Carl Gustav Jung

Bevezetés a tudattalan pszichológiájába
Fordította: NAGY PÉTER
A fordítás alapjául szolgált:

C. G. JUNG: ÜBER DIE PSYCHOLOGIE DES UNBEWUSSTEN.
IN: C.G. JUNG: ZWEI SCHRIFTEN ÜBER ANALYTISCHE PSYCHOLOGIE. C. G. JUNG: GESAMMELTE WERKE. SIEBENTER BAND. © WALTER VERLAG AG, OLTEN. 4. VOLLSTÄNDIG REVIDIERTE AUFLAGE 1989

TARTALOM
Előszó a magyar kiadáshoz Az első kiadás előszava Előszó a második kiadáshoz Előszó a harmadik kiadáshoz Előszó a negyedik kiadáshoz Előszó az ötödik kiadáshoz 1. fejezet A PSZICHOANALÍZIS 2. fejezet AZ ERÓSZ-ELMÉLET 3. fejezet A MÁSIK NÉZŐPONT: A HATALOMVÁGY 4. fejezet A BEÁLLÍTOTTSÁGI TÍPUS PROBLÉMÁJA 5. fejezet A SZEMÉLYES ÉS A SZEMÉLY FÖLÖTTI VAGY KOLLEKTÍV TUDATTALAN 6. fejezet A SZINTETIKUS VAGY KONSTRUKTÍV MÓDSZER 7. fejezet A KOLLEKTÍV TUDATTALAN ARCHETÍPUSAI 8. fejezet A TUDATTALAN MEGÉRTÉSÉHEZ. A TERÁPIA ÁLTALÁNOS ELVEI Zárszó

Előszó a magyar kiadáshoz A tudattalan pszichológiá-járól írt művemnek dr. Nagy Péter fordításában és dr. Jacobi Jolán gondos felügyelete alatt készült magyar fordítása az első írásom, amely ezen a nyelven jelenik meg. Néhány mástól eltekintve tehát először lát napvilágot eredeti művem a keleti Európában. Nemcsak azért vagyok nagy hálára kötelezve dr. Jacobi Jolánnak, mert a fordítás megjelenését lehetővé tette, hanem talán még sokkal nagyobb mértékben azért, mert e könyv átdolgozásánál és sajtó alá rendezése közben ösztönző segítségével és hasznos tanácsaival oly önzetlen módon támogatott. Különösen jólesik, hogy ez az írásom immár közvetlenül szól a magyar olvasóhoz, ama nép fiához, amely mindig eleven érdeklődés jelét adta munkálkodásom iránt: ha közvetve is, de talán ezért való hálám egy részét rója le ez a könyv. A nyugati féltekéről származó sok tanítványom között dr. Jacobi Jolán volt az első magyar; évek óta dolgozik vezetésem alatt Zürichben, és e réven valóban alapos tudásra tett szert a tudattalan pszichológiájának olyannyira szétágazó s nehéz területén. Ennek pompás bizonyítékát adta Die Psychologie von C. G. Jung c. munkájával, amely elsőrangú bevezetés műveimhez. Az ő tárgyismerete szavatol e fordítás pontosságáért és értelmi hűségéért is, ami e nehéz és kényes anyag taglalásakor rendkívül fontos. A jelen kísérlet legkevésbé sem próbál átfogó ábrázolás lenni, megelégszik azzal, hogy az olvasót a tudattalan pszichológiájának legfőbb problémájával megismertesse, az orvosi tapasztalás által kijelölt keretek között. Mivel írásomat csupán bevezetésnek szántam, a szellemtörténet sokrétű vonatkozásaira: mitológiára, vallásra, filozófiára, primitív pszichológiára s a többire csak utalok. Zürich, 1944 januárjában A SZERZŐ

hogy ez a fejtegetés kissé bonyolult anyaga miatt sok türelmet és figyelmet kíván.mindenekelőtt az általános ítélőképesség hihetetlen elvakultsága. Küssnacht (Zürich). ha ez a mindeneket oly közelről érintő probléma nehezen hozzáférhető szakfolyóiratok hasábjaira száműzve a művelt közönség látókörén kívül könyvtári polcokon tengetné árnyékéletét. Fel kell hívnom az olvasó figyelmét arra.mindennél alkalmasabbak. s az ember képtelensége arra. beleütközik annak a tudattalannak a korlátaiba. meg fogja tenni az egész nemzet is. amikor az önmagunkon való elmélkedés volt a szükséges és egyedül helyes út. Amit a nemzetek tesznek. amely éppen azt tartalmazza. Aki tehát mélyebben be akar hatolni az itt érintett problémákba. Aki azonban önmaga felett elmélkedik. hogy tanulmányom kereteit lényegesen kibővítsem. Csak az egyes emberek beállítottságváltozása lehet a kezdete a népek lelki átalakulásának.Az első kiadás előszava A jelen kis munka akkor keletkezett. ezzel szemben tekintetbe vettem Adler pszichológiáját. szerencsétlen korszakunk feltétlenül az. 1916 decemberében A SZERZŐ . E munka tehát a korábbi tanulmányt átdolgozott és bővített formában mutatja be. A tudattalan problémáját annyira fontosnak és korszerűnek tartom. hogy nézetem szerint súlyos veszteség lenne. ha még egyszer eszébe jutna saját rossz tulajdonságaiért szomszédját tenni felelőssé. a kölcsönös rágalmazási hadjárat. azt teszi az egyes ember is. Egyes Freudról szóló fejtegetéseket megrövidítettem. Ez a háború kegyetlenül megmutatta minden kultúrembernek. annak a szakirodalmat ajánlom. amikor a kiadó kívánságára az 1912-es Rascherévkönyvben megjelent Neue Bahnen der Psychologie (A pszichológia új útjai) c. hogy a véres démont megállítsa útjában . hanem mindig az egyes ember beállítottságának megújhodása oldotta meg. hogy a rendezett tudatvilág alatt nyugtalanul szunnyadó kaotikus tudattalant a gondolkodó ember számára szembeszökővé tegyék. A most folyó háborút kísérő pszichológiai jelenségek . Az emberiség nagy problémáit sohasem általános törvények. az elképzelhetetlen pusztítási düh. s egyszersmind azt is. akkor mai. amit a legszükségesebb lenne tudnunk. s amennyire csak e mű keretei lehetővé tették. E követelménynek legfeljebb az itt felvetett problémákat egyenként taglaló terjedelmes tudományos munkák felelhetnének meg. Az utóbbi évek sokrétű s jelentős változást hoztak a tudattalan pszichológiájában. s amíg az egyes ember megteszi. Abban a tanulmányban a Freud által inaugurált pszichológiai felfogásmód egy jelentős darabjának ábrázolására korlátoztam magam. Mert az egyes ember pszichológiája azonos a népek lélektanával. hogy az bármilyen szempontból is végleges érvényű vagy akár csak kielégítően meggyőző lenne. hogy alapjában véve még barbár. Az én célom pusztán általános tájékoztatást adni a tudattalan pszichológiájának lényegét illető legújabb felfogásokról. a hazudozás gáttalan árja. tanulmányomat egy második kiadás számára kellett átnéznem. hogy mily kegyetlen fenyítés vár rá. Ha volt idő. megadtam saját nézeteim általános irányvonalát is. ez késztetett arra. Eszembe sem jut e munkával kapcsolatban.

Előszó a második kiadáshoz Örömömre szolgál. felebaráti szeretet vagy a szociális felelősségérzés képmutató köntösében. Még nagyon kevesen kutatnak önmagukban. vagy bármi mást hirdető szép szavakkal. Az ott lefektetett alapelvek behatóbb tárgyalása azonban olyan mértékben lépné túl egy többé-kevésbé népszerű tájékoztató mű kereteit. amelyeket minden utcasarkon prédikálnak. hogy e kis írásom . Az emberi lélek problémái iránti érdeklődés ennek az önmagunkhoz való ösztönös visszatérésnek a szimptómája.sokak számára nem könnyen érthető tartalma ellenére is . saját bensejükben. amelyet tudatunk a világháború révén elszenvedett. megint mások a fennálló rend lerombolásában. egyesek hisznek a csalfa győzelemben és a győző hatalmában. . saját belső államukon próbálnák ki azokat a törvényeket és diadalokat. Csak az egyes ember magába szállása. egyéni és szociális adottságainak alapjaihoz való visszatérése lehet a mai világban uralkodó vakság gyógyításának kezdete. belső szakadásra. E katasztrófa látványa az embert tehetetlensége érzésében önmaga felé fordítja. lényegében változatlanul jelenik meg. hogy éppen az utolsó fejezetek sokkal bővebb fejtegetést kívánnának rendkívül nehéz és újdonság voltuk miatt. mintsem reméltem. befele fordul. hogy ezeket inkább egy most előkészületben levő könyvemben taglaltam a nekik kijáró alapossággal. hogy általánosan könnyű megértésre találjanak. Ezt az érdeklődést talán nem kis mértékben arra a mély megrázkódtatásra vezethetjük vissza. VI.1 Az első kiadás megjelenése után hozzám érkezett levelekből örömmel láttam. ahelyett. Gesammelte Werke. kisebb változtatásoktól és javításoktól eltekintve. A második kiadás. nem pedig arra. bár tudatában vagyok annak. Munkám ezt az érdeklődést kívánja szolgálni. saját lényének. ha önmagukon kezdenék a mostani rend átváltását. hogy ezt embertársaiktól várnák el. s mivel az egész világ inog. hogy nem szolgálnák-e jobban az emberi társadalom ügyét. 1921. támaszt keres. a meglevő feloldására és megújulásra van szüksége. amelyek tudattalan személyes hatalomvágyból fakadnak. Minden egyes embernek gyökeres változásra. 1918 októberében A SZERZŐ 1 Psychologische Typen. ha először és egyedül saját magukon. hogy a közönség széles rétegeinek érdeklődése az emberi lélek problémái iránt sokkal erősebb. a keresztény. hogy embertársaira kényszerítse ezt. még túl kevesen tették fel maguknak azt a kérdést. mások törvényekben és szerződésekben. Sokan még a külvilágban keresik ezt. az emberi lét lényegéhez.ily rövid idő alatt már második kiadását éli meg. Küssnacht (Zürich).

A háború elmúlt.Előszó a harmadik kiadáshoz Ez a mű a világháború alatt született. hanem legfeljebb anyagának megközelítő ismertetése és az e réven való ösztönzés. rendkívül bonyolult anyagról népszerűen próbáljon beszélni. hogy túlélte a háborút követő időt. igazat ad nekem abban. hogy egy tudományosan még alakulóban lévő. fejezetet teljesen elhagytam. s lassanként a hullámok is lecsendesednek. mivel ezt a kérdést azóta alaposan taglaltam Psychologische Typen c. Tekintetbe véve azt a tényt. A háború által felvetett nagy lelki problémák azonban nem szűnnek meg foglalkoztatni minden gondolkodásra és kutatásra hajlamos ember szívét és elméjét. vegye figyelembe. erre kell tehát utalnom e célból. hogy az effajta írásnak sohasem lehet célja a meggondolások s a bizonyítás egyes részleteibe való behatolás. különösen a típusokról és tudattalanról szóló fejezetben. E körülménynek köszönheti ez a kis írás. és immár harmadik kiadásban lát napvilágot. szükségesnek tartottam. A nehézségeket még növeli az a tény. A típusok fejlődése az analitikus folyamat során c. hogy a második kiadás megjelente óta hét év telt el. 1925 áprilisában A SZERZŐ . munkámban. hogy ez nem könnyű feladat. Nagyon meg lennék elégedve. hogy az itt taglalt lelki folyamatok és problémák nagy része sokaknak bizonyára teljesen ismeretlen. Küssnacht (Zürich). és jelentős részében a nagy események pszichológiai visszhangjának köszönheti létét. vagy önkényesnek tűnhet: de kérem az olvasót. ha ez a kis könyv ezt a célt elérné. Aki csak megkísérelte. Egy s más netán előítéletekbe ütközik. hogy jelentős változtatásokat és javításokat eszközöljek.

hogy a kollektív tudattalan. Küssnacht (Zürich). azért szerény célját teljesíteni tudja továbbra is.Előszó a negyedik kiadáshoz Egypár javítástól eltekintve a negyedik kiadás változatlanul jelenik meg. Ennek a könyvnek egyáltalán nem igénye csaknem átfogó tájékoztatást adni az analitikus pszichológia teljes területéről. 1936 áprilisában A SZERZŐ . különös érdeklődésre talált. hogy az olvasó figyelmét felhívjam az Eranos-évkönyv (Rheinverlag) utolsó évfolyamaira. A közönség sokféle reakciója nyomán megállapítottam. amelyek különböző szerzők e szempontból jelentős munkáit tartalmazzák. Ezért nem mulaszthatom el. éppen ezért sok mindenre csak utalok. amelynek e könyv egyik fejezetét szenteltem. és egyet-mást meg sem említek. Remélem.

elszigetelt vártán állok. hogy a modern orvosi pszichológia nézeteinek még nagyon kevéssé sikerült az egyetemeken képviselt tudományba behatolniok. hogy ne csak az orvosi pszichológia és pszichopatológia fő műveit tanulmányozzák lelkiismeretesen. ne várja e területen a mai pszichológiai ismeretek összes sarkalatos pontjainak többé-kevésbé teljes leírását. Küssnacht (Zürich). hanem a pszichológia-tankönyveket is. rendesen legalább egy emberöltőre van szükségük. ezért szükségesnek láttam. mégis arra kérem az olvasót. és az én érzésem. Azoknak az új ideáknak. hogy távoli. nem túlzok. de sok tévedésre is alkalmat ad. ha azt állítom. sok feleslegest távolíthattam el. változatlan kiadás óta hat év telt el. Még áttekinthetetlen új világrész ez. Így fogják a legegyenesebb úton felismerhetni az orvosi pszichológia helyét és jelentőségét. Ez alkalomból sok elégtelen részt irthattam vagy javíthattam ki. Ebből az összehasonlításból mindenki felismerheti majd. hogy a mostani. Bár igyekeztem a lehető legtöbb új szempontot beleágyazni szövegembe. s csak kerülő utak árán találhatjuk meg a helyes csapást. Azokat az olvasóimat. amelybe kísérletképpen benyomulunk. E széles rétegeknek szánt írásomban az orvosi pszichológia és saját kutatási irányzatomnak csak egypár lényeges nézetét ismertetem. hogy meggyökerezzenek. mennyire igazolt Freud panasza pszichoanalízise “népszerűtlenség”-éről. s ezt is csak egy bevezetés erejéig. 1942 áprilisában A SZERZŐ . Alapos ismereteket csak a szakirodalom tanulmányozása és gyakorlati tapasztalatok révén szerezhetünk. bár a múlttal ellentétben akadt már néhány elismerésre méltó kivétel. amelyek nemcsak elkápráztatni akarnak. hiszen ezen a területen szinte mindenki tekintélynek képzeli magát.Előszó az ötödik kiadáshoz Az utolsó. új kiadást alapos revízió alá vegyem. a pszichológiai újításoknak még többre. Azt hiszem. akik e területen alapos ismereteket kívánnak szerezni. A tudattalan pszichológiájához hasonlóan komplikált és nehéz anyag nemcsak új ismeretekre. nyomatékosan kell kérnem.

Janet3 megkezdte korszakalkotó kutatásait a neurotikus állapotok pszichológiájára vonatkozólag. S. villamosság stb. Az ő tanítása a neurózisok gyakorlati kezeléséből indult ki. Egypár szerző elismerőleg nyilatkozott róla. ha betegein segíteni akar. neveznek. a kollégák kinevették. Freudé a halhatatlan érdem. messze a tudomány határain túl. éppen a pszichiátria területén már felmérhetetlen jelentőségű megfigyeléseket tartalmaztak. Freud 1888 Du sommeil et des états analogues. Hideg víz. (Álomfejtés. Régebben. . holott a neurózisoknak egészen újszerű felfogását hozta. 1935. mindenesetre mindaz. a Salpetrièreből indult ki az első kezdeményezés a neurózisok pszichoterápiájára: P. pl. 1900. hogy a neurotikus szimptóma “pszichogén”. és Nancyban Bernheim4 nagy sikerrel elevenítette fel Liébault-nak5 az ő idejében már elfelejtett kezdeményét. Nem utolsósorban a tudósok e felháborodott rohama tette a freudi pszichológiát szokatlanul széles körben ismertté. 17 Breuer und Freud: Studien über Hysterie. Freud fordította le Bernheim könyvét. amit “idegességnek”. s az egyetemeken tanított pszichológia vagy filozófia volt. és méghozzá a lélek legmagasabb és legösszetettebb funkciói. alig ötven esztendővel ezelőtt. legfeljebb átmenetileg. melyben Anatole France mondása: “Les savants ne sont pas curieux” (A tudósok nem kíváncsiak) újra beigazolódik. Die Traumdeutung. amelyeket szinte már alig merünk az orvostudomány hatáskörébe utalni. e tárggyal foglalkozó mű 6 gyenge visszhangra is alig talált. s aztán a következő lapon folytatta a hisztériás esetek régi módon való taglalását. 1898. Die Suggestion und ihre Heilwirkung. s aztán nyugodtan folytatná a korong alakú föld leírását. azaz a lélekből ered. de legtöbbször egyáltalán nem hatnak. a neurózisok szuggesztiós kezelését. L’automatisme psychologique. azaz az emberi lélek ismerőjének kell lennie. levegő. tehát logikusan lelki kezelésre szorul. Vizsgáljuk meg közelebbről ezt az újfajta pszichológiát.1. az úgynevezett “idegorvosnak”. kísérleti pszichológia. feltétlenül szüksége van pszichológiai ismeretekre. A pszichiátriai tankönyv csak elmebajok klinikai leírásával és rendszerezésével foglalkozott. 1905. Tudták azt is. Névroses et idées fixes. Hiszen a betegnek épp a lelke szenved. német kiadás: S. 1889. amely döntő befolyással volt rá. s amikor 1905 táján a szexualitás pszichológiáját kezdte megvilágítani8. el kell mondanunk egyet és mást ezen tanítás és az egyéb tudományok egymáshoz való viszonyáról. fejezet A PSZICHOANALÍZIS Az orvosnak. 1895. Charcot párizsi iskolájából. Midőn Freud 1900-ban az álom első valódi lélektanát megírta 7 (előtte e téren a témához illő éjszakai sötétség uralkodott). amelyet ő pszichoanalízisnek nevezett el. Körülbelül úgy jártak el. vagyis annak a metódusnak az alkalmazásából. 1873. lelki eredetű. az orvosok pszichológiai előképzettsége igen gyenge lábon állt. éspedig a nancyi 2 3 4 5 6 7 8 Grundzüge der physiologischen Psychologie. hiszen az ideges bántalmak. hisztériának stb. Freud következő munkái teljes részvétlenség mellett jelentek meg. Már Charcot idejében tudták. Itt az orvosnak pszichológusnak. 1866. Különös színjáték ez. 1985) Drei Abhandlungen zur Sexualtheorie. egyhangúlag szidalmazni kezdték. Abban az időben még nem létezett a neurózisok és pszichózisok lélektana. mint az olyan ember. fény. vagy a Wilbelm Wundt2 által bevezetett ún. holott ezek. Az első nagyobb. hogy a neurózisok pszichológiájának alapjait lefektette. Mielőtt e tan lényegének megismertetésébe kezdenénk. aki dicsérően nyilatkozna a Föld gömbölyű voltának gondolatáról vagy tényéről.

(Az emlékezőképesség beszűkült tudatállapotban való ilyen gyakori felfokozódását hiperamneziának nevezzük. Ezen időszak emlékképei homályállapotban fotografikus hűséggel kerültek újra napvilágra. de eleinte sokáig csak részlegesen: mindent lát. orvosa észrevétlenül a zongorához ült.) Igen különös dolgok kerültek így napvilágra. hogy csak a beteg tudata nem lát és nem hall. a legkisebb részletekig menő pontossággal. és időnként “abszenciái” (tudatkihagyásai) vagy homályállapotai voltak. az érzék működése különben teljesen rendben van. a zavarnak nem voltak szervi okai. A rendszeres vakság különböző formái hasonló jelenségeket mutatnak fel. A kezelés során visszanyeri látóképességét. és halkan kísérte: egyik versszakról a másikra való átmenet közben megváltoztatta hirtelen a hangnemet. állapota utána egypár órára mindig megjavult. amikor a beteg éppen egy dalt énekelt. Egyszer. Azt azonban nem tudták. E kitérés után forduljunk újra Breuer betege felé. “elaludt”. amely mindig közvetlenül a szervek működését akadályozza. miként ered a hisztérikus szimptóma a lélekből. és úgy látta. hogy a ház mögötti mezőn valóban voltak kígyók. amennyiben anyanyelvén nem tudta kifejezni magát. akinek meg kellett volna operálnia édesatyját. holott a karműködés agylokalizációjában éppoly kevéssé volt zavar. Ez a tényállás szöges ellentétben áll a szervi zavar lényegével. amelyek a leányt már régebben megijesztették. anesztéziás és paretikus (érzéketlen és béna) volt. csak angolul (ún. hogy megharapja. hogy ha betegét mesterséges vagy spontán homályállapotban arról beszéltette. mert Bécsből egy sebészt vártak. Ezt a megfigyelését a további kezelésben tervszerűen felhasználta. tehát hisztérikus. az éneket megváltozott hangnemben folytatta.) El akarta érni az állatot. A sok elbeszélés közül az egyik körülbelül így hangzott: Egy éjszaka szorongva és félve virrasztott az erősen lázas beteg ágyánál. Egy nő hisztérikus bántalmak következtében teljesen elvesztette a hallását. Egy férfi teljes hisztérikus vakságban szenvedett. aki hisztériában szenvedett. olyan. és Anna (a páciens) egyedül ült a betegágy mellett. (Nagyon valószínű. Volt egy fiatal. mégpedig a következő tünetekkel: jobb karját spastikus (merev) bénaság érte. hogy észrevette volna.meg nem is. s amikor rápillantott. parézia. bénaság. s így ezek adták a hallucináció anyagát. emlékezetkiesés. Környezetében minden embert fej nélkül lát. a hisztérikus kihagyásos jelenségek pszichomechanikai feltételeit (anesztézia. beszédkészségét is elvesztette. paralízis és amnézia) 9. Janet kutatásai nyomán. Breuer megfigyelte. Valószínűleg megpróbálta.meg nem is. hogy a kígyót megbénult jobb karjával űzze el. Akkor e zavarok anatómiai elméletének megalkotásával próbálkoztak. A beteg maga ezt “talking cure”nak (beszélgető kúra) vagy tréfásan “chimney sweeping”-nek (kéményseprés) nevezte. az emberek fejét kivéve. hogy feltételeznünk kell: az éber emlékezet sohase lett volna képes ilyen plasztikus és pontos reprodukálásra. mégis gyakran énekelt. mintha a falról egy fekete kígyó közelednék a beteg felé. azaz pszichogén esetként kellett felfogni. jobb karját a szék támlájára fektetve. hogy minden hisztérikus tünetet szuggesztív úton is elő lehet idézni. és így karja anesztéziáját és bénaságát asszociálta a kígyóhallucinációval. ujjai halálfejes kis kígyókká váltak. gyengeség. a pszichikus okozati összefüggések teljesen ismeretlenek voltak. Éber álom állapotába jutott. ami emlékezés és fantázia formájában benne felszínre vetődött. Tehát: hall is . Az új pszichológia kezdeteit Breuer doktornak. Anyja egy időre eltávozott. mint egy normális embernél. Nagyszámú hasonló tapasztalat eredményeképpen arra a következtetésre jutottak. mely a szék támlájáról lógott le. 9 Érzéketlenség. egy régi bécsi gyakorló orvosnak a nyolcvanas évek kezdetén tett felfedezésétől számíthatjuk. Érthető módon képzelmei legfőként ezzel az izgalmas korszakkal foglalkoztak.iskola munkája nyomán. A páciensnő halálosan beteg édesatyja ápolása közben betegedett meg. de mintha megbénult volna. rendszeres aphasia). nagyon intelligens nőbetege. A hisztéria szimptomatológiája tele van anatómiai lehetetlenségekkel. mire a beteg anélkül. Tehát: lát is . . jobb karja. Éppígy ismerték.

hogy a nyomasztó szorongás ilyen percei. Hasonló magatartást nagyon gyakran megfigyelhetünk. mint rendesen. De mi az oka annak. s aztán ezen a nyelven tovább tudott gondolkozni és imádkozni. csakhogy ezúttal semmilyen nyelven nem tudott megszólalni. Az újfajta felfogás széles teret nyitott az empirikus munkának. hogy a százféle hisztérikus tünet közül egyetlenegy sem a véletlen eredménye. hogy a sokk egymagában nem okoz feltétlenül betegséget. amelyet Charcot erélyesen pártolt. Bebizonyosodott. béka. Ebből eredt az ún. Itt elhagyta az ereje. de ha egy macskához kellett nyúlniok. Angliából származó “nervous shock” elmélet. s rohanni kezdett a lovak előtt. hogy az effajta jelenetek igen mély benyomást hagynak. Nagyon érthető. hanem hogy hatásossá legyen. vagy akár kellemes is. aki eleinte Breuer munkatársa volt. Gyakran láthatjuk. Egy este társaságban volt. Freud. míg végre egy angol gyermekversre bukkant. hogy a beteg a megrázkódtatásnak . kétségbeesésében a vízbe akart ugrani. amely egy hídhoz vezetett. s ezért hajlamos az ember a tünet keletkezésében kauzális jelentőséget tulajdonítani nekik. A kocsis ostorát pattogtatta és káromkodott. Breuer kezeltje átélt. E problémára az orvosoknak van egy kitűnő válaszuk: “Az egyenlet ismeretlenje a hajlam (diszpozíció). Kétségtelenül világos. amelyen át egy másik utcába menekülhetett. de hiába: a nő végigfutott a hosszú utcán. amely azt tanítja. sajátos pszichikai diszpozícióra kell találnia.Midőn a látomás eltűnt. E szörnyű pillanatoknak semmiféle következménye nem lett. hogy nők nyugodtan segédkeztek a legvéresebb műtéteknél. Ebből szükségszerűen az következik. máris mélyebb és nehezebb problémák merültek fel. mint amit pl. Körülötte holtak és sebesültek rogytak a földre. ő azonban ijedtségtől lenyűgözve az út közepén maradt. Tudok egy fiatal hölgy esetéről. hogy a trauma intenzitásának nincs önmagában való patogén (betegségokozó) értéke. kígyó. Breuer és Freud idézett könyvében egész sereg hasonló példát találunk. Szerencsére a járókelők ezt meg tudták akadályozni. traumatan. csak ha a páciens számára különös jelentőséggel bír. A hisztéria területén akkor uralkodó. Volt már olyan eset. a betegség minden bélyegét világosan magán viselő pillanatot egyáltalán átélhetett? Vajon a fárasztó betegápolás eredményezhet-e ilyesmit? Hiszen akkor hasonló eseteknek sokkal gyakrabban kellene előfordulniok. ő azonban a legnagyobb lelki nyugalommal és igen céltudatosan kiszemelt egy kaput. alkalmas volt arra. s hogy a lovak alá ne kerüljön. hogy izgalmas jelenetek egészen különbözőképpen hatnak az egyes résztvevőkre. bőséges bizonyítékokkal szolgált a felfedezéshez. A többiek kitértek előle. és éjfél felé több ismerőse kíséretében hazafelé tartott. egér. hanem mindig lelki események az okozói. ami az egyik embernek közömbös. hogy Breuer felfedezését megmagyarázza. Ugyanez a hölgy a szentpétervári véres január 22-én véletlenül egy olyan utcában volt. hogy ilyen. a másikban a legnagyobb undort kelti: mint pl. Freud problémája azonban éppen ez volt: miben áll a hajlam? A kérdés ilyetén felvetése logikus módon a lelki trauma előzményeinek felkutatására vezetett. Ez azt jelenti. sajnos nagyon gyakori a kimerítő betegápolás. amikor hátulról hirtelen egy lovas kocsi közeledett gyors ügetésben. E helyen meg kell elégednem ezzel az egy példával. félelmükben és undorukban minden tagjuk remegni kezdett. aki hirtelen rémület következtében súlyos hisztériában szenvedett. Ez megfelelő körülmények között abban áll. nagyon tartós benyomást hagyhattak maguk után.” Az illető “hajlamos” effajta élményekre. amelyeknek hatása tudattalanul éveken át eltarthat. utána egészen jól érezte magát. félelmében imádkozni próbált. Freud kutató szelleme azonban nem tudott hosszasan megállapodni a felszínnél. vagy hogy olyasvalami. amelyet a katonák éppen sortűzzel “tisztogattak”. macska stb. s a beteg valószínűleg így tért a teljes gyógyulás útjára. E jelenet közben lépett fel a bénulás és a beszédzavar: az eset előadása a zavarokat is megszüntette. és az ápolók idegzete rendszerint úgysem teljesen egészséges. sőt még jobb kedvű volt. hogy a hisztérikus tünet és (amennyiben tünetekből tevődik össze a betegség) maga a hisztéria lelki sérülésekből (traumákból) ered.

valószínűleg semmi oka nem lenne arra. vendéglátója házába vitték vissza. hogy azon az estén milyen alkalomból jöttek össze. Egyelőre semmi mást nem találunk. A kutatást azonban nem szabad feladni a felületes kérdezősködés negatív eredménye után. Az utolsó pillanatban mégis sikerült leugrania. ha ez valóban igaz lenne. mint derült . Itt kimerült állapotában nagy szívélyességgel fogadták. mivel ez volt a legközelebb eső hely. a későbbi eltúlzott és nem helyénvaló reakció azonban érthetetlen marad előttünk. Ha az egyenes út nem vezet eredményhez. A boldogságáról szóló közlést gyanakvással kell fogadnunk. Tehát újra visszatérünk ahhoz a különös pillanathoz. most a probléma súlypontját egészen más irányba tolta el. hétéves korában egy sétakocsizás alkalmával a lovak megbokrosodtak. Közismert. aki idegessége miatt hosszabb időre egy külföldi üdülőhelyre utazott. mintha ez az ő halálát vagy valamilyen más borzalmat jelentene. és megpróbált más tárgyra térni. Ez azonban még nem magyarázza meg. hogy a későbbi szimptómának előjátéka is volt a gyermekkorban. A páciens diszpozíciója. hogy ó is ugorjon le. hogy ideges legyen. Az eset patologikus oldalát egyelőre még homály fedi. mindent. Ha azelőtt többé-kevésbé Breuer traumatanának hatása alatt a neurózis okát a traumatikus élményben kereste. még további ismeretekre van szükségünk. ami. Nyilvánvalóan hirtelen valamilyen kellemetlen reminiszcencia merült fel emlékezetében. míg a lovak s a kocsi a mélybe zuhanva összezúzódtak. hogy a “szerelem” igen tágítható fogalom. E pontnál a beteg megszakította elbeszélését. megtudtam. hogy az ő számára valami különlegest jelent. jót és rosszat. abban kellett álljon. akit jövendőbelijének szemelt ki: szereti őt. mikor ismerősei utolérték. Ezzel megtaláltuk azt a kulcsot. azt talán nem kell bizonyítani. s mint halljuk. nehéz és kínos helyzetet teremtett. Más irányba terelve a kérdezősködést. egy pillanatra úgy érezte. magasztosat és alantasat egyesít magában. ahol a késői órán fedél alá vihették. amelynek következtében e jelentéktelen eseményre ilyen kiszámíthatatlanul reagált. Emlékezzünk vissza arra a felismerésre. de a kislány halálfélelmében alig tudta erre rászánni magát. hogy a pácienst. E történet beteges különlegessége abban rejlik. Állítólag a nyilatkozat úgy hatott a páciensre. E felismeréssel Freud felfogásában lényeges nézetváltozás következett be. tekintettel a háziasszony távollétére. A hatékony momentum látszólag a lovaktól ered. hogy a traumatikus élmény mellett gyakran az erotika terén is találhatók zavarok. ezután teljesen elvesztette az ítélőképességét. amely az erotika területére tartozik. amikor a páciens a lovak előtt rohant. van egy gyermeke is. A beteg legjobb barátnőjének búcsúvacsorája volt ez. A beteg makacs ellenállásának leküzdése után kiderült. lovakkal kapcsolatban egyszer átélt már valamilyen veszedelmet. hogy ártalmatlan lovak rémítik halálra. boldog. Most tehát azt a kérdést kell felvetnünk: melyek a kocsijelenet különleges körülményei? A félelem akkor kezdődött. E barátnő férjnél van. úgy bizonyosodott be. amely a hajlam rejtélyét megnyithatná. feszélyezett és zavart lett. Hogy e rejtélyhez közelebb férkőzzünk. hogy ezen az éjszakán még egy igen különös esemény játszódott le: a szíves házigazda rövidesen lángoló szerelmi vallomást tett. a mennytől a pokolig ér. mintha ennek valami szörnyűséggel lenne kapcsolata. hogy a lovak a páciens életében különleges szerepet játszottak. hogy minden eddigi analizált esetben a traumatikus élmény mellett volt egy különösfajta zavar. Most a társaság után érdeklődünk. és azt reméli. Ahogy gyűltek a tapasztalatok. és ápolásra szoruljon. és rákiáltott. amikor a nő a lódobogást meghallotta.tudattalanul specifikus jelentőséget tulajdonít. talán kerülővel célhoz jutunk. A kocsis leugrott. ebben az esetben is fel kellene kutatni. Fel lehetne tételezni. Ez valóban így is volt: kb. hogy boldogok lesznek. hogy e tekintetben nem bukkanunk-e valami szokatlanra? Az ifjú hölgy ismer egy fiatalembert. hogy egy hasonló helyzetre való ártatlan utalás miért vált ki ilyen túlzott reakciót? Mind ez ideig csak annyit tudunk. Hogy egy ilyen élmény nagyon mély nyomokat hagy. hogy pl. Maradjunk a felhozott példánál: azt értjük. s az után. és őrületes iramban egy szakadékos partú folyó felé rohantak.

házába. csak annál inkább sürgette B. a barátnője. amely .-vel való eljegyzését. hogy a körülmények ilyen láncolatát és annak működését csak ördögi ravaszság képes kigondolni.égből a villámcsapás. s a valóságtól távol eső fantáziavilágba menekült. mintha az események maguktól peregtek volna. nagy nehezen tudta csak megmenteni. eltúlzott) reakció miképpen érinti a traumát. ellenállhatatlan érzés rohanta meg. akkori legjobb barátnőjének a férje volt. ennek legénybarátja. hogy a trauma. s félájultan emelte a csónakba. elkezdett emberkerülővé válni.-val. hogy B. E fiatal hölgy nagyon fiús gyerek volt.-be szerelmes. reménykedést és várakozást.val kettesben sétálni. A leánynak így többször alkalma nyílt A. anélkül. valaminek történnie kell veled. és menekült mindenféle nőies foglalkozás elől. csak a vad játékokat szerette. s azt súgta neki: “Ma éjszaka egyedül lesz. Ebben az időben a páciens egy nagyobb társadalmi összejövetelen vett részt. hogy A. de hamarosan úgy érezte. mivel erősen hangsúlyoznom kell.-nek sikerült megtalálnia. A páciens pajkos és vidám volt. amikor a nemi probléma a közelébe férkőzhetett volna.-ék. erkölcsi értékelése azonban kérdéses. A ravaszság kétségtelen. véletlen úgy akarta. A. A következő hetek munkája volt. Kevéssel azután az ún. Megcsókolta. Most visszatérhetünk kezdeti szempontunkhoz. akik a köréje nőtt csipkebokrot végre áttörték. Úszni nem tudott.-vel való eljegyzését keresztülvigye. s az asztal alá esett. hogy bármiféle indíték tudatosult volna benne. A. mint A.-hez való viszonya s barátnője révén gyakran találkozott A. Hogy önmagának ürügyet találjon. és kezeltetni magát. mert már régen hozzászokott ahhoz. B. megérezte a titkot. míg végül a következőképpen vázolható összkép állt elő. Búcsúvacsora közben a gonosz szellem megkörnyékezte betegünket. A másik útra irányuló tudattalan kényszer volt végül is az erősebb. Egyéb tapasztalatok alapján feltételeztük azt. hogy a patologikus (azaz különleges. hogy ebben az esetben is a traumán kívüli erotikus zavarról van szó. A pubertás idején. hogy ez mit jelent!” Ekkor a pácienst különös. amit akart. ezzel növekedett idegessége. s hirtelen kiesett a csónakból. letépte a gyűrűt az ujjáról. Az eredmény az lett. A. Azonban az ilyen dolognak rendesen megelőző története is van. ami csak távolról is az ember élettani hivatására emlékeztette. Ez érthetően kínos pillanatot okozott. Ekkor ismerkedett meg közelebbről két férfival. s elérte.ezek elől elmeneküljön. A páciens azonban e szenvedély mélységét nem engedte tudatossá válni. Gondolataiba merülten álmodozva játszott gyűrűjével.-nénak külföldre kellett utaznia. s a páciens között.-né ebben az időben már mind idegesebb lett.-hez sokkal jobban vonzódnék. mintha B. míg a tudat azon igyekezett. Ennek következtében meghitt viszony szövődött B. Mindkettő megnyerte tetszését. nyilván.jobban mondva . úgyhogy röviddel később erősen lehangolva el is hagyta a leány a társaságot. hogy a hosszú szerelmi históriát darabonként előássuk. és ebből azt tanultuk. Úgy tűnt neki. hogy az effajta benyomásokon túltegye magát. ami ilyen korban a nőket rendesen mélyen foglalkoztatja. Ez a feltételezés mindenben beigazolódott. vagy . A megelőző eseményekből azonban kiviláglik. E különös játék természetesen nem kerülhette el a női féltékenység éles tekintetét. és kidobta a nyitott ablakon. gyűlölt és megvetett mindent.” S valóban így is lett: különös viselkedése révén visszakerült a. s gyakori rosszullétei miatt sokszor otthon maradt. de a gyűrű hirtelen kicsúszott a kezéből. hogy B. Mindkét férfi lehajolt érte: B. hogy tudattalanul minden e felé a cél felé irányult.-né. akinek jelenléte olykor érthetetlen módon ingerelte és idegesítette. Így kerülte el kb. Ismerősei is jelen voltak. A. kinevette a lányokat. 24 éves koráig a sok apró kalandot. B. Egy alkalommal csónakázni mentek. E feltárás után mindenki hajlamos annak a feltételezésére. E romantikus esemény szorosan egymáshoz kapcsolta őket. hogy a beteg nyári vakációját ugyanazon az üdülőhelyen töltse. hogy visszakerülj a házába. és idestova már eljegyzésüket tervezték. ahhoz a kérdéshez nevezetesen. hogy drámai előadásának motívumai a páciens számára a legkevésbé sem voltak tudatosak. és naponta győzködte magát arról. Sokatmondó mosollyal húzta a gyűrűt újra a leány ujjára e szavakkal: “Tudja.

nem több jó alkalomnál. s helyére egy sokkal mélyebb és átfogóbb felfogás lép. és mélyebben rejlő okoktól meghatározott.állítólag a betegség okozója. hogy nem a trauma. de kiderül. amelyben valamilyen addig tudattalan tartalom. mert azzal a belátással. hogy ennek így kell lennie. hogy leggyakrabban így van. hogy a szerelem10 problémái és konfliktusai alapvető jelentőségűek az emberi életben. 10 Természetadta tág jelentésében. sokkal nagyobb jelentőségűek. hogy az erotika és zavarai a neurózis egyedüli forrása. amely nemcsak a szexualitást foglalja magában. mintsem az egyén gondolná. Ezzel a trauma elveszti kizárólagos jelentőségét. és amint azt a gondos kutatás ismételten kimutatja. 11 . Kivételt képeznek az igazi sokkneurózisok. Az erotikus zavar lehet másod rendű. nevezetesen egy fontos erotikus konfliktus megnyilatkozhat. Ezzel nem akarjuk azt mondani. hanem egy rejtett erotikus konfliktus a neurózis gyökere. Mindenféle felháborodott ellenvéleménnyel szemben az a helyzet. Ezzel az elavult traumaelméletet feladták. a trauma elveszti kauzális jelentőségét11. mint a gránátsokk. Gyakran hallani a kérdést: miért éppen az erotikus konfliktus a neurózis oka. Van más lehetősége is a neurózis keletkezésének. s miért nem valamilyen más konfliktus? Erre csak azt lehet felelhetni: senki sem állítja. a “railway spine” stb. amely szerint a betegség okozója egy erotikus konfliktus.

hogy a politikai csak előfutára egy még sokkal mélyebben szántó vallásos megrázkódtatásnak. míg a tudat látóterét teljes egészében a látszat foglalta el. anélkül. itt azonban a kutatás a szexuális konfliktus kérdésével került szembe. Az elmúlt félszázad által felvetett forradalmi kérdések sorában ott szerepelt a “szexuális kérdés”. Sőt valószínűleg kiderül még az is. melyeknek a “szexuális kérdés” csak jelentéktelen előjátéka volt. hogy ez tudatossá válna benne. amelyek egymással szöges ellentétben vannak. Ma már azt is tudjuk. a lényeg mindig ugyanaz marad. Ebben a “mozgalomban” rejlett a pszichoanalízis csírája is. hogy csak a látszatnak kell tudatosnak lennie. sok abnormis elemet is tartalmaz. Ennek szelleme nem kis mértékben járult hozzá ahhoz. s a legkisebb erőszakot sem . Ez az a fajta ember. hiszen általánosságban jellemzője a kultúrembernek. kora uralkodó áramlataiban sodródik. mint amennyire valójában az. A neurotikus ember. akik látszólag tisztességtelenek. hogy bár a megbetegítő konfliktus személyes momentum. hogy a tudat ki szeretne tartani erkölcsi ideálja mellett. Ezeknek a neve változhat. Azóta a “szexuális kérdést” politikai és világnézeti kérdések erősen háttérbe szorították. s éppen ezért. mint példánk mutatja. Persze a konfliktus fordított is lehet: vannak olyan emberek. hogy nem mindig állati eredetű ösztönéletünk az. amelyet a szabadságra éhes állati természet időnkénti lázadása nélkül elképzelni sem lehet. és ezeket jeleníti meg saját konfliktusában. s az uralkodó kultúrával éppúgy ellenkezésbe jutnak. fejezet AZ ERÓSZ-ELMÉLET Az előző fejezetben leírt felismeréssel a trauma kérdése váratlanul feleletet kapott. amely szinte külön irodalmat teremtett. mivel a mai embert főként politikai szenvedélyek izgatják. aki szeretne tisztességesebb lenni. A neurotikus ember csak egyik speciális esete a meghasonlott embernek. de egyúttal az egész emberiségnek az egyénben megnyilvánuló konfliktusa is. Mindenekelőtt feltűnő és szinte hihetetlen. és tulajdonképpen nem más. De hát senki sem független teljesen a korabeli áramlatoktól. egy közönséges erotikus konfliktussal össze nem hasonlítható. ami az antik kultúra lényeges és jellemző alkotórészévé lett. amelyet egyoldalú elméletalkotásában nem kis mértékben befolyásolt ez az irodalom. amelyet az általános probléma egyéni megoldása irányában tett. mint az ösztönök. s amelyek egyike mindig tudattalan. Ha ezt a tényt elméletileg igyekszünk megfogalmazni. hogy a Krisztus előtti utolsó század számos szektájában és filozófiai iskolájában a sztoikus ideál az aszkézisig fejlődött. míg a tudattalan a saját (ellentett irányú) erkölcstelen ideálja felé törekszik. körülbelül a következő megállapításra jutunk: Minden neurózisban két tendencia nyilatkozik meg. aki egyesíteni akarta magában a természetet és a kultúrát. mint az egyén sikertelen próbálkozása. s a páciens igazi szenvedélye rejtett marad. legalább első pillantásra. s hogy végül is ez idők politeista káoszából Mithrasz-kultusz és Krisztus aszkézist hirdető vallása született. hogy az ösztönös emberi természet újra meg újra nekiütközik a kultúra állította korlátoknak. amelyek a tudattalanból napvilágra törnek. hanem sokszor új eszmék. Ma például könnyű lenne megalkotni a neurózis politikai elméletét. A magunk korát már nehezebb megítélni. amely.2. amit pedig a tudat szeretne letagadni. hogy az igazi kapcsolat sötétben maradt. Ez azonban nem változtat semmit azon az alapvető tényen. A dionüszoszi szabadságmámor második hulláma a reneszánsz idején húzódott végig a nyugati emberiségen. A kultúrprocesszus közismerten az emberben működő állati ösztönök egyre tökéletesebb megfékezése. A neurózis: meghasonlás. szelídítési eljárás. így szeretném érzékelhetővé tenni. E meghasonlás oka a legtöbb embernél az. A kultúra kényszerébe szorított emberiséget időnként elelragadja ez a mámor: az ókor a dionüszoszi orgiák keletről előtörő hullámában élte ezt át. Ebben a konkrét esetben legalábbis nem vitatható. szorosan kapcsolódik a mindenkori korproblémákhoz. A neurózis ti. amely a kulturális kényszerrel nehezen fér össze. hogy meghasonlik önmagával. E tétel megfogalmazása szándékosan igen általános.

Freud felfogása szerint homlokzat. Pl. ahhoz a vágyteljesítő álomképhez vezet. Freud szerint vannak az éber tudat képzeteivel összeegyeztethetetlen természetű. De az álmoknak csak igen kis része ilyen egyszerű. . Ez a módszer egzakt módon mutatja ki konfliktusok jelenlétét az érzelmi színezetű képzet úgynevezett komplexusaiban.und Staatswissenschaftliche Schriften. végtelen fájdalmára. Ha a mélyére nézünk. amelyet egy kiadós ebéd álma elégít ki.igen finom és legkisebb részletekre kiterjedő pontos kapcsolatban áll az álomhomlokzattal. Az álomról elmondhatjuk. neki kell elárulnia azokat a titkokat. amelyek a tudat számára rejtve vannak. hogy most pedig már fel kellene kelni. amelyre visszaemlékezünk. rövidesen kiderül. az ún. A legjelentősebb módszer azonban. akivel szemben valamilyen titkos 12 13 Vö. hogy vágyteljesülésről beszélhetünk. Alkalmilag még ma is élnek ezzel a módszerrel. amelyeket legszívesebben nem vall be magának az ember. és e módszer révén sarokkővé lett. s Freud éppen ezeket tartja az igazi álomképeknek. azonban a mai technikához képest ez kezdetleges és gyakran elégtelen. Ez a különös gondolatkomplexus. A pszichoanalízis technikájával kapcsolatban nyilvánvalóan az lesz az első kérdés: hogyan ismerhetjük meg a legrövidebb és egyben a legegyenesebb úton a páciens tudattalanában lefolyó eseményeket? Az eredeti módszer a hipnózis volt: vagy kikérdezték a pácienst hipnotikus koncentráció állapotában. Jung: Allgemeines zur Komplextheorie.) Tartoztunk ezzel az általánosabb jellegű kitéréssel. a keresett konfliktus. És ezt meg is teszi az álom. s amely ellentétben áll a továbbalvás vágyával. amelyet az álom mögött eleinte nem is mertünk volna sejteni. (A szélsőségeket általában ajánlatos kerülni: mindig az ellenkező véglet gyanúját ébresztik fel bennünk. tudattalan vágyak is. hanem ezt az ún. bizonyos technikai szabályok figyelemben tartásával. Vannak kínos vágyak.s ezt gondos összehasonlítással könnyen ki lehet mutatni . az istenek küldöttje. hogy képzettársításai egy bizonyos irányban és bizonyos témák körül csoportosulnak. amely éppúgy a tudattalanba szorult. asszociációs módszer 12. Egy másik módszer a zürichi elmekórtani klinikáról indult ki: ez az ún. vagy pedig ugyanebben az állapotban szabadon engedték fantaziálni. a körülményektől függő variációban. Az álom. hogy anyja. Kultur. Ezek természetesen csak igen ritkán nyilvánvaló vágyak beteljesülései. A “manifeszt” álom. Techn. Freud felfogása szerint a leányban él az a számára tudattalan. meghalt. igen kínos vágy. lelkünknek ez az illékony és szerény terméke csak a legújabb időkben lett megvetés tárgya. és olyan értelmezésre vezetnek. egy bizonyos. hogy az a tégla. ez azonban . egészen meglepő pontossággal. Ha mármost. “álomcenzúra” révén igen gondosan elrejti. a háttérben ott áll a morális oldaluk.teszik önmagukon. testi inger okozta álmokban. azt álmodja azonban egy alkalommal. mint az erkölcsös emberek erkölcstelen természete. mint pl. amelyben az álom minden szála egyesül. amelyeket a kísérlet tipikus zavarai árulnak el13. amint azt Freud elsőként kimutatta: az álomanalízis. vagyis az az álomkép. Jung: Diagnostische Assoziationsstudien. I-II. egy leány gyöngéden szereti az édesanyját. 1934. hogy anyja. Hochschule. Eidg. hogy az “erotikus konfliktus” fogalmát világosabbá tegyük. amelyet a kőművesek eldobtak. A konfliktus kínos és inkompatibilis része Freud szerint annyira fedett vagy feloldott az álom fogalmazásában. Ma mint a tudattalan küldöttjét használjuk fel. Most már áttérhetünk egyrészt a pszichoanalízis technikájára. másrészt a terápia kérdésére. amelyeknek egyéni jelentőségük van. akkor azonban ez is csak egy bűnös póz. Régebben nagyra becsült jövendőmondó. Éppígy az a szorongató gondolat. amelynek révén a patogén konfliktus felismerésére juthatunk. intő és vigasztalást hozó hírnök volt. 1906-1910. amely a ház belsejéről első látásra semmit sem árul el. amilyen az alvás közben érzett éhség. hogy már felkeltünk stb. az álmodót álma egyes részleteiről beszélni hagyjuk.

Maga ez a tény. és ez a tulajdonképpeni oka annak. De tudjuk.kínos vágynak. amely tulajdonképpen igen egyszerűen így hangzik: “Ugye. vajon az illető tényleg illik-e hozzám? stb. s ezért szeretné az anyját félretenni az útból. bárcsak mennél előbb hagyná el az árnyékvilágot. ha a mama meghalt. Egyáltalán nem is érti. A manifeszt álom látszólag nem tartalmaz vágykielégülést. Ennek az álomnak az esetében látszólag valami infantilis féltékenységről van szó. még igen lényeges a különbség. ami reminiszcenciák és emlékezés terén elveszettnek számít. Ez azonban vérfertőzést (incesztust) jelent. s így rá irányul. másfelől azonban nem tudja magát erre végleg elszánni: sose tudhatja az ember. mint ahogyan egy gyilkosság ténye még nem bizonyít általánosan elterjedt konfliktuskeltő gyilkolási vágyat. sőt tartalmazza mindazt. sokkal inkább félelmet vagy gondot.. Nem megyek odáig. amikor felmerült a probléma. hogy ilyesmit álmodik. tehát éppen a feltételezett tudattalan törekvés ellenkezőjét. A legkifogástalanabb gyermeknek is lehet ilyen rohama. hanem az. mint: meghalni. hogy férjhez menjen. mutatja. Emellett az ő számára a többi felsorolt ok igen keveset ér. mint az alapját alkotó lustaság.törekvés. .. ha rá akarnák bizonyítani.? De azt már nem veszi észre. Ha ugyanis közelről figyeljük egy neurózis fejlődését. hogy a legnagyobb része mindannak. hogy egyfelől szívesen férjhez menne. amint mondják. mivel a tudattalan rendelkezésére álló anyag legnagyobb része infantilis reminiszcencia. ha el kell válni a mamától. amelynél vágyteljesülésről látszólag szó sincs. “leszorult a tudattalanba”. mivel szigorúan véve nem ő alkotta az álmot. A leányt természetesen nem lehet ezzel a szándékkal meggyanúsítani. az lesz tehát a benne adott megoldási kísérlet is. éppoly kevéssé. ami tulajdonképpen minden neurózisban fellelhető. engem veszel feleségül?” Ez az infantilis vágykifejezés a helyettesítője egy új keletű . rendszerint találunk egy kritikus pillanatot. Ez a gondolat. miért kellene édesanyját eltávolítania. Hiszen ő sem a régi gyermek immár. Így tehát férfira vágyódva tér vissza. Nyugodtan mondhatjuk. hanem a tudattalan. hogy a sors által felvetett kérdést magával ne vinné a családba. Ezen a réven egy másodlagos incesztusintrika keletkezik. amiért a leány nem tudja rászánni magát a férjhez menésre. hogy a túlzott aggodalom sokszor és jogosan éppen az ellenkezőjére irányuló vágy gyanúját kelti. s egy esetleges konfliktus. Az álmodó leányban kétségtelenül működik a vágy. papa. hogy kétségbe vonnám minden bűn csírájának a létezését minden egyes egyénben. Az álmodó leány szerelmes atyjába. Azonban e csírák. valamint egy ezen alapuló személyiséghasadás között. elsősorban infantilis jellegű: így ez a vágy is. Tudjuk. Meg aztán otthon is egészen kellemes. hogy a házasság gondolata komolyan a közelébe férkőzött és megfészkelte magát benne. hogy erre tudatosan egyáltalán nem gondol. úgyhogy már nem tud visszakapaszkodni a papához és a mamához anélkül. hogy egy-egy incesztusvágy alkalmi előfordulása nem bizonyít általános incesztushajlamot. hogy édesanyját eltávolítsa. amely ellen azonban a legerélyesebben tiltakozna. és végleg felnőtté és önállóvá kell lenni. és mi lesz. s amely elől a beteg kitért. vagy helyesebben az ennek megfelelő törekvés komolysága. a leány tudtán kívül. ami a tudattalanból ered. hogy az incesztusra irányuló vágy primer.az álmodó leány számára meglepő . Igazi konfliktusának nyitja azonban ott van. hogy is lesz majd. Mármost Freud feltételezi.ellenállást táplál. számtalan van: az álomban feldolgozott konfliktus tudattalan. Én ezzel a felfogással szemben már régen arra az álláspontra helyezkedtem. a férfira vonatkozó vágy. ez a tudattalan nyelvére fordítva annyit jelent. aki férjhez szeretne menni.az álmodó leány számára ebben az esetben még felderítendő okokból . amit az infantilis ösztöntörekvésekből a felnőtt életében nem lehetett felhasználni. A tudattalanban él az a . és ott szükségszerűen infantilis módon kell kifejeznie magát. hogy a tudattalan egy bizonyos rétege mindazt tartalmazza. (A kritikus olvasó mindenesetre joggal kérdezheti: vajon az álom által megjelenített aggodalom túlzott volt-e?) Ilyesfajta álom. hogy anyját távolítsa el. Ez a kitérés pedig éppolyan természetes és bárhol tapasztalható reagálás. A családban azonban az apa a férfi.

hogy valami mélyebb. amely több szempontból Szókratész technikájával hasonlítható össze. mivel engedelmeskedvén az antik misztikus mondatnak: “Add oda mindazt. tudattalan kívánsággal. akik . hogy ez a gyermeki múlt egyik vágya. elviselhetetlen. Ha kellemetlen. babonával szemben. nem tud vele megalkudni. éppen ezért a beteg nem tud vele vitatkozni. Rendszerint régi igazságok kerülnek így napfényre a kezelés folyamán. s érdekes kuriózum. attól rendesen vonakodunk. vagy kívülről nézve annyira érthetetlen. ezért mindig némi ellenállást kell legyőznünk. és önálló komplexusokká lettek. Vannak páciensek. mint elnyomott vágyak teljesülése. mivel tulajdonképpen a tudattalan ösztönök felett már nem képes rendelkezni: ezek a lélek tudatos részéből kiszorultak. A tudattalan vágy infantilis. Az álom sokszor olyan. Számomra ezek az okok önmagukban bőven elegendők. Az analitikus módszer önmagában véve nemcsak a speciális freudi pszichoanalízis. és a legnagyobb csodálkozásunkra azt látjuk. ha tudatosakká lesznek. akik hamis képzeteket táplálnak magukról. inkább beteges jelenségnek látszik. látszólag mellékes részletekkel foglalkozik. a lélek árnyoldala teljesen kivonja magát a tudatos belátás alól. amely nehezen visel el önkényes korlátozásokat. hogy a patogén konfliktus keletkezésénél az erotikus. ez azt jelenti. s akkor lesz mit befogadnod!”. e kezelés eleinte kínzásszámba megy. gyávaság. az álomfejtés vezet be a legmélyebb egyéni titkok közé. nehéz vagy veszélyes valami. hogy legfeljebb csak csodálkozhatunk rajta. mielőtt komolyan nekiülnénk. s a kezelés folyamán az álmok egymás után felszínre emelik a tudattalan tartalmát. oda kell adnunk legkedvesebb illúziónkat is. mint hogy mindazok számára. ha az ember képtelen felismerni lénye másik oldalát. másfelől fel akar szabadulni. hogy mai kultúránk magaslatán ez a fajta lelki nevelés még szükségesnek mutatkozik . szexuális momentumnak kiemelkedő jelentősége van. A kétségtelenül meglévő és Freud által helyesen látott incesztusszimptomatológia számomra másodrendű.kényelemszeretet.az a fajta nevelés. szebb. ill. mégpedig morális indítóokokból. s problémáinak égető voltát. ámbár az analízis sokkal nagyobb mélységekig jut el. Ez a felismerés valamivel több tiszteletet követel tőlünk az álmok jelentőségéről szóló ún. de ezúton meghasonlik önmagával: egyfelől el szeretné nyomni természetes törekvéseit. amelyet a mai kor racionális áramlata oly mostohán kezelt. Amint azonban megtaláltuk egy álom valódi értelme felé vezető utat. Csak ilyen feltétellel keletkeznek e szimptómák. ilyesmi csak akkor keletkezik. Freud mondása szerint az álomfejtés “via regia” (királyi út) a tudattalan felé. a morális meggyőződéssel heves összeütközésbe kerülnek. A kutatás freudi iránya azt igyekezett bebizonyítani. lényegében számos álomelemzésből tevődik össze. hogy a látszólag legértelmetlenebb álom is jelentőséggel telített és tulajdonképpen csupa komoly és fontos dologról ad számot. melyeknek értelmét nem látja be. E teória szerint a tudat tendenciája ütközik az erkölcstelen. valószínűleg sohasem lehetne neurotikus tünetek szülője. Ha ez a konfliktus minden részletében világos. és a napvilág fertőtlenítő hatásának teszik ki. és ezt a küzdelmet hívjuk neurózisnak. s inkább a tájára sem megyünk. tehát elnyomjuk. amid van. igyekszik ugyan a morált elsajátítani. nem tudja megjavítani. s ezáltal oly nevetséges lesz. Mint már mondottuk. melyek aztán a lélek elnyomott részét szóhoz juttatják. tudatos lenne. mely sehogyan sem tud már beleilleszkedni a jelenkorba. hogy az összezilált szálakat türelmes munkával szétfejtsük. amiért is a lélek orvosának és a nevelőjének kezében az álomanalízis felbecsülhetetlen értékű eszköz. amelyeket az analízisnek kell nagy ellenállás leküzdése árán újra engedelmességre szorítania. e munka folyamán sok értékes és elveszettnek hitt “darab” is újra napfényre kerül. vagy lemondani róla. amelyek. tudatlanság és tudatosítás hiánya. átfogóbb életre kelhessen bennünk. A neurotikus ember lelke gyermeki lélek. azonnal az álmodó legsajátabb titkainak közepében vagyunk. A dolgok ilyen állapotában nem is várhatunk mást. félénkség. Tehát Freud szerint a szimptóma nem más.

hogy ezzel szemben más. azaz az egymástól független társadalmak csoportjai közti szabad térben is érvényt szerezni. mint hajdanában. A freudi elfojtástan mindenesetre azt a látszatot kelti. hogy az erkölcsöt nem kőtáblák formájában hozták le a Sínai-hegyről. A morált nem kívülről erőltetik ránk . hogy nála egyszerűen az erkölcsöt fojtották el. hanem a morál az emberi lélek funkciója. Igaz. sőt az állati csoportok együttélését is ez határozza meg. s kényszerítették rá a népre. amelyet saját lelkünkre kényszerítünk. de nem látják. anélkül azonban. erősítgetik. átvigyük embertársainkra is. Természetesen. amint a tapasztalat mutatja. pedig sokkal hatékonyabb szabályozó a szükség. Ezért találkozunk erkölcscsel az emberi közösség minden fokán. Azt ugyanis sohasem szabad elfelejteni . mint az összes erkölcsi alapszabály együttvéve. Azt vetették a freudi pszichoanalízis szemére. s ezáltal beláthatatlan szerencsétlenség okozója lehet. hisztérikus szeszélyek. akkor Nietzsche találó formulája szerint a “sápadt gonosztevő” képében jelenik meg előttünk. Az “Ecrasez l’infâme!” elvével tehát a “tökéletes kiélés” elméleténél lyukadnánk ki. aki nem áll cselekedete magaslatán. ismeretlen eredetű bajok állják útjukat. amely egyidős az emberiséggel. hanem maga a morális lényeg. amely nélkül az emberi közösség együttélése lehetetlen volna. Ez természetesen fantasztikus és értelmetlen lenne. hogy felszabadítja a (szerencsére) elnyomott állati ösztönöket az emberben. Minden körülmények között előny ugyanis. aki ösztöneit szabadon kiéli. akik erkölcstelen ösztöneiket elnyomják. hogy ezúton megtanulja embertársát is jobban megérteni és szeretni. amiért is ki kell őket irtani. Az erkölcstelen ember. hol itt. Ez úgy tünteti fel a dolgot. ha valaki személyiségének teljes birtokában van. Ez a fajta ember éppolyan neurotikus lehet. hogy aztán odavesse nekik a gyeplőt. hogy mindazt az erőszakot és méltatlanságot. akkor remélhető. Itt fel lehet vetni azt a nézetet. mely a valóság határait meghatározza. amit azonban hangosan csak a mindenkori ellenség mond ki. s e határok sokkal meggyőzőbbek. Az erkölcs ösztönös szabályozója minden cselekvésnek. Ha az erkölcstelen ember neurotikus. s a közismert ideges szimptómák egész hada. föltétlenül védett kellene legyen mindenféle neurózissal szemben. éspedig nem a lényegtelen. E félelemből világosan kitűnik. önmagukkal s környezetükkel való örökös kellemetlenkedés. különben az elnyomott tartalmak más területen állnak gátlólag útjába. a fegyelmezetlenség és a legvadabb erkölcstelenség. A növekvő kultúrával sikerül mind nagyobb embertömegekre ugyanazt a morált kényszeríteni. Ha viszont arra nevelik az egyént. hogy eddig sikerült volna az erkölcsi törvényeknek az egyes társadalmi határokon túl. Ha ilyen embert analizálunk. amelyek a természetes ösztönéletet szükségtelen béklyóba verték. felfedezzük.mint ahogy egyesek magyarázzák -. mintha csupán a hivatalos morál tartaná vissza az emberiséget a féktelenségektől. azonban nem azért . hogy világosan lássa saját természetének árnyoldalait. nem ez az eset. mint bárki más. hol ott jelentkező fájdalmak. . ezen túl megszűnik hatóerejük. ideges bélhurut. A képmutatás csökkenése s az önismeret növekedése csak jó hatással lehet embertársaink megítélése szempontjából. hogy az emberek mily kevéssé bíznak a mai morális princípiumok hatékonyságában. E határokon túl már érvényes a régi igazság: “Homo homini lupus” (Ember embernek farkasa). nagyon is hajlamosak vagyunk tudniillik arra. ma is uralkodik a törvénytelenség. hogy nincs semmiféle konfliktusuk. Ott. nem a törvény.éppen azzal kérkednek. hogy a pszichoanalízis tudatossá teszi az állati ösztönöket. mintha úgyszólván csak túl erkölcsös emberek lennének. hogy ez az árnyoldal nem is létezik a számukra.végtére is a priori benne van mindannyiunkban. hogy a tisztességnek ezen csökevényei csak infantilis-tradicionális konvenciók. hanem hogy elhelyezze és elrendezze őket egy értelmes egészben. indokolatlan ingerültség. Az erkölcsi törvények azonban mindig csak egy együtt élő emberi csoport határain belül érvényesek.s ezt kell a freudi iskola híveinek emlékezetébe idézni -. hanem éppen a legérzékenyebb pontokon.

műve 5. amit az erotika az ember számára jelent.) Freud megemlíti e művet. mindenképp elítélik. és így a megtartás. 15 . 1. Freud ebből a szempontból is tipikus képviselője a materialista kornak14. Spielreintól származik. (Vö. Még ma is a “mi?” bűvöl meg bennünket. nem vesszük tekintetbe a cselekvő embert. de mindenesetre egyik legfontosabb aspektusa. akár pedig züllött alakok a szereplői. mint a csillogó. abból kár keletkezik. old. ezen a téren ugyanis a rendkívül komplikált valósághoz képest túlzottan differenciálatlan felfogás uralkodott. mintha teljes aléltságban lenne. Egyfelől az ember eredeti. 465. s mindig is az marad. Az erotika alapjában véve nagyhatalom. mint ahogy a középkor számára a pénzüzlet nem volt más. Később. hanem helyét csak egyfajta átalányerkölcs foglalta el. dr. hogy elmélete nem kiegyensúlyozott. Freud maga a rombolási ösztönt Jenseitr des Lustprinzips c.A freudi szabály olyannyira meg van győződve a szexualitás alapvető. amíg az embernek animális teste lesz. Ez kétségtelenül hasznos és szükséges volt. Nem ez a teljes természetünk. s megfeledkezünk a “hogyan?”-ról. amelyet. Die Destruktion als Ursache des Werdens. és köv. Az első célja mind nagyobb egységek megalkotása. hogy voltaképpen tisztességes ember-e ez a leány. bármit mondjon is róla egy eljövendő törvényhozás. túl sok kultúra beteg állatokat eredményez. in: Jahrbuch für psychoanalytische und psychopathologische Forschungen. Mint ahogy a korai középkorban a pénzüzletekkel való foglalkozás önmagában megvetendő dolog volt. Ez a gondolat eredetileg tanítványomtól. mondja a bölcs Diotima Szókratésznek. és erósznak. hogy meg fogja oldani a világ rejtélyeit egy kémcsőben. idősebb korában maga Freud is elismerte. Ha egy lánynak törvénytelen gyermeke születik.. vagy sem? A szerelem törvény által nem szentesített formája mindenképpen erkölcstelen az emberek szemében. éppúgy. akár értékes emberek. mivel akkor még nem született meg a finoman árnyalt.” 14 Jung: Sigmund Freud als kulturhistorische Erscheinung. vagy legalábbis olyan kiegyensúlyozatlan egyoldalúság. tehát éppen ezért maga az ördög. megkívánt arany. IV. akár a természetet.. füz. hogy e meggyőződés következményeit levonva a korabeli erkölcsöt bátran megtámadta. De az egyoldalúság és kizárólagosság hibájába esik. S. amely azt remélte. 1912. 119. A természeten való győzedelmeskedésnek azonban igen nagy az ára. ellentétpárul a rombolási. fejezetében vezeti be. Másfelől a szellem legmagasztosabb megnyilatkozásaival rokon. Akár az egyik. old. Az erotika mindig kétes dolog. ill. hanem türelemre és bölcs mérsékletre van szüksége. ha szellem és ösztön igaz összhangban állnak. Pedig egyáltalán nem ilyen egyszerű a dolog. Sosem győzhetjük le teljesen. és senki sem kíváncsi arra. IV. Túl sok állati eltorzítja a kultúrembert. Ebből következőleg a neurózis freudi szexuálteóriája igaz és valóságos princípiumra épül. sőt elköveti azt az elővigyázatlanságot. Ez a dilemma megmutatja mindazt a bizonytalanságot. és uralkodik még ma is. akár a másik hiányzik... s ez mindaddig így marad. virágzásra azonban csak akkor jut. in: Psychologische Abhandlungen. hogy a megfoghatatlan erószt durva szexuálterminológiával próbálja megközelíteni. hogy csak két alapvető ösztönt fogadunk el: erószt és a rombolási ösztönt. tehát a kötődés. sőt kizárólagos fontosságáról a neurózisok terén. tapasztalati alapokon nyugvó pénzüzleti erkölcs. Hátrahagyott írásaiban így ír erről: “Hosszas habozás és tétovázás után elhatároztuk. a másiké ezzel szemben az összefüggések feloldása. állati természetének része. melyet ő libidónak nevez. amely könnyen csúszhat el a beteges felé. “Erósz hatalmas démon”. A természetnek nem elvi nyilatkozatokra. vagy csak saját kárunkra diadalmaskodhatunk rajta. halálösztönt adta 15. legyőzhetünk és kizsákmányolhatunk. és köv. s ennek révén a dolgok elpusztítása. ugyanígy ma a szexuális erkölcs terén még csak átalányszerű szexuális erkölccsel rendelkezünk. Ezért halálösztönnek is nevezzük.

s hogy energia egyáltalán csak ellentétek közti feszültségekből keletkezhet. anélkül. kezdete és vége van. hogy e felfogás kérdéses voltára behatóbban kitérnék. hogy az életnek. hogy minden folyamat energetikus jelenség. Eléggé világos úgyis. s hogy minden kezdet egyúttal a vég kezdete is. . Freud gondolata alapjában véve az az egyszerű tény. mint minden folyamatnak.Megelégszem ennek a megemlítésével.

Ettől akar bennünket a kereszténység aszketikus erkölcse megszabadítani. nem vagyunk többé háromdimenziósak. hanem lapos és élettelen lények. Annak az életét. sőt minden erejével táplálnia kell azt. ki kell elégítenie a bestia vérszomját. annak az embernek a gondolatáért. Igen. de minden feldobott kőnek le kell esnie! Magad mondtad ki megköveztetésed ítéletét.3. kritikailag kell szemügyre vennünk. nevezetesen igen sok altató révén tudta csak elérni és megtartani . Világos-e előttünk. amely nemcsak apró gyöngeségekből és szépséghibákból áll. hogy testünk van. E test azonban állat. Sőt az ember még önmagának is vonakodik bevallani e konfliktust. magasra dobtad magad. bár kínosan tapasztalja jelenlétét. e szavak születésekor. akarva. már késő volt. messze dobtad el a követ. hiszen arra kényszerít bennünket. aki nem bírta ki. aki ösztöneire hallgatva túljut önmagán is. azé az emberé. egész életét az “Übermensch” eszméjének oltárán. hanem valósággal démoni dinamikájú. s a saját élete az élet tagadása volt. hogy e negatív oldal nélkül nem vagyunk egészek. ezért nem akarják elismerni. Zarathustra. hogy szembenézzünk e probléma feneketlen mélyével. kiválasztott klímában. amely az ember árnyoldalát helyezi előtérbe. alkalmasint őrjöngő szörnyeteggé torzul. hogy valahol vagy valamiképp kénytelen túllépni saját határait. azaz az ösztönnek feltétlenül alávetett. ellentmondásra készteti őket. s e magaslatot csak a leggondosabb diétával. A haldoklóhoz így szólt Zarathustra: “A lelked hamarabb halott lesz. Érthető módon az a pszichológiai irányzat . Túlzottan undorodott az embertől. hogy az embernek “árnyoldala” is van. és mint ilyen. Életigenlésről beszélt. aki így tanított igent mondani az életre. nem tehet mást. sőt rémületet kelt.még ha bizonyos tekintetben egyoldalúan eltúlzott is -. Nagyon sok ember számára ez ingerlő. Zarathustra. fejezet A MÁSIK NÉZŐPONT: A HATALOMVÁGY Ennek az új lélektannak a problémáját mindeddig lényegében Freud szempontjából vizsgáltuk. hogy az ember állati ösztönvilágát leggyökerében támadja meg. S hogy fejezte be életét? Úgy. intő bukása lett a sorsa. Az egyes ember ritkán tud erről. amely pedig oly hihetetlenül igaz. A zarathustrai oroszlán ordítása minden. de még mélyebben bennünk valami igennel felel. bölcsesség köve. amely a háttérből fenyeget. az együttélés után kiáltó “magasabb rendű” embert visszakergetett a tudattalan barlangjába. sőt félelmet kelt bennük. De ha ez az ártatlan lény tömeget alkot. kultúröntudatunk nemet mond. Kétségtelenül olyasvalamit láttunk itt meg. nem akarva. rossz fogadtatásra talál. azt kell mondani: Nietzsche az ösztönön túl élt. hogy “átugorják”. Egy sötét sejtelem azt mondja. Az emberi lélek árnyoldalának ezt a lehetőségét csak homályosan sejtjük. mit jelent: igent mondani az ösztönre? Nietzsche igen komolyan akarta és tanította ezt. hogy e tan hatását kutathassuk. mint hajdan. Ha életét e szempontból vizsgáljuk. amelyre talán büszkeségünk. még azon veszély árán is. ahogy Nietzsche maga jósolta Zarathustrá-jában: a kötéltáncos halálos. Ó. s ezzel magunkra vállaljuk azt a hatalmas dinamikát. s állati lelke van. ritka szenvedéllyel áldozta fel magát. s a lélek keresztre feszítése megkezdődött a test halála előtt.elkerülhetetlenül árnyékot vet. s e sejtelem miatt nem akarunk róla tudomást venni. mint a tested!” S a törpe azt mondja később Zarathustrának: “Ó. amely . hihetetlennek tűnik. Az árnyékoldal hozzánk tartozó voltának felismerése azt jelenti. Ezért nem győzhet meg bennünket az ő élete a . Vakon küzdünk az eredendő bűn gyógyító dogmája ellen. Végül is nem bírta lenyelni álmai kísértő varangyos békáját.míg végül is az agy megpattant az erőfeszítésben. olyan igazságot. a heroizmus magaslati légkörében. hogy igent mondunk az ösztönnek. élő rendszer. de rád fog visszahullani!” Midőn elkiáltotta maga fölött az “Ecce homo”-t. mint egyénnek.mint a testek általában . mert neki. s ha megtagadjuk e testet. Szörnyű az a gondolat. különösképpen az ösztöneinek élő emberállattól. minden egyed csak a monstrum testének apró sejtje lesz.

e jelenség a tudattalannal való összeütközés e pillanataiban a legnagyobb szabályossággal következik be. a “köd és árnyék” ellenére is. undorától védett világba vezette? Úgy képzeljük. vagy mindkettőhöz vezet. Istenhez hasonló lénnyé. A megszállottság hérosszá. a jó élet s az élvezetek. a tömegen túli. másfelől. hogy a hangulat hősi-isteni magasságokig való fokozását halálos biztonsággal fogja egy ugyanilyen mély hanyatlás követni. A krónikussá lett heroizmus görcsben végződik. az ő számára csak a hatalomvágy kísérője: a freudi szexuálpszichológia szempontjából súlyos tévedés. A szokatlan. amelyek bizonyára megnyugtathatták volna.és életszemléletében. Harmadszor figyelembe kell venni. hogy mindaz. számtalan köznapi szokást. ha nem az ösztön? Valóban szemére vethetjük-e Nietzschének. Nemcsak a fajfenntartásnak. Azonban hogy lehet az. Beteges egyéniség volt. s a görcs neurózishoz. csak az “ösztön” félreismerésének és elnyomásának eredménye. nemz. a teljes elmagányosodásba. az állati életösztön. de mindent hétköznapivá is tesz. akik a keresztény magatartás alapjait komolyan bírálják. ami ösztönszerű. párosít. úgy is mint filológus. tehát alapjában véve ezzel semmi újat nem fedeztünk fel. de azt is csak ritkán. vagy katasztrófához. szeretne életképes lenni Naumburgban és Baselban is. legfeljebb a mindennapok közé lophatja be magát. Mivel a “magasabb rendű” ember is szeretne aludni altató nélkül. hogy éppen egy világmegváltó igazságot fedeztünk volna fel. ami heroikus és túlfeszített Nietzsche világ. Minden egyéb. hogy hasonló eset máshol nem fordult-e elő? Nietzsche pl. egy dekadens neurotikus balfogása. túl jón és rosszon. Nietzsche nyilván erről az utóbbi ösztönről beszél. hogy mi a következménye a neurotikus egyoldalúságnak. amelyet ez a pszichológia alapvetőnek tart. annak az ösztönnek. A szexuálpszichológia minden híve könnyedén be fogja bizonyítani. hogy ez az ösztönöknek csak egyik lehetséges iránya. amely a sík tájak felé törekszik. hogy az ösztön éppen összefűz. s csak ugyanaz az eseménysor kezdődhetne újból. kérdezzük elámultan. egypár nagyon jelentős ókori párhuzamot találhatott volna. Másodszor nagy gonddal kell az után kutatni. nem éltette Nietzschét. Nietzsche kétségtelenül mélyen átélte az állati természet keresztény tagadását. Azt azonban egészen elfelejtjük. sem jelentőségének. az érzéki vágyak beteljesülése felé kerget. az önfenntartásnak is van ösztöne. hogy jón és rosszon 6000 lábnyira van túl. Az ilyen ember elkerülhetetlenül kiszolgáltatja magát a benne lévő állati léleknek. s egy magasabb emberi teljességre törekedett. hogy katasztrófához vezessen. úgy érzi. De hát mi éltette. hogy ösztöneit a gyakorlatban megtagadta? Ebbe ő aligha egyeznék bele. legfeljebb csak a pogány vallási formákba való visszaesés. érvényesülést és tekintélyt az emberi nyájban. ti. Nietzsche e magasfeszült- . emberen túli nagysággá teszi. Ez az ösztön. Nietzsche esete egyfelől azt mutatja. hogy ezt az egész rajongást egy fárasztó hegyi túra méreteire csökkenthetnők. Ez ellen csak a józan önkritika segít: mindenekelőtt is nagyon valószínűtlen. Negyedszer feltétlenül előre kell látnunk. az általa nyújtott védelemtől is megfosztják magukat. Mindazok. ugyanúgy az élet is nemcsak hétköznapok közt folydogál. a “szőke bestia” lenyűgöző megnyilatkozása. mely a mit sem sejtőt soha nem ismert borzongás közben szállja meg. de ez nem ártott sem nagyságának. Sőt bebizonyítaná minden különösebb nehézség nélkül -. amelyet az örökös hétköznap követ. hogy ösztöneit a legmagasabb fokon élte. az élettan teljes félreértése. ha nem akarjuk. nevezetesen a hatalomvágyról (Wille zur Macht). ha túltesszük magunkat a kereszténységen. ilyesmi a világtörténelemben a legritkábban fordul elő. hogy milyen veszedelmeket rejt magában. akár a nyárspolgárit is. Így abba az előnyös helyzetbe kerülhetnénk.tanításáról. hogy az emberi ösztönvilág őt éppen az emberkerülésbe. Ez a dionüszoszi mámor pillanata. A szemlélő pszichológus ezt az állapotot “azonosulás az árnyékkal” néven ismeri. nem más. hogy a dionüszoszi élmény semmi más nem lehet. nőt kíván és utódokat. Amint a patak a völgyet s a széles folyamot keresi.

a második részben pedig. azt elrejti vagy elleplezi. akit öntudata és szabad akarata alkalomadtán az állati természetbe kapaszkodó gyökereitől “contra naturam” is eloldozhat. amihez sem bátorsága. Wagnerről így nyilatkozott: “Minden hamis benne. A kultúra és természet vég nélküli dilemmája alapjában a túl sok és a túl kevés kérdése. Az eksztatikus ember azonban átugorja az élettörvényt. hogy mit jelent az én és borzongató tudattalan világának elfogadása. gondolja. Az állat követi élete törvényét. Az egész csírája nem erósz. A rendellenesség az ember kizárólagos előjoga. és okosabb is óvakodni a másik megismerésétől. hogy egy olyan életet. csalóka látszatnak nyilvánítjuk ki. nem tesz sem többet. Mindaz. de ami még rosszabb: benne. éppoly régi és eredendő is. ha eltúlozzák. Ez a sajátság a kultúra elengedhetetlen alapfeltétele. Bizonyos szempontból boldognak mondhatja magát az ember. sem kevesebbet: akár jámbornak és engedelmesnek is nevezhetjük. s mindkét princípium egyenlő erejű. azért irigyelte tőle Parsifalt. ezzel ugyanabba az igazságtalanságba esnénk. elmenekül ez elől . s elégedetten indíthatjuk meg ellene a harcot. míg az ösztön határtalan. Valójában azonban az emberi természet elkeseredett és vég nélküli harc színhelye az én-elv és az ösztönelv között: az én csupa korlát. Komédiás. ami félelmetes és elitélendő bennünk. teszi. nem pedig vagylagos feltétel. aki ritka következetességgel élte át a természete alapját képező hatalmi ösztönt egészen a tragikus végig. ami őszinte. jó és rossz értelmében. elnyomásos jelenségként? Vajon a hatalomvágy genuin-e. Nietzschében egy Wagner lakozott. felfogható-e másodlagos. aki ellenlábasáról.és erre van egy kiváló eszköz: ilyenkor ugyanis felfedezzük. Aki egész ember. Ebből keletkeznek aztán azok az idült allergiák. aki mindazt. de másképp történt. vagy csak valami másodlagos? Amennyiben az árnyékoldallal való konfliktus szexuális képzetek özönét szabadította volna el. mivel az eksztatikus állat képtelenség. Nietzsche esete a következő kérdés elé állít bennünket: vajon az. a hatalomvágyat ismeri-e. Ez legkevésbé sem felelet az állati lélekre. a szó teljes. amely Nietzsche figyelmét elkerülte. hogy az erósz genuin lenne. mit jelent az ösztön igenlése.ségen fennakadt. hanem az én hatalma. hogy legelkeseredettebb ellensége vagy azoknak egész csoportja sem ér fel azzal a leggonoszabb ellenféllel. Ha Freudnál az után kutatunk. Kár nélkül csak egy bizonyos fokú kultúrát bír el az ember. mint az erósz. visszahúzódik.Wagner vagy Nietzsche? . hogy e másik ösztönt. Ezért viselte Nietzsche a szellem stigmáját. tiszta lenne a helyzet. aki “keblében lakik”. hanem a hatalomvágy volt elfojtva. hogy az a “más” bennünk tulajdonképpen egy “másik”: egy másik ember. érzi és kívánja. A hatalomvágy minden bizonnyal ugyanolyan hatalmas démon. de a lelki betegségé is. a fausti konfliktus bűvkörébe lépett. contra Paulus” stb. ami a tudat s az árnyékoldal összeütközése folytán megnyilvánult előtte. hogy nem az erósz. De ezzel az eksztázissal akár a kereszténység mellett is kitarthatott volna. már veszve van. Ki tört össze a kereszt előtt” . sem ereje nincsen. E mély értelmű eszköz révén menekszik meg az ember a fausti katasztrófa elől. s amelyre Freud pszichológiája épült. kicsinyes és gyáva bennünk. eset. ami jelentéktelen. s a természet szempontjából rendellenesen viselkedik. akkor ezt az “én-ösztön” neve alatt találjuk. ebből arra kellett következtetni. át kellett élnie Saulusként a keresztre feszítést. azzal a “másikkal”. amelyeknek néhány mintapéldányát megőrizte számunkra az erkölcstörténet. Különösen átlátszó példa a már említett “Nietzsche contra Wagner. Ha a másik ösztönt is megismeri. Ezzel a szörny a kezünk közé került. De pszichológiájában az “én-ösztön” csak tengődik a szexuális momentum bő. az azonban tudja. A mindennapi életben nyüzsögnek az ilyen példák. Nem fogadható tehát el.” Honnan ez az előítélet? Wagner éppen annak az alapösztönnek a képviselője. Véleményem szerint nincs tehát semmi alapunk azt feltételezni. mint Nietzsche. nevezetesen a hatalomra való törekvés. amidőn az a “másik” elültette benne az “Ecce homó”-t. Paulus is lakozott. Saulusban. hogy csak az egyik ösztönről tud. mint Nietzschéé volt. Goethe a Faust első részében megmutatta. a hatalomvágy azonban nem. túlságosan is bő kifejtése mellett.

A sors úgy akarta. hogy igen ideges volt. aki különösen jól játszott. s minden lehetséges szanatóriumot és gyógymódot kipróbált. s egy holdfényes estén sétálni mentek. ami hisztérikus nevetőgörcsben csúcsosodott ki. Anyja nem értette meg atyját. s esténként ügyesen gitározott. a szülei között igen kimért volt a viszony. sőt különösképpen izgató látni. a játékosok összeismerkedtek. 1910. Csak az olasz fiatalemberrel kapcsolatos kaland kavart fel benne olyasvalamit. amikor felfedezte. Éjszakánként velőtrázó sikollyal ébred holmi lidércnyomásos álomból. Itt olyasmi történt. Ezek az adatok elégségesek ahhoz. férjébe kapaszkodik. távolabbról azonban világosan atyjához kapcsolódnak. oroszlánok. Hogy az alapvető ellentétet mindjárt előlegezzem. Lassanként ebből ideges asztma fejlődik. s egy időn keresztül. vesztette el atyját egy szerencsétlenség következtében. . Atyja nagyvilági ember volt. Eközben a fiú “úgy nézett rá”. a mit sem sejtő leány legnagyobb rémületére. amely rohamokban nappal is fellép. E megmagyarázhatatlan valami éjjel-nappal üldözte akkoriban. és sokat utazott. Vajon e tekintet tényleg csak az olasztól származik? Erről egy másik reminiszcencia tájékoztat bennünket: a páciens kb. abban a pillanatban. Ezért kedvence is volt apjának. ami a leányban feldolgozhatatlan benyomást hagyott. hogy ugyanazok a dolgok ellentétes megvilágításban tökéletesen különbözők. gonosz férfiak estek neki: Mi jut erről eszébe a betegnek? Egy olyan eset. 14 éves korában. amely kizárólagosan a hatatom princípiumára épült. hogy ne hagyja el soha. mérges és szeszélyes. nem tud utána megnyugodni. ki kell jelentenem. Miközben kimentek a színházból. E tekintet üldözi őt még ma is álmaiban. s a neurotikus szimptómák szinte teljesen eltűntek. A múltra lassanként a feledés fátyla borult. de csak ha atyja otthon volt. Ebben az esetben sok minden kérdéses: mi pl. Vegyünk egy egyszerű példát: egy fiatalasszonyt beteges félelmek kezdenek gyötörni. hogy a kórtörténet lefolyását áttekinthessük. egy kifestett nőszemély hallatlanul orcátlan módon közeledett hirtelen atyjához. A mostani szimptómák mögött olyan képzetek állnak. az asztalnál cigányútra ment a falat. ami Freudnál előzetes tények. Aztán rövidesen megnyugodott. majd ok nélkül sírógörcsöt kapott. s amint szokás. amely még lánykoréban történt vele. hol túlzott szeretet tört ki rajta. Sokat teniszeztek. Hol ingerlékeny volt. hogy férje egy másik nő iránt kezd érdeklődni. ahol többek közt a Folies Bergères-t is meglátogatták. Ártatlan flört fejlődött ebből. Adlernál a végcél által meghatározott elrendezés (arrangement). Amidőn atyja hirtelen haláláról hírt kapott. Amennyire csak a beteg vissza tud emlékezni. újra meg újra szeretné hallani. olyan tekintettel. Atyjához való viszonya e pillanattól megváltozott. szigorú kauzalitás következménye. amitől ő maga is megrémült. az anya szerepe? Az anyáról meg kell mondanunk. Nem kevéssé érdekes. Ez alkalommal “váratlanul” kitört az olasz temperamentum. akinek boldogtalan 16 Über den nervösen Charakter (Az ideges jellemről). Ekkor gyorsan szakított a fiatalemberrel. amelyek elsőrendűen az olasszal kapcsolatos élményre utalnak. állapota gyorsan javult.s ekkor ugyanazt a tekintetet látta. okozati összefüggése után kutat: mit tartalmaztak az első. még az őt kergető vadállatok tekintete is olyan. ugyanaz az állati tűz égett atyja szemében. Neki is ideges asztmatikus és félelmi szimptómái voltak. amelyeket egy-két napos teljes rekedtség követett. hogy mindaz. A beteg mindig úgy érezte. Pár év múlva férjhez ment. hogy tényleg szereti őt stb. A lány ijedten pillantott az apjára. hogy ő sokkal jobban megérti. amelyet a leány sosem tudott elfelejteni. amiből következőleg anyjához nem fűzték bensőséges szálak. Volt ott egy fiatal olasz is. hogy éppen Freud egyik első tanítványa. Kevéssel halála előtt magával vitte egyszer leányát Párizsba. nevezetesen: a hegyek közt volt egy üdülőhelyen. Alfred Adler 16 alapozott meg egy olyan nézetet a neurózis lényegéről. könyörög. A jelenlegi neurózis csak a második gyermek után kezdődött. minek folytán fuldoklási rohamokat kapott. tigrisek. hogy az vajon mit tesz . A freudi iskola ebben az esetben rögtön a kórkép belső. határtalan fájdalom lett úrrá rajta. lidércnyomásos álmok? Vad bikák.

midőn a hegyről lefele ment. A szeretet és a simulékony viselkedés a hatalmi ösztön szempontjából közismerten kiváló eszközök a cél eléréséhez. s utána úgy fordulnak el szerelmük tárgyától. különben . hogy egy ilyesfajta kijelentést a szeretet undorító leértékelésének. ugyanazt az élményt. Vajon egyet sem láttunk-e a számtalan ember közül. hogy ő az igazán atyjához méltó nő. mert mindig a következő útszakaszra gondolt. hatalmát kiterjessze. ha a hegyre felkapaszkodott. “férfias tiltakozást” (männlicher Protest) vált ki Adler kifejezése szerint. a nyelvi metaforák gyakran utalnak hasonló fiziológiai jelenségekre.de gondolkozzunk egy pillanatra.nem mintha annyira szerette volna az apját. “árnyéka” azonban nevetett. Gyakran az erényesség is arra szolgál. nevezetesen a hatalomvágy nézőpontjából szemléljük. hogy a másik elismerését kikényszerítsük. de a leány gyors mozdulattal csapta rá az ajtót. a neurózis sárkánya csak akkor mászott elő. akik addig szeretnek. tudata halálosan megrendült.házassága már korán lehetőséget adott a kisleánynak. amikor ez a képzet erős sérülést kap. és sikerült is egészségesnek maradnia. hogy nem tartják egymást feltétlenül és minden körülmények között nélkülözhetetlennek. A hatalomvágy ugyanis azt követeli. Az első neurotikus roham akkor jelentkezik. A tudattalan annak idején bizonyos fokig joggal nevetett. mintha sosem lett volna semmi közük hozzá? S végül: nem így jár-e el a természet maga is? “Céltalan” szerelem elképzelhető-e egyáltalán? Ha igen. ezt a következő egészséges korszak teljesen bebizonyította. ha elment. amelyet anyja kapott (s amely a gyermek előtt nyilvánvalóan ismeretlen volt).) Midőn atyja meghalt. ha nem egyenesen rosszindulatú inszinuációnak tartson . Ha atyja otthon volt. E hódítás mögött természetesen az a képzet áll. Ezért idézi fel azt az olasszal kapcsolatos élményt. hogy a beteg végső fokon még ma sem tudott atyjától elszakadni. s nevetett. E szimptómák könnyen megérthetők. amely atyjával kapcsolatban oly megrázóan hatott reá. A fuldoklás azon a torokszorító érzésen alapszik. s nézzünk körül a való világban. (Mint ismeretes. egészen másként fest a dolog. Ezek az emlékek természetesen újra megelevenedtek a férfival való azonos tapasztalattal kapcsolatban. valószínűleg ugyanazt. Az anya csalódása és neurózisba való visszahúzódása kiváló alkalmat nyújtott leányának arra. Az ember hajlamos arra. Sikerült neki a megelőző eseményeket a süllyesztőben eltüntetni. míg céljukat el nem érték. hogy fölülkerekedjék. Talán általában hajlik az ember arra. mint az a számtalan férj és feleség. Szülei sikertelen házassága kiváló alkalom volt a gyermeki hatalomösztön megnyilatkozása számára. úgy ez a legnagyobb erények közé tartozik. mindegy. Azt lehetne mondani. sőt sikerült anyja fölébe kerekednie . amelyben ama titokteljes valamit felfedezte. amelyet eredetileg anyjának kellett volna betöltenie. A leány szeretetre méltó. hogy szerelme céljáról a lehető legkevesebbet gondolkozzék. A környezetnek akár látszólagos kísérlete is. Csak az olasszal való kalandja fenyegetett azzal. hogy egyenes vagy kerülő úton. zavartnak s betegnek érezte magát. amely a neurózist tulajdonképpen kiváltotta. hogy megszerezze azt a helyet a családban. mindjárt jobban lett. amikor a feleség és anya szerepének teljességében már minden veszélyen túl érezte magát. hogy az alanyt bár csak a legkisebb mértékben leigázza. hanem mert a szeretet jó eszköz volt a fölülkerekedésre. Ha azonban ugyanezt a kórképet a “másik” ösztön. hogy a neurózis alapja és tartalma az atyához fűződő képzeletbeli infantilerotikus kapcsolat és a férje iránti szerelem közötti konfliktus. és addig hisznek is szerelmükben. hogy az én minden körülmények között “fölül maradjon”. amely éppen ezért végtelenül ritka. amelyeket nem tudunk teljesen “lenyelni”. A szexuálpszichológia erre azt mondja: a neurózis abban gyökerezik. hasonlatosan Till Eulenspiegelhez. aki szomorú volt. akik még kölcsönösen rejtegetik az édes titkot. Az “egyéniség integritását” mindenesetre meg kell őrizni. Atyja halálhírére bekövetkező nevetőgörcse beszédes bizonyítéka ennek. mint a csalódott és megcsúfolt szerelem kifejezései. hogy az alvilágot újra felszínre hívja. amely ismert kísérőjelensége olyan erős affektusoknak. alkalmazkodó viselkedésével már gyermekkorában biztosítani tudta előnyös helyzetét atyjánál.

sem bájjal uralmunk alá hajtani nem tudunk. valahol él egy testvérünk. hogy mire is volt jó anyja neurózisa: ha ugyanis olyasmire találunk. mint Medardus fráterrel. amelyek hihetetlen makacssággal és ravaszsággal. neked is igazad van. és így szólt: “Jól beszéltél. jól tudja.ekkor tehát végérvényesen felülkerekedett. megtestesül. súlyos diagnózisok. ahol tudatos erényeink ellenpárjai már régen gyülekeznek. Az apa halálával mindez szükségtelenné vált. kérlelhetetlenül követik céljaikat. Mikor az befejezte. hogy a hatalomvágy egészen rendkívüli szerepet játszik az ember életében. a vér kötelékével hozzánk láncolt alteregónk. egy ijesztő. T. olyasmi. s midőn az is befejezte. mert most már végleg felülkerült. A nevetőgörcs hisztérikus volt. elősiető orvosok.olyan felfedezésre juthatnánk. de amelyet anyja már korábban felfedezett: a neurózis. Az is igaz. Elszabadulnak az együttérzés hullámai.” . s a nagy hűhó közepette fekszik az ártatlanul szenvedő beteg. A neurózis célra irányul. S ekkor világosodott meg benne. telefoncsengetés. Nincs is jobb módszer a neurózisnál. küldöncök futkosása. most bukkant rá férje lelkének arra az oldalára. borzadályt keltő ember: saját. Az apa halálakor a páciens nevetőgörcsöt kapott . a tudattalanba. mint hajdanában. látom. és alkalmazta ismételten sikerrel. E felülmúlhatatlan “arrangement”-t (hogy megmaradjunk Adler kifejezésénél) fedezte fel a gyermek. még mindig van egy “arrangement. amelyet a leány eddig nem ismert. Félek. sőt egyenesen az erényes bölcsesség teteje azt állítani. amely egyúttal azt is megmutatja. A két magyarázatot nem lehet könnyen összeegyeztetni. E.Nem kétséges. jelentős kiadások. A. amely fölött már atyjánál sem uralkodott soha. ezt mondta a kádi: “Jól beszéltél. Midőn megfelelő házassági lehetőség kínálkozott. hiszen tökéletesen ellentmondanak egymásnak. aki előtt az egyik fél ügyvédje szónokolt. ragaszkodó szülők magasztos aggodalma. hogy atyjának olyan oldala is van. nem pedig a tudatos énből. mire szolgálhat a neurózis? Mi lehet az eredménye? Akinek közvetlen környezetében előfordult már egy határozottan neurotikus eset. honnan és hogyan erednek bizonyos emberi erények. Sajnos azonban mindnyájunkkal az történik. hogy ezzel mi mindent lehet “elérni”. és gonosz szándékkal felhalmozza. Az olaszt hamarosan félredobta. vagyis modern kifejezéssel. saját férfiasságára emlékeztetve egyidejűen. ha atyja jelen volt. Minden a legjobb úton haladt. Így esett meg. hogy utánozni kezdte anyja neurózisát. De. hogy az olvasó is úgy jár. Az ellentétes indulatok a pokolba kerültek. mint az egyszeri kádi.” Aztán a másik fél ügyvédje beszélt. hosszadalmas kezelés. Hoffmann Az ördög elixírjé-ben. Ez le nem becsülhető különbség. ha a “görcsöket” valahogy kibírta. amely tudattalan motívumokból ered. igazad van. hogy egy egész ház fölött zsarnokoskodjunk. zúgolódás nélkül fogadta el a feleség és anya sorsát. azonnal az eredményes “arrangement”-hoz nyúlt. alapos vizsgálatok. A két álláspont közül melyiknek van hát igaza? E kérdés sok fejtörést okozhat. amit mi a legszívesebben szőnyeg alá sepernénk. amit sem ésszel. látom. Betegünkön akkor törtek ki az első neurotikus rohamok. akinek még végtelenül hálásak is vagyunk. hogy a neurotikus tünetegyüttesek rafinált “arrangement”-ok is. aki mindazt birtokolja. a lány szerelmes lett. amikor rájött arra a tényre. a másik esetben pedig az . kérdezhetjük csodálkozva. Ez a betegség magyarázata a hatalompszichológia szempontjából. Fuldoklási és szívrohamok. Ezért már erényességből sem akarunk hallani a tudattalanról. Ezzel a megállapítással Adler nagy szolgálatot tett. amely fölött ő nem uralkodhatik. Az egyik esetben az erósz és sorsa a lényeges és döntő tény. hogy nincs is tudattalan. azaz pszichogén szimptóma. amidőn a leány nő voltát túlzottan hangsúlyozta. a kádi megvakarta a füle tövét. mindenfajta görcs igen nagy hatást érnek el. mely saját szerelmünk értékét sokkal előnytelenebb fényben mutatná meg. amíg felsőbbrendűségét meg tudta őrizni. Amint azonban férje csak egy kis érdeklődést is mutatott valaki más iránt. szóval közvetett erőszakhoz. amelyen alig tudjuk túltenni magunkat.

én hatalomvágya. . akinek azonban az erósz a fontosabb. Ha az én hatalma áll közel szívünkhöz. sosem fog tudni megbékülni az utóbbi felfogással. hogy fölülkerülhessünk. az utóbbiban a szerelem vagy szeretet csak eszköz arra. fellázadunk az első felfogás ellen. Az első esetben az én mintegy az erósz függeléke.

és determináló ereje szinte kizárólagos. a tárgyra irányuló vágy Adlernál is lényeges tényező. Mivel mindkét elmélet nagymértékben igaz. Freud pácienseit fontos tárgyakhoz való kapcsolatukban és függőségükben látja. hogy egyedül ő a helyes felfogás letéteményese? Nyilván azért. amelyben ezek mégis egységre juthatnak. bármilyen kényelmes megoldás lenne is ez. vagy ellenállunk neki.4. Azt hiszem. hogy elvesszenek az ellentétes nézőpontok zűrzavarában. amely biztosítja magát. amit ugyanaz az alany Adler számára jelent. Nem lehet feltételezni. Adler azt látja. az egyik nem zárhatja ki a másikat. Még a szexualitás is csak a “mesterfogások” között talál helyet. azaz a betegnek az orvoshoz való viszonya. mert mindkét kutató pszichológiai alkata a neurózisnak csak azt az oldalát láttatta meg velük. és tulajdonképpen nem más. tekintélyek. nevelők. hogy ég és föld különbség van az ő elképzelése szerinti alany és ama mindent meghatározó hatalom között. amelyek közül az egyiket Freud. mint Freudnál. ha valaki ellentétes állítással rést üt egységébe. Freud számára legnagyobb jelentőségű a tárgy. de már ez a kifejezés maga is arra mutat. helyzetek. a másikat Adler tana ragadta meg. elöljárók. E nézet alapját az alany (szubjektum) rendkívüli hangsúlyozása alkotja. hogy szinte fáj az embernek. amellyel szemben a tárgy (objektum) sajátossága és jelentősége teljesen eltűnik. hogy Freud elé egészen más neurotikus esetek kerültek volna. Freud elmélete oly nyilvánvalóan egyszerű. Csak mint elnyomó irányzatok hordozói jöhetnek számításba. míg az alany meglepően jelentéktelen marad. fejezet A BEÁLLÍTOTTSÁGI TÍPUS PROBLÉMÁJA Az előző fejezetekben ismertetett két elmélet összeegyeztethetetlen volta egy olyan magasabb rendű szempontot kíván. neuróziselméletében még sincs olyan elvi jelentősége. mint Adler elé. hogy az egyik kutató az éremnek csak egyik. s bármennyire ellentétesek is. bármilyen jelentős befolyás vagy körülményváltozás következik be a páciens életében. De mindez igaz Adler teóriájáról is. nem tagadhatjuk. Mi az oka azonban annak. Nem csoda hát. és ugyanannyit magyaráz meg. de mivel egyéni alkatuk folytán ugyanazt a dolgot különbözőképpen látják. Mindkét kutató természetesen az alanyt a tárgyhoz való viszonyában látja. hogy szülők. hogy egy magát elnyomottnak és kisebb értékűnek érző alany “tiltakozással”. hogy egy paradoxont kapjanak cserébe. nem tévedek. mert ha a két elméletet részrehajlás nélkül vizsgáljuk. vagyis tárgyukat látszólag megmagyarázzák. Az apa és az anya nagy szerepet játszanak. hogy mindkettő jelentős igazságok letéteményese. Mindkettő nyilvánvalóan azonos tapasztalatból indul ki. Mint már hangsúlyoztuk. kerek elméletet. Freud ismeri az “én-ösztönöket”. a másik pedig csak a másik oldalát látta meg? Miért hiszi mindkettő magáról. Az alany alapjában véve csak vak gyönyör utáni vágyat érez. A vágy értékét mindig sajátos tárgyaktól kapja. Egy bizonyos módon értékelt tárgyat mindig kívánunk. amely sajátságaiknak megfelel. a neurózisnak nyilvánvalóan két ellentétes aspektusa van. szüleinkhez való. “arrangement”-okkal és más célszerű “mesterfogásokkal” igyekszik a maga számára a felsőbbrendűség illúzióját biztosítani. az egyenes okozati kapcsolatban áll ezekkel az ősi hatalmakkal. de mégis mekkora szemléletbeli különbség! Adler azt az alanyt hangsúlyozza. mindegy. intézmények vagy más effajta dologgal szemben. és . ha feltételezem. Emberileg érthető okokból nem szívesen adnának fel egy szép. Nem szabad az egyiket a másik kedvéért elvetni. mint a gyönyör utáni vágy forrása és a “félelem helye”. mint Freud elmélete. Ez is szembeszökően egyszerű. hogy a szerelmi kapcsolat és egyéb. ha a két iskola hívei makacsul ragaszkodnak egyoldalúságukban is igaz elméleteikhez. Elmélete egyik alappillére az indulatátvitel fogalma. vagy ami még rosszabb. kisgyermekkori kapcsolatunk mintájára. alapvetően ellenkező szempontokat és elméleteket fejlesztenek belőle.

sem a másiknál nem fordult elő. Az utóbbi normális esetekben előzékeny. melyre alább még visszatérünk. Már régen feltűnt nekem. hogy egy bizonyos csoport mindig csak egy bizonyos orvoshoz kerülne. hogy nem végezhetek jó munkát. Az alaptípus gyakori kompenzációja rendszerint élettapasztalatokon alapul. csak a vérmérséklet különbsége. Freud viszont pusztán a tárgyat hangsúlyozza. Ezzel szemben mindkét kutató arra hivatkozik. míg más esetekkel nem tud mit kezdeni. és szívesen rejtőzik gyanakvó megfigyelés mögé. Adler pedig kénytelen lenne volt mestere szempontjait bizonyos esetekben komolyan figyelembe venni . ha más orvost választ. amelyben az egyik a döntő befolyást túlnyomóan az alanyból. hogy bizonyos esetek kiválóan megfelelnek az egyikünknek. saját praxisomban és kartársaim gyakorlatában egyaránt. s éppen a pszichoterapeuta igen jól teszi. a beteg jobban teszi. könnyen köt új kapcsolatokat. .egyéni ingadozásoktól eltekintve . a tárgyaktól húzódozik. Sosem féltem attól. 1941. aki minden helyzetben feltalálja magát. Ilyen esetekben ugyanis bizonyos vagyok benne. éppen a beteg legsajátabb érdekében. Túl nagy egyéni különbözőség vagy éppen összeférhetetlenség mértéktelen és fölösleges ellenállást szül. A tapasztalati valóságban e kétfajta beállítottság. míg a másik csak az ellenkezőt látja. az utóbbiban a tárgy a döntő. vagy természete tőlem távol esett. amelyek révén sokszor nagyon is 17 A típusprobléma kidolgozását Psychologische Typen c.ez azonban sem az egyiknél. pl. hogy a sors olyan elővigyázatosan válogatná meg a betegeket.bármiféle tárggyal kerül szembe. és a különböző beállítottságú típusok speciális esete. Akkor azonban Freudnak saját esetei egynéhányát Adler módszere szerint kellene kezelnie. aminek következtében egészen eltérő eredményekre jutnak? Mint mondottuk. Egy közbülső nézet. a másik inkább önmaga iránt érdeklődik? És megmagyarázható-e ily módon. aki ellenszenves volt számomra. A FreudAdler vita tulajdonképpen egyszerű paradigma. amely bizonyos meghatározott tulajdonsága révén az alany kéjvágyát serkenti vagy akadályozza. amely nem is indokolatlan. Hosszasan foglalkoztam a kérdéssel. hogy az emberi cselekvést az alany és a tárgy egyaránt meghatározzák. és gyakran gond nélkül és bizakodva merészkedik ismeretlen helyzetekbe.a tudat egy meghatározott funkciójának. kissé mindig defenzívába szorul. föléje próbál kerekedni. nem hihető az. és végül sok megfigyelés és tapasztalat alapján két alapvető magatartás vagy beállítottság-típus megállapítására jutottam: ezek az introverzió és az extraverzió. ha ezeket sosem téveszti szem elől. Sokféle variáció és kompenzáció lehetséges. hogy az ő elméletük nem a normális ember lélektanának magyarázatát célozza. vajon az orvos és beteg között kialakulhat-e jó viszony. (4. A változatok alapja . hanem a neurózis elméletét. hogy az egyik fajta ember csak az egyik megoldást. a másik viszont túlnyomóan a tárgyból vezeti le. más orvoshoz küldjem. E különbség nem lehet más. Az első esetben nyilvánvalóan az alany. a “common sense” (a józan ész) álláspontja szerint azt kell feltételeznünk. vagy sem? Ha rövid időn belül nem alakul ki egy bizonyos természetes bizalmi kapcsolat. a gondolkozásnak vagy az érzésnek az uralkodó volta. zárkózott embert eredményez. úgyhogy gyakran nem könnyű a típust megállapítani. Az első beállítottság normális esetekben habozó. ritkán jelentkezik tisztán. túltéve magát esetleg jogos aggályokon. az emberi szellem két típusának ellentéte. ami azután megadja az ember alapvető beállítottságának egyéni sajátosságát. amelyek közül az egyik inkább a tárgy. E dilemma a következő kérdés elé állított: vajon van-e legalább két különböző embertípus. elmélkedésre hajlamos. aki nagyon tartózkodó. A kezelés számára döntő fontosságú. E megjegyzésekkel természetesen e két típusnak csak durva körvonalait adhatom 17. hogy azt a beteget. Mindenkinek megvannak az egyéni korlátai. szemmel láthatóan nyílt és készséges lény. kiad.) művemben találhatja az olvasó.

akár egészséges. hogy tudatos vagy tudattalan beállítottságával van-e dolgunk. mint a többi mérget. a személyiség disszociációja révén ugyanis hol az egyik. csak kárt okoz. hogy egy nagyfeszültségű ideált. old. .. a pátoszt vagy meggyőződést fájdalmas módon valamilyen banális realitásra vezessen vissza. Más esetekben. mint ez.. hogy úgy mondjuk. biztos kézzel válasszuk el az értékes és megőrzendő részektől. vagy a különböző “pszichiátriai” írásokat Krisztus “esetéről”. Mindkettő oldó és reduktív hatású. az emberi lélek igazi ismerője . “helyi” alkalmazásra váró szer. vagy alkotni fog. akár beteg. ami beteges és haszontalan. Szó nélkül mehetnénk el a két elmélet mellett. hogy egy pszichologizáló orvos milyen felelőtlen balfogást követhet el valamilyen nyárspolgári. A két neuróziselmélet nem általánosan alkalmazható elmélet. Mindenre azt mondják: “nem vagy több. hanem mindkettőre egyaránt érvényes. mert az élet nemcsak tegnapból áll. hogy mindazt. Mindkét teória alkalmas arra. hogy a két vitában álló neuróziselméletet mint tipikus ellentétek megnyilatkozását fogjam fel. ha mindkettőt. de csak bajt okoz annak a kezében. hanem. akkor csak elő kell vennie Moebius írását Nietzschéről. pl. Csak félig értünk egy embert. amelyeket ő az emberi lélek beteges kinövéseinek tartott (alkalomadtán valóban az is). aki ilyen “megértésre” talál. E célból nem mellőzhetjük a két ismertetett elmélet bírálatát. hogy e marószereket sikerrel tudjuk használni. Ha valaki egyszer alapos tapasztalatot akarna szerezni arról. Psychologische Typen. hogy tünetei innen vagy onnan erednek. persze hogy a hatalomvágy áthatja a lélek minden zegzugát. ha ugyanis ilyen dolgokra alkalmazzuk. Ezzel a felismeréssel született meg annak a szüksége. és olyan elméletet alkossunk. hogy egyéniségét nem lehet szabadjára engednie.” Megmagyarázzák a betegnek. 490. de a lélek nemcsak az egyik vagy a másik. A különbségek további kritériumai: kor. neurotikus egyéneknél gyakran nem tudjuk. tevékenység. amely éles és kíméletlen késként vág ki mindent. csak orvos biztos keze alkalmazná. érzés. Az emberi lelket. akár egészséges lélek általános áttekintésére egy reduktív elmélet önmagában elégtelen. intuíció. Ez a legnehezebb dolgok egyike. hogy felülemelkedjünk a Freud-Adlerellentéten. Képesnek kell lennünk arra. hanem az is. mint csak. ha azt tudjuk. áltudományos előítélet alapján. Az egyes esetre alkalmazott adagolásban gyógyít. Vö. Lényegbe vágó típusos különbségek valóságos létezése tette lehetővé számomra. Egy jó orvos. és minden kritikának közös tulajdonsága. de ha építeni kellene. és tovább. hogy benne mi miből származott. a heroikus álláspontot. Ha csak erről volna szó. de egy akár beteg. E típusos különbségek közül előbb említett könyvemben nyolc csoportot írtam le18. vagy akár mindkettő. Persze hogy az erósz mindig és mindenütt jelen van. A lélek egészen rendkívüli ismerete szükséges ahhoz. hiszen mindkét elmélet az orvos fegyvertárából való gyógyító eszköz. amely nemcsak az egyikre vagy a másikra. nem lehet csak reduktív úton magyarázni.fájdalmas módon tanulja meg az ember. amit ezekből alkot. hol a másik fele lép előtérbe. akkor hasznos. feloldani vagy redukálni. hogy ez a redukció adott esetben káros. Típusalkotásom alapja a tudat négyféle tájékozódó funkciója: érzékelés. hogy ha szabad. Igazságtalan lenne azt állítani. sőt szükséges valamit szétrombolni. s zavarja ítéletünket. és tulajdonképpen nem más. gondolkodás. ami beteges vagy káros.Nietzsche kifejezésével élve “kifinomultan érzékeli” az árnyalatokat. Ugyanebből az okból kifolyólag oly nehéz neurotikus emberekkel együtt élni. vagy az. ha a mát 18 Ez természetesen nem öleli fel az összes lehetséges típusokat. mindkét elmélet gyógyítóan romboló hatású. Ezek után mindenki “háromszoros jajt” fog kiáltani a felé a beteg felé. Mint élőt azonban nem fogtuk még fel. aki nem tud mérni és mérlegelni: ezek kritikai módszerek. ingerlékenység és fejlődési fok. nem. Ezekre nem kellene alkalmazni. s az életet nem magyarázza meg. Ugyanezt akarta Nietzsche az eszmények destruktív bírálatával. és egy lélek valóban beteg területeire alkalmazva. akár meg is halhatott volna már régen.

ha az esetet egy reduktív elmélet szempontjából nézzük. míg azt tartották.hipotézisek feltárják előttünk a kórokozó momentum alkotórészeit. vagyis hogy az ember magát a türelem dicséretes erényében gyakorolhassa. ha ezt az embert a neurózis nem szorítja vasmarokkal a neki rendelt helyre. Gyakran láttam olyan embert.jobban mondva . hétköznapi esetben. Az energia önmagában ugyanis sem jó. . A két tárgyalt elmélet közös tulajdonsága. Az olvasó talán hajlik arra. legyen az infantilis szexualitás vagy infantilis hatalomvágy. annak “szublimálásáról” beszéltek. Ezeknél más is a neurózis jelentősége. ha ismereteinkben a tegnap volthoz hozzácsatlakozhat a holnap. Mindaddig. hogy kíméletlenül felfednek mindent.tegnapra redukáljuk. sem rossz.de fűzzük gyorsan hozzá: félresikerült kísérletek. hogy ezt az alacsony értékű formát feloldja. mily sokat köszönhet betegségének. A neurotikus szimptómák ugyanis nemcsak egyszer volt okok következményei. hogy döntő ostobaságokat kövessen el. amelyek zavaró voltuk miatt hívják fel magukra a figyelmet. és olyan életre kényszerítette. aki hasznosságát és létjogosultságát egy neurózisnak köszönhette. Maga Nietzsche. aki pedig a butaság és a banális gondolat esküdt ellensége volt. Ebben az esetben nagyon helyes a messzemenő redukció. ami az egyén árnyoldalát képezi. amely megakadályozta abban. Mindeddig az a felfogás uralkodott. hogy a neurózis ilyenfajta jelentőségének lehetőségét bizonyos esetekben megengedje. c. még a beteges tünetekre is. igen okos lehet a pszichológia szempontjából nézve. E teóriák vagy . hanem kísérletek is az élet új szintézisére . 19 Über die Energetik der Seele. vagyis tetszése szerint alkalmazhatja. hiszen ez az emberiség leghaszontalanabb és legvisszataszítóbb lidércnyomása? Mire lehet jó . csak sötét foltjaival. míg az első esetben egyenesen káros. másfelől értékes forma szükséges. Bármily buta is e gondolat természettudományi szempontból. A pszichikai energia 19 a neurózisban alacsonyrendű és nem értékesíthető formában nyilatkozik meg. Amennyiben “értéktelen” oldalunk nyújt lehetőséget arra. Az “érték” lehetőség. 1928. mivel minden a formától függ. de valószínűleg nem fogadja el a betegség ilyen átfogóan értelmes célszerűségét minden banális. holott ezek mind elhaltak volna. az. annyiban ez is érték. Mindkét reduktív elmélet felfogása arra szolgál tehát. amelyben az energia megnyilvánul. értékesek és értelmesek. hogy ez az újra megszerzett energia a beteg tudatának rendelkezésére áll. mint láttuk. Másfelől viszont az energia nélküli puszta forma szintén indifferens. amelyben értékes tulajdonságai kifejlődhettek. hanem indifferens. ha ugyanis ez esetben “haszontalan férgek” helyett “ideges tüneteket” olvasunk. feltételezve azt. amelynek révén az energia kibontakozhat. Az igazi érték létrejöttéhez egyfelől energia. hogy az energia azonos a nemi mozgatóerővel. Másoknál viszont épp fordítva áll a dolog. de indifferens energiákhoz jutunk. Ez érvényes minden pszichológiai életmegnyilvánulásra. azaz az egyéni fejlődés árnyékoldalának álláspontjáról. Az életnek holnapja is van. s a mát csak akkor értjük. legvilágosabban a neurózisban megnyilvánuló jelentékeny energiákban láthatunk -. A forma ad minőséget az energiának.amit pl. nemegyszer elismerte.az idegesség? Csak arra. Így tehát mind a kettő oldószernek bizonyult. Vannak emberek. de csak haszontalan és káros energiamegnyilvánulásokat közvetít. Ezáltal szabad. különösen. Ennek megfelelően nem foglalkoznak egy ember értékeivel. könyvemre utalok e helyen. Például mi lehet a neurózis értéke az előbb említett asztma és hisztérikus félelem esetében? Megengedem: ennek az értéke nem kézenfekvő. amelyek azonban ettől még nem kevésbé kísérletek. és nem káros. s tudatuk csak csábítást és zsákutcát tartalmaz a számukra. akiknek életük értelme. hogy az energia kifejlődésre jusson . nem hasznos. Az olvasó most nyilván azt kérdi: ugyan mi lehet a neurózis értelme és értéke. igazi jelentőségük tudattalanukban rejlik. Belső és külső természetű akadályok következtében kifejlődésre nem jutott csírák. amire a jó Isten a legyeket és a többi haszontalan férget teremtette.

és volt bátorságuk megtenni. De jól tudjuk. nem mintha a hősiesség követelménye nem jutna a közelünkbe! Ellenkezőleg: éppen az a fájdalmas és terhes. Collected Papers on Analytical Psychology. hogy kauzális filozófiánkat nyugodtan félretehetjük. Egy ilyen sors előtt csak meghajolhatunk. amennyiben az ember egyáltalán képes arra. De bebizonyította-e valaki. Az orvosnak rendesen csak emberekkel s nem szabad elhatározásból lett héroszokkal van dolga. hogy élet és sors irracionális. tiszta vonal. jótékony vagy hasznos tevékenységben felhasználni. amely egyúttal egészséges is lenne. 2. Erről egyáltalán nem mondhatjuk. már többen elhatározták életük döntő lépését. hogy ezzel kizártuk az irracionális életlehetőséget. hogy életének határozott útvonalat tűzzön ki. még ha ez minden emberi számítás szerint tévedés volt is. amely képessé tenne bennünket arra. mint mondottuk. annál biztosabbak lehetünk abban. amelyet mi természetszerűen kénytelenek vagyunk tagadni. vagyis hogy szintén racionális? Ellenkezőleg. Gyakorlatilag azonban a véletlen mindenütt megnyilatkozik. hogy életének alig vagy csak rövid útszakaszokra tudna irányt jelölni. hogy a banális mindennapok türelmünkkel. Ma már csak “statisztikai valószínűség” létezik. nem pedig a “hősies”-re. az ilyen eset ritka. véletlenben nyilatkozik meg. Ezért az értelem és az általa vezetett akarat nem vezet messze. ehhez azonban kívülről láthatatlan hősiesség szükséges. X. odaadásunkkal. Akaratunk meggondolásunk által irányított funkció. hogy ösztönerőit tetszése vagy hajlamai szerint szublimálja. 1920. mégpedig oly szembetűnő. ennek racionálisnak. Van ilyen életforma is. . a művészetben vagy valamilyen más. De súlyos hiba lenne bizonyos rendkívülien erős egyéniségek sorsa alapján saját sorsunkat is mindenáron akaratunk igájába hajtani. legfeljebb csak apró útszakaszokra. amelyeknek alázatosan és elismerésre váró hősies gesztusok nélkül kell megfelelni. Ezek számára az élet iránya nem világos. amelyen végig kell haladnia. Az események irracionális volta az ún. Az élet teljessége törvényszerű és nem törvényszerű. old. E felfogásnak van bizonyos létalapja. amelyek neurózist okoznak. Ezek azok a követelmények. még ha annyira ismeri is saját jellemét. E megállapítás mindenesetre a “szokásos” életformára vonatkozik. Már 1916-ban utaltam a kauzális felfogás pszichológiai érvényességének föltételes voltára. jogosan tételezzük fel. a másik fajta alkotja a túlnyomó többséget. A szemmel látható hősiesség számára alig jut tér. de kétségtelenül sokkal ritkább. és túl sok lehetőséget rejt. nem dicsérik. hogy élet és sors megegyezik az emberi értelemmel. Mennél jobban kiterjesztjük a racionálisan választott irányt. azaz sorsdöntő elhatározásokhoz igazodik. Vö. sajnos többnyire olyanokkal. Hogy ezeket elkerüljék. De. s mindennapi mezében örökké a rejtettséget keresi. amely ne volna kauzális és szükségképpen feltételes viszonyban. Nem csillog. amennyire ember számára csak lehetséges? Akarattal kétségtelenül sok mindent el lehet érni. akiknek állítólagos hősiessége infantilis dac egy nagyobbra hivatott sors ellen. racionális és irracionális. E felfogás szerint a betegnek módja van arra. Az ő számukra a sors kusza. mivel a priori nem tudunk olyan folyamatot elképzelni. vagy fontoskodás. kiad. és bebizonyítható lesz-e valaha is. más szóval. azaz nem szexuális területen. hogy nincs az az emberi előrelátás vagy életbölcsesség. de ezek közül csak egy az ő igazi útjuk. Ki merné ezt az egyetlen lehetőséget előre meghatározni. Ha van egyáltalán megfontolás. A hősies életmód feltétel nélküli. aminek következtében tehát véletlen nem volt lehetséges20. amely arra hivatott. ha nem teljesítjük őket. 20 A szigorú okozati felfogásnak a modern fizika véget vetett. azaz ésszerűnek kellene lennie. tehát megfontolásunk jellegétől függő. és XV. hogy végső fokon az emberi értelem határain túl ered. kitartásunkkal és önfeláldozásunkkal szemben banális követelményeket állítanak. amelyeknél az egy bizonyos irányt elfogadó döntés bizonyos feltételek mellett érvényes a keserű végig. hogy érzékenykedő alacsonyabbrendűségüket elfedje. amit annak idején erősen nehezményeztek. A mindenható hétköznapok közt sajnos ritka az olyan rendkívüli jelenség.hogy a páciens számára az analízis segítségével lehetővé válik a szexuális energiát “szublimálni”. mint a másik. hogy életünknek biztos irányt jelöljünk ki.

amelynek pedig éppannyi joga van a megnyilatkozáshoz. Kétségtelenül igen célszerű volt az ember számára, hogy egyáltalán irányt adhatott életének. Az értelem meghódítása az emberiség legnagyobb vívmánya; ezt teljes joggal állíthatjuk. De nem bizonyos az, hogy ennek minden körülmények között így kell folytatódni. Az első világháború szörnyű katasztrófája a legderűlátóbb kultúrnacionalisták számítását is vastagon keresztülhúzta. Így írt Ostwald 1913ban: “Az egész világ megegyezik abban, hogy a fegyveres béke mai állapota tarthatatlan, s egyre képtelenebbé válik. Az egyes népektől szörnyű áldozatokat követel, amelyek messze felülmúlják a kulturális kiadásokat, anélkül, hogy ezért bármiféle pozitív értéket kapnának cserébe. Ha az emberiség megtalálná az útját-módját annak, amellyel a fegyverkezést a háborúkra, amelyek soha nem fognak kitörni, és amely a nemzetek jelentékeny részét éppen legerősebb és legtermékenyebb korában köti le a katonai kiképzéssel, s amellyel a mai állapot számtalan egyéb visszásságát megszüntethetné, oly hatalmas energiát takaríthatna meg, hogy e pillanattól kezdve az emberiség a kulturális fejlődés elképzelhetetlen fokára hágna. A háború, valamint a személyes harc az akarati ellentét feloldási lehetőségei közül a legrégibb ugyan, de a legcélszerűtlenebb is, mivel a legnagyobb energiapazarlással jár együtt. A potenciális vagy aktuális háború kiküszöbölése megegyezik az energetikus imperatívusszal, s éppen ezért napjaink legfontosabb kultúrfeladata21. A sors ésszerűtlensége mást akart, mint holmi jóindulatú gondolkodók racionális meggyőződése, fel akarta használni a felhalmozott fegyvereket és katonákat - sőt még ennél is többet akart, borzalmas, őrületes pusztítást kívánt, példátlan tömegmészárlást, amelyből az emberiség talán le fogja vonni azt a következtetést, hogy a racionális szándék mégis csak egyik oldala a sorsformálásunknak. Amit az emberiségről általában el kell mondanunk, ráillik az egyes emberre is: hiszen az egész emberiséget egyesek alkotják. Az emberiség pszichológiája azonos az egyes ember lélektanával. A világháborúban a civilizáció ésszerű szándékával való szörnyű leszámolást értük meg. Amit az egyes embernél “akaratnak” nevezünk, nemzeteknél “imperializmusnak” hívjuk: mert az akarat a sors fölötti hatalom megnyilatkozása, azaz a véletlen kikapcsolása. A civilizáció racionális, akarat és szándék révén keresztülvitt “célszerű” szublimálása a szabad energiáknak. Az egyes embernél ugyanerről van szó. És valamint az általános kultúrorganizáció gondolatát ez a háború szörnyű módon helyesbítette, ugyanúgy az egyes embernek is gyakran kell tapasztalnia saját életében, hogy az ún. “diszponálható” energiák egyáltalán nem diszponálhatók. Amerikában egyszer egy kb. 45 éves üzletembert kezeltem, akinek az esete szépen illusztrálja az előbb említetteket. Tipikus amerikai self-made manről van szó, aki egészen alulról küzdötte fel magát. Szerencsés ember volt, és sikerült egy nagy jelentőségű üzleti vállalkozást alapítania, sőt sikerült ezt úgy megszerveznie, hogy immár nyugalomba vonulásra gondolhatott. Két évvel azelőtt, hogy elém került volna, le is köszönt. Mindaddig csak az üzletnek élt, arra összpontosította minden energiáját, a sikeres amerikai üzletemberre jellemző hihetetlen intenzitással és egyoldalúsággal. Vásárolt magának egy pompás vidéki kastélyt, s úgy képzelte, hogy itt fog “élni” “élet”-en lovakat, autókat, golfozást, teniszezést, “party”-kat értett. De előre ivott a medve bőrére. A “diszponálható” energiákat e csábító lehetőségek nem vonzották, s makacsul ragaszkodtak valami egészen máshoz. Pár héttel az annyira áhított, boldog élet kezdete után furcsa, bizonytalan közérzetet észlelt magán, s néhány rákövetkező hét elegendő volt, hogy mértéktelen hipochondriába süllyedjen. Idegileg teljesen összeomlott. Ez az egészséges, ritka testi erejű, rendkívüli energiájú ember siránkozó gyerekké változott. Ez véget vetett az uraskodásnak is: félelemből félelembe esett, és hipochonder nyűgölő21

Die Philosophie der Werte, 1913. 312. old. és tovább.

déseivel majd halálra kínozta saját magát. Felkeresett egy híres specialistát, aki helyesen ismerte fel nyomban, hogy ennek az embernek kizárólag a munka hiányzik. Ezt a páciens is belátta, és visszatért előbbi elfoglaltságához. De - legnagyobb csalódására - most már az üzlet sem érdekelte. Sem türelem, sem elhatározás nem segített. Semmiféle módon nem lehetett energiáit az üzleti tevékenységre visszakényszeríteni. Állapota természetesen egyre romlott. Mindaz, ami azelőtt eleven, alkotó energia volt benne, most szörnyű pusztító erővel zúdult rá. Alkotó géniusza fellázadt ellene, s ahogy azelőtt nagy világcégeket hozott létre, most démona a hipochondria cselvetéseinek rafinált rendszerét dolgozta ki, amely őt szinte megsemmisítette. Midőn elém került, már kilátástalan erkölcsi roncs volt. Mégis megpróbáltam világossá tenni előtte, hogy ha ilyen hatalmas energiát el is tudunk vonni az üzlettől, a legfontosabb kérdés az, hogy mire fordítjuk? A legszebb lovak, a leggyorsabb autó és a legszórakoztatóbb “party” sem feltétlenül vonzók az energia számára, bár jó volna azt hinni, hogy az az ember, aki egész életét komoly munkában töltötte, jogosan fordul élete második felében az örömök felé. Ha a sors az emberi józanság után igazodnék, így is kellene lennie: előbb a munka, aztán a jól megérdemelt pihenés. De minden irracionálisan történik, s az energia neki tetsző esést kíván, különben egyszerűen feltorlódik, és rombolni kezd. Korábbi helyzetekre megy vissza, ebben az esetben egy 25 év előtti szifilitikus fertőzés emlékére. De ez csak az első lépcső volt az infantilis reminiszcenciák újraébredésére, amelyek a közbenső időben szinte teljesen eltűntek emlékezetéből. Szimptomatológiájának irányát anyjához való eredeti kapcsolata adta meg: ez is “arrangement” volt, hogy a (már régen halott) anya figyelmét és érdeklődését magára irányítsa. S még ez az állomás sem az utolsó: a neurózis célja az volt, hogy visszakényszerítse őt saját testébe, miután fiatalkora óta pusztán a feje után élt. Lényének egyik oldalát differenciálta, a másik azonban tompa, szinte csak fizikai állapotban maradt. E másik oldalra lett volna most szüksége, hogy élni tudjon. A hipochonder “depresszió” visszakényszerítette saját testébe, amelyen eddig mindig keresztülnézett. Ha követni tudta volna a depresszió és a hipochondriás illúzió útját, s az ebből az állapotból eredő fantáziákat tudatossá tehette volna, ez a szabadulás útjává lehetett volna számára. Természetesen érveim nem találtak visszhangra benne, de nem is vártam mást. Az ilyen előrehaladott esetet örökké lehet kezelni, de aligha lehet meggyógyítani. Ez az eset világosan mutatja, hogy nem áll módunkban a “szabad” energiákat önkényesen valamilyen racionálisan kiválasztott tárgyra átvinni. Ugyanez illik minden, látszólag szabad energiára, amelyet a meg nem felelő formákból való reduktív kioldással nyerünk. Ezt az energiát, mint mondottuk, a legjobb esetben is csak rövid időre használhatjuk fel belátásunk szerint. A legtöbb esetben azonban tiltakozik az ellen, hogy akár rövid időre is elfogadja az értelem által elébe szabott lehetőségeket. A pszichikus energia igen válogatós, és saját feltételeit akarja teljesíteni. Bármennyi energia lehet jelen, s mégsem tehetjük hasznossá mindaddig, míg nem sikerül a pszichikus energia lefolyásához nélkülözhetetlen esést létrehozni. Az esést biztosító szintkülönbség kérdése kiváltképp gyakorlati probléma, amely a legtöbb analitikus esetben fölmerül. Ha pl. bekövetkezik az az előnyös eset, hogy a szabad energia, az

ún. libidó22 értelmes tárgyat talál, úgy véljük, hogy ezt az átalakítást az akarat tudatos megfeszítésével értük el. Ez azonban tévedés, mert a legnagyobb erőfeszítés sem lett volna elegendő, ha nem lett volna ugyanakkor ebbe az irányba vezető lejtős energiameder. Hogy milyen fontos ez az esés, azt akkor látjuk leginkább, amikor egyfelől a legkétségbeesettebb erőfeszítéseket tesszük, másfelől a kiválasztott tárgy vagy a kívánt forma mindenki számára átlátszóan ésszerű, s az átalakítás mégsem sikerül, hanem egyszerűen megint csak újabb elfojtás keletkezik. Számomra eléggé világos, hogy az élet ösvénye a lejtő irányába vezet. Nincs energia ellentétek feszültsége nélkül; ezért kell megtalálni a tudat beállítottságával való ellentétet. Érdekes megfigyelni, hogy a neurózisteória történetében az ellentétek kiegyenlítése milyen szerepet játszott: Freud elmélete az erószt képviseli, Adler felfogása a hatalmat. A szeretet logikai ellentéte a gyűlölet, vagy Erósz ellentéte Phobosz (a félelem); lélektani szempontból azonban a hatalomvágy. Ahol a szeretet uralkodik, nincs hatalomigény, és ha a hatalomé a szó, a szeretet hiányzik. Az egyik a másik árnyéka: erósz álláspontjának kiegészítő ellentéte a hatalomra való törekvés, a hatalom hangsúlyozójának kiegészítője az erósz. A tudatos beállítottság egyoldalú álláspontjáról nézve az árnyék a személyiség egy alacsonyabb értékű része, amelyet ezért erős ellenállással elnyomunk. De az elnyomott személyiségrésznek tudatossá kell válnia, hogy az ellentétek közti feszültség létrejöhessen, amely nélkül minden fejlődés lehetetlen. A tudat bizonyos mértékig felül van, az árnyék alul; mivel minden, ami magas, a mélybe vágyik, s a forró hideget keres, a tudat is, esetleg anélkül, hogy sejtené, tudattalan ellentéte után kutat, különben stagnál, tehát elsivatagosodik és elfásul. Az életet csak az ellentét lobbantja lángra. Egyfelől az intellektuális logika, másfelől a pszichológiai előítéletnek teendő engedmény bírta rá Freudot arra, hogy az erósz ellentétét a pusztítás- és halálösztönben jelölje meg. Először is az erósz nem azonos az élettel. De akinek azonos, annak mindenesetre a halál jelenti az ellentétet. Másodszor mindenki a saját legmagasabb princípiuma ellentétének a destrukciót, a halált, röviden a Gonoszt minősíti. Senki sem tulajdonít neki pozitív hatalmat az élet felett; ezért fél tőle, s ezért kerüli el. Mint már említettük, többféle fő princípiuma van az életnek s a világnézetnek, s ennek megfelelően ugyanolyan sok különböző formája a kiegészítő ellentétnek. Fentebb két, véleményem szerint legfontosabb ellentéttípust emeltem ki, amelyeket introvertált és extravertált típusnak neveztem. Már William James-nek23 feltűnt e két típus jelentkezése; a gondolkodók között “tender minded” és “tough minded” néven különböztette meg őket. Ugyanígy fedezte fel Ostwald24 a nagy tudósok között a klasszikus és romantikus típust. Tipizáló gondolatommal nem állok tehát egyedül, hogy csak e két ismert nevet emeljem ki. Történeti kutatásaim
22

Azt hiszem, az olvasó már észrevette az eddig mondottakból, hogy én a Freud által bevezetett libidófogalmat, mely a gyakorlati nyelvhasználat számára igen megfelel, sokkal tágabb értelemben használom, mint ő. Az én számomra a libidó pszichikai energiát jelent, amely azonos értelmű a pszichikai tartalmak intenzitástöltésével. Freud a libidót, elméleti feltevésének megfelelően erósszal azonosítja, s különválasztja az általános pszichikai energiától. Így ír erről: “A libidó fogalmával egy mennyiségében változó erőt határoztunk meg, amellyel a nemi izgalom területén való folyamatokat és áttételeket mérhetjük. A libidót megkülönböztetjük az energiától, amely minden lelki folyamatnak általában alapja...” (Gesammelte Schriften. V. 92. old.) Más helyütt megemlíti Freud, hogy hiányzik a pusztítási ösztön számára “egy, a libidónak megfelelő kifejezés”. Mivel azonban az ún. pusztítási ösztön is energetikus jelenség, azt hiszem, egyszerűbb, ha a libidót a pszichikai intenzitások általános fogalmaként definiáljuk, tehát egyáltalán nem mint pszichikus energiát. Vö. ehhez: Wandlungen und Symbole der Libido (A libidó változásai) 3. kiad. 120. old. és tovább, valamint Energetik der Seele (A lélek energetikája) 9. old. és tovább. Pragmatism. 1911.

23

a skolasztikus filozófia örökölte. mivel tudatát állandóan az alanyra irányítja. és mégsem tudtak a megnyugtató célhoz eljutni. mielőtt cselekszik. szinte fejest ugrik bele. Látja ugyan a tárgyat. de hogy mindenki csak az egyiket fejlesztette alkalmazkodási funkcióvá magában. hogy mindkét beállítottság lehetőség mindenki számára adva van. Ezért cselekedetei gyorsak. 1936.folyamán láttam meg. Eddig egymásnak vetett háttal védekeztek a nehézségek ellen. 67. és csak azután gondolja át. Ha két ilyen különböző típusú ember összeházasodik. Ezek számára egy szimbiotikus kapcsolat megszakadása súlyos megrázkódtatás. Ami érték az egyikben. ezért lehetőleg távol marad tőle. hogy valami ismeretlent tapasztalhat. Ezek közül a legjelentősebb a nominalizmus és realizmus közti ellentét. De ha meggondoljuk azt. Nem egy nyelven beszélnek. Normális ugyanis az az ember. E harc vad és elkeseredett. Félénksége és bizalmatlansága habozóvá teszi minden dologban. hogy a nagy szellemtörténeti vitakérdések közül nem egy e két típus ellentétén alapul. az egyes ember is részese e típusellentétnek. Az introvertáltban is él valamelyes extravertált beállítottság. ismeretlen helyzet csábítja. de ez tudattalan a számára. amely a platóni és a megarai iskola közti különbségként jelentkezett. mintha a tárgy valamilyen veszélyes hatalom lenne. Valóban ez is a helyzet. Sokan azonban képtelenek erre: ezért nem túl sok a normális ember. hogy a konceptualizmus neve alatt legalább megpróbálta összeegyeztetni a két ellentétes álláspontot25. s ilyenfajta szerencsés karakterkeverék a legritkább esetben fordul elő. E két típust szinte arra alkották. Hadd 24 25 Grosse Manner. Psychologische Typen. vagy csak extravertált. hogy az egyik saját értéke tudatában nyugodtan elismerhetné a másik értékeit. tehát állandó nehézségei vannak a külső világhoz való alkalmazkodásában. mindenféle meggondolástól vagy habozástól mentesek. jut idejük arra. akkor is. de csak téves vagy gátló képzetei vannak róla. amelyek a viszonylagos biztosított táplálékon és fekvőhelyen túl is adnak valamit. hogy szimbiózisban (együttélés) éljenek. hogy egy ember sem pusztán introvertált. amíg az élet sokrétű külső feladataihoz való alkalmazkodás foglalja el őket. . meg akarják ismerni egymást és felfedezik. A többé-kevésbé differenciált emberek legnagyobb része olyan életkörülményeket kíván. mert . és ezzel az élet külső nehézségeit kikapcsolhatják. Valamint a szellemtörténet általában. hogy az introvertáltnál az extraverzió valahol a háttérben fejletlen állapotban szunnyad. és Abélard-é a nagy érdem. tulajdonképpen az eszményi ember. most egymás felé fordulnak.tudattalanul . Mindaddig. Az introvertált embert reflexív természete arra kényszeríti. ha az életlehetőségnek az elengedhetetlen minimuma megvan. vagy ha nagyobb örökség hullik az ölükbe. és tovább. E vita folytatása napjainkig nyúlik. gyarlóság a másikban.mindketten kiegészítő párjukat keresik. old. Az extravertált ember viszont pozitív viszonyban van a dolgokkal. hogy miért kell ennek így lennie. Rendesen előbb cselekszik. hogy mindent alaposan meggondoljon. Ésszerűen úgy képzelnők. Ez természetesen lassítja cselekvését. s ha azt reméli. és ily módon mindenféle konfliktus magától megszűnnék. 1910. s a közelmúltban spiritualizmus és materializmus ellentéteként nyilatkozott meg. ha csak egész halkan. De ha a férfi már elég pénzt keresett. Ha normális emberről van szó. Gondos kutatás nyomán kiderült. Minden új. Így indul a súrlódások hosszú sorozata. tele egymás lebecsülésével. megvalósíthatják az eszményi házasságot. Nem magától értetődő. nagyszerűen összeillenek. s az extravertáltnál az introverzió hasonló árnyékéletet él. amikor így érveltek. azok szinte vonzzák őt. hogy e két típus előszeretettel házasodik össze. hogy sohasem értették egymást. a legbizalmasabb területen folyik. akkor könnyen arra a feltevésre jutunk. Amit általában normális embernek neveznek. míg a másik a kezdeményezőképességet és a gyakorlati cselekvést. Sok esetet láttam. hogy egymással foglalkozzanak. aki bármilyen feltétel mellett meg tud élni. az e kritikus átmeneti időt többé-kevésbé simán átvészeli. Az egyik a meggondolást képviseli. mely a két típus egymással való alapos megismerkedéséhez vezet.

Így az egyik beállítottsága magába zárja a másikat. Míg az egyik lelkesedése fokozódik.” Az extravertált így felel: “Gyerünk be” .világítom meg egy egyszerű példával. ha valaki a számára természetadta beállítottságban van: a beállítottság ugyanis többé-kevésbé idomult a közösséghez. a szakember után érdeklődik. a másikat saját negatív gondolatai. Kéziratokat otthon is láthat az ember. Történetesen az introvertált fiatalember rajong ezekért: alighogy meglátja a kéziratokat. Amikor az első megpillantotta a kéziratokat. a könyvtár az egyetemmel asszociál. Az introvertált visszatartja: “Talán tilos a bemenet”. és hamarosan rosszkedvű szubjektuma fogságába jut. old. romantikus kalandnak nyoma sincs . “Hát nem pompás”. míg a fatális kastély elé nem értek. Félénksége eltűnt. az egyetem pedig tanulással és fenyegető vizsgákkal. Az introvertált így szól: “Szeretném tudni. Biztosan beengednek”. aki önző érdekei miatt eltékozolja a gyönyörű tavaszi időt. és elragadtatottan nyilatkozik róluk. büntetés. amíg az egyik beállítottsága a másikét magába foglalta. vagy lovagias vendégszeretet. vad kutyák stb. Ott a meggondolt (prométheikus) introvertált így szólt: “Meg kellene belülről nézni. Egy szép kastélyhoz érnek. válaszol a másik leplezetlen rosszkedvvel. amit odakint sokkal jobban lehetne élvezni. Pozitív magatartást tanúsítottak egymás iránt. és az extravertált elátkozza a percet is. mint az introvertált introverziója. hogy soha többé nem indul útra egy extravertálttal.csak egy múzeummá átépített kastély. a kéziratok könyvtárra emlékeztetnek.és a kapu felé indul. Ugyanez illik az 26 Vö. arca mindinkább elkomorul. Az extravertált kezdeményezése szintén érvényes az introvertált számára. nem lehet innen elmozdítani. Belemerül a kincsek szemlélésébe. érvényesek a másikra is. Félénksége eltűnt. s rendőrség. és arra gondol. Az extravertált és az introvertált szerepet cserélt. mindig is tudta. Az extravertált így felel: “Azért megkérdezhetjük. Az őrrel beszélgetésbe kezd. Az utóbbi bosszankodik a másik mérge miatt. sorsa már eldőlt. aki borzongott a bemenetel gondolatára. ezzel Spitteler Prometheus und Ehimetheus-ához irt magyarázatomat a Psychologische Typenben. Ez bosszantja az elsőt. és ásítozni kezd. és tovább.” És most megfordul a típus: az introvertáltat. és többé-kevésbé ez a helyzet. a tárgy úrrá lett fölötte. De csak addig egészítették ki egymást. Az introvertált kétségei a felől. Mindkettő szeretné látni a kastély belsejét. mert mindkettő természetadta sajátosságai szerint élt. Míg vidám összhangban sétáltak együtt. homályos képzetei támadnak fel benne. és az egész világ arculata szinte megváltozott. mivel beállítottságuk kiegészítette egymást. Az extravertált optimizmusa révén be is jutnak a kastélyba. De az introvertált extraverziója más. vendégszerető háziúr és esetleges romantikus kalandok körül csoportosulnak. . és kérdéseit neki is feltehesse. s mivel az eredmény szegényes. A tárgy negatívvá változik. hogy a lehető legtöbb tájékoztatást szerezze meg. a tárgyak csábítóan csillognak számára. és elhatározza magában. és az extravertált introverziója is más. Lassanként komor fátyol ereszkedik az előbb oly érdekes és vonzó kastélyra. hogy a másik egy tapintatlan egoista. amelyekben egy régi kéziratgyűjteményt helyeztek el. amelyben a kastélyba lépett. nem zavarták egymást. mintha egy csapásra átváltozott volna. mint az extravertált extraverziója. “hogy egészen véletlenül felfedeztük ezt a csodálatos gyűjteményt” “Én borzasztóan unom magam”. Az egyiket a tárgy bűvöli meg. Ekkor következik be a fordulat.” A cselekvő és később gondolkodó (epimétheikus) extravertált nyitotta meg az utat 26. milyen lehet belülről. s ő örömmel adta át magát neki. A kastélyt belül átépítették. Itt nincs derék kapus. hogy azonnal felkeresse. 239. Mi is történt hát? Vidám szimbiózisban vándoroltak mindketten. A másik azonban állandóan növekvő ellenszenvet érez a tárggyal szemben. a másik jókedve egyre alábbszáll: a kastély sivárnak tűnik a számára. Ezalatt az extravertált jókedve mind lejjebb száll. hogy szabad-e bemenni. az egész csak egypár nagy terem. Jól látjuk ezt például a kapu előtti beszélgetésben: mindkettő be akar jutni a kastélyba. hogy mire gondolok: két fiatalember kirándul. s az ő képzetei vidám öreg kapus. kiált az introvertált.

s a tagadást legalább elviseljük. Ennek rossz következményei lehetnek: az extravertált ennek következtében elveszti a számára nélkülözhetetlen tárgykapcsolatokat.introvertált beállítottságára. az introvertált pedig szubjektumkapcsolatát. Ha ezt elértük. amikor a tárgy az introvertált alanyával szemben túlsúlyba kerül. A kisebb értékű ellentétes funkciót pozitív élmények éppúgy felszínre hozhatják. és nem látja. Ezzel a meghasonlás és félreértés pszichológiai alapja adva van. Ugyanígy az extravertált sincs tekintettel a másikra attól a pillanattól kezdve. Mivel nem fejlődhetünk visszafelé az állati öntudatlanság irányába. Ezzel visszajutottunk ahhoz a mondathoz. elmerül a tárgyban. és ezt magához vonzza. bármikor bekövetkezhetik az a pillanat. hogy várakozásában csalódott. Abban a pillanatban. E kérdés szabály szerint az érett kor problémája. Harmonikus egymásutániságukban az élet ritmusát kellene megvalósítaniuk. A beteg gyakorlati kezelése sosem kezdődhet ezzel a problémával. Az extraverzió és introverzió esetében nyilvánvalóan két természetes. hogy az igenlést tudatosan akarjuk. és nem tudunk pontosan különbséget tenni magunk és mások között. A magasabb rendű funkció lényegét 27 autonómia jellemzi. megbűvöl és behálóz bennünket. mégis ez a cél. hogy a másik oldalt. lecsap ránk. úgyhogy nem vagyunk többé önmagunk ura. mint negatívak. . amelyből kiindultunk: ami az egyikben érték. már messze jutottunk. és szubjektív képzeteire és hangulataira húzódott vissza. bár annak mindig az alany a kiindulópontja. hogy az élet teljes igenlését és tagadását szabad akarattal és teljes szándékkal átéljük. míg az extravertáltnál kisebb értékű introverzió lépett a szociális beállítottság helyére. a másikban gyarlóság. Az állandóan előrehaladó felismerési folyamat egyik további állomása az a belátás. de saját magunkkal is. s az is. mint az előbbi példa mutatja. különösképpen nem fiatal emberek esetében. amely lehetővé teszi. hogy ezzel kapcsolatát veszélyeztetné. hogy képesek lehessünk kívánni az ellentétes áramlatokat. infantilis beállítottság összeütközéséből keletkezik. Megfeledkezik barátja jelenlétéről. amelyet a meggondolás és habozás nem gátol örökösen. amikor szükségünk lesz a másik funkcióra. érzékenység követi. Az alanyból irányul a tárgyra. hogy a tudatos cselekedetek a legkevésbé se zavarhassák a természet törvényeit. s ez. anélkül. csak a magasabb tudatosság felé vezető nehezebb út marad nyitva számunkra. vagy a tudatosságnak még sokkal magasabb fokára kell hágnunk. Ha valóban felszínre kerül. e ritmust csak a legmagasabb fokú életművészet révén lehet elérni. hogy ő fejlessze ki szimbiózisban. A jellem kifejlődéséhez mégis igen szükséges. hogy az introvertált olyan cselekvéshez jusson. amelyet Goethe valaha diastolénak és systolénak nevezett. de úgy látszik. míg az extravertált beállítottsága a tárgyból az alany felé halad. nemcsak két ember között. 646. hogy az extravertált önmagán emelkedjék felül. old. Az eseményt a következőképpen fogalmazhatjuk meg: az introvertáltnál a tárgy hatására egy kisebb értékű extraverzió került előtérbe. hogy az ellentétprobléma alapelvként benne rejlik magában az emberi természetben. Az érzékenység valamely meglévő kisebbrendűség tünete. önálló. egymással ellentétes beállítottságról vagy egymás ellen irányuló impulzusról van szó. Vagy teljesen tudattalannak kellene lennünk ehhez. a kisebb rendű funkciót hagyjuk szóhoz jutni. Szellemiségünk mai foka csak azt teszi lehetővé. amelyet kauzálisan a tényleges szülőktől vagy szülőként megélt személyektől való abnormis 27 Lásd: Psychologische Typen. hogy barátja mennyire unatkozik. beállítottsága elveszti szociális jellegét. és tovább. Fiatal emberek neurózisa rendesen a valóság ereje és valamely elégtelen. nem bízhatjuk huzamosabb ideig másra személyiségünk egyik részét. Fordítva szintén mellőzhetetlen. nem zárja többé magába. előkészületlenül találhat bennünket. Kétségtelenül emberfölötti ideál a tudatosságnak az a foka.

és megtanulta. vagyis személyiségének tudattalan része. amíg az addigi beállítottság hirtelen fel nem mondja a szolgálatot.” De ki az őbenne. amit illúzió formájában a világba s a tárgyakba kivetített. hogy bajainak oka kívülről hatolt belé? Ez a rész a tudatos beállítottság ellenpárja.. a fiatal embereknek új lendületet. mindez azonban nem gátolta az illetőt abban. aminek a kifejlesztését eddig elhanyagolta. Már eloldotta magát a talán régen halott szülőktől. hogy már ifjúságukban rendkívüli mértékben függtek szüleiktől. Természetesen ezekben az esetekben is ki lehet mutatni. hanem az ellentétproblémán keresztül vezet. hogy nem apám vagy anyám. az ifjúkori illúzió egy darabja. amely e kapcsolatokból visszaáramlik. az infantilis illúziók szétrombolásán és a régi képek új figurákra való átvitelén. és gyakran nem is haszontalan. reményt és lehetőséget adunk életük még erősebb kiterjesztéséhez. akiket a jövő nem kecsegtet váratlan lehetőségekkel. maga is apává vagy anyává lett. az apa tekintélyét tisztelt mesterekre. azt látjuk. hogy minden lehetséges infantilis illúzió felmerült bennük. csak ennyit mond: “Belátom. hogy nem apja vagy anyja állnak az útjában. elöljárókra vagy intézményekre. mivel nem vár rá más. Más azonban a feladatunk azokkal az emberekkel szemben. vagy súlyosodik olyan mértékben. mint az öregkor és minden illúzió vége. telve lehetőségekkel. Az élet e második felét élő ember számára azonban az élet megújítását jelenti. amely csak érett korban keletkezik. Ez ugyan nem alapos megoldás. ha tudatossá tesszük a gyermeki fantaziálásokat. hogy a beteget pl. és olyan-amilyen házaséletet éljen addig az érett korban bekövetkező pillanatig. bár a folyamatnak ez is fontos része. Az ellentét princípiuma természetesen az ifjúkori lelkialkat alapja is. Kétségtelen. finálisan elégtelen fikciók. férjében az apát kereste és megtalálta. tehát számba jövő gátlás és ellenállás nélkül szokott megjárni. és mindaddig zavarólag hat. akik az élet nagyobb részét már maguk mögött hagyták. de praktikus út. aki ezt az útszakaszt. amelyet az egészséges ember öntudatlanul. már csak ránehezedő tévedés. Mindaddig. Ilyen esetben Freud vagy Adler redukciója valóban helyén van. hogy pályát válasszon. feleségében az anyát. mindaz. részben irigyen tekint vissza. amikor a páciens belátja. Más azonban a probléma nyitja a felnőtt számára.függőség. mint megszokott kötelesség és az öregedés kétséges öröme. Elég egy-két köteléket megoldani: az élni vágyás gondoskodik a többiről. most fáradtan és kifakultan. ha általános érvényre tartanak igényt. esetleg több-kevesebb nehézség árán. bármekkora legyen is haszna. Ha a neurózis által lekötött ösztönerőket felszabadítjuk. hanem én magam állok a saját utamba. De gyakori az olyan neurózis. Itt nincs többé se apa. Ez a fejlődés azonban már nem az infantilis kötöttségek megoldásán. megházasodjon. Freud és Adler nézetei csak akkor mondanak ellent egymásnak. amíg megelégszenek . aki szemben áll vele? Mi személyiségének az a titokzatos része. s ott megeleveníti azt. Az ilyen esetben természetesen keveset használ. lemerül a tudattalanba. amely az apa és anya képe mögött bújt meg. amely egy percig sem hagyja nyugodni. azaz célok és szándékok jellemeznek. és sokáig abba a hitbe ringatta. hogy szüleik képmását megfelelőbb pótfigurákra viszik át: az anyához tapadó érzést a feleségre. atyákat és intézményeket tisztelt. már befutotta. ha a tudattalanban szunnyadó ellentétes funkciót kifejlődéshez segítjük. se anya. talán már mindez mögötte van. hanem ő maga. hogy fiatal embereket elég lehet megszabadítani saját múltjuktól. a szülőktől való függőséget stb. és az ifjúkor lélektanának elmélete ezt a tényt számba kell vegye. míg az egyén el nem fogadja. menthetetlenül visszatér hozzá. hisz még előttük a vonzó jövő. amely a szülők szerepét folytatja. azon boldoguljon. hogy ami kezdetben ösztönzője és elégtétele volt. képtelenné teszi hivatása gyakorlására. akikre nem vár más. Ha sikerül fiatal embereket eloldozni múltjuktól. Mindaz az energia. amelyre részben sajnálkozva. Ezekben az esetekben a terápia azonban akkor kezdődik igazán. Még ez a belátás is negatív.

ha ezt az energiát egy új tárgyra vihetnénk át: emberbaráti tevékenységgé vagy valami más hasznos működéssé változtatnók. Hamarosan felfedezzük. s e kivetítés vagy megtörténik. milyen tudattalan gondolatok rejlenek szimptómái mögött. és alkalmazhatjuk rá a most nyert felismerést. hogy miért éppen a neurózisban rejtőznek azok az értékek. s most az a gyakorlati kérdés merül fel. A legtöbb esetben egy valóságos tárgy jobban megfelel az energia lejtési irányának. amely egy technikai segédeszköznél több akar lenni. akiknek számára az ilyen tevékenység éppenséggel megfelel. problémái megoldásában megakad. nagyon sokan mindig arról beszélnek. Mivel . azaz a kezelés folytán világossá tettük a számára. Mások nézeteivel ellentétben nem vagyok meggyőződve arról. Az orvos vált a tudattalan libidó tárgyává. Nincs egyensúly és önmagát szabályozó rendszer ellentét nélkül. mivel így a valódi személyes értékek tisztábban az előtérbe kerülhetnek. hogy mi történjék a rendelkezésünkre álló energiával? A beteg pszichológiai típusát figyelembe véve ésszerű lenne. Ezzel a szimptómák hatóerejét alkotó tudattalan energiának újra birtokába jutott. Az orvosnak azonban mindig a valóságos emberrel van dolga. megtalálja a természetes formát. hogy valójában milyen. hogy milyennek is kellene lennie az embernek. vagy sem. csak tudattalan motivációkból keletkezhetik. e nélkül legfeljebb a neurotikusan kiegyensúlyozatlan lelket rekonstruálhatja. Már régen megtalálta tárgyát. vagy sem. az a maga lejtését követi. a legtöbb esetben nem adhatunk önkényesen új irányt az úgynevezett szabad energiának.29 vagy az orvos nem érti. arról viszont soha. Amennyiben az orvosra való indulatátvitel bekövetkezik. amelyek korábban a fiatal olaszra irányultak. feltétlenül az ellentéti elven kell alapuljon. nem pedig az ideál csalóka délibábjából. Ha hagyjuk. mielőtt mi az immár érvénytelen formából kiszabadítottuk volna. és nem zárják ki kölcsönösen egymást. amely egyfelől a korábbi forma helyébe léphet. mint amennyire lehetetlen. vagy olyan embereknél.azzal. amely az orvossal való mindenféle kapcsolat lehetetlenné tételét célozza. és a páciens el is fogadja azt. amelyekre az egyénnek szüksége van. a tudattalan tartalmak kivetítésének megjelölésére. aki makacsul önmaga marad mindaddig. Az indulatátvitel kivetítés. hogy egy sokkal jelentősebb kivetítési tárgy lebeg a szeme előtt. aki megérti őt. hogy nőbetegünk fantaziálásai. hogy “az orvosra való átvitel” szabályszerű és a kezelés sikeréhez nélkülözhetetlen jelenség lenne. Ilyen körülmények között az effajta szublimálás természetesen éppannyira kívánatos. most már világos. vagy olyan embert. azt mondhatjuk. Ha e keresést is feladja.a libidónak (ami nem más. most az orvosra helyeződtek át28. Visszatérhetünk a fiatalasszony esetéhez. azaz a fiatal olasz. hiszen per definitionem. hogy technikai segédképzetek maradjanak. Ebben az esetben a beteg elmegy. hogy a páciens libidója természetes lejtésű. heves ellenállás keletkezik. esetleg félreérti a jelenséget. míg valóságos lényét minden oldalról el nem ismerik. Rendkívül energikus emberek kivételes esetében (akik nem félnek attól. nincs köztük ellentmondás. Képzeljük el. járható ez az út. . vagy valami hasonló reális ember. A nevelés csak a meztelen igazságból indulhat ki. A lélek önmagát szabályozó rendszer. Sajnos. Az olyan lélektani elmélet. Az orvos vagy megfelel a kivetítés céljainak. nagyon könnyen lehetséges. mint akár a legszebb etikai tevékenység. Sajnos. és keres egy másik orvost. hogy ezt a beteget “analizáltuk”. Amennyiben a beteg semmi körülmények között nem akarja elismerni az indulatátvitel tényét. de a legtöbb esetben nem célravezető. Semmi esetre sem lehet “mesterségesen létrehívni”. mint a lelki energia) már megvan a tudattalan tárgya. másfelől az energetikus folyamat viszonylagosan konfliktusmentes lefolyását lehetővé teszi. 28 29 Az indulatátvitel fogalmát Freud vezette be. Semmi sem biztosít arról. aki a helyettesítő szerepet betölti. Elmélkedésünk korábban elejtett fonalát újra felvéve. Az orvosra való kivetítés hiánya esetleg nagymértékben megkönnyíti a kezelést. Semmi esetre sem szükséges. hogy önmagukat vérig kínozzák).nem szabad megfeledkeznünk róla .

hogy a libidó saját természetes irányát kövesse. vagy zavaró befolyásról van szó. Ezt az indulatátvitel feloldásának nevezték. Ez alkalommal is a természetre kell bíznunk. Az indulatátvitel elsősorban minden lehetséges infantilis fantáziát kivetít. Ha nem ez következik be. és mi újra a felszabadult energia felhasználásának problémája előtt állunk. kiválassza azt a tárgyat. . hogy még mielőtt mi a keresésére indulnánk. amelyet reduktív úton fel kell oldanunk. Ezen a réven az energia újra egy meg nem felelő formától szabadul meg. akkor vagy a természet törvényei alól való önkényes lázadásról. meg fogja magától találni a számára kijelölt tárgy felé vezető utat. amely a libidó irányának legjobban megfelel.

pl. Ez általános mitológiai motívum. Sok mondai hősnek két anyja van. d. Istenhez hasonlatos lényt jelenítik meg természetesen éles ellentétben a tudatos józan ésszel. hogy az effajta projekciónak semmiféle személyes reminiszcenciaalapja nincs. hogy a beteg valóságos atyja milyen tulajdonságokkal bírt.5. hanem általánosan elterjedt. és tulajdonképpen semmi vagy igen kevés közük van az orvos tulajdonságaihoz. tanítójának vagy más szülői tekintélynek fogja fel. Azonkívül azt is megmagyarázza. “ősi” kép. Pl. Az orvosnak titokzatosan félelmetes tulajdonságai tűnnek fel: varázslónak vagy ördögi bűnözőnek látszik. szimptómákból és fantáziákból ismerhetünk fel. amely az emberi szellemtörténet titkai közé tartozik. hogy bizonyos mondatémák és motívumok az egész Földön azonos formákban ismétlődnek. Freud egyik kis írásában30 megmutatta. Az is kiderült. Esetleg a kettő keverékének látszik. amelyek az orvost mint Megváltót vagy más. ami ugyan már különös jelenség. hogy ezek az isteni attribútumok átlépik a keresztény felfogás kereteit. aszerint. Először a tudattalan ún. amelyek az orvost ilyen formában jelenítik meg. hogy még messzebb menő fantáziák is fellépnek. fejezet A SZEMÉLYES ÉS A SZEMÉLY FÖLÖTTI VAGY KOLLEKTÍV TUDATTALAN Felismerési folyamatunk ezzel új fázisába lépett. mily erősen befolyásolta Leonardo da Vinci egész életét az a tény. hogy a gyermekkor egy fázisában hasonló fantáziák fűződtek az apa és az anya személyéhez. hogy orvosát apjának. amelyben felnőttünk. Ennek örökletes volta magyarázza meg azt az alapjában véve különös jelenséget. hogy miért reprodukálhatják az elmebetegek pontosan ugyanazokat a képeket és összefüggéseket. vagyis a kettős származás Leonardo esetében tény. és pogány formában jelentkeznek. Benvenuto Cellini is kettős eredetről fantaziált. Közben az orvos a beteg anyjaként is feltűnik. Az infantilis fantáziaátvitel analitikus feloldását mindaddig folytattuk. A tapasztalat újra meg újra azt mutatja. ahogy Jakob Burckhardt egyszer találóan megfogalmazta: az emberi elképzelés örökölt lehetőségei arról. de még a lehetőségek keretein belül van. V egy gyermekkori emléke. Ezen a fokon az orvos mint lehetséges szerető kelti fel az érdeklődést (esetünk fiatal olaszához hasonlóan). 1910. amelyeket már régi szövegekből is ismerünk. nem pedig a személyes emlékek területére. Ennek néhány példáját hoztam fel Wandlungen und Symbole der 30 Eine Kindheitserittnerung des Leonardo da Vinci. gyakran állati alakban. E tévedésnek az az oka. vagy a párhuzamos jónak: üdvözítőnek. elöljárójának. E fantázia nem abból a valóságos tényből ered. ami ősidők óta mindig is volt. Mindezeknek a fantáziakivetítéseknek személyi reminiszcencia az alapja. Értsük meg jól: nem a beteg tudatának tűnik így fel szükségszerűen. hogy erre akár egyik. ősi képek. amíg a beteg számára is elég világossá vált. hogy két anyja volt. hogy e fantáziák belőlük magukból erednek. de sok más művésznél is fontos szerepet játszik. mint tudattalan tartalmak kivetítése. anélkül. (L. hanem olyan fantáziák kerülnek felszínre. nagybátyjának. A két anya. Végül is egészen eltúlzott jellegű fantáziaformák léphetnek fel. A személyes emlékeken kívül mindenkiben adva vannak a nagy. Az indulatátvitel nem más. felületes tartalmait vetítjük ki. amelyeket álmokból. anyjának. 1982. Azután mindinkább apaként jelenik meg: a jóságos vagy a mennydörgő atya szerepében. Alkalmilag be lehet bizonyítani. hogy a hősöknek két anyja lenne. Ezeknek a pácienseknek gyakran nem fér a fejébe.) . akár másik bármiféle alapot is szolgáltatott volna.

és tovább. azaz érzékpercepciókat tartalmaz.33 A személyes tudattalan veszendőbe ment emlékeket. Kerényi und Jung: Das göttliche Kind. T. 8. Allgemeines zur Komplextheorie. E fogalom tágabb megvilágításáért az irodalomra kell utalnom. amelyeknek az alapja többé nem a személyes reminiszcencia. old.. Wilhelm und Jung: Das Geheimnis der goldenen Blüte. amelyben az általános emberi.. Lejtési irányát követve a tudattalan mélységeit keresi fel. old. században fogantatott: az energia megmaradásának elvét. 1940. Wolff: Einführung in die Grundlagen der komplexen Psychologie. definíció. Az elv szülőatyja Robert Mayer volt. in: Eranos-Jahrbuch. 1938. Kerényi und Jung: Das göttliche München. mind az archetípusok relatív önállóságán nyugszik. a hiányosan kifejlődött funkciók és a személyes tudattalan tartalmainak summáját. akiknek az érdeklődési köréhez pedig egy ilyen idea 31 32 3. elnyomott (szándékosan elfelejtett) kínos képzeteket. 1936. amely a XIX. Psychologische Typen. hanem a tudattalan mélyebb rétegének a megnyilvánulása. Ezeket a képeket vagy motívumokat archetípusoknak (vagy dominánsoknak) neveztem. Dionüsziosz Areopagita mennyei hierarchiája stb.Libido c. 11. amelyek nem voltak elég erősek ahhoz. és végül tudatosságra még éretlen tartalmakat. szinte saját önálló életük van.31 A legkevésbé sem állítom a képzetek örökletességét. A kezelésnek ebben a stádiumában olyan fantáziák reprodukálódnak. amelyeket a tudattalanon mint ismereti forráson alapuló filozófiai vagy gnosztikus rendszerekben figyelhetünk meg. és életre hívja mindazt. Pál apostol képzetei angyalokról.. Wandlungen und Symbole der Libido. XII. ősi képek szunnyadnak. 1941. in: EranosJahrbuch. 1938. 1938. “Árnyék”-nak nevezem az egyéniség “negatív” részét. E képek egyszersmind érzések és gondolatok..) E fogalomhoz vö. könyvemben. arkangyalokról. és teljesen általános. in:Zentralblatt für Psychoterapie IX. 107. hogy elérjék a tudatot. in: Kultur. Über den Archetypus. old. és megalkotta mindazt a hatalmas ideát. ami lényeges különbség. és tovább (Die kulturelle Bedeutung der komplexen Psychologie. Az utóbbit kollektív tudattalannak is nevezzük. Ekkor felfedezi a libidó azt a rejtett kincset. a gnosztikusok archonjai. ami a személyes tartalmak esetében természetesen nincs így. Ezzel megtaláltuk a libidó tárgyát is. 5. 179.34 Az ősi képek az emberiség legrégibb és legáltalánosabb képzetformái. amelyből a fogalom további fejlődése nyomon követhető. 1935. hanem csak az elképzelés lehetőségét. miután kiszabadult az infantilis indulatátvitel formájából. old. köt. Über die Archetypen des kollektiven Unbe wussten. vagyis a rejtett. A kollektív tudattalan az objektív. Die psychologischen Aspekte des Mutterarchetypus.und Staatswissenschaftliche Schriften. 33 34 35 .32 E fölfedezés felfogásunk további fejlődését jelenti: a tudattalan két rétegének felismerését. előnytelen tulajdonságok. melyek az álomban különböző formákban fellépő “árnyék” figurájának felelnek meg. amelyből az emberiség örökösen merített. Összefoglaló tárgyalását I. amelyek nélkül az ember nem lenne méltó e névre.. amelyből isteneit. ún. 596. Mayer orvos volt. amelyet választ. kiad. míg a személyes tudattalan a szubjektív pszichét képviseli. Meg kell különböztetnünk a személyes tudattalant és egy személytelen vagy személy fölötti tudattalant. küszöb alatti (szubliminális) tapasztalatokat. 1929. és tovább. ami e rétegben szunnyadt. démonait kiemelte. annak a rétegnek. füz. mint a rész-lelkeknek 35. nem pedig fizikus vagy természetfilozófus. mit besonderer Berücksichtigung des Animabegriffes.. 1934. tartalmát mindenütt megtalálhatjuk. mivel ez független az egyéntől. Vegyük példának az egyik legnagyobb gondolatot.

hogy nem vonzóbb valakinek a kérdés metafizikai oldalát vizsgálni. a magyarázat így fog hangzani: Az energia és megmaradásának elve ősi kép kell. hanem azok közé az intuitíve megragadott gondolatok közé tartozik. hogy honnan származott ez az új gondolat. old. befolyás. A bizonyítékot erre nagyobb nehézség nélkül megtaláljuk: a Föld legkülönbözőbb részein élő primitív vallások mind ezen a képzeten alapulnak. a legkevésbé sem érdekelt (lehet. hogy egy ilyen ősi kép valóban előfordult a szellemtörténetben. és azok új meg új tárgyhoz vezettek. mivel ott szünet nélkül dolgozhattam. amely mindennek a központja. 1916. amelyeknek egyetlen és lényegbevágó gondolata egy olyan általánosan elterjedt mágikus erő 37 létezése. és hatott is évszázadokon keresztül. köt. hogy a távoli világrész. varázserő. hanem objektíve bizonyítani is lehet. Ezek az úgynevezett dinamisztikus vallások. The Monist. hogy a tudatot teljesen hatalmába kerítve. Nem addigi képzetek vagy tudományos hipotézisek összetételéből keletkezett. szellem. amelyeket az affektusok kiváltása jellemez. gyógyszer képzetének. és ha valami bámulatos dolog történik. 1898. melynek formájában a Szentlélek száll alá az égből. Ez Hérakleitosz világenergiája. mana. XVI. Ez az erőfogalom a primitívek istenfogalmának első megfogalmazása is.” Helm Energetiká-jában36 annak a nézetének ad hangot. amelyeket 1840-41 folyamán mint hajóorvos tett. hanem legszívesebben a fedélzeten maradtam. termékenység. mint ahogy bizonyos kedélyállapotoknak. Igen fontos azonban tudnunk. hatalom. . éppúgy.megalkotása közelebb állt volna. Az Ószövetségben a mágikus erő az égő csipkebokorban és Mózes arcán világol. de hogy ezt egy. egészség. Vö. old. Mayer így írt erről Griesingernek (1844): “Nem íróasztal mellett agyaltam ki ezt az elméletet. a perzsáknál ez a “haoma” vagy az isteni kegyelem tűzfénye. A hajón bizonyos órákban olyan inspirációt éreztem. tekintély. Bizonyos polinéziai törzseknél a “mulungu” (ez a primitív energiafogalom) szellemet. testi erő. démoni lényt. amely ilyen elemi erővel nyomult a tudatba? És honnan volt annyi ereje. Ez a fogalom megfelel a lélek. lelket. A surabajai partokon egy-egy ötlet villámlott az agyamon át. hogy a hagyományos fogalmat ezeknek megfelelően átalakítsa”. Valójában a primitív népek az erőfogalmon nem lelket vagy szellemeket értenek. ami engem végtelenül undorít. amelyen átutaztam.) Így folytatja: “Ha fiziológiai kérdésekkel akarunk tisztába jönni. a hagyományos erőfogalmak mélyebb átgondolásából. amelyhez foghatót sem azelőtt. még az első trópusi utazás sokrétű benyomásaitól is teljesen eltéríthette? Ezekre a kérdésekre nem könnyű válaszolni. amelyeket serényen követtem. hanem úgy sarjadt ki alkotójában. hogy “Robert Mayer új gondolata nem lassanként keletkezett. 20. varázserőt. megteheti-e. a fizikában oly kevéssé járatos ember. és arra kényszerítik. amely addig a kollektív tudattalanban szunnyadt. tekintélyt jelent. “az örökké élő tűz”. mint egy virág. Akkor viszont be kell bizonyítanunk. mint én. 36 37 38 Die Energetik nach ihrer geschichtlichen Entwicklung. amit Lovejoy38 amerikai kutató találóan “primitive energetics”-nek nevezett. Taylor. Ha viszont elméletünket erre az esetre alkalmazzuk. valamint Frazer ezt félreértve animizmusnak nevezte. A történelem folyamán ez a kép új meg új formát öltött. 361. az evangéliumokban a lángnyelv. hanem olyasmit. amelyek más szellemi területről származva hatalmukba kerítik az elmét. Az a kérdés. Ennek megfelelően a fizika mellett maradtam. nem tudom. hogy Mayer nem alkotta a szó igazi értelmében ezt az ideát. Ez az ún.” (Ezután beszámol bizonyos fiziológiai megfigyelésekről. az emberek “mulungu”-t kiáltanak. amelyet nemcsak szubjektíve érzek. akkor a fizikai folyamatok ismerete elengedhetetlen. a sztoikusoknál ez az őshő. sem azóta nem ismertem. Soederblom: Das Werden des Gottesglaubens. de az akkor felmerült gondolatok nyugodt bírálata megtanított arra. Az az idő elmúlt. az ismert angol kutató. hogy mindez olyan igazság. isten. hogy ezért sokan kinevetnek). hogy legyen. s olyan előszeretettel ragaszkodtam tárgyamhoz. feltéve.

Ezt jól láthatjuk vallásos megtérések. és ennek következtében az alanyt erősen befolyásolhatják. Mint már mondtam. hogy honnan is származnak az archetípusok vagy ősképek? Azt hiszem. Ez az idea tehát örök időktől fogva rányomta bélyegét az emberi gondolkodásra. hogy a libidó éppen ezekben a látszólag zavaros és különös fantáziákban találta meg új tárgyát. anélkül. gonoszságot is. amely numinózusan. Ugyanez érvényes a holdjárásokra is. hogy ezek az emberiség állandóan megismétlődő tapasztalatainak a lecsapódásai. e képek introjekciójának Szküllájába hull. valamint Nelken: Analytische Beobachtungen über Phantasien einer Schizophrenen. Semmi sem akadályoz meg bennünket annak a feltevésében. hatalmukba kerítik a tudatot. hogy megoldaná. Egy behatóan elemzett eset található a Wandlungen und Symbole der Libido-ban. a kollektív tudattalan tartalmát. szuggesztív befolyásolás és különösen bizonyos szkizofréniaformák kitörése esetében. amire az ember valaha képes volt. mint egy alaprajzon helyezkednek el. E feltételek Robert Mayer esetében nyilvánvalóan létrejöttek. autonóm centrumokként viselkednek) megbűvölik. dicsfény gyanánt jelenik meg a szentek feje körül. s a buddhista és primitív nézet a metempszichózisról (lélekvándorlás) az állandó megmaradás melletti határtalan változóképességét fejezi ki. az ősi képeknek az orvosra való kivetítése nem kis veszélyt rejt magában a további kezelésre. 504. Az emberiség legnagyobb és legszebb gondolatai ezeken az ősi képeken. A középkori legendákban aura. Mit sem fedezhetünk fel a tudattalanban. köt. Ezzel szemben a Nap-hérosz mondáját számtalan változatban találjuk meg. Csak bizonyos feltételek szükségesek ahhoz. azaz megbűvölően vagy cselekvésre ingerlően hat. Láttuk. köt. 144. Úgy látszik tehát. vagyis röviden az élet kifejeződései. és ez a láng lobog a kunyhó felett. hogy tehát az élő szervezet sajátosságai közé tartoznak. Az archetípus egyfajta készség az azonos vagy hasonló mitikus képzetek újra meg újra való reprodukálására. hanem a tapasztalat szerint olyan erők vagy tendenciák is. Az egyik legmegszokottabb és mégis legmélyebb benyomást keltő tapasztalatunk a Nap látszólagos pályafutása. A szentek arcán ennek az erőnek a fénye. eredetüket nem lehet másképpen megmagyarázni. Ha azonban a páciens elkerüli e veszély Kharübdiszét. és minden emberi kapcsolat kizárttá válik. ami tehát nem szorul további magyarázatra. Ezért áll készen minden ember tudattalanában. Ha ugyanis egy archetípus az álomban. Az archetípusok. hogy újra előtérbe kerüljön. nem pedig a fizikai folyamat. “Miután így megbeszéltük az új gondolatoknak az ősi képek tárházából való eredetének ezt a példáját.39 Ez a feltételezés természetesen csak kitolja a problémát. a fantáziában vagy az életben feltűnik. a megértés lehetősége megszűnik. sajátos “befolyást” vagy olyan erőt hoz magával. azaz e 39 Vö. hogy az archetípusok tulajdonképpen a gyakran ismétlődő szubjektív reakciók bevésődései. de magukban foglalják mindazt a szégyenletes tettet. A régiek felfogása szerint ez az erő maga a lélek: halhatatlanságának eszméjében rejlik megmaradásának az elve. nemcsak állandóan megismétlődő tipikus tapasztalatok bevésődései. old. mintha a tudattalanba kizárólag a fizikai folyamatok révén felkeltett szubjektív fantáziaképzetek vésődnének be. in: Jahrbuch für psychoanalytische und psychopathologische Forschungen. 4. legalábbis az ismert fizikai folyamatra vonatkozólag. amelyek ugyanilyen tapasztalatok megismétlésére irányulnak. úgy látszik. Die Struktur der Seele a Seelenprobleme der Gegenwart c. folytassuk az indulatátvitel folyamatának ábrázolását. Feltehető ezek szerint. old. 40 . hogy bizonyos archetípusok már az állatoknál előfordulnak. ennek a fénynek az ereje látszik.a sorserő. 1912. Specifikus energiájuk révén (ezek ugyanis erőtől duzzadó. 1931. csak ha föltételezzük. melynek mélyén a szent eksztázisban hever. Már sokszor megkérdeztek. Psychologische Abhandlungen III.40 Ha a beteg nem tudja különválasztani az orvos egyéniségét e projekcióktól. ti. kötetemben. E képek tartalmazzák ugyanis az emberiség legszebb és legmagasztosabb gondolatait és érzéseit. Ez a mítosz alkotja a Nap-archetípust.

szükségszerű pszichológiai funkció. Egy elmebeteg így szólt hozzám egy alkalommal: “Doktor úr. Az istenfogalom ugyanis irracionális természetű. Okosabbnak tartom ezért. nemhogy elképzelni. ha az Isten gondolatát tudatosan elismerjük. hideg szívű. megkötöttséget. nem tud csak az lenni. akkor legalábbis a “has”. Ezzel az eljárással már látszólag igen messze jutottunk. az Isten létezésének bizonyítékát még kevésbé tudja valaha is felmutatni. Ez utóbbi mondatot 1925-ben írtam.ha ez nem tudatosan Isten. és mégsem találtam meg az Istent. sosem tudtak istenek nélkül élni. és nem is lesz soha csak az. vagy állandó morális önmarcangolás állapotába jut. már felfedezte minden pszichológiai törvény közül a legcsodálatosabbat: az ellentétek szabályozó funkcióját. felfuvalkodottságot (infláció!). akkor tudattalanul. amely a történelem folyamán még többször jelentkezni fog. mint Pál apostol mondja. ma éjjel szublimáttal fertőtlenítettem az egész mennyboltot. de nem is szabadna megtennünk. A projekció esetében a beteg ingadozik az orvos túlzott. és a világ jelenségeinek ez csak a neki megfelelő részét magyarázza meg. Isten léte egyszer s mindenkorra megválaszolhatatlan kérdés. hogy ez a szellemi funkcióknak csak egyik lehetősége. Az irracionális is pszichológiai funkció. ha nem tudatosan. de 41 E mondatot a múlt világháború alatt írtam le. kérges koponyájú kisistenekké. különben egyszerűen valami más lesz istenné. Ki kívánná ezt a vad pusztítást? Mégis mindenki teljes odaadással szolgálja a démont. ez a kollektív tudattalan. így azután vagy önmagát.) . míg az értelem a tudathoz van láncolva. Mindkét esetben ugyanazt a hibát követi el: a kollektív tudattalan tartalmait egy bizonyos személynek tulajdonítja. hogy az embereknek mindig szükségük volt démonokra. Mint napjaink eseményei mutatják. hogy az irracionális káoszát kiirtsuk magunkból és magunk körül. kivéve a “homo occidentalis” (a nyugati ember) egypár különösen bölcs példányát a közelmúltban. Hérakleitosz. Ő ezt enantiodromiának nevezte. Ez az archetípus egyik jellemző hatását mutatja: elemi erővel ragadja meg a lelket és az emberi korlátok áthágására kényszeríti. az emberi értelem sosem adhat választ. hogy egyszer minden átlendül az ellentétébe. hanem saját számlájára írja. akik számára az “Isten halott”. mivel ez archetípus. E körül azonban minden oldalon az irracionálissal találkozunk. A “consensus gentium” (emberi egyezség) örök időktől fogva istenekről beszél. Lényünk irracionális oldalát nem tudjuk körtani. mivel olyan igazságot tartalmaz. Értelmünk már nagyon régen tudja. hogy az Isten igazi létét és mivoltát még csak elgondolni sem tudja. tehát ők maguk lesznek istenekké. és azután. amelynek egyáltalán semmi köze az Isten létének kérdéséhez. (Hadd emlékeztessek e helyen a korábban említett amerikai üzletember esetére. Erre a kérdésre ti. Megvan bennünk az a dicséretes és hasznos törekvés. vagy valaki mást istenné vagy ördöggé tesz. Ez az oka annak. és örökké fog is beszélni róluk. hogy a világegyetem rendszertelen egyedi eseteinek káoszában felfedezze a rendet. az értelemmel össze nem egyeztethető dolgokkal.” Többé-kevésbé mindnyájunkkal ez történt. Meghagytam eredeti formájában. azokat az “Übermensch”-eket. illúziót és megszállottságot okoz jó és rossz értelemben egyaránt. megalkossa azt. azaz a kultúra irracionális elpusztításába torkollik.tulajdonságokat nem az orvos. aki az enantiodromia legtisztább példája. Ez tulajdonképpen fölösleges is: egy mindenható. Valamiféle felsőbb hatalmat érzünk a lelkünkben . rendszerint egy silány és buta dolog. legalábbis az emberi körökön belül. “amit úgy értelmezett. isteni lény gondolata mindenkiben él. Túlzást. Bármily szépnek és tökéletesnek tartsa is az ember értelmét. az ember nem pusztán értelmes lény. Ez semmivel sem jobb. beteges istenítése s a gyűlölködő megvetés között. Az istenek halhatatlanok. nem kellett sokáig várnunk az előbbi kijelentés bebizonyosodására. amit egy “felvilágosult” tudat kigondolhat. O sancta simplicitas! (1942-es kiegészítés. meg lehet győződve arról is. Ezt minden kultúrbonc jegyezze meg jól magának.) Így a kultúra racionális beállítottsága szükségszerűen ellentétébe. 41 Nem azonosíthatjuk magunkat értelmünkkel. Az introjekciónál viszont vagy nevetséges önistenítésbe. A tudatnak szüksége van az értelemre. aki valóban nagy bölcs volt. azaz az ellentétek váltakozásának.

Így találja meg azt az anyagot. bizony a has lesz azzá . Ezzel azt a tényt akarom kifejezni.Pál apostol kifejezésével élve. mint belenyugvás és fájdalmas visszatekintés. Ez azonban súlyos büntetést von maga után. amely az ifjúság vagy sokáig infantilis állapotban maradt személyek gyakorlati analízisénél egyelőre számba sem jöhet. vagyis így az emberi társadalomnak minden szempontból életképes tagjává legyen. ha sokan elismerik. beteges formákban heverő energiái most igazi területükre leltek.nem is szabad meghalniok. Amikor a kollektív tudattalanról beszélünk. hogy nem is kíván vagy igényel mást. hogy mint önmagától különbözővel néz szembe vele. s ha ez nem az isteneszme. amely az ilyen monomániákban rejlik. vagyis lehetővé tegye számára. Kétségtelen. Erre következik a bomlasztó visszahatás. amely az ördöggel akarja elűzetni Belzebubot. hogy az már azonosítja is magát vele. és ebben az állapotában szenvedi el az istenek büntetését: Zagreus szétszaggattatását. “egyházat” alkot. hogy én-funkciójában az ember biztos lábon álljon. hogy a pszichikai energiák legnagyobb részét mindig egy ösztön. Ez azonban nem hozza magával a probléma kívánt megoldását. amiért is a civilizáció minden erejével arra törekszik. vagy az ezeken való felülemelkedésre legalább érett. ez él még a mai köznyelvben. hogy miként tehetnénk hatástalanná mindazt. E ponton már túljutottunk Freud és Adler redukciós módszerének hatáskörén. hogy “ez vagy amaz az istene”? Még azt hisszük. amely a lelki egyensúlyt a legkomolyabban veszélyezteti. Akiknek még le kell győzniük az apa. mivel dezorganizációjában éppolyan vak. az emberi lélekben mindig van valami felsőbbrendű hatalomféle. házasságában vagy az élet valamilyen formájú kiterjesztésében megakadályozza. de nem úgy. A páciensnek meg kell tanulnia különbséget tenni az én és a nem-én. Az enantiodromia azonos az ellentétpárokba való hasadással. Mint az ókori Szünésziosz megjegyzi. annak beszélnünk kell az ellentétproblémáról és a kollektív tudattalanról. hogy már megszállottak vagyunk. Ezt szervezetnek nevezzük. Eddig meg nem felelő. Az én és a nem-én különválasztásának feladata. ami egy embert hivatása gyakorlásában. és azt hiszi.vagy képzetkomplexus egyesíti magában. s ezen keresztül az ént leigázza. amelyet Nietzsche is átélt elmebaja kezdetén. ha az élet több akar lenni. és nem vesszük észre. ugyanaz. . amely az élet folytatását megkönnyíti. az enantiodromia közvetlenül fenyeget. amellyel meg kell birkóznia. Ha egy mozgalom kétségtelen hatalomhoz jutott. és a hívők serege rajzik körülötte. hogy ilyen egyoldalú lényeket neveljen. megszállottságot eredményez. Ha bármit is elhanyagol ebben az irányban. Az előbb azt mondtam: úgy látszik. monomániát. azok számára jobb nem is említeni a kollektív tudattalant és az ellentétproblémát. azaz a kollektív psziché között. az “átszellemült lélek” (pneumatiké psyché) istenné. úgyhogy hamarosan az fenyegetheti. Aki azonban a szülőkkel kapcsolatos indulatátviteleit és ifjúkori illúzióit leküzdötte. Ezzel az előbb ábrázolt Szkülla és Kharübdisz-probléma megoldását előkészítettük. aki különbséget tud tenni önmaga és tudattalanja között. démonná lesz. Az érdek így holmi istenfélévé lesz. hogy megtaláljuk azt a mélyebb értelmet. mely minden átlagember természetes birtoka. mint amit az ókoriak “istennek” neveztek. hogy az ilyen egyoldalúságra való képesség sok siker titka. Vajon nem mondjuk-e. és annak hatalmát erősíti. aki az istenekhez való hasonlatosságot éppen istenei legyőzésével érte el. amelyek az Istent és így az istenné vált embert jellemzik. olyan szférában vagy problémafokon mozgunk. akiknek meg kell hódítaniuk az életnek azt a darabját. hogy a tudattalan elnyeli. az a tudattalanba süllyed. amely. nagyfokú egyoldalúságot.mert akkor hátulról fogja megragadni -. hogy elnyomja azt . aki minden hatalmat magához ragadott. A szenvedély. többé már nem érdekel bennünket az a kérdés.és anyaimágót. vagyis a felgyülemlő energia. Az enantiodromia kérlelhetetlen törvényét csak az kerülheti el. Ez azonban kóros állapotot. hanem azáltal. és magunk választottunk. hogy mi akarunk. hogy az embert én-funkcióiban biztosan talpra állítsa. Rendszerint ez az energiafókusz annyira magához vonzza az ént. hogy érdekünk az úr. hanem az a feladatunk. mint az előző szervezet volt.

a másodikhoz szinte semmi sem segít. sőt ellenségesség van abban. Minden energiát szükségszerűen megelőz az ellentét. kiterjeszkedő korszakban van értelme. és meg is talált. A reggelből a délutánba való átmenet korábbi értékek átértékelése. hogy például egy nőt a menopauza után “elintézettnek” tekinthetünk. amikor a tudatos erények és értékek ellentétpárjai még elnyomottak. az utódnemzés és a fajvédelemhez tartozó összes többi tevékenység. hogy a feneketlen semmibe hullanak. . mint a Nap pályája. mint az öregedővel szemben. Ereje reggel állandóan erősbödik. s úgy érzik. csak értelme és célja egészen más. ha elhárítjuk az útból mindazt. akik az ellentétprobléma konfliktusába jutnak. Ekkor következik az enantiodromia. mindazt. Nem csoda ezek után. mindenfajta pálfordulás a jellemzője ennek az ellentétbe való átlendülésnek. megtérés. Az ellentéthez való ilyen gyökeres áttérésnek hátránya az a tény. hogy az életnek csak az ifjúsági. mint előző állapotunkban volt. További állandó előbbre jutása erejének nem növekedését. most hasonló zavarokat fog okozni a korábbi bálványok elnyomása. amely azt diktálja nekik. ők már csak a múlt megkövesedett oszlopai. Sokan azok közül. vagy legalábbis úgy kell tennie. ha le kell mondaniuk gyermekeikről. E kor problémáit nem oldhatjuk meg a régi receptek szerint: az óramutatót nem lehet visszafelé forgatni. tapasztalatlan ember könnyen azt gondolhatná. Természetesen alapvető tévedés lenne azt hinnünk. Egy fiatal. az utóbbinál azonban meg kell erősítenünk a hanyatlás feltételeit. Amennyiben azonban általánosan 42 E fejtegetéssel vö. relatív is. akik életük egyetlen célját gyermekeikben látják. mint a korábbi egyoldalúság. hogy járják csak az öregek a maguk útját. Sőt éppenséggel hamis becsvágy uralkodik az emberekben. mivel minden a benső ellentétességen nyugszik. Az emberi élet alkonyata legalább oly gazdag értelmű. Az első elérésében segít bennünket a természet és a nevelés. ami a fölemelkedést és kiteljesedést megakadályozná. és megpróbálják korábbi énjük ellentétét élni. Ez világosan látszik azoknál az anyáknál. Ezért oly végtelenül nehéz és keserű sokak számára a természetes fázisból a kulturálisba való átmenet. Amit az ifjúságnak a külvilágban kellett megtalálnia. 42 Az embernek kétféle célja van: az első a természetes cél. kezdődik a második: a kulturális cél. A szükség arra kényszerít bennünket. és újra éppannyira kiegyensúlyozatlan helyzetet teremtünk. bár legbensejében ebben már régen nem hisz. Valamint az előző korszakban az ellentétes fantáziák tudattalan volta neurotikus zavarokat okozhatott. vagy Sturm und Drangperiódus. forróra és hidegre. ami emberi. mily sok ellenállás. Súlyos tévedés azonban feltételezni. Az elsőnél elegendő. Ezzel azok csak viszonylagossá váltak. és átérezzük. elvetik maguktól. vagy gyermekeikhez. 248. amelyet gyakran kísér a szenvedély minden vihara (“veszélyes életkor”). mint a hajnala. hogy korábbi ideáljaink ellentétének értékét belássuk. velük már úgysem történik semmi különös. tudattalanok voltak. válás. hiszen minden energetikus jelenség. hogy az öregnek is olyannak kell lennie. míg forrón és ragyogón eléri a delelőt. azt az öregedő embernek önmagában kell keresnie. in: Psychologische Abhandlungen III. Szükség van magasságra és mélységre. köt. Ez szinte második pubertás. hanem csökkenését jelenti. vagy egy igazság igaztalanságát. létrejöhessen. eddigi meggyőződéseink téves oldalát felismerjük. amely maga az energia.: Die Lebenswende. ezzel meg is szüntettük az illető érték vagy igazság érvényét. amely nélkül energia nem létezhet. és tovább. amit megelőzőleg jónak és követendőnek tartottak. Ez olyan probléma. old. eddigi igazságaink igazságtalanságát belássuk. életüket valójában már leélték. hogy ily módon az ifjúságnak legalább egy részét megmenthessék. Minden.Életünk olyan. hogy így a korábbi életet elnyomjuk. Ha ez a fázis lefutott. hogy a kiegyenlítődés folyamata. Minden korábbi értéknek ellentétéért való megtagadására irányuló törekvés éppolyan túlzás. amelyek közé tartozik a kenyérkereset s a társadalmi helyzet is. görcsösen ragaszkodnak ifjúkoruk illúzióihoz. mint a fiatalnak. Más tehát a feladatunk egy fiatal emberrel. hogy sok súlyos neurózis kezdődik az élet alkonyán. Pályaváltoztatás. hogy ha belátjuk egy érték értéktelenségét. amit eddig szerelemnek tartottunk. amely az orvosnak sok fejtörést okoz.

vagy valamilyen más értéket képviselnek. Nem az a kötelességünk. annyira merev és erőszakolt. hogy kritikusaim miként fejeznék ki másképpen a kérdéses tapasztalati anyagot? . a kollektív tudattalan azonban a preinfantilis kort is magában foglalja. hogy magatartásuk visszataszítóbb. hogy itt az archetípus fogalmához egy eddig nem említett. Az így cselekvő ember értékeivel együtt önmagát dobja el Nietzsche kifejezése szerint. Az archetípus létének mélyebb megértéséhez a karma-aspektus elengedhetetlen. hogy útját és módját keressük annak. megállnak a talpukon. és káros is. A logika szerint “tertium non datur” (nincs harmadik út). A személyes réteg a legrégibb infantilis emlékekkel véget ér. szakkifejezéssel élve: regrediál. El kell ismernünk. csak elszáradó fák . hogy ez a különben igen ellenszenves jelenség bizonyos hasznot rejt azért magában az öregedő embereknél: legalább nem lesznek renegátok. amikor hasonló helyzetben volt. mivel személyesen át nem élt formák. akkor mitológiai képek. ellentmondó meggyőződésekre cseréljük át. hogy e fogalom vitatható. Természetes. Kétségtelen. korlátoltság. Ha a pszichikus energia regressziója még a preinfantilis koron is túlhaladva betör az ősök életének hagyatékába. archetípusok43 élednek fel. mint amennyire maga az érték vonzó . Míg a személyes tudattalan emlékképei bizonyos fokig feltöltöttek. Első hallásra ez igen kalandos állításnak látszik. nem lesznek bukott emberek. Segített-e azon a bizonyos amerikai üzletemberen. az indiai filozófiában oly fontos karmafaktor révén. ezért lehet csak egyféleképpen cselekedni. De az ifjúság hasznos eszközei az öregkorban semmit nem érnek.s így épp céljukkal ellenkező eredményt érnek el. hogy visszatért korábbi munkájához? Nem segített semmit. Az a legkellemetlenebb ebben az állapotban. Eddig nem is sejtett belső 43 Az olvasó nyilván észrevette. Ha az ember egy látszólag legyőzhetetlen akadály elé kerül. létezését mindenesetre meg kell említenünk. a “laudatores temporis acti” (a régi idők magasztalói) fejlődésképtelensége nem szívvidító látvány. megkövültség. hanem nagyon is lehetséges. Visszakapcsol azokra az időkre. Az archetípus gondolata miatt kritikusaim sokszor súlyosan megtámadtak. Fentebb rámutattunk arra a tényre. új elem járul. finomabb kifejezéssel élve. miképpen lehetne e tarthatatlan állapotból kijutni. azaz az ősök életének maradványait. Alapjában véve az ellentétproblémától való félelem merevíti meg őket: sejtik és magukban félnek Medardus barát rettentő testvérének megjelenésétől. a valóságban azonban ez nemcsak logikus. veszteségünk végzetes lesz. csak magunkban nem. és nem csekély zavart okozhat. amellyel egy igazságot. hogy e faktor részletesebb ábrázolásába bocsátkoznánk.elismert és kétségbe nem vonható értékeket vetnénk el magunktól. Minden további nélkül megengedem. hogy a tudattalannak két rétege van: a személyes és a kollektív tudattalan. és végül pedig egészen a gyermekség előtti korba. Ezért lehet csak egy igazság. E keveredést nem szándékolatlan homályosság okozza. ezért még az ellentéthez való átpártolásnál is gyakoribb kiút a megelőző állásponthoz való görcsös ragaszkodás. hogy látszólag nincs kiút belőle. aki egészségesen akar átjutni élete második felébe. különben nincs védelmünk a fenyegető összeomlás ellen. amelyet mindenütt sejtünk. Azonban igen érdekel. hiszen átélt képek. Anélkül. a kollektív tudattalan archetípusai feltöltetlenek.“a múlt tanúi”. hanem a korábbi értékeket meg kell őriznünk ellentéteik értékének elismerésével együtt. és megpróbálja az akkor sikeres eszközöket újra alkalmazni. hiszen az a mód. A legveszedelmesebb forradalmár bennünk van. meghátrál. ha valaki ettől erkölcsi és filozófiai szempontból egyaránt fél. A gyógykezelés gyakorlati szükségletei arra kényszerítettek bennünket. s ezt tudnia kell annak. hogy így az eddig élvezett látszólagos biztonságot bizonytalan meghasonlott állapotra. hanem az archetípus szándékos kibővítése. Ez konfliktust és meghasonlást jelent. Ezért a regresszió továbbmegy a gyermekkorba (ezért lesz gyerekes sok öreg neurotikus). és nem hullanak a bizonytalan zűrzavarba. hogy az eddigi ellentétévé változzunk. De a kísérőjelenségek: a merevség.

és olyan tartalmak jelennek meg. a belső ellenlábasé. az eleven valóság helyére üres szavakat tesz. mégpedig nemcsak ún. aug. c. ezért tudott az utóbbi életben maradni hosszú keresztény századokon át. jobban. mert ez ellenkezik az uralkodó alapfelfogással. de aztán ördögi kísértésként értelmezett. Az ilyen átértelmezések esetében a valóságos élményt idegen forrásból kölcsönzött képekkel és szavakkal helyettesítjük be. rosszindulatúbb és összeegyeztethetetlenebb lesz a másik. akiknek lelki egészségét a szakember sem vonhatja kétségbe. A preinfantilis időbe való regresszió által létrehívott néma élményeknek nem pótlékra van szükségük. írásomat és Psychologische Abhandlungen. a keleti vallásokban (buddhizmus. s ismét életté akarnak válni mind élmény. olyan gondolatokkal és formákkal. archetipikus élmények gyakran spontán is fellépnek. Paracelsica. 44 Tudatunkat annyira átitatta a kereszténység. de változott alakban mindegyre visszatérnek. kétdimenziós sémavilágba vergődik fel. Gyakran hallottam a legcsodálatosabb álmokat és víziókat olyan emberektől. úgyhogy a kettő sikeres kiegyenlítésére pillanatnyilag kevés kilátás van. amely felszólít. hogy révükön természetesnek látszik. ahol minden eleven alkotóerő elhervad és kihal. amely azonban nem képes világosan végiggondolni őket. egyszerűen azért. Az archetipikus élményt gyakran legszemélyesebb titkunkként őrizzük. amelyek esetleg a legélesebb ellentétet alkotják eddigi felfogásunkkal. amivel kibújik az ellentétek világából. hogy vele megbirkózzunk. mivel lelkünk legmélyén érezzük találva magunkat. E képek az ősök életéből. Bruder Klaus. Ha a tudat az összes lehető emberi magatartásoknak legalább relatív érvényét elfogadja. ez magyarázza meg számos sikerét. már az ellentét sem annyira összeegyeztethetetlen.: Psychologie und Alchemie. Vö.világ tárul fel előttünk. s valami sápadt. 1933. ha tanult emberek milliói teozófiával és antropozófiával foglalkoznak. hogy ilyen jellegű tapasztalatokra szert tegyünk. Ez az ellentét közben megfelelő kifejezésformát keres. csak elménknek kedvesek.45 Hasonló példa Szent Ignác látomásában a sokszemű kígyó. E képek annyira intenzívek. Ennek tipikus esete Niklaus von der Flüe szentháromság-víziója. Ennek egyszerű oka az. hogy az eredeti élményt kölcsönzött képzetek szerint értelmezzük át. 1944. 44 Vö. A szurrogátum árnyékszerűvé és valószerűtlenné teszi az embert. néma élmények kifejezés utáni vágyának. Természetesen nem ez az egyetlen lehetőség arra. amelyek a korai középkortól egészen az újkorig nem vesztették el teljesen életerejüket. köt. hinduizmus és tanizmus). A felszínről legnagyobbrészt eltűntek ugyan. majd bizonyos földalatti áramlatokat táplált. A teozófia szinkretizmusa (keverék és kombináció) messzemenően szolgálja ezt a szükségletet. Az utóbbi ugyan a protestantizmusnál összehasonlíthatatlanul átfogóbb módon fejezi ki a szóban forgó tényeket. szenvedéséből és öröméből születtek. Hogy úgy mondjam. De sem a múltban. sem a jelenben nem sikerült elérnie még neki sem a hajdani pogány szimbolizmus gazdagságát. megfogalmazásra várnak. pl. és főként nem szívünk szerint valók. amelyek kifejezésre. amelyet először isteni jelenésnek tartott. dogmatikus és kultikus szimbolikája révén. Mennél egyoldalúban. hanem az ember életében és művében való egyéni megformálásra. “pszichologikus” embereknél. hiszen soha ki se találhatta volna őket. a tudattalan ellentétes álláspontot nem fogadhatja magába. 1942. ebül szerzett jószág ebül vész el. annál támadóbb. amelyek esetleg nem a mi földünkön termettek. A nem-én egyfajta őstapasztalata ez. Ekkor érthető módon segítő párhuzamok után kutatunk. merevebben és megalkuvás nélkül ragaszkodunk az egyik állásponthoz. Az analitikus kezeléssel kapcsolatos foglalkozás során archetipikus természetű élmények keletkeznek. mint a meglévő keresztény vallásformák közül bármelyik. 45 . hogy kompenzálják a modern tudati orientáció egyoldalúságát. közülük a katolicizmust sem véve ki teljesen. s eközben könnyen megesik. hogy ezek a modern gnosztikus rendszerek megfelelnek e belső. in: Neue Schweizerische Rundschau. hogy szinte az ő teremtménye. V.

amely a tudatos és tudattalan realitás között közvetíthet. meg kell tehát találni azt az utat.mind tett formájában. A tudattal való ellentétük miatt azonban nem ültethetők át közvetlenül a mi világunkba. .

és hogy bizonyos lelki tartalmak szinte semmit sem jelentenek. de értelemmel telítődnek. egy nagy rák. a következőket álmodta: egy széles patakon akar átkelni. Éppen amikor nekiindul. Psychologische Abhandlungen. köt. Mint láttuk. A vízen át nem vezet híd. aki éppen a személyes tudattalan analízisének és a kollektív tudattalan felbukkanó tartalmának kritikus határán állt. mely önéletrajzi adatokon alapszik. A kollektív tudattalan képeinek és szimbólumainak az értékét csak akkor szabadíthatjuk fel. Amint az analízis a szimbolikus fantáziaanyagot összetevőire bontja szét. A nő szorongással ébred. hogy a benne lefolyó eseményeket szellemileg feldolgozza. amelyen az egész eljárást bemutathatom. E folyamat klasszikus leírását találjuk például Gerard de Nerval Auréllá-jában. old. ha nem feloldjuk. az eljárás nemcsak értelmetlen.47 Ugyanezt a folyamatot figyelhetjük meg bizonyos szkizofréniaformák kezdeti stádiumában. szükségszerűen szintézisnek kell követnie. végül saját balsikereimen okulva tanultam meg azt. Az ellentétek egyesülésének természetes folyamatát választottam módszerem mintájává és alapjává. hogy a természetes úton tudattalanul és spontán bekövetkező folyamatokat szándékosan hívjuk létre. Előbb alaposan meg kellett győződnöm arról. ahol átgázolhat. és a tudat meg a tudattalan között tátongó szakadékot hidalja át. Nehezen és hosszas habozás után. Ha ezeket a kollektív eszméket a személyes területre akarjuk redukálni. G. V. Ezekben az esetekben az orvosnak különleges kezeléssel kell beavatkoznia. Ez természetes folyamat. megragadja a lábát. és nem engedi el többé. Ez az eljárás elveszti hatóerejét. fejezet A SZINTETIKUS VAGY KONSTRUKTÍV MÓDSZER A szembenézés a tudattalannal olyan folyamat vagy munka. Sok esetben az a hiba. ha szintetikus kezelésnek vetjük alá. és a tudatba s annak felfogásába integráljuk. hogy az orvosi pszichológia kizárólagosan személyi irányzatát a fenti értelemben fel kell adnom. és tovább. és a fentebbi ábrázolt irányba kell továbbfejlesztenem. és bizonyos fantáziafolyamatok egymásra következéséből áll. ezért egy példát mondok el. Jung. netalán szenvedés. 100. amelyek álmokban és víziókban spontán jelentkeznek. 1940. mint a reális és imaginárius számok funkciója. amennyiben csak feloldásból áll. ha csak feloldjuk. Irodalmilag legjellemzőbb ábrázolása a Faust második része. ugyanúgy a szintetikus eljárás általános és érthető kifejezéssé integrálja ezeket. Fentebb ez eljárás igazáról és határairól bővebben szóltam. mivel e funkció reális és képzeletbeli vagy racionális és irracionális tényeken alapszik. az elöljáróban ismertetett elméletek egy kizárólag kauzális-reduktív eljáráson alapszanak. 47 48 . ezt saját gyakorlatomban kellett elég kellemetlenül tapasztalnom. Egy nőbeteg. hogy a “transzcendentális” funkció fogalma a magasabb matematikában is előfordul.6. vagyis amikor az álomképek a kollektív tudattalanból kerülnek a felszínre. mégis talál egy helyet. mely az álmot (vagy a fantáziát) az emlék alkotóelemeire vagy az alapját képező ösztönfolyamatokra bontja fel. amelyik ott lapult a vízben. Jacobi: Die Psychologie von C. hanem jelentőségükben megerősítjük és az összes tudatos eszközzel kiszélesítjük őket (ún. amplifikáció48). amelyet transzcendentális funkciónak46 nevezünk. Az álomsorozatok ábrázolását találja az olvasó a Psychologie und Alchemie-ben. az ellentétek feszültségéből származó energiának a megnyilvánulása. Meghatározását lásd J. Asszociációk: 46 Csak utólag fedeztem fel. hanem káros is. ha az álomszimbolika már nem redukálható személyes emlékekre vagy törekvésekre. Ez az eljárás nem túl egyszerű. hogy a beteg nem leli meg útját és módját annak. hogy az “analízist”. amelynek az a lényege.

A barátnő igen sok vonatkozásban hasonlít a betegre. és ezért többé-kevésbé tudattalanokká lesznek. Rák: A rák egészen elbújt a vízben. ha barátnőm nem engedne ki öleléséből. A veszekedés jobb híján már hosszú idő óta élvezetpótlék mindkettő számára. . Mivel kölcsönös kapcsolatuk túlzottan bensőséges. “férfias lába” van. .ezen az akadályon kell túljutnom. 1914. mivel a betegnek nagy. 1949. a homoszexualitást súroló barátságról van szó. hogy biztonságban a túloldalra jussak. . Aigremont: Fuss. hogy a folyó túlsó partjára kellene jutnom (vagyis a barátnőmhöz való viszonyomat fel kell adnom. aki karcinómában halt meg).biztosan arra vonatkozik. mégis. már megint nagy jelenetem volt a barátnőmmel. hogy az akadályon túljussak. Mindketten igen erősen érdeklődnek a művészet iránt. . Ebből persze egykettőre félreértés támad. A kezelés a lehetőség arra.a rák olyan állat. 50 Az álom teljes megfejtése tehát így hangzik: azért nem akar elszakadni barátnőjétől. 50 . 3.e lehetséges út. és szintén igen ideges. és az ideális barátság ellenére sokszor vad veszekedés folyik közöttük. rajongó ölelésével. elnyomja őket. mindketten idegesek. Analitikus (kauzális-reduktív) értelmezés 49 A magyarázatot egy mondatban foglalhatjuk össze: “Belátom. 2. és anyja halála után érzéseit barátnőjére vitte át. Különösen betegem nem tudott lemondani hosszú időn keresztül a meg nem értettség édes fájdalmáról. nem vettem észre. Probleme der Mystik und ihrer Symbolik (A misztika és szimbolikájának problémái). amelyről nem szívesen mondanának le. és már maga is régen belátta. és csak hamis ambíció hitette el vele. Patak: Nehezen áthágható határ. ha anyám újra magához vonna. amelynek ingerültségük az alapja. hogy ez a barátság túlérett. hogy ebből még ideált csinálhat. félek ettől a betegségtől. Ezzel a barátnővel igen különös a helyzet. . barátnőjével szemben ő játssza a férfit. mivel elfojtott homoszexuális vágyai vannak vele kapcsolatban. mire mindkettő lelkesen beszélni kezd. és ezáltal az élet egyéb lehetőségeit túl határozottan kizárja. A láb közismert fallikus szimbólum. még nem értik eléggé egymást. gyógyíthatatlan betegség (visszaemlékezik X-nére. A betegnek már az anyjához való viszonya is túláradó. A tudattalan ezzel el akarja távolítani őket egymástól.engem nyilván le akar húzni a víz alá. amely hátrafelé megy . azaz ollói közül). A rák a lábát ragadja meg.vajon mi nem enged a túlsó partra? Persze. hogy csak lassan jutok előbbre. vagyis a megfelelő infantilis vágy: szeretném. aminek minden eddiginél hevesebb jelenet az eredménye. Kettőjük közül a páciens az erősebb egyéniség. Ezek a vágyak a tudatos személyiség tendenciáival morális és esztétikai szempontból összeegyeztethetetlenek lévén. jobban ki kellene beszélniök magukat. Gázló: Lehetőség arra. ők azonban erről nem akarnak tudomást venni.a rák szörnyű. rettentően megijedtem: . hogy az egyik úgy találja.másutt túl széles a patak.” A vágy erős homoszexuális háttere miatt inkompatibilis. sokkal jobban szeretném. . Évek óta tartó rajongó.und Schuhsymbolik. amelyet a tények már régen bebizonyítottak. fantasztikus volt. bár minden jelenet “halálosan” kimerítette.szörnyen átfogott. 49 A kétféle magyarázat hasonló felfogását találhatjuk Herbert Silberer igen jó könyvében.1.a túlsó oldalra kellene jutnom. A jelenet rendesen azzal kezdődik. A félelem az elnyomott vágynak felel meg. szexuálfantáziái is ennek megfelelőek. . .

hogy ezt a hajlamot magától is beismerje. hogy barátnője akadályozza és húzza le őt. mivel az alapul szolgáló reminiszcenciakomplexusokat a külső körülményektől elvonatkoztatva az alany tendenciái vagy részeiként fogja fel és újra hozzákapcsolja őket. A különös szimbólumválasztás ténye is homályban marad. pl. 2. és amely a további haladásnak ellenszegül. A szintetikus vagy konstruktív értelmezési módszer51 alanyi síkú értelmezésből áll. amelyik minden álomrészletet. Miért jelenik meg pl. A beteg azt képzeli. amikor interpretációnk módszerét meg kell változtatnunk. 2. Mindenekelőtt nem veszi eléggé figyelembe a beteg asszociációit. Természetesen a barátnő is ilyen erőfeszítéseket tesz. Az álmodó az egész álom: ő a patak. egyszerűen azért. bekövetkezett az a pillanat. hogy tehát a rák nem vonatkozhatik kizárólag a barátnőre vagy az anyára. amelyen nehéz átlépni. míg a beteg jobb belátásra nem tért. amely hátrafelé és a mélybe megy. hogy a legyőzendő akadály őbenne magában rejlik: olyan határ. Ez a veszély olyan. (Az élményben nemcsak a tárgyat élem át. “fel kell emelnie”. 1917. de csak akkor. a gázló és a rák. mivel az álomtartalmat reminiszcenciakomplexusokra fejti fel. E nem kívánt hajlam kínos voltát belátásával már régen legyőzte. De azt felelte volna: “Minek is még analizálni ezt az álmot? Csak ugyanazt mondja. pl. az álom minden személyét az álmodóra vonatkoztatja. hableányét. 3. mint egy gyilkos betegség. a “rák” betegséggel való kapcsolata. Der Inhalt der Psychose. mivel a beteg rendkívüli szemérmessége ilyesmit semmi körülmények között el nem fogadott volna. Ezért a következő terminológiát vezettem be: minden olyan magyarázatot.” Ez a magyarázat a betegnek semmi újat nem mond. tárgyi síkon mozgó értelmezésnek nevezek. hogy egész egyéniségét magával vonja. javítania kell. 51 Vö. kiad. s az álmodót azzal fenyegeti. A kauzális-reduktív eljárásnak ebben az esetben bizonyos hátrányai vannak: 1. Az alanyi síkú értelmezés szintetikus. ha számot tudok vetni élményemmel. ha nem is volt neki kellemes. hanem elsősorban önmagamat. amely titokban keletkezik valahol. tanítania. és gyógyíthatatlan (mindennél erősebb). sárkány. amelyben az álom kifejezései reális tárgyakkal azonosíthatók. pl. Bizonyos tények már régebben meggyőzték e homoszexuális tendencia meglétéről. Függelék. Ez az eljárás az alanyi síkon mozgó értelmezés. A tárgyi síkon mozgó értelmezés analitikus.Ez a magyarázat természetesen a beteg magasfeszültségű barátságideáljának súlyos aláértékelése. Ha egy ilyen motívum kerül világosan az előtérbe. úgy. A szintetikus (konstruktív) értelmezés A páciens számára nem tudatosult. 2. csak mindig ugyanazt különböző változatokban. elkövetkezett az ideje annak. . hogy az álom szubjektív jelenség. már semmiféle ellenállásra nem találok benne. Pedig lehetséges e határon túlkerülni. amit már úgyis régen tudok. Polip. hatnia kell rá. ezért érdektelen és hatástalan. kígyó vagy hal ugyanazt a szolgálatot tenné. Lásd Collected Papers on Analytical Psychology. az álmodóra magára is utal. hogy erősen kell ügyelnünk a felmerülő archetipikus motívumokra. a barátnő-anya éppen rák formájában? Szebb és plasztikusabb formát is választhatna. ezek csak az alany különböző tudattalan tendenciáinak és feltételeinek kifejezései. kiad. Amíg ezt hiszi. Ezzel az értelmezéssel szemben áll az. haszon és értelem nélküli idealista erőfeszítéseket kell tennie. Ha tehát a kezelés jelenlegi állapotában ezt a magyarázatot mondom el neki. Ha az analitikus vagy kauzális-reduktív magyarázat már nem mond újat.) Ebben az esetben tehát minden álomtartalmat mint a szubjektív tartalmak szimbólumát kell felfognunk. A kauzálisreduktív eljárás megfeledkezik arról. Az analízisnek ezen a fokán azonban már nem haragudott meg ezért a magyarázatért. A belátás “mérgét” nagy vigyázattal és a legkisebb adagokban kellett beléje csepegtetni. hogy a mélybe ne húzzák. A kezelés elején hasonló magyarázat lehetetlen lett volna. Más helyütt ezt az eljárást “hermeneutikus” módszernek neveztem. Azonban épp ebben a pillanatban rendkívüli és váratlan veszély fenyeget: valami “állati” (embertelen vagy emberen túli). amelyek külső helyzetekre vonatkoznak. hanem az alanyra.

a páciens komor erkölcsbírói képet öltött. hogy őbenne magában van valami. Ging orákulumaiban “a nagy vízen való átkelés”. amelyekben pl. mint most a beteg. hogy mit jelent a rák. hiszen halott. De miért éppen rák ez az állat? A beteg ehhez X-né halálos rákbetegségét asszociálja. nagyon is emberi” kárörömöt takart. A beteg azonban más következtetésre jutott annak idején X-né sorsából. így hangzik. vagyis az egyik helyzetből vagy beállítottságból a másikba való átjutásban. rajongó szeretetvágy. Ezzel újabb okát látjuk annak. Ennek klasszikus példája J. Az álom ugyanis azt mutatja meg a betegnek. ösztönös mohóságról van szó.) De ebben a “veszélyes” tendenciában rejlik egészsége. amely azonban ebben az esetben férfiakra irányul. amely azonban védelmére szolgál. Így. ez az ő dolga. tehát még szelídítetlen. Ging. hogy ez a homályosan sejtett tendencia erkölcstelen életre csábítja. Azonosulás csak tudattalan. amiért a páciens őt (önmagának sem vallva be) irigyelte. egy tehetséges művésszel. amelyek világosan azt mutatták. amelynek szenvedélyessége. Hirtelen súlyos betegségét és korai halálát a sors büntetéseként fogta fel az asszony könnyelmű életéért. Ez a libidónak egy neveletlen. Ezzel egy újabb. Ennek kell utánanéznünk. amely nem retten vissza az élethez szükséges merészségtől. 1924. Elsősorban tudjuk. amely közismerten vak. E kívánság tehát az erős infantilis mohóság jegyét viseli magán. Midőn X-né meghalt. Itt tehát X-nével való utalásszerű azonosulásról lehet szó. Az álomnyelv megértéséhez sok párhuzamra van szükségünk a primitív emberek pszichológiájából és a történelmi szimbolikából. Mi a titok a betegek anyjához és barátnőjéhez való viszonyában? Közös az erős. A helyváltoztatásnak beállítottság-változásként való értelmezését támogatják bizonyos primitív nyelvek kifejezései. A betegünk a következőket meséli róla. és olyasvalami. teljesen hatalmába kerítette őt. igen életvidám asszony volt. És barátnőjét sem kényszeríthetjük megváltozásra: ha viszont meg akar változni. hogy annak a másik. hogy benne is megvan a könnyűvérű természet. Ezért áll meg egy infantilis homoszexuális fokon. X-né korán özvegyen maradt. hogy az olyasvalami. amely “emberi. aki halálakor ugyannyi idős volt. Minél magasabbra jut az egyik. érzése szerint sokkal veszélyesebb hajlamnak áldozatául ne essék. Ezt 52 Richard Wilhelm: J. hogy ez a bizonyos tulajdonság már az anyján jelentkezett. Erre tökéletesen megfelelő szimbólum az állat. ami a barátnőn tűnik fel (mivel ő maga vonatkoztatta a rákot a barátnőre). mert attól félt. ami már az anyján is jelentkezett. mint dühös kakasok ugranak egymásnak. hogy a másik a tárgy. a jövendő egészséges személyiség csírája. . (A tapasztalat szerint ez egyike a leghatékonyabb indítóokoknak. igen fontos adalékot kaptunk az “állati” elem felismeréséhez: újfent ugyanarról a szelídítetlen. Anyján már nem változik semmi. amiért meg nem felelő. amelyet azonban mindig elnyomott. nem realizált hasonlóság alapján lehetséges. ez a beteg szempontjából lényegtelen. differenciálatlan és nem emberiesített darabja. Mennyiben hasonlít betegünk X-néhez? A beteget korábbi fantáziák és álmok egész sorára emlékeztethettem. Miért? Mert mindkettő azt hiszi. úgy érzi. Hogy vajon anyja és barátnője ezt a tulajdonságot valóban birtokolják-e. “az indulás helyén vagyok”. az. ami megakadályozza a határ átlépésében. Az a tény. hogy “indulófélben vagyok”. infantilis jelenségre mutat. mivel az álmok lényegükben a tudattalanból eredtek. hogy miért nem tud elszabadulni barátnőjétől: muszáj hozzá ragaszkodnia. főleg egy különös emberrel. Ettől az értelmetlenségtől csak az alanyi szintű felfogás szabadit meg.hiszen az ő esete azonos a betegével. infantilis kapcsolatokhoz ragaszkodunk. amely még az ösztön kényszerű jellegét viseli magán. annál magasabbra kell felküzdenie magát a másiknak. Volt egy sor kalandja különböző férfiakkal. A helyzet csak akkor változik meg. ha ő maga megváltozik. Das Buch der Wandlungen. az ok. és aki rá különösen igéző és megbabonázó (fascináló) benyomást tett. akit betegünk személyesen is ismert. és mindegyik megpróbál a másik feje fölé kerülni.52 Most aztán minden annak a megértésétől függ. amely minden elmúlt fejlődéstörténeti korszak funkciólehetőségeinek székhelye.

amelyek a barátnőjéhez fűzték. és ez terhelte meg egy ki nem elégítő barátság kínjával.büntetendő. a rejtettséget. és a szimbólumválasztás jelentőségét sem magyaráztuk meg kielégítően. nem akarati folyamat. hogy a túlpartra kerüljön. azaz megszállják. amely tehát ily módon igen fontos heurisztikus. hogy e képesség az azonosítás egyik lényeges motívuma volt. Hangja is erősebb és mélyebb. Ez a részlet. ez kapcsolatjelenség. (A rák hátrafelé megy. míg a páciens szemmel láthatóan férfias típus. amelyhez két személy szükséges. Úgy látszik. amelyet nem a tudat motivál. amely csak férje halála után fejlődött ki benne. hogy a művésszel való azonosítás mélyebb alapja a beteg bizonyos alkotóképességén nyugszik. A fascináltság ugyanis kényszeres jelenség. hanem tudattalan tendenciái játsszák ezt. a hangadó. Nem látta eddig az éppen most megvilágított “tudattalan kapcsolatokat. még a tárgyi szintű analízis körébe tartozott. amit csak ő maga kíván. hiszen még nem aknáztunk ki minden asszociációt. amelyben a “férfias”-ra való utalással találkoztunk (láb). Így teljesedik be tudattalanul X-nével és szeretőjével való azonosulása. mint barátnőjéé. Megvan az ehhez szükséges erejük. Az ilyen fascináló hatás sohasem kizárólagosan egyik személyről irányul a másikra. De nem szabad elfelejtenünk. ha visszaemlékezünk arra. s hogy korábban nem látta. a víz alatt. Így éli ki mégis könnyelmű hajlamát. mint saját komplexusai tudattalan ábrázolóját. X-néről mint igen nőies asszonyról beszélt. A tudattalan identifikációk mindig ebbe torkollnak. A víz tehát a tudattalant jelenti. hanem a tudattalanból fölmerülő és magát a tudatra ráerőszakoló jelenség.53 Emlékezzünk az álom analízisére. hogy a rák a patakban lapult. de nem tudatosan. Ezzel azonban nem jutottunk még az azonosítás történetének végére. a felfedezés szempontjából értékes princípiumnak bizonyul. elrejtette őket a víz. a tudattalanban rejlő dinamikus erő. hiszen a rák is a tudattalan. hogy a betegnek a művészéhez hasonló (tudattalan) diszpozíciója kell. Természetesen számára nem volt világos ez az összefüggés. aki lágyságában és szeretetreméltóságában hasonlít barátnőjéhez a páciens szerint. A beteg valóban a fék szerepét játssza barátnőjével szemben: ő az aktívabb. és amely a művésszel való barátságához vezetett. Ezzel már sokkal többet tudtunk meg a rákról: ez a megszelídítetlen libidódarab belső lélektanát képviseli. amely megakadályozza. Gyakorlatilag megelégedhetnénk az eddig elért eredménnyel. Ennek a hajlamnak azonban tudattalannak kell maradnia. állandóan X-né példájával ijesztgette magát. mint amit a művész játszott volt X-nével szemben. A beteg utólag elmondta. Ez újabb nyomra vezet: a páciens ugyanazt a szerepet játssza barátnőjével szemben. . Akadályt pontosan ezek a tudattalan kapcsolatai képeztek. Ezek a beteget állandóan vissza akarják vezetni barátnőjével való kapcsolatához. ez tartotta távol az élettől és továbbfejlődéstől. A rák tehát a tudattalan tartalmak szimbóluma. szigorúan véve. s a megigézettnek megfelelő diszpozíciót kell magában hordoznia. 53 Nem feledkezem meg arról a tényről sem. amit a beteg elbeszélt: mily nagy és különösen megbűvölő hatással volt rá a művész. akkor sosem ment volna bele. Egy férfival azonosította tehát magát. hogy ez ismeret birtokába csak alanyi síkon jutottunk. Fel kell tételeznünk. tudattalanok lévén. E megállapítás igazságát könnyű volt a már ismert anyagból bizonyítani. hogy X-nének nem kis művészi tehetsége volt. ő irányítja barátnőjét. hogy legyen. Most a betegnek abból a megjegyzéséből indulunk ki. tehát mindenfajta belátás és javító szándék számára hozzáférhetetlenek. de teljesítenünk kell az elmélet követelményeit. és olyasmire is rákényszeríti. A patak az az akadály. Barátnője határozottan nőies külső megjelenésében is. különben nincs igézet. jobban mondva a tudattalanságot.) Barátnőjéhez való kapcsolata azonban betegséget jelent: hiszen ettől lett ideges.

hogy jut ilyesmi az eszembe. Ezzel újra a tárgyi síkra jutottunk. a rák. hol viszont másképp. de mégsem akar.7. és a projekciót még csak magával sem vihette. Nem. Hiába nyilatkoztatnám ki. De kire? Még a művészhez tapadna? Hiszen az már régen eltűnt a beteg látóhatáráról. amely megakadályozza a túlpartra jutásban. hiszen ezt az érzést ő maga produkálta.” Itt elhallgatott. másképpen nem találjuk meg a kivetítés alanyát. akinek különben ehhez az emberhez azon az egyszerű fascináló benyomáson túl személyes kapcsolata nem volt. X-né tehát a beteg jellemének egyoldalú. természetesen sokat jelentek neki. amelyet tudatosan nem realizál. érzékeny és nőies lény. kellemes embernek látom.”. Inkább képzeletbeli alak volt a számára. ez a beteget hidegen hagyná . old. hogyha nincs itt nálam? Akkor sem változom?” Mire ő: “Amikor itt vagyok. bizony nagy szükségünk lenne jó tanácsra. hogy én semmi ilyesmit nem vettem észre. hogy a még csak tárgyi síkon megérett kapcsolatokat alanyi szinten is értelmezzük. De a rafináltabb dolgok sosem jelentkeznek a felszínen. különös módon megváltozik a képe. Ezzel egy újabb igen fontos pontot ismerünk fel: engem kontaminált. “de hisz én nem is vagyok a művész.54 Ez bizonyos mértékig igaz. Pedig valahol ennek is lennie kell. akinek valamiféle jelentősége lenne a számára. és a legkevésbé sem férfias. mivel ez ma is benne gyökerezik a beteg tudattalanában. vagy egy démon. ezért hiányzott az ő lelki kelléktárából. Ha ebben a sajátos esetben a tárgyi síkra korlátoznók magunkat. fejezet A KOLLEKTÍV TUDATTALAN ARCHETÍPUSAI Most az a feladatunk. Tovább kérdeztem: “Igen? Milyennek?” Ő: “Néha veszedelmes. és tovább. és tovább. vagyis kell valahol lenni valakinek. 54 A nőben rejlő férfi lélekrészt animusnak neveztem. szörnyű. sem varázsló stb. A titokzatos művészt nem lehet alanyi síkra emelni. Igazán nem tudom. vagy hosszabb ideig nem találkozunk. rajtam kívül.hiszen ezt ő is éppolyan jól tudja. old. azaz egy bizonyos aspektusának megszemélyesítéseként kell felfognunk. akkor . mindig a kezelésen kívül kerülnek napvilágra. amivé a páciens lenni szeretne. 117. 296. De akkor én magam vagyok az akadály. akkor valamelyest az álmodó lélekrésznek. amikor férfias vonásaira először felhívtam a figyelmét. Ezt a korábban felfedett anyag (szexuálfantáziák) alapján könnyen bebizonyíthattam. valamint Emma Jung: Ein Beitrag zum Problem des Animus. én nem is vagyok gonosz.amint tapasztalatból tudjuk . Azt hiszi. hogy rám vetítette ki ezt a tulajdonságot. jövőbe kivetített képét ábrázolja. Bizonyos. Vö. és ezért ez a tudattalanban marad. Ha nem tudunk fellelni ilyen részletet az álmodóban magában. milyennek lát. azonosított a művésszel.azt csak kivetíthette. akire ezt a részletet kivetítette. E célból el kell vonatkoztatnunk a tárgytól. De a borzongató megbűvölő elemet nem tudjuk elhelyezni férfias vonásaiban. az ilyen kivetítés mindig aktuális.” Tehát ez a részlet nálam volt indulatátvitel formájában. Azt gyaníthatjuk. in: Psychologische Abhandlungen. Ha megpróbáljuk X-né alakját alanyi szinten magyarázni. és a beteg szubjektív komplexusainak szimbolikus megjelenítéseként kell tekintenünk őket. A beteg nem ismer olyan férfit. hogy egészen rendkívülien finom. mint egy gonosz varázsló. Die Beziehungen zwischen dem Ich uud dem Unbewussten. Nagyon és őszintén meglepődött. hogy a művész a betegben lakozó férfielem képe. ő tehát tudattalan fantáziáiban velem szemben X-né helyét foglalja el. Látszólag nyoma sincs. mivel a betegben szunnyadó tudattalan művészi tevékenység momentumát már X-né alakja fedi. Ezért óvatosan azt kérdeztem: “Ugyan. . aki orvosa lévén. mivel a beteg e szempontból valóban áltatja magát. Hiszen nem ilyen. IV. Hol eszményített alakban jelenik meg. különben érezhetően benne lenne még. míg a férfiak nőies lélekrészét animának. Joggal lehetne azt mondani. de ha egyedül maradok. Ezek szerint X-né annak a képmása.

Oktalanság. mint az orvos. Minek a képévé? Ez a legnagyobb nehézség. E miatt az érzés miatt e pillanatokban gyűlölöm a barátnőmet. méghozzá borzalmas. mint hogy én vagyok az. mintha éppen azt a pontot érintette volna lelkemben. Ezzel semmit sem nyertünk. hanem mitologikus tulajdonságok. mivel akkor úgy kell kezelnie engem is.ezt el nem fogadhatom. csak egyelőre nem látjuk világosan. hogy tudott volna róla. hogy maga az. személyes tulajdonság-e az. és szinte megkönnyebbülten mondja: “Különös.feleli az orvos -. de a titokzatos ismeretlen elleni heves vita közepette. Most már tudom. Inkább elhiszem azt. hogy a jó is. az elfojtás jege megtört. ez ostobaság. Egy csapásra kínos félreértés lehetőségét látom magam előtt. gonosz kifejezés jelenik meg az arcán. “No igen” . Hiszen a “démonok” nem személyes emlékképek. hogy bennem látja a démont. a démon. Tehát az átvitel új fázisba lépett. ebben a pillanatban úgy érzem.mint én. anélkül. amelyet rám vetít ki. milyen rémes érzés. leértékelés? Tekintete mint egy ragadozóé. eddig sohasem tapasztalt ellenállás bukkan fel. fantasztikus elvakultság. valóban démoni. Így keletkeznek a feloldhatatlan konfliktusok. Éppoly kevéssé tűrheti el. igaz. ami fájdalmas és rossz volt barátnőjével való kapcsolatában. amelyen barátnőmmel való kapcsolatomban nem tudok túljutni. vagyis képpé nyilvánítja. vagyis akkor az ismeretlen állandóan a levegőben lesz. vad. kritikus szemmel meg nem bírált ítéletek formájában mégis embertársainkra szoktuk kivetíteni. Egy másik lehetőség: a beteg újra régi védekezési módjához fordul. ami újabb elfojtás a tudat felszínén való megtartás helyett. vagy sem? “Varázsló” és “démon” alapjában véve olyan tulajdonságokat jelentenek. hogy a személy fölötti vagy kollektív tudattalan tartalmát vetítettük ki. pontosan meg kell állapítanunk. amelyek a beteget megrohanó ismeretlen. A projekció továbbra is élne benne. amelyekről azonnal nyilvánvaló: nem egyéni emberi.” És igaza is van. hogy mindaz. Nem is tudom leírni. mint ahogy barátnőjét kezelte. én legyek férfivá. hogy mi az az ismeretlen x. Az ilyen attribútum mindig arra mutat. Mi ez? Csalódott szerelem? Sértés. Szörnyű érzés. és előttem félelemtől kínzott áldozatom ül. ha így beszél.” Ez a kijelentés új fénybe állítja a történteket: most én foglaltam el a barátnő helyét. hogy ő maga lenne. és a legkülönbözőbb félreértéseket okozza. A barátnőn már túlkerült. a legkellemetlenebb félreértések fenyegetnek. A páciens létének új fázisába lépett. amelyen a beteg sohasem tudta túltenni magát. hogy démonná tegyék. Valahányszor ilyen elfogadhatatlan elem merül fel. ha ilyesmit akarunk átvinni a személyére. Mire tapintottam rá? Milyen új húr pendült meg? Mindez csak múló pillanat. s egy feloldhatatlan konfliktus az élet megrekedését jelenti. Ezek a jelzők tehát nem alkalmazhatók egy emberi személyiségre. bár rendesen intuitív. “embertelen” érzésnek felelnek meg. rám helyeződik át. “a beteg tudattalanában lévő egyik képpé” . és én valóban lelki fejlődése akadályozójává lennék. A beteg arckifejezése újra megnyugszik. ismeretlen. ami lényegesen kellemetlenebb. soha . ami pedig az egész módszernek természetes követelménye. Ezen a ponton már sok kezelés megakadt. Megint csak az lesz a vége. embertelen. A tudattalan öleléséből nem szabadulhatunk másképp. gyűlöletes. csak ha az orvos önmagát alanyi szintre emeli.mire az így felel: “Micsoda. A “varázsló” és a “démon” mitológiai alakok. sőt ellenkezőleg: most az ismeretlen már a tudattalanból fenyeget. kapcsolataink mindenkori kárára. bár minden erőmmel küzdök az érzés ellen. aki a kétségbeesés állati erejével próbál védekezni gonosz varázslatom ellen? Mindez képtelenség. Szóval mégis démon volna? Vagy én vagyok a ragadozó. A szeme különösen csillog. fascináló gonosz varázslóvá vagy éppen démonná? Nem. s a “gonosz varázslók” . és megvetem őt. Egy bizonyos: ha a beteg megragad az átvitelnek ebben a formájában. hiszen azt éppoly kevéssé fogadhatja el. és keresztülnéz a sötét folton.

csupán azért. hanem mint magától értetődő valóságot. azért nem fog csörgőkígyónak nevezni egy gyíkot vagy egy siklót. Napjainkban is a kollektív psziché. E képben bizonyos vonások. a tudattalan destruktív erőinek lázadását éljük át. és nem individuálpsziché. amit azelőtt az istenképek kultuszában élt ki. szentekben és latrokban. hogy ugyanazt beteges formában barátnőjéhez való kapcsolatában magasztos önfeláldozásban élje át. a képsorozatok átlagos szabályszerűségei. Ha a funkció egyszer a tudattalanba került. Ezt kicsiben betegünkön szemlélhetjük. hogy archaikus kollektív tartalmával hatalmas befolyást kezd gyakorolni a tudatra. a gyökerét nem bírjuk kiirtani. A kollektív tudattalan egy olyan világ képe. és tartalmát nem konkrét (ez visszafejlődés lenne!).56 Amennyiben ezek a képek a pszichikai események relatíve hű ábrázolásai. mivel ezek olyan fogalmak.és lecsapódásaként is felfoghatjuk. démonokat stb. Csak a felvilágosodás korában látta be az emberiség. Helyzetét mértéktelenül megerősítette a modern élet racionalizmusa. Ennek a libidónak a visszaáramlása rendkívülien megerősíti ugyanis a tudattalant. természetesen tudattalanul démonok. hiszen az isteneket. és legmagasabb idealizmusát. azaz domináns törvények és princípiumok képei. A felvilágosodás kora közismerten a francia forradalom rémtetteivel végződött. ezek csak projekciók. azaz hasonló tapasztalatok összehalmozódása révén kibontakozó általános alakjaik bizonyos általános fizikai alapvonalaknak felel meg. aki a neki irracionálisnak tűnő életlehetőség (X-né) elől elmenekül. értelmének javát arra kell fordítania. mint egy gyógyíthatatlan betegség. hacsak nem árad belőle tényleg valami démoni hatáshoz hasonló. Értelmetlen lenne ezeket a tudattalan lehetőségeket személyes számlánkra írni. és ennek révén olyan libidótöbblettel mérgezte meg magát az ember. mert surranó zaja megijeszti. A valláshoz hasonlóan erős funkciónak az elfojtása az egyéni pszichológiára is súlyos hatású. és ezzel az irracionális funkciót a tudattalanba süllyesztette. azaz kollektív psziché. onnan feltartóztathatatlanul és pusztítóan hat. az archetípusokat megtörtént események effektusa. Amennyiben tudattalanunk révén részesei vagyunk a történeti kollektív pszichének. Akkor az egyén és a nép egyaránt kényszerül az irracionalitás átélésére. Mint már föntebb megjegyeztem. ezek az istenek. . amelyeket a lélek újra meg újra átél. amely minden irracionálisat megfosztott értékétől. Ez azonban mitológia. Ezzel természetesen nem akarjuk letagadni a kollektív tudattalan tartalmának esetleg igen hatékony létezését. Ezek uralkodnak. hogy istenek a valóságban nincsenek. ez most a tudattalanba süllyedt. annyira. sosem fogta fel lelki projekciókként. Ezzel végük is volt. mert láthatatlan. varázslók stb. Éppígy nem nevezzük embertársunkat démonnak. Éppígy részünk van istenekben és ördögökben. akkor ennek mindenütt meg kellene mutatkoznia. mert mindig előforduló pszichológiai funkciónak kell elismernünk. azaz tudattalan tartalmakként. Nincs más lehetőség. világában élünk. Ha hallott is valaki a csörgőkígyóról. hogy mindez ma is igaz. mivel ez hatásos. akkor ez az ember valóban démon volna. amelynek. A naiv ember számára ezek a dolgok sosem váltak el az egyéni tudattól. hanem pszichikai realitásként kell felfognunk. Így lehetséges. de éppúgy felfoghatók az eseményeket előidéző tényezőként is.55 A tudattalan éppen ezt kereste. amelyek a legerősebb indulatokkal töltötték meg a megelőző korokat. mint hogy az irracionálist szükséges. az ún. archetípusok vagy dominánsok az idők folyamán pontosan körvonalazódtak. De a kollektív psziché tartalma különbözik és szemben áll az egyéni psziché tartalmával. bár ezekről valaha mindenki hallott vagy olvasott. Ezért feltétlenül szükséges meghúzni a lehető legélesebb határvonalat a személyes és a személytelen területe között. A megfelelő lelki funkciónak azonban korántsem volt vége. tehát valóságos. hogy az irracionalitás őrültségeit a legtökéletesebben alkossa meg. hogy archetipikus képeket közvetlenül vihetünk át szemléleti fogalmak formájában a 55 56 Ezt 1916-ban írtam. archetípusaik. Fölösleges megjegyezni. Eredménye páratlan tömeggyilkosság. amely ősidők óta alakult ki tapasztalatok lecsapódásából és ezeknek a priori voltából.sem. Ha ez valóban személyes karakterének egy darabja volna.

olyan mélyen gyökerezik sok primitív nép lelkében. A fizikai adottságokkal57 való rokonságuk miatt az archetípusok rendesen kivetítve jelennek meg. Vö. veszekedés. aki mágikus erejével elszabadítja a világháborút. könyvben.59 Az archetípusok felismerésével jelentős lépést tettünk. A varázslótípus előfordul a Zarathustrá-ban is. hogy föltételezik “doktor”-állatok előfordulását is. mégpedig ha tudattalanok. Archeteden des kollektíven Unbewussten. A kollektív tudattalan tartalmak kivetítésénél szinte szabályszerűen fellépő egyik archetípus a túlnyomóan félelmetes hatású “varázsló démon”. aki szellemekkel érintkezik. 169. de a kivetítővel nem fér össze. a mágikus erő. értékelésük és megítélésük nem könnyű. egy különleges képességű egyéniség. vagy “ő az. Az ördög megjelenése ebben az esetben azt jelenti. hanem szabadon alkotta saját tudattalanából. Az ördög az “árnyék” archetípus egyik variánsa. Ha valaki az ördögöt embertársára vetíti ki. Meyrink ezt természetesen nem tőlem tanulta. jelentős tények. Mivel rendesen projekció formájában jelennek meg. vagy ugyancsak Meyrink Tibeti varázsló-ja. A kivetítőnek sem kell ördögnek lennie. ez csak azért történhetik. képet és kifejezést kölcsönözve egy ahhoz hasonló érzésnek. akitől X hányingert kap”. és mivel ezek csak ott rögződhetnek. bizalmatlanságnak és előítéleteknek. Ezért az archetípusok igen fontos. mi 57 58 Lásd Seelneprobleme den Gegenwart. Ezért mondjuk: “istenít valakit”. amiért is a tudattalan szétválasztja és egymástól távol tartja őket. annál jobban sikerülhet ez a szétválasztás. Jó példája ennek Meyrink Gólem-ja.58 Ez az alak .amennyiben negatív.fizikai eseményekre. hiszen a bölcs öregember igen pozitív aspektusában is megjelenhetik. Azért még nem ördögi. mert azon az emberen tényleg van valami. 59 . mongoloid típusú ember formájában.vagy túlbecsülése formájában. amely szintén az egész világon elterjedt képzet. mint a másik. bár el kell ismernie. ahol ennek valamilyen alapja van. a Denevérek c. és tovább Az orvos-varázsló képzet. Például az éter a lehelet vagy a lélek hagyományos anyaga. aminek nem kis jelentősége van. hogy a két ember (most és a közeljövőben) összeférhetetlen. Embertársaink mágikus vagy démoni hatása ezzel megszűnik. old. hanem pszichikai kórokozó voltuk miatt pontos megfontolásra méltók. hogy az illető szinte ördög lenne. amelyekre igen kell ügyelnünk. azaz fantasztikus híreszteléseknek. Nem szabad egyszerűen elnyomni őket. akkor a mindenkori környezet személyeinek túlzott alá. és mágikus ereje van. mivel kellemetlen érzésünket a kollektív tudattalan meghatározható nagyságára vezethetjük vissza. sőt éppen ő esett csapdába először. Ez a törzs primitív varázslójának vagy sámán-orvosának (Medizinmann) típusa. Az északkaliforniai achumavék különbséget tesznek a közönséges prérifarkas és az “orvos-prérifarkas” között. aki mágikus erő hordozója. azután az energia. esetleg veszélyes aspektusú . Ez a démonkép az istenfogalom egyik legalacsonyabb és legrégibb foka.gyakran jelenik meg sötét bőrű. Ezzel egy percig sem akarjuk azt mondani. amely a Föld minden világnézetében képviselve van. Ezzel azonban egészen új feladat előtt állunk: az a kérdés. mennél inkább túlsúlyban van azonban a mágikus jelleg. vagyis az ember el nem ismert sötét oldalának veszedelmes aspektusa. hiszen ő vetítette ki. rajongás és bolondság előidézőiként. hanem éppolyan tisztességes ember lehet. ezért a kettő között egy “ördögi” (azaz elválasztó) hatás működik. ami a kép rögződését megkönnyíti. Sokszor nehéz vagy alig lehetséges az “árnyéktól” elválasztani. hogy az ördögi benne is éppannyira megvan. in: Eranos-Jahrbuch. ellenkezőleg: akár rendkívülien jó ember is lehet. mint amit betegem énreám vetített ki. Ezek az okozói modern mítoszképződéseknek. mindenféle félreértés. a Faust-ban ez maga a hős.

amivel azt fejezi ki. a határt nem lehet áthágni . és azt is láttuk fentebb. hanem az emberiség állati elődeinek funkcióemlékét is tartalmazzák.60 Az ilyen tartalmak vagy Semon kifejezésével . Fejtegetésünk révén az álom. A rák a tudattalan eleven tartalma.módon tisztázhatja a helyzetet az én a pszichológiai nem-énnel. hogy a fejlődést nemcsak megállítsák. hogy a beteg azonosítja magát X-nével. amelyek a legősibb emlékekre nyúlnak vissza. ez a legnagyobb előnye és a legnagyobb veszélye is. A katolicizmus esetében valóban ez a helyzet. másfelől mint veszélyes betegséget jellemzik. sőt legnagyobbrészt valószínűleg teljesen függetlenek tőle. hogy a mitológiai kollektív pszichikus tartalom a tudat tárgyától eloldódott. ha működésbe lépnek. Egyfelől állna a differenciált és modern én. nevezetesen a félelem számára tágabb magyarázatot kaptunk. Látjuk. azaz pontosabban szólva a felismerés alapján posztuláljuk ilyen tartalmak pszichikai egzisztenciáját. míg a kollektív tudattalan és az individuálpsziché megkülönböztethetetlenül összeforr. Mint mondottuk. hogy az orvost a művésszel azonosította. azaz személyen túlira. hogy én. és magára hagyhatjuk-e ezt a továbbiakban? Ezzel tartós disszociált állapotot hoznánk létre: az individuálpsziché és a kollektív psziché közti állandó meghasonlást. Az ilyen disszociáció azonban rögtön szintézist és a kifejletlen tulajdonságok fejlesztését követeli. különben elhatározásunk csak egy irányt követhetne: a primitív részt újra el kellene nyomnunk. Ez azonban csak ott lehetséges. a tudattalan varázslóalakjának egyik képe voltam. vissza kell térnünk a kiindulópontul szolgáló álomhoz. Az energia azonban újra használható lesz azáltal. . mint a viszonylagosan rövid specifikus emberi lét.hogy az álom képével éljünk. amelyek a tudatkontrollnak csak részben vannak alávetve. specifikusan emberi funkcióformák székhelyei. Ezt az energetikai körforgást a vallások az istenekkel való kultikus 60 H. Az álom és a hozzá kapcsolódó anyag a kollektív tudattalant egyfelől mint a víz mélyén rejtve élő alacsonyrendű állatot. hogy a határon átlépjen. amelyről tárgyi szintű elemzéssel nem deríthetünk ki minden lényegeset. Meg kell találni a lehetőséget a két rész egyesítésére. hogy neki is van kapcsolata a különös művészhez. amely gazdagon kifejlett szimbolikájával a primitív embert elég kifejezéshez segíti. Így megkapnánk a mai való állapot képét: a civilizációs kéreggel fedett sötét bőrű bestiát világosan látnánk. rendkívülien alkalmasak arra. amelyet időben elvégzett operációval meg lehet gyógyítani. megragadja. A kollektív tudattalan általam meghatározott fogalma csak bizonyos fokig fedi Semon törzstörténeti mneme-fogalmát. Ha az álmodó mégis elszánja magát arra. hogy itt nemcsak felismerési tartalmakról van szó. E félelem a kollektív tudattalan tartalmától való primitív rettegés. másfelől egy négerkultúra-féleség. ekkor újra számolhatunk vele. a tudattalan megelevenedik. hanem olyan alanyon túli (transzszubjektív). különösen az állatszimbólum utal az emberen kívülire. hanem mindaddig visszafejlődéssé változtassák. Ganz a tudattalan Leibniznél való szerepéről (1917) szóló filozófiai disszertációjában idézte Semon engrammateóriáját a kollektív tudattalan magyarázatára. A felismerési aktussal tételezzük az archetípus valóságát. Nyilvánvaló. más szóval e vallás dogmáinak és rítusainak olyan szemléltetést és cselekményt kell tartalmazniok. Hogy ez a jellemzés mennyire találó. Mindezt az álomban a hátráló rák szimbóluma fedi. és nem ereszti. ahol még érvényes. Mindaddig. tehát eleven vallásosság létezik. hogy a kollektív tudattalannal tudatosan szembeállítjuk. azt már látjuk. Nyomatékosan meg kell állapítanunk. hiszen ezeknek a korszaka sokkal tovább tartott. s nem is hatástalaníthatjuk. mivel a kollektív tudattalan tartalmak nemcsak az archaikus. és annak leglényegesebb része. Megelégedhetünk-e az archetípusok hatékony jelenlétének megállapításával. Annyit viszont elértünk. Mielőtt az egyesítés lehetőségével foglalkoznánk. minden fejlődés lehetetlen. egy primitív állapot. és az egyéni pszichén kívül mint pszichikai realitás konszolidálódott.engrammák. messzemenően autonóm pszichikai rendszerekről. míg a kollektív tudattalan által aktivált energiatömeg ki nem merül. alanyi síkon értve.

Ez megkönnyíti az eddigi határokon való átlépést. a transzcendentális funkcióban újjászületve (Frobenius elnevezése szerint ez a Nachtmeerfahrt) újra napvilágra lép. hogy törzsi történetünk aktivált lelki tartalmaival tisztába jöhessünk. pl.) által félrevezetve azt gondolták. a szívét. 1935. Így a mítosz igen szemléletes módon ábrázolja azt a problémát. Egy álom megítélésénél igen kell ügyelnünk arra. Ez onnan ered. in: Eranos-Jahrbuch. amely az olvasónak már amúgy is feltűnhetett: ebben az álomban a kollektív tudattalan veszedelmes és káros tény aspektusában jelenik meg. mialatt az kelet felé úszik vele: belsejének egy értékes részét vágja ki.. és Die Archetypen des kollektíven Unbewussten. munkáimat. 1904. amiért is találóan transzcendentális funkciónak nevezik. Das Zeitalter des Sonnengottes. amely betegünket is foglalkoztatja. Feltűnő. hogyan jelennek meg a figurák. hogy megfosztja az eléggé ki nem töltött valóságtól. és azzal fenyegette. de sohasem ravaszkodik. A természet gyakran sötét és átláthatatlan. 1942. Még nagyon kevéssé éli a reális életet ahhoz. Ha azonban a tudattalan alakjait mint a kollektív psziché jelenségeit vagy funkcióit fogjuk fel. Ezért el kell fogadni. Azoknak az olvasóimnak. hogy “hátrafelé megy”. Frobenius62 gazdag bizonyítása szerint a hőst (mint Jónást) a döntő harc folyamán a szörny rendesen elnyeli.63 Ki kell emelnem azt a jelentős tényt. Ezzel megöli a szörnyet. amelyeket Longfellow Hiawathá-jából ismerünk. Ez a mód azonban számunkra annyira ellentétes az intellektussal és annak ismereterkölcsével. A Freud által kidolgozott ún. A kollektív tudattalan megrohanta. át nem élt élet vár rá. álommechanizmusok (eltolások. . mivel állandóan fantaziálásban tobzódik. Ezzel lehetőséget nyerünk arra is. de még csak lehetségesnek sem. ami az új beállítottságba való továbbfejlődéssel jelent egyet. kiad. c. esetleg gázlónál. ez nem kerül ellentétbe a legkevésbé sem intellektuális lelkiismeretünkkel.kapcsolat révén konkretisztikus61 módon hozták létre. Az álom értelmének megfelelően tehát a kollektív tudattalant valamiféle veszélyként kellett megjelenítenie. hogy képzelete beteges szimptóma. 4. Ez a megoldás racionálisan elfogadható. hogy a beteg fantáziavilága nemcsak hogy igen fejlett. hogy a problémának ezt a megoldását nem mondhatjuk példásnak. kiad. annyiban negatív. és emellett az álmodót a döntő pillanatban megragadja. különösen az indián mítoszokban. Ezzel a korábbi normális állapot helyreállt. hogy nincs jogunk az álmot célzatos megtévesztési szándékkal gyanúsítani. legtöbbször a szörny többi áldozatával együtt. valamint Psychologische Typen. akik az ellentétprobléma és annak megoldása. mivel az energiájától megfosztott tudattalan elvesztette túlsúlyát. ami valószínűleg írói tehetségével szorosan összefügg. amely megelevenítette a tudattalant). 1904. mivel még jelentős külső. hogy máris megkockáztathassa álláspontja teljes megfordítását. itt a hős. 1934. mivel az álom igazi értelme e mögött rejlik. A szörnyeteg belsejében azután a hős a maga módján megküzd a bestiával. 3. Igaz. amely éltette (éppen az értékes energiát. mint az ember. különben könnyen menedékhellyé tette volna a maga számára az élet követelményei elől. valamint a tudattalan mitológiai tevékenysége iránt behatóbban érdeklődnek. amivé lenni 61 62 63 Das Zeitalter des Sonnengottes. 1938. ajánlom Wandlungen und Symbole der Libido. mialatt az életet elengedi maga mellett. Ezzel szemben én már régen azt az álláspontot képviseltem. de egyenesen túltengő. A tudattalant megszemélyesítő rák pl. hogy mindez mennyire párhuzamos a hősmondával: a hős és a szörny (a tudattalan tartalom) tipikus küzdelme gyakran folyik le víz partján. amely partra vetődik. “homlokzat”-ától függetleníthetik magukat. hogy az álomnak ún. hogy az álom pontosan az. visszájára fordítások stb. Nagyobb adag mitológia egyenesen veszélyes lenne a számára. Beitrage zur Entwicklungsgeschichte des Denkens. amellett a kereszténység történeti szempontból ezt már oly alaposan túlhaladta.

vagy egyéb óvóintézkedést tettünk volna. ha értelmesek vagyunk. elkerülte ezt a lehetőséget. hogy az átkelés pillanatában a tudattalan hatalmába ejthetné az álmodót. hogyha ez a negatív példa bárkiben is azt az érzést ébresztené. Csak mi látunk benne figyelmeztetést. A “religio”. amely most megragadással fenyegeti. Kissé túl korán ittunk a medve bőrére. sorsintéző hatalma teljes fegyverzetében: olyasmi. Láttuk azonban. de ha nem tehetjük. mert az álom semmiféle pozitív utalást nem tartalmaz a tudattalan felől közeledő segítségre. önmagát megjelenítő tartalom csak. a tudattalan segítségével lehetséges. mielőtt az átkelésnek valóban nekimerészkedhetnék. ha az átkelés valóban megtörténhetne.akar. jó adag “Istenbe vetett bizalom” vagy a szerencsés végben való “hit” szükséges. 64 Vö. sem kevesebb. de már kiszolgáltatottnak érzi magát. . nem látszik tehát túl komolynak. ami miatt a patak áthághatatlan. ezért hadd ismertessem itt még egy fiatalember két álmát. és az álmodó további munkáját. És ki tudja. amelyekre jobban fel kellett volna készülnünk. mivel a továbbhaladás végzetes lenne. Az ilyen antropomorf felfogást azonban el kell vetnem: az álom maga nem akar semmit. Egy egyszerű kivetítésből szerelem keletkezhet. amelyet legszívesebben elkerülnénk. Jó vagy rossz. előnyösebb oldalát fogják megvilágítani. Ezek közé a helyzetek közé tartozik példának okáért a szerelem. mivel az ellentétproblémának az álom által megmutatott megoldása csak irracionális úton. A valaha megtanult hittant már rég elfelejtette. Ha ugyanis előre tudtuk volna. Ez a nóvum. és közben “megfeledkeztünk az istenekről”. puszta természeti tény. Ezzel a helyzettel azonban neurotikus pangásba jutott. Ez olyan kockázat. amelyben megismertük. hogy a veszélyes rák ezen a ponton leselkedik. Nem szeretném. Az akadályt az álomban egy átgázolható patak jelzi. amennyire módjában állt. nincs alapunk annak feltételezésére. Így váratlanul fölmerül a sorssal szembeni vallásos magatartás kérdése. sem több. hogy az ember életében vannak olyan pillanatok. A folyóhoz vezető part az ő eddigi helyzete. amikor az istenek beavatkoznak. isten vagy ördög fogja megrohanni az álmodót? Még nem tudja. és semmit sem tud arról. vagy inkább olyan helyzetek. hogy az indulatátvitellel archetipikus figurák aktivitásának elszabadulása fenyeget. talán megkíséreltük volna máshol az átkelést. Ezt annál szívesebben teszem. amelyek ősidők óta lelkünk legmélyéig nyúlnak. mélyebb belátását kívánják meg. Álmodó betegünk nem vallásos. in: Energetik der Seele (1928). hogy ezt az álmot csaknem figyelmeztetésként is értelmezhetjük. A szerelem a léleknek nem is sejtett hatalmait hívhatja a felszínre. és jól tudjuk magyarázni a természet jeleit. A kiszámíthatatlan tudattalan nélkül ehhez nem kellene különösebb merészség. ami vakító illúziójával kiragadhatná őt léte természetes folyásából. Mitől kell azonban óvakodni? A veszély kétségtelenül abban rejlik. mint a diabetikusok vércukra vagy a tífuszbetegek láza. Egyelőre nem hagyhatja el a neurotikus állapotot. elég erős lesz-e a komplikáció elviselésére! Mindeddig. amelyek a tudattalannak másik. hogy a pozitívumot érti rajta és így tovább.64 Ha valamit negatív aspektusában ábrázol. ehhez Allgemeine Gesichtspunkte zur Psychologie des Traumes . illetve annak látszik. hanem “modern” személyiség. az ismeretlen veszedelmek és hatalmak “gondos számbavétele” itt a kérdés. Az átkelés elsősorban a korábbi helyzetnek az orvosra való átvitelét jelenti. amit nem számíthatunk ki előre. Az álom álláspontja szerint az álmodó csak egyet tehet: óvatosan vissza kell húznia a lábát. A mostani szituációban igen kívánatos lenne. A tudattalan hatalmak még kérlelhetetlenek. amely a tulajdonképpeni veszedelmet jelzi. minden szenvedélyével és veszedelmével. A patakban leselkedik azonban nem várt módon a rák. A gázlónál lévő archetipikus veszedelem annyira világos. hogy a tudattalan feltétlenül csak negatív szerepet tölthet be. mintha csak egy áthághatatlan akadály elé került volna. Mit jelent ez az elhatalmasodás? A tudattalan betörése könnyen megesik jelentős változások vagy elhatározások pillanatában.

vagyis olyan formában. Minden megnyilatkozása igen művelt és jól nevelt emberre mutat.” Az álom nyilvánvalóan egy összefüggő hangulat kifejezése. Ez azonnal nyilvánvalóvá lesz. Valószínűleg kellemetlen leszállni ebbe a vízbe. Mielőtt meglátogatott volna. Jelentős a felfogáskorrektúra momentuma is. Ez hát az álom célja? Ez nem lehetetlen. hogy úgy kezd neki a kezelésnek. hiába sötét.Először meg kell ismertessem az olvasót az álmodó személyével. Érzelmi élete gyengéd. hogy ama kellemetlen dolog. tapasztalatom szerint a legtöbb álom kompenzatív természetű. Mindenesetre a megelőző nap tényleges hangulatából igazán nem érthetjük meg. hogy az előző nap hangulatának költői megfogalmazásaként tekintjük. éppen amikor alá kell vetnie magát kellemetlen és prózai kötelességének. Az álom hangulatából valami túl fog nyúlni az alvás időtartamán. hogy éppen a felkeresésemre okot adó legkevésbé sem költői alkalom volt mégis az álom elindítója. hogy a páciens éppen az előző nap prózai hangulata miatt álmodik fokozottabban poétikusan. és megelégedhetnénk azzal. Úgy tudom. hogy engem homoszexualitás panaszával keresett föl. A szürke valóság így talán az álom érzelmeinek könnyű aranyfüstjét kapja. hogy gyógyulást keresek. nevezetesen a homoszexualitás miatt kezeltesse magát. hogy az álomban a kezelés. Hanem a templomban lévő kút nagyon mély volt. Ez a kép ellenállhatatlanul vonzza.” Mit árul el ez az álom? Látszólag teljesen világos. mármint ha egy álom keletkezésénél ilyen közvetlen okozati összefüggést egyáltalán elfogadhatnánk. érdeklődési köre határozottan intellektuális. Le nem tagadható. hogy az álmodó költői hangulatban jött az orvoshoz. Föltételezhetnénk. Jó ízlése és a művészet minden formája iránt való finom érzéke az első pillanatra szembetűntek. A kamaszkor jellegét viseli magán. intelligens. amely az álmodó eleven esztétikai és érzelmi igényének a leghatékonyabban megfelel. Ez azonban egyáltalán nem egyezik meg a tényekkel. mint ahogy az egész nap koplaló ember dús vacsoráról álmodik. Ez igazán nem költői. Ezzel összevág az a tény. ha a dómhoz fűződő asszociációit és megjegyzéseit követjük: 65 A kompenzáció fogalmát már Alfred Adler is messzemenően alkalmazta. a megismerkedés nélkül ugyanis szinte lehetetlen az álmok sajátos érzéstartalmába belehelyezkedni. de mindez a költőiség dicsfényében. mint egy áhítatos istentiszteletnek a titokzatos kegyhely misztikus félhomályában. De nemcsak a hangulatkompenzáció az álomkép egyetlen célja. Talán feltételezhetnénk azt is. Bizonyos álmok olyanok. Természetesen gondoltam rá tegnap. Korához képest kétségtelenül túl fiatal: nyilvánvalóan a megkésett fejlődés egy esetével állunk szemben. mint a legtisztább költészet. A betegnek megközelítőleg sem volt elegendő fogalma arról a kezelésről. a gyógyítás és a kellemetlen eljárás gondolata előfordul. amelynek alá akarta vetni magát. és ezért csak az általános hangulat ismeretében válnak érthetővé. miért kellett volna ily költői módon álmodnia. de nőies előjellel: a vad kamasznak nyoma sincs benne. húsz évet betöltött ifjú. Ezzel azonban sosem elégedhetünk meg. enyhén rajongó. . Az álmodó a következőket jegyzi meg: “Lourdes a misztikus gyógyforrás. mély és hideg a kút. lágy. A közepén egy mély. hogy ez a lourdes-i dóm. Az álmodó egészen kicsiny külsejű. nekem ebbe kellene leszállnom. A tapasztalat szerint minden álom sokkal mélyebb és jelentősebb. Megjelenésébe és kifejezéseibe egy leheletnyi lányos vonás vegyül. titokzatos árnyékokkal teli székesegyházban vagyok. A páciens pusztán azért jött az orvoshoz. Azt gondolhatnánk. amely egy költői metaforával jellemzi a rá váró kezelés lényegét. sötét kút van. az esztétikum nagy szerepet játszik benne.65 A lelki egyensúly megtartása érdekében mindenkor a másik oldalt hangsúlyozzák. és önnel fogom kezeltetni magam. Lourdes-ban állítólag van egy ilyen kút. a következőt álmodta: “Hatalmas. a másnap reggelbe. Az álom olyan képet ad neki.

Már gyermekkoromban nagyon foglalkoztatott. amely szigorúan véve már nem is kapcsolat. mivel ez modern. Az iniciáció gyakran a legkülönbözőbb kínzásokkal van egybekapcsolva. és egy tudatlan gyermeket az ilyen vonatkozások nem ragadhatnak meg. Betegünk esetében tökéletesen ez a helyzet. amely éppen tudattalan volta. aki ezt továbbfejlesztette volna. hogy az infantilis kötöttség káros befolyással fenyeget. hogy az embernek tudatosan ismernie kell ezt a jelentést ahhoz. mint egy tudattalan – szinte azt mondhatnók: pszichikailag embrionális . a diákok “gólyaavatásaiban”. Az ifjút kamasz korában a férfiak házába vagy valamilyen más beavatási helyre vezetik. hanem kebeléről is. Ezt a tudattalan szükségletet még növeli az a tény. külső kényszer nélkül újra meg újra reprodukálódnak. Mint minden hasonló esetben. a “benedictio fontis” (a forrás megszentelése) szertartásában a keresztelőkutat “immaculatus divini fontis uterus”-nak (az isteni forrás szeplőtelen méhének) nevezik. sajátosan nyugati megnyilatkozási formája egy. inkább valamilyen titkos. A homoszexualitás felé való elhajlásra igen sok történeti . Ezen nem kell feltétlenül nagyon intenzív és jó. Nemcsak “anya”-szentegyházról beszélünk. természetes kapcsolat alól. homoszexuális hajlam formájában. Innen a gyermeki fantázia lelkesedése. Az ösztön ezért az első kínálkozó alkalmat ragadja meg. hogy anyám mesélt róla először. hogy mennyiben különbözik ez az állapot az állati lélektől. hogy képzeletében hathasson. vagy az amerikai diákegyesületek még sokkal messzebb menő hasonló eljárásában. Egyidejűleg bevezetik a vallási titkokba is. Ezt a törekvést minden.“A dómról a kölni dóm jut eszembe. földalatti összeköttetés-félét. infantilis kapcsolat természetesen erősen háttérbe szorítja a személyiség kifejlődését. amely a tudatban talán csak a jellem megkésett fejlődésében. Alig lehetne meghatározni. hogy anyját helyettesítenie kell. Azon a nézeten vagyunk. hogy valahányszor egy falusi templomot megpillantottam. körülmetéléssel vagy hasonlóval. állathoz hasonlatos állapotából való kioldozására irányuló törekvés. A tudattalanba ezek ősi képek formájában vésődtek be. hogy a helyettesítés megvalósulhasson. Bizonyos azonban az. ő is erősen kötődik az anyjához. hanem egészen más úton hatnak. Emlékszem. és ennek lehetővé tétele. hogy ezek az analógiák nem a tudaton keresztül. hiszen az egyház a szó teljes értelmében és minden vonatkozásában anya. hogy egy ilyen katedrálisban lehessek pap. szinte “testi” kapcsolatot. amellyel a kölni dóm szimbólumát megragadta. tehát nehezen mozdíthatósága miatt erősen ellene szegül mindenfajta szellemi fejlődésnek. és ily módon nemcsak egészen új viszonylatokba. mindjárt azt kérdeztem. vagyis viszonylagos infantilizmusban nyilvánul meg. ha egy férfi fejleszti tovább gyermeki fantáziáit. Viszont a vezető férfi utáni vágy a gyermekben tovább növekedett. a vezetés továbbra is az anyja kezében maradt. A gyermeki fantázia intenzitása. ösztönös törekvésnek. ezt az ősi képet érintette meg. Emlékszem arra is. Amidőn anyja a kölni dómról mesélt a kisfiának. A gyermek azonban nem talált olyan pap nevelőre. és ott családjától rendszeresen elidegenítik. hívta életre. semmi sem károsabb a fejlődésre. Talán nem történt volna ez így. annak az erős tudattalan szükségletnek felel meg.” Ezekkel az asszociációival a beteg nagyon lényeges gyermekkori élményre utal. hanem az őskezdeti tudattalan azonosság állapota. pl. E szokások kétségtelenül ősrégiek. tudatos kapcsolatot érteni. hogy egy más tárggyal helyettesítse az anyát. mely a templom képzetét megragadta.állapotban való megragadás. ez-e a kölni dóm? Mindig azt kívántam. Az ilyen tudattalan. Legkevésbé sem a keresztény egyház előjoga az egyén kezdeti. Felszabadítja ezzel az egyént egy tudattalan. Szinte már ösztönös mechanizmussá váltak. Az egyház egy magasabb szellemi síkon helyettesíti a szülőkhöz fűződő pusztán természeti. Ennek az objektumnak és az anyának bizonyos analógiát kell mutatniuk. az emberiséggel talán egyidős. akár csak kevéssé is kifejlődött és még nem degenerált primitív népnél a legkülönbözőbb formákban mutathatjuk ki: ez az iniciáció vagy férfivá avatás szertartása. hanem mint megújult és megváltozott személyiséget mintegy újjászületettként “quasi modo genitus” egy új világba plántálják át.

mivel az oltár előtt mellettem álló barátom éppen az.) Térjünk át a másik álomra. Új alak is csatlakozott hozzá: a pap. az álomban egypár jelentős metaforába sűrítve olyan képben jelent meg. hanem a nevelés hatásos eszközének is. torz emberke volt. hogy a gyűrű a mindennapi használatban valamilyen kapcsolatot fejez ki. Az a tény. A gyűrű bizonyára a kapcsolatunkat jelenti. Hirtelen odajön hozzánk egy idősebb hölgy. Jobban és értelmesebben előkészítette ez a beteget a kezelésre. Barátommal előtte állok. Az álom jelentése szerint a páciens számára a kezelés kezdete homoszexualitása értelmének beteljesülését jelenti: azonos a felnőtt férfiak világába való bevezetéssel. a homoszexualitás és nevelés szinte azonosak voltak. én azonban úgy vélem. lehúzza a diákegyleti gyűrűt barátom ujjáról. Mindaz. de azért nem kevésbé célszerű. A második álom kétségtelenül az elsőhöz csatlakozik: az álmodó újra templomban. hogy ez őt valamiképpen megköti. hogy az álmodó barátjával együtt lép fel. ami az előbb mondottakkal a legkevésbé is kapcsolatban lenne. és más primitív közösségekben is. Előre kell bocsátanom. és a magáéra húzza fel. mint a homoszexuális kapcsolat metaforáját. Egy idősebb hölgy . és úgy érzem. Az álom szerint egy kis japán elefántcsont figurát kell megkeresztelni. tehát a férfivá avatás állapotában van. Szó se volt semmi olyasmiről. hogy az éretlen férfinak igaza van. A második álom így hangzik: “Egy nagy gótikus dómban vagyok. hogy az anyakomplexusban rejlő incesztusfélelem általában kiterjed a nőkre. akivel homoszexuális kapcsolataim vannak. a körülmetéléshez hasonló szertartás révén felnőtt állapotba kell átkerülnie. Ezért a gyűrűt ebben az esetben nyugodtan felfoghatjuk úgy. ha fél a nőktől. akinek a megelőző helyzetben való távollétéről már bővebben beszéltünk.” Most röviden csak az előző napi álmot folytató és kiegészítő momentumokat akarom kiemelni. Hiszen a kiküszöbölendő baj éppen a homoszexualitás. a jegygyűrű. E gondolat tökéletesen megfelel az előző álomhoz fűzött fejtegetéseimnek. Barátom fél. amit az előbb mondtam: nem a keresztény egyház előjoga ezeknek a lelki átalakulásoknak a keresztülvitele: ősi. a férfi nemi szervre emlékeztetett. hogy az első konzultálás alkalmával az említett álommal egyáltalán nem foglalkoztam. Ekkor látszólag hirtelen zavar támad. vagyis a keresztelés. eleven kép van mögötte. amely alkalomadtán az ilyen átváltozást kikényszeríti. hogy ezt fogják megkeresztelni. Talán azt lehetne mondani. A tulajdonképpeni iniciációs cselekmény. érzelmi és értelmi világára. mivel hozzájuk való kapcsolata rendesen balul sikerül. mint pl. Különös. tehát a további fejlődés megkezdődhetik. kezdődhetik. Az álomszimbolika megerősítheti azt. Ez bizonyára homoszexualitásomra vonatkozik. férfi iránti szükséglet kifejezése. (Ezen az alapon tartom én az álmot nemcsak értékes információforrásnak. E szempontból a serdülőkor homoszexualitása félreértett. Ebből a viszonylagosan gyermeki állapotból az álmodónak a pap segítségével egy. ugyanezt jelenti. Még csak meg sem említettem. amit itt fárasztó és messze nyúló magyarázatokkal kellett kifejtenünk a teljes megértés érdekében.” Tudjuk. Az antik Görögországban. mint az orvosi és nevelői aranymondások legszebb gyűjteménye. De hiszen a zsidóknál a körülmetélés amolyan keresztelésféle. A beteg a következőket jegyzi meg róla: “Kis. A fejlődés logikusan és szabályszerűen fog folytatódni eddig a pontig archetipikus képzetek segítségével. Az oltárnál egy pap áll. kis japáni elefántcsont figura van a kezemben. Ugyanazon bajtársi egyesület tagjai is vagyunk. hogy homoszexualitása tudattalan értelme most már be van töltve. amely mindenféle tudós magyarázatnál erősebben hatott az álmodó fantáziájára. hogy éppen ezt a szervet kellett megkeresztelni.előképet idézhetnénk. Az álom azt igazolja. Ebben a pillanatban csodálatos orgonaszó hangzik fel.

hogy a valóságot képzelettel pótolja. Az anyához való hasonlóság ellenére ez a nő mégsem azonos az anyával. A nevelő szerepe azonos a mérleg nyelvével.ki tudja! . “Nagyon szeretem őt. . Talán . “Anyám barátnője”. hogy a páciens túljutott az anyán. a beavatás feloldotta a homoszexuális kötöttséget. A tudattalan képek hatása sorsszerű. A gyakorlati kezelés azonban nem követeli mindig. mire az álmodó félni kezd. amely az álmodó szellemi sajátságaival összhangban van. az anyához hasonló nő iránti platonikus barátsággal. az objektív psziché egy darabja. más szóval magára vonja azt. Én ezt a funkciót kompenzációnak neveztem. azt hiszem. mintha a páciens a legnagyobb készséggel és reménykedéssel vállalta volna a kezelést. ekkor forrásul és utalásul szolgálhatnak az ellentétprobléma megoldására. Álmai viszont tudatos magatartásának szöges ellentétei. hanem átélésen alapuló megértést. hogy új elkötelező kapcsolatba bonyolódik. amelyet csak akkor érthetünk meg. szinte anyai barátnőm. Egyfelől a beteg állapotát egészen különös és a tudatnak idegen fénybe állítják. hogy nincs meg benne az a veszélyes hajlam. mindig készen arra. ellentéteket kiegyenlítő alakulását mutatja be. “Felfogás”-on nemcsak intellektuális megértést értek. amit sorsnak nevezünk. és férfivá legyen. ami nyilván onnan ered. Sajátos funkciójukat világosan megismertetik. vagyis a homoszexuális kapcsolat heteroszexuális kapcsolatba menne át. hogy ezzel bővebben foglalkozzunk. ami eddig homoszexuális kapcsolat volt. mi történt az álomban. Az a benyomása az embernek. A zene igen pozitív érzelmet jelent a számára. csak elég különösbe. Az archetípus természetesen mindig és mindenütt működik.). mindenki igazat ad abban. Hogy nem hátrálásról. hogy a homoszexuális kapcsolat feloldásával végleg visszajutottunk az anyához -. érzelmeit különösen az ünnepélyes orgonaszó indítja meg. A haladás vonalán mozognak. Ennek a fiatalembernek az esetében a kollektív tudattalan képeinek igen pozitív szerepük van. Mint mondottuk. A kezelés további folyamán is ellenállónak.azt jelentheti. ami úgyszólván egyensúlyban tartja a mérleget. és ezért alkalmas rá. A hozzá fűződő kapcsolat azt jelenti.ezek az örök képek teszik ki azt. Tudata tele volt habozással és ellenállással. A tudattalan haladási irányzata és a tudat maradisága ellentétpárt alkotnak. hogy a beteg eddig a pillanatig csak egy rendelésen látott. és az ismeretlenségétől való félelem (a vele járó esetleges új kötelességek. mondja a beteg. hogy korábbi infantilitásába visszaessen. Ha tekintetbe vesszük azt a tényt. ebben az esetben az álom megbékítő kimenetelét. A valóságban azonban egyáltalán nem ez a helyzet. magasztos érzelmeket hagyjon hátra a következő reggelre.” E kijelentésből világosan meglátjuk. és ezzel magát az élettől elsáncolja. és a nevelő pártjára állnak. mivel egy idős hölgyről van szó. házasság stb. húzódozónak mutatkozott. ha autonóm valóságként éljük át. és heteroszexuálissal helyettesítette be. valami házasságfélének kellett történnie. amely másfelől a banális orvosi szituációt olyan szemszögből mutatja. hogy a kollektív tudattalan képeinek különös figyelmet szenteljünk. tehát részben legyőzte a pubertásos homoszexualitást. ezeknek az álmoknak az alapján. Az életforduló táján viszont nagyon fontos. Ezeknek az adatoknak a tudatos megmunkálása a transzcendentális funkciót mint a felfogásnak archetípusok által közvetített. különösen fiatal emberek esetében. Mivel a gyűrű most egy nő ujján van. amikor is egy általános orvosi anamnézisen kívül alig került szóba valami. hanem előrehaladásról van szó. intellektuális és vallásos érdeklődését. hogy gyermek voltát levesse. Az új kötöttségtől való félelem könnyen érthető: egyfelől az anyához való hasonlóság miatti félelem . A beteg ugyanis igen muzikális. hogy szép.eltulajdonítja a gyűrűt. azt a felcsendülő muzsika bizonyítja. amely viszont alkalmas arra. az archetípus dinamikus kép. másfelől a felnőtt heteroszexuális állapot újdonsága. Ez a kezelés számára a lehető legkedvezőbb körülményeket teremti meg. készen arra. hogy ezek az álmok meglepő anticipációk. hogy felkeltse esztétikai.

és könnyen tönkremennek. in: Psychologische Abhandlungen V. Náluk csak a látszat fenntartása “segít”. töredékek. ezt a fejlődést jelző álmok igazolják. Egy hatás mégis van. A transzcendentális funkció nem céltalanul folyik le. A kezelésnek ennek következtében arra kell törekednie. az anima. akik alapjában véve nem teljesen életképesek. Mindenekelőtt pusztán természeti folyamat. az állat. másfelől. Ezen az alapon neveztem el ezt a folyamatot individuációs processzusnak. máskülönben a tudattalan korrigál. a kiválasztás és a döntés. más szóval. amelyek a tudat intencióit végül is állandóan keresztezik. A tudattalan e célból ugyanazokat a szimbólumokat használja. Ennek következtében a kompenzáció a tudattalanban közvetlen hatás nélkül folyik le. befejezettséget akart kifejezni. Az ilyen emberek gyakran (mások kárára) tipikus szédelgők. azaz megértve és mint a tudat valóságát integrálhatná. Az olvasó megfelelő tájékozódást nyerhet ezekről. amelyek a fejlődésfolyamat célját vagy céljait jelenítik meg. mint az emberiség ősidők óta. hogy a meghatározhatatlan számú helyzeteket ábrázoló archetípusokról ne is beszéljünk. amely megrázkódtatásával a tudatot kiveti a nyeregből. hogy az álmokat és a tudattalan egyéb megnyilatkozásait a lehetőséghez képest megértse és méltányolja: egyfelől.E folyamat hosszabb időre kiterjedhet. amely esetleg az illető tudomása és hozzájárulása nélkül folyhat le. A tudat neurotikus állapotának tudattalan kompenzációja tartalmazza mindazt az elemet. de legfeljebb csak mint részegyéniségek. Kilátástalan kísérlet lenne ezeket az itt ismertetett módszerrel kezelni. hogy lehet egészséges. Az igazság elviselhetetlen vagy haszontalan lenne. . az animus. sőt az egyén ellenállása ellenére erőszakkal is utat tör magának. köt. Ez az eljárás természetesen azon a feltételen alapul. mert kétségtelenül vannak olyan egyének. általános ábrázolásának . az anya. mivel a tudattalan ellenállás . ha ezeket tudatosan. potenciális teljesség megvalósítása és kifejlesztése ez. Egyetlen közös vonásuk bizonyos archetípusok előfordulása. Nagyon ritka az olyan intenzitású álom. akik csillogó mázzal takarják halálos ürességüket.ha következetesen ügyet sem vetnek rá olyan szimptómákat és helyzeteket teremt (arranzsál). az ember legbelső lényegének megnyilatkozásához vezet. Hogy ebben a helyes álomfejtésnek van a legnagyobb 66 Psychologie und Alchemie. hogy az ember elérheti a teljességet. a vezetés a tudattalané. Az eredendő. ha valami egységet. hogy ez a különböző egyedeknél az elképzelhető legkülönbözőbb formákat ölti. Traumsymbolen des Individuationsprozesses66 (Az individuációs folyamat álomszimbólumai) és Psychologie und Religion (Pszichológia és vallás) c. a tudaté viszont a kritika. Ha ez az eset nem következik be. ha valamilyen okból összeütköznek önnön teljességükkel. A kezelés lefolyása szinte a tudattalannal való állandó beszélgetésnek minősíthető. E folyamat célja és értelme a már a fogantatáskor a magzatban rejlő személyiség minden aspektusával együtt való megvalósítása. Rendesen az álmok túl gyöngék és érthetetlenek ahhoz. a gyermek archetípusát. teljességet. az öreg bölcs.ha ilyen leírás egyáltalán lehetséges lenne annyiban nincs értelme. akiket szociális vagy pszichikai parazitizmus támogat. hogy a kompenzációt mint gyógyító tényezőt a lehetőséghez képest kihasználhassa. Hadd említsem meg az árnyék. valamint Richard Wilhelmmel közösen kiadott munkánkban: Das Geheimnis der goldenen Blüte (Az aranyvirág-fakadás titka). E feltételt azért említem meg. akár aggkorukig is tengethetik életüket. ami a tudat egyoldalúságát hatásosan és üdvösen korrigálhatná. hogy megakadályozza egy idővel veszedelmessé váló tudattalap oppozíció keletkezését. Ha a tudat megtalálja a helyes utat. ez azonban indirekt. Ha egy esetet a megadott módon kezelünk. Az individuáció mint természetes folyamat lett kezelési módszerem modellje és zsinórmértéke. munkámban. ilyenkor rendszerint a négyesség és körszimbólumokat használta. hogy a tudatra alapos befolyással lehessenek. Különös a helyzete azoknak az archetípusoknak.

hogy ezek a magyarázataink is balul sikerülnek. annyira hátra kellett szegnem a fejem. Wolff: Einführung in die Grundlagen der komplexen Psychologie. Hogy jól láthassam. hogy álmainak interpretálásával nem a legjobb nyomon járok. hogy a következő alkalommal ezt elmondom a betegnek. ellenállás. 67 Vö. ezt az elmondottak. Amint elmondtam neki álmomat magyarázatával együtt. Die kulturelle Bedeutung der komplexen Psychologie. Az effajta tapasztalatok rákényszerítik az embert. amelynek legmagasabb tornyán valami erkélyfélén ül egy nő.: T. . Ebből arra következtettem. mivel úgy láttam. E célból olvasómat a fentebb idézett irodalomra kell utalnom. hogy ő is észrevette. vagy közvetlen. kétség. rögtön gyökeresen megváltozott a helyzet. Pl. tudományos. Végül rászántam magam. Természetesen a páciens ellenállása is okozhat megrekedést. a valóságban bizonyára lenéztem páciensemet. akkor elég hamar érezhető lesz eljárásunk általános eredménytelensége és semmitmondó volta abban. már bebizonyították. tehát a messze ágazó. mikor lehetünk biztosak az álom értelmezésében? Van-e egy akár megközelítőleg is megbízható kritériuma az értelmezés helyességének? E kérdésre szerencsére igennel felelhetünk: ha egy álomfejtésben melléfogtunk. Kielégítő indulás után mindinkább úgy éreztem. erős ellenállás szegül vele szembe. hogy megfelelő tandíj lefizetése után megingathatatlanul higgyen az álomkompenzáció megbízhatóságában. és az eredménytelenség egyre érezhetőbbé vált. A nőben még álmomban felismertem betegemet. amely a lemenő naptól megvilágított tájon vezet át. ezt esetleg már a következő álom megmutatja. és a sivárság mindkettőjüknél fellépő érzése. hogy görccsel a nyakamban ébredtem. a korábbi motívum érthetőbb formában újra megjelenik. A helyes értelmezés jutalma megelevenedő lelki élet. a helytelen büntetése megakadás. Jobbra kastély áll egy meredek dombon. és minden várakozást felülmúlóan haladt előre a kezelés. ha makacsul ragaszkodik túlhaladott illúziókhoz és infantilis igényekhez. vagy bármi más tökéletlenséget követtünk el. úgyhogy orvos és páciens kétségben vagy unalomban fuldoklanak. Kezelési óráim közben mindjobban ellaposodott a beszélgetés. pl. annál is inkább. azt hiszem. Az ezt megelőző éjszakán a következőt álmodtam: Az országúton vándorlok. De joggal kérdezhetné valaki. magyarázatunkat egy ironizáló parafrázis vonja kétségbe. Jelen munkámban a komplex pszichológiáról 67 (ezzel a névvel szeretném illetni elméleti kísérleteimet) csak általános tájékoztatást kívántam nyújtani. 1935. A hibaforrást azonban nem tudtam felfedezni. Esetleg az orvosból hiányzik a szükséges megértés.szerepe. aki különböző okokból gyanúsnak látszott előttem. Ennek a kezelési módszernek a problematikájával foglalkoztam az utóbbi évtizedek folyamán minden munkámban és kutatásomban. hogy vállalkozásunk kiürül. hogy ha az álomban ennyire fel kellett néznem. terméketlen és értelmetlen lesz. amint ez velem esett meg egy igen intelligens páciens esetében. filozófiai és vallásos implikációk figyelmen kívül esnek. ezért megpróbáltam magam kétségeim igaztalanságáról meggyőzni. Tegyük fel.

ha esetleg oka nem pszichikai is. Ügyetlenség. Végül is azonban nem a neurotikus esetek a legveszedelmesebbek. hogy a balesetek milyen nagy hányada pszichikai indíttatású. mint lepkét a láng. amelynek lelki vetülete ne lenne. de ha mint neurózis jelentkezik. és gyakran tudtam olyan álmokat kimutatni. vagy még előbb az öngyilkosságba kerget. Kétségtelen. mint ahogy a testi szenvedést a lélek is megsínyli. A lélek rendellenes működése súlyos testi károkat okozhat. vonzza. A TERÁPIA ÁLTALÁNOS ELVEI Téved. apró balesetektől. hogy ha valaki valamilyen okból nincs jól hangolva. Sajnos e lappangó pszichózisesetek nem túl ritkák.de lehet. Sok hasonló esetet vizsgáltam meg. ez jelzi.talán ők maguk is orvosok vagy nevelők -. természetesen éppoly buta. elbotlástól. amivel akár társasjátékot is lehet játszani. Ártézi kutat fúr. Az illetőknek maguknak sincs fogalmuk saját állapotukról. nézeteik és szokásaik rendkívül normálisak. hogy az elmegyógyász bolondokkal való érintkezése következtében szükségszerűen maga is megőrül. aki azt hiszi. vigyázatlanságból eredő balesetet meg kellene vizsgálni ebből a szempontból. robbanásveszélyes töltés halmozódott fel. Mivel azonban az analitikus technika megeleveníti a tudattalant. de normális voltuk csak egy latens (lappangó) pszichózis mesterséges kompenzációja. hiszen test és lélek el nem választható. Ugyanez okozhat vagy elnyújthat testi betegségeket is. kezdve egészen az autószerencsétlenségekig. bárminek lehet pszichikai oka. hogy a pszichológia és pszichiátria rendkívüli módon érdekli őket. Ezért ritka az olyan testi betegség. akik még büszkék is saját normális voltukra. ha nekikezd az álmok analízisének. amely egy lélektanilag megfelelő pillanatban akár az életét is kiolthatja. igen valószínűen olyasvalamit. Igazságtalan lenne. fejezet A TUDATTALAN MEGÉRTÉSÉHEZ. ilyen esetben szétrombolja az üdvös kompenzációt. Az ilyen esetekkel való találkozás veszélye mindenkit fenyeget. hogy a tudattalan valami ártatlan dolog. Az az állítás. ha a tudattalannak csak előnytelen oldalát emelnők ki. mert nem vagyunk vele . Az emberek legnagyobb része nem is sejti. és felszínre hozza. mint az az elterjedt nézet. hogy az analízis az embereket megbolondítja. Ez azonban nem kizárólagosan a tudattalan analízisének a sajátsága. Óvatosnak kell lenni. Minden ún.8. Vannak látszólag normális emberek. olyanok. hogy sosem bukkant volna fel. nemcsak kisebb vagy nagyobb balesetek érhetik. szinte egy és ugyanaz az élet. Ha neurotikus emberről van szó. Sejtelmük talán csak abban nyilatkozik meg közvetetten. ami később úgyis napvilágra került volna . önkényes magyarázat és még sok más hasonló tönkretehet olyan eseteket is. ami már hetek vagy hónapok óta készül megvalósulni. hogy a tudattalanban rendkívüli energia. és a jólneveltség mintaképei. hanem minden elhibázott orvosi beavatkozásé. hogy vulkánt talál. önmagunk megütésétől. s a tudattalan kitör immár feltarthatatlan fantáziák és az őket követő izgalmi állapot formájában. hogy a tudattalan nem veszélyes minden körülmények között. Az ember nem tudhatja. amelyek már hetekkel az események előtt önrombolási tendenciát mutattak. igen óvatosnak kell lenni. és az fenyegeti. ami az eset titkos pszichológiai kauzalitásának biztos érzéséből ered. turistabalesetekig. amelyeknek nem kellene feltétlenül rosszul végződniük. amely bizonyos körülmények között elmebajhoz vezet. A közbeszédben azt mondjuk: “ez éppen a kellő pillanatban halt meg”. A kezelés kockázatától eltekintve a tudattalan önmagában is veszélyes lehet. ha igen tapasztalt és ügyes. akiknek semmilyen különösebb neurotikus szimptómájuk nincsen . aki a tudattalan elemzésével foglalkozik. téves felfogás. még akkor is. E veszély egyik legközönségesebb formája a baleseti hajlam. Rendes körülmények között a tudattalan csak azért előnytelen vagy káros. Talán valami belső és láthatatlan folyamatot indítunk ezzel meg. mit vált ki. de olyan is. Mindenki tudja. ujjunk megégetésétől stb.

A közbeszőtt kis gyakorlati példák jobb fogalmat adnak erről. ha az olvasó még az előző fejezetekben elmondottak után sem tudna magának világos képet alkotni a mai orvosi pszichológia elméletéről és gyakorlatáról. amit elfelejtettünk. a szenvedés fokától vagy időtartamától függetlenül. Akkor ugyanis a tudattalan megadja mindazt az ösztönzést és segítséget. A tudattalan állandóan tevékeny. amit csak a jótékony természet túláradó bőségében közvetíthet az embernek. A tudattalan az ember elsőrendű vezetője lehet. Az eredmény a kezelés úgyszólván bármelyik fokán megmutatkozhat. mivel e fejlődésben erkölcsi tulajdonságok segíthetik azt. hiszen övé a teljes küszöb alatti (szubliminális) pszichikai tartalom. egy súlyos eset kezelése igen hosszú ideig tarthat. ahol a legelvontabban viselkedik. amelyek a tudatnak nem állnak rendelkezésére soha. maga az elmélet is. hasonlóan tudatunkhoz. Ha én például egyoldalúságot vetek a freudi szexuálteória szemére. amelyek a jövő meghatározásához segítenek.és élményhalmazt plasztikus képbe tömöríteni. Egészen más átélni az álmot és megfejtését. még ott is. közvetlenül az élményből ered. amelynek aligha sikerülhetett az orvosi pszichológia tárgyát képező áttekinthetetlen gondolat. amint a gyakorlati megfigyelés közben felmerültek. akár az állatfajok. vagyis ellenkezésbe jutottunk vele. aki a gyógyhatás elérése után. anélkül. 185. Ugyanez a helyzet a pszichikai fejlődésképességgel is: nincs különösen tehetséges egyének számára fenntartva. ha az ellen tud állni a csábításnak. Ebből a szempontból . Ebben a pszichológiában minden élmény. zavaros és mesterkélt. Ha azután végeredményben 68 Vö. pusztán saját kifejlődése érdekében a változásnak még újabb grádicsait járja meg. Olyan lehetőségei vannak. hogy súlyos esetnek kell lenni ahhoz. vagyis akikben megvan a képesség és hajlam a finomabb differenciálódásra. Szubliminális. mint a tudatos kombinációk. minden. Én itt intellektuális megfogalmazást adtam: a rendes praxisban azonban nem erről szokott szó lenni. 1928. hogy a fejlődés egy magasabb lépcsőfokát érné el. I. az egyértelmű az ösztönnélküliséggel és gyökértelenséggel. mint ennek langyos felöntését kapni papiroson. vagy el kellene érnie. ugyanez a valóságban gyakran hihetetlen elevenségű kis dráma lehet. amelyet transzcendensnek neveztem. mivel ennek dinamikája azonos az ösztönök energiájával.mint tudjuk . csakhogy ezek sokkal finomabbak és nagyobb horderejűek. ez nem jelenti egyben azt is. A tudatosodásnak magasabb fokát azonban csak olyan emberek érhetik el. A természet arisztokratikus. Instinkt und Unbewusstes. akinek az intelligenciája nem elegendő.68 Ha nincs kapcsolatunk a tudattalannal. akik eredendőleg hajlamosak és hivatottak erre. és egyre újabb kombinációkat alkot anyagából. in: Energetik der Seele. Mindenki saját módján és saját nyelvén hódítja meg azt. csak saját gyenge szemléltetőképességemet hibáztatnám. Az álomfejtés papíron talán önkényes. Más szóval: jelentős fejlődés eléréséhez nincs szükség különösebb intelligenciára vagy egyéb tehetségre. amelyek közt egyaránt találunk konzervatívakat és evolúcióra hajlamosakat. hogy az gyökértelen spekuláción alapulna: az is valóságos tények hű lenyomata. és a tudattalan előnyös oldalát élvezhetjük. Viszonylag sok olyan ember akad. Tehát nem úgy áll a dolog. Nem lepne meg. .rendkívül különbözők vagyunk. Szó sincs róla. vége az egység hiányának. hogy a differenciálódás lehetőségét csak a magasabb rendű fajok számára tartotta volna fenn.harmóniában. rendelkezésére áll archetipikus organizmusába ágyazva a számtalan elmúlt évezred bölcsessége és tapasztalata. hogy a kezelés általános formulák és bonyolult tételek bemagoltatásából áll. hogy valakinek az egész fejlődést végig kelljen csinálnia. Egy pillanatig sem szabad azonban azt hinnünk. És fordítva is. A gyakorlati kezelés az eddig elért gyógyítási eredményhez igazodik. A tudattalannal szemben tanúsított negatív beállítottság. Ha sikerül azt a funkciót előidéznünk. de nem abban az értelemben. prospektív (előre tekintő) kombinációkat készít. vagyis ennek lemetszése káros. amire szüksége van. és amin átsiklottunk.

hanem a sajátomat is relatívnak. hogy netalán tévedek. . amit a nyájas olvasó talán tekintetbe vesz. köt. Les lois psychologiques du symbolisme. hogy túlkapaszkodjon saját legmélyebb benyomásain és ezeknek elvont megfogalmazásán.. hogy ne csak a meglévő véleményeket. hanem a mindennapos. ha az intellektuális vonalvezetést követve itt-ott nem teljesen kisimított törés nyomára bukkan. vagy tekintélyszerzési eszköz. Amint Freud számára döntő volt Breuer fentebb említett esete. Gyakran tévedtem. hiszen a benyomások megszerzése és ezeknek szellemi feldolgozása már egy életre szóló munkát jelent. hogy Nietzschén jól felkészültem a modern pszichológiára. s kényszerültem arra. ha a szerző már alaposan megismert dolgokról ír. és kiegyeztem azzal a ténnyel. hanem kissé a szívemből is. VIII. Nekem az a nagy előnyöm volt Freuddal és Adlerrel szemben. ez csak azt mutatja. “C’est donc un devoir moral de l’homme de science de s’exposer à commettre des erreurs et à subir des critiques. mely a tudomány érveit a tudós nyomorult hiúsága és hitvány önérzete fölé helyezi. azaz egy bizonyos pszichológiai típusú megnyilatkozásnak lássam. Guilleaume Ferrero megjegyzése a “misérable vanité du savam”-ról70 intés volt a számomra. Az előadás zavartalan folyamát csak olyan esetben lehet elvárni. hogy valamint éjszakából lesz a nappal. hanem a pszichiátriában. hogy nem a neurózispszichológián és egyoldalúságában nőttem fel. Az egyes kutatótól igazán nem kívánhatjuk. A tudományos kutatómunka sosem volt fejőstehén a számomra. gyakran keserű vívódás. és nem hiszik magukról. és kitegye magát a kritikának. azok egyet értenek azzal az elmélettel.. hogy vállalja a hibázás lehetőségét.Ceux qui sont doués d’un esprit assez sérieux et froid pour ne pas croire que tout ce qu’ils écrivent est l’expression de la vérité absolue et éternelle.egyoldalú elmélet nőtt ki belőle. és sokszor kellett megváltoztatnom nézeteimet. 1902. Ez az eset lett doktori disszertációm tárgya is. De tudom. ugyanúgy az én felfogásom alapja is egy döntő élmény: gyakorló féléves egyetemi hallgató koromban hosszabb időn keresztül figyeltem meg egy fiatal lány szomnambulizmusát. Ezen a területen egyelőre úttörő munkát végzünk.Akiknek elég komoly és hideg a szelleme.. amelyeket tulajdonképpen még alig ismer.. hogy mindig az abszolút és örök igazságot nyilvánítják ki írásaikban. approuvent cette théorie qui place les raisons de la science au-dessus de misérable vanité et du mesquin amour propre du savant. Ezért az előadottak közül egyes dolgokat nemcsak hideg fejjel írtam. 1895.” (A tudósnak tehát a tudomány előrehaladása érdekében erkölcsi kötelessége. ugyanúgy születik a tévedésből az igazság. Ezzel szinte kezdettől egy konfliktus kellős közepébe keltem. . s ilyesmi komolyabban soha nem aggasztott. 69 70 Zur Psychologie und Pathologie sogenannter okkulter Phenomene .) . milyen objektív és szubjektív meggyőző erővel bukkannak fel ezek a tények. és ezért sem féltem attól. pour que la science avance toujours.69 Nem lehet érdektelen tudományos munkásságom ismerői számára mai gondolataimnak negyven év előtt született tanulmányommal való összehasonlítása. s hogy Freud felfogása mellett állandóan szemem előtt volt Adler nézete és annak a kifejlődése. olyan dolgokról is kényszerül írni. De ha valaki a segítés és gyógyítás vágyától ösztökélve új utakat keres. betegeken nyert pszichológiai tapasztalatok árán kikényszerített.

akinek az a sorsa. Az új felfedezések igazságáról és tévedéséről azonban nem a kortársak kritikája. Az első megsegít. amely egészét öleli fel. A pusztán az intellektust kielégítő pszichológia sohasem praktikus. Az itt leírt út sajátossága nem kevéssé fakad abból a tényből. amelyek ma még nem igazak. mivel a lélek olyan kifejezésre vágyik. hogy a maga útját járja a puszta remény jegyében. hanem a jövendő dönt. hogy e néhány oldalon ily sok nehezen érthető újdonságot mertem mondani. hanem egyes emberekről. Így kell cselekednie mindenkinek. Ebben a gyakorlati pszichológiában nem valamiféle általános emberi lélekről van szó. mert minden maga útján járó ember kötelességének tartom. . hanem az érzelmi állásponttal is számot kell vetnünk. hogy immár nem korlátozhatjuk a valóságos életből származó és arra hatni is akaró pszichológiát az intellektuális-tudományos álláspontra. s e magány tátongó veszélyének. Állok kritikája elébe.Zárszó Végezetül elnézést kell kérnem az olvasótól. míg holnap azzá lesznek. s annak nyitott szemével. a második intésül szolgál. mit talált felfedező útján: hűvös vizet-e a szomjazónak. aki tudatában van egyedüllétének. vagy a terméketlen tévedés homoksivatagját. Vannak dolgok. hogy tudtára adja a közösségnek. mivel talán nem szabad igazaknak lenniük. s az őket közvetlenül szorongató sokrétű problémákról. akár nem: a világnézet kérdése elkerülhetetlen. tehát a lélek minden tényezőjével foglalkoznunk kell. Akár akarjuk. mert a lélek teljességét nem foghatjuk fel pusztán az intellektussal.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful