Carl Gustav Jung

Bevezetés a tudattalan pszichológiájába
Fordította: NAGY PÉTER
A fordítás alapjául szolgált:

C. G. JUNG: ÜBER DIE PSYCHOLOGIE DES UNBEWUSSTEN.
IN: C.G. JUNG: ZWEI SCHRIFTEN ÜBER ANALYTISCHE PSYCHOLOGIE. C. G. JUNG: GESAMMELTE WERKE. SIEBENTER BAND. © WALTER VERLAG AG, OLTEN. 4. VOLLSTÄNDIG REVIDIERTE AUFLAGE 1989

TARTALOM
Előszó a magyar kiadáshoz Az első kiadás előszava Előszó a második kiadáshoz Előszó a harmadik kiadáshoz Előszó a negyedik kiadáshoz Előszó az ötödik kiadáshoz 1. fejezet A PSZICHOANALÍZIS 2. fejezet AZ ERÓSZ-ELMÉLET 3. fejezet A MÁSIK NÉZŐPONT: A HATALOMVÁGY 4. fejezet A BEÁLLÍTOTTSÁGI TÍPUS PROBLÉMÁJA 5. fejezet A SZEMÉLYES ÉS A SZEMÉLY FÖLÖTTI VAGY KOLLEKTÍV TUDATTALAN 6. fejezet A SZINTETIKUS VAGY KONSTRUKTÍV MÓDSZER 7. fejezet A KOLLEKTÍV TUDATTALAN ARCHETÍPUSAI 8. fejezet A TUDATTALAN MEGÉRTÉSÉHEZ. A TERÁPIA ÁLTALÁNOS ELVEI Zárszó

Előszó a magyar kiadáshoz A tudattalan pszichológiá-járól írt művemnek dr. Nagy Péter fordításában és dr. Jacobi Jolán gondos felügyelete alatt készült magyar fordítása az első írásom, amely ezen a nyelven jelenik meg. Néhány mástól eltekintve tehát először lát napvilágot eredeti művem a keleti Európában. Nemcsak azért vagyok nagy hálára kötelezve dr. Jacobi Jolánnak, mert a fordítás megjelenését lehetővé tette, hanem talán még sokkal nagyobb mértékben azért, mert e könyv átdolgozásánál és sajtó alá rendezése közben ösztönző segítségével és hasznos tanácsaival oly önzetlen módon támogatott. Különösen jólesik, hogy ez az írásom immár közvetlenül szól a magyar olvasóhoz, ama nép fiához, amely mindig eleven érdeklődés jelét adta munkálkodásom iránt: ha közvetve is, de talán ezért való hálám egy részét rója le ez a könyv. A nyugati féltekéről származó sok tanítványom között dr. Jacobi Jolán volt az első magyar; évek óta dolgozik vezetésem alatt Zürichben, és e réven valóban alapos tudásra tett szert a tudattalan pszichológiájának olyannyira szétágazó s nehéz területén. Ennek pompás bizonyítékát adta Die Psychologie von C. G. Jung c. munkájával, amely elsőrangú bevezetés műveimhez. Az ő tárgyismerete szavatol e fordítás pontosságáért és értelmi hűségéért is, ami e nehéz és kényes anyag taglalásakor rendkívül fontos. A jelen kísérlet legkevésbé sem próbál átfogó ábrázolás lenni, megelégszik azzal, hogy az olvasót a tudattalan pszichológiájának legfőbb problémájával megismertesse, az orvosi tapasztalás által kijelölt keretek között. Mivel írásomat csupán bevezetésnek szántam, a szellemtörténet sokrétű vonatkozásaira: mitológiára, vallásra, filozófiára, primitív pszichológiára s a többire csak utalok. Zürich, 1944 januárjában A SZERZŐ

megadtam saját nézeteim általános irányvonalát is. hogy nézetem szerint súlyos veszteség lenne. Csak az egyes emberek beállítottságváltozása lehet a kezdete a népek lelki átalakulásának. s amennyire csak e mű keretei lehetővé tették. E követelménynek legfeljebb az itt felvetett problémákat egyenként taglaló terjedelmes tudományos munkák felelhetnének meg. s az ember képtelensége arra. hanem mindig az egyes ember beállítottságának megújhodása oldotta meg. 1916 decemberében A SZERZŐ . Fel kell hívnom az olvasó figyelmét arra. tanulmányomat egy második kiadás számára kellett átnéznem.Az első kiadás előszava A jelen kis munka akkor keletkezett. amikor az önmagunkon való elmélkedés volt a szükséges és egyedül helyes út. akkor mai. Az emberiség nagy problémáit sohasem általános törvények. ha még egyszer eszébe jutna saját rossz tulajdonságaiért szomszédját tenni felelőssé. Az én célom pusztán általános tájékoztatást adni a tudattalan pszichológiájának lényegét illető legújabb felfogásokról. Ha volt idő. s amíg az egyes ember megteszi. amikor a kiadó kívánságára az 1912-es Rascherévkönyvben megjelent Neue Bahnen der Psychologie (A pszichológia új útjai) c. amely éppen azt tartalmazza. a hazudozás gáttalan árja. E munka tehát a korábbi tanulmányt átdolgozott és bővített formában mutatja be. ez késztetett arra. ha ez a mindeneket oly közelről érintő probléma nehezen hozzáférhető szakfolyóiratok hasábjaira száműzve a művelt közönség látókörén kívül könyvtári polcokon tengetné árnyékéletét. A most folyó háborút kísérő pszichológiai jelenségek . A tudattalan problémáját annyira fontosnak és korszerűnek tartom. hogy ez a fejtegetés kissé bonyolult anyaga miatt sok türelmet és figyelmet kíván. az elképzelhetetlen pusztítási düh. annak a szakirodalmat ajánlom. Az utóbbi évek sokrétű s jelentős változást hoztak a tudattalan pszichológiájában. Aki tehát mélyebben be akar hatolni az itt érintett problémákba.mindennél alkalmasabbak. hogy a véres démont megállítsa útjában . hogy az bármilyen szempontból is végleges érvényű vagy akár csak kielégítően meggyőző lenne. szerencsétlen korszakunk feltétlenül az. s egyszersmind azt is. Mert az egyes ember pszichológiája azonos a népek lélektanával. Küssnacht (Zürich). Egyes Freudról szóló fejtegetéseket megrövidítettem. meg fogja tenni az egész nemzet is. hogy alapjában véve még barbár. hogy tanulmányom kereteit lényegesen kibővítsem. a kölcsönös rágalmazási hadjárat. beleütközik annak a tudattalannak a korlátaiba. ezzel szemben tekintetbe vettem Adler pszichológiáját. hogy mily kegyetlen fenyítés vár rá. Aki azonban önmaga felett elmélkedik. Eszembe sem jut e munkával kapcsolatban. Amit a nemzetek tesznek. Ez a háború kegyetlenül megmutatta minden kultúrembernek. azt teszi az egyes ember is. amit a legszükségesebb lenne tudnunk.mindenekelőtt az általános ítélőképesség hihetetlen elvakultsága. hogy a rendezett tudatvilág alatt nyugtalanul szunnyadó kaotikus tudattalant a gondolkodó ember számára szembeszökővé tegyék. Abban a tanulmányban a Freud által inaugurált pszichológiai felfogásmód egy jelentős darabjának ábrázolására korlátoztam magam.

hogy embertársaira kényszerítse ezt. E katasztrófa látványa az embert tehetetlensége érzésében önmaga felé fordítja. még túl kevesen tették fel maguknak azt a kérdést. amelyet tudatunk a világháború révén elszenvedett. belső szakadásra. ha önmagukon kezdenék a mostani rend átváltását. befele fordul. hogy ezeket inkább egy most előkészületben levő könyvemben taglaltam a nekik kijáró alapossággal. hogy nem szolgálnák-e jobban az emberi társadalom ügyét. vagy bármi mást hirdető szép szavakkal. megint mások a fennálló rend lerombolásában. hogy éppen az utolsó fejezetek sokkal bővebb fejtegetést kívánnának rendkívül nehéz és újdonság voltuk miatt. hogy e kis írásom . A második kiadás. a keresztény. kisebb változtatásoktól és javításoktól eltekintve. Minden egyes embernek gyökeres változásra. hogy a közönség széles rétegeinek érdeklődése az emberi lélek problémái iránt sokkal erősebb. Sokan még a külvilágban keresik ezt. VI. Csak az egyes ember magába szállása. egyéni és szociális adottságainak alapjaihoz való visszatérése lehet a mai világban uralkodó vakság gyógyításának kezdete. 1921. Az ott lefektetett alapelvek behatóbb tárgyalása azonban olyan mértékben lépné túl egy többé-kevésbé népszerű tájékoztató mű kereteit. Munkám ezt az érdeklődést kívánja szolgálni. lényegében változatlanul jelenik meg. Gesammelte Werke. amelyek tudattalan személyes hatalomvágyból fakadnak. saját bensejükben. mások törvényekben és szerződésekben. felebaráti szeretet vagy a szociális felelősségérzés képmutató köntösében. egyesek hisznek a csalfa győzelemben és a győző hatalmában. hogy általánosan könnyű megértésre találjanak.1 Az első kiadás megjelenése után hozzám érkezett levelekből örömmel láttam. saját belső államukon próbálnák ki azokat a törvényeket és diadalokat. az emberi lét lényegéhez. . Még nagyon kevesen kutatnak önmagukban. ahelyett. ha először és egyedül saját magukon. Az emberi lélek problémái iránti érdeklődés ennek az önmagunkhoz való ösztönös visszatérésnek a szimptómája.Előszó a második kiadáshoz Örömömre szolgál.sokak számára nem könnyen érthető tartalma ellenére is . 1918 októberében A SZERZŐ 1 Psychologische Typen. támaszt keres. bár tudatában vagyok annak. saját lényének. hogy ezt embertársaiktól várnák el. Ezt az érdeklődést talán nem kis mértékben arra a mély megrázkódtatásra vezethetjük vissza. amelyeket minden utcasarkon prédikálnak.ily rövid idő alatt már második kiadását éli meg. nem pedig arra. s mivel az egész világ inog. mintsem reméltem. a meglevő feloldására és megújulásra van szüksége. Küssnacht (Zürich).

különösen a típusokról és tudattalanról szóló fejezetben. hogy egy tudományosan még alakulóban lévő. A nehézségeket még növeli az a tény. A háború elmúlt. munkámban. Nagyon meg lennék elégedve. Aki csak megkísérelte. vegye figyelembe. hogy jelentős változtatásokat és javításokat eszközöljek. hogy a második kiadás megjelente óta hét év telt el. 1925 áprilisában A SZERZŐ . erre kell tehát utalnom e célból. ha ez a kis könyv ezt a célt elérné. hogy túlélte a háborút követő időt. Egy s más netán előítéletekbe ütközik. fejezetet teljesen elhagytam. s lassanként a hullámok is lecsendesednek. A típusok fejlődése az analitikus folyamat során c. hogy ez nem könnyű feladat. A háború által felvetett nagy lelki problémák azonban nem szűnnek meg foglalkoztatni minden gondolkodásra és kutatásra hajlamos ember szívét és elméjét. szükségesnek tartottam. vagy önkényesnek tűnhet: de kérem az olvasót. E körülménynek köszönheti ez a kis írás. Tekintetbe véve azt a tényt. rendkívül bonyolult anyagról népszerűen próbáljon beszélni. mivel ezt a kérdést azóta alaposan taglaltam Psychologische Typen c.Előszó a harmadik kiadáshoz Ez a mű a világháború alatt született. és jelentős részében a nagy események pszichológiai visszhangjának köszönheti létét. és immár harmadik kiadásban lát napvilágot. igazat ad nekem abban. hogy az itt taglalt lelki folyamatok és problémák nagy része sokaknak bizonyára teljesen ismeretlen. hanem legfeljebb anyagának megközelítő ismertetése és az e réven való ösztönzés. hogy az effajta írásnak sohasem lehet célja a meggondolások s a bizonyítás egyes részleteibe való behatolás. Küssnacht (Zürich).

és egyet-mást meg sem említek. amelyek különböző szerzők e szempontból jelentős munkáit tartalmazzák. azért szerény célját teljesíteni tudja továbbra is. Ezért nem mulaszthatom el. éppen ezért sok mindenre csak utalok. Ennek a könyvnek egyáltalán nem igénye csaknem átfogó tájékoztatást adni az analitikus pszichológia teljes területéről. amelynek e könyv egyik fejezetét szenteltem. Remélem.Előszó a negyedik kiadáshoz Egypár javítástól eltekintve a negyedik kiadás változatlanul jelenik meg. A közönség sokféle reakciója nyomán megállapítottam. hogy az olvasó figyelmét felhívjam az Eranos-évkönyv (Rheinverlag) utolsó évfolyamaira. Küssnacht (Zürich). hogy a kollektív tudattalan. különös érdeklődésre talált. 1936 áprilisában A SZERZŐ .

hogy távoli. és az én érzésem. Ez alkalomból sok elégtelen részt irthattam vagy javíthattam ki. akik e területen alapos ismereteket kívánnak szerezni. hanem a pszichológia-tankönyveket is. változatlan kiadás óta hat év telt el. sok feleslegest távolíthattam el. Így fogják a legegyenesebb úton felismerhetni az orvosi pszichológia helyét és jelentőségét. ne várja e területen a mai pszichológiai ismeretek összes sarkalatos pontjainak többé-kevésbé teljes leírását. hiszen ezen a területen szinte mindenki tekintélynek képzeli magát. új kiadást alapos revízió alá vegyem. Azt hiszem. hogy ne csak az orvosi pszichológia és pszichopatológia fő műveit tanulmányozzák lelkiismeretesen. 1942 áprilisában A SZERZŐ . Azoknak az új ideáknak. mennyire igazolt Freud panasza pszichoanalízise “népszerűtlenség”-éről. hogy a mostani. s ezt is csak egy bevezetés erejéig. a pszichológiai újításoknak még többre. rendesen legalább egy emberöltőre van szükségük. E széles rétegeknek szánt írásomban az orvosi pszichológia és saját kutatási irányzatomnak csak egypár lényeges nézetét ismertetem. Küssnacht (Zürich). amelybe kísérletképpen benyomulunk. nem túlzok. hogy meggyökerezzenek. de sok tévedésre is alkalmat ad. Még áttekinthetetlen új világrész ez. amelyek nemcsak elkápráztatni akarnak. Ebből az összehasonlításból mindenki felismerheti majd. Azokat az olvasóimat. mégis arra kérem az olvasót. s csak kerülő utak árán találhatjuk meg a helyes csapást.Előszó az ötödik kiadáshoz Az utolsó. Alapos ismereteket csak a szakirodalom tanulmányozása és gyakorlati tapasztalatok révén szerezhetünk. Bár igyekeztem a lehető legtöbb új szempontot beleágyazni szövegembe. bár a múlttal ellentétben akadt már néhány elismerésre méltó kivétel. ha azt állítom. ezért szükségesnek láttam. nyomatékosan kell kérnem. hogy a modern orvosi pszichológia nézeteinek még nagyon kevéssé sikerült az egyetemeken képviselt tudományba behatolniok. A tudattalan pszichológiájához hasonlóan komplikált és nehéz anyag nemcsak új ismeretekre. elszigetelt vártán állok.

mindenesetre mindaz. hisztériának stb. 1935. az úgynevezett “idegorvosnak”. Tudták azt is. Abban az időben még nem létezett a neurózisok és pszichózisok lélektana. 1898. Különös színjáték ez. Vizsgáljuk meg közelebbről ezt az újfajta pszichológiát. azaz az emberi lélek ismerőjének kell lennie. legfeljebb átmenetileg. hogy a neurózisok pszichológiájának alapjait lefektette. 1905. Janet3 megkezdte korszakalkotó kutatásait a neurotikus állapotok pszichológiájára vonatkozólag. 1889. az orvosok pszichológiai előképzettsége igen gyenge lábon állt. Régebben. 1900. azaz a lélekből ered. amelyet ő pszichoanalízisnek nevezett el. holott ezek. a neurózisok szuggesztiós kezelését. Az ő tanítása a neurózisok gyakorlati kezeléséből indult ki. 1873. Már Charcot idejében tudták. neveznek. német kiadás: S. fejezet A PSZICHOANALÍZIS Az orvosnak. S. Freud következő munkái teljes részvétlenség mellett jelentek meg. el kell mondanunk egyet és mást ezen tanítás és az egyéb tudományok egymáshoz való viszonyáról. de legtöbbször egyáltalán nem hatnak. és Nancyban Bernheim4 nagy sikerrel elevenítette fel Liébault-nak5 az ő idejében már elfelejtett kezdeményét. Freud 1888 Du sommeil et des états analogues. lelki eredetű. feltétlenül szüksége van pszichológiai ismeretekre. 1866.1. egyhangúlag szidalmazni kezdték. és méghozzá a lélek legmagasabb és legösszetettebb funkciói. fény. amely döntő befolyással volt rá. levegő. messze a tudomány határain túl. tehát logikusan lelki kezelésre szorul. s aztán a következő lapon folytatta a hisztériás esetek régi módon való taglalását. holott a neurózisoknak egészen újszerű felfogását hozta. s amikor 1905 táján a szexualitás pszichológiáját kezdte megvilágítani8. melyben Anatole France mondása: “Les savants ne sont pas curieux” (A tudósok nem kíváncsiak) újra beigazolódik. 17 Breuer und Freud: Studien über Hysterie. Charcot párizsi iskolájából. a kollégák kinevették. s aztán nyugodtan folytatná a korong alakú föld leírását. Freudé a halhatatlan érdem. pl. mint az olyan ember. vagy a Wilbelm Wundt2 által bevezetett ún. Körülbelül úgy jártak el. . amit “idegességnek”. villamosság stb. kísérleti pszichológia. (Álomfejtés. Nem utolsósorban a tudósok e felháborodott rohama tette a freudi pszichológiát szokatlanul széles körben ismertté. Hiszen a betegnek épp a lelke szenved. Mielőtt e tan lényegének megismertetésébe kezdenénk. aki dicsérően nyilatkozna a Föld gömbölyű voltának gondolatáról vagy tényéről. Névroses et idées fixes. L’automatisme psychologique. Midőn Freud 1900-ban az álom első valódi lélektanát megírta 7 (előtte e téren a témához illő éjszakai sötétség uralkodott). a Salpetrièreből indult ki az első kezdeményezés a neurózisok pszichoterápiájára: P. éspedig a nancyi 2 3 4 5 6 7 8 Grundzüge der physiologischen Psychologie. e tárggyal foglalkozó mű 6 gyenge visszhangra is alig talált. hogy a neurotikus szimptóma “pszichogén”. Freud fordította le Bernheim könyvét. Hideg víz. Egypár szerző elismerőleg nyilatkozott róla. hiszen az ideges bántalmak. 1985) Drei Abhandlungen zur Sexualtheorie. ha betegein segíteni akar. Az első nagyobb. vagyis annak a metódusnak az alkalmazásából. amelyeket szinte már alig merünk az orvostudomány hatáskörébe utalni. Die Traumdeutung. s az egyetemeken tanított pszichológia vagy filozófia volt. Itt az orvosnak pszichológusnak. alig ötven esztendővel ezelőtt. Die Suggestion und ihre Heilwirkung. 1895. A pszichiátriai tankönyv csak elmebajok klinikai leírásával és rendszerezésével foglalkozott. éppen a pszichiátria területén már felmérhetetlen jelentőségű megfigyeléseket tartalmaztak.

Egyszer. Éber álom állapotába jutott. Azt azonban nem tudták. emlékezetkiesés. rendszeres aphasia). “elaludt”. amely mindig közvetlenül a szervek működését akadályozza. (Az emlékezőképesség beszűkült tudatállapotban való ilyen gyakori felfokozódását hiperamneziának nevezzük. a legkisebb részletekig menő pontossággal. A sok elbeszélés közül az egyik körülbelül így hangzott: Egy éjszaka szorongva és félve virrasztott az erősen lázas beteg ágyánál. Környezetében minden embert fej nélkül lát. Éppígy ismerték. de eleinte sokáig csak részlegesen: mindent lát. A kezelés során visszanyeri látóképességét. egy régi bécsi gyakorló orvosnak a nyolcvanas évek kezdetén tett felfedezésétől számíthatjuk. s így ezek adták a hallucináció anyagát. az éneket megváltozott hangnemben folytatta.meg nem is. tehát hisztérikus. Ezt a megfigyelését a további kezelésben tervszerűen felhasználta. miként ered a hisztérikus szimptóma a lélekből. 9 Érzéketlenség. az érzék működése különben teljesen rendben van.) Igen különös dolgok kerültek így napvilágra. hogy a kígyót megbénult jobb karjával űzze el. A hisztéria szimptomatológiája tele van anatómiai lehetetlenségekkel. hogy ha betegét mesterséges vagy spontán homályállapotban arról beszéltette. bénaság. Ez a tényállás szöges ellentétben áll a szervi zavar lényegével. Volt egy fiatal. Breuer megfigyelte. nagyon intelligens nőbetege. mert Bécsből egy sebészt vártak. csak angolul (ún. orvosa észrevétlenül a zongorához ült. amennyiben anyanyelvén nem tudta kifejezni magát. parézia. hogy feltételeznünk kell: az éber emlékezet sohase lett volna képes ilyen plasztikus és pontos reprodukálásra. hogy észrevette volna. mint egy normális embernél. mégis gyakran énekelt. Az új pszichológia kezdeteit Breuer doktornak. (Nagyon valószínű. beszédkészségét is elvesztette. Tehát: lát is .meg nem is. Érthető módon képzelmei legfőként ezzel az izgalmas korszakkal foglalkoztak. hogy a ház mögötti mezőn valóban voltak kígyók. és halkan kísérte: egyik versszakról a másikra való átmenet közben megváltoztatta hirtelen a hangnemet.iskola munkája nyomán. holott a karműködés agylokalizációjában éppoly kevéssé volt zavar. hogy minden hisztérikus tünetet szuggesztív úton is elő lehet idézni. jobb karját a szék támlájára fektetve. mire a beteg anélkül. olyan. ami emlékezés és fantázia formájában benne felszínre vetődött. A rendszeres vakság különböző formái hasonló jelenségeket mutatnak fel.) El akarta érni az állatot. aki hisztériában szenvedett. amikor a beteg éppen egy dalt énekelt. Egy nő hisztérikus bántalmak következtében teljesen elvesztette a hallását. . Tehát: hall is . amelyek a leányt már régebben megijesztették. s amikor rápillantott. a pszichikus okozati összefüggések teljesen ismeretlenek voltak. Ezen időszak emlékképei homályállapotban fotografikus hűséggel kerültek újra napvilágra. Nagyszámú hasonló tapasztalat eredményeképpen arra a következtetésre jutottak. hogy megharapja. mégpedig a következő tünetekkel: jobb karját spastikus (merev) bénaság érte. mintha a falról egy fekete kígyó közelednék a beteg felé. Akkor e zavarok anatómiai elméletének megalkotásával próbálkoztak. az emberek fejét kivéve. ujjai halálfejes kis kígyókká váltak. akinek meg kellett volna operálnia édesatyját. a hisztérikus kihagyásos jelenségek pszichomechanikai feltételeit (anesztézia. hogy csak a beteg tudata nem lát és nem hall. E kitérés után forduljunk újra Breuer betege felé. és időnként “abszenciái” (tudatkihagyásai) vagy homályállapotai voltak. és Anna (a páciens) egyedül ült a betegágy mellett. Valószínűleg megpróbálta. gyengeség. azaz pszichogén esetként kellett felfogni. állapota utána egypár órára mindig megjavult. jobb karja. Anyja egy időre eltávozott. paralízis és amnézia) 9. anesztéziás és paretikus (érzéketlen és béna) volt. de mintha megbénult volna. A beteg maga ezt “talking cure”nak (beszélgető kúra) vagy tréfásan “chimney sweeping”-nek (kéményseprés) nevezte. a zavarnak nem voltak szervi okai. Janet kutatásai nyomán. A páciensnő halálosan beteg édesatyja ápolása közben betegedett meg. és így karja anesztéziáját és bénaságát asszociálta a kígyóhallucinációval. és úgy látta. mely a szék támlájáról lógott le. Egy férfi teljes hisztérikus vakságban szenvedett.

Freud. és az ápolók idegzete rendszerint úgysem teljesen egészséges. Bebizonyosodott. Volt már olyan eset. Ebből eredt az ún. A többiek kitértek előle. sőt még jobb kedvű volt. aki hirtelen rémület következtében súlyos hisztériában szenvedett. Freud kutató szelleme azonban nem tudott hosszasan megállapodni a felszínnél. Kétségtelenül világos. kétségbeesésében a vízbe akart ugrani. Ugyanez a hölgy a szentpétervári véres január 22-én véletlenül egy olyan utcában volt. félelmében imádkozni próbált. Hasonló magatartást nagyon gyakran megfigyelhetünk. mint amit pl. A kocsis ostorát pattogtatta és káromkodott. traumatan. hanem mindig lelki események az okozói. csak ha a páciens számára különös jelentőséggel bír. amikor hátulról hirtelen egy lovas kocsi közeledett gyors ügetésben. E szörnyű pillanatoknak semmiféle következménye nem lett. alkalmas volt arra. amelyen át egy másik utcába menekülhetett. Tudok egy fiatal hölgy esetéről. és éjfél felé több ismerőse kíséretében hazafelé tartott. E problémára az orvosoknak van egy kitűnő válaszuk: “Az egyenlet ismeretlenje a hajlam (diszpozíció).Midőn a látomás eltűnt. hogy a sokk egymagában nem okoz feltétlenül betegséget. aki eleinte Breuer munkatársa volt. hanem hogy hatásossá legyen. máris mélyebb és nehezebb problémák merültek fel. Az újfajta felfogás széles teret nyitott az empirikus munkának. hogy nők nyugodtan segédkeztek a legvéresebb műtéteknél. félelmükben és undorukban minden tagjuk remegni kezdett. amely azt tanítja. Szerencsére a járókelők ezt meg tudták akadályozni. ami az egyik embernek közömbös. vagy akár kellemes is. a másikban a legnagyobb undort kelti: mint pl. Egy este társaságban volt. hogy Breuer felfedezését megmagyarázza. s hogy a lovak alá ne kerüljön. ő azonban a legnagyobb lelki nyugalommal és igen céltudatosan kiszemelt egy kaput. hogy az effajta jelenetek igen mély benyomást hagynak. Ebből szükségszerűen az következik. utána egészen jól érezte magát. Breuer és Freud idézett könyvében egész sereg hasonló példát találunk. hogy a hisztérikus tünet és (amennyiben tünetekből tevődik össze a betegség) maga a hisztéria lelki sérülésekből (traumákból) ered. Itt elhagyta az ereje. amelyeknek hatása tudattalanul éveken át eltarthat. Ez azt jelenti. hogy a százféle hisztérikus tünet közül egyetlenegy sem a véletlen eredménye. sajnos nagyon gyakori a kimerítő betegápolás. Körülötte holtak és sebesültek rogytak a földre. Ez megfelelő körülmények között abban áll. hogy ilyen. A hisztéria területén akkor uralkodó. s ezért hajlamos az ember a tünet keletkezésében kauzális jelentőséget tulajdonítani nekik. béka. Nagyon érthető. kígyó. nagyon tartós benyomást hagyhattak maguk után. míg végre egy angol gyermekversre bukkant. De mi az oka annak. vagy hogy olyasvalami. ő azonban ijedtségtől lenyűgözve az út közepén maradt. amelyet Charcot erélyesen pártolt. E helyen meg kell elégednem ezzel az egy példával. hogy a beteg a megrázkódtatásnak . E jelenet közben lépett fel a bénulás és a beszédzavar: az eset előadása a zavarokat is megszüntette. Breuer kezeltje átélt. bőséges bizonyítékokkal szolgált a felfedezéshez. egér. hogy a trauma intenzitásának nincs önmagában való patogén (betegségokozó) értéke. macska stb. amely egy hídhoz vezetett. mint rendesen. s a beteg valószínűleg így tért a teljes gyógyulás útjára. Freud problémája azonban éppen ez volt: miben áll a hajlam? A kérdés ilyetén felvetése logikus módon a lelki trauma előzményeinek felkutatására vezetett. a betegség minden bélyegét világosan magán viselő pillanatot egyáltalán átélhetett? Vajon a fárasztó betegápolás eredményezhet-e ilyesmit? Hiszen akkor hasonló eseteknek sokkal gyakrabban kellene előfordulniok. hogy a nyomasztó szorongás ilyen percei. de ha egy macskához kellett nyúlniok. sajátos pszichikai diszpozícióra kell találnia. s aztán ezen a nyelven tovább tudott gondolkozni és imádkozni. de hiába: a nő végigfutott a hosszú utcán. csakhogy ezúttal semmilyen nyelven nem tudott megszólalni. Angliából származó “nervous shock” elmélet. amelyet a katonák éppen sortűzzel “tisztogattak”. s rohanni kezdett a lovak előtt. hogy izgalmas jelenetek egészen különbözőképpen hatnak az egyes résztvevőkre. Gyakran láthatjuk.” Az illető “hajlamos” effajta élményekre.

hogy ó is ugorjon le. A hatékony momentum látszólag a lovaktól ered. A kutatást azonban nem szabad feladni a felületes kérdezősködés negatív eredménye után.tudattalanul specifikus jelentőséget tulajdonít. ha ez valóban igaz lenne. abban kellett álljon. A beteg makacs ellenállásának leküzdése után kiderült. és rákiáltott. lovakkal kapcsolatban egyszer átélt már valamilyen veszedelmet. amikor a nő a lódobogást meghallotta. amely az erotika területére tartozik. van egy gyermeke is. hogy e tekintetben nem bukkanunk-e valami szokatlanra? Az ifjú hölgy ismer egy fiatalembert. Nyilvánvalóan hirtelen valamilyen kellemetlen reminiszcencia merült fel emlékezetében. s mint halljuk. Hogy egy ilyen élmény nagyon mély nyomokat hagy. Közismert. hogy az ő számára valami különlegest jelent. hogy a lovak a páciens életében különleges szerepet játszottak. amikor a páciens a lovak előtt rohant. amelynek következtében e jelentéktelen eseményre ilyen kiszámíthatatlanul reagált. mindent. mintha ez az ő halálát vagy valamilyen más borzalmat jelentene. még további ismeretekre van szükségünk. E barátnő férjnél van. hogy egy hasonló helyzetre való ártatlan utalás miért vált ki ilyen túlzott reakciót? Mind ez ideig csak annyit tudunk. hogy a “szerelem” igen tágítható fogalom. Hogy e rejtélyhez közelebb férkőzzünk. nehéz és kínos helyzetet teremtett. és azt reméli. hogy ezen az éjszakán még egy igen különös esemény játszódott le: a szíves házigazda rövidesen lángoló szerelmi vallomást tett. feszélyezett és zavart lett. A páciens diszpozíciója. mint derült . Ha azelőtt többé-kevésbé Breuer traumatanának hatása alatt a neurózis okát a traumatikus élményben kereste. ezután teljesen elvesztette az ítélőképességét. megtudtam. Az eset patologikus oldalát egyelőre még homály fedi. de a kislány halálfélelmében alig tudta erre rászánni magát. talán kerülővel célhoz jutunk. Ez valóban így is volt: kb. amely a hajlam rejtélyét megnyithatná. Most tehát azt a kérdést kell felvetnünk: melyek a kocsijelenet különleges körülményei? A félelem akkor kezdődött. ahol a késői órán fedél alá vihették. míg a lovak s a kocsi a mélybe zuhanva összezúzódtak. Fel lehetne tételezni. ami. E pontnál a beteg megszakította elbeszélését. azt talán nem kell bizonyítani. hogy ideges legyen. egy pillanatra úgy érezte. mikor ismerősei utolérték. a mennytől a pokolig ér. Egyelőre semmi mást nem találunk. Most a társaság után érdeklődünk. hogy a későbbi szimptómának előjátéka is volt a gyermekkorban. ebben az esetben is fel kellene kutatni. tekintettel a háziasszony távollétére. a későbbi eltúlzott és nem helyénvaló reakció azonban érthetetlen marad előttünk. Ha az egyenes út nem vezet eredményhez. hogy a pácienst. valószínűleg semmi oka nem lenne arra. boldog. és ápolásra szoruljon. úgy bizonyosodott be. magasztosat és alantasat egyesít magában. akit jövendőbelijének szemelt ki: szereti őt. E történet beteges különlegessége abban rejlik. Más irányba terelve a kérdezősködést. A boldogságáról szóló közlést gyanakvással kell fogadnunk. A kocsis leugrott. hogy ártalmatlan lovak rémítik halálra. Emlékezzünk vissza arra a felismerésre. hogy pl. Ahogy gyűltek a tapasztalatok. és megpróbált más tárgyra térni. Ez azonban még nem magyarázza meg. aki idegessége miatt hosszabb időre egy külföldi üdülőhelyre utazott. Itt kimerült állapotában nagy szívélyességgel fogadták. Állítólag a nyilatkozat úgy hatott a páciensre. Az utolsó pillanatban mégis sikerült leugrania. A beteg legjobb barátnőjének búcsúvacsorája volt ez. most a probléma súlypontját egészen más irányba tolta el. és őrületes iramban egy szakadékos partú folyó felé rohantak. mintha ennek valami szörnyűséggel lenne kapcsolata. hogy azon az estén milyen alkalomból jöttek össze. vendéglátója házába vitték vissza. mivel ez volt a legközelebb eső hely. s az után. hogy a traumatikus élmény mellett gyakran az erotika terén is találhatók zavarok. Tehát újra visszatérünk ahhoz a különös pillanathoz. E felismeréssel Freud felfogásában lényeges nézetváltozás következett be. jót és rosszat. hétéves korában egy sétakocsizás alkalmával a lovak megbokrosodtak. Maradjunk a felhozott példánál: azt értjük. Ezzel megtaláltuk azt a kulcsot. hogy boldogok lesznek. hogy minden eddigi analizált esetben a traumatikus élmény mellett volt egy különösfajta zavar.

Úgy tűnt neki. erkölcsi értékelése azonban kérdéses. 24 éves koráig a sok apró kalandot. mivel erősen hangsúlyoznom kell.val kettesben sétálni. mert már régen hozzászokott ahhoz. mint A. amikor a nemi probléma a közelébe férkőzhetett volna.-hez való viszonya s barátnője révén gyakran találkozott A.-né ebben az időben már mind idegesebb lett. s gyakori rosszullétei miatt sokszor otthon maradt. Gondolataiba merülten álmodozva játszott gyűrűjével. ahhoz a kérdéshez nevezetesen. hogy A. vagy . A ravaszság kétségtelen. Sokatmondó mosollyal húzta a gyűrűt újra a leány ujjára e szavakkal: “Tudja. amit akart.jobban mondva . Megcsókolta. de a gyűrű hirtelen kicsúszott a kezéből. hogy a patologikus (azaz különleges. ellenállhatatlan érzés rohanta meg. E romantikus esemény szorosan egymáshoz kapcsolta őket.ezek elől elmeneküljön. kinevette a lányokat. B. hogy az effajta benyomásokon túltegye magát. és kezeltetni magát. Ebben az időben a páciens egy nagyobb társadalmi összejövetelen vett részt. A leánynak így többször alkalma nyílt A. A pubertás idején. hogy B. Ennek következtében meghitt viszony szövődött B. a barátnője. A. letépte a gyűrűt az ujjáról. A.égből a villámcsapás. s a páciens között. csak annál inkább sürgette B. Úszni nem tudott.-be szerelmes. s félájultan emelte a csónakba. Kevéssel azután az ún. E fiatal hölgy nagyon fiús gyerek volt. megérezte a titkot. A. Ekkor ismerkedett meg közelebbről két férfival. reménykedést és várakozást. akik a köréje nőtt csipkebokrot végre áttörték. E különös játék természetesen nem kerülhette el a női féltékenység éles tekintetét. A következő hetek munkája volt.-hez sokkal jobban vonzódnék.-vel való eljegyzését. véletlen úgy akarta. hogy ez mit jelent!” Ekkor a pácienst különös. hogy bármiféle indíték tudatosult volna benne. Most visszatérhetünk kezdeti szempontunkhoz. Mindkettő megnyerte tetszését. hogy B. Azonban az ilyen dolognak rendesen megelőző története is van. és menekült mindenféle nőies foglalkozás elől. nyilván. mintha B. és kidobta a nyitott ablakon. A páciens pajkos és vidám volt. hogy drámai előadásának motívumai a páciens számára a legkevésbé sem voltak tudatosak. nagy nehezen tudta csak megmenteni. ami csak távolról is az ember élettani hivatására emlékeztette.-nénak külföldre kellett utaznia. hogy a körülmények ilyen láncolatát és annak működését csak ördögi ravaszság képes kigondolni. akinek jelenléte olykor érthetetlen módon ingerelte és idegesítette.-nek sikerült megtalálnia. míg végül a következőképpen vázolható összkép állt elő.-ék.-né. E feltárás után mindenki hajlamos annak a feltételezésére.” S valóban így is lett: különös viselkedése révén visszakerült a. s azt súgta neki: “Ma éjszaka egyedül lesz. hogy visszakerülj a házába. Egyéb tapasztalatok alapján feltételeztük azt. Hogy önmagának ürügyet találjon.-vel való eljegyzését keresztülvigye. B. ennek legénybarátja. Így kerülte el kb. s hirtelen kiesett a csónakból. Búcsúvacsora közben a gonosz szellem megkörnyékezte betegünket. és ebből azt tanultuk. elkezdett emberkerülővé válni. csak a vad játékokat szerette. valaminek történnie kell veled. s a valóságtól távol eső fantáziavilágba menekült. hogy a beteg nyári vakációját ugyanazon az üdülőhelyen töltse.-val. hogy a trauma. de hamarosan úgy érezte. Mindkét férfi lehajolt érte: B. s az asztal alá esett. Ez a feltételezés mindenben beigazolódott. akkori legjobb barátnőjének a férje volt. míg a tudat azon igyekezett. és idestova már eljegyzésüket tervezték. Ez érthetően kínos pillanatot okozott. s elérte. A megelőző eseményekből azonban kiviláglik. A. A másik útra irányuló tudattalan kényszer volt végül is az erősebb. hogy a hosszú szerelmi históriát darabonként előássuk. amely . hogy ebben az esetben is a traumán kívüli erotikus zavarról van szó. Az eredmény az lett. A páciens azonban e szenvedély mélységét nem engedte tudatossá válni. ezzel növekedett idegessége. Egy alkalommal csónakázni mentek. anélkül. mintha az események maguktól peregtek volna. eltúlzott) reakció miképpen érinti a traumát. úgyhogy röviddel később erősen lehangolva el is hagyta a leány a társaságot. hogy tudattalanul minden e felé a cél felé irányult. Ismerősei is jelen voltak. ami ilyen korban a nőket rendesen mélyen foglalkoztatja. gyűlölt és megvetett mindent. és naponta győzködte magát arról. házába.

11 . de kiderül. nevezetesen egy fontos erotikus konfliktus megnyilatkozhat. mintsem az egyén gondolná. a “railway spine” stb. s miért nem valamilyen más konfliktus? Erre csak azt lehet felelhetni: senki sem állítja. amelyben valamilyen addig tudattalan tartalom. Ezzel nem akarjuk azt mondani. 10 Természetadta tág jelentésében. és amint azt a gondos kutatás ismételten kimutatja. Ezzel az elavult traumaelméletet feladták. s helyére egy sokkal mélyebb és átfogóbb felfogás lép. hanem egy rejtett erotikus konfliktus a neurózis gyökere. a trauma elveszti kauzális jelentőségét11. mint a gránátsokk. Az erotikus zavar lehet másod rendű. mert azzal a belátással. hogy a szerelem10 problémái és konfliktusai alapvető jelentőségűek az emberi életben. sokkal nagyobb jelentőségűek. Gyakran hallani a kérdést: miért éppen az erotikus konfliktus a neurózis oka. hogy nem a trauma. nem több jó alkalomnál. hogy az erotika és zavarai a neurózis egyedüli forrása. hogy leggyakrabban így van. hogy ennek így kell lennie. Mindenféle felháborodott ellenvéleménnyel szemben az a helyzet. amely szerint a betegség okozója egy erotikus konfliktus. amely nemcsak a szexualitást foglalja magában. Ezzel a trauma elveszti kizárólagos jelentőségét.állítólag a betegség okozója. és mélyebben rejlő okoktól meghatározott. Kivételt képeznek az igazi sokkneurózisok. Van más lehetősége is a neurózis keletkezésének.

amelyek a tudattalanból napvilágra törnek. Ebben a “mozgalomban” rejlett a pszichoanalízis csírája is. amit pedig a tudat szeretne letagadni. mint példánk mutatja. E meghasonlás oka a legtöbb embernél az. s a páciens igazi szenvedélye rejtett marad. A dionüszoszi szabadságmámor második hulláma a reneszánsz idején húzódott végig a nyugati emberiségen. hiszen általánosságban jellemzője a kultúrembernek. De hát senki sem független teljesen a korabeli áramlatoktól. amely szinte külön irodalmat teremtett. melyeknek a “szexuális kérdés” csak jelentéktelen előjátéka volt. mivel a mai embert főként politikai szenvedélyek izgatják. mint az ösztönök. amelyet egyoldalú elméletalkotásában nem kis mértékben befolyásolt ez az irodalom. egy közönséges erotikus konfliktussal össze nem hasonlítható. A kultúrprocesszus közismerten az emberben működő állati ösztönök egyre tökéletesebb megfékezése. mint az egyén sikertelen próbálkozása. hogy az igazi kapcsolat sötétben maradt. Ennek szelleme nem kis mértékben járult hozzá ahhoz. fejezet AZ ERÓSZ-ELMÉLET Az előző fejezetben leírt felismeréssel a trauma kérdése váratlanul feleletet kapott. míg a tudat látóterét teljes egészében a látszat foglalta el. Ez azonban nem változtat semmit azon az alapvető tényen. így szeretném érzékelhetővé tenni. Mindenekelőtt feltűnő és szinte hihetetlen. hogy bár a megbetegítő konfliktus személyes momentum. A kultúra kényszerébe szorított emberiséget időnként elelragadja ez a mámor: az ókor a dionüszoszi orgiák keletről előtörő hullámában élte ezt át. s amelyek egyike mindig tudattalan. és tulajdonképpen nem más. aki egyesíteni akarta magában a természetet és a kultúrát. A neurózis ti. amelyek egymással szöges ellentétben vannak. míg a tudattalan a saját (ellentett irányú) erkölcstelen ideálja felé törekszik. körülbelül a következő megállapításra jutunk: Minden neurózisban két tendencia nyilatkozik meg. hogy csak a látszatnak kell tudatosnak lennie. hanem sokszor új eszmék. E tétel megfogalmazása szándékosan igen általános. és ezeket jeleníti meg saját konfliktusában. szorosan kapcsolódik a mindenkori korproblémákhoz. aki szeretne tisztességesebb lenni. anélkül. A magunk korát már nehezebb megítélni.2. sok abnormis elemet is tartalmaz. de egyúttal az egész emberiségnek az egyénben megnyilvánuló konfliktusa is. Azóta a “szexuális kérdést” politikai és világnézeti kérdések erősen háttérbe szorították. amelyet az általános probléma egyéni megoldása irányában tett. amelyet a szabadságra éhes állati természet időnkénti lázadása nélkül elképzelni sem lehet. kora uralkodó áramlataiban sodródik. A neurotikus ember. ami az antik kultúra lényeges és jellemző alkotórészévé lett. hogy a tudat ki szeretne tartani erkölcsi ideálja mellett. s az uralkodó kultúrával éppúgy ellenkezésbe jutnak. akik látszólag tisztességtelenek. Ezeknek a neve változhat. szelídítési eljárás. Persze a konfliktus fordított is lehet: vannak olyan emberek. mint amennyire valójában az. hogy meghasonlik önmagával. amely a kulturális kényszerrel nehezen fér össze. A neurotikus ember csak egyik speciális esete a meghasonlott embernek. hogy a politikai csak előfutára egy még sokkal mélyebben szántó vallásos megrázkódtatásnak. s hogy végül is ez idők politeista káoszából Mithrasz-kultusz és Krisztus aszkézist hirdető vallása született. Ebben a konkrét esetben legalábbis nem vitatható. Ez az a fajta ember. Az elmúlt félszázad által felvetett forradalmi kérdések sorában ott szerepelt a “szexuális kérdés”. hogy nem mindig állati eredetű ösztönéletünk az. s a legkisebb erőszakot sem . amely. s éppen ezért. Ma már azt is tudjuk. hogy a Krisztus előtti utolsó század számos szektájában és filozófiai iskolájában a sztoikus ideál az aszkézisig fejlődött. Ma például könnyű lenne megalkotni a neurózis politikai elméletét. legalább első pillantásra. Ha ezt a tényt elméletileg igyekszünk megfogalmazni. a lényeg mindig ugyanaz marad. A neurózis: meghasonlás. hogy ez tudatossá válna benne. Sőt valószínűleg kiderül még az is. hogy az ösztönös emberi természet újra meg újra nekiütközik a kultúra állította korlátoknak. itt azonban a kutatás a szexuális konfliktus kérdésével került szembe.

a körülményektől függő variációban. végtelen fájdalmára. az ún. akkor azonban ez is csak egy bűnös póz. Eidg. Hochschule. asszociációs módszer 12. Az álom. És ezt meg is teszi az álom. Éppígy az a szorongató gondolat. amint azt Freud elsőként kimutatta: az álomanalízis. ahhoz a vágyteljesítő álomképhez vezet. Most már áttérhetünk egyrészt a pszichoanalízis technikájára. Ez a különös gondolatkomplexus. hogy anyja.) Tartoztunk ezzel az általánosabb jellegű kitéréssel. 1934. s Freud éppen ezeket tartja az igazi álomképeknek.igen finom és legkisebb részletekre kiterjedő pontos kapcsolatban áll az álomhomlokzattal. amelyeket a kísérlet tipikus zavarai árulnak el13.teszik önmagukon. meghalt. Régebben nagyra becsült jövendőmondó. másrészt a terápia kérdésére. egy bizonyos. amelyeket legszívesebben nem vall be magának az ember. Ezek természetesen csak igen ritkán nyilvánvaló vágyak beteljesülései. amelyet a kőművesek eldobtak. tudattalan vágyak is. Jung: Diagnostische Assoziationsstudien. amelyre visszaemlékezünk. Ma mint a tudattalan küldöttjét használjuk fel. mint pl. amelyek a tudat számára rejtve vannak. hogy vágyteljesülésről beszélhetünk. Freud felfogása szerint a leányban él az a számára tudattalan. és e módszer révén sarokkővé lett. hogy az a tégla. amelyet az álom mögött eleinte nem is mertünk volna sejteni. neki kell elárulnia azokat a titkokat. amelyben az álom minden szála egyesül. Jung: Allgemeines zur Komplextheorie. s amely ellentétben áll a továbbalvás vágyával. 1906-1910. egészen meglepő pontossággal. Ha a mélyére nézünk. bizonyos technikai szabályok figyelemben tartásával.s ezt gondos összehasonlítással könnyen ki lehet mutatni . mint az erkölcsös emberek erkölcstelen természete. Ha mármost. . amelyet egy kiadós ebéd álma elégít ki. Ez a módszer egzakt módon mutatja ki konfliktusok jelenlétét az érzelmi színezetű képzet úgynevezett komplexusaiban. ez azonban . azt álmodja azonban egy alkalommal. akivel szemben valamilyen titkos 12 13 Vö. Freud felfogása szerint homlokzat. A legjelentősebb módszer azonban. Pl. Egy másik módszer a zürichi elmekórtani klinikáról indult ki: ez az ún. I-II. azonban a mai technikához képest ez kezdetleges és gyakran elégtelen. hogy képzettársításai egy bizonyos irányban és bizonyos témák körül csoportosulnak. “álomcenzúra” révén igen gondosan elrejti. egy leány gyöngéden szereti az édesanyját. az álmodót álma egyes részleteiről beszélni hagyjuk. Freud szerint vannak az éber tudat képzeteivel összeegyeztethetetlen természetű. testi inger okozta álmokban. és olyan értelmezésre vezetnek. amelynek révén a patogén konfliktus felismerésére juthatunk. az istenek küldöttje. amely éppúgy a tudattalanba szorult. (A szélsőségeket általában ajánlatos kerülni: mindig az ellenkező véglet gyanúját ébresztik fel bennünk. Kultur. hogy az “erotikus konfliktus” fogalmát világosabbá tegyük. Az álomról elmondhatjuk. intő és vigasztalást hozó hírnök volt. A “manifeszt” álom. rövidesen kiderül. hanem ezt az ún.und Staatswissenschaftliche Schriften. hogy anyja. Vannak kínos vágyak. amely a ház belsejéről első látásra semmit sem árul el. vagyis az az álomkép. Alkalmilag még ma is élnek ezzel a módszerrel. hogy most pedig már fel kellene kelni. A konfliktus kínos és inkompatibilis része Freud szerint annyira fedett vagy feloldott az álom fogalmazásában. amelyeknek egyéni jelentőségük van. De az álmoknak csak igen kis része ilyen egyszerű. igen kínos vágy. a háttérben ott áll a morális oldaluk. amilyen az alvás közben érzett éhség. a keresett konfliktus. lelkünknek ez az illékony és szerény terméke csak a legújabb időkben lett megvetés tárgya. Techn. A pszichoanalízis technikájával kapcsolatban nyilvánvalóan az lesz az első kérdés: hogyan ismerhetjük meg a legrövidebb és egyben a legegyenesebb úton a páciens tudattalanában lefolyó eseményeket? Az eredeti módszer a hipnózis volt: vagy kikérdezték a pácienst hipnotikus koncentráció állapotában. vagy pedig ugyanebben az állapotban szabadon engedték fantaziálni. hogy már felkeltünk stb.

ellenállást táplál. Ez a kitérés pedig éppolyan természetes és bárhol tapasztalható reagálás. amiért a leány nem tudja rászánni magát a férjhez menésre. Én ezzel a felfogással szemben már régen arra az álláspontra helyezkedtem. amely tulajdonképpen igen egyszerűen így hangzik: “Ugye. hogy kétségbe vonnám minden bűn csírájának a létezését minden egyes egyénben. Ez a gondolat. a leány tudtán kívül. hogy anyját távolítsa el. Így tehát férfira vágyódva tér vissza. hogy is lesz majd. és ez a tulajdonképpeni oka annak. Azonban e csírák. és végleg felnőtté és önállóvá kell lenni. A tudattalanban él az a . A manifeszt álom látszólag nem tartalmaz vágykielégülést. A leányt természetesen nem lehet ezzel a szándékkal meggyanúsítani. amit az infantilis ösztöntörekvésekből a felnőtt életében nem lehetett felhasználni. miért kellene édesanyját eltávolítania. aki férjhez szeretne menni. ha el kell válni a mamától. Igazi konfliktusának nyitja azonban ott van.törekvés. (A kritikus olvasó mindenesetre joggal kérdezheti: vajon az álom által megjelenített aggodalom túlzott volt-e?) Ilyesfajta álom. Meg aztán otthon is egészen kellemes. vajon az illető tényleg illik-e hozzám? stb. hogy az incesztusra irányuló vágy primer. és mi lesz. még igen lényeges a különbség. hogy erre tudatosan egyáltalán nem gondol. hogy a legnagyobb része mindannak. másfelől azonban nem tudja magát erre végleg elszánni: sose tudhatja az ember. Ez azonban vérfertőzést (incesztust) jelent. bárcsak mennél előbb hagyná el az árnyékvilágot. hanem a tudattalan. amint mondják. hogy a túlzott aggodalom sokszor és jogosan éppen az ellenkezőjére irányuló vágy gyanúját kelti.. A legkifogástalanabb gyermeknek is lehet ilyen rohama. Maga ez a tény. s így rá irányul. amely ellen azonban a legerélyesebben tiltakozna. Az álmodó leány szerelmes atyjába. mutatja. tehát éppen a feltételezett tudattalan törekvés ellenkezőjét. Emellett az ő számára a többi felsorolt ok igen keveset ér. Az álmodó leányban kétségtelenül működik a vágy. ami a tudattalanból ered. De tudjuk.az álmodó leány számára meglepő . amelynél vágyteljesülésről látszólag szó sincs. vagy helyesebben az ennek megfelelő törekvés komolysága. Nyugodtan mondhatjuk. Egyáltalán nem is érti. valamint egy ezen alapuló személyiséghasadás között. A családban azonban az apa a férfi. mint az alapját alkotó lustaság. az lesz tehát a benne adott megoldási kísérlet is. sőt tartalmazza mindazt. hogy egy-egy incesztusvágy alkalmi előfordulása nem bizonyít általános incesztushajlamot. és ott szükségszerűen infantilis módon kell kifejeznie magát. számtalan van: az álomban feldolgozott konfliktus tudattalan. ha a mama meghalt. Nem megyek odáig. hogy egyfelől szívesen férjhez menne. hanem az. Hiszen ő sem a régi gyermek immár. mint: meghalni. s egy esetleges konfliktus. ami tulajdonképpen minden neurózisban fellelhető. ez a tudattalan nyelvére fordítva annyit jelent. Ennek az álomnak az esetében látszólag valami infantilis féltékenységről van szó. Tudjuk. hogy a tudattalan egy bizonyos rétege mindazt tartalmazza. amikor felmerült a probléma. hogy férjhez menjen. éppoly kevéssé. ha rá akarnák bizonyítani. .? De azt már nem veszi észre. s amely elől a beteg kitért. Ha ugyanis közelről figyeljük egy neurózis fejlődését. rendszerint találunk egy kritikus pillanatot.az álmodó leány számára ebben az esetben még felderítendő okokból . hogy a sors által felvetett kérdést magával ne vinné a családba.. sokkal inkább félelmet vagy gondot. hogy ilyesmit álmodik. s ezért szeretné az anyját félretenni az útból. engem veszel feleségül?” Ez az infantilis vágykifejezés a helyettesítője egy új keletű . mint ahogyan egy gyilkosság ténye még nem bizonyít általánosan elterjedt konfliktuskeltő gyilkolási vágyat. elsősorban infantilis jellegű: így ez a vágy is. Ezen a réven egy másodlagos incesztusintrika keletkezik. “leszorult a tudattalanba”. ami reminiszcenciák és emlékezés terén elveszettnek számít. hogy a házasság gondolata komolyan a közelébe férkőzött és megfészkelte magát benne. a férfira vonatkozó vágy. mivel a tudattalan rendelkezésére álló anyag legnagyobb része infantilis reminiszcencia.kínos vágynak. papa. hogy édesanyját eltávolítsa. úgyhogy már nem tud visszakapaszkodni a papához és a mamához anélkül. Mármost Freud feltételezi. mivel szigorúan véve nem ő alkotta az álmot.

babonával szemben. hogy valami mélyebb. a morális meggyőződéssel heves összeütközésbe kerülnek. elviselhetetlen. Freud mondása szerint az álomfejtés “via regia” (királyi út) a tudattalan felé. azonnal az álmodó legsajátabb titkainak közepében vagyunk. A dolgok ilyen állapotában nem is várhatunk mást. mivel engedelmeskedvén az antik misztikus mondatnak: “Add oda mindazt. nem tudja megjavítani. Ez a felismerés valamivel több tiszteletet követel tőlünk az álmok jelentőségéről szóló ún. attól rendesen vonakodunk. mivel tulajdonképpen a tudattalan ösztönök felett már nem képes rendelkezni: ezek a lélek tudatos részéből kiszorultak. Az analitikus módszer önmagában véve nemcsak a speciális freudi pszichoanalízis. szebb. Vannak páciensek. félénkség. Mint már mondottuk. amely több szempontból Szókratész technikájával hasonlítható össze. mely sehogyan sem tud már beleilleszkedni a jelenkorba. Az álom sokszor olyan.kényelemszeretet. gyávaság. A neurotikus ember lelke gyermeki lélek. mégpedig morális indítóokokból. szexuális momentumnak kiemelkedő jelentősége van. Számomra ezek az okok önmagukban bőven elegendők. Csak ilyen feltétellel keletkeznek e szimptómák. s érdekes kuriózum. vagy kívülről nézve annyira érthetetlen. látszólag mellékes részletekkel foglalkozik. A kutatás freudi iránya azt igyekezett bebizonyítani. Tehát Freud szerint a szimptóma nem más. A tudattalan vágy infantilis. ilyesmi csak akkor keletkezik. és a napvilág fertőtlenítő hatásának teszik ki. ha az ember képtelen felismerni lénye másik oldalát. nem tud vele megalkudni. s ezáltal oly nevetséges lesz. hogy ez a gyermeki múlt egyik vágya. és önálló komplexusokká lettek. s problémáinak égető voltát. tehát elnyomjuk. s a kezelés folyamán az álmok egymás után felszínre emelik a tudattalan tartalmát. hogy legfeljebb csak csodálkozhatunk rajta. és a legnagyobb csodálkozásunkra azt látjuk. nehéz vagy veszélyes valami. ez azt jelenti. Ha kellemetlen. melyek aztán a lélek elnyomott részét szóhoz juttatják.az a fajta nevelés. ámbár az analízis sokkal nagyobb mélységekig jut el. hogy az összezilált szálakat türelmes munkával szétfejtsük. amelyeket az analízisnek kell nagy ellenállás leküzdése árán újra engedelmességre szorítania. s akkor lesz mit befogadnod!”. hogy a látszólag legértelmetlenebb álom is jelentőséggel telített és tulajdonképpen csupa komoly és fontos dologról ad számot. mint hogy mindazok számára. tudattalan kívánsággal. amelyek. A kétségtelenül meglévő és Freud által helyesen látott incesztusszimptomatológia számomra másodrendű. oda kell adnunk legkedvesebb illúziónkat is. és ezt a küzdelmet hívjuk neurózisnak. E teória szerint a tudat tendenciája ütközik az erkölcstelen. akik . e munka folyamán sok értékes és elveszettnek hitt “darab” is újra napfényre kerül. melyeknek értelmét nem látja be. átfogóbb életre kelhessen bennünk. tudatos lenne. valószínűleg sohasem lehetne neurotikus tünetek szülője. mint elnyomott vágyak teljesülése. e kezelés eleinte kínzásszámba megy. inkább beteges jelenségnek látszik. az álomfejtés vezet be a legmélyebb egyéni titkok közé. amid van. igyekszik ugyan a morált elsajátítani. éppen ezért a beteg nem tud vele vitatkozni. vagy lemondani róla. de ezúton meghasonlik önmagával: egyfelől el szeretné nyomni természetes törekvéseit. amiért is a lélek orvosának és a nevelőjének kezében az álomanalízis felbecsülhetetlen értékű eszköz. ill. Amint azonban megtaláltuk egy álom valódi értelme felé vezető utat. s inkább a tájára sem megyünk. a lélek árnyoldala teljesen kivonja magát a tudatos belátás alól. amely nehezen visel el önkényes korlátozásokat. lényegében számos álomelemzésből tevődik össze. tudatlanság és tudatosítás hiánya. ha tudatosakká lesznek. másfelől fel akar szabadulni. mielőtt komolyan nekiülnénk. hogy mai kultúránk magaslatán ez a fajta lelki nevelés még szükségesnek mutatkozik . Rendszerint régi igazságok kerülnek így napfényre a kezelés folyamán. Ha ez a konfliktus minden részletében világos. akik hamis képzeteket táplálnak magukról. amelyet a mai kor racionális áramlata oly mostohán kezelt. ezért mindig némi ellenállást kell legyőznünk. hogy a patogén konfliktus keletkezésénél az erotikus.

s kényszerítették rá a népre.végtére is a priori benne van mindannyiunkban. Ott. hanem a morál az emberi lélek funkciója. ismeretlen eredetű bajok állják útjukat. Ez úgy tünteti fel a dolgot. ma is uralkodik a törvénytelenség. Igaz. aki nem áll cselekedete magaslatán. éspedig nem a lényegtelen. ideges bélhurut. hogy eddig sikerült volna az erkölcsi törvényeknek az egyes társadalmi határokon túl. pedig sokkal hatékonyabb szabályozó a szükség. amint a tapasztalat mutatja. Az “Ecrasez l’infâme!” elvével tehát a “tökéletes kiélés” elméleténél lyukadnánk ki. amely nélkül az emberi közösség együttélése lehetetlen volna. nagyon is hajlamosak vagyunk tudniillik arra. Ha ilyen embert analizálunk. s a közismert ideges szimptómák egész hada. nem ez az eset. A freudi elfojtástan mindenesetre azt a látszatot kelti. mint bárki más. hogy az emberek mily kevéssé bíznak a mai morális princípiumok hatékonyságában. erősítgetik. s e határok sokkal meggyőzőbbek. azaz az egymástól független társadalmak csoportjai közti szabad térben is érvényt szerezni. hogy aztán odavesse nekik a gyeplőt. hogy ezúton megtanulja embertársát is jobban megérteni és szeretni. Azt ugyanis sohasem szabad elfelejteni . Az erkölcstelen ember. Természetesen. hanem hogy elhelyezze és elrendezze őket egy értelmes egészben. Ha az erkölcstelen ember neurotikus. s ezáltal beláthatatlan szerencsétlenség okozója lehet. Ezért találkozunk erkölcscsel az emberi közösség minden fokán. hogy mindazt az erőszakot és méltatlanságot. mint az összes erkölcsi alapszabály együttvéve. akkor remélhető. hogy a tisztességnek ezen csökevényei csak infantilis-tradicionális konvenciók. A növekvő kultúrával sikerül mind nagyobb embertömegekre ugyanazt a morált kényszeríteni. átvigyük embertársainkra is. Az erkölcsi törvények azonban mindig csak egy együtt élő emberi csoport határain belül érvényesek. hogy nincs semmiféle konfliktusuk. anélkül azonban. hogy nála egyszerűen az erkölcsöt fojtották el. Ha viszont arra nevelik az egyént. hanem maga a morális lényeg. Az erkölcs ösztönös szabályozója minden cselekvésnek. E félelemből világosan kitűnik. amit azonban hangosan csak a mindenkori ellenség mond ki. amelyek a természetes ösztönéletet szükségtelen béklyóba verték. Ez a fajta ember éppolyan neurotikus lehet. indokolatlan ingerültség. felfedezzük. hogy ezzel szemben más. hogy az erkölcsöt nem kőtáblák formájában hozták le a Sínai-hegyről. Itt fel lehet vetni azt a nézetet. hol itt. sőt az állati csoportok együttélését is ez határozza meg. amely egyidős az emberiséggel. hol ott jelentkező fájdalmak. aki ösztöneit szabadon kiéli. amelyet saját lelkünkre kényszerítünk. hisztérikus szeszélyek. azonban nem azért .mint ahogy egyesek magyarázzák -. hogy világosan lássa saját természetének árnyoldalait. hanem éppen a legérzékenyebb pontokon.s ezt kell a freudi iskola híveinek emlékezetébe idézni -. Minden körülmények között előny ugyanis. A képmutatás csökkenése s az önismeret növekedése csak jó hatással lehet embertársaink megítélése szempontjából. . önmagukkal s környezetükkel való örökös kellemetlenkedés. amiért is ki kell őket irtani. föltétlenül védett kellene legyen mindenféle neurózissal szemben. akik erkölcstelen ösztöneiket elnyomják. mint hajdanában. Azt vetették a freudi pszichoanalízis szemére. mely a valóság határait meghatározza. ezen túl megszűnik hatóerejük. nem a törvény. mintha úgyszólván csak túl erkölcsös emberek lennének. akkor Nietzsche találó formulája szerint a “sápadt gonosztevő” képében jelenik meg előttünk. hogy ez az árnyoldal nem is létezik a számukra. de nem látják. mintha csupán a hivatalos morál tartaná vissza az emberiséget a féktelenségektől. hogy felszabadítja a (szerencsére) elnyomott állati ösztönöket az emberben. hogy a pszichoanalízis tudatossá teszi az állati ösztönöket. a fegyelmezetlenség és a legvadabb erkölcstelenség. különben az elnyomott tartalmak más területen állnak gátlólag útjába.éppen azzal kérkednek. Ez természetesen fantasztikus és értelmetlen lenne. E határokon túl már érvényes a régi igazság: “Homo homini lupus” (Ember embernek farkasa). ha valaki személyiségének teljes birtokában van. A morált nem kívülről erőltetik ránk .

s mindig is az marad. Freud maga a rombolási ösztönt Jenseitr des Lustprinzips c. és köv. Akár az egyik. legyőzhetünk és kizsákmányolhatunk. old. túl sok kultúra beteg állatokat eredményez. Ez a gondolat eredetileg tanítványomtól. vagy csak saját kárunkra diadalmaskodhatunk rajta. Hátrahagyott írásaiban így ír erről: “Hosszas habozás és tétovázás után elhatároztuk. mondja a bölcs Diotima Szókratésznek. abból kár keletkezik. Pedig egyáltalán nem ilyen egyszerű a dolog. füz. ha szellem és ösztön igaz összhangban állnak. Sosem győzhetjük le teljesen. old. akár értékes emberek. Freud ebből a szempontból is tipikus képviselője a materialista kornak14.) Freud megemlíti e művet. állati természetének része. és köv. fejezetében vezeti be. hogy csak két alapvető ösztönt fogadunk el: erószt és a rombolási ösztönt. ugyanígy ma a szexuális erkölcs terén még csak átalányszerű szexuális erkölccsel rendelkezünk. tapasztalati alapokon nyugvó pénzüzleti erkölcs. Ezért halálösztönnek is nevezzük. hogy elmélete nem kiegyensúlyozott. Még ma is a “mi?” bűvöl meg bennünket. hanem türelemre és bölcs mérsékletre van szüksége. amíg az embernek animális teste lesz. 465. mint a csillogó. Később. hogy a megfoghatatlan erószt durva szexuálterminológiával próbálja megközelíteni.” 14 Jung: Sigmund Freud als kulturhistorische Erscheinung. de mindenesetre egyik legfontosabb aspektusa.. 1. 15 . hogy e meggyőződés következményeit levonva a korabeli erkölcsöt bátran megtámadta. mintha teljes aléltságban lenne. 1912. idősebb korában maga Freud is elismerte. Túl sok állati eltorzítja a kultúrembert. amely azt remélte.. és így a megtartás. (Vö. hogy voltaképpen tisztességes ember-e ez a leány. IV. Az erotika alapjában véve nagyhatalom. tehát éppen ezért maga az ördög. vagy legalábbis olyan kiegyensúlyozatlan egyoldalúság. nem vesszük tekintetbe a cselekvő embert. megkívánt arany. akár pedig züllött alakok a szereplői.. bármit mondjon is róla egy eljövendő törvényhozás. mindenképp elítélik. Spielreintól származik.A freudi szabály olyannyira meg van győződve a szexualitás alapvető. melyet ő libidónak nevez. műve 5. Ez kétségtelenül hasznos és szükséges volt. éppúgy. Ez a dilemma megmutatja mindazt a bizonytalanságot. S. A természetnek nem elvi nyilatkozatokra.. hogy meg fogja oldani a világ rejtélyeit egy kémcsőben. sőt elköveti azt az elővigyázatlanságot. virágzásra azonban csak akkor jut. hanem helyét csak egyfajta átalányerkölcs foglalta el. in: Jahrbuch für psychoanalytische und psychopathologische Forschungen. Nem ez a teljes természetünk. sőt kizárólagos fontosságáról a neurózisok terén. amely könnyen csúszhat el a beteges felé. IV. Egyfelől az ember eredeti. és senki sem kíváncsi arra. ellentétpárul a rombolási. in: Psychologische Abhandlungen. ill. Die Destruktion als Ursache des Werdens. akár a természetet. és uralkodik még ma is. amit az erotika az ember számára jelent. ezen a téren ugyanis a rendkívül komplikált valósághoz képest túlzottan differenciálatlan felfogás uralkodott. dr. Az első célja mind nagyobb egységek megalkotása. A természeten való győzedelmeskedésnek azonban igen nagy az ára. De az egyoldalúság és kizárólagosság hibájába esik. vagy sem? A szerelem törvény által nem szentesített formája mindenképpen erkölcstelen az emberek szemében. Ha egy lánynak törvénytelen gyermeke születik. mivel akkor még nem született meg a finoman árnyalt. mint ahogy a középkor számára a pénzüzlet nem volt más. Az erotika mindig kétes dolog. halálösztönt adta 15. s megfeledkezünk a “hogyan?”-ról. s ez mindaddig így marad. Mint ahogy a korai középkorban a pénzüzletekkel való foglalkozás önmagában megvetendő dolog volt. a másiké ezzel szemben az összefüggések feloldása. 119. Ebből következőleg a neurózis freudi szexuálteóriája igaz és valóságos princípiumra épül. Másfelől a szellem legmagasztosabb megnyilatkozásaival rokon. “Erósz hatalmas démon”. amelyet. tehát a kötődés. s ennek révén a dolgok elpusztítása. és erósznak. akár a másik hiányzik.

Eléggé világos úgyis. s hogy minden kezdet egyúttal a vég kezdete is. s hogy energia egyáltalán csak ellentétek közti feszültségekből keletkezhet. hogy az életnek. hogy e felfogás kérdéses voltára behatóbban kitérnék. anélkül.Megelégszem ennek a megemlítésével. mint minden folyamatnak. . Freud gondolata alapjában véve az az egyszerű tény. kezdete és vége van. hogy minden folyamat energetikus jelenség.

Ha életét e szempontból vizsgáljuk. már késő volt. hogy e negatív oldal nélkül nem vagyunk egészek. hogy igent mondunk az ösztönnek. különösképpen az ösztöneinek élő emberállattól. Végül is nem bírta lenyelni álmai kísértő varangyos békáját. s állati lelke van. Érthető módon az a pszichológiai irányzat . sőt minden erejével táplálnia kell azt. s e sejtelem miatt nem akarunk róla tudomást venni. Az árnyékoldal hozzánk tartozó voltának felismerése azt jelenti. Ó. Egy sötét sejtelem azt mondja. egész életét az “Übermensch” eszméjének oltárán. kiválasztott klímában.mint a testek általában . hogy “átugorják”. fejezet A MÁSIK NÉZŐPONT: A HATALOMVÁGY Ennek az új lélektannak a problémáját mindeddig lényegében Freud szempontjából vizsgáltuk. amely a háttérből fenyeget. Igen. aki így tanított igent mondani az életre. nem vagyunk többé háromdimenziósak. Az egyes ember ritkán tud erről. és mint ilyen. messze dobtad el a követ. amely . hogy az embernek “árnyoldala” is van. De ha ez az ártatlan lény tömeget alkot. bár kínosan tapasztalja jelenlétét. de minden feldobott kőnek le kell esnie! Magad mondtad ki megköveztetésed ítéletét. a heroizmus magaslati légkörében. nem akarva. olyan igazságot. az együttélés után kiáltó “magasabb rendű” embert visszakergetett a tudattalan barlangjába. e szavak születésekor. mint hajdan. kritikailag kell szemügyre vennünk. ezért nem akarják elismerni. A haldoklóhoz így szólt Zarathustra: “A lelked hamarabb halott lesz. Ezért nem győzhet meg bennünket az ő élete a . ritka szenvedéllyel áldozta fel magát. amely pedig oly hihetetlenül igaz. akarva. Az emberi lélek árnyoldalának ezt a lehetőségét csak homályosan sejtjük. Nagyon sok ember számára ez ingerlő. annak az embernek a gondolatáért. Túlzottan undorodott az embertől. Szörnyű az a gondolat. s a lélek keresztre feszítése megkezdődött a test halála előtt. Ettől akar bennünket a kereszténység aszketikus erkölcse megszabadítani. azaz az ösztönnek feltétlenül alávetett. hogy valahol vagy valamiképp kénytelen túllépni saját határait. S hogy fejezte be életét? Úgy. azé az emberé. aki ösztöneire hallgatva túljut önmagán is. de még mélyebben bennünk valami igennel felel. hanem valósággal démoni dinamikájú. ki kell elégítenie a bestia vérszomját. Zarathustra. de rád fog visszahullani!” Midőn elkiáltotta maga fölött az “Ecce homo”-t. Kétségtelenül olyasvalamit láttunk itt meg. Sőt az ember még önmagának is vonakodik bevallani e konfliktust. azt kell mondani: Nietzsche az ösztönön túl élt. alkalmasint őrjöngő szörnyeteggé torzul. Zarathustra. hiszen arra kényszerít bennünket. élő rendszer. mert neki. sőt rémületet kelt. ahogy Nietzsche maga jósolta Zarathustrá-jában: a kötéltáncos halálos. amely nemcsak apró gyöngeségekből és szépséghibákból áll. s a saját élete az élet tagadása volt. hihetetlennek tűnik. mint a tested!” S a törpe azt mondja később Zarathustrának: “Ó. ellentmondásra készteti őket. nem tehet mást. Életigenlésről beszélt. s ha megtagadjuk e testet. mint egyénnek. magasra dobtad magad.még ha bizonyos tekintetben egyoldalúan eltúlzott is -. Annak az életét. s ezzel magunkra vállaljuk azt a hatalmas dinamikát. hogy az ember állati ösztönvilágát leggyökerében támadja meg. amelyre talán büszkeségünk. Vakon küzdünk az eredendő bűn gyógyító dogmája ellen. A zarathustrai oroszlán ordítása minden. E test azonban állat. minden egyed csak a monstrum testének apró sejtje lesz.elkerülhetetlenül árnyékot vet.míg végül is az agy megpattant az erőfeszítésben. Világos-e előttünk. nevezetesen igen sok altató révén tudta csak elérni és megtartani . rossz fogadtatásra talál. amely az ember árnyoldalát helyezi előtérbe.3. sőt félelmet kelt bennük. s e magaslatot csak a leggondosabb diétával. hogy e tan hatását kutathassuk. hanem lapos és élettelen lények. hogy szembenézzünk e probléma feneketlen mélyével. hogy testünk van. mit jelent: igent mondani az ösztönre? Nietzsche igen komolyan akarta és tanította ezt. kultúröntudatunk nemet mond. még azon veszély árán is. aki nem bírta ki. bölcsesség köve. intő bukása lett a sorsa.

szeretne életképes lenni Naumburgban és Baselban is. Azt azonban egészen elfelejtjük. A megszállottság hérosszá. számtalan köznapi szokást. A szemlélő pszichológus ezt az állapotot “azonosulás az árnyékkal” néven ismeri. a “szőke bestia” lenyűgöző megnyilatkozása. Azonban hogy lehet az. ami ösztönszerű. úgy érzi. hogy milyen veszedelmeket rejt magában. hogy az ösztön éppen összefűz. A szexuálpszichológia minden híve könnyedén be fogja bizonyítani. ilyesmi a világtörténelemben a legritkábban fordul elő. Mivel a “magasabb rendű” ember is szeretne aludni altató nélkül. nevezetesen a hatalomvágyról (Wille zur Macht). hogy mindaz. mely a mit sem sejtőt soha nem ismert borzongás közben szállja meg. nem éltette Nietzschét. az állati életösztön. Nietzsche e magasfeszült- . az élettan teljes félreértése. hogy hasonló eset máshol nem fordult-e elő? Nietzsche pl. az általa nyújtott védelemtől is megfosztják magukat. Nietzsche kétségtelenül mélyen átélte az állati természet keresztény tagadását. ha nem az ösztön? Valóban szemére vethetjük-e Nietzschének. hogy a hangulat hősi-isteni magasságokig való fokozását halálos biztonsággal fogja egy ugyanilyen mély hanyatlás követni. legfeljebb csak a pogány vallási formákba való visszaesés. legfeljebb a mindennapok közé lophatja be magát. csak az “ösztön” félreismerésének és elnyomásának eredménye. Nietzsche nyilván erről az utóbbi ösztönről beszél. nemz. amelyek bizonyára megnyugtathatták volna. Nemcsak a fajfenntartásnak. s egy magasabb emberi teljességre törekedett. nem más. hogy ezt az egész rajongást egy fárasztó hegyi túra méreteire csökkenthetnők. Amint a patak a völgyet s a széles folyamot keresi. undorától védett világba vezette? Úgy képzeljük. Harmadszor figyelembe kell venni. de azt is csak ritkán. hogy jón és rosszon 6000 lábnyira van túl. Ez az ösztön. akik a keresztény magatartás alapjait komolyan bírálják. egy dekadens neurotikus balfogása. a teljes elmagányosodásba. Ez ellen csak a józan önkritika segít: mindenekelőtt is nagyon valószínűtlen. akár a nyárspolgárit is. Nietzsche esete egyfelől azt mutatja. kérdezzük elámultan. Mindazok. de ez nem ártott sem nagyságának. hogy éppen egy világmegváltó igazságot fedeztünk volna fel. másfelől.tanításáról. sem jelentőségének. az önfenntartásnak is van ösztöne. Így abba az előnyös helyzetbe kerülhetnénk.és életszemléletében. amelyet az örökös hétköznap követ. ha túltesszük magunkat a kereszténységen. ha nem akarjuk. az ő számára csak a hatalomvágy kísérője: a freudi szexuálpszichológia szempontjából súlyos tévedés. hogy az emberi ösztönvilág őt éppen az emberkerülésbe. hogy ösztöneit a legmagasabb fokon élte. Másodszor nagy gonddal kell az után kutatni. Minden egyéb. a “köd és árnyék” ellenére is. úgy is mint filológus. Beteges egyéniség volt. Negyedszer feltétlenül előre kell látnunk. Istenhez hasonló lénnyé. érvényesülést és tekintélyt az emberi nyájban. egypár nagyon jelentős ókori párhuzamot találhatott volna. nőt kíván és utódokat. túl jón és rosszon. párosít. Az ilyen ember elkerülhetetlenül kiszolgáltatja magát a benne lévő állati léleknek. hogy ösztöneit a gyakorlatban megtagadta? Ebbe ő aligha egyeznék bele. vagy katasztrófához. hogy ez az ösztönöknek csak egyik lehetséges iránya. hogy mi a következménye a neurotikus egyoldalúságnak. hogy a dionüszoszi élmény semmi más nem lehet. e jelenség a tudattalannal való összeütközés e pillanataiban a legnagyobb szabályossággal következik be. annak az ösztönnek. emberen túli nagysággá teszi. a tömegen túli. A krónikussá lett heroizmus görcsben végződik. amely a sík tájak felé törekszik. A szokatlan. ti. ami heroikus és túlfeszített Nietzsche világ. a jó élet s az élvezetek. s csak ugyanaz az eseménysor kezdődhetne újból. hogy katasztrófához vezessen. s a görcs neurózishoz. De hát mi éltette. tehát alapjában véve ezzel semmi újat nem fedeztünk fel. ugyanúgy az élet is nemcsak hétköznapok közt folydogál. az érzéki vágyak beteljesülése felé kerget. Sőt bebizonyítaná minden különösebb nehézség nélkül -. amelyet ez a pszichológia alapvetőnek tart. vagy mindkettőhöz vezet. de mindent hétköznapivá is tesz. Ez a dionüszoszi mámor pillanata.

hanem a hatalomvágy volt elfojtva. Komédiás. nevezetesen a hatalomra való törekvés. Valójában azonban az emberi természet elkeseredett és vég nélküli harc színhelye az én-elv és az ösztönelv között: az én csupa korlát. mint Nietzschéé volt. felfogható-e másodlagos. hogy egy olyan életet. s mindkét princípium egyenlő erejű. Saulusban. aki ritka következetességgel élte át a természete alapját képező hatalmi ösztönt egészen a tragikus végig. aki mindazt. aki “keblében lakik”. túlságosan is bő kifejtése mellett. ami félelmetes és elitélendő bennünk. jó és rossz értelmében. Az egész csírája nem erósz. a hatalomvágy azonban nem.” Honnan ez az előítélet? Wagner éppen annak az alapösztönnek a képviselője. A kultúra és természet vég nélküli dilemmája alapjában a túl sok és a túl kevés kérdése. s amelyre Freud pszichológiája épült. Az állat követi élete törvényét. visszahúzódik.Wagner vagy Nietzsche? . vagy csak valami másodlagos? Amennyiben az árnyékoldallal való konfliktus szexuális képzetek özönét szabadította volna el. A mindennapi életben nyüzsögnek az ilyen példák. hanem az én hatalma. elnyomásos jelenségként? Vajon a hatalomvágy genuin-e. az azonban tudja. de a lelki betegségé is. azzal a “másikkal”. akit öntudata és szabad akarata alkalomadtán az állati természetbe kapaszkodó gyökereitől “contra naturam” is eloldozhat. gondolja. Véleményem szerint nincs tehát semmi alapunk azt feltételezni. érzi és kívánja. hogy az erósz genuin lenne. amidőn az a “másik” elültette benne az “Ecce homó”-t. már veszve van. Ez a sajátság a kultúra elengedhetetlen alapfeltétele. Aki egész ember. nem pedig vagylagos feltétel. hogy az a “más” bennünk tulajdonképpen egy “másik”: egy másik ember. Wagnerről így nyilatkozott: “Minden hamis benne. a hatalomvágyat ismeri-e. ami jelentéktelen. ha eltúlozzák. contra Paulus” stb. amely Nietzsche figyelmét elkerülte. Különösen átlátszó példa a már említett “Nietzsche contra Wagner. Nietzschében egy Wagner lakozott. amihez sem bátorsága. Ha a másik ösztönt is megismeri. sem ereje nincsen. E mély értelmű eszköz révén menekszik meg az ember a fausti katasztrófa elől. Bizonyos szempontból boldognak mondhatja magát az ember. mint Nietzsche. Mindaz.ségen fennakadt. hogy legelkeseredettebb ellensége vagy azoknak egész csoportja sem ér fel azzal a leggonoszabb ellenféllel. tiszta lenne a helyzet. A rendellenesség az ember kizárólagos előjoga. ami a tudat s az árnyékoldal összeütközése folytán megnyilvánult előtte. a fausti konfliktus bűvkörébe lépett. de ami még rosszabb: benne. míg az ösztön határtalan. akkor ezt az “én-ösztön” neve alatt találjuk. Nem fogadható tehát el. hogy nem az erósz. azért irigyelte tőle Parsifalt. Ki tört össze a kereszt előtt” . eset. mint az erósz. mivel az eksztatikus állat képtelenség. a szó teljes. hogy csak az egyik ösztönről tud. és okosabb is óvakodni a másik megismerésétől. nem tesz sem többet. Ez legkevésbé sem felelet az állati lélekre. Ha Freudnál az után kutatunk. Paulus is lakozott. Kár nélkül csak egy bizonyos fokú kultúrát bír el az ember. Ezzel a szörny a kezünk közé került. át kellett élnie Saulusként a keresztre feszítést. azt elrejti vagy elleplezi. De ezzel az eksztázissal akár a kereszténység mellett is kitarthatott volna. Az eksztatikus ember azonban átugorja az élettörvényt. Nietzsche esete a következő kérdés elé állít bennünket: vajon az. elmenekül ez elől . ebből arra kellett következtetni. A hatalomvágy minden bizonnyal ugyanolyan hatalmas démon. kicsinyes és gyáva bennünk.és erre van egy kiváló eszköz: ilyenkor ugyanis felfedezzük. aki ellenlábasáról. teszi. csalóka látszatnak nyilvánítjuk ki. amelyeknek néhány mintapéldányát megőrizte számunkra az erkölcstörténet. s a természet szempontjából rendellenesen viselkedik. de másképp történt. éppoly régi és eredendő is. a második részben pedig. ami őszinte. sem kevesebbet: akár jámbornak és engedelmesnek is nevezhetjük. hogy mit jelent az én és borzongató tudattalan világának elfogadása. Goethe a Faust első részében megmutatta. s elégedetten indíthatjuk meg ellene a harcot. hogy e másik ösztönt. mit jelent az ösztön igenlése. ezzel ugyanabba az igazságtalanságba esnénk. Ezért viselte Nietzsche a szellem stigmáját. Ebből keletkeznek aztán azok az idült allergiák. De pszichológiájában az “én-ösztön” csak tengődik a szexuális momentum bő.

Pár év múlva férjhez ment.s ekkor ugyanazt a tekintetet látta. s minden lehetséges szanatóriumot és gyógymódot kipróbált. Ártatlan flört fejlődött ebből. . Lassanként ebből ideges asztma fejlődik. amitől ő maga is megrémült. nem tud utána megnyugodni. E tekintet üldözi őt még ma is álmaiban. férjébe kapaszkodik. könyörög. Nem kevéssé érdekes. szigorú kauzalitás következménye. Ebben az esetben sok minden kérdéses: mi pl. olyan tekintettel. és sokat utazott. amelyeket egy-két napos teljes rekedtség követett. amelyek elsőrendűen az olasszal kapcsolatos élményre utalnak. oroszlánok. a szülei között igen kimért volt a viszony. Hol ingerlékeny volt. mérges és szeszélyes. A beteg mindig úgy érezte. Atyjához való viszonya e pillanattól megváltozott. az anya szerepe? Az anyáról meg kell mondanunk. Ez alkalommal “váratlanul” kitört az olasz temperamentum. 1910. okozati összefüggése után kutat: mit tartalmaztak az első. Vajon e tekintet tényleg csak az olasztól származik? Erről egy másik reminiszcencia tájékoztat bennünket: a páciens kb. vesztette el atyját egy szerencsétlenség következtében. Alfred Adler 16 alapozott meg egy olyan nézetet a neurózis lényegéről. Eközben a fiú “úgy nézett rá”. Vegyünk egy egyszerű példát: egy fiatalasszonyt beteges félelmek kezdenek gyötörni. ugyanaz az állati tűz égett atyja szemében. Csak az olasz fiatalemberrel kapcsolatos kaland kavart fel benne olyasvalamit. hogy ő sokkal jobban megérti. A jelenlegi neurózis csak a második gyermek után kezdődött. ahol többek közt a Folies Bergères-t is meglátogatták. Atyja nagyvilági ember volt. minek folytán fuldoklási rohamokat kapott. határtalan fájdalom lett úrrá rajta. amely kizárólagosan a hatatom princípiumára épült. ki kell jelentenem. sőt különösképpen izgató látni. egy kifestett nőszemély hallatlanul orcátlan módon közeledett hirtelen atyjához. A freudi iskola ebben az esetben rögtön a kórkép belső. Kevéssel halála előtt magával vitte egyszer leányát Párizsba. Hogy az alapvető ellentétet mindjárt előlegezzem. ami a leányban feldolgozhatatlan benyomást hagyott. ami Freudnál előzetes tények. hogy ugyanazok a dolgok ellentétes megvilágításban tökéletesen különbözők. még az őt kergető vadállatok tekintete is olyan. Miközben kimentek a színházból. Ezek az adatok elégségesek ahhoz. s a neurotikus szimptómák szinte teljesen eltűntek. Amennyire csak a beteg vissza tud emlékezni. gonosz férfiak estek neki: Mi jut erről eszébe a betegnek? Egy olyan eset. akinek boldogtalan 16 Über den nervösen Charakter (Az ideges jellemről). hogy ne hagyja el soha. Itt olyasmi történt. majd ok nélkül sírógörcsöt kapott. 14 éves korában. a játékosok összeismerkedtek. állapota gyorsan javult. s egy holdfényes estén sétálni mentek. hogy éppen Freud egyik első tanítványa. hol túlzott szeretet tört ki rajta. A lány ijedten pillantott az apjára. a mit sem sejtő leány legnagyobb rémületére. Volt ott egy fiatal olasz is. Anyja nem értette meg atyját. Sokat teniszeztek. hogy igen ideges volt. távolabbról azonban világosan atyjához kapcsolódnak. amikor felfedezte. amely rohamokban nappal is fellép. tigrisek. hogy az vajon mit tesz . hogy a kórtörténet lefolyását áttekinthessük. A mostani szimptómák mögött olyan képzetek állnak. s amint szokás. hogy tényleg szereti őt stb. Aztán rövidesen megnyugodott. újra meg újra szeretné hallani. amiből következőleg anyjához nem fűzték bensőséges szálak. az asztalnál cigányútra ment a falat. lidércnyomásos álmok? Vad bikák. Adlernál a végcél által meghatározott elrendezés (arrangement). nevezetesen: a hegyek közt volt egy üdülőhelyen. hogy férje egy másik nő iránt kezd érdeklődni.A sors úgy akarta. Amidőn atyja hirtelen haláláról hírt kapott. amelyet a leány sosem tudott elfelejteni. Ekkor gyorsan szakított a fiatalemberrel. s esténként ügyesen gitározott. Ezért kedvence is volt apjának. amely még lánykoréban történt vele. hogy mindaz. A múltra lassanként a feledés fátyla borult. E megmagyarázhatatlan valami éjjel-nappal üldözte akkoriban. s egy időn keresztül. aki különösen jól játszott. ami hisztérikus nevetőgörcsben csúcsosodott ki. Éjszakánként velőtrázó sikollyal ébred holmi lidércnyomásos álomból. Neki is ideges asztmatikus és félelmi szimptómái voltak. abban a pillanatban. de csak ha atyja otthon volt.

A szexuálpszichológia erre azt mondja: a neurózis abban gyökerezik. és sikerült is egészségesnek maradnia. amely atyjával kapcsolatban oly megrázóan hatott reá. zavartnak s betegnek érezte magát. A hatalomvágy ugyanis azt követeli. Ha azonban ugyanezt a kórképet a “másik” ösztön. Szülei sikertelen házassága kiváló alkalom volt a gyermeki hatalomösztön megnyilatkozása számára. míg céljukat el nem érték. midőn a hegyről lefele ment. a nyelvi metaforák gyakran utalnak hasonló fiziológiai jelenségekre. amely éppen ezért végtelenül ritka. “árnyéka” azonban nevetett. s nézzünk körül a való világban. ha elment. alkalmazkodó viselkedésével már gyermekkorában biztosítani tudta előnyös helyzetét atyjánál. E szimptómák könnyen megérthetők. A tudattalan annak idején bizonyos fokig joggal nevetett. A fuldoklás azon a torokszorító érzésen alapszik. valószínűleg ugyanazt. A leány szeretetre méltó. mintha sosem lett volna semmi közük hozzá? S végül: nem így jár-e el a természet maga is? “Céltalan” szerelem elképzelhető-e egyáltalán? Ha igen. s utána úgy fordulnak el szerelmük tárgyától. hogy szerelme céljáról a lehető legkevesebbet gondolkozzék. hogy egyenes vagy kerülő úton. aki szomorú volt. nevezetesen a hatalomvágy nézőpontjából szemléljük. ugyanazt az élményt. Csak az olasszal való kalandja fenyegetett azzal. ha a hegyre felkapaszkodott. hasonlatosan Till Eulenspiegelhez. ezt a következő egészséges korszak teljesen bebizonyította.de gondolkozzunk egy pillanatra. hogy a neurózis alapja és tartalma az atyához fűződő képzeletbeli infantilerotikus kapcsolat és a férje iránti szerelem közötti konfliktus.) Midőn atyja meghalt. mindegy. ha nem egyenesen rosszindulatú inszinuációnak tartson . hogy a másik elismerését kikényszerítsük. Sikerült neki a megelőző eseményeket a süllyesztőben eltüntetni. Az ember hajlamos arra. mert mindig a következő útszakaszra gondolt. amelyet eredetileg anyjának kellett volna betöltenie. hogy megszerezze azt a helyet a családban. hogy az alanyt bár csak a legkisebb mértékben leigázza. hatalmát kiterjessze. a neurózis sárkánya csak akkor mászott elő. Ezek az emlékek természetesen újra megelevenedtek a férfival való azonos tapasztalattal kapcsolatban. amelyben ama titokteljes valamit felfedezte. hanem mert a szeretet jó eszköz volt a fölülkerekedésre. s nevetett. A szeretet és a simulékony viselkedés a hatalmi ösztön szempontjából közismerten kiváló eszközök a cél eléréséhez. sőt sikerült anyja fölébe kerekednie . Az “egyéniség integritását” mindenesetre meg kell őrizni.házassága már korán lehetőséget adott a kisleánynak. amikor ez a képzet erős sérülést kap. Ezért idézi fel azt az olasszal kapcsolatos élményt. egészen másként fest a dolog. hogy egy ilyesfajta kijelentést a szeretet undorító leértékelésének. amelyet anyja kapott (s amely a gyermek előtt nyilvánvalóan ismeretlen volt). mint a csalódott és megcsúfolt szerelem kifejezései. hogy nem tartják egymást feltétlenül és minden körülmények között nélkülözhetetlennek. (Mint ismeretes. E hódítás mögött természetesen az a képzet áll. mint az a számtalan férj és feleség. Gyakran az erényesség is arra szolgál. akik addig szeretnek. amely ismert kísérőjelensége olyan erős affektusoknak. hogy az alvilágot újra felszínre hívja. Az első neurotikus roham akkor jelentkezik. úgy ez a legnagyobb erények közé tartozik. amelyeket nem tudunk teljesen “lenyelni”. de a leány gyors mozdulattal csapta rá az ajtót. Ha atyja otthon volt. hogy az én minden körülmények között “fölül maradjon”. Vajon egyet sem láttunk-e a számtalan ember közül. “férfias tiltakozást” (männlicher Protest) vált ki Adler kifejezése szerint. akik még kölcsönösen rejtegetik az édes titkot. tudata halálosan megrendült. amikor a feleség és anya szerepének teljességében már minden veszélyen túl érezte magát. hogy fölülkerekedjék. hogy ő az igazán atyjához méltó nő. és addig hisznek is szerelmükben. Talán általában hajlik az ember arra. hogy a beteg végső fokon még ma sem tudott atyjától elszakadni. különben . Az anya csalódása és neurózisba való visszahúzódása kiváló alkalmat nyújtott leányának arra. Atyja halálhírére bekövetkező nevetőgörcse beszédes bizonyítéka ennek. mindjárt jobban lett. Azt lehetne mondani.nem mintha annyira szerette volna az apját. A környezetnek akár látszólagos kísérlete is. amely a neurózist tulajdonképpen kiváltotta.

hogy nincs is tudattalan. elősiető orvosok. mert most már végleg felülkerült. aki előtt az egyik fél ügyvédje szónokolt. és gonosz szándékkal felhalmozza. Amint azonban férje csak egy kis érdeklődést is mutatott valaki más iránt. mint Medardus fráterrel. Midőn megfelelő házassági lehetőség kínálkozott. amíg felsőbbrendűségét meg tudta őrizni. De. hosszadalmas kezelés. ezt mondta a kádi: “Jól beszéltél. most bukkant rá férje lelkének arra az oldalára. Mikor az befejezte. s midőn az is befejezte. megtestesül. hiszen tökéletesen ellentmondanak egymásnak. s a nagy hűhó közepette fekszik az ártatlanul szenvedő beteg. a vér kötelékével hozzánk láncolt alteregónk. aki mindazt birtokolja. látom. S ekkor világosodott meg benne. amikor rájött arra a tényre. küldöncök futkosása. Sajnos azonban mindnyájunkkal az történik. hogy mire is volt jó anyja neurózisa: ha ugyanis olyasmire találunk. de amelyet anyja már korábban felfedezett: a neurózis. Ez le nem becsülhető különbség. Hoffmann Az ördög elixírjé-ben. amely egyúttal azt is megmutatja. Az egyik esetben az erósz és sorsa a lényeges és döntő tény. ha a “görcsöket” valahogy kibírta. neked is igazad van. szóval közvetett erőszakhoz.” . A két álláspont közül melyiknek van hát igaza? E kérdés sok fejtörést okozhat. T. kérlelhetetlenül követik céljaikat. valahol él egy testvérünk. kérdezhetjük csodálkozva. Minden a legjobb úton haladt. a lány szerelmes lett. igazad van. jól tudja. saját férfiasságára emlékeztetve egyidejűen. a másik esetben pedig az . Elszabadulnak az együttérzés hullámai. azaz pszichogén szimptóma. Így esett meg. hogy utánozni kezdte anyja neurózisát. a kádi megvakarta a füle tövét. telefoncsengetés.Nem kétséges. amit mi a legszívesebben szőnyeg alá sepernénk. honnan és hogyan erednek bizonyos emberi erények. alapos vizsgálatok. Ezzel a megállapítással Adler nagy szolgálatot tett. Nincs is jobb módszer a neurózisnál. zúgolódás nélkül fogadta el a feleség és anya sorsát. hogy atyjának olyan oldala is van. Ez a betegség magyarázata a hatalompszichológia szempontjából. borzadályt keltő ember: saját. mire szolgálhat a neurózis? Mi lehet az eredménye? Akinek közvetlen környezetében előfordult már egy határozottan neurotikus eset. E. sőt egyenesen az erényes bölcsesség teteje azt állítani. hogy egy egész ház fölött zsarnokoskodjunk. hogy ezzel mi mindent lehet “elérni”. A. Az ellentétes indulatok a pokolba kerültek. sem bájjal uralmunk alá hajtani nem tudunk. mindenfajta görcs igen nagy hatást érnek el. mely saját szerelmünk értékét sokkal előnytelenebb fényben mutatná meg. A két magyarázatot nem lehet könnyen összeegyeztetni. és így szólt: “Jól beszéltél. hogy a neurotikus tünetegyüttesek rafinált “arrangement”-ok is. mint hajdanában. vagyis modern kifejezéssel. amelyen alig tudjuk túltenni magunkat. és alkalmazta ismételten sikerrel. ha atyja jelen volt. amely fölött ő nem uralkodhatik.ekkor tehát végérvényesen felülkerekedett. hogy az olvasó is úgy jár. Ezért már erényességből sem akarunk hallani a tudattalanról. jelentős kiadások. Fuldoklási és szívrohamok.” Aztán a másik fél ügyvédje beszélt. amely fölött már atyjánál sem uralkodott soha.olyan felfedezésre juthatnánk. olyasmi. a tudattalanba. nem pedig a tudatos énből. amidőn a leány nő voltát túlzottan hangsúlyozta. A neurózis célra irányul. Félek. egy ijesztő. akinek még végtelenül hálásak is vagyunk. Az olaszt hamarosan félredobta. amely tudattalan motívumokból ered. amelyet a leány eddig nem ismert. mint az egyszeri kádi. Betegünkön akkor törtek ki az első neurotikus rohamok. Az apa halálakor a páciens nevetőgörcsöt kapott . amelyek hihetetlen makacssággal és ravaszsággal. A nevetőgörcs hisztérikus volt. E felülmúlhatatlan “arrangement”-t (hogy megmaradjunk Adler kifejezésénél) fedezte fel a gyermek. látom. ragaszkodó szülők magasztos aggodalma. Az apa halálával mindez szükségtelenné vált. hogy a hatalomvágy egészen rendkívüli szerepet játszik az ember életében. amit sem ésszel. még mindig van egy “arrangement. azonnal az eredményes “arrangement”-hoz nyúlt. ahol tudatos erényeink ellenpárjai már régen gyülekeznek. Az is igaz. súlyos diagnózisok.

sosem fog tudni megbékülni az utóbbi felfogással. akinek azonban az erósz a fontosabb. Az első esetben az én mintegy az erósz függeléke. hogy fölülkerülhessünk. Ha az én hatalma áll közel szívünkhöz. az utóbbiban a szerelem vagy szeretet csak eszköz arra.én hatalomvágya. . fellázadunk az első felfogás ellen.

amelyben ezek mégis egységre juthatnak. mert mindkét kutató pszichológiai alkata a neurózisnak csak azt az oldalát láttatta meg velük. a tárgyra irányuló vágy Adlernál is lényeges tényező. bármilyen jelentős befolyás vagy körülményváltozás következik be a páciens életében. kerek elméletet. Ez is szembeszökően egyszerű. hogy Freud elé egészen más neurotikus esetek kerültek volna. de már ez a kifejezés maga is arra mutat. Mint már hangsúlyoztuk. A vágy értékét mindig sajátos tárgyaktól kapja. Elmélete egyik alappillére az indulatátvitel fogalma. Mi az oka azonban annak. és ugyanannyit magyaráz meg. amit ugyanaz az alany Adler számára jelent. helyzetek. hogy egyedül ő a helyes felfogás letéteményese? Nyilván azért. mint Freudnál.4. alapvetően ellenkező szempontokat és elméleteket fejlesztenek belőle. hogy mindkettő jelentős igazságok letéteményese. azaz a betegnek az orvoshoz való viszonya. hogy ég és föld különbség van az ő elképzelése szerinti alany és ama mindent meghatározó hatalom között. Freud pácienseit fontos tárgyakhoz való kapcsolatukban és függőségükben látja. mindegy. hogy az egyik kutató az éremnek csak egyik. szüleinkhez való. elöljárók. Nem lehet feltételezni. amely sajátságaiknak megfelel. E nézet alapját az alany (szubjektum) rendkívüli hangsúlyozása alkotja. amelyek közül az egyiket Freud. de mégis mekkora szemléletbeli különbség! Adler azt az alanyt hangsúlyozza. Nem csoda hát. neuróziselméletében még sincs olyan elvi jelentősége. Mindkettő nyilvánvalóan azonos tapasztalatból indul ki. De mindez igaz Adler teóriájáról is. ha feltételezem. Mindkét kutató természetesen az alanyt a tárgyhoz való viszonyában látja. a neurózisnak nyilvánvalóan két ellentétes aspektusa van. Freud számára legnagyobb jelentőségű a tárgy. az egyik nem zárhatja ki a másikat. és determináló ereje szinte kizárólagos. Adler azt látja. és tulajdonképpen nem más. bármilyen kényelmes megoldás lenne is ez. Egy bizonyos módon értékelt tárgyat mindig kívánunk. Még a szexualitás is csak a “mesterfogások” között talál helyet. “arrangement”-okkal és más célszerű “mesterfogásokkal” igyekszik a maga számára a felsőbbrendűség illúzióját biztosítani. de mivel egyéni alkatuk folytán ugyanazt a dolgot különbözőképpen látják. Freud ismeri az “én-ösztönöket”. Mivel mindkét elmélet nagymértékben igaz. mint Adler elé. hogy a szerelmi kapcsolat és egyéb. ha a két iskola hívei makacsul ragaszkodnak egyoldalúságukban is igaz elméleteikhez. mint a gyönyör utáni vágy forrása és a “félelem helye”. míg az alany meglepően jelentéktelen marad. intézmények vagy más effajta dologgal szemben. amellyel szemben a tárgy (objektum) sajátossága és jelentősége teljesen eltűnik. nevelők. hogy egy magát elnyomottnak és kisebb értékűnek érző alany “tiltakozással”. Nem szabad az egyiket a másik kedvéért elvetni. hogy szinte fáj az embernek. vagy ami még rosszabb. Az alany alapjában véve csak vak gyönyör utáni vágyat érez. nem tagadhatjuk. vagyis tárgyukat látszólag megmagyarázzák. nem tévedek. vagy ellenállunk neki. és . mert ha a két elméletet részrehajlás nélkül vizsgáljuk. Azt hiszem. mint Freud elmélete. amely biztosítja magát. s bármennyire ellentétesek is. Csak mint elnyomó irányzatok hordozói jöhetnek számításba. ha valaki ellentétes állítással rést üt egységébe. a másik pedig csak a másik oldalát látta meg? Miért hiszi mindkettő magáról. Az apa és az anya nagy szerepet játszanak. hogy egy paradoxont kapjanak cserébe. Emberileg érthető okokból nem szívesen adnának fel egy szép. kisgyermekkori kapcsolatunk mintájára. hogy elvesszenek az ellentétes nézőpontok zűrzavarában. fejezet A BEÁLLÍTOTTSÁGI TÍPUS PROBLÉMÁJA Az előző fejezetekben ismertetett két elmélet összeegyeztethetetlen volta egy olyan magasabb rendű szempontot kíván. hogy szülők. tekintélyek. az egyenes okozati kapcsolatban áll ezekkel az ősi hatalmakkal. Freud elmélete oly nyilvánvalóan egyszerű. a másikat Adler tana ragadta meg.

aki ellenszenves volt számomra.bármiféle tárggyal kerül szembe. aki minden helyzetben feltalálja magát. míg a másik csak az ellenkezőt látja. ha más orvost választ. A kezelés számára döntő fontosságú. s éppen a pszichoterapeuta igen jól teszi. 1941. amely nem is indokolatlan. és a különböző beállítottságú típusok speciális esete. A FreudAdler vita tulajdonképpen egyszerű paradigma. Már régen feltűnt nekem. míg más esetekkel nem tud mit kezdeni. és szívesen rejtőzik gyanakvó megfigyelés mögé. kissé mindig defenzívába szorul. hogy nem végezhetek jó munkát. pl. Túl nagy egyéni különbözőség vagy éppen összeférhetetlenség mértéktelen és fölösleges ellenállást szül. más orvoshoz küldjem. Az alaptípus gyakori kompenzációja rendszerint élettapasztalatokon alapul. ami azután megadja az ember alapvető beállítottságának egyéni sajátosságát. vagy sem? Ha rövid időn belül nem alakul ki egy bizonyos természetes bizalmi kapcsolat. a tárgyaktól húzódozik. Ezzel szemben mindkét kutató arra hivatkozik. Sokféle variáció és kompenzáció lehetséges. túltéve magát esetleg jogos aggályokon. A változatok alapja . a gondolkozásnak vagy az érzésnek az uralkodó volta. elmélkedésre hajlamos. aki nagyon tartózkodó. hogy a sors olyan elővigyázatosan válogatná meg a betegeket. hogy az egyik fajta ember csak az egyik megoldást. Sosem féltem attól. E dilemma a következő kérdés elé állított: vajon van-e legalább két különböző embertípus.egyéni ingadozásoktól eltekintve . Adler pedig kénytelen lenne volt mestere szempontjait bizonyos esetekben komolyan figyelembe venni . hogy az emberi cselekvést az alany és a tárgy egyaránt meghatározzák. Egy közbülső nézet. hogy egy bizonyos csoport mindig csak egy bizonyos orvoshoz kerülne. melyre alább még visszatérünk. A tapasztalati valóságban e kétfajta beállítottság. hogy az ő elméletük nem a normális ember lélektanának magyarázatát célozza. hogy bizonyos esetek kiválóan megfelelnek az egyikünknek.a tudat egy meghatározott funkciójának. amelyek közül az egyik inkább a tárgy. föléje próbál kerekedni. Az utóbbi normális esetekben előzékeny. nem hihető az. úgyhogy gyakran nem könnyű a típust megállapítani. zárkózott embert eredményez. ritkán jelentkezik tisztán. hogy azt a beteget. aminek következtében egészen eltérő eredményekre jutnak? Mint mondottuk. Hosszasan foglalkoztam a kérdéssel. az utóbbiban a tárgy a döntő. a másik viszont túlnyomóan a tárgyból vezeti le. Az első esetben nyilvánvalóan az alany.ez azonban sem az egyiknél. a “common sense” (a józan ész) álláspontja szerint azt kell feltételeznünk. szemmel láthatóan nyílt és készséges lény. E különbség nem lehet más. . amelyben az egyik a döntő befolyást túlnyomóan az alanyból. Ilyen esetekben ugyanis bizonyos vagyok benne.) művemben találhatja az olvasó. és gyakran gond nélkül és bizakodva merészkedik ismeretlen helyzetekbe. hanem a neurózis elméletét. és végül sok megfigyelés és tapasztalat alapján két alapvető magatartás vagy beállítottság-típus megállapítására jutottam: ezek az introverzió és az extraverzió. sem a másiknál nem fordult elő. a beteg jobban teszi. a másik inkább önmaga iránt érdeklődik? És megmagyarázható-e ily módon. ha ezeket sosem téveszti szem elől. éppen a beteg legsajátabb érdekében. vagy természete tőlem távol esett. csak a vérmérséklet különbsége. amelyek révén sokszor nagyon is 17 A típusprobléma kidolgozását Psychologische Typen c. Freud viszont pusztán a tárgyat hangsúlyozza. amely bizonyos meghatározott tulajdonsága révén az alany kéjvágyát serkenti vagy akadályozza. (4. könnyen köt új kapcsolatokat. E megjegyzésekkel természetesen e két típusnak csak durva körvonalait adhatom 17. kiad. Az első beállítottság normális esetekben habozó. vajon az orvos és beteg között kialakulhat-e jó viszony. az emberi szellem két típusának ellentéte. Mindenkinek megvannak az egyéni korlátai. Akkor azonban Freudnak saját esetei egynéhányát Adler módszere szerint kellene kezelnie. saját praxisomban és kartársaim gyakorlatában egyaránt.

nem. Ugyanebből az okból kifolyólag oly nehéz neurotikus emberekkel együtt élni. vagy akár mindkettő. akár egészséges lélek általános áttekintésére egy reduktív elmélet önmagában elégtelen. vagy az. sőt szükséges valamit szétrombolni. Csak félig értünk egy embert. intuíció. Más esetekben. mint ez. amelyeket ő az emberi lélek beteges kinövéseinek tartott (alkalomadtán valóban az is).fájdalmas módon tanulja meg az ember. de a lélek nemcsak az egyik vagy a másik.. Az emberi lelket. és minden kritikának közös tulajdonsága. hogy úgy mondjuk. ha ugyanis ilyen dolgokra alkalmazzuk. hogy egyéniségét nem lehet szabadjára engednie. csak kárt okoz. Lényegbe vágó típusos különbségek valóságos létezése tette lehetővé számomra. Mint élőt azonban nem fogtuk még fel. és egy lélek valóban beteg területeire alkalmazva. áltudományos előítélet alapján. de egy akár beteg.” Megmagyarázzák a betegnek. Szó nélkül mehetnénk el a két elmélet mellett. hogy ez a redukció adott esetben káros. érzés. Persze hogy az erósz mindig és mindenütt jelen van. a személyiség disszociációja révén ugyanis hol az egyik. hogy mindazt. A két neuróziselmélet nem általánosan alkalmazható elmélet. Psychologische Typen. hogy tudatos vagy tudattalan beállítottságával van-e dolgunk. hanem mindkettőre egyaránt érvényes. de csak bajt okoz annak a kezében. az emberi lélek igazi ismerője . Igazságtalan lenne azt állítani. hanem az is. hogy a két vitában álló neuróziselméletet mint tipikus ellentétek megnyilatkozását fogjam fel. 490. s az életet nem magyarázza meg. mindkét elmélet gyógyítóan romboló hatású. hogy benne mi miből származott. “helyi” alkalmazásra váró szer. Az egyes esetre alkalmazott adagolásban gyógyít. s zavarja ítéletünket. E célból nem mellőzhetjük a két ismertetett elmélet bírálatát. ha mindkettőt. amit ezekből alkot. Mindkettő oldó és reduktív hatású. a pátoszt vagy meggyőződést fájdalmas módon valamilyen banális realitásra vezessen vissza. ha a mát 18 Ez természetesen nem öleli fel az összes lehetséges típusokat. hogy felülemelkedjünk a Freud-Adlerellentéten. és olyan elméletet alkossunk. aki nem tud mérni és mérlegelni: ezek kritikai módszerek. vagy a különböző “pszichiátriai” írásokat Krisztus “esetéről”. hogy ha szabad. tevékenység. neurotikus egyéneknél gyakran nem tudjuk. feloldani vagy redukálni. Vö. ami beteges és haszontalan. aki ilyen “megértésre” talál. Ez a legnehezebb dolgok egyike. mint a többi mérget. akár egészséges. ha azt tudjuk.. mint csak. hiszen mindkét elmélet az orvos fegyvertárából való gyógyító eszköz. a heroikus álláspontot. hogy tünetei innen vagy onnan erednek. akkor csak elő kell vennie Moebius írását Nietzschéről. hogy egy pszichologizáló orvos milyen felelőtlen balfogást követhet el valamilyen nyárspolgári. akár meg is halhatott volna már régen. Egy jó orvos. A különbségek további kritériumai: kor. old. hogy egy nagyfeszültségű ideált. ingerlékenység és fejlődési fok. hanem. hol a másik fele lép előtérbe. Ezzel a felismeréssel született meg annak a szüksége. . Ha csak erről volna szó. Típusalkotásom alapja a tudat négyféle tájékozódó funkciója: érzékelés. gondolkodás. és tovább. Ezekre nem kellene alkalmazni. Ha valaki egyszer alapos tapasztalatot akarna szerezni arról. persze hogy a hatalomvágy áthatja a lélek minden zegzugát. csak orvos biztos keze alkalmazná. amely nemcsak az egyikre vagy a másikra. Ugyanezt akarta Nietzsche az eszmények destruktív bírálatával. nem lehet csak reduktív úton magyarázni. Mindenre azt mondják: “nem vagy több. Ezek után mindenki “háromszoros jajt” fog kiáltani a felé a beteg felé. Képesnek kell lennünk arra. mert az élet nemcsak tegnapból áll. A lélek egészen rendkívüli ismerete szükséges ahhoz. de ha építeni kellene. akár beteg. E típusos különbségek közül előbb említett könyvemben nyolc csoportot írtam le18. biztos kézzel válasszuk el az értékes és megőrzendő részektől. hogy e marószereket sikerrel tudjuk használni. ami beteges vagy káros. és tulajdonképpen nem más.Nietzsche kifejezésével élve “kifinomultan érzékeli” az árnyalatokat. akkor hasznos. Mindkét teória alkalmas arra. vagy alkotni fog. pl. amely éles és kíméletlen késként vág ki mindent.

könyvemre utalok e helyen. az. Belső és külső természetű akadályok következtében kifejlődésre nem jutott csírák. azaz az egyéni fejlődés árnyékoldalának álláspontjáról. Az “érték” lehetőség. mint láttuk. ha ismereteinkben a tegnap volthoz hozzácsatlakozhat a holnap. amelyek zavaró voltuk miatt hívják fel magukra a figyelmet. Ez érvényes minden pszichológiai életmegnyilvánulásra. Az életnek holnapja is van. 19 Über die Energetik der Seele. annak “szublimálásáról” beszéltek. ha ezt az embert a neurózis nem szorítja vasmarokkal a neki rendelt helyre. aki hasznosságát és létjogosultságát egy neurózisnak köszönhette. Ezeknél más is a neurózis jelentősége. hogy az energia azonos a nemi mozgatóerővel. nem hasznos. hogy döntő ostobaságokat kövessen el. amely megakadályozta abban. A neurotikus szimptómák ugyanis nemcsak egyszer volt okok következményei. Ezáltal szabad. . Az olvasó talán hajlik arra. akiknek életük értelme.hipotézisek feltárják előttünk a kórokozó momentum alkotórészeit. Így tehát mind a kettő oldószernek bizonyult. A pszichikai energia 19 a neurózisban alacsonyrendű és nem értékesíthető formában nyilatkozik meg.de fűzzük gyorsan hozzá: félresikerült kísérletek. nemegyszer elismerte. s tudatuk csak csábítást és zsákutcát tartalmaz a számukra. Maga Nietzsche.tegnapra redukáljuk. hogy kíméletlenül felfednek mindent. vagyis hogy az ember magát a türelem dicséretes erényében gyakorolhassa.amit pl. Mindkét reduktív elmélet felfogása arra szolgál tehát. mivel minden a formától függ. Az igazi érték létrejöttéhez egyfelől energia. c. még a beteges tünetekre is. és nem káros. hanem indifferens. míg azt tartották. ami az egyén árnyoldalát képezi. Amennyiben “értéktelen” oldalunk nyújt lehetőséget arra. Mindaddig. Az energia önmagában ugyanis sem jó. Gyakran láttam olyan embert. amelyben az energia megnyilvánul. Vannak emberek. holott ezek mind elhaltak volna. hogy ez az újra megszerzett energia a beteg tudatának rendelkezésére áll. Bármily buta is e gondolat természettudományi szempontból. Másfelől viszont az energia nélküli puszta forma szintén indifferens. amelynek révén az energia kibontakozhat. hanem kísérletek is az élet új szintézisére . Ebben az esetben nagyon helyes a messzemenő redukció. hogy az energia kifejlődésre jusson . Az olvasó most nyilván azt kérdi: ugyan mi lehet a neurózis értelme és értéke. annyiban ez is érték.jobban mondva . A forma ad minőséget az energiának. A két tárgyalt elmélet közös tulajdonsága. mily sokat köszönhet betegségének. amire a jó Isten a legyeket és a többi haszontalan férget teremtette. míg az első esetben egyenesen káros. másfelől értékes forma szükséges. különösen. hiszen ez az emberiség leghaszontalanabb és legvisszataszítóbb lidércnyomása? Mire lehet jó . aki pedig a butaság és a banális gondolat esküdt ellensége volt. amelyben értékes tulajdonságai kifejlődhettek. Ennek megfelelően nem foglalkoznak egy ember értékeivel. és olyan életre kényszerítette. ha az esetet egy reduktív elmélet szempontjából nézzük. E teóriák vagy . Mindeddig az a felfogás uralkodott. legvilágosabban a neurózisban megnyilvánuló jelentékeny energiákban láthatunk -. 1928. sem rossz. igen okos lehet a pszichológia szempontjából nézve. legyen az infantilis szexualitás vagy infantilis hatalomvágy. hogy ezt az alacsony értékű formát feloldja.az idegesség? Csak arra. Másoknál viszont épp fordítva áll a dolog. feltételezve azt. igazi jelentőségük tudattalanukban rejlik. értékesek és értelmesek. de valószínűleg nem fogadja el a betegség ilyen átfogóan értelmes célszerűségét minden banális. de indifferens energiákhoz jutunk. ha ugyanis ez esetben “haszontalan férgek” helyett “ideges tüneteket” olvasunk. vagyis tetszése szerint alkalmazhatja. Például mi lehet a neurózis értéke az előbb említett asztma és hisztérikus félelem esetében? Megengedem: ennek az értéke nem kézenfekvő. hogy a neurózis ilyenfajta jelentőségének lehetőségét bizonyos esetekben megengedje. amelyek azonban ettől még nem kevésbé kísérletek. de csak haszontalan és káros energiamegnyilvánulásokat közvetít. csak sötét foltjaival. hétköznapi esetben. s a mát csak akkor értjük.

Collected Papers on Analytical Psychology. E felfogás szerint a betegnek módja van arra. De súlyos hiba lenne bizonyos rendkívülien erős egyéniségek sorsa alapján saját sorsunkat is mindenáron akaratunk igájába hajtani. már többen elhatározták életük döntő lépését. Egy ilyen sors előtt csak meghajolhatunk. racionális és irracionális. Ki merné ezt az egyetlen lehetőséget előre meghatározni. Van ilyen életforma is. hogy kauzális filozófiánkat nyugodtan félretehetjük. De. A hősies életmód feltétel nélküli. jogosan tételezzük fel. A szemmel látható hősiesség számára alig jut tér. aminek következtében tehát véletlen nem volt lehetséges20. Az élet teljessége törvényszerű és nem törvényszerű. 1920. amennyire ember számára csak lehetséges? Akarattal kétségtelenül sok mindent el lehet érni. ehhez azonban kívülről láthatatlan hősiesség szükséges. . nem dicsérik. Ezek számára az élet iránya nem világos. amennyiben az ember egyáltalán képes arra. hogy végső fokon az emberi értelem határain túl ered. azaz ésszerűnek kellene lennie. Az orvosnak rendesen csak emberekkel s nem szabad elhatározásból lett héroszokkal van dolga. kiad. Már 1916-ban utaltam a kauzális felfogás pszichológiai érvényességének föltételes voltára. vagyis hogy szintén racionális? Ellenkezőleg. Ezért az értelem és az általa vezetett akarat nem vezet messze. hogy életének határozott útvonalat tűzzön ki. hogy ezzel kizártuk az irracionális életlehetőséget. Erről egyáltalán nem mondhatjuk. hogy a banális mindennapok türelmünkkel. amit annak idején erősen nehezményeztek. véletlenben nyilatkozik meg. az ilyen eset ritka. Hogy ezeket elkerüljék. mint a másik. a másik fajta alkotja a túlnyomó többséget. még ha ez minden emberi számítás szerint tévedés volt is. más szóval. amelyet mi természetszerűen kénytelenek vagyunk tagadni. s mindennapi mezében örökké a rejtettséget keresi. Nem csillog. De bebizonyította-e valaki. mégpedig oly szembetűnő. X. Ezek azok a követelmények. hogy élet és sors megegyezik az emberi értelemmel. azaz sorsdöntő elhatározásokhoz igazodik. amely egyúttal egészséges is lenne. amelyek neurózist okoznak. tiszta vonal. és XV. annál biztosabbak lehetünk abban. A mindenható hétköznapok közt sajnos ritka az olyan rendkívüli jelenség. vagy fontoskodás. old. amely ne volna kauzális és szükségképpen feltételes viszonyban. amelyeknél az egy bizonyos irányt elfogadó döntés bizonyos feltételek mellett érvényes a keserű végig. nem pedig a “hősies”-re. legfeljebb csak apró útszakaszokra. jótékony vagy hasznos tevékenységben felhasználni.hogy a páciens számára az analízis segítségével lehetővé válik a szexuális energiát “szublimálni”. azaz nem szexuális területen. nem mintha a hősiesség követelménye nem jutna a közelünkbe! Ellenkezőleg: éppen az a fájdalmas és terhes. Vö. és bebizonyítható lesz-e valaha is. Akaratunk meggondolásunk által irányított funkció. 2. Gyakorlatilag azonban a véletlen mindenütt megnyilatkozik. E megállapítás mindenesetre a “szokásos” életformára vonatkozik. sajnos többnyire olyanokkal. de kétségtelenül sokkal ritkább. odaadásunkkal. és túl sok lehetőséget rejt. ennek racionálisnak. mivel a priori nem tudunk olyan folyamatot elképzelni. Ha van egyáltalán megfontolás. tehát megfontolásunk jellegétől függő. hogy érzékenykedő alacsonyabbrendűségüket elfedje. ha nem teljesítjük őket. Mennél jobban kiterjesztjük a racionálisan választott irányt. hogy nincs az az emberi előrelátás vagy életbölcsesség. amely arra hivatott. amely képessé tenne bennünket arra. kitartásunkkal és önfeláldozásunkkal szemben banális követelményeket állítanak. E felfogásnak van bizonyos létalapja. akiknek állítólagos hősiessége infantilis dac egy nagyobbra hivatott sors ellen. és volt bátorságuk megtenni. még ha annyira ismeri is saját jellemét. Ma már csak “statisztikai valószínűség” létezik. mint mondottuk. hogy életének alig vagy csak rövid útszakaszokra tudna irányt jelölni. Az ő számukra a sors kusza. Az események irracionális volta az ún. a művészetben vagy valamilyen más. hogy életünknek biztos irányt jelöljünk ki. amelyeknek alázatosan és elismerésre váró hősies gesztusok nélkül kell megfelelni. de ezek közül csak egy az ő igazi útjuk. amelyen végig kell haladnia. 20 A szigorú okozati felfogásnak a modern fizika véget vetett. hogy élet és sors irracionális. hogy ösztönerőit tetszése vagy hajlamai szerint szublimálja. De jól tudjuk.

amelynek pedig éppannyi joga van a megnyilatkozáshoz. Kétségtelenül igen célszerű volt az ember számára, hogy egyáltalán irányt adhatott életének. Az értelem meghódítása az emberiség legnagyobb vívmánya; ezt teljes joggal állíthatjuk. De nem bizonyos az, hogy ennek minden körülmények között így kell folytatódni. Az első világháború szörnyű katasztrófája a legderűlátóbb kultúrnacionalisták számítását is vastagon keresztülhúzta. Így írt Ostwald 1913ban: “Az egész világ megegyezik abban, hogy a fegyveres béke mai állapota tarthatatlan, s egyre képtelenebbé válik. Az egyes népektől szörnyű áldozatokat követel, amelyek messze felülmúlják a kulturális kiadásokat, anélkül, hogy ezért bármiféle pozitív értéket kapnának cserébe. Ha az emberiség megtalálná az útját-módját annak, amellyel a fegyverkezést a háborúkra, amelyek soha nem fognak kitörni, és amely a nemzetek jelentékeny részét éppen legerősebb és legtermékenyebb korában köti le a katonai kiképzéssel, s amellyel a mai állapot számtalan egyéb visszásságát megszüntethetné, oly hatalmas energiát takaríthatna meg, hogy e pillanattól kezdve az emberiség a kulturális fejlődés elképzelhetetlen fokára hágna. A háború, valamint a személyes harc az akarati ellentét feloldási lehetőségei közül a legrégibb ugyan, de a legcélszerűtlenebb is, mivel a legnagyobb energiapazarlással jár együtt. A potenciális vagy aktuális háború kiküszöbölése megegyezik az energetikus imperatívusszal, s éppen ezért napjaink legfontosabb kultúrfeladata21. A sors ésszerűtlensége mást akart, mint holmi jóindulatú gondolkodók racionális meggyőződése, fel akarta használni a felhalmozott fegyvereket és katonákat - sőt még ennél is többet akart, borzalmas, őrületes pusztítást kívánt, példátlan tömegmészárlást, amelyből az emberiség talán le fogja vonni azt a következtetést, hogy a racionális szándék mégis csak egyik oldala a sorsformálásunknak. Amit az emberiségről általában el kell mondanunk, ráillik az egyes emberre is: hiszen az egész emberiséget egyesek alkotják. Az emberiség pszichológiája azonos az egyes ember lélektanával. A világháborúban a civilizáció ésszerű szándékával való szörnyű leszámolást értük meg. Amit az egyes embernél “akaratnak” nevezünk, nemzeteknél “imperializmusnak” hívjuk: mert az akarat a sors fölötti hatalom megnyilatkozása, azaz a véletlen kikapcsolása. A civilizáció racionális, akarat és szándék révén keresztülvitt “célszerű” szublimálása a szabad energiáknak. Az egyes embernél ugyanerről van szó. És valamint az általános kultúrorganizáció gondolatát ez a háború szörnyű módon helyesbítette, ugyanúgy az egyes embernek is gyakran kell tapasztalnia saját életében, hogy az ún. “diszponálható” energiák egyáltalán nem diszponálhatók. Amerikában egyszer egy kb. 45 éves üzletembert kezeltem, akinek az esete szépen illusztrálja az előbb említetteket. Tipikus amerikai self-made manről van szó, aki egészen alulról küzdötte fel magát. Szerencsés ember volt, és sikerült egy nagy jelentőségű üzleti vállalkozást alapítania, sőt sikerült ezt úgy megszerveznie, hogy immár nyugalomba vonulásra gondolhatott. Két évvel azelőtt, hogy elém került volna, le is köszönt. Mindaddig csak az üzletnek élt, arra összpontosította minden energiáját, a sikeres amerikai üzletemberre jellemző hihetetlen intenzitással és egyoldalúsággal. Vásárolt magának egy pompás vidéki kastélyt, s úgy képzelte, hogy itt fog “élni” “élet”-en lovakat, autókat, golfozást, teniszezést, “party”-kat értett. De előre ivott a medve bőrére. A “diszponálható” energiákat e csábító lehetőségek nem vonzották, s makacsul ragaszkodtak valami egészen máshoz. Pár héttel az annyira áhított, boldog élet kezdete után furcsa, bizonytalan közérzetet észlelt magán, s néhány rákövetkező hét elegendő volt, hogy mértéktelen hipochondriába süllyedjen. Idegileg teljesen összeomlott. Ez az egészséges, ritka testi erejű, rendkívüli energiájú ember siránkozó gyerekké változott. Ez véget vetett az uraskodásnak is: félelemből félelembe esett, és hipochonder nyűgölő21

Die Philosophie der Werte, 1913. 312. old. és tovább.

déseivel majd halálra kínozta saját magát. Felkeresett egy híres specialistát, aki helyesen ismerte fel nyomban, hogy ennek az embernek kizárólag a munka hiányzik. Ezt a páciens is belátta, és visszatért előbbi elfoglaltságához. De - legnagyobb csalódására - most már az üzlet sem érdekelte. Sem türelem, sem elhatározás nem segített. Semmiféle módon nem lehetett energiáit az üzleti tevékenységre visszakényszeríteni. Állapota természetesen egyre romlott. Mindaz, ami azelőtt eleven, alkotó energia volt benne, most szörnyű pusztító erővel zúdult rá. Alkotó géniusza fellázadt ellene, s ahogy azelőtt nagy világcégeket hozott létre, most démona a hipochondria cselvetéseinek rafinált rendszerét dolgozta ki, amely őt szinte megsemmisítette. Midőn elém került, már kilátástalan erkölcsi roncs volt. Mégis megpróbáltam világossá tenni előtte, hogy ha ilyen hatalmas energiát el is tudunk vonni az üzlettől, a legfontosabb kérdés az, hogy mire fordítjuk? A legszebb lovak, a leggyorsabb autó és a legszórakoztatóbb “party” sem feltétlenül vonzók az energia számára, bár jó volna azt hinni, hogy az az ember, aki egész életét komoly munkában töltötte, jogosan fordul élete második felében az örömök felé. Ha a sors az emberi józanság után igazodnék, így is kellene lennie: előbb a munka, aztán a jól megérdemelt pihenés. De minden irracionálisan történik, s az energia neki tetsző esést kíván, különben egyszerűen feltorlódik, és rombolni kezd. Korábbi helyzetekre megy vissza, ebben az esetben egy 25 év előtti szifilitikus fertőzés emlékére. De ez csak az első lépcső volt az infantilis reminiszcenciák újraébredésére, amelyek a közbenső időben szinte teljesen eltűntek emlékezetéből. Szimptomatológiájának irányát anyjához való eredeti kapcsolata adta meg: ez is “arrangement” volt, hogy a (már régen halott) anya figyelmét és érdeklődését magára irányítsa. S még ez az állomás sem az utolsó: a neurózis célja az volt, hogy visszakényszerítse őt saját testébe, miután fiatalkora óta pusztán a feje után élt. Lényének egyik oldalát differenciálta, a másik azonban tompa, szinte csak fizikai állapotban maradt. E másik oldalra lett volna most szüksége, hogy élni tudjon. A hipochonder “depresszió” visszakényszerítette saját testébe, amelyen eddig mindig keresztülnézett. Ha követni tudta volna a depresszió és a hipochondriás illúzió útját, s az ebből az állapotból eredő fantáziákat tudatossá tehette volna, ez a szabadulás útjává lehetett volna számára. Természetesen érveim nem találtak visszhangra benne, de nem is vártam mást. Az ilyen előrehaladott esetet örökké lehet kezelni, de aligha lehet meggyógyítani. Ez az eset világosan mutatja, hogy nem áll módunkban a “szabad” energiákat önkényesen valamilyen racionálisan kiválasztott tárgyra átvinni. Ugyanez illik minden, látszólag szabad energiára, amelyet a meg nem felelő formákból való reduktív kioldással nyerünk. Ezt az energiát, mint mondottuk, a legjobb esetben is csak rövid időre használhatjuk fel belátásunk szerint. A legtöbb esetben azonban tiltakozik az ellen, hogy akár rövid időre is elfogadja az értelem által elébe szabott lehetőségeket. A pszichikus energia igen válogatós, és saját feltételeit akarja teljesíteni. Bármennyi energia lehet jelen, s mégsem tehetjük hasznossá mindaddig, míg nem sikerül a pszichikus energia lefolyásához nélkülözhetetlen esést létrehozni. Az esést biztosító szintkülönbség kérdése kiváltképp gyakorlati probléma, amely a legtöbb analitikus esetben fölmerül. Ha pl. bekövetkezik az az előnyös eset, hogy a szabad energia, az

ún. libidó22 értelmes tárgyat talál, úgy véljük, hogy ezt az átalakítást az akarat tudatos megfeszítésével értük el. Ez azonban tévedés, mert a legnagyobb erőfeszítés sem lett volna elegendő, ha nem lett volna ugyanakkor ebbe az irányba vezető lejtős energiameder. Hogy milyen fontos ez az esés, azt akkor látjuk leginkább, amikor egyfelől a legkétségbeesettebb erőfeszítéseket tesszük, másfelől a kiválasztott tárgy vagy a kívánt forma mindenki számára átlátszóan ésszerű, s az átalakítás mégsem sikerül, hanem egyszerűen megint csak újabb elfojtás keletkezik. Számomra eléggé világos, hogy az élet ösvénye a lejtő irányába vezet. Nincs energia ellentétek feszültsége nélkül; ezért kell megtalálni a tudat beállítottságával való ellentétet. Érdekes megfigyelni, hogy a neurózisteória történetében az ellentétek kiegyenlítése milyen szerepet játszott: Freud elmélete az erószt képviseli, Adler felfogása a hatalmat. A szeretet logikai ellentéte a gyűlölet, vagy Erósz ellentéte Phobosz (a félelem); lélektani szempontból azonban a hatalomvágy. Ahol a szeretet uralkodik, nincs hatalomigény, és ha a hatalomé a szó, a szeretet hiányzik. Az egyik a másik árnyéka: erósz álláspontjának kiegészítő ellentéte a hatalomra való törekvés, a hatalom hangsúlyozójának kiegészítője az erósz. A tudatos beállítottság egyoldalú álláspontjáról nézve az árnyék a személyiség egy alacsonyabb értékű része, amelyet ezért erős ellenállással elnyomunk. De az elnyomott személyiségrésznek tudatossá kell válnia, hogy az ellentétek közti feszültség létrejöhessen, amely nélkül minden fejlődés lehetetlen. A tudat bizonyos mértékig felül van, az árnyék alul; mivel minden, ami magas, a mélybe vágyik, s a forró hideget keres, a tudat is, esetleg anélkül, hogy sejtené, tudattalan ellentéte után kutat, különben stagnál, tehát elsivatagosodik és elfásul. Az életet csak az ellentét lobbantja lángra. Egyfelől az intellektuális logika, másfelől a pszichológiai előítéletnek teendő engedmény bírta rá Freudot arra, hogy az erósz ellentétét a pusztítás- és halálösztönben jelölje meg. Először is az erósz nem azonos az élettel. De akinek azonos, annak mindenesetre a halál jelenti az ellentétet. Másodszor mindenki a saját legmagasabb princípiuma ellentétének a destrukciót, a halált, röviden a Gonoszt minősíti. Senki sem tulajdonít neki pozitív hatalmat az élet felett; ezért fél tőle, s ezért kerüli el. Mint már említettük, többféle fő princípiuma van az életnek s a világnézetnek, s ennek megfelelően ugyanolyan sok különböző formája a kiegészítő ellentétnek. Fentebb két, véleményem szerint legfontosabb ellentéttípust emeltem ki, amelyeket introvertált és extravertált típusnak neveztem. Már William James-nek23 feltűnt e két típus jelentkezése; a gondolkodók között “tender minded” és “tough minded” néven különböztette meg őket. Ugyanígy fedezte fel Ostwald24 a nagy tudósok között a klasszikus és romantikus típust. Tipizáló gondolatommal nem állok tehát egyedül, hogy csak e két ismert nevet emeljem ki. Történeti kutatásaim
22

Azt hiszem, az olvasó már észrevette az eddig mondottakból, hogy én a Freud által bevezetett libidófogalmat, mely a gyakorlati nyelvhasználat számára igen megfelel, sokkal tágabb értelemben használom, mint ő. Az én számomra a libidó pszichikai energiát jelent, amely azonos értelmű a pszichikai tartalmak intenzitástöltésével. Freud a libidót, elméleti feltevésének megfelelően erósszal azonosítja, s különválasztja az általános pszichikai energiától. Így ír erről: “A libidó fogalmával egy mennyiségében változó erőt határoztunk meg, amellyel a nemi izgalom területén való folyamatokat és áttételeket mérhetjük. A libidót megkülönböztetjük az energiától, amely minden lelki folyamatnak általában alapja...” (Gesammelte Schriften. V. 92. old.) Más helyütt megemlíti Freud, hogy hiányzik a pusztítási ösztön számára “egy, a libidónak megfelelő kifejezés”. Mivel azonban az ún. pusztítási ösztön is energetikus jelenség, azt hiszem, egyszerűbb, ha a libidót a pszichikai intenzitások általános fogalmaként definiáljuk, tehát egyáltalán nem mint pszichikus energiát. Vö. ehhez: Wandlungen und Symbole der Libido (A libidó változásai) 3. kiad. 120. old. és tovább, valamint Energetik der Seele (A lélek energetikája) 9. old. és tovább. Pragmatism. 1911.

23

akkor is. mert . Amit általában normális embernek neveznek. a legbizalmasabb területen folyik. és ily módon mindenféle konfliktus magától megszűnnék. Így indul a súrlódások hosszú sorozata. amely a platóni és a megarai iskola közti különbségként jelentkezett. ha az életlehetőségnek az elengedhetetlen minimuma megvan. nagyszerűen összeillenek. mely a két típus egymással való alapos megismerkedéséhez vezet. ha csak egész halkan. ismeretlen helyzet csábítja. hogy a nagy szellemtörténeti vitakérdések közül nem egy e két típus ellentétén alapul. 67. de hogy mindenki csak az egyiket fejlesztette alkalmazkodási funkcióvá magában. hogy az egyik saját értéke tudatában nyugodtan elismerhetné a másik értékeit. Psychologische Typen. az e kritikus átmeneti időt többé-kevésbé simán átvészeli. hogy sohasem értették egymást.tudattalanul . és Abélard-é a nagy érdem. Az introvertáltban is él valamelyes extravertált beállítottság. Látja ugyan a tárgyat. Félénksége és bizalmatlansága habozóvá teszi minden dologban. mindenféle meggondolástól vagy habozástól mentesek. hogy egy ember sem pusztán introvertált. Normális ugyanis az az ember. Sokan azonban képtelenek erre: ezért nem túl sok a normális ember. tele egymás lebecsülésével. most egymás felé fordulnak. hogy az introvertáltnál az extraverzió valahol a háttérben fejletlen állapotban szunnyad. akkor könnyen arra a feltevésre jutunk. ezért lehetőleg távol marad tőle. Ezért cselekedetei gyorsak. meg akarják ismerni egymást és felfedezik. Hadd 24 25 Grosse Manner. A többé-kevésbé differenciált emberek legnagyobb része olyan életkörülményeket kíván. hogy a konceptualizmus neve alatt legalább megpróbálta összeegyeztetni a két ellentétes álláspontot25. s az extravertáltnál az introverzió hasonló árnyékéletet él. hogy e két típus előszeretettel házasodik össze. és csak azután gondolja át. s ha azt reméli. aki bármilyen feltétel mellett meg tud élni. E vita folytatása napjainkig nyúlik. E harc vad és elkeseredett. Ha két ilyen különböző típusú ember összeházasodik. az egyes ember is részese e típusellentétnek. s ilyenfajta szerencsés karakterkeverék a legritkább esetben fordul elő. 1936. megvalósíthatják az eszményi házasságot. Az introvertált embert reflexív természete arra kényszeríti. Ésszerűen úgy képzelnők. szinte fejest ugrik bele. hogy mindkét beállítottság lehetőség mindenki számára adva van. Ha normális emberről van szó. Nem magától értetődő. és mégsem tudtak a megnyugtató célhoz eljutni. mivel tudatát állandóan az alanyra irányítja. mielőtt cselekszik. és tovább. vagy ha nagyobb örökség hullik az ölükbe. Az extravertált ember viszont pozitív viszonyban van a dolgokkal. hogy mindent alaposan meggondoljon. amelyek a viszonylagos biztosított táplálékon és fekvőhelyen túl is adnak valamit. Sok esetet láttam. hogy szimbiózisban (együttélés) éljenek. Nem egy nyelven beszélnek. tulajdonképpen az eszményi ember. és ezzel az élet külső nehézségeit kikapcsolhatják. Ezek számára egy szimbiotikus kapcsolat megszakadása súlyos megrázkódtatás.folyamán láttam meg. hogy egymással foglalkozzanak. gyarlóság a másikban.mindketten kiegészítő párjukat keresik. hogy miért kell ennek így lennie. míg a másik a kezdeményezőképességet és a gyakorlati cselekvést. Eddig egymásnak vetett háttal védekeztek a nehézségek ellen. de csak téves vagy gátló képzetei vannak róla. a skolasztikus filozófia örökölte. Valamint a szellemtörténet általában. vagy csak extravertált. Mindaddig. Rendesen előbb cselekszik. Minden új. Gondos kutatás nyomán kiderült. Valóban ez is a helyzet. Ami érték az egyikben. Ez természetesen lassítja cselekvését. De ha a férfi már elég pénzt keresett. de ez tudattalan a számára. azok szinte vonzzák őt. Ezek közül a legjelentősebb a nominalizmus és realizmus közti ellentét. s a közelmúltban spiritualizmus és materializmus ellentéteként nyilatkozott meg. Az egyik a meggondolást képviseli. . tehát állandó nehézségei vannak a külső világhoz való alkalmazkodásában. jut idejük arra. amikor így érveltek. mintha a tárgy valamilyen veszélyes hatalom lenne. amíg az élet sokrétű külső feladataihoz való alkalmazkodás foglalja el őket. hogy valami ismeretlent tapasztalhat. De ha meggondoljuk azt. old. E két típust szinte arra alkották. 1910.

A kastélyt belül átépítették.” A cselekvő és később gondolkodó (epimétheikus) extravertált nyitotta meg az utat 26. a kéziratok könyvtárra emlékeztetnek. Az utóbbi bosszankodik a másik mérge miatt. és arra gondol. Félénksége eltűnt. és ásítozni kezd. hogy soha többé nem indul útra egy extravertálttal.” És most megfordul a típus: az introvertáltat. Jól látjuk ezt például a kapu előtti beszélgetésben: mindkettő be akar jutni a kastélyba. Mindkettő szeretné látni a kastély belsejét. Ez bosszantja az elsőt. old. sorsa már eldőlt. Itt nincs derék kapus. büntetés. mivel beállítottságuk kiegészítette egymást. és tovább. Így az egyik beállítottsága magába zárja a másikat. Ott a meggondolt (prométheikus) introvertált így szólt: “Meg kellene belülről nézni. aki borzongott a bemenetel gondolatára. amíg az egyik beállítottsága a másikét magába foglalta. az egyetem pedig tanulással és fenyegető vizsgákkal. Történetesen az introvertált fiatalember rajong ezekért: alighogy meglátja a kéziratokat. Pozitív magatartást tanúsítottak egymás iránt. Kéziratokat otthon is láthat az ember. a szakember után érdeklődik. amelyben a kastélyba lépett. s rendőrség. milyen lehet belülről. Az introvertált így szól: “Szeretném tudni. hogy mire gondolok: két fiatalember kirándul. a másikat saját negatív gondolatai. hogy azonnal felkeresse. Az őrrel beszélgetésbe kezd. De csak addig egészítették ki egymást. romantikus kalandnak nyoma sincs . hogy szabad-e bemenni. s mivel az eredmény szegényes. Az extravertált így felel: “Azért megkérdezhetjük. amelyekben egy régi kéziratgyűjteményt helyeztek el. s az ő képzetei vidám öreg kapus. homályos képzetei támadnak fel benne. Biztosan beengednek”. és többé-kevésbé ez a helyzet. válaszol a másik leplezetlen rosszkedvvel. Az introvertált visszatartja: “Talán tilos a bemenet”. Ezalatt az extravertált jókedve mind lejjebb száll. De az introvertált extraverziója más. hogy a lehető legtöbb tájékoztatást szerezze meg.világítom meg egy egyszerű példával. Egy szép kastélyhoz érnek. 239. mindig is tudta. Lassanként komor fátyol ereszkedik az előbb oly érdekes és vonzó kastélyra. Míg vidám összhangban sétáltak együtt. Míg az egyik lelkesedése fokozódik. a könyvtár az egyetemmel asszociál. Mi is történt hát? Vidám szimbiózisban vándoroltak mindketten. aki önző érdekei miatt eltékozolja a gyönyörű tavaszi időt. a tárgy úrrá lett fölötte. hogy a másik egy tapintatlan egoista. A tárgy negatívvá változik. kiált az introvertált. vad kutyák stb. és az extravertált introverziója is más. Az egyiket a tárgy bűvöli meg. Az extravertált és az introvertált szerepet cserélt.” Az extravertált így felel: “Gyerünk be” . Az extravertált kezdeményezése szintén érvényes az introvertált számára. . érvényesek a másikra is. mint az extravertált extraverziója. Az extravertált optimizmusa révén be is jutnak a kastélyba. a másik jókedve egyre alábbszáll: a kastély sivárnak tűnik a számára. ezzel Spitteler Prometheus und Ehimetheus-ához irt magyarázatomat a Psychologische Typenben.és a kapu felé indul. nem zavarták egymást. és hamarosan rosszkedvű szubjektuma fogságába jut. Az introvertált kétségei a felől. és elhatározza magában. mintha egy csapásra átváltozott volna. arca mindinkább elkomorul. mint az introvertált introverziója. amit odakint sokkal jobban lehetne élvezni. Félénksége eltűnt. ha valaki a számára természetadta beállítottságban van: a beállítottság ugyanis többé-kevésbé idomult a közösséghez. és az egész világ arculata szinte megváltozott. és kérdéseit neki is feltehesse. “Hát nem pompás”. a tárgyak csábítóan csillognak számára. “hogy egészen véletlenül felfedeztük ezt a csodálatos gyűjteményt” “Én borzasztóan unom magam”. s ő örömmel adta át magát neki. és az extravertált elátkozza a percet is. vagy lovagias vendégszeretet. Belemerül a kincsek szemlélésébe.csak egy múzeummá átépített kastély. nem lehet innen elmozdítani. és elragadtatottan nyilatkozik róluk. vendégszerető háziúr és esetleges romantikus kalandok körül csoportosulnak. míg a fatális kastély elé nem értek. az egész csak egypár nagy terem. Ekkor következik be a fordulat. Ugyanez illik az 26 Vö. A másik azonban állandóan növekvő ellenszenvet érez a tárggyal szemben. mert mindkettő természetadta sajátosságai szerint élt. Amikor az első megpillantotta a kéziratokat.

Az állandóan előrehaladó felismerési folyamat egyik további állomása az a belátás. Ha ezt elértük. nemcsak két ember között. és ezt magához vonzza. s a tagadást legalább elviseljük. elmerül a tárgyban. és tovább. bár annak mindig az alany a kiindulópontja. de úgy látszik. bármikor bekövetkezhetik az a pillanat. úgyhogy nem vagyunk többé önmagunk ura. Megfeledkezik barátja jelenlétéről. lecsap ránk. A beteg gyakorlati kezelése sosem kezdődhet ezzel a problémával. nem zárja többé magába. anélkül. amikor a tárgy az introvertált alanyával szemben túlsúlyba kerül. egymással ellentétes beállítottságról vagy egymás ellen irányuló impulzusról van szó. infantilis beállítottság összeütközéséből keletkezik. míg az extravertáltnál kisebb értékű introverzió lépett a szociális beállítottság helyére. Fiatal emberek neurózisa rendesen a valóság ereje és valamely elégtelen. Vagy teljesen tudattalannak kellene lennünk ehhez. Az alanyból irányul a tárgyra. csak a magasabb tudatosság felé vezető nehezebb út marad nyitva számunkra. hogy várakozásában csalódott. hogy az extravertált önmagán emelkedjék felül. a kisebb rendű funkciót hagyjuk szóhoz jutni. hogy az élet teljes igenlését és tagadását szabad akarattal és teljes szándékkal átéljük. Abban a pillanatban. az introvertált pedig szubjektumkapcsolatát. Harmonikus egymásutániságukban az élet ritmusát kellene megvalósítaniuk. s az is. A jellem kifejlődéséhez mégis igen szükséges. Ha valóban felszínre kerül. amikor szükségünk lesz a másik funkcióra. érzékenység követi. hogy az ellentétprobléma alapelvként benne rejlik magában az emberi természetben. beállítottsága elveszti szociális jellegét. hogy az introvertált olyan cselekvéshez jusson. 646. A kisebb értékű ellentétes funkciót pozitív élmények éppúgy felszínre hozhatják. hogy az igenlést tudatosan akarjuk. old. hogy a másik oldalt. Az extraverzió és introverzió esetében nyilvánvalóan két természetes. Az eseményt a következőképpen fogalmazhatjuk meg: az introvertáltnál a tárgy hatására egy kisebb értékű extraverzió került előtérbe. A magasabb rendű funkció lényegét 27 autonómia jellemzi. amelyet a meggondolás és habozás nem gátol örökösen. különösképpen nem fiatal emberek esetében. előkészületlenül találhat bennünket. mint az előbbi példa mutatja. hogy képesek lehessünk kívánni az ellentétes áramlatokat.introvertált beállítottságára. vagy a tudatosságnak még sokkal magasabb fokára kell hágnunk. Fordítva szintén mellőzhetetlen. már messze jutottunk. de saját magunkkal is. Szellemiségünk mai foka csak azt teszi lehetővé. Ezzel visszajutottunk ahhoz a mondathoz. hogy ő fejlessze ki szimbiózisban. amely lehetővé teszi. és szubjektív képzeteire és hangulataira húzódott vissza. E kérdés szabály szerint az érett kor problémája. e ritmust csak a legmagasabb fokú életművészet révén lehet elérni. míg az extravertált beállítottsága a tárgyból az alany felé halad. önálló. mint negatívak. s ez. Az érzékenység valamely meglévő kisebbrendűség tünete. Mivel nem fejlődhetünk visszafelé az állati öntudatlanság irányába. amelyet kauzálisan a tényleges szülőktől vagy szülőként megélt személyektől való abnormis 27 Lásd: Psychologische Typen. a másikban gyarlóság. Ezzel a meghasonlás és félreértés pszichológiai alapja adva van. amelyből kiindultunk: ami az egyikben érték. Ennek rossz következményei lehetnek: az extravertált ennek következtében elveszti a számára nélkülözhetetlen tárgykapcsolatokat. megbűvöl és behálóz bennünket. Ugyanígy az extravertált sincs tekintettel a másikra attól a pillanattól kezdve. mégis ez a cél. amelyet Goethe valaha diastolénak és systolénak nevezett. és nem látja. hogy a tudatos cselekedetek a legkevésbé se zavarhassák a természet törvényeit. hogy barátja mennyire unatkozik. Kétségtelenül emberfölötti ideál a tudatosságnak az a foka. és nem tudunk pontosan különbséget tenni magunk és mások között. hogy ezzel kapcsolatát veszélyeztetné. nem bízhatjuk huzamosabb ideig másra személyiségünk egyik részét. .

amely a szülők szerepét folytatja. ha tudatossá tesszük a gyermeki fantaziálásokat. Ez a fejlődés azonban már nem az infantilis kötöttségek megoldásán. amely e kapcsolatokból visszaáramlik. Az ellentét princípiuma természetesen az ifjúkori lelkialkat alapja is. megházasodjon. talán már mindez mögötte van. csak ennyit mond: “Belátom. hogy a beteget pl. amíg az addigi beállítottság hirtelen fel nem mondja a szolgálatot. az infantilis illúziók szétrombolásán és a régi képek új figurákra való átvitelén. azt látjuk. azaz célok és szándékok jellemeznek. mint megszokott kötelesség és az öregedés kétséges öröme. az apa tekintélyét tisztelt mesterekre. férjében az apát kereste és megtalálta. hisz még előttük a vonzó jövő. ha általános érvényre tartanak igényt. Még ez a belátás is negatív. Mindaz az energia. Elég egy-két köteléket megoldani: az élni vágyás gondoskodik a többiről. már csak ránehezedő tévedés. hogy nem apja vagy anyja állnak az útjában. mint az öregkor és minden illúzió vége. Itt nincs többé se apa. Ezekben az esetekben a terápia azonban akkor kezdődik igazán. Az ilyen esetben természetesen keveset használ. amíg megelégszenek . amely csak érett korban keletkezik. Már eloldotta magát a talán régen halott szülőktől. a fiatal embereknek új lendületet. maga is apává vagy anyává lett. és mindaddig zavarólag hat. esetleg több-kevesebb nehézség árán. és gyakran nem is haszontalan. atyákat és intézményeket tisztelt. hogy szüleik képmását megfelelőbb pótfigurákra viszik át: az anyához tapadó érzést a feleségre. menthetetlenül visszatér hozzá. akikre nem vár más. tehát számba jövő gátlás és ellenállás nélkül szokott megjárni. Az élet e második felét élő ember számára azonban az élet megújítását jelenti. Ha a neurózis által lekötött ösztönerőket felszabadítjuk. aminek a kifejlesztését eddig elhanyagolta. most fáradtan és kifakultan.” De ki az őbenne. és olyan-amilyen házaséletet éljen addig az érett korban bekövetkező pillanatig. Ez ugyan nem alapos megoldás. vagy súlyosodik olyan mértékben. amikor a páciens belátja. képtelenné teszi hivatása gyakorlására. és az ifjúkor lélektanának elmélete ezt a tényt számba kell vegye. Kétségtelen. amelyet az egészséges ember öntudatlanul. Más azonban a feladatunk azokkal az emberekkel szemben. már befutotta. aki ezt az útszakaszt. azon boldoguljon. és sokáig abba a hitbe ringatta. hogy fiatal embereket elég lehet megszabadítani saját múltjuktól. akik az élet nagyobb részét már maguk mögött hagyták. amely az apa és anya képe mögött bújt meg. Más azonban a probléma nyitja a felnőtt számára. aki szemben áll vele? Mi személyiségének az a titokzatos része. az ifjúkori illúzió egy darabja. hogy ami kezdetben ösztönzője és elégtétele volt. hanem én magam állok a saját utamba. de praktikus út. és megtanulta. bár a folyamatnak ez is fontos része. vagyis személyiségének tudattalan része. hanem az ellentétproblémán keresztül vezet. se anya. a szülőktől való függőséget stb. Mindaddig. reményt és lehetőséget adunk életük még erősebb kiterjesztéséhez. Természetesen ezekben az esetekben is ki lehet mutatni. hogy már ifjúságukban rendkívüli mértékben függtek szüleiktől. hogy nem apám vagy anyám. s ott megeleveníti azt. hogy minden lehetséges infantilis illúzió felmerült bennük. míg az egyén el nem fogadja.. feleségében az anyát. ha a tudattalanban szunnyadó ellentétes funkciót kifejlődéshez segítjük.függőség. De gyakori az olyan neurózis. finálisan elégtelen fikciók. mindez azonban nem gátolta az illetőt abban. Freud és Adler nézetei csak akkor mondanak ellent egymásnak. akiket a jövő nem kecsegtet váratlan lehetőségekkel. részben irigyen tekint vissza. mindaz. Ha sikerül fiatal embereket eloldozni múltjuktól. hogy bajainak oka kívülről hatolt belé? Ez a rész a tudatos beállítottság ellenpárja. lemerül a tudattalanba. amit illúzió formájában a világba s a tárgyakba kivetített. hanem ő maga. mivel nem vár rá más. bármekkora legyen is haszna. Ilyen esetben Freud vagy Adler redukciója valóban helyén van. amely egy percig sem hagyja nyugodni. telve lehetőségekkel. elöljárókra vagy intézményekre. amelyre részben sajnálkozva. hogy pályát válasszon.

hogy ezt a beteget “analizáltuk”. Ha hagyjuk. hogy milyennek is kellene lennie az embernek. járható ez az út. Ilyen körülmények között az effajta szublimálás természetesen éppannyira kívánatos. milyen tudattalan gondolatok rejlenek szimptómái mögött. ha ezt az energiát egy új tárgyra vihetnénk át: emberbaráti tevékenységgé vagy valami más hasznos működéssé változtatnók. amelyek korábban a fiatal olaszra irányultak. Ha e keresést is feladja. azaz a fiatal olasz. Képzeljük el. Az orvosnak azonban mindig a valóságos emberrel van dolga. feltétlenül az ellentéti elven kell alapuljon. Ezzel a szimptómák hatóerejét alkotó tudattalan energiának újra birtokába jutott. és a páciens el is fogadja azt. és keres egy másik orvost. hogy egy sokkal jelentősebb kivetítési tárgy lebeg a szeme előtt. . aki megérti őt. vagy sem. most az orvosra helyeződtek át28. Az orvos vált a tudattalan libidó tárgyává. csak tudattalan motivációkból keletkezhetik. és nem zárják ki kölcsönösen egymást. akiknek számára az ilyen tevékenység éppenséggel megfelel. Mivel . Semmi sem biztosít arról. az a maga lejtését követi. Az orvosra való kivetítés hiánya esetleg nagymértékben megkönnyíti a kezelést.azzal. nincs köztük ellentmondás. Amennyiben a beteg semmi körülmények között nem akarja elismerni az indulatátvitel tényét. Semmi esetre sem lehet “mesterségesen létrehívni”. míg valóságos lényét minden oldalról el nem ismerik. hogy önmagukat vérig kínozzák). e nélkül legfeljebb a neurotikusan kiegyensúlyozatlan lelket rekonstruálhatja. A nevelés csak a meztelen igazságból indulhat ki. azt mondhatjuk. mielőtt mi az immár érvénytelen formából kiszabadítottuk volna. vagy valami hasonló reális ember. másfelől az energetikus folyamat viszonylagosan konfliktusmentes lefolyását lehetővé teszi.nem szabad megfeledkeznünk róla . heves ellenállás keletkezik. Semmi esetre sem szükséges. Nincs egyensúly és önmagát szabályozó rendszer ellentét nélkül. most már világos. s e kivetítés vagy megtörténik. mint amennyire lehetetlen. amelyekre az egyénnek szüksége van. hiszen per definitionem. s most az a gyakorlati kérdés merül fel. Az indulatátvitel kivetítés. esetleg félreérti a jelenséget. vagy olyan embereknél. Az olyan lélektani elmélet. vagy olyan embert. Az orvos vagy megfelel a kivetítés céljainak. hogy technikai segédképzetek maradjanak. Amennyiben az orvosra való indulatátvitel bekövetkezik. Rendkívül energikus emberek kivételes esetében (akik nem félnek attól. Elmélkedésünk korábban elejtett fonalát újra felvéve. nem pedig az ideál csalóka délibábjából. Mások nézeteivel ellentétben nem vagyok meggyőződve arról. amely az orvossal való mindenféle kapcsolat lehetetlenné tételét célozza. hogy miért éppen a neurózisban rejtőznek azok az értékek. hogy “az orvosra való átvitel” szabályszerű és a kezelés sikeréhez nélkülözhetetlen jelenség lenne. mivel így a valódi személyes értékek tisztábban az előtérbe kerülhetnek. aki a helyettesítő szerepet betölti. A legtöbb esetben egy valóságos tárgy jobban megfelel az energia lejtési irányának.a libidónak (ami nem más. nagyon könnyen lehetséges. Visszatérhetünk a fiatalasszony esetéhez. mint akár a legszebb etikai tevékenység. hogy mi történjék a rendelkezésünkre álló energiával? A beteg pszichológiai típusát figyelembe véve ésszerű lenne. 28 29 Az indulatátvitel fogalmát Freud vezette be. A lélek önmagát szabályozó rendszer. vagy sem. Sajnos. Sajnos. mint a lelki energia) már megvan a tudattalan tárgya. megtalálja a természetes formát. nagyon sokan mindig arról beszélnek. amely egy technikai segédeszköznél több akar lenni. arról viszont soha. de a legtöbb esetben nem célravezető. a legtöbb esetben nem adhatunk önkényesen új irányt az úgynevezett szabad energiának. azaz a kezelés folytán világossá tettük a számára. aki makacsul önmaga marad mindaddig. Már régen megtalálta tárgyát.29 vagy az orvos nem érti. hogy nőbetegünk fantaziálásai. Hamarosan felfedezzük. hogy a páciens libidója természetes lejtésű. és alkalmazhatjuk rá a most nyert felismerést. a tudattalan tartalmak kivetítésének megjelölésére. problémái megoldásában megakad. Ebben az esetben a beteg elmegy. hogy valójában milyen. amely egyfelől a korábbi forma helyébe léphet.

kiválassza azt a tárgyat. Az indulatátvitel elsősorban minden lehetséges infantilis fantáziát kivetít.hogy a libidó saját természetes irányát kövesse. akkor vagy a természet törvényei alól való önkényes lázadásról. és mi újra a felszabadult energia felhasználásának problémája előtt állunk. amely a libidó irányának legjobban megfelel. meg fogja magától találni a számára kijelölt tárgy felé vezető utat. Ezt az indulatátvitel feloldásának nevezték. vagy zavaró befolyásról van szó. Ha nem ez következik be. Ez alkalommal is a természetre kell bíznunk. hogy még mielőtt mi a keresésére indulnánk. . Ezen a réven az energia újra egy meg nem felelő formától szabadul meg. amelyet reduktív úton fel kell oldanunk.

hogy a beteg valóságos atyja milyen tulajdonságokkal bírt. elöljárójának. felületes tartalmait vetítjük ki.5.) . Freud egyik kis írásában30 megmutatta. 1982. Értsük meg jól: nem a beteg tudatának tűnik így fel szükségszerűen. hogy bizonyos mondatémák és motívumok az egész Földön azonos formákban ismétlődnek. nagybátyjának. hogy az effajta projekciónak semmiféle személyes reminiszcenciaalapja nincs. Az infantilis fantáziaátvitel analitikus feloldását mindaddig folytattuk. tanítójának vagy más szülői tekintélynek fogja fel. Az indulatátvitel nem más. Ezeknek a pácienseknek gyakran nem fér a fejébe. Közben az orvos a beteg anyjaként is feltűnik. nem pedig a személyes emlékek területére. gyakran állati alakban. aszerint. Sok mondai hősnek két anyja van. ami ugyan már különös jelenség. mily erősen befolyásolta Leonardo da Vinci egész életét az a tény. Alkalmilag be lehet bizonyítani. ősi képek. vagy a párhuzamos jónak: üdvözítőnek. d. E fantázia nem abból a valóságos tényből ered. hogy orvosát apjának. hogy miért reprodukálhatják az elmebetegek pontosan ugyanazokat a képeket és összefüggéseket. hogy a hősöknek két anyja lenne. Azonkívül azt is megmagyarázza. amelyben felnőttünk. Ezen a fokon az orvos mint lehetséges szerető kelti fel az érdeklődést (esetünk fiatal olaszához hasonlóan). Istenhez hasonlatos lényt jelenítik meg természetesen éles ellentétben a tudatos józan ésszel. hogy e fantáziák belőlük magukból erednek. Ennek örökletes volta magyarázza meg azt az alapjában véve különös jelenséget. Először a tudattalan ún. Ennek néhány példáját hoztam fel Wandlungen und Symbole der 30 Eine Kindheitserittnerung des Leonardo da Vinci. de sok más művésznél is fontos szerepet játszik. Az orvosnak titokzatosan félelmetes tulajdonságai tűnnek fel: varázslónak vagy ördögi bűnözőnek látszik. amelyeket már régi szövegekből is ismerünk. anélkül. Azután mindinkább apaként jelenik meg: a jóságos vagy a mennydörgő atya szerepében. anyjának. és tulajdonképpen semmi vagy igen kevés közük van az orvos tulajdonságaihoz. szimptómákból és fantáziákból ismerhetünk fel. mint tudattalan tartalmak kivetítése. ami ősidők óta mindig is volt. amely az emberi szellemtörténet titkai közé tartozik. hogy ezek az isteni attribútumok átlépik a keresztény felfogás kereteit. Végül is egészen eltúlzott jellegű fantáziaformák léphetnek fel. Esetleg a kettő keverékének látszik. hanem olyan fantáziák kerülnek felszínre. Pl. pl. hogy a gyermekkor egy fázisában hasonló fantáziák fűződtek az apa és az anya személyéhez. E tévedésnek az az oka. A két anya. fejezet A SZEMÉLYES ÉS A SZEMÉLY FÖLÖTTI VAGY KOLLEKTÍV TUDATTALAN Felismerési folyamatunk ezzel új fázisába lépett. hogy még messzebb menő fantáziák is fellépnek. ahogy Jakob Burckhardt egyszer találóan megfogalmazta: az emberi elképzelés örökölt lehetőségei arról. hogy erre akár egyik. amelyek az orvost ilyen formában jelenítik meg. V egy gyermekkori emléke. amelyeket álmokból. Mindezeknek a fantáziakivetítéseknek személyi reminiszcencia az alapja. akár másik bármiféle alapot is szolgáltatott volna. A személyes emlékeken kívül mindenkiben adva vannak a nagy. Ez általános mitológiai motívum. Az is kiderült. vagyis a kettős származás Leonardo esetében tény. amelyek az orvost mint Megváltót vagy más. amíg a beteg számára is elég világossá vált. A tapasztalat újra meg újra azt mutatja. (L. de még a lehetőségek keretein belül van. hanem általánosan elterjedt. hogy két anyja volt. 1910. Benvenuto Cellini is kettős eredetről fantaziált. “ősi” kép. és pogány formában jelentkeznek.

A kezelésnek ebben a stádiumában olyan fantáziák reprodukálódnak.Libido c. 1936. és teljesen általános. mit besonderer Berücksichtigung des Animabegriffes. és tovább. amelyet választ. E fogalom tágabb megvilágításáért az irodalomra kell utalnom. 5. Ezzel megtaláltuk a libidó tárgyát is. Wilhelm und Jung: Das Geheimnis der goldenen Blüte. köt. Vegyük példának az egyik legnagyobb gondolatot. T. ami lényeges különbség.und Staatswissenschaftliche Schriften.) E fogalomhoz vö. amelyek nélkül az ember nem lenne méltó e névre. amelyben az általános emberi. amelyek nem voltak elég erősek ahhoz. 33 34 35 . Ekkor felfedezi a libidó azt a rejtett kincset. miután kiszabadult az infantilis indulatátvitel formájából. melyek az álomban különböző formákban fellépő “árnyék” figurájának felelnek meg. kiad. Mayer orvos volt. tartalmát mindenütt megtalálhatjuk. XII. vagyis a rejtett. 11. küszöb alatti (szubliminális) tapasztalatokat. Die psychologischen Aspekte des Mutterarchetypus.. ami a személyes tartalmak esetében természetesen nincs így. 179. hanem csak az elképzelés lehetőségét. amelyeket a tudattalanon mint ismereti forráson alapuló filozófiai vagy gnosztikus rendszerekben figyelhetünk meg. 596. definíció. és tovább. Dionüsziosz Areopagita mennyei hierarchiája stb. Über den Archetypus. 1938.33 A személyes tudattalan veszendőbe ment emlékeket. ún. arkangyalokról. Az utóbbit kollektív tudattalannak is nevezzük. amely a XIX. Allgemeines zur Komplextheorie. 1938. Über die Archetypen des kollektiven Unbe wussten. 1934. amelyből isteneit. 1935. Kerényi und Jung: Das göttliche Kind. füz. és tovább (Die kulturelle Bedeutung der komplexen Psychologie. old. században fogantatott: az energia megmaradásának elvét. 8. mind az archetípusok relatív önállóságán nyugszik. mivel ez független az egyéntől. Ezeket a képeket vagy motívumokat archetípusoknak (vagy dominánsoknak) neveztem.32 E fölfedezés felfogásunk további fejlődését jelenti: a tudattalan két rétegének felismerését. és megalkotta mindazt a hatalmas ideát.. E képek egyszersmind érzések és gondolatok. és életre hívja mindazt. 1929. nem pedig fizikus vagy természetfilozófus. hogy elérjék a tudatot. in:Zentralblatt für Psychoterapie IX. könyvemben. Wolff: Einführung in die Grundlagen der komplexen Psychologie. Pál apostol képzetei angyalokról.34 Az ősi képek az emberiség legrégibb és legáltalánosabb képzetformái. hanem a tudattalan mélyebb rétegének a megnyilvánulása. 1941. mint a rész-lelkeknek 35.31 A legkevésbé sem állítom a képzetek örökletességét. azaz érzékpercepciókat tartalmaz. “Árnyék”-nak nevezem az egyéniség “negatív” részét. 107. Összefoglaló tárgyalását I. a gnosztikusok archonjai. akiknek az érdeklődési köréhez pedig egy ilyen idea 31 32 3. old. ősi képek szunnyadnak. amelyből a fogalom további fejlődése nyomon követhető. démonait kiemelte. old. előnytelen tulajdonságok. elnyomott (szándékosan elfelejtett) kínos képzeteket. 1940. a hiányosan kifejlődött funkciók és a személyes tudattalan tartalmainak summáját... amelyből az emberiség örökösen merített. amelyeknek az alapja többé nem a személyes reminiszcencia. in: Eranos-Jahrbuch. Meg kell különböztetnünk a személyes tudattalant és egy személytelen vagy személy fölötti tudattalant. míg a személyes tudattalan a szubjektív pszichét képviseli. Kerényi und Jung: Das göttliche München. Psychologische Typen. A kollektív tudattalan az objektív. szinte saját önálló életük van. Lejtési irányát követve a tudattalan mélységeit keresi fel... in: Kultur. ami e rétegben szunnyadt. 1938. és végül tudatosságra még éretlen tartalmakat. Wandlungen und Symbole der Libido. Az elv szülőatyja Robert Mayer volt. old. annak a rétegnek. in: EranosJahrbuch.

a sztoikusoknál ez az őshő. “az örökké élő tűz”. old. hogy Mayer nem alkotta a szó igazi értelmében ezt az ideát. Ez a fogalom megfelel a lélek. és ha valami bámulatos dolog történik. hanem olyasmit. hogy egy ilyen ősi kép valóban előfordult a szellemtörténetben.” (Ezután beszámol bizonyos fiziológiai megfigyelésekről. valamint Frazer ezt félreértve animizmusnak nevezte. amelyeket az affektusok kiváltása jellemez. feltéve. 1898. éppúgy. hogy mindez olyan igazság. nem tudom. termékenység. A történelem folyamán ez a kép új meg új formát öltött. mint én. ami engem végtelenül undorít. és hatott is évszázadokon keresztül. varázserő. varázserőt. Akkor viszont be kell bizonyítanunk. Mayer így írt erről Griesingernek (1844): “Nem íróasztal mellett agyaltam ki ezt az elméletet. mint ahogy bizonyos kedélyállapotoknak. tekintély. Igen fontos azonban tudnunk. még az első trópusi utazás sokrétű benyomásaitól is teljesen eltéríthette? Ezekre a kérdésekre nem könnyű válaszolni. testi erő. isten. Ennek megfelelően a fizika mellett maradtam. 361. s olyan előszeretettel ragaszkodtam tárgyamhoz. mivel ott szünet nélkül dolgozhattam. akkor a fizikai folyamatok ismerete elengedhetetlen. Ezek az úgynevezett dinamisztikus vallások.) Így folytatja: “Ha fiziológiai kérdésekkel akarunk tisztába jönni. A bizonyítékot erre nagyobb nehézség nélkül megtaláljuk: a Föld legkülönbözőbb részein élő primitív vallások mind ezen a képzeten alapulnak. az emberek “mulungu”-t kiáltanak. amely addig a kollektív tudattalanban szunnyadt. lelket. Ha viszont elméletünket erre az esetre alkalmazzuk. befolyás. amely ilyen elemi erővel nyomult a tudatba? És honnan volt annyi ereje. köt. a legkevésbé sem érdekelt (lehet. Az Ószövetségben a mágikus erő az égő csipkebokorban és Mózes arcán világol. Taylor. XVI. hanem objektíve bizonyítani is lehet. hogy honnan származott ez az új gondolat. hogy legyen. Soederblom: Das Werden des Gottesglaubens. amelyeket serényen követtem. hogy a hagyományos fogalmat ezeknek megfelelően átalakítsa”. de hogy ezt egy. The Monist. hogy a távoli világrész. a hagyományos erőfogalmak mélyebb átgondolásából.” Helm Energetiká-jában36 annak a nézetének ad hangot. egészség. hanem legszívesebben a fedélzeten maradtam. amelyhez foghatót sem azelőtt. amelyet nemcsak szubjektíve érzek. de az akkor felmerült gondolatok nyugodt bírálata megtanított arra. Az a kérdés. hogy a tudatot teljesen hatalmába kerítve. tekintélyt jelent. a perzsáknál ez a “haoma” vagy az isteni kegyelem tűzfénye. megteheti-e. mana. az ismert angol kutató. hatalom. Vö. Ez az ún. és azok új meg új tárgyhoz vezettek. A hajón bizonyos órákban olyan inspirációt éreztem. gyógyszer képzetének. 36 37 38 Die Energetik nach ihrer geschichtlichen Entwicklung. A surabajai partokon egy-egy ötlet villámlott az agyamon át. Valójában a primitív népek az erőfogalmon nem lelket vagy szellemeket értenek. mint egy virág. amely mindennek a központja. hogy nem vonzóbb valakinek a kérdés metafizikai oldalát vizsgálni. Nem addigi képzetek vagy tudományos hipotézisek összetételéből keletkezett. amelyek más szellemi területről származva hatalmukba kerítik az elmét. amit Lovejoy38 amerikai kutató találóan “primitive energetics”-nek nevezett. Ez az erőfogalom a primitívek istenfogalmának első megfogalmazása is. és arra kényszerítik. a fizikában oly kevéssé járatos ember. . Ez Hérakleitosz világenergiája. démoni lényt. amelyen átutaztam. hogy “Robert Mayer új gondolata nem lassanként keletkezett. hanem azok közé az intuitíve megragadott gondolatok közé tartozik. 1916. hanem úgy sarjadt ki alkotójában. szellem. hogy ezért sokan kinevetnek). Bizonyos polinéziai törzseknél a “mulungu” (ez a primitív energiafogalom) szellemet. amelyeknek egyetlen és lényegbevágó gondolata egy olyan általánosan elterjedt mágikus erő 37 létezése. melynek formájában a Szentlélek száll alá az égből. old. a magyarázat így fog hangzani: Az energia és megmaradásának elve ősi kép kell.megalkotása közelebb állt volna. Az az idő elmúlt. sem azóta nem ismertem. 20. az evangéliumokban a lángnyelv. amelyeket 1840-41 folyamán mint hajóorvos tett.

Az archetípus egyfajta készség az azonos vagy hasonló mitikus képzetek újra meg újra való reprodukálására. vagyis röviden az élet kifejeződései. anélkül. 1931. old. “Miután így megbeszéltük az új gondolatoknak az ősi képek tárházából való eredetének ezt a példáját. eredetüket nem lehet másképpen megmagyarázni. s a buddhista és primitív nézet a metempszichózisról (lélekvándorlás) az állandó megmaradás melletti határtalan változóképességét fejezi ki. nemcsak állandóan megismétlődő tipikus tapasztalatok bevésődései. és ez a láng lobog a kunyhó felett. Az archetípusok. Ha ugyanis egy archetípus az álomban. Egy behatóan elemzett eset található a Wandlungen und Symbole der Libido-ban. köt. és ennek következtében az alanyt erősen befolyásolhatják. hanem a tapasztalat szerint olyan erők vagy tendenciák is. A szentek arcán ennek az erőnek a fénye. 1912. Ugyanez érvényes a holdjárásokra is. hogy újra előtérbe kerüljön. hogy bizonyos archetípusok már az állatoknál előfordulnak. 144. sajátos “befolyást” vagy olyan erőt hoz magával. csak ha föltételezzük. ennek a fénynek az ereje látszik. mintha a tudattalanba kizárólag a fizikai folyamatok révén felkeltett szubjektív fantáziaképzetek vésődnének be. Feltehető ezek szerint. 504. Mit sem fedezhetünk fel a tudattalanban. az ősi képeknek az orvosra való kivetítése nem kis veszélyt rejt magában a további kezelésre. Csak bizonyos feltételek szükségesek ahhoz. Specifikus energiájuk révén (ezek ugyanis erőtől duzzadó. E feltételek Robert Mayer esetében nyilvánvalóan létrejöttek. E képek tartalmazzák ugyanis az emberiség legszebb és legmagasztosabb gondolatait és érzéseit. és minden emberi kapcsolat kizárttá válik. folytassuk az indulatátvitel folyamatának ábrázolását. gonoszságot is. azaz megbűvölően vagy cselekvésre ingerlően hat. hogy a libidó éppen ezekben a látszólag zavaros és különös fantáziákban találta meg új tárgyát. melynek mélyén a szent eksztázisban hever. hogy az archetípusok tulajdonképpen a gyakran ismétlődő szubjektív reakciók bevésődései.a sorserő. amely numinózusan. ti. köt. amire az ember valaha képes volt. a fantáziában vagy az életben feltűnik. a megértés lehetősége megszűnik. Semmi sem akadályoz meg bennünket annak a feltevésében. mint egy alaprajzon helyezkednek el. Ezzel szemben a Nap-hérosz mondáját számtalan változatban találjuk meg. old. Ez a mítosz alkotja a Nap-archetípust. Ezt jól láthatjuk vallásos megtérések. A régiek felfogása szerint ez az erő maga a lélek: halhatatlanságának eszméjében rejlik megmaradásának az elve. Az emberiség legnagyobb és legszebb gondolatai ezeken az ősi képeken. hogy tehát az élő szervezet sajátosságai közé tartoznak. Ezért áll készen minden ember tudattalanában. amelyek ugyanilyen tapasztalatok megismétlésére irányulnak. legalábbis az ismert fizikai folyamatra vonatkozólag. A középkori legendákban aura. dicsfény gyanánt jelenik meg a szentek feje körül. nem pedig a fizikai folyamat. 4. szuggesztív befolyásolás és különösen bizonyos szkizofréniaformák kitörése esetében. hatalmukba kerítik a tudatot. a kollektív tudattalan tartalmát. hogy megoldaná. Az egyik legmegszokottabb és mégis legmélyebb benyomást keltő tapasztalatunk a Nap látszólagos pályafutása. Úgy látszik tehát. úgy látszik. Mint már mondtam. e képek introjekciójának Szküllájába hull. hogy ezek az emberiség állandóan megismétlődő tapasztalatainak a lecsapódásai. valamint Nelken: Analytische Beobachtungen über Phantasien einer Schizophrenen. azaz e 39 Vö. Már sokszor megkérdeztek. Die Struktur der Seele a Seelenprobleme der Gegenwart c. 40 . autonóm centrumokként viselkednek) megbűvölik. Ez az idea tehát örök időktől fogva rányomta bélyegét az emberi gondolkodásra. in: Jahrbuch für psychoanalytische und psychopathologische Forschungen.39 Ez a feltételezés természetesen csak kitolja a problémát. Psychologische Abhandlungen III. Láttuk. de magukban foglalják mindazt a szégyenletes tettet. Ha azonban a páciens elkerüli e veszély Kharübdiszét.40 Ha a beteg nem tudja különválasztani az orvos egyéniségét e projekcióktól. hogy honnan is származnak az archetípusok vagy ősképek? Azt hiszem. ami tehát nem szorul további magyarázatra. kötetemben.

Az istenfogalom ugyanis irracionális természetű. O sancta simplicitas! (1942-es kiegészítés. A projekció esetében a beteg ingadozik az orvos túlzott. Mint napjaink eseményei mutatják. hogy egyszer minden átlendül az ellentétébe. Mindkét esetben ugyanazt a hibát követi el: a kollektív tudattalan tartalmait egy bizonyos személynek tulajdonítja. Ez semmivel sem jobb. “amit úgy értelmezett. Az istenek halhatatlanok. (Hadd emlékeztessek e helyen a korábban említett amerikai üzletember esetére.tulajdonságokat nem az orvos. akkor tudattalanul. E körül azonban minden oldalon az irracionálissal találkozunk. és mégsem találtam meg az Istent. amely a történelem folyamán még többször jelentkezni fog.) Így a kultúra racionális beállítottsága szükségszerűen ellentétébe. 41 Nem azonosíthatjuk magunkat értelmünkkel. nem kellett sokáig várnunk az előbbi kijelentés bebizonyosodására. megalkossa azt. szükségszerű pszichológiai funkció. azaz az ellentétek váltakozásának.” Többé-kevésbé mindnyájunkkal ez történt. meg lehet győződve arról is. így azután vagy önmagát. akik számára az “Isten halott”. kivéve a “homo occidentalis” (a nyugati ember) egypár különösen bölcs példányát a közelmúltban. azokat az “Übermensch”-eket. különben egyszerűen valami más lesz istenné. de nem is szabadna megtennünk. mivel ez archetípus. A tudatnak szüksége van az értelemre. amit egy “felvilágosult” tudat kigondolhat. Értelmünk már nagyon régen tudja. amelynek egyáltalán semmi köze az Isten létének kérdéséhez. legalábbis az emberi körökön belül. isteni lény gondolata mindenkiben él.ha ez nem tudatosan Isten. Ezt minden kultúrbonc jegyezze meg jól magának. Ezzel az eljárással már látszólag igen messze jutottunk. vagy állandó morális önmarcangolás állapotába jut. A “consensus gentium” (emberi egyezség) örök időktől fogva istenekről beszél. nem tud csak az lenni. Bármily szépnek és tökéletesnek tartsa is az ember értelmét. megkötöttséget. ha az Isten gondolatát tudatosan elismerjük. Ez tulajdonképpen fölösleges is: egy mindenható. az értelemmel össze nem egyeztethető dolgokkal. Ez az archetípus egyik jellemző hatását mutatja: elemi erővel ragadja meg a lelket és az emberi korlátok áthágására kényszeríti. Ő ezt enantiodromiának nevezte. aki valóban nagy bölcs volt. hideg szívű. míg az értelem a tudathoz van láncolva. és nem is lesz soha csak az. az ember nem pusztán értelmes lény. Túlzást. rendszerint egy silány és buta dolog. illúziót és megszállottságot okoz jó és rossz értelemben egyaránt. mint Pál apostol mondja. hanem saját számlájára írja. de 41 E mondatot a múlt világháború alatt írtam le. mivel olyan igazságot tartalmaz. Ki kívánná ezt a vad pusztítást? Mégis mindenki teljes odaadással szolgálja a démont. Ez utóbbi mondatot 1925-ben írtam. hogy ez a szellemi funkcióknak csak egyik lehetősége. Az irracionális is pszichológiai funkció. már felfedezte minden pszichológiai törvény közül a legcsodálatosabbat: az ellentétek szabályozó funkcióját. akkor legalábbis a “has”. Az introjekciónál viszont vagy nevetséges önistenítésbe. Erre a kérdésre ti. vagy valaki mást istenné vagy ördöggé tesz. aki az enantiodromia legtisztább példája. tehát ők maguk lesznek istenekké.) . ha nem tudatosan. hogy az embereknek mindig szükségük volt démonokra. ez a kollektív tudattalan. Meghagytam eredeti formájában. nemhogy elképzelni. és a világ jelenségeinek ez csak a neki megfelelő részét magyarázza meg. kérges koponyájú kisistenekké. ma éjjel szublimáttal fertőtlenítettem az egész mennyboltot. felfuvalkodottságot (infláció!). Isten léte egyszer s mindenkorra megválaszolhatatlan kérdés. hogy az irracionális káoszát kiirtsuk magunkból és magunk körül. Hérakleitosz. az emberi értelem sosem adhat választ. hogy a világegyetem rendszertelen egyedi eseteinek káoszában felfedezze a rendet. Egy elmebeteg így szólt hozzám egy alkalommal: “Doktor úr. hogy az Isten igazi létét és mivoltát még csak elgondolni sem tudja. Okosabbnak tartom ezért. és azután. Megvan bennünk az a dicséretes és hasznos törekvés. Ez az oka annak. sosem tudtak istenek nélkül élni. Lényünk irracionális oldalát nem tudjuk körtani. az Isten létezésének bizonyítékát még kevésbé tudja valaha is felmutatni. Valamiféle felsőbb hatalmat érzünk a lelkünkben . beteges istenítése s a gyűlölködő megvetés között. és örökké fog is beszélni róluk. azaz a kultúra irracionális elpusztításába torkollik.

aki az istenekhez való hasonlatosságot éppen istenei legyőzésével érte el. démonná lesz. nagyfokú egyoldalúságot. mint belenyugvás és fájdalmas visszatekintés. Kétségtelen. Így találja meg azt az anyagot. házasságában vagy az élet valamilyen formájú kiterjesztésében megakadályozza. hanem az a feladatunk. Mint az ókori Szünésziosz megjegyzi. az “átszellemült lélek” (pneumatiké psyché) istenné. A páciensnek meg kell tanulnia különbséget tenni az én és a nem-én. Ha egy mozgalom kétségtelen hatalomhoz jutott. és a hívők serege rajzik körülötte. hogy az már azonosítja is magát vele. Az enantiodromia kérlelhetetlen törvényét csak az kerülheti el. aki minden hatalmat magához ragadott.vagy képzetkomplexus egyesíti magában. beteges formákban heverő energiái most igazi területükre leltek.nem is szabad meghalniok. Az érdek így holmi istenfélévé lesz. mint az előző szervezet volt. és nem vesszük észre. monomániát. Ezzel az előbb ábrázolt Szkülla és Kharübdisz-probléma megoldását előkészítettük. amely az ifjúság vagy sokáig infantilis állapotban maradt személyek gyakorlati analízisénél egyelőre számba sem jöhet. amely a lelki egyensúlyt a legkomolyabban veszélyezteti. . azaz a kollektív psziché között. és azt hiszi. azok számára jobb nem is említeni a kollektív tudattalant és az ellentétproblémát. amiért is a civilizáció minden erejével arra törekszik. hogy miként tehetnénk hatástalanná mindazt. vagy az ezeken való felülemelkedésre legalább érett. bizony a has lesz azzá . ami egy embert hivatása gyakorlásában. amely az ilyen monomániákban rejlik. amely az ördöggel akarja elűzetni Belzebubot. Ez azonban kóros állapotot. ugyanaz. Az enantiodromia azonos az ellentétpárokba való hasadással. hogy mi akarunk. annak beszélnünk kell az ellentétproblémáról és a kollektív tudattalanról. hogy már megszállottak vagyunk. hogy a pszichikai energiák legnagyobb részét mindig egy ösztön. Ez azonban súlyos büntetést von maga után. Ez azonban nem hozza magával a probléma kívánt megoldását. hogy a tudattalan elnyeli. Akiknek még le kell győzniük az apa. az emberi lélekben mindig van valami felsőbbrendű hatalomféle. Rendszerint ez az energiafókusz annyira magához vonzza az ént. Az én és a nem-én különválasztásának feladata. Aki azonban a szülőkkel kapcsolatos indulatátviteleit és ifjúkori illúzióit leküzdötte. Eddig meg nem felelő. hanem azáltal.és anyaimágót. Amikor a kollektív tudattalanról beszélünk. mivel dezorganizációjában éppolyan vak. ez él még a mai köznyelvben. amelyet Nietzsche is átélt elmebaja kezdetén. hogy nem is kíván vagy igényel mást. s ha ez nem az isteneszme. amely. amellyel meg kell birkóznia. vagyis a felgyülemlő energia. s ezen keresztül az ént leigázza. mint amit az ókoriak “istennek” neveztek. Erre következik a bomlasztó visszahatás. hogy ilyen egyoldalú lényeket neveljen.Pál apostol kifejezésével élve. E ponton már túljutottunk Freud és Adler redukciós módszerének hatáskörén. Ezt szervezetnek nevezzük. és ebben az állapotában szenvedi el az istenek büntetését: Zagreus szétszaggattatását. aki különbséget tud tenni önmaga és tudattalanja között. Vajon nem mondjuk-e. amelyek az Istent és így az istenné vált embert jellemzik.mert akkor hátulról fogja megragadni -. olyan szférában vagy problémafokon mozgunk. Ezzel azt a tényt akarom kifejezni. ha sokan elismerik. hogy “ez vagy amaz az istene”? Még azt hisszük. amely az élet folytatását megkönnyíti. vagyis így az emberi társadalomnak minden szempontból életképes tagjává legyen. hogy megtaláljuk azt a mélyebb értelmet. az a tudattalanba süllyed. akiknek meg kell hódítaniuk az életnek azt a darabját. A szenvedély. többé már nem érdekel bennünket az a kérdés. Az előbb azt mondtam: úgy látszik. “egyházat” alkot. hogy érdekünk az úr. hogy mint önmagától különbözővel néz szembe vele. megszállottságot eredményez. és annak hatalmát erősíti. hogy az embert én-funkcióiban biztosan talpra állítsa. de nem úgy. hogy elnyomja azt . vagyis lehetővé tegye számára. ha az élet több akar lenni. mely minden átlagember természetes birtoka. úgyhogy hamarosan az fenyegetheti. hogy én-funkciójában az ember biztos lábon álljon. és magunk választottunk. az enantiodromia közvetlenül fenyeget. Ha bármit is elhanyagol ebben az irányban. hogy az ilyen egyoldalúságra való képesség sok siker titka.

hogy a feneketlen semmibe hullanak. E kor problémáit nem oldhatjuk meg a régi receptek szerint: az óramutatót nem lehet visszafelé forgatni. velük már úgysem történik semmi különös. hogy sok súlyos neurózis kezdődik az élet alkonyán. görcsösen ragaszkodnak ifjúkoruk illúzióihoz. Ezért oly végtelenül nehéz és keserű sokak számára a természetes fázisból a kulturálisba való átmenet. Szükség van magasságra és mélységre. és megpróbálják korábbi énjük ellentétét élni. mint a Nap pályája. ők már csak a múlt megkövesedett oszlopai. Ha ez a fázis lefutott. akik életük egyetlen célját gyermekeikben látják. eddigi igazságaink igazságtalanságát belássuk. mint a korábbi egyoldalúság. s úgy érzik. Sőt éppenséggel hamis becsvágy uralkodik az emberekben. amely nélkül energia nem létezhet. Ez olyan probléma. hogy az öregnek is olyannak kell lennie. az utódnemzés és a fajvédelemhez tartozó összes többi tevékenység. és újra éppannyira kiegyensúlyozatlan helyzetet teremtünk. hogy járják csak az öregek a maguk útját. hiszen minden energetikus jelenség. mint a fiatalnak. mint előző állapotunkban volt. kiterjeszkedő korszakban van értelme. További állandó előbbre jutása erejének nem növekedését. hanem csökkenését jelenti. 248. eddigi meggyőződéseink téves oldalát felismerjük. kezdődik a második: a kulturális cél. forróra és hidegre. sőt ellenségesség van abban. az utóbbinál azonban meg kell erősítenünk a hanyatlás feltételeit. Minden. ha le kell mondaniuk gyermekeikről. amely az orvosnak sok fejtörést okoz. relatív is. tapasztalatlan ember könnyen azt gondolhatná. A szükség arra kényszerít bennünket. Minden energiát szükségszerűen megelőz az ellentét.: Die Lebenswende. míg forrón és ragyogón eléri a delelőt. csak értelme és célja egészen más. amit eddig szerelemnek tartottunk. amelyet gyakran kísér a szenvedély minden vihara (“veszélyes életkor”). Ezzel azok csak viszonylagossá váltak. tudattalanok voltak. hogy a kiegyenlítődés folyamata. Egy fiatal. vagy legalábbis úgy kell tennie. Amit az ifjúságnak a külvilágban kellett megtalálnia. mint az öregedővel szemben. ami emberi. hogy ily módon az ifjúságnak legalább egy részét megmenthessék. Minden korábbi értéknek ellentétéért való megtagadására irányuló törekvés éppolyan túlzás. Pályaváltoztatás. Az emberi élet alkonyata legalább oly gazdag értelmű. Valamint az előző korszakban az ellentétes fantáziák tudattalan volta neurotikus zavarokat okozhatott. és átérezzük. . hogy az életnek csak az ifjúsági. Az ellentéthez való ilyen gyökeres áttérésnek hátránya az a tény. életüket valójában már leélték. Az elsőnél elegendő. Ez világosan látszik azoknál az anyáknál. Súlyos tévedés azonban feltételezni. mindazt. 42 Az embernek kétféle célja van: az első a természetes cél. ami a fölemelkedést és kiteljesedést megakadályozná. Természetesen alapvető tévedés lenne azt hinnünk. ha elhárítjuk az útból mindazt. Az első elérésében segít bennünket a természet és a nevelés. vagy egy igazság igaztalanságát. Sokan azok közül. mint a hajnala. Ekkor következik az enantiodromia. megtérés. és tovább. a másodikhoz szinte semmi sem segít. Más tehát a feladatunk egy fiatal emberrel. vagy gyermekeikhez. amely maga az energia. és meg is talált.Életünk olyan. ezzel meg is szüntettük az illető érték vagy igazság érvényét. A reggelből a délutánba való átmenet korábbi értékek átértékelése. azt az öregedő embernek önmagában kell keresnie. Ez szinte második pubertás. mily sok ellenállás. hogy korábbi ideáljaink ellentétének értékét belássuk. old. bár legbensejében ebben már régen nem hisz. köt. amit megelőzőleg jónak és követendőnek tartottak. most hasonló zavarokat fog okozni a korábbi bálványok elnyomása. létrejöhessen. válás. mindenfajta pálfordulás a jellemzője ennek az ellentétbe való átlendülésnek. amikor a tudatos erények és értékek ellentétpárjai még elnyomottak. akik az ellentétprobléma konfliktusába jutnak. amelyek közé tartozik a kenyérkereset s a társadalmi helyzet is. hogy ha belátjuk egy érték értéktelenségét. mivel minden a benső ellentétességen nyugszik. Amennyiben azonban általánosan 42 E fejtegetéssel vö. amely azt diktálja nekik. Ereje reggel állandóan erősbödik. elvetik maguktól. vagy Sturm und Drangperiódus. hogy például egy nőt a menopauza után “elintézettnek” tekinthetünk. in: Psychologische Abhandlungen III. hogy így a korábbi életet elnyomjuk. Nem csoda ezek után.

hanem a korábbi értékeket meg kell őriznünk ellentéteik értékének elismerésével együtt. ezért még az ellentéthez való átpártolásnál is gyakoribb kiút a megelőző állásponthoz való görcsös ragaszkodás. mint amennyire maga az érték vonzó . hogy visszatért korábbi munkájához? Nem segített semmit. létezését mindenesetre meg kell említenünk. a valóságban azonban ez nemcsak logikus. azaz az ősök életének maradványait. meghátrál. Ezért lehet csak egy igazság.elismert és kétségbe nem vonható értékeket vetnénk el magunktól. Az a legkellemetlenebb ebben az állapotban. Minden további nélkül megengedem. és megpróbálja az akkor sikeres eszközöket újra alkalmazni. hogy így az eddig élvezett látszólagos biztonságot bizonytalan meghasonlott állapotra. Kétségtelen. csak magunkban nem. a “laudatores temporis acti” (a régi idők magasztalói) fejlődésképtelensége nem szívvidító látvány. hanem nagyon is lehetséges. csak elszáradó fák . Anélkül. Eddig nem is sejtett belső 43 Az olvasó nyilván észrevette. hogy a tudattalannak két rétege van: a személyes és a kollektív tudattalan. A legveszedelmesebb forradalmár bennünk van. Nem az a kötelességünk. a kollektív tudattalan azonban a preinfantilis kort is magában foglalja. De a kísérőjelenségek: a merevség. hogy az eddigi ellentétévé változzunk. Alapjában véve az ellentétproblémától való félelem merevíti meg őket: sejtik és magukban félnek Medardus barát rettentő testvérének megjelenésétől. Míg a személyes tudattalan emlékképei bizonyos fokig feltöltöttek. hanem az archetípus szándékos kibővítése. új elem járul. korlátoltság. hogy magatartásuk visszataszítóbb. Ezért a regresszió továbbmegy a gyermekkorba (ezért lesz gyerekes sok öreg neurotikus). ezért lehet csak egyféleképpen cselekedni. Azonban igen érdekel. hogy ez a különben igen ellenszenves jelenség bizonyos hasznot rejt azért magában az öregedő embereknél: legalább nem lesznek renegátok. akkor mitológiai képek. Az archetípus létének mélyebb megértéséhez a karma-aspektus elengedhetetlen. aki egészségesen akar átjutni élete második felébe. ha valaki ettől erkölcsi és filozófiai szempontból egyaránt fél. hogy e faktor részletesebb ábrázolásába bocsátkoznánk. Ha a pszichikus energia regressziója még a preinfantilis koron is túlhaladva betör az ősök életének hagyatékába. A gyógykezelés gyakorlati szükségletei arra kényszerítettek bennünket. az indiai filozófiában oly fontos karmafaktor révén. hogy útját és módját keressük annak. nem lesznek bukott emberek. hogy kritikusaim miként fejeznék ki másképpen a kérdéses tapasztalati anyagot? . Segített-e azon a bizonyos amerikai üzletemberen. A logika szerint “tertium non datur” (nincs harmadik út). El kell ismernünk. A személyes réteg a legrégibb infantilis emlékekkel véget ér. és végül pedig egészen a gyermekség előtti korba. különben nincs védelmünk a fenyegető összeomlás ellen. és nem csekély zavart okozhat. Az archetípus gondolata miatt kritikusaim sokszor súlyosan megtámadtak. Első hallásra ez igen kalandos állításnak látszik. vagy valamilyen más értéket képviselnek. megállnak a talpukon. megkövültség. és káros is.“a múlt tanúi”. miképpen lehetne e tarthatatlan állapotból kijutni. Ez konfliktust és meghasonlást jelent. mivel személyesen át nem élt formák. veszteségünk végzetes lesz. hogy látszólag nincs kiút belőle. hiszen átélt képek. Ha az ember egy látszólag legyőzhetetlen akadály elé kerül. Természetes. Fentebb rámutattunk arra a tényre. és nem hullanak a bizonytalan zűrzavarba. Visszakapcsol azokra az időkre. archetípusok43 élednek fel. hogy itt az archetípus fogalmához egy eddig nem említett. amellyel egy igazságot. ellentmondó meggyőződésekre cseréljük át. annyira merev és erőszakolt. amelyet mindenütt sejtünk. finomabb kifejezéssel élve.s így épp céljukkal ellenkező eredményt érnek el. a kollektív tudattalan archetípusai feltöltetlenek. Az így cselekvő ember értékeivel együtt önmagát dobja el Nietzsche kifejezése szerint. hogy e fogalom vitatható. E keveredést nem szándékolatlan homályosság okozza. amikor hasonló helyzetben volt. s ezt tudnia kell annak. szakkifejezéssel élve: regrediál. De az ifjúság hasznos eszközei az öregkorban semmit nem érnek. hiszen az a mód.

45 Hasonló példa Szent Ignác látomásában a sokszemű kígyó. Ez az ellentét közben megfelelő kifejezésformát keres. s valami sápadt. a tudattalan ellentétes álláspontot nem fogadhatja magába. néma élmények kifejezés utáni vágyának. és olyan tartalmak jelennek meg. dogmatikus és kultikus szimbolikája révén. amely felszólít. a belső ellenlábasé. amelyek esetleg a legélesebb ellentétet alkotják eddigi felfogásunkkal. hogy kompenzálják a modern tudati orientáció egyoldalúságát. 1933. ezért tudott az utóbbi életben maradni hosszú keresztény századokon át. majd bizonyos földalatti áramlatokat táplált. szenvedéséből és öröméből születtek. csak elménknek kedvesek. Ennek tipikus esete Niklaus von der Flüe szentháromság-víziója. hanem az ember életében és művében való egyéni megformálásra. 1942. hogy révükön természetesnek látszik. ebül szerzett jószág ebül vész el. E képek annyira intenzívek. hogy ilyen jellegű tapasztalatokra szert tegyünk. de aztán ördögi kísértésként értelmezett. ha tanult emberek milliói teozófiával és antropozófiával foglalkoznak. 44 Vö. Gyakran hallottam a legcsodálatosabb álmokat és víziókat olyan emberektől. E képek az ősök életéből. kétdimenziós sémavilágba vergődik fel. hinduizmus és tanizmus). jobban. De sem a múltban.: Psychologie und Alchemie. Természetesen nem ez az egyetlen lehetőség arra. akiknek lelki egészségét a szakember sem vonhatja kétségbe. amely azonban nem képes világosan végiggondolni őket. az eleven valóság helyére üres szavakat tesz. mert ez ellenkezik az uralkodó alapfelfogással. közülük a katolicizmust sem véve ki teljesen. aug. hogy az eredeti élményt kölcsönzött képzetek szerint értelmezzük át. s eközben könnyen megesik. egyszerűen azért. sem a jelenben nem sikerült elérnie még neki sem a hajdani pogány szimbolizmus gazdagságát. Bruder Klaus. A teozófia szinkretizmusa (keverék és kombináció) messzemenően szolgálja ezt a szükségletet. A preinfantilis időbe való regresszió által létrehívott néma élményeknek nem pótlékra van szükségük. de változott alakban mindegyre visszatérnek. ahol minden eleven alkotóerő elhervad és kihal. Az ilyen átértelmezések esetében a valóságos élményt idegen forrásból kölcsönzött képekkel és szavakkal helyettesítjük be. Mennél egyoldalúban. Ha a tudat az összes lehető emberi magatartásoknak legalább relatív érvényét elfogadja. 1944. amelyek a korai középkortól egészen az újkorig nem vesztették el teljesen életerejüket. mint a meglévő keresztény vallásformák közül bármelyik. amelyek esetleg nem a mi földünkön termettek. annál támadóbb. amelyet először isteni jelenésnek tartott. A szurrogátum árnyékszerűvé és valószerűtlenné teszi az embert. hogy vele megbirkózzunk. mivel lelkünk legmélyén érezzük találva magunkat. Ekkor érthető módon segítő párhuzamok után kutatunk. 45 .világ tárul fel előttünk. hogy ezek a modern gnosztikus rendszerek megfelelnek e belső. hogy szinte az ő teremtménye. olyan gondolatokkal és formákkal. Az archetipikus élményt gyakran legszemélyesebb titkunkként őrizzük. A felszínről legnagyobbrészt eltűntek ugyan. amivel kibújik az ellentétek világából. köt. 44 Tudatunkat annyira átitatta a kereszténység. a keleti vallásokban (buddhizmus. Az analitikus kezeléssel kapcsolatos foglalkozás során archetipikus természetű élmények keletkeznek. Hogy úgy mondjam. amelyek kifejezésre. rosszindulatúbb és összeegyeztethetetlenebb lesz a másik. hiszen soha ki se találhatta volna őket. ez magyarázza meg számos sikerét. és főként nem szívünk szerint valók. Az utóbbi ugyan a protestantizmusnál összehasonlíthatatlanul átfogóbb módon fejezi ki a szóban forgó tényeket. megfogalmazásra várnak. A nem-én egyfajta őstapasztalata ez. c. Paracelsica. archetipikus élmények gyakran spontán is fellépnek. s ismét életté akarnak válni mind élmény. Vö. már az ellentét sem annyira összeegyeztethetetlen. in: Neue Schweizerische Rundschau. úgyhogy a kettő sikeres kiegyenlítésére pillanatnyilag kevés kilátás van. merevebben és megalkuvás nélkül ragaszkodunk az egyik állásponthoz. írásomat és Psychologische Abhandlungen. pl. “pszichologikus” embereknél. Ennek egyszerű oka az. V. mégpedig nemcsak ún.

meg kell tehát találni azt az utat. . A tudattal való ellentétük miatt azonban nem ültethetők át közvetlenül a mi világunkba. amely a tudatos és tudattalan realitás között közvetíthet.mind tett formájában.

Jacobi: Die Psychologie von C. amelyek álmokban és víziókban spontán jelentkeznek. netalán szenvedés. mégis talál egy helyet. hogy az “analízist”. amelynek az a lényege. Mint láttuk. mely az álmot (vagy a fantáziát) az emlék alkotóelemeire vagy az alapját képező ösztönfolyamatokra bontja fel. Ha ezeket a kollektív eszméket a személyes területre akarjuk redukálni. amelyen az egész eljárást bemutathatom. amelyet transzcendentális funkciónak46 nevezünk. az eljárás nemcsak értelmetlen. hogy a “transzcendentális” funkció fogalma a magasabb matematikában is előfordul. mely önéletrajzi adatokon alapszik. ugyanúgy a szintetikus eljárás általános és érthető kifejezéssé integrálja ezeket. aki éppen a személyes tudattalan analízisének és a kollektív tudattalan felbukkanó tartalmának kritikus határán állt. Irodalmilag legjellemzőbb ábrázolása a Faust második része. Asszociációk: 46 Csak utólag fedeztem fel. és a fentebbi ábrázolt irányba kell továbbfejlesztenem. mint a reális és imaginárius számok funkciója. A vízen át nem vezet híd. Fentebb ez eljárás igazáról és határairól bővebben szóltam. ha az álomszimbolika már nem redukálható személyes emlékekre vagy törekvésekre. mivel e funkció reális és képzeletbeli vagy racionális és irracionális tényeken alapszik. Ez természetes folyamat. Az álomsorozatok ábrázolását találja az olvasó a Psychologie und Alchemie-ben. az ellentétek feszültségéből származó energiának a megnyilvánulása.47 Ugyanezt a folyamatot figyelhetjük meg bizonyos szkizofréniaformák kezdeti stádiumában. egy nagy rák. és bizonyos fantáziafolyamatok egymásra következéséből áll. ezt saját gyakorlatomban kellett elég kellemetlenül tapasztalnom. és a tudat meg a tudattalan között tátongó szakadékot hidalja át. Az ellentétek egyesülésének természetes folyamatát választottam módszerem mintájává és alapjává. A nő szorongással ébred. A kollektív tudattalan képeinek és szimbólumainak az értékét csak akkor szabadíthatjuk fel. hanem jelentőségükben megerősítjük és az összes tudatos eszközzel kiszélesítjük őket (ún. és nem engedi el többé. old. ha nem feloldjuk. végül saját balsikereimen okulva tanultam meg azt. Egy nőbeteg. Ezekben az esetekben az orvosnak különleges kezeléssel kell beavatkoznia. az elöljáróban ismertetett elméletek egy kizárólag kauzális-reduktív eljáráson alapszanak. V. szükségszerűen szintézisnek kell követnie. és a tudatba s annak felfogásába integráljuk. Sok esetben az a hiba. Ez az eljárás nem túl egyszerű. ahol átgázolhat. amelyik ott lapult a vízben. Nehezen és hosszas habozás után. G. fejezet A SZINTETIKUS VAGY KONSTRUKTÍV MÓDSZER A szembenézés a tudattalannal olyan folyamat vagy munka. Meghatározását lásd J. hanem káros is. 1940. hogy a benne lefolyó eseményeket szellemileg feldolgozza. hogy a természetes úton tudattalanul és spontán bekövetkező folyamatokat szándékosan hívjuk létre. vagyis amikor az álomképek a kollektív tudattalanból kerülnek a felszínre. köt. Éppen amikor nekiindul. ha szintetikus kezelésnek vetjük alá. ha csak feloldjuk. E folyamat klasszikus leírását találjuk például Gerard de Nerval Auréllá-jában.6. Amint az analízis a szimbolikus fantáziaanyagot összetevőire bontja szét. ezért egy példát mondok el. Psychologische Abhandlungen. Előbb alaposan meg kellett győződnöm arról. amennyiben csak feloldásból áll. amplifikáció48). Ez az eljárás elveszti hatóerejét. és hogy bizonyos lelki tartalmak szinte semmit sem jelentenek. és tovább. Jung. hogy az orvosi pszichológia kizárólagosan személyi irányzatát a fenti értelemben fel kell adnom. hogy a beteg nem leli meg útját és módját annak. megragadja a lábát. 100. a következőket álmodta: egy széles patakon akar átkelni. 47 48 . de értelemmel telítődnek.

sokkal jobban szeretném. amelyről nem szívesen mondanának le. ők azonban erről nem akarnak tudomást venni. Mivel kölcsönös kapcsolatuk túlzottan bensőséges. Évek óta tartó rajongó. Ezzel a barátnővel igen különös a helyzet. 1949. hogy az egyik úgy találja. ha anyám újra magához vonna. és anyja halála után érzéseit barátnőjére vitte át. Különösen betegem nem tudott lemondani hosszú időn keresztül a meg nem értettség édes fájdalmáról. ha barátnőm nem engedne ki öleléséből. és szintén igen ideges. . Kettőjük közül a páciens az erősebb egyéniség. hogy ez a barátság túlérett. Gázló: Lehetőség arra. A barátnő igen sok vonatkozásban hasonlít a betegre. . Rák: A rák egészen elbújt a vízben. azaz ollói közül). “férfias lába” van. A tudattalan ezzel el akarja távolítani őket egymástól.engem nyilván le akar húzni a víz alá. fantasztikus volt. mire mindkettő lelkesen beszélni kezd.a rák olyan állat.” A vágy erős homoszexuális háttere miatt inkompatibilis. amely hátrafelé megy . 2. hogy ebből még ideált csinálhat. és ezért többé-kevésbé tudattalanokká lesznek. félek ettől a betegségtől. szexuálfantáziái is ennek megfelelőek. Analitikus (kauzális-reduktív) értelmezés 49 A magyarázatot egy mondatban foglalhatjuk össze: “Belátom. jobban ki kellene beszélniök magukat. rajongó ölelésével. . hogy biztonságban a túloldalra jussak. már megint nagy jelenetem volt a barátnőmmel.ezen az akadályon kell túljutnom.vajon mi nem enged a túlsó partra? Persze. és már maga is régen belátta. hogy az akadályon túljussak. a homoszexualitást súroló barátságról van szó.1.und Schuhsymbolik. és ezáltal az élet egyéb lehetőségeit túl határozottan kizárja. 50 Az álom teljes megfejtése tehát így hangzik: azért nem akar elszakadni barátnőjétől. barátnőjével szemben ő játssza a férfit. és az ideális barátság ellenére sokszor vad veszekedés folyik közöttük. nem vettem észre. mivel elfojtott homoszexuális vágyai vannak vele kapcsolatban. A veszekedés jobb híján már hosszú idő óta élvezetpótlék mindkettő számára. A félelem az elnyomott vágynak felel meg. A betegnek már az anyjához való viszonya is túláradó. aki karcinómában halt meg). és csak hamis ambíció hitette el vele. aminek minden eddiginél hevesebb jelenet az eredménye. mivel a betegnek nagy. bár minden jelenet “halálosan” kimerítette. hogy a folyó túlsó partjára kellene jutnom (vagyis a barátnőmhöz való viszonyomat fel kell adnom. A jelenet rendesen azzal kezdődik.a rák szörnyű. amelynek ingerültségük az alapja.a túlsó oldalra kellene jutnom.másutt túl széles a patak. . hogy csak lassan jutok előbbre. Ebből persze egykettőre félreértés támad. . . amelyet a tények már régen bebizonyítottak. . A kezelés a lehetőség arra. rettentően megijedtem: . 49 A kétféle magyarázat hasonló felfogását találhatjuk Herbert Silberer igen jó könyvében. mégis. A rák a lábát ragadja meg. 3.szörnyen átfogott. 1914. elnyomja őket. 50 . gyógyíthatatlan betegség (visszaemlékezik X-nére. vagyis a megfelelő infantilis vágy: szeretném. Ezek a vágyak a tudatos személyiség tendenciáival morális és esztétikai szempontból összeegyeztethetetlenek lévén. . még nem értik eléggé egymást. Aigremont: Fuss. Mindketten igen erősen érdeklődnek a művészet iránt.biztosan arra vonatkozik.e lehetséges út. Probleme der Mystik und ihrer Symbolik (A misztika és szimbolikájának problémái). A láb közismert fallikus szimbólum. Patak: Nehezen áthágható határ. mindketten idegesek.

Mindenekelőtt nem veszi eléggé figyelembe a beteg asszociációit. hogy a legyőzendő akadály őbenne magában rejlik: olyan határ. A kezelés elején hasonló magyarázat lehetetlen lett volna. Pedig lehetséges e határon túlkerülni. amelyben az álom kifejezései reális tárgyakkal azonosíthatók. egyszerűen azért. Természetesen a barátnő is ilyen erőfeszítéseket tesz. a “rák” betegséggel való kapcsolata. Más helyütt ezt az eljárást “hermeneutikus” módszernek neveztem. Az alanyi síkú értelmezés szintetikus. Az álmodó az egész álom: ő a patak. ezek csak az alany különböző tudattalan tendenciáinak és feltételeinek kifejezései. az álmodóra magára is utal. amelyik minden álomrészletet. mint egy gyilkos betegség. Ha az analitikus vagy kauzális-reduktív magyarázat már nem mond újat. amikor interpretációnk módszerét meg kell változtatnunk. hanem az alanyra. Függelék. mivel az álomtartalmat reminiszcenciakomplexusokra fejti fel. javítania kell. amely hátrafelé és a mélybe megy. hogy tehát a rák nem vonatkozhatik kizárólag a barátnőre vagy az anyára. hogy barátnője akadályozza és húzza le őt. elkövetkezett az ideje annak. Az analízisnek ezen a fokán azonban már nem haragudott meg ezért a magyarázatért. az álom minden személyét az álmodóra vonatkoztatja. tanítania. és gyógyíthatatlan (mindennél erősebb). Polip. Ez az eljárás az alanyi síkon mozgó értelmezés. Ha tehát a kezelés jelenlegi állapotában ezt a magyarázatot mondom el neki.) Ebben az esetben tehát minden álomtartalmat mint a szubjektív tartalmak szimbólumát kell felfognunk. “fel kell emelnie”. pl. . de csak akkor. Ha egy ilyen motívum kerül világosan az előtérbe. míg a beteg jobb belátásra nem tért. Amíg ezt hiszi. hogy ezt a hajlamot magától is beismerje. sárkány. amelyen nehéz átlépni. ha számot tudok vetni élményemmel. s az álmodót azzal fenyegeti. 1917. csak mindig ugyanazt különböző változatokban. hogy erősen kell ügyelnünk a felmerülő archetipikus motívumokra.” Ez a magyarázat a betegnek semmi újat nem mond. ezért érdektelen és hatástalan. A szintetikus (konstruktív) értelmezés A páciens számára nem tudatosult. Ezért a következő terminológiát vezettem be: minden olyan magyarázatot. tárgyi síkon mozgó értelmezésnek nevezek. már semmiféle ellenállásra nem találok benne. amelyek külső helyzetekre vonatkoznak. A belátás “mérgét” nagy vigyázattal és a legkisebb adagokban kellett beléje csepegtetni. De azt felelte volna: “Minek is még analizálni ezt az álmot? Csak ugyanazt mondja. pl. A tárgyi síkon mozgó értelmezés analitikus. A kauzálisreduktív eljárás megfeledkezik arról. hogy a mélybe ne húzzák. mivel az alapul szolgáló reminiszcenciakomplexusokat a külső körülményektől elvonatkoztatva az alany tendenciái vagy részeiként fogja fel és újra hozzákapcsolja őket. Der Inhalt der Psychose. A kauzális-reduktív eljárásnak ebben az esetben bizonyos hátrányai vannak: 1. Azonban épp ebben a pillanatban rendkívüli és váratlan veszély fenyeget: valami “állati” (embertelen vagy emberen túli). 2. (Az élményben nemcsak a tárgyat élem át. amely titokban keletkezik valahol. kiad. amit már úgyis régen tudok. hableányét. pl. kígyó vagy hal ugyanazt a szolgálatot tenné. 2. A szintetikus vagy konstruktív értelmezési módszer51 alanyi síkú értelmezésből áll. úgy. ha nem is volt neki kellemes. Ez a veszély olyan. hatnia kell rá. haszon és értelem nélküli idealista erőfeszítéseket kell tennie. kiad. Miért jelenik meg pl. a barátnő-anya éppen rák formájában? Szebb és plasztikusabb formát is választhatna. a gázló és a rák. hogy egész egyéniségét magával vonja. bekövetkezett az a pillanat. Ezzel az értelmezéssel szemben áll az. E nem kívánt hajlam kínos voltát belátásával már régen legyőzte. Lásd Collected Papers on Analytical Psychology.Ez a magyarázat természetesen a beteg magasfeszültségű barátságideáljának súlyos aláértékelése. és amely a további haladásnak ellenszegül. mivel a beteg rendkívüli szemérmessége ilyesmit semmi körülmények között el nem fogadott volna. Bizonyos tények már régebben meggyőzték e homoszexuális tendencia meglétéről. A beteg azt képzeli. 3. 2. hanem elsősorban önmagamat. 51 Vö. A különös szimbólumválasztás ténye is homályban marad. hogy az álom szubjektív jelenség.

E kívánság tehát az erős infantilis mohóság jegyét viseli magán. A beteg azonban más következtetésre jutott annak idején X-né sorsából. teljesen hatalmába kerítette őt. amelynek szenvedélyessége. amelyet azonban mindig elnyomott. hogy mit jelent a rák. amely azonban ebben az esetben férfiakra irányul. hogy miért nem tud elszabadulni barátnőjétől: muszáj hozzá ragaszkodnia. Ez a libidónak egy neveletlen. Így. rajongó szeretetvágy. “az indulás helyén vagyok”. Miért? Mert mindkettő azt hiszi. nem realizált hasonlóság alapján lehetséges. ami a barátnőn tűnik fel (mivel ő maga vonatkoztatta a rákot a barátnőre). Ging orákulumaiban “a nagy vízen való átkelés”. nagyon is emberi” kárörömöt takart.52 Most aztán minden annak a megértésétől függ. mint dühös kakasok ugranak egymásnak. ez az ő dolga. hogy annak a másik. a páciens komor erkölcsbírói képet öltött. Ettől az értelmetlenségtől csak az alanyi szintű felfogás szabadit meg. a jövendő egészséges személyiség csírája. infantilis kapcsolatokhoz ragaszkodunk. Ezt 52 Richard Wilhelm: J. amely “emberi. hiszen halott. Azonosulás csak tudattalan. A helyváltoztatásnak beállítottság-változásként való értelmezését támogatják bizonyos primitív nyelvek kifejezései. Hirtelen súlyos betegségét és korai halálát a sors büntetéseként fogta fel az asszony könnyelmű életéért. amely azonban védelmére szolgál. hogy benne is megvan a könnyűvérű természet. amelyekben pl. az ok. Hogy vajon anyja és barátnője ezt a tulajdonságot valóban birtokolják-e. és mindegyik megpróbál a másik feje fölé kerülni. érzése szerint sokkal veszélyesebb hajlamnak áldozatául ne essék. Minél magasabbra jut az egyik. Ennek klasszikus példája J. Ging. Elsősorban tudjuk. Az álomnyelv megértéséhez sok párhuzamra van szükségünk a primitív emberek pszichológiájából és a történelmi szimbolikából.hiszen az ő esete azonos a betegével. (A tapasztalat szerint ez egyike a leghatékonyabb indítóokoknak. Midőn X-né meghalt. amely minden elmúlt fejlődéstörténeti korszak funkciólehetőségeinek székhelye. amiért meg nem felelő. . igen fontos adalékot kaptunk az “állati” elem felismeréséhez: újfent ugyanarról a szelídítetlen. X-né korán özvegyen maradt. Az a tény. infantilis jelenségre mutat. amely nem retten vissza az élethez szükséges merészségtől. úgy érzi. Das Buch der Wandlungen. vagyis az egyik helyzetből vagy beállítottságból a másikba való átjutásban. Erre tökéletesen megfelelő szimbólum az állat. hogy ez a homályosan sejtett tendencia erkölcstelen életre csábítja. amiért a páciens őt (önmagának sem vallva be) irigyelte. ami már az anyján is jelentkezett. és olyasvalami. Anyján már nem változik semmi. ha ő maga megváltozik. Itt tehát X-nével való utalásszerű azonosulásról lehet szó. mivel az álmok lényegükben a tudattalanból eredtek. És barátnőjét sem kényszeríthetjük megváltozásra: ha viszont meg akar változni. hogy “indulófélben vagyok”. amelyek világosan azt mutatták. igen életvidám asszony volt. és aki rá különösen igéző és megbabonázó (fascináló) benyomást tett. Ezzel egy újabb. hogy őbenne magában van valami. differenciálatlan és nem emberiesített darabja. Mi a titok a betegek anyjához és barátnőjéhez való viszonyában? Közös az erős. Ezzel újabb okát látjuk annak. annál magasabbra kell felküzdenie magát a másiknak. A betegünk a következőket meséli róla. az. egy tehetséges művésszel. De miért éppen rák ez az állat? A beteg ehhez X-né halálos rákbetegségét asszociálja. főleg egy különös emberrel. hogy a másik a tárgy. akit betegünk személyesen is ismert. hogy az olyasvalami. ami megakadályozza a határ átlépésében. aki halálakor ugyannyi idős volt. így hangzik. tehát még szelídítetlen. Ezért áll meg egy infantilis homoszexuális fokon. mint most a beteg. ez a beteg szempontjából lényegtelen. amely közismerten vak. Mennyiben hasonlít betegünk X-néhez? A beteget korábbi fantáziák és álmok egész sorára emlékeztethettem. amely még az ösztön kényszerű jellegét viseli magán. mert attól félt. Ennek kell utánanéznünk. Az álom ugyanis azt mutatja meg a betegnek. A helyzet csak akkor változik meg. Volt egy sor kalandja különböző férfiakkal. hogy ez a bizonyos tulajdonság már az anyján jelentkezett. 1924.) De ebben a “veszélyes” tendenciában rejlik egészsége. ösztönös mohóságról van szó.

hogy X-nének nem kis művészi tehetsége volt. Ez újabb nyomra vezet: a páciens ugyanazt a szerepet játssza barátnőjével szemben. amelyet nem a tudat motivál. hiszen a rák is a tudattalan.) Barátnőjéhez való kapcsolata azonban betegséget jelent: hiszen ettől lett ideges. Barátnője határozottan nőies külső megjelenésében is. . 53 Nem feledkezem meg arról a tényről sem. és a szimbólumválasztás jelentőségét sem magyaráztuk meg kielégítően. A tudattalan identifikációk mindig ebbe torkollnak. ha visszaemlékezünk arra. A víz tehát a tudattalant jelenti. Hangja is erősebb és mélyebb. nem akarati folyamat. Egy férfival azonosította tehát magát. és olyasmire is rákényszeríti. a víz alatt. Megvan az ehhez szükséges erejük. hogy legyen. tehát mindenfajta belátás és javító szándék számára hozzáférhetetlenek. Nem látta eddig az éppen most megvilágított “tudattalan kapcsolatokat. Gyakorlatilag megelégedhetnénk az eddig elért eredménnyel. hogy a túlpartra kerüljön. és amely a művésszel való barátságához vezetett. ő irányítja barátnőjét. mint barátnőjéé. hogy a rák a patakban lapult. elrejtette őket a víz. A beteg utólag elmondta. amit csak ő maga kíván. amit a beteg elbeszélt: mily nagy és különösen megbűvölő hatással volt rá a művész. hanem a tudattalanból fölmerülő és magát a tudatra ráerőszakoló jelenség. jobban mondva a tudattalanságot. Így éli ki mégis könnyelmű hajlamát. A rák tehát a tudattalan tartalmak szimbóluma. Ezzel azonban nem jutottunk még az azonosítás történetének végére. De nem szabad elfelejtenünk. Ezzel már sokkal többet tudtunk meg a rákról: ez a megszelídítetlen libidódarab belső lélektanát képviseli. különben nincs igézet. szigorúan véve. A patak az az akadály. a tudattalanban rejlő dinamikus erő. amely tehát ily módon igen fontos heurisztikus. A beteg valóban a fék szerepét játssza barátnőjével szemben: ő az aktívabb. mint amit a művész játszott volt X-nével szemben. hogy a művésszel való azonosítás mélyebb alapja a beteg bizonyos alkotóképességén nyugszik. s a megigézettnek megfelelő diszpozíciót kell magában hordoznia. hogy ez ismeret birtokába csak alanyi síkon jutottunk. amely csak férje halála után fejlődött ki benne. Ezek a beteget állandóan vissza akarják vezetni barátnőjével való kapcsolatához. amelyben a “férfias”-ra való utalással találkoztunk (láb). (A rák hátrafelé megy. ez tartotta távol az élettől és továbbfejlődéstől. Ez a részlet. Fel kell tételeznünk. X-néről mint igen nőies asszonyról beszélt. Úgy látszik. hogy a betegnek a művészéhez hasonló (tudattalan) diszpozíciója kell.büntetendő. de nem tudatosan. Természetesen számára nem volt világos ez az összefüggés. míg a páciens szemmel láthatóan férfias típus. Akadályt pontosan ezek a tudattalan kapcsolatai képeztek. a rejtettséget. és ez terhelte meg egy ki nem elégítő barátság kínjával. hogy e képesség az azonosítás egyik lényeges motívuma volt. hanem tudattalan tendenciái játsszák ezt. ez kapcsolatjelenség. Így teljesedik be tudattalanul X-nével és szeretőjével való azonosulása. E megállapítás igazságát könnyű volt a már ismert anyagból bizonyítani. akkor sosem ment volna bele. amelyhez két személy szükséges. Az ilyen fascináló hatás sohasem kizárólagosan egyik személyről irányul a másikra. amely megakadályozza.53 Emlékezzünk az álom analízisére. s hogy korábban nem látta. a hangadó. azaz megszállják. hiszen még nem aknáztunk ki minden asszociációt. Ennek a hajlamnak azonban tudattalannak kell maradnia. tudattalanok lévén. Most a betegnek abból a megjegyzéséből indulunk ki. de teljesítenünk kell az elmélet követelményeit. amelyek a barátnőjéhez fűzték. A fascináltság ugyanis kényszeres jelenség. állandóan X-né példájával ijesztgette magát. mint saját komplexusai tudattalan ábrázolóját. aki lágyságában és szeretetreméltóságában hasonlít barátnőjéhez a páciens szerint. még a tárgyi szintű analízis körébe tartozott. a felfedezés szempontjából értékes princípiumnak bizonyul.

azt csak kivetíthette. vagy hosszabb ideig nem találkozunk. hogyha nincs itt nálam? Akkor sem változom?” Mire ő: “Amikor itt vagyok. mivel a betegben szunnyadó tudattalan művészi tevékenység momentumát már X-né alakja fedi. De akkor én magam vagyok az akadály. de ha egyedül maradok. akinek különben ehhez az emberhez azon az egyszerű fascináló benyomáson túl személyes kapcsolata nem volt. Látszólag nyoma sincs. azonosított a művésszel. De kire? Még a művészhez tapadna? Hiszen az már régen eltűnt a beteg látóhatáráról. kellemes embernek látom. 117. különös módon megváltozik a képe. hol viszont másképp. 296. Inkább képzeletbeli alak volt a számára. milyennek lát. hogy egészen rendkívülien finom. különben érezhetően benne lenne még. Hiszen nem ilyen. mivel a beteg e szempontból valóban áltatja magát. Ha ebben a sajátos esetben a tárgyi síkra korlátoznók magunkat. in: Psychologische Abhandlungen. amivé a páciens lenni szeretne. amikor férfias vonásaira először felhívtam a figyelmét. Azt gyaníthatjuk. Nagyon és őszintén meglepődött. old. Nem. akkor valamelyest az álmodó lélekrésznek. amelyet tudatosan nem realizál. fejezet A KOLLEKTÍV TUDATTALAN ARCHETÍPUSAI Most az a feladatunk. akire ezt a részletet kivetítette. sem varázsló stb. és tovább. Hiába nyilatkoztatnám ki. és ezért ez a tudattalanban marad. Ezzel egy újabb igen fontos pontot ismerünk fel: engem kontaminált. és a projekciót még csak magával sem vihette. Hol eszményített alakban jelenik meg. rajtam kívül. és a legkevésbé sem férfias. hogy a művész a betegben lakozó férfielem képe. jövőbe kivetített képét ábrázolja. akinek valamiféle jelentősége lenne a számára. míg a férfiak nőies lélekrészét animának. A beteg nem ismer olyan férfit. és a beteg szubjektív komplexusainak szimbolikus megjelenítéseként kell tekintenünk őket. De a rafináltabb dolgok sosem jelentkeznek a felszínen.54 Ez bizonyos mértékig igaz. IV. Vö. Ezt a korábban felfedett anyag (szexuálfantáziák) alapján könnyen bebizonyíthattam. mint egy gonosz varázsló. másképpen nem találjuk meg a kivetítés alanyát. bizony nagy szükségünk lenne jó tanácsra. hogy rám vetítette ki ezt a tulajdonságot. Tovább kérdeztem: “Igen? Milyennek?” Ő: “Néha veszedelmes.”. Igazán nem tudom. “de hisz én nem is vagyok a művész. hogy jut ilyesmi az eszembe. Die Beziehungen zwischen dem Ich uud dem Unbewussten. az ilyen kivetítés mindig aktuális. hogy a még csak tárgyi síkon megérett kapcsolatokat alanyi szinten is értelmezzük. amely megakadályozza a túlpartra jutásban. Ezért óvatosan azt kérdeztem: “Ugyan. Ha megpróbáljuk X-né alakját alanyi szinten magyarázni. mivel ez ma is benne gyökerezik a beteg tudattalanában. Ezzel újra a tárgyi síkra jutottunk. Azt hiszi. De a borzongató megbűvölő elemet nem tudjuk elhelyezni férfias vonásaiban. 54 A nőben rejlő férfi lélekrészt animusnak neveztem. hogy én semmi ilyesmit nem vettem észre. ő tehát tudattalan fantáziáiban velem szemben X-né helyét foglalja el. vagyis kell valahol lenni valakinek. Bizonyos. hiszen ezt az érzést ő maga produkálta. én nem is vagyok gonosz.hiszen ezt ő is éppolyan jól tudja. Joggal lehetne azt mondani. és tovább. E célból el kell vonatkoztatnunk a tárgytól. Pedig valahol ennek is lennie kell. ez a beteget hidegen hagyná . aki orvosa lévén. ezért hiányzott az ő lelki kelléktárából. vagy egy démon.amint tapasztalatból tudjuk . valamint Emma Jung: Ein Beitrag zum Problem des Animus. azaz egy bizonyos aspektusának megszemélyesítéseként kell felfognunk. de mégsem akar.7.” Itt elhallgatott. a rák. Ha nem tudunk fellelni ilyen részletet az álmodóban magában.” Tehát ez a részlet nálam volt indulatátvitel formájában. . akkor . Ezek szerint X-né annak a képmása. szörnyű. mindig a kezelésen kívül kerülnek napvilágra. természetesen sokat jelentek neki. X-né tehát a beteg jellemének egyoldalú. A titokzatos művészt nem lehet alanyi síkra emelni. old. érzékeny és nőies lény.

Megint csak az lesz a vége. embertelen. hogy a jó is. Oktalanság. gyűlöletes. csak egyelőre nem látjuk világosan. én legyek férfivá. “No igen” .” És igaza is van. és a legkülönbözőbb félreértéseket okozza. ha ilyesmit akarunk átvinni a személyére. Ezzel semmit sem nyertünk. ami lényegesen kellemetlenebb. Így keletkeznek a feloldhatatlan konfliktusok.mire az így felel: “Micsoda. csak ha az orvos önmagát alanyi szintre emeli. Inkább elhiszem azt. gonosz kifejezés jelenik meg az arcán. Mi ez? Csalódott szerelem? Sértés. valóban démoni. A beteg arckifejezése újra megnyugszik. fantasztikus elvakultság. ha így beszél. kritikus szemmel meg nem bírált ítéletek formájában mégis embertársainkra szoktuk kivetíteni. mint ahogy barátnőjét kezelte. amelyekről azonnal nyilvánvaló: nem egyéni emberi. “embertelen” érzésnek felelnek meg. hiszen azt éppoly kevéssé fogadhatja el. Egy másik lehetőség: a beteg újra régi védekezési módjához fordul. bár rendesen intuitív. Nem is tudom leírni. Hiszen a “démonok” nem személyes emlékképek. a démon. hogy bennem látja a démont. soha . ismeretlen. Szörnyű érzés. hogy maga az. pontosan meg kell állapítanunk. mintha éppen azt a pontot érintette volna lelkemben. mint az orvos. az elfojtás jege megtört. vagy sem? “Varázsló” és “démon” alapjában véve olyan tulajdonságokat jelentenek. s a “gonosz varázslók” . Mire tapintottam rá? Milyen új húr pendült meg? Mindez csak múló pillanat. ami fájdalmas és rossz volt barátnőjével való kapcsolatában. vagyis képpé nyilvánítja. sőt ellenkezőleg: most az ismeretlen már a tudattalanból fenyeget. anélkül. Éppoly kevéssé tűrheti el. A tudattalan öleléséből nem szabadulhatunk másképp. hanem mitologikus tulajdonságok. hogy a személy fölötti vagy kollektív tudattalan tartalmát vetítettük ki. ami újabb elfojtás a tudat felszínén való megtartás helyett.feleli az orvos -. A barátnőn már túlkerült. kapcsolataink mindenkori kárára. és előttem félelemtől kínzott áldozatom ül. hogy mindaz. amelyet rám vetít ki. igaz. a legkellemetlenebb félreértések fenyegetnek. E miatt az érzés miatt e pillanatokban gyűlölöm a barátnőmet. hogy tudott volna róla. bár minden erőmmel küzdök az érzés ellen. rám helyeződik át. Az ilyen attribútum mindig arra mutat. személyes tulajdonság-e az. Ezen a ponton már sok kezelés megakadt. eddig sohasem tapasztalt ellenállás bukkan fel. ez ostobaság. Valahányszor ilyen elfogadhatatlan elem merül fel. fascináló gonosz varázslóvá vagy éppen démonná? Nem. amelyen barátnőmmel való kapcsolatomban nem tudok túljutni. vagyis akkor az ismeretlen állandóan a levegőben lesz. A páciens létének új fázisába lépett. ebben a pillanatban úgy érzem. és megvetem őt. vad.ezt el nem fogadhatom. Egy csapásra kínos félreértés lehetőségét látom magam előtt. A szeme különösen csillog. s egy feloldhatatlan konfliktus az élet megrekedését jelenti. Minek a képévé? Ez a legnagyobb nehézség. Egy bizonyos: ha a beteg megragad az átvitelnek ebben a formájában. de a titokzatos ismeretlen elleni heves vita közepette. amelyen a beteg sohasem tudta túltenni magát. A “varázsló” és a “démon” mitológiai alakok. ami pedig az egész módszernek természetes követelménye. mivel akkor úgy kell kezelnie engem is. Most már tudom. leértékelés? Tekintete mint egy ragadozóé. mint hogy én vagyok az. aki a kétségbeesés állati erejével próbál védekezni gonosz varázslatom ellen? Mindez képtelenség. Szóval mégis démon volna? Vagy én vagyok a ragadozó. “a beteg tudattalanában lévő egyik képpé” . hogy démonná tegyék. hogy ő maga lenne.” Ez a kijelentés új fénybe állítja a történteket: most én foglaltam el a barátnő helyét. amelyek a beteget megrohanó ismeretlen. és keresztülnéz a sötét folton. és szinte megkönnyebbülten mondja: “Különös. A projekció továbbra is élne benne. és én valóban lelki fejlődése akadályozójává lennék. hogy mi az az ismeretlen x.mint én. Tehát az átvitel új fázisba lépett. méghozzá borzalmas. Ezek a jelzők tehát nem alkalmazhatók egy emberi személyiségre. milyen rémes érzés.

amelyek a legerősebb indulatokkal töltötték meg a megelőző korokat. Értelmetlen lenne ezeket a tudattalan lehetőségeket személyes számlánkra írni. a gyökerét nem bírjuk kiirtani. világában élünk. a képsorozatok átlagos szabályszerűségei. azaz kollektív psziché. hanem pszichikai realitásként kell felfognunk. hogy ugyanazt beteges formában barátnőjéhez való kapcsolatában magasztos önfeláldozásban élje át. Csak a felvilágosodás korában látta be az emberiség. mivel ez hatásos. azért nem fog csörgőkígyónak nevezni egy gyíkot vagy egy siklót. Ha a funkció egyszer a tudattalanba került. A valláshoz hasonlóan erős funkciónak az elfojtása az egyéni pszichológiára is súlyos hatású. hiszen az isteneket. mint hogy az irracionálist szükséges. Napjainkban is a kollektív psziché. amelyeket a lélek újra meg újra átél. csupán azért. A naiv ember számára ezek a dolgok sosem váltak el az egyéni tudattól. Ha hallott is valaki a csörgőkígyóról. és nem individuálpsziché. Nincs más lehetőség. Akkor az egyén és a nép egyaránt kényszerül az irracionalitás átélésére. hogy istenek a valóságban nincsenek. Így lehetséges. Ezt kicsiben betegünkön szemlélhetjük. amely minden irracionálisat megfosztott értékétől. az archetípusokat megtörtént események effektusa. hogy mindez ma is igaz. tehát valóságos. Ennek a libidónak a visszaáramlása rendkívülien megerősíti ugyanis a tudattalant. mint egy gyógyíthatatlan betegség.56 Amennyiben ezek a képek a pszichikai események relatíve hű ábrázolásai. Éppígy nem nevezzük embertársunkat démonnak. hogy archetipikus képeket közvetlenül vihetünk át szemléleti fogalmak formájában a 55 56 Ezt 1916-ban írtam. értelmének javát arra kell fordítania. annyira. Fölösleges megjegyezni. ezek az istenek. hogy az irracionalitás őrültségeit a legtökéletesebben alkossa meg. azaz hasonló tapasztalatok összehalmozódása révén kibontakozó általános alakjaik bizonyos általános fizikai alapvonalaknak felel meg. amit azelőtt az istenképek kultuszában élt ki. természetesen tudattalanul démonok. A kollektív tudattalan egy olyan világ képe. A felvilágosodás kora közismerten a francia forradalom rémtetteivel végződött. mert surranó zaja megijeszti. De a kollektív psziché tartalma különbözik és szemben áll az egyéni psziché tartalmával. akkor ennek mindenütt meg kellene mutatkoznia. démonokat stb. A megfelelő lelki funkciónak azonban korántsem volt vége. bár ezekről valaha mindenki hallott vagy olvasott.és lecsapódásaként is felfoghatjuk. Ezzel végük is volt. Ha ez valóban személyes karakterének egy darabja volna. archetípusok vagy dominánsok az idők folyamán pontosan körvonalazódtak. sosem fogta fel lelki projekciókként. mert láthatatlan. hacsak nem árad belőle tényleg valami démoni hatáshoz hasonló. Mint már föntebb megjegyeztem. Éppígy részünk van istenekben és ördögökben. és tartalmát nem konkrét (ez visszafejlődés lenne!). a tudattalan destruktív erőinek lázadását éljük át. és ezzel az irracionális funkciót a tudattalanba süllyesztette. mivel ezek olyan fogalmak. Eredménye páratlan tömeggyilkosság. ez most a tudattalanba süllyedt. az ún. archetípusaik. Ezzel természetesen nem akarjuk letagadni a kollektív tudattalan tartalmának esetleg igen hatékony létezését. varázslók stb. E képben bizonyos vonások. Amennyiben tudattalanunk révén részesei vagyunk a történeti kollektív pszichének. hogy archaikus kollektív tartalmával hatalmas befolyást kezd gyakorolni a tudatra. Helyzetét mértéktelenül megerősítette a modern élet racionalizmusa. azaz domináns törvények és princípiumok képei. akkor ez az ember valóban démon volna. .55 A tudattalan éppen ezt kereste. és legmagasabb idealizmusát. Ezért feltétlenül szükséges meghúzni a lehető legélesebb határvonalat a személyes és a személytelen területe között. amelynek. szentekben és latrokban. azaz tudattalan tartalmakként. és ennek révén olyan libidótöbblettel mérgezte meg magát az ember.sem. Ezek uralkodnak. mert mindig előforduló pszichológiai funkciónak kell elismernünk. hanem mint magától értetődő valóságot. onnan feltartóztathatatlanul és pusztítóan hat. aki a neki irracionálisnak tűnő életlehetőség (X-né) elől elmenekül. de éppúgy felfoghatók az eseményeket előidéző tényezőként is. amely ősidők óta alakult ki tapasztalatok lecsapódásából és ezeknek a priori voltából. ezek csak projekciók. Ez azonban mitológia.

hiszen ő vetítette ki. Nem szabad egyszerűen elnyomni őket. Azért még nem ördögi. hogy az ördögi benne is éppannyira megvan. Meyrink ezt természetesen nem tőlem tanulta. A kollektív tudattalan tartalmak kivetítésénél szinte szabályszerűen fellépő egyik archetípus a túlnyomóan félelmetes hatású “varázsló démon”. azaz fantasztikus híreszteléseknek.gyakran jelenik meg sötét bőrű. in: Eranos-Jahrbuch. Ezzel egy percig sem akarjuk azt mondani. hiszen a bölcs öregember igen pozitív aspektusában is megjelenhetik. Ez a törzs primitív varázslójának vagy sámán-orvosának (Medizinmann) típusa. A varázslótípus előfordul a Zarathustrá-ban is. Archeteden des kollektíven Unbewussten. értékelésük és megítélésük nem könnyű. mennél inkább túlsúlyban van azonban a mágikus jelleg. mi 57 58 Lásd Seelneprobleme den Gegenwart. olyan mélyen gyökerezik sok primitív nép lelkében. amiért is a tudattalan szétválasztja és egymástól távol tartja őket. A kivetítőnek sem kell ördögnek lennie. aki mágikus erejével elszabadítja a világháborút. ahol ennek valamilyen alapja van. aminek nem kis jelentősége van. vagy “ő az. 59 . hogy az illető szinte ördög lenne. mint amit betegem énreám vetített ki. aki mágikus erő hordozója. hanem éppolyan tisztességes ember lehet. hogy a két ember (most és a közeljövőben) összeférhetetlen. Ezek az okozói modern mítoszképződéseknek. ezért a kettő között egy “ördögi” (azaz elválasztó) hatás működik. ez csak azért történhetik. Az északkaliforniai achumavék különbséget tesznek a közönséges prérifarkas és az “orvos-prérifarkas” között. Ezért az archetípusok igen fontos. Sokszor nehéz vagy alig lehetséges az “árnyéktól” elválasztani. Embertársaink mágikus vagy démoni hatása ezzel megszűnik. Ez a démonkép az istenfogalom egyik legalacsonyabb és legrégibb foka. és mivel ezek csak ott rögződhetnek. azután az energia. Ha valaki az ördögöt embertársára vetíti ki. a Faust-ban ez maga a hős. esetleg veszélyes aspektusú . sőt éppen ő esett csapdába először. de a kivetítővel nem fér össze. Jó példája ennek Meyrink Gólem-ja. egy különleges képességű egyéniség. mint a másik. amely a Föld minden világnézetében képviselve van. vagyis az ember el nem ismert sötét oldalának veszedelmes aspektusa. jelentős tények. amely szintén az egész világon elterjedt képzet. vagy ugyancsak Meyrink Tibeti varázsló-ja. ami a kép rögződését megkönnyíti.amennyiben negatív. Az ördög az “árnyék” archetípus egyik variánsa. veszekedés. és mágikus ereje van. hanem pszichikai kórokozó voltuk miatt pontos megfontolásra méltók. old. mivel kellemetlen érzésünket a kollektív tudattalan meghatározható nagyságára vezethetjük vissza. amelyekre igen kell ügyelnünk. 169. aki szellemekkel érintkezik. akkor a mindenkori környezet személyeinek túlzott alá.58 Ez az alak . bár el kell ismernie. mindenféle félreértés. mert azon az emberen tényleg van valami. a Denevérek c. A fizikai adottságokkal57 való rokonságuk miatt az archetípusok rendesen kivetítve jelennek meg. Az ördög megjelenése ebben az esetben azt jelenti. hogy föltételezik “doktor”-állatok előfordulását is. Például az éter a lehelet vagy a lélek hagyományos anyaga. a mágikus erő.59 Az archetípusok felismerésével jelentős lépést tettünk. hanem szabadon alkotta saját tudattalanából. Ezzel azonban egészen új feladat előtt állunk: az a kérdés. Mivel rendesen projekció formájában jelennek meg. akitől X hányingert kap”. bizalmatlanságnak és előítéleteknek. képet és kifejezést kölcsönözve egy ahhoz hasonló érzésnek. annál jobban sikerülhet ez a szétválasztás. rajongás és bolondság előidézőiként. ellenkezőleg: akár rendkívülien jó ember is lehet. mongoloid típusú ember formájában. és tovább Az orvos-varázsló képzet. Ezért mondjuk: “istenít valakit”.fizikai eseményekre.vagy túlbecsülése formájában. Vö. mégpedig ha tudattalanok. könyvben.

Ez azonban csak ott lehetséges. másfelől mint veszélyes betegséget jellemzik. E félelem a kollektív tudattalan tartalmától való primitív rettegés. alanyi síkon értve. Mielőtt az egyesítés lehetőségével foglalkoznánk. hanem olyan alanyon túli (transzszubjektív). hogy a beteg azonosítja magát X-nével.engrammák. hogy a kollektív tudattalannal tudatosan szembeállítjuk. Meg kell találni a lehetőséget a két rész egyesítésére. hanem mindaddig visszafejlődéssé változtassák. A felismerési aktussal tételezzük az archetípus valóságát. hogy a mitológiai kollektív pszichikus tartalom a tudat tárgyától eloldódott. amelyek a legősibb emlékekre nyúlnak vissza. hogy itt nemcsak felismerési tartalmakról van szó. hanem az emberiség állati elődeinek funkcióemlékét is tartalmazzák. míg a kollektív tudattalan által aktivált energiatömeg ki nem merül. hogy a fejlődést nemcsak megállítsák. A kollektív tudattalan általam meghatározott fogalma csak bizonyos fokig fedi Semon törzstörténeti mneme-fogalmát. A katolicizmus esetében valóban ez a helyzet. nevezetesen a félelem számára tágabb magyarázatot kaptunk. Az energia azonban újra használható lesz azáltal. ha működésbe lépnek.módon tisztázhatja a helyzetet az én a pszichológiai nem-énnel. specifikusan emberi funkcióformák székhelyei. Nyomatékosan meg kell állapítanunk. azaz személyen túlira. amelyek a tudatkontrollnak csak részben vannak alávetve. Hogy ez a jellemzés mennyire találó. amely gazdagon kifejlett szimbolikájával a primitív embert elég kifejezéshez segíti. Ganz a tudattalan Leibniznél való szerepéről (1917) szóló filozófiai disszertációjában idézte Semon engrammateóriáját a kollektív tudattalan magyarázatára. Nyilvánvaló. amelyet időben elvégzett operációval meg lehet gyógyítani. minden fejlődés lehetetlen. hiszen ezeknek a korszaka sokkal tovább tartott. Látjuk.60 Az ilyen tartalmak vagy Semon kifejezésével . ahol még érvényes. más szóval e vallás dogmáinak és rítusainak olyan szemléltetést és cselekményt kell tartalmazniok. és az egyéni pszichén kívül mint pszichikai realitás konszolidálódott. azaz pontosabban szólva a felismerés alapján posztuláljuk ilyen tartalmak pszichikai egzisztenciáját. mivel a kollektív tudattalan tartalmak nemcsak az archaikus. a tudattalan varázslóalakjának egyik képe voltam. Egyfelől állna a differenciált és modern én. s nem is hatástalaníthatjuk. Mint mondottuk. Az álom és a hozzá kapcsolódó anyag a kollektív tudattalant egyfelől mint a víz mélyén rejtve élő alacsonyrendű állatot. a határt nem lehet áthágni . Megelégedhetünk-e az archetípusok hatékony jelenlétének megállapításával. míg a kollektív tudattalan és az individuálpsziché megkülönböztethetetlenül összeforr. hogy én. Ezt az energetikai körforgást a vallások az istenekkel való kultikus 60 H. mint a viszonylagosan rövid specifikus emberi lét. hogy az orvost a művésszel azonosította. sőt legnagyobbrészt valószínűleg teljesen függetlenek tőle. Mindezt az álomban a hátráló rák szimbóluma fedi. Annyit viszont elértünk. azt már látjuk. a tudattalan megelevenedik. Így megkapnánk a mai való állapot képét: a civilizációs kéreggel fedett sötét bőrű bestiát világosan látnánk. amelyről tárgyi szintű elemzéssel nem deríthetünk ki minden lényegeset. Ha az álmodó mégis elszánja magát arra. tehát eleven vallásosság létezik. Fejtegetésünk révén az álom. különösen az állatszimbólum utal az emberen kívülire. Mindaddig. és nem ereszti. egy primitív állapot. és annak leglényegesebb része. másfelől egy négerkultúra-féleség. Az ilyen disszociáció azonban rögtön szintézist és a kifejletlen tulajdonságok fejlesztését követeli. ez a legnagyobb előnye és a legnagyobb veszélye is. különben elhatározásunk csak egy irányt követhetne: a primitív részt újra el kellene nyomnunk. hogy a határon átlépjen. messzemenően autonóm pszichikai rendszerekről. megragadja. hogy neki is van kapcsolata a különös művészhez. és azt is láttuk fentebb. ekkor újra számolhatunk vele. amivel azt fejezi ki.hogy az álom képével éljünk. rendkívülien alkalmasak arra. vissza kell térnünk a kiindulópontul szolgáló álomhoz. . és magára hagyhatjuk-e ezt a továbbiakban? Ezzel tartós disszociált állapotot hoznánk létre: az individuálpsziché és a kollektív psziché közti állandó meghasonlást. A rák a tudattalan eleven tartalma.

de egyenesen túltengő. kiad. ajánlom Wandlungen und Symbole der Libido. 1904. hogyan jelennek meg a figurák. annyiban negatív. Ez a mód azonban számunkra annyira ellentétes az intellektussal és annak ismereterkölcsével. Ezzel a korábbi normális állapot helyreállt. . de sohasem ravaszkodik. amely partra vetődik. és azzal fenyegette. a szívét. hogy az álom pontosan az. hogy mindez mennyire párhuzamos a hősmondával: a hős és a szörny (a tudattalan tartalom) tipikus küzdelme gyakran folyik le víz partján. Ez megkönnyíti az eddigi határokon való átlépést. amely betegünket is foglalkoztatja. és emellett az álmodót a döntő pillanatban megragadja. hogy képzelete beteges szimptóma. Így a mítosz igen szemléletes módon ábrázolja azt a problémát. “homlokzat”-ától függetleníthetik magukat. Beitrage zur Entwicklungsgeschichte des Denkens. Igaz. hogy a beteg fantáziavilága nemcsak hogy igen fejlett. hogy máris megkockáztathassa álláspontja teljes megfordítását. Ezzel szemben én már régen azt az álláspontot képviseltem.. A szörnyeteg belsejében azután a hős a maga módján megküzd a bestiával. ami az új beállítottságba való továbbfejlődéssel jelent egyet. itt a hős. különben könnyen menedékhellyé tette volna a maga számára az élet követelményei elől. hogy a problémának ezt a megoldását nem mondhatjuk példásnak. valamint a tudattalan mitológiai tevékenysége iránt behatóbban érdeklődnek. mialatt az életet elengedi maga mellett. Das Zeitalter des Sonnengottes. mivel még jelentős külső. ami valószínűleg írói tehetségével szorosan összefügg.63 Ki kell emelnem azt a jelentős tényt. Ezzel megöli a szörnyet. mialatt az kelet felé úszik vele: belsejének egy értékes részét vágja ki. amely az olvasónak már amúgy is feltűnhetett: ebben az álomban a kollektív tudattalan veszedelmes és káros tény aspektusában jelenik meg. amiért is találóan transzcendentális funkciónak nevezik. hogy “hátrafelé megy”. mivel az energiájától megfosztott tudattalan elvesztette túlsúlyát. Még nagyon kevéssé éli a reális életet ahhoz. 3. mivel állandóan fantaziálásban tobzódik. különösen az indián mítoszokban. hogy megfosztja az eléggé ki nem töltött valóságtól. mint az ember. Egy álom megítélésénél igen kell ügyelnünk arra. c. de még csak lehetségesnek sem. amely éltette (éppen az értékes energiát. a transzcendentális funkcióban újjászületve (Frobenius elnevezése szerint ez a Nachtmeerfahrt) újra napvilágra lép. amelyeket Longfellow Hiawathá-jából ismerünk. hogy az álomnak ún. Frobenius62 gazdag bizonyítása szerint a hőst (mint Jónást) a döntő harc folyamán a szörny rendesen elnyeli. 1942. Ez onnan ered. A kollektív tudattalan megrohanta. álommechanizmusok (eltolások. A Freud által kidolgozott ún. hogy nincs jogunk az álmot célzatos megtévesztési szándékkal gyanúsítani. mivel az álom igazi értelme e mögött rejlik. Azoknak az olvasóimnak. esetleg gázlónál. amivé lenni 61 62 63 Das Zeitalter des Sonnengottes. legtöbbször a szörny többi áldozatával együtt. pl.kapcsolat révén konkretisztikus61 módon hozták létre. amellett a kereszténység történeti szempontból ezt már oly alaposan túlhaladta. Ez a megoldás racionálisan elfogadható. A természet gyakran sötét és átláthatatlan. Az álom értelmének megfelelően tehát a kollektív tudattalant valamiféle veszélyként kellett megjelenítenie. Nagyobb adag mitológia egyenesen veszélyes lenne a számára. Ezért el kell fogadni. hogy törzsi történetünk aktivált lelki tartalmaival tisztába jöhessünk. munkáimat.) által félrevezetve azt gondolták. 1904. 1938. A tudattalant megszemélyesítő rák pl. valamint Psychologische Typen. 4. Ha azonban a tudattalan alakjait mint a kollektív psziché jelenségeit vagy funkcióit fogjuk fel. Feltűnő. amely megelevenítette a tudattalant). 1934. visszájára fordítások stb. ez nem kerül ellentétbe a legkevésbé sem intellektuális lelkiismeretünkkel. át nem élt élet vár rá. és Die Archetypen des kollektíven Unbewussten. in: Eranos-Jahrbuch. Ezzel lehetőséget nyerünk arra is. kiad. 1935. akik az ellentétprobléma és annak megoldása.

mert az álom semmiféle pozitív utalást nem tartalmaz a tudattalan felől közeledő segítségre. Mitől kell azonban óvakodni? A veszély kétségtelenül abban rejlik. A tudattalan hatalmak még kérlelhetetlenek. ami vakító illúziójával kiragadhatná őt léte természetes folyásából. Álmodó betegünk nem vallásos. sorsintéző hatalma teljes fegyverzetében: olyasmi. Egy egyszerű kivetítésből szerelem keletkezhet. Az álom álláspontja szerint az álmodó csak egyet tehet: óvatosan vissza kell húznia a lábát. és jól tudjuk magyarázni a természet jeleit. . Ezt annál szívesebben teszem. A “religio”. sem több. amely most megragadással fenyegeti. hogy az indulatátvitellel archetipikus figurák aktivitásának elszabadulása fenyeget. A valaha megtanult hittant már rég elfelejtette. amelyben megismertük.64 Ha valamit negatív aspektusában ábrázol. A gázlónál lévő archetipikus veszedelem annyira világos. mintha csak egy áthághatatlan akadály elé került volna. és közben “megfeledkeztünk az istenekről”. Ha ugyanis előre tudtuk volna. Az akadályt az álomban egy átgázolható patak jelzi. amelyek a tudattalannak másik. hogy az átkelés pillanatában a tudattalan hatalmába ejthetné az álmodót. illetve annak látszik. elég erős lesz-e a komplikáció elviselésére! Mindeddig. Láttuk azonban. Így váratlanul fölmerül a sorssal szembeni vallásos magatartás kérdése. in: Energetik der Seele (1928). A folyóhoz vezető part az ő eddigi helyzete. hogy az ember életében vannak olyan pillanatok. talán megkíséreltük volna máshol az átkelést. A kiszámíthatatlan tudattalan nélkül ehhez nem kellene különösebb merészség. mivel a továbbhaladás végzetes lenne. mivel az ellentétproblémának az álom által megmutatott megoldása csak irracionális úton. Jó vagy rossz. elkerülte ezt a lehetőséget. nincs alapunk annak feltételezésére. amelyet legszívesebben elkerülnénk. vagy inkább olyan helyzetek. amelyekre jobban fel kellett volna készülnünk. minden szenvedélyével és veszedelmével. Az ilyen antropomorf felfogást azonban el kell vetnem: az álom maga nem akar semmit. hogyha ez a negatív példa bárkiben is azt az érzést ébresztené. Egyelőre nem hagyhatja el a neurotikus állapotot. Kissé túl korán ittunk a medve bőrére. hanem “modern” személyiség. önmagát megjelenítő tartalom csak. sem kevesebb. hogy a veszélyes rák ezen a ponton leselkedik. Ezzel a helyzettel azonban neurotikus pangásba jutott. és az álmodó további munkáját. A mostani szituációban igen kívánatos lenne. Csak mi látunk benne figyelmeztetést. ezért hadd ismertessem itt még egy fiatalember két álmát. Mit jelent ez az elhatalmasodás? A tudattalan betörése könnyen megesik jelentős változások vagy elhatározások pillanatában. És ki tudja. de már kiszolgáltatottnak érzi magát. hogy a tudattalan feltétlenül csak negatív szerepet tölthet be. amikor az istenek beavatkoznak. Az átkelés elsősorban a korábbi helyzetnek az orvosra való átvitelét jelenti. ehhez Allgemeine Gesichtspunkte zur Psychologie des Traumes . Nem szeretném. az ismeretlen veszedelmek és hatalmak “gondos számbavétele” itt a kérdés. vagy egyéb óvóintézkedést tettünk volna. amelyek ősidők óta lelkünk legmélyéig nyúlnak. Ezek közé a helyzetek közé tartozik példának okáért a szerelem. mélyebb belátását kívánják meg. puszta természeti tény. hogy a pozitívumot érti rajta és így tovább. ha értelmesek vagyunk. A szerelem a léleknek nem is sejtett hatalmait hívhatja a felszínre. nem látszik tehát túl komolynak. A patakban leselkedik azonban nem várt módon a rák. és semmit sem tud arról. hogy ezt az álmot csaknem figyelmeztetésként is értelmezhetjük. mint a diabetikusok vércukra vagy a tífuszbetegek láza. Ez a nóvum. 64 Vö. ha az átkelés valóban megtörténhetne. jó adag “Istenbe vetett bizalom” vagy a szerencsés végben való “hit” szükséges. a tudattalan segítségével lehetséges. ami miatt a patak áthághatatlan. amennyire módjában állt. amit nem számíthatunk ki előre. mielőtt az átkelésnek valóban nekimerészkedhetnék. isten vagy ördög fogja megrohanni az álmodót? Még nem tudja. amely a tulajdonképpeni veszedelmet jelzi.akar. Ez olyan kockázat. előnyösebb oldalát fogják megvilágítani. de ha nem tehetjük.

de mindez a költőiség dicsfényében. Az álom hangulatából valami túl fog nyúlni az alvás időtartamán. de nőies előjellel: a vad kamasznak nyoma sincs benne. a megismerkedés nélkül ugyanis szinte lehetetlen az álmok sajátos érzéstartalmába belehelyezkedni. Talán feltételezhetnénk azt is. enyhén rajongó. A szürke valóság így talán az álom érzelmeinek könnyű aranyfüstjét kapja. Az álmodó egészen kicsiny külsejű. mármint ha egy álom keletkezésénél ilyen közvetlen okozati összefüggést egyáltalán elfogadhatnánk. hogy ez a lourdes-i dóm.65 A lelki egyensúly megtartása érdekében mindenkor a másik oldalt hangsúlyozzák. Ezzel azonban sosem elégedhetünk meg. nekem ebbe kellene leszállnom. és önnel fogom kezeltetni magam. húsz évet betöltött ifjú. Korához képest kétségtelenül túl fiatal: nyilvánvalóan a megkésett fejlődés egy esetével állunk szemben. hogy úgy kezd neki a kezelésnek. vagyis olyan formában. sötét kút van. Ez a kép ellenállhatatlanul vonzza. Föltételezhetnénk. az esztétikum nagy szerepet játszik benne. miért kellett volna ily költői módon álmodnia. éppen amikor alá kell vetnie magát kellemetlen és prózai kötelességének. hogy éppen a felkeresésemre okot adó legkevésbé sem költői alkalom volt mégis az álom elindítója. Ez igazán nem költői. Bizonyos álmok olyanok. Le nem tagadható. hogy a páciens éppen az előző nap prózai hangulata miatt álmodik fokozottabban poétikusan. Az álom olyan képet ad neki. Megjelenésébe és kifejezéseibe egy leheletnyi lányos vonás vegyül. Ezzel összevág az a tény. A tapasztalat szerint minden álom sokkal mélyebb és jelentősebb. intelligens. a gyógyítás és a kellemetlen eljárás gondolata előfordul. amely az álmodó eleven esztétikai és érzelmi igényének a leghatékonyabban megfelel. Minden megnyilatkozása igen művelt és jól nevelt emberre mutat. Ez azonnal nyilvánvalóvá lesz. hogy az álomban a kezelés. Ez hát az álom célja? Ez nem lehetetlen. De nemcsak a hangulatkompenzáció az álomkép egyetlen célja. Úgy tudom. hogy engem homoszexualitás panaszával keresett föl. A közepén egy mély. A páciens pusztán azért jött az orvoshoz. Természetesen gondoltam rá tegnap. mély és hideg a kút. a másnap reggelbe. Mielőtt meglátogatott volna. tapasztalatom szerint a legtöbb álom kompenzatív természetű. A kamaszkor jellegét viseli magán. mint egy áhítatos istentiszteletnek a titokzatos kegyhely misztikus félhomályában. hogy gyógyulást keresek. hogy az előző nap hangulatának költői megfogalmazásaként tekintjük. mint ahogy az egész nap koplaló ember dús vacsoráról álmodik. ha a dómhoz fűződő asszociációit és megjegyzéseit követjük: 65 A kompenzáció fogalmát már Alfred Adler is messzemenően alkalmazta. Azt gondolhatnánk. hogy az álmodó költői hangulatban jött az orvoshoz. Lourdes-ban állítólag van egy ilyen kút. mint a legtisztább költészet. Mindenesetre a megelőző nap tényleges hangulatából igazán nem érthetjük meg. Hanem a templomban lévő kút nagyon mély volt. Jelentős a felfogáskorrektúra momentuma is. Az álmodó a következőket jegyzi meg: “Lourdes a misztikus gyógyforrás.” Mit árul el ez az álom? Látszólag teljesen világos. Ez azonban egyáltalán nem egyezik meg a tényekkel.Először meg kell ismertessem az olvasót az álmodó személyével. és megelégedhetnénk azzal. . lágy. Érzelmi élete gyengéd. érdeklődési köre határozottan intellektuális. és ezért csak az általános hangulat ismeretében válnak érthetővé. Valószínűleg kellemetlen leszállni ebbe a vízbe. hiába sötét. amelynek alá akarta vetni magát. nevezetesen a homoszexualitás miatt kezeltesse magát. Jó ízlése és a művészet minden formája iránt való finom érzéke az első pillanatra szembetűntek. titokzatos árnyékokkal teli székesegyházban vagyok. A betegnek megközelítőleg sem volt elegendő fogalma arról a kezelésről. hogy ama kellemetlen dolog. a következőt álmodta: “Hatalmas. amely egy költői metaforával jellemzi a rá váró kezelés lényegét.” Az álom nyilvánvalóan egy összefüggő hangulat kifejezése.

és ily módon nemcsak egészen új viszonylatokba. mivel ez modern. A homoszexualitás felé való elhajlásra igen sok történeti . amely éppen tudattalan volta. körülmetéléssel vagy hasonlóval. hanem kebeléről is. hanem egészen más úton hatnak. a diákok “gólyaavatásaiban”. semmi sem károsabb a fejlődésre. Ennek az objektumnak és az anyának bizonyos analógiát kell mutatniuk. homoszexuális hajlam formájában. Ezen nem kell feltétlenül nagyon intenzív és jó. és ott családjától rendszeresen elidegenítik. A gyermek azonban nem talált olyan pap nevelőre. Ezt a tudattalan szükségletet még növeli az a tény. Az ilyen tudattalan. Bizonyos azonban az. ez-e a kölni dóm? Mindig azt kívántam. A tudattalanba ezek ősi képek formájában vésődtek be. Egyidejűleg bevezetik a vallási titkokba is. hívta életre. hogy az infantilis kötöttség káros befolyással fenyeget. Amidőn anyja a kölni dómról mesélt a kisfiának. aki ezt továbbfejlesztette volna. ha egy férfi fejleszti tovább gyermeki fantáziáit. Emlékszem arra is. ő is erősen kötődik az anyjához. ösztönös törekvésnek.állapotban való megragadás. annak az erős tudattalan szükségletnek felel meg. szinte “testi” kapcsolatot.“A dómról a kölni dóm jut eszembe. hiszen az egyház a szó teljes értelmében és minden vonatkozásában anya. Alig lehetne meghatározni. Felszabadítja ezzel az egyént egy tudattalan. természetes kapcsolat alól. Talán nem történt volna ez így. hogy anyját helyettesítenie kell. Betegünk esetében tökéletesen ez a helyzet. hogy ezek az analógiák nem a tudaton keresztül. akár csak kevéssé is kifejlődött és még nem degenerált primitív népnél a legkülönbözőbb formákban mutathatjuk ki: ez az iniciáció vagy férfivá avatás szertartása. sajátosan nyugati megnyilatkozási formája egy. mindjárt azt kérdeztem. E szokások kétségtelenül ősrégiek. Szinte már ösztönös mechanizmussá váltak. Az iniciáció gyakran a legkülönbözőbb kínzásokkal van egybekapcsolva. hogy egy ilyen katedrálisban lehessek pap. amely szigorúan véve már nem is kapcsolat. hogy egy más tárggyal helyettesítse az anyát. Azon a nézeten vagyunk. inkább valamilyen titkos. amely a tudatban talán csak a jellem megkésett fejlődésében. Viszont a vezető férfi utáni vágy a gyermekben tovább növekedett. pl. Az egyház egy magasabb szellemi síkon helyettesíti a szülőkhöz fűződő pusztán természeti. ezt az ősi képet érintette meg. infantilis kapcsolat természetesen erősen háttérbe szorítja a személyiség kifejlődését. Az ifjút kamasz korában a férfiak házába vagy valamilyen más beavatási helyre vezetik. Már gyermekkoromban nagyon foglalkoztatott. és ennek lehetővé tétele. hogy a helyettesítés megvalósulhasson. állathoz hasonlatos állapotából való kioldozására irányuló törekvés. mely a templom képzetét megragadta. hanem az őskezdeti tudattalan azonosság állapota. az emberiséggel talán egyidős. hogy az embernek tudatosan ismernie kell ezt a jelentést ahhoz. hogy képzeletében hathasson. Legkevésbé sem a keresztény egyház előjoga az egyén kezdeti. külső kényszer nélkül újra meg újra reprodukálódnak. A gyermeki fantázia intenzitása. mint egy tudattalan – szinte azt mondhatnók: pszichikailag embrionális . a “benedictio fontis” (a forrás megszentelése) szertartásában a keresztelőkutat “immaculatus divini fontis uterus”-nak (az isteni forrás szeplőtelen méhének) nevezik. hanem mint megújult és megváltozott személyiséget mintegy újjászületettként “quasi modo genitus” egy új világba plántálják át. hogy mennyiben különbözik ez az állapot az állati lélektől. vagyis viszonylagos infantilizmusban nyilvánul meg. Az ösztön ezért az első kínálkozó alkalmat ragadja meg. Nemcsak “anya”-szentegyházról beszélünk. a vezetés továbbra is az anyja kezében maradt. tehát nehezen mozdíthatósága miatt erősen ellene szegül mindenfajta szellemi fejlődésnek. tudatos kapcsolatot érteni. hogy valahányszor egy falusi templomot megpillantottam.” Ezekkel az asszociációival a beteg nagyon lényeges gyermekkori élményre utal. Innen a gyermeki fantázia lelkesedése. Emlékszem. hogy anyám mesélt róla először. Ezt a törekvést minden. és egy tudatlan gyermeket az ilyen vonatkozások nem ragadhatnak meg. vagy az amerikai diákegyesületek még sokkal messzebb menő hasonló eljárásában. Mint minden hasonló esetben. amellyel a kölni dóm szimbólumát megragadta. földalatti összeköttetés-félét.

Ez bizonyára homoszexualitásomra vonatkozik.előképet idézhetnénk. hogy az első konzultálás alkalmával az említett álommal egyáltalán nem foglalkoztam. Talán azt lehetne mondani. Az álom szerint egy kis japán elefántcsont figurát kell megkeresztelni. ami az előbb mondottakkal a legkevésbé is kapcsolatban lenne. hogy ezt fogják megkeresztelni. hogy ez őt valamiképpen megköti. Új alak is csatlakozott hozzá: a pap. mint a homoszexuális kapcsolat metaforáját. De hiszen a zsidóknál a körülmetélés amolyan keresztelésféle. Az a tény. ha fél a nőktől. Az oltárnál egy pap áll. eleven kép van mögötte. Barátom fél. tehát a további fejlődés megkezdődhetik. és a magáéra húzza fel.” Most röviden csak az előző napi álmot folytató és kiegészítő momentumokat akarom kiemelni. amit itt fárasztó és messze nyúló magyarázatokkal kellett kifejtenünk a teljes megértés érdekében. amit az előbb mondtam: nem a keresztény egyház előjoga ezeknek a lelki átalakulásoknak a keresztülvitele: ősi. és úgy érzem. A tulajdonképpeni iniciációs cselekmény. A gyűrű bizonyára a kapcsolatunkat jelenti. a jegygyűrű. (Ezen az alapon tartom én az álmot nemcsak értékes információforrásnak. kis japáni elefántcsont figura van a kezemben. Barátommal előtte állok. Az álom jelentése szerint a páciens számára a kezelés kezdete homoszexualitása értelmének beteljesülését jelenti: azonos a felnőtt férfiak világába való bevezetéssel. A második álom kétségtelenül az elsőhöz csatlakozik: az álmodó újra templomban. és más primitív közösségekben is. a férfi nemi szervre emlékeztetett. torz emberke volt. Hirtelen odajön hozzánk egy idősebb hölgy. de azért nem kevésbé célszerű. A második álom így hangzik: “Egy nagy gótikus dómban vagyok. Ugyanazon bajtársi egyesület tagjai is vagyunk. akivel homoszexuális kapcsolataim vannak. tehát a férfivá avatás állapotában van. Az antik Görögországban.” Tudjuk. amely alkalomadtán az ilyen átváltozást kikényszeríti. A beteg a következőket jegyzi meg róla: “Kis. a homoszexualitás és nevelés szinte azonosak voltak. Mindaz. a körülmetéléshez hasonló szertartás révén felnőtt állapotba kell átkerülnie. Még csak meg sem említettem. hogy éppen ezt a szervet kellett megkeresztelni.) Térjünk át a másik álomra. E szempontból a serdülőkor homoszexualitása félreértett. lehúzza a diákegyleti gyűrűt barátom ujjáról. mivel az oltár előtt mellettem álló barátom éppen az. Ebből a viszonylagosan gyermeki állapotból az álmodónak a pap segítségével egy. Szó se volt semmi olyasmiről. az álomban egypár jelentős metaforába sűrítve olyan képben jelent meg. kezdődhetik. hanem a nevelés hatásos eszközének is. akinek a megelőző helyzetben való távollétéről már bővebben beszéltünk. érzelmi és értelmi világára. Ebben a pillanatban csodálatos orgonaszó hangzik fel. mivel hozzájuk való kapcsolata rendesen balul sikerül. Az álomszimbolika megerősítheti azt. Egy idősebb hölgy . hogy az álmodó barátjával együtt lép fel. hogy homoszexualitása tudattalan értelme most már be van töltve. Előre kell bocsátanom. hogy a gyűrű a mindennapi használatban valamilyen kapcsolatot fejez ki. Jobban és értelmesebben előkészítette ez a beteget a kezelésre. A fejlődés logikusan és szabályszerűen fog folytatódni eddig a pontig archetipikus képzetek segítségével. én azonban úgy vélem. Ezért a gyűrűt ebben az esetben nyugodtan felfoghatjuk úgy. Ekkor látszólag hirtelen zavar támad. Különös. hogy az anyakomplexusban rejlő incesztusfélelem általában kiterjed a nőkre. vagyis a keresztelés. mint az orvosi és nevelői aranymondások legszebb gyűjteménye. hogy az éretlen férfinak igaza van. ugyanezt jelenti. E gondolat tökéletesen megfelel az előző álomhoz fűzött fejtegetéseimnek. férfi iránti szükséglet kifejezése. Hiszen a kiküszöbölendő baj éppen a homoszexualitás. mint pl. amely mindenféle tudós magyarázatnál erősebben hatott az álmodó fantáziájára. Az álom azt igazolja.

amit sorsnak nevezünk. intellektuális és vallásos érdeklődését. és heteroszexuálissal helyettesítette be. Mint mondottuk. különösen fiatal emberek esetében. ebben az esetben az álom megbékítő kimenetelét. ami eddig homoszexuális kapcsolat volt. azt hiszem. A hozzá fűződő kapcsolat azt jelenti. Az új kötöttségtől való félelem könnyen érthető: egyfelől az anyához való hasonlóság miatti félelem . hogy felkeltse esztétikai. mivel egy idős hölgyről van szó. Ez a kezelés számára a lehető legkedvezőbb körülményeket teremti meg. Az a benyomása az embernek. Hogy nem hátrálásról. hogy a beteg eddig a pillanatig csak egy rendelésen látott. Sajátos funkciójukat világosan megismertetik.ezek az örök képek teszik ki azt. Az életforduló táján viszont nagyon fontos. Tudata tele volt habozással és ellenállással. hogy nincs meg benne az a veszélyes hajlam. Ha tekintetbe vesszük azt a tényt. Én ezt a funkciót kompenzációnak neveztem. Álmai viszont tudatos magatartásának szöges ellentétei. A zene igen pozitív érzelmet jelent a számára. csak elég különösbe. magasztos érzelmeket hagyjon hátra a következő reggelre. Az anyához való hasonlóság ellenére ez a nő mégsem azonos az anyával. mondja a beteg. A gyakorlati kezelés azonban nem követeli mindig. hogy korábbi infantilitásába visszaessen. amelyet csak akkor érthetünk meg. A beteg ugyanis igen muzikális. az anyához hasonló nő iránti platonikus barátsággal. az objektív psziché egy darabja. hogy ezek az álmok meglepő anticipációk. hanem átélésen alapuló megértést. hogy új elkötelező kapcsolatba bonyolódik. mintha a páciens a legnagyobb készséggel és reménykedéssel vállalta volna a kezelést. amely viszont alkalmas arra. Egyfelől a beteg állapotát egészen különös és a tudatnak idegen fénybe állítják. mindenki igazat ad abban. A valóságban azonban egyáltalán nem ez a helyzet. hogy a páciens túljutott az anyán. A tudattalan haladási irányzata és a tudat maradisága ellentétpárt alkotnak. Ezeknek az adatoknak a tudatos megmunkálása a transzcendentális funkciót mint a felfogásnak archetípusok által közvetített. A haladás vonalán mozognak. “Felfogás”-on nemcsak intellektuális megértést értek. ami nyilván onnan ered. mindig készen arra. és az ismeretlenségétől való félelem (a vele járó esetleges új kötelességek.). . hogy a valóságot képzelettel pótolja.” E kijelentésből világosan meglátjuk. másfelől a felnőtt heteroszexuális állapot újdonsága. és ezzel magát az élettől elsáncolja. más szóval magára vonja azt. hogy gyermek voltát levesse. az archetípus dinamikus kép. tehát részben legyőzte a pubertásos homoszexualitást. hogy a homoszexuális kapcsolat feloldásával végleg visszajutottunk az anyához -. és a nevelő pártjára állnak. húzódozónak mutatkozott. A nevelő szerepe azonos a mérleg nyelvével.ki tudja! . a beavatás feloldotta a homoszexuális kötöttséget. készen arra. és férfivá legyen. “Anyám barátnője”. házasság stb. Ennek a fiatalembernek az esetében a kollektív tudattalan képeinek igen pozitív szerepük van. ekkor forrásul és utalásul szolgálhatnak az ellentétprobléma megoldására. vagyis a homoszexuális kapcsolat heteroszexuális kapcsolatba menne át. A tudattalan képek hatása sorsszerű. ellentéteket kiegyenlítő alakulását mutatja be. ezeknek az álmoknak az alapján. Talán . mire az álmodó félni kezd. Mivel a gyűrű most egy nő ujján van. hogy ezzel bővebben foglalkozzunk. ami úgyszólván egyensúlyban tartja a mérleget. mi történt az álomban. és ezért alkalmas rá. A kezelés további folyamán is ellenállónak. valami házasságfélének kellett történnie. “Nagyon szeretem őt. ha autonóm valóságként éljük át. amely az álmodó szellemi sajátságaival összhangban van. hanem előrehaladásról van szó. szinte anyai barátnőm. hogy szép. amikor is egy általános orvosi anamnézisen kívül alig került szóba valami. érzelmeit különösen az ünnepélyes orgonaszó indítja meg. hogy a kollektív tudattalan képeinek különös figyelmet szenteljünk. Az archetípus természetesen mindig és mindenütt működik.azt jelentheti.eltulajdonítja a gyűrűt. amely másfelől a banális orvosi szituációt olyan szemszögből mutatja. azt a felcsendülő muzsika bizonyítja.

E folyamat hosszabb időre kiterjedhet. az ember legbelső lényegének megnyilatkozásához vezet. Az igazság elviselhetetlen vagy haszontalan lenne. más szóval. Hogy ebben a helyes álomfejtésnek van a legnagyobb 66 Psychologie und Alchemie. Az individuáció mint természetes folyamat lett kezelési módszerem modellje és zsinórmértéke. akiket szociális vagy pszichikai parazitizmus támogat. A kezelés lefolyása szinte a tudattalannal való állandó beszélgetésnek minősíthető. a kiválasztás és a döntés. mivel a tudattalan ellenállás . mert kétségtelenül vannak olyan egyének. hogy a meghatározhatatlan számú helyzeteket ábrázoló archetípusokról ne is beszéljünk. Ez az eljárás természetesen azon a feltételen alapul. hogy lehet egészséges. in: Psychologische Abhandlungen V. A tudat neurotikus állapotának tudattalan kompenzációja tartalmazza mindazt az elemet. máskülönben a tudattalan korrigál. sőt az egyén ellenállása ellenére erőszakkal is utat tör magának. általános ábrázolásának . A kezelésnek ennek következtében arra kell törekednie. Ha a tudat megtalálja a helyes utat. hogy az álmokat és a tudattalan egyéb megnyilatkozásait a lehetőséghez képest megértse és méltányolja: egyfelől. ezt a fejlődést jelző álmok igazolják. Ha ez az eset nem következik be. hogy a tudatra alapos befolyással lehessenek. Ezen az alapon neveztem el ezt a folyamatot individuációs processzusnak. akár aggkorukig is tengethetik életüket. Különös a helyzete azoknak az archetípusoknak. amelyek a tudat intencióit végül is állandóan keresztezik. Rendesen az álmok túl gyöngék és érthetetlenek ahhoz. az öreg bölcs.ha következetesen ügyet sem vetnek rá olyan szimptómákat és helyzeteket teremt (arranzsál). akik alapjában véve nem teljesen életképesek. Náluk csak a látszat fenntartása “segít”. Traumsymbolen des Individuationsprozesses66 (Az individuációs folyamat álomszimbólumai) és Psychologie und Religion (Pszichológia és vallás) c. mint az emberiség ősidők óta. A transzcendentális funkció nem céltalanul folyik le. az anya. töredékek. ez azonban indirekt. A tudattalan e célból ugyanazokat a szimbólumokat használja. köt. hogy megakadályozza egy idővel veszedelmessé váló tudattalap oppozíció keletkezését. amely megrázkódtatásával a tudatot kiveti a nyeregből. munkámban. teljességet. a vezetés a tudattalané. a tudaté viszont a kritika. a gyermek archetípusát. valamint Richard Wilhelmmel közösen kiadott munkánkban: Das Geheimnis der goldenen Blüte (Az aranyvirág-fakadás titka). Ennek következtében a kompenzáció a tudattalanban közvetlen hatás nélkül folyik le. az állat. . ha valamilyen okból összeütköznek önnön teljességükkel. Az ilyen emberek gyakran (mások kárára) tipikus szédelgők. Az olvasó megfelelő tájékozódást nyerhet ezekről. E folyamat célja és értelme a már a fogantatáskor a magzatban rejlő személyiség minden aspektusával együtt való megvalósítása. Nagyon ritka az olyan intenzitású álom. ha valami egységet. Mindenekelőtt pusztán természeti folyamat. Kilátástalan kísérlet lenne ezeket az itt ismertetett módszerrel kezelni. potenciális teljesség megvalósítása és kifejlesztése ez. ha ezeket tudatosan. befejezettséget akart kifejezni. Egy hatás mégis van. amely esetleg az illető tudomása és hozzájárulása nélkül folyhat le. másfelől. akik csillogó mázzal takarják halálos ürességüket. ami a tudat egyoldalúságát hatásosan és üdvösen korrigálhatná. Az eredendő. Hadd említsem meg az árnyék. de legfeljebb csak mint részegyéniségek. E feltételt azért említem meg. hogy ez a különböző egyedeknél az elképzelhető legkülönbözőbb formákat ölti. Ha egy esetet a megadott módon kezelünk.ha ilyen leírás egyáltalán lehetséges lenne annyiban nincs értelme. és könnyen tönkremennek. azaz megértve és mint a tudat valóságát integrálhatná. az animus. amelyek a fejlődésfolyamat célját vagy céljait jelenítik meg. hogy az ember elérheti a teljességet. ilyenkor rendszerint a négyesség és körszimbólumokat használta. az anima. Egyetlen közös vonásuk bizonyos archetípusok előfordulása. hogy a kompenzációt mint gyógyító tényezőt a lehetőséghez képest kihasználhassa.

Die kulturelle Bedeutung der komplexen Psychologie. hogy ha az álomban ennyire fel kellett néznem. Ebből arra következtettem. Esetleg az orvosból hiányzik a szükséges megértés. azt hiszem. annál is inkább. pl. A helyes értelmezés jutalma megelevenedő lelki élet. hogy álmainak interpretálásával nem a legjobb nyomon járok. rögtön gyökeresen megváltozott a helyzet. terméketlen és értelmetlen lesz. aki különböző okokból gyanúsnak látszott előttem. Végül rászántam magam. már bebizonyították. ezt esetleg már a következő álom megmutatja. kétség. Természetesen a páciens ellenállása is okozhat megrekedést. vagy bármi más tökéletlenséget követtünk el. amint ez velem esett meg egy igen intelligens páciens esetében. ha makacsul ragaszkodik túlhaladott illúziókhoz és infantilis igényekhez. 1935. . amelynek legmagasabb tornyán valami erkélyfélén ül egy nő. mikor lehetünk biztosak az álom értelmezésében? Van-e egy akár megközelítőleg is megbízható kritériuma az értelmezés helyességének? E kérdésre szerencsére igennel felelhetünk: ha egy álomfejtésben melléfogtunk. tudományos.szerepe. tehát a messze ágazó. vagy közvetlen. akkor elég hamar érezhető lesz eljárásunk általános eredménytelensége és semmitmondó volta abban. A hibaforrást azonban nem tudtam felfedezni. Pl. a korábbi motívum érthetőbb formában újra megjelenik. erős ellenállás szegül vele szembe. Amint elmondtam neki álmomat magyarázatával együtt. hogy görccsel a nyakamban ébredtem. annyira hátra kellett szegnem a fejem. a valóságban bizonyára lenéztem páciensemet. Tegyük fel. a helytelen büntetése megakadás. ezért megpróbáltam magam kétségeim igaztalanságáról meggyőzni. Ennek a kezelési módszernek a problematikájával foglalkoztam az utóbbi évtizedek folyamán minden munkámban és kutatásomban. mivel úgy láttam. 67 Vö. Hogy jól láthassam. Az ezt megelőző éjszakán a következőt álmodtam: Az országúton vándorlok. Jobbra kastély áll egy meredek dombon. amely a lemenő naptól megvilágított tájon vezet át. A nőben még álmomban felismertem betegemet. Wolff: Einführung in die Grundlagen der komplexen Psychologie. ezt az elmondottak. De joggal kérdezhetné valaki. és a sivárság mindkettőjüknél fellépő érzése. és minden várakozást felülmúlóan haladt előre a kezelés. Jelen munkámban a komplex pszichológiáról 67 (ezzel a névvel szeretném illetni elméleti kísérleteimet) csak általános tájékoztatást kívántam nyújtani. úgyhogy orvos és páciens kétségben vagy unalomban fuldoklanak. ellenállás. hogy megfelelő tandíj lefizetése után megingathatatlanul higgyen az álomkompenzáció megbízhatóságában. hogy vállalkozásunk kiürül. hogy ő is észrevette. magyarázatunkat egy ironizáló parafrázis vonja kétségbe. Kielégítő indulás után mindinkább úgy éreztem.: T. Az effajta tapasztalatok rákényszerítik az embert. Kezelési óráim közben mindjobban ellaposodott a beszélgetés. filozófiai és vallásos implikációk figyelmen kívül esnek. és az eredménytelenség egyre érezhetőbbé vált. hogy a következő alkalommal ezt elmondom a betegnek. hogy ezek a magyarázataink is balul sikerülnek. E célból olvasómat a fentebb idézett irodalomra kell utalnom.

Mivel azonban az analitikus technika megeleveníti a tudattalant. Az ilyen esetekkel való találkozás veszélye mindenkit fenyeget. Mindenki tudja. hiszen test és lélek el nem választható. ha igen tapasztalt és ügyes. ha esetleg oka nem pszichikai is. Ha neurotikus emberről van szó. Ugyanez okozhat vagy elnyújthat testi betegségeket is. Minden ún. A kezelés kockázatától eltekintve a tudattalan önmagában is veszélyes lehet. de normális voltuk csak egy latens (lappangó) pszichózis mesterséges kompenzációja. hogy sosem bukkant volna fel. Sejtelmük talán csak abban nyilatkozik meg közvetetten. hogy az elmegyógyász bolondokkal való érintkezése következtében szükségszerűen maga is megőrül. és gyakran tudtam olyan álmokat kimutatni.8. és az fenyegeti. vonzza. Ügyetlenség. bárminek lehet pszichikai oka. szinte egy és ugyanaz az élet. Az az állítás. hogy a tudattalan nem veszélyes minden körülmények között. hogy az analízis az embereket megbolondítja. nemcsak kisebb vagy nagyobb balesetek érhetik. igen óvatosnak kell lenni. ilyen esetben szétrombolja az üdvös kompenzációt. vigyázatlanságból eredő balesetet meg kellene vizsgálni ebből a szempontból. fejezet A TUDATTALAN MEGÉRTÉSÉHEZ. amelyeknek nem kellene feltétlenül rosszul végződniük. természetesen éppoly buta. hogy a balesetek milyen nagy hányada pszichikai indíttatású. akiknek semmilyen különösebb neurotikus szimptómájuk nincsen . vagy még előbb az öngyilkosságba kerget. Az emberek legnagyobb része nem is sejti. hanem minden elhibázott orvosi beavatkozásé. Ez azonban nem kizárólagosan a tudattalan analízisének a sajátsága. nézeteik és szokásaik rendkívül normálisak. olyanok. ujjunk megégetésétől stb. Az ember nem tudhatja. mint ahogy a testi szenvedést a lélek is megsínyli. E veszély egyik legközönségesebb formája a baleseti hajlam. apró balesetektől. aki azt hiszi. Ártézi kutat fúr. ami már hetek vagy hónapok óta készül megvalósulni. ha nekikezd az álmok analízisének. amelyek már hetekkel az események előtt önrombolási tendenciát mutattak. Ezért ritka az olyan testi betegség. hogy vulkánt talál. Kétségtelen. önkényes magyarázat és még sok más hasonló tönkretehet olyan eseteket is. téves felfogás. Óvatosnak kell lenni. mert nem vagyunk vele . és felszínre hozza. Vannak látszólag normális emberek. A lélek rendellenes működése súlyos testi károkat okozhat. Sajnos e lappangó pszichózisesetek nem túl ritkák. igen valószínűen olyasvalamit. még akkor is.de lehet. mit vált ki.talán ők maguk is orvosok vagy nevelők -. de olyan is. de ha mint neurózis jelentkezik. ami az eset titkos pszichológiai kauzalitásának biztos érzéséből ered. hogy ha valaki valamilyen okból nincs jól hangolva. Az illetőknek maguknak sincs fogalmuk saját állapotukról. amely bizonyos körülmények között elmebajhoz vezet. robbanásveszélyes töltés halmozódott fel. turistabalesetekig. elbotlástól. Talán valami belső és láthatatlan folyamatot indítunk ezzel meg. és a jólneveltség mintaképei. ami később úgyis napvilágra került volna . hogy a tudattalanban rendkívüli energia. mint lepkét a láng. Rendes körülmények között a tudattalan csak azért előnytelen vagy káros. önmagunk megütésétől. kezdve egészen az autószerencsétlenségekig. A közbeszédben azt mondjuk: “ez éppen a kellő pillanatban halt meg”. A TERÁPIA ÁLTALÁNOS ELVEI Téved. mint az az elterjedt nézet. ha a tudattalannak csak előnytelen oldalát emelnők ki. s a tudattalan kitör immár feltarthatatlan fantáziák és az őket követő izgalmi állapot formájában. Igazságtalan lenne. ez jelzi. Végül is azonban nem a neurotikus esetek a legveszedelmesebbek. amelynek lelki vetülete ne lenne. amely egy lélektanilag megfelelő pillanatban akár az életét is kiolthatja. amivel akár társasjátékot is lehet játszani. hogy a pszichológia és pszichiátria rendkívüli módon érdekli őket. Sok hasonló esetet vizsgáltam meg. hogy a tudattalan valami ártatlan dolog. aki a tudattalan elemzésével foglalkozik. akik még büszkék is saját normális voltukra.

az egyértelmű az ösztönnélküliséggel és gyökértelenséggel. és egyre újabb kombinációkat alkot anyagából. Más szóval: jelentős fejlődés eléréséhez nincs szükség különösebb intelligenciára vagy egyéb tehetségre. aki a gyógyhatás elérése után. amire szüksége van. A közbeszőtt kis gyakorlati példák jobb fogalmat adnak erről. Egészen más átélni az álmot és megfejtését. amelyek közt egyaránt találunk konzervatívakat és evolúcióra hajlamosakat. anélkül. amit elfelejtettünk. ha az ellen tud állni a csábításnak. ugyanez a valóságban gyakran hihetetlen elevenségű kis dráma lehet. Az álomfejtés papíron talán önkényes. amelyek a tudatnak nem állnak rendelkezésére soha. amit csak a jótékony természet túláradó bőségében közvetíthet az embernek.68 Ha nincs kapcsolatunk a tudattalannal. vagyis akikben megvan a képesség és hajlam a finomabb differenciálódásra. .rendkívül különbözők vagyunk. zavaros és mesterkélt. hogy a kezelés általános formulák és bonyolult tételek bemagoltatásából áll. hiszen övé a teljes küszöb alatti (szubliminális) pszichikai tartalom. vagyis ennek lemetszése káros. 185. Tehát nem úgy áll a dolog. Ha én például egyoldalúságot vetek a freudi szexuálteória szemére. ez nem jelenti egyben azt is. Nem lepne meg. Ugyanez a helyzet a pszichikai fejlődésképességgel is: nincs különösen tehetséges egyének számára fenntartva. hogy valakinek az egész fejlődést végig kelljen csinálnia. vége az egység hiányának. Ha azután végeredményben 68 Vö. vagy el kellene érnie. A tudattalan az ember elsőrendű vezetője lehet. hogy súlyos esetnek kell lenni ahhoz. közvetlenül az élményből ered. csak saját gyenge szemléltetőképességemet hibáztatnám. Olyan lehetőségei vannak. maga az elmélet is.mint tudjuk . hogy az gyökértelen spekuláción alapulna: az is valóságos tények hű lenyomata. Egy pillanatig sem szabad azonban azt hinnünk. csakhogy ezek sokkal finomabbak és nagyobb horderejűek. Szó sincs róla. akik eredendőleg hajlamosak és hivatottak erre. hasonlóan tudatunkhoz. akár az állatfajok. amelynek aligha sikerülhetett az orvosi pszichológia tárgyát képező áttekinthetetlen gondolat. a szenvedés fokától vagy időtartamától függetlenül. A tudatosodásnak magasabb fokát azonban csak olyan emberek érhetik el. még ott is. rendelkezésére áll archetipikus organizmusába ágyazva a számtalan elmúlt évezred bölcsessége és tapasztalata. amint a gyakorlati megfigyelés közben felmerültek.harmóniában. 1928. Az eredmény a kezelés úgyszólván bármelyik fokán megmutatkozhat. amelyek a jövő meghatározásához segítenek. Instinkt und Unbewusstes. prospektív (előre tekintő) kombinációkat készít. És fordítva is. Ha sikerül azt a funkciót előidéznünk. Ebben a pszichológiában minden élmény. mint a tudatos kombinációk. ha az olvasó még az előző fejezetekben elmondottak után sem tudna magának világos képet alkotni a mai orvosi pszichológia elméletéről és gyakorlatáról. mivel ennek dinamikája azonos az ösztönök energiájával. Szubliminális. Viszonylag sok olyan ember akad. A tudattalan állandóan tevékeny. hogy a differenciálódás lehetőségét csak a magasabb rendű fajok számára tartotta volna fenn. amelyet transzcendensnek neveztem. Én itt intellektuális megfogalmazást adtam: a rendes praxisban azonban nem erről szokott szó lenni. minden. akinek az intelligenciája nem elegendő. Ebből a szempontból . I.és élményhalmazt plasztikus képbe tömöríteni. de nem abban az értelemben. mivel e fejlődésben erkölcsi tulajdonságok segíthetik azt. mint ennek langyos felöntését kapni papiroson. hogy a fejlődés egy magasabb lépcsőfokát érné el. egy súlyos eset kezelése igen hosszú ideig tarthat. A tudattalannal szemben tanúsított negatív beállítottság. ahol a legelvontabban viselkedik. és a tudattalan előnyös oldalát élvezhetjük. pusztán saját kifejlődése érdekében a változásnak még újabb grádicsait járja meg. és amin átsiklottunk. A gyakorlati kezelés az eddig elért gyógyítási eredményhez igazodik. Mindenki saját módján és saját nyelvén hódítja meg azt. vagyis ellenkezésbe jutottunk vele. in: Energetik der Seele. A természet arisztokratikus. Akkor ugyanis a tudattalan megadja mindazt az ösztönzést és segítséget.

azok egyet értenek azzal az elmélettel. De ha valaki a segítés és gyógyítás vágyától ösztökélve új utakat keres. “C’est donc un devoir moral de l’homme de science de s’exposer à commettre des erreurs et à subir des critiques. 1895. hogy túlkapaszkodjon saját legmélyebb benyomásain és ezeknek elvont megfogalmazásán. és kitegye magát a kritikának.. gyakran keserű vívódás. s hogy Freud felfogása mellett állandóan szemem előtt volt Adler nézete és annak a kifejlődése. hanem a mindennapos. Les lois psychologiques du symbolisme. és kiegyeztem azzal a ténnyel. Nekem az a nagy előnyöm volt Freuddal és Adlerrel szemben. . ha az intellektuális vonalvezetést követve itt-ott nem teljesen kisimított törés nyomára bukkan. ha a szerző már alaposan megismert dolgokról ír. De tudom. hiszen a benyomások megszerzése és ezeknek szellemi feldolgozása már egy életre szóló munkát jelent. pour que la science avance toujours. hogy netalán tévedek.. approuvent cette théorie qui place les raisons de la science au-dessus de misérable vanité et du mesquin amour propre du savant. és nem hiszik magukról. s ilyesmi komolyabban soha nem aggasztott. s kényszerültem arra. vagy tekintélyszerzési eszköz. hogy nem a neurózispszichológián és egyoldalúságában nőttem fel. Az előadás zavartalan folyamát csak olyan esetben lehet elvárni. Ezen a területen egyelőre úttörő munkát végzünk. .) . ez csak azt mutatja. hogy ne csak a meglévő véleményeket. amelyeket tulajdonképpen még alig ismer. Ez az eset lett doktori disszertációm tárgya is.69 Nem lehet érdektelen tudományos munkásságom ismerői számára mai gondolataimnak negyven év előtt született tanulmányommal való összehasonlítása.” (A tudósnak tehát a tudomány előrehaladása érdekében erkölcsi kötelessége. hanem a sajátomat is relatívnak. köt. hanem kissé a szívemből is. milyen objektív és szubjektív meggyőző erővel bukkannak fel ezek a tények. 1902. A tudományos kutatómunka sosem volt fejőstehén a számomra. hogy mindig az abszolút és örök igazságot nyilvánítják ki írásaikban.Akiknek elég komoly és hideg a szelleme. és sokszor kellett megváltoztatnom nézeteimet. betegeken nyert pszichológiai tapasztalatok árán kikényszerített. hanem a pszichiátriában. Guilleaume Ferrero megjegyzése a “misérable vanité du savam”-ról70 intés volt a számomra. hogy Nietzschén jól felkészültem a modern pszichológiára. Amint Freud számára döntő volt Breuer fentebb említett esete. 69 70 Zur Psychologie und Pathologie sogenannter okkulter Phenomene . Ezzel szinte kezdettől egy konfliktus kellős közepébe keltem. Az egyes kutatótól igazán nem kívánhatjuk. azaz egy bizonyos pszichológiai típusú megnyilatkozásnak lássam.egyoldalú elmélet nőtt ki belőle. Ezért az előadottak közül egyes dolgokat nemcsak hideg fejjel írtam. ugyanúgy születik a tévedésből az igazság.. olyan dolgokról is kényszerül írni.. amit a nyájas olvasó talán tekintetbe vesz. hogy valamint éjszakából lesz a nappal. ugyanúgy az én felfogásom alapja is egy döntő élmény: gyakorló féléves egyetemi hallgató koromban hosszabb időn keresztül figyeltem meg egy fiatal lány szomnambulizmusát. mely a tudomány érveit a tudós nyomorult hiúsága és hitvány önérzete fölé helyezi. és ezért sem féltem attól. Gyakran tévedtem. VIII.Ceux qui sont doués d’un esprit assez sérieux et froid pour ne pas croire que tout ce qu’ils écrivent est l’expression de la vérité absolue et éternelle. hogy vállalja a hibázás lehetőségét.

hogy a maga útját járja a puszta remény jegyében. mert minden maga útján járó ember kötelességének tartom. mivel talán nem szabad igazaknak lenniük. mit talált felfedező útján: hűvös vizet-e a szomjazónak. Így kell cselekednie mindenkinek. Ebben a gyakorlati pszichológiában nem valamiféle általános emberi lélekről van szó. Akár akarjuk. hanem a jövendő dönt. A pusztán az intellektust kielégítő pszichológia sohasem praktikus. Állok kritikája elébe. Az itt leírt út sajátossága nem kevéssé fakad abból a tényből. s az őket közvetlenül szorongató sokrétű problémákról. s e magány tátongó veszélyének. Az új felfedezések igazságáról és tévedéséről azonban nem a kortársak kritikája. tehát a lélek minden tényezőjével foglalkoznunk kell. mivel a lélek olyan kifejezésre vágyik. míg holnap azzá lesznek. aki tudatában van egyedüllétének. akár nem: a világnézet kérdése elkerülhetetlen.Zárszó Végezetül elnézést kell kérnem az olvasótól. vagy a terméketlen tévedés homoksivatagját. a második intésül szolgál. amely egészét öleli fel. amelyek ma még nem igazak. akinek az a sorsa. hanem egyes emberekről. hanem az érzelmi állásponttal is számot kell vetnünk. s annak nyitott szemével. mert a lélek teljességét nem foghatjuk fel pusztán az intellektussal. . hogy e néhány oldalon ily sok nehezen érthető újdonságot mertem mondani. Az első megsegít. hogy tudtára adja a közösségnek. Vannak dolgok. hogy immár nem korlátozhatjuk a valóságos életből származó és arra hatni is akaró pszichológiát az intellektuális-tudományos álláspontra.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful