. A másik két szög közül az egyik 27. Egy négyszögben a =12°. Egy háromszög egyik szöge 70°. b) 90°. mint a) 1:2:3. Határozzuk meg a másik két szög szögfelezője által alkotott szög nagyságát.K1 75. 1846°-ot kapunk. c) 3 :7 :8 . Mekkorák a há­ romszög szögei? K1 90. Igazoljuk.6°. akkor a háromszög egyenlő szárú. Egy háromszög szögei úgy aránylanak egymáshoz. E1 81. . K1 85.

ha a) a =22. Mekkora szögekre bontja az átfogó­ hoz tartozó magasság a derékszöget? E1 105. b) 64°. Mekkora szöget zárnak be egy­ mással az A és B csúcsokhoz tartozó a) szögfelezők. Bizonyítsuk be.5° és f3 =15°. Mekkora szöget zár be az egyik szárhoz tartozó magasságvonal a) az alappal. Mekkora szöget zár be az ABC háromszögben az A csúcshoz tartozó szögfelező a szemközti oldallal. Az ABC háromszögben a = 47°42/. mint a harmadik csúcsnál levő külső szög? K1 95. Mutassuk meg. y. a > fi. Egy egyenlő szárú háromszög szárszöge 30°. K2 100. c) a =30° és /3 =45°. K1 109. b) a =15° és /3 =105°. Van-e olyan háromszög. Mekkora szöget zár be egymással a har­ madik csúcshoz tartozó magasság és a belső szögfelező? E1 110. fi =73°10'. Egy háromszög két szöge a és /3. d ) a = 90°és/3=20°. E1 99. Mekkorák a háromszög szögei? K1 96. Egy háromszög két külső szöge 128° és 116°. hogy a külső szögfelezők által 2 2 2 cc B y alkotott háromszög szögei és az — I— -L szögek pótszögek. A derékszögű háromszög egyik szöge 21°. Egy egyenlő szárú háromszög egyik külső szöge 87°. Mekkorák a szögei ? K1 98. Egy egyenlő szárú háromszög egyik külső szöge a) 96°. Egy háromszög egyik külső szöge 87°. egyik belső szöge pedig 21°. amelyben az egyik szög kétszer akkora. Számítsuk ki az ABC háromszög A és fi csúcsából induló magasságvonalainak hajlásszögét. b) a másik szárral? K2 103. Egy egyenlő szárú háromszög egyik szárához tartozó magassága a másik szár­ ral 13°-kal kisebb szöget alkot. Egy háromszög szögei a.K1 93. b) magasságvonalak ? K1 101 . Mekkorák a háromszög szögei? K1 104. Mekkorák a háromszög szögei? K1 97. hogy derékszögű háromszögben a derékszög szögfelezője és az átfogóhoz tartozó magasság 45°-kal kisebb szöget zár be. mint a háromszög egyik hegyes­ szöge. K1 107. Mekkorák a háromszög szögei? K1 94. a másik szög pedig háromszor akkora. hogy bármely háromszögben az a oldal és az mb magasság által be­ zárt szög egyenlő a b oldal és az magasság által bezárt szöggel. Egy háromszög két szöge 67° és 33°. fi. K2 106. Mekkora szöget zár be egymással a har­ madik csúcshoz tartozó magasság és a belső szögfelező? . Mekkora szöget zárnak be egymással az ABC háromszög A és B csúcshoz tarto­ zó külső szögfelezői? K2 108. hogy a háromszög két belső szögfelezőjének hajlásszöge 90°-nál a harmadik szög felével kisebb. Igazoljuk. ha a =21°42' és p =83° 10'? K1 102. mint az alapon levő szög. Igazoljuk.

ha a háromszög szögei a . Egy egyenlő szárú háromszög alapon fekvő szögének szögfelezője és alapja egyenlő hosszú. hogy a DBC háromszög derékszögű. ha a = 15°? 115. K2 118.1. K1 114. Az ABC háromszög A csúcsából kiinduló belső szögfelező messe a BC oldalt a D pontban. K1 117. a) Milyen összefüggés van az ABC háromszög szögei között. Bizonyítsuk be. Ezen vegyük fel a D és E pontokat úgy. b) Hogyan kellene megválasztani az a. Egy egyenlő szárú háromszög szárszöge 36°. Az ABC egyenlő szárú derékszögű háromszög AB átfogóján vegyük fel az E és D pontokat úgy. hogy a háromszög egy csúcsához tartozó szögfelező a szemköz­ ti oldallal olyan két szöget zár be. a) Bizonyítsuk be. hogy AD = AB és CE = CB legyen. Mekkora a /? szög. amelyeknek különbsége a háromszög másik két szögének különbségével egyenlő. hogy a töröttvonal tíz egyenlő szakaszt tartalmaz­ zon? c) Mutassuk meg. hogy BE = BC és AD = AC legyen. ha a = 15°. amelyeknek a szögei ugyanakkorák. A 115. hogy ez a töröttvonal már nem folytatható tovább az ábrán látható mó­ don. Mekkorák a szögei? K1 115. Húzzunk az ABC háromszög A csúcsából párhuzamost a C csúcsbeli belső szög­ felezővel. a külső szögfelező pedig ugyanennek az oldalnak a meghosszabbítását messe az E pontban. A felmért szakaszok végpontja E. illetve F.K2 111. E1 121. Igazoljuk. hogy BA = AD legyen. j3 és f i KI 122. és szárszöge 45°. Mekkorák az egyenlő szárú háromszög szögei? KI 113. Legyen BC az ABC háromszög leghosszabb oldala! Mérjük rá BC-re ő-ből ki­ indulva AB-1 és C-ből kiindulva AC-t. E2 119. Bizonyítsuk be. hogy ha a töröttvonal n + 1 számú szakaszból áll. ábra E1 116. Az ABC háromszögben AB = AC. ábrán színessel húzott szaka­ szok egyenlők. Az ABC háromszög leghosszabb oldala AC. hogy az így keletkezett CDE háromszög egyenlő szárú. ábrán hat egyenlő szakaszból áll a színes töröttvonal. ha AD = AEl b) Mekkorák a háromszög szögei. hogy az alapon le­ vő szög szögfelezője a háromszöget két egyenlő szárú háromszögre bontja. mint az eredeti háromszög szögei. Hosszabbítsuk meg a BA oldalt A-n túl egy D pontig úgy. Bizonyítsuk be. A 115. Igazoljuk. akkor a kisebb 90° «-ed részénél. ha y= 34°? K1 120. Fejezzük ki a DBE háromszög szögeit az eredeti háromszög szögeivel. Egy egyenlő szárú háromszög szárszögének szögfelezője olyan két háromszög­ re bontja a háromszöget. hogy ez a BC oldal meghosszabbításából az AC oldallal egyenlő sza­ kaszt vág le. K1 112. . Mekkora az EAFí^.

K1 130. K2 132.Mutassuk meg. Hosszabbítsuk meg egy négyzet két átló­ ját egyik irányban annyival. K1 127. Egy négyzet csúcsai körül az átló felével mint sugárral a négyzet középpontján átmenő negyedköröket rajzolunk. ábra ► . Bizonyítsuk be. K1 126. Bizonyítsuk be. Bizonyít­ suk be. Mérjük rá egy négyzet egyik átlójára az egyik csúcsból kiindulva a négyzet oldalát. hogy e négyzet oldala az eredeti négyzet átlójának és oldalának összegével egyenlő. amekkora a négyzet oldala. K2 125. 132. A kapott végpontban emeljünk merőlegest az átlóra. hogy a meghosszabbítással nyert két pont a négyzet valamelyik csúcsával egyenlő szá­ rú háromszöget alkot. Egy egyenlő szárú háromszög egyik szá­ rát az alappal szemközti csúcson túl hosszabbítsuk meg a kétszeresére. K2 124. akkor a háromszög derékszögű. E1 131 . A 124. Bizonyítsuk be. ábrán látható összekötésekor keletkező megjelölt szögek derékszögek. ábrán színessel jelölt három sza­ kasz egyenlő. hogy a 132. E1 129. hogy a háromszögbe berajzolt szakaszok a magasságvonalak egyenesein vannak. Mutassuk meg. hogy ez az összekötő egyenes merőleges az alapra. Az így kapott végpontok ismét négyzetet alkotnak. és mutassuk meg. Bizo­ nyítsuk be. ábrán egyformán jelölt szögek egyenlők. és az így nyert pontot kössük össze az alap másik csúcsával. ha ismerjük a háromszög szögeit. Hosszabbítsuk meg az ABC háromszög BC oldalát a C csúcson túl az AC oldallal egyenlő sza­ kasszal. hogy ha egy háromszög egyik oldala kétszerese a hozzá tartozó súlyvonalnak. ábrán levő hegyesszögű három­ szögben az egyformán jelölt szögek egyenlők. Hosszabbítsuk meg egy négyzet átlóit mindkét irányban annyival. E1 128. amekkora a négyzet olda­ la. Bizonyítsuk be. Fejezzük ki a belső pontnál levő szögeket. Kössük össze ennek P végpontját az A csúcs­ csal.A 125. hogy az összekötő egyenes párhuzamos a yszög szögfelezőjével. hogy az egyenlő oldalú háromszög oldalait három egyenlő részre osztó pon­ toknak a 128.K1 123. hogy a negyedköröknek és a négyzet ol­ dalainak metszéspontjai szabályos nyolcszöget határoznak meg.

K1 138. mint az ACB szög. K2 135. Az ABC háromszög AB oldalát A -n túl az AC szakasszal meghosszabbítva X-et. Két egymást kívülről érintő körben szerkesszünk párhuzamos. E2 139. hogy a DE szakasz egyenlő az AC és BC oldalakból lemetszett kisebb sza­ kaszok összegével. hogy az a és b által alkotott szög kisebb. akkor a har­ madik oldal abban a háromszögben nagyobb. Szer­ kesszük meg e szár és az alap szögének. CB-vel E. K1 141. hogy a körök érintkezési pontja és e sugarak végpontjai egy egye­ nesen vannak. majd a csúcsnál levő szögnek a szögfelezőjét is. K2 140. hogy a 133. hogy az egyenlő szárú háromszög alapján bárhol felvett pontnak a szemközti csúcstól való távolsága kisebb a szárak hosszánál. hogy egy külső pontot egy egyenes pontjaival összekötő szaka­ szok közül az egyenesre merőleges szakasz a legrövidebb. amelyeknek szárai két szomszédos osztóponton mennek át. Az ABC derékszögű háromszögben osszuk fel egyenlő részekre a BC befogót. ha az eredeti háromszög szögei a. K2 143. minél távolabb vannak az AC befogótól. Vizsgáljuk meg azokat az A-nál keletkezett szögeket. Mutassuk meg. és bizonyítsuk be. Egy konvex négyszög a. d oldalaira fennáll s a a > b > c > d egyenlőtlen­ ség. Mekkorák az XYC háromszög szögei. p és y? E1 136. . hogy ezek annál kisebbek. Mutassuk meg. amelyikben a két oldal nagyobb szöget zár be. hogy ha két háromszög megegyezik két oldalban. ábra E1 134. Igazoljuk. ő-n túl pedig a ŐC-vel meghosszabbítva Y-1 kapjuk. Igazoljuk. c. hogy a derékszögű háromszög befogóinak az átfogóra való vetületei mindig kisebbek a befogóknál. mint a c és d által alkotott szög. E1 144. de ellentétes irá­ nyú sugarakat. Egy egyenlő szárú háromszög szárszögének csúcsában emeljünk merőlegest az egyik szárra. Összefüggések a háromszög oldalai és szögei között K1 137. Az ABC háromszög A és B csúcsához tartozó belső szögfelezők metszéspontján keresztül szerkesszünk párhuzamost az AB oldallal. Igazoljuk.E1 133. Vegyünk fel az ABC háromszög belsejében egy P pontot. hogy az APB szög mindig nagyobb. <J 133. ábrán színessel jelölt szakaszok egyenlők. hogy a háromszög egyik csúcsát a szemközti oldal bármely pontjával összekötő szakasz rövidebb a másik két oldal egyikénél. Mutassuk meg. E1 142. b. Igazoljuk. és kössük össze az osztópontokat a hegyesszögű A csúccsal. Bizonyítsuk be. Igazoljuk. Igazoljuk. Ennek metszéspontja AC-vel D.

E1. hogy ha egy háromszög a. hogy egy háromszög súlyvonalainak összege kisebb a háromszög ke­ rületénél. E2 159. mint az átlók összege. K1 148. hogy a háromszög bármely oldala kisebb a fél kerületnél.2 . Mutassuk meg. E2 163.) Igazoljuk. hogy AB + BC . Egy egyenlő szárú háromszög két oldala 3 cm és 6 cm. Igazoljuk. pontot. E2 161. Igazoljuk. ak­ kor a 2a. a) 10.) Bizonyítsuk be. E2 160. hogy a háromszög egy belső pontjának a csúcsoktól mért távolságösszege a kerület és a fél kerület közé eső számérték.7 m. Legyen D az ABC háromszög AC oldalának tetszőleges pontja. E2 155. a három oldaltól mért távolságainak összege mindig ugyanakkora. ha mérőszáma egész szám? K1 dal? 150. mint a vele azonos kezdőpontú oldalak összegének fele. hogy az egyenlő szám háromszögben az alap bármelyik pontjá­ ra nézve a száraktól mért távolságok összege állandó. Mekkora a harmadik ol­ K2 151 . E2 147. hogy az egyenlő oldalú háromszög bármely belső pontja és az egy-egy csúcs közti három szakaszból mindig lehet háromszöget szerkesz­ teni. 1918. E2 157. Hány méter a harmadik ol­ dal. hogy ha P az ABC háromszög belső pontja.3 . E1 154. . 12.6C háromszög kerülete nagyobb. hogy a konvex négyszög szemközti oldalainak összege kisebb. c oldalakból nem lehet háromszöget szerkeszteni.GY 145.) Bizonyítsuk be. Az ABC háromszög A csúcsához tartozó külső szögfelezőn jelöljünk ki egy tet­ szőleges A. hogy a háromszög bármelyik magassága kisebb. hogy egy háromszög magasságvonala­ inak összege kisebb a háromszög kerületénél. c oldalai közül a a legnagyobb.64 141.8 m. Igazoljuk. (A 155. b. feladatra épül. Egy háromszög egyik oldala 1. Bizonyítsuk be. Milyen irányban bocsássunk a tükör előtt álló A pontszerű fényforrásból fény­ sugarat a tükörre. K2 153. melynek oldalai azonos egységgel mérve b) 1 . feladatra épül. 3826? 2 ’ 3 ’4 K1 149. d) 1911. (A 157. a másik 0. hogy ha bárhol is veszünk fel az egyenlő oldalú háromszög belsejé­ ben egy pontot. Bizonyítsuk be. Igazoljuk. Igazoljuk. c) i .AC < 2BD. hogy a visszavert fénysugár adott B ponton menjen át? E2 146.l . Igazoljuk. mint az ABC háromszögé. E2 156. E2 158. feladatra épül. V 162. akkor PB + PC <AB + AC. b. 13. Létezik-e olyan háromszög. Bizonyítsuk be. Mekkorák a háromszög oldalai? K1 152. Az egyenlő szárú háromszög egyik szárához húzott súlyvonal a háromszög ke­ rületét 15 cm és 6 cm hosszúságú részekre osztja. hogy az A. hogy egy háromszög súlyvonalainak összege nagyobb a kerület há­ romnegyedénél. Bizonyítsuk be.

Egy négyszög oldalai (ebben a sorrendben) 2 cm. Bizonyítsuk be. Bizonyítsuk be. amely egy O ponttól 3 cm-re van. K1 175. E2 171. 173. . Adott a síkon az AB = 8 cm hosszú szakasz. P és Q pont úgy. K1 166. Szerkesszünk pontot. a B ponttól 2. Adjuk meg a P ponttól 2 cm távolságra és a Q ponttól 3 cm távolságra levő pon­ tok halmazát. hogy azok ne legyenek egy hegyesszögű háromszög csúcsai.5 cm távolságra levő pontok halmazát. Adjuk meg az e egyenestől legalább 3 cm távolságra levő pontok halmazát. Adjuk meg az A ponttól 4 cm távol­ ságra. Adjuk meg a P ponttól 3 cm-nél nagyobb távolságra és az e egyenestől 2 cm-nél kisebb távolságra levő pontok halmazát. 6 cm.ADOTT TULAJDONSÁGÚ PONTOK HALMAZÁNAK MEGHATÁROZÁSA A SÍKON E2 164. E2 165 Mutassuk meg. Szerkesszünk adott egyenesen pontot. 3 cm és 8 cm hosszúak. amely két adott pont mindegyikétől 6 cm távolságra van. Mitől függ a megoldások száma? K2 176. Igazoljuk. Adott a síkon az A. hogy a konvex négyszög átlóinak összege kisebb a négyszög kerüle­ ténél. K2 181. Bizonyítsuk be. V 167. E2 169. 174. K1 179. Adjunk meg a síkon négy olyan pontot. és PA + PB = QA + QB = k. bárhogyan is adunk meg a síkon négy pontot (melyek közül se­ melyik három nem lehet egy egyenesen). hogy a PQ szakasz F felezőpont­ jára fennáll az FA + FB < k egyenlőtlenség. Adott tulajdonságú pontok halmazának meghatározása a síkon Ponthalmazok K1 K1 K1 172. B. K2 178. Adjuk meg az e egyenestől 3 cm-nél kisebb távolságra levő pontok halmazát. Adjuk meg az e egyenestől 3 cm távolságra levő pontok halmazát. Mutassuk meg. hogy egy konvex négyszög síkjában az átlók metszéspontjában legkisebb a csúcsoktól mért távolságok összege. hogy az általuk meghatározott négy há­ romszög mindegyike tompaszögű legyen. hogy közülük semelyik három nincs egy egyenesen. Adjuk meg a P ponttól 3 cm távolságra és az e egyenestől 2 cm távolságra levő pontok halmazát. Mutassuk meg. hogy egyik átló sem érheti el a 9 cm-t. mindig ki lehet választani közülük hármat úgy. de nagyobb a négyszög fél kerületénél. E2 168. K1 170. K2 177. Adjuk meg a P ponttól 3 cm távolságra és az e egyenestől legfeljebb 2 cm tá­ volságra levő pontok halmazát. hogy egy tetszőleges pontnak egy sokszög csúcsaitól mért tá­ volságösszege nagyobb a sokszög fél kerületénél. K1 180. hogy egy négyszögben bármelyik oldal kisebb a másik három összegénél.

K2 195. ha adott az x és az y távolság. az / egyenestől y távolságra levő pontok halma­ zát.Adott két párhuzamos egyenes. Hány olyan pont van. K1 189. K1 194. ame­ lyek az egyik egyenestől kétszer akkora távolságra vannak. amelyeknek A és B csúcsa rögzített. b -tői 2 cm-nél nem kisebb távolságra vannak. b) Adjuk meg egy 5 cm oldalú négyzet minden oldalegyenesétől 2 cm-nél nagyobb távolság­ ra levő pontok halmazát. K2 187. Adjuk meg a P ponttól legfeljebb 2 cm távolságra és a Q ponttól 3 cm-nél na­ gyobb távolságra levő pontok halmazát. és a C csúcshoz tartozó magasságuk m. K1 184.K2 182. Adjuk meg azon pon­ tok halmazát. Adott két párhuzamos egyenes. Adjuk meg az e és/egyenesek mindegyikétől 1 cm távolságra levő pontok hal­ mazát. Adjuk meg a két egyenestől egyenlő tá­ volságra levő pontok halmazát. Adjuk meg az ABC háromszög AB és AC oldalegyeneseitől. Szerkesszünk egyenest. és tudjuk. e é s/. K2 183. Adjuk meg egy négyzet minden oldalegyenesétől egyenlő távolságra levő pon­ tok halmazát. b. E2 196. Adjuk meg azon ABC háromszögek C csúcsainak halmazát. Adott a síkon három egy ponton átmenő egyenes: a. ame­ lyek egyenlő távolságra vannak e két egyenestől. . K2 198. és a-tól 1 cm-nél nem nagyobb. Adjuk meg a P ponttól 2 cm-nél kisebb távolságra és a Q ponttól 3 cm-nél ki­ sebb távolságra levő pontok halmazát. c. mint a másiktól. Adjuk meg két egymásra merőleges adott egyenes mindegyikétől 3 cm-nél ki­ sebb távolságra levő pontok halmazát. K1 188. Adjuk meg a P ponttól 4 cm-nél nem nagyobb és 3 cm-nél nagyobb távolságra levő pontok halmazát. Adjuk meg azon ABC háromszögek C csúcsainak halmazát. Adjuk meg azoknak a pontoknak a halmazát. amelyeknek A és B csúcsa rögzített. E1 186. Adjuk meg az ABC háromszög minden oldalegyenesétől egyenlő távolságra le­ vő pontok halmazát. amely három adott egyenestől egyenlő távolságra van? K1 197. K1 200. aj Adjuk meg egy 5 cm oldalú négyzet minden oldalegyenesétől 2. Adjuk meg az ABC háromszög csúcsaitól egyenlő távolságra levő pontok hal­ mazát. K1 185. illetve az A és B csúcsoktól egyenlő távolságra levő pontok halmazát. K2 199. E1 190. K1 191. E1 193.5 cm-re levő pontok halmazát. amelyek rajta vannak a c egyenesen. és egy megadott P ponttól 4 cm-re van. Adjuk meg az e egyenestől x. amely adott e egyenessel párhuzamos. Adott két metsző egyenes. e é s / Adjuk meg azon pontok halmazát. és az ABC háromszög köré írt kör sugara r. hogy x > y. K1 192.

amely adott egyenessel 30°-os szöget zár be. KI 211. K2 208. Ekkor az AB felező merőlegese és a CD felező merőlegese met­ szik egymást egy O pontban. hogy ne legyenek egy körön.D pontpárok ne legyenek párhuzamos egyeneseken. hogy ne legyenek egy körön. K2 216. Adott egy konvex szög szárai között egy P pont. Bizonyítsuk be.hiszen rajta van AB felező merőlegesén . holott ezeket úgy vettük fel. amelyek két koncentrikus körtől egyenlő távolságra vannak. amelyeknek a harmadik csúcsa egybeesik. Ez az O egyenlő távolságban van az A-tól és a fi-tői . Adott két szakasz. és adott egyenessel előre adott konvex szöget zár be. B. Szerkesszünk egyenest. Szerkesszünk a szakaszok fölé egyenlő szárú háromszögeket. amely egy b egyenestől t tá­ volságra van. Egy szög felezőjének egyik pontjából szerkesszünk párhuzamos egyeneseket a szögszárakkal.Hol a hiba a következő gondolatmenetben? Vegyük fel a síkon az A. Egy háromszög egyik oldalán szerkesszünk olyan pontot. K2 203. K2 213. K2 217. és mérjük rá a szögtartományban a pont és a csúcs távolságát. K2 215. D pontokat úgy. K2 212. amely a szög száraiból egyenlő darabokat metsz le. hogy az így keletkezett párhuzamos sávok egyenlő szélesek.ADOTT TULAJDONSÁGÚ PONTOK HALMAZÁNAK MEGHATÁROZÁSA A SÍKON K1 201 . Szerkesszünk az ABC háromszög AB oldalán olyan P pontot. B és C . K1 209. és ezekre mérjük fel ugyanazon irányban a merőleges talppontjának a félegyenes kezdőpontjától mért távolságát. Szerkesszünk egyenest. Messünk el két párhuzamos egyenest egy harmadikkal. Adjunk meg a síkon öt pontot úgy. Szerkesszünk a ponton át egyenest.. amely tartalmaz­ za a pontokat. amely mindhárom egyenestől egyenlő távolságra van. amely a másik két oldalegyenestől egyenlő távolságra van. hogy létezzék mind az öttől egyenlő távol­ ságra levő pont. Adott egy e egyenes és egy P pont. . K2 202. és ugyanilyen oknál fogva C-től és Z)-től is. K1 205. Szerkesszük meg az adott a egyenesen azt a pontot. ezért van olyan O középpontú kör. Adjuk meg azoknak a pontoknak a halmazát. K1 214. K2 204. K2 206. Szerkesszünk a szög belsejé­ ben a száraktól egyenlő távolságra pontokat. és szerkesszünk pontot. továbbá az A. amelyek az adott ponttól 3 cm-re vannak. Adott egyenesen szerkesszünk pontot. Adjuk meg az így nyert merőleges szakaszok végpontjainak halmazát. Adjuk meg az így kapott végpontok halmazát. így O egyen­ lő távolságra van mind a négy ponttól. Szerkesszünk pontot. K2 207. amely e-től és fi-től is a távolságra van. amely adott ponton átmegy. KI 210. amely a B és C pontoktól egyenlő távolságra van. Egy félegyenesre minden pontjában állítsunk merőlegest. Egy szög szárai között adott egy P pont. Egy konvex szög egyik szárának minden pontján át húzzunk párhuzamost a másik szárral. amely két megadott ponttól egyenlő tá­ volságra van. és egy megadott ponttól 4 cm-re van. C.

K2 226. feladatra épül.) Adott derékszögű háromszögbe szerkesszünk k kerüle­ tű téglalapot úgy. . ha adott az egyik csúcsa és a szem­ közti oldalának egyenese. K1 230. továbbá egy egyenes. ha adott a középpontja (szögfelező­ inek metszéspontja) és az egyik oldalának egyenese. Szerkesszünk háromszöget. Szerkesszünk háromszöget. K1 235. Háromszögek szerkesztése (I. hogy az adott körbe írható téglalapok kö­ zül a négyzet kerülete a legnagyobb. ha adott egy oldala. a hozzá tartozó súlyvonal és magasság. K2 228. ha adott az alapja és az alappal szem­ közti szöge. amelyek ű-tól és b-tői mért távolságának különbsége d. Szerkesszünk egyenlő szárú háromszöget. feladatra épül.K2 218. ha ismerjük a) a köré írt kör sugarát. Szerkesszünk háromszöget.) Mutassuk meg. Adjuk meg azoknak a pontoknak a halmazát egy derékszög szögtartományában. ha adott egy oldala. E1 222. hogy annak két szomszédos oldala egy-egy befogón legyen. egy a harmadik csúcson átme­ nő egyenes. K2 219. K1 229. ha adott az egyik oldalának egyenese. Szerkesszünk háromszöget. K1 233. ha adott az alappal szemközti szöge és az alaphoz tartozó magassága. feladatra épül. a rajta levő egyik szög és az ol­ dalhoz tartozó súlyvonal. és ismerjük még a harmadik csúcshoz tartozó magasság hosszát is. K1 231. K1 236. Szerkesszünk egyenlő oldalú háromszöget. K2 224. a rajta fekvő egyik szög és az oldalhoz tartozó magasság. rész) K1 223. K2 227. két másik oldalának a hossza. ha adott két oldala és az egyikhez tartozó magasság. Adjuk meg azoknak a pontoknak a halmazát. K1 232. Szerkesszünk egyenlő szárú háromszöget. Szerkesszünk egyenlő oldalú háromszöget. (A 219. Szerkesszünk háromszöget. ha adott egy oldala. ha adott az alapjának két csúcsa és az egyik szárának egyenese. E1 221. Szerkesszünk háromszöget. amely átmegy az adott oldalegyenessel szemközti csúcson. Legyen a és b két metsző egyenes. amelyeknek a derékszög két szárától mért távolságösszege d.64 219. Szerkesszünk egyenlő oldalú háromszöget. az ehhez tar­ tozó magasság. ha adott két csúcsa. (A 221. Szerkesszünk egyenlő szárú háromszöget. Szerkesszünk háromszöget. K1 225. b) a beírt kör sugarát.) Szerkesszünk r sugarú körbe k kerületű téglalapot. K1 234. ha adott a magassága. Szerkesszünk egyenlő oldalú háromszöget. ha adott egy szöge és egy másik csúcshoz tartozó magassága és szögfelezője. E1 220.

b) az átfogó és az egyik befogó különbsége. ha adott az egyik szára és annak egyenesén a szárhoz tartozó magasság talppontja. Szerkesszünk egyenlő szárú háromszöget. b) a . K1 242. ha adott az egyik szára és a hozzá tar­ tozó súlyvonal. ha adott az átfogója. E2 252. a. a. továbbá az alap­ nak az egyik szárhoz tartozó súlyvonallal bezárt szöge. E1 251 . fi és mc. e) a + b + c. Szerkesszünk háromszöget.b. d) c . ha adott az alapja és az egyik szárhoz tartozó magassága. K1 244. b) a szárszög. ha adott az alapja. El E1 254. c. c. ha adott az egyik szára és a hozzá tar­ tozó magassága. \ a > b. va| lamint az egyik szög.Szerkesszünk egyenlő szárú háromszöget. E1 249. valamint a) az alapon fekvő szög. b) az egyik hegyesszögű csúcsa és a szemközti oldalának egyenese. Szerkesszünk egyenlő szárú derékszögű háromszöget. Szerkesszünk egyenlő szárú derékszögű háromszöget. Szerkesszünk egyenlő szárú háromszöget. K2 240. K1 248. Szerkesszünk egyenlő szárú háromszöget. ha adott a + c. ha adott az egyik szára és a hozzá tar­ tozó súlyvonalnak a szárral bezárt szöge. ha adott az alap és az egyik szár kü| lönbsége. ha adott a kerülete és az alapon fek| vő szöge. a. Szerkesszünk egyenlő szárú háromszöget. Szerkesszünk derékszögű háromszöget. ha adott az egyik szára és az alapon fekvő szöge. ha adott a) az átfogó és az egyik befogó összege. ha adott az alapja és a hozzá tartozó magassága.b. ha adott a) a derékszögű csúcsa és az átfogójának egyenese. Szerkesszünk egyenlő szárú derékszögű háromszöget.b. Szerkesszünk egyenlő szárú háromszöget. Szerkesszünk egyenlő szárú háromszöget. Szerkesszünk egyenlő szárú háromszöget. K1 239. Szerkesszünk egyenlő szárú háromszöget. Szerkesszünk háromszöget. . K2 241 .a. K1 238 Szerkesszünk egyenlő szárú háromszöget. ha adott az átfogója és az egyik befogója. Szerkesszünk egyenlő szárú derékszögű háromszöget.ADOTT TULAJDONSÁGÚ PONTOK HALMAZÁNAK MEGHATÁROZÁSA A SÍKON K1 237. K2 243. ha adott az alap és a szár összege. ha adott a . Szerkesszünk egyenlő szárú háromszöget. c az átfogó): \ a) a + b. Szerkesszünk egyenlő szárú háromszöget. K2 245. ha adott a kerülete.y E1 256. Szerkesszünk derékszögű háromszöget a következő adatokból (a és b a befogók. ha adott az alapja és az a szög. E1 250. fi és m. El 253. 255. ame­ lyet az alap egyik végpontjából kiinduló szögfelező az alaphoz tartozó magassággal bezár. K1 247. K2 246. c) a .

Egy O csúcsú szög egyik szárán jelöljünk ki egy P pontot. ha adott az egyik oldal és a magas­ ság összege. a. c) egy befogójuk és az ezzel szemközti szögük egyenlő. a. a. Bizonyítsuk be. egy rajta fekvő szögben és az ehhez tartozó szögfelezőben. Mutassuk meg. b) két szögben és az egyikhez tartozó szögfelezőben. hogy két háromszög egybevágó. ha adott két oldalának összege és különbsége. hogy két egyenlő szárú háromszög egybevágó. ha magasságuk egyenlő. sokszögek egybevágósága K2 263. Szerkesszünk háromszöget a következő adatokból: a) b + c. K1 266.c. hogy annak két szomszédos oldala egy-egy befogón legyen. hogy két egyenlő szárú derékszögű háromszög egybevágó. hogy két derékszögű háromszög egybevágó. c) b . akkor a háromszög egyenlő szárú. . Bizonyítsuk be. b) átfogójuk és egyik befogójuk egyenlő. Igazoljuk. vala­ mint a két oldal által bezárt szög. c) alapjukban és a szárakhoz tartozó magasságban. K2 262. Szerkesszünk háromszöget.Adott derékszögű háromszögbe szerkesszünk négyzetet úgy. K2 265. y. d) két szögben és a harmadikhoz tartozó magasságban. K2 258. c) két szögben és a harmadikhoz tartozó szögfelezőben. a. b) b + c. hogy két egyenlő oldalú háromszög egybevágó. Bizonyítsuk be. ha a) két-két befogójuk egyenlő. ha megegyeznek a) alapjukban és a vele szemközti szögben. Szerkesszünk egyenlő oldalú háromszöget. d) alapon fekvő szögükben és az alaphoz tartozó magasságban. Bizonyítsuk be. K2 264. amelyre a PQ + QO = t egyenlőség fennáll.Háromszögek. p. a. Egybevágóság Háromszögek. valamint az alap. és adjunk meg egy t szakaszt. ha megegyeznek a) két oldalban és az egyikhez tartozó súlyvonalban.a. K1 267. ha átfogóik egyenlők. K1 268. mb. E1 260. f) egy oldalban. Szerkesszünk a másik száron olyan Q pontot. e) két szögben és az egyikhez tartozó magasságban. e) b . d) b + c. mb. E1 259. b) alapjukban és a hozzá tartozó magasságban. E1 261 . hogy ha a háromszöget szét lehet vágni két egybevágó részre. sokszögek egybevágósága E2 257. Szerkesszünk egyenlő szárú háromszöget.c . ha adott az egyik szár és az alaphoz tartozó magasság összege.

hogy ha a háromszög valamelyik oldalának felezőpontján át párhuzamost húzunk a másik két oldal egyikével. a) Bizonyítsuk be. Igazoljuk.) Bizonyítsuk be. K1 270.64 280. Mutassuk meg.” K2 273. ha két oldalban és a közös csúcsból kiinduló magasságban megegyeznek.K1 269. E1 275.F2háromszög egybevágó az SS. c) súlyvonalak.-veí. b) szögfelezők. feladatra épül. ha megegyezik egy oldaluk és két szögük. c) az alapon levő szögek felezői. akkor az így kapott egyenes felezi a har­ madik oldalt. K1 281. K2 274. akkor a két háromszög egybevágó. (A 279. Bizonyítsuk be. amelyikkel pár­ huzamos. Mutassuk meg. Bizonyítsuk be. K2 282. ha egymást követő olda­ laikban és egy. feladatra épül. hogy négy megfelelő oldaluk és egy megfelelő szögük megegyezzék. ha megegyeznek három olda­ lukban és az azok által bezárt két szögben. a megfelelő oldalak által közrefogott átlóban megegyeznek. K2 277. Igazoljuk. S2 -ve 1. K2 279. hogy ha valamely háromszög két oldalának felezőpontján át egyenest rajzo­ lunk. hogy a másik egyező oldallal szemközti szög vagy mindkettőjükben hegyesszög.S2 háromszöggel. Vizsgáljuk meg a következő állítás helyességét: „Két háromszög egybevágó. akkor a háromszög egyenlő szárú.Mutassuk meg. Mutassuk meg. K1 280.” K1 271. hogy ha egy háromszögben két magasságvonal egyenlő. F. hogy két konvex négyszög egybevágó. hogy két konvex négyszög egybevágó. Mutassuk meg. hogy két négyszög egybevágóságához általában nem elegendő az. K1 272. vagy mindkettőjükben tompaszög. K1 283. b) a szárakhoz tartozó magasságok. b) Igazoljuk. K1 278. K1 276. Fe­ lezzük meg a súlyvonalak S metszéspontja és a csúcsok közötti távolságot. Mutassuk meg. hogy ha egy háromszögben két súlyvonal egyenlő. akkor az párhuzamos a harmadik oldallal. akkor a há­ romszög egyenlő szárú. és a felezőpontok közé eső szakasza fele a harmadik oldalnak. hogy a háromszög két súlyvonala a csú­ csoktól számítva 2:1 arányban osztja egymást. akkor a há­ romszög egyenlő szárú. és a háromszög belsejébe eső szakasza fele annak az oldalnak. hogy az egyenlő szárú háromszögben egyenlők a) a szárakhoz tartozó súlyvonalak. akkor szükségképpen egyenlők a megfelelő oldalakhoz tartozó a) magasságok. hogy ha egy háromszögben az egyik csúcshoz tartozó magas­ ságvonal és súlyvonal egybeesik. . hogy ha két háromszög megegyezik két oldalban és az egyikkel szemközti szögben.) Rajzoljuk meg az ABC háromszög két súlyvonalát. hogy két egyenlő szárú háromszög nem szükségképpen egybe­ vágó. hogy az SF. Mutassuk meg. hogy a következő állítás hamis: „Két háromszög egybevágó. E felezési ponto­ kat jelöljük S r . hogy ha két háromszög egybevágó. továbbá tudjuk. a háromszög oldalfelező pontjait pedig F r .Mutassuk meg. ha egy oldala és két szöge egyenlő.

akkor az osztópontok egy egyenlő oldalú háromszög csúcsai. és bizonyítsuk be. hogy az AD és BC egyenesek a szög felezőjén metszik egymást. hogy OA = OC és OB = OD legyen. hogy az új végpontok alkotta háromszög is egyenlő oldalú. hogy így négy egybevágó háromszöghöz jutunk. Mutassuk meg. hogy a háromszög bármely csúcsához tartozó súlyvonal egyene­ se egyenlő távolságra van a másik két csúcstól. és ezeknek egymástól legtávolabbi csúcsaiból bocsássunk egy-egy merőlegest az átfogó meg­ hosszabbítására. Igazoljuk. melynek az egyik csúcsa egy négyzetcsúcsba. K2 287. hogy ha egy egyenlő oldalú háromszögbe egy másik egyenlő ol­ dalú háromszöget írunk. ábra) 293. KI 289. K1 285. akkor a háromszög csúcsai az eredeti háromszög mindhárom olda­ lát ugyanabban az arányban osztják két részre. Igazoljuk. hogy a háromszög két oldalfelező pontját összekötő egyenes egyenlő távolságra halad a háromszög mindhárom csúcsától. hogy két párhuzamos egyenes pontjait összekötő szakaszok fe­ lezőpontjai a párhuzamosok középpárhuzamosán sorakoznak. Mutassuk meg. Egy egyenlő oldalú háromszög minden oldalát hosszabbítsuk meg egyik irány­ ban ugyanazzal a szakasszal úgy. (Ezzel egy új módszert nyerünk a konvex szög felezőjének szerkesztésére. Bizonyítsuk be. B. hogy a merőlegesek talppontjai egyenlő távolságra vannak az át­ fogó megfelelő végpontjaitól. K2 295. D pontokat úgy. Bizonyítsuk be.Mutassuk meg. másik szárán pedig a C. ábra ► KI 294. hogy ha egy egyenlő ol­ dalú háromszög minden oldalát ugyanabban az arány­ ban osztjuk két részre. K1 286. a másik két csúcsa a két nem ide befutó oldalra esik. Mutassuk meg. Metsszük ezt el egy egyenessel. El 291 . hogy a háromszög a négyzetből két egybevágó háromszöget vág le.Az O csúcsú konvex szög egyik szárán jelöljük ki az A. Rajzoljunk egy derékszögű háromszög befogóira kifelé egy-egy négyzetet.) K1 292. Bizonyítsuk be. a) Bizonyítsuk be. K1 290. . (293. hogy egy konvex szög felezőjére emelt merőleges a szárakból egyen­ lő szakaszokat metsz ki. hogy mindegyik csúcsnál csak egy meghosszabbítás kez­ dődjék. Rajzoljunk párhuzamos egyeneseket egy háromszög csúcsain át a szemközti ol­ dalakkal. hogy az egyenesnek a két sávon be­ lüli szakaszai egyenlők.K1 284. KI 288. KI 293. Bizonyítsuk be. Rajzoljunk fel két egyenlő szélességű és párhuzamos helyzetű párhuzamos sá­ vot. b) Szerkesszük meg a négyzetbe a szabályos háromszöget. írjunk négyzetbe egyenlő oldalú háromszöget.

konkáv deltoidot? b) Tükrözzünk egy háromszöget az egyik szögfelező egyenesére. hogy az ábrán EB = CG. Tükrözzünk egy kört egy a középpontját nem tartalmazó adott t egyenesre. Egy kör minden érintőjére . konvex deltoidot. .azonos irányban mérjünk fel egy adott szakaszt. ábra Tengelyes tükrözés K1 302. aj Tükrözzünk egy háromszöget az egyik oldalegyenesére. Milyen alakzatot alkot az eredeti és a tükörkép háromszög együtt? ej Tükrözzünk egy háromszöget az egyik magasságvonalára. szabályos háromszöget. ábra szerint párhuzamost húztunk egy paralelogramma egyik átlójával. hogy az így szerkesztett négy egyenes négyzetet határol. K1 297. Bizonyítsuk be. és emel­ jünk ezekre merőlegeseket a másik két csúcs­ ból. Tükrözzünk egy pontot egy adott egyenesre csak körzőt használva. Toljuk el egy húrtrapéz egyik átló­ ját a párhuzamos oldalak mentén. K1 301.A 299. Határozzuk meg a végpontok halmazát.2g EGYBEVÁGÓSÁG 298. egyenlő szárú háromszöget. Igazoljuk. Bizo­ nyítsuk be. 300. (300. E1 300. El 298. hogy egy négyzet két szomszédos csúcsa és a szemközti oldalára állított egyenlő szárú háromszögnek az alappal szemközti csúcsa egyenlő szárú háromszöget határoznak meg.az érintési pontból kiindulva . (298. K1 304. E1 299. hogy PR = SQ. Milyen esetben alkot az eredeti és a tükörkép háromszög együtt négyzetet. K2 303.Mutassuk meg. ábra E1 296. Húzzunk két párhuzamos egyenest egy négyzet két átellenes csúcsán át. 299. ábra) Új helyzetének végpontjait egy-egy trapézcsúcscsal kötik össze a szaggatott szakaszok. hogy AP = CQ. ábra) Bizonyítsuk be. rombuszt. Rajzoljunk négyzetet egy derék­ szögű háromszög átfogójára és egyik befogójá­ ra.

hogy a lehető legrö­ videbb vezetékre legyen szükség? K2. b -re vé­ gül a-ra. mindig ugyanazt az értéket kapjuk. (A 321. hogy ha egy derékszögű háromszögben az egyik hegyesszög kétszerese a másiknak. hogy egy pontnak és a tükörképének a tengely egy tetszőleges pontjától mért távolsága ugyanakkora.) Igazoljuk. K1 310. K2 309. b és c.-re tükrözzük. akkor van három is. akkor az A pont. A sík mely egyenesei egyeznek meg tengelyes tükörképükkel? K2 307. hogy ha a-1 í. mintha í2 -re tükröztük volna. Mutassuk meg.E1 305.Adott három egyenes: a. hogy ha az egyenlő szárú háromszögben összeadjuk az alap bár­ mely pontjának a két szár egyenesétől mért távolságát. Egy egyenes országút ugyanazon oldalán helyezkedik el két község. majd a tükörképet b-re. Tükrözzük a sík egy tetszőleges pontját a-ra. Mutassuk meg. K2 318. hogy ha egy fénysugár egy A pontból kiindulva síktükörről va­ ló visszaverődés után egy B pontba jut. illetve c egyeneseken van. E1 322.GY 320. amely merőleges b-re. Bizonyítsuk be. akkor az átfogó is kétszerese az egyik befogónak. és b felezi az e egyenes a és c közötti szakaszát. hogy ha egy derékszögű háromszögben az egyik szög 30°-os. és a két község számára közvetlenül az országút mellett kö­ zös transzformátorállomást létesítenek. Mutassuk meg. és így tovább újra c-re. Szerkesszünk négyzetet. Egy háromszög három oldalegyenese a. feladatva épül. hogy a T A ésT B szakaszok a 7 pontban í-re állított merőleges különböző oldalán helyezked­ jenek el. . Adott három egyenes: a. K2 317. amelyre nézve a két kör tükrös.GY 319. c. Mutassuk meg. K1 315. a tükör és a fi pont között megtett út a lehető legrövidebb. K2 308. és mindkét szakasz ugyanakkora szöget zárjon be /-vei. ezt a tükörképet c-re. hogy ha egy háromszögnek két szimmetriatengelye van. Hol kell az állomást elhelyezni. b. b. amelyeknek végtelen sok szimmet­ riatengelye van. K1 311. másik két csúcspontja pedig b-n. E1 321. hogy az egyenes és tükörképe a tengellyel ugyanakkora szöget zár be. Hány szimmetriatengelye lehet az egyenlő szárú háromszögnek? K1 312. Bizonyítsuk be. hogy az egyenlő oldalú háromszög bármely belső pontjának a három oldaltól mért távolságösszege mindig ugyanakkora. Bizonyítsuk be. Legyen í. Bizonyítsuk be. Szerkesszünk olyan e egyenest. K2. és t2két merőleges egyenes. E1 316. Nevezzünk meg olyan síkbeli alakzatokat. Bizonyítsuk be. Mutassuk meg. és menjen át metszéspontjukon az a egye­ nes. hogy a tükrözéssorozattal visszajutunk az eredeti pontba. Adott az A és fi pont továbbá egy t egyenes. Szerkesszünk a t-n olyan T pontot. K1 313. Mindkét községbe bevezetik a villanyt. c. hogy két egyenlő sugarú körhöz mindig található olyan egyenes. akkor az ezzel szemközti befogó fele az átfogónak. amelynek két szemközti csúcsa az a. K1 306. ugyanazt az egyenest nyerjük. K1 314.

) E2 328. hogy az így kapott hat szakasz közül három-három egymáshoz nem csatlakozónak az össze­ ge független a belső pont választásától. Adott az e egyenes. a és b pedig egy-egy csúcsán megy át. amelynek a két adott ponttól mért távolságkülönbsége a lehető leg­ nagyobb. Milyen irányba kell ellökni az egyik golyót. amelyre az AX . (A 321. b) Mutassuk meg.XP különbség egy adott szakasszal lesz egyenlő. Megadunk egy a és b egyenest. Szerkesszünk az a egyenesen olyan X pontot. rajta a P pont és az e-re nem illeszkedő A pont. illetve Q pontban metszi. az előbbin egy A pontot. A és fi. Szerkesszünk egyenlő oldalú háromszöget.f.) A szabályos háromszög tetszőleges belső pontjából az oldalakra bocsátott merőlegesek talppontjai az oldalakat két részre osztják. K2 337. Egy hegyesszög szárai között adott egy pont.(A 325. feladatra épül. feladatra épül. hogy az a) részben szereplő beírt háromszög kerülete akkor a legkisebb. E2 327. E2 334. Egy hegyesszög szárai között helyezkedik el az A és fi pont. amely érinti a szögszárakat. Adott az e egyenes. továbbá a másik két csúcson átmenő egy-egy egyenes. (A 322.) Egy hegyesszögű háromszög egyik oldalán szerkeszszünk olyan pontot. hogy egyik csúcsa a kitűzött pont legyen.GY 329. . ha a kitűzött pont a magasság talppontja. E2 326. E1 324.Szerkesszünk egyenlő szárú háromszöget. E2 325. hogy a legrövidebb út. Szerkeszszünk az egyenesen olyan X pontot. E1 333. ha annak érintenie kell a két szögszárat is. az azon levő csúcs. mint egy megadott szakasz. b. K1 336. amely fi-től az egyik szomszédos oldalig és onnan a Q-ba vezet. amelyre az AX + XP összeg egy adott szakasszal lesz egyenlő. amely­ n e k / a szögfelezője. írjunk a háromszögbe lehető legkisebb kerületű háromszöget úgy.) a) Egy hegyesszögű háromszög egyik oldalán tűzzünk ki egy pontot. feladatra épül. Szerkesszük meg az e egye­ nesen az X pontot úgy. hogy AX felezze az e egyenes ŐX-szel alkotott valamelyik szögét. amelynek a másik két oldaltól mért távolsága együttvéve akkora. Szerkeszszünk az egyenesen olyan X pontot. feladatra épül. (A talpponti háromszög csú­ csai a magasságok talppontjai.(A 328. V. Szerkesszük meg e-nek azt a pontját. ha adott a szimmetriatengelye.) Téglalap alakú biliárdasztalra két golyót helyezünk el.E1 323. és tőle különböző távolságra az A és a fi pont. Szerkesszük meg a ponttól ki­ induló és oda visszatérő legrövidebb utat. Szerkesszük meg az A és fi között a legrövidebb utat. Egy téglalap átlóinak metszéspontján át fektessünk egy tetszőleges egyenest. El 332. illetve a CD oldalt a P. feladatra épül. (A 326.Adott három egyenes: a. amely A-tól és b-tői is egyenlő távolságra van.) Bizonyítsuk be. Bizonyítsuk be. E1 331. Adott az e egyenes. hogy az mind a négy falat érintve eltalálja a má­ sik golyót? E2 330. Bizonyítsuk be. El 335. hogy egy hegyesszögű háromszögbe írt háromszögek közül a talpponti háromszög kerülete a legkisebb. egyenlő a téglalap átlójával. Ez az AB. Adott az e egyenes és egyik oldalán két pont. rajta a P pont és az e-re nem illeszkedő A pont.

(A 347. amelynek/. Szerkesszük meg a háromszöget. hogy a négy me­ rőleges talppontjai egy egyenesen vannak. A P ponton átmenő minden egyenesre tükrözzük a Q pon­ tot. és P az egyik oldalegyenesének egy pontja. (A 347. feladatra épül. . és BD átlója fele­ zi a B csúcsnál levő szöget. Bizonyítsuk be. feladatra épül. (A 343. feladatra épül. ábra szerint négyzetet raj­ zoltunk egy derékszögű háromszögbe. hogy a végeredményül kapott pont az eredetivel egy oldalegyenesen van. Adott a P és Q pont. Igazol­ juk. Egy háromszög és az egyik oldalfelező merőlegesre vett tükörképe együtt tra­ pézt alkotnak. K2 345. wa. g és h egyenesek. Bizonyítsuk be. Szerkesszünk háromszöget. a rajta levő szögek különbsége és a hozzá tartozó magasság. amelynek egy-egy csúcsa a körökön. majd a tükörképet a szögfelezőjére. ha adott P .) Állítsunk merőlegeseket a háromszög egyik csúcsából a másik két csúcshoz tartozó két-két szögfelező egyenesre. majd meghosszabbítottuk a négyzet egyik átlóját és a háromszög átfogóját.K2 338. Adott egy háromszög két csúcsa és a harmadikból induló szögfelezője. E1 352. az adott kör pedig a beírt köre. ha adott egy oldala. (A 343. Szerkesszük meg az ABCD négyszöget. Szerkesszünk egyenlő oldalú háromszöget. K2 339. E1 346. Mutassuk meg. Mutassuk meg. E1 341. E1 342. metszéspontjukat pedig összekötöttük a derékszögű csúccsal. (A 341.) Adott egy kör és a középpontjából kiinduló három fél­ egyenes.) Adottak az egy ponton átmenő/. E1 350. E2 344. ha ismerjük oldalait. K1 343. Az ABC háromszög BC oldalának P pontját tükrözzük a y szögfelezőjére. hogy a jelölt szögek egyenlők. hogy a háromszög egy csúcsának a másik két csúcshoz tartozó négy szögfelező egyenesre vonatkozó tükörképei egy egyenesen vannak. E1 349. Szerkesszünk háromszöget. Milyen ponthalmazt alkotnak a tükörképek? El 340.y. g és h a szögfelezői. egyik magassága pedig az adott egyenesen van. Szerkesszünk háromszöget. K1 347.) Adott egy háromszög egyik oldalegyenesének a szem­ közti csúcsból induló szögfelezővel bezárt szöge és a másik két oldal hossza.Adott két egymást nem metsző kör és közöttük egy egyenes. Szerkeszszük meg a háromszöget. feladatra épül. feladatra épül.) Szerkesszük meg a háromszöget. va­ lamint a P pont. feladatra épül. ha ismert két oldala és az ezekkel szemközti szögek különbsége.) Szerkesszünk háromszöget. A 340. V 351 . b. annak tükörképét pedig /3 szögfelezőjére. E1 348. hogy e trapéz egyik szárának az átlóval bezárt szöge az ere­ deti háromszög két szögének különbsége. amelynek az adott félegyenesek szögfelezői. (A 347.

Adjunk meg két egyenlő szakaszt. Mutassuk meg. amelyből a körökhöz húzott érintők egyenlő szöget zárnak be az egyenessel. Bizonyítsuk be. ak­ kor a szemközti csúcsokat összekötő átlók egy pontban metszik egymást. hogy a párhuzamosok két sugár közé eső részeinek összege független az osztópontok számától. Húzzuk meg a két középső osztóponthoz tarto­ zó sugarakat. Osszunk fel egy félkört páratlan számú egyenlő részre. Mutassuk meg. akkor az átfogóhoz tartozó magasság negyede az átfogónak. ha a pontból az egyenesre emelt merőlegesek talppontjai is egy egyenesen vannak. amelyre a sza­ kaszokat tükrözve azok egymásba mennek át. hogy egy háromszög nem lehet középpontosan tükrös alakzat. Mi lesz az erede­ ti és a tükrözött háromszög közös része? KI 368. Bizonyítsuk be. hogy egy pontnak három különböző egyenesre vonatkozó tükör­ képe akkor és csak akkor lehet egy egyenesen. K1 362. akkor azok egy ponton mennek át. Szerkesszünk egyenlő szárú há­ romszöget. a BC és AD oldalak összege és az A csúcsnak a CD oldalegyenestől mért távolsága. harmadik csúcsa pedig a másik szögszáron helyezkedik el. Egy egyenes egyik partján két kör helyezkedik el. V 356. Rajzoljunk fel egy tetszőleges négyszöget. hogy a C és D csúcsnál fekvő szögek egyenlők. vagy egy egyenesbe esnek.Mutassuk meg. Szerkesszük meg a háromszöget. K2 365. hogy egy háromszög és az egyik oldalának felezőpontjára vett tükörképe együtt paralelogrammát alkot. Bizonyítsuk be. V 355. El 369. K2 366. és bizonyítsuk be. hogy ha egy sokszögnek több szimmetriatengelye van. V 357. amelynek alapja az egyik szögszáron van. Tükrözzünk egy egyenlő oldalú háromszöget a középpontjára. K1 367. ha adott három oldalfelező merőlegese és az egyik oldal egy pontja. Szerkesszük meg azt a pontot. Az osztópontokon át szerkesszünk párhuzamosokat az átmérővel. Szerkesszünk az egyenesen olyan pontot. Középpontos tükrözés K1 360. Egy hegyesszög szárai között adott két pont. E2 354. KI 364. ha adott annak AB és CD oldala. amelyeknek végtelen sok szimmetria­ középpontja van. K1 361 . hogy ha egy derékszögű háromszög egyik szöge 15°-os. Igazoljuk. Szerkesszük meg az ABCD négyszöget. E2 358. hogy egy szakasz és egy pontra vonatkozó tükörképe vagy pár­ huzamosak. szárai átmennek egy-egy adott ponton.E2 353. hogy a derékszögű háromszöget az átfogóhoz tartozó súlyvonal két egyenlő szárú háromszögre bontja. Nevezzünk meg olyan síkbeli alakzatokat. KI 363. . és tükrözzük azt az egyik csúcsára. hogy ha egy hatszög átellenes oldalai párhuzamosak és egyenlők. V 359. továbbá tud­ juk. Mutassuk meg.

amely annak három csú­ csától egyenlő távolságban halad. vagy átmegy a két pont határolta sza­ kasz felezőpontján. Húzzunk egyenest egy paralelogramma átlóinak közös pontján át. A me­ zőn áll egy fa. amelynek a közelebbi szárig terjedő darabja egyenlő a szárak kö­ zé eső darabjával. amelynek a szárak közé eső szakaszát a pont felezi. feladatra épül. ábra) Hol van a két útnak az a pont­ ja. Mutassuk meg.) Két egyenes út szeli át a mezőt. A sík egy tetszőleges pontját tükrözzük az e-re. K2.Tűzzünk ki egy pontot.Tűzzünk ki egy e egyenest és rajta egy O pontot. Szerkesszünk négyzetet. K1 377. a tükörképet az O-ra. feladatra épül. (A 378. K1 373. középpont­ ja pedig az adott pont. Igazoljuk. hogy ez az egyenes a paralelogrammát két olyan részre bontja. Egy konvex szög szárai között kitűzünk egy pontot.Mutassuk meg. akkor azok egymásba mennek át.) Egy konvex szög tartományán kívül kitűzött pontból szerkesszünk olyan szelőt.Mutassuk meg. majd ismét az e-re és újra az O-ra. K1 374. E1 375. E1 371. K1 378. hogy ha egy négyzet köré paralelogrammát írunk. (A 378. (A 378. . Az egyik úton megy András. akkor a középpont rajta van az egyenesen. K1 372. hogy egy egyenes csak úgy lehet két ponttól egyenlő távol. K2 376. Szerkesszünk egy háromszög síkjában olyan egyenest. feladatra épül. hogy ha két párhuzamos egyenest középpárhuzamosuk egy pontjára tükrözünk. amely egyenlő távolságban van két párhuzamos egye­ nestől. de attól nem lát­ hatják egymást? 380. Mutassuk meg. (380. Mutassuk meg.) Egy konvex szög szárai között kitűzünk egy pontot. amelynek két átellenes csúcsa egy-egy szögszáron van. ha vagy párhuzamos a két pontot összekötő egyenessel. K2 379. hogy a pont felezi minden rajta átmenő egyenesnek a két párhuzamos közötti szakaszát. Bizonyítsuk be. amelyek egymással kö­ zéppontosan tükrösek. a másikon Barnabás. hogy így mindig visszajutunk az eredeti pontba. Szerkesszünk ezen át olyan szelőt.GY 380. amelyekben állva a fiúk egyenlő távol vannak a fától. akkor a négyzet és a paralelogramma középpontja egybeesik. ábra ► K2 381. hogy ha a középpontos tükrözésnél egy egyenes önmagába megy át.K1 370.

. D metszéspontjaira teljesül.K2 382. hogy két egymást metsző egyenlő sugarú kör középpontosan szimmetrikus a közös húr felezőpontjára. feladatra épül. amelyből a két kör egyenlő húrokat metsz ki. és szerkeszszük meg a helyben maradt körnek és a tükörképként kapott körnek a közös húregyenesét.) Két egymást metsző kör egyik metszéspontján át szer­ kesszünk olyan szelőt.) Két egymást metsző egyenlő sugarú kör közös pontjain át párhuzamosokat húzunk. Szerkesszünk a ponton át olyan szelőt. Adott egy kör. E1 396. hogy két metszéspontjának a kitűzött ponttól mért távolsága együtt­ véve akkora legyen. feladatra épül. BC. hogy a körök által ki­ metszett húrok különbsége egy adott szakasszal legyen egyenlő. feladatra épül. amelynek középpontja az adott pont. K2 386. K2 384. Szerkesszünk két koncentrikus kört metsző egyenest. és szer­ kesszük meg minden helyzetben azt az Y pontot. K1 395. melynek a két-két párhuzamos közé eső darabjai egyenlők. Igazoljuk. hogy az alap felezi az így kapott két pontot összekötő szakaszt. (A 388. E1 393. B és l-lel való C. (A 378. amely egy paralelogramma középpontján és az egyik oldalának végpontjain megy át. Mutassuk meg. két egyenes továbbá egy pont. A ponton át szerkesszünk szelőt úgy. A-t és B-1. érinti a középponton és az előbbivel szemközti oldal végpontjain átmenő kört. K1 385. Rajzoljunk két pár párhuzamost. szemközti csúcsai pedig az adott négyszög szemközti oldalegyeneseire esnek. a tükörkép érinti az erede­ ti kört. Adott a k é s i kör. amelynek középpontja az adott pont. és tűzzünk ki rajtuk kívül egy pontot. El 387. Szerkesszünk a pon­ ton át olyan szelőt. Szerkeszszünk olyan paralelogrammát. ami­ nek k-wal való A. illetve az egyeneseken vannak. Szerkesszünk paralelogrammát. V 392. BD szakaszok közül legalább az egyiket. amelynek a pont és az egyenes közötti szakasza egyen­ lő a körön belüli szakaszával. mint egy megadott szakasz.Mutassuk meg. hogy az a kör. (A 386. Milyen halmazt alkotnak az Y pontok? E1 397.) Adott egy négyszög és belsejében egy pont. K1 388. K1 390. szemközti csúcsai pe­ dig a körökön. AD. Adjunk meg két párhuzamost. Mutassuk meg. El 394. E1 383. hogy ebből az eredeti két kör egyenlő hosszú húrokat metsz ki. és a 390. Egy egyenlő szárú háromszög alapjának egyik végpontjától kezdve mérjünk fel az egyik szárra egy távolságot.) Adott két kör. Szer­ kesszünk a ponton át olyan egyenest. Két kör közös pontján át húzzunk a körökhöz szelőt úgy. és tűzzünk ki egy pontot. feladatra épül. Fussa be az X pont a kört. rajta egy pont és a kör külső tartományában egy egyenes. amellyel az Y az AXBY paralelogrammában az Z-szel szemközti csúcs lesz. Tükrözzük két egymást metsző kör egyikét az egyik közös pontra. hogy P felezi az AC. K2 391 . (A 378. Igazoljuk. K1 389. Tűzzünk ki egy körön két pontot. hogy a két párhuzamos a körökből két-két egyenlő és párhuzamos húrt metsz ki. valamint a P pont. hogy ha egy kört egy pontjára tükrözünk. amelyből a két kör három egyenlő szakaszt metsz ki. A másik szárat hosszabbítsuk meg az alapon túl egy ugyan­ akkora darabbal. Bizonyítsuk be.

c) egy oldal. . K1 408. Szerkesszünk trapézt. Szerkesszünk háromszöget. (A 409. a másikhoz tartozó súlyvonal és a harmadikhoz tartozó magasság. Forgas­ suk el P körül az e egyenest úgy.) K1 405. az oldallal szemközti szög és egy másik oldal.Tűzzünk ki egy pontot és egy egyenest. és forgassunk el egy adott egyenest az adott szöggel.) Adott a P pont és az e és/m etsző egyenespár. E1 400. K2 411 . az átlók hajlásszögét és az alapok különbségét. Egy egyenest adott pont körül a szöggel elforgatunk. hogy ha egy mozdulatlan fénysugár útjába helyezett síktükröt a fénysugarak síkjára merőleges tengely körül a szöggel elforgatunk. Az ABC háromszögben a = 39°. Szerkesszünk négyszöget. továbbá a) a szárak hossza és a trapéz magassága. ha megadott sorrendben ismert a négy oldala és az egyik középvonala. ha a középpont a) az egyenesen van. Mekkora szöggel kell elforgatni a B csúcs körül a BC oldalt. hogy a fizikában igen kis elmoz­ dulást kimutathassanak. a hozzá tartozó magasság és egy másik oldalhoz tartozó súlyvonal. ha ismerjük a) két átlóját. b) az alapon levő két szög és a trapéz magassága. e) egy oldal. amely körül egy adott A pont egy adott B pont­ ba forgatható. (Ez a módszer alkalmas arra. ha egyik kö­ zépvonala egyenlő az általa nem felezett oldalak számtani közepével. K2 409. Rajzoljunk egy háromszöget. az átlók hajlásszögét és az egyik alapot. Szerkesszünk olyan középpontot. hogy az az AC oldallal párhuzamos legyen? E1. akkor bármely két megfe­ lelő pont által meghatározott szakasz felező merőlegese átmegy a középponton. ha adott a két párhuzamos oldal összege. hogy ha két alakzat egymásba forgatható.90°-kal. b) nincs az egyenesen. Egy szögtartományban tűzzünk ki egy pontot. Adjunk meg egy irányított szöget. K1 406. Mekkora szöget zár be az egyenes az elforgatottjával? K2 410. hogy egy négyszög akkor és csakis akkor trapéz.K2 398. c) az átlók hossza és egyik szára. Pont körüli forgatás K1 403. hogy a) az/egyenessel párhuzamos legyen. hogy illeszkedjen a pontra. Szerkesszünk trapézt. K2 399. b) a z /e g y e ­ nesre merőleges legyen. feladatra épül. akkor a visszavert fény­ sugár 2 a szöggel fordul el. b) két átlóját. b) egy oldalhoz tartozó súlyvonal. az oldalon fekvő egyik szög és annak csúcsából induló súlyvonal. ha adott a) két oldal és a harmadik oldalhoz tartozó súlyvonal. Bizonyítsuk be. V 402. hogy illeszkedjen az egyenesre. és forgassuk el e körül a szöget . [i = 98°.GY 404. d) egy oldal. Mutassuk meg. és forgassuk el + 90°-kal az egyik csúcsa körül. Forgassuk el adott középpont körül a) a pontot. K1 407. E2 401 . Igazoljuk. K1 412. b) az egyenest.

egyező körüljárású ABC és A'B'C' háromszöget úgy. Rajzoljunk két párhuzamos egyenest és közöttük egy pontot. E1 425. CC’ felező merőlegesei egy ponton mennek át. B és C. hogy az AA'. feladatra épül. D C c. E1 414. Mutassuk meg. Adott két metsző egyenes és egy rájuk nem illeszkedő pont. Rajzoljunk két egybevágó egyenlő oldalú háromszöget (oldalaik ne legyenek párhuzamosak). hogy megfelelő oldalaik ne legyenek párhuzamosak. amelynek egy-egy csúcsa az egyeneseken van és aj egyik csú­ csa az adott pont. b) a háromszög kö­ zéppontja körül forgassuk el úgy. amely körül a két háromszög egymásba forgatható. K2 424. amely körül a két szakasz egymásba forgatható. . E1 415. Szerkesszünk olyan pontot.------------- D’ A B’ B C 418. Milyen ponthalmazt alkotnak a Q pontok? K2 423. Rajzoljunk fel két egybevágó. E1 416. amely körül a téglalapok egymásba forgathatók. Rajzoljunk fel két egybevágó.) Összehajtható. BB'. és tekintsük az összes azonos körüljárású POQ egyenlő oldalú háromszöget. másik két csúcsa pedig egy-egy párhuzamosra esik. derékszöggel elforgatva az A'B'C'D' és szétnyitva a B íB'C'Cl helyzetet foglalja el.(A 417. hogy az egyenes az A ponton menjen át. amely körül a két háromszög egymásba forgatható.Adott két egybevágó. ábra) B. Milyen forgatások visznek át egy négyzetet önmagába? 420. ábra K1 K1 419. ame­ lyeknek megfelelő oldalaik nem párhuzamosak.GY 418. b) középpontja az adott pont. K2 422. hogy menjen át a B ponton. amelynek egyik csúcsa a kitűzött pont. tég­ lalap alakú asztalt akarunk készíteni úgy. amelynek egy-egy csúcsa egy-egy párhuzamosra esik. E1 417. A’ -. egyező körüljárású. Szerkesszünk pontot. Szerkesszünk pontot. Rajzoljunk három párhuzamos egyenest.K1 413. egyező körüljárású téglalapot (oldalaik ne legye­ nek párhuzamosak). Rajzoljunk fel két egyenlő (de nem párhuzamos) szakaszt. Hová kell elhelyeznünk a forgástengelyül szolgáló csap­ szeget? (418. Húzzunk a C-n át egy egye­ nest és aj az A pont körül forgassuk el úgy. nem egyenlő szárú háromszög. Szerkesszünk olyan egyenlő oldalú háromszöget. Fussa be P az egyenes öszszes pontját. hogy az asztal­ lap összehajtva az ABCD. Milyen forgatások visznek át egy szabályos háromszöget önmagába? K1 421. Szerkesszünk olyan egyenlő oldalú háromszöget. E1. Szerkesszünk olyan egyenlő oldalú há­ romszöget. Szerkesszünk pontot. Tűzzünk ki egy egyenest és rajta kívül egy O pontot. Egy egyenlő oldalú háromszög csúcsai A.

feladatra épül. R pont. két átellenes csúcsa pedig egy-egy párhu­ zamoson van. egy egyenest és egy pontot. feladatra épül. Rajzoljunk két egyenest. E1 429. b) egy külső pont körül úgy. Bizonyítsuk be. és tűzzünk ki egy pontot. Rajzoljunk egy paralelogrammát.Adott a P.Adott két kör és egy pont. E1 427. Szerkesszünk egyenlő oldalú háromszöget. Szerkesszünk egyenlő ol­ dalú háromszöget úgy. az egyenesen.64 440. E1 430. Forgassunk el egy egyenlő oldalú háromszöget a középpontja körül. amelynek a két kör közé eső darabja adott hosszúságú. El 434. amelynek három csúcsa egy-egy körön van. amelynek egyik csúcsa a kitűzött pont. A P ponton át szerkeszszünk szelőt. hogy a három metszéspont ismét egyenlő oldalú háromszöget határoz meg. Q. az adott pontban van.E1 426. Szerkesszünk olyan egyenlő oldalú háromszöget. El 443. Forgassunk el egy kört a) egyik pontja körül derékszöggel. Szerkesszünk négyzetet.) Szerkesszünk négyzetet. E2 435. E2 436.) Szerkesszünk adott egyenlő oldalú háromszögbe adott oldalhosszúságú egyenlő oldalú háromszöget. amelyeken az alap egy-egy csúcsa fekszik. akkor a két háromszög középpontja egybeesik. E1 433. K2 440.Szerkesszünk egyenlő szárú háromszöget. R pont. E2 432. hogy egy négyzet két szemközti oldalegyenese közé eső tetszés szerinti szakasz ugyanakkora. hogy egy-egy csúcsa a körön. Szerkesszünk négyzetet. hogy a derékszögű csúcs a pontban. Rajzoljunk meg három koncentrikus kört. Szerkesszünk egyenlő szárú derékszögű háromszöget úgy. ha adott a szárak által bezárt szög nagysága. amelynek P a középpontja. amelynek egy-egy csúcsa az egyik körön. hogy egy csúcsa az egyik oldal adott pontja legyen. a szöghöz tartozó csúcs és két egyenes. Rajzoljunk két párhuzamost és egy rájuk nem illeszkedő pontot. és szerkesszünk négyzetet. E1 441. E1 442. K2 439. a hegyesszögű csúcsok pedig egy-egy egyenesen legyenek. és jelöljük meg az eredeti és az elforgatott oldalegyenesek metszéspontjait (ha léteznek). amelynek csúcsai a paralelogramma egy-egy oldalegyenesén helyezkednek el. a Q és az R pont pedig egy-egy szomszédos oldal egyenesére esik. . ha adott mind a négy oldale­ gyenesének egy-egy pontja. Bizonyítsuk be. Bizonyítsuk be. Rajzoljunk meg egy kört. E1 438. akkor a négyzet és a paralelogramma középpontja egybeesik. (A 435. a Q és az R pedig egy-egy oldalegyenesére esik. amelynek kö­ zéppontja a P pont. és a pontban legyen. E2 437. ill. E1 431. mint a rá bárhol emelt merőlegesnek a másik két oldalegyenes közé eső szakasza. Szerkesszünk olyan négyzetet.Adott a P. hogy érintse az eredetit. hogy ha egy egyenlő oldalú háromszögbe beírunk egy egyenlő oldalú háromszöget. írjunk egy adott háromszögbe szabályos háromszöget úgy. a másik körön. E1 428. Q. Bizonyítsuk be. hogy ha egy négyzet csúcsai egy paralelogramma egy-egy oldalegyenesén vannak. Két koncentrikus kör között tűzzünk ki egy P pontot.

hogy a négyzetek középpontjai ismét négyzetet alkotnak. E2 446. Illesszünk a pontokra párhu­ zamosokat úgy. Rajzoljunk egy háromszöget. Toljuk el a négyszöget úgy. ■ 4 456. hogy a szemközti oldalnak az egyenesen levő merőleges vetülete adott hosszúságú legyen. E2 445. Toljuk el a háromszö­ get az adott vektorral. Rajzoljunk egy háromszöget és két egyenest. Mutassuk meg. Bizonyítsuk be. hogy a BQ és az AR egyenesek a C-hez tartozó magas­ ságvonalon metszik egymást. Adott egy szakasz és rajta egy pont. . Toljuk el a háromszöget az egyik egyenessel párhuzamosan úgy. A színes szakaszok a két kör centrálisával párhuzamosak. amelynek a másik egyenesen levő merőleges vetülete adott hosszúságú. Mutassuk meg. és adjunk meg egy vektort. Rajzoljunk két egybevágó háromszöget olyan helyzetben.E2 444. K1 450. Szerkesszünk a ponton át egy egyenest úgy. hogy a megfelelő ol­ dalvektoraik egyenlők legyenek. Adjunk meg egy kört és egy négyzetet. és tűzzünk ki egy pontot. hogy a PS szakasz kétszer akkora. K2 454. Egy háromszög egyik csúcsán át szerkesszünk egyenest úgy. Toljuk el a négyzetet úgy. Adott két metsző egyenes és egy szakasz. ábrán két egyenlő sugarú kört rajzoltunk. Eltolás K1 447. hogy azok az egyenesből adott hosszúságú szakaszt messenek ki. Adjunk meg egy egyenest és rajta kívül két pontot. Toljuk el a szakaszt úgy. Szerkesszük meg az ABC háromszög AC és BC oldalára kifelé az ACPQ és CBRS négyzeteket. Mutassuk meg. hogy a szakasznak az egyenesen levő merőleges vetülete adott hosszúságú legyen. K1 455. K2 453. KI 456. A 456. Rajzoljunk egy tetszőleges négyszöget. hogy vég­ pontjai egy-egy adott egyenesre kerüljenek. hogy ezek a szaka­ szok egyenlők is a centrálissal. Szerkesszünk egy paralelogramma oldalai fölé (kifelé) négyzeteket. K1 448. E1 452. Szerkesszük meg az ABC háromszög AC és BC oldalára kifelé az ACPQ és CBRS négyzeteket. hogy egyik csúcsa az adott pontba kerüljön. hogy közép­ pontja a kör középpontjába kerüljön. Adott két egyenes. hogy a két háromszög eltolással egymásba vihető. Szerkesszünk az egyik egyenesen olyan szakaszt. Bizonyítsuk be. hogy kijelölt csúcsa a másik egyenesre kerüljön. K1 449. E1 451. mint a háromszög C-hez tartozó súlyvonala és merőleges rá. ábra K2 457.

c párhuzamos egyenesek (ebben a sor­ rendben) és az A pont. amelyből a másik két oldalig húzott és az oldalakkal párhuzamos szakaszok összege egy adott szakasszal egyenlő. Adott ponton át szerkesszünk két párhuzamoshoz olyan szelőt. Adjunk meg egy szakaszt és két kört. amely az adott iránnyal párhuzamos. E2 471. hogy egyik végpontja a körívre. K2 464.) Egy háromszög egyik oldalán szerkesszünk pontot. hogy két szomszé­ dos csúcsa két adott pont legyen. Egy konvex körcikkbe helyezzünk el az egyik határoló sugarával párhuzamosan egy d hosszúságú szakaszt úgy. másik két csúcsa pedig adott egyenesekre essék. K2 466.(A 460. hogy a paralelogramma minden csúcsa a háromszög valamelyik oldalára essen. akkor a másik két oldalhoz tartozó középvonal vagy párhuzamos az első oldalpár szögét felező egyenessel. K2 473. E1 461 . Szerkesszünk paralelogrammát úgy. másik két csúcsa pedig egy adott körön legyen. és egyik oldala pedig egy adott szakasszal le­ gyen párhuzamos és egyenlő. és két szemközti oldala egyenlő. hogy a körnek húrja legyen. ha adottak előírt sorrendben az oldalai és két szem­ közti oldalegyenesének szöge. (A 466. írjunk egy háromszögbe paralelogrammát úgy. melyeknek a szögszárak közé eső darabjai összesen egy adott szakasszal egyenlők. feladatra épül. feladatra épül. E1 462. Toljuk el a szakaszt úgy.) Adottak az a. amelynek a pár­ huzamosok közé eső szakasza adott hosszúságú. amelyre az adott szakaszt tükrözve. és az egyenes és kör közötti szakasza adott hosszúságú. valamint adjunk meg egy irányt. E2 470. Szerkesszünk olyan pon­ tot.) Szerkesszünk paralelogrammát úgy. Szerkeszszünk egyenest. Bizonyítsuk be. Szerkesszünk trapézt négy adott oldalból. Egy szög egyik szárán tűzzünk ki két pontot. hogy két szomszédos csúcsa két előre kitű­ zött pont legyen. hogy az egyenlő szárú háromszög alapjának egy pontjából a szá­ rakig húzott és a szárakkal párhuzamos szakaszok összege állandó. Rajzoljunk egy kört és egy egyenest. E1 465. E1 459. végpontjai a körre kerülnek. ha adottak a szögei és két szemközti oldala. hogy annak a és b közé. Szerkesszünk négyszöget. K2 463. b és c közé eső darabjainak különbsége előre adott szakasszal legyen egyenlő. Mutassuk meg. ill. feladatra épül. K2 460.) Adott egy kör és egy szakasz. (A 472. másik végpontja a határoló sugárra essék. hogy ha egy négyszög nem paralelogramma. E1 474.E1 458. hogy végpontjai egy-egy körre kerüljenek. . vagy rajta van azon. (A 461. Adjunk meg egy kört és egy szakaszt. Szerkesszünk A-n át a párhuzamosokhoz szelőt úgy. Toljuk el a szakaszt úgy. Szerkesszünk a pontokon át pár­ huzamosokat. b. E2 468. K2 472. Szerkesszünk négyszöget. E2 469. feladatra épül. E1 467.

E1 .EGYBEVÁGÓSÁG E1 475. (A 475. A 486. hogy AC'. Szerkesszünk paralelogrammát. negyedik pedig a másik körön I van. harmadik csúcsa az egyik. hogy a merőlegesek talppontjainak távolsága egyenlő az AB szakasz hosszának felével. V 484.1B'-ben. Szerkesszünk az ABC háromszög BC oldalával párhuzamosan egyenest. és minden helyzetében szerkesszük meg a körnek az egyenessel párhuzamos érintőit. E2 477.GY 485. (A 483. feladatra épül. hogy ezek közül a centrálissal párhuzamos szelő esetén a legnagyobb a | körök által kimetszett húrok összege.) Tekintsük két egymást metsző kör M metszéspontján át I azokat a szelőket. E1 478. •4 486. AB-t C'-ben metszi úgy. és minden helyI zetében szerkesszünk hozzá adott irányú érintőket. Szerkesszük | meg X minden helyzetében az Y pontot úgy. | Milyen ponthalmazt alkotnak az érintési pontok? E2 482. Mutassuk | meg. Egy párhuzamos szélű úttesten csak az út irányára merőlegesen lehet átkelni. Szerkesszük meg azt a legrövidebb utat. illetve B'C' egy adott szakasszal legyen egyenlő. ábra . hogy az az ABXY paralelogrammában a fi-vel szemközti csúcs legyen. Állítsunk merőlegeseket a húrokra a középpontokból. Szerkeszszük meg a legrövidebb utat A és B között. Fussa be az X pont a kört. Milyen ponthalmazt alkotnak az érintési | pontok? E2 483. amelynek a körökkel való további metszéspontjait az M pont elválasztja. Legyen egy kör két pontja A és B. hogy végpontjai egyI egy oldalegyenesen legyenek. E1 479.) Szerkesszünk az ABC háromszög AC oldalán B 'é s AB oldalán C pontokat úgy.Tűzzünk ki egy pontot és egy egyenest. Két egymást metsző kör M közös pontján átmenő szelőből a körök az AM és a I BM húrokat metszik ki. Milyen ponthalmazt alkotnak az Y pontok? E1 480. Mozgassunk egy kört úgy. (A 475. Milyen ponthalmazt alkotnak az Y pontok? E2 481 . = CB'. hogy az az ABXY paralelogrammában a ö-vel szemközI ti csúcs legyen. és a keletkezett két húr hosszának összege előre adott. és szerkesszük meg I minden helyzetben az Y pontot úgy. amely | AC. feladatra épül. Helyezzünk el egy háromszögben egy AB szakaszt úgy.) Szerkesszünk két egymást metsző kör M metszéspontI ján át olyan szelőt. amelynek két szomszédos csúcsa két (különbö­ ző sugarú) kör két közös pontja. hogy középpontja egy kört írjon le. E1.GY 486. hogy AC’ = CB' legyen. Bizonyítsuk be. E2 476. Forgassunk a pont körül egy rajta átmeI nő kört. amelyeknek a körökkel való további metszéspontjait az M pont elválaszt­ ja. feladatra épül. Fussa be az X pont a harmadik oldal egyenesét. amelyen az egyik oldali járda egy pontjából a másik oldali járda egy pontjába le­ het jutni. az úttesten azonban csak merőlegesen lehet átkelni. ábrán látható útelágazásnál az A pontból ő-be szeretnénk eljutni. az utat szegélyező járdákon viszont tetszőleges irányban haladhatunk.

. K2 491 . Egy repülőgép azt a feladatot kapja. Igazoljuk. E1 sek. E1 497. Az eredmény legyen P". E1 492. Az eltolás iránya A-ból B felé mutat. hogy A-ból kiindulva (487. ábra) repüljön az s útig. a B pontban szálljon le. Az így nyert pontot P'-vel jelöljük. majd a tükörképet a másik egyenesre. ábra ► E1 488. hogy a kétféle tükrözés eredménye mindig ugyanaz a pont. Milyen kapcsolatot találunk P. hogy egy párhuzamos eltolás mindig helyettesíthető két darab pontra való tükrözés egymásutánjával. majd a tükörképét fí-re. Mutassuk meg. hogy a tükrözéssorozattal visszajutunk az eredeti pontba. majd a tükörképet b-re. Mutassuk meg. b. Igazoljuk. Az a. E1 494. Adjunk meg két párhuzamos egyenest és egy háromszöget. Végezzük el az előző feladatot abban az esetben. Legyen A é s B két tetszőleges pont. P' és P " között? K2 493. Tükrözzünk egy P pontot A-ra. Egybevágósági transzformációk egymásutánja K2 489. Igazoljuk. hogy a háromszög középvonala párhuzamos a nem felezett oldallal és feleakkora. b-re végül c-re. és így tovább újra a-ra.GY 487. hogy így ugyanodajutunk. b. Mutassuk meg.E1. mint ez az oldal. azokból há­ romszög alkotható. majd a tükörképet B-re. Tükrözzük a sík egy tetszőleges P pont­ ját az A-ra. Tükrözzük a sík egy P pontját A-ra. hogy két merőleges tengelyre vonatkozó tükrözés egymásután­ ja helyettesíthető a metszéspontjukra való tükrözéssel. hogy a háromszög súlyvonalaiból képzett háromszög súlyvonalai az ere­ deti háromszög oldalainak háromnegyedével egyenlők. Tükrözzük a három­ szöget az egyik. ezt a tükörképet c-re. hogy a két tengelyes tük­ rözés sorrendje felcserélhető. és a gépnek egyenletes sebesség­ gel a lehető legrövidebb idő alatt kell megtennie útját.Adott az AB és CD egyirányú és egyenlő hosszú szakasz. Igazoljuk. Tükrözzük ezután P -1 először B-re. hogy két párhuzamos egyenesre való tükrözés egymásutánja helyet­ tesíthető egy eltolással. majd fölötte 3 km-t repülve. aj Igazoljuk. Szer­ kesszük meg a gép útját. 487. c egyenesek egy pontban metszik egymást. Tükrözzük a sík egy tetsző­ leges pontját a-ra. Jelöljük ki a síkon az A é s B pontokat. 495. majd az eredményt B-re. K2 498. Mit állapíthatunk meg az eredmény­ ről? K2 490. ha a. majd a tükörképet A-ra. azután a P -1 C-re és a tükörképet D-re. mint ha a pon­ tot az Afí-vel párhuzamosan az AB szakasz kétszeresével eltoljuk. Mutassuk meg. b) Bizonyítsuk be. hogy a háromszög súlyvonalait alkalmasan eltolva. ha 3 km-nek az ábrán egy h szakasz felel meg. c párhuzamos egyene­ K2 496.

E2 505. Mutassuk meg. Bizonyítsuk be. — cm. Tükrözzünk egy P pontot A-ra. (Az 507. Bizonyítsuk be. K1 509. b) Bizonyítsuk be. Igazoljuk. 12 cm. azután a P-t B -re és a tükörké­ pet D-re. 9 cm. ha adottak az oldalfelező pontjai. — . hogy a kétféle tükrözés eredménye mindig ugyanaz a pont. feladatra épül. E1 507. majd a tükörképét C-re.3n. hogy négy középpontos tükrözés szorzata eltolás vagy identitás. hogy egy adott pontra vonatkozó tükrözés a pont körüli 180°os elforgatással helyettesíthető. hogy az ötszög egyik csúcsa felezi a PP5 sza­ kaszt. Szerkesszük meg a hétszöget. A háromszög nevezetes vonalai ás körei Középvonal K1 510. hogy három középpontos tükrözés egymásutánja középpontos tükrö­ zés. hogy három nem egy egyenesen levő középpont esetén az új középpont a három régivel együtt paralelogrammát alkot úgy. hogy az új középpont a középsővel szem­ közti csúcs. Tükrözzünk végig egy tetszőleges P pontot egy ötszög oldalfelező pontjaira. 3n. feladatra épül. Egy háromszög oldalai 2 4 7 b) — cm. Mutassuk meg. hogy minden elforgatás helyettesíthe­ tő két tengelyes tükrözéssel. (Az 504. hogy adott pont körüli 180°-os elforgatás a pontra vonatkozó tükrözéssel helyettesíthető. Tükrözzünk végig egy tetszőleges pontot sorban egy háromszög csúcsaira.) Mutassuk meg. E1 500. 3 5 6 d) 2m + 3n. 2m .) Adott egy nyolcszög első hét oldalának oldalfelező pontja. Igazoljuk. E2 E2 503.) Adott az AB és CD egyirányú és egyenlő hosszú sza­ kasz. hogy így min­ dig visszajutunk az eredeti pontba. Egyértelműen meghatározható-e a nyolcadik oldal felezőpontja? K2 506. (A 493. 504. —m ■ 2 a) 7 cm. Szerkesszük meg az ötszöget. majd az eredményül kapott pontot ismét sorban a három csúcsra. Mutassuk meg.K2 499. E1 501. Je­ löljük a végeredményt P 5 -tel. E2 508.Adott egy hétszög hét oldalfelező pontja. c) 2m. E2 502. feladatra épül. hogy két egymást metsző tengelyre való tükrözés egymásután­ ja a metszéspont körüli elforgatással helyettesíthető. — cm. 2 Mekkorák az oldalfelező pontok által alkotott háromszög oldalai? . aj Bizonyítsuk be.

K1 515..K1 511. 2 3 4 Mekkorák az eredeti háromszög oldalai? K1 összege 512. ame­ lyek nem illeszkednek a szakasz egyenesére. Egy szakasz két végpontját összekötjük a sík olyan két különböző pontjával. K1 514. . Milyen távolságra van az át­ fogó felezőpontja a másik befogótól? K1. Egy háromszöget középvonalai négy háromszögre bontanak. de útirányuk különböző. . feladatra épül. amelynek oldalai i m 2n m + n c) — . Mérjük fel O-tól erre a szárra az OA szakasz kétszeresét. — . hogy a háromszög köré írt kör középpontjának a háromszög bárme­ lyik oldalától mért távolsága feleakkora. —cm. Egy repülőtérről két repülőgép in­ dul el ugyanabban az időpontban. bárhol vesszük is fel a P pontot. (Az 513. Egy pontot kössünk össze egy rá nem illeszkedő egyenes minden pontjával. b) — cm. K2 519. Mi az így kapott végpontok halmaza? K2 522. Egy háromszög oldalfelező pontjai olyan háromszög csúcsai.A tetőt tartó szarufák végpontjai 4. Mekkora az eredeti háromszög kerülete? 2 K1 513. amelynek P felezi a szárak közötti részét. 1 2 5 b) — cm. a) 2 cm. Mutassuk meg. c) d cm. Egy O csúcsú szög szárai közötti P ponton át húzzunk párhuzamost az egyik szárral. hogy a felezőpontok által meghatározott szakaszok között van két-két egyenlő. Fél óra alatt 180 km-re távolodnak el egymástól. Egy derékszögű háromszög egyik befogója 12 cm. Mutassuk meg. Egy háromszög mindhárom csúcsát kössük össze a sík egy tetszőleges P pont­ jával. 4 cm. Ennek B végpontját kössük össze P-vel. Ezek kerületeinek a) 20 cm. Igazoljuk. és az összekötő egyenesekre mérjük rá az egyenesen túl a metszéspont és az adott pont közöt­ ti szakaszt. Az összekötő szakaszokat megfelezzük. ak­ kor a két háromszög egybevágó. mint az ugyanazon oldalhoz tartozó magasságnak a csúcs és a magasságpont közé eső szakasza. egyenes irányban halad.0 . hogy az összekötő szakaszok felezőpontjai által meghatározott három­ szögek mind egybevágók.GY 516. . Ez a másik szárat A pontban metszi. 2 3 2 .8 m-re vannak egymástól.GY 517. hogy ha két háromszög megfelelő középvonalai egyenlők. ábra) K1. Mekkora a felező­ pontjaikat összekötő gerenda hossza? (516.. E1 520. Mekkora a távolsá­ guk az indulástól számított egy óra múlva? K1 518. 5 cm. ------. Bizonyítsuk be. hogy P felezi az így ka­ pott egyenesnek a szög szárai közé eső BC szakaszát. Mutas­ suk meg. Mindkettő állandó sebességgel.) Szerkesszünk egy szög szárai között levő P ponton át olyan egyenest. K2 521. — cm.

hogy az MP egyenest megszerkeszthetI jük M nélkül is a következő módon: a P-ből a-ra állított merőleges b-1 A-ban. a met­ széspont azonban nem fért rá a rajzlapra. hogy egy háromszög oldalfelező pontjai által alkotott három­ szög magasságpontja egybeesik az eredeti háromszög köré írt kör középpontjával.A HÁROMSZÖG NEVEZETES VONALAI ÉS KÖREI K2 523. E1 529. Mekkora szögekben látszanak az oldalak a) a beírt kör középpontjából. Egy háromszögnek rögzítsük két csúcsát. Mutassuk meg.GY 530. Adjuk meg az így kapott háromszögek másik két oldalegyenesén levő magasságtalppontok halmazát. mint a felvett sza| kasz. E1 533. Egy háromszög egyik oldalát rögzítjük. B és C pont magasságpont a másik három pont által meghatározott háromszögben. átfogója pedig az adott szakasz. | Magasságvonal K2 526. D a sík olyan négy pontja.Mutassuk meg. hogy egy háromszög oldalfelező pontjai által alkotott három­ szög súlyvonalai egy egyenesbe esnek az eredeti háromszög súlyvonalaival. Egy P pontot össze kell kötnünk az a és b egyenesek M metszéspontjával. ha adott két magasságtalppontja és a harmadik oldal egyenese. Egy háromszög szögei 62° és 43°. hogy a háromszög két magasságának talppontja egyenlő távol van a harmadik oldal felezőpontjától. B . (Az 531. K1 536. A P pontból az AB egyenesre emelt merőleges a keresett PM. E1 524. Bizonyítsuk be. K2 527. Tűzzünk ki két pontot. hogy ha egy szakaszt merőlegesen vetítünk egy egyenesre. K2 532.) Szerkesszünk háromszöget. E1. akkor egy egyenesre adott pontból merőlegest tudunk szerkeszteni csupán párhuzamosok húzásával. . A harmadik csúcs befutja a sík összes pontját.C . melyek egy-egy kitűzött ponton mennek át. b) a magasságpontból? E1 528. ak­ kor a szakasz felezőpontjának vetülete a vetületnek is felezőpontja. feladatra épül. K2 534. Mutassuk meg. és vegyünk fel egy távolságot. mint az átfogóhoz tartozó súlyvonal. Szerkesszünk olyan derék­ szögű háromszöget. Mutassuk meg. Adott egy egyenes és egy rá nem illeszkedő szakasz. hogy ha a síkon adott két derékszög szárai nem párhuzamosak. hogy a derékszögű háromszög átfogója kétszer akkora. hogy D magasságpontja az ABC háromszögnek. az ezzel szemközti csúcsot pedig egy adott egyenesen mozgatjuk. Igazoljuk. Bizonyítsuk be. Bizonyítsuk be. és távolságuk akkora. Mit írnak le ekkor az adott oldallal párhuzamos középvonalak végpontjai? K2 525. Thalész-kör K1 531. akkor A. a b -re állított merőleges a -1 ő-ben metszi. Szerkesszünk két párhu­ zamost. hogy ha A. K2 535. amelynek derékszögű csúcsa az egyenesen van.

K2 547. Igazoljuk. Szerkesszünk kört egy egyenlő oldalú háromszög magassága mint átmérő fölé. K1 540. ha a többi oldalt mozgatjuk? K2 552. és minden helyzetében állítsunk rá merőlegest a P pontból. Adott a síkon két pont. és raj­ zoljunk kört az összekötő szakasz mint átmérő fölé. hogy az átmérők végpontjait összekötő egyenes átmegy a körök má­ sik közös pontján. Igazoljuk. hogy egy háromszög oldalai mint átmérők fölé szerkesztett kö­ rök közös húregyenesei egy pontban metszik egymást. Bizonyítsuk be. E1 550. a CD oldalegyenesének R. és a húr meghosszabbítá­ sára mérjük fel a CD = AC szakaszt. hogy az így kapott sugár Thalész-köre felezi a húrt. a BC oldalegyenesének Q. E1 546. Szerkesszük meg az ABCD téglalapot. Mutassuk meg.E1 537. Egy rombusz alakú keret csuklósán összeszerelt pálcákból áll. . ha adott a BC oldal felezőpontja. hogy egy háromszög három oldalfelező pontja és az egyik magasságtalppontja húrtrapézt vagy egyenlő szárú háromszöget határoznak meg. K2 551. és kijelölünk egy pontot (belül vagy kívül). hogy a PN szakasz felezőpontja a körön van. Határozzuk meg az így kapott merőlegesek talppontjai által alkotott ponthalmazt. Egy körön kívüli P ponthoz szerkesszünk a körön olyan M pontot. Megrajzolunk egy kört. Bizonyítsuk be. Kössük össze a háromszög köré írt kör középpontját az egyik csúccsal. Szerkesszünk Thalész-kört a háromszög magasságpontja és egyik csúcsa által meghatározott szakasz fölé. hogy ezek az egyenesek a másik körből egy átmérő végpontjait metszik ki. Bizonyítsuk be. amelynek P-től mért távolsága a kör átmérőjével egyenlő. Szerkesszük meg az ABC háromszöget. hogy az ABD háromszög egyenlő szárú. hogy az így szerkesz­ tett kör átmegy két oldal felezőpontján. T és P. Adjuk meg a kijelölt ponton áthaladó húrok felezőpontjainak halmazát. Két érintkező kör egyikében egy. K2 538. E1 549. E1 544. a B csúcsból induló magasság talppontja. A T-re illeszkedő e egyenest forgassuk T körül. Hol metszi ez a kör a háromszög két oldalát? E1 545. hogy a másik két oldalának a negyedrésze esik a körön kívül. Mutassuk meg. AC húrját. K1 541. Egy kör valamely húrjának egyik végpontját kössük össze a kör középpontjával. K2 553. valamint a C csúcs és az M magasságpont közötti szakasz felezőpontja. Mutassuk meg. E1 543. ha ismert az AB oldalegyenesének P. Mit ír le a szakasz felezőpontja? K1 539. Az M-en átmenő körátmérő másik végpontja N. a DA oldalegyenesének S pontja. K2 542. az érintési pontra nem illeszkedő átmérő vég­ pontjait kössük össze az érintési ponttal. Bizonyít­ suk be. K2 548. Rajzoljuk meg valamely kör AB átmérőjét. Egy d hosszúságú szakasz két végpontja egy derékszög egy-egy szárán mozog. Milyen ponthalmazt alkotnak az átlók metszéspontjai. írjunk kört az egyenlő szárú háromszög egyik szára mint átmérő fölé. hogy ez a kör felezi a háromszög alapját. Az egyik oldalt rögzítjük. Bizonyítsuk be. Két egymást metsző kör egyik közös pontjából húzzuk meg mindkettőben az át­ mérőt. és az AB oldal hossza.

. Határozzuk meg. amely a másiktól 2 cm távolságban halad.A háromszög beírt és hozzáírt körei K2 554. hogy a másik pontból a körhöz húzott érintőszakasz a felvett távolság­ gal legyen egyenlő. Szerkesszünk az egyiken át olyan egyenest. Rajzoljunk kört.Adott egy kör és annak egy húrja. Szerkesszünk az egyenesen olyan pontot. E1 568. aminek egyik oldala átmegy a kitűzött ponton. E1 570. Rajzoljunk egy kört és egy egyenest.Tűzzünk ki egy pontot egy kör belsejében. Szerkesszünk kört az egyik pont köré úgy. K2 558. és vegyünk fel egy távolságot.Tűzzünk ki két pontot. (Az 554. K1 565. K1 556. K2 564. és tűzzünk ki rajta kívül egy P pontot. Milyen ponthalmazt alkotnak azok a pontok.Tűzzünk ki két pontot egymástól 3 cm távolságban. (Az 559. és szerkesszünk egyenest. E1 569.) Adott egy kör és egy négyszög. az átmérőnél rövidebb húrt vág ki belőle. K2 559. amelynek a körbe eső szakaszát az adott húr felezi. amely az egyiktől 2 cm. feladatra épül. amelyből a körhöz húzott érintők 90°-os szöget zárnak be. Adott körbe szerkesszünk egyenlő hosszúságú (körátmérőnél kisebb) húrokat. amelyből adott hosszúságú érintőszakasz húzható a körhöz. amelyeknek k-viü közös húrja átmérő a k körben. feladatra épül. Szerkesszünk a körbe olyan adott hosszúsá­ gú húrt. és érintik a kört. Megrajzolunk egy kört. Szerkesszünk egyenest. E1 555. milyen ponthalmazt alkotnak a húrfelező pontok. a másiktól 1 cm távolságban halad. melynek oldalai az előbbi négyszög oldalaival párhuzamosak. K2 557. mely­ ből a két kör adott hosszúságú húrokat metsz ki. b) közös belső érintőit.Szerkesszük meg két kör a) közös külső érintőit. Szerkesszünk olyan négyszöget. Keressük azon R su­ garú körök középpontjainak halmazát.Adott egy kör. K2 563. A kitűzött pont köré úgy szerkesszünk kört. E1 561. melyekből a körhöz húzott érintők 60°-os szöget zárnak be egymással? K2 566. E1 562. (Az 559. hogy a két kör közös külső érintőjének a két érintési pont közé eső sza­ kasza adott hosszúságú legyen. K1 567. E1 571. amelyet az eredetileg adott húr felez.) Egy körhöz egy rajta kívül kijelölt ponton át szerkeszszünk olyan szelőt. amely megadott hosszúságú. Szerkesszünk egy adott körhöz tetszés szerint felvett egyenessel párhuzamos érintőt. Szerkesszünk a körbe beírt négyze­ tet. K2 560.) Rajzoljunk két kört. Hosszabbítsuk meg egy kör valamelyik átmérőjét. Szerkesszünk az adott ponton át olyan szelőt. Rajzoljunk egy kört és egy egyenest.Tűzzünk ki két pontot egymástól 4 cm-re. ennek egy húrja és egy pont. Szerkesszünk az egyenesen olyan pontot. feladatra épül. Szerkesszünk ezen a meghoszszabbításon olyan pontot. amelyből adott hosszúságú érintőszakasz húzható a körhöz. Adott egy O középpontú r sugarú k kör és egy R szakasz.

mint az átfogó. hogy E. E2 589.E2 = a. feladatra épül. E2 586. hogy az egyenlő oldalú háromszögbe írt kör sugara a köré írt kör sugarának fele. hogy a háromszög a oldalát érintő hozzáírt kör sugara és a ke­ rület egyértelműen meghatározza az a-val szemközti szöget. b. (Az 577. hogy a szabályos háromszög hozzáírt körének sugara három­ szorosa a beírt kör sugarának. Bizo­ nyítsuk be. a szög szárait érintő előre megrajzolt kört. feladatra épül. E1 577. b. E2 588. (Az 577.) Egy derékszögű háromszög oldalai a.) Bizonyítsuk be. hogy az oldalon levő érintési pontok távolsága a másik két oldal különbségével egyenlő. Bizonyítsuk be. ha ismert a befogók összege és a beírt kör sugara. ha adott az egyik hozzáírt köre. V 583. a) Mekkora a beírt kör sugara (Vj? b) Mekkora a c átfogót kívülről érintő kör sugara (rc )? . E2 582. és az 578. Szerkesszünk egyenlő oldalú háromszöget. (Az 577. és az 578. Megoldásukat java­ soljuk. Mekkora szakaszokra osztja a háromszög a oldalát az oldalt érintő hozzáírt kör érintési pontja? E1 580. K2 575. feladatra épül. feladatra épül. E2 585. feladatra több feladat is ráépül a következő részben. mint az a oldalhoz hozzáírt kör F érintési pontja C-től. Mekkora szakaszokra osztják az oldalakat a be­ írt kör érintési pontjai? E1 578. hogy érintsen egy. és az 578. K2 574. ha adott a beírt kör és az egyik oldalt kívülről érintő kör sugara. E1 576. és az 578. E1 579. pont­ ban. Mutassuk meg. hogy az ABC háromszög beírt körének E érintési pontja az a ol­ dalon ugyanolyan messze van B-től. meghosszabbítását az a oldalhoz hozzáírt kör az E2pontban érinti. Helyezzünk el egy adott hosszúságú szakaszt egy konvex szög szárai között úgy. Mutassuk meg. E2 587. Bizonyítsuk be. Igazoljuk. Bizonyítsuk be. hogy a hozzáírt körök középpontjai által meghatározott háromszög magasságvonalai az eredeti háromszög szögfelezői.K2 572. Tekintsük egy háromszög ugyanazon oldalát érintő beírt és hozzáírt körét. (Az 581. E2 584. (Az 577. a befogók összegével egyenlő szakaszt kapunk. E2 581 . hogy ha derékszögű háromszögben a beírt kör átmérőjét és az átfogót összeadjuk. feladatra épül. hogy a derékszögű háromszög átfogóját érintő hozzáírt kör és a beírt kör sugarának különbsége akkora. K2 573. c. Bizonyítsuk be. valamint a másik két oldal különbsége. Egy háromszög oldalai a. feladatra épül).) Szerkesszünk háromszöget. hogy a háromszög egy hozzáírt köre a meghosszabbított olda­ lakat azok metszéspontjától félkerületnyi távolságra érinti. Szerkesszünk derékszögű háromszöget. Az 577. hogy az egyenlő oldalú háromszög köré írt kör sugara kétharma­ da a hozzáírt kör sugarának. Mutassuk meg.) A háromszög b oldalát a beírt kör az E. c. (Az 578.) Bizonyítsuk be.

(Az 578. hogy ezt a szakaszt ugyanabban a pontban érinti a két részháromszögbe írt kör. két oldalának összege és a harmadik oldal. feladatra épül. E2 603. Szerkesszük meg a háromszöget. Igazoljuk. Szerkesszünk a ponton át olyan egyenest. egyik oldala és a másik két oldal különbsége. ha adott a beírt kör suga­ ra. feladatra épül. Mutassuk meg. Szerkesszünk háromszöget.2 cm. ha adott a kerülete. amelynél a befogók összege 8. rész) K1 604. ha adott a kerülete. .) Szerkesszünk háromszöget. Szerkesszünk egyenlő szárú háromszöget a) a szárszögből és a szárakhoz tartozó magasságból. az átfogóhoz írt kör sugara 7. valamint a beírt és az egyik hozzá­ írt kör sugara. feladatra épül.) Mekkora annak a derékszögű háromszögnek az átfo­ gója. E2 594. E2 596. feladatra épül.) Szerkesszünk háromszöget. az egyik oldalához tartozó magassága és az oldallal szemközti szöge. az egyik oldalhoz hoz­ záírt kör sugara és az oldallal szemközti szög.6 cm? K2 592. hogy azok mindegyike lemessen a háromszögből egy kis háromszöget. feladatra épül. ha adott a kerülete. írjunk egy háromszögbe kört. és megadtuk a b oldal egy P pontját. E2 601. (Az 578. ha adott a beírt kör sugara. K1 605. (Az 578. a beírt kör sugara és egyik szöge. ha adott a kerülete. feladatra épül. K2 598.A HÁROMSZÖG NEVEZETES VONALAI ÉS KÖREI E2 590. ha adott a beírt kör sugara. és szerkesszünk ehhez három érintőt úgy.) Egy háromszöget úgy választunk ketté. ha adott az átfogóhoz írt kör sugara. Szerkesszünk háromszöget. to­ vábbá az egyik hegyesszög. Szerkesszünk derékszögű háromszöget. b) az alapból és a szárakhoz tartozó magasságból.) Adott egy konvex szög és egy pont a szögtartomány­ ban. (Az 578.) Szerkesszünk háromszöget. (Az 577. az egyik oldalt kívülről érintő kör sugara és az oldalon fekvő egyik szög. hogy megraj­ zoljuk a beírt kör egyik érintési pontját a szemközti csúccsal összekötő szakaszt. Megrajzoltuk egy háromszög három (egy ponton átmenő) magasságvonal egye­ nesét.) Szerkesszünk háromszöget. ha adott egyik oldala a beírt kör érintési pontjával és a beírt kör sugara. (Az 578. (Az 577. E2 595. és az 578. (Az 577.) Szerkesszünk háromszöget. E2 591. E2 602. E2 597. Szerkesszünk háromszöget. Háromszögek szerkesztése (II. az egyik szöge és egy másik csúcsból induló magassága. ha adott a kerülete. hogy a le­ metszett háromszögek kerületének összege az eredeti háromszög kerületével egyenlő. amely a szögből adott kerületű háromszöget metsz le. E2 599. E2 600. feladatra épül. Szerkesszünk háromszöget. feladatra épül. E2 593.

a köré írt kör sugara és az oldalon levő egyik szöge. Szerkesszünk háromszöget. ha adott az a oldalhoz tartozó magasság és szögfe­ lező. Szerkesszünk háromszöget. Szerkesszünk háromszöget. ha adott az egyik oldala.Háromszögek szerkesztése (II. továbbá az a oldallal szemközti szög. ha adott a köré írt kör sugara és a) az egyik hegyesszöge. a hozzá tartozó súlyvonal és az oldalon levő egyik szög. ha adott egy oldala. a másik oldalhoz tartozó ma­ gassága és a harmadikhoz tartozó szögfelezője. Szerkesszünk háromszöget. K2 622. ha adott egy oldala és a másik két oldalhoz tartozó súlyvonal. továbbá a) az alapja. Szerkesszünk háromszöget. a köré írt kör sugara és az oldalhoz tartozó súlyvonala. K2 611 . ha adott egy oldala. egy másik oldalhoz tartozó ma­ gasság és súlyvonal. ha adott az egyik oldala. ha adott az a oldalhoz tartozó magasság és szögfe­ lező. Szerkesszünk háromszöget. K1 610. ha adott egy oldala. d) az alappal szemközti szöge. K1 608. ha adott az egyik oldala. Szerkesszünk egyenlő szárú háromszöget. a másik oldalhoz tartozó súly­ vonala és a köré írt kör sugara. ha adott egy oldala. K2 621 . K2 615. a köré írt kör sugara és egy másik oldalhoz tartozó magassága. a hozzá tartozó súlyvonal és egy másik oldalhoz tartozó súlyvonal. ha adott a köré írt kör sugara. Szerkesszünk háromszöget. a köré írt kör sugara és az oldalhoz tartozó magassága. K2 614. rész) K1 606. Szerkesszünk derékszögű háromszöget. ha adott egy oldala. K2 616. e szög fe­ lezője és egy másik oldalhoz tartozó magasság. b) az átfogóhoz tartozó magassága. E1 624. K2 623. ha adott egy oldala. a hozzá tartozó magasságvonal és súlyvonal. Szerkesszünk háromszöget. K1 607. továbbá a b oldal. c) az alaphoz tartozó magassága. a rajta levő egyik szög és e szög szögfelezője. K1 609. b) az egyik szára. Szerkesszünk háromszöget. Szerkesszünk háromszöget. Szerkesszünk háromszöget. Szerkesszünk háromszöget. Szerkesszünk háromszöget. ha adott két oldala és az egyikhez tartozó súlyvonal. K2 620. E1 612. Szerkesszünk háromszöget. ha adott három súlyvonala. K2 613. . ha adott az egyik oldala. ha adott az egyik oldallal szemközti szög. K2 617. Szerkesszünk háromszöget. E1 618. Szerkesszünk háromszöget. K2 619. Szerkesszünk háromszöget. ha adott egy oldala.

Mutassuk meg. Mutassuk meg. K1 636. K2 627■Szerkesszünk derékszögű háromszöget. Szerkesszünk háromszöget. továbbá az átfogóhoz tartozó magasság. Szerkesszünk egyenlő szárú háromszöget. hogy ha egy négyszög szemközti szögei egyenlők. befogóiból egy-egy pont. Mekkora a többi szög? Lehet-e ez a pa­ ralelogramma rombusz? K1 638. hogy a paralelogramma külső szögfelezői téglalapot zárnak közre. Szerkesszünk háromszöget. Bizonyítsuk be. K2 626. vagy egy egyenesbe esnek. akkor a négyszög paralelogramma. K2 632. akkor a négyszög paralelogramma. ha adott egy oldala. hogy egy paralelogramma szemközti csúcsaihoz tartozó belső szögfelezők vagy párhuzamosak. Szerkesszünk háromszöget egy oldalból. ha adott egy oldala. ha egyik szöge 12. ha adott két oldala és a közbezárt súlyvonal. Szerkesszünk háromszöget. annak egyik végpontjából in­ duló súlyvonala. Szerkesszünk a körbe olyan derékszögű há­ romszöget. Bizonyítsuk be. hogy egy paralelogramma belső szögfelezői vagy téglalapot ha­ tárolnak. vagy egy ponton mennek át. továbbá a) az alapja. Szerkesszünk egyenlő szárú háromszöget. K1 637. E1 630. K2 628. ha adott a beírt kör sugara és az alap­ hoz hozzáírt köre. Mutassuk meg. E1 641. Egy paralelogramma egyik szöge 72°. mint a másik? K1 639.K2 625. ha adott az átfogó egyenese. annak egyik végpontjából in­ duló súlyvonala és a másik végpontjából induló magassága. továbbá a) a közös csúcsban levő szög. annak egyik végpontjából in­ duló súlyvonala és magassága. . amelynek egy-egy befogója az adott pontokon megy át. a hozzá tartozó magasságból és vala­ melyik másik magasságból. ha adott a beírt kör sugara. K2 640. amely­ nek egyik befogója adott ponton megy át. ha adott egy oldala. K2 629. Adott egy kör belsejében két pont. E1 634. hogy ha egy négyszögben bármely két szomszédos szög össze­ ge 180°. K2 633. K2 631 . b) az oldalhoz tartozó magasság. Szerkesszünk háromszöget. Négyszögek Paralelogrammák K1 635. Szerkesszünk adott szakasz mint átfogó fölé derékszögű háromszöget. b) az alappal szemközti szöge.8°-kal nagyobb.Mekkorák a paralelogramma szögei.

a CD oldalból egy 4. K1 651. hogy AF és AE egyenesek harmadolják a DB átlót.GY 656.E1 642. Bizonyítsuk be. E1. Az ABCD paralelogramma átlóinak metszéspontján átmenő egyenes az AB ol­ dalból egy 7 cm-es. amely nem megy át a kiválasztott szög csúcsán. K2 649. Mekkora a BD átló. K2 652. Bizonyítsuk be. E1 655. Az összekötő sza­ kasz felezőpontját az adott ponttal összekötő egyenes átmegy a szög csúcsán.átmennek az átlók metszéspontján.középvonalak . vagy egy paralelogramma csúcsai. hogy a paralelogramma csúcsaiból az átlók egyenesére emelt merőlegesek talppontjai vagy egybeesnek. Bizonyítsuk be. Bizonyítsuk be. vagy egy paralelogramma csúcsai. Bizonyítsuk be. hogy ebben az esetben is meg tudjuk rajzolni egy kitűzött pont és a szögcsúcs össze­ kötő egyenesét a következő módon: A kitűzött pontból párhuzamosokat szerkesztünk a szög­ szárakkal. hogy a paralelogramma egyik külső szögének felezője és az a két oldalegyenese. d) két átlóban és az általuk közbezárt szögben. ha megegyeznek a) két szomszédos oldalban és az általuk közbezárt szögben.5 cm-es darabot metsz le. hogy két paralelogramma egybevágó. egyenlő szárú háromszö­ get határoz meg. b) középponto­ san szimmetrikus paralelogrammákat. valamint a DC oldal F felezőpontjával. Igaz-e. E1. Rajzoljunk köröket a paralelogramma két szemközti oldala mint átmérő fölé. hogy ha egy paralelogramma két csúcsához tartozó belső és kül­ ső szögfelezők négyszöget határolnak. Igaz-e. K2 643.GY 657. Igazoljuk. Kössük össze az ABCD paralelogramma A csúcsát a BC oldal E felezőpontjával. hogy a paralelogramma szemközti oldalainak felezőpontjait öszszekötő szakaszok . hogy a köröknek az átlók egyenesével alkotott metszéspontjai vagy egybe­ esnek. Igazoljuk. aj Lehet-e egy négyszög egyik átlója az egyik oldallal egyenlő? Van-e ilyen b) paralelogramma. Az ABCD paralelogramma D csúcsából induló magasság felezi az AB oldalt. Egy egyenlő szárú háromszög alapjának tetszőleges belső pontjából húzzunk párhuzamosokat a szárakkal. Mekkorák ennek a szárai? K1 653. csupán a szárainak egy része. Mekkora az AB oldal? K2 648. csupán a szárainak egy része. hogy a paralelogramma átlóinak metszéspontján átmenő min­ den egyenes a paralelogrammát két egybevágó részre osztja. ha AD = 5 cm? K1 654. Ezeknek a szögszárakkal képezett metszéspontjait összekötjük. hogy az AE szakasz és a BD szakasz harmadolják egymást. c) rombusz. hogy ebben az esetben is meg tudjuk rajzolni egy kitűzött pont és a szögcsúcs össze­ . Bizonyítsuk be. Mutassuk meg. Igazoljuk.A szög csúcsa nem fér rá a rajzpapírunkra. K1 646. Kössük össze az ABCD paralelogramma A csúcsát a BC oldal E felezőpontjával. K1 650. d) téglalap? K1 645. c) két átlóban és egy oldalban. hogy az így keletkezett paralelogramma kerü­ lete független a pont választásától.A szög csúcsa nem fér rá a rajzpapírunkra. K1 644. akkor a határolt négyszög téglalap. Soroljunk fel a) tengelyesen szimmetrikus paralelogrammákat. K1 647. b) két szomszédos oldalban és egy átlóban.

Mekkora a rövidebb átlója? K1 672. A rombusz egyik átlója az oldallal 42°-os szöget zár be. A tükörké­ pek metszéspontját az adott ponttal összekötő egyenes átmegy a szög csúcsán. Szerkesszünk paralelogrammát. rombuszok K1 kal? 668. Mekkorák annak a rombusznak a szögei.kötő egyenesét a következő módon: Tükrözzük a szögszárakat a kitűzött pontra. Mekkorák a rombusz szögei? KI 670. Tekintsük azokat a paralelogrammákat. Adjuk meg azon paralelogrammák középpontjainak halmazát. Adjuk meg azon paralelogrammák középpontjainak halmazát. ha adott két szomszédos oldalának különbsége. amelynek tompaszögű csúcsából hú­ zott magassága felezi a szemközti oldalt? K1 671. c) két magassága és a magasságok szöge. K1 662. c) az egyik átló. Egy rombusz egyik szöge 60°. ha adott a) az egyik oldala. b) az egyik oldala. oldala 12 cm. Deltoidok. E1 663. K2 666. K2 661. és ehhez az oldalhoz tartozó magasságuk egyenlő. Szerkesszünk paralelogrammát. amelyeknek egyik oldala és ezzel szomszédos oldalegyenese közös. E1 664. E1 667. Mekkora szögeket zárnak be az átlók az oldalak­ K1 669. Szerkesszünk paralelogrammát. K1 659. c) a két átlója.5 cm a magassága? . d) az egyik magassága. Szerkesszünk paralelogrammát. ha adott két szomszédos oldalának összege. és kerületük egyenlő. Mekkorák annak a rombusznak a szögei. Egy rombusz egyik szöge 38°. amelyeknek két szomszédos oldalegye­ nese közös. Szerkesszük meg a paralelogrammát. K1 665. K2 660.Adott egy paralelogramma három oldalfelező pontja (E. ha adott két átlója és a) az átlók szöge. Adjuk meg az egyenesekre nem illeszkedő csúcsok halma­ zát. amelynek 12 cm a kerülete és 1. a két oldal közbezárt szöge és a hosszabb oldalhoz tartozó magasság. az egyik átlója és ezek szöge. a két oldal közbezárt szöge és az egyik átló. b) a két magassága. Szerkesszünk paralelogrammát. valamint a) az egyik szöge és az oldalhoz tartozó magassága. H és F). ha adott két szomszédos oldal és a) a közbezárt szög. b) az egyik magasság. b) az egyikhez tartozó magasság. az egyik átlója és az átlók szöge. ha adott az egyik oldala. az egyik átlója és az oldalhoz tartozó magassága. amelyeknek egyik oldala közös. Szerkesszünk paralelogrammát. K1 658.

K1 683. hogy ha a paralelogramma két szomszédos csúcsához tartozó belső szögfelezők az egyik oldalon metszik egymást. Szer­ kesszünk rombuszt. hogy ha a paralelogramma hosszabbik oldala a rövidebbnek kétszerese. hogy két rombusz egybevágó. ha a) átlói merőlegesek egymásra. Egy deltoidban két szemközti szög 39° és 100°. Szerkesszünk olyan rombuszt. Adott az a. c egyenes. d) az egyik szöge és a magassága. Szerkesszük meg az ABCD rom­ buszt. Mekkora szögeket zárnak be az átlók az oldalakkal? . K1 674. másik két oldala pedig egyegy adott ponton megy át. c) oldalukban és egy átlójukban. E2 682. Mutassuk meg. ha adott a) az oldala és az egyik szöge. amelynek az egyik átlóegyenese/. rajta a K pont. E1 684. ha megegyeznek a) oldalukban és egy szögükben. b) két átlója. Mekkora a másik két szög? K1 687. K2 677. Egy paralelogramma oldalai 3 cm és 9 cm. az E és az F pedig egy-egy oldalának pontja. b) az egyik átló szögfelező. E2 681 . b) átlóikban. K1 686. amelynek két oldala a párhuzamosokon van. C Ec. Mutassuk meg.K1 673. hogy egy rombusz átlóinak metszéspontjából az oldalakra emelt me­ rőlegesek talppontjai egy téglalap csúcsai. akkor az egyik hosszabbik oldal végpontjaihoz tartozó belső szögfelezők a szem­ közti oldalon metszik egymást. Bizonyítsuk be. K1 685. c) az oldala és a magassága. hogy a rombusz átlóinak metszéspontja egyenlő távol van az ol­ dalaktól. Szerkesszünk rombuszt. hogy a rombusz egy belső pontjának két szomszédos oldal­ egyenestől mért távolságkülönbsége egyenlő a másik két oldalegyenestől mért távolságok különbségével. valamint az e egyenes. valamint a K pont. K1 676. Bizonyítsuk be. Bizonyítsuk be. B Eb. Egy deltoid két szemközti szöge 42° és 126°. hogy a paralelogramma rombusz. b. és tűzzünk ki közöttük két pontot. Rajzoljunk két párhuzamos egyenest. Igazoljuk.Adott az/egyenes. Szerkesszünk K középpontú rombuszt.Adott az A és K pont. K pedig a rombusz középpontja. A hosszabbik oldalon fekvő szögek szögfelezői a szemközti oldalt három részre osztják. az A-val szomszédos egyik csúcsa pedig az e egyenesen van. K2 680. valamint az/egyenes által elválasztott E és F pont. Mekkorák ezek a részek? E1 675. K2 679. A az egyik csúcsa. K2 678. amelynek K a középpontja. ha A Ea. akkor az egyik oldal kétszerese a má­ siknak. Bizonyítsuk be.

Adott az a. Igazoljuk. Egy egyenlő szárú derékszögű háromszögbe írjunk téglalapokat úgy.Mutassuk meg. CEc. hogy ha a téglalap átlója az egyik oldal kétszerese. Soroljuk fel azokat a paralelogrammákat. K pedig a téglalap középpontja. ha A E a. Mutassuk meg. akkor az át­ lók hajlásszöge 60°. hogy ha a téglalap átlói 60°-os szöget zárnak be egymással. négyzetek K1 690. Mekkora szöget zárnak be az átlók? K1 695. hogy ha egy paralelogramma egyik szöge derékszög. Szerkesszünk deltoidot. Mutassuk meg. Van-e a téglalap síkjában olyan pont. hogy két téglalap egybevágó. amelyek deltoidok is egyúttal. ha adott a) két különböző hosszúságú oldala és az ezekkel közös csúcsból induló átlója. hogy ha a paralelogramma átlói egyenlők. c) két átlója és a szimmetriaátló egyik végpontjánál levő szöge. Bizonyítsuk be. A téglalap átlója az egyik oldallal 26°-os szöget alkot. hogy egyik szögük a háromszög derékszögével essék egybe.b. ha megegyeznek a) két nem párhuzamos oldalukban. Mekkora szö­ get zárnak be az átlók az oldalakkal? K2 696. b) átlójukban és az átlók szögében.K2 688. ezzel szemközti csúcsa pedig az átfogón le­ gyen. akkor téglalap. Bizonyítsuk be. akkor a parale­ logramma téglalap. Téglalapok. K1 693. Mekkorák az oldalak? K1 701. Szerkesszük meg az ABCD tég­ lalapot. c) egy oldalukban és az átlójukban. hogy a téglalap átlói által bezárt egyik szög kétszerese az átló és az oldal által alkotott egyik szögnek. K1 699. K2 703. A 30 cm kerületű téglalap egyik oldalának felezőpontját a szemközti oldal csú­ csaival összekötő egyenesek merőlegesek egymásra. b és c egyenes. K1 694. hogy az ilyen paralelogrammák kerülete egyenlő. amelyeknek oldalai a téglalap átlóival párhuzamosak. ak­ kor az egyik oldal fele az átlónak. hogy egy kör két átmérőjének a végpontjai téglalapot határoz­ nak meg. E1 704. . K2 697. K1 691 . K1 692. hogy az így szerkesztett téglalapok kerületei egyenlők. Igazoljuk. Egy téglalap átlói által meghatározott szögek közül az egyik 124°. K1 700. Egy téglalapba olyan paralelogrammákat írunk. valamint a K pont. amely egyenlő távolságra van a) minden oldaltól. E1 702. b) két átlója és az egyik oldala. hogy ha egy paralelogramma szomszédos oldalai a és b (a > b). B E b. Bizonyítsuk be. K1 689. Mutassuk meg. b) minden csúcstól? K1 698. Igazoljuk. akkor a belső szögfelezői által meghatározott téglalap átlóinak hossza a .

Szerkesszünk négyzetet. El 711. K1 712. hogy a végpontok olyan téglalapot határoznak meg. amelynek egyik átlója az e egyenesen van. Bizonyítsuk be.E1. Négyszögekről általában E1 715. A négyszög átlóinak metszéspontja a négyszög csúcsaival négy háromszöget al­ kot. K2 708. Adott az e. Az ABCD négyzet oldalait a 706. az eredeti helyzetbe való viszszaérkezésig mindig ugyanakkora utat tesz meg. Bizonyítsuk be. E1 707. Mutassuk meg. ábra C K2 709. hogy a golyó az asztal négy oldaláról visszaverődve vissza fog térni kiindulási helyzetébe. hogy a háromszögek köré írt körök középpontjai egy paralelogramma csú­ csai. /. K1 706. Húzzunk párhuzamosokat egy négyzet két szemközti csúcsán át. hogy a téglalap szögfelezői (ha nem egy ponton mennek át) négy­ zetet alkotnak. Mekkora lesz az új négyzet átlója? E1 710. hogy így négyzetet nyertünk. és állítsunk ezekre merőlegeseket a másik két csúcsból. a másik átló egy-egy végpontja pedig a másik két egyenesen. E1 716. Mérjünk fel egyenlő szakaszokat a négyzet oldalaira két szemközti csúcsból ki­ indulva. Egy a oldalú négyzet átlója fölé rajzoljunk ismét négyzetet. Szerkesszünk négyzetet. ha a téglalap oldalai a é s b (a> bp. Mekkora ennek a négyzetnek az átlója. Mutassuk meg. ha adott az átlójának hossza. és ebből húz­ zunk párhuzamosokat a befogókkal. és bármely helyzetből indul is ki. g egyenes. E1 713. Mutassuk meg. Egy derékszögű háromszögben rajzoljuk meg a derékszög szögfelezőjének és az átfogónak a metszéspontját. Mutassuk meg. A D-ből AC-vel szerkesztett párhuzamos AB -1 £-ben. ábra szerint egyenlő szakaszokkal meghoszszabbítjuk. Szerkesszünk olyan négyzetet.1F pontban metszi. . b) az átló és az oldal különbsége.GY 705. hogy az így nyert négy egyenes négyzetet határol. 706. Az ABC háromszög A csúcsához tartozó szögfelezője a szemközti oldalt D-ben metszi. hogy az A'B'C'D' négyszög négyzet. ha adott a) az oldal és az átló összege. Igazoljuk. az Zs-ből BC-vel húzott párhu­ zamos pedig AC. Igazoljuk. hogy AE = CF. amelynek a ke­ rülete független a felmért szakaszok hosszától. K2 714. Egy téglalap alakú biliárdasztalon az egyik átlóval párhuzamosan indítunk el egy golyót.

feladatra épül. párhuzamos és egyenlő hosszú szakaszokat nyerünk. Mutassuk meg. hogy egy négyszög oldalfelező pontjai téglalapot határoz­ zanak meg? K2 724. ha a középvonalai egyenlők. Bizonyítsuk be. d) három oldala és két átlója. hogy minden négyszög középvonalai felezik egymást. Egy négyszög átlói 27 cm és 19 cm. hogy ha egy négyszög átlói egyenlők. valamint a. (A 719. K2 720. az átlók felezőpontjai és egy pár szemközti oldal felezőpontjai egy paralelogramma csúcsai. K2 725. Határozzuk meg an­ nak a négyszögnek az oldalait és szögeit. K2 733. két megadott oldal szöge és az ennek csúcsából induló átló. mint a középvonalat nem metsző oldalak számtani közepe. amelynek nincs párhuzamos oldalpárja. Igazoljuk.) Igazoljuk. akkor a paralelogramma rombusz. Bizonyítsuk be. b) három oldala és az egyik szélsőn fekvő két szög. Mutassuk meg. Bizonyítsuk be.K2 717. feladatra épül. K2 718. ha adott a) három oldala és a közrefogott oldalon levő szögek. amelynek nincs párhuzamos oldalpárja. ha kö­ zépvonalai merőlegesek egymásra. feladatra épül. amelynek csúcsai az eredeti négyszög oldalfelező pontjai. akkor oldalfelező pontjai rombuszt alkotnak.) Igazoljuk. Szerkesszünk négyszöget. E1 731.(A 718. K2 721. hajlásszögük 63°42'. K2 722.GY 728. Igazoljuk. K2 730. hogy egy négyszög átlói akkor és csak akkor egyenlők. hogy a deltoid oldalfelező pontjai téglalapot alkotnak. ha adott a) AB és BC oldala. Szerkesszük meg az ABCD négyszöget. K2 729. Mutassuk meg. .) Igazoljuk. b) rombuszt alkotnak. hogy olyan négyszögben. Bizonyítsuk be. hogy az olyan négyszögben. hogy a négyszög oldalfelező pontjai egy pa­ ralelogramma csúcsai. a szemközti oldalak felezőpontjait összekötő egyenesek és az átlók felezőpontjait összekötő egyenes egy pontban metszik egymást. akkor a paralelogramma téglalap. c) négyzetet alkotnak. Vágjunk szét egy tetszőleges konvex négyszöget középvonalai mentén. akkor oldalfelező pontjai egy négyzet csúcsai. hogy egy négyszög két-két szomszédos oldalának felezőpontjait öszszekötve. K2 719. [3 és y szöge. hogy egy négyszög átlói akkor és csak akkor merőlegesek egy­ másra. akkor a paralelogramma négyzet.M i a feltétele annak. hogy tetszőleges négyszög középvonala nem nagyobb. c) három oldala. hogy ha egy paralelogramma oldalfelező pontjai a) téglalapot alkotnak. K1. Mikor áll fenn egyenlőség? K2 732. K2 723. hogy ha egy négyszög átlói egyenlők és merőlegesek egymásra. K2 726. Az így kapott négyszögekből rakjunk össze paralelogrammát.64 720. K1 727.

az ezzel szemközti átló és az átlók szöge. ha a) egyik szöge 39° 12'. A 745. A 742. ha középvonala 13 cm? KI 743. Bizonyítsuk be. ha a szára 5 cm? KI 744. Egy trapéz egyik alapja 10 cm. KI KI 739. továbbá a) az egyiken levő két szög és az egyik átló. Mekkorák a húrtrapéz szögei. Milyen hosszú az E tF v E2 F2 . ábrán vázolt trapézban DE párhuzamos Cő-vel és AE = 2 cm. Ezen az alapon levő szögei 120°-osak. Mek­ korák a trapéz alapjai. Mekkora a másik alap? K1 741. Egy trapéz alapjai 16 cm és 7 cm hosszúak. középvonala 16 cm. továbbá a.b) AB és BC oldala. Az alapokkal szerkesztett párhuza­ mos trapézon belüli része 10. ha adott AB és CD oldala. Mekkora a másik két szög? K1 738. b) az egyiken levő egyik szög. c) AB és BC oldala. amelyek hossza egy-egy alap felével egyenlő. Szerkesszük meg az ABCD négyszöget. E1 735. ha adott két szemközti oldala. ábra D 745. az átlói merőlegesek a szárakra. Igazoljuk. Egy húrtrapéz hegyesszöge 60°. hogy a trapéz egyik átlója a középvonalat két olyan részre oszt­ ja. illetve E F ? l szakasz. BD átlója. Egy egyenlő szárú trapéz szárai egyenlők az egyik alappal. Mekkora a középvonala? 740. hogy a hosszabbik alap kétszerese a rövidebbnek. D C 742. Hosszabbik alapja 10 cm. Trapézok K1 736. Mekkora a rövidebb alap? K1 737. Melyik alaphoz van ez közelebb? KI 742. ha AB = 17 cm és DC = 9 cm? KI 746. valamint az átlók szöge. fi és 7 szöge. ma­ gassága 2 cm. Egy egyenlő szárú trapéz hegyesszögei 45°-osak. Szerkesszünk négyszöget. b) a szárak meg­ hosszabbításai 42°-os szöget zárnak be egy­ mással? K2 745. Egy trapéz két szemközti szöge 73° és 108°.4 cm. Mek­ korák a trapéz oldalai. Egy trapéz alapjai 12 cm és 9 cm hosszúak. ábrán látható trapéz szárait négy-négy egyenlő részre osztottuk. ábra ► . K2 734. ex és [3 szöge. valamint a és /? szöge.

akkor az alapok egyenlők. c) az átlók szöge és az egyik szög. K2 K1 749. mint az alapok különbsége. A két falu la­ kói szeretnének építeni egy strandot és egy ahhoz vezető leágazást az aszfaltútról. c) az egyik átló. továbbá a) az átlók szöge és az egyik szár. a másik pedig 4 km-re van a folyótól? E1 755. az ezen levő szögek. 750. K2 759. felezőpontja 8 cm-re van egy egyenes­ től. Szerkesszünk trapézt. ha az egyik falu 5 km-re. Két szomszédos csúcsa az egyenestől 6 cm-re. magassága m. K2 751. ha adott az egyik alapja. Egy paralelogramma egy egyenesnek az egyik oldalán helyezkedik el. Egy szakasz egyik végpontja 10 cm-re. Bizonyítsuk be. b) az egyik szára. ha adott a két átlója. hogy a trapéz átlóinak felezőpontjait összekötő szakasz párhuzamos az alapokkal. akkor a trapéz paralelogramma. Mekkora a másik alap? K2 753. ha adott két alapja.GY 754. b) az egyik szár. Szerkesszünk trapézt. hogy a trapéz középvonala felezi az átlókat. A trapéz rövidebb alapja a. e) két átlója. . K2 761 . hogy a kiépítendő út a lehető legrövidebb legyen. Egy húrtrapéz hegyesszöge 45°. K2. továbbá a) az egyik szöge. továbbá a) a magasság. Az átlók a középvonalat három egyenlő részre bont­ ják. és mindkét faluból ugyanolyan hosszú utat kelljen megtenni a strandig. Határozzuk meg a másik két csúcsnak az egyenestől mért távolságát. akkor az átlók harmadolják a középvonalat. középvonala k. K2 748. Szerkesszünk trapézt. E2 760. Bizonyítsuk be. Szerkesszünk trapézt. Hány méter utat kell építeni. Igazoljuk. d) a magasság és az egyik szög. d) egyik szöge és az azzal közös csúcsból induló átló. Mutassuk meg. hogy ha egy trapéz egyik alapja kétszerese a másiknak. hogy a trapéz középvonalának a két átló közötti szakasza az ala­ pok különbségének felével egyenlő. hogy ha a trapéz középvonala átmegy az átlók metszéspontján. középpontja pedig 7 cm-re van. továbbá aj az alapon fekvő szögek. b) a magasság és az egyik alap. c) egyik szöge és a szöggel szemközti átló. Mutassuk meg.K2 747. Mekkorák a tra­ péz alapjai? K2 758. két átlója. K2 751 . K2 757. Mutassuk meg. Egy folyó egyik partján levő két falut egyenes aszfaltút köt össze. hogy ha a trapéz átlói felezik egymást. és feleakkora. Arra tö­ rekszenek. f) egyik átlója és a magassága. Mekkora a másik végpont távolsága az egyenestől? K2 756. illetve 9 cm-re. b) egyik szöge és a magasság. ha adott a középvonala.

Szerkesszük meg a körlap középpontját (766. Szerkesszünk derékszögű trapézt.) Igazoljuk. b) leghosszabb húrját. ha ismert a) két alapja és a szára. (A 771. hogy különböző hosszúságú húrok közül az a rövidebb. c) két alapja és a magassága. K2 765. hogy a háromszög köré írt kör középpontja a leghosszabb oldalhoz van legközelebb. Mi azon körök középpontjainak halmaza. feladatra épül. ha adottak a) az alapjai és a magassága. hogy egy körben az egyenlő hoszszúságú húrok egyenlő távol vannak a középponttól. a szára és az átlója. K2 763.K2 762. . hogy ha a trapéz rövidebb alapja a szárak összegével egyenlő. c) az alapjai és a hegyesszöge. Igazoljuk. K1 767. Szerkesszünk húrtrapézt. d) az egyik alapja.GY 766. amelyek­ ből két adott párhuzamos egyenes egyenlő húrokat metsz ki? K1 769. amelyet az adott pont felez. az azon levő szöge és a szára. feladatra épül. Milyen messze van ez a húr a kör középpontjától? K1 771. hogy a trapéz szárainak összege nagyobb az alapok különbsé­ génél. b) az alapjai és a hosszabbik szára. amelyek­ ből két adott metsző egyenes egyenlő húrokat metsz ki? K1 770. K1 768. ábra). Körök K ör és egyenesek K1. K1 775. Adott egy r sugarú kör h hosszúságú húrja. b) az egyik alapja. K1 774. Egy kerek poháralátétből pörgettyűt készítünk. amelyik tá­ volabb van a kör középpontjától. K1 772. Bizonyítsuk be. K1 773. hogy a kör egy belső pontján átmenő legrö­ videbb és leghosszabb húr merőleges egymásra. Szerkesszünk egy kör belső pontján át olyan húrt. Mutassuk meg. (A 773. e) két alapja és az átlója. Mi azon körök középpontjainak halmaza.) Igazoljuk. akkor a hosszabb alapon levő szögek felezői a rövidebb alapon metszik egymást. Szerkesszük meg a kör egy adott belső pontján át a kör a) legrövidebb húrját. Bizonyítsuk be. K2 764.

K1 776. Határozzuk meg egy r sugarú körben elhelyezkedő h hosszúságú húrok felező­ pontjainak halmazát. K1 777. Húzzunk szelőt adott pontból egy körhöz úgy, hogy az a körből adott hosszúsá­ gú húrt messen ki. K1 778. (A 776. feladatra épül.) A kör egy belső pontján át szerkesszünk adott hosszú­ ságú húrt. K2 779. (A 778. feladatra épül.) Szerkesszünk egy körbe szabályos hatszöget úgy, hogy az egyik oldala egy adott ponton menjen át. E1 780. A kör egy belső pontján átmenő két merőleges húr a kört négy ívre bontja. Iga­ zoljuk, hogy ezek közül két szemközti ív összege egy félkörrel egyenlő. K2 K1 781 . Szerkesszünk adott körbe egy egyenessel párhuzamos, adott hosszúságú húrt. 782. írjunk egy körbe téglalapot, amelynek egyik oldala adott hosszúságú.

K1 783. Szerkesszünk egy körbe négyzetet úgy, hogy egyik oldala adott egyenessel le­ gyen párhuzamos. K1 784. Adott egy egyenes és egy pont. Szerkesszünk a pont körül kört, amely az adott egyenesből h hosszúságú húrt metsz ki. K2 785. Adjuk meg azon r sugarú körök középpontjainak halmazát, amelyek egy egye­ nesből h hosszúságú húrt metszenek ki. E1 786. (A 785. feladatra épül.) Szerkesszünk r sugarú kört, amelyből két adott metsző egyenes egyike h, hosszúságú húrt, a másik h2 hosszúságú húrt metsz ki. K2 787. Szerkesszünk kört, amely egy háromszög minden oldalegyeneséből ugyanakko­ ra adott húrt metsz ki. E1 788. (A 778. feladatra épül.) Szerkesszünk egy körbe négyzetet úgy, hogy egyik ol­ dala adott ponton menjen át. E1 789. (A 778. feladatra épül.) Szerkesszünk egy körbe egyenlő oldalú háromszöget úgy, hogy egyik oldala adott ponton menjen át. K2 790. Határozzuk meg azoknak a pontoknak a halmazát, amelyekből egy adott r suga­ rú körhöz e hosszúságú érintőszakaszok húzhatók. K2 791 . Szerkesszünk adott körhöz érintőt, amely adott egyenessel adott szöget zár be.

K2 792. Rajzoljunk meg egy kört, és adjunk meg két egyenest. Szerkesszünk olyan érin­ tőt a körhöz, amely mindkét egyenessel ugyanakkora szöget zár be. K1 793. Szerkesszünk egy körívhez a felezőpontjában érintőt a kör középpontjának felhasználása nélkül. E1 794. Egy körről akkor mondjuk, hogy adott pontból a szögben látszik, ha a pontból a körhöz szerkesztett két érintőszakasz a szöget zár be. Bizonyítsuk be, hogy azon pontok halmaza, amelyekből egy kör a szögben látszik, az adott körrel koncentrikus kör. E1 795. (A 794. feladatra épül.) Szerkesszünk adott körhöz olyan pontot, amely egy előre kitűzött egyenesen van, és a kör belőle 45°-os szögben látszik. E1 796. (A 794. feladatra épül.) Milyen távol vannak az r sugarú kör középpontjától az olyan pontok, amelyekből a kör 60°-os szögben látszik.

K2 797. Milyen ponthalmazt alkotnak azon körök középpontjai, amelyek egy egyenest adott pontban érintenek? K1 798. A kör kerületének egy pontjából egy átmérőt és egy sugárral egyenlő húrt rajzo­ lunk. Mekkora ezek szöge? K1 799. A kör kerületének egy pontjából két sugárhosszúságú húrt rajzolunk. Mekkora szöget zárnak be ezek a húrok? K2 800. Egy körben két egyenlő és egymásra merőleges húrt helyezünk el. Ezek egy­ mást 8 cm-es és 4 cm-es darabokra vágják fel. Mekkora a húroknak a középponttól mért tá­ volsága? K2 801. Egy kör középpontjától 1,5 cm távolságra két 7 cm-es, egymásra merőleges húrt rajzolunk. Mekkora szakaszokra bontják egymást? K2 802. Vetítsük merőlegesen a 4 cm sugarú körvonal tetszőleges pontját két merőleges átmérőre. Mekkora a vetületi pontok egymástól mért távolsága? K2 803. A kör kerületének egy pontjában két merőleges húrt húzunk. Ezek távolsága a középponttól 4 cm és 6 cm. Mekkorák a húrok? K2 804. Egy 3 cm sugarú kör két érintője merőleges egymásra. Mekkora a metszéspont­ jukból húzott érintőszakaszok hossza? K1 805. Egy negyedkör ívének felezőpontjában szerkesszünk érintőt. Mekkora ennek a határoló egyenesek közötti része, ha a kör sugara 6 cm? K1 806. Egy derékszög mindkét szárát érintő kör érintési pontjait összekötő szakasz 3 cm. Mekkora távolságra van a kör középpontja a szakasztól?

A kör mint ponthalmaz; körök szerkesztése
K1 zát. 807. Adjuk meg az adott ponton átmenő adott sugarú körök középpontjainak halma­

K1 808. Két egymásra merőleges egyenes egyikén tűzzünk ki két pontot, és szerkeszszünk a pontokon átmenő kört, amely a másik egyenest érinti. K2 809. Jelöljük meg a háromszög minden oldalán a beírt kör érintési pontját, és minden csúcs körül szerkesszünk kört, amely a csúcsból kiinduló oldalakat a megjelölt pontokban metszi. Bizonyítsuk be, hogy a három kör páronként érinti egymást. K2 810. Szerkesszünk olyan kört, amelynek egy háromszög mindhárom csúcsától mért távolsága e hosszúságú szakasszal egyenlő, és a három csúcs vagy egyaránt a kör belsejé­ ben, vagy egyaránt a körön kívül van. E1 811. Egy háromszög egyik csúcsa körül szerkesszünk kört, amely a másik két csúcs­ tól egyenlő távolságra halad. E1.GY 812. Egy kertben kör alakú utat akarunk készíteni, amely a kert négy fájától egyenlő távolságra halad. Készítsük el az út tervrajzát, ha a négy fa helye már meg van jelölve a rajz­ papíron, és semelyik három sincs egy egyenesen. K1 813. Szerkesszünk adott sugárral kört, amely két adott ponton átmegy.

K1 814. Szerkesszünk kört, amely egy egyenest adott pontban érint, és átmegy egy kitű­ zött ponton. K1 815. Szerkesszünk adott sugarú kört, amely egy szög szárait érinti.

K1 816. Szerkesszünk az ABC háromszögbe olyan félkört, amelynek átmérője az AB ol­ dalon van, és érinti a háromszög másik két oldalának egyenesét. E1 817. Adott egy kör és rajta kívül egy pont. Szerkesszünk adott sugarú kört, amely a kitűzött ponton átmegy és az adott kört érinti. El 818. Szerkesszünk r sugarú kört, amely két adott kört kívülről érint.

E1 819. Az R2 sugarú kör belülről érinti az R t sugarú kört (R2< RJ. Szerkesszünk olyan r sugarú kört, amely az R, sugarú kört belülről, az R2 sugarú kört kívülről érinti. K1 820. Egy 1 cm és egy 2 cm sugarú kör kívülről érinti egymást. Szerkesszünk olyan 3,5 cm sugarú kört, amely mindkettőt kívülről érinti. K1 821. Szerkesszünk adott sugarú kört, amely átmegy egy kitűzött ponton, és egy adott egyenest érint. K1 E1 822. Szerkesszünk adott sugarú kört, amely egy egyenest adott pontban érint. 823. Szerkesszünk adott kört és egyenest érintő r sugarú kört.

K2 824. Adott egy r sugarú kör és az egyik átmérőjének egyenese. Szerkesszünk olyan r sugarú kört, amely az adott kört és az adott egyenest is érinti. K2 825. Rajzoljuk meg egy 3 cm sugarú kör egyik átmérőjét. Szerkesszünk egy 1 cm su­ garú kört, amely ezt az átmérőt is és a kört is érinti. E1 826. Rajzoljuk meg egy kör egyik érintőjét. Szerkesszünk kört, amely az érintőt is, az adott kört is érinti, és sugara az adott kör sugarának kétszerese. K1 827. Szerkesszünk d sugarú kört, amely egy adott szög egyik száregyenesét érinti, középpontja pedig a másik száron van. K2 828. Szerkesszünk kört, amely átmegy egy téglalap két szemközti csúcsán, és közép­ pontja a téglalap egyik oldalának egyenesén van. K1 829. Szerkesszünk egy adott szakasz végpontjain át kört úgy, hogy az egyik végpont­ hoz húzott sugár a szakasszal 60°-os szöget zárjon be. K1 830. Szerkesszünk egy háromszögbe olyan kört, amely mindhárom oldalától 1 cm-re halad. K1 831 . Szerkesszünk kört, amely egy szög szárait érinti, az egyiket adott pontban.

K1 832.Szerkesszünk két párhuzamos egyenest érintő kört, amely az egyik egyenest adott pontban érinti. E1 833. Szerkesszünk két párhuzamost érintő kört, amely egy adott kört is érint.

K1 834. Szerkesszünk két párhuzamos egyenest érintő kört, amely egy kitűzött ponton átmegy. K2 835. Egy külső P pontból a körhöz húzott érintők A-ban és fi-ben érintik a kört. A kör B ponthoz húzott sugarát hosszabbítsuk meg a körön kívül önmagával, így a C ponthoz ju­ tunk. Igazoljuk, hogy az AC szakasz P-ből háromszor akkora szög alatt látszik, mint a BC.

K2 836. Szerkesszünk adott szög szárait érintő és a szögfelező adott belső pontján átme­ nő kört. K1 837. Szerkesszünk adott sugarú kört, amelynek egy adott szakasz a húrja.

K2 838. Határozzuk meg azon adott sugarú körök középpontjainak halmazát, amely kö­ rök átmennek egy adott kör egy-egy átmérőjének végpontjain.

Érintkező körök
K1 839. Adott két koncentrikus kör. Mutassuk meg, hogy a külső kört belülről, a belső kört kívülről érintő körök középpontjainak halmaza a két kör középköre. K2 840. Adott két koncentrikus kör. A belső kör sugara rv a külső kör sugara rv Adjuk meg azon körök középpontjainak halmazát, amelyek a külső kört belülről érintik, miközben azokat a belső kör érinti belülről. E1 841 .(A 839. és a 840. feladatra épül.) Szerkesszünk kört, amely két koncentrikus kört érint, és egy adott ponton átmegy. E1 842. (A 839. feladatra épül.) Adott két koncentrikus kör és egy egyenes, amely mind­ kettőt metszi. Szerkesszünk az adott köröket és az egyenest egyaránt érintő kört. E2 843. Szerkesszünk kört, amely átmegy egy kitűzött ponton, egy adott kör középpont­ ján, és érinti a kört. K1 844. Két kör sugara 4 cm és 1 cm. Határozzuk meg a két kör viszonylagos helyzetét, ha a középpontok távolsága a) 7 cm; b) 5 cm; c) 3,5 cm; d) 3 cm; e) 2,5 cm; f) 0 cm. K1 845. Egyenlő szárú háromszögbe szerkesszünk két egyenlő sugarú kört úgy, hogy azok egymást, az alapot és egy-egy szárat is érintsenek. K2 846. Szerkesszünk adott körcikkbe érintőkört.

K2 847. Szerkesszünk egy egyenlő oldalú háromszög minden csúcsa köré oldalnyi su­ gárral kört. A három kör közös része egy egyenlő oldalú ívháromszög. Szerkesszünk ebbe az ívháromszögbe az oldalíveket érintő kört. K2 848. (A 846. feladatra épül.) Adott körbe szerkesszünk három egyenlő sugarú kört, amelyek egymást is és az adott kört is érintik. K2 849. (A 846. feladatra épül.) Egy 3 cm sugarú körbe szerkesszünk hat egyenlő suga­ rú kört úgy, hogy azok mindegyike érintse az adott kört, és két beírt kis kört is érintsen. Mek­ kora lesz a beírt körök sugara? K2 850. Egy r sugarú kör köré szerkesszünk hat egyenlő sugarú kört úgy, hogy azok mindegyike érintse az adott kört, és két szerkesztett kört is érintsen. Mekkora a szerkesztett körök sugara? K2 851 . Szerkesszünk olyan kört, amely egy egyenlő szárú háromszög szárait és beírt körét érinti. El 852. Adott egy kör, az egyik érintő egyenese és annak egy pontja. Szerkesszünk kört, amely az adott pontban érinti az egyenest, és érinti az adott kört is.

E1 853. Szerkesszünk adott egyenest érintő kört, amely még egy adott kört adott pont­ ban is érint. K2 854. Két egyenlő sugarú kör egymáson kívül helyezkedik el. Jelöljünk ki az egyiken egy P pontot. Tekintsük a P -n átmenő mindkét kört érintő köröket. Hol helyezkedhet el a P pont, ha tudjuk, hogy a fenti köröket az adott körök egyaránt kívülről vagy egyaránt belül­ ről érintik. K2 855. (A 854. feladatra épül.) Két egyenlő sugarú kör egymáson kívül helyezkedik el. Az egyiken kijelöltünk egy pontot. Szerkesszünk olyan kört, amely mindkét adott kört érin­ ti, az egyiket az adott pontban, és az adott körök a szerkesztett kört a) kívülről érintik; b) belülről érintik. E1 856. Két kör egymáson kívül helyezkedik el. Szerkesszünk olyan kört, amely mind­ kettőt érinti, az egyiket adott pontban. K2 857. Adjunk meg két egymást metsző egyenlő sugarú kört, és válasszuk ki a közös részüket határoló egyik ív valamelyik belső pontját. Szerkesszünk kört, amely a két kör kö­ zös részében helyezkedik el, és mindkét kört érinti, méghozzá egyiket az adott pontban. E1 858. Adjunk meg két egymást metsző egyenlő sugarú kört, és válasszuk ki a közös részüket határoló ív valamelyik belső pontját. Szerkesszünk olyan mindkét kört érintő kört, amely az adott pontban kívülről érinti az adott kört. El 859. (A 857. és a 858. feladatra épül.) Egy kör belsejében rajzoljunk meg egy kisebb kört, és tűzzünk ki rajta egy pontot. Szerkesszünk kört, amely mindkét kört érinti, mégpedig a belsőt a kitűzött pontban. K1 860. Két, egymást kívülről érintő körben szerkesszünk párhuzamos, de ellentétes irá­ nyú sugarakat. Mutassuk meg, hogy a végpontokat összekötő egyenes átmegy az érintési ponton. K1 861. Egy kör belülről érint egy másikat. Szerkesszünk bennük párhuzamos és egye­ ző irányú sugarakat. Mutassuk meg, hogy a sugarak végpontjait összekötő egyenes átmegy az érintési ponton. K1 862. Bizonyítsuk be, hogy két érintkező kör érintési pontbeli közös érintőjének min­ den pontjából egyenlő érintők húzhatók a két körhöz. K2 863. Egy egyenesen tűzzünk ki két pontot. Milyen ponthalmazt alkotnak azon egy­ mást érintő körök érintési pontjai, amely körök az adott pontokban érintik az egyenest? K2 864. Két kívülről érintkező kör egyik külső érintőszakasza mint átmérő fölé rajzol­ junk kört, és igazoljuk, hogy az átmegy a körök érintkezési pontján. K2 865. (A 860. feladatra épül.) Két párhuzamos egyenes mindegyikén tűzzünk ki egy pontot. Szerkesszünk egyenlő sugarú érintkező köröket, amelyek a párhuzamosokat a kitű­ zött pontokban érintik. K1 866. A négyzetet az átlói négy háromszögre bontják. Vegyük ezek beírt köreit. Mu­ tassuk meg, hogy az átlókon levő érintési pontok ugyancsak egy négyzet csúcsai. K2 867. Egy egyenesen tűzzünk ki két pontot. Szerkesszünk két egyenlő sugarú érintke­ ző kört, amelyek az egyenest a kitűzött pontokban érintik.

E1 868. Egy körön tűzzünk ki két pontot. Szerkesszünk két egymást érintő, egyenlő su­ garú kört, melyek az eredeti kört a kitűzött pontokban érintik. E1 869. Szerkesszünk kört, amely három egyenlő sugarú kört kívülről érint.

E1,GY 870. Az építészetben a következő módszerrel szoktak boltívet szerkeszteni: Az AB szakaszt a C és D pontok három egyenlő részre osztják. C és D körül AB harmadával kö2 röket rajzolnak, ezek az E és F pontokban metszik egymást. Az /'’-bői —AB sugárral szerkesz3 tenek egy kört, ami kijelöli a boltívet. Bizonyítsuk be, hogy ez érinti a C és D középpontú köröket.

Körök és érintők
E1 871. Mutassuk meg, hogy két kívülről érintkező kör közös külső érintőinek érintési pontjai húrtrapézt határoznak meg, és e trapéz szárai egyenlők a szárakhoz tartozó középvo­ nallal. K1 872. Két adott pont egyikén át szerkesszünk olyan egyenest, amely a másik ponttól adott távolságra halad. K2 873. Adott két pont. Szerkesszünk az egyik pont körül kört úgy, hogy a másik pont­ ból a körhöz húzott érintőszakasz adott hosszúságú legyen. K2 874. Rajzoljunk egy kört, és tűzzünk ki egy pontot. Szerkesszünk a pont körül kört, amely az adott körből egy adott hosszúságú húrt metsz ki. E1 875. Egy kör belső pontján át szerkesszünk húrt úgy, hogy a húron levő szakaszok különbsége adott szakasszal legyen egyenlő. K1 876. Szerkesszük meg két kívülről érintkező kör közös érintőit.

K1 877. Tűzzünk ki két pontot egymástól 5 cm-re. Szerkesszünk egyenest, amely az egyiktől 3 cm, a másiktól 2 cm távolságra halad. K1 878. Szerkesszük meg két egyenlő sugarú kör közös belső érintőit.

K1 879. Adjuk meg annak a feltételét, hogy két kör közös érintőinek száma 0, 1, 2, 3, 4 legyen. El 880. (Az 568. és a 776. feladatra épül.) Adjunk meg két kört, és szerkesszünk egye­ nest, amelyből a körök adott hosszúságú húrokat metszenek ki. E1 881. Az A és B pontok köré szerkesszünk köröket úgy, hogy közös külső érintőjük­ nek a két érintési pont közé eső szakasza, továbbá a sugarak összege előre adott szakaszok­ kal legyen egyenlő. El 882. Adjunk meg két koncentrikus kört, és rajzoljunk derékszöget, amelynek egyik szára az egyik kört, másik szára a másik kört érinti. Határozzuk meg a derékszögek csúcsa­ inak halmazát. A témához kapcsolódó további feladatok: 568., 569., 570., 1322., 1323., 1325.

El 898. —. E1 900. Egy P pontból a körhöz húzott két érintő 67°-os szöget zár be. K1 899. Helyezzünk el egy körben egy sugárhosszúságú húrt. amelynek egyik szára a kör sugara. Bizonyítsuk be. Egy 90°-os középponti szöghöz a körben 10 cm-es AB húr tartozik. Mekkora szögben látszik az ív pontjaiból a határoló AB húr? K1 889. .3 részéhez? 4 4 5 6 K1 884. Mutassuk meg. másik a kör át­ mérője? K1 896. Mutassuk meg. hogy a szögfelező és a háromszög köré írt kör metszéspontja egyenlő tá­ vol van a másik két csúcstól. Rajzoljuk meg a háromszög egyik csúcsához tartozó belső szögfelező egyene­ sét. Mekkora szögben látszik a háromszög köré írt kör K középpontjából a három­ szög a szögével szemközti oldala? K1 891. Mekkora szögben látszik ez a kör pontjaiból? K1 894.Mekkora távolságra van a 4 cm sugarú kör K középpontjától a 120°-os közép­ ponti szögű ív végpontjait összekötő AB húr? K1 888. amelynek száraiból a kör egy-egy sugámyi szakaszt vág ki? K1 895. hogy a háromszög bármelyik belső szögének szögfelező egye­ nese és a szemközti oldal felezőmerőlegese a háromszög köré írt körön metszik egymást. Az egyik ív P pontjaiból a húr 128°-os szögben látszik. Egy kerületi szög és a hozzá tartozó középponti szög összege 180°. Mekkorák ezek a szögek? K1 885. —. illetve 68°-os szögben látszik. Mekkora a húr látószöge a másik ív Q pontjaiból? K1 892. Egy körszeletet 64°-os középponti szögű ív határol. Egy háromszög két oldala a köré írt kör K középpontjából 126°-os. illetve kerületi szög tartozik a kör —. Hány fokos középponti. —. Mekkora az a kerületi szög. hogy a szabályos háromszög köré írt kör egy pontját a csúcsok­ kal összekötő három szakasz közül az egyik egyenlő a másik kettő összegével. o. Mekkora szög­ ben látszik az érintési pontokat összekötő EF húr a kör pontjaiból? K1 893. Egy középponti szögnek és a hozzá tartozó kerületi szögnek a különbsége 36042'16". hogy a B pont­ beli érintő az átmérő meghosszabbításából a kör sugarával egyenlő szakaszt metsz le. Mekkora az a kerületi szög. Bizonyítsuk be. hogy ha egy húr és egy átmérő 30°-os szöget alkot. Mekkorák a háromszög szögei? K1 890. A kör AB húrja és AC átmérője 30°-os szöget zár be. Mekkora tá­ volságra van a kör K középpontja a húrtól? K1 887.A kört egy húrja két ívre vágja. Mekkorák ezek a szögek? K1 886. K1 897.Kerületi és középponti szögek 1 3 2 5 K1 883. akkor az át­ mérő és a húr nem közös végpontját összekötő szakasz a kör sugarával egyenlő. Igazoljuk.

amelyben a szakasszal egyenlő húrhoz a szöggel egyenlő kerületi szög tartozik. Adott körbe szerkesszünk adott egyenessel párhuzamos húrt. b) 60°-os szögben. B). y. KI 914. írjunk kört egy egyenlő oldalú háromszög köré. El 906.) Tekintsük a háromszög két magasságvonalának a körül­ írt körrel vett metszéspontjait. c) 150°-os szögben látszik. feladatra épül. (A 904. B). Mekkorák az érintők által alkotott háromszög szö­ gei? K2 909. E1 907. E1 903.) Igazoljuk. fi. Tűzzünk ki egy AB szakaszt. Szerkesszük meg azon pontok halmazát. hogy a két háromszög köré írt körök egyenlő sugarúak. Egy háromszög szögei a. a csúcsoktól különböző pontot. Szerkesszünk kört. feladatra épül. j5. El 905. feladatra épül. hogy a magasságvonalak egyúttal a metszéspon­ tok által alkotott háromszög szögfelezői. és adjunk meg egy a szöget. . ame­ lyet a beírt kör érintési pontjai határoznak meg? E1 910. Hosszabbítsuk meg egy egyenlő szárú háromszög alapon fekvő szögeinek szög­ felezőit a körülírt körig. amelynek középpontja a körülírt kör és az adott oldal felező merőlegesének (fA B ) egyik metszéspontja. valamint a háromszög harmadik csúcsa paralelogrammát határoznak meg. Az a-val szemközti oldalt kívülről érintő körön je­ löljük meg az érintési pontokat. amelyhez egy elő­ re adott kerületi szög tartozik. y. valamint a másik két oldalhoz hozzáírt köreinek középpontja (Ob. E1 904. egy oldalának két végpontja (A. hogy a szögfelezőknek egymással. hogy ez a merőleges átmegy a háromszög köré írt kör kö­ zéppontján. (A 900. valamint ehhez az oldalhoz hozzáírt körének kö­ zéppontja (Oc) egy körön van. hogy a háromszög beírt körének középpont­ ja (O0 ).El 901. hogy a háromszög két magasságvonala a harmadik csúcstól egyenlő távolságra metszi a háromszög köré írt kört. Mekkora szögben látszanak ebből a pontból a három­ szög oldalai? K1 912. Mutassuk meg. Bizonyítsuk be. hogy a háromszög bármelyik külső szögének szögfelező egye­ nese és a szemközti oldal felezőmerőlegese a háromszög köré írt körön metszik egymást. Oa ) egy kö­ rön van. Bontsunk két háromszögre egy egyenlő szárú háromszöget a szárak metszés­ pontján átmenő egyenessel. (A 901. Mutassuk meg. /e g y hegyesszögű háromszög szögei.) Tekintsük a háromszög magasságvonalainak a körülírt körrel vett metszéspontjait. amelynek középpontja a körülírt kör és az első oldal felező merőlegesének (fA B ) egyik metszéspontja. Igazoljuk. hogy a háromszög egyik oldalának két vég­ pontja (A.) Igazoljuk. A metszéspontokat összekötő húrra állítsunk merőlegest a har­ madik csúcsból. feladatra épül. KI 913. Bizonyítsuk be. Mekkorák annak a háromszögnek a szögei. fi. E1 902. E1 915. Egy háromszög szögei a. Szerkesszük meg a há­ romszög csúcsaiban a köré írt kör érintőit. Mekkorák az érintési pontok által alkotott háromszög szögei? K2 911. Mutassuk meg. K1 908. illetve a körrel vett metszéspontjai. Legyenek a. amelyekből egy adott szakasz a) 45°-os szögben. (A 904. és tűzzünk ki a kör kerületén egy.

K2 923. ábra ► _________ * •_________ E1 925. A sétaút hány pontjából láthatjuk éppen 30°-os szög alatt a híd két végpontját? K2 918.Tűzzünk ki egy szakaszt. Adjunk szerkesztési eljárást a forrás helyének a térképen való bejelölé­ sére. ábra). amelyből két szomszédos oldal egyike 90°-os. a kilátótól a templomhoz vezető utat 60°-os szög­ ben látjuk. (A 921. a vízto­ rony (V) és a patak (P) helyzetét. K2. ún. Szerkesszük meg az egyenesen azt a pontot. Egy parkban a kör alakú sétány minden pontjából látni lehet ugyanazt a hidat.GY 917. azaz akinek a helyéről a kapu nagyobb szögben látszik. Egy forrástól a víztorony és a kilátó közötti egyenes utat 45°-os szögben. Hány közös pontja lehet egy egyenesnek és egy adott szakasz a szögű látószög­ körívének. Milyen a é s f3 szög esetén lehetséges ez? K1 919. amelyből a színpad a legnagyobb szög alatt látszik? (926. 924. feladatra épül. és adjunk meg a szakasszal párhuzamosan egy egye­ nest. c) a tompaszög? K2.) Szerkesszük meg a háromszög egy csúcsában a köré írt kör érintőjét anélkül.K2 916. tizenhatos vonalon a jelölt pontban levő játé­ kos látja legnagyobb szögben a kaput. K1.GY 924. Egy háromszög két szöge a és p.A turistatérképen feltüntet­ ték a templom (T). amelyből a szakasz a legnagyobb szögben látszik. feladatra épül. ábra) . K2 921.) A labdarúgásnál a ----------------.) Milyen meszsze van a színpad vonalától a nézőtéren az az ol­ dalpáholy. a kilátó (K). Mutassuk meg. Egy négyzet belsejében szerkesszünk pontot. (A 923.GY 920. aki „jobb szögből” lő kapura. b) a derékszög. ha a) a hegyesszög. hogy a kört vagy középpontját megszerkesztenénk. Indokoljuk meg a szerkesztést. ha a forrást a patak elválasztja az építményektől (920.o ----------------kapura lövő játékosok közül az van kedvezőbb helyzet­ ben. (A 925. amelyből a szakasz a legna­ gyobb szögben látszik.Adott egy egyenes és az egyik fél­ síkjában egy rá merőleges szakasz. másika 120°-os szögben látszik. E1. Az egyik szakasz a szögű látószögkörívének végtelen sok közös pontja van a másik szakasz fi szögű látószög­ körívével.GY 926. Egy szög két szárán adott egy-egy a hosszúságú szakasz. Mekkora szöget zár be a három­ szög oldalegyeneseivel a körülírt kör harmadik csúcshoz tartozó érintője? K2 922. Szerkesszünk az egyenesen pontot. feladatra épül. hogy a 924. ábrán kicsinyítésben felrajzolt pályán a vastagon ki­ húzott.

sd . Szerkesszünk háromszöget. hogy hegyesszögű háromszög esetén a sík pontjai közül az izo­ gonális pont rendelkezik azzal a tulajdonsággal. ma. K2 936. Szerkesszük meg az ABCD négyszöget. Mutassuk meg. szögfelező és súlyvonal a köré írt kört metszi. ha adott egy oldala. hogy a csúcsoktól mért távolságainak össze­ ge a lehető legkisebb. és írjunk ezek köré köröket. a. 931 . ha ad o tt. E1 938. Szerkesszünk paralelogrammát. a. írjunk adott körbe háromszöget. két szomszédos oldala és a má­ sik két oldal által határolt belső szöge. E1 932. ha adott egy oldala. E1 939. Hegyesszögű háromszög oldalai fölé szerkesszünk kifelé egyenlő oldalú három­ szögeket. K2 943. hogy a félegyenesek közötti része egy adott a sza­ kasszal legyen egyenlő. ha ismert két oldal összege és az egyikkel szemközti szög. ha adott az a három pont. Ez a pont a háromszög úgynevezett izogonális pontja. K2 940. E2 934. Szerkesszük meg a háromszöget. Szerkesszünk háromszöget. ha adott a szokásos jelölésekkel a) a. ha ismert két átlója.K1 927. Szerkesszünk érintőt a körhöz úgy. írjunk adott körbe háromszöget. ha adott két átlója és egyik szöge. az átlók szöge és két szomszédos szöge. illetve a C-nél levő szög.Szerkesszünk négyszöget.) Húzzunk két félegyenest egy r sugarú kör középpont­ ján át. Bizonyítsuk be. ha adottak a köré írt körének a magasságegyenesek­ kel alkotott metszéspontjai. . a) feladatra épül. és kössük össze a háromszög minden csúcsát a szemközti oldalra szerkesztett sza­ bályos háromszög legtávolabbi csúcsával. b) a másik két oldal különbsége. Hegyesszögű háromszög oldalai fölé szerkesszünk kifelé egyenlő oldalú három­ szögeket. Szerkesszünk háromszöget. K2 K2 930. ma . hogy ezek az egyenesek a háromszög izogonális pontjában metszik egymást. ha adott az AC és a BD átló hossza. amelyből minden ol­ dala egyenlő szögben látszik. b) a. Szerkesszünk négyszöget. ha ismert két szöge. amelyben az egy csúcsból kiinduló magasság. az átlók szöge és az A-nál. (A 927. E2 929. Szerkesszünk paralelogrammát. K2 942. s„. E1 944. és ez a pont az eredeti háromszög izogonális pontja. hogy ez a három kör egy pontban met­ szi egymást. Szerkesszünk háromszöget. E2 935. Igazoljuk. a. egy szöge és az átlók haj­ lásszöge. Szerkesszünk háromszöget. E1 933. ha ismertek a szögfelezőinek a köré írt körrel való metszéspontjai. E1 937. ha ismert két átlója. az ezzel szemközti szöge és a) a másik két oldal összege. K1 941. E1 928. Szerkesszünk a hegyesszögű háromszögben olyan pontot.

feladatra épül. E1 948. hogy az így felvett kör érinti a háromszög köré írt kört. és egyes helyzeteiben kössük össze a végpontjait egy-egy kitűzött ponttal. B-t nem tartalmazó egye­ nes az egyik kört C pontban. Igazol­ juk. K2 947. Rajzoljunk kört két egyenlő su­ garú kör egyik metszéspontja körül. (A 955. A-1 és B-t.K2 945. ábra) K2 955. Hol helyezkednek el az öszszekötő vonalak metszéspontjai? E1 954.) A k és / kör közös húrja AB. Adott egy körön két pont. és egyikük az egyik. (A 947. a másikat Z)-ben metszi. Az A ponton át húzott. Mutassuk meg. Mutas­ suk meg. El 956. a körülírt körhöz ugyanabban a csúcsban hú­ zott érintő és a szemközti oldalegyenes egyenlő szárú háromszöget zár körül. Rögzítsük egy kör két pontját.) Két metsző kör egyik metszéspontján át rajzoljunk a kö­ zös húr egyenesétől különböző egyenest. hogy a szelőn levő AE és EB húrokhoz mindkét körben ugyanakkora középponti szögek tartoznak. hogy az így szerkesztett érintők párhuza­ mosak. Bizonyítsuk be. hogy a CD szakasz hossza független a P pont helyzetétől. Jelöljük meg egy egyenes A . Két érintkező kör E közös pontján át szerkesszünk szelőt. A k kör A-tól és ő-től kü­ lönböző P pontján átmenő PA egyenes C pontban. K2 946. A kör egy tetszőleges X pontját kössük össze A-val. Rajzoljunk olyan kört. Mi lesz az egyenesen kívüli metszéspontok halmaza? K2 952. amelyeknek a B pont közös pontja. Bizonyítsuk be. (954. és érinti a szöggel szemközti oldalt. . Két metsző kör közös húrja AB.B és C pontját. feladatra épül. és minden helyzetben jelöljük meg az egyenes körökön belüli sza­ kaszának felezőpontját. Forgassunk a középpont körül egy átmérőt. Mutassuk meg. Rajzoljunk két egyenlő sugarú kört. (A 947. és az összekötő szakasz X-en túli meghosszabbítására mérjük fel XB-t. E1 949. és ennek végpontjai­ ban szerkesszük meg az érintőket. Két érintkező kör E érintési pontján át szerkesszünk tetszőleges szelőt. A két körrel alkotott újabb metszéspontjaikban raj­ zoljunk érintőket a körökhöz. ha X befutja a kört? E2 953. Bizonyítsuk be. hogy a két érintő szöge független a kiinduló egyenes felvételétől. Mi az így kapott felezőpontok halmaza? K1 951. feladatra épül. Változtassuk a körök sugarát. egymást metsző kört. E1 950. hogy a CD szakasz a B pontból az egyenes helyzetétől függetlenül ugyanakkora szögben látszik. hogy a három­ szög egyik csúcsából húzott szögfelező. másikuk a másik szélső kitűzött ponton is átmegy. hogy ennek a két körrel való A és B metszéspontja az eredeti körök M metszés­ pontjával egy egyenesre esik. Mutassuk meg.) Húzzuk meg a háromszög egyik csúcsához tartozó szög­ felezőjét. amelynek ez a szögfelező egy húrja. Mi lesz az így kapott B' pontok halmaza. PB egyenes D pontban metszi újra az / kört. Egyik metszéspontjukon át forgassunk egyenest. Rajzoljunk két egyenlő sugarú.

Mekkora szöget zár be a háromszög köré írt körhöz az a szög csúcsában szerkesztett érintő a szemközti oldallal? K2 962. K2 963. Szerkesszünk négyzetet. Rajzoljunk két olyan kört. amelyek közül az egyik belülről érinti a másikat. amelynek a szárak közé eső darabja adott szakasszal egyenlő. hogy az egyenesnek a két kör közötti sza­ kaszai az érintési pontból egyenlő szögekben látszanak. Egy pontból három félegyenes indul ki. amelyből a fél­ egyenesek két adott hosszúságú szakaszt metszenek ki. és az érintési ponton át két szelőt. K2 965. Szerkesszünk érintőt a körhöz. K1 958. Szerkesszünk háromszöget. továbbá a szemközti C csúcsba futó oldale­ gyeneseknek egy-egy pontja. . fi. Rögzítsük egy háromszög köré írt körét és két csúcsát. V 968. Egy konvex a szög R csúcsától d távolságra szerkesszünk olyan egyenest. Rajzoljunk két olyan kört. Bizonyítsuk be. az ezzel szemközti y szöge és r a beírt kör sugara. hogy a szelők egy-egy körrel való második metszéspontjait összekötő húrok párhuzamosak. ha a harmadik csúcs befutja a kört? K2 967. Mit ír le a háromszögbe írt kör középpontja. Rajzoljunk egy kört.K1 957. K1 959. Egy háromszög szögei a. K2 960. Szerkesszünk a körben olyan AB átmérőt. ábrán színessel húzott ívekhez tartozó kerületi szögeket ismerjük. ha ismert az AB oldala. y. amely a kitűzött pontból e szögben látszik. Rajzoljunk egy szög szárai közé a szárakat érintő kört. amelyből a szögszárak a hosszúságú szakaszt metszenek ki. (960. Bizonyítsuk be. P és Q. Igazoljuk. Rajzoljunk két érintkező kört. Szá­ mítsuk ki ezek segítségével az a nagyságát. K2 964. ha ismert az A csúcsa. és messük el ezeket egy egyenessel. Legyen a belső kör egy P pontjához húzott érintőnek a külső körrel való metszéspontja A és B. ábra) K1 961. K2 966. hogy PE felezi az AEB szöget. Szerkesszünk szelőt. amelyek közül az egyik E pontban belülről érinti a másikat. Az 957. és tűzzünk ki egy P pontot.

K1 974. ha egyik külső szöge egyenlő a szemközti belső szöggel. ha adott a talpponti há­ romszöge. feladatra épül. hogy a hegyesszögű háromszög talppon­ ti háromszögének egyik oldala akkora szöget zár be a háromszög valamelyik oldalával. hogy a háromszög magasságvonalai a talpponti háromszög bel­ ső vagy külső szögfelezői. Húrnégyszögek. Bizonyítsuk be. Mutassuk meg. b) a háromszög AB oldalához hozzáírt kör O.(A 969. Egy hegyesszögű háromszög szögei a. K2 976. Bizonyítsuk be. a beírt kör középpontja (L) és az egyik hozzáírt kör középpontja (M). hogy a hegyesszögű háromszög egy belső pontjából az oldalak­ ra állított merőleges szakaszok a háromszöget három húrnégyszögre bontják. KI 977. hogy egy négyszög akkor és csakis akkor húrnégyszög.) Szerkesszünk háromszöget. Q a BC oldalegyenes pontja legyen. két másik oldalegyenese átmegy a P és Q ponton. K2 979. Mutassuk meg. Egy egyenes egyik oldalán tűzzünk ki két pontot. Igazoljuk. mint az eredeti háromszög egyik szöge. K1 szög.) Mutassuk meg. E2 982.K2 969. érintőnégyszögek K1 973. hogy a háromszög magasságpontja. hogy egy konvex négyszög szomszédos szögfelezőinek met­ széspontjai húrnégyszöget határoznak meg. y Számítsuk ki a talpponti háromszög szögeit. hogy F ugyanolyan távol van az A és B csúcsoktól. hogy a háromszög két csúcsa és a belőlük kiinduló magasságok talppontjai egy körön vannak. P-1 és Q-t. hogy a paralelogrammák közül csak a téglalap lehet húrnégy­ 975. hogy a húrtrapéz tengelyesen szimmetrikus. hogy ezek talppontjai és a kiindulásul vett oldal két végpontja egy körön helyezkednek el. hogy a háromszög köré írt kör felezi a háromszögbe írt kör 0 0 középpontját és bármelyik hozzáírt kör középpontját összekötő sza­ kaszt.) Szerkesszük meg a háromszöget. amelynek c hosszúságú oldala az adott egyenesen van. feladatra épül. mint a) a háromszögbe írt kör 0 0 középpontjától. E1 980. Mutassuk meg. Egy hegyesszögű háromszög egyik oldalán levő magasságtalppontból bocsás­ sunk merőlegest a másik két oldalra. K2 970. Legyen F az ABC háromszög köré írt kör C-t nem tartalmazó AB ívének felező­ pontja. Bizonyítsuk be.feladatra épül. E1 971. E1 983. K1 984. fi. feladatra épül. (A 979. Mutassuk meg. ha adott a köré írt kör kö­ zéppontja (K).64 981 . (A 969. K2 978. ha létrejön ez a négyszög. . P az AC oldalegyenes. Bizonyítsuk be. Igazoljuk. E2 972. középpontjától. egyik csúcsa és a csúcsból in­ duló két oldalon levő magasságtalppontok egy körön vannak. E1 981. Szerkesszünk adott 7 szögű háromszöget.) Mutassuk meg.

E1 994. E2 986. B'.at ft-ben metszi. ábrán látható három kör. ábra 987. K1 992. ha adott három oldala és egy átlója. hogy a belső A'. hogy az így nyert két egyenes párhuzamos. K1 988. és igazoljuk. C. a merőlegest D pontban metszi.Mutassuk meg. K2 987. E1 993. hogy ABFE négyszög húrnégy­ szög. A 987. hogy a kis háromszögek köré írt körök egy ponton mennek át. kv k2és k3egy közös M pontban metszik egymást.Szerkesszünk érintőt a három­ szög köré írt körhöz az egyik csúcsban. A k . D metszéspontok egy körön van­ nak. Jelöljünk ki egy háromszög minden oldalán egy pontot és kössük össze ezeket egymással. Az összekötő szakaszok az eredeti háromszögből egy-egy kis háromszöget met­ szenek le. hogy az R-et A-val összekötő egyenes átmegy a P ponton. Bizonyítsuk be. 990. K1 989. Szerkesszünk húrnégyszöget. ábrán látható módon metszi egymást úgy. és metsszük el a csúcshoz tartozó két oldalt az érintővel párhuzamos egyenessel. C'. hogy a háromszögből így lemetszett négyszög húrnégyszög. Egy kör AB átmérőjének B-n túl levő meghosszabbítására C pontjában állítsunk merőlegest. Ezek mindkét kört még egy pontban metszik. Négy kör a 994. A 990. ez k2-1 Q-ban met­ szi. Igazoljuk. K1 990. ami a kört E pontban. akkor a négy érintési pont egy körön van. ábrán látható két körben adott az AB és CD párhuzamos húr. ha adott három oldala és közülük két szom­ szédos oldalának szöge. Kössük össze az ugyanabban a körben levő második met­ széspontokat. K1 991. D' pontok is egy körön vannak. B. Bizonyítsuk be. hogy a külső A. Mutassuk meg. Bizo­ nyítsuk be.K1 985. hogy ha négy kör bármelyike két másikat (és csak kettőt) kívülről érint. A QC egyenes k3 . Szerkesszünk húrnégyszöget. ábra D .Húzzunk két kör metszéspont­ jain át egy-egy szelőt. hogy BCDE húrnégyszög. Mu­ tassuk meg. Az A pontból egy másik egyenest húzunk. kör P pontjából kiindulva húzzunk egyenest B-n át.

K2 1012. K1 1009. E2 1003. E2 1002. K1 1011 . D. Egy érintőnégyszög három oldala (ebben a sorrendben) 3 cm. Mek­ kora a negyedik oldal? K1 K1 1005. hogy a tükörképek a háromszög köré írt körön vannak. Szerkesszünk adott kör köré érintőtrapézt. ha adottak a szárai. 1006. B pontok egy körön vannak.) Tükrözzük a háromszög magasságpontját az egyik oldalegyenesre. Igazoljuk. Mi a feltétele annak.) Négy egyenes négy háromszöget határoz meg. feladatra épül. hogy a négy háromszög köré írt négy kör egy ponton megy át. hogy az ezek köré írt körök egyenlő sugarúak. hogy a rombusz beírt körének az oldalakkal való érintési pontjai tég­ lalapot határoznak meg. Bizonyítsuk be. Igazol­ juk. hogy ezek talppontjai egy egyenesen vannak. feladatra épül. 5 cm. hogy a páros oldalszámú érintősokszög páros sorszámú oldalai­ nak összege egyenlő a páratlan sorszámú oldalainak összegével. hogy ha egy húrnégyszög két pár szemközti oldalegyenese nem párhuzamos. K2 1008. hogy egy deltoid egyszerre húrnégyszög és érintőnégyszög is legyen? K1 1010. akkor olyan két szöget zár közre. feladatra épül. Szerkesszünk érintőnégyszöget. Bizonyítsuk be. hogy az érintőhatszög három-három nem szomszédos oldalának összege egyenlő. Az A ponton át két szelőt húzunk. (Simson-egyenes) E2 999. hogy a konvex deltoid érintőnégyszög. EC és DF metszéspont­ ja G. E2 1000. és a beírt kör sugara. Bizonyítsuk be. (A 999. illetőleg E és F pontokban metszik a köröket. Két kör A-ban és ő-ben metszi egymást.) Kössük össze a háromszög magasságpontját a csúcsok­ kal.teljesül. ha adott az oldala. ha a szárak mint átmérő fölé írt körök érintik egymást. melyeknek felezői merőlegesek egymásra. Bizonyítsuk be. hogy trapézba akkor és csak akkor írható az oldalakat érintő kör. K2 1013. Mekkora szögben látszik a tükörképből a szóban forgó oldal? E2 1001. E2 997.) Tükrözzük a háromszög magasságpontját az oldalfele­ ző pontokra. és bizonyítsuk be. ezek másodszor a C és D. 4 cm.= PAB4.) K1 1004. Igazoljuk. Egy ABC háromszög belsejében szerkesszünk olyan P pontot. b) és három szöge. feladatra épül. hogy a háromszög magasságpontjának az oldalegyenesekre vo­ natkozó tükörképei a háromszög köré írt körön vannak. amelyre PBC4 = = PCA 4. Szerkesszünk rombuszt. Mi a feltétele annak.E1 995. E2 998. E2 996. Igazoljuk. (A 999. hogy a G. . ha adott a beírt kör sugara. (A 996. E1 1014. (A 999. Bizonyítsuk be. Igazoljuk. a) két szomszédos oldala és a közbezárt szögük. hogy egy paralelogramma érintőnégyszög legyen? K1 1007. C. így az eredetivel együtt négy háromszög keletkezik. Bizonyítsuk be. (Az ilyen pontot Brocard-féle pontnak nevezik.Állítsunk merőlegeseket egy háromszög oldalegyeneseire a köré írt kör egy pontjából.

Vegyünk fel a) a négyzet belsejében. b) Kicsinyítsünk egy háromszöget a súlypontjából kétharmadszorosára. ami párhuzamos a négyzet egyik oldalával. C. K1 1018. b) há­ romszorosára. Szerkesszük meg a négyszög A középpontú nagyított képét úgy. ej a négyzeten kívül egy pontot. Szerkesszük meg az ötszög kicsinyített képét először úgy. nagyítás K1 1017. hogy egyik csúcsa az e egyenesre essen. Legyen a sík két pontja O és P. rajta kívül egy O pont. Adott egy kör. B. Szerkesszünk D pontot a körön úgy. Legyen adott a sík O pontja és e egyenese. b) a négyzet kerületén. és vegyünk fel a belsejében egy pontot. amelynek egyik ol­ dala a megrajzolt egyenesre esik. Adott az ABCD négyzet és annak AD oldalán az O pont. ha a szemközti érintési pontokat összekötő egyenesek merőlegesek egymásra. b) felére kicsinyített képét. továbbá a kör belsejében egy AB szakasz. E1 1027. Legyenek az ABCDE ötszög AE oldalán fekvő szögek derékszögek. Szerkesszük meg egy négyszög O középpontú hasonló képét úgy. . hogy ABCD négyszög érintőnégyszög legyen. KI 1028. KI 1026. Szerkesszük meg az AB szakasz O középpontú hasonló képét úgy. Legyen PGAE tetszőleges belső pont. Szerkesszük meg egy háromszög O középpon­ tú hasonló képét úgy. hogy egy érintőnégyszög akkor és csakis akkor húrnégyszög. Legyen az ABCD négyszög AB oldalának B-n túli meghosszabbítása a BB' sza­ kasz. KI 1021. E pontból a) na­ gyítsuk az idomot háromszorosára. c) háromkettedszeresére. Szerkesszük meg a trapéz kicsinyített képét úgy. Adott egy körön három pont. hogy egyik végpontja e-re essék. b) kicsinyítsük az idomot felére. Adott egy négyzet és rajta kívül egy egyenes. K1 1020. hogy az így kapott kép egyik alapja az adott szakasszal legyen egyenlő. és ebből szerkesszük meg a négyzetnek azt a hasonló képét. Rajzoljunk hatszöget. másodszor pedig EA szakasz képe PA legyen. KI 1025. hogy EA szakasz képe EP. Rajzoljunk derékszögű trapézt. Szerkesszük meg az AB szakasz O középpontú hasonló képét úgy. továbbá az AB szakasz. hogy B képe B' legyen.E1 1015. KI 1023. a) Nagyítsunk egy háromszöget a súlypontjából kétszeresére. hogy egyik végpontja a körön legyen. Kicsinyítsünk egy háromszöget a sík egy adott pontjából öthetedszeresére. Szerkesszük meg a négyzet O középpontú a) háromszoros nagyítását. E1 1016. A. Az egyik alapon a derékszögű csúcsból kiindul­ va jelöljünk ki egy szakaszt. K1 1024. Nagyítsunk egy háromszöget a sík egy adott pontjából a) kétszeresére. Hasonlóság Kicsinyítés. hogy egyik oldalegyenese a P ponton menjen át. Adott egy O pont és egy e egyenes. Bizonyítsuk be. K1 1022. K1 1019.

Szerkesszük meg az ötszög kicsinyített képét úgy. és vegyünk fel akkora szakaszt. Szerkesszünk az átlóegyeneseken olyan pontot. Adott szakaszt osszunk fel olyan részekre.Adott az ABC háromszög. amelyből a négyzet középpontos hasonló képét megszerkesztve a kép két szomszédos oldala az adott egyenesekre esik. 1039. Adottak az a. és mindhárom oldalát osszuk fel a) 3 egyenlő részre. b) 6 egyenlő részre. Rajzoljunk háromszöget. b és a' szakaszok. K2 1036. hogy az A'B'C' körüljárási iránya egyenlő. hogy ele­ get tegyen az a:b = a':b' összefüggésnek. Adott egy O középpontú kör. az A pont és az OA egyenes tetszőleges O' pontja. amekkorára az egyik ol­ dalát kicsinyíteni akarjuk. E2 1034. majd az egyik oldallal párhuzamosan egy szakaszt. d) 2:3:4. Szerkeszszük meg a hasonlósági középpontot.. Szerkesszünk olyan hasonlósági középpontot. K2 1035. hogy az AB szakasz képe d hosszúságú le­ gyen. amelyeknek hosszabbik oldala egy-egy há­ romszög oldal. melynek oldalai sorra párhuzamo­ sak a téglalap oldalaival. majd szerkesszük meg a harmadik csúcs ké­ pét is. E1 1033. Szerkesszük meg a hasonlóság középpontját úgy. az O pont és egy d távolság. Szerkesszük meg a b' szakaszt úgy. Rajzoljunk egy háromszöget és egy téglalapot. f) 1—: . az oldalnál rövidebb szakaszt. Rajzoljunk ötszöget és a belsejében vegyünk fel az egyik oldalával párhuzamo­ san egy.K2 1029. El 1032. K1 a) 2:3. K2 1030. illetve ellenkező legyen az ABC körüljárási irányával. K2 1037. Szerkesszünk a háromszög olda­ laira kifelé a megadotthoz hasonló téglalapokat. Az egyenesen vegyünk fel tetszés szerinti A ' és B' pontokat. hogy a felvett szakasz a vele párhuzamos ötszögoldal képe legyen. amelyeknek aránya b )5 :l\ c) 2 —: 5 . hogy az adott szakasz a vele párhuza­ mos háromszögoldal hasonló képe legyen. melyből a négyzet hasonló képének három oldala a téglalap három oldalegyenesére esik. Adott egy négyzet és rajta kívül két egyenes. Szerkesszünk az ABC háromszöghöz hasonló A'B'C' háromszöget úgy. E1 1031. 3 3 5 5 3 K1 1040. Adott egy ABC háromszög és egy egyenes. Rajzoljunk háromszöget. Helyezzük el a szakaszt ezzel az oldallal párhuzamosan. Egy téglalap belsejében rajzoljunk négyzetet. Rajzoljunk négyzetet. és hajtsuk végre a kicsinyítést. ej 5:7:8. c) 2:3 arányú részekre. K1 1038. 2 —. Szerkesszük meg a háromszög O középpontú hasonló képét úgy. Szerkesszük meg a kör A középpontra vonatkozó hasonló képét úgy. . amelyek a négyzet két szomszé­ dos oldalával párhuzamosak. hogy O képe O' legyen.

K1 1044. hogy a kerülete a négyzet kerületével legyen egyenlő. Szerkesszünk az adott trapézzal hasonló tra­ pézt úgy. Adott egy téglalap és egy háromszög. ha adott a) a + b. c) V2 :2. ábra) 1041. K2 1052. .GY 1041. b) az átló és az oldal különbsége. és a tetősíkon nyolc cseréptar­ tó léc van? (1041.K1. K1 1045. a . jelöljük ki egy csúcsát. A téglalap egyik oldalán vegyünk fel egy pontot. feladatra épül. Szerkesszünk c átfogójú derékszögű háromszöget. K2 1050. Adott egy trapéz és egy téglalap. b) az alap és egy szár összegéből.b ) c . 2 2 K1 1047. Szerkesszünk egyenlő szárú háromszöget a szárszögből és a) a kerületből. Szerkesszük meg egy négyzet hasonló képét úgy. A háztetőt fedő cserepeket az eresszel párhuzamosan futó. hogy adott szakasszal legyen egyenlő a) az átló és az oldal összege. Szerkesszünk háromszöget. b) a + b\ c) a . K2 1051 . Adott háromszöghöz szerkesszünk hasonlót úgy. ha adott a és fi (a > fi). Rajzoljunk téglalapot. Szerkesszünk az adott téglalappal hasonló téglalapot úgy. ábra I K1 1042. amelynek eresz­ vonala 6. b) az átló és az oldal különbsége. hogy a kerülete adott szakaszszal legyen egyenlő. a. a kerületen pedig szerkesszünk másik kettőt úgy. Határozzuk meg a kerület két pontját úgy. K1 1043. ha adott a) az átló és az oldal összege. egymástól egyenlő távolságban levő lécekre rakják. hogy kerülete a téglalap kerületével legyen egyenlő.(A 1051. hogy a két pont a kerületet az alábbi arányban ossza két részre: a) 2:3. K2 1049. b) 2 —: 3 —.b.b. Milyen hosszúak az egyes lécek azon a há­ romszög alakú tetősíkon.8 m. c) az alap és egy szár különbségéből. továbbá a) 2s. K2 1048. K1 I— 1046. hogy a három pont a kerületen mérve egymástól egyenlő távol legyen.) Szerkesszünk négyzetet. Adott háromszög egyik csúcsához határozzuk meg a kerületnek egy olyan pont­ ját. Rajzoljunk egy négyzetet és egy téglalapot. hogy a kerület három darabjának aránya megegyezzék a háromszög oldalainak arányával.

Az oldallal szemközti csúcsból kicsinyítsük le a négyzetet úgy. Az alappal szemközti csúcsból kicsinyítsük le a szabályos háromszöget úgy. másik kettő a határoló sugarakon helyezkedik el. E2 1059. E1 1057. Szerkesszünk az XYZ háromszöghöz pár­ huzamos helyzetű hasonló háromszöget úgy. hogy a kettő együtt az eredetihez hasonló legyen. Egy háromszög egyik oldalához illesszünk egy olyan háromszöget. hogy a négyzet csúcsai a há­ romszög oldalegyenesein legyenek. Adott körszeletbe szerkesszünk négyzetet úgy. Szerkesszünk adott háromszögbe téglalapot. Szerkesszünk téglalapot.Hasonló síkidomok beírása. K2 1062. hogy az eredetihez hasonló háromszöget messen le a háromszögből. hogy csúcsai az eredeti háromszög oldalegyeneseire essenek. melynek csúcsai a négyzet különböző oldalaira esnek. Egy háromszög egyik oldalára kifelé szerkesszünk az eredeti háromszöggel egybevágó háromszöget. hogy csú­ csai az eredeti háromszög oldalegyeneseire essenek. K1 1055. K2 1054. kettő pedig a határoló húron legyen. Az oldallal szemközti csúcsból kicsinyítsük le az utóbbi háromszö­ get úgy. Szerkesszünk adott háromszögbe négyzetet úgy. Egy egyenlő szárú háromszög alapjára kifelé szerkesszünk szabályos háromszö­ get.Adott hegyesszögű háromszög egyik csúcsán át szerkesszünk egyenest úgy. mely az el­ sővel együtt az eredetihez hasonló háromszöget ad. hogy csúcsai a háromszög oldalegyene­ seire essenek. csúcsai pedig a kör kerületére esnek. Az ABC derékszögű háromszögbe szerkesszünk olyan egyenlő szárú háromszö­ get. aminek csúcsai egy-egy oldalra esnek. Adott egy kör és három irány. E1 1058. alapja párhuzamos az AB átfogóval és szára másfélszerese az alapnak. Egy egyenessel vágjunk le belőle olyan PQDA tégla­ lapot. melynek ol­ dalai az adott irányokkal párhuzamosak. Adott egy négyzet és egy téglalap. K2 1066. Szerkesszünk az ABC háromszögbe szabályos háromszöget úgy. hogy két csúcsa a határoló kör­ íven. E1 1067. Adott ABCD paralelogrammához illesszünk hozzá egy PQBA paralelogrammát úgy. K2 1064. K2 1063. Egy konvex körcikkbe szerkesszünk négyzetet. K2 1068. . K2 1069. melynek két csúcsa a köríven. Adott egy tetszőleges négyszög. Adott az ABCD téglalap. hogy csúcsai az ABC háromszög oldalegyene­ seire essenek. levágása K1 1053. amely az eredetihez hasonló. K2 1065. Szerkesszük meg azt a háromszöget. és amely hasonló a megrajzolt téglalaphoz. oldalai pedig az átlókkal párhuzamosak. K2 1056. Egy háromszög AB oldalára kifelé szerkesszünk ABPQ négyzetet. melyben az oldalak aránya 2:3. és egyik oldala párhuzamos legyen AB-vel. K2 1061. Adott az ABC és az XYZ háromszög. melynek csúcsai a négyszög oldalaira esnek. Szerkesszünk olyan rombuszt. K2 1060. hogy csúcsai egy-egy oldalegyenesre essenek.

Bizonyítsuk be.feladatra épül. Igazoljuk. hogy létezik két olyan hasonló. Ha egy trapéz szárait az alapokkal párhuzamos egyenesekkel metsszük. E1 1072. Egy háromszög oldalainak aránya 4 :5 :6 . ha az átlóik aránya és az át­ lók szöge páronként egyenlő. hogy két háromszög hasonló. Mutassuk meg. K1 1083. hogy két négyszög hasonlóságához általában nem elegendő a szögeik egyenlősége.K2 1070. Igaz-e. hogy két paralelogramma hasonló. Mutassuk meg. Mutassuk meg. Bizonyítsuk be. K2 1086. és átmegy az adott P ponton. Bizonyítsuk be. ha a) egyenlő egy szögük.) Adott egy e egyenes és rajta kívül egy pont. hogy a háromszög egyik oldalával a háromszög belsejében pár­ huzamosan húzott szakaszokat az oldalhoz tartozó súlyvonal felezi. ha két szomszédos oldaluk aránya és a közbezárt szögük páronként egyenlő. Cáfoljuk meg a következő állításokat. K2 1071 . és a szög csúcsából kiinduló magasságvonal mindkét háromszögben egyenlő szögeket zár be a szög­ szárakkal. ha szomszédos oldalaik aránya egyenlő. K2 1075. Egy konvex körcikkbe szerkesszünk kört. hogy két négyzet mindig hasonló. valamint a szöget közrefogó egyik oldaluk aránya. és páronként egyenlő a szöghöz tartozó szögfelezőjük. K1 1084. Szerkesszünk kört. Mutassuk meg. akkor a metszéspontok az egyik alap végpontjától mérve ugyanolyan arányban osztják a szárakat. 1080. K1 1074. Mutassuk meg. hogy két téglalap hasonló. a) Két egyenlő szárú háromszög hasonló. ha száraik aránya egyenlő. Igazoljuk. ha egyenlő egy szögük. K1 1078. b) Két egyenlő szárú háromszög hasonló. K2 1085. hogy két paralelogramma hasonló. K1 K1 K1 K1 1079. amelyeknek két oldala egyenlő. Szerkeszszünk egy adott / egyenesen olyan pontot. 1081. (Az 1071 . hogy két rombusz hasonló. 1082. ha egyik szögük egyenlő. ha átlóik egyenlő szöget zárnak be. Hasonló háromszögek Bizonyítási feladatok K1 1073. mely a határoló sugarakat és a körívet is érinti. Adott egy konvex szög és szárai között egy P pont. hogy két háromszög hasonló. ha egyik szögük egyenlő. hogy a legnagyobb szög a legkisebb kétszerese. hogy két téglalap hasonló. b) páronként egyenlő két-két oldaluk és a harmadikhoz tartozó súlyvonaluk aránya. de nem egybevágó háromszög. amely egyenlő távol van a kitűzött ponttól és egyenestől. K2 1076. Bizonyítsuk be. Bizonyítsuk be. hogy két szimmetrikus trapéz hasonló. . amely a szögszárakat érinti. ha megegyeznek szögeikben? E1 1087. K2 1077.

A c oldalra A-ból kiindulva 9 m-t. Felnagyítottak a háromszöget. Egy háromszög oldalai 0.8 cm.5 cm. Az egyik ilyen öszszekötő vonal egy tetszés szerinti pontjából in­ duljunk az oldallal párhuzamosan. K1 1097. Egy gyárkémény árnyéka 35.62 m.4 cm hosszú. hogy ilyen módon a ki­ indulási ponthoz jutunk vissza. K1 1096. c = 2.8 m. Számolási feladatok K1 1089. A másik háromszög leghosszabb oldala 1 cm. ábrán látható két négy­ szög egy-egy oldala párhuzamos. Határozzuk meg a háromszög oldalainak hosszát. 1. Egy háromszög oldalai úgy aránylanak egymáshoz.GY 1094. .Az 1088. Határozzuk meg a gyárkémény magas­ ságát. Egy háromszög oldalainak aránya 4 :5 :6 . Az egyik háromszög alapja 10 cm.8 m szélességének a tervrajzon? K1 1095. b = 20 m. Mekkora a másik két oldal a na­ gyításban? KI 1091 . Két 13 megfelelő oldal különbsége 1 m. Az így kapott AB'C' háromszög hasonló-e az eredeti ABC háromszöghöz? K1 1099. melynek leghosszabb oldala 3 cm-rel hosszabb a legrövidebbnél.A z ABC háromszögben c = 15 m.6 m és 2 m. Határozzuk meg az utóbbi háromszög másik két oldalának hosszát.Két egyenlő szárú háromszög szárszöge egyenlő. K1. Határozzuk meg a két háromszög fent említett megfelelő oldalainak hosszát. Határozzuk meg az utóbbi háromszög oldalainak hosszát! KI 1098 . a hozzá hasonló háromszög legrövi­ debb oldala 0. Kössük öszsze a megfelelő csúcsokat. A nagyításban az a oldalnak megfelelő a' oldal 8. Innen a következő oldallal párhuzamosan és így to­ vább. szára 17 cm. Két hasonló háromszög közül az egyik oldalai 9 cm.8 m.E2 1088. Egy háromszög oldalainak aránya 3 :4:5. Ugyanakkor a merőlegesen. 10 cm mélyen földbe szúrt 2 m hosszú karónak az árnyéka 1. Határozzuk meg annak a hozzá hason­ ló háromszögnek az oldalait. Határozzuk meg a másik három­ szög szárának hosszát. Bizonyítsuk be. a b oldalra A-ból kiindulva 12 m-t mérünk rá. mint 2:4:5. a hozzá hasonló háromszög kerü­ lete 5.GY 1093. míg a leg­ közelebbi összekötő vonalig nem érünk. Egy háromszög kerülete a hozzá hasonló háromszög kerületének — -a. b = 4 cm.5 m. A hozzá hason­ ló háromszög kerülete 55 m. 12 cm és 16 cm. K1 1090. K1. Egy ház tervrajzán egy 5 m hosszú szoba 2 cm. Mekkora a másik két oldal? K2 1092 . a másik háromszög alapja pedig 8 cm. melynek oldalai a = 6 cm. Hány cm felel meg a szoba 3.

Mekkora a távolságuk az indulástól számított a) — óra. 21 cm és 42 cm. Határozzuk meg az utóbbi négyszög oldalainak hosszát. b = 2 m. illetve 14 mm. b = 1. c .2 cm. Határozzuk meg a két sokszög kerületének hosszát! E1 1108. K1 1105. a' = 12 dm.0. b) a = 1 m. K1 1101 .4 cm. Egy ötszög oldalai 35 cm. b = 2 m.fi. c = 15 dm. Egy repülőtérről két repülőgép indul el ugyanabban az időpontban.2 cm. 20 cm és 25 cm. c' = 20 cm. b) Határozzuk meg a 2:3. fej Határozzuk meg a c' és c oldalak hosszát. ha oldalaik hossza: a) a = 1 m. 15 cm. c = 2. e -. de útirányuk különböző. £ >= 14 cm. Z/ = 15 cm. 14 cm. c = 2 m. Mindkettő állandó sebességgel. Két hasonló sokszög leghosszabb oldala 35 mm .S. hogy [í = /3.3 cm. d = 3.8 cm. A hozzá hasonló négy­ szögben a legnagyobb és legkisebb oldal összege 28 cm. a b c d e f 7 cm 4 cm 9 cm 6 cm 10 cm 5 cm 11 cm 6 cm 8 cm 4 cm 7 cm 10 cm 11 cm 3 cm 9 cm 10 cm K2. ábra szerint a-. aj Határozzuk meg a b ' és c oldalak hosszát. háromszögek.-et közrefogó oldalaknál. kerületük kü­ lönbsége 60 mm.C. ha a = 35 cm. a) Keressük az összekötő szakaszok P -hez közelebbi H harmadoló pontjaiból. oldalak hosszát. c) c = 1 m.c = 8 cm. a '= 21 cm. c' = 16 cm.Az AfiC és A . K2 1102. Fél óra alatt 180 km-re távolodnak el egymástól.C. Egy négyszög oldalai úgy aránylanak egymáshoz. a ' = 10 cm.2 cm. A keletkezett szakaszokat az 1108. A hozzá 1 2 hasonló négyszög kerülete 75 cm. illetve m :n arányban osztó pontok halmazát. ha tudjuk. a ' = 10 cm. Mekkora a kicsinyített kép többi oldala? K1 1104. ha a = 10 cm.f -fel jelöltük. Hasonlók-e az ABC és A. d-. Kicsinyí­ tett képén d' = 2. hogy összegük 4. Az ABC és A. b-.K1 1100. mint 1: —: —: 2. b' = 8 dm. Határozzuk meg ez utóbbi négy­ szög oldalainak hosszát. és a /3-t közrefogó ol­ dalak 2. Számítsuk ki a mellékelt táblázat üresen hagyott adatait. c' = 16 dm. Határozzuk meg a b és /?. K1 1107. háromszögek szögei megegyeznek.GY 1109. egyenes irányban halad.0. Egy négyszög oldalai a = 1. illetve N ne­ gyedelő pontjaiból álló halmazt. Egy négyszög oldalai 10 cm. Egy szög szárait párhuzamosokkal metszettük el.5 m. K1 1103. b' = 9 cm. b) l óra múlva? ^ K2 1110. b = 1. . háromszögekről azt tudjuk. A hozzá hasonló öt­ szög legkisebb oldala 12 cm. c-. Határozzuk meg a többi oldal hosszát. K1 1106.5-szer nagyobbak a /3. 28 cm. c = 1.25 m. a' = 25 cm.EgyP pontot kössünk össze egy rá nem illeszkedő egyenes minden pontjával. c' = 20 cm.

ábra K2. AC = 2 dm és DE =15 cm? 5 4 b) Határozzuk meg az AD : BD arányt. hogy az alátámasztási pontok 1 méterre vannak egymástól. ami a létra nyitott állapotában a talajtól 60 cm távolságban van. aminek minden szintje 3 méter magas. Mi­ lyen hosszú ez a lánc? (1112.GY 1113. ábra) K2 1114. Egy festőlétra két szárát szétnyitjuk úgy. A ház hányadik eme­ letéről lehet belátni a pályára? (1113. a) Mekkora az AD szakasz. A szárak szétcsú­ szását egy-egy azokhoz rögzített lánc akadályozza meg. ha AB = 16 cm. A kerítéstől 500 méterre áll egy tízemeletes ház. . ha AC : DE = —: — . Adott az ABC háromszögben az AC-ve 1 párhuzamos DE szakasz (D az AB-n. Egy 50 m széles sportpályát 2 méter magas kerítés vesz körül. K2.GY 1112. Adjuk meg az a oldalú m2 magasságú háromszögek súlypontjainak halmazát.K2 1111. a létra leg­ magasabb pontja pedig a talajtól 2 méterre. ábra) 1112. E a CB -n helyezkedik el).

Egy ABC háromszög B csúcsán keresztül szerkesztett szelő a b oldalt D pontban metszi és a c oldallal /szöget zár be. Egy fa magasságát akarjuk megmérni. Számítsuk ki a fa magasságát. Adott háromszögbe paralelogrammát rajzoltunk úgy. E1. A D pont a b oldalt 7 cm és 9 cm hosszú szakaszokra osztja. továbbá a BD és BC szakaszok arányát. ha c = 2 cm és b = 4 cm. A háromszög a ol­ dalára a háromszögbe írt négyzetet rajzoltunk. Az ABC derékszögű háromszög BC befogója 12 cm. E1 1122. Egy háromszög egyik oldala a. a hozzá tartozó magassága h.5 m . hogy azok A l és fi. Határozzuk meg a középső metszetek hosszát. E2 1121. Az adott egyene­ seket két . hogy egyik szögük közös legyen.E2 1115. K2 1 1 1 7 . Mekkora részekre bontja ez a szelő a BC oldalt? K2 1124. b = 4 cm hosszúak. A b oldallal párhuzamos szelő a paralelogrammából az eredetihez hasonló parale­ logrammát metsz le. K2 1118. Határozzuk meg a téglalapok oldalainak arányát. a keletkezett párhuzamos metszetek közül a szélsők hossza 60 cm és 96 cm. b) Oldjuk meg a feladatot általánosan is. AB = 1. A három­ szög 48 cm-es oldalára olyan téglalapot rajzoltunk. Négy párhuzamos egyenes távolságainak aránya sorra 2:3:4. ábra). melyben az oldalak aránya m:n. a háromszögbe írt téglalapot rajzoltunk. AC befogója 6 cm hosszú. a karók 2 m és 2. Egy paralelogramma oldalai a = 7 cm. K2 1119. Határozzuk meg a négyzet oldalának hosszát. és az ezen oldalakra illeszkedő paralelogrammaolda­ lak aránya 6:5. Határozzuk meg az új parale­ logramma oldalainak hosszát. Egy téglalapot az egyik középvonala az eredetivel hasonló téglalapokra vág szét.nem párhuzamos . Az ABC háromszög B csúcsán keresztül szerkesztett szelő a b oldalt D pontban. a) Határozzuk meg az AD és DC szakaszok hosszát. E1 1125. Egy háromszög egyik oldala ű.egyenessel elmetszve. a hozzá tartozó magassága h. K2 1123. a hozzá tartozó magassága 16 cm.G Y 1116 . ha AD = 22 m. Az A csúcson keresztül a BC oldallal a szöget bezáró szelőt húztunk. Határozzuk meg a háromszög c oldalának hosszát. [3 szög alatt metszi. végpontjai a fa M tetőpontjával egy egyenesbe essenek (1116.5 m ma­ gasak. Határozzuk meg a paralelogramma oldalainak hosszát. Számít­ suk ki a téglalap oldalainak hosszát. A fa törzsétől ugyanazon irányban két karót szú­ runk a földbe úgy. . melyben az oldalak aránya 5:9. K2 1120. Ha­ tározzuk meg a téglalap oldalainak hosszát. A háromszög a ol­ dalára olyan. Egy háromszög egyik oldala 48 cm. ha a szöget közrefogó három­ szögoldalak 20 cm és 25 cm hosszúak.

E1 1130. egymást kívülről érintő kör E érintési pontján keresztül szelőt húzunk. c oldalaival. Egy háromszög oldalainak hossza a = l cm. és a kimet­ szett húrok aránya P X E : P2 E = 13:5. Egy háromszögbe ARPQ rombuszt szerkesztettünk oly módon. aj Bizonyítsuk be. súlyvonalának C. b = 6 cm. hogy az átmérő párhuzamos a BC oldallal. végpontjából szögfelezőket húzunk. E1 1134. hogy a DE egyenes párhuzamos AB-vel. Az ABC háromszögben a C csúcshoz tartozó szögfelező szemközti oldallal al­ kotott metszéspontján át rajzoljunk a b oldallal párhuzamos egyenest. és a félkör érinti a BC egyenest. melyek a másik két oldalt D. Adott ABC háromszögben szerkesszünk az AC oldallal párhuzamos MN sza­ kaszt úgy. Határozzuk meg.K2 1126. b.5 cm.A z ABC háromszög AC oldalával húzott párhuzamos az AB oldalt D. hogy a háromszög külső szögfelezőjének a szemközti oldal meghosszabbításával való metszéspontja és az oldal végpontjai által meghatározott szaka­ szok aránya a másik két oldal arányával egyenlő. illetve AC olda­ lon vannak. hogy AM = BN legyen. BC egyenest A'-ben metszi. a derékszögű R csúcs pedig a BC egyenesen. hogy annak két szomszédos oldala (AR és AQ) a háromszög AC és AB oldalára esik. ha ismert a háromszög a és b oldalának hossza. Határozzuk meg a rom­ busz oldalának hosszát a háromszög adataival. b és c. AC = 28 cm és AD + CE = 16 cm. ha a középpontok távolsága d. ha a középpontok távolsága K tK2 = 36 cm. Határozzuk meg e pár­ huzamos háromszög belsejébe eső részének hosszát. Határozzuk meg DE hosszát. a) Határozzuk meg a sugarak hosszát. K2 1128. Fejezzük ki az MN szakasz hosszát a háromszög a. Az ABC háromszög oldalai a. Határozzuk meg a kör sugarát. Az ABC háromszög CC. Ez az AC egyenest B'-ben. ha AB = 24 cm. K2 1133. K2 1127. hogy a z /y szögfelező mekkora részekre osztja a c oldalt. hogy a PQ átfogó párhuzamos a BC oldallal. hogy AB' = BA'. mekkora részekre osztja a c oldalt a C csúcshoz tartozó szögfelező. Az ABC háromszögbe félkört szerkesztünk úgy. Az ABC háromszögbe PQR egyenlő szárú derékszögű háromszöget szerkesz­ tünk úgy. K2 1137. ha BC = 30 cm és a hozzá tartozó magasság 10 cm. E1 1135. illetve E pontban metszik. a BC-1 E pontban metszi. K2 1131 . Az ABC háromszög AB oldalának F felezőpontján át húzzunk párhuzamost a szemközti szög felezőjével. E1 1136. . végpontjai az AB. c = 5. Határozzuk meg. b) Oldjuk meg a feladatot általánosan is. BC = 32 cm. Szögfelezőtétel K2 1132. Határozzuk meg a derékszögű há­ romszög oldalainak hosszát. és a kimetszett hú­ rok aránya a:b. K2 1129. b) Számítsuk ki a szemközti oldalon létrejött szeletek hosszát. Bizonyít­ suk be. illetve AC oldalon vannak. Két. Bizonyítsuk be. végpontjai az AB . ha BC = a és a hozzá tartozó magasság h.

Igazoljuk hogy AB mértani közepe AC-nek. Magasságtétel. az átfogóhoz tartozó magas­ ság 3 cm. Az AB átmérőjű félkörbe az OA sugár. 1148 . hogy a háromszög szögfelezőjét a szögfelezők metszéspontja a következő arányban osztja: a csúcs melletti rész úgy aránylik a másik részhez. Bizonyítsuk be. Egy derékszögű háromszög egyik befogója 5 cm. és az AB húr AC átmérőre vetett merőleges vetületének. Egy derékszögű háromszögben az egyik befogó 5 cm. Szerkesszünk adott téglalappal egyenlő területű négyzetet. K2 1151. K1 1144. K2 1152. Szerkesszük meg a távolságokat. Határozzuk meg az átfogón a magasságtalppont által levágott szeletek hosszát. Hogyan aránylanak egymáshoz az átfogónak a rábocsátott magasságvonal által levágott szeletei? K2 1141. Határozzuk meg EF hosszát. ennek vetülete az átfogón 2 cm. Adott két távolság különbsége és mértani közepe. Határozzuk meg az átfogó szeleteinek hosszát. az átfogó 122 cm hosszú.Egy derékszögű háromszög befogóinak aránya 5:6. Adott két távolság összege és mértani közepe. Szerkesszük meg a távolsá­ gokat. E1 1139. Az OA sugár tetszőleges P pontjában merőlegest állítunk az átmérőre. Legyen egy kör A pontjából induló húrja AB. Bizonyítsuk be. átmérője AC.E1 1138. Mekkora az átfogó és a másik befogó? K1 K1 K2 1147. 1149 . E1 1153 . . K2 1142. V 1150 . Az ABC háromszög a szögének szögfelezője a szemközti oldalt E pontban met­ szi. a nagyobbat L-ben metszi. Egy derékszögű háromszög befogóinak aránya 3:2. Szerkesszük meg két adott távolság mértani közepét. b) négyszerese. Egy derékszögű háromszög befogói úgy aránylanak egymáshoz. d) ^-szorosa a másik befogónak. A témához kapcsolódó további feladatok: 1379-1385. Az átfogónak a hozzá tarto­ zó magasságvonal által levágott szeletei közül az egyik 2 cm-rel hosszabb a másiknál. Bizonyítsuk be. hogy AL2 = 2AK2. az átfogó és az átfogóhoz tartozó magasság? K1 1146. Mekkorák a befogók és a magasság? K1 1145. </ c) n-szerese. az át­ fogóhoz tartozó magasság hossza 42 cm. mint átmérő fölé újabb félkört írunk. mint a szög­ felezőt közrefogó két oldal összege a harmadik oldalhoz. Derékszögű háromszög egyik befogója a) háromszorosa. ha mh= 30 cm és c : b = 7:8. Mekkora a másik befogó. befogótétel K1 1140. Ez az egyenes a kisebb félkört £-ban. K1 1143. Az E pontból a b oldalra bocsátott merőleges talppontja F. Hatá­ rozzuk meg az átfogó hosszát. Egy derékszögű háromszög átfogójához tartozó magasság az átfogót egy 4 cm-es és egy 12 cm-es darabra osztja. mint 3:7. hogy derékszögű háromszögben a befogók négyzeteinek aránya megegyezik a befogók átfogóra eső vetületeinek arányával.

A távolC.Aranymetszés K2 1154.l (1162. ha a:x=x: (a .L= . Az x szakaszt az a szakasz aranymetszetének nevezzük. B. a szabályos tízszögé a m.A Ságokon előjeles távolságokat értünk. hogy ekkor — -----1 -----. hogy AC oldal a BCD.) Bizonyítsuk be.B A.) Az r sugarú körbe írt szabályos ötszög oldala a5. (Az 1156.C B. szabályos hatszög és szabályos ötszög oldala derékszögű háromszöget alkot. Igazoljuk a szerkesztés helyességét. akkor az alap a szárnak arany metszete. hogy a körbe írható szabályos tízszög. és BA oldal az AFC háromszög körülírt körének érintője. illetve tízszög oldalának szerkesztésére. feladatra épül. V 1160. 1160.x). DJ. K2 1157. Jelölje az ABC háromszög olda­ legyeneseinek egy adott egyenessel alkotott metszéspontjait A„ Bv C. Az 1160. Mutassuk meg. ábra). feladatra épül. K2 1155. hogy a szabályos ötszög oldala az át­ lójának aranymetszete. Menelaosz tétele. Az A csúcs­ ból induló belső szögfelező F pontban metszi a BC szárat. feladatra épül. Gyakran a tétel megfordítá­ sát vagy a tétel és a megfordítás együttesét is Menelaosz tételének nevezik. r = BC = AC sugarú kört D és E pontban metszi (a pontok sorrendje: E. Bizonyítsuk be. Szerkesszük meg egy adott a szakasz aranymetszetét. a) Igazoljuk. (Az 1156. hogy a 2 m + r 2 = a2.A 36°-os szárszögű egyenlő szárú háromszög AB alapegyenese a B középpontú. ábrán eljárást adtunk meg az r su­ garú körbe írt szabályos ötszög.Mekkorák annak az egyenlő szárú háromszögnek a szögei. V 1159. amelyből az alap egyik szögének felezője az eredetihez hasonló háromszöget metsz le? K2 1156. b) Igazoljuk.. hogy a szabályos tízszög köré írt kör sugarának aranymetszete a tízszög oldala.) AC BA CR . A. ábra V 1161. El 1158. (Az 1156. hogy ha az egyenlő szárú háromszög szárszöge 36°. (Ez az állí­ tás Menelaosz tétele. vagy a2=(x+a)x. Ceva tétele V 1162.) Bizonyítsuk be. Bizonyítsuk be.

feladatra épül.. AB egyenesein fekvő pontok. BB2 és CC. feladatra épül. és az 1166. az ABC háromszög egy-egy oldalának olyan pontja. egyenesek vagy egy pontban találkoznak vagy párhuzamosak. CA. hogy az AA2.1 = 1. A távolságokon előjeles távolságokat értünk. c) a magasságvonalak egy pontban metszik egymást. az ABC háromszög BC. egyenesek is egy pontban ta­ lálkoznak. -1 összefüggés. V 1165. feladatra épül. CB.A akkor az AA„ BB„ CC. hogy bármely háromszögben a) a súlyvonalak. (Az 1165. BBV CC egyenesek egy pontban metszik egymást..) 1166. hogy ha a háromszögbe írt kör érin­ tési pontjait a szemközti csúcsokkal összekötjük. CtB A|C Ő. (Az 1162. és — -----1 -----. Gyakran a tétel megfordítását vagy a tétel és a megfordítás együttesét is Ceva tételének ne­ vezik. Legyenek A„ ő „ C.C B.'■ -----.A V 1164. AB oldalegyenesein fekvő pontok. akkor AC BA CB ---. akkor ez a három egyenes egy pontban metszi egymást. C.) Bizonyítsuk be Menelaosz tételének megfordítását: Ha az ABC háromszög oldalegyenesein fekvő A„ B lt C.) Bizonyítsuk be. az ABC háromszög BC. Az A„ ö „ C. (Az 1163.Hasonló háromszögek V 1163. (Az 1166.) Bizonyítsuk be Ceva tételének megfordítása segítsé­ gével. C.) Bizonyítsuk be Menelaosz tételének segítségével.B A. feladatra épül. mint a szögfelezőt közrefogó két oldal összege a harmadik oldalhoz. Bizonyítsuk be. feladatra épül. CA. (Az 1166. és C.L= 1. V .) Legyen A„ B . Mutassuk meg. V 1167. hogy ha egy háromszög egyik hozzáírt körének három érintési pontját a szemközti csúcsokkal összekötjük. pontok egy egyenesen fekszenek.) Bizonyítsuk be Ceva tételének megfordítását : Ha A„ AC BA CB B v C. V 1169. V 1170.! -----. amelyre az AA. pontokra érvényes az AC. feladatra épül. (Az 1165. pontokon áthaladó kör másodszor az Av B„ C2 pontokban metszi a háromszög oldalait. hogy ha az AA„ BB„ CC. egyenesek egy pontban metszik egymást. BA. Bizonyítsuk be. akkor ezek az egyenesek egy pontban met­ szik egymást. akkor az A„ B. b) a belső szögfelezők. hogy a háromszög szögfelezőjét a beírt kör középpontja a következő arányban osztja: a csúcs melletti rész úgy aránylik a másik részhez. (Ez az állítás Ceva tétele. V 1168.

szára 2 cm hosszú. ha tudjuk. Az ABCD paralelogramma AC átlójának E pontjából húzzunk párhuzamost a BC oldallal. ha AA. Egy egyenlő szárú trapéz hosszabbik alapja 6 cm. . b) Végezzük el a számítást általánosan is. Az egyik szár 16 cm hosszú. Húzzunk párhuzamost A-n és B. illetve q hosszúságú szakaszokat metsz ki. Egy trapéz alapjai a = 10 cm és c = 3 cm. A szárak meghosszabbításával ke­ letkezett kiegészítő háromszög oldalai 5 és 4 cm hosszúak. egyenessel. Legyen C. Legyen az E pont az ABCD paralelogramma AC átlójának m : n arányú osztó­ pontja. Mennyire kell ezt a szárat meghosszabbítani.n át a CC. Milyen hosszú a szögfelezőből lemetszett szakasz? D B I I y E c F \^ A * El 1177. hogy az 1177. ábra K1 1179. E1 1181. El 1176.= q. az ABC háromszög AB oldalának tetszőleges belső pontja. Igazoljuk. =p és BB. A párhuzamosok a BC egyenest A. szakasz hosszát. K2 1172. A P pont a BC oldal 5:7 arányú osztópontja. pontban. Az AB oldalt mennyivel kell meghosszabbítani. K2 1174. ábrán x-szel és y-nal je­ lölt szakaszok egyenlők. ha az £ pont az AC átlót m : n arányú részekre osztja. Egy 120°-os szög száraiból egy egyenes p. Egy ABCD paralelogramma AB oldala 4. hogy a másik szár meghosszabbítását metssze? K1 1180. Határozzuk meg a trapéz szárai­ nak hosszát. aj Az ABCD paralelogramma két szomszédos oldala AB = 20 cm és BC = 5 cm. Határozzuk meg a CC. ha AB = a. ha a paralelogramma oldalai a. : 6 cm és d = 4 cm hosszúak. hogy ez a párhuzamos mekkora részekre osztja az AB = a ol­ dalt. hogy a DE szelő mekkora szakaszt metsz le az AB oldal meghoszszabbításából.HASONLÓSÁG H a so n ló n ég yszögek K2 1171 . szárai / a) Számítsuk ki a kiegészítő háromszög ismeretlen oldalait. E1 1175. Egy trapéz alapjainak hossza 2 cm és 3 cm. Határozzuk meg a másik alap hosszát. K1 1178. hogy a trapéz kiegészí­ tő háromszögének szára 5 cm hosszú. Az AB-1 hosszabbítsuk meg B-n túl 5 cm-rel. Határozzuk meg. az AC egyenest B. Egy trapéz párhuzamos oldalainak aránya 5:9. hogy a meghosszabbítás E vég­ pontjából húzott PE szelő átmenjen a paralelogramma D csúcsán? K2 1173. Kössük össze az átfogó két végpontját a szemközti négyzet távolabbi csúcsá­ val.2 cm. Mekkora a CP szakasz? b) Fejezzük ki a CP távolság hosszát. így az E pontot kapjuk. Határozzuk meg. Egy derékszögű háromszög befogói fölé kifelé négyzeteket rajzolunk. illetve b cm hosszúak. A DE egyenes a BC ol­ dalt P-ben metszi. G < 1177. pontban metszik.

Hatá­ rozzuk meg. amelyek az alapok­ kal párhuzamosak. Egy ezekkel párhuzamos szakasz a szárakat m:n arányban osztja (m az a oldalhoz közelebb eső osztásrészt jelöli). A szárakon kapott osztópontokat kössük össze. hogy az összekötő szakasz párhuzamos az alapokkal. A trapéz átlóinak met­ széspontján át húzzunk párhuzamost az alapokkal. Számítsuk ki azoknak a szakaszoknak a hosszát. Határozzuk meg a másik alap hosszát. (Az 1187.K1 1182. Egy ezekkel párhuzamos szakasz a szárakat a hosszabb alaptól számítva 1:2 arányban oszt­ ja. Határozzuk meg az utóbbi átló hosszát. K2 2 1186. A szárakat négy egyenlő részre osztjuk. Egy trapéz alapjai 12 cm és 27 cm hosszúak. Hosszab­ bítsuk meg a szárakat mindkét irányban hosszuk felével. E1 1193.(Az 1187. Az egyik szár a hosszabbik alap­ pal ugyanakkora szöget alkot.(Az 1187. Határozzuk meg.) Egy trapéz párhuzamos oldalainak hossza a és b. hogy egy trapéz átlói a párhuzamos oldalak arányában osztják egymást. Milyen hosszú részekre osztja a trapéz egyik átlója ezt a szakaszt? E2 1189. Bizonyítsuk be. ha a a hosszabb. a) Milyen hosszú részekre osztja a trapéz egyik átlója ezt a szakaszt? b) Milyen hosszú az összekötő szakasz? E1 1194.) Egy adott trapéz szárait a hosszabb alap végpontjából kiindulva osszuk fel 2 : 3 arányú részekre. szárai 4 cm és 3 cm hosszúak.3: — arányú részekre osztja. (Az 1187. feladatra épül. Egy trapéz szárait az egyik alap végpontjaiból kiindulva osszuk fel azonos arányban. K1 1185. és a trapéz szárait hat egyenlő részre osztják.) A trapéz párhuzamos oldalai 12 cm és 8 cm. A trapéz közép­ vonala 29 cm hosszú. hogy az osztópontokat összekötő szakasz hossza ~ 'a b a rövidebb alap.) Egy trapéz alapjai 16 cm és 12 cm hosszúak. A trapéz 27 cm-es átlója a másik átlót 8 cm-es és 1 cm-es részekre osztja.) Egy trapéz alapjainak hossza a és b. E1 1188. Milyen hosszúak a szemközti osztópontokat összekötő sza­ kaszok? K2 1191 . Egy trapéz párhuzamos oldalainak hossza 5 cm és 8 cm. K1 1183. (Az 1187. Bizonyítsuk be. Egy trapéz egyik átlója a másikat 0. hogy az utóbbi átló mekkora részekre osztja a 27 cm-es átlót. 5 . épül. E1 1187. Milyen hosszúak az így kapott na­ gyobb trapéz párhuzamos oldalai? E1 1192. mint amekkorát a másik szár a hosszabbik alappal való met­ széspontjából induló átlóval bezár. feladatra épül. K2 1190. majd az osztópontokat kössük össze. feladatra épül. hogy ezt a szakaszt az átlók metszéspontja mekkora részekre osztja. Egy trapéz hosszabbik alapja 5 cm. feladatra épül. Határozzuk meg az alapok hosszát és a másik átló szeleteinek arányát. Bizonyítsuk be. . (Az 1187. feladati-a. K1 1184. feladatra épül.) Egy trapéz párhuzamos oldalai 9 cm és 12 cm hosszúak. Az egyik átló a másikat 3:1 arányú részek­ re osztja.

K2 1203. hogy az összekötő vonalak trapézt alkotnak. Osszuk egy négyszög oldalait három-három egyenlő részre. Válasszuk ki egy négyszög két szemközti csúcsát. Igazoljuk. ábrán látható összekötő vonalak? . Metszéspontjukon át húzzunk párhuza­ mos egyenest az alapokkal. hogy egy húrnégyszög átlóinak szorzata a szemközti oldalak szorzatának összegével egyenlő (Ptolemaiosz tétele). Egy trapéz párhuzamos oldalai a és b. hogy a trapéz szárainak metszéspont­ ját az átlók metszéspontjával összekötő egyenes felezi a trapéz párhuzamos oldalait. Igazoljuk. amely az oldalegyenesek metszéspontja és az átlóegyenesek közé esik. hogy ha egy trapéz alapjaival párhuzamos egyenes metszi a trapéz szárait. Hosszabbítsuk meg egy trapéz szárait. Igazoljuk. és a szomszédos ol­ dalak közös csúcsához közelebbi osztópontokat kössük össze egy-egy egyenessel. E2 1198. hogy ezen csúcsokból induló oldalak csúcshoz közelebbi harmadolópontjai paralelogrammát határoz­ nak meg. Egy négyszög oldalait három-három egyenlő részre osztjuk. El 1197. Egy négyszög oldalait három-három egyenlő részre osztottuk. és az osztópontok közül négyet az 1203. akkor ennek az egyenesnek egyenlő az a két darabja. Háromszögek hasonlóságával megoldható feladatok K2 1201 . feladatra épül. hogy ennek az egyenesnek egyenlő az a két szele­ te. Bizonyítsuk be. mely az átló és a szár között van. Igazoljuk. E2 1199.) Bizonyítsuk be. Állapítsuk meg a párhuzamos oldalak ará­ nyát. hogy ez a négy egyenes paralelogrammát határoz meg. El 1196. K2 1204. ha a két szárat m:n arányban osztjuk. a) A szárak hosszabbik alaphoz közelebbi harmadolópontjait összekötő szakaszból mekkora szeletet fog közre a két átló? b) Oldjuk meg a feladatot általánosan is. Mutassuk ki. ábrán látható módon kötöttünk öszsze. V 1200. K2 1202. hogy a trapéz átlóinak metszéspontján át a párhuzamos oldalakkal szerkesztett párhuzamos szakaszt az átlók metszéspontja felezi. Milyen arányban osztják egy­ mást az 1204.E1 1195. (Az 1196. Mutassuk meg.

Egy konvex négyszög átlóinak M metszéspontján át párhuzamos egyenest raj­ zolunk két szomszédos oldallal. . Egy a alapú egyenlő szárú háromszög két szárát három-három egyenlő részre osztjuk. Igazoljuk. és meghúzzuk a csúccsal szem­ közti átlót. Igazoljuk. C E1 1214. Az ABCD téglalap BC oldalának felezőpontját kössük össze a D csúccsal. AC oldala 2 cm hosszú. hogy a háromszög bármely két súlyvonala a csúcstól számítva 2:1 arányban osztja egymást. Az AC oldal C-től távolabbi A 1 osztópontjából és a BC oldal C-hez közelebbi B2 osztópont­ jából merőlegest bocsátunk az AB egyenesre. K2 1212. Igazoljuk háromszögek hasonlóságának felhasználásával. Egy ABCD paralelogramma AD oldalát osszuk n egyenlő részre. F&AC és AD = 1 cm legyen. Egy téglalap egyik csúcsát összekötjük az egyik szemközti oldal fele­ zőpontjával. hogy D(=AB. EEzBC. Milyen arányban osztja egymást a két összekötő sza­ kasz? K2 1215. Legyen ezeknek a másik két oldallal való metszéspontja P és Q. Mutassuk meg. CD oldalának felezőpontját az A csúccsal. Két háromszögnek közös az egyik oldala. az A-hoz leg­ közelebbi osztópont P. Milyen arányban osztja egymást ez a két szakasz? 1212.Tt. Milyen arányban osztja az AC átló a) a H lF4 szakaszt. Ezek talppontja T. K1 1207. Milyen arányban osztják egymást az átlók? K2 1208. K1 1210. Bizonyítsuk be. hogy PQ párhuzamos az egyik átlóval. ábra ► D H5 Ht H2 H2 //. Egy paralelogramma két szem­ közti oldalát hat-hat egyenlő részre osztot­ tuk az 1212. Mekkora darabot vág le az alap meghosszabbításából az egyik szár alaptól távolab­ bi és a másik szár alaphoz közelebbi osztópontjának egyenese? K2 1216. hogy az átfogóra bocsátott magasság talppontja 1:4 arányban osztja az átfogót. Mekkora a DE oldal? K2 1211 . vagy egy egyenesre esnek. Osszuk a másik két oldalpárt három­ három egyenlő részre. Mutassuk meg. és T2. b) a H3 F5 szakaszt? K1 1213.K2 1205. hogy a közös oldaltól távolabbi osztópontok vagy parale­ logrammát alkotnak. K2 1206. Egy derékszögű háromszög egyik befogója kétszerese a másiknak. hogy a BP egyenes az AC átlóból annak (n + l)-ed részét metszi le. Az ABC háromszög AB oldala 3 cm. ábra szerint. Egy trapéz egyik alapja a másiknak háromszorosa. hogy B J 2 = 2A.A z ABC háromszög AC és BC oldalát három-három egyenlő részre osztjuk. írjunk a három­ szögbe ADEF paralelogrammát úgy. K2 1209.

amelyek hosszának szorzata független a választott magas­ ságtól. Bizonyítsuk be. E1 1220.DA). hogy a kör suga­ ra mértani közepe az első két érintőből az utóbbi érintő által lemetszett szakaszoknak. K2 1223. Számítsuk ki a körszeletet határoló húr hosszát. Egy rombusz egyik csúcsán keresztül húzzunk egy. Bizonyítsuk be. Egy r sugarú körből egy egyenes m magasságú körszeletet vág ki. K2 1225. K1 1221. a rombuszon kívül haladó e egyenest. Adott egy r sugarú kör és benne h hosszúságú húr. hogy ez a két összekötő vonal a közös oldalon metszi egymást. Az összekötött osztópontokból merőlegeseket bocsátunk az átfogóra. . Legyen P az ABCD húrnégyszög kö­ rülírt körének tetszőleges pontja. El 1227. Az A csúcsból induló súlyvonalát meghosszabbítjuk a háromszög köré írt körrel való D met­ széspontig. A csúccsal szemközti oldalak meghosszabbításából az e egyenes p. hogy az ily módon keletkező derékszögű négyszög négyzet. Mekkora részekre bontja a szárakat a hozzájuk tartozó magasság? K2 1222. K2 1224.AB) • d (P\CD) = d (P. K2 1226. és ennek P pontjából merőlegest bocsátunk az oldal­ egyenesekre az 1220. hogy a rombusz oldala mértani közepe ap és q szakaszoknak. illetve q hoszszúságú szakaszokat metsz ki. hogy AD = 3BD. K2 1219. A húr másik végpontjának az érintőtől való távolságát jelöljük m-mel. Av B„ B2 ). A húr egyik végpontjában húzzunk érintőt.BC) • d (P. ábra szerint.. hogy bármely he­ gyesszögű háromszögben a magasságpont a ma­ gasságokat két olyan szakaszra bontja. Igazoljuk. hogy a h húr mértani közepe az átmérőnek és az utóbbi m szakasznak. E1 1218. Bi­ zonyítsuk be. Rajzoljunk az 1217.El 1217. és a derékszög csúcsával szomszédos osztópontokat összekötjük. Bizonyítsuk be. ábra szerint egy­ más mellé két négyzetet. Egy kör egyik átmérőjének két végpontjában érintőket szerkesztünk a körhöz. Az ABC egyenlő szárú derékszögű háromszögben a C csúcsnál van a derékszög. Igazoljuk. Bizonyítsuk be. hogy d(P. hogy az AEPG és az FCHP téglalapok hason­ lók. Bizonyítsuk be. Egy egyenlő szárú háromszög alapja 6 cm. Bizonyítsuk be. Az ABCD téglalap köré kört írunk. és kössük össze egymás­ sal a négyzetek távolabbi csúcspontjait. szárai 8 cm hosszúak. Ezenkívül egy tetszés szerinti harmadik érintőt is megrajzolunk. Egy egyenlő szárú derékszögű háromszög befogóit három-három egyenlő rész­ re osztjuk (A.

E1 1229. Az ABC egyenlő szárú háromszög AB szárának felező merőlegese a BC alape­ gyenest P pontban metszi.A z 1236. K2 1230. . Igazoljuk. hogy a kör egy pontjának egy húr egyenesétől mért távolsága mérta­ ni közepe a húrvégpontokhoz tartozó érintőktől mért távolságoknak. E2 1236. Igazoljuk.A z ABC háromszögben meghúzzuk az AB oldallal párhuzamos DE szakaszt. hogy külső P pontból a körhöz húzott szelők szelődarabjainak szorzata állandó. Bizonyítsuk be. hogy ha egy húrtrapéz érintőtrapéz is. a há­ romszög [3 szögével egyenlő szög alatt metszi. Igazoljuk. K2 1234. Az ABC háromszögben a . ezek az összekötő egyenesek olyan szeleteket vágnak le a két érintőből. amelyeknek mértani közepe az átmérő. hogy az AB oldal mértani közepe a BC és BP szaka­ szoknak. amelynek két csúcsa az átfogón van. akkor a beírt kör érintési pontokba húzott sugarai hasonló négyszögekre bontják a trapézt. 1236. Bizonyítsuk be.K2 1228. hogy a PDE háromszög területe mértani közepe az APD és PEB háromszögek terüle­ tének. Bizonyítsuk be. ábra ► Szelődarabok szorzata Tudnivaló az alábbi feladatok elé: Szelődarabon a szelőnek egy P ponttól a körrel való met­ széspontig terjedő szakaszát értjük. hogy az érintőszakasz a szelődarabok mértani közepe. hogy a háromszög AB ol­ dalához tartozó magassága mértani közepe a magasságtalppont A-tól és ZJ-től vett távolsága­ inak. hogy ha a körvonal bármely pontját összekötjük az átmérő végpontjaival. Bizonyítsuk be. hogy az átfogón létrejött három szelet közül a négyzetoldal mértani kö­ zepe a másik két szeletnek. Egy kör egyik átmérőjének két végpontjában érintőket szerkesztünk a körhöz. Egy derékszögű háromszögbe négyzetet írunk. Igazoljuk. hogy AB mértani közepe az AD és AC szakaszoknak. Ez a szám a P külső pont körre vonatkozó hatványa. Az ABC háromszög B csúcsán keresztülhaladó szelő a b oldalt D pontban. E2 1235. K2 1232.j3 = 90°. Igazoljuk. hogy a BDC háromszög területe az ABC és DEC háromszö­ gek területének mértani közepe. ábra szerinti ABC háromszög­ ben PE párhuzamos AC-vel és PD párhuzamos fíC-vel. Bizonyítsuk be. K2 1238. E1 1231 . Húzzunk egy körhöz egy külső P pontból szelőt és érintőt. K2 1237. Bizonyítsuk be. V 1233.

b és a'. feladatra épül. hogy a ■b = a '.K2 1239. Adott egy egyenes és rajta kívül (az egyenes egyik oldalán) két pont. hogy a szakaszok A. feladatra épül. Szerkesszünk a két ponton át kört úgy. (Az 1242. E2 1249. Szerkeszszünk a két ponton átmenő kört úgy. Egy szög mindkét szárát hosszabbít­ suk meg a szög P csúcsán túl. Bizonyítsuk be. akkor az AB és A 'fi'húregyenesek közös H pontjára fennáll a H A . hogy a húrra rajzolt négyzet területe négyszer akkora. Rajzoljunk egy kör belső P pontján át egy szelőt és egy átmérőt. hogy az az adott kört érintse.H B 'egyenlőség. illetve meghosszabbítására az 1243. illetve A' B 'vég­ pontjai egy körön helyezkednek el. K2 1240. melynek oldalai AF-fel és BF-fel egyenlők. hogy az átmérőre fi-ben állított merőleges húr fele mértani közepe a szelő szelődarabjainak. b ' szakaszo­ kat úgy. (Az 1242. E2 1247. Igazoljuk. Bizonyítsuk be. B. Szerkesszünk az A és fi pontokon át egy a k'-t metsző £"kört. E2 1248.) Két egymást érintő kör közös belső érintőjének egy pontjából húzzunk mindkét körhöz egy-egy szelőt. hogy AB nem párhuzamos A B '-vei. hogy a k 'é s k " közös húregyenese £ " tetszőleges választása esetén ugyanabban a pont­ ban metszi k és k'kö zös belső érintőjét.) A k é s £ 'érintkező körök. hogy az az egyenest érintse. B ' végpontjai egy körön helyezkednek el. E1 1246. . (Az 1246. B. Bizonyítsuk be. Bizonyítsuk be. hogy a szelők és a körök alkotta négy metszéspont egy körön van. hogy ha egy k kör két másik kört az A. Ez a szám a P belső pont körre vonatkozó hatványa. hogy a ■b = a '. illetve A ' B 'pontokban metsz úgy. K2 1244. hogy bármely háromszögben a magasságpontot az egyik csúcs­ csal összekötő szakasz és a magasságpontot ugyanabból a csúcsból induló magasság talp­ pontjával összekötő szakasz hosszának szorzata független a választott csúcstól. A k-n válasszunk ki egy A és egy fi pontot. E2 1242.b ' legyen. El 1245. mint azé a téglalapé.//legyen (1242. Bizonyítsuk be. Egy adott szög száraira a csúcstól számítva úgy mérjünk rá szakaszokat. hogy egy kör belső P pontján át húzott egyenesek szelődarabja­ inak szorzata állandó. A h húr F felezőpontján átmenő átmérő két szakasza AF és BF. B. és egy-egy szög­ szárra. illetve A'. Bizonyítsuk be. hogy ekkor a szakaszok A.) Adott egy kör és rajta kívül két pont. ábrán látható módon mérjünk rá a. Bizonyítsuk be. feladatra épül. E2 1243.H B = H A'. Bizonyítsuk be. E1 1241 . ábra).

K2 1256. és végpontjai az 0 csúcsú < 5szög szárain fekszenek. to­ vábbá tudjuk. hogy két oldal összege adott távolsággal legyen nagyobb a harmadiknál. ha ismerjük az átfogóját. ha ismerjük egy oldalát. Szerkesszünk egyenlő szárú háromszöget. hogy az adott szög szögfelezője egyenlő hosszú a szöget közrefogó egyik ol­ dallal. K2 1264. E2 1259. adott az e csúcsnál fekvő szöge. a szemközti szöget és a má­ sik két oldal arányát. hogy a háromszög szögfelezőjének négyzete egyenlő a közre­ fogó oldalak szorzatának és azon két szakasz szorzatának a különbségével. ha ismerjük egy szögét. K2 1262. KI 1253. ami alatt a szár felezőpontjából az alap látszik. Szerkesszünk háromszöget. végpontjai pedig adott szög szárain fekszenek. Hosszabbítsuk meg egy egyenlő szárú háromszög szárait egyenlő darabokkal úgy. Bizonyítsuk be. K2 1261 . aj Szerkesszünk háromszöget. ha adott két szöge és a beírt kör sugara. és a két oldal adott nagyságú szögeket zárjon be a harmadikkal.) Bizonyítsuk be. K2 1263. (Az 1250. IQ 1257. ha ismert az egyik szár­ hoz tartozó súlyvonal hossza. és is­ mert a szöget közrefogó két oldal aránya. továbbá a szárszög. ha a szárakhoz tartozó súlyvonal hoszsza sa és (p az a szög. a szög csúcsából húzott ma­ gasságot és annak a két résznek az arányát. Szerkesszünk háromszöget. Szerkesszünk egyenlő szárú háromszöget. melyekre a magasság osztja a szemközti oldalt. V 1251. és tudjuk. Szerkesszünk egyenlő szárú derékszögű háromszöget. K2 1258. Szerkesszünk háromszöget. mint a mellette fekvő oldalak mértani közepe. Szerkesszünk derékszögű háromszöget. hogy az egyik befogó és a derékszög szögfelezője egyenlő hosszú. Szerkesszük meg azt a háromszöget. Egy egyenlő szárú háromszög egyik szára adott e egyenessel párhuzamos. a csúccsal szemközti oldal adott egyenessel párhuzamos. ha adott az egyik oldalt kívülről érintő kör sugara és az olda­ lon fekvő két szög. hogy a meghosszabbítások az új végpontjukat összekötő szakasszal egyenlő hosszúak legyenek. ha az egyik csúcsa adott pontba esik. KI 1255. amelyekre a szögfelező a szemközti oldalt osztja. melynek az adott szög egyik szöge. Adott egy szög és szárai között egy pont. ha adott az alap és a szár különbsége. ha adott az oldalak aránya és a beírt kör sugara.V 1250. Hasonlóságon alapuló szerkesztések KI 1252. az oldallal szemközti szög. az ezzel szemközti oldala átmegy az adott ponton. Szerkesszük meg a háromszöget! E2 1260. Szerkesszünk háromszöget. hogy bármely háromszögben a szög­ felező rövidebb. . harmadik csúcsa pedig adott B pontba esik. K2 1265. b) Szerkesszünk háromszöget. Szerkesszünk háromszöget. Szerkesszünk háromszöget úgy. KI 1254. ha adott egy oldala. feladatra épül.

c és az egységszakasz birtokában szerkesszük meg a következő szaka­ a) ab\ b) c) —. Szerkesszünk a P pon­ ton át a szög szárait metsző egyenest úgy. és tűzzünk ki rajta egy pon­ tot. K2 1283. Szerkesszünk egyenlő szárú háromszöget. hogy a na­ gyobb és kisebb közbeeső húrok aránya 3:2 legyen. hogy a ponttól a kö­ rig terjedő szakasz a) ugyanakkora. feladatra épül.(Az 1269. b. E1 1281 . ha adott a hozzáírt érintőkörök sugara. h) sfab . f) — .1269. Adott egy kör és benne két sugár. hogy a végpontjukat összekötő szakaszt a körrel való metszéspontok három egyen­ lő részre bontsák. hogy a ponttól a körig terjedő szakasz és a körbe eső húr a kör középpontjából egyenlő szög alatt látszódjék. Adott egy háromszög két csúcsa. K2 szokat 1268. V 1274. két oldal összege és az ezekre az oldalakra bocsátott magasságok aránya. K2 1275. (Az 1269.) Szerkesszük meg a háromszöget. Adott egy kör és benne két sugár. Körhöz adott külső ponton át szerkesszünk szelőt úgy. E2 1278. E2 1272. Szerkesszünk háromszöget. ha ismerjük a szárakhoz tartozó ma­ gasság és súlyvonal hosszát. ha ismert a köré írt kör sugara.) Szerkesszünk háromszöget. Egy kör belsejében rajzoljunk meg egy kisebb kört. az ennek csúcsából ki­ induló magasságot és súlyvonalat. Szerkesszünk trapézt. b) kétszer akkora legyen. E2 1282. hogy a ponttól a közelebb eső szögszárig terjedő szakasz a) ugyanakkora. ha ismerjük a párhuzamos oldalakat és azt a két szöget. Hosszabbítsuk meg mindkettőt ugyanannyi­ val úgy. rb és rc. K2 1277. Az a.(Az . b) feleakkora legyen. a a e b K2 1269. Két egymást metsző kör egyik metszéspontján át húzzunk szelőt úgy. K2 1280. E2 1270. Adott egy szög és a szögtartományán kívül egy P pont. ra. Bizonyítsuk be. amit az egyik szár zár be az átlókkal. Szerkesszük meg azt a húrt. amely mindkét kört érinti. amit a két sugár három egyenlő részre vág. mint a szelőből a szögszárak által kimetszett szakasz. Szerkesszünk kört. ha ismerjük az egyik szögét. Szerkesszünk háromszöget. az egyiken átmenő oldalegyenes és az ugyan­ azon csúcson átmenő súlyvonal egyenese. Adott külső pontból adott körhöz szerkesszünk szelőt úgy. mégpedig a belsőt a kitűzött pontban. ha ismerjük magasságainak arányát és a beírt kör sugarát. Szerkesszük meg a háromszöget. . K2 1276. d) a . írjunk adott körbe egyenlő szárú háromszöget. mint a szelőből kimetszett húr. E2 1271 . feladatra épül. ha ismerjük az alap és a hozzá tartozó magasság összegét. és az 1270. Szerkesszük meg a háromszöget. e) — . El 1267.) Adott egy háromszög három magassága.E1 1266. K2 1279. hogy a háromszög magasságainak aránya a hozzá tartozó olda­ lak reciprokainak arányával egyenlő. g) 4 a . feladatra épül. E2 1273.

Apollonius-kör QJ K2 1284.) Húzzunk párhuzamost a háromszög minden oldalfe­ lező pontjából a szemközti csúcshoz tartozó szögfelezővel. b) egy oldala. (Az 1293.GY 1287. és ismert a harmadik csúcsnál levő szög. Bizonyítsuk be. Simson-egyenes. Egy háromszögből ki van jelölve két csúcs. . Bizonyítsuk be. Feuerbach-kör. feladatra épül. Adott körbe rajzoljunk húrt. Adott egy szög és szárain egy-egy pont. Mutassuk meg. mert útközben van egy P elágazás. 1291. Szerkesszük meg a háromszöget. Apollonius-kör K2 1292. Szerkesszünk háromszöget. Simson-egyenes. Egy A faluból két út indul ki. hogy a három egyenes egy ponton megy át. c) egyik oldala. mint azé az útszakaszé.Euler-egyenes. ha adott két oldala és a közbezárt szög felezője. és annak csúcsából induló súlyvonal. nem kell A-ig elmennünk. E1 1294. Szerkesszünk háromszöget.) Szerkeszszünk két egymást érintő egyenlő sugarú kört úgy. Szerkesszük meg a háromszöget. E1 1285. A szögtartományban szerkesszünk két egyenlő sugarú kört úgy. Mi a hasonlóság középpontja? E1 1293. ábrán megadott körök közül egyet-egyet érintsenek a megadott pontokban. Feuerbach-kör. 5-ből C-be nem vezet közvetlen út. melyen P-ből az A-tól C-ig vezető utat elérjük. Adjunk eljárást a 5-ből C-be vezető fenti útvonal megszerkesztésére. V 1290. mint amennyit ez esetben az A-ból C-be vezető úton még meg kell tenni C-ig. E1 1289. Rajzunkon adott A. és érintsék a szög egy-egy szárát az adott pontokban. Ha B -bői C-be szeretnénk jutni. az egyiken átmenő súlyvonal egye­ nese.) Adott egy háromszög magasságpontja. V 1291. hogy a háromszöget középpontos hasonlósággal át lehet vinni az oldalfelező pontok meghatározta háromszögbe. hogy az 1291. és ugyanannyi. feladatra épül. (Az 1290. az egyik B-be. a másik C-be. ha adott két súlyvonala és a harmadik oldalhoz tartozó magassága. (Az 1292. az oldalon fekvő egyik szöge. súlypontja és a háromszög köré írt kör középpontja egy egyenesen vannak (ez az ún. feladatra épül. súlypontja és egyik csúcsa. Milyen ponthalmazt alkotnak a húr fölé a körbe ír­ ható háromszögek súlypontjai? E2 1286. hogy a háromszög magasságpontja. ha adott a) egy oldala. A ő-ből P-ig vezető út hossza éppen annyi. Szerkesszünk háromszöget. Euler-féle egyenes). E2. E2 1295. hogy érintsék egy­ mást. ábra I Euler-egyenes. K2 1288. szemközti szöge és egy másik oldalhoz tartozó súlyvonala. egy másikhoz tartozó súlyvonala és a harmadikhoz tartozó magassága. B és C. és a súlypont | harmadolja a magasságpont és a köré írt kör középpontja közti szakaszt.

Bizonyítsuk be. hogy a háromszög köré írt kör felezi az oldalegyeneseket érintő körök középpontjait összekötő szakaszokat. Bizonyítsuk be. feladatra épül. b) a beírt és egy hozzáírt körének középpontja. E2 1300. Euler-féle körének is nevezik. (A 999.(Az 1293. hogy a háromszög oldalfelező pontjai.) Szerkesszük meg egy háromszög adott irányú Simson-egyenesét. ha adott az oldalakat érintő négy kör közép­ pontja közül három. és az 1308. és az 1300. hogy a háromszöghöz írt körök középpontjain átmenő kör középpontja. és az 1296. valamint a beírt és köré írt körök középpontjai egy egyenesen vannak. hogy a Feuerbach-kör ol­ dalfelező pontbeli érintője párhuzamos a szemközti csúcsban a köré írt körhöz húzott érin­ tővel.) Igazoljuk. feladatra épül. E2 1299.(Az 1307.(Az 1296.) Bizonyítsuk be. középpontja felezi a magasságpont és a köré írt kör középpontja közti szakaszt. hogy a háromszögbe írt kör sugara nem nagyobb a köré írt kör sugarának felénél.) Tükrözzük a háromszög magasságpontján átmenő tet­ szőleges egyenest a háromszög oldalegyeneseire. ha adott a köré írt kör középpontja és a) két hozzáírt körének középpontja. Tekintsük azt a négy háromszöget. E2 1298. El 1310. V 1307.) Tekintsük azt a négy háromszöget. feladatra épül.) Bizonyítsuk be. (Az 1300.E2 1296. E2 1301. a magasságponton átmenő egyenesen van.Mutassuk meg.) Bizonyítsuk be. Adott két pont. feladatra épül. E2 1302.) Bizonyítsuk be. hogy ha a háromszög köré írt kör tetszőleges pontját tükrözzük az oldalegyenesekre. feladatra épül. A kör sugara fele a háromszög köré írt kör sugarának. melyet egy nem derékszögű háromszög há­ rom csúcsa és magasságpontja határoz meg. (A 999. . V 1306. feladatra épül. hogy a háromszög hozzáírt köreinek középpontján átmenő kör sugara kétszerese a körülírt kör sugarának. Ez a kör a két adott pont­ hoz és az arányhoz tartozó úgynevezett Apollonius-kör. E2 1305. amelyekre a két adott ponttól mért távolságok aránya 1-től különböző állandó. hogy a háromszög köré írt kör tetsző­ leges pontjából az oldalegyenesekre állított merőlegesek talppontjai egy egyenesen vannak (Simson-egyenes). hogy e négy háromszögnek közös a Feuerbach-köre. Szerkesszük meg a háromszöget. Mutassuk meg. és az 1306. E2 1297. V 1308. Ezt a kört a háromszög Feuerbach-körének. (Az 1301.(Az 1296. E2 1303. hogy a három tükörkép a köré írt kör egy pontjában metszi egymást. hogy kört alkotnak azok a pontok. a magasságok talppont­ jai és a magasságpontot a csúcsokkal összekötő szakaszok felezőpontjai egy körön vannak.(Az 1306. Bizonyítsuk be. feladatra épül. E2 1304.) Szerkesszük meg a háromszöget. a tükörképként kapott három pont egy. Mutassuk meg. feladatra épül. hogy e négy háromszög Euleregyenesei egy ponton mennek át. V 1309. melyet egy nem derékszögű háromszög három csúcsa és magasságpontja határoz meg. kilenc pont körének. feladatra épül. Mutassuk meg.

amelyekből két adott kör egyenlő szög alatt látszik.) Szerkesszünk trapézt. Szerkesszük meg azt a háromszöget. Egy a és b sugarú kör középpontjainak távolsága c (c > a + b). a) Rajzoljunk mindkét körben párhuzamos sugarakat. Szerkesszünk háromszöget. ha ismerjük az adott pontból induló oldalak arányát. amely az adott szög külső szögfelezőjének a szemközti oldalegyenessel való metszéspontja és az oldalvég­ pontok között van. hogy az így kapott egyenesek a két kör cent­ rálisát ugyanabban a pontban metszik. (Az 1311 . melynek egyik oldala adott irányú. ha ismerjük azt a két szeletet. a B-1 tartalmazó egyenest a Q pontban metszi. E2 1321. Húzzunk két párhuzamos egyenest. amely az A-t tartalmazó egyenest a P pontban. feladatra épül. Egy a és b sugarú kör középpontjainak távolsága c (c > a + b). b) Rajzoljuk meg a két kör közös külső érintőit. b) Rajzoljuk meg a két kör közös belső érintőit. ha az egyik kör a másik belsejé­ ben helyezkedik el. Szerkesszünk háromszöget. (Az 1197. ha adott a) az egyik csúcshoz tartozó szögfelező. mint két adott szakasz.) Szerkesszünk derékszögű háromszöget.) Szerkesszünk háromszöget egy szögből és abból a két szakaszból. hogy az így kapott egyenesek a centrálist ugyanabban a pontban metszik. hogy ezek metszéspontja a centrálison. E2 1323. a másik két csúcsa az adott szög szárain fekszik. ha adott egy oldal. a szemközti oldalhoz tartozó magasság és a másik két oldal aránya. az oldallal szemközti csúcsa az adott pont. (Az 1311.feladatra épül. feladatra épül. V 1318. Bizonyítsuk be. feladatra épül. ha adott egy szöge és az a két szakasz. va­ lamint az egyeneseken kívül a C pontot. ha adottak a szögei és az átlói. a) Rajzoljunk mindkét körben párhuzamos sugarakat. és tűzzük ki rajtuk az A és B pontokat. amikre az egyik hegyesszög felezője vágja szét a szemközti befogót. majd kössük össze a különböző irányú párhuzamos sugarak végpontjait. (Kör látószögén egy külső pontból a hozzá húzott két érintő félegyenes szö­ gét értjük. az előbb említett pontban van.) E2 1320. E1 1315. E1 1316. illetve B ponttól mért távolságaik úgy aránylanak egymáshoz. hogy ezek metszéspontja a centrálison az előbb említett pontban van.) Szerkesszük meg azokat a pontokat. Bizonyítsuk be. b) az egyik csúcshoz tartozó külső szögfelező. amelyre az adott szög felezője bontja a szemközti oldalt. . E1 1317. a hozzá tartozó magasság. E2 1312. Adjuk meg azoknak a pontoknak a halmazát. E1 1313. Bizonyítsuk be. E2 1322. majd kössük össze az egyirányú pár­ huzamos sugarak végpontjait. és az AP :BQ arány adott érték legyen. továb­ bá a másik két oldal aránya. Adott egy szög és szárai között egy pont. E2 1319. amelyeknek egy A.E1 1311 . Egyenlő szárú háromszögben adott a szárszög és a szárakhoz tartozó súlyvonal.(Az 1310. Szerkesszük meg a háromszöget. Szerkesszünk a C ponton át olyan egyenest. Szerkesszük meg két kör hasonlósági pontjait. a szemközti oldalhoz tartozó magasság és a másik két oldal aránya. E2 1324. Szerkesszük meg a háromszöget. Bizonyítsuk be. E1 1314.

GY1330.GYT335.GY1331 . A kötél középpontját emeljük fel. továb­ bá az egyenes körbe eső szakaszán egy E pont.Egy 20 m széles úton két szem­ közti ház közé egy acélhuzal közepére villany­ lámpát függesztettek. rá merőleges forgórúdja 5. amely érint egy adott / egyenest. ha aj a két kör kívülről érinti egymást. illetve 4 m magasan helyezték el. Szerkesszünk kört. ábra).Határozzuk meg az 1332. K1. E2 1329. ha a gyárépületek tá­ volsága 10 m. Pitagorasz tetelenek alkalmazása K1. E2 1328. b) a két kör egyike belülről érinti a másikat? E2 1326. amely a k kört és az e egyenest érinti. Határozzuk meg a csúszda hosszát.20 m.2 m széles és 1. ábra) a fallal párhuzamos vasrúdja 3.) Adott egy k kör és egy azt metsző e egyenes.9 m magas vasajtóra átlóvasat kell tenni. és a csúszda végeit 8 m. és az 1325. Mekkora ennek hossza? 1333.GY1334. hogy lehajolna? K1.. az AC ke­ resztfa pedig 15 m hosszú. .E2 1325 .GY1333. amennyire csak lehet. Szerkesszük meg két egymást metsző kör hasonlósági pontjait. Szerkesszünk olyan kört. A lámpa 60 cm-rel van lejjebb a felfüggesztési pontok által meghatá­ rozott vízszintes egyenesnél (1333. K1. az 1323. amely az adott kört és az egyenest érinti. (Az 1325.20 m. Milyen hosszú az ezeket összekötő húzórúd? K1.GY1332 . továbbá egy adott k kört adott E pontban. továbbá egy. Mi­ lyen hosszú a huzal? K1 . Át tud-e alatta menni így egy felnőtt ember anélkül. rajta egy pont. Egy 1. ha az AB. Falra erősített forgódarunak (1331.) Adott egy egyenes. feladatra épül. Hol helyezkednek el két kör hasonlósági pontjai. az utóbbit az adott pontban. (Az 1322. feladatra épül. illetve BC szarufák 9 m hosszúak. utóbbit a megadott E pontban. Két gyárépület között anyagszállí­ táshoz lejtős csúszdát építettek. ábrán látható tetőszerkezet BD magasságát. az egyenest nem metsző kör. Szerkesszünk kört. V 1327.Egy 2 km hosszúságú útszakasz két végpontjában rögzítünk egy 2001 m hosszú­ ságú kötelet.

a rúd végpontjának távolsága a tengelytől 5 m (1338. illetve köré írt köré­ nek sugara? K2 1342. ábra ábra 1338. Mekkora a másik befogó? K2 1348. Vaslemezből 28 mm átmérőjű körlapokat kell kivágni.PITAGORASZ TÉTELÉNEK ALKALMAZÁSA K2 1336. Egy egyenlő szárú háromszög alapja 16 cm. Milyen távol van a derékszög csúcsától? K2. Egy egyenlő szárú háromszög alapjának és szárának aránya 48:25. A torony szélessége itt 14. ha a rúdnak a tengelyen forgó végei 4. Milyen hosszú egy ilyen feszítőkötél? K2.6 m. Határozzuk meg a háromszög olda­ lainak hosszát. .Mekkora az a oldalú szabályos három­ szög magassága. Mekkora a másik befogó? K2 1347. szárai 17 cm hosszúak. K2. A derékszögű háromszög egyik szöge 30°-os. Mekkora a felső rúd hossza. Határozzuk meg az alaphoz tartozó magasság hosszát. a mellette levő befogó hossza b.GY1337.GY1345. ábra).2 méterre vannak egymás­ tól? K1 1339. K2 1340. Határozzuk meg a h magasságú szabá­ lyos háromszög oldalának hosszát. Egy derékszög szárai között levő P pont a száraktól a cm.GY1344. Egy falra szerelt forgódaru alsó rúdja 13 m.Az 1344. a mellette levő befogó hossza a. Határozzuk meg az 1345. valamint beírt. ábrán látható rácshálózat egyeneseinek távolságát.65 m.GY1338.3 m magasságból induló sod­ ronykötelekkel történik. Az alaphoz tartozó magas­ ság hossza 35 cm. K2 1346. Mekkora az R sugarú körbe írt szabályos háromszög oldala? K2 1343. ábra 1345. ha magassága d-ve 1 kisebb. ábra).9 m sugarú kör kerületén vannak leerősítve (1337. Milyen hosszú a nem jelölt két gerenda? K1. Egy 317 m magas rádió-adótorony kife­ szítése a földtől 143. K2 1341 . illetve b cm távol van. A feszítőkötelek a torony körül írt 177.A derékszögű háromszög egyik szöge 60°-os. mint az oldala? 1344. Mekkora a szabályos háromszög oldala. ábrán levő tetőszerkezeten mindegyik ű-val jelölt gerenda egyenlő hosszú: 3.

és az alapon fekvő szögek 45°-osak? K1 1352. Számítsuk ki a) D-1. Számítsuk ki a köré írt kör sugarának hosszát. ha oldalai a. Mek­ kora a farönk átmérője. illetve 16 cm. ha D = 35 cm. b) Határozzuk meg annak a négyzetnek az oldalhosszát. Mekkora az r sugarú körbe írt négyzet oldala? 1357. Mekkora a négyzet oldala.GY 1350. b = 30 cm. c) h-1. Az ABC háromszög két oldalának hossza a = 25 cm. átlóinak aránya 3:4. ábrán egy zseblámpa oldalnézetét láthatjuk. Mekkora a másik átlója? . K2 K2 K2 1355. Mekkora a magassága? 1367. Egy rombusz egyik átlója 20 cm. amelynek alapja 4 cm hosszú. Számítsuk ki a rombusz oldalai­ nak hosszát. a) Határozzuk meg az a oldalú négyzet átlójának hosszát. Egy derékszögű háromszög befogóinak hossza 8 dm és 18 dm. Határozzuk meg a téglalap oldalainak hosszát. b) d-1. Egy 30°-os derékszögű háromszög hosszabbik befo­ gója 6 m. Lehet-e belőle 10 cm élű négyzet ala­ pú gerendát készíteni? K2 1361. Egy henger alakú farönkből téglalap keresztmetszetű gerendát vágnak ki. K1 1351 . K1 1354. K2 1363. Egy rombusz átlóinak hossza 24 cm és 70 cm. oldala 17 cm. amelynek átlója d. A rombusz átlói 14 cm és 48 cm. Egy 34 cm sugarú körbe írt téglalap oldalainak aránya 8:15. K2 K1 1366. illetve b hosszúságúak? K2. K2 1362.GY 1358. ha a téglalap oldalai 35 cm és 20 cm hosszúak? K2. ha átlója 2 cm-rel hosszabb az oldalánál? 1356. ha D = 30 cm. Az 1350. Ezt az oldalt a hoz­ zá tartozó magasság T talppontja 20 cm-es és 21 cm-es részekre osztja.GY1360. a harmadik ol­ dalhoz tartozó magasság m = 24 cm. Számítsuk ki a c oldal hosszát.Mekkorák annak az egyenlő szárú háromszögnek a szárai. Egy rombusz kerülete 1 m hosszú. Mekkora a téglalap köré írt kör sugara. Az ABC háromszög AB oldalán levő nagyobbik szög 45°-os. Egy henger alakú farönk átmérője 12 cm. ha belőle 32 mm alapélű négyzetes hasábot akarunk kiesztergálni? K2. ha d = 16.5 cm.K1 1349. Határozzuk meg az át­ lók hosszát. ha a befogók hossza 12 cm. Határozzuk meg a derékszögű háromszög átfogójához tartozó súlyvonal hoszszát.5 cm. Mekkora a másik befogó és az átfogó? E1. és h = 9. és d = 22 cm. K1 1364. Számítsuk ki a na­ gyobbik oldal hosszát. K2 1365.5 cm és h = 7.GY 1359. Milyen szélesnek kell lennie egy egyenes körhenger alakú vasrúdnak. K1 1353. A szög 60°-os.

Az ABC derékszögű háromszög derékszögű csúcsa köré kört írunk. magassága 40 cm. Egy derékszögű trapéz rövidebbik alapja és ferde szára egyenlő hosszú. K2 1381. Egy húrtrapéz alapjai 7 cm. ha alapjai 4 m és 6 m. Határozzuk meg a befogók hosszát. Mekkora sugarú kör írható abba a húrtrapézba. Egy derékszögű háromszögben az egyik hegyesszög szögfelezője a szemközti befogót m és n hosszúságú szeletekre (m > rí) osztja. Egy derékszögű háromszög befogóinak hossza 15 cm és 20 cm. Közülük egy merőle­ ges az egyenesre. Egy húrtrapéz középvonala 45 cm. Mekkorák a trapéz ol­ dalai.PITAGORASZ TÉTELÉNEK ALKALMAZÁSA j QJ K1 1368. Határozzuk meg. Mekkorák a befogók? K2 1379. valamint a magasság és a befogók által közrefo­ gott szögek szögfelezőit. E1 1382. ha a ferde szár a és a hosszabbik alap b. Milyen arányban osztja a magasság az átfogót (a részeket ugyanolyan sorrend­ ben véve)? El 1384. Határozzuk meg az átfogóból a két szögfelező által kimetszett sze­ let hosszát.Egy derékszögű háromszög átfogóját a derékszög szögfelezője 7:9 arányú ré­ szekre osztja. K2 1375. akkor a beírt kör átmérője az alapok mértani közepe. Hatá­ rozzuk meg a hosszabbik átló hosszát.5 cm. a másik kettő nem. Egy derékszögű háromszögben a derékszög szögfelezője 2 — cm és 2 — cm hosszú részekre osztja az átfogót. . Ez utóbbiak 41 cm . Egy egyenlő szárú háromszög alapja 32 cm. Mekkora részekre osztja ennek meghosszabbítása az alapot? E1 1378. Mekkora a húrtrapéz átlóinak hossza. Bizonyítsuk be. illetve 4 cm hosszúak. Egy derékszögű háromszög befogóinak hossza 15 cm. mekkora részekre osztja az egyenlő szárú derékszögű három­ szög befogóját a szemközti szög szögfelezője. Mekkora a trapéz magassága? K2 1369. melynek sugara a rövidebb befogóval egyenlő. ha hosszabbik alapja 10 cm? K2 1371 . Egy P pontból az e egyeneshez három szakaszt húztunk. K2 1377. ^ ^ K2 1380. illetve 20 cm. A derék­ szög csúcsából meghúzzuk a magasságot. K2 1376. K1 1373. Bizonyítsuk be. illetve 50 cm hosszúak. Számítsuk ki a párhuzamos oldalak hosszát. Határozzuk meg a merőleges szakasz hosszát. hogy a derékszögű trapézban az átlók négyzeteinek különbsége megegyezik az alapok négyzeteinek különbségével. Az ABCD húrtrapézba 3 cm sugarú érintőkört lehet írni. és az e-re eső vetületeik aránya 3:10. A trapéz szára 41 cm hoszszú. Határozzuk meg a másik befogó és az átfogó hosszát. szárainak hossza 2. hogy ha egy húrtrapéz érintőtrapéz is. a szárak hossza 20 cm. A kör az átfogót 98 cm-es és 527 cm-es szakaszokra bontja. Az alappal szemközti csúcsban merőlegest állítunk az egyik szárra. szára 5 m? K2 1374. Mekkora ré­ szekre osztja az átfogót a derékszög csúcsából húzott magasság? El 1383. amelynek alapjai 10 cm és 36 cm? K2 1372. K2 1370.

hogy a kör középpontja a párhuzamosok között van. Határozzuk meg az érintési pontok távolságát. ill. Egy 25 cm sugarú kör két párhuzamos húrja 14 cm és 40 cm hosszú. ha az érintőszakasz 60 cm hosszú. K2 1391. K1 1399. hogy a kör középpontja a párhuzamosok közötti sávon kívül helyezkedik el. Határozzuk meg a középpontok tá­ volságát. Egy 15 cm sugarú kör két párhuzamos húrja 18 cm. Hatá­ rozzuk meg ezek távolságát. amelyhez egy pontból 156 cm hosszú érin­ tők húzhatók. illetve 15 cm sugarúak. Határoz­ zuk meg ezek távolságát. Határozzuk meg. és az érintési pontok távolsága 120 cm. Az ABC egyenlő szárú háromszög alapon levő szögeinek szögfelezői a D pont­ ban metszik egymást. Határozzuk meg az érintőszakasz hosszát. Milyen távol van a 4 cm sugarú kör középpontjától egy 5 cm hosszú húr? K2 1388. A tolómérő szárainak hoszsza: s = 25 mm.K2 1385. Mekkora a kör sugara? M 1394. Kör alakú tárgyak átmérőjének meghatározásához az 1394. K1 1398. Egy 7 cm sugarú körhöz a kör középpontjától 25 cm távol levő P pontból két érintőt húzunk. Egy 11 cm sugarú körhöz adott P pontból érintőt húzunk.GY1394. Egy 30 cm sugarú kör két párhuzamos húrja 36 cm. K2.Mekkora annak a körnek a sugara. illetve 24 cm hosszú. . ábrán látható toló­ mérőt használják. K1 1390. Határozzuk meg a P pontnak a kör középpontjától való távolságát. Két egymást metsző kör közös húrja 24 cm. K1 1386. ha benne egymástól 22 cm távolságra egy 40 cm-es és egy 48 cm-es párhuzamos húrpár helyezhető el? E2 1393. Mekkora a kör sugara. ha tudjuk. Határoz­ zuk meg a közöttük levő távolságot. K1 1397. b) Határozzuk meg. Egy h magasságú körszeletet határoló húr hossza a. K1 1387. milyen távol van a 89 mm sugarú kör középpontjától annak 16 cm hosszúságú húrja. Egy kör átmérőjének egyik vég­ pontja a vele párhuzamos húr végpontjaitól 18 cm. Egy 36 cm sugarú kör O középpontjától 85 cm távol levő P pontból a körhöz érintőt húzunk. ha a to­ lómérő végpontjainak távolsága: / = 200 mm. a szárak hossza 10 cm. illetve 84 cm távol van. K2 1395. ha a körök 13 cm. ábra K1 1396. K1 1389. Határozzuk meg a körsze­ let sugarának hosszát. a) Határozzuk meg az átmérő hosszát. ha a háromszög alapja 12 cm. hogyan függ a d átmérő 5-től és /-tői. ha tudjuk. 48 cm hosszú. Határozzuk meg a D pontnak az alappal szemközti csúcstól való tá­ volságát. E1 1392.

K1 1403. ha a BC érintősza­ kasz egyenlő a kör sugarával. Adjuk meg az utóbbi érintősza­ kasz hosszát a körök sugarainak segítségével (1406. Mekkora a két kör sugara? . Egy kör adott B pontbeli érintőjének C pontját összekötjük a kör 5-vel átellenes A pont­ jával (1400. K2 1401 .K ét kör kívülről érinti egymást. b) a közös belső érintők? K1 1404.Adott P pontból adott körhöz húzott érintő és szelő merőlegesek egymásra. K2 1409. A középpontjukat összekötő szakasz 8 cm. ha AD = 32 cm. ábra). Két kör sugara 1 cm. E1 1406. Egymástól 8 cm távolságban húzódó párhuzamos egyenesek között két egymást és egy-egy egyenest is érintő egyenlő sugarú kör van. K1 1405. Határozzuk meg az állványok magasságát. Milyen hosszúak a) a közös külső érintők. Határozzuk meg a kör sugarát. ábrán levő AD és DC szakaszok arányát.Határozzuk meg az 1400. Határoz­ zuk meg a) a közös külső érintők hosszát. illetve 3 cm. Az AC egyenes a kört D pont­ ban metszi. K2. és az állványok 2 m-re vannak egymástól. ha a pince szélessége alul 4 m. K2 1402. Határozzuk meg a kör sugarának hoszszát. ábra). Az egyik kör középpontjából a másik körhöz érintőt húzunk. Az érintési pontból az első körhöz ismét érintőt húzunk. b) a közös belső érintők hosszát. K2 1408. A körök középpontjából a párhuzamo­ sokra állított merőlegesek távolsága 3 cm. a szelő P ponthoz közelebb eső szelete 10 cm. és DC = 18 cm. Határozzuk meg a két kör sugarának hosszát.GY1407. Egy 27 cm és egy 13 cm sugarú kör középpontjainak távolsága 50 cm. ha a körök 16 cm és 25 cm sugarúak. Egy 8 dm széles körgyűrű belső körének érintő egyeneséből a külső kör 4 m hosszú húrt metsz ki. Határozzuk meg két. egymást kívülről érintő kör közös külső érintőjének hoszszát. Egy félhenger alakú bolthajtásos pincében a falaktól egyenlő távolságra két áll­ ványt kell felállítani.PITAGORASZ TÉTELÉNEK ALKALMAZÁSA j Qg K2 1400. Az érintőszakasz 12 cm.

Ezek sugara egyenlő az ablak 60 cm szélességével. ábra). ha R-e. ábra ro­ mán ablak vázlatán levő legkisebb kör sugarát.GY1411 .GY1410. ábra . amely a két körívet és a vízszintes keresztfát érinti? < 1410.Számítsuk ki az 1411. 4 dm M 1411. Mekkora annak a körnek a sugara. ábrán levő kis kör sugarát. < 1413.GY 1412.Számítsuk ki az 1412. ábra Gótikus templom részlete K2. ábra E1.t ismertnek té­ telezzük fel. Román stílusú templom részlet 1412. ábrán r-rel jelölt kör sugarát.■j JJg PITAGORASZ TÉTELÉNEK ALKALMAZÁSA K2. E1 1413. Számítsuk ki az 1413.Egy gótikus ablak felső része két körívből áll (1410.

GY 1422. Egy egyenlő szárú háromszög alapja és ahhoz tartozó magassága egyaránt 6 cm. b„ bv c„ c2 szakaszokra osztja (ebben a sorrendben). Határozzuk meg az egyenlő szárú háromszögbe írt kör sugarának hosszát. Egy egyenlő szárú háromszögbe írt kör középpontja a magasságot 17:15 arány­ ban osztja. A tető közepét a födémmel egy. szárai 9 cm és 17 cm hosszúak. mint az eresz. Egy egyenlő szárú háromszögben az alaphoz 3 cm-es. 20 cm. Számítsuk ki annak a háromszögnek a magasságait. hogy a húr négy szeletének négyzetösszege mindig ugyanakkora. Egy 9 cm sugaiií kör ívét és az ívhez tartozó húrt egy 3 cm sugarú kör azok fele­ zőpontjában érinti. Milyen hosszú ez a támasztófa? K2.E1 1414. Bizonyít­ suk be. K2 1427. K2 1426. 52 cm és 63 cm.GY 1423. Igazoljuk. Mek­ korák a szárai? E2 1418. Mekkora a háromszög köré írt kör sugara? K2 1420. alaphoz tartozó magassága 20 cm. ha a háromszög alapja 60 cm. K2 1419. hogy a] + + c\ = a\ + b\ + c\. Egy háromszög oldalai 25 cm. . K2 1421. Határozzuk meg a kör sugarát. amelynek oldalai 13 cm. a te­ tőre merőleges támasztó gerenda köti össze. ábra). amely 20 cm-es kitérésnél 2 cm-t emelkedik? K2 1425. Mekkora annak a két körnek a sugara. K2. ábrán levő tetőszerkezet 8 m hosszú gerendája 0. a szárhoz 4 cm-es magas­ ság tartozik.5 m-rel lej­ jebb van. A tetőszerkezet 6 m magas. Mekkorák a háromszög oldalai? K2 1416. Határozzuk meg a leg­ hosszabb oldalhoz tartozó magasságot. 21 cm. Egy hegyesszögű háromszög belsejében levő P pontból az oldalakra állított me­ rőleges az oldalakat az a„ a2. a 3 cm sugarú kört és a húrt? K2 1415. ha a háromszög alapja 30 cm. Egy egyenlő szárú háromszög alapja 30 cm. Egy tetőszerkezet 12 m széles és 5 m magas. Mekkora a magassága? K2 1428. Egy trapéz alapjai 23 cm és 13 cm.GY1424. Mindegyik tetőgerendát egy rá merőleges gerenda támasztja alá középen (1422. Milyen hosszúak ezek? E1. Egy egyenlő szárú háromszög alapja 8 cm. Egy körben két egymást metsző. a szárak hossza 39 cm. amely érinti a körívet. Az 1423. köré írt körének sugara 5 cm. Mekkora a szárhoz tartozó magasság? E1 1417. Mekkora annak az ingának a hossza. egymásra merőleges húrt rajzoltunk.

átfogója c. K2 1433. K2 1431. Mutassuk meg. ábra).K2 1429.(Az 1437. Bizonyítsuk be. szárai b hosszúságúak. illetve y-nal. Mekkora az r sugarú körbe írt szabályos nyolcszög oldala? 1437. és a hozzá tartozó magasság mc . Az alap egyik végpontjához tartozó m magasság a szemközti szárat c és d hosszúságú darabok­ ra osztja (c esik az alaphoz közelebb. D és C az AB egyenes azonos oldalán van. mc és c + mc szintén egy derékszögű három­ szög oldalai. A K2 1432. Egy a oldalú szabályos háromszögbe három egyenlő sugarú. egymást és a há­ romszög két-két oldalát is érintő kört írtunk. Mekkorák a kis körök sugarai? E1 1435. Egy csavaranya oldala 2. akkor a + b.Az a oldalú négyzet egyik oldalán az egyik csúcstól b távolságra kijelölünk egy P pontot. egymást és az eredetit is érintő r' surgarú kört írunk. K2 1430. hogy azok egymással legfeljebb egy-egy oldalukban érintkeznek. ha a csavar és a csavarkulcs között 0. hogy x + y értéke csak a-tól függ. Je­ löljük a kapott végpontoknak a derékszög csúcsán áthaladó tetszés szerinti egyenestől való távolságát x-szel.). Mekkora ennek a pontnak az átlóktól mért távolsága? E1 1440.Mutassuk meg. Egy r sugarú körbe kereszt alakban öt egyenlő nagyságú a oldalú négyzetet ír­ tunk úgy.5 mm hézag­ ra is szükség van? K2 1439. Adjuk meg AB hosszát r függvényében. feladatra épül. században Kochansky a kör ke­ rületével egyenlő szakasz szerkesztésére az 1432. hogy ha egy derékszögű háromszög befogói a és b. Egy egyenlő szárú hegyesszögű háromszög alapja a. Milyen x nyílású csavarkulcs kell hoz­ zá. áb­ ráról leolvasható közelítő szerkesztést adta. Mekkora az r sugarú körbe írt szabályos tizenkétszög oldala? K1.5 cm hosszú (1438. Mekkora a sugaruk? E1 E1 1436. A XVII. hogy c + 2 d 2 + 3m = a + 2b1. Egy derékszög mindkét szárára a csúcsból egyenlő a távolságot mérünk fel. Egy r sugarú körbe három egyenlő nagyságú. Mekkora a D pontnak a háromszög csúcsaitól mért távolsága? . Mekkorák a négyzetek oldalai? E1 1434.GY 1438.) Az ABC egyenlő oldalú háromszög AB oldalára B végpontjában egy AB-vel egyenlő hosszúságú BD merőlegest állítunk. Eszerint az r sugarú kör kerületének fele közelítőleg AB-vei egyenlő.

E2 1451. hogy tetszőleges négyszögben az oldalak négyzetösszege egyenlő az átlók négyzetének és az átlók felezőpontjait összekötő szakasz négyszeres négyzetének összegével.) Adott a sík A és B pontja. Mekkora a másik átló? b) Egy paralelogramma átlói 12 cm és 18 cm. a súlyvonalak négyzetösszege is egyenlő. (Az 1448. V 1453. amelyekben az átfogók egyenlők. feladatra épül. a harmadikhoz tartozó súlyvonal 6 cm. melyet a negyedkörök metszéspontjai határoz­ nak meg? E1 1444. E2 1454. egyik átlója 7 cm. Mutassuk meg. Bizonyítsuk be. (Az 1448. hogy a háromszög súlyvonalainak négyzetösszege az oldalak négyzetösszegének háromnegyedével egyenlő. Egy négyzet átlóira a csúcsokból mérjük rá sorra a négyzet oldalait. (Az 145Ha. hogy a keletkezett négyszög ismét négyzet. Egy a oldalú ABCD négyzetben minden csúcs körül a sugarú negyedkört rajzo­ lunk. b. Egy a oldalú ABCD négyzet két szomszédos csúcsa körül egy-egy a sugarú ne­ gyedkört írunk. a) Bizonyítsuk be. Mekkora a körök négyzeten kívül eső metszéspontjai által meghatározott négyzet oldala? K1 1445. hogy a paralelogramma átlóinak négyzetösszege egyenlő az ol­ dalak négyzetösszegével.v r súlyvonal. (Az 14511a. feladatra épül. K2 1447. V 1455. hogy ha egy konvex négyszög átlói merőlegesek egymásra.) A sík egy pontjának egy téglalap négy egymás utá­ ni csúcsától mért távolságai: a. a hozzá tartozó .) Mutassuk meg. Milyen ponthalmazt alkotnak azok a P pontok. Határozzuk meg az ehhez az oldalhoz tartozó magasságát. Egy a oldalú négyzet minden csúcsa köré a sugarú kört rajzolunk. ak­ kor két-két szemközti oldalának négyzetösszege egyenlő. hogy a1 + c2 = b2 + d 2. feladatra épül. Mekkora a másik oldal? c) Egy paralelogramma átlói 40 cm és 74 cm hosszúak. E1 1442. El 1448. hogy azokban a derékszögű háromszögekben.) a) Egy paralelogramma oldalai 6 cm és 10 cm. Mekkora a másik két oldal? E1 1446. Milyen messze van ezek E metszéspontja a csúcsoktól? E1 1443.) Mutassuk meg. c. Mutassuk meg. Az ABC háromszög AB oldala 60 cm. feladatra épül. c. Mekkora a harmadik oldal? E2 1452.) a) Egy háromszög oldalai a. egyik oldala 9 cm. amelyekre PA2 + PB2 =d2 l . feladatra épül. (Az 14511a. egyik oldala 51 cm. (Az 1448. illetve 12 cm. Bizonyítsuk be. Bizonyítsuk be. E1 1449. Az így ka­ pott pontokat kössük össze. Mekkora az oldala annak a négyzetnek. b. E1 1450. b) Határozzuk meg az új négyzet oldalának hosszát. feladatra épül. valamint egy d hosszúsá­ gú szakasz. Mekkorák a súly­ vonalai? b) A háromszög két oldala 7 cm és 11 cm.K2 1441. hogy bármely négyszögben az átlók négyzetösszege a középvo­ nalak négyzetösszegének kétszeresével egyenlő. d. illetve mcma­ gasság 13 cm.

aminek a területe 1 terü­ letegység? K2 K2 1474. Egy földdarab területe az 1:75 000 méretarányú térképen 4 cm2. Egy paralelogramma kerülete 48 cm. Hányszorosára nő a téglalap területe. Mekkora annak a paralelogrammának a területe. Mekkora a rombusz területe. ha minden oldalát háromszorosára nö­ veljük? K1 1459.Mekkora a téglalap területe. ha átlói 16 cm és 5 cm hosszúak? 1469. hogy az adott oldalakkal rendelkező paralelogrammák közül a téglalap területe a legnagyobb. A paralelogramma két szomszédos oldala 12 cm és 8 cm. amely egyenlő területű a 17 cm és 8 cm oldalú téglalappal? K1 1458. hogy a rombusz területe átlói szorzatának felével egyenlő. b) 30°. b) ha alapja 18 cm és egyik szára 49 cm. Mekkora a rombusz területe. Mekkora a másik magasság? K2 1463. egyik hegyesszöge a) 60°.GY 1461. Mekkora az a oldalú szabályos háromszög területe? K2 1473. a nagyobbikhoz tarto­ zó magasság 5 cm. hogy területe ötszörö­ sére növekedjék? K1. Mekkora az átfogója a t területű egyenlő szárú derékszögű háromszögnek? K1 1476. c) 45°? K2 1466. magasságainak aránya 5:7. K1 K1 K1 K1 1467. ha magassága ml 1475. Mekkora annak a négyzetnek az oldala. Határozzuk meg az egyenlő szárú háromszög területét. Bizonyítsuk be. egyik átlója 7 cm hosszú? K1 1471. egyik oldala 7 cm. másik olda­ lát háromszorosára növeljük? K1 1460. Mutassuk meg. ha oldala 9 cm. a) ha alapja 42 cm és egyik szára 72 cm. Mekkora a te­ rülete a valóságban? K1 1462. területátalakítás és alkalmazásai K1 1456. Mekkora az egyenlő oldalú háromszög területe. 1468. ha egyik oldalát ötszörösére. ha átlói 16 m és 12 m hosszúak? 1470. egyik oldala b = 5 m? K1 1457. Mekkora annak a szabályos háromszögnek az oldala. Mekkorák a paralelog­ ramma szögei. amelynek oldalai 8 cm és 7 cm. A rombuszba írt kör sugara 3 cm. Mekkora a rombusz terü­ lete? K1 1472. . c) ha alapja 26 cm és egyik szára 18 cm. Hányszorosára kell növelnünk a négyzet oldalait ahhoz. Mekkorák az oldalak? K2 1464. Egy paralelogramma és egy téglalap oldalai egyenlők.Területszámítás. Mekkora a rombusz magassága. Hányszorosára nő egy négyzet területe. ha területe fele a téglalap területének? K1 1465. ha átlója e = 13 m.

ha alapjai 42 cm. ha alapjai 6 cm és 14 cm. amelynek szára a hosszúságú. Bizonyítsuk be. Határozzuk meg a húrtrapéz területét. Határozzuk meg annak a konvex négyszögnek a területét. amelynek oldalai a. Bizonyítsuk be. illetve 54 cm. Határozzuk meg a húrtrapéz területét. E1 1493. K1 1478. Mekkora annak a háromszögnek a területe. a szárszöge pedig 120°-os? K2 1479.K2 1477. ha alapjai 7 cm és 9 cm. Hatá­ rozzuk meg a b oldalhoz tartozó magasság hosszát. b oldalának hossza 4 cm.Határozzuk meg a húrtrapéz területét. és az általuk bezárt szög 60°-os? K2 1481 . K2 1487. szára 17 m és átlója 39 m. Az a oldalú szabályos háromszög minden olda­ la fölé négyzetet szerkesztve az 1479. szárai pedig 5 cm hosszúak.Mekkora annak az egyenlő szárú háromszögnek a területe. ha egyik oldala a. átlói pedig a szárakra merőlegesek. a rajta fekvő szögek pedig 30° és 45°. Határozzuk meg a húrtrapéz területét. . b = 12 cm. K2 1489. hogy egy tetszőleges konvex négyszög oldalfelező pontjai által meghatározott paralelogramma területe fele a négyszög területének. Határozzuk meg a háromszög területét. ha két oldaluk egyenlő és a két oldal által bezárt szög a vagy 180° . amelynek oldalai a. Mutassuk meg. K1 1485. Az a oldalhoz és b oldalhoz tartozó magasságok összege 14 cm. ha alapjai 10 cm és 26 cm.a. Mekko­ ra a trapéz kiegészítő háromszögének területe? K1 1488. és az általuk bezárt szög 120°-os? K2 1482. amelynek átlói 8 cm és 12 cm. ha nagyobbik alapja 44 m. hogy ha két konvex négyszögben az átlók és az általuk bezárt szögek páronként egyenlők. ha átlói merőlegesek egymásra. K1 1486. Egy ABC háromszög a oldalának hossza 5 cm. K1 1494. Határozzuk meg a két magasság hosszát. E1 1492. a hosszab­ bik alapon fekvő szögei pedig 45°-osak. a szárak hossza 3 cm. E1 1490. és magas­ sága m. magassága 8 cm. K2 1491 .Határozzuk meg a trapéz területét. Egy húrtrapéz párhuzamos oldalai 4 cm és 2 cm. ábrán látható hatszö­ get nyerjük.Mekkora annak a háromszögnek a területe. Mekkora a hatszög területe? K2 1480. hogy két háromszög egyenlő területű. és az átlók merőlegesek egymásra. ha az a oldalhoz tartozó magasság 2 cm hosszú. Egy ABC háromszög két oldalának hossza a = 16 cm. K2 1483.Határozzuk meg a húrtrapéz területét. akkor a két négyszög területe is egyenlő. K2 1484. b. b.

10 1.TERÜLETSZÁMÍTÁS. (Az 1500. 42 0.) 1499. két hasonló háromszöget határoznak meg (1501. ábra E2 1500.02 0.Számítsuk ki az 1497. ha két szomszédos mérési pont távolsága 2 m? (Ajelölt mérőszámok méterben értendők. (Ajelölt mérőszámok cen­ timéterben értendők.97 1.) K1. TERÜLETÁTALAKÍTÁS ÉS ALKALMAZÁSAI K2 1495. Számítsuk ki az 1496. (A jelölt mérő­ számok méterben értendők. ábra). te­ rülete t. akkor területe az átlók szorzatá­ nak felével egyenlő. a) Mekkora a beírt kör sugara? b) Mekkora a köré írt kör sugara? c) Mekkora az a oldalt kívülről érintő hozzáírt kör sugara? E2 1501. ábrán látható sokszög területét.) K1 1498. c. hogy ha egy konvex négyszög átlói merőlegesek egy­ másra.) Mutas­ suk meg. (A jelölt mérő­ számok centiméterben értendők. a körök egyik oldalon levő érintési pontjai és az azok között fekvő csúcs. Egy háromszög oldalai a. hogy a háromszög beírt és hozzáírt köreinek középpontjai. b.GY 1499.GY1497. .68 0. K1 1496. feladatra épül. ábrán látható földdarab területét.12 1. ábra ^ J o . Bizonyítsuk be. ábrán látható sokszögek területét. Számítsuk ki az 1498. Mekkora a keresztmetszet területe.91 1501. Egy folyó vízhozamának meghatározására keresztmetszetéről rajzot készítenek (1499. ábra).) K1.

a középpontok közötti távol­ ság K iK2 = 44 cm.) K2 1510. c) 17 dm2 ? 1517. ha oldalai 25 cm. E1 1514. feladatra épül. 6 cm.Mekkora a kör sugara. ha területe a) 2 cm2. 45 cm? K2 1504. illetve c = 20 cm. feladatra épül. hogy ha egy egyenes két egyenlő te­ rületű részre vág egy paralelogrammát. akkor t = ^ j s . ha a kerülete 8 cm. feladatra épül. Bizonyítsuk be. ha oldalainak hossza a) 5 cm. Mekko­ ra a beírt körének sugara? K2 1512. b. 36 cm. (Az 1501. feladatra épül.) Határozzuk meg a háromszög legkisebb magasságát. amelynek oldalai 12 cm és 8 cm. illetve 39 cm. területe 48 cm2. 36 cm hosszúak.( s . ábrán levő négyszögnek ismerjük az oldalait és az egyik átlóját. K1 K1 K1 1515. (Az 1502.) Bizonyítsuk be.Az 1509. akkor szükségképpen át kell mennie az átlók met­ széspontján.( s . Mekkora a két kör közös AB húrja? K2 1508. 7 cm.) Határozzuk meg az 1506. feladatra épül. 29 cm. Mekkora a négyszög terü­ lete? (Az ábrán szereplő mérőszámok cm-ben értendők. (Az 1513.( s . területe t és a + b + c = 2s. egyik oldala 51 cm.) Az előző feladat alapján bizonyítsuk be. illetve b = 37 cm? K2 1511.Egy érintőnégyszög három oldala (ebben a sorrendben) 9 cm. 9 cm. (Az 1502. K2 1513. b) 29 cm.) Mekkora annak a paralelogrammának a területe. .Mekkora annak a trapéznak a területe. b) 50 cm2.) Mekkora a háromszög területe. (Az 1502.E2 1502. ha átlói 40 cm és 74 cm. hogy ha a há­ romszög oldalai a. K2 1505. feladatra épül. K2 1509. egyik átlója 6 cm? K2 1506. c. hogy a paralelogramma átlóinak metszéspontján átmenő min­ den egyenes két egyenlő területű részre vágja a paralelogrammát. Mekkora a kör sugara. amelynek alapjai a = 60 cm. 6 cm. Számítsuk ki a paralelogramma területét. 25 cm.a ) . ha a kerület és a terület mérőszáma megegyezik? 1516. ábrán látható négyszög területét.) Két metsző kör sugara 17 cm. (Heron képlete) K2 1503. Bizonyítsuk be. szárai d = 13 cm.c ) . (Az ábrán szereplő mérőszámok centiméterben értendők.) K2 1507. (Az 1502. hogy a háromszöget bárme­ lyik súlyvonala két egyenlő területű részre osztja.b ) . Határozzuk meg a kör területét. 12 cm. (Az 1502. feladatra épül. c) 27 cm.

K2 1525 . Az ABCD paralelogramma DC oldalának P pontját kössük össze az A és B csú­ csokkal. Mekkora az átmérője? K2.K ét koncentrikus kör körgyűrűt határol. és C2csö­ vek szállítják a vizet a C3 csőbe. középkörének kerülete 12 m. E1 1532. mint a trapéz. Igazoljuk. TERÜLETÁTALAKÍTÁS ÉS ALKALMAZÁSAI K1 1518 . Az útszakasz két sávját elválasztó terelővonal hossza 310 m. Az ABCD paralelogramma A csúcsát és a DC oldal F felezéspontját összekötő egyenes egy háromszöget vág le a paralelogrammából. . Határozzuk meg a kör kerületét. K2 1526 . feladatra épül.75°. Mekkora C3 át­ mérője. hogy a trapéz átlói a trapézt négy olyan háromszögre bontják. (Az 1530. amely feleakkora területű.) Az ABCD paralelogramma AB oldalának E és DC ol­ dalának F felezőpontját kössük össze a másik két oldal egy-egy tetszés szerinti P. A nagy óbbikban elhelyezett a hosszú­ ságú húrt érinti a kisebbik kör. A kanyar belső és külső íve két koncentrikus kör azonos középponti szögéhez tartozik.TERÜLETSZÁMÍTÁS. Mekkora a területe? K2 1523 . ha sugara r. Bizonyítsuk be. amelynek sugara r. amelynek húrja a. Mekkora a burkolandó úttest területe? E1 1528. c) 60°. hogy az így keletkezett há­ romszög területe negyedrésze a paralelogramma területének. Egy körgyűrű külső és belső sugarának különbsége 2 m. középponti szöge pedig a) 67°30'. ábra KI 1521 . A 10 m széles úttest kanyarodó szakaszát aszfaltburkolattal kell ellátni. hogy a négy összekötő szakasz által határolt EQFP négyszög terüle­ te fele a paralelogramma területének. ábrán látható C. KI 1529 .Határozzuk meg a körcikk területét. hogy az ABP háromszög területe fele a paralelogramma területének. b) 90°. Igazoljuk.GY1520 . középpon­ ti szöge pedig a) 90°. és közép­ ponti szöge a) 120°. Az 1520.3 m2 -rel kisebb. hogy az így keletkezett téglalap egyenlő területű a trapézzal. Igazoljuk. K2. Egy henger alakú tárgy tengelyre me­ rőleges keresztmetszetének területe 12. b) 15. Igazoljuk. és a másik szár felezőpontjából messük el ezeket az első szárral párhuzamos egyenessel. mint a körülírt négyzet területe.56 cm2. ha a víz áramlási sebessége mindenütt egyforma? 1520. Mekkora a körlap területe? K2 1522. E1 1533. Bizo­ nyítsuk be.GY 1527. ha a területe 18 cm2. Egy körlap területe 4. ame­ lyek közül kettőnek a területe egyenlő. hogy az ABCD trapéz AD szárának F felezőpontja és a másik szár B és C végpontja olyan háromszöget határoznak meg. Határozzuk meg annak a körszeletnek a területét. Mekkora a körgyűrű területe? K1 1524 . A trapéz egyik szárának végpontjaiban állítsunk a szárra merőlegeseket. K1 1519. Határozzuk meg annak a körszeletnek a területét. K2 1531. KI 1530 . illetve Q pontjával. b) 60°.

Bizonyítsuk be. Egy ötszög négy oldalára egy-egy ol­ dalban megegyező paralelogrammákat szerkesztünk (1541. hogy egy konvex négyszögben az az átló. ábrán a-val jelölt szakasszal egyenlő és egyező irá­ nyú. ábra I . Egy háromszög két oldalára kifelé négy­ zetet állítunk. + t2 = t3 + t4. Tetszőleges konvex négyszög csúcsain át húzzunk párhuzamosakat az átlókkal. hogy az APC és BPC háromszögek egyenlő területűek. A paralelogramma másik oldala az 1540. hogy ha bárhol is veszünk fel az egyenlő oldalú háromszög belsejé­ ben egy pontot. hogy í. harmadik oldalára pedig egy parale­ logrammát. a három oldaltól mért távolságainak összege mindig ugyanakkora. a négyszög területét is felezi. Mutassuk meg. hogy az egyenlő szárú háromszögben az alap bármelyik pontjá­ ra nézve a száraktól mért távolságok összege állandó. hogy a négyzetek területének összege a paralelogramma területével egyenlő. TERÜLETÁTALAKÍTÁS ÉS ALKALMAZÁSAI ^ g K2 1534. ábra). El 1540. Mutassuk meg. ábra ► K2 1541. Igazoljuk. 1540. hogy a négyszög köré írt paralelogramma területe a négyszög területének kétsze­ rese. K2 1535 . K2 1538. Igazoljuk. Igazoljuk. E1 1537. Mutassuk meg.TERÜLETSZÁMÍTÁS. 1541. amely a másikat fele­ zi. E1 1536. Az ABC háromszög C-ből induló súlyvonalának P pontját kössük össze /4-val és B-vel.

és a kört eltoljuk a két pontot összekötő húrra merőleges irányban úgy. hogy ha egy négyszög átlói egyenlő területű háromszögekre bontják a négyszöget.A z 1543. Bizonyítsuk be. TERÜLETÁTALAKÍTÁS ÉS ALKALMAZÁSAI E1 1542.TERÜLETSZÁMÍTÁS. . A 1542. Kössük össze az oldalhoz közelebbi Q osztópontot az oldal két végpontjával. me­ lyet a két pontot összekötő húr súrol. ugyanakkora. Húzzunk párhuzamost egy négyszög egyik átlójának felezéspontján át a másik átlóval. akkor a négyszög paralelogramma. ábra E1 1543 . három egyenlő területű idomot kapunk. hogy az a terület. Egy derékszögű háromszög olda­ laira kifelé szerkesszünk négyzeteket (1542. amelyet a négyzet három csúcsával öszszekötve. Hosszabbítsuk meg egy háromszög mindegyik oldalát egyik irányba (egy meg­ határozott körüljárási irányt tartva) saját hosszával. melyet a két pont közötti körív súrol. Igazoljuk. ábrán kapcsos zárójellel megjelölt körívek egyenlők. Egy négyzet átlóján szerkesszük meg azt a P pontot. K2 1550. K2 1546 . hogy az így kapott egyenesek metszéspontját a négyszög oldalfelező pontjaival összekötő szakaszok a négyszöget egyenlő területű részekre bontják. Hányadré­ sze a keletkezett háromszög területe az eredetinek? K2 1549. Hosszabbítsuk meg egy négyszög minden oldalát saját hosszával (egy meghatá­ rozott körüljárási irányt tartva). Mutassuk meg. mint annak a téglalapnak a területe. Egy körön kijelölünk két pontot. hogy a színezett három­ szögek területei egyenlők. ábra). Az ABC háromszög C csúcsát kössük össze a szemközti oldal egy tetszés sze­ rinti P pontjával. ■4 1543. El 1545. Bizonyítsuk be. hogy a színezett területek is egyenlők. hogy az eltolt kör az eredetit messe. Mutassuk meg. ábra K2 1544. Az összekötő szakaszt az R és Q pontokkal osszuk fel három egyenlő rész­ re. A végpontok összekötésével nyert há­ romszög területe hányszorosa az eredetinek? E1 1547 . és viszont. A végpontok összekötésével nyert új négyszög területe hány­ szorosa az eredetinek? K2 1548 .

(Az 1555. és t. hogy az 1554. 1559.) Szerkesszünk szabályos háromszöget. hogy ezeknek a négyzeteknek egyenlő területűek azok a közös csúcsú darab­ jai. E1 1556.Az ABC háromszög AB oldalát osszuk három egyenlő részre az E„ E2 pontokkal.Az 1553. területűeknek közös csúcsuk van. Ennek két sze­ letére szintén rajzolunk négyzeteket. ábra ► . ábra K2 1555 . akkor a befogók fölé szerkesztett sokszögek területének összege az átfogó fölé szerkesztett sokszög területé­ vel egyenlő. Az öszszekötő szakasz hányadrészét metszi le a háromszög területének? El 1552 . hogy a hasonlóságnál a háromszögoldalak egymásnak feleljenek meg. feladatra épül. amelynek terü­ lete két adott szabályos háromszög területének összegével egyenlő. a í3területrész pedig a négyzet terüle­ tének negyede. .) A háromszög két oldalára í„ illetve f2területű négyze­ tet rajzolunk. (Az 1555. feladatra épül.) Igazoljuk. Bizonyítsuk be. Bizonyítsuk be. hogy a holdacskák területének összege a háromszög te­ rületével egyenlő. Rajzoljunk egy hegyesszögű háromszög két ol­ dalára kifelé egy-egy négyzetet.t 3 = t2. melyeknek területe í3. és a közös csúcsból merőlegest bocsátunk a harmadik oldalra. ábrán a színessel jelölt terüle­ tek egyenlők.Kössük össze a négyzet csúcsait egy-egy szemközti oldal fe­ lezőpontjával az 1552. ábrán látható módon. 1552. hogy az 1559. Hányadrésze a négyzet köze­ pén így körülzárt kis négyzet területe az eredeti négyzet területének? E1 1553 .Mutassuk meg. (A í. ábrán a ts és t2 te­ rületrészek egyenlők. Az A-hoz kö­ zelebbi E. osztópontot kössük össze az AC oldal F felezőpontjával. Igazoljuk. E1 1557. E1 1559. ábrán látható holdacskákat (Hippokratész holdacskái) a derékszögű háromszög oldalai fölé szerkesztett félkörök határolják. hogy ha a derékszögű háromszög oldalaira hasonló sokszögeket szerkesztünk úgy. E1 1558.TERÜLETSZÁMÍTÁS. t e r ü l e t á t a l a k ít á s ÉS ALKALMAZÁSAI K2 1551 .í4. melyeket a háromszög megfelelő magasságvonalainak meghosszabbítása levág belőlük. hogy t . Bizonyítsuk be. E1 1554. illetve f4.

K2 1567. K2 1561 . amelyet a háromszög csúcsaival összekötve három egyenlő területű háromszöget kapunk. hogy az így keletkezett holdacska területe a háromszög területé­ vel egyenlő (1570. ábra). Osszunk egy háromszöget egy oldalának felezőpontjából kiinduló egyenesekkel három egyenlő területű részre. Szerkesszünk egy adott paralelogrammával egyenlő területű rombuszt úgy. 1570. melynek területe akkora. mint két megadott négyzet te­ rületének különbsége. Szerkesszünk egy adott négyszöggel egyenlő területű háromszöget úgy. E1 1569. melynek területe egy adott négyzet területének har­ madrészével egyenlő. Szerkesszünk kört. hogy egyik oldaluk hossza egyenlő legyen. Szerkesszünk négyzetet. mint az adott négy­ zeté. Vágjunk egy háromszöget az egyik csúcsán átmenő egyenesekkel n egyenlő te­ rületű részre. Osszunk egy háromszöget egyik oldalával párhuzamos egyenessel két egyenlő területű részre. melyek területének összege akkora. Adott kör területét bontsuk koncentrikus körrel két egyenlő területű részre. Egy háromszög belsejében szerkesszünk olyan pontot.Szerkesszünk egy adott paralelogrammával egyenlő területű rombuszt úgy. K1 1566. Vágjunk egy paralelogrammát egyik csúcsán átmenő egyenesekkel n egyenlő területű részre. K2 1573. TERÜLETÁTALAKÍTÁS ÉS ALKALMAZÁSAI K2 1560 . mint egy adott köré. Bizonyítsuk be. Szerkesszünk négyzetet. K2 1572 . E2 1563 . Adott egy négyzet és az oldalánál hosszabb szakasz. hogy egyik oldaluk hossza egyenlő legyen. hogy egyik átlójuk hossza egyenlő legyen. E1 1574. K2 K2 1564.Adott az ABC háromszög. Szerkesszünk vele egyenlő területű ABC 'háromszö­ get. a derékszögű csúcsból pedig a befo­ gókkal negyedkört rajzolunk. ábra K2 1571 .TERÜLETSZÁMÍTÁS. K2 1570. melyben az A csúcsnál adott a ' szög van. Erre a szakaszra szerkeszszünk egymás mellé két négyzetet. E1 1562. 1565 . K2 1568. . Egy egyenlő szárú derékszögű háromszög átfogójára félkört. melynek területe kétszer akkora.

ábrán lévő A és B telek közös határa még a régi felosztást követve töröttvonal alakú (Az ábrán a telkek egy-egy részlete látható vastag vonallal kiemelve).Adott egy ABC háromszög.) Szerkesszünk egy adott téglalappal egyenlő területű adott oldalú és adott szögű paralelogrammát. feladatra épül. V 1578. feladatra épül. Például az 1575. E2 1580.E1. Egy korábban szabályos parcellákra osztott területen az újabb építkezések során megváltoztak a te­ lekhatárok. ha adott a szerkesztendő háromszög alapjának hossza. E2 1583. Szerkesszünk vele egyenlő területű A fí'C ' három­ szöget úgy.) Szerkesszünk egy adott háromszöggel egyenlő terü­ letű egyenlő szárú háromszöget. Vágjunk egy konvex négyszöget az egyik csúcsán átmenő egyenessel két egyenlő területű részre. Rajzoljunk a háromszög egyik oldala fölé kifelé egy tetszés szerinti körívet. amelynek egyik szöge és területe az eredetiével egyenlő. E2 1581 . feladatra épül. b oldalú paralelogramma és egy d hosszúságú szakasz. Alakítsunk át egy négyzetet vele egyenlő területű szabályos háromszöggé. .) Szerkesszünk egy adott háromszöggel egyenlő terü­ letű téglalapot. hogy a ' = a és A B 'adott c 'hosszúságú szakasz legyen. Osszuk a trapézt az egyik szárának felezőpontjából induló egyenessel két egyen­ lő területű részre. ábra ► E1 1576. Szerkeszszünk olyan d oldalú paralelogrammát. melynek adott az egyik oldala. (Az 1579. E2 15 77. Hogyan lehetne kiegyenesíteni a ha­ tárvonalat úgy. E2 1582. (Az 1581.G Y 1575. E2 1579 . Adott egy a. (Az 1581. V 1584 . En­ nek felezőpontjából húzott egyenessel osszuk a háromszögből és a körszeletből álló idomot két egyenlő területű részre. hogy sem az A sem a B telek területe ne változzon? 1575.

.

) Bizonyítsuk be. Térgeometria Térelemek Illeszkedési feladatok K1 1585. b darab ugyanazon egyenesben metszi egymást. c) 5. továbbá a + b = rfl K2 1594. e) n síknak? K2 1593. melyek közül bármely négy nem esik egy síkba. d) 6. Legfeljebb hány síklap fektet­ hető ezeken át úgy. K2 1595. K2 1597. b) 4\ c) 5. Hány egyenest húzhatunk a tér a) 4. Hány síkot ha­ tároznak meg az öt egyenesből kiválasztható párok? K1 1591 . c) 6. b > 1). amelyik a párhuzamosok közül kettőt metsz. Hány különböző egyenest határoznak meg az n pont közül kiválasztható pontpárok? K2 1588. c) 6. b egy másik egyenesen helyezkedik el (a + b = n. hogy ha egy egyenes két metszősík mindegyikével párhuzamos. Hány síkot határoznak meg a belőlük kiválasztható ponthárma­ sok? K1 1589 . a > 1. Vegyük fel a térnek a) 4. Adott a térben a) 3. és az 1595. hogy minden sík tartalmazzon egy egyenest és egy pontot? K1 1590 . me­ lyek közül bármelyik három nincs egy síkban. melyek között nincs három egy egyenesbe eső? K1 1586 .Adott a térben 7 különböző pont. (Az 1594. hogy két kitérő egyenes bármelyikén át felvehető a másikkal párhuzamos sík.Adott a térben n különböző pont: ezek közül a egy egyenesen. Hány egyenest határoznak meg a 7 pont közül kiválasztható pont­ párok? K1 1587 . b) 5. d) n olyan pontján át.II. E2 1596. d) 6\ e) n egy ponton átmenő olyan egyenes. akkor a metszésvonallal is párhuzamos. hogy ha metszősíkok egy-egy egyenese egymással párhuza­ mos. Hány síkot határoznak meg az ezekből kivá­ lasztható párok? K1 1592. és az utóbbiak között nincs az előbbiekkel párhuza­ mos. Bizonyítsuk be. ezek közül 3 egy egyenesen. Bizonyítsuk be. Adott a térben négy párhuzamos egyenes. Bizonyítsuk be. melyek közül bármely három nem esik egy síkba és egy egyenes. d) n olyan pontját. Adott a térben m egyenes és rajtuk kívül n pont. hogy ha egy egyenes egy síkot metsz. akkor a két sík metszésvonalával is párhuzamosak. 4 egy másik egyenesen helyezkedik el. ha közülük a darab párhuzamos. Legfeljebb hány metszésvonala van a) 3. b) 4. . akkor ez a metszéspont rajta van az egyenesen átmenő bármely sík és az eredeti sík metszésvonalán. feladatra épül. b) 5. Hány metszésvonala van n adott síknak.

BB". K1 1610. b) az AA'. hogy AB párhuzamos A'ő'-vel. CC' egyeneseknek vagy egy közös pontjuk van vagy párhuzamosak. C C " egyenesekről is. hogy három olyan egyeneshez.) Bizonyítsuk be. és mindkét egyenest metszi. Keressünk olyan egyenest. feladatra épül.7 m és b = 5. E2 1608. E1 1603. Térelemek távolsága és hajlásszöge K2 1609. (Az 1605. BB'. (Az 1600. hogy ha három sík páronként metszi egymást. feladatra épül.Adott a térben egy metsző egyenes-pár. (Az 1606. hogy az AA". és a páronkénti metszésvonalak közül kettőnek van metszéspontja. Adott továbbá egy ezektől különböző S sík. hasonlóan BC párhuzamos B'C'-vei.K2 1598.) Bizonyítsuk be. K2 1599. és CA párhuzamos C'A'-vel. Adott két kitérő egyenes és egy pont. Határozzunk meg az S síkban olyan A"B"C" háromszöget. K2 1600 . ak­ kor vagy valamennyi egy ponton megy át. B'B".8 m. Keressünk a harmadik egyenessel párhuzamos.) Keressünk olyan egyenest. akkor a) ezek a metszéspontok egy egyenesen vannak. továbbá két. Bizonyítsuk be. hogy ha több egyenes közül bármely kettő metszi egymást. Bizonyítsuk be. amely mind a négy egye­ nest metszi. K2 1 6 1 1 . Bizonyítsuk be. CC' egyenesek vagy egy ponton mennek át vagy párhuzamosak. akkor a harmadik is átmegy ezen a met­ szésponton.) Az ABC és az A'B'C' legyenek különböző síkban fek­ vő olyan háromszögek. (Az 1605.) Adott két háromszög: ABC és A'B'C'. vagy mindannyian egy síkban vannak. B'C' oldalak egyenesei metszik egymást. valamint az AB. amely nincs rajta az egyenesek egyikén sem. mindkét adott egyenest metsző egyenest. hogy egy síkon kívül fekvő bármely pontból csak egy merőle­ ges egyenes állítható a síkra. CC" egyenesek vagy egy pontban találkozzanak vagy párhuzamosak legyenek. ame­ lyek közül bármely kettő kitérő. Bizonyítsuk be. feladatra épül. aj Két térbeli pontnak egy síktól való távolsága: a = 3. El 1602 . akkor a metszésvonalak párhuzamosak. feladatra épül. C'A'. feladatra épül.(Az 1601. BB'. és két adott kitérő egyenest metsz. Bizonyítsuk be.2 m. egymáshoz és az előbbi egyenesekhez képest kitérő egyenes. Keressünk olyan egyenest. K2 1605. hogy egy síknak valamely pontjában csak egy merőleges egye­ nes állítható a síkra. hogy ha két párhuzamos síkot metszünk egy harmadik síkkal. a pon­ tokból a síkra bocsátott merőlegesek talppontjainak távolsága c = 4. A'B' oldalak egyenesei is. El 1604 . Bizonyítsuk be. amely átmegy az adott ponton. E2 1607. E1 1601 . Határozzuk meg a térbeli pontok távolságát. amelyik mindhármat metszi. . Síkjuk legyen különböző. amelyik két adott síkkal párhuzamos. E2 1606. hogy akkor az AA'. számtalan olyan egyenes vehető fel. Adott két kitérő egyenes és egy harmadik. hogy ha ABC és A 'B 'C különböző síkban fekvő háromszögek és a BC. hasonlóan a CA. és ugyanezt mondhassuk az A'A".

d távolságra vannak. hogy ha egy egyenes egy síkkal párhuzamos. hogy ha egy síkon kívül levő pontból a síkra egy merőlegest és több ferde egyenest húzunk. ábra) 1615. a B pont b távolságra van egy adott síktól. b.62 m. K1 1613. Mi­ lyen távol van a P pont a háromszög síkjától? K2 16 17. és az A' pontnak az A pontból húzott merőleges T talppontjától való távol­ sága //? Határozzuk meg a távolságot. Egy a oldalú szabályos háromszög csúcsaitól egy P pont b távolságra van. b) két ferde szakasz akkor és csak akkor egyenlő. (Az 1611. Bizonyítsuk be. C. c) két ferde szakasz közül az a nagyobbik. K2 1615. ha talppontjaik egyenlő távol esnek a me­ rőleges talppontjától. Bizonyítsuk be. Egy ABCD paralelogramma A. K1 1614. amelynek talppontja távolabb esik a merőleges talppontjától. hogy milyen összefüggés van az a. D csúcsai egy sík ugyanazon oldalán a sík­ tól a. Adott két metsző sík és egy rájuk nem illeszkedő pont. c) és d) feladatra épül. b = 4. Bizonyítsuk be. K1 1620. Állítsunk a pontból a sí­ kokra merőleges egyeneseket. B.Térelemek távolsága és hajlásszöge b) Mekkora egy A pontnak egy a síktól való távolsága.) Az ABC háromszög csúcspontjai egy adott X sík ugyanazon oldalán a síktól a. d értékek között. Bizonyítsuk be. ábra ► K2 1616. c. ha a = 11. Hatá­ rozzuk meg a PD távolságot és a téglalap méreteit. Bizonyítsuk be. ha az A pont a sík egy A' pontjától a távolságban van. a sík ugyanazon oldalán. akkor ugyanakko­ ra távolságra van a sík bármely vele nem párhuzamos egyenesétől. c) Az A pont a. c. E2 1619. hogy a merőlegesek talppontjait összekötő egyenes merőleges a két sík metszésvonalára. b. c távolságra vannak. Legyen a P pont a merőleges azon pontja. Egy ABCD téglalap A csú­ csában állítsunk merőlegest a téglalap síkjára. Adott még a PB = b és PC = c távolság. hogy két kitérő egyenes normál transzverzálisának az egyene­ sek közé eső szakasza a legrövidebb a két egyenes egy-egy pontját összekötő szakaszok kö­ zött. (1615. Adott két kitérő egyenes. a B pont b távolságra van egy adott síktól. Legyen C az AB szakaszt p : q arányban osztó pont. Milyen távolságra van a C pont a síktól? K1 1612. amely mindkettőt metszi. Határozzuk meg. amelyre PA = a adott. Ezt az egyenest a két kitérő egyenes normál transzverzálisának nevezik. E2 1618. Határozzuk meg a háromszög S súlypontjának a £ síktól való távolságát. b. .38 m. és mindkettőre merőleges. akkor a) ezek közül a merőleges távolság a legrövidebb. hogy pontosan egy olyan egyenes van. Milyen távol van az AB szakasz F felezőpontja az adott síktól? d) Az A pont a.

El 1633. hogy ugyanazon pont­ hoz jutunk. de mind a négy pont ugyanolyan távolságra a síktól. és Oj metszésvonalára merőleges síkon vannak. K1 1629 . (Az 1622. majd a kapott tükörképet az a.-re vonatkozó tükörképét A"-vel.. E2 1634. A tér tetszőleges pontját tükrözzük először az a. hogy OA = OA'= OA". kettő pedig a sík másik oldalán legyen. Keressük az e egyenes olyan pontját. Bizonyítsuk be. Bizonyítsuk be. amely a háromszög csúcsaitól egyenlő távolságra van.Adottak a térben az A. Adott egy sík ugyanazon oldalán az A és a B pont. Bizonyítsuk be. A" egy az a . egymással egyenlő AB és A'B' szakaszokhoz ke­ ressünk olyan t egyenest. K1 1623. amely egy sík három közös kezdő­ pontú félegyenesével egyenlő szögeket zár be. Bizonyítsuk be. amelyet forgástengelyként használva A az A'-be. hogy a szakasz végpontjai a sík­ tól egyenlő távolságra vannak. ha az eredeti pontot a síkokra merőlegesen c^-ből az a 2 felé mutató irányban a síkok távolságának kétszeresével eltoljuk. K2 1626 . amelyeket egy tetszőle­ ges egyenes két egymásra merőleges síkkal bezár. K1 1628 . amelyre AP + PB a lehető legkisebb. Bizonyítsuk be. 1625. Bizonyítsuk be.. hacsak az egye­ nes nem merőleges a két sík metszésvonalára. Bizonyítsuk be. hogy annak a két szögnek az összege. amelyik az A és B ponttól egyenlő táI volságban van.-re. A térben tetszőlegesen elhelyezett.-re. Fektessünk az e egyenesen át olyan síkot. hogy e pontoktól mért távolságainak különbsége a lehető leg­ nagyobb legyen. Jelöljük ezen sík és az eredeti síkok metszésvonalának közös pontját O-val. és a.) Legyen adott a térben négy pont. Adott egy sík különböző oldalán. (Az 1622. és a. merőleges a síkra. K2 1622.) Adott a térben az e egyenes és a rá nem illeszkedő I A és B pont.-re vonatkozó tükör­ képét jelöljük A'-vel. K2 1627 . Keressük a sík P pontját úgy. Adott egy ABC háromszög és egy tetszőleges 5 sík. B a B'-be megy át. Legyen t két metsző sík: a. amelyik három adott egyenessel egyenlő szögeket zár be. E1 1630. Legyen adott két párhuzamos sík: a. Meghatározandó H E2 egy sík úgy. E2 1631. továbbá. (Az . feladatra épül. A'. Bizonyítsuk be. hogy a másik átló végpontjai e síktól egyenlő távolságra van­ nak. . hogy az AOA" 4 az O' és a.TÉRELEMEK E2 1621 ott ponton át vegyünk fel olyan egyenest. hogy két sík lapszögét. hogy A. K2 1635. Vegyünk fel a két pont által meghatározott sza­ kasz felezőpontján át egy tetszőleges síkot. amely az A és B pontoktól egyenlő távolságra van. Legyen a térben két pont. attól különböző távolságra az A és a B pont.) Illesszünk egy paralelogramma egyik átlójához tet­ szőleges síkot. Egy A pontnak az a. Keressük a sík olyan P pont| ját. A'-nek az <x. feladatra épül. hogy az olyan félegyenes. E2 1632. hogy két pont a sík egyik. illetve lapszögének mellékszögét felező síkok merőlegesek egymásra. kisebb egy derékszögnél. K1 1624. Keressük a sík azon pont| ját. feladatra épül. síkok hajlásszögének kétszerese. B pontok és az e egyenes.

C. E2 1639. Adott a térben két nem párhuzamos sík. melyek szögfelezője az e egyenes. E1 1650 . E1 1647. Keressünk a P pon­ ton át olyan síkot. Egy P pont egy síktól m távolságra van. hogy két sík szögét felező sík bármely pontja egyenlő távol van a síkoktól. b. E1 1643 . a b és a c egyenesekkel. Hány megoldás van? E1 1642. hogy az olyan lapszögek. 1646 . hogy vagy mindkettő a másik szárlappal közös féltér­ ben vagy mindkettő ellentétes féltérben legyen. továbbá egy P pont. hogy ha két sík szögfelező síkjának egy pontjában a szögfelező síkra merőleges egyenest állítunk. ez a síkokat a talpponttól egyenlő távolságban metszi. akkor a két síkkal az egyenes ugyanakkora szöget zár be. . (Az 1606. Bizonyítsuk be. és c. Vetítsünk merőlegesen egy térbeli pontot két egymást metsző síkra. adott síkra merőleges síkot. 5. Határozzuk meg ezen két egyenes és a sík metszéspontjainak távolságát. Keressünk olyan egyenest. két párhuzamos egyenes. Bizonyítsuk be. Két félsík által meghatározott lapszög élének egy pontjában állítsunk mindkét szárlapra merőleges félegyenest úgy. az egyenesre merőleges. amely egyenlő szögeket zár be az adott síkokkal. hogy két metsző síkkal egyenlő szögeket bezáró egyenes a síkokat a metszésvonaltól egyenlő távolságban levő pontokban metszi. Legyen egy sík egyik pontjából egy másik síkra bocsátott merőleges szakasz fe­ le az ugyanazon pontból a két sík metszésvonalára bocsátott merőleges szakasznak. hogy ha egy egyenesnek két metsző síkkal való metszéspontjai a metszés­ vonaltól egyenlő távolságra vannak. amelyik egy sík adott egyenesének egy adott pontján átmegy.K1 1636. feladatra épül. Hány megoldás van? E1 E1 1645 . E2 1638. hogy a vetületekből a két sík metszésvonalára bocsátott merőlegesek talppontjai egybe­ esnek. lapjaik pedig egymásra kölcsönösen merőlegesek. a és b és egy P pont. Keressünk adott ponton át olyan síkot. El 1649 . amely egyenlő szögeket zár be az a. A P ponton átmegy két egyenes.) Adott egy S sík és három rajta kívül elhelyezett (nem egy egyenesen sorakozó) pont: A. B. Keressünk két adott ponton átmenő. b) Bizonyítsuk be. K1 1637. Mekko­ ra a két sík hajlásszöge? E2 1648 . és S2. vagy egyenlők vagy kiegészítő szögek. hogy ezt az adott síkok olyan egyenesekben messék. két adott síkra merőleges síkot. Keressünk adott ponton átmenő. me­ lyek egymással és a síkkal is 60°-os szöget zárnak be. és a síkkal adott szöget zár be.Adott két metsző sík és a metszésvonaluk egy pontján átmenő e egyenes. és egyenlő távolságra van az adott egyenesektől. K2 1640 . Fek­ tessünk az e egyenesen át olyan síkot. E2 1651. amelyik egy adott síkkal adott szöget zár be. hogy a PA. a) Bizonyítsuk be. E1 1652 . Adott a térben három egyenes a . Bizonyítsuk be. Bizonyítsuk be. Bizonyítsuk be. Keressünk a P ponton átmenő olyan egyenest. PC egye­ nesek egy adott háromszöghöz hasonló háromszög csúcsait messék ki az S síkon. Keressünk egy adott sík adott pontján át olyan egyenest. hogy a félegyenesek szöge a lapszög kiegészítő szöge. Keressünk olyan P pontot. PB. Hány megoldás van? E2 1644. KI 1641 . amelyeknek az élei párhuzamosak. amely az adott síkhoz adott szögben hajlik.

hogy a két adott pont egy térbeli pontnak a síkokon való merőleges vetülete. E1 1657. Bizonyítsuk be. (Az 1655. akkor maga a vonal is egyenes? E1 1656. hogy ha egy AOB szöget egy. akkor a két egyenes merőleges. ezzel szemben hegyesszög lesz a vetüle­ te. hogy ha egy vonal merőleges ve­ tülete két egymást metsző sík mindegyikén egyenes. hogy egy szakasz merőleges vetületének hossza az eredeti hoszszúság és a síkkal bezárt szöge cosinusának szorzata. hogy párhuzamos egyeneseknek egy síkra eső merőleges vetületei vagy párhuzamosak. amely a szög szárainak meghosszabbításait metszi.E1 1653. E1 1661 . hogy ha egy egyenes merőleges egy síkra. Milyen megszorítással érvényes az az állítás. és a síkon való merőleges vetületeik merőlegesek. E1 1664.) Igaz-e mindig a következő állítás: „Ha két egyenes merőleges vetületei két egymást metsző sík mindegyikén párhuzamosak. Legyen adott két metsző sík és mindegyiken egy-egy pont oly módon. B izonyítsuk be.) Bizonyítsuk be. (Az 1661. akkor egy másik (az előbbivel nem párhuzamos) síkra való merőleges vetülete merőleges a két sík metszés­ vonalára. és az 1658. Bizonyítsuk be. vagy a három vetületi pont egybeesik. hogy síkra merőle­ ges egyenes vetülete egyetlen pont. feladatra épül.) Bizonyítsuk be. feladatra épül. feladatra épül. El 1654. amelyre vetítünk. . hogy egymásra merőleges egyeneseknek az egyikkel párhuza­ mos síkra való merőleges vetületei is merőlegesek egymásra (esetleg az egyik szár merőle­ ges vetülete pont) és megfordítva. feladatra épül. hogy egy egyenes pontjainak egy síkra való merőleges vetületei egyenest alkotnak. a derékszög egyik szárát és a másiknak a meghosszabbítását metszi. Bizonyítsuk be. feladatra épül. K2 1659. hogy szakasz felezőpontjának egy síkra való merőleges vetüle­ te vagy a szakasz vetületének a felezőpontja. illetve tompaszög. Bizonyítsuk be. K2 1660. amely annak szárait metszi. (Az 1658.) Bizonyítsuk be. E2 1665.) Bizonyítsuk be. vagy egy egyenest alkotnak. Bizo­ nyítsuk be. hogy két párhuzamos és egyenlő hoszszú szakasz ugyanazon síkra eső merőleges vetülete vagy egybeesik vagy párhuzamos és egyenlő.) Bizonyítsuk be. E1 1663. hogy a pontokból a két sík metszésvonalára bocsátott merőlegesek talppontjai egybeessenek. E1 1655. a vetülete tompaszög. a vetülete olyan szög lesz. vagy olyan síkra. hogy egy szög szögfele­ zőjének egy síkra eső merőleges vetülete akkor és csak akkor lesz e szög vetületének szög­ felezője. Igazoljuk. ha a szög szárai ugyanakkora szöget zárnak be a síkkal (amelyre vetítünk). vagy a vetületük két pont. Bizonyítsuk be. hogy hegyesszögnek. (Az 1661. illetve tompa­ szögnek az egyik szárával párhuzamos síkon való merőleges vetülete is hegyesszög. hogy ha egy derékszöget olyan síkra vetítünk merőlegesen. E1 1662. feladatra épül. (Az 1662. ha az egyenes nem merőleges a síkra. E1 1666. akkor maguk is párhuzamosak”? K2 1658. ha a sík. az OC szögfelezővel párhuzamos síkra merőlegesen rávetítünk. ha két egyenes közül az egyik párhuzamos egy síkkal. (Az 1660. és az 1661. amelynek felezője az OC szögfelező vetülete.

D végpontjával pedig a b egyenesen. Egy 12 m hosszú rúd egy síkkal 30°-os szöget zár be.El 1667.) K1 1679. Mekkora a háromszög területe? Kocka K1 1676. hogy az EF szakasz hossza állandó. . K2 1674. Legyen a és b két egymásra merőleges kitérő egyenes. vagy egy egyenes és egy rajta kívül fekvő pont. illetve B. BC = 25 m. Egy szabályos háromszög középpontjában a háromszög síkjára merőlegesen áll egy b hosszúságú szakasz. Legyen a és b két egymásra merőleges kitérő egyenes. A P pont a sík A. ha a síkra eső merő­ leges vetülete a) fele a szakasz hosszának. b) egyenlő a két végpont síktól való távolságának különbségével? El 1672 . illetve B pontjától a. Mekkora szöget zár be a 102 m hosszú szakasz egy síkkal. testátlója. m :n = 11:17. (Az 1661. illetve fe-vel való metszéspontja legyen A. E1 1673. Hány átlóssíkja van egy kockának? (Átlóssíknak nevezünk minden olyan síkot. Normál transzverzálisuk a-val. de lapját nem. Felső végpontjának távolsága a háromszög csúcspontjaitól c. Az AB oldal egy S síkon van. K1 1670. Bizonyítsuk be. Legyen E az AC. illetve B. Bizonyítsuk be. E2 1669. Hány részre osztja a teret a kocka lapjainak hat síkja? K1 16 77. amely tartalmazza a kocka négy csúcsát. Egy a egyenes egy S síkkal 45°-os szöget zár be. Milyen hosszú az a élű kocka lapátlója. Határozzuk meg az a és b egyenesek hajlásszögét. illetve b távolságra van. Mekkora a háromszög merőleges vetü­ letének területe? K2 1675. hogy az ezeken átfektetett sík ne menjen át egy negyedik csúcsponton? K1 1678. hogy két kitérő egyenesnek a normál transzverzálisukkal párhuzamos síkon való merőleges vetülete vagy párhuzamos egyenes­ pár. Mikor következik be az utóbbi eset? El 1668. Határozzuk meg egy kocka csúcsainak az egyik testátlótól való távolságát. AC = 25 m. feladatra épül. Mozogjon egy adott hosszúságú CD szakasz C végpontjával az a. Mozogjon egy adott hosszúságú CD szakasz C végpontjával az a. D végpontjával pedig a b egyenesen. Hányféleképpen tudunk kiválasztani a kocka 8 csúcsa közül hármat úgy. A két távolság vetületének aránya m : n.) Bizonyítsuk be. Milyen távol van a P pont a síktól? Oldjuk meg a feladatot abban az esetben is. Az ABC háromszög oldalai: AB = 40 m. Normál transzverzálisuk a-val. illetve fe-vel való metszéspontja legyen A. Mekkora a rúd síkra eső merőleges vetülete? K1 1671 . körülírt gömbjének sugara és beírt gömbjének sugara? K2 1680. F pedig a BD szakasz felezőpontja. ha az élhossza a.Adott egy sík és rajta kívül egy P pont. ha a = 143 m \b = 157 m. Húzzunk az S síkban az a egye­ nes talppontján át az a egyenes vetületével 45°-os szöget bezáró b egyenest. hogy AC2 + AD1 + BD2 + BC2 független a szakasz helyzetétől. a C pont az 5-től 7 m távolságban.

K1 1699. Mekkora szöget zár be a kocka testátlója egy éllel? 1685 . E2 1688.6 cm. és harmadolja azt. A lehető legrövidebb útvonalat keresi. E1 1689. (Az 1695. Határozzuk meg az e és az S' hajlásszögét. Mekkora ez a legrövidebb útvonal? E2 1690. KI 1694. Vegyük egy kocka egyik testátlójára illeszkedő síkmetszeteit. Mekkora szöget zár be a kocka testátlója egy lappal? E1 1686 .) Határozzuk meg az a élű kocka két nem metsző lap­ átlójának távolságát. Mekkora az a élű kocka testátlója és felszíne? b) a = 12. Tekintsük egy kocka két szemközti csúcsát és az ezekbe a csúcsokba be nem fu­ tó élek felezőpontjait. (Az 1695. Mekkora szöget zár be a kocka két különböző irányú élére támaszkodó két át­ lóssíkja? El 1687.) Vetítsük a kockát merőlegesen az egyik testátlóra me­ rőleges síkra. feladatra épül. Melyiknek a terü­ lete lesz a legkisebb? E2 1691 . a) a = 8 dm. Mekkora az egyik testátlójának egy hozzá kitérő éltől való tá­ volsága? K1 K2 K1 1683 . Bizonyítsuk be.) Keressük meg a kocka felszínén azokat a pontokat. és az 1691 . Mekkora ennek a hatszögnek egy oldala? E1 1693. valamelyik testátlójára merőleges sík szabályos hatszögben metszi a kockát. Egy kocka éle a. feladatra épül. Egy kocka éle a. d) a = —m. hogy a kocka középpont­ ján átmenő. Egy a élű kocka egyik élén (nem csúcsponton) ül egy légy. amely a kocka minden lapján áthaladva visszavezet a kiindulási ponthoz.K2 1681. Bizonyítsuk be. Mutassuk meg. K2 1697 . hogy a kocka valamelyik csúcsából kiinduló három él végpont­ jai által kifeszített sík a csúcsból kiinduló testátlóra merőleges. Mekkora két kitérő él felezőpontjának távolsága? E1 1682. hogy ezek egy szabályos hatszög csúcspontjai. hogy a vetület szabályos hatszög. Határozzuk meg az MA és a BC egyenesek távolságát. amelyek valamelyik testátló két végpontjától egyenlő távolságra vannak. (Az 1690. metszésvonaluk m.feladatra épül. Egy a élű kocka két párhuzamos négyzetlapja legyen ABCD és EFGH. Mekkora szöget zár be a kocka két testátlója? 1684 . E1 1696. Egy S és egy S' sík hajlásszöge 45°.) Bizonyítsuk be. feladatra épül. Határozzuk meg a leg­ nagyobb területű háromszög oldalát. Vegyük egy kocka szabályos háromszög síkmetszeteit. c) a = 423 mm. (Az 1692. Bizonyítsuk be. E2 1692. Vegyük fel az S síkban az m egyenessel 45°-os szöget bezáró e egyenest. . hogyan lehet felosztani egy kockát három egybevágó gúlára. E1 1695. E2 1698. Az utób­ bi lap középpontja legyen M.

K2 1700 . Két darab parafa kockánk van. K1 1 7 1 1 . d) d = —m. lapátlóját. Mekkora a kocka alakú hektoliteres edény belső éle? KI 170 7 . Mekkora az egyik rész térfogata és felszíne? . A görög aranykor matematikájának egyik híres feladata a déloszi probléma: Délosz szigetén pestis dühöngött. Azt a választ kapták. d) 28 644 mm2. dm b) az 1 kg-os arany kockának (az arany sűrűsége 19. d) a = —m. c) a = 423 mm. Mekkorák az élek? KI 1713 . K1 17 12 . c) 1 m2 ? KI 1708. K1 b) a= 12. felszínét és térfogatát.^ . c) 2 m3? KI 1709.83 . cseréljék ki Apolló kocka alakú oltárkövét kétszer akkorára. ha térfogata aj 2197 cm3. Határozzuk meg az olyan kocka élét.3 ks kg dm 3 s ). ej 64 mm2. Mekkora a kocka éle.8 . mint egy adott kockáé. ha éle a) a. a) a 32 kg-os ólom kockának (az ólom sűrűsége 11.6 cm. Egy kocka testátlója d. Egy kocka éle 2 méterrel hosszabb. K1 a) 18 816 dm2. ha felszíne b) 31 104 cm2. b) d = 18 cm.25 dm 3 )? ks K1 1705.36 m2 . Mekkora a térfogata c) 15. 2 170 1.35 —— ). Mekkora az éle és a felszíne? a) d = 24 dm. 2 c) d = 36 mm. Határozzuk meg a kocka élét.8 dm? K2 1710 . Mekkora a kocka felszíne. )? dm 3 K1 1704. A délosziak a delphoi jósdához fordultak tanácsért. b) 24. ha át­ lós síkmetszetének területe a) t\ b) 250 cm2. a másiké 1 kg. c) az 5 kg-os alumínium kockának (az alumínium sűrűsége 2. Mekkora a térfogata annak a kockának. Mekko­ rák az élek (a parafa sűrűsége 0. amelynek felszíne a) 73. b) 100 cm2. Térfogatuk különbsége 26 m3. 1703. Az egyik tömege 100 kg. fej 30 dm3. K1 1702 . c) 6. hogy ha a pestistől meg akarnak szabadulni. Mekkora az éle annak a vörösréz kockának. tö­ mege pedig 5 kg? dm K1 1706 .5 cm2 . amelynek sűrűsége 8. melynek térfogata kétszer akkora. mint egy másiké.7 —H-). Vágjuk ketté az a élű kockát egy átlóssíkkal. testátlóját. Mekkora a kocka átlós síkmetszetének területe. Mekkora az a élű kocka egyik lapjának középpontján és a szemközti lap egyik élén átmenő síkmetszetének területe? a) a = 8 dm. dm 3 kg d) a 3 kg-os márványkockának (a márvány sűrűsége 2.6 cm.

hogy a. és testátlója a PtP2szakasz. Húzzuk meg egy téglatest egyik testátlóját. 3. K1 K1 1718 . c számokkal arányosak. külső élhossza 1 m. b. Hány darab kisméretű tégla vethető 1 m’ agyagból. Egy kocka belsejében adott a P { és a P2 pont. Bizonyítsuk be. és az agyag térfogatvesztesége az égetéskor 2 %? K 1 G Y 172 7..5 cm. b2. ha tudjuk. 18. Mekkora az a. Egy téglatest élei: a) 4. fi és /szögeket zár be.5 cm. amely­ nek lapjai párhuzamosak a kocka lapjaival. c2. ha a kiégetett tégla mérete 25 cm x 12 cm x 6. akkor cos2a + cos2/? + cos27 = 1 . Határozzuk meg a V térfogatú téglatest éleinek hosszát.8 dm. Hány tégla szükséges 10 m2. Mekko­ rák az élek? (Sűrűsége 7. b. Egy öntöttvasból készült téglatest tömege 100 kg. hogy a téglatest testátlójának négyzete egyenlő az egy csúcsban találkozó három él négyzetének összegével.2 dm. Bizonyítsuk be. ha a P t pontnak a kocka egyik csúcsában találkozó három lapsíkjától mért távolsága a„ b . 40 cm vastag falhoz? (A kisméretű tégla mérete 25 cm x 12 cm x 6. K1 17 2 1 .. Igazoljuk geometriai úton a két pozitív tag különbségének köbére vonatkozó képletet.) .6 dm. K1 1720. Milyen hosszú a téglatest egy élének és egy hozzá kitérő testátlójának a normál transzverzálisa? K1 1716 . b) 36 cm. 2. Vegyük fel azt a téglatestet. Mekkora a tömege? Legfeljebb mennyi lehet a rakománya. c oldalélű téglatest a élére illeszkedő átlós síkmetszet területe? 1719 . Mekkora a két pont távolsága? K1 1722. éleinek aránya 1:2:3.17 14 . 27.2 cm. Milyen távolságra van a P pont a síkok közös pontjától? K1 1723. Igazoljuk geometriai úton a két pozitív tag összegének köbére vonatkozó képletet. dm’ hogy vízben el ne süllyedjen? Téglatest E1 1715 . Egy zárt. b és c. c„ a P2 ponté pedig a2. kocka alakú láda falvastagsága mindenütt 2 cm. 1725. 487 m. Mekkorák a téglatest élei. hogy ha a testátló az élekkel a. E1 1 7 1 7 .8 —5-.5 cm.5 — 2 . a felszíne és a térfogata? K1 c) 124 m.) dm 3 K 1 G Y 1726. K1 1724. Egy P pontnak három páronként egymásra merőleges síktól mért távolsága a . Mekkora a testátlója. 216 m. anyagának sűrűsége 0.

A kapott kocka térfogata 2059. illetve 4 cm-rel meghosszabbítjuk. Mekkora a felszíne? . éleinek aránya 2:3:4.5 cm2. és 18 cm széles? (Sűrűsége 7 — . Mekkorák az élei? K1 1741 . illetve 52 cm2 ? E1 1733. amennyi­ vel egy 3. Ezek valamelyikéhez illeszkedő át­ lóssík négyzetben metszi a téglatestet. Egy téglatest lapjainak területei úgy aránylanak egymáshoz. 2 m mély meszesgödör megtelik? (1 m 3oltott mész készítéséhez 400 kg égetett mészre van szükség. amelynél a három átlós síkmetszet te­ rülete 32 cm2. Mekkora a térfogata annak a téglatestnek. 43. Egy négyzetes oszlop térfogata 627. amely 35 cm hosszú. Mekkora a térfogata? K1 173 1. Egy másik lap átlója 101 m. Egy téglatest két éle 7 dm és 11 dm hosszú. Egy téglatest térfogata 5856 cm3. testátlója 27 cm.4 cm3. A két szemben fekvő oldalélén átme­ nő síkmetszet területe 116. Ha egy téglatest egy-egy élét 6 cm-rel. Egy téglatest két élének aránya a :b = 3:4. mint 16:21:28. A testátló 29 cm. 105 cm2és 231 cm2? E1 1735. Mekkorák a téglatest élei. Egy téglatest egyik csúcsából kiinduló három élének összege 42 cm. Egy téglatest testátlója 26 cm. Mekkorák az élek? E1 1732. Hány kg égetett mészből ké­ szíthetünk annyi oltott meszet. Egy téglatest egyik lapjának átlója 52 m.2 gramm tömegű sztaniollap. ábra) K1 1729. és ez a síkjában levő egyik éllel 22°37' szöget zár be. Mekkorák az élei? 1738. Egy téglatest felszíne 1400 cm2 . Mekkora a felszíne és a térfogata? K1 1740. Mekkora a felszíne és a térfogata? K1 1734. Egy négyzetes oszlop két szemben fekvő oldalélén átmenő síkmetszete négyzet. A b élhez illeszkedő átlós metszet 16 m 2területű négyzet. Mekkorák az élei? 173 7. éleinek aránya 3:4:5. Mek­ korák az élei? E1 1742.8 cm2. éleinek aránya 4 :5 :6 . ha oldallapjainak területe 55 cm2.2 cm3 -rel nagyobb a téglatest térfogatánál.) cm K1 1730.5 m széles. koc­ kát kapunk. 2.) (1728. amelynek területe 283 cm2.5 m hosszú. Egy téglatest éleinek aránya 1:3:5. Milyen vastag egy 1. Mekkora a téglatest térfogata? K1 K1 K1 1736. Felszínének és térfogatának mérőszáma megegyezik. Mekkorák az élei? K1 1739.K1 G Y 1728. Mekkorák az élek? E1 1743.

hogy a) a téglatest testátlói egyenlők. Mekkora a térfogata? E1 1752. ha két éle 21 cm és 28 cm. Határoz­ zuk meg az utat. Bizonyítsuk be. A rombuszok oldala 11 cm. Bizonyítsuk be. E2 1749. Mekkora a paralelepipedon térfogata. akkor a hasáb paralelepipedon. ha a magassága m. hogy ha egy négyoldalú hasáb testátlói egy ponton mennek ke­ resztül. KI 1760. és a másik kettő által kifeszített síkkal 68. hogy a paralelepipedon középpontosan szimmetrikus test. magassága 23 cm. E1 1746. A harmadik él 25 cm. Bizonyítsuk be. Bizonyítsuk be. Határozzuk meg a felszínét és a térfogatát. A harmadik 16 cm hosszú él a 8 cm-es éllel 62. akkor az téglatest. A 8 cm-es élhez illeszkedő két lap hajlásszöge 53°. hajlásszögük 48. hogy a paralelepipedon testátlóinak négyzetösszege egyenlő az élek négyzetösszegével. mint a másik két oldallap területének összege. amelyik át­ megy egy alapélen. és az alaplapja n oldalú szabályos sokszög. és a metszéspont felezi a testátlókat. hogy minden n oldalú hasábban az oldallapok hajlásszögeinek összege: ( n . Mekkora a kimetszett síkidom te­ rülete. Bizonyítsuk be. Bizonyítsuk be. K1 1750. Bizonyítsuk be. K2 1755. hogy a paralelepipedon testátlói egy pontban metszik egymást.2) • 180°. Egy paralelepipedon két éle 13 cm és 9 cm. hogy az egyenlő térfogatú téglatestek között a kockának van a legkisebb felszíne.3°-os szöget zár be. melynek oldala a. Egy paralelepipedon lapjai egybevágó rombuszok.7°.Hasáb K2 1744. és hegyesszögűk 52. ha az alaplap területe -J~50 cm2 ? E1 1759. Bizonyítsuk be. hogy a háromoldalú hasáb legnagyobb területű oldallapjának kisebb a területe. K1 175 7 . és az alaplappal 45°-os szöget zár be. a közbezárt szögük 53024'15".6°.) K2 1745. és a testmagasság 32 cm? K1 175 1. E2 1756.4 cm. K1 174 7. Mekkora a térfogata? El 1753. Mekkora a térfogata? . K1 1758.3°. (A szimmetria középpontját a paralelepipedon középpontjának nevezzük. Egy paralelepipedon két éle 8 cm és 11 cm. Az n oldalú egyenes hasáb AA' élének egy adott P pontjából ugyanezen él egy adott P' pontjába kell a hasáb palástjának körüljárásával a legrövidebb úton eljutni. E1 1748. Szabályos háromszög alapú egyenes hasábot olyan síkkal metszünk. Bizonyítsuk be. Számítsuk ki az egyenes hasáb térfogatát. b) ha egy paralelepipedon testátlói egyenlők. hogy a paralelepipedon egy csúcsból kiinduló három élének és testátlójának négyzetösszege egyenlő az ugyanazon csúcsból kiinduló három lapátló négy­ zetének összegével. hajlásszögük 46. Egy szabályos hatszög alapú egyenes hasáb alapéle 0.5°-os szöget zár be. K1 1754.

46 m. Egy csatorna keresztmetszete olyan egyenlő szárú trapéz. szárai pedig 9 cm hosszúak. Mekkora az alapéle és a térfogata? K1 1776 .85 —2-? dm El 1769. melynek szára 9.4 m másodpercenként.4 cm. ha a víz folyásának sebessége 1. Egy egyenes hasáb alaplapja 8 m 2területű egyenlő szárú háromszög. amelynek szárai 7. Egy szabályos háromszög alapú egyenes hasáb alapéle 18 dm. amelynek párhuzamos oldalai 21 cm és 16 cm. Mekkora a hasáb fel­ színe és a térfogata? K2 1775 . Mekkora a felszíne és a térfogata? K1 1768. 42 cm.3 m hosszúak. Az alaplap 5 cm élű.3 dm hosszú. Mekkora a felszíne és a térfogata? E1 1763. Mekkora a térfogata? K2 1774 .8 kg. oldalélé 8. magassága 2. il­ letve 54 cm.18 m és 1. anyagának sűrűsége 0.6 dm. K1 1770 . Az egyik alap­ élen és a vele nem közös lapon fekvő szemközti csúcsponton átmenő síkmetszet az alaplap­ pal 62.K1 176 1. egyenes hasáb alakú bazalttömb. Egy egyenes hasáb alaplapja egyenlő szára háromszög.-.7 m.8°. Egy háromoldalú hasáb alapélei 2. Egy 40 dm magas egyenes hasáb alaplapja egy 12 dm sugarú körbe írt szabá­ lyos ötszög. Egy 43 cm magasságú egyenes hasáb alaplapja egyenlő szárú trapéz.7°-os szöget zár be. Egy szabályos háromszög alapú egyenes hasáb alapéle 8 cm.6 m.02 cm. Mekkora a hasáb felszíne és a térfogata? E 1 G Y 1 7 7 1 .3 ---. amelynek alapéle 0.24 m. magassága 22 m. A hasáb térfogata 26. Egy 50 cm magas egyenes hasáb alaplapja egy 15 cm sugarú kör köré írt szabá­ lyos nyolcszög. Egy 6 m magas vasúti töltés felül 8 m széles. Mekkora a felszíne és a térfogata? K1 1 7 7 7 . Mennyi víz folyik rajta keresztül óránként. Mekkora az alapterülete? c'm E1 1765. Mekkora a felszíne és a térfogata? kg . A hasáb magassága 23. hogy a lehető legnagyobb térfogatú szabályos 12 oldalú hasáb ma­ radjon meg. magassága 1. Milyen tömegű az a szabályos hatszög alapú. Számítsuk ki a két hasáb térfogatának arányát. Mekkora a térfogata? K1 1766. Mekkora a magassága? kg K1 1764.2 dm2. Hány m 3földmunkát kíván egy 50 m hosszú szakasza? K2 1773 . és a víz magassága mindenütt 1 m? K1 1772 . Egy 82 cm magasságú háromoldalú hasáb alapéleinek hossza 33 cm. 63° szögű rombusz. és a bazalt sűrűsége 2. A hasáb felszíne 25 m2. melynek magassága az alapél fele. és a csúcsnál levő szöge 37. A palást területe az alaplap területének hatszorosa. magassága 3 dm. Egy szabályos hatszög alapú egyenes hasábból az oldalélekkel párhuzamosan lehasítunk részeket úgy.75 m . Egy szabályos nyolcszög alapú egyenes hasáb alapéle 3. Egy egyenes hasáb valamennyi éle egyenlő hosszú. Keresztmetszete olyan húrtrapéz. Egy szabályos háromszög alapú egyenes hasáb felszíne 518. az alaplap hosszabb oldallal szemközti szöge 58°23'. Mekkora a térfogata? K2 1762. Egy hasáb tömege 175. amelynek két párhu­ zamos oldala 3 m és 2 m. Mekkora a felszíne és a térfogata? K2 176 7.

Mekkora a térfogata? Tetraéder K1 178 1. ha alapélei 20 dm. 26 dm.6° szöget zárnak be? K1 1780. hogy ha a tetraéder rendelkezik élérintő gömbbel. melynek szögei 50°7' és 70° 13'. hogy a tetraéder két-két oldallap síkjának belső szögfelező sík­ jai egy ponton mennek át. Milyen a két tetraéder kölcsönös helyzete? Határozzuk meg a két tetraéder éleinek arányát. B'. Bizonyítsuk be.Határozzuk meg annak a háromoldalú ferde hasábnak a térfogatát. és a két lap közös oldala ugyanabban a pontban érinti a két kört. akkor a tetraéder szemközti éleinek összege mindhárom élpár­ ra ugyanakkora. hogy ha egy tetraéderhez található élérintő gömb (olyan gömb. hogy a tetraéder éleit merőlegesen felező síkok egy ponton mennek át. feladatra épül. melynek alaplapja 8 dm oldalú szabályos háromszög. hogy ha a tetraéder szemközti éleinek összege mindhárom él­ párra ugyanakkora. DAB. Tekintsük egy tetraéderbe írt gömbnek a lapokkal való érintési pontjait. oldaléléi 15 dm hosszúak. Bizonyítsuk be. és a súlypont felezi a sza­ kaszt. hogy a vetületek a negyedik laphoz hasonló és vele hasonló helyzetű. Bizonyítsuk be. és az alaplappal 69. A hasáb oldalélé 7 dm hosszú. E2 179 1. K2 1788 . feladatra épül. hogy az újabb tetraéder bármelyik éle me­ rőleges az eredeti tetraéder valamelyik élére.Tekintsük egy tetraéder három lapjának súlypontját. Ezek egy újabb tetraéder csúcspontjai. az oldalélek hossza 52 dm. Bizonyítsuk be. K2 1789. E2 1786. és egymást 1:3 arányban osztják (egy csúcsot a szemközti lap súlypontjával összekötő szakasz a tetraé­ der súlyvonala). E2 1785 . 33 dm. melyek a lapháromszögbe írt kö­ rök. Vetítsük rá ezeket merőle­ gesen a negyedik lapra. és az oldalélek az alaplappal 48° 16' szöget zárnak be. és az alaplappal 60° szöget zár be. E2 178 7. (Az 1782. ABC lapjainak súlypontjai rendre az A'. Hány részre osztja a teret a tetraéder négy lapjának síkja? E2 1782. és ez a pont a tetraéderbe írható gömb középpontja. Ezek egy újabb tetraéder csúcspontjai. . (Az 1782.) Bizonyítsuk be.K1 1778 . CDA. Egy háromoldalú hasáb alapja egy 3 dm sugarú körbe írt háromszög. hogy a tetraéder két szemközti élének felezőpontját összekötő szakasz átmegy a tetraéder súlypontján. Bizonyítsuk be. E2 1783. harmadára kicsinyített háromszög csúcspontjai. hogy a tetraéder súlyvonalai egy ponton mennek át. Bizonyítsuk be.) Az ABCD tetraéder BCD. akkor a tetra­ éder két lapjának síkja olyan körökben metszi a gömböt. Bizonyítsuk be. El 1790. amelyik mind a hat élt érinti). E2 1784. D' pontok. Bizonyítsuk be. akkor a tetraédernek van élérintő gömbje. K1 1779 . Mekkora a háromoldalú ferde hasáb térfogata. C'. és ez a pont a tetraéder köré írható gömb középpontja.

Hasonló tulajdonságúak az ABDM. akkor a tetraéder csúcsai mint középpontok köré lehet olyan gömböket felvenni. hogy ha egy tetraéderben bármely két szemközti él összege egyenlő. hogy ha egy tetraéder szemközti élei egymásra merőlegesek.) Bizonyítsuk be. akkor az egyiknek a végpontjaiból kiinduló magasságegyenesek metszik egymást. ha a szemközti élek felezőpontjait összekötő szakaszok egyenlők. (Az 1798. amelyek kölcsönösen érintik egymást. hogy az ortocentrikus tetraéder szemközti éleinek négyzetösszege állandó. feladatra épül. hogy ha a tetraéder két magassága metszi egymást. a súlypont a másik kettő által meghatározott szakasz felezőpontja.E2 1792. hogy ha egy tetraéder két csúcsából kiinduló magasság egyene­ se metszi egymást.feladatra épül. feladatra épül. és magasságpontja D. Bizonyítsuk be. feladatra épül. V 1802. hogy az ortocentrikus tetraéder két szemközti élének normál transzverzálisa átmegy a tetraéder magasságpontján. feladatra épül.) Bizonyítsuk be. E2 1796. E2 1804. feladatra épül. S súlypontja és a körülírt gömbjének O középpontja egy egyene­ sen vannak. V 1800. és az 1796. hogy az ortocentrikus tetraéder élei­ nek felezőpontjai egy gömbön helyezkednek el. akkor a másik kettő is metszi egymást. akkor a két csúcsot összekötő él merőleges a szemközti élre. (Az 1798. Bizonyítsuk be. hogy ortocentrikus tetraéder élfelező­ pontjainak a tetraéder bármelyik lapjára eső merőleges vetületei egy körön fekszenek. E2 1793.) Bizonyítsuk be.) V 1799. (A magasságponttal rendelkező tetraédert ortocentrikusnak nevezik. E2 1795. hogy ha egy tetraéder két szemközti éle merőleges egymásra. ACDM és BCDM tetraéderek is. és magasságpontja M. hogy ha egy tetraéder két-két szemközti éle merőleges egymás­ ra. hogy egy tetraéder akkor és csak akkor ortocentrikus. és az 1796. feladatra épül. (Ezt a gömböt nevezik az ortocentrikus tet­ raéder második Feuerbach-gömbjének. (Az 1795. V 1806. hogy az ortocentrikus tet­ raéder M magasságpontja. és az 1800. V 1807.) Bizonyítsuk be. hogy ha ABCD ortocentrikus tetraé­ der. E2 179 7. feladatra épül. és az 1806. V 1801.) Bizonyítsuk be. (Az 1791 .) Bizonyítsuk be. és az 1798. (Az 1795. Bizonyítsuk be. V 1798. akkor bármelyik csúcspontnak a szemközti lapon levő merőleges vetülete a lap magasságpontja.) Bizonyítsuk be. hogy az ortocentrikus tetraéder élfelező pontjain áthaladó göm­ böt a tetraéder bármelyik lapjának síkja a háromszöglap Feuerbach-féle körében metszi. hogy egy tetraédernek ak­ kor és csak akkor van magasságpontja. (Az 1296.) Bizonyítsuk be. akkor az ABCM is ortocentrikus tetraéder. Bizonyítsuk be.) Bizonyítsuk be. feladatra épül.) Bizonyítsuk be. Bizonyítsuk be. hogy az ortocentrikus tet­ raéder szemközti élei normál transzverzálisainak az élekkel alkotott metszéspontjai a tetraé­ derlapok magasságainak az illető éleken levő talppontjai. Bizonyítsuk be. akkor a harmadik szemközti élpár is merőleges egymásra. (Az 1803. E2 1803. (Az 1798. (Az 1794. (Ezt az egye­ nest a tetraéder Euler-egyenesének nevezzük. ha a tetraéder szemközti élpárjai merőlegesek egy­ másra. E2 1794.) E2 1805. feladatra épül. (Az 1293.) .

hogy a tetraéder térfogata akkor lesz a legnagyobb. hogy RM = 2OR.A z ABCD tetraéder D csúcsából kiinduló élek legyenek páronként merőle­ gesek. (Az 1293. az 1791.+ — = 1. hogy az orto­ centrikus tetraédernek akkor és csak akkor van élérintő gömbje. d.1 r m l m2 m} m4 E2 1818. OB.) Egy tetszőleges tetraéder három lapjának súlypontjá­ ban állítsunk merőlegest a lap síkjára. hogy ezek a vetületek egy ponton mennek át. m3. Bizonyítsuk be. hogy —= ----. K2 1815.b 2){s2. Egy tetraéder egy csúcsból kiinduló három élének hossza a. hogy ha egy tetraéder egy csúcsból kiinduló élei egyenlők. AB = c. hogy ezek a tetraé­ der Euler-egyenesén egy R pontban metszik egymást úgy. a tetraéder magasságai m„ m2. d 4 -gyei egy tetraéderen belül felvett P pontnak a tetraéder lap­ jaitól való távolságát és m„ m2. Vetítsük rá merőlegesen a negyedik lap síkjára ezeket az egyeneseket.1 Bizonyítsuk be. Bizonyítsuk be.. Bizonyítsuk be. Legyen egy tetraéderbe írt gömb sugara r.= 1. E2 1813. C „/ ^ rv 1 T>. továbbá az R pont távolsága egy-egy oldallaptól harmadakkora. (Az 1789.1 ------. ha az adott hosszúságú élek páron­ ként merőlegesek.L + ^ . Kössük össze egy ABCD tetraéder belsejének valamelyik 0 pontját a csúcspon­ tokkal. mt-gyei a tetraéder megfelelő magasságait. . és az ezzel szemben fekvő csúcsában összefutó élek egyenlők. Jelöljük dt.V 1808. .) Bizonyítsuk be. E2 1810. D -vei.a 2){s2 . K1 18 1 6. feladatra épül. OD egyeneseknek a szemközti lappal való metszéspontját A -. feladatra épül. B -. d. ha egy lapja szabályos há­ romszög. ahol S* = ®1± £ ± £ 1 . hogy a szabályos tetraéder valamely belső pontjának az oldal­ lapoktól mért távolságait összegezve a test magasságával egyenlő értéket kapunk. E2 18 11. V 1809.+ -^ . és az 1807. Bizonyítsuk be. 18 17. Bizonyítsuk be. mt m2 m3 m4 E2 1819 . és BC = a. és az 1799. hogy . Bizonyítsuk be. mint az M pont távolsága az illető lappal szem­ ben fekvő csúcstól.. m. OC. b. d3. c. OA' OB' OC' OD' . -----. h o g y ----. . feladatra épül. Bizonyítsuk d. E2 1812 . Bizonyítsuk be. m4. E2 1814 . be. d2. Bizonyítsuk be.c 2). . 1 1 1 -----1 h— 1 . Bi­ zonyítsuk be. Jelöljük az OA. akkor ennek a csúcsnak a negyedik lapon való merőleges vetülete a körülírt kör közép­ pontja. u t.) Emeljünk egy ortocentrikus tetraéder min­ den lapjának súlypontjában a lapra merőleges egyenest.(Az 1813. hogy ezek a vetületek egy ponton mennek át. d. Vetítsük rá merőlegesen a negyedik lap síkjára ezeket az egyeneseket. hogy a tetraéder térfogata ^ ( s 2. AC = b. AA' BB' CC' DD' E2 . Egy tetszőleges tetraéder három lapjának magasságpontjában állítsunk merőle­ gest a lap síkjára. . ak­ kor az élek a negyedik lappal egyenlő szögeket zárnak be. hogy ha egy tetraéder egy csúcsból kiinduló három éle egyen­ lő.H ---------1 -------.

a tetraéder köré írt paralelepipedont határoz­ nak meg. . Határozzuk meg a két tetraéder magasságának arányát.) K1 1830. Bi. h o g y -----. Az ABCD tetraéder ABC lapjának valamely O pontjából húzzuk meg a DA. hogy a kockába írt tetraéder szabályos.. hogy a tetraéder súlypontja és két-két csúcsa által meghatározott háromszögek a tetraédert négy egyenlő térfogatú részre bontják. (Az ilyen tetraédert paralelepipedonba írt tetraédernek és az ilyen paralelepipedont a tetraéder köré írt paralelepipedonnak nevezzük. hogy a levá­ gott tetraéder és a csonka gúla térfogatának aránya q legyen. feladatra épül. Húzzuk meg az egyik csúcsból kiinduló lapátlókat. hogy ha két tetraéder egy élben és a hozzá tartozó lapszögben megegyezik. Bizonyítsuk be.1 -------. A közös csúcstól milyen távolságban kell elmetszeni a tetraédert? K1 1827. . Két tetraéder megegyezik az egyik csúcsnál levő oldallapjának szögében és az ide befutó harmadik élnek a lappal bezárt szögében. feladatra épül. K1 m 2 . K2 1831 . c. Elmetsszük egy olyan síkkal.1 -------= 1 . El 1823 . amely ezen élekből (a közös csúcsból számítva) a2. E1 1828. DCA. Bizonyítsuk be. illetve a DAB lapokig. melynek mindegyik éle a paralelepipedon egy lapátlója. K1 E1 1833. hogy a szabályos tetraéder köré írt paralelepipedon kocka. Bizonyítsuk be. OA' OB' OC' . OC' egyeneseket a DBC. DA DB DC K2 1821. DB. Egy tetraéder minden csúcsához a szemközti lapjával párhuzamos síkot illesz­ tünk. Bizonyítsuk be. Egy tetraédert az egyik lapjával párhuzamosan úgy vágjunk szét.) Bizonyítsuk be. c2 darabokat vág le. Számítsuk ki a maradék test és az eredeti test térfogatának ará­ nyát. Bizonyítsuk be. hogy ezek végpontjai olyan tetraédert határoznak meg. Mutassuk meg. E2 1822 . hogy a levá­ gott tetraéder teljes felszíne az adott tetraéder felszínének felével legyen egyenlő. . Egy tetraédert az egyik lapjával párhuzamosan úgy vágjunk szét. . hogy minden paralelepipedonba két tetraéder írható. E1 1824.E2 1820 . mint a közös élhez tartozó oldal­ lapok területének szorzatai. hogy ezek a síkok egy. OB'. Határozzuk meg a két tetraéder térfogatának arányát. Bizonyítsuk be.) Egy tetraéder egyik csúcsból kiinduló éleinek hoszsza a„ bt. b2. hogy a két tetraéder tér­ fogatának aránya egyenlő a fenti csúcsba futó élek szorzatának arányával. 1834. Bizonyítsuk be. (Az 1823. hogy a tetraéder egyik éle és a szemközti él felezőpontja által kifeszített sík a tetraédert két egyenlő térfogatú részre osztja. Bizonyítsuk be. K1 1829 . akkor térfogataik úgy aránylanak egymáshoz. zonyitsuk be. DC élekkel párhuzamos OA'. Fektessünk egy tetraéder mindegyik élén át a szemközti éllel párhuzamos sí­ kot. E síkok is tetraédert határolnak. hogy minden tetraéder köré csak egy paralelepipedon írható. E2 1825. Adott egy paralelepipedon. (Az 1831. KI 1826.

4 E1 1837. Egy 6 cm élű kocka csúcsait az élek fele­ zőpontján átmenő síkokkal levágjuk. (Az 1836. (Az 1848. hogy a :b = sin fi : sin a. Mekkora lesz a megmaradt test térfogata? (1835.6 cm.(Az 1847. Határozzuk meg az ötödik és a hatodik gömb térfogatának arányát. egy hatodik pedig mindegyiket kívülről. feladatra épül. ha adott az M magassága. K2 1845.) Számítsuk ki a szabályos tetraéder térfogatát. Számítsuk ki az a élű szabályos tetraéder köré írható gömb sugarát. Bizonyítsuk be. és az összes éle egyenlő? K2 1847. K2 1838 .Adott négy R sugarú gömb. a metszési idomok területe egyenlő. Mekkora a szabályos tetraéder lapszöge? E2 1843. (Az 1836. hogy ha két egyenlő alapterületű és egyenlő magasságú gúlát az alaplapoktól egyenlő távolságban az alaplappal párhuzamos sík­ kal metszünk. hogy a gúla alaplappal párhuzamos síkmetszetei hasonlók. Legyen a gúla a oldalélének az alaplap síkjával bezárt szöge a. Mennyivel csökken a tömege? (Sű­ rűsége 2. feladatra épül.) Bizonyítsuk be. . K1 1840.8 dm . Mekkora szöget zár be a szabályos tetraéder magassága egy éllel? 1842 . hogy a gúla alaplappal párhuzamos metszetei területének aránya megegyezik a síkoknak a csúcstól számított távolságai négyze­ tének arányával. ábra a) a = 8.) Egy kőgúla 30 cm élű szabályos tetraéder. ábra) K2 1836.) Bizonyítsuk be.K1 1835. feladatra épül. Bizonyítsuk be. és az 1838. K2 K1 1841 .) Gúla. hogy minden gúlában az oldallapok területeinek az összege na­ gyobb. K2 1849. Számítsuk ki az a élű szabályos tetraéderbe írható gömb sugarát. Egy ötödik gömb érinti mindegyiket belülről. mint az alaplap területe. < 1835. ha b) a = —m. Számítsuk ki az a élű szabályos tetraéder felszínét és térfogatát. K2 1846. K2 1848 . E1 1839 .& b oldalélének pedig /?! Bizonyítsuk be. Hány oldalú lehet az a gúla. csonkagúla Gúla E1 1844. amelynek alaplapja szabályos sokszög. melyek páronként érintik egymást. feladatra épül. Mindegyik lapját 3 cm-es vastagságban le kell csiszolni.

Milyen magas a gúla? E2 1863.) Egy gúla alapterülete 900 cm2. Egy gúlának az alaplapja szabályos háromszög. amely átmegy az alap A és C csúcsain. feladatra épül. Az alap­ él a. hogy az oldallapoktól mért távolságainak összege állandó marad.= 60°. oldalélé 23 cm. Számítsuk ki a metszet területét. Mekkora a gúla magassága? E2 1865. az oldalélé a. A magasságot három egyenlő részre osztjuk. AD = AE. E1 1862. egy- bevágó háromszögek.K2 1850. Egy ABCDES ötoldalú szabályos gúlát elmetszünk egy síkkal. (Az ilyen gúlát szabályos gúlának nevezzük. b) alaplapja 7 cm oldalú szabályos hatszög. Szabályos háromoldalú gúla magasságából (m) és alapéléből (a ) számítsuk ki az oldalélt. AB = 4 cm. Szabályos hatoldalú gúla magassága 18 cm. Mekkora a gúla magassága és oldalélé? E2 1858. ha a gúla alapéle a. (Az 1848. Egy ötoldalú szabályos gúla élei egyenlők.) Bizonyítsuk be. Szabályos háromoldalú gúla alapéle 13 cm. Szabályos négyoldalú gúla oldallapjai szabályos háromszögek.) A csúcstól mekkora távolságban kell egy 60 cm ma­ gas gúlát az alaplappal párhuzamosan metszeni. melyek területe az alaplap területének —-szorosa. oldalélé 21 cm.56.6°-os szöget zár­ nak be. Számítsuk ki a gúla a) magasságát. (Az 1848. K1 1866. Mekkora az oldallapnak az alaplappal bezárt szöge? E1 1861. ha az a) alaplapja 13 cm oldalú négyzet. Mozogjon egy pont egy szabályos sokszög alapú. Milyen magas a gúla? 1856. Mekkora a felszíne a szabályos sokszög alapú egyenes gúlának. a szomszédos oldallapok 120°-os szö­ get zárnak be egymással. K2 1860. oldallapjai egyenlő szárú. és BCE4. Négyzetes gúla alapéle 22 cm. 2 . Mekkora területű idomokat metszenek ki ezek a síkok a gúlából? K1 1851. Számít­ suk ki aj az oldallap és az alaplap hajlásszögét. egyenlő oldalélű gúla alaplap­ ján. b) két oldallap hajlásszögét. E1 1853. magassága 12 cm. Mekkora az alapél? K1 1857. oldallapjának és oldalélének az alaplappal bezárt szöge? E2 1859. b) oldallapjának az alaplappal bezárt szögét. b) harmada legyen? E1 1852. Szabályos négyoldalú gúla felszínének és alapterületének aránya 2. magassága 16 cm. az oldallapok az alaplappal 63. c) oldalélé­ nek az alaplappal bezárt szögét. feladatra épül. oldalélé b. és az osztópontokon az alaplappal párhuzamos síkokat fektetünk. Mekkora szöget zár be egy oldalél az alapélekkel? K2 1864. K2 1854. hogy a kimetszett idom területe az alaplap területének a) fele. Szabályos négyoldalú gúla magasságából (m ) és oldaléléből (b) számítsuk ki az alapélt. Szabályos négyoldalú gúla alapéle 32 cm. továbbá az ES oldalél felezőpontján. Háromoldalú gúla oldallapjai egyenlő szárú derékszögű háromszögek. Mekkora a gúla magassága. Egy ABCD téglalap alapú gúla E csúcspontjának az alaplapra eső merőleges ve­ tülete az A pont. K2 K1 1855.

Mekkora a felszíne? .6 m. magassága 5. az alapél és az ezt metsző oldalél haj­ lásszöge 75°.28 dm. Oldallap­ ja az alaplappal 87°H ' szöget zár be. magassága 8. b) alaplapja 6. Szabályos négyoldalú gúla térfogatát felezzük meg az egyik alapéléhez illeszke­ dő síkkal. A gúla csúcspontjának az alapsíkra eső merőleges vetülete a derékszög csúcsában van. b) 7.9 cm oldalú szabályos hatszög. Mekkora a négyoldalú szabályos gúla térfogata. c) alaplapja 34.7 cm3. K1 1870.7 cm? K 1 G Y 1867. K1 1875.7 cm.6 cm oldalú szabályos nyolcszög.15 m sugarú körbe írt szabályos nyolcszög. ha palástját kiterítve egy 8 cm oldalú szabályos nyolcszög „felét” kapjuk? K2 1872 . Szabályos nyolcoldalú gúla alapéle 4 dm.5 cm oldalú szabályos hatszög. magassága 28 dm. Az oldallapok szabályos három­ szögek.7 cm oldalú szabályos nyolcszög? E1 1873. Mekkora a térfogata annak a szabályos gúlának. Számítsuk ki a gúla felszínét és térfogatát. d) alaplapja 12.3 cm? K1 1869. Szabályos négyoldalú gúla térfogata 864 cm3. A gú­ la magassága 32 cm.6 cm oldalú szabályos hatszög. Mekkora a szabályos gúla oldalélé.54 cm oldalú szabályos háromszög. Szabályos gúla alaplapja 2. b) 5. ha térfogata 533. Szabályos gúla magassága 37.Mekkora a szabályos gúla térfogata. ha felszíne 272 cm2. alaplapja a) 7 cm oldalú négyzet.c) alaplapja 15 cm oldalú négyzet. c) 4. oldalélé 12. Határozzuk meg a kimetszett síkidom alaplaptól legtávolabb fekvő élének az alap­ laptól való távolságát. d) alaplapja 56 cm oldalú négyzet. alaplapja pedig egy 3. Mekkora a térfogata? K1 1876. amelynek befogói 12 cm és 18 cm.9 cm oldalú szabályos hatszög? V 1874.8 cm oldalú szabályos ötszög. oldalélé az alaplappal 72°28' szöget zár be.56 m.65 m. K1 1871 . oldalélé 22 cm. magassága 52. Egy torony csúcsa hatoldalú szabályos gúla. alaplapja a) 6. e) alaplapja 5. amelynek a) alaplapja 17 cm oldalú négyzet. Szabályos négyoldalú gúla alapéle 2.3 cm oldalú négyzet. Mekkora a térfogata? E1 1879.7 dm oldalú szabályos hatszög. Egy gúla alaplapja derékszögű háromszög. oldaléléi egy­ másra merőlegesek. Négyzet alapú gúla alaplapjának átlója 6 cm. oldalélé 32. Mekkora a felszíne és a térfogata? K1 1878. alapélének és magasságának ará­ nya 2:3. oldalélé 78 cm. Számítsuk ki a gúla felszínét és térfogatát. Szabályos gúla alaplapja 1. c) 5. Hány m 2ónlemez szükséges a befedésére? K1 1868 .9 cm oldalélű szabályos 24 oldalú sokszög. Mekkora a felszíne és a térfogata? E2 18 77. Mekkora a térfogata? K2 1880. melynek alapéle 2 m.

az alaplaptól 4. Számítsuk ki az alapélt és az alaplap egyik szögét. Számítsuk ki a csonkagú­ la magasságát. hogy négy csúcsa az alaplapon. Szabályos hatoldalú gúla alapéle 4. Mekkora az alapél? K2 1884. Egy acélból készült szabályos ötszög alapú gúlát levélnehezéknek használunk. g Csonkagúla E2 1894. Oldalélé az alaplappal 46°20/ szö­ get zár be.2 cm távolságban levő. Téglalap alapú. Mekkora a tömege. az alaplap­ pal párhuzamos síkmetszet területe 60 cm2.5 cm oldalú szabályos háromszög alapú csonkagúla oldal­ lapjai az alaplappal 60°-os szöget zárnak be. Szabályos négyoldalú gúla alaplapjának területe 1024 cm2 . E2 1896. Egy gúla magassága 14 cm. E2 1893. Mekkora a magassága? (Sűrűsége 7. Mekkora a felszíne? K2 1882.) dm 3 K1 1888. Számítsuk ki a kocka térfogatát. hogy két egyenlő térfogatú részre osszuk? E1 1892. Szabályos négyoldalú gúla térfogata 4.) cm K1 1886. egyenlő oldalélű gúla alapélei 7 dm és 5 dm. Mekkora az alapéle? K2 1883. E2 1895. magassága 6 dm. Egy 6 cm és 8 cm hosszú oldalakkal rendelkező téglalap alapú egyenes gúla oldaléléi 13 cm hosszúak. Szabályos csonkagúla alaplapjai a és b oldalú négyzetek. A négy oldallap terü­ letének összege megegyezik a két alaplap területének összegével. Térfogata 51 cm3. írjunk a gúlába kockát úgy.2 — —r . térfogata 62. .5 cm. magassága 9 cm. Számítsuk ki az egyes részek magasságát. fedőéle 32 cm. alapéle ks 45 cm. oldallapjának magassága 9 cm. Az alapsíktól milyen távol kell a gúlát az alappal párhuzamos síkkal metszenünk. Számítsuk ki a gúla térfogatát.52 cm3. mint az alaplap átlója. Egy 45 cm magas gúlát az alappal párhuzamos síkokkal három egyenlő térfo­ gatú részre osztunk. Mekkora a gúla magassága és palástjának területe? 1887 .2 kg. Szabályos négyoldalú gúla oldallapjai szabályos háromszögek.5 —— . Egy négyoldalú szabályos gúla alapéle 4 dm. Mekkora a térfogata? K2GY 1885. Mek­ kora a térfogata? K1 K2 1889.86 m3. K2 1891. a gúla térfogata 5622 cm3 . Egy 52 cm magas négyzetes csonkagúla alapéle 55 cm. Rombusz alapú gúla magasságának talppontja a rombusz középpontjában van. Számítsuk ki a felszínét és a térfogatát. K2 1890. a másik négy pedig egy-egy oldalélen legyen. Számít­ suk ki a felszínét és a térfogatát.56 cm és az oldalélé 72°45' szöget zár be az alaplappal? (Az acél sűrűsége 7. oldalélé 15 dm. magassága pedig kétszer akko­ ra. ha az alapéle 1. 49. Az egyik átlóra illeszkedő tengelymetszetének terüle­ te 36. Egy 20 cm magas.7 cm2.905 m3.Öntöttvasból készült szabályos négyoldalú gúla tömege 1012. Szabályos négyoldalú gúla térfogata 49.K2 1881.

(Az 1905.) E2 1906. Bizonyítsuk be. Felső lapja 14 m. A kovács tűzhelye fölött csonkagúla alakú négyzetes füstfogó van. (Az 1905.) Bizonyítsuk be. ha csak fele magasságig van töltve? E2 G Y 1903. a fedőéi 9 cm. hogy a szabályos oktaéder lapjainak középpontjai egy kocka csúcspontjai. feladatra épül. Négyzet alapú egyenes csonkagúla alapéle 12 cm. 65 cm magasságú virágláda négyzetes aljának éle 32 cm.8 m.G Y18 9 7 . Szabályos hatoldalú csonkagúla alapéle 3.4 cm.K 1. hogy a szabályos oktaéder testátlói páronként merőlegesek. El 1908. szabályos testek E2 1904. Csonkagúla alakú. Szabályos test keletkezik-e így? K2 1905.2 m? E2 1898. E1 1901. E2 19 11.) Bizonyítsuk be. feladatra épül. fedőéle 2. hogy a szabályos tetraéder éleinek fe­ lezőpontjai egy szabályos oktaéder csúcspontjai.) Egy kocka minden csúcsán át vegyünk fel egy síkot a három szomszédos csúcs síkjával párhuzamosan! Bizonyítsuk be. Számítsuk ki a fedőlap területét. és 1 m 3föld tömege 1400 kg? Poliéderek. Számítsuk ki a térfogatát. Az alapél 32 cm. K2 1900. E1 1907. Hány m 2bá­ dog kell a négy oldallap és a fedőlap elkészítéséhez. az alaplap területe 25 m2. Bizonyítsuk be. hogy a szabályos oktaédert lehet szabályos hatszögben metszeni. Négyzet alapú szabályos csonkagúla felszíne 2 873 cm2. magassága 7. az alsó 7 m oldalú négyzet. ha a ládát 50 cm magasságig töltik meg. Mennyi víz fér bele? Mennyi víz van benne. ha az alapél és az oldalél 1.4 cm.7 cm. Egy 12 m magasságú csonkagúla térfogata 916 m3. K1 1899. a fedőéi 1. E2 1912. E2 1910. (Az 1906. hogy négy egybevágó szabályos tetraéderből és egy velük egye­ ző élű szabályos oktaéderből egy kétszer akkora élű szabályos tetraéder építhető. feladatra épül.) Bizonyítsuk be. (Ezt a testet nevezik szabályos oktaédernek. . feladatra épül. Egy vízgyűjtő medence lefelé keskenyedő csonkagúla alakú. magassága 10 cm. Hány kg a benne levő virágföld. Bizonyítsuk be. Bizonyítsuk be. (Az 1905. mélysége 6 m. hogy a két rész egyenlő térfogatú legyen? Mekkora a síkmetszet oldala? K2 1902. K2 1909. Számítsuk ki a felszínét és a térfogatát. melyek oldallapjai szabályos háromszögek. hogy ezek egy szabályos oktaéder lapsíkjai. Az alaplaptól milyen távolságban kell az alaplappal párhuzamos síkkal metszenünk a csonkagúlát. hogy egy kockába írt két tetraéder kö­ zös része a kockába írt szabályos oktaéder. fel­ ső éle 52 cm. fedőéle 8 cm. Egy kocka lapjaira négyoldalú gúlákat helyezünk. hogy a kocka lapjainak középpontjai egy szabályos test csúcs­ pontjai.

(1921. E2 1914. Tekintsünk egy kockát és a beírt szabályos oktaédert.E2 1913. továbbá az AB. hogy a két gömbi pont távolsága a kockaél nagyobbik aranymetszete. ábra ► .) Bizonyítsuk be. ame­ lyek nem tartoznak egyik tetraéderhez sem. Z pon­ tok a) egy síkon vannak. V 1920. Bizonyítsuk be. Mutassuk meg továbbá. velük egyező élű szabályos tetraéderből egy kétszer akkora élű szabályos oktaéder építhető. E2 1915 . Bizonyítsuk be..) Te­ kintsünk egy kockát és a beírt szabályos ok­ taédert.(Az 1914. N. és tekintsük a kockának azokat a részeit. Bizonyítsuk be. b) egy körön vannak. feladatra épül. V 1919. feladatra épül. 1921. hogy a szabályos oktaéder köré lehet gömböt írni. (Az 1920. mint a szakasz fele (tehát ez a távolság a fél kockaél nagyobbik arany metszete). Bizonyítsuk be. a meghosszabbítás az oktaéder élének a nagyobbik aranymetsze­ tével egyenlő. írjunk egy kockába két tetraédert. 1918. Bizonyítsuk be. Bizonyítsuk be. amelyek egybevágók a két tetraéder közös részével. V 1921. K2 E1 19 17. hogy hat egybevágó szabályos oktaéderből és nyolc. hogy egybevágó szabályos tetraéde­ rekkel és velük egyező élű szabályos oktaéderekkel a tér hézagtalanul kitölthető. feladatra épül. hogy ezekből a részekből össze­ rakható három szabályos oktaéder. (Az 1912. hogy a kockába írt szabályos oktaéder egy élét a kocka köré írt gömbig meghosszabbítva. hogy a szabályos oktaéderbe lehet gömböt írni. Az oktaéder egyik csúcs­ pontjánál hosszabbítsuk meg az oktaéder két egymásra merőleges élét a kocka köré írt göm­ big. E2 1916. Y. hogy az M. és az 1914.) Bizonyítsuk be. az 1913. ábra) Bizonyítsuk be. DC és EC éleknek a rajzon látható módon a kocka köré írt göm­ big való meghosszabbítását. c) egy szabályos ötszög csúcspontjai. X. hogy két egy­ bevágó kocka szétdarabolható két egybevágó szabályos tetraéderbe és egy velük egyező élű szabályos oktaéderbe. hogy a két gömbi pontot összekötő szakasz az alatta levő kockalap­ tól olyan távolságra van.

E2 1928. Hosszabbítsuk meg az oktaéder éleit a 19221a. b) testátlójának hosszát. amik nem illeszkednek e lap síkjára. hogy egy szabályos dodekaéder élegyeneseinek metszéspontjai egy szabályos ikozaéder csúcspontjai. E2 1924. ábra) EZ 1925. hogy az öt él egyenese egy ponton megy át. Bizonyítsuk be.V 1922 . Bizonyítsuk be. Adjunk meg olyan síkot. feladatra épül. hogy egy sza­ bályos ikozaéder lapközéppontjai egy szabá­ lyos dodekaéder csúcspontjai. Számítsuk ki az a élű szabályos oktaéder a) két párhuzamos élének felezőpont­ ját összekötő szakasz hosszát. amely szabályos tízszögben metszi a) a szabályos dodekaédert. feladatra épül. Határozzuk meg a beírható kockák számát is. b) a szabályos ikozaédert. . Bizonyítsuk be. Bizonyítsuk be. K2 1927. K2 1929. Bizonyítsuk be. (1924. hogy ez a 12 pont és a kocka 8 csúcs­ pontja egy szabályos dodekaéder csúcspontjai (19221b. (Az 1922. hogy a szabá­ lyos dodekaéder lapközéppontjai egy szabá­ lyos ikozaéder csúcspontjai. Úgy 12 pontot kapunk a gömbön.(Az 1921. ábrán látható módon a kocka köré írt göm­ big. V 1923. Tekintsük a szabályos dodekaéder egy lapjának csúcsaiba érkező azon éleket. ábra).) Bizo­ nyítsuk be. hogy a szabályos dodekaéderbe kocka írható.) Tekintsünk egy kockát és a beírt szabályos oktaédert. E2 1926. K2 1930. Készítsük el az öt szabályos test hálóját.

Egy szabályos test felszíne 6a .) Egy r sugarú gömbbe beírunk egy kockát és egy sza­ bályos oktaédert. Hogyan aránylanak egymáshoz a felszínek? E2 1948. Számítsuk ki az a élű szabályos oktaéder két kitérő éle felezőpontjának távolsá­ 1933. E2 1938. Egy szabályos oktaéder két átellenes csúcsának távolsága d. (Ezt a testet rombdodekaédemek nevezik. (Az 1920. Egy szabályos tetraédernek. majd az oktaéderbe újabb kockát. K2 1940. Mekkora lesz a megmaradó rész térfogata? K1 1947. Hogyan aránylanak egymáshoz a felszínek? K2 1945. K2 E2 1931 . Tekintsük azt a konvex testet. Újabb hat kockát nyerünk. E2 1936.) Határozzuk meg az a élű szabályos oktaéder két kité­ rő éle normál transzverzálisának hosszát. amelynek csúcspontjai az eredeti kocka csúcsai és a kapott hat kocka középpontja. feladatra épül. és tükrözzük a testet minden lapjára. Bizonyítsuk be. Egy szabályos tetraéder. E2 1935.) (1948. Egy kocka éleinek összege 12a. egy szabályos oktaédernek és egy kockának az élei egyenlők. egy szabályos oktaéder és egy szabályos ikozaéder élei egyenlők. egy szabályos oktaédernek és egy kockának a tér­ fogata egyenlő. (Az 1934. Határoz­ zuk meg a két kocka élének arányát.) Számítsuk ki az a élű szabályos ikozaéder két szom­ szédos lapjának szögét. feladatra épül. Hogyan aránylanak egymáshoz a térfogatok? E2 1944. Mekkora az éle az ugyanilyen élösszegű többi szabályos testnek? K2 19 4 1. Számítsuk ki a tér­ fogatát! E1 1942. Mekkora az éle? E2 1943. Egy a élű kockába oktaédert írunk. Egy szabályos tetraédernek. 1932. Vegyünk egy kockát. Egy a élű szabályos oktaéder csúcsait az élek felezőpontján átmenő síkokkal le­ vágjuk. ábra) . (Az 1920. E2 1939. Számítsuk ki az a élű szabályos oktaéderbe írható gömb sugarát. Számítsuk ki az a élű szabályos oktaéder köré írható gömb sugarát. hogy az ezekbe írt gömbök sugara egyenlő. egy szabályos oktaédernek és egy kockának a fel­ színe egyenlő. Egy szabályos tetraédernek. 1934. b) a térfogatok? K2 1946. feladatra épül. feladatra épül. E2 1937. Határozzuk meg a szabályos oktaéder két szomszédos lapjának szögét.K2 E2 gát. (Az 1934.) Számítsuk ki az a élű szabályos dodekaéder két szom­ szédos lapjának szögét. Hogyan aránylanak egymáshoz a) a felszínek.

Számítsuk ki a keletkezett tetraéder éleit. E2 1953. Bizonyítsuk be.POLIÉDEREK. ha a kocka éle a? e) Mekkora két szomszédos él hajlás­ szöge? f) Mekkora két szomszédos lap szöge? g) Mekkora a felszíne? h) Mekkora a térfogata? E1 1949.) Fektessünk egy kocka élein át a hozzá illeszkedő lapokkal 45°-os szöget bezá­ ró síkokat. (A tetraéder negyedik csúcsa kifelé van.Két egybevágó. Adott hasábot az alaplapjaival párhuzamos síkkal metszünk. amelyek csúcsa a hasáb fedőlapjának egy pontja. szabályos gúlát úgy illesszünk össze. alaplapjuk a hasáb alaplapjának .) Egy paralelepipedon minden csúcsához il­ lesszünk síkot. Egyik csúcsát kössük össze a szemközti csúcson átmenő lapok középpontjával. Vegyünk egy paralelepipedon lapközéppontjai által alkotott testet! Határozzuk meg. hogy térfogata hányadrésze a paralelepipedon térfogatának. Adott egy a élű kocka. feladatra épül. Egy négyzet alapú gúla oldallapjai legyenek szabályos háromszögek! Legyenek az oldallapok egy-egy szabályos tetraéder lapjai. Vegyük egy paralelepipedon lapátlói által meghatározott beírt tetraédereket. K1 1951. Legfeljebb hány oldalú lehet a keletkezett test síkmetszete. feladatra épül. a lapok és az élek száma? b) Milyen lapok határolják? c) Szabályos test-e? d) Mekkorák az élek. Milyen testet határoznak meg ezek a síkok? Mekkora a két test térfogatának aránya? E2 1954. Bizonyítsuk be. c) 8. Milyen test keletkezik? E1 1950. ha a gúla a) 4. Vegyük fel egy kocka összes átlóssíkját.) Számítsuk ki két szomszédos tetraéder külső csúcsainak a távolságát. d) 2n oldalú volt? K2 1958 . E2 1952. lapjainak számát. amelyek közös csú­ csa a hasáb belsejének tetszőleges pontja. Hány részre osztja a teret a szabályos oktaéder lapjainak nyolc síkja? E1 1957 . hogy egybevágó rombdodekaéderekkel a tér hézagtalanul ki­ tölthető. Ad­ juk meg a két tetraéder közös részét képező test csúcsainak. ha az alapél a. (Az 1951. Tekintsük egy hasáb oldallapjait olyan gúlák alaplapjának. Milyen testekre osztják ezek a kockát? Mekkora egy résznek a felszíne és a térfogata? K2 K2 1955. Tekintsük azokat a gúlákat. hogy e gúlák térfogatának össze­ ge állandó. K2 1960 . éleinek. (Az 1948. Hogyan aránylik ez az összeg a hasáb térfogatához? E2 1961 . és az 1952. Hány részre osztja a teret egy konvex négyszög alapú gúla lapjainak öt síkja? 1956. és egy csupa háromszöglappal határolt konvex poliéder keletkezzék. V 1959. amelyik párhuzamos a szomszédos három csúcson átmenő síkkal. SZABÁLYOS TESTEK a) Mennyi a csúcsok. b) 6. hogy alaplapjaik fedjék egymást.

síkjába esik. oldaléleik pedig a síkmetszet csúcsaihoz illeszkednek. a) Határozzuk meg az eredeti és az elforgatott kocka közös részének térfogatát. Határozzuk meg az eredeti és az elforgatott kocka közös részének térfogatát. Határozzuk meg az eredeti és a tükör­ kép-tetraéder közös részének térfogatát. E2 1967.A z egyenes körhenger alaplapjának kerülete 20. hogy a kocka négy csúcsa a gúla alaplapján.9 dm. akkor a kapott metszéspontok egy egyenesen vannak. Egy a élű szabályos tetraédert tükrözzünk az egyik magasságvonal felezőpont­ ján átmenő. ha a ten­ gelymetszet területe megegyezik az alap területével? K1 1972. E1 1963. Forgassunk el egy a élű szabályos tetraédert az egyik magasságvonala körül 60°-kal.5 dm.33 cm. Adott egy a élű szabályos négyoldalú gúla. Legyen SM e hasábok közös éle. E2 1966. hogy ha hasábot vagy gúlát olyan síkkal metszünk. SCA. Számítsuk ki az egyenes körhenger felszínét. Bizonyítsuk be. K1 1973 . magassága 83. amelynek magassága m. hogy a gúla a hasábbal egyenlő térfogatú le­ gyen? E1 1962. b oldalú. a másik négy pedig egy-egy oldalmagasságon legyen. amely nem párhuzamos az alaplappal. b) Határozzuk meg a két kocka együttes térfogatát. amelynek oldaléléi párhuzamosak és egyenlők SM-mel. 1 cm-es befogókkal? K2 1969 . Adott egy a élű szabályos négyoldalú gúla. Hányszorosa az egyenes körhenger magassága az alaplap sugarának.33 m.16 m. ha a) alaplapjának sugara 3 cm. c) alaplapjának sugara 72. Forgassunk el egy a élű kockát két szemközti lapközéppontját öszszekötő egye­ nes körül 45°-kai. a másik négy pedig egy-egy oldal­ élen legyen. hogy a kocka négy csúcsa a gúla alaplapján. magassága 7. és a metszésidom oldalait az alaplap megfelelő oldalegyenesével való metszésig meghosszabbítjuk. Mekkora a felszíne? . b) alaplapjának sugara 6. amelynek magassága m. a hozzá tartozó lappal párhuzamos síkra. Mekkora a kocka térfogata? Henger K1 19 71. E2 G Y 1968. írjunk bele kockát úgy. téglalap alakú ablaktábla begitteléséhez. ha a gitt-hasáb keresztmetszete egyenlő szárú derékszögű háromszög. Határozzuk meg az eredeti és az elforgatott tetraéder közös részének térfogatát. Állítsunk a tetraéder ABC lapjára mint alap­ lapra olyan hasábot. Forgassunk el egy a élű kockát az egyik testátlója körül 60°-kai. E2 1964. Egy ABCS tetraéder SBC. A fedőlaptól milyen tá­ volságban kell felvenni a metszősíkot ahhoz. SAB lapjaira mint alaplapokra kifelé egy-egy ha­ sábot állítunk. Bizonyítsuk be. Mennyi gitt kell egy a. V 1965. a magasságnak és az alaplap sugarának különbsége 11. írjunk bele kockát úgy.6 cm. Mekkora a kocka térfogata? K2 1970 . magassága 5 cm. hogy e hasáb térfogata az előző három hasáb térfogatának összegével egyenlő.

Mekkora a henger palástjának területe és a henger térfogata. ha kétszer olyan magas. magassága 2. Mennyi bádoglemez szükséges 50 db 12 cm átmérőjű.5 m2 -t lehet bevakol­ ni? K1 G Y 1978.E1 1974. alaplapjának sugara r. mint amilyen széles? (Fogóra. Mekkora az alap­ lap sugara és a henger magassága? K1 1975. b) V = 62 584. Határozzuk meg a kelet­ kezett testek felszínét és térfogatát. hulladékra.6 cm2. Egyenes körhenger felszíne 1111 cm2. Hány cm 2lemez kell annak a henger alakú litermértéknek a készítéséhez.4 cm2 -rel növekszik. Mennyi idő alatt készíthető el a belső felület vakolása.9 cm. 1 m hosszú kályhacső el­ készítéséhez? (Takarásra számítsunk 1. a magas­ ságot pedig 3 cm-rel növeljük. henger alakú edény magassága.) K 1G Y 1979.7 cm.7 cm és 36. Egy 26 cm és 33 cm oldalú téglalapot kétféleképpen csavarhatunk hengerré.15 cm? K1 1981 .4 m. magassága 15 m.5 cm-t. r = 33. A 15 méter hosszú pince dongaboltozata egy 5. c) alaplapjának sugara 45.72 dm.8 cm oldalú négyzetet megforgatunk az egyik oldala körül. Mekkora a magassága? a) V = 5 025.5 m. ha a) alaplapjának sugara 3. ha 1 m2 -re 20 dkg festéket számítunk? K1 1980. Mekkora a sugár és a magasság? K 1G Y 19 77. Mennyi festék kell egy 6. Egy 7.7 cm. K1 1983. az alaplap sugarának és a magasság­ nak az aránya 4:5. Ha az alaplap sugarát 4 cm-rel. Mennyit emelkedik a víz felszí­ ne. b) alaplapjának sugara 32. majd a másik oldala körül megforgatunk. amely kétszer olyan magas. Számítsuk ki a keletkezett hengerek felszínét. 45 cm átmérőjű oszlop befestéséhez. Mekkora az egyenes körhenger térfogata. Milyen távol vannak egymástól a beosztások? . mint amilyen széles? K 1G Y 1989.5 m hosszú. K2 1986. Egyenes körhenger felszíne 659. Mekkora az alaplap sugara és a testmagasság? K1 1976. magassága 62. Ho­ gyan aránylik egymáshoz ennek a két hengernek a térfogata? K 2G Y 1987. ha 1 óra alatt 4.6 m átmérőjű félhenger palástja. Az alaplap sugarának és a henger magas­ ságának az összege 26.3 m.72 cm3 . Henger alakú víztartály belső átmérője 2. ha a tartályba 10 hl vizet engednek? K 1G Y 1990. végül az egyik és a másik szimmetriatengelye körül. r = 8. Egyenes körhenger térfogata V. Hengeres üveg kémcső cm3 -ekre van beosztva.) K1 G Y 1988 . Egy 5.8 m? K1 1982. ha átmérője 30 m.8 cm.9 cm oldalú téglalapot egyszer az egyik. Mekkora lesz a keletkezett forgástest felszíne és térfogata? K2 1985.6 cm és 7. A kémcső belső átmérője 0.8 cm oldalú téglalapot forgatunk egyszer az egyik.62 cm2. Egyenes körhenger felszíne 21 356. magassága 26.18 dm. akkor a felszíne 923. forrasztásra számítsunk még 20 %-ot.84 cm3. Egy 21. Mekkora a kétliteres. majd a másik oldala. K1 1984.

ha sűrűsége 2. mint 5 : 6.Két egyenes körhenger egyenlő térfogatú. Hány tonna cementre van szükség. Mekkora a felszíne és a térfogata? K1 2004. A tengelyre illeszkedő. és a befogadóképessége 25 m3 ? K 1G Y 2008. Egy malomkő külső és belső sugara 0. Hány hl víz van egy 1. a magassága 11 cm. K1 1996 . vastagsága 0. téglalap alakú bádogból csövet akarunk készíteni. henger alakú edény magassága háromszor akkora. az alaplap sugara és a magasság úgy aránylik egymáshoz. Mekkora lesz a cső átmérője és magassága? K 1G Y 2007.6 cm2 . Határozzuk meg a palástjaik területé­ nek arányát. melynek átlója 10 cm. a tengelymetszet területe 969.) K 1 G Y 1992. kör keresztmetszetű alagút fenekén vízszintes felületű be­ tonréteget építenek. ha a víz 3. Milyen hengerre lesz ez az összeg a legkisebb? V 1998.8 cm2.5 . Egyenes körhenger térfogata 9 628.7 cm2. mint az alapkör sugara. ha az alaplapja 5 m átmérőjű kör. és 1 m 3beton 150 kg cementet tartalmaz? K 1G Y 2006. Egy 5. melynek a térfogata a legnagyobb? K2 1999.része.1 m.K1 GY 1991 . Egyenlő térfogatú egyenes körhengerek palástjának és egyik alaplapjának terü­ letösszegét vizsgáljuk. Egyenes körhenger felszíne 62528. Mekkora a ki­ sebbik rész térfogata? E 1 G Y 2005. ha az alagút 2.7 cm2.17 cm3. Egyenes körhenger tengelymetszete olyan négyzet. A rövidebb oldal legyen a cső tengelyével párhuzamos.5 cm2. Egy 80 dm2területű. ha 100 mg higany 6 mm magasságig g töltötte meg a csövet? (A higany sűrűsége 13.29 cm2.5 km hosszú.6 . egymással 40°-os szöget bezáró két félsíkkal kivágunk egy részt. Mek­ kora a henger térfogata? K2 2001.2 m. A betonréteg körszelet-keresztmetszetének magassága 1 m. aminek területe 628. Határozzuk meg a térfogatuk arányát. Mekkora az alaplap sugara és a testmagasság? K1 1995 . Két egyenes körhenger palástja egyenlő területű. Egyenes körhenger kiterített palástja egy négyzet. Mekkora a térfogata? K1 2002.2 m magasan áll benne? K 1 G Y 1993. Egyenes körhenger térfogata 3280 cm'. palástjának területe 51983.5 m és 0. Egyenes körhenger alaplapjának sugara 6 cm. A téglalap egyik oldala a másik oldal . Mekkora a henger felszíne? K1 2000. Milyen magas legyen a henger alakú víztartály.2 m átmérőjű. E2 1997. 8 Ráhajtásra 2 cm-t szánjunk. Egy 200 liter űrtartalmú. Mekko­ ? dm 3 K1 1994.6 m széles kútban. Mekkora a térfogata? K1 2003. Mekkora a sugár és a magasság? ra a tömege.Mekkora a kapilláris cső belső átmérője. palástjának felszíne 2 128. Egyenes körhenger felszíne 4 532. Egyenlő felszínű egyenes körhengerek között melyik az.

Kívül 2 mm falvastagságú. ábra) ■4 2011.25 m3. Hány másodperc alatt tölthető tele az 500 literes olajtartály a 20 mm átmérőjű csövön át.9 m.9 —— . Szivattyú dugattyújának átmérője 18 cm.) dm 3 K2 2017 . Egy óránként 82 hl vizet adó forrás egy 7.K1 2009.5 —— ? dm 2019.) K1 2010. Mekkora a térfogata? (Egyenlő oldalú a henger. 100 m hosszú rézdrót tömege 7. és percenként 60-szor szív és nyom? K1 G Y 2013. 3 cm-es belső átmérőjű ólomköpeny veszi körül. és falának vastagsága 0. Percenként 100szor szív és nyom. Körhenger alakú fekvő kazán belső átmérője 150 cm. Mekkora a tömege 1 m kábelnek? (A réz sűrűsége 8.09 m. ha az ömlés sebessége 10 m percenként? K1 GY 2015. Erősáramú kábelben 3 darab 6. Hány m 3a gőzszükséglete percenként egy gőzgép hengerének. Hatásfoka 0. ha a magassága 0. melynek külső keresztmetszete 90 cm kerületű kör. mint amilyen széles. Meny­ nyit emelkedik a vízszint 4 óra alatt? (2011.) dm K1 G Y 2016 . a dugattyú lökethossza 80 cm.9. ha a magasságának — részéig áll a víz? K2 2020. (A vas sűrűsége 7. Mekkora a felszíne? K2GY 2011.5 m átmérőjű henger alakú medencébe folyik. Mennyi víz 4 van benne.26 kg. Mekkora az átmérője? (8. lökethossza 46 cm.4 —2 -.Mekkora a falvastagsága annak az üreges henger alakú öntöttvas oszlopnak.42 ——. amelyen belül a fennmaradó részt kg szigetelőanyag tölti ki. 15 cm sugarú hengeres fatörzs fekve úszik a vízben. hossza 5 m. magassága 3. Egyenlő oldalú egyenes körhenger pa­ lástja 25 m2.9 —^_ ) dm dm KI 2018 . tömege 650 kg. ábra K1 GY 2012.6 mm átmérőjű rézdrót van. Mekkora a sűrűsége? K2 .7 m. ha ugyanolyan magas. fenekgkének átmérője 0. és merülésének mélysége 12 cm.8 —— a réz sű­ rűsége. Egyenlő oldalú egyenes körhenger térfo­ gata 785. a szigetelőanyagé 0.6 m. az ólo­ ké " k° dnr’ mé 11. Határozzuk meg a henger alakú vasedény tömegét. (A hatásfok a valóságos teljesítmény és az elméletből adó­ dó teljesítmény hányadosa. sűrűsege 7.) Mennyi vizet szállít percenként ez a szivattyú? K 1 G Y 2014. ha a henger bel­ ső átmérője 42 cm.

Az alaplap sugara 5 cm. az alapkör sugara 7. az alapkör sugara 5 cm. ha az edény magassága az átmérő kétszerese? K1 2022. magassága 9. csonkakúp Kúp K2 2026 . magassága 86.02 m? KI 2028 .4 cm. magassága 9.5 dm.28 cm. Mekkora a forgáskúp nyílásszöge.Ferde körkúp alapkörének középpontja a csúcstól 10 cm-re van. Egy ferde körhenger alkotói 36 dm hosszúak.3 dm. a függőleges helyzetből 36. Mekkora az alapsíkra merőleges.7 cm? KI 2029 . az alkotók az alaplappal 32°48' szöget zárnak be. Egy ferde körhenger alkotói 30 cm hosszúak.6 mm.9 dm.6 cm. c) alkotója 132. magassága 6. az alkotónak az alapsíkkal bezárt szöge 32° 16'.57 m. nem egy síkban fekvő. b) alkotója 7. magassága 22. Mekkora a henger térfogata? Kúp. Számítsuk ki a magasságot.8 dm. b) alaplapjának sugara 11. a leghosszabb alkotót és a legrövidebb alkotót. Mekkora az egyenes körkúp alaplapjának sugara. magassága 79. és a kettőt öszszekötő szakasz az alaplappal 60°-os szöget zár be.09 m. c) alkotója 0. melynek ezek alkotói? K1 2027 . az alapkör és a fedőkör középpontjait tartalmazó metszet területe? K1 2023. . az alkotók az alaplappal 67°34' szöget zárnak be. alaplapjának sugara 6 cm. Mekkora a henger térfogata? K1 2025. b) alkotója 12. ha a) alkotója 16. ha a) alkotója 10 cm. Az alaplapra merőleges. magassága 87. Egy ferde henger alkotója 3.37 cm? K1 2031 . b) alkotója 128.6 cm. Van-e olyan forgáskúp. Mekkora az egyenes körkúp alkotója. Az alapkör sugara 5 cm. c) alaplapjának sugara 113.57° szöggel elfordított literes edénybe.6 mm.2 cm. magassága 4. ha a) alaplapjának sugara 2.E1 2021. ha a) alkotója 7.8 cm. az alapkör egy átmérőjén átmenő metszet terüle­ te 354. alaplapjának sugara 89.82 cm. Egy ferde körhenger alkotói 15 dm hosszúak.9 cm. c) az alapkör sugara 7. egy ponton átmenő egyenes. ha a) alkotója 8 cm.28 cm? K2 2032.17 cm. alaplapjának sugara 0.52 mm? KI 2030.56 cm.5 cm.42 m. Mennyi víz önthető egy egyenes körhenger alakú.Mekkora a forgáskúp kiterített palástjának középponti szöge.7 mm. Az alaplap kerülete a magasság ötszöröse.Adott három. Mekkora az egyenes körkúp magassága. magassága 5. Mekkora a henger térfogata? K2 2024. az alkotók az alapsíkkal 57°28' szöget zárnak be. az alapkör sugara 1.5 dm2. b) alkotója 111.

Mekkora a kúp magas­ sága. ha a kúp ma­ gassága m l E2 2047 . Negyedkörből kúppalástot alakítunk. hogy a palást területét három egyenlő részre osszuk? El 2046 . Adott egyenes körkúp palástját az alaplappal párhuzamos síkkal a csúcstól szá­ mítva a : b arányban kell osztani. Mekkora a kiterített palást középponti szöge és területe? K1 te? 2041 . alapkörének sugara és nyílásszöge? K1 2039. Osszuk fel egy egyenes körkúp palástját az alaplappal párhuzamos (n — 1) sík­ kal n egyenlő részre.6 cm. a kúp magassága (m) és alkotója (a)? K1 2038. Mekkora az alapkör terüle­ K1 2042.5 cm magas kúp nyílásszöge 47.7 cm. hogy a palást területét felezzük? E1 2045. legrövidebb alkotója 52. Ferde körkúp leghosszabb alkotója 92.2 m. tengelymetszetének területe 203. Milyen magas a sátor? K2 2044 . Milyen távolságra van az alapkör középpontja a csúcstól? K2 2035 .6 cm. az alap­ kör középpontját a csúccsal összekötő szakasz 42. Milyen távolságra lesz a metszősík a csúcstól. b) alaplapjának sugara 9 dm. 46 cm magas egyenes körkúpot a csúcstól számítva mekkora távolságban kell az alaplappal párhuzamos síkkal elmetszeni. b) a csúcstól számítva 1 :3 arányban osztja. Az egyenes körkúp alakú sátor alapkörének átmérő­ je 2. Egy sátorlap területe 8 m2. Ferde körkúp leghosszabb alkotója 52 cm.6 cm2.7 cm. legrövidebb alkotója 39 cm.4 cm. c) magassága 112. Egyenes körkúp kiterített palástja 10 cm sugarú félkör. nyílásszöge 52°? E1 2037. Mekkora az alaplap sugara? K2 2034. Milyen kapcsolat van a kúp magassága és alapkörének sugara között? K1 2040. ha a) alaplapjának sugara 11.Metsszük az r alapsugarú körkúpot az alaplappal párhuzamosan olyan síkkal.6°.52 cm2. 33 cm magas egyenes körkúpot a csúcstól számítva mekkora távolságban kell az alaplappal párhuzamos két síkkal metszeni.5 mm. Milyen magas az egyenes körkúp. A csúcstól milyen távolságra kell ezeket a síkokat felvenni. c) a csúcstól számítva m : n arányban osztja.K2 2033 .5 cm. ha az alapkör sugara 9. ha a kúp magassága m l . 16. 50 cm 2területű negyedkörből kúppalástot alakítunk. Mekkora az alaplap sugara (r). magassága 12 dm. Mekkora az egyenes körkúp felszíne. Mekkora a metszet területe? K1 2036 . alkotója 22. az alapkör sugara 31. Egyenes körkúp felszíne 1346. és a kiterített pa­ lást középponti szöge 100°? K 1G Y 2043.3 cm. mely a kúp magasságát a) felezi.

amelynek a tengelymetszete szabá­ lyos háromszögé magassága 0. Mekkora a síkmetszet sugara? K1 2065. d) magassága 20 cm. ha a térfogata 1 m3 ? K2 2054.7 m. A csúcstól számítva milyen távolságban kell az egyenes körkúpot az alaplappal párhuzamos síkkal elmetszeni. magassá­ gának és az alaplap sugarának különbsége pedig 33 cm? K1 2051. Egyenes körkúp tengelymetszetének területe 1. Egyenes körkúp palástja kiterítve a sugarú félkör. Forgassunk meg a szimmetriatengelye körül egy egyenlő szárú háromszöget. alkotói az alaplappal 72°18' szöget zárnak be. az alkotók az alaplappal 65°-os szöget zárnak be.1 m. A palást területe kétszer akkora. magassága 0. ha a felszíne 1 m2 ? 2053. szárai 125 cm hosszúak. az alkotók az alaplappal 35°-os szöget zárnak be. Mekkora a felszíne és a térfogata? K1 K1 2052. hogy a két rész térfogata egyenlő legyen. Mekkora a kúp térfogata? K1 2063. mint az alapköré. amelynek alapja 88 cm.K1 2048. Mekkora a térfogata? K1 2060.7 cm. nyílásszöge 26°? K1 2049.56 m2 . Mekkora a térfogata annak az egyenes körkúpnak.Mekkora az egyenes körkúp felszíne és térfogata. Mekkora a kúp térfogata? K1 2061. alkotója 4. Mekkora az egyenes körkúp felszíne. Mekkora az egyenlő oldalú kúp alkotója. alkotója 2. alkotója 109 cm. Mekkora az egyenlő oldalú kúp alkotója.56 cm. 240° középponti szögű körcikk.6 cm. alkotója pedig há­ romszor akkora. illetve térfogata? K1 2050 . hogy térfogatát felezzük. Ho­ gyan aránylik egymáshoz a két test felszíne. a) alaplapjának sugara 1. Mekkora a térfogata? K1 2056. Egyenes körkúp palástja kiterítve 12 cm sugarú.25 cm. Mekkora egy egyenes körkúp felszíne és térfogata.1 dm. ha a magassága m l . amelynek palástja kiterítve egy 16 cm sugarú harmadkor? K1 2057. Mekkora a kúp felszíne és térfogata? K1 2062. Mekkora a felszíne és a tér­ fogata? K2 2059. alaplapjának sugara 12. A csúcstól milyen távolságban kell a kúpot az alaplappal párhuzamos síkkal metszeni. Két egyenes körkúp magasságainak. mint az alapkör sugara? E1 2055. Mekkora lesz a keletkezett forgástest fel­ színe és térfogata? K1 2058.05 m3. c) magassága 91 cm. Egyenes körkúp alapkörének sugara 6 cm. Egyenes körkúp magassága 42. Egyenes körkúp tengelymetszetének területe 400 cm2. Egyenes körkúp felszíne 20 m2.8 dm. Egyenlő oldalú kúp (olyan egyenes körkúp. ha térfogata 247 cm3 . Egyenes körkúp térfogata 4. b) alaplapjának sugara 3. ha alkotója 72 cm. illetve alapkör sugarainak aránya 2:1. Mekkora a kúp felszíne? K2 2064.

) Egyenlő térfogatú egyenes körkúpok között melyiknek a felszíne a legkisebb? K2 2070 . Egyenes körkúp magassága 53. Az adott alkotójú egyenes körkúpok között melyiknek a térfogata a legna­ gyobb? V 2068. Mekkora a kúp térfogata? E1 2077. Ferde körkúp legrövidebb alkotója 32 cm. ha az alaplap sugara 10 cm. ezek haj15a/2 2 lásszöge 45°. Milyen magas és széles az a homokkúp. Ferde körkúp leghosszabb és legrövidebb alkotójának összege 8 dm.2 dm.) Egyenlő felszínű egyenes körkúpok között melyiknek a térfogata a legnagyobb? V 2069. ha a víz színén kirajzolódó metszésvonal kerülete 25. és az alaplappal 65°15' szöget zár be. A két kúpnak közös a tengelye és egyenlő a nyílás­ szöge.154 .8 dm. A kiöntött homok egyenes körkúp alakú. Egyenes körkúp alakú test a csúcsával lefelé úszik a vízen.4 dm. 9 . Egyenes körkúp palástjának területe t. Egyenes körkúp palástjának területe ^-szorosa az alaplap területének. Két egyenes körkúpnak közös az alaplapja. (Az 1998. a leghosszabb alkotója 32 cm. Mekkora a két palást közt levő térrész felszíne és térfogata? K2 2071 . és az általuk meghatározott háromszög területe —. A csúcstól milyen távolságban kell a kúpot az alaplappal párhuzamos síkkal metszeni. Az egyiknek az alkotói az alaplappal 78°50'. Mekkora a kúp tér­ fogata? El 2076 . amelyben 15 m 3homok van? E1 2080.Mekkora egy ferde körkúp térfogata. Mekkora a sík által lemetszett kúprész térfoga­ ta? E1 2074 . egyenes körkúp alakú részt kivágnak. a legrövidebb alkotója 26 cm? E1 2075 . CSONKAKÚP E1 2066. Az alapkör sugara 5 cm.^ . Mekkora a palástok közti térrész térfogata? E1 2073. feladatra épül. jégé 0 . és a kiálló. Mekkora a megmaradt rész térfogata? K2 2072. hogy az alsó rész térfogata 7 972. 10 cm alapsugarú és 18 cm magasságú egyenes körkúpból egy 8 cm alapsuga­ rú. A csúcsok az alapsík ugyanazon ol­ dalán vannak.12 m. Két egyenes körkúpnak közös az alapja. kg . Mennyire merül a víz alá? sűrűsége 0. A kiterített palást középponti szöge 36°. a kúp csúcsán áthaladó sík az alapkör síkjával 78°-os szöget zár be. melynek alkotói az alaplappal 31°-os szöget zárnak be. Mekkora a kúp térfogata? K 1 G Y 2079. KÚP.— dm . kúp alakú rész alkotója 5 m? (A víz sűrűsége 1 k g .73 dm 3 . feladatra épül. ) dm 3’ ’ dm 3 E1 2081. Egyiknek a nyílásszöge 90°.8 dm 3legyen? V 2067. . A csúcsok távolsága 3. Magassága 2. Mennyi a vízen úszó kúp alakú jégtömb tömege. a másikéi 25°40' szöget zárnak be. A leghosszabb alkotója 58 cm. (A 2068. 14 cm magas egyenes körkúp alaplapjának sugara 8 cm.5 cm. a másiké 60°. Mekkora a kiterített palást középponti szöge? El 2078. alaplapjának sugara 21.

A fedőlap sugara harmadrésze az alap sugarának. a fedőlap sugara 17 cm.17 cm2.7 cm.16 mm. alsó átmérője 84 cm.9 cm. Mekkorák az alkotók. az alsóé 45 cm. Az alko­ tók hossza 19. magassága 28.7°-os szöget zárnak be.5 mm. a fedőlapé 7 cm. Számítsuk ki az egyenes csonkakúp térfogatát.5 mm? K1 GY 2087. A trapéz párhuzamos oldalai 22 cm. Mekkora a fedőlap sugara. a fedőlap területe 17 cm2. illetve 8 cm. Mekkora a palást területe? E1 2088.7 mm. Mekkora az egyenes csonkakúp felszíne. a fedőlapé 0. és mekkora szöget zárnak be az alkotók az alaplap­ pal? K1 2085. az alkotók az alaplappal 74. Egyenes csonkakúp alakú vízgyűjtő felső átmérője 102 cm.9 mm. Mekkora a magassága? K1 2092.25 cm. az al­ kotók az alaplappal 45°-os szöget zárnak be. Mekkora az alap.2 cm2. Egyenes csonkakúp palástjának területe 1933. A felszíne 107. ha a) az alapkör sugara 11.7 cm. alkotója 12. Mekkora az alap. Egyenes csonkakúp alapkörének sugara 3. az alkotók 12 cm hosszúak.8 cm.7 cm.9 cm. magassága 21. és mekkora szöget zárnak be az alkotók az alaplappal? K1 2084. a fedőlapé 86.8 m. A fedőlaptól milyen távolságban kell a csonkakúpot az alaplappal pár­ huzamos síkkal metszenünk. magassága 72 cm. az alaplap sugara 6 cm-rel nagyobb a fedőlap sugaránál. K1 GY 2095.16 cm. Húrtrapéz forog a szimmetriatengelye körül.045 cm2.és a fedőlap sugara? K2 2090. ha a) az alaplap sugara 11 cm.3 cm. a magasság 1. c) az alaplap sugara 113.17 cm.09 cm. Mekkora a palást területe? K1 2091. a fedőlap sugara 1.és a fedőlap sugara? E1 2089.42 cm.9 cm.3 mm. a felső nyílás átmé­ rője 6 cm.3 cm.3 cm hosszúak. a fedőlapé 11. Egyenes csonkakúp alapkörének sugara 4 dm. hogy a két rész palástjának területe egyenlő legyen? Mekkora a síkmetszet sugara? K1 2094 . a nem párhuzamos oldalak 13 cm hosszúak.5 m.8 mm. Egyenes csonkakúp alapkörének sugara 113. a fedőlapé 97. Egyenes csonkakúp alapkörének sugara 26 cm. d) az alaplap sugara 45. Mekkora a magassága és mekkorák az alkotói? K1 2086 .89 dm2 . Egyenes csonkakúp alapkörének sugara 1. Mekkora a magasság.02 cm. a fedőlap sugara 92.7 cm.Csonkakúp K1 2082.9 mm.5 cm. Egyenes csonkakúp alakú papír lámpaernyő alkotója 35 cm. a ma­ gasság 7. a fedőlapé 2 dm. a fedőlapé 0. Hány liter víz fér bele? K1 2096. Egyenes csonkakúp felszíne 628. a magasság 0. alkotója 21. az al­ kotók 2. a fedőlapé 8. Mekkora a forgás közben keletke­ zett csonkakúp térfogata? . alkotó­ ja 30.6 cm. Palástjának területe 29.6 cm. magassága 86. alkotója 142.42 mm. Egyenes csonkakúp alapterülete 25 cm2. alkotója 35. b) az alapkör sugara 112. b) az alaplap sugara 0. Egyenes csonkakúp alapkörének sugara 33. Egyenes csonkakúp alaplapjának sugara 16. Mekkora a magassága? E2 2093. és mekkora szöget zárnak be az alaplappal? K1 2083.

Mekkora a csonkakúp felszíne és térfogata? El 2110.K2 2097. Mekkora a felszíne és a térfogata? E 1 G Y 2105. melynek területe 202 cm2 . Egyenes csonkakúp térfogata 2021. Mennyi a folyadék tömege? El 2102. magassága 6. és alko­ tója 10.Mekkora terhet bír el a tutaj? dnr K1 G Y 2101 . az alkotók az alaplappal 59. csonkakúp alakú virágágyat készítenek. Egy 3 m magasságú egyenes csonkakúp fedőlapjának átmérője és alkotója egyenlő. a magassága 38 cm. Egyenes csonkakúp palástja 128. Mekkora a térfogata? K 1G Y 2103. Egyenes csonkakúp fedőlapjának területe 3 m2. mint a fedőlap átmérője.82 — . Messük a csonkakúpot az alaplaptól 2 m távolságra az alaplappal párhuzamos sík­ kal. az alapkör sugara 5. amelynek sugarai 6 cm és 2. Mekkora szöget zárnak be a csonkakúp alkotói az alaplappal? E1 2098. magas­ sága 7 m. Teleöntjük 1. 6 ---. Mekkora a keletkezett két rész térfogata? . a fedőlap ke­ rülete 30 m. az alaplapé négyszer akkora. Mekkora a térfogata? K2 2108. Egy parkban öt egyforma.3 dm.2 dm2.8 m. középponti szöge pedig 120°. Csonkakúp palástja kiterítve olyan körgyűrűcikk.5°-os szö­ get zárnak be.15 m. Egyenes csonkakúp alapkörének sugara 8.és fedőlap sugarainak különbsége 33 cm. vékonyabb végüknél 20 cm az átmérőjük. a fedőlap sugara 4.6 m. E 1 G Y 2100.7 dm. és a külső sugár a belsőnek kétszerese.4 m.3 dm.64 dm2. Egyenes csonkakúp felszíne 527. palástjának területe 314. Mekkora a térfogata? El 2107. a magassága 0. Vastagabb végüknél 28 cm. Egyenes csonkakúp palástja 502.6°. Az alaplap középpontjának távolsága a fedőlap kerületének tetszőleges pontjától akkora. a magassá­ ga 32. Mekkora a fedőlap sugara? E1 2099. Az alap. és alkotója 9. a fedőlap sugara 5. Mekkora a térfogata? K2 2109.és fedőköre sugarának arányát.13 m3. Tengelymetszetének kerülete 15 m. K2 2106.a középponti szöge 120. Csonkakúp palástja kiterítve olyan körgyűrűcikk. Mekkora a csonkakúp tér­ fogata? E1 2 1 1 1 .6 dm3 . hogy a csonkakúp térfogata fele a henger térfogatának.5 cm hosszúak.5 dm. ha tudjuk. Egy egyenes henger és egy egyenes csonkakúp egyforma magas.5 dm2 . Az alapkör sugara 5.2 m. Számítsuk ki a csonkakúp alap. Egyenes csonkakúp térfogata 347. Mennyi víz fér bele? Mennyi bádog kell az el­ készítéséhez? Összeillesztésre és hulladékra 6%-ot számítunk. kg fedőkörének sugara 0. Egyenes csonkakúp alakú edény magassága 0. az alapkör kerülete 50 m.7 dm2. Hány m 3földet kell hozatni? E1 2104.7 dm..sűrűségű folyadékkal.2 m. alapkörének sugara 0.8 m. és alaplapjuk sugara is egyenlő. Egy egyenes csonkakúp alakú bádogvödör alapjának átmérője 26 cm. Tutajt állítottak össze 36 db fenyőfatörzsből. felső kö­ rének átmérője 42 cm. A fenyőfa sűrűsége kg 0 .2 m. amelyek mindegyike 12 m hosszú.

melyek páronként egymást is érintik. hogy ha két különböző síkú kör érintkezik. Mekkora a síkmetszet sugara? E2 2113. K1 2121 . amelynek mindkét kör síkmetszete. hogy egy külső pontból egy adott gömbhöz húzott érintő egye­ nesek egy forgáskúp alkotói. K2 2123.49 cm. hogy a két rész térfogata egyenlő legyen. ha egy közös pont­ jukban közös az érintőjük. E1 2122 .) El 2120 . a metszősíknak a gömb középpontjától való távolsága 1. hogy pontosan egy olyan gömb van. amelynek mindkét kör síkmetszete. E1 2119. Egyenes csonkakúp magassága 3 m. és a ponttól az érintési pontig terjedő szakaszok egyenlők. hogy a kapott csonkakúp térfogata 20 m 3legyen? 2114.6 ---. E1 2118. a fedőlap sugara 1 m. K1 2125. amely a gömb középpontjától feleakkora távolságra van. Milyen összefüggés van a gömb R sugara. Adott egy kör és egy pont. Az alaplaptól mi­ lyen távolságban kell a kúpot az alaplappal párhuzamosan metszeni. amelyik nincs rajta a kör síkján. Bizonyítsuk be. Egyenes csonkakúp alapkörének sugara 5 dm. Egyenes csonkakúp alaplapjának sugara 8 dm. Mekkora a területe annak a körnek. magassákg ga 4 dm. amelyet egy R sugarú gömbből metsz ki egy olyan sík. mint a gömb sugarának hosszúsága? .8 cm. amelynek mindkét kör sík­ metszete. melynek az adott kör síkmetszete. B izony ítsuk be. és az adott pont pontja. Egy tetraéder egy csúcsból kiinduló a. sűrűsége 0. Mekkora a gömb síkmetszetének sugara. az alapkör sugara 2 m. Egyenes körkúp magassága 10 m. Mekkora lesz a kimetszett kö­ rök sugara? E2 Gömb K1 2116. akkor pontosan egy olyan gömb van. melyek tér­ fogatának aránya a fedőlaptól az alaplap felé haladva 2 :3 :7 . magassága 14 dm. Osszuk fel a testet az alaplappal párhuzamos síkokkal három olyan részre. egy körmetszetének r sugara és a kör síkjának a gömb középpontjától való d távolsága között? El 2 117 . Bizonyítsuk be. Bizonyítsuk be. akkor pontosan egy olyan gömb van.157 E2 2112.Mennyire merül el a vízben. hogy ha két különböző síkú kör két pontban metszi egymást. ha az 5 dm sugarú lapja van alul? dm E2 2115.Csonkakúp . a fedőlapé 6 dm. alaplapjának sugara 5 m. ha a) a gömb sugara 3. Határozzuk meg a körülírt gömb sugarát. Egy negyedik gömb érinti mindhárom gömböt és a síkot. (Két kör érintkezik. c élei páronként merőlegesek egymás­ ra. b. Bizonyítsuk be. a metszősíknak a gömb középpontjától való távolsága 117 m. hogy ha két párhuzamos síkú kör középpontjait összekötő egye­ nes merőleges a síkokra. b) a gömb sugara 125 m. a fedőlap sugara 3 dm. ak­ kor pontosan egy olyan gömb van. Adott síkot érint három R sugarú gömb. A fedőlaptól milyen távolságban kell a csonkakúpot az alaplappal párhuzamos síkkal metszeni. K1 2124. Határozzuk meg a negyedik gömb sugarát.

2 cm. Milyen távolságra van az R sugarú gömb középpontjától az a sík. d) 12. Mennyivel nagyobb a külső gömb felszíne a belsőénél? K2GY 2137. K1 2140 . b) háromszorosá­ ra. (2134. ha a térfogata a) 533. b) 0.5° az Egyenlítőtől északra. Bizonyítsuk be.5 m su­ garú félgömbnek vehetjük? Hulladékra. ha felszíne a) 50 m2. Hány százalékkal csökkent a csapágygolyó felszíne. hogy e gömb felszíne megegyezik a két koncentrikus gömb felszínének különbségével. b) 964.8 mm-rel lett kevesebb? K2 2138 .) 3 K1 2136.77 cm3 ? 2142. b) 257. amelyik a gömbből feleakkora sugarú kört metsz ki. ráhajtásra még 10 %-ot szá­ molunk. és a szárazföldet a földfelszín i részének. Legyen ez a kör egy újabb gömb főköre. a Föld sugara 6370 km. Mennyi a 12 cm külső sugarú és 1 cm falvastagságú üres golyó térfogata? kg K1 G Y 2143.78 dm3.2 mm. ez a nagyobbik gömböt egy körben metszi. ha két körmetszetének sugara 7 cm és 15 cm.22 cm? K1 K1 2141. Vegyük fel a kisebbiknek egy érintő síkját. hogy a legnagyobb gömb felszíne egyenlő a másik két gömb felszínének összegével. illetve 25 cm sugarú körökben metszi. Egy üres gömb külső sugara 16 cm. ha a sugara a) kétszeresére.47 dm2.Mekkora a gömb sugara. K1 2139 . egymástól 6 cm távolságban levő metszősíkja a gömböt 20 cm. Mekkora területet tesz ki a Földön a szárazföld? (A Föl­ det vegyük 6 370 km sugarú gömbnek. Milyen hosszú az egyfoknyi távolság a Budapesten átvonuló szélességi körön? (Budapest földrajzi szélessége 47. amelyik a gömbből feleakkora területű kört metsz ki.6 m3. c) 16. mint amekkora a gömb főkörének sugara? K2 2127. c) 1536. ábra) K1 GY 2135 . Adott két koncentrikus gömb. Milyen távolságra van az R sugarú gömb középpontjától az a sík.Mekkora a gömb sugara.K1 2126. Bizonyítsuk be. c) ^-szorosára változik? K1 GY 2134. ha a sugara a) 1. Hogyan változik a gömb felszíne. Hány m 2selyem kell egy ejtőernyőhöz. ha az eredetileg 12 mm-es átmérője a kopás következtében 0.) K1 K1 2131 .Három gömb sugarai egy derékszögű háromszög oldalai.Mekkora a gömb térfogata. a falvastagság 6 mm. Mekkora a gömb sugara? K1 GY 2130. b) 1. ha azt 6.5 cm2 ? K1 2133. Mekkora a gömb sugara.816 dm.03 m. Hány 5 cm sugarú gömb önthető 20 kg ólomból? (Az ólom sűrűsége 11. ha sugara a) 35 cm. mint amekkora a gömb főkörének területe? K2 2128 .449 m? 2132 . Egy gömb két párhuzamos. és a kö­ zépponttól mért távolságaik aránya 6:5? E1 2129.) dm .Mekkora a gömb felszíne. c) 7.38 — -. c) 1124.

Mekkora a 20 000 m3 -es gömb alakú gáztartály átmérője? Milyen vastag acéllekg mezből készült. d) 0. ha a felszíne a) 314.3 dm.volt? dm kg K1GY2148. Mekkora egy 0 .érfogata a Földének? (Mindkét égitestet gömbnek tekintjük.9 dm. háromszo­ rosára. egymástól 3 cm távolságban levő párhuzamos síkkal elmetszünk.5 — —5 -. mint az első gömbé? K1 2157.16 m2.kg E1GY2144. sűrűsége 7.6 cm átmérőjű tömör vasgolyó kg volt. Mekkora a gömb térfogata? . Tiszta vízben teljesen el­ merülve lebeg. akkor a térfogata 1 132. Hold felszúre és .A Hold sugara 1 része a Föld sugarának. Mekkora a 7 .5 dm’-rel növekszik.Két gömb térfogatának különbsége 1 683. ha a sűrűsége 7. ha a sűrűsége 0. ha a sugara kétszeresére. H á n y a d é . Mek­ kora a két gömb sugara? E1 2160 . ha tudjuk. 37.2 ---. Egy üres vasgolyó külső sugarai?. Egy gömb térfogata 30 cm3. d) 0.8 dm2. a sűrűsége 7. amelynek felszíne fele az első gömb felszínének? E1 2158 . 4 cm falvastagságú üres vasgolyó küldm ső átmérője? K1 2145.8 — ... ha a térfogata a) 64 cm3.? dm K1GY2147.sűrűségű. Milyen sűrűségű anyagból készítették? K2GY2150.08 m3 ? kg K1 2153. Egy gömb felszíne 40 cm2.) K1 2156. Mekkora a gömb felszíne.. c) 10 dm2. c) 128. Mekkora a két gömb sugara? K1 2161. Két gömb felszínének összege 5 672.564 cm2.Ha egy gömb sugarát 2 dm-rel megnöveljük. Mekkora a felszíne annak a gömbnek. Mekkora a belső sugara? K1GY 2149.2 dm3.6 ---.72 dm’. A metszetek sugarai 9 cm és 12 cm. A hajdani 24 cm-es mozsárágyú lövedéke 23.-? dm K2 2151 .5 ---. A középpont a metsző síkokat nem választja el egymástól. Hányszorosára változik a gömb térfogata. Mekkora volt a lövedék tömege. Mekkora a tömege a 12 cm átmérőjű tekegolyónak.5 kg-os.06 m2? K2 2152. Hány csepp köd képződik 1 cm 3vízből.8 ---.sűrűségű 4 kg-os fagolyó felszíne és térfogata? dm K1 GY2154. b) 1229 m3. hogy a tömege 260000 kg. amelynek tér­ fogata kétszer akkora. Egy 16 cm külső sugarú 3 mm falvastagságú gömb félig merülve úszik a vízen. Mekkora a térfogata annak a gömbnek. b) 12. n-szeresére változik? kg K1GY2146. ha 1 csepp köd átmérője 3 • 10" 3mm? K 26r2155. a sugaruk különbsége 0.Mekkora a gömb térfogata. Mekkora a gömb sugara? E1 2159 . A két sugár különbsége 1. Egy gömböt két.

ábra) . Mennyi lemezre van szükség a fel­ rajzolt tengelymetszetű csőidom készítéséhez? (A cső henger. Tengelymetszetét a 2162.8 — 2—. A hengeres rész átmérője 1 cm. ábra mutatja. ábra C T N------. hossza 8 cm. Egy üveg kémcső alul 1.A z anyacsavar szabályos hatszög alapú egyenes hasáb.5 mm. és mindkét végét egy-egy félgömb zárja le. és a sűrűsége 7. hossza 1.) cm 3 2162. Mekkora a tömege? (Sűrűsége 7.és csonkakúppalástokból tevő­ dik össze.85 —— . Mekkora a tartály térfogata? K 1G Y 2164.6 cm át­ mérőjű félgömbben végződik. ha az élhossza 2 cm.8 — . Mekkora a térfogata? K1 GY 2165 .5 m. ábrán a méretek cm-ben cm értendők. Hengeres (csavarmenetes) furatának közepes átmérője egyenlő az élekkel. Mekkora a tömege a felrajzolt ke­ resztmetszetű sarokvas 1 méterének? (Sűrűsép ge 7.) (2167. A hen­ ger átmérője 40 cm.► W - 3 cm ►o K1 GY 2163. a csonkakúp magassága 3 cm. a 2166. Számítsuk ki 1000 db anyacsavar tömegét. Egy acél lyukasztó hengeres része csonkakúpban végződik. A hengeres cső hossza 16 cm.) K1 G Y 2167. cm K 2G Y216 6 . Egy víztartály alakja henger. oldallapjai négyzetek. kisebbik alapkörének átmérője 1.ÖSSZETETT TÉRGEOMETRIAI ALAKZATOK Összetett térgeometriai alakzatok Egymáshoz illesztett testek K 1G Y 2162.

ha az öszszeillesztésre. ábra.6 cm vastag. ha színültig töltjük? Mennyi bádog szükséges a kanna elkészítéséhez. ha alapéle ^ m. a peremre és a hulladékra még 5%-ot hozzászámítunk? (2168. beburkoltatására pedig ugyanannyi lemez 31 szükséges. Egy vas nagyolvasztó méretekkel megjelölt tengelymetszetét mutatja a 2169. ábra 0 . ábra) 2168. Az olvasztó henger és csonkakúp részekből van összerakva. Mekkora a szabályos nyolcszög alapú egyenes gúla alakú tető magassága. A közös alapkör sugara 4 cm. ábra.K 2G Y 2168. ábra K 2G Y 2170. mint egy ■ — m sugarú félgömb alakú kupolához? .8 d m 5 dm r K 1G Y 2169. Egy 0.8 d m ^ \ \ r 0 . Mekkora az 1 m magas pár­ kány tömege. Hány liter olaj fér a felrajzolt tengelymetszetű kannába.8 d m i 1 r 0 . Mek­ kora a gömbök sugara? K1 G Y 2172 . kettős domború lencse mindkét felülete egy-egy egyenlő sugarú gömb süvege. ha 1 m 3betoné 2440 kg? K 1G Y 2 171. Mekkora a térfogata? 2169. Egy betonpárkány keresztmetszetét mutatja a 2170.

A gúla térfogatának hányadrésze lesz a hulladék? K1 2185. Mekkora az r sugarú és m magasságú egyenes hengerbe írt lehető legnagyobb | négyzetes oszlop oldallapjának területe? K1 2178.és oldalélé? K1 2 177 . hogy két szem­ közti éle a henger alap. Mekkora a kúp tér­ fogata? K2 2187.és fedőkörének átmérője legyen. Mekkora a kúp | és a kúpba írt szabályos nyolcszög alapú gúla térfogatának a különbsége? El 2182. Mekkora az egyenes csonkakúpba írt szabályos nyolcszög alapú egyenes cson­ kagúla térfogata. magassága 22 cm. Egy kúp alapkörének sugara 3 cm. Mekkora e henger térfogata? K2 2180 . Mekko| ra a beleírható és a köréje írható kúp térfogata? K2 2183.5 m hosszú henger alakú rönkfából a lehető legnagyobb négyzetes gerendát kell kivágni. Mekkora az oldallapok területe? . Mekkora a belőle faragható legnagyobb szabályos nyolcszög alapú egye­ nes hasáb alap. 17 cm? ks 2174. írjunk az a élű szabályos tetraéder köré egyenes körhengert úgy. 30 cm és 34 cm. aminek az alapon fekvő szöge 58°. amelynek alapkörei egy szemközti lappár köré írt körök. 5 dm magasságú.2 — . magassága m. | Mekkora a beleírható és a köréje írható kúp térfogata? K2 2184. a magassága 36 cm. Mekkora lesz a gerenda. ha a hasáb térfogata 19 850 cm3 .sűrűségű hengerből a lehető dm legnagyobb szabályos nyolcoldalú oszlopot kell készíteni. tengelymetszete szabályos háromszög. Szabályos hatszög alapú egyenes gúlát a lehető legnagyobb térfogatú kúppá csi| szolunk.5 dm.3 m átmérőjű. ha a csonkakúp alap. 7. Egyenes körkúp köré 671. Háromoldalú gúla alapélei 16 cm. Mekkora lesz az oszlop tömege? K2 K2 2175. Egy csonkakúp alap. Mek| kora a beleírható négyzet alapú gúla felszíne és térfogata? K2 2188. A gúla alap­ lapja olyan egyenlő szárú háromszög. Egy láromoldalú egyenes hasábba egyenes hengert írunk. magassága pedig 12 dm? K2 2181. írjunk az a élű kocka köré olyan egyenes körhengert. 3. Mekkora a henger térfogata? E2 2179. Egyenes körkúp alaplapjának átmérője 3 dm. Egy 7 cm sugarú kör alapú. és a hasáb alaplapjának oldalai 44 cm. 39 cm.és fedőkörének sugara R és r. Egy 4. Vágjuk ki beI lőle a lehető legnagyobb térfogatú négyzet alapú csonkagúlát. magassága 8 dm.j g2 ÖSSZETETT TÉRGEOMETRIAI ALAKZATOK Egymásba írt testek K2 2173. Mekkora lesz a csonkagúla | térfogata? E1 2186.6 m 3térfogatú háromoldalú gúlát írunk. 6 cm magasságú egyenes kúp köré szabályos háI romszög alapú gúlát írunk.4 m3 . Szabályos tizenkétszög alapú gúla alapélei 12 cm hosszúak.6 dm átmérőjű. Mekkora a henger tér­ fogata.és fedőlapjának sugara 6 dm és 3. illetve a hulladék térfogata? K2 2176. Egy 0. Egy egyenlő oldalú henger (alapkörének átmérője egyenlő a testmagassággal) térfogata 785.

Számítsuk ki a körülírt és a beírt gömb sugarát. amelybe írt kúp palástjának te­ rülete egyenlő a henger palástjának területével? K2 2190. Határozzuk meg a há­ rom test felszínének és térfogatának arányát. Egyenes körkúp alaplapjának sugara 2 m.7°. E2 2207. . Hányadrésze a térfogata? ^ E1 2192 . 3 K2 2191. melynek ten­ gelymetszetében a kúp csúcsánál levő szög 56. Egy R sugarú gömbbe egyenes körkúpot írunk. Milyen arányban osztja a gömb a kúp palástját? El 2197. Mekkora a gömb térfogata. K2 2206 .Mekkora az egyenlő oldalú kúpba írt gömb térfogata.K1 2189.6 cm3. E2 2199. mint a gömb legnagyobb köre. Számítsuk ki a 3. 32 cm alkotójú egyenes körkúp? K1 2202 . Közös alaplapon áll egy félgömb és egy egyenes körkúp. Határozzuk meg a henger térfogatát. ha a kúp magassága és a gömb átmérője is 2R.) E2 2203. melyben a palást területe V5 -szőröse az alaplap területének. ha a gömbbe írható egy 12 cm alapsugarú. mint egy gömb főköre. Mekkora a beírt 45°-os nyílásszögű egyenes kör­ kúp térfogata? K1 2198. K2 2205.69 dm alapsugarú és 8 dm magasságú egyenes körkúpba írt gömb felszínét. A gömbbe egyenes körkúpot írunk. A kúp magassága a fél­ gömb sugarának kétszerese. Határozzuk meg a kúp térfogatát. mint az alapkör átmérője? E2 2195. ha a kúp magassága 12 cm? (Az egyenlő oldalú kúp tengelymetszete szabályos háromszög. Egy egyenlő oldalú kúp és egy gömb felszíne egyenlő. E2 2196 .A z egységsugarú gömbbe írt henger palástja félakkora területű. Egy gömb térfogata 122. K2 2201 . Egy egyenlő oldalú henger (tengelymetszete négyzet) felszíne — része egy gömb felszínének. Határozzuk meg a térfo­ gatok arányát. melyben a palást területe háromszorosa az alaplap területének. Milyen magas az az r sugarú egyenes körhenger. Egyenlő oldalú kúp alapköre ugyanakkora. írjunk egy gömb köré és a gömbbe egyenlő oldalú kúpot. Egy gömb felszíne 1000 cm2. alkotója az alaplappal 54°-os szöget zár be. Határozzuk meg a közös alaplapon álló félgömb és az egyenes kúp palástja te­ rületének arányát. Határozzuk meg a felszínek és a térfogatok arányát. Mekkora a henger magassága? E1 2193. ha a kúp magassága akkora. Mekkora a kúp térfogata? K2 2194. Határozzuk meg egy egyenlő oldalú kúp és a beírt gömb felszínének és térfoga­ tának arányát. Egy R sugarú gömbbe hengert írunk. Határozzuk meg a közös alaplapon álló félgömb és egyenes kúp metszésvona­ lának sugarát. K2 2204. Egy r alapsugarú egyenes körkúpba írt gömb felszíne kétharmada a kúppalást területének. Mekkora a gömb sugara? K2 2200.

Mek­ kora a könyökcső térfogata. de a csúcsok az átmérő különböző végpontjaiba esnek. Egyenes körkúpba két érintkező gömböt írhatunk úgy. amelynek alapköre 20 cm sugarú. Egy 12 cm sugarú gömb köré írjunk egyenes körkúpot. E2 221 6. ábra) V 2220. Egyenes körkúp palástjának területe háromszorosa az alapterületének. K1 2219. Vegyünk egy kúpot. Adott p sugarú gömb köré írjunk olyan egyenes körkúpot. Határozzuk meg a kúp felszínét és térfogatát. és mindkettőt az egyik végénél messük el egy a tengellyel a < 90°-os szöget bezáró síkkal. Határozzuk meg a kúp alapkörének sugarát. Ha­ tározzuk meg az utolsó gömb sugarát. amelyben az SA. A beírt gömbök mindegyike érinti a vele szomszédos két beírt gömböt is. E2 2221. hogyan aránylik a két kúp közös részének térfogata a gömb térfogatához. A nagy gömbbe írunk még egy gömböt. Egy R sugarú gömbbe 8 gömböt írunk. . Mekkora a kúp felszíne és térfogata? E2 2211. SC élek páronként merőlegesek egymásra. Határozzuk meg a kúp nyílásszögét. amely érinti mind a 8 kis gömböt és az eredetit is. A kisebbik gömb sugara r. Egyenes körkúpba gömböt írunk. hogy térfogatának és a gömb térfogatának aránya adott k legyen. hogy annak teljes felszí­ ne és a gömb felszínének aránya adott k legyen. és BS = b. Legyen ABCS olyan tetraéder. írjunk egy 10 cm sugarú gömb köré egyenes körkúpot. ha a kúp felszíne n-szerese a gömb felszínének. Határozzuk meg. SB. Egymást kívülről érintő két gömb sugara 5 cm és 8 cm. amelynek magassága 72 cm. hogy az egyik gömb tér­ fogata nyolcszorosa a másiknak.V 2208. ha a gömb felszínének és a kúp alapterületének aránya 4:3. amelyik a két érinté­ si kör között van? K2 2209. ha az egyes darabok tengelyeinek hossza a és bl (2219. hogy könyökcsövet kapjunk. Illesszük össze a két csonka hengert e metszetüknél úgy. melyeknek tengelye közös. Határozzuk meg a gömb és a köréje írható egyenes körkúp térfogatának arányát. ha a kúp magasságának és a gömb sugarának aránya k (1 < k < 2). E2 2215 . E2 2217. K2 2213. Határozzuk meg a kúp alapkörének sugarát. továbbá AB = BC = a. amelyek mindegyike érinti a nagy gömböt úgy. A kúpba p sugarú gömb írható. ha a kúp felszínének és a félgömb felszínének aránya 18:5? K2 2214. Számítsuk ki a kúp magasságát. K1 221 8. Egyenes körkúp alapköre fölé félgömböt emelünk. hogy az érintési pontok egy főkörön vannak. Mekkora a kúp nyílásszöge. Fejezzük ki a és b segítségével a tet­ raéderbe írható gömb sugarát. Egy gömbbe két egybevágó egyenes körkúpot írunk. amelyik mindkét gömböt érinti. Vegyünk két r sugarú egyenes körhengert. Mekkora a kúp felszíne és térfogata? K2 2210. Adott p sugarú gömb köré újunk olyan egyenes körkúpot. E2 2212 . Mekkora a kúp palástjának az a része.

K2 2228. mint a 10 •V75 cm 2 felszínű szabályos oktaéder egy éle. a második átmegy e kocka éleinek felezőpontjain. V 2227. Mekkora a kocka éle. Az élek összege legyen s. M magasságú szabályos n-szög alapú egyenes gúlába gömböt írunk. Mek­ kora a kockák éle és a gömb sugara? E2 2233. Határozzuk meg ezen gömbök sugarát. Mekkorák az élek és a gömb sugara? K2 2229. Hogyan aránylik egymáshoz annak a három gömbnek a sugara. Egy r sugarú gömbbe írjunk be négyzetes oszlopot. Mekkora a kockák térfogata közötti különbség? K2 2230. feladatra épül. Számítsuk ki a gömb felszínét és térfogatát. Mekkora a kockák felszíne közötti különbség? E2 2231 .) Egy r sugarú gömbbe és köré írjunk kockát.) Egy r sugarú gömbbe és köré írjunk kockát. és a har­ madik ebbe a kockába van beírva? E2 2223. feladatra épül. Mekkorák az élek? E2 2239. K1 2226. Egy a alapélű. ha középpontjaik egy kocka csúcspontjai. A téglatest oldallapjai területének aránya legyen 1:2:3. Mekkora a körülírt gömb sugara? . Az élük különbsége d. ha a élű kockából készült? E2 2225. Mekkora a gömb sugara. (A 2228. A két kocka térfo­ gatának különbsége V. Egy gömbbe és köré kockát írunk. A két kocka felszínének különbsége F. Egy r sugarú félgömbbe kockát írunk. Mekkorák az élek? E1 2237. Egy r sugarú gömbbe írjunk be téglatestet.(A 2229. Mekkora a felszíne? E2 2240. (A 2228. A hasáb oldallap­ jának területe megegyezik az alaplap területével. Mekkora a félgömb sugara? K1 2236. amelynek középpontja a kocka középpontja. A játékkocka úgy készül. Egy gömbbe és köré kockát írunk. ha sugara akkora. éleinek összege 5. ha a hasáb alap­ éle a? V 2224. Mekkora a kockák éle és a gömb sugara? E2 2232. hogy egy tömör kocka csúcsait legömbölyítik azzal a gömbbel. és érinti az eredeti gömböt is.) Egy gömbbe és köré kockát írunk. és érinti a kocka éleit. Egy félgömbbe írt kocka térfogata V. Mekkora a já­ tékkocka felszíne és térfogata. A téglatest éleinek aránya legyen 1:2:3. melyek mindegyike érint ezek közül hár­ mat.K2 2222. Egy téglatest felszíne F. amelyek közül az első egy kocka köré van írva. Határozzuk meg a gömb sugarát. Egy kocka köré írt és a beírt gömb sugarának különbsége d. felszíne és térfogata? 2235. Mekkorák az élek? E2 2238. feladatra épül. Egy r sugarú gömbbe írjunk be téglatestet. Egy R sugarú gömbbe 8 gömböt írunk. Egy r sugarú gömbbe írjunk be téglatestet. Az élek összege legyen s. Mekkora a kocka felszíne és térfogata? E1 El 2234. Szabályos háromszög alapú egyenes hasáb köré gömböt írunk.

b) Bizonyítsuk be. Mekkora az ugyanebbe a gömb­ be írt szabályos tetraéder térfogata? E1 2243. ha az edényben egy r sugarú gömb egészen elmerül? . Bizonyítsuk be. aminek a csúcsa a gömb középpontja. Egy gömbbe írt szabályos oktaéder térfogata V. bizonyos magasságig víz van. a gömb köré szabályos tetraédert. a) Bizonyítsuk be.és oldallapjának hajlásszö­ gét. E2 2248. egyenes kúpokat és egyenes csonkakúpokat írunk. K2 2253. és ez a sík két részre osztja a kockát. V 2247 . Határozzuk meg a gömb sugarát. Mekkora az oktaéder tér­ fogata? E2 2246. hogy a gömbbe írt egyenlő oldalú henger térfogata mértani közepe a gömb térfogatának és a gömbbe írt egyenlő oldalú kúp térfogatának. Ezek egy síkban vannak.5 dm átmérőjű gömböt merítünk? E1 2254. A kocka köré gömböt írunk. Mekkora a tetraéder felszíne és térfogata? V 2245. hogy a körülírt henger felszínének és térfogatának aránya egyenlő bármely körülírt kúp felszínének és térfogatának arányával. írjunk egy ilyen részbe a kocka három lapját és a metszősíkot érintő göm­ böt. hogy a hengerből kimetszett kör területe a gömb­ ből illetve a kúpból kimetszett körök területének összege. E2 2244. Egy r sugarú gömbbe beírunk egy kockát. az alappal párhu­ zamos síkkal elmetsszük. a) Bizonyítsuk be. E2 2250. (Az 1691. Egy gömbbe szabályos tetraédert írunk. hogy a gömb köré írt egyenlő oldalú henger felszíne mértani közepe a gömb felszínének és a köré írt egyenlő oldalú kúp felszínének.) Határozzuk meg a gömbbe és köréje írt szabályos tetraéderek térfogatának arányát. V 2242. E2 2251. A három testet egy. ha az edénybe egy 1. Egy kocka éle a. Bizonyítsuk be. E2 2252. E2 2249. a) Egy henger alakú pohárban. Bizonyítsuk be. ebbe egy gömböt és a gömbbe egy szabályos tetraédert. ha a gúla köré írt gömb sugara háromszorosa a beírt gömb sugarának. feladatra épül.E2 2241 . henger alakú edényben 8 dm magasságig víz van. illetve bármely körülírt csonkakúp felszínének és térfogatának arányával. és az 1838. majd ebbe ismét gömböt. hogy a gömbbe írt egyenlő oldalú henger felszíne mértani kö­ zepe a gömb felszínének és a gömbbe írt egyenlő oldalú kúp felszínének. Egyenlő oldalú hengerbe gömböt írunk. hogy a gömb köré írt egyenlő oldalú henger térfogata mértani közepe a gömb térfogatának és a gömb köré írt egyenlő oldalú kúp térfogatának. amelyik egészen alámerül? b) Egy 2 dm átmérőjű.(Az 1837. melynek alapsugara 4 cm. a köré megint gömböt és végül a gömb köré szabályos oktaédert. Mennyivel fog emelkedni a víz szintje. A henger alapköre egyúttal egy olyan kúp alapköre is. feladatra épül. ha egy 5 cm élű szabályos tetraédert teszünk bele. b) Bizonyítsuk be. Mennyivel emelkedik a víz felszíne. Határozzuk meg a két gömb felszínének arányát.) Tekintsük a kocka két átellenes csúcsát és az ezekbe a csúcsokba nem befutó élek felezőpontját. hogy egy gömb körül írt összes poliéder térfogatának és felszí­ nének aránya ugyanaz. Hány dm-rel emel­ kedik a vízszint. Egy csúcsával lefelé fordított egyenlő oldalú kúpban m magasságig víz van. Egy gömb köré egyenes körhengert. Határozzuk meg a szabályos négyoldalú gúla alap.

Egy beledo­ bott golyó a víz felszínét 1 cm-rel emeli. Egy csúcsával lefelé fordított egyenlő oldalú üres kúpba beleteszünk egy 2 cm sugarú gömböt.7°.31 dm és 5. hogy a keletkezett forgástestek térfogatának aránya egyenlő a háromszög magasságai­ nak arányával. K2 2269. Forgassuk elő­ ször az alap körül. Mekkora az így keletkezett forgástest felszíne és térfogata? E1 2262. hogy a gömböt éppen ellepje. c oldalú háromszöget mindhárom oldala körül megforgatunk. Mekkora az így keletkezett forgástest felszíne és térfogata? KI 2264. Egy a. Igazol­ juk. Mekkora a keletkezett forgástest fel­ színe és térfogata? E2 2260. Mennyi vizet kell a kúpba öntenünk.2 dm. Mekkora az így keletkezett forgástest felszíne és térfogata? K2 2263. Mek­ kora a keletkezett forgástest felszíne és térfogata? E1 2259. Egy a oldalú szabályos hatszöget forgassunk meg két szemközti oldalának fele­ zőpontját összekötő egyenes körül. E1 2268. Egy a alapú. Mekkora az így keletkezett forgástest felszíne és térfogata? Adjuk meg a felszínt és a térfogatot a = 10 cm esetén. b. majd megtöltjük vízzel. Egy csúcsával lefelé fordított egyenlő oldalú kúpba egy r sugarú gömböt te­ szünk. hogy a gömböt a víz befedje (a víz a gömb alá is befolyik)? E1 GY 2257. Egy a oldalú szabályos hatszöget forgassunk meg két szemközti csúcsát össze­ kötő egyenes körül. E1 2261. Határozzuk meg az így keletkezett két forgás­ test felszínének és térfogatának arányát. Egy derékszögű háromszög befogói 2. K2 2266. Forgas­ suk a háromszöget a 62 cm-es oldala körül. Mekkora a golyó átmérője? E 1 G Y 2256. Számítsuk ki az így keletkezett forgástest felszínét és térfogatát. b magasságú egyenlő szárú háromszöget forgatunk az alapja körül. Forgassuk meg ezt a há­ romszöget az átfogója körül. Forgassunk egy a oldalú négyzetet az átlója körül. Mekkora lesz a víz magassá­ ga. ha a gömböt kivesszük? Síkidomok forgatásával nyert testek E1 2258. Egy háromszög két oldala 62 cm és 74 cm. 42 cm. Mekkora az így keletkezett forgástest felszíne és térfo­ gata? . Egy a oldalú szabályos hatszöget egy oldala körül megforgatunk. Egy háromszög oldalai 34 cm. a közbezárt szögük 46. Mekkora a keletkezett for­ gástest felszíne és térfogata? E1 2267. Egy egyenlő szárú háromszög alapja 30 cm. majd az egyik szára körül. Mekkora az így keletkezett forgástest felszíne és térfogata? El 2265. Egy a oldalú szabályos háromszöget megforgatunk az egyik oldala körül. szárai 25 cm-esek.KI 2255. Egy 10 cm átmérőjű hengeres edényben 12 cm magasan áll a víz. 61 cm. Forgassuk a háromszöget a leg­ hosszabb oldal körül. Egy 16 cm oldalú szabályos háromszöget megforgatunk az egyik csúcsán átme­ nő és a szemközti oldallal párhuzamos egyenes körül.

. For­ gassuk meg a háromszöget és a félkört az átmérő egyenese körül. BF egyeneseket. és forgassuk e körül a rombuszt. illetve térfogatának arányát. Forgassuk meg a trapézt a 45 cm-es oldal körül. a két derékszög melletti oldal 36 cm. Egy a oldalú szabályos háromszög egyik oldalát egy a szakasszal meghosszab­ bítjuk. a szárak 26 cm hosszúak. Mekkora a keletkezett forgástest felszíne és térfogata? K2 2279. Forgassuk meg a 40 cm-es oldal körül. és erre a végpontjában merőlegest emelünk. és az egész idomot megforgatjuk a három­ szög egyik magasságvonala körül. Legyen ABCDEF az O középpontú és R sugarú kör szabályos érintő hatszöge. Forgassuk meg a háromszöget az így ka­ pott egyenes körül. Szabályos háromszögbe kört írunk. Egy deltoid oldalai 61 cm és 87 cm. Egy rombusz oldalai 25 cm-esek. Forgassuk a rombuszt az egyik oldala körül. Számítsuk ki R függvényeként az IHA és IOF háromszögek forgatásával keletkezett forgástestek felszínét és térfogatát. majd forgassuk meg a háromszöget a harmadik oldala körül. egyik átlója 40 cm. Egy derékszögű trapéz párhuzamos oldalai 30 cm és 45 cm. illetve térfogatának és a félkör által le­ írt gömb felszínének. Ezek az FC-re merőleges OH sugár I pontjában metszik egymást. Mi a háromszög két része által leírt forgástestek tér­ fogatának aránya? E1 2272. Mekkora az így keletkezett forgástest térfogata? E1 2271 . Egy egyenlő szárú trapéz párhuzamos oldalai 20 cm és 40 cm. Egy rombusz oldala és egyik átlója a. Mekkora a keletkezett forgástest felszíne és térfogata? K2 2276. Határozzuk meg a forgatás közben keletkezett gömb és kúp térfogatának arányát. Mekkora a keletkezett forgástestek térfogatának aránya? E1 2275. K2 2280. Mekkora az így keletkezett for­ gástest felszíne és térfogata? E1 2274. Mekkora lesz az így keletkezett forgástest felszíne és térfogata? E1 2273. majd a rövidebb oldala körül forga­ tunk meg.E1 2270. Szabályos háromszög köré kört írunk. Egy félkör átmérője fölé egyenlő szárú derékszögű háromszöget emelünk. A másik átló egyik végpontjában húzzunk merőlegest erre az átlóra. és az egész idomot megforgatjuk a há­ romszög egyik magasságvonala körül. E2 2281. Kössük össze egy háromszög két oldalának a felezőpontját. Forgassuk meg az 54 cm-es szimmetria­ átlója körül. Egy paralelogrammát egyszer a hosszabb. Határozzuk meg a forgatás közben keletkezett gömb és kúp térfogatának arányát. Határozzuk meg a három­ szög forgatásából keletkezett forgástest felszínének. K2 2277. Mekkora a keletkezett forgástest felszíne és térfogata? K2 2278. ha az OFl egyenes körül forga­ tunk. Húzzuk meg az FC átlót és az AC.

e)A C -B D .S C . b. A 2282. b) Ö A . K1 2285. c j a + d .III.C . Egy négyzetnek rajzoljuk be mindkét át­ lóját. b.Ö C . Adjunk meg két olyan 0 vektortól különböző vektort. hogy összesen 6 vektort kapjunk. amelyeknek összege az egyik vektorral egyenlő hosszú. K2 2287.S B . Válasszuk ki ezek közül azokat. c. c vektorokat. c)AC + BD . K1 2289. ábráról olyan vektorokat. b )A B + C B .b . c vektorokat. d ) C B + D C + AC-. d) a + b . K1 2286. c) SB-SC-. Szerkesszük meg a következő vekto­ rokat: a)AB+ RC-. b) Adjunk meg a 2282. Az oldalakat és az átlókat irányítsuk úgy. Egy szabályos hatszög egyik csúcsából a többi öt csúcsba mutató vektorok le­ gyenek rendre a. Adjunk meg két olyan 0 vektortól különböző vektort. Vegyünk fel a füzetünkben egy tetszőleges v vektort. a) A 2282. Legyen S az ABC háromszög súlypontja. b) a h-t az a és f segít­ ségével: c) a k-t a g és i segítségével. a) SA + SB + S C . Egy téglalap csúcsai legyenek A . d. ábra vektorai közül állítsuk elő a) a g-t az a és f segítségével. Szerkesszük meg a kö­ vetkező vektorokat: a) OA+ÖB-. B .a . amelyeknek az összege 0. amelyeknek összege v. Szerkesszük meg a következő vektorokat: a) c . ábrán jelölt vektorok közül válasszuk ki az egyenlőket. illetve az ellentetteket. amelyek összegét v-hez hozzáadva 0-t kapunk. K1 2291. K1 2290. e. amelyeknek összege 0 . K1 2283.d . a) Szerkesszünk olyan a. K1 2284. K1 2288. Adjuk meg a következő vektorokat: d) SA + S B .D . b) Szerkesszünk olyan a. b) a + b . Vektorok Vektorok összege.c . Legyen O az ABC háromszög köré írt kör középpontja. b) S A .e. különbsége és vektor szorzása számmal K1 2282.c . amelyeknek különbsége az egyik vektorral egyenlő hosszú. . b.

Az a és b segítségével állítsunk elő olyan vektort. amelynek minden oldala párhuzamos és egyenlő az eredeti négyszög egy-egy oldalával? (Itt egymást metsző oldalakat is megengedünk. K1 K2 a) AD=AB+BC+CD-. Egy háromszög oldalaira kifelé szerkesszünk négyzeteket. 2298. Bizonyítsuk be. hogy ha két vektor egyenlő hosszú. \ b \L a a \ f.) . B csúcsába a b. K2 2302. C csúcsaihoz egy tetszőleges O pontból rend­ hogy OA + OC = O B + O D . ak­ kor a két vektor merőleges egymásra.-----------. hogy b) A C + B D = A D + A D . b. ábrán látható módon két egyenlő vektor összegeként. amely a szög felezőjének irányába mutat. Az ABCD paralelogramma A. amelynek oldalai párhuzamo­ sak és egyenlők az egy-egy szomszédos csúcspárt összekötő szakaszokkal. hogy hosszuk egyenlő legyen. akkor a két vektor egyenlő hosszú. hogy ha két vektor összege és különbsége merőleges egymásra. Bizonyítsuk be. ábra E1 2303. Legyen ABCD egy tetszőleges paralelogramma. hogy létezik olyan háromszög.►— -----------^ C A' I 2302. akkor összegük és különb­ ségük merőleges egymásra. Két különböző négy­ zet egy-egy csúcsát szomszédosnak nevezzük. KÜLÖNBSÉGE ÉS VEKTOR SZORZÁSA SZÁM M AL K2 2292. Állítsuk elő a. a BC szakasz felezőpontjához pedig a p vektor vezet. K1 2297. E1 2304. Bizonyítsuk be. illetve egy b vek­ tort úgy. Hány olyan négyszög van.VEKTOROK ÖSSZEGE. c) A D + A C = A B + B C + B C . Bizonyítsuk be. Mutassuk meg. b ) x = a. hogy ha két vektor merőleges egymásra. Bizonyítsuk be. A c C 'f c/ B x \ » B ' b) az A C vektort. K2 2295. hogy ha két vektor összege és különbsége egyenlő hosszú. Állítsuk elő ezek segítségével az OD = d vektort. K2 2296. c vektorok vezetnek. K2 2293. akkor összegük és kü­ lönbségük egyenlő hosszú. p segítségével a) az O-ból a C-hez vezető vektort. b. Fogalmazzuk meg ennek elemi geometriai jelen­ tését. B. K1 re az a. Egy szög csúcsából kiindulva. Bizonyítsuk be.A z ABC háromszög A csúcsához egy tetszőleges 0 pontból az a. K2 2294. Egy háromszög minden oldalvektorát állítsuk elő a 2302. hogy ö) a + b + c = 0. hogy egyenlő az ellentettjével? 2299. ha össze vannak kötve ugyanazzal a három­ szögcsúccsal. Egy négyszög oldalai között nincs két párhuzamos. Az ABCD paralelogramma síkjában O egy tetszőleges pont. Melyik vektorra igaz az. 2300. a szárakon vegyünk fel egy a. Bizonyítsuk be. K1 2301 .

b. Mekkora a két vektor szö­ ge. Legyen O az ABC háromszög köré írt kör középpontja. b) a testátló vekto­ rokat.VEKTOROK ÖSSZEGE. Mekkora szöget zár­ nak be egymással? E1 2307. K1 2312. hogy az előző feladat­ ban szereplő x.b. Egy kocka egyik csúcsából kiinduló élvektorok a. y. (2312. E2 2309. O B . e j a . / ) a + b + c . ha (a . Egy kocka A csúcsából kiinduló élvektorok a. Az a. OC vektorok páronként merőlegesek egymásra. illetve különbségként) a) az összes lapátló vektort.b) merőleges b-re? K1 2306.b . K1 2308. Adjunk meg ilyen vektorokat. z. c) a + c. ábra ► K1 2313. Állítsuk elő ezek segítségével a többi élvektort. b. K1 2315. y. Bizonyítsuk be. Egy paralelepipedon középpontjából egy lap három csúcsához az a. Az a vektor hossza kétszerese a b vektor hosszának. Bizonyítsuk be. Állítsuk elő ezek segítségével a másik három élvektort. / \ A c \ ✓7 A C \ __a 1 1 ! / " '/ F 2312. c vekto­ rok mutatnak. b. . Egy kocka A csúcsából kiinduló és az A -1 tartalmazó lapok középpontjaiba mu­ tató vektorok x. a )a + b + c. c. Állapítsuk meg.és c-vel egy tetraéder egyik csúcsából a másik három csúcsba mutató vektorokat. Bizonyítsuk be.a . Legyen ABCD egy szabályos tetraéder és rajta kívül O olyan pont. K1 2314. K1 2311. ábra) E / . Egy szabályos oktaéder egyik csúcsá­ ból kiinduló három élvektor a. c nem egysíkú vektorok olyanok. b) a + b . b. b.) Határozzuk meg a töb­ bi öt csúcsba mutató vektorokat. E2 2310. továbbá az O és D pontok az [ABC] sík különböző oldalán vannak. KÜLÖNBSÉGE ÉS VEKTOR SZORZÁSA SZÁM M AL K1 2305. hogy közülük bármelyik merőleges a másik kettő összegére. Három egyenlő hosszú vektor (nem 0 vektorok) összege 0. (a és c egy lap szemközti csúcsaihoz tartozó vektorok. M a háromszög magas­ ságpontja. hogy az O A . b. Állítsuk elő ezek segítségével a) az A csúcsból kiinduló élvektorokat. E1 2316. Jelöljük a-. b) a testátló vektorokat. z vektorok közül bármelyik ket­ tő 60°-os szöget zár be egymással. d) b . c. c. hogy az alábbi vektorok közül melyek mutatnak az A-ból kiindulva valamelyik kockacsúcsba. hogy OA + OB + O C = O M . hogy O A+ O B+ O C = O D . Állítsuk elő ezek segít­ ségével (összegként.c .

Határozzuk meg a PQ szakasz felezőpontjához mutató vektort. K2 2326. ako_ |_H kor felezőpontjának helyvektora -----. Szerkesszük meg az a + 2b a+ b+c ■\ . K2 2324. . ha AB+ BC + C D = X . hogy ha az AS szakasz végpontjainak a helyvektorai a és b. D. egy Q pontba vezető vektor pedig ( . ~ 1 /. K2 2327. „ a+b c f ) -------. C..2bJ alakban adható meg.1 . 3 3 2325. c egysíkú vektorok. 3 h) y (2 a -3 b ) vektorokat. BFb . akkor az AB szakaszt X : /u arányban osztó P pontba a |Ua-. B. Bizonyítsuk be.5a + -b .— vektor vezet. hogy létezik olyan háromszög. Bizonyítsuk be. E adott pontok. Vektorműveletek alkalmazásával bizonyítható állítások 2323. Egy O pontból az AB szakasz végpontjaihoz az a és b vektorok vezetnek.0. 2320. d) — — + c.VEKTORMŰVELETEK ALKALMAZÁSÁVAL BIZONYÍTHATÓ ÁLLÍTÁSOK f) _ vektorokat. Legyenek A. amelynek az oldalai párhuzamo­ sak és egyenlők az ABC háromszög AF a . Adottak az a. hogy ha egy O pontból az AB szakasz végpontjaihoz az a és b K1 nyítsuk be. Mekkora A értéke. 2 2 K1 2321. c) 2 a + —(b -c ). 4 d) . Bizonyítsuk be. 2 g) — vektorokat. hogy az AB szakasz harmadolópontjaihoz vezető vektorok K2 vektorok vezetnek. b.A z a és b vektorok nem párhuzamosak.c . Bizo­ + ^ és a + ^ . Mutassuk meg. \ b) 2(a + b ) .— vektorokat. CFc súlyvonal vektoraival. hogy a c = |b|-a + |a|-b vektor párhuzamos az a és b vektorok szögének szögfelezőjével. A sík egy O pontjából egy P pontjához vezető vektor az adott a és b vektorok segítségével (3a .( d E + E Á ) i E1 2322.2a + b) alakban.

E. E2 2338. Bizonyítsuk be. El 2329. hogy F a háromszög minden oldalfelező pontjától egyenlő távolságra van. C.) A súlypontba mutató helyvektort felhasznál­ va igazoljuk. K2 2334. Bizonyítsuk be. hogy A X + ~BY + CZ = 3SQ . (A 2337. súlypontja és magasságpontja egy egyenesen. és a 2338. Bizonyítsuk be. oldalfelezéspontjai. hogy egy háromszög magasságtalppontjai. (Ez a kör a háromszög Feuerbachköre. hogy a háromszög tet­ szőleges oldalfelező pontját F pontra tükrözve olyan pontot kapunk. E2 2339. E2 2336. hogy a háromszög köré írt kör közép­ pontjának egy oldaltól mért távolsága feleakkora.) .feladatra épül. feladatra épül. Bizonyít­ suk be. és a súlypont harmadolja a magasságpont és a körülírt kör középpontja közötti szakaszt. (A 2307.) Bizonyítsuk be. CA oldalon rendre az A. amelynek súlypontja egybeesik az ABC háromszög súlypontjával. mint a magasságpontnak a szemközti csúcstól mért távolsága.K2 2328. hogy ha egy háromszög csúcsainak helyvektorai a. Bizonyítsuk be. feladatra épül. Bizonyítsuk be. hogy a háromszög súlypontjából a csúcsokba vezető vektorok összege 0. Bizonyítsuk be. valamint a magasságpont és a csú­ csok közti szakaszok felezéspontjai egy körön vannak. B. (A 2307. Jelöljünk ki egy sokszögön egy körüljárási irányt. Bizonyítsuk be. b. hogy ezek a pontok olyan háromszöget határoznak meg. hogy a sokszög csúcsaiba vezető vektorok összege egyenlő a harmadolópontokba vezető vektorok összegével. BC. c. Bizo­ nyítsuk be. D. feladati-a épül.) Bizonyítsuk be vektorok segítségével. és minden oldalon jelöljük meg az első harmadolópontot. és a 2331 . K2 2331.) Jelölje F a háromszög köré írt kör középpontja és a ma­ gasságpont által meghatározott szakasz felezőpontját. hogy az ACE és BDF háromszögek súlypontja azonos. hogy a háromszög köré írt kör középpontja. amely felezi a szemköz­ ti csúcs és a magasságpont közötti szakaszt. Az ABC háromszög minden oldalát osszuk fel három egyenlő részre.) Jelölje F a háromszög köré írt kör középpontja és a ma­ gasságpont által meghatározott szakasz felezőpontját. Egy tetszőleges hatszög oldalfelező pontjai valamilyen körüljárási sorrendben legyenek A. (A 2307. E2 2340. B. C pontokhoz közelebbi harmadolópontot. feladatra épül. hogy egy tetszőleges pontból egy háromszög csúcsaiba vezető vektorok összege egyenlő az ugyanabból a pontból az oldalfelező pontokhoz vezető vekto­ rok összegével. hogy egy tetszőleges pontból egy sokszög csúcsaiba vezető vektorok összege egyenlő az ugyanabból a pontból az oldalfelező pontokhoz vezető vekto­ rok összegével. Legyen az ABC háromszög súlypontja S. és jelöljük meg az AB. F. (A 2307. a háromszög Euler-egyenesén van. akkor súlypontjának helyvektora —fa + b + c) • 3 K2 2332. E2 2335. az XYZ háromszögé pedig Q. K2 2333. Bizonyítsuk be. E2 2330. E2 2337.

és A2 B2 C2 két tetszőleges háromszög.) Bizonyítsuk be. és a 2343. majd az eredményt egy vele szomszédos csúcsra és így körbe a para­ lelogramma minden csúcsára. ezek felezőpontjai F és F'. BB'. hogy tetszőleges négyszög középvo­ nalai felezve metszik egymást. K2 2344. ábra c nyítsuk be. E2 2345. Egy C pont helyvektora c. Bizonyítsuk be. B-re és végül C-re.S2 szakaszt. Bizonyítsuk be. Állítsuk elő ezek segítségével az átlók felezőpontjait összekötő vektort.) Egy paralelogramma belsejében fekvő M ponton át húzzunk párhuzamosokat az oldalakkal. hogy S felezi az S. a tükörképek egy paralelogramma csúcsai. hogy ha egy trapéz átlóinak felezőpontjai különböző pontok. K2 2343. D K2 2352. hogy a hatodik tükrözés vissza­ viszi a P pontot az eredeti helyzetbe.AB és A'B' tetszőleges szakaszok.) Bizonyítsuk be. hogy a súlypont független a kezdőpont választásától. Jelöljük 5-se] annak a háromszögnek a súlypontját. K1 2347.B. E1 2351. (A 2348. hogy az ABCD négyszög középvonalainak metszés­ pontja felezi az M-et a paralelogramma középpontjával összekötő szakaszt. feladatra épül. Az a és b vektorok egy négy­ szög szemközti oldal vektorai. C. súlypontjaik S„ illetve S2. Egy négyszög súlypontjának nevezzük azt a pontot. Bizonyítsuk be. hogy a k középvonalvektorra fennáll a K2 2353. (A 2348. ezek az A. Bizonyítsuk be. K2 2342. . és metszéspontjuk a négyszög súlypontja. akkor összekötő egyenesük párhu­ zamos az alapokkal. hogy a négyszög súlypontja felezi az átlók felezőpontját össze­ kötő szakaszt. feladatra épül. amelynek helyvektora a csúcsokhoz tartozó helyvektorok összegének a negyede. amit a megfelelő csúcsok összekötő sza­ kaszainak felezéspontjai alkotnak (ha van ilyen háromszög). (A 2348. (A 2342. K2 2349. egy tetszőleges P ponté p. Bizo­ 2352.) Egy tetszőleges P pontot tükrözzünk először egy A pontra.C. Bizonyítsuk be. K1 2348. K2 2350. D pontokban metszik az oldalakat. feladatra épül. BC = b és CD = c. illetve B.E2 2341. K2 2346. feladatra épül. hogy az AA'. Bizonyítsuk be. azaz tetszőleges kezdőpont esetén a fentebb definiált vektor végpontja mindig ugyanaz. tovább folytatva újra A-ra. Bizonyítsuk be. majd a tükörképet egy B pontra. feladatra épül. Határozzuk meg a P pont C-re vonatkozó tükörképének helyvektorát. Az ABCD négyszög oldalvektorai legyenek: AB = a. Bizonyítsuk be. hogy egy tetszőleges pontot egy sík­ négyszög oldalfelező pontjaira tükrözve. az így nyert képet pedig egy C pontra. Legyen A . hogy a negyedik tükrözés visszavisz az ere­ deti pontba. FF' szakaszok felezési pontjai egy egyenesen vannak.) Egy tetszőleges P pontot tükrözzünk egy paralelog­ ramma egy csúcsára. (A 2342.

hogy a tetraéder súlypontjából a csú­ csokhoz vezető vektorok összege 0.) Bizonyítsuk be. K1 2358. hogy tetszőleges húrnégyszög körülírt körének középpontját a súlypontjára tükrözve olyan pontot kapunk. hogy A B + J C + A D + A E +A F = 3 A D . Ennek egyik végpontjából kiinduló élek második végpontjai A. c. Bizonyítsuk be. n . El 2364. Bizonyítsuk be. feladatra épül. ABD. akkor AB + CD + EF= 0. hogy egy tetraéder súlypontja és a négy lapsúlypont által meg­ határozott tetraéder súlypontja egybeesik. . B és C. C.. Feleltessük meg egymásnak két tetszőleges paralelogramma csúcsait úgy. D. feladatra épül. akkor a súlypont helyvektora (bármely lapból indulunk is ki) (a + b + c + d). hogy ha a tetraéder csúcsainak helyvektorai a. Y.A2.+ QAn). b. és az összekötő szakaszt osszuk négy egyenlő részre. Bizonyítsuk be. amely rajta van bármely oldalfelező pontból a szemközti oldalra állított merőlegesen (a tükörképpont a húrnégyszög magasságpontja). B.) Tekintsük az ABCD húrnégyszög ABC. Bizonyítsuk be. (A 2342. b. c. K2 2366. V 2356. a másik végpontjából induló élek pedig az X. hogy QO = —(QA. E2 2367. Válasszuk ki egy paralelepipedon egyik testátlóját.) Bizonyítsuk be. hogy egy tetraéder két szemközti élpárjának felezőpontjai para­ lelogrammát alkotnak. . y és z. Egy kocka A csúcsából kiinduló élvektorok legyenek a. Z pontokban végződnek. hogy ha A. d. E.. Legyen ABCDEF egy szabályos hatszög. hogy a tetraéder súlypontja felezi a szemközti élek felezőpont­ jait összekötő szakaszokat. ACD részháromszögének magasságpontjait. hogy az ABC és XYZ síkok három egyenlő részre osztják a testátlót. Bizonyítsuk be. Bizonyítsuk be. hogy a megfelelő csúcsok összekötő szakaszainak felezőpontjai ugyancsak paralelogramma csúcsai.E2 2354. Bizonyítsuk be. Bizonyítsuk be. hogy az egymásnak megfelelő csúcsok mindkét paralelogrammánál azonos sorrendben kövessék egymást. E2 2363. Határoz­ zuk meg a csúcsokba vezető vektorokat. V 2355. (A 2307. A laphoz legközelebbi negyedelőpont a tetraéder súlypontja. +QA2 +. Bizonyítsuk be. Bizonyítsuk be. K2 2365. Le­ gyenek a kocka középpontjából e lapok középpontjaiba mutató vektorok x. E1 2360. Válasszuk ki a kocka egyik csúcsát és az erre illeszkedő három oldallapot. feladatra épül. A„ szabályos n-szög középpontja O és síkjának egy pontja Q. Legyen az A. K2 2357. hogy ezek a magasságpontok az ABCD négyszöggel egybevágó négyszöget alkotnak. (A 2360. Határozzuk meg az /l-ból a lapközéppontokba vezető vektorokat. E1 2359. E2 2362. Egy tetraéder egyik lapjának súlypontját kössük össze a szemközti csúccsal. E2 2361. F egy hatszög egymás utáni oldalfelező pontjai. BCD.

. K2 2372.+ A nBn =A. Bnkét tetszőleges n-szög. b. x vektorok. Adjunk meg olyan P pontot.A 2374. . E2 2376. b. hogy A. Határozzuk meg a és fi értékét.. hogy A P és X BP egyenlő legyen. K1 2375. Jelölje B .l ) a .l)b. b) (a + fi -l)a . K1 2374. Bj a második sokszög csúcsainak tetszőleges sorrendjét. .BX+ A 2B2 + . . Legyen A. hogy ( PA + 2 PB +3 P C ) vektor egyenlő legyen 0-ral? E1 2371. Bizonyítsuk be.( a . egyeneseik met­ széspontja M. d) ( 2 a . 0 . a) Bontsuk fel egy háromszög egyik szögfelező vektorát a kezdőpontjából kiin­ duló oldalvektorokkal párhuzamos összetevőkre. Legyen ABCD és A iB iCiD i két négyzet.(3 a + fi +10)b = 0. c. ha aJ3a + 5b = a a + (2/3 + l)b. hogy ~ a a x+ ^ b x+ c c 1+ d d x= ^ a c 1+b d 1+ c a x+d b 1. hogy OA + OB + OC + OD = 2 O M ...K2 2368. Vektorok felbontása összetevőkre K1 2373. K2 2370. Adott egy négyzet egyik oldalvektora és a vele közös kezdőpontú átlóvektor.Létezik-e egy ABC háromszög síkjában olyan P pont. Az O középpontú kör AB és CD húrjai merőlegesek egymásra. Bontsuk fel a súlyvonalvektort az oldalvektoroknak megfelelő irányú összetevőkre. K2 2377. Bontsuk fel rajzban az x-et a és b irá­ nyú összetevőkre. ábrán adottak az a. Adottak az A és B pontok és egy X szám.. . + A 2Bh ■¥.f3)b = 0.B. El 2369. . Egy háromszögnél jelöljünk meg két közös kezdőpontú oldalvektort és az ezek­ kel közös kezdőpontú súlyvonalvektort. c) a a + /3b = (/3+ l)a .(2a .. + AnB^ .fi . és egyik sem nullvektor.A z a és b vektorok nem párhuzamosak. Bizonyítsuk be. b) Legyen a háromszög oldalainak hossza a... . Határozzuk meg a fenti párhuzamos össze­ tevők együtthatóit is. Igazoljuk.. Bontsuk fel a négyzet többi oldalvektorát a két adott vektorral párhuzamos összetevőkre. . A„ és 5 .. B.A.

) Az ABCD négyszögben nincsenek párhuza­ mos oldalak. Az ABCD négyszög belsejében O olyan pont. (A 2381. b. Egy szabályos háromszög két közös kezdőpontú oldal vektora a és b.A 2 -vel). az AD és BC egyeneseké F. Bizonyítsuk be. b. c vektorok végpont­ jai egy egyenesbe esnek. amelyre AD + AD' = 0. c vektorok olyanok. illetve az XY szakaszt? Vektorok elforgatásával megoldható feladatok E1 2386. V 2384. akkor c előállítható c = a a + /3 b alakban. BD. illetve a B. . az A. és B. Egy háromszög két oldala fölé (kifelé) szerkesszünk négyzeteket. E1 2380. és a és b nem egy állásúak. hogy az ABO és CDO egyenlő szárú derékszögű háromszögek (a derékszögű csúcsok O-nál vannak). Legyen az AB és CD egyenesek metszéspontja E. E2 2382.) Az O pontból két félegyenes indul ki. Bizonyítsuk be. BE és CF átlók egyenesei egy pontban metszik egy­ mást. illetve /ib vektor (/J ^ 0). illetve Aa vektor vezet {X ^ 0). Le­ gyen az AD oldal felezéspontja V. és e két szakasz merő­ leges egymásra.ő 2és B. Szerkesszük meg azt a D' pontot. hogy az AC.A2 egyenesek metszéspontjába mutató v vektort (az A. Milyen arányban osztja a P pont a VZ. Az ABCD konvex négyszög AB. hogy azok az AB. Állítsuk elő ezek segítségével a b oldalhoz tartozó magasságvonal-vektort. illetve Y pontot úgy. és A2. Bizonyítsuk be.) V 2385. (A 2381. hogy minden második oldala párhuzamos egymással. Az egyik fél­ egyenesen levő A. hogy a) a négyszög átlói merőlegesek és egyenlők. és állítsuk elő a D 'A és D 'B vektorokat az AB és A C vektorok segítségével. Bizonyítsuk be. mint a harmadik oldalhoz tartozó súlyvonal. b. K1 2379. E2 2383. illetve CD oldalán vegyünk fel egy X. Határozzuk meg az A. c vektorok végpontjai egy egyenesbe esnek. és a 2382. hogy az AD. pontok kü­ lönbözők. b) a négyszög oldalfelező pontjai négyzetet határoznak meg. Bizonyítsuk be. a másikon levő B„ illetve B2 pontba viszont a b. illetve DC oldalakat ugyanabban a A : /i arányban osszák. feladatra épül. a BC oldalé pedig Z. ahol a + fi= 1. és a 2382. feladatra épül. Jelöljük az XY egyenesnek a négy­ szög VZ középvonalával való metszéspontját fi-vei. feladatra épül. E1 2381.. illetve A2 pontba O-ból az a.K2 2378. K2 2387. Mutassuk meg. ahol a + /3= 1. hogy ha az egy pontból kiinduló a. EF szakaszok felezéspontjai egy egyenesen vannak.B2 egyenes nem párhuzamos a ő. hogy ha az egy pontból kiinduló a. Az ABC háromszög BC oldalának felezőpontja legyen D. hogy a és b nem egyállásúak. Legyen az ABCDEF olyan hatszög. akkor az a. hogy ezeknek a háromszögcsúcsoktól különböző két legközelebbi csúcsát összekötő szakasz kétszer akkora. (A 2380. és c = a a + /3b.

Egy ABC háromszög AB. K2 2396. Bizonyítsuk be. HJ.) Az ABCD paralelogramma BC és CD oldalai fölé kife­ lé szabályos háromszögeket szerkesztünk. h) Az AFl és BJ: BK és CE. Y. hogy érvényesek a következő állítások: a) Az FG. E2 2390. BC. hogy ezek négyzetet alkotnak. Y. feladatra épül. f) Az XQ. Jelentse a' azt a vektort. Bizonyít­ suk be. hogy az AA„ BB„ CC. BP. Z pontok a PQR háromszög oldalfelező pontjai. Legyenek ABC és A iB iCi azonos körüljárású egyenlő szárú derékszögű három­ szögek. K2 2398. Jelöljük meg a szomszédos négyzetközéppontok összekötő szakaszainak felezéspont­ jait. CA oldalai fölé szerkesszünk kifelé négyzeteket. Z. Szerkesszük meg ezeken kívül a BFPG. B. feladatra épül. amely a-ból 60°-os pozitív irányú elforgatással szárma­ zik.C. hogy ha egy négyszög átlói egyenlők és merőlegesek egymás­ ra. CBGH. PZ egyenesek egy pontban metszik egymást. a négyzetek középpontjai rendre X. Z.. g) Az ABC. FHK háromszögek súlypontjai egybeesnek. hogy az XY és BZ szakaszok egyenlők és merőlegesek egymásra.) Legyenek ABC és A. ACJK.) Egy négyszög oldalai fölé kifelé szerkesszünk négyze­ teket. akkor oldalfelező pontjai négyzetet határoznak meg. mint az ABC háromszög súlyvonalai. azaz a"-vel jelöljük a' +60°-os elforgatottját. FG. Bizonyítsuk be.V 2388. e) Az X. K2 2389. d) Az XYZ háromszög oldalaira befelé szerkesztett négyzetek középpontjai felezik az ABC háromszög oldalait. KE szakaszok kétszer akkorák. és CC. Bizonyítsuk be.C. Y. szakaszok felezőpontjai szabályos háromszög csúcsai. AKRE paralelogrammákat. feladatra épül.B. C csúcsokból rendre a KE. Bizonyítsuk be. Legye­ nek ezek (pozitív körüljárással) BAEF. a) Mutassuk meg. BZ és CX egyenesek egy ponton mennek át. YR. FIJ szakaszokra állított merőlegesek egy pont­ ban. CQ szakaszok merőlegesek az ABC háromszög egy-egy oldalára. hogy a" = a' . hogy ezek középpontjai négyzetet alkotnak. szakaszok felezőpontjai egy szabályos három­ szög csúcsai. azonos körüljárású szabályos háromszögek. Egy paralelogramma oldalai fölé szerkesszünk kifelé négyzeteket. (Az 2393. CHQJ. b) Igazoljuk. az előzőekhez hasonló háromszöget alkotnak. Legyenek ezek középpontjai rendre X. (A 2395. (A 2389. .C. E2 2391. CC. azonos körüljárású egyenlő szárú hasonló háromszögek. Bizonyítsuk be. így egy összetett alakzatot nyerünk. és egyenlők velük. szakaszok felezőpontjai ugyancsak egyenlő szárú derékszögű háromszöget alkotnak. Bizonyítsuk be. Tetszőleges ABC háromszög oldalaira szerkesszünk kifelé négyzeteket. akkor az AA„ BB„ CC. az ABC háromszög súlypontjában metszik egymást. CF és AG szakaszok páronként egyenlők. E2 2392. K1 2395.B. b) Az A. ÉGJ. E2 2393. egyező körüljárású szabályos háromszö­ gek.a. továbbá a szabá­ lyos háromszögeknek a paralelogrammán nem levő csúcsai szabályos háromszöget alkotnak. és merőlegesek egy­ másra. Legyenek ABC és AB. hogy az AA„ BB. Bizonyítsuk be. XYZ. és legyen (a '/ = a". és me­ rőlegesek azokra. Bizonyítsuk be. hogy az A pont. K2 2397. E2 2394. hogy az AY. valamint a BB. szakaszok felezőpontjai ugyancsak egyenlő szárú. c) Az AR. hogy ha ABC és A. hogy az A pont. Bizonyítsuk be.

d(— 12. K2 2407. . amikor helyvektorokról van szó. (0.2 |. j-t a mutatóujjára és k-t a középsőujjra. OEF tetszőleges szabályos há­ romszögek. 0).MŰVELETEK KOORDINÁTÁKKAL MEGADOTT VEKTOROKKAL j JQ E2 2399. feladatra épül. E2 2403. Az AB szakaszon jelöljünk ki egy tetszőleges C pontot. 3). hogy az adott vektorok kezdőpontja az origó. e(12. A vektorok kezdőpontja legyen az origó. akkor ezek a csúcsok szabályos háromszöget alkotnak. j egységvektorokkal. (A 2395.6). hogy a BC.8 . A további feladatokban. j. . c(. hogy ezek középpontjai szabályos háromszöget alkotnak. k) vektorhármas jobbrendszert alkot. Fejezzük ki a vektorokat az i. 8). Ábrázoljuk azt a háromszöget.) Egy körben helyezzünk el három sugár hosszúságú húrt. j) szimbólum azt fejezi ki. E2 2401. -4). FA szakaszok felezéspontjai szabályos három­ szög csúcsai. d(0. a) helyvektorok hogyan helyezkednek el egymáshoz vi­ szonyítva? (a. DE. CD. j.) Egy háromszög oldalai fölé (vagy mind kifelé vagy mind befelé) rajzoljunk szabályos háromszögeket. FA szakaszok felezéspont­ jai szabályos háromszög csúcsai.8 . k egységvektorok és legyenek páronként egymásra merőlegesek.(A 2395. E2 2400. Műveletek koordinátákkal megadott vektorokkal K1 2404. legyenek ezek AB. 3). 2). j. (A 2395. Ekkor azt mondjuk. Az m(a. 0). 8). hogy az (i. (6 . Bizonyítsuk be. Bizo­ nyítsuk be. A szakasz egyik oldalá­ ra AC és CB fölé. amelynél a (0. 6). és egy-egy 120°-os szöget közrefogó oldalpár egyen­ lő oldalakból áll. 14). -16). (-V 2I .V 8). EF. a vektorok kezdőpontjának mindig az origót tekintjük). b(— 3. feladatra épül. (A 2395. (12. feladatra épül. Helyezzük i-t a jobb kezünk hüvelykujjára. Számítsuk ki a vektorok abszolútértékét. feladatra épül. Bizonyítsuk be. i. (-3. K1 2406. b) ( . f| 3 5-3. j) rendszerben a csúcsok helyvektorai: a) (7. -x/20-1 Vl 8 +3 a(4. hogy a BC. 5) pont. Fejezzük ki a vektorokat az i. hogy ha egy konvex hatszög minden második csúcsánál 120°-os szög van. j.A z i. E2 2402. -3). OCD. E1 2405. i. hogy ezek középpontjai ismét szabályos háromszöget alkotnak.6 . b) és az n(b. 2. 4). DE. Ábrázoljuk derékszögű koordináta-rendszerben a következő vektorokat: b(-5. majd legyen az (5. másik oldalára pedig AB fölé szerkesszünk szabályos háromszöget. k egységvektorokkal és számítsuk ki a vektorok abszolút­ értékét! Legyenek i. Bizonyítsuk be. k egységvektorokkal meghatározott jobbrendszerben adottak a következő vektorok: a(5. -5. -3. -3).) Bizonyítsuk be.b e R) . (A (0. 4.) Legyenek OAB. c(.

{x. 2). -5). b(4. K2GY 2410. K1 2417. illetve -90°-kal elforgatjuk.A z (i. K2 2413. -2). A négyzet középpontja az origóban van. -4). + e. Legyen a(3. k) egységvektorokkal meghatározott rendszerben egy a élhosszúságú kocka középpontja az origóban van. K2 2418. Egy háromszög csúcsainak koordinátái: A( 8. A középpontból az egyik oldal felezőpontjába vezető vektor koordinátái (-10. C (-2. ha az alap az x tengelyen van és a közös csúcs az origó. c) (x. 5). ha a) az egyik csúcsa az x tengelyen. d) az origón áthaladó és az x tengely po­ zitív felével 45°-os szöget bezáró egyenesre. (5. 0). illetve 2a egység. . D( 1: -12). c) az origóra.MŰVELETEK KOORDINATAKKAL MEGADOTT VEKTOROKKAL K2 2408. (0. K1 2415. a hozzá tartozó magasság 6 egység. A szabályos hatszög alakú virágágyás oldalának hossza 4. (p\ q) koordinátákkal adott helyvektorok tükörképeinek koordinátáit. -3). -3). e(5. 9). (4. Az a(2. b) az y tengelyre. K1 2416. Számítsuk ki a következő vektorok koordinátáit: 1. cad 2b. Szerkesszük meg azoknak a pontoknak a halmazát a koordináta-rendszerben. 4). b ). d d) (|4 M ). a BC és a CA vektorok koordinátáit.c. 3 3 2 3 Ábrázoljuk a kapott vektorokat. j.y e R). 3). amelyeknél a helyvektorok koordinátái: a) (x. Egy ABCD négyzet K középpontjának koordinátái (7. 4). torokat +90°-kal. Határozzuk meg a kocka csúcsainak helyvektorait. a . 3). ha azokat aj az x tengelyre. b) a négyzet oldalai párhuzamosak a tengelyekkel. Az alap 10. 2). e) az x tengely pozitív irányával -45°-os szöget bezáró és az origón áthaladó egyenesre tükrözzük. K2 GY 2409. a középpontja az origóban van. x). 2). d(0. Négy darab egybevágó. egyenlő szárú háromszög alakú parcella úgy helyez­ kedik el. 4). 8). f(sin a . Egy a egység oldalú négyzet alakú kertet csúcspontjainak koordinátáival akar­ juk jellemezni. Adjuk meg a csúcsok koordinátáit. > > ). 3. c(— 10. ha az alap 12. b) az egyik csúcsa az y tengelyen van. K1 b) (-4. DA oldalvektorainak koordinátáit. 5). ha a) a négyzet csúcsai a tengelyekre illeszkednek. 4). e(a. Adjuk meg a csúcspontok koordiná­ táit. Határozzuk meg az A B .b +4.6. Oldallapjai merőlegesek a tengelyekre. a+b+c ^ a+b+c+d < —a 1 + —b: 2u 5. 8). CD. 2 . B( 6. b(— 4. a . a + b. -5). B C . cos a ) vek 2414. Határozzuk meg a kapott vektorok koordinátáit. E2 GY 2412. Számítsuk ki az ABCD négyszög A B. Határozzuk meg a négyzet csúcspontjainak koordinátáit. c(-2. B (. C (. hogy az alap egyenese közös és alapjuk egyik csúcspontja is azonos. Mivel egyenlő AB + BC + CA ? Igazoljuk. ha A(6. E2 2411 . (-4.-5). a szár hossza 8 egység és csúcsa az origó. hogy AB+BC +C A nullvektor. Adjuk meg a csúcspontok koordinátáit. Határozzuk meg a (3.2. Hány megoldás van? Oldjuk meg a feladatot akkor is.

.b)4. Határozzuk meg az a vektor hosszát. -5). E2 2422.3 . 6). 3). ha a) a(l. illetve a + 4b és . Számítsuk ki a B. 4. Az a és b vektor skaláris szorzatát a • b-vel jelöljük. C sin39° + sinl3° / 2 + 12 5 f 1 ^ f 1 f=---. C(4.Az ABC szabályos háromszögben tekintsük a z a = B C .a + b egymára merőleges vektorok.= 40°. Egy négyszög alakú telek csúcspontjainak koordinátái: A(l. ej a(2. E2 2424. Határozzuk meg az a és b vektorok szögét. hogy a + kb merőleges a b-re? E1 2428. b(12. 8). 2). b) a(0. 5. 2.-2 .-12. 3). Számítsuk ki az a és a b vektorok skaláris szorzatát. b = CA.— sin26°-cosl3° {^5 -2 ) {^5+ 2) egy egyenesre illeszkednek? E1 2423. 9). Határozzuk meg az a • b skaláris szorzatot. b( 6. -9). 9). 3. 3). b) a(-2.K1 GY 2419. Határozzuk meg az A B -A C szorzatot. ha |a| = 4. -3) vektorokkal egyirányú egységvektorok koordinátáit.l. hogy a négyszög négyzet. a d(-7. ha 3b . Két vektor skaláris szorzata Két vektor skaláris szorzatán a két vektor hosszának és a hajlásszögük koszinuszának a szorzatát értjük. 5). b(-2. hogy A. ha a) a(4. d) a(-4. Van-e olyan k szám. b). 3). A definíció szerint: a •b = |a| •|b| •cos(a. b) a ( . 3). Igazoljuk. . BC = 7 cm. 5(3.b) 4_ az a. 2. b(2. 1). 3). 4). K2 2430. C.-1 ). c = . -5).Az ABCD rombusz AC átlója kétszerese a BD átlónak. 7) és a rombusz K középpontjának koordinátái (1. K2 2426. 8). c = AB vek­ torokat. ö = V10 g . -2. ha az A csúcs koordinátái (-3. ha a) a(l. b(5. 2.-4 ) . E1 2431 . 3 . a c(5. C(8. c) második koordinátájáról tudjuk. 5).Három pont A(l.5b és 2a + b. b( 6. a). 5). B. (a. K2 2425. Határozzuk meg az ab + be + ca értékét. Adjuk meg az a( 8. a b(-2. b (. K2 2421 . D( 6. 1. b vektorok hajlásszögét jelöli. 7 . b) a(4. és (a. ha a) a (l. 6). ha az ABC háromszögben AB = 6 cm. b (V 3 . B(3. hogy T u Igaz-e. |b| = 5. 1). Határozzuk meg az a vektorral egyirányú egységvektor koordinátáit. c) a(-2. -3). Számítsuk ki az a és a b vektorok skaláris szorzatát és a két vektor hajlásszögét.-7 ).b) 4 . CA = 10 cm. 3). K1 2429. K2 2427. -4. 8). 2).. K2 2420. Tekintsük az a és b nem párhuzamos vektorokat. c) a(2. a = ----------------------.7 =----. D csúcsok koordinátáit. d) a (4 2 .

14) és C(13. 2) vektort az a(2.6). 4). E1 2437. Számítsuk ki az A és a B csúcsok koordinátáit. Az ABCD trapéz alakú kertünk párhuzamos oldalai AB és CD. -1). -3. Bontsuk fel a v(4. c) A(4. . Mekkora a z értéke? E2 2438. 3. hogy ha p * 0 és p e R . amely az a(3. 2). b (.l. 5(9. hogyha a. 1. C(2. b) A(0. Határozzuk meg a v vektorral ellentétes irányú 5 egység hosszúságú vektor koordinátáit. 3) vektort az a (l. Bontsuk fel a v(l. 1) és a b(2. E1 2440. Adjunk meg olyan b vektort. 2) és b(-2. 4) és a b( 6. 4) vektort az a(4. 2) vektorokkal párhuzamos összetevőkre. b) a(2. Az ABCD téglalapban AB = 2BC és A(-2. 3). p. 0. 2). 1. 4). -5 ) és a C (-2. Az a(-2. 2). ha C(6. 4) és D( 3. 2). 4. -5) vektort az a(2. -3) és a b(5. E1 2447. 5). és a v(2.p ( p + 1)).l. ő (2. 4) és a b(5. Számítsuk ki a háromszög szögeit. E2 2434. C(4. hogy az a(-12. Keressünk olyan x vektort. E1 2445. B. és a c (. 3. K1 2439. -1. Adjunk meg olyan v vektort. 1) vektorokkal párhuzamos összetevőkre. 3). . 5(1. -2). 1). 7). ha az a vektor koordinátái (8. ~(p + 1)). C pontok koordinátái: A(3. H -p ( p + 1).b. z) vektorok merőlegesek egymásra.-(p+ 1) . akkor Va2 +b 2 -Ve2+ d 2 >ac + bd. E2 2448. 4). 8). 2).Bontsuk fel a v(6. ha a csúcsok koordinátái: A(-4. akkor az a ip-. y) vektorok merőlegesek legyenek egymásra. E2 GY 2443.E2 2432. B( 9.Határozzuk meg az y értékét úgy. 1) pontok derékszögű háromszög csúcsai. -2. 3) és a b(l. Mekkora szöget zárnak be az a és a b vektorok. 5. -3).c. 1). ej a(-2. 5(2. BC = AD és ACUBD. hogy az A(7. -1 ) és a b(4.p) vektorok egy kocka egyik csúcsából induló élvektorok.Adott két vektor: a(5. 1). B( 8. B{ 1. Igazoljuk. 6). V 2442. _ p(p + l). ha a) a(— 1. 8) vektorokkal párhuzamos összetevőkre. Számítsuk ki a háromszög szögeit. -2). -1) és a b(l. C(3. Igazoljuk. 3. C(0. E2 2446. 7). b (. K2 2436. 0(0. 5 ). C(4. K1 2433. Számítsuk ki a C és a D csúcsok koordinátáit.~(p + 1). 7). Hogyan kell a k valós számot megválasztani. ha a csúcspontok koordinátái: a) A(— 1. Igazoljuk.A C vektorok merőlegesek legyenek egymásra? K2 2435. AB = 3 -CD.k . -2. -1) vektorokkal párhuzamos összetevőkre. amely az a vektorral 60°-os szöget zár be. 3. 12) vektorok által bezárt szög szögfelezőjével párhuzamos. 2). Az A. 5). -4). hogy az A C és az AB . b(2. E2 2444. . amelyik merőleges a-ra is és b-re is. 16).d e R +. dj A(l. E1 2441 .

. b ) a x b = . 1). 2. -2). B (l. . b) A(2. k(0. ha a) a (l. 1) b(2. B (2 .A vektoriális szorzat a. 1. 1. 2). V 2455. Igazoljuk.a lb3 )j+ (atb2 . j. ha a) A ( .3 ) .a3 b2 )i + (a3 bI . Számítsuk ki az ABCD paralelogramma területét. Igazoljuk. 0). 1). E2 2451.)k. 0). . hogy i x j = k.a2 b. 0. C(5 . 5). E2 2449.-3 ). k x i = j. E2 2454.b). 1. c) a(5. 1. E2 2450. j(0. 1). 1). 3).1. E2 2453. -1. 0.. b)A { 1. b3 ) vektoriális szorzata a x b = (a2 b3 . 2. 7. B( 1.l. ahol (a.-2 . Határozzuk meg (a x b)-t és | a x b| -t. C(4. -3 ) b(— 1. hogy ha OA = a és OB = b akkor | a x b| az OACB paralelogram­ ma területével egyenlő. -5). ha ű M (0 . E2 2452. 3. Legyenek i. b) a(2. C (l. hogy az a (a. j x k = i. 0. k egységvektorok és i(l. A szorzat abszolútértéke (a vektoriális szorzat hossza): |a|-|b|sin(a.A vektoriális szorzat jelölése: a x b . b vektorokra és iránya megegyezik jobb kezünk középső ujjának irányával.Két vektor vektoriális szorzata Az a és a b vektorok vektoriális szorzata olyan vektor. b vektorai és a szorzat úgynevezett „jobbrendszert” alkotnak. -2).0 ). 1). -2. 0).. C(l. amely merőleges az a. a2. Igazoljuk a következő tételek helyességét.0 . 1. c) a x a = 0.b x a . 2. 1. 0. b) a két vektor hajlásszögét jelenti. 3). ő(2. a mutatóujja a b vektor irányába mutat. 1) b(0.Igazoljuk. a j a x b ^ b x a . a3 ) és a b (fe„ b2. Számítsuk ki az ABC háromszög területét. 0. ha a jobb kezünk hüvelykuj­ ja az a.

' .

T .419. 2456. 238°49'. 215°. 10°. 3. 150°. Számítsuk ki a megadott szöggel szemközti befogó hosszát. 8°23'. 2’5. 118°17'. Egy derékszögű háromszög átfogója 26. Számítsuk át radiánba (ívmértékbe) a következő fokokban megad Jtt szögeket. « « u) . b) 12°.2°. K1 2464.256. 420°. f . 152.55. K1 2459. K1 2463. Számítsuk át radiánba a következő szögeket: 15. 30°. n radiánnal kifejezve: a) 180°. . 120°. 1. radiánban (ívmértékben) megadott szögek? n n n n 2n 5n 3n An I n .4.451. b) 3. egyik szöge 19. 316°57'.3°. b) 36°. 90°.75.IV.2 cm hosszúságú. 50°467. Számítsuk át radiánba a következő szögeket n radiánnal kifejezve: a) 75°. f . 15°. 60°.24. Számítsuk ki a megadott szög melletti befogó hosszát. egyik szöge 21°. Számítsuk át radiánról fokra a következő szögeket: a) 2. Egy derékszögű háromszög átfogója 18. . K1 f . Számítsuk át fokra a következő szögeket: 0. 25°. b) 360°. 1.24°. Hány fokosak a következő. radiánban megadott szögek? b) 1. 54. K1 2461 .45°. 0. 5°. 100. 115°. • . 100. 67°35'. 2. Hány fokosak a következő. 270°. 2’84. 240°. 16° 40'.7 dm. 24° 37'. ° ’11L K1 a) T . . 5. 45°. Trigonometria Szögek átváltása fokról radiánra és fordítva K1 C l) Ti . b) 15°42'. K1 2466.62. Hegyesszögű trigonometriai alapfeladatok K1 2465. T . I S . • 2 3 4 8 3 6 4 3 6 2457. 315°. 135°. 88°26'. 2. 80°. 105. 105°. Számítsuk át fokról ívmértékbe a következő szögeket: a) 40°.36.285. 0. 300°. T . 45°38'. 2462. 118°. 55°. 300°. ° ’52. K1 2458. K1 2460.6°. Számítsuk át radiánba a következő szögeket: a) 36°15'.

Számítsuk ki a befogóinak a hosszát. Egy derékszögű háromszög egyik szöge 36. Valamely derékszögű háromszög átfogója 46. K1 2468. 2469.18°-os és ezzel a szöggel szemközt .■ Jg g HEGYESSZÖGŰ TRIGONOMETRIAI ALAPFELADATOK I K1 K1 2467. Számítsuk ki a befogóinak a hosszát.5 cm hosszú és egyik szöge 12°25/-es. Egy derékszögű háromszög átfogója 12 cm-es és az egyik szöge 23°-os.

Egy létrát támasztunk a falhoz. Lejtős feljárót kell készíteni. Egy hegyi út emelkedése 12%. Mekkora szöggel hajlik az út a vízszinteshez képest? K1GY 2496.7 m hosszú lejtő. Egy téglalap egyik oldala 6. Az átlói a megadott oldallal 32°20/-es szöget zárnak be. A vízszin­ tes talajon milyen távol kezdődjön a feljáró. a vízszintesre eső merőleges ve­ tülete 4. Egy folyó szélességét szeretnénk meghatározni úgy. belógása 20 cm. A lámpa a huzal felezőpontjában lóg.5 m hosszú.8 m magasra visz. Közvetlenül a folyó partján áll egy épület. Egy lejtő a vízszintessel 18°-os szöget zár be. míg a lejárat vízszintesre való merőleges vetülete 244 cm.2 m és a létra lábai a faltól 75 cm-re vannak. Milyen széles a folyó? KI GY 2503.8 cm. Mekkora az emelkedés szöge? KI GY 2487.3 cm-es és az egyik oldallal 23° 18'-es szöget zár be. Mekkora a lejtő hossza és a vízszintesre eső merőleges vetülete? K1 GY 2489. Egy téglalap átlója 14. A B pont az innenső . Egy torony teteje a talpától 60 m távolságból 22°37/-es szög alatt látszik. Határozzuk meg a téglalap ismeretlen oldalának a hosszát.5 m magasra kell vezetnie. Egy utca közepe fölött egy lámpát függesztettek fel. Mi­ lyen magas a torony? K1GY 2491. ha a hajlásszöge 12°-os lesz? KI GY 2493. hogy a folyó túlsó partján kiszemelünk egy közvetlenül a folyóparton levő fát. Egy hegyre az út átlagosan 5°42'-es szög alatt emelkedik. Egy pincébe vezető lejárat mélysége 132 cm.4-szer akkora.Mekkora szöget zárnak be a Nap sugarai a talajjal. Egy lejtő a vízszintessel 24°-os szöget zár be és 1. ha az a vízszintessel 15°-os szöget zár be? K1 GY 2492. amelynek 15 m magasan levő abla­ kából a folyó szélessége 74°44'-es szög alatt látszik. Egy 400 m hosszú egyenes útszakasz emelkedése 10 m. Milyen magasról érkezik a lejtő? KI GY 2488. Mekkora szöget zár be a fallal a létra? K1GY 2490. ha valamely karó árnyéka az adott pillanatban 2. A két felfüggesztési pont távolsága 15 m az utca két oldalán.6°-os beesési szögben érkeznek. Mekkora a lejárat hajlásszöge a vízszinteshez képest? K1 GY 2486. Mekkora a lépcsősor hajlásszöge a vízszinteshez képest? K1GY 2494. ez lesz az A pont. mint a karó hossza? KI GY 2502. Egy lépcső magassága 14 cm és a teraszra 8 lépcső vezet. A létra hossza 3.K1 GY 2485.6 m. A Nap sugarai a talajhoz képest 38. Hány százalékos az emelkedő? K1 GY 2495. ha valamely függőleges rúd árnyéka az adott pillanatban 2. Egy templomtorony árnyéka 42.8-szor akkora. Mekkora szöget zár be a huzal a vízszintessel? K1 2497. Mek­ korák a téglalap oldalai? KI GY 2499. amelynek l. mint a rúd hossza? KI GY 2501 . Egy ház teraszára vezető lépcsősor vízszintesre eső merőleges vetülete 230 cm.Mekkora a Nap sugarainak a beesési szöge a talajhoz képest. Milyen magasra visz a 8. Milyen magas a templomtorony? KI GY 2500. KI 2498.

Határozzuk meg az ábrán szereplő négyszög ismeretlen oldalait. 2506. Szerkesszük meg azt a hegyesszöget. amelynek tangense b) 1. K1 2507. amelynek koszinusza d) K1 a) 2509. Szerkesszük meg azt a hegyesszöget. Mekkora az AB szakasz.■j g g HEGYESSZÖG MEGSZERKESZTÉSE VALAMELY SZÖGFÜGGVÉNYÉNEK ÉRTÉKÉBŐL parton az A ponttal szemközt leütött karó úgy. vagyis a folyó szélessége? K1 GY 2504. Milyen távol van tőlünk a vitorlás légvonalban? K1 2505. Szerkesszük meg azt a hegyesszöget. . d) V5. párhuzamosan a folyóval. A Balaton szintje fölötti 120 m ma­ gasságból egy vitorlás 4°50'-es lehajlási szög (depressziószög) alatt látszik. K1 2506. 2508. hogy AB merőleges a folyóra. Az innenső parton felvesszük a BC = 300 m hosszú alapvonalat. amelynek szinusza b) c) d) 2. ábra Hegyesszög megszerkesztése valamely szögfüggvényének |y |értékéből K1 a) i . közvetlenül a partján. ábrán lévő négyszög oldalainak a hosszát. A C pontból az AB szakasz 26°34'-es szög alatt látszik. c) 2.Határozzuk meg a 2505.

amelyeket számológépből vagy táblázatból nyerhetnénk. 3 -2 -tg 4 5 ° a) b) sin 45°-cos 45° cos30° + sin30° 2517. Szerkesszük meg azt a hegyesszöget. Számítsuk ki a következő kifejezések pontos értékét: cos30°-sin30° . sin 60° 2513. 3 g) c t g a = i . 71 T C a) tg—-cos —-sin—.K1 a) 1. 71 2516. Határozzuk meg a következő kifejezések pontos értékét: . Határozzuk meg a következő kifejezések pontos értékét: b) 8 •tg 30° • ctg 30°.tg 45° . ak­ kor azok értékeit nem kell kiszámolnunk. amelynek kotangense b) 2. ha tudjuk. K1 2515. d) cos a = — . Határozzuk meg a következő kifejezések pontos értékét: n 27 Z b) c o s '---.tg 345°. c) 4 ■sin245° . 71 o 71 . c) (tg 60°)2+ (sin 60°)2 . e) tg a = 3. Ha az egyszerűsítések után a végeredményben gyökök vannak. hogy a) sin a = 1 m s■ V3 .2 • sin 60°.4 ■ sin 60°.3 -ctg 45°.(tg 45 °)2+ (sin 30°)2.4 • cos 45° • cos 30°.2 .tg 45°. Számítsuk ki a következő kifejezések pontos értékét: a) 4. K1 2510. K1 d) -ÜÉ2L. 2 h) ctg a = -L -. c) 42d) 2511 . b) 6 ■ tg 30° + 2 •ctg 45° . K1 2512. Szerkesszük meg az a hegyesszöget. 6 6 3 . a) 2 • sin 60° • ctg 60°.cos 60° + 3 •tg 45°. ha nem racionális szám az értékük.sin 30° . d) 6 •ctg 60° . Nevezetes hegyesszögek szögfüggvényei A következő feladatoknál ne használjunk közelítő értékeket. Határozzuk meg a következő kifejezések pontos értékét: a) cos 60° + V3 •cos 30°. K1 2514. b) in a = — 2 c) cos a = —. . f) t g a = V3. hanem a vég­ eredményben hagyhatjuk a gyököket. B 4 3 3 K1 o 7Z . b) 2 ■ sin 60° . c) 3 -sin 30° + 5 -cos 60° . sin60o-sin 4 5 ° a) 6 • sin 60° • sin 45° .cos' a) sin 2— l-sin2 4 3 c) tg —■sin— tg —. b) cos30° + cos45° K1 ..

Mekkora a körülírt és a beírt körének a sugara? . hogy a lábai a talajon 95 cm távolságra vannak egy­ mástól. Valamely egyenlő szárú háromszög szárai 8 cm hosszúak és az alapon fekvő szögei 72. Egy egyenes körkúp nyílásszöge 46°. amely a szárakat az alap végpontjaiban érinti? K1 2526. Számítsuk ki a háromszögbe írható kör sugarát. Valamely egyenlő szárú háromszög alapja 15 cm-es. míg szárai 12 cm hosszú­ ak. Egy egyenlő szárú háromszög alapjának hossza 8 cm. Mekkora a kúp nyílásszöge? K1 2524.5°. Mekkora a kettőslétra nyílásszöge? (Vagyis mekkora a szárak hajlásszöge?) K2GY 2520. magassága 24. Mekkora a háromszög köré írt körének sugara? K2 2529. K1 2523. ha a szára 3. amennyire a biztonsági lán­ cok engedik. mégpedig úgy. míg szára 10 cm hosszú. Mekkora az alapkörének a sugara? K2 2525. Ha felmászunk a kettőslétrán és felállunk a legmagasabb fokaira.6 cm.4 cm. Ekkor a kettőslétra nyílásszöge 28. a beírt körének sugara 1.7 cm.HEGYESSZÖGŰ TRIGONOMETRIAI FELADATOK Hegyesszögű trigonometriai feladatok Egyenlő szárú háromszögek K1 2518. Egy forgáskúp alkotói 22. K1 2522. az alapon fekvő szögei 68°-osak. Teljesen kinyitjuk a kettőslétrát. Egy egyenlő szárú háromszög alapja 15 cm hosszú. A kettőslétra legfelső fokai a szárakon 180 cm-nél vannak. Egy egyenlő szárú háromszög alapja 6. Egy fonálon lengő kis pontszerű test két szélső helyzete közötti távolság 24 cm. Egy kettőslétra egyik szárának hossza 195 cm. Mekkora annak a körnek a sugara. A fonál hossza 95 cm. nyílásszöge 62°12'.8 cm és az alapon fek­ vő szögei 68° 24'-esek? K1GY 2519. K2 2528. Határozzuk meg. Mekkorák a háromszög szögei? K1 2527. Mekkora az egyenlő szárú háromszög alapja.4 cm. Határozzuk meg a kúp alapkörének átmérőjét. Egy forgáskúp alkotója 18. hogy mekkora szöget zár be a fonálinga a két szél­ ső helyzete között. Egy kettőslétra egyik szára 195 cm hosszúságú.48°-osak. A kettőslétrát felállítottuk. Az alapkörének átmérője 10.4 cm hosszúak. akkor milyen magasan állunk a talajhoz képest? K1 GY 2521.4 cm.

Egy szabályos nyolcszög oldala 15 cm. területe 840 m2. Mekkorák az átlói és a szögei? K1 2541. Határozzuk meg.6 cm. ha az átlóinak az aránya 1 :^ 3 ? K1 2536. az átlóinak a hajlásszöge 37°40'. A paralelogramma egyik szöge 63. Az átlók hajlásszöge 62.2 cm és az ehhez tartozó magas­ sága 5. mekkora a területe? .6 m. oldala és területe? K2 2540.4 cm hosszúak. a beírt körének sugara 2. Mekkora a rombusz oldala. K2 2543. az egyik átlója 19°42'-es szöget zár be a tégla­ lap egyik oldalával. Egy rombusz egyik átlója 8 cm. Határozzuk meg a paralelogram­ ma másik oldalának a hosszát. Határozzuk meg a paralelogramma területét ezekkel az adatokkal kifejezve.6 cm és az ezzel szemköz­ ti szöge 128°42'? K2 2538. Mekkorák a rombusz szögei.60 cm.7 cm hosszú. paralelogrammák Téglalapok. Egy rombusz egyik átlója 56 cm. Mekkorák a szögei és az oldala? K1 2534. illetve 54 cm hosszúak. ha a hosszabbik átlója 24.Téglalapok.7°. Egy paralelogramma egyik oldalának hossza 7. A paralelogramma átlói e.4 dm. A rombusz egyik átlója Két szabályos háromszögre bontja a rombuszt. Egy rombusz kerülete 116 m. K1 2533. hogy mekkorák a téglalap oldalai. illetve 12. paralelogrammák K1 2530. Egy téglalap egyik oldala 4. a rombusz hegyesszöge 4 1 °3 0 '. Egy rombusz oldalának és a rövidebb átlója hosszúságainak az összege 59.4°. Egy rombuszba írható kör sugara 2 cm. Egy paralelogramma átlói 46 cm. Ez az átló a 44°-os szögek csúcsait köti össze a rombuszban. Egy rombusz átlói 8. Mekkora a téglalap ismeretlen oldala? K2 2531. ha oldala 7 cm? 2549. Mekkora a 7 cm sugarú körbe írt szabályos ötszög oldala? 2546. Mekkorák a rom­ busz szögei. Egy téglalap területe 245.6 m2 . Mekkora a rombusz oldala? K1 2537. az átlók hajlásszöge 35°30'. K1 2542. Mekkora a 8 cm sugarú körbe írt szabályos háromszög oldala? 2545. Egy téglalap átlója 23.4 cm. rombuszok. rombuszok. az átlóinak a hajlásszöge (p. Mekkorák a téglalap oldalai? K2 2532. illetve / hosszúságúak. Mekkora a rombusz oldala? K2 2539. Mekkora a szabályos ötszög területe. Határozzuk meg a paralelogramma területét. Szabályos sokszögek KI K1 K1 K1 K1 K1 2544.Mekkora sugarú körbe írhatunk egy 10 cm oldalú szabályos hétszöget? 2547. Milyen hosszú a másik átló és a rombusz oldala? K1 2535. Mekkora sugarú körbe írhatunk egy 5 cm oldalú szabályos kilencszöget? 2548.

ha átlója 14 cm hosszú? K2 2559.Mekkora a szabályos hétszög oldala.7°-os szög alatt lát­ szik.2 cm és az érin­ tési pontokat összekötő szakasz hossza 11 cm. körcikkek. körszeletek. c) Az előzőleg kiszámított eredményeket felhasználva fogjuk korlátok közé a kör kerületét illetve területét.Mekkora a 12 cm sugarú körbe írt szabályos hétszög területe és a kerülete? 2554. illetve 4 cm hosszúak. b) a kör köré írt szabályos hétoldalú érintősokszögnek? K2 E1 2560. Legyen adva egy kör r sugara.Mekkora a szabályos ötszög kerülete és a területe. például az r = 1 m és n = 180 esetét felhasználva. Mekkora az oldala. Egy 15 cm sugarú körhöz egy külső P pontból érintőket húzunk. ha az n mellett adott még a szabályos n-szög T„ területe. a kerülete és a területe a) a körbe rajzolt szabályos hétoldalú húrsokszögnek. Határozzuk meg a kerületét és a területét a) a körbe írt n oldalú szabályos húrsokszögnek. Mekkora a beírt és a körülírt kör sugara? 2555. húrok KI GY 2562. Számítsuk ki a szabályos n-szögbe és a köré írható körök által meghatározott körgyűrű területét. Egy szabályos kilencszög oldala 15 cm. Mekkora a lámpa átmérője? KI GY 2563. Körök érintői.5 m távolságból 3. Az érintők haj­ lásszöge 38°46'. b) a kör köré írt n oldalú szabályos érintősokszögnek. Egy gömb alakú lámpa a középpontjától 6. ha oldala 8 cm? 2551 .K1 K1 K1 K1 K1 K1 K1 K1 K1 2550. Egy szabályos ötszög területe 540 cm2. Mekkora távolságra van a P pont a kör középpontjától? Mekkorák az érin­ tőszakaszok és mekkora az érintési pontok távolsága? K2 2566. körívek.Mekkora a Hold átmérője. Egy kör sugara 5 cm.5 cm2 ? 2557. Mekkora a beírt és a körülírt kör sugara? 2556.Két kör középpontjának távolsága 18 cm. Mekkora a szabályos tízszög területe. A körök sugarai 7 cm.Mekkora a 15 cm sugarú körbe írt szabályos tizenegy szög kerülete és területe? 2552. Mekkora a 10 cm sugarú körbe írt szabályos tizenháromszög kerülete és területe? 2553. Egy körhöz érintőket húzunk egy külső pontból. ha a Holdat körülbelül 31 '-es szög alatt látjuk és a Hold Földtől való közepes távolsága körülbelül 384 000 km? K1 2564. a) Mekkora szöget zárnak be a körök közös külső érintői? b) Mekkora szöget zárnak be a körök közös belső érintői? . a kör sugara 6. Egy szabályos tizenkétszög területe 618 cm2. d) Az előzőleg kapott egyenlőtlenségeket felhasználva adjunk számszerű becslést a n érté­ kére. Mekkora az érintők hajlásszöge? Mekkora az érintőszakaszok hossza? K1 2565. K2E1 2561 . ha a területe 241. Mekkora az oldala? 2558.

Egy háromszög egyik oldala 6. Mekko­ ra a háromszög köré írt kör sugara? K1 2576. Húzzunk a B és C pontokból egy-egy érintőt a másik kör­ höz a középpontokat összekötő egyenesek ugyanazon oldalán! Mekkora szöget zárnak be egymással az érintők? KI 2568.6 cm hosszúságú húrhoz mekkora kerületi szög tartozik? K1 2577.68° középponti szög tar­ tozik. Az egyik kör AB átmérője 10. Egy körben a középponttól 8. Számít­ suk ki ezen húr hosszát. Egy 42 cm sugarú körben levő 68.7 m ívhosszhoz 34. Valamely kör húrja a sugár _ része. a másik kör AC átmérője 8 egység. Egy 12. egy ívéhez tartozó középponti szöge 64. Egy 9. Egy 7. K1 K1 2579. Mekkora az ívhez tartozó körszelet területe? K1 2582. Egy 4. Egy 5. Mekkora középponti szög tartozik a húrhoz? 4 2573.5 cm sugarú körben mekkora húr tartozik egy 116°-os középponti szöghöz? K1 2569.Mekkora a 16 cm sugarú körben levő 20 cm hosszú húr által lemetszett kiseb­ bik körszelet területe? K1 2583.8 m sugarú körcikk területe 35. Egy 15 cm sugarú körben 76°45' -es kerületi szög tartozik egy húrhoz.K2 2567.8 cm sugarú körben levő 6.8 cm és a vele szemközti szöge 48°15'.42° középponti szöghöz 8.2 m2. Egy körben 246.4 dm sugarú körben 26. E kisebb körszelet területe hány százaléka a körlemez területének? . K1 2575. Mekkora a kör sugara? K1 K1 o 2572.52° kerületi szög tartozik.3 dm hosszúságú ívhosszhoz mekkora húr tartozik? 2580.2°. Mekkora a húr hossza és a húrhoz tartozó körszelet területe? K1 2584. Egy körben 6.4 m hosszúságú húrhoz 124°20/ kerületi szög tartozik. Egy 15 cm sugarú kört mekkora területű részekre bontja a 15 • V2 cm hosszúsá­ gú húrja? K1 2585. Két kör kívülről érinti egymást az A pontban.5 cm sugarú húrhoz mekkora középponti szög tartozik? K1 2571.15 m hosszú húr tartozik. Egy körben 14 cm hosszú húrhoz 122°-os középponti szög tartozik.5 cm sugarú körben egy 12. Mekkora a körcikkhez tartozó húr? K1 2581.2 cm-re levő húrhoz 104. Határoz­ zuk meg a kör sugarát. Határozzuk meg az ívhez tartozó húr hosszát. Mekkora a kör sugara? K1 2570. Egy 18 cm sugarú körlemezből a középponttól 13 cm távolságra levágjuk a ki­ sebbik körszeletet.2 m. Egy körben 68. Egy kör sugara 4.2 cm-es húrhoz mekkora kerületi szög tartozik? K1 2574. K1 2578.

Egy szimmetrikus trapéz területe 432 cm2. a töltés magassága 3 m. merőleges szára 15 cm. másik alapjának egyik szöge 134°. a szárai 11. Egy szimmetrikus trapéz két párhuzamos oldala 6 cm. Határozzuk meg a trapéz szárainak a hosszát és a trapéz területét. Milyen hosszú ez a szár és a másik alap? K1 2589. Mekkora a másik alap? K1 2595. átlója 170 m. a rá merőleges szár hossza 8. a trapéz egyik szöge 52. illetve 8.5°. A másik szár 42. Egy szimmetrikus trapézban az egyik alap 24 m-es. Egy derékszögű trapéz rövidebb átlójának hossza megegyezik a hosszabbik alap hosszával. A trapéz területe 42. míg alaplapjának az átmérője 124 mm és a csonkakúp magassága 82 mm. K1 2590.13°.5 m hosszúak. mint a fedő­ lapé? K1 2602.3 cm és egyik szöge 42°54/. Egy szimmetrikus trapéz hosszabbik alapja 17. Egy derékszögű trapéz alapjai 12. alul pedig 18 m. egyik szöge 53. Számítsuk ki a trapéz ismeretlen oldalait és a területét. Mekkora a csonkakúp félkúpszöge? K1GY 2601. Egy egyenlő szárú trapéz területe 252 dm2. szárai 63 cm hosszúak. Mekkorák a trapéz oldalai? K1GY 2600. a félkúpszög 6°42/. Egy csonkakúp esztergályozásánál a fedőlap sugara 12 mm. Egy szimmetrikus trapéz hosszabbik alapja 190 m.6°. Mekkorák a trapéz ismeretlen oldalai? K1 2587. az átlója merőleges a szár­ ra. Mekkorák a trapéz oldalai? K1 2599. magassága 80 m. Egy szimmetrikus trapéz keresztmetszetű vasúti töltés szélessége felül 8 m. a magas­ sága pedig 7 cm.4 cm. Mekkora a töltés oldalának a hajlásszöge a vízszintes­ hez képest? K1 2594. Egy olyan csonkakúpot kell esztergályozni.5 cm2. Mekkora a trapéz másik alapja és a területe? . magassága 18 cm.■ J HEGYESSZÖGŰ TRIGONOMETRIAI FELADATOK Trapézok K1 2586. A két szár egyeneseinek hajlásszöge 43. A csonkakúp magassága 54 mm. illetve 14 cm. az erre merőleges szára 18 cm-es. Egy derékszögű trapéz hosszabbik alapja 36 cm. K1 2588. magassága 12 dm. Egy egyenlő szárú trapézban az egyik alap 30 cm. Egy szimmetrikus trapéz rövidebbik alapja 45 cm. illetve 12 cm. Egy derékszögű trapéz hosszabbik párhuzamos oldala 17. egyik szöge 62°48'.6 cm. a másik alapja és a szögei? K1 2597.5 cm. Mekkora a trapéz másik alapja? K1 2596.35°-os szöget zár be az alappal. amely fedőlapjának az átmérője 65 mm. a trapéz egyik szöge 42.5 cm. Mekkorák a trapéz oldalai? K1 2591. és a ma­ gassága 9 cm. Egy egyenlő szárú trapéz két párhuzamos oldala 5 cm. Mekkorák a trapéz szögei? K1GY 2593. A megadott alapon levő másik szög 125°. egyik szöge 58°20'. K1 2598. Mekkorák a trapéz szögei? K1 2592. Egy derékszögű trapéz egyik alapja 24 cm-es. a szárai 18 cm hosszúak. Számítsuk ki a trapéz területét és az átló alapokkal bezárt szögét.5 cm. Hány százalékkal nagyobb az alaplap sugara. Mekkorák a szárai. az átló hossza 16.22°.

A másik párhuzamos oldalon fekvő szög 48. Egy négyzetes oszlop alapéle 5 cm hosszúságú.6 cm és 18.2° és 58. az egyik szár hossza 81. Mekkorák a trapéz ismeretlen oldalai és a területe? K2 2608. Az R sugarú körbe írt trapéz egyik alapja R hosszúságú. Egy trapéz egyik alapja 26. az oldalél az alaplap síkjával 68°-os szöget zár be. Számítsuk ki a trapéz ismeretlen oldalának a hosszát és a trapéz ismeretlen szögeit. Egy trapéz egyik alapja 58 cm. . míg magassága 17 cm. illetve 2d hosszú­ ságú.6°. éppen háromszöget kapunk. szárai pedig 35. Mekkorák a trapéz szögei? Térelemek hajlásszöge K1 2614. Határozzuk meg az ugyanebből a csúcsból kiinduló testátlójának a) a három ugyanebből a csúcsból kiinduló éllel való hajlásszögeit.8° és 65. illetve 10 cm. Határozzuk meg a trapéz negyedik oldalának a hosszát i?-rel kifejezve és a trapéz szö­ geit. Határozzuk meg a gúla magasságát. Egy trapéz alapjai 52. c) a testátló hajlásszögét az alaplappal.15°. A másik alapon fekvő szögei 73. a másik két oldal d. Egy téglatest egy csúcsából kiinduló éleinek hossza 3 cm. A 74°-os szög mellett levő szára 6 cm hosszú. a rajta fekvő két szög 65. az egyik szára 42 cm. Mekkora a trapéz területe? K2 2607. illetve 57. a rajta fekvő szögek 74° és 46°. szárai R ■-J2 hosszúsá­ gúak.3° és 72°45'.3 m hosszúak. b) az oldallapokkal való hajlásszögeit. Ha a szá­ rakat nagyságukkal meghosszabbítjuk.K2 2603.4 m. Egy trapéz párhuzamos oldalai d és 3d . Mekkorák annak a szimmetrikus trapéznak a szögei és oldalai. K2 2610. Határoz­ zuk meg a) az egy csúcsból kiinduló testátlójának és alapélének hajlásszögét. amelybe 8 egy­ ség sugarú kör írható és a rövidebbik alapja szintén 8 egység hosszú? K1 2605. illetve 28 m. Egyik szára 26 cm hosszú és ez a megfelelő alappal 67°-os szöget zár be. Egy trapéz egyik párhuzamos oldala 38. Mekkora a trapéz másik két oldala? K1 2606. d) a testátló hajlásszögét az oldallappal. K1 2617. Egy trapéz alapjai 86 m. Egy trapéz alapjai 58 cm és 42 cm hosszúak. b) az egy csúcsból kiinduló testátlójának és oldalélének hajlásszögét.6° és 54. K1 2615. illetve 45°. Mekkorák a trapéz szárai? K2 2611.6 cm. K1 2616. Mekkorák a szögei és a területe? K2 2612.46°. A trapéz ma­ gassága 65 m.Határozzuk meg egy kocka egyik testátlójának hajlásszögét az oldallapokkal.4 cm hosszúak. 5 cm. Egy szabályos négyoldalú gúla oldalélé 9. Mekkora a trapéz terü­ lete? K2 2613.5 cm.4 cm.2 cm.45°. A nagyobbik alapon fekvő szö­ gek 72. K2 2604. Egy trapéz egyik alapja 420 m. Egy trapéz hosszabbik alapja 15 cm. a rajta levő szögek 38. Mekkorák a trapéz ismeretlen ol­ dalai és a területe? K2 2609.

K1 2618. Egy szabályos négyoldalú gúla oldalélé 14 cm és a magassága 9 cm. Mekkora szöget zár be a) az oldalél az alaplap síkjával; b) az oldallap az alaplappal? K1 2619. Egy négyzet alapú, egyenlő oldalélű gúla alapéle 14 cm. A gúla felszíne 616 cm2. a) Mekkora az oldalélnek az alaplappal való hajlásszöge? b) Mekkora egy oldallap alaplappal való szöge? K1 2620. Egy szabályos négyoldalú gúla alapéle 8 cm, magassága 10 cm. Határozzuk meg a) egy alapélnek egy szomszédos oldaléllel bezárt szögét; b) az oldallapnak az alaplappal bezárt szögét; c) az oldalélnek az alaplappal bezárt szögét; d) két szomszédos oldallap hajlásszögét. K1 2621 . Számítsuk ki egy szabályos tetraéder két oldallapjának hajlásszögét. K2 2622. Egy szabályos háromoldalú gúla alapéle 10 cm, magassága 18 cm. Számítsuk ki a) az alapélnek a szomszédos oldaléllel bezárt hajlás­ szögét; b) az alaplap és egy oldallap hajlásszögét; c) az oldalél és az alaplap hajlásszögét; d) két oldallap hajlásszögét. K2 2623. Egy szabályos háromoldalú gúla oldal3

lapjának a területe az alaplap területének — része. 4 Mekkora az oldallapnak az alaplappal bezárt szöge?
2625. ábra

K2 2624. Egy szabályos hatoldalú gúla alapéle 15 cm, magassága 22 cm. Határozzuk meg a) az alapél egy szomszédos oldaléllel bezárt szögét; b) az oldalél alaplappal bezárt szögét; c) az alaplap oldallappal bezárt szögét; d) két szomszédos oldallap hajlásszögét. K2 E1 2625. Az ábrán látható ABCDEFGH kockánál számítsuk ki az ACE és a CEF síkok hajlásszögét. K2 E1 2626. Az ábrán látható ABCDEFGH kockánál legyen P a BF él felezőpontja, míg Q legyen a BC él felezőpontja. Határozzuk meg az ABCD és DPQ sí­ kok hajlásszögét.

2626. ábra

Vegyes illetve összetettebb hegyesszögű trigonometriai feladatok

,197

Vegyes, illetve összetettebb hegyesszögű trigonometriai feladatok
Vegyes feladatok K1 GY 2627. Egy lejtős út három szakaszból áll. Az első szakasz emelkedő, hossza 250 m és a hajlásszöge 4°, majd a lejtő következik, amely 320 m hosszú, hajlásszöge 5°. A harmadik szakasz ismét emelkedő, 350 m hosszú és hajlásszöge 7°-os. Mennyi a kiindulási és a vég­ pont szintkülönbsége? K1 GY 2628. Egy út hossza a térképről leolvasva 450 m. Ismerjük, hogy az út egyenletesen emelkedik, emelkedési szöge 8°15'. Mekkora az út valódi hossza? K1 GY 2629. Egy térképen levő 1 cm-es szakasznak a valóságban 1 km felel meg. A térképen két tereppont távolságát 6 mm-nek mérjük. A két tereppont között egyenes út vezet. A terep­ pontok szintkülönbsége 80 m. Mekkora a tereppontok közötti út hossza és mekkora az út emelkedési szöge? K1GY 2630. Egy térkép méretaránya 1:10000. Egy út hossza a térképen lemérve 28 mm. Tudjuk, hogy az út hajlásszöge 7°-os. Mekkora az út valódi hossza? K2GY 2631. Egy térkép méretaránya 1:10000. Az ábrán láthatjuk egy domb szintvonalas ábrázolását a térképen, egy A,B,C út részletével. A térképen lemérve AB = 6 mm, BC = 14 mm. Határozzuk meg a terepen levő ABC út hosszát, az AB és a BC utak hajlásszögeit.
ábra

K1 GY 2632. Egy pontra két erő hat, amelyek iránya merőleges egymásra. Az erők nagysága 24 N, illetve 45 N. Határozzuk meg, hogy mekkora az eredő erő nagysága. Mekkora szöget zár be az eredő erő iránya a 24 N-os erő irányával? K1 GY 2633. Egy csavar menetének középátmérője 5,35 mm, menetemelkedése 1 mm. Mek­ kora a menetemelkedés szöge? K1 GY 2634. Egy csavar menetének középátmérője 21,5 mm. A csavarmenet menetemelkedé­ si szöge 4 ° i r . Számítsuk ki a csavarmenet emelkedését. K1 GY 2635. Egy gépezetben levő csavarmenet középátmérője 29 mm, a menetemelkedés 6 mm. Mekkora a menetemelkedés szöge? K1 GY 2636.Határozzuk meg annak az épületnek a magasságát, amely a tőle 120 m-re felál­ lított 1,6 m magas szögmérő műszerrel (teodolit) mérve 14°12'-es emelkedési szög alatt lát­ szik. K1 GY 2637. Egy 45 m magas épület egy 25 m magas épület tetejéről 14°2'-es emelkedési szög alatt látszik. Milyen messze van a két épület egymástól? KI 2638. Egy 100 cm oldalú négyzet egyik oldalát osszuk fel a) két egyenlő részre; b) há­ rom egyenlő részre! Az osztópontokat kössük össze az egyik szemközti csúccsal! Mekkora részekre osztják az így kapott szakaszok az átló és az oldal közötti szöget?

K1 2639. Egy 100 cm oldalú négyzet átlójának az egyik oldallal bezárt szögét osszuk fel a) két egyenlő részre; b) három egyenlő részre. Majd számítsuk ki, hogy mekkora részekre osztják a szögek szárai a négyzet szemközti ol­ dalát. K2GY 2640. Győr központja az északi szélesség 47°4r-en fekszik. Határozzuk meg a Föld tengelye körüli forgásának a sebességét, ha a körülfordulási idő körülbelül 23 óra 56 perc és a Föld sugara körülbelül 6378 km. K2GY 2641. Egy folyó szélességét fogjuk meghatározni úgy, hogy az egyik parton felve­ szünk egy 70 m hosszúságú alapvonalat párhuzamosan a folyóval. A folyó másik partján közvetlenül a folyó mellett áll egy fa. Az alapvonal két végpontjából megmérjük a fa felé mutató irány és az alapvonal közötti szögeket. Azt kaptuk, hogy a két szög 68° 11' illetve 51 °20'. Milyen széles a folyó?

Tornyok, hegycsúcsok és egyéb magasan levő tárgyak K1GY 2642. Milyen magas az a toronyantenna, amelyet a közepén sodronykötelekkel kötöt­ tek le a talajhoz? A sodronykötelek hossza 140 m és a sodronykötél a vízszintessel 51°47/-es szöget zár be. K2 GY 2643. A kisalföldi Rábaközben egy nyárfától 32 m távolságra állunk és 1,7 m magas­ ságból 33°-os szögben látjuk a nyárfát. Milyen magas a nyárfa? K2 GY 2644.A kisalföldi Rábaközben (még pontosabban a Tóközben) levő Markotabödöge község templomtornyától 100 méterre áll egy ember. Az ember szeme 168 cm magasságban van és 19°-os szög alatt látja a templomtornyot. Milyen magas a torony? K2 GY 2645. Egy épülettől 32 m távolságra az épület egyik ablakának felső széle 16 °32', míg az alsó széle 14°2' emelkedési szög alatt látszik. Milyen magas az ablak? K2GY 2646. Egy domb tetején levő kápolnához 120 m hosszú egyenes út vezet. Az út emel­ kedési szöge 15°. Az út elejéről a kápolna 7°-os szög alatt látszik. Milyen magas a kápolna? K2 GY 2647. Egy hegy tetején egy 24 m ma­ gas kilátótorony van. A völgy valamely pontjából a kilátótorony alja 48°52', míg a kilátótorony teteje 50°43'-es emelkedési szögben látszik. Milyen magasan van a hegytető a völgy fölött?

K2GY 2648. Egy antenna 48,5 m hosszú drótkötéllel van kikötve és a drótkötél hajlásszöge a talajhoz képest 67,5°. Ha az antennát 24 m-rel távolabbról akarjuk kikötni, akkor milyen hosszú drótkötélre van szükségünk?

Vegyes illetve összetettebb hegyesszögű trigonometriai feladatok

,199

K2 GY 2649. Egy folyó partjától 50 m-re áll egy épület. Az épületből egy ablakon kinézve 18 m I magasságból, a folyó túlsó partját 8° 14' lehajlási szög alatt látjuk. Milyen széles a folyó? K2GY 2650. Egy hegy csúcsáról egy folyó két átellenes pontját 25°1', illetve 37°22' lehajlá- I si szög alatt látjuk. A folyó szélessége 350 m. Milyen magasan van a hegycsúcs a folyó fe- I lett, ha a két átellenes pontot összekötő egyenes átmegy a hegycsúcs síkra való merőleges I vetületi talppontján? K2GY 2651. Egy antenna magasságát akarjuk meghatározni a következő módon. Az antenna I talppontját nem tudjuk elérni, de a talppontjának az irányába felveszünk egy 30 m hosszú I szakaszt. Majd a szakasz végpontjaiból megmérjük, hogy az antenna csúcsa 54°43', illetve I 42° 58' emelkedési szög alatt látszik. Milyen magas az antenna? K2 GY 2652. Egy lejtős út végén levő templomtorony magasságát kell meghatározni. Az úton I a torony aljától felfelé mérünk egy 60 m hosszúságú szakaszt. A szakasz végpontjából a to- I rony csúcsa 4°28' emelkedési szögben látszik, míg az alja 22° 15' lehajlási szög alatt látszik. I Milyen magas a templomtorony? K2 GY 2653. Közvetlenül egy folyó partján áll egy épület, amelynek két, egymás felett levő I ablaka 9 méterre van egymástól. Milyen széles a folyó, ha az egyik ablakból 14°25/ lehajlá- I si szög, míg a másik ablakból 8° 12' lehajlási szög alatt látjuk a folyó túlsó partját? K2GY 2654. Egy sík terepen levő kilátótorony egyik ablakából egy tereppont 1°19', míg a I 10 m-rel magasabban fekvő másik ablakából 2°39' lehajlási szög alatt látszik. Milyen mész- I sze van a tereppont a kilátótorony aljától és milyen magasan vannak az ablakok? K2GY 2655. Egy domb tetejéről nézve, a mellette levő völgyben álló 25 m magas templom- I torony csúcsa 20°47', míg az alja 25° 1' lehajlási szög alatt látszik. Milyen magasan van a I dombtető a völgy fölött? K2GY 2656. Egy észak felé tartó hajóról két világítótorony - amelyek egymástól 40 km-re I vannak - , egy nyugatra irányuló egyenesben látszik. Kétórás hajózás után az egyik világító- I torony délnyugati, míg a másik világítótorony dél-délnyugati irányban látszik. Mekkora a I hajó sebessége? K2GY 2657. Egy észak felé tartó hajóról két világítótorony - amelyek egymástól 40 km-re vannak - , egy nyugatra irányuló egyenesben látszik. Egyórás hajózás után az egyik világítótorony délnyugati, míg a másik világítótorony nyugat-délnyugati irányban látszik. Mekkora a hajó sebessége? | I ||| I ||f IH H

K2GY 2658. Egy hőlégballont a vízszintes terepen levő A pontból kelet felé 30°, míg a I B pontból észak felé 25°-os emelkedési szög alatt látnak. Az A és B pontok távolsága 6 km. I Milyen magasan van a hőlégballon? K2 GY 2659. Vízszintes terep T pontja fölött lebeg egy léggömb az L pontban. Ez a terep I A pontjából 37°-os, míg a terep B pontjából 45°-os emelkedési szög alatt látszik. Milyen ma- I gasan lebeg a léggömb, ha az AB távolság 500 m és ATB < = 90°? K2 GY 2660. Sík terepen levő A és B pontok közötti távolság kiszámításához a következő ada- I tokát ismerjük: Az A ponttól 100 m-re álló gyárkémény az A pontból 45°-os, a B pontból I 30°-os emelkedési szög alatt látszik. Az A pontot a kémény aljával összekötő egyenes I 60°-os szöget zár be az AB egyenessel. Mekkora az AB távolság?

K2GY 2661. Egy tőlünk keletre fekvő hegy csúcsát 21°48' emelkedési szög alatt látjuk. Ha vízszintes talajon 1 km-t délre megyünk, innen a hegy csúcsa 18°26' emelkedési szög alatt látszik. Milyen magas a hegy és milyen távol vagyunk mindkét helyen a hegy csúcsától? K2GY 2662. Egy tó mellett levő kilátótorony 25 m magasan levő ablakából egy hőlégballont figyelünk meg. A hőlégballon 32°44' emelkedési szög alatt látszik, míg a tó tükréről vissza­ vert képe 38°9' lehajlási szög alatt látszik. Milyen magasan van a hőlégballon a tó fölött? K2GY 2663. Egy 670 méter magas hegyről egy felhő 60°-os emelkedési szög alatt látszik. A hegy tövében levő tóban a felhő tükörképe 70°-os lehajlási szög alatt látszik. Milyen ma­ gasan van a felhő a hegycsúcs felett? K2GY 2664. Egy tenger melletti dombtetőről egy felhőben levő villámlás 18°-os emelkedési szögben látszik. Míg a villámlás képe a tengerben 26°-os lehajlási szög alatt látszik. Milyen magas a domb és milyen magasan volt a villámlás a víz színe fölött? A hang terjedési sebes­ sége legyen 340 m/s és a mennydörgés a villámlás után 8 s múlva hallatszik.

Körívek, körcikkek, körszeletek K1GY 2665. Egy köríves közúti híd körívének sugara 85 m, a híd nyílásmagassága 15 méter. Mekkora a két hídpillér távolsága és milyen hosszú a körív? K1GY 2666. Egy köríves vasúti híd két pillérének egymástól való távolsága 125 m, a híd nyí­ lásmagassága 18 m. Mekkora a híd ívének hossza? K2 GY 2667. Két tárcsa átmérője 20 cm, illetve 8 cm. Egyenes szíjhajtás esetén mekkora a tárcsákon a tapadási felületek összhossza, ha a tárcsák középpontjai 50 cm-re vannak egy­ mástól? K2 GY 2668. Két tárcsa sugara 6 cm, illetve 15 cm, középpontjaik távolsága 54 cm. Milyen hosszúságú szíj feszíthető rájuk egyenes szíjhajtás esetén? K2 GY 2669. Két tárcsa átmérője 20 cm, illetve 8 cm. Keresztezett szíjhajtás esetén mekkora a tárcsákon a tapadási felületek összhossza, ha a tárcsák középpontjai 50 cm-re vannak egy­ mástól? K2 GY 2670. Két tárcsa sugara 6 cm, illetve 15 cm, középpontjaik távolsága 54 cm. Milyen hosszúságú szíj feszíthető rájuk keresztezett szíjhajtás esetén? K1 2671 . Határozzuk meg egy 15 cm sugarú körben levő 24 cm-es húr és a vele párhuza­ mos átmérő közötti körlaprész területét. K2 2672. Egy 32 cm sugarú kör egyik félkörében két párhuzamos húrt húzunk, amelyek hossza 12 cm, illetve 34 cm. Mekkora a körlap két húr közötti részének a területe? K1 2673. Egy külső pontból érintőket húzunk egy 8 cm sugarú körhöz. Az érintők által bezárt szög 42,38°. Mekkora a kör és az érintők közötti terület? K2 2674. Egy síkon levő két, egyenként 18 cm sugarú körlap középpontja 24 cm-re van egymástól. Mennyi a körlapok által kétszeresen fedett rész területe? K2GY 2675. Egy körszelet keresztmetszetű alagút magassága 3,5 m, az alagút alapszélessé­ ge 10 m, míg az alagút hossza 32 m. Mekkora térfogatú kőzetet termeltek ki az alagútból, mire kivájták?

K2GY 2676. Egy olajoshordó belső átmérője 56,5 cm, belső hossza 78 cm. A fekvő olajos­ hordóba függőlegesen egy pálcát dugunk az oldalnyflásán át a hordó aljáig. Majd a pálcát ki­ húzva megmérjük, hogy a pálca 17,5 cm hosszúságban olajos. Hány liter olaj van a tartály­ ban? K2GY 2677. Egy 84 cm belső átmérőjű, fekvő körhenger alakú olajtartályból elfogyott az olaj egy része. A tartály oldalán levő mérce azt jelzi, hogy a tartályban 65 cm magasan áll az olaj. A tartály belső hossza 315 cm. Hány liter olaj van a tartályban? K2 GY 2678. Egy körhenger alakú fekvő víztartály belső sugara 87 cm, belső hossza 210 cm. Hány liter víz van a tartályban, ha a tartály belső magasságának — részéig ér a víz?
2

Egyenlő szárú háromszögek, derékszögű háromszögek, négyszögek K2 2679. Egy egyenlő szárú háromszögben az alap és a szár hosszának különbsége 6,5 cm, az alapon fekvő szögek 25°42'-esek. Mekkorák a háromszög oldalai és a területe? K2 2680. Egy egyenlő szárú háromszögben az alap és a szár hosszának összege 16 cm, az alapon fekvő szögek 57°26'-esek. Mekkorák a háromszög oldalai és a területe? K2 2681. Egy egyenlő szárú háromszög területe 72 cm2 , az alappal szemközti szöge 32°44'. Mekkorák a háromszög oldalai? K2 2682. Egy egyenlő szárú háromszög kerülete 48,6 cm, az alappal szemközti szöge 34° 18'. Mekkorák a háromszög oldalai és a területe? K2 2683. Egy egyenlő szárú háromszög alapjához tartozó magassága 16 cm, míg a szárá­ hoz tartozó magassága 7 cm. Mekkorák a háromszög szögei? K2 2684. Egy derékszögű háromszög 20 cm-es átfogóját a hozzá tartozó magasság 1:4 arányú részekre osztja. Mekkorák a befogók és a háromszög szögei? K2 2685. Egy derékszögű háromszög átfogója 10 cm, az átfogóhoz tartozó magassága 4 cm. Mekkorák a befogók és a háromszög szögei? K2 2686. A C csúcsánál derékszögű ABC háromszög egyik szöge 30°-os, a C csúcspont a

beírható kör középpontjától 2 • ~Í2 egység távolságra van. Mekkora a háromszög köré írha­ tó kör sugara? K2 2687. Egy derékszögű háromszög átfogójának hossza 13 cm, beírt körének sugara 2 cm. Határozzuk meg befogóinak hosszát és a hegyesszögeinek nagyságát. K2 2688. Egy derékszögű háromszög körülírt körének sugara 20 cm, beírt körének suga­ ra 8 cm. Határozzuk meg a háromszög oldalait és hegyesszögeit. K2 2689. Egy derékszögű háromszög köré írt kör sugara a háromszögbe írt kör sugarának 13 a ---- szerese. Mekkorák a háromszög hegyesszögei? 4 K2 2690. Egy négyszög 15 cm-es oldalán fekvő egyik szög derékszög, a másik 37,5°. Az utóbbi szög melletti oldal 11,5 cm, a derékszög melletti másik oldal 4,7 cm. Mekkora a négy­ szög ismeretlen oldala?

ACB < = 46. Számítsuk ki tg a értékét közelítő számítások nélkül. két szára 32.4° és 62. DAC < = 28. c). Az egyik derékszöge mellett levő oldalai 8. Egy trapéz területe 643 cm2.5 cm. a szárai 40 cm hosszúak. K1 1 . ej. ha b) s in a = . K1 2701 . f) co sa = — .sin a). (sin / ' a . Mekkorák az ABCD négyszög oldalai. Mekkora az ismeretlen oldal és a másik két szög? K2 2695.cos 27 —L 2699. illetve 21. c) 2 .1) + 1.sin2 a . Egyszerűsítsük a következő kifejezéseket: b) (1 + sin a) ■(1 . 4 . c) sincn = — ? — +r . c o sa = — 12 . Mekkorák a trapéz szögei és alapjai? K2 2694.8° nagyságúak. Egy egyenlő szárú trapéz átlója 54. 2 gJ « J tg a = l. ekkor határozzuk meg a többi szögfüggvény értékét.68 cm.6°. • a = —.8 cm és 37. A hosszabbik szár 52. b) sin a • ctg a. cos" a a j — -----. sin' a K1 2698. ahol t > 0 valós szám.K2 2691. ahol 0 < a < 90°. a) s in a = — . c) a) 1 .15°.c o s a) . c o s a = —. 13 cm és 7 cm. ACD < = 19. egy harmadik szöge 134. k) ctga = ~ .c o s a 2700. aj ctg a ■(cos a . 1 a) sin 1 . ha sin (90° .6 cm hosszúak. Egyszerűsítsük a következő kifejezéseket: aj 1 . Egyszerűsítsük a következő kifejezéseket: 2+ . c) 1 --------— . Ezen oldalak közötti szögek rendre 85.cos2 a . Legyen a hegyesszög.cos2a . ha AC = 42 m . j) tg a = 2.6°-os szöget zár be a hosszabbik alappal.a ) = —.sin2a . Egy négyszög három oldala 18 cm.6° . i) tg a =V3 . Egyszerűsítsük a következő kifejezéseket: b) sin [3 + cos {5 ■tg /3.5 cm. CAB < = 54.1.\ l) c t g a = l . m) ctga = 4. K1 2697. Egy négyszög két szemközti szöge derékszög.6° .cos2a . b) (sin a + cos a)" K1 1 1 + co sa 1 1.85° ? Trigonometrikus kifejezések K1 2696. Mekkorák a trapéz alapjai? K2 2693. Az átló és a szár által bezárt szög 65°. Mekkorák a négy­ szög ismeretlen oldalai? K2 2692.

--------------.cos 4a b) —.. ha 0 < x < — valós szám. hogy b) K1 c) 1 + s in a 1 . K1 4 4 ' 2 2 b) ----. hogy (sin a + cos a )2+ (sin a . .• s in a + co sa s i n a . cos a . ha 0 < x < — valós szám. Igazoljuk. tg 2 a -l cos a — 5---------. 1 + sinx d) -----. Bizonyítsuk be a következő egyenlőséget. a) sinx + cosx sin‘ a . hogy a következő kifejezések nem függenek az x értékétől. Igazoljuk. c) cos4x . . 2 —-------. mindazon valós x értékekre.'--------. a) sm x + cos x + 2 • sm x • cos x . Igazoljuk. Igazoljuk.cos2a +1 l + 2 s in a c o s a a) b) sm a (sin a + c o sa )‘ 2704. K1 2711.ctg x )2= 4.1 2703. COS X 7T (l + tgx) 2+ ( l . tg2* . ifi M Z706.sin4x + 2 • sin2x .l-smx-cosx. 1 + s in a co sa co sa 1. Bizonyítsuk be.9 -1 + tg X 1+ Ctg X 7T i\ COS X 1 1 2712.Vegyes illetve összetettebb hegyesszögű trigonometriai feladatok K1 a) K1 2702. tg x + 1 2 . Egyszerűsítsük a következő kifejezést. Igazoljuk.cos a )2= 2. cos* a £>)l + ctg2a = 1 sin a IV .t g x )2 K1 2710.sm a • -----------------1+ s i n a c o s a K1 2707.l b) — 2 —■ ■ ■ v + tg a-c tg a.cos* a K1 2705.(-cos X. .s i n a cos a cos a a) 2 • (1 + sin a) ■(1 + cos a) = (1 + sin a + cos a)2.s i n a 97íic t i ■ i hogy u cos a sin a = c o s o í . K1 2709. amelyekre a kifejezések értelmezve vannak.(tg x .----.bsinx .c o s a . akkor 1 a) l + tg2a = — j— . Hozzuk egyszerűbb alakra a következő kifejezéseket. sin 2a . Egyszerűsítsük a következő kifejezéseket.x)2. Tí K1 2708.9 --. Egyszerűsítsük a következő kifejezéseket.l . sm' x + cos x sin 4a . hogy fennáll a következő egyenlőség minden 0 < x < — valós számra. ha 0 < a < 90°. sin 2a . (tg x + ctg .

c tg X _ 1 . h) ctg (360° + a). írjuk egyszerűbb alakra: b) cos^ — — + a j.a).sm x cos" x valós szám: 1 + t g x + tg2x 1 + ct gx t gx ctg2x -1 ct gx + ctg2x 1. K1 2722.a).a).cos (45° + a) + sin260° + sin (60°. b) 2 ■(sin6x + cos6x ) . c) cos (2-7 T + a).a). Egyszerűsítsük a következő kifejezéseket. a) s i n í y .a).3 • (sin4x + cos4x).c t g 2x tg 3x . Szögfüggvények általánosítása K1 2721. e) sin (360° .s in x! 2 2 ? t g x . b) cos (180° .a). Hozzuk egyszerűbb alakra a következő kifejezéseket: a) sin6x + cos6x + 3 • sin2x • cos2x. b) cos (180° + a). K2 2719. d) sin ( 2 . . f) cos (360° .1 ' K2 2715. Számítsuk ki a következő kifejezés pontos értékét: sin 2 17° + sin237° + sin253° + sin273°.l-cos — 14 7 K2 2720. Számítsuk ki a következő kifejezés pontos értékét: sin (45° . d) ctg (180° .a l . K2 2716. írjuk egyszerűbb alakra: a) sin (180° .tg 2X K1 n 2714. Fejezzük ki m segítségével a következő kifejezéseket. Legyen tg x + ctg x = m. g) tg (360° + a). Bizonyítsuk be a következő egyenlőséget. Számítsuk ki a következő kifejezés pontos értékét: (1 .a).cos (30° + á) + sin230° .tg x . c) tg (180° . írjuk egyszerűbb alakra: a) sin (180° + a).á) . K1 2723. Számítsuk ki a következő kifejezés pontos értékét: 2^ ■ 2 3tf sm — + sin' — 14 7 27 Z 2 37 T c o s ---. c) tg (180° + a).n . ha 0 < x < — valós szám: tgx + ctg2x _ tg3 x+l t g x . d) ctg (180° ..a). K2 2718. K2 2717.a).cos 15°) • (1 + sin 75°) + cos 75° • cos 15° • ctg 15°. b) tg 3x + ctg 3x . ha 0 < x < cos x .SZÖGFÜGGVÉNYEK ÁLTALÁNOSÍTÁSA K1 2713. Ti ahol 0 < x < — valós szám: 2 a) tg 2x + ctg2x .

K1 2724. b) cos 135° + sin 45°.— V / . cos 240°. sin 135°. d) tg 75° + tg 105°. . sin 225°. e) sin (-30°) + sin (-60°) . Határozzuk meg a következő számok pontos értékét: a) sin 150°. amelyeket számológépből vagy táblázatból nyerhetnénk. e) cos — —.cos 30°. akkor azok értékeit nem kell kiszámolnunk. Számítsuk ki a következő kifejezések pontos értékét: a) sin 120° . Számítsuk ki a következő kifejezések pontos értékét: K1 K2 2731.ctg 150°. c) tg 135°. K1 2730. j) sin (270° . K1 2726. f) sin (-120°) . K1 2725. Számítsuk ki a következő kifejezés pontos értékét: sin 150° . ctg 135°.á).sin (-150°) + sin 210° .sin 60°. d) tg (-225°). i) tg (360° + a). sin 330°. sin 210°. ahol k tetszőleges egész szám. 2732. ctg 150°. d) ctg (-30°) . Ha az egyszerűsítések után a végeredményben gyökök vannak. tg 315°. c) tg (-30°) + tg (-150°). hanem a végeredményben hagyhatjuk a gyököket. Számítsuk ki a következő számok pontos értékei: cos 300°. ctg 210°.sin 210° .cos 60°. tg 300°. e) tg 135° + ctg 45°. f) tg (180° . h) ctg (360° . cos 120°. b) cos 135°. e) tg 135° + ctg 45°. a) cos 120°. b) cos (-30°) + cos 150°. sin 315°. b) sin (-150°). c) cos 165° + sin 75°. b) sin 120° . c) cos (-225°).a). f) ctg 144° + tg 54°. Számítsuk ki a következő kifejezés pontos értékét: l) ))2 . Számítsuk ki a következő kifejezések pontos értékét: a) cos 75° + cos 105°. ha nem racio­ nális szám az értékük. cos 225°.a).r . ctg 225°. hogy sin (-560°) = sin 20°. K1 2729.a). Igazoljuk.cos 210°. 6 3 K1 2727. d) cos 135° + sin 45°. tg 225°. ctg 225°.e) cos (90° . cos 315°. c) sin 150° . ctg 315°. g) ctg ( n + a). f) sin — —. Határozzuk meg a következő kifejezés pontos értékét: K2 2733. tg 240°. K1 2728. d) tg 120°.cos (-150°).cos 120° + ctg 315° + tg (-135°). Határozzuk meg a következő kifejezések pontos értékét: a) sin (-30°) + sin 150°. A következő feladatoknál a pontos érték meghatározásánál ne használjunk közelítő értéke­ ket.

2745. 2742. Legyen tg x = —. aj fix) = sin (-x). cos(-a)-cos(l80° + a ) . K1 2735. Határozzuk meg a következő kifejezés pontos értékét: a) cos2(n + x) + cos2í~~ + x .2Q g TRIGONOMETRIKUS FÜGGVÉNYEK GRAFIKONJAI K1 2734. amelyekre a kifejezéseknek értelme van. K1 2738. V sin a K2 2740. a) fix) . b) g{x) = | ctg x | .c tg a . 5 -7 z . aj/(x ) = | tg x |. n 2746. 2744. b) g(x) = sin4x + cos4x + 2 • sin2x • cos2x. ^ tg(7 r-a )-c o s(a -7 r) sin(^ + a ) •sin(a + 2 •n) tg(7T + a)-co s(l. Számítsuk ki a következő kifejezés pontos értékét: tg 7 3° + ctg7 23° + tg7 177° + ctg 7 157°. b) g(x) = ctg (-x).Legyen tg a = -^j. hogy ha 4 < a < n . Trigonometrikus függvények grafikonjai Vázoljuk a következő függvények grafikonjait és jellemezzük a függvényeket! E fejezetben a függvények értelmezési tartománya a valós számok legbővebb részhalmaza.a ) .x) + sin2 (270° . b) sin2( 180° . aj/(x ) = tg (-x).sin | x .\ sin x | . a) fix) = sin2x + cos2x. Egyszerűsítsük a kifejezéseket az a valós szám mindazon értékeire. 4 K2 2739. aj fix) . 2743.sin x + n .és y < a < n .cos í \x ~ 7 ^1 b) g(x) . amelyen még a függvények értelmezhetők. ctg a pontos értékét.x).— | + cos x. b) g(x) = sm x . K1 K1 K1 K1 K2 K2 K1 2741. akkor J 2 ■ ctga + — = -1 . b) g(x) = | cos x | . ^ sin (-a)sin (9 0 ° + a ) K1 sin(^ + a ) •cos (2 •n . a) fix) = sin x n b) g(x) = cos (-x). Határozzuk meg sin a. cos a. Egyszerűsítsük a következő kifejezéseket: K1 2736. 2747. Határozzuk meg a sin x ■cos x pontos értékét.Igazoljuk.+ a ) 2737.

2761.(x) = — . Vázoljuk a következő függvények grafikonjait! K2 K2 K2 2753. a) fix) = tg (x + n). + 2 • cos K2 2762. b) g(x) = sin x + cos | x — |. 2757. a) /(x): sinx sinx b) g(x) = \ cos x | + cos x./.TRIGONOMETRIKUS FÜGGVÉNYEK GRAFIKONJAI K1 K1 K1 K1 K2 2748. /2 (x) . a) fix) = sin ^x + y J + sin |^x . /3 (x) . /4 (x) = i • sin x.— |. /3 (x) = -2 • sin x./. g 3(x) = 3-sin x n ./.2 • sin x. 2759. 2752.cos x. /4 (x) = 2 . 2750.(x) = sin x.cos x. 2758. 2760. aj fix) = | sin x | + sin x.sin 2 h2(x) = cos / z 4 (x) = -2 x 2r n I x .----------..(x) = sin x.(x) = cos x./.(x) = cos x.(x) = cos x. (x) = sin x.y |. 2754. /3 (x) = -2 + 2 • cos x. : 3 (x) = 2 • cos x K /2 (x) = 2 • sin x.(x) = sin x. Vázoljuk a következő függvények grafikonjait közös koordináta-rendszerben és a feladatok­ ban szereplő függvények közül mindig az utolsót jellemezzük! K2 K2 K2 K2 K2 K2 2756. g3 (x) = — 2 2 3 g4 (x) = 3 -----.sin x.(x) = sin x./. /2 (x) = 2 • cos x. /2 (x) = 2 • sin x. a) fix) = ctgj^x + 2751.2 • sin x + t t /2 (x) = sin x + K 2 J’ n /4 (x) = 2 + 2 • sin I x + j | . 2(x) = sin| n K K2 2763.y j . h. g. a) fix) = cos x + 2749. 3 3 g.sin x. /3 (x) = 2 + 2 • sin x. 2755. a) fix ) = tg ( x . ' /3 (x) = ~ ~ •cos x. a) fix) = \ sin x | . g. b) g(x) = \ cos x | .

f{ x ) = -2 — 2 •cos^2x — K2 K2 2775.c o s 3 x .l-2 -sin f-2 x + y j .sin(2.s \ n 2 x .2 ■sin 2x\ X f t(x) = 2 + 2 •sin 2x.cos .2 • cos . b) g(x) = 1 .sin .. Vázoljuk a következő függvények grafikonjait és jellemezzük a függvényeket: K2 K2 2768. f ( x ) = sin x. b) g ( x ) = x .x j- Vázoljuk a következő függvények grafikonjait közös koordináta-rendszerben és a feladat utolsó függvényét jellemezzük. K2 2765.n) .— sin— .—-cos— . 2 2 2 2771.c — Vázoljuk a következő függvények grafikonjait: cin v K2E1 2776.. g(x) = —1 + 2 •sin^ 2.Vázoljuk a következő függvények grafikonjait és jellemezzük a függvényeket: K2 2764.2 •cos^ .2 x ) . g4(x) = 2 .aj/(x ) = sin:^-.3x)\ b) g(x) = l . X g2 (x) = c o s . c) h(x) = 2 + ^ . g(x) = 2 .2 • sin ( n .1 . 2769.g t(x) = cos X f ( x ) .a) f ( x ) = 2 + 2 . K2 K2 2766.2 . K2 2770.r. aj /(> ) = . f 2 (x) = sin 2x\ 2767.(x) = .c o s ^ + -^-j 2774. 2772....a) f i x ) = ----.aj f ( x ) = 1. g.cos (n . 2 2 c) h(x) = 2 + — sin— . c) h(x) = l .a) J{x) = . 2773. b) g(x) = —^ + ~ cos 2x . a) f ( x ) = ^ —~ sin 2x\ b) g(x) = c o s ^ . 2 2 K2 K2 K2 b) g(x) = . f ( x ) = ^ ~ sin^x + ~ j..

l) sin x = 3. 2783. 2 1. « -+ C T Q X II O h) cos x = —1. g) sm x = — ..Bevezető alapfeladatok. b) 2 • sin2x = 1 . g)w tg x = . űíj ctg x = 0. d) cos x = -----. 2 h) sm x = -------. l) O SX= — 3 d) tg x = 43 . c)i sinx 2 a) sm x = — — .2. d) ctg2x = d) ctg 2x = 1 . 2785. a) tg x = 1.5.5. Alapvető feladatok .— | = 1 . f) cos x = ------.^ | = 1 . I 4) 2 b) c t g í x . K1 2778. a) cos 2x = —.—1 = — . a) sin x = — . h) tg x = 2.y. a) cos (2x + 30°) =—. b) sin 2x = — . ■ »cos x = —. 2782. i) sin x = 0.1 . . K1 2777. j) sin x = . 4 i) 3 K1 2779. 2 k) sin x = 0.. e) sin x = 1. Alapvető feladatok Oldjuk meg a következő egyenleteket a valós számok halmazán. V3 . k) cos x = . c jtg 2x = l . b) tg x = .1. ■S c) cos x =— . ■ ^ b) sm x = . • = —1 . .. aj 4 • cos2x = 1 . K1 K1 K1 2781. a) cosx = —. 2 2 g) cos x = 1.^ l = V3. 1 b) cosx = — . j) cos x = 0.8. f) tg x = ^ . c) tg 2x = 43 . b) siní 5x . 2 2 2 ■ V 2 ~ 42 e) cos x =---. ej tg x = S K1 2780. /i C 1 . a) sin| 4 x . a) ctg x = 1. c)i ctgx b) ctg x = V3 . 2 b) cos 3x K1 K1 2784.87. f) sin x = .209 Trigonometrikus egyenletek I. rész Bevezető alapfeladatok Oldjuk meg a következő egyenleteket a valós számok halmazán.35 . a) tg( 2x . .— ♦ =— V3 .y .

» . 2794. b) sin 6x = . a) ctg 2x = ctg x. a) sin (4x . a) cos 2x = cos x. n b) cos 16x — l 2 b) tg 5x = tg x. a) tg 2x = tg x.cosí 2x + ~ = -c o s( 2x + ^ ). b) c o s ^ 5 x . a) sin lOOx = sin 15x. a) sin3x = sin2x 2806.2 -sin^2x .cos 2x.cos 2x. a) cos 2^ 2x + | j = l. a) sin 6x = . 2797.s in x V 4 b) cos 6x = . 2799.n) . i b) cos x = cos x. b) s in Í3 x -— l = -c o s Í 2x .^ = .4x).cos 2x. a) cos 5x = .^ j = V2 . b) 4-sin 2^ 3 x -b) 3 .^ 2800.n) = . a) cos lOOOx = cos lOOx. 2795. a) sin 2x = cos x. 2791.^ j = l . 2788. a) tg 3x = . a) sin ( 12x . b) tgl 7x = tg[ 3x + I3k | cos| 2x + — | . 7i 6 4 . 3n ' ( 3n b) sin 3xH-----= . 2804.cos 3x + j 5n b) ctg 2x = . a) cos 2x = . 2801.. a) cos x = ctg x. 2796. 2802. b) sin^lOx + y j = sin^2x + ^ j ■ b) cos lOx = cos 2x. b) sin 4x = sin x. . 2803. b) ctg 4x = ctg x. b) sin x = tgx.cos x.TRIGONOMETRIKUS EGYENLETEK I. a) tgl5x = tg^5x + y j . 2792. a) sin 2x = sin x. a) 2 •cos^4x- j = — ^3. Oldjuk meg a következő egyenleteket a valós számok halmazán. 2790. 2787. a) t g ^ 2x + | j = i . a) sin 4x = . 2793. K1 K1 K1 K1 K2 K2 K2 K2 K2 K2 K2 K2 K2 K2 K2 K2 2789. K1 K2 2805. b) co sl 8x = sin^ 2x + .sin 2x.— Oldjuk meg a következő egyenleteket a valós számok halmazán. a) cos| 8x . 2798.sin x.sin (n .tg x. RÉSZ K1 K2 K2 2786. b) sin 8x = .sin x.^ j . b) .t g ^ 2 x .ctg x b) sin 3x = cos x.

a) sin x . Oldjuk meg a következő egyenleteket a valós számok halmazán. K1 2825. 2820. b) sin“x + cos x = 1 . . a) tg x = ctg x. 2815.4 • cos x + 2 = 0. 5 -tg 2 x = b) tgx + b) tg 2x =3. 2 b) 4 3 • tg x = 2 ■sin x. a) cos2x .Alapvető feladatok 044 K2 K2 K2 2807. 2814. aj sinx = 2 •cosx. a) 3 • sin2x . 2811. a) sin2x = cos 2x. 2817. a) 2 • cos 2x . a) 2 ■sin 2x + 5 • cos x . a) 8 • sin2x . a) ctg x . a ) sinx = 1 . b) 5 • sin2x . m — 1 sm • 2x = cos x. b) 3 • cos 22x .ctg x = 2. b) 3 • sin x = V3 •cos x. Oldjuk meg a következő egyenleteket a valós számok halmazán. aj cosx . tgx 2 2809. K2 K2 K2 K2 K2 K2 2813.tg x = 2 • V 3. 2822. 2821.7 • cos2x = 8. b) cos x = — • ctg x.5 • cos 2x + 2 = 0. K2 K2 K2 K2 K2 K2 2819. X cos 4 X l.2 • sinx = 1 .5 • sin x + 2 = 0.3 • sin x = 1.cos 2x. a) 2 • sin x = tg x. b) tg x . 2818. b) 2 • sin2x . b) cos x = sin2x . a) 4 ■sin2x + 2 • sin x . b) Oldjuk meg az alábbi trigonometrikus egyenleteket a valós számok halmazán.4 • tg x + 3 = 0. l + cos 2x sin x • ctg x = 0. 2 cos 5= COS Jt 2823. b) 3 • tg2x + ctg 2x = 4. ^ cosx tgx 3 2 2 IV 1 -c o s x l + cosx.4 = 0. K2 K2 K2 2810.sin2x = —.4 • tg x + a/3 = 0 .sin x = 1 . 2808. b) 4 3 • tg 2x . a) = 2 • cos x. a) s*n x — = b) cos2 x . b) sin x + cos x = 0.cos x = 0.1 = 0. a) tg2x . a) tg x + ctg x = 2.0 . b) 3 •tg x = ctg x. a) 3 • tg x 2824. 2816. 2811. Oldjuk meg a következő egyenleteket a valós számok halmazán.

cosx ■ CO S X b) sin x . a) 2 . x .V3 ' 2837. K2 El 2844.sin x + cos x = 0. ( Í z S í = 5. 2 • (sin6x + cos6x) . .x) = 0.tg x .l _ 5 2 sinx —1 2 sinx 2 K2 El 2832. 2830.7= .3 • (sin4+ cos4x) + 1 = 0. tg 2x + 4 • sin2x . . .cos x • V3 = 0. 2 + cos4x 2827. 1 + CO S X K2 BfCHi K2 K2 K2 K2 2828. 2831 2 -sinx + 2 . 4 • cos3x + 3 • cos (n . sin2x + cos2y + 2 • sin x + 1 = 0. Határozzuk meg azokat az x.5 .1. ctgx + 3 . IM I. sinx b) ctg x + ----------= 2. amelyekre fennáll a következő x + —= 2 cosy.s in x = ------. RÉSZ KI 2826.2x + sin x + 1 = 0. 2838.cos x + 1 = 0.TRIGONOMETRIKUS EGYENLETEK I.3 = 0. a) sinx + cos x =0 cos 2x r\ b) sin x • tg x • ctg x = 0. x egyenlőség: Összetettebb feladatok Oldjuk meg a következő egyenleteket a valós számok halmazán. sinx 2829. | l ± a Í + 6 . ctg x -V 3 = .^ — = 0.c _ 1+ 2-V3 4 s in x -c o s x “ 4 . K2E1 2833.tgx y 1 + tgx 1 K2 E1 2842. 1 . x2. y valós számokat.s i n x . tg x h— ctg x = 1 1 - 1 . CO S X K2 E1 2843. s in x -tg x : K2 K2 K2 K2 K2 2-V3 ' 2839. sinx 2840..t g x . b) S . a) cosx-\— -— = 2. a) 1 + sin2x = 0 . E2 2835. K2 El 2834. 4 • | cos x | + 3 = 4 • sin2x. K2 2836 sinx + 2' cos.5 .

2 • sin2x + 3 • sin x • cos x + 7 • cos2x = 6. 16 2858. K2 K2 K2 K2 K2 2849. cos x 2 2862.cos x + sin x • cos x = 1. E2 K2 K2 K2 K2 K2 K2 K2 2859.cos x + tg x = 1 .10 ■sin x • cos3x + 21 • cos4x = 0. 8 K2 E1 2857. cos2x .6 • cos2x = 0. sin3x . sin x .3 • sin x • cos x + 2 • sin2x = 0. 2863. K2E1 2848. \ x + X+ 1) = K2E1 2847.3 . sm x 2860. —-----. 2850. 3 ■sin2x + 2 • sin x • cos x = 2.cos x = 4 • cos2x • sin x + 4 • sin3x.Összetettebb feladatok .cos x = — V2 -tg x. \x j Oldjuk meg a valós számok halmazán a következő egyenleteket.sin2x = sin2x • cos2x. 2853. sin x 2 2861. K2E1 2846. 3 • sin2x + 3 • sin x • cos x . sin 4x + cos4x = —. 2864. sin x . sin x . ---------------------. s in x ------— = — ctgx. cos (2 • tt ■x) = cos ( t t • x2 ). 1 K2E1 2866.sin x = 1 .sin x • cos x = 1. ctg| y ■ cos(2 •tt •x) y s . K2E1 2867. K2 E1 2856.. 2852.213 K2E1 2845. cosx = cosf—l. 2 Oldjuk meg a következő egyenleteket a valós számok halmazán. 2 •sin 3x •cosx + cos 4x . 2851. sin x + cos x .cos x. sin 6x + cos 6x = — . 2865. ■ rn r«j OOE4 2 ' COS X + sin” X KZEl £034.sin x . 2 • cos2x .sin x • cos x + 5 • sin2x = 3. co sx + 2 -sinx K2 E1 2855.cos 2x ■ sin 2x = —. sm x + cos x = -----. tg x . . sin2x • cos2x .

a) sin x > 0. 0. sinx + tgx = ■ 2 -sinx K2 El 2870. f r jc tg x > l. b) sin x < -y . sin2x + sin x + Vsinx = 1 . rész B ev ezető alapfeladatok K1 K1 K1 2876. d ) ctg x > d ) ctg x < 0. tg3x + tg2x — 3 • tg x = 3. d )c tg x > ~ -. 1 ö js in x < -l. Z?)cosx>0. d) cos x > —. 2877. d) tg 2x < - 1. ^2 c) cos x > — —. c) ctg 2x > 1 . V2 d) cos x < — . b) cos x < — . RÉSZ K2E1 2868.Ctg X = 1.cos x. 2875. b) sin 2x > . K2 E1 2872. . c ) tg x > 0 . c) sin x > — . 8 • cos4x . b) s in x < ^ -.cos x +1 1 =0. Trigonometrikus egyenlőtlenségek 1 . 2 • sin2x . a) cos x > 1 . a) sin x > ^ - 2 . A la p v e tő fe la d a to k O ld ju k m e g a k ö v e t k e z ő tr ig o n o m e tr ik u s e g y e n lő tle n s é g e k e t a v a ló s s z á m o k h a lm azá n. a) cos 2x < — .— . K2E1 2871.2 • tg x + E2 E2 E2 2873. 2 c)co sx< ^~ . . 2 2884. 2878. a) ctg x < 0. V2 c J s in x < -2 . 2 s i n x + 2 cos X . 2882.8 • cos2x . b) c o s x < 0. a) cos x > — . . = 0. 2 ji cos x > — d) — s 2 2 IV ■ 1 ■ K1 K1 K1 2880. 2874. 1 2 2 2 d ) sm x < —. a) tg x > 0. d) tg x < V3. a) sin x < 0. c) c t g x > 0. a) sin x -~ ^~ 2881. c) tg x > 1. tg4x + 2 • tg3* + 2 • tg 2x . ---------cosx cosx K2E1 2869. c j t g x < 0.■1I 214 TRIGONOMETRIKUS EGYENLŐTLENSÉGEK 1.sin x + — • tg x 1 2 = 0.sin x ■tg x . 2 K1 2879. . sin3x ■(1 + ctg x ) + cos3x • (1 + tg x ) = cos 2x. b) tg x < 1. K1 K1 2883.

V 3 . cosx c) • I sin 7 K1 K1 fe) ^cos( 7 T•x ) . a) J t g j . K1 2894. Ö sszetettebb fe la d a to k Oldjuk meg a következő trigonometrikus egyenlőtlenségrendszereket. c) sin2x < 2 • sin x. Oldjuk meg a következő trigonometrikus egyenlőtlenségeket. Összetettebb feladatok . b) TT COS x = — c) ~Jtg2 x = . d) b ) -Jtg x . 4 2887. cosx< — . c) ^ s in (ír • x ) . 2 b) tg2x > 3 . l 4 2 ) b) c o s 2 x ------ l 2. 1 2 2 . 2888..1 . a) sin x > fej cos x > tg x < 1. a) cos x < fi 2 ’ c tg x > -V 3 . b) cos2x < cos x.1 . Oldjuk meg a következő trigonometrikus egyenleteket a valós számok halmasin x zan.Jsin 2(7 r -x) . b) V3 c) sin x > tg x < 0. «) J sin 2x--^-. sinx 2892.s i n 2x. -73 b ) -----sinx < sin2x. a) VT. a) cos2x > — cosx. d) 7 -c o s x . a. a) t\ i cos ( í -tg 2 x. hogy mely valós x számokra értelmezhetők a következő kifejezések! K1 2889.215 K1 K1 K1 K1 2885. a) sin2x > sin x. K1 K1 2890. K1 K1 2896.Bevezető feladatok. a) tg2x < 1. COS X Határozzuk meg. c) . 2897. c) V2 -sin2x > sinx. d) ^ c o s (tt-x ). b) -7 -cos2x. 2891.1 . c) Vsin x + V -sin x.t g x. 2 K1 2895..1 . 2886. ftjsin2x < —. 2893. sin x < —. a) — . aj sin2x > — . V3 2 cos x < —. s i n x + — > -----. ö) a/cos 23 x —1. a) 7 sin2x. Alapvető feladatok. í 2^ ' X ^ c o s --------1. c) ^ c t g x . sin x > 0.Vcos x. a) V i­ cos' x = sm x:.

. ej c t g x > — .2 • ( 4 2 . b) tg 2 x < ( ^ 3 . ctgx Oldjuk meg a következő trigonometrikus egyenlőtlenségeket a valós számok halmazán. a) 4 + V3 a/3 +1 2 b) — ----------. d) ctgx < 42 ■cosx. l + sin 2x COSX 42 : 0 . cosx . b) sinx + — > 0. b) t g x > — -— . 2903. b) 4-46 4 S-42 2 ■cosx > sin 2x.aj . RÉSZ Oldjuk meg t következő trigonometrikus egyenlőtlenségeket a valós számok halmazán. aj 8 • cos4x . Oldjuk meg a következő egyenlőtlenségeket a valós számok halmazán. l .> 0 . ctgx sinx n d ) ------< 0 . aj ctgx • cos x > 0.2j g TRIGONOMETRIKUS EGYENLŐTLENSÉGEK I. a) sin2* ----. 1 + sinx COSX cj . a . b) 8 • sin4x .> 0 .sínJf > 0 . 2 2 2899. .l) • sin x . 2 cosx- sinx + 41 b) -Ü £. aj tgx > sinx.sinx + —> 0: 2 2 b ) cos2x ----. 1 + cos 2x 1 < 0 . 4 2 K2 K2 K2 K2 4-46 4 43-42 2 sinx > cos 2x. cosx cj — — > 0. b) tgx < 2 • sinx. sinx b) ^ ^ . aj sin| x + y |-c o s x > 0. 4 2 2902. K2 K2 K2 K2 3 1 2898.> 0 1 + cosx .10 • sin2x + 3 > 0.^ < 0 . aj t g x < — — . K1 I KI 2906. 2904. a) 8 • cos4x > 2 • sin2x + 1. K2 2910.cosx> sm x. 2900.a j .1) • c o s x . b) 4 ■sin2x .2 cosx^ 0 2-sinx-V3^» e) sin x ------------— > 0.cosx + —< 0. b) 8 ■sin4x > 5 . 3 + sinx b) cosx < 0.sm x> cos x. j ) co sx ------------— — > 0. 1 + cosx sinxK1 2908. tg x -1 tgx- .----.2 • ( 4 2 . 2905. ej sin x -tg x < 0.l) • tgx + ^3 • Oldjuk meg a következő egyenlőtlenségeket a valós számok halmazán. cosx 6 2 cosx 6 sinx 6 4 2 -sinx K2E1 2911. ---. & COSX d) < 0. £> j 3 • sin x > 2 • cos2 x.< 0 . a) tg2x + t g x > 0. d) sinx >0. a) 2 • cos2x + sin x —1 < 0.^ > 0. ej ctgx > cosx. c) d) .a) . aj sin x ---K1 2909..10 • cos2x + 3 > 0.^ .sm * > 0 . b) co sx -tg x > 0. 4 + 4^> 4 3 ^+ 1 ^ ■2 2901. K2 2912.2 • cos2 x. 2 + cosx 2907.^ . ej — < 0.aj 4 • cos2 x .j — :---------.■42 < 0. d) c tg x < -j= ^ -----.

2 k] intervallumban? fix) = -2 • sin2x + 3 • sin x + 1. a szélsőértékhelyekkel együtt. ha x olyan valós szám. 2 T C E2 2919. 5 ./(x) = sin x + 2 • sin2x • cos2x + sin4x + cos4x —1.3 • ^3 • cos x .Szélsóértékfeladatok Oldjuk meg a következő trigonometrikus egyenlőtlenségeket. Határozzuk meg a következő valós függvény minimumát: fix) = — -----4 •tg2 x . b) g(x) = 2 ■cos2x .a/8 •tgx) < 5. cosx 2917. Bizonyítsuk be. 2 •cosx ■ (cosx .1 2922. akkor fennáll a következő egyen­ lőtlenség: cos x + x ■sin x > 1. fix) = 2 • cos2x . a) fix) = . akkor cos2x + x • sin x < 2. b) g(x') = -2 + 4 • cos x.5 —. | s inx| + | c o s x | > 1. E1 2927 . Legyen x tetszőleges valós szám és határozzuk meg a következő függvény ma­ ximumát és a minimumát: cosx fix ) = —----. (1 + sin x) ■(~x2 + x + 6) > 0. 2921 .-------i-------------.fix) = 2 ■sin2x + 3 ■cos2x. hogy 0 < x < —.( s i n 2x + cosx) 2916. 2915.^<0. Szélsó értékfela d a tok Határozzuk meg a következő valós függvények szélsőértékeit. Mekkora a következő valós függvény legkisebb és legnagyobb értéke a [0. a) fix) = 2 . K1 K1 K2 K2 K2 2920. 1 + sin x c) h(x) = 2923.| c o s x | ) < 1 . E1 2926. cos X E2 2928. K2E1 2925. 2924.sin2x + 5. x-sinx . 1+ cos X E2 2929. Határozzuk meg a következő valós függvény legnagyobb és a legkisebb értékét. 3 -c o s x b) g(x) = -— 2 — r~ . 71 E2 2918.1.— . El E1 E1 E2 2914. Igazoljuk. hogy ha 0 < x < —.a) fix) = 4 . Határozzuk meg a következő függvény minimális értékét.3 • sin x.4 . hogy ha teljesül.3 • sin2x.4 • (sin2x . K2 E1 2913. amelyre 0 < x < n : 9 -x 2•sin 2x + 4 fix) = ----------: .

Egy háromszög két oldala 10 cm.7°. illetve 9. | A la p v e tő fe la d a to k K1 2937. Egy háromszög két oldala 8. A háromszög egy másik szöge 52°-os. ez 12 cm és az összegben szereplő oldalakkal szemközti 45. Határozzuk meg a háromszög ismeretlen oldalait. Határozzuk meg a háromszög ismeretlen szögeit és ol­ dalát. K1 2931. Egy háromszög két oldala 6 cm. A rövidebb megadott oldallal szemközti szög 54°-os.2°-os szög található. illetve 8 cm hosszúságú. A rövidebb oldallal szemköz­ ti szög 62°15'. A rövidebb megadott oldallal szemközti szöge 33°-os. illetve 8 cm hosszúságú. illetve 7 cm. A hosszabbik meg­ adott oldallal szemközti szöge 122°-os a háromszögnek. Legyen a háromszög hosszabbik megadott oldallal szemközti szöge 35°-os. illetve 64. Mekkorák a háromszög ismeretlen szögei és oldala? 2935. A rövidebb oldallal szemköz­ ti szög 34°25'.2 cm. Határozzuk meg a K1 háromszög ismeretlen oldalait.7°-os. Mekkorák a háromszög ismeretlen szögei és oldala? K1 2941. illetve 8 cm. illetve 8 cm. illetve 79. Egy háromszög egyik oldala 10 cm hosszú és ezzel az oldallal szemközti szöge a háromszögnek 54°-os. Egy háromszög két oldala 8. Mekkorák a háromszög oldalai? K1 2943.7°-os. Egy háromszögben ismerjük két oldal hosszúságának összegét.6 cm. A S ZIN U SZTÉTE L A L K ALM A ZÁS A A szinusztétel alkalmazása B ev ezető alapfeladatok K1 2930.6 cm. Egy háromszög két oldala 8. Egy háromszög két oldala 10 cm. illetve 76. két szöge 43. A háromszög egy másik szöge 76°-os.8°. illetve 10.3 cm. illetve 9. K1 2936.3°-os szögeket. Mekkorák a háromszög ismeretlen szögei és oldala? K1 2933. A hosszabbik meg­ adott oldallal szemközti szög 84°-os. A rövidebb oldallal szemközti szög 58°42'. Határozzuk meg a háromszög isme­ retlen szögeit és oldalát! K1 2932. Egy háromszög kerülete 14 cm. illetve 8 cm hosszúságú. Mekkorák a háromszög ismeretlen szögei és oldala? K1 2940. A rövidebb oldallal szemköz­ ti szög 62° 15'. Egy háromszög két oldala 10 cm. Mekkorák a háromszög ismeretlen szögei és oldala? K1 2938.2 cm.6 cm. Mekkorák a háromszög ismeretlen szögei és oldala? K1 2939. Mekkorák a háromszög oldalai? K1 2942. Egy háromszög két oldala 10 cm. Egy háromszög két oldala 10 cm. Mekkorák a háromszög ismeretlen szögei és oldala? K1 2934. Egy háromszögben két oldal hosszúságának különbsége 7. Mekkorák a há­ romszög oldalai? .5 cm és ezen oldalak­ kal szemben 34.218 . Egy háromszög egyik oldalának hossza 10 cm és ezzel az oldallal szemközt 68°-os szög van a háromszögben.

y egy tetszőleges háromszög szögei és a szögekkel szemközti oldalai rendre a. c hosszúságú oldalaira és az oldalakkal rendre szembenfekvő a.38°.Bevezető feladatok. [3. Az átló 28. A folyó sebessége 1. K1GY 2949. Egy paralelogramma egyik szöge 112°. Az adott szöggel szemközti átló hossza 18 cm. K2 2956. K2E1 2954. Összetettebb feladatok K1 2944. Igazoljuk. Egy háromszög területe 4920 cm 2és két oldalának szorzata a ■b = 10324 cm 2 és az a oldallal szemközti szöge 64. Valamely háromszögben fennáll az a. Mekkorák a há­ romszög oldalai? K1 2945. . Mekkora részekre osztják ezen egyenesek a szöggel szemközti ol­ dalt? Ö sszetettebb fe la d a to k K2 2952. hogy b + c = 3 • a. A D pont a háromszög köré írt körnek a C csúcsot nem tartalmazó AB ívén van.4 r \ / s .6°-os szögekre osztja a trapéz hegyesszögét. Számítsuk ki az összetevők nagyságát. Aa ABC egyenlő szárú derékszögű háromszög átfogója AB = 10 egység. Milyen irányba evezzünk.6 dm. két szögének nagysága 67. és C-ből az AD szakasz 30°-os szögben látszik. K1 2948. Számítsuk ki a para­ lelogramma oldalainak a hosszát. Egy szimmetrikus trapéz átlójának hossza 34 cm. míg a csó­ nak sebessége állóvízben 2 m/s. rövidebb alapja 2.13°. Határozzuk meg a háromszög oldalait és az isme­ retlen szögeit. Számítsuk ki a szimmetrikus trapéz oldalainak a hosszát. Egy 250 N nagyságú erőt bontsunk fel két olyan összetevőre. hogy ekkor a2 sin/3-sin y 2 sin a K1 2947. /3.2°-os és 33.8 dm. Az utóbbi szög másik szára a trapéz hosszabbik alap­ ja. Egy szabályos 10 cm oldalú háromszög egyik szögét két egyenessel három egyenlő részre osztjuk. K2 2953. amelyek 54°-os. Egy háromszög területe 84 cm2 . b. c és a háromszög területe legyen t. Egy paralelogramma egyik átlójának hossza 12 cm. Igazoljuk. Legyenek a. hogy ekkor sin (3 + sin y= 3 • sin a is fennáll! K1 2946. Egy csónakkal akarunk átkelni a folyón. Számítsuk ki a trapéz oldalait és a területét. egyik szöge 68°36'. K1GY 2950. Számítsuk ki a paralelogramma olda­ lainak a hosszát. Egy szimmetrikus trapéz átlója 6. Határozzuk meg a háromszög oldalainak a hosszát. Mekkorák az ACD háromszög oldalai? K2 2955. Alapvető feladatok. A vízreszállás pontjától a cél iránya 36. illetve 53. Egy háromszög szögeinek aránya 2 :3 :4. Az adott átló a paralelog­ ramma egyik szögét 26°42' és 35°24' szögekre osztja. hogy a víz sodra ellenére is egye­ nesen célbaérjünk? K1 2951.5°-ra van a folyásiránytól számítva lefelé a folyón. Ez az átló a paralelogramma hegyesszögét 2:3 arányban osztja. illetve 18°-os szöget alkotnak vele. míg a kerülete 18 cm.01°. b. y szögeire.

Mekkorák a trapéz ismeretlen oldalai? K2 2958. szárai 7. Mekkora a trapéz rövidebbik alapja és mekkorák a trapéz szögei? . az alapon fekvő másik szög 31° 18'. A hosszabbik alap és a rövidebb szár által bezárt szög 72. Egy trapéz hosszabbik alapja 38 cm.8°. illetve 11.A S ZIN U S Z T ÉT E L ALKALM A ZÁS A I K2 2957.5 cm. E két oldal által be­ zárt szög 59°45'.6 cm. egyik szára 17. Egy trapéz hosszabbik alapja 24 cm.2 cm hosszúak.

hogy AD = 2. amely az 0 és az M pont között van. E2 V2 2972. Egy hegy emelkedik egy síkság fölé. ezenkívül BAP < = 94° 16'. míg a talp­ pontja a P' pont a síkságon. ennek merőle­ ges vetülete a síkra a P' pont. E2 V2 2974 . Az O középpontú egységnyi sugarú kör­ ben AB egy tetszőleges olyan húr. il­ letve 60°-kai. ha ismert. a hegycsúcsok közös emelkedési szöge y Milyen magasan vannak a hegy­ csúcsok a síkság felett? t = 250 m. PAP' < = 23°48'. Milyen magas az antenna? N eh ezeb b fe la d a to k E2 V1 2971 . Legyen P egy tetszőleges pontja a nagyobbik AB ív­ nek. A síkon fölvett AB = 400 m-es szakasz végpontjaiból az anten­ na PAP'-QL = 18°34'. A KLM derékszögű háromszög átmérője átmegy egy kör O középpontján. A OR sugár merőleges az AB húrra. illetve LM oldalait.A z ABCD konvex négyszögben az M pont az AD szakaszon van és a CM szakasz a K pont­ ban metszi a BD átlót. amely nem átmérő. illetve BD átlókat. PAP' < = 49°49'. Határozzuk meg a BK oldal hosszát. = 11°27' emelkedési szög alatt látszik. A síkon felveszünk egy AB = 800 m hosszú alapvonalat. Milyen magas az antenna? K2E1 GY 2969. ABD < = ACD < = 90°. A hegy csúcsa a P pont. 30°. de nem férünk közel az antennához a drótkerítés miatt. Határozzuk meg az AB ol­ dal és az AC átló hosszának az arányát. Az ABKC konvex négyszög AB oldalának hossza -f3 egység. Egy antenna emelkedik a síkság fölé. Legyen P az antenna csúcsa.lebb haladva. A kör az A. Az AB szakasz végpontjaiból megmérjük a következő szögeket: BAP' < = 54°36'. Határozzuk meg az 23 AK 5 AK szakasz hosszát. hogy BM = — és ---.KM = 2:1. ABP' < = 65°41'. CD : DK= 5:3 és ABD < + ACD < = 180°. E2V22973. Majd megmérve kapjuk a következő szögeket: PAB < = 72°35'. a = 28°48'. a BC átló hossza 1 egység. /3 = 32°18'. illetve a B pontokban érinti a háromszög KL .= — . míg a P' pont az an­ tenna talppontja a síkon. E2 V2 2975. Ezért a síkon felve­ szünk egy AB = 100 m hosszú alapvonalat. Míg az ABC < . sík terepen álló antenna magasságát akarjuk meghatározni. Egy drótkerítéssel bekerített. illetve PBP'$. PB A < = 64°26'. y= 42° 12'. az antenna csúcsa a P pont. BKA illetve a BKC < nagysága rendre egyenlő 120°. ezenkívül az ABD háromszög szögfelezőinek met­ széspontja V2 egység távolságra van az ACD háromszög szögfelezőinek metszéspontjától. ahol C a kör és a KM szakasz 16 azon metszéspontja. Milyen magasra emelkedik a hegy a síkság fölé? K2E1 GY2970. Határozzuk meg a BC oldal hosszát. Az ábrán lát­ ható QM vagy RS szakasz a hosszabb? AC 2 . Legyen CK. K2E1 GY 2968. Ismert. Az ABCD konvex négyszögben meghúzzuk az AC.

illetve 14 cm hosszúak. a másiktól 245 m-re van. egyik szöge 32° 18'. E két oldal által bezárt szög 42°-os. c a háromszög oldalai és y a c oldallal szemközti szöge a háromszögnek. b) Egy háromszög oldalainak a hosszúságai 7 cm. amely az egyik oszloptól 320 m-re. a) Mekkora szög alatt látjuk két távvezetékoszlop távolságát egy olyan pontból. Valamely háromszög területe 715 m2.7°. K2 2979. az egyik 42 km/h.2 cm.a) Egy háromszög két oldala 12 cm.4 m hosszú és egy másik oldalával szemközti szöge 38. Milyen messze lesznek egymástól 4 óra múlva? . illetve 48°15'.79°. hogy a = 2 • b ■cos y ahol a. míg a két oszlop távolsága egymástól 150 m. az erők által bezárt szög 34. K1 2978. 8 cm és 9 cm.8 . Számítsuk ki a háromszög harmadik oldalának a hosszát. Milyen távol van egymástól a két őrház? d) Egy 15 N-os és egy 24 N-os erő hat egy pontszerű testre. 22 cm. Mekkora a háromszög területe? K1 2982. Határozzuk meg az eredő erő nagyságát! Mekkora szöget zár be az eredő erő a 24 N-os erővel? e) Egy paralelogramma átlói 26 cm. b) Egy ébresztőóra nagymutatója 8 cm. d) Egy háromszög oldalainak a hosszúságai 8 cm. illetve 8 cm és a háromszög területe 12 cm2. Valamely háromszögre fennáll. Számítsuk ki a paralelogramma területét és az adott szögével szemközti átlójának a hosszát.6 cm2. A kereszteződéstől a legközelebbi őrházig 125 m a távolság az egyik pálya mentén.A koszinusztátel alkalmazása A la p ve tő fe la d a to k K1 2976. Az első hajó észak felé halad. míg a kismutatója 5 cm hosszú. egyik oldala 53. Egy kikötőből egyszerre indul el két hajó. Határozzuk meg a háromszög többi oldalának a hosszát és a háromszög szögeit. illetve 10 cm hosszúságú. továbbá a BAC szög koszinusza 0. Egy paralelogramma területe 457. Egy háromszög két oldalának hossza 5 cm. 10 cm és 15 cm. K1 2981. az általuk bezárt szög 42°16'. Határozzuk meg a háromszög legkisebb szögét. Bizonyítsuk be. K1 2980. Határozzuk meg a három­ szög szögeit. Milyen távol van­ nak az óramutatók végpontjai egymástól hajnali 4 órakor? c) Két egyenes vasúti pálya 42°35'-es szög alatt keresztezi egymást. Határozzuk meg a háromszög harmadik oldalának a hosszát. Számítsuk ki a másik oldalt és a hosszabb átlót. a másik kelet-délkeleti irányban. K1GY 2983. b. a másik 36 km/h sebességgel. Mekkorák a paralelogramma oldalai és a szögei? f) Egy paralelogramma két oldala és az általuk közbezárt szöge: 36 cm. egyik oldala 14. a másik két oldal hosszának összege 7 cm. míg egy másik őrház a másik pálya mentén 221 m-re van a kereszteződéstől. 18 cm és 22 cm. c) Egy háromszög oldalai 15 cm. hogy ezen három­ szög egyenlő szárú. K1 GY 2977. Határozzuk meg a három­ szög legnagyobb szögét. Egy ABC háromszög egyik oldala AB = 5 cm.

két átlójának a hossza között pedig 2 cm a különbség. Ezután jobbra eltérünk a keleti iránytól 35°24'-es szöggel és egyenesen haladunk 43 métert.4 cm hosszúságú. Az első mellékúton 12 km-rel az elágazás után van az A község. b és c.K2GY 2984. Bizonyítsuk be. A harmadik oldalához tartozó súlyvonal hossza 10.c 2 a) sc = ---------------------- . majd keletnek fordulunk és 82 métert teszünk meg. az A helyről észak felé haladunk 65 métert. A nagyobbik alappal 72°14/-es szöget zár be a 27. Milyen hosszúak az óramutatók. Egy szimmetrikus trapéz hosszabbik alapja 28 cm és ez 38°15'-es szöget zár be a trapéz 21.6 cm hosszú átlójával. Egy paralelogramma oldalai 4 cm és 7 cm hosszúak.6 cm hosszúságú. Adott egy háromszög két oldalának a hossza: 45 cm. Mekkorák a paralelogramma oldalai? K2 2995. illetve 8.2 cm.5 cm hosszú egyik szára. Milyen messze van egymástól légvonalban a két község? K2 E1GY2987. Mekkorák a paralelogramma átlói? K2 2996. az általuk bezárt szög 82°49'.5 cm. Mekkorák a trapéz ismeretlen oldalai és szögei? K2 2989. hogy f i .4 cm. Mekkora az AB távolság? Ö sszetettebb fe la d a to k K2 GY 2985. Egy paralelogramma két oldalának összege 26 cm. Legyenek egy tetszőleges háromszög oldalainak a hosszúságai a. Az e szöggel szemközti átlója 18 cm.8 cm. hogy a paralelogramma oldalainak a négyzetösszege (négyzete­ inek összege) egyenlő az átlóinak a négyzetösszegével. Mekkora a harmadik oldalhoz tartozó súlyvonal? K2 2994. míg a második mellékúton a leágazástól 10 km-re van a B község. Határozzuk meg a harmadik oldalának a hosszát. Mekkora a háromszög ismeretlen oldala? K2 2992. Igazoljuk.a 2 + 2-b2 . Egy háromszög két oldala 8. K2E1 2997. illetve 28 cm és az általuk bezárt szög 84° 18'. illetve 14. míg szárai 52 m. majd 8 km -rel tovább az egyenes főúton.v . sh. rendre a megfelelő oldalakhoz tartozó súlyvonalak hosszai. K2 2993. illetve 86 m hosszúak. Egy egyenes főúton haladva. Kalózok elásott kincsét keresve. és . Mekkorák a trapéz szögei? K2 2991. illetve 75 m hosszúak. Mekkora a trapéz ismeretlen szára és az isme­ retlen szögei? K2 2990. míg eljutunk a B pontban elásott kincshez. Egy trapéz alapjai 120 m. 34°) 8'-es szög alatt balra. majd a visszaverődés után a B pontba jut. A hosszabbik megadott oldalt felező súlyvonal 10. míg a B pont 65 cm-re van. Az A pontból kiinduló fénysugár 21°45'-es beesési szögben érkezik a síktükörre. egyenes mellékút ágazik el. illetve 22 cm hosszúak. Egy síktükörtől az A pont 38 cm-re. jobbra egy egyenes mellékút ágazik le 41°24'-es szöget bezárva a főúton való haladási irányunkkal. Mekkora az AB távolság? K2GY 2986. Egy trapéz alapjai 58 cm. ha végpontjaik 2 órakor 13 egységre és 9 óra­ kor 17 egység távolságra vannak egymástól? K2 2988. Egy háromszög két oldalának a hossza 14. míg sa.

Mekkora szöget alkot az ábrán látható kocka BH testátlója az ACH síkkal? . Számítsuk ki a háromszög másik két oldalának a hosszát. Az ABC háromszög CB oldalán van a D pont. K2E1 3000. Egy húrnégyszög oldalai rendre 42 cm. Mekkora annak a körnek a sugara. ezen oldalakhoz tar­ tozó súlyvonalainak hossza rendre sa. CD = 5 és DA = 2 • Vö hossz­ egység. Az első két oldal közötti szög 85°45'. Egy konvex négyszög oldalai rendre 8 cm. Az ABCD konvex négyszögben AB = 3. 14. hogy ha a < b.A KOSZINUSZTÉTEL ALKALMAZÁSA K2 E1 2998. illetve b. Határozzuk meg két szomszédos oldalának az arányát. Egy háromszög egyik oldala 10 cm hosszú és annak a két súlyvonalnak a hossza. a másik két oldal aránya 2 :5 . Mekkorák a négyszög ismeretlen szögei? K2 E1 3008. Számítsuk ki a háromszög területét. Legyen egy konvex négyszög két szemközti oldalának négyzetösszege egyenlő a másik két oldal négyzetösszegével. hogy ekkor a négyszög átlói merőlegesek egymásra. 6 cm és 7 cm. ha az átlók négyzeteinek az aránya 19:7. Egy háromszög oldalainak hossza 13. 9 cm. K2E1 2999. Egy paralelogramma egyik szöge 60°-os. K2E1 3010. A 7 cm-es és 8 cm-es oldalak által bezárt szög 75°48'. Számítsuk ki az AC átló hosszát. BC = 5. akkor sa > sb. Mekkorák a négyszög ismeretlen szögei és oldala? K2 3007. 13 cm és 8 cm. illetve 12 cm. Határozzuk meg a húrnégyszög szögeit. K2E1 3004. a hozzá tartozó súlyvonal 6 cm hosszú. Egy konvex négyszög három egymás utáni oldala 15 cm. egy másik súlyvonala pedig 9 cm. ^ K2E1 3011 . Legyen CAD < = DAB < = 60°. a második és a harmadik oldala közötti szög 74°20'. Mekkorák a trapéz oldalai? K2 3006. a D csúcsnál levő G K2E1 3009. Trapéz alakú telek területe 3600 m2. A két rész területének aránya a megadott sorrendben 5:4. amelyek ennek az oldalnak a két végpontjából indulnak ki. AC = 3 és AB = 6. amelynek középpontja a háromszög leghosszabb oldalán van és a kör érin­ ti a háromszög másik két oldalát? K2E1 3003. Milyen hosszú a háromszög BC oldala? K2E1 3001. K2E1 3002. Az ABC háromszög köré írt kör sugara 5 egység. Bizonyítsuk be. az AB oldal 8 egység. Igazoljuk. 56 cm és 61 cm. 5 cm. A telek egyik átlós útja a telket egy szabályos háromszögre és egy másik háromszögre osztja. K2E1GY 3005. 35 cm. Egy háromszög AB oldalának a hossza 10 cm. illetve sb. a B csúcsnál levő szög 120°. Legyen egy háromszög két oldalának hossza a. Határozzuk meg az AD szakasz hosszát. illetve 15 egység.

hogy ekkor a = 60°. hogy c • (a + b . hogy 1 1 1 . míg a másik hajót 7°16'-es lehajlási szög alatt látjuk. Igazoljuk. B és C pontokat úgy. a b c 2-a b c K2E1 3020. Igazoljuk. BC = 40 m. és c egy háromszög oldalainak a hosszúságát jelenti és velük szemben rendre a. Bizonyítsuk be.. hogy minden háromszögre fennáll. hogy bármely háromszögre teljesül a következő egyenlőség: c o s a cos B cosy a2 +b 2+c 2 -----. Valamely háromszög oldalaira teljesül. K2 3016. 45°. Igazoljuk.b) = b • c. hogy 0 a2 + b2 + c2 ctg a + ctg p + ctg 7 = ----. a másikból 7°28'-es emelkedési szögben látjuk. Igazoljuk. A-t K2E1 3021. Igazoljuk. hogy e há­ romszög egyenlő szárú. illetve a B ponthoz tartozó lehaj­ lási szög mérése közben a távcsövet vízszintes síkban 78°36/-es szöggel kellett elforgatni. a +b b +c a +b +c Igazoljuk.c 2 o c o s y . hogy bármely háromszögre teljesül a következő egyenlőség: . hogy ekkor /3 = 60°. K2E1 3022. Egy 200 m magas torony tetejéről a torony talppontján kívüli A. b. hogy ekkor e háromszög egyenlő szárú. A hajók távolságát 74°24'-es szög alatt látjuk._ ----------3 -------------. « b 2. míg a háromszög területét t-vel jelöljük. . illetve 46°24'-es lehajlási szög alatt látszik. fi és y szögek találhatók a háromszögben. K2 3018. illetve B pont 38° 17'.c) . Milyen magas az antenna? A következő feladatokban a. Egy kereken 500 méter magasnak mért hegycsúcsát a vízszintes síkban fekvő két helység egyikéből 6°42'. Az egyik hajót 8°52'-es.K2E1 GY 3012. hogy bármely háromszögre teljesül a következő egyenlőség: (a + b) ■cos y+ (b + c) ■cos a + (c + a) ■cos fi = a + b + c. a K2 3019.c .+ -----—+ ---. hogy b • cos y= c ■cos fi. Mekkora a két hajó távolsága egymástól? K2E1GY 3013. Az A.a) + b ■(a + c . illetve 60°-os szög alatt látszik. A felvett pontokból az antenna rendre 30°.c o s p = ---------.a ■(b + c . hogy b2 + 2 ■a ■c ■cos (1 = a + 2 ■b ■c ■cos a.= — ----------. ha a hegytetőről egy-egy kiemelkedő pontjuk közötti távolság 72°18'-es látószög alatt látszik? K2E1GY 3014.---------. K2E1 3023. Bizonyítsuk be. hogy AB = 80 m. K2 3017. Egy antenna magasságának meghatározásához a síkságon egy egyenesen fel­ vesszük rendre az A. Egy háromszögre fennáll. Egy 650 m magas hegy csúcsáról két hajót figyelünk meg a tengeren. Valamely háromszög oldalaira fennáll. Milyen hosszú az AB távolság? K2E1GY 3015. Valamely háromszögre fennáll. Milyen messze van a két helység egymástól.

Bizonyítsuk be. Igaz-e. K2E1 3029. hogy ekkor a = 60°. K2E1 3030. Valamely háromszög oldalaira teljesül. Valamely háromszög oldalaira fennáll. b. akkor a háromszög egyik szöge 120°-os. Bizonyítsuk be..a Igazoljuk. K2E1 3028. hogy b + c = 5 ■a. K2E1 3026. . N eh ezeb b fe la d a to k K2E1 3034. ahol x > 1 valós szám. Egy háromszög oldalaira fennáll a következő összefüggés: ---------1 3 1 I --------1 —----------.K2E1 3024. hogy e háromszög legnagyobb szöge 120°-os. Számítsuk ki a legkisebb kerületű ilyen háromszög területét. Valamely háromszögben teljesül.2 ^ Számítsuk ki a háromszög a szögét. hogy a = 4 b . Mi következik ebből a háromszög a szögére? ■ a. c oldalhosszai egész számok és fennáll. Egy ABC háromszög a. Egy háromszögben a = Vő. cos j8. Valamely háromszög oldalaira teljesül. 2 ■x + 1 és x2 — 1.c~ = 2 • a2. hogy a ■cos a hogy ekkor e háromszög egyenlő szárú vagy derékszögű! K2E1 3027. Bizonyítsuk be. K2E1 3031. Számítsuk ki a három­ szög területét. b = rí + 2 • n. hogy ha egy háromszög oldalai a = n + 3 • n + 3. Valamely háromszög oldalaira teljesül. Valamely háromszög oldalaira fennáll. ahol n > 1 egész szám. a = 60° és b + c = 3 + ^3. hogy o b +c cos p + cos y = -----. a Igazoljuk. a + b b —c a + b —c Mekkora a háromszög b oldallal szemközti szöge? K2E1 3025. K2E1 3035.. egység.a 3 b +c . hogy (fr + c)-a = b 2+ c2 és b + c . hogy b3 + c 3. c = 2 ■n + 3 egység hosszúságúak.c . hogy b2+ c = 2 • á . másrészt ACB < = 60°. hogy b2. hogy e háromszög derékszögű. hogy ekkor a legfeljebb 60°? K2 El 3032. Mi következik ebből a háromszög a szögére? K2 E1 3033. Egy háromszög oldalainak a hosszúsága rendre x2 + x + 1. Valamely háromszögben teljesül.

DC > 9 . Határozzuk meg az ABCD gúla maximális térfogatát. Egy háromszög egyik oldala 11 cm. B és C pontok rendre ebben a sorrendben helyezkednek el úgy. Egy háromszög oldalai 10 cm. Mekkora a kör sugara? K2 3044.82°. Határozzuk meg az e és az /egyenesek távolságát. Határozzuk meg az ABC háromszög kerületét. Egy körben a kör egy pontjából kiinduló 12 cm. míg a másik két oldalának összege 18 cm. Mekkorák a háromszög ismeretlen oldalai és szögei? . *Jx2 + x + l és -^4-x2 +3 egység. amelynek az AD és DC egyenesek érintői. a paralelogramma területét és a szögeit. a vele szemközti szög 34° 11'. Legyen x tetszőleges valós szám és legyenek egy háromszög oldalainak hosszú­ ságai: V*2. 12 cm és 15 cm hosszúak. ha tudjuk. Számítsuk ki a háromszög területét. DB > 7. 10 és 8 egység. Mekkorák a háromszög ismeretlen oldalai és szögei? K2 3046. hogy AB = 27 egység és BC = 1 8 egység. a vele szemközti szög 82. a másik két oldal hosszának különbsége 6 cm. a gömb AB húrja az OC sugarat a D pontban metszi úgy. Számítsuk ki a másik oldal és a másik átló hosszát. K2 3043. Egy gömb középpontja az O pont. Egy paralelogramma egyik átlójának hossza 8. A szinusztétel és a koszinusztétel alkalmazása A következő feladatok megoldásában a szinusztételt és a koszinusztételt gondoljuk alkal­ mazni. BC < 6. hogy a CDA < = 120°.4 cm. Egy háromszög egyik oldala 12 cm. egyéb matematikai ismereteket is felhasználva. hogy: DA < 4 . illetve 15 cm hosszú húrok 42°18'-es szöget zárnak be. AB = 5. Az adott átló és az adott oldal által bezárt szög 24°18'. ha az /e g y en es távolsága az A. K2 3042.Nehezebb feladato k E2V1 3036.x + l . Egy paralelogramma egyik oldalának hossza 28 cm. E2V1 3037. A térben az e egyenesen az A. B és C pontoktól rendre 17. Számítsuk ki a paralelogramma másik oldalának hosszát. egyik átlójának hossza 57 cm. Mekkora a 15 cm-es oldalhoz tartozó körszelet területe a háromszög köré írt körben? K2 3045. E2V1 3038. A la p ve tő fe la d a to k K2 3041. E2V2 3040. E2V2 3039. Azonban a feladatokat sokszor csak az említett tételek egyikének a felhasználásával is meg lehet oldani.8 m hosszú oldalával 37°24'-os szöget zár be. AC < 8. míg a gömb megfelelő AC ívével szintén egy közös pontja van a körnek! Adott még az OC = 2 egység és OD = f i egység. ez a paralelogramma 4. Határozzuk meg azon kör sugarát. Az ABC háromszögben AB = 18 egység míg az AE szögfelező hossza 4\/l 5 egység és EC = 5 egység.

illetve 52 cm. Határozzuk meg a háromszög oldalainak a hosszát.32°-os szögének szögfelezője a szemközti oldalt 4 cm-es és 3 cm-es részekre osztja. nem a megadott oldallal szemközti szöge 66°59'-es. illetve 7 cm. A háromszög terü­ lete 2016 cm2.A z M és az N tereppontok távolsága közvetlenül nem mérhető meg. Határozzuk meg a háromszög oldalainak a hosszát és a többi szögét. Egy háromszög két oldalának a hossza 80 cm. Egy háromszög köré írt kör sugara 7. hogy a + b2 = 400 és a ■b = 192. Határozzuk meg a háromszög többi oldalának a hosszát és a többi szögét.222 A SZINUSZTÉTEL ÉS A KOSZINUSZTÉTEL ALKALMAZÁSA K2 3047.99°-os. egyik oldalának hossza 109 cm. Egy háromszögben az a és b oldalak hosszára fennáll. Egy háromszögben két oldal hosszának összege 42 cm. továbbá megmértük az MAN <£ = 130° és NBM < = 109° szögeket. Valamely háromszög területe 10. Számítsuk ki a háromszög isme| retlen oldalait és szögeit.6 dm2. Egy háromszög kerülete 48 cm. Egy háromszög területe 3060 cm2. egymást páronként kívülről érintő kör sugarai 8 cm. a harmadik oldala 15 cm-es. az egyik oldal hossza 102 cm-es és az ezzel szemközti szöge 66. K2 3052. BM = 60 m távolságokat.58°. Mekkorák a háromszög ismeretlen oldalai és szögei? K2 3050. egyik oldala 11 cm hosszú és ezzel az oldallal szemközti szöge 20. K2 3051. Mekkorák a háromszög ismeretlen oldalai és szögei? K2 3049. Egy háromszög területe 84 cm". két oldal hosszának különbsége 35 cm.5 cm. Három.49°-os. Egy háromszög területe 3060 cm2. két oldalának összege 28 cm és a harmadik oldallal szemközti szög 59. két oldalának összege 22 cm. K2 3056. K2 3053.3°-os. A harmadik oldalának a hossza 25 cm és ezzel szemben 71.72°-os és a körülírt körének sugara 3. és a harmadik oldallal szemközti szöge 100. a har­ madik oldallal szemközti szög 75°45'. ugyan­ ezen két oldal által bezárt szöge 47.2 dm. Határozzuk meg a háromszög oldalainak hosszát és a többi szögét. Határozzuk meg a háromszög harmadik oldalának a hosszát és a szögeit. K2 3058. Határozzuk meg a háromszög oldalainak a hosszát és a többi szögét. K2 3057. Egy háromszög két oldalának a négyzetösszege 193 cm2. K2 3054. 5 cm. Mekkorák a háromszög ismeretlen oldalai és szögei? K2 3048. Mekkorák a háromszög ismeretlen szögei és oldalai? Ö sszetettebb fe la d a to k K2 3055. Egy háromszög területe 3150 cm2. míg az egyik.44°-os szög van a háromszögben. az egyik szöge 62. Mekkora az M és N tereppontok távolsága? . Mekkorák a háromszög ismeretlen oldalai és szögei? K2 3059. amelyek egy egyenesbe esnek.98°-os. Ezért kitűztük az AM = 54 m. Határozzuk meg a három kör közötti síkidom területét. míg a harmadik oldallal szemközti szög 78. Egy háromszögben az 51. K2 3060.17°.

Valamely háromszög szögeire teljesül. Számítsuk ki a háromszög harmadik oldalának hosszát és a három­ szög szögeit! K2E1 3066. Valamely háromszögben az egyik oldal 8 cm hosszú. a köztük levő szög­ felező 20 cm hosszú. ---. amely a lábától egyenletesen lejtő úton mért 24 m távolságból 35°50'. mint 1 :2 :3 . Valamely háromszögben az egyik oldal hossza 16 cm. amelyek hosszai MN = 1 egység. . Egy háromszög szögeire fennáll a ctg a = 2 • (ctg /3 + ctg y) egyenlőség. Milyen magas az az épület. Határozzuk meg a kör sugarát. MP = 6 egység és MQ = 2 egység. Húzzuk meg az MAN szög szögfelező egyenesét. Egy háromszögben az egyik oldal hossza 18 cm. ez a P pontban met­ szi a kört! Ismert.b 2 = b ■c. és a lejtőn 28 m-rel lejjebbről 19°30' -es szög alatt látszik. Egy háromszög két oldalának hosza 24 cm. K2E1 3067. és c egy háromszög oldalainak a hosszúságát jelenti és velük szemben rendre a. Mekkorák a háromszög ismeretlen oldalai és szögei? K3E1 3065. K2 E1 3064. b.—+ — —= 2 sin a.41° és az oldalhoz tartozó súlyvonal hossza 10 cm. hogy ha egy háromszögben fennáll a = 2 ■[X akkor teljesül. Határozzuk meg a kör sugarát. az oldalon levő egyik szög 36. Egy kör M pontjából három húrt húztunk meg. Igazoljuk. illetve 36 cm. /3 és y szögek találhatók a háromszögben. Milyen összefüggés van a háromszög oldalai között? K2 El 3069. hogy ctg a + ctg /3 = 2 • ctg y. hogy a háromszög egyenlő szárú és derékszögű. N eh ezeb b fe la d a to k E2 3071. hogy a . az oldallal szemközti szög 75. Mekkorák a háromszög ismeretlen szögei és az ismeretlen oldala? A következő feladatokban a.28°. sin P sin y Igazoljuk. Mekkorák a háromszög ismeretlen oldalai és szögei? K2 E1 3063.K2 GY 3061. másrészt NMP < = PMQ < . illetve 12 egység. hogy s in r sinű „ . Valamely háromszög szögeire fennáll. Hogyan aránylanak egymáshoz a háromszög oldalai? E2 3072.38°-os. a közbezárt szögük szögfelező­ jének hossza 3 egység. E3 3070.5 cm. Egy háromszög szögeinek tangensei úgy aránylanak egymáshoz. Határozzuk meg a háromszög ismeretlen oldalainak és szögeinek a nagyságát. Egy háromszög két oldala 4. hogy AP = 4 egység. ezen oldallal szemközti szöge 41. Egy kör A pontjából húzzuk meg az AM = 1 egység és az AN = 2 egység hosszúságú húrokat. a hozzá tartozó súlyvonal hossza 10 cm. E2 3073. a hozzá tartozó súlyvonal hossza 9. Mekkora a lejtő hajlásszöge? K2 3062. Igazoljuk. hogy ekkor a háromszög oldalaira fennáll a következő egyenlőség: a + b2 = 2 • c2\ K2E1 3068.

Egy háromszög két oldala 7 cm.c . Iga­ ff _ zoljuk.f -sirup loseg: t = —------.4 cm és 8. (Bretschneider tétele. hogy ekkor a paralelogramma t területe: t _ g / K2 3083. Mekkorák a háromszög oldalai? K1 3085.—. Mekkora az adott szög melletti ismeretlen oldal hossza? K1 3079. illetve ko szin u sztételt n em igénylő k ö n n y ű fe la d a to k K1 3076. a az a és a d oldalak által bezárt szög. Igazoljuk. d .2 cm hosszú.2 cm hosszúságú.8°. Klaudiosz Ptolemaiosz (kb. e . illetve 8.) E2V2 3075. Legyen egy tetszőleges konvex négyszög két átlójának hossza e. Mekkora szöget zárnak be ezen oldalak. Egy háromszög két oldala 14. c.2 cm. egyik oldal 7. Mekkora a háromszög területe? . Igazoljuk. ha a négyszög húrnégyszög.5°.27°. b . A háromszög területe 20 cm2 . illetve b. csillagász és geográfus volt.100-kb. Legyen egy konvex négyszög szemközti oldalai a.170) híres alexand­ riai görög matematikus.6 cm hosszú. az általuk bezárt szög 74. ahol az egyenlőség akkor és csak akkor teljesül. hogy ekkor a négyszög t területére fennáll a következő egyen. az általuk be­ zárt szög 48. illetve 34. Egy háromszög két súlyvonala 5.) Néhány könnyű területszámítási feladat S zinusztételt. Mekkora a háromszög területe? K1 3077. ahol e és f a négyszög átlóinak hossza. ha a háromszög területe 24. az általuk be­ zárt szög 49. illetve 10. Egy háromszög területe 16.8 cm2 . (Az általánosított Ptolemaiosz-tétel. Mekkora a paralelogramma területe? K1 3082. illetve/.88°.2°-os. Carl Anton Bretschneider (1808-1878) német matematikatanár volt. Mekkora a rom­ busz területe? K1 3080.6°. ezen oldalak által bezárt szög 36. illetve/ .d a négyszög oldalainak a hossza. az át­ lók hajlásszöge (p. E két oldal által be­ zárt szög 54. a. hogy tetszőleges négyszögre fennáll a következő egyenlőség: e ■ f = a ■c + b2 ■d 2.1 cm hosszú.2 • a • b ■c ■d • cos (a + f). az átlóinak a hajlásszöge < p. Egy paralelogramma két átlója 18. 6 cm. Egy rombusz oldalai 5 cm hosszúak és egyik szöge 65. az átlói e és/. 2 K1 3084. Egy háromszög két oldalának különbsége 3 cm.5 cm2? K1 3078.2°. Egy paralelogramma két oldalának hossza 45 cm. Egy paralelogramma átlóinak hossza e.E2V2 3074. Igazoljuk. hogy ekkor a ■c + b ■d> e ■ f. illetve 39 cm. Mekkora a paralelogramma területe? K1 3081.2 cm. ezen az oldalon levő egyik szöge 34. míg y a b és c oldalak által bezárt szöge a négyszögnek.

Egyik oldala 8. hogy ekkor a háromszög t területére fenn. Mekkorák a há­ romszög oldalai? KI 3091. 18 m és 15 m. Osszuk fel a 6 cm sugarú kör kerületét 3 : 4 : 5 arányban. hogy minden háromszögre fennáll: n2 t = — •(sin 2 a + sin 2/3 + sin 27). 4 R KI 3094. illetve y. Mekkora a négyszög területe? K2 3096. ezenkívül R a háromszög köré írt körének a sugara. K2 3087. A há­ romszög területe 8 cm2. c 2sin a . /3. Igazoljuk. K2 3093.2°. ezenkívül R a háromszög köré írt körének a sugara. illetve 7 . ahol t a háromszög területe. illetve c hosszúságúak és az oldalakkal szemközti szögei rendre a. illetve 7.3 cm és 12.7°. Egy háromszögben két oldal aránya 3: 4. Egy háromszög két oldalának összege 12 cm. hogy ekkor a háromszög t területére fennáll. Mekkora a háromszög területe? K2 3089. illetve c hosszúságúak és az oldalakkal szemközti szögei rendre a. Kössük össze az osz­ táspontokat egymással és számítsuk ki az így keletkezett háromszög területét. Legyenek egy háromszög oldalai a . illetve koszinusztételt ig én ylő k ö n n y ű fe la d a to k K1 3088. Igazoljuk. S zin u sztételt.sin B all. Egy háromszög területe 1.8 cm. hogy: t = ---------------—.8°-os. b.15°. hogy ekkor a háromszög t területére fennáll: abc t = -------.igénylő . Egy háromszög két oldalának aránya 3 : 5. Mekkora a har­ madik oldala? Mekkorák a szögei? K2 3098.7 dm és az ezen az oldalon levő egyik szöge 42. Igazoljuk.. Két szöge 48°45' és 75°24'. b.Szinusztételt. b. A körülírt kör sugara 12 cm. a. /3.könnyű feladatok K1 3086. az általuk bezárt szög 42. Két oldala 7. míg a szemben fekvő szöge 52.4 cm2 . illetve c hosszúságúak és az oldalakkal szemközti szögei rendre a. Mekkorák a háromszög oldalai? K1 3095. Bizonyítsuk be. 2 •sin 7 K2 3092. Egy háromszög területe 58 dm2. /3. illetve koszinusztételt nem igénylő . Mekkorák a háromszög oldalai és szögei? K1 3090. az általuk bezárt szög 30°. a harma­ dik oldalhoz tartozó magassága 8 cm. Egy négyszög oldalai rendre 14 m. 7 a háromszög szögei.7 cm hosszú. Mekkorák a háromszög oldalai? K2 3097. A há­ romszög területe 250. Az első két oldal által bezárt szög 64. az ezen fekvő egyik szög 86. Legyenek egy háromszög oldalai a.7°. hogy t = 2 ■R2 • sin a ■sin /3 ■sin 7 . 25 m. Mekkorák a háromszög ismeretlen oldalai és szögei? IV . Egy háromszög területe 42 cm2 . /3.5 hektár. R a köré írt kör sugara. Legyenek egy háromszög oldalai a. Egy háromszög egyik oldala 15.

sin 24° • sin 21°. 3103.a). Igazoljuk. b) cos (45° + a) + cos (45° . c) sin (270° + a). b) cos (180° + a).a). a) smx = 2 -sm —-cos—. hogy minden x valós számra fennáll.8°. b) sin (180° + a). 2x . d) sin (30° . b) tg (180° + a).a). c) ctg (90° .180°). Fejezzük ki tg a-val: a) tg (45° + a)\ b) tg (45° . c) cos (270° + a). Hozzuk egyszerűbb alakra a következő kifejezéseket: a) cos (90° .a). 3105. b) sin (180° . . Hozzuk egyszerűbb alakra a következő kifejezéseket: a) sin (60° . d) sin (360° + a).a). Hozzuk egyszerűbb alakra a következő kifejezéseket a valós változó azon érté­ keinél.á) + sin (60° + a).a). „ . Igazoljuk. b) cos 2x = cos2x .cos 276° • sin 66°.a) + sin (30° + a). hogy minden x valós számra fennáll: a) sin 2x = 2 • sin x • cos x. .a). f) cos (450° . Mekkorák a háromszög ismeretlen oldalai? Összegzési tételek alkalmazása B evezető alapfeladatok E1 3101 . b) cos 24° • cos 21° . Egy háromszögben két oldal négyzetének összege 881 cm2.a).a). c) sin 276° ■cos 66° .a).sin2x. míg a másik két ol­ dal négyzetének összege 13 dm2 . b) cos (180° . b) cosx = cos — s in '—! 2 2 2 2 A la p ve tő fe la d a to k Összegzési tételek (addíciós tételek) E1 3110 . g) cos (540° . aj cos 87° ■cos 57° + sin 87° • sin 57°. e) cos (270° . d) sin ( a .a).K2 3099. 3106. egyik oldala 3.cos 52° • sin 22°. d) cos (450° + a). c) sin 79° ■cos 19° . c) sin (270° . amelyekre a kifejezés értelmezve van. aj sin (90° .6 dm hosszú.sin 34° • sin 56°. E1 3111.180°). d) ctg (90° + a). d) cos 69° • cos 24° + sin 69° • sin 24°. a) sin 52° • cos 22° . a háromszög területe 190 cm2. Egy háromszög területe 3 dm2. . E1 3108. a) tg (180° . e két oldal által be­ zárt szög 71. d) cos ( a . 2x .a).a). aj sin (90° + a). c) cos (60° + a) + cos (60° . x x . E1 3109.cos 79° • sin 19°. aj cos (90° + a). E1 E1 E1 E1 E1 3102. d) sin 43° • cos 17° + cos 43° • sin 17°.9 0 ° ) . h) cos (720° . c) cos ( a .. Mekkorák a háromszög ismeretlen oldalai és szögei? K2 3100. 3104. E1 3107 .a). b) cos 34° • cos 56° .

„ . hogy a következő egyenlőségek minden valós x és y számokra telje­ sülnek. Legyen tg a = — és tg P = — . o • 2 . \2 . cos x . hogy a következő egyenlőségek minden valós a és p értékekre telje­ sülnek: a) sin (a + p) + sin ( a . .. Igazoljuk. x + y x —y 7 2 2 x+ y x-y c) cos x + cos y = 2 -cos---. Alapvető fe la d a to k . Fejezzük ki sin a-val. c) cos (a + p) + cos ( a . 3117. / . Igazoljuk. E1 3113..s i n y = 2 cos:— —-sin-— — . . ' 2 2 b) sin x .sin2y.sin2y. Kétszeres szögek E1 3118. sin 2x . . b) sin ( a + p) .y) = cos2x .—-cos-----. b) cos x s — i ---------. 7 2 2 _ • x+ y . b) tg ( a .a) + sin260°.-------sinx.sm x 2 •(sin x . b) cos 3 a. d) cos 4 a . E1 E1 4 1 3116.sin ( a . hogy a következő egyenlőségek minden valós x és y számokra telje­ sülnek: . c) sin 4 a . Egyszerűsítsük a következő kifejezéseket a valós változók megengedett értékeire. b) cos (x + y) ■cos (x . Határozzuk meg tg (a +p) pontos értékét.fi) = 2 • cos a ■sin p..cos-------.c o s y = — 2 -sm------.p) = 2 ■cos a ■cos /3.p) = -2 • sin a ■sin p. Határozzuk meg a) tg (a + p)'. a) sin (x + y) ■sin ( x . sm 2x 4 •(sin2x . E1 3114. Legyen tg a = ~ és tg P = —.a) . 4 4 4 4 E1 3120. hogy minden x valós számra teljesül a következő egyenlőtlenség: . Igazoljuk.y d) cos x .— .233 El 3112 .s i n 3x) e) — '■ — — -------.sin 4x) / ) —i sm 2x E2 3119.s i n 2x. 2 2 E2 3115. . b) c o s 2x + 2 -sm x.cos (30° + a) + sin230° . . x . 2 -sinx d) cos 2x .. Bizonyítsuk be. d) cos ( a + p) .cos ( a . Hozzuk egyszerűbb alakra a következő kifejezéseket: a) sin (45° . 3 cos 2x . . b) sin a + sin (a + 120°) + sin (a + 240°). illetve cos a-val a következő kifejezéseket: a) sin 3 a .Bevezető alap feladato k.p) = 2 • sin a ■cos P .y ) = sin2x .p ) pontos értékét. x+ y x —y a) sm x + sm y = 2 -sin------. 3 cos 2x a) s i n x < --------------.-. c) (sinx + cosx) .sin----.cos (45° + a) + sin (60° . „ a) .

Számítsuk ki sin 2a. 2 sm x 1 + cos x X 1 + cos x sin x |l + cos V1 ..cos x sin x e) t g .= — :-----. hogy a következő egyenlőségek fennállnak minden olyan x va­ lós számra. cos 2a. amelyre értelmezve vannak: a) sin x = 2 •sin —•cos —. amelyekre értelmezve vannak: a) sin x\ = . hogy a következő egyenlőségek fennállnak azon x valós számokra..— .cos tg 2 j 1—CO SX V1 + cos x ’ h) og- X . ctg 2 a pontos értékét.=i^ !£ .t g í sin x 1 . ctg 2 a pontos értékét. Legyen sin a = —. tg 2a.C. 1 .cos 2x b) cos x\ d) c tg x = - 1 + cos 2x 1 + cos 2x sin 2x sin 2x 1 . 2 -ctgx 2 -tgJc é ) cos 2 * = 1. 1 . ctg 2 a pontos értékét.cos a b) 2■ cos a ■ sin 2a 2■ sin a ■ sin 2a E2 3122. E2 3123. cos 2a. Számítsuk ki sin 2a. 3126.= 3 ^ E L . 12 2 Félszögek E1 3127. d) ctgx = 2.B'Jr. tg 2a.— .t g ‘x c tg x -1 1 + tg X Ctg X + 1 „) ctg2„£«!£zL =lz!i!£. Igazoljuk.cos 2x + cos 2x „ i i 1 + cos 2x f) ctgx = --------.. cos 3a .cos x X X x 1 . Egyszerűsítsük a következő kifejezéseket az a valós változó megengedett érté­ keire: sin 3a + sin a .g 2X 2 -c lg f ctg . amelyekre értelmezve vannak: a) tg2*=^ ÍS i. 3125.= — -------. = l l i y . Legyen cos a = — .1 2 X . Bizonyítsuk be. sin 2x 1 + cos 2x ' e) |tg jc| = J j E1 E1 E1 1 —cos 2x 1 .tS‘Jr. tg 2a.cos 2x sin 2x c) tg x = — — — = 7------. Számítsuk ki sin 2a.1 1 + tg X Ctg X + 1 c) Si„ 2. Legyen tg x = —. a s | / ) ctg x 2.2 ^ Ö S SZEG ZÉSI T ÉT ELEK ALK ALM A ZÁS A 3121. V 1— cos 2x 3124. hogy a következő egyenlőségek fennállnak azon x valós számokra. Igazoljuk. X X 2 2 c) tg x = 2 ' tg f l-. cos 2a.

y ) ■cos (x + y) = sin x ■cos x .y ) = cos y. hogy minden valós x és y számra fennállnak a következő egyenlősé­ gek: a) sin x • sin (x + y) + cos x ■cos (x + y) = cos y. amelyekre a kifejezés értelmezve van: sin 2(45° + x) . d) cos x ■sin ( x .sin y ■cos y. E1 3134. O C 9 3129. Igazoljuk.P)' b) cos (36° + a ) •cos (54° . cos a. c) sin x ■sin ( x . Hozzuk egyszerűbb alakra a következő kifejezést az x valós szám azon értékei­ re.a ) . h) sin ( x . Legyen sin — = — és 0 < a < n.y ) + cos (x + y) = (sin x + cos x) ■(cos y .y ) + cos x ■cos ( x .sin 2(45° .a). 2 41 7 Gyakorlófeladatok Összegzési tételek E1 3130. cos —. tg — pontos értékét. E1 3132.y ) = sin x ■cos x + sin y ■cos y.t g P cos ( a ~ P ) ' .cos 2a • cos 2/3.x) E1 3135.Legyen co sa = — .x) cos2(45° + x) —cos 2(45° . tg a pontos értékét.y ) = .y ) .a ) + cos(60° + a ) : .2 ■cos 30° • cos x ■cos (30° + x). sin a + co sa sin (a + P) sin ( a . Számítsuk ki sin a. I sin • 1 í 1 ( ^ 0 r í H f l " 3 = 4 ■sm a a • 2 E1 3133. Hozzuk egyszerűbb alakra a következő kifejezéseket az a és P valós számok azon értékeire. .sin y)4 .E1 E1 3128.sin x ■cos ( x . hogy . Számítsuk ki sin —.y ) = (sin x + co s x) ■(sin y + co s y)\ f) sin ( x . Hozzuk egyszerűbb alakra a következő kifejezést: cos2x + cos2(30° + x) . E1 3131. Igazoljuk. g) sin (x + y) ■cos ( x .sin(60° . amelyekre a kifejezések értelmezve vannak: a) sin(30° + a ) + cos(30° . tg a + tg P tg a . Egyszerűsítsük a következő kifejezést: cos2(a + p) + cos2( a . b) cos x ■sin (x + y) —sin x ■cos (x + y) = sin y.a ) .sin y\ e) sin (x + y) + cos ( x .p ) .tg P d ctg a + tg P cos(a + /3) ctg a .sin (36° + a ) ■ sin (54° .

t g / J ’ g )tg (4 5 ° + a ) . f) sin 75° • cos 75°.sin4x = cos 2x. Bizonyítsuk be.. b) ---------------. c) ---------------.. amely­ re a kifejezések értelmezve vannak: i sin 2x .sin 2x = 1 .s in x c tg x. tg 2x. sin 2x a) . c) 2 • sin 105° • cos 105°. E1 3139.t g a h) -— •ctg (45° . Egyszerűsítsük a következő kifejezéseket minden olyan x valós számra.. . c) (tg x + ctg x) • sin 2x = 2. d) cos 275° . Számítsuk ki a következő kifejezés pontos értékét: (1 + tg a) • (1 + tg p). d) c t g ---.cos 2x E1 3141.t g a t g / j 1+ t g a .2 • t&'V . Igazoljuk. l + c o s 2x . 1 + cos 2x 2 •sin x sin 2x 1 . 1.tg x = cos 2x • tg x.t g [3 c tg a + tg/3 ctg a tg (3. hogy a + f3+ y . El 3142.tg —= X X 2 2 2 • ctg x. 13 . sin 2x ■ ctg x .cos x )2= sin 2x. Igazoljuk. Legyen a = 20° és (3 = 25°. Hozzuk egyszerűbb alakra a következő kifejezéseket: b) cos2 15° . hogy fennállnak a következő egyenlőségek minden olyan x valós számra. b ) (sin x + cos x )2. E1 3137. ábra E1 3136.c o s 2x .^ ^ . ha cos x = — és 0 < x < 90°.(sin x . ctg 2x pontos értékét. e) 2 ■sin 165° • cos 165°. Kétszeres szögek E1 a) 2 • sin 15° • cos 15°. amelyre a kifejezések értelmezve vannak: a ) ctg x . .sin275°. 3138.a). 1 + tg a v ' 3136.sin2 15°. Egyszerűsítsük a következő kifejezéseket minden olyan x valós számra. sin 2x 2 -sinx c) (tg x + ctg x) ■ sin 2x.90°. l .e) \f) tg oí + ctg 1 3 ctg a + tg 1 3 ctg a . E1 3143. d) 4 • sin x • cos x • cos 2x = sin 4x. b) sin 2 x . l + c o s 2x a) . d) sin 2x . l + tg2x E1 3140. cos 2x.sin 2x = ctg x • cos 2x. hogy fennállnak a következő' egyenlőségek minden x valós számra: a) 1 .Számítsuk ki sin 2x. amely­ re a kifejezések értelmezve vannak: . . 1. b ) -----------. hogy az ábrán látható szögekre fennáll. c) cos4x .. d) ---------------.

Bizonyítsuk be.cos------. ha tg 2x = 3148.sin 2(45° .sin 2 a . hogy cos a ■cos 2a • cos 4 a ■cos 8a • cos 16a = ha a * k ■k.a) + sin 2 a = cos2(45° . . Igazoljuk. El E1 E1 El E1 E1 —- 3147. hogy 2 • tg2x .6 és 180° < a < 270°. Számítsuk ki cos 2x pontos értékét.cos-------. 2 b) tg (45° + a ) + tg (45° .a ) cos 2a c) tg 2(45° + a ) -1 tg 2(45° + a ) + 1' E1 3158.Gyakorló fe ladatok .. 4 3150. Igazoljuk. ha ctg E1 3146. b) sin2a + sin2( 120° + a) + sin2( 120° .a). Hozzuk egyszerűbb alakra a következő kifejezéseket: a) cos2a + cos2(60° + a) + cos2(60° .5 -tg x + 2 = 0 é s 0 < x < 45°. Számítsuk ki sin 4x pontos értékét. E1 3157.0.cos----. amelyre x ± k ■n . Számítsuk ki cos 2x pontos értékét. ha tg x 3151. Számítsuk ki tg x pontos értékét. Mekkora sin x pontos értéke. hogy ha n természetes szám és x olyan valós szám. ha fennáll. hogy 8 • cos 10° • cos 20° • cos 40° = ctg 10°. Hozzuk egyszerűbb alakra a következő kifejezéseket: a) cos2(45° .a). Számítsuk ki a következő szám pontos értékét: n 2n 4n 8n 16 -n 32 -n cos---. hogy sin2(45° .cos----. Számítsuk ki tg — pontos értékét. Igazoljuk. 65 65 65 65 65 65 E2 3155.a). ha tg x + ctg x = 4? 3149. hogy sin — -cos— = —. ahol k tetszőleges egész szám. Bizonyítsuk be. akkor cos x •cos (2x) •cos (22x) ••■ cos (2"x) = További feladatok E1 3156.237 E1 3145. 3152.a) . ha cos a = .a) .cos----. ahol k tetszőleges egész szám. K2 3154. sin 32 a 32 ■ sin a ’ T C Ti 1 K2 E1 3153.

hogy sin 18° • sin 234° = . Igazoljuk.sin 15° = — . amelyre a kifejezések értelmezve vannak: x ^ 1 + sinx a) tg 2 45° + .cos 15°) ■(1 + sin 75°) + ctg 45° + cos 75° • cos 15° • ctg 15° = 1. hogy sin 75° .7 = . ^27 ^28 r. tangensének és kotangensének pontos értékét. és mutassuk meg. hogy nem függ x-től.Számítsuk ki a 15°.sin x b) tg214 5 ° .- 7Z E1 3172. Igazoljuk. cos2( a + x) + cos2x . 7 79 1 [~3~ E1 3171. Igazoljuk. sin fi —. E1 E1 /? 3162. Legyen a és (3 hegyesszög. El 3164. -r- 1 1 71 71 .és sin p = — . Bizonyítsuk be. 0 < a < — és 0 < yö< —.2 • cos a • cos x • cos (a + x). Igazoljuk. koszinuszának.= 2 ) 1 . E1 3165. Igazoljuk. hogy tg 15° + ctg 15° = 4.Igazoljuk. hogy fennállnak a következő egyenlőségek minden olyan x valós számra.tg a = 1. akkor tg a • tg /3 + tg j8 ■tg 7 + tg 7 . koszinuszának. E1 E1 E1 3166.sin x c) tg 4 5 ° . 4 3168. E1 3160. Számítsuk ki a következő kifejezés pontos értékét: V3 1 -+ cos 290° sin 250° El 3169. Igazoljuk. 2 1 3 E1 3170. Hozzuk egyszerűbb alakra a következő kifejezést. hogy ha tg a = —. amelyekre tg a = — és tg ő = — .Számítsuk ki a 18°-os és a 72°-os szögek szinuszának. y> 0 és a + j5 + 7 = —. hogy tg 135° + (1 . tangensének és kotangensének pontos értékét.E1 3159.= 2 ) 1 + sin x ’ COS X 1 . 3163. Igazoljuk. akkor n 7 V10 2 2 cc + 2 • ——. Legyen a és B hegyesszög.. E1 3161 . Igazoljuk. hogy 5 ■a + 2 ■^ 45°.— | = 2 ) 1 + sin x d) tg 45° + V 2) cos x = 1. hogy ha a > 0. hogy cos 36° —sin 18° = 3167. amelyekre tg a = r . /3 > 0. 75° és a 105°-os szögek szinuszának. hogy a + j8 = 30°.

Mekkorák a háromszög ismeretlen oldalai és szögei? El 3179. egységnyi befogójú derékszögű háromszög belsejében he­ lyezkedik el a P pont úgy. a másik befogó 120°-os szög alatt látszik. mint az út kezdetén. hogy a részszögek­ hez tartozó húrok aránya 2 :3 legyen! Mekkora a két részszög nagysága? E2 3186. mint a rövidebb adott oldallal szemközti szög. Mekkorák a háromszög szögei és ismeretlen oldala? E1 3174. a harma­ dik oldal 7 cm.BC kifejezés pontos értéke? Mekkora az E2 3187. és ezen két oldallal szemközti szögeinek aránya 3:2. Egy háromszögben két oldal aránya 2 :3 . Meny­ nyire közelítettük meg a felhőkarcolót? El 3178. Egy háromszög köré írt kör sugara 8 cm. Mekkora a trapéz területe? E2 3185. Határozzuk meg a három­ szög oldalainak az arányát. és ezen oldalakkal szemközti szöge­ inek aránya 1:3. ha szinuszaik összege E2 3188. illetve 8 cm. Egy háromszög alapját a hozzá tartozó magasság egy 3 cm-es és egy 8 cm-es darabra bontja. egyik oldala 12 cm. Egy kör 60°-os középponti szögét osszuk fel két részre úgy. 300 m-t megtéve. A háromszögnek az alap 3 cm-es darabja mellett levő szög kétszerese a 8 cm-es darabon fekvő szögnek. a másik két oldal aránya 4 :3 . Mekkorák a háromszög szögei? E1 3181. . Egy háromszög két szögének aránya 1:2 . Egy háromszög két oldala 5 cm. az általuk bezárt szög két­ szer akkora.Geometriai fe la d a to k . Egy háromszög szögei egy számtani sorozat egymást követő elemei. Mekkorák a háromszög szögei és az ismeretlen oldalai? E1 3183. Egy háromszög két oldalának hossza 8 cm és 5 cm. Mekkora a P pont távolsága a derékszögű csúcstól? E1 3177. . Mekkorák ? a háromszög szögei. Egy háromszög szögei tangenseinek aránya 3 :4 :5 . Egy szimmetrikus trapéz alapjai 30 cm. hogy (1 + tg a) ■(1 + tg p) = 2. Mekkorák a háromszög ismeretlen oldalai és szögei? E1 3182. A háromszög harmadik oldalának a hossza 8 cm. illetve 8 cm. Mekkorák a háromszög ismeretlen oldalai és szögei? E1 3176. az általuk bezárt szög 60°. Egy háromszög két oldalának aránya 2 :3. Egy egyenlő szárú. és az általuk bezárt szög 50°. Egy háromszög a és fi szögeire fennáll. fi = 20° és AB = 1. és ezen szögekkel szemközti oldala­ inak a hossza 6 cm. Vízszintes úttesten egy 120 m magas felhőkarcolóhoz közeledünk. az épületet 45°-kal nagyobb emelkedési szögben látjuk. Egy háromszög két oldalának hossza 12 cm. illetve 6 cm. A hosszabbik alap­ jának egyik végpontjából a rövidebbik alap 26°34'-es szögben látszik. Mek­ korák a háromszög ismeretlen szögei? E1 3175. illetve 20 cm-esek.239 G eom etriai fe la d a to k E1 3173. Az ABC háromszögben a szokásos jelölésekkel a = 60°. hogy a P pontból az egyik befogó 90°-os. Mek­ kora a háromszög harmadik szöge? E2 3184. Mekkorák a háromszög szögei és a harmadik oldala? E1 3180.

y Bizonyítsuk be.cos a = cos p. hogy tg p ■sin2y= tg y. Határozzuk meg a P pontnak a C ponttól való távolságát. ha a P pontból az AC szakasz APC 2 $ . hogy s'n 7 sin 'Y E2 3195.es a ^ b l \ b tg fi E1 3193. AC = a = 3702. Willebrord van Roijen Snell (1580-1626).Egy háromszög szögei a. hogy sin y .6 m.) A három szög trigonom etriájáról 1. ha hegyesszö­ geire fennáll. ACB = 122°59'. E1 3191. = 87°43'. 2 2 2 cc B y E2V 3200. Igazoljuk. hogy: oc B y E2V 3199.sin2p. holland tudós. akkor fenn­ áll. BC = b = 2684. hogy ha egy háromszög szögeire fennáll. hogy ^ ekkor a háromszög egyenlő szárú. cos a + cos P + cos r = 4 sin — -sin — sin —+ 1 . hogy ekkor a háromszög egyenlő szárú vagy derékszögű. C háromszögelési pontok helyzetét a síkon. akkor a háromszög derékszögű. Tegyük fel. E2 3196. rész El 3190. amelyre fennáll a szokásos jelölések mel­ lett. 2 2 2 . P. Egy háromszög szögeire fennáll. y egy háromszög szögei a következő feladatokban. sin a + sin p + sin y = 4 •cos — ■ cos — •cos —. E2 V 3197. Igazoljuk. rész Bizonyítsuk be. cos a + cos P E2 3194. (Egy Snellius-Pothenot feladat. B. hogy bármely háromszög szögeire fennáll cos a • cos P ■cos y< -> 8 ahol egyenlőség akkor és csak akkor van. hogy ha 2■ co sa = — — akkor a háromszög egyenlő szárú. Milyen tulajdonságú az a háromszög. hogy egy háromszög szögeire fennáll. Ismerjük az A.5 m. Igazoljuk. hogy sin a + sin P = cos a + cos fi. E2V 3198. latinosan Snellius. Bizonyítsuk be. s* n@ El 3192. s^n ^ = ctg —.E2GY 3189. míg a BC szakasz BPC 4_ = 65°8/-es szög alatt látszik. ha a háromszög szabályos. Bizonyítsuk be. Bizonyítsuk be. 2 . hogy ha a. míg Laurent Pothenot (1660-1732) francia tudós volt. hogy ha egy háromszögben sin y = + sin fi ^ ay ior a romszög derékszögű. hogy a Itg a . akkor a háromszög derékszögű. hogy ha egy háromszög szögeire fennáll a sin 2a + sin2P + sin2y= 2 összefüggés.Igazoljuk. —= ----. fi. hogy egy háromszög akkor és csak akkor derékszögű.

tg 2a + tg 2/3 + tg 2y= tg 2a ■tg 2/3 ■tg 2y. sm a •sm p ■ sm y E2V 3203.a) b'C 2 (s-b )-(s-c )' I s-(s-a ) 3 2 1 8 . tg a + tg /3 + tg y= tg y -tg /3 ■tg y. c tg a + ctg/3 + c tg y = c tg a -c tg /3 -c tg y + — . E2V 3208. cos 2 a + cos 2/3 + cos 2y= . s = 4-7?-cos . sin2— + sin 2— + sin 2— = l . hogy: E1 E1 E1 E1 E1 E1 E1 E1 3211. E2V 3209. cos — t-cos —+ cos — = 2 .c o s — cos —.b) ■ (s .= 3217. sin a = — — -Js ■ (s ..) E1 3218.a) ■ (s . . t = 2 ■R2 ■sin a • sin /3 • sin y . r a háromszögbe írt kör sugara a következő feladatokban. E2V 3207.= _ M H H . rész Bizonyítsuk be. hogy ha a.4 • cos a ■cos /3 • cos y . t g .c o s . £-c a b) cos — = ’•(5 . aj sin . r = 4 -R sin — sin — sin —.2 • cos a • cos /3 • cos y. t a háromszög területe. 3214. E2V 3202..A három szög trigonom etriájáról E2V 3201.1. R a háromszög köré írt körének sugara.2 -sin— sin— -sin—. y ' a y E2V 3210.c ).t g f 2 2 2 3215. /3 . E2V 3205. fe + c 2 (Itt / az a oldalhoz tartozó szögfelező. s a három­ szög félkerülete. y egy háromszög szögei. 2 2 2 3213. c tg y + c tg y + c tg y = c t g ~ c t g ~ ■c tg y . E2V 3206../= ^ ^ . cos2a + cos 2j3 + cos2y= 1 . akkor fennáll. 3212.t g | . 3216.1 + sin —-sin —-sin — 3. E2V 3204. 2 2 2 2 2 2 1 a . t = r1 •ctg ~ ctg y ■ ctg J . . r = í í .. (3. sin2a + sin2/3 + sin2y= 2 ■(1 + cos a • cos [3 • cos y). sin 2 a + sin 2/3 + sin 2y= 4 • sin a • sin /3 • sin y .t g f .

TRIGONOM ETRIKUS EG Y EN LET EK II. RÉSZ

E1 E1

3220. tg

a s-a (s ~ a)-(s - b)-(s - c)

3221. r =

E1 3222. t = ^ J s - ( s - a ) - ( s - b ) - ( s - c ) . (Ez a Hérón-féle formula. Hérón az 1. században élt alexandriai görög tudós, mérnök, felta­ láló, fizikus és matematikus. Geometrika című tankönyvében bukkant fel először ez az összefüggés.) E1 3223. a) r

(Itt ra a háromszög a oldalához írt kör sugara.) E1 3224. t = J r .c -r. Vr - r a ■ b 3225. a) s in a + sin p + sin y = —; R a-B a -h tg ^ T ^ 3226. - —- = ------- 2 _ a+ b t a+ P
S

b) cos a + cos P + cos y = l + — . R

T

E1

(Ez a tangenstétel.) E1 a-p , , cos ---a + b _____ 2 3227. a) a +p ’ cos b) a -t . a-p s m -----— sm a +P '

(Ezek a Mollweide-féle formulák, avagy Gauss ikertételei. Carl Brandon Mollweide (1774-1825) német matematikus, míg Carl Friedrich Gauss (1777-1855) német matemati­ kus, a „matematikusok fejedelme” volt.)

|y

Trigonometrikus egyenletek II. rész
Vázoljuk a következő függvények grafikonjait. „„„„ „ x 1 - cos 2x ,. . 1 + cos 2x E1 3228. a) f ( x ) = — —------; b) f( x ) = —---------- ; 2■ sm x 2■ cos x E1 3229. a) f(x) = cos2x; b) fix) - sin2x;

ti ) ^= s m x c). /(x - c o sx -. c)fix) = sin x + cos x.

A la p vető fe la d a to k Oldjuk meg a következő trigonometrikus egyenleteket a valós számok halmazán. E1 E1 3230. a) sin 2x = sinx; b) sin 2x + sinx = 0; c) sin 2x = V2 • sinx.

3231. a) (sin x + cos x)1 - 2 ■sin 2x;

b) (sin x - cos x )2= sin 2x.

Alávető feladatok

243

E1 El E1 El El E1 El E1 El E1 E1 E1 El E1 El El E1 E1 E1 El El E1 El E1 El E1 El E1

3232. a) s in x -c o s x -

2

; b) 4 -c o sx = . sinx 4

3233. sin (x + 30°) • cos (x + 30°) =

3234. sin (x + 15°) • cos (x + 15°) = — . A T 3235. sin 2x = tg x. 3236. cos 2x - sin x = 1 . 3237. cos 2x + sin x = 1 . 3238.3 •(1 - sin x) = 1 + cos 2x. 3239.1 + cos 2x + sin 2x = 0. 3240. cos 2x = sin x + cos x. 3241. cosx + sin 2—= —. 2 4 3242. cosx + cos —= — 1.

2

3243. cosx - sin —= 1.

2

3244. cosx + sin —= 1.

2

3245. c o sx -c o s —= — 1.

2

3246. sin 2x + —•sin 2x = 1 .

2

3247.sin 2x + 2 -sin2x = 1. 3248. sin 2x = 2 ■ sin (x + n) ■cos (x + n). 3249.3 •sin22x + 7-cos 2x = 3. 3250. sin2x - 3 • cos2x + 2 • sin 2x = 1. 3251. 4 • sin2x + sin22x = 3. 3252. sin2x - cos 2x = 2 - sin 2x. 3253. cos2x + 4 • sin2x = 2 • sin 2x . 3254. tg x + ctg x = 2 • sin 2x. 3255. tg x- (ctg2x + 1) • a/3 = 4. 3256. a) 3 • sin2x + sin 2x + cos2x = 1; 3257. a/3 • sin 2x - 2 • sin2x = - 1 . 3258. 2 • cos 2x = 8 • cos x - 1. 3259. J3 • cos2x - 2 • sin 2x • cos 2x - a/3 • sin2x = 0. * ■ b) sin2x + 3 ■cos2x - 2 • sin 2x = 0.

[iv

TR IGONOM ETRIKUS EG Y EN LET EK II. RÉSZ

3260. V2 • cos 2x = sin x + cos x. 3261. sin22x - sin2x = —. 4 3262. 8 • sin2x + 6 • cos2x = 13 • sin 2x. 3263. 9 • cos4x - sin4x = 2 • sin22x. 3264. (1 - cos 2x)2+ (1 + sin 2x)2= 1. E1 « ... sin 2x 3265. — — = tgx. 1 + cos 2x 3266.^(tg2 x ) - ^ - j “S Í = i 3267. tg 3x = sin 6x. 3268. sin 2x + 2 • sin x - cos x - 1 = 0. 3269. sin 2x + cos 2x + sin x - cos x = 1. 3270. 16sinl,+ 4 1+ cos2' = 10. 3271. aj 8 • sin2x + -\/3 • sin 2x + cos 2x = 4; b) 4 •cos2x + ~ a/3 •sin 2x - 3 •cos 2x = 2. 3272.4 • sin 2x = 3 • tg x - 3 • ctg x. 3273.4 • cos22x + 8 • cos2x = 7. 3274. a) sin 4x + cos4x = —; b) sin4—+ cos 4—= —; c) sin4x - c o s 4x = —. 2 3 3 8 2 3275. a) sin4x + cos 4x = cos 4x; b) sin4x + cos4x = sin 2x. 3276. ctg 2x + tg x = — V3 3277. tg 2x - 3 • tg x = 0. 3278. tg x + t g ^ + x j = 2.

El E1 E1 E1 E1 El E1 E1

1

X

X

J

I

E1 E1

3279.t g 2 x = 3 + tg x tg x 2 tg 2x
3280. aj sin (30° + x) = 2 • sin 30° • cos x; b) cos (6 0 °-x ) = —-(l + V ^j-sinx; •V 6-V 2 ----- sin x; c) sin (45° — x) = ---- — e) sin (x + 30°) - sin (x - 30°) = d) cos (x - 45°) - cos (x + 45°) = tg x; • ctg x;

f) sin (x + 45°) - sin (x - 45°) + sin (2x - 45°) - sin (2x + 45°) = V2 .

Összetettebb, illetve nehezebb trigonom etrikus egye n letek

.245

E1 E1

3281. aj 2 • sin 4x - 3 • sin22x = 1; b) 8 • sin 5x + cos 1Ox + 1 = 0 . 3282. aj sin 2x - cos 2x + sin x - cos x = 1; b) sin 2x + c o s x - 2 ■sin x • cos2x = 1 .

Oldjuk meg a következő trigonometrikus egyenleteket a valós számok halmazán. E1 3283. aj sin x + cos x = 1 ; ej V3 • sin x + cos x = ^ 3 ; b) sin 2x + cos 2x = 1 ; d) sin 2x + V3 • cos 2x = a/3;

e) cos 2x - V3 • sin 2x = V3; /J V3 ■sin 2x + cos 2x = V2 ; g) cos 4x + 2 • sin 4x = 1. E1 3284. aj 3 • sinx + 5 • cos x = - 3; b) 3 • sin x = 2 • (1 - cos x); 1 + cos x c) tg x : S - sin x

E2 E2 E2 E2

1 •sin • a , = sm 5x. 3285. — ------ cos 3x 3x ^ H
2 2

3286. sin 5x + cos 5x = ~J2 • cos 13x. =2 -V2 . sinx cosx 3288. (sin 3x + a/3 • cos 3x)2- 2 •cos 14 x = 2. 3287.

1

1

Ö sszetettebb, illetve nehezebb trigonom etrikus egyenletek Oldjuk meg a következő trigonometrikus egyenleteket a valós számok halmazán. E2 E2 E2 E2 E2 E2 E1 E2 E2 E2 E2 3289. cos x + cos 3x = I - t g - u . cos x = 3 • cos 3x. 3290.7 • cos3x - 6 • < 3291 . sin 3x - cos 2x + sin x = 1. 3292.3 • ctg x - 3 • tg x + 4 • sin 2x = 0. 3293. sin x + cos x + sin44x. 3294. 1 + sin 2x = sin x + cos x 3295. |tg x + ctg x| = -4=. V3 3296.2 • (sin3x - cos3x) = 1 + (sin x + cos x f. 3297.1 + 2 • | sin x | = 2 • cos 2x. 3298. sin 2x + tg x - 2 = 0. 3299.5 ■(sin x + cos x)2- 12 • (sin x + cos x) + 7 = 0.

E2 E2 E2 E2 E2

3309. (sin x + V3 • cos x) ■sin 3x = 2. 3310. sin x + cos x + sin x • cos x = 1. 3311.32 • cos6x - c o s 6x = 1 . 3312. sin2(k ■x) + log2(y2 - 2y + 1) = 0. 3313. tg22x + 2-A/3-tg 2x + 3 = -c tg 2|^4>’--^-].

E2

3314. ^38 j c c t *(3 r j : )V .275 *“ s(**) —qM**)

Oldjuk meg a következő trigonometrikus egyenleteket a valós számok halmazán 29 E2 3315. sin 1 0x + cos 1 0x = — ■ cos42x. 16 E1 /ö 3316. aj sin(75° + x)-sin(45° + x) = -^ -; b) cos (45° + x)-cos (l5° + x) = c) sin (30° + x)-cos x = d) cos (75° + x)-sin (75°- x ) = e) tg (30° + x)-tg (3 0 °-x ) = i . Í3

Összetettebb, illetve nehezebb trigonom etrikus egye n letek

E1

3317. a) cos 5x + cos Ix = sin 2x; b) sin 2x - sin x = cos 2x - cos x; c) cos 3x + cos I x = cos 2x + cos 8x. 3318. a) cos 4x ■cos 8x - cos 5x • cos 9x = 0; b) sin I x ■cos 4x = sin 7x ■cos 9x. 3319. sin Ix - sin x = sin 3x. 3320. sin 5x + sin x + 2 • sin2x = 1. 3321 . sin x + sin 2x + sin 3x = 0.

E1 E1 E1 E1

E1 E2 3322. sin x + sin 2x + sin 3x = 1 + cos x + cos 2x. E1 E2 3323. sin x + sin 2x + sin 3x + sin 4x = 0. E1 E2 3324. cos x + cos 2x + cos 3x + cos 4x = 0. E1 E2 3325. cos x ■cos 2x = cos 3x. E1E2 3326. sin 4x - cos 4x + sin 2x - cos 2x = 0. E1E2 3327. aj sin 4x - cos 4x + sin x - cos x = 0; b) sin 4x + cos 4x + sin x + cos x = 0; c) sin 2x - cos 2x + sin x - cos x = 0. E1 E2 3328. tg (75° + x)-tg (l5 °+ x ) = --^ . 3329. a) 3 • sin x • sin 7x = 3 • sin24x - 1; b) sin x • sin 2x • sin 3x = — • sin 4x; 4 c) cos 2x - cos 6x = sin 3x + sin 5x; sÍ3 d) cos (3 0 ° -x )-co sx = ----- (5 -cos 2x + 6 -sin 2x);
8

e) sin ( 3 0 ° -x)-cos x = ~ ( c o s 2 x -2 - s in 2x). 3330.aj 8-cosx = ^ ^ - + — -— , sin x cos x b) cos 2x + cos 22x + cos23x = —;
2
3

E2

c) sin23x + sin24x + sin26x + sin27x = 2. E2V 3331 . Határozzuk meg a következő egyenlet összes olyan megoldását a valós számok halmazán, amelyek a [-3; 1] intervallumba esnek. -y l-c tg 2(2• j t ■ x) -cos (^-x ) + sin (7T-x) = V2.

Mely valós a-ra van pontosan két egyenlő valós gyöke az E2 __ „ / \ COS C l -2■ ~J2 1= 0 egyenletnek? x 2+ .1 Vsin a Isin a J E2 3339. cos x E2 3335.3 ■co s x + p = 0.p . amelyre 0 < x < n ? 3334. amelyek tetszőleges p valós paraméter esetén megoldásai az egyenletnek. Mely p valós paraméter esetén van a következő egyenletnek valós megoldása? sin2x + 4 • sin x + p = 0. az m. b) számpárokat.---.(a ■cos x + b2 ) = 1. Mely valós p paraméter esetén van a következő egyenletnek valós megoldása? cos2x . E2 3344. Mely valós p számra van valós megoldása a következő egyenletnek? sin4x + cos4x . Határozzuk meg a (sin x + cos x) • sin 2x = p ■(sin3x + cos 3x) egyenlet azon va­ lós megoldásait.m 2= 0 egyenletnek? E2 3336. Mely p valós paraméter értékre van a következő egyenletnek valós megoldása? sin4x .2 • cos2x = p. Mely valós p paraméter esetén van valós megoldása a következő egyenletnek? sin2x . A p valós paraméter mely értékei esetén lesz a (p . Az m valós paraméter mely értékeire van megoldása a cos 2x .a egyenlőség minden valós x-re teljesül. amelyekre a cos (ax +b2 ) . •x + ( ---. Határozzuk meg a cos 3x = a ■cos x egyenletnek azon megoldásait. E2 3338.1) egyenletnek gyöke a valós számok között? E2 3341 .Határozzuk meg mindazokat a valós (a. E2 3332. ha a feladat szövege nem egyebet kér! Az egyenletekben x valós számot jelent.1) • {p2 . míg a p. cos (p ■x) + cos ((p .m . Mely valós p értékekre van a sin 3x = p ■sin x egyenletnek olyan megoldása. E2 3333. . E2 3345. illetve az „a” valós szám paramétert jelent. E2 3340. E2 3337. Milyen c valós számra van pontosan egy valós megoldása a következő egyen­ letnek? 1 + sin 2(c • x) = cos x. amelyek tet­ szőleges a valós szám esetén megoldásai az egyenletnek.cos x + l .3) • sin x = 2 • (p2 .2) • x) = cos X. cos (a + x) = -------. E2 3343.l )2• sin2x + (p .3 . E2 3346.2 • cos2x + p 2 = 0.P aram éteres trig o n o m etriku s egyenletek Oldjuk meg a következő paraméteres trigonometrikus egyenleteket. E2 3342.sin x • cos x .

2n\ zárt inter­ vallumon a következő egyenletnek? cos 2x = p ■(cos x . 4 a . Igazoljuk. E2 3349. a) cos 2x + c o s x > 0.2 ■cos a ■cos fi ■cos (a + fS) < 1 fennáll minden a és valós számra. hogy minden valós x számra teljesül. ha 0 < x < —: 1 1 3353. hogy a következő egyenlőtlenség minden x valós számra teljesül. Mely valós x számokra lesz negatív a következő kifejezés értéke? a) cos 2x .sin x).3 • cos x + 2.24. rész Oldjuk meg a következő trigonometrikus egyenlőtlenségeket a valós számok halmazán. hogy a következő egyenlőtlenség teljesül. b) cos 3x + 4 1 ■sin 3x < . ha­ csak a feladat szövege mást nem kér.sin x + cos x = 4 a .^ + — 7 . sin 6x + cos6x > — 2 ---. b) cos 2x > sinx. E1 3350. Igazoljuk. Bizonyítsuk be. —< sin 6x + cos6x < 1 . E2 3352. 4 E2 3355. c) cos22x + cos2x < 1. Határozzuk meg az összes olyan p valós számot. Igazoljuk. hogy 0 < cos2a + cos2(a + p ) . a ) 4 1 ■sin 2x + cos 2x < 1. El 3351. p-sin x Trigonometrikus egyenlőtlenségek II. amelyre a következő egyenlőt­ lenségnek van megoldása a valós számok halmazán: p 1 sin2x + 16 < -5 0 •cos2x + 80 •cos x . A p valós paramétertől függően hány valós megoldása van a [0 . hogy ahol n tetszőleges pozitív egész szám.E2 3347. E2 3348.^ 8 cos x sin x E2 EZ 3354. E1 3357. E1 3356.42 • . b) 5 ■sin2x + sin 22x > 4 ■cos 2x.cos x + sin x.

|sin 3 3 6 (M ^ x + c o s x | < 1. sin x EZ V 3372.cos x • sin y). hogy cos x + 3 cos 3x + 6 -cos 6x > . RÉSZ E2 EZ __ EZ EZ 3359.3 b) s in —+ c o s —< ---. Igazoljuk. b > 0 és a ^ k ■jc.Igazoljuk.^ .sin x • cos > > ) • (1 . 2 r \ . . 4 EZ V 3366.> ü. Bizonyítsuk be. b) sin x .2JJJ TRIGONOMETRIKUS EGYENLŐTLENSÉGEK II.^ . Igazoljuk. E2V 3368. akkor a■ sin 2x + —^ — > 2 •a/a b . sm x H 2 2 ha x olyan valós szám. x x sin x .ö) sinx + cosx>V 2 • cos 2x.c o s 2x E2V 3373. ahol k tetszőleges egész szám.v > V2 . 2 2 V2 3362. hogy minden x és y valós számra teljesül a következő egyenlőtlenség: cos x + cos y + 2 -cos (x + j ) > — —. hogy minden valós x számra teljesül. Oldjuk meg a következő trigonometrikus egyenletet a valós számok halmazán: cos x —-\2 + cos 2x + V3 •sin 2x . hogy 3 sin x • sin 2x • sin 3x < —. ----------.c o s X sin x + c o s X s in x . + 2 > sin y + cos y. Bizonyítsuk be.7 =— . hogy sin 2x sin 3x . Igazoljuk. sin 2x + tg x > 2. E2 V 3367. Igazoljuk. sin x + E2 E2 E2 3363. hogy minden x és y valós számra teljesül a következő egyenlőtlenség: cos2(x . hogy ha a > 0. . EZ V 3370. 3364.1 --------. Igazoljuk. E2 V 3369. .4 • sin3x < 2 • sin x + cos 2x. 3365. . + cos-^> V 3 . hogy a következő egyenlőtlenség minden x valós számra fennáll: 2sin. 16 E2 V 3371. amelyre 0 < x < n. / ^ .y) < 4 • (1 .+ 2"*.c o s x < 1. hogy tetszőleges x valós számra teljesül.Oldjuk meg a következő egyenlőtlenséget: . i— oool. ahol x és y valós számok. hogy minden x és y valós számra teljesül a következő egyenlőtlenség: 9 2 • sin 2x • sin 2y < 1 + 8 ■sin2x • sin2y.s i n \ í -s.

V 8-cos2x . Az ABC derékszögű há­ romszög A csúcsa az egyik. Határozzuk meg a következő valós függvény legnagyobb és a legkisebb értékét: X/ ) \ = sm -2 x H /(x —“— sm x •cosx. + 2 •cos2x — cos 2x + 3 •cos2(n ■ x)) > — 2. B csúcsa a másik párhuzamos egyenesen van.2 / Szélsőérték feladatok E2 3377. illetve a legkisebb ér­ tékét. Határozzuk meg a következő valós függvény minimumát. „ . Határozzuk meg a következő valós függvény legnagyobb és a legkisebb értékét: fix) = sin2x + sin x ■cos x. 1 + sin x •cos x /(* )= 0----. b) gix) = sin6x + cos6x.Oldjuk meg a következő egyenlőtlenségeket. A c átfogójú derékszögű háromszögek közül melyiknek a legnagyo'-b a kerülete? E2 3381 . E2 3380. illetve a legkisebb ér­ tékét. Egységnyi sugarú félkörbe írjunk maximális területű téglalapot. Adott két párhuzamos egyenes és közöttük a C pont. Mely helyeken veszi fel az f i x ) = sin 22x + 2 •cos2x — valós függvény a leg4 nagyobb és a legkisebb értékét a [0. Határozzuk meg a következő valós függvény legnagyobb és a legkisebb értékét: fix) = 3 • sin x + 4 ■cos x. E2 3378. E2V 3375. Határozzuk meg a következő valós függvény legnagyobb. l+ 2 -s in 2x l + 3-cos2x --------------+ ------------sm x cos 5 x . E2 3383. E2 3386. k] intervallumon? Mekkora ez a legnagyobb és a legki­ sebb érték? E2 E2 3385. Határozzuk meg a következő valós függvény legnagyobb. E2 3379.• 3 + sm 2x 3384.A z egységnyi oldalú négyzetbe írjunk négyzetet! Melyik beírt négyzet kerülete a legkisebb? E2 3382. a) f i x) = sin4x + cos4x. Az ABC három­ szögek közül melyiknek a legkisebb a területe? E1 3387.

sin (x . E2 3395.cos 2y .2 • cos3x.. + sinx. amelyre 0 < x < . b) cos x .cosx3+ . c) c(x) = 2 • sin2x .. I2 •sin 2x . tetszőleges valós számok..cosx„+ sinx„. Határozzuk meg a A " kifejezés maximális értékét. .2 •cos3x .. Legyen K = sin x.. E2 3392. sin2x .cosx. aj (sin x + cos2> > ) •sin 2y - 1 b) Vsin x •cos y = 0.. Trigonometrikus egyenletrendszerek Oldjuk meg a következő trigonometrikus egyenletrendszereket a valós számpárok halmazán. ■cos x. ahol x olyan valós szám.c o s y = 1.252 TRIGONOMETRIKUS eg yenletrendszerek E2 V 3391. ahol x.2 • sin3x. + sinx„_. cos2x +cos y = 1. .y) = 0. x„. b) b(x) = 2 • cos2x .2 = 0. sm"x + cos y ——. x2 .sm”y ■ E1 3394. .. f sin (x + _y) = 0. Határozzuk meg a következő függvény maximumát a) a(x) = ~ ■ cos 2x . aj 2 sin x •cos y = 0. E1 3393.

El 3401.t g y = l.i . 4 -n x +y = x-y =4 3 -2 . aj E1 3398.log 3(sin (x + j)) = . Í sin (x + j ) = cos (x . . lo g . log3(cos (x + ?)) .lo g 2x = l. aj E2 3403.y . E1 3402. t g x . x-y2 -n b) tg x-tg y = V3 . aj E1 3399 E1 3400.E1 3397.2.y ).

L ( 2 + t y b) sm x-sin y = —.V 2 cos x •cos y = - . 2 cos x .aj .tg y = 3. 4 t g x . cos x. cos x + cos y ■ E1 3411.sm x + cos y = —.{ 4 2 — Vój.cos v = —.c o s y = . sin x •sm y = d) V 6-(l +V 3) 8 ’ c) cos x •sm y = —•^ 2..V3 j. 4 sm x •cos y . V6 .

+ sm" y = ■ E1 3419. aj El 3416. 2 . a j sin" x x +y = — . E1 3418. a j E2 3415. 2 b) 4 + V3 cos x + cos y- . aj . a j c o s jc + c o s y = ---------... n x +y = - 5 -k E1 3420. a j . n 4 s in 2 x + c o s 2 y ■ x .E1 3414.y = . El 3417.

hogy ECB%-= 50° és DBCé = 60°. PB és PC szakaszokból háromszög szerkeszthető! (Pompeiu tétele. Legyen az ABC háromszögben a BD súlyvonal és a BE szögfelező. d. t a területe. illetve az AB oldalon helyezkedik el a D. C BD ^= 90°. c. az a és a d oldalak A csúcspontjából induló átló hossza legyen e. Egy háromszög legnagyobb oldalával szemközt fekvő szög kétszer akkora. Határozzuk meg az EDB szöget. Igazoljuk. illetve az E pont úgy.= 20° és AC = AB . hogy a PA. b. R a körülírt körének sugara. Az AC. míg az a és b oldalak B csúcs­ pontjából kiinduló átló hossza f. E2V 3430. amely nincs az ABC háromszög körülírt körén. E2V1 3427. Oldjuk meg a valós számpárok halmazán a következő egyenletet. Határozzuk meg azon háromszög területét. hogy ekkor a BD szögfelező a BCE háromszögben és a BE pedig súlyvonal az ABD három­ szögben? E2V1 3428. E2V1 3426. A háromszög oldalai egymás után következő egész szá­ mok. £>044=30°. . Az ABCD négyzetbe egy egységnyi sugarú kör van írva. Határozzuk meg a négyszög átlóinak a hajlásszögét.Az ABCD konvex négyszögben B A C ^= 15°. Az ABC egyenlő szárú háromszögben BAC%. Lehetséges-e. Legyen a síkon ABC szabályos háromszög és P olyan pont a síkon. Legyen a az a és a d oldalak által bezárt szög. Dimitrie Pompeiu (1873-1954) román matematikus volt. AD B4= 75°. amelyet ez az egyenes vág le az ABCD négyzetből. Legyenek a húrnégyszög oldalainak a hosszúságai a.2gg NÉHÁNY NEHEZEBB TRIGONOMETRIAI FELADAT Néhány nehezebb trigonometriai feladat 3424. mint a legkisebb oldallal szemközt fekvő.) E2V 3429. E2 3425. míg s a húrnégyszög félkerülete. Határozzuk meg a háromszög oldalait és a szögeit. Míg az A'B'C'D' négy­ zet e körbe van írva úgy. hogy az A'B' egyenes az A ponton halad át.

6378 km-nek. a ) C- f a ''d + b -c) i a -c + b ''d) . Határozzuk meg a következő összeget: Sn(x) = cos x + cos 2x + cos 3x + ..( s . E2V 3437. A Föld sugarát vegyük kb. akik ezt az érdekes pontot elérték.a ) . amely egyenes vonalban a londoni London Bridge középső íve alatt van.a) sin \(a + d + b —c)-(a + d + c —b ) a (s -a ) -(s ---------------. A 1 ^ (a •ö + c •<i) •(a •c + b ■ d) ■ (a •d + b ■ c) 4■ .” a) Határozzuk meg London földrajzi szélességét Cook kapitány naplórészlete alapján. b) Mekkora távolságban van London és ellenlábasa? c) Számítsuk ki London távolságát a Föld forgástengelyétől. IJö^b + c-d)-(a-c + b-d) ^ E2V 3435.c ) ..c ) a 1 b) c o s — = 2 E2V 3433.( s . 2 1 a -d + b -c 2 ]j ( s . Néhány „gyakorlatibb" trigonometriai feladat K1 GY 3438. ^ / . aki indiai tudós volt a 7.+ cos nx.4 -^— .4 -t E2V 3436. Itt némi honvágy támadt bennünk. Hozzuk zárt alakra a következő összeget: .) E2V 3434.d ) (Brahmagupta képlete.( s . d) Mekkora sebességgel forog London a Föld tengelye körül? . r = J ( s ..James Cook kapitány (1728-1779) hajónaplójában olvashatjuk. hogy: „December 8-án (1773) elértük az 51°33' szélességet 180° hosszúság alatt.Sn(x) = sin x + sin 2x + sin 3x +. és így pontosan ellenlábasai voltunk Londonnak. hogy a Föld másik felén eljutott egy pontra. Ez mese.NÉH ÁN Y „GYAKORIBB” TRIGONOM ETRIAI FELA D A T J E2V 3431 E2V 3432.b ) .a ) . Drake csak Amerika nyugati partjait járta be.— -----------. Drake-ről beszélik Angolországban..c) tg — = j -------------.( s .b ) . ..( s —b)-(s —c)-(s —d) J(a ■b + c-d )-(a -c + b -d )-(a -d + b-c) vagyis R = — -----------. Mi voltunk az elsők. században.— --------------.— -----------.+ sin nx.

akkor mekkora utat tesz meg a fény 1 év alatt? Ezt a távolságot 1 fényévnek nevezzük. A gazdasági igazgató szerint a tartály­ ban 1200 liter olajnak kell lennie a könyvelése szerint. a) A keresztfej milyen cp szögeknél van legmesszebbre az O forgáscentrumtól és mekkora ez a távolság? b) Milyen (p szögeknél lesz a keresztfej a legközelebb az O forgáscentrumhoz és mekkora ez a távolság? c) írjuk fel a keresztfej távolságát a forgáscentrumtól a cp szög függvényében. a kissé pontosabb 89°5 Í'IO" értéket kapták. és már előtte is gondoltak erre. Az ábrán egy forgattyús hajtómű vázlatát láthatjuk. 1 parszek távolságra van a Naptól az a csillag. Arisztarkhosz megbecsülte.K1 GY 3439. Mekkora a Nap-Föld és a Hold-Föld távolság aránya e pontosabb mérés sze­ rint? K1 GY 3440. öJHány liter olaj van a tartályban? Van-e hiány a tartályban és ha igen. Számítsuk ki a Sziriusz csillag távolságát a Földtől parszekben és fény­ évben is. míg a folyó sebessége 1 m/s. mégpedig éppen az átellenes pontba. akkor hány liter? . Itt r = 25 cm és / = 150 cm. amelyből nézve a földpálya sugara merőleges rálátás esetén éppen 1" szög alatt látszik. Egy csónakkal szeretnénk átkelni egy folyó túlsó partjára. Megvárta. Ekkor a Föld-Hold-Nap szöge éppen derék­ szög. A következő adatokat közölte velünk: A fekvő henger alakú olajtartály belső hossza 4530 mm. A csillagászatban használják a parszek távolságot is. A görög számoszi Arisztarkhosz (Kr. A tartályban 32 cm ma­ gasan áll az olaj a tartály oldalán levő mérce szerint. a) Számítsuk ki hogy 1 parszek hány kilométer. a) Mekkora a Nap-Föld és a Hold-Föld távolság aránya Arisztarkhosz szerint? b) Mai modernebb eszközökkel mérve a Hold-Föld-Nap szögét. A fo­ lyó szélessége 60 m.37" szög alatt láthatnánk. hogy a megadott átellenes pontba érkezzünk meg? c) Mekkora az átkelési időnk? K1 GY 3442. Feladatunk a forgattyús hajtómű keresztfej-elmozdulásának. kb. K1 GY 3441.2422 napnak. b) Ha a fény sebessége 300 000 km/s. a Sziriusz csillagról a földpálya sugarát 0. Arisztarkhosz a Hold-Föld-Nap szögét 87°-osnak gondolta. A földpálya sugarát. Számoljuk az 1 évet 365. 1473-1543) lengyel csillagász előtt Nap középpontú rendszert java­ solt. vagyis a K pont helyzetének a vizsgálata. c) Hány fényév 1 parszek? d) Az éjszakai égbolt legfényesebb csillagáról.e. 312-230) csillagász jóval Nikolausz Kopernikusz (Kr. kb. hogy hányszor messzebb van a Nap a Földtől. amíg a holdfázisban első vagy utolsó negyed (vagyis éppen félhold) következik be. mint a Hold a Földtől. aj Számítsuk ki az olajtartály térfogatát. A csónak sebessége állóvízben 1. azaz a Föld Naptól való közepes távolságát vegyük 150 millió kilométernek.5 m/s. hogy a pincében levő olajtartályban határozzuk meg az olaj mennyiségét. K2 GY 3443. A gazdasági igazgató megbízott bennünket. aj Mekkora lesz a csónak eredő sebessége? b) Milyen irányba evezzünk. míg a belső sugara 550 mm.u.

Az egyenletben az U feszültség mértékegysége I V. Hőlégballonban utazván a Hanság felett repülünk. mint a maximális feszültség fele. A Fehér-tó térsége természetvédelmi te­ rület és fontos madárgyülekező hely. illetve 10°24'-es emelkedési szögek alatt látszanak. aj Ha a hőlégballon 600 méter magasságban repül a mérések idején. b = 0.75 m. Egy lejtős terepen egy függőleges rudat ütünk le. az/hálózati frekvencia értéke / = 5 0 -. va­ lamint egy műanyag szíj. m K2GY 3446. Egy rajzoló berendezés része egy 3. / = 7. a) Számítsuk ki. Tőlünk éppen keletre a híres lébényi templom kettős tornyát láthatjuk. c) Számítsuk ki a kisebbik tárcsán a tapadási felület hosszát.) K2 GY 3447. hogy a sűrűség a tömeg és a térkg fogat hányadosa. A hőlégballonról a templomot 12°6' -es lehajlási szögben látjuk. a / idő mértékegysége 1 s . (Vagyis a műszeren átmenő vízszintes egyenes és a rúd egyenese metszéspontjának a távolságát keressük a teodolittól. b) Számítsuk ki a nagyobbik tárcsán a meghajtó szíj tapadási felületének a hosszát. Míg tőlünk éppen déli irányban a Fehér-tó látható Fehértó község mellett. Számítsuk ki a rúd és a teodo­ lit vízszintes távolságát.2 m. másrészt a boltozat 2200—sűrűségű anyagból készült. 1 . b) Számítsuk ki a koncentrikus körgyűrűcikk A területét. ha a t = 0 időpillanatban nulla a feszültség. hogy milyen időpontokban lesz a feszültség értéke a maximális feszültség fele! b) Milyen időpontokban lesz a feszültség abszolútértéke a maximális feszültség fele az első — s alatt? 50 c) Határozzuk meg. aj Határozzuk meg a két tárcsa közös érintőszakaszainak a hosszát. A tavat 6°50'-es lehajlási szög alatt látjuk a hőlégballon kosarából. d) Hány tonna a dongaboltozat tömege? A fizi­ kából ismert. p = 2 m. Vagyis a szíj a tárcsák külső közös érintői mentén feszül. akkor milyen messze vagyunk a lébényi templomtól légvonalban? b) A Fehér-tó milyen messze van tőlünk? ej Milyen messze van egymástól a tó és a templom? K2 GY 3448.2 cm sugarú tárcsa. vagyis a dongaboltozat keresztmet­ szetét! c) Határozzuk meg a dongaboltozat térfogatát. ahol nyaranta madármegfigyelő táborokat szerveznek. A templom Árpád-kori nemzetségi monostor volt. 5 = 8 m. hogy a feszültség abszolútértéke az — s periódusidő hány százalékában lesz nagyobb. A hálózati feszültséget az U = C/ra a x • sin (2 • n ■ f ■t) függvény írja le. d) Milyen hosszúságú műanyag meghajtó szíj feszíthető rá a két tárcsára? K2GY 3445.K2 GY 3444.5 cm sugarú és egy 1. amelyet egyenes szíjhajtásnak megfelelően feszítettek fel a tár­ csákra. és a lejtő aljáról egy szögmé­ rő műszerrel (teodolit) megmérjük. a) Számítsuk ki az ábrán látható a szöget. hogy a rúdon egymástól 2 méterre levő jelzések 8°45'-es.

d) Sir Francis mekkora szögben látja a parton levő megfigyelő és a spanyol hajó távolsá­ gát? K2 GY 3452.3 méterrel hátrébb megyünk a lézerrel és ismét megmérjük a torony tetejének a magasságát.6 métert kaptunk. Míg a spanyol gálya sortüze 2 másodperc múlva lesz hallható a megfigyelőnél. Legyen a hang terjedési sebessége 340 m/s. Az egyenletben az U feszültség mértékegysége 1 V. erre 148. A hálózati feszültséget az U = t/m a x •sin (2 • n •f ■t) függvény írja le. aj Milyen távol volt az első mérésnél a hajó a torony aljától? b) Milyen távol volt a hajó a torony aljától a második mérésnél? c) Mekkora utat tett meg a két mérés között a hajó? d) Mekkora a hajó sebessége? 1 . A völgyből egy lézertávmérővel megmérjük az antenna aljának a távolságát tőlünk. Egy torony magasságát kell meghatároznunk. Mivel a torony alját nem lehet látni a különböző épületektől. Egy. Egy adott pillanatban egyszerre adnak le sortüzet egymásra. Milyen magas az antenna? K2 GY 3451 . hogy a hálózat névles ges effektív feszültsége Urff = 230 V. A lézersugarat 5°15'-cel emeltük meg a folyamat közben. Egy hegytetőn álló antenna magasságát akarjuk meghatározni a következő mó­ don. a) Milyen magas a torony. aj Határozzuk meg Drake admirális hajójának a távolságát a megfigyelőtől! b) Határozzuk meg a spanyol gálya távolságát a megfigyelőtől! c) Számítsuk ki az Aranyszarvas és a gálya távolságát. hogy Um m = Ueff ■ -Jl.4 métert..K2 GY 3449. Egy építési lézerrel rendelkezünk.62 métert ka­ punk. ezért 15. Majd 1 perc 38 másodperc idő elteltével a ha­ jó 3°25' lehajlási szög alatt látszik. a) Számítsuk ki. hogy az — s periódusidő hány százalékában lesz a feszültség abszolút­ értéke kisebb az effektív feszültség értékénél? K2GY 3450. Ism ert. Majd megmérjük az antenna tetejének tőlünk való távolságát. hogy milyen időpontokban lesz a feszültség értéke az effektív feszültséggel egyenlő! b) Milyen időpontokban lesz a feszültség abszolútértéke az effektív feszültséggel egyenlő az első — s periódusidő alatt? c) Határozzuk meg. a tenger szintje fölé 80 méter magasra emelkedő világítótoronyból egy ha­ jót veszünk észre 2° 13'-es lehajlási szög alatt. amellyel megmérjük a torony tetejének a lézertől való távolságát. a t idő mértékegysége 1 s . ha a lézerünk 1.48 métert kapunk. er­ re 542. A hajó két méréskor mért helyzetének látószöge a világí­ tótoronyból 12°35'. erre kaptuk az 565.5 magasságban helyezkedik el mindkét mérés­ nél? b) Milyen távol voltunk a toronytól az első mérésnél? K2GY 3453. Sir Francis Drake admirális Aranyszarvas nevű kalózhajója és egy spanyol gá­ lya éppen egymást lövi Peru partjai előtt. A parton levő megfigyelőhöz 3 másodperc alatt ér el az Aranyszarvas sortüzének hangja. másrészt a fizikából tudjuk. A megfigyelő 5°42'-es szögben látja a két hajót. az/hálózati frekvencia értéke / = 5 0 . amelyre 134. ha a t = 0 időpillanatban nulla a feszültség.

Egy repülőgép repül keletről nyugatra. a Q= 67°34'. Ehhez megmérjük a háromszöge­ lésben szereplő háromszögek szögeit. Egy AH magasságú antenna emelkedik a síkság fölé és a magasságát akarjuk megmérni a következő módon. a) Milyen hosszú a BC távolság? b) Mekkora a CD hosszúság? c) Határozzuk meg a CE távolságot.~ etb) Számítsuk ki az antenna A csúcsának és az alapvonal B végpontjának a távolságát. = 51°35'. a) Számítsuk ki a BAC 4. (Persze elég csak két-két szöget mérni. a 1 5 = 50°5~9'. A tűzgömb a radartól légvonalban 23 km távolságra és 15 km magasságban apró darabokra esett szét és eltűnt a radaremyőről. a l4 = 42°47'. A tűzgömb észlelése és szétesése közötti lég­ vonalbeli irányok szögét 28°42'-nek mértük. = 44°26'. K2GY 3457. a„ = 75°32'. b) Milyen szöget zár be a szétesési irány a Föld felszínével? c) Mekkora utat tett meg a két mérés között a tűzgömb? d) Mekkora volt a tűzgömb átlagsebessége? K2GY 3456. ame­ lyet alapvonalnak nevezünk. amikor 30 km-re volt a távolsága a radartól légvonalban és a magassága 22 km volt. hogy: a. c) Határozzuk meg az antenna AH magasságát. a . a.45 m hosszúsá­ gú alapvonal. = 48°45'.K2GY 3454. a. a 1 0= 36°54'. Felveszünk a síkságon egy BC =150 méteres szakaszt. hogy tartsa a kelet-nyugati irányt? K2GY 3455. akkor mekkora a repülőgép eredő sebessége? c) Mekkora lesz az új repülési idő? d) Mekkora szöggel kell oldalra kormányozni a repülőgépet. Egy radarral egy nagyméretű meteort. a 1 3= 86°14'. = 76° 18'. másrészt a mérés pontossága is kicsi. a„ = 71°52'. mert eléggé kicsi a tűzgömb távolsága. 3457. Másrészt mérjük az ACB 4_ = 54°42' szöget és az ABC 4. ábra G . a) Mennyi idő alatt érne a repülőgép az egyik repülőtértől a másikig szélcsendes időben? b) Ha a megadott irányú és nagyságú szél fúj. A repülési magasságban északnyugati szél fúj 20 m/s sebességgel. a 4 = 63°42'. azaz tűzgömböt (bolida) vettünk észre. = 58°51'. = 68°15' szöget. A két mérés közötti idő 32 másodperc volt. a) Mekkora szöget zár be az észlelési irány a Föld felszínével? A Föld gömbölyűségét itt elha­ nyagolhatjuk. a. A mérések szerint a tűzgömböt akkor vette észre a radar. d) Számítsuk ki az FG szakasz hosszát.) Kaptuk. Adott az AB = 853. C ü g = 72°24'. a. Az alapvonal egyik végpontjából az antenna csúcsa ABH 4 = 34° 18' emelkedési szög alatt látszik. =52°7'. Az FG szakasz hosszát kell meg­ határoznunk. A két repülőtér távolsága 320 km. A repülőgép átlagsebessége 450 km/h szélcsendben.

c) Határozzuk meg a PC távolságot. c) Számítsuk ki a PC = r távolságot. a) Számítsuk ki a cp+ y szöget! (PÁC * + PBC 4 ). ACB 4 = 237016/. Ismert az A.21 m hosszúságú alapvo­ nalat és megmérjük a következő szögeket: /3 = 40°21'. A folyó partján a síkságon felmérjük a BC = 363. BC = b = 396. y= 114°29'. Ámde nem férünk hozzá az A és a D pontokhoz. Közvetlenül nem tudjuk megmérni az AD távolságot.2 m. e) Számítsuk ki a PB = r2 távolságot. e) Mekkora a PB távolság? (Egy Snellius-Pothenot-féle feladat. C háromszögelési pontokról ismert. a) Számítsuk ki a PÁC 4 + PBC 4--et. A = 28°39'. b) Határozzuk meg a (p szöget! (PÁC 4-).A síkságon az A. b) Számítsuk ki az AB és a CD távolságot. a) Számítsuk ki az a és a ő. = 35°40'. y = 113°50'.) K2GY 3459. B és C háromszögelési pontokról a síkon.= 25°32'.33 m hosszú alapvonalat és megmér­ jük a következő szögeket: (3 = 38°17'. BC = 7417. Például azért. A síkságon az AD távolságot kell meghatározni. d) Határozzuk meg a PA távolságot. ACB 4 = 128°30'. hogy: AC = a . (Egy Snellius-Pothenot-féle feladat. mert például egy folyó választja el ezeket. hogy AC = 5836. A síkságon helyezkedik el a P pont úgy. (Egy Hansen-féle feladat. szöget! b) Számítsuk ki az AB és a BD távolságot. A P pontból az AC szakasz APC 4. hogy APC 4 = 17° 14' és BPC 4.7 m .82 m . B. y= 102° 10'.= a = = 46° 18'.) .74 m.NÉH ÁNY „GYAKORLATIBB” TR IG O NOM ETR IAI FELAD AT K2 GY 3458. míg a BC szakasz BPC 4 = /3 = = 85°33' szög alatt látszik. (Egy Hansen-féle feladat.) K2 GY 3460. és ez akadályoz ben­ nünket. y = 124°44'. mert nem tu­ dunk átkelni a folyón. a) Számítsuk ki az a és a < 5 . c) Határozzuk meg az AD távolságot. d) Határozzuk meg a PA = r. távolságot. így fölvesszük a síkon az ismert BC = 403.634. c) Határozzuk meg az AD távolságot. /3. szöget. Egy síkságon az AD távolságot kell meghatározni.) K2 GY 3461 . b) Számítsuk ki a PÁC 4_-et.

0. C(3. . L(2. tükörképe a ö pontra O. 5) pontra 0„ az O. 1). 5). pontokat kapjuk. 7) pontra ismét az O. K2 3465. 5. b) (4. 4). hogy két felezőpontot öszszekötő vektor párhuzamos a szemközti oldal vektorával. 0). -2) csúcsokkal megadott háromszöget az A pontból kétszeresére nagyítjuk.C. 3). K2 3468. súlypont koordinátái K1 3462. 2). 5) a végpontok) K1 3470. Ezután a kapott szakaszt hosszab­ bítsuk meg mindkét irányban önmagával. Forgassuk el az 0 ( .(2. C. E2 3466. Ekkor a K.3. Az A(0. 2) pontot az origóval. B( 3. 2). 10) és (10. az L pontot -90°-kal. 4) pont körül a K pontot +90°-kal.A z A(l. az 0 2tükörképe a C (l. hogy az OABC négyszög rombusz. -5) csúcsokkal adott háromszögben számítsuk ki az AAl. 2) pontok által meghatározott szakasz felezőpontja legyen M. súlyvonalvektorok koordinátáit. és C. 6). -1). Számítsuk ki az A5C háromszög csúcspontjainak koordinátáit.A z AB szakasz felezőpontjának koordinátái (-1. Számítsuk ki a végpontok koordinátáit.1. Bizonyítsuk be.Kössük össze a P (.. csúcsainak koordi­ nátáit. A K(6.(-2. Számítsuk ki a B pont koordinátáit. 6). A koordináta-rendszer <9 kezdőpontjának tükörképe az A(5. Koordinátageometria Szakaszt adott arányban osztó pont. Számítsuk ki az oldalak felezőpontjainak koordinátáit. háromszög 5. Az ABC háromszög csúcspontjainak koordinátái: az A(2. . 5(1. B( 8. Számítsuk ki a kapott A5. Egy ABC háromszög oldalainak felezőpontjai: a) az A.^ 3 ) és V 2 ’ V3 .'a —b c —d^\ . 3).(5. BB i . 6). Oldjuk meg a feladatot általánosan is! (Legyenek a P(a\ b) és Q(r. ( a + b c + d e) és K1 3463. 7).(3. 6).(1. 9) koordinátájú pontok. hogy K ]L] = 2 O M és K X L ^L ()M \ Oldjuk meg a feladatot általánosan.V. K1 3469. 1). 1).(4. C(3. b) az A. C(8. 6) és (12. és bizonyítsuk be. Számítsuk ki a B pont koordinátáit. 2). E2 3467. CC. és L. Az A pont koordinátái (-4. C. Igazoljuk. K1 3464. Számítsuk ki a következő pontpárokkal megadott szakaszok felezőpontjainak koordinátáit: a) (6. d) ( V ^ .

4) és b(2. Milyen arányban osztja a Q pont az AL. 0). c. I koordinátájú pontok. 9). ha a(5. OE és BD metszéspontja P. Igazoljuk. 14) pontokat összekötő szakaszt négy egyenlő részre. Oldjuk meg a feladatot általánosan. -2). 5). K1 3477. (7. 16). illetve 5 :2 arányban. Számítsuk ki a végpontok koordinátáit. b) az (5. D (. 5). 2). A ■ DEE háromszög csúcsainak koordinátái D(l. hogy a súlypont helyvektora KÉHM a+ b + c+ d ■ . b) a (3. hogy ha például az A csúcsból és a BCD oldal­ i t lapból indulunk ki ugyanazt a pontot kapjuk. 8). b) (6. -2) pontokat összekötő szakaszt három egyenlő részre. 0).Az OAB háromszög OA oldalának A-hoz közelebbi harmadolópontja D. Határozzuk meg az osztópontok koordinátáit. Határozzuk meg az OP koordinátáit és a hosszát. 6). b. 9) Jelöljük az AB oldal A-hoz közelebb fekvő harmadolópontját ÁT-val. Oldjuk meg a feladatot általánosan. Az AL és a CK szakaszok közös pontját jelöljük g-val. I Igazoljuk. K1 3474.V 3). — 2). (4. (0. . c) (V2. a BC oldal fi-hcz közelebb fek­ vő harmadolópontját L-lel. I E2 3479. (4. C(3. Számítsuk ki a háromszög súlypontjának koordinátáit. C(5. (10. 3) pontokat összekötő szakaszt 3:4 . E(6.1. 12) pontokat összekötő szakaszt 2:5. hogy AD + BE + CF = 35. Osszuk fel a) a (3. Kössük össze a D csúcsot az ABC háromszög súlypontjával. (-V 8-VÍ2 ). 4. 0). Egy négyszög csúcsainak koordinátái: A (-2. C(7. I K2 3478. majd az összekötő I szakaszon határozzuk meg az ABC laphoz közelebbi negyedelőpont koordinátáit! Ez az S J P j pont a tetraéder súlypontja. 3). A(4. Számítsuk ki az osztópontok koordinátáit. 8). B( 12. 0). d. 2). 5(8. 3). 3.5 2. E2 3475. Határozzuk meg az átlók felezőpontjait összekötő vektor koordinátáit. SÚLYPONT KOORDINÁTÁI E1 3471 . 0). 8(0. 0). illetve a CK szakaszokat? Az ABQ háromszög területe az ABC háromszög területének hányad része? E2 3476. I D( 6. (-4. Az ABC háromszög csúcspontjainak koordinátái: A(— 4. 5(12. -2). -3). Mutassuk meg. (-^3 2 ^/2 7 ). 1). az AB oldal A-hoz közelebbi harmadolópontja E. írjuk fel az OP -t OA = a és OB = b segítségével. (2. 6). E1 3472. El 3473.SZAKASZT ADOTT ARÁNYBAN OSZTÓ PONT. Osszuk fel a) a (2. ha a csúcsai a a) (8. illetve 4 :3 arányban. -2). (6. 2. 12). -1). (6. Az ABC háromszög ■ súlypontja legyen S„ a DEF háromszög súlypontja S2 . 10.Egy tetraéder csúcspontjának koordinátái: A(l. C(6. Legyenek ■ I a tetraéder csúcsainak helyvektorai a. 0). Az ABC háromszög csúcsainak koordinátái: A(0. F(14. -1) pontokat összekötő szakaszt mindkét irányban megnyújtjuk másfélszeresére. -5).

5). és átmegy az A(2. 8) koordinátájú pon­ tokban metszi. 5). . hogy ezek a szakaszok szintén harmadolják egymást. 0). Egy négyszög alakú telek csúcspontjai az (0. C(2. az AH és a BF utat. D( 3. 0). 8). 5(12. Egy paralelogramma két szomszédos csúcspontjának koordinátái: A( 9. 12). (8.1. Egy háromszög két csúcsá­ nak koordinátái (-4. D(5. (6. 2). (3. Határozzuk meg a negyedik csúcs koordinátáit! Hány megoldás van? K1 3485. Igazoljuk. 3). Egy háromszög csúcsainak koordinátái: A(4.K1 3480. 6). C(-4 . Raj zolj uk meg az A(0. 7). 3). E1GY 3482. Igazoljuk. 8). ha AC = 2 • BD. pontok paralelogramma csúcsai. 0).3). 1). 4).3) koordinátá­ jú pontok. Számítsuk ki a harmadik csúcs koordinátáit. A BC oldal C-hez közelebbi harmadolópontja legyen H. (1. . 2). 4). c) (1. 5(7. K1 3484. (3. E2 3488.8). (9. A paralelogramma középpontjának koordinátái (1. 9) koordinátájú pontokkal megadott négyszöget. Számítsuk ki azoknak a pontoknak a koordinátáit. a) A(l. 1). E1 3487. Határozzuk meg az A és a C csúcsok koordinátáit. -4). (1. 7). -3) és 5(0.9. 7). C(3. C (. -3) és (5. amelyekben a belső szögfelezők metszik az oldalakat. D i. (5. 3). K2 3481. E2 GY 3489. a CD oldal felezőpontja legyen F. Határozzuk meg az OAB derékszögű háromszög átfogójához tartozó magas­ ság talppontjának a koordinátáit! (O jelenti az origót). -2).5. majd kössünk öszsze két-két harmadolópontot az ábrán látható módon. Milyen arányban osztja egy­ mást a két sétaút? K1 3483. A súlypontja az 5(2. 0). Az ABCD rombuszban A (ll. 6) és a 5(8. Az AC átló a BD átló kétszerese. C(9. -2) pont. 6). Harma­ doljuk meg az oldalait. Egy egyenes az x tengelyt az A( 6. Számítsuk ki a 5 és a D csúcsokkoordinátáit. »> 4 1 4 c) A( 1. 0). Mely pontokban metszi a katicabogár pályája a berajzolt koordinátatengelyeket? E2 3490. 1) koordinátájú pontokon. Számítsuk ki a másik két csúcs koordinátáit. E1 3486.± J . 2). 1). 11). 5). 5 ( . (6. Adott a paralelogramma három csúcsa: a) (0. 3). K H ö ( o . B{2. Egyenes vonalú mozgást végző katicabogár mászik a négyzetrácsos táblán. 0). A telken két sétautat létesítünk. Egy rombusz két szemközti csúcsának koordinátái: 5 (-3. b) (4. hogy az B( 4. az y tengelyt a 5(0.

-7 ). Egy háromszög oldalait ugyanolyan forgási irányban. (4. . Bizonyítsuk be.3 . 2 ’ 2 y \ K1 Ps(a. ha két szomszédos oldalának ará­ nya 1 :3.V3). ( .0 Határozzuk meg a téglalap középpontjának koordinátáit. Bizonyítsuk be.6. Igazoljuk. A sugaraik rendre r..6. 12).V7).3 . 10). c(— 10. hogy az így keletkezett háromszögnek és az eredeti háromszög­ nek azonos a súlypontja. P . 3).(2.V 2 V ö +^2 V 6+V 2_ V6-V2 4 ’ 4 pontok távolságát. P5(V2. Két pont távolsága K1 3498. c) (-3. 6). (V 2. fi V6 . 3). 20). 11). 5). \ / 2^ I . 0 2 (7. KÉT PONT TÁVOLSÁGA E2 3491 . 1 számok közül választjuk. 5). K1 3500. a . -3).b) (a. akkor az egyenes egyik oldalán levő merőleges szakasz hossza a mások oldalon levő két merőleges távolság összegével egyenlő.. d) (0. (— 1. Milyen távolságra lehet e három­ szögek súlypontja az origótól? E2 3496. (1. -a). Igazol­ juk. -9). Számítsuk ki a következő pontoknak az origótól mért távolságát. b (b. (4. d(7. -4). b(-5. P4 ( . P3 (-5. 3). azonos arányban meghoszszabbítjuk. Mi lehet a hasonlóság középpontja és aránya? E2 3497 Az ABCD téglalap két szomszédos csúcsának koordinátái: A ^ . (8. Számítsuk ki az a) (1. hogy az AB és CD szakaszok középpontosan hasonlók. l j és flj^ . Számítsuk ki az a(4. 0. 3). 5). C (. = 3 és 7 * 2= 7 egység hosszúak. E2 3494. 4). hogy ha egy háromszög súlypontján áthaladó tetszőleges egye­ nesre a csúcsokból merőlegeseket húzunk. P9 (a + b. V2 + T ) . h) (-V8. a2 ).-4 ). 5). . Egy négyszög csúcsainak koordinátái: (-4. (2. b e R). amelyek csúcspontjainak koordinátáit a koordináta-rendszerben a -1. (Legyenek a csúcsok helyvektorai: a (a. V 3495 Tekintsük azokat a háromszögeket. ha koordiná­ táik: A(2. P7 (0. EZ 3493.266. 3). (0. -3).Két kör középpontjának koordinátái: 0. 3499. b) ( . 2).(3. D( 9. 2). 7). Határozzuk meg a két kör közös külső érintőinak a metszéspontját. P2 (3 . -12).-V Í2) .6) vektorok abszolútértékét. E1 3492. b2 ).-2 ). -2). — 2). hogy a szemközti oldalak felezőpontjait összekötő szakaszok felezik egymást! Oldjuk meg a feladatot általánosan is. ő(7. (5.

1). 1) és a 5(6. b) (2. (12. 4). b). 3). 5) és a (-4. 2) és a (-3. 0) pont felezi. 1).b ). Milyen összefüggés van azoknak a pontoknak x és y koordinátái között. b e R\{0}). (3 . Számít­ suk ki a harmadik csúcs koordinátáit. 8). ej (2. (2. 1). . d) (a. 3). . (0. 1). Ellenőrizzük. (2. amelynek középpontja a) a C(3. (0 .. (4. 2). ha a csúcsainak koordinátái: a) (2. -1) pont és 10 hosszúságegységnyi húrját a 5(2. (-a . hogy a kör áthalad-e a 5. b) az ( 1.6) és a 5 2 (-5. (6. 4) és (-1. 2). (10. 4). 0). Számítsuk ki a háromszög köré írt kör területét. (-1. 4). 1) pont és a 6 hosszúságegységnyi húrját a 5(6. (3 . (0. (3. b) (1. 3). (6. -13) pont és érinti az x tengelyt. 1). 1). 0). . Mekkora a háromszög területe? K1 3504. Egy egyenlő szárú derékszögű háromszög átfogójának végpontjai: A(2. 9). J l ' -fi.-3 ).-1 ). (5. (a . .267 K1 3501 . 5). (3. Egy háromszög csúcsai a (3. (7. 1).1). 3). -3).-3 ) pontok egyenlő szárú háromszög csúcsai. 7). Igazoljuk. Számítsuk ki a háromszög területét. Számítsuk ki a) a (-4. d) (1. (5. (1. K2 3513. A harmadik csúcsa az x tengelyen van. Számítsuk ki a há­ romszög köré írt kör középpontjának a súlyponttól mért távolságát. (0. -2) koordinátájú pontoktól? J _ __ 1_ . b) (3. c) (— 1. Számítsuk ki a harmadik csúcs koordinátáit.KÉT PONT TÁVOLSÁGA .-2 ). (-3. (5. (8. K2 3507. 1). 4).(11. -1). K2 3510. -1) pontokon. (3. 1 1 -Jl ’ V2 (0 . (-7. b) (1. -1). Egy derékszögű háromszög befogói 12 és 5 egység hosszúak. K2 3508. 5) koordi­ nátájú pontok. b) a (-3. -1). 3). -3). e) (a. 7).a ) (a > 0). (2. K2 3511. (7 . (7 . 5) pont felezi. (5. (5. 0). K2 3509. Igazoljuk. 0). Határozzuk meg annak a körnek a sugarát. -b) (a. 5(8. 3). (1 . 4). Számít­ suk ki a háromszög szögeit és a területét. csúcsokkal megadott nyolcszög területét. b) a C (l. K1 3506. Egy egyenlő szárú háromszög alapjának csúcsai az A(2. 5) koordinátájú pontok. Egy kör középpontja a 5(0. (-2. 4). E1 3505. K2 3512. Állapítsuk meg. 3). hogy milyen négyszöget határoznak meg a következő pontok? Állításunkat igazoljuk! a )( 1. (0. 2). Számítsuk ki a háromszög kerületét.6). a). hogy a aj (10.-5 ).-1 ). 1). ame­ lyek egyenlő távol vannak a) a (4. B(-A\ 3). K2 3503.-5).-10) csúcsokkal megadott négyszög kerületét és a területét. K1 3502. hogy a) (3. Egy szabályos háromszög két csúcsának koordinátái: A(4. 0).-2 0 ) koordinátájú pontok derékszögű háromszöget feszítenek ki. (2.

1 km). 0) és C(l. 4).Határozzuk meg az x tengelynek azt a pontját.) K1 3515. Legyenek ezek az egyenesek a koordináta-rendszer tengelyei. Határoz­ zuk meg az A pont koordinátáit úgy. ha a kör áthalad a (-4. Számítsuk ki a hiányzó csúcsok koordinátáit! E2 3529. 0) pontban érinti.K2GY 3514. Az A és a C csúcsnál fekvő szög 120°-os. K2 3518. Számítsuk ki a deltoid negyedik csúcsának koordinátáit! Mekkora a deltoid területe? E2 3527. 0) és C(2.5. 5^5. K1 3517. ha két szomszédos oldal aránya 1:3. Az a és a b vektorok koordinátái: a(4. . Egy szabályos hatszög két szomszédos csúcsának koordinátái: A(2.5 méter. Adjuk meg a hatszög középpontjának és a hiány­ zó csúcsok koordinátáit. (A valóságban 1 egység = 0. E1 GY 3520. E1 3519. Egy ABCD téglalap két csúcsának koordinátái: A(-2. -5).6. 0). Virágágyást akarunk készíteni. B{5. E2 3528. a).Határozzuk meg a kör középpontjának koordinátáit. 2). ha áthalad a (4. -1). b). Sík terepen két egyenes országút derékszögben metszi egymást. Az országutak mely pontjaiból látszik az AB szakasz derékszögben? (A valóságban 1 egység = 0. 16).A z x tengely mely pontjából látszik az AB szakasz derékszögben. amely egyenlő távol van az origótól és a (9. és a tég­ lalap területét. C(4. E2 3522. a szim­ metriatengelye az AC egyenes. 6). 6) és C(2.3a/ 3 j . fi(7. 1). E2 3525. b(— 2. E1 3524. 3).A z AB szakasz végpontjának koordinátái A(6. E1 3521 . 5). Az ABCD téglalap két szemközti csúcsának koordinátái: A (. 5) koordi­ nátájú pontoktól egyenlő távolságra van. Határozzuk meg az x tengely azon pontjának koordinátáit. (a > 0) és B (. Számítsuk ki a téglalap köré írható kör középpontjának koordinátáit. 4).2. C(5. amely a (2. Hány megoldás van? E1 3526. Számítsuk ki a B és a D csúcs koordinátáit. 3). hogy a két vektor hajlásszögét az y tengely felezze. Két tereppont A és B koordinátái. ha A(— 1. -3) ponttól? K1 3516. 2). -9) ponttól. A B csúcs az y tengelyre illeszkedik. 4) és 5(7. Határozzuk meg a kör középpontjának koordinátáit. Határozzuk meg a b értékét úgy. 2) koordi­ nátájú ponton és mindkét koordinátatengelyt érinti. amelyből az AB szakasz derékszögben látszik? E1 3523. két szemközit csúcsának koordinátái: A (-4. A B csúcs az y tengelyre illeszkedik. 2) ponton és az x tengelyt a (2. . Egy ABCD téglalap két szemközti csúcsának koordinátái: A(2. Számítsuk ki a rombusz másik két csúcsának koordinátáit. Egy rombusz területe 27 területegység. (-4. 2) és (8. Számítsuk ki az y tengely olyan pontjának a koordinátáit.6). 1) és a (6. Egy rombusz két szemközti csúcsának koordinátái: A(0. amely 15 egység tá­ volságra van a P (. hogy az x tengelynek csak egy olyan pontja legyen. Egy deltoid három csúcsának koordinátái: A(8. Számítsuk ki a B és a D csúcsok koordinátáit. -2).

(0. 1). 8). -2). b) a P(— 3. E1 3533. 0) ponton áthaladó n(3. hogy ez a négyzetösszeg minimális vagy maximális legyen? Az egyenes egyenletei K1 3538. g) a P( 8. írjuk fel a) a P( 5. -3) normálvektorú. C(2. ha PA = PB és PC : PD = 2:3. E1 3534. (-1 . B( 6. Számítsuk ki a harmadik csúcs koordinátáit és a háromszög te­ rületét. (1. Z )^ 3 . 4). hogy AB2 + BC2 + CA2 = 3 (AS2 + BS2 + CS2 ). -2). a háromszög köré írható kör középpontjának koordinátáit és a kör sugarának a hosszát. 12).-2 ).269 K2 3530. d) (7. ( 3 . d) a P( 0. V 3536. Oldjuk meg a feladatot általáno­ san. 3) normálvektorú. (. Pulikutya futkározik egy 1 km oldalhosszúságú négyzet alakú kertben. e) a P(0. és annak határán. -5) csúcsokkal megadott há­ romszög kerületét. (-2. Egy háromszög oldalainak felezőpontjai: A(-7. Milyen határok között változhat Pulinktól a négyzet négy csúcsáig terjedő távolsá­ gok négyzetének az összege? Hol pihenjen a pulikutya. . 8.Tekintsük az A(0. amelynek a csúcsoktól mért távolságaira a PA2 + PB2 + PC2 összeg a legkisebb. Adottak az ABC háromszög csúcsainak koordinátái és a háromszög síkjában az e egyenes. 8). f) a P (-40. b) (2. B (. 2). 7). 3). 5(6. 2). Számítsuk ki a háromszög köré írható kör középpontjának koordinátáit és a kör sugarát. Jelöljük a háromszög súlypontját S-sel. 5). Szá­ mítsuk ki a háromszög köré írható kör területét. . 4) ponton áthaladó n(2. -1) normálvektorú egyenes egyenletét. (2. a szára 5 hosszúságegység. -3). 0). 2). 2). c) a P(-5. Határozzuk meg a P pont koordinátáit. területét. 11). 3) normálvektorú. K2 3531 . C(0. 5) ponton áthaladó n(0. E1 3532. B(-A. 9) és C(5. e) (4. 0) ponton áthaladó n(— 1. 1). c) (0. Igazoljuk.6) ponton áthaladó n(-2. 2) ponton áthaladó n(4. Számítsuk ki az A(l. 2). 1) normálvektorú. 3) normálvektorú. -1) és (8. Határozzuk meg az e egyenesen annak a P pontnak a koordinátáit. 3). 2).-4 ).6). (-3. E2 3535. ha a csúcsainak koordinátái: a) (1. 0) normálvektorú.6. (8. 9).-^ j koordinátájú pontokat. Hogyan szerkesztenénk meg az e egyenesen a megoldást adó P pontot? V GY 3537. Egyenlő szárú háromszögben az alap végpontjainak koordinátái (-1. . -7) ponton áthaladó n(— 1.1. 2. -1. A z ABC háromszög csúcsainak koordinátái: A(-9. (1.AZ EGYENES EG YEN LETEI .

_y. akkor az x tengelyre illeszkedő metszéspont a abszcisszáját és az y tengelyre illeszkedő metszéspont b ordinátáját az egyenes tengelymetszeteinek mondjuk. 3 ' | és a | \ 3 ’2.8. 4). E1 3541. 60°. a b A koordináta-rendszer tengelyeivel párhuzamos egyenes egyenlete: x = a. e) a P( 3. f) a és a (a * 0). Igazoljuk..) E1 3543. 0). koordinátájú pontokon átmenő egyenes egyenletét. hogy a PjOe. K1 3540. b )4 x -y = \2 \ . -2). -1).). c) 5 és .3 és 4. 1 3' e) a f 2 . 4 . /J a (0.6. 0°. a * 0 és b * 0. 0) ponton és irányvektora v(2.2) és az (1. hogy a következő elsőfokú (lineáris) egyenletek egyenes egyenletei. 3). 7) ponton átmenő olyan egyenes egyenletét. 2 4 í n 31 és a 0. írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét.2. b). 0). g) a és -a (a ^ 0). ahol ab ^ 0. amelynek tengelymetszetei: a) 4 és 6.-2-V2 j i) az (a. 3). írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. -5) ponton és irányvektora v(0. \g ) a P\( — 4 —.) és a P 2 (x2. 4 e) — es — . Például a fenti a) példában a = 4 és \ b = 6. I b) a P(-2: 1) ponton és irányvektora v(3. a j 3x + 4)> = 8. írjuk fel a) a (9. d) a (4.) = (y2 .y. -2) ponton és irányvektora v(l. 3— V 2 4> AJ a P{4.x. -1). I f) a P(3.x. És így tovább. 6) és a (4. 5) ponton és irányvektora v(l. 1).V 2 j és a Í3V2. d) — és 4. V3). c) a P( 4. -3 ) és a (4. = x2 ) vagy (yl = y2 ).A Z EG YEN ES EG YEN LETEI I K1 3539. h) a (0. _ y 2) pontokon átmenő egyenes egyenlete: (x2. ha (x . Igazoljuk. -J3)\ d) a P(3.2). 0. amelynek irányszöge 30°. hogy az a és b tengelymetszetekkel megadott egyenes egyenlete: —+ —= 1. 3 5 (Ha az egyenes metszi a koordináta-rendszer tengelyeit. -2) ponton és irányvektora v(4. 4). 1.)(y . illetve y = b. amelyen az egyenes áthalad és adjuk meg az egyenes normálvektorát (vagy irányvektorát). vagy az egyik tengelyt. b) . 6) és a (-3. 5) és a (0. K1 3545. írjuk fel az egyenes egyenletét. I ej a (-2. Igazoljuk. 0) ponton és irányvektora v (-l. amely áthalad I a) a P( 0. 3 . j) a ÍV3. azaz adjuk meg olyan pontnak a koordinátáit. K1 3544. a) és a (b. -45°. írjuk fel a (0. 8) és a (-3. -1).y t)(x . K2 3542. I 1 — 1 ^ ponton és irányvektora v(5.i _5 2 b) a (4.

Ábrázoljuk a tengelymetszetek segítségével az b) x + —= 1. átlóegyeneseinek egyenletét. Határozzuk meg az a és a b paraméterek értékét úgy. K2 3554. 1) pont. 2 g) y = ^ x . e) a 2 x . f i x . egyenletű egyeneseket. 8) koordinátá­ jú pont. K1 3547.(4. a (7. K2 3548. 6). b) az 2x .s d) 3x + 2y = 6.3 y + 4 = 0 egyenletű egyenesen az (1. (illeszkedik-e) a) az x .y = a egyenletű egyenesre. K1 3549.y + 3 = 0 egyenletű egyenesnek azt a pontját. ha az átlók a koordináta-rendszer tengelyeire illeszked­ nek. . K1 3550. 2). amelynek koordinátái egyenlők. -10) koordinátájú pont. Fejezze ki b -1 a függvényeként. a (10.ly = -3 egyenletű egyenesre illeszkednek. 6) pont illeszkedjen az 5x .4 = 0. A P(4. 0). a (4. 3) és a P2 (7. 0). 3) pontok illeszkedjenek az ax + by = 1 egyenletű egyenesre. K2 3552. d) a Ax .y = 6 egyenletű egyenesen az (1. b) a P t(3. hogy a) a P. Határozzuk meg a 2 x . illetve -6 egységnyi távolságra vannak. amelyek a 2x . Számítsuk ki az adott egyenesek irányszögét. Adjuk meg három olyan pont koordinátáit. amelynek absz­ cisszája kétszer akkora. a (2. Határozzuk meg az a paraméter értékét úgy. ame­ lyek az x tengelytől + 6.(2. g) y + 3 = 0. 3 e) 8x + 5y = 40. K1 3551. Egy rombusz átlóinak hossza 10 és 8 egység. b) pontban metszi.y = 3 egyenesen a P(l. a (-2. 2) és a P2 ( 1.y = 1 egyenesen a P(l. 2) pontok.AZ EG YEN ES EG Y EN LET EI d) y = V 3 x . K2 3553. — 1). 2) ponton átmenő egyenes az x tengelyt az (a. írjuk fel a rombusz oldalegyene­ seinek. c) a / )|(7. f i y = -x + 3. Adjuk meg a 3x + 5y = 15 egyenletű egyenesnek azt a pontját. mint az ordinátája. hogy rajta van-e. c) 2x + —= 1. 4) pontok. K2 3555. 6) pont. hogy a P(— 1. az y tengelyt a (0. Ellenőrizzük. Adjuk meg a 4x + 3}’ = 6 egyenletű egyenes azon pontjainak koordinátáit. 3). -2) és a P. K1 3546.4 .

a golyók helye: A (2. 6).8) és a C( 6. Egyenes vonalú folyó egyik partján két sátor helyezkedik el. E2 3562. 6) és a B(9. hogy AP + PB út hossza minimális az A-ból 5-be vezető azon utak közül.Határozzuk meg azon P pontok halmazát (mértani helyét).egyetlen olyan ponton sem. Az oldal­ fal legyen az y tengely. E1 3560. írjuk fel az el­ tolt egyenes egyenletét. amikor az y tengelyt is kell érinteni. A 3 x ~ 4 y = 16 egyenletű egyenest eltoljuk a v(4. 3563. a folyó mely C pontját célszerű úgy megválasztani. hogy közben elmegy a folyóhoz fürdeni. x tengellyel 60°-os szöget bezáró egyenes nem megy át .3 2 3 2 egyenletű egyenes zár be a koordináta-rendszer tengelyeivel. amely az origótól a legtávolabb van. az A koordinátái (1.j c . E1 3566.K2 3556. írjuk fel az A(-4. 3). írjuk fel a 4x + 1001 y = 2002 egyenletű egyenes és a koordinátatengelyek által meghatározott háromszög belsejének azon egész koordinátájú pontját. A csúcsnál fek­ vő szöget az x tengely felezi.PB2 = 20. a B koordinátái (12. A biliárdasztalon van két golyó A és B pontokban. E2 GY 3564. K2 3567. 3) és B (6. hogy az AC + CB útvonal a lehető legrövidebb legyen? E1 3565. -4 ). 4) koordinátájú pontoktól egyenlő tá­ vol haladó egyenesek egyenletét. amelyet a(az) a) 4x + 3y = 24. ő(12. amelynek koordinátái racioná­ lis számok. K2 3557. 8) pontokkal megadott háromszög szögfele­ ző egyeneseinek egyenletét. = . Számítsuk ki a C csúcs koordinátáit. ahol az A(-4. 2). Egy ABC háromszögben két csúcs koordinátái A(3. -3). 12) pontoktól? E1 3558. E2 3561.. 2).az origón kívül . C(— 3. A koordinátatengelyek mely pontjai vannak egyenlő távolságra az A (. Rugalmas üt­ közést feltételezve az oldalfal mely pont­ jába irányítsuk az A pontbanban levő golyót. Ha az oldalfal meg­ felelő pontját P jelöli. akkor igazoljuk. B{ 8. Hány olyan egyenes illeszkedik a sík P(4. 0) és a B(2. írjuk fel az A(5. 8). 2). hogy az origón átmenő. -2 ) vektorral. c ) j >= . A sátorból elindul egy nyaraló a B sátorhoz úgy. amely az x tengelyt egész abszcisszájú pontjában. Számítsuk ki annak a háromszögnek a területét. K2 3559. hogy az oldalfalról visszapattan­ va eltaláljuk a B pontban levőt. Ha a folyópartot x tengelynek tekintjük.l. amelyekre PA2 . 6) koordinátájú pontok. az _ y tengely pozitív felét prímszám ordinátájú pontjában metszi? ír­ juk fel ezeknek az egyeneseknek az egyenletét. Igazoljuk. B(5. . . 3) pontjára. ábra E2 GY 3563.

ha A(-4\ 8) és a B(2. 7) ponton. V 3571 . írjuk fel az AC és a BC ol­ dal egyenesének egyenletét. írjuk fel az oldalak egyenletét. 4). -4). -2). írjuk fel a háromszög súlyvonalainak és a középvonalainak egyenletét. A hat­ szög egyik csúcsa a (6. amelyek áthaladnak az A ponton. 5). írjuk fel az e egyenes egyenletét. ha a csúcspontok koordinátái: a) A( 3. b) A( 2. 1). b) a (0. . ha 1 egység = 1 méter. 2] és az _ y tengely [1. 6) és a (3. 2).4y = 4 egyenletű egyenest a) az y tengelyre. 5(1. Határozzuk meg a síkbeli derékszögű koordináta-rendszerben azokat a ponto­ kat. 6). C(3. 1) ponton átmenő azon egyenes egyenletét.3y . 0) koordinátájú pont.M i a feltétele annak. 1). Az ABC háromszög AB oldalegyenesének egyenlete: 2x .El 3568. (4. írja fel a P{3. Tükrözzük a 3x . -2) koordinátájú pontok egy egyenesre illeszkednek. 1) és a (16.M i annak az egyenesnek az egyenlete. 4) koordinátájú ponton és a -1 abszcisszájú pontja felezi az egyenesnek a (7. a B és a C pontoktól pedig egyenlő távolságra vannak. 3] szakaszá­ tól! E1 3572. (b . és áthalad a B (. Határozzuk meg a koordináta-rendszer x tengelyén a P pont koordinátáit úgy. Olyan egyenes utakat szeretnénk kialakítani. K2 3574. E1 3573. hogy az APB törött vonal hossza minimális legyen.2. írjuk fel az utakat jelképező egyenesek egyen­ letét! Számítsuk ki. hogy a) az (1. az alapja az y = -2 egyenletű egyenesre illeszkedik és az alapon fekvő szögei 30°-osak. 3) ponton. K2 3580. 4) pontból kiinduló fénysugár visszaverődik az x tengelyen. írjuk fel a beeső és a visszavert fénysugár egyenletét. E2 3579. írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. Az A és a B csúcsok abszcisszái 3.6). E1 3570. Egy szabályos hatszög középpontja a koordináta-rendszer kezdőpontja. amely áthalad a P{6. KI 3576. amelyek egyenlő távolságra vannak az x tengely [-2. C(8. Egy egyenlő szárú háromszög súlypontja az origóban van. A súlypont koordinátái: (5. 4) koordinátájú pontok. 7). B (. (7. illetve 9. -1) koordiná­ tájú ponton és a tengelymetszeteinek szorzata: ab = 6 (a > 0 és b > 0). . S (l. Igazoljuk. -b) koordinátájú pontok egy egyenesre illeszkedjenek. -9). C(6. Számítsuk ki a háromszög kerületét és a szögeit. 6) pontra! írjuk fel a tükörképegyenesek egyenletét. 3). és a P felezi az egyenesnek a koordinátatengelyek közti szakaszát? K2 3569. hogy B és a C pontok hány méter távolságra vannak az utaktól.4. Adott egy síkterepen három pont a koordinátáikkal: A(l. (2a. K2 3582. amely átmegy a P(3.9 = 0. b) a C (l. hogy az (a . amely a koordináta­ tengelyek pozitív felével 8 egység területű háromszöget határol. K2 3581 . 4) pont és az x tengely közötti szakaszát. Egy e egyenes áthalad a (7. a). K1 3575. -4).A z A(5. K2 3577. b). írjuk fel a száregyene­ sek egyenletét és számítsuk ki a csúcsok koordinátáit. ha a ^ b l K2 GY3578.

2 y ) ( x . n 2az e2 egyenes normálvektora. -3).y + l ) ( 4x . Számítsuk ki a (-3. Igazoljuk. E1 3585.3 = 0. f) 2x . 5).7 = 0. Két metsző egyenes hajlásszögén a két egyenes által meghatározott 2-2 egyen­ lő szög közül a nem nagyobb szöget értjük. 3x + y . hogy a (-4.1 = 0.2y + 4 = 0. e) 4x . V 3587.12 = 0. -2) és az (5. Számítsuk ki a háromszög szögeit.6 = 0. ha oldalegyeneseik egyenlete: a )y = 2 x . K2 3586. . 2x + y . A^x + B^y + C2 = 0. a) x . Számítsuk ki az átlók hajlásszögét. g) A. (14. amelyek (x.5 = 0. akkor az (Ohajlásszögükre cos co= |cos (n. y ) koordinátái kielégítik a következő egyenletet: ( 3 x . Ha a két metsző egyenes nem merőleges egymásra. hogy ha az y tengelyt metsző m xés m2 iránytangensű egyenesek nem merőlegesek egymásra.5 y + 9 = 0. d) 4x + 1 = 0. az e. Számítsuk ki a következő egyenletekkel megadott egyenesek hajlásszögét.2y . 3x + 2y . Ábrázoljuk a megoldást. 5). 2x + 3y . (11.3y .2y + 1) = 0. akkor az co hajlásszögükre ! E1 3588..4x .2y . c) 3x .y = 0.6 = 0.AZ EG YEN ES EG Y EN LET EI E1 3583.x + B y + C.l . -3) koordinátájú pontok egy pa­ ralelogramma csúcsai. b) 5x .9 = 0.3y . Igazoljuk. (-1.n2)|.6 = 0. A A paraméter milyen értéke mellett jelent a következő egyenlet egyenespárt: Xx2 + 4xy + y2 . = 0.3 = 0.6 = 0. y = x + 3. 3x . 8) koordinátájú pontokon átmenő egyenes és a 6x + 5y = 30 egyenletű egyenes hajlásszögét. 2x + y + 1 = 0. 5^ . E1 3589. b ) x . x + y . V 3584. Határozzuk meg a koordináta-rendszerben azoknak a pontoknak a halmazát. y = -2 x -4 . ahol n.

Egy egyenes egyenletrendszere: X + ^ .— 1) normálvektorú sík egyenletét. -3. 2. 4) koordi­ nátájú pontok egy síkban vannak. + ^ = z és az — = ~ y+ ~ ’ = -— .1. 2) ponton és irányvektora v(5. hogy a Pnpont illeszkedjen az adott egyenesre. 3x + 5y . z) pont illeszkedjen az ABC síkra! V 3609. írjuk fel az egyenes paraméteres egyenletrendszerét a koordináta-rendszer sík­ jában. 0) ponton és irányvektora v(l.2. 3. 1.20 = 0. 1).6) pontok által meghatározott sík egyenletét. C( 1. 5 . ( l . 2. B(5: 2. V 3606. d) F 0 (7. írjuk fel az A(-2. 7) ponton és az irányvektora v(2. írjuk fel a P0 (2.— . -2. írjuk fel az egyenes paraméteres egyenletrendszerét. -7) ponton átmenő. 1) pontok meghatározta szakasz felezőmerőleges síkjának az egyenletét. 2. V 3598. -1). 3). V 3607. . 8) ponton átmenő. 3).——= ~+ ^. V 3608. 5. B ( . 4). c) P0(2. hogy az A(l. ha az egyenes átmegy a a) P 0 (l. 1. 3). írjuk fel az A. -1). .6. 3. b) a P 0 (-2. B{. -2. ha az egyenes egyenletrendszere: x . n(— 1. 0. hogy a 3x . Számítsuk ki a 2x + 5y + 7z = 3 sík és az x = 2 + 3 1.2 = Z +5 = z . 4x . z) pont y és z koordinátáit úgy.. 1. -2. hogy a 0(1. V 3605.egyenletrendszer3 3 4 5 V V 3603. -1).\ l y = l \ c) 6x = 13. B{. y. V 3600. b) P0(0. 0. B( 2. ha a) A( 1. 3. 4 5 2 Határozzuk meg a P0 ( 1. 5). 5) ponton és irányvektora v(0. -2. Határozzuk meg az . z = 2/ egye­ nes hajlásszögét. 2). D(5. Határozzuk meg a z koordináta értékét úgy.20 = 0. 2) normálvektorú sík egyenletét. B(4.= 2 rel megadott egyenesek hajlásszögét. 5) ponton átmenő és az xy síkkal párhuzamos sík egyenletét.— 1. 0.4y . -1. — 1. B pontokon átmenő egyenes paraméteres egyenletrendszerét. n (l. hogy az egyenlő oldalú háromszög csúcsainak koordinátái nem lehetnek valamennyien egész számok. b) az A(2. 3.EZ 3595. 2). b) 2 x . -3). -1). 4.4z = 11. ha az egyenlete: a) 2x + 5y . ha az egyenes átmegy a P0(4. 7). -1. Igazoljuk. b) A(0. V 3602. írjuk fel a) az A(l. Bizonyítsuk be. írjuk fel a J a F . -3). -3). 5x + 3y + 15 = 0 egyenletű egyenesek húrnégyszöget zárnak be. V 3597. C(0. Határozzuk meg a sík egy pontjának és egy normálvektorának koordinátáit. 1. (Azaz: iktassuk ki a paramétert!) V 3599. -4.Mutassuk meg. írjuk fel a fenti egyenesek egyenletrendszerét. V 3596. b ) x = y+ ± = z-5 cj =1 2 3 6 ’ 2 7 4 3 5 2 3601. -5). Határozzuk meg az egyenes egy pontjának és irány vektorának koordinátáit. y = -5 + 4f.7 . 4) ponton és irányvektora v(0. V 3604.3y + 12 = 0. 3.

y = 5. 4). ^ I l ~ .x . az A-ból induló súlyvonal egyenlete y = 1 és az AB oldal felezőpontj.5y = -13.5.4y w |* § _ 2 = 2. a C csúcsból kiinduló súlyvonal egyenlete 9x + 13y = 30.4 = 0. 2) és B ( . ha az egyenesek egyenletei: a) x = -3. = 2. A C csúcshoz tartozó belső szögfelező egyenlete 2x + y = 1.1.1 = 0 .256 = 0. E1 3614.y = c. 2). az S pont koordinátái (2.8 0. 2x + y = 3. Mekko­ rák a háromszög oldalai és szögei? K2 3618.10 v = -16. Számítsuk ki a következő egyenesek közös pontjának (metszéspontjának) a ko­ ordinátáit. Számítsuk ki a háromszög csúcspontjainak koordinátáit. c) 2x . y = 1. az AC oldalegyenes egyenlete x . f) 2x + y . b) x = 4. 5x-3y t o |v: = d )y =~ 2 . 6 2 3 x —1 x— 1 i) ax . ha az AC oldal egyenlete 3x . P o n t távolsága egyenestől.A z ABC háromszög két csúcspontja A(l. A háromszög súlypontja 5(5. + b. A h ) egyenletek miért egyenes egyenletei? Az i) egyenletrendszer milyen feltételek mellett oldható meg? g. két súlyvonalának egyen­ lete: 3x + 5y . 3x + 7y = 1. ha az oldalegyenesek egyenletei: a) 4x .276 . 9x . .+ z = i. az A csúcs­ ból kiinduló súlyvonal egyenlete 6x + y = 20.y + 1 = 0 .-2x = + + 5.3y e) x + = = 8 12. a C csúcsból induló súlyvonal egyenlete 2x . Az ABC háromszögben az AB oldalegyenes egyenlete 3x .4 y . 3x + 5y + 10 = 0. Számítsuk ki a háromszög csúcsainak és súlypontjának koordinátáit! K2 3613. 7x + 2y = 31. Az ABC háromszög két oldala az adott egye­ nesekre illeszkedik és súlypontja az adott pont. -1). 6). egyenlete y = ~ x ~ 4. K1 3612. c) y = 2x +3.12 = 0 és 3x . Számítsuk ki a háromszög csúcspontjainak koordinátáit.y . síktól K1 3610. + + K1 3611 .4 = 0.Adott két egyenes e. és e2 és egy S pont. x2 = 7. Az ABC háromszögben az AC oldalegyenes egyenlete 7x + 5y = 54. e2 egyen­ lete y = 4x + 18.y . Egy háromszög egyik oldalának egyenlete 55y + 18. Határozzuk meg a C pont koordinátáit. Határozzuk meg az ABC háromszög csúcsainak koordinátáit.2y + 1 = 0.A z ABC háromszög A csúcsának koordinátái (-4. x . 35 2y 7y . Az e.2y + 2 = 0. K2 3616. K2 3615. y = 3x-4. Erre az oldal­ ra eső két csúcsának abszcisszái: jc. -5. A Z EG YEN ES EG YEN LETEI K é t egyenes m etszéspontja. K1 3617. Számítsuk ki a B és a C csúcsok koordinátáit. b ) 3 x . írjuk fel a BC oldalegyenes egyenletét. h) y = 3.

Számítsuk ki a keletkezett kettős kúp felszínét és térfogatát. x-y+l=0. E1 3625. Az et egyenlete y = ^ x . K2 3631 . d) x + 3y . 1).5y . 5x + y . Döntsük el. 10). az/egyenes két pontja A(l. x + y = 2. hajlásszögét és annak a síkidomnak a területét. K1 3630. Határozzuk meg a két egyenes metszéspontját.Adott két egyenes és egy pont.l = 0 . 5(0. x . Számítsuk ki az AK távolságot. E1 3629. K2 3623.A z e egyenes áthalad az origón. 1) koordinátájú pontok. Egy háromszög csúcspontjainak koordinátái: A(-2. Számítsuk ki a háromszög csúcsainak koordinátáit. Egy háromszög két oldala az adott egyeneseken van. K2 3628 .Egy négyszög csúcsai: A(0. Számítsuk ki annak a háromszögnek a területét. y = 0.l y + 6 = 0. 3x + 5y = 36 egyenletű egyenesek által határolt háromszög belsejében van? K1 3627. [Számítsuk ki a háromszög területét!] Forgassuk a háromszöget az x tengely körül. a pont H( 8. 0(22. Állapítsuk meg.2 egyenletű egyenesek által bezárt hegyesszög szögfelező egyenesének az egyenletét. Szá­ mítsuk ki a C csúcsból húzott súlyvonal tengelymetszeteit! (Azaz: mely pontokban metszi a súlyvonal az x és az y tengelyt?) K1 3622. hogy a P(c\ c ) pont az y = 2x +2. E2 3620.A középpontosan szimmetrikus ABCDEF hatszög AC átlójának egyenlete 5x + > ■= 5.35 = 0.y . 12. Adott az e: x .3y = -18. Adjuk meg annak a háromszögnek a súlypontját.6y + 15 = 0. amelyben az oldalegyenesek egyenletei: x + y = 8 .2.2 = 0 és az y = 0 egyenletű egyenesek határolnak. 2x + _y-4 = 0. egyeneshez közelebbi) harmadolópontja.1 = 0. a harmadik egyenesre illeszkednek a zös pontja a három egyenesnek? és a (-1. 0). 0). 3).4) pont benne van-e abban a háromszögben. Számítsa ki e és/m etszéspontját és a metszéspont távolságát A-tól. hogy a P{ 15. az x . 5x + 4y + 13 = 0. C(l. Pont távolsága egyenestől. ha a szimmetria-középpontjának koordiná­ tái: K( 2. hogy az alábbi egyenletekkel megadott egyenesek közül melyik három egyenesnek van közös pontja: a) 3x . x .4y + 9 = 0. 6) koordinátájú pontokon).y + 8 = 0 és az/: x + 2y = 6 egyenletű egyenes. síktól K1 3619. 3x . ame­ lyet a 8x . x + 12y . -1).5y = 4. B( 8. a H pont a harmadik oldal az (e. 3). K2 3624.2y . b) 4x . -1).4y = -19 egyenesek alkotta háromszög oldalfelező pontjai. Három egyenes közül az első áthalad az origón és irányvektora v(l. Van-e kö- .3 = 0. x + 2y + 4 = 0.5 = 0. c) 3 x . 0) és a (0.4 . Számítsuk ki a hatszög csúcsainak koordinátáit. Határozzuk meg az y = ^ +1 és az > > = 2x . C( 12. 6). 5x . az e2 egyenlete y = 4x + 18. E2 3626. amelynek csúcsai az x + y = 11. a máso­ dik tengelymetszetei 3 és 6 (az egyenes áthalad a (3. 7). Mely valós c számokra igaz. 3). D V2 VT Jelölje K az AB és CD oldalegyenesek metszéspontját. K1 3621.15y .Két egyenes metszéspontja. a CE átlójának egyenlete 4x . amelyet a két egyenes a koordinátatengelyekkel bezár. az AE átlójának egyenlete x + 6y = 30.10 = 0.y = 2. 2x . -21). irányvektora v(4.

mint az adott egyenes az y tengelyt.4y + 13 = 0. to­ vábbá azx + >’ = 4 é s a z x + >' = 5 egyenletű egyeneseket olyan pontokban metszi. 8). K2 3636. amely 5 egység távolságra van a P(3.6 = 0 és a 4x + y = 0 egyenletű egyenesek metszéspontján és az irány­ vektora v(l. Határozzuk meg a b paraméter értékét úgy. 3x . 4). b) áthalad a 4x . Számítsuk ki az x + 2y = 7 egyenletű egyenes azon pontjának koordinátáit. hogy az egye­ nesből a . 3) ponton és a 4x .y + 1 = 0 és az x . El 3634.y = 6 és a 4x + y + 6 = 0 egyenletű egyenesek közé eső szakaszát az origó felezi.4y = 0 3 egyenletű egyenesek 5 egység hosszúságú szakaszt vágjanak ki az y = — x + b egyenletű egyenesből. amelynek a 3x . írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. c) áthalad a 3x .l y + 39 = 0 és az 5x + 4y . Az x + y = b egyenletű egyenesnél számítsuk ki a b értékét úgy.15 = 0 egyenletű egyenesek metszéspontján és az x tengelyre eső tengelymetszete -4.y = 3 egyenletű egyenesek közé eső szakaszát. E2 3639 . amely átmegy a P( 3.y + 5 = 0 egyenletű egyenes­ párok metszéspontjain.. írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. fi(l. amely átmegy a P(5. K1 3635.3.y = 2 egyenletű egyenesek egység hosszúságú szakaszt vágjanak ki. E2 3644. -3). Igazoljuk. írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. 4) ponton. E2 3642.y . amely átmegy a (6. hogy az A (-3. amely átmegy a P(— 1.y + 4 = 0 egyenletű egyenes áthaladjon a 2x . C(5. 3) ponton. E2 3643. K2 3637.4y = 8 és x + 2y = 16 A metszéspontjukkal szemközti csúcs az origó. amely áthalad a a) 3 x ~ y + 2 = 0 és az x + 2 y . írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. 3) csúcsokkal megadott háromszög súlyvonalai egy pontban metszik egymást.104 = 0 és a 4x . A másik két csúcson átmenő átlóegyenes egyenlete: 3x + y = 13. és a 3x + 2y = 16 és a 3x + 2y = 11 egyenletű egyeneseket olyan pontokban metszi. amelyek abszcisszáinak különbsége 1.2y = 1 egyenessel 45°-os szöget zár be. 4 E2 3641. írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. hogy az mx . E2 3640 . amelyek abszcisszáinak különbsége 2. Hogyan kell az m paraméter értékét megválasztani.K1 3632.5. Számítsuk ki a négyszög területét. Határozzuk meg annak az egyenesnek az egyenletét. E1 3633. amely a) áthalad az x . 7) ponttól.y + 1 = 0.2y + 4 = 0 egyenletű egyenes -3 ordinátájú pontján és az x tengelyt az ori­ gótól ugyanakkora távolságban metszi. írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. Egy négyszög két szomszédos oldalegyenesének egyenlete: 3x . . 1lx + l y . -2) ponton és a P felezi az egyenesnek az x + 3y = 6 és a 2x .3 = 0 egyenletű egyenesek metszéspontján és a P( 1. hogy az 5x . 2) pon­ ton. b) 3x .4y = 0 és az x .y + 5 = 0 egyenletű egyenesek met­ széspontján? E1 3638.x + 2y = 6 és az 5x .

M. Az AC. valamint az x + y = -1 egyenletű e és a 8x + 3y = 7 egyen­ letű/egyenes. írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét.3m + 2 = 0 egyenesek a sík ugyanazon a pontján ha­ ladnak át. E1 GY 3652. Ezek az egyenesek milyen arányban osztják a BD átlót? V 3651. Az x . illetve N' pontok­ kal. hogy az A. 1) pont. 0). N.A m + 1 = 0 egyenletű egyenesek a sík ugyanazon a rögzített pontján haladnak át. Tudjuk továbbá. 0). Az így kapott szakasz és az A-ból induló súlyvonal metszéspontját jelölje 5. V 3656. és A2 az y tengelyt 5. 5>(0. 1). E2 3649. hogy az m paraméter bármilyen értékénél az mx + 3y . és a tel­ ket két egyenlő területű részre osztja. és az egyenesnek a két adott egye­ nes közé eső szakaszát 5 az x . illetve CD oldalt felező M. 0). írjuk fel annak a 5 ponton áthaladó egyenesnek az egyenletét. 3). amely átmegy a 5(6. a háromszög súlypontját S. hogy az így adódó két egyenes metszéspontja az átfogóhoz tartozó magasságvonalra illeszkedik. L. E2 3647. 0). és 5 2 pontokban met­ szik. a C csúcs koordinátái (4.E2 3645. azután az átfogó végpontjait kössük össze a szemközti befogóra rajzolt négyzet­ nek a kiszemelt csúcsától legtávolabb eső csúcsával. hogy az m paraméter értékétől függetlenül az (m + 6 m + 3)x . 5(0. 16).y = 2 egyenletű egyenestől számítva 1:2 arányban osztja. amelynek az e és/egyenesek közé eső szakaszát az e egyenestől számítva a 5 pont 3 :2 arányban oszt. V 3657. Határozzuk meg a C pont koordinátái függvényében a K L : MN arányt. továbbá a BM. amely átmegy a 5(2. A CD szakasz C-hez közelebbi harmadolópontja 5 . 4). V 3655. Rajzoljunk egy derékszögű háromszög mindegyik befogója fölé kifelé egy-egy négyzetet. 5(2. 7) ponton és a 2x . Bizonyítsuk be. írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. E2 3646.5 méter) E1 3653.y = egyenletű egyenesen rögzítsünk egy pontot.y = 2 és az x + 2y = 14 egyenletű egyenesek. Az ABC háromszög 5 csúcsát összekötjük az AC oldal A-hoz közelebbi harmadolópontjával. Az A csúcs koordinátái (-2. A 5 csúcs az x + 2y = 10 egyenletű egyenesre illeszkedik.52 és az A2 5. 0) ponton. Határozzuk meg annak az egyenesnek az egyenletét.3y = -12 és a 2. Bizonyítsuk be. E2 3648.. Bizonyítsuk be. . 9).3y = -21 egyenletű egyenesek közé eső szakaszának az y tengely­ re eső merőleges vetülete 3 egység. írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. 10) ponton és a 4x + 3y = 32 és a 4x + 3y = 2 egyenletű egyenesek közti szakaszának az y tengelyen levő vetülete 2 egység. ^ OB. Adott a 5(1. 1) ponton. illetve ND szakaszokat felező M'. Ezek az x tengelyt A.(2m + 1 8 m + 2)y . (1 egység =1. Az ABCD paralelogramma A csúcsát összekötjük a BC. Bizonyítsuk be. BD. egyenesek az x + y = 0 egyenletű egyenesen metszik egymást. QS szakaszok felezőpontjai rendre K. PR. illetve N pontokkal. Egy háromszög alakú telek csúcspontjainak koordinátái: A(0. 5(0. a BC szakasz 5-hez közelebbi harmadolópontja pedig Q. Ezen a ponton át két tet­ szőleges egyenest húzunk. hogy a C pont az EF sza­ kasz belső pontja. 0).x . amely átmegy a 5(3. amely áthalad a (-6. Adottak az x . C(3. Szá­ mítsuk ki a 5 csúcs koordinátáit! V 3654. 5(0. Milyen arányban osztja 5 az AS szakaszt? E2 3650. ha OA. 5(6. 6). 0). A derékszögű koordináta-rendszerben adottak a következő pontok: A(0. Az ABC egyenlő szárú háromszögben AC = BC. 5(9.

3)(x + y . hogy az összes szendvicsek száma a lehető legnagyobb legyen? V GY 3662.2 > 0 és 3x .3){x + y . hogy a k = 5x + 6y függvényeknek (x. 1 dkg sonkára. c) x . y) koordinátái ki­ elégítik a következő egyenleteket.E2 3658. 20 db kemény tojás és korlátlan mennyiségű ke­ nyér.6 > 0 és 2x + 6 > 0. ha a) maximális haszonra. e) 3x + 2y . a B típusú ruha ter­ melési értéke darabonként 5000 Ft. Egy üzem A és B típusú termékeket gyárt. Az A típusú szendvicshez darabonként a követ­ kező anyagokat használják fel: 3 dkg vaj.1| + \x + 1| + \2y\ < 4. A rendelkezésre álló nyersanyagból hány darab A és hány darab B típu­ sú szendvics készíthető úgy. c) maximális haszon mellett maximális darabszám elérésére törekszik? Létezik-e olyan termelési program.2y -1 > 0. Az A típusú ruha 600 Ft. amelyek (x. Hány darabot termeljen a gyár egy műszakban az egyes modellekből. e) \x + 1| + \y + 1| < 2.y . y > l é s x > 0 . Az A típusú ruha termelési értéke darabonként 4500 Ft. b) I \x\ -\y\ \ = 4. y e R) a fenti fel­ tételek mellett minimuma legyen. A szendvicsek elkészítéséhez a következő nyersanyag áll a rendelkezésükre: 120 dkg vaj. i) ( x .1. Határozzuk meg x és y értékét úgy.3) ( x . munkadarabonként a következő fel­ tételek mellett: . b) maximális termelési értékre. 3 dkg sonka.y < -2. Kétféle szendvicset akarnak készíteni. tojásra és ke­ nyérre lesz szükség. Az A és a B típusú ruhák elkészítéséhez egy üzemben darabonként a következő munkaműveletek szükségesek: Munkaművelet Szabás Varrás Hegesztés A 3 perc 1 perc 1 perc B 3 perc 4 perc - Egy műszakon belül a szabásra összesen 420 perc. Ábrázoljuk azoknak a P pontoknak a halmazát. a B típusú ruha 300 Ft haszonnal jár darabonként. 200 dkg sajt. g) ( y . a hegesz­ tésre összesen 80 perc fordítható. . f) y < 3 és x . Mi azoknak a pontoknak a halmaza.y . A B tí4 pusú szendvicshez darabonként 2 dkg vajra.2) = 0. amely mindhárom követelményt egyszerre kielégíti? V GY 3663.4) < 0.2) (|j| .y < 3 és x + y < 4. a varrásra összesen 440 perc. E2 3659. A koordináta-rendszer síkjában mely pontok koordinátái elégítik ki a következő egyenlőtlenségrendszereket: a) x > 1 és y > x . 100 dkg sonka. c) (\x\ . E2 3660. d) \x\ < fy|. hogy szendvicseket készítenek. 5 dkg sajtra.4) < 0.3) > 0. f) \x . Egy osztály klubdélutánra készül és a tanulók elhatározzák. d) 3x + 5y . amelyek koordinátái kielégítik a követke­ ző egyenlőtlenségrendszert: 2x + y > 6 és x + 2y > 6. h) (y .y > 0 és x + y < 0. b) x + y > 5 és x . illetve egyenlőtlenségeket: a) \x\ + \y\ = 5. V GY 3661. 2 dkg sajt. — tojás és kenyér.

a festés­ re 300 perc fordítható. V 3668.5 y = 12.3y .4y + z = 10.= 4 2 egyenletű sík metszéspontjának koordinátáit. Számítsuk ki az x + ^ = — —.2 y = 6. a B típusú munkadarab előállítási költ­ sége 400 Ft. V 4 V egyenletű egyenes és az x .l x +3 es a) 5 4 8— x y. a csiszolásra 100 perc. h) 5 x .7z = 4. a 2x . Határozzuk meg a 4x + 5y .Párhuzam os és m erőleges e gye n ese k Munkaművelet Marás Préselés Csiszolás Festés A 2 perc - B - 2 perc 5 perc 2 perc 1 perc 5 perc Egy műszakon belül a marásra 90 perc. Határozzuk meg az — —. b) Határozzuk meg a két sík metszésvonalának egyenletrendszerét. Milyen terme­ lési program mellett tudna az üzem a legnagyobb nyereségre szert tenni úgy. 3666. Ábrázolás nélkül állapítsuk meg. és a 3x . 3 d) \Í2 x + y = 5 f) 2x + 3y = 5.2y + 3z = 0 síkok metszésvona­ lának egy pontját. 3 es és 12x + 10y = g) 4x . b) 2x + y = 4 és 2x + y = .6y = 30.3y + Í z = 3.= — +2 2 3 egyenletű sík metszéspontjának koordinátáit. Az A típusú munkadarabot 200 Ft-ért. a préselésre 80 perc.4 _ y +3 _ z .4 es b) 2 5 x +2 y .2x + y = 3. a) Határozzuk meg a 3x . és 8x . hogy a következő egyenespárok közül melyek párhuzamosak egymással és melyek merőlegesek egymásra a) x + 2y = 0 és x + 2y = 4. Az A típusú munkadarab előállítási költsége 150 Ft. hogy közben a lehető legtöbb munkadarabot állítsa elő? 3664. a B típusút 500 Ft-ért adja el az üzem.10y = 7.6 es =y -l c) 3 4 3665. és f 2 x .y + 2z = 0 V egyenletű egyenes és a 2x .z = 0 V 3667. ha az egyenleteik: x . Határozzuk meg a következő egyenesek metszéspontját.\ \ c) x + 2y = 0 e) 3x + 5y = -1 és .2y + z = 3 és az x . Párhuzamos és merőleges egyenesek K1 3669. . egyenletű síkok közös pontjának koordinátáit.

282 .: 0 és az . b) a P( 2. e) a 3px . írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. x y 1 e) a z ----------.5y = 15 egyenletű egyenessel párhuzamos.20 = 0 egyenletű egyenesek párhuzamosak legyenek egymással.)* 0). írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. x y ^ M b) az origón és az —H — = 1 egyenletű egyenesre. c/J a 3x . b.—= 0 egyenletű egyenesek merőlegesek legyenek 2 2 6 egymásra.2py .4y = 5 és a 2x + 3py = 0. K2 3671 .—x + 5 egyenletű egyenesre merőleges.2)x +(p + 4)y . . 3675. 2 b) az y ■ .5y = 3 és a 3px + y = 1. -4) ponton és a 3x +4y = 12 egyenletű egyenesre merőleges.8y + 13 = 0 és az (p + l)x . Mi annak a szükséges és elégséges feltétele. c) a d) a K1 ponton és egy olyan egyenessel párhuzamos. merőleges. K1 3674. amely átmegy a) a P( 3. E1 3672. (ab{a + a.v b . A Z EG YEN ES EG YEN LETEI K1 3670.2)y .2 = 0 egyenletű egyenesek? A z a és a b paraméterek mely értékei mellett esik egybe a két egyen­ let által előállított egyenes? K1 3673.4 és az y = -p x + 2 egyenletű egyenesek.4 0 egyenletű egyenesek.3 egyenletű egyenessel párhuzamos. ahol ab ^ 0. -3) ponton és a 3y . d) a (3p + 2)x +(1 . A z a é s b valós paraméterek. t/J a P(0. c) a a/3x+ p~j2y = 5 és a a/2x + sÍ3y = 5 egyenletű egyenesek. )(b + b . 4) ponton és az y = 2x . hogy a) az y = x + 2 és az y = px + 1 egyenletű egyenesek.(2a . b + bx 2 a b a. hogy az x y 1 1 ---------_ — £ +Z = li A +Z = 1 es az -------a + a.4 egyenletű egyenesre merőleges. Határozzuk meg a p paraméter értékét úgy. Az a paraméter mely értéke mellett párhuzamosak az (a + 2)x + (a + 3b +5)y + 3 = 0 és az (a + 2)x .4p)y + 8 = 0 és az (5p . hogy 2 a) a y = —x + 1 b) az y ■ és az es az y = 4x-\ 3 c) a 2x . 3). egyenlettel megadott egyenesek párhuzamosak legyenek egymással. amely átmegy 2 a) az origón és az y = . amelynek irányvektora v(— 1. Számítsuk ki mindegyik esetben az egyenesek irányszögét. a b c) a P (5. —V2 j ponton és az £ —£ = 1 egyenletű egyenessel párhuzamos. 2) ponton és az y = x . Határozzuk meg a p paraméter értékét úgy.

4) és a B (.' . a B pont pedig az A ponton áthaladó és az 5x .Határozzuk meg az a. 5) ponton és az A(4. 3) és a (-3. 5) ponton és az — — i.3 = 0 egyen­ letű egyenesre merőleges. 0). írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. K2 3678.paraméter értékét úgy.x— 3 2jc — y e) a P (. 4) és a 5(8. b) a (4. E1 3677. -2) ponton és egy olyan egyenesre merőleges. K2 3680. hogy a 2ax . 0) pon­ ton. 7) ponton és az x . -3). h) a 4x + 3v + 1 3 = 0 egyenletű egyenes x = 1 abszcisszájú pontján és az adott egyenesre me­ rőleges. b) áthalad a P(3. 12) pontokon átmenő egyenessel párhuza­ mos. -1) ponton és egy olyan egyenesre merőleges.3y + 7 = 0 egyenletek közös pontján és merőleges az —+ —= 1 egyenletű egyenes4 6 x y '„ re. az/egyenes áthalad a P( 3. amely a) áthalad a P (l.= 4 egyenletű egyenesre merőleges. b) az A pont koordinátái (6. írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét.3 y + 5 = 0 egyenletű egyenessel és áthalad a P ( .A z ax +by = a + b2 egyenletű egyenesre az origóból merőlegest állítunk. b) két egymásra merőleges egyenes egyenlete legyen. c) a (2. továbbá írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. a B pont pedig az A ponton áthaladó és a 4x + 3y = 8 egyen­ letű egyenesre merőleges egyenesnek az x tengelyre illeszkedő pontja. Egy egyenes áthalad az A(4.2 = 0 é s a 3 x . -4) ponton és az A(6. ha a) az e egyenes párhuzamos az x . ha a) az A pont koordinátái (-4. -2) és a 5(5.> . c) áthalad a P(5. Számítsuk ki a B pont első koordinátáját.2. -5) ponton és merőleges a 2x .4 = 0 egyenletekkel adott egyenesek merőlegesek legyenek. amelynek normálvektora (-3. 3) ponton és az AB egyenesre merőleges. Szá­ mítsuk ki a merőleges talppontjának koordinátáit. Számítsuk ki a B pont második koordinátáját.3y = 7 egyenletű egyenessel párhuzamos egyenesnek az y tengelyre illeszkedő pontja. -3) és a B(x\ 6) pontokon és a 4 x . 5) és a (-4. d) a (-4.l . 4). Számítsuk ki az e és az / egyenesek közös pontját és a hajlásszögét.p y = 7 és a -15x +8_y = q egyenlet a) két különböző párhuzamos. amelynek irány vektora (4.y . Számítsuk ki az AB szakasz felezőpontjának koordinátáit. 4) és a B( 4. K1 3679. amely áthalad a Q(2.2. K1 . Határozzuk meg annak az egyenesnek az egyenletét. -2) és a (-3. K1 3685. hogy a 3 x . 4 6 K2 3683. 0) ponton és az A(8.1 = 0 egyenletű egyenesre merőleges. K2 3681. amely a) a (-5. 1) és az (5. 4). 2).8 = 0 egyenletű egyenesre. f) a P(4. amely áthalad az x + 2y S í 2 = 0 x y és a 4x . Egy egyenes áthalad az A (-6. az/egyenes áthalad a Q( 3. 3) pontokon átmenő egyenessel párhu­ zamos. K2 3676. ha ab 0.> + 7 = 0 egyenletű egyene­ sek metszéspontján.. -3) pontokon átmenő egyenesre merő­ leges. b) az e egyenes áthalad az origón és az x + > . 7) pontokat összekötő szakaszt merőlegesen felezi. illetve amelyik párhuzamos az —+ —= 1 egyenletű egyenessel. 3).> ’ + 4 = 0 és 2ax . Számítsuk ki p és q értékét úgy. g) a P(— 4. 3682.3y . 3). K1 3684. y) pontokon és a 4x + 3y = 5 egyen­ letű egyenessel párhuzamos.ay .

b). -14) pont az A(-3. Egyik befogóegyenesének egyenlete x + y .2 y + 9 = 0. egy további csúcs az x tengelyen van. 5).6. Határozzuk meg a b értékét úgy.5 = 0.K1 3686. f 5 a súlypontja Sl — I a C csúcs koordinátái (-1. fí(8. Bizonyítsuk be. K1 3696. -5) pontoktól. Egy egyenlő szárú derékszögű háromszög átfogója a 8x + 5y . írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. 1) és a ö(13. Egy derékszögű háromszög átfogójának végpontjai: A(4. 7) koordinátájú helységektől egyenlő tá­ volságra legyen. hogy a három egye­ nes egyenlő szárú derékszögű háromszöget határozzon meg. amelynek átfogója AB és a derékszögű csúcsa az x = -2 egyen­ letű egyenesre illeszkedik. -7) koordinátájú pontok egy derékszö­ gű háromszög csúcsai. hogy a P(7. 2) ponton és egyenlő távol van az A(2. Határozzuk meg az y tengelyen az M pont koordinátáit úgy. Határozzuk meg az átfogóhoz tartozó magasságvonal egyenletét. 3) és a B{--4.1 .3y = 6 és az 5x . 2). 3) pontokat összekötő sza­ kasz felező merőlegesére illeszkedik? K1 GY 3687. K2 3688. . B(2. amely áthalad az A( 1. K2 3700. hány olyan egyenes van.y . 2 E1 3697. K2 3695. hogy a háromszög két súlyvonala merőleges egymásra. Ezzel az oldallal szemközti csúcs A(3. (6.3. b) a P (l.-4). -1 ) pontoktól! írjuk fel a feltételt kielégítő egye­ nesek egyenletét. a másik be­ fogója pedig ugyanannak a kockának a lapátlója.40 = 0 egyenle­ tű egyenesre illeszkedik. Sík terepen haladó országút egyenlete 2x . Határozzuk meg az M megálló helyét. Állapítsa meg. Adjuk meg két olyan egyenes egyenletét úgy. 5) és a <2(9. A P pont egyenlő távol van az 5x . hogy az A(0. 3) és a B(4. Egy derékszögű háromszög átfogóegyenesének egyenlete 3x . amely átmegy a) a P( 7. K2 3694. K2 3693. E1 3692. Egy egyenlő szárú derékszögű háromszög egyik befogóegyenesének egyenlete x . (5. 8) ponton és egyenlő távolságra van a P (. 2). (1 egység = 0.2y + 6 = 0. Bizonyítsuk be. ha az A és a fi pont koordinátái: A(-4. Bizonyítsuk be. Igazé. 11) ponton és egyenlő távol van az A(3. Számítsuk ki a P ordinátáját. E2 3699. K1 3689. E2 3698.Adott két pont: A(4. hogy az SB és az SC szakaszok felezőmerőlegesei a BC oldalt három egyen­ lő részre osztják. 10). Az ABC szabályos háromszög S súlypontját kössük össze a B és a C csúcsokkal. Az ABC háromszög AB oldalával párhuzamos középvonalának egyenlete x . 5) pontoktól. hogy létezzen olyan derékszögű háromszög. Határozzuk meg az átfogóhoz tar­ tozó magasság hosszát. Határozzuk meg a hiányzó csúcsok koordinátáit.5 km). -6).5 = 0 é s a z ezzel az oldallal szemközti csúcs abszciszszája 4. 4) és a B( 9. Legyen egy derékszögű háromszög egyik befogója egy kocka éle. Az országúton M autóbuszmegállót létesítenek úgy. A B csúcson átmenő befogóegyenes egyenlete y = —x . -4). Számítsuk ki a derékszög csúcsának koordinátáit.3y = 2.3y = 12 egyenletű egyene­ sektől. K1 3691. K1 3690. ha az abszcisszája 3. hogy az (1. 2) és B{. 3). hogy az AM egye­ nes merőleges legyen a BM egyenesre.

Jelölje D a BC oldal felezőpontját.5. ahol abc 0. 0).22 = 0. B{4. 0). (5.2. -1). (8. (-c. c) (0. hogy a) a (-1. 5). (8. 1) és F második koordinátája 13. a D-ből in­ duló és az AC. (3. 0). (-4.2y .3 y + \ = 0 és i + j = 0. c) a (0. (1. Számítsuk ki a harmadik csúcspont koordinátáit. a magasságpontja M( 1. a magasságpontja M(4. Egy háromszög két csúcspontjának koordinátái: a) A (. -1). 2) koordinátájú pontokkal megadott három­ szög Euler-féle egyenesének egyenletét. 0). T( 16. Számítsuk ki a B és C csúcs koordinátáit.6. 1). b). Határozzuk meg az e egyenesen azt a P pontot. 4) és Q(— 2. amelyre a) AP + PB a legkisebb. (-4.6 = 0. (0. (4. 4). Igazoljuk. 0). 0). b) (0. 0). (4. 1).l y . 2). az e egyenes egyenlete: x + y + 3 = 0. 7). ha a P pont koordinátái (-5. ha A (. K2 3709. 12) csúcsokkal megadott háromszög súlypontja. a magasságpontja M(3. -3) és a (8. -1).3y + 2 = 0. 6). ha az egyik oldal egyenesé­ nek egyenlete: 5x . a másik két oldalához tartozó magasságvonalak egyenlete 4x . 4). b) a (-3. végül F a DE szakasz felezőpontját. (3.re bocsátott merőleges talppontját E. 0). Számítsuk ki a hiányzó csúcsból húzott magasság hosszát! K1 3704. írjuk fel a (2.3y + 1 = 0 és I x + 2y . . c) A( 2. amelyre a PM + MQ összeg minimális. hogy AFAJBE. a BC ol­ dalhoz tartozó magasság talppontját T. 7). 4). (8. 0). 2) pontot az jc + _ y + 8 = 0 egyenletű egyenesre.Párhuzam os és m erőleges egye n ese k 2 E1 3701 .6 = 0. 0).3. c) (6. Legyen P( 2. (5. 6). K2 3711. Adott az A és a B pont. b) ( 1. Az ABC háromszögben AB = BC. d) a (0. 2) és két magasságvonalának egyenlete 2 x . 0). Számítsuk ki az ABC háromszög B és C csúcsának koordinátáit. 6). (5. e) (1.y + 4 = 0 és 7x + 2y = 7 . hogy a magasságvonalak egy pontban metszik egymást. Számítsuk ki a háromszög csúcsainak koordinátáit. Számítsuk ki a tükörkép koordinátáit. 6). és az e egyenes. E1 3702. -2). 0). d) (a.1 = 0 és 2x . Tükrözzük a P( 3. K1 3707. A 2x . Bi­ zonyítsuk be. 0).y = 10 egyenletű egyenesen határozzuk meg annak az M pontnak a ko­ ordinátáit. E1 3706. A PQR egyenlő szárú háromszög szimmetriatengelyének egyenlete 2y . Bizonyítsuk be. B( 2. 9). K1 3708. ha a csúcsainak ko­ ordinátái: a) (0. 0) és a Q pont koordinátái (-3. Jelölje a BC oldal felezőpontját F. 6). E2 3703. -2).P B a legnagyobb. -8). (2. 2). 10). K2 3710. (-4. -2) és két magasságvonalának egyenlete „t . ^ ) és két magasságvonalának egyenlete I x . 0). 5(6. Az ABC háromszögben AB = AC.x . K2 3705. (12. 0). (-6. 2). A pontok koordinátái: A (. Számítsuk ki a háromszög magasságpontjának koordinátáit. B( 5. ha az A csúcs koordinátái: a) (3. 1). b )A ( 3. b) AP . K2 3712. az úgynevezett Euler-féle egyenesen van. a körülírt kör középpontja és a magasságpontja egy egyenesen.

a C csúcspont a 2x . Számítsuk ki az A( 3. 5) és (4. Egy téglalap egyik átlója az y = x . egy további csúcsa az x . Számítsuk ki a másik két csúcs (C és D) ko­ ordinátáit.C . 2).2 egyenletű egyenesen fekszik. Határozzuk meg a C és a D koordinátáit. K1 3716. Egy négyzet két szemközti csúcsának koordinátái: a) (3. 5(5. -2). -5). K1 3725. Az AB oldalegyenes iránytangense — Számítsuk ki a B és a D csúcsok koordinátáit. Az ABCD téglalap két szomszédos csúcsa BC oldalak hosszúságának aránya 1 : 3 . K1 3721. átlóinak met­ széspontja az M(7.3y = 0 egyenletű egyenesen van. Számítsuk ki a téglalap ismeretlen csúcsainak koordinátáit. -6). Milyen pályát ír le a háromszög súlypontja? E2 3715. az AB oldal felezőpontja F(. -2).y = 1 egyenletű egyenesen. Számítsuk ki a téglalap hiány­ zó csúcsainak koordinátáit. C(9. 1) pont. C(— 1. Az ABCD négyzet AD oldalegyenesének egyenlete y = 2x + 4. K2 3718.E1 3713. súlypontja az S( 6. az A csúcsa: A( 2. 0). Az ABC háromszög magasságpontja M(0. 2) és (4. Bizonyítsuk be. 3) csúcspontú háromszögben az sa és az mh egyenesek metszéspontjának koordinátáit. 2). E1 3727. 4). az AC átló párhuzamos az x tengellyel. egyik átlójának egyenlete 3x + 4y = 18. Számítsuk ki a négyzet csúcsainak koordinátáit. 12 E1 3726. Határozzuk meg a többi csúcs ko­ ordinátáit. -3).2. 2). 5(1.A z ABCD téglalap AB oldalegyenesének normálvektora n (l. K1 3717. Az ABCD téglalap AB oldalegyenesének egyenlete y = 3x. -2). 1). E1 3719. írjuk fel a többi csúcs koordinátáit. hogy az x + 2y + 1 = 0 . Az ABCD téglalap AB oldalegyenesének egyenlete x + y = 6. Egy téglalap két szomszédos csúcsa: A(— 1. Határozzuk meg a B . K1 3723. 1). AD oldalegye­ nesének egyenlete pedig x . 4) pont. E2 3728. egyik csúcsa pedig az A(0. -3). 8). Számítsuk ki a háromszög csúcs­ pontjainak koordinátáit. Határozzuk meg a másik két csúcs koordinátáit. Az ABC háromszögben A (. 5).3y = 5.2.y = 0. K2 3724. Egy háromszög egyik csúcsa az origó. 16). E1 3714. C(2. ha az átlók hossza 5 ^2 egység.3y = 0 egyenle­ tű egyenesen mozog. . K1 3722. Számítsuk ki a téglalap csú­ csainak koordinátáit. átlói az M( 12. A C csúcs rajta van az x . az átlók metszés­ pontja a K( 1.D csúcsok koordinátáit. A C csúcs koordinátái (-3. b) (1. magasságpontja az M(4. 0). -5). 6x . 7).1 és 4x + 8. Egy négyzet egyik csúcsának koordinátái (5. Az egyik csúcson át­ menő átló egyenesének egyenlete Ix + 4y = 15. az AM magasságnak a BC oldalra eső talppontja A(2. y = 2x . 1). Számítsuk ki a másik két csúcs koordinátáit.y + 7 = 0 egyenletű egyenesek téglalapot határolnak. K1 3720. 0) pont. Egy téglalap két szemközti csúcsa A(5. 6) pontban metszik egymást. Az ABCD téglalap egyik átlójának végpontjai A(-10. 5(5.

L. Az egyik átló az x . 1). a BC oldal egyene­ sét a P pontban metszi. 7). ezekre pedig a másik két csúcsból merőlegeseket rajzolunk. Egy rombusz két oldalegyenesének egyenlete 3x . Oldjuk meg a feladatot koordinátageometriai módszerrel. -2). hogy az ABCD téglalap síkjában felvett P pontra teljesül az I AP2+ CP2 = BP2+ DP 2 egyenlőség. az átlók metszéspontja a <2(1. 2). E1 3737. A rombusz kerülete ^464 egység. A rövidebb oldalak felezőpontja 11 3 i .lOv + 128 = 0. K2 3741 . K2 3733. írjuk fel a rombusz két szimmetriatengelyé­ nek egyenletét.y + 10 = 0 egyenletű egyenesre illeszkedik. 3). E1 3742. E2 3732. Egy rombusz két oldalegyenesének egyenlete x . hogy a K. egyik csúcspont­ jának koordinátái (6. A P(0. A rövidebb átló egyik végpontja a D{ 0. Az ABCD téglalap A és C csúcsain át párhuzamosokat. E2 3731 . E2 3735. Határozzuk meg a rombusz másik három csúcsá­ nak koordinátáit. Bizonyítsuk be. 0). C(3. Bizonyítsuk be. v2 — 2 E2 3730. 2) pont.Az ABCD rombusz A csúcsának koordinátái: (-1. E1 3736.N pontok négyzetet határoznak meg. N. A B csúcson átmenő és az AC átlóra merőleges egyenes a CD egyenest £-ben met­ szi. M. írjuk fel a csú­ csok koordinátáit és az oldalak egyenletét. Számítsuk ki a paralelogram­ ma kerületét. -1).3y = -12. B( 6. Az ABCD paralelogramma A és B csúcsai: A(l. L. Mutassuk meg. Az M ponton áthaladó AB-vel párhuzamos egyenes az AC átlót N-ben metszi. E2 3738. Számítsuk ki a rombusz területét. 2) pont az A csúcson áthaladó egyik oldalegyenesen van. Egy rombusz egyik csúcsa A(7. Egy rombusz egyik oldalegyenesének egyenlete x . 6).y + 8 = 0. 3x .Az ABCD rombusz átlóinak metszéspontja a koordináta-rendszer kezdőpontja. A két oldal metszéspontjával szemközti csúcsa (5. B(2.M. a rombusz magassága 2 ^ 3 . Számítsuk ki az E koordinátáit. .Párhuzam os és m erőleges e gye n e se k . K2 3734. 4). és F\ . Az ABCD téglalap BAD szögének felezője a BD átlót az M.10y .y = 2 egyenletű egyene­ sen van. Az ABCD paralelogramma A csúcsának koordinátái (2. Rajzoljunk az ABCD rombusz oldalaira (kifelé) négyzeteket. 2) pont. hogy a PN egyenes merőleges a BD átlóra. Számítsuk ki a rombusz többi csúcsának koordinátáit. — |. középpontjának koordinátái (4. Az ABCD téglalapban BC = 3 AB. a CD oldalegyenes egy pontja R<-\: 11). hogy a keletkezett téglalap középpontja egybeesik az eredeti téglalap középpontjával. 3). A B C oldalegyenes egy pontja P(10. A B C oldal hossza az AB oldal hosszának kétsze­ rese.3y = 0. Számítsuk ki a csúcspontok koordinátáit. egyik átlója az x . 6). K2 3739. Szá­ mítsuk ki a rombusz csúcsainak koordinátáit. E1 3740.— . a B csúcs koordiná­ tái (1. Az egyik átló egyenlete: y = 1.Az ABCD paralelogramma három csúcsának koordinátái: A(-3. 18).287 E2 3729. Számítsuk ki a C és a D csúcsok koordinátáit. 4).54 = 0 és 3 x . Legyen a négyze­ tek középpontja K. Igazoljuk.

C(8. ha a paralelogramma téglalap? E1 3746. 2). d: x — y = 3. Az ABCD paralelogramma (amelynek nincs derékszöge) A csúcsában Afi-re. 4) ponton át a paralelogramma oldalaival párhuzamosokat húzunk. hogy a tégla­ lap két oldala a két befogóra illeszkedjék. 9). és számítsuk ki az átlók hosszát. B{5. B(-4. c. d oldalegyeneseinek egyenletei rendre: a : 4x + 3y + 13 = 0. a) Bizonyítsuk be. hogy MA = AD és MB = BC legyen. amelynek merőleges vetülete a befogókon M. 4 4 Bizonyítsuk be. -4).re merőlegest állítunk. D(0. L-et -90°-kal elforgatva a K„ illetve az L pontot kapjuk. B. c) A(-7. -3). Egy négyszög a. 0). D( 4. Az egyenlő szárú derékszögű háromszögbe téglalapot írunk. hogy a négyszög téglalap. 0). K. hogy az ANB 4 = 90°. a KE szakasz felezőpontja M. D csúcsok tükörképeinek koordinátáit. Igaz-e. 3). hogy ezek a szakaszok a paralelogramma átlóját harmadolják. 1). függetlenül a téglalap méretétől.1 +90°-kal. b) Legyen N az M pontból a CD-re húzott merőleges talppontja.O M é s K\Lx ±-OM. C(3. Az AB = 2a szakasz egy tetszőleges pontja legyen M. A P( 5. V 3751 . O körül K. 0(8.LÍ = 2 . K2 3748. 1). Az ABCD szimmetrikus trapéz párhuzamos oldalai AB és CD. Az egyik átló az origótól számítva 3 :2 arányban osztja a másikat.4y + 41 = 0. -7). L és O a sík tetszőleges pontjai.K1 3743. -4). 9). V 3753. E2 3749. S (-5. Igazoljuk. 10). Mutassuk meg. 4). Számítsuk ki a hiányzó csúcs koordinátáit. b. E1 3745. Bizonyítsuk be. Ezek metszéspontja E. a D csúcs abszcisszája -1. 5(4. hogy a PM2 + PN1 minimális legyen? E2 3754. H e BC). E2 3747. hogy K. hogy A(-7. C (. Ennek az átfogóra illeszkedő csúcsából merőleges egyenest húzunk a téglalapnak vele szemközti átlójára. FE \\ BC (F e AB. K2 3744. Az OA = a és az OB = b befogók által meghatározott derékszögű háromszög AB átfogóján mozog a P pont. V 3750. 6). Kössük össze a paralelogramma A csúcsát a csúccsal szemközti oldalak felezőpontjával. a C csúcs koordinátái: (8. A CD és AB felezőmerőlegesének metszéspontja legyen P. C. (A szimmetriatengely merőlegesen felezi az AB oldalt). 2). -1). B(l(). Határozzuk meg a hiányzó csúcsok koordinátáit. hogy a merőleges egy rögzített ponton halad át. 3 3 c : x + —y = 3. B. hogy AC1DE1 Mit mondhatunk akkor. illetve N. úgy. ha a) A(2. hogy az FH. Az A csúcs az origóban van. V 3752.Egy paralelogramma csúcsai: A(0. Legyen A. Az ABCD deltoid szimmetriatengelye az AC átló. C(14. Az AB ugyanazon oldala fölé megszerkesztjük a MAD és MBC egyenlő szárú derékszögű háromszögeket úgy.A z ABCD paralelogramma csúcsainak koordinátái: A(0. Tükrözzük az ABCD paralelog­ rammát az AD és BC oldalak felezőpontjait összekötő egyenesre. a C csúcs ordinátája 1. Számítsuk ki az A. 0). Hogyan válasszuk meg P helyét. E e CD) Igazoljuk.1. amelyekre PB2 + PC2 = 2 • PA2 ! . C egy háromszög három csúcsa. hogy a P pont helyzete független az M pont helyzetétől. A deltoid területe 41 területegység.A z ABCD paralelogramma csúcsainak koordinátáiról tudjuk. Bizonyítsuk be. -3). 10). AC és a GE egye­ nesek egy közös ponton haladnak át. b) A(-2. C( 1. Mi azoknak a P pontoknak a mér­ tani helye. C csúcsában BC. GH | | AB (G e AD. b : 3x .

Ha A2 + B2 it 1. E1 3755. 2). 2). f ) x —y + 2 = 0 egyenestől mért távolságát. Számítsuk ki a P pontnak az e egyenestől mért távolságát. 15) pontból a 3x . Milyen távol van a P(2. illetve a normál egységvektor a P x pontot tartalmazó félsíkba mutat-e vagy sem. hogy az v = ax + b egyen­ letű egyenes áthaladjon a (7. e : x . akkor az egyenletet az egyenes normálegyenletének ne­ vezzük. ha e :y = -2 x + 2. c ) ^ x + 4 l y . akkor a P x pontnak az egyenestől való távolsága: d= Ax.8^ + 15 = 0. 1) g) P(r2. egyenletű egyenes egyik normálvektora n(A. valamint az AM szakasz hosszát. 9). B). írjuk fel a következő egyenesek normálegyenletét: a) 3x + 4y + 20 = 0. + Byx + C ______ nulla.3. hogy a Pxpont az egyenesaa pont koordinátáit behelyettesítjük.P o n t és egyenes távolsága. 0). Számítsuk ki az origónak az b) y = .3 = 0. Számítsuk ki az egyenes és a <2(2. c)P{ 1. -6) pont távolságát.1 1 = 0 . K1 3759. e) P( 4. 4) koordinátájú pontokon át­ menő egyenestől? K2 3760. 3756.15)> . a) x + y = 1. akkor az egyenes normálegyenlete Ax + By + C _ ■ \Ia 2 + b 2 Ha az egyenes normálegyenletébe tetszőleges Px (xx. C' ? + 4 =1. Ha a normálvektor egységvektor. e : 8x . -6) pont a (2. f)P( i. e) Ax + By + C = 0. 9). 4) koordinátájú pontokon. e:3x + 4y + 8 = 0.4y = -16 egyenletű egyenesre bocsátott me­ rőleges egyenes egyenletét! Számítsuk ki a két egyenes M metszéspontjának koordinátáit. = . i x y . e : 4 x . 1 e:3x + y ■ = 10 .x + 3. Határozzuk meg az a és a b paraméterek értékét úgy. ha tehát A 2 + B2 = 1. . pozitív vagy negatív aszerint. / 2+ B 2 re illeszkedik. K1 d) x . + Byx + C Va 2+ z?2 Mégpedig az Ax. írjuk fel az A(— 2. d) 6x + 8y = 3. 3) és az (5.y + 3 = 0. -2). 3) és az (5.y = 2. a) P( 1. b) P (. d) P(— 3. K1 3758.3 y = 7. b) 6x . K1 3757. Területszám ítás Az Ax + By + C = 0.

c) párhuzamos az x .K2 3761. hogy a P( 0. (7. 1) ponttól 5 egység távol­ ságra van. E2 3769. -2).y = 6 egyenletű egyenessel. 2) ponton át egyenest. b) párhuzamos a 4x + 3y + 1 = 0 egyenletű egyenessel és tőle 3 egységre halad. amely a) párhuzamos az x . 3x . c) (4. amely áthalad a (-4. E1 3763.. 0). x + 2y . y =~ 4. b) x + 2y + 5 = 0. x = 0 Szá­ mítsuk ki a háromszög magasságainak a hosszát. (4. hogy a 3x . c) y = \ + 3. 5). x —2y = 0. Számítsuk ki a háromszög területét. Számítsuk ki a négyzet területét. amely a (6. Egy háromszög oldalegyeneseinek egyenlete: x + y = 3. K2 3764. és a P( 2. 2). Számítsuk ki a háromszög súlypontjának az oldalaktól mért távolságát.4y + 5 = 0 egyenletű egyenes. 6).1. (9.>’ + 2 = 0 egyenletű egyenessel.3 = 0. E1 3770. 2). 8(5. 3) ponttól 3 egység távol­ ságra halad. K2 3767. -1). E2 3771. Bizonyítsuk be. 2) ponttól -J\ 0 egység tá­ volságra halad. (-2. (1. 2) ponttól 2 egység távol­ ságra halad. ha a csúcspontjainak koordinátái: a) (0. ha a csúcsok koordinátái: (-4. írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. E1 3774. 6). Számítsuk ki a következő egyenesek távolságát: a) 3x . C(— 1. -1). b) (-1.5y = 4 és 3x . írjuk fel az egyenes egyenletét. Számítsuk ki a háromszög magasságainak hosszát. E2 3773 . E1 3772.y = 6 egyenletű egyenessel és tőle V2 egység távolságra halad. 0). b) párhuzamos a 3x + 4y = 2005 egyenletű egyenessel. 5). c) párhuzamos az x + 3y + 4 = 0 egyenletű egyenessel. 4). 6). (7. és a C (-1.5)> = 10. 8). y = . amely a) párhuzamos a 3x + 4y + 25 = 0 egyenletű egyenessel és tőle 1 egység távolságra van. E1 3766. d)2 x + 3 y . -2) és a Q{\\ -4) pontokat elválasztja-e a 2x . (3.x +— . Egy háromszög csúcsainak koordinátái: A(-5. írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. 2). amelyek az . d) párhuzamos az x . és a P (. ha két oldalegyenesének egyenlete 3x . 4). B( 4. (7. és az origótól 6 egység. K2 3765. -3).y = 8.Fektessük a (-1. vagy 2-J6 egy­ ség távolságra halad. C(l.8 = 0. Számítással döntsük el. Számítsuk ki az x tengely azon pontjainak a koordinátáit. 3 3 K2 3768 . írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. Számítsuk ki a súlypontnak a 5 csúcson áthaladó magasságvonaltól mért távolságát. 7).4y + 4 = 0 egyenletű egyenes a sík bármely rács­ pontjától racionális távolságra van.y = 6. 3) ponton.Egy háromszög csúcsainak koordinátái: A(3. és az origótól 4 egység távolságra halad. K2 3762.

2x + 3 = 0 egyenestől pedig 2 egység távolságra van.l y + 5 = 0 egyenletű egyenesen terjed. mint a ő ( . 0) ponttól mért távolságának aránya 3:2.4v .3y = 6 és az 5x . 5) pontoktól mért távolságainak összege a legkisebb. P 3 (x3. E1 3780. El 3782. 1) és a B(.4y + 12 = 0 és a 3x . E2 3778. Igazoljuk. Számítsuk ki a háromszögbe írható kör su­ garát. visszaverődik a2x + 3y + 6 = 0 egyen­ letű egyenesről. 8) ponton. és a <2(-7. hogy ezek metszéspontja rajta van az A csúcshoz tartozó belső szögfelezőn.3y = 12 egyenletű egyenesektől. Számítsuk ki a tükörkép koordinátáit. 4 egyenesek szögfelezőinek az egyenletét. amely egyenlő távol van a 3x .y . pontokkal megadott háromszög területe: . Határozzuk meg a beeső és a visszavert fénysu­ gár egyenletét. K2 GY 3786.8 = 0 egyenletű egyenesektől. K1 GY 3785. y2 ). 3) ponttól és a B (-l.5. 0). C(9. Határozzuk meg az alap egyenletét és a csúcsok koordinátáit.3_y . ő(0. E2 3783. 2) és a (3.3 = 0 és az 5 x . Egyenlő szárú háromszög száregyeneseinek egyenlete: 2x .y + 8 = 0 és x . E2 3779. írjuk fel az egyenes és a koordináta­ tengelyek szögfelezőinek egyenletét. P2 (x2. A 2x .4 y + 10 = 0. 13) pontot a 2x . Az alap egyik pontja (5. -5) pontoktól egyenlő. amely az (1. amelynek az A(-7. A fénysugár áthalad a P(. Bizonyítsuk be.Pont és egyenes távolsága. 12). Számítsuk ki a b értékét. írjuk fel a B és C csúcsokból induló külső szögfelezők egyenletét. y3 ). 0) pontokkal megadott három­ szög szögfelezői egy pontban metszik egymást. d) az x = 3 és az y = 5 E2 3777. hogy az A(-5. írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét.2y .4 x = 1. 3) ponttól kétszer akkora távolságra van. E1 3788. 0). b) az y = 3x és az x + y = 1. 5) ponton.l.2. E2 3781. Keressük meg azt a pontot. 0). Tükrözzük a P (. Számítsuk ki az x + y = 6 egyenletű egyenes azon pontjának koordinátáit.3 = 0 egyenletű egyenesre.5 = 0 egyenletű egyenesen keressük meg azt a pontot. az y .12 = 0. írjuk fel a) a 4x + 5y . Területszámítás 2 ^ E2 3775. K1 3787. E2 3776. hogy a P t(0. A fénysugár az x . amely átmegy a P( 2. 5) ponton és az A(5. K1 3784. írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. Határozzuk meg a visszavert fénysugár pályájának az egyenletét. Igazoljuk. 20) pontra esik. 0) ponttól. 3 c) az x = 2 és azy = —x.2y + 7 = 0 egyenletű egyenesről visszaverődik.5. és a 3x . és az A(5. amely átmegy a P(2. b) pont egyenlő távol van az 5x . Valamely egyenes egyenlete 3 y . A P(3.

4). Valamely háromszög területe 15 egység. 4). Számítsuk a) (-2. 1). 7). 3). Határozzuk meg az AB oldalon a P. Negatív körüljárás esetén az összeg negatív. (6. -8) pontok egy deltoid csúcsai. Igazoljuk. (7. 2). Számítsuk ki a há­ romszög magasságainak a hosszát. 9). 4).P3 . hogy a (6. 0). (-8. 8). 2y = 10"x + 10"6 egyenletű egyenesek által közrezárt háromszög területét. Mennyi a C csúcs ismeret­ len koordinátája. ha f csúcsból kiindulva és a háromszöget P2. 0) és C(x. d) (3. 3). akkor a háromszög területe: T = \ |* 1 ( y 2 ^3 ) + ^ 2 (^ 3 ) + *3 (} \ y 2 ) |- A zárójelben álló összeg pozitív. A harmadik csúcsa az (5. >’.). ha tudjuk. 9) pon­ ton és a hossza a lehető legrövidebb. 1) és (-2. 3). d) (1. c ) ( 2. 4). (13. (-1. 3). C(0. (0. 5). Számítsuk ki a deltoid területét. (3. 1). (4. a körüljárás az óramutató járásával ellentétes. (6. hogy 0 < x < 4. továbbá az ABC háromszög területe 8 egység? K1 3795. ha a csúcsainak koordinátái: a) (2. (-3. y-J. 3). b) (0. 4). b). 0). c) (8. y = 10"6. (7. A harmadik csúcsa az x tengelyen van. 3). A háromszög súlypontja egyenlő távol van a koordinátatenge­ lyektől. (4. 2). 14). ha a háromszög területe 10 egység. Számítsuk ki az y = 10"x + 10"6. e) (4. Mekkora a négyszög területe. (7.E2 3789. (3. B{ 1. 3). E2 3798. Egy háromszög csúcsai: A(0. (6. (0. K2 3799. e) (1. 2). (1. 0). K1 3790. 1). A harmadik csúcs C az x tengelyen van. ha az AB oldal átmegy a P{0. azaz pozitív. ki a (1.-3 ). 2). Az ABC háromszög magasságpontja az origóba esik. (0. -1). -1). a Q ponthalmaz az AEC há­ romszöglap. az R ponthalmaz pedig a BDF háromszöglap pontjaiból áll. -1) és (5. 4). E1 3797. . (8. 0). B(4. (11. -6). (-10. -7). Egy háromszög két csúcsának koordinátái: (5. 0). b) M . P2 (x2. ha a csúcsainak koordinátái: 6). (2. Mekkora a háromszög területe? E2 3800. (1. f) (5.(x3. két csúcsának koordinátái (-1. (12. P. 8). Valamely háromszög csúcspontjai rendre 0(0. (2. 2). E2 3794. Egy háromszög csúcsainak koordinátái: (3. hogy az OP és a PQ szakaszok három egyenlő területű részre bontsák az OAB háromszöget.. (15. A P ponthalmaz az ABCD négyszöglap pontjaiból. E1 3793. y2). 1). (4. A(a.A z ABC háromszög két csúcsának koordinátái: A (-l. 8). valamint az OB oldalon a O pont koordinátáit úgy. 0) és B( 0. A(0. Számítsuk ki a hiányzó csúcsok koordinátáit és a háromszög területét. háromszög területét. 5). 5). 9). Igazoljuk. 0). 1). £(4. 2) koordinátájú ponttól 5 egység távolságra van. (-4 . K2 3792. (-4. Számítsuk ki a harmadik csúcs koordinátáit. K2 3791. (3. 0). 2). 0).Pi pontok sorrendjében körüljárva.-5 ). Számítsuk ki a harmadik csúcs koordinátáit. K2 3796. (7 . 1). 6). 10). 15). hogy ha a háromszög csúcspontjainak koordinátái: P ^x . K2 3801 . 14).

E1 3811.y = 4 és x . 8). b) QvjR.l y = -6 . C(9. q). 1). q ) ahol d és q pozitív egész számok. F(-4. C(4. Határozzuk meg annak az egyenesnek az egyenletét. c) R kjP. 6) ponton. 9). 5(1. illetve a v. 1) pontokkal megadott háromszöget két egyen­ lő területű részre osztja. E2 3804. C( 1 + 2d. A háromszög területe 9 területegység. 0). -4). B( 0. ha a háromszög területét az x tengely felezi. E1 3809. K2 3808. 22 0 0 0 ). 0) pontok ál­ tal meghatározott ABC háromszög területét felezi. 5(7. Számítsuk ki a következő alakzatok területét: a) PuQ. a harmadik csúcsa az y = — x egyenletű egyenesre illeszkedik. A háromszög súlypontja az 5 6. 2) pont. 4). Az A és 5 csúcs­ pontokon áthaladó súlyvonalak egyenlete: 5x . 5(8. 6). D(0. K2 3802.A z ABC háromszög két csúcsa az A(2. súlypontja 5(2. 6). Egy háromszög két csúcs az A(-3. a súlypontjának koordinátái: (4.C(4.A z e egyenes áthalad a 5(1. 4). 5) és 5(-4.(l. Mek­ kora a háromszög területe? v 3) E1 3813. Oldjuk meg a feladatot akkor is. Számítsuk ki a B és a C csúcs koordinátáit. 5(0. Egy háromszög területe 2001 területegység. 6). amely merőleges a 2x + y = 20 egyenletű egyenesre. A háromszög 5 csúcsa az x tengelyre. a harmadik csúcson átmenő oldalak párhuzamosak a v. Az ABC háromszög két csúcspontja: A(0. C(21 9 9 9 . Mekkora a háromszög területe? E1 3803. -1). az x . Egy háromszög két csúcspontjának koordinátái: A(2. 1). C csúcsa az y tengelyre illeszkedik. a B csúcsa az x tengelyen van. Egy háromszög két csúcsának koordinátái: A(3. 4). Számítsuk ki a háromszög területét. 6). 2) vektorokkal. C(c.(7. és felezi az adott egyenes és a koordinátatengelyek által határolt há­ romszög területét. ha a terület 13 területegység és a csúcspontok koordinátái: A(l. 0). Határozzuk meg annak az egyenesnek az egyenletét. Egy háromszög csúcsainak koordinátái: A(2. Írjuk fel az e egyenes egyenletét! Hány megoldás van? E1 3806. 4). írjuk fel az e egyenes egyenletét. Egy háromszög egyik csúcsa az A(4. Az ABC háromszög A csúcsának koordinátái (0. 4).2y + 4 = 0 egyenletű egyenessel 21 és az x tengellyel — egység területű háromszöget alkot. 3805. Mekkora a háromszög területe? E1 3814. másik végpontja az x tengelyen van. 0) ponton és az A(0. és a 5(8. 5). 5). Határozzuk meg a C csúcs koordinátáit. 0). Számít­ suk ki a háromszög területét. K2 3810. 3) pont. ahol c > 0.— pont. £(0. 6). 5(3. Harmadik csúcsa az x + 2y = 10 egyenletű egyenesen van. E2 3807. Számítsuk ki a C csúcspont abszcisszáját. 5(1 + d. -2) pont. Egy háromszög 10 egységnyi oldalának egyik végpontja a (0. 4). 2) és a 5 (5. 4). 1). Az e egyenes áthalad a 5(12. amely párhuzamos az ordináta tengellyel és az A(0. Mekkora a három­ szög területe? E1 3812. ha az ordinátája 7. . 6) koordinátájú E2 ( 17 ^ pont. E1 3815. A csúcspontok koordinátái: A(l. Számítsuk ki a három­ szög területét.

-3) pont. 3) pont.y) ko­ ordinátájú pontját. b) ponton. írjuk fel annak a körnek az egyenletét.5. V 3820. Legyen az ABC háromszögön belül választott P pont olyan tulajdonságú. 5(18. D(0'. Vizsgáljuk és ábrázoljuk az OMN háromszög terü­ letét. E1 3817. d) — egység. Az M vetülete az x tengelyen N.—x + A egyenletű egyenest az y = mx egyenletű egyenes az M pontban metszi. 7). B{. B(a.b). 1). a) a (4. V 3821. c) középpontja a (-1.A z y = . C(a. c) —. b) középpontja a (3. és sugara ^[l3 egység. BCP. és sugara 3 egység. E2 3818. B( 10. 0). és sugara 5 egység. és sugara V5 egység. távolít4 2 suk el azokat. ha t. . és áthalad b) a ponton. ha a a) középpontja a (4. és sugara 3. ha a középpontja az origóban van. Egy háromszög csúcsai A( 3. hogy P = S. C(0. 9). amelynek a területe az ABCD téglalap területének a kétszerese. b) 2.A z ABCD téglalap csúcspontjainak koordinátái: A(0. ACP háromszögek területei egyenlők. 0) pont. a C csúcsa az x + 2y = 2 egyenletű egyenesre illeszkedik. hogy az ABP.Az ABC háromszög két csúcsa: A( 6. 0).A KÖR E1 3816. három csúcspontja: A(2. y) koordinátájú pontjához rendeljük hozzá az (x + y. írjuk fel a kör egyenletét.5 egység. ha a trapéz területe 52. A háromszög belsejében fel­ vett P pont a háromszöget 3 háromszögre bontja. c) az (a. Bizonyítsuk be. 0).) K1 3823. K1 3824. x . Számítsuk ki a C csúcspont koordinátáit. -3) pont.Az ABCD derékszögű trapéz egyik szára AD. a PBC háromszög területét /. 3) pont. 3 a /3 és a sugara a) 4. A kör A k ö r egyenlete K1 3822. 2). Jelöljük a PAB háromszög területét í.-vel a PC A háromszög területét í3-mal. 5) és D(— 1.5 terü­ letegység. hogy ez a hozzárendelés az ABCD téglalaphoz olyan A lB íCíD { téglalapot rendel hozzá. A sík tetszőleges (x.: t2: t3 = 1: 2: 3. (Ha az egyenletben törtek vannak. V 3819. b ).2. 7) ponton. e) középpontja a (0. Számítsuk ki P pont ko­ ordinátáit. írjuk fel a kör egyenletét. 15). Az ABC háromszög területe 40. és sugara V2 egység. f) középpontja a (-5. ahol S a há­ romszög súlypontja. Igazoljuk.-gyel. 8). amelynek a középpontja az origóban van. ha 0 < m < o o . 5) pont. d) középpontja a (2. Számítsuk ki a C csúcs ko­ ordinátáit.

B( 3. és áthalad az A(-6. és áthalad az origón. írjuk fel az így keletkezett körök egyenleteit. 7). -4). Melyek azok a . amely az y tengelyt az origóban érinti. r = 2 egységsugarú kör belsejében lévő pon­ tok. i) nagyítsuk a középpontból kétszeresére. 2). 3) pont. E( 3. amelyek koordinátái kielégítik a 3'v+ 3y~' =4 és ^2x-}> + ^ egyenletrendszert? K1 3832.6)2 + (y + 4)2 = 36 egyenletű körből és a) tükrözzük az x tengelyre. -1) vektorral. -1). -2) pont. £(-4. (5.4 abszcisszájú pontjainak az ordinátáit. K1 3829. K1 3826. c) tükrözzük az origóra. írjuk fel annak a körnek az egyenletét. g) forgassuk el az origó körül -90°-kal. 3). 2). K1 3833. b) tükrözzük az > >tengelyre. amely az x tengelyt az origóban érinti. -3). 0) ponton. -5). f) forgassuk el az origó körül +90°-kal. 2. 6). 1).0. 0). 5(5. írjuk fel az r = 5 egység sugarú C (-1. Határozzuk meg a (2. 6). b) pont. és áthalad a (4. Határozzuk meg annak a körnek az egyenletét. írjuk fel annak a körnek az egyenletét. 3) középpontú és az r = 5 sugarú kör -1 . amelyek koordinátái a következő egyenletrendszer gyökei: 3' + 3 ^ = 4 és Í2x-> ’)2 = —. e) középpontja a 2x + y + 1 = 0 és a 3x . (3. c) középpontja az (a. (2. K2 3834. 4) pont. C(4.y + 9 egyenesek metszéspontja és áthalad a (•\/2. 0). a suga­ ra 2 ^ 5 egység. Hogyan helyezkednek el a körhöz viszonyítva a következő pontok: A(-3. írjuk fel a kör egyenletét. D( 2. K1 3827. és áthalad az origón. továbbá az 1. 1). -5 ordinátájú pontjainak az abszcisszáit. c) (-5. amelynek középpontja az origó. -1) koordinátájú pon­ tok az adott körhöz viszonyítva? K2 3830. d) toljuk el a v(2. F (-2. 1) középpontú. K1 3828. j) kicsinyítsük az origóból a felére.— V2 ) ponton. D{2. 5)- a) (1. és áthalad az origón.0 . d) középpontja az (5. . amelynek a) középpontja a (4. Induljunk ki az (x . 3) ponton. Melyek azok a C(2. 0 j középpontú. F(3. 0). r = 1 egység sugarú körön kívül lévő pon­ tok. írjuk fel annak a körnek az egyenletét. 4). h) forgassuk el az origó körül +60°-kal. 4 E1 3831. e) toljuk el a v(-5. 4) ponton. b) középpontja a (-3. 2).K1 3825. C(4.1 . és áthalad az (0. 2) középpontú kör egyenletét! Hogyan helyezkednek el az A(-3. Egy kör átmérőjének a végpontjai b) (4. 3. d) (~3. 3) vektorral.

b) a (6. amely érinti a) az x tengelyt. K2 3844. El 3845. 5) és a P2 ( 8. 0) és a P2(— 1. K2 3839.24 = 0 egyenest. írjuk fel annak a körnek az egyenletét.(-l. b) az x tengelyt. amelynek a középpontja a) a (6.>’ + 2 = 0 egyenletű egyenes­ re illeszkedik. d) a (-5. b) érinti az y tengelyt.(!. és a középpontja az y = 3x . c) a (4. b) az x tengely negatív oldalára illeszkedik. K2 3841 . 3) pontokon. és mindkét koordinátatengelyt érinti. amely áthalad a) a P. és a) érinti az x tengelyt.(4. és érinti az 5x + l y = 11 egyenest. ha sugara 5 egység. K2 3840. a) középpontja az x = 3 egyenesre illeszkedik. és áthalad a 5. és a középpontja az 2x + v . 2a) pont. b) középpontja az y = . amelynek a középpontja a) az x tengely pozitív oldalára illeszkedik. c) az y tengely pozitív oldalára illeszkedik. d) az y tengely negatív oldalára illeszkedik. 6) és a 5(4. 3) pontokon. és mindkét tengelyt érinti. 3) ponton halad át. b) a P. 9) ponton halad át. írjuk fel annak a körnek az egyenletét. és érinti az y tengelyt. b) az y tengelyre illeszkedik. amely áthalad az A(l. és mindkét koordinátatengelyt érinti. 4) és a P 2 (3.6 egyenesre illeszkedik.(0. 2) pontokon. -3) és a PJ-5. 2) és a /\(4 . 12) pontokon. 1) és a P2(— 7.2y + 2 = 0 egyenletű egye­ nesre illeszkedik. és mindkét koordinátatengelyt érinti. írjuk fel a kör egyenletét. és érinti az x tengelyt. és a) érinti az x tengelyt. Határozzuk meg annak a körnek az egyenletét. 2) pon­ tokon. -1) és a P 2 (-3. amely áthalad az A( 2.( 3. írjuk fel a kör egyenletét. és érinti az 5x . és érinti az x tengelyt? K2 3836. c) a P . és a középpontja az x . 9) ponton. Mi annak az egység sugarú körnek az egyenlete. ha a sugara r. és mindkét koordinátatengelyt érinti. írjuk fel annak a körnek az egyenletét. 3) és a B(5. 1) pontokon. írjuk fel a kör egyenletét. c) áthalad az origón. és érinti az y tengelyt.9 = 0 egyenletű egye­ nesre illeszkedik.K2 3835. írjuk fel annak a körnek az egyenletét. Mi annak a körnek az egyenlete. és áthalad a F. c) mindkét tengelyt érinti. . áthalad a (9. b) az (1.I2y . amely a) a (2. 7) pont. — 3) pontokon. amelynek a sugara 5 egység. írjuk fel annak a körnek az egyenletét. a középpontja pedig a) az x tengelyre. -2 ) pontokon. b) az y tengelyre illeszkedik. 2) pont.19 egyenletű egyenesre illeszkedik.(— 1. ej az y tengelyt. d) a P t( 1. 3) ponton halad át. és a középpontja az x . -5 ) pontokon. ha a középpontja az (a. K2 3837. K2 3838. b) érinti az y tengelyt? K2 3842. K2 3843. és érinti az x tengelyt. 2) ponton halad át. és érinti az y tengelyt. és áthalad a /*. a középpontja pedig a) az x tengelyre.

amelynek abszcisszája 5. E1 3858. és a sugara ^ 5 egység. írjuk fel a kör egyenletét. amelyre PQ = 3^ílÖ. amelynek x és y ko­ ordinátái egész számok és 2y > 5 | x | és x + y2 < 9. 4) és a (4. írjuk fel a kör egyenletét. b) az x . és a sugara V2 egység. írjuk fel annak a körnek az egyenletét. 4) ponton. Az AC befogó párhuzamos a 3x + 4y = 0 egyenletű egyenessel. x + 2y = 12. amely áthalad a) a (0. -2) és az (5. írjuk fel annak a körnek az egyenletét. 2) pont és a háromszög köré írható kör középpontja a K(\ \ 4) pont. írjuk fel annak a körnek az egyenletét. amely érinti a koordinátatengelyeket és a 3x + 4y = 10 egyenletű egyenest. ha egyik csúcsa az A(— 1. E1 3854. írjuk fel a kör egyenletét. amely érinti az y tengelyt. illetve x . K2 3848. b) a (4. és az y = x . Határozzuk meg a szabályos háromszög csúcspontjainak koordinátáit. írjuk fel a kör egyenletét. írjuk fel annak a körnek az egyenletét. b) sugara 5 egység. E2 3859. 10) pontokat összekötő egyenesen van. amelynek középvonalai a koor­ dinátatengelyekre esnek. Hány olyan P pont létezik a koordináta-rendszer síkjában. és érinti az x = 1 egyenletű egyenest is. 2) ko­ ordinátájú pontok. 3) és a (2. ha az olyan Q pontban érinti az y tengelyt. E2 3860. E1 3851. 5) pontokon.l y = 3 egyenest a -1 abszcisszájú pontjában. és az x + y = 12 egyenest a 10 abszcisszájú pontjában érinti.A z ABC derékszögű háromszög átfogójának végpontjai az A(-3. és áthalad a (4. Határozzuk meg annak a körnek az egyenletét.y .3 egyenest a 4 abszcisszájú pontjában érinti. hogy a területe maxi­ mális legyen? Mennyi a maximális terület? . K2 3856. E2 3861 . 5(8. írjuk fel a kör egyenletét.y = -14 párhuzamosokat érinti és áthalad a (3. 5) ponton áthaladó kör egyenletét. E1 3847. E1 3849.E1 3846■ Határozzuk meg annak a körnek az egyenletét. c) sugara -JlO egység.y = 6 és a 2x . 4) ponton. -3) pontokon. amely érinti a) a z x + y = 4 egyenest az 1 abszcisszájú pontjában. Egy kör középpontja az A(l. 2) pontokon. Hogyan válasszuk meg a téglalap méreteit.. Számít­ suk ki a C csúcs koordinátáit. E1 3857. 4). középpontja pedig az e :x + 2y = 12 és a z /: 5 x . E^y kör átmegy az origón és érinti az y = 2x + 20 és az y = 2x . K1 3852..0. E1 3853. A kör az x + 2y = 21 egyenletű g egyenest abban a P pontban érinti. K2 3855. amely az x + y = 0 egyenletű egyenest az origóban érinti. és áthalad a (0. írjuk fel a P( 9. és írjuk fel a háromszög köré írható kör egyenletét. és áthalad a (-2. és a kör átmegy az origón.3 y = -5 egyenletű egyenesek metszéspontja. ha a középpontján átmenő két egyenes egyenlete. Egy kör átmegy a P(0. ha a a) sugara ^Í20 egység. 1) ponton és érinti az y = x + 3 és az v = x — 1 egyenle­ tű egyeneseket.20 egyenletű egyeneseket. Az x + y2 = r egyenletű körbe téglalapot írunk. E1 3850. amely a 2x . 5) ponton. l ) és a B(7.

y 2 . p) x + y2 + ax = 0.2 = 0 és az x2 + y2 + lOx . hogy a derékszögű koordináta-rendszer ^V2.16y .2y > 0.1 2 = 0. . t) x + y + ax + by = 0. d) érintse az x tengelyt. n) 2x + 2y2 . hogy az a) x + y . \ c) x2 + y2 . hogy a következő egyenletek közül melyik lehet kör egyenle­ te? Határozzuk meg a kör középpontjának a koordinátáit és a kör sugarát. írjuk fel az adott körrel koncentrikus kör egyenletét.y2 .^-j pontja körül írt körön legfeljebb egy rács­ pont van. hogy az Ax + Ay2 + Bx + Cy + D = 0 egyenlet akkor és csak akkor kör egyenlete.6x + 8y + 25 = 0.2x + 4y = 0. írjuk fel a két kör középpontján áthaladó egyenes (a centrális) egyenletét.75 = 0.56 = 0. m) 3x2 + 3y2 .x —3y —2. f) x2 + y2 + 4x . 25 9 E1 3864. e) érintse az y tengelyt.20x . g) x + y2 + 6x + 2y .4.5y + 3 = 0.3y + 20 = 0 egyenletű egyenes -2 abszcisszájú pontját.-i j pontja körül írt bármely körön legfeljebb egy olyan pont van. hogy a sík ^V5.2 = 0 egyenlet kör egyenlete.243 = 0.4y + 1 = 0. K1 3865. 2 2 w j — + ^— = 1 . (Olyan pont. V 3868.2ax = 0. c) a középpontja az y tengelyre illeszkedjen. hogy az x2 + y2—lOx . Vizsgáljuk meg. B. h) x + y . b) x + y2 .6x + lOj .9y + 40 = 0. D együtthatókat megválasztani. \o) x + y2 . E1 3866.24x . Hogyan kell az A. Bizonyítsuk be.8j + 7 = 0. amelynek a sugara 10 egység és az egyenest a P pont­ ban érinti. Jelöljük P -vei a 4x . vJ x2 + y2 .6y . amelynek mindkét koordinátája egész szám.2x + 2y = 0. j) x + y2 + 2. i) x + y + lOx = 0. hogy a) a kör áthaladjon az origón b) a középpontja az x tengelyre illeszkedjen. q) 3x2 + 4y2 . K1 3863.6x + 8y = 0 és az x2 + y2 + 2x . u) x . r) x2 + y2 + 4x . b) x + y .6y . Bizonyítsuk be. C. 4) ponton.6y . ha áthalad a P( 2. ír­ juk fel annak a körnek az egyenletét. ha K jelenti a kör középpontját és O az origó. f) mindkét tengelyt érintse? K2 3867.6x + 8y + 25 = 0\ d) x .36 = 0. Igazoljuk. b) x + y2 .3x .4x .2y + 1 = 0.24y = 0 egyenletek körök egyenletei. Igazoljuk. A sík mely pontjainak koordinátái elégítik ki a következő összefüggéseket? \a) x2 + y + 4x . k) 4x2 + 4y .6x + 4y + 12 = 0. Igazoljuk. d) x + y2 . l) 16x2 + 16y .2x . V 3869.6 = 0. \ s) x2 + y2 + 2xy . amelynek mindkét koordinátája egész szám).3 = 0 . \c) — + Z_ = IQ1 2 2 \ e) x + y2. \a) x + y2 = 25. Hány megoldás van? Számítsuk ki a P K és az OK vektorok koordinátáit. ha B2 + C2 > 4 AD és A ^ 0.15 = 0.E2 3862.10 = 0.2x + 4y + 6 = 0.

Bizonyítsuk be. írjuk fel annak a körnek az egyenletét.6x + 6y + 2 = 0 egyenlet kör egyenlete! Számítsuk ki a középpontnak a 3x + 4y = 2 egyenletű egyenestől mért távolságát.2 = 0 kör metszi a koordinátatengelyeket. K2 3880.4y + 11 = 0 és a k2 : x2 + y2 + 4x + 12v + 4 = 0 körök középpontjait össze­ kötő szakasz. és az ordináta tengelyből 8 egység hosszú húrt metsz ki. B. Számítsuk ki az origó távolságát azoktól a pontoktól. írjuk fel annak a körnek az egyenletét. amely a 2x + y = 19 egyenletű egyenest a P(l\ 5) pontjában érinti és a koordinátatengelyekből egyenlő hosszú húrokat metsz ki.5y .x . K2 3884.3 = 0.60 = 0 egyenletben az A. Indokoljuk meg. Mutassuk meg. (Először igazoljuk.3 = 0 egyenletű kör P ( \ . amelynek csúcsai az x és az y tengelyre illeszkedő pontjai a keresett körnek. 1) és az (a. c).6x . amelyekben az x2 + y2 . hogy az x + y2 = 1 egyenletű körnek végtelen sok olyan pontja van.3)2 = 25. Számítsuk ki annak a négyszögnek a területét. K2 3877. C együtthatók értékét úgy. hogy az egyenlet egy r = 5 egység sugarú kör egyenlete legyen. Határozzuk meg a 4x2 + Ay2 + Bxy + Cy . akkor a kör az x tengelyt olyan két pontban metszi. amelyek abszcisszái az egyenlet gyökei.2 ) 2 + (y . amelynek átmérője a (0.ax + b = 0 egyenlet. E1 3883. hogy az x ten­ gelyből 28 egység hosszúságú húrt metsz ki.2y . Igazoljuk. E2 3872. hogy a b). írjuk fel az x2+ y1. E2 3878. b) x + y2 + 2x . amelynek átmérője a : x2 + y2 . és áthalad az /S(0.15 = 0 egyenletű kör és a koordinátatengelyek metszéspont­ jai egy négyszöget határoznak meg. 0) pontban érinti. A négyszög területe a kör területének hány százaléka? K2 3881 .8x . egyenle­ tek kör egyenletei. K1 3876.4x + 2y + 1 = 0 egyenletű körrel koncentrikus. 8) ponton.8x . a) ( x . Egy kör sugara 50 egység. írjuk fel a k kör egyenletét.4 j . amely az x tengelyt az (5. E1 3875. hogy ha a . amelynek a területe 6 ^6 terület egység.V 3870. írjuk fel annak a körnek az egyenletét. b) koordinátájú pontok által meghatározott szakasz. Határozzuk meg a centrális és az x tengely hajlásszögét. Határozzuk meg az x2 + j 2. 3) pontra vonat­ kozó tükörképének egyenletét. ha tudjuk. hogy az x ten­ gelyen mért két távolság szorzata miért egyenlő az y tengelyen mért két távolság szorzatával? E1 3873. Tekintsük azt a köft. E2 3882. a koordináta-rendszer origóját belsejében tartalmazó k körnek a koordinátatengelyekkel való metszéspontjai olyan négyszöget határoznak meg.6x . amely az abszcissza tengelyt a (3.4b > 0. K2 3871 .Határozzuk meg. hogy mely pontokban metszik a következő egyenletekkel megadott körök a koordináta-rendszer tengelyeit. Az x2 + y2 . . Ha­ tározzuk meg a kör középpontjának koordinátáit. írjuk fel a kör egyenletét. K2 3879.7 = 0 egyen­ letű körök centrálisának egyenletét. Az x2+ y2. c) x + y + 4y .6x .5 = 0. Adott az x2 . amelynek koordinátái racionális számok. s amely az y tengelyből 10 egység hosszúságú húrt metsz ki? E1 3874. hogy az x + y2 .M i az egyenlete annak a körnek.18j + 65 = 0 és az x2 + y2 + lOx + \4y . 0) pontban érinti.

Oldjuk meg a feladatot többféle módon. E1 3891 . E1 GY 3887. b) az oldalak felezőpontjainak koordinátáit. 3x + l y . B( 3. 0 ( 1 . x + 2y .y = 34. 2 x .K1 3885. f) a háromszögbe írható kör középpontjának koordinátáit. (8. K1 3888. .y . (6. Egy háromszög csúcsainak koordinátái: A(2. 1). 1). Határozzuk meg a háromszög köré írt kör egyenletét a csúcsok koordinátáinak kiszámítása nélkül.6 = 0. Számítsuk ki a háromszög területét és a kerületét. ha A(10. (3. 0).2 = 0. Határozzuk meg a háromszög köré írt kör egyenletét. 3). a CD ív magassága 20 m. lAx —2y = 35. e) a magasságpont koordinátáit. 7). 2).3y + 10 = 0. b) y = x + 1. I x + 2y .-8. 6). 7).31 = 0. b. K2 3892. 3x . y = 2. 4). Az x + y2+ I2y . (2.12 = 0. y = —^ x —2. Számítsuk ki a) a háromszög oldalainak hosszát. Számítsuk ki a 10 m-enként elhelyezett függőleges tartórudak hosszát. Számítsuk ki annak a körnek az átmérőjét (az átmérő hosszát). (4 M ). Az ábrán látható körív alakú híd fesztávolsága AB = 80 m.3y = 2. Számítsuk ki az ABC háromszög területét és a köré írt kör kerületét. a) x .5 = 0. Egy háromszög oldalegyenesei­ nek egyenletei: a) Ax . (9. V 3889. Határozzuk meg a következő három ponton áthaladó kör egyenletét: a) (-1.1 = 0.Ay . 5) és a (-2. 3x + Ay + 6 = 0 egyenletekkel megadott a.-9).20y + 202 = 0 egyenletű körök kö­ zéppontjai és a (0.5y + 13 = 0. 3) pontokon. amely áthalad a 2x + lAy = 5. b ) x + 2 y . c egyenesek meghatároznak egy háromszöget. K2 3893. -5 ) és C( 1. 3). 0) pont háromszöget feszítenek ki. b) a (4. 4). e)(0. — x + 2y + 8 = 0. y = 3x-9. Valamely háromszög oldalegyeneseinek egyenletei: I x . (2. K1 3886. d) (4.22x . 0(2. A 2x + y + 9 = 0. 4). c) 3x . K2 3890 .3 y . 4). (0. 0). Ax . K1 3894. az x + y2. (8.Ay = 20 egyenletű egyenesek páronként vett metszés­ pontjain.3 = 0\ 3 x . 1). írjuk fel a köré írt kör egyenletét. C(6. c) a súlypont koordinátáit. 5). 3) pontokon. 2) és a (-3. d) a háromszög köré írható kör középpontjának koordinátáit. Számít­ suk ki a háromszögbe írható kör sugarát. hogy az x + y2 + ax + by = 0 kör áthaladjon a) az (1. 4). 2). Határozzuk meg a és b értékét úgy. (4. (10.

b) (0. 0). (0. D( 6. E1 3909.3 y = 0 é s a 3 x + ) ' .2 = 0 és az y = 2x . K2 3900. A z ABCD négyzet A csúcsának koordinátái (1. -10). írjuk fel a trapéz köré írható kör egyenletét.A z ABCD téglalap két szomszédos csúcsa: A(2.ű ( l . írjuk fel a (4. amelynek középpontja a) a z x + y = 3 egyenesre illeszkedik. a BC oldal felezőpontja P( l l . írjuk fel az x + 2y ..8 = 0 egyeneseket érintő.2 = 0 egyeneseket érinti. E2 3910. és írjuk fel a kör egyenletét. középpontjával a 3 x . a z x . C(0. C csúcsa pedig a 3x .6 = 0 egyenesre illeszkedő kör egyenletét. y) pontok halmaza határoz meg. Mekkora szakaszokat metsz ki az x. írjuk fel az x . Bizonyítsuk be. 1) és tudjuk. (8. (-1. (0. írjuk fel a kör egyenletét. E2 3903.5 egyeneseket érintő körök egyenletét. amelybe egységsugarú kör írható. C(2. -5). 0). írjuk fel annak a körnek az egyenletét. 0). 2) és D( 6. K2 3901 . Határozzuk meg annak a síkidomnak a területét. -9). (8. 1). K2 3899. D {. -4). 4). 6) ponton átmenő egyenes egyenletét. és írjuk fel a négyzet csúcsain átmenő kör egyenletét. 6). 2). V 3911. AB\\DC és a trapéz szimmetriatengelyének egyenlete 3x + 2y = 14. -2). 2). fi(4. E1 3908.K2 3895.-3). 6).5 = 0 egyeneseket érinti. amelyet a 4 < x2+ / < 2 ( | x | + ]>’ | ) egyenlőtlenségpárral megadott fi(x. 3). K2 3896. -2). Határozzuk meg annak a körnek az egyenletét. 1). Határozzuk meg a fi és a D csúcsok koordinátáit. hogy az alábbi négy pont egy húrnégyszög négy csúcsa: A(8. fi(8. Az ABCD szimmetrikus trapéz A csúcsának koordinátái (1.4 = 0. hogy az A(4. ha az a koordinátatenge­ lyekből olyan háromszöget metsz ki. amely áthalad a (2. b) az x + y = 4 egyenesre illeszkedik. Igazoljuk. és írjuk fel a háromszög köré írt kör egyenletét. A derékszögű koordináta-rendszerben az ABC háromszög csúcsa az origóban. B csúcsa az x tengelyen. -5). A (6. E2 3907. C(20. Egy húrnégyszög három csúcsát ismerjük: a) (2. (8. 4) pontokkal megadott háromszögbe írható kör egyenletét.2 = 0 és az x . A negyedik csúcs az y tengely negatív oldalára illeszkedik. -1).1 = 0 és a 7x . hogy a négy pont egy körön van-e? K2 3897. Igazoljuk. fi(7. (1. C(3. A negyedik csúcs az x tengely pozitív oldalára illeszkedik. K2 3898. 4). 2). .y . E2 3906. illetve v tengelyből a téglalap köré írt kör? E2 3904. 5). Számítsuk ki a fi és C csúcsok koordinátáit. E2 3905. Bizonyítsuk be. és érinti az x + y = 5 egyenest. 11) és a (10. hogy az egyenlő szárú derékszögű háromszög oldalai fölé raj­ zolt négyzeteknek a háromszög csúcsaival nem azonos csúcsai egy körön vannak.1. -1 ) pontok egy kö­ rön vannak. x + 2y . . Számítsuk ki a negyedik csúcs koordinátáit. a C csúcsának koordinátái (3. hogy az A(7. 5). írjuk fel az A(0. az x + _ y. 4) pontok négyszöget határoznak meg. Vizsgáljuk meg. hogy 3 AD = AB. 0).4 ) . 11) pon­ tokon. K2 3902. a D csúcsának koordinátái (-1.2y = 0 egyenletű egyenesen van. fi(10. 14) pontok egy körön he­ lyezkednek el.

hogy az oldalak négyzetösszege mindig egyenlő a háromszög területének 8-szorosával. amelyhez az A(3. e) az x2 + y2 = r2 kör és a y = mx +b egyenes közös pontjainak számát. Egy deltoid csúcsai A(0.4y = 19 egyenes az x2 + y2. d) x + y .2y + 5 = 0.2x .18 = 0 kör és az x .Ay + 30 = 0. Az A8C háromszög síkjában melyik az a P pont.2y = 1 egyenes az x2 + y2 . amelyek kerülete mind a négy csúcsponttól egyenlő távolságra van. b) 5x . c) az x + y2 = r2 kör és az x + y = a egyenes. 0). Határozzuk meg a harmadik csúcs mértani helyét. c) az x2 + y1 . 6). amelyre PA2+ PB2+PC2mini­ mális? V 3914. 1. illetve b milyen értékei mellett kapunk 2.2x . Milyen helyzetű a) a 3x . Tekintsük azokat a kö­ röket. -1 ) és az (1. C(4. V 3915. Egy háromszög két csúcsa rögzített. 2) pontjában húzott érintő egyenlete x + y = 5 és a kör középpontja az origótól 1 egység távolságra van. hogy a. Milyen helyzetűek az alábbi egyenesek az x2+ y2 = 36 egyenletű körhöz képest: a) x . C(0. c) 3x .2 egyenes.2x = 0 kör és a 3x . 0). K1 3921. 3x .l = 0 egyenes. K ö r és egyenes kölcsönös helyzete.x . Adott az ABC szabályos háromszög. A ko­ ordináta-rendszer síkjában mi a mértani helye azoknak a P pontoknak. Mekkora a legna­ gyobb kör sugara? E2 3913.y = 2 egyenes.5x = 0 kör és az y = x . Határozzuk meg a) az x + y2 = 25 kör és a 2x + y = 10 egyenes.3y . ahol k e R? E2 3916.4y .38 = 0 egyenes közös pontjainak a számát. Határozzuk meg a) az x2 + >’2 .15 = 0 körhöz képest? b) d .12 = 0 körhöz képest? c) a (7.} ■ ’ = 0 egyenes. K ö r érintője K1 3918.17 = 0. A ej és e) feladatban vizsgáljuk meg. a harmadik úgy mozog. 0). b) az x2 + > > 2 . 7) pontokon átmenő egyenes az x + y 2 = 25 és az x2 + y2 = 36 körhöz képest? . amelyekre PA2 + PB2 + PC2 = k2. 0 közös pontot? K1 3919. 8(1.2y + 1 = 0 kör é s a 2 y . Egy háromszög csúcspontjainak koordinátái: A(-2. 8(2.V 3912.l ) 2 + (y +3)2 = 25 kör és a 4x . K1 3920. e) az (x . 0) és D (l.12y + 26 = 0. amelyekre PA2 = PB 2 + PC2.6y . 2). E2 3917. írjuk fel annak a körnek az egyenletét. -2).4x . d) az x2 + y2 + 4x . d) az x + y = r kör és a y = mx egyenes. Hol vannak azok a P pontok a háromszög síkjában.4y . b) az x2 + y2 = 10 kör és a 3x + y = 10 egyenes.

4) pontból az x + y = 16 körhöz húzható érintők egyenletét. (-1. E1 3927. tetszőleges 1-nél kisebb pozitív szám. Ez a derékszög szárait az O-tól külön­ böző A és B pontokban is metszi. Húzzunk érintőt az x + y2 = 1 körhöz a (0. Mekkora szöget zárnak be az x + y = 36 kör -5 abszcisszájú pontjaihoz tarto­ zó érintők? E2 3933.12. Számítsuk ki a harmadik csúcs koordiná­ táit. írjuk fel annak a körnek az egyenletét. (*. amely az x +y2 = 100 kört a (6. Az x + y2 = 100 körhöz érintőket húzunk a (6. E1 3923. E2 3934. hogy a keletkező trapéz átlói az y tengelyen metszik egymást. 3) pon­ ton áthaladó legrövidebb húr egyenletét és hosszúságát. 1).2 y = 14. írjuk fel a) a (10. amely az e egyenesből d hosszúságú húrt metsz ki. Egy háromszög két csúcsának koordinátái: A(l. Egy derékszögű háromszög átfogójának a végpontjai (2. Az XOY derékszög szögfelezőjén rögzítsünk egy O-tól különböző P pontot. E2 3929.. 0) ponton.3x + 12 = 0 egyenesből. írjuk fel az x + y2 = 25 kör (4. az érintőszakaszok hosszát és azt érintők haj­ lásszögét. írjuk fel annak a körnek az egyenletét. Határozzuk meg az (1.l y + 25 = 0 egyenes metszéspontjain és a (0. 0) pontból az x + y = 25 körhöz húzható érintők egyenletét. Számítsuk ki annak a húrnak a hosszát. továbbá a d = 4 V5 hosszúságú szakasz.K2 3922. 2). 3) pontjához tartozó érintőjének az egyenletét. K2 3925. amelyek az x + 2y = 1 egyenesre illeszked­ nek. B{5.2x = 7 egyenletű egyenesre. az O és P ponton áthaladó kört. (0. Bizonyítsuk be. K2 3924. Adott az e egyenes: y = ^ x + 9. Valamely kör egyenlete x + y + 2x . V 3930. ahol x. amelyet az x + y . B( 8. 3) pontból az x2 + > -2 = 5 körhöz húzható érintők egyenletét. K1 3931. K2 3926. Bizonyítsuk be. Határozzuk meg a harmadik csúcs koordinátáit. 1). 0). K2 3928. Adjuk meg az A és a B pontokon áthaladó olyan körnek az egyenletét.4 y . a köré írható kör kö­ zéppontjának abszcisszája 4. Számít­ suk ki az érintők metszéspontját és a hajlásszögét. 1) pontból az x2 + y2 = 25 körhöz húzható érintők egyenletét. és a (3.5 = 0 kör metsz ki a 2y . -1). Számítsuk ki az érintési pontok koordinátáit. 8) és a (8. 3). a hozzá tartozó magasság talppontjának az ordinátája 2.14x . 6) pontokban. amely áthalad az x + y1 = 25 kör és az x . Atmegy-e a metszésponton a nem párhuzamos olda­ lak érintési pontjain áthaladó egyenes? E1 3935. d) a (-1. E1 3932. y t) pontjai­ ban. 5) és (-4. 4). és sugara 15 egység. -3). ha az illeszke­ dik az y . c) a (8. -8) pont­ ban érinti. b) a (7. Határozzuk meg azokat a pontokat. hogy az előjeles OA és OB távolságok öszszege nem függ a kör sugarától. 7) ponttól 5 egység távolságra vannak. Ez­ után rajzoljunk egy. ennek egyik partján az A és a B pont: A(-2. .

1) pontba érkezik. ha a A"-nak és az e-nek van közös pontja? K2 3943.Adott a K kör és egy e egyenes.E1 3936. ha PQ = 35 egység. Az x tengely pozitív ol­ dalára illeszkedő egyik P pontból érintőket húztunk a körhöz. A P anyagi pont erő hatására az (x .y .2y = 7 egyenessel párhuzamos érintőit. a beírt kör egyenlete x~ + y2 = 64.5x + 1 egyenesre. Az x2 + y . írjuk fel további pályájának az egyenletét.2 = 0. írjuk fel a) az (x .lOx .4x . E1 3945. hogy az így rajzolt körök két rögzített ponton mennek át. K2 a) x b) x c) x d) x 3938.18 = 0 körhöz egy P pontból érintőket rajzolunk. és számítsuk ki a hiányzó két csúcs koordinátáit.2)2= 25 kör (5. Az egyenes minden pontja körül olyan kört szerkesztünk. Az x2 + y2 . K2 3949. Amikor a P{ 2. 3) pontjához tartozó érintőjének az egyenletét. Milyen szög alatt látszik az x + y2 = 16 kör a (8. amelyek párhuzamo­ sak az y = 3x egyenessel. írjuk fel az érintők egyenletét.3)2 + (y . Határozzuk meg az érintők egyenleteit és az érintési pontok koor­ dinátáit. c) az x2 + v2. Az x2 + y 1+ 4x .3y = 0 egyenessel. Egyenlő szárú háromszög alappal szemközti csúcsa (6.12y + 45 = 0 körhöz érintőket húzunk.5)2 + (y + 3)2= 25 körön mozog. melyek párhuzamosak a 4x . ha az egyik csúcsa az y tengely pozitív oldalára illeszkedik. E2 3940. (12. írjuk fel a háromszög alapegyenesének egyenletét.lOv + 4 = 0 kör -1 abszcisszájú pontjához tartozó érintőjének az egyen­ letét. Mit mondhatunk akkor. írjuk fel az x + y2 = 12 körhöz rajzolt egyenlő oldalú érintő háromszög oldalegyeneseinek egyenletét.66 = 0 körhöz érintőket húzunk. 3. Bizonyítsuk be. ha az érintési pontokon áthaladó szelő egyenlete x . Egy 12 egység sugarú kör középpontja az origóban van. az erő hatása megszűnik. amelyek merőlegesek az v = 0. Keressük meg az + y = 25 körnek a 4x .3y = 0 kör (0. 0) pontból? E2 3937. és számítsuk ki a háromszög csúcsainak a koordinátáit. b) az x2 + y2 . K2 3947. V 3942.4y . Számítsuk ki a hiányzó csúcsok koordinátáit. + y2 = 25 körnek a y = 3x .2)2 = 5 körhöz érintőket húzunk. K2 3948. K2 3944. írjuk fel az érintők egyenleteit. E2 3941.5). 10).y + 1 = 0 egyenessel párhuzamos érintőit. Az x2+ (y . amelyeknek nincs közös pontja. . Mekkora szögben metszi az (x .11 = 0 egyenessel párhuzamos érintőit. E1 3939. ahol Q az érintési pont. 5) pontjához tartozó érintőjének egyenletét. 8). Számít­ suk ki a P pont koordinátáit.7 egyenesre merőleges érintőit. + y2 = 169 körnek az 5x + \ 2y .l)2 + (y .2x .6x + 10y . Határozzuk meg az érintők egyenleteit. + y2 = 5 körnek a 2x . amelynek a sugara a pontból a körhöz húzha­ tó érintőszakasszal egyenlő. Az x2 + y2 = 100 kör köré írt érintőnégyszög két szemközti csúcsa: (-12.4)2= 25 kör a koordináta-rendszer tengelyeit? K2 3946.

d) az (x + 3)‘ + (y .8. 3) és a sugara V5.6x = 0 és az x2 + y2 —6y = 0 körök közös érintőinek az egyenletét. Melyik pontban hagyta el a mozgó pont a körpályát? E2 3953. 2) pontban metszik egy­ mást. 5). Adott két kör. a másik középpont­ ja (0. E1 3960.2y + 1 = 0 egyenletű körtől 2 egység távolságra halad.lOx . b) az x + y . . 0). Az x2 + y2 = 5 egyenletű körhöz olyan e érintőt húzunk. A háromszög súlypontja az S( 3.5x . írjuk fel a közös érintőiknek az egyenletét. P3 (2.8)2+ (y . E2 3954. 1) és a sugara 2 ^ 5 . Határozzuk meg az x tengelyen azt a pontot. amely az x2 + y2+ Ax . Határozzuk meg a húrnégyszög csúcspontjainak koordinátáit! írjuk fel a négyszög kö­ ré írt kör egyenletét. P l 0. 5) pont.30x + / + 189 = 0 körök. K2 3956. E2 3955.> .lOx + 2 v + 10 = 0 körhöz a P. 3) ponton átmenő olyan e egyenes egyenletét. A C csúcs melyik hely­ zeténél legkisebb az ABC háromszög területe? E1 3964. amelyből az (x . és érinti az y = x + A egyenletű egyenest is.5 = 0. K2 3959.5)2 + (y + 10)2= 50 egyenletű kör az origón átmenő egyenesből 10 egy­ ség hosszúságú húrt vág ki. A C csúcs az (x .4. K2 3951. -12). amely merőleges a 2x . E1 3963. Egy szabályos háromszög egyik csúcsának koordinátái (1. Az (x . Az egyik középpontja (1. Számítsuk ki a másik két csúcspont koordinátáit. Az ABC háromszög A csúcsának koordinátái (-3.+ 4 = 0 A húrnégyszög átlói merőlegesek egymásra és a P( 1.8)2= 20 körön mozog. a pont pályája áthalad a (-2.y + 1 = 0 egyenletű egyenesre. 0).(0.2)2= 25 egyenletű körön mozog. amely az y = x egyenletű egyenest az ori­ góban érinti. Miután az erő megszűnik. 1) ponton áthaladó érintőinek az egyenletét. írjuk fel a) az x2 + y2.2)2 = 25 kör (2. 0) ponton. és érinti az x = 4 egyenletű egyenest is. Számítsuk ki a húr végpontjainak koordinátáit. Egy egyenlő szárú háromszög alapjának végpontjai A(-3. -1). Milyen hosszú érintő húzható az x + y 1. K2 3962.225 és az x .4)2+ (y . 1). E2 3958. írjuk fel a P( 6 . ő(3. írjuk fel annak a körnek az egyenletét.El 3950.2)2 + (y .4y + 25 = 0 kör origón áthaladó érintőinek az egyenletét. E1 3957.5y . írjuk fel annak a körnek az egyenletét. A B csúcs koordinátái (6. -1). A három­ szög köré írható kör egyenlete x + y . -1). 3) ponton áthaladó érintőinek az egyenletét. A P anyagi pont az (x . P2 ( 1. c) az (x . Számítsuk ki az e érintő és az adott egyenes metszés­ pontjának koordinátáit.l)2 + (y + 2) = 4 kör (3.l) 2 = 1 és az (x + 2)2 + (y + l)2 = 9 körök. 0) pontokból? K2 3952. írjuk fel a) az (x .2)2 + (y + 3)2 = 25 egyenletű körhöz húzott érintők merőlegesek egymásra. amelyik az x + y = 0 egyenletű egyenest az origóban érinti. c) az x2 + y2 . b) az x + (y + 2f = 5 kör (5. Egy húrnégyszög két szomszédos oldalegyenesének egyenlete 2x + y = 0 és. 6) ponton áthaladó érintőinek az egyenletét. 2x . K2 3961. Számítsuk ki a harmadik csúcs koordinátáit.

Mutassuk meg. Igazoljuk. Milyen négy4 szögről van szó.2x . írjuk fel annak a körnek az egyenletét. E2 3973. Kössük össze E. 5(3.= ----.20 = 0. a súlypontja j. hogy az A(l. Az x + _ y = 18 egyenletű egyenes melyik pontjából húzható azx2+y2—6x + 4y—l2 = 0 egyenletű körhöz 12 egység hosszúságú érintő? E1 3968.8x + 12> > . hogy B E : BC = 1 : 4 . míg két csúcsa az v tengelyre illeszkedik. Hány olyan kör van. . 1). hogy AE a BD átlót az AD át­ mérőjű körön metszi. és mekkorák a további. K2 3970. amelynek egyik csúcsa az origó. K2 3967. a középpontja pedig az x + 2y = 14 egyenletű egye­ nesen. írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét.2x . -1) és B( 6. Egy kör egyenlete x2 + y2 . Az ABCD négyzet csúcspontjai az x2 + y2 . a többi csúcsa rajta van az (x . Számítsuk ki a hiányzó csúcsok koordinátáit.4y .4 egyenletű egyenesre. amelynek az első síknegyedbe eső közép­ pontja az x tengelytől kétszer akkora távolságra van. Határozzuk meg az a para­ méter értékét úgy. Egy tengelyesen szimmetrikus érintőnégyszög két oldala a 3x .12 + a = 0. Az ABCD téglalapban BC = 2AB.1A-val. Adott az x2 + y1 . E2 3977.3)2 + y2= 9 egyenletű körbe írható olyan szabályos háromszög oldalainak az egyenletét. Egy háromszög egyik csúcsa: A (5. E1 3976. és a 4x + 4v = 35 egyenletű egyenest az 5 abszcisszájú pontjában érinti. Határozzuk meg a többi csúcs koordinátáit. .4y . -1). Vegyük fel a BC oldalon az E pontot úgy. Határozzuk meg a négyzet B. Milyen arányban osztja B az AC szakaszt? Mi azon P pontok mértani helye. amely a koordináta-rendszer kez­ dőpontja köré rajzolt egységnyi sugarú kört az első síknegyedben érinti és az y tengely po­ zitív feléből kétszer akkora szakaszt vág le. Határozzuk meg a C pont koordinátáit. az első síknegyedbe eső csúcsainak koordinátái? E1 3975. Egy paralelogramma egyik csúcsa az origó. E2 3974. E2 3969.156 = 0 egyenletű körvo­ nalra illeszkednek. ame.4j> + 24 = 0 és 3 az y = —x . a kör AC és BC húrjai hosszának az aránya 3: 2. írjuk fel az (x . 5) pontok egy egyenesre illesz­ kednek. mint az x tengely pozitív feléből. A háromszög kö­ ré írható kör egyenlete x2 + y2.6x . mint az y tengelytől.-1).? PC BC E2 3966. E1 3972. -10). ha A (8. 3) és a C(4. Számítsuk ki a háromszög kerü­ letét és a területét. Számítsuk ki az érintési pont koordinátáit.25 = 0 egyenletű kör két pontja: A(— 4.5)2= 25 egyenletű körön. C és D csúcsának koordinátáit.8)2+ (y . hogy az origóból húzott érintők merőlegesek legyenek egymásra. AP AB ly ek re ---. amely érinti a koordinátatengelyek mindegyikét és érinti az x + V'3}’ = a/3 egyenest is? írjuk fel ezek körül a legkisebb sugarúnak az egyenletét.K2 3965. K2 3971.

8x + 11 = 0 egyenletű kört a) kívülről érinti.8x . -2) ponton.6 = 0 1 és az x + y2.1 = 0. K1 3983. x + y2. b) a középpontja az x = y egyenesre illeszkedik. 5(7. . Igazoljuk. 0).6y . b) belülről érinti? . közös pontjaik meghatározása V 3978. x + y2 .10 = 0 egyenletű körök közös pontjain és a középpontja az x tengely-] re illeszkedik.3 = 0.2x + y . c j o . K2 3987. D (. amely áthalad az x + y . Bizonyítsuk be.lOx .4x .6x . Határozzuk meg az x + y1 . hogy a 4 újabb egyenes által meg­ határozott négyszög átlói átmennek a kör középpontján.6y + 2 .4y + 19 = 0 egyenletű körtj érintő egységsugarú kör egyenletét.állandó? a 2 b~ K ö rö k kölcsönös helyzete. c) x + y . h o g y ---.2x = 0 és azj x 2 + y2.12x . ha az egyenes úgy mozog.2y = 0 egyenletű körök közös pontjain. Egy deltoid csúcsai: A 0 .2 = 0 és az x + y2 = 5 egyenletű körök közös pontjain és a (2.Körök kölcsönös helyzete.0.7. K2 3982. Vizsgáljuk meg. 3979. amelynek a középpontja a (6. x + y . írjuk fel annak a körnek az egyenletét.16>’ + 75 = 0 egyenletű kö-l rök érintik egymást. K1 3984.x + y . 4) pont és azj x + y . hogy az x2 + y1 = 25 és az x2 + y2. amely áthalad az x + y 2+ x . K1 3985.\---. amely áthalad a két kör érintési) pontján. írjuk fel a (2. 1) ponton áthaladó és az x2+ y2. ^ j.2x . K2 3981.y .4 = 0. majd a kör középpontját kössük össze a deltoid csúcsaival és mindegyik szakaszra ál­ lítsunk merőlegest a deltoid csúcsában.6y . írjuk fel annak a körnek az egyenletét. K1 3986. -1) ponttól 5 egység távolságra vannak.y j . amely áthalad az x + y2 . Legyen a derékszögű koordináta-rendszer kezdőpontjának merőleges vetülete azf x y — h —= 1 egyenesen a P pont a b Mi a P pontok mértani helye. hogy van-e közös pontja a következő egyenletekkel megadottl köröknek? Számítsuk ki a közös pont (pontok) koordinátáit.3 = 0. miután ellenőriztük. és a) a sugara V5.4y = 0. írjuk fel annak a körnek az egyenletét. A deltoidba kört írunk. Mi annak a körnek az egyenlete.4x . d) x + y2 + I x = 0.2x + 4y .5 = 0. hogy az] adott egyenlet valóban kör egyenlete-e.4y . amelyek (5. b) x + y . Határozzuk meg annak a körnek az egyenletét.10v + 19 = 0 egyenletű körnek azokat a pont-] jait. közös p o n tja ik m eghatározása K1 3980. a) x + y2. x + y2 .2x . 0). és a tengelyeket érinti.

illetve belülről érinti.4)2 = 16 egyenletű köröket érinti. Számítsuk ki a következő körök közös húrjának a hosszúságát: a)x + y2 .l)2 + (y .5)2 + (y . K2 4001. (x . írjuk fel annak a körnek az egyenletét. d) 2x2 + 2_y2 .k2 = 0 ] olyan egyenesnek az egyenlete. az (x + 2)2 + (y + 3)2 = 100 egyenletű kört belülről az (x .E1 3988. amely az (x . Adott két kör egyenlete k. érinti a koordinátatengelyeket is és a középpontja az első síkne­ gyedbe esik.l)2 + (y .x = 0. Számítsuk ki annak a háromszögnek a területét.10)2 + (y .3)2 + (y —4)2 = 36 és az (x . amely áthalad a (0. amely az (x + 3)2 + (y + l)2 = 25 egyen­ letű kört kívülről érinti. E1 3993. K2 3999. K1 3998. Milyen szögben metszik egymást az x2 + y = 16 és az (x .10)2 = 81.2)2 + (y . Határozzuk meg annak a körnek az egyenletét. írjuk fel annak a körnek az egyenletét. 8) pontjában. Határozzuk meg annak a körnek az egyenletét.2y = 0. c) x + y2 = 10. Igazoljuk.x + 2y = 0. amelyekből az (x . x2 + y2.9)2= 4. . 3). amely merőleges a két kör centrális egyenesére. Határozzuk meg a kör középpontjának koordinátáit (2 tizedes jegy pontossággal).9)2+ (y .5)2 + y2 = 9 egyenle­ tű körök? V 3995. b) x2 + y . e) ha sugaraik rl = r2 = 10 egység. és az x2 + y = 25. amely érinti az x tengelyt és érinti az (x + l)2 + (y .(7.2x = 0.6)2 = 25 egyenletű kört pedig kívülről érinti. amelyet az x2 + y2 = 10 és az x 2+ y2 . 8) pontban belülről és az x tengelyt érinti. E2 3990. 1) és az (1. x2 + y .2)2 = 4 és az (x . 0) ponto­ kon és az x2 + y2 + 2x = 0 egyenletű kört merőlegesen metszi.8)2 = 4 egyenletű köröket kívülről. V 3996.10)> + 30 = 0. írjuk fel a (2. hogy a két egyenlet különbsége [£. K1 4000. E1 3989. .: (x . x2 + y2 + 4x . x2 + y2 = 9. áthalad a P (-l.6x .6x . írjuk fel annak a körnek az egyenletét. Számítsuk ki azoknak a pontoknak a koordinátáit. amelynek a középpontja az x ten­ gelyen van. ha a sugara 5 egység. valamint az x és az y tengely határol.2)2 = 16 körhöz 7 egység hosszúságú érintősza­ kaszok húzhatók.2)2 = 100 egyenletű kört is a P(7. írjuk fel annak a körnek az egyenletét.8_y = 0. E2 3992. amely az (x + l)2+ (y .8)2 = 64 és k2: (x + 3)2+ (y . 3) ponton áthaladó és az x2 + y2 = 1 egyenletű kört merőlegesen metsző 3 egység sugarú kör egyenletét! K2 3997. középpontjaik 0. 3) ponton és az (x + 2)1 + (y + 2)2 = 2 egyenletű kört kívülről érinti.lOx .6y + 2 = 0 egyenletű körök közös húrjának egyenese. V 3994. (x . 1) és 0 2(-7.2)2= 100 egyen­ letű kört a (7. E1 3991.2)2 + (y . írjuk fel annak a körnek az egyenletét. amelynek sugara Vb .

Az x tengely melyik pontjából húzhatók egyenlő hosszúságú érintők az (x + 3)2 + ( j . 12) pont­ ban és a <2(4.25 egyenletű körhöz kétszer olyan hosszú érintő. Bizonyítsuk be.4)2+ (y . K2 4005.) V .12)2 = 100 és az ( x .5)2 = 16 és az (x . közös pontjaik meghatározása K2 4002. 16) pontban egy-egy fa. hogy a P( 0. amelyik mindkét kört érinti a közös érintési pontban és érinti az x tengelyt is. Halasta­ vat terveznek úgy. írjuk fel a k kör egyenletét. írjuk fel annak a körnek az egyenletét.Körök kölcsönös helyzete. leolvastuk. a bokor a parttól 2 m-re álljanak. hogy a fák a tó part­ ján.4)2 + (y + 4)2 = 100 egyenletű körök érintik egymást. A k körnek a tengelyekkel közös pontjai olyan négyszöget feszítenek ki. 7) ponton. az x + y1 + 2x + 2y . Mekkora lesz a tó átmérője? (1 egység a koordináta-rendszerben a valóságban 1 méter. K2 4003.8)2 = 6.16v + 160 = 0 egyenletű kört kívülről érinti. 6) pontban és érinti az y tengelyt is. amelynek a területe 8 Vl5 te­ rületegység. Egy park térképéről.5)2= 1 egyenletű körök centrálisának me­ lyik P pontjából húzható közös érintő a két körhöz? K2 4007. Az x + y = 9 és az (x . E2 4006. ame­ lyet egy koordináta-rendszerben helyez­ tünk el.2 ) 2+ (y + 2)2 =100 egyenletű kört a P( 8. írjuk fel annak a körnek az egyenletét.98 = 0 egyenletű kört belülről. Az x tengely melyik pontjából húzható az 11 2 2 + (y . A £ kör koncentrikus az x2 + y1 + 6x + 2y + 1 = 0 egyenletű körrel.22x . írjuk fel a k kör egyenletét. hogy az (x + 8)2 + (y . 0) pontban egy bokor áll. E1 4004. Egy k kör átmegy a P( 3.9)2 + ( y . mint az (x+ 2)2 + (y + 2)2 = 25 egyenletű körhöz? K2GY 4009. az x + y 1 . az R( 0.2)2 = 1 egyenletű körökhöz? E2 4008. amelyik érinti az ( x .

ej a vezéregyenesének az egyenlete x + 4 = 0. írjuk fel a parabola egyenletét.-2). 2). f) a tengelypontja a (-1. ej (-4. Vizsgáljuk meg. E1 4013. 6) ponton. vagy r —t> 0. K2 4019. parabola áthaladjon a következő ponton: a) (0. tengelye az y.3 = 0. írjuk fel a parabola egyenletét. fókusza a (-1. -6) ponton. amelynek a tengelypontja az origó és a) áthalad a (12. g) a tengelypontja a (4. írjuk fel a parabola egyenletét. és a tengelye párhuzamos az y tengellyel. 2). 4) ponton. hogy a pont az x = 2py parabola belső vagy külső pontja. illetve az x tengely. a fókusza a (3. és a vezéregyenesének az egyenlete x . 3) ponton.4 = 0. 2) pont. 6) pont. 2). E1 4017. ha a tengelyponti egyenlete: \ a ) x 2 = 8y. b ) y = \ x 2. d) (0. illetve az x tengely? K1 4015. K2 4018. a fókusza a (4. h) a fókusza a (0.1 = 0.A parabola A parabola egyenlete K1 4010. tengelye az y. b) a vezéregyenesének az egyenlete y . 2). 0). és a vezéregyenesének az egyenlete > ' . Mi a feltétele annak. ej (0. a tengelye az y tengely és a fókuszának a vezéregyenestől való tá­ volsága 8 egység. tengelye az y. b) (2. a fókusza a (2. -4) pont. 0) pont. (6. 8) ponton. . illetve az x tengely. -3) pont. tengelye az y. Mi az egyenlete annak a parabolának. b) áthalad a (4. (-3. hogy az (1. hogy az y = ax2 + bx + c. 4) pont. és áthaladnak a kitűzött ponton. ha aj a vezéregyenesének az egyenlete y + 1 = 0. -3). hogy a fó­ kusztól mért r és a vezéregyenestől mért t távolsága r . 4 E1 4012. 4). áj (3. paramétere 3. 2) pont. fókusza a (8. a fókusza a (4. ha aj a fókusza a (-7. 4) pontok az x = 12y pa­ rabola belső vagy külső pontjai-e? K1 4014. 2) pont. K2 4016. Rajzoljunk egy egyenest. ej (4. ha a tengelypontja az y = 2 egyenesre illeszke­ dik. Szerkesszük meg a parabola néhány pontját. a tengelye párhuzamos az x tengellyel és a fókuszának a vezéregyenestől való távolsága 4 egység. 1). hogy a sík tetszőleges pontjának koordinátáira x < 2py. ha a fókusza az a) (0.t < 0. -2) pont. K1 4011 . amelyek az egyenest érintik.6 = 0. b) a fókusza a (0. 1). illetve x > 2py asze­ rint. ej áthalad a (— 4. ej a vezéregyenesének az egyenlete y . 0) pont. -8). 3) és a (-7. b) (0. 0). áthalad a (0. 0). illetve az x tengely. a fókusza a (-1. Szer­ kesszünk olyan köröket. 3) pont. 3) pont. d) áthalad a (-8. írjuk fel a parabola tengelyponti egyenletét. Bizonyítsuk be. d) a vezéregyenesének az egyenlete x . f) (-5. Egy pontot a parabola belső vagy külső pontjának nevezünk aszerint.7 = 0. és tőle 5 cm távolságra jelöljünk ki egy pontot. i) a fókusza a (6.

írjuk fel annak a parabolának az egyenletét. amellyel való eltolás az y = x .-4). b). (8. írjuk fel a parabola egyenletét. (-a. tengelye párhuzamos az y tengellyel. E2 4025. b) tengelypontja az x tengelyen van. 4) és B{ 9. E1 4027. 1) és a (-1. 0). amelynek a tengelye párhuzamos az x tengellyel. 1). 2) és P 2(— 2. tengelypontja a (-5. 2).4px + 2 egyenletű parabolát az y = x2 + 2px . E2 4030. c) a (4. 11). b) és a (0. Határozzuk meg mindkét parabola paraméterét.y tengelyt a (0. 0) pontokban metszi. és az y tengelyt a (0.E1 4020. (7. ha a szökőkút nyílásá­ tól 2 m-re jut vissza a talajra? . E2 4029. e) a (4. Számítsa ki a. amelynek a tengelypontja az (a. melynek paramétere ^ . K2 4022. 3). -1) pont. (-2. amely áthalad a következő ponto­ kon és a tengelye párhuzamos az y tengellyel. (-4. 1). és mindkettő átmegy a P. Számítsuk ki a függőleges tartóvasak hosszát. és az y tengely­ ből 12 egység hosszúságú húrt metsz ki. d) a (1. c értékét. 12) pontokon. (0. -2). b. (3. tengelye párhuzamos az x ten­ gellyel. 9) pontokon. Milyen magasra emelkedik a vízsugár. ha az . 0). írjuk fel annak a parabolának az egyenletét. 2). 5) pontokon. írjuk fel a parabola egyenletét. írjuk fel a parabola egyenletét. szimmetriatengelye párhuzamos az y tengellyel. ha azok a híd egyik végétől kiindulva 5 m-enként helyezkednek el. E1 GY 4033. írjuk fel annak a parabolának az egyenletét. E2 4024. ha a tengelye párhuzamos az x tengellyel. 2 E2 4021. amely átmegy az A(4. Hány megoldás van? K2 GY 4031 . és áthalad a (-6. 4) és a (9. tengelye párhuzamos az x tengellyel és áthalad a (-4. 0). ha a) a tengelypontja az y tengelyre illeszkedik. 1) pont. Az y = ax2 + bx + c egyenletű parabola csúcspontja a 7Y1. Parabolikus tartó szerkezetű híd fesztávolsága 60 m. 21).4 parabolába viszi át? K1 4026. K2GY 4032. E1 4023. érinti az x tengelyt és a tengelye párhuzamos az y tengellyel. írjuk fel annak a parabolának az egyenletét. -2). (3. Egy egyenlő oldalú háromszög egyik csúcsa a (2. A p paraméter mely értéke mellett lesz minimális annak a vektornak a hossza. és az egyenlő oldalú háromszög csúcsain halad át. para­ métere —. Egy vízszinteshez hegyesszögben elhajított kő az eldobástól számítva 36 m-re esett le. 1) pontokon. és párhuzamos az y tengellyel. 0) pont. a vele szemközti ol­ dal 8 egység. írjuk fel a parabola egyenletét. 0) pont. 3) és a (-1.(4. a) a (-2. 8). Egy parabola tengelye az x tengely. b) a (-3. 0). (4. 5). a parabola és az x tengely egyik közös pontjának x koordinátája 2. E2 4028. és át­ halad a (2. A vízszintes talajszintjén elhelyezett szökőkútból kilépő víz röppályája parabo­ la. -b) pontokban metszi. Két parabola közös fókusza az F( 2. (4. írjuk fel a röppálya egyenletét. és 12 m-re emelkedett. középső legmagasabb pont­ ja 15 m-re emelkedik a vízszintes út fölé. 2) pont. (8. -1) pontokon. az x tengelyt az (a.

E2 4034. Az ABC egyenlő oldalú háromszög A csúcsa az origóban van, a BC oldala pár­ huzamos az y tengellyel. írjuk fel annak a parabolának az egyenletét, amelynek fókusza A, és áthalad a B és C csúcsokon! A háromszög oldala a. E2 4035. Az x +)'2 = r körben az x tengelyre illeszkedő átmérő és az y = b (0 < b < r) egyenletű húr végpontjai parabolát határoznak meg. írjuk fel e parabola egyenletét. K2 4036. Határozzuk meg a parabola fókuszának a koordinátáit, a paraméterét és a vezéregyenesének egyenletét, ha a parabola egyenlete: a)yZ Z ^ 4 x2'' d ) y + x2 = 0; g) y - 3 = -^ -(x + l)2; j) y = 4 - 6x; m) y = —x 2 + x + 2; 4 p) y - - x 2 - 4 x + 3; 2 s) y2- 10y+ 2 x - 2 4 = 0; b) y = ~ x 2; e ) ^ - x 2+y = 0;
4

c) y = ^ x 2; f) y - 5 = U x + 6)2\
o

h) ( j - 2 ) 2= 12(x + 3); k) y = ~ x 2 + 2; o n) y = 6 x2+ 2 x - l \

i ) y = ^ x 2- 8; l) x2 = 2 - y\ o )y 2- 1 0 x - 2 v - 19 = 0; r)100y2 = 3x;

q ) y = - - x 2+ x + 4; 8 t) 5x2- 80x + v + 320 = 0;

u) x 2+ 5 x - \ 0 y - — = 0. 4 K1 4037. Adjuk meg az y2= 4(x - 1) egyenletű parabolának azokat a pontjait, amelyek ko­ ordinátái egyenlőek. K2 get? 4038. Milyen pontok koordinátái elégítik ki az x - lOx - 2y + 43 < 0 egyenlőtlensé­

K2 4039. Határozzuk meg azon pontok halmazát a koordináta-rendszer síkjában, amelyek koordinátái kielégítik a következő egyenletet: (x2 - y)(x4 - 1 )( / - 5y + 6) = 0. E1 4040. A sík mely pontjainak koordinátái elégítik ki az x - 2 xy + y1- 1 = 0 egyenletet?

K2 4041 . Határozzuk meg a koordináta-rendszer síkjának azokat a pontjait, amelyek ko­ ordinátái kielégítik az y - x > 0 és az y - x < 0 egyenlőtlenségeket. E1 4042. Határozzuk meg a derékszögű koordináta-rendszerben azokat a pontokat, ame­ lyek koordinátái kielégítik az ( y - x)(y - x + 3x -2) < 0 egyenlőtlenséget. E1 4043. Adjuk meg a sík azon P(x: y) pontjait, amelyek koordinátáira teljesül, hogy x —4 x -|x |} í < 0. E1 4044. Tükrözzük az _ y = x2 parabolát az (1; 1) pontra. Mi a tükörkép egyenlete?

E2 4045.Határozzuk meg az y = -2 x - 4x + 2 egyenletű parabola P( 2; 1) pontra vonat­ kozó tükörképének az egyenletét.

E1

4046. Határozzuk meg

a) az y = —x 2 - 4 x + 3; b) az v = —x 2 + x - 2 2 4 parabola tengelypontjának és a fókuszának a koordinátáit, ha a parabolát az y = x egyenesre tükrözzük. K1 4047. Milyen hosszú az x2 = 8_y parabolának az a húrja, amely az y t = 4, > > 2 = 12 ordinátájú pontjait köti össze? K1 4048. Számítsuk ki az x = 6y parabola 6 abszcisszájú pontjának a fókusztól mért tá­ volságát. K1 4049. Számítsuk ki az x2 = 12y parabola 6 ordinátájú pontjának a fókusztól mért távol­ ságát. K2 4050. Mi azon körök középpontjainak mértani helye, amelyek az ordináta tengelyt érintik és átmennek a P( 3; 2) ponton? K2 4051 .M i azon parabolák csúcspontjainak mértani helye, amelyek egyenlete y = x 2 + bx+ 1, ahol b tetszőleges, de rögzített valós szám? K2 4052. Mi az y = 4x2- 4 (a + l)x + a + 4a - 1 egyenletű parabolák csúcspontjainak mér­ tani helye, h a a e R ? E1 4053. Mi a mértani helye az ABC háromszög A csúcsának, ha BC helyzet és nagyság szerint adott, és ma mértani közepe a c + b és c - b-nek?

A pa ra b o la és az egyenes, a parabola és a kö r kö lcsö n ö s helyzete K1 4054. Határozzuk meg

aj az y = ^ x 2 p a r a b o l a é s a 2 x - 3 j + 6 = 0 egyenes; b) az y = - ^ x 2 parabola és a 4x + 3y - 12 = 0 egyenes; c) az y2 = 4x parabola és a x + >’ - 3 = 0 egyenes közös pontjainak a számát. K1 4055. Határozzuk meg az x + y = 9 egyenletű egyenes és az y = x - 8x + 15 egyenle­ tű parabola metszéspontjait. K1 4056. Határozzuk meg az y2 = 4x egyenletű parabola és a 2x - y = 4 egyenletű egye­ nes metszéspontjait. K1 4057. Határozzuk meg az y2 = 2 x - 6 parabola és az y = —x - 2 egyenletű egyenes kö­ zös pontjainak koordinátáit. ^ K1 4058. Határozzuk meg az y2 = 4x - 4 egyenletű parabola és a 2x - 3y = 2 egyenletű egyenes metszéspontjait. K2 4059. Hány közös pontja van az y = tx - x + 1 egyenletű parabolának és az y = 2íx - 1 egyenletű egyenesnek, ahol t e R?

2

K2

4060.Adott az y = x + 2mx + mim -1) parabola (m e R ) és az y = x - ~ egyenletű

egyenes. Hány közös pontja van a parabolának és az egyenesnek? E1 4061 . Az y = x - Ax + 4 egyenletű parabolát az y = p egyenes két pontban metszi úgy, hogy ezek abszcisszái a és b kielégítik az a + b4 = 712 egyenletet. Mekkora az a és a b! K2 4062. Milyen hosszú az y2 = 36x egyenletű parabolának a 6x - 5y + 36 = 0 egyenletű egyenesre illeszkedő húrja? K2 4063. Számítsuk ki a 3y2 = \ 6 x egyenletű parabolának a 8x + 9y = 24 egyenletű egye­ nesre illeszkedő húrjának a hosszát. K1 4064. Számítsuk ki az y = -j-x 2 parabola I x - 2 > y - 30 = 0 egyenesre illeszkedő húrjá­

nak a hosszát. E2 4065.A z y = ax2 + bx + c egyenletű parabola átmegy a (0; k), (k; 2k) és (2 k\ 0) ponto­ kon. Milyen k érték mellett metszi a parabola az x tengelyt a-1 abszcisszájú pontban, és mekkorák ebben az esetben az a, b, c együtthatók? K2 4066. Milyen hosszú az y = ~ x 2 parabolának az a húrja, amelynek egyenese a fóku­

szon halad át, és az egyik irány vektora v ^3; V3j? K2 4067.Az y = —x 2 parabola tengelypontjából húzzuk meg azt a húrt, amelynek egyik 6

irányvektora v |l;-\/3 j, azután rajzoljuk meg a tengelypontból a reá merőleges húrt. Számít­ suk ki, hogy a húrok nem közös végpontjain áthaladó egyenes mely pontokban metszi a ko­ ordinátatengelyeket. E2 4068.A z y = —x 2 egyenletű parabola fókuszán át 10 egység hosszúságú húrt fekte-

8

tünk. írjuk fel a húr egyenesének egyenletét.

K1

4069. Melyek az y = — egyenletű parabolának azok a pontjai, amelyek az A(-4; 2)

és a B( 4; -2) pontoktól egyenlő távolságra vannak?

K1

4070. Határozzuk meg az y = — parabolának azokat a pontjait, amelyek a /*,(— 1; 5) 4 és a P2(5; -1) pontoktól egyenlő távolságra vannak.

E1

4071. írjuk fel az y = ~ x 2 parabola olyan húr egyenesének az egyenletét, amely át­

halad az (5; 2) ponton és ez a pont a húrt felezi.

E1 4072. írjuk fel az y - x egyenletű parabola azon húr egyenesének az egyenletét, ame­ lyet a 5(1; 6) pont felez. K2 4073. Egy szabályos háromszög egyik csúcsa az origóban van, másik két csúcsa pedig

az y = —x 1 egyenletű parabolára illeszkedik. Számítsuk ki a csúcsok koordinátáit. 4 4074. írjuk fel az y = — x 2 parabolába írt háromszög oldalegyeneseinek egyenletét, ha 8 a háromszög egyik csúcsa a parabola tengelypontja, a magasságpontja a parabola fókusza. (Parabolába írt háromszögnek az olyan háromszöget mondjuk, amelynek csúcsai a parabo­ lára illeszkednek.) E2 4075.A z egyenlő oldalú háromszög egyik csúcsa az x = 2py parabola tengelypontja, a másik két csúcsa a parabolára illeszkedik. Számítsuk ki a csúcsok koordinátáit. K2 4076. Tekintsük az y = 3x2 - 4 egyenletű parabolának azokat a húrjait, amelyek irány­ tényezője adott m e R szám. Mi lesz ezen húrok felezőpontjának mértani helye? (Legyen m = 4). E1 4077. A 5,(-10; >-,) és a 5,(15; y2 ) pontok az y = parabolára illeszkednek. Szá­ E2

mítsuk ki a parabola P pontjának a koordinátáit, ha a P, P, Ps háromszög területe 31— terü­ letegység. E2 4078. Az y = x egyenletű parabola 0 és 4 abszcisszájú pontjai között a parabolaíven mozog a 5 pont. 5-nek az x tengelyre eső merőleges vetülete legyen T . A P pont mely hely­ zetében legnagyobb a PTA háromszög területe, ahol A koordinátái (4; 0)? E1 4079.A z ABCD négyzet C csúcsa a y - x - 5x + 8,25 egyenletű parabola csúcsában, B és D szintén a parabolán van. Adjuk meg a négyzet csúcsainak koordinátáit. E2 4080. Az ABCD rombusz oldala 5 egység. Az A és C csúcs az y = x + I x + 10 egyen­ letű parabolán van, a B csúcs a parabola fókuszpontja. Mekkora a rombusz területe? E1 4081 . Az x - 2 = (y - l)2 egyenletű parabola 5, és P, pontjaiból az A(2; 1) és a 5 (6; 1) pontok által határolt szakasz derékszögben látszik. Mekkora az AP,BP2 négyszög területe? E2 4082. Tekintsük a parabola azon húrjait, amelyek a parabola csúcsából derékszög alatt láthatók. Bizonyítsuk be, hogy ezek a húrok egy rögzített ponton mennek át. E2 4083. Tekintsük az y = (p - 1)x2 + 2px + 4 egyenletű parabolát. a) Határozzuk meg a p paraméter értékét úgy, hogy a parabola érintse az x tengelyt. (Legyen az érintési pont A.) b) Határozzuk meg a p- 1 úgy, hogy a parabola csúcsa az y tengelyen legyen. (Jelöjük ezt a pontot 5-vel.) c) Igazoljuk, hogy az a)-ban és a 6)-ben szerepelt parabolák szimmetrikusak az AB szakasz felezőpontjára. d) Létezik-e olyan pont, amelyen valamennyi parabola átmegy?

K2

4084.a) Igazoljuk, hogy az y = — x 2 egyenletű parabolának az y = — I x - — ) 4a m\ m) egyenletű egyenessel egy közös pontja van. a, m e R \ {0};

b) Igazoljuk, hogy az y = mx + — ( m * 0 ) egyenes az. y2= 4ax parabola érintője a, m e R \ {0). m (Azt az egyenest, amely nem párhuzamos a parabola tengelyével, egyetlen közös pontja van a parabolával, és a parabola síkjában van, a parabola érintőjének mondjuk. Az érintő tehát olyan egyenes, amelynek az érintési pont kivételével minden pontja a parabola külső pont­ ja. Az a) alatti egyenes érintője a parabolának). K2 4085. Bizonyítsuk be, hogy az y = — x 2 egyenletű parabola (x,; y,) koordinátájú 2p 1 2 pontjában a parabolához húzható érintő egyenlete: p(y + y,) = xx,. írjuk fel az y = —x

egyenletű parabola 1, 2, -3 abszcisszájú pontjaiban a parabolához tartozó érintők egyenletét. E2 4086. Igazoljuk, hogy az y = 2px parabola (x,; y t) pontjához tartozó érintő egyenlete yy t = p(x + x,). írjuk fel ennek alapján az y2= 8x parabola 1, 2, 3 abszcisszájú pontjaiban húz­ ható érintők egyenletét. E2 4087. Bizonyítsuk be, hogy a parabola érintője a következő tulajdonságokkal rendel­ kezik: a) a fókuszból az érintőre húzott merőleges talppontja a tengelyponthoz tartozó érintőre il­ leszkedik; b) a fókusznak az érintőre vonatkozó tükörképe a vezéregyenesre illeszkedik; c) az y = 2px parabola bármelyik a tengelyponthoz tartozó érintőtől különböző érintője az y tengelyből feleakkora szakaszt vág le, mint amekkora az érintési pont ordinátája; d) az y = 2px parabola bármelyik érintője az x tengelyt olyan pontban metszi, amelynek az origótól mért távolsága egyenlő az érintési pont abszcisszájával. Hogyan fogalmazhatók meg az a)-d) alatti tételek az y = — x 2 egyenletű parabolára? 2p E2 4088. Bizonyítsuk be, hogy a parabolikus tükör fókuszából kiinduló fénysugarak viszszaverődés után a parabola tengelyével párhuzamosan haladnak és megfordítva, a parabola tengelyével párhuzamosan haladó fénysugarak a visszaverődés után a fókuszon haladnak át. E2 4089. Az y2 = 12x parabola 2, 6, -3 ordinátájú pontjaiban a parabolához érintőket hú­ zunk. Határozzuk meg az érintési pontok által meghatározott háromszög és az érintők alkot­ ta háromszög területeinek az arányát. K1 4090. Határozzuk meg az m paraméter értékét úgy, hogy az y = mx egyenletű egyenes érintse az y = x2- 2x egyenletű parabolát! Az érintőre az érintési pontban emelt merőleges egyenes milyen hosszú húrt metsz ki a parabolából? K2 4091 . Az y = x + bx + c egyenletű parabolát a P( 2; 2) pontban érinti az y = x egyen­ letű egyenes. Számítsuk ki a b és a c paraméterek értékét. E1 4092. Az y = — x 2 egyenletű parabola A és B pontjaiban egy-egy érintőt húzunk a 16 parabolához. Igazoljuk, hogy ha az A, B pontok és a parabola fókusza egy egyenesen van, akkor az érintők M metszéspontja a parabola vezéregyenesére illeszkedik.

K2 4093. Az y = x2- 8x + 10 egyenletű parabolának mely pontjában van olyan érintője, amely átmegy az origón? E2 4094.A z y = ax2+ bx + c egyenletű parabolának van két olyan érintője, amelyek át­ mennek az origón és merőlegesek egymásra. Bizonyítsuk be, hogy az ax2+ bx + c = 0 egyen­ let diszkriminánsa -1-gyel egyenlő. K2 4095. írjuk fel az y = x2- 2x + 3 egyenletű parabola 4 abszcisszájú pontjában húzható érintő egyenletét. K2 4096. Az y = 2x + b egyenletű egyenes érinti az y = x2- 4x + 3 egyenletű parabolát. Számítsuk ki a b értékét és az érintési pont koordinátáit. E2 4097.A z y tengellyel párhuzamos tengelyű és felfelé nyíló parabola átmegy a P{5; 4) ponton és érinti az x tengelyt. A P pontban a parabolához húzható érintő merőleges a v(4; -1) vektorra. írjuk fel a parabola egyenletét. E2 4098. Az y tengellyel párhuzamos tengelyű parabola átmegy az A( 4; -7) ponton és érinti az _ y = 1 egyenletű egyenest. Az A pontban a parabolához húzott érintő egy normálvek­ tora n(8; 1). írjuk fel a parabola egyenletét. E2 4099. Egy háromszög két csúcsa: A(2; 6), fii 10; 2). A C csúcs az > >= -x 2 + 4 egyenle­ tű parabolára illeszkedik. Határozzuk meg a C csúcsot úgy, hogy az ABC háromszög terüle­ te minimális legyen. K2 4100.Tekintsük az y = x2 és az y = - ( x - l)2 parabolák egy-egy egymással párhuza­ mos érintőpárját. Adjuk meg a két érintő egymástól való d távolságát, ha az érintők iránytangense 2. E2 4101. Bizonyítsuk be, hogy az y1 = 2px egyenletű parabola bármely pontjában emel­ jünk is merőlegest az illető pontban húzott érintőre, ebből a merőlegesből az érintési pont és az x tengely (a parabola tengelye) közé eső szakasz merőleges vetülete az x tengelyre ugyan­ akkora. K2 4102.Adott az y = x2egyenletű parabola és a 2x - y = 3 egyenletű egyenes. Mekkora az adott egyenes és a vele párhuzamos parabolaérintő távolsága? K2 4103. Az y = x1 egyenletű parabola tetszőleges P pontjában a parabola érintője messe az x tengelyt az Q pontban. Mi a PQ érintőszakaszok felezőpontjának mértani helye? E2 4104. Az y = x2 parabolához az y = x egyenletű egyenes mely pontjából húzható két egymásra merőleges érintő? K2 4105. Az y = x2 + x + 1 egyenletű parabola melyik pontja van a legközelebb az y = 2x - 2 egyenletű egyeneshez? Mennyi ez a legkisebb távolság? E2 4106.Határozzuk meg az x tengely azon pontjának koordinátáit, ahonnan az y1 = 8x egyenletű parabolához húzott érintők a csúcsérintővel (az y tengellyel) egyenlő oldalú há­ romszöget zárnak be. K2 v 4107.A z y2 = 16x parabola fókuszán át húrt fektetünk, melynek egyik irányvektora . Számítsuk ki a húr végpontjaiban húzható érintők hajlásszögét.

Az y2 = 2px parabola (x. Határozzuk meg az m értékét úgy. Az érintő a parabolát a P pont­ ban érinti. Az y2= 28x egyenletű parabolához érintőt húzunk. K2 4112. E1 4119. K1 4111 . Határozzuk meg az érin­ tési pont koordinátáit. E2 4110. b) amely merőleges a2 x + >’. az x tengelyt a Q pontban metszi.2y + 9 = 0 egyenessel. .2px parabolát a fókuszán áthaladó és a tengelyére merőleges húr végpontjaiban érinti. ^pontjához tartozó érintőre merőlegest állítunk az érintési pontban.—x egye­ nesre. hogy az y = mx .8x parabolát.4 egyenes érintse az y2= . c) Mekkora az y2= 2px parabola p paramétere. írjuk fel az y2 = 12x parabola olyan érintőjének az egyenletét. a) az y = — + 1 egyenest erintse. K2 4116. Milyen messze van a 3x + Ay + 46 = 0 egyenes az y = — x 2 parabolától? 64 E2 4120.7 = 0 egyenesre. amely az y2 . amely párhuzamos az y = x egyenessel. K1 4114. 2 E2 4118.El 4108.. írjuk fel az érintő egyenletét. Határozzuk meg az y = — x 2 parabolának az y = -x + 4 egyenessel párhuzamos 8 érintőjét. írjuk fel az érintő egyenletét. hogy az y = x + b egyenes messe.Határozzuk meg az m értékét úgy.>' + 5 = 0 egyenessel. amelynek alapja az x tengelyre illeszkedik. érintse. írjuk fel annak a körnek az egyenletét. ha PQ = 24 egység.2 y + 5 . amely merőleges az y = . illetve elkerülje az y = x parabolát.Ax parabolának. Az y = 8x parabolához érintőt húzunk. E1 4117. Mekkorára kell választani a b értékét úgy. hogy a parabola x . hogy az y = mx . K2 4115. írjuk fel az érintő egyenletét. j = —x parabolát. K1 4113. b) az x .0 egyenest érintse. a) amely párhuzamos a 3x . Határozzuk meg a b értékét úgy.2 egyenes érintse az 1 . hogy az y = x + b egyenes érintője legyen az y2 .Az x — 16v parabolához érintőt húzunk. c) amely 45°-os szöget zár be a 4x . Határozzuk meg az y2 = 2px parabolánál a p értékét úgy. Mely pontokban metszi ez az egyenes (a normális) a koordinátatengelye­ ket? E2 4109.A z y2= 2px parabola érintője és a hozzá tartozó normális egyenlő szárú három­ szöget határoznak meg. ha a parabola érinti az ax + by + c = 0 egyen­ letű egyenest? E2 4121.

Határozzuk meg a (9. fóku­ sza pedig az adott parabola vezéregyenesének és az x tengelynek a metszéspontja.8 y + 1 2 x = 0. Számítsuk ki a parabola és a kör metszéspontjait. -^6 E1 4131 .2 y = 0 és d )y = x és e ) y = x2 és K2 4127. Egy parabola tengelypontja az y2= 8x parabola fókusza. 4 b) y1 = 18x és x + 12x + y2—64 = 0. ha A és B( 14. El 4123. Határoz­ zuk meg a két parabola közös pontjainak koordinátáit. írjuk fel a 2y = I x egyenletű parabola A . x =y. 2x = 3y . és határozzuk meg az érintők hajlásszögét. 2) pontból az y = — x 2 parabolához húzható érintők egyenletét.4x . 0) ponton átmenő érintőinek egyenletét. Adjuk meg az y 2 = —x egyenletű parabola és a Ix . Határozzuk meg az érintők hajlásszögét.A parabola és az egyenes. Határozzuk meg az érintők metszéspontját és hajlásszögét. E1 4130. a fókusza pedig az adott parabola tengelypontja. Oldjuk meg a feladatot. Számítsuk ki a parabolák közös pontjait. a parabola és a kör kölcsönös helyzete Q E1 7 4122. -7 ) pontból az y2 = 8x parabolához húzható érintők egyenletét. írjuk fel a húr végpontjaiban a parabola érintői­ nek egyenletét. írjuk fel a metszéspontokban a parabola érintőinek egyenletét.7 y = 0. x= y-2 \ x = 4x + 4y. Egy parabola csúcsa az y = lOx egyenletű parabola fókuszpontjában van.18>’ + 28 = 0 egyenletű egyenes metszéspontjait. ha egyenleteik: ki a parabolák közös pontjainak koordinátáit. 7). Határozzuk meg az y = x + 1 és az x = y + 1 egyenletű parabolák az y = x egyen­ letű egyenessel párhuzamos érintőinek távolságát. E1 4124. ki az alábbi parabolák közös pontjait: x =y.2 és c )y 2+ x . Határozzuk meg az y2= I2x egyenletű parabolának azt a húrját. y2 = x + 2.4y = 4 és és K2 4128. E2 4126. . ha az egyenleteik: y2. K1 4132. Számítsuk a ) y = x2+ x és b )y = x2.Határozzuk meg az (5. amelynek irány­ szöge 60° és átmegy a parabola fókuszán. Számítsuk a ) y = 2x és b )x 2 = 3y és c) x . illetve B(14.y \ y2 + 6 x . E1 4125. K2 4129.

és a tengelye az x tengely. amely az (x . E2 4136. . y = . (A parabola tengelye az y tengely). amely a fókusztól 9 — egységnyi távolságra van? 8 El 4135.Mekkora szögben metszi egymást az x + y 2 . E2 4145.x és az x2+ (y -2 )2 = 4 egyenletű görbék közös pontjai? K2 4139. amelyek távolsága F-től minimális. . Számítsuk ki a K (.y j fókuszú.16 egyenletű kör és az y = 6x egyenletű parabola? (Kör és parabola hajlásszögén a közös pontban a görbékhez húzott érin­ tők hajlásszögét értjük). írjuk fel annak a parabolának az egyenletét.— ( 39^ vezéregyenesű. K1 4138. r = 5 egység sugarú kör és az y = . Számítsuk ki a PQR három­ szög területét.l l ) 2 + y2 = 40 kört érinti. A parabolaszeletbe maximális területű téglalapot írunk.egyenletű parabola az x tengelyt az A és a B pontokban met­ szi.Az y2 = 2px egyenletű parabola tengelyén vegyük fel a P pontot úgy. 3) középpontú. E2 4142.2 .3. -5) pont. K2 4134. Az y2 = 2px parabolából az x = a egyenessel a > 0 egy parabolaszeletet határo­ lunk el. Számítsuk ki az érintési pontok koordinátáit. írjuk fel az x2 + y2 = 16 egyenletű kör és az x = 6y egyenletű parabola közös érintőinek egyenletét. Határozzuk meg a parabo­ lán azokat az R. hogy P a parabola csúcsától 3p távolságra (a parabola belsejében) legyen. a középpontja az y tengelyen van és átmegy az A és a B pon­ tokon. E2 4143. és érinti az x2 + y2 = 9 kört. Fi . Milyen távolságra van a tengelyponttól az y2 = 4. Számít­ suk ki az ABCD négyszög területét. Mekkora annak a háromszögnek a területe. Q pontokat. F ^ l .—— I fókuszú parabola közös pontjai által határolt sokszög területét. Határozzuk meg a téglalap területét. amelynek középvonala a pa­ rabola tengelyére illeszkedik. tengelypontja az origóban van. amely a fókuszától 13 egység távolságra van. valamint az vezéregyenesű parabola közös pontjainak koordinátáit.Határozzuk meg a K(— 2. 1 25 K2 4137. írjuk fel annak a körnek az egyenletét. 1) középpontú és 5 egység sugarú kör.Az y = — x 2 H ---.K2 4133.2. írtjuk fel annak a parabolának az egyenletét. 2) ponton és kö­ zéppontja a 2x + y = 0 egyenletű egyenes és az y = x + 2x egyenletű parabola közös pontja.5x parabolának az a pontja. amely átmegy a P (.Határozzuk meg az y2 = 16x parabolának azt a pontját. E2 4144.y E2 41 4141 . Hány megoldás van? E2 4140. amelynek csúcsai az y . A k kör sugara 13 egység. A kör a parabolát az A és a B pontoktól különböző C és D pontokban metszi. amelynek a tengelypontja a (0.

K1 4154. hogy AM és a BM egyenesek merőlegesek legyenek egymásra. b) a háromszög oldalait. Az ABCD négyszög átlóinak metszéspontja legyen M.2. A P(-2 . 3) pontból kiinduló fénysugár az x tengelyről visszaverődik. Egy háromszög csúcsai A(2. K1 4149. Egy háromszög oldalainak egyenletei: 5x . illetve a 4x + 7v = 36 egyenletű egyenesek határolnak? Mekko­ rák a háromszög szögei? . Határozzuk meg az x tengelyen az M pon­ tot úgy. -4) pont. hogy az AMB.A z ABC háromszög két csúcsa A(2.Vegyes feladatok K2 4146. K1 4156. -5). ö ( 3. továbbá a 2x . amelyet a koordináta-rendszer x ten­ gelye. Egy négyszög csúcsainak koordinátái rendre: (5. CMD. Számítsuk ki az egyenes és a koordinátatengelyek által meghatározott háromszög köré. d) a háromszög köré írható kör sugarát. ha a beeső fénysugár egyik irány­ vektora v(l. Határozzuk meg: a) az átlók metszéspontjának koordinátáit. 2). írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. BMC.3y = 1. DMA háromszögek súlypontjai egy paralelogramma csúcsai. és áthalad a P(~4\ 16) ponton. 3). 9). 4) és a B( 2.5y + 1 = 0 egyen­ letű egyenesre.y = 67. K2 4151 . -12). szögeit. K1 4157. B (. amelynek egyik irányvektora v(5. 1). B(2. Mekkora annak a háromszögnek a területe. 6). 4). Bizonyítsuk be. 6). Számítsuk ki: a) az oldalak hosszát. 7). c) a háromszög területét.y = 0. K2 4150. Számítsuk ki: a) a háromszög csúcspontjainak koordinátáit. (4. K2 4153. c) a súlypont koordinátáit. írjuk fel a beeső és a visszavert fénysugár egyenesének az egyenletét. 5x + y = 13. a háromszög magasságpontja M( 3. K2 4155. 4). K1 GY4148. -1) pontokat összekötő szakasz felezőpontján. (-2. K1 4152. 7) pontnak az x + 2y = 4 egyenletű egyenesre vonat­ kozó tükörképének koordinátáit.Határozzuk meg az M(5. Számítsuk ki a C csúcs koordinátáit. K1 4147. 12). C(2. 1) és B(— 2. ha A(-5. b) az oldalfelezőpontok koordinátáit. -1). Számítsuk ki az ABC háromszög magasságpontjának koordinátáit. és a háromszögbe írható kör középpontjának és a súly­ pontnak a koordinátáit. amely áthalad az A(4. Legyen A( 1. 4). b) az átlók hajlásszögét. C(9. (-1. 15x . írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. Adott az A(-4. B{4. 4). c) a négyszög területét és a kerületét. -2). -1). C(6. 1). B{ 8. és merőleges a 3x . 2).

K2 4168. P3 ( 14. Egy négyszög oldalainak egyenlete: y = -x + 7. Mi lesz az így kapott egyenesek metszéspontja­ inak mértani helye. az y tengelyt a D pontban metI s z í . E2 4170. ha t minden lehetséges értéket felvesz? K2 4162. B( 5. 6). Egy háromszög egyik oldalának egyenlete 4x + 3 j = 23. 7). C(4. P2(5. b) Számítsuk ki a paralelogramma szögeit.y = 0 egyenletű egyenesI re illeszkedik. Egy derékszögű háromszög átfogójának két végpontja:/3. Ábrázoljuk derékszögű koordináta-rendszerben a 2x + 3y = t és az 5x . illetve a B pontban met­ szi. K1 x 3 4165. 8). Egy háromszög csúcspontjai: A( 1. 7). ha az ABC háromszög területe 36 területegység. 5). és számítsuk ki a területét. B' pontokat úgy. Adott négy pont a koordinátáival: A(l. hogy A A’ = BB' legyen. K2 4171.A z ABC háromszög csúcspontjainak koordinátái: A(0. 7 3 y = —x + —. Mekkora az x értéke. Határozzuk meg a harmadik csúcs koordi­ nátáit.322 . Egy háromszög csúcsai: A(0. -13). Határozzuk meg a Pt pontot úgy. ö(0.2y = 2 és a 3x + 2y= 14 egyenletekkel megadott egyenesek metszéspontján.20 és x + 3y = 8.Adott egy háromszög három oldalegyenesének az egyenlete: x + I9y = -123. pontok. az y tengelyt a B pontban I metszi. El 4166. B( 6. B( 8. hogy a négy pont paralelogrammát határozzon meg. E1 4161. A 3x + 4y = 12 egyenletű egyenes a tengelyeket az A.l y = t egyenletű egyeneseket. Számítsuk ki a c értékét. E1 4164. A koordinátatengelyeken kijelöljük a rögzített OA = a és OB = b szakaszokat. Igazoljuk. 7). 0). D(3. C(7. K2 4169. hogy az A'B' szakaszok felezőmerőlegesei egy ponton mennek át. 1). ahol a t valós szám. hogy az AD és a BC egyenesek közös pontja az x . Mutassuk meg. VEG YES FELAD ATO K I K2 4158. Adottak a P^-IO . a) Számítsuk ki a háromszög szögeit. amely áthald az x . 4) és C(c. az x . y = — + 1. 14x -1 5 j = -36. C(x.3y = 18 egyenletű egyenes az x tengelyt a C. ahol x > 0. b) Számítsuk ki a csúcsokhoz vezető helyvektorok által bezárt szögeket. Igazoljuk. 15x + 4y= 122. y = + 21. 0). Az I egyik befogó egyenesének egyenlete: y = . KI 4160. írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. 0). A másik két oldalhoz tartozó magasság egyenlete 5x + 2y .x + 8. és párhuzamos a 4x . Az AB szakasz felezőmerőlegese mekkora területű részekre osztja az AOB háromszög te­ rületét (0 az origó)? K2 4163. hogy az ABCD négyszög paralelogramma. 1) és P2 (5. Határozzuk meg a háromszög csúcs­ pontjainak koordinátáit. Határozzuk meg a négyszög csúcsainak koordinátáit és a területét. A 3x + y = 9 egyenletű egyenes az x tengelyt az A.5y = 0 egyenletű egyenessel. 10). K2 4159. 0). . E2 4167. ha a háromszög területe 13 területegység. Számítsuk ki a háromszög ma­ gasságpontjának koordinátáit. valamint a tetszőleges A'. a) Számítsuk ki a paralelogramma területét és kerületét. 3). 14). ^ . -1).

amely átmegy az (5. Ábrázoljuk a koordináta-rendszerben azokat a pontokat. 1).5. Számítsuk ki a C csúcs koordinátáit. E2 4174. Egy rombusz egyik átlója a másik átlójának a kétszerese. E1 4186. E1 4182. 5).-3) pontoktól. Mutassuk meg.5y = .3y = 1. és áthalad a két adott egyenes közös pontján. hogy a háromszög oldalfelező pontjai által meghatározott háromszög súlypontja egybeesik a háromszög súlypontjával. Egy derékszögű háromszög átfogójának végpontjai A(-15. Számítsuk ki annak a 2x . E1 4173. -5) és fi(15. E1 4177. Igazoljuk. 1) pontokat összekötő szakaszt 3 :2 arányban osztja. Adott két egyenes egyenlete: 4x + 7y . írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. A derékszög C csúcsából húzott magasság talppontja az átfogónak abban a T pontjában van. amelynek egyik normálvektora n (-l. x . -4). K1 4185. Igazoljuk. -1) pontra és felezi az ABC háromszög terü­ letét. E2 4181. Számítsuk ki azoknak a pontoknak a koordinátáit.4y2 + 4xy + 8x .8 > > . amelyet az x + 2y = 4 egyenletű egyenes és a) az x. és egyenlő távol van a P(— 1. . E2 4180. amelyek rajta vannak az x + 2y = 1 egyenletű egyenesen és 5 egységnyi távolságra vannak a P( 3. Egy háromszög csúcspontjai: A(0. C(-2.y = 0 egyenletű egyenesek egy ponton mennek át.15 = 0. az AD oldal­ egyenes egyenlete 4x . b) az x. amely illeszkedik a ű(0. 0). -2) és 5(4.4 egyenletű egyenesen levő P pontnak a koordinátáit. 0). 10) és 5(4. hogy az ax + by = 1. 6). 3) és a <2(ll. 3) ponton és a 3x + 4y = 16 és a 3x + 4y’= 1 egyenletű egyenesek közti szakaszának az . 6) ponton. 7) ponttól. Az ABCD téglalapban 3 ■ AB = 2 • BC. = 1 és x 2 = 3 abszcisszákhoz tartozó ordináták. K2 4187. Legyen A(-6. ha A(-2. amelyre az AP és PB szakaszok hosszának az öszszege a lehető legkisebb. = 1 és x. bx + ay = 1. C(4. Számítsuk ki a csúcsok koordinátáit. hogy AB2 + BC2 + CA2 = 3 (AS2 + BS2 + CS2 ). 7) ponton.v tengelyen levő merőleges vetülete 1 egységnyi hosszú. amely átmegy az A(4. Határozzuk meg a hiányzó csúcsok koordinátáit. Legyen az ABC háromszög súlypontja S. E1 4183.14j . K2 4178. a BD átló egyenesének egyenlete 2x + y = 13.K2 4172. = 7 abszcisszákhoz tartozó ordináták határolnak. amely átmegy az A(3. és a P (. 14). a rövidebb átló vég­ pontjai A(6.3 = 0. írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. E2 4176. K2 4179. B{4. Számítsuk ki annak a síkidomnak a területét. 4). a) írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. amelynek ordinátája 3. amelyek koordinátái kielégítik a következő egyenletet: 3x . Számítsuk ki a C és a D pontok koordi­ nátáit.4 = 0. Az ABCD paralelogramma AB oldalegyenesének egyenlete > = 1. E1 4184. írjuk fel annak az egye­ nesnek az egyenletét. 2). 9x . 3). K2 4175. <2(5.

0) pont.3 = 0. írjuk fel az egyenes egyenletét. V 2 5 .x 2. 5) és B( 6. Húzzunk az origón át olyan egyenest. amelyek koor­ dinátái kielégítik az x 2 + y 2. a súly­ pontja az S(— 1. Számítsuk ki az átfogóhoz tartozó magasság hosszát. írjuk fel a harmadik oldalegyenesének egyenletét.b) írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. Számítsuk ki az AB vektornak a koordiná­ tatengelyekkel bezárt szögeit. Számítsuk ki az A és a B koordinátáit. Rajzoljuk meg a koordináta-rendszerben azon pontok halmazát. Számítsuk ki a harmadik csúcs koordinátáit. El 4197. A 2x + y .. K2 4191. 4) pontok három egyenlő részre osztják. A (2. A koordináta-rendszer eltolása után a (2. E2 4200. 2). 4) pont. -7) pontokban elhelyezett 2 és 1 tömegegységnyi anyagi pon­ tokból álló rendszernek hol van a súlypontja? K2 4193. írjuk fel az oldalak egyenletét. -2). a harmadik csúcsa az x tengelyre illeszkedik. 1) és az (5. 5) és a (9.I = 0. amely az adott egyenesek távolságát 1:3 arányban osztja. 2) és B( 5./ .2 x y .Adott két pont: A(l.1 = 0 egyenletű egyenes egy háromszög egyik belső szögfelezője.l . amely áthalad a két adott egyenes közös pontján és a koordinátatengelyek pozitív felével 4 egység területű háromszöget határoz meg. 4) pont koordinátái (-3. E2 4201. írjuk fel az x + 2y = 1 és az x + 2y = 3 egyenletű egyenesekkel párhuzamos egye­ nes egyenletét. E1 4196. 1).1 = 0 egyenletű egyenes egy háromszög egyik belső szögfelezője. K2 4194. 2). Egy paralelogramma két oldalegyenesének egyenlete x + 2y + 1 = 0 és 2x + y .y egyenesre. y + l = 0 é s a z x . Számítsuk ki a má­ sik két csúcs koordinátáit. —. (-2.A z A és B pontokat összekötő szakaszt az M. -1) pont. El 4199. 6) pontok egy négyzet szomszédos csúcsai. Számítsuk ki az eredeti koordináta-rendszer origójának a koordinátáit az új koordináta-rendszerben. K2 4198. Egy háromszög két oldalegyenesének egyenlete: x + y . amelynek ordinátája 4. K2 4189. 3) és a (6. c) Számítsuk ki a két adott egyenes hajlásszögét. írjuk fel a másik két oldalegyenesének egyenletét. 2) és a (— 1. a másik vég­ pontja a B pont.A (3. E2 4203.(l. Vetítsük az AB vektort merőlegesen az x . 2) és az M2(3. amelyből a z x . Egy háromszög területe 10 egység. a háromszög két csúcsa az (1.A 2x . A (2. 4) pont. -2) ponton áthaladó egyenes az (5. KI 4195. K2 4190. y + \ = 0. K2 4202. = 0 egyenletet. Egy derékszögű háromszög átfogójának egyik végpontja A(— 2. Számítsuk ki a harmadik csúcs koordinátáit.y . 2) ponttól 3 egységnyi távolságra van. E1 4192. a háromszög két csúcsa az (1. K2 4188. A háromszög területe 5 egység.2 = 0 egyenletű egyenesek 3 egységnyi szakaszt vágnak ki. 0). Az egyik befogó egyenlete x + y = 10. Adott két pont: A(3. Középpontja a (0. Határozzuk meg a vetületének a hosszát.} ’. -1). két csúcsa (5.

0). 0.8x>» . E2 4206. A C csúcson átmenő magasságegyenes egyenlete mc:y = 3x + 2. illetve N pontban metszi. 4. 0). E2 4211 . . 8(0.y + 2 = 0 egyenletet? Mutassuk meg. Egy derékszögű háromszög csúcsainak koordinátái: A(10. 0). 8(6. amelyekhez ez a hozzárendelés a velük egyenlő hoszszúságú Q. ame­ lyek a (4. Az olda­ lak fölé kifelé egyenlő oldalú háromszögeket rajzolunk. Határozzuk meg a téglalapok középpontjainak a mértani helyét. akkor a terüle­ te nagyobb 1-nél. mint a (0.5x + 5. Mutassuk meg.3y2 . C(3. 0). C(0. 0). Mi a súlypontjának a mértani helye? E1 4216. Melyek a sík azon P P . Igazoljuk. hogy két oldala a befogóira illeszkedik. Hol helyezkednek el a sík azon pontjai.y = 2 egyenletű egyenesek közé eső szakasza 5 egység.. 0). 2) ponttól mért távolságának a négyzete? E1 4215. K2 4210. Bizonyítsuk be. szakaszai. K2 4214. ahol a = 3. 5). K2 4208. D( 0. Egy tetraéder csúcsainak koordinátái: A(0. hogy egyik a másik három pont által alkotott háromszög magasságpontja. Az AB oldal fölé rajzolt háromszög csúcsai ABC „ a BC oldal fölé rajzolt háromszög csúcsai 8CA„ a CA oldal fölé rajzolt három­ szög csúcsai CA8. K2 4213. E2 4209. 8). Bizonyítsuk be. 0). írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. Adott három pont a koordinátáival: A(0.VEGYES FELA D A TO K E2 4204. 0). D(4. a harmadik csúcsa pedig az y = -3x + 5 egyenletű egyenesen mozog. hogy AA. Számítsuk ki a háromszög csúcspontjainak koordinátáit. A háromszögbe téglalapokat írunk úgy. 4). Az ABCD négyzet csúcspontjainak koordinátái: A(0. E2 4212. 0). hogy a BE. Az AB egyenes egyik P pontjának koordinátái (6. és az x .Q2 szakaszokat rendeli? E1 4207. és a belsejében vagy a határán van még más rácspont is. C(9. -4). 0). Számítsuk ki az ABC háromszög és az AMNC trapéz területét. amelyek koordinátái kielégítik a 3x2. 6). 8(0. 2). C(8. 1) ponton. E2 4205. Igazoljuk. hogy minden négyszögben a szemközti oldalak felezőpontjait összekötő egyenesek közös pontja az átlók felezőpontjait összekötő szakaszt felezi. hogy a tetraéder súlyvonalainak négyzetösszege úgy aránylik az élek négyzetöszszegéhez. hogy ezen pontok közül négy a koordináta-rendszer tengelyeire illeszkedik úgy. 2. Az ABCD négyzettel megegyező körüljárású AEFG négyzet E csúcspontjának koordinátái: (-4. hogy ha valamely paralelogramma csúcsai rácspontok. CF és a DG egyenesek egy pontban metszik egymást.y) pontjához rendeljük hozzá a (Á ax\— pontot. a súlyvonal egyenes egyenletesr: y = 2x + 3.y + 5 = 0. 8). mint 4: 9. . 8(6. Egy háromszög két csúcsa (-6. 0) ponttól mért távolságának a négyzete 20-szal kisebb. 4). egyik csú­ csa pedig az átfogón van. C(0. valamint az x . Az ABC háromszögben a C szög = 90°. 0) és (6. 7. Mi azoknak a pontoknak a mértani helye a koordináta-rendszer síkjában. amely átmegy a P( 2. A sík tetszőleges P(x. amelyek­ nek mindkét koordinátája egész szám. 4). Az origón átmenő és AC-vel párhuzamos egyenes az AB és BC oldalt M. 8). A koordináta-rendszerben rácspontoknak nevezzük azokat a pontokat.. = CC.8(8. Az ABC háromszög csúcsainak koordinátái: A(6. = 8 8 .

A harmadik csúcs az x .6y + 6 = 0 és az x + y2 ~ 2x = 0 egyenletű körökhöz húzott érintőknek fi-től az érintési pontig terjedő szakaszai egyenlők. hogy 4-AD = AB.\2x .8y + 48 = 0 egyenletű körhöz húzott érintők. -9) pontok.y + y .6)2 + ö> .4. El 4218. Az origó középpontú egységsugarú kör kerületén határozzuk meg azokat a pon­ tokat. írjuk fel annak a körnek az egyenletét. érinti az x tengelyt. A z x + ay . E1 4229. amely átmegy az A(0.4 = 0 egyenletű kört a legkisebb ordinátájú pontjában érinti. amelyet a 2x . és érintője egy ori­ gó középpontú körnek. K2 4228. mint az x + y 2. írjuk fel az x+ (y + 2 f = 5 egyenletű körnek a fi(5. hogy az említett tulajdonságokkal rendelkező fi pontok egy egyenesen helyezked­ nek el.2x + y2 + 2y . Az ABCD téglalap két csúcsa A(l. és érinti az x + y2 = 16 egyenletű kört is. Határozzuk meg az x tengelynek azt a pontját. 9) és a B (7.4)2 = 50 és k2: (x + 2)2 + (y + 2)2 = 50.2y = 1 egyenletű egyenesre illeszkedik. -2) ponton. Határozzuk meg az érintési pontok távolságát. Jelöljük a k. amely a z x = 12 egyenletű egyenest a 8 ordinátájú pontjában érinti. Mekkora szakaszokat metsz ki az x. valamint az (x . K2 4231. -2).x .3. . írjuk fel a k kör egyenletét. középpontját C-vel. a k2 középpontját D-vel. írjuk fel annak a körnek az egyenletét.y = 2 egyenletű egye­ nes vág le az x2 + y2 = 25 egyenletű körből? E2 4220. Igazoljuk. amelyre a PA2 + PB2 + PC2 összeg minimális? El 4221 . írjuk fel annak a körnek az egyenletét. K2 4223. 3) ponton átmenő érintőjét.7 = 0 egyenletű körön van. Mekkora annak a körszeletnek a területe. E1 4219. középpontja pedig az x . E2 4225. illetve az y tengelyből a téglalap köré írt kör? E2 4230.= 0 egyenletű egyenesből 9 egység hosszúságú húrt metsz ki. -3 ) és a 5(2. írjuk fel annak a körnek az egyenletét. amely átmegy az A(10. K2 4226. E1 4224. és tudjuk. írjuk fel a kör egyenletét. amelyek koordinátáira az x2 + xy + y2 kifejezés maximális értéket vesz fel. Az ABC háromszög síkjában melyik az a fi pont.K2 4217. Legyen P olyan pont. amely átmegy az A(2. K2 4232.5. írjuk fel annak a körnek az egyenletét. 1) ponton. -4). 2) ponton és az x2 + y2 .17) : + (v + 17)2 = 100 egyenletű kört az x0 = 11 abszcisszájú pontjában.1 egyenletű egyenes átmegy a fi(l. amelyből az x2+ y2. D (. A k kör érinti az x tengelyt. Adott két kör: kx: (x . -2) pont és a 2x . Határozzuk meg a harmadik csúcs koordinátáit.4y + 7 = 0 egyenletű körhöz húzott érintők ugyanakkora szöget zárnak be egymással. Mekkora a CADB négyszög területe? K1 4227.4x + 2y . 2) pon­ ton és érinti az x tengelyt. Egy egyenlő szárú háromszög alapjának végpontjai az A(-4. a két kör közös pontjait A-val és fi-vei. hogy fi-től az x 1 + y . E2 4222. amelynek középpontja a K( 4.

hogy a P{0. Az y = x2 + bx + c egyenletű parabolát az (1. 0) és A(10. amely át­ halad a (0. 0) koordinátájú pontokkal megadott átmérőjén jelöljünk ki egy B pontot. Mutassuk meg.K1 4233.6x + 10 egyenletű parabola 3 . érintik. E2 4239. és ugyanott metszi az x tengelyt. Határozzuk meg b és c értékét. 0). Határozzuk meg az y2 = 2x egyenletű parabola olyan érintőjének egyenletét. ha tudjuk. 1) pontban érinti az y = x egyenle-i tű egyenes. . Mi a D pont mértani helye. Mekkora az a és b valós paraméter értéke. E2 4238. Mekkora az ABCD négyszög te­ rülete? E2 4246. 0) és a (8. írjuk fel ezekben a pontokban a parabola érintőinek az egyenletét. 0) és a ö (-2. (1. amely átmegy a (-4. -4) koordinátájú ponton. Az y = X (x .4) egyenesre az origóból merőleges egyenest húzunk. 6). Számítsuk ki az érintési pontok koordinátáit. Számítsuk ki a érintők hajlásszögét. Mutassuk meg. ha a B pont az OA szakaszon mozog? E2 4236.3 egyenletű parabola és az x tengely közös! pontjait. ha a X felvesz minden valós értéket. hogy a távolságuk négyzetössze­ ge 80 (terület) egység? E2 4234. Mi a mértani helye azoknak a pontoknak a koordináta-rendszer síkjában. ame­ lyek olyan távolságra vannak a (-4. E2 4243. A c paraméter mely értékénél illesz­ kedik a C csúcs az x tengelyre? E2 4244. hogy BD = OC le­ gyen. Határozzuk meg annak a parabolának a fókuszát és a vezéregyenesét.a. -1) koordinátájú ponton. b) b > 0 pontban metszi a kört. (4. ahol a| parabola. írjuk fel az y = 4x2 + 4 egyenletű parabola origón áthaladó érintőinek egyenle­ tét. Egy k kör sugara 5. amely átmegy a (0. E2 4235. 0) pontoktól. Az (x . Határozzuk meg e két egyenes M közös pontjának a mértani helyét.5)2 + y = 25 egyenletű kör 0(0. Az origón áthaladó egyenesek közül melyek metszik. illetve 3 + öl abszcisszájú pontjaihoz egyenlő ordináták tartoznak. hogy az y = x2. 6) pontokon és tengelye párhuzamos az y tengellyel. E2 4237. E2 4245. hogy az y = x2 + 2x + c egyenletű parabola csúcsa a c bármely értékénél az y tengellyel párhuzamos egyenesen fekszik. A B(a\ 0) pontban a kör átmérőjére emelt merőleges a C(a. középpontja az x tengely felett van. E2 4241 .9 egyenletű parabola az x tengelyt az A és a fi pontokban metszi.Határozzuk meg az y = —x2 egyenletű parabola olyan érintőjének az egyenle4 tét. A kör és a parabola további közös pontjai C és D. Határozzuk meg az y = -x 2 + 4x . Mérjük fel az OC szakaszt a B-ben emelt merőlegesre a B pontból úgy. illetve kerülik el az _ y = x2 + 2x egyenletű parabolát? Az érintőre merőleges egyenes mekkora húrt metsz ki a parabolából? E2 4242. 18) pontok az y = 2x2 + ax + b egyenletű parabolára illeszkednek? E2 4240. A z y = x2.

pontok tengelytől mért elő­ jeles távolságainak számtani közepével egyenlő. E1 K2 4250. és a T2pontok fókusztól mért távolságainak mértani közepével egyenlő.—x 2 egyenletű parabolát a P ( !. Az 8 érintési pontok Ü T . Egy derékszög úgy csúszik a parabola síkjában. hogy a) a P pontnak a parabola tengelyétől mért távolsága a T. Tekintsük az y = 3x2 . Határozzuk meg ezen húrok felezőpontjainak a mértani helyét.A z y = —x 2 egyenletű parabolához a P( 2.E2 4247. amelyek irányhatáro­ zója 2. hogy ez az érintő merőleges az AP egyenesre? 4248. Adott az y = x egyenletű parabola és az A(9.4 egyenletű parabola olyan húrjait. és Tv Bizonyítsuk be. . E1 4249. -4) pontból érintőket húzunk. 4 írjuk fel az érintők egyenletét. Határozzuk meg a derékszög csúcsának a mértani helyét. b) A P pontnak a fókusztól mért távolsága a T. hogy a szárai érintik az y2= 2px egyenletű parabolát.A z y . -1) ponton átmenő egyenesek érintik. és a 7". A parabola mely P pont­ jába húzott érintőjére igaz. E2 4251. 8) pont.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->