Ez az új feladatgyűjtemény megőrizte a régi egyedülálló geometria feladatgyűjteményünk értékeit.

A tananyag-feldolgozás módja egyszerre teszi lehetővé a középszintű és az emelt szintű érettségire való felkészülést. Példaanyaga felöleli a teljes középiskolai geometria tana1 ';
, ^

Czapáry Endre Czapáry Endréné
•••••••••••

MATEMATIKA
Gyakorló és érettségire felkészítő feladatgyűjtemény III.
Geometriai fela d a to k gyűjteménye

azaz a síkgeometria, térgeometria, vektorok,
<c koordinátageometria h n n r r lin r ítn c r p n m p fr in t.é m n h n r r ik p t témaköröket.

Csete Lajos Hegyi Györgyné íványiné % ! Harró Ágota Morvái Éva Reiman István

. e^

V

tartalmaz gyakorlópéldákat és számtalan

zeli, a matematika gyakorlati alkalmazását

szolgáló feladatot. Szerzői és lektorai mindannyian a matematika tanításának kiváló, elismert szakemberei. A feladatgyűjtemény CD-mellékletében található a feladatok megoldása.

I.

Síkgeom etria

Középszint Emelt szint

II. T érgeom etria III. V ek torok IV. T rigonom etria V. K oordinátageom etria


O t t

Raktári szám: 16127/1

S 3

9 78963

074

N em zeti T ankönyvkiadó

Czapáry Endre
Czapáry

MATEMATIKA
Gyakorlo _ és érettségire felkészítő feladatgyűjtemény III.
Geometriai feladatok gyűjteménye
Középszint Emelt szint
1 1
*

E n d réi

Csete
,ajos

egyi yörgyné anyme arró
óta or v a i

/a
iim an

ván

N em zeti T an k ön yvk iad ó, B u dapest

Hasonló háromszögek ................................................................................................. Bizonyítási feladatok ................................................................................................. Számolási feladatok .................................................................................................... Szögfelezőtétel............................................................................................................ Magasságtétel, befogótétel ......................................................................................... Aranymetszés ............................................................................................................ Menelaosz tétele, Ceva tétele ...................................................................................... Hasonló n ég yszögek .................................................................................................... Háromszögek hasonlóságával megoldható fe la d a to k ............................................ Szelődarabok szorzata ................................................................................................. Hasonlóságon alapuló szerkesztések ......................................................................... Euler-egyenes, Feuerbach-kör, Simson-egyenes, Apollonius-kör ........................ Pitagorasz tételének alkalmazása .............................................................................

79 79 80 84 85 86 86 88 90 93 95 97 100

Területszámítás, területátalakítás és alkalmazásai................................................. 110 II. T érgeom etria....................................................... ; ...................................................... (Hegyi Györgyné - Iványiné Harró Ágota - Morvái Éva - Reiman István munkája) 121

Térelemek ....................................................................................................................... 121 Illeszkedési feladatok ................................................................................................. 121 Térelemek távolsága és hajlásszöge ......................................................................... 122 K ock a................................................................................................................................ 127

Téglatest .......................................................................................................................... 130 H a sá b ................................................................................................................................ 132 T etraéder.......................................................................................................................... 134 Gúla, csonkagúla............................................................................................................ 138 Gúla .............................................................................................................................. 138 C sonkagúla ................................................................................................................... 141 Poliéderek, szabályos te ste k ........................................................................................ H en g er.............................................................................................................................. Kúp, csonkakúp ............................................................................................................ Kúp .............................................................................................................................. Csonkakúp ................................................................................................................... 142 147 151 151 155

G ö m b ................................................................................................................................ 157 Összetett térgeometriai alak zatok ............................................................................. Egymáshoz illesztett testek ........................................................................................ Egymásba írt te ste k ...................................................................................................... Síkidomok forgatásával nyert te s te k ......................................................................... III. V ektorok....................................................................................................................... (A szerzők közös munkája) 160 160 162 167 169

Vektorok összege, különbsége és vektor szorzása szám m al........... .................... 169 Vektorműveletek alkalmazásával bizonyítható á llítá so k ...................................... 172 Vektorok felbontása összetevőkre ............................................................................. 176

Vektorok elforgatásával megoldható feladatok ......................................................177 Műveletek koordinátákkal megadott vektorokkal................................................ .179 Két vektor skaláris szorzata.........................................................................................181 Két vektor vektoriális szorzata ................................................................................. .183 IV. Trigonometria ............................................................................................................ 185 (Csete Lajos munkája) Szögek átváltása fokról radiánra és fordítva . ....................................................... ..185 Hegyesszögű trigonometriai alapfeladatok . . . i .......................................................185 Hegyesszög megszerkesztése valamely szögfüggvényének értékéből....................188 Nevezetes hegyesszögek szögfüggvényei .................................................................. ..189 Hegyesszögű trigonometriai feladatok .................................................................... .190 Egyenlő szárú három szögek .......................................................................................190 Téglalapok, rombuszok, paralelogrammák .............................................................. .191 Szabályos so k szö g e k ................................................................................................... .191 Körök érintői, körívek, körcikkek, körszeletek, h ú r o k ............................................ .192 T rapézok ....................................................................................................................... .194 Térelemek hajlásszöge ................................................................................................195 Vegyes, illetve összetettebb hegyesszögű trigonometriai feladatok ...................... .197 Vegyes feladatok .........................................................................................................197 Tornyok, hegycsúcsok és egyéb magasan levő tárgyak .............................................. .198 Körívek, körcikkek, körszeletek ................................................................................. 200 Egyenlő szárú háromszögek, derékszögű háromszögek, négyszögek.......................... 201 Trigonometrikus kifejezések ......................................................................................202 Szögfüggvények általánosítása....................................................................................204 Trigonometrikus függvények grafikonjai ................................................................206 Trigonometrikus egyenletek I. r é s z ........................................................................... 209 Bevezető alapfeladatok ...............................................................................................209 Alapvető feladatok ..................................................................................................... 209 Összetettebb fe la d a to k .................................................................................................212 Trigonometrikus egyenlőtlenségek I. r é s z ................................................................ 214 Bevezető alapfeladatok ...............................................................................................214 Alapvető feladatok ..................................................................................................... 214 Összetettebb fe la d a to k ............................... ................................ ................................ 215 Szélső értékfeladatok ...................................................................................................217 A szinusztétel alkalm azása.......................................................................................... 218 Bevezető alapfeladatok ...............................................................................................218 Alapvető feladatok ..................................................................................................... 218 Összetettebb fe la d a to k ................................................................................................. 219 Nehezebb fela d a to k ......................................................................................................221 A koszinusztétel alkalm azása...................................................................................... 222 Alapvető feladatok ......................................................................................................222 Összetettebb fe la d a to k ................................................................................................. 223 Nehezebb fela d a to k ......................................................................................................226

K1 14. A 42 cm hosszú AB szakaszt a C pont A-tól kezdve 2:5 arányban, a D pont pe­ dig 3:4 arányban osztja. Számítsuk ki a C és D pont távolságát. E1 15.A z A, B, C, D pontok ebben a sorrendben egy egyenesen vannak. Bizonyítsuk be, hogy az AB, BC, CD, AC és AD irányított szakaszok előjeles hosszára a következő öszszefüggés érvényes: AB ■CD + AC ■DB+ AD ■BC = 0. E2 16.Az A, B, C, D pontok egy egyenesen vannak (ilyen sorrendben). Bizonyítsuk be, hogy AC 2 • BD + CD2 ■ AB = BC2 ■AD +AB ■BD • AD. K1 17. Adjunk meg a síkon pontokat úgy, hogy közülük semelyik három ne legyen egy egyenesen. Hány egyenest határoz meg a) 4 pont; b) 5 pont; c) 212 pont; d) n pont? K1 18. Hány átló húzható egy konvex a) ötszög; b) tizenhatszög; c) n- szög egyik csú­ csából? K1 19. Hány háromszögre bontják a konvex a) ötszöget; b) tizenkétszöget; c) n-szöget az egyik csúcsából kiinduló átlók? K1 20. Hány oldalú a konvex sokszög, ha egy csúcsából 12 átló húzható?

K1 21. Hány oldalú a konvex sokszög, ha az egy csúcsából kiinduló átlók 18 három­ szögre bontják? K1 22. Egy konvex sokszög oldalainak és egy csúcsából kiinduló átlóinak számát öszszeadva 17-et kapunk. Hány oldalú a sokszög? K1 23. Hány oldalú a sokszög, ha 27 átlója van?

K1.GY 24. Egy játszótéren hét fa áll, mindegyik mellett ül egy-egy gyerek. Játékukban időnként helyet cserélnek egymással. (24. ábra) a) Hány cserepartnere lehet egy játékosnak? b) Hány helycsere lehetséges összesen ?

K1 25. Hány oldalú az a konvex sokszög, aminek hatszor annyi átlója van, mint ahány oldala? K1 26. Hány oldalú konvex sokszögnek van ugyanannyi átlója, mint ahány oldala?

Szögek, szögpárok
K1 K1 K1 27. Szerkesszünk szögeket, amelyeknek mértéke: 45°; 60°; 30°; 22,5°; 15°. 28. Szerkesszünk szögeket, amelyeknek mértéke: 105°; 52,5°; 75°; 67,5°; 135°. 29. Adjuk meg az a és [3hegyesszögeket úgy, hogy a > fi legyen! Szerkesszük meg az ; e) 1 8 0 ° -(a + /?) ; / ) 1 8 0 ° -a + /3 szögeket.

a) a + P \ b ) a - H \ c ) a - ^ ; d )

K1 30. Adott két különböző nagyságú konvex szög összege és különbsége. Szerkesszük meg a szögeket. K1 31. Adott egy hegyesszög kétszeresének és egy másik hegyesszögnek az összege és különbsége. Szerkesszük meg a szögeket. K1 32. Két szög aránya 7:3. A két szög közül az egyik 72°-kal nagyobb a másiknál. Bi­ zonyítsuk be, hogy a két szög összege 180°. KI 33. Két szög különbsége 54°, ugyanezen két szög aránya 5:2. Hány fokosak ezek a szögek? K1 34. a és P egyik szára közös, és egyik sem tartalmazza a másikat. Összegük 216°, továbbá az a szög (/3-val nem közös) szárának meghosszabbítása a [i szöget felezi. Határoz­ zuk meg az a és (3 szögek nagyságát. K1 35. Négy szög együtt egyenesszöget alkot, továbbá mindegyik szög az előzőnél 10°-kal nagyobb. Számítsuk ki a szögek nagyságát. K1 36. Egy körbe négy sugarat rajzoltunk. Az első a másodikkal feleakkora szöget zár be, mint a második a harmadikkal, az utóbbi két sugár szöge feleakkora, mint a harmadik és a negyedik által bezárt szög, ez pedig fele a negyedik és az első sugár szögének. Mekkorák ezek a szögek? K1.GY 37. Hány fokos szöget zárnak be az óramutatók 0 óra és 12 óra között minden egész órakor? K2,GY 38. Hány fokos szöget zár be a két óramutató a) negyed hétkor; b) fél tízkor; c) há­ romnegyed ötkor ? K2,GY 39. Mekkora szöget zár be a két óramutató a) 2 óra 20 perckor; b) 3 óra 32 perckor?

K1,GY 40. Egy repülőgép észak-északkelet felé, egy másik délnyugat felé halad. Mekkora szöget zár be egymással a két kondenzcsík? K1,GY 41. Egy hajó északi irányban halad egy pontig, majd itt 67,5°-kal elfordul pozi­ tív irányba. A szélrózsa milyen irányában halad ekkor? K1,GY 42. Egy repülőgép keleti irányban hagyja el a repülőteret, majd északkeletnek fordul. Ezután egy célpontot elhagyva, az előző irányból 90°-kal dél felé fordul. Mi­ lyen égtáj felé halad ekkor? (42. ábra)

c) 51°24'18". Határozzuk meg az a és [3 szögek nagyságát. = a és TCA 4. továbbá tudjuk. Határozzuk meg az a és [3 szögek nagysá­ gát. K1 56.Két merőleges szárú szög közül az egyik a) háromszorosa. ha a) a f3 szög 11-szerese az a-nak.Mekkora az a szög. hogy TCB 4. 2 K1 54. amely a pótszögénél 16°28'-cel nagyobb? 47. d) 59.7°. Két konvex szög szárai párhuzamosak. Bizonyítsuk be. ábrán az a szög 32°42'. Két párhuzamos egyenest egy harmadik metsz. másodpercekben a következő szögeket: a) 108. Mekkorák az egyes szögek? K1 57. Mekkora az a szög. c) 18. c) ötszöröse a másik szögnek. amely a mellékszögének ötödrésze? 48. K1 45.01°. d) 17°27'45". Fejezzük ki fokokban. ábra K1 K1 K1 K1 K1 46. Fejezzük ki fokokkal a következő szögek nagyságát: a) 21°36/. b) 49°9'. 45. Az a és p merőleges szárú szögek. percekben. Mekkora az a szög. A merőleges Aő-vel való metszéspontja legyen T. K1 44. b) négyszerese. mint a másik. amely egyenlő a mellékszögével? 49.7°. A 45. hogy a 90°-kal nagyobb /3-nál. b) 120°-kal. Egy ABC háromszög C csúcsánál derékszög van. Az a és /3 konvex szögek szárai párhuzamosak. Melyik az a szög. b) 20. 3 3 7 c) —-ével egyenlő? 3 5 K1 51. Mekkora a többi jelölt szög? Indokoljuk meg állításainkat.Mekkora az a szög. b) a /3 szög harmadrésze az a-nak. amely a mellékszögének a) —-ával \ b) —-ével. Lehet-e egy szög a társszögével egyenlő? 2 3 50. = f3K1 55. Bocsássunk merőlegest ebből a csúcsból az AB oldalra. Az egyik a) 90°-kal.5°. amely két mellékszögével együtt aj 1— . Mekkora a két szög? K1 53.K1 43. Mekkora szögben metszi ennek a szögnek a szögfelezője a másik párhuzamos egyenest? .3°. c) a [3 szög 1 része az a-nak. e) 100. A belső szögek közül az egyik 3 a derékszög 1— része. b) 1 — része az egyenesszögnek? 16 9 K1 52. c) 75°-kal nagyobb.

és a szögek felezői merőlegesek egymásra. Számítsuk ki a háromszög A csúcsnál levő szögét. 67.K1 58. b) hatszög. hogy a kapott négy szög­ felező közül bármely kettő vagy párhuzamos egymással. K1 62. és egyik sem tartalmazza a másikat. és szerkesszük meg a metszéspontokban keletkezett szögek szögfelezőit. d) tízszög. akkor a másik két szögszár egy egyenesbe esik. b) 18 540°? K1 68. és a két szög szögfelezője merőleges egymásra. Határozzuk meg az a és P szögek nagyságát. K1 59. Számítsuk ki a háromszög A csúcsnál levő szögét. Hány oldalú az a konvex sokszög. b) 8. E1 71. K2 63. melyben a szögösszeg a) 1620°. c) hétszög. Mutassuk meg. Egy n oldalú konvex sokszög belsejében tűzzünk ki egy pontot. vagy merőleges egymásra. K1 72. Igazoljuk.Mekkora a a) 4. Az ABC hegyesszögű háromszög a oldalának végpontjaiból bocsássunk merő­ legeseket a háromszög másik két oldalára. hogy egy négyszögnek nem lehet minden szöge hegyesszög. hogy a sok­ szög belső szögeinek összege (n . Hogyan változik a szögösszeg. A merőlegesek metszésénél keletkezett egyik szög nagysága 47°6'42". hogy egy szögnek és a mellékszögének szögfelezői merőlegesek egymásra. hogy ha két konvex szög egyik szára közös. Bizonyítsuk be. Mekkora az egyenlő szögű a) ötszög. b) nyolcszöget. ha az oldalak számát négy­ gyei növeljük? K1 73. hogy konkáv négyszögben is 360° a belső szögek összege. Messünk el két párhuzamos egyenest egy harmadikkal. hogy ha egy sokszögben bármely két szomszédos oldal merőle­ ges egymásra. Egy sokszög szögösszege s. d) 96. Bizonyítsuk be. egyik sem tartal­ mazza a másikat.A z ABC tompaszögű háromszög a oldalának végpontjaiból bocsássunk merőle­ geseket a háromszög másik két oldalegyenesére. e) n oldalú konvex sokszög szögeinek összege? 66. A keletkezett háromszögek segítségével bizonyítsuk be. K1 K1 K1 65. a é s f i egyik szára közös. akkor az oldalszám páros. A merőlegesek metszésénél keletkezett egyik szög nagysága 127° 17'. c) konvex n -szög külső szögeinek összege? . ha az oldalak szá­ mát kétszeresére növeljük? K1 74. b) konvex ötszög. c) 13. K2 60. és kössük össze a sokszög csúcsaival. A (3 szög az a-nál 130°-kal nagyobb. Rajzoljunk fel olyan a) hatszöget. Mekkora a a) háromszög. amelyben bármely két szom­ szédos oldal merőleges egymásra. Mutassuk meg. Hogyan változik meg egy sokszög szögeinek összege. Sokszögek szögösszege K1 64. Bizonyítsuk be. K1 61.2) ■180°. e) n-szög egy szöge? K1 69. K1 70.

Egy háromszög egyik szöge 42°24'. A másik két szög közül az egyik 27. Mutassuk meg. A háromszög harmadik szöge — egyenesszöggel nagyobb az elsőnél. E1 81. akkor a háromszög egyenlő szárú. c) 3 :7 :8 . 1846°-ot kapunk. Igazoljuk. Egy háromszög két szögének aránya 5:7. b) A és B csúcsokhoz tartozó szögfelezők? E1 80. b) 90°. de mindig van legalább két tompaszög. hogy egy konvex négyszög egyik oldalegyenesén levő két külső szög összege a szemközti oldalegyenesen levő két belső szög összegével egyenlő.6°. Egy háromszög egyik szöge 70°. K1 91. Bizonyítsuk be. mint a külső szögek összege ? K1 79.Mekkorák az ötszög belső szögei. Mutassuk meg. ha azok úgy aránylanak egymáshoz. hogy egy egyenesre egy külső pontból csak egy merőleges bo­ csátható. . Hány oldalú a sokszög. a másik két szög aránya 5:6. Egy háromszög szögei úgy aránylanak egymáshoz. Hány oldalú a konvex sokszög.K1 75. hogy az egyenlő szárú háromszög egyik szárához tartozó magasságá­ nak az alappal bezárt szöge mindig fele a szárszögnek. Melyik az a legkisebb oldalszámú konvex sokszög. K1 87. ha belső szögeinek összege háromszor akkora. K1 78. Mekkora szöget zárnak be az a) A és C csúcsokhoz. Mutassuk meg.H a egy konvex sokszög belső szögeinek összegéhez hozzáadjuk egyik külső szögét. H á ro m szö g ek belső és k ü ls ő szögei K1 88. Határozzuk meg a háromszög szögeinek nagyságát. hogy ha a háromszög egyik külső szögének felezője párhuza­ mos a szemközti oldallal. amelynek a külső szögei kö­ zött már biztosan van hegyesszög? K1 82. K2 92. y =68°. Igazoljuk. hogy egy háromszög külső szögei között legfeljebb egy hegyes­ szög lehet. Határozzuk meg a másik két szög szögfelezője által alkotott szög nagyságát. akkor a háromszög egyenlő szárú. hogy ha egy háromszög egyik külső szöge az egyik nem szom­ szédos belső szög kétszerese. b) 3:4:5. Igazoljuk. akkor a háromszög egyenlő oldalú. K1 84. hogy ha egy egyenlő szárú háromszög egyik szöge 60°. hogy az egyenlő szárú háromszögben az alappal szemközti csúcsban szerkesztett külső szögfelező párhuzamos az alappal. és mekkora a külső szög? K2 76. K1 83. fi =122°. Egy négyszögben a =12°. Határozzuk meg a háromszög szögeinek nagyságát. Egy háromszög /szö g e a) 32. mint a) 1:2:3. mint 1 :2:3:4:5? K1 77.l°-kal nagyobb a másiknál. K1 85. Mekkorák a há­ romszög szögei? K1 90. Mutassuk meg. K1 86. Mekkorák a háromszög szögei? K1 89. c) 150° 14'.

Mekkora szöget zárnak be egymással az ABC háromszög A és B csúcshoz tarto­ zó külső szögfelezői? K2 108. K2 106. K1 107. ha a =21°42' és p =83° 10'? K1 102. b) a =15° és /3 =105°. Mekkorák a háromszög szögei? K1 104. Az ABC háromszögben a = 47°42/. mint a harmadik csúcsnál levő külső szög? K1 95. Egy háromszög két szöge 67° és 33°. Egy háromszög szögei a. K2 100. ha a) a =22. b) a másik szárral? K2 103. Mekkora szöget zár be az egyik szárhoz tartozó magasságvonal a) az alappal. fi =73°10'. Mekkora szöget zárnak be egy­ mással az A és B csúcsokhoz tartozó a) szögfelezők. mint az alapon levő szög. Bizonyítsuk be. hogy bármely háromszögben az a oldal és az mb magasság által be­ zárt szög egyenlő a b oldal és az magasság által bezárt szöggel. A derékszögű háromszög egyik szöge 21°. Mekkorák a szögei ? K1 98. hogy a háromszög két belső szögfelezőjének hajlásszöge 90°-nál a harmadik szög felével kisebb. Egy háromszög egyik külső szöge 87°. Egy háromszög két szöge a és /3. mint a háromszög egyik hegyes­ szöge. y.5° és f3 =15°. Mekkora szögekre bontja az átfogó­ hoz tartozó magasság a derékszöget? E1 105. Számítsuk ki az ABC háromszög A és fi csúcsából induló magasságvonalainak hajlásszögét. b) magasságvonalak ? K1 101 . a > fi. Egy egyenlő szárú háromszög szárszöge 30°. Igazoljuk. Mekkora szöget zár be az ABC háromszögben az A csúcshoz tartozó szögfelező a szemközti oldallal. Mutassuk meg. Mekkorák a háromszög szögei? K1 94. E1 99. Mekkora szöget zár be egymással a har­ madik csúcshoz tartozó magasság és a belső szögfelező? . a másik szög pedig háromszor akkora. hogy a külső szögfelezők által 2 2 2 cc B y alkotott háromszög szögei és az — I— -L szögek pótszögek. K1 109. hogy derékszögű háromszögben a derékszög szögfelezője és az átfogóhoz tartozó magasság 45°-kal kisebb szöget zár be. d ) a = 90°és/3=20°. Egy egyenlő szárú háromszög egyik szárához tartozó magassága a másik szár­ ral 13°-kal kisebb szöget alkot. Egy egyenlő szárú háromszög egyik külső szöge a) 96°. Van-e olyan háromszög. Igazoljuk. Egy háromszög két külső szöge 128° és 116°. Egy egyenlő szárú háromszög egyik külső szöge 87°. Mekkora szöget zár be egymással a har­ madik csúcshoz tartozó magasság és a belső szögfelező? E1 110. Mekkorák a háromszög szögei? K1 97. c) a =30° és /3 =45°. amelyben az egyik szög kétszer akkora. fi. egyik belső szöge pedig 21°. b) 64°. Mekkorák a háromszög szögei? K1 96.K1 93.

Mekkora a /? szög. hogy a töröttvonal tíz egyenlő szakaszt tartalmaz­ zon? c) Mutassuk meg. A 115. hogy az alapon le­ vő szög szögfelezője a háromszöget két egyenlő szárú háromszögre bontja. Az ABC háromszög A csúcsából kiinduló belső szögfelező messe a BC oldalt a D pontban. Igazoljuk. ha a háromszög szögei a . Az ABC egyenlő szárú derékszögű háromszög AB átfogóján vegyük fel az E és D pontokat úgy. K1 112. hogy ez a töröttvonal már nem folytatható tovább az ábrán látható mó­ don. hogy az így keletkezett CDE háromszög egyenlő szárú. hogy a DBC háromszög derékszögű. ha a = 15°. Bizonyítsuk be. Mekkorák az egyenlő szárú háromszög szögei? KI 113. hogy BA = AD legyen. hogy AD = AB és CE = CB legyen. ha y= 34°? K1 120. Mekkora az EAFí^. Legyen BC az ABC háromszög leghosszabb oldala! Mérjük rá BC-re ő-ből ki­ indulva AB-1 és C-ből kiindulva AC-t. K2 118. illetve F. Bizonyítsuk be. b) Hogyan kellene megválasztani az a. ábra E1 116. hogy ez a BC oldal meghosszabbításából az AC oldallal egyenlő sza­ kaszt vág le. hogy a háromszög egy csúcsához tartozó szögfelező a szemköz­ ti oldallal olyan két szöget zár be. A 115. Fejezzük ki a DBE háromszög szögeit az eredeti háromszög szögeivel. K1 114. a) Milyen összefüggés van az ABC háromszög szögei között. Egy egyenlő szárú háromszög szárszögének szögfelezője olyan két háromszög­ re bontja a háromszöget. mint az eredeti háromszög szögei. a) Bizonyítsuk be. j3 és f i KI 122. Hosszabbítsuk meg a BA oldalt A-n túl egy D pontig úgy. Bizonyítsuk be. ábrán hat egyenlő szakaszból áll a színes töröttvonal. Húzzunk az ABC háromszög A csúcsából párhuzamost a C csúcsbeli belső szög­ felezővel. ábrán színessel húzott szaka­ szok egyenlők. amelyeknek különbsége a háromszög másik két szögének különbségével egyenlő. hogy BE = BC és AD = AC legyen. hogy ha a töröttvonal n + 1 számú szakaszból áll. Egy egyenlő szárú háromszög szárszöge 36°.K2 111. ha a = 15°? 115. K1 117. Mekkorák a szögei? K1 115.1. Egy egyenlő szárú háromszög alapon fekvő szögének szögfelezője és alapja egyenlő hosszú. E1 121. Igazoljuk. a külső szögfelező pedig ugyanennek az oldalnak a meghosszabbítását messe az E pontban. Az ABC háromszög leghosszabb oldala AC. ha AD = AEl b) Mekkorák a háromszög szögei. E2 119. Az ABC háromszögben AB = AC. és szárszöge 45°. A felmért szakaszok végpontja E. . Ezen vegyük fel a D és E pontokat úgy. akkor a kisebb 90° «-ed részénél. amelyeknek a szögei ugyanakkorák.

E1 128. Bizo­ nyítsuk be. K1 130. Bizonyítsuk be. Hosszabbítsuk meg egy négyzet átlóit mindkét irányban annyival. ábrán látható összekötésekor keletkező megjelölt szögek derékszögek. Bizonyítsuk be. hogy ez az összekötő egyenes merőleges az alapra. akkor a háromszög derékszögű. hogy az összekötő egyenes párhuzamos a yszög szögfelezőjével. 132. Hosszabbítsuk meg egy négyzet két átló­ ját egyik irányban annyival. K2 132. hogy a negyedköröknek és a négyzet ol­ dalainak metszéspontjai szabályos nyolcszöget határoznak meg. K1 127. ha ismerjük a háromszög szögeit. hogy az egyenlő oldalú háromszög oldalait három egyenlő részre osztó pon­ toknak a 128. K2 124. hogy ha egy háromszög egyik oldala kétszerese a hozzá tartozó súlyvonalnak. ábrán színessel jelölt három sza­ kasz egyenlő. ábra ► . Az így kapott végpontok ismét négyzetet alkotnak. K1 126. amekkora a négyzet oldala. és mutassuk meg. hogy a meghosszabbítással nyert két pont a négyzet valamelyik csúcsával egyenlő szá­ rú háromszöget alkot. Mutassuk meg. amekkora a négyzet olda­ la. és az így nyert pontot kössük össze az alap másik csúcsával. Egy egyenlő szárú háromszög egyik szá­ rát az alappal szemközti csúcson túl hosszabbítsuk meg a kétszeresére. hogy a háromszögbe berajzolt szakaszok a magasságvonalak egyenesein vannak. Bizonyítsuk be. A kapott végpontban emeljünk merőlegest az átlóra.A 125. E1 131 . E1 129. K2 125. Fejezzük ki a belső pontnál levő szögeket. hogy e négyzet oldala az eredeti négyzet átlójának és oldalának összegével egyenlő. Kössük össze ennek P végpontját az A csúcs­ csal. Egy négyzet csúcsai körül az átló felével mint sugárral a négyzet középpontján átmenő negyedköröket rajzolunk. Mérjük rá egy négyzet egyik átlójára az egyik csúcsból kiindulva a négyzet oldalát. ábrán egyformán jelölt szögek egyenlők. Bizonyít­ suk be. ábrán levő hegyesszögű három­ szögben az egyformán jelölt szögek egyenlők. Hosszabbítsuk meg az ABC háromszög BC oldalát a C csúcson túl az AC oldallal egyenlő sza­ kasszal. Bizonyítsuk be. A 124. hogy a 132.K1 123.Mutassuk meg.

hogy az APB szög mindig nagyobb. Vegyünk fel az ABC háromszög belsejében egy P pontot. Az ABC derékszögű háromszögben osszuk fel egyenlő részekre a BC befogót. amelyikben a két oldal nagyobb szöget zár be. Igazoljuk. b. hogy egy külső pontot egy egyenes pontjaival összekötő szaka­ szok közül az egyenesre merőleges szakasz a legrövidebb. Mutassuk meg. <J 133. Bizonyítsuk be. d oldalaira fennáll s a a > b > c > d egyenlőtlen­ ség. Mutassuk meg. Az ABC háromszög AB oldalát A -n túl az AC szakasszal meghosszabbítva X-et. E2 139. hogy az a és b által alkotott szög kisebb. amelyeknek szárai két szomszédos osztóponton mennek át. ábrán színessel jelölt szakaszok egyenlők. p és y? E1 136. Igazoljuk. Egy egyenlő szárú háromszög szárszögének csúcsában emeljünk merőlegest az egyik szárra. K1 138. hogy az egyenlő szárú háromszög alapján bárhol felvett pontnak a szemközti csúcstól való távolsága kisebb a szárak hosszánál. minél távolabb vannak az AC befogótól. hogy a DE szakasz egyenlő az AC és BC oldalakból lemetszett kisebb sza­ kaszok összegével. K2 143. K2 140. és bizonyítsuk be. hogy a derékszögű háromszög befogóinak az átfogóra való vetületei mindig kisebbek a befogóknál. E1 142. Két egymást kívülről érintő körben szerkesszünk párhuzamos. .E1 133. Mutassuk meg. Egy konvex négyszög a. CB-vel E. hogy a háromszög egyik csúcsát a szemközti oldal bármely pontjával összekötő szakasz rövidebb a másik két oldal egyikénél. Összefüggések a háromszög oldalai és szögei között K1 137. Igazoljuk. Igazoljuk. hogy a körök érintkezési pontja és e sugarak végpontjai egy egye­ nesen vannak. Mekkorák az XYC háromszög szögei. mint a c és d által alkotott szög. Igazoljuk. K2 135. ábra E1 134. Az ABC háromszög A és B csúcsához tartozó belső szögfelezők metszéspontján keresztül szerkesszünk párhuzamost az AB oldallal. ha az eredeti háromszög szögei a. hogy a 133. majd a csúcsnál levő szögnek a szögfelezőjét is. és kössük össze az osztópontokat a hegyesszögű A csúccsal. de ellentétes irá­ nyú sugarakat. ő-n túl pedig a ŐC-vel meghosszabbítva Y-1 kapjuk. E1 144. akkor a har­ madik oldal abban a háromszögben nagyobb. Vizsgáljuk meg azokat az A-nál keletkezett szögeket. hogy ha két háromszög megegyezik két oldalban. Ennek metszéspontja AC-vel D. mint az ACB szög. hogy ezek annál kisebbek. Szer­ kesszük meg e szár és az alap szögének. c. K1 141. Igazoljuk.

.6C háromszög kerülete nagyobb. Milyen irányban bocsássunk a tükör előtt álló A pontszerű fényforrásból fény­ sugarat a tükörre. hogy az A. hogy a háromszög bármelyik magassága kisebb. c oldalai közül a a legnagyobb. V 162. 3826? 2 ’ 3 ’4 K1 149. hogy ha bárhol is veszünk fel az egyenlő oldalú háromszög belsejé­ ben egy pontot. hogy ha P az ABC háromszög belső pontja. Egy háromszög egyik oldala 1. 13.AC < 2BD.) Bizonyítsuk be.l . Bizonyítsuk be. hogy a háromszög egy belső pontjának a csúcsoktól mért távolságösszege a kerület és a fél kerület közé eső számérték.E1. akkor PB + PC <AB + AC. hogy egy háromszög súlyvonalainak összege kisebb a háromszög ke­ rületénél.2 . feladatra épül. b. b. E2 155. hogy az egyenlő oldalú háromszög bármely belső pontja és az egy-egy csúcs közti három szakaszból mindig lehet háromszöget szerkesz­ teni. hogy az egyenlő szám háromszögben az alap bármelyik pontjá­ ra nézve a száraktól mért távolságok összege állandó. mint az átlók összege. Igazoljuk. E2 159. a másik 0. E2 161.7 m. Egy egyenlő szárú háromszög két oldala 3 cm és 6 cm. Bizonyítsuk be. E1 154. hogy egy háromszög súlyvonalainak összege nagyobb a kerület há­ romnegyedénél. Mekkora a harmadik ol­ K2 151 . Igazoljuk.64 141.) Bizonyítsuk be. K1 148. E2 158. hogy a háromszög bármely oldala kisebb a fél kerületnél. E2 147. ak­ kor a 2a. hogy egy háromszög magasságvonala­ inak összege kisebb a háromszög kerületénél. Bizonyítsuk be. hogy a visszavert fénysugár adott B ponton menjen át? E2 146. Igazoljuk. mint a vele azonos kezdőpontú oldalak összegének fele. hogy a konvex négyszög szemközti oldalainak összege kisebb. a) 10. E2 157. Bizonyítsuk be. Az egyenlő szárú háromszög egyik szárához húzott súlyvonal a háromszög ke­ rületét 15 cm és 6 cm hosszúságú részekre osztja. c oldalakból nem lehet háromszöget szerkeszteni. Igazoljuk. d) 1911.) Igazoljuk. 12. 1918. a három oldaltól mért távolságainak összege mindig ugyanakkora. Az ABC háromszög A csúcsához tartozó külső szögfelezőn jelöljünk ki egy tet­ szőleges A. (A 155. (A 157. c) i . K2 153. Igazoljuk. melynek oldalai azonos egységgel mérve b) 1 . Legyen D az ABC háromszög AC oldalának tetszőleges pontja.3 . E2 156.8 m.GY 145. Mutassuk meg. Mekkorák a háromszög oldalai? K1 152. feladatra épül. mint az ABC háromszögé. Igazoljuk. hogy AB + BC . E2 163. ha mérőszáma egész szám? K1 dal? 150. Létezik-e olyan háromszög. hogy ha egy háromszög a. pontot. Hány méter a harmadik ol­ dal. E2 160. feladatra épül.

hogy azok ne legyenek egy hegyesszögű háromszög csúcsai. K1 180. Adjuk meg az e egyenestől 3 cm távolságra levő pontok halmazát. Szerkesszünk adott egyenesen pontot. és PA + PB = QA + QB = k. Bizonyítsuk be. Adjuk meg a P ponttól 2 cm távolságra és a Q ponttól 3 cm távolságra levő pon­ tok halmazát. Adott tulajdonságú pontok halmazának meghatározása a síkon Ponthalmazok K1 K1 K1 172. Egy négyszög oldalai (ebben a sorrendben) 2 cm. K2 178. Adott a síkon az AB = 8 cm hosszú szakasz. amely két adott pont mindegyikétől 6 cm távolságra van. K1 170. Adjuk meg az e egyenestől 3 cm-nél kisebb távolságra levő pontok halmazát. 3 cm és 8 cm hosszúak. amely egy O ponttól 3 cm-re van. hogy közülük semelyik három nincs egy egyenesen. Adjuk meg a P ponttól 3 cm távolságra és az e egyenestől 2 cm távolságra levő pontok halmazát. Szerkesszünk pontot. P és Q pont úgy. K2 181. Mutassuk meg. Adjunk meg a síkon négy olyan pontot. E2 168. Adjuk meg a P ponttól 3 cm-nél nagyobb távolságra és az e egyenestől 2 cm-nél kisebb távolságra levő pontok halmazát. mindig ki lehet választani közülük hármat úgy. hogy egy négyszögben bármelyik oldal kisebb a másik három összegénél. 6 cm. Adjuk meg a P ponttól 3 cm távolságra és az e egyenestől legfeljebb 2 cm tá­ volságra levő pontok halmazát. 174. K2 177. E2 169. hogy egy konvex négyszög síkjában az átlók metszéspontjában legkisebb a csúcsoktól mért távolságok összege. Igazoljuk. Bizonyítsuk be. K1 166. hogy egyik átló sem érheti el a 9 cm-t. Adjuk meg az e egyenestől legalább 3 cm távolságra levő pontok halmazát. hogy a PQ szakasz F felezőpont­ jára fennáll az FA + FB < k egyenlőtlenség. E2 165 Mutassuk meg. Adott a síkon az A. hogy az általuk meghatározott négy há­ romszög mindegyike tompaszögű legyen. de nagyobb a négyszög fél kerületénél.ADOTT TULAJDONSÁGÚ PONTOK HALMAZÁNAK MEGHATÁROZÁSA A SÍKON E2 164. Adjuk meg az A ponttól 4 cm távol­ ságra. a B ponttól 2. V 167.5 cm távolságra levő pontok halmazát. B. K1 175. 173. bárhogyan is adunk meg a síkon négy pontot (melyek közül se­ melyik három nem lehet egy egyenesen). hogy egy tetszőleges pontnak egy sokszög csúcsaitól mért tá­ volságösszege nagyobb a sokszög fél kerületénél. Mutassuk meg. E2 171. . hogy a konvex négyszög átlóinak összege kisebb a négyszög kerüle­ ténél. K1 179. Mitől függ a megoldások száma? K2 176. Bizonyítsuk be.

b) Adjuk meg egy 5 cm oldalú négyzet minden oldalegyenesétől 2 cm-nél nagyobb távolság­ ra levő pontok halmazát. és a-tól 1 cm-nél nem nagyobb. ame­ lyek az egyik egyenestől kétszer akkora távolságra vannak. Adjuk meg a P ponttól legfeljebb 2 cm távolságra és a Q ponttól 3 cm-nél na­ gyobb távolságra levő pontok halmazát. Adjuk meg az e egyenestől x. és egy megadott P ponttól 4 cm-re van. Adjuk meg az e és/egyenesek mindegyikétől 1 cm távolságra levő pontok hal­ mazát.5 cm-re levő pontok halmazát. E1 186. K2 198. Adjuk meg azon pon­ tok halmazát. mint a másiktól. Adjuk meg azoknak a pontoknak a halmazát. Adott két metsző egyenes. Adjuk meg a P ponttól 2 cm-nél kisebb távolságra és a Q ponttól 3 cm-nél ki­ sebb távolságra levő pontok halmazát. E1 193. és a C csúcshoz tartozó magasságuk m. c. az / egyenestől y távolságra levő pontok halma­ zát. K2 199. K1 189. Adjuk meg az ABC háromszög minden oldalegyenesétől egyenlő távolságra le­ vő pontok halmazát. hogy x > y. Adjuk meg azon ABC háromszögek C csúcsainak halmazát. amelyeknek A és B csúcsa rögzített. amelyeknek A és B csúcsa rögzített. K1 185. b. ame­ lyek egyenlő távolságra vannak e két egyenestől. Adjuk meg a P ponttól 4 cm-nél nem nagyobb és 3 cm-nél nagyobb távolságra levő pontok halmazát. Szerkesszünk egyenest. és az ABC háromszög köré írt kör sugara r. . b -tői 2 cm-nél nem kisebb távolságra vannak.K2 182. Adjuk meg két egymásra merőleges adott egyenes mindegyikétől 3 cm-nél ki­ sebb távolságra levő pontok halmazát. Hány olyan pont van. E2 196. e é s/.Adott két párhuzamos egyenes. ha adott az x és az y távolság. K2 183. K1 192. Adjuk meg az ABC háromszög AB és AC oldalegyeneseitől. E1 190. e é s / Adjuk meg azon pontok halmazát. K1 191. K2 195. amely adott e egyenessel párhuzamos. K1 194. Adjuk meg az ABC háromszög csúcsaitól egyenlő távolságra levő pontok hal­ mazát. aj Adjuk meg egy 5 cm oldalú négyzet minden oldalegyenesétől 2. Adjuk meg azon ABC háromszögek C csúcsainak halmazát. K1 200. K1 184. K1 188. amelyek rajta vannak a c egyenesen. Adott a síkon három egy ponton átmenő egyenes: a. és tudjuk. Adjuk meg egy négyzet minden oldalegyenesétől egyenlő távolságra levő pon­ tok halmazát. Adjuk meg a két egyenestől egyenlő tá­ volságra levő pontok halmazát. illetve az A és B csúcsoktól egyenlő távolságra levő pontok halmazát. K2 187. amely három adott egyenestől egyenlő távolságra van? K1 197. Adott két párhuzamos egyenes.

K2 208. D pontokat úgy. K2 213. továbbá az A.D pontpárok ne legyenek párhuzamos egyeneseken. így O egyen­ lő távolságra van mind a négy ponttól. Ez az O egyenlő távolságban van az A-tól és a fi-tői . Adjuk meg az így kapott végpontok halmazát. K2 203. Adjunk meg a síkon öt pontot úgy. amely tartalmaz­ za a pontokat. és mérjük rá a szögtartományban a pont és a csúcs távolságát. ezért van olyan O középpontú kör. K2 217. amely a szög száraiból egyenlő darabokat metsz le. Adott egyenesen szerkesszünk pontot. Adott két szakasz. Szerkesszük meg az adott a egyenesen azt a pontot. Egy háromszög egyik oldalán szerkesszünk olyan pontot. Messünk el két párhuzamos egyenest egy harmadikkal. K2 216. amely adott ponton átmegy. B és C . amely e-től és fi-től is a távolságra van. Adjuk meg az így nyert merőleges szakaszok végpontjainak halmazát. hogy az így keletkezett párhuzamos sávok egyenlő szélesek. amely a másik két oldalegyenestől egyenlő távolságra van.Hol a hiba a következő gondolatmenetben? Vegyük fel a síkon az A. B. K1 205. amelyek az adott ponttól 3 cm-re vannak. . amely két megadott ponttól egyenlő tá­ volságra van. amely mindhárom egyenestől egyenlő távolságra van. Szerkesszünk a ponton át egyenest. Szerkesszünk a szög belsejé­ ben a száraktól egyenlő távolságra pontokat. Egy konvex szög egyik szárának minden pontján át húzzunk párhuzamost a másik szárral. KI 210. Egy félegyenesre minden pontjában állítsunk merőlegest. hogy ne legyenek egy körön. holott ezeket úgy vettük fel. amely adott egyenessel 30°-os szöget zár be. K2 215.. K2 206.hiszen rajta van AB felező merőlegesén . KI 211. és egy megadott ponttól 4 cm-re van. Bizonyítsuk be. Adjuk meg azoknak a pontoknak a halmazát. Szerkesszünk egyenest. K2 202. Adott egy konvex szög szárai között egy P pont. K2 207. hogy ne legyenek egy körön. K1 209. K2 204. amely a B és C pontoktól egyenlő távolságra van. Ekkor az AB felező merőlegese és a CD felező merőlegese met­ szik egymást egy O pontban.ADOTT TULAJDONSÁGÚ PONTOK HALMAZÁNAK MEGHATÁROZÁSA A SÍKON K1 201 . K1 214. Adott egy e egyenes és egy P pont. Szerkesszünk az ABC háromszög AB oldalán olyan P pontot. C. Szerkesszünk a szakaszok fölé egyenlő szárú háromszögeket. és ezekre mérjük fel ugyanazon irányban a merőleges talppontjának a félegyenes kezdőpontjától mért távolságát. hogy létezzék mind az öttől egyenlő távol­ ságra levő pont. amelyek két koncentrikus körtől egyenlő távolságra vannak. Szerkesszünk pontot. Egy szög szárai között adott egy P pont. Szerkesszünk egyenest. K2 212. és ugyanilyen oknál fogva C-től és Z)-től is. amelyeknek a harmadik csúcsa egybeesik. amely egy b egyenestől t tá­ volságra van. és adott egyenessel előre adott konvex szöget zár be. Egy szög felezőjének egyik pontjából szerkesszünk párhuzamos egyeneseket a szögszárakkal. és szerkesszünk pontot.

ha adott az alapjának két csúcsa és az egyik szárának egyenese. Háromszögek szerkesztése (I. két másik oldalának a hossza. Szerkesszünk háromszöget. ha adott két oldala és az egyikhez tartozó magasság. E1 221. K1 235. Szerkesszünk háromszöget. K2 228. Adjuk meg azoknak a pontoknak a halmazát egy derékszög szögtartományában. hogy annak két szomszédos oldala egy-egy befogón legyen. .) Adott derékszögű háromszögbe szerkesszünk k kerüle­ tű téglalapot úgy. amelyek ű-tól és b-tői mért távolságának különbsége d. Adjuk meg azoknak a pontoknak a halmazát. ha ismerjük a) a köré írt kör sugarát. rész) K1 223. ha adott az alappal szemközti szöge és az alaphoz tartozó magassága. ha adott egy oldala. b) a beírt kör sugarát. Szerkesszünk egyenlő szárú háromszöget. amely átmegy az adott oldalegyenessel szemközti csúcson. a hozzá tartozó súlyvonal és magasság. Szerkesszünk háromszöget. K1 229. és ismerjük még a harmadik csúcshoz tartozó magasság hosszát is. feladatra épül. K1 236. feladatra épül. egy a harmadik csúcson átme­ nő egyenes. Szerkesszünk háromszöget. amelyeknek a derékszög két szárától mért távolságösszege d. ha adott az alapja és az alappal szem­ közti szöge. ha adott két csúcsa. Szerkesszünk háromszöget. hogy az adott körbe írható téglalapok kö­ zül a négyzet kerülete a legnagyobb. Szerkesszünk egyenlő oldalú háromszöget. a rajta fekvő egyik szög és az oldalhoz tartozó magasság. K2 227. E1 220. ha adott egy oldala.) Mutassuk meg. Szerkesszünk egyenlő szárú háromszöget. Szerkesszünk egyenlő oldalú háromszöget. K1 225. K1 233. (A 221. K1 230. (A 219. K1 232. ha adott az egyik oldalának egyenese.) Szerkesszünk r sugarú körbe k kerületű téglalapot. K1 234. K2 219. Szerkesszünk háromszöget. K1 231. ha adott a középpontja (szögfelező­ inek metszéspontja) és az egyik oldalának egyenese. Szerkesszünk háromszöget. az ehhez tar­ tozó magasság.K2 218. ha adott a magassága. Legyen a és b két metsző egyenes. ha adott egy oldala. Szerkesszünk egyenlő oldalú háromszöget. feladatra épül. K2 226. ha adott az egyik csúcsa és a szem­ közti oldalának egyenese. a rajta levő egyik szög és az ol­ dalhoz tartozó súlyvonal. továbbá egy egyenes. E1 222. ha adott egy szöge és egy másik csúcshoz tartozó magassága és szögfelezője. Szerkesszünk egyenlő szárú háromszöget.64 219. K2 224. Szerkesszünk egyenlő oldalú háromszöget.

Szerkesszünk egyenlő szárú háromszöget.a. c. El E1 254. Szerkesszünk egyenlő szárú háromszöget.b. El 253.y E1 256. \ a > b. ha adott az egyik szára és a hozzá tar­ tozó súlyvonalnak a szárral bezárt szöge. ha adott az egyik szára és annak egyenesén a szárhoz tartozó magasság talppontja. ha adott a . c az átfogó): \ a) a + b. 255. Szerkesszünk derékszögű háromszöget a következő adatokból (a és b a befogók. Szerkesszünk egyenlő szárú háromszöget.b. ha adott az alapja és az a szög. E1 251 . E2 252. a. ha adott az egyik szára és a hozzá tar­ tozó súlyvonal. va| lamint az egyik szög. e) a + b + c. Szerkesszünk egyenlő szárú háromszöget. b) a . K1 242. E1 250. c) a . Szerkesszünk derékszögű háromszöget. K2 245. . K2 240.b. b) a szárszög. Szerkesszünk egyenlő szárú derékszögű háromszöget. ha adott az alapja és a hozzá tartozó magassága. ha adott az alap és a szár összege. Szerkesszünk egyenlő szárú háromszöget. Szerkesszünk egyenlő szárú háromszöget. ha adott az egyik szára és a hozzá tar­ tozó magassága. Szerkesszünk egyenlő szárú háromszöget. ha adott a kerülete és az alapon fek| vő szöge. ha adott a kerülete. Szerkesszünk egyenlő szárú derékszögű háromszöget. ha adott a) a derékszögű csúcsa és az átfogójának egyenese. a. Szerkesszünk egyenlő szárú derékszögű háromszöget. K1 248. fi és mc. K2 246. Szerkesszünk egyenlő szárú háromszöget. K2 243. b) az egyik hegyesszögű csúcsa és a szemközti oldalának egyenese. b) az átfogó és az egyik befogó különbsége. K1 244. Szerkesszünk háromszöget. Szerkesszünk egyenlő szárú derékszögű háromszöget. K2 241 . ha adott az átfogója és az egyik befogója. a. K1 247. valamint a) az alapon fekvő szög. fi és m. ha adott az alap és az egyik szár kü| lönbsége. d) c . ha adott a + c. ha adott az egyik szára és az alapon fekvő szöge. továbbá az alap­ nak az egyik szárhoz tartozó súlyvonallal bezárt szöge. K1 238 Szerkesszünk egyenlő szárú háromszöget. ame­ lyet az alap egyik végpontjából kiinduló szögfelező az alaphoz tartozó magassággal bezár.ADOTT TULAJDONSÁGÚ PONTOK HALMAZÁNAK MEGHATÁROZÁSA A SÍKON K1 237. Szerkesszünk egyenlő szárú háromszöget. Szerkesszünk egyenlő szárú háromszöget. ha adott az alapja és az egyik szárhoz tartozó magassága. E1 249.Szerkesszünk egyenlő szárú háromszöget. K1 239. ha adott a) az átfogó és az egyik befogó összege. Szerkesszünk háromszöget. ha adott az átfogója. ha adott az alapja. c.

a. y. E1 259.c. c) két szögben és a harmadikhoz tartozó szögfelezőben. hogy két egyenlő szárú derékszögű háromszög egybevágó. K2 264. hogy két háromszög egybevágó. ha adott az egyik oldal és a magas­ ság összege. hogy annak két szomszédos oldala egy-egy befogón legyen. ha magasságuk egyenlő. e) b . hogy két egyenlő szárú háromszög egybevágó. Igazoljuk. E1 261 . E1 260. ha megegyeznek a) alapjukban és a vele szemközti szögben. Bizonyítsuk be. vala­ mint a két oldal által bezárt szög. . K2 262. hogy ha a háromszöget szét lehet vágni két egybevágó részre. Szerkesszünk háromszöget. egy rajta fekvő szögben és az ehhez tartozó szögfelezőben. Mutassuk meg. sokszögek egybevágósága E2 257. ha a) két-két befogójuk egyenlő.c . K1 268.a. ha átfogóik egyenlők.Háromszögek. p. mb. K1 267. Bizonyítsuk be. hogy két derékszögű háromszög egybevágó. Szerkesszünk háromszöget a következő adatokból: a) b + c. akkor a háromszög egyenlő szárú. hogy két egyenlő oldalú háromszög egybevágó. a. Egy O csúcsú szög egyik szárán jelöljünk ki egy P pontot. K1 266. Egybevágóság Háromszögek. Szerkesszünk a másik száron olyan Q pontot. c) b . valamint az alap. d) b + c. b) két szögben és az egyikhez tartozó szögfelezőben. a. Bizonyítsuk be. K2 258. c) egy befogójuk és az ezzel szemközti szögük egyenlő. mb. d) két szögben és a harmadikhoz tartozó magasságban. Bizonyítsuk be. K2 265. e) két szögben és az egyikhez tartozó magasságban. f) egy oldalban. Szerkesszünk egyenlő oldalú háromszöget. b) b + c. Szerkesszünk egyenlő szárú háromszöget. a. b) átfogójuk és egyik befogójuk egyenlő. ha megegyeznek a) két oldalban és az egyikhez tartozó súlyvonalban. amelyre a PQ + QO = t egyenlőség fennáll. és adjunk meg egy t szakaszt. ha adott az egyik szár és az alaphoz tartozó magasság összege.Adott derékszögű háromszögbe szerkesszünk négyzetet úgy. a. c) alapjukban és a szárakhoz tartozó magasságban. b) alapjukban és a hozzá tartozó magasságban. ha adott két oldalának összege és különbsége. d) alapon fekvő szögükben és az alaphoz tartozó magasságban. sokszögek egybevágósága K2 263.

továbbá tudjuk. K1 270. hogy az SF. E1 275. Mutassuk meg. hogy ha egy háromszögben az egyik csúcshoz tartozó magas­ ságvonal és súlyvonal egybeesik. hogy két konvex négyszög egybevágó. hogy két konvex négyszög egybevágó. Bizonyítsuk be. K2 282. Mutassuk meg. vagy mindkettőjükben tompaszög.) Rajzoljuk meg az ABC háromszög két súlyvonalát. hogy négy megfelelő oldaluk és egy megfelelő szögük megegyezzék. b) Igazoljuk. akkor az párhuzamos a harmadik oldallal. akkor a háromszög egyenlő szárú.Mutassuk meg. Mutassuk meg. F. Vizsgáljuk meg a következő állítás helyességét: „Két háromszög egybevágó. a megfelelő oldalak által közrefogott átlóban megegyeznek. hogy ha egy háromszögben két magasságvonal egyenlő. hogy ha két háromszög megegyezik két oldalban és az egyikkel szemközti szögben. ha megegyezik egy oldaluk és két szögük. K2 274. akkor a két háromszög egybevágó. akkor a há­ romszög egyenlő szárú.” K2 273. Bizonyítsuk be. akkor a há­ romszög egyenlő szárú. Igazoljuk. hogy a következő állítás hamis: „Két háromszög egybevágó. hogy két egyenlő szárú háromszög nem szükségképpen egybe­ vágó. amelyikkel pár­ huzamos. és a felezőpontok közé eső szakasza fele a harmadik oldalnak. hogy a háromszög két súlyvonala a csú­ csoktól számítva 2:1 arányban osztja egymást. K2 277. a háromszög oldalfelező pontjait pedig F r . c) súlyvonalak. hogy két négyszög egybevágóságához általában nem elegendő az. ha egymást követő olda­ laikban és egy. ha két oldalban és a közös csúcsból kiinduló magasságban megegyeznek. K1 278.K1 269.64 280. Igazoljuk. . K1 281. K1 283. K1 280.Mutassuk meg. ha megegyeznek három olda­ lukban és az azok által bezárt két szögben. hogy az egyenlő szárú háromszögben egyenlők a) a szárakhoz tartozó súlyvonalak. akkor szükségképpen egyenlők a megfelelő oldalakhoz tartozó a) magasságok. feladatra épül. b) a szárakhoz tartozó magasságok. ha egy oldala és két szöge egyenlő. hogy ha egy háromszögben két súlyvonal egyenlő. akkor az így kapott egyenes felezi a har­ madik oldalt. c) az alapon levő szögek felezői. K1 272. b) szögfelezők.S2 háromszöggel. hogy ha két háromszög egybevágó. K2 279. E felezési ponto­ kat jelöljük S r .) Bizonyítsuk be. (A 279. S2 -ve 1. és a háromszög belsejébe eső szakasza fele annak az oldalnak. Mutassuk meg. feladatra épül. Mutassuk meg.” K1 271. K1 276. hogy ha a háromszög valamelyik oldalának felezőpontján át párhuzamost húzunk a másik két oldal egyikével.F2háromszög egybevágó az SS. Fe­ lezzük meg a súlyvonalak S metszéspontja és a csúcsok közötti távolságot.-veí. hogy a másik egyező oldallal szemközti szög vagy mindkettőjükben hegyesszög. Mutassuk meg. hogy ha valamely háromszög két oldalának felezőpontján át egyenest rajzo­ lunk. a) Bizonyítsuk be.

a) Bizonyítsuk be. D pontokat úgy. a másik két csúcsa a két nem ide befutó oldalra esik. KI 288. hogy ha egy egyenlő ol­ dalú háromszög minden oldalát ugyanabban az arány­ ban osztjuk két részre. B. hogy egy konvex szög felezőjére emelt merőleges a szárakból egyen­ lő szakaszokat metsz ki. El 291 . Egy egyenlő oldalú háromszög minden oldalát hosszabbítsuk meg egyik irány­ ban ugyanazzal a szakasszal úgy. írjunk négyzetbe egyenlő oldalú háromszöget. KI 289. hogy az AD és BC egyenesek a szög felezőjén metszik egymást. hogy így négy egybevágó háromszöghöz jutunk. KI 293. Bizonyítsuk be. ábra ► KI 294. hogy OA = OC és OB = OD legyen. K1 285. hogy a merőlegesek talppontjai egyenlő távolságra vannak az át­ fogó megfelelő végpontjaitól. hogy az egyenesnek a két sávon be­ lüli szakaszai egyenlők. akkor a háromszög csúcsai az eredeti háromszög mindhárom olda­ lát ugyanabban az arányban osztják két részre. Mutassuk meg. Bizonyítsuk be. hogy két párhuzamos egyenes pontjait összekötő szakaszok fe­ lezőpontjai a párhuzamosok középpárhuzamosán sorakoznak.Az O csúcsú konvex szög egyik szárán jelöljük ki az A. . Rajzoljunk egy derékszögű háromszög befogóira kifelé egy-egy négyzetet. K1 290. Igazoljuk.) K1 292. akkor az osztópontok egy egyenlő oldalú háromszög csúcsai. Bizonyítsuk be.Mutassuk meg. melynek az egyik csúcsa egy négyzetcsúcsba. hogy az új végpontok alkotta háromszög is egyenlő oldalú. (293. és bizonyítsuk be. K1 286. ábra) 293. b) Szerkesszük meg a négyzetbe a szabályos háromszöget. Metsszük ezt el egy egyenessel. Bizonyítsuk be. K2 287. hogy mindegyik csúcsnál csak egy meghosszabbítás kez­ dődjék.K1 284. Igazoljuk. Mutassuk meg. (Ezzel egy új módszert nyerünk a konvex szög felezőjének szerkesztésére. K2 295. Rajzoljunk fel két egyenlő szélességű és párhuzamos helyzetű párhuzamos sá­ vot. és ezeknek egymástól legtávolabbi csúcsaiból bocsássunk egy-egy merőlegest az átfogó meg­ hosszabbítására. hogy a háromszög a négyzetből két egybevágó háromszöget vág le. hogy a háromszög bármely csúcsához tartozó súlyvonal egyene­ se egyenlő távolságra van a másik két csúcstól. hogy a háromszög két oldalfelező pontját összekötő egyenes egyenlő távolságra halad a háromszög mindhárom csúcsától. hogy ha egy egyenlő oldalú háromszögbe egy másik egyenlő ol­ dalú háromszöget írunk. másik szárán pedig a C. Rajzoljunk párhuzamos egyeneseket egy háromszög csúcsain át a szemközti ol­ dalakkal. Mutassuk meg.

hogy az így szerkesztett négy egyenes négyzetet határol. konkáv deltoidot? b) Tükrözzünk egy háromszöget az egyik szögfelező egyenesére. hogy az ábrán EB = CG. rombuszt. El 298.Mutassuk meg. Toljuk el egy húrtrapéz egyik átló­ ját a párhuzamos oldalak mentén.A 299. 299. Egy kör minden érintőjére . Bizonyítsuk be.az érintési pontból kiindulva . 300. Milyen alakzatot alkot az eredeti és a tükörkép háromszög együtt? ej Tükrözzünk egy háromszöget az egyik magasságvonalára. . E1 300. Milyen esetben alkot az eredeti és a tükörkép háromszög együtt négyzetet. E1 299. Húzzunk két párhuzamos egyenest egy négyzet két átellenes csúcsán át. Határozzuk meg a végpontok halmazát. szabályos háromszöget. és emel­ jünk ezekre merőlegeseket a másik két csúcs­ ból. aj Tükrözzünk egy háromszöget az egyik oldalegyenesére.azonos irányban mérjünk fel egy adott szakaszt. Tükrözzünk egy pontot egy adott egyenesre csak körzőt használva.2g EGYBEVÁGÓSÁG 298. hogy AP = CQ. hogy PR = SQ. K1 297. Igazoljuk. (300. ábra) Bizonyítsuk be. Tükrözzünk egy kört egy a középpontját nem tartalmazó adott t egyenesre. egyenlő szárú háromszöget. Bizo­ nyítsuk be. K2 303. K1 301. ábra Tengelyes tükrözés K1 302. konvex deltoidot. hogy egy négyzet két szomszédos csúcsa és a szemközti oldalára állított egyenlő szárú háromszögnek az alappal szemközti csúcsa egyenlő szárú háromszöget határoznak meg. ábra) Új helyzetének végpontjait egy-egy trapézcsúcscsal kötik össze a szaggatott szakaszok. Rajzoljunk négyzetet egy derék­ szögű háromszög átfogójára és egyik befogójá­ ra. ábra szerint párhuzamost húztunk egy paralelogramma egyik átlójával. (298. K1 304. ábra E1 296.

Mutassuk meg. hogy ha egy derékszögű háromszögben az egyik hegyesszög kétszerese a másiknak. mindig ugyanazt az értéket kapjuk. akkor az átfogó is kétszerese az egyik befogónak. amelyeknek végtelen sok szimmet­ riatengelye van. és b felezi az e egyenes a és c közötti szakaszát. Bizonyítsuk be. (A 321. Mutassuk meg. Szerkesszünk olyan e egyenest. Bizonyítsuk be. amely merőleges b-re. K1 314. hogy a tükrözéssorozattal visszajutunk az eredeti pontba. K2 318. hogy ha a-1 í. másik két csúcspontja pedig b-n. Mutassuk meg. . akkor van három is. hogy ha az egyenlő szárú háromszögben összeadjuk az alap bár­ mely pontjának a két szár egyenesétől mért távolságát. Nevezzünk meg olyan síkbeli alakzatokat.E1 305. Mutassuk meg. és így tovább újra c-re. E1 321. hogy ha egy fénysugár egy A pontból kiindulva síktükörről va­ ló visszaverődés után egy B pontba jut. és menjen át metszéspontjukon az a egye­ nes. amelynek két szemközti csúcsa az a. és mindkét szakasz ugyanakkora szöget zárjon be /-vei.) Igazoljuk. K2 317. és t2két merőleges egyenes. Egy háromszög három oldalegyenese a. E1 316. c. Mutassuk meg. Egy egyenes országút ugyanazon oldalán helyezkedik el két község. hogy a lehető legrö­ videbb vezetékre legyen szükség? K2. Bizonyítsuk be. K2. Bizonyítsuk be. Adott az A és fi pont továbbá egy t egyenes. Hol kell az állomást elhelyezni. E1 322. K1 311. K2 309. A sík mely egyenesei egyeznek meg tengelyes tükörképükkel? K2 307. b és c. Tükrözzük a sík egy tetszőleges pontját a-ra. Bizonyítsuk be.GY 320. K1 306. illetve c egyeneseken van. hogy az egyenes és tükörképe a tengellyel ugyanakkora szöget zár be. hogy ha egy derékszögű háromszögben az egyik szög 30°-os. hogy ha egy háromszögnek két szimmetriatengelye van. ugyanazt az egyenest nyerjük. ezt a tükörképet c-re. majd a tükörképet b-re. b. Hány szimmetriatengelye lehet az egyenlő szárú háromszögnek? K1 312. Mindkét községbe bevezetik a villanyt. K1 310. Legyen í. amelyre nézve a két kör tükrös. feladatva épül. hogy egy pontnak és a tükörképének a tengely egy tetszőleges pontjától mért távolsága ugyanakkora.-re tükrözzük. hogy két egyenlő sugarú körhöz mindig található olyan egyenes. b -re vé­ gül a-ra. K1 313. Szerkesszünk négyzetet. hogy a T A ésT B szakaszok a 7 pontban í-re állított merőleges különböző oldalán helyezked­ jenek el. K2 308. Adott három egyenes: a. mintha í2 -re tükröztük volna.Adott három egyenes: a. K1 315. akkor az A pont. és a két község számára közvetlenül az országút mellett kö­ zös transzformátorállomást létesítenek. c. b. hogy az egyenlő oldalú háromszög bármely belső pontjának a három oldaltól mért távolságösszege mindig ugyanakkora. akkor az ezzel szemközti befogó fele az átfogónak. Szerkesszünk a t-n olyan T pontot.GY 319. a tükör és a fi pont között megtett út a lehető legrövidebb.

K1 336. V.) A szabályos háromszög tetszőleges belső pontjából az oldalakra bocsátott merőlegesek talppontjai az oldalakat két részre osztják. amely­ n e k / a szögfelezője. b) Mutassuk meg. egyenlő a téglalap átlójával. Szerkesszük meg az e egye­ nesen az X pontot úgy.E1 323. Milyen irányba kell ellökni az egyik golyót.(A 325. (A 322. amely A-tól és b-tői is egyenlő távolságra van. (A talpponti háromszög csú­ csai a magasságok talppontjai.GY 329. ha adott a szimmetriatengelye. b. A és fi. illetve Q pontban metszi. hogy egyik csúcsa a kitűzött pont legyen. Ez az AB. ha a kitűzött pont a magasság talppontja. (A 326. E2 334. E1 324. Szerkesszünk az a egyenesen olyan X pontot. az azon levő csúcs. Egy téglalap átlóinak metszéspontján át fektessünk egy tetszőleges egyenest.Szerkesszünk egyenlő szárú háromszöget. E2 327. El 335. Egy hegyesszög szárai között helyezkedik el az A és fi pont. az előbbin egy A pontot. amely fi-től az egyik szomszédos oldalig és onnan a Q-ba vezet. hogy az mind a négy falat érintve eltalálja a má­ sik golyót? E2 330. amelynek a két adott ponttól mért távolságkülönbsége a lehető leg­ nagyobb. Bizonyítsuk be. amelynek a másik két oldaltól mért távolsága együttvéve akkora. hogy az a) részben szereplő beírt háromszög kerülete akkor a legkisebb.) a) Egy hegyesszögű háromszög egyik oldalán tűzzünk ki egy pontot. Adott az e egyenes és egyik oldalán két pont. feladatra épül. ha annak érintenie kell a két szögszárat is. feladatra épül. a és b pedig egy-egy csúcsán megy át. amelyre az AX . hogy a legrövidebb út. Adott az e egyenes. hogy egy hegyesszögű háromszögbe írt háromszögek közül a talpponti háromszög kerülete a legkisebb. továbbá a másik két csúcson átmenő egy-egy egyenes.f. Szerkeszszünk az egyenesen olyan X pontot. illetve a CD oldalt a P.) Bizonyítsuk be. rajta a P pont és az e-re nem illeszkedő A pont. feladatra épül. E2 326. K2 337. Adott az e egyenes. Szerkesszük meg e-nek azt a pontját. hogy az így kapott hat szakasz közül három-három egymáshoz nem csatlakozónak az össze­ ge független a belső pont választásától. amelyre az AX + XP összeg egy adott szakasszal lesz egyenlő. E1 333.Adott három egyenes: a. hogy AX felezze az e egyenes ŐX-szel alkotott valamelyik szögét. feladatra épül. rajta a P pont és az e-re nem illeszkedő A pont.) Téglalap alakú biliárdasztalra két golyót helyezünk el. Bizonyítsuk be.(A 328. és tőle különböző távolságra az A és a fi pont. írjunk a háromszögbe lehető legkisebb kerületű háromszöget úgy. mint egy megadott szakasz. amely érinti a szögszárakat. Szerkesszünk egyenlő oldalú háromszöget. Szerkesszük meg az A és fi között a legrövidebb utat. Egy hegyesszög szárai között adott egy pont.) Egy hegyesszögű háromszög egyik oldalán szerkeszszünk olyan pontot.XP különbség egy adott szakasszal lesz egyenlő. . Megadunk egy a és b egyenest.) E2 328. (A 321. E2 325. Szerkesszük meg a ponttól ki­ induló és oda visszatérő legrövidebb utat. Szerkeszszünk az egyenesen olyan X pontot. E1 331. Adott az e egyenes. El 332. feladatra épül.

Szerkesszük meg az ABCD négyszöget. annak tükörképét pedig /3 szögfelezőjére. majd meghosszabbítottuk a négyzet egyik átlóját és a háromszög átfogóját. Szerkesszük meg a háromszöget. Az ABC háromszög BC oldalának P pontját tükrözzük a y szögfelezőjére. (A 347. ha ismert két oldala és az ezekkel szemközti szögek különbsége. feladatra épül. Szerkesszünk háromszöget. ha adott P . g és h egyenesek. és BD átlója fele­ zi a B csúcsnál levő szöget. hogy e trapéz egyik szárának az átlóval bezárt szöge az ere­ deti háromszög két szögének különbsége. b. amelynek az adott félegyenesek szögfelezői. feladatra épül. feladatra épül. (A 343. metszéspontjukat pedig összekötöttük a derékszögű csúccsal.) Szerkesszük meg a háromszöget. wa. g és h a szögfelezői. K2 339.) Adott egy háromszög egyik oldalegyenesének a szem­ közti csúcsból induló szögfelezővel bezárt szöge és a másik két oldal hossza. amelynek egy-egy csúcsa a körökön. (A 343. hogy a jelölt szögek egyenlők. hogy a végeredményül kapott pont az eredetivel egy oldalegyenesen van. Mutassuk meg.) Szerkesszünk háromszöget.) Adott egy kör és a középpontjából kiinduló három fél­ egyenes. majd a tükörképet a szögfelezőjére. az adott kör pedig a beírt köre. E1 350. K2 345. ha adott egy oldala. Mutassuk meg. és P az egyik oldalegyenesének egy pontja. Szerkesszünk háromszöget. Milyen ponthalmazt alkotnak a tükörképek? El 340. (A 347. feladatra épül. Bizonyítsuk be. Adott egy háromszög két csúcsa és a harmadikból induló szögfelezője. hogy a négy me­ rőleges talppontjai egy egyenesen vannak.K2 338. Egy háromszög és az egyik oldalfelező merőlegesre vett tükörképe együtt tra­ pézt alkotnak. A 340. Igazol­ juk. Szerkeszszük meg a háromszöget. amelynek/. E1 342. hogy a háromszög egy csúcsának a másik két csúcshoz tartozó négy szögfelező egyenesre vonatkozó tükörképei egy egyenesen vannak. ábra szerint négyzetet raj­ zoltunk egy derékszögű háromszögbe. E1 346. feladatra épül. a rajta levő szögek különbsége és a hozzá tartozó magasság.) Állítsunk merőlegeseket a háromszög egyik csúcsából a másik két csúcshoz tartozó két-két szögfelező egyenesre. E1 348. Adott a P és Q pont. egyik magassága pedig az adott egyenesen van. K1 343. (A 341. E1 341. V 351 . A P ponton átmenő minden egyenesre tükrözzük a Q pon­ tot. E2 344.) Adottak az egy ponton átmenő/.y. feladatra épül. va­ lamint a P pont. (A 347. .Adott két egymást nem metsző kör és közöttük egy egyenes. K1 347. ha ismerjük oldalait. E1 349. Szerkesszünk egyenlő oldalú háromszöget. Szerkesszünk háromszöget. Bizonyítsuk be. E1 352.

V 357. El 369. Tükrözzünk egy egyenlő oldalú háromszöget a középpontjára. V 359. Középpontos tükrözés K1 360. szárai átmennek egy-egy adott ponton. Bizonyítsuk be. K1 367. V 356. Szerkesszük meg az ABCD négyszöget. KI 363. KI 364. akkor az átfogóhoz tartozó magasság negyede az átfogónak. Bizonyítsuk be. E2 354. ha adott három oldalfelező merőlegese és az egyik oldal egy pontja. Az osztópontokon át szerkesszünk párhuzamosokat az átmérővel. Adjunk meg két egyenlő szakaszt. harmadik csúcsa pedig a másik szögszáron helyezkedik el. . amelyeknek végtelen sok szimmetria­ középpontja van. Igazoljuk. hogy egy szakasz és egy pontra vonatkozó tükörképe vagy pár­ huzamosak. Mutassuk meg. E2 358. Szerkesszük meg azt a pontot. hogy egy háromszög nem lehet középpontosan tükrös alakzat. hogy ha egy hatszög átellenes oldalai párhuzamosak és egyenlők. vagy egy egyenesbe esnek. hogy a C és D csúcsnál fekvő szögek egyenlők. Mutassuk meg. Egy hegyesszög szárai között adott két pont. hogy ha egy derékszögű háromszög egyik szöge 15°-os. K2 366. amelyből a körökhöz húzott érintők egyenlő szöget zárnak be az egyenessel. hogy a párhuzamosok két sugár közé eső részeinek összege független az osztópontok számától. K1 361 . amelynek alapja az egyik szögszáron van. ha a pontból az egyenesre emelt merőlegesek talppontjai is egy egyenesen vannak. Bizonyítsuk be. ak­ kor a szemközti csúcsokat összekötő átlók egy pontban metszik egymást.Mutassuk meg. Osszunk fel egy félkört páratlan számú egyenlő részre. K2 365. továbbá tud­ juk. Egy egyenes egyik partján két kör helyezkedik el. és bizonyítsuk be. Húzzuk meg a két középső osztóponthoz tarto­ zó sugarakat. hogy ha egy sokszögnek több szimmetriatengelye van. hogy a derékszögű háromszöget az átfogóhoz tartozó súlyvonal két egyenlő szárú háromszögre bontja. amelyre a sza­ kaszokat tükrözve azok egymásba mennek át. Mutassuk meg. a BC és AD oldalak összege és az A csúcsnak a CD oldalegyenestől mért távolsága. K1 362. Nevezzünk meg olyan síkbeli alakzatokat. ha adott annak AB és CD oldala. hogy egy háromszög és az egyik oldalának felezőpontjára vett tükörképe együtt paralelogrammát alkot. akkor azok egy ponton mennek át. Szerkesszünk egyenlő szárú há­ romszöget. és tükrözzük azt az egyik csúcsára. Mi lesz az erede­ ti és a tükrözött háromszög közös része? KI 368. V 355. Rajzoljunk fel egy tetszőleges négyszöget. hogy egy pontnak három különböző egyenesre vonatkozó tükör­ képe akkor és csak akkor lehet egy egyenesen. Szerkesszük meg a háromszöget.E2 353. Szerkesszünk az egyenesen olyan pontot.

hogy ez az egyenes a paralelogrammát két olyan részre bontja.GY 380. amelynek két átellenes csúcsa egy-egy szögszáron van. Mutassuk meg. hogy így mindig visszajutunk az eredeti pontba. középpont­ ja pedig az adott pont. Az egyik úton megy András. akkor a középpont rajta van az egyenesen. amely annak három csú­ csától egyenlő távolságban halad. ábra) Hol van a két útnak az a pont­ ja. A me­ zőn áll egy fa. K2 376. feladatra épül. hogy ha a középpontos tükrözésnél egy egyenes önmagába megy át. K1 374.) Egy konvex szög szárai között kitűzünk egy pontot.Mutassuk meg. . Szerkesszünk négyzetet. amelyek egymással kö­ zéppontosan tükrösek.Tűzzünk ki egy e egyenest és rajta egy O pontot. A sík egy tetszőleges pontját tükrözzük az e-re. ábra ► K2 381. K2 379. K1 378.) Két egyenes út szeli át a mezőt.K1 370. Bizonyítsuk be. (A 378. Szerkesszünk egy háromszög síkjában olyan egyenest. amelyekben állva a fiúk egyenlő távol vannak a fától. Mutassuk meg. hogy a pont felezi minden rajta átmenő egyenesnek a két párhuzamos közötti szakaszát. hogy ha két párhuzamos egyenest középpárhuzamosuk egy pontjára tükrözünk. akkor a négyzet és a paralelogramma középpontja egybeesik. Igazoljuk. de attól nem lát­ hatják egymást? 380. Egy konvex szög szárai között kitűzünk egy pontot. Szerkesszünk ezen át olyan szelőt. vagy átmegy a két pont határolta sza­ kasz felezőpontján. hogy ha egy négyzet köré paralelogrammát írunk. amely egyenlő távolságban van két párhuzamos egye­ nestől. feladatra épül.Tűzzünk ki egy pontot. amelynek a szárak közé eső szakaszát a pont felezi. a másikon Barnabás. E1 371. (380. K1 377. Húzzunk egyenest egy paralelogramma átlóinak közös pontján át. majd ismét az e-re és újra az O-ra. Mutassuk meg. akkor azok egymásba mennek át.Mutassuk meg. K1 373. amelynek a közelebbi szárig terjedő darabja egyenlő a szárak kö­ zé eső darabjával. a tükörképet az O-ra. (A 378. (A 378. K2. E1 375. hogy egy egyenes csak úgy lehet két ponttól egyenlő távol. feladatra épül. K1 372.) Egy konvex szög tartományán kívül kitűzött pontból szerkesszünk olyan szelőt. ha vagy párhuzamos a két pontot összekötő egyenessel.

hogy az a kör.) Adott egy négyszög és belsejében egy pont. hogy P felezi az AC. hogy két metszéspontjának a kitűzött ponttól mért távolsága együtt­ véve akkora legyen. K1 385. Szerkesszünk a pon­ ton át olyan szelőt. feladatra épül. szemközti csúcsai pedig az adott négyszög szemközti oldalegyeneseire esnek. K1 390. Szerkeszszünk olyan paralelogrammát. Igazoljuk. K2 391 . hogy a körök által ki­ metszett húrok különbsége egy adott szakasszal legyen egyenlő. Milyen halmazt alkotnak az Y pontok? E1 397. . Igazoljuk. amelynek középpontja az adott pont. Két kör közös pontján át húzzunk a körökhöz szelőt úgy. melynek a két-két párhuzamos közé eső darabjai egyenlők. Tükrözzük két egymást metsző kör egyikét az egyik közös pontra. K1 389. feladatra épül. A ponton át szerkesszünk szelőt úgy.) Két egymást metsző kör egyik metszéspontján át szer­ kesszünk olyan szelőt. amely egy paralelogramma középpontján és az egyik oldalának végpontjain megy át. Szer­ kesszünk a ponton át olyan egyenest. két egyenes továbbá egy pont. illetve az egyeneseken vannak. El 394. rajta egy pont és a kör külső tartományában egy egyenes. Mutassuk meg. K1 395. Bizonyítsuk be. Szerkesszünk a ponton át olyan szelőt. (A 388.K2 382. feladatra épül. Szerkesszünk két koncentrikus kört metsző egyenest. valamint a P pont. Adott egy kör. hogy az alap felezi az így kapott két pontot összekötő szakaszt. a tükörkép érinti az erede­ ti kört. érinti a középponton és az előbbivel szemközti oldal végpontjain átmenő kört. és szer­ kesszük meg minden helyzetben azt az Y pontot. K2 386. amelyből a két kör három egyenlő szakaszt metsz ki. mint egy megadott szakasz. Adjunk meg két párhuzamost. feladatra épül. E1 383. AD. Egy egyenlő szárú háromszög alapjának egyik végpontjától kezdve mérjünk fel az egyik szárra egy távolságot. Tűzzünk ki egy körön két pontot. amellyel az Y az AXBY paralelogrammában az Z-szel szemközti csúcs lesz. El 387. E1 396. amelynek középpontja az adott pont. és a 390. Rajzoljunk két pár párhuzamost. hogy ebből az eredeti két kör egyenlő hosszú húrokat metsz ki. V 392. A másik szárat hosszabbítsuk meg az alapon túl egy ugyan­ akkora darabbal. BC. ami­ nek k-wal való A. B és l-lel való C. amelynek a pont és az egyenes közötti szakasza egyen­ lő a körön belüli szakaszával. és tűzzünk ki egy pontot. amelyből a két kör egyenlő húrokat metsz ki. D metszéspontjaira teljesül.) Két egymást metsző egyenlő sugarú kör közös pontjain át párhuzamosokat húzunk. hogy a két párhuzamos a körökből két-két egyenlő és párhuzamos húrt metsz ki. és szerkeszszük meg a helyben maradt körnek és a tükörképként kapott körnek a közös húregyenesét. A-t és B-1. BD szakaszok közül legalább az egyiket. E1 393. Szerkesszünk paralelogrammát. hogy két egymást metsző egyenlő sugarú kör középpontosan szimmetrikus a közös húr felezőpontjára. (A 378. Mutassuk meg. és tűzzünk ki rajtuk kívül egy pontot. K2 384.Mutassuk meg. K1 388. szemközti csúcsai pe­ dig a körökön. (A 378. Adott a k é s i kör.) Adott két kör. hogy ha egy kört egy pontjára tükrözünk. (A 386. Fussa be az X pont a kört.

az oldalon fekvő egyik szög és annak csúcsából induló súlyvonal. és forgassuk el e körül a szöget . és forgassuk el + 90°-kal az egyik csúcsa körül. az átlók hajlásszögét és az alapok különbségét. amely körül egy adott A pont egy adott B pont­ ba forgatható. K2 411 . . c) az átlók hossza és egyik szára. Igazoljuk. hogy illeszkedjen a pontra. b) az alapon levő két szög és a trapéz magassága. (Ez a módszer alkalmas arra. K1 412. [i = 98°. Forgas­ suk el P körül az e egyenest úgy. E2 401 . K1 407. Bizonyítsuk be. hogy a fizikában igen kis elmoz­ dulást kimutathassanak.90°-kal. hogy ha két alakzat egymásba forgatható. ha megadott sorrendben ismert a négy oldala és az egyik középvonala. Mekkora szöget zár be az egyenes az elforgatottjával? K2 410. K1 406. ha adott a két párhuzamos oldal összege. ha egyik kö­ zépvonala egyenlő az általa nem felezett oldalak számtani közepével. ha adott a) két oldal és a harmadik oldalhoz tartozó súlyvonal. E1 400. a hozzá tartozó magasság és egy másik oldalhoz tartozó súlyvonal. K2 399. Az ABC háromszögben a = 39°. b) nincs az egyenesen.) Adott a P pont és az e és/m etsző egyenespár. hogy a) az/egyenessel párhuzamos legyen. Szerkesszünk trapézt. az átlók hajlásszögét és az egyik alapot. (A 409. továbbá a) a szárak hossza és a trapéz magassága. Szerkesszünk négyszöget. b) a z /e g y e ­ nesre merőleges legyen. K2 409. hogy egy négyszög akkor és csakis akkor trapéz. K1 408. Szerkesszünk háromszöget. ha ismerjük a) két átlóját. ha a középpont a) az egyenesen van. a másikhoz tartozó súlyvonal és a harmadikhoz tartozó magasság. b) az egyenest. b) egy oldalhoz tartozó súlyvonal.K2 398. és forgassunk el egy adott egyenest az adott szöggel. c) egy oldal. Szerkesszünk olyan középpontot. Mutassuk meg. Egy egyenest adott pont körül a szöggel elforgatunk.Tűzzünk ki egy pontot és egy egyenest. Szerkesszünk trapézt.GY 404. b) két átlóját. hogy ha egy mozdulatlan fénysugár útjába helyezett síktükröt a fénysugarak síkjára merőleges tengely körül a szöggel elforgatunk. az oldallal szemközti szög és egy másik oldal. e) egy oldal. Egy szögtartományban tűzzünk ki egy pontot. akkor bármely két megfe­ lelő pont által meghatározott szakasz felező merőlegese átmegy a középponton. hogy az az AC oldallal párhuzamos legyen? E1. feladatra épül. Rajzoljunk egy háromszöget. akkor a visszavert fény­ sugár 2 a szöggel fordul el. Adjunk meg egy irányított szöget. V 402. d) egy oldal. hogy illeszkedjen az egyenesre. Pont körüli forgatás K1 403. Mekkora szöggel kell elforgatni a B csúcs körül a BC oldalt. Forgassuk el adott középpont körül a) a pontot.) K1 405.

. Szerkesszünk pontot. hogy az AA'. Rajzoljunk két egybevágó egyenlő oldalú háromszöget (oldalaik ne legyenek párhuzamosak). és tekintsük az összes azonos körüljárású POQ egyenlő oldalú háromszöget. hogy az egyenes az A ponton menjen át. ábra) B. K2 422. hogy menjen át a B ponton. A’ -. egyező körüljárású téglalapot (oldalaik ne legye­ nek párhuzamosak). hogy az asztal­ lap összehajtva az ABCD. Rajzoljunk két párhuzamos egyenest és közöttük egy pontot. Fussa be P az egyenes öszszes pontját. egyező körüljárású. Rajzoljunk három párhuzamos egyenest. Milyen ponthalmazt alkotnak a Q pontok? K2 423. Milyen forgatások visznek át egy szabályos háromszöget önmagába? K1 421.K1 413. Szerkesszünk pontot.) Összehajtható.Adott két egybevágó. Egy egyenlő oldalú háromszög csúcsai A. B és C. Tűzzünk ki egy egyenest és rajta kívül egy O pontot. E1 417. Húzzunk a C-n át egy egye­ nest és aj az A pont körül forgassuk el úgy. CC’ felező merőlegesei egy ponton mennek át.(A 417. amelynek egyik csúcsa a kitűzött pont. tég­ lalap alakú asztalt akarunk készíteni úgy. Hová kell elhelyeznünk a forgástengelyül szolgáló csap­ szeget? (418. K2 424. Rajzoljunk fel két egybevágó. Rajzoljunk fel két egybevágó. egyező körüljárású ABC és A'B'C' háromszöget úgy. b) a háromszög kö­ zéppontja körül forgassuk el úgy. Szerkesszünk olyan egyenlő oldalú há­ romszöget. feladatra épül. Szerkesszünk olyan pontot. ábra K1 K1 419. D C c. amelynek egy-egy csúcsa egy-egy párhuzamosra esik. Mutassuk meg. b) középpontja az adott pont. E1. E1 416. Adott két metsző egyenes és egy rájuk nem illeszkedő pont. amely körül a két háromszög egymásba forgatható. derékszöggel elforgatva az A'B'C'D' és szétnyitva a B íB'C'Cl helyzetet foglalja el. amelynek egy-egy csúcsa az egyeneseken van és aj egyik csú­ csa az adott pont. másik két csúcsa pedig egy-egy párhuzamosra esik.GY 418. E1 415. amely körül a két háromszög egymásba forgatható. Szerkesszünk pontot. BB'. amely körül a téglalapok egymásba forgathatók. E1 425. E1 414. Szerkesszünk olyan egyenlő oldalú háromszöget. Szerkesszünk olyan egyenlő oldalú háromszöget. Rajzoljunk fel két egyenlő (de nem párhuzamos) szakaszt. nem egyenlő szárú háromszög. Milyen forgatások visznek át egy négyzetet önmagába? 420. ame­ lyeknek megfelelő oldalaik nem párhuzamosak. hogy megfelelő oldalaik ne legyenek párhuzamosak. amely körül a két szakasz egymásba forgatható.------------- D’ A B’ B C 418.

Adott a P. E1 433. amelynek egyik csúcsa a kitűzött pont. Rajzoljunk két egyenest.Adott két kör és egy pont. a Q és az R pedig egy-egy oldalegyenesére esik. az egyenesen. akkor a két háromszög középpontja egybeesik. amelynek egy-egy csúcsa az egyik körön. amelynek három csúcsa egy-egy körön van. a másik körön. a szöghöz tartozó csúcs és két egyenes. (A 435. Szerkesszünk egyenlő oldalú háromszöget.Szerkesszünk egyenlő szárú háromszöget. a hegyesszögű csúcsok pedig egy-egy egyenesen legyenek. és szerkesszünk négyzetet. R pont. amelynek a két kör közé eső darabja adott hosszúságú. Bizonyítsuk be. Szerkesszünk egyenlő ol­ dalú háromszöget úgy. Rajzoljunk két párhuzamost és egy rájuk nem illeszkedő pontot. amelyeken az alap egy-egy csúcsa fekszik. Q. E1 428. . Rajzoljunk meg egy kört. E1 429. E2 432.Adott a P. A P ponton át szerkeszszünk szelőt.64 440. feladatra épül. hogy egy csúcsa az egyik oldal adott pontja legyen. ha adott mind a négy oldale­ gyenesének egy-egy pontja. Bizonyítsuk be. amelynek csúcsai a paralelogramma egy-egy oldalegyenesén helyezkednek el. hogy érintse az eredetit.) Szerkesszünk négyzetet. két átellenes csúcsa pedig egy-egy párhu­ zamoson van. E2 435. Két koncentrikus kör között tűzzünk ki egy P pontot.) Szerkesszünk adott egyenlő oldalú háromszögbe adott oldalhosszúságú egyenlő oldalú háromszöget. E2 437. akkor a négyzet és a paralelogramma középpontja egybeesik. hogy egy-egy csúcsa a körön. írjunk egy adott háromszögbe szabályos háromszöget úgy. mint a rá bárhol emelt merőlegesnek a másik két oldalegyenes közé eső szakasza. ha adott a szárak által bezárt szög nagysága. Szerkesszünk olyan négyzetet. Q. a Q és az R pont pedig egy-egy szomszédos oldal egyenesére esik. hogy ha egy egyenlő oldalú háromszögbe beírunk egy egyenlő oldalú háromszöget. ill. egy egyenest és egy pontot. Szerkesszünk olyan egyenlő oldalú háromszöget. és jelöljük meg az eredeti és az elforgatott oldalegyenesek metszéspontjait (ha léteznek). Bizonyítsuk be. Rajzoljunk egy paralelogrammát. Szerkesszünk négyzetet. Szerkesszünk négyzetet. E2 436. Forgassunk el egy kört a) egyik pontja körül derékszöggel.E1 426. és tűzzünk ki egy pontot. amelynek P a középpontja. hogy ha egy négyzet csúcsai egy paralelogramma egy-egy oldalegyenesén vannak. E1 438. Bizonyítsuk be. hogy a három metszéspont ismét egyenlő oldalú háromszöget határoz meg. hogy egy négyzet két szemközti oldalegyenese közé eső tetszés szerinti szakasz ugyanakkora. E1 427. Rajzoljunk meg három koncentrikus kört. Szerkesszünk egyenlő szárú derékszögű háromszöget úgy. R pont. és a pontban legyen. K2 440. amelynek kö­ zéppontja a P pont. E1 441. El 434. feladatra épül. Forgassunk el egy egyenlő oldalú háromszöget a középpontja körül. K2 439. E1 442. b) egy külső pont körül úgy. El 443. E1 430. az adott pontban van. E1 431. hogy a derékszögű csúcs a pontban.

Adott két egyenes. Adjunk meg egy kört és egy négyzetet. hogy a megfelelő ol­ dalvektoraik egyenlők legyenek. hogy a szakasznak az egyenesen levő merőleges vetülete adott hosszúságú legyen. Rajzoljunk két egybevágó háromszöget olyan helyzetben. Szerkesszünk egy paralelogramma oldalai fölé (kifelé) négyzeteket. Mutassuk meg. E1 451. és tűzzünk ki egy pontot. hogy azok az egyenesből adott hosszúságú szakaszt messenek ki. mint a háromszög C-hez tartozó súlyvonala és merőleges rá. Adjunk meg egy egyenest és rajta kívül két pontot. K2 453. Toljuk el a négyszöget úgy. amelynek a másik egyenesen levő merőleges vetülete adott hosszúságú. hogy ezek a szaka­ szok egyenlők is a centrálissal. Egy háromszög egyik csúcsán át szerkesszünk egyenest úgy. hogy kijelölt csúcsa a másik egyenesre kerüljön. Szerkesszünk az egyik egyenesen olyan szakaszt. hogy egyik csúcsa az adott pontba kerüljön. K1 455. Toljuk el a négyzetet úgy. Bizonyítsuk be. Mutassuk meg. . Eltolás K1 447. E2 445. Adott két metsző egyenes és egy szakasz. ■ 4 456. hogy közép­ pontja a kör középpontjába kerüljön. ábrán két egyenlő sugarú kört rajzoltunk. hogy a PS szakasz kétszer akkora. E2 446. Szerkesszük meg az ABC háromszög AC és BC oldalára kifelé az ACPQ és CBRS négyzeteket. K1 448. Adott egy szakasz és rajta egy pont. A színes szakaszok a két kör centrálisával párhuzamosak. Toljuk el a háromszö­ get az adott vektorral. Illesszünk a pontokra párhu­ zamosokat úgy. hogy a két háromszög eltolással egymásba vihető. Toljuk el a háromszöget az egyik egyenessel párhuzamosan úgy. hogy a négyzetek középpontjai ismét négyzetet alkotnak. A 456. Rajzoljunk egy háromszöget és két egyenest. E1 452. hogy vég­ pontjai egy-egy adott egyenesre kerüljenek. Szerkesszük meg az ABC háromszög AC és BC oldalára kifelé az ACPQ és CBRS négyzeteket. hogy a BQ és az AR egyenesek a C-hez tartozó magas­ ságvonalon metszik egymást. Mutassuk meg. Bizonyítsuk be. és adjunk meg egy vektort. Rajzoljunk egy tetszőleges négyszöget. K1 449. Szerkesszünk a ponton át egy egyenest úgy. Rajzoljunk egy háromszöget. hogy a szemközti oldalnak az egyenesen levő merőleges vetülete adott hosszúságú legyen. K2 454. K1 450. KI 456.E2 444. Toljuk el a szakaszt úgy. ábra K2 457.

Adjunk meg egy szakaszt és két kört. K2 464. amelynek a pár­ huzamosok közé eső szakasza adott hosszúságú. feladatra épül. Szerkesszünk trapézt négy adott oldalból. feladatra épül. Toljuk el a szakaszt úgy. E1 461 . b és c közé eső darabjainak különbsége előre adott szakasszal legyen egyenlő. írjunk egy háromszögbe paralelogrammát úgy. Szerkesszünk négyszöget. E1 474. Egy konvex körcikkbe helyezzünk el az egyik határoló sugarával párhuzamosan egy d hosszúságú szakaszt úgy. ill. Szerkesszünk a pontokon át pár­ huzamosokat. Bizonyítsuk be. vagy rajta van azon. másik végpontja a határoló sugárra essék. Adott ponton át szerkesszünk két párhuzamoshoz olyan szelőt. Toljuk el a szakaszt úgy.) Adott egy kör és egy szakasz. hogy annak a és b közé. E2 470. c párhuzamos egyenesek (ebben a sor­ rendben) és az A pont. hogy ha egy négyszög nem paralelogramma. Adjunk meg egy kört és egy szakaszt. E1 462. E1 459. amely az adott iránnyal párhuzamos. K2 466. akkor a másik két oldalhoz tartozó középvonal vagy párhuzamos az első oldalpár szögét felező egyenessel. Szerkesszünk A-n át a párhuzamosokhoz szelőt úgy. K2 463. Rajzoljunk egy kört és egy egyenest. K2 460. Egy szög egyik szárán tűzzünk ki két pontot. és az egyenes és kör közötti szakasza adott hosszúságú. E2 471. hogy végpontjai egy-egy körre kerüljenek. b. (A 466. ha adottak a szögei és két szemközti oldala.(A 460. Szerkesszünk négyszöget. hogy az egyenlő szárú háromszög alapjának egy pontjából a szá­ rakig húzott és a szárakkal párhuzamos szakaszok összege állandó. E2 469. és két szemközti oldala egyenlő.) Egy háromszög egyik oldalán szerkesszünk pontot. E2 468. (A 461. melyeknek a szögszárak közé eső darabjai összesen egy adott szakasszal egyenlők. . hogy a körnek húrja legyen. és egyik oldala pedig egy adott szakasszal le­ gyen párhuzamos és egyenlő. ha adottak előírt sorrendben az oldalai és két szem­ közti oldalegyenesének szöge.) Szerkesszünk paralelogrammát úgy. végpontjai a körre kerülnek. Szerkeszszünk egyenest. hogy két szomszédos csúcsa két előre kitű­ zött pont legyen. Szerkesszünk olyan pon­ tot. E1 467.E1 458. E1 465. hogy a paralelogramma minden csúcsa a háromszög valamelyik oldalára essen. Mutassuk meg. (A 472. hogy egyik végpontja a körívre. amelyre az adott szakaszt tükrözve. másik két csúcsa pedig adott egyenesekre essék. K2 473. valamint adjunk meg egy irányt. amelyből a másik két oldalig húzott és az oldalakkal párhuzamos szakaszok összege egy adott szakasszal egyenlő. másik két csúcsa pedig egy adott körön legyen. feladatra épül. Szerkesszünk paralelogrammát úgy. K2 472. hogy két szomszé­ dos csúcsa két adott pont legyen.) Adottak az a. feladatra épül.

és a keletkezett két húr hosszának összege előre adott. Mutassuk | meg. Szerkeszszük meg a legrövidebb utat A és B között. hogy az az ABXY paralelogrammában a ö-vel szemközI ti csúcs legyen.EGYBEVÁGÓSÁG E1 475. Állítsunk merőlegeseket a húrokra a középpontokból. E2 477.Tűzzünk ki egy pontot és egy egyenest.) Tekintsük két egymást metsző kör M metszéspontján át I azokat a szelőket. E1 479. az úttesten azonban csak merőlegesen lehet átkelni. hogy AC'. Milyen ponthalmazt alkotnak az Y pontok? E2 481 . feladatra épül. AB-t C'-ben metszi úgy. | Milyen ponthalmazt alkotnak az érintési pontok? E2 482. E2 476. V 484. és minden helyI zetében szerkesszünk hozzá adott irányú érintőket. hogy a merőlegesek talppontjainak távolsága egyenlő az AB szakasz hosszának felével. amelyeknek a körökkel való további metszéspontjait az M pont elválaszt­ ja. Szerkesszünk paralelogrammát. Szerkesszük meg azt a legrövidebb utat. hogy AC’ = CB' legyen. és szerkesszük meg I minden helyzetben az Y pontot úgy. amely | AC. A 486. illetve B'C' egy adott szakasszal legyen egyenlő. Milyen ponthalmazt alkotnak az érintési | pontok? E2 483. Mozgassunk egy kört úgy.1B'-ben. E1 . = CB'. E1. E1 478. Egy párhuzamos szélű úttesten csak az út irányára merőlegesen lehet átkelni. (A 475. hogy végpontjai egyI egy oldalegyenesen legyenek. Forgassunk a pont körül egy rajta átmeI nő kört. ábrán látható útelágazásnál az A pontból ő-be szeretnénk eljutni. ábra . (A 483. (A 475. Legyen egy kör két pontja A és B. és minden helyzetében szerkesszük meg a körnek az egyenessel párhuzamos érintőit. feladatra épül.) Szerkesszünk az ABC háromszög AC oldalán B 'é s AB oldalán C pontokat úgy. hogy ezek közül a centrálissal párhuzamos szelő esetén a legnagyobb a | körök által kimetszett húrok összege. •4 486. hogy az az ABXY paralelogrammában a fi-vel szemközti csúcs legyen. amelynek a körökkel való további metszéspontjait az M pont elválasztja. negyedik pedig a másik körön I van. amelyen az egyik oldali járda egy pontjából a másik oldali járda egy pontjába le­ het jutni. Bizonyítsuk be. az utat szegélyező járdákon viszont tetszőleges irányban haladhatunk. Szerkesszünk az ABC háromszög BC oldalával párhuzamosan egyenest. Két egymást metsző kör M közös pontján átmenő szelőből a körök az AM és a I BM húrokat metszik ki.GY 486. hogy középpontja egy kört írjon le. Helyezzünk el egy háromszögben egy AB szakaszt úgy. Milyen ponthalmazt alkotnak az Y pontok? E1 480. Szerkesszük | meg X minden helyzetében az Y pontot úgy. harmadik csúcsa az egyik. Fussa be az X pont a kört. amelynek két szomszédos csúcsa két (különbö­ ző sugarú) kör két közös pontja. Fussa be az X pont a harmadik oldal egyenesét.GY 485.) Szerkesszünk két egymást metsző kör M metszéspontI ján át olyan szelőt. feladatra épül.

azokból há­ romszög alkotható. Tükrözzük a sík egy tetsző­ leges pontját a-ra. K2 491 . Az így nyert pontot P'-vel jelöljük. Legyen A é s B két tetszőleges pont. P' és P " között? K2 493. K2 498. Adjunk meg két párhuzamos egyenest és egy háromszöget. majd a tükörképet b-re. majd a tükörképet B-re. 487. azután a P -1 C-re és a tükörképet D-re. Szer­ kesszük meg a gép útját. a B pontban szálljon le. Az eltolás iránya A-ból B felé mutat. Igazoljuk. 495. hogy a tükrözéssorozattal visszajutunk az eredeti pontba. mint ha a pon­ tot az Afí-vel párhuzamosan az AB szakasz kétszeresével eltoljuk. Végezzük el az előző feladatot abban az esetben. mint ez az oldal.GY 487. b. b) Bizonyítsuk be. Milyen kapcsolatot találunk P. hogy két párhuzamos egyenesre való tükrözés egymásutánja helyet­ tesíthető egy eltolással. hogy egy párhuzamos eltolás mindig helyettesíthető két darab pontra való tükrözés egymásutánjával. Mutassuk meg. aj Igazoljuk. Mutassuk meg. Tükrözzük a sík egy P pontját A-ra. hogy két merőleges tengelyre vonatkozó tükrözés egymásután­ ja helyettesíthető a metszéspontjukra való tükrözéssel. Igazoljuk. Jelöljük ki a síkon az A é s B pontokat. E1 sek. Igazoljuk. Mutassuk meg. E1 492. ezt a tükörképet c-re. hogy így ugyanodajutunk.E1. . b-re végül c-re. majd fölötte 3 km-t repülve. majd a tükörképét fí-re. ábra ► E1 488. E1 494.Adott az AB és CD egyirányú és egyenlő hosszú szakasz. ha 3 km-nek az ábrán egy h szakasz felel meg. b. hogy a háromszög súlyvonalaiból képzett háromszög súlyvonalai az ere­ deti háromszög oldalainak háromnegyedével egyenlők. c párhuzamos egyene­ K2 496. hogy a két tengelyes tük­ rözés sorrendje felcserélhető. majd a tükörképet a másik egyenesre. hogy A-ból kiindulva (487. ha a. Igazoljuk. hogy a háromszög középvonala párhuzamos a nem felezett oldallal és feleakkora. ábra) repüljön az s útig. Egybevágósági transzformációk egymásutánja K2 489. Egy repülőgép azt a feladatot kapja. majd a tükörképet A-ra. és a gépnek egyenletes sebesség­ gel a lehető legrövidebb idő alatt kell megtennie útját. Mutassuk meg. Tükrözzük a három­ szöget az egyik. Az eredmény legyen P". Mit állapíthatunk meg az eredmény­ ről? K2 490. Tükrözzük ezután P -1 először B-re. hogy a kétféle tükrözés eredménye mindig ugyanaz a pont. c egyenesek egy pontban metszik egymást. és így tovább újra a-ra. Az a. E1 497. Tükrözzük a sík egy tetszőleges P pont­ ját az A-ra. hogy a háromszög súlyvonalait alkalmasan eltolva. majd az eredményt B-re. Tükrözzünk egy P pontot A-ra.

(Az 507. 3 5 6 d) 2m + 3n. hogy minden elforgatás helyettesíthe­ tő két tengelyes tükrözéssel. Tükrözzünk végig egy tetszőleges pontot sorban egy háromszög csúcsaira. Igazoljuk. majd az eredményül kapott pontot ismét sorban a három csúcsra. hogy négy középpontos tükrözés szorzata eltolás vagy identitás. 2m . Tükrözzünk egy P pontot A-ra. Szerkesszük meg az ötszöget. Mutassuk meg. hogy három középpontos tükrözés egymásutánja középpontos tükrö­ zés. — cm. — cm. E1 507. Je­ löljük a végeredményt P 5 -tel. Egy háromszög oldalai 2 4 7 b) — cm.3n. hogy egy adott pontra vonatkozó tükrözés a pont körüli 180°os elforgatással helyettesíthető. b) Bizonyítsuk be. Bizonyítsuk be. (A 493. Bizonyítsuk be. hogy az új középpont a középsővel szem­ közti csúcs. E2 505.) Adott az AB és CD egyirányú és egyenlő hosszú sza­ kasz. majd a tükörképét C-re. hogy két egymást metsző tengelyre való tükrözés egymásután­ ja a metszéspont körüli elforgatással helyettesíthető. ha adottak az oldalfelező pontjai.Adott egy hétszög hét oldalfelező pontja. Mutassuk meg. hogy az ötszög egyik csúcsa felezi a PP5 sza­ kaszt. Szerkesszük meg a hétszöget. E1 500. 3n. E2 508. E1 501. Egyértelműen meghatározható-e a nyolcadik oldal felezőpontja? K2 506.) Mutassuk meg. E2 E2 503. K1 509.K2 499. azután a P-t B -re és a tükörké­ pet D-re. hogy a kétféle tükrözés eredménye mindig ugyanaz a pont. hogy adott pont körüli 180°-os elforgatás a pontra vonatkozó tükrözéssel helyettesíthető. 12 cm. hogy három nem egy egyenesen levő középpont esetén az új középpont a három régivel együtt paralelogrammát alkot úgy. c) 2m. feladatra épül. 2 Mekkorák az oldalfelező pontok által alkotott háromszög oldalai? . 9 cm. Igazoljuk. Tükrözzünk végig egy tetszőleges P pontot egy ötszög oldalfelező pontjaira. feladatra épül. aj Bizonyítsuk be.) Adott egy nyolcszög első hét oldalának oldalfelező pontja. feladatra épül. 504. —m ■ 2 a) 7 cm. Mutassuk meg. A háromszög nevezetes vonalai ás körei Középvonal K1 510. — . hogy így min­ dig visszajutunk az eredeti pontba. (Az 504. E2 502.

Bizonyítsuk be. ábra) K1.0 . 5 cm. Egy repülőtérről két repülőgép in­ dul el ugyanabban az időpontban. Milyen távolságra van az át­ fogó felezőpontja a másik befogótól? K1. a) 2 cm.K1 511. 1 2 5 b) — cm.GY 516. Egy derékszögű háromszög egyik befogója 12 cm.8 m-re vannak egymástól. c) d cm. Egy pontot kössünk össze egy rá nem illeszkedő egyenes minden pontjával. Mekkora a felező­ pontjaikat összekötő gerenda hossza? (516. Fél óra alatt 180 km-re távolodnak el egymástól. Mindkettő állandó sebességgel. de útirányuk különböző. Egy háromszög oldalfelező pontjai olyan háromszög csúcsai. egyenes irányban halad. E1 520. Igazoljuk. 2 3 4 Mekkorák az eredeti háromszög oldalai? K1 összege 512. —cm. amelynek oldalai i m 2n m + n c) — . . b) — cm. . Ez a másik szárat A pontban metszi. Mekkora a távolsá­ guk az indulástól számított egy óra múlva? K1 518. bárhol vesszük is fel a P pontot. Egy háromszöget középvonalai négy háromszögre bontanak. mint az ugyanazon oldalhoz tartozó magasságnak a csúcs és a magasságpont közé eső szakasza. hogy az összekötő szakaszok felezőpontjai által meghatározott három­ szögek mind egybevágók. ame­ lyek nem illeszkednek a szakasz egyenesére. Mérjük fel O-tól erre a szárra az OA szakasz kétszeresét. feladatra épül. (Az 513. K1 514.GY 517. Ezek kerületeinek a) 20 cm. Az összekötő szakaszokat megfelezzük. hogy P felezi az így ka­ pott egyenesnek a szög szárai közé eső BC szakaszát. Mekkora az eredeti háromszög kerülete? 2 K1 513.) Szerkesszünk egy szög szárai között levő P ponton át olyan egyenest. Egy O csúcsú szög szárai közötti P ponton át húzzunk párhuzamost az egyik szárral. 2 3 2 . Mutas­ suk meg. Mutassuk meg.. K1 515. hogy a felezőpontok által meghatározott szakaszok között van két-két egyenlő. és az összekötő egyenesekre mérjük rá az egyenesen túl a metszéspont és az adott pont közöt­ ti szakaszt. hogy a háromszög köré írt kör középpontjának a háromszög bárme­ lyik oldalától mért távolsága feleakkora. 4 cm. Ennek B végpontját kössük össze P-vel. Egy háromszög mindhárom csúcsát kössük össze a sík egy tetszőleges P pont­ jával. K2 519. Mutassuk meg..A tetőt tartó szarufák végpontjai 4. ------. K2 521. ak­ kor a két háromszög egybevágó. — cm. — . Egy szakasz két végpontját összekötjük a sík olyan két különböző pontjával. . hogy ha két háromszög megfelelő középvonalai egyenlők. Mi az így kapott végpontok halmaza? K2 522. amelynek P felezi a szárak közötti részét.

mint a felvett sza| kasz. az ezzel szemközti csúcsot pedig egy adott egyenesen mozgatjuk. K2 535. hogy egy háromszög oldalfelező pontjai által alkotott három­ szög magasságpontja egybeesik az eredeti háromszög köré írt kör középpontjával. Szerkesszünk két párhu­ zamost. K1 536. E1 524. Mutassuk meg. . Egy háromszögnek rögzítsük két csúcsát. | Magasságvonal K2 526. Mutassuk meg. melyek egy-egy kitűzött ponton mennek át. Mekkora szögekben látszanak az oldalak a) a beírt kör középpontjából. a b -re állított merőleges a -1 ő-ben metszi. akkor A. E1 529. K2 534. hogy a derékszögű háromszög átfogója kétszer akkora. Mutassuk meg.C . amelynek derékszögű csúcsa az egyenesen van. Bizonyítsuk be. Egy P pontot össze kell kötnünk az a és b egyenesek M metszéspontjával. ak­ kor a szakasz felezőpontjának vetülete a vetületnek is felezőpontja. és vegyünk fel egy távolságot.) Szerkesszünk háromszöget. B .A HÁROMSZÖG NEVEZETES VONALAI ÉS KÖREI K2 523. Bizonyítsuk be. Igazoljuk. a met­ széspont azonban nem fért rá a rajzlapra. Egy háromszög szögei 62° és 43°. Mit írnak le ekkor az adott oldallal párhuzamos középvonalak végpontjai? K2 525. Bizonyítsuk be. (Az 531. A P pontból az AB egyenesre emelt merőleges a keresett PM. A harmadik csúcs befutja a sík összes pontját. hogy az MP egyenest megszerkeszthetI jük M nélkül is a következő módon: a P-ből a-ra állított merőleges b-1 A-ban. Szerkesszünk olyan derék­ szögű háromszöget. b) a magasságpontból? E1 528. B és C pont magasságpont a másik három pont által meghatározott háromszögben. hogy egy háromszög oldalfelező pontjai által alkotott három­ szög súlyvonalai egy egyenesbe esnek az eredeti háromszög súlyvonalaival. akkor egy egyenesre adott pontból merőlegest tudunk szerkeszteni csupán párhuzamosok húzásával. E1 533. hogy a háromszög két magasságának talppontja egyenlő távol van a harmadik oldal felezőpontjától. ha adott két magasságtalppontja és a harmadik oldal egyenese. Tűzzünk ki két pontot. feladatra épül. hogy D magasságpontja az ABC háromszögnek.Mutassuk meg. és távolságuk akkora.GY 530. hogy ha a síkon adott két derékszög szárai nem párhuzamosak. K2 532. Adott egy egyenes és egy rá nem illeszkedő szakasz. hogy ha egy szakaszt merőlegesen vetítünk egy egyenesre. Adjuk meg az így kapott háromszögek másik két oldalegyenesén levő magasságtalppontok halmazát. átfogója pedig az adott szakasz. Thalész-kör K1 531. D a sík olyan négy pontja. Egy háromszög egyik oldalát rögzítjük. hogy ha A. mint az átfogóhoz tartozó súlyvonal. K2 527. E1.

E1 549. E1 546. és a húr meghosszabbítá­ sára mérjük fel a CD = AC szakaszt. Határozzuk meg az így kapott merőlegesek talppontjai által alkotott ponthalmazt. E1 544. K2 553. amelynek P-től mért távolsága a kör átmérőjével egyenlő. Megrajzolunk egy kört. az érintési pontra nem illeszkedő átmérő vég­ pontjait kössük össze az érintési ponttal. AC húrját. és raj­ zoljunk kört az összekötő szakasz mint átmérő fölé. Kössük össze a háromszög köré írt kör középpontját az egyik csúccsal. hogy egy háromszög három oldalfelező pontja és az egyik magasságtalppontja húrtrapézt vagy egyenlő szárú háromszöget határoznak meg. a DA oldalegyenesének S pontja. valamint a C csúcs és az M magasságpont közötti szakasz felezőpontja. T és P. és kijelölünk egy pontot (belül vagy kívül). Két érintkező kör egyikében egy. hogy az átmérők végpontjait összekötő egyenes átmegy a körök má­ sik közös pontján. hogy ez a kör felezi a háromszög alapját. írjunk kört az egyenlő szárú háromszög egyik szára mint átmérő fölé. Szerkesszük meg az ABC háromszöget. és minden helyzetében állítsunk rá merőlegest a P pontból. K1 540. E1 543. Mutassuk meg. a CD oldalegyenesének R. Bizonyítsuk be. Szerkesszünk kört egy egyenlő oldalú háromszög magassága mint átmérő fölé. Mit ír le a szakasz felezőpontja? K1 539. Milyen ponthalmazt alkotnak az átlók metszéspontjai. ha adott a BC oldal felezőpontja. Mutassuk meg. Bizonyítsuk be.E1 537. Rajzoljuk meg valamely kör AB átmérőjét. Bizonyít­ suk be. hogy a másik két oldalának a negyedrésze esik a körön kívül. hogy ezek az egyenesek a másik körből egy átmérő végpontjait metszik ki. E1 550. Igazoljuk. Igazoljuk. Az M-en átmenő körátmérő másik végpontja N. Adott a síkon két pont. K1 541. Hol metszi ez a kör a háromszög két oldalát? E1 545. ha ismert az AB oldalegyenesének P. ha a többi oldalt mozgatjuk? K2 552. K2 547. és az AB oldal hossza. Egy kör valamely húrjának egyik végpontját kössük össze a kör középpontjával. hogy az ABD háromszög egyenlő szárú. Mutassuk meg. A T-re illeszkedő e egyenest forgassuk T körül. . hogy az így kapott sugár Thalész-köre felezi a húrt. Adjuk meg a kijelölt ponton áthaladó húrok felezőpontjainak halmazát. K2 542. Szerkesszük meg az ABCD téglalapot. Szerkesszünk Thalész-kört a háromszög magasságpontja és egyik csúcsa által meghatározott szakasz fölé. Egy d hosszúságú szakasz két végpontja egy derékszög egy-egy szárán mozog. hogy a PN szakasz felezőpontja a körön van. Bizonyítsuk be. Egy rombusz alakú keret csuklósán összeszerelt pálcákból áll. Bizonyítsuk be. a BC oldalegyenesének Q. a B csúcsból induló magasság talppontja. Az egyik oldalt rögzítjük. hogy egy háromszög oldalai mint átmérők fölé szerkesztett kö­ rök közös húregyenesei egy pontban metszik egymást. K2 548. Egy körön kívüli P ponthoz szerkesszünk a körön olyan M pontot. K2 538. K2 551. hogy az így szerkesz­ tett kör átmegy két oldal felezőpontján. Két egymást metsző kör egyik közös pontjából húzzuk meg mindkettőben az át­ mérőt.

Szerkesszünk egyenest. Szerkesszünk az egyenesen olyan pontot.Tűzzünk ki két pontot egymástól 3 cm távolságban. amelyből adott hosszúságú érintőszakasz húzható a körhöz. melyekből a körhöz húzott érintők 60°-os szöget zárnak be egymással? K2 566. az átmérőnél rövidebb húrt vág ki belőle.Adott egy kör és annak egy húrja.) Rajzoljunk két kört. amelyből a körhöz húzott érintők 90°-os szöget zárnak be. Rajzoljunk egy kört és egy egyenest.Tűzzünk ki két pontot egymástól 4 cm-re. Rajzoljunk egy kört és egy egyenest. b) közös belső érintőit.Tűzzünk ki két pontot. K2 558. Szerkesszünk az egyenesen olyan pontot. aminek egyik oldala átmegy a kitűzött ponton. (Az 559. E1 555. amelyet az eredetileg adott húr felez. Szerkesszünk a körbe olyan adott hosszúsá­ gú húrt. Szerkesszünk olyan négyszöget. amely megadott hosszúságú. és szerkesszünk egyenest. milyen ponthalmazt alkotnak a húrfelező pontok. K2 564. és vegyünk fel egy távolságot. a másiktól 1 cm távolságban halad.Tűzzünk ki egy pontot egy kör belsejében. és tűzzünk ki rajta kívül egy P pontot. K2 560. Szerkesszünk az egyiken át olyan egyenest. Milyen ponthalmazt alkotnak azok a pontok. K2 559. E1 561. E1 570. K1 565. Szerkesszünk ezen a meghoszszabbításon olyan pontot. E1 569. E1 562. Adott egy O középpontú r sugarú k kör és egy R szakasz. Határozzuk meg.Adott egy kör. amely a másiktól 2 cm távolságban halad.Szerkesszük meg két kör a) közös külső érintőit.) Adott egy kör és egy négyszög. mely­ ből a két kör adott hosszúságú húrokat metsz ki. amely az egyiktől 2 cm. feladatra épül. Megrajzolunk egy kört. K2 563. hogy a két kör közös külső érintőjének a két érintési pont közé eső sza­ kasza adott hosszúságú legyen. feladatra épül.) Egy körhöz egy rajta kívül kijelölt ponton át szerkeszszünk olyan szelőt. amelynek a körbe eső szakaszát az adott húr felezi. melynek oldalai az előbbi négyszög oldalaival párhuzamosak. (Az 554. amelyeknek k-viü közös húrja átmérő a k körben. Szerkesszünk az adott ponton át olyan szelőt. és érintik a kört. (Az 559. K1 567. K1 556. Adott körbe szerkesszünk egyenlő hosszúságú (körátmérőnél kisebb) húrokat. Szerkesszünk kört az egyik pont köré úgy. . Keressük azon R su­ garú körök középpontjainak halmazát. E1 568. A kitűzött pont köré úgy szerkesszünk kört. Szerkesszünk egy adott körhöz tetszés szerint felvett egyenessel párhuzamos érintőt. ennek egy húrja és egy pont. E1 571. feladatra épül. Szerkesszünk a körbe beírt négyze­ tet. K2 557.A háromszög beírt és hozzáírt körei K2 554. amelyből adott hosszúságú érintőszakasz húzható a körhöz. hogy a másik pontból a körhöz húzott érintőszakasz a felvett távolság­ gal legyen egyenlő. Hosszabbítsuk meg egy kör valamelyik átmérőjét. Rajzoljunk kört.

Bizonyítsuk be. Mutassuk meg. hogy a szabályos háromszög hozzáírt körének sugara három­ szorosa a beírt kör sugarának. E2 582. c. pont­ ban. (Az 578. K2 575. E2 584. Igazoljuk. E2 587. hogy a hozzáírt körök középpontjai által meghatározott háromszög magasságvonalai az eredeti háromszög szögfelezői. K2 573. (Az 577. hogy a derékszögű háromszög átfogóját érintő hozzáírt kör és a beírt kör sugarának különbsége akkora. E1 577.) Egy derékszögű háromszög oldalai a. feladatra épül. Mutassuk meg. Bizo­ nyítsuk be. E1 576. hogy az oldalon levő érintési pontok távolsága a másik két oldal különbségével egyenlő. Tekintsük egy háromszög ugyanazon oldalát érintő beírt és hozzáírt körét. b. Mekkora szakaszokra osztja a háromszög a oldalát az oldalt érintő hozzáírt kör érintési pontja? E1 580. a) Mekkora a beírt kör sugara (Vj? b) Mekkora a c átfogót kívülről érintő kör sugara (rc )? . hogy érintsen egy. hogy ha derékszögű háromszögben a beírt kör átmérőjét és az átfogót összeadjuk. c. E1 579.) A háromszög b oldalát a beírt kör az E. ha ismert a befogók összege és a beírt kör sugara. V 583. E2 586. Bizonyítsuk be. hogy a háromszög egy hozzáírt köre a meghosszabbított olda­ lakat azok metszéspontjától félkerületnyi távolságra érinti. (Az 581. feladatra több feladat is ráépül a következő részben. E2 581 . ha adott az egyik hozzáírt köre. Mekkora szakaszokra osztják az oldalakat a be­ írt kör érintési pontjai? E1 578. K2 574. hogy az egyenlő oldalú háromszögbe írt kör sugara a köré írt kör sugarának fele. és az 578. feladatra épül. és az 578. b. hogy E. ha adott a beírt kör és az egyik oldalt kívülről érintő kör sugara. feladatra épül). E2 588. hogy az ABC háromszög beírt körének E érintési pontja az a ol­ dalon ugyanolyan messze van B-től. és az 578. mint az átfogó.) Bizonyítsuk be. mint az a oldalhoz hozzáírt kör F érintési pontja C-től. hogy az egyenlő oldalú háromszög köré írt kör sugara kétharma­ da a hozzáírt kör sugarának. Szerkesszünk derékszögű háromszöget.E2 = a. Az 577. Bizonyítsuk be. és az 578. (Az 577. Szerkesszünk egyenlő oldalú háromszöget. (Az 577.) Szerkesszünk háromszöget. E2 589. Egy háromszög oldalai a.) Bizonyítsuk be. Bizonyítsuk be. (Az 577. valamint a másik két oldal különbsége. E2 585. a szög szárait érintő előre megrajzolt kört. feladatra épül. Helyezzünk el egy adott hosszúságú szakaszt egy konvex szög szárai között úgy. feladatra épül.K2 572. hogy a háromszög a oldalát érintő hozzáírt kör sugara és a ke­ rület egyértelműen meghatározza az a-val szemközti szöget. feladatra épül. a befogók összegével egyenlő szakaszt kapunk. Mutassuk meg. Megoldásukat java­ soljuk. meghosszabbítását az a oldalhoz hozzáírt kör az E2pontban érinti.

feladatra épül. (Az 578. E2 596. rész) K1 604. Szerkesszünk háromszöget. és szerkesszünk ehhez három érintőt úgy. Szerkesszük meg a háromszöget. feladatra épül.) Egy háromszöget úgy választunk ketté. feladatra épül. valamint a beírt és az egyik hozzá­ írt kör sugara. E2 594. . írjunk egy háromszögbe kört.) Szerkesszünk háromszöget. (Az 578. ha adott egyik oldala a beírt kör érintési pontjával és a beírt kör sugara. b) az alapból és a szárakhoz tartozó magasságból. amely a szögből adott kerületű háromszöget metsz le. E2 601. hogy azok mindegyike lemessen a háromszögből egy kis háromszöget.) Mekkora annak a derékszögű háromszögnek az átfo­ gója. (Az 577. K1 605. amelynél a befogók összege 8. feladatra épül. két oldalának összege és a harmadik oldal. az egyik oldalt kívülről érintő kör sugara és az oldalon fekvő egyik szög.) Adott egy konvex szög és egy pont a szögtartomány­ ban. Szerkesszünk háromszöget.A HÁROMSZÖG NEVEZETES VONALAI ÉS KÖREI E2 590. ha adott a kerülete. (Az 578. Szerkesszünk a ponton át olyan egyenest. Szerkesszünk egyenlő szárú háromszöget a) a szárszögből és a szárakhoz tartozó magasságból. ha adott a beírt kör suga­ ra. ha adott a kerülete. és az 578. Mutassuk meg. a beírt kör sugara és egyik szöge. E2 593. az egyik szöge és egy másik csúcsból induló magassága. Szerkesszünk háromszöget. hogy ezt a szakaszt ugyanabban a pontban érinti a két részháromszögbe írt kör.) Szerkesszünk háromszöget. feladatra épül. (Az 578.) Szerkesszünk háromszöget. E2 602. E2 599. az egyik oldalhoz hoz­ záírt kör sugara és az oldallal szemközti szög. ha adott az átfogóhoz írt kör sugara. feladatra épül. to­ vábbá az egyik hegyesszög. az átfogóhoz írt kör sugara 7. feladatra épül. E2 600. Háromszögek szerkesztése (II. hogy a le­ metszett háromszögek kerületének összege az eredeti háromszög kerületével egyenlő. (Az 577. feladatra épül.) Szerkesszünk háromszöget. és megadtuk a b oldal egy P pontját.6 cm? K2 592. K2 598. Szerkesszünk derékszögű háromszöget. az egyik oldalához tartozó magassága és az oldallal szemközti szöge.) Szerkesszünk háromszöget. (Az 577.2 cm. E2 597. ha adott a kerülete. E2 591. ha adott a beírt kör sugara. ha adott a kerülete. egyik oldala és a másik két oldal különbsége. E2 595. ha adott a beírt kör sugara. Megrajzoltuk egy háromszög három (egy ponton átmenő) magasságvonal egye­ nesét. E2 603. (Az 578. Igazoljuk. Szerkesszünk háromszöget. ha adott a kerülete. hogy megraj­ zoljuk a beírt kör egyik érintési pontját a szemközti csúccsal összekötő szakaszt.

ha adott egy oldala és a másik két oldalhoz tartozó súlyvonal. továbbá a) az alapja. . ha adott az egyik oldala. a rajta levő egyik szög és e szög szögfelezője. ha adott egy oldala. a másik oldalhoz tartozó ma­ gassága és a harmadikhoz tartozó szögfelezője. Szerkesszünk háromszöget. K2 614. E1 624. Szerkesszünk háromszöget. E1 612. Szerkesszünk háromszöget. Szerkesszünk egyenlő szárú háromszöget. ha adott az egyik oldala. ha adott egy oldala. K2 623. ha adott három súlyvonala. Szerkesszünk háromszöget. Szerkesszünk háromszöget. Szerkesszünk háromszöget. rész) K1 606. Szerkesszünk háromszöget. a köré írt kör sugara és az oldalhoz tartozó magassága. K2 619. K2 615. továbbá az a oldallal szemközti szög. ha adott az egyik oldala. K2 617. Szerkesszünk háromszöget. K2 622. ha adott egy oldala. e szög fe­ lezője és egy másik oldalhoz tartozó magasság. a hozzá tartozó súlyvonal és az oldalon levő egyik szög. Szerkesszünk háromszöget. ha adott egy oldala. a köré írt kör sugara és egy másik oldalhoz tartozó magassága. K2 621 . K2 613. Szerkesszünk háromszöget. egy másik oldalhoz tartozó ma­ gasság és súlyvonal. ha adott a köré írt kör sugara és a) az egyik hegyesszöge. a másik oldalhoz tartozó súly­ vonala és a köré írt kör sugara. Szerkesszünk háromszöget. K2 616. ha adott egy oldala. Szerkesszünk háromszöget. K1 607. b) az egyik szára. ha adott az a oldalhoz tartozó magasság és szögfe­ lező. ha adott egy oldala. Szerkesszünk háromszöget. Szerkesszünk háromszöget. a köré írt kör sugara és az oldalon levő egyik szöge. ha adott az egyik oldallal szemközti szög. K1 610. továbbá a b oldal. ha adott a köré írt kör sugara. a hozzá tartozó súlyvonal és egy másik oldalhoz tartozó súlyvonal. b) az átfogóhoz tartozó magassága. K1 608. K2 611 . ha adott az a oldalhoz tartozó magasság és szögfe­ lező. d) az alappal szemközti szöge.Háromszögek szerkesztése (II. a köré írt kör sugara és az oldalhoz tartozó súlyvonala. c) az alaphoz tartozó magassága. Szerkesszünk háromszöget. K1 609. Szerkesszünk derékszögű háromszöget. K2 620. Szerkesszünk háromszöget. E1 618. ha adott két oldala és az egyikhez tartozó súlyvonal. ha adott az egyik oldala. ha adott egy oldala. a hozzá tartozó magasságvonal és súlyvonal. Szerkesszünk háromszöget.

annak egyik végpontjából in­ duló súlyvonala és magassága. b) az oldalhoz tartozó magasság. ha adott egy oldala. Szerkesszünk háromszöget. Szerkesszünk háromszöget. amelynek egy-egy befogója az adott pontokon megy át. K2 629. hogy egy paralelogramma belső szögfelezői vagy téglalapot ha­ tárolnak.8°-kal nagyobb. ha adott a beírt kör sugara. ha adott a beírt kör sugara és az alap­ hoz hozzáírt köre. Szerkesszünk háromszöget. vagy egy egyenesbe esnek.Mekkorák a paralelogramma szögei. Szerkesszünk háromszöget. hogy ha egy négyszögben bármely két szomszédos szög össze­ ge 180°. továbbá a) a közös csúcsban levő szög. akkor a négyszög paralelogramma. Mekkora a többi szög? Lehet-e ez a pa­ ralelogramma rombusz? K1 638. továbbá a) az alapja. Mutassuk meg. E1 641. K1 636. vagy egy ponton mennek át. K2 632. K2 626. Szerkesszünk adott szakasz mint átfogó fölé derékszögű háromszöget. mint a másik? K1 639. Egy paralelogramma egyik szöge 72°. Szerkesszünk egyenlő szárú háromszöget. b) az alappal szemközti szöge. K2 628. Mutassuk meg. a hozzá tartozó magasságból és vala­ melyik másik magasságból. ha adott két oldala és a közbezárt súlyvonal. . ha egyik szöge 12. hogy ha egy négyszög szemközti szögei egyenlők. Bizonyítsuk be. ha adott az átfogó egyenese. K1 637. Négyszögek Paralelogrammák K1 635. befogóiból egy-egy pont. annak egyik végpontjából in­ duló súlyvonala. Adott egy kör belsejében két pont. K2 627■Szerkesszünk derékszögű háromszöget. továbbá az átfogóhoz tartozó magasság. ha adott egy oldala. E1 634. ha adott egy oldala. amely­ nek egyik befogója adott ponton megy át. Bizonyítsuk be. hogy egy paralelogramma szemközti csúcsaihoz tartozó belső szögfelezők vagy párhuzamosak. K2 640. Mutassuk meg. hogy a paralelogramma külső szögfelezői téglalapot zárnak közre. K2 631 . akkor a négyszög paralelogramma. Szerkesszünk egyenlő szárú háromszöget. Szerkesszünk háromszöget egy oldalból. K2 633.K2 625. annak egyik végpontjából in­ duló súlyvonala és a másik végpontjából induló magassága. E1 630. Szerkesszünk a körbe olyan derékszögű há­ romszöget.

d) két átlóban és az általuk közbezárt szögben. hogy ha egy paralelogramma két csúcsához tartozó belső és kül­ ső szögfelezők négyszöget határolnak. hogy az AE szakasz és a BD szakasz harmadolják egymást. Bizonyítsuk be. hogy két paralelogramma egybevágó. hogy ebben az esetben is meg tudjuk rajzolni egy kitűzött pont és a szögcsúcs össze­ . hogy a paralelogramma csúcsaiból az átlók egyenesére emelt merőlegesek talppontjai vagy egybeesnek.E1 642. Ezeknek a szögszárakkal képezett metszéspontjait összekötjük. Mutassuk meg.GY 657. ha megegyeznek a) két szomszédos oldalban és az általuk közbezárt szögben.középvonalak . E1 655. K2 652. Egy egyenlő szárú háromszög alapjának tetszőleges belső pontjából húzzunk párhuzamosokat a szárakkal.A szög csúcsa nem fér rá a rajzpapírunkra. Rajzoljunk köröket a paralelogramma két szemközti oldala mint átmérő fölé. c) két átlóban és egy oldalban. K1 644. Kössük össze az ABCD paralelogramma A csúcsát a BC oldal E felezőpontjával. a CD oldalból egy 4. valamint a DC oldal F felezőpontjával. Bizonyítsuk be. K1 650. c) rombusz. vagy egy paralelogramma csúcsai.átmennek az átlók metszéspontján. Bizonyítsuk be. Igazoljuk. Bizonyítsuk be. hogy ebben az esetben is meg tudjuk rajzolni egy kitűzött pont és a szögcsúcs össze­ kötő egyenesét a következő módon: A kitűzött pontból párhuzamosokat szerkesztünk a szög­ szárakkal. b) középponto­ san szimmetrikus paralelogrammákat. hogy a paralelogramma szemközti oldalainak felezőpontjait öszszekötő szakaszok . Bizonyítsuk be. hogy az így keletkezett paralelogramma kerü­ lete független a pont választásától. K1 646. hogy a paralelogramma egyik külső szögének felezője és az a két oldalegyenese. egyenlő szárú háromszö­ get határoz meg. amely nem megy át a kiválasztott szög csúcsán.A szög csúcsa nem fér rá a rajzpapírunkra. K1 651. Soroljunk fel a) tengelyesen szimmetrikus paralelogrammákat. Igazoljuk. Mekkora a BD átló. akkor a határolt négyszög téglalap. K2 643. Igaz-e. Kössük össze az ABCD paralelogramma A csúcsát a BC oldal E felezőpontjával. Az ABCD paralelogramma D csúcsából induló magasság felezi az AB oldalt. Az összekötő sza­ kasz felezőpontját az adott ponttal összekötő egyenes átmegy a szög csúcsán. hogy a paralelogramma átlóinak metszéspontján átmenő min­ den egyenes a paralelogrammát két egybevágó részre osztja. E1. Az ABCD paralelogramma átlóinak metszéspontján átmenő egyenes az AB ol­ dalból egy 7 cm-es. K2 649. Mekkora az AB oldal? K2 648. csupán a szárainak egy része. Mekkorák ennek a szárai? K1 653. Igazoljuk. E1. vagy egy paralelogramma csúcsai. ha AD = 5 cm? K1 654.GY 656. hogy AF és AE egyenesek harmadolják a DB átlót. aj Lehet-e egy négyszög egyik átlója az egyik oldallal egyenlő? Van-e ilyen b) paralelogramma. d) téglalap? K1 645. csupán a szárainak egy része. hogy a köröknek az átlók egyenesével alkotott metszéspontjai vagy egybe­ esnek. Bizonyítsuk be. K1 647. Igaz-e.5 cm-es darabot metsz le. b) két szomszédos oldalban és egy átlóban.

A rombusz egyik átlója az oldallal 42°-os szöget zár be.Adott egy paralelogramma három oldalfelező pontja (E. K1 659.5 cm a magassága? . Adjuk meg azon paralelogrammák középpontjainak halmazát. Egy rombusz egyik szöge 38°. rombuszok K1 kal? 668. amelyeknek egyik oldala közös. amelyeknek egyik oldala és ezzel szomszédos oldalegyenese közös. b) az egyik magasság. K1 658. K2 660. oldala 12 cm. E1 664. ha adott két szomszédos oldalának összege. és ehhez az oldalhoz tartozó magasságuk egyenlő. c) az egyik átló. H és F). ha adott két szomszédos oldal és a) a közbezárt szög. E1 667. Mekkorák annak a rombusznak a szögei. E1 663. amelynek 12 cm a kerülete és 1. Mekkorák a rombusz szögei? KI 670. amelyeknek két szomszédos oldalegye­ nese közös. Egy rombusz egyik szöge 60°.kötő egyenesét a következő módon: Tükrözzük a szögszárakat a kitűzött pontra. ha adott az egyik oldala. Mekkora a rövidebb átlója? K1 672. és kerületük egyenlő. Mekkorák annak a rombusznak a szögei. ha adott két átlója és a) az átlók szöge. a két oldal közbezárt szöge és a hosszabb oldalhoz tartozó magasság. az egyik átlója és az átlók szöge. Adjuk meg az egyenesekre nem illeszkedő csúcsok halma­ zát. az egyik átlója és az oldalhoz tartozó magassága. b) az egyik oldala. Szerkesszük meg a paralelogrammát. valamint a) az egyik szöge és az oldalhoz tartozó magassága. Szerkesszünk paralelogrammát. Szerkesszünk paralelogrammát. K1 665. d) az egyik magassága. ha adott két szomszédos oldalának különbsége. Szerkesszünk paralelogrammát. c) két magassága és a magasságok szöge. K1 662. Szerkesszünk paralelogrammát. az egyik átlója és ezek szöge. K2 666. A tükörké­ pek metszéspontját az adott ponttal összekötő egyenes átmegy a szög csúcsán. Mekkora szögeket zárnak be az átlók az oldalak­ K1 669. Deltoidok. Szerkesszünk paralelogrammát. c) a két átlója. b) a két magassága. Tekintsük azokat a paralelogrammákat. b) az egyikhez tartozó magasság. Adjuk meg azon paralelogrammák középpontjainak halmazát. K2 661. amelynek tompaszögű csúcsából hú­ zott magassága felezi a szemközti oldalt? K1 671. ha adott a) az egyik oldala. a két oldal közbezárt szöge és az egyik átló. Szerkesszünk paralelogrammát.

rajta a K pont. c egyenes. Rajzoljunk két párhuzamos egyenest. hogy egy rombusz átlóinak metszéspontjából az oldalakra emelt me­ rőlegesek talppontjai egy téglalap csúcsai. Szerkesszük meg az ABCD rom­ buszt. K1 676. Egy deltoid két szemközti szöge 42° és 126°. d) az egyik szöge és a magassága. Mutassuk meg. b) átlóikban. K1 683. ha adott a) az oldala és az egyik szöge.Adott az A és K pont. hogy a rombusz átlóinak metszéspontja egyenlő távol van az ol­ dalaktól. b) két átlója. C Ec. Bizonyítsuk be. Egy paralelogramma oldalai 3 cm és 9 cm. b. c) oldalukban és egy átlójukban. Szer­ kesszünk rombuszt. az E és az F pedig egy-egy oldalának pontja. K2 680. amelynek K a középpontja. akkor az egyik hosszabbik oldal végpontjaihoz tartozó belső szögfelezők a szem­ közti oldalon metszik egymást. Bizonyítsuk be.K1 673. E2 682. K2 679. hogy két rombusz egybevágó. Igazoljuk. akkor az egyik oldal kétszerese a má­ siknak. K1 686. valamint az/egyenes által elválasztott E és F pont. Bizonyítsuk be. K1 685. Mekkora a másik két szög? K1 687. valamint a K pont. ha megegyeznek a) oldalukban és egy szögükben.Adott az/egyenes. hogy a paralelogramma rombusz. Bizonyítsuk be. A az egyik csúcsa. Adott az a. E2 681 . másik két oldala pedig egyegy adott ponton megy át. ha A Ea. az A-val szomszédos egyik csúcsa pedig az e egyenesen van. K2 677. K2 678. K pedig a rombusz középpontja. hogy ha a paralelogramma hosszabbik oldala a rövidebbnek kétszerese. c) az oldala és a magassága. K1 674. B Eb. ha a) átlói merőlegesek egymásra. Mekkorák ezek a részek? E1 675. Mekkora szögeket zárnak be az átlók az oldalakkal? . E1 684. hogy ha a paralelogramma két szomszédos csúcsához tartozó belső szögfelezők az egyik oldalon metszik egymást. A hosszabbik oldalon fekvő szögek szögfelezői a szemközti oldalt három részre osztják. Mutassuk meg. valamint az e egyenes. Egy deltoidban két szemközti szög 39° és 100°. Szerkesszünk rombuszt. Szerkesszünk olyan rombuszt. b) az egyik átló szögfelező. amelynek két oldala a párhuzamosokon van. és tűzzünk ki közöttük két pontot. hogy a rombusz egy belső pontjának két szomszédos oldal­ egyenestől mért távolságkülönbsége egyenlő a másik két oldalegyenestől mért távolságok különbségével. Szerkesszünk K középpontú rombuszt. amelynek az egyik átlóegyenese/.

Egy téglalap átlói által meghatározott szögek közül az egyik 124°. hogy ha a téglalap átlói 60°-os szöget zárnak be egymással. . valamint a K pont. Igazoljuk. Soroljuk fel azokat a paralelogrammákat. K1 691 . K1 692. Mutassuk meg. K1 693. akkor téglalap. K2 703. K2 697. Mutassuk meg. ha A E a. K1 699. Szerkesszünk deltoidot. négyzetek K1 690. amelyek deltoidok is egyúttal. hogy két téglalap egybevágó. E1 702. A téglalap átlója az egyik oldallal 26°-os szöget alkot.K2 688. akkor a parale­ logramma téglalap. Bizonyítsuk be. ha megegyeznek a) két nem párhuzamos oldalukban. ezzel szemközti csúcsa pedig az átfogón le­ gyen. Mekkora szö­ get zárnak be az átlók az oldalakkal? K2 696. ha adott a) két különböző hosszúságú oldala és az ezekkel közös csúcsból induló átlója. hogy ha a téglalap átlója az egyik oldal kétszerese. A 30 cm kerületű téglalap egyik oldalának felezőpontját a szemközti oldal csú­ csaival összekötő egyenesek merőlegesek egymásra. hogy az így szerkesztett téglalapok kerületei egyenlők. Igazoljuk.b. akkor a belső szögfelezői által meghatározott téglalap átlóinak hossza a . K pedig a téglalap középpontja. hogy a téglalap átlói által bezárt egyik szög kétszerese az átló és az oldal által alkotott egyik szögnek. b) minden csúcstól? K1 698. amely egyenlő távolságra van a) minden oldaltól. Szerkesszük meg az ABCD tég­ lalapot. Mekkora szöget zárnak be az átlók? K1 695. Mutassuk meg. akkor az át­ lók hajlásszöge 60°. hogy az ilyen paralelogrammák kerülete egyenlő. b és c egyenes. c) két átlója és a szimmetriaátló egyik végpontjánál levő szöge. Egy egyenlő szárú derékszögű háromszögbe írjunk téglalapokat úgy. c) egy oldalukban és az átlójukban. Igazoljuk. B E b. amelyeknek oldalai a téglalap átlóival párhuzamosak. hogy ha egy paralelogramma egyik szöge derékszög.Mutassuk meg. ak­ kor az egyik oldal fele az átlónak. K1 700. hogy ha a paralelogramma átlói egyenlők. Mekkorák az oldalak? K1 701. b) átlójukban és az átlók szögében. Van-e a téglalap síkjában olyan pont. Bizonyítsuk be. E1 704. b) két átlója és az egyik oldala. hogy egyik szögük a háromszög derékszögével essék egybe. Bizonyítsuk be. Egy téglalapba olyan paralelogrammákat írunk. hogy ha egy paralelogramma szomszédos oldalai a és b (a > b). K1 694. K1 689. hogy egy kör két átmérőjének a végpontjai téglalapot határoz­ nak meg. Adott az a. CEc. Téglalapok.

A négyszög átlóinak metszéspontja a négyszög csúcsaival négy háromszöget al­ kot. . és állítsunk ezekre merőlegeseket a másik két csúcsból. Igazoljuk.GY 705. Húzzunk párhuzamosokat egy négyzet két szemközti csúcsán át. Szerkesszünk olyan négyzetet. Igazoljuk. Bizonyítsuk be. hogy a golyó az asztal négy oldaláról visszaverődve vissza fog térni kiindulási helyzetébe. Szerkesszünk négyzetet. K2 714. Az ABCD négyzet oldalait a 706. Egy téglalap alakú biliárdasztalon az egyik átlóval párhuzamosan indítunk el egy golyót. amelynek egyik átlója az e egyenesen van.E1. Egy a oldalú négyzet átlója fölé rajzoljunk ismét négyzetet. E1 707. hogy a háromszögek köré írt körök középpontjai egy paralelogramma csú­ csai. K1 712.1F pontban metszi. K2 708. Mutassuk meg. Mutassuk meg. E1 713. A D-ből AC-vel szerkesztett párhuzamos AB -1 £-ben. és ebből húz­ zunk párhuzamosokat a befogókkal. Adott az e. Mutassuk meg. Mekkora ennek a négyzetnek az átlója. g egyenes. hogy az A'B'C'D' négyszög négyzet. az Zs-ből BC-vel húzott párhu­ zamos pedig AC. hogy AE = CF. ábra szerint egyenlő szakaszokkal meghoszszabbítjuk. hogy az így nyert négy egyenes négyzetet határol. El 711. E1 716. /. ha a téglalap oldalai a é s b (a> bp. ha adott a) az oldal és az átló összege. ha adott az átlójának hossza. és bármely helyzetből indul is ki. 706. Négyszögekről általában E1 715. amelynek a ke­ rülete független a felmért szakaszok hosszától. a másik átló egy-egy végpontja pedig a másik két egyenesen. hogy így négyzetet nyertünk. Mutassuk meg. hogy a téglalap szögfelezői (ha nem egy ponton mennek át) négy­ zetet alkotnak. hogy a végpontok olyan téglalapot határoznak meg. K1 706. Szerkesszünk négyzetet. b) az átló és az oldal különbsége. ábra C K2 709. Az ABC háromszög A csúcsához tartozó szögfelezője a szemközti oldalt D-ben metszi. Mekkora lesz az új négyzet átlója? E1 710. Mérjünk fel egyenlő szakaszokat a négyzet oldalaira két szemközti csúcsból ki­ indulva. az eredeti helyzetbe való viszszaérkezésig mindig ugyanakkora utat tesz meg. Egy derékszögű háromszögben rajzoljuk meg a derékszög szögfelezőjének és az átfogónak a metszéspontját. Bizonyítsuk be.

hogy tetszőleges négyszög középvonala nem nagyobb. (A 719. az átlók felezőpontjai és egy pár szemközti oldal felezőpontjai egy paralelogramma csúcsai. hogy ha egy négyszög átlói egyenlők. Határozzuk meg an­ nak a négyszögnek az oldalait és szögeit. E1 731. Mikor áll fenn egyenlőség? K2 732. Bizonyítsuk be. c) négyzetet alkotnak. hogy egy négyszög átlói akkor és csak akkor merőlegesek egy­ másra. Bizonyítsuk be. hajlásszögük 63°42'.) Igazoljuk.GY 728.) Igazoljuk. akkor oldalfelező pontjai egy négyzet csúcsai. hogy a négyszög oldalfelező pontjai egy pa­ ralelogramma csúcsai.(A 718. hogy egy négyszög oldalfelező pontjai téglalapot határoz­ zanak meg? K2 724. feladatra épül. [3 és y szöge. amelynek nincs párhuzamos oldalpárja. K2 719. a szemközti oldalak felezőpontjait összekötő egyenesek és az átlók felezőpontjait összekötő egyenes egy pontban metszik egymást. ha adott a) AB és BC oldala. K2 723. amelynek nincs párhuzamos oldalpárja. Bizonyítsuk be. Mutassuk meg. feladatra épül. K2 722. ha adott a) három oldala és a közrefogott oldalon levő szögek. párhuzamos és egyenlő hosszú szakaszokat nyerünk. Mutassuk meg. K2 721. amelynek csúcsai az eredeti négyszög oldalfelező pontjai. K2 733. Szerkesszük meg az ABCD négyszöget. akkor oldalfelező pontjai rombuszt alkotnak.K2 717. d) három oldala és két átlója. hogy egy négyszög átlói akkor és csak akkor egyenlők. K2 720. akkor a paralelogramma téglalap. c) három oldala. K2 729. hogy ha egy paralelogramma oldalfelező pontjai a) téglalapot alkotnak. b) rombuszt alkotnak.) Igazoljuk. K2 725. akkor a paralelogramma rombusz. K2 730. hogy egy négyszög két-két szomszédos oldalának felezőpontjait öszszekötve. K2 726. ha kö­ zépvonalai merőlegesek egymásra. Bizonyítsuk be. hogy olyan négyszögben.M i a feltétele annak.64 720. hogy ha egy négyszög átlói egyenlők és merőlegesek egymásra. K2 718. Igazoljuk. akkor a paralelogramma négyzet. két megadott oldal szöge és az ennek csúcsából induló átló. feladatra épül. b) három oldala és az egyik szélsőn fekvő két szög. Igazoljuk. hogy az olyan négyszögben. hogy a deltoid oldalfelező pontjai téglalapot alkotnak. ha a középvonalai egyenlők. . Egy négyszög átlói 27 cm és 19 cm. Az így kapott négyszögekből rakjunk össze paralelogrammát. Mutassuk meg. K1 727. mint a középvonalat nem metsző oldalak számtani közepe. valamint a. hogy minden négyszög középvonalai felezik egymást. Vágjunk szét egy tetszőleges konvex négyszöget középvonalai mentén. K1. Szerkesszünk négyszöget.

ha AB = 17 cm és DC = 9 cm? KI 746. Szerkesszük meg az ABCD négyszöget. valamint a és /? szöge. az átlói merőlegesek a szárakra. valamint az átlók szöge. Mekkora a másik két szög? K1 738. Mekkorák a húrtrapéz szögei.4 cm. ha a szára 5 cm? KI 744. Melyik alaphoz van ez közelebb? KI 742. Milyen hosszú az E tF v E2 F2 . b) a szárak meg­ hosszabbításai 42°-os szöget zárnak be egy­ mással? K2 745. D C 742. hogy a trapéz egyik átlója a középvonalat két olyan részre oszt­ ja. A 742. Ezen az alapon levő szögei 120°-osak. BD átlója. Egy trapéz alapjai 12 cm és 9 cm hosszúak. Egy trapéz alapjai 16 cm és 7 cm hosszúak. Egy trapéz két szemközti szöge 73° és 108°. Hosszabbik alapja 10 cm. ha adott AB és CD oldala. ha adott két szemközti oldala. Igazoljuk. ex és [3 szöge. Mek­ korák a trapéz alapjai. Szerkesszünk négyszöget. ma­ gassága 2 cm. c) AB és BC oldala. K2 734. Egy trapéz egyik alapja 10 cm. Mekkora a másik alap? K1 741. ábra D 745. ha középvonala 13 cm? KI 743. ábrán látható trapéz szárait négy-négy egyenlő részre osztottuk. fi és 7 szöge. ha a) egyik szöge 39° 12'. Egy egyenlő szárú trapéz hegyesszögei 45°-osak. továbbá a. A 745. Mekkora a középvonala? 740. b) az egyiken levő egyik szög. Egy húrtrapéz hegyesszöge 60°. E1 735. amelyek hossza egy-egy alap felével egyenlő. ábra ► . Trapézok K1 736. továbbá a) az egyiken levő két szög és az egyik átló. Egy egyenlő szárú trapéz szárai egyenlők az egyik alappal. az ezzel szemközti átló és az átlók szöge. illetve E F ? l szakasz.b) AB és BC oldala. KI KI 739. Bizonyítsuk be. Mek­ korák a trapéz oldalai. Mekkora a rövidebb alap? K1 737. Az alapokkal szerkesztett párhuza­ mos trapézon belüli része 10. ábrán vázolt trapézban DE párhuzamos Cő-vel és AE = 2 cm. középvonala 16 cm. hogy a hosszabbik alap kétszerese a rövidebbnek.

hogy a trapéz középvonalának a két átló közötti szakasza az ala­ pok különbségének felével egyenlő. b) egyik szöge és a magasság. E2 760. hogy ha a trapéz középvonala átmegy az átlók metszéspontján. K2 759. hogy a trapéz átlóinak felezőpontjait összekötő szakasz párhuzamos az alapokkal. hogy ha a trapéz átlói felezik egymást. két átlója. A két falu la­ kói szeretnének építeni egy strandot és egy ahhoz vezető leágazást az aszfaltútról. Határozzuk meg a másik két csúcsnak az egyenestől mért távolságát. f) egyik átlója és a magassága. c) az egyik átló. b) az egyik szár. Bizonyítsuk be. hogy a kiépítendő út a lehető legrövidebb legyen. Az átlók a középvonalat három egyenlő részre bont­ ják. illetve 9 cm-re. Két szomszédos csúcsa az egyenestől 6 cm-re. K2 751 . b) a magasság és az egyik alap. középpontja pedig 7 cm-re van. Egy húrtrapéz hegyesszöge 45°. Hány méter utat kell építeni. ha adott az egyik alapja. hogy a trapéz középvonala felezi az átlókat. középvonala k. Egy szakasz egyik végpontja 10 cm-re. K2 748. és mindkét faluból ugyanolyan hosszú utat kelljen megtenni a strandig. Bizonyítsuk be. továbbá a) a magasság. akkor az átlók harmadolják a középvonalat. felezőpontja 8 cm-re van egy egyenes­ től. d) a magasság és az egyik szög. ha adott a középvonala. a másik pedig 4 km-re van a folyótól? E1 755. az ezen levő szögek. K2 K1 749.K2 747. akkor a trapéz paralelogramma. Mekkora a másik alap? K2 753. Arra tö­ rekszenek. b) az egyik szára. Szerkesszünk trapézt. Szerkesszünk trapézt. . Szerkesszünk trapézt. továbbá aj az alapon fekvő szögek. A trapéz rövidebb alapja a. d) egyik szöge és az azzal közös csúcsból induló átló. K2 757. továbbá a) az egyik szöge. hogy ha egy trapéz egyik alapja kétszerese a másiknak. Mekkorák a tra­ péz alapjai? K2 758. K2. és feleakkora. K2 761 . c) egyik szöge és a szöggel szemközti átló. ha adott a két átlója. K2 751. akkor az alapok egyenlők. ha az egyik falu 5 km-re. c) az átlók szöge és az egyik szög. Mutassuk meg. e) két átlója.GY 754. ha adott két alapja. Szerkesszünk trapézt. Igazoljuk. továbbá a) az átlók szöge és az egyik szár. mint az alapok különbsége. magassága m. Egy folyó egyik partján levő két falut egyenes aszfaltút köt össze. Mutassuk meg. Mekkora a másik végpont távolsága az egyenestől? K2 756. Egy paralelogramma egy egyenesnek az egyik oldalán helyezkedik el. Mutassuk meg. 750.

K2 765.) Igazoljuk. Körök K ör és egyenesek K1. hogy a kör egy belső pontján átmenő legrö­ videbb és leghosszabb húr merőleges egymásra. hogy a háromszög köré írt kör középpontja a leghosszabb oldalhoz van legközelebb. K1 774. Milyen messze van ez a húr a kör középpontjától? K1 771. hogy a trapéz szárainak összege nagyobb az alapok különbsé­ génél. feladatra épül. hogy egy körben az egyenlő hoszszúságú húrok egyenlő távol vannak a középponttól. K2 764. Adott egy r sugarú kör h hosszúságú húrja. Mi azon körök középpontjainak halmaza.) Igazoljuk. b) az egyik alapja. Szerkesszünk egy kör belső pontján át olyan húrt. b) az alapjai és a hosszabbik szára. K1 775. c) az alapjai és a hegyesszöge.GY 766. Szerkesszük meg a körlap középpontját (766. (A 773. Igazoljuk.K2 762. Szerkesszük meg a kör egy adott belső pontján át a kör a) legrövidebb húrját. ha adottak a) az alapjai és a magassága. Mutassuk meg. Egy kerek poháralátétből pörgettyűt készítünk. b) leghosszabb húrját. Szerkesszünk húrtrapézt. ha ismert a) két alapja és a szára. K2 763. az azon levő szöge és a szára. ábra). hogy ha a trapéz rövidebb alapja a szárak összegével egyenlő. K1 772. Mi azon körök középpontjainak halmaza. K1 773. . amelyek­ ből két adott metsző egyenes egyenlő húrokat metsz ki? K1 770. akkor a hosszabb alapon levő szögek felezői a rövidebb alapon metszik egymást. amelyek­ ből két adott párhuzamos egyenes egyenlő húrokat metsz ki? K1 769. K1 768. feladatra épül. hogy különböző hosszúságú húrok közül az a rövidebb. e) két alapja és az átlója. Bizonyítsuk be. Bizonyítsuk be. Szerkesszünk derékszögű trapézt. a szára és az átlója. d) az egyik alapja. (A 771. amelyik tá­ volabb van a kör középpontjától. K1 767. amelyet az adott pont felez. c) két alapja és a magassága.

K1 776. Határozzuk meg egy r sugarú körben elhelyezkedő h hosszúságú húrok felező­ pontjainak halmazát. K1 777. Húzzunk szelőt adott pontból egy körhöz úgy, hogy az a körből adott hosszúsá­ gú húrt messen ki. K1 778. (A 776. feladatra épül.) A kör egy belső pontján át szerkesszünk adott hosszú­ ságú húrt. K2 779. (A 778. feladatra épül.) Szerkesszünk egy körbe szabályos hatszöget úgy, hogy az egyik oldala egy adott ponton menjen át. E1 780. A kör egy belső pontján átmenő két merőleges húr a kört négy ívre bontja. Iga­ zoljuk, hogy ezek közül két szemközti ív összege egy félkörrel egyenlő. K2 K1 781 . Szerkesszünk adott körbe egy egyenessel párhuzamos, adott hosszúságú húrt. 782. írjunk egy körbe téglalapot, amelynek egyik oldala adott hosszúságú.

K1 783. Szerkesszünk egy körbe négyzetet úgy, hogy egyik oldala adott egyenessel le­ gyen párhuzamos. K1 784. Adott egy egyenes és egy pont. Szerkesszünk a pont körül kört, amely az adott egyenesből h hosszúságú húrt metsz ki. K2 785. Adjuk meg azon r sugarú körök középpontjainak halmazát, amelyek egy egye­ nesből h hosszúságú húrt metszenek ki. E1 786. (A 785. feladatra épül.) Szerkesszünk r sugarú kört, amelyből két adott metsző egyenes egyike h, hosszúságú húrt, a másik h2 hosszúságú húrt metsz ki. K2 787. Szerkesszünk kört, amely egy háromszög minden oldalegyeneséből ugyanakko­ ra adott húrt metsz ki. E1 788. (A 778. feladatra épül.) Szerkesszünk egy körbe négyzetet úgy, hogy egyik ol­ dala adott ponton menjen át. E1 789. (A 778. feladatra épül.) Szerkesszünk egy körbe egyenlő oldalú háromszöget úgy, hogy egyik oldala adott ponton menjen át. K2 790. Határozzuk meg azoknak a pontoknak a halmazát, amelyekből egy adott r suga­ rú körhöz e hosszúságú érintőszakaszok húzhatók. K2 791 . Szerkesszünk adott körhöz érintőt, amely adott egyenessel adott szöget zár be.

K2 792. Rajzoljunk meg egy kört, és adjunk meg két egyenest. Szerkesszünk olyan érin­ tőt a körhöz, amely mindkét egyenessel ugyanakkora szöget zár be. K1 793. Szerkesszünk egy körívhez a felezőpontjában érintőt a kör középpontjának felhasználása nélkül. E1 794. Egy körről akkor mondjuk, hogy adott pontból a szögben látszik, ha a pontból a körhöz szerkesztett két érintőszakasz a szöget zár be. Bizonyítsuk be, hogy azon pontok halmaza, amelyekből egy kör a szögben látszik, az adott körrel koncentrikus kör. E1 795. (A 794. feladatra épül.) Szerkesszünk adott körhöz olyan pontot, amely egy előre kitűzött egyenesen van, és a kör belőle 45°-os szögben látszik. E1 796. (A 794. feladatra épül.) Milyen távol vannak az r sugarú kör középpontjától az olyan pontok, amelyekből a kör 60°-os szögben látszik.

K2 797. Milyen ponthalmazt alkotnak azon körök középpontjai, amelyek egy egyenest adott pontban érintenek? K1 798. A kör kerületének egy pontjából egy átmérőt és egy sugárral egyenlő húrt rajzo­ lunk. Mekkora ezek szöge? K1 799. A kör kerületének egy pontjából két sugárhosszúságú húrt rajzolunk. Mekkora szöget zárnak be ezek a húrok? K2 800. Egy körben két egyenlő és egymásra merőleges húrt helyezünk el. Ezek egy­ mást 8 cm-es és 4 cm-es darabokra vágják fel. Mekkora a húroknak a középponttól mért tá­ volsága? K2 801. Egy kör középpontjától 1,5 cm távolságra két 7 cm-es, egymásra merőleges húrt rajzolunk. Mekkora szakaszokra bontják egymást? K2 802. Vetítsük merőlegesen a 4 cm sugarú körvonal tetszőleges pontját két merőleges átmérőre. Mekkora a vetületi pontok egymástól mért távolsága? K2 803. A kör kerületének egy pontjában két merőleges húrt húzunk. Ezek távolsága a középponttól 4 cm és 6 cm. Mekkorák a húrok? K2 804. Egy 3 cm sugarú kör két érintője merőleges egymásra. Mekkora a metszéspont­ jukból húzott érintőszakaszok hossza? K1 805. Egy negyedkör ívének felezőpontjában szerkesszünk érintőt. Mekkora ennek a határoló egyenesek közötti része, ha a kör sugara 6 cm? K1 806. Egy derékszög mindkét szárát érintő kör érintési pontjait összekötő szakasz 3 cm. Mekkora távolságra van a kör középpontja a szakasztól?

A kör mint ponthalmaz; körök szerkesztése
K1 zát. 807. Adjuk meg az adott ponton átmenő adott sugarú körök középpontjainak halma­

K1 808. Két egymásra merőleges egyenes egyikén tűzzünk ki két pontot, és szerkeszszünk a pontokon átmenő kört, amely a másik egyenest érinti. K2 809. Jelöljük meg a háromszög minden oldalán a beírt kör érintési pontját, és minden csúcs körül szerkesszünk kört, amely a csúcsból kiinduló oldalakat a megjelölt pontokban metszi. Bizonyítsuk be, hogy a három kör páronként érinti egymást. K2 810. Szerkesszünk olyan kört, amelynek egy háromszög mindhárom csúcsától mért távolsága e hosszúságú szakasszal egyenlő, és a három csúcs vagy egyaránt a kör belsejé­ ben, vagy egyaránt a körön kívül van. E1 811. Egy háromszög egyik csúcsa körül szerkesszünk kört, amely a másik két csúcs­ tól egyenlő távolságra halad. E1.GY 812. Egy kertben kör alakú utat akarunk készíteni, amely a kert négy fájától egyenlő távolságra halad. Készítsük el az út tervrajzát, ha a négy fa helye már meg van jelölve a rajz­ papíron, és semelyik három sincs egy egyenesen. K1 813. Szerkesszünk adott sugárral kört, amely két adott ponton átmegy.

K1 814. Szerkesszünk kört, amely egy egyenest adott pontban érint, és átmegy egy kitű­ zött ponton. K1 815. Szerkesszünk adott sugarú kört, amely egy szög szárait érinti.

K1 816. Szerkesszünk az ABC háromszögbe olyan félkört, amelynek átmérője az AB ol­ dalon van, és érinti a háromszög másik két oldalának egyenesét. E1 817. Adott egy kör és rajta kívül egy pont. Szerkesszünk adott sugarú kört, amely a kitűzött ponton átmegy és az adott kört érinti. El 818. Szerkesszünk r sugarú kört, amely két adott kört kívülről érint.

E1 819. Az R2 sugarú kör belülről érinti az R t sugarú kört (R2< RJ. Szerkesszünk olyan r sugarú kört, amely az R, sugarú kört belülről, az R2 sugarú kört kívülről érinti. K1 820. Egy 1 cm és egy 2 cm sugarú kör kívülről érinti egymást. Szerkesszünk olyan 3,5 cm sugarú kört, amely mindkettőt kívülről érinti. K1 821. Szerkesszünk adott sugarú kört, amely átmegy egy kitűzött ponton, és egy adott egyenest érint. K1 E1 822. Szerkesszünk adott sugarú kört, amely egy egyenest adott pontban érint. 823. Szerkesszünk adott kört és egyenest érintő r sugarú kört.

K2 824. Adott egy r sugarú kör és az egyik átmérőjének egyenese. Szerkesszünk olyan r sugarú kört, amely az adott kört és az adott egyenest is érinti. K2 825. Rajzoljuk meg egy 3 cm sugarú kör egyik átmérőjét. Szerkesszünk egy 1 cm su­ garú kört, amely ezt az átmérőt is és a kört is érinti. E1 826. Rajzoljuk meg egy kör egyik érintőjét. Szerkesszünk kört, amely az érintőt is, az adott kört is érinti, és sugara az adott kör sugarának kétszerese. K1 827. Szerkesszünk d sugarú kört, amely egy adott szög egyik száregyenesét érinti, középpontja pedig a másik száron van. K2 828. Szerkesszünk kört, amely átmegy egy téglalap két szemközti csúcsán, és közép­ pontja a téglalap egyik oldalának egyenesén van. K1 829. Szerkesszünk egy adott szakasz végpontjain át kört úgy, hogy az egyik végpont­ hoz húzott sugár a szakasszal 60°-os szöget zárjon be. K1 830. Szerkesszünk egy háromszögbe olyan kört, amely mindhárom oldalától 1 cm-re halad. K1 831 . Szerkesszünk kört, amely egy szög szárait érinti, az egyiket adott pontban.

K1 832.Szerkesszünk két párhuzamos egyenest érintő kört, amely az egyik egyenest adott pontban érinti. E1 833. Szerkesszünk két párhuzamost érintő kört, amely egy adott kört is érint.

K1 834. Szerkesszünk két párhuzamos egyenest érintő kört, amely egy kitűzött ponton átmegy. K2 835. Egy külső P pontból a körhöz húzott érintők A-ban és fi-ben érintik a kört. A kör B ponthoz húzott sugarát hosszabbítsuk meg a körön kívül önmagával, így a C ponthoz ju­ tunk. Igazoljuk, hogy az AC szakasz P-ből háromszor akkora szög alatt látszik, mint a BC.

K2 836. Szerkesszünk adott szög szárait érintő és a szögfelező adott belső pontján átme­ nő kört. K1 837. Szerkesszünk adott sugarú kört, amelynek egy adott szakasz a húrja.

K2 838. Határozzuk meg azon adott sugarú körök középpontjainak halmazát, amely kö­ rök átmennek egy adott kör egy-egy átmérőjének végpontjain.

Érintkező körök
K1 839. Adott két koncentrikus kör. Mutassuk meg, hogy a külső kört belülről, a belső kört kívülről érintő körök középpontjainak halmaza a két kör középköre. K2 840. Adott két koncentrikus kör. A belső kör sugara rv a külső kör sugara rv Adjuk meg azon körök középpontjainak halmazát, amelyek a külső kört belülről érintik, miközben azokat a belső kör érinti belülről. E1 841 .(A 839. és a 840. feladatra épül.) Szerkesszünk kört, amely két koncentrikus kört érint, és egy adott ponton átmegy. E1 842. (A 839. feladatra épül.) Adott két koncentrikus kör és egy egyenes, amely mind­ kettőt metszi. Szerkesszünk az adott köröket és az egyenest egyaránt érintő kört. E2 843. Szerkesszünk kört, amely átmegy egy kitűzött ponton, egy adott kör középpont­ ján, és érinti a kört. K1 844. Két kör sugara 4 cm és 1 cm. Határozzuk meg a két kör viszonylagos helyzetét, ha a középpontok távolsága a) 7 cm; b) 5 cm; c) 3,5 cm; d) 3 cm; e) 2,5 cm; f) 0 cm. K1 845. Egyenlő szárú háromszögbe szerkesszünk két egyenlő sugarú kört úgy, hogy azok egymást, az alapot és egy-egy szárat is érintsenek. K2 846. Szerkesszünk adott körcikkbe érintőkört.

K2 847. Szerkesszünk egy egyenlő oldalú háromszög minden csúcsa köré oldalnyi su­ gárral kört. A három kör közös része egy egyenlő oldalú ívháromszög. Szerkesszünk ebbe az ívháromszögbe az oldalíveket érintő kört. K2 848. (A 846. feladatra épül.) Adott körbe szerkesszünk három egyenlő sugarú kört, amelyek egymást is és az adott kört is érintik. K2 849. (A 846. feladatra épül.) Egy 3 cm sugarú körbe szerkesszünk hat egyenlő suga­ rú kört úgy, hogy azok mindegyike érintse az adott kört, és két beírt kis kört is érintsen. Mek­ kora lesz a beírt körök sugara? K2 850. Egy r sugarú kör köré szerkesszünk hat egyenlő sugarú kört úgy, hogy azok mindegyike érintse az adott kört, és két szerkesztett kört is érintsen. Mekkora a szerkesztett körök sugara? K2 851 . Szerkesszünk olyan kört, amely egy egyenlő szárú háromszög szárait és beírt körét érinti. El 852. Adott egy kör, az egyik érintő egyenese és annak egy pontja. Szerkesszünk kört, amely az adott pontban érinti az egyenest, és érinti az adott kört is.

E1 853. Szerkesszünk adott egyenest érintő kört, amely még egy adott kört adott pont­ ban is érint. K2 854. Két egyenlő sugarú kör egymáson kívül helyezkedik el. Jelöljünk ki az egyiken egy P pontot. Tekintsük a P -n átmenő mindkét kört érintő köröket. Hol helyezkedhet el a P pont, ha tudjuk, hogy a fenti köröket az adott körök egyaránt kívülről vagy egyaránt belül­ ről érintik. K2 855. (A 854. feladatra épül.) Két egyenlő sugarú kör egymáson kívül helyezkedik el. Az egyiken kijelöltünk egy pontot. Szerkesszünk olyan kört, amely mindkét adott kört érin­ ti, az egyiket az adott pontban, és az adott körök a szerkesztett kört a) kívülről érintik; b) belülről érintik. E1 856. Két kör egymáson kívül helyezkedik el. Szerkesszünk olyan kört, amely mind­ kettőt érinti, az egyiket adott pontban. K2 857. Adjunk meg két egymást metsző egyenlő sugarú kört, és válasszuk ki a közös részüket határoló egyik ív valamelyik belső pontját. Szerkesszünk kört, amely a két kör kö­ zös részében helyezkedik el, és mindkét kört érinti, méghozzá egyiket az adott pontban. E1 858. Adjunk meg két egymást metsző egyenlő sugarú kört, és válasszuk ki a közös részüket határoló ív valamelyik belső pontját. Szerkesszünk olyan mindkét kört érintő kört, amely az adott pontban kívülről érinti az adott kört. El 859. (A 857. és a 858. feladatra épül.) Egy kör belsejében rajzoljunk meg egy kisebb kört, és tűzzünk ki rajta egy pontot. Szerkesszünk kört, amely mindkét kört érinti, mégpedig a belsőt a kitűzött pontban. K1 860. Két, egymást kívülről érintő körben szerkesszünk párhuzamos, de ellentétes irá­ nyú sugarakat. Mutassuk meg, hogy a végpontokat összekötő egyenes átmegy az érintési ponton. K1 861. Egy kör belülről érint egy másikat. Szerkesszünk bennük párhuzamos és egye­ ző irányú sugarakat. Mutassuk meg, hogy a sugarak végpontjait összekötő egyenes átmegy az érintési ponton. K1 862. Bizonyítsuk be, hogy két érintkező kör érintési pontbeli közös érintőjének min­ den pontjából egyenlő érintők húzhatók a két körhöz. K2 863. Egy egyenesen tűzzünk ki két pontot. Milyen ponthalmazt alkotnak azon egy­ mást érintő körök érintési pontjai, amely körök az adott pontokban érintik az egyenest? K2 864. Két kívülről érintkező kör egyik külső érintőszakasza mint átmérő fölé rajzol­ junk kört, és igazoljuk, hogy az átmegy a körök érintkezési pontján. K2 865. (A 860. feladatra épül.) Két párhuzamos egyenes mindegyikén tűzzünk ki egy pontot. Szerkesszünk egyenlő sugarú érintkező köröket, amelyek a párhuzamosokat a kitű­ zött pontokban érintik. K1 866. A négyzetet az átlói négy háromszögre bontják. Vegyük ezek beírt köreit. Mu­ tassuk meg, hogy az átlókon levő érintési pontok ugyancsak egy négyzet csúcsai. K2 867. Egy egyenesen tűzzünk ki két pontot. Szerkesszünk két egyenlő sugarú érintke­ ző kört, amelyek az egyenest a kitűzött pontokban érintik.

E1 868. Egy körön tűzzünk ki két pontot. Szerkesszünk két egymást érintő, egyenlő su­ garú kört, melyek az eredeti kört a kitűzött pontokban érintik. E1 869. Szerkesszünk kört, amely három egyenlő sugarú kört kívülről érint.

E1,GY 870. Az építészetben a következő módszerrel szoktak boltívet szerkeszteni: Az AB szakaszt a C és D pontok három egyenlő részre osztják. C és D körül AB harmadával kö2 röket rajzolnak, ezek az E és F pontokban metszik egymást. Az /'’-bői —AB sugárral szerkesz3 tenek egy kört, ami kijelöli a boltívet. Bizonyítsuk be, hogy ez érinti a C és D középpontú köröket.

Körök és érintők
E1 871. Mutassuk meg, hogy két kívülről érintkező kör közös külső érintőinek érintési pontjai húrtrapézt határoznak meg, és e trapéz szárai egyenlők a szárakhoz tartozó középvo­ nallal. K1 872. Két adott pont egyikén át szerkesszünk olyan egyenest, amely a másik ponttól adott távolságra halad. K2 873. Adott két pont. Szerkesszünk az egyik pont körül kört úgy, hogy a másik pont­ ból a körhöz húzott érintőszakasz adott hosszúságú legyen. K2 874. Rajzoljunk egy kört, és tűzzünk ki egy pontot. Szerkesszünk a pont körül kört, amely az adott körből egy adott hosszúságú húrt metsz ki. E1 875. Egy kör belső pontján át szerkesszünk húrt úgy, hogy a húron levő szakaszok különbsége adott szakasszal legyen egyenlő. K1 876. Szerkesszük meg két kívülről érintkező kör közös érintőit.

K1 877. Tűzzünk ki két pontot egymástól 5 cm-re. Szerkesszünk egyenest, amely az egyiktől 3 cm, a másiktól 2 cm távolságra halad. K1 878. Szerkesszük meg két egyenlő sugarú kör közös belső érintőit.

K1 879. Adjuk meg annak a feltételét, hogy két kör közös érintőinek száma 0, 1, 2, 3, 4 legyen. El 880. (Az 568. és a 776. feladatra épül.) Adjunk meg két kört, és szerkesszünk egye­ nest, amelyből a körök adott hosszúságú húrokat metszenek ki. E1 881. Az A és B pontok köré szerkesszünk köröket úgy, hogy közös külső érintőjük­ nek a két érintési pont közé eső szakasza, továbbá a sugarak összege előre adott szakaszok­ kal legyen egyenlő. El 882. Adjunk meg két koncentrikus kört, és rajzoljunk derékszöget, amelynek egyik szára az egyik kört, másik szára a másik kört érinti. Határozzuk meg a derékszögek csúcsa­ inak halmazát. A témához kapcsolódó további feladatok: 568., 569., 570., 1322., 1323., 1325.

Mekkorák a háromszög szögei? K1 890. illetve 68°-os szögben látszik. Mutassuk meg. Egy körszeletet 64°-os középponti szögű ív határol. A kör AB húrja és AC átmérője 30°-os szöget zár be. hogy a szabályos háromszög köré írt kör egy pontját a csúcsok­ kal összekötő három szakasz közül az egyik egyenlő a másik kettő összegével. . Hány fokos középponti. hogy a szögfelező és a háromszög köré írt kör metszéspontja egyenlő tá­ vol van a másik két csúcstól. K1 897. Bizonyítsuk be.3 részéhez? 4 4 5 6 K1 884. Egy kerületi szög és a hozzá tartozó középponti szög összege 180°. Mekkora az a kerületi szög. Egy 90°-os középponti szöghöz a körben 10 cm-es AB húr tartozik.Mekkora távolságra van a 4 cm sugarú kör K középpontjától a 120°-os közép­ ponti szögű ív végpontjait összekötő AB húr? K1 888. Mekkorák ezek a szögek? K1 886. Mekkorák ezek a szögek? K1 885. Bizonyítsuk be. hogy a háromszög bármelyik belső szögének szögfelező egye­ nese és a szemközti oldal felezőmerőlegese a háromszög köré írt körön metszik egymást.Kerületi és középponti szögek 1 3 2 5 K1 883. Igazoljuk. o. hogy ha egy húr és egy átmérő 30°-os szöget alkot. Mekkora a húr látószöge a másik ív Q pontjaiból? K1 892. Mekkora szögben látszik az ív pontjaiból a határoló AB húr? K1 889. amelynek egyik szára a kör sugara. Helyezzünk el egy körben egy sugárhosszúságú húrt. Mutassuk meg. Egy háromszög két oldala a köré írt kör K középpontjából 126°-os. illetve kerületi szög tartozik a kör —. Mekkora tá­ volságra van a kör K középpontja a húrtól? K1 887.A kört egy húrja két ívre vágja. akkor az át­ mérő és a húr nem közös végpontját összekötő szakasz a kör sugarával egyenlő. —. Egy középponti szögnek és a hozzá tartozó kerületi szögnek a különbsége 36042'16". E1 900. Egy P pontból a körhöz húzott két érintő 67°-os szöget zár be. —. Mekkora az a kerületi szög. amelynek száraiból a kör egy-egy sugámyi szakaszt vág ki? K1 895. másik a kör át­ mérője? K1 896. hogy a B pont­ beli érintő az átmérő meghosszabbításából a kör sugarával egyenlő szakaszt metsz le. Rajzoljuk meg a háromszög egyik csúcsához tartozó belső szögfelező egyene­ sét. Az egyik ív P pontjaiból a húr 128°-os szögben látszik. Mekkora szögben látszik a háromszög köré írt kör K középpontjából a három­ szög a szögével szemközti oldala? K1 891. —. K1 899. Mekkora szögben látszik ez a kör pontjaiból? K1 894. El 898. Mekkora szög­ ben látszik az érintési pontokat összekötő EF húr a kör pontjaiból? K1 893.

Az a-val szemközti oldalt kívülről érintő körön je­ löljük meg az érintési pontokat. c) 150°-os szögben látszik. E1 904. amelyekből egy adott szakasz a) 45°-os szögben. a csúcsoktól különböző pontot. és adjunk meg egy a szöget. amelynek középpontja a körülírt kör és az adott oldal felező merőlegesének (fA B ) egyik metszéspontja. Bizonyítsuk be.) Igazoljuk. Szerkesszünk kört. y. hogy a két háromszög köré írt körök egyenlő sugarúak.El 901. E1 903. amelyben a szakasszal egyenlő húrhoz a szöggel egyenlő kerületi szög tartozik. /e g y hegyesszögű háromszög szögei.) Tekintsük a háromszög magasságvonalainak a körülírt körrel vett metszéspontjait. KI 914. Adott körbe szerkesszünk adott egyenessel párhuzamos húrt. fi. hogy a háromszög két magasságvonala a harmadik csúcstól egyenlő távolságra metszi a háromszög köré írt kört. Bontsunk két háromszögre egy egyenlő szárú háromszöget a szárak metszés­ pontján átmenő egyenessel. Egy háromszög szögei a. K1 908. hogy a háromszög beírt körének középpont­ ja (O0 ). j5. Mekkora szögben látszanak ebből a pontból a három­ szög oldalai? K1 912. B). feladatra épül. ame­ lyet a beírt kör érintési pontjai határoznak meg? E1 910. E1 915. valamint a másik két oldalhoz hozzáírt köreinek középpontja (Ob. Mutassuk meg. és tűzzünk ki a kör kerületén egy. y. Szerkesszük meg azon pontok halmazát. amelyhez egy elő­ re adott kerületi szög tartozik. B). Mutassuk meg. Mekkorák az érintési pontok által alkotott háromszög szögei? K2 911. feladatra épül. hogy a magasságvonalak egyúttal a metszéspon­ tok által alkotott háromszög szögfelezői. fi. Igazoljuk.) Tekintsük a háromszög két magasságvonalának a körül­ írt körrel vett metszéspontjait. El 905. Hosszabbítsuk meg egy egyenlő szárú háromszög alapon fekvő szögeinek szög­ felezőit a körülírt körig. (A 904. Oa ) egy kö­ rön van. . hogy a háromszög bármelyik külső szögének szögfelező egye­ nese és a szemközti oldal felezőmerőlegese a háromszög köré írt körön metszik egymást. Mutassuk meg. hogy ez a merőleges átmegy a háromszög köré írt kör kö­ zéppontján.) Igazoljuk. Szerkesszük meg a há­ romszög csúcsaiban a köré írt kör érintőit. (A 904. A metszéspontokat összekötő húrra állítsunk merőlegest a har­ madik csúcsból. amelynek középpontja a körülírt kör és az első oldal felező merőlegesének (fA B ) egyik metszéspontja. (A 900. egy oldalának két végpontja (A. Egy háromszög szögei a. írjunk kört egy egyenlő oldalú háromszög köré. Bizonyítsuk be. illetve a körrel vett metszéspontjai. Mekkorák annak a háromszögnek a szögei. valamint ehhez az oldalhoz hozzáírt körének kö­ zéppontja (Oc) egy körön van. hogy a szögfelezőknek egymással. Mekkorák az érintők által alkotott háromszög szö­ gei? K2 909. b) 60°-os szögben. Tűzzünk ki egy AB szakaszt. valamint a háromszög harmadik csúcsa paralelogrammát határoznak meg. hogy a háromszög egyik oldalának két vég­ pontja (A. E1 902. E1 907. Legyenek a. El 906. feladatra épül. (A 901. feladatra épül. KI 913.

(A 921. feladatra épül. (A 925. K2 923. ha a) a hegyesszög. c) a tompaszög? K2. Szerkesszük meg az egyenesen azt a pontot.GY 917. amelyből a szakasz a legna­ gyobb szögben látszik. amelyből két szomszédos oldal egyike 90°-os. Egy szög két szárán adott egy-egy a hosszúságú szakasz. Mutassuk meg.K2 916. aki „jobb szögből” lő kapura. ábrán kicsinyítésben felrajzolt pályán a vastagon ki­ húzott. b) a derékszög. Indokoljuk meg a szerkesztést. hogy a kört vagy középpontját megszerkesztenénk. Egy forrástól a víztorony és a kilátó közötti egyenes utat 45°-os szögben. Egy parkban a kör alakú sétány minden pontjából látni lehet ugyanazt a hidat. (A 923. A sétaút hány pontjából láthatjuk éppen 30°-os szög alatt a híd két végpontját? K2 918. K2.) A labdarúgásnál a ----------------. 924. ábra). azaz akinek a helyéről a kapu nagyobb szögben látszik. Milyen a é s f3 szög esetén lehetséges ez? K1 919.GY 926.) Szerkesszük meg a háromszög egy csúcsában a köré írt kör érintőjét anélkül. E1. K2 921. ha a forrást a patak elválasztja az építményektől (920. ún. a vízto­ rony (V) és a patak (P) helyzetét. Szerkesszünk az egyenesen pontot.GY 924. másika 120°-os szögben látszik.) Milyen meszsze van a színpad vonalától a nézőtéren az az ol­ dalpáholy. K1.Tűzzünk ki egy szakaszt.o ----------------kapura lövő játékosok közül az van kedvezőbb helyzet­ ben. Az egyik szakasz a szögű látószögkörívének végtelen sok közös pontja van a másik szakasz fi szögű látószög­ körívével.Adott egy egyenes és az egyik fél­ síkjában egy rá merőleges szakasz.GY 920. ábra) . és adjunk meg a szakasszal párhuzamosan egy egye­ nest. Egy négyzet belsejében szerkesszünk pontot. hogy a 924. Adjunk szerkesztési eljárást a forrás helyének a térképen való bejelölé­ sére. Hány közös pontja lehet egy egyenesnek és egy adott szakasz a szögű látószög­ körívének. Egy háromszög két szöge a és p. amelyből a szakasz a legnagyobb szögben látszik. tizenhatos vonalon a jelölt pontban levő játé­ kos látja legnagyobb szögben a kaput. a kilátótól a templomhoz vezető utat 60°-os szög­ ben látjuk. feladatra épül. ábra ► _________ * •_________ E1 925. Mekkora szöget zár be a három­ szög oldalegyeneseivel a körülírt kör harmadik csúcshoz tartozó érintője? K2 922. amelyből a színpad a legnagyobb szög alatt látszik? (926.A turistatérképen feltüntet­ ték a templom (T). feladatra épül. a kilátó (K).

és írjunk ezek köré köröket. ha adott az AC és a BD átló hossza. Szerkesszük meg az ABCD négyszöget. Igazoljuk. ha ismert két oldal összege és az egyikkel szemközti szög. hogy ezek az egyenesek a háromszög izogonális pontjában metszik egymást. ha adottak a köré írt körének a magasságegyenesek­ kel alkotott metszéspontjai. E1 937. az átlók szöge és két szomszédos szöge. ha adott egy oldala. hogy hegyesszögű háromszög esetén a sík pontjai közül az izo­ gonális pont rendelkezik azzal a tulajdonsággal. ha adott két átlója és egyik szöge. és kössük össze a háromszög minden csúcsát a szemközti oldalra szerkesztett sza­ bályos háromszög legtávolabbi csúcsával. E1 933. Szerkesszünk háromszöget. a.) Húzzunk két félegyenest egy r sugarú kör középpont­ ján át. a. ha ismert két átlója. E1 938. s„.Szerkesszünk négyszöget. írjunk adott körbe háromszöget. Hegyesszögű háromszög oldalai fölé szerkesszünk kifelé egyenlő oldalú három­ szögeket. Mutassuk meg. az átlók szöge és az A-nál. Szerkesszünk háromszöget. Bizonyítsuk be. Szerkesszünk a hegyesszögű háromszögben olyan pontot. Ez a pont a háromszög úgynevezett izogonális pontja. E2 934. Hegyesszögű háromszög oldalai fölé szerkesszünk kifelé egyenlő oldalú három­ szögeket. E1 932. ha ismert két átlója. ma. E2 935. K2 943. a. ha ismertek a szögfelezőinek a köré írt körrel való metszéspontjai. . E2 929. illetve a C-nél levő szög. amelyből minden ol­ dala egyenlő szögben látszik.K1 927. b) a. Szerkesszünk háromszöget. E1 944. b) a másik két oldal különbsége. K2 K2 930. Szerkesszünk háromszöget. Szerkesszünk háromszöget. amelyben az egy csúcsból kiinduló magasság. Szerkesszünk paralelogrammát. az ezzel szemközti szöge és a) a másik két oldal összege. K2 936. két szomszédos oldala és a má­ sik két oldal által határolt belső szöge. K2 940. a) feladatra épül. Szerkesszünk paralelogrammát. írjunk adott körbe háromszöget. ha adott az a három pont. hogy ez a három kör egy pontban met­ szi egymást. K1 941. ha ad o tt. E1 928. 931 . egy szöge és az átlók haj­ lásszöge. és ez a pont az eredeti háromszög izogonális pontja. hogy a csúcsoktól mért távolságainak össze­ ge a lehető legkisebb. sd . ha ismert két szöge. Szerkesszük meg a háromszöget. hogy a félegyenesek közötti része egy adott a sza­ kasszal legyen egyenlő. ha adott egy oldala. szögfelező és súlyvonal a köré írt kört metszi. E1 939. ha adott a szokásos jelölésekkel a) a. Szerkesszünk négyszöget. ma . Szerkesszünk érintőt a körhöz úgy. K2 942. (A 927.

a körülírt körhöz ugyanabban a csúcsban hú­ zott érintő és a szemközti oldalegyenes egyenlő szárú háromszöget zár körül. és egyikük az egyik. Rajzoljunk két egyenlő sugarú.) A k és / kör közös húrja AB. Rajzoljunk kört két egyenlő su­ garú kör egyik metszéspontja körül. Rajzoljunk két egyenlő sugarú kört. Mi az így kapott felezőpontok halmaza? K1 951. Bizonyítsuk be. Két metsző kör közös húrja AB. (A 955. A kör egy tetszőleges X pontját kössük össze A-val. E1 950.) Két metsző kör egyik metszéspontján át rajzoljunk a kö­ zös húr egyenesétől különböző egyenest. hogy az így felvett kör érinti a háromszög köré írt kört. . Jelöljük meg egy egyenes A . ábra) K2 955. Mi lesz az így kapott B' pontok halmaza. hogy az így szerkesztett érintők párhuza­ mosak. (954. Igazol­ juk. másikuk a másik szélső kitűzött ponton is átmegy. amelyeknek a B pont közös pontja. Egyik metszéspontjukon át forgassunk egyenest. E1 948. Hol helyezkednek el az öszszekötő vonalak metszéspontjai? E1 954. Bizonyítsuk be. és minden helyzetben jelöljük meg az egyenes körökön belüli sza­ kaszának felezőpontját. El 956. amelynek ez a szögfelező egy húrja. feladatra épül. A-1 és B-t. hogy a CD szakasz a B pontból az egyenes helyzetétől függetlenül ugyanakkora szögben látszik. Bizonyítsuk be. K2 946. hogy ennek a két körrel való A és B metszéspontja az eredeti körök M metszés­ pontjával egy egyenesre esik. Rajzoljunk olyan kört. Mutassuk meg. hogy a három­ szög egyik csúcsából húzott szögfelező. B-t nem tartalmazó egye­ nes az egyik kört C pontban. A két körrel alkotott újabb metszéspontjaikban raj­ zoljunk érintőket a körökhöz. E1 949. feladatra épül. Adott egy körön két pont. hogy a CD szakasz hossza független a P pont helyzetétől.K2 945. és egyes helyzeteiben kössük össze a végpontjait egy-egy kitűzött ponttal. a másikat Z)-ben metszi. feladatra épül. A k kör A-tól és ő-től kü­ lönböző P pontján átmenő PA egyenes C pontban. (A 947. hogy a szelőn levő AE és EB húrokhoz mindkét körben ugyanakkora középponti szögek tartoznak. K2 947. ha X befutja a kört? E2 953. Mutassuk meg. hogy a két érintő szöge független a kiinduló egyenes felvételétől. Forgassunk a középpont körül egy átmérőt. Mutassuk meg.B és C pontját. Két érintkező kör E érintési pontján át szerkesszünk tetszőleges szelőt. Rögzítsük egy kör két pontját. Az A ponton át húzott. Két érintkező kör E közös pontján át szerkesszünk szelőt. Mutas­ suk meg. és ennek végpontjai­ ban szerkesszük meg az érintőket. és érinti a szöggel szemközti oldalt. PB egyenes D pontban metszi újra az / kört. Változtassuk a körök sugarát.) Húzzuk meg a háromszög egyik csúcsához tartozó szög­ felezőjét. és az összekötő szakasz X-en túli meghosszabbítására mérjük fel XB-t. Mi lesz az egyenesen kívüli metszéspontok halmaza? K2 952. egymást metsző kört. (A 947.

Bizonyítsuk be.K1 957. K2 966. Az 957. V 968. (960. és messük el ezeket egy egyenessel. Legyen a belső kör egy P pontjához húzott érintőnek a külső körrel való metszéspontja A és B. hogy az egyenesnek a két kör közötti sza­ kaszai az érintési pontból egyenlő szögekben látszanak. Szerkesszünk a körben olyan AB átmérőt. K2 963. Rajzoljunk két érintkező kört. y. Rajzoljunk két olyan kört. és az érintési ponton át két szelőt. fi. K2 964. hogy PE felezi az AEB szöget. Rögzítsük egy háromszög köré írt körét és két csúcsát. K2 965. amelynek a szárak közé eső darabja adott szakasszal egyenlő. ha ismert az AB oldala. Szá­ mítsuk ki ezek segítségével az a nagyságát. hogy a szelők egy-egy körrel való második metszéspontjait összekötő húrok párhuzamosak. amelyből a szögszárak a hosszúságú szakaszt metszenek ki. Szerkesszünk háromszöget. Rajzoljunk egy szög szárai közé a szárakat érintő kört. ha ismert az A csúcsa. K2 960. Szerkesszünk négyzetet. amely a kitűzött pontból e szögben látszik. amelyek közül az egyik belülről érinti a másikat. K1 959. ábra) K1 961. ha a harmadik csúcs befutja a kört? K2 967. Mit ír le a háromszögbe írt kör középpontja. továbbá a szemközti C csúcsba futó oldale­ gyeneseknek egy-egy pontja. Mekkora szöget zár be a háromszög köré írt körhöz az a szög csúcsában szerkesztett érintő a szemközti oldallal? K2 962. Rajzoljunk két olyan kört. P és Q. Igazoljuk. Szerkesszünk szelőt. Bizonyítsuk be. . ábrán színessel húzott ívekhez tartozó kerületi szögeket ismerjük. Rajzoljunk egy kört. amelyek közül az egyik E pontban belülről érinti a másikat. Egy pontból három félegyenes indul ki. Egy háromszög szögei a. Szerkesszünk érintőt a körhöz. az ezzel szemközti y szöge és r a beírt kör sugara. Egy konvex a szög R csúcsától d távolságra szerkesszünk olyan egyenest. amelyből a fél­ egyenesek két adott hosszúságú szakaszt metszenek ki. K1 958. és tűzzünk ki egy P pontot.

Szerkesszünk adott 7 szögű háromszöget. K2 970. E1 983. hogy a paralelogrammák közül csak a téglalap lehet húrnégy­ 975.64 981 . hogy F ugyanolyan távol van az A és B csúcsoktól. P az AC oldalegyenes. K2 979.feladatra épül. Egy hegyesszögű háromszög szögei a. Húrnégyszögek. E2 982. K1 984. hogy a hegyesszögű háromszög egy belső pontjából az oldalak­ ra állított merőleges szakaszok a háromszöget három húrnégyszögre bontják. ha létrejön ez a négyszög. hogy a háromszög két csúcsa és a belőlük kiinduló magasságok talppontjai egy körön vannak. hogy ezek talppontjai és a kiindulásul vett oldal két végpontja egy körön helyezkednek el. K2 976. . érintőnégyszögek K1 973. Mutassuk meg. egyik csúcsa és a csúcsból in­ duló két oldalon levő magasságtalppontok egy körön vannak. Q a BC oldalegyenes pontja legyen. hogy a háromszög köré írt kör felezi a háromszögbe írt kör 0 0 középpontját és bármelyik hozzáírt kör középpontját összekötő sza­ kaszt.) Mutassuk meg. amelynek c hosszúságú oldala az adott egyenesen van. Egy egyenes egyik oldalán tűzzünk ki két pontot. a beírt kör középpontja (L) és az egyik hozzáírt kör középpontja (M). ha adott a talpponti há­ romszöge. középpontjától.) Szerkesszünk háromszöget. P-1 és Q-t. feladatra épül. E1 981. Bizonyítsuk be. (A 969. Mutassuk meg. Bizonyítsuk be. feladatra épül. mint az eredeti háromszög egyik szöge. mint a) a háromszögbe írt kör 0 0 középpontjától. b) a háromszög AB oldalához hozzáírt kör O. Igazoljuk. y Számítsuk ki a talpponti háromszög szögeit. hogy egy négyszög akkor és csakis akkor húrnégyszög.) Szerkesszük meg a háromszöget. Bizonyítsuk be. feladatra épül. Mutassuk meg. ha egyik külső szöge egyenlő a szemközti belső szöggel. E2 972. (A 979.(A 969. K2 978. hogy a hegyesszögű háromszög talppon­ ti háromszögének egyik oldala akkora szöget zár be a háromszög valamelyik oldalával. hogy a háromszög magasságpontja. fi. Bizonyítsuk be. K1 szög. ha adott a köré írt kör kö­ zéppontja (K). E1 980.K2 969. hogy a háromszög magasságvonalai a talpponti háromszög bel­ ső vagy külső szögfelezői. hogy egy konvex négyszög szomszédos szögfelezőinek met­ széspontjai húrnégyszöget határoznak meg. két másik oldalegyenese átmegy a P és Q ponton. KI 977.) Mutassuk meg. Mutassuk meg. Egy hegyesszögű háromszög egyik oldalán levő magasságtalppontból bocsás­ sunk merőlegest a másik két oldalra. Igazoljuk. Legyen F az ABC háromszög köré írt kör C-t nem tartalmazó AB ívének felező­ pontja. E1 971. K1 974. hogy a húrtrapéz tengelyesen szimmetrikus.

Egy kör AB átmérőjének B-n túl levő meghosszabbítására C pontjában állítsunk merőlegest. hogy ha négy kör bármelyike két másikat (és csak kettőt) kívülről érint. akkor a négy érintési pont egy körön van. hogy ABFE négyszög húrnégy­ szög. kv k2és k3egy közös M pontban metszik egymást. D' pontok is egy körön vannak. Bizo­ nyítsuk be.at ft-ben metszi. Szerkesszünk húrnégyszöget. hogy a háromszögből így lemetszett négyszög húrnégyszög. Ezek mindkét kört még egy pontban metszik. Jelöljünk ki egy háromszög minden oldalán egy pontot és kössük össze ezeket egymással. Bizonyítsuk be. B'. K1 990. A 987.Mutassuk meg. A k . K1 989. Mu­ tassuk meg.K1 985. D metszéspontok egy körön van­ nak. Igazoljuk. C. K1 992. hogy a kis háromszögek köré írt körök egy ponton mennek át. és igazoljuk.Szerkesszünk érintőt a három­ szög köré írt körhöz az egyik csúcsban. Szerkesszünk húrnégyszöget. E2 986. ábra D . A QC egyenes k3 . E1 994. a merőlegest D pontban metszi. Négy kör a 994. ami a kört E pontban. ha adott három oldala és egy átlója. E1 993. ábra 987. Bizonyítsuk be. Az A pontból egy másik egyenest húzunk. C'. hogy az R-et A-val összekötő egyenes átmegy a P ponton. és metsszük el a csúcshoz tartozó két oldalt az érintővel párhuzamos egyenessel. hogy a belső A'. Az összekötő szakaszok az eredeti háromszögből egy-egy kis háromszöget met­ szenek le. K2 987. B. ez k2-1 Q-ban met­ szi. K1 991. hogy az így nyert két egyenes párhuzamos. 990. Kössük össze az ugyanabban a körben levő második met­ széspontokat.Húzzunk két kör metszéspont­ jain át egy-egy szelőt. kör P pontjából kiindulva húzzunk egyenest B-n át. K1 988. Mutassuk meg. A 990. ábrán látható módon metszi egymást úgy. ábrán látható három kör. ábrán látható két körben adott az AB és CD párhuzamos húr. hogy a külső A. hogy BCDE húrnégyszög. ha adott három oldala és közülük két szom­ szédos oldalának szöge.

E1 1014. (A 999. E2 1002. K2 1013. és bizonyítsuk be. hogy ha egy húrnégyszög két pár szemközti oldalegyenese nem párhuzamos. hogy trapézba akkor és csak akkor írható az oldalakat érintő kör. 1006. Bizonyítsuk be. Bizonyítsuk be. ezek másodszor a C és D. Bizonyítsuk be. Bizonyítsuk be. D. így az eredetivel együtt négy háromszög keletkezik. Igazoljuk.Állítsunk merőlegeseket egy háromszög oldalegyeneseire a köré írt kör egy pontjából.E1 995. E2 996. hogy egy paralelogramma érintőnégyszög legyen? K1 1007. hogy a négy háromszög köré írt négy kör egy ponton megy át. 5 cm. K2 1008. Mi a feltétele annak. K1 1009. illetőleg E és F pontokban metszik a köröket. hogy a G.teljesül. Egy érintőnégyszög három oldala (ebben a sorrendben) 3 cm. ha a szárak mint átmérő fölé írt körök érintik egymást.) Kössük össze a háromszög magasságpontját a csúcsok­ kal. K1 1011 . és a beírt kör sugara. feladatra épül. E2 1003. feladatra épül. Mi a feltétele annak. Igazoljuk. Két kör A-ban és ő-ben metszi egymást. . (Az ilyen pontot Brocard-féle pontnak nevezik. C. (A 999. K2 1012. hogy az érintőhatszög három-három nem szomszédos oldalának összege egyenlő.) Tükrözzük a háromszög magasságpontját az egyik oldalegyenesre. b) és három szöge. amelyre PBC4 = = PCA 4. Bizonyítsuk be. Mekkora szögben látszik a tükörképből a szóban forgó oldal? E2 1001. hogy ezek talppontjai egy egyenesen vannak. 4 cm. E2 998. E2 1000. (A 999. Egy ABC háromszög belsejében szerkesszünk olyan P pontot. Az A ponton át két szelőt húzunk. Szerkesszünk adott kör köré érintőtrapézt. hogy a rombusz beírt körének az oldalakkal való érintési pontjai tég­ lalapot határoznak meg. feladatra épül. hogy a tükörképek a háromszög köré írt körön vannak. Mek­ kora a negyedik oldal? K1 K1 1005. Szerkesszünk érintőnégyszöget. melyeknek felezői merőlegesek egymásra.= PAB4. (Simson-egyenes) E2 999. ha adott az oldala. Igazol­ juk. hogy a konvex deltoid érintőnégyszög.) Tükrözzük a háromszög magasságpontját az oldalfele­ ző pontokra. hogy egy deltoid egyszerre húrnégyszög és érintőnégyszög is legyen? K1 1010. E2 997. Igazoljuk. feladatra épül. akkor olyan két szöget zár közre. hogy az ezek köré írt körök egyenlő sugarúak. Igazoljuk. EC és DF metszéspont­ ja G. ha adott a beírt kör sugara. hogy a háromszög magasságpontjának az oldalegyenesekre vo­ natkozó tükörképei a háromszög köré írt körön vannak. ha adottak a szárai. (A 996. Szerkesszünk rombuszt. a) két szomszédos oldala és a közbezárt szögük. B pontok egy körön vannak.) K1 1004. Bizonyítsuk be.) Négy egyenes négy háromszöget határoz meg. hogy a páros oldalszámú érintősokszög páros sorszámú oldalai­ nak összege egyenlő a páratlan sorszámú oldalainak összegével.

K1 1019. Rajzoljunk derékszögű trapézt. hogy egyik oldalegyenese a P ponton menjen át. hogy B képe B' legyen. K1 1022. . hogy az így kapott kép egyik alapja az adott szakasszal legyen egyenlő. továbbá az AB szakasz. KI 1028. Legyen PGAE tetszőleges belső pont. Bizonyítsuk be. Legyen az ABCD négyszög AB oldalának B-n túli meghosszabbítása a BB' sza­ kasz. E1 1016. nagyítás K1 1017. Adott egy O pont és egy e egyenes. Szerkesszük meg a trapéz kicsinyített képét úgy. ha a szemközti érintési pontokat összekötő egyenesek merőlegesek egymásra. c) háromkettedszeresére. ami párhuzamos a négyzet egyik oldalával. és ebből szerkesszük meg a négyzetnek azt a hasonló képét. KI 1023. b) a négyzet kerületén. KI 1021. Szerkesszük meg egy négyszög O középpontú hasonló képét úgy. hogy EA szakasz képe EP. hogy egy érintőnégyszög akkor és csakis akkor húrnégyszög. C. Szerkesszük meg egy háromszög O középpon­ tú hasonló képét úgy. K1 1020. amelynek egyik ol­ dala a megrajzolt egyenesre esik. hogy egyik végpontja e-re essék. KI 1025. Legyen adott a sík O pontja és e egyenese. E pontból a) na­ gyítsuk az idomot háromszorosára. Nagyítsunk egy háromszöget a sík egy adott pontjából a) kétszeresére. Legyenek az ABCDE ötszög AE oldalán fekvő szögek derékszögek. b) kicsinyítsük az idomot felére. Legyen a sík két pontja O és P.E1 1015. Szerkesszük meg az AB szakasz O középpontú hasonló képét úgy. Adott egy körön három pont. K1 1024. A. KI 1026. a) Nagyítsunk egy háromszöget a súlypontjából kétszeresére. rajta kívül egy O pont. Adott egy kör. Kicsinyítsünk egy háromszöget a sík egy adott pontjából öthetedszeresére. hogy ABCD négyszög érintőnégyszög legyen. b) há­ romszorosára. b) felére kicsinyített képét. K1 1018. Szerkesszük meg az ötszög kicsinyített képét először úgy. hogy egyik csúcsa az e egyenesre essen. Szerkesszük meg a négyzet O középpontú a) háromszoros nagyítását. Szerkesszük meg az AB szakasz O középpontú hasonló képét úgy. és vegyünk fel a belsejében egy pontot. Vegyünk fel a) a négyzet belsejében. Adott egy négyzet és rajta kívül egy egyenes. B. Szerkesszük meg a négyszög A középpontú nagyított képét úgy. E1 1027. b) Kicsinyítsünk egy háromszöget a súlypontjából kétharmadszorosára. Rajzoljunk hatszöget. másodszor pedig EA szakasz képe PA legyen. Az egyik alapon a derékszögű csúcsból kiindul­ va jelöljünk ki egy szakaszt. Hasonlóság Kicsinyítés. ej a négyzeten kívül egy pontot. továbbá a kör belsejében egy AB szakasz. Adott az ABCD négyzet és annak AD oldalán az O pont. Szerkesszünk D pontot a körön úgy. hogy egyik végpontja a körön legyen.

Adott szakaszt osszunk fel olyan részekre.. c) 2:3 arányú részekre. az A pont és az OA egyenes tetszőleges O' pontja. hogy az AB szakasz képe d hosszúságú le­ gyen. hogy az A'B'C' körüljárási iránya egyenlő. Szerkesszük meg a háromszög O középpontú hasonló képét úgy. melyből a négyzet hasonló képének három oldala a téglalap három oldalegyenesére esik. 3 3 5 5 3 K1 1040. Adott egy négyzet és rajta kívül két egyenes. amekkorára az egyik ol­ dalát kicsinyíteni akarjuk. Rajzoljunk háromszöget. K1 a) 2:3. amelyek a négyzet két szomszé­ dos oldalával párhuzamosak. Szerkesszük meg a b' szakaszt úgy. Szerkesszük meg a hasonlóság középpontját úgy. amelyből a négyzet középpontos hasonló képét megszerkesztve a kép két szomszédos oldala az adott egyenesekre esik. K1 1038. és hajtsuk végre a kicsinyítést. Szerkesszünk az átlóegyeneseken olyan pontot. majd szerkesszük meg a harmadik csúcs ké­ pét is. b és a' szakaszok. Szerkesszünk az ABC háromszöghöz hasonló A'B'C' háromszöget úgy. Adott egy O középpontú kör. hogy O képe O' legyen. Rajzoljunk háromszöget. K2 1036. Szerkesszünk a háromszög olda­ laira kifelé a megadotthoz hasonló téglalapokat. Egy téglalap belsejében rajzoljunk négyzetet. Szerkeszszük meg a hasonlósági középpontot. majd az egyik oldallal párhuzamosan egy szakaszt. Szerkesszük meg az ötszög kicsinyített képét úgy. amelyeknek aránya b )5 :l\ c) 2 —: 5 . és vegyünk fel akkora szakaszt. Adott egy ABC háromszög és egy egyenes. az oldalnál rövidebb szakaszt. d) 2:3:4. E1 1031. Rajzoljunk ötszöget és a belsejében vegyünk fel az egyik oldalával párhuzamo­ san egy. amelyeknek hosszabbik oldala egy-egy há­ romszög oldal. 2 —. E1 1033. K2 1037. Rajzoljunk négyzetet. K2 1035.K2 1029. E2 1034. és mindhárom oldalát osszuk fel a) 3 egyenlő részre. hogy a felvett szakasz a vele párhuzamos ötszögoldal képe legyen. 1039. Az egyenesen vegyünk fel tetszés szerinti A ' és B' pontokat. . melynek oldalai sorra párhuzamo­ sak a téglalap oldalaival. Helyezzük el a szakaszt ezzel az oldallal párhuzamosan. b) 6 egyenlő részre.Adott az ABC háromszög. hogy az adott szakasz a vele párhuza­ mos háromszögoldal hasonló képe legyen. K2 1030. hogy ele­ get tegyen az a:b = a':b' összefüggésnek. illetve ellenkező legyen az ABC körüljárási irányával. Rajzoljunk egy háromszöget és egy téglalapot. f) 1—: . Adottak az a. Szerkesszünk olyan hasonlósági középpontot. az O pont és egy d távolság. ej 5:7:8. Szerkesszük meg a kör A középpontra vonatkozó hasonló képét úgy. El 1032.

Szerkesszünk háromszöget. a kerületen pedig szerkesszünk másik kettőt úgy. K1 1045. K2 1049. ábra) 1041. Adott egy trapéz és egy téglalap. feladatra épül. Rajzoljunk egy négyzetet és egy téglalapot. a . hogy a kerület három darabjának aránya megegyezzék a háromszög oldalainak arányával.(A 1051. ha adott a és fi (a > fi).8 m. Határozzuk meg a kerület két pontját úgy. K2 1050. A háztetőt fedő cserepeket az eresszel párhuzamosan futó. Milyen hosszúak az egyes lécek azon a há­ romszög alakú tetősíkon. a.GY 1041. hogy a két pont a kerületet az alábbi arányban ossza két részre: a) 2:3.) Szerkesszünk négyzetet. b) a + b\ c) a . c) V2 :2. K1 1044.b. K2 1048. K2 1052. b) 2 —: 3 —. jelöljük ki egy csúcsát. A téglalap egyik oldalán vegyünk fel egy pontot.b ) c . b) az átló és az oldal különbsége. hogy a kerülete a négyzet kerületével legyen egyenlő. amelynek eresz­ vonala 6. K1 1043. hogy kerülete a téglalap kerületével legyen egyenlő. és a tetősíkon nyolc cseréptar­ tó léc van? (1041. Adott háromszöghöz szerkesszünk hasonlót úgy. ábra I K1 1042. b) az alap és egy szár összegéből. egymástól egyenlő távolságban levő lécekre rakják. c) az alap és egy szár különbségéből. hogy a három pont a kerületen mérve egymástól egyenlő távol legyen. Szerkesszünk az adott trapézzal hasonló tra­ pézt úgy. ha adott a) a + b.b.K1. továbbá a) 2s. hogy adott szakasszal legyen egyenlő a) az átló és az oldal összege. Rajzoljunk téglalapot. Szerkesszük meg egy négyzet hasonló képét úgy. K1 I— 1046. ha adott a) az átló és az oldal összege. hogy a kerülete adott szakaszszal legyen egyenlő. Szerkesszünk az adott téglalappal hasonló téglalapot úgy. K2 1051 . . Szerkesszünk c átfogójú derékszögű háromszöget. Szerkesszünk egyenlő szárú háromszöget a szárszögből és a) a kerületből. b) az átló és az oldal különbsége. Adott egy téglalap és egy háromszög. Adott háromszög egyik csúcsához határozzuk meg a kerületnek egy olyan pont­ ját. 2 2 K1 1047.

K2 1065. Szerkesszünk adott háromszögbe téglalapot. hogy két csúcsa a határoló kör­ íven. hogy a négyzet csúcsai a há­ romszög oldalegyenesein legyenek. amely az eredetihez hasonló. Adott az ABC és az XYZ háromszög. hogy csúcsai egy-egy oldalegyenesre essenek. Egy háromszög egyik oldalához illesszünk egy olyan háromszöget. csúcsai pedig a kör kerületére esnek. Adott körszeletbe szerkesszünk négyzetet úgy. Adott ABCD paralelogrammához illesszünk hozzá egy PQBA paralelogrammát úgy. alapja párhuzamos az AB átfogóval és szára másfélszerese az alapnak. Az oldallal szemközti csúcsból kicsinyítsük le az utóbbi háromszö­ get úgy.Adott hegyesszögű háromszög egyik csúcsán át szerkesszünk egyenest úgy. K2 1061. E2 1059. E1 1057. melynek két csúcsa a köríven. E1 1058. Egy egyenlő szárú háromszög alapjára kifelé szerkesszünk szabályos háromszö­ get. . Az alappal szemközti csúcsból kicsinyítsük le a szabályos háromszöget úgy. hogy az eredetihez hasonló háromszöget messen le a háromszögből. hogy a kettő együtt az eredetihez hasonló legyen. K2 1068. aminek csúcsai egy-egy oldalra esnek. Szerkesszünk az ABC háromszögbe szabályos háromszöget úgy. K2 1062. K2 1064. és egyik oldala párhuzamos legyen AB-vel. Az oldallal szemközti csúcsból kicsinyítsük le a négyzetet úgy. Adott az ABCD téglalap. K2 1069. hogy csúcsai az eredeti háromszög oldalegyeneseire essenek. E1 1067. mely az el­ sővel együtt az eredetihez hasonló háromszöget ad. melyben az oldalak aránya 2:3. K2 1054. melynek ol­ dalai az adott irányokkal párhuzamosak. K2 1056. hogy csú­ csai az eredeti háromszög oldalegyeneseire essenek. kettő pedig a határoló húron legyen. Szerkesszük meg azt a háromszöget. melynek csúcsai a négyszög oldalaira esnek. Szerkesszünk adott háromszögbe négyzetet úgy. Szerkesszünk téglalapot. Egy háromszög AB oldalára kifelé szerkesszünk ABPQ négyzetet. K1 1055. másik kettő a határoló sugarakon helyezkedik el. Egy háromszög egyik oldalára kifelé szerkesszünk az eredeti háromszöggel egybevágó háromszöget.Hasonló síkidomok beírása. Az ABC derékszögű háromszögbe szerkesszünk olyan egyenlő szárú háromszö­ get. hogy csúcsai a háromszög oldalegyene­ seire essenek. K2 1060. Szerkesszünk az XYZ háromszöghöz pár­ huzamos helyzetű hasonló háromszöget úgy. Egy konvex körcikkbe szerkesszünk négyzetet. K2 1066. Egy egyenessel vágjunk le belőle olyan PQDA tégla­ lapot. oldalai pedig az átlókkal párhuzamosak. Adott egy tetszőleges négyszög. Szerkesszünk olyan rombuszt. melynek csúcsai a négyzet különböző oldalaira esnek. hogy csúcsai az ABC háromszög oldalegyene­ seire essenek. Adott egy négyzet és egy téglalap. K2 1063. levágása K1 1053. és amely hasonló a megrajzolt téglalaphoz. Adott egy kör és három irány.

Mutassuk meg. Bizonyítsuk be. 1082. és átmegy az adott P ponton.K2 1070. hogy két téglalap hasonló. hogy két háromszög hasonló. hogy két rombusz hasonló. hogy két háromszög hasonló. ha átlóik egyenlő szöget zárnak be. K1 1074. E1 1072. hogy két paralelogramma hasonló. hogy két paralelogramma hasonló. a) Két egyenlő szárú háromszög hasonló. K2 1071 . Mutassuk meg. Egy konvex körcikkbe szerkesszünk kört. Hasonló háromszögek Bizonyítási feladatok K1 1073. Igazoljuk. valamint a szöget közrefogó egyik oldaluk aránya. Mutassuk meg. Mutassuk meg. hogy két négyszög hasonlóságához általában nem elegendő a szögeik egyenlősége.feladatra épül. K1 1084. amely egyenlő távol van a kitűzött ponttól és egyenestől. Szerkeszszünk egy adott / egyenesen olyan pontot. amelyeknek két oldala egyenlő. hogy a háromszög egyik oldalával a háromszög belsejében pár­ huzamosan húzott szakaszokat az oldalhoz tartozó súlyvonal felezi. Adott egy konvex szög és szárai között egy P pont. K2 1086. Igazoljuk. és a szög csúcsából kiinduló magasságvonal mindkét háromszögben egyenlő szögeket zár be a szög­ szárakkal. b) páronként egyenlő két-két oldaluk és a harmadikhoz tartozó súlyvonaluk aránya. K2 1077. Szerkesszünk kört. Egy háromszög oldalainak aránya 4 :5 :6 . b) Két egyenlő szárú háromszög hasonló. K1 K1 K1 K1 1079. ha egyik szögük egyenlő. ha egyik szögük egyenlő. K1 1083. de nem egybevágó háromszög. Cáfoljuk meg a következő állításokat. Igaz-e. Mutassuk meg. mely a határoló sugarakat és a körívet is érinti. (Az 1071 . 1081. 1080. Ha egy trapéz szárait az alapokkal párhuzamos egyenesekkel metsszük. akkor a metszéspontok az egyik alap végpontjától mérve ugyanolyan arányban osztják a szárakat. Bizonyítsuk be. ha az átlóik aránya és az át­ lók szöge páronként egyenlő. K2 1075. Bizonyítsuk be. hogy két szimmetrikus trapéz hasonló. Bizonyítsuk be. ha egyenlő egy szögük. ha megegyeznek szögeikben? E1 1087. hogy két téglalap hasonló. hogy a legnagyobb szög a legkisebb kétszerese. és páronként egyenlő a szöghöz tartozó szögfelezőjük. ha a) egyenlő egy szögük. ha száraik aránya egyenlő. K2 1076. ha két szomszédos oldaluk aránya és a közbezárt szögük páronként egyenlő. hogy két négyzet mindig hasonló. ha szomszédos oldalaik aránya egyenlő. amely a szögszárakat érinti. K1 1078. Bizonyítsuk be. .) Adott egy e egyenes és rajta kívül egy pont. hogy létezik két olyan hasonló. K2 1085.

a hozzá hasonló háromszög kerü­ lete 5. Egy háromszög oldalainak aránya 4 :5 :6 . a másik háromszög alapja pedig 8 cm. hogy ilyen módon a ki­ indulási ponthoz jutunk vissza. Egy háromszög oldalai úgy aránylanak egymáshoz. Számolási feladatok K1 1089. Bizonyítsuk be. K1 1090.A z ABC háromszögben c = 15 m.GY 1094. mint 2:4:5. Innen a következő oldallal párhuzamosan és így to­ vább. b = 4 cm. Egy háromszög oldalainak aránya 3 :4:5.GY 1093. Határozzuk meg az utóbbi háromszög másik két oldalának hosszát.62 m. K1 1096. A c oldalra A-ból kiindulva 9 m-t.4 cm hosszú.8 m. K1 1097. Két hasonló háromszög közül az egyik oldalai 9 cm. K1. Határozzuk meg a két háromszög fent említett megfelelő oldalainak hosszát. Egy gyárkémény árnyéka 35. Kössük öszsze a megfelelő csúcsokat.5 m. Felnagyítottak a háromszöget.Az 1088. Határozzuk meg az utóbbi háromszög oldalainak hosszát! KI 1098 . Határozzuk meg a másik három­ szög szárának hosszát. a b oldalra A-ból kiindulva 12 m-t mérünk rá. ábrán látható két négy­ szög egy-egy oldala párhuzamos. Egy háromszög kerülete a hozzá hasonló háromszög kerületének — -a.Két egyenlő szárú háromszög szárszöge egyenlő. Egy ház tervrajzán egy 5 m hosszú szoba 2 cm. Határozzuk meg a gyárkémény magas­ ságát. b = 20 m. 1. Mekkora a másik két oldal? K2 1092 . Határozzuk meg annak a hozzá hason­ ló háromszögnek az oldalait.8 m szélességének a tervrajzon? K1 1095. K1.E2 1088. Hány cm felel meg a szoba 3. szára 17 cm. Az egyik háromszög alapja 10 cm. a hozzá hasonló háromszög legrövi­ debb oldala 0. Az egyik ilyen öszszekötő vonal egy tetszés szerinti pontjából in­ duljunk az oldallal párhuzamosan.8 cm.8 m. Két 13 megfelelő oldal különbsége 1 m. melynek leghosszabb oldala 3 cm-rel hosszabb a legrövidebbnél. Egy háromszög oldalai 0. c = 2. míg a leg­ közelebbi összekötő vonalig nem érünk. A hozzá hason­ ló háromszög kerülete 55 m.6 m és 2 m. . Határozzuk meg a háromszög oldalainak hosszát.5 cm. melynek oldalai a = 6 cm. Ugyanakkor a merőlegesen. 10 cm mélyen földbe szúrt 2 m hosszú karónak az árnyéka 1. A nagyításban az a oldalnak megfelelő a' oldal 8. 12 cm és 16 cm. Az így kapott AB'C' háromszög hasonló-e az eredeti ABC háromszöghöz? K1 1099. A másik háromszög leghosszabb oldala 1 cm. Mekkora a másik két oldal a na­ gyításban? KI 1091 .

.Az AfiC és A . c .5-szer nagyobbak a /3. Egy négyszög oldalai a = 1. hogy összegük 4. ha a = 35 cm. Két hasonló sokszög leghosszabb oldala 35 mm . c-. c' = 20 cm.8 cm. ha a = 10 cm. 14 cm.EgyP pontot kössünk össze egy rá nem illeszkedő egyenes minden pontjával. egyenes irányban halad. K1 1107.S. b' = 8 dm. b-. a) Keressük az összekötő szakaszok P -hez közelebbi H harmadoló pontjaiból. b = 1. Határozzuk meg ez utóbbi négy­ szög oldalainak hosszát.C. c' = 16 cm. Határozzuk meg a többi oldal hosszát. b) a = 1 m. £ >= 14 cm. fej Határozzuk meg a c' és c oldalak hosszát. a b c d e f 7 cm 4 cm 9 cm 6 cm 10 cm 5 cm 11 cm 6 cm 8 cm 4 cm 7 cm 10 cm 11 cm 3 cm 9 cm 10 cm K2. Határozzuk meg az utóbbi négyszög oldalainak hosszát. a' = 25 cm. háromszögek szögei megegyeznek.f -fel jelöltük. háromszögek. Egy szög szárait párhuzamosokkal metszettük el. K1 1106. A hozzá 1 2 hasonló négyszög kerülete 75 cm. Egy repülőtérről két repülőgép indul el ugyanabban az időpontban. illetve N ne­ gyedelő pontjaiból álló halmazt.2 cm. ha oldalaik hossza: a) a = 1 m. Hasonlók-e az ABC és A. hogy [í = /3. Egy négyszög oldalai 10 cm. a ' = 10 cm.2 cm. 28 cm. illetve 14 mm. b' = 9 cm. és a /3-t közrefogó ol­ dalak 2.0. Számítsuk ki a mellékelt táblázat üresen hagyott adatait. Az ABC és A.K1 1100. Határozzuk meg a b és /?. b = 2 m. A keletkezett szakaszokat az 1108.c = 8 cm. 15 cm. c = 1. Mekkora a kicsinyített kép többi oldala? K1 1104. a '= 21 cm. c = 2. háromszögekről azt tudjuk. Egy ötszög oldalai 35 cm. ábra szerint a-.2 cm. a' = 12 dm.-et közrefogó oldalaknál. ha tudjuk. illetve m :n arányban osztó pontok halmazát. b = 2 m. 21 cm és 42 cm. aj Határozzuk meg a b ' és c oldalak hosszát. K1 1105. d = 3.25 m.GY 1109. kerületük kü­ lönbsége 60 mm. Mindkettő állandó sebességgel. K2 1102. Határozzuk meg a két sokszög kerületének hosszát! E1 1108. c = 15 dm.0. Mekkora a távolságuk az indulástól számított a) — óra. Fél óra alatt 180 km-re távolodnak el egymástól. mint 1: —: —: 2.5 m.3 cm. A hozzá hasonló öt­ szög legkisebb oldala 12 cm. K1 1101 . de útirányuk különböző. d-. Kicsinyí­ tett képén d' = 2. A hozzá hasonló négy­ szögben a legnagyobb és legkisebb oldal összege 28 cm. c) c = 1 m. b) l óra múlva? ^ K2 1110. Z/ = 15 cm. K1 1103. c' = 20 cm.fi. oldalak hosszát. Egy négyszög oldalai úgy aránylanak egymáshoz. c = 2 m. e -. c' = 16 dm.C. b = 1. a ' = 10 cm.4 cm. 20 cm és 25 cm. b) Határozzuk meg a 2:3.

ha AB = 16 cm. Adjuk meg az a oldalú m2 magasságú háromszögek súlypontjainak halmazát. a létra leg­ magasabb pontja pedig a talajtól 2 méterre. aminek minden szintje 3 méter magas. ábra) K2 1114. A szárak szétcsú­ szását egy-egy azokhoz rögzített lánc akadályozza meg. a) Mekkora az AD szakasz. ábra K2. hogy az alátámasztási pontok 1 méterre vannak egymástól. Egy 50 m széles sportpályát 2 méter magas kerítés vesz körül. Adott az ABC háromszögben az AC-ve 1 párhuzamos DE szakasz (D az AB-n. A ház hányadik eme­ letéről lehet belátni a pályára? (1113. ha AC : DE = —: — . . E a CB -n helyezkedik el).K2 1111. ábra) 1112.GY 1113. Egy festőlétra két szárát szétnyitjuk úgy.GY 1112. AC = 2 dm és DE =15 cm? 5 4 b) Határozzuk meg az AD : BD arányt. Mi­ lyen hosszú ez a lánc? (1112. ami a létra nyitott állapotában a talajtól 60 cm távolságban van. K2. A kerítéstől 500 méterre áll egy tízemeletes ház.

[3 szög alatt metszi. A három­ szög 48 cm-es oldalára olyan téglalapot rajzoltunk. K2 1119. AB = 1. végpontjai a fa M tetőpontjával egy egyenesbe essenek (1116. Határozzuk meg a téglalapok oldalainak arányát. Számítsuk ki a fa magasságát. Adott háromszögbe paralelogrammát rajzoltunk úgy.G Y 1116 . Határozzuk meg a paralelogramma oldalainak hosszát. a keletkezett párhuzamos metszetek közül a szélsők hossza 60 cm és 96 cm. ha a szöget közrefogó három­ szögoldalak 20 cm és 25 cm hosszúak. Egy paralelogramma oldalai a = 7 cm. melyben az oldalak aránya m:n. A háromszög a ol­ dalára a háromszögbe írt négyzetet rajzoltunk. Határozzuk meg a középső metszetek hosszát.5 m . A D pont a b oldalt 7 cm és 9 cm hosszú szakaszokra osztja. Az ABC háromszög B csúcsán keresztül szerkesztett szelő a b oldalt D pontban. a hozzá tartozó magassága h. Egy fa magasságát akarjuk megmérni. AC befogója 6 cm hosszú. Az A csúcson keresztül a BC oldallal a szöget bezáró szelőt húztunk. ábra). K2 1120. Ha­ tározzuk meg a téglalap oldalainak hosszát. Egy ABC háromszög B csúcsán keresztül szerkesztett szelő a b oldalt D pontban metszi és a c oldallal /szöget zár be. E1 1125. Határozzuk meg a háromszög c oldalának hosszát. Egy téglalapot az egyik középvonala az eredetivel hasonló téglalapokra vág szét. Az adott egyene­ seket két . E1. a hozzá tartozó magassága h. A b oldallal párhuzamos szelő a paralelogrammából az eredetihez hasonló parale­ logrammát metsz le. Az ABC derékszögű háromszög BC befogója 12 cm. továbbá a BD és BC szakaszok arányát. ha c = 2 cm és b = 4 cm. Egy háromszög egyik oldala 48 cm. . b) Oldjuk meg a feladatot általánosan is. Számít­ suk ki a téglalap oldalainak hosszát. K2 1118. hogy azok A l és fi.egyenessel elmetszve. melyben az oldalak aránya 5:9. a hozzá tartozó magassága 16 cm.nem párhuzamos . és az ezen oldalakra illeszkedő paralelogrammaolda­ lak aránya 6:5. E1 1122. Egy háromszög egyik oldala a. A fa törzsétől ugyanazon irányban két karót szú­ runk a földbe úgy. hogy egyik szögük közös legyen. b = 4 cm hosszúak.5 m ma­ gasak. E2 1121. K2 1 1 1 7 . ha AD = 22 m.E2 1115. a karók 2 m és 2. Mekkora részekre bontja ez a szelő a BC oldalt? K2 1124. Határozzuk meg a négyzet oldalának hosszát. Egy háromszög egyik oldala ű. Határozzuk meg az új parale­ logramma oldalainak hosszát. a) Határozzuk meg az AD és DC szakaszok hosszát. A háromszög a ol­ dalára olyan. K2 1123. Négy párhuzamos egyenes távolságainak aránya sorra 2:3:4. a háromszögbe írt téglalapot rajzoltunk.

b = 6 cm. és a kimetszett hú­ rok aránya a:b. Két. és a kimet­ szett húrok aránya P X E : P2 E = 13:5. a derékszögű R csúcs pedig a BC egyenesen. hogy a háromszög külső szögfelezőjének a szemközti oldal meghosszabbításával való metszéspontja és az oldal végpontjai által meghatározott szaka­ szok aránya a másik két oldal arányával egyenlő. ha BC = 30 cm és a hozzá tartozó magasság 10 cm. végpontjából szögfelezőket húzunk. mekkora részekre osztja a c oldalt a C csúcshoz tartozó szögfelező. AC = 28 cm és AD + CE = 16 cm.A z ABC háromszög AC oldalával húzott párhuzamos az AB oldalt D. b és c. Bizonyítsuk be. E1 1135. . hogy a z /y szögfelező mekkora részekre osztja a c oldalt. a) Határozzuk meg a sugarak hosszát. K2 1127. c oldalaival. illetve E pontban metszik. c = 5.5 cm. Határozzuk meg a rom­ busz oldalának hosszát a háromszög adataival. ha BC = a és a hozzá tartozó magasság h. hogy AB' = BA'. Az ABC háromszög oldalai a. Határozzuk meg a derékszögű há­ romszög oldalainak hosszát. b. ha a középpontok távolsága d. Szögfelezőtétel K2 1132. hogy a DE egyenes párhuzamos AB-vel. K2 1131 . Az ABC háromszögbe PQR egyenlő szárú derékszögű háromszöget szerkesz­ tünk úgy. Az ABC háromszög AB oldalának F felezőpontján át húzzunk párhuzamost a szemközti szög felezőjével. Határozzuk meg. melyek a másik két oldalt D. K2 1137. Az ABC háromszögben a C csúcshoz tartozó szögfelező szemközti oldallal al­ kotott metszéspontján át rajzoljunk a b oldallal párhuzamos egyenest. Az ABC háromszög CC. végpontjai az AB. Határozzuk meg a kör sugarát. Határozzuk meg. hogy a PQ átfogó párhuzamos a BC oldallal. Bizonyít­ suk be. Ez az AC egyenest B'-ben. végpontjai az AB . hogy az átmérő párhuzamos a BC oldallal. b) Oldjuk meg a feladatot általánosan is. egymást kívülről érintő kör E érintési pontján keresztül szelőt húzunk. K2 1128. aj Bizonyítsuk be. Adott ABC háromszögben szerkesszünk az AC oldallal párhuzamos MN sza­ kaszt úgy. hogy annak két szomszédos oldala (AR és AQ) a háromszög AC és AB oldalára esik. Egy háromszögbe ARPQ rombuszt szerkesztettünk oly módon. b) Számítsuk ki a szemközti oldalon létrejött szeletek hosszát. Fejezzük ki az MN szakasz hosszát a háromszög a. ha ismert a háromszög a és b oldalának hossza. E1 1134. E1 1136. BC = 32 cm. ha AB = 24 cm. a BC-1 E pontban metszi.K2 1126. Határozzuk meg e pár­ huzamos háromszög belsejébe eső részének hosszát. K2 1129. illetve AC olda­ lon vannak. súlyvonalának C. Az ABC háromszögbe félkört szerkesztünk úgy. hogy AM = BN legyen. illetve AC oldalon vannak. és a félkör érinti a BC egyenest. Határozzuk meg DE hosszát. E1 1130. BC egyenest A'-ben metszi. ha a középpontok távolsága K tK2 = 36 cm. K2 1133. Egy háromszög oldalainak hossza a = l cm.

Az E pontból a b oldalra bocsátott merőleges talppontja F. hogy a háromszög szögfelezőjét a szögfelezők metszéspontja a következő arányban osztja: a csúcs melletti rész úgy aránylik a másik részhez. Hogyan aránylanak egymáshoz az átfogónak a rábocsátott magasságvonal által levágott szeletei? K2 1141. a nagyobbat L-ben metszi. Mekkorák a befogók és a magasság? K1 1145. mint 3:7. hogy derékszögű háromszögben a befogók négyzeteinek aránya megegyezik a befogók átfogóra eső vetületeinek arányával. Szerkesszük meg két adott távolság mértani közepét. mint a szög­ felezőt közrefogó két oldal összege a harmadik oldalhoz. V 1150 . Az ABC háromszög a szögének szögfelezője a szemközti oldalt E pontban met­ szi. és az AB húr AC átmérőre vetett merőleges vetületének. átmérője AC. Hatá­ rozzuk meg az átfogó hosszát. ha mh= 30 cm és c : b = 7:8. . Mekkora az átfogó és a másik befogó? K1 K1 K2 1147.E1 1138. K2 1142. 1148 . Határozzuk meg az átfogón a magasságtalppont által levágott szeletek hosszát. Bizonyítsuk be. az át­ fogóhoz tartozó magasság hossza 42 cm. Bizonyítsuk be.Egy derékszögű háromszög befogóinak aránya 5:6. Adott két távolság összege és mértani közepe. az átfogóhoz tartozó magas­ ság 3 cm. b) négyszerese. Egy derékszögű háromszög befogóinak aránya 3:2. Egy derékszögű háromszög átfogójához tartozó magasság az átfogót egy 4 cm-es és egy 12 cm-es darabra osztja. Az AB átmérőjű félkörbe az OA sugár. A témához kapcsolódó további feladatok: 1379-1385. Ez az egyenes a kisebb félkört £-ban. Derékszögű háromszög egyik befogója a) háromszorosa. Szerkesszük meg a távolságokat. E1 1139. Szerkesszünk adott téglalappal egyenlő területű négyzetet. befogótétel K1 1140. Adott két távolság különbsége és mértani közepe. az átfogó 122 cm hosszú. Egy derékszögű háromszög egyik befogója 5 cm. K2 1152. ennek vetülete az átfogón 2 cm. Az átfogónak a hozzá tarto­ zó magasságvonal által levágott szeletei közül az egyik 2 cm-rel hosszabb a másiknál. Határozzuk meg EF hosszát. K1 1144. Határozzuk meg az átfogó szeleteinek hosszát. Szerkesszük meg a távolsá­ gokat. E1 1153 . </ c) n-szerese. Egy derékszögű háromszögben az egyik befogó 5 cm. Legyen egy kör A pontjából induló húrja AB. mint átmérő fölé újabb félkört írunk. K2 1151. Magasságtétel. 1149 . Igazoljuk hogy AB mértani közepe AC-nek. Mekkora a másik befogó. d) ^-szorosa a másik befogónak. K1 1143. Az OA sugár tetszőleges P pontjában merőlegest állítunk az átmérőre. hogy AL2 = 2AK2. Egy derékszögű háromszög befogói úgy aránylanak egymáshoz. Bizonyítsuk be. az átfogó és az átfogóhoz tartozó magasság? K1 1146.

vagy a2=(x+a)x.Mekkorák annak az egyenlő szárú háromszögnek a szögei.A 36°-os szárszögű egyenlő szárú háromszög AB alapegyenese a B középpontú. (Az 1156. V 1159. hogy a körbe írható szabályos tízszög. feladatra épül. ábrán eljárást adtunk meg az r su­ garú körbe írt szabályos ötszög. (Az 1156.Aranymetszés K2 1154.L= . amelyből az alap egyik szögének felezője az eredetihez hasonló háromszöget metsz le? K2 1156.l (1162.) Bizonyítsuk be. b) Igazoljuk. feladatra épül. szabályos hatszög és szabályos ötszög oldala derékszögű háromszöget alkot. (Ez az állí­ tás Menelaosz tétele. hogy a szabályos tízszög köré írt kör sugarának aranymetszete a tízszög oldala. hogy a 2 m + r 2 = a2. akkor az alap a szárnak arany metszete. (Az 1156. hogy ha az egyenlő szárú háromszög szárszöge 36°.x).C B. Az x szakaszt az a szakasz aranymetszetének nevezzük. Menelaosz tétele. Gyakran a tétel megfordítá­ sát vagy a tétel és a megfordítás együttesét is Menelaosz tételének nevezik. illetve tízszög oldalának szerkesztésére.A Ságokon előjeles távolságokat értünk. 1160.) Az r sugarú körbe írt szabályos ötszög oldala a5. a) Igazoljuk.) AC BA CR . Jelölje az ABC háromszög olda­ legyeneseinek egy adott egyenessel alkotott metszéspontjait A„ Bv C. Bizonyítsuk be. hogy a szabályos ötszög oldala az át­ lójának aranymetszete.. K2 1157. r = BC = AC sugarú kört D és E pontban metszi (a pontok sorrendje: E. hogy ekkor — -----1 -----. DJ. a szabályos tízszögé a m. ábra). Szerkesszük meg egy adott a szakasz aranymetszetét. Az A csúcs­ ból induló belső szögfelező F pontban metszi a BC szárat. A távolC. V 1160. Bizonyítsuk be. feladatra épül. Az 1160.) Bizonyítsuk be. hogy AC oldal a BCD. El 1158. K2 1155. Igazoljuk a szerkesztés helyességét. ha a:x=x: (a . ábra V 1161.B A. és BA oldal az AFC háromszög körülírt körének érintője. A. B. Mutassuk meg. Ceva tétele V 1162.

akkor az A„ B. b) a belső szögfelezők. hogy ha egy háromszög egyik hozzáírt körének három érintési pontját a szemközti csúcsokkal összekötjük. (Az 1163. pontokon áthaladó kör másodszor az Av B„ C2 pontokban metszi a háromszög oldalait. feladatra épül. (Ez az állítás Ceva tétele. akkor ezek az egyenesek egy pontban met­ szik egymást.) Bizonyítsuk be Ceva tételének megfordítása segítsé­ gével.) Bizonyítsuk be Menelaosz tételének megfordítását: Ha az ABC háromszög oldalegyenesein fekvő A„ B lt C. hogy a háromszög szögfelezőjét a beírt kör középpontja a következő arányban osztja: a csúcs melletti rész úgy aránylik a másik részhez. V 1167. feladatra épül. AB egyenesein fekvő pontok. egyenesek egy pontban metszik egymást.! -----. és C. C. és az 1166. hogy ha az AA„ BB„ CC.A akkor az AA„ BB„ CC. c) a magasságvonalak egy pontban metszik egymást. V 1169. Bizonyítsuk be.B A. Gyakran a tétel megfordítását vagy a tétel és a megfordítás együttesét is Ceva tételének ne­ vezik. (Az 1162. BB2 és CC. az ABC háromszög BC. amelyre az AA. mint a szögfelezőt közrefogó két oldal összege a harmadik oldalhoz. (Az 1166. az ABC háromszög BC.. az ABC háromszög egy-egy oldalának olyan pontja. C. hogy bármely háromszögben a) a súlyvonalak. CA.. (Az 1165.) Bizonyítsuk be. egyenesek is egy pontban ta­ lálkoznak. V 1170. BA.) Bizonyítsuk be Ceva tételének megfordítását : Ha A„ AC BA CB B v C. CtB A|C Ő. A távolságokon előjeles távolságokat értünk. és — -----1 -----. egyenesek vagy egy pontban találkoznak vagy párhuzamosak. Bizonyítsuk be. hogy ha a háromszögbe írt kör érin­ tési pontjait a szemközti csúcsokkal összekötjük. feladatra épül.) 1166. AB oldalegyenesein fekvő pontok. pontok egy egyenesen fekszenek. hogy az AA2. CA.L= 1. akkor ez a három egyenes egy pontban metszi egymást. feladatra épül. Az A„ ö „ C.'■ -----. BBV CC egyenesek egy pontban metszik egymást.Hasonló háromszögek V 1163. -1 összefüggés. Mutassuk meg. V 1168. (Az 1165. akkor AC BA CB ---. feladatra épül. pontokra érvényes az AC.1 = 1. feladatra épül. V 1165. (Az 1166. V . CB.) Bizonyítsuk be Menelaosz tételének segítségével.C B. Legyenek A„ ő „ C.A V 1164.) Legyen A„ B .

egyenessel. Legyen C. Egy 120°-os szög száraiból egy egyenes p. így az E pontot kapjuk. Legyen az E pont az ABCD paralelogramma AC átlójának m : n arányú osztó­ pontja. Határozzuk meg. Egy egyenlő szárú trapéz hosszabbik alapja 6 cm. E1 1181. Egy trapéz alapjai a = 10 cm és c = 3 cm. Az egyik szár 16 cm hosszú. Húzzunk párhuzamost A-n és B. illetve q hosszúságú szakaszokat metsz ki. Mekkora a CP szakasz? b) Fejezzük ki a CP távolság hosszát. Egy ABCD paralelogramma AB oldala 4. hogy a másik szár meghosszabbítását metssze? K1 1180. Határozzuk meg a másik alap hosszát. Egy trapéz párhuzamos oldalainak aránya 5:9. . szakasz hosszát. hogy a DE szelő mekkora szakaszt metsz le az AB oldal meghoszszabbításából. Egy trapéz alapjainak hossza 2 cm és 3 cm. A P pont a BC oldal 5:7 arányú osztópontja. aj Az ABCD paralelogramma két szomszédos oldala AB = 20 cm és BC = 5 cm. ha AB = a. A DE egyenes a BC ol­ dalt P-ben metszi. Határozzuk meg. szárai / a) Számítsuk ki a kiegészítő háromszög ismeretlen oldalait.HASONLÓSÁG H a so n ló n ég yszögek K2 1171 . ha AA.= q. Határozzuk meg a CC. ha a paralelogramma oldalai a. E1 1175. : 6 cm és d = 4 cm hosszúak. El 1176. K1 1178. Az AB-1 hosszabbítsuk meg B-n túl 5 cm-rel.n át a CC. Kössük össze az átfogó két végpontját a szemközti négyzet távolabbi csúcsá­ val. hogy ez a párhuzamos mekkora részekre osztja az AB = a ol­ dalt. ábrán x-szel és y-nal je­ lölt szakaszok egyenlők. A szárak meghosszabbításával ke­ letkezett kiegészítő háromszög oldalai 5 és 4 cm hosszúak. hogy a trapéz kiegészí­ tő háromszögének szára 5 cm hosszú. A párhuzamosok a BC egyenest A. Milyen hosszú a szögfelezőből lemetszett szakasz? D B I I y E c F \^ A * El 1177. illetve b cm hosszúak. ha az £ pont az AC átlót m : n arányú részekre osztja. Határozzuk meg a trapéz szárai­ nak hosszát. K2 1172. Az AB oldalt mennyivel kell meghosszabbítani. =p és BB. Igazoljuk. ha tudjuk. Az ABCD paralelogramma AC átlójának E pontjából húzzunk párhuzamost a BC oldallal. b) Végezzük el a számítást általánosan is. G < 1177. Mennyire kell ezt a szárat meghosszabbítani.2 cm. az ABC háromszög AB oldalának tetszőleges belső pontja. szára 2 cm hosszú. az AC egyenest B. pontban. hogy az 1177. ábra K1 1179. pontban metszik. K2 1174. Egy derékszögű háromszög befogói fölé kifelé négyzeteket rajzolunk. hogy a meghosszabbítás E vég­ pontjából húzott PE szelő átmenjen a paralelogramma D csúcsán? K2 1173.

A szárakon kapott osztópontokat kössük össze. E1 1193. mint amekkorát a másik szár a hosszabbik alappal való met­ széspontjából induló átlóval bezár. A trapéz 27 cm-es átlója a másik átlót 8 cm-es és 1 cm-es részekre osztja. Egy ezekkel párhuzamos szakasz a szárakat m:n arányban osztja (m az a oldalhoz közelebb eső osztásrészt jelöli). majd az osztópontokat kössük össze. hogy az osztópontokat összekötő szakasz hossza ~ 'a b a rövidebb alap. Milyen hosszúak a szemközti osztópontokat összekötő sza­ kaszok? K2 1191 . . A szárakat négy egyenlő részre osztjuk. Számítsuk ki azoknak a szakaszoknak a hosszát. ha a a hosszabb. Bizonyítsuk be.) Egy adott trapéz szárait a hosszabb alap végpontjából kiindulva osszuk fel 2 : 3 arányú részekre.3: — arányú részekre osztja. Egy trapéz hosszabbik alapja 5 cm. Határozzuk meg. (Az 1187. E1 1188.) Egy trapéz alapjainak hossza a és b. (Az 1187. A trapéz átlóinak met­ széspontján át húzzunk párhuzamost az alapokkal.(Az 1187. Hatá­ rozzuk meg.) Egy trapéz párhuzamos oldalainak hossza a és b. Bizonyítsuk be. feladatra épül. és a trapéz szárait hat egyenlő részre osztják. K2 1190. K1 1184. E1 1187. Egy trapéz egyik átlója a másikat 0. Határozzuk meg a másik alap hosszát. Az egyik szár a hosszabbik alap­ pal ugyanakkora szöget alkot. feladatra épül. amelyek az alapok­ kal párhuzamosak. Egy ezekkel párhuzamos szakasz a szárakat a hosszabb alaptól számítva 1:2 arányban oszt­ ja.K1 1182. Egy trapéz alapjai 12 cm és 27 cm hosszúak. hogy egy trapéz átlói a párhuzamos oldalak arányában osztják egymást. Egy trapéz párhuzamos oldalainak hossza 5 cm és 8 cm. (Az 1187. Az egyik átló a másikat 3:1 arányú részek­ re osztja. A trapéz közép­ vonala 29 cm hosszú. hogy az összekötő szakasz párhuzamos az alapokkal. szárai 4 cm és 3 cm hosszúak. Hosszab­ bítsuk meg a szárakat mindkét irányban hosszuk felével. a) Milyen hosszú részekre osztja a trapéz egyik átlója ezt a szakaszt? b) Milyen hosszú az összekötő szakasz? E1 1194. épül. Milyen hosszú részekre osztja a trapéz egyik átlója ezt a szakaszt? E2 1189. K2 2 1186. feladatra épül. Határozzuk meg az alapok hosszát és a másik átló szeleteinek arányát. K1 1185. feladati-a. Határozzuk meg az utóbbi átló hosszát. hogy ezt a szakaszt az átlók metszéspontja mekkora részekre osztja. feladatra épül. hogy az utóbbi átló mekkora részekre osztja a 27 cm-es átlót.(Az 1187. 5 . Bizonyítsuk be. Egy trapéz szárait az egyik alap végpontjaiból kiindulva osszuk fel azonos arányban.) A trapéz párhuzamos oldalai 12 cm és 8 cm.) Egy trapéz alapjai 16 cm és 12 cm hosszúak.) Egy trapéz párhuzamos oldalai 9 cm és 12 cm hosszúak. K1 1183. (Az 1187. feladatra épül. Milyen hosszúak az így kapott na­ gyobb trapéz párhuzamos oldalai? E1 1192.

K2 1202. mely az átló és a szár között van. Igazoljuk. Osszuk egy négyszög oldalait három-három egyenlő részre. K2 1204. hogy ha egy trapéz alapjaival párhuzamos egyenes metszi a trapéz szárait. és a szomszédos ol­ dalak közös csúcsához közelebbi osztópontokat kössük össze egy-egy egyenessel. El 1197. Válasszuk ki egy négyszög két szemközti csúcsát. hogy ennek az egyenesnek egyenlő az a két szele­ te. Hosszabbítsuk meg egy trapéz szárait. Mutassuk ki. Egy trapéz párhuzamos oldalai a és b. hogy a trapéz szárainak metszéspont­ ját az átlók metszéspontjával összekötő egyenes felezi a trapéz párhuzamos oldalait. és az osztópontok közül négyet az 1203. Mutassuk meg. a) A szárak hosszabbik alaphoz közelebbi harmadolópontjait összekötő szakaszból mekkora szeletet fog közre a két átló? b) Oldjuk meg a feladatot általánosan is. hogy egy húrnégyszög átlóinak szorzata a szemközti oldalak szorzatának összegével egyenlő (Ptolemaiosz tétele). Milyen arányban osztják egy­ mást az 1204. amely az oldalegyenesek metszéspontja és az átlóegyenesek közé esik. hogy ez a négy egyenes paralelogrammát határoz meg. Igazoljuk. El 1196.) Bizonyítsuk be. E2 1198. ábrán látható módon kötöttünk öszsze. ha a két szárat m:n arányban osztjuk. Igazoljuk. ábrán látható összekötő vonalak? . hogy a trapéz átlóinak metszéspontján át a párhuzamos oldalakkal szerkesztett párhuzamos szakaszt az átlók metszéspontja felezi. akkor ennek az egyenesnek egyenlő az a két darabja. hogy az összekötő vonalak trapézt alkotnak. E2 1199. V 1200. K2 1203. Egy négyszög oldalait három-három egyenlő részre osztjuk.E1 1195. feladatra épül. Igazoljuk. Háromszögek hasonlóságával megoldható feladatok K2 1201 . Egy négyszög oldalait három-három egyenlő részre osztottuk. Állapítsuk meg a párhuzamos oldalak ará­ nyát. (Az 1196. Metszéspontjukon át húzzunk párhuza­ mos egyenest az alapokkal. Bizonyítsuk be. hogy ezen csúcsokból induló oldalak csúcshoz közelebbi harmadolópontjai paralelogrammát határoz­ nak meg.

Milyen arányban osztja egymást a két összekötő sza­ kasz? K2 1215. K2 1209. Mekkora darabot vág le az alap meghosszabbításából az egyik szár alaptól távolab­ bi és a másik szár alaphoz közelebbi osztópontjának egyenese? K2 1216. Milyen arányban osztja egymást ez a két szakasz? 1212. K1 1210. Mutassuk meg. írjunk a három­ szögbe ADEF paralelogrammát úgy. Igazoljuk háromszögek hasonlóságának felhasználásával. hogy B J 2 = 2A.A z ABC háromszög AC és BC oldalát három-három egyenlő részre osztjuk. EEzBC. Igazoljuk. Mekkora a DE oldal? K2 1211 . hogy D(=AB. Milyen arányban osztják egymást az átlók? K2 1208. CD oldalának felezőpontját az A csúccsal. AC oldala 2 cm hosszú. Legyen ezeknek a másik két oldallal való metszéspontja P és Q. hogy a háromszög bármely két súlyvonala a csúcstól számítva 2:1 arányban osztja egymást. hogy a közös oldaltól távolabbi osztópontok vagy parale­ logrammát alkotnak.K2 1205. és T2. F&AC és AD = 1 cm legyen. hogy az átfogóra bocsátott magasság talppontja 1:4 arányban osztja az átfogót. Egy konvex négyszög átlóinak M metszéspontján át párhuzamos egyenest raj­ zolunk két szomszédos oldallal.Tt. K1 1207. és meghúzzuk a csúccsal szem­ közti átlót. Milyen arányban osztja az AC átló a) a H lF4 szakaszt. Az AC oldal C-től távolabbi A 1 osztópontjából és a BC oldal C-hez közelebbi B2 osztópont­ jából merőlegest bocsátunk az AB egyenesre. ábra szerint. K2 1206. hogy PQ párhuzamos az egyik átlóval. az A-hoz leg­ közelebbi osztópont P. K2 1212. Bizonyítsuk be. . hogy a BP egyenes az AC átlóból annak (n + l)-ed részét metszi le. Egy téglalap egyik csúcsát összekötjük az egyik szemközti oldal fele­ zőpontjával. Egy ABCD paralelogramma AD oldalát osszuk n egyenlő részre. Mutassuk meg. Egy a alapú egyenlő szárú háromszög két szárát három-három egyenlő részre osztjuk. Az ABCD téglalap BC oldalának felezőpontját kössük össze a D csúccsal. Egy derékszögű háromszög egyik befogója kétszerese a másiknak. vagy egy egyenesre esnek. Igazoljuk. Egy trapéz egyik alapja a másiknak háromszorosa. Osszuk a másik két oldalpárt három­ három egyenlő részre. Egy paralelogramma két szem­ közti oldalát hat-hat egyenlő részre osztot­ tuk az 1212. Az ABC háromszög AB oldala 3 cm. C E1 1214. Két háromszögnek közös az egyik oldala. ábra ► D H5 Ht H2 H2 //. b) a H3 F5 szakaszt? K1 1213. Ezek talppontja T.

. hogy az AEPG és az FCHP téglalapok hason­ lók. El 1227. K2 1226. Az A csúcsból induló súlyvonalát meghosszabbítjuk a háromszög köré írt körrel való D met­ széspontig. E1 1218. Av B„ B2 ). hogy d(P. Adott egy r sugarú kör és benne h hosszúságú húr. Igazoljuk. hogy a rombusz oldala mértani közepe ap és q szakaszoknak. Az ABC egyenlő szárú derékszögű háromszögben a C csúcsnál van a derékszög. hogy az ily módon keletkező derékszögű négyszög négyzet. Bizonyítsuk be. K2 1224. hogy a kör suga­ ra mértani közepe az első két érintőből az utóbbi érintő által lemetszett szakaszoknak. Az összekötött osztópontokból merőlegeseket bocsátunk az átfogóra. Ezenkívül egy tetszés szerinti harmadik érintőt is megrajzolunk. szárai 8 cm hosszúak. K2 1219. Egy egyenlő szárú derékszögű háromszög befogóit három-három egyenlő rész­ re osztjuk (A.BC) • d (P.AB) • d (P\CD) = d (P. Egy r sugarú körből egy egyenes m magasságú körszeletet vág ki. A húr egyik végpontjában húzzunk érintőt. Bizonyítsuk be. amelyek hosszának szorzata független a választott magas­ ságtól. K2 1223.. Bizonyítsuk be. Bi­ zonyítsuk be. hogy AD = 3BD. és a derékszög csúcsával szomszédos osztópontokat összekötjük. Legyen P az ABCD húrnégyszög kö­ rülírt körének tetszőleges pontja. Egy kör egyik átmérőjének két végpontjában érintőket szerkesztünk a körhöz. ábra szerint. K1 1221. hogy ez a két összekötő vonal a közös oldalon metszi egymást. A húr másik végpontjának az érintőtől való távolságát jelöljük m-mel. hogy a h húr mértani közepe az átmérőnek és az utóbbi m szakasznak. ábra szerint egy­ más mellé két négyzetet. E1 1220. A csúccsal szemközti oldalak meghosszabbításából az e egyenes p. Egy rombusz egyik csúcsán keresztül húzzunk egy. hogy bármely he­ gyesszögű háromszögben a magasságpont a ma­ gasságokat két olyan szakaszra bontja. Egy egyenlő szárú háromszög alapja 6 cm. illetve q hoszszúságú szakaszokat metsz ki. Bizonyítsuk be. Számítsuk ki a körszeletet határoló húr hosszát. és kössük össze egymás­ sal a négyzetek távolabbi csúcspontjait. Bizonyítsuk be. Rajzoljunk az 1217. Igazoljuk.DA). Bizonyítsuk be. K2 1225. Az ABCD téglalap köré kört írunk. a rombuszon kívül haladó e egyenest. és ennek P pontjából merőlegest bocsátunk az oldal­ egyenesekre az 1220. Mekkora részekre bontja a szárakat a hozzájuk tartozó magasság? K2 1222.El 1217.

Egy kör egyik átmérőjének két végpontjában érintőket szerkesztünk a körhöz. K2 1238. Bizonyítsuk be. ábra szerinti ABC háromszög­ ben PE párhuzamos AC-vel és PD párhuzamos fíC-vel. K2 1232. Igazoljuk. hogy az átfogón létrejött három szelet közül a négyzetoldal mértani kö­ zepe a másik két szeletnek. Bizonyítsuk be. E1 1231 . hogy az érintőszakasz a szelődarabok mértani közepe. . akkor a beírt kör érintési pontokba húzott sugarai hasonló négyszögekre bontják a trapézt.K2 1228. Bizonyítsuk be. ábra ► Szelődarabok szorzata Tudnivaló az alábbi feladatok elé: Szelődarabon a szelőnek egy P ponttól a körrel való met­ széspontig terjedő szakaszát értjük. hogy a BDC háromszög területe az ABC és DEC háromszö­ gek területének mértani közepe. Egy derékszögű háromszögbe négyzetet írunk. Bizonyítsuk be. Igazoljuk. E1 1229. Az ABC háromszög B csúcsán keresztülhaladó szelő a b oldalt D pontban.j3 = 90°. E2 1236. amelyeknek mértani közepe az átmérő. hogy a PDE háromszög területe mértani közepe az APD és PEB háromszögek terüle­ tének. hogy a kör egy pontjának egy húr egyenesétől mért távolsága mérta­ ni közepe a húrvégpontokhoz tartozó érintőktől mért távolságoknak. Igazoljuk. hogy ha egy húrtrapéz érintőtrapéz is. Igazoljuk. Húzzunk egy körhöz egy külső P pontból szelőt és érintőt. 1236. Az ABC egyenlő szárú háromszög AB szárának felező merőlegese a BC alape­ gyenest P pontban metszi.A z ABC háromszögben meghúzzuk az AB oldallal párhuzamos DE szakaszt. V 1233. E2 1235. Igazoljuk. hogy az AB oldal mértani közepe a BC és BP szaka­ szoknak. Bizonyítsuk be. a há­ romszög [3 szögével egyenlő szög alatt metszi. hogy ha a körvonal bármely pontját összekötjük az átmérő végpontjaival. hogy a háromszög AB ol­ dalához tartozó magassága mértani közepe a magasságtalppont A-tól és ZJ-től vett távolsága­ inak. K2 1234. hogy AB mértani közepe az AD és AC szakaszoknak. Bizonyítsuk be. amelynek két csúcsa az átfogón van.A z 1236. K2 1237. Ez a szám a P külső pont körre vonatkozó hatványa. Az ABC háromszögben a . hogy külső P pontból a körhöz húzott szelők szelődarabjainak szorzata állandó. ezek az összekötő egyenesek olyan szeleteket vágnak le a két érintőből. K2 1230.

Adott egy egyenes és rajta kívül (az egyenes egyik oldalán) két pont.) Adott egy kör és rajta kívül két pont. Bizonyítsuk be. B ' végpontjai egy körön helyezkednek el. hogy a ■b = a '. illetve A ' B 'pontokban metsz úgy. Bizonyítsuk be. illetve A' B 'vég­ pontjai egy körön helyezkednek el. K2 1244. Bizonyítsuk be. Igazoljuk. A k-n válasszunk ki egy A és egy fi pontot. hogy az az egyenest érintse.//legyen (1242.K2 1239. E2 1249. B. Egy adott szög száraira a csúcstól számítva úgy mérjünk rá szakaszokat. E2 1247. Bizonyítsuk be. . E1 1241 . hogy a ■b = a '. feladatra épül.H B 'egyenlőség.) Két egymást érintő kör közös belső érintőjének egy pontjából húzzunk mindkét körhöz egy-egy szelőt. és egy-egy szög­ szárra. hogy az átmérőre fi-ben állított merőleges húr fele mértani közepe a szelő szelődarabjainak. Ez a szám a P belső pont körre vonatkozó hatványa. hogy egy kör belső P pontján át húzott egyenesek szelődarabja­ inak szorzata állandó. (Az 1242. E1 1246.H B = H A'. hogy a szakaszok A. feladatra épül.b ' legyen. hogy a k 'é s k " közös húregyenese £ " tetszőleges választása esetén ugyanabban a pont­ ban metszi k és k'kö zös belső érintőjét. melynek oldalai AF-fel és BF-fel egyenlők. E2 1248. Rajzoljunk egy kör belső P pontján át egy szelőt és egy átmérőt. b és a'. ábra). feladatra épül. Bizonyítsuk be. hogy az az adott kört érintse. hogy bármely háromszögben a magasságpontot az egyik csúcs­ csal összekötő szakasz és a magasságpontot ugyanabból a csúcsból induló magasság talp­ pontjával összekötő szakasz hosszának szorzata független a választott csúcstól. illetve meghosszabbítására az 1243. A h húr F felezőpontján átmenő átmérő két szakasza AF és BF. hogy AB nem párhuzamos A B '-vei. (Az 1246. b ' szakaszo­ kat úgy. E2 1242. (Az 1242. E2 1243. Bizonyítsuk be. Bizonyítsuk be. akkor az AB és A 'fi'húregyenesek közös H pontjára fennáll a H A . Szerkeszszünk a két ponton átmenő kört úgy. Szerkesszünk a két ponton át kört úgy. illetve A'. Bizonyítsuk be.) A k é s £ 'érintkező körök. Egy szög mindkét szárát hosszabbít­ suk meg a szög P csúcsán túl. hogy a szelők és a körök alkotta négy metszéspont egy körön van. hogy ekkor a szakaszok A. mint azé a téglalapé. K2 1240. hogy ha egy k kör két másik kört az A. El 1245. B. hogy a húrra rajzolt négyzet területe négyszer akkora. ábrán látható módon mérjünk rá a. Szerkesszünk az A és fi pontokon át egy a k'-t metsző £"kört. B.

ha ismert az egyik szár­ hoz tartozó súlyvonal hossza. V 1251. Adott egy szög és szárai között egy pont. és tudjuk. ha a szárakhoz tartozó súlyvonal hoszsza sa és (p az a szög. ha adott két szöge és a beírt kör sugara. Szerkesszünk egyenlő szárú háromszöget. K2 1262. K2 1264. melyekre a magasság osztja a szemközti oldalt. Szerkesszünk egyenlő szárú háromszöget. aj Szerkesszünk háromszöget. ha az egyik csúcsa adott pontba esik. Bizonyítsuk be. a szög csúcsából húzott ma­ gasságot és annak a két résznek az arányát.V 1250. a csúccsal szemközti oldal adott egyenessel párhuzamos. . to­ vábbá tudjuk. végpontjai pedig adott szög szárain fekszenek. Szerkesszünk háromszöget. Hosszabbítsuk meg egy egyenlő szárú háromszög szárait egyenlő darabokkal úgy. IQ 1257. ha adott az oldalak aránya és a beírt kör sugara. Szerkesszük meg azt a háromszöget. K2 1263. Szerkesszük meg a háromszöget! E2 1260. KI 1254. mint a mellette fekvő oldalak mértani közepe. az oldallal szemközti szög. melynek az adott szög egyik szöge. hogy a meghosszabbítások az új végpontjukat összekötő szakasszal egyenlő hosszúak legyenek. K2 1258. a szemközti szöget és a má­ sik két oldal arányát. hogy a háromszög szögfelezőjének négyzete egyenlő a közre­ fogó oldalak szorzatának és azon két szakasz szorzatának a különbségével. és a két oldal adott nagyságú szögeket zárjon be a harmadikkal. Szerkesszünk egyenlő szárú derékszögű háromszöget. KI 1255. K2 1256. ami alatt a szár felezőpontjából az alap látszik. Szerkesszünk háromszöget úgy. Hasonlóságon alapuló szerkesztések KI 1252. és is­ mert a szöget közrefogó két oldal aránya. E2 1259. hogy két oldal összege adott távolsággal legyen nagyobb a harmadiknál. ha adott az alap és a szár különbsége. hogy az egyik befogó és a derékszög szögfelezője egyenlő hosszú. feladatra épül. Szerkesszünk háromszöget. adott az e csúcsnál fekvő szöge. és végpontjai az 0 csúcsú < 5szög szárain fekszenek. K2 1261 . KI 1253. Szerkesszünk háromszöget. ha ismerjük az átfogóját. Egy egyenlő szárú háromszög egyik szára adott e egyenessel párhuzamos. továbbá a szárszög. ha ismerjük egy szögét. ha adott egy oldala. Szerkesszünk háromszöget. hogy az adott szög szögfelezője egyenlő hosszú a szöget közrefogó egyik ol­ dallal. amelyekre a szögfelező a szemközti oldalt osztja. K2 1265. hogy bármely háromszögben a szög­ felező rövidebb.) Bizonyítsuk be. ha ismerjük egy oldalát. Szerkesszünk derékszögű háromszöget. b) Szerkesszünk háromszöget. ha adott az egyik oldalt kívülről érintő kör sugara és az olda­ lon fekvő két szög. Szerkesszünk háromszöget. az ezzel szemközti oldala átmegy az adott ponton. harmadik csúcsa pedig adott B pontba esik. (Az 1250.

Adott egy háromszög két csúcsa. ha ismerjük az alap és a hozzá tartozó magasság összegét. E2 1272. ha ismert a köré írt kör sugara. hogy a háromszög magasságainak aránya a hozzá tartozó olda­ lak reciprokainak arányával egyenlő. El 1267. feladatra épül. K2 1277. két oldal összege és az ezekre az oldalakra bocsátott magasságok aránya. Adott külső pontból adott körhöz szerkesszünk szelőt úgy. rb és rc.1269.) Szerkesszünk háromszöget. ha adott a hozzáírt érintőkörök sugara. amit a két sugár három egyenlő részre vág. E1 1281 . Adott egy szög és a szögtartományán kívül egy P pont. K2 1280. Adott egy kör és benne két sugár. E2 1270. mint a szelőből kimetszett húr. Adott egy kör és benne két sugár. és tűzzünk ki rajta egy pon­ tot. az ennek csúcsából ki­ induló magasságot és súlyvonalat. E2 1273.) Szerkesszük meg a háromszöget. feladatra épül. Egy kör belsejében rajzoljunk meg egy kisebb kört. e) — . b) feleakkora legyen.(Az 1269. Szerkesszünk a P pon­ ton át a szög szárait metsző egyenest úgy. Szerkesszünk háromszöget. Szerkesszük meg azt a húrt. Bizonyítsuk be. b) kétszer akkora legyen. (Az 1269. írjunk adott körbe egyenlő szárú háromszöget. ha ismerjük az egyik szögét. a a e b K2 1269. K2 szokat 1268. Hosszabbítsuk meg mindkettőt ugyanannyi­ val úgy. Szerkesszük meg a háromszöget. d) a . c és az egységszakasz birtokában szerkesszük meg a következő szaka­ a) ab\ b) c) —.(Az . K2 1279.E1 1266. K2 1276. amely mindkét kört érinti. Körhöz adott külső ponton át szerkesszünk szelőt úgy. E2 1278. Két egymást metsző kör egyik metszéspontján át húzzunk szelőt úgy. hogy a ponttól a körig terjedő szakasz és a körbe eső húr a kör középpontjából egyenlő szög alatt látszódjék.) Adott egy háromszög három magassága. Szerkesszünk trapézt. b. g) 4 a . Szerkesszünk háromszöget. ha ismerjük magasságainak arányát és a beírt kör sugarát. és az 1270. hogy a ponttól a közelebb eső szögszárig terjedő szakasz a) ugyanakkora. mint a szelőből a szögszárak által kimetszett szakasz. Szerkesszünk kört. E2 1271 . hogy a ponttól a kö­ rig terjedő szakasz a) ugyanakkora. mégpedig a belsőt a kitűzött pontban. hogy a na­ gyobb és kisebb közbeeső húrok aránya 3:2 legyen. f) — . K2 1275. ha ismerjük a szárakhoz tartozó ma­ gasság és súlyvonal hosszát. hogy a végpontjukat összekötő szakaszt a körrel való metszéspontok három egyen­ lő részre bontsák. feladatra épül. Szerkesszük meg a háromszöget. V 1274. ha ismerjük a párhuzamos oldalakat és azt a két szöget. Szerkesszünk egyenlő szárú háromszöget. az egyiken átmenő oldalegyenes és az ugyan­ azon csúcson átmenő súlyvonal egyenese. E2 1282. . h) sfab . Az a. K2 1283. amit az egyik szár zár be az átlókkal. ra.

(Az 1293. hogy az 1291. Milyen ponthalmazt alkotnak a húr fölé a körbe ír­ ható háromszögek súlypontjai? E2 1286. Bizonyítsuk be. Szerkesszünk háromszöget. feladatra épül. (Az 1292. . az egyiken átmenő súlyvonal egye­ nese.GY 1287. súlypontja és a háromszög köré írt kör középpontja egy egyenesen vannak (ez az ún. Mutassuk meg. a másik C-be. V 1290. Apollonius-kör K2 1292. és a súlypont | harmadolja a magasságpont és a köré írt kör középpontja közti szakaszt. az oldalon fekvő egyik szöge. Ha B -bői C-be szeretnénk jutni. ha adott a) egy oldala. c) egyik oldala. és annak csúcsából induló súlyvonal.Euler-egyenes. mert útközben van egy P elágazás.) Húzzunk párhuzamost a háromszög minden oldalfe­ lező pontjából a szemközti csúcshoz tartozó szögfelezővel. 1291. Mi a hasonlóság középpontja? E1 1293. 5-ből C-be nem vezet közvetlen út. az egyik B-be. Szerkesszük meg a háromszöget. és ugyanannyi. hogy a háromszög magasságpontja. Adjunk eljárást a 5-ből C-be vezető fenti útvonal megszerkesztésére. K2 1288. E1 1289. melyen P-ből az A-tól C-ig vezető utat elérjük. E2 1295. Szerkesszük meg a háromszöget. Egy háromszögből ki van jelölve két csúcs. mint amennyit ez esetben az A-ból C-be vezető úton még meg kell tenni C-ig. egy másikhoz tartozó súlyvonala és a harmadikhoz tartozó magassága. és ismert a harmadik csúcsnál levő szög. hogy a három egyenes egy ponton megy át. Feuerbach-kör. V 1291. szemközti szöge és egy másik oldalhoz tartozó súlyvonala. A szögtartományban szerkesszünk két egyenlő sugarú kört úgy. feladatra épül. b) egy oldala. Simson-egyenes.) Adott egy háromszög magasságpontja. Feuerbach-kör. súlypontja és egyik csúcsa. E1 1294. Egy A faluból két út indul ki. Szerkesszünk háromszöget.) Szerkeszszünk két egymást érintő egyenlő sugarú kört úgy. ábrán megadott körök közül egyet-egyet érintsenek a megadott pontokban. nem kell A-ig elmennünk. ábra I Euler-egyenes. Euler-féle egyenes). ha adott két oldala és a közbezárt szög felezője. A ő-ből P-ig vezető út hossza éppen annyi. Szerkesszünk háromszöget. mint azé az útszakaszé. Rajzunkon adott A. B és C. E1 1285. Bizonyítsuk be. Adott körbe rajzoljunk húrt. hogy érintsék egy­ mást. feladatra épül. Simson-egyenes. ha adott két súlyvonala és a harmadik oldalhoz tartozó magassága. Apollonius-kör QJ K2 1284. Adott egy szög és szárain egy-egy pont. (Az 1290. E2. hogy a háromszöget középpontos hasonlósággal át lehet vinni az oldalfelező pontok meghatározta háromszögbe. és érintsék a szög egy-egy szárát az adott pontokban.

A kör sugara fele a háromszög köré írt kör sugarának. hogy a háromszög köré írt kör tetsző­ leges pontjából az oldalegyenesekre állított merőlegesek talppontjai egy egyenesen vannak (Simson-egyenes). Tekintsük azt a négy háromszöget. hogy a háromszöghöz írt körök középpontjain átmenő kör középpontja. a magasságponton átmenő egyenesen van. kilenc pont körének. Bizonyítsuk be.(Az 1293. hogy e négy háromszögnek közös a Feuerbach-köre. E2 1305. Mutassuk meg. Ez a kör a két adott pont­ hoz és az arányhoz tartozó úgynevezett Apollonius-kör.(Az 1296. feladatra épül. E2 1297. E2 1301. Mutassuk meg. feladatra épül.) Bizonyítsuk be.) Tükrözzük a háromszög magasságpontján átmenő tet­ szőleges egyenest a háromszög oldalegyeneseire. (A 999.) Szerkesszük meg egy háromszög adott irányú Simson-egyenesét. hogy a háromszög köré írt kör felezi az oldalegyeneseket érintő körök középpontjait összekötő szakaszokat. Adott két pont. Bizonyítsuk be. Bizonyítsuk be. E2 1300. Euler-féle körének is nevezik.) Igazoljuk. ha adott az oldalakat érintő négy kör közép­ pontja közül három. feladatra épül.) Bizonyítsuk be. és az 1308. hogy ha a háromszög köré írt kör tetszőleges pontját tükrözzük az oldalegyenesekre.(Az 1306. Ezt a kört a háromszög Feuerbach-körének. középpontja felezi a magasságpont és a köré írt kör középpontja közti szakaszt. és az 1306. feladatra épül. E2 1303. melyet egy nem derékszögű háromszög há­ rom csúcsa és magasságpontja határoz meg. (Az 1300.Mutassuk meg. E2 1298.) Bizonyítsuk be. hogy a Feuerbach-kör ol­ dalfelező pontbeli érintője párhuzamos a szemközti csúcsban a köré írt körhöz húzott érin­ tővel. E2 1299.) Tekintsük azt a négy háromszöget. ha adott a köré írt kör középpontja és a) két hozzáírt körének középpontja. V 1306. a tükörképként kapott három pont egy.(Az 1296. feladatra épül.) Bizonyítsuk be. hogy a háromszögbe írt kör sugara nem nagyobb a köré írt kör sugarának felénél. hogy a háromszög oldalfelező pontjai. feladatra épül. E2 1302. b) a beírt és egy hozzáírt körének középpontja.(Az 1307. hogy e négy háromszög Euleregyenesei egy ponton mennek át. feladatra épül. hogy a háromszög hozzáírt köreinek középpontján átmenő kör sugara kétszerese a körülírt kör sugarának. amelyekre a két adott ponttól mért távolságok aránya 1-től különböző állandó.E2 1296. melyet egy nem derékszögű háromszög három csúcsa és magasságpontja határoz meg. V 1309. (A 999. a magasságok talppont­ jai és a magasságpontot a csúcsokkal összekötő szakaszok felezőpontjai egy körön vannak. Mutassuk meg. V 1307. hogy kört alkotnak azok a pontok. Szerkesszük meg a háromszöget. feladatra épül. hogy a három tükörkép a köré írt kör egy pontjában metszi egymást.) Szerkesszük meg a háromszöget. (Az 1301. feladatra épül. El 1310. és az 1296. . E2 1304. V 1308. és az 1300. valamint a beírt és köré írt körök középpontjai egy egyenesen vannak.

E2 1322. a másik két csúcsa az adott szög szárain fekszik. Szerkesszük meg azt a háromszöget. E1 1315. E1 1316. ha adott egy oldal. b) az egyik csúcshoz tartozó külső szögfelező.) Szerkesszük meg azokat a pontokat. Szerkesszünk háromszöget. (Az 1311 . ha az egyik kör a másik belsejé­ ben helyezkedik el. E2 1319. amelyre az adott szög felezője bontja a szemközti oldalt. (Az 1311. feladatra épül. Szerkesszük meg a háromszöget. ha ismerjük az adott pontból induló oldalak arányát. hogy ezek metszéspontja a centrálison az előbb említett pontban van. a hozzá tartozó magasság. Szerkesszük meg két kör hasonlósági pontjait. Bizonyítsuk be. Egy a és b sugarú kör középpontjainak távolsága c (c > a + b). amely az adott szög külső szögfelezőjének a szemközti oldalegyenessel való metszéspontja és az oldalvég­ pontok között van. Húzzunk két párhuzamos egyenest. melynek egyik oldala adott irányú. ha adottak a szögei és az átlói. hogy az így kapott egyenesek a két kör cent­ rálisát ugyanabban a pontban metszik. hogy ezek metszéspontja a centrálison. b) Rajzoljuk meg a két kör közös külső érintőit. amelyeknek egy A. b) Rajzoljuk meg a két kör közös belső érintőit. Szerkesszünk háromszöget. hogy az így kapott egyenesek a centrálist ugyanabban a pontban metszik. Adjuk meg azoknak a pontoknak a halmazát.(Az 1310. feladatra épül. Bizonyítsuk be. a) Rajzoljunk mindkét körben párhuzamos sugarakat. amelyekből két adott kör egyenlő szög alatt látszik. ha ismerjük azt a két szeletet. feladatra épül. a B-1 tartalmazó egyenest a Q pontban metszi. Szerkesszünk a C ponton át olyan egyenest. az oldallal szemközti csúcsa az adott pont. amely az A-t tartalmazó egyenest a P pontban. va­ lamint az egyeneseken kívül a C pontot. E2 1323. (Az 1197. ha adott a) az egyik csúcshoz tartozó szögfelező. V 1318. Bizonyítsuk be. Adott egy szög és szárai között egy pont.) E2 1320. illetve B ponttól mért távolságaik úgy aránylanak egymáshoz. és az AP :BQ arány adott érték legyen.) Szerkesszünk derékszögű háromszöget. E1 1313. E2 1324. a) Rajzoljunk mindkét körben párhuzamos sugarakat. az előbb említett pontban van. Bizonyítsuk be. amikre az egyik hegyesszög felezője vágja szét a szemközti befogót. (Kör látószögén egy külső pontból a hozzá húzott két érintő félegyenes szö­ gét értjük. és tűzzük ki rajtuk az A és B pontokat.feladatra épül. Egyenlő szárú háromszögben adott a szárszög és a szárakhoz tartozó súlyvonal. E2 1321. továb­ bá a másik két oldal aránya. majd kössük össze a különböző irányú párhuzamos sugarak végpontjait.) Szerkesszünk háromszöget egy szögből és abból a két szakaszból. E1 1314. a szemközti oldalhoz tartozó magasság és a másik két oldal aránya. E1 1317.) Szerkesszünk trapézt.E1 1311 . Szerkesszük meg a háromszöget. Egy a és b sugarú kör középpontjainak távolsága c (c > a + b). ha adott egy szöge és az a két szakasz. E2 1312. a szemközti oldalhoz tartozó magasság és a másik két oldal aránya. mint két adott szakasz. . majd kössük össze az egyirányú pár­ huzamos sugarak végpontjait.

ha aj a két kör kívülről érinti egymást. ábra).Egy 2 km hosszúságú útszakasz két végpontjában rögzítünk egy 2001 m hosszú­ ságú kötelet. E2 1328.GY1330. az utóbbit az adott pontban. továbbá egy. Pitagorasz tetelenek alkalmazása K1. (Az 1322. illetve 4 m magasan helyezték el. Szerkesszük meg két egymást metsző kör hasonlósági pontjait. amely érint egy adott / egyenest. amely az adott kört és az egyenest érinti. Falra erősített forgódarunak (1331.GY1333. . illetve BC szarufák 9 m hosszúak. továb­ bá az egyenes körbe eső szakaszán egy E pont. ha a gyárépületek tá­ volsága 10 m. Mekkora ennek hossza? 1333.Határozzuk meg az 1332.2 m széles és 1. Egy 1. Milyen hosszú az ezeket összekötő húzórúd? K1.GY1334. Hol helyezkednek el két kör hasonlósági pontjai. A lámpa 60 cm-rel van lejjebb a felfüggesztési pontok által meghatá­ rozott vízszintes egyenesnél (1333. rajta egy pont.GY1331 . Szerkesszünk kört. utóbbit a megadott E pontban. Két gyárépület között anyagszállí­ táshoz lejtős csúszdát építettek. Szerkesszünk olyan kört. az egyenest nem metsző kör. K1. Át tud-e alatta menni így egy felnőtt ember anélkül. rá merőleges forgórúdja 5. b) a két kör egyike belülről érinti a másikat? E2 1326. Szerkesszünk kört. E2 1329.GYT335.) Adott egy egyenes. ábrán látható tetőszerkezet BD magasságát. Mi­ lyen hosszú a huzal? K1 . amennyire csak lehet. hogy lehajolna? K1. feladatra épül. az AC ke­ resztfa pedig 15 m hosszú.GY1332 . és a csúszda végeit 8 m. ábra) a fallal párhuzamos vasrúdja 3. az 1323.20 m. V 1327. K1.20 m.9 m magas vasajtóra átlóvasat kell tenni. Határozzuk meg a csúszda hosszát. feladatra épül. A kötél középpontját emeljük fel. amely a k kört és az e egyenest érinti. ha az AB.E2 1325 . továbbá egy adott k kört adott E pontban. (Az 1325.Egy 20 m széles úton két szem­ közti ház közé egy acélhuzal közepére villany­ lámpát függesztettek..) Adott egy k kör és egy azt metsző e egyenes. és az 1325.

illetve köré írt köré­ nek sugara? K2 1342. Egy falra szerelt forgódaru alsó rúdja 13 m.PITAGORASZ TÉTELÉNEK ALKALMAZÁSA K2 1336. Milyen hosszú a nem jelölt két gerenda? K1. Határozzuk meg a h magasságú szabá­ lyos háromszög oldalának hosszát.6 m. ha magassága d-ve 1 kisebb. ábra). Mekkora a szabályos háromszög oldala. K2 1346. K2 1341 . Az alaphoz tartozó magas­ ság hossza 35 cm. Egy 317 m magas rádió-adótorony kife­ szítése a földtől 143. ábrán levő tetőszerkezeten mindegyik ű-val jelölt gerenda egyenlő hosszú: 3. Mekkora a másik befogó? K2 1347. Mekkora az R sugarú körbe írt szabályos háromszög oldala? K2 1343. K2 1340. Határozzuk meg az 1345.65 m. K2. mint az oldala? 1344.Az 1344.GY1345. Határozzuk meg a háromszög olda­ lainak hosszát. Mekkora a másik befogó? K2 1348. Mekkora a felső rúd hossza. Vaslemezből 28 mm átmérőjű körlapokat kell kivágni.A derékszögű háromszög egyik szöge 60°-os. a mellette levő befogó hossza a. valamint beírt. . Egy egyenlő szárú háromszög alapjának és szárának aránya 48:25. Egy derékszög szárai között levő P pont a száraktól a cm. Milyen hosszú egy ilyen feszítőkötél? K2.GY1338. Határozzuk meg az alaphoz tartozó magasság hosszát. szárai 17 cm hosszúak.9 m sugarú kör kerületén vannak leerősítve (1337. ha a rúdnak a tengelyen forgó végei 4. a rúd végpontjának távolsága a tengelytől 5 m (1338.GY1344. ábra ábra 1338.GY1337. A feszítőkötelek a torony körül írt 177.Mekkora az a oldalú szabályos három­ szög magassága. A derékszögű háromszög egyik szöge 30°-os. ábra). Milyen távol van a derékszög csúcsától? K2. Egy egyenlő szárú háromszög alapja 16 cm.3 m magasságból induló sod­ ronykötelekkel történik. ábra 1345.2 méterre vannak egymás­ tól? K1 1339. a mellette levő befogó hossza b. ábrán látható rácshálózat egyeneseinek távolságát. illetve b cm távol van. A torony szélessége itt 14.

K1 1349. Egy rombusz kerülete 1 m hosszú. Mek­ kora a farönk átmérője. Számítsuk ki a rombusz oldalai­ nak hosszát. A szög 60°-os. K1 1364. a) Határozzuk meg az a oldalú négyzet átlójának hosszát. Ezt az oldalt a hoz­ zá tartozó magasság T talppontja 20 cm-es és 21 cm-es részekre osztja.GY 1358. és az alapon fekvő szögek 45°-osak? K1 1352. illetve b hosszúságúak? K2. b = 30 cm. A rombusz átlói 14 cm és 48 cm. Mekkora a téglalap köré írt kör sugara. K2 1363. oldala 17 cm. K1 1354. Mekkora az r sugarú körbe írt négyzet oldala? 1357. Számítsuk ki a c oldal hosszát. ha d = 16. Egy henger alakú farönk átmérője 12 cm. Számítsuk ki a na­ gyobbik oldal hosszát. és d = 22 cm. K2 K1 1366. K2 K2 K2 1355. Számítsuk ki a köré írt kör sugarának hosszát. Számítsuk ki a) D-1. átlóinak aránya 3:4.5 cm. K2 1362.5 cm. Határozzuk meg a derékszögű háromszög átfogójához tartozó súlyvonal hoszszát. Milyen szélesnek kell lennie egy egyenes körhenger alakú vasrúdnak. ha D = 35 cm. Egy derékszögű háromszög befogóinak hossza 8 dm és 18 dm. a harmadik ol­ dalhoz tartozó magasság m = 24 cm. illetve 16 cm. c) h-1.Mekkorák annak az egyenlő szárú háromszögnek a szárai.GY1360. ha oldalai a. Határozzuk meg az át­ lók hosszát. Mekkora a másik befogó és az átfogó? E1. Egy henger alakú farönkből téglalap keresztmetszetű gerendát vágnak ki. K2 1365. ha D = 30 cm. Az ABC háromszög AB oldalán levő nagyobbik szög 45°-os.GY 1350. Egy rombusz egyik átlója 20 cm. Egy 30°-os derékszögű háromszög hosszabbik befo­ gója 6 m. Egy 34 cm sugarú körbe írt téglalap oldalainak aránya 8:15. Mekkora a magassága? 1367. Lehet-e belőle 10 cm élű négyzet ala­ pú gerendát készíteni? K2 1361. ha átlója 2 cm-rel hosszabb az oldalánál? 1356.5 cm és h = 7. Egy rombusz átlóinak hossza 24 cm és 70 cm. K1 1351 . amelynek alapja 4 cm hosszú. Az 1350. ha belőle 32 mm alapélű négyzetes hasábot akarunk kiesztergálni? K2. Mekkora a másik átlója? . és h = 9. b) d-1.GY 1359. b) Határozzuk meg annak a négyzetnek az oldalhosszát. Határozzuk meg a téglalap oldalainak hosszát. Mekkora a négyzet oldala. ha a téglalap oldalai 35 cm és 20 cm hosszúak? K2. Az ABC háromszög két oldalának hossza a = 25 cm. ábrán egy zseblámpa oldalnézetét láthatjuk. K1 1353. amelynek átlója d. ha a befogók hossza 12 cm.

melynek sugara a rövidebb befogóval egyenlő. Mekkora a húrtrapéz átlóinak hossza. Az alappal szemközti csúcsban merőlegest állítunk az egyik szárra. Egy derékszögű háromszögben a derékszög szögfelezője 2 — cm és 2 — cm hosszú részekre osztja az átfogót. Bizonyítsuk be.PITAGORASZ TÉTELÉNEK ALKALMAZÁSA j QJ K1 1368. . amelynek alapjai 10 cm és 36 cm? K2 1372. Határozzuk meg. Egy egyenlő szárú háromszög alapja 32 cm. K2 1377.5 cm. Mekkora sugarú kör írható abba a húrtrapézba. K2 1375. a szárak hossza 20 cm. Határozzuk meg az átfogóból a két szögfelező által kimetszett sze­ let hosszát. szára 5 m? K2 1374. Egy derékszögű háromszög befogóinak hossza 15 cm. Mekkorák a befogók? K2 1379. hogy ha egy húrtrapéz érintőtrapéz is. illetve 20 cm. Bizonyítsuk be. Egy derékszögű trapéz rövidebbik alapja és ferde szára egyenlő hosszú. Az ABCD húrtrapézba 3 cm sugarú érintőkört lehet írni. A trapéz szára 41 cm hoszszú. Az ABC derékszögű háromszög derékszögű csúcsa köré kört írunk. Közülük egy merőle­ ges az egyenesre. K2 1370. K2 1381. Ez utóbbiak 41 cm . akkor a beírt kör átmérője az alapok mértani közepe. Számítsuk ki a párhuzamos oldalak hosszát. Egy derékszögű háromszög befogóinak hossza 15 cm és 20 cm. Egy derékszögű háromszögben az egyik hegyesszög szögfelezője a szemközti befogót m és n hosszúságú szeletekre (m > rí) osztja. szárainak hossza 2. illetve 50 cm hosszúak. Határozzuk meg a merőleges szakasz hosszát. A derék­ szög csúcsából meghúzzuk a magasságot. A kör az átfogót 98 cm-es és 527 cm-es szakaszokra bontja. ha hosszabbik alapja 10 cm? K2 1371 . Hatá­ rozzuk meg a hosszabbik átló hosszát. magassága 40 cm. Egy P pontból az e egyeneshez három szakaszt húztunk. Mekkorák a trapéz ol­ dalai. Mekkora ré­ szekre osztja az átfogót a derékszög csúcsából húzott magasság? El 1383. Határozzuk meg a másik befogó és az átfogó hosszát.Egy derékszögű háromszög átfogóját a derékszög szögfelezője 7:9 arányú ré­ szekre osztja. és az e-re eső vetületeik aránya 3:10. Mekkora részekre osztja ennek meghosszabbítása az alapot? E1 1378. mekkora részekre osztja az egyenlő szárú derékszögű három­ szög befogóját a szemközti szög szögfelezője. Milyen arányban osztja a magasság az átfogót (a részeket ugyanolyan sorrend­ ben véve)? El 1384. Határozzuk meg a befogók hosszát. a másik kettő nem. Mekkora a trapéz magassága? K2 1369. valamint a magasság és a befogók által közrefo­ gott szögek szögfelezőit. ha alapjai 4 m és 6 m. ^ ^ K2 1380. E1 1382. K1 1373. Egy húrtrapéz alapjai 7 cm. K2 1376. Egy húrtrapéz középvonala 45 cm. ha a ferde szár a és a hosszabbik alap b. illetve 4 cm hosszúak. hogy a derékszögű trapézban az átlók négyzeteinek különbsége megegyezik az alapok négyzeteinek különbségével.

milyen távol van a 89 mm sugarú kör középpontjától annak 16 cm hosszúságú húrja. A tolómérő szárainak hoszsza: s = 25 mm. ha benne egymástól 22 cm távolságra egy 40 cm-es és egy 48 cm-es párhuzamos húrpár helyezhető el? E2 1393. Határoz­ zuk meg a közöttük levő távolságot. ábrán látható toló­ mérőt használják. K1 1399. Határozzuk meg a körsze­ let sugarának hosszát. K1 1397. Az ABC egyenlő szárú háromszög alapon levő szögeinek szögfelezői a D pont­ ban metszik egymást. ha a háromszög alapja 12 cm. Határozzuk meg a D pontnak az alappal szemközti csúcstól való tá­ volságát. hogy a kör középpontja a párhuzamosok között van. a) Határozzuk meg az átmérő hosszát.GY1394. illetve 84 cm távol van. Kör alakú tárgyak átmérőjének meghatározásához az 1394. Egy 7 cm sugarú körhöz a kör középpontjától 25 cm távol levő P pontból két érintőt húzunk. K1 1390. Egy 11 cm sugarú körhöz adott P pontból érintőt húzunk. illetve 15 cm sugarúak. K2 1395. Két egymást metsző kör közös húrja 24 cm. Mekkora a kör sugara. Határozzuk meg. . K1 1398. Milyen távol van a 4 cm sugarú kör középpontjától egy 5 cm hosszú húr? K2 1388. Határoz­ zuk meg ezek távolságát. Egy 30 cm sugarú kör két párhuzamos húrja 36 cm. amelyhez egy pontból 156 cm hosszú érin­ tők húzhatók. ha tudjuk. K1 1389. ha tudjuk. és az érintési pontok távolsága 120 cm. a szárak hossza 10 cm. Hatá­ rozzuk meg ezek távolságát. Határozzuk meg a középpontok tá­ volságát. b) Határozzuk meg. ha a körök 13 cm. K1 1386.K2 1385. Egy 36 cm sugarú kör O középpontjától 85 cm távol levő P pontból a körhöz érintőt húzunk. ha az érintőszakasz 60 cm hosszú. Határozzuk meg a P pontnak a kör középpontjától való távolságát. Egy 25 cm sugarú kör két párhuzamos húrja 14 cm és 40 cm hosszú. Határozzuk meg az érintési pontok távolságát. E1 1392. K2 1391. hogyan függ a d átmérő 5-től és /-tői. K1 1387. Egy h magasságú körszeletet határoló húr hossza a. illetve 24 cm hosszú. ábra K1 1396. Határozzuk meg az érintőszakasz hosszát.Mekkora annak a körnek a sugara. Egy kör átmérőjének egyik vég­ pontja a vele párhuzamos húr végpontjaitól 18 cm. ha a to­ lómérő végpontjainak távolsága: / = 200 mm. Mekkora a kör sugara? M 1394. Egy 15 cm sugarú kör két párhuzamos húrja 18 cm. 48 cm hosszú. ill. hogy a kör középpontja a párhuzamosok közötti sávon kívül helyezkedik el. K2.

ábra). Egy 8 dm széles körgyűrű belső körének érintő egyeneséből a külső kör 4 m hosszú húrt metsz ki. Határoz­ zuk meg a) a közös külső érintők hosszát. A középpontjukat összekötő szakasz 8 cm.K ét kör kívülről érinti egymást. illetve 3 cm. Egy 27 cm és egy 13 cm sugarú kör középpontjainak távolsága 50 cm. K2.Adott P pontból adott körhöz húzott érintő és szelő merőlegesek egymásra. ha a körök 16 cm és 25 cm sugarúak. Egy kör adott B pontbeli érintőjének C pontját összekötjük a kör 5-vel átellenes A pont­ jával (1400. Határozzuk meg az állványok magasságát. ábra). b) a közös belső érintők? K1 1404. ábrán levő AD és DC szakaszok arányát. K2 1402. Milyen hosszúak a) a közös külső érintők. és az állványok 2 m-re vannak egymástól. Egymástól 8 cm távolságban húzódó párhuzamos egyenesek között két egymást és egy-egy egyenest is érintő egyenlő sugarú kör van. Az érintőszakasz 12 cm. K2 1409. ha a pince szélessége alul 4 m. K1 1405. Egy félhenger alakú bolthajtásos pincében a falaktól egyenlő távolságra két áll­ ványt kell felállítani. Az AC egyenes a kört D pont­ ban metszi. A körök középpontjából a párhuzamo­ sokra állított merőlegesek távolsága 3 cm. Az érintési pontból az első körhöz ismét érintőt húzunk. Határozzuk meg két. Az egyik kör középpontjából a másik körhöz érintőt húzunk. Mekkora a két kör sugara? .GY1407. K1 1403. ha a BC érintősza­ kasz egyenlő a kör sugarával. egymást kívülről érintő kör közös külső érintőjének hoszszát. Határozzuk meg a két kör sugarának hosszát. K2 1401 . Határozzuk meg a kör sugarát. Adjuk meg az utóbbi érintősza­ kasz hosszát a körök sugarainak segítségével (1406. és DC = 18 cm. ha AD = 32 cm. Határozzuk meg a kör sugarának hoszszát. a szelő P ponthoz közelebb eső szelete 10 cm.Határozzuk meg az 1400. Két kör sugara 1 cm.PITAGORASZ TÉTELÉNEK ALKALMAZÁSA j Qg K2 1400. K2 1408. b) a közös belső érintők hosszát. E1 1406.

Román stílusú templom részlet 1412. amely a két körívet és a vízszintes keresztfát érinti? < 1410. ábra Gótikus templom részlete K2. < 1413.■j JJg PITAGORASZ TÉTELÉNEK ALKALMAZÁSA K2.Számítsuk ki az 1411. Mekkora annak a körnek a sugara. Ezek sugara egyenlő az ablak 60 cm szélességével.Egy gótikus ablak felső része két körívből áll (1410.GY1410. Számítsuk ki az 1413.t ismertnek té­ telezzük fel. ábra . ábra ro­ mán ablak vázlatán levő legkisebb kör sugarát. ábra E1.GY 1412. ábrán levő kis kör sugarát. ábrán r-rel jelölt kör sugarát. ábra). ha R-e. 4 dm M 1411.GY1411 . E1 1413.Számítsuk ki az 1412.

ábra). hogy a húr négy szeletének négyzetösszege mindig ugyanakkora. amely 20 cm-es kitérésnél 2 cm-t emelkedik? K2 1425.GY 1422. Egy trapéz alapjai 23 cm és 13 cm. Egy hegyesszögű háromszög belsejében levő P pontból az oldalakra állított me­ rőleges az oldalakat az a„ a2.E1 1414. Egy egyenlő szárú háromszög alapja és ahhoz tartozó magassága egyaránt 6 cm. Igazoljuk. Egy egyenlő szárú háromszögben az alaphoz 3 cm-es. Egy tetőszerkezet 12 m széles és 5 m magas. 21 cm. alaphoz tartozó magassága 20 cm. hogy a] + + c\ = a\ + b\ + c\. Határozzuk meg az egyenlő szárú háromszögbe írt kör sugarának hosszát. Bizonyít­ suk be. Egy egyenlő szárú háromszögbe írt kör középpontja a magasságot 17:15 arány­ ban osztja. A tető közepét a födémmel egy. Mekkora annak az ingának a hossza. amely érinti a körívet.5 m-rel lej­ jebb van. Mindegyik tetőgerendát egy rá merőleges gerenda támasztja alá középen (1422. Mek­ korák a szárai? E2 1418. ha a háromszög alapja 30 cm. 20 cm. mint az eresz. Egy egyenlő szárú háromszög alapja 30 cm. Egy 9 cm sugaiií kör ívét és az ívhez tartozó húrt egy 3 cm sugarú kör azok fele­ zőpontjában érinti. Mekkora a háromszög köré írt kör sugara? K2 1420. szárai 9 cm és 17 cm hosszúak. ábrán levő tetőszerkezet 8 m hosszú gerendája 0. 52 cm és 63 cm. ha a háromszög alapja 60 cm. Az 1423. K2 1421. Határozzuk meg a kör sugarát. Mekkorák a háromszög oldalai? K2 1416. Egy egyenlő szárú háromszög alapja 8 cm. Milyen hosszúak ezek? E1. egymásra merőleges húrt rajzoltunk. a te­ tőre merőleges támasztó gerenda köti össze. a 3 cm sugarú kört és a húrt? K2 1415. K2 1427. a szárhoz 4 cm-es magas­ ság tartozik. .GY 1423.GY1424. amelynek oldalai 13 cm. Számítsuk ki annak a háromszögnek a magasságait. Mekkora a szárhoz tartozó magasság? E1 1417. köré írt körének sugara 5 cm. Mekkora annak a két körnek a sugara. K2. Egy háromszög oldalai 25 cm. A tetőszerkezet 6 m magas. Egy körben két egymást metsző. Mekkora a magassága? K2 1428. a szárak hossza 39 cm. b„ bv c„ c2 szakaszokra osztja (ebben a sorrendben). K2 1426. Határozzuk meg a leg­ hosszabb oldalhoz tartozó magasságot. K2 1419. Milyen hosszú ez a támasztófa? K2.

K2 1431. K2 1433. Mekkora a D pontnak a háromszög csúcsaitól mért távolsága? . Eszerint az r sugarú kör kerületének fele közelítőleg AB-vei egyenlő. Egy a oldalú szabályos háromszögbe három egyenlő sugarú.). Egy derékszög mindkét szárára a csúcsból egyenlő a távolságot mérünk fel. átfogója c. ha a csavar és a csavarkulcs között 0. Az alap egyik végpontjához tartozó m magasság a szemközti szárat c és d hosszúságú darabok­ ra osztja (c esik az alaphoz közelebb. feladatra épül. Mekkora az r sugarú körbe írt szabályos nyolcszög oldala? 1437.5 mm hézag­ ra is szükség van? K2 1439. és a hozzá tartozó magasság mc . Mekkora az r sugarú körbe írt szabályos tizenkétszög oldala? K1. Adjuk meg AB hosszát r függvényében. K2 1430.GY 1438. Mekkora ennek a pontnak az átlóktól mért távolsága? E1 1440. Egy r sugarú körbe három egyenlő nagyságú. A XVII. ábra). hogy x + y értéke csak a-tól függ.5 cm hosszú (1438. Milyen x nyílású csavarkulcs kell hoz­ zá.Mutassuk meg. hogy ha egy derékszögű háromszög befogói a és b. hogy azok egymással legfeljebb egy-egy oldalukban érintkeznek. Je­ löljük a kapott végpontoknak a derékszög csúcsán áthaladó tetszés szerinti egyenestől való távolságát x-szel.) Az ABC egyenlő oldalú háromszög AB oldalára B végpontjában egy AB-vel egyenlő hosszúságú BD merőlegest állítunk. A K2 1432. egymást és az eredetit is érintő r' surgarú kört írunk.K2 1429. D és C az AB egyenes azonos oldalán van.Az a oldalú négyzet egyik oldalán az egyik csúcstól b távolságra kijelölünk egy P pontot. szárai b hosszúságúak.(Az 1437. hogy c + 2 d 2 + 3m = a + 2b1. században Kochansky a kör ke­ rületével egyenlő szakasz szerkesztésére az 1432. Mutassuk meg. mc és c + mc szintén egy derékszögű három­ szög oldalai. Egy csavaranya oldala 2. illetve y-nal. Mekkorák a négyzetek oldalai? E1 1434. Egy egyenlő szárú hegyesszögű háromszög alapja a. Mekkorák a kis körök sugarai? E1 1435. Mekkora a sugaruk? E1 E1 1436. akkor a + b. Egy r sugarú körbe kereszt alakban öt egyenlő nagyságú a oldalú négyzetet ír­ tunk úgy. Bizonyítsuk be. áb­ ráról leolvasható közelítő szerkesztést adta. egymást és a há­ romszög két-két oldalát is érintő kört írtunk.

ak­ kor két-két szemközti oldalának négyzetösszege egyenlő. Egy a oldalú négyzet minden csúcsa köré a sugarú kört rajzolunk. hogy a keletkezett négyszög ismét négyzet.) a) Egy paralelogramma oldalai 6 cm és 10 cm. hogy tetszőleges négyszögben az oldalak négyzetösszege egyenlő az átlók négyzetének és az átlók felezőpontjait összekötő szakasz négyszeres négyzetének összegével. Egy a oldalú ABCD négyzetben minden csúcs körül a sugarú negyedkört rajzo­ lunk.v r súlyvonal. (Az 14511a. hogy a paralelogramma átlóinak négyzetösszege egyenlő az ol­ dalak négyzetösszegével. Az így ka­ pott pontokat kössük össze. El 1448. (Az 1448. amelyekben az átfogók egyenlők. E1 1449. Határozzuk meg az ehhez az oldalhoz tartozó magasságát. Milyen ponthalmazt alkotnak azok a P pontok. amelyekre PA2 + PB2 =d2 l . hogy ha egy konvex négyszög átlói merőlegesek egymásra. V 1453. (Az 145Ha. K2 1447. c. a súlyvonalak négyzetösszege is egyenlő. a hozzá tartozó . Mekkora a másik átló? b) Egy paralelogramma átlói 12 cm és 18 cm. Milyen messze van ezek E metszéspontja a csúcsoktól? E1 1443. Egy a oldalú ABCD négyzet két szomszédos csúcsa körül egy-egy a sugarú ne­ gyedkört írunk. Mekkorák a súly­ vonalai? b) A háromszög két oldala 7 cm és 11 cm. egyik oldala 9 cm. hogy a1 + c2 = b2 + d 2. Bizonyítsuk be. feladatra épül. egyik átlója 7 cm. hogy a háromszög súlyvonalainak négyzetösszege az oldalak négyzetösszegének háromnegyedével egyenlő.) a) Egy háromszög oldalai a. illetve 12 cm. Mekkora a másik két oldal? E1 1446. b. b) Határozzuk meg az új négyzet oldalának hosszát. egyik oldala 51 cm. melyet a negyedkörök metszéspontjai határoz­ nak meg? E1 1444. feladatra épül. (Az 14511a. feladatra épül. feladatra épül. Egy négyzet átlóira a csúcsokból mérjük rá sorra a négyzet oldalait. Bizonyítsuk be.K2 1441. a harmadikhoz tartozó súlyvonal 6 cm. a) Bizonyítsuk be. c.) Mutassuk meg. Mekkora a körök négyzeten kívül eső metszéspontjai által meghatározott négyzet oldala? K1 1445. E2 1451. Bizonyítsuk be. (Az 1448. (Az 1448. V 1455. Mutassuk meg. Mekkora a másik oldal? c) Egy paralelogramma átlói 40 cm és 74 cm hosszúak. E2 1454. E1 1450. d. hogy azokban a derékszögű háromszögekben. feladatra épül.) A sík egy pontjának egy téglalap négy egymás utá­ ni csúcsától mért távolságai: a. Mutassuk meg. Mekkora a harmadik oldal? E2 1452. hogy bármely négyszögben az átlók négyzetösszege a középvo­ nalak négyzetösszegének kétszeresével egyenlő. b. illetve mcma­ gasság 13 cm. E1 1442. Az ABC háromszög AB oldala 60 cm.) Mutassuk meg.) Adott a sík A és B pontja. valamint egy d hosszúsá­ gú szakasz. Mekkora az oldala annak a négyzetnek. feladatra épül.

Mekkora annak a szabályos háromszögnek az oldala. amely egyenlő területű a 17 cm és 8 cm oldalú téglalappal? K1 1458. ha területe fele a téglalap területének? K1 1465. ha átlója e = 13 m. Mekkora a rombusz terü­ lete? K1 1472. amelynek oldalai 8 cm és 7 cm.Területszámítás. Mekkorák az oldalak? K2 1464. Egy paralelogramma kerülete 48 cm. Mekkora az a oldalú szabályos háromszög területe? K2 1473. . Egy földdarab területe az 1:75 000 méretarányú térképen 4 cm2. Hányszorosára nő a téglalap területe. Mutassuk meg. ha minden oldalát háromszorosára nö­ veljük? K1 1459. másik olda­ lát háromszorosára növeljük? K1 1460. területátalakítás és alkalmazásai K1 1456. hogy a rombusz területe átlói szorzatának felével egyenlő. Mekkora a rombusz területe. Mekkora a te­ rülete a valóságban? K1 1462. K1 K1 K1 K1 1467. A paralelogramma két szomszédos oldala 12 cm és 8 cm. egyik oldala 7 cm. c) ha alapja 26 cm és egyik szára 18 cm.GY 1461. 1468. egyik átlója 7 cm hosszú? K1 1471. ha oldala 9 cm. Egy paralelogramma és egy téglalap oldalai egyenlők. Mekkora az átfogója a t területű egyenlő szárú derékszögű háromszögnek? K1 1476. magasságainak aránya 5:7. aminek a területe 1 terü­ letegység? K2 K2 1474. ha átlói 16 m és 12 m hosszúak? 1470. b) 30°. Mekkora a rombusz magassága. b) ha alapja 18 cm és egyik szára 49 cm. hogy területe ötszörö­ sére növekedjék? K1. Mekkora a másik magasság? K2 1463. ha átlói 16 cm és 5 cm hosszúak? 1469. Mekkorák a paralelog­ ramma szögei. Hányszorosára nő egy négyzet területe. Mekkora a rombusz területe. a nagyobbikhoz tarto­ zó magasság 5 cm. c) 45°? K2 1466. hogy az adott oldalakkal rendelkező paralelogrammák közül a téglalap területe a legnagyobb. A rombuszba írt kör sugara 3 cm. a) ha alapja 42 cm és egyik szára 72 cm. ha magassága ml 1475. Hányszorosára kell növelnünk a négyzet oldalait ahhoz. Mekkora annak a négyzetnek az oldala. Mekkora az egyenlő oldalú háromszög területe. Határozzuk meg az egyenlő szárú háromszög területét. Mekkora annak a paralelogrammának a területe. Bizonyítsuk be. egyik oldala b = 5 m? K1 1457. ha egyik oldalát ötszörösére. egyik hegyesszöge a) 60°.Mekkora a téglalap területe.

Határozzuk meg a húrtrapéz területét. a szárszöge pedig 120°-os? K2 1479. ha egyik oldala a. K2 1483. E1 1490. Mekkora a hatszög területe? K2 1480. és az átlók merőlegesek egymásra. b = 12 cm. K1 1478. átlói pedig a szárakra merőlegesek. Határozzuk meg a húrtrapéz területét. hogy egy tetszőleges konvex négyszög oldalfelező pontjai által meghatározott paralelogramma területe fele a négyszög területének. ha alapjai 7 cm és 9 cm. ha átlói merőlegesek egymásra. ha két oldaluk egyenlő és a két oldal által bezárt szög a vagy 180° . a rajta fekvő szögek pedig 30° és 45°. Bizonyítsuk be. E1 1493. K2 1487. szárai pedig 5 cm hosszúak.Mekkora annak az egyenlő szárú háromszögnek a területe. akkor a két négyszög területe is egyenlő. amelynek szára a hosszúságú. ha az a oldalhoz tartozó magasság 2 cm hosszú. amelynek átlói 8 cm és 12 cm. és magas­ sága m. ha alapjai 6 cm és 14 cm. Egy ABC háromszög a oldalának hossza 5 cm. b.Mekkora annak a háromszögnek a területe. Az a oldalú szabályos háromszög minden olda­ la fölé négyzetet szerkesztve az 1479. amelynek oldalai a. Az a oldalhoz és b oldalhoz tartozó magasságok összege 14 cm. K1 1485. a hosszab­ bik alapon fekvő szögei pedig 45°-osak. és az általuk bezárt szög 60°-os? K2 1481 . ha nagyobbik alapja 44 m. b.K2 1477. magassága 8 cm. . amelynek oldalai a. Határozzuk meg a két magasság hosszát. E1 1492. K1 1494. ábrán látható hatszö­ get nyerjük. a szárak hossza 3 cm. K1 1486. Mutassuk meg. hogy ha két konvex négyszögben az átlók és az általuk bezárt szögek páronként egyenlők. és az általuk bezárt szög 120°-os? K2 1482. K2 1489.a.Határozzuk meg a trapéz területét. hogy két háromszög egyenlő területű. Határozzuk meg annak a konvex négyszögnek a területét.Határozzuk meg a húrtrapéz területét. Bizonyítsuk be. Egy ABC háromszög két oldalának hossza a = 16 cm. Mekkora annak a háromszögnek a területe. Határozzuk meg a húrtrapéz területét. K2 1491 . ha alapjai 42 cm. ha alapjai 10 cm és 26 cm. b oldalának hossza 4 cm. Határozzuk meg a háromszög területét. Hatá­ rozzuk meg a b oldalhoz tartozó magasság hosszát. Egy húrtrapéz párhuzamos oldalai 4 cm és 2 cm. K2 1484. illetve 54 cm. szára 17 m és átlója 39 m.Határozzuk meg a húrtrapéz területét. Mekko­ ra a trapéz kiegészítő háromszögének területe? K1 1488.

Bizonyítsuk be.02 0.GY 1499. a) Mekkora a beírt kör sugara? b) Mekkora a köré írt kör sugara? c) Mekkora az a oldalt kívülről érintő hozzáírt kör sugara? E2 1501. hogy a háromszög beírt és hozzáírt köreinek középpontjai.97 1.) Mutas­ suk meg. Számítsuk ki az 1496.91 1501. Egy folyó vízhozamának meghatározására keresztmetszetéről rajzot készítenek (1499.10 1.) K1 1498. ábra). (Az 1500.) 1499.12 1.GY1497. Mekkora a keresztmetszet területe. ábrán látható földdarab területét. 42 0. (A jelölt mérő­ számok centiméterben értendők. akkor területe az átlók szorzatá­ nak felével egyenlő. c. ábra). .TERÜLETSZÁMÍTÁS. ábrán látható sokszögek területét. K1 1496.Számítsuk ki az 1497. feladatra épül. ábra E2 1500. (Ajelölt mérőszámok cen­ timéterben értendők. b.68 0.) K1. hogy ha egy konvex négyszög átlói merőlegesek egy­ másra. ábra ^ J o . a körök egyik oldalon levő érintési pontjai és az azok között fekvő csúcs. ha két szomszédos mérési pont távolsága 2 m? (Ajelölt mérőszámok méterben értendők. te­ rülete t. TERÜLETÁTALAKÍTÁS ÉS ALKALMAZÁSAI K2 1495. (A jelölt mérő­ számok méterben értendők. ábrán látható sokszög területét. Számítsuk ki az 1498.) K1. Egy háromszög oldalai a. két hasonló háromszöget határoznak meg (1501.

ábrán levő négyszögnek ismerjük az oldalait és az egyik átlóját. K2 1505. (Az 1502. ha a kerület és a terület mérőszáma megegyezik? 1516. területe 48 cm2. (Az 1502. ha területe a) 2 cm2. (Az 1502. illetve c = 20 cm. 7 cm.) Mekkora annak a paralelogrammának a területe. feladatra épül. feladatra épül.) K2 1510.) Határozzuk meg az 1506. 6 cm. hogy ha a há­ romszög oldalai a. feladatra épül.( s .( s . feladatra épül. 25 cm. 36 cm. 9 cm. K2 1513. 12 cm. c) 17 dm2 ? 1517. (Az 1501.) Határozzuk meg a háromszög legkisebb magasságát.) Mekkora a háromszög területe. Számítsuk ki a paralelogramma területét. b. (Az 1513. 45 cm? K2 1504. Mekko­ ra a beírt körének sugara? K2 1512. hogy a háromszöget bárme­ lyik súlyvonala két egyenlő területű részre osztja.Mekkora annak a trapéznak a területe. ha a kerülete 8 cm.E2 1502. Határozzuk meg a kör területét. feladatra épül. c. hogy ha egy egyenes két egyenlő te­ rületű részre vág egy paralelogrammát. amelynek oldalai 12 cm és 8 cm. a középpontok közötti távol­ ság K iK2 = 44 cm. akkor t = ^ j s . Bizonyítsuk be. egyik oldala 51 cm. ábrán látható négyszög területét. (Az 1502. b) 50 cm2. ha oldalai 25 cm. feladatra épül.Egy érintőnégyszög három oldala (ebben a sorrendben) 9 cm.( s . feladatra épül.Az 1509. ha átlói 40 cm és 74 cm.a ) . amelynek alapjai a = 60 cm. (Az ábrán szereplő mérőszámok centiméterben értendők. hogy a paralelogramma átlóinak metszéspontján átmenő min­ den egyenes két egyenlő területű részre vágja a paralelogrammát. illetve b = 37 cm? K2 1511. illetve 39 cm.) Az előző feladat alapján bizonyítsuk be. (Heron képlete) K2 1503. területe t és a + b + c = 2s. (Az 1502. ha oldalainak hossza a) 5 cm. 36 cm hosszúak. Mekkora a kör sugara.Mekkora a kör sugara. K2 1509.c ) .) Két metsző kör sugara 17 cm. 29 cm.) Bizonyítsuk be. Mekkora a négyszög terü­ lete? (Az ábrán szereplő mérőszámok cm-ben értendők. K1 K1 K1 1515.) K2 1507. egyik átlója 6 cm? K2 1506. . 6 cm. akkor szükségképpen át kell mennie az átlók met­ széspontján. b) 29 cm. E1 1514. c) 27 cm. Bizonyítsuk be.b ) . Mekkora a két kör közös AB húrja? K2 1508. szárai d = 13 cm.

ha a víz áramlási sebessége mindenütt egyforma? 1520. és a másik szár felezőpontjából messük el ezeket az első szárral párhuzamos egyenessel. hogy az ABCD trapéz AD szárának F felezőpontja és a másik szár B és C végpontja olyan háromszöget határoznak meg. hogy az így keletkezett há­ romszög területe negyedrésze a paralelogramma területének. Mekkora a burkolandó úttest területe? E1 1528. Az ABCD paralelogramma DC oldalának P pontját kössük össze az A és B csú­ csokkal. Az 1520. (Az 1530.3 m2 -rel kisebb. Mekkora a területe? K2 1523 . Mekkora C3 át­ mérője. Bizonyítsuk be.56 cm2. Az útszakasz két sávját elválasztó terelővonal hossza 310 m. Határozzuk meg annak a körszeletnek a területét. Az ABCD paralelogramma A csúcsát és a DC oldal F felezéspontját összekötő egyenes egy háromszöget vág le a paralelogrammából. feladatra épül. ame­ lyek közül kettőnek a területe egyenlő. hogy a négy összekötő szakasz által határolt EQFP négyszög terüle­ te fele a paralelogramma területének. Egy körgyűrű külső és belső sugarának különbsége 2 m. ha a területe 18 cm2.K ét koncentrikus kör körgyűrűt határol.) Az ABCD paralelogramma AB oldalának E és DC ol­ dalának F felezőpontját kössük össze a másik két oldal egy-egy tetszés szerinti P. Egy henger alakú tárgy tengelyre me­ rőleges keresztmetszetének területe 12. és közép­ ponti szöge a) 120°. Igazoljuk. c) 60°. KI 1530 . Mekkora az átmérője? K2. amelynek húrja a. TERÜLETÁTALAKÍTÁS ÉS ALKALMAZÁSAI K1 1518 . ábrán látható C. Határozzuk meg a kör kerületét. A kanyar belső és külső íve két koncentrikus kör azonos középponti szögéhez tartozik. K2 1525 . ha sugara r. Igazoljuk. középponti szöge pedig a) 67°30'. K2 1531. amelynek sugara r.GY 1527. hogy az így keletkezett téglalap egyenlő területű a trapézzal. b) 15.Határozzuk meg a körcikk területét. Egy körlap területe 4. K2. A nagy óbbikban elhelyezett a hosszú­ ságú húrt érinti a kisebbik kör. Igazoljuk. Igazoljuk. hogy a trapéz átlói a trapézt négy olyan háromszögre bontják. E1 1532. b) 60°.GY1520 .TERÜLETSZÁMÍTÁS. ábra KI 1521 . K2 1526 . amely feleakkora területű. . mint a trapéz. E1 1533. K1 1519. és C2csö­ vek szállítják a vizet a C3 csőbe. b) 90°. Mekkora a körlap területe? K2 1522. A 10 m széles úttest kanyarodó szakaszát aszfaltburkolattal kell ellátni. középpon­ ti szöge pedig a) 90°. illetve Q pontjával. középkörének kerülete 12 m. A trapéz egyik szárának végpontjaiban állítsunk a szárra merőlegeseket. Határozzuk meg annak a körszeletnek a területét. mint a körülírt négyzet területe. Bizo­ nyítsuk be. hogy az ABP háromszög területe fele a paralelogramma területének. KI 1529 .75°. Mekkora a körgyűrű területe? K1 1524 .

hogy az APC és BPC háromszögek egyenlő területűek. ábra I . hogy a négyzetek területének összege a paralelogramma területével egyenlő. K2 1538. hogy egy konvex négyszögben az az átló. amely a másikat fele­ zi. Mutassuk meg. ábra). Igazoljuk. Egy ötszög négy oldalára egy-egy ol­ dalban megegyező paralelogrammákat szerkesztünk (1541. 1540. hogy ha bárhol is veszünk fel az egyenlő oldalú háromszög belsejé­ ben egy pontot. hogy í.TERÜLETSZÁMÍTÁS. a három oldaltól mért távolságainak összege mindig ugyanakkora. Bizonyítsuk be. E1 1536. Tetszőleges konvex négyszög csúcsain át húzzunk párhuzamosakat az átlókkal. K2 1535 . ábra ► K2 1541. TERÜLETÁTALAKÍTÁS ÉS ALKALMAZÁSAI ^ g K2 1534. Egy háromszög két oldalára kifelé négy­ zetet állítunk. A paralelogramma másik oldala az 1540. 1541. harmadik oldalára pedig egy parale­ logrammát. a négyszög területét is felezi. hogy a négyszög köré írt paralelogramma területe a négyszög területének kétsze­ rese. Az ABC háromszög C-ből induló súlyvonalának P pontját kössük össze /4-val és B-vel. + t2 = t3 + t4. Igazoljuk. ábrán a-val jelölt szakasszal egyenlő és egyező irá­ nyú. E1 1537. hogy az egyenlő szárú háromszögben az alap bármelyik pontjá­ ra nézve a száraktól mért távolságok összege állandó. Mutassuk meg. Mutassuk meg. Igazoljuk. El 1540.

ábra E1 1543 . Hosszabbítsuk meg egy négyszög minden oldalát saját hosszával (egy meghatá­ rozott körüljárási irányt tartva). Mutassuk meg. ■4 1543. K2 1550. me­ lyet a két pontot összekötő húr súrol. Az összekötő szakaszt az R és Q pontokkal osszuk fel három egyenlő rész­ re. A 1542. hogy a színezett három­ szögek területei egyenlők. és a kört eltoljuk a két pontot összekötő húrra merőleges irányban úgy. Bizonyítsuk be. hogy az a terület. ugyanakkora. három egyenlő területű idomot kapunk. Egy négyzet átlóján szerkesszük meg azt a P pontot. hogy az eltolt kör az eredetit messe. K2 1546 . hogy ha egy négyszög átlói egyenlő területű háromszögekre bontják a négyszöget. Hányadré­ sze a keletkezett háromszög területe az eredetinek? K2 1549. El 1545. A végpontok összekötésével nyert há­ romszög területe hányszorosa az eredetinek? E1 1547 . mint annak a téglalapnak a területe. . Az ABC háromszög C csúcsát kössük össze a szemközti oldal egy tetszés sze­ rinti P pontjával. Mutassuk meg.TERÜLETSZÁMÍTÁS. Bizonyítsuk be. A végpontok összekötésével nyert új négyszög területe hány­ szorosa az eredetinek? K2 1548 . TERÜLETÁTALAKÍTÁS ÉS ALKALMAZÁSAI E1 1542. amelyet a négyzet három csúcsával öszszekötve. ábrán kapcsos zárójellel megjelölt körívek egyenlők. Húzzunk párhuzamost egy négyszög egyik átlójának felezéspontján át a másik átlóval. Kössük össze az oldalhoz közelebbi Q osztópontot az oldal két végpontjával. Egy derékszögű háromszög olda­ laira kifelé szerkesszünk négyzeteket (1542. és viszont. hogy a színezett területek is egyenlők. melyet a két pont közötti körív súrol. akkor a négyszög paralelogramma. ábra). ábra K2 1544. Hosszabbítsuk meg egy háromszög mindegyik oldalát egyik irányba (egy meg­ határozott körüljárási irányt tartva) saját hosszával. Igazoljuk. hogy az így kapott egyenesek metszéspontját a négyszög oldalfelező pontjaival összekötő szakaszok a négyszöget egyenlő területű részekre bontják.A z 1543. Egy körön kijelölünk két pontot.

illetve f4.í4. E1 1558. E1 1559. ábrán látható módon.t 3 = t2. Az A-hoz kö­ zelebbi E. (A í. amelynek terü­ lete két adott szabályos háromszög területének összegével egyenlő. hogy ha a derékszögű háromszög oldalaira hasonló sokszögeket szerkesztünk úgy. ábrán a ts és t2 te­ rületrészek egyenlők. Az öszszekötő szakasz hányadrészét metszi le a háromszög területének? El 1552 . feladatra épül. ábra K2 1555 . Ennek két sze­ letére szintén rajzolunk négyzeteket. hogy a holdacskák területének összege a háromszög te­ rületével egyenlő. melyeket a háromszög megfelelő magasságvonalainak meghosszabbítása levág belőlük. ábrán látható holdacskákat (Hippokratész holdacskái) a derékszögű háromszög oldalai fölé szerkesztett félkörök határolják. hogy az 1559. hogy a hasonlóságnál a háromszögoldalak egymásnak feleljenek meg. Rajzoljunk egy hegyesszögű háromszög két ol­ dalára kifelé egy-egy négyzetet. és a közös csúcsból merőlegest bocsátunk a harmadik oldalra. Igazoljuk. területűeknek közös csúcsuk van. E1 1557.Kössük össze a négyzet csúcsait egy-egy szemközti oldal fe­ lezőpontjával az 1552.TERÜLETSZÁMÍTÁS.) Igazoljuk. E1 1554.) Szerkesszünk szabályos háromszöget. 1559. . ábra ► . E1 1556. Bizonyítsuk be. 1552.Mutassuk meg. hogy az 1554. Bizonyítsuk be.Az ABC háromszög AB oldalát osszuk három egyenlő részre az E„ E2 pontokkal. (Az 1555. a í3területrész pedig a négyzet terüle­ tének negyede. melyeknek területe í3. feladatra épül. osztópontot kössük össze az AC oldal F felezőpontjával. akkor a befogók fölé szerkesztett sokszögek területének összege az átfogó fölé szerkesztett sokszög területé­ vel egyenlő. Hányadrésze a négyzet köze­ pén így körülzárt kis négyzet területe az eredeti négyzet területének? E1 1553 .) A háromszög két oldalára í„ illetve f2területű négyze­ tet rajzolunk. hogy t . t e r ü l e t á t a l a k ít á s ÉS ALKALMAZÁSAI K2 1551 . ábrán a színessel jelölt terüle­ tek egyenlők. (Az 1555. Bizonyítsuk be. és t. hogy ezeknek a négyzeteknek egyenlő területűek azok a közös csúcsú darab­ jai.Az 1553.

mint az adott négy­ zeté. K2 1561 . melyek területének összege akkora. hogy az így keletkezett holdacska területe a háromszög területé­ vel egyenlő (1570. . 1570. E1 1562. ábra). amelyet a háromszög csúcsaival összekötve három egyenlő területű háromszöget kapunk. K1 1566. TERÜLETÁTALAKÍTÁS ÉS ALKALMAZÁSAI K2 1560 . melynek területe kétszer akkora. E1 1574. Osszunk egy háromszöget egy oldalának felezőpontjából kiinduló egyenesekkel három egyenlő területű részre. hogy egyik átlójuk hossza egyenlő legyen. mint egy adott köré. hogy egyik oldaluk hossza egyenlő legyen. Szerkesszünk négyzetet. Adott kör területét bontsuk koncentrikus körrel két egyenlő területű részre. ábra K2 1571 . K2 1573. Szerkesszünk kört. K2 1572 . Szerkesszünk vele egyenlő területű ABC 'háromszö­ get. Egy háromszög belsejében szerkesszünk olyan pontot. melynek területe akkora. Osszunk egy háromszöget egyik oldalával párhuzamos egyenessel két egyenlő területű részre.Szerkesszünk egy adott paralelogrammával egyenlő területű rombuszt úgy. Bizonyítsuk be. Erre a szakaszra szerkeszszünk egymás mellé két négyzetet. Adott egy négyzet és az oldalánál hosszabb szakasz. Vágjunk egy paralelogrammát egyik csúcsán átmenő egyenesekkel n egyenlő területű részre. E1 1569. Szerkesszünk négyzetet. hogy egyik oldaluk hossza egyenlő legyen. E2 1563 .TERÜLETSZÁMÍTÁS. Vágjunk egy háromszöget az egyik csúcsán átmenő egyenesekkel n egyenlő te­ rületű részre. melynek területe egy adott négyzet területének har­ madrészével egyenlő. K2 K2 1564. K2 1570. Egy egyenlő szárú derékszögű háromszög átfogójára félkört. K2 1568. mint két megadott négyzet te­ rületének különbsége. a derékszögű csúcsból pedig a befo­ gókkal negyedkört rajzolunk. K2 1567. Szerkesszünk egy adott négyszöggel egyenlő területű háromszöget úgy. melyben az A csúcsnál adott a ' szög van.Adott az ABC háromszög. Szerkesszünk egy adott paralelogrammával egyenlő területű rombuszt úgy. 1565 .

Egy korábban szabályos parcellákra osztott területen az újabb építkezések során megváltoztak a te­ lekhatárok. feladatra épül. hogy sem az A sem a B telek területe ne változzon? 1575. Vágjunk egy konvex négyszöget az egyik csúcsán átmenő egyenessel két egyenlő területű részre. . E2 1580. melynek adott az egyik oldala. E2 15 77. ábra ► E1 1576. Alakítsunk át egy négyzetet vele egyenlő területű szabályos háromszöggé. (Az 1579. feladatra épül. b oldalú paralelogramma és egy d hosszúságú szakasz. (Az 1581. ha adott a szerkesztendő háromszög alapjának hossza.) Szerkesszünk egy adott háromszöggel egyenlő terü­ letű egyenlő szárú háromszöget.) Szerkesszünk egy adott háromszöggel egyenlő terü­ letű téglalapot. ábrán lévő A és B telek közös határa még a régi felosztást követve töröttvonal alakú (Az ábrán a telkek egy-egy részlete látható vastag vonallal kiemelve). E2 1581 .G Y 1575. Hogyan lehetne kiegyenesíteni a ha­ tárvonalat úgy. Osszuk a trapézt az egyik szárának felezőpontjából induló egyenessel két egyen­ lő területű részre. Szerkeszszünk olyan d oldalú paralelogrammát. Például az 1575. En­ nek felezőpontjából húzott egyenessel osszuk a háromszögből és a körszeletből álló idomot két egyenlő területű részre. E2 1582. Adott egy a. Szerkesszünk vele egyenlő területű A fí'C ' három­ szöget úgy. V 1578.Adott egy ABC háromszög. E2 1579 .E1. Rajzoljunk a háromszög egyik oldala fölé kifelé egy tetszés szerinti körívet. hogy a ' = a és A B 'adott c 'hosszúságú szakasz legyen. E2 1583. feladatra épül. V 1584 . (Az 1581.) Szerkesszünk egy adott téglalappal egyenlő területű adott oldalú és adott szögű paralelogrammát. amelynek egyik szöge és területe az eredetiével egyenlő.

.

b) 5. d) 6\ e) n egy ponton átmenő olyan egyenes. hogy két kitérő egyenes bármelyikén át felvehető a másikkal párhuzamos sík. K2 1597. 4 egy másik egyenesen helyezkedik el. Térgeometria Térelemek Illeszkedési feladatok K1 1585. amelyik a párhuzamosok közül kettőt metsz.Adott a térben n különböző pont: ezek közül a egy egyenesen. melyek között nincs három egy egyenesbe eső? K1 1586 . akkor ez a metszéspont rajta van az egyenesen átmenő bármely sík és az eredeti sík metszésvonalán. és az 1595. hogy ha egy egyenes egy síkot metsz. akkor a metszésvonallal is párhuzamos. b) 4. hogy ha metszősíkok egy-egy egyenese egymással párhuza­ mos. b egy másik egyenesen helyezkedik el (a + b = n. . Hány síkot ha­ tároznak meg az öt egyenesből kiválasztható párok? K1 1591 . d) n olyan pontján át. Bizonyítsuk be. b > 1). akkor a két sík metszésvonalával is párhuzamosak. Hány egyenest húzhatunk a tér a) 4. Bizonyítsuk be. ezek közül 3 egy egyenesen. Hány síkot határoznak meg az ezekből kivá­ lasztható párok? K1 1592. Hány egyenest határoznak meg a 7 pont közül kiválasztható pont­ párok? K1 1587 . hogy ha egy egyenes két metszősík mindegyikével párhuzamos. b) 5. b darab ugyanazon egyenesben metszi egymást. e) n síknak? K2 1593. hogy minden sík tartalmazzon egy egyenest és egy pontot? K1 1590 . b) 4\ c) 5. d) 6. Legfeljebb hány síklap fektet­ hető ezeken át úgy. Adott a térben m egyenes és rajtuk kívül n pont. és az utóbbiak között nincs az előbbiekkel párhuza­ mos. (Az 1594. c) 6. Hány különböző egyenest határoznak meg az n pont közül kiválasztható pontpárok? K2 1588.Adott a térben 7 különböző pont. Hány metszésvonala van n adott síknak. ha közülük a darab párhuzamos. Vegyük fel a térnek a) 4. Hány síkot határoznak meg a belőlük kiválasztható ponthárma­ sok? K1 1589 .II. c) 5. melyek közül bármely négy nem esik egy síkba. melyek közül bármely három nem esik egy síkba és egy egyenes. K2 1595. a > 1. Adott a térben a) 3. c) 6. feladatra épül. me­ lyek közül bármelyik három nincs egy síkban. továbbá a + b = rfl K2 1594. Adott a térben négy párhuzamos egyenes. Legfeljebb hány metszésvonala van a) 3.) Bizonyítsuk be. d) n olyan pontját. E2 1596. Bizonyítsuk be.

valamint az AB. és ugyanezt mondhassuk az A'A". BB". feladatra épül.(Az 1601. K2 1599. és két adott kitérő egyenest metsz. hogy három olyan egyeneshez. CC' egyenesek vagy egy ponton mennek át vagy párhuzamosak. (Az 1605. Adott két kitérő egyenes és egy harmadik. b) az AA'. E1 1603. Adott továbbá egy ezektől különböző S sík. akkor a metszésvonalak párhuzamosak. és a páronkénti metszésvonalak közül kettőnek van metszéspontja. amely nincs rajta az egyenesek egyikén sem.Adott a térben egy metsző egyenes-pár. Síkjuk legyen különböző. hogy AB párhuzamos A'ő'-vel. E2 1606. hogy akkor az AA'. hogy az AA". amelyik mindhármat metszi. Bizonyítsuk be. CC' egyeneseknek vagy egy közös pontjuk van vagy párhuzamosak. aj Két térbeli pontnak egy síktól való távolsága: a = 3. hogy egy síkon kívül fekvő bármely pontból csak egy merőle­ ges egyenes állítható a síkra. Határozzuk meg a térbeli pontok távolságát. ame­ lyek közül bármely kettő kitérő.8 m. feladatra épül. feladatra épül. számtalan olyan egyenes vehető fel. E2 1608. C'A'.) Adott két háromszög: ABC és A'B'C'. K2 1600 . feladatra épül. amely átmegy az adott ponton. amely mind a négy egye­ nest metszi.) Az ABC és az A'B'C' legyenek különböző síkban fek­ vő olyan háromszögek. BB'. Keressünk olyan egyenest. K2 1605. K1 1610. (Az 1605.7 m és b = 5.2 m. CC" egyenesek vagy egy pontban találkozzanak vagy párhuzamosak legyenek. és CA párhuzamos C'A'-vel. Keressünk olyan egyenest. K2 1 6 1 1 . (Az 1606. B'C' oldalak egyenesei metszik egymást. hogy ha három sík páronként metszi egymást. E1 1601 .K2 1598. és mindkét egyenest metszi. akkor a) ezek a metszéspontok egy egyenesen vannak. . Bizonyítsuk be. hogy ha ABC és A 'B 'C különböző síkban fekvő háromszögek és a BC. A'B' oldalak egyenesei is. hasonlóan a CA. egymáshoz és az előbbi egyenesekhez képest kitérő egyenes. hasonlóan BC párhuzamos B'C'-vei. Térelemek távolsága és hajlásszöge K2 1609. B'B". vagy mindannyian egy síkban vannak.) Bizonyítsuk be. (Az 1600. BB'. mindkét adott egyenest metsző egyenest. a pon­ tokból a síkra bocsátott merőlegesek talppontjainak távolsága c = 4. ak­ kor vagy valamennyi egy ponton megy át. hogy ha két párhuzamos síkot metszünk egy harmadik síkkal. Bizonyítsuk be. Bizonyítsuk be. El 1604 . Adott két kitérő egyenes és egy pont. hogy ha több egyenes közül bármely kettő metszi egymást. Keressünk a harmadik egyenessel párhuzamos. Határozzunk meg az S síkban olyan A"B"C" háromszöget. továbbá két. Bizonyítsuk be. akkor a harmadik is átmegy ezen a met­ szésponton. amelyik két adott síkkal párhuzamos. hogy egy síknak valamely pontjában csak egy merőleges egye­ nes állítható a síkra. C C " egyenesekről is. El 1602 .) Keressünk olyan egyenest.) Bizonyítsuk be. feladatra épül. Bizonyítsuk be. E2 1607.

Bizonyítsuk be. B. Ezt az egyenest a két kitérő egyenes normál transzverzálisának nevezik. Mi­ lyen távol van a P pont a háromszög síkjától? K2 16 17. hogy ha egy egyenes egy síkkal párhuzamos. c. c) Az A pont a. . a sík ugyanazon oldalán. amely mindkettőt metszi. Adott két metsző sík és egy rájuk nem illeszkedő pont. d értékek között. a B pont b távolságra van egy adott síktól. b) két ferde szakasz akkor és csak akkor egyenlő. amelyre PA = a adott. K1 1614. hogy ha egy síkon kívül levő pontból a síkra egy merőlegest és több ferde egyenest húzunk. Bizonyítsuk be. hogy két kitérő egyenes normál transzverzálisának az egyene­ sek közé eső szakasza a legrövidebb a két egyenes egy-egy pontját összekötő szakaszok kö­ zött. d távolságra vannak. hogy milyen összefüggés van az a. Legyen a P pont a merőleges azon pontja. K1 1620. D csúcsai egy sík ugyanazon oldalán a sík­ tól a. Legyen C az AB szakaszt p : q arányban osztó pont. b. Egy a oldalú szabályos háromszög csúcsaitól egy P pont b távolságra van. hogy a merőlegesek talppontjait összekötő egyenes merőleges a két sík metszésvonalára.) Az ABC háromszög csúcspontjai egy adott X sík ugyanazon oldalán a síktól a. K1 1613.Térelemek távolsága és hajlásszöge b) Mekkora egy A pontnak egy a síktól való távolsága. Adott két kitérő egyenes. akkor a) ezek közül a merőleges távolság a legrövidebb. c) két ferde szakasz közül az a nagyobbik. ha az A pont a sík egy A' pontjától a távolságban van. (Az 1611. hogy pontosan egy olyan egyenes van. Milyen távolságra van a C pont a síktól? K1 1612. amelynek talppontja távolabb esik a merőleges talppontjától. akkor ugyanakko­ ra távolságra van a sík bármely vele nem párhuzamos egyenesétől. b. ábra) 1615. c. Egy ABCD paralelogramma A. Milyen távol van az AB szakasz F felezőpontja az adott síktól? d) Az A pont a.62 m. Hatá­ rozzuk meg a PD távolságot és a téglalap méreteit. Határozzuk meg. E2 1619. és mindkettőre merőleges. K2 1615. Adott még a PB = b és PC = c távolság. b. és az A' pontnak az A pontból húzott merőleges T talppontjától való távol­ sága //? Határozzuk meg a távolságot. C.38 m. Bizonyítsuk be. Állítsunk a pontból a sí­ kokra merőleges egyeneseket. ha talppontjaik egyenlő távol esnek a me­ rőleges talppontjától. c távolságra vannak. ábra ► K2 1616. (1615. E2 1618. Bizonyítsuk be. a B pont b távolságra van egy adott síktól. c) és d) feladatra épül. Határozzuk meg a háromszög S súlypontjának a £ síktól való távolságát. Egy ABCD téglalap A csú­ csában állítsunk merőlegest a téglalap síkjára. Bizonyítsuk be. ha a = 11. b = 4.

amelyre AP + PB a lehető legkisebb. Bizonyítsuk be. hogy ugyanazon pont­ hoz jutunk.) Legyen adott a térben négy pont. feladatra épül. ha az eredeti pontot a síkokra merőlegesen c^-ből az a 2 felé mutató irányban a síkok távolságának kétszeresével eltoljuk. egymással egyenlő AB és A'B' szakaszokhoz ke­ ressünk olyan t egyenest. . 1625. és a. hogy e pontoktól mért távolságainak különbsége a lehető leg­ nagyobb legyen. illetve lapszögének mellékszögét felező síkok merőlegesek egymásra. K2 1635. Bizonyítsuk be. Legyen adott két párhuzamos sík: a. attól különböző távolságra az A és a B pont. majd a kapott tükörképet az a. feladatra épül. de mind a négy pont ugyanolyan távolságra a síktól.. Bizonyítsuk be. K2 1626 . merőleges a síkra. Jelöljük ezen sík és az eredeti síkok metszésvonalának közös pontját O-val. Keressük a sík P pontját úgy. és Oj metszésvonalára merőleges síkon vannak. hogy OA = OA'= OA".-re vonatkozó tükör­ képét jelöljük A'-vel.) Illesszünk egy paralelogramma egyik átlójához tet­ szőleges síkot. E2 1631. Bizonyítsuk be. hogy annak a két szögnek az összege. E2 1632.) Adott a térben az e egyenes és a rá nem illeszkedő I A és B pont. hogy a szakasz végpontjai a sík­ tól egyenlő távolságra vannak. kisebb egy derékszögnél. Legyen a térben két pont. K1 1624. amely egy sík három közös kezdő­ pontú félegyenesével egyenlő szögeket zár be. Bizonyítsuk be. (Az 1622. A tér tetszőleges pontját tükrözzük először az a. Keressük az e egyenes olyan pontját. Bizonyítsuk be. E2 1634. Legyen t két metsző sík: a. B a B'-be megy át. B pontok és az e egyenes. E1 1630. hogy két sík lapszögét. Adott egy ABC háromszög és egy tetszőleges 5 sík. Meghatározandó H E2 egy sík úgy. Keressük a sík azon pont| ját. hogy az olyan félegyenes. El 1633. Fektessünk az e egyenesen át olyan síkot. amelyik három adott egyenessel egyenlő szögeket zár be. amely a háromszög csúcsaitól egyenlő távolságra van. amelyet forgástengelyként használva A az A'-be. A'-nek az <x. továbbá. K1 1623. A" egy az a . és a.-re.-re. amelyeket egy tetszőle­ ges egyenes két egymásra merőleges síkkal bezár. kettő pedig a sík másik oldalán legyen. hacsak az egye­ nes nem merőleges a két sík metszésvonalára. (Az .TÉRELEMEK E2 1621 ott ponton át vegyünk fel olyan egyenest. Bizonyítsuk be. K2 1622. Egy A pontnak az a. hogy A. hogy két pont a sík egyik. Vegyünk fel a két pont által meghatározott sza­ kasz felezőpontján át egy tetszőleges síkot.. K1 1628 . (Az 1622. hogy a másik átló végpontjai e síktól egyenlő távolságra van­ nak. hogy az AOA" 4 az O' és a. A'. Keressük a sík olyan P pont| ját. amelyik az A és B ponttól egyenlő táI volságban van. feladatra épül. Adott egy sík különböző oldalán. K2 1627 . K1 1629 . Bizonyítsuk be.-re vonatkozó tükörképét A"-vel. A térben tetszőlegesen elhelyezett. Adott egy sík ugyanazon oldalán az A és a B pont. síkok hajlásszögének kétszerese.Adottak a térben az A. amely az A és B pontoktól egyenlő távolságra van.

Adott a térben három egyenes a . Bizonyítsuk be. Keressünk adott ponton átmenő. Adott a térben két nem párhuzamos sík. hogy két sík szögét felező sík bármely pontja egyenlő távol van a síkoktól. C. lapjaik pedig egymásra kölcsönösen merőlegesek. Keressünk a P ponton átmenő olyan egyenest. Keressünk olyan egyenest. hogy a vetületekből a két sík metszésvonalára bocsátott merőlegesek talppontjai egybe­ esnek. Keressünk adott ponton át olyan síkot. a és b és egy P pont. Legyen egy sík egyik pontjából egy másik síkra bocsátott merőleges szakasz fe­ le az ugyanazon pontból a két sík metszésvonalára bocsátott merőleges szakasznak. amely az adott síkhoz adott szögben hajlik. b. Bizonyítsuk be. E2 1638. Vetítsünk merőlegesen egy térbeli pontot két egymást metsző síkra. E2 1639. Hány megoldás van? E2 1644. ez a síkokat a talpponttól egyenlő távolságban metszi. PB.K1 1636. E2 1651. Fek­ tessünk az e egyenesen át olyan síkot. a b és a c egyenesekkel. 1646 . két adott síkra merőleges síkot. és c. és S2. KI 1641 . hogy két metsző síkkal egyenlő szögeket bezáró egyenes a síkokat a metszésvonaltól egyenlő távolságban levő pontokban metszi. El 1649 . me­ lyek egymással és a síkkal is 60°-os szöget zárnak be. hogy a PA. . továbbá egy P pont. akkor a két síkkal az egyenes ugyanakkora szöget zár be. az egyenesre merőleges. Mekko­ ra a két sík hajlásszöge? E2 1648 . hogy az olyan lapszögek. Keressünk olyan P pontot. adott síkra merőleges síkot. Keressünk egy adott sík adott pontján át olyan egyenest. Hány megoldás van? E1 E1 1645 . Keressünk a P pon­ ton át olyan síkot. E1 1647. Hány megoldás van? E1 1642.) Adott egy S sík és három rajta kívül elhelyezett (nem egy egyenesen sorakozó) pont: A. és egyenlő távolságra van az adott egyenesektől. E1 1652 . amelyik egy adott síkkal adott szöget zár be. a) Bizonyítsuk be. amelyeknek az élei párhuzamosak. amelyik egy sík adott egyenesének egy adott pontján átmegy. Határozzuk meg ezen két egyenes és a sík metszéspontjainak távolságát. amely egyenlő szögeket zár be az adott síkokkal. E1 1643 . PC egye­ nesek egy adott háromszöghöz hasonló háromszög csúcsait messék ki az S síkon. B. Bizonyítsuk be.Adott két metsző sík és a metszésvonaluk egy pontján átmenő e egyenes. K1 1637. A P ponton átmegy két egyenes. hogy a félegyenesek szöge a lapszög kiegészítő szöge. hogy ha két sík szögfelező síkjának egy pontjában a szögfelező síkra merőleges egyenest állítunk. hogy vagy mindkettő a másik szárlappal közös féltér­ ben vagy mindkettő ellentétes féltérben legyen. hogy ha egy egyenesnek két metsző síkkal való metszéspontjai a metszés­ vonaltól egyenlő távolságra vannak. Keressünk két adott ponton átmenő. 5. és a síkkal adott szöget zár be. vagy egyenlők vagy kiegészítő szögek. melyek szögfelezője az e egyenes. Egy P pont egy síktól m távolságra van. Bizonyítsuk be. két párhuzamos egyenes. amely egyenlő szögeket zár be az a. Bizonyítsuk be. b) Bizonyítsuk be. feladatra épül. E1 1650 . hogy ezt az adott síkok olyan egyenesekben messék. K2 1640 . (Az 1606. Két félsík által meghatározott lapszög élének egy pontjában állítsunk mindkét szárlapra merőleges félegyenest úgy.

akkor a két egyenes merőleges. B izonyítsuk be. E1 1664. E2 1665. E1 1662. ha a szög szárai ugyanakkora szöget zárnak be a síkkal (amelyre vetítünk). (Az 1661. akkor maguk is párhuzamosak”? K2 1658. amely a szög szárainak meghosszabbításait metszi. ha a sík. és az 1658.) Bizonyítsuk be. E1 1655. hogy egy egyenes pontjainak egy síkra való merőleges vetületei egyenest alkotnak. Bizonyítsuk be. Bizonyítsuk be. ezzel szemben hegyesszög lesz a vetüle­ te. feladatra épül. hogy egy szakasz merőleges vetületének hossza az eredeti hoszszúság és a síkkal bezárt szöge cosinusának szorzata. (Az 1658. a derékszög egyik szárát és a másiknak a meghosszabbítását metszi. E1 1666. Igazoljuk. hogy síkra merőle­ ges egyenes vetülete egyetlen pont. hogy ha egy egyenes merőleges egy síkra. Bizo­ nyítsuk be. amely annak szárait metszi. E1 1663. (Az 1662. hogy szakasz felezőpontjának egy síkra való merőleges vetüle­ te vagy a szakasz vetületének a felezőpontja. E1 1657. és az 1661. Bizonyítsuk be.) Bizonyítsuk be. (Az 1660. és a síkon való merőleges vetületeik merőlegesek. illetve tompaszög. hogy ha egy vonal merőleges ve­ tülete két egymást metsző sík mindegyikén egyenes.) Bizonyítsuk be. vagy olyan síkra.) Igaz-e mindig a következő állítás: „Ha két egyenes merőleges vetületei két egymást metsző sík mindegyikén párhuzamosak. Bizonyítsuk be. vagy a három vetületi pont egybeesik. feladatra épül. feladatra épül. amelynek felezője az OC szögfelező vetülete. akkor egy másik (az előbbivel nem párhuzamos) síkra való merőleges vetülete merőleges a két sík metszés­ vonalára. illetve tompa­ szögnek az egyik szárával párhuzamos síkon való merőleges vetülete is hegyesszög. ha két egyenes közül az egyik párhuzamos egy síkkal. hogy ha egy AOB szöget egy. vagy a vetületük két pont. hogy párhuzamos egyeneseknek egy síkra eső merőleges vetületei vagy párhuzamosak. a vetülete tompaszög. Bizonyítsuk be. ha az egyenes nem merőleges a síkra. amelyre vetítünk. E1 1661 . Milyen megszorítással érvényes az az állítás. az OC szögfelezővel párhuzamos síkra merőlegesen rávetítünk.E1 1653. akkor maga a vonal is egyenes? E1 1656. vagy egy egyenest alkotnak.) Bizonyítsuk be. K2 1660. hogy a pontokból a két sík metszésvonalára bocsátott merőlegesek talppontjai egybeessenek. feladatra épül. (Az 1661. (Az 1655. hogy ha egy derékszöget olyan síkra vetítünk merőlegesen. hogy egy szög szögfele­ zőjének egy síkra eső merőleges vetülete akkor és csak akkor lesz e szög vetületének szög­ felezője. hogy két párhuzamos és egyenlő hoszszú szakasz ugyanazon síkra eső merőleges vetülete vagy egybeesik vagy párhuzamos és egyenlő. a vetülete olyan szög lesz. .) Bizonyítsuk be. El 1654. Legyen adott két metsző sík és mindegyiken egy-egy pont oly módon. hogy egymásra merőleges egyeneseknek az egyikkel párhuza­ mos síkra való merőleges vetületei is merőlegesek egymásra (esetleg az egyik szár merőle­ ges vetülete pont) és megfordítva. hogy hegyesszögnek. hogy a két adott pont egy térbeli pontnak a síkokon való merőleges vetülete. feladatra épül. feladatra épül. K2 1659.

testátlója. Hányféleképpen tudunk kiválasztani a kocka 8 csúcsa közül hármat úgy. Normál transzverzálisuk a-val.) Bizonyítsuk be. Mozogjon egy adott hosszúságú CD szakasz C végpontjával az a. hogy az EF szakasz hossza állandó. K2 1674. m :n = 11:17. ha a = 143 m \b = 157 m. vagy egy egyenes és egy rajta kívül fekvő pont. amely tartalmazza a kocka négy csúcsát.) K1 1679. Felső végpontjának távolsága a háromszög csúcspontjaitól c. Milyen távol van a P pont a síktól? Oldjuk meg a feladatot abban az esetben is. Húzzunk az S síkban az a egye­ nes talppontján át az a egyenes vetületével 45°-os szöget bezáró b egyenest. Normál transzverzálisuk a-val. de lapját nem. ha az élhossza a. Határozzuk meg egy kocka csúcsainak az egyik testátlótól való távolságát. ha a síkra eső merő­ leges vetülete a) fele a szakasz hosszának. D végpontjával pedig a b egyenesen. illetve B. Mekkora a háromszög merőleges vetü­ letének területe? K2 1675. Mekkora a rúd síkra eső merőleges vetülete? K1 1671 . illetve fe-vel való metszéspontja legyen A. Bizonyítsuk be. Egy a egyenes egy S síkkal 45°-os szöget zár be. illetve B pontjától a. illetve fe-vel való metszéspontja legyen A. b) egyenlő a két végpont síktól való távolságának különbségével? El 1672 .Adott egy sík és rajta kívül egy P pont. Hány részre osztja a teret a kocka lapjainak hat síkja? K1 16 77. Egy szabályos háromszög középpontjában a háromszög síkjára merőlegesen áll egy b hosszúságú szakasz. E2 1669. A két távolság vetületének aránya m : n. Az ABC háromszög oldalai: AB = 40 m. D végpontjával pedig a b egyenesen. Milyen hosszú az a élű kocka lapátlója. illetve B. Határozzuk meg az a és b egyenesek hajlásszögét.El 1667. hogy két kitérő egyenesnek a normál transzverzálisukkal párhuzamos síkon való merőleges vetülete vagy párhuzamos egyenes­ pár. Hány átlóssíkja van egy kockának? (Átlóssíknak nevezünk minden olyan síkot. Legyen a és b két egymásra merőleges kitérő egyenes. Egy 12 m hosszú rúd egy síkkal 30°-os szöget zár be. Mekkora szöget zár be a 102 m hosszú szakasz egy síkkal. E1 1673. BC = 25 m. F pedig a BD szakasz felezőpontja. Legyen E az AC. Mekkora a háromszög területe? Kocka K1 1676. hogy az ezeken átfektetett sík ne menjen át egy negyedik csúcsponton? K1 1678. körülírt gömbjének sugara és beírt gömbjének sugara? K2 1680. Az AB oldal egy S síkon van. a C pont az 5-től 7 m távolságban. A P pont a sík A. AC = 25 m. . hogy AC2 + AD1 + BD2 + BC2 független a szakasz helyzetétől. Mikor következik be az utóbbi eset? El 1668. (Az 1661. K1 1670. Bizonyítsuk be. illetve b távolságra van. Legyen a és b két egymásra merőleges kitérő egyenes. Mozogjon egy adott hosszúságú CD szakasz C végpontjával az a. feladatra épül.

Egy kocka éle a. hogy a vetület szabályos hatszög. E1 1696. c) a = 423 mm. amely a kocka minden lapján áthaladva visszavezet a kiindulási ponthoz. (Az 1695. Mekkora két kitérő él felezőpontjának távolsága? E1 1682. Mekkora szöget zár be a kocka testátlója egy éllel? 1685 . Határozzuk meg az e és az S' hajlásszögét. feladatra épül. hogy a kocka középpont­ ján átmenő. Egy a élű kocka egyik élén (nem csúcsponton) ül egy légy. Bizonyítsuk be. és az 1691 .) Bizonyítsuk be. Mekkora ennek a hatszögnek egy oldala? E1 1693. Mekkora szöget zár be a kocka két különböző irányú élére támaszkodó két át­ lóssíkja? El 1687. (Az 1690. (Az 1695. K2 1697 . feladatra épül. K1 1699. hogy ezek egy szabályos hatszög csúcspontjai. E1 1695. Egy a élű kocka két párhuzamos négyzetlapja legyen ABCD és EFGH. valamelyik testátlójára merőleges sík szabályos hatszögben metszi a kockát. A lehető legrövidebb útvonalat keresi. Bizonyítsuk be. Melyiknek a terü­ lete lesz a legkisebb? E2 1691 . Mekkora szöget zár be a kocka két testátlója? 1684 . Vegyük egy kocka szabályos háromszög síkmetszeteit. Határozzuk meg a leg­ nagyobb területű háromszög oldalát. Vegyük fel az S síkban az m egyenessel 45°-os szöget bezáró e egyenest. hogy a kocka valamelyik csúcsából kiinduló három él végpont­ jai által kifeszített sík a csúcsból kiinduló testátlóra merőleges.6 cm. E2 1698. . E2 1692. E2 1688. Tekintsük egy kocka két szemközti csúcsát és az ezekbe a csúcsokba be nem fu­ tó élek felezőpontjait. Mekkora az a élű kocka testátlója és felszíne? b) a = 12. (Az 1692. Az utób­ bi lap középpontja legyen M. hogyan lehet felosztani egy kockát három egybevágó gúlára. feladatra épül. Mekkora szöget zár be a kocka testátlója egy lappal? E1 1686 . d) a = —m.) Határozzuk meg az a élű kocka két nem metsző lap­ átlójának távolságát.feladatra épül.K2 1681. E1 1689. KI 1694. metszésvonaluk m. Mutassuk meg. amelyek valamelyik testátló két végpontjától egyenlő távolságra vannak. Mekkora ez a legrövidebb útvonal? E2 1690.) Vetítsük a kockát merőlegesen az egyik testátlóra me­ rőleges síkra. Határozzuk meg az MA és a BC egyenesek távolságát. Egy S és egy S' sík hajlásszöge 45°. és harmadolja azt.) Keressük meg a kocka felszínén azokat a pontokat. Mekkora az egyik testátlójának egy hozzá kitérő éltől való tá­ volsága? K1 K2 K1 1683 . Egy kocka éle a. Bizonyítsuk be. a) a = 8 dm. Vegyük egy kocka egyik testátlójára illeszkedő síkmetszeteit.

5 cm2 .3 ks kg dm 3 s ). d) a = —m. Az egyik tömege 100 kg. K1 1702 . K1 1 7 1 1 . Határozzuk meg a kocka élét.36 m2 . Mekkora a térfogata annak a kockának. Térfogatuk különbsége 26 m3. a másiké 1 kg. tö­ mege pedig 5 kg? dm K1 1706 . Mekkora a kocka átlós síkmetszetének területe. 1703. b) d = 18 cm.K2 1700 . Mekkora az a élű kocka egyik lapjának középpontján és a szemközti lap egyik élén átmenő síkmetszetének területe? a) a = 8 dm. Két darab parafa kockánk van. A délosziak a delphoi jósdához fordultak tanácsért. c) a = 423 mm. c) az 5 kg-os alumínium kockának (az alumínium sűrűsége 2. ha térfogata aj 2197 cm3. mint egy másiké. hogy ha a pestistől meg akarnak szabadulni. Egy kocka éle 2 méterrel hosszabb. a) a 32 kg-os ólom kockának (az ólom sűrűsége 11. Mekkora a kocka felszíne.8 dm? K2 1710 . Mekkora a kocka éle. ha éle a) a.6 cm. mint egy adott kockáé. Azt a választ kapták. K1 17 12 . Mekkora a kocka alakú hektoliteres edény belső éle? KI 170 7 . dm 3 kg d) a 3 kg-os márványkockának (a márvány sűrűsége 2. melynek térfogata kétszer akkora. K1 a) 18 816 dm2. dm b) az 1 kg-os arany kockának (az arany sűrűsége 19. ha át­ lós síkmetszetének területe a) t\ b) 250 cm2. d) d = —m. amelynek felszíne a) 73. Mekkorák az élek? KI 1713 . c) 2 m3? KI 1709.25 dm 3 )? ks K1 1705. felszínét és térfogatát.35 —— ). Mekkora az éle és a felszíne? a) d = 24 dm. c) 6. Vágjuk ketté az a élű kockát egy átlóssíkkal. ej 64 mm2. Mekkora a térfogata c) 15.6 cm. d) 28 644 mm2. testátlóját.7 —H-). )? dm 3 K1 1704. Határozzuk meg az olyan kocka élét. c) 1 m2 ? KI 1708. 2 170 1. K1 b) a= 12. b) 24. b) 100 cm2. fej 30 dm3.83 . Egy kocka testátlója d.^ . lapátlóját. Mekkora az egyik rész térfogata és felszíne? . Mekkora az éle annak a vörösréz kockának. cseréljék ki Apolló kocka alakú oltárkövét kétszer akkorára. amelynek sűrűsége 8. Mekko­ rák az élek (a parafa sűrűsége 0.8 . ha felszíne b) 31 104 cm2. 2 c) d = 36 mm. A görög aranykor matematikájának egyik híres feladata a déloszi probléma: Délosz szigetén pestis dühöngött.

Milyen távolságra van a P pont a síkok közös pontjától? K1 1723. Vegyük fel azt a téglatestet. 40 cm vastag falhoz? (A kisméretű tégla mérete 25 cm x 12 cm x 6. Egy téglatest élei: a) 4. Húzzuk meg egy téglatest egyik testátlóját. Mekkorák a téglatest élei. hogy a téglatest testátlójának négyzete egyenlő az egy csúcsban találkozó három él négyzetének összegével. Igazoljuk geometriai úton a két pozitív tag különbségének köbére vonatkozó képletet. ha a kiégetett tégla mérete 25 cm x 12 cm x 6. Határozzuk meg a V térfogatú téglatest éleinek hosszát. c oldalélű téglatest a élére illeszkedő átlós síkmetszet területe? 1719 . amely­ nek lapjai párhuzamosak a kocka lapjaival. 18. és testátlója a PtP2szakasz. K1 1724. Egy öntöttvasból készült téglatest tömege 100 kg. hogy ha a testátló az élekkel a. ha a P t pontnak a kocka egyik csúcsában találkozó három lapsíkjától mért távolsága a„ b . Egy zárt. fi és /szögeket zár be. 487 m. c számokkal arányosak. 27.5 — 2 . akkor cos2a + cos2/? + cos27 = 1 .2 cm. anyagának sűrűsége 0. Mekkora a tömege? Legfeljebb mennyi lehet a rakománya. külső élhossza 1 m.. c2. ha tudjuk.5 cm. éleinek aránya 1:2:3. K1 1720. E1 1 7 1 7 . b. a felszíne és a térfogata? K1 c) 124 m.) .2 dm.5 cm. Bizonyítsuk be. b. 2. Mekko­ rák az élek? (Sűrűsége 7.8 dm. Egy kocka belsejében adott a P { és a P2 pont. c„ a P2 ponté pedig a2. dm’ hogy vízben el ne süllyedjen? Téglatest E1 1715 .17 14 . Hány darab kisméretű tégla vethető 1 m’ agyagból. Mekkora a két pont távolsága? K1 1722. Igazoljuk geometriai úton a két pozitív tag összegének köbére vonatkozó képletet.) dm 3 K 1 G Y 1726. K1 17 2 1 .5 cm. és az agyag térfogatvesztesége az égetéskor 2 %? K 1 G Y 172 7. b) 36 cm. b2. 1725.6 dm. 216 m. Milyen hosszú a téglatest egy élének és egy hozzá kitérő testátlójának a normál transzverzálisa? K1 1716 . Mekkora a testátlója. Hány tégla szükséges 10 m2. b és c. Mekkora az a..8 —5-. hogy a. 3. Bizonyítsuk be. K1 K1 1718 . Egy P pontnak három páronként egymásra merőleges síktól mért távolsága a . kocka alakú láda falvastagsága mindenütt 2 cm.

Egy téglatest felszíne 1400 cm2 . Egy téglatest két éle 7 dm és 11 dm hosszú. amelynél a három átlós síkmetszet te­ rülete 32 cm2. amennyi­ vel egy 3. illetve 4 cm-rel meghosszabbítjuk. éleinek aránya 3:4:5.2 cm3 -rel nagyobb a téglatest térfogatánál. és 18 cm széles? (Sűrűsége 7 — . ha oldallapjainak területe 55 cm2. és ez a síkjában levő egyik éllel 22°37' szöget zár be. Mekkora a felszíne és a térfogata? K1 1734. A két szemben fekvő oldalélén átme­ nő síkmetszet területe 116. Egy négyzetes oszlop térfogata 627. Mekkorák az élek? E1 1732. amelynek területe 283 cm2. 43.5 m széles. Mekkora a térfogata? K1 173 1. Egy téglatest egyik csúcsából kiinduló három élének összege 42 cm. Mek­ korák az élei? E1 1742. Egy téglatest lapjainak területei úgy aránylanak egymáshoz.5 m hosszú. Egy téglatest egyik lapjának átlója 52 m.2 gramm tömegű sztaniollap. Mekkorák az élei? 1738. Hány kg égetett mészből ké­ szíthetünk annyi oltott meszet. éleinek aránya 4 :5 :6 . A testátló 29 cm. Egy négyzetes oszlop két szemben fekvő oldalélén átmenő síkmetszete négyzet. ábra) K1 1729. Mekkorák az élek? E1 1743. Felszínének és térfogatának mérőszáma megegyezik. illetve 52 cm2 ? E1 1733. Mekkorák az élei? K1 1739. 2.5 cm2. Ha egy téglatest egy-egy élét 6 cm-rel. Egy téglatest testátlója 26 cm. éleinek aránya 2:3:4. koc­ kát kapunk. Ezek valamelyikéhez illeszkedő át­ lóssík négyzetben metszi a téglatestet. Mekkora a felszíne? . 2 m mély meszesgödör megtelik? (1 m 3oltott mész készítéséhez 400 kg égetett mészre van szükség. Mekkorák az élei? 173 7. Mekkorák az élei? K1 1741 . Egy téglatest térfogata 5856 cm3. testátlója 27 cm. Mekkorák a téglatest élei. Egy téglatest két élének aránya a :b = 3:4. Egy másik lap átlója 101 m.) (1728. amely 35 cm hosszú. A b élhez illeszkedő átlós metszet 16 m 2területű négyzet.) cm K1 1730.K1 G Y 1728. Mekkora a felszíne és a térfogata? K1 1740. Milyen vastag egy 1.4 cm3. Mekkora a téglatest térfogata? K1 K1 K1 1736. Mekkora a térfogata annak a téglatestnek. mint 16:21:28. A kapott kocka térfogata 2059. 105 cm2és 231 cm2? E1 1735.8 cm2. Egy téglatest éleinek aránya 1:3:5.

K1 1754. Az n oldalú egyenes hasáb AA' élének egy adott P pontjából ugyanezen él egy adott P' pontjába kell a hasáb palástjának körüljárásával a legrövidebb úton eljutni. Mekkora a térfogata? El 1753. hogy a) a téglatest testátlói egyenlők. Bizonyítsuk be. Bizonyítsuk be. Mekkora a térfogata? E1 1752. K2 1755.2) • 180°. hogy a paralelepipedon egy csúcsból kiinduló három élének és testátlójának négyzetösszege egyenlő az ugyanazon csúcsból kiinduló három lapátló négy­ zetének összegével. Egy paralelepipedon lapjai egybevágó rombuszok. ha két éle 21 cm és 28 cm. hogy a háromoldalú hasáb legnagyobb területű oldallapjának kisebb a területe. Határoz­ zuk meg az utat.4 cm. hogy a paralelepipedon testátlói egy pontban metszik egymást. magassága 23 cm. Bizonyítsuk be. és az alaplappal 45°-os szöget zár be. A harmadik 16 cm hosszú él a 8 cm-es éllel 62. Határozzuk meg a felszínét és a térfogatát. E2 1756.7°. Bizonyítsuk be. Bizonyítsuk be. hogy az egyenlő térfogatú téglatestek között a kockának van a legkisebb felszíne. és hegyesszögűk 52. akkor az téglatest. Bizonyítsuk be. Mekkora a kimetszett síkidom te­ rülete. hajlásszögük 48. Bizonyítsuk be. K1 1750. és a másik kettő által kifeszített síkkal 68. Mekkora a térfogata? . Egy paralelepipedon két éle 13 cm és 9 cm. K1 175 7 . E1 1746. hogy a paralelepipedon testátlóinak négyzetösszege egyenlő az élek négyzetösszegével. E2 1749. amelyik át­ megy egy alapélen. hogy a paralelepipedon középpontosan szimmetrikus test. (A szimmetria középpontját a paralelepipedon középpontjának nevezzük. és az alaplapja n oldalú szabályos sokszög. ha a magassága m. Egy szabályos hatszög alapú egyenes hasáb alapéle 0.) K2 1745. E1 1748. b) ha egy paralelepipedon testátlói egyenlők. hogy ha egy négyoldalú hasáb testátlói egy ponton mennek ke­ resztül. KI 1760. A harmadik él 25 cm. akkor a hasáb paralelepipedon.5°-os szöget zár be. hogy minden n oldalú hasábban az oldallapok hajlásszögeinek összege: ( n . és a metszéspont felezi a testátlókat. Szabályos háromszög alapú egyenes hasábot olyan síkkal metszünk. A rombuszok oldala 11 cm.6°.3°-os szöget zár be.3°. Mekkora a paralelepipedon térfogata. Bizonyítsuk be. Számítsuk ki az egyenes hasáb térfogatát. ha az alaplap területe -J~50 cm2 ? E1 1759. hajlásszögük 46. Bizonyítsuk be. mint a másik két oldallap területének összege. A 8 cm-es élhez illeszkedő két lap hajlásszöge 53°. Egy paralelepipedon két éle 8 cm és 11 cm.Hasáb K2 1744. és a testmagasság 32 cm? K1 175 1. K1 1758. melynek oldala a. a közbezárt szögük 53024'15". K1 174 7.

63° szögű rombusz. il­ letve 54 cm. Egy 6 m magas vasúti töltés felül 8 m széles. Egy háromoldalú hasáb alapélei 2. Mekkora a felszíne és a térfogata? K2 176 7. melynek szára 9. magassága 3 dm. és a víz magassága mindenütt 1 m? K1 1772 . A hasáb térfogata 26.7 m. Mekkora a felszíne és a térfogata? kg .-. egyenes hasáb alakú bazalttömb. Mekkora a felszíne és a térfogata? K1 1 7 7 7 . magassága 1.3 dm hosszú. az alaplap hosszabb oldallal szemközti szöge 58°23'. Egy 50 cm magas egyenes hasáb alaplapja egy 15 cm sugarú kör köré írt szabá­ lyos nyolcszög. Mekkora az alapterülete? c'm E1 1765. magassága 2. Mekkora a hasáb fel­ színe és a térfogata? K2 1775 . Egy egyenes hasáb alaplapja 8 m 2területű egyenlő szárú háromszög. Egy egyenes hasáb valamennyi éle egyenlő hosszú.24 m.02 cm. Egy szabályos hatszög alapú egyenes hasábból az oldalélekkel párhuzamosan lehasítunk részeket úgy. Egy 43 cm magasságú egyenes hasáb alaplapja egyenlő szárú trapéz. A palást területe az alaplap területének hatszorosa. Mennyi víz folyik rajta keresztül óránként. ha a víz folyásának sebessége 1. hogy a lehető legnagyobb térfogatú szabályos 12 oldalú hasáb ma­ radjon meg. Egy szabályos nyolcszög alapú egyenes hasáb alapéle 3. anyagának sűrűsége 0. Mekkora a felszíne és a térfogata? K1 1768. Mekkora a térfogata? K2 1774 .8 kg.7°-os szöget zár be. amelynek párhuzamos oldalai 21 cm és 16 cm. Egy szabályos háromszög alapú egyenes hasáb felszíne 518.6 dm. Az egyik alap­ élen és a vele nem közös lapon fekvő szemközti csúcsponton átmenő síkmetszet az alaplap­ pal 62. Számítsuk ki a két hasáb térfogatának arányát. Mekkora a felszíne és a térfogata? E1 1763.3 ---.18 m és 1.75 m . Egy szabályos háromszög alapú egyenes hasáb alapéle 18 dm. Mekkora a magassága? kg K1 1764.85 —2-? dm El 1769. Egy szabályos háromszög alapú egyenes hasáb alapéle 8 cm. Mekkora a hasáb felszíne és a térfogata? E 1 G Y 1 7 7 1 .6 m.4 m másodpercenként. és a bazalt sűrűsége 2. Az alaplap 5 cm élű. Keresztmetszete olyan húrtrapéz. Egy egyenes hasáb alaplapja egyenlő szára háromszög. Egy 40 dm magas egyenes hasáb alaplapja egy 12 dm sugarú körbe írt szabá­ lyos ötszög. Mekkora az alapéle és a térfogata? K1 1776 . 42 cm. K1 1770 . Mekkora a térfogata? K1 1766. Mekkora a térfogata? K2 1762.3 m hosszúak. Egy 82 cm magasságú háromoldalú hasáb alapéleinek hossza 33 cm. és a csúcsnál levő szöge 37. oldalélé 8. amelynek két párhu­ zamos oldala 3 m és 2 m. szárai pedig 9 cm hosszúak. amelynek szárai 7. A hasáb felszíne 25 m2. Hány m 3földmunkát kíván egy 50 m hosszú szakasza? K2 1773 . Egy hasáb tömege 175. magassága 22 m. Egy csatorna keresztmetszete olyan egyenlő szárú trapéz.K1 176 1.46 m.4 cm. A hasáb magassága 23. Milyen tömegű az a szabályos hatszög alapú.8°.2 dm2. melynek magassága az alapél fele. amelynek alapéle 0.

E2 178 7. melynek szögei 50°7' és 70° 13'. ABC lapjainak súlypontjai rendre az A'. Milyen a két tetraéder kölcsönös helyzete? Határozzuk meg a két tetraéder éleinek arányát. 26 dm. akkor a tetraédernek van élérintő gömbje. Mekkora a háromoldalú ferde hasáb térfogata. hogy a tetraéder két-két oldallap síkjának belső szögfelező sík­ jai egy ponton mennek át. Bizonyítsuk be. és az oldalélek az alaplappal 48° 16' szöget zárnak be. ha alapélei 20 dm. B'. harmadára kicsinyített háromszög csúcspontjai. és a két lap közös oldala ugyanabban a pontban érinti a két kört. Bizonyítsuk be. El 1790. az oldalélek hossza 52 dm. Ezek egy újabb tetraéder csúcspontjai. Bizonyítsuk be. Vetítsük rá ezeket merőle­ gesen a negyedik lapra. 33 dm. és az alaplappal 60° szöget zár be. C'. Bizonyítsuk be. K1 1779 .K1 1778 . Ezek egy újabb tetraéder csúcspontjai. és ez a pont a tetraéderbe írható gömb középpontja. és az alaplappal 69. akkor a tetra­ éder két lapjának síkja olyan körökben metszi a gömböt. (Az 1782. Hány részre osztja a teret a tetraéder négy lapjának síkja? E2 1782. hogy a vetületek a negyedik laphoz hasonló és vele hasonló helyzetű. K2 1788 . CDA. (Az 1782. melyek a lapháromszögbe írt kö­ rök.6° szöget zárnak be? K1 1780. oldaléléi 15 dm hosszúak. hogy a tetraéder két szemközti élének felezőpontját összekötő szakasz átmegy a tetraéder súlypontján. hogy a tetraéder éleit merőlegesen felező síkok egy ponton mennek át. Bizonyítsuk be. K2 1789. A hasáb oldalélé 7 dm hosszú.Tekintsük egy tetraéder három lapjának súlypontját. és egymást 1:3 arányban osztják (egy csúcsot a szemközti lap súlypontjával összekötő szakasz a tetraé­ der súlyvonala).Határozzuk meg annak a háromoldalú ferde hasábnak a térfogatát. melynek alaplapja 8 dm oldalú szabályos háromszög. E2 1783. Mekkora a térfogata? Tetraéder K1 178 1. Bizonyítsuk be. E2 1785 . és ez a pont a tetraéder köré írható gömb középpontja. DAB. E2 1784. hogy ha a tetraéder szemközti éleinek összege mindhárom él­ párra ugyanakkora. amelyik mind a hat élt érinti). Bizonyítsuk be. hogy az újabb tetraéder bármelyik éle me­ rőleges az eredeti tetraéder valamelyik élére. E2 179 1. és a súlypont felezi a sza­ kaszt. hogy a tetraéder súlyvonalai egy ponton mennek át. hogy ha egy tetraéderhez található élérintő gömb (olyan gömb. Egy háromoldalú hasáb alapja egy 3 dm sugarú körbe írt háromszög. D' pontok.) Bizonyítsuk be. akkor a tetraéder szemközti éleinek összege mindhárom élpár­ ra ugyanakkora. Tekintsük egy tetraéderbe írt gömbnek a lapokkal való érintési pontjait. feladatra épül.) Az ABCD tetraéder BCD. hogy ha a tetraéder rendelkezik élérintő gömbbel. E2 1786. . Bizonyítsuk be. feladatra épül.

V 1800. feladatra épül. feladatra épül. Bizonyítsuk be. S súlypontja és a körülírt gömbjének O középpontja egy egyene­ sen vannak. feladatra épül. hogy ha egy tetraéder szemközti élei egymásra merőlegesek. Bizonyítsuk be. hogy egy tetraédernek ak­ kor és csak akkor van magasságpontja. akkor a harmadik szemközti élpár is merőleges egymásra. (Az 1296. hogy ortocentrikus tetraéder élfelező­ pontjainak a tetraéder bármelyik lapjára eső merőleges vetületei egy körön fekszenek. akkor a tetraéder csúcsai mint középpontok köré lehet olyan gömböket felvenni. hogy ha ABCD ortocentrikus tetraé­ der. E2 1793. akkor a másik kettő is metszi egymást. hogy ha a tetraéder két magassága metszi egymást. (Az 1795. Bizonyítsuk be.) Bizonyítsuk be.) Bizonyítsuk be. feladatra épül. amelyek kölcsönösen érintik egymást. feladatra épül. (Az 1803. E2 1796. hogy ha egy tetraéder két-két szemközti éle merőleges egymás­ ra. E2 1795. akkor az ABCM is ortocentrikus tetraéder.) Bizonyítsuk be. akkor a két csúcsot összekötő él merőleges a szemközti élre. (Ezt a gömböt nevezik az ortocentrikus tet­ raéder második Feuerbach-gömbjének. E2 1804. (Az 1798. és az 1796. hogy az ortocentrikus tetraéder élei­ nek felezőpontjai egy gömbön helyezkednek el. (Az 1798. V 1798. (Az 1293. (Az 1798. hogy ha egy tetraéder két csúcsából kiinduló magasság egyene­ se metszi egymást.) E2 1805. Bizonyítsuk be.) Bizonyítsuk be. Bizonyítsuk be.) Bizonyítsuk be. és az 1806. és magasságpontja M. (Ezt az egye­ nest a tetraéder Euler-egyenesének nevezzük. (Az 1795.) Bizonyítsuk be. és az 1796. hogy ha egy tetraéder két szemközti éle merőleges egymásra. (Az 1791 .) Bizonyítsuk be. akkor bármelyik csúcspontnak a szemközti lapon levő merőleges vetülete a lap magasságpontja. V 1807.) Bizonyítsuk be. V 1806. (A magasságponttal rendelkező tetraédert ortocentrikusnak nevezik. feladatra épül. hogy az ortocentrikus tetraéder élfelező pontjain áthaladó göm­ böt a tetraéder bármelyik lapjának síkja a háromszöglap Feuerbach-féle körében metszi. hogy az ortocentrikus tetraéder két szemközti élének normál transzverzálisa átmegy a tetraéder magasságpontján. akkor az egyiknek a végpontjaiból kiinduló magasságegyenesek metszik egymást. feladatra épül. ha a szemközti élek felezőpontjait összekötő szakaszok egyenlők. hogy az ortocentrikus tet­ raéder szemközti élei normál transzverzálisainak az élekkel alkotott metszéspontjai a tetraé­ derlapok magasságainak az illető éleken levő talppontjai. V 1801. feladatra épül. és magasságpontja D.) . ha a tetraéder szemközti élpárjai merőlegesek egy­ másra. (Az 1794.) Bizonyítsuk be.) Bizonyítsuk be. feladatra épül.) V 1799. E2 1794.E2 1792. a súlypont a másik kettő által meghatározott szakasz felezőpontja. E2 179 7.feladatra épül. E2 1803. hogy egy tetraéder akkor és csak akkor ortocentrikus. ACDM és BCDM tetraéderek is. hogy az ortocentrikus tet­ raéder M magasságpontja. Bizonyítsuk be. V 1802. Hasonló tulajdonságúak az ABDM. hogy ha egy tetraéderben bármely két szemközti él összege egyenlő. és az 1800. hogy az ortocentrikus tetraéder szemközti éleinek négyzetösszege állandó. és az 1798.

mt m2 m3 m4 E2 1819 . 1 1 1 -----1 h— 1 . ahol S* = ®1± £ ± £ 1 . d. Kössük össze egy ABCD tetraéder belsejének valamelyik 0 pontját a csúcspon­ tokkal.b 2){s2. és az 1799. . mt-gyei a tetraéder megfelelő magasságait.= 1. AA' BB' CC' DD' E2 . E2 1814 . ak­ kor az élek a negyedik lappal egyenlő szögeket zárnak be. d. hogy a tetraéder térfogata ^ ( s 2. továbbá az R pont távolsága egy-egy oldallaptól harmadakkora. V 1809. Bizonyítsuk be. E2 18 11.a 2){s2 . feladatra épül. OB. .1 r m l m2 m} m4 E2 1818. Legyen egy tetraéderbe írt gömb sugara r. mint az M pont távolsága az illető lappal szem­ ben fekvő csúcstól. OA' OB' OC' OD' . AB = c. Bizonyítsuk be. D -vei. Jelöljük dt. (Az 1293. C „/ ^ rv 1 T>. ha az adott hosszúságú élek páron­ ként merőlegesek.) Bizonyítsuk be. hogy a szabályos tetraéder valamely belső pontjának az oldal­ lapoktól mért távolságait összegezve a test magasságával egyenlő értéket kapunk. Bi­ zonyítsuk be. Bizonyítsuk d. u t.1 Bizonyítsuk be. hogy ha egy tetraéder egy csúcsból kiinduló három éle egyen­ lő. hogy ezek a vetületek egy ponton mennek át. h o g y ----. hogy ezek a vetületek egy ponton mennek át.L + ^ . (Az 1789. hogy . az 1791. . -----.) Emeljünk egy ortocentrikus tetraéder min­ den lapjának súlypontjában a lapra merőleges egyenest.+ — = 1. Egy tetraéder egy csúcsból kiinduló három élének hossza a. E2 1812 . hogy ha egy tetraéder egy csúcsból kiinduló élei egyenlők.A z ABCD tetraéder D csúcsából kiinduló élek legyenek páronként merőle­ gesek.V 1808. OC.. hogy ezek a tetraé­ der Euler-egyenesén egy R pontban metszik egymást úgy. d 4 -gyei egy tetraéderen belül felvett P pontnak a tetraéder lap­ jaitól való távolságát és m„ m2. OD egyeneseknek a szemközti lappal való metszéspontját A -.1 ------. d2. Egy tetszőleges tetraéder három lapjának magasságpontjában állítsunk merőle­ gest a lap síkjára. a tetraéder magasságai m„ m2. be. b. Bizonyítsuk be.(Az 1813.H ---------1 -------.c 2). Jelöljük az OA. c. . Bizonyítsuk be.. feladatra épül. d. Vetítsük rá merőlegesen a negyedik lap síkjára ezeket az egyeneseket. akkor ennek a csúcsnak a negyedik lapon való merőleges vetülete a körülírt kör közép­ pontja. hogy —= ----.+ -^ . d3. 18 17. E2 1810. feladatra épül. Vetítsük rá merőlegesen a negyedik lap síkjára ezeket az egyeneseket. és BC = a. m. Bizonyítsuk be.) Egy tetszőleges tetraéder három lapjának súlypontjá­ ban állítsunk merőlegest a lap síkjára. Bizonyítsuk be. . hogy a tetraéder térfogata akkor lesz a legnagyobb. hogy az orto­ centrikus tetraédernek akkor és csak akkor van élérintő gömbje. K1 18 1 6. K2 1815. m4. ha egy lapja szabályos há­ romszög. és az 1807. m3. AC = b. E2 1813. és az ezzel szemben fekvő csúcsában összefutó élek egyenlők. Bizonyítsuk be. B -. Bizonyítsuk be. hogy RM = 2OR.

Bizonyítsuk be. mint a közös élhez tartozó oldal­ lapok területének szorzatai. illetve a DAB lapokig. Egy tetraédert az egyik lapjával párhuzamosan úgy vágjunk szét. Egy tetraédert az egyik lapjával párhuzamosan úgy vágjunk szét. hogy a kockába írt tetraéder szabályos. K1 m 2 . Fektessünk egy tetraéder mindegyik élén át a szemközti éllel párhuzamos sí­ kot. feladatra épül. melynek mindegyik éle a paralelepipedon egy lapátlója. (Az 1831. K2 1831 . Határozzuk meg a két tetraéder térfogatának arányát. hogy ezek a síkok egy. K1 1829 . hogy ezek végpontjai olyan tetraédert határoznak meg. Mutassuk meg. E2 1825. hogy a levá­ gott tetraéder és a csonka gúla térfogatának aránya q legyen. amely ezen élekből (a közös csúcsból számítva) a2. E1 1828. Egy tetraéder minden csúcsához a szemközti lapjával párhuzamos síkot illesz­ tünk.) K1 1830. DC élekkel párhuzamos OA'. OA' OB' OC' . DA DB DC K2 1821. Határozzuk meg a két tetraéder magasságának arányát. Két tetraéder megegyezik az egyik csúcsnál levő oldallapjának szögében és az ide befutó harmadik élnek a lappal bezárt szögében. E síkok is tetraédert határolnak.) Bizonyítsuk be. hogy minden tetraéder köré csak egy paralelepipedon írható. . akkor térfogataik úgy aránylanak egymáshoz. Bizonyítsuk be. h o g y -----. . Az ABCD tetraéder ABC lapjának valamely O pontjából húzzuk meg a DA. zonyitsuk be. hogy a tetraéder súlypontja és két-két csúcsa által meghatározott háromszögek a tetraédert négy egyenlő térfogatú részre bontják. (Az 1823. El 1823 . DCA. OB'. Bi. hogy a tetraéder egyik éle és a szemközti él felezőpontja által kifeszített sík a tetraédert két egyenlő térfogatú részre osztja. A közös csúcstól milyen távolságban kell elmetszeni a tetraédert? K1 1827. .) Egy tetraéder egyik csúcsból kiinduló éleinek hoszsza a„ bt. c2 darabokat vág le. Bizonyítsuk be. Bizonyítsuk be. OC' egyeneseket a DBC. hogy a szabályos tetraéder köré írt paralelepipedon kocka. DB. . Számítsuk ki a maradék test és az eredeti test térfogatának ará­ nyát. Adott egy paralelepipedon. a tetraéder köré írt paralelepipedont határoz­ nak meg. Húzzuk meg az egyik csúcsból kiinduló lapátlókat. hogy a levá­ gott tetraéder teljes felszíne az adott tetraéder felszínének felével legyen egyenlő.. E1 1824. 1834. hogy minden paralelepipedonba két tetraéder írható. (Az ilyen tetraédert paralelepipedonba írt tetraédernek és az ilyen paralelepipedont a tetraéder köré írt paralelepipedonnak nevezzük. Bizonyítsuk be. hogy ha két tetraéder egy élben és a hozzá tartozó lapszögben megegyezik. feladatra épül. Bizonyítsuk be. Bizonyítsuk be. E2 1822 .E2 1820 . K1 E1 1833. c. b2. KI 1826. Elmetsszük egy olyan síkkal. hogy a két tetraéder tér­ fogatának aránya egyenlő a fenti csúcsba futó élek szorzatának arányával.1 -------= 1 . Bizonyítsuk be.1 -------.

K2 1838 . feladatra épül. (Az 1836. Számítsuk ki az a élű szabályos tetraéder köré írható gömb sugarát. Egy ötödik gömb érinti mindegyiket belülről. K2 1848 .) Egy kőgúla 30 cm élű szabályos tetraéder. Mekkora lesz a megmaradt test térfogata? (1835. Határozzuk meg az ötödik és a hatodik gömb térfogatának arányát. és az összes éle egyenlő? K2 1847. K2 1845. K1 1840. K2 1846.) Bizonyítsuk be. a metszési idomok területe egyenlő. feladatra épül. feladatra épül. K2 K1 1841 . ábra) K2 1836.) Számítsuk ki a szabályos tetraéder térfogatát. 4 E1 1837.K1 1835. Legyen a gúla a oldalélének az alaplap síkjával bezárt szöge a. hogy a gúla alaplappal párhuzamos síkmetszetei hasonlók.6 cm. ábra a) a = 8. (Az 1848.8 dm . hogy ha két egyenlő alapterületű és egyenlő magasságú gúlát az alaplapoktól egyenlő távolságban az alaplappal párhuzamos sík­ kal metszünk. hogy minden gúlában az oldallapok területeinek az összege na­ gyobb. (Az 1836. melyek páronként érintik egymást. hogy a :b = sin fi : sin a. Bizonyítsuk be. egy hatodik pedig mindegyiket kívülről. K2 1849. Számítsuk ki az a élű szabályos tetraéderbe írható gömb sugarát. . Bizonyítsuk be.(Az 1847. Egy 6 cm élű kocka csúcsait az élek fele­ zőpontján átmenő síkokkal levágjuk.) Bizonyítsuk be. Számítsuk ki az a élű szabályos tetraéder felszínét és térfogatát.Adott négy R sugarú gömb. Mekkora szöget zár be a szabályos tetraéder magassága egy éllel? 1842 . Hány oldalú lehet az a gúla. és az 1838. Mindegyik lapját 3 cm-es vastagságban le kell csiszolni.& b oldalélének pedig /?! Bizonyítsuk be. ha b) a = —m. csonkagúla Gúla E1 1844. Mekkora a szabályos tetraéder lapszöge? E2 1843. ha adott az M magassága.) Gúla. amelynek alaplapja szabályos sokszög. < 1835. Mennyivel csökken a tömege? (Sű­ rűsége 2. hogy a gúla alaplappal párhuzamos metszetei területének aránya megegyezik a síkoknak a csúcstól számított távolságai négyze­ tének arányával. mint az alaplap területe. E1 1839 . feladatra épül.

Mozogjon egy pont egy szabályos sokszög alapú. K2 K1 1855.) Bizonyítsuk be. b) oldallapjának az alaplappal bezárt szögét. Mekkora az alapél? K1 1857. Mekkora a gúla magassága? E2 1865. feladatra épül. Szabályos négyoldalú gúla felszínének és alapterületének aránya 2. Számít­ suk ki aj az oldallap és az alaplap hajlásszögét. ha a gúla alapéle a. Mekkora a gúla magassága és oldalélé? E2 1858. Egy ABCDES ötoldalú szabályos gúlát elmetszünk egy síkkal. Négyzetes gúla alapéle 22 cm. Szabályos négyoldalú gúla magasságából (m ) és oldaléléből (b) számítsuk ki az alapélt. Mekkora szöget zár be egy oldalél az alapélekkel? K2 1864. Szabályos négyoldalú gúla alapéle 32 cm. Milyen magas a gúla? E2 1863. b) harmada legyen? E1 1852. Egy ötoldalú szabályos gúla élei egyenlők. Milyen magas a gúla? 1856. az oldallapok az alaplappal 63. K1 1866. Mekkora a felszíne a szabályos sokszög alapú egyenes gúlának. ha az a) alaplapja 13 cm oldalú négyzet. Egy gúlának az alaplapja szabályos háromszög. oldallapjai egyenlő szárú. (Az ilyen gúlát szabályos gúlának nevezzük. amely átmegy az alap A és C csúcsain. Mekkora területű idomokat metszenek ki ezek a síkok a gúlából? K1 1851. Számítsuk ki a metszet területét. (Az 1848. K2 1854. K2 1860. az oldalélé a. oldallapjának és oldalélének az alaplappal bezárt szöge? E2 1859. feladatra épül.) Egy gúla alapterülete 900 cm2. és az osztópontokon az alaplappal párhuzamos síkokat fektetünk.56. oldalélé 23 cm.K2 1850. AD = AE. melyek területe az alaplap területének —-szorosa. a szomszédos oldallapok 120°-os szö­ get zárnak be egymással. magassága 16 cm. magassága 12 cm. E1 1853.= 60°. A magasságot három egyenlő részre osztjuk. b) két oldallap hajlásszögét. Az alap­ él a. hogy az oldallapoktól mért távolságainak összege állandó marad. Mekkora a gúla magassága. Egy ABCD téglalap alapú gúla E csúcspontjának az alaplapra eső merőleges ve­ tülete az A pont. (Az 1848. AB = 4 cm. Szabályos négyoldalú gúla oldallapjai szabályos háromszögek.) A csúcstól mekkora távolságban kell egy 60 cm ma­ gas gúlát az alaplappal párhuzamosan metszeni. E1 1862. egy- bevágó háromszögek.6°-os szöget zár­ nak be. Szabályos háromoldalú gúla alapéle 13 cm. továbbá az ES oldalél felezőpontján. c) oldalélé­ nek az alaplappal bezárt szögét. Számítsuk ki a gúla a) magasságát. b) alaplapja 7 cm oldalú szabályos hatszög. oldalélé 21 cm. Háromoldalú gúla oldallapjai egyenlő szárú derékszögű háromszögek. egyenlő oldalélű gúla alaplap­ ján. Szabályos háromoldalú gúla magasságából (m) és alapéléből (a ) számítsuk ki az oldalélt. Mekkora az oldallapnak az alaplappal bezárt szöge? E1 1861. 2 . és BCE4. hogy a kimetszett idom területe az alaplap területének a) fele. Szabályos hatoldalú gúla magassága 18 cm. oldalélé b.

Határozzuk meg a kimetszett síkidom alaplaptól legtávolabb fekvő élének az alap­ laptól való távolságát.9 cm oldalú szabályos hatszög? V 1874. b) 5. Szabályos négyoldalú gúla alapéle 2. magassága 8. magassága 52. c) alaplapja 34.9 cm oldalélű szabályos 24 oldalú sokszög.6 cm oldalú szabályos hatszög. oldalélé az alaplappal 72°28' szöget zár be. Az oldallapok szabályos három­ szögek. Szabályos gúla magassága 37. Szabályos négyoldalú gúla térfogatát felezzük meg az egyik alapéléhez illeszke­ dő síkkal.c) alaplapja 15 cm oldalú négyzet. alaplapja pedig egy 3. alaplapja a) 6.7 cm oldalú szabályos nyolcszög? E1 1873.65 m. Egy gúla alaplapja derékszögű háromszög. magassága 5.56 m.7 cm.15 m sugarú körbe írt szabályos nyolcszög.Mekkora a szabályos gúla térfogata. Szabályos gúla alaplapja 1. amelynek a) alaplapja 17 cm oldalú négyzet. oldalélé 78 cm. Mekkora a szabályos gúla oldalélé. Számítsuk ki a gúla felszínét és térfogatát. c) 5. oldalélé 12. oldalélé 22 cm. magassága 28 dm.6 cm oldalú szabályos nyolcszög. ha palástját kiterítve egy 8 cm oldalú szabályos nyolcszög „felét” kapjuk? K2 1872 . K1 1871 . ha térfogata 533. Szabályos gúla alaplapja 2.3 cm oldalú négyzet. K1 1870. A gú­ la magassága 32 cm. Mekkora a térfogata? K1 1876. Egy torony csúcsa hatoldalú szabályos gúla. b) 7.3 cm? K1 1869.7 cm3. Szabályos négyoldalú gúla térfogata 864 cm3. Hány m 2ónlemez szükséges a befedésére? K1 1868 .6 m. A gúla csúcspontjának az alapsíkra eső merőleges vetülete a derékszög csúcsában van. Mekkora a négyoldalú szabályos gúla térfogata.9 cm oldalú szabályos hatszög. K1 1875. Mekkora a felszíne és a térfogata? K1 1878. Oldallap­ ja az alaplappal 87°H ' szöget zár be. ha felszíne 272 cm2. e) alaplapja 5. Mekkora a térfogata? E1 1879. c) 4. Mekkora a térfogata annak a szabályos gúlának.7 cm? K 1 G Y 1867. d) alaplapja 12.7 dm oldalú szabályos hatszög. Négyzet alapú gúla alaplapjának átlója 6 cm.5 cm oldalú szabályos hatszög. Mekkora a felszíne? . alapélének és magasságának ará­ nya 2:3.8 cm oldalú szabályos ötszög. melynek alapéle 2 m. Mekkora a felszíne és a térfogata? E2 18 77. Számítsuk ki a gúla felszínét és térfogatát. az alapél és az ezt metsző oldalél haj­ lásszöge 75°. Szabályos nyolcoldalú gúla alapéle 4 dm. b) alaplapja 6.54 cm oldalú szabályos háromszög.28 dm. alaplapja a) 7 cm oldalú négyzet. oldalélé 32. d) alaplapja 56 cm oldalú négyzet. oldaléléi egy­ másra merőlegesek. amelynek befogói 12 cm és 18 cm. Mekkora a térfogata? K2 1880.

alapéle ks 45 cm.5 cm. a gúla térfogata 5622 cm3 . Szabályos négyoldalú gúla térfogata 4. E2 1896.5 —— . Mekkora a gúla magassága és palástjának területe? 1887 . hogy két egyenlő térfogatú részre osszuk? E1 1892.2 — —r .) dm 3 K1 1888.) cm K1 1886. magassága 6 dm.K2 1881.86 m3. Egy 6 cm és 8 cm hosszú oldalakkal rendelkező téglalap alapú egyenes gúla oldaléléi 13 cm hosszúak. hogy négy csúcsa az alaplapon. térfogata 62. Egy gúla magassága 14 cm. Mekkora a magassága? (Sűrűsége 7. Mek­ kora a térfogata? K1 K2 1889. Mekkora a tömege. ha az alapéle 1.7 cm2. a másik négy pedig egy-egy oldalélen legyen.2 cm távolságban levő. Egy négyoldalú szabályos gúla alapéle 4 dm. Térfogata 51 cm3. oldalélé 15 dm. mint az alaplap átlója.56 cm és az oldalélé 72°45' szöget zár be az alaplappal? (Az acél sűrűsége 7. Mekkora a térfogata? K2GY 1885.Öntöttvasból készült szabályos négyoldalú gúla tömege 1012. Számítsuk ki a csonkagú­ la magasságát. Oldalélé az alaplappal 46°20/ szö­ get zár be. Egy acélból készült szabályos ötszög alapú gúlát levélnehezéknek használunk. az alaplap­ pal párhuzamos síkmetszet területe 60 cm2. K2 1890. Számítsuk ki a gúla térfogatát. az alaplaptól 4. egyenlő oldalélű gúla alapélei 7 dm és 5 dm. magassága pedig kétszer akko­ ra. K2 1891. írjunk a gúlába kockát úgy. A négy oldallap terü­ letének összege megegyezik a két alaplap területének összegével. Számítsuk ki az alapélt és az alaplap egyik szögét. .905 m3. Szabályos csonkagúla alaplapjai a és b oldalú négyzetek. E2 1893. Egy 52 cm magas négyzetes csonkagúla alapéle 55 cm. fedőéle 32 cm. Rombusz alapú gúla magasságának talppontja a rombusz középpontjában van. Téglalap alapú. Mekkora az alapéle? K2 1883. g Csonkagúla E2 1894. Mekkora a felszíne? K2 1882. oldallapjának magassága 9 cm. Számítsuk ki a kocka térfogatát. 49. Az alapsíktól milyen távol kell a gúlát az alappal párhuzamos síkkal metszenünk. Egy 20 cm magas. Szabályos négyoldalú gúla oldallapjai szabályos háromszögek.5 cm oldalú szabályos háromszög alapú csonkagúla oldal­ lapjai az alaplappal 60°-os szöget zárnak be. Szabályos négyoldalú gúla alaplapjának területe 1024 cm2 . magassága 9 cm. Számít­ suk ki a felszínét és a térfogatát.52 cm3. Az egyik átlóra illeszkedő tengelymetszetének terüle­ te 36. Számítsuk ki az egyes részek magasságát. Egy 45 cm magas gúlát az alappal párhuzamos síkokkal három egyenlő térfo­ gatú részre osztunk. Számítsuk ki a felszínét és a térfogatát. Szabályos hatoldalú gúla alapéle 4. Mekkora az alapél? K2 1884. E2 1895. Szabályos négyoldalú gúla térfogata 49.2 kg.

K 1. hogy a szabályos oktaéder lapjainak középpontjai egy kocka csúcspontjai. az alsó 7 m oldalú négyzet. Szabályos test keletkezik-e így? K2 1905. Az alapél 32 cm.G Y18 9 7 . E2 1910. hogy a kocka lapjainak középpontjai egy szabályos test csúcs­ pontjai. fedőéle 8 cm. Mennyi víz fér bele? Mennyi víz van benne. (Ezt a testet nevezik szabályos oktaédernek. feladatra épül. magassága 7. Négyzet alapú szabályos csonkagúla felszíne 2 873 cm2. az alaplap területe 25 m2. hogy egy kockába írt két tetraéder kö­ zös része a kockába írt szabályos oktaéder. Számítsuk ki a felszínét és a térfogatát. Számítsuk ki a fedőlap területét. ha az alapél és az oldalél 1.) Bizonyítsuk be. a fedőéi 1. (Az 1905. Bizonyítsuk be. El 1908.) Bizonyítsuk be. Szabályos hatoldalú csonkagúla alapéle 3. hogy négy egybevágó szabályos tetraéderből és egy velük egye­ ző élű szabályos oktaéderből egy kétszer akkora élű szabályos tetraéder építhető. hogy a szabályos tetraéder éleinek fe­ lezőpontjai egy szabályos oktaéder csúcspontjai. Egy kocka lapjaira négyoldalú gúlákat helyezünk. mélysége 6 m.) Bizonyítsuk be. Bizonyítsuk be. feladatra épül. E2 19 11.4 cm. a fedőéi 9 cm. feladatra épül.) Egy kocka minden csúcsán át vegyünk fel egy síkot a három szomszédos csúcs síkjával párhuzamosan! Bizonyítsuk be. ha a ládát 50 cm magasságig töltik meg. és 1 m 3föld tömege 1400 kg? Poliéderek. E1 1901. feladatra épül. Az alaplaptól milyen távolságban kell az alaplappal párhuzamos síkkal metszenünk a csonkagúlát. Egy 12 m magasságú csonkagúla térfogata 916 m3. hogy a két rész egyenlő térfogatú legyen? Mekkora a síkmetszet oldala? K2 1902.4 cm.2 m? E2 1898. hogy a szabályos oktaéder testátlói páronként merőlegesek.8 m. . ha csak fele magasságig van töltve? E2 G Y 1903. Bizonyítsuk be. magassága 10 cm. fel­ ső éle 52 cm.) E2 1906. szabályos testek E2 1904. (Az 1905. hogy ezek egy szabályos oktaéder lapsíkjai.7 cm. (Az 1906. Négyzet alapú egyenes csonkagúla alapéle 12 cm. K1 1899. K2 1900. A kovács tűzhelye fölött csonkagúla alakú négyzetes füstfogó van. K2 1909. hogy a szabályos oktaédert lehet szabályos hatszögben metszeni. E1 1907. Csonkagúla alakú. (Az 1905. Bizonyítsuk be. Hány m 2bá­ dog kell a négy oldallap és a fedőlap elkészítéséhez. fedőéle 2. E2 1912. Egy vízgyűjtő medence lefelé keskenyedő csonkagúla alakú. Számítsuk ki a térfogatát. melyek oldallapjai szabályos háromszögek. Hány kg a benne levő virágföld. 65 cm magasságú virágláda négyzetes aljának éle 32 cm. Felső lapja 14 m.

E2 1914. Y. V 1919. ábra) Bizonyítsuk be. Bizonyítsuk be. és az 1914.) Te­ kintsünk egy kockát és a beírt szabályos ok­ taédert. a meghosszabbítás az oktaéder élének a nagyobbik aranymetsze­ tével egyenlő. feladatra épül. amelyek egybevágók a két tetraéder közös részével. (1921. Bizonyítsuk be. hogy ezekből a részekből össze­ rakható három szabályos oktaéder. E2 1916. és tekintsük a kockának azokat a részeit. Bizonyítsuk be. K2 E1 19 17.. c) egy szabályos ötszög csúcspontjai. V 1920.) Bizonyítsuk be. Tekintsünk egy kockát és a beírt szabályos oktaédert. hogy a kockába írt szabályos oktaéder egy élét a kocka köré írt gömbig meghosszabbítva. feladatra épül. hogy egybevágó szabályos tetraéde­ rekkel és velük egyező élű szabályos oktaéderekkel a tér hézagtalanul kitölthető. 1918. velük egyező élű szabályos tetraéderből egy kétszer akkora élű szabályos oktaéder építhető. hogy hat egybevágó szabályos oktaéderből és nyolc. ábra ► . Mutassuk meg továbbá. feladatra épül. hogy a szabályos oktaéderbe lehet gömböt írni.) Bizonyítsuk be. DC és EC éleknek a rajzon látható módon a kocka köré írt göm­ big való meghosszabbítását. (Az 1920. Z pon­ tok a) egy síkon vannak. az 1913. Bizonyítsuk be.E2 1913. Bizonyítsuk be.(Az 1914. X. továbbá az AB. N. E2 1915 . Bizonyítsuk be. b) egy körön vannak. hogy a két gömbi pontot összekötő szakasz az alatta levő kockalap­ tól olyan távolságra van. (Az 1912. hogy a szabályos oktaéder köré lehet gömböt írni. V 1921. írjunk egy kockába két tetraédert. hogy két egy­ bevágó kocka szétdarabolható két egybevágó szabályos tetraéderbe és egy velük egyező élű szabályos oktaéderbe. hogy a két gömbi pont távolsága a kockaél nagyobbik aranymetszete. ame­ lyek nem tartoznak egyik tetraéderhez sem. mint a szakasz fele (tehát ez a távolság a fél kockaél nagyobbik arany metszete). hogy az M. Az oktaéder egyik csúcs­ pontjánál hosszabbítsuk meg az oktaéder két egymásra merőleges élét a kocka köré írt göm­ big. 1921.

Készítsük el az öt szabályos test hálóját. hogy a szabályos dodekaéderbe kocka írható. amik nem illeszkednek e lap síkjára. hogy a szabá­ lyos dodekaéder lapközéppontjai egy szabá­ lyos ikozaéder csúcspontjai. V 1923. . Hosszabbítsuk meg az oktaéder éleit a 19221a.(Az 1921. hogy az öt él egyenese egy ponton megy át. feladatra épül. Bizonyítsuk be. ábra). Számítsuk ki az a élű szabályos oktaéder a) két párhuzamos élének felezőpont­ ját összekötő szakasz hosszát. (Az 1922. hogy egy szabályos dodekaéder élegyeneseinek metszéspontjai egy szabályos ikozaéder csúcspontjai. E2 1924. Bizonyítsuk be. Úgy 12 pontot kapunk a gömbön. E2 1926. K2 1930. feladatra épül. ábrán látható módon a kocka köré írt göm­ big. amely szabályos tízszögben metszi a) a szabályos dodekaédert. (1924. Tekintsük a szabályos dodekaéder egy lapjának csúcsaiba érkező azon éleket. hogy egy sza­ bályos ikozaéder lapközéppontjai egy szabá­ lyos dodekaéder csúcspontjai. E2 1928. Határozzuk meg a beírható kockák számát is. hogy ez a 12 pont és a kocka 8 csúcs­ pontja egy szabályos dodekaéder csúcspontjai (19221b.) Tekintsünk egy kockát és a beírt szabályos oktaédert. b) testátlójának hosszát. Bizonyítsuk be. b) a szabályos ikozaédert. ábra) EZ 1925.) Bizo­ nyítsuk be.V 1922 . K2 1929. Bizonyítsuk be. Bizonyítsuk be. K2 1927. Adjunk meg olyan síkot.

Hogyan aránylanak egymáshoz a felszínek? K2 1945. egy szabályos oktaédernek és egy kockának a tér­ fogata egyenlő. Újabb hat kockát nyerünk. b) a térfogatok? K2 1946. Hogyan aránylanak egymáshoz a felszínek? E2 1948. Számítsuk ki az a élű szabályos oktaéder köré írható gömb sugarát. amelynek csúcspontjai az eredeti kocka csúcsai és a kapott hat kocka középpontja. Számítsuk ki a tér­ fogatát! E1 1942. (Az 1934. Mekkora az éle? E2 1943. E2 1936. egy szabályos oktaédernek és egy kockának az élei egyenlők. Egy szabályos tetraédernek. K2 E2 1931 . E2 1939. Határozzuk meg a szabályos oktaéder két szomszédos lapjának szögét. E2 1937. (Az 1934. feladatra épül. Határoz­ zuk meg a két kocka élének arányát.K2 E2 gát.) Számítsuk ki az a élű szabályos ikozaéder két szom­ szédos lapjának szögét.) Számítsuk ki az a élű szabályos dodekaéder két szom­ szédos lapjának szögét. (Az 1920. ábra) . K2 1940. (Ezt a testet rombdodekaédemek nevezik. feladatra épül. Egy szabályos oktaéder két átellenes csúcsának távolsága d. E2 1935. 1932. Számítsuk ki az a élű szabályos oktaéder két kitérő éle felezőpontjának távolsá­ 1933. 1934. majd az oktaéderbe újabb kockát. (Az 1920. Mekkora az éle az ugyanilyen élösszegű többi szabályos testnek? K2 19 4 1. egy szabályos oktaéder és egy szabályos ikozaéder élei egyenlők.) Határozzuk meg az a élű szabályos oktaéder két kité­ rő éle normál transzverzálisának hosszát. Vegyünk egy kockát. Egy szabályos tetraéder. Egy szabályos tetraédernek. Egy szabályos test felszíne 6a . Mekkora lesz a megmaradó rész térfogata? K1 1947. és tükrözzük a testet minden lapjára. Egy a élű kockába oktaédert írunk. Bizonyítsuk be. egy szabályos oktaédernek és egy kockának a fel­ színe egyenlő. E2 1938. Egy kocka éleinek összege 12a.) (1948. Egy a élű szabályos oktaéder csúcsait az élek felezőpontján átmenő síkokkal le­ vágjuk. Hogyan aránylanak egymáshoz a térfogatok? E2 1944.) Egy r sugarú gömbbe beírunk egy kockát és egy sza­ bályos oktaédert. Tekintsük azt a konvex testet. feladatra épül. hogy az ezekbe írt gömbök sugara egyenlő. Hogyan aránylanak egymáshoz a) a felszínek. Egy szabályos tetraédernek. Számítsuk ki az a élű szabályos oktaéderbe írható gömb sugarát. feladatra épül.

Milyen test keletkezik? E1 1950. ha a gúla a) 4. Vegyünk egy paralelepipedon lapközéppontjai által alkotott testet! Határozzuk meg. c) 8.Két egybevágó. hogy térfogata hányadrésze a paralelepipedon térfogatának. K2 1960 . Legfeljebb hány oldalú lehet a keletkezett test síkmetszete. és egy csupa háromszöglappal határolt konvex poliéder keletkezzék. Adott egy a élű kocka. V 1959. Hogyan aránylik ez az összeg a hasáb térfogatához? E2 1961 . alaplapjuk a hasáb alaplapjának . Egyik csúcsát kössük össze a szemközti csúcson átmenő lapok középpontjával. Tekintsük egy hasáb oldallapjait olyan gúlák alaplapjának. feladatra épül. Milyen testet határoznak meg ezek a síkok? Mekkora a két test térfogatának aránya? E2 1954. Vegyük egy paralelepipedon lapátlói által meghatározott beírt tetraédereket. Tekintsük azokat a gúlákat. amelyek csúcsa a hasáb fedőlapjának egy pontja.POLIÉDEREK.) Egy paralelepipedon minden csúcsához il­ lesszünk síkot. és az 1952. E2 1953. lapjainak számát. (Az 1951. hogy egybevágó rombdodekaéderekkel a tér hézagtalanul ki­ tölthető. hogy alaplapjaik fedjék egymást. d) 2n oldalú volt? K2 1958 . Számítsuk ki a keletkezett tetraéder éleit. feladatra épül. E2 1952. (A tetraéder negyedik csúcsa kifelé van. a lapok és az élek száma? b) Milyen lapok határolják? c) Szabályos test-e? d) Mekkorák az élek. Adott hasábot az alaplapjaival párhuzamos síkkal metszünk. ha az alapél a.) Számítsuk ki két szomszédos tetraéder külső csúcsainak a távolságát. hogy e gúlák térfogatának össze­ ge állandó. Ad­ juk meg a két tetraéder közös részét képező test csúcsainak. Hány részre osztja a teret a szabályos oktaéder lapjainak nyolc síkja? E1 1957 . Bizonyítsuk be. Bizonyítsuk be. Hány részre osztja a teret egy konvex négyszög alapú gúla lapjainak öt síkja? 1956. (Az 1948. Egy négyzet alapú gúla oldallapjai legyenek szabályos háromszögek! Legyenek az oldallapok egy-egy szabályos tetraéder lapjai.) Fektessünk egy kocka élein át a hozzá illeszkedő lapokkal 45°-os szöget bezá­ ró síkokat. szabályos gúlát úgy illesszünk össze. K1 1951. amelyek közös csú­ csa a hasáb belsejének tetszőleges pontja. Vegyük fel egy kocka összes átlóssíkját. Milyen testekre osztják ezek a kockát? Mekkora egy résznek a felszíne és a térfogata? K2 K2 1955. éleinek. b) 6. SZABÁLYOS TESTEK a) Mennyi a csúcsok. ha a kocka éle a? e) Mekkora két szomszédos él hajlás­ szöge? f) Mekkora két szomszédos lap szöge? g) Mekkora a felszíne? h) Mekkora a térfogata? E1 1949. amelyik párhuzamos a szomszédos három csúcson átmenő síkkal.

Forgassunk el egy a élű kockát két szemközti lapközéppontját öszszekötő egye­ nes körül 45°-kai. Egy ABCS tetraéder SBC. a másik négy pedig egy-egy oldal­ élen legyen. hogy a gúla a hasábbal egyenlő térfogatú le­ gyen? E1 1962. írjunk bele kockát úgy. Adott egy a élű szabályos négyoldalú gúla. a másik négy pedig egy-egy oldalmagasságon legyen. Forgassunk el egy a élű szabályos tetraédert az egyik magasságvonala körül 60°-kal.33 cm. magassága 5 cm. ha a ten­ gelymetszet területe megegyezik az alap területével? K1 1972. A fedőlaptól milyen tá­ volságban kell felvenni a metszősíkot ahhoz. Határozzuk meg az eredeti és az elforgatott tetraéder közös részének térfogatát. E2 1967. Bizonyítsuk be. a) Határozzuk meg az eredeti és az elforgatott kocka közös részének térfogatát.16 m. ha a) alaplapjának sugara 3 cm.33 m. hogy ha hasábot vagy gúlát olyan síkkal metszünk. SCA. E1 1963. Mennyi gitt kell egy a. Bizonyítsuk be.síkjába esik.A z egyenes körhenger alaplapjának kerülete 20.9 dm. c) alaplapjának sugara 72. b) alaplapjának sugara 6. Legyen SM e hasábok közös éle. amelynek magassága m. Határozzuk meg az eredeti és az elforgatott kocka közös részének térfogatát. Mekkora a kocka térfogata? Henger K1 19 71. hogy a kocka négy csúcsa a gúla alaplapján. amelynek oldaléléi párhuzamosak és egyenlők SM-mel. oldaléleik pedig a síkmetszet csúcsaihoz illeszkednek. amelynek magassága m. Mekkora a felszíne? . Határozzuk meg az eredeti és a tükör­ kép-tetraéder közös részének térfogatát. amely nem párhuzamos az alaplappal. Forgassunk el egy a élű kockát az egyik testátlója körül 60°-kai. K1 1973 . Mekkora a kocka térfogata? K2 1970 . a magasságnak és az alaplap sugarának különbsége 11. hogy e hasáb térfogata az előző három hasáb térfogatának összegével egyenlő. Számítsuk ki az egyenes körhenger felszínét. Adott egy a élű szabályos négyoldalú gúla.5 dm. E2 G Y 1968. írjunk bele kockát úgy. E2 1964. Egy a élű szabályos tetraédert tükrözzünk az egyik magasságvonal felezőpont­ ján átmenő. b oldalú. és a metszésidom oldalait az alaplap megfelelő oldalegyenesével való metszésig meghosszabbítjuk. SAB lapjaira mint alaplapokra kifelé egy-egy ha­ sábot állítunk. ha a gitt-hasáb keresztmetszete egyenlő szárú derékszögű háromszög. a hozzá tartozó lappal párhuzamos síkra. hogy a kocka négy csúcsa a gúla alaplapján.6 cm. Állítsunk a tetraéder ABC lapjára mint alap­ lapra olyan hasábot. Hányszorosa az egyenes körhenger magassága az alaplap sugarának. akkor a kapott metszéspontok egy egyenesen vannak. téglalap alakú ablaktábla begitteléséhez. magassága 83. 1 cm-es befogókkal? K2 1969 . b) Határozzuk meg a két kocka együttes térfogatát. V 1965. magassága 7. E2 1966.

A kémcső belső átmérője 0.5 m2 -t lehet bevakol­ ni? K1 G Y 1978. Mekkora az alaplap sugara és a testmagasság? K1 1976.) K 1G Y 1979. Határozzuk meg a kelet­ kezett testek felszínét és térfogatát. alaplapjának sugara r. ha átmérője 30 m.72 dm. forrasztásra számítsunk még 20 %-ot. magassága 2. r = 8.18 dm. Mekkora a magassága? a) V = 5 025.6 cm és 7.7 cm. c) alaplapjának sugara 45. mint amilyen széles? K 1G Y 1989.6 cm2. Mekkora a henger palástjának területe és a henger térfogata.4 cm2 -rel növekszik. b) V = 62 584. Mekkora a sugár és a magasság? K 1G Y 19 77. 1 m hosszú kályhacső el­ készítéséhez? (Takarásra számítsunk 1.15 cm? K1 1981 . K1 1984. Hengeres üveg kémcső cm3 -ekre van beosztva.84 cm3. Mennyi festék kell egy 6.8 cm.9 cm oldalú téglalapot egyszer az egyik.8 cm oldalú téglalapot forgatunk egyszer az egyik.4 m. amely kétszer olyan magas. ha kétszer olyan magas. r = 33. Az alaplap sugarának és a henger magas­ ságának az összege 26. Egy 7. Egyenes körhenger felszíne 1111 cm2. ha a tartályba 10 hl vizet engednek? K 1G Y 1990. henger alakú edény magassága. Henger alakú víztartály belső átmérője 2. a magas­ ságot pedig 3 cm-rel növeljük. Ha az alaplap sugarát 4 cm-rel. Egy 21. majd a másik oldala körül megforgatunk. Mekkora a kétliteres.7 cm. az alaplap sugarának és a magasság­ nak az aránya 4:5. Egyenes körhenger felszíne 21 356. Egyenes körhenger térfogata V. magassága 26. akkor a felszíne 923. végül az egyik és a másik szimmetriatengelye körül. Számítsuk ki a keletkezett hengerek felszínét. magassága 62. ha 1 m2 -re 20 dkg festéket számítunk? K1 1980.62 cm2.7 cm és 36. 45 cm átmérőjű oszlop befestéséhez. Milyen távol vannak egymástól a beosztások? . hulladékra. majd a másik oldala. Mennyit emelkedik a víz felszí­ ne.5 m hosszú. b) alaplapjának sugara 32. ha a) alaplapjának sugara 3.3 m. Mennyi idő alatt készíthető el a belső felület vakolása.6 m átmérőjű félhenger palástja. Egy 26 cm és 33 cm oldalú téglalapot kétféleképpen csavarhatunk hengerré. Ho­ gyan aránylik egymáshoz ennek a két hengernek a térfogata? K 2G Y 1987. Hány cm 2lemez kell annak a henger alakú litermértéknek a készítéséhez.E1 1974. Mekkora lesz a keletkezett forgástest felszíne és térfogata? K2 1985. A 15 méter hosszú pince dongaboltozata egy 5. Mekkora az egyenes körhenger térfogata. magassága 15 m.72 cm3 . Mennyi bádoglemez szükséges 50 db 12 cm átmérőjű. Egyenes körhenger felszíne 659.5 cm-t.5 m. Egy 5.8 cm oldalú négyzetet megforgatunk az egyik oldala körül. ha 1 óra alatt 4. mint amilyen széles? (Fogóra. K1 1983. K2 1986.8 m? K1 1982.9 cm. Mekkora az alap­ lap sugara és a henger magassága? K1 1975.) K1 G Y 1988 .

Egy 80 dm2területű.5 km hosszú.6 . ha a víz 3. Egyenlő térfogatú egyenes körhengerek palástjának és egyik alaplapjának terü­ letösszegét vizsgáljuk. A betonréteg körszelet-keresztmetszetének magassága 1 m. Mekko­ ? dm 3 K1 1994. és a befogadóképessége 25 m3 ? K 1G Y 2008. henger alakú edény magassága háromszor akkora.része. Hány tonna cementre van szükség. Egyenes körhenger felszíne 62528. K1 1996 . Két egyenes körhenger palástja egyenlő területű. Egy 200 liter űrtartalmú. Egy 5.5 m és 0. Egyenlő felszínű egyenes körhengerek között melyik az. Egyenes körhenger kiterített palástja egy négyzet.17 cm3. téglalap alakú bádogból csövet akarunk készíteni.7 cm2. ha 100 mg higany 6 mm magasságig g töltötte meg a csövet? (A higany sűrűsége 13. Mekkora lesz a cső átmérője és magassága? K 1G Y 2007.2 m magasan áll benne? K 1 G Y 1993. kör keresztmetszetű alagút fenekén vízszintes felületű be­ tonréteget építenek.29 cm2. A rövidebb oldal legyen a cső tengelyével párhuzamos. Mekkora a henger felszíne? K1 2000. Mekkora a ki­ sebbik rész térfogata? E 1 G Y 2005. Egyenes körhenger térfogata 9 628. palástjának területe 51983. Mekkora a térfogata? K1 2003.6 m széles kútban.7 cm2. Milyen hengerre lesz ez az összeg a legkisebb? V 1998. Mekkora a térfogata? K1 2002. palástjának felszíne 2 128. ha az alaplapja 5 m átmérőjű kör.Két egyenes körhenger egyenlő térfogatú. Mekkora a sugár és a magasság? ra a tömege. aminek területe 628.2 m. E2 1997. Egyenes körhenger alaplapjának sugara 6 cm. melynek a térfogata a legnagyobb? K2 1999.6 cm2 . vastagsága 0. egymással 40°-os szöget bezáró két félsíkkal kivágunk egy részt. és 1 m 3beton 150 kg cementet tartalmaz? K 1G Y 2006. Egyenes körhenger felszíne 4 532. A tengelyre illeszkedő. A téglalap egyik oldala a másik oldal . Egyenes körhenger tengelymetszete olyan négyzet. Mekkora a felszíne és a térfogata? K1 2004. Egy malomkő külső és belső sugara 0.K1 GY 1991 . Határozzuk meg a térfogatuk arányát. mint 5 : 6. Mekkora az alaplap sugara és a testmagasság? K1 1995 . ha sűrűsége 2. Hány hl víz van egy 1.5 cm2.1 m.8 cm2.5 .2 m átmérőjű. Egyenes körhenger térfogata 3280 cm'. mint az alapkör sugara. a tengelymetszet területe 969. melynek átlója 10 cm. Milyen magas legyen a henger alakú víztartály.Mekkora a kapilláris cső belső átmérője. Határozzuk meg a palástjaik területé­ nek arányát. ha az alagút 2. a magassága 11 cm. 8 Ráhajtásra 2 cm-t szánjunk. Mek­ kora a henger térfogata? K2 2001. az alaplap sugara és a magasság úgy aránylik egymáshoz.) K 1 G Y 1992.

) K1 2010. az ólo­ ké " k° dnr’ mé 11. és falának vastagsága 0. Erősáramú kábelben 3 darab 6. ha a magassága 0. Hatásfoka 0. sűrűsege 7. Egyenlő oldalú egyenes körhenger pa­ lástja 25 m2.9 —— .8 —— a réz sű­ rűsége. hossza 5 m. Egy óránként 82 hl vizet adó forrás egy 7. (A vas sűrűsége 7. melynek külső keresztmetszete 90 cm kerületű kör. magassága 3.09 m. Mennyi víz 4 van benne.5 m átmérőjű henger alakú medencébe folyik. és merülésének mélysége 12 cm. Percenként 100szor szív és nyom.26 kg. Hány másodperc alatt tölthető tele az 500 literes olajtartály a 20 mm átmérőjű csövön át.7 m. Meny­ nyit emelkedik a vízszint 4 óra alatt? (2011.6 m.5 —— ? dm 2019. tömege 650 kg. fenekgkének átmérője 0. Kívül 2 mm falvastagságú.9 m.Mekkora a falvastagsága annak az üreges henger alakú öntöttvas oszlopnak.25 m3. ha ugyanolyan magas.K1 2009. a szigetelőanyagé 0. (A hatásfok a valóságos teljesítmény és az elméletből adó­ dó teljesítmény hányadosa.42 ——. 15 cm sugarú hengeres fatörzs fekve úszik a vízben. Mekkora a felszíne? K2GY 2011.4 —2 -.) dm K1 G Y 2016 . Mekkora a térfogata? (Egyenlő oldalú a henger.6 mm átmérőjű rézdrót van. ábra K1 GY 2012. ábra) ■4 2011. Egyenlő oldalú egyenes körhenger térfo­ gata 785. 3 cm-es belső átmérőjű ólomköpeny veszi körül. Mekkora az átmérője? (8. és percenként 60-szor szív és nyom? K1 G Y 2013. Mekkora a sűrűsége? K2 . ha a henger bel­ ső átmérője 42 cm. amelyen belül a fennmaradó részt kg szigetelőanyag tölti ki. Szivattyú dugattyújának átmérője 18 cm. ha az ömlés sebessége 10 m percenként? K1 GY 2015. Mekkora a tömege 1 m kábelnek? (A réz sűrűsége 8.9.) dm 3 K2 2017 .) Mennyi vizet szállít percenként ez a szivattyú? K 1 G Y 2014. mint amilyen széles. a dugattyú lökethossza 80 cm. ha a magasságának — részéig áll a víz? K2 2020. lökethossza 46 cm. 100 m hosszú rézdrót tömege 7. Hány m 3a gőzszükséglete percenként egy gőzgép hengerének. Körhenger alakú fekvő kazán belső átmérője 150 cm. Határozzuk meg a henger alakú vasedény tömegét.9 —^_ ) dm dm KI 2018 .

és a kettőt öszszekötő szakasz az alaplappal 60°-os szöget zár be. magassága 6. c) alaplapjának sugara 113.02 m? KI 2028 . az alapkör és a fedőkör középpontjait tartalmazó metszet területe? K1 2023.Adott három. b) alkotója 111. nem egy síkban fekvő. Mekkora a henger térfogata? K1 2025. az alapkör sugara 1. Egy ferde körhenger alkotói 15 dm hosszúak. ha a) alaplapjának sugara 2.5 dm2.82 cm. Mekkora a henger térfogata? K2 2024.8 dm. magassága 9.09 m. Az alaplap kerülete a magasság ötszöröse. ha a) alkotója 7.3 dm. Egy ferde körhenger alkotói 30 cm hosszúak. az alkotók az alapsíkkal 57°28' szöget zárnak be. magassága 5. a függőleges helyzetből 36. az alkotók az alaplappal 67°34' szöget zárnak be. magassága 9.Ferde körkúp alapkörének középpontja a csúcstól 10 cm-re van.6 mm. alaplapjának sugara 89.6 mm.Mekkora a forgáskúp kiterített palástjának középponti szöge. magassága 4.52 mm? KI 2030. egy ponton átmenő egyenes. az alkotók az alaplappal 32°48' szöget zárnak be. Mennyi víz önthető egy egyenes körhenger alakú. Az alaplapra merőleges. Mekkora a henger térfogata? Kúp. alaplapjának sugara 0.7 mm. Az alaplap sugara 5 cm. c) alkotója 0. b) alkotója 12. csonkakúp Kúp K2 2026 . Mekkora az alapsíkra merőleges. .28 cm? K2 2032. Az alapkör sugara 5 cm. Mekkora az egyenes körkúp magassága. Egy ferde körhenger alkotói 36 dm hosszúak. c) alkotója 132.7 cm? KI 2029 .9 cm.42 m. Van-e olyan forgáskúp.5 cm. az alapkör sugara 7. a leghosszabb alkotót és a legrövidebb alkotót.9 dm. alaplapjának sugara 6 cm. ha a) alkotója 8 cm. Mekkora az egyenes körkúp alkotója. magassága 87.6 cm. b) alkotója 7.57° szöggel elfordított literes edénybe. Mekkora az egyenes körkúp alaplapjának sugara. melynek ezek alkotói? K1 2027 .4 cm. magassága 79. Egy ferde henger alkotója 3.56 cm. ha a) alkotója 16.2 cm. Mekkora a forgáskúp nyílásszöge. c) az alapkör sugara 7.6 cm.28 cm.5 dm. magassága 86. b) alaplapjának sugara 11. Számítsuk ki a magasságot. az alapkör sugara 5 cm. ha a) alkotója 10 cm. b) alkotója 128. ha az edény magassága az átmérő kétszerese? K1 2022. az alapkör egy átmérőjén átmenő metszet terüle­ te 354. az alkotónak az alapsíkkal bezárt szöge 32° 16'.37 cm? K1 2031 . magassága 22.17 cm.E1 2021.8 cm.57 m.

Negyedkörből kúppalástot alakítunk. Mekkora a kiterített palást középponti szöge és területe? K1 te? 2041 . 16. Osszuk fel egy egyenes körkúp palástját az alaplappal párhuzamos (n — 1) sík­ kal n egyenlő részre.7 cm. Egy sátorlap területe 8 m2. Milyen magas a sátor? K2 2044 . és a kiterített pa­ lást középponti szöge 100°? K 1G Y 2043. ha a kúp magassága m l . 33 cm magas egyenes körkúpot a csúcstól számítva mekkora távolságban kell az alaplappal párhuzamos két síkkal metszeni. Az egyenes körkúp alakú sátor alapkörének átmérő­ je 2. legrövidebb alkotója 52.6 cm.5 cm magas kúp nyílásszöge 47.6 cm. Egyenes körkúp kiterített palástja 10 cm sugarú félkör. Ferde körkúp leghosszabb alkotója 52 cm. c) magassága 112. mely a kúp magasságát a) felezi. alkotója 22. Mekkora az alaplap sugara? K2 2034.52 cm2.4 cm. magassága 12 dm.7 cm. tengelymetszetének területe 203.6 cm2. Ferde körkúp leghosszabb alkotója 92. Mekkora a metszet területe? K1 2036 . Mekkora az egyenes körkúp felszíne.Metsszük az r alapsugarú körkúpot az alaplappal párhuzamosan olyan síkkal. Mekkora az alaplap sugara (r). a kúp magassága (m) és alkotója (a)? K1 2038.6°. b) alaplapjának sugara 9 dm. Milyen távolságra lesz a metszősík a csúcstól. az alap­ kör középpontját a csúccsal összekötő szakasz 42. hogy a palást területét három egyenlő részre osszuk? El 2046 . az alapkör sugara 31. legrövidebb alkotója 39 cm. Milyen magas az egyenes körkúp. ha a) alaplapjának sugara 11. 46 cm magas egyenes körkúpot a csúcstól számítva mekkora távolságban kell az alaplappal párhuzamos síkkal elmetszeni. alapkörének sugara és nyílásszöge? K1 2039. b) a csúcstól számítva 1 :3 arányban osztja. ha az alapkör sugara 9. Milyen kapcsolat van a kúp magassága és alapkörének sugara között? K1 2040. ha a kúp ma­ gassága m l E2 2047 . hogy a palást területét felezzük? E1 2045. nyílásszöge 52°? E1 2037. 50 cm 2területű negyedkörből kúppalástot alakítunk. A csúcstól milyen távolságra kell ezeket a síkokat felvenni.5 mm. c) a csúcstól számítva m : n arányban osztja. Mekkora az alapkör terüle­ K1 2042. Adott egyenes körkúp palástját az alaplappal párhuzamos síkkal a csúcstól szá­ mítva a : b arányban kell osztani.3 cm. Mekkora a kúp magas­ sága. Milyen távolságra van az alapkör középpontja a csúcstól? K2 2035 .5 cm. Egyenes körkúp felszíne 1346.2 m.K2 2033 .

illetve alapkör sugarainak aránya 2:1.25 cm. hogy a két rész térfogata egyenlő legyen. Ho­ gyan aránylik egymáshoz a két test felszíne. ha a magassága m l . amelynek palástja kiterítve egy 16 cm sugarú harmadkor? K1 2057. 240° középponti szögű körcikk. Mekkora a térfogata annak az egyenes körkúpnak. ha alkotója 72 cm.1 m. Mekkora a kúp felszíne és térfogata? K1 2062. Mekkora a térfogata? K1 2060.1 dm. alkotója 4. Mekkora a térfogata? K1 2056. Egyenlő oldalú kúp (olyan egyenes körkúp. A csúcstól számítva milyen távolságban kell az egyenes körkúpot az alaplappal párhuzamos síkkal elmetszeni. Egyenes körkúp palástja kiterítve 12 cm sugarú.Mekkora az egyenes körkúp felszíne és térfogata. A csúcstól milyen távolságban kell a kúpot az alaplappal párhuzamos síkkal metszeni. alkotói az alaplappal 72°18' szöget zárnak be. Egyenes körkúp alapkörének sugara 6 cm. Mekkora a felszíne és a tér­ fogata? K2 2059. Egyenes körkúp tengelymetszetének területe 1. ha a térfogata 1 m3 ? K2 2054. Mekkora a kúp térfogata? K1 2061. Mekkora a felszíne és a térfogata? K1 K1 2052. a) alaplapjának sugara 1. Mekkora a síkmetszet sugara? K1 2065. Mekkora az egyenlő oldalú kúp alkotója. hogy térfogatát felezzük. d) magassága 20 cm. illetve térfogata? K1 2050 . alkotója 2. ha a felszíne 1 m2 ? 2053. Egyenes körkúp térfogata 4. az alkotók az alaplappal 65°-os szöget zárnak be. Egyenes körkúp felszíne 20 m2. mint az alapkör sugara? E1 2055.6 cm. amelynek a tengelymetszete szabá­ lyos háromszögé magassága 0.7 m. Egyenes körkúp palástja kiterítve a sugarú félkör.05 m3. magassága 0. Két egyenes körkúp magasságainak.K1 2048. c) magassága 91 cm. Forgassunk meg a szimmetriatengelye körül egy egyenlő szárú háromszöget. b) alaplapjának sugara 3. Mekkora lesz a keletkezett forgástest fel­ színe és térfogata? K1 2058. Egyenes körkúp tengelymetszetének területe 400 cm2.7 cm. ha térfogata 247 cm3 . alaplapjának sugara 12.8 dm. az alkotók az alaplappal 35°-os szöget zárnak be. amelynek alapja 88 cm. Egyenes körkúp magassága 42. Mekkora a kúp térfogata? K1 2063. Mekkora az egyenlő oldalú kúp alkotója. Mekkora az egyenes körkúp felszíne. alkotója pedig há­ romszor akkora.56 m2 . Mekkora a kúp felszíne? K2 2064. alkotója 109 cm. nyílásszöge 26°? K1 2049. mint az alapköré. magassá­ gának és az alaplap sugarának különbsége pedig 33 cm? K1 2051. A palást területe kétszer akkora. szárai 125 cm hosszúak. Mekkora egy egyenes körkúp felszíne és térfogata.56 cm.

Ferde körkúp legrövidebb alkotója 32 cm. Mennyire merül a víz alá? sűrűsége 0. Az egyiknek az alkotói az alaplappal 78°50'. egyenes körkúp alakú részt kivágnak. A leghosszabb alkotója 58 cm.5 cm. a másikéi 25°40' szöget zárnak be. Egyenes körkúp palástjának területe ^-szorosa az alaplap területének.Mekkora egy ferde körkúp térfogata.4 dm. A kiöntött homok egyenes körkúp alakú. A csúcstól milyen távolságban kell a kúpot az alaplappal párhuzamos síkkal metszeni. a másiké 60°. a kúp csúcsán áthaladó sík az alapkör síkjával 78°-os szöget zár be. 10 cm alapsugarú és 18 cm magasságú egyenes körkúpból egy 8 cm alapsuga­ rú. Két egyenes körkúpnak közös az alaplapja.) Egyenlő felszínű egyenes körkúpok között melyiknek a térfogata a legnagyobb? V 2069. a leghosszabb alkotója 32 cm. kg . a legrövidebb alkotója 26 cm? E1 2075 . és az általuk meghatározott háromszög területe —.8 dm 3legyen? V 2067. Mennyi a vízen úszó kúp alakú jégtömb tömege. Milyen magas és széles az a homokkúp. ezek haj15a/2 2 lásszöge 45°.73 dm 3 . Az alapkör sugara 5 cm. Magassága 2. melynek alkotói az alaplappal 31°-os szöget zárnak be. Az adott alkotójú egyenes körkúpok között melyiknek a térfogata a legna­ gyobb? V 2068. A csúcsok távolsága 3. A kiterített palást középponti szöge 36°. alaplapjának sugara 21.154 . ) dm 3’ ’ dm 3 E1 2081. Mekkora a kiterített palást középponti szöge? El 2078. 9 . 14 cm magas egyenes körkúp alaplapjának sugara 8 cm. hogy az alsó rész térfogata 7 972. Két egyenes körkúpnak közös az alapja. A csúcsok az alapsík ugyanazon ol­ dalán vannak. (A 2068. feladatra épül.8 dm. Mekkora a kúp térfogata? E1 2077. Egyenes körkúp alakú test a csúcsával lefelé úszik a vízen. és az alaplappal 65°15' szöget zár be. ha az alaplap sugara 10 cm. Mekkora a palástok közti térrész térfogata? E1 2073. Mekkora a két palást közt levő térrész felszíne és térfogata? K2 2071 . Egyenes körkúp magassága 53. amelyben 15 m 3homok van? E1 2080. és a kiálló.— dm .^ . A két kúpnak közös a tengelye és egyenlő a nyílás­ szöge. Mekkora a kúp tér­ fogata? El 2076 . Ferde körkúp leghosszabb és legrövidebb alkotójának összege 8 dm. CSONKAKÚP E1 2066. jégé 0 . KÚP.2 dm. Egyiknek a nyílásszöge 90°.12 m. Mekkora a kúp térfogata? K 1 G Y 2079. Egyenes körkúp palástjának területe t. ha a víz színén kirajzolódó metszésvonal kerülete 25. feladatra épül. Mekkora a megmaradt rész térfogata? K2 2072. kúp alakú rész alkotója 5 m? (A víz sűrűsége 1 k g . Mekkora a sík által lemetszett kúprész térfoga­ ta? E1 2074 . (Az 1998. .) Egyenlő térfogatú egyenes körkúpok között melyiknek a felszíne a legkisebb? K2 2070 .

az alkotók az alaplappal 74. b) az alapkör sugara 112. Húrtrapéz forog a szimmetriatengelye körül.17 cm. a fedőlapé 86. A fedőlap sugara harmadrésze az alap sugarának.3 cm.5 mm. Egyenes csonkakúp alapkörének sugara 33.25 cm. a fedőlapé 97. a felső nyílás átmé­ rője 6 cm.7 cm. Egyenes csonkakúp alakú vízgyűjtő felső átmérője 102 cm. illetve 8 cm. Egyenes csonkakúp alaplapjának sugara 16. Egyenes csonkakúp alapterülete 25 cm2.7 mm. az alkotók 12 cm hosszúak.2 cm2. a fedőlapé 7 cm. magassága 72 cm. Egyenes csonkakúp alakú papír lámpaernyő alkotója 35 cm.és a fedőlap sugara? E1 2089.5 cm. magassága 21. a fedőlapé 0. a fedőlapé 2 dm. a ma­ gasság 7. és mekkora szöget zárnak be az alkotók az alaplappal? K1 2084. alkotója 35. Mekkora a forgás közben keletke­ zett csonkakúp térfogata? .3 cm hosszúak. Egyenes csonkakúp palástjának területe 1933. a fedőlapé 0.89 dm2 .5 mm? K1 GY 2087. Hány liter víz fér bele? K1 2096. Mekkorák az alkotók.9 cm. a fedőlap területe 17 cm2. az al­ kotók az alaplappal 45°-os szöget zárnak be. Mekkora a magassága? K1 2092. Mekkora a fedőlap sugara.6 cm. alkotója 142. alkotója 21. Mekkora az alap. Mekkora a palást területe? K1 2091. Számítsuk ki az egyenes csonkakúp térfogatát. Mekkora az alap. Egyenes csonkakúp alapkörének sugara 26 cm.Csonkakúp K1 2082. A trapéz párhuzamos oldalai 22 cm. Mekkora a magassága? E2 2093. és mekkora szöget zárnak be az alaplappal? K1 2083.9 mm. A felszíne 107. Egyenes csonkakúp felszíne 628. ha a) az alapkör sugara 11.8 cm. d) az alaplap sugara 45. Egyenes csonkakúp alapkörének sugara 4 dm. K1 GY 2095.3 cm.02 cm. alkotója 12.9 cm.6 cm. a magasság 1. a magasság 0.42 mm. az alaplap sugara 6 cm-rel nagyobb a fedőlap sugaránál. Mekkora a palást területe? E1 2088. Az alko­ tók hossza 19. b) az alaplap sugara 0. az alsóé 45 cm.9 cm.3 mm.5 m. a fedőlap sugara 17 cm.9 mm.8 m. Palástjának területe 29. a fedőlap sugara 1. Mekkora a magasság. a nem párhuzamos oldalak 13 cm hosszúak.17 cm2. Egyenes csonkakúp alapkörének sugara 1.és a fedőlap sugara? K2 2090. c) az alaplap sugara 113.16 cm. az al­ kotók 2.045 cm2. a fedőlapé 11. hogy a két rész palástjának területe egyenlő legyen? Mekkora a síkmetszet sugara? K1 2094 .8 mm. alsó átmérője 84 cm. magassága 86. Mekkora az egyenes csonkakúp felszíne. Egyenes csonkakúp alapkörének sugara 3. a fedőlapé 8.7 cm.42 cm.16 mm. A fedőlaptól milyen távolságban kell a csonkakúpot az alaplappal pár­ huzamos síkkal metszenünk. alkotó­ ja 30. ha a) az alaplap sugara 11 cm.7 cm.09 cm. Egyenes csonkakúp alapkörének sugara 113. Mekkora a magassága és mekkorák az alkotói? K1 2086 . és mekkora szöget zárnak be az alkotók az alaplap­ pal? K1 2085. a fedőlap sugara 92. magassága 28.7 cm.7°-os szöget zárnak be.

sűrűségű folyadékkal. Egy parkban öt egyforma. Mennyi a folyadék tömege? El 2102. palástjának területe 314.és fedőköre sugarának arányát. és alaplapjuk sugara is egyenlő. a magassá­ ga 32. magas­ sága 7 m.a középponti szöge 120. az alaplapé négyszer akkora.5°-os szö­ get zárnak be.7 dm. Mekkora a csonkakúp tér­ fogata? E1 2 1 1 1 . Egyenes csonkakúp alapkörének sugara 8. ha tudjuk.2 m.3 dm. Mekkora a keletkezett két rész térfogata? . Egyenes csonkakúp fedőlapjának területe 3 m2. Mekkora a felszíne és a térfogata? E 1 G Y 2105. hogy a csonkakúp térfogata fele a henger térfogatának.8 m.és fedőlap sugarainak különbsége 33 cm. Mekkora a térfogata? K2 2109. magassága 6.64 dm2.6 dm3 . Mekkora a csonkakúp felszíne és térfogata? El 2110. vékonyabb végüknél 20 cm az átmérőjük. alapkörének sugara 0. a magassága 38 cm. és alkotója 9. az alkotók az alaplappal 59. az alapkör kerülete 50 m. középponti szöge pedig 120°. Az alapkör sugara 5. a fedőlap ke­ rülete 30 m.6°.2 m.8 m. amelyek mindegyike 12 m hosszú. az alapkör sugara 5. Messük a csonkakúpot az alaplaptól 2 m távolságra az alaplappal párhuzamos sík­ kal. Egyenes csonkakúp alakú edény magassága 0. Mennyi víz fér bele? Mennyi bádog kell az el­ készítéséhez? Összeillesztésre és hulladékra 6%-ot számítunk. Egyenes csonkakúp palástja 502. K2 2106. kg fedőkörének sugara 0. Egy 3 m magasságú egyenes csonkakúp fedőlapjának átmérője és alkotója egyenlő. Egyenes csonkakúp térfogata 2021. Az alaplap középpontjának távolsága a fedőlap kerületének tetszőleges pontjától akkora. Az alap. melynek területe 202 cm2 .82 — . és alko­ tója 10.13 m3. Csonkakúp palástja kiterítve olyan körgyűrűcikk.6 m. a fedőlap sugara 4.4 m. a magassága 0.. csonkakúp alakú virágágyat készítenek. E 1 G Y 2100. Hány m 3földet kell hozatni? E1 2104. Tengelymetszetének kerülete 15 m.5 dm.7 dm.7 dm2. Teleöntjük 1. Számítsuk ki a csonkakúp alap. Mekkora a térfogata? K 1G Y 2103.5 dm2 . Vastagabb végüknél 28 cm.2 m. amelynek sugarai 6 cm és 2. Egyenes csonkakúp palástja 128. és a külső sugár a belsőnek kétszerese. a fedőlap sugara 5. 6 ---. Egyenes csonkakúp felszíne 527. A fenyőfa sűrűsége kg 0 . mint a fedőlap átmérője.K2 2097. Egy egyenes henger és egy egyenes csonkakúp egyforma magas. Tutajt állítottak össze 36 db fenyőfatörzsből.5 cm hosszúak.15 m. Egyenes csonkakúp térfogata 347. Csonkakúp palástja kiterítve olyan körgyűrűcikk. Egy egyenes csonkakúp alakú bádogvödör alapjának átmérője 26 cm. Mekkora a térfogata? El 2107.3 dm. felső kö­ rének átmérője 42 cm.Mekkora terhet bír el a tutaj? dnr K1 G Y 2101 .2 dm2. Mekkora a térfogata? K2 2108. Mekkora szöget zárnak be a csonkakúp alkotói az alaplappal? E1 2098. Mekkora a fedőlap sugara? E1 2099.

E1 2122 . hogy pontosan egy olyan gömb van.) El 2120 .6 ---. Az alaplaptól mi­ lyen távolságban kell a kúpot az alaplappal párhuzamosan metszeni. melyek páronként egymást is érintik. Adott egy kör és egy pont. ha a) a gömb sugara 3. amelynek mindkét kör síkmetszete. Bizonyítsuk be. a fedőlapé 6 dm. K1 2125.Csonkakúp . Bizonyítsuk be. magassága 14 dm. hogy egy külső pontból egy adott gömbhöz húzott érintő egye­ nesek egy forgáskúp alkotói. Mekkora a területe annak a körnek. Milyen összefüggés van a gömb R sugara. A fedőlaptól milyen távolságban kell a csonkakúpot az alaplappal párhuzamos síkkal metszeni. amely a gömb középpontjától feleakkora távolságra van.157 E2 2112. E1 2118. az alapkör sugara 2 m. egy körmetszetének r sugara és a kör síkjának a gömb középpontjától való d távolsága között? El 2 117 . amelyet egy R sugarú gömbből metsz ki egy olyan sík. Határozzuk meg a körülírt gömb sugarát. Mekkora a gömb síkmetszetének sugara. Bizonyítsuk be. B izony ítsuk be. alaplapjának sugara 5 m. Egyenes csonkakúp magassága 3 m. Egyenes körkúp magassága 10 m. (Két kör érintkezik. ak­ kor pontosan egy olyan gömb van. és a ponttól az érintési pontig terjedő szakaszok egyenlők. Adott síkot érint három R sugarú gömb. a metszősíknak a gömb középpontjától való távolsága 117 m. sűrűsége 0. amelynek mindkét kör síkmetszete. b) a gömb sugara 125 m. Mekkora lesz a kimetszett kö­ rök sugara? E2 Gömb K1 2116.Mennyire merül el a vízben. Egyenes csonkakúp alaplapjának sugara 8 dm. Osszuk fel a testet az alaplappal párhuzamos síkokkal három olyan részre. a fedőlap sugara 1 m. hogy a kapott csonkakúp térfogata 20 m 3legyen? 2114. mint a gömb sugarának hosszúsága? .49 cm. E1 2119. Határozzuk meg a negyedik gömb sugarát. hogy ha két különböző síkú kör érintkezik. melyek tér­ fogatának aránya a fedőlaptól az alaplap felé haladva 2 :3 :7 . ha egy közös pont­ jukban közös az érintőjük. hogy a két rész térfogata egyenlő legyen.8 cm. hogy ha két párhuzamos síkú kör középpontjait összekötő egye­ nes merőleges a síkokra. Egyenes csonkakúp alapkörének sugara 5 dm. c élei páronként merőlegesek egymás­ ra. amelyik nincs rajta a kör síkján. és az adott pont pontja. ha az 5 dm sugarú lapja van alul? dm E2 2115. melynek az adott kör síkmetszete. K1 2121 . magassákg ga 4 dm. K2 2123. Egy tetraéder egy csúcsból kiinduló a. Mekkora a síkmetszet sugara? E2 2113. K1 2124. amelynek mindkét kör sík­ metszete. akkor pontosan egy olyan gömb van. b. Egy negyedik gömb érinti mindhárom gömböt és a síkot. akkor pontosan egy olyan gömb van. a metszősíknak a gömb középpontjától való távolsága 1. Bizonyítsuk be. hogy ha két különböző síkú kör két pontban metszi egymást. a fedőlap sugara 3 dm.

Mekkora a gömb felszíne.Három gömb sugarai egy derékszögű háromszög oldalai. c) 1536.5° az Egyenlítőtől északra. Milyen távolságra van az R sugarú gömb középpontjától az a sík. Hány százalékkal csökkent a csapágygolyó felszíne. és a kö­ zépponttól mért távolságaik aránya 6:5? E1 2129. a falvastagság 6 mm. Vegyük fel a kisebbiknek egy érintő síkját.6 m3. b) 0.Mekkora a gömb sugara. Bizonyítsuk be. ha az eredetileg 12 mm-es átmérője a kopás következtében 0.38 — -.Mekkora a gömb térfogata. Egy üres gömb külső sugara 16 cm.47 dm2. ha két körmetszetének sugara 7 cm és 15 cm. mint amekkora a gömb főkörének sugara? K2 2127. és a szárazföldet a földfelszín i részének. Mennyi a 12 cm külső sugarú és 1 cm falvastagságú üres golyó térfogata? kg K1 G Y 2143. Legyen ez a kör egy újabb gömb főköre. Hogyan változik a gömb felszíne. mint amekkora a gömb főkörének területe? K2 2128 . illetve 25 cm sugarú körökben metszi. Mennyivel nagyobb a külső gömb felszíne a belsőénél? K2GY 2137. ráhajtásra még 10 %-ot szá­ molunk. ha a sugara a) 1. Mekkora a gömb sugara? K1 GY 2130. (2134.8 mm-rel lett kevesebb? K2 2138 . Mekkora a gömb sugara.03 m. egymástól 6 cm távolságban levő metszősíkja a gömböt 20 cm. amelyik a gömbből feleakkora sugarú kört metsz ki.5 m su­ garú félgömbnek vehetjük? Hulladékra. ha a térfogata a) 533.Mekkora a gömb sugara.78 dm3.) dm . hogy a legnagyobb gömb felszíne egyenlő a másik két gömb felszínének összegével. c) 7.5 cm2 ? K1 2133. b) 257.816 dm. Hány 5 cm sugarú gömb önthető 20 kg ólomból? (Az ólom sűrűsége 11.449 m? 2132 . ha a sugara a) kétszeresére. ha azt 6. ha felszíne a) 50 m2.) 3 K1 2136. Milyen hosszú az egyfoknyi távolság a Budapesten átvonuló szélességi körön? (Budapest földrajzi szélessége 47.22 cm? K1 K1 2141.77 cm3 ? 2142.2 cm.) K1 K1 2131 . K1 2139 . ez a nagyobbik gömböt egy körben metszi. a Föld sugara 6370 km. Milyen távolságra van az R sugarú gömb középpontjától az a sík. d) 12. c) 16. amelyik a gömbből feleakkora területű kört metsz ki. c) 1124. Mekkora területet tesz ki a Földön a szárazföld? (A Föl­ det vegyük 6 370 km sugarú gömbnek. ha sugara a) 35 cm.K1 2126. Egy gömb két párhuzamos. K1 2140 .2 mm. Bizonyítsuk be. Hány m 2selyem kell egy ejtőernyőhöz. b) 1. b) 964. b) háromszorosá­ ra. hogy e gömb felszíne megegyezik a két koncentrikus gömb felszínének különbségével. c) ^-szorosára változik? K1 GY 2134. ábra) K1 GY 2135 . Adott két koncentrikus gömb.

volt? dm kg K1GY2148.9 dm.5 — —5 -. Hold felszúre és . Két gömb felszínének összege 5 672.Két gömb térfogatának különbsége 1 683.sűrűségű. b) 12. ha a sűrűsége 7. b) 1229 m3. Mekkora a 20 000 m3 -es gömb alakú gáztartály átmérője? Milyen vastag acéllekg mezből készült. mint az első gömbé? K1 2157. ha a térfogata a) 64 cm3. n-szeresére változik? kg K1GY2146.8 dm2.2 dm3.5 kg-os.sűrűségű 4 kg-os fagolyó felszíne és térfogata? dm K1 GY2154. ha a sugara kétszeresére. Mek­ kora a két gömb sugara? E1 2160 . hogy a tömege 260000 kg.-? dm K2 2151 . Egy gömb térfogata 30 cm3. A középpont a metsző síkokat nem választja el egymástól. Mekkora a 7 . Mekkora a felszíne annak a gömbnek. d) 0. Egy gömböt két.Ha egy gömb sugarát 2 dm-rel megnöveljük. 4 cm falvastagságú üres vasgolyó küldm ső átmérője? K1 2145. ha a felszíne a) 314. Tiszta vízben teljesen el­ merülve lebeg. Hányszorosára változik a gömb térfogata. Mekkora a belső sugara? K1GY 2149. Mekkora a gömb térfogata? . Egy üres vasgolyó külső sugarai?. akkor a térfogata 1 132. a sűrűsége 7. 37..) K1 2156. Mekkora a tömege a 12 cm átmérőjű tekegolyónak.6 ---. A két sugár különbsége 1.? dm K1GY2147. Mekkora a gömb felszíne. c) 128. ha a sűrűsége 0.kg E1GY2144. H á n y a d é . A metszetek sugarai 9 cm és 12 cm.érfogata a Földének? (Mindkét égitestet gömbnek tekintjük.8 — .6 cm átmérőjű tömör vasgolyó kg volt.06 m2? K2 2152. amelynek tér­ fogata kétszer akkora.72 dm’. sűrűsége 7. egymástól 3 cm távolságban levő párhuzamos síkkal elmetszünk. ha 1 csepp köd átmérője 3 • 10" 3mm? K 26r2155.2 ---. Mekkora a két gömb sugara? K1 2161. Hány csepp köd képződik 1 cm 3vízből.08 m3 ? kg K1 2153.. a sugaruk különbsége 0.8 ---. Mekkora volt a lövedék tömege..564 cm2. Mekkora egy 0 . ha tudjuk.5 ---.16 m2. d) 0. Milyen sűrűségű anyagból készítették? K2GY2150. Egy gömb felszíne 40 cm2. c) 10 dm2. amelynek felszíne fele az első gömb felszínének? E1 2158 .3 dm. háromszo­ rosára. Egy 16 cm külső sugarú 3 mm falvastagságú gömb félig merülve úszik a vízen. Mekkora a térfogata annak a gömbnek. Mekkora a gömb sugara? E1 2159 .5 dm’-rel növekszik.Mekkora a gömb térfogata.A Hold sugara 1 része a Föld sugarának. A hajdani 24 cm-es mozsárágyú lövedéke 23.

Mekkora a tömege a felrajzolt ke­ resztmetszetű sarokvas 1 méterének? (Sűrűsép ge 7.5 mm.8 — 2—. A hengeres cső hossza 16 cm. és mindkét végét egy-egy félgömb zárja le. A hengeres rész átmérője 1 cm. Egy üveg kémcső alul 1.) K1 G Y 2167. ábra mutatja.) cm 3 2162. Számítsuk ki 1000 db anyacsavar tömegét.5 m.6 cm át­ mérőjű félgömbben végződik. oldallapjai négyzetek. ábrán a méretek cm-ben cm értendők. Mennyi lemezre van szükség a fel­ rajzolt tengelymetszetű csőidom készítéséhez? (A cső henger.A z anyacsavar szabályos hatszög alapú egyenes hasáb. cm K 2G Y216 6 . a csonkakúp magassága 3 cm. a 2166.és csonkakúppalástokból tevő­ dik össze. hossza 8 cm. ábra C T N------. Egy acél lyukasztó hengeres része csonkakúpban végződik. ha az élhossza 2 cm. kisebbik alapkörének átmérője 1.► W - 3 cm ►o K1 GY 2163. és a sűrűsége 7. A hen­ ger átmérője 40 cm. hossza 1. Mekkora a tartály térfogata? K 1G Y 2164. Tengelymetszetét a 2162. Egy víztartály alakja henger. Mekkora a tömege? (Sűrűsége 7.ÖSSZETETT TÉRGEOMETRIAI ALAKZATOK Összetett térgeometriai alakzatok Egymáshoz illesztett testek K 1G Y 2162.85 —— .) (2167. Hengeres (csavarmenetes) furatának közepes átmérője egyenlő az élekkel. ábra) .8 — . Mekkora a térfogata? K1 GY 2165 .

K 2G Y 2168.6 cm vastag. ábra. kettős domború lencse mindkét felülete egy-egy egyenlő sugarú gömb süvege. Mekkora a térfogata? 2169.8 d m ^ \ \ r 0 . ha színültig töltjük? Mennyi bádog szükséges a kanna elkészítéséhez. ábra. Egy 0. a peremre és a hulladékra még 5%-ot hozzászámítunk? (2168.8 d m i 1 r 0 . beburkoltatására pedig ugyanannyi lemez 31 szükséges. Hány liter olaj fér a felrajzolt tengelymetszetű kannába.8 d m 5 dm r K 1G Y 2169. Az olvasztó henger és csonkakúp részekből van összerakva. mint egy ■ — m sugarú félgömb alakú kupolához? . Mek­ kora a gömbök sugara? K1 G Y 2172 . A közös alapkör sugara 4 cm. Mekkora az 1 m magas pár­ kány tömege. Egy betonpárkány keresztmetszetét mutatja a 2170. ábra 0 . Egy vas nagyolvasztó méretekkel megjelölt tengelymetszetét mutatja a 2169. ha az öszszeillesztésre. ábra) 2168. ha alapéle ^ m. Mekkora a szabályos nyolcszög alapú egyenes gúla alakú tető magassága. ha 1 m 3betoné 2440 kg? K 1G Y 2 171. ábra K 2G Y 2170.

Mekkora az egyenes csonkakúpba írt szabályos nyolcszög alapú egyenes cson­ kagúla térfogata. Mekkora lesz a csonkagúla | térfogata? E1 2186. Egy 4. és a hasáb alaplapjának oldalai 44 cm. Szabályos tizenkétszög alapú gúla alapélei 12 cm hosszúak.2 — . illetve a hulladék térfogata? K2 2176. 30 cm és 34 cm. 5 dm magasságú. 17 cm? ks 2174. Egyenes körkúp köré 671. hogy két szem­ közti éle a henger alap. Szabályos hatszög alapú egyenes gúlát a lehető legnagyobb térfogatú kúppá csi| szolunk.sűrűségű hengerből a lehető dm legnagyobb szabályos nyolcoldalú oszlopot kell készíteni. magassága 8 dm. A gúla térfogatának hányadrésze lesz a hulladék? K1 2185. Egy 0. ha a hasáb térfogata 19 850 cm3 . 6 cm magasságú egyenes kúp köré szabályos háI romszög alapú gúlát írunk.6 m 3térfogatú háromoldalú gúlát írunk. tengelymetszete szabályos háromszög. Mekkora a kúp | és a kúpba írt szabályos nyolcszög alapú gúla térfogatának a különbsége? El 2182. magassága pedig 12 dm? K2 2181. Egyenes körkúp alaplapjának átmérője 3 dm. Háromoldalú gúla alapélei 16 cm. Mekkora a henger tér­ fogata. Egy kúp alapkörének sugara 3 cm.5 m hosszú henger alakú rönkfából a lehető legnagyobb négyzetes gerendát kell kivágni. írjunk az a élű szabályos tetraéder köré egyenes körhengert úgy. Mekkora a belőle faragható legnagyobb szabályos nyolcszög alapú egye­ nes hasáb alap. Mekko| ra a beleírható és a köréje írható kúp térfogata? K2 2183. Egy csonkakúp alap. a magassága 36 cm. Mekkora a henger térfogata? E2 2179. amelynek alapkörei egy szemközti lappár köré írt körök. írjunk az a élű kocka köré olyan egyenes körhengert. Egy egyenlő oldalú henger (alapkörének átmérője egyenlő a testmagassággal) térfogata 785. | Mekkora a beleírható és a köréje írható kúp térfogata? K2 2184. Mekkora az oldallapok területe? . Mekkora a kúp tér­ fogata? K2 2187.és oldalélé? K1 2 177 . 3. Mek| kora a beleírható négyzet alapú gúla felszíne és térfogata? K2 2188. Vágjuk ki beI lőle a lehető legnagyobb térfogatú négyzet alapú csonkagúlát.és fedőlapjának sugara 6 dm és 3. magassága 22 cm.és fedőkörének átmérője legyen. Egy 7 cm sugarú kör alapú.és fedőkörének sugara R és r. Mekkora lesz a gerenda. Mekkora e henger térfogata? K2 2180 .4 m3 . ha a csonkakúp alap. 7.6 dm átmérőjű. aminek az alapon fekvő szöge 58°.j g2 ÖSSZETETT TÉRGEOMETRIAI ALAKZATOK Egymásba írt testek K2 2173. Egy láromoldalú egyenes hasábba egyenes hengert írunk. A gúla alap­ lapja olyan egyenlő szárú háromszög. Mekkora lesz az oszlop tömege? K2 K2 2175. 39 cm.5 dm. Mekkora az r sugarú és m magasságú egyenes hengerbe írt lehető legnagyobb | négyzetes oszlop oldallapjának területe? K1 2178. magassága m.3 m átmérőjű.

Egy egyenlő oldalú kúp és egy gömb felszíne egyenlő.Mekkora az egyenlő oldalú kúpba írt gömb térfogata. E2 2196 . Egyenes körkúp alaplapjának sugara 2 m. Számítsuk ki a körülírt és a beírt gömb sugarát. Mekkora a gömb térfogata. alkotója az alaplappal 54°-os szöget zár be. Határozzuk meg a henger térfogatát. mint az alapkör átmérője? E2 2195. . A kúp magassága a fél­ gömb sugarának kétszerese. Mekkora a gömb sugara? K2 2200.6 cm3. mint a gömb legnagyobb köre.) E2 2203. K2 2204. Egy R sugarú gömbbe hengert írunk. Egyenlő oldalú kúp alapköre ugyanakkora. Határozzuk meg egy egyenlő oldalú kúp és a beírt gömb felszínének és térfoga­ tának arányát. írjunk egy gömb köré és a gömbbe egyenlő oldalú kúpot. Határozzuk meg a kúp térfogatát. Mekkora a kúp térfogata? K2 2194. Határozzuk meg a felszínek és a térfogatok arányát. Egy egyenlő oldalú henger (tengelymetszete négyzet) felszíne — része egy gömb felszínének. K2 2205. ha a kúp magassága 12 cm? (Az egyenlő oldalú kúp tengelymetszete szabályos háromszög.69 dm alapsugarú és 8 dm magasságú egyenes körkúpba írt gömb felszínét. 32 cm alkotójú egyenes körkúp? K1 2202 . A gömbbe egyenes körkúpot írunk. Egy gömb felszíne 1000 cm2. E2 2199.7°. amelybe írt kúp palástjának te­ rülete egyenlő a henger palástjának területével? K2 2190. K2 2206 . ha a gömbbe írható egy 12 cm alapsugarú. Egy R sugarú gömbbe egyenes körkúpot írunk. Határozzuk meg a há­ rom test felszínének és térfogatának arányát. K2 2201 . Mekkora a henger magassága? E1 2193. Egy gömb térfogata 122. melyben a palást területe háromszorosa az alaplap területének. Határozzuk meg a térfo­ gatok arányát. 3 K2 2191. ha a kúp magassága akkora. Határozzuk meg a közös alaplapon álló félgömb és az egyenes kúp palástja te­ rületének arányát. Milyen magas az az r sugarú egyenes körhenger. mint egy gömb főköre. melynek ten­ gelymetszetében a kúp csúcsánál levő szög 56. E2 2207. Hányadrésze a térfogata? ^ E1 2192 . Milyen arányban osztja a gömb a kúp palástját? El 2197. ha a kúp magassága és a gömb átmérője is 2R. Közös alaplapon áll egy félgömb és egy egyenes körkúp. Határozzuk meg a közös alaplapon álló félgömb és egyenes kúp metszésvona­ lának sugarát. Egy r alapsugarú egyenes körkúpba írt gömb felszíne kétharmada a kúppalást területének. melyben a palást területe V5 -szőröse az alaplap területének.A z egységsugarú gömbbe írt henger palástja félakkora területű. Számítsuk ki a 3.K1 2189. Mekkora a beírt 45°-os nyílásszögű egyenes kör­ kúp térfogata? K1 2198.

Mekkora a kúp felszíne és térfogata? K2 2210. K1 221 8. hogyan aránylik a két kúp közös részének térfogata a gömb térfogatához. Számítsuk ki a kúp magasságát. K2 2213. E2 2215 . amelynek alapköre 20 cm sugarú. és BS = b. Határozzuk meg a kúp alapkörének sugarát. Határozzuk meg a kúp nyílásszögét. amelyik a két érinté­ si kör között van? K2 2209. melyeknek tengelye közös. továbbá AB = BC = a. Határozzuk meg a kúp felszínét és térfogatát. Egyenes körkúpba két érintkező gömböt írhatunk úgy. E2 2212 . ha a kúp felszínének és a félgömb felszínének aránya 18:5? K2 2214. de a csúcsok az átmérő különböző végpontjaiba esnek. Mekkora a kúp felszíne és térfogata? E2 2211. Mek­ kora a könyökcső térfogata. A nagy gömbbe írunk még egy gömböt. A kúpba p sugarú gömb írható. E2 221 6. Ha­ tározzuk meg az utolsó gömb sugarát. Egyenes körkúpba gömböt írunk. Egy 12 cm sugarú gömb köré írjunk egyenes körkúpot. Határozzuk meg. ábra) V 2220. amelyik mindkét gömböt érinti. Illesszük össze a két csonka hengert e metszetüknél úgy. amely érinti mind a 8 kis gömböt és az eredetit is. hogy az egyik gömb tér­ fogata nyolcszorosa a másiknak. amelynek magassága 72 cm. Vegyünk két r sugarú egyenes körhengert. SC élek páronként merőlegesek egymásra. ha a kúp felszíne n-szerese a gömb felszínének. . Egy R sugarú gömbbe 8 gömböt írunk.V 2208. Egy gömbbe két egybevágó egyenes körkúpot írunk. Legyen ABCS olyan tetraéder. ha az egyes darabok tengelyeinek hossza a és bl (2219. Mekkora a kúp palástjának az a része. amelyben az SA. Határozzuk meg a kúp alapkörének sugarát. K1 2219. Mekkora a kúp nyílásszöge. Vegyünk egy kúpot. Határozzuk meg a gömb és a köréje írható egyenes körkúp térfogatának arányát. írjunk egy 10 cm sugarú gömb köré egyenes körkúpot. SB. Egymást kívülről érintő két gömb sugara 5 cm és 8 cm. amelyek mindegyike érinti a nagy gömböt úgy. Adott p sugarú gömb köré újunk olyan egyenes körkúpot. hogy könyökcsövet kapjunk. hogy annak teljes felszí­ ne és a gömb felszínének aránya adott k legyen. ha a kúp magasságának és a gömb sugarának aránya k (1 < k < 2). E2 2217. ha a gömb felszínének és a kúp alapterületének aránya 4:3. Fejezzük ki a és b segítségével a tet­ raéderbe írható gömb sugarát. Egyenes körkúp alapköre fölé félgömböt emelünk. E2 2221. Adott p sugarú gömb köré írjunk olyan egyenes körkúpot. Egyenes körkúp palástjának területe háromszorosa az alapterületének. és mindkettőt az egyik végénél messük el egy a tengellyel a < 90°-os szöget bezáró síkkal. hogy térfogatának és a gömb térfogatának aránya adott k legyen. A kisebbik gömb sugara r. hogy az érintési pontok egy főkörön vannak. A beírt gömbök mindegyike érinti a vele szomszédos két beírt gömböt is.

ha középpontjaik egy kocka csúcspontjai. Egy gömbbe és köré kockát írunk. ha a élű kockából készült? E2 2225. K1 2226.) Egy r sugarú gömbbe és köré írjunk kockát.(A 2229. Egy a alapélű.) Egy r sugarú gömbbe és köré írjunk kockát. Egy gömbbe és köré kockát írunk.) Egy gömbbe és köré kockát írunk. Mekkora a félgömb sugara? K1 2236. Mekkora a gömb sugara. Egy r sugarú félgömbbe kockát írunk. Mekkorák az élek és a gömb sugara? K2 2229. Egy R sugarú gömbbe 8 gömböt írunk. és érinti a kocka éleit. V 2227. és a har­ madik ebbe a kockába van beírva? E2 2223. A téglatest éleinek aránya legyen 1:2:3. amelynek középpontja a kocka középpontja. feladatra épül. A két kocka térfo­ gatának különbsége V. feladatra épül. Mekkora a felszíne? E2 2240. Egy r sugarú gömbbe írjunk be négyzetes oszlopot. Mek­ kora a kockák éle és a gömb sugara? E2 2233. Mekkora a körülírt gömb sugara? . a második átmegy e kocka éleinek felezőpontjain. felszíne és térfogata? 2235. (A 2228. A téglatest oldallapjai területének aránya legyen 1:2:3. hogy egy tömör kocka csúcsait legömbölyítik azzal a gömbbel. A két kocka felszínének különbsége F. A játékkocka úgy készül. amelyek közül az első egy kocka köré van írva. és érinti az eredeti gömböt is. Az élek összege legyen s. M magasságú szabályos n-szög alapú egyenes gúlába gömböt írunk. Számítsuk ki a gömb felszínét és térfogatát. ha a hasáb alap­ éle a? V 2224. Mekkorák az élek? E2 2239. A hasáb oldallap­ jának területe megegyezik az alaplap területével. Határozzuk meg ezen gömbök sugarát. Határozzuk meg a gömb sugarát. Mekkora a kockák éle és a gömb sugara? E2 2232. mint a 10 •V75 cm 2 felszínű szabályos oktaéder egy éle. Hogyan aránylik egymáshoz annak a három gömbnek a sugara. Mekkora a kockák felszíne közötti különbség? E2 2231 . feladatra épül. (A 2228. Egy r sugarú gömbbe írjunk be téglatestet. melyek mindegyike érint ezek közül hár­ mat. Mekkorák az élek? E1 2237. Mekkorák az élek? E2 2238. Egy félgömbbe írt kocka térfogata V. Szabályos háromszög alapú egyenes hasáb köré gömböt írunk. Az élük különbsége d. éleinek összege 5. Egy kocka köré írt és a beírt gömb sugarának különbsége d. Mekkora a já­ tékkocka felszíne és térfogata. Egy r sugarú gömbbe írjunk be téglatestet. Mekkora a kocka éle. Az élek összege legyen s. Mekkora a kocka felszíne és térfogata? E1 El 2234. Egy téglatest felszíne F.K2 2222. Mekkora a kockák térfogata közötti különbség? K2 2230. K2 2228. Egy r sugarú gömbbe írjunk be téglatestet. ha sugara akkora.

Egy gömbbe szabályos tetraédert írunk. Bizonyítsuk be. A kocka köré gömböt írunk. és ez a sík két részre osztja a kockát. Határozzuk meg a szabályos négyoldalú gúla alap. a köré megint gömböt és végül a gömb köré szabályos oktaédert. b) Bizonyítsuk be. feladatra épül.5 dm átmérőjű gömböt merítünk? E1 2254. írjunk egy ilyen részbe a kocka három lapját és a metszősíkot érintő göm­ böt. b) Bizonyítsuk be. V 2242. egyenes kúpokat és egyenes csonkakúpokat írunk. henger alakú edényben 8 dm magasságig víz van. ha a gúla köré írt gömb sugara háromszorosa a beírt gömb sugarának. Ezek egy síkban vannak. melynek alapsugara 4 cm. Határozzuk meg a gömb sugarát. hogy a gömb köré írt egyenlő oldalú henger térfogata mértani közepe a gömb térfogatának és a gömb köré írt egyenlő oldalú kúp térfogatának. hogy egy gömb körül írt összes poliéder térfogatának és felszí­ nének aránya ugyanaz.) Tekintsük a kocka két átellenes csúcsát és az ezekbe a csúcsokba nem befutó élek felezőpontját. és az 1838. K2 2253. ha az edénybe egy 1. amelyik egészen alámerül? b) Egy 2 dm átmérőjű. Mekkora az oktaéder tér­ fogata? E2 2246. Mennyivel fog emelkedni a víz szintje. feladatra épül. Határozzuk meg a két gömb felszínének arányát. az alappal párhu­ zamos síkkal elmetsszük. Mekkora a tetraéder felszíne és térfogata? V 2245. hogy a hengerből kimetszett kör területe a gömb­ ből illetve a kúpból kimetszett körök területének összege. E2 2248. a) Bizonyítsuk be. Egy r sugarú gömbbe beírunk egy kockát. E2 2252.) Határozzuk meg a gömbbe és köréje írt szabályos tetraéderek térfogatának arányát. E2 2251. Mekkora az ugyanebbe a gömb­ be írt szabályos tetraéder térfogata? E1 2243. Mennyivel emelkedik a víz felszíne. Egyenlő oldalú hengerbe gömböt írunk. a gömb köré szabályos tetraédert. V 2247 . Egy gömbbe írt szabályos oktaéder térfogata V.(Az 1837. hogy a gömbbe írt egyenlő oldalú henger felszíne mértani kö­ zepe a gömb felszínének és a gömbbe írt egyenlő oldalú kúp felszínének. hogy a gömb köré írt egyenlő oldalú henger felszíne mértani közepe a gömb felszínének és a köré írt egyenlő oldalú kúp felszínének. Egy kocka éle a. ebbe egy gömböt és a gömbbe egy szabályos tetraédert. Bizonyítsuk be. Hány dm-rel emel­ kedik a vízszint. Egy csúcsával lefelé fordított egyenlő oldalú kúpban m magasságig víz van. hogy a gömbbe írt egyenlő oldalú henger térfogata mértani közepe a gömb térfogatának és a gömbbe írt egyenlő oldalú kúp térfogatának. (Az 1691. a) Egy henger alakú pohárban. ha egy 5 cm élű szabályos tetraédert teszünk bele. E2 2250. E2 2244. Egy gömb köré egyenes körhengert. Bizonyítsuk be. ha az edényben egy r sugarú gömb egészen elmerül? . E2 2249. bizonyos magasságig víz van. hogy a körülírt henger felszínének és térfogatának aránya egyenlő bármely körülírt kúp felszínének és térfogatának arányával. a) Bizonyítsuk be. A három testet egy. illetve bármely körülírt csonkakúp felszínének és térfogatának arányával. majd ebbe ismét gömböt.és oldallapjának hajlásszö­ gét.E2 2241 . A henger alapköre egyúttal egy olyan kúp alapköre is. aminek a csúcsa a gömb középpontja.

Egy beledo­ bott golyó a víz felszínét 1 cm-rel emeli. Mekkora a keletkezett forgástest fel­ színe és térfogata? E2 2260. Egy a oldalú szabályos hatszöget egy oldala körül megforgatunk. szárai 25 cm-esek. c oldalú háromszöget mindhárom oldala körül megforgatunk. Mekkora az így keletkezett forgástest felszíne és térfo­ gata? .7°. Egy háromszög oldalai 34 cm. Mekkora az így keletkezett forgástest felszíne és térfogata? Adjuk meg a felszínt és a térfogatot a = 10 cm esetén. K2 2266. E1 2261. Forgassunk egy a oldalú négyzetet az átlója körül. Forgassuk meg ezt a há­ romszöget az átfogója körül. ha a gömböt kivesszük? Síkidomok forgatásával nyert testek E1 2258. 42 cm. Számítsuk ki az így keletkezett forgástest felszínét és térfogatát.KI 2255. Egy a oldalú szabályos háromszöget megforgatunk az egyik oldala körül. Mekkora a keletkezett for­ gástest felszíne és térfogata? E1 2267. Határozzuk meg az így keletkezett két forgás­ test felszínének és térfogatának arányát. K2 2269. Egy csúcsával lefelé fordított egyenlő oldalú üres kúpba beleteszünk egy 2 cm sugarú gömböt. a közbezárt szögük 46. hogy a gömböt éppen ellepje. E1 2268. b magasságú egyenlő szárú háromszöget forgatunk az alapja körül. majd megtöltjük vízzel. Egy háromszög két oldala 62 cm és 74 cm. Egy a alapú. 61 cm. Egy a oldalú szabályos hatszöget forgassunk meg két szemközti oldalának fele­ zőpontját összekötő egyenes körül.2 dm. Egy egyenlő szárú háromszög alapja 30 cm. Forgassuk a háromszöget a leg­ hosszabb oldal körül. Forgas­ suk a háromszöget a 62 cm-es oldala körül. Mennyi vizet kell a kúpba öntenünk. Mekkora az így keletkezett forgástest felszíne és térfogata? KI 2264. Mekkora az így keletkezett forgástest felszíne és térfogata? K2 2263. Mekkora a golyó átmérője? E 1 G Y 2256. hogy a gömböt a víz befedje (a víz a gömb alá is befolyik)? E1 GY 2257. Mekkora az így keletkezett forgástest felszíne és térfogata? El 2265. Egy a. Mek­ kora a keletkezett forgástest felszíne és térfogata? E1 2259. b. Mekkora az így keletkezett forgástest felszíne és térfogata? E1 2262. Forgassuk elő­ ször az alap körül. Egy 10 cm átmérőjű hengeres edényben 12 cm magasan áll a víz. Mekkora lesz a víz magassá­ ga. Egy 16 cm oldalú szabályos háromszöget megforgatunk az egyik csúcsán átme­ nő és a szemközti oldallal párhuzamos egyenes körül.31 dm és 5. Igazol­ juk. Egy csúcsával lefelé fordított egyenlő oldalú kúpba egy r sugarú gömböt te­ szünk. majd az egyik szára körül. Egy derékszögű háromszög befogói 2. Egy a oldalú szabályos hatszöget forgassunk meg két szemközti csúcsát össze­ kötő egyenes körül. hogy a keletkezett forgástestek térfogatának aránya egyenlő a háromszög magasságai­ nak arányával.

Mekkora a keletkezett forgástest felszíne és térfogata? K2 2276. E2 2281. Forgassuk meg a 40 cm-es oldal körül. és erre a végpontjában merőlegest emelünk. Szabályos háromszög köré kört írunk. Határozzuk meg a forgatás közben keletkezett gömb és kúp térfogatának arányát. Mekkora a keletkezett forgástest felszíne és térfogata? K2 2278. Egy egyenlő szárú trapéz párhuzamos oldalai 20 cm és 40 cm. majd a rövidebb oldala körül forga­ tunk meg. illetve térfogatának és a félkör által le­ írt gömb felszínének. majd forgassuk meg a háromszöget a harmadik oldala körül. Ezek az FC-re merőleges OH sugár I pontjában metszik egymást. Forgassuk a rombuszt az egyik oldala körül. illetve térfogatának arányát. egyik átlója 40 cm. Egy félkör átmérője fölé egyenlő szárú derékszögű háromszöget emelünk. a szárak 26 cm hosszúak. Egy derékszögű trapéz párhuzamos oldalai 30 cm és 45 cm. K2 2280. Határozzuk meg a forgatás közben keletkezett gömb és kúp térfogatának arányát. és forgassuk e körül a rombuszt. K2 2277. For­ gassuk meg a háromszöget és a félkört az átmérő egyenese körül. Kössük össze egy háromszög két oldalának a felezőpontját. Mi a háromszög két része által leírt forgástestek tér­ fogatának aránya? E1 2272. ha az OFl egyenes körül forga­ tunk. Forgassuk meg a háromszöget az így ka­ pott egyenes körül. Forgassuk meg a trapézt a 45 cm-es oldal körül. Mekkora lesz az így keletkezett forgástest felszíne és térfogata? E1 2273. Egy paralelogrammát egyszer a hosszabb. Szabályos háromszögbe kört írunk.E1 2270. Egy deltoid oldalai 61 cm és 87 cm. Egy rombusz oldalai 25 cm-esek. Forgassuk meg az 54 cm-es szimmetria­ átlója körül. BF egyeneseket. Húzzuk meg az FC átlót és az AC. Egy rombusz oldala és egyik átlója a. a két derékszög melletti oldal 36 cm. és az egész idomot megforgatjuk a három­ szög egyik magasságvonala körül. Számítsuk ki R függvényeként az IHA és IOF háromszögek forgatásával keletkezett forgástestek felszínét és térfogatát. Egy a oldalú szabályos háromszög egyik oldalát egy a szakasszal meghosszab­ bítjuk. Mekkora az így keletkezett for­ gástest felszíne és térfogata? E1 2274. A másik átló egyik végpontjában húzzunk merőlegest erre az átlóra. . és az egész idomot megforgatjuk a há­ romszög egyik magasságvonala körül. Legyen ABCDEF az O középpontú és R sugarú kör szabályos érintő hatszöge. Mekkora a keletkezett forgástestek térfogatának aránya? E1 2275. Határozzuk meg a három­ szög forgatásából keletkezett forgástest felszínének. Mekkora a keletkezett forgástest felszíne és térfogata? K2 2279. Mekkora az így keletkezett forgástest térfogata? E1 2271 .

Ö C . c)AC + BD . a) Szerkesszünk olyan a.a . Szerkesszük meg a következő vekto­ rokat: a)AB+ RC-. b )A B + C B . Egy téglalap csúcsai legyenek A . K1 2289. amelyek összegét v-hez hozzáadva 0-t kapunk. c. b) Szerkesszünk olyan a. c j a + d . amelyeknek különbsége az egyik vektorral egyenlő hosszú. A 2282. K1 2291. b) Adjunk meg a 2282. d ) C B + D C + AC-. ábrán jelölt vektorok közül válasszuk ki az egyenlőket. Szerkesszük meg a kö­ vetkező vektorokat: a) OA+ÖB-. amelyeknek összege 0 . Egy szabályos hatszög egyik csúcsából a többi öt csúcsba mutató vektorok le­ gyenek rendre a.b .S B . Legyen O az ABC háromszög köré írt kör középpontja. amelyeknek összege v. Vektorok Vektorok összege. b) a + b . b) S A . K1 2284. b) a h-t az a és f segít­ ségével: c) a k-t a g és i segítségével.S C . b) Ö A . a) SA + SB + S C . amelyeknek összege az egyik vektorral egyenlő hosszú. Egy négyzetnek rajzoljuk be mindkét át­ lóját. . e)A C -B D . különbsége és vektor szorzása számmal K1 2282. b.D . ábráról olyan vektorokat. b. Szerkesszük meg a következő vektorokat: a) c . c vektorokat. e. K1 2283.c . a) A 2282. Válasszuk ki ezek közül azokat. B . hogy összesen 6 vektort kapjunk. Adjunk meg két olyan 0 vektortól különböző vektort. illetve az ellentetteket. c vektorokat. d) a + b .c . K1 2286. d.e.d . K2 2287. amelyeknek az összege 0. Az oldalakat és az átlókat irányítsuk úgy.III. ábra vektorai közül állítsuk elő a) a g-t az a és f segítségével. Legyen S az ABC háromszög súlypontja. K1 2290. K1 2288. Vegyünk fel a füzetünkben egy tetszőleges v vektort. Adjuk meg a következő vektorokat: d) SA + S B . Adjunk meg két olyan 0 vektortól különböző vektort.C . b. c) SB-SC-. K1 2285.

►— -----------^ C A' I 2302. E1 2304. Bizonyítsuk be. C csúcsaihoz egy tetszőleges O pontból rend­ hogy OA + OC = O B + O D . Melyik vektorra igaz az. amelynek oldalai párhuzamo­ sak és egyenlők az egy-egy szomszédos csúcspárt összekötő szakaszokkal. ha össze vannak kötve ugyanazzal a három­ szögcsúccsal. K2 2302. Két különböző négy­ zet egy-egy csúcsát szomszédosnak nevezzük. hogy létezik olyan háromszög. Egy szög csúcsából kiindulva. KÜLÖNBSÉGE ÉS VEKTOR SZORZÁSA SZÁM M AL K2 2292. c vektorok vezetnek. K2 2295. K2 2296. akkor a két vektor egyenlő hosszú. illetve egy b vek­ tort úgy. Egy háromszög oldalaira kifelé szerkesszünk négyzeteket. hogy ha két vektor összege és különbsége merőleges egymásra. a szárakon vegyünk fel egy a. Az ABCD paralelogramma A. Az a és b segítségével állítsunk elő olyan vektort. Hány olyan négyszög van. ábra E1 2303. 2300. hogy b) A C + B D = A D + A D . hogy ha két vektor összege és különbsége egyenlő hosszú. ak­ kor a két vektor merőleges egymásra. Bizonyítsuk be. B csúcsába a b. \ b \L a a \ f. Legyen ABCD egy tetszőleges paralelogramma. c) A D + A C = A B + B C + B C . K2 2294. Egy háromszög minden oldalvektorát állítsuk elő a 2302. A c C 'f c/ B x \ » B ' b) az A C vektort. amely a szög felezőjének irányába mutat.-----------. b. Mutassuk meg.) . 2298. hogy ö) a + b + c = 0.A z ABC háromszög A csúcsához egy tetszőleges 0 pontból az a. ábrán látható módon két egyenlő vektor összegeként. a BC szakasz felezőpontjához pedig a p vektor vezet. hogy ha két vektor egyenlő hosszú.VEKTOROK ÖSSZEGE. K1 2297. Bizonyítsuk be. Az ABCD paralelogramma síkjában O egy tetszőleges pont. hogy ha két vektor merőleges egymásra. Állítsuk elő a. K1 2301 . hogy hosszuk egyenlő legyen. Bizonyítsuk be. b ) x = a. Bizonyítsuk be. K1 K2 a) AD=AB+BC+CD-. Egy négyszög oldalai között nincs két párhuzamos. K1 re az a. B. akkor összegük és különb­ ségük merőleges egymásra. akkor összegük és kü­ lönbségük egyenlő hosszú. Bizonyítsuk be. Bizonyítsuk be. p segítségével a) az O-ból a C-hez vezető vektort. b. Állítsuk elő ezek segítségével az OD = d vektort. Fogalmazzuk meg ennek elemi geometriai jelen­ tését. hogy egyenlő az ellentettjével? 2299. amelynek minden oldala párhuzamos és egyenlő az eredeti négyszög egy-egy oldalával? (Itt egymást metsző oldalakat is megengedünk. K2 2293.

K1 2312. Mekkora szöget zár­ nak be egymással? E1 2307. Jelöljük a-. b. E2 2310. b) a + b .b) merőleges b-re? K1 2306. M a háromszög magas­ ságpontja. ha (a . hogy OA + OB + O C = O M . hogy az előző feladat­ ban szereplő x. (a és c egy lap szemközti csúcsaihoz tartozó vektorok. Egy paralelepipedon középpontjából egy lap három csúcsához az a. (2312. Állítsuk elő ezek segítségével a másik három élvektort. ábra ► K1 2313. e j a . Állapítsuk meg. Egy kocka A csúcsából kiinduló élvektorok a. b. K1 2308. ábra) E / . Mekkora a két vektor szö­ ge. z vektorok közül bármelyik ket­ tő 60°-os szöget zár be egymással. Az a vektor hossza kétszerese a b vektor hosszának. c nem egysíkú vektorok olyanok. Egy kocka egyik csúcsából kiinduló élvektorok a. Egy szabályos oktaéder egyik csúcsá­ ból kiinduló három élvektor a. b. O B . K1 2314. E1 2316.VEKTOROK ÖSSZEGE. Egy kocka A csúcsából kiinduló és az A -1 tartalmazó lapok középpontjaiba mu­ tató vektorok x.b .a .b. b. Állítsuk elő ezek segítségével a) az A csúcsból kiinduló élvektorokat. E2 2309. b. Az a. y. Legyen ABCD egy szabályos tetraéder és rajta kívül O olyan pont. a )a + b + c. y. Bizonyítsuk be. b. / \ A c \ ✓7 A C \ __a 1 1 ! / " '/ F 2312. d) b . K1 2315.) Határozzuk meg a töb­ bi öt csúcsba mutató vektorokat. z. OC vektorok páronként merőlegesek egymásra. K1 2311. c. c vekto­ rok mutatnak. Állítsuk elő ezek segít­ ségével (összegként. Adjunk meg ilyen vektorokat. hogy az alábbi vektorok közül melyek mutatnak az A-ból kiindulva valamelyik kockacsúcsba. b) a testátló vektorokat. illetve különbségként) a) az összes lapátló vektort. . Bizonyítsuk be. hogy az O A . hogy közülük bármelyik merőleges a másik kettő összegére. Legyen O az ABC háromszög köré írt kör középpontja. Három egyenlő hosszú vektor (nem 0 vektorok) összege 0. Bizonyítsuk be. továbbá az O és D pontok az [ABC] sík különböző oldalán vannak. Állítsuk elő ezek segítségével a többi élvektort. c. hogy O A+ O B+ O C = O D . c) a + c. c. / ) a + b + c . b) a testátló vekto­ rokat.c . KÜLÖNBSÉGE ÉS VEKTOR SZORZÁSA SZÁM M AL K1 2305.és c-vel egy tetraéder egyik csúcsából a másik három csúcsba mutató vektorokat.

BFb .— vektorokat. C. 3 h) y (2 a -3 b ) vektorokat. \ b) 2(a + b ) . 4 d) . b. K2 2327. K2 2324. hogy az AB szakasz harmadolópontjaihoz vezető vektorok K2 vektorok vezetnek. ha AB+ BC + C D = X . d) — — + c. Határozzuk meg a PQ szakasz felezőpontjához mutató vektort. Mekkora A értéke. Szerkesszük meg az a + 2b a+ b+c ■\ . Bizo­ + ^ és a + ^ . K2 2326. Bizonyítsuk be. „ a+b c f ) -------. amelynek az oldalai párhuzamo­ sak és egyenlők az ABC háromszög AF a . Vektorműveletek alkalmazásával bizonyítható állítások 2323. 2320.2a + b) alakban. B. akkor az AB szakaszt X : /u arányban osztó P pontba a |Ua-. CFc súlyvonal vektoraival. c) 2 a + —(b -c ).A z a és b vektorok nem párhuzamosak.c .5a + -b .0. 3 3 2325. Bizonyítsuk be. egy Q pontba vezető vektor pedig ( . c egysíkú vektorok. hogy ha az AS szakasz végpontjainak a helyvektorai a és b. ~ 1 /. A sík egy O pontjából egy P pontjához vezető vektor az adott a és b vektorok segítségével (3a . Legyenek A. hogy létezik olyan háromszög.1 . Egy O pontból az AB szakasz végpontjaihoz az a és b vektorok vezetnek. E adott pontok. hogy a c = |b|-a + |a|-b vektor párhuzamos az a és b vektorok szögének szögfelezőjével.. 2 2 K1 2321.VEKTORMŰVELETEK ALKALMAZÁSÁVAL BIZONYÍTHATÓ ÁLLÍTÁSOK f) _ vektorokat.2bJ alakban adható meg. . ako_ |_H kor felezőpontjának helyvektora -----. 2 g) — vektorokat. Adottak az a.( d E + E Á ) i E1 2322. D. Bizonyítsuk be. hogy ha egy O pontból az AB szakasz végpontjaihoz az a és b K1 nyítsuk be. Mutassuk meg.— vektor vezet.

D. c.K2 2328. BC. oldalfelezéspontjai. akkor súlypontjának helyvektora —fa + b + c) • 3 K2 2332. K2 2331. E. (A 2337. hogy az ACE és BDF háromszögek súlypontja azonos. Bizonyítsuk be.) Bizonyítsuk be. és a 2338. hogy a háromszög köré írt kör középpontja. az XYZ háromszögé pedig Q. E2 2339. Bizonyítsuk be. feladatra épül. hogy A X + ~BY + CZ = 3SQ . Jelöljünk ki egy sokszögön egy körüljárási irányt. K2 2333. (A 2307. és jelöljük meg az AB. b. E2 2336. E2 2337. Bizonyítsuk be. Egy tetszőleges hatszög oldalfelező pontjai valamilyen körüljárási sorrendben legyenek A. (Ez a kör a háromszög Feuerbachköre. és a súlypont harmadolja a magasságpont és a körülírt kör középpontja közötti szakaszt. hogy ha egy háromszög csúcsainak helyvektorai a. feladatra épül. Bizonyítsuk be. hogy a háromszög tet­ szőleges oldalfelező pontját F pontra tükrözve olyan pontot kapunk. hogy F a háromszög minden oldalfelező pontjától egyenlő távolságra van.) Bizonyítsuk be vektorok segítségével. Bizonyítsuk be. hogy egy tetszőleges pontból egy háromszög csúcsaiba vezető vektorok összege egyenlő az ugyanabból a pontból az oldalfelező pontokhoz vezető vekto­ rok összegével. (A 2307. hogy a háromszög súlypontjából a csúcsokba vezető vektorok összege 0. mint a magasságpontnak a szemközti csúcstól mért távolsága. hogy a háromszög köré írt kör közép­ pontjának egy oldaltól mért távolsága feleakkora. E2 2335. Bizonyít­ suk be. El 2329. hogy ezek a pontok olyan háromszöget határoznak meg.) Jelölje F a háromszög köré írt kör középpontja és a ma­ gasságpont által meghatározott szakasz felezőpontját. amely felezi a szemköz­ ti csúcs és a magasságpont közötti szakaszt. E2 2338. hogy egy háromszög magasságtalppontjai. Bizo­ nyítsuk be. F. amelynek súlypontja egybeesik az ABC háromszög súlypontjával.) Jelölje F a háromszög köré írt kör középpontja és a ma­ gasságpont által meghatározott szakasz felezőpontját. Bizonyítsuk be. C. CA oldalon rendre az A. és a 2331 . hogy egy tetszőleges pontból egy sokszög csúcsaiba vezető vektorok összege egyenlő az ugyanabból a pontból az oldalfelező pontokhoz vezető vekto­ rok összegével. E2 2340.) A súlypontba mutató helyvektort felhasznál­ va igazoljuk. hogy a sokszög csúcsaiba vezető vektorok összege egyenlő a harmadolópontokba vezető vektorok összegével.feladatra épül. feladatra épül. B. (A 2307. C pontokhoz közelebbi harmadolópontot.) . Az ABC háromszög minden oldalát osszuk fel három egyenlő részre. súlypontja és magasságpontja egy egyenesen. és minden oldalon jelöljük meg az első harmadolópontot. Bizonyítsuk be. E2 2330. a háromszög Euler-egyenesén van. Bizonyítsuk be. (A 2307. K2 2334. Legyen az ABC háromszög súlypontja S. B. valamint a magasságpont és a csú­ csok közti szakaszok felezéspontjai egy körön vannak. feladati-a épül.

) Egy tetszőleges P pontot tükrözzünk először egy A pontra. K2 2343. amelynek helyvektora a csúcsokhoz tartozó helyvektorok összegének a negyede. hogy a k középvonalvektorra fennáll a K2 2353. K2 2344. illetve B. Bizonyítsuk be. Jelöljük 5-se] annak a háromszögnek a súlypontját. akkor összekötő egyenesük párhu­ zamos az alapokkal. ábra c nyítsuk be. és metszéspontjuk a négyszög súlypontja. feladatra épül.) Bizonyítsuk be. K2 2342.E2 2341. hogy S felezi az S. BC = b és CD = c. hogy a súlypont független a kezdőpont választásától. (A 2342. feladatra épül. hogy tetszőleges négyszög középvo­ nalai felezve metszik egymást. az így nyert képet pedig egy C pontra. K2 2349. K2 2346. FF' szakaszok felezési pontjai egy egyenesen vannak. hogy a hatodik tükrözés vissza­ viszi a P pontot az eredeti helyzetbe. K1 2348. Bizonyítsuk be. Legyen A . Állítsuk elő ezek segítségével az átlók felezőpontjait összekötő vektort. és A2 B2 C2 két tetszőleges háromszög. és a 2343. . hogy a negyedik tükrözés visszavisz az ere­ deti pontba. feladatra épül. K1 2347. hogy a négyszög súlypontja felezi az átlók felezőpontját össze­ kötő szakaszt. hogy ha egy trapéz átlóinak felezőpontjai különböző pontok. D pontokban metszik az oldalakat. feladatra épül. Az a és b vektorok egy négy­ szög szemközti oldal vektorai. (A 2348. azaz tetszőleges kezdőpont esetén a fentebb definiált vektor végpontja mindig ugyanaz. Egy négyszög súlypontjának nevezzük azt a pontot.C.AB és A'B' tetszőleges szakaszok. tovább folytatva újra A-ra. D K2 2352. Bizonyítsuk be. amit a megfelelő csúcsok összekötő sza­ kaszainak felezéspontjai alkotnak (ha van ilyen háromszög). hogy egy tetszőleges pontot egy sík­ négyszög oldalfelező pontjaira tükrözve. Bizonyítsuk be. BB'. majd a tükörképet egy B pontra. Bizo­ 2352.) Bizonyítsuk be. E2 2345. hogy az AA'. a tükörképek egy paralelogramma csúcsai. (A 2342. B-re és végül C-re. E1 2351. Bizonyítsuk be. Határozzuk meg a P pont C-re vonatkozó tükörképének helyvektorát. Egy C pont helyvektora c. ezek felezőpontjai F és F'. majd az eredményt egy vele szomszédos csúcsra és így körbe a para­ lelogramma minden csúcsára. Bizonyítsuk be. hogy az ABCD négyszög középvonalainak metszés­ pontja felezi az M-et a paralelogramma középpontjával összekötő szakaszt. Az ABCD négyszög oldalvektorai legyenek: AB = a. C. Bizonyítsuk be. feladatra épül. (A 2348. egy tetszőleges P ponté p. súlypontjaik S„ illetve S2. ezek az A.B. K2 2350.S2 szakaszt.) Egy tetszőleges P pontot tükrözzünk egy paralelog­ ramma egy csúcsára. Bizonyítsuk be.) Egy paralelogramma belsejében fekvő M ponton át húzzunk párhuzamosokat az oldalakkal. (A 2348.

hogy ezek a magasságpontok az ABCD négyszöggel egybevágó négyszöget alkotnak. . n . K1 2358. Legyen ABCDEF egy szabályos hatszög. K2 2357. hogy az ABC és XYZ síkok három egyenlő részre osztják a testátlót. Bizonyítsuk be. b. ACD részháromszögének magasságpontjait. feladatra épül. Bizonyítsuk be. E2 2361. akkor AB + CD + EF= 0. hogy a tetraéder súlypontjából a csú­ csokhoz vezető vektorok összege 0. hogy az egymásnak megfelelő csúcsok mindkét paralelogrammánál azonos sorrendben kövessék egymást. hogy ha a tetraéder csúcsainak helyvektorai a. B. akkor a súlypont helyvektora (bármely lapból indulunk is ki) (a + b + c + d). feladatra épül.) Tekintsük az ABCD húrnégyszög ABC. Egy kocka A csúcsából kiinduló élvektorok legyenek a. V 2356.E2 2354.. Bizonyítsuk be.A2. Bizonyítsuk be. amely rajta van bármely oldalfelező pontból a szemközti oldalra állított merőlegesen (a tükörképpont a húrnégyszög magasságpontja). feladatra épül. Le­ gyenek a kocka középpontjából e lapok középpontjaiba mutató vektorok x. hogy tetszőleges húrnégyszög körülírt körének középpontját a súlypontjára tükrözve olyan pontot kapunk. E1 2360. Bizonyítsuk be. a másik végpontjából induló élek pedig az X. D. Y. c. Ennek egyik végpontjából kiinduló élek második végpontjai A. Bizonyítsuk be. Egy tetraéder egyik lapjának súlypontját kössük össze a szemközti csúccsal. . Feleltessük meg egymásnak két tetszőleges paralelogramma csúcsait úgy. A„ szabályos n-szög középpontja O és síkjának egy pontja Q. B és C. C. és az összekötő szakaszt osszuk négy egyenlő részre. Határozzuk meg az /l-ból a lapközéppontokba vezető vektorokat. hogy a megfelelő csúcsok összekötő szakaszainak felezőpontjai ugyancsak paralelogramma csúcsai. hogy egy tetraéder súlypontja és a négy lapsúlypont által meg­ határozott tetraéder súlypontja egybeesik. K2 2365. Legyen az A. Bizonyítsuk be. y és z. (A 2307. A laphoz legközelebbi negyedelőpont a tetraéder súlypontja. Válasszuk ki egy paralelepipedon egyik testátlóját. E2 2363. hogy ha A. E. V 2355.+ QAn). El 2364. d. K2 2366. Bizonyítsuk be. Bizonyítsuk be.) Bizonyítsuk be. ABD. +QA2 +. Z pontokban végződnek. hogy egy tetraéder két szemközti élpárjának felezőpontjai para­ lelogrammát alkotnak. hogy QO = —(QA. b. hogy a tetraéder súlypontja felezi a szemközti élek felezőpont­ jait összekötő szakaszokat. (A 2360. E1 2359. BCD.) Bizonyítsuk be. Válasszuk ki a kocka egyik csúcsát és az erre illeszkedő három oldallapot. Bizonyítsuk be. Határoz­ zuk meg a csúcsokba vezető vektorokat. E2 2362. F egy hatszög egymás utáni oldalfelező pontjai. hogy A B + J C + A D + A E +A F = 3 A D .. c. (A 2342. E2 2367.

Bontsuk fel a súlyvonalvektort az oldalvektoroknak megfelelő irányú összetevőkre.l)b. Az O középpontú kör AB és CD húrjai merőlegesek egymásra. . és egyik sem nullvektor. + AnB^ . Bontsuk fel rajzban az x-et a és b irá­ nyú összetevőkre..Létezik-e egy ABC háromszög síkjában olyan P pont. K2 2377. b. Legyen A. hogy A P és X BP egyenlő legyen. Bnkét tetszőleges n-szög. . 0 . hogy A.l ) a .( a . hogy OA + OB + OC + OD = 2 O M . x vektorok. Vektorok felbontása összetevőkre K1 2373. Bontsuk fel a négyzet többi oldalvektorát a két adott vektorral párhuzamos összetevőkre. Bizonyítsuk be. . K1 2375. El 2369.fi . + A 2Bh ■¥. Adjunk meg olyan P pontot.+ A nBn =A.A 2374. K1 2374.f3)b = 0. E2 2376. K2 2372.. egyeneseik met­ széspontja M.(2a .A z a és b vektorok nem párhuzamosak.A.... ha aJ3a + 5b = a a + (2/3 + l)b. . Határozzuk meg a és fi értékét. b) (a + fi -l)a . Határozzuk meg a fenti párhuzamos össze­ tevők együtthatóit is. c. Legyen ABCD és A iB iCiD i két négyzet. A„ és 5 . b) Legyen a háromszög oldalainak hossza a. a) Bontsuk fel egy háromszög egyik szögfelező vektorát a kezdőpontjából kiin­ duló oldalvektorokkal párhuzamos összetevőkre. . . Jelölje B .(3 a + fi +10)b = 0. Igazoljuk. Bizonyítsuk be.K2 2368. ábrán adottak az a. c) a a + /3b = (/3+ l)a .BX+ A 2B2 + . b. hogy ( PA + 2 PB +3 P C ) vektor egyenlő legyen 0-ral? E1 2371.. d) ( 2 a . K2 2370.. Bj a második sokszög csúcsainak tetszőleges sorrendjét. .. Adott egy négyzet egyik oldalvektora és a vele közös kezdőpontú átlóvektor. Adottak az A és B pontok és egy X szám.B. . Egy háromszögnél jelöljünk meg két közös kezdőpontú oldalvektort és az ezek­ kel közös kezdőpontú súlyvonalvektort. hogy ~ a a x+ ^ b x+ c c 1+ d d x= ^ a c 1+b d 1+ c a x+d b 1.. B.

hogy az AC. és állítsuk elő a D 'A és D 'B vektorokat az AB és A C vektorok segítségével. BE és CF átlók egyenesei egy pontban metszik egy­ mást. Egy háromszög két oldala fölé (kifelé) szerkesszünk négyzeteket. illetve a B. hogy ezeknek a háromszögcsúcsoktól különböző két legközelebbi csúcsát összekötő szakasz kétszer akkora.ő 2és B. pontok kü­ lönbözők. feladatra épül. Az egyik fél­ egyenesen levő A.) Az ABCD négyszögben nincsenek párhuza­ mos oldalak. illetve Aa vektor vezet {X ^ 0). K1 2379. illetve CD oldalán vegyünk fel egy X. illetve /ib vektor (/J ^ 0). b. illetve Y pontot úgy. hogy a) a négyszög átlói merőlegesek és egyenlők. amelyre AD + AD' = 0. (A 2381. hogy az ABO és CDO egyenlő szárú derékszögű háromszögek (a derékszögű csúcsok O-nál vannak). Bizonyítsuk be.. hogy minden második oldala párhuzamos egymással. akkor c előállítható c = a a + /3 b alakban. Bizonyítsuk be. (A 2381. Állítsuk elő ezek segítségével a b oldalhoz tartozó magasságvonal-vektort. Legyen az ABCDEF olyan hatszög. Határozzuk meg az A. a BC oldalé pedig Z. hogy az AD. és a 2382. b. Az ABC háromszög BC oldalának felezőpontja legyen D. Bizonyítsuk be. és c = a a + /3b. és A2. Milyen arányban osztja a P pont a VZ.A 2 -vel). Jelöljük az XY egyenesnek a négy­ szög VZ középvonalával való metszéspontját fi-vei.K2 2378. . Bizonyítsuk be. b) a négyszög oldalfelező pontjai négyzetet határoznak meg. feladatra épül. Le­ gyen az AD oldal felezéspontja V. hogy azok az AB. Az ABCD négyszög belsejében O olyan pont. és a 2382. és B. az A. hogy ha az egy pontból kiinduló a.A2 egyenesek metszéspontjába mutató v vektort (az A. E2 2383. feladatra épül. EF szakaszok felezéspontjai egy egyenesen vannak. Szerkesszük meg azt a D' pontot. c vektorok olyanok. c vektorok végpontjai egy egyenesbe esnek. b. BD. Legyen az AB és CD egyenesek metszéspontja E. E1 2381. illetve A2 pontba O-ból az a. illetve az XY szakaszt? Vektorok elforgatásával megoldható feladatok E1 2386. hogy ha az egy pontból kiinduló a. K2 2387. Az ABCD konvex négyszög AB. Mutassuk meg. a másikon levő B„ illetve B2 pontba viszont a b.) Az O pontból két félegyenes indul ki. V 2384.) V 2385. illetve DC oldalakat ugyanabban a A : /i arányban osszák. és e két szakasz merő­ leges egymásra. ahol a + fi= 1. hogy a és b nem egyállásúak.B2 egyenes nem párhuzamos a ő. ahol a + /3= 1. E2 2382. mint a harmadik oldalhoz tartozó súlyvonal. és a és b nem egy állásúak. az AD és BC egyeneseké F. Bizonyítsuk be. (A 2380. Egy szabályos háromszög két közös kezdőpontú oldal vektora a és b. c vektorok végpont­ jai egy egyenesbe esnek. E1 2380. akkor az a.

és legyen (a '/ = a". BZ és CX egyenesek egy ponton mennek át. XYZ. azonos körüljárású szabályos háromszögek.C. K2 2397.) Az ABCD paralelogramma BC és CD oldalai fölé kife­ lé szabályos háromszögeket szerkesztünk.B. E2 2394.) Egy négyszög oldalai fölé kifelé szerkesszünk négyze­ teket. feladatra épül. mint az ABC háromszög súlyvonalai. feladatra épül.C.a. Bizonyítsuk be.C. f) Az XQ. Bizonyítsuk be. szakaszok felezőpontjai egy szabályos három­ szög csúcsai.. Jelentse a' azt a vektort. hogy az AA„ BB„ CC. c) Az AR. d) Az XYZ háromszög oldalaira befelé szerkesztett négyzetek középpontjai felezik az ABC háromszög oldalait. és CC. Szerkesszük meg ezeken kívül a BFPG. CF és AG szakaszok páronként egyenlők. azaz a"-vel jelöljük a' +60°-os elforgatottját.B. hogy az AY. (A 2389. Bizonyítsuk be. Legye­ nek ezek (pozitív körüljárással) BAEF. CHQJ. azonos körüljárású egyenlő szárú hasonló háromszögek. Y. Z pontok a PQR háromszög oldalfelező pontjai. AKRE paralelogrammákat. Legyenek ABC és AB. B. Bizonyítsuk be. h) Az AFl és BJ: BK és CE. Z. hogy ha egy négyszög átlói egyenlők és merőlegesek egymás­ ra. és merőlegesek egy­ másra. Bizonyítsuk be. CQ szakaszok merőlegesek az ABC háromszög egy-egy oldalára. CA oldalai fölé szerkesszünk kifelé négyzeteket. Z. és me­ rőlegesek azokra. E2 2390. valamint a BB. Bizonyítsuk be.V 2388. az előzőekhez hasonló háromszöget alkotnak. ACJK. FG. továbbá a szabá­ lyos háromszögeknek a paralelogrammán nem levő csúcsai szabályos háromszöget alkotnak. akkor oldalfelező pontjai négyzetet határoznak meg. K1 2395. BC. hogy ha ABC és A. K2 2396. hogy az XY és BZ szakaszok egyenlők és merőlegesek egymásra. szakaszok felezőpontjai ugyancsak egyenlő szárú derékszögű háromszöget alkotnak. E2 2392. Tetszőleges ABC háromszög oldalaira szerkesszünk kifelé négyzeteket. b) Az A. PZ egyenesek egy pontban metszik egymást. Jelöljük meg a szomszédos négyzetközéppontok összekötő szakaszainak felezéspont­ jait. hogy az AA„ BB. Legyenek ezek középpontjai rendre X.) Legyenek ABC és A. Egy ABC háromszög AB. amely a-ból 60°-os pozitív irányú elforgatással szárma­ zik. BP. az ABC háromszög súlypontjában metszik egymást. és egyenlők velük. hogy érvényesek a következő állítások: a) Az FG. e) Az X. hogy ezek középpontjai négyzetet alkotnak. hogy a" = a' . hogy ezek négyzetet alkotnak. K2 2389. E2 2391. szakaszok felezőpontjai ugyancsak egyenlő szárú. K2 2398. a négyzetek középpontjai rendre X. CC. Bizonyítsuk be. így egy összetett alakzatot nyerünk. HJ. akkor az AA„ BB„ CC. hogy az A pont. . (A 2395. CBGH. KE szakaszok kétszer akkorák. Bizonyít­ suk be. (Az 2393. Y. hogy az A pont. C csúcsokból rendre a KE. Bizonyítsuk be. egyező körüljárású szabályos háromszö­ gek. szakaszok felezőpontjai szabályos háromszög csúcsai. FHK háromszögek súlypontjai egybeesnek. E2 2393. b) Igazoljuk. Bizonyítsuk be. Egy paralelogramma oldalai fölé szerkesszünk kifelé négyzeteket. feladatra épül. Legyenek ABC és A iB iCi azonos körüljárású egyenlő szárú derékszögű három­ szögek. ÉGJ. Y. g) Az ABC. YR. FIJ szakaszokra állított merőlegesek egy pont­ ban. a) Mutassuk meg.

4. akkor ezek a csúcsok szabályos háromszöget alkotnak. k egységvektorokkal és számítsuk ki a vektorok abszolút­ értékét! Legyenek i. 5) pont. (6 . 3). j.8 . c(. Számítsuk ki a vektorok abszolútértékét. . K1 2406.A z i. a) helyvektorok hogyan helyezkednek el egymáshoz vi­ szonyítva? (a. DE. (A 2395. a vektorok kezdőpontjának mindig az origót tekintjük). d(0. OCD. és egy-egy 120°-os szöget közrefogó oldalpár egyen­ lő oldalakból áll. Az AB szakaszon jelöljünk ki egy tetszőleges C pontot. Fejezzük ki a vektorokat az i. másik oldalára pedig AB fölé szerkesszünk szabályos háromszöget. -5. DE. majd legyen az (5. (-3. EF. 0). j. E2 2400. b(— 3. A vektorok kezdőpontja legyen az origó. amelynél a (0.) Bizonyítsuk be. -3). 4). feladatra épül. j.) Egy háromszög oldalai fölé (vagy mind kifelé vagy mind befelé) rajzoljunk szabályos háromszögeket. A további feladatokban. e(12. feladatra épül. b) és az n(b.(A 2395. i. hogy az (i. hogy ezek középpontjai ismét szabályos háromszöget alkotnak.6). Fejezzük ki a vektorokat az i. Műveletek koordinátákkal megadott vektorokkal K1 2404. d(— 12. (A 2395. FA szakaszok felezéspontjai szabályos három­ szög csúcsai. E2 2403. -16). j) szimbólum azt fejezi ki. Bizonyítsuk be. 0). f| 3 5-3. 8). 2). K2 2407. Ekkor azt mondjuk.6 . (-V 2I . j-t a mutatóujjára és k-t a középsőujjra. -3. E1 2405. Helyezzük i-t a jobb kezünk hüvelykujjára. k) vektorhármas jobbrendszert alkot. hogy ha egy konvex hatszög minden második csúcsánál 120°-os szög van. Az m(a. amikor helyvektorokról van szó.b e R) . hogy ezek középpontjai szabályos háromszöget alkotnak. i. Ábrázoljuk azt a háromszöget. feladatra épül. OEF tetszőleges szabályos há­ romszögek. 6).MŰVELETEK KOORDINÁTÁKKAL MEGADOTT VEKTOROKKAL j JQ E2 2399. k egységvektorokkal meghatározott jobbrendszerben adottak a következő vektorok: a(5. (A 2395. (A (0. . feladatra épül.V 8). hogy a BC. Ábrázoljuk derékszögű koordináta-rendszerben a következő vektorokat: b(-5. CD. -4). j) rendszerben a csúcsok helyvektorai: a) (7. -x/20-1 Vl 8 +3 a(4. 8). Bizonyítsuk be. E2 2401. k egységvektorok és legyenek páronként egymásra merőlegesek. (0. Bizo­ nyítsuk be. 14).) Egy körben helyezzünk el három sugár hosszúságú húrt. A szakasz egyik oldalá­ ra AC és CB fölé.2 |.8 . c(. -3). j egységvektorokkal. hogy a BC. (12. 3). legyenek ezek AB. E2 2402. 2. hogy az adott vektorok kezdőpontja az origó. j.) Legyenek OAB. FA szakaszok felezéspont­ jai szabályos háromszög csúcsai. Bizonyítsuk be. b) ( .

b) a négyzet oldalai párhuzamosak a tengelyekkel. a szár hossza 8 egység és csúcsa az origó.-5). b) az y tengelyre. torokat +90°-kal. 5). e(a.A z (i. ha az alap 12. Mivel egyenlő AB + BC + CA ? Igazoljuk. (0. B( 6. a . 3. -3). Legyen a(3. Adjuk meg a csúcspontok koordinátáit. 8). -2). b ). 2). Szerkesszük meg azoknak a pontoknak a halmazát a koordináta-rendszerben. Egy ABCD négyzet K középpontjának koordinátái (7. a hozzá tartozó magasság 6 egység. K1 2416. Egy háromszög csúcsainak koordinátái: A( 8. K1 b) (-4. 3). C (-2. CD. egyenlő szárú háromszög alakú parcella úgy helyez­ kedik el. a+b+c ^ a+b+c+d < —a 1 + —b: 2u 5. D( 1: -12). -5). Számítsuk ki a következő vektorok koordinátáit: 1. 2 . (-4. (p\ q) koordinátákkal adott helyvektorok tükörképeinek koordinátáit. 2). K2GY 2410. B (. d) az origón áthaladó és az x tengely po­ zitív felével 45°-os szöget bezáró egyenesre. amelyeknél a helyvektorok koordinátái: a) (x. 4).c. d(0. c) (x. . 4). a + b. C (. Adjuk meg a csúcsok koordinátáit. 3). cos a ) vek 2414. {x. x). hogy AB+BC +C A nullvektor. Az a(2. A négyzet középpontja az origóban van. j. ha a) az egyik csúcsa az x tengelyen. Határozzuk meg a kapott vektorok koordinátáit. e(5. Határozzuk meg a (3. K1 2417.2. c(— 10. hogy az alap egyenese közös és alapjuk egyik csúcspontja is azonos. e) az x tengely pozitív irányával -45°-os szöget bezáró és az origón áthaladó egyenesre tükrözzük. Határozzuk meg a négyzet csúcspontjainak koordinátáit. 4). -3). K1 2415. Határozzuk meg az A B . Számítsuk ki az ABCD négyszög A B. K2 2413. (4. 8). illetve 2a egység. (5. A középpontból az egyik oldal felezőpontjába vezető vektor koordinátái (-10. K2 2418. ha a) a négyzet csúcsai a tengelyekre illeszkednek. Határozzuk meg a kocka csúcsainak helyvektorait. Adjuk meg a csúcspontok koordiná­ táit. 9). 3 3 2 3 Ábrázoljuk a kapott vektorokat. a középpontja az origóban van.MŰVELETEK KOORDINATAKKAL MEGADOTT VEKTOROKKAL K2 2408. c) az origóra. b) az egyik csúcsa az y tengelyen van. 4).y e R). f(sin a . E2 GY 2412.6. b(— 4. Hány megoldás van? Oldjuk meg a feladatot akkor is. illetve -90°-kal elforgatjuk. A szabályos hatszög alakú virágágyás oldalának hossza 4. Négy darab egybevágó. DA oldalvektorainak koordinátáit. b(4. a BC és a CA vektorok koordinátáit. + e. B C . ha A(6. ha az alap az x tengelyen van és a közös csúcs az origó. Az alap 10. cad 2b. c(-2. 0).b +4. K2 GY 2409. -5). Egy a egység oldalú négyzet alakú kertet csúcspontjainak koordinátáival akar­ juk jellemezni. 2). E2 2411 . d d) (|4 M ). a . > > ). k) egységvektorokkal meghatározott rendszerben egy a élhosszúságú kocka középpontja az origóban van. ha azokat aj az x tengelyre. -4). 5). Oldallapjai merőlegesek a tengelyekre.

c = AB vek­ torokat. -5). B(3. c) második koordinátájáról tudjuk.l. ö = V10 g . Számítsuk ki az a és a b vektorok skaláris szorzatát. 5(3. 2.b) 4_ az a. b = CA. 2).-4 ) . -4. 9). b) a(-2.-1 ). K1 2429. 3). (a. 1.b) 4 . |b| = 5. Határozzuk meg az a • b skaláris szorzatot. 3). K2 2425. 3). 3. 6). 4). B. -3). Egy négyszög alakú telek csúcspontjainak koordinátái: A(l. a c(5. b (.= 40°. A definíció szerint: a •b = |a| •|b| •cos(a. Határozzuk meg az A B -A C szorzatot. Igazoljuk.Az ABCD rombusz AC átlója kétszerese a BD átlónak. 3). C sin39° + sinl3° / 2 + 12 5 f 1 ^ f 1 f=---. 8). Határozzuk meg az a vektor hosszát. b). 2). C(8. ha a) a (l. Az a és b vektor skaláris szorzatát a • b-vel jelöljük.Az ABC szabályos háromszögben tekintsük a z a = B C . 6). hogy a négyszög négyzet. ha 3b . D( 6. ha |a| = 4. c = . ha a) a(l. 3). ha az ABC háromszögben AB = 6 cm.— sin26°-cosl3° {^5 -2 ) {^5+ 2) egy egyenesre illeszkednek? E1 2423. b) a(4. a = ----------------------. a b(-2. 1). c) a(-2. 8).7 =----. b(-2. 8). Határozzuk meg az a vektorral egyirányú egységvektor koordinátáit. 4. ej a(2. -2. Két vektor skaláris szorzata Két vektor skaláris szorzatán a két vektor hosszának és a hajlásszögük koszinuszának a szorzatát értjük. hogy T u Igaz-e. CA = 10 cm. 3 . K2 2420. Határozzuk meg az a és b vektorok szögét.3 . hogy a + kb merőleges a b-re? E1 2428. b vektorok hajlásszögét jelöli. Számítsuk ki a B. 7 . E1 2431 . Tekintsük az a és b nem párhuzamos vektorokat. E2 2424. illetve a + 4b és . Adjuk meg az a( 8.. 5). K2 2427. és (a. b(12. 5). BC = 7 cm. Határozzuk meg az ab + be + ca értékét. b) a(0.a + b egymára merőleges vektorok. b( 6. b) a ( .-12. b(2. K2 2426. 1). ha a) a(4. 5). d) a (4 2 . E2 2422. 2. b( 6. 3). b (V 3 . hogy A..5b és 2a + b. Számítsuk ki az a és a b vektorok skaláris szorzatát és a két vektor hajlásszögét.b)4. -5). ha az A csúcs koordinátái (-3. 7) és a rombusz K középpontjának koordinátái (1. c) a(2. K2 2430. -3) vektorokkal egyirányú egységvektorok koordinátáit. 5. Van-e olyan k szám. 2.K1 GY 2419. K2 2421 . a).-2 . -9). D csúcsok koordinátáit. 9). . d) a(-4. b(5. a d(-7. C. C(4.-7 ). 3).Három pont A(l. ha a) a(l.

2) vektorokkal párhuzamos összetevőkre. 2). -2. amelyik merőleges a-ra is és b-re is. 3).Határozzuk meg az y értékét úgy. b) a(2. B{ 1. 5(9. 7). 4). E1 2441 . Számítsuk ki a háromszög szögeit. 1) vektorokkal párhuzamos összetevőkre. dj A(l. amely az a(3.Adott két vektor: a(5. Az ABCD trapéz alakú kertünk párhuzamos oldalai AB és CD. 3) és a b(l. ha a csúcsok koordinátái: A(-4. BC = AD és ACUBD. 8) vektorokkal párhuzamos összetevőkre. 14) és C(13. 3. ha az a vektor koordinátái (8. hogy az a(-12. b (. c) A(4.l. 8). b) A(0. -1.-(p+ 1) .~(p + 1). 2).l. 4) és D( 3. V 2442.c. Igazoljuk. 3). K2 2436. 0(0. 5(2. 4) vektort az a(4. -4). Mekkora szöget zárnak be az a és a b vektorok. 4). 2). -5 ) és a C (-2. 1. H -p ( p + 1). B( 9. 6). 2) és b(-2. -1) vektorokkal párhuzamos összetevőkre. ~(p + 1)). ha a csúcspontok koordinátái: a) A(— 1. C(4. Számítsuk ki a C és a D csúcsok koordinátáit. és a v(2. -1) és a b(l. akkor az a ip-. 3. hogy ha p * 0 és p e R . akkor Va2 +b 2 -Ve2+ d 2 >ac + bd. 5). E1 2440. 1). K1 2433. _ p(p + l). 5(1. C(0.d e R +. 3. Számítsuk ki a háromszög szögeit. ha C(6. -2). 3.k .A C vektorok merőlegesek legyenek egymásra? K2 2435. ő (2. -1). Bontsuk fel a v(4. Határozzuk meg a v vektorral ellentétes irányú 5 egység hosszúságú vektor koordinátáit. C(3. 2). hogy az A C és az AB . C(2.p) vektorok egy kocka egyik csúcsából induló élvektorok. E1 2447. 4). 7). 16). 5). -3). E2 2444. ha a) a(— 1. 4. Az A. 1). Igazoljuk. 1). Számítsuk ki az A és a B csúcsok koordinátáit. 3) vektort az a (l. C pontok koordinátái: A(3. E2 2446. p. Az a(-2.Bontsuk fel a v(6. . E1 2437. hogyha a. és a c (. amely az a vektorral 60°-os szöget zár be. 5 ). Keressünk olyan x vektort. Adjunk meg olyan b vektort. Bontsuk fel a v(l. E2 2434. 4) és a b(5. 12) vektorok által bezárt szög szögfelezőjével párhuzamos. hogy az A(7. b (. B. K1 2439. E2 GY 2443. 4) és a b( 6. 2). C(4. B( 8. 1.p ( p + 1)). E1 2445. y) vektorok merőlegesek legyenek egymásra. 2) vektort az a(2. 2).b. . b(2. 5. -5) vektort az a(2. -3) és a b(5. Az ABCD téglalapban AB = 2BC és A(-2. . -1 ) és a b(4. -2. 1) pontok derékszögű háromszög csúcsai. 0. E2 2448. Igazoljuk. 1) és a b(2. -3. -2). AB = 3 -CD.6). Mekkora a z értéke? E2 2438. ej a(-2. 7).E2 2432. Adjunk meg olyan v vektort. z) vektorok merőlegesek egymásra. Hogyan kell a k valós számot megválasztani.

b ) a x b = . -2).3 ) . -1. 1. hogy az a (a. 1) b(2. E2 2450. -2. 1. k egységvektorok és i(l. Igazoljuk. a3 ) és a b (fe„ b2. 1).Két vektor vektoriális szorzata Az a és a b vektorok vektoriális szorzata olyan vektor. j x k = i.b). 0. c) a x a = 0. B (l. 1. 0). ha a jobb kezünk hüvelykuj­ ja az a. 7.A vektoriális szorzat a. b) A(2. 1). a j a x b ^ b x a . ha a) a (l.. b3 ) vektoriális szorzata a x b = (a2 b3 . -2). 3. b) a két vektor hajlásszögét jelenti. 0. A szorzat abszolútértéke (a vektoriális szorzat hossza): |a|-|b|sin(a. 1) b(0.-2 . 1. C(l. 0. -5). C(4. 1). 0. 0).a lb3 )j+ (atb2 . hogy i x j = k. b vektorokra és iránya megegyezik jobb kezünk középső ujjának irányával. k x i = j.0 . 3). Legyenek i.a2 b. Számítsuk ki az ABC háromszög területét. 1).Igazoljuk. b) a(2. 0). C(5 . ahol (a. B( 1. j(0. E2 2454. ő(2. E2 2449.A vektoriális szorzat jelölése: a x b . 5). amely merőleges az a. 1. Számítsuk ki az ABCD paralelogramma területét. b)A { 1. c) a(5. 2. E2 2453.0 ). -3 ) b(— 1. 2). 3). C (l. Határozzuk meg (a x b)-t és | a x b| -t. E2 2451.-3 ). 0. 2. 2.a3 b2 )i + (a3 bI . E2 2452. B (2 . k(0. a2. hogy ha OA = a és OB = b akkor | a x b| az OACB paralelogram­ ma területével egyenlő. .)k. 1. ha a) A ( . Igazoljuk a következő tételek helyességét. Igazoljuk. 1). a mutatóujja a b vektor irányába mutat. V 2455. . b vektorai és a szorzat úgynevezett „jobbrendszert” alkotnak. ha ű M (0 .1. j.l..b x a . .

' .

n radiánnal kifejezve: a) 180°. 118°17'. K1 2464. 10°. Számítsuk ki a megadott szöggel szemközti befogó hosszát. Számítsuk át radiánba a következő szögeket: 15. « « u) . T . Számítsuk át radiánba (ívmértékbe) a következő fokokban megad Jtt szögeket. 2’84. ° ’11L K1 a) T . b) 12°. 2456. K1 2460. Hegyesszögű trigonometriai alapfeladatok K1 2465. 150°.55. 30°. 316°57'. . 300°. 2. • . 1. 120°.256. ° ’52. Egy derékszögű háromszög átfogója 26. • 2 3 4 8 3 6 4 3 6 2457. 90°.IV. b) 15°42'. 0. 45°38'. 24° 37'. 300°. 54.24.36. 135°.451. Számítsuk át radiánról fokra a következő szögeket: a) 2. f . K1 2458. K1 2461 . 16° 40'. 3.7 dm. Számítsuk át radiánba a következő szögeket: a) 36°15'. 55°. 105°.419. Számítsuk át fokról ívmértékbe a következő szögeket: a) 40°.3°. egyik szöge 21°.6°. Számítsuk át fokra a következő szögeket: 0. f . Hány fokosak a következő. K1 2463. 50°467. 45°. 215°. 5°.75.45°. 100. 118°.62. 60°. Egy derékszögű háromszög átfogója 18. egyik szöge 19. radiánban megadott szögek? b) 1. Számítsuk át radiánba a következő szögeket n radiánnal kifejezve: a) 75°. 105. 238°49'. b) 3. . radiánban (ívmértékben) megadott szögek? n n n n 2n 5n 3n An I n .285. K1 2459. b) 360°.24°. T . 80°. b) 36°.4. 88°26'. 5.2 cm hosszúságú. 15°. 115°. 0. T . 315°. Számítsuk ki a megadott szög melletti befogó hosszát. I S . 25°. 100. 2462. 240°. 67°35'. Trigonometria Szögek átváltása fokról radiánra és fordítva K1 C l) Ti . K1 2466. . 152. 2’5. 420°.2°. Hány fokosak a következő. 8°23'. 1. K1 f . 270°. 2.

Valamely derékszögű háromszög átfogója 46. 2469. K1 2468. Egy derékszögű háromszög átfogója 12 cm-es és az egyik szöge 23°-os. Számítsuk ki a befogóinak a hosszát.18°-os és ezzel a szöggel szemközt .■ Jg g HEGYESSZÖGŰ TRIGONOMETRIAI ALAPFELADATOK I K1 K1 2467. Egy derékszögű háromszög egyik szöge 36. Számítsuk ki a befogóinak a hosszát.5 cm hosszú és egyik szöge 12°25/-es.

5 m hosszú.5 m magasra kell vezetnie.Mekkora a Nap sugarainak a beesési szöge a talajhoz képest. Milyen magas a templomtorony? KI GY 2500. ez lesz az A pont. Milyen széles a folyó? KI GY 2503. A lámpa a huzal felezőpontjában lóg. Egy lejtő a vízszintessel 24°-os szöget zár be és 1. Lejtős feljárót kell készíteni. A B pont az innenső .3 cm-es és az egyik oldallal 23° 18'-es szöget zár be. Egy utca közepe fölött egy lámpát függesztettek fel. Egy hegyre az út átlagosan 5°42'-es szög alatt emelkedik. A létra hossza 3. Egy ház teraszára vezető lépcsősor vízszintesre eső merőleges vetülete 230 cm. Egy lejtő a vízszintessel 18°-os szöget zár be. Egy téglalap átlója 14. hogy a folyó túlsó partján kiszemelünk egy közvetlenül a folyóparton levő fát. míg a lejárat vízszintesre való merőleges vetülete 244 cm. Mekkora szöget zár be a huzal a vízszintessel? K1 2497. Mekkora szöget zár be a fallal a létra? K1GY 2490. Egy téglalap egyik oldala 6. Egy hegyi út emelkedése 12%. Egy folyó szélességét szeretnénk meghatározni úgy. mint a rúd hossza? KI GY 2501 .6 m. Egy lépcső magassága 14 cm és a teraszra 8 lépcső vezet. Hány százalékos az emelkedő? K1 GY 2495. amelynek 15 m magasan levő abla­ kából a folyó szélessége 74°44'-es szög alatt látszik. Egy pincébe vezető lejárat mélysége 132 cm.2 m és a létra lábai a faltól 75 cm-re vannak. ha az a vízszintessel 15°-os szöget zár be? K1 GY 2492. Mi­ lyen magas a torony? K1GY 2491. Egy 400 m hosszú egyenes útszakasz emelkedése 10 m. Mekkora szöggel hajlik az út a vízszinteshez képest? K1GY 2496. Mekkora az emelkedés szöge? KI GY 2487.7 m hosszú lejtő. Egy templomtorony árnyéka 42. Mekkora a lejtő hossza és a vízszintesre eső merőleges vetülete? K1 GY 2489. Mekkora a lejárat hajlásszöge a vízszinteshez képest? K1 GY 2486.8-szor akkora. Közvetlenül a folyó partján áll egy épület.Mekkora szöget zárnak be a Nap sugarai a talajjal. Egy létrát támasztunk a falhoz. amelynek l.8 m magasra visz. ha valamely karó árnyéka az adott pillanatban 2. ha valamely függőleges rúd árnyéka az adott pillanatban 2. Milyen magasról érkezik a lejtő? KI GY 2488. Egy torony teteje a talpától 60 m távolságból 22°37/-es szög alatt látszik.K1 GY 2485. Milyen magasra visz a 8. Az átlói a megadott oldallal 32°20/-es szöget zárnak be. Mek­ korák a téglalap oldalai? KI GY 2499. a vízszintesre eső merőleges ve­ tülete 4. A vízszin­ tes talajon milyen távol kezdődjön a feljáró.8 cm. Határozzuk meg a téglalap ismeretlen oldalának a hosszát. A Nap sugarai a talajhoz képest 38. Mekkora a lépcsősor hajlásszöge a vízszinteshez képest? K1GY 2494. mint a karó hossza? KI GY 2502. ha a hajlásszöge 12°-os lesz? KI GY 2493.6°-os beesési szögben érkeznek. belógása 20 cm. A két felfüggesztési pont távolsága 15 m az utca két oldalán. KI 2498.4-szer akkora.

vagyis a folyó szélessége? K1 GY 2504. Szerkesszük meg azt a hegyesszöget. Milyen távol van tőlünk a vitorlás légvonalban? K1 2505. amelynek tangense b) 1. Határozzuk meg az ábrán szereplő négyszög ismeretlen oldalait. közvetlenül a partján. párhuzamosan a folyóval. Szerkesszük meg azt a hegyesszöget. 2506. 2508. K1 2507. Szerkesszük meg azt a hegyesszöget. amelynek szinusza b) c) d) 2. amelynek koszinusza d) K1 a) 2509. hogy AB merőleges a folyóra. ábra Hegyesszög megszerkesztése valamely szögfüggvényének |y |értékéből K1 a) i . c) 2. Az innenső parton felvesszük a BC = 300 m hosszú alapvonalat. .■j g g HEGYESSZÖG MEGSZERKESZTÉSE VALAMELY SZÖGFÜGGVÉNYÉNEK ÉRTÉKÉBŐL parton az A ponttal szemközt leütött karó úgy. d) V5. ábrán lévő négyszög oldalainak a hosszát. A Balaton szintje fölötti 120 m ma­ gasságból egy vitorlás 4°50'-es lehajlási szög (depressziószög) alatt látszik. A C pontból az AB szakasz 26°34'-es szög alatt látszik. K1 2506. Mekkora az AB szakasz.Határozzuk meg a 2505.

Szerkesszük meg az a hegyesszöget. amelynek kotangense b) 2. 2 h) ctg a = -L -. ha tudjuk. Szerkesszük meg azt a hegyesszöget.4 • cos 45° • cos 30°.tg 45°. amelyeket számológépből vagy táblázatból nyerhetnénk. Határozzuk meg a következő kifejezések pontos értékét: b) 8 •tg 30° • ctg 30°. ha nem racionális szám az értékük. f) t g a = V3.4 ■ sin 60°.K1 a) 1. 71 o 71 . Határozzuk meg a következő kifejezések pontos értékét: n 27 Z b) c o s '---. 3 g) c t g a = i . b) in a = — 2 c) cos a = —. d) cos a = — .2 . c) 42d) 2511 . c) 3 -sin 30° + 5 -cos 60° . 3 -2 -tg 4 5 ° a) b) sin 45°-cos 45° cos30° + sin30° 2517. Ha az egyszerűsítések után a végeredményben gyökök vannak.(tg 45 °)2+ (sin 30°)2. hogy a) sin a = 1 m s■ V3 . sin60o-sin 4 5 ° a) 6 • sin 60° • sin 45° .2 • sin 60°. sin 60° 2513. K1 2515. b) cos30° + cos45° K1 . K1 2512. Nevezetes hegyesszögek szögfüggvényei A következő feladatoknál ne használjunk közelítő értékeket.cos 60° + 3 •tg 45°. b) 6 ■ tg 30° + 2 •ctg 45° . c) (tg 60°)2+ (sin 60°)2 . K1 2514. 71 2516. K1 d) -ÜÉ2L. ak­ kor azok értékeit nem kell kiszámolnunk. d) 6 •ctg 60° . 71 T C a) tg—-cos —-sin—.cos' a) sin 2— l-sin2 4 3 c) tg —■sin— tg —.sin 30° .tg 45° . Határozzuk meg a következő kifejezések pontos értékét: a) cos 60° + V3 •cos 30°. a) 2 • sin 60° • ctg 60°. hanem a vég­ eredményben hagyhatjuk a gyököket. B 4 3 3 K1 o 7Z . 6 6 3 ..3 -ctg 45°. e) tg a = 3. K1 2510.tg 345°. Határozzuk meg a következő kifejezések pontos értékét: . Számítsuk ki a következő kifejezések pontos értékét: a) 4. Számítsuk ki a következő kifejezések pontos értékét: cos30°-sin30° . . b) 2 ■ sin 60° . c) 4 ■sin245° .

Mekkora a körülírt és a beírt körének a sugara? . Egy egyenes körkúp nyílásszöge 46°. A kettőslétra legfelső fokai a szárakon 180 cm-nél vannak. K2 2528. Mekkora a háromszög köré írt körének sugara? K2 2529. Egy egyenlő szárú háromszög alapja 6.48°-osak. Valamely egyenlő szárú háromszög szárai 8 cm hosszúak és az alapon fekvő szögei 72. Egy forgáskúp alkotója 18. Teljesen kinyitjuk a kettőslétrát. Határozzuk meg a kúp alapkörének átmérőjét. amennyire a biztonsági lán­ cok engedik. az alapon fekvő szögei 68°-osak.4 cm.4 cm.4 cm. hogy mekkora szöget zár be a fonálinga a két szél­ ső helyzete között.4 cm hosszúak. Egy egyenlő szárú háromszög alapjának hossza 8 cm. Mekkora az alapkörének a sugara? K2 2525.8 cm és az alapon fek­ vő szögei 68° 24'-esek? K1GY 2519. míg szára 10 cm hosszú.7 cm. Mekkora a kúp nyílásszöge? K1 2524. Az alapkörének átmérője 10. K1 2522. hogy a lábai a talajon 95 cm távolságra vannak egy­ mástól. K1 2523. Valamely egyenlő szárú háromszög alapja 15 cm-es. Határozzuk meg. míg szárai 12 cm hosszú­ ak. nyílásszöge 62°12'. Egy forgáskúp alkotói 22. magassága 24. Egy kettőslétra egyik szárának hossza 195 cm. Egy egyenlő szárú háromszög alapja 15 cm hosszú. Mekkora annak a körnek a sugara. akkor milyen magasan állunk a talajhoz képest? K1 GY 2521. Mekkora a kettőslétra nyílásszöge? (Vagyis mekkora a szárak hajlásszöge?) K2GY 2520. mégpedig úgy.6 cm.5°. Mekkora az egyenlő szárú háromszög alapja. ha a szára 3. Számítsuk ki a háromszögbe írható kör sugarát.HEGYESSZÖGŰ TRIGONOMETRIAI FELADATOK Hegyesszögű trigonometriai feladatok Egyenlő szárú háromszögek K1 2518. Egy fonálon lengő kis pontszerű test két szélső helyzete közötti távolság 24 cm. A kettőslétrát felállítottuk. A fonál hossza 95 cm. amely a szárakat az alap végpontjaiban érinti? K1 2526. Mekkorák a háromszög szögei? K1 2527. a beírt körének sugara 1. Ekkor a kettőslétra nyílásszöge 28. Ha felmászunk a kettőslétrán és felállunk a legmagasabb fokaira. Egy kettőslétra egyik szára 195 cm hosszúságú.

a rombusz hegyesszöge 4 1 °3 0 '. Mekkorák az átlói és a szögei? K1 2541. hogy mekkorák a téglalap oldalai. Mekkora a téglalap ismeretlen oldala? K2 2531. Határozzuk meg. Egy rombusz kerülete 116 m. Egy szabályos nyolcszög oldala 15 cm.Mekkora sugarú körbe írhatunk egy 10 cm oldalú szabályos hétszöget? 2547. Egy paralelogramma egyik oldalának hossza 7. Egy rombusz átlói 8. Egy téglalap egyik oldala 4.4 dm. Határozzuk meg a paralelogram­ ma másik oldalának a hosszát. ha az átlóinak az aránya 1 :^ 3 ? K1 2536. Mekkora a 8 cm sugarú körbe írt szabályos háromszög oldala? 2545. illetve / hosszúságúak. Egy téglalap területe 245. A paralelogramma egyik szöge 63. Egy rombusz oldalának és a rövidebb átlója hosszúságainak az összege 59. az átlók hajlásszöge 35°30'.4 cm. rombuszok. Milyen hosszú a másik átló és a rombusz oldala? K1 2535. A rombusz egyik átlója Két szabályos háromszögre bontja a rombuszt. Az átlók hajlásszöge 62. Egy rombusz egyik átlója 56 cm.2 cm és az ehhez tartozó magas­ sága 5.6 m. Mekkora a rombusz oldala? K2 2539.4°. Szabályos sokszögek KI K1 K1 K1 K1 K1 2544.Téglalapok.6 m2 . paralelogrammák Téglalapok. ha a hosszabbik átlója 24. paralelogrammák K1 2530. Mekkora a 7 cm sugarú körbe írt szabályos ötszög oldala? 2546. oldala és területe? K2 2540. K1 2533. ha oldala 7 cm? 2549.4 cm hosszúak. K1 2542.60 cm. Határozzuk meg a paralelogramma területét. Mekkorák a téglalap oldalai? K2 2532. Ez az átló a 44°-os szögek csúcsait köti össze a rombuszban. az átlóinak a hajlásszöge 37°40'. Egy paralelogramma átlói 46 cm.6 cm. K2 2543. illetve 54 cm hosszúak. A paralelogramma átlói e. Mekkorák a rombusz szögei. rombuszok. Egy rombuszba írható kör sugara 2 cm. Mekkorák a rom­ busz szögei. illetve 12. Mekkorák a szögei és az oldala? K1 2534. Mekkora sugarú körbe írhatunk egy 5 cm oldalú szabályos kilencszöget? 2548.6 cm és az ezzel szemköz­ ti szöge 128°42'? K2 2538. Határozzuk meg a paralelogramma területét ezekkel az adatokkal kifejezve. Egy rombusz egyik átlója 8 cm. Mekkora a rombusz oldala. az egyik átlója 19°42'-es szöget zár be a tégla­ lap egyik oldalával. az átlóinak a hajlásszöge (p.7 cm hosszú. mekkora a területe? . területe 840 m2. a beírt körének sugara 2. Mekkora a szabályos ötszög területe. Mekkora a rombusz oldala? K1 2537. Egy téglalap átlója 23.7°.

d) Az előzőleg kapott egyenlőtlenségeket felhasználva adjunk számszerű becslést a n érté­ kére. b) a kör köré írt szabályos hétoldalú érintősokszögnek? K2 E1 2560.K1 K1 K1 K1 K1 K1 K1 K1 K1 2550.Mekkora a 15 cm sugarú körbe írt szabályos tizenegy szög kerülete és területe? 2552. körcikkek. Mekkora a beírt és a körülírt kör sugara? 2556. Mekkora az oldala.5 m távolságból 3.Mekkora a 12 cm sugarú körbe írt szabályos hétszög területe és a kerülete? 2554. a) Mekkora szöget zárnak be a körök közös külső érintői? b) Mekkora szöget zárnak be a körök közös belső érintői? . Egy körhöz érintőket húzunk egy külső pontból. Mekkora távolságra van a P pont a kör középpontjától? Mekkorák az érin­ tőszakaszok és mekkora az érintési pontok távolsága? K2 2566. Számítsuk ki a szabályos n-szögbe és a köré írható körök által meghatározott körgyűrű területét. körszeletek. Egy kör sugara 5 cm. Egy 15 cm sugarú körhöz egy külső P pontból érintőket húzunk.5 cm2 ? 2557. a kör sugara 6. Mekkora a lámpa átmérője? KI GY 2563. Legyen adva egy kör r sugara. illetve 4 cm hosszúak.Mekkora a szabályos hétszög oldala. Mekkora az oldala? 2558. Mekkora az érintők hajlásszöge? Mekkora az érintőszakaszok hossza? K1 2565. például az r = 1 m és n = 180 esetét felhasználva.Mekkora a Hold átmérője. Körök érintői. A körök sugarai 7 cm. húrok KI GY 2562.2 cm és az érin­ tési pontokat összekötő szakasz hossza 11 cm. Mekkora a beírt és a körülírt kör sugara? 2555.Két kör középpontjának távolsága 18 cm. K2E1 2561 . ha a Holdat körülbelül 31 '-es szög alatt látjuk és a Hold Földtől való közepes távolsága körülbelül 384 000 km? K1 2564.7°-os szög alatt lát­ szik.Mekkora a szabályos ötszög kerülete és a területe. c) Az előzőleg kiszámított eredményeket felhasználva fogjuk korlátok közé a kör kerületét illetve területét. Egy szabályos ötszög területe 540 cm2. Határozzuk meg a kerületét és a területét a) a körbe írt n oldalú szabályos húrsokszögnek. ha a területe 241. ha oldala 8 cm? 2551 . a kerülete és a területe a) a körbe rajzolt szabályos hétoldalú húrsokszögnek. Egy gömb alakú lámpa a középpontjától 6. Mekkora a 10 cm sugarú körbe írt szabályos tizenháromszög kerülete és területe? 2553. Mekkora a szabályos tízszög területe. b) a kör köré írt n oldalú szabályos érintősokszögnek. Egy szabályos kilencszög oldala 15 cm. ha az n mellett adott még a szabályos n-szög T„ területe. Az érintők haj­ lásszöge 38°46'. ha átlója 14 cm hosszú? K2 2559. Egy szabályos tizenkétszög területe 618 cm2. körívek.

Egy kör sugara 4.2 cm-re levő húrhoz 104. Egy 42 cm sugarú körben levő 68.5 cm sugarú húrhoz mekkora középponti szög tartozik? K1 2571. Mekko­ ra a háromszög köré írt kör sugara? K1 2576.4 dm sugarú körben 26. Egy körben 14 cm hosszú húrhoz 122°-os középponti szög tartozik.15 m hosszú húr tartozik. Húzzunk a B és C pontokból egy-egy érintőt a másik kör­ höz a középpontokat összekötő egyenesek ugyanazon oldalán! Mekkora szöget zárnak be egymással az érintők? KI 2568. Egy 9.2 m.42° középponti szöghöz 8. Egy 15 cm sugarú kört mekkora területű részekre bontja a 15 • V2 cm hosszúsá­ gú húrja? K1 2585.2 cm-es húrhoz mekkora kerületi szög tartozik? K1 2574.5 cm sugarú körben mekkora húr tartozik egy 116°-os középponti szöghöz? K1 2569. Egy 4. Egy 15 cm sugarú körben 76°45' -es kerületi szög tartozik egy húrhoz.2°. a másik kör AC átmérője 8 egység.5 cm sugarú körben egy 12.K2 2567.6 cm hosszúságú húrhoz mekkora kerületi szög tartozik? K1 2577. Valamely kör húrja a sugár _ része. Egy körben a középponttól 8. Egy körben 6.2 m2. Két kör kívülről érinti egymást az A pontban. Mekkora a húr hossza és a húrhoz tartozó körszelet területe? K1 2584. Egy 12. Határozzuk meg az ívhez tartozó húr hosszát. Egy körben 246. E kisebb körszelet területe hány százaléka a körlemez területének? .4 m hosszúságú húrhoz 124°20/ kerületi szög tartozik. Az egyik kör AB átmérője 10.68° középponti szög tar­ tozik. Mekkora az ívhez tartozó körszelet területe? K1 2582. Egy 18 cm sugarú körlemezből a középponttól 13 cm távolságra levágjuk a ki­ sebbik körszeletet. K1 K1 2579. Számít­ suk ki ezen húr hosszát. egy ívéhez tartozó középponti szöge 64.7 m ívhosszhoz 34. Határoz­ zuk meg a kör sugarát. Egy háromszög egyik oldala 6. Mekkora középponti szög tartozik a húrhoz? 4 2573. K1 2578. Mekkora a kör sugara? K1 2570.8 cm sugarú körben levő 6. Egy 5. Egy körben 68. Mekkora a kör sugara? K1 K1 o 2572. Egy 7. K1 2575.Mekkora a 16 cm sugarú körben levő 20 cm hosszú húr által lemetszett kiseb­ bik körszelet területe? K1 2583.8 m sugarú körcikk területe 35.8 cm és a vele szemközti szöge 48°15'.52° kerületi szög tartozik.3 dm hosszúságú ívhosszhoz mekkora húr tartozik? 2580. Mekkora a körcikkhez tartozó húr? K1 2581.

a rá merőleges szár hossza 8. illetve 8.5 cm. Mekkorák a trapéz szögei? K1GY 2593. Egy olyan csonkakúpot kell esztergályozni.5 cm2. átlója 170 m. Egy csonkakúp esztergályozásánál a fedőlap sugara 12 mm.35°-os szöget zár be az alappal. Mekkora a trapéz másik alapja és a területe? . Egy szimmetrikus trapéz hosszabbik alapja 190 m. mint a fedő­ lapé? K1 2602. Mekkora a másik alap? K1 2595. illetve 14 cm. Mekkorák a trapéz oldalai? K1GY 2600.3 cm és egyik szöge 42°54/.5°. merőleges szára 15 cm.6 cm. Egy derékszögű trapéz hosszabbik alapja 36 cm. A csonkakúp magassága 54 mm. és a ma­ gassága 9 cm. A két szár egyeneseinek hajlásszöge 43. az átlója merőleges a szár­ ra. egyik szöge 62°48'. Egy szimmetrikus trapéz keresztmetszetű vasúti töltés szélessége felül 8 m. míg alaplapjának az átmérője 124 mm és a csonkakúp magassága 82 mm. Számítsuk ki a trapéz területét és az átló alapokkal bezárt szögét. Mekkorák a trapéz oldalai? K1 2599. alul pedig 18 m. a magas­ sága pedig 7 cm. Mekkorák a trapéz szögei? K1 2592. magassága 80 m. Egy szimmetrikus trapéz hosszabbik alapja 17. Számítsuk ki a trapéz ismeretlen oldalait és a területét.4 cm. Mekkorák a trapéz ismeretlen oldalai? K1 2587. K1 2590. Mekkora a trapéz másik alapja? K1 2596. Egy szimmetrikus trapéz két párhuzamos oldala 6 cm. Hány százalékkal nagyobb az alaplap sugara. a másik alapja és a szögei? K1 2597. az erre merőleges szára 18 cm-es. magassága 18 cm. Mekkorák a trapéz oldalai? K1 2591.6°. a trapéz egyik szöge 52. illetve 12 cm. a töltés magassága 3 m. K1 2598. Egy szimmetrikus trapézban az egyik alap 24 m-es. magassága 12 dm. az átló hossza 16. Egy egyenlő szárú trapéz két párhuzamos oldala 5 cm. a szárai 11. Egy egyenlő szárú trapéz területe 252 dm2. a szárai 18 cm hosszúak.5 cm. amely fedőlapjának az átmérője 65 mm. K1 2588. szárai 63 cm hosszúak.5 cm. egyik szöge 53. a trapéz egyik szöge 42. Egy derékszögű trapéz egyik alapja 24 cm-es. Milyen hosszú ez a szár és a másik alap? K1 2589. Egy derékszögű trapéz rövidebb átlójának hossza megegyezik a hosszabbik alap hosszával. Mekkora a csonkakúp félkúpszöge? K1GY 2601. Egy szimmetrikus trapéz területe 432 cm2. a félkúpszög 6°42/. Egy derékszögű trapéz hosszabbik párhuzamos oldala 17. Egy derékszögű trapéz alapjai 12.■ J HEGYESSZÖGŰ TRIGONOMETRIAI FELADATOK Trapézok K1 2586. A megadott alapon levő másik szög 125°.5 m hosszúak. A trapéz területe 42. Határozzuk meg a trapéz szárainak a hosszát és a trapéz területét.22°. A másik szár 42. Mekkora a töltés oldalának a hajlásszöge a vízszintes­ hez képest? K1 2594. Egy egyenlő szárú trapézban az egyik alap 30 cm.13°. Egy szimmetrikus trapéz rövidebbik alapja 45 cm. Mekkorák a szárai. egyik szöge 58°20'. másik alapjának egyik szöge 134°.

b) az egy csúcsból kiinduló testátlójának és oldalélének hajlásszögét. c) a testátló hajlásszögét az alaplappal. Egy trapéz alapjai 58 cm és 42 cm hosszúak. A nagyobbik alapon fekvő szö­ gek 72.K2 2603.4 m. Mekkorák a trapéz szögei? Térelemek hajlásszöge K1 2614. Mekkorák annak a szimmetrikus trapéznak a szögei és oldalai. Az R sugarú körbe írt trapéz egyik alapja R hosszúságú.2° és 58. az egyik szár hossza 81. illetve 57. Mekkora a trapéz másik két oldala? K1 2606. az egyik szára 42 cm. a másik két oldal d. Egy trapéz hosszabbik alapja 15 cm. Egy szabályos négyoldalú gúla oldalélé 9. Egy trapéz alapjai 52. Határozzuk meg a trapéz negyedik oldalának a hosszát i?-rel kifejezve és a trapéz szö­ geit. .6°. 5 cm. illetve 28 m. Mekkora a trapéz terü­ lete? K2 2613. Mekkorák a szögei és a területe? K2 2612. Határoz­ zuk meg a) az egy csúcsból kiinduló testátlójának és alapélének hajlásszögét. K1 2617. amelybe 8 egy­ ség sugarú kör írható és a rövidebbik alapja szintén 8 egység hosszú? K1 2605.45°. Mekkora a trapéz területe? K2 2607.3 m hosszúak. míg magassága 17 cm. K1 2615. a rajta fekvő két szög 65. éppen háromszöget kapunk. Egy trapéz egyik alapja 26. Határozzuk meg a gúla magasságát. Egy trapéz alapjai 86 m. Mekkorák a trapéz szárai? K2 2611.4 cm. A trapéz ma­ gassága 65 m. Számítsuk ki a trapéz ismeretlen oldalának a hosszát és a trapéz ismeretlen szögeit. Egy trapéz párhuzamos oldalai d és 3d . Egy trapéz egyik alapja 420 m. Határozzuk meg az ugyanebből a csúcsból kiinduló testátlójának a) a három ugyanebből a csúcsból kiinduló éllel való hajlásszögeit. d) a testátló hajlásszögét az oldallappal. Egy téglatest egy csúcsából kiinduló éleinek hossza 3 cm.2 cm.Határozzuk meg egy kocka egyik testátlójának hajlásszögét az oldallapokkal. A másik alapon fekvő szögei 73. K2 2610.6 cm. Egy négyzetes oszlop alapéle 5 cm hosszúságú.15°. a rajta levő szögek 38. az oldalél az alaplap síkjával 68°-os szöget zár be.4 cm hosszúak.8° és 65.3° és 72°45'. K2 2604. Egy trapéz egyik alapja 58 cm. Mekkorák a trapéz ismeretlen oldalai és a területe? K2 2608. illetve 2d hosszú­ ságú. A másik párhuzamos oldalon fekvő szög 48. A 74°-os szög mellett levő szára 6 cm hosszú.6 cm és 18. Mekkorák a trapéz ismeretlen ol­ dalai és a területe? K2 2609. szárai pedig 35.46°. Ha a szá­ rakat nagyságukkal meghosszabbítjuk. szárai R ■-J2 hosszúsá­ gúak. K1 2616. illetve 10 cm. Egy trapéz egyik párhuzamos oldala 38. illetve 45°.5 cm. b) az oldallapokkal való hajlásszögeit. Egyik szára 26 cm hosszú és ez a megfelelő alappal 67°-os szöget zár be.6° és 54. a rajta fekvő szögek 74° és 46°.

K1 2618. Egy szabályos négyoldalú gúla oldalélé 14 cm és a magassága 9 cm. Mekkora szöget zár be a) az oldalél az alaplap síkjával; b) az oldallap az alaplappal? K1 2619. Egy négyzet alapú, egyenlő oldalélű gúla alapéle 14 cm. A gúla felszíne 616 cm2. a) Mekkora az oldalélnek az alaplappal való hajlásszöge? b) Mekkora egy oldallap alaplappal való szöge? K1 2620. Egy szabályos négyoldalú gúla alapéle 8 cm, magassága 10 cm. Határozzuk meg a) egy alapélnek egy szomszédos oldaléllel bezárt szögét; b) az oldallapnak az alaplappal bezárt szögét; c) az oldalélnek az alaplappal bezárt szögét; d) két szomszédos oldallap hajlásszögét. K1 2621 . Számítsuk ki egy szabályos tetraéder két oldallapjának hajlásszögét. K2 2622. Egy szabályos háromoldalú gúla alapéle 10 cm, magassága 18 cm. Számítsuk ki a) az alapélnek a szomszédos oldaléllel bezárt hajlás­ szögét; b) az alaplap és egy oldallap hajlásszögét; c) az oldalél és az alaplap hajlásszögét; d) két oldallap hajlásszögét. K2 2623. Egy szabályos háromoldalú gúla oldal3

lapjának a területe az alaplap területének — része. 4 Mekkora az oldallapnak az alaplappal bezárt szöge?
2625. ábra

K2 2624. Egy szabályos hatoldalú gúla alapéle 15 cm, magassága 22 cm. Határozzuk meg a) az alapél egy szomszédos oldaléllel bezárt szögét; b) az oldalél alaplappal bezárt szögét; c) az alaplap oldallappal bezárt szögét; d) két szomszédos oldallap hajlásszögét. K2 E1 2625. Az ábrán látható ABCDEFGH kockánál számítsuk ki az ACE és a CEF síkok hajlásszögét. K2 E1 2626. Az ábrán látható ABCDEFGH kockánál legyen P a BF él felezőpontja, míg Q legyen a BC él felezőpontja. Határozzuk meg az ABCD és DPQ sí­ kok hajlásszögét.

2626. ábra

Vegyes illetve összetettebb hegyesszögű trigonometriai feladatok

,197

Vegyes, illetve összetettebb hegyesszögű trigonometriai feladatok
Vegyes feladatok K1 GY 2627. Egy lejtős út három szakaszból áll. Az első szakasz emelkedő, hossza 250 m és a hajlásszöge 4°, majd a lejtő következik, amely 320 m hosszú, hajlásszöge 5°. A harmadik szakasz ismét emelkedő, 350 m hosszú és hajlásszöge 7°-os. Mennyi a kiindulási és a vég­ pont szintkülönbsége? K1 GY 2628. Egy út hossza a térképről leolvasva 450 m. Ismerjük, hogy az út egyenletesen emelkedik, emelkedési szöge 8°15'. Mekkora az út valódi hossza? K1 GY 2629. Egy térképen levő 1 cm-es szakasznak a valóságban 1 km felel meg. A térképen két tereppont távolságát 6 mm-nek mérjük. A két tereppont között egyenes út vezet. A terep­ pontok szintkülönbsége 80 m. Mekkora a tereppontok közötti út hossza és mekkora az út emelkedési szöge? K1GY 2630. Egy térkép méretaránya 1:10000. Egy út hossza a térképen lemérve 28 mm. Tudjuk, hogy az út hajlásszöge 7°-os. Mekkora az út valódi hossza? K2GY 2631. Egy térkép méretaránya 1:10000. Az ábrán láthatjuk egy domb szintvonalas ábrázolását a térképen, egy A,B,C út részletével. A térképen lemérve AB = 6 mm, BC = 14 mm. Határozzuk meg a terepen levő ABC út hosszát, az AB és a BC utak hajlásszögeit.
ábra

K1 GY 2632. Egy pontra két erő hat, amelyek iránya merőleges egymásra. Az erők nagysága 24 N, illetve 45 N. Határozzuk meg, hogy mekkora az eredő erő nagysága. Mekkora szöget zár be az eredő erő iránya a 24 N-os erő irányával? K1 GY 2633. Egy csavar menetének középátmérője 5,35 mm, menetemelkedése 1 mm. Mek­ kora a menetemelkedés szöge? K1 GY 2634. Egy csavar menetének középátmérője 21,5 mm. A csavarmenet menetemelkedé­ si szöge 4 ° i r . Számítsuk ki a csavarmenet emelkedését. K1 GY 2635. Egy gépezetben levő csavarmenet középátmérője 29 mm, a menetemelkedés 6 mm. Mekkora a menetemelkedés szöge? K1 GY 2636.Határozzuk meg annak az épületnek a magasságát, amely a tőle 120 m-re felál­ lított 1,6 m magas szögmérő műszerrel (teodolit) mérve 14°12'-es emelkedési szög alatt lát­ szik. K1 GY 2637. Egy 45 m magas épület egy 25 m magas épület tetejéről 14°2'-es emelkedési szög alatt látszik. Milyen messze van a két épület egymástól? KI 2638. Egy 100 cm oldalú négyzet egyik oldalát osszuk fel a) két egyenlő részre; b) há­ rom egyenlő részre! Az osztópontokat kössük össze az egyik szemközti csúccsal! Mekkora részekre osztják az így kapott szakaszok az átló és az oldal közötti szöget?

K1 2639. Egy 100 cm oldalú négyzet átlójának az egyik oldallal bezárt szögét osszuk fel a) két egyenlő részre; b) három egyenlő részre. Majd számítsuk ki, hogy mekkora részekre osztják a szögek szárai a négyzet szemközti ol­ dalát. K2GY 2640. Győr központja az északi szélesség 47°4r-en fekszik. Határozzuk meg a Föld tengelye körüli forgásának a sebességét, ha a körülfordulási idő körülbelül 23 óra 56 perc és a Föld sugara körülbelül 6378 km. K2GY 2641. Egy folyó szélességét fogjuk meghatározni úgy, hogy az egyik parton felve­ szünk egy 70 m hosszúságú alapvonalat párhuzamosan a folyóval. A folyó másik partján közvetlenül a folyó mellett áll egy fa. Az alapvonal két végpontjából megmérjük a fa felé mutató irány és az alapvonal közötti szögeket. Azt kaptuk, hogy a két szög 68° 11' illetve 51 °20'. Milyen széles a folyó?

Tornyok, hegycsúcsok és egyéb magasan levő tárgyak K1GY 2642. Milyen magas az a toronyantenna, amelyet a közepén sodronykötelekkel kötöt­ tek le a talajhoz? A sodronykötelek hossza 140 m és a sodronykötél a vízszintessel 51°47/-es szöget zár be. K2 GY 2643. A kisalföldi Rábaközben egy nyárfától 32 m távolságra állunk és 1,7 m magas­ ságból 33°-os szögben látjuk a nyárfát. Milyen magas a nyárfa? K2 GY 2644.A kisalföldi Rábaközben (még pontosabban a Tóközben) levő Markotabödöge község templomtornyától 100 méterre áll egy ember. Az ember szeme 168 cm magasságban van és 19°-os szög alatt látja a templomtornyot. Milyen magas a torony? K2 GY 2645. Egy épülettől 32 m távolságra az épület egyik ablakának felső széle 16 °32', míg az alsó széle 14°2' emelkedési szög alatt látszik. Milyen magas az ablak? K2GY 2646. Egy domb tetején levő kápolnához 120 m hosszú egyenes út vezet. Az út emel­ kedési szöge 15°. Az út elejéről a kápolna 7°-os szög alatt látszik. Milyen magas a kápolna? K2 GY 2647. Egy hegy tetején egy 24 m ma­ gas kilátótorony van. A völgy valamely pontjából a kilátótorony alja 48°52', míg a kilátótorony teteje 50°43'-es emelkedési szögben látszik. Milyen magasan van a hegytető a völgy fölött?

K2GY 2648. Egy antenna 48,5 m hosszú drótkötéllel van kikötve és a drótkötél hajlásszöge a talajhoz képest 67,5°. Ha az antennát 24 m-rel távolabbról akarjuk kikötni, akkor milyen hosszú drótkötélre van szükségünk?

Vegyes illetve összetettebb hegyesszögű trigonometriai feladatok

,199

K2 GY 2649. Egy folyó partjától 50 m-re áll egy épület. Az épületből egy ablakon kinézve 18 m I magasságból, a folyó túlsó partját 8° 14' lehajlási szög alatt látjuk. Milyen széles a folyó? K2GY 2650. Egy hegy csúcsáról egy folyó két átellenes pontját 25°1', illetve 37°22' lehajlá- I si szög alatt látjuk. A folyó szélessége 350 m. Milyen magasan van a hegycsúcs a folyó fe- I lett, ha a két átellenes pontot összekötő egyenes átmegy a hegycsúcs síkra való merőleges I vetületi talppontján? K2GY 2651. Egy antenna magasságát akarjuk meghatározni a következő módon. Az antenna I talppontját nem tudjuk elérni, de a talppontjának az irányába felveszünk egy 30 m hosszú I szakaszt. Majd a szakasz végpontjaiból megmérjük, hogy az antenna csúcsa 54°43', illetve I 42° 58' emelkedési szög alatt látszik. Milyen magas az antenna? K2 GY 2652. Egy lejtős út végén levő templomtorony magasságát kell meghatározni. Az úton I a torony aljától felfelé mérünk egy 60 m hosszúságú szakaszt. A szakasz végpontjából a to- I rony csúcsa 4°28' emelkedési szögben látszik, míg az alja 22° 15' lehajlási szög alatt látszik. I Milyen magas a templomtorony? K2 GY 2653. Közvetlenül egy folyó partján áll egy épület, amelynek két, egymás felett levő I ablaka 9 méterre van egymástól. Milyen széles a folyó, ha az egyik ablakból 14°25/ lehajlá- I si szög, míg a másik ablakból 8° 12' lehajlási szög alatt látjuk a folyó túlsó partját? K2GY 2654. Egy sík terepen levő kilátótorony egyik ablakából egy tereppont 1°19', míg a I 10 m-rel magasabban fekvő másik ablakából 2°39' lehajlási szög alatt látszik. Milyen mész- I sze van a tereppont a kilátótorony aljától és milyen magasan vannak az ablakok? K2GY 2655. Egy domb tetejéről nézve, a mellette levő völgyben álló 25 m magas templom- I torony csúcsa 20°47', míg az alja 25° 1' lehajlási szög alatt látszik. Milyen magasan van a I dombtető a völgy fölött? K2GY 2656. Egy észak felé tartó hajóról két világítótorony - amelyek egymástól 40 km-re I vannak - , egy nyugatra irányuló egyenesben látszik. Kétórás hajózás után az egyik világító- I torony délnyugati, míg a másik világítótorony dél-délnyugati irányban látszik. Mekkora a I hajó sebessége? K2GY 2657. Egy észak felé tartó hajóról két világítótorony - amelyek egymástól 40 km-re vannak - , egy nyugatra irányuló egyenesben látszik. Egyórás hajózás után az egyik világítótorony délnyugati, míg a másik világítótorony nyugat-délnyugati irányban látszik. Mekkora a hajó sebessége? | I ||| I ||f IH H

K2GY 2658. Egy hőlégballont a vízszintes terepen levő A pontból kelet felé 30°, míg a I B pontból észak felé 25°-os emelkedési szög alatt látnak. Az A és B pontok távolsága 6 km. I Milyen magasan van a hőlégballon? K2 GY 2659. Vízszintes terep T pontja fölött lebeg egy léggömb az L pontban. Ez a terep I A pontjából 37°-os, míg a terep B pontjából 45°-os emelkedési szög alatt látszik. Milyen ma- I gasan lebeg a léggömb, ha az AB távolság 500 m és ATB < = 90°? K2 GY 2660. Sík terepen levő A és B pontok közötti távolság kiszámításához a következő ada- I tokát ismerjük: Az A ponttól 100 m-re álló gyárkémény az A pontból 45°-os, a B pontból I 30°-os emelkedési szög alatt látszik. Az A pontot a kémény aljával összekötő egyenes I 60°-os szöget zár be az AB egyenessel. Mekkora az AB távolság?

K2GY 2661. Egy tőlünk keletre fekvő hegy csúcsát 21°48' emelkedési szög alatt látjuk. Ha vízszintes talajon 1 km-t délre megyünk, innen a hegy csúcsa 18°26' emelkedési szög alatt látszik. Milyen magas a hegy és milyen távol vagyunk mindkét helyen a hegy csúcsától? K2GY 2662. Egy tó mellett levő kilátótorony 25 m magasan levő ablakából egy hőlégballont figyelünk meg. A hőlégballon 32°44' emelkedési szög alatt látszik, míg a tó tükréről vissza­ vert képe 38°9' lehajlási szög alatt látszik. Milyen magasan van a hőlégballon a tó fölött? K2GY 2663. Egy 670 méter magas hegyről egy felhő 60°-os emelkedési szög alatt látszik. A hegy tövében levő tóban a felhő tükörképe 70°-os lehajlási szög alatt látszik. Milyen ma­ gasan van a felhő a hegycsúcs felett? K2GY 2664. Egy tenger melletti dombtetőről egy felhőben levő villámlás 18°-os emelkedési szögben látszik. Míg a villámlás képe a tengerben 26°-os lehajlási szög alatt látszik. Milyen magas a domb és milyen magasan volt a villámlás a víz színe fölött? A hang terjedési sebes­ sége legyen 340 m/s és a mennydörgés a villámlás után 8 s múlva hallatszik.

Körívek, körcikkek, körszeletek K1GY 2665. Egy köríves közúti híd körívének sugara 85 m, a híd nyílásmagassága 15 méter. Mekkora a két hídpillér távolsága és milyen hosszú a körív? K1GY 2666. Egy köríves vasúti híd két pillérének egymástól való távolsága 125 m, a híd nyí­ lásmagassága 18 m. Mekkora a híd ívének hossza? K2 GY 2667. Két tárcsa átmérője 20 cm, illetve 8 cm. Egyenes szíjhajtás esetén mekkora a tárcsákon a tapadási felületek összhossza, ha a tárcsák középpontjai 50 cm-re vannak egy­ mástól? K2 GY 2668. Két tárcsa sugara 6 cm, illetve 15 cm, középpontjaik távolsága 54 cm. Milyen hosszúságú szíj feszíthető rájuk egyenes szíjhajtás esetén? K2 GY 2669. Két tárcsa átmérője 20 cm, illetve 8 cm. Keresztezett szíjhajtás esetén mekkora a tárcsákon a tapadási felületek összhossza, ha a tárcsák középpontjai 50 cm-re vannak egy­ mástól? K2 GY 2670. Két tárcsa sugara 6 cm, illetve 15 cm, középpontjaik távolsága 54 cm. Milyen hosszúságú szíj feszíthető rájuk keresztezett szíjhajtás esetén? K1 2671 . Határozzuk meg egy 15 cm sugarú körben levő 24 cm-es húr és a vele párhuza­ mos átmérő közötti körlaprész területét. K2 2672. Egy 32 cm sugarú kör egyik félkörében két párhuzamos húrt húzunk, amelyek hossza 12 cm, illetve 34 cm. Mekkora a körlap két húr közötti részének a területe? K1 2673. Egy külső pontból érintőket húzunk egy 8 cm sugarú körhöz. Az érintők által bezárt szög 42,38°. Mekkora a kör és az érintők közötti terület? K2 2674. Egy síkon levő két, egyenként 18 cm sugarú körlap középpontja 24 cm-re van egymástól. Mennyi a körlapok által kétszeresen fedett rész területe? K2GY 2675. Egy körszelet keresztmetszetű alagút magassága 3,5 m, az alagút alapszélessé­ ge 10 m, míg az alagút hossza 32 m. Mekkora térfogatú kőzetet termeltek ki az alagútból, mire kivájták?

K2GY 2676. Egy olajoshordó belső átmérője 56,5 cm, belső hossza 78 cm. A fekvő olajos­ hordóba függőlegesen egy pálcát dugunk az oldalnyflásán át a hordó aljáig. Majd a pálcát ki­ húzva megmérjük, hogy a pálca 17,5 cm hosszúságban olajos. Hány liter olaj van a tartály­ ban? K2GY 2677. Egy 84 cm belső átmérőjű, fekvő körhenger alakú olajtartályból elfogyott az olaj egy része. A tartály oldalán levő mérce azt jelzi, hogy a tartályban 65 cm magasan áll az olaj. A tartály belső hossza 315 cm. Hány liter olaj van a tartályban? K2 GY 2678. Egy körhenger alakú fekvő víztartály belső sugara 87 cm, belső hossza 210 cm. Hány liter víz van a tartályban, ha a tartály belső magasságának — részéig ér a víz?
2

Egyenlő szárú háromszögek, derékszögű háromszögek, négyszögek K2 2679. Egy egyenlő szárú háromszögben az alap és a szár hosszának különbsége 6,5 cm, az alapon fekvő szögek 25°42'-esek. Mekkorák a háromszög oldalai és a területe? K2 2680. Egy egyenlő szárú háromszögben az alap és a szár hosszának összege 16 cm, az alapon fekvő szögek 57°26'-esek. Mekkorák a háromszög oldalai és a területe? K2 2681. Egy egyenlő szárú háromszög területe 72 cm2 , az alappal szemközti szöge 32°44'. Mekkorák a háromszög oldalai? K2 2682. Egy egyenlő szárú háromszög kerülete 48,6 cm, az alappal szemközti szöge 34° 18'. Mekkorák a háromszög oldalai és a területe? K2 2683. Egy egyenlő szárú háromszög alapjához tartozó magassága 16 cm, míg a szárá­ hoz tartozó magassága 7 cm. Mekkorák a háromszög szögei? K2 2684. Egy derékszögű háromszög 20 cm-es átfogóját a hozzá tartozó magasság 1:4 arányú részekre osztja. Mekkorák a befogók és a háromszög szögei? K2 2685. Egy derékszögű háromszög átfogója 10 cm, az átfogóhoz tartozó magassága 4 cm. Mekkorák a befogók és a háromszög szögei? K2 2686. A C csúcsánál derékszögű ABC háromszög egyik szöge 30°-os, a C csúcspont a

beírható kör középpontjától 2 • ~Í2 egység távolságra van. Mekkora a háromszög köré írha­ tó kör sugara? K2 2687. Egy derékszögű háromszög átfogójának hossza 13 cm, beírt körének sugara 2 cm. Határozzuk meg befogóinak hosszát és a hegyesszögeinek nagyságát. K2 2688. Egy derékszögű háromszög körülírt körének sugara 20 cm, beírt körének suga­ ra 8 cm. Határozzuk meg a háromszög oldalait és hegyesszögeit. K2 2689. Egy derékszögű háromszög köré írt kör sugara a háromszögbe írt kör sugarának 13 a ---- szerese. Mekkorák a háromszög hegyesszögei? 4 K2 2690. Egy négyszög 15 cm-es oldalán fekvő egyik szög derékszög, a másik 37,5°. Az utóbbi szög melletti oldal 11,5 cm, a derékszög melletti másik oldal 4,7 cm. Mekkora a négy­ szög ismeretlen oldala?

Mekkorák a négy­ szög ismeretlen oldalai? K2 2692. illetve 21. c). Legyen a hegyesszög. ha b) s in a = . Egyszerűsítsük a következő kifejezéseket: b) (1 + sin a) ■(1 . c o sa = — 12 . két szára 32.6° . i) tg a =V3 .6°-os szöget zár be a hosszabbik alappal. c o s a = —.68 cm. aj ctg a ■(cos a . egy harmadik szöge 134.cos2 a .a ) = —. sin' a K1 2698. Egy négyszög három oldala 18 cm. b) (sin a + cos a)" K1 1 1 + co sa 1 1. Egyszerűsítsük a következő kifejezéseket: aj 1 . K1 2701 . Mekkora az ismeretlen oldal és a másik két szög? K2 2695. ahol 0 < a < 90°. ha AC = 42 m . c) a) 1 .K2 2691.5 cm.sin2 a . Az átló és a szár által bezárt szög 65°. Mekkorák a trapéz alapjai? K2 2693. a szárai 40 cm hosszúak. cos" a a j — -----. a) s in a = — .\ l) c t g a = l .c o s a) . Mekkorák a trapéz szögei és alapjai? K2 2694. ACB < = 46. k) ctga = ~ .1) + 1.sin a). A hosszabbik szár 52.1. ekkor határozzuk meg a többi szögfüggvény értékét. Egy egyenlő szárú trapéz átlója 54.85° ? Trigonometrikus kifejezések K1 2696. Mekkorák az ABCD négyszög oldalai. Ezen oldalak közötti szögek rendre 85. Számítsuk ki tg a értékét közelítő számítások nélkül. 2 gJ « J tg a = l.cos2a . DAC < = 28. Egyszerűsítsük a következő kifejezéseket: 2+ . • a = —.15°. ej. ha sin (90° . K1 2697.8 cm és 37.5 cm.sin2a . Az egyik derékszöge mellett levő oldalai 8. CAB < = 54.4° és 62. 13 cm és 7 cm.8° nagyságúak. f) co sa = — .cos2a . c) sincn = — ? — +r . Egy négyszög két szemközti szöge derékszög. b) sin a • ctg a. Egy trapéz területe 643 cm2. c) 2 . j) tg a = 2.6° .cos 27 —L 2699.6°. 1 a) sin 1 . Egyszerűsítsük a következő kifejezéseket: b) sin [3 + cos {5 ■tg /3. K1 1 . ahol t > 0 valós szám.c o s a 2700.6 cm hosszúak. 4 . (sin / ' a . ACD < = 19. c) 1 --------— . m) ctga = 4.

2 —-------.x)2. Hozzuk egyszerűbb alakra a következő kifejezéseket. K1 2711. hogy fennáll a következő egyenlőség minden 0 < x < — valós számra.----.l b) — 2 —■ ■ ■ v + tg a-c tg a. sm' x + cos x sin 4a .sm a • -----------------1+ s i n a c o s a K1 2707.1 2703.s i n a cos a cos a a) 2 • (1 + sin a) ■(1 + cos a) = (1 + sin a + cos a)2. Igazoljuk. hogy a következő kifejezések nem függenek az x értékétől. Igazoljuk. Egyszerűsítsük a következő kifejezéseket..9 --.bsinx . tg x + 1 2 . a) sinx + cosx sin‘ a . a) sm x + cos x + 2 • sm x • cos x . ha 0 < x < — valós szám.Vegyes illetve összetettebb hegyesszögű trigonometriai feladatok K1 a) K1 2702. . mindazon valós x értékekre.cos 4a b) —. Bizonyítsuk be a következő egyenlőséget.(tg x . hogy b) K1 c) 1 + s in a 1 . c) cos4x . K1 2709.cos2a +1 l + 2 s in a c o s a a) b) sm a (sin a + c o sa )‘ 2704. amelyekre a kifejezések értelmezve vannak. Tí K1 2708.c o s a .--------------.s i n a 97íic t i ■ i hogy u cos a sin a = c o s o í . ha 0 < x < — valós szám. sin 2a . akkor 1 a) l + tg2a = — j— . (tg x + ctg . cos a .9 -1 + tg X 1+ Ctg X 7T i\ COS X 1 1 2712. ha 0 < a < 90°. .l-smx-cosx. 1 + sinx d) -----.cos* a K1 2705. Egyszerűsítsük a következő kifejezést. Igazoljuk. Bizonyítsuk be. Egyszerűsítsük a következő kifejezéseket.sin4x + 2 • sin2x .ctg x )2= 4. hogy (sin a + cos a )2+ (sin a . tg 2 a -l cos a — 5---------. COS X 7T (l + tgx) 2+ ( l . sin 2a .cos a )2= 2. tg2* .'--------. K1 4 4 ' 2 2 b) ----. ifi M Z706. Igazoljuk. Igazoljuk. cos* a £>)l + ctg2a = 1 sin a IV .• s in a + co sa s i n a . .(-cos X. 1 + s in a co sa co sa 1.t g x )2 K1 2710.l .

Egyszerűsítsük a következő kifejezéseket. K1 2722. Ti ahol 0 < x < — valós szám: 2 a) tg 2x + ctg2x . d) sin ( 2 .l-cos — 14 7 K2 2720. c) tg (180° + a). írjuk egyszerűbb alakra: b) cos^ — — + a j. b) cos (180° + a).c t g 2x tg 3x .tg x . f) cos (360° . b) cos (180° .cos (30° + á) + sin230° . g) tg (360° + a). Számítsuk ki a következő kifejezés pontos értékét: 2^ ■ 2 3tf sm — + sin' — 14 7 27 Z 2 37 T c o s ---. b) 2 ■(sin6x + cos6x ) . h) ctg (360° + a).c tg X _ 1 .a).tg 2X K1 n 2714. Szögfüggvények általánosítása K1 2721. e) sin (360° . Legyen tg x + ctg x = m. ha 0 < x < cos x .a). Fejezzük ki m segítségével a következő kifejezéseket.a). d) ctg (180° . Számítsuk ki a következő kifejezés pontos értékét: (1 . K1 2723.a)..a). a) s i n í y . d) ctg (180° . .1 ' K2 2715. ha 0 < x < — valós szám: tgx + ctg2x _ tg3 x+l t g x . c) tg (180° .SZÖGFÜGGVÉNYEK ÁLTALÁNOSÍTÁSA K1 2713. Bizonyítsuk be a következő egyenlőséget.a). Számítsuk ki a következő kifejezés pontos értékét: sin (45° .a). K2 2717.cos 15°) • (1 + sin 75°) + cos 75° • cos 15° • ctg 15°. b) tg 3x + ctg 3x .s in x! 2 2 ? t g x . K2 2716. írjuk egyszerűbb alakra: a) sin (180° + a).cos (45° + a) + sin260° + sin (60°.a).n . c) cos (2-7 T + a).3 • (sin4x + cos4x). K2 2718. írjuk egyszerűbb alakra: a) sin (180° .á) . Hozzuk egyszerűbb alakra a következő kifejezéseket: a) sin6x + cos6x + 3 • sin2x • cos2x. K2 2719. Számítsuk ki a következő kifejezés pontos értékét: sin 2 17° + sin237° + sin253° + sin273°.a l .sm x cos" x valós szám: 1 + t g x + tg2x 1 + ct gx t gx ctg2x -1 ct gx + ctg2x 1.a).

a). ahol k tetszőleges egész szám.r . sin 330°. e) tg 135° + ctg 45°. K1 2724.sin 60°. tg 225°. hanem a végeredményben hagyhatjuk a gyököket. ha nem racio­ nális szám az értékük. Határozzuk meg a következő kifejezés pontos értékét: K2 2733. sin 210°. Határozzuk meg a következő kifejezések pontos értékét: a) sin (-30°) + sin 150°.cos 120° + ctg 315° + tg (-135°).cos 30°. sin 315°. K1 2730. h) ctg (360° . f) sin — —. ctg 150°. K1 2728. K1 2725. c) cos (-225°). tg 300°. hogy sin (-560°) = sin 20°. c) sin 150° . e) tg 135° + ctg 45°. d) cos 135° + sin 45°. Számítsuk ki a következő kifejezés pontos értékét: l) ))2 . d) tg 75° + tg 105°. e) cos — —. g) ctg ( n + a). ctg 225°. Számítsuk ki a következő kifejezések pontos értékét: a) sin 120° . j) sin (270° . 6 3 K1 2727. f) ctg 144° + tg 54°. akkor azok értékeit nem kell kiszámolnunk.a). sin 225°. cos 240°. ctg 210°. . e) sin (-30°) + sin (-60°) . Számítsuk ki a következő számok pontos értékei: cos 300°. ctg 225°. b) sin (-150°).cos 210°. b) cos 135° + sin 45°. d) tg 120°.cos 60°. b) cos 135°. Igazoljuk. Számítsuk ki a következő kifejezés pontos értékét: sin 150° . b) cos (-30°) + cos 150°. c) cos 165° + sin 75°.ctg 150°. ctg 315°. f) tg (180° . tg 315°. cos 120°. i) tg (360° + a). f) sin (-120°) . c) tg (-30°) + tg (-150°). K1 2729.— V / . A következő feladatoknál a pontos érték meghatározásánál ne használjunk közelítő értéke­ ket. Számítsuk ki a következő kifejezések pontos értékét: K1 K2 2731. Ha az egyszerűsítések után a végeredményben gyökök vannak. K1 2726. d) ctg (-30°) . cos 315°.á).sin 210° . c) tg 135°. Számítsuk ki a következő kifejezések pontos értékét: a) cos 75° + cos 105°. 2732. Határozzuk meg a következő számok pontos értékét: a) sin 150°.sin (-150°) + sin 210° . b) sin 120° . tg 240°. cos 225°.a).e) cos (90° . d) tg (-225°). ctg 135°. sin 135°. a) cos 120°.cos (-150°). amelyeket számológépből vagy táblázatból nyerhetnénk.

^ sin (-a)sin (9 0 ° + a ) K1 sin(^ + a ) •cos (2 •n . 2747. akkor J 2 ■ ctga + — = -1 . 5 -7 z . 2742.sin x + n .\ sin x | . Határozzuk meg a sin x ■cos x pontos értékét. a) fix) . aj/(x ) = tg (-x). hogy ha 4 < a < n . Legyen tg x = —. aj fix) . V sin a K2 2740.+ a ) 2737. amelyen még a függvények értelmezhetők. b) g(x) = sm x . amelyekre a kifejezéseknek értelme van. K1 K1 K1 K1 K2 K2 K1 2741. b) sin2( 180° . aj/(x ) = | tg x |.a ) . cos a. b) g(x) = sin4x + cos4x + 2 • sin2x • cos2x. Egyszerűsítsük a következő kifejezéseket: K1 2736. b) g{x) = | ctg x | . Számítsuk ki a következő kifejezés pontos értékét: tg 7 3° + ctg7 23° + tg7 177° + ctg 7 157°.sin | x . 2743. cos(-a)-cos(l80° + a ) .Legyen tg a = -^j.Igazoljuk.x) + sin2 (270° . Trigonometrikus függvények grafikonjai Vázoljuk a következő függvények grafikonjait és jellemezzük a függvényeket! E fejezetben a függvények értelmezési tartománya a valós számok legbővebb részhalmaza. a) fix) = sin x n b) g(x) = cos (-x).c tg a . ^ tg(7 r-a )-c o s(a -7 r) sin(^ + a ) •sin(a + 2 •n) tg(7T + a)-co s(l. ctg a pontos értékét.2Q g TRIGONOMETRIKUS FÜGGVÉNYEK GRAFIKONJAI K1 2734. 2745. 4 K2 2739.és y < a < n .cos í \x ~ 7 ^1 b) g(x) . a) fix) = sin2x + cos2x.x). n 2746. b) g(x) = | cos x | . 2744.— | + cos x. Határozzuk meg sin a. Egyszerűsítsük a kifejezéseket az a valós szám mindazon értékeire. K1 2735. Határozzuk meg a következő kifejezés pontos értékét: a) cos2(n + x) + cos2í~~ + x . b) g(x) = ctg (-x). aj fix) = sin (-x). K1 2738.

b) g(x) = \ cos x | ./. 2760./. b) g(x) = sin x + cos | x — |. g3 (x) = — 2 2 3 g4 (x) = 3 -----. /3 (x) = 2 + 2 • sin x.(x) = sin x. : 3 (x) = 2 • cos x K /2 (x) = 2 • sin x. a) /(x): sinx sinx b) g(x) = \ cos x | + cos x. aj fix) = | sin x | + sin x. /3 (x) . g. (x) = sin x.cos x. g.sin x. 2761. 2758.TRIGONOMETRIKUS FÜGGVÉNYEK GRAFIKONJAI K1 K1 K1 K1 K2 2748. 2754. h. 2752.sin 2 h2(x) = cos / z 4 (x) = -2 x 2r n I x .----------. a) fix) = ctgj^x + 2751./. 2(x) = sin| n K K2 2763. /3 (x) = -2 • sin x. /2 (x) .(x) = sin x.cos x.2 • sin x.y |.(x) = cos x.(x) = cos x.— |. a) fix) = \ sin x | . Vázoljuk a következő függvények grafikonjait közös koordináta-rendszerben és a feladatok­ ban szereplő függvények közül mindig az utolsót jellemezzük! K2 K2 K2 K2 K2 K2 2756. /2 (x) = 2 • cos x. a) fix ) = tg ( x . 2757. /4 (x) = i • sin x.2 • sin x + t t /2 (x) = sin x + K 2 J’ n /4 (x) = 2 + 2 • sin I x + j | . 2755. /2 (x) = 2 • sin x. Vázoljuk a következő függvények grafikonjait! K2 K2 K2 2753. a) fix) = cos x + 2749.sin x.y j . /4 (x) = 2 .(x) = — . ' /3 (x) = ~ ~ •cos x. /3 (x) = -2 + 2 • cos x. 3 3 g.(x) = sin x. 2759. 2750./..(x) = sin x. a) fix) = tg (x + n).(x) = cos x. + 2 • cos K2 2762. a) fix) = sin ^x + y J + sin |^x ./. g 3(x) = 3-sin x n .

c) h(x) = l ..1 ..x j- Vázoljuk a következő függvények grafikonjait közös koordináta-rendszerben és a feladat utolsó függvényét jellemezzük. 2 2 c) h(x) = 2 + — sin— ..c — Vázoljuk a következő függvények grafikonjait: cin v K2E1 2776. b) g(x) = —^ + ~ cos 2x . f 2 (x) = sin 2x\ 2767.(x) = . f{ x ) = -2 — 2 •cos^2x — K2 K2 2775.n) .s \ n 2 x . 2 2 K2 K2 K2 b) g(x) = . 2772. X g2 (x) = c o s .2 • cos . g4(x) = 2 . b) g(x) = 1 . K2 K2 2766.r.. K2 2770.c o s 3 x .sin(2.2 • sin ( n . f ( x ) = ^ ~ sin^x + ~ j. g(x) = 2 .2 •cos^ . f ( x ) = sin x. 2 2 2 2771.aj f ( x ) = 1.2 ■sin 2x\ X f t(x) = 2 + 2 •sin 2x..l-2 -sin f-2 x + y j . c) h(x) = 2 + ^ .—-cos— .sin . g(x) = —1 + 2 •sin^ 2. 2773. 2769. aj /(> ) = .. g. a) f ( x ) = ^ —~ sin 2x\ b) g(x) = c o s ^ .g t(x) = cos X f ( x ) .cos (n .Vázoljuk a következő függvények grafikonjait és jellemezzük a függvényeket: K2 2764.2 x ) .cos . Vázoljuk a következő függvények grafikonjait és jellemezzük a függvényeket: K2 K2 2768.aj/(x ) = sin:^-.3x)\ b) g(x) = l .c o s ^ + -^-j 2774. K2 2765. b) g ( x ) = x .a) f i x ) = ----.— sin— .a) f ( x ) = 2 + 2 .a) J{x) = .2 .

k) cos x = . c) tg 2x = 43 . j) cos x = 0. ■ »cos x = —.^ l = V3. . ej tg x = S K1 2780.209 Trigonometrikus egyenletek I. a) tg x = 1. b) sin 2x = — . I 4) 2 b) c t g í x . rész Bevezető alapfeladatok Oldjuk meg a következő egyenleteket a valós számok halmazán. 2783.Bevezető alapfeladatok. a) ctg x = 1. 4 i) 3 K1 2779. a) sin| 4 x . . Alapvető feladatok Oldjuk meg a következő egyenleteket a valós számok halmazán. d) cos x = -----.. V3 . a) sin x = — . 2782. K1 K1 K1 2781. b) tg x = . l) sin x = 3. .1 . a) cos 2x = —. 2785.— ♦ =— V3 . űíj ctg x = 0. ■ ^ b) sm x = .35 . c)i sinx 2 a) sm x = — — .^ | = 1 .. ■S c) cos x =— . f) cos x = ------. c jtg 2x = l . 2 h) sm x = -------. K1 2778. a) tg( 2x .— | = 1 . i) sin x = 0. a) cosx = —. f) sin x = . b) 2 • sin2x = 1 . 2 2 2 ■ V 2 ~ 42 e) cos x =---.87. /i C 1 . aj 4 • cos2x = 1 . g)w tg x = .y.2. 2 2 g) cos x = 1. • = —1 . K1 2777. j) sin x = . c)i ctgx b) ctg x = V3 . 2 b) cos 3x K1 K1 2784. e) sin x = 1.y . g) sm x = — . f) tg x = ^ . 2 k) sin x = 0. Alapvető feladatok . b) siní 5x . l) O SX= — 3 d) tg x = 43 . « -+ C T Q X II O h) cos x = —1. 2 1. 1 b) cosx = — .8. a) cos (2x + 30°) =—.5..5. h) tg x = 2.—1 = — .1. d) ctg2x = d) ctg 2x = 1 .

. b) s in Í3 x -— l = -c o s Í 2x .tg x. a) sin ( 12x . a) sin 2x = sin x.ctg x b) sin 3x = cos x. 2790. 2788.cos 2x. 2802.cosí 2x + ~ = -c o s( 2x + ^ ).sin x.2 -sin^2x . a) ctg 2x = ctg x.cos 2x. 2798. b) c o s ^ 5 x . b) ctg 4x = ctg x. a) sin 6x = . n b) cos 16x — l 2 b) tg 5x = tg x. 2801. 2803. a) sin 4x = .^ 2800. a) tgl5x = tg^5x + y j . Oldjuk meg a következő egyenleteket a valós számok halmazán. b) 4-sin 2^ 3 x -b) 3 . . b) sin 6x = . 7i 6 4 . a) sin lOOx = sin 15x.s in x V 4 b) cos 6x = . K1 K1 K1 K1 K2 K2 K2 K2 K2 K2 K2 K2 K2 K2 K2 K2 2789.^ j = V2 . b) sin 8x = . a) cos| 8x . a) sin3x = sin2x 2806.n) . 2796. b) sin 4x = sin x. 2797. a) cos x = ctg x.^ j = l .sin (n . a) cos 2x = cos x. a) tg 3x = .— Oldjuk meg a következő egyenleteket a valós számok halmazán. 2799. 2792.cos 2x. b) sin x = tgx. a) t g ^ 2x + | j = i .^ j .TRIGONOMETRIKUS EGYENLETEK I. 3n ' ( 3n b) sin 3xH-----= . b) sin^lOx + y j = sin^2x + ^ j ■ b) cos lOx = cos 2x.^ = . 2793. a) tg 2x = tg x. b) tgl 7x = tg[ 3x + I3k | cos| 2x + — | . 2794. b) co sl 8x = sin^ 2x + . a) cos 2x = .sin x. a) sin (4x . 2791. a) sin 2x = cos x.cos 3x + j 5n b) ctg 2x = .» .n) = . K1 K2 2805. 2787.cos x.t g ^ 2 x . a) cos lOOOx = cos lOOx.sin 2x. 2795. 2804.4x). a) cos 2^ 2x + | j = l. a) 2 •cos^4x- j = — ^3. RÉSZ K1 K2 K2 2786. i b) cos x = cos x. a) cos 5x = . b) .

a ) sinx = 1 . 5 -tg 2 x = b) tgx + b) tg 2x =3. 2816. K1 2825.4 • tg x + a/3 = 0 . 2 b) 4 3 • tg x = 2 ■sin x. a) ctg x . 2817. 2811. a) sin2x = cos 2x. a) tg2x . b) 3 • tg2x + ctg 2x = 4.4 • cos x + 2 = 0. l + cos 2x sin x • ctg x = 0. a) 8 • sin2x . b) cos x = sin2x .ctg x = 2. a) 2 • sin x = tg x. 2815.4 • tg x + 3 = 0.1 = 0.5 • sin x + 2 = 0. b) sin“x + cos x = 1 . Oldjuk meg a következő egyenleteket a valós számok halmazán. b) sin x + cos x = 0. a) 3 • tg x 2824. 2822. 2811. ^ cosx tgx 3 2 2 IV 1 -c o s x l + cosx.cos x = 0. a) cos2x . 2821.tg x = 2 • V 3. m — 1 sm • 2x = cos x. a) 3 • sin2x . K2 K2 K2 K2 K2 K2 2819. b) cos x = — • ctg x. a) 2 ■sin 2x + 5 • cos x .4 = 0. 2818.Alapvető feladatok 044 K2 K2 K2 2807.cos 2x. b) Oldjuk meg az alábbi trigonometrikus egyenleteket a valós számok halmazán.5 • cos 2x + 2 = 0. K2 K2 K2 K2 K2 K2 2813. b) 3 •tg x = ctg x.7 • cos2x = 8. b) 2 • sin2x . X cos 4 X l. . a) tg x + ctg x = 2. aj sinx = 2 •cosx.2 • sinx = 1 .sin x = 1 . 2 cos 5= COS Jt 2823. b) 4 3 • tg 2x . 2820. a) 4 ■sin2x + 2 • sin x . a) sin x . a) s*n x — = b) cos2 x . aj cosx . b) 3 • cos 22x . b) tg x . b) 3 • sin x = V3 •cos x. 2808.sin2x = —. 2814.3 • sin x = 1. tgx 2 2809. a) = 2 • cos x. b) 5 • sin2x . a) 2 • cos 2x . Oldjuk meg a következő egyenleteket a valós számok halmazán.0 . Oldjuk meg a következő egyenleteket a valós számok halmazán. K2 K2 K2 2810. a) tg x = ctg x.

t g x .tgx y 1 + tgx 1 K2 E1 2842. CO S X K2 E1 2843. s in x -tg x : K2 K2 K2 K2 K2 2-V3 ' 2839. x . b) S . | l ± a Í + 6 .. y valós számokat.tg x . K2 El 2844. 2 + cos4x 2827. sinx 2840. x egyenlőség: Összetettebb feladatok Oldjuk meg a következő egyenleteket a valós számok halmazán.cos x + 1 = 0. ctgx + 3 .cos x • V3 = 0. a) 2 .s i n x . RÉSZ KI 2826. amelyekre fennáll a következő x + —= 2 cosy.^ — = 0.s in x = ------.5 . K2 El 2834.5 . . IM I.x) = 0. sinx 2829.l _ 5 2 sinx —1 2 sinx 2 K2 El 2832. 2 • (sin6x + cos6x) . ctg x -V 3 = . 4 • | cos x | + 3 = 4 • sin2x. Határozzuk meg azokat az x. a) sinx + cos x =0 cos 2x r\ b) sin x • tg x • ctg x = 0.3 = 0. cosx ■ CO S X b) sin x . ( Í z S í = 5. sinx b) ctg x + ----------= 2. x2. K2 2836 sinx + 2' cos.V3 ' 2837. 2830. tg x h— ctg x = 1 1 - 1 . sin2x + cos2y + 2 • sin x + 1 = 0.sin x + cos x = 0. 1 + CO S X K2 BfCHi K2 K2 K2 K2 2828. . 2831 2 -sinx + 2 .1.c _ 1+ 2-V3 4 s in x -c o s x “ 4 .3 • (sin4+ cos4x) + 1 = 0. K2E1 2833. tg 2x + 4 • sin2x . a) cosx-\— -— = 2.2x + sin x + 1 = 0. 4 • cos3x + 3 • cos (n . 1 .TRIGONOMETRIKUS EGYENLETEK I. a) 1 + sin2x = 0 . 2838. E2 2835. .7= .

2865. sin 6x + cos 6x = — . 2852..10 ■sin x • cos3x + 21 • cos4x = 0. 2851. cos (2 • tt ■x) = cos ( t t • x2 ). 3 ■sin2x + 2 • sin x • cos x = 2. 1 K2E1 2866. \ x + X+ 1) = K2E1 2847. E2 K2 K2 K2 K2 K2 K2 K2 2859. K2E1 2867. sin x . ctg| y ■ cos(2 •tt •x) y s .Összetettebb feladatok . cosx = cosf—l. cos x 2 2862. sin3x .cos 2x ■ sin 2x = —. 2853. sm x + cos x = -----. sin 4x + cos4x = —.sin2x = sin2x • cos2x.cos x = 4 • cos2x • sin x + 4 • sin3x. K2E1 2846. sin x . —-----. 2864. K2E1 2848. ■ rn r«j OOE4 2 ' COS X + sin” X KZEl £034. 2863. 2 Oldjuk meg a következő egyenleteket a valós számok halmazán. 2 • cos2x . ---------------------. sin x .cos x.213 K2E1 2845. K2 E1 2856.cos x + tg x = 1 .cos x + sin x • cos x = 1. tg x . sin x 2 2861.sin x = 1 . 16 2858. cos2x . sin x + cos x .sin x • cos x = 1. sm x 2860.sin x • cos x + 5 • sin2x = 3.6 • cos2x = 0.3 .3 • sin x • cos x + 2 • sin2x = 0. 2 •sin 3x •cosx + cos 4x . 2 • sin2x + 3 • sin x • cos x + 7 • cos2x = 6. 8 K2 E1 2857. K2 K2 K2 K2 K2 2849. sin2x • cos2x . s in x ------— = — ctgx. .cos x = — V2 -tg x. co sx + 2 -sinx K2 E1 2855.sin x . 2850. \x j Oldjuk meg a valós számok halmazán a következő egyenleteket. 3 • sin2x + 3 • sin x • cos x .

sin3x ■(1 + ctg x ) + cos3x • (1 + tg x ) = cos 2x. a) cos 2x < — . V2 c J s in x < -2 . Z?)cosx>0. c ) tg x > 0 . RÉSZ K2E1 2868. b) cos x < — .— . d ) ctg x > d ) ctg x < 0.■1I 214 TRIGONOMETRIKUS EGYENLŐTLENSÉGEK 1. c) c t g x > 0. b) c o s x < 0. b) s in x < ^ -. d) tg x < V3. A la p v e tő fe la d a to k O ld ju k m e g a k ö v e t k e z ő tr ig o n o m e tr ik u s e g y e n lő tle n s é g e k e t a v a ló s s z á m o k h a lm azá n. . rész B ev ezető alapfeladatok K1 K1 K1 2876. V2 d) cos x < — . 2 2884. K1 K1 2883. b) tg x < 1. 2 c)co sx< ^~ . tg3x + tg2x — 3 • tg x = 3. 2 s i n x + 2 cos X . = 0. sinx + tgx = ■ 2 -sinx K2 El 2870. a) sin x < 0. 1 ö js in x < -l. a) sin x > 0. 2 • sin2x . a) sin x -~ ^~ 2881. 2882. Trigonometrikus egyenlőtlenségek 1 .sin x + — • tg x 1 2 = 0. b) sin x < -y . . f r jc tg x > l. c) tg x > 1. ^2 c) cos x > — —. K2 E1 2872. c) sin x > — .sin x ■tg x . K2E1 2871. 2874. a) sin x > ^ - 2 . 8 • cos4x . . d) cos x > —. 2877. .Ctg X = 1. 2875. 2 K1 2879. c j t g x < 0. a) cos x > — . ---------cosx cosx K2E1 2869. sin2x + sin x + Vsinx = 1 .8 • cos2x . a) cos x > 1 . a) ctg x < 0. c) ctg 2x > 1 . b) sin 2x > . 1 2 2 2 d ) sm x < —.2 • tg x + E2 E2 E2 2873.cos x +1 1 =0. d) tg 2x < - 1.cos x. 2 ji cos x > — d) — s 2 2 IV ■ 1 ■ K1 K1 K1 2880. a) tg x > 0. 0. 2878. d )c tg x > ~ -. tg4x + 2 • tg3* + 2 • tg 2x .

a) VT. a) cos2x > — cosx. a) t\ i cos ( í -tg 2 x. sinx 2892. ö) a/cos 23 x —1. cosx c) • I sin 7 K1 K1 fe) ^cos( 7 T•x ) . K1 K1 2896. sin x < —. K1 2894. K1 K1 2890. 2893. b) TT COS x = — c) ~Jtg2 x = . Oldjuk meg a következő trigonometrikus egyenleteket a valós számok halmasin x zan. í 2^ ' X ^ c o s --------1. a) tg2x < 1.. a. 2 K1 2895. Alapvető feladatok. c) ^ s in (ír • x ) . c) V2 -sin2x > sinx. a) 7 sin2x.V 3 . 4 2887. s i n x + — > -----. «) J sin 2x--^-. Oldjuk meg a következő trigonometrikus egyenlőtlenségeket.215 K1 K1 K1 K1 2885. a) J t g j . a) V i­ cos' x = sm x:. l 4 2 ) b) c o s 2 x ------ l 2. d) 7 -c o s x .. cosx< — . c) sin2x < 2 • sin x. a) sin x > fej cos x > tg x < 1. d) b ) -Jtg x .Bevezető feladatok. a) — . 2891. a) cos x < fi 2 ’ c tg x > -V 3 . 2886. hogy mely valós x számokra értelmezhetők a következő kifejezések! K1 2889. b) -7 -cos2x. sin x > 0.1 .1 .t g x. V3 2 cos x < —. 1 2 2 . c) ^ c t g x . -73 b ) -----sinx < sin2x.1 . Összetettebb feladatok . ftjsin2x < —. aj sin2x > — . b) cos2x < cos x. 2888.Jsin 2(7 r -x) . 2897. COS X Határozzuk meg.Vcos x. 2 b) tg2x > 3 . c) .1 . b) V3 c) sin x > tg x < 0.s i n 2x. Ö sszetettebb fe la d a to k Oldjuk meg a következő trigonometrikus egyenlőtlenségrendszereket. c) Vsin x + V -sin x. d) ^ c o s (tt-x ). a) sin2x > sin x.

10 • cos2x + 3 > 0. RÉSZ Oldjuk meg t következő trigonometrikus egyenlőtlenségeket a valós számok halmazán. ej — < 0. K1 I KI 2906. b) tg 2 x < ( ^ 3 . 2905. b) t g x > — -— . 2903. 2 + cosx 2907.aj . 4 2 2902. ej c t g x > — . b) tgx < 2 • sinx. b) sinx + — > 0. cosx . b) 8 ■sin4x > 5 .^ > 0. ej sin x -tg x < 0. a) 8 • cos4x > 2 • sin2x + 1.1) • c o s x . ---. Oldjuk meg a következő egyenlőtlenségeket a valós számok halmazán.l) • sin x . 3 + sinx b) cosx < 0. aj 8 • cos4x .< 0 . l .■42 < 0. & COSX d) < 0.> 0 ..sm * > 0 . b) 8 • sin4x . a) tg2x + t g x > 0. cosx cj — — > 0.2j g TRIGONOMETRIKUS EGYENLŐTLENSÉGEK I. a) sin2* ----. aj ctgx • cos x > 0.a) . K2 2912. 2 2 2899. £> j 3 • sin x > 2 • cos2 x.sm x> cos x. K2 K2 K2 K2 3 1 2898. 2900.2 • ( 4 2 . a .----.l) • tgx + ^3 • Oldjuk meg a következő egyenlőtlenségeket a valós számok halmazán.10 • sin2x + 3 > 0. a) 2 • cos2x + sin x —1 < 0.sínJf > 0 . tg x -1 tgx- . j ) co sx ------------— — > 0.^ . ctgx sinx n d ) ------< 0 . aj tgx > sinx. b) 4-46 4 S-42 2 ■cosx > sin 2x. ctgx Oldjuk meg a következő trigonometrikus egyenlőtlenségeket a valós számok halmazán. 1 + sinx COSX cj .2 cosx^ 0 2-sinx-V3^» e) sin x ------------— > 0. aj sin x ---K1 2909. 1 + cosx sinxK1 2908. 4 2 K2 K2 K2 K2 4-46 4 43-42 2 sinx > cos 2x. .a j . 1 + cos 2x 1 < 0 . . 2 cosx- sinx + 41 b) -Ü £. b) 4 ■sin2x . l + sin 2x COSX 42 : 0 .> 0 . 2904.2 • cos2 x. d) ctgx < 42 ■cosx.aj 4 • cos2 x . b) co sx -tg x > 0. 4 + 4^> 4 3 ^+ 1 ^ ■2 2901. sinx b) ^ ^ . ej ctgx > cosx. K2 2910. aj sin| x + y |-c o s x > 0.sinx + —> 0: 2 2 b ) cos2x ----.> 0 1 + cosx . c) d) . cosx 6 2 cosx 6 sinx 6 4 2 -sinx K2E1 2911.^ < 0 .cosx + —< 0.2 • ( 4 2 . a) 4 + V3 a/3 +1 2 b) — ----------.^ .cosx> sm x. aj t g x < — — .j — :---------. d) c tg x < -j= ^ -----. d) sinx >0.

ha x olyan valós szám.fix) = 2 ■sin2x + 3 ■cos2x. a) fix) = . E1 2927 . a szélsőértékhelyekkel együtt. hogy 0 < x < —.1. Bizonyítsuk be. 1 + sin x c) h(x) = 2923.3 • sin2x./(x) = sin x + 2 • sin2x • cos2x + sin4x + cos4x —1. 2915.1 2922. 2 •cosx ■ (cosx .-------i-------------. (1 + sin x) ■(~x2 + x + 6) > 0. | s inx| + | c o s x | > 1. 2924. K2 E1 2913. hogy ha teljesül.a) fix) = 4 . fix) = 2 • cos2x .| c o s x | ) < 1 . Mekkora a következő valós függvény legkisebb és legnagyobb értéke a [0. 2921 .4 • (sin2x . Határozzuk meg a következő valós függvény legnagyobb és a legkisebb értékét. Határozzuk meg a következő valós függvény minimumát: fix) = — -----4 •tg2 x . 1+ cos X E2 2929.a/8 •tgx) < 5. b) g(x) = 2 ■cos2x . 2 T C E2 2919. K1 K1 K2 K2 K2 2920. 5 . 71 E2 2918. 2 k] intervallumban? fix) = -2 • sin2x + 3 • sin x + 1. x-sinx . cosx 2917. cos X E2 2928. El E1 E1 E2 2914. b) g(x') = -2 + 4 • cos x. amelyre 0 < x < n : 9 -x 2•sin 2x + 4 fix) = ----------: . Legyen x tetszőleges valós szám és határozzuk meg a következő függvény ma­ ximumát és a minimumát: cosx fix ) = —----.5 —.sin2x + 5. E1 2926.( s i n 2x + cosx) 2916. 3 -c o s x b) g(x) = -— 2 — r~ . Határozzuk meg a következő függvény minimális értékét. K2E1 2925. akkor fennáll a következő egyen­ lőtlenség: cos x + x ■sin x > 1. hogy ha 0 < x < —.3 • sin x. Igazoljuk.3 • ^3 • cos x .^<0.— . akkor cos2x + x • sin x < 2. a) fix) = 2 .Szélsóértékfeladatok Oldjuk meg a következő trigonometrikus egyenlőtlenségeket. Szélsó értékfela d a tok Határozzuk meg a következő valós függvények szélsőértékeit.4 .

Egy háromszög két oldala 6 cm. illetve 8 cm hosszúságú. Egy háromszög két oldala 10 cm. illetve 8 cm hosszúságú.6 cm. Egy háromszög két oldala 8. A hosszabbik meg­ adott oldallal szemközti szöge 122°-os a háromszögnek.6 cm. Egy háromszög két oldala 10 cm. A rövidebb oldallal szemköz­ ti szög 62°15'. A rövidebb megadott oldallal szemközti szög 54°-os. illetve 9. ez 12 cm és az összegben szereplő oldalakkal szemközti 45.3°-os szögeket. illetve 8 cm. Egy háromszög egyik oldala 10 cm hosszú és ezzel az oldallal szemközti szöge a háromszögnek 54°-os. K1 2936.7°-os. Mekkorák a háromszög ismeretlen szögei és oldala? K1 2941. Mekkorák a há­ romszög oldalai? . két szöge 43. Egy háromszög két oldala 10 cm. Egy háromszög két oldala 8. K1 2931. Mekkorák a háromszög oldalai? K1 2942. Egy háromszög két oldala 10 cm. Határozzuk meg a K1 háromszög ismeretlen oldalait. Egy háromszögben ismerjük két oldal hosszúságának összegét.2 cm. A háromszög egy másik szöge 76°-os. A hosszabbik meg­ adott oldallal szemközti szög 84°-os. illetve 10. Mekkorák a háromszög ismeretlen szögei és oldala? K1 2938. illetve 8 cm.8°. Határozzuk meg a háromszög isme­ retlen szögeit és oldalát! K1 2932. Egy háromszög két oldala 10 cm. A rövidebb oldallal szemköz­ ti szög 62° 15'. Egy háromszögben két oldal hosszúságának különbsége 7. A rövidebb oldallal szemközti szög 58°42'. A S ZIN U SZTÉTE L A L K ALM A ZÁS A A szinusztétel alkalmazása B ev ezető alapfeladatok K1 2930.6 cm.3 cm. illetve 76. illetve 79. Mekkorák a háromszög ismeretlen szögei és oldala? K1 2940.2 cm. A háromszög egy másik szöge 52°-os. | A la p v e tő fe la d a to k K1 2937. Egy háromszög egyik oldalának hossza 10 cm és ezzel az oldallal szemközt 68°-os szög van a háromszögben. Határozzuk meg a háromszög ismeretlen oldalait. Mekkorák a háromszög ismeretlen szögei és oldala? 2935.7°-os.5 cm és ezen oldalak­ kal szemben 34. Egy háromszög két oldala 8. illetve 8 cm hosszúságú. Mekkorák a háromszög ismeretlen szögei és oldala? K1 2939. Mekkorák a háromszög oldalai? K1 2943. A rövidebb megadott oldallal szemközti szöge 33°-os. illetve 9. illetve 7 cm. illetve 64. Mekkorák a háromszög ismeretlen szögei és oldala? K1 2934. Mekkorák a háromszög ismeretlen szögei és oldala? K1 2933. Határozzuk meg a háromszög ismeretlen szögeit és ol­ dalát. Legyen a háromszög hosszabbik megadott oldallal szemközti szöge 35°-os.218 . A rövidebb oldallal szemköz­ ti szög 34°25'.7°. Egy háromszög kerülete 14 cm.2°-os szög található.

Számítsuk ki a trapéz oldalait és a területét. Az adott szöggel szemközti átló hossza 18 cm. amelyek 54°-os. . Valamely háromszögben fennáll az a. rövidebb alapja 2. Igazoljuk. c hosszúságú oldalaira és az oldalakkal rendre szembenfekvő a. Egy paralelogramma egyik átlójának hossza 12 cm. Számítsuk ki a para­ lelogramma oldalainak a hosszát. K2E1 2954. Számítsuk ki a szimmetrikus trapéz oldalainak a hosszát. Határozzuk meg a háromszög oldalainak a hosszát.Bevezető feladatok. Az átló 28. hogy b + c = 3 • a. egyik szöge 68°36'. Egy paralelogramma egyik szöge 112°. Számítsuk ki az összetevők nagyságát. A D pont a háromszög köré írt körnek a C csúcsot nem tartalmazó AB ívén van.6 dm. Milyen irányba evezzünk. Ez az átló a paralelogramma hegyesszögét 2:3 arányban osztja. Mekkorák az ACD háromszög oldalai? K2 2955. b. K1GY 2950. két szögének nagysága 67. Egy háromszög területe 4920 cm 2és két oldalának szorzata a ■b = 10324 cm 2 és az a oldallal szemközti szöge 64. míg a csó­ nak sebessége állóvízben 2 m/s. Legyenek a. Mekkorák a há­ romszög oldalai? K1 2945. illetve 53. hogy ekkor sin (3 + sin y= 3 • sin a is fennáll! K1 2946. A folyó sebessége 1. Egy szimmetrikus trapéz átlójának hossza 34 cm. Egy háromszög területe 84 cm2 .13°.5°-ra van a folyásiránytól számítva lefelé a folyón. A vízreszállás pontjától a cél iránya 36. és C-ből az AD szakasz 30°-os szögben látszik. hogy ekkor a2 sin/3-sin y 2 sin a K1 2947. hogy a víz sodra ellenére is egye­ nesen célbaérjünk? K1 2951.38°. Egy szimmetrikus trapéz átlója 6. Alapvető feladatok. K2 2953. míg a kerülete 18 cm. K2 2956. Egy csónakkal akarunk átkelni a folyón.8 dm. Számítsuk ki a paralelogramma olda­ lainak a hosszát. illetve 18°-os szöget alkotnak vele.4 r \ / s . /3. c és a háromszög területe legyen t. Mekkora részekre osztják ezen egyenesek a szöggel szemközti ol­ dalt? Ö sszetettebb fe la d a to k K2 2952. [3. y egy tetszőleges háromszög szögei és a szögekkel szemközti oldalai rendre a. K1GY 2949. K1 2948. Egy 250 N nagyságú erőt bontsunk fel két olyan összetevőre.2°-os és 33. Határozzuk meg a háromszög oldalait és az isme­ retlen szögeit.6°-os szögekre osztja a trapéz hegyesszögét. Egy szabályos 10 cm oldalú háromszög egyik szögét két egyenessel három egyenlő részre osztjuk. Egy háromszög szögeinek aránya 2 :3 :4. Az utóbbi szög másik szára a trapéz hosszabbik alap­ ja. Igazoljuk. y szögeire. Az adott átló a paralelog­ ramma egyik szögét 26°42' és 35°24' szögekre osztja. Összetettebb feladatok K1 2944. Aa ABC egyenlő szárú derékszögű háromszög átfogója AB = 10 egység. b.01°.

egyik szára 17.A S ZIN U S Z T ÉT E L ALKALM A ZÁS A I K2 2957.8°. A hosszabbik alap és a rövidebb szár által bezárt szög 72.6 cm.5 cm. Mekkora a trapéz rövidebbik alapja és mekkorák a trapéz szögei? . Egy trapéz hosszabbik alapja 24 cm. Mekkorák a trapéz ismeretlen oldalai? K2 2958. illetve 11. szárai 7.2 cm hosszúak. E két oldal által be­ zárt szög 59°45'. Egy trapéz hosszabbik alapja 38 cm. az alapon fekvő másik szög 31° 18'.

A síkon fölvett AB = 400 m-es szakasz végpontjaiból az anten­ na PAP'-QL = 18°34'. Legyen P egy tetszőleges pontja a nagyobbik AB ív­ nek.A z ABCD konvex négyszögben az M pont az AD szakaszon van és a CM szakasz a K pont­ ban metszi a BD átlót. Milyen magas az antenna? N eh ezeb b fe la d a to k E2 V1 2971 . E2V22973. Határozzuk meg a BK oldal hosszát. Egy antenna emelkedik a síkság fölé. amely az 0 és az M pont között van. y= 42° 12'. a hegycsúcsok közös emelkedési szöge y Milyen magasan vannak a hegy­ csúcsok a síkság felett? t = 250 m. E2 V2 2975. Határozzuk meg az 23 AK 5 AK szakasz hosszát. A síkon felveszünk egy AB = 800 m hosszú alapvonalat. A KLM derékszögű háromszög átmérője átmegy egy kör O középpontján. Milyen magas az antenna? K2E1 GY 2969. Legyen P az antenna csúcsa. Míg az ABC < . CD : DK= 5:3 és ABD < + ACD < = 180°. A OR sugár merőleges az AB húrra. a = 28°48'. de nem férünk közel az antennához a drótkerítés miatt. ha ismert. Az ABCD konvex négyszögben meghúzzuk az AC. Az AB szakasz végpontjaiból megmérjük a következő szögeket: BAP' < = 54°36'. Ezért a síkon felve­ szünk egy AB = 100 m hosszú alapvonalat. ezenkívül az ABD háromszög szögfelezőinek met­ széspontja V2 egység távolságra van az ACD háromszög szögfelezőinek metszéspontjától. az antenna csúcsa a P pont. illetve PBP'$. /3 = 32°18'. K2E1 GY 2968. = 11°27' emelkedési szög alatt látszik. BKA illetve a BKC < nagysága rendre egyenlő 120°. míg a P' pont az an­ tenna talppontja a síkon. illetve a B pontokban érinti a háromszög KL . Ismert. ABD < = ACD < = 90°. ahol C a kör és a KM szakasz 16 azon metszéspontja.KM = 2:1.= — . E2 V2 2972. ennek merőle­ ges vetülete a síkra a P' pont. A kör az A. ezenkívül BAP < = 94° 16'. hogy AD = 2. PB A < = 64°26'. illetve LM oldalait. PAP' < = 23°48'. illetve BD átlókat. míg a talp­ pontja a P' pont a síkságon. Az ABKC konvex négyszög AB oldalának hossza -f3 egység. 30°.lebb haladva. A hegy csúcsa a P pont. Az O középpontú egységnyi sugarú kör­ ben AB egy tetszőleges olyan húr. PAP' < = 49°49'. Egy drótkerítéssel bekerített. E2 V2 2974 . hogy BM = — és ---. sík terepen álló antenna magasságát akarjuk meghatározni. Egy hegy emelkedik egy síkság fölé. Legyen CK. ABP' < = 65°41'. Az ábrán lát­ ható QM vagy RS szakasz a hosszabb? AC 2 . a BC átló hossza 1 egység. Milyen magasra emelkedik a hegy a síkság fölé? K2E1 GY2970. Határozzuk meg a BC oldal hosszát. Határozzuk meg az AB ol­ dal és az AC átló hosszának az arányát. amely nem átmérő. Majd megmérve kapjuk a következő szögeket: PAB < = 72°35'. il­ letve 60°-kai.

Határozzuk meg a háromszög legkisebb szögét. K2 2979. egyik oldala 14. Mekkora a háromszög területe? K1 2982.A koszinusztátel alkalmazása A la p ve tő fe la d a to k K1 2976. amely az egyik oszloptól 320 m-re. hogy a = 2 • b ■cos y ahol a. Valamely háromszög területe 715 m2. E két oldal által bezárt szög 42°-os. 22 cm. illetve 8 cm és a háromszög területe 12 cm2. míg a két oszlop távolsága egymástól 150 m. Határozzuk meg az eredő erő nagyságát! Mekkora szöget zár be az eredő erő a 24 N-os erővel? e) Egy paralelogramma átlói 26 cm. K1 2980. az egyik 42 km/h. 8 cm és 9 cm. b) Egy ébresztőóra nagymutatója 8 cm. míg a kismutatója 5 cm hosszú. az erők által bezárt szög 34. b. Mekkorák a paralelogramma oldalai és a szögei? f) Egy paralelogramma két oldala és az általuk közbezárt szöge: 36 cm. illetve 10 cm hosszúságú. 18 cm és 22 cm. továbbá a BAC szög koszinusza 0. a másik kelet-délkeleti irányban. az általuk bezárt szög 42°16'. a) Mekkora szög alatt látjuk két távvezetékoszlop távolságát egy olyan pontból. a másiktól 245 m-re van. K1 GY 2977.79°. K1 2978. Egy ABC háromszög egyik oldala AB = 5 cm. c) Egy háromszög oldalai 15 cm. Milyen messze lesznek egymástól 4 óra múlva? . egyik oldala 53. K1 2981. Valamely háromszögre fennáll. 10 cm és 15 cm.8 . Egy kikötőből egyszerre indul el két hajó. Számítsuk ki a másik oldalt és a hosszabb átlót.2 cm. Határozzuk meg a három­ szög legnagyobb szögét. Határozzuk meg a háromszög harmadik oldalának a hosszát. egyik szöge 32° 18'. Milyen távol van egymástól a két őrház? d) Egy 15 N-os és egy 24 N-os erő hat egy pontszerű testre. c a háromszög oldalai és y a c oldallal szemközti szöge a háromszögnek. Egy paralelogramma területe 457. Bizonyítsuk be. d) Egy háromszög oldalainak a hosszúságai 8 cm. illetve 14 cm hosszúak. Az első hajó észak felé halad.4 m hosszú és egy másik oldalával szemközti szöge 38. Számítsuk ki a paralelogramma területét és az adott szögével szemközti átlójának a hosszát. míg egy másik őrház a másik pálya mentén 221 m-re van a kereszteződéstől.a) Egy háromszög két oldala 12 cm. A kereszteződéstől a legközelebbi őrházig 125 m a távolság az egyik pálya mentén. illetve 48°15'. Egy háromszög két oldalának hossza 5 cm.7°.6 cm2. hogy ezen három­ szög egyenlő szárú. a másik 36 km/h sebességgel. Határozzuk meg a háromszög többi oldalának a hosszát és a háromszög szögeit. K1GY 2983. b) Egy háromszög oldalainak a hosszúságai 7 cm. a másik két oldal hosszának összege 7 cm. Határozzuk meg a három­ szög szögeit. Számítsuk ki a háromszög harmadik oldalának a hosszát. Milyen távol van­ nak az óramutatók végpontjai egymástól hajnali 4 órakor? c) Két egyenes vasúti pálya 42°35'-es szög alatt keresztezi egymást.

4 cm. Mekkorák a paralelogramma átlói? K2 2996. és . Kalózok elásott kincsét keresve. Egy paralelogramma oldalai 4 cm és 7 cm hosszúak. Igazoljuk. illetve 75 m hosszúak. majd a visszaverődés után a B pontba jut. Legyenek egy tetszőleges háromszög oldalainak a hosszúságai a. Bizonyítsuk be. míg sa. Mekkora a harmadik oldalhoz tartozó súlyvonal? K2 2994. Milyen messze van egymástól légvonalban a két község? K2 E1GY2987. míg eljutunk a B pontban elásott kincshez. majd keletnek fordulunk és 82 métert teszünk meg. K2 2993. Mekkora a trapéz ismeretlen szára és az isme­ retlen szögei? K2 2990. Mekkorák a trapéz ismeretlen oldalai és szögei? K2 2989. hogy f i . b és c. Határozzuk meg a harmadik oldalának a hosszát. Mekkora a háromszög ismeretlen oldala? K2 2992. Adott egy háromszög két oldalának a hossza: 45 cm.5 cm hosszú egyik szára. rendre a megfelelő oldalakhoz tartozó súlyvonalak hosszai.v . míg a második mellékúton a leágazástól 10 km-re van a B község. Egy trapéz alapjai 58 cm. jobbra egy egyenes mellékút ágazik le 41°24'-es szöget bezárva a főúton való haladási irányunkkal.2 cm. Egy egyenes főúton haladva. Egy háromszög két oldala 8. Az e szöggel szemközti átlója 18 cm. Mekkorák a trapéz szögei? K2 2991.c 2 a) sc = ---------------------- . illetve 28 cm és az általuk bezárt szög 84° 18'. Mekkora az AB távolság? Ö sszetettebb fe la d a to k K2 GY 2985. A hosszabbik megadott oldalt felező súlyvonal 10. A harmadik oldalához tartozó súlyvonal hossza 10. Egy szimmetrikus trapéz hosszabbik alapja 28 cm és ez 38°15'-es szöget zár be a trapéz 21. Mekkora az AB távolság? K2GY 2986. majd 8 km -rel tovább az egyenes főúton. illetve 14.K2GY 2984. Egy trapéz alapjai 120 m. Az első mellékúton 12 km-rel az elágazás után van az A község. az általuk bezárt szög 82°49'.a 2 + 2-b2 . míg a B pont 65 cm-re van.6 cm hosszúságú.5 cm. illetve 8. illetve 86 m hosszúak. két átlójának a hossza között pedig 2 cm a különbség.6 cm hosszú átlójával. 34°) 8'-es szög alatt balra. sh. K2E1 2997.4 cm hosszúságú. Milyen hosszúak az óramutatók. Mekkorák a paralelogramma oldalai? K2 2995. Egy paralelogramma két oldalának összege 26 cm. az A helyről észak felé haladunk 65 métert. ha végpontjaik 2 órakor 13 egységre és 9 óra­ kor 17 egység távolságra vannak egymástól? K2 2988. illetve 22 cm hosszúak. A nagyobbik alappal 72°14/-es szöget zár be a 27. Az A pontból kiinduló fénysugár 21°45'-es beesési szögben érkezik a síktükörre. Egy háromszög két oldalának a hossza 14. míg szárai 52 m. egyenes mellékút ágazik el. Ezután jobbra eltérünk a keleti iránytól 35°24'-es szöggel és egyenesen haladunk 43 métert. hogy a paralelogramma oldalainak a négyzetösszege (négyzete­ inek összege) egyenlő az átlóinak a négyzetösszegével.8 cm. Egy síktükörtől az A pont 38 cm-re.

K2E1 3002. K2E1 3004. Egy háromszög oldalainak hossza 13. a D csúcsnál levő G K2E1 3009. Mekkorák a trapéz oldalai? K2 3006. ezen oldalakhoz tar­ tozó súlyvonalainak hossza rendre sa. illetve b. amelyek ennek az oldalnak a két végpontjából indulnak ki. Legyen CAD < = DAB < = 60°.A KOSZINUSZTÉTEL ALKALMAZÁSA K2 E1 2998. Egy paralelogramma egyik szöge 60°-os. K2E1GY 3005. illetve 12 cm. AC = 3 és AB = 6.Mekkora szöget alkot az ábrán látható kocka BH testátlója az ACH síkkal? . Határozzuk meg az AD szakasz hosszát. egy másik súlyvonala pedig 9 cm. A 7 cm-es és 8 cm-es oldalak által bezárt szög 75°48'. 35 cm. Határozzuk meg két szomszédos oldalának az arányát. 14. Határozzuk meg a húrnégyszög szögeit. K2E1 3000. ha az átlók négyzeteinek az aránya 19:7. a hozzá tartozó súlyvonal 6 cm hosszú. 9 cm. A két rész területének aránya a megadott sorrendben 5:4. az AB oldal 8 egység. Egy konvex négyszög oldalai rendre 8 cm. 5 cm. K2E1 2999. Számítsuk ki a háromszög területét. Számítsuk ki a háromszög másik két oldalának a hosszát. 6 cm és 7 cm. illetve sb. illetve 15 egység. Mekkorák a négyszög ismeretlen szögei? K2 E1 3008. a másik két oldal aránya 2 :5 . Az ABC háromszög CB oldalán van a D pont. ^ K2E1 3011 . Egy húrnégyszög oldalai rendre 42 cm. CD = 5 és DA = 2 • Vö hossz­ egység. Legyen egy konvex négyszög két szemközti oldalának négyzetösszege egyenlő a másik két oldal négyzetösszegével. a második és a harmadik oldala közötti szög 74°20'. Egy háromszög AB oldalának a hossza 10 cm. BC = 5. 56 cm és 61 cm. 13 cm és 8 cm. Az első két oldal közötti szög 85°45'. amelynek középpontja a háromszög leghosszabb oldalán van és a kör érin­ ti a háromszög másik két oldalát? K2E1 3003. Egy konvex négyszög három egymás utáni oldala 15 cm. Bizonyítsuk be. Az ABCD konvex négyszögben AB = 3. akkor sa > sb. K2E1 3010. hogy ha a < b. Igazoljuk. Milyen hosszú a háromszög BC oldala? K2E1 3001. Egy háromszög egyik oldala 10 cm hosszú és annak a két súlyvonalnak a hossza. Trapéz alakú telek területe 3600 m2. Mekkorák a négyszög ismeretlen szögei és oldala? K2 3007. Az ABC háromszög köré írt kör sugara 5 egység. Számítsuk ki az AC átló hosszát. Legyen egy háromszög két oldalának hossza a. A telek egyik átlós útja a telket egy szabályos háromszögre és egy másik háromszögre osztja. a B csúcsnál levő szög 120°. Mekkora annak a körnek a sugara. hogy ekkor a négyszög átlói merőlegesek egymásra.

K2E1 3022.c 2 o c o s y . hogy ekkor /3 = 60°. A felvett pontokból az antenna rendre 30°. hogy bármely háromszögre teljesül a következő egyenlőség: . hogy AB = 80 m. BC = 40 m. Egy 200 m magas torony tetejéről a torony talppontján kívüli A. Milyen hosszú az AB távolság? K2E1GY 3015. K2E1 3023. Igazoljuk. K2 3018. illetve 60°-os szög alatt látszik. Egy antenna magasságának meghatározásához a síkságon egy egyenesen fel­ vesszük rendre az A. a b c 2-a b c K2E1 3020.c) .+ -----—+ ---. Mekkora a két hajó távolsága egymástól? K2E1GY 3013. Igazoljuk.a) + b ■(a + c .c .. hogy bármely háromszögre teljesül a következő egyenlőség: (a + b) ■cos y+ (b + c) ■cos a + (c + a) ■cos fi = a + b + c. a másikból 7°28'-es emelkedési szögben látjuk. 45°. hogy ekkor e háromszög egyenlő szárú. hogy c • (a + b . míg a másik hajót 7°16'-es lehajlási szög alatt látjuk. Egy kereken 500 méter magasnak mért hegycsúcsát a vízszintes síkban fekvő két helység egyikéből 6°42'. A-t K2E1 3021.c o s p = ---------. « b 2. K2 3017. Bizonyítsuk be.= — ----------. hogy bármely háromszögre teljesül a következő egyenlőség: c o s a cos B cosy a2 +b 2+c 2 -----.b) = b • c. a +b b +c a +b +c Igazoljuk. b. Az egyik hajót 8°52'-es. hogy 0 a2 + b2 + c2 ctg a + ctg p + ctg 7 = ----. Milyen messze van a két helység egymástól. a K2 3019. hogy e há­ romszög egyenlő szárú. Milyen magas az antenna? A következő feladatokban a. ha a hegytetőről egy-egy kiemelkedő pontjuk közötti távolság 72°18'-es látószög alatt látszik? K2E1GY 3014. hogy ekkor a = 60°.---------. hogy b • cos y= c ■cos fi. Egy 650 m magas hegy csúcsáról két hajót figyelünk meg a tengeren. B és C pontokat úgy. Igazoljuk.a ■(b + c . Bizonyítsuk be. Valamely háromszögre fennáll._ ----------3 -------------.K2E1 GY 3012. hogy 1 1 1 . Igazoljuk. Valamely háromszög oldalaira fennáll. hogy minden háromszögre fennáll. míg a háromszög területét t-vel jelöljük. illetve B pont 38° 17'. és c egy háromszög oldalainak a hosszúságát jelenti és velük szemben rendre a. Igazoljuk. Valamely háromszög oldalaira teljesül. Az A. fi és y szögek találhatók a háromszögben. A hajók távolságát 74°24'-es szög alatt látjuk. Egy háromszögre fennáll. illetve 46°24'-es lehajlási szög alatt látszik. illetve a B ponthoz tartozó lehaj­ lási szög mérése közben a távcsövet vízszintes síkban 78°36/-es szöggel kellett elforgatni. hogy b2 + 2 ■a ■c ■cos (1 = a + 2 ■b ■c ■cos a. K2 3016. .

hogy b3 + c 3. Valamely háromszög oldalaira fennáll. 2 ■x + 1 és x2 — 1. a = 60° és b + c = 3 + ^3. hogy b2. Számítsuk ki a legkisebb kerületű ilyen háromszög területét. K2E1 3030. Bizonyítsuk be. cos j8. Valamely háromszögben teljesül. K2E1 3028. Egy háromszögben a = Vő.. egység. hogy b + c = 5 ■a. Valamely háromszög oldalaira teljesül.c . hogy o b +c cos p + cos y = -----. b = rí + 2 • n. K2E1 3026. akkor a háromszög egyik szöge 120°-os.2 ^ Számítsuk ki a háromszög a szögét.a Igazoljuk. K2E1 3035.a 3 b +c . Egy háromszög oldalainak a hosszúsága rendre x2 + x + 1. Bizonyítsuk be.. ahol n > 1 egész szám. másrészt ACB < = 60°. hogy ekkor a = 60°. b. Valamely háromszögben teljesül. hogy a = 4 b .c~ = 2 • a2. Egy ABC háromszög a. Valamely háromszög oldalaira fennáll. a Igazoljuk. Egy háromszög oldalaira fennáll a következő összefüggés: ---------1 3 1 I --------1 —----------. K2E1 3031. c = 2 ■n + 3 egység hosszúságúak.K2E1 3024. Valamely háromszög oldalaira teljesül. hogy ekkor a legfeljebb 60°? K2 El 3032. Bizonyítsuk be. hogy b2+ c = 2 • á . hogy ha egy háromszög oldalai a = n + 3 • n + 3. c oldalhosszai egész számok és fennáll. hogy e háromszög legnagyobb szöge 120°-os. ahol x > 1 valós szám. hogy e háromszög derékszögű. Mi következik ebből a háromszög a szögére? ■ a. hogy (fr + c)-a = b 2+ c2 és b + c . hogy a ■cos a hogy ekkor e háromszög egyenlő szárú vagy derékszögű! K2E1 3027. Igaz-e. a + b b —c a + b —c Mekkora a háromszög b oldallal szemközti szöge? K2E1 3025. K2E1 3029. Valamely háromszög oldalaira teljesül. N eh ezeb b fe la d a to k K2E1 3034. . Számítsuk ki a három­ szög területét. Mi következik ebből a háromszög a szögére? K2 E1 3033.

Számítsuk ki a másik oldal és a másik átló hosszát. E2V2 3040. Határozzuk meg az ABC háromszög kerületét. Egy körben a kör egy pontjából kiinduló 12 cm. 10 és 8 egység.Nehezebb feladato k E2V1 3036. Egy paralelogramma egyik átlójának hossza 8. hogy AB = 27 egység és BC = 1 8 egység. míg a másik két oldalának összege 18 cm. Azonban a feladatokat sokszor csak az említett tételek egyikének a felhasználásával is meg lehet oldani. *Jx2 + x + l és -^4-x2 +3 egység. Az adott átló és az adott oldal által bezárt szög 24°18'. a paralelogramma területét és a szögeit. Számítsuk ki a paralelogramma másik oldalának hosszát. Egy gömb középpontja az O pont.x + l . hogy a CDA < = 120°. BC < 6. B és C pontoktól rendre 17. E2V1 3038. Határozzuk meg az ABCD gúla maximális térfogatát. E2V2 3039. Számítsuk ki a háromszög területét. a másik két oldal hosszának különbsége 6 cm. a vele szemközti szög 34° 11'. hogy: DA < 4 . K2 3043. egyéb matematikai ismereteket is felhasználva. DB > 7.82°. ha tudjuk. amelynek az AD és DC egyenesek érintői. Mekkora a kör sugara? K2 3044. A la p ve tő fe la d a to k K2 3041. Az ABC háromszögben AB = 18 egység míg az AE szögfelező hossza 4\/l 5 egység és EC = 5 egység. egyik átlójának hossza 57 cm. illetve 15 cm hosszú húrok 42°18'-es szöget zárnak be. AB = 5.4 cm. A szinusztétel és a koszinusztétel alkalmazása A következő feladatok megoldásában a szinusztételt és a koszinusztételt gondoljuk alkal­ mazni.8 m hosszú oldalával 37°24'-os szöget zár be. ez a paralelogramma 4. Egy háromszög egyik oldala 11 cm. ha az /e g y en es távolsága az A. a gömb AB húrja az OC sugarat a D pontban metszi úgy. Mekkorák a háromszög ismeretlen oldalai és szögei? . Legyen x tetszőleges valós szám és legyenek egy háromszög oldalainak hosszú­ ságai: V*2. K2 3042. Egy háromszög oldalai 10 cm. Határozzuk meg az e és az /egyenesek távolságát. Határozzuk meg azon kör sugarát. Mekkora a 15 cm-es oldalhoz tartozó körszelet területe a háromszög köré írt körben? K2 3045. Egy paralelogramma egyik oldalának hossza 28 cm. B és C pontok rendre ebben a sorrendben helyezkednek el úgy. míg a gömb megfelelő AC ívével szintén egy közös pontja van a körnek! Adott még az OC = 2 egység és OD = f i egység. Egy háromszög egyik oldala 12 cm. A térben az e egyenesen az A. Mekkorák a háromszög ismeretlen oldalai és szögei? K2 3046. DC > 9 . AC < 8. a vele szemközti szög 82. 12 cm és 15 cm hosszúak. E2V1 3037.

Mekkorák a háromszög ismeretlen oldalai és szögei? K2 3048. az egyik oldal hossza 102 cm-es és az ezzel szemközti szöge 66. Határozzuk meg a háromszög oldalainak a hosszát és a többi szögét. amelyek egy egyenesbe esnek.17°. Egy háromszögben az a és b oldalak hosszára fennáll.2 dm. K2 3051.6 dm2. Ezért kitűztük az AM = 54 m. az egyik szöge 62. Egy háromszögben az 51. K2 3052. Határozzuk meg a háromszög oldalainak a hosszát és a többi szögét. két oldal hosszának különbsége 35 cm. Egy háromszög területe 3060 cm2.49°-os. míg a harmadik oldallal szemközti szög 78.72°-os és a körülírt körének sugara 3. K2 3054. Mekkorák a háromszög ismeretlen oldalai és szögei? K2 3059. A harmadik oldalának a hossza 25 cm és ezzel szemben 71. BM = 60 m távolságokat. Egy háromszögben két oldal hosszának összege 42 cm. illetve 52 cm.A z M és az N tereppontok távolsága közvetlenül nem mérhető meg. hogy a + b2 = 400 és a ■b = 192. a harmadik oldala 15 cm-es. két oldalának összege 22 cm.32°-os szögének szögfelezője a szemközti oldalt 4 cm-es és 3 cm-es részekre osztja. egymást páronként kívülről érintő kör sugarai 8 cm.44°-os szög van a háromszögben. illetve 7 cm. K2 3056. ugyan­ ezen két oldal által bezárt szöge 47. Egy háromszög területe 84 cm". Határozzuk meg a háromszög oldalainak hosszát és a többi szögét. Egy háromszög két oldalának a hossza 80 cm. Számítsuk ki a háromszög isme| retlen oldalait és szögeit.3°-os. Mekkora az M és N tereppontok távolsága? . 5 cm. Egy háromszög két oldalának a négyzetösszege 193 cm2. egyik oldalának hossza 109 cm. Határozzuk meg a három kör közötti síkidom területét. a har­ madik oldallal szemközti szög 75°45'.99°-os. K2 3053. Határozzuk meg a háromszög oldalainak a hosszát. K2 3058. Egy háromszög területe 3150 cm2. Mekkorák a háromszög ismeretlen szögei és oldalai? Ö sszetettebb fe la d a to k K2 3055. nem a megadott oldallal szemközti szöge 66°59'-es. továbbá megmértük az MAN <£ = 130° és NBM < = 109° szögeket. Egy háromszög köré írt kör sugara 7. Határozzuk meg a háromszög harmadik oldalának a hosszát és a szögeit. K2 3057. Mekkorák a háromszög ismeretlen oldalai és szögei? K2 3049. Három.5 cm.98°-os. Valamely háromszög területe 10. Határozzuk meg a háromszög többi oldalának a hosszát és a többi szögét. és a harmadik oldallal szemközti szöge 100. Egy háromszög területe 3060 cm2. Egy háromszög kerülete 48 cm. két oldalának összege 28 cm és a harmadik oldallal szemközti szög 59.58°. Mekkorák a háromszög ismeretlen oldalai és szögei? K2 3050.222 A SZINUSZTÉTEL ÉS A KOSZINUSZTÉTEL ALKALMAZÁSA K2 3047. egyik oldala 11 cm hosszú és ezzel az oldallal szemközti szöge 20. míg az egyik. A háromszög terü­ lete 2016 cm2. K2 3060.

másrészt NMP < = PMQ < . Számítsuk ki a háromszög harmadik oldalának hosszát és a három­ szög szögeit! K2E1 3066. amely a lábától egyenletesen lejtő úton mért 24 m távolságból 35°50'. Határozzuk meg a kör sugarát. Igazoljuk. Határozzuk meg a háromszög ismeretlen oldalainak és szögeinek a nagyságát. Valamely háromszög szögeire fennáll. amelyek hosszai MN = 1 egység. az oldallal szemközti szög 75. a hozzá tartozó súlyvonal hossza 10 cm. Húzzuk meg az MAN szög szögfelező egyenesét.K2 GY 3061. Valamely háromszögben az egyik oldal 8 cm hosszú. /3 és y szögek találhatók a háromszögben. Egy háromszög két oldalának hosza 24 cm. Határozzuk meg a kör sugarát. Milyen összefüggés van a háromszög oldalai között? K2 El 3069. Milyen magas az az épület. Mekkorák a háromszög ismeretlen oldalai és szögei? K3E1 3065. hogy ekkor a háromszög oldalaira fennáll a következő egyenlőség: a + b2 = 2 • c2\ K2E1 3068. Igazoljuk. Egy kör M pontjából három húrt húztunk meg.5 cm. és a lejtőn 28 m-rel lejjebbről 19°30' -es szög alatt látszik. hogy a . a hozzá tartozó súlyvonal hossza 9. és c egy háromszög oldalainak a hosszúságát jelenti és velük szemben rendre a. Mekkora a lejtő hajlásszöge? K2 3062. ez a P pontban met­ szi a kört! Ismert. hogy a háromszög egyenlő szárú és derékszögű. N eh ezeb b fe la d a to k E2 3071. Egy háromszögben az egyik oldal hossza 18 cm. a köztük levő szög­ felező 20 cm hosszú.41° és az oldalhoz tartozó súlyvonal hossza 10 cm. . MP = 6 egység és MQ = 2 egység. Egy háromszög két oldala 4. hogy ctg a + ctg /3 = 2 • ctg y. sin P sin y Igazoljuk. Mekkorák a háromszög ismeretlen szögei és az ismeretlen oldala? A következő feladatokban a.b 2 = b ■c. Valamely háromszögben az egyik oldal hossza 16 cm. K2 E1 3064.38°-os. Egy háromszög szögeinek tangensei úgy aránylanak egymáshoz. E3 3070. az oldalon levő egyik szög 36. hogy ha egy háromszögben fennáll a = 2 ■[X akkor teljesül. illetve 12 egység. Mekkorák a háromszög ismeretlen oldalai és szögei? K2 E1 3063. b. mint 1 :2 :3 . Hogyan aránylanak egymáshoz a háromszög oldalai? E2 3072. Valamely háromszög szögeire teljesül. Egy háromszög szögeire fennáll a ctg a = 2 • (ctg /3 + ctg y) egyenlőség. Egy kör A pontjából húzzuk meg az AM = 1 egység és az AN = 2 egység hosszúságú húrokat. illetve 36 cm. hogy AP = 4 egység. a közbezárt szögük szögfelező­ jének hossza 3 egység. ezen oldallal szemközti szöge 41. E2 3073.—+ — —= 2 sin a. K2E1 3067. ---. hogy s in r sinű „ .28°.

Mekkora a rom­ busz területe? K1 3080. Legyen egy tetszőleges konvex négyszög két átlójának hossza e. Mekkora az adott szög melletti ismeretlen oldal hossza? K1 3079.4 cm és 8. csillagász és geográfus volt. 6 cm. E két oldal által be­ zárt szög 54. Mekkora a háromszög területe? . A háromszög területe 20 cm2 . Klaudiosz Ptolemaiosz (kb.5 cm2? K1 3078. Egy paralelogramma két oldalának hossza 45 cm. a az a és a d oldalak által bezárt szög.) E2V2 3075. c. Egy háromszög két oldala 7 cm.170) híres alexand­ riai görög matematikus. az általuk bezárt szög 74. hogy ekkor a paralelogramma t területe: t _ g / K2 3083.c .E2V2 3074. Egy háromszög területe 16. Mekkora szöget zárnak be ezen oldalak. illetve ko szin u sztételt n em igénylő k ö n n y ű fe la d a to k K1 3076.6°. egyik oldal 7. illetve 8.27°. e . az át­ lók hajlásszöge (p. Egy háromszög két oldala 14.) Néhány könnyű területszámítási feladat S zinusztételt. Mekkora a háromszög területe? K1 3077.88°. illetve b. ezen az oldalon levő egyik szöge 34.1 cm hosszú. Egy paralelogramma két átlója 18. Egy háromszög két súlyvonala 5. Legyen egy konvex négyszög szemközti oldalai a. a.2 cm. Igazoljuk. míg y a b és c oldalak által bezárt szöge a négyszögnek. illetve 39 cm. ahol e és f a négyszög átlóinak hossza.6 cm hosszú.2 cm hosszúságú. ezen oldalak által bezárt szög 36. Egy rombusz oldalai 5 cm hosszúak és egyik szöge 65. az általuk be­ zárt szög 48. ha a háromszög területe 24. ha a négyszög húrnégyszög. az átlóinak a hajlásszöge < p. (Bretschneider tétele.2 cm. Mekkora a paralelogramma területe? K1 3081. az átlói e és/. hogy tetszőleges négyszögre fennáll a következő egyenlőség: e ■ f = a ■c + b2 ■d 2. b . Egy háromszög két oldalának különbsége 3 cm. Egy paralelogramma átlóinak hossza e.d a négyszög oldalainak a hossza. Mekkora a paralelogramma területe? K1 3082. hogy ekkor a négyszög t területére fennáll a következő egyen.—. ahol az egyenlőség akkor és csak akkor teljesül. hogy ekkor a ■c + b ■d> e ■ f. (Az általánosított Ptolemaiosz-tétel. 2 K1 3084. Igazoljuk.f -sirup loseg: t = —------.2°-os. illetve 34.2°. az általuk be­ zárt szög 49.8 cm2 . Iga­ ff _ zoljuk. illetve/.2 cm hosszú. Mekkorák a háromszög oldalai? K1 3085. Carl Anton Bretschneider (1808-1878) német matematikatanár volt. d . illetve 10.8°. illetve/ . Igazoljuk.2 • a • b ■c ■d • cos (a + f).5°.100-kb.

Egy háromszög területe 42 cm2 . illetve c hosszúságúak és az oldalakkal szemközti szögei rendre a. /3. Egy háromszög területe 1.Szinusztételt. hogy ekkor a háromszög t területére fenn. illetve c hosszúságúak és az oldalakkal szemközti szögei rendre a. illetve 7. hogy minden háromszögre fennáll: n2 t = — •(sin 2 a + sin 2/3 + sin 27). illetve c hosszúságúak és az oldalakkal szemközti szögei rendre a. Mekkorák a háromszög oldalai? K1 3095. Mekkorák a há­ romszög oldalai? KI 3091. a. az ezen fekvő egyik szög 86. c 2sin a . az általuk bezárt szög 30°. 4 R KI 3094. b. Mekkorák a háromszög oldalai és szögei? K1 3090. /3.igénylő . A há­ romszög területe 8 cm2. Az első két oldal által bezárt szög 64.15°. 25 m. míg a szemben fekvő szöge 52.7 dm és az ezen az oldalon levő egyik szöge 42. Mekkora a har­ madik oldala? Mekkorák a szögei? K2 3098. Mekkora a négyszög területe? K2 3096. Igazoljuk.3 cm és 12. illetve koszinusztételt ig én ylő k ö n n y ű fe la d a to k K1 3088.sin B all. b. illetve koszinusztételt nem igénylő . Mekkorák a háromszög oldalai? K2 3097. Egy háromszög két oldalának összege 12 cm. Egy háromszögben két oldal aránya 3: 4. 7 a háromszög szögei. a harma­ dik oldalhoz tartozó magassága 8 cm. Legyenek egy háromszög oldalai a. az általuk bezárt szög 42.4 cm2 . ezenkívül R a háromszög köré írt körének a sugara. Mekkorák a háromszög ismeretlen oldalai és szögei? IV . Igazoljuk. illetve y. ezenkívül R a háromszög köré írt körének a sugara. b. Bizonyítsuk be. Egy háromszög két oldalának aránya 3 : 5. 2 •sin 7 K2 3092. 18 m és 15 m. Egy négyszög oldalai rendre 14 m. illetve 7 . hogy ekkor a háromszög t területére fennáll. ahol t a háromszög területe.7 cm hosszú. hogy ekkor a háromszög t területére fennáll: abc t = -------. Legyenek egy háromszög oldalai a. Egy háromszög egyik oldala 15.2°. Mekkora a háromszög területe? K2 3089. K2 3093. hogy t = 2 ■R2 • sin a ■sin /3 ■sin 7 . K2 3087.7°.8°-os.8 cm. Kössük össze az osz­ táspontokat egymással és számítsuk ki az így keletkezett háromszög területét. Egy háromszög területe 58 dm2. Igazoljuk. A há­ romszög területe 250. A körülírt kör sugara 12 cm.7°. /3. Két szöge 48°45' és 75°24'. S zin u sztételt.könnyű feladatok K1 3086. R a köré írt kör sugara. Két oldala 7. /3. Legyenek egy háromszög oldalai a . Osszuk fel a 6 cm sugarú kör kerületét 3 : 4 : 5 arányban.5 hektár. Egyik oldala 8. hogy: t = ---------------—..

cos 276° • sin 66°.6 dm hosszú.a). Egy háromszög területe 3 dm2.a). aj sin (90° . a) sin 52° • cos 22° .a). b) cos 34° • cos 56° . f) cos (450° . c) sin 79° ■cos 19° . „ .cos 52° • sin 22°.a).sin 24° • sin 21°. Fejezzük ki tg a-val: a) tg (45° + a)\ b) tg (45° . E1 3107 . d) cos (450° + a). aj cos 87° ■cos 57° + sin 87° • sin 57°. b) cos 24° • cos 21° . d) cos 69° • cos 24° + sin 69° • sin 24°.sin 34° • sin 56°. d) sin (30° . c) sin 276° ■cos 66° . Igazoljuk. . d) sin 43° • cos 17° + cos 43° • sin 17°.180°).a). c) ctg (90° . Mekkorák a háromszög ismeretlen oldalai? Összegzési tételek alkalmazása B evezető alapfeladatok E1 3101 . E1 3108. c) sin (270° + a).a).sin2x.á) + sin (60° + a). h) cos (720° .a). 3104. d) sin (360° + a). Mekkorák a háromszög ismeretlen oldalai és szögei? K2 3100.a). b) cos (180° . . b) tg (180° + a). e) cos (270° . míg a másik két ol­ dal négyzetének összege 13 dm2 . hogy minden x valós számra fennáll. x x .a). .cos 79° • sin 19°. b) cos (180° + a). E1 3111. g) cos (540° .9 0 ° ) . 3106. c) cos (270° + a).180°). Egy háromszögben két oldal négyzetének összege 881 cm2. e két oldal által be­ zárt szög 71. d) sin ( a . Igazoljuk. Hozzuk egyszerűbb alakra a következő kifejezéseket: a) cos (90° . a háromszög területe 190 cm2. a) smx = 2 -sm —-cos—. c) cos (60° + a) + cos (60° .a). b) sin (180° . 2x . egyik oldala 3.a). c) cos ( a .a).a).a). b) cos (45° + a) + cos (45° . c) sin (270° . hogy minden x valós számra fennáll: a) sin 2x = 2 • sin x • cos x. aj sin (90° + a). 2x . Hozzuk egyszerűbb alakra a következő kifejezéseket a valós változó azon érté­ keinél. E1 E1 E1 E1 E1 3102. b) sin (180° + a).a) + sin (30° + a). Hozzuk egyszerűbb alakra a következő kifejezéseket: a) sin (60° .8°. amelyekre a kifejezés értelmezve van. E1 3109.. d) ctg (90° + a). b) cos 2x = cos2x . d) cos ( a .K2 3099. 3105. b) cosx = cos — s in '—! 2 2 2 2 A la p ve tő fe la d a to k Összegzési tételek (addíciós tételek) E1 3110 . 3103. aj cos (90° + a). a) tg (180° .

c) (sinx + cosx) . sin 2x . Határozzuk meg a) tg (a + p)'. sm 2x 4 •(sin2x . 3 cos 2x .c o s y = — 2 -sm------. \2 . hogy a következő egyenlőségek minden valós a és p értékekre telje­ sülnek: a) sin (a + p) + sin ( a . c) cos (a + p) + cos ( a . o • 2 . Kétszeres szögek E1 3118.sm x 2 •(sin x . .cos (45° + a) + sin (60° .y) = cos2x .Bevezető alap feladato k.p) = -2 • sin a ■sin p. 3117. Igazoljuk. Bizonyítsuk be.sin----. Hozzuk egyszerűbb alakra a következő kifejezéseket: a) sin (45° . x + y x —y 7 2 2 x+ y x-y c) cos x + cos y = 2 -cos---.cos ( a .sin2y. 2 2 E2 3115. E1 E1 4 1 3116.-------sinx.cos-------.s i n 2x. b) cos (x + y) ■cos (x . b) cos x s — i ---------. Határozzuk meg tg (a +p) pontos értékét..y d) cos x .. / .sin 4x) / ) —i sm 2x E2 3119. b) sin ( a + p) .—-cos-----.sin ( a . b) cos 3 a. x+ y x —y a) sm x + sm y = 2 -sin------. 3 cos 2x a) s i n x < --------------. b) tg ( a . illetve cos a-val a következő kifejezéseket: a) sin 3 a .p) = 2 • sin a ■cos P . d) cos ( a + p) .s i n y = 2 cos:— —-sin-— — . hogy a következő egyenlőségek minden valós x és y számokra telje­ sülnek: . „ . Legyen tg a = — és tg P = — .-.233 El 3112 . b) sin a + sin (a + 120°) + sin (a + 240°).sin2y. 7 2 2 _ • x+ y . 2 -sinx d) cos 2x . . hogy minden x valós számra teljesül a következő egyenlőtlenség: . Igazoljuk. x .a) .. E1 3114. hogy a következő egyenlőségek minden valós x és y számokra telje­ sülnek.p ) pontos értékét.a) + sin260°.y ) = sin2x .cos (30° + a) + sin230° .fi) = 2 • cos a ■sin p. . ' 2 2 b) sin x . Egyszerűsítsük a következő kifejezéseket a valós változók megengedett értékeire. Fejezzük ki sin a-val.. . Alapvető fe la d a to k . a) sin (x + y) ■sin ( x . E1 3113. .p) = 2 ■cos a ■cos /3. d) cos 4 a . Igazoljuk.— .s i n 3x) e) — '■ — — -------. b) c o s 2x + 2 -sm x. „ a) . cos x . 4 4 4 4 E1 3120. c) sin 4 a . Legyen tg a = ~ és tg P = —. .

cos 2a. a s | / ) ctg x 2.. V 1— cos 2x 3124.cos 2x + cos 2x „ i i 1 + cos 2x f) ctgx = --------.= 3 ^ E L . ctg 2 a pontos értékét. ctg 2 a pontos értékét. cos 3a .— . amelyre értelmezve vannak: a) sin x = 2 •sin —•cos —. Bizonyítsuk be. cos 2a. Egyszerűsítsük a következő kifejezéseket az a valós változó megengedett érté­ keire: sin 3a + sin a .tS‘Jr. tg 2a.=i^ !£ .1 2 X .cos 2x b) cos x\ d) c tg x = - 1 + cos 2x 1 + cos 2x sin 2x sin 2x 1 . sin 2x 1 + cos 2x ' e) |tg jc| = J j E1 E1 E1 1 —cos 2x 1 . E2 3123.B'Jr. d) ctgx = 2. = l l i y .g 2X 2 -c lg f ctg .. hogy a következő egyenlőségek fennállnak azon x valós számokra. ctg 2 a pontos értékét. Legyen cos a = — . 2 -ctgx 2 -tgJc é ) cos 2 * = 1. Legyen sin a = —.cos x sin x e) t g . cos 2a. X X 2 2 c) tg x = 2 ' tg f l-. tg 2a. 2 sm x 1 + cos x X 1 + cos x sin x |l + cos V1 . amelyekre értelmezve vannak: a) tg2*=^ ÍS i.t g í sin x 1 .= — :-----.C. 3126. tg 2a. amelyekre értelmezve vannak: a) sin x\ = . 1 .t g ‘x c tg x -1 1 + tg X Ctg X + 1 „) ctg2„£«!£zL =lz!i!£.— . Igazoljuk. 3125.2 ^ Ö S SZEG ZÉSI T ÉT ELEK ALK ALM A ZÁS A 3121. Számítsuk ki sin 2a.1 1 + tg X Ctg X + 1 c) Si„ 2. 12 2 Félszögek E1 3127. 1 .cos x X X x 1 . hogy a következő egyenlőségek fennállnak minden olyan x va­ lós számra. Számítsuk ki sin 2a.cos a b) 2■ cos a ■ sin 2a 2■ sin a ■ sin 2a E2 3122.cos 2x sin 2x c) tg x = — — — = 7------. hogy a következő egyenlőségek fennállnak azon x valós számokra. Számítsuk ki sin 2a.cos tg 2 j 1—CO SX V1 + cos x ’ h) og- X . Legyen tg x = —..= — -------. Igazoljuk.

tg a pontos értékét.x) cos2(45° + x) —cos 2(45° .y ) .y ) ■cos (x + y) = sin x ■cos x .cos 2a • cos 2/3.y ) = cos y. E1 3132. tg — pontos értékét.P)' b) cos (36° + a ) •cos (54° . Hozzuk egyszerűbb alakra a következő kifejezést az x valós szám azon értékei­ re. h) sin ( x .y ) = .sin(60° . c) sin x ■sin ( x . O C 9 3129.y ) + cos (x + y) = (sin x + cos x) ■(cos y .a).t g P cos ( a ~ P ) ' . amelyekre a kifejezés értelmezve van: sin 2(45° + x) . b) cos x ■sin (x + y) —sin x ■cos (x + y) = sin y.a ) + cos(60° + a ) : . cos —. g) sin (x + y) ■cos ( x . cos a.Legyen co sa = — .sin x ■cos ( x .sin y)4 .a ) .2 ■cos 30° • cos x ■cos (30° + x). I sin • 1 í 1 ( ^ 0 r í H f l " 3 = 4 ■sm a a • 2 E1 3133. Egyszerűsítsük a következő kifejezést: cos2(a + p) + cos2( a .y ) + cos x ■cos ( x . amelyekre a kifejezések értelmezve vannak: a) sin(30° + a ) + cos(30° . sin a + co sa sin (a + P) sin ( a . tg a + tg P tg a . Igazoljuk. E1 3134. E1 3131.a ) . hogy .y ) = sin x ■cos x + sin y ■cos y.E1 E1 3128. Számítsuk ki sin a.y ) = (sin x + co s x) ■(sin y + co s y)\ f) sin ( x .sin y ■cos y.sin y\ e) sin (x + y) + cos ( x . Legyen sin — = — és 0 < a < n. Igazoljuk. Hozzuk egyszerűbb alakra a következő kifejezést: cos2x + cos2(30° + x) .sin (36° + a ) ■ sin (54° .x) E1 3135. Számítsuk ki sin —. d) cos x ■sin ( x .sin 2(45° . 2 41 7 Gyakorlófeladatok Összegzési tételek E1 3130. Hozzuk egyszerűbb alakra a következő kifejezéseket az a és P valós számok azon értékeire. hogy minden valós x és y számra fennállnak a következő egyenlősé­ gek: a) sin x • sin (x + y) + cos x ■cos (x + y) = cos y.p ) .tg P d ctg a + tg P cos(a + /3) ctg a . .

.sin2 15°. c) ---------------.sin275°. f) sin 75° • cos 75°. . Számítsuk ki a következő kifejezés pontos értékét: (1 + tg a) • (1 + tg p).^ ^ . Igazoljuk. Kétszeres szögek E1 a) 2 • sin 15° • cos 15°. amely­ re a kifejezések értelmezve vannak: i sin 2x .t g / J ’ g )tg (4 5 ° + a ) .e) \f) tg oí + ctg 1 3 ctg a + tg 1 3 ctg a . hogy fennállnak a következő' egyenlőségek minden x valós számra: a) 1 . hogy fennállnak a következő egyenlőségek minden olyan x valós számra. d) c t g ---. cos 2x. hogy a + f3+ y . El 3142. d) sin 2x . sin 2x a) . Bizonyítsuk be. l + tg2x E1 3140. E1 3137. d) ---------------. d) 4 • sin x • cos x • cos 2x = sin 4x. b) sin 2 x . sin 2x 2 -sinx c) (tg x + ctg x) ■ sin 2x.Számítsuk ki sin 2x.2 • t&'V . amelyre a kifejezések értelmezve vannak: a ) ctg x . amely­ re a kifejezések értelmezve vannak: . Hozzuk egyszerűbb alakra a következő kifejezéseket: b) cos2 15° .t g a h) -— •ctg (45° . c) (tg x + ctg x) • sin 2x = 2. ha cos x = — és 0 < x < 90°. l + c o s 2x . sin 2x ■ ctg x .. c) 2 • sin 105° • cos 105°. b ) -----------. hogy az ábrán látható szögekre fennáll. E1 3143.a).sin4x = cos 2x.s in x c tg x.cos x )2= sin 2x.t g a t g / j 1+ t g a . 1 + tg a v ' 3136. l . Egyszerűsítsük a következő kifejezéseket minden olyan x valós számra.cos 2x E1 3141. tg 2x.. E1 3139.sin 2x = 1 . d) cos 275° .sin 2x = ctg x • cos 2x. 1 + cos 2x 2 •sin x sin 2x 1 .(sin x . Egyszerűsítsük a következő kifejezéseket minden olyan x valós számra. 1. 1.tg —= X X 2 2 2 • ctg x. b) ---------------. 13 . ctg 2x pontos értékét.t g [3 c tg a + tg/3 ctg a tg (3..90°. c) cos4x . e) 2 ■sin 165° • cos 165°. . l + c o s 2x a) . b ) (sin x + cos x )2. 3138. ábra E1 3136. Igazoljuk.tg x = cos 2x • tg x.c o s 2x . Legyen a = 20° és (3 = 25°..

ha tg x + ctg x = 4? 3149.a).a) . .5 -tg x + 2 = 0 é s 0 < x < 45°. sin 32 a 32 ■ sin a ’ T C Ti 1 K2 E1 3153. E1 3157. b) sin2a + sin2( 120° + a) + sin2( 120° . Igazoljuk. Számítsuk ki tg — pontos értékét. Számítsuk ki a következő szám pontos értékét: n 2n 4n 8n 16 -n 32 -n cos---. Igazoljuk. Számítsuk ki sin 4x pontos értékét.6 és 180° < a < 270°.a) .sin 2 a .a). hogy ha n természetes szám és x olyan valós szám. hogy 2 • tg2x . Számítsuk ki cos 2x pontos értékét. hogy 8 • cos 10° • cos 20° • cos 40° = ctg 10°. 2 b) tg (45° + a ) + tg (45° . Bizonyítsuk be.. Mekkora sin x pontos értéke. ha cos a = . hogy sin — -cos— = —. Számítsuk ki tg x pontos értékét.cos----.sin 2(45° . akkor cos x •cos (2x) •cos (22x) ••■ cos (2"x) = További feladatok E1 3156. 65 65 65 65 65 65 E2 3155.a).237 E1 3145. hogy cos a ■cos 2a • cos 4 a ■cos 8a • cos 16a = ha a * k ■k. ha tg 2x = 3148. ha ctg E1 3146. Számítsuk ki cos 2x pontos értékét. ha fennáll. ahol k tetszőleges egész szám. ahol k tetszőleges egész szám. Hozzuk egyszerűbb alakra a következő kifejezéseket: a) cos2a + cos2(60° + a) + cos2(60° .a) + sin 2 a = cos2(45° .Gyakorló fe ladatok . 4 3150.cos----.0. El E1 E1 El E1 E1 —- 3147. ha tg x 3151. Bizonyítsuk be. Igazoljuk.cos------.cos-------. Hozzuk egyszerűbb alakra a következő kifejezéseket: a) cos2(45° . hogy sin2(45° .a ) cos 2a c) tg 2(45° + a ) -1 tg 2(45° + a ) + 1' E1 3158. 3152.cos----. amelyre x ± k ■n . K2 3154.

y> 0 és a + j5 + 7 = —. 4 3168. Igazoljuk.E1 3159.. 7 79 1 [~3~ E1 3171. /3 > 0. 75° és a 105°-os szögek szinuszának. és mutassuk meg. akkor tg a • tg /3 + tg j8 ■tg 7 + tg 7 . hogy cos 36° —sin 18° = 3167. amelyekre tg a = — és tg ő = — .cos 15°) ■(1 + sin 75°) + ctg 45° + cos 75° • cos 15° • ctg 15° = 1. hogy fennállnak a következő egyenlőségek minden olyan x valós számra. Igazoljuk. Igazoljuk. hogy 5 ■a + 2 ■^ 45°.és sin p = — . hogy a + j8 = 30°.Számítsuk ki a 15°. tangensének és kotangensének pontos értékét. tangensének és kotangensének pontos értékét. El 3164.= 2 ) 1 . Legyen a és B hegyesszög.2 • cos a • cos x • cos (a + x). E1 E1 E1 3166. 2 1 3 E1 3170. E1 3165.Igazoljuk. Számítsuk ki a következő kifejezés pontos értékét: V3 1 -+ cos 290° sin 250° El 3169. hogy ha tg a = —. Legyen a és (3 hegyesszög.— | = 2 ) 1 + sin x d) tg 45° + V 2) cos x = 1. hogy nem függ x-től. 3163. Igazoljuk. amelyre a kifejezések értelmezve vannak: x ^ 1 + sinx a) tg 2 45° + . amelyekre tg a = r . koszinuszának. sin fi —. E1 3161 .sin x b) tg214 5 ° .sin 15° = — . E1 E1 /? 3162. Igazoljuk. hogy tg 135° + (1 . Bizonyítsuk be.7 = . Igazoljuk. Hozzuk egyszerűbb alakra a következő kifejezést.- 7Z E1 3172. ^27 ^28 r.= 2 ) 1 + sin x ’ COS X 1 . hogy tg 15° + ctg 15° = 4. hogy sin 75° . -r- 1 1 71 71 .Számítsuk ki a 18°-os és a 72°-os szögek szinuszának. Igazoljuk. 0 < a < — és 0 < yö< —.tg a = 1. cos2( a + x) + cos2x . E1 3160. Igazoljuk. hogy ha a > 0. hogy sin 18° • sin 234° = . koszinuszának. akkor n 7 V10 2 2 cc + 2 • ——.sin x c) tg 4 5 ° .

Egy háromszög két oldalának aránya 2 :3. egyik oldala 12 cm. Egy háromszög köré írt kör sugara 8 cm. Egy háromszög két oldala 5 cm. a másik két oldal aránya 4 :3 . Egy szimmetrikus trapéz alapjai 30 cm. .239 G eom etriai fe la d a to k E1 3173. Mekkora a trapéz területe? E2 3185. Mekkorák a háromszög szögei és az ismeretlen oldalai? E1 3183. Egy háromszög két oldalának hossza 12 cm. Egy háromszög alapját a hozzá tartozó magasság egy 3 cm-es és egy 8 cm-es darabra bontja. Mekkorák a háromszög szögei és ismeretlen oldala? E1 3174. mint az út kezdetén.BC kifejezés pontos értéke? Mekkora az E2 3187. hogy (1 + tg a) ■(1 + tg p) = 2. Mek­ kora a háromszög harmadik szöge? E2 3184. . Mekkorák a háromszög ismeretlen oldalai és szögei? E1 3176. illetve 20 cm-esek. Egy háromszög két oldalának hossza 8 cm és 5 cm. Vízszintes úttesten egy 120 m magas felhőkarcolóhoz közeledünk.Geometriai fe la d a to k . Egy háromszögben két oldal aránya 2 :3 . a másik befogó 120°-os szög alatt látszik. egységnyi befogójú derékszögű háromszög belsejében he­ lyezkedik el a P pont úgy. az általuk bezárt szög 60°. az általuk bezárt szög két­ szer akkora. 300 m-t megtéve. illetve 6 cm. fi = 20° és AB = 1. Egy kör 60°-os középponti szögét osszuk fel két részre úgy. és ezen oldalakkal szemközti szöge­ inek aránya 1:3. Határozzuk meg a három­ szög oldalainak az arányát. hogy a részszögek­ hez tartozó húrok aránya 2 :3 legyen! Mekkora a két részszög nagysága? E2 3186. a harma­ dik oldal 7 cm. A hosszabbik alap­ jának egyik végpontjából a rövidebbik alap 26°34'-es szögben látszik. A háromszög harmadik oldalának a hossza 8 cm. Mekkorák ? a háromszög szögei. Egy háromszög szögei egy számtani sorozat egymást követő elemei. Mekkorák a háromszög ismeretlen oldalai és szögei? E1 3182. Egy egyenlő szárú. Meny­ nyire közelítettük meg a felhőkarcolót? El 3178. ha szinuszaik összege E2 3188. és az általuk bezárt szög 50°. és ezen két oldallal szemközti szögeinek aránya 3:2. Egy háromszög szögei tangenseinek aránya 3 :4 :5 . Mekkora a P pont távolsága a derékszögű csúcstól? E1 3177. Mek­ korák a háromszög ismeretlen szögei? E1 3175. Az ABC háromszögben a szokásos jelölésekkel a = 60°. Mekkorák a háromszög szögei és a harmadik oldala? E1 3180. és ezen szögekkel szemközti oldala­ inak a hossza 6 cm. Mekkorák a háromszög szögei? E1 3181. Egy háromszög két szögének aránya 1:2 . az épületet 45°-kal nagyobb emelkedési szögben látjuk. Egy háromszög a és fi szögeire fennáll. illetve 8 cm. illetve 8 cm. mint a rövidebb adott oldallal szemközti szög. Mekkorák a háromszög ismeretlen oldalai és szögei? El 3179. A háromszögnek az alap 3 cm-es darabja mellett levő szög kétszerese a 8 cm-es darabon fekvő szögnek. hogy a P pontból az egyik befogó 90°-os.

akkor fenn­ áll.cos a = cos p. y Bizonyítsuk be.E2GY 3189. ha hegyesszö­ geire fennáll. hogy bármely háromszög szögeire fennáll cos a • cos P ■cos y< -> 8 ahol egyenlőség akkor és csak akkor van. hogy ha a. Willebrord van Roijen Snell (1580-1626). y egy háromszög szögei a következő feladatokban. cos a + cos P E2 3194. hogy ha egy háromszögben sin y = + sin fi ^ ay ior a romszög derékszögű. hogy s'n 7 sin 'Y E2 3195. E2 V 3197. E2V 3198. latinosan Snellius. hogy egy háromszög szögeire fennáll. 2 2 2 cc B y E2V 3200. E1 3191.sin2p. Bizonyítsuk be. hogy sin a + sin P = cos a + cos fi. Igazoljuk.6 m. Bizonyítsuk be. B. —= ----. s^n ^ = ctg —. C háromszögelési pontok helyzetét a síkon. AC = a = 3702. hogy: oc B y E2V 3199. rész El 3190. hogy egy háromszög akkor és csak akkor derékszögű. sin a + sin p + sin y = 4 •cos — ■ cos — •cos —. = 87°43'.) A három szög trigonom etriájáról 1. BC = b = 2684. akkor a háromszög derékszögű. hogy ha 2■ co sa = — — akkor a háromszög egyenlő szárú.Igazoljuk. hogy ekkor a háromszög egyenlő szárú vagy derékszögű. E2 3196. hogy ^ ekkor a háromszög egyenlő szárú. Igazoljuk.Egy háromszög szögei a. cos a + cos P + cos r = 4 sin — -sin — sin —+ 1 . hogy ha egy háromszög szögeire fennáll a sin 2a + sin2P + sin2y= 2 összefüggés.5 m. holland tudós. hogy a Itg a . ACB = 122°59'. ha a háromszög szabályos. hogy tg p ■sin2y= tg y.es a ^ b l \ b tg fi E1 3193. Igazoljuk. Tegyük fel. Milyen tulajdonságú az a háromszög. akkor a háromszög derékszögű. 2 . míg Laurent Pothenot (1660-1732) francia tudós volt. ha a P pontból az AC szakasz APC 2 $ . míg a BC szakasz BPC 4_ = 65°8/-es szög alatt látszik. s* n@ El 3192. P. 2 2 2 . rész Bizonyítsuk be. hogy ha egy háromszög szögeire fennáll. amelyre fennáll a szokásos jelölések mel­ lett. Egy háromszög szögeire fennáll. (Egy Snellius-Pothenot feladat. Bizonyítsuk be. Határozzuk meg a P pontnak a C ponttól való távolságát. Ismerjük az A. hogy sin y . fi.

E2V 3207. 3214.A három szög trigonom etriájáról E2V 3201. 3216. cos — t-cos —+ cos — = 2 . s = 4-7?-cos . E2V 3202.2 -sin— sin— -sin—. fe + c 2 (Itt / az a oldalhoz tartozó szögfelező.1 + sin —-sin —-sin — 3. R a háromszög köré írt körének sugara. rész Bizonyítsuk be. y egy háromszög szögei. E2V 3206. 2 2 2 3213.b) ■ (s . cos 2 a + cos 2/3 + cos 2y= ./= ^ ^ .) E1 3218. t = r1 •ctg ~ ctg y ■ ctg J . sm a •sm p ■ sm y E2V 3203.1.= 3217. sin 2 a + sin 2/3 + sin 2y= 4 • sin a • sin /3 • sin y . t a háromszög területe.2 • cos a • cos /3 • cos y. . t = 2 ■R2 ■sin a • sin /3 • sin y . E2V 3205. 2 2 2 2 2 2 1 a . c tg y + c tg y + c tg y = c t g ~ c t g ~ ■c tg y . c tg a + ctg/3 + c tg y = c tg a -c tg /3 -c tg y + — . r = 4 -R sin — sin — sin —. r = í í . tg 2a + tg 2/3 + tg 2y= tg 2a ■tg 2/3 ■tg 2y.4 • cos a ■cos /3 • cos y . /3 . E2V 3204. sin2a + sin2/3 + sin2y= 2 ■(1 + cos a • cos [3 • cos y).t g f 2 2 2 3215. r a háromszögbe írt kör sugara a következő feladatokban. £-c a b) cos — = ’•(5 . tg a + tg /3 + tg y= tg y -tg /3 ■tg y. 3212.a) ■ (s . sin a = — — -Js ■ (s .. sin2— + sin 2— + sin 2— = l .t g f . . s a három­ szög félkerülete.c o s — cos —.c )..t g | . (3. E2V 3208. t g . hogy ha a. hogy: E1 E1 E1 E1 E1 E1 E1 E1 3211.a) b'C 2 (s-b )-(s-c )' I s-(s-a ) 3 2 1 8 . y ' a y E2V 3210. cos2a + cos 2j3 + cos2y= 1 .c o s . akkor fennáll.. E2V 3209..= _ M H H . aj sin .

TRIGONOM ETRIKUS EG Y EN LET EK II. RÉSZ

E1 E1

3220. tg

a s-a (s ~ a)-(s - b)-(s - c)

3221. r =

E1 3222. t = ^ J s - ( s - a ) - ( s - b ) - ( s - c ) . (Ez a Hérón-féle formula. Hérón az 1. században élt alexandriai görög tudós, mérnök, felta­ láló, fizikus és matematikus. Geometrika című tankönyvében bukkant fel először ez az összefüggés.) E1 3223. a) r

(Itt ra a háromszög a oldalához írt kör sugara.) E1 3224. t = J r .c -r. Vr - r a ■ b 3225. a) s in a + sin p + sin y = —; R a-B a -h tg ^ T ^ 3226. - —- = ------- 2 _ a+ b t a+ P
S

b) cos a + cos P + cos y = l + — . R

T

E1

(Ez a tangenstétel.) E1 a-p , , cos ---a + b _____ 2 3227. a) a +p ’ cos b) a -t . a-p s m -----— sm a +P '

(Ezek a Mollweide-féle formulák, avagy Gauss ikertételei. Carl Brandon Mollweide (1774-1825) német matematikus, míg Carl Friedrich Gauss (1777-1855) német matemati­ kus, a „matematikusok fejedelme” volt.)

|y

Trigonometrikus egyenletek II. rész
Vázoljuk a következő függvények grafikonjait. „„„„ „ x 1 - cos 2x ,. . 1 + cos 2x E1 3228. a) f ( x ) = — —------; b) f( x ) = —---------- ; 2■ sm x 2■ cos x E1 3229. a) f(x) = cos2x; b) fix) - sin2x;

ti ) ^= s m x c). /(x - c o sx -. c)fix) = sin x + cos x.

A la p vető fe la d a to k Oldjuk meg a következő trigonometrikus egyenleteket a valós számok halmazán. E1 E1 3230. a) sin 2x = sinx; b) sin 2x + sinx = 0; c) sin 2x = V2 • sinx.

3231. a) (sin x + cos x)1 - 2 ■sin 2x;

b) (sin x - cos x )2= sin 2x.

Alávető feladatok

243

E1 El E1 El El E1 El E1 El E1 E1 E1 El E1 El El E1 E1 E1 El El E1 El E1 El E1 El E1

3232. a) s in x -c o s x -

2

; b) 4 -c o sx = . sinx 4

3233. sin (x + 30°) • cos (x + 30°) =

3234. sin (x + 15°) • cos (x + 15°) = — . A T 3235. sin 2x = tg x. 3236. cos 2x - sin x = 1 . 3237. cos 2x + sin x = 1 . 3238.3 •(1 - sin x) = 1 + cos 2x. 3239.1 + cos 2x + sin 2x = 0. 3240. cos 2x = sin x + cos x. 3241. cosx + sin 2—= —. 2 4 3242. cosx + cos —= — 1.

2

3243. cosx - sin —= 1.

2

3244. cosx + sin —= 1.

2

3245. c o sx -c o s —= — 1.

2

3246. sin 2x + —•sin 2x = 1 .

2

3247.sin 2x + 2 -sin2x = 1. 3248. sin 2x = 2 ■ sin (x + n) ■cos (x + n). 3249.3 •sin22x + 7-cos 2x = 3. 3250. sin2x - 3 • cos2x + 2 • sin 2x = 1. 3251. 4 • sin2x + sin22x = 3. 3252. sin2x - cos 2x = 2 - sin 2x. 3253. cos2x + 4 • sin2x = 2 • sin 2x . 3254. tg x + ctg x = 2 • sin 2x. 3255. tg x- (ctg2x + 1) • a/3 = 4. 3256. a) 3 • sin2x + sin 2x + cos2x = 1; 3257. a/3 • sin 2x - 2 • sin2x = - 1 . 3258. 2 • cos 2x = 8 • cos x - 1. 3259. J3 • cos2x - 2 • sin 2x • cos 2x - a/3 • sin2x = 0. * ■ b) sin2x + 3 ■cos2x - 2 • sin 2x = 0.

[iv

TR IGONOM ETRIKUS EG Y EN LET EK II. RÉSZ

3260. V2 • cos 2x = sin x + cos x. 3261. sin22x - sin2x = —. 4 3262. 8 • sin2x + 6 • cos2x = 13 • sin 2x. 3263. 9 • cos4x - sin4x = 2 • sin22x. 3264. (1 - cos 2x)2+ (1 + sin 2x)2= 1. E1 « ... sin 2x 3265. — — = tgx. 1 + cos 2x 3266.^(tg2 x ) - ^ - j “S Í = i 3267. tg 3x = sin 6x. 3268. sin 2x + 2 • sin x - cos x - 1 = 0. 3269. sin 2x + cos 2x + sin x - cos x = 1. 3270. 16sinl,+ 4 1+ cos2' = 10. 3271. aj 8 • sin2x + -\/3 • sin 2x + cos 2x = 4; b) 4 •cos2x + ~ a/3 •sin 2x - 3 •cos 2x = 2. 3272.4 • sin 2x = 3 • tg x - 3 • ctg x. 3273.4 • cos22x + 8 • cos2x = 7. 3274. a) sin 4x + cos4x = —; b) sin4—+ cos 4—= —; c) sin4x - c o s 4x = —. 2 3 3 8 2 3275. a) sin4x + cos 4x = cos 4x; b) sin4x + cos4x = sin 2x. 3276. ctg 2x + tg x = — V3 3277. tg 2x - 3 • tg x = 0. 3278. tg x + t g ^ + x j = 2.

El E1 E1 E1 E1 El E1 E1

1

X

X

J

I

E1 E1

3279.t g 2 x = 3 + tg x tg x 2 tg 2x
3280. aj sin (30° + x) = 2 • sin 30° • cos x; b) cos (6 0 °-x ) = —-(l + V ^j-sinx; •V 6-V 2 ----- sin x; c) sin (45° — x) = ---- — e) sin (x + 30°) - sin (x - 30°) = d) cos (x - 45°) - cos (x + 45°) = tg x; • ctg x;

f) sin (x + 45°) - sin (x - 45°) + sin (2x - 45°) - sin (2x + 45°) = V2 .

Összetettebb, illetve nehezebb trigonom etrikus egye n letek

.245

E1 E1

3281. aj 2 • sin 4x - 3 • sin22x = 1; b) 8 • sin 5x + cos 1Ox + 1 = 0 . 3282. aj sin 2x - cos 2x + sin x - cos x = 1; b) sin 2x + c o s x - 2 ■sin x • cos2x = 1 .

Oldjuk meg a következő trigonometrikus egyenleteket a valós számok halmazán. E1 3283. aj sin x + cos x = 1 ; ej V3 • sin x + cos x = ^ 3 ; b) sin 2x + cos 2x = 1 ; d) sin 2x + V3 • cos 2x = a/3;

e) cos 2x - V3 • sin 2x = V3; /J V3 ■sin 2x + cos 2x = V2 ; g) cos 4x + 2 • sin 4x = 1. E1 3284. aj 3 • sinx + 5 • cos x = - 3; b) 3 • sin x = 2 • (1 - cos x); 1 + cos x c) tg x : S - sin x

E2 E2 E2 E2

1 •sin • a , = sm 5x. 3285. — ------ cos 3x 3x ^ H
2 2

3286. sin 5x + cos 5x = ~J2 • cos 13x. =2 -V2 . sinx cosx 3288. (sin 3x + a/3 • cos 3x)2- 2 •cos 14 x = 2. 3287.

1

1

Ö sszetettebb, illetve nehezebb trigonom etrikus egyenletek Oldjuk meg a következő trigonometrikus egyenleteket a valós számok halmazán. E2 E2 E2 E2 E2 E2 E1 E2 E2 E2 E2 3289. cos x + cos 3x = I - t g - u . cos x = 3 • cos 3x. 3290.7 • cos3x - 6 • < 3291 . sin 3x - cos 2x + sin x = 1. 3292.3 • ctg x - 3 • tg x + 4 • sin 2x = 0. 3293. sin x + cos x + sin44x. 3294. 1 + sin 2x = sin x + cos x 3295. |tg x + ctg x| = -4=. V3 3296.2 • (sin3x - cos3x) = 1 + (sin x + cos x f. 3297.1 + 2 • | sin x | = 2 • cos 2x. 3298. sin 2x + tg x - 2 = 0. 3299.5 ■(sin x + cos x)2- 12 • (sin x + cos x) + 7 = 0.

E2 E2 E2 E2 E2

3309. (sin x + V3 • cos x) ■sin 3x = 2. 3310. sin x + cos x + sin x • cos x = 1. 3311.32 • cos6x - c o s 6x = 1 . 3312. sin2(k ■x) + log2(y2 - 2y + 1) = 0. 3313. tg22x + 2-A/3-tg 2x + 3 = -c tg 2|^4>’--^-].

E2

3314. ^38 j c c t *(3 r j : )V .275 *“ s(**) —qM**)

Oldjuk meg a következő trigonometrikus egyenleteket a valós számok halmazán 29 E2 3315. sin 1 0x + cos 1 0x = — ■ cos42x. 16 E1 /ö 3316. aj sin(75° + x)-sin(45° + x) = -^ -; b) cos (45° + x)-cos (l5° + x) = c) sin (30° + x)-cos x = d) cos (75° + x)-sin (75°- x ) = e) tg (30° + x)-tg (3 0 °-x ) = i . Í3

Összetettebb, illetve nehezebb trigonom etrikus egye n letek

E1

3317. a) cos 5x + cos Ix = sin 2x; b) sin 2x - sin x = cos 2x - cos x; c) cos 3x + cos I x = cos 2x + cos 8x. 3318. a) cos 4x ■cos 8x - cos 5x • cos 9x = 0; b) sin I x ■cos 4x = sin 7x ■cos 9x. 3319. sin Ix - sin x = sin 3x. 3320. sin 5x + sin x + 2 • sin2x = 1. 3321 . sin x + sin 2x + sin 3x = 0.

E1 E1 E1 E1

E1 E2 3322. sin x + sin 2x + sin 3x = 1 + cos x + cos 2x. E1 E2 3323. sin x + sin 2x + sin 3x + sin 4x = 0. E1 E2 3324. cos x + cos 2x + cos 3x + cos 4x = 0. E1 E2 3325. cos x ■cos 2x = cos 3x. E1E2 3326. sin 4x - cos 4x + sin 2x - cos 2x = 0. E1E2 3327. aj sin 4x - cos 4x + sin x - cos x = 0; b) sin 4x + cos 4x + sin x + cos x = 0; c) sin 2x - cos 2x + sin x - cos x = 0. E1 E2 3328. tg (75° + x)-tg (l5 °+ x ) = --^ . 3329. a) 3 • sin x • sin 7x = 3 • sin24x - 1; b) sin x • sin 2x • sin 3x = — • sin 4x; 4 c) cos 2x - cos 6x = sin 3x + sin 5x; sÍ3 d) cos (3 0 ° -x )-co sx = ----- (5 -cos 2x + 6 -sin 2x);
8

e) sin ( 3 0 ° -x)-cos x = ~ ( c o s 2 x -2 - s in 2x). 3330.aj 8-cosx = ^ ^ - + — -— , sin x cos x b) cos 2x + cos 22x + cos23x = —;
2
3

E2

c) sin23x + sin24x + sin26x + sin27x = 2. E2V 3331 . Határozzuk meg a következő egyenlet összes olyan megoldását a valós számok halmazán, amelyek a [-3; 1] intervallumba esnek. -y l-c tg 2(2• j t ■ x) -cos (^-x ) + sin (7T-x) = V2.

---. Milyen c valós számra van pontosan egy valós megoldása a következő egyen­ letnek? 1 + sin 2(c • x) = cos x. Mely valós p paraméter esetén van valós megoldása a következő egyenletnek? sin2x . E2 3332. E2 3345.a egyenlőség minden valós x-re teljesül. Mely p valós paraméter esetén van a következő egyenletnek valós megoldása? sin2x + 4 • sin x + p = 0. E2 3343. E2 3346. b) számpárokat.P aram éteres trig o n o m etriku s egyenletek Oldjuk meg a következő paraméteres trigonometrikus egyenleteket.sin x • cos x . Mely valós a-ra van pontosan két egyenlő valós gyöke az E2 __ „ / \ COS C l -2■ ~J2 1= 0 egyenletnek? x 2+ . illetve az „a” valós szám paramétert jelent. Határozzuk meg a cos 3x = a ■cos x egyenletnek azon megoldásait.2 • cos2x = p. amelyekre a cos (ax +b2 ) .(a ■cos x + b2 ) = 1. E2 3333.1) • {p2 . Mely p valós paraméter értékre van a következő egyenletnek valós megoldása? sin4x . míg a p. E2 3342.m . az m.2) • x) = cos X. E2 3340. cos (a + x) = -------. amelyre 0 < x < n ? 3334. •x + ( ---. Mely valós p paraméter esetén van a következő egyenletnek valós megoldása? cos2x .m 2= 0 egyenletnek? E2 3336. Határozzuk meg a (sin x + cos x) • sin 2x = p ■(sin3x + cos 3x) egyenlet azon va­ lós megoldásait.l )2• sin2x + (p . amelyek tet­ szőleges a valós szám esetén megoldásai az egyenletnek.p . Mely valós p számra van valós megoldása a következő egyenletnek? sin4x + cos4x . ha a feladat szövege nem egyebet kér! Az egyenletekben x valós számot jelent.Határozzuk meg mindazokat a valós (a. Mely valós p értékekre van a sin 3x = p ■sin x egyenletnek olyan megoldása.cos x + l . E2 3337. . cos (p ■x) + cos ((p .3 ■co s x + p = 0. E2 3344.1 Vsin a Isin a J E2 3339. A p valós paraméter mely értékei esetén lesz a (p .3 .2 • cos2x + p 2 = 0. E2 3338. cos x E2 3335. amelyek tetszőleges p valós paraméter esetén megoldásai az egyenletnek.1) egyenletnek gyöke a valós számok között? E2 3341 .3) • sin x = 2 • (p2 . Az m valós paraméter mely értékeire van megoldása a cos 2x .

Igazoljuk. rész Oldjuk meg a következő trigonometrikus egyenlőtlenségeket a valós számok halmazán.sin x + cos x = 4 a . b) cos 3x + 4 1 ■sin 3x < . E1 3357. hogy 0 < cos2a + cos2(a + p ) . hogy minden valós x számra teljesül. E1 3350.42 • .cos x + sin x. b) cos 2x > sinx. 4 a . E2 3349. Igazoljuk.3 • cos x + 2. ha­ csak a feladat szövege mást nem kér. E2 3352.^ 8 cos x sin x E2 EZ 3354. Mely valós x számokra lesz negatív a következő kifejezés értéke? a) cos 2x . sin 6x + cos6x > — 2 ---. A p valós paramétertől függően hány valós megoldása van a [0 . hogy a következő egyenlőtlenség minden x valós számra teljesül. b) 5 ■sin2x + sin 22x > 4 ■cos 2x. Igazoljuk. hogy a következő egyenlőtlenség teljesül. ha 0 < x < —: 1 1 3353. El 3351.2 ■cos a ■cos fi ■cos (a + fS) < 1 fennáll minden a és valós számra. Bizonyítsuk be. c) cos22x + cos2x < 1. Határozzuk meg az összes olyan p valós számot.24.E2 3347. 4 E2 3355. p-sin x Trigonometrikus egyenlőtlenségek II. a ) 4 1 ■sin 2x + cos 2x < 1. 2n\ zárt inter­ vallumon a következő egyenletnek? cos 2x = p ■(cos x . hogy ahol n tetszőleges pozitív egész szám.^ + — 7 . E2 3348. amelyre a következő egyenlőt­ lenségnek van megoldása a valós számok halmazán: p 1 sin2x + 16 < -5 0 •cos2x + 80 •cos x .sin x). a) cos 2x + c o s x > 0. —< sin 6x + cos6x < 1 . E1 3356.

hogy a következő egyenlőtlenség minden x valós számra fennáll: 2sin.7 =— . E2V 3368. Bizonyítsuk be. + cos-^> V 3 . sin x EZ V 3372. sm x H 2 2 ha x olyan valós szám.3 b) s in —+ c o s —< ---.c o s 2x E2V 3373. 4 EZ V 3366. b > 0 és a ^ k ■jc.s i n \ í -s. . hogy ha a > 0. EZ V 3370.^ .cos x • sin y). hogy sin 2x sin 3x . Igazoljuk. Bizonyítsuk be. ----------.> ü. amelyre 0 < x < n.v > V2 .Igazoljuk. 16 E2 V 3371. + 2 > sin y + cos y. E2 V 3367. b) sin x .4 • sin3x < 2 • sin x + cos 2x. RÉSZ E2 EZ __ EZ EZ 3359.+ 2"*.1 --------. hogy minden x és y valós számra teljesül a következő egyenlőtlenség: 9 2 • sin 2x • sin 2y < 1 + 8 ■sin2x • sin2y.sin x • cos > > ) • (1 . . 3364.ö) sinx + cosx>V 2 • cos 2x. 3365. hogy minden valós x számra teljesül. hogy 3 sin x • sin 2x • sin 3x < —. hogy minden x és y valós számra teljesül a következő egyenlőtlenség: cos x + cos y + 2 -cos (x + j ) > — —. hogy minden x és y valós számra teljesül a következő egyenlőtlenség: cos2(x . Igazoljuk. x x sin x . hogy tetszőleges x valós számra teljesül. . ahol x és y valós számok. E2 V 3369. sin x + E2 E2 E2 3363.c o s X sin x + c o s X s in x . .y) < 4 • (1 . Igazoljuk. ahol k tetszőleges egész szám. 2 r \ .2JJJ TRIGONOMETRIKUS EGYENLŐTLENSÉGEK II. 2 2 V2 3362. Oldjuk meg a következő trigonometrikus egyenletet a valós számok halmazán: cos x —-\2 + cos 2x + V3 •sin 2x . Igazoljuk. akkor a■ sin 2x + —^ — > 2 •a/a b .Oldjuk meg a következő egyenlőtlenséget: . sin 2x + tg x > 2. |sin 3 3 6 (M ^ x + c o s x | < 1. i— oool.^ .c o s x < 1. Igazoljuk. / ^ . hogy cos x + 3 cos 3x + 6 -cos 6x > .

A z egységnyi oldalú négyzetbe írjunk négyzetet! Melyik beírt négyzet kerülete a legkisebb? E2 3382. E2 3378. b) gix) = sin6x + cos6x. Határozzuk meg a következő valós függvény minimumát. l+ 2 -s in 2x l + 3-cos2x --------------+ ------------sm x cos 5 x . Adott két párhuzamos egyenes és közöttük a C pont.• 3 + sm 2x 3384. Mely helyeken veszi fel az f i x ) = sin 22x + 2 •cos2x — valós függvény a leg4 nagyobb és a legkisebb értékét a [0.2 / Szélsőérték feladatok E2 3377. Határozzuk meg a következő valós függvény legnagyobb. E2 3380. B csúcsa a másik párhuzamos egyenesen van. Határozzuk meg a következő valós függvény legnagyobb. E2V 3375. k] intervallumon? Mekkora ez a legnagyobb és a legki­ sebb érték? E2 E2 3385. Határozzuk meg a következő valós függvény legnagyobb és a legkisebb értékét: X/ ) \ = sm -2 x H /(x —“— sm x •cosx. a) f i x) = sin4x + cos4x. illetve a legkisebb ér­ tékét. Határozzuk meg a következő valós függvény legnagyobb és a legkisebb értékét: fix) = 3 • sin x + 4 ■cos x. Az ABC három­ szögek közül melyiknek a legkisebb a területe? E1 3387. V 8-cos2x . 1 + sin x •cos x /(* )= 0----. Határozzuk meg a következő valós függvény legnagyobb és a legkisebb értékét: fix) = sin2x + sin x ■cos x. „ . E2 3386. illetve a legkisebb ér­ tékét. A c átfogójú derékszögű háromszögek közül melyiknek a legnagyo'-b a kerülete? E2 3381 .Oldjuk meg a következő egyenlőtlenségeket. E2 3379. E2 3383. Egységnyi sugarú félkörbe írjunk maximális területű téglalapot. + 2 •cos2x — cos 2x + 3 •cos2(n ■ x)) > — 2. Az ABC derékszögű há­ romszög A csúcsa az egyik.

sin (x . Határozzuk meg a A " kifejezés maximális értékét. f sin (x + _y) = 0... . ■cos x. x„. ahol x..2 • sin3x..cosx„+ sinx„. + sinx„_. Trigonometrikus egyenletrendszerek Oldjuk meg a következő trigonometrikus egyenletrendszereket a valós számpárok halmazán. tetszőleges valós számok.c o s y = 1. aj (sin x + cos2> > ) •sin 2y - 1 b) Vsin x •cos y = 0.. + sinx. Határozzuk meg a következő függvény maximumát a) a(x) = ~ ■ cos 2x . .2 = 0. . x2 .y) = 0.cos 2y . cos2x +cos y = 1. b) cos x . E1 3393. c) c(x) = 2 • sin2x . sin2x . E2 3392.2 •cos3x . E2 3395.sm”y ■ E1 3394. b) b(x) = 2 • cos2x .cosx. aj 2 sin x •cos y = 0.cosx3+ . I2 •sin 2x ..2 • cos3x.252 TRIGONOMETRIKUS eg yenletrendszerek E2 V 3391. sm"x + cos y ——. ahol x olyan valós szám. amelyre 0 < x < .. Legyen K = sin x.

E1 3402. lo g . 4 -n x +y = x-y =4 3 -2 . t g x . x-y2 -n b) tg x-tg y = V3 .log 3(sin (x + j)) = . .E1 3397.2.y . aj E1 3399 E1 3400. Í sin (x + j ) = cos (x . log3(cos (x + ?)) . aj E2 3403.i . El 3401. aj E1 3398.t g y = l.y ).lo g 2x = l.

L ( 2 + t y b) sm x-sin y = —. cos x + cos y ■ E1 3411.c o s y = . V6 . 2 cos x . 4 sm x •cos y .V 2 cos x •cos y = - . 4 t g x . cos x.sm x + cos y = —.cos v = —.V3 j.tg y = 3. sin x •sm y = d) V 6-(l +V 3) 8 ’ c) cos x •sm y = —•^ 2.aj .{ 4 2 — Vój..

2 b) 4 + V3 cos x + cos y- . a j c o s jc + c o s y = ---------.. a j sin" x x +y = — . n x +y = - 5 -k E1 3420. a j . E1 3418. aj . 2 .E1 3414.y = . n 4 s in 2 x + c o s 2 y ■ x . El 3417. a j E2 3415. + sm" y = ■ E1 3419.. aj El 3416.

míg s a húrnégyszög félkerülete. £>044=30°. AD B4= 75°. E2V1 3427. C BD ^= 90°. t a területe. Az ABCD négyzetbe egy egységnyi sugarú kör van írva. az a és a d oldalak A csúcspontjából induló átló hossza legyen e. Legyenek a húrnégyszög oldalainak a hosszúságai a.) E2V 3429. R a körülírt körének sugara. E2 3425. mint a legkisebb oldallal szemközt fekvő. Oldjuk meg a valós számpárok halmazán a következő egyenletet. Határozzuk meg azon háromszög területét. Határozzuk meg a háromszög oldalait és a szögeit. Dimitrie Pompeiu (1873-1954) román matematikus volt. E2V1 3426. hogy ECB%-= 50° és DBCé = 60°. Lehetséges-e. PB és PC szakaszokból háromszög szerkeszthető! (Pompeiu tétele. Az ABC egyenlő szárú háromszögben BAC%. c. Igazoljuk. amelyet ez az egyenes vág le az ABCD négyzetből. hogy a PA. d. Az AC.2gg NÉHÁNY NEHEZEBB TRIGONOMETRIAI FELADAT Néhány nehezebb trigonometriai feladat 3424. hogy ekkor a BD szögfelező a BCE háromszögben és a BE pedig súlyvonal az ABD három­ szögben? E2V1 3428. Egy háromszög legnagyobb oldalával szemközt fekvő szög kétszer akkora. illetve az AB oldalon helyezkedik el a D. Legyen az ABC háromszögben a BD súlyvonal és a BE szögfelező. b. Legyen a síkon ABC szabályos háromszög és P olyan pont a síkon. E2V 3430. .= 20° és AC = AB . míg az a és b oldalak B csúcs­ pontjából kiinduló átló hossza f. Határozzuk meg a négyszög átlóinak a hajlásszögét. Legyen a az a és a d oldalak által bezárt szög. hogy az A'B' egyenes az A ponton halad át. amely nincs az ABC háromszög körülírt körén. A háromszög oldalai egymás után következő egész szá­ mok. illetve az E pont úgy. Míg az A'B'C'D' négy­ zet e körbe van írva úgy.Az ABCD konvex négyszögben B A C ^= 15°. Határozzuk meg az EDB szöget.

akik ezt az érdekes pontot elérték. 6378 km-nek. 2 1 a -d + b -c 2 ]j ( s . Drake-ről beszélik Angolországban. Határozzuk meg a következő összeget: Sn(x) = cos x + cos 2x + cos 3x + ..— -----------.( s —b)-(s —c)-(s —d) J(a ■b + c-d )-(a -c + b -d )-(a -d + b-c) vagyis R = — -----------. aki indiai tudós volt a 7.” a) Határozzuk meg London földrajzi szélességét Cook kapitány naplórészlete alapján.c ) a 1 b) c o s — = 2 E2V 3433. Drake csak Amerika nyugati partjait járta be. A Föld sugarát vegyük kb.a ) . ^ / . a ) C- f a ''d + b -c) i a -c + b ''d) . Hozzuk zárt alakra a következő összeget: .James Cook kapitány (1728-1779) hajónaplójában olvashatjuk. r = J ( s .( s .+ cos nx. A 1 ^ (a •ö + c •<i) •(a •c + b ■ d) ■ (a •d + b ■ c) 4■ .c ) ... E2V 3437.NÉH ÁN Y „GYAKORIBB” TRIGONOM ETRIAI FELA D A T J E2V 3431 E2V 3432.( s .4 -t E2V 3436.— --------------.c) tg — = j -------------.. században.d ) (Brahmagupta képlete. Mi voltunk az elsők.+ sin nx. hogy a Föld másik felén eljutott egy pontra. Néhány „gyakorlatibb" trigonometriai feladat K1 GY 3438.) E2V 3434. és így pontosan ellenlábasai voltunk Londonnak.4 -^— . . b) Mekkora távolságban van London és ellenlábasa? c) Számítsuk ki London távolságát a Föld forgástengelyétől.( s . hogy: „December 8-án (1773) elértük az 51°33' szélességet 180° hosszúság alatt. Ez mese.Sn(x) = sin x + sin 2x + sin 3x +.b ) .b ) . IJö^b + c-d)-(a-c + b-d) ^ E2V 3435. Itt némi honvágy támadt bennünk. amely egyenes vonalban a londoni London Bridge középső íve alatt van. d) Mekkora sebességgel forog London a Föld tengelye körül? .( s .— -----------.a ) .a) sin \(a + d + b —c)-(a + d + c —b ) a (s -a ) -(s ---------------..

mint a Hold a Földtől. A görög számoszi Arisztarkhosz (Kr. vagyis a K pont helyzetének a vizsgálata. K2 GY 3443.2422 napnak. kb. a) A keresztfej milyen cp szögeknél van legmesszebbre az O forgáscentrumtól és mekkora ez a távolság? b) Milyen (p szögeknél lesz a keresztfej a legközelebb az O forgáscentrumhoz és mekkora ez a távolság? c) írjuk fel a keresztfej távolságát a forgáscentrumtól a cp szög függvényében.u.K1 GY 3439. azaz a Föld Naptól való közepes távolságát vegyük 150 millió kilométernek. c) Hány fényév 1 parszek? d) Az éjszakai égbolt legfényesebb csillagáról. 1 parszek távolságra van a Naptól az a csillag. A fo­ lyó szélessége 60 m. Mekkora a Nap-Föld és a Hold-Föld távolság aránya e pontosabb mérés sze­ rint? K1 GY 3440. a) Mekkora a Nap-Föld és a Hold-Föld távolság aránya Arisztarkhosz szerint? b) Mai modernebb eszközökkel mérve a Hold-Föld-Nap szögét. hogy a megadott átellenes pontba érkezzünk meg? c) Mekkora az átkelési időnk? K1 GY 3442. 312-230) csillagász jóval Nikolausz Kopernikusz (Kr.37" szög alatt láthatnánk.e. Feladatunk a forgattyús hajtómű keresztfej-elmozdulásának. Megvárta. A földpálya sugarát. A gazdasági igazgató szerint a tartály­ ban 1200 liter olajnak kell lennie a könyvelése szerint. míg a folyó sebessége 1 m/s. K1 GY 3441. 1473-1543) lengyel csillagász előtt Nap középpontú rendszert java­ solt. a kissé pontosabb 89°5 Í'IO" értéket kapták. Ekkor a Föld-Hold-Nap szöge éppen derék­ szög. hogy a pincében levő olajtartályban határozzuk meg az olaj mennyiségét. A csillagászatban használják a parszek távolságot is. Egy csónakkal szeretnénk átkelni egy folyó túlsó partjára. Arisztarkhosz a Hold-Föld-Nap szögét 87°-osnak gondolta. amíg a holdfázisban első vagy utolsó negyed (vagyis éppen félhold) következik be. öJHány liter olaj van a tartályban? Van-e hiány a tartályban és ha igen. Itt r = 25 cm és / = 150 cm. hogy hányszor messzebb van a Nap a Földtől. aj Számítsuk ki az olajtartály térfogatát. a) Számítsuk ki hogy 1 parszek hány kilométer. kb. A gazdasági igazgató megbízott bennünket. Számoljuk az 1 évet 365. A csónak sebessége állóvízben 1. amelyből nézve a földpálya sugara merőleges rálátás esetén éppen 1" szög alatt látszik. b) Ha a fény sebessége 300 000 km/s. Arisztarkhosz megbecsülte. A következő adatokat közölte velünk: A fekvő henger alakú olajtartály belső hossza 4530 mm.5 m/s. A tartályban 32 cm ma­ gasan áll az olaj a tartály oldalán levő mérce szerint. mégpedig éppen az átellenes pontba. a Sziriusz csillagról a földpálya sugarát 0. és már előtte is gondoltak erre. míg a belső sugara 550 mm. Számítsuk ki a Sziriusz csillag távolságát a Földtől parszekben és fény­ évben is. akkor mekkora utat tesz meg a fény 1 év alatt? Ezt a távolságot 1 fényévnek nevezzük. aj Mekkora lesz a csónak eredő sebessége? b) Milyen irányba evezzünk. Az ábrán egy forgattyús hajtómű vázlatát láthatjuk. akkor hány liter? .

Az egyenletben az U feszültség mértékegysége I V. Tőlünk éppen keletre a híres lébényi templom kettős tornyát láthatjuk. a / idő mértékegysége 1 s . és a lejtő aljáról egy szögmé­ rő műszerrel (teodolit) megmérjük. Egy rajzoló berendezés része egy 3. d) Milyen hosszúságú műanyag meghajtó szíj feszíthető rá a két tárcsára? K2GY 3445. A Fehér-tó térsége természetvédelmi te­ rület és fontos madárgyülekező hely. hogy milyen időpontokban lesz a feszültség értéke a maximális feszültség fele! b) Milyen időpontokban lesz a feszültség abszolútértéke a maximális feszültség fele az első — s alatt? 50 c) Határozzuk meg. aj Ha a hőlégballon 600 méter magasságban repül a mérések idején. másrészt a boltozat 2200—sűrűségű anyagból készült. Egy lejtős terepen egy függőleges rudat ütünk le. / = 7. hogy a rúdon egymástól 2 méterre levő jelzések 8°45'-es. A hálózati feszültséget az U = C/ra a x • sin (2 • n ■ f ■t) függvény írja le. A hőlégballonról a templomot 12°6' -es lehajlási szögben látjuk.) K2 GY 3447.75 m. b) Számítsuk ki a nagyobbik tárcsán a meghajtó szíj tapadási felületének a hosszát. b) Számítsuk ki a koncentrikus körgyűrűcikk A területét. vagyis a dongaboltozat keresztmet­ szetét! c) Határozzuk meg a dongaboltozat térfogatát. aj Határozzuk meg a két tárcsa közös érintőszakaszainak a hosszát. m K2GY 3446.2 m. mint a maximális feszültség fele. az/hálózati frekvencia értéke / = 5 0 -. 5 = 8 m. Számítsuk ki a rúd és a teodo­ lit vízszintes távolságát. Míg tőlünk éppen déli irányban a Fehér-tó látható Fehértó község mellett. akkor milyen messze vagyunk a lébényi templomtól légvonalban? b) A Fehér-tó milyen messze van tőlünk? ej Milyen messze van egymástól a tó és a templom? K2 GY 3448. hogy a feszültség abszolútértéke az — s periódusidő hány százalékában lesz nagyobb. hogy a sűrűség a tömeg és a térkg fogat hányadosa. Hőlégballonban utazván a Hanság felett repülünk. (Vagyis a műszeren átmenő vízszintes egyenes és a rúd egyenese metszéspontjának a távolságát keressük a teodolittól.5 cm sugarú és egy 1. Vagyis a szíj a tárcsák külső közös érintői mentén feszül. a) Számítsuk ki. c) Számítsuk ki a kisebbik tárcsán a tapadási felület hosszát.2 cm sugarú tárcsa. ha a t = 0 időpillanatban nulla a feszültség. a) Számítsuk ki az ábrán látható a szöget. va­ lamint egy műanyag szíj. A tavat 6°50'-es lehajlási szög alatt látjuk a hőlégballon kosarából. d) Hány tonna a dongaboltozat tömege? A fizi­ kából ismert. b = 0.K2 GY 3444. ahol nyaranta madármegfigyelő táborokat szerveznek. 1 . p = 2 m. illetve 10°24'-es emelkedési szögek alatt látszanak. A templom Árpád-kori nemzetségi monostor volt. amelyet egyenes szíjhajtásnak megfelelően feszítettek fel a tár­ csákra.

Egy adott pillanatban egyszerre adnak le sortüzet egymásra.. a t idő mértékegysége 1 s .K2 GY 3449. a) Számítsuk ki. ezért 15. amellyel megmérjük a torony tetejének a lézertől való távolságát. hogy az — s periódusidő hány százalékában lesz a feszültség abszolút­ értéke kisebb az effektív feszültség értékénél? K2GY 3450. a) Milyen magas a torony. A völgyből egy lézertávmérővel megmérjük az antenna aljának a távolságát tőlünk. Egy építési lézerrel rendelkezünk.48 métert kapunk. ha a lézerünk 1. Az egyenletben az U feszültség mértékegysége 1 V. Egy. Egy hegytetőn álló antenna magasságát akarjuk meghatározni a következő mó­ don.6 métert kaptunk. hogy a hálózat névles ges effektív feszültsége Urff = 230 V. hogy Um m = Ueff ■ -Jl. A lézersugarat 5°15'-cel emeltük meg a folyamat közben. aj Határozzuk meg Drake admirális hajójának a távolságát a megfigyelőtől! b) Határozzuk meg a spanyol gálya távolságát a megfigyelőtől! c) Számítsuk ki az Aranyszarvas és a gálya távolságát. erre kaptuk az 565. A megfigyelő 5°42'-es szögben látja a két hajót.62 métert ka­ punk. A hálózati feszültséget az U = t/m a x •sin (2 • n •f ■t) függvény írja le. az/hálózati frekvencia értéke / = 5 0 . másrészt a fizikából tudjuk.3 méterrel hátrébb megyünk a lézerrel és ismét megmérjük a torony tetejének a magasságát.4 métert. er­ re 542. erre 148. Milyen magas az antenna? K2 GY 3451 . A hajó két méréskor mért helyzetének látószöge a világí­ tótoronyból 12°35'. Legyen a hang terjedési sebessége 340 m/s. ha a t = 0 időpillanatban nulla a feszültség. amelyre 134. Mivel a torony alját nem lehet látni a különböző épületektől. a tenger szintje fölé 80 méter magasra emelkedő világítótoronyból egy ha­ jót veszünk észre 2° 13'-es lehajlási szög alatt. Sir Francis Drake admirális Aranyszarvas nevű kalózhajója és egy spanyol gá­ lya éppen egymást lövi Peru partjai előtt. Míg a spanyol gálya sortüze 2 másodperc múlva lesz hallható a megfigyelőnél. Majd megmérjük az antenna tetejének tőlünk való távolságát. hogy milyen időpontokban lesz a feszültség értéke az effektív feszültséggel egyenlő! b) Milyen időpontokban lesz a feszültség abszolútértéke az effektív feszültséggel egyenlő az első — s periódusidő alatt? c) Határozzuk meg. d) Sir Francis mekkora szögben látja a parton levő megfigyelő és a spanyol hajó távolsá­ gát? K2 GY 3452. Majd 1 perc 38 másodperc idő elteltével a ha­ jó 3°25' lehajlási szög alatt látszik. aj Milyen távol volt az első mérésnél a hajó a torony aljától? b) Milyen távol volt a hajó a torony aljától a második mérésnél? c) Mekkora utat tett meg a két mérés között a hajó? d) Mekkora a hajó sebessége? 1 . A parton levő megfigyelőhöz 3 másodperc alatt ér el az Aranyszarvas sortüzének hangja. Egy torony magasságát kell meghatároznunk.5 magasságban helyezkedik el mindkét mérés­ nél? b) Milyen távol voltunk a toronytól az első mérésnél? K2GY 3453. Ism ert.

azaz tűzgömböt (bolida) vettünk észre. c) Határozzuk meg az antenna AH magasságát. a . amikor 30 km-re volt a távolsága a radartól légvonalban és a magassága 22 km volt. a. A két repülőtér távolsága 320 km. A repülési magasságban északnyugati szél fúj 20 m/s sebességgel. a 1 5 = 50°5~9'. Egy radarral egy nagyméretű meteort. = 76° 18'. a„ = 75°32'. = 48°45'. a) Mekkora szöget zár be az észlelési irány a Föld felszínével? A Föld gömbölyűségét itt elha­ nyagolhatjuk. a. a 1 3= 86°14'.) Kaptuk. A mérések szerint a tűzgömböt akkor vette észre a radar. = 51°35'. A tűzgömb észlelése és szétesése közötti lég­ vonalbeli irányok szögét 28°42'-nek mértük. ábra G . d) Számítsuk ki az FG szakasz hosszát. a l4 = 42°47'. =52°7'. a) Milyen hosszú a BC távolság? b) Mekkora a CD hosszúság? c) Határozzuk meg a CE távolságot. Adott az AB = 853. a 1 0= 36°54'. a. Az FG szakasz hosszát kell meg­ határoznunk. hogy tartsa a kelet-nyugati irányt? K2GY 3455. b) Milyen szöget zár be a szétesési irány a Föld felszínével? c) Mekkora utat tett meg a két mérés között a tűzgömb? d) Mekkora volt a tűzgömb átlagsebessége? K2GY 3456. Másrészt mérjük az ACB 4_ = 54°42' szöget és az ABC 4. (Persze elég csak két-két szöget mérni. Egy AH magasságú antenna emelkedik a síkság fölé és a magasságát akarjuk megmérni a következő módon. Felveszünk a síkságon egy BC =150 méteres szakaszt. Egy repülőgép repül keletről nyugatra. másrészt a mérés pontossága is kicsi. 3457. = 58°51'. a„ = 71°52'. C ü g = 72°24'. a Q= 67°34'. Az alapvonal egyik végpontjából az antenna csúcsa ABH 4 = 34° 18' emelkedési szög alatt látszik.~ etb) Számítsuk ki az antenna A csúcsának és az alapvonal B végpontjának a távolságát.45 m hosszúsá­ gú alapvonal. a. = 44°26'. K2GY 3457. Ehhez megmérjük a háromszöge­ lésben szereplő háromszögek szögeit. a) Számítsuk ki a BAC 4. A tűzgömb a radartól légvonalban 23 km távolságra és 15 km magasságban apró darabokra esett szét és eltűnt a radaremyőről. a 4 = 63°42'. A két mérés közötti idő 32 másodperc volt. ame­ lyet alapvonalnak nevezünk. a) Mennyi idő alatt érne a repülőgép az egyik repülőtértől a másikig szélcsendes időben? b) Ha a megadott irányú és nagyságú szél fúj. akkor mekkora a repülőgép eredő sebessége? c) Mekkora lesz az új repülési idő? d) Mekkora szöggel kell oldalra kormányozni a repülőgépet. = 68°15' szöget.K2GY 3454. mert eléggé kicsi a tűzgömb távolsága. hogy: a. A repülőgép átlagsebessége 450 km/h szélcsendben.

a) Számítsuk ki a cp+ y szöget! (PÁC * + PBC 4 ). szöget! b) Számítsuk ki az AB és a BD távolságot. hogy: AC = a . hogy APC 4 = 17° 14' és BPC 4. c) Határozzuk meg az AD távolságot. y = 113°50'. A P pontból az AC szakasz APC 4.7 m . a) Számítsuk ki az a és a < 5 . a) Számítsuk ki az a és a ő.74 m.634. C háromszögelési pontokról ismert.) . y= 102° 10'. a) Számítsuk ki a PÁC 4 + PBC 4--et. így fölvesszük a síkon az ismert BC = 403. A síkságon az AD távolságot kell meghatározni. e) Mekkora a PB távolság? (Egy Snellius-Pothenot-féle feladat.) K2 GY 3461 . Egy síkságon az AD távolságot kell meghatározni. (Egy Snellius-Pothenot-féle feladat.= 25°32'. mert nem tu­ dunk átkelni a folyón. d) Határozzuk meg a PA távolságot. A = 28°39'. = 35°40'. b) Határozzuk meg a (p szöget! (PÁC 4-). szöget. Ismert az A. A folyó partján a síkságon felmérjük a BC = 363. hogy AC = 5836. (Egy Hansen-féle feladat. és ez akadályoz ben­ nünket. mert például egy folyó választja el ezeket. BC = b = 396. Ámde nem férünk hozzá az A és a D pontokhoz.21 m hosszúságú alapvo­ nalat és megmérjük a következő szögeket: /3 = 40°21'. /3. ACB 4 = 237016/.33 m hosszú alapvonalat és megmér­ jük a következő szögeket: (3 = 38°17'. b) Számítsuk ki a PÁC 4_-et.NÉH ÁNY „GYAKORLATIBB” TR IG O NOM ETR IAI FELAD AT K2 GY 3458.82 m . Közvetlenül nem tudjuk megmérni az AD távolságot. y = 124°44'.) K2 GY 3460. d) Határozzuk meg a PA = r. B és C háromszögelési pontokról a síkon. e) Számítsuk ki a PB = r2 távolságot.= a = = 46° 18'.A síkságon az A. A síkságon helyezkedik el a P pont úgy.2 m. ACB 4 = 128°30'. c) Határozzuk meg a PC távolságot. míg a BC szakasz BPC 4 = /3 = = 85°33' szög alatt látszik.) K2GY 3459. y= 114°29'. c) Számítsuk ki a PC = r távolságot. b) Számítsuk ki az AB és a CD távolságot. BC = 7417. B. Például azért. (Egy Hansen-féle feladat. c) Határozzuk meg az AD távolságot. távolságot.

C. súlyvonalvektorok koordinátáit. súlypont koordinátái K1 3462. 5) pontra 0„ az O. ( a + b c + d e) és K1 3463. C(3. A koordináta-rendszer <9 kezdőpontjának tükörképe az A(5.(4. Az A(0. Számítsuk ki a végpontok koordinátáit. b) az A. 9) koordinátájú pontok. L(2. 10) és (10. -1).'a —b c —d^\ . -2) csúcsokkal megadott háromszöget az A pontból kétszeresére nagyítjuk. 6). E2 3467. és L.A z AB szakasz felezőpontjának koordinátái (-1. hogy két felezőpontot öszszekötő vektor párhuzamos a szemközti oldal vektorával. Számítsuk ki az A5C háromszög csúcspontjainak koordinátáit. 1). 5.. és bizonyítsuk be.Kössük össze a P (. Számítsuk ki a B pont koordinátáit. Ekkor a K. B( 8. Számítsuk ki a B pont koordinátáit. d) ( V ^ .C. Oldjuk meg a feladatot általánosan is! (Legyenek a P(a\ b) és Q(r. C(3. 2). . 5) a végpontok) K1 3470.(3.3. K2 3465. C. CC. 0. Ezután a kapott szakaszt hosszab­ bítsuk meg mindkét irányban önmagával. 1). . 2) pontok által meghatározott szakasz felezőpontja legyen M. 5(1. 6). Az ABC háromszög csúcspontjainak koordinátái: az A(2. az 0 2tükörképe a C (l. b) (4. Egy ABC háromszög oldalainak felezőpontjai: a) az A. K1 3464. az L pontot -90°-kal. pontokat kapjuk.(2. 6) és (12.A z A(l. 5). háromszög 5. 7) pontra ismét az O. 2). 2). B( 3. 6). Számítsuk ki a kapott A5.1. K2 3468. 3). Bizonyítsuk be. 6). Igazoljuk. Forgassuk el az 0 ( . Az A pont koordinátái (-4. 7). A K(6. C(8. 3). BB i . 1). Koordinátageometria Szakaszt adott arányban osztó pont.V. hogy K ]L] = 2 O M és K X L ^L ()M \ Oldjuk meg a feladatot általánosan. 2) pontot az origóval. 0). K1 3469. Számítsuk ki az oldalak felezőpontjainak koordinátáit. 4).(5. hogy az OABC négyszög rombusz.(-2. E2 3466. 4) pont körül a K pontot +90°-kal. és C. csúcsainak koordi­ nátáit.(1.^ 3 ) és V 2 ’ V3 . -5) csúcsokkal adott háromszögben számítsuk ki az AAl. tükörképe a ö pontra O. Számítsuk ki a következő pontpárokkal megadott szakaszok felezőpontjainak koordinátáit: a) (6.

(-4. 0). K1 3474. I D( 6. -1). 12). — 2). 2). E(6. hogy ha például az A csúcsból és a BCD oldal­ i t lapból indulunk ki ugyanazt a pontot kapjuk. 5). 9) Jelöljük az AB oldal A-hoz közelebb fekvő harmadolópontját ÁT-val. a BC oldal fi-hcz közelebb fek­ vő harmadolópontját L-lel. (-V 8-VÍ2 ). El 3473. (0. 0). Oldjuk meg a feladatot általánosan. 16). Az AL és a CK szakaszok közös pontját jelöljük g-val. ha a csúcsai a a) (8. 0). SÚLYPONT KOORDINÁTÁI E1 3471 . 5(8. 3). I Igazoljuk. -2). 4) és b(2. -2). 4. illetve a CK szakaszokat? Az ABQ háromszög területe az ABC háromszög területének hányad része? E2 3476.1. 0). 10. Számítsuk ki az osztópontok koordinátáit. E1 3472. d. 8).V 3). 3. hogy a súlypont helyvektora KÉHM a+ b + c+ d ■ . (7. -5). 3) pontokat összekötő szakaszt 3:4 . A ■ DEE háromszög csúcsainak koordinátái D(l. b) a (3. Számítsuk ki a háromszög súlypontjának koordinátáit. 5). 0). 2).SZAKASZT ADOTT ARÁNYBAN OSZTÓ PONT. Legyenek ■ I a tetraéder csúcsainak helyvektorai a. 2. hogy AD + BE + CF = 35. b. Osszuk fel a) a (3. -2) pontokat összekötő szakaszt három egyenlő részre. ha a(5. majd az összekötő I szakaszon határozzuk meg az ABC laphoz közelebbi negyedelőpont koordinátáit! Ez az S J P j pont a tetraéder súlypontja. 0). A(4. Oldjuk meg a feladatot általánosan. 0). Milyen arányban osztja a Q pont az AL. -3). 6). C(7.Az OAB háromszög OA oldalának A-hoz közelebbi harmadolópontja D. (4. C(6. C(3. (6. (6. 8). Határozzuk meg az osztópontok koordinátáit. Osszuk fel a) a (2. I koordinátájú pontok. Az ABC háromszög ■ súlypontja legyen S„ a DEF háromszög súlypontja S2 . (2.5 2. 14) pontokat összekötő szakaszt négy egyenlő részre. (-^3 2 ^/2 7 ). I E2 3479. b) (6. 1). Számítsuk ki a végpontok koordinátáit. . D (. 12) pontokat összekötő szakaszt 2:5. Az ABC háromszög csúcsainak koordinátái: A(0. (10. 5(12. K1 3477. b) az (5. C(5. 8(0. c) (V2. Igazoljuk. Kössük össze a D csúcsot az ABC háromszög súlypontjával. Mutassuk meg. 3). I K2 3478. illetve 5 :2 arányban. Egy négyszög csúcsainak koordinátái: A (-2. Az ABC háromszög csúcspontjainak koordinátái: A(— 4. -2). E2 3475. Határozzuk meg az OP koordinátáit és a hosszát. -1) pontokat összekötő szakaszt mindkét irányban megnyújtjuk másfélszeresére.Egy tetraéder csúcspontjának koordinátái: A(l. az AB oldal A-hoz közelebbi harmadolópontja E. OE és BD metszéspontja P. 9). illetve 4 :3 arányban. írjuk fel az OP -t OA = a és OB = b segítségével. 6). B( 12. c. (4. F(14. Határozzuk meg az átlók felezőpontjait összekötő vektor koordinátáit.

Igazoljuk. Az ABCD rombuszban A (ll. pontok paralelogramma csúcsai. C(3. 5). 5 ( . 8) koordinátájú pon­ tokban metszi. a) A(l. K1 3484. Raj zolj uk meg az A(0. Egyenes vonalú mozgást végző katicabogár mászik a négyzetrácsos táblán.8). 1). Igazoljuk. Számítsuk ki a harmadik csúcs koordinátáit. Egy háromszög csúcsainak koordinátái: A(4. (1. E1 3486. (3. . E2 GY 3489.1. E2 3488. 1). Határozzuk meg az OAB derékszögű háromszög átfogójához tartozó magas­ ság talppontjának a koordinátáit! (O jelenti az origót). 1) koordinátájú pontokon. hogy ezek a szakaszok szintén harmadolják egymást. Harma­ doljuk meg az oldalait. az y tengelyt a 5(0. (5. K H ö ( o . (8. 4). 7). »> 4 1 4 c) A( 1.9. Mely pontokban metszi a katicabogár pályája a berajzolt koordinátatengelyeket? E2 3490. Számítsuk ki azoknak a pontoknak a koordinátáit. (6.3) koordinátá­ jú pontok. Számítsuk ki a 5 és a D csúcsokkoordinátáit. 3). 2). Egy paralelogramma két szomszédos csúcspontjának koordinátái: A( 9. B{2. -4). -3) és 5(0. A paralelogramma középpontjának koordinátái (1. D(5. D( 3. és átmegy az A(2. Az AC átló a BD átló kétszerese. amelyekben a belső szögfelezők metszik az oldalakat. C(9. C(-4 . Határozzuk meg a negyedik csúcs koordinátáit! Hány megoldás van? K1 3485. (1. 6).3). 0). 7). Számítsuk ki a másik két csúcs koordinátáit. Milyen arányban osztja egy­ mást a két sétaút? K1 3483. hogy az B( 4. (9. -2) pont. Adott a paralelogramma három csúcsa: a) (0. 5(7. E1GY 3482.K1 3480. (3. 9) koordinátájú pontokkal megadott négyszöget. 11). c) (1. 8). 0). az AH és a BF utat. C (. Egy háromszög két csúcsá­ nak koordinátái (-4. K2 3481. 2). 8). Egy rombusz két szemközti csúcsának koordinátái: 5 (-3. 0). 0). 5). (6. 3). Egy egyenes az x tengelyt az A( 6. C(2. 6) és a 5(8. 6). 2). 0).5. D i. 4). a CD oldal felezőpontja legyen F. 0). E1 3487. 12). A telken két sétautat létesítünk. . ha AC = 2 • BD. 3).± J . 5(12. -2). 7). majd kössünk öszsze két-két harmadolópontot az ábrán látható módon. 1). 5). 3). Egy négyszög alakú telek csúcspontjai az (0. -3) és (5. b) (4. Határozzuk meg az A és a C csúcsok koordinátáit. A súlypontja az 5(2. A BC oldal C-hez közelebbi harmadolópontja legyen H.

(4. V 3495 Tekintsük azokat a háromszögeket. C (. akkor az egyenes egyik oldalán levő merőleges szakasz hossza a mások oldalon levő két merőleges távolság összegével egyenlő. 3). ha két szomszédos oldalának ará­ nya 1 :3.(2. 0. Számítsuk ki az a) (1. P3 (-5.6) vektorok abszolútértékét. -4). (4. d) (0. b e R). Bizonyítsuk be. E2 3494. -9). 2). hogy a szemközti oldalak felezőpontjait összekötő szakaszok felezik egymást! Oldjuk meg a feladatot általánosan is. P9 (a + b. EZ 3493. K1 3500. Mi lehet a hasonlóság középpontja és aránya? E2 3497 Az ABCD téglalap két szomszédos csúcsának koordinátái: A ^ . (0.-4 ). h) (-V8. d(7. a . Igazoljuk. — 2). b(-5.0 Határozzuk meg a téglalap középpontjának koordinátáit. 12). b) ( . azonos arányban meghoszszabbítjuk.3 . KÉT PONT TÁVOLSÁGA E2 3491 .V7).V3). .6. a2 ). Milyen távolságra lehet e három­ szögek súlypontja az origótól? E2 3496. 3). = 3 és 7 * 2= 7 egység hosszúak.3 . Határozzuk meg a két kör közös külső érintőinak a metszéspontját.-7 ). amelyek csúcspontjainak koordinátáit a koordináta-rendszerben a -1. b (b.(3. l j és flj^ . Számítsuk ki az a(4. 3). ha koordiná­ táik: A(2. -2). P5(V2. V2 + T ) . P4 ( . Egy négyszög csúcsainak koordinátái: (-4. 11). b2 ).-V Í2) . Igazol­ juk. 10). (Legyenek a csúcsok helyvektorai: a (a. 5).-2 ).V 2 V ö +^2 V 6+V 2_ V6-V2 4 ’ 4 pontok távolságát. (2. 3499. 1 számok közül választjuk. hogy ha egy háromszög súlypontján áthaladó tetszőleges egye­ nesre a csúcsokból merőlegeseket húzunk. fi V6 . -a). c) (-3. 5). (5. P7 (0. (— 1.. -3). 20). Bizonyítsuk be. ( . (V 2.. 2).6. c(— 10. ő(7.b) (a. 6). . A sugaraik rendre r. P2 (3 .Két kör középpontjának koordinátái: 0. P . hogy az AB és CD szakaszok középpontosan hasonlók. 7).266. D( 9. 3). 3). hogy az így keletkezett háromszögnek és az eredeti háromszög­ nek azonos a súlypontja. Két pont távolsága K1 3498. E1 3492. 5). \ / 2^ I . -3). 4). 5). (1. Számítsuk ki a következő pontoknak az origótól mért távolságát. -12). 0 2 (7. Egy háromszög oldalait ugyanolyan forgási irányban. 2 ’ 2 y \ K1 Ps(a. (8.

1). -2) koordinátájú pontoktól? J _ __ 1_ . (3. a). 5) és a (-4. 5) koordi­ nátájú pontok. 7). Igazoljuk.a ) (a > 0). d) (1. (8.b ). (0. Állapítsuk meg. 5) koordinátájú pontok.6). Számítsuk ki a) a (-4. 2). 4). csúcsokkal megadott nyolcszög területét. hogy a) (3. ame­ lyek egyenlő távol vannak a) a (4. Számít­ suk ki a harmadik csúcs koordinátáit. b) (1. (-7. (2. (-a . 0). 4). Számítsuk ki a há­ romszög köré írt kör középpontjának a súlyponttól mért távolságát.-5 ). (2. 0). b e R\{0}). -1) pont és 10 hosszúságegységnyi húrját a 5(2.-2 0 ) koordinátájú pontok derékszögű háromszöget feszítenek ki. 3). 1). (5. d) (a. Milyen összefüggés van azoknak a pontoknak x és y koordinátái között. b). K2 3509. (-2. K2 3503. (5. 0). . Egy derékszögű háromszög befogói 12 és 5 egység hosszúak. (6. -b) (a. hogy a kör áthalad-e a 5. 3). K2 3512.-3 ). Egy kör középpontja a 5(0. (5. J l ' -fi. (10. hogy milyen négyszöget határoznak meg a következő pontok? Állításunkat igazoljuk! a )( 1. Számít­ suk ki a háromszög szögeit és a területét. 1). E1 3505. 1). K2 3508. Mekkora a háromszög területe? K1 3504. K2 3513.1). 5) pont felezi. -1). K1 3506. 1). Számítsuk ki a háromszög területét. -3). (4.267 K1 3501 . (0. . 0). 4). 4) és (-1. (2. 5(8. 3). b) (3. -3). B(-A\ 3). 2) és a (-3. 4). (1 . b) a C (l. K1 3502. (3 . 1) pont és a 6 hosszúságegységnyi húrját a 5(6. (5. 9).. e) (a. c) (— 1. (5. (2. .-1 ). (3 . 1).6) és a 5 2 (-5. 0). Számítsuk ki a háromszög köré írt kör területét. (6. (0 . (-1. 2). 5). amelynek középpontja a) a C(3. 3). 3). ej (2. 7). (1. Határozzuk meg annak a körnek a sugarát. (7. b) (1.-10) csúcsokkal megadott négyszög kerületét és a területét. K2 3510. 1).-1 ). Számítsuk ki a harmadik csúcs koordinátáit. b) az ( 1.-2 ). Egy szabályos háromszög két csúcsának koordinátái: A(4.-3 ) pontok egyenlő szárú háromszög csúcsai. K2 3511.-5). (-3.KÉT PONT TÁVOLSÁGA . (3.(11. -1). 1) és a 5(6. 1 1 -Jl ’ V2 (0 . hogy a aj (10. A harmadik csúcsa az x tengelyen van. 4). 3). 8). 1). (12. Számítsuk ki a háromszög kerületét. 0) pont felezi. 1). (7 . ha a csúcsainak koordinátái: a) (2. 3). Igazoljuk. -1). Ellenőrizzük. b) (2. 2). K2 3507. (0. Egy háromszög csúcsai a (3. (0. -1) pontokon. (3. (a . 4). Egy egyenlő szárú derékszögű háromszög átfogójának végpontjai: A(2. -13) pont és érinti az x tengelyt. . b) a (-3. (7 . Egy egyenlő szárú háromszög alapjának csúcsai az A(2.

1).1 km). hogy a két vektor hajlásszögét az y tengely felezze. E1 3524. Számítsuk ki a deltoid negyedik csúcsának koordinátáit! Mekkora a deltoid területe? E2 3527. b(— 2. Sík terepen két egyenes országút derékszögben metszi egymást. K1 3517. E1 GY 3520. 4). 0) és C(l. Határozzuk meg az x tengely azon pontjának koordinátáit.Határozzuk meg az x tengelynek azt a pontját. C(4. -2). (a > 0) és B (. E2 3522. Az ABCD téglalap két szemközti csúcsának koordinátái: A (. 2) és (8.3a/ 3 j . amely a (2. 5) koordi­ nátájú pontoktól egyenlő távolságra van. K2 3518. Határoz­ zuk meg az A pont koordinátáit úgy. Számítsuk ki a rombusz másik két csúcsának koordinátáit. 3). 2). ha a kör áthalad a (-4. E2 3528. 4). amely egyenlő távol van az origótól és a (9.5 méter. a). 5^5. Két tereppont A és B koordinátái.A z x tengely mely pontjából látszik az AB szakasz derékszögben. amely 15 egység tá­ volságra van a P (. E2 3525. a szim­ metriatengelye az AC egyenes.) K1 3515. ha két szomszédos oldal aránya 1:3. Hány megoldás van? E1 3526.2. 0) és C(2. és a tég­ lalap területét. fi(7. 0). b). 6). Adjuk meg a hatszög középpontjának és a hiány­ zó csúcsok koordinátáit. Egy szabályos hatszög két szomszédos csúcsának koordinátái: A(2. 0) pontban érinti. Egy rombusz területe 27 területegység. 16). Számítsuk ki az y tengely olyan pontjának a koordinátáit. 3). két szemközit csúcsának koordinátái: A (-4. Számítsuk ki a hiányzó csúcsok koordinátáit! E2 3529. (A valóságban 1 egység = 0. Egy ABCD téglalap két csúcsának koordinátái: A(-2. 2). 6) és C(2. 1) és a (6. 4) és 5(7. 5). Számítsuk ki a téglalap köré írható kör középpontjának koordinátáit. Az A és a C csúcsnál fekvő szög 120°-os. B{5. Határozzuk meg a kör középpontjának koordinátáit. E1 3519. Az a és a b vektorok koordinátái: a(4.6). -5). A B csúcs az y tengelyre illeszkedik. Az országutak mely pontjaiból látszik az AB szakasz derékszögben? (A valóságban 1 egység = 0. Számítsuk ki a B és a D csúcsok koordinátáit. Egy deltoid három csúcsának koordinátái: A(8.Határozzuk meg a kör középpontjának koordinátáit. ha A(— 1. (-4. A B csúcs az y tengelyre illeszkedik. -9) ponttól. Egy ABCD téglalap két szemközti csúcsának koordinátái: A(2. . Legyenek ezek az egyenesek a koordináta-rendszer tengelyei.K2GY 3514.A z AB szakasz végpontjának koordinátái A(6. hogy az x tengelynek csak egy olyan pontja legyen. -3) ponttól? K1 3516. Virágágyást akarunk készíteni. E1 3521 . amelyből az AB szakasz derékszögben látszik? E1 3523. C(5. Határozzuk meg a b értékét úgy. Számítsuk ki a B és a D csúcs koordinátáit. 2) ponton és az x tengelyt a (2. Egy rombusz két szemközti csúcsának koordinátái: A(0. 2) koordi­ nátájú ponton és mindkét koordinátatengelyt érinti.6. . ha áthalad a (4.5. -1).

AZ EGYENES EG YEN LETEI . . (-1 . Számítsuk ki az A(l. (8. 0) ponton áthaladó n(3. 1) normálvektorú. E2 3535. 0). területét. Igazoljuk. ( 3 .Tekintsük az A(0. -1) és (8. 5(6. Határozzuk meg a P pont koordinátáit.-2 ). C(0. (2.6) ponton áthaladó n(-2. -7) ponton áthaladó n(— 1.1. 8). A z ABC háromszög csúcsainak koordinátái: A(-9. 3) normálvektorú.6). -5) csúcsokkal megadott há­ romszög kerületét. -1. 2). 0) normálvektorú. 2). Milyen határok között változhat Pulinktól a négyzet négy csúcsáig terjedő távolsá­ gok négyzetének az összege? Hol pihenjen a pulikutya. hogy AB2 + BC2 + CA2 = 3 (AS2 + BS2 + CS2 ). -1) normálvektorú egyenes egyenletét. Számítsuk ki a háromszög köré írható kör középpontjának koordinátáit és a kör sugarát. b) a P(— 3. 4) ponton áthaladó n(2.6. Hogyan szerkesztenénk meg az e egyenesen a megoldást adó P pontot? V GY 3537. 2). (-2. c) a P(-5. C(2. írjuk fel a) a P( 5. Z )^ 3 . Határozzuk meg az e egyenesen annak a P pontnak a koordinátáit. 1). (0. d) (7.-^ j koordinátájú pontokat. hogy ez a négyzetösszeg minimális vagy maximális legyen? Az egyenes egyenletei K1 3538. 4). 9). Pulikutya futkározik egy 1 km oldalhosszúságú négyzet alakú kertben. E1 3532. d) a P( 0. E1 3533. 11). -2). e) a P(0. 8). 1). B( 6. Egyenlő szárú háromszögben az alap végpontjainak koordinátái (-1. 0) ponton áthaladó n(— 1. 3) normálvektorú. . B (. 2. b) (2. Szá­ mítsuk ki a háromszög köré írható kör területét. Adottak az ABC háromszög csúcsainak koordinátái és a háromszög síkjában az e egyenes. ha PA = PB és PC : PD = 2:3. f) a P (-40. Jelöljük a háromszög súlypontját S-sel. Számítsuk ki a harmadik csúcs koordinátáit és a háromszög te­ rületét. 8. e) (4. -3) normálvektorú. a háromszög köré írható kör középpontjának koordinátáit és a kör sugarának a hosszát. a szára 5 hosszúságegység. -2). 12). (-3. Oldjuk meg a feladatot általáno­ san. E1 3534. B(-A. K2 3531 . . 2) ponton áthaladó n(4. 3) normálvektorú. (1. 2).269 K2 3530. 9) és C(5. Egy háromszög oldalainak felezőpontjai: A(-7. amelynek a csúcsoktól mért távolságaira a PA2 + PB2 + PC2 összeg a legkisebb. 3).-4 ). -3). (. 5) ponton áthaladó n(0. (1. ha a csúcsainak koordinátái: a) (1. 2). c) (0. V 3536. g) a P( 8. 7). 5). 3). és annak határán. 2).

0) ponton és irányvektora v(2. 4). _ y 2) pontokon átmenő egyenes egyenlete: (x2. = x2 ) vagy (yl = y2 ). 2 4 í n 31 és a 0.V 2 j és a Í3V2. írjuk fel az egyenes egyenletét. j) a ÍV3. a) és a (b. -1). hogy a PjOe. -45°. hogy a következő elsőfokú (lineáris) egyenletek egyenes egyenletei. I f) a P(3.A Z EG YEN ES EG YEN LETEI I K1 3539. -2). 1). koordinátájú pontokon átmenő egyenes egyenletét. 8) és a (-3. K1 3544.-2-V2 j i) az (a. -2) ponton és irányvektora v(l. b )4 x -y = \2 \ . K2 3542. K1 3545. írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. 4 . Igazoljuk. 1. -1).). amely áthalad I a) a P( 0. 0). 0) ponton és irányvektora v (-l. d) — és 4. f) a és a (a * 0). 4). E1 3541. Például a fenti a) példában a = 4 és \ b = 6. 3).)(y . /J a (0. 4 e) — es — .2). amelyen az egyenes áthalad és adjuk meg az egyenes normálvektorát (vagy irányvektorát). \g ) a P\( — 4 —. 1 3' e) a f 2 . I 1 — 1 ^ ponton és irányvektora v(5.6.) és a P 2 (x2. 0).) = (y2 . 5) és a (0. írjuk fel a (0. ha (x .x. ahol ab ^ 0.2. -1). akkor az x tengelyre illeszkedő metszéspont a abszcisszáját és az y tengelyre illeszkedő metszéspont b ordinátáját az egyenes tengelymetszeteinek mondjuk. 3— V 2 4> AJ a P{4.y. 0. -5) ponton és irányvektora v(0. e) a P( 3. a * 0 és b * 0. I ej a (-2. 6) és a (-3. K1 3540. g) a és -a (a ^ 0). vagy az egyik tengelyt. amelynek irányszöge 30°. 3 ' | és a | \ 3 ’2. 60°.2) és az (1.8. 0°. Igazoljuk. -J3)\ d) a P(3. És így tovább. írjuk fel a) a (9. b). 3 5 (Ha az egyenes metszi a koordináta-rendszer tengelyeit.3 és 4. b) . azaz adjuk meg olyan pontnak a koordinátáit.x. Igazoljuk. 3). 5) ponton és irányvektora v(l. amelynek tengelymetszetei: a) 4 és 6.i _5 2 b) a (4. I b) a P(-2: 1) ponton és irányvektora v(3. hogy az a és b tengelymetszetekkel megadott egyenes egyenlete: —+ —= 1. d) a (4. a b A koordináta-rendszer tengelyeivel párhuzamos egyenes egyenlete: x = a. V3). illetve y = b. -2) ponton és irányvektora v(4. h) a (0. 7) ponton átmenő olyan egyenes egyenletét. írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét..y t)(x . c) a P( 4. a j 3x + 4)> = 8. 6) és a (4. c) 5 és . -3 ) és a (4. 3 .) E1 3543. _y.

írjuk fel a rombusz oldalegyene­ seinek. 3) pontok illeszkedjenek az ax + by = 1 egyenletű egyenesre. hogy a P(— 1.y = a egyenletű egyenesre.ly = -3 egyenletű egyenesre illeszkednek. . illetve -6 egységnyi távolságra vannak. 6). f i y = -x + 3. K2 3555. Határozzuk meg az a paraméter értékét úgy. hogy rajta van-e. K2 3553. c) 2x + —= 1. amelynek absz­ cisszája kétszer akkora. -10) koordinátájú pont. 2 g) y = ^ x .4 = 0. b) az 2x .y = 1 egyenesen a P(l. Fejezze ki b -1 a függvényeként.3 y + 4 = 0 egyenletű egyenesen az (1. K2 3554. b) pontban metszi. a (7. K1 3549. 4) pontok. g) y + 3 = 0. 0).s d) 3x + 2y = 6. 2) és a P2 ( 1. — 1). a (10.y = 6 egyenletű egyenesen az (1. 8) koordinátá­ jú pont. egyenletű egyeneseket.AZ EG YEN ES EG Y EN LET EI d) y = V 3 x . b) a P t(3. 3). K1 3551. Adjuk meg három olyan pont koordinátáit. Ellenőrizzük. az y tengelyt a (0.(2. 1) pont. mint az ordinátája.y + 3 = 0 egyenletű egyenesnek azt a pontját.(4. K1 3550. 6) pont. K2 3548. Ábrázoljuk a tengelymetszetek segítségével az b) x + —= 1. e) a 2 x . Adjuk meg a 3x + 5y = 15 egyenletű egyenesnek azt a pontját. K2 3552. 3 e) 8x + 5y = 40. hogy a) a P. a (2. ha az átlók a koordináta-rendszer tengelyeire illeszked­ nek. 0). Egy rombusz átlóinak hossza 10 és 8 egység. a (4. átlóegyeneseinek egyenletét. Számítsuk ki az adott egyenesek irányszögét. K1 3546.4 . (illeszkedik-e) a) az x . d) a Ax . Határozzuk meg az a és a b paraméterek értékét úgy. 6) pont illeszkedjen az 5x . f i x . A P(4. 3) és a P2 (7. -2) és a P. Határozzuk meg a 2 x . amelynek koordinátái egyenlők.y = 3 egyenesen a P(l. c) a / )|(7. K1 3547. a (-2. 2) pontok. Adjuk meg a 4x + 3}’ = 6 egyenletű egyenes azon pontjainak koordinátáit. amelyek a 2x . 2) ponton átmenő egyenes az x tengelyt az (a. 2). ame­ lyek az x tengelytől + 6.

K2 3559. 6) és a B(9. 2). 3). E1 3566. írjuk fel a 4x + 1001 y = 2002 egyenletű egyenes és a koordinátatengelyek által meghatározott háromszög belsejének azon egész koordinátájú pontját. 3) pontjára. Egyenes vonalú folyó egyik partján két sátor helyezkedik el. K2 3567. -4 ). 3563. ábra E2 GY 3563. a folyó mely C pontját célszerű úgy megválasztani. 2).egyetlen olyan ponton sem. E2 GY 3564. 3) és B (6. amelyekre PA2 . 6) koordinátájú pontok.az origón kívül . -3). A sátorból elindul egy nyaraló a B sátorhoz úgy. E2 3561. Rugalmas üt­ közést feltételezve az oldalfal mely pont­ jába irányítsuk az A pontbanban levő golyót. K2 3557. 8).K2 3556. c ) j >= . ahol az A(-4. hogy az AC + CB útvonal a lehető legrövidebb legyen? E1 3565. 4) koordinátájú pontoktól egyenlő tá­ vol haladó egyenesek egyenletét. 2). A biliárdasztalon van két golyó A és B pontokban. B{ 8. írjuk fel az el­ tolt egyenes egyenletét. = .j c . az _ y tengely pozitív felét prímszám ordinátájú pontjában metszi? ír­ juk fel ezeknek az egyeneseknek az egyenletét. Számítsuk ki annak a háromszögnek a területét. amely az x tengelyt egész abszcisszájú pontjában.3 2 3 2 egyenletű egyenes zár be a koordináta-rendszer tengelyeivel. E2 3562. E1 3560. hogy az oldalfalról visszapattan­ va eltaláljuk a B pontban levőt.. A 3 x ~ 4 y = 16 egyenletű egyenest eltoljuk a v(4. x tengellyel 60°-os szöget bezáró egyenes nem megy át . -2 ) vektorral. Ha az oldalfal meg­ felelő pontját P jelöli. 12) pontoktól? E1 3558. hogy közben elmegy a folyóhoz fürdeni. Egy ABC háromszögben két csúcs koordinátái A(3. A koordinátatengelyek mely pontjai vannak egyenlő távolságra az A (.Határozzuk meg azon P pontok halmazát (mértani helyét).8) és a C( 6. amikor az y tengelyt is kell érinteni. a golyók helye: A (2. az A koordinátái (1. 6). amelyet a(az) a) 4x + 3y = 24. . amelynek koordinátái racioná­ lis számok. A csúcsnál fek­ vő szöget az x tengely felezi. ő(12. . 0) és a B(2. a B koordinátái (12. B(5. akkor igazoljuk. hogy AP + PB út hossza minimális az A-ból 5-be vezető azon utak közül. Igazoljuk.PB2 = 20. hogy az origón átmenő. írjuk fel az A(5.l. Számítsuk ki a C csúcs koordinátáit. írjuk fel az A(-4. Ha a folyópartot x tengelynek tekintjük. amely az origótól a legtávolabb van. Az oldal­ fal legyen az y tengely. 8) pontokkal megadott háromszög szögfele­ ző egyeneseinek egyenletét. Hány olyan egyenes illeszkedik a sík P(4. C(— 3.

6) és a (3. ha a ^ b l K2 GY3578. . amelyek egyenlő távolságra vannak az x tengely [-2. 1). A hat­ szög egyik csúcsa a (6. 5). illetve 9. Számítsuk ki a háromszög kerületét és a szögeit. 0) koordinátájú pont. KI 3576. írjuk fel az utakat jelképező egyenesek egyen­ letét! Számítsuk ki. amely áthalad a P{6. 1) ponton átmenő azon egyenes egyenletét. 4). amely átmegy a P(3. (b .4. 7). 3). Az A és a B csúcsok abszcisszái 3. 6). ha a csúcspontok koordinátái: a) A( 3. ha A(-4\ 8) és a B(2. B (. (2a. b) a C (l. . Határozzuk meg a síkbeli derékszögű koordináta-rendszerben azokat a ponto­ kat. Egy egyenlő szárú háromszög súlypontja az origóban van. 1). a B és a C pontoktól pedig egyenlő távolságra vannak. E1 3570.A z A(5. ha 1 egység = 1 méter. 4) pontból kiinduló fénysugár visszaverődik az x tengelyen. írjuk fel a beeső és a visszavert fénysugár egyenletét.6). írjuk fel az e egyenes egyenletét. Egy szabályos hatszög középpontja a koordináta-rendszer kezdőpontja. és áthalad a B (. a). hogy B és a C pontok hány méter távolságra vannak az utaktól. b) a (0. Adott egy síkterepen három pont a koordinátáikkal: A(l. K2 3581 .M i a feltétele annak. K2 3582. (7. 4) pont és az x tengely közötti szakaszát. írjuk fel a száregyene­ sek egyenletét és számítsuk ki a csúcsok koordinátáit. Igazoljuk. K2 3577. -4). C(6. S (l. V 3571 . -b) koordinátájú pontok egy egyenesre illeszkedjenek.3y . Tükrözzük a 3x . Egy e egyenes áthalad a (7. -1) koordiná­ tájú ponton és a tengelymetszeteinek szorzata: ab = 6 (a > 0 és b > 0). b).M i annak az egyenesnek az egyenlete. 4) koordinátájú pontok. 5(1. E2 3579.2. K2 3580. 2). -4). (4. K2 3574. Az ABC háromszög AB oldalegyenesének egyenlete: 2x . Olyan egyenes utakat szeretnénk kialakítani. A súlypont koordinátái: (5. hogy az (a . C(3. C(8. írjuk fel az AC és a BC ol­ dal egyenesének egyenletét. 6) pontra! írjuk fel a tükörképegyenesek egyenletét. amely a koordináta­ tengelyek pozitív felével 8 egység területű háromszöget határol.4y = 4 egyenletű egyenest a) az y tengelyre. írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. hogy a) az (1. 3] szakaszá­ tól! E1 3572. amelyek áthaladnak az A ponton. írjuk fel az oldalak egyenletét. 7) ponton. K1 3575. -2) koordinátájú pontok egy egyenesre illeszkednek. b) A( 2. 4) koordinátájú ponton és a -1 abszcisszájú pontja felezi az egyenesnek a (7. hogy az APB törött vonal hossza minimális legyen. írjuk fel a háromszög súlyvonalainak és a középvonalainak egyenletét. 1) és a (16. E1 3573. és a P felezi az egyenesnek a koordinátatengelyek közti szakaszát? K2 3569. írja fel a P{3.El 3568. 3) ponton. 2] és az _ y tengely [1.9 = 0. Határozzuk meg a koordináta-rendszer x tengelyén a P pont koordinátáit úgy. -9). az alapja az y = -2 egyenletű egyenesre illeszkedik és az alapon fekvő szögei 30°-osak. -2).

6 = 0. Két metsző egyenes hajlásszögén a két egyenes által meghatározott 2-2 egyen­ lő szög közül a nem nagyobb szöget értjük. e) 4x . hogy a (-4. -3). akkor az co hajlásszögükre ! E1 3588.y + l ) ( 4x . 5). (-1. 5^ . 3x + 2y . akkor az (Ohajlásszögükre cos co= |cos (n. 3x + y .n2)|. Ábrázoljuk a megoldást. 2x + y + 1 = 0. (11. Számítsuk ki a háromszög szögeit.y = 0.7 = 0. -3) koordinátájú pontok egy pa­ ralelogramma csúcsai. c) 3x .AZ EG YEN ES EG Y EN LET EI E1 3583. Igazoljuk. A A paraméter milyen értéke mellett jelent a következő egyenlet egyenespárt: Xx2 + 4xy + y2 .2 y ) ( x . n 2az e2 egyenes normálvektora. Számítsuk ki az átlók hajlásszögét. V 3584. 2x + 3y .9 = 0. 8) koordinátájú pontokon átmenő egyenes és a 6x + 5y = 30 egyenletű egyenes hajlásszögét.5 y + 9 = 0. Igazoljuk.3 = 0. K2 3586.1 = 0. Határozzuk meg a koordináta-rendszerben azoknak a pontoknak a halmazát. V 3587. amelyek (x. Számítsuk ki a (-3. ahol n. y ) koordinátái kielégítik a következő egyenletet: ( 3 x .3y .6 = 0.12 = 0. y = -2 x -4 . 2x + y . (14. 3x . y = x + 3. Számítsuk ki a következő egyenletekkel megadott egyenesek hajlásszögét. -2) és az (5.3y .. 5). b) 5x . f) 2x .6 = 0.2y + 4 = 0. hogy ha az y tengelyt metsző m xés m2 iránytangensű egyenesek nem merőlegesek egymásra. g) A.4x .5 = 0. = 0. az e. E1 3585. x + y . E1 3589.2y + 1) = 0. .3 = 0. Ha a két metsző egyenes nem merőleges egymásra.l . a) x .2y . ha oldalegyeneseik egyenlete: a )y = 2 x . d) 4x + 1 = 0.6 = 0. b ) x .2y .x + B y + C. A^x + B^y + C2 = 0.

7 . z) pont illeszkedjen az ABC síkra! V 3609. c) P0(2. b) A(0. 5x + 3y + 15 = 0 egyenletű egyenesek húrnégyszöget zárnak be. D(5. 1. írjuk fel az egyenes paraméteres egyenletrendszerét. 4) ponton és irányvektora v(0. 3). V 3600. 5) ponton átmenő és az xy síkkal párhuzamos sík egyenletét. ha az egyenes átmegy a P0(4. írjuk fel a J a F . . 3. 7) ponton és az irányvektora v(2.3y + 12 = 0. írjuk fel az A. 0. B{. b ) x = y+ ± = z-5 cj =1 2 3 6 ’ 2 7 4 3 5 2 3601. ( l . V 3602. V 3598. -1. Bizonyítsuk be. -1). 1) pontok meghatározta szakasz felezőmerőleges síkjának az egyenletét. 2. 3).6. . n(— 1. Igazoljuk.— . -5). 4). 4 5 2 Határozzuk meg a P0 ( 1. -2. hogy a 0(1. 5) ponton és irányvektora v(0. -3. V 3597. 4x . hogy a Pnpont illeszkedjen az adott egyenesre. ha a) A( 1. 5). Határozzuk meg a z koordináta értékét úgy. 5. V 3607. z = 2/ egye­ nes hajlásszögét.\ l y = l \ c) 6x = 13. 3x + 5y . 2..2. 0. B ( . — 1. b) a P 0 (-2. -1. z) pont y és z koordinátáit úgy. Számítsuk ki a 2x + 5y + 7z = 3 sík és az x = 2 + 3 1. 8) ponton átmenő. 2) normálvektorú sík egyenletét.20 = 0. -3). ha az egyenlete: a) 2x + 5y . B( 2. (Azaz: iktassuk ki a paramétert!) V 3599. 2). 0. -2.4z = 11. y = -5 + 4f. hogy az A(l. 5 . 3). 1. -7) ponton átmenő. n (l. -4.— 1) normálvektorú sík egyenletét. hogy a 3x . d) F 0 (7. 2).——= ~+ ^. 7). V 3604.Mutassuk meg. b) az A(2. Határozzuk meg az . 2) ponton és irányvektora v(5.2 = Z +5 = z . + ^ = z és az — = ~ y+ ~ ’ = -— . ha az egyenes átmegy a a) P 0 (l. V 3606. y. 1). -3). b) 2 x . -1). 3. 0) ponton és irányvektora v(l. írjuk fel a P0 (2. 3. V 3608. 1. -1).egyenletrendszer3 3 4 5 V V 3603. Határozzuk meg az egyenes egy pontjának és irány vektorának koordinátáit. 2. B pontokon átmenő egyenes paraméteres egyenletrendszerét. b) P0(0. írjuk fel az A(-2. Határozzuk meg a sík egy pontjának és egy normálvektorának koordinátáit.= 2 rel megadott egyenesek hajlásszögét.20 = 0. 4) koordi­ nátájú pontok egy síkban vannak. 1. -2. V 3596.— 1. V 3605. -3). írjuk fel a) az A(l. hogy az egyenlő oldalú háromszög csúcsainak koordinátái nem lehetnek valamennyien egész számok. írjuk fel az egyenes paraméteres egyenletrendszerét a koordináta-rendszer sík­ jában. -1). C( 1. B{. -2. ha az egyenes egyenletrendszere: x . B(4. írjuk fel a fenti egyenesek egyenletrendszerét. Egy egyenes egyenletrendszere: X + ^ .EZ 3595. 4. 3. B(5: 2. 3.4y .1.6) pontok által meghatározott sík egyenletét. C(0.

5. K1 3612. -1).12 = 0 és 3x . K2 3615. a C csúcsból kiinduló súlyvonal egyenlete 9x + 13y = 30. y = 3x-4. az A-ból induló súlyvonal egyenlete y = 1 és az AB oldal felezőpontj. 2x + y = 3. 3x + 5y + 10 = 0. x2 = 7. b) x = 4. Egy háromszög egyik oldalának egyenlete 55y + 18. b ) 3 x . 4). ^ I l ~ . y = 1. Az ABC háromszögben az AC oldalegyenes egyenlete 7x + 5y = 54. 2). Számítsuk ki a B és a C csúcsok koordinátáit.1.276 . . K2 3616.3y e) x + = = 8 12.y . K1 3617. = 2. 2) és B ( . A háromszög súlypontja 5(5. az A csúcs­ ból kiinduló súlyvonal egyenlete 6x + y = 20. 7x + 2y = 31. P o n t távolsága egyenestől.4 = 0. h) y = 3. Számítsuk ki a háromszög csúcsainak és súlypontjának koordinátáit! K2 3613. Az ABC háromszög két oldala az adott egye­ nesekre illeszkedik és súlypontja az adott pont. Számítsuk ki a háromszög csúcspontjainak koordinátáit. A C csúcshoz tartozó belső szögfelező egyenlete 2x + y = 1. a C csúcsból induló súlyvonal egyenlete 2x . Az ABC háromszögben az AB oldalegyenes egyenlete 3x . 6 2 3 x —1 x— 1 i) ax . Erre az oldal­ ra eső két csúcsának abszcisszái: jc. x .10 v = -16. írjuk fel a BC oldalegyenes egyenletét.y .1 = 0 . c) y = 2x +3. E1 3614. 3x + 7y = 1.5y = -13. Mekko­ rák a háromszög oldalai és szögei? K2 3618. y = 5.+ z = i. két súlyvonalának egyen­ lete: 3x + 5y . síktól K1 3610.2y + 2 = 0. ha az egyenesek egyenletei: a) x = -3. 6). e2 egyen­ lete y = 4x + 18. + + K1 3611 . A h ) egyenletek miért egyenes egyenletei? Az i) egyenletrendszer milyen feltételek mellett oldható meg? g.x .A z ABC háromszög két csúcspontja A(l.y + 1 = 0 . c) 2x . A Z EG YEN ES EG YEN LETEI K é t egyenes m etszéspontja.4 = 0. egyenlete y = ~ x ~ 4. az S pont koordinátái (2. ha az AC oldal egyenlete 3x . Határozzuk meg a C pont koordinátáit. Számítsuk ki a következő egyenesek közös pontjának (metszéspontjának) a ko­ ordinátáit.4y w |* § _ 2 = 2. az AC oldalegyenes egyenlete x .A z ABC háromszög A csúcsának koordinátái (-4. 35 2y 7y . 5x-3y t o |v: = d )y =~ 2 .y = c.256 = 0. ha az oldalegyenesek egyenletei: a) 4x .Adott két egyenes e.4 y .2y + 1 = 0. 9x . + b. -5. Számítsuk ki a háromszög csúcspontjainak koordinátáit.-2x = + + 5. f) 2x + y . Határozzuk meg az ABC háromszög csúcsainak koordinátáit. Az e.8 0. és e2 és egy S pont.

3). Határozzuk meg a két egyenes metszéspontját.Két egyenes metszéspontja. 2x + _y-4 = 0. d) x + 3y . K1 3621. amelyet a két egyenes a koordinátatengelyekkel bezár.10 = 0. a harmadik egyenesre illeszkednek a zös pontja a három egyenesnek? és a (-1. 3).1 = 0. 0) és a (0. ha a szimmetria-középpontjának koordiná­ tái: K( 2. [Számítsuk ki a háromszög területét!] Forgassuk a háromszöget az x tengely körül. 10). x . 6). 12. D V2 VT Jelölje K az AB és CD oldalegyenesek metszéspontját. Számítsuk ki a háromszög csúcsainak koordinátáit.A z e egyenes áthalad az origón. amelynek csúcsai az x + y = 11. E1 3625. 6) koordinátájú pontokon). Szá­ mítsuk ki a C csúcsból húzott súlyvonal tengelymetszeteit! (Azaz: mely pontokban metszi a súlyvonal az x és az y tengelyt?) K1 3622. K2 3623. x + 12y . 5x . a máso­ dik tengelymetszetei 3 és 6 (az egyenes áthalad a (3. K2 3628 . E1 3629. x-y+l=0. hajlásszögét és annak a síkidomnak a területét. 3x .2y . C(l. amelyben az oldalegyenesek egyenletei: x + y = 8 .Adott két egyenes és egy pont. a pont H( 8.4) pont benne van-e abban a háromszögben. Van-e kö- . Számítsuk ki a keletkezett kettős kúp felszínét és térfogatát. x . Állapítsuk meg.y . az x . Mely valós c számokra igaz.5y = 4. az e2 egyenlete y = 4x + 18. Az et egyenlete y = ^ x . Számítsuk ki a hatszög csúcsainak koordinátáit. 2x . a CE átlójának egyenlete 4x . 3). Adjuk meg annak a háromszögnek a súlypontját. E2 3620. K2 3631 . 5x + y . Pont távolsága egyenestől. az AE átlójának egyenlete x + 6y = 30. 5x + 4y + 13 = 0. a H pont a harmadik oldal az (e.2 = 0 és az y = 0 egyenletű egyenesek határolnak.4y = -19 egyenesek alkotta háromszög oldalfelező pontjai. hogy az alábbi egyenletekkel megadott egyenesek közül melyik három egyenesnek van közös pontja: a) 3x .l = 0 .3y = -18. -1). 1) koordinátájú pontok. K2 3624. B( 8. y = 0. Számítsuk ki annak a háromszögnek a területét. 0). síktól K1 3619. K1 3630. 7). Döntsük el.3 = 0. 5(0. Számítsuk ki az AK távolságot. C( 12. -1).35 = 0.2 egyenletű egyenesek által bezárt hegyesszög szögfelező egyenesének az egyenletét.5 = 0. E2 3626. Egy háromszög két oldala az adott egyeneseken van. hogy a P{ 15.5y . x + y = 2. Határozzuk meg az y = ^ +1 és az > > = 2x . irányvektora v(4. hogy a P(c\ c ) pont az y = 2x +2.4 . 3x + 5y = 36 egyenletű egyenesek által határolt háromszög belsejében van? K1 3627. Három egyenes közül az első áthalad az origón és irányvektora v(l.2.6y + 15 = 0. ame­ lyet a 8x . b) 4x . x + 2y + 4 = 0.y + 8 = 0 és az/: x + 2y = 6 egyenletű egyenes. Számítsa ki e és/m etszéspontját és a metszéspont távolságát A-tól.y = 2. -21).Egy négyszög csúcsai: A(0.15y . 0(22.A középpontosan szimmetrikus ABCDEF hatszög AC átlójának egyenlete 5x + > ■= 5. egyeneshez közelebbi) harmadolópontja. Adott az e: x . az/egyenes két pontja A(l. c) 3 x . 1). 0). Egy háromszög csúcspontjainak koordinátái: A(-2.l y + 6 = 0.4y + 9 = 0.

E1 3633. to­ vábbá azx + >’ = 4 é s a z x + >' = 5 egyenletű egyeneseket olyan pontokban metszi.104 = 0 és a 4x .y = 2 egyenletű egyenesek egység hosszúságú szakaszt vágjanak ki. Igazoljuk. Számítsuk ki az x + 2y = 7 egyenletű egyenes azon pontjának koordinátáit. E2 3644. c) áthalad a 3x . C(5. amelyek abszcisszáinak különbsége 1.6 = 0 és a 4x + y = 0 egyenletű egyenesek metszéspontján és az irány­ vektora v(l. 8).. K2 3636.y . Számítsuk ki a négyszög területét.y = 3 egyenletű egyenesek közé eső szakaszát. amely átmegy a P( 3. El 3634. b) áthalad a 4x . Az x + y = b egyenletű egyenesnél számítsuk ki a b értékét úgy.2y = 1 egyenessel 45°-os szöget zár be. 1lx + l y . mint az adott egyenes az y tengelyt. 3) ponton és a 4x . -2) ponton és a P felezi az egyenesnek az x + 3y = 6 és a 2x . Határozzuk meg a b paraméter értékét úgy. b) 3x .4y = 0 3 egyenletű egyenesek 5 egység hosszúságú szakaszt vágjanak ki az y = — x + b egyenletű egyenesből. írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. 2) pon­ ton. amely átmegy a P(— 1. hogy az A (-3. -3). 3) csúcsokkal megadott háromszög súlyvonalai egy pontban metszik egymást. K2 3637.K1 3632.y = 6 és a 4x + y + 6 = 0 egyenletű egyenesek közé eső szakaszát az origó felezi.5.l y + 39 = 0 és az 5x + 4y .4y = 0 és az x .y + 5 = 0 egyenletű egyenes­ párok metszéspontjain. amely 5 egység távolságra van a P(3.3. fi(l.3 = 0 egyenletű egyenesek metszéspontján és a P( 1. Egy négyszög két szomszédos oldalegyenesének egyenlete: 3x .y + 1 = 0. A másik két csúcson átmenő átlóegyenes egyenlete: 3x + y = 13. amely átmegy a P(5. és a 3x + 2y = 16 és a 3x + 2y = 11 egyenletű egyeneseket olyan pontokban metszi. amely átmegy a (6.4y + 13 = 0. E2 3639 . írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét.y + 4 = 0 egyenletű egyenes áthaladjon a 2x . .y + 5 = 0 egyenletű egyenesek met­ széspontján? E1 3638. Határozzuk meg annak az egyenesnek az egyenletét.2y + 4 = 0 egyenletű egyenes -3 ordinátájú pontján és az x tengelyt az ori­ gótól ugyanakkora távolságban metszi.15 = 0 egyenletű egyenesek metszéspontján és az x tengelyre eső tengelymetszete -4. E2 3642. 4) ponton. hogy az 5x . amelyek abszcisszáinak különbsége 2. Hogyan kell az m paraméter értékét megválasztani. hogy az mx .x + 2y = 6 és az 5x .y + 1 = 0 és az x . 3x . 3) ponton. amelynek a 3x . írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. amely a) áthalad az x . amely áthalad a a) 3 x ~ y + 2 = 0 és az x + 2 y .4y = 8 és x + 2y = 16 A metszéspontjukkal szemközti csúcs az origó. hogy az egye­ nesből a . 4 E2 3641. írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. E2 3640 . E2 3643. K1 3635. írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. 7) ponttól. 4).

V 3656. 1) ponton.E2 3645. 0). 0). illetve N' pontok­ kal. V 3655. 0). azután az átfogó végpontjait kössük össze a szemközti befogóra rajzolt négyzet­ nek a kiszemelt csúcsától legtávolabb eső csúcsával. Milyen arányban osztja 5 az AS szakaszt? E2 3650. Az AC. 5(9. M. 5(0. amely áthalad a (-6. E2 3646. . továbbá a BM. L.3y = -12 és a 2. írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. Határozzuk meg a C pont koordinátái függvényében a K L : MN arányt. a háromszög súlypontját S. hogy az így adódó két egyenes metszéspontja az átfogóhoz tartozó magasságvonalra illeszkedik. Bizonyítsuk be. E2 3648. Egy háromszög alakú telek csúcspontjainak koordinátái: A(0.y = egyenletű egyenesen rögzítsünk egy pontot. írjuk fel annak a 5 ponton áthaladó egyenesnek az egyenletét. Szá­ mítsuk ki a 5 csúcs koordinátáit! V 3654. 0). Az ABC egyenlő szárú háromszögben AC = BC.(2m + 1 8 m + 2)y . hogy az m paraméter bármilyen értékénél az mx + 3y . 5(0. amely átmegy a 5(6. N. 5(6. írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. Határozzuk meg annak az egyenesnek az egyenletét. Adott a 5(1. Bizonyítsuk be. Ezek az egyenesek milyen arányban osztják a BD átlót? V 3651. és a tel­ ket két egyenlő területű részre osztja. valamint az x + y = -1 egyenletű e és a 8x + 3y = 7 egyen­ letű/egyenes. A derékszögű koordináta-rendszerben adottak a következő pontok: A(0. E2 3647. V 3657. hogy az m paraméter értékétől függetlenül az (m + 6 m + 3)x . Adottak az x . Rajzoljunk egy derékszögű háromszög mindegyik befogója fölé kifelé egy-egy négyzetet. Ezen a ponton át két tet­ szőleges egyenest húzunk. Az így kapott szakasz és az A-ból induló súlyvonal metszéspontját jelölje 5.y = 2 egyenletű egyenestől számítva 1:2 arányban osztja. Az x . BD.3y = -21 egyenletű egyenesek közé eső szakaszának az y tengely­ re eső merőleges vetülete 3 egység. 4). Bizonyítsuk be.52 és az A2 5.y = 2 és az x + 2y = 14 egyenletű egyenesek. írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. 0). illetve N pontokkal.5 méter) E1 3653. hogy az A. 1). (1 egység =1. QS szakaszok felezőpontjai rendre K. Az ABCD paralelogramma A csúcsát összekötjük a BC. 6).3m + 2 = 0 egyenesek a sík ugyanazon a pontján ha­ ladnak át. és A2 az y tengelyt 5. 7) ponton és a 2x . a BC szakasz 5-hez közelebbi harmadolópontja pedig Q. A 5 csúcs az x + 2y = 10 egyenletű egyenesre illeszkedik. a C csúcs koordinátái (4. 0) ponton. amelynek az e és/egyenesek közé eső szakaszát az e egyenestől számítva a 5 pont 3 :2 arányban oszt. E2 3649. 10) ponton és a 4x + 3y = 32 és a 4x + 3y = 2 egyenletű egyenesek közti szakaszának az y tengelyen levő vetülete 2 egység. 3). egyenesek az x + y = 0 egyenletű egyenesen metszik egymást. ha OA.x . Az ABC háromszög 5 csúcsát összekötjük az AC oldal A-hoz közelebbi harmadolópontjával. amely átmegy a 5(3. Bizonyítsuk be. PR. Ezek az x tengelyt A. 0). illetve ND szakaszokat felező M'.A m + 1 = 0 egyenletű egyenesek a sík ugyanazon a rögzített pontján haladnak át. 1) pont. C(3. E1 GY 3652. és 5 2 pontokban met­ szik.. Tudjuk továbbá. 5(2. hogy a C pont az EF sza­ kasz belső pontja. ^ OB. és az egyenesnek a két adott egye­ nes közé eső szakaszát 5 az x . Az A csúcs koordinátái (-2. A CD szakasz C-hez közelebbi harmadolópontja 5 . illetve CD oldalt felező M. 5(0. 16). 5>(0. amely átmegy a 5(2. 9).

3) ( x . c) maximális haszon mellett maximális darabszám elérésére törekszik? Létezik-e olyan termelési program. Az A típusú szendvicshez darabonként a követ­ kező anyagokat használják fel: 3 dkg vaj.y . illetve egyenlőtlenségeket: a) \x\ + \y\ = 5. 1 dkg sonkára. c) (\x\ . hogy a k = 5x + 6y függvényeknek (x.1| + \x + 1| + \2y\ < 4. y e R) a fenti fel­ tételek mellett minimuma legyen. g) ( y . V GY 3661.4) < 0. . amely mindhárom követelményt egyszerre kielégíti? V GY 3663. Az A típusú ruha termelési értéke darabonként 4500 Ft. 20 db kemény tojás és korlátlan mennyiségű ke­ nyér. munkadarabonként a következő fel­ tételek mellett: .2 > 0 és 3x . b) I \x\ -\y\ \ = 4.4) < 0. f) \x . Kétféle szendvicset akarnak készíteni. hogy az összes szendvicsek száma a lehető legnagyobb legyen? V GY 3662. h) (y . d) 3x + 5y .3) > 0. A rendelkezésre álló nyersanyagból hány darab A és hány darab B típu­ sú szendvics készíthető úgy. Ábrázoljuk azoknak a P pontoknak a halmazát. Az A típusú ruha 600 Ft. b) maximális termelési értékre. y) koordinátái ki­ elégítik a következő egyenleteket. d) \x\ < fy|. Mi azoknak a pontoknak a halmaza. A szendvicsek elkészítéséhez a következő nyersanyag áll a rendelkezésükre: 120 dkg vaj. tojásra és ke­ nyérre lesz szükség.3)(x + y .2y -1 > 0. Határozzuk meg x és y értékét úgy.1. f) y < 3 és x . a B típusú ruha 300 Ft haszonnal jár darabonként. Hány darabot termeljen a gyár egy műszakban az egyes modellekből. 2 dkg sajt.y < 3 és x + y < 4.y > 0 és x + y < 0. c) x .E2 3658. A koordináta-rendszer síkjában mely pontok koordinátái elégítik ki a következő egyenlőtlenségrendszereket: a) x > 1 és y > x . y > l é s x > 0 . Egy osztály klubdélutánra készül és a tanulók elhatározzák. amelyek (x. Az A és a B típusú ruhák elkészítéséhez egy üzemben darabonként a következő munkaműveletek szükségesek: Munkaművelet Szabás Varrás Hegesztés A 3 perc 1 perc 1 perc B 3 perc 4 perc - Egy műszakon belül a szabásra összesen 420 perc.2) = 0. ha a) maximális haszonra. a B típusú ruha ter­ melési értéke darabonként 5000 Ft. 5 dkg sajtra. 200 dkg sajt. a varrásra összesen 440 perc.3){x + y . b) x + y > 5 és x . A B tí4 pusú szendvicshez darabonként 2 dkg vajra. — tojás és kenyér. 3 dkg sonka. hogy szendvicseket készítenek. amelyek koordinátái kielégítik a követke­ ző egyenlőtlenségrendszert: 2x + y > 6 és x + 2y > 6. E2 3660. i) ( x .y < -2. Egy üzem A és B típusú termékeket gyárt.y .6 > 0 és 2x + 6 > 0. e) \x + 1| + \y + 1| < 2. a hegesz­ tésre összesen 80 perc fordítható. E2 3659.2) (|j| . e) 3x + 2y . 100 dkg sonka.

a B típusú munkadarab előállítási költ­ sége 400 Ft. és a 3x .z = 0 V 3667. Milyen terme­ lési program mellett tudna az üzem a legnagyobb nyereségre szert tenni úgy. Ábrázolás nélkül állapítsuk meg.3y . és 8x . Határozzuk meg a 4x + 5y . és f 2 x . 3 d) \Í2 x + y = 5 f) 2x + 3y = 5. egyenletű síkok közös pontjának koordinátáit.10y = 7.2y + z = 3 és az x .2 y = 6. 3666.y + 2z = 0 V egyenletű egyenes és a 2x . b) Határozzuk meg a két sík metszésvonalának egyenletrendszerét. a B típusút 500 Ft-ért adja el az üzem.5 y = 12. Határozzuk meg a következő egyenesek metszéspontját. Az A típusú munkadarab előállítási költsége 150 Ft. Számítsuk ki az x + ^ = — —. Határozzuk meg az — —. a festés­ re 300 perc fordítható. V 3668. a préselésre 80 perc. a csiszolásra 100 perc. Az A típusú munkadarabot 200 Ft-ért.\ \ c) x + 2y = 0 e) 3x + 5y = -1 és .l x +3 es a) 5 4 8— x y.= — +2 2 3 egyenletű sík metszéspontjának koordinátáit.2x + y = 3.4y + z = 10.4 _ y +3 _ z . hogy a következő egyenespárok közül melyek párhuzamosak egymással és melyek merőlegesek egymásra a) x + 2y = 0 és x + 2y = 4. h) 5 x . a 2x .7z = 4. hogy közben a lehető legtöbb munkadarabot állítsa elő? 3664. b) 2x + y = 4 és 2x + y = .2y + 3z = 0 síkok metszésvona­ lának egy pontját.4 es b) 2 5 x +2 y . 3 es és 12x + 10y = g) 4x .= 4 2 egyenletű sík metszéspontjának koordinátáit. V 4 V egyenletű egyenes és az x .6 es =y -l c) 3 4 3665.3y + Í z = 3.Párhuzam os és m erőleges e gye n ese k Munkaművelet Marás Préselés Csiszolás Festés A 2 perc - B - 2 perc 5 perc 2 perc 1 perc 5 perc Egy műszakon belül a marásra 90 perc. Párhuzamos és merőleges egyenesek K1 3669. . a) Határozzuk meg a 3x . ha az egyenleteik: x .6y = 30.

Az a paraméter mely értéke mellett párhuzamosak az (a + 2)x + (a + 3b +5)y + 3 = 0 és az (a + 2)x . ahol ab ^ 0.282 . A Z EG YEN ES EG YEN LETEI K1 3670.(2a .2 = 0 egyenletű egyenesek? A z a és a b paraméterek mely értékei mellett esik egybe a két egyen­ let által előállított egyenes? K1 3673. merőleges.4p)y + 8 = 0 és az (5p . t/J a P(0. c) a d) a K1 ponton és egy olyan egyenessel párhuzamos.8y + 13 = 0 és az (p + l)x . 4) ponton és az y = 2x .3 egyenletű egyenessel párhuzamos. amelynek irányvektora v(— 1. amely átmegy a) a P( 3. b. hogy az x y 1 1 ---------_ — £ +Z = li A +Z = 1 es az -------a + a. 3675.5y = 3 és a 3px + y = 1.4 és az y = -p x + 2 egyenletű egyenesek.2py . Határozzuk meg a p paraméter értékét úgy. Mi annak a szükséges és elégséges feltétele. )(b + b . hogy 2 a) a y = —x + 1 b) az y ■ és az es az y = 4x-\ 3 c) a 2x . e) a 3px . b) a P( 2. a b c) a P (5. c/J a 3x . c) a a/3x+ p~j2y = 5 és a a/2x + sÍ3y = 5 egyenletű egyenesek. (ab{a + a. 2) ponton és az y = x .5y = 15 egyenletű egyenessel párhuzamos.: 0 és az . -4) ponton és a 3x +4y = 12 egyenletű egyenesre merőleges.v b . amely átmegy 2 a) az origón és az y = . -3) ponton és a 3y . hogy a) az y = x + 2 és az y = px + 1 egyenletű egyenesek. b + bx 2 a b a.2)y . írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét.—= 0 egyenletű egyenesek merőlegesek legyenek 2 2 6 egymásra.4y = 5 és a 2x + 3py = 0. x y 1 e) a z ----------. 3). K2 3671 . E1 3672.—x + 5 egyenletű egyenesre merőleges. —V2 j ponton és az £ —£ = 1 egyenletű egyenessel párhuzamos. Számítsuk ki mindegyik esetben az egyenesek irányszögét. . K1 3674.20 = 0 egyenletű egyenesek párhuzamosak legyenek egymással. d) a (3p + 2)x +(1 .4 0 egyenletű egyenesek. egyenlettel megadott egyenesek párhuzamosak legyenek egymással. Határozzuk meg a p paraméter értékét úgy. írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. 2 b) az y ■ .)* 0). x y ^ M b) az origón és az —H — = 1 egyenletű egyenesre.2)x +(p + 4)y . A z a é s b valós paraméterek.4 egyenletű egyenesre merőleges.

7) pontokat összekötő szakaszt merőlegesen felezi. hogy a 2ax .1 = 0 egyenletű egyenesre merőleges. K1 3684. ha a) az e egyenes párhuzamos az x . b) áthalad a P(3. -3) és a B(x\ 6) pontokon és a 4 x . Határozzuk meg annak az egyenesnek az egyenletét. 4). amelynek normálvektora (-3.3y . b) az e egyenes áthalad az origón és az x + > . Számítsuk ki az AB szakasz felezőpontjának koordinátáit. továbbá írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét.8 = 0 egyenletű egyenesre.y .3y + 7 = 0 egyenletek közös pontján és merőleges az —+ —= 1 egyenletű egyenes4 6 x y '„ re. 1) és az (5. h) a 4x + 3v + 1 3 = 0 egyenletű egyenes x = 1 abszcisszájú pontján és az adott egyenesre me­ rőleges. Számítsuk ki az e és az / egyenesek közös pontját és a hajlásszögét. 3). amely a) áthalad a P (l. Szá­ mítsuk ki a merőleges talppontjának koordinátáit. Egy egyenes áthalad az A(4. -4) ponton és az A(6. K1 3685. amely a) a (-5.Határozzuk meg az a. 3682. -5) ponton és merőleges a 2x . ha ab 0. az/egyenes áthalad a P( 3.x— 3 2jc — y e) a P (. -2) ponton és egy olyan egyenesre merőleges.p y = 7 és a -15x +8_y = q egyenlet a) két különböző párhuzamos. -2) és a 5(5. ha a) az A pont koordinátái (-4. K2 3680. g) a P(— 4.' .3 = 0 egyen­ letű egyenesre merőleges. -2) és a (-3.ay . f) a P(4.2. a B pont pedig az A ponton áthaladó és a 4x + 3y = 8 egyen­ letű egyenesre merőleges egyenesnek az x tengelyre illeszkedő pontja. y) pontokon és a 4x + 3y = 5 egyen­ letű egyenessel párhuzamos.2. Számítsuk ki a B pont második koordinátáját. amely áthalad a Q(2. 0) ponton és az A(8. c) a (2. 4). 5) és a (-4. Számítsuk ki a B pont első koordinátáját. a B pont pedig az A ponton áthaladó és az 5x .> ’ + 4 = 0 és 2ax .4 = 0 egyenletekkel adott egyenesek merőlegesek legyenek.A z ax +by = a + b2 egyenletű egyenesre az origóból merőlegest állítunk. 0) pon­ ton.> + 7 = 0 egyenletű egyene­ sek metszéspontján. 12) pontokon átmenő egyenessel párhuza­ mos. K2 3676. b) két egymásra merőleges egyenes egyenlete legyen. amelynek irány vektora (4. b) az A pont koordinátái (6.paraméter értékét úgy.l . 7) ponton és az x . 0). K2 3678. írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét.3y = 7 egyenletű egyenessel párhuzamos egyenesnek az y tengelyre illeszkedő pontja. E1 3677. 3). 4) és a 5(8. illetve amelyik párhuzamos az —+ —= 1 egyenletű egyenessel. 5) ponton és az A(4. K1 . K1 3679. d) a (-4. 2). 4 6 K2 3683. hogy a 3 x .= 4 egyenletű egyenesre merőleges. 5) ponton és az — — i. K2 3681. amely áthalad az x + 2y S í 2 = 0 x y és a 4x . Számítsuk ki p és q értékét úgy. 3) ponton és az AB egyenesre merőleges. c) áthalad a P(5. b) a (4. 3) és a (-3. 3) pontokon átmenő egyenessel párhu­ zamos. az/egyenes áthalad a Q( 3. -3) pontokon átmenő egyenesre merő­ leges. 4) és a B (. -1) ponton és egy olyan egyenesre merőleges. írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét.> . Egy egyenes áthalad az A (-6. -3).3 y + 5 = 0 egyenletű egyenessel és áthalad a P ( .2 = 0 é s a 3 x . 4) és a B( 4..

K2 3695. Határozzuk meg az y tengelyen az M pont koordinátáit úgy. 2) és B{.Adott két pont: A(4.3. (6. 8) ponton és egyenlő távolságra van a P (. amely áthalad az A( 1. A B csúcson átmenő befogóegyenes egyenlete y = —x .2y + 6 = 0. 3). Az országúton M autóbuszmegállót létesítenek úgy. fí(8. E1 3692. b). ha az A és a fi pont koordinátái: A(-4. hogy a háromszög két súlyvonala merőleges egymásra. K1 3689. hány olyan egyenes van. 5) és a <2(9.1 . 10).y . -7) koordinátájú pontok egy derékszö­ gű háromszög csúcsai. K2 3693. amelynek átfogója AB és a derékszögű csúcsa az x = -2 egyen­ letű egyenesre illeszkedik. Igazé. -6). Bizonyítsuk be. B(2. Határozzuk meg az M megálló helyét. a másik be­ fogója pedig ugyanannak a kockának a lapátlója. . 7) koordinátájú helységektől egyenlő tá­ volságra legyen. hogy létezzen olyan derékszögű háromszög. Állapítsa meg. (5. E2 3698. hogy az A(0. Határozzuk meg az átfogóhoz tar­ tozó magasság hosszát. Legyen egy derékszögű háromszög egyik befogója egy kocka éle. 11) ponton és egyenlő távol van az A(3. 2). hogy az (1. Az ABC szabályos háromszög S súlypontját kössük össze a B és a C csúcsokkal. 5) pontoktól. -4). Az ABC háromszög AB oldalával párhuzamos középvonalának egyenlete x . K2 3700. -5) pontoktól. hogy az SB és az SC szakaszok felezőmerőlegesei a BC oldalt három egyen­ lő részre osztják. Egy derékszögű háromszög átfogóegyenesének egyenlete 3x .K1 3686. hogy a három egye­ nes egyenlő szárú derékszögű háromszöget határozzon meg.3y = 6 és az 5x . Határozzuk meg a hiányzó csúcsok koordinátáit.40 = 0 egyenle­ tű egyenesre illeszkedik. 1) és a ö(13. Egy derékszögű háromszög átfogójának végpontjai: A(4.5 km). Határozzuk meg az átfogóhoz tartozó magasságvonal egyenletét. írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. E2 3699. 2). egy további csúcs az x tengelyen van. Egyik befogóegyenesének egyenlete x + y . 2) ponton és egyenlő távol van az A(2. Bizonyítsuk be. -14) pont az A(-3. Adjuk meg két olyan egyenes egyenletét úgy. Bizonyítsuk be.-4).6. A P pont egyenlő távol van az 5x . K1 3691. Számítsuk ki a derékszög csúcsának koordinátáit. (1 egység = 0. 5).3y = 12 egyenletű egyene­ sektől. f 5 a súlypontja Sl — I a C csúcs koordinátái (-1.5 = 0. b) a P (l. K2 3688. K2 3694. K1 3696. 3) és a B(4. 4) és a B( 9. Egy egyenlő szárú derékszögű háromszög átfogója a 8x + 5y .2 y + 9 = 0. Sík terepen haladó országút egyenlete 2x . amely átmegy a) a P( 7. -1 ) pontoktól! írjuk fel a feltételt kielégítő egye­ nesek egyenletét. 3) pontokat összekötő sza­ kasz felező merőlegesére illeszkedik? K1 GY 3687. 2 E1 3697. Számítsuk ki a P ordinátáját. Ezzel az oldallal szemközti csúcs A(3. hogy a P(7.3y = 2. Egy egyenlő szárú derékszögű háromszög egyik befogóegyenesének egyenlete x . hogy az AM egye­ nes merőleges legyen a BM egyenesre.5 = 0 é s a z ezzel az oldallal szemközti csúcs abszciszszája 4. K1 3690. Határozzuk meg a b értékét úgy. ha az abszcisszája 3. 3) és a B{--4.

4). 1) és F második koordinátája 13. -2). B{4. a D-ből in­ duló és az AC. 0). 0). 0). (-c. 0). Jelölje D a BC oldal felezőpontját. hogy a magasságvonalak egy pontban metszik egymást.l y . 6).6. (-4. T( 16. 5).6 = 0. -1). (8. 0). (4. 12) csúcsokkal megadott háromszög súlypontja. -3) és a (8.P B a legnagyobb. (8. (5. az úgynevezett Euler-féle egyenesen van. . a másik két oldalához tartozó magasságvonalak egyenlete 4x . amelyre a) AP + PB a legkisebb. B( 5. E1 3706. a magasságpontja M(3.3 y + \ = 0 és i + j = 0. Az ABC háromszögben AB = BC. 4). Bi­ zonyítsuk be. -8). ha a csúcsainak ko­ ordinátái: a) (0. 0).re bocsátott merőleges talppontját E. 1). Bizonyítsuk be.3y + 1 = 0 és I x + 2y . (-4. -2) és két magasságvonalának egyenlete „t . K2 3710. (2. hogy a) a (-1. -1). 6). ha a P pont koordinátái (-5. K1 3708. K2 3711. K2 3709. a BC ol­ dalhoz tartozó magasság talppontját T. 0). ^ ) és két magasságvonalának egyenlete I x . 0). Számítsuk ki az ABC háromszög B és C csúcsának koordinátáit. Számítsuk ki a harmadik csúcspont koordinátáit. b) a (-3.1 = 0 és 2x . 4) és Q(— 2. (12. 0).22 = 0. Számítsuk ki a háromszög magasságpontjának koordinátáit. E1 3702. 7). ahol abc 0. Számítsuk ki a B és C csúcs koordinátáit. 1). Az ABC háromszögben AB = AC. b) (0. 2) koordinátájú pontokkal megadott három­ szög Euler-féle egyenesének egyenletét.3. (-6. ha az egyik oldal egyenesé­ nek egyenlete: 5x . B( 2. A PQR egyenlő szárú háromszög szimmetriatengelyének egyenlete 2y . 0) és a Q pont koordinátái (-3. a magasságpontja M( 1.y + 4 = 0 és 7x + 2y = 7 .x . hogy AFAJBE. 0). Számítsuk ki a háromszög csúcsainak koordinátáit. Egy háromszög két csúcspontjának koordinátái: a) A (. 10).y = 10 egyenletű egyenesen határozzuk meg annak az M pontnak a ko­ ordinátáit. 5(6. A 2x . ha az A csúcs koordinátái: a) (3. (4. végül F a DE szakasz felezőpontját. 0). b )A ( 3. Számítsuk ki a tükörkép koordinátáit. Határozzuk meg az e egyenesen azt a P pontot. b) ( 1. a magasságpontja M(4. (0. b). 9). az e egyenes egyenlete: x + y + 3 = 0. 6). 0). 2) pontot az jc + _ y + 8 = 0 egyenletű egyenesre. e) (1. 2) és két magasságvonalának egyenlete 2 x . 0). Legyen P( 2. (5.3y + 2 = 0. Adott az A és a B pont. c) (0. Igazoljuk. 1). d) a (0. (5. d) (a. K1 3707.Párhuzam os és m erőleges egye n ese k 2 E1 3701 . 2). -1). 4).5. E2 3703. Jelölje a BC oldal felezőpontját F. és az e egyenes. c) a (0. K2 3705. amelyre a PM + MQ összeg minimális. -2). Tükrözzük a P( 3. (1. (-4. K2 3712. c) A( 2. írjuk fel a (2. b) AP . 2). ha A (.6 = 0. (3. 6). 0). Számítsuk ki a hiányzó csúcsból húzott magasság hosszát! K1 3704. 7). 2). 6). 0).2y . a körülírt kör középpontja és a magasságpontja egy egyenesen. A pontok koordinátái: A (.2. (3. c) (6. (8.

8). Számítsuk ki a téglalap hiány­ zó csúcsainak koordinátáit. Számítsuk ki az A( 3. 5(5. a C csúcspont a 2x .3y = 5. Számítsuk ki a másik két csúcs (C és D) ko­ ordinátáit. 1).y = 0. Számítsuk ki a négyzet csúcsainak koordinátáit. C(— 1. A C csúcs koordinátái (-3. -6). Milyen pályát ír le a háromszög súlypontja? E2 3715. . 5). K1 3723. egyik átlójának egyenlete 3x + 4y = 18. K1 3717. súlypontja az S( 6. -3). egyik csúcsa pedig az A(0. Határozzuk meg a B . AD oldalegye­ nesének egyenlete pedig x . ha az átlók hossza 5 ^2 egység. K1 3722. az A csúcsa: A( 2. az AC átló párhuzamos az x tengellyel. 0) pont. magasságpontja az M(4.1 és 4x + 8. az AM magasságnak a BC oldalra eső talppontja A(2. 3) csúcspontú háromszögben az sa és az mh egyenesek metszéspontjának koordinátáit. Egy négyzet egyik csúcsának koordinátái (5. 1). y = 2x . Egy téglalap két szemközti csúcsa A(5. 7). -2). -3). Számítsuk ki a háromszög csúcs­ pontjainak koordinátáit. b) (1. Számítsuk ki a téglalap ismeretlen csúcsainak koordinátáit. K1 3720. egy további csúcsa az x .y + 7 = 0 egyenletű egyenesek téglalapot határolnak. K2 3718. Egy téglalap egyik átlója az y = x . K1 3725. Határozzuk meg a másik két csúcs koordinátáit. E2 3728. Számítsuk ki a téglalap csú­ csainak koordinátáit. Az ABCD téglalap egyik átlójának végpontjai A(-10.2 egyenletű egyenesen fekszik. C(9. Az ABCD téglalap AB oldalegyenesének egyenlete y = 3x. E1 3719. 2). K1 3721. A C csúcs rajta van az x . -5). Határozzuk meg a többi csúcs ko­ ordinátáit. 6) pontban metszik egymást.A z ABCD téglalap AB oldalegyenesének normálvektora n (l. Az egyik csúcson át­ menő átló egyenesének egyenlete Ix + 4y = 15. 4) pont. Az AB oldalegyenes iránytangense — Számítsuk ki a B és a D csúcsok koordinátáit. 4).y = 1 egyenletű egyenesen. K1 3716.3y = 0 egyenletű egyenesen van. Egy négyzet két szemközti csúcsának koordinátái: a) (3. Bizonyítsuk be. Egy háromszög egyik csúcsa az origó. 16). 1) pont. Az ABCD négyzet AD oldalegyenesének egyenlete y = 2x + 4.C . 0). 5) és (4. -2). Az ABCD téglalap AB oldalegyenesének egyenlete x + y = 6. Egy téglalap két szomszédos csúcsa: A(— 1. átlói az M( 12. 0).E1 3713. Számítsuk ki a másik két csúcs koordinátáit.2. Az ABC háromszög magasságpontja M(0.D csúcsok koordinátáit. 2). E1 3714. E1 3727. 5(1. 5(5. átlóinak met­ széspontja az M(7. 1). az AB oldal felezőpontja F(. Az ABC háromszögben A (.2. az átlók metszés­ pontja a K( 1. K2 3724. -5). írjuk fel a többi csúcs koordinátáit. C(2. 12 E1 3726.3y = 0 egyenle­ tű egyenesen mozog. 2). Az ABCD téglalap két szomszédos csúcsa BC oldalak hosszúságának aránya 1 : 3 . 6x . hogy az x + 2y + 1 = 0 . -2). Határozzuk meg a C és a D koordinátáit. 2) és (4.

Egy rombusz egyik oldalegyenesének egyenlete x . A B C oldalegyenes egy pontja P(10. írjuk fel a csú­ csok koordinátáit és az oldalak egyenletét.Párhuzam os és m erőleges e gye n e se k . E1 3740. 4). . A B csúcson átmenő és az AC átlóra merőleges egyenes a CD egyenest £-ben met­ szi.— . Az ABCD téglalapban BC = 3 AB.y = 2 egyenletű egyene­ sen van. hogy a K. A rombusz kerülete ^464 egység. ezekre pedig a másik két csúcsból merőlegeseket rajzolunk. K2 3739. a rombusz magassága 2 ^ 3 . 7). 2) pont. Az ABCD téglalap A és C csúcsain át párhuzamosokat. 4). Az ABCD téglalap BAD szögének felezője a BD átlót az M. Számítsuk ki a C és a D csúcsok koordinátáit. Az egyik átló egyenlete: y = 1.54 = 0 és 3 x . a CD oldalegyenes egy pontja R<-\: 11).287 E2 3729. A rövidebb átló egyik végpontja a D{ 0.lOv + 128 = 0. Rajzoljunk az ABCD rombusz oldalaira (kifelé) négyzeteket. Számítsuk ki a rombusz területét. középpontjának koordinátái (4. 3x . Számítsuk ki a rombusz többi csúcsának koordinátáit. E1 3737. Egy rombusz két oldalegyenesének egyenlete 3x .y + 8 = 0.3y = 0. Az M ponton áthaladó AB-vel párhuzamos egyenes az AC átlót N-ben metszi. 3). és F\ .L. L. Oldjuk meg a feladatot koordinátageometriai módszerrel. A B C oldal hossza az AB oldal hosszának kétsze­ rese. E1 3742. 2) pont. -2).10y . egyik átlója az x . N. írjuk fel a rombusz két szimmetriatengelyé­ nek egyenletét. Mutassuk meg. Igazoljuk. M. K2 3733. 6). A P(0. Bizonyítsuk be. 2). E2 3732. 6). Az egyik átló az x . 0).3y = -12. Az ABCD paralelogramma A és B csúcsai: A(l. C(3.y + 10 = 0 egyenletű egyenesre illeszkedik. Számítsuk ki a csúcspontok koordinátáit. hogy a keletkezett téglalap középpontja egybeesik az eredeti téglalap középpontjával. az átlók metszéspontja a <2(1.Az ABCD rombusz átlóinak metszéspontja a koordináta-rendszer kezdőpontja. Szá­ mítsuk ki a rombusz csúcsainak koordinátáit. — |. Számítsuk ki az E koordinátáit. Számítsuk ki a paralelogram­ ma kerületét.N pontok négyzetet határoznak meg. Az ABCD paralelogramma A csúcsának koordinátái (2. hogy az ABCD téglalap síkjában felvett P pontra teljesül az I AP2+ CP2 = BP2+ DP 2 egyenlőség. Egy rombusz két oldalegyenesének egyenlete x . v2 — 2 E2 3730. Egy rombusz egyik csúcsa A(7. E1 3736. a BC oldal egyene­ sét a P pontban metszi. K2 3741 . B( 6.M. Legyen a négyze­ tek középpontja K. A két oldal metszéspontjával szemközti csúcsa (5. Bizonyítsuk be.Az ABCD paralelogramma három csúcsának koordinátái: A(-3. 1). A rövidebb oldalak felezőpontja 11 3 i . E2 3738. hogy a PN egyenes merőleges a BD átlóra. -1). a B csúcs koordiná­ tái (1. egyik csúcspont­ jának koordinátái (6. 3). B(2.Az ABCD rombusz A csúcsának koordinátái: (-1. E2 3731 . 2) pont az A csúcson áthaladó egyik oldalegyenesen van. E2 3735. Határozzuk meg a rombusz másik három csúcsá­ nak koordinátáit. K2 3734. 18).

FE \\ BC (F e AB. K2 3744.K1 3743. C(3. -3). 10). hogy K. hogy az FH. C(8. D csúcsok tükörképeinek koordinátáit. hogy a négyszög téglalap. hogy a tégla­ lap két oldala a két befogóra illeszkedjék. 1). hogy a merőleges egy rögzített ponton halad át. a C csúcs ordinátája 1. -7).1. hogy ezek a szakaszok a paralelogramma átlóját harmadolják. hogy AC1DE1 Mit mondhatunk akkor. B(-4. L és O a sík tetszőleges pontjai. a C csúcs koordinátái: (8. 4).A z ABCD paralelogramma csúcsainak koordinátáiról tudjuk. Határozzuk meg a hiányzó csúcsok koordinátáit. 9). c. Az ABCD deltoid szimmetriatengelye az AC átló. C(14. Igazoljuk. illetve N. S (-5.O M é s K\Lx ±-OM. C. B. Hogyan válasszuk meg P helyét. O körül K. b) Legyen N az M pontból a CD-re húzott merőleges talppontja. -1). Az AB ugyanazon oldala fölé megszerkesztjük a MAD és MBC egyenlő szárú derékszögű háromszögeket úgy.1 +90°-kal. (A szimmetriatengely merőlegesen felezi az AB oldalt). Az OA = a és az OB = b befogók által meghatározott derékszögű háromszög AB átfogóján mozog a P pont. hogy az ANB 4 = 90°. C( 1. 6). D( 4. és számítsuk ki az átlók hosszát. B{5. Az AB = 2a szakasz egy tetszőleges pontja legyen M. 2). 4) ponton át a paralelogramma oldalaival párhuzamosokat húzunk. Az ABCD paralelogramma (amelynek nincs derékszöge) A csúcsában Afi-re. E e CD) Igazoljuk. E2 3747. a) Bizonyítsuk be. b. B(l(). C egy háromszög három csúcsa. C (. V 3753. V 3751 . b : 3x . A CD és AB felezőmerőlegesének metszéspontja legyen P. 1). 9). Ezek metszéspontja E. Bizonyítsuk be. K2 3748. A P( 5. 3 3 c : x + —y = 3. függetlenül a téglalap méretétől. d: x — y = 3. Tükrözzük az ABCD paralelog­ rammát az AD és BC oldalak felezőpontjait összekötő egyenesre. Mi azoknak a P pontoknak a mér­ tani helye. Bizonyítsuk be. Igaz-e. Az egyenlő szárú derékszögű háromszögbe téglalapot írunk. Az ABCD szimmetrikus trapéz párhuzamos oldalai AB és CD. hogy a P pont helyzete független az M pont helyzetétől.re merőlegest állítunk. 4 4 Bizonyítsuk be. -4). -3). A deltoid területe 41 területegység. E2 3749. 2).A z ABCD paralelogramma csúcsainak koordinátái: A(0. a KE szakasz felezőpontja M. hogy A(-7. H e BC). úgy. Egy négyszög a. C csúcsában BC.LÍ = 2 . V 3750. amelyekre PB2 + PC2 = 2 • PA2 ! . b) A(-2. K. ha a paralelogramma téglalap? E1 3746. GH | | AB (G e AD. Legyen A. ha a) A(2. 0). hogy MA = AD és MB = BC legyen. 0(8. -4). Az A csúcs az origóban van. 0). AC és a GE egye­ nesek egy közös ponton haladnak át.Egy paralelogramma csúcsai: A(0. amelynek merőleges vetülete a befogókon M. Számítsuk ki a hiányzó csúcs koordinátáit. 5(4. Kössük össze a paralelogramma A csúcsát a csúccsal szemközti oldalak felezőpontjával. L-et -90°-kal elforgatva a K„ illetve az L pontot kapjuk. V 3752. E1 3745. B. Mutassuk meg. c) A(-7. 10). Ennek az átfogóra illeszkedő csúcsából merőleges egyenest húzunk a téglalapnak vele szemközti átlójára. 0).4y + 41 = 0. d oldalegyeneseinek egyenletei rendre: a : 4x + 3y + 13 = 0. Az egyik átló az origótól számítva 3 :2 arányban osztja a másikat. D(0. 3). Számítsuk ki az A. hogy a PM2 + PN1 minimális legyen? E2 3754. a D csúcs abszcisszája -1.

15) pontból a 3x . 4) koordinátájú pontokon át­ menő egyenestől? K2 3760. illetve a normál egységvektor a P x pontot tartalmazó félsíkba mutat-e vagy sem. akkor az egyenletet az egyenes normálegyenletének ne­ vezzük. 3756. f)P( i. e) P( 4. hogy az v = ax + b egyen­ letű egyenes áthaladjon a (7. d) P(— 3. hogy a Pxpont az egyenesaa pont koordinátáit behelyettesítjük. + Byx + C ______ nulla. 9).8^ + 15 = 0. f ) x —y + 2 = 0 egyenestől mért távolságát.x + 3. C' ? + 4 =1. Számítsuk ki az egyenes és a <2(2. 1 e:3x + y ■ = 10 . c)P{ 1. e : 4 x . e) Ax + By + C = 0.y = 2. Területszám ítás Az Ax + By + C = 0.3 y = 7.3. Határozzuk meg az a és a b paraméterek értékét úgy. Számítsuk ki a P pontnak az e egyenestől mért távolságát. i x y . a) x + y = 1.4y = -16 egyenletű egyenesre bocsátott me­ rőleges egyenes egyenletét! Számítsuk ki a két egyenes M metszéspontjának koordinátáit. írjuk fel az A(— 2. pozitív vagy negatív aszerint. K1 d) x . egyenletű egyenes egyik normálvektora n(A. K1 3758.y + 3 = 0.1 1 = 0 . d) 6x + 8y = 3. akkor az egyenes normálegyenlete Ax + By + C _ ■ \Ia 2 + b 2 Ha az egyenes normálegyenletébe tetszőleges Px (xx. B). + Byx + C Va 2+ z?2 Mégpedig az Ax. -2).P o n t és egyenes távolsága. 2). akkor a P x pontnak az egyenestől való távolsága: d= Ax. ha tehát A 2 + B2 = 1.15)> . 3) és az (5. Ha a normálvektor egységvektor. E1 3755. b) 6x . a) P( 1. e : 8x . -6) pont távolságát. K1 3759. . -6) pont a (2. 4) koordinátájú pontokon. e : x . írjuk fel a következő egyenesek normálegyenletét: a) 3x + 4y + 20 = 0. / 2+ B 2 re illeszkedik. 9).3 = 0. b) P (. valamint az AM szakasz hosszát. 3) és az (5. Számítsuk ki az origónak az b) y = . Milyen távol van a P(2. = . c ) ^ x + 4 l y . ha e :y = -2 x + 2. 0). Ha A2 + B2 it 1. 2). K1 3757. 1) g) P(r2. e:3x + 4y + 8 = 0.

c) párhuzamos az x . írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét.1. x —2y = 0. 6). 3 3 K2 3768 . K2 3762. K2 3767. 3) ponttól 3 egység távol­ ságra halad. (3. 2). Számítsuk ki a háromszög magasságainak hosszát. -1). Egy háromszög oldalegyeneseinek egyenlete: x + y = 3. írjuk fel az egyenes egyenletét. Egy háromszög csúcsainak koordinátái: A(-5. és a P( 2. (7. -2) és a Q{\\ -4) pontokat elválasztja-e a 2x . E2 3769. 5). vagy 2-J6 egy­ ség távolságra halad. Számítsuk ki a háromszög területét. hogy a P( 0. (4. 2) ponton át egyenest. 1) ponttól 5 egység távol­ ságra van. 7). 5).5y = 4 és 3x . d)2 x + 3 y . E2 3771. E1 3770. amely a) párhuzamos az x . és a P (. (7. x + 2y . (7. 3) ponton.>’ + 2 = 0 egyenletű egyenessel. 8).4y + 4 = 0 egyenletű egyenes a sík bármely rács­ pontjától racionális távolságra van. -1). 2) ponttól 2 egység távol­ ságra halad. amely áthalad a (-4. C(— 1. Számítással döntsük el. Számítsuk ki a következő egyenesek távolságát: a) 3x . 2) ponttól -J\ 0 egység tá­ volságra halad. Számítsuk ki a négyzet területét. (9.y = 8. (1.4y + 5 = 0 egyenletű egyenes.y = 6 egyenletű egyenessel és tőle V2 egység távolságra halad. írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. és az origótól 4 egység távolságra halad. b) párhuzamos a 4x + 3y + 1 = 0 egyenletű egyenessel és tőle 3 egységre halad.Egy háromszög csúcsainak koordinátái: A(3. b) x + 2y + 5 = 0. hogy a 3x . 3x .8 = 0. -2). 0). 8(5. ha a csúcsok koordinátái: (-4. c) (4. K2 3765.Fektessük a (-1. amely a) párhuzamos a 3x + 4y + 25 = 0 egyenletű egyenessel és tőle 1 egység távolságra van. 0). és az origótól 6 egység. ha a csúcspontjainak koordinátái: a) (0. 2). -3). B( 4.y = 6. 6).y = 6 egyenletű egyenessel. írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. c) párhuzamos az x + 3y + 4 = 0 egyenletű egyenessel. ha két oldalegyenesének egyenlete 3x .K2 3761. y =~ 4. amelyek az . amely a (6. E1 3772. E1 3763.5)> = 10. 6). 2). E2 3773 .x +— . b) párhuzamos a 3x + 4y = 2005 egyenletű egyenessel. b) (-1.. E1 3766.3 = 0. K2 3764. y = . és a C (-1. x = 0 Szá­ mítsuk ki a háromszög magasságainak a hosszát. Számítsuk ki a háromszög súlypontjának az oldalaktól mért távolságát. c) y = \ + 3. 4). Számítsuk ki a súlypontnak a 5 csúcson áthaladó magasságvonaltól mért távolságát. (-2. Bizonyítsuk be. d) párhuzamos az x . 4). E1 3774. C(l. Számítsuk ki az x tengely azon pontjainak a koordinátáit.

amely átmegy a P(2. 1) és a B(. A 2x . Igazoljuk. Számítsuk ki a tükörkép koordinátáit. írjuk fel a) a 4x + 5y . hogy a P t(0. C(9. 0) ponttól mért távolságának aránya 3:2. K1 GY 3785. pontokkal megadott háromszög területe: . írjuk fel az egyenes és a koordináta­ tengelyek szögfelezőinek egyenletét. 12). b) az y = 3x és az x + y = 1. az y . 2) és a (3. mint a ő ( . 5) pontoktól mért távolságainak összege a legkisebb.2y + 7 = 0 egyenletű egyenesről visszaverődik. írjuk fel a B és C csúcsokból induló külső szögfelezők egyenletét. 0) ponttól.y . K1 3787. Az alap egyik pontja (5.4 x = 1. Számítsuk ki a háromszögbe írható kör su­ garát. -5) pontoktól egyenlő.4y + 12 = 0 és a 3x . 3) ponttól kétszer akkora távolságra van.3 = 0 és az 5 x . hogy az A(-5. b) pont egyenlő távol van az 5x . 3) ponttól és a B (-l. ő(0.4 y + 10 = 0. El 3782. y2 ). amelynek az A(-7. y3 ). E2 3783. Tükrözzük a P (. írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. Határozzuk meg az alap egyenletét és a csúcsok koordinátáit. Valamely egyenes egyenlete 3 y . amely az (1. Számítsuk ki az x + y = 6 egyenletű egyenes azon pontjának koordinátáit. és a <2(-7. 8) ponton. E2 3776. 0). E2 3781.12 = 0. A P(3. 0).y + 8 = 0 és x .3 = 0 egyenletű egyenesre. A fénysugár az x . 4 egyenesek szögfelezőinek az egyenletét. Bizonyítsuk be. és az A(5. Határozzuk meg a beeső és a visszavert fénysu­ gár egyenletét.5. K2 GY 3786. Keressük meg azt a pontot. 5) ponton és az A(5.2y .2x + 3 = 0 egyenestől pedig 2 egység távolságra van.l.3_y .Pont és egyenes távolsága. E2 3778. Igazoljuk. visszaverődik a2x + 3y + 6 = 0 egyen­ letű egyenesről. Területszámítás 2 ^ E2 3775. E2 3779. hogy ezek metszéspontja rajta van az A csúcshoz tartozó belső szögfelezőn. 5) ponton. K1 3784. Határozzuk meg a visszavert fénysugár pályájának az egyenletét. írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. A fénysugár áthalad a P(.3y = 6 és az 5x . 0) pontokkal megadott három­ szög szögfelezői egy pontban metszik egymást. és a 3x . P 3 (x3. amely átmegy a P( 2. 3 c) az x = 2 és azy = —x. 20) pontra esik. Egyenlő szárú háromszög száregyeneseinek egyenlete: 2x .5 = 0 egyenletű egyenesen keressük meg azt a pontot.l y + 5 = 0 egyenletű egyenesen terjed. 0). amely egyenlő távol van a 3x . E1 3788. P2 (x2.2. 13) pontot a 2x . Számítsuk ki a b értékét.8 = 0 egyenletű egyenesektől.5.4v . E1 3780. d) az x = 3 és az y = 5 E2 3777.3y = 12 egyenletű egyenesektől.

hogy ha a háromszög csúcspontjainak koordinátái: P ^x . -6). K2 3801 . Mennyi a C csúcs ismeret­ len koordinátája. Egy háromszög csúcsainak koordinátái: (3.Pi pontok sorrendjében körüljárva. 0) és B( 0. 1). 8). (1. 1).(x3. (-10. 1). 4). 6). 14). Egy háromszög csúcsai: A(0. (7 . (7. (4. 9) pon­ ton és a hossza a lehető legrövidebb. ha a csúcsainak koordinátái: 6). 2). 10). 5). 0). -8) pontok egy deltoid csúcsai.. B{ 1. Számítsuk ki az y = 10"x + 10"6. (8. 15). Számítsuk ki a há­ romszög magasságainak a hosszát. y2). Negatív körüljárás esetén az összeg negatív. E1 3797. 5). Igazoljuk. Számítsuk ki a harmadik csúcs koordinátáit. -1). f) (5. 2) koordinátájú ponttól 5 egység távolságra van. (13. ki a (1. (4. továbbá az ABC háromszög területe 8 egység? K1 3795. hogy az OP és a PQ szakaszok három egyenlő területű részre bontsák az OAB háromszöget. (7. -1). (6. 4). (0. A P ponthalmaz az ABCD négyszöglap pontjaiból. b) (0. (1. 3). A(0. -7).E2 3789. 3). Számítsuk ki a hiányzó csúcsok koordinátáit és a háromszög területét. (3. 2). 0). ha a csúcsainak koordinátái: a) (2. valamint az OB oldalon a O pont koordinátáit úgy. ha tudjuk. (15. akkor a háromszög területe: T = \ |* 1 ( y 2 ^3 ) + ^ 2 (^ 3 ) + *3 (} \ y 2 ) |- A zárójelben álló összeg pozitív. Mekkora a négyszög területe. a körüljárás az óramutató járásával ellentétes. y-J. háromszög területét. £(4. K2 3791. 4). 0). 9). 1). két csúcsának koordinátái (-1. (2. 3). b) M . 2). 14). 2). 7).P3 . . Számítsuk a) (-2. Valamely háromszög területe 15 egység. 3). (4. 8). P. e) (4. 0). K2 3796.-5 ). A háromszög súlypontja egyenlő távol van a koordinátatenge­ lyektől. (-4 . ha f csúcsból kiindulva és a háromszöget P2. 1) és (-2. (7. 0). 3). azaz pozitív. (12. K1 3790. C(0. >’. Számítsuk ki a deltoid területét. (11. -1) és (5. (-4. 3). 0) és C(x. Igazoljuk. 8). 4). 0). ha a háromszög területe 10 egység. Egy háromszög két csúcsának koordinátái: (5. (0.A z ABC háromszög két csúcsának koordinátái: A (-l. (-1. c) (8. A(a. Számítsuk ki a harmadik csúcs koordinátáit. (3. 2). hogy 0 < x < 4. 2y = 10"x + 10"6 egyenletű egyenesek által közrezárt háromszög területét. 1). A harmadik csúcsa az (5. E1 3793. A harmadik csúcsa az x tengelyen van. e) (1. (-3. A harmadik csúcs C az x tengelyen van. hogy a (6. az R ponthalmaz pedig a BDF háromszöglap pontjaiból áll. 1). Mekkora a háromszög területe? E2 3800. (6. ha az AB oldal átmegy a P{0. (6. 0).-3 ). 3). B(4. Határozzuk meg az AB oldalon a P. P2 (x2. d) (1. 0). E2 3794. K2 3799. 4). 9). 4). a Q ponthalmaz az AEC há­ romszöglap. K2 3792. (2. (3. Valamely háromszög csúcspontjai rendre 0(0.). 2). E2 3798. (0. y = 10"6. (-8. c ) ( 2. 5). Az ABC háromszög magasságpontja az origóba esik. d) (3. b).

— pont. C csúcsa az y tengelyre illeszkedik. Mekkora a háromszög területe? E1 3814. Számítsuk ki a háromszög területét.2y + 4 = 0 egyenletű egyenessel 21 és az x tengellyel — egység területű háromszöget alkot. -2) pont. súlypontja 5(2. 1) pontokkal megadott háromszöget két egyen­ lő területű részre osztja. 6). B( 0. E1 3811. 5(0. q ) ahol d és q pozitív egész számok. 4). Az e egyenes áthalad a 5(12. és felezi az adott egyenes és a koordinátatengelyek által határolt há­ romszög területét. q). 2) pont. 5(8. -4). 5). b) QvjR. K2 3808. 4). a B csúcsa az x tengelyen van. 1). ahol c > 0.(7. Mekkora a három­ szög területe? E1 3812. D(0. E2 3807. 5(1. 6). Határozzuk meg annak az egyenesnek az egyenletét. 3) pont. 2) vektorokkal. K2 3810. és a 5(8. írjuk fel az e egyenes egyenletét. £(0. Számít­ suk ki a háromszög területét. Az A és 5 csúcs­ pontokon áthaladó súlyvonalak egyenlete: 5x . C( 1 + 2d. Egy háromszög területe 2001 területegység. másik végpontja az x tengelyen van.A z ABC háromszög két csúcsa az A(2. Számítsuk ki a három­ szög területét. C(21 9 9 9 . 2) és a 5 (5. C(4. 22 0 0 0 ). E2 3804. 4). 5). 8). Egy háromszög 10 egységnyi oldalának egyik végpontja a (0. ha a háromszög területét az x tengely felezi. 6). Egy háromszög csúcsainak koordinátái: A(2. c) R kjP. ha az ordinátája 7. Az ABC háromszög két csúcspontja: A(0. Egy háromszög két csúcspontjának koordinátái: A(2. Egy háromszög egyik csúcsa az A(4. 6). 0).(l. 5(7. Számítsuk ki a következő alakzatok területét: a) PuQ. amely párhuzamos az ordináta tengellyel és az A(0. a harmadik csúcson átmenő oldalak párhuzamosak a v. a súlypontjának koordinátái: (4. E1 3815. ha a terület 13 területegység és a csúcspontok koordinátái: A(l.A z e egyenes áthalad a 5(1. Számítsuk ki a C csúcspont abszcisszáját. a harmadik csúcsa az y = — x egyenletű egyenesre illeszkedik. 5(3. Az ABC háromszög A csúcsának koordinátái (0. 1). . Egy háromszög két csúcsának koordinátái: A(3. amely merőleges a 2x + y = 20 egyenletű egyenesre. Határozzuk meg a C csúcs koordinátáit. 4). A háromszög 5 csúcsa az x tengelyre. -1). Írjuk fel az e egyenes egyenletét! Hány megoldás van? E1 3806. 5) és 5(-4. 3805. 1). Mek­ kora a háromszög területe? v 3) E1 3813. 0) pontok ál­ tal meghatározott ABC háromszög területét felezi. az x . 4). 6). 0). C(9. A háromszög súlypontja az 5 6. K2 3802. 6) koordinátájú E2 ( 17 ^ pont. Oldjuk meg a feladatot akkor is.y = 4 és x . Számítsuk ki a B és a C csúcs koordinátáit. 0). 9). 6) ponton. Harmadik csúcsa az x + 2y = 10 egyenletű egyenesen van. 4). Határozzuk meg annak az egyenesnek az egyenletét. 0) ponton és az A(0. F(-4. A csúcspontok koordinátái: A(l.C(4.l y = -6 . illetve a v. A háromszög területe 9 területegység. Egy háromszög két csúcs az A(-3. E1 3809. 4). C(c. 5(1 + d. Mekkora a háromszög területe? E1 3803.

B(a. Számítsuk ki P pont ko­ ordinátáit. hogy ez a hozzárendelés az ABCD téglalaphoz olyan A lB íCíD { téglalapot rendel hozzá. 1). -3) pont. 5) és D(— 1. B( 10. Bizonyítsuk be. A sík tetszőleges (x. . és sugara ^[l3 egység. E1 3817.b). három csúcspontja: A(2. E2 3818. -3) pont.A z y = . a) a (4. c) középpontja a (-1. és sugara 3 egység. ha a a) középpontja a (4. f) középpontja a (-5. ha 0 < m < o o . V 3819. és sugara V5 egység. hogy az ABP. A háromszög belsejében fel­ vett P pont a háromszöget 3 háromszögre bontja. és áthalad b) a ponton. d) — egység.A KÖR E1 3816. Vizsgáljuk és ábrázoljuk az OMN háromszög terü­ letét.5. 8). írjuk fel a kör egyenletét. ha a középpontja az origóban van. e) középpontja a (0. és sugara 5 egység. A kör A k ö r egyenlete K1 3822.) K1 3823. C(a. 15). a PBC háromszög területét /.A z ABCD téglalap csúcspontjainak koordinátái: A(0. K1 3824. 0) pont. c) az (a. V 3820. Jelöljük a PAB háromszög területét í. írjuk fel annak a körnek az egyenletét. Egy háromszög csúcsai A( 3. B{. C(0.5 egység. 7). a C csúcsa az x + 2y = 2 egyenletű egyenesre illeszkedik. d) középpontja a (2. ahol S a há­ romszög súlypontja. Az ABC háromszög területe 40. 3) pont. b ). és sugara 3.Az ABC háromszög két csúcsa: A( 6. és sugara V2 egység. 7) ponton.Az ABCD derékszögű trapéz egyik szára AD. hogy P = S. V 3821. Legyen az ABC háromszögön belül választott P pont olyan tulajdonságú. (Ha az egyenletben törtek vannak.-vel a PC A háromszög területét í3-mal. Igazoljuk. írjuk fel a kör egyenletét.: t2: t3 = 1: 2: 3. 5(18. Számítsuk ki a C csúcspont koordinátáit. ACP háromszögek területei egyenlők. c) —. b) ponton. távolít4 2 suk el azokat. 0). b) 2. 9). 0). 2). Az M vetülete az x tengelyen N.—x + A egyenletű egyenest az y = mx egyenletű egyenes az M pontban metszi. ha t.5 terü­ letegység.2. b) középpontja a (3. amelynek a középpontja az origóban van. 5) pont. 0). D(0'.-gyel. 3) pont. 3 a /3 és a sugara a) 4. amelynek a területe az ABCD téglalap területének a kétszerese. BCP. ha a trapéz területe 52.y) ko­ ordinátájú pontját. x . Számítsuk ki a C csúcs ko­ ordinátáit. y) koordinátájú pontjához rendeljük hozzá az (x + y.

d) toljuk el a v(2. C(4. (2. c) tükrözzük az origóra. 0). e) középpontja a 2x + y + 1 = 0 és a 3x .K1 3825. d) középpontja az (5. 5(5. 0 j középpontú. -2) pont.0. 1) középpontú. 3). B( 3. amelyek koordinátái kielégítik a 3'v+ 3y~' =4 és ^2x-}> + ^ egyenletrendszert? K1 3832. e) toljuk el a v(-5. a suga­ ra 2 ^ 5 egység. £(-4. Melyek azok a C(2. C(4.y + 9 egyenesek metszéspontja és áthalad a (•\/2. 2) középpontú kör egyenletét! Hogyan helyezkednek el az A(-3. 2). h) forgassuk el az origó körül +60°-kal. r = 2 egységsugarú kör belsejében lévő pon­ tok. -4). 0) ponton. 3) középpontú és az r = 5 sugarú kör -1 .— V2 ) ponton. K2 3834. továbbá az 1. -1) koordinátájú pon­ tok az adott körhöz viszonyítva? K2 3830. írjuk fel a kör egyenletét. K1 3826.0 . -5 ordinátájú pontjainak az abszcisszáit. 6). írjuk fel annak a körnek az egyenletét. amelyek koordinátái a következő egyenletrendszer gyökei: 3' + 3 ^ = 4 és Í2x-> ’)2 = —. 1). (3. j) kicsinyítsük az origóból a felére. 0). -3). 0). K1 3828. 1). K1 3833. és áthalad az (0.4 abszcisszájú pontjainak az ordinátáit. 2). b) tükrözzük az > >tengelyre. amely az y tengelyt az origóban érinti. Induljunk ki az (x . Határozzuk meg annak a körnek az egyenletét. 2). 4). c) (-5. Egy kör átmérőjének a végpontjai b) (4. r = 1 egység sugarú körön kívül lévő pon­ tok. 3. 3) pont. b) pont. Melyek azok a . -1) vektorral. és áthalad az origón. és áthalad az origón. Határozzuk meg a (2. 4) ponton. 3) ponton. amely az x tengelyt az origóban érinti. 5)- a) (1.6)2 + (y + 4)2 = 36 egyenletű körből és a) tükrözzük az x tengelyre. (5. K1 3827.1 . 4 E1 3831. -5). D( 2. -1). és áthalad az A(-6. d) (~3. 3) vektorral. 2. F(3. írjuk fel az így keletkezett körök egyenleteit. írjuk fel az r = 5 egység sugarú C (-1. F (-2. és áthalad a (4. 4) pont. c) középpontja az (a. amelynek a) középpontja a (4. írjuk fel annak a körnek az egyenletét. D{2. írjuk fel annak a körnek az egyenletét. f) forgassuk el az origó körül +90°-kal. b) középpontja a (-3. 7). K1 3829. és áthalad az origón. amelynek középpontja az origó. . Hogyan helyezkednek el a körhöz viszonyítva a következő pontok: A(-3. 6). E( 3. i) nagyítsuk a középpontból kétszeresére. g) forgassuk el az origó körül -90°-kal.

K2 3843. K2 3844. ha a középpontja az (a. El 3845. és mindkét koordinátatengelyt érinti. b) az x tengely negatív oldalára illeszkedik.9 = 0 egyenletű egye­ nesre illeszkedik. 6) és a 5(4.( 3. és a középpontja az 2x + v . amely a) a (2.(0. K2 3840. b) a (6. b) érinti az y tengelyt. 9) ponton halad át. 9) ponton. és áthalad a F.K2 3835. 2) pontokon. 3) pontokon. írjuk fel annak a körnek az egyenletét. K2 3841 . és a) érinti az x tengelyt. 5) és a P2 ( 8. K2 3839. és érinti az x tengelyt. amelynek a középpontja a) az x tengely pozitív oldalára illeszkedik. 12) pontokon. és a középpontja az x . 0) és a P2(— 1. b) érinti az y tengelyt? K2 3842. Mi annak az egység sugarú körnek az egyenlete. amelynek a sugara 5 egység. amelynek a középpontja a) a (6. b) az y tengelyre illeszkedik. és mindkét koordinátatengelyt érinti. írjuk fel annak a körnek az egyenletét. ha a sugara r. K2 3837. 2) és a /\(4 . a) középpontja az x = 3 egyenesre illeszkedik. 2) pont. 2) ponton halad át. írjuk fel a kör egyenletét. c) mindkét tengelyt érinti.>’ + 2 = 0 egyenletű egyenes­ re illeszkedik. -3) és a PJ-5. amely érinti a) az x tengelyt. írjuk fel a kör egyenletét. -5 ) pontokon. 2a) pont. és érinti az x tengelyt? K2 3836. írjuk fel a kör egyenletét. — 3) pontokon. 4) és a P 2 (3. 3) pontokon.(4.6 egyenesre illeszkedik. és érinti az x tengelyt. amely áthalad a) a P. c) a P . Mi annak a körnek az egyenlete. és mindkét koordinátatengelyt érinti. és a középpontja az x . 2) pon­ tokon. és a középpontja az y = 3x . 3) ponton halad át. b) az x tengelyt. ej az y tengelyt.(-l. és érinti az y tengelyt. és mindkét koordinátatengelyt érinti. 7) pont. b) középpontja az y = . K2 3838. a középpontja pedig a) az x tengelyre. -2 ) pontokon. írjuk fel annak a körnek az egyenletét. d) a (-5. és érinti az 5x + l y = 11 egyenest. c) az y tengely pozitív oldalára illeszkedik. és mindkét tengelyt érinti. amely áthalad az A( 2. 3) és a B(5. és érinti az 5x . b) az (1.19 egyenletű egyenesre illeszkedik. b) az y tengelyre illeszkedik. c) áthalad az origón. c) a (4. áthalad a (9. 1) pontokon. -1) és a P 2 (-3. d) az y tengely negatív oldalára illeszkedik. 3) ponton halad át. b) a P. d) a P t( 1. és a) érinti az x tengelyt. . amely áthalad az A(l.24 = 0 egyenest. 1) és a P2(— 7.I2y .(!. és áthalad a 5. Határozzuk meg annak a körnek az egyenletét. és érinti az y tengelyt. írjuk fel annak a körnek az egyenletét. és áthalad a /*.2y + 2 = 0 egyenletű egye­ nesre illeszkedik. és érinti az y tengelyt. ha sugara 5 egység. írjuk fel annak a körnek az egyenletét.(— 1. a középpontja pedig a) az x tengelyre.

b) sugara 5 egység. amely az x + y = 0 egyenletű egyenest az origóban érinti. E1 3849. Hány olyan P pont létezik a koordináta-rendszer síkjában. K2 3855. amelynek abszcisszája 5. írjuk fel a kör egyenletét. E2 3859. K2 3856. ha a a) sugara ^Í20 egység. és írjuk fel a háromszög köré írható kör egyenletét. írjuk fel annak a körnek az egyenletét. Az AC befogó párhuzamos a 3x + 4y = 0 egyenletű egyenessel. írjuk fel a P( 9. Határozzuk meg a szabályos háromszög csúcspontjainak koordinátáit. -3) pontokon. ha az olyan Q pontban érinti az y tengelyt. b) az x .3 egyenest a 4 abszcisszájú pontjában érinti. E1 3853. amelynek x és y ko­ ordinátái egész számok és 2y > 5 | x | és x + y2 < 9. E1 3847. E2 3861 . E2 3860.y = 6 és a 2x .3 y = -5 egyenletű egyenesek metszéspontja. E1 3858.y . c) sugara -JlO egység. írjuk fel a kör egyenletét. K1 3852. amely a 2x . Az x + y2 = r egyenletű körbe téglalapot írunk. és áthalad a (-2. 3) és a (2.. és az x + y = 12 egyenest a 10 abszcisszájú pontjában érinti.l y = 3 egyenest a -1 abszcisszájú pontjában. -2) és az (5. E^y kör átmegy az origón és érinti az y = 2x + 20 és az y = 2x . 4) ponton.y = -14 párhuzamosokat érinti és áthalad a (3. 10) pontokat összekötő egyenesen van. b) a (4. 4) ponton. 2) pontokon.E1 3846■ Határozzuk meg annak a körnek az egyenletét. írjuk fel a kör egyenletét. 1) ponton és érinti az y = x + 3 és az v = x — 1 egyenle­ tű egyeneseket. hogy a területe maxi­ mális legyen? Mennyi a maximális terület? .20 egyenletű egyeneseket. Határozzuk meg annak a körnek az egyenletét. 2) pont és a háromszög köré írható kör középpontja a K(\ \ 4) pont.A z ABC derékszögű háromszög átfogójának végpontjai az A(-3. amely érinti az y tengelyt. írjuk fel annak a körnek az egyenletét.0. Egy kör középpontja az A(l. l ) és a B(7. és a sugara ^ 5 egység. és érinti az x = 1 egyenletű egyenest is. E1 3850. és a sugara V2 egység. amely érinti a koordinátatengelyeket és a 3x + 4y = 10 egyenletű egyenest. 4) és a (4. amelynek középvonalai a koor­ dinátatengelyekre esnek. amely érinti a) a z x + y = 4 egyenest az 1 abszcisszájú pontjában. írjuk fel annak a körnek az egyenletét. 4). illetve x . ha egyik csúcsa az A(— 1. E1 3857. amely áthalad a) a (0. A kör az x + 2y = 21 egyenletű g egyenest abban a P pontban érinti. és az y = x . K2 3848.. x + 2y = 12. középpontja pedig az e :x + 2y = 12 és a z /: 5 x . 2) ko­ ordinátájú pontok. és áthalad a (4. írjuk fel a kör egyenletét. és áthalad a (0. E1 3851. ha a középpontján átmenő két egyenes egyenlete. 5) ponton áthaladó kör egyenletét. Egy kör átmegy a P(0. írjuk fel a kör egyenletét. 5(8. Számít­ suk ki a C csúcs koordinátáit. 5) ponton. 5) pontokon. Hogyan válasszuk meg a téglalap méreteit. és a kör átmegy az origón. írjuk fel annak a körnek az egyenletét. amelyre PQ = 3^ílÖ. E1 3854.

16y . K1 3865. hogy a derékszögű koordináta-rendszer ^V2.2x + 4y + 6 = 0. d) x + y2 . l) 16x2 + 16y . \a) x + y2 = 25. Hány megoldás van? Számítsuk ki a P K és az OK vektorok koordinátáit.2 = 0 és az x2 + y2 + lOx . b) x + y2 . C. Igazoljuk.2x . amelynek mindkét koordinátája egész szám.2y > 0.36 = 0.3y + 20 = 0 egyenletű egyenes -2 abszcisszájú pontját. 25 9 E1 3864.5y + 3 = 0.y2 . amelynek mindkét koordinátája egész szám). hogy az a) x + y .75 = 0. Igazoljuk. E1 3866. e) érintse az y tengelyt.-i j pontja körül írt bármely körön legfeljebb egy olyan pont van. Bizonyítsuk be. n) 2x + 2y2 .^-j pontja körül írt körön legfeljebb egy rács­ pont van. ha K jelenti a kör középpontját és O az origó. hogy a) a kör áthaladjon az origón b) a középpontja az x tengelyre illeszkedjen.243 = 0. k) 4x2 + 4y . amelynek a sugara 10 egység és az egyenest a P pont­ ban érinti.6 = 0. g) x + y2 + 6x + 2y .6x + 8y + 25 = 0\ d) x . \c) — + Z_ = IQ1 2 2 \ e) x + y2.6y . Bizonyítsuk be. V 3868. (Olyan pont.20x . m) 3x2 + 3y2 . B. u) x . Jelöljük P -vei a 4x . vJ x2 + y2 . b) x + y2 . V 3869.3 = 0 .6x + 8y = 0 és az x2 + y2 + 2x . A sík mely pontjainak koordinátái elégítik ki a következő összefüggéseket? \a) x2 + y + 4x .2x + 4y = 0.24y = 0 egyenletek körök egyenletei. c) a középpontja az y tengelyre illeszkedjen. ha B2 + C2 > 4 AD és A ^ 0. . 4) ponton. \o) x + y2 . Vizsgáljuk meg. írjuk fel a két kör középpontján áthaladó egyenes (a centrális) egyenletét.15 = 0.x —3y —2.10 = 0.9y + 40 = 0. i) x + y + lOx = 0. q) 3x2 + 4y2 .2ax = 0. j) x + y2 + 2. h) x + y . hogy az x2 + y2—lOx .4y + 1 = 0. hogy a következő egyenletek közül melyik lehet kör egyenle­ te? Határozzuk meg a kör középpontjának a koordinátáit és a kör sugarát.4x .8j + 7 = 0. írjuk fel az adott körrel koncentrikus kör egyenletét. \ s) x2 + y2 + 2xy .4.24x .56 = 0.1 2 = 0. b) x + y . K1 3863. hogy az Ax + Ay2 + Bx + Cy + D = 0 egyenlet akkor és csak akkor kör egyenlete. 2 2 w j — + ^— = 1 . ír­ juk fel annak a körnek az egyenletét.2y + 1 = 0.6x + 4y + 12 = 0.6y .6y . ha áthalad a P( 2. Hogyan kell az A. D együtthatókat megválasztani. r) x2 + y2 + 4x .y 2 .2 = 0 egyenlet kör egyenlete. p) x + y2 + ax = 0. hogy a sík ^V5.3x .6x + 8y + 25 = 0.E2 3862. d) érintse az x tengelyt. f) x2 + y2 + 4x . f) mindkét tengelyt érintse? K2 3867. t) x + y + ax + by = 0.6x + lOj . Igazoljuk.2x + 2y = 0. \ c) x2 + y2 .

ha tudjuk. E1 3875. Mutassuk meg. K2 3871 .6x + 6y + 2 = 0 egyenlet kör egyenlete! Számítsuk ki a középpontnak a 3x + 4y = 2 egyenletű egyenestől mért távolságát. 3) pontra vonat­ kozó tükörképének egyenletét.2 = 0 kör metszi a koordinátatengelyeket. amelynek átmérője a (0.M i az egyenlete annak a körnek. írjuk fel annak a körnek az egyenletét.15 = 0 egyenletű kör és a koordinátatengelyek metszéspont­ jai egy négyszöget határoznak meg. egyenle­ tek kör egyenletei.2 ) 2 + (y .6x . amely az x tengelyt az (5. amelynek csúcsai az x és az y tengelyre illeszkedő pontjai a keresett körnek. c). E2 3882. (Először igazoljuk.4y + 11 = 0 és a k2 : x2 + y2 + 4x + 12v + 4 = 0 körök középpontjait össze­ kötő szakasz. írjuk fel annak a körnek az egyenletét. írjuk fel a kör egyenletét. 0) pontban érinti.18j + 65 = 0 és az x2 + y2 + lOx + \4y . Adott az x2 . amelynek átmérője a : x2 + y2 . hogy az egyenlet egy r = 5 egység sugarú kör egyenlete legyen.4x + 2y + 1 = 0 egyenletű körrel koncentrikus. és az ordináta tengelyből 8 egység hosszú húrt metsz ki. amelynek koordinátái racionális számok.3 = 0.7 = 0 egyen­ letű körök centrálisának egyenletét. írjuk fel a k kör egyenletét.5 = 0. Indokoljuk meg. . Egy kör sugara 50 egység.3 = 0 egyenletű kör P ( \ . E2 3878. K2 3877. hogy az x ten­ gelyből 28 egység hosszúságú húrt metsz ki. Számítsuk ki annak a négyszögnek a területét.V 3870. amelyekben az x2 + y2 . hogy mely pontokban metszik a következő egyenletekkel megadott körök a koordináta-rendszer tengelyeit. Igazoljuk. írjuk fel az x2+ y1. és áthalad az /S(0. hogy az x ten­ gelyen mért két távolság szorzata miért egyenlő az y tengelyen mért két távolság szorzatával? E1 3873. Az x2 + y2 . írjuk fel annak a körnek az egyenletét.2y . Határozzuk meg az x2 + j 2. Az x2+ y2. hogy az x + y2 = 1 egyenletű körnek végtelen sok olyan pontja van. Határozzuk meg a 4x2 + Ay2 + Bxy + Cy . Számítsuk ki az origó távolságát azoktól a pontoktól. c) x + y + 4y . K2 3880. hogy a b). C együtthatók értékét úgy.60 = 0 egyenletben az A. a koordináta-rendszer origóját belsejében tartalmazó k körnek a koordinátatengelyekkel való metszéspontjai olyan négyszöget határoznak meg.6x . K2 3884.3)2 = 25. hogy az x + y2 . Ha­ tározzuk meg a kör középpontjának koordinátáit.Határozzuk meg. akkor a kör az x tengelyt olyan két pontban metszi. amely a 2x + y = 19 egyenletű egyenest a P(l\ 5) pontjában érinti és a koordinátatengelyekből egyenlő hosszú húrokat metsz ki. b) x + y2 + 2x .x . hogy ha a . Bizonyítsuk be.4 j . E1 3883. s amely az y tengelyből 10 egység hosszúságú húrt metsz ki? E1 3874.6x .8x . 8) ponton. A négyszög területe a kör területének hány százaléka? K2 3881 . amelynek a területe 6 ^6 terület egység. 1) és az (a. K2 3879. amely az abszcissza tengelyt a (3. B. b) koordinátájú pontok által meghatározott szakasz.ax + b = 0 egyenlet. 0) pontban érinti. a) ( x .8x . Határozzuk meg a centrális és az x tengely hajlásszögét. amelyek abszcisszái az egyenlet gyökei. Tekintsük azt a köft.4b > 0. K1 3876.5y . E2 3872.

3) pontokon. 3) pontokon. 5) és a (-2. 0). e)(0. 1). b) az oldalak felezőpontjainak koordinátáit.12 = 0.22x . E1 3891 . 3x + l y . d) a háromszög köré írható kör középpontjának koordinátáit. K1 3886. Oldjuk meg a feladatot többféle módon. hogy az x + y2 + ax + by = 0 kör áthaladjon a) az (1. K1 3888. -5 ) és C( 1.6 = 0. C(6. 4). K2 3892. (6. Egy háromszög csúcsainak koordinátái: A(2.-9).3 = 0\ 3 x . 0(2. Az ábrán látható körív alakú híd fesztávolsága AB = 80 m. 4).3y = 2.K1 3885. 3x + Ay + 6 = 0 egyenletekkel megadott a. b.5 = 0.y . 0).31 = 0. Számítsuk ki a) a háromszög oldalainak hosszát. K2 3890 . 3x .5y + 13 = 0. (4 M ). (0.y = 34. Számít­ suk ki a háromszögbe írható kör sugarát. 3). 4). b ) x + 2 y . 7). a) x . V 3889. (9. 0 ( 1 . Számítsuk ki a háromszög területét és a kerületét. . 5). 3). E1 GY 3887.3y + 10 = 0. 2). Számítsuk ki az ABC háromszög területét és a köré írt kör kerületét. c egyenesek meghatároznak egy háromszöget. 2 x .20y + 202 = 0 egyenletű körök kö­ zéppontjai és a (0. (2. B( 3. (8. y = —^ x —2.1 = 0. (10. Valamely háromszög oldalegyeneseinek egyenletei: I x . 1). lAx —2y = 35. Határozzuk meg a következő három ponton áthaladó kör egyenletét: a) (-1. (8. I x + 2y . Ax . 7). y = 3x-9. f) a háromszögbe írható kör középpontjának koordinátáit. 2) és a (-3. Egy háromszög oldalegyenesei­ nek egyenletei: a) Ax . Határozzuk meg a háromszög köré írt kör egyenletét. (4. y = 2. K1 3894. írjuk fel a köré írt kör egyenletét. 2). Az x + y2+ I2y . Határozzuk meg a háromszög köré írt kör egyenletét a csúcsok koordinátáinak kiszámítása nélkül. 4). Számítsuk ki a 10 m-enként elhelyezett függőleges tartórudak hosszát. c) a súlypont koordinátáit.Ay = 20 egyenletű egyenesek páronként vett metszés­ pontjain. Számítsuk ki annak a körnek az átmérőjét (az átmérő hosszát). 6). d) (4. a CD ív magassága 20 m. Határozzuk meg a és b értékét úgy. c) 3x . (2.3 y .Ay . — x + 2y + 8 = 0. K2 3893. 0) pont háromszöget feszítenek ki. 4). az x + y2. e) a magasságpont koordinátáit. A 2x + y + 9 = 0. b) y = x + 1. ha A(10.2 = 0. 1). (3.-8. b) a (4. x + 2y . amely áthalad a 2x + lAy = 5.

C(20. amely áthalad a (2. és írjuk fel a kör egyenletét. A derékszögű koordináta-rendszerben az ABC háromszög csúcsa az origóban. K2 3898. K2 3900. 4) pontokkal megadott háromszögbe írható kör egyenletét. D {. középpontjával a 3 x . -10). 1) és tudjuk. Egy húrnégyszög három csúcsát ismerjük: a) (2. 3). 6). -1). hogy az A(4. E1 3908.2y = 0 egyenletű egyenesen van. és írjuk fel a háromszög köré írt kör egyenletét. (1. a z x .2 = 0 egyeneseket érinti. (0. E2 3905. és érinti az x + y = 5 egyenest. E2 3907. (8. Az ABCD szimmetrikus trapéz A csúcsának koordinátái (1. 11) pon­ tokon. és írjuk fel a négyzet csúcsain átmenő kör egyenletét. -9). -1 ) pontok egy kö­ rön vannak. b) az x + y = 4 egyenesre illeszkedik. -2).3 y = 0 é s a 3 x + ) ' .K2 3895.6 = 0 egyenesre illeszkedő kör egyenletét. K2 3902. 2). 2) és D( 6. (0. b) (0. 0). Határozzuk meg annak a körnek az egyenletét. 4). Bizonyítsuk be. 4) pontok négyszöget határoznak meg.5 egyeneseket érintő körök egyenletét.5 = 0 egyeneseket érinti. -5). 14) pontok egy körön he­ lyezkednek el.4 ) . írjuk fel a trapéz köré írható kör egyenletét. fi(4. 4). -5). Vizsgáljuk meg. 2). az x + _ y. 0). (8. amelyet a 4 < x2+ / < 2 ( | x | + ]>’ | ) egyenlőtlenségpárral megadott fi(x. Számítsuk ki a negyedik csúcs koordinátáit. Mekkora szakaszokat metsz ki az x. -4). 1). Igazoljuk. hogy az egyenlő szárú derékszögű háromszög oldalai fölé raj­ zolt négyzeteknek a háromszög csúcsaival nem azonos csúcsai egy körön vannak. hogy az alábbi négy pont egy húrnégyszög négy csúcsa: A(8. A negyedik csúcs az y tengely negatív oldalára illeszkedik. 0). Határozzuk meg a fi és a D csúcsok koordinátáit. írjuk fel az x + 2y . K2 3899. írjuk fel annak a körnek az egyenletét.4 = 0. fi(7. A negyedik csúcs az x tengely pozitív oldalára illeszkedik. Határozzuk meg annak a síkidomnak a területét. -2). hogy a négy pont egy körön van-e? K2 3897. A (6. a C csúcsának koordinátái (3. a BC oldal felezőpontja P( l l . 5). írjuk fel az x . E2 3910.-3). Bizonyítsuk be. y) pontok halmaza határoz meg. (8. fi(8. E2 3903. 6). K2 3896. C(2. Igazoljuk. írjuk fel az A(0. A z ABCD négyzet A csúcsának koordinátái (1. K2 3901 . írjuk fel a (4. E2 3906. ha az a koordinátatenge­ lyekből olyan háromszöget metsz ki. Számítsuk ki a fi és C csúcsok koordinátáit. (-1. C csúcsa pedig a 3x .8 = 0 egyeneseket érintő. hogy 3 AD = AB. .2 = 0 és az y = 2x . amelybe egységsugarú kör írható. D( 6. C(3.A z ABCD téglalap két szomszédos csúcsa: A(2. B csúcsa az x tengelyen.2 = 0 és az x . 11) és a (10. fi(10. 0).1 = 0 és a 7x . hogy az A(7. . x + 2y . a D csúcsának koordinátái (-1. E1 3909. V 3911.y . írjuk fel a kör egyenletét.. C(0. 5). amelynek középpontja a) a z x + y = 3 egyenesre illeszkedik. AB\\DC és a trapéz szimmetriatengelyének egyenlete 3x + 2y = 14.1. illetve v tengelyből a téglalap köré írt kör? E2 3904. 2). 1). 6) ponton átmenő egyenes egyenletét.ű ( l .

Mekkora a legna­ gyobb kör sugara? E2 3913. amelyek kerülete mind a négy csúcsponttól egyenlő távolságra van. e) az x2 + y2 = r2 kör és a y = mx +b egyenes közös pontjainak számát. hogy a.4y . Határozzuk meg a) az x2 + >’2 . 8(2. e) az (x .6y . -2).2y = 1 egyenes az x2 + y2 .l ) 2 + (y +3)2 = 25 kör és a 4x . c) az x + y2 = r2 kör és az x + y = a egyenes. írjuk fel annak a körnek az egyenletét. 0) és D (l. 3x .l = 0 egyenes. d) az x + y = r kör és a y = mx egyenes. 7) pontokon átmenő egyenes az x + y 2 = 25 és az x2 + y2 = 36 körhöz képest? .2y + 1 = 0 kör é s a 2 y .5x = 0 kör és az y = x . 2) pontjában húzott érintő egyenlete x + y = 5 és a kör középpontja az origótól 1 egység távolságra van. C(0.15 = 0 körhöz képest? b) d .38 = 0 egyenes közös pontjainak a számát. b) az x2 + > > 2 . E2 3917. Határozzuk meg a harmadik csúcs mértani helyét. Tekintsük azokat a kö­ röket.x . Egy deltoid csúcsai A(0.Ay + 30 = 0.4x . hogy az oldalak négyzetösszege mindig egyenlő a háromszög területének 8-szorosával. d) x + y . d) az x2 + y2 + 4x . K1 3920. b) 5x . 2). A ko­ ordináta-rendszer síkjában mi a mértani helye azoknak a P pontoknak. illetve b milyen értékei mellett kapunk 2. Egy háromszög két csúcsa rögzített. amelyre PA2+ PB2+PC2mini­ mális? V 3914.V 3912. amelyhez az A(3. -1 ) és az (1.2y + 5 = 0. 1.} ■ ’ = 0 egyenes. amelyekre PA2 + PB2 + PC2 = k2.4y . Egy háromszög csúcspontjainak koordinátái: A(-2. Az A8C háromszög síkjában melyik az a P pont. K1 3921. a harmadik úgy mozog. K ö r érintője K1 3918.2x . C(4. Hol vannak azok a P pontok a háromszög síkjában.12 = 0 körhöz képest? c) a (7. 6). Milyen helyzetűek az alábbi egyenesek az x2+ y2 = 36 egyenletű körhöz képest: a) x . c) az x2 + y1 . 0). K ö r és egyenes kölcsönös helyzete. b) az x2 + y2 = 10 kör és a 3x + y = 10 egyenes. A ej és e) feladatban vizsgáljuk meg. 0 közös pontot? K1 3919. Adott az ABC szabályos háromszög. 0). V 3915. c) 3x . Határozzuk meg a) az x + y2 = 25 kör és a 2x + y = 10 egyenes. Milyen helyzetű a) a 3x .12y + 26 = 0. 8(1.4y = 19 egyenes az x2 + y2. 0).17 = 0.2x .18 = 0 kör és az x .2x = 0 kör és a 3x . ahol k e R? E2 3916. amelyekre PA2 = PB 2 + PC2.y = 2 egyenes.3y .2 egyenes.

(*. ha az illeszke­ dik az y . hogy a keletkező trapéz átlói az y tengelyen metszik egymást. Határozzuk meg a harmadik csúcs koordinátáit.K2 3922. Az XOY derékszög szögfelezőjén rögzítsünk egy O-tól különböző P pontot. Határozzuk meg az (1. amelyet az x + y .4 y .2x = 7 egyenletű egyenesre.14x . K1 3931. amely áthalad az x + y1 = 25 kör és az x .5 = 0 kör metsz ki a 2y . írjuk fel annak a körnek az egyenletét. Számítsuk ki a harmadik csúcs koordiná­ táit. Ez­ után rajzoljunk egy.12. továbbá a d = 4 V5 hosszúságú szakasz. 4) pontból az x + y = 16 körhöz húzható érintők egyenletét. 1). 0) ponton. 0) pontból az x + y = 25 körhöz húzható érintők egyenletét. 7) ponttól 5 egység távolságra vannak. 8) és a (8. hogy az előjeles OA és OB távolságok öszszege nem függ a kör sugarától. c) a (8. K2 3928. Ez a derékszög szárait az O-tól külön­ böző A és B pontokban is metszi. amely az e egyenesből d hosszúságú húrt metsz ki. írjuk fel az x + y2 = 25 kör (4. Adott az e egyenes: y = ^ x + 9..3x + 12 = 0 egyenesből. Határozzuk meg azokat a pontokat.2 y = 14. K2 3924. 2). -1). 1) pontból az x2 + y2 = 25 körhöz húzható érintők egyenletét. B{5. 3) pontjához tartozó érintőjének az egyenletét. Az x + y2 = 100 körhöz érintőket húzunk a (6. -3). írjuk fel annak a körnek az egyenletét. Mekkora szöget zárnak be az x + y = 36 kör -5 abszcisszájú pontjaihoz tarto­ zó érintők? E2 3933. amelyek az x + 2y = 1 egyenesre illeszked­ nek. E1 3932. K2 3925. (-1. Bizonyítsuk be. ahol x. és a (3. b) a (7. (0. írjuk fel a) a (10. Egy háromszög két csúcsának koordinátái: A(l. Bizonyítsuk be. E1 3927. és sugara 15 egység. Valamely kör egyenlete x + y + 2x . amely az x +y2 = 100 kört a (6. y t) pontjai­ ban. Egy derékszögű háromszög átfogójának a végpontjai (2. d) a (-1. Számít­ suk ki az érintők metszéspontját és a hajlásszögét. a köré írható kör kö­ zéppontjának abszcisszája 4. 6) pontokban. 1). B( 8. tetszőleges 1-nél kisebb pozitív szám. Számítsuk ki az érintési pontok koordinátáit. Húzzunk érintőt az x + y2 = 1 körhöz a (0. az O és P ponton áthaladó kört. E2 3929. Adjuk meg az A és a B pontokon áthaladó olyan körnek az egyenletét. 0). 3) pon­ ton áthaladó legrövidebb húr egyenletét és hosszúságát. Számítsuk ki annak a húrnak a hosszát. V 3930. Atmegy-e a metszésponton a nem párhuzamos olda­ lak érintési pontjain áthaladó egyenes? E1 3935.l y + 25 = 0 egyenes metszéspontjain és a (0. -8) pont­ ban érinti. . 3). E2 3934. K2 3926. 5) és (-4. 3) pontból az x2 + > -2 = 5 körhöz húzható érintők egyenletét. E1 3923. 4). a hozzá tartozó magasság talppontjának az ordinátája 2. ennek egyik partján az A és a B pont: A(-2. az érintőszakaszok hosszát és azt érintők haj­ lásszögét.

írjuk fel az érintők egyenleteit.18 = 0 körhöz egy P pontból érintőket rajzolunk. írjuk fel az érintők egyenletét. ha az egyik csúcsa az y tengely pozitív oldalára illeszkedik.4)2= 25 kör a koordináta-rendszer tengelyeit? K2 3946. Az egyenes minden pontja körül olyan kört szerkesztünk. . K2 a) x b) x c) x d) x 3938. amelyek párhuzamo­ sak az y = 3x egyenessel. Milyen szög alatt látszik az x + y2 = 16 kör a (8. Amikor a P{ 2. 3. és számítsuk ki a háromszög csúcsainak a koordinátáit. Keressük meg az + y = 25 körnek a 4x .6x + 10y . Határozzuk meg az érintők egyenleteit. 8).5x + 1 egyenesre.E1 3936. K2 3948.4x . Számítsuk ki a hiányzó csúcsok koordinátáit. 5) pontjához tartozó érintőjének egyenletét. Határozzuk meg az érintők egyenleteit és az érintési pontok koor­ dinátáit. Az x2 + y . E2 3941. hogy az így rajzolt körök két rögzített ponton mennek át.2x . amelynek a sugara a pontból a körhöz húzha­ tó érintőszakasszal egyenlő.2y = 7 egyenessel párhuzamos érintőit.66 = 0 körhöz érintőket húzunk. E1 3945. K2 3944. + y2 = 169 körnek az 5x + \ 2y . c) az x2 + v2. 0) pontból? E2 3937. V 3942. ha a A"-nak és az e-nek van közös pontja? K2 3943.2)2= 25 kör (5.Adott a K kör és egy e egyenes.lOv + 4 = 0 kör -1 abszcisszájú pontjához tartozó érintőjének az egyen­ letét. b) az x2 + y2 .l)2 + (y .5)2 + (y + 3)2= 25 körön mozog. Mekkora szögben metszi az (x .12y + 45 = 0 körhöz érintőket húzunk. A P anyagi pont erő hatására az (x . K2 3949. Az x2+ (y . írjuk fel a háromszög alapegyenesének egyenletét. Az x2 + y2 = 100 kör köré írt érintőnégyszög két szemközti csúcsa: (-12.7 egyenesre merőleges érintőit.lOx .5).4y . ahol Q az érintési pont. amelyeknek nincs közös pontja. 3) pontjához tartozó érintőjének az egyenletét. Bizonyítsuk be.11 = 0 egyenessel párhuzamos érintőit. Számít­ suk ki a P pont koordinátáit.y . Egy 12 egység sugarú kör középpontja az origóban van. Az x2 + y2 . írjuk fel a) az (x . E1 3939. írjuk fel az x + y2 = 12 körhöz rajzolt egyenlő oldalú érintő háromszög oldalegyeneseinek egyenletét. 10). írjuk fel további pályájának az egyenletét. + y2 = 5 körnek a 2x . ha az érintési pontokon áthaladó szelő egyenlete x . Mit mondhatunk akkor.3y = 0 egyenessel.2 = 0. (12. 1) pontba érkezik. K2 3947. Az x tengely pozitív ol­ dalára illeszkedő egyik P pontból érintőket húztunk a körhöz. a beírt kör egyenlete x~ + y2 = 64. E2 3940. + y2 = 25 körnek a y = 3x .y + 1 = 0 egyenessel párhuzamos érintőit.3y = 0 kör (0. az erő hatása megszűnik. amelyek merőlegesek az v = 0.2)2 = 5 körhöz érintőket húzunk. ha PQ = 35 egység. Az x2 + y 1+ 4x . melyek párhuzamosak a 4x .3)2 + (y . Egyenlő szárú háromszög alappal szemközti csúcsa (6. és számítsuk ki a hiányzó két csúcs koordinátáit.

6x = 0 és az x2 + y2 —6y = 0 körök közös érintőinek az egyenletét. Az egyik középpontja (1. 2x . amely merőleges a 2x .El 3950. P l 0.2)2= 25 egyenletű körön mozog. -1). amelyből az (x . P3 (2. c) az x2 + y2 . A B csúcs koordinátái (6. 1).4)2+ (y . Számítsuk ki a másik két csúcspont koordinátáit. A P anyagi pont az (x . írjuk fel annak a körnek az egyenletét. amely az y = x egyenletű egyenest az ori­ góban érinti.225 és az x . 0) pontokból? K2 3952. Számítsuk ki a húr végpontjainak koordinátáit.5)2 + (y + 10)2= 50 egyenletű kör az origón átmenő egyenesből 10 egy­ ség hosszúságú húrt vág ki. E2 3954. K2 3962. írjuk fel a) az (x . A C csúcs az (x . K2 3956.4. -1).l)2 + (y + 2) = 4 kör (3. A háromszög súlypontja az S( 3.8)2+ (y . Melyik pontban hagyta el a mozgó pont a körpályát? E2 3953. és érinti az y = x + A egyenletű egyenest is. amely az x2 + y2+ Ax . Az (x . Milyen hosszú érintő húzható az x + y 1.2)2 + (y . a pont pályája áthalad a (-2. E1 3957. Az x2 + y2 = 5 egyenletű körhöz olyan e érintőt húzunk.30x + / + 189 = 0 körök. 1) ponton áthaladó érintőinek az egyenletét.5x . írjuk fel a közös érintőiknek az egyenletét. Egy szabályos háromszög egyik csúcsának koordinátái (1. írjuk fel annak a körnek az egyenletét. Határozzuk meg az x tengelyen azt a pontot. 0).8)2= 20 körön mozog. b) az x + (y + 2f = 5 kör (5. Az ABC háromszög A csúcsának koordinátái (-3. -1). 5). -12). 5) pont.2)2 = 25 kör (2. d) az (x + 3)‘ + (y .lOx . K2 3961.y + 1 = 0 egyenletű egyenesre. .+ 4 = 0 A húrnégyszög átlói merőlegesek egymásra és a P( 1. 0). írjuk fel a) az x2 + y2. P2 ( 1. amelyik az x + y = 0 egyenletű egyenest az origóban érinti. E2 3955. ő(3. A C csúcs melyik hely­ zeténél legkisebb az ABC háromszög területe? E1 3964. 2) pontban metszik egy­ mást.5y . K2 3951. E2 3958. Adott két kör.> .4y + 25 = 0 kör origón áthaladó érintőinek az egyenletét. és érinti az x = 4 egyenletű egyenest is.2)2 + (y + 3)2 = 25 egyenletű körhöz húzott érintők merőlegesek egymásra. b) az x + y .8. K2 3959.5 = 0. E1 3963. 3) ponton áthaladó érintőinek az egyenletét.lOx + 2 v + 10 = 0 körhöz a P. Egy húrnégyszög két szomszédos oldalegyenesének egyenlete 2x + y = 0 és. Határozzuk meg a húrnégyszög csúcspontjainak koordinátáit! írjuk fel a négyszög kö­ ré írt kör egyenletét. 6) ponton áthaladó érintőinek az egyenletét. írjuk fel a P( 6 . E1 3960. 3) és a sugara V5. a másik középpont­ ja (0. 0) ponton. c) az (x . 1) és a sugara 2 ^ 5 . Egy egyenlő szárú háromszög alapjának végpontjai A(-3. A három­ szög köré írható kör egyenlete x + y . Miután az erő megszűnik. Számítsuk ki az e érintő és az adott egyenes metszés­ pontjának koordinátáit. 3) ponton átmenő olyan e egyenes egyenletét.(0.l) 2 = 1 és az (x + 2)2 + (y + l)2 = 9 körök. Számítsuk ki a harmadik csúcs koordinátáit.2y + 1 = 0 egyenletű körtől 2 egység távolságra halad.

3) és a C(4. és mekkorák a további. mint az x tengely pozitív feléből. Számítsuk ki a hiányzó csúcsok koordinátáit. Mutassuk meg. AP AB ly ek re ---. K2 3970. Egy háromszög egyik csúcsa: A (5.3)2 + y2= 9 egyenletű körbe írható olyan szabályos háromszög oldalainak az egyenletét. -1). . amelynek az első síknegyedbe eső közép­ pontja az x tengelytől kétszer akkora távolságra van.K2 3965. amelynek egyik csúcsa az origó.6x . Az x + _ y = 18 egyenletű egyenes melyik pontjából húzható azx2+y2—6x + 4y—l2 = 0 egyenletű körhöz 12 egység hosszúságú érintő? E1 3968.4y . K2 3971.-1). A háromszög kö­ ré írható kör egyenlete x2 + y2. Igazoljuk. az első síknegyedbe eső csúcsainak koordinátái? E1 3975. hogy AE a BD átlót az AD át­ mérőjű körön metszi. E2 3973.20 = 0. a többi csúcsa rajta van az (x . hogy B E : BC = 1 : 4 . amely érinti a koordinátatengelyek mindegyikét és érinti az x + V'3}’ = a/3 egyenest is? írjuk fel ezek körül a legkisebb sugarúnak az egyenletét. Egy kör egyenlete x2 + y2 .8)2+ (y . írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. Határozzuk meg az a para­ méter értékét úgy.= ----. írjuk fel annak a körnek az egyenletét. a súlypontja j. -10).156 = 0 egyenletű körvo­ nalra illeszkednek. amely a koordináta-rendszer kez­ dőpontja köré rajzolt egységnyi sugarú kört az első síknegyedben érinti és az y tengely po­ zitív feléből kétszer akkora szakaszt vág le. K2 3967. ha A (8. Számítsuk ki a háromszög kerü­ letét és a területét.1A-val. mint az y tengelytől.4y .2x . Határozzuk meg a C pont koordinátáit. írjuk fel az (x .25 = 0 egyenletű kör két pontja: A(— 4. Határozzuk meg a négyzet B.4j> + 24 = 0 és 3 az y = —x . E1 3972. és a 4x + 4v = 35 egyenletű egyenest az 5 abszcisszájú pontjában érinti. Az ABCD négyzet csúcspontjai az x2 + y2 . a középpontja pedig az x + 2y = 14 egyenletű egye­ nesen. E2 3977. Hány olyan kör van.8x + 12> > . Egy paralelogramma egyik csúcsa az origó. 5(3. hogy az A(l. a kör AC és BC húrjai hosszának az aránya 3: 2.2x . E1 3976. Az ABCD téglalapban BC = 2AB. 5) pontok egy egyenesre illesz­ kednek. E2 3974.? PC BC E2 3966. . Határozzuk meg a többi csúcs koordinátáit. Vegyük fel a BC oldalon az E pontot úgy.12 + a = 0. Milyen négy4 szögről van szó. Milyen arányban osztja B az AC szakaszt? Mi azon P pontok mértani helye. Adott az x2 + y1 . C és D csúcsának koordinátáit. E2 3969.4 egyenletű egyenesre. ame. Számítsuk ki az érintési pont koordinátáit. Egy tengelyesen szimmetrikus érintőnégyszög két oldala a 3x .5)2= 25 egyenletű körön. hogy az origóból húzott érintők merőlegesek legyenek egymásra. Kössük össze E. -1) és B( 6. míg két csúcsa az v tengelyre illeszkedik. 1).

D (.2 = 0 és az x + y2 = 5 egyenletű körök közös pontjain és a (2.16>’ + 75 = 0 egyenletű kö-l rök érintik egymást.2x + y .4x . ha az egyenes úgy mozog. hogy a 4 újabb egyenes által meg­ határozott négyszög átlói átmennek a kör középpontján. .2x . Határozzuk meg annak a körnek az egyenletét. K1 3983. Határozzuk meg az x + y1 . amely áthalad az x + y 2+ x . K1 3984. amely áthalad az x + y2 . 0).8x . K2 3981. d) x + y2 + I x = 0.0. 5(7.állandó? a 2 b~ K ö rö k kölcsönös helyzete. miután ellenőriztük.3 = 0.y j . c j o .10 = 0 egyenletű körök közös pontjain és a középpontja az x tengely-] re illeszkedik. 4) pont és azj x + y . 1) ponton áthaladó és az x2+ y2. majd a kör középpontját kössük össze a deltoid csúcsaival és mindegyik szakaszra ál­ lítsunk merőlegest a deltoid csúcsában. x + y2. ^ j.y . x + y2 . amelynek a középpontja a (6.4y + 19 = 0 egyenletű körtj érintő egységsugarú kör egyenletét.7.6y .6y .3 = 0.8x + 11 = 0 egyenletű kört a) kívülről érinti. írjuk fel a (2. c) x + y .6y + 2 .1 = 0. hogy az x2 + y1 = 25 és az x2 + y2. írjuk fel annak a körnek az egyenletét. Bizonyítsuk be. és a tengelyeket érinti.\---. K2 3982. a) x + y2. amely áthalad az x + y .2x + 4y . b) a középpontja az x = y egyenesre illeszkedik. írjuk fel annak a körnek az egyenletét. írjuk fel annak a körnek az egyenletét. hogy van-e közös pontja a következő egyenletekkel megadottl köröknek? Számítsuk ki a közös pont (pontok) koordinátáit.2y = 0 egyenletű körök közös pontjain. -1) ponttól 5 egység távolságra vannak.5 = 0. Egy deltoid csúcsai: A 0 .2x = 0 és azj x 2 + y2.6 = 0 1 és az x + y2. A deltoidba kört írunk. K1 3985.4y .10v + 19 = 0 egyenletű körnek azokat a pont-] jait.lOx . közös p o n tja ik m eghatározása K1 3980.Körök kölcsönös helyzete.6x . h o g y ---. közös pontjaik meghatározása V 3978. x + y . és a) a sugara V5. Legyen a derékszögű koordináta-rendszer kezdőpontjának merőleges vetülete azf x y — h —= 1 egyenesen a P pont a b Mi a P pontok mértani helye. K1 3986. K2 3987.x + y . Mi annak a körnek az egyenlete. b) belülről érinti? . -2) ponton.4y = 0.4 = 0. amelyek (5.12x .2x . amely áthalad a két kör érintési) pontján. Igazoljuk. 0). 3979. Vizsgáljuk meg. b) x + y . x + y2 . hogy az] adott egyenlet valóban kör egyenlete-e.4x .

1) és az (1. amelynek a középpontja az x ten­ gelyen van. 3) ponton és az (x + 2)1 + (y + 2)2 = 2 egyenletű kört kívülről érinti. amelyet az x2 + y2 = 10 és az x 2+ y2 . (x . amely az (x + 3)2 + (y + l)2 = 25 egyen­ letű kört kívülről érinti. K2 4001.2)2= 100 egyen­ letű kört a (7.8)2 = 4 egyenletű köröket kívülről. e) ha sugaraik rl = r2 = 10 egység.10)> + 30 = 0. amelyekből az (x . E1 3993. b) x2 + y . K1 4000. Számítsuk ki annak a háromszögnek a területét.4)2 = 16 egyenletű köröket érinti.5)2 + y2 = 9 egyenle­ tű körök? V 3995. ha a sugara 5 egység. Számítsuk ki a következő körök közös húrjának a hosszúságát: a)x + y2 . E2 3992. .9)2+ (y . áthalad a P (-l. K1 3998.6)2 = 25 egyenletű kört pedig kívülről érinti. amelynek sugara Vb . középpontjaik 0. írjuk fel annak a körnek az egyenletét. illetve belülről érinti.2x = 0.l)2 + (y .3)2 + (y —4)2 = 36 és az (x . (x . írjuk fel a (2. Határozzuk meg annak a körnek az egyenletét. valamint az x és az y tengely határol.E1 3988. Számítsuk ki azoknak a pontoknak a koordinátáit. 0) ponto­ kon és az x2 + y2 + 2x = 0 egyenletű kört merőlegesen metszi.9)2= 4. x2 + y . 8) pontjában.10)2 + (y . érinti a koordinátatengelyeket is és a középpontja az első síkne­ gyedbe esik.x = 0. Igazoljuk. x2 + y2 + 4x . hogy a két egyenlet különbsége [£.6x .2)2 + (y . E1 3991. Határozzuk meg a kör középpontjának koordinátáit (2 tizedes jegy pontossággal). amely áthalad a (0.10)2 = 81. E1 3989.6y + 2 = 0 egyenletű körök közös húrjának egyenese.k2 = 0 ] olyan egyenesnek az egyenlete. K2 3999.6x . 3). írjuk fel annak a körnek az egyenletét. írjuk fel annak a körnek az egyenletét.lOx .2)2 + (y . V 3994.5)2 + (y .x + 2y = 0. x2 + y2. amely az (x .2y = 0. az (x + 2)2 + (y + 3)2 = 100 egyenletű kört belülről az (x . 8) pontban belülről és az x tengelyt érinti. x2 + y2 = 9. amely érinti az x tengelyt és érinti az (x + l)2 + (y . írjuk fel annak a körnek az egyenletét. .l)2 + (y . amely merőleges a két kör centrális egyenesére. Milyen szögben metszik egymást az x2 + y = 16 és az (x .2)2 = 16 körhöz 7 egység hosszúságú érintősza­ kaszok húzhatók. Adott két kör egyenlete k. V 3996.8_y = 0. 3) ponton áthaladó és az x2 + y2 = 1 egyenletű kört merőlegesen metsző 3 egység sugarú kör egyenletét! K2 3997.: (x . írjuk fel annak a körnek az egyenletét. d) 2x2 + 2_y2 . 1) és 0 2(-7.2)2 = 100 egyenletű kört is a P(7. és az x2 + y = 25. amely az (x + l)2+ (y .(7. Határozzuk meg annak a körnek az egyenletét. c) x + y2 = 10. E2 3990.2)2 = 4 és az (x .8)2 = 64 és k2: (x + 3)2+ (y .

hogy az (x + 8)2 + (y .2 ) 2+ (y + 2)2 =100 egyenletű kört a P( 8. Az x + y = 9 és az (x .) V .22x . az x + y 1 . 0) pontban egy bokor áll. Az x tengely melyik pontjából húzható az 11 2 2 + (y . 12) pont­ ban és a <2(4. az R( 0. 7) ponton.9)2 + ( y .8)2 = 6.4)2 + (y + 4)2 = 100 egyenletű körök érintik egymást. hogy a fák a tó part­ ján. írjuk fel a k kör egyenletét. közös pontjaik meghatározása K2 4002.2)2 = 1 egyenletű körökhöz? E2 4008. ame­ lyet egy koordináta-rendszerben helyez­ tünk el.12)2 = 100 és az ( x . amelyik érinti az ( x . K2 4003.16v + 160 = 0 egyenletű kört kívülről érinti.25 egyenletű körhöz kétszer olyan hosszú érintő.5)2= 1 egyenletű körök centrálisának me­ lyik P pontjából húzható közös érintő a két körhöz? K2 4007. Halasta­ vat terveznek úgy. Egy k kör átmegy a P( 3. A k körnek a tengelyekkel közös pontjai olyan négyszöget feszítenek ki.4)2+ (y .Körök kölcsönös helyzete. Az x tengely melyik pontjából húzhatók egyenlő hosszúságú érintők az (x + 3)2 + ( j . Mekkora lesz a tó átmérője? (1 egység a koordináta-rendszerben a valóságban 1 méter. hogy a P( 0. K2 4005. Egy park térképéről. E2 4006. mint az (x+ 2)2 + (y + 2)2 = 25 egyenletű körhöz? K2GY 4009. 16) pontban egy-egy fa. leolvastuk. a bokor a parttól 2 m-re álljanak.98 = 0 egyenletű kört belülről. A £ kör koncentrikus az x2 + y1 + 6x + 2y + 1 = 0 egyenletű körrel. írjuk fel annak a körnek az egyenletét. írjuk fel annak a körnek az egyenletét. írjuk fel a k kör egyenletét. amelyik mindkét kört érinti a közös érintési pontban és érinti az x tengelyt is. Bizonyítsuk be. E1 4004. az x + y1 + 2x + 2y .5)2 = 16 és az (x . 6) pontban és érinti az y tengelyt is. amelynek a területe 8 Vl5 te­ rületegység.

ej (0. 4). vagy r —t> 0. hogy a sík tetszőleges pontjának koordinátáira x < 2py. -8). 8) ponton. a tengelye az y tengely és a fókuszának a vezéregyenestől való tá­ volsága 8 egység.A parabola A parabola egyenlete K1 4010. paramétere 3. a fókusza a (2. tengelye az y. illetve az x tengely. K2 4018. 0) pont. K2 4019. írjuk fel a parabola egyenletét. E1 4017. -4) pont. illetve az x tengely. illetve az x tengely. tengelye az y. 2). 0). és a tengelye párhuzamos az y tengellyel.1 = 0. (6. 1). b) áthalad a (4. 2). i) a fókusza a (6. d) (0. hogy a pont az x = 2py parabola belső vagy külső pontja. 0). 3) ponton. b) (2.7 = 0. 3) pont. hogy az (1. írjuk fel a parabola egyenletét. ej (-4. hogy a fó­ kusztól mért r és a vezéregyenestől mért t távolsága r . h) a fókusza a (0. Mi a feltétele annak. 4) ponton. hogy az y = ax2 + bx + c. áj (3. d) áthalad a (-8. amelyek az egyenest érintik. K1 4011 . b ) y = \ x 2. amelynek a tengelypontja az origó és a) áthalad a (12. a fókusza a (4.3 = 0. illetve x > 2py asze­ rint. parabola áthaladjon a következő ponton: a) (0. ha a tengelypontja az y = 2 egyenesre illeszke­ dik. 3) és a (-7. illetve az x tengely? K1 4015. 2) pont. -3). Rajzoljunk egy egyenest. ha aj a vezéregyenesének az egyenlete y + 1 = 0. -3) pont. 4) pontok az x = 12y pa­ rabola belső vagy külső pontjai-e? K1 4014. és áthaladnak a kitűzött ponton. áthalad a (0. b) a fókusza a (0.-2). . tengelye az y. 3) pont. d) a vezéregyenesének az egyenlete x . 6) ponton. -6) ponton. és a vezéregyenesének az egyenlete x . E1 4013. a tengelye párhuzamos az x tengellyel és a fókuszának a vezéregyenestől való távolsága 4 egység. fókusza a (8. írjuk fel a parabola egyenletét. 2). ej áthalad a (— 4. K2 4016. Vizsgáljuk meg. fókusza a (-1. 0) pont.6 = 0. (-3.t < 0. ha a fókusza az a) (0. 2) pont. tengelye az y. -2) pont. g) a tengelypontja a (4. és tőle 5 cm távolságra jelöljünk ki egy pontot. 1). ha a tengelyponti egyenlete: \ a ) x 2 = 8y. Szer­ kesszünk olyan köröket. a fókusza a (-1. és a vezéregyenesének az egyenlete > ' . ej (4. Mi az egyenlete annak a parabolának. 2). Bizonyítsuk be. Egy pontot a parabola belső vagy külső pontjának nevezünk aszerint. ej a vezéregyenesének az egyenlete x + 4 = 0. a fókusza a (3. f) a tengelypontja a (-1. ej a vezéregyenesének az egyenlete y . 2) pont. 6) pont. b) (0. 4) pont. írjuk fel a parabola tengelyponti egyenletét. 0).4 = 0. b) a vezéregyenesének az egyenlete y . ha aj a fókusza a (-7. f) (-5. Szerkesszük meg a parabola néhány pontját. a fókusza a (4. 4 E1 4012.

írjuk fel a parabola egyenletét. (3. Két parabola közös fókusza az F( 2. -1) pont. amellyel való eltolás az y = x . amelynek a tengelypontja az (a. Határozzuk meg mindkét parabola paraméterét. 2). 5) pontokon. 1). és az y tengely­ ből 12 egység hosszúságú húrt metsz ki. A p paraméter mely értéke mellett lesz minimális annak a vektornak a hossza.4 parabolába viszi át? K1 4026. Parabolikus tartó szerkezetű híd fesztávolsága 60 m. b. Számítsa ki a. 4) és a (9. és át­ halad a (2. írjuk fel a parabola egyenletét. E2 4029. -2). 0) pont. 0) pont. 8). 0). -b) pontokban metszi. Egy vízszinteshez hegyesszögben elhajított kő az eldobástól számítva 36 m-re esett le. E1 4027. ha a szökőkút nyílásá­ tól 2 m-re jut vissza a talajra? . melynek paramétere ^ . és áthalad a (-6. A vízszintes talajszintjén elhelyezett szökőkútból kilépő víz röppályája parabo­ la. írjuk fel a röppálya egyenletét. írjuk fel annak a parabolának az egyenletét. a) a (-2. és 12 m-re emelkedett. (-2. Milyen magasra emelkedik a vízsugár. (8. 2). szimmetriatengelye párhuzamos az y tengellyel. tengelye párhuzamos az x ten­ gellyel.y tengelyt a (0. tengelye párhuzamos az x tengellyel és áthalad a (-4. (4. b).(4. írjuk fel a parabola egyenletét. amely átmegy az A(4. K2GY 4032. tengelye párhuzamos az y tengellyel. a parabola és az x tengely egyik közös pontjának x koordinátája 2. érinti az x tengelyt és a tengelye párhuzamos az y tengellyel.4px + 2 egyenletű parabolát az y = x2 + 2px . K2 4022. (8. 2) pont. 1) pont. b) tengelypontja az x tengelyen van. 4) és B{ 9. 21). és az egyenlő oldalú háromszög csúcsain halad át. 3). középső legmagasabb pont­ ja 15 m-re emelkedik a vízszintes út fölé. E2 4028. és párhuzamos az y tengellyel.-4). ha a tengelye párhuzamos az x tengellyel. (-a. ha azok a híd egyik végétől kiindulva 5 m-enként helyezkednek el. b) és a (0. ha az . (-4. c) a (4. E1 GY 4033. Egy parabola tengelye az x tengely. E2 4025. Egy egyenlő oldalú háromszög egyik csúcsa a (2. 0) pontokban metszi. E2 4030. és mindkettő átmegy a P. E2 4024. és az y tengelyt a (0. d) a (1. 11). -1) pontokon. 0). (4. 9) pontokon. 1) és a (-1. Az y = ax2 + bx + c egyenletű parabola csúcspontja a 7Y1. az x tengelyt az (a. írjuk fel annak a parabolának az egyenletét. amely áthalad a következő ponto­ kon és a tengelye párhuzamos az y tengellyel.E1 4020. amelynek a tengelye párhuzamos az x tengellyel. 0). írjuk fel annak a parabolának az egyenletét. tengelypontja a (-5. (0. para­ métere —. írjuk fel a parabola egyenletét. a vele szemközti ol­ dal 8 egység. 1) pontokon. Hány megoldás van? K2 GY 4031 . 1). 2 E2 4021. 0). (7. ha a) a tengelypontja az y tengelyre illeszkedik. c értékét. e) a (4. -2). írjuk fel annak a parabolának az egyenletét. 12) pontokon. Számítsuk ki a függőleges tartóvasak hosszát. 5). 3) és a (-1. E1 4023. 2) és P 2(— 2. b) a (-3. (3.

E2 4034. Az ABC egyenlő oldalú háromszög A csúcsa az origóban van, a BC oldala pár­ huzamos az y tengellyel. írjuk fel annak a parabolának az egyenletét, amelynek fókusza A, és áthalad a B és C csúcsokon! A háromszög oldala a. E2 4035. Az x +)'2 = r körben az x tengelyre illeszkedő átmérő és az y = b (0 < b < r) egyenletű húr végpontjai parabolát határoznak meg. írjuk fel e parabola egyenletét. K2 4036. Határozzuk meg a parabola fókuszának a koordinátáit, a paraméterét és a vezéregyenesének egyenletét, ha a parabola egyenlete: a)yZ Z ^ 4 x2'' d ) y + x2 = 0; g) y - 3 = -^ -(x + l)2; j) y = 4 - 6x; m) y = —x 2 + x + 2; 4 p) y - - x 2 - 4 x + 3; 2 s) y2- 10y+ 2 x - 2 4 = 0; b) y = ~ x 2; e ) ^ - x 2+y = 0;
4

c) y = ^ x 2; f) y - 5 = U x + 6)2\
o

h) ( j - 2 ) 2= 12(x + 3); k) y = ~ x 2 + 2; o n) y = 6 x2+ 2 x - l \

i ) y = ^ x 2- 8; l) x2 = 2 - y\ o )y 2- 1 0 x - 2 v - 19 = 0; r)100y2 = 3x;

q ) y = - - x 2+ x + 4; 8 t) 5x2- 80x + v + 320 = 0;

u) x 2+ 5 x - \ 0 y - — = 0. 4 K1 4037. Adjuk meg az y2= 4(x - 1) egyenletű parabolának azokat a pontjait, amelyek ko­ ordinátái egyenlőek. K2 get? 4038. Milyen pontok koordinátái elégítik ki az x - lOx - 2y + 43 < 0 egyenlőtlensé­

K2 4039. Határozzuk meg azon pontok halmazát a koordináta-rendszer síkjában, amelyek koordinátái kielégítik a következő egyenletet: (x2 - y)(x4 - 1 )( / - 5y + 6) = 0. E1 4040. A sík mely pontjainak koordinátái elégítik ki az x - 2 xy + y1- 1 = 0 egyenletet?

K2 4041 . Határozzuk meg a koordináta-rendszer síkjának azokat a pontjait, amelyek ko­ ordinátái kielégítik az y - x > 0 és az y - x < 0 egyenlőtlenségeket. E1 4042. Határozzuk meg a derékszögű koordináta-rendszerben azokat a pontokat, ame­ lyek koordinátái kielégítik az ( y - x)(y - x + 3x -2) < 0 egyenlőtlenséget. E1 4043. Adjuk meg a sík azon P(x: y) pontjait, amelyek koordinátáira teljesül, hogy x —4 x -|x |} í < 0. E1 4044. Tükrözzük az _ y = x2 parabolát az (1; 1) pontra. Mi a tükörkép egyenlete?

E2 4045.Határozzuk meg az y = -2 x - 4x + 2 egyenletű parabola P( 2; 1) pontra vonat­ kozó tükörképének az egyenletét.

E1

4046. Határozzuk meg

a) az y = —x 2 - 4 x + 3; b) az v = —x 2 + x - 2 2 4 parabola tengelypontjának és a fókuszának a koordinátáit, ha a parabolát az y = x egyenesre tükrözzük. K1 4047. Milyen hosszú az x2 = 8_y parabolának az a húrja, amely az y t = 4, > > 2 = 12 ordinátájú pontjait köti össze? K1 4048. Számítsuk ki az x = 6y parabola 6 abszcisszájú pontjának a fókusztól mért tá­ volságát. K1 4049. Számítsuk ki az x2 = 12y parabola 6 ordinátájú pontjának a fókusztól mért távol­ ságát. K2 4050. Mi azon körök középpontjainak mértani helye, amelyek az ordináta tengelyt érintik és átmennek a P( 3; 2) ponton? K2 4051 .M i azon parabolák csúcspontjainak mértani helye, amelyek egyenlete y = x 2 + bx+ 1, ahol b tetszőleges, de rögzített valós szám? K2 4052. Mi az y = 4x2- 4 (a + l)x + a + 4a - 1 egyenletű parabolák csúcspontjainak mér­ tani helye, h a a e R ? E1 4053. Mi a mértani helye az ABC háromszög A csúcsának, ha BC helyzet és nagyság szerint adott, és ma mértani közepe a c + b és c - b-nek?

A pa ra b o la és az egyenes, a parabola és a kö r kö lcsö n ö s helyzete K1 4054. Határozzuk meg

aj az y = ^ x 2 p a r a b o l a é s a 2 x - 3 j + 6 = 0 egyenes; b) az y = - ^ x 2 parabola és a 4x + 3y - 12 = 0 egyenes; c) az y2 = 4x parabola és a x + >’ - 3 = 0 egyenes közös pontjainak a számát. K1 4055. Határozzuk meg az x + y = 9 egyenletű egyenes és az y = x - 8x + 15 egyenle­ tű parabola metszéspontjait. K1 4056. Határozzuk meg az y2 = 4x egyenletű parabola és a 2x - y = 4 egyenletű egye­ nes metszéspontjait. K1 4057. Határozzuk meg az y2 = 2 x - 6 parabola és az y = —x - 2 egyenletű egyenes kö­ zös pontjainak koordinátáit. ^ K1 4058. Határozzuk meg az y2 = 4x - 4 egyenletű parabola és a 2x - 3y = 2 egyenletű egyenes metszéspontjait. K2 4059. Hány közös pontja van az y = tx - x + 1 egyenletű parabolának és az y = 2íx - 1 egyenletű egyenesnek, ahol t e R?

2

K2

4060.Adott az y = x + 2mx + mim -1) parabola (m e R ) és az y = x - ~ egyenletű

egyenes. Hány közös pontja van a parabolának és az egyenesnek? E1 4061 . Az y = x - Ax + 4 egyenletű parabolát az y = p egyenes két pontban metszi úgy, hogy ezek abszcisszái a és b kielégítik az a + b4 = 712 egyenletet. Mekkora az a és a b! K2 4062. Milyen hosszú az y2 = 36x egyenletű parabolának a 6x - 5y + 36 = 0 egyenletű egyenesre illeszkedő húrja? K2 4063. Számítsuk ki a 3y2 = \ 6 x egyenletű parabolának a 8x + 9y = 24 egyenletű egye­ nesre illeszkedő húrjának a hosszát. K1 4064. Számítsuk ki az y = -j-x 2 parabola I x - 2 > y - 30 = 0 egyenesre illeszkedő húrjá­

nak a hosszát. E2 4065.A z y = ax2 + bx + c egyenletű parabola átmegy a (0; k), (k; 2k) és (2 k\ 0) ponto­ kon. Milyen k érték mellett metszi a parabola az x tengelyt a-1 abszcisszájú pontban, és mekkorák ebben az esetben az a, b, c együtthatók? K2 4066. Milyen hosszú az y = ~ x 2 parabolának az a húrja, amelynek egyenese a fóku­

szon halad át, és az egyik irány vektora v ^3; V3j? K2 4067.Az y = —x 2 parabola tengelypontjából húzzuk meg azt a húrt, amelynek egyik 6

irányvektora v |l;-\/3 j, azután rajzoljuk meg a tengelypontból a reá merőleges húrt. Számít­ suk ki, hogy a húrok nem közös végpontjain áthaladó egyenes mely pontokban metszi a ko­ ordinátatengelyeket. E2 4068.A z y = —x 2 egyenletű parabola fókuszán át 10 egység hosszúságú húrt fekte-

8

tünk. írjuk fel a húr egyenesének egyenletét.

K1

4069. Melyek az y = — egyenletű parabolának azok a pontjai, amelyek az A(-4; 2)

és a B( 4; -2) pontoktól egyenlő távolságra vannak?

K1

4070. Határozzuk meg az y = — parabolának azokat a pontjait, amelyek a /*,(— 1; 5) 4 és a P2(5; -1) pontoktól egyenlő távolságra vannak.

E1

4071. írjuk fel az y = ~ x 2 parabola olyan húr egyenesének az egyenletét, amely át­

halad az (5; 2) ponton és ez a pont a húrt felezi.

E1 4072. írjuk fel az y - x egyenletű parabola azon húr egyenesének az egyenletét, ame­ lyet a 5(1; 6) pont felez. K2 4073. Egy szabályos háromszög egyik csúcsa az origóban van, másik két csúcsa pedig

az y = —x 1 egyenletű parabolára illeszkedik. Számítsuk ki a csúcsok koordinátáit. 4 4074. írjuk fel az y = — x 2 parabolába írt háromszög oldalegyeneseinek egyenletét, ha 8 a háromszög egyik csúcsa a parabola tengelypontja, a magasságpontja a parabola fókusza. (Parabolába írt háromszögnek az olyan háromszöget mondjuk, amelynek csúcsai a parabo­ lára illeszkednek.) E2 4075.A z egyenlő oldalú háromszög egyik csúcsa az x = 2py parabola tengelypontja, a másik két csúcsa a parabolára illeszkedik. Számítsuk ki a csúcsok koordinátáit. K2 4076. Tekintsük az y = 3x2 - 4 egyenletű parabolának azokat a húrjait, amelyek irány­ tényezője adott m e R szám. Mi lesz ezen húrok felezőpontjának mértani helye? (Legyen m = 4). E1 4077. A 5,(-10; >-,) és a 5,(15; y2 ) pontok az y = parabolára illeszkednek. Szá­ E2

mítsuk ki a parabola P pontjának a koordinátáit, ha a P, P, Ps háromszög területe 31— terü­ letegység. E2 4078. Az y = x egyenletű parabola 0 és 4 abszcisszájú pontjai között a parabolaíven mozog a 5 pont. 5-nek az x tengelyre eső merőleges vetülete legyen T . A P pont mely hely­ zetében legnagyobb a PTA háromszög területe, ahol A koordinátái (4; 0)? E1 4079.A z ABCD négyzet C csúcsa a y - x - 5x + 8,25 egyenletű parabola csúcsában, B és D szintén a parabolán van. Adjuk meg a négyzet csúcsainak koordinátáit. E2 4080. Az ABCD rombusz oldala 5 egység. Az A és C csúcs az y = x + I x + 10 egyen­ letű parabolán van, a B csúcs a parabola fókuszpontja. Mekkora a rombusz területe? E1 4081 . Az x - 2 = (y - l)2 egyenletű parabola 5, és P, pontjaiból az A(2; 1) és a 5 (6; 1) pontok által határolt szakasz derékszögben látszik. Mekkora az AP,BP2 négyszög területe? E2 4082. Tekintsük a parabola azon húrjait, amelyek a parabola csúcsából derékszög alatt láthatók. Bizonyítsuk be, hogy ezek a húrok egy rögzített ponton mennek át. E2 4083. Tekintsük az y = (p - 1)x2 + 2px + 4 egyenletű parabolát. a) Határozzuk meg a p paraméter értékét úgy, hogy a parabola érintse az x tengelyt. (Legyen az érintési pont A.) b) Határozzuk meg a p- 1 úgy, hogy a parabola csúcsa az y tengelyen legyen. (Jelöjük ezt a pontot 5-vel.) c) Igazoljuk, hogy az a)-ban és a 6)-ben szerepelt parabolák szimmetrikusak az AB szakasz felezőpontjára. d) Létezik-e olyan pont, amelyen valamennyi parabola átmegy?

K2

4084.a) Igazoljuk, hogy az y = — x 2 egyenletű parabolának az y = — I x - — ) 4a m\ m) egyenletű egyenessel egy közös pontja van. a, m e R \ {0};

b) Igazoljuk, hogy az y = mx + — ( m * 0 ) egyenes az. y2= 4ax parabola érintője a, m e R \ {0). m (Azt az egyenest, amely nem párhuzamos a parabola tengelyével, egyetlen közös pontja van a parabolával, és a parabola síkjában van, a parabola érintőjének mondjuk. Az érintő tehát olyan egyenes, amelynek az érintési pont kivételével minden pontja a parabola külső pont­ ja. Az a) alatti egyenes érintője a parabolának). K2 4085. Bizonyítsuk be, hogy az y = — x 2 egyenletű parabola (x,; y,) koordinátájú 2p 1 2 pontjában a parabolához húzható érintő egyenlete: p(y + y,) = xx,. írjuk fel az y = —x

egyenletű parabola 1, 2, -3 abszcisszájú pontjaiban a parabolához tartozó érintők egyenletét. E2 4086. Igazoljuk, hogy az y = 2px parabola (x,; y t) pontjához tartozó érintő egyenlete yy t = p(x + x,). írjuk fel ennek alapján az y2= 8x parabola 1, 2, 3 abszcisszájú pontjaiban húz­ ható érintők egyenletét. E2 4087. Bizonyítsuk be, hogy a parabola érintője a következő tulajdonságokkal rendel­ kezik: a) a fókuszból az érintőre húzott merőleges talppontja a tengelyponthoz tartozó érintőre il­ leszkedik; b) a fókusznak az érintőre vonatkozó tükörképe a vezéregyenesre illeszkedik; c) az y = 2px parabola bármelyik a tengelyponthoz tartozó érintőtől különböző érintője az y tengelyből feleakkora szakaszt vág le, mint amekkora az érintési pont ordinátája; d) az y = 2px parabola bármelyik érintője az x tengelyt olyan pontban metszi, amelynek az origótól mért távolsága egyenlő az érintési pont abszcisszájával. Hogyan fogalmazhatók meg az a)-d) alatti tételek az y = — x 2 egyenletű parabolára? 2p E2 4088. Bizonyítsuk be, hogy a parabolikus tükör fókuszából kiinduló fénysugarak viszszaverődés után a parabola tengelyével párhuzamosan haladnak és megfordítva, a parabola tengelyével párhuzamosan haladó fénysugarak a visszaverődés után a fókuszon haladnak át. E2 4089. Az y2 = 12x parabola 2, 6, -3 ordinátájú pontjaiban a parabolához érintőket hú­ zunk. Határozzuk meg az érintési pontok által meghatározott háromszög és az érintők alkot­ ta háromszög területeinek az arányát. K1 4090. Határozzuk meg az m paraméter értékét úgy, hogy az y = mx egyenletű egyenes érintse az y = x2- 2x egyenletű parabolát! Az érintőre az érintési pontban emelt merőleges egyenes milyen hosszú húrt metsz ki a parabolából? K2 4091 . Az y = x + bx + c egyenletű parabolát a P( 2; 2) pontban érinti az y = x egyen­ letű egyenes. Számítsuk ki a b és a c paraméterek értékét. E1 4092. Az y = — x 2 egyenletű parabola A és B pontjaiban egy-egy érintőt húzunk a 16 parabolához. Igazoljuk, hogy ha az A, B pontok és a parabola fókusza egy egyenesen van, akkor az érintők M metszéspontja a parabola vezéregyenesére illeszkedik.

K2 4093. Az y = x2- 8x + 10 egyenletű parabolának mely pontjában van olyan érintője, amely átmegy az origón? E2 4094.A z y = ax2+ bx + c egyenletű parabolának van két olyan érintője, amelyek át­ mennek az origón és merőlegesek egymásra. Bizonyítsuk be, hogy az ax2+ bx + c = 0 egyen­ let diszkriminánsa -1-gyel egyenlő. K2 4095. írjuk fel az y = x2- 2x + 3 egyenletű parabola 4 abszcisszájú pontjában húzható érintő egyenletét. K2 4096. Az y = 2x + b egyenletű egyenes érinti az y = x2- 4x + 3 egyenletű parabolát. Számítsuk ki a b értékét és az érintési pont koordinátáit. E2 4097.A z y tengellyel párhuzamos tengelyű és felfelé nyíló parabola átmegy a P{5; 4) ponton és érinti az x tengelyt. A P pontban a parabolához húzható érintő merőleges a v(4; -1) vektorra. írjuk fel a parabola egyenletét. E2 4098. Az y tengellyel párhuzamos tengelyű parabola átmegy az A( 4; -7) ponton és érinti az _ y = 1 egyenletű egyenest. Az A pontban a parabolához húzott érintő egy normálvek­ tora n(8; 1). írjuk fel a parabola egyenletét. E2 4099. Egy háromszög két csúcsa: A(2; 6), fii 10; 2). A C csúcs az > >= -x 2 + 4 egyenle­ tű parabolára illeszkedik. Határozzuk meg a C csúcsot úgy, hogy az ABC háromszög terüle­ te minimális legyen. K2 4100.Tekintsük az y = x2 és az y = - ( x - l)2 parabolák egy-egy egymással párhuza­ mos érintőpárját. Adjuk meg a két érintő egymástól való d távolságát, ha az érintők iránytangense 2. E2 4101. Bizonyítsuk be, hogy az y1 = 2px egyenletű parabola bármely pontjában emel­ jünk is merőlegest az illető pontban húzott érintőre, ebből a merőlegesből az érintési pont és az x tengely (a parabola tengelye) közé eső szakasz merőleges vetülete az x tengelyre ugyan­ akkora. K2 4102.Adott az y = x2egyenletű parabola és a 2x - y = 3 egyenletű egyenes. Mekkora az adott egyenes és a vele párhuzamos parabolaérintő távolsága? K2 4103. Az y = x1 egyenletű parabola tetszőleges P pontjában a parabola érintője messe az x tengelyt az Q pontban. Mi a PQ érintőszakaszok felezőpontjának mértani helye? E2 4104. Az y = x2 parabolához az y = x egyenletű egyenes mely pontjából húzható két egymásra merőleges érintő? K2 4105. Az y = x2 + x + 1 egyenletű parabola melyik pontja van a legközelebb az y = 2x - 2 egyenletű egyeneshez? Mennyi ez a legkisebb távolság? E2 4106.Határozzuk meg az x tengely azon pontjának koordinátáit, ahonnan az y1 = 8x egyenletű parabolához húzott érintők a csúcsérintővel (az y tengellyel) egyenlő oldalú há­ romszöget zárnak be. K2 v 4107.A z y2 = 16x parabola fókuszán át húrt fektetünk, melynek egyik irányvektora . Számítsuk ki a húr végpontjaiban húzható érintők hajlásszögét.

—x egye­ nesre. írjuk fel az érintő egyenletét.. az x tengelyt a Q pontban metszi.Ax parabolának.2 y + 5 . ha a parabola érinti az ax + by + c = 0 egyen­ letű egyenest? E2 4121. K1 4113. hogy az y = mx . E2 4110. Mekkorára kell választani a b értékét úgy.>' + 5 = 0 egyenessel. amely merőleges az y = . . érintse. amely párhuzamos az y = x egyenessel. 2 E2 4118. j = —x parabolát. c) amely 45°-os szöget zár be a 4x . hogy a parabola x . Az y2= 28x egyenletű parabolához érintőt húzunk. írjuk fel annak a körnek az egyenletét.2px parabolát a fókuszán áthaladó és a tengelyére merőleges húr végpontjaiban érinti.4 egyenes érintse az y2= . K2 4112. illetve elkerülje az y = x parabolát. Határozzuk meg az érin­ tési pont koordinátáit. hogy az y = mx . Mely pontokban metszi ez az egyenes (a normális) a koordinátatengelye­ ket? E2 4109. b) az x . K1 4114.8x parabolát.Az y2 = 2px parabola (x.Határozzuk meg az m értékét úgy. a) amely párhuzamos a 3x . Milyen messze van a 3x + Ay + 46 = 0 egyenes az y = — x 2 parabolától? 64 E2 4120. hogy az y = x + b egyenes érintője legyen az y2 . c) Mekkora az y2= 2px parabola p paramétere.2 egyenes érintse az 1 . a) az y = — + 1 egyenest erintse. ^pontjához tartozó érintőre merőlegest állítunk az érintési pontban. K1 4111 . E1 4117. írjuk fel az érintő egyenletét.0 egyenest érintse. amely az y2 . Az y = 8x parabolához érintőt húzunk. Határozzuk meg az y2 = 2px parabolánál a p értékét úgy. hogy az y = x + b egyenes messe. ha PQ = 24 egység. K2 4115. K2 4116. E1 4119.A z y2= 2px parabola érintője és a hozzá tartozó normális egyenlő szárú három­ szöget határoznak meg.2y + 9 = 0 egyenessel. Az érintő a parabolát a P pont­ ban érinti. írjuk fel az y2 = 12x parabola olyan érintőjének az egyenletét. írjuk fel az érintő egyenletét.El 4108. amelynek alapja az x tengelyre illeszkedik. b) amely merőleges a2 x + >’. Határozzuk meg az y = — x 2 parabolának az y = -x + 4 egyenessel párhuzamos 8 érintőjét.Az x — 16v parabolához érintőt húzunk.7 = 0 egyenesre. Határozzuk meg az m értékét úgy. Határozzuk meg a b értékét úgy.

y2 = x + 2. 2x = 3y . ha A és B( 14.4y = 4 és és K2 4128.2 y = 0 és d )y = x és e ) y = x2 és K2 4127. ki az alábbi parabolák közös pontjait: x =y. E1 4125. Oldjuk meg a feladatot. írjuk fel a 2y = I x egyenletű parabola A . amelynek irány­ szöge 60° és átmegy a parabola fókuszán. fóku­ sza pedig az adott parabola vezéregyenesének és az x tengelynek a metszéspontja. a parabola és a kör kölcsönös helyzete Q E1 7 4122. Határozzuk meg az y2= I2x egyenletű parabolának azt a húrját. Egy parabola csúcsa az y = lOx egyenletű parabola fókuszpontjában van. -7 ) pontból az y2 = 8x parabolához húzható érintők egyenletét. E2 4126. és határozzuk meg az érintők hajlásszögét. Számítsuk a ) y = 2x és b )x 2 = 3y és c) x . Egy parabola tengelypontja az y2= 8x parabola fókusza. Határozzuk meg az érintők metszéspontját és hajlásszögét. a fókusza pedig az adott parabola tengelypontja.8 y + 1 2 x = 0. Határozzuk meg az érintők hajlásszögét. 7). Számítsuk a ) y = x2+ x és b )y = x2. Adjuk meg az y 2 = —x egyenletű parabola és a Ix .4x . x= y-2 \ x = 4x + 4y. El 4123. illetve B(14. E1 4124. Számítsuk ki a parabola és a kör metszéspontjait.y \ y2 + 6 x . Számítsuk ki a parabolák közös pontjait. 4 b) y1 = 18x és x + 12x + y2—64 = 0. K2 4129. E1 4130. Határozzuk meg a (9. Határozzuk meg az y = x + 1 és az x = y + 1 egyenletű parabolák az y = x egyen­ letű egyenessel párhuzamos érintőinek távolságát. írjuk fel a húr végpontjaiban a parabola érintői­ nek egyenletét. ha egyenleteik: ki a parabolák közös pontjainak koordinátáit. K1 4132. ha az egyenleteik: y2.A parabola és az egyenes. Határoz­ zuk meg a két parabola közös pontjainak koordinátáit. 0) ponton átmenő érintőinek egyenletét.Határozzuk meg az (5. írjuk fel a metszéspontokban a parabola érintőinek egyenletét.7 y = 0. x =y.2 és c )y 2+ x .18>’ + 28 = 0 egyenletű egyenes metszéspontjait. . 2) pontból az y = — x 2 parabolához húzható érintők egyenletét. -^6 E1 4131 .

hogy P a parabola csúcsától 3p távolságra (a parabola belsejében) legyen.egyenletű parabola az x tengelyt az A és a B pontokban met­ szi. amelynek csúcsai az y . E2 4143. . Számítsuk ki a PQR három­ szög területét. írjuk fel az x2 + y2 = 16 egyenletű kör és az x = 6y egyenletű parabola közös érintőinek egyenletét.K2 4133. Számítsuk ki az érintési pontok koordinátáit. Mekkora annak a háromszögnek a területe. amely az (x .2. Számít­ suk ki az ABCD négyszög területét. Q pontokat. amely átmegy a P (.Az y2 = 2px egyenletű parabola tengelyén vegyük fel a P pontot úgy. E2 4144. 2) ponton és kö­ zéppontja a 2x + y = 0 egyenletű egyenes és az y = x + 2x egyenletű parabola közös pontja. A kör a parabolát az A és a B pontoktól különböző C és D pontokban metszi. és a tengelye az x tengely. F ^ l . írjuk fel annak a parabolának az egyenletét. Határozzuk meg a parabo­ lán azokat az R. .5x parabolának az a pontja. E2 4142.y j fókuszú.2 . K2 4134. a középpontja az y tengelyen van és átmegy az A és a B pon­ tokon. 1 25 K2 4137. E2 4136.x és az x2+ (y -2 )2 = 4 egyenletű görbék közös pontjai? K2 4139. 1) középpontú és 5 egység sugarú kör. írjuk fel annak a körnek az egyenletét. r = 5 egység sugarú kör és az y = . K1 4138. Fi . E2 4145. amely a fókuszától 13 egység távolságra van. Milyen távolságra van a tengelyponttól az y2 = 4. valamint az vezéregyenesű parabola közös pontjainak koordinátáit. amelynek a tengelypontja a (0. amelyek távolsága F-től minimális. -5) pont. és érinti az x2 + y2 = 9 kört. írtjuk fel annak a parabolának az egyenletét. amelynek középvonala a pa­ rabola tengelyére illeszkedik.16 egyenletű kör és az y = 6x egyenletű parabola? (Kör és parabola hajlásszögén a közös pontban a görbékhez húzott érin­ tők hajlásszögét értjük).Mekkora szögben metszi egymást az x + y 2 .—— I fókuszú parabola közös pontjai által határolt sokszög területét. Hány megoldás van? E2 4140.— ( 39^ vezéregyenesű.l l ) 2 + y2 = 40 kört érinti.Az y = — x 2 H ---.Határozzuk meg az y2 = 16x parabolának azt a pontját. 3) középpontú. (A parabola tengelye az y tengely). Az y2 = 2px parabolából az x = a egyenessel a > 0 egy parabolaszeletet határo­ lunk el.y E2 41 4141 . tengelypontja az origóban van. y = . A parabolaszeletbe maximális területű téglalapot írunk. Határozzuk meg a téglalap területét. A k kör sugara 13 egység. Számítsuk ki a K (.Határozzuk meg a K(— 2. amely a fókusztól 9 — egységnyi távolságra van? 8 El 4135.3.

K2 4153. amelynek egyik irányvektora v(5.A z ABC háromszög két csúcsa A(2. 4) és a B( 2. Mekkora annak a háromszögnek a területe. 4). K1 4147. Számítsuk ki: a) az oldalak hosszát.Vegyes feladatok K2 4146. 2). Számítsuk ki: a) a háromszög csúcspontjainak koordinátáit. -1). 12). K1 4152. K1 4154. c) a súlypont koordinátáit. -12). 4). B{ 8. b) a háromszög oldalait. K2 4151 . C(6. -1) pontokat összekötő szakasz felezőpontján. K2 4155. Egy háromszög csúcsai A(2. és áthalad a P(~4\ 16) ponton.2. 4). amelyet a koordináta-rendszer x ten­ gelye. B{4. írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. d) a háromszög köré írható kör sugarát. A P(-2 . Számítsuk ki az ABC háromszög magasságpontjának koordinátáit. Egy négyszög csúcsainak koordinátái rendre: (5. K1 4156. Határozzuk meg az x tengelyen az M pon­ tot úgy. (-2. és merőleges a 3x . (-1. továbbá a 2x . 1).3y = 1. Számítsuk ki az egyenes és a koordinátatengelyek által meghatározott háromszög köré. K1 GY4148. hogy AM és a BM egyenesek merőlegesek legyenek egymásra. 5x + y = 13. és a háromszögbe írható kör középpontjának és a súly­ pontnak a koordinátáit. ha a beeső fénysugár egyik irány­ vektora v(l. B(2. 15x . b) az oldalfelezőpontok koordinátáit.5y + 1 = 0 egyen­ letű egyenesre. CMD. 1) és B(— 2. B (. illetve a 4x + 7v = 36 egyenletű egyenesek határolnak? Mekko­ rák a háromszög szögei? . 9).y = 67. Legyen A( 1. -4) pont. c) a háromszög területét. írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. ha A(-5. Egy háromszög oldalainak egyenletei: 5x . amely áthalad az A(4. hogy az AMB. BMC. Határozzuk meg: a) az átlók metszéspontjának koordinátáit. (4. 6). Adott az A(-4. -1). 6). szögeit. 3). 3) pontból kiinduló fénysugár az x tengelyről visszaverődik. ö ( 3.Határozzuk meg az M(5. 7). a háromszög magasságpontja M( 3. K1 4149. K1 4157. c) a négyszög területét és a kerületét. Számítsuk ki a C csúcs koordinátáit. 4). 1). C(9. 2). K2 4150. DMA háromszögek súlypontjai egy paralelogramma csúcsai. írjuk fel a beeső és a visszavert fénysugár egyenesének az egyenletét. b) az átlók hajlásszögét. 7) pontnak az x + 2y = 4 egyenletű egyenesre vonat­ kozó tükörképének koordinátáit.y = 0. -2). -5). Az ABCD négyszög átlóinak metszéspontja legyen M. C(2. Bizonyítsuk be.

Az I egyik befogó egyenesének egyenlete: y = . Számítsuk ki a háromszög ma­ gasságpontjának koordinátáit. ^ . B( 8. ha a háromszög területe 13 területegység. E2 4167. 15x + 4y= 122. 6). B( 5. P3 ( 14.x + 8. 0). hogy az ABCD négyszög paralelogramma. -1).Adott egy háromszög három oldalegyenesének az egyenlete: x + I9y = -123. Ábrázoljuk derékszögű koordináta-rendszerben a 2x + 3y = t és az 5x .2y = 2 és a 3x + 2y= 14 egyenletekkel megadott egyenesek metszéspontján. és számítsuk ki a területét. Az AB szakasz felezőmerőlegese mekkora területű részekre osztja az AOB háromszög te­ rületét (0 az origó)? K2 4163.322 . 14x -1 5 j = -36. Egy derékszögű háromszög átfogójának két végpontja:/3. 7). 7). az x . 4) és C(c. A koordinátatengelyeken kijelöljük a rögzített OA = a és OB = b szakaszokat. hogy az AD és a BC egyenesek közös pontja az x . . és párhuzamos a 4x . a) Számítsuk ki a háromszög szögeit. 0). B' pontokat úgy. hogy a négy pont paralelogrammát határozzon meg. 0). y = — + 1. Mutassuk meg. C(7. Határozzuk meg a Pt pontot úgy.3y = 18 egyenletű egyenes az x tengelyt a C. Határozzuk meg a négyszög csúcsainak koordinátáit és a területét. Egy négyszög oldalainak egyenlete: y = -x + 7. P2(5. B( 6. 0). ha az ABC háromszög területe 36 területegység. ahol a t valós szám. Adott négy pont a koordinátáival: A(l. 3). -13). D(3. az y tengelyt a D pontban metI s z í . b) Számítsuk ki a paralelogramma szögeit. Egy háromszög egyik oldalának egyenlete 4x + 3 j = 23. Egy háromszög csúcsai: A(0. C(4. C(x. hogy az A'B' szakaszok felezőmerőlegesei egy ponton mennek át.5y = 0 egyenletű egyenessel. Számítsuk ki a c értékét. ö(0. a) Számítsuk ki a paralelogramma területét és kerületét. El 4166. 7 3 y = —x + —. A 3x + y = 9 egyenletű egyenes az x tengelyt az A. E1 4161. hogy A A’ = BB' legyen. Határozzuk meg a háromszög csúcs­ pontjainak koordinátáit. K2 4159. Igazoljuk. Adottak a P^-IO . amely áthald az x . E1 4164.20 és x + 3y = 8. Mekkora az x értéke. az y tengelyt a B pontban I metszi. írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. 14). KI 4160. ahol x > 0. illetve a B pontban met­ szi. valamint a tetszőleges A'. K1 x 3 4165. Határozzuk meg a harmadik csúcs koordi­ nátáit. ha t minden lehetséges értéket felvesz? K2 4162. Mi lesz az így kapott egyenesek metszéspontja­ inak mértani helye. y = + 21. b) Számítsuk ki a csúcsokhoz vezető helyvektorok által bezárt szögeket. 5). VEG YES FELAD ATO K I K2 4158. K2 4168. 1) és P2 (5. K2 4169. A másik két oldalhoz tartozó magasság egyenlete 5x + 2y . pontok. K2 4171.A z ABC háromszög csúcspontjainak koordinátái: A(0. 7). A 3x + 4y = 12 egyenletű egyenes a tengelyeket az A. 1). Igazoljuk.y = 0 egyenletű egyenesI re illeszkedik. 10). E2 4170. Egy háromszög csúcspontjai: A( 1. 8).l y = t egyenletű egyeneseket.

5y = . E2 4181. K1 4185. K2 4179. Számítsuk ki annak a síkidomnak a területét.4 = 0.y = 0 egyenletű egyenesek egy ponton mennek át. az AD oldal­ egyenes egyenlete 4x . 1) pontokat összekötő szakaszt 3 :2 arányban osztja. Legyen az ABC háromszög súlypontja S. 5). K2 4178. írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. Számítsuk ki azoknak a pontoknak a koordinátáit. Igazoljuk. 0). amelynek ordinátája 3. 10) és 5(4. Határozzuk meg a hiányzó csúcsok koordinátáit.5. E2 4176. és áthalad a két adott egyenes közös pontján. a) írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. . hogy AB2 + BC2 + CA2 = 3 (AS2 + BS2 + CS2 ). 3) ponton és a 3x + 4y = 16 és a 3x + 4y’= 1 egyenletű egyenesek közti szakaszának az . amely átmegy az A(3. amely átmegy az A(4. A derékszög C csúcsából húzott magasság talppontja az átfogónak abban a T pontjában van. a rövidebb átló vég­ pontjai A(6. Számítsuk ki a C csúcs koordinátáit. E1 4183. E2 4174.v tengelyen levő merőleges vetülete 1 egységnyi hosszú.14j . E1 4173. Számítsuk ki a csúcsok koordinátáit. amelyek koordinátái kielégítik a következő egyenletet: 3x .-3) pontoktól. Számítsuk ki a C és a D pontok koordi­ nátáit. 9x . B{4. Számítsuk ki annak a 2x . hogy a háromszög oldalfelező pontjai által meghatározott háromszög súlypontja egybeesik a háromszög súlypontjával. x . E2 4180. b) az x. Igazoljuk. amelyek rajta vannak az x + 2y = 1 egyenletű egyenesen és 5 egységnyi távolságra vannak a P( 3. = 1 és x.15 = 0. 0). -5) és fi(15. -2) és 5(4. Az ABCD téglalapban 3 ■ AB = 2 • BC. = 7 abszcisszákhoz tartozó ordináták határolnak. E1 4182. Egy háromszög csúcspontjai: A(0. 14). amely illeszkedik a ű(0. E1 4186. 4). írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. E1 4184. = 1 és x 2 = 3 abszcisszákhoz tartozó ordináták. 6) ponton. 6).3y = 1. C(-2. Az ABCD paralelogramma AB oldalegyenesének egyenlete > = 1.4 egyenletű egyenesen levő P pontnak a koordinátáit. a BD átló egyenesének egyenlete 2x + y = 13. Egy derékszögű háromszög átfogójának végpontjai A(-15. Legyen A(-6.8 > > . 1). Adott két egyenes egyenlete: 4x + 7y .K2 4172. amelyre az AP és PB szakaszok hosszának az öszszege a lehető legkisebb. Egy rombusz egyik átlója a másik átlójának a kétszerese. hogy az ax + by = 1. Mutassuk meg. 3) és a <2(ll. K2 4187. <2(5. amelynek egyik normálvektora n (-l. -1) pontra és felezi az ABC háromszög terü­ letét. bx + ay = 1. ha A(-2. 7) ponttól. írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. amelyet az x + 2y = 4 egyenletű egyenes és a) az x. 2). C(4.4y2 + 4xy + 8x . és a P (. Ábrázoljuk a koordináta-rendszerben azokat a pontokat. írjuk fel annak az egye­ nesnek az egyenletét.3 = 0. amely átmegy az (5. és egyenlő távol van a P(— 1. K2 4175. 3). 7) ponton. E1 4177. -4).

1). K2 4198. K2 4194.} ’. K2 4190. 5) és B( 6. El 4197. Számítsuk ki az AB vektornak a koordiná­ tatengelyekkel bezárt szögeit. K2 4202. Húzzunk az origón át olyan egyenest. V 2 5 . 2). A (2. Egy háromszög területe 10 egység. = 0 egyenletet. E2 4200. Rajzoljuk meg a koordináta-rendszerben azon pontok halmazát. -2) ponton áthaladó egyenes az (5. 3) és a (6. Határozzuk meg a vetületének a hosszát.. a háromszög két csúcsa az (1.2 x y . amelyek koor­ dinátái kielégítik az x 2 + y 2.3 = 0. Számítsuk ki a má­ sik két csúcs koordinátáit. 2). E2 4201. írjuk fel a harmadik oldalegyenesének egyenletét. -1) pont. írjuk fel az egyenes egyenletét. amely az adott egyenesek távolságát 1:3 arányban osztja. írjuk fel a másik két oldalegyenesének egyenletét. Vetítsük az AB vektort merőlegesen az x . -2). Középpontja a (0. E1 4196. Számítsuk ki az A és a B koordinátáit. K2 4191. Egy derékszögű háromszög átfogójának egyik végpontja A(— 2. -1). a súly­ pontja az S(— 1.A z A és B pontokat összekötő szakaszt az M.1 = 0 egyenletű egyenes egy háromszög egyik belső szögfelezője. 0). két csúcsa (5. a háromszög két csúcsa az (1.b) írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. 6) pontok egy négyzet szomszédos csúcsai. amelynek ordinátája 4. 4) pont koordinátái (-3. A háromszög területe 5 egység. 4) pontok három egyenlő részre osztják. KI 4195. E2 4203. 5) és a (9.A 2x ./ .x 2. írjuk fel az x + 2y = 1 és az x + 2y = 3 egyenletű egyenesekkel párhuzamos egye­ nes egyenletét. Számítsuk ki az átfogóhoz tartozó magasság hosszát. Egy paralelogramma két oldalegyenesének egyenlete x + 2y + 1 = 0 és 2x + y . K2 4188. amely áthalad a két adott egyenes közös pontján és a koordinátatengelyek pozitív felével 4 egység területű háromszöget határoz meg.1 = 0 egyenletű egyenes egy háromszög egyik belső szögfelezője. Adott két pont: A(3. 0) pont. írjuk fel az oldalak egyenletét. a másik vég­ pontja a B pont. c) Számítsuk ki a két adott egyenes hajlásszögét. E1 4192. 4) pont. amelyből a z x . Egy háromszög két oldalegyenesének egyenlete: x + y .I = 0. 1) és az (5.y .2 = 0 egyenletű egyenesek 3 egységnyi szakaszt vágnak ki. 2) és B( 5. 2) és a (— 1. A (2. Számítsuk ki a harmadik csúcs koordinátáit.l . Számítsuk ki az eredeti koordináta-rendszer origójának a koordinátáit az új koordináta-rendszerben. El 4199. —. y + l = 0 é s a z x .y egyenesre. A 2x + y . -7) pontokban elhelyezett 2 és 1 tömegegységnyi anyagi pon­ tokból álló rendszernek hol van a súlypontja? K2 4193. y + \ = 0. 2) és az M2(3. 2) ponttól 3 egységnyi távolságra van.Adott két pont: A(l.(l. Az egyik befogó egyenlete x + y = 10. (-2. Számítsuk ki a harmadik csúcs koordinátáit. 4) pont. K2 4189. a harmadik csúcsa az x tengelyre illeszkedik.A (3. A koordináta-rendszer eltolása után a (2.

0). illetve N pontban metszi. 8). 4.y) pontjához rendeljük hozzá a (Á ax\— pontot. ahol a = 3. = 8 8 . Mi a súlypontjának a mértani helye? E1 4216.y + 2 = 0 egyenletet? Mutassuk meg. Egy derékszögű háromszög csúcsainak koordinátái: A(10. amelyekhez ez a hozzárendelés a velük egyenlő hoszszúságú Q. hogy ezen pontok közül négy a koordináta-rendszer tengelyeire illeszkedik úgy. A háromszögbe téglalapokat írunk úgy. E2 4212. 0). 0) ponttól mért távolságának a négyzete 20-szal kisebb. hogy két oldala a befogóira illeszkedik. Melyek a sík azon P P . A C csúcson átmenő magasságegyenes egyenlete mc:y = 3x + 2. Mi azoknak a pontoknak a mértani helye a koordináta-rendszer síkjában. C(0. 0). a harmadik csúcsa pedig az y = -3x + 5 egyenletű egyenesen mozog. 8). E2 4211 . = CC. E2 4209. 2. E2 4205. . Az olda­ lak fölé kifelé egyenlő oldalú háromszögeket rajzolunk. Az ABCD négyzet csúcspontjainak koordinátái: A(0. K2 4210. mint 4: 9. Bizonyítsuk be. hogy a BE. hogy egyik a másik három pont által alkotott háromszög magasságpontja. 0). -4). ame­ lyek a (4. Az ABCD négyzettel megegyező körüljárású AEFG négyzet E csúcspontjának koordinátái: (-4. 8). Számítsuk ki az ABC háromszög és az AMNC trapéz területét. 4). hogy ha valamely paralelogramma csúcsai rácspontok. 2) ponttól mért távolságának a négyzete? E1 4215. Az ABC háromszög csúcsainak koordinátái: A(6. 0) és (6. K2 4208. Igazoljuk. valamint az x . Határozzuk meg a téglalapok középpontjainak a mértani helyét. K2 4214.y + 5 = 0. K2 4213. 1) ponton. A koordináta-rendszerben rácspontoknak nevezzük azokat a pontokat.Q2 szakaszokat rendeli? E1 4207. Adott három pont a koordinátáival: A(0. D(4.8x>» .5x + 5. Számítsuk ki a háromszög csúcspontjainak koordinátáit. E2 4206. amely átmegy a P( 2. . 2). 0).. Mutassuk meg. Egy tetraéder csúcsainak koordinátái: A(0. Az origón átmenő és AC-vel párhuzamos egyenes az AB és BC oldalt M. akkor a terüle­ te nagyobb 1-nél. Egy háromszög két csúcsa (-6. 0). C(3. 0. C(9. Bizonyítsuk be. 0). Igazoljuk. 0). 4). és a belsejében vagy a határán van még más rácspont is. 4). mint a (0. 8(0. 8(0. írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét. 0).y = 2 egyenletű egyenesek közé eső szakasza 5 egység. 5). Hol helyezkednek el a sík azon pontjai..VEGYES FELA D A TO K E2 4204. A sík tetszőleges P(x. egyik csú­ csa pedig az átfogón van. 8(6. amelyek koordinátái kielégítik a 3x2. C(8. D( 0. amelyek­ nek mindkét koordinátája egész szám. 7. és az x . szakaszai. Az ABC háromszögben a C szög = 90°. C(0. Az AB oldal fölé rajzolt háromszög csúcsai ABC „ a BC oldal fölé rajzolt háromszög csúcsai 8CA„ a CA oldal fölé rajzolt három­ szög csúcsai CA8.8(8. CF és a DG egyenesek egy pontban metszik egymást. 0). 8(6. a súlyvonal egyenes egyenletesr: y = 2x + 3. hogy a tetraéder súlyvonalainak négyzetösszege úgy aránylik az élek négyzetöszszegéhez. 6).3y2 . Az AB egyenes egyik P pontjának koordinátái (6. hogy AA. hogy minden négyszögben a szemközti oldalak felezőpontjait összekötő egyenesek közös pontja az átlók felezőpontjait összekötő szakaszt felezi.

Határozzuk meg a harmadik csúcs koordinátáit.4y + 7 = 0 egyenletű körhöz húzott érintők ugyanakkora szöget zárnak be egymással. amelyet a 2x . Igazoljuk. amely átmegy az A(2. Adott két kör: kx: (x . mint az x + y 2. Legyen P olyan pont. középpontja pedig az x . E1 4229. középpontját C-vel.2y = 1 egyenletű egyenesre illeszkedik.5. Az ABC háromszög síkjában melyik az a fi pont.= 0 egyenletű egyenesből 9 egység hosszúságú húrt metsz ki. 1) ponton. amely átmegy az A(0. Mekkora szakaszokat metsz ki az x. a k2 középpontját D-vel.1 egyenletű egyenes átmegy a fi(l. a két kör közös pontjait A-val és fi-vei. A z x + ay . E1 4224. amely a z x = 12 egyenletű egyenest a 8 ordinátájú pontjában érinti. amelyből az x2+ y2. írjuk fel annak a körnek az egyenletét. Határozzuk meg az x tengelynek azt a pontját. -9) pontok. D (.7 = 0 egyenletű körön van. Egy egyenlő szárú háromszög alapjának végpontjai az A(-4. és érinti az x + y2 = 16 egyenletű kört is.4x + 2y . K2 4231. 2) pon­ ton és érinti az x tengelyt.x . -2) ponton. Határozzuk meg az érintési pontok távolságát.4. írjuk fel annak a körnek az egyenletét. E2 4225. Az origó középpontú egységsugarú kör kerületén határozzuk meg azokat a pon­ tokat. írjuk fel annak a körnek az egyenletét. -2) pont és a 2x . Az ABCD téglalap két csúcsa A(l.3. valamint az (x . írjuk fel annak a körnek az egyenletét. E1 4219. amelyre a PA2 + PB2 + PC2 összeg minimális? El 4221 . írjuk fel az x+ (y + 2 f = 5 egyenletű körnek a fi(5. és érintője egy ori­ gó középpontú körnek.4)2 = 50 és k2: (x + 2)2 + (y + 2)2 = 50. -2). írjuk fel a k kör egyenletét. Mekkora annak a körszeletnek a területe. K2 4226. A harmadik csúcs az x .4 = 0 egyenletű kört a legkisebb ordinátájú pontjában érinti.8y + 48 = 0 egyenletű körhöz húzott érintők.y = 2 egyenletű egye­ nes vág le az x2 + y2 = 25 egyenletű körből? E2 4220.17) : + (v + 17)2 = 100 egyenletű kört az x0 = 11 abszcisszájú pontjában. E2 4222. amely átmegy az A(10. amelyek koordinátáira az x2 + xy + y2 kifejezés maximális értéket vesz fel. és tudjuk. K2 4232. Jelöljük a k. amelynek középpontja a K( 4. El 4218. érinti az x tengelyt. K2 4228.6y + 6 = 0 és az x + y2 ~ 2x = 0 egyenletű körökhöz húzott érintőknek fi-től az érintési pontig terjedő szakaszai egyenlők. A k kör érinti az x tengelyt. -4). illetve az y tengelyből a téglalap köré írt kör? E2 4230.6)2 + ö> . K2 4223. 3) ponton átmenő érintőjét. .K2 4217.y + y . hogy az említett tulajdonságokkal rendelkező fi pontok egy egyenesen helyezked­ nek el.\2x . 9) és a B (7.2x + y2 + 2y . hogy 4-AD = AB. -3 ) és a 5(2. 2) ponton és az x2 + y2 . hogy fi-től az x 1 + y . írjuk fel a kör egyenletét. Mekkora a CADB négyszög területe? K1 4227. írjuk fel annak a körnek az egyenletét.

0). -4) koordinátájú ponton. E2 4241 . hogy BD = OC le­ gyen. és ugyanott metszi az x tengelyt. hogy a P{0. Mi a mértani helye azoknak a pontoknak a koordináta-rendszer síkjában. 0) és A(10. ame­ lyek olyan távolságra vannak a (-4. Mekkora az a és b valós paraméter értéke.9 egyenletű parabola az x tengelyt az A és a fi pontokban metszi. Határozzuk meg az y2 = 2x egyenletű parabola olyan érintőjének egyenletét. Határozzuk meg e két egyenes M közös pontjának a mértani helyét. ahol a| parabola.K1 4233. Az y = x2 + bx + c egyenletű parabolát az (1. illetve kerülik el az _ y = x2 + 2x egyenletű parabolát? Az érintőre merőleges egyenes mekkora húrt metsz ki a parabolából? E2 4242. Az (x . E2 4239. E2 4238. 6). A z y = x2. 0) koordinátájú pontokkal megadott átmérőjén jelöljünk ki egy B pontot. amely át­ halad a (0. Egy k kör sugara 5. A c paraméter mely értékénél illesz­ kedik a C csúcs az x tengelyre? E2 4244. ha a B pont az OA szakaszon mozog? E2 4236. Határozzuk meg annak a parabolának a fókuszát és a vezéregyenesét. hogy az y = x2. Mérjük fel az OC szakaszt a B-ben emelt merőlegesre a B pontból úgy. hogy a távolságuk négyzetössze­ ge 80 (terület) egység? E2 4234. 0) pontoktól. 0) és a ö (-2. amely átmegy a (0. ha a X felvesz minden valós értéket. ha tudjuk. 1) pontban érinti az y = x egyenle-i tű egyenes. E2 4245. Mi a D pont mértani helye. 18) pontok az y = 2x2 + ax + b egyenletű parabolára illeszkednek? E2 4240. írjuk fel az y = 4x2 + 4 egyenletű parabola origón áthaladó érintőinek egyenle­ tét. E2 4237. A kör és a parabola további közös pontjai C és D. hogy az y = x2 + 2x + c egyenletű parabola csúcsa a c bármely értékénél az y tengellyel párhuzamos egyenesen fekszik. E2 4235. írjuk fel ezekben a pontokban a parabola érintőinek az egyenletét. Az y = X (x .a. középpontja az x tengely felett van. Mutassuk meg.Határozzuk meg az y = —x2 egyenletű parabola olyan érintőjének az egyenle4 tét. A B(a\ 0) pontban a kör átmérőjére emelt merőleges a C(a.6x + 10 egyenletű parabola 3 . illetve 3 + öl abszcisszájú pontjaihoz egyenlő ordináták tartoznak. b) b > 0 pontban metszi a kört. Számítsuk ki az érintési pontok koordinátáit. Határozzuk meg az y = -x 2 + 4x . (4. Mutassuk meg. E2 4243. érintik.5)2 + y = 25 egyenletű kör 0(0. amely átmegy a (-4. 0) és a (8. -1) koordinátájú ponton. Az origón áthaladó egyenesek közül melyek metszik. (1.3 egyenletű parabola és az x tengely közös! pontjait. 6) pontokon és tengelye párhuzamos az y tengellyel.4) egyenesre az origóból merőleges egyenest húzunk. Határozzuk meg b és c értékét. Mekkora az ABCD négyszög te­ rülete? E2 4246. Számítsuk ki a érintők hajlásszögét. .

Tekintsük az y = 3x2 . és Tv Bizonyítsuk be.A z y . hogy ez az érintő merőleges az AP egyenesre? 4248. Az 8 érintési pontok Ü T . . Adott az y = x egyenletű parabola és az A(9. 8) pont.4 egyenletű parabola olyan húrjait. és a T2pontok fókusztól mért távolságainak mértani közepével egyenlő. Határozzuk meg a derékszög csúcsának a mértani helyét. 4 írjuk fel az érintők egyenletét. és a 7". E1 4249. hogy a) a P pontnak a parabola tengelyétől mért távolsága a T. E1 K2 4250.E2 4247.—x 2 egyenletű parabolát a P ( !. Határozzuk meg ezen húrok felezőpontjainak a mértani helyét. -4) pontból érintőket húzunk. Egy derékszög úgy csúszik a parabola síkjában. b) A P pontnak a fókusztól mért távolsága a T. pontok tengelytől mért elő­ jeles távolságainak számtani közepével egyenlő. amelyek irányhatáro­ zója 2. hogy a szárai érintik az y2= 2px egyenletű parabolát. E2 4251. A parabola mely P pont­ jába húzott érintőjére igaz.A z y = —x 2 egyenletű parabolához a P( 2. -1) ponton átmenő egyenesek érintik.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful