Carl Gustav Jung

Bevezetés a tudattalan pszichológiájába
Fordította: NAGY PÉTER
A fordítás alapjául szolgált:

C. G. JUNG: ÜBER DIE PSYCHOLOGIE DES UNBEWUSSTEN.
IN: C.G. JUNG: ZWEI SCHRIFTEN ÜBER ANALYTISCHE PSYCHOLOGIE. C. G. JUNG: GESAMMELTE WERKE. SIEBENTER BAND. © WALTER VERLAG AG, OLTEN. 4. VOLLSTÄNDIG REVIDIERTE AUFLAGE 1989

TARTALOM
Előszó a magyar kiadáshoz Az első kiadás előszava Előszó a második kiadáshoz Előszó a harmadik kiadáshoz Előszó a negyedik kiadáshoz Előszó az ötödik kiadáshoz 1. fejezet A PSZICHOANALÍZIS 2. fejezet AZ ERÓSZ-ELMÉLET 3. fejezet A MÁSIK NÉZŐPONT: A HATALOMVÁGY 4. fejezet A BEÁLLÍTOTTSÁGI TÍPUS PROBLÉMÁJA 5. fejezet A SZEMÉLYES ÉS A SZEMÉLY FÖLÖTTI VAGY KOLLEKTÍV TUDATTALAN 6. fejezet A SZINTETIKUS VAGY KONSTRUKTÍV MÓDSZER 7. fejezet A KOLLEKTÍV TUDATTALAN ARCHETÍPUSAI 8. fejezet A TUDATTALAN MEGÉRTÉSÉHEZ. A TERÁPIA ÁLTALÁNOS ELVEI Zárszó

Előszó a magyar kiadáshoz A tudattalan pszichológiá-járól írt művemnek dr. Nagy Péter fordításában és dr. Jacobi Jolán gondos felügyelete alatt készült magyar fordítása az első írásom, amely ezen a nyelven jelenik meg. Néhány mástól eltekintve tehát először lát napvilágot eredeti művem a keleti Európában. Nemcsak azért vagyok nagy hálára kötelezve dr. Jacobi Jolánnak, mert a fordítás megjelenését lehetővé tette, hanem talán még sokkal nagyobb mértékben azért, mert e könyv átdolgozásánál és sajtó alá rendezése közben ösztönző segítségével és hasznos tanácsaival oly önzetlen módon támogatott. Különösen jólesik, hogy ez az írásom immár közvetlenül szól a magyar olvasóhoz, ama nép fiához, amely mindig eleven érdeklődés jelét adta munkálkodásom iránt: ha közvetve is, de talán ezért való hálám egy részét rója le ez a könyv. A nyugati féltekéről származó sok tanítványom között dr. Jacobi Jolán volt az első magyar; évek óta dolgozik vezetésem alatt Zürichben, és e réven valóban alapos tudásra tett szert a tudattalan pszichológiájának olyannyira szétágazó s nehéz területén. Ennek pompás bizonyítékát adta Die Psychologie von C. G. Jung c. munkájával, amely elsőrangú bevezetés műveimhez. Az ő tárgyismerete szavatol e fordítás pontosságáért és értelmi hűségéért is, ami e nehéz és kényes anyag taglalásakor rendkívül fontos. A jelen kísérlet legkevésbé sem próbál átfogó ábrázolás lenni, megelégszik azzal, hogy az olvasót a tudattalan pszichológiájának legfőbb problémájával megismertesse, az orvosi tapasztalás által kijelölt keretek között. Mivel írásomat csupán bevezetésnek szántam, a szellemtörténet sokrétű vonatkozásaira: mitológiára, vallásra, filozófiára, primitív pszichológiára s a többire csak utalok. Zürich, 1944 januárjában A SZERZŐ

Az én célom pusztán általános tájékoztatást adni a tudattalan pszichológiájának lényegét illető legújabb felfogásokról. a kölcsönös rágalmazási hadjárat. akkor mai. A tudattalan problémáját annyira fontosnak és korszerűnek tartom. Fel kell hívnom az olvasó figyelmét arra. s amíg az egyes ember megteszi. Aki azonban önmaga felett elmélkedik. Az emberiség nagy problémáit sohasem általános törvények. Csak az egyes emberek beállítottságváltozása lehet a kezdete a népek lelki átalakulásának. E követelménynek legfeljebb az itt felvetett problémákat egyenként taglaló terjedelmes tudományos munkák felelhetnének meg. amely éppen azt tartalmazza. Aki tehát mélyebben be akar hatolni az itt érintett problémákba. meg fogja tenni az egész nemzet is. hanem mindig az egyes ember beállítottságának megújhodása oldotta meg. Az utóbbi évek sokrétű s jelentős változást hoztak a tudattalan pszichológiájában. ha ez a mindeneket oly közelről érintő probléma nehezen hozzáférhető szakfolyóiratok hasábjaira száműzve a művelt közönség látókörén kívül könyvtári polcokon tengetné árnyékéletét. annak a szakirodalmat ajánlom. az elképzelhetetlen pusztítási düh. Ha volt idő. Küssnacht (Zürich). s az ember képtelensége arra. ezzel szemben tekintetbe vettem Adler pszichológiáját. megadtam saját nézeteim általános irányvonalát is. amit a legszükségesebb lenne tudnunk. hogy a rendezett tudatvilág alatt nyugtalanul szunnyadó kaotikus tudattalant a gondolkodó ember számára szembeszökővé tegyék. amikor a kiadó kívánságára az 1912-es Rascherévkönyvben megjelent Neue Bahnen der Psychologie (A pszichológia új útjai) c. s egyszersmind azt is. ha még egyszer eszébe jutna saját rossz tulajdonságaiért szomszédját tenni felelőssé. hogy nézetem szerint súlyos veszteség lenne. amikor az önmagunkon való elmélkedés volt a szükséges és egyedül helyes út. szerencsétlen korszakunk feltétlenül az. hogy tanulmányom kereteit lényegesen kibővítsem. A most folyó háborút kísérő pszichológiai jelenségek .mindennél alkalmasabbak. s amennyire csak e mű keretei lehetővé tették. E munka tehát a korábbi tanulmányt átdolgozott és bővített formában mutatja be. hogy a véres démont megállítsa útjában . Egyes Freudról szóló fejtegetéseket megrövidítettem. Amit a nemzetek tesznek. beleütközik annak a tudattalannak a korlátaiba. ez késztetett arra. hogy alapjában véve még barbár. azt teszi az egyes ember is.mindenekelőtt az általános ítélőképesség hihetetlen elvakultsága. a hazudozás gáttalan árja.Az első kiadás előszava A jelen kis munka akkor keletkezett. tanulmányomat egy második kiadás számára kellett átnéznem. hogy az bármilyen szempontból is végleges érvényű vagy akár csak kielégítően meggyőző lenne. hogy mily kegyetlen fenyítés vár rá. 1916 decemberében A SZERZŐ . Mert az egyes ember pszichológiája azonos a népek lélektanával. Eszembe sem jut e munkával kapcsolatban. hogy ez a fejtegetés kissé bonyolult anyaga miatt sok türelmet és figyelmet kíván. Ez a háború kegyetlenül megmutatta minden kultúrembernek. Abban a tanulmányban a Freud által inaugurált pszichológiai felfogásmód egy jelentős darabjának ábrázolására korlátoztam magam.

saját lényének. hogy ezeket inkább egy most előkészületben levő könyvemben taglaltam a nekik kijáró alapossággal. mások törvényekben és szerződésekben. az emberi lét lényegéhez. befele fordul. Munkám ezt az érdeklődést kívánja szolgálni. mintsem reméltem.sokak számára nem könnyen érthető tartalma ellenére is . amelyeket minden utcasarkon prédikálnak. s mivel az egész világ inog. Csak az egyes ember magába szállása. saját bensejükben. A második kiadás. hogy nem szolgálnák-e jobban az emberi társadalom ügyét. ha először és egyedül saját magukon. saját belső államukon próbálnák ki azokat a törvényeket és diadalokat. belső szakadásra.1 Az első kiadás megjelenése után hozzám érkezett levelekből örömmel láttam. VI. hogy embertársaira kényszerítse ezt. kisebb változtatásoktól és javításoktól eltekintve. a meglevő feloldására és megújulásra van szüksége. bár tudatában vagyok annak. nem pedig arra. ahelyett. ha önmagukon kezdenék a mostani rend átváltását. a keresztény. Az emberi lélek problémái iránti érdeklődés ennek az önmagunkhoz való ösztönös visszatérésnek a szimptómája. Az ott lefektetett alapelvek behatóbb tárgyalása azonban olyan mértékben lépné túl egy többé-kevésbé népszerű tájékoztató mű kereteit. Még nagyon kevesen kutatnak önmagukban. hogy a közönség széles rétegeinek érdeklődése az emberi lélek problémái iránt sokkal erősebb. hogy általánosan könnyű megértésre találjanak. Ezt az érdeklődést talán nem kis mértékben arra a mély megrázkódtatásra vezethetjük vissza. hogy éppen az utolsó fejezetek sokkal bővebb fejtegetést kívánnának rendkívül nehéz és újdonság voltuk miatt. vagy bármi mást hirdető szép szavakkal. 1918 októberében A SZERZŐ 1 Psychologische Typen. E katasztrófa látványa az embert tehetetlensége érzésében önmaga felé fordítja. hogy ezt embertársaiktól várnák el. lényegében változatlanul jelenik meg. Küssnacht (Zürich). hogy e kis írásom . egyéni és szociális adottságainak alapjaihoz való visszatérése lehet a mai világban uralkodó vakság gyógyításának kezdete. amelyet tudatunk a világháború révén elszenvedett. Minden egyes embernek gyökeres változásra. támaszt keres.ily rövid idő alatt már második kiadását éli meg. . Sokan még a külvilágban keresik ezt. egyesek hisznek a csalfa győzelemben és a győző hatalmában. megint mások a fennálló rend lerombolásában.Előszó a második kiadáshoz Örömömre szolgál. amelyek tudattalan személyes hatalomvágyból fakadnak. Gesammelte Werke. felebaráti szeretet vagy a szociális felelősségérzés képmutató köntösében. még túl kevesen tették fel maguknak azt a kérdést. 1921.

ha ez a kis könyv ezt a célt elérné.Előszó a harmadik kiadáshoz Ez a mű a világháború alatt született. vegye figyelembe. A nehézségeket még növeli az a tény. A háború elmúlt. Tekintetbe véve azt a tényt. hanem legfeljebb anyagának megközelítő ismertetése és az e réven való ösztönzés. E körülménynek köszönheti ez a kis írás. mivel ezt a kérdést azóta alaposan taglaltam Psychologische Typen c. hogy az effajta írásnak sohasem lehet célja a meggondolások s a bizonyítás egyes részleteibe való behatolás. rendkívül bonyolult anyagról népszerűen próbáljon beszélni. Küssnacht (Zürich). A háború által felvetett nagy lelki problémák azonban nem szűnnek meg foglalkoztatni minden gondolkodásra és kutatásra hajlamos ember szívét és elméjét. hogy az itt taglalt lelki folyamatok és problémák nagy része sokaknak bizonyára teljesen ismeretlen. hogy jelentős változtatásokat és javításokat eszközöljek. igazat ad nekem abban. hogy ez nem könnyű feladat. és jelentős részében a nagy események pszichológiai visszhangjának köszönheti létét. hogy egy tudományosan még alakulóban lévő. fejezetet teljesen elhagytam. vagy önkényesnek tűnhet: de kérem az olvasót. 1925 áprilisában A SZERZŐ . munkámban. erre kell tehát utalnom e célból. Egy s más netán előítéletekbe ütközik. és immár harmadik kiadásban lát napvilágot. A típusok fejlődése az analitikus folyamat során c. hogy túlélte a háborút követő időt. Aki csak megkísérelte. s lassanként a hullámok is lecsendesednek. hogy a második kiadás megjelente óta hét év telt el. szükségesnek tartottam. különösen a típusokról és tudattalanról szóló fejezetben. Nagyon meg lennék elégedve.

éppen ezért sok mindenre csak utalok. azért szerény célját teljesíteni tudja továbbra is. Ezért nem mulaszthatom el. Remélem. és egyet-mást meg sem említek. A közönség sokféle reakciója nyomán megállapítottam. különös érdeklődésre talált.Előszó a negyedik kiadáshoz Egypár javítástól eltekintve a negyedik kiadás változatlanul jelenik meg. hogy a kollektív tudattalan. hogy az olvasó figyelmét felhívjam az Eranos-évkönyv (Rheinverlag) utolsó évfolyamaira. Ennek a könyvnek egyáltalán nem igénye csaknem átfogó tájékoztatást adni az analitikus pszichológia teljes területéről. amelynek e könyv egyik fejezetét szenteltem. 1936 áprilisában A SZERZŐ . Küssnacht (Zürich). amelyek különböző szerzők e szempontból jelentős munkáit tartalmazzák.

hogy távoli. rendesen legalább egy emberöltőre van szükségük. amelyek nemcsak elkápráztatni akarnak. sok feleslegest távolíthattam el. Alapos ismereteket csak a szakirodalom tanulmányozása és gyakorlati tapasztalatok révén szerezhetünk. Azokat az olvasóimat. akik e területen alapos ismereteket kívánnak szerezni. elszigetelt vártán állok. hogy a modern orvosi pszichológia nézeteinek még nagyon kevéssé sikerült az egyetemeken képviselt tudományba behatolniok. hanem a pszichológia-tankönyveket is. 1942 áprilisában A SZERZŐ . Így fogják a legegyenesebb úton felismerhetni az orvosi pszichológia helyét és jelentőségét. A tudattalan pszichológiájához hasonlóan komplikált és nehéz anyag nemcsak új ismeretekre. Bár igyekeztem a lehető legtöbb új szempontot beleágyazni szövegembe. E széles rétegeknek szánt írásomban az orvosi pszichológia és saját kutatási irányzatomnak csak egypár lényeges nézetét ismertetem. s csak kerülő utak árán találhatjuk meg a helyes csapást. hogy a mostani. Küssnacht (Zürich). Azt hiszem. új kiadást alapos revízió alá vegyem. mégis arra kérem az olvasót. hiszen ezen a területen szinte mindenki tekintélynek képzeli magát. mennyire igazolt Freud panasza pszichoanalízise “népszerűtlenség”-éről. változatlan kiadás óta hat év telt el. Azoknak az új ideáknak. de sok tévedésre is alkalmat ad. nem túlzok. bár a múlttal ellentétben akadt már néhány elismerésre méltó kivétel. és az én érzésem. Ebből az összehasonlításból mindenki felismerheti majd. amelybe kísérletképpen benyomulunk. a pszichológiai újításoknak még többre. hogy meggyökerezzenek. s ezt is csak egy bevezetés erejéig. hogy ne csak az orvosi pszichológia és pszichopatológia fő műveit tanulmányozzák lelkiismeretesen. nyomatékosan kell kérnem. ha azt állítom. ezért szükségesnek láttam. Ez alkalomból sok elégtelen részt irthattam vagy javíthattam ki. ne várja e területen a mai pszichológiai ismeretek összes sarkalatos pontjainak többé-kevésbé teljes leírását. Még áttekinthetetlen új világrész ez.Előszó az ötödik kiadáshoz Az utolsó.

S. az úgynevezett “idegorvosnak”. fejezet A PSZICHOANALÍZIS Az orvosnak. amit “idegességnek”. hogy a neurózisok pszichológiájának alapjait lefektette. de legtöbbször egyáltalán nem hatnak. s amikor 1905 táján a szexualitás pszichológiáját kezdte megvilágítani8. Die Suggestion und ihre Heilwirkung. L’automatisme psychologique. Hiszen a betegnek épp a lelke szenved. s az egyetemeken tanított pszichológia vagy filozófia volt. Die Traumdeutung. 1889. 1900. . Hideg víz. amelyet ő pszichoanalízisnek nevezett el. Janet3 megkezdte korszakalkotó kutatásait a neurotikus állapotok pszichológiájára vonatkozólag. 1873. az orvosok pszichológiai előképzettsége igen gyenge lábon állt. Abban az időben még nem létezett a neurózisok és pszichózisok lélektana. német kiadás: S. Körülbelül úgy jártak el. Freud 1888 Du sommeil et des états analogues. messze a tudomány határain túl. egyhangúlag szidalmazni kezdték. és méghozzá a lélek legmagasabb és legösszetettebb funkciói. Nem utolsósorban a tudósok e felháborodott rohama tette a freudi pszichológiát szokatlanul széles körben ismertté. mindenesetre mindaz. hogy a neurotikus szimptóma “pszichogén”. e tárggyal foglalkozó mű 6 gyenge visszhangra is alig talált. Mielőtt e tan lényegének megismertetésébe kezdenénk. vagyis annak a metódusnak az alkalmazásából. aki dicsérően nyilatkozna a Föld gömbölyű voltának gondolatáról vagy tényéről. és Nancyban Bernheim4 nagy sikerrel elevenítette fel Liébault-nak5 az ő idejében már elfelejtett kezdeményét. hisztériának stb. vagy a Wilbelm Wundt2 által bevezetett ún. holott ezek. éppen a pszichiátria területén már felmérhetetlen jelentőségű megfigyeléseket tartalmaztak. a neurózisok szuggesztiós kezelését. kísérleti pszichológia. azaz a lélekből ered. Midőn Freud 1900-ban az álom első valódi lélektanát megírta 7 (előtte e téren a témához illő éjszakai sötétség uralkodott). mint az olyan ember.1. ha betegein segíteni akar. amelyeket szinte már alig merünk az orvostudomány hatáskörébe utalni. el kell mondanunk egyet és mást ezen tanítás és az egyéb tudományok egymáshoz való viszonyáról. a kollégák kinevették. A pszichiátriai tankönyv csak elmebajok klinikai leírásával és rendszerezésével foglalkozott. 1895. éspedig a nancyi 2 3 4 5 6 7 8 Grundzüge der physiologischen Psychologie. tehát logikusan lelki kezelésre szorul. Charcot párizsi iskolájából. Már Charcot idejében tudták. 1898. levegő. hiszen az ideges bántalmak. Freudé a halhatatlan érdem. 1905. Névroses et idées fixes. a Salpetrièreből indult ki az első kezdeményezés a neurózisok pszichoterápiájára: P. Az ő tanítása a neurózisok gyakorlati kezeléséből indult ki. 1985) Drei Abhandlungen zur Sexualtheorie. Tudták azt is. amely döntő befolyással volt rá. (Álomfejtés. 1935. neveznek. Freud fordította le Bernheim könyvét. legfeljebb átmenetileg. s aztán a következő lapon folytatta a hisztériás esetek régi módon való taglalását. pl. Régebben. 17 Breuer und Freud: Studien über Hysterie. fény. 1866. Freud következő munkái teljes részvétlenség mellett jelentek meg. feltétlenül szüksége van pszichológiai ismeretekre. lelki eredetű. azaz az emberi lélek ismerőjének kell lennie. Itt az orvosnak pszichológusnak. Vizsgáljuk meg közelebbről ezt az újfajta pszichológiát. Az első nagyobb. melyben Anatole France mondása: “Les savants ne sont pas curieux” (A tudósok nem kíváncsiak) újra beigazolódik. Különös színjáték ez. Egypár szerző elismerőleg nyilatkozott róla. s aztán nyugodtan folytatná a korong alakú föld leírását. villamosság stb. holott a neurózisoknak egészen újszerű felfogását hozta. alig ötven esztendővel ezelőtt.

hogy a ház mögötti mezőn valóban voltak kígyók. Azt azonban nem tudták. Az új pszichológia kezdeteit Breuer doktornak. Breuer megfigyelte. amely mindig közvetlenül a szervek működését akadályozza. bénaság. Nagyszámú hasonló tapasztalat eredményeképpen arra a következtetésre jutottak. mert Bécsből egy sebészt vártak. mint egy normális embernél. Érthető módon képzelmei legfőként ezzel az izgalmas korszakkal foglalkoztak. amikor a beteg éppen egy dalt énekelt. amennyiben anyanyelvén nem tudta kifejezni magát. hogy csak a beteg tudata nem lát és nem hall. az érzék működése különben teljesen rendben van. mire a beteg anélkül. a zavarnak nem voltak szervi okai. mintha a falról egy fekete kígyó közelednék a beteg felé. A páciensnő halálosan beteg édesatyja ápolása közben betegedett meg. és úgy látta. aki hisztériában szenvedett. A beteg maga ezt “talking cure”nak (beszélgető kúra) vagy tréfásan “chimney sweeping”-nek (kéményseprés) nevezte. hogy minden hisztérikus tünetet szuggesztív úton is elő lehet idézni. de mintha megbénult volna. de eleinte sokáig csak részlegesen: mindent lát.iskola munkája nyomán. és Anna (a páciens) egyedül ült a betegágy mellett. az éneket megváltozott hangnemben folytatta. hogy ha betegét mesterséges vagy spontán homályállapotban arról beszéltette. csak angolul (ún. mégpedig a következő tünetekkel: jobb karját spastikus (merev) bénaság érte. orvosa észrevétlenül a zongorához ült. mely a szék támlájáról lógott le. a pszichikus okozati összefüggések teljesen ismeretlenek voltak. ujjai halálfejes kis kígyókká váltak. olyan. hogy a kígyót megbénult jobb karjával űzze el. s amikor rápillantott. és így karja anesztéziáját és bénaságát asszociálta a kígyóhallucinációval. Egy férfi teljes hisztérikus vakságban szenvedett. anesztéziás és paretikus (érzéketlen és béna) volt. nagyon intelligens nőbetege. tehát hisztérikus.meg nem is. paralízis és amnézia) 9. E kitérés után forduljunk újra Breuer betege felé. azaz pszichogén esetként kellett felfogni. A hisztéria szimptomatológiája tele van anatómiai lehetetlenségekkel. hogy feltételeznünk kell: az éber emlékezet sohase lett volna képes ilyen plasztikus és pontos reprodukálásra. emlékezetkiesés. Ez a tényállás szöges ellentétben áll a szervi zavar lényegével. Egyszer. A rendszeres vakság különböző formái hasonló jelenségeket mutatnak fel. és halkan kísérte: egyik versszakról a másikra való átmenet közben megváltoztatta hirtelen a hangnemet. Volt egy fiatal. Anyja egy időre eltávozott. a legkisebb részletekig menő pontossággal.meg nem is. jobb karját a szék támlájára fektetve. hogy észrevette volna. akinek meg kellett volna operálnia édesatyját. Éppígy ismerték. (Nagyon valószínű. ami emlékezés és fantázia formájában benne felszínre vetődött. Akkor e zavarok anatómiai elméletének megalkotásával próbálkoztak. az emberek fejét kivéve. Környezetében minden embert fej nélkül lát. 9 Érzéketlenség. állapota utána egypár órára mindig megjavult. Ezen időszak emlékképei homályállapotban fotografikus hűséggel kerültek újra napvilágra. rendszeres aphasia). Tehát: hall is . “elaludt”. a hisztérikus kihagyásos jelenségek pszichomechanikai feltételeit (anesztézia. miként ered a hisztérikus szimptóma a lélekből. egy régi bécsi gyakorló orvosnak a nyolcvanas évek kezdetén tett felfedezésétől számíthatjuk. Tehát: lát is . Éber álom állapotába jutott. A kezelés során visszanyeri látóképességét. holott a karműködés agylokalizációjában éppoly kevéssé volt zavar. parézia. jobb karja. és időnként “abszenciái” (tudatkihagyásai) vagy homályállapotai voltak. mégis gyakran énekelt. hogy megharapja. A sok elbeszélés közül az egyik körülbelül így hangzott: Egy éjszaka szorongva és félve virrasztott az erősen lázas beteg ágyánál.) El akarta érni az állatot. Egy nő hisztérikus bántalmak következtében teljesen elvesztette a hallását. beszédkészségét is elvesztette. gyengeség. Ezt a megfigyelését a további kezelésben tervszerűen felhasználta. Janet kutatásai nyomán. (Az emlékezőképesség beszűkült tudatállapotban való ilyen gyakori felfokozódását hiperamneziának nevezzük. amelyek a leányt már régebben megijesztették.) Igen különös dolgok kerültek így napvilágra. Valószínűleg megpróbálta. s így ezek adták a hallucináció anyagát. .

Gyakran láthatjuk. s ezért hajlamos az ember a tünet keletkezésében kauzális jelentőséget tulajdonítani nekik. Breuer kezeltje átélt. csak ha a páciens számára különös jelentőséggel bír. Breuer és Freud idézett könyvében egész sereg hasonló példát találunk. nagyon tartós benyomást hagyhattak maguk után. E jelenet közben lépett fel a bénulás és a beszédzavar: az eset előadása a zavarokat is megszüntette. sőt még jobb kedvű volt. s a beteg valószínűleg így tért a teljes gyógyulás útjára. alkalmas volt arra. de ha egy macskához kellett nyúlniok. Freud problémája azonban éppen ez volt: miben áll a hajlam? A kérdés ilyetén felvetése logikus módon a lelki trauma előzményeinek felkutatására vezetett. aki eleinte Breuer munkatársa volt. egér. hogy a sokk egymagában nem okoz feltétlenül betegséget. bőséges bizonyítékokkal szolgált a felfedezéshez. hogy a nyomasztó szorongás ilyen percei. Volt már olyan eset. Kétségtelenül világos. Egy este társaságban volt. Ebből szükségszerűen az következik. de hiába: a nő végigfutott a hosszú utcán. hogy az effajta jelenetek igen mély benyomást hagynak. utána egészen jól érezte magát. míg végre egy angol gyermekversre bukkant. E problémára az orvosoknak van egy kitűnő válaszuk: “Az egyenlet ismeretlenje a hajlam (diszpozíció). s aztán ezen a nyelven tovább tudott gondolkozni és imádkozni. hogy a hisztérikus tünet és (amennyiben tünetekből tevődik össze a betegség) maga a hisztéria lelki sérülésekből (traumákból) ered. félelmében imádkozni próbált. és éjfél felé több ismerőse kíséretében hazafelé tartott. amelyen át egy másik utcába menekülhetett. Bebizonyosodott. ő azonban a legnagyobb lelki nyugalommal és igen céltudatosan kiszemelt egy kaput. máris mélyebb és nehezebb problémák merültek fel. E szörnyű pillanatoknak semmiféle következménye nem lett. Tudok egy fiatal hölgy esetéről. Ez azt jelenti. amikor hátulról hirtelen egy lovas kocsi közeledett gyors ügetésben. hogy a beteg a megrázkódtatásnak . hanem mindig lelki események az okozói. csakhogy ezúttal semmilyen nyelven nem tudott megszólalni. kétségbeesésében a vízbe akart ugrani. aki hirtelen rémület következtében súlyos hisztériában szenvedett. félelmükben és undorukban minden tagjuk remegni kezdett. amely egy hídhoz vezetett. Angliából származó “nervous shock” elmélet. Körülötte holtak és sebesültek rogytak a földre. Ez megfelelő körülmények között abban áll. s rohanni kezdett a lovak előtt. hogy Breuer felfedezését megmagyarázza. ami az egyik embernek közömbös. A hisztéria területén akkor uralkodó. amelyet a katonák éppen sortűzzel “tisztogattak”. a betegség minden bélyegét világosan magán viselő pillanatot egyáltalán átélhetett? Vajon a fárasztó betegápolás eredményezhet-e ilyesmit? Hiszen akkor hasonló eseteknek sokkal gyakrabban kellene előfordulniok. A többiek kitértek előle. vagy hogy olyasvalami. Freud. béka. amely azt tanítja. De mi az oka annak. a másikban a legnagyobb undort kelti: mint pl. sajátos pszichikai diszpozícióra kell találnia. hogy izgalmas jelenetek egészen különbözőképpen hatnak az egyes résztvevőkre.” Az illető “hajlamos” effajta élményekre.Midőn a látomás eltűnt. Az újfajta felfogás széles teret nyitott az empirikus munkának. Nagyon érthető. Ugyanez a hölgy a szentpétervári véres január 22-én véletlenül egy olyan utcában volt. s hogy a lovak alá ne kerüljön. A kocsis ostorát pattogtatta és káromkodott. kígyó. traumatan. és az ápolók idegzete rendszerint úgysem teljesen egészséges. E helyen meg kell elégednem ezzel az egy példával. amelyet Charcot erélyesen pártolt. Itt elhagyta az ereje. macska stb. mint rendesen. hogy a trauma intenzitásának nincs önmagában való patogén (betegségokozó) értéke. vagy akár kellemes is. hogy a százféle hisztérikus tünet közül egyetlenegy sem a véletlen eredménye. Szerencsére a járókelők ezt meg tudták akadályozni. hanem hogy hatásossá legyen. sajnos nagyon gyakori a kimerítő betegápolás. ő azonban ijedtségtől lenyűgözve az út közepén maradt. Ebből eredt az ún. mint amit pl. hogy ilyen. amelyeknek hatása tudattalanul éveken át eltarthat. Hasonló magatartást nagyon gyakran megfigyelhetünk. Freud kutató szelleme azonban nem tudott hosszasan megállapodni a felszínnél. hogy nők nyugodtan segédkeztek a legvéresebb műtéteknél.

talán kerülővel célhoz jutunk. hogy az ő számára valami különlegest jelent. feszélyezett és zavart lett. mivel ez volt a legközelebb eső hely. E pontnál a beteg megszakította elbeszélését. Az utolsó pillanatban mégis sikerült leugrania. hogy a lovak a páciens életében különleges szerepet játszottak. és rákiáltott. magasztosat és alantasat egyesít magában. vendéglátója házába vitték vissza. hogy minden eddigi analizált esetben a traumatikus élmény mellett volt egy különösfajta zavar. valószínűleg semmi oka nem lenne arra. Tehát újra visszatérünk ahhoz a különös pillanathoz. Ez valóban így is volt: kb.tudattalanul specifikus jelentőséget tulajdonít. Most a társaság után érdeklődünk. Az eset patologikus oldalát egyelőre még homály fedi. hogy a traumatikus élmény mellett gyakran az erotika terén is találhatók zavarok. E történet beteges különlegessége abban rejlik. Állítólag a nyilatkozat úgy hatott a páciensre. Más irányba terelve a kérdezősködést. a későbbi eltúlzott és nem helyénvaló reakció azonban érthetetlen marad előttünk. amikor a páciens a lovak előtt rohant. A hatékony momentum látszólag a lovaktól ered. Ha az egyenes út nem vezet eredményhez. Fel lehetne tételezni. hogy pl. és megpróbált más tárgyra térni. ebben az esetben is fel kellene kutatni. hogy a “szerelem” igen tágítható fogalom. a mennytől a pokolig ér. úgy bizonyosodott be. hogy a későbbi szimptómának előjátéka is volt a gyermekkorban. amely a hajlam rejtélyét megnyithatná. A páciens diszpozíciója. és azt reméli. és ápolásra szoruljon. mindent. egy pillanatra úgy érezte. hogy e tekintetben nem bukkanunk-e valami szokatlanra? Az ifjú hölgy ismer egy fiatalembert. mint derült . Hogy egy ilyen élmény nagyon mély nyomokat hagy. ahol a késői órán fedél alá vihették. ami. és őrületes iramban egy szakadékos partú folyó felé rohantak. hogy a pácienst. még további ismeretekre van szükségünk. azt talán nem kell bizonyítani. abban kellett álljon. míg a lovak s a kocsi a mélybe zuhanva összezúzódtak. mikor ismerősei utolérték. Emlékezzünk vissza arra a felismerésre. Közismert. A beteg makacs ellenállásának leküzdése után kiderült. Ezzel megtaláltuk azt a kulcsot. s az után. boldog. A kutatást azonban nem szabad feladni a felületes kérdezősködés negatív eredménye után. lovakkal kapcsolatban egyszer átélt már valamilyen veszedelmet. megtudtam. hogy ideges legyen. E felismeréssel Freud felfogásában lényeges nézetváltozás következett be. jót és rosszat. hétéves korában egy sétakocsizás alkalmával a lovak megbokrosodtak. hogy azon az estén milyen alkalomból jöttek össze. tekintettel a háziasszony távollétére. Ha azelőtt többé-kevésbé Breuer traumatanának hatása alatt a neurózis okát a traumatikus élményben kereste. de a kislány halálfélelmében alig tudta erre rászánni magát. Most tehát azt a kérdést kell felvetnünk: melyek a kocsijelenet különleges körülményei? A félelem akkor kezdődött. nehéz és kínos helyzetet teremtett. Itt kimerült állapotában nagy szívélyességgel fogadták. Nyilvánvalóan hirtelen valamilyen kellemetlen reminiszcencia merült fel emlékezetében. mintha ez az ő halálát vagy valamilyen más borzalmat jelentene. amely az erotika területére tartozik. ha ez valóban igaz lenne. hogy boldogok lesznek. most a probléma súlypontját egészen más irányba tolta el. Maradjunk a felhozott példánál: azt értjük. hogy ó is ugorjon le. aki idegessége miatt hosszabb időre egy külföldi üdülőhelyre utazott. hogy ezen az éjszakán még egy igen különös esemény játszódott le: a szíves házigazda rövidesen lángoló szerelmi vallomást tett. s mint halljuk. mintha ennek valami szörnyűséggel lenne kapcsolata. Egyelőre semmi mást nem találunk. Hogy e rejtélyhez közelebb férkőzzünk. hogy egy hasonló helyzetre való ártatlan utalás miért vált ki ilyen túlzott reakciót? Mind ez ideig csak annyit tudunk. A beteg legjobb barátnőjének búcsúvacsorája volt ez. amikor a nő a lódobogást meghallotta. ezután teljesen elvesztette az ítélőképességét. amelynek következtében e jelentéktelen eseményre ilyen kiszámíthatatlanul reagált. A boldogságáról szóló közlést gyanakvással kell fogadnunk. hogy ártalmatlan lovak rémítik halálra. E barátnő férjnél van. van egy gyermeke is. Ahogy gyűltek a tapasztalatok. Ez azonban még nem magyarázza meg. akit jövendőbelijének szemelt ki: szereti őt. A kocsis leugrott.

és kidobta a nyitott ablakon. s elérte. hogy ebben az esetben is a traumán kívüli erotikus zavarról van szó. Gondolataiba merülten álmodozva játszott gyűrűjével.-val.-ék. mert már régen hozzászokott ahhoz. hogy tudattalanul minden e felé a cél felé irányult. Ismerősei is jelen voltak. amit akart. letépte a gyűrűt az ujjáról. A. de a gyűrű hirtelen kicsúszott a kezéből. Búcsúvacsora közben a gonosz szellem megkörnyékezte betegünket. erkölcsi értékelése azonban kérdéses. Egyéb tapasztalatok alapján feltételeztük azt. mivel erősen hangsúlyoznom kell. Ekkor ismerkedett meg közelebbről két férfival.ezek elől elmeneküljön. hogy a beteg nyári vakációját ugyanazon az üdülőhelyen töltse. nagy nehezen tudta csak megmenteni. A következő hetek munkája volt. Megcsókolta. Ennek következtében meghitt viszony szövődött B. akinek jelenléte olykor érthetetlen módon ingerelte és idegesítette. mint A.-vel való eljegyzését. Mindkettő megnyerte tetszését.” S valóban így is lett: különös viselkedése révén visszakerült a. E romantikus esemény szorosan egymáshoz kapcsolta őket. megérezte a titkot.-hez sokkal jobban vonzódnék. hogy a trauma. A másik útra irányuló tudattalan kényszer volt végül is az erősebb. Úgy tűnt neki.-nénak külföldre kellett utaznia. és idestova már eljegyzésüket tervezték. hogy visszakerülj a házába. mintha az események maguktól peregtek volna. és menekült mindenféle nőies foglalkozás elől. s a páciens között.-be szerelmes. hogy az effajta benyomásokon túltegye magát. A. A ravaszság kétségtelen. míg a tudat azon igyekezett. ezzel növekedett idegessége. Így kerülte el kb. eltúlzott) reakció miképpen érinti a traumát. s félájultan emelte a csónakba. reménykedést és várakozást. hogy bármiféle indíték tudatosult volna benne. valaminek történnie kell veled.égből a villámcsapás. Ez érthetően kínos pillanatot okozott. Ez a feltételezés mindenben beigazolódott. B. gyűlölt és megvetett mindent. A megelőző eseményekből azonban kiviláglik. amely . és ebből azt tanultuk. vagy . ami csak távolról is az ember élettani hivatására emlékeztette. hogy a patologikus (azaz különleges. mintha B. ami ilyen korban a nőket rendesen mélyen foglalkoztatja.-né ebben az időben már mind idegesebb lett. s gyakori rosszullétei miatt sokszor otthon maradt. házába.jobban mondva . Egy alkalommal csónakázni mentek. E feltárás után mindenki hajlamos annak a feltételezésére. A páciens azonban e szenvedély mélységét nem engedte tudatossá válni. A. Ebben az időben a páciens egy nagyobb társadalmi összejövetelen vett részt. hogy B. és naponta győzködte magát arról.-hez való viszonya s barátnője révén gyakran találkozott A. hogy drámai előadásának motívumai a páciens számára a legkevésbé sem voltak tudatosak. amikor a nemi probléma a közelébe férkőzhetett volna. Mindkét férfi lehajolt érte: B. Hogy önmagának ürügyet találjon. hogy A. E fiatal hölgy nagyon fiús gyerek volt. ennek legénybarátja.-né. anélkül. Kevéssel azután az ún. csak a vad játékokat szerette. elkezdett emberkerülővé válni. Úszni nem tudott. A páciens pajkos és vidám volt. akik a köréje nőtt csipkebokrot végre áttörték. s a valóságtól távol eső fantáziavilágba menekült. 24 éves koráig a sok apró kalandot. s hirtelen kiesett a csónakból. hogy B. s az asztal alá esett.-nek sikerült megtalálnia. ahhoz a kérdéshez nevezetesen. hogy a körülmények ilyen láncolatát és annak működését csak ördögi ravaszság képes kigondolni. A pubertás idején. E különös játék természetesen nem kerülhette el a női féltékenység éles tekintetét. s azt súgta neki: “Ma éjszaka egyedül lesz.-vel való eljegyzését keresztülvigye. a barátnője. ellenállhatatlan érzés rohanta meg. hogy ez mit jelent!” Ekkor a pácienst különös. míg végül a következőképpen vázolható összkép állt elő. nyilván. kinevette a lányokat. csak annál inkább sürgette B. Sokatmondó mosollyal húzta a gyűrűt újra a leány ujjára e szavakkal: “Tudja. Azonban az ilyen dolognak rendesen megelőző története is van. úgyhogy röviddel később erősen lehangolva el is hagyta a leány a társaságot. A leánynak így többször alkalma nyílt A. véletlen úgy akarta. B. hogy a hosszú szerelmi históriát darabonként előássuk. Az eredmény az lett. A.val kettesben sétálni. de hamarosan úgy érezte. Most visszatérhetünk kezdeti szempontunkhoz. és kezeltetni magát. akkori legjobb barátnőjének a férje volt.

hogy az erotika és zavarai a neurózis egyedüli forrása. 10 Természetadta tág jelentésében. hogy a szerelem10 problémái és konfliktusai alapvető jelentőségűek az emberi életben. hogy nem a trauma. nevezetesen egy fontos erotikus konfliktus megnyilatkozhat. Ezzel nem akarjuk azt mondani. sokkal nagyobb jelentőségűek. és mélyebben rejlő okoktól meghatározott. a “railway spine” stb. Ezzel az elavult traumaelméletet feladták. amely nemcsak a szexualitást foglalja magában. de kiderül. a trauma elveszti kauzális jelentőségét11. amelyben valamilyen addig tudattalan tartalom. hogy ennek így kell lennie. s helyére egy sokkal mélyebb és átfogóbb felfogás lép. hanem egy rejtett erotikus konfliktus a neurózis gyökere. Az erotikus zavar lehet másod rendű. mintsem az egyén gondolná.állítólag a betegség okozója. amely szerint a betegség okozója egy erotikus konfliktus. Van más lehetősége is a neurózis keletkezésének. mint a gránátsokk. és amint azt a gondos kutatás ismételten kimutatja. hogy leggyakrabban így van. mert azzal a belátással. s miért nem valamilyen más konfliktus? Erre csak azt lehet felelhetni: senki sem állítja. Ezzel a trauma elveszti kizárólagos jelentőségét. 11 . Kivételt képeznek az igazi sokkneurózisok. Gyakran hallani a kérdést: miért éppen az erotikus konfliktus a neurózis oka. nem több jó alkalomnál. Mindenféle felháborodott ellenvéleménnyel szemben az a helyzet.

amely. A neurózis: meghasonlás. Persze a konfliktus fordított is lehet: vannak olyan emberek. hogy az ösztönös emberi természet újra meg újra nekiütközik a kultúra állította korlátoknak. legalább első pillantásra. amit pedig a tudat szeretne letagadni. A neurózis ti. mint amennyire valójában az. A neurotikus ember. A kultúra kényszerébe szorított emberiséget időnként elelragadja ez a mámor: az ókor a dionüszoszi orgiák keletről előtörő hullámában élte ezt át. körülbelül a következő megállapításra jutunk: Minden neurózisban két tendencia nyilatkozik meg. hogy a Krisztus előtti utolsó század számos szektájában és filozófiai iskolájában a sztoikus ideál az aszkézisig fejlődött. aki szeretne tisztességesebb lenni. és ezeket jeleníti meg saját konfliktusában. hogy a tudat ki szeretne tartani erkölcsi ideálja mellett. amelyet a szabadságra éhes állati természet időnkénti lázadása nélkül elképzelni sem lehet. sok abnormis elemet is tartalmaz. Az elmúlt félszázad által felvetett forradalmi kérdések sorában ott szerepelt a “szexuális kérdés”. így szeretném érzékelhetővé tenni. mint az egyén sikertelen próbálkozása. hanem sokszor új eszmék. amely a kulturális kényszerrel nehezen fér össze. amely szinte külön irodalmat teremtett. s a legkisebb erőszakot sem . amelyet egyoldalú elméletalkotásában nem kis mértékben befolyásolt ez az irodalom. míg a tudattalan a saját (ellentett irányú) erkölcstelen ideálja felé törekszik. s éppen ezért. fejezet AZ ERÓSZ-ELMÉLET Az előző fejezetben leírt felismeréssel a trauma kérdése váratlanul feleletet kapott. hogy ez tudatossá válna benne. A magunk korát már nehezebb megítélni. amelyek egymással szöges ellentétben vannak. ami az antik kultúra lényeges és jellemző alkotórészévé lett. Ebben a “mozgalomban” rejlett a pszichoanalízis csírája is. De hát senki sem független teljesen a korabeli áramlatoktól. Ez az a fajta ember. de egyúttal az egész emberiségnek az egyénben megnyilvánuló konfliktusa is. Ezeknek a neve változhat. melyeknek a “szexuális kérdés” csak jelentéktelen előjátéka volt. hogy nem mindig állati eredetű ösztönéletünk az.2. Ez azonban nem változtat semmit azon az alapvető tényen. E meghasonlás oka a legtöbb embernél az. Ma például könnyű lenne megalkotni a neurózis politikai elméletét. A kultúrprocesszus közismerten az emberben működő állati ösztönök egyre tökéletesebb megfékezése. s az uralkodó kultúrával éppúgy ellenkezésbe jutnak. Mindenekelőtt feltűnő és szinte hihetetlen. Ha ezt a tényt elméletileg igyekszünk megfogalmazni. szelídítési eljárás. aki egyesíteni akarta magában a természetet és a kultúrát. s hogy végül is ez idők politeista káoszából Mithrasz-kultusz és Krisztus aszkézist hirdető vallása született. A neurotikus ember csak egyik speciális esete a meghasonlott embernek. s a páciens igazi szenvedélye rejtett marad. hogy meghasonlik önmagával. szorosan kapcsolódik a mindenkori korproblémákhoz. akik látszólag tisztességtelenek. Sőt valószínűleg kiderül még az is. Azóta a “szexuális kérdést” politikai és világnézeti kérdések erősen háttérbe szorították. itt azonban a kutatás a szexuális konfliktus kérdésével került szembe. Ebben a konkrét esetben legalábbis nem vitatható. hiszen általánosságban jellemzője a kultúrembernek. és tulajdonképpen nem más. amelyet az általános probléma egyéni megoldása irányában tett. hogy a politikai csak előfutára egy még sokkal mélyebben szántó vallásos megrázkódtatásnak. Ennek szelleme nem kis mértékben járult hozzá ahhoz. mint az ösztönök. anélkül. mint példánk mutatja. míg a tudat látóterét teljes egészében a látszat foglalta el. amelyek a tudattalanból napvilágra törnek. hogy bár a megbetegítő konfliktus személyes momentum. A dionüszoszi szabadságmámor második hulláma a reneszánsz idején húzódott végig a nyugati emberiségen. egy közönséges erotikus konfliktussal össze nem hasonlítható. mivel a mai embert főként politikai szenvedélyek izgatják. kora uralkodó áramlataiban sodródik. s amelyek egyike mindig tudattalan. a lényeg mindig ugyanaz marad. E tétel megfogalmazása szándékosan igen általános. hogy az igazi kapcsolat sötétben maradt. Ma már azt is tudjuk. hogy csak a látszatnak kell tudatosnak lennie.

Kultur. A legjelentősebb módszer azonban. akkor azonban ez is csak egy bűnös póz. s Freud éppen ezeket tartja az igazi álomképeknek. hogy az “erotikus konfliktus” fogalmát világosabbá tegyük. hogy most pedig már fel kellene kelni. vagy pedig ugyanebben az állapotban szabadon engedték fantaziálni. Freud felfogása szerint homlokzat. Ez a módszer egzakt módon mutatja ki konfliktusok jelenlétét az érzelmi színezetű képzet úgynevezett komplexusaiban. Ha a mélyére nézünk. amelyet az álom mögött eleinte nem is mertünk volna sejteni. I-II. asszociációs módszer 12. . Pl. amely a ház belsejéről első látásra semmit sem árul el. amelyre visszaemlékezünk. Ez a különös gondolatkomplexus. De az álmoknak csak igen kis része ilyen egyszerű. azonban a mai technikához képest ez kezdetleges és gyakran elégtelen. Éppígy az a szorongató gondolat. mint pl. 1906-1910. A pszichoanalízis technikájával kapcsolatban nyilvánvalóan az lesz az első kérdés: hogyan ismerhetjük meg a legrövidebb és egyben a legegyenesebb úton a páciens tudattalanában lefolyó eseményeket? Az eredeti módszer a hipnózis volt: vagy kikérdezték a pácienst hipnotikus koncentráció állapotában. másrészt a terápia kérdésére. Ha mármost. az istenek küldöttje. Ma mint a tudattalan küldöttjét használjuk fel. az ún. Jung: Allgemeines zur Komplextheorie. egy leány gyöngéden szereti az édesanyját. az álmodót álma egyes részleteiről beszélni hagyjuk. Régebben nagyra becsült jövendőmondó. amelyek a tudat számára rejtve vannak. lelkünknek ez az illékony és szerény terméke csak a legújabb időkben lett megvetés tárgya. vagyis az az álomkép. amelyet a kőművesek eldobtak. hogy az a tégla. a keresett konfliktus.teszik önmagukon. a háttérben ott áll a morális oldaluk. Jung: Diagnostische Assoziationsstudien. akivel szemben valamilyen titkos 12 13 Vö. amely éppúgy a tudattalanba szorult. Ezek természetesen csak igen ritkán nyilvánvaló vágyak beteljesülései. bizonyos technikai szabályok figyelemben tartásával. A “manifeszt” álom. a körülményektől függő variációban. tudattalan vágyak is. hogy már felkeltünk stb. amelyeknek egyéni jelentőségük van. ez azonban . és olyan értelmezésre vezetnek.igen finom és legkisebb részletekre kiterjedő pontos kapcsolatban áll az álomhomlokzattal. Az álom. azt álmodja azonban egy alkalommal. amelyeket legszívesebben nem vall be magának az ember. egészen meglepő pontossággal. Freud felfogása szerint a leányban él az a számára tudattalan. s amely ellentétben áll a továbbalvás vágyával. “álomcenzúra” révén igen gondosan elrejti. mint az erkölcsös emberek erkölcstelen természete. amelyet egy kiadós ebéd álma elégít ki. egy bizonyos. amilyen az alvás közben érzett éhség. amelynek révén a patogén konfliktus felismerésére juthatunk. meghalt. A konfliktus kínos és inkompatibilis része Freud szerint annyira fedett vagy feloldott az álom fogalmazásában. neki kell elárulnia azokat a titkokat.) Tartoztunk ezzel az általánosabb jellegű kitéréssel. Az álomról elmondhatjuk. És ezt meg is teszi az álom.und Staatswissenschaftliche Schriften. hogy képzettársításai egy bizonyos irányban és bizonyos témák körül csoportosulnak. Hochschule. amint azt Freud elsőként kimutatta: az álomanalízis. Eidg. intő és vigasztalást hozó hírnök volt. rövidesen kiderül. hogy anyja.s ezt gondos összehasonlítással könnyen ki lehet mutatni . (A szélsőségeket általában ajánlatos kerülni: mindig az ellenkező véglet gyanúját ébresztik fel bennünk. 1934. ahhoz a vágyteljesítő álomképhez vezet. Alkalmilag még ma is élnek ezzel a módszerrel. hanem ezt az ún. és e módszer révén sarokkővé lett. amelyben az álom minden szála egyesül. Egy másik módszer a zürichi elmekórtani klinikáról indult ki: ez az ún. Most már áttérhetünk egyrészt a pszichoanalízis technikájára. végtelen fájdalmára. Vannak kínos vágyak. Techn. Freud szerint vannak az éber tudat képzeteivel összeegyeztethetetlen természetű. hogy vágyteljesülésről beszélhetünk. testi inger okozta álmokban. igen kínos vágy. amelyeket a kísérlet tipikus zavarai árulnak el13. hogy anyja.

. úgyhogy már nem tud visszakapaszkodni a papához és a mamához anélkül. aki férjhez szeretne menni. éppoly kevéssé. hogy egy-egy incesztusvágy alkalmi előfordulása nem bizonyít általános incesztushajlamot. és mi lesz. tehát éppen a feltételezett tudattalan törekvés ellenkezőjét. mint ahogyan egy gyilkosság ténye még nem bizonyít általánosan elterjedt konfliktuskeltő gyilkolási vágyat. az lesz tehát a benne adott megoldási kísérlet is. amikor felmerült a probléma. Én ezzel a felfogással szemben már régen arra az álláspontra helyezkedtem. s ezért szeretné az anyját félretenni az útból. mutatja. hogy férjhez menjen. Ennek az álomnak az esetében látszólag valami infantilis féltékenységről van szó. s egy esetleges konfliktus. Nem megyek odáig. Az álmodó leány szerelmes atyjába. A tudattalanban él az a .kínos vágynak. engem veszel feleségül?” Ez az infantilis vágykifejezés a helyettesítője egy új keletű . mivel a tudattalan rendelkezésére álló anyag legnagyobb része infantilis reminiszcencia. mint az alapját alkotó lustaság. Így tehát férfira vágyódva tér vissza. Hiszen ő sem a régi gyermek immár. Az álmodó leányban kétségtelenül működik a vágy. hogy kétségbe vonnám minden bűn csírájának a létezését minden egyes egyénben. amely tulajdonképpen igen egyszerűen így hangzik: “Ugye. s így rá irányul.az álmodó leány számára meglepő . Egyáltalán nem is érti. számtalan van: az álomban feldolgozott konfliktus tudattalan. hanem az. valamint egy ezen alapuló személyiséghasadás között. (A kritikus olvasó mindenesetre joggal kérdezheti: vajon az álom által megjelenített aggodalom túlzott volt-e?) Ilyesfajta álom.törekvés. hogy a tudattalan egy bizonyos rétege mindazt tartalmazza. hogy a házasság gondolata komolyan a közelébe férkőzött és megfészkelte magát benne. amelynél vágyteljesülésről látszólag szó sincs. Ha ugyanis közelről figyeljük egy neurózis fejlődését. hogy az incesztusra irányuló vágy primer. sőt tartalmazza mindazt. Igazi konfliktusának nyitja azonban ott van. hogy a sors által felvetett kérdést magával ne vinné a családba. hogy ilyesmit álmodik. ha el kell válni a mamától. még igen lényeges a különbség. hanem a tudattalan. amint mondják. hogy a legnagyobb része mindannak. ami reminiszcenciák és emlékezés terén elveszettnek számít.ellenállást táplál. ami tulajdonképpen minden neurózisban fellelhető. ami a tudattalanból ered. A családban azonban az apa a férfi. amiért a leány nem tudja rászánni magát a férjhez menésre. elsősorban infantilis jellegű: így ez a vágy is.. Azonban e csírák. sokkal inkább félelmet vagy gondot. hogy erre tudatosan egyáltalán nem gondol. “leszorult a tudattalanba”. amit az infantilis ösztöntörekvésekből a felnőtt életében nem lehetett felhasználni. hogy a túlzott aggodalom sokszor és jogosan éppen az ellenkezőjére irányuló vágy gyanúját kelti. mivel szigorúan véve nem ő alkotta az álmot. Maga ez a tény. a férfira vonatkozó vágy. és ott szükségszerűen infantilis módon kell kifejeznie magát. A manifeszt álom látszólag nem tartalmaz vágykielégülést. De tudjuk. Ezen a réven egy másodlagos incesztusintrika keletkezik. s amely elől a beteg kitért. és végleg felnőtté és önállóvá kell lenni. Meg aztán otthon is egészen kellemes.. Emellett az ő számára a többi felsorolt ok igen keveset ér. ha a mama meghalt. Ez a kitérés pedig éppolyan természetes és bárhol tapasztalható reagálás. bárcsak mennél előbb hagyná el az árnyékvilágot. hogy anyját távolítsa el. amely ellen azonban a legerélyesebben tiltakozna. és ez a tulajdonképpeni oka annak. vagy helyesebben az ennek megfelelő törekvés komolysága. a leány tudtán kívül. Ez azonban vérfertőzést (incesztust) jelent. vajon az illető tényleg illik-e hozzám? stb. A legkifogástalanabb gyermeknek is lehet ilyen rohama. rendszerint találunk egy kritikus pillanatot. mint: meghalni.az álmodó leány számára ebben az esetben még felderítendő okokból . A leányt természetesen nem lehet ezzel a szándékkal meggyanúsítani. ha rá akarnák bizonyítani. másfelől azonban nem tudja magát erre végleg elszánni: sose tudhatja az ember.? De azt már nem veszi észre. Tudjuk. Nyugodtan mondhatjuk. Ez a gondolat. hogy egyfelől szívesen férjhez menne. Mármost Freud feltételezi. miért kellene édesanyját eltávolítania. papa. hogy is lesz majd. ez a tudattalan nyelvére fordítva annyit jelent. hogy édesanyját eltávolítsa.

s a kezelés folyamán az álmok egymás után felszínre emelik a tudattalan tartalmát. melyeknek értelmét nem látja be. Ez a felismerés valamivel több tiszteletet követel tőlünk az álmok jelentőségéről szóló ún.kényelemszeretet. másfelől fel akar szabadulni. A kutatás freudi iránya azt igyekezett bebizonyítani. ez azt jelenti. Amint azonban megtaláltuk egy álom valódi értelme felé vezető utat. oda kell adnunk legkedvesebb illúziónkat is. s inkább a tájára sem megyünk. akik . mielőtt komolyan nekiülnénk. amid van. és a legnagyobb csodálkozásunkra azt látjuk. mint hogy mindazok számára. elviselhetetlen. e munka folyamán sok értékes és elveszettnek hitt “darab” is újra napfényre kerül. ha tudatosakká lesznek. éppen ezért a beteg nem tud vele vitatkozni. a morális meggyőződéssel heves összeütközésbe kerülnek. hogy a látszólag legértelmetlenebb álom is jelentőséggel telített és tulajdonképpen csupa komoly és fontos dologról ad számot. hogy valami mélyebb. Ha ez a konfliktus minden részletében világos. hogy a patogén konfliktus keletkezésénél az erotikus. Rendszerint régi igazságok kerülnek így napfényre a kezelés folyamán. tudatos lenne. amely több szempontból Szókratész technikájával hasonlítható össze. amelyet a mai kor racionális áramlata oly mostohán kezelt. hogy ez a gyermeki múlt egyik vágya. tehát elnyomjuk. Az álom sokszor olyan. vagy lemondani róla. átfogóbb életre kelhessen bennünk. E teória szerint a tudat tendenciája ütközik az erkölcstelen. tudattalan kívánsággal. A dolgok ilyen állapotában nem is várhatunk mást. tudatlanság és tudatosítás hiánya. ill. az álomfejtés vezet be a legmélyebb egyéni titkok közé. mivel engedelmeskedvén az antik misztikus mondatnak: “Add oda mindazt. ilyesmi csak akkor keletkezik. igyekszik ugyan a morált elsajátítani. babonával szemben. nehéz vagy veszélyes valami. azonnal az álmodó legsajátabb titkainak közepében vagyunk. Az analitikus módszer önmagában véve nemcsak a speciális freudi pszichoanalízis. hogy az összezilált szálakat türelmes munkával szétfejtsük. hogy legfeljebb csak csodálkozhatunk rajta. mivel tulajdonképpen a tudattalan ösztönök felett már nem képes rendelkezni: ezek a lélek tudatos részéből kiszorultak. ezért mindig némi ellenállást kell legyőznünk. ha az ember képtelen felismerni lénye másik oldalát. amelyeket az analízisnek kell nagy ellenállás leküzdése árán újra engedelmességre szorítania. valószínűleg sohasem lehetne neurotikus tünetek szülője. és önálló komplexusokká lettek. Mint már mondottuk. Csak ilyen feltétellel keletkeznek e szimptómák. gyávaság. ámbár az analízis sokkal nagyobb mélységekig jut el. mint elnyomott vágyak teljesülése. Vannak páciensek. s problémáinak égető voltát. Ha kellemetlen. A kétségtelenül meglévő és Freud által helyesen látott incesztusszimptomatológia számomra másodrendű. lényegében számos álomelemzésből tevődik össze. mégpedig morális indítóokokból. melyek aztán a lélek elnyomott részét szóhoz juttatják. félénkség. a lélek árnyoldala teljesen kivonja magát a tudatos belátás alól. nem tudja megjavítani. és ezt a küzdelmet hívjuk neurózisnak. Tehát Freud szerint a szimptóma nem más. mely sehogyan sem tud már beleilleszkedni a jelenkorba. attól rendesen vonakodunk. de ezúton meghasonlik önmagával: egyfelől el szeretné nyomni természetes törekvéseit. amelyek. A tudattalan vágy infantilis. vagy kívülről nézve annyira érthetetlen. A neurotikus ember lelke gyermeki lélek. Freud mondása szerint az álomfejtés “via regia” (királyi út) a tudattalan felé. s érdekes kuriózum. amely nehezen visel el önkényes korlátozásokat. inkább beteges jelenségnek látszik. nem tud vele megalkudni. s ezáltal oly nevetséges lesz. szebb. és a napvilág fertőtlenítő hatásának teszik ki. akik hamis képzeteket táplálnak magukról. hogy mai kultúránk magaslatán ez a fajta lelki nevelés még szükségesnek mutatkozik .az a fajta nevelés. s akkor lesz mit befogadnod!”. látszólag mellékes részletekkel foglalkozik. amiért is a lélek orvosának és a nevelőjének kezében az álomanalízis felbecsülhetetlen értékű eszköz. Számomra ezek az okok önmagukban bőven elegendők. e kezelés eleinte kínzásszámba megy. szexuális momentumnak kiemelkedő jelentősége van.

azonban nem azért . ezen túl megszűnik hatóerejük.éppen azzal kérkednek. nagyon is hajlamosak vagyunk tudniillik arra. de nem látják. akkor Nietzsche találó formulája szerint a “sápadt gonosztevő” képében jelenik meg előttünk. azaz az egymástól független társadalmak csoportjai közti szabad térben is érvényt szerezni. amiért is ki kell őket irtani. éspedig nem a lényegtelen. s kényszerítették rá a népre. . A növekvő kultúrával sikerül mind nagyobb embertömegekre ugyanazt a morált kényszeríteni. Minden körülmények között előny ugyanis. mintha úgyszólván csak túl erkölcsös emberek lennének. mint az összes erkölcsi alapszabály együttvéve. E határokon túl már érvényes a régi igazság: “Homo homini lupus” (Ember embernek farkasa). föltétlenül védett kellene legyen mindenféle neurózissal szemben. amelyet saját lelkünkre kényszerítünk. ideges bélhurut. hol ott jelentkező fájdalmak.s ezt kell a freudi iskola híveinek emlékezetébe idézni -. ma is uralkodik a törvénytelenség. hogy az emberek mily kevéssé bíznak a mai morális princípiumok hatékonyságában. mint hajdanában. erősítgetik. ismeretlen eredetű bajok állják útjukat. hogy aztán odavesse nekik a gyeplőt. Az “Ecrasez l’infâme!” elvével tehát a “tökéletes kiélés” elméleténél lyukadnánk ki. hanem maga a morális lényeg. Ezért találkozunk erkölcscsel az emberi közösség minden fokán. hogy ez az árnyoldal nem is létezik a számukra. indokolatlan ingerültség. Természetesen. sőt az állati csoportok együttélését is ez határozza meg. hanem éppen a legérzékenyebb pontokon. amelyek a természetes ösztönéletet szükségtelen béklyóba verték. Azt vetették a freudi pszichoanalízis szemére. s ezáltal beláthatatlan szerencsétlenség okozója lehet. mint bárki más. mely a valóság határait meghatározza. hanem a morál az emberi lélek funkciója. hogy ezzel szemben más. különben az elnyomott tartalmak más területen állnak gátlólag útjába. Azt ugyanis sohasem szabad elfelejteni .végtére is a priori benne van mindannyiunkban. hogy nála egyszerűen az erkölcsöt fojtották el. A freudi elfojtástan mindenesetre azt a látszatot kelti. pedig sokkal hatékonyabb szabályozó a szükség. akkor remélhető. E félelemből világosan kitűnik. Ha ilyen embert analizálunk. mintha csupán a hivatalos morál tartaná vissza az emberiséget a féktelenségektől. Igaz. átvigyük embertársainkra is.mint ahogy egyesek magyarázzák -. hogy az erkölcsöt nem kőtáblák formájában hozták le a Sínai-hegyről. amit azonban hangosan csak a mindenkori ellenség mond ki. hogy ezúton megtanulja embertársát is jobban megérteni és szeretni. Ez a fajta ember éppolyan neurotikus lehet. hogy a pszichoanalízis tudatossá teszi az állati ösztönöket. amely egyidős az emberiséggel. Ha az erkölcstelen ember neurotikus. hogy a tisztességnek ezen csökevényei csak infantilis-tradicionális konvenciók. Az erkölcstelen ember. Az erkölcs ösztönös szabályozója minden cselekvésnek. aki nem áll cselekedete magaslatán. hol itt. akik erkölcstelen ösztöneiket elnyomják. amint a tapasztalat mutatja. Ez természetesen fantasztikus és értelmetlen lenne. A képmutatás csökkenése s az önismeret növekedése csak jó hatással lehet embertársaink megítélése szempontjából. nem ez az eset. önmagukkal s környezetükkel való örökös kellemetlenkedés. hogy mindazt az erőszakot és méltatlanságot. Itt fel lehet vetni azt a nézetet. felfedezzük. a fegyelmezetlenség és a legvadabb erkölcstelenség. hogy nincs semmiféle konfliktusuk. s a közismert ideges szimptómák egész hada. A morált nem kívülről erőltetik ránk . hisztérikus szeszélyek. s e határok sokkal meggyőzőbbek. hogy eddig sikerült volna az erkölcsi törvényeknek az egyes társadalmi határokon túl. Az erkölcsi törvények azonban mindig csak egy együtt élő emberi csoport határain belül érvényesek. Ez úgy tünteti fel a dolgot. ha valaki személyiségének teljes birtokában van. hogy felszabadítja a (szerencsére) elnyomott állati ösztönöket az emberben. hogy világosan lássa saját természetének árnyoldalait. anélkül azonban. hanem hogy elhelyezze és elrendezze őket egy értelmes egészben. Ott. aki ösztöneit szabadon kiéli. amely nélkül az emberi közösség együttélése lehetetlen volna. Ha viszont arra nevelik az egyént. nem a törvény.

465. legyőzhetünk és kizsákmányolhatunk. nem vesszük tekintetbe a cselekvő embert.. és köv. amelyet. Ez a gondolat eredetileg tanítványomtól. hogy elmélete nem kiegyensúlyozott. amely azt remélte.. ill. 1912. Ez a dilemma megmutatja mindazt a bizonytalanságot. Mint ahogy a korai középkorban a pénzüzletekkel való foglalkozás önmagában megvetendő dolog volt. vagy csak saját kárunkra diadalmaskodhatunk rajta. IV. Die Destruktion als Ursache des Werdens. halálösztönt adta 15. idősebb korában maga Freud is elismerte. mondja a bölcs Diotima Szókratésznek. és senki sem kíváncsi arra.. old. Ha egy lánynak törvénytelen gyermeke születik. hogy csak két alapvető ösztönt fogadunk el: erószt és a rombolási ösztönt. Akár az egyik. hanem helyét csak egyfajta átalányerkölcs foglalta el. Sosem győzhetjük le teljesen. s mindig is az marad. ha szellem és ösztön igaz összhangban állnak. in: Psychologische Abhandlungen. vagy legalábbis olyan kiegyensúlyozatlan egyoldalúság. 119. “Erósz hatalmas démon”. éppúgy. Freud maga a rombolási ösztönt Jenseitr des Lustprinzips c. Freud ebből a szempontból is tipikus képviselője a materialista kornak14. megkívánt arany. és uralkodik még ma is. ugyanígy ma a szexuális erkölcs terén még csak átalányszerű szexuális erkölccsel rendelkezünk. a másiké ezzel szemben az összefüggések feloldása. akár a másik hiányzik. állati természetének része. de mindenesetre egyik legfontosabb aspektusa. virágzásra azonban csak akkor jut. mint ahogy a középkor számára a pénzüzlet nem volt más. Az erotika mindig kétes dolog.” 14 Jung: Sigmund Freud als kulturhistorische Erscheinung. amit az erotika az ember számára jelent. vagy sem? A szerelem törvény által nem szentesített formája mindenképpen erkölcstelen az emberek szemében. Túl sok állati eltorzítja a kultúrembert. s ennek révén a dolgok elpusztítása. Pedig egyáltalán nem ilyen egyszerű a dolog. Ebből következőleg a neurózis freudi szexuálteóriája igaz és valóságos princípiumra épül. füz. Másfelől a szellem legmagasztosabb megnyilatkozásaival rokon. Az erotika alapjában véve nagyhatalom.) Freud megemlíti e művet. IV. akár a természetet. Ez kétségtelenül hasznos és szükséges volt. 15 . (Vö.A freudi szabály olyannyira meg van győződve a szexualitás alapvető. ezen a téren ugyanis a rendkívül komplikált valósághoz képest túlzottan differenciálatlan felfogás uralkodott. Nem ez a teljes természetünk.. és erósznak. melyet ő libidónak nevez. amíg az embernek animális teste lesz. hogy e meggyőződés következményeit levonva a korabeli erkölcsöt bátran megtámadta. mintha teljes aléltságban lenne. és így a megtartás. fejezetében vezeti be. akár értékes emberek. De az egyoldalúság és kizárólagosság hibájába esik. Az első célja mind nagyobb egységek megalkotása. tapasztalati alapokon nyugvó pénzüzleti erkölcs. in: Jahrbuch für psychoanalytische und psychopathologische Forschungen. hogy meg fogja oldani a világ rejtélyeit egy kémcsőben. mindenképp elítélik. tehát a kötődés. hanem türelemre és bölcs mérsékletre van szüksége. S. ellentétpárul a rombolási. hogy a megfoghatatlan erószt durva szexuálterminológiával próbálja megközelíteni. s ez mindaddig így marad. sőt elköveti azt az elővigyázatlanságot. túl sok kultúra beteg állatokat eredményez. mint a csillogó. műve 5. Egyfelől az ember eredeti. dr. Spielreintól származik. Később. A természeten való győzedelmeskedésnek azonban igen nagy az ára. hogy voltaképpen tisztességes ember-e ez a leány. bármit mondjon is róla egy eljövendő törvényhozás. A természetnek nem elvi nyilatkozatokra. mivel akkor még nem született meg a finoman árnyalt. old. Ezért halálösztönnek is nevezzük. Hátrahagyott írásaiban így ír erről: “Hosszas habozás és tétovázás után elhatároztuk. sőt kizárólagos fontosságáról a neurózisok terén. amely könnyen csúszhat el a beteges felé. és köv. abból kár keletkezik. s megfeledkezünk a “hogyan?”-ról. Még ma is a “mi?” bűvöl meg bennünket. tehát éppen ezért maga az ördög. 1. akár pedig züllött alakok a szereplői.

mint minden folyamatnak. . anélkül. s hogy energia egyáltalán csak ellentétek közti feszültségekből keletkezhet. hogy az életnek. hogy e felfogás kérdéses voltára behatóbban kitérnék. Freud gondolata alapjában véve az az egyszerű tény. kezdete és vége van.Megelégszem ennek a megemlítésével. Eléggé világos úgyis. s hogy minden kezdet egyúttal a vég kezdete is. hogy minden folyamat energetikus jelenség.

hogy az embernek “árnyoldala” is van. A haldoklóhoz így szólt Zarathustra: “A lelked hamarabb halott lesz. de minden feldobott kőnek le kell esnie! Magad mondtad ki megköveztetésed ítéletét. Igen. amely nemcsak apró gyöngeségekből és szépséghibákból áll. S hogy fejezte be életét? Úgy.mint a testek általában . Ettől akar bennünket a kereszténység aszketikus erkölcse megszabadítani. a heroizmus magaslati légkörében. Zarathustra. s e sejtelem miatt nem akarunk róla tudomást venni. Vakon küzdünk az eredendő bűn gyógyító dogmája ellen. olyan igazságot.még ha bizonyos tekintetben egyoldalúan eltúlzott is -. Az egyes ember ritkán tud erről. De ha ez az ártatlan lény tömeget alkot. amely a háttérből fenyeget. hogy valahol vagy valamiképp kénytelen túllépni saját határait. Érthető módon az a pszichológiai irányzat . kiválasztott klímában. s a saját élete az élet tagadása volt. hogy szembenézzünk e probléma feneketlen mélyével. Végül is nem bírta lenyelni álmai kísértő varangyos békáját. hihetetlennek tűnik. mint a tested!” S a törpe azt mondja később Zarathustrának: “Ó. nem akarva. Ha életét e szempontból vizsgáljuk. ritka szenvedéllyel áldozta fel magát. fejezet A MÁSIK NÉZŐPONT: A HATALOMVÁGY Ennek az új lélektannak a problémáját mindeddig lényegében Freud szempontjából vizsgáltuk. Sőt az ember még önmagának is vonakodik bevallani e konfliktust. azaz az ösztönnek feltétlenül alávetett. magasra dobtad magad. mint egyénnek. Egy sötét sejtelem azt mondja. hogy e negatív oldal nélkül nem vagyunk egészek. mint hajdan. s e magaslatot csak a leggondosabb diétával. s állati lelke van. már késő volt. kultúröntudatunk nemet mond. hogy igent mondunk az ösztönnek. s a lélek keresztre feszítése megkezdődött a test halála előtt. Túlzottan undorodott az embertől. mit jelent: igent mondani az ösztönre? Nietzsche igen komolyan akarta és tanította ezt. mert neki. Annak az életét. Világos-e előttünk. még azon veszély árán is.elkerülhetetlenül árnyékot vet. sőt rémületet kelt. aki így tanított igent mondani az életre. és mint ilyen. azt kell mondani: Nietzsche az ösztönön túl élt. amely . kritikailag kell szemügyre vennünk. amelyre talán büszkeségünk. Életigenlésről beszélt. minden egyed csak a monstrum testének apró sejtje lesz. hogy az ember állati ösztönvilágát leggyökerében támadja meg. messze dobtad el a követ. nem tehet mást. ki kell elégítenie a bestia vérszomját. s ha megtagadjuk e testet. hiszen arra kényszerít bennünket. Szörnyű az a gondolat. Nagyon sok ember számára ez ingerlő. Kétségtelenül olyasvalamit láttunk itt meg. amely az ember árnyoldalát helyezi előtérbe. de rád fog visszahullani!” Midőn elkiáltotta maga fölött az “Ecce homo”-t. nevezetesen igen sok altató révén tudta csak elérni és megtartani . különösképpen az ösztöneinek élő emberállattól. A zarathustrai oroszlán ordítása minden. hogy “átugorják”. Zarathustra. rossz fogadtatásra talál. intő bukása lett a sorsa. ellentmondásra készteti őket. s ezzel magunkra vállaljuk azt a hatalmas dinamikát. alkalmasint őrjöngő szörnyeteggé torzul. élő rendszer. hogy testünk van. amely pedig oly hihetetlenül igaz. de még mélyebben bennünk valami igennel felel. akarva. sőt minden erejével táplálnia kell azt. az együttélés után kiáltó “magasabb rendű” embert visszakergetett a tudattalan barlangjába. nem vagyunk többé háromdimenziósak. Ó. bölcsesség köve. e szavak születésekor. ezért nem akarják elismerni. Ezért nem győzhet meg bennünket az ő élete a . bár kínosan tapasztalja jelenlétét.3. Az árnyékoldal hozzánk tartozó voltának felismerése azt jelenti. hanem lapos és élettelen lények. sőt félelmet kelt bennük.míg végül is az agy megpattant az erőfeszítésben. aki nem bírta ki. hogy e tan hatását kutathassuk. aki ösztöneire hallgatva túljut önmagán is. azé az emberé. ahogy Nietzsche maga jósolta Zarathustrá-jában: a kötéltáncos halálos. hanem valósággal démoni dinamikájú. annak az embernek a gondolatáért. E test azonban állat. Az emberi lélek árnyoldalának ezt a lehetőségét csak homályosan sejtjük. egész életét az “Übermensch” eszméjének oltárán.

mely a mit sem sejtőt soha nem ismert borzongás közben szállja meg. akár a nyárspolgárit is. Mindazok. ami heroikus és túlfeszített Nietzsche világ. Ez ellen csak a józan önkritika segít: mindenekelőtt is nagyon valószínűtlen. Harmadszor figyelembe kell venni. az élettan teljes félreértése. Azt azonban egészen elfelejtjük. A megszállottság hérosszá. A szokatlan. Sőt bebizonyítaná minden különösebb nehézség nélkül -. hogy ezt az egész rajongást egy fárasztó hegyi túra méreteire csökkenthetnők. amely a sík tájak felé törekszik. annak az ösztönnek. ti. hogy éppen egy világmegváltó igazságot fedeztünk volna fel. Nietzsche e magasfeszült- . Így abba az előnyös helyzetbe kerülhetnénk. s a görcs neurózishoz. De hát mi éltette. hogy a hangulat hősi-isteni magasságokig való fokozását halálos biztonsággal fogja egy ugyanilyen mély hanyatlás követni. csak az “ösztön” félreismerésének és elnyomásának eredménye. Ez az ösztön. vagy mindkettőhöz vezet. az ő számára csak a hatalomvágy kísérője: a freudi szexuálpszichológia szempontjából súlyos tévedés. nemz. Istenhez hasonló lénnyé. legfeljebb csak a pogány vallási formákba való visszaesés. hogy az ösztön éppen összefűz. nőt kíván és utódokat. hogy hasonló eset máshol nem fordult-e elő? Nietzsche pl. A szexuálpszichológia minden híve könnyedén be fogja bizonyítani. A szemlélő pszichológus ezt az állapotot “azonosulás az árnyékkal” néven ismeri. akik a keresztény magatartás alapjait komolyan bírálják. sem jelentőségének. tehát alapjában véve ezzel semmi újat nem fedeztünk fel. amelyet az örökös hétköznap követ. hogy katasztrófához vezessen. Beteges egyéniség volt. érvényesülést és tekintélyt az emberi nyájban. hogy ösztöneit a legmagasabb fokon élte. az általa nyújtott védelemtől is megfosztják magukat. Ez a dionüszoszi mámor pillanata.és életszemléletében. emberen túli nagysággá teszi. úgy érzi. de azt is csak ritkán. Mivel a “magasabb rendű” ember is szeretne aludni altató nélkül. Nietzsche kétségtelenül mélyen átélte az állati természet keresztény tagadását. hogy milyen veszedelmeket rejt magában. Nietzsche nyilván erről az utóbbi ösztönről beszél. ha nem akarjuk. nevezetesen a hatalomvágyról (Wille zur Macht). ami ösztönszerű. párosít. s egy magasabb emberi teljességre törekedett. hogy ösztöneit a gyakorlatban megtagadta? Ebbe ő aligha egyeznék bele. ha nem az ösztön? Valóban szemére vethetjük-e Nietzschének.tanításáról. hogy ez az ösztönöknek csak egyik lehetséges iránya. hogy az emberi ösztönvilág őt éppen az emberkerülésbe. Másodszor nagy gonddal kell az után kutatni. Nemcsak a fajfenntartásnak. A krónikussá lett heroizmus görcsben végződik. a teljes elmagányosodásba. Nietzsche esete egyfelől azt mutatja. ugyanúgy az élet is nemcsak hétköznapok közt folydogál. hogy jón és rosszon 6000 lábnyira van túl. s csak ugyanaz az eseménysor kezdődhetne újból. az állati életösztön. de ez nem ártott sem nagyságának. hogy mindaz. de mindent hétköznapivá is tesz. az önfenntartásnak is van ösztöne. úgy is mint filológus. Amint a patak a völgyet s a széles folyamot keresi. ilyesmi a világtörténelemben a legritkábban fordul elő. legfeljebb a mindennapok közé lophatja be magát. számtalan köznapi szokást. az érzéki vágyak beteljesülése felé kerget. amelyet ez a pszichológia alapvetőnek tart. egypár nagyon jelentős ókori párhuzamot találhatott volna. ha túltesszük magunkat a kereszténységen. nem éltette Nietzschét. hogy a dionüszoszi élmény semmi más nem lehet. a “szőke bestia” lenyűgöző megnyilatkozása. vagy katasztrófához. amelyek bizonyára megnyugtathatták volna. a “köd és árnyék” ellenére is. Az ilyen ember elkerülhetetlenül kiszolgáltatja magát a benne lévő állati léleknek. hogy mi a következménye a neurotikus egyoldalúságnak. a tömegen túli. túl jón és rosszon. undorától védett világba vezette? Úgy képzeljük. másfelől. nem más. Negyedszer feltétlenül előre kell látnunk. Azonban hogy lehet az. a jó élet s az élvezetek. kérdezzük elámultan. Minden egyéb. szeretne életképes lenni Naumburgban és Baselban is. egy dekadens neurotikus balfogása. e jelenség a tudattalannal való összeütközés e pillanataiban a legnagyobb szabályossággal következik be.

azzal a “másikkal”. jó és rossz értelmében. éppoly régi és eredendő is. amelyeknek néhány mintapéldányát megőrizte számunkra az erkölcstörténet. ebből arra kellett következtetni. míg az ösztön határtalan. aki ritka következetességgel élte át a természete alapját képező hatalmi ösztönt egészen a tragikus végig. mint Nietzsche. eset.és erre van egy kiváló eszköz: ilyenkor ugyanis felfedezzük. amidőn az a “másik” elültette benne az “Ecce homó”-t. nevezetesen a hatalomra való törekvés. teszi. akkor ezt az “én-ösztön” neve alatt találjuk. s amelyre Freud pszichológiája épült. Aki egész ember. Ha a másik ösztönt is megismeri. hanem a hatalomvágy volt elfojtva. mint az erósz. aki “keblében lakik”. De pszichológiájában az “én-ösztön” csak tengődik a szexuális momentum bő. hogy csak az egyik ösztönről tud. hogy nem az erósz. mit jelent az ösztön igenlése. E mély értelmű eszköz révén menekszik meg az ember a fausti katasztrófa elől. kicsinyes és gyáva bennünk. hogy az erósz genuin lenne. sem kevesebbet: akár jámbornak és engedelmesnek is nevezhetjük. vagy csak valami másodlagos? Amennyiben az árnyékoldallal való konfliktus szexuális képzetek özönét szabadította volna el. Ki tört össze a kereszt előtt” . túlságosan is bő kifejtése mellett. aki ellenlábasáról. Valójában azonban az emberi természet elkeseredett és vég nélküli harc színhelye az én-elv és az ösztönelv között: az én csupa korlát. Saulusban. mivel az eksztatikus állat képtelenség. ha eltúlozzák. érzi és kívánja. Mindaz. Komédiás. visszahúzódik. s a természet szempontjából rendellenesen viselkedik. amely Nietzsche figyelmét elkerülte. s elégedetten indíthatjuk meg ellene a harcot. ami félelmetes és elitélendő bennünk. a fausti konfliktus bűvkörébe lépett. hogy az a “más” bennünk tulajdonképpen egy “másik”: egy másik ember. A rendellenesség az ember kizárólagos előjoga. a hatalomvágy azonban nem. elmenekül ez elől . Nietzschében egy Wagner lakozott. sem ereje nincsen. már veszve van. Ezzel a szörny a kezünk közé került. de ami még rosszabb: benne. de másképp történt. de a lelki betegségé is. Ha Freudnál az után kutatunk. hogy legelkeseredettebb ellensége vagy azoknak egész csoportja sem ér fel azzal a leggonoszabb ellenféllel. Paulus is lakozott. mint Nietzschéé volt. csalóka látszatnak nyilvánítjuk ki. elnyomásos jelenségként? Vajon a hatalomvágy genuin-e. Nem fogadható tehát el. A hatalomvágy minden bizonnyal ugyanolyan hatalmas démon. Különösen átlátszó példa a már említett “Nietzsche contra Wagner. azért irigyelte tőle Parsifalt. A kultúra és természet vég nélküli dilemmája alapjában a túl sok és a túl kevés kérdése. Ebből keletkeznek aztán azok az idült allergiák. a második részben pedig. azt elrejti vagy elleplezi.ségen fennakadt. A mindennapi életben nyüzsögnek az ilyen példák. nem tesz sem többet. hogy egy olyan életet.Wagner vagy Nietzsche? . felfogható-e másodlagos. a hatalomvágyat ismeri-e. hogy e másik ösztönt. ami őszinte. hogy mit jelent az én és borzongató tudattalan világának elfogadása. tiszta lenne a helyzet. Wagnerről így nyilatkozott: “Minden hamis benne. ami a tudat s az árnyékoldal összeütközése folytán megnyilvánult előtte. Ez a sajátság a kultúra elengedhetetlen alapfeltétele. Az egész csírája nem erósz. és okosabb is óvakodni a másik megismerésétől. aki mindazt. ami jelentéktelen. Bizonyos szempontból boldognak mondhatja magát az ember. s mindkét princípium egyenlő erejű. amihez sem bátorsága. gondolja. nem pedig vagylagos feltétel. De ezzel az eksztázissal akár a kereszténység mellett is kitarthatott volna. az azonban tudja. a szó teljes. Kár nélkül csak egy bizonyos fokú kultúrát bír el az ember. át kellett élnie Saulusként a keresztre feszítést. Ezért viselte Nietzsche a szellem stigmáját. Az eksztatikus ember azonban átugorja az élettörvényt. Véleményem szerint nincs tehát semmi alapunk azt feltételezni. contra Paulus” stb. hanem az én hatalma.” Honnan ez az előítélet? Wagner éppen annak az alapösztönnek a képviselője. Nietzsche esete a következő kérdés elé állít bennünket: vajon az. Az állat követi élete törvényét. akit öntudata és szabad akarata alkalomadtán az állati természetbe kapaszkodó gyökereitől “contra naturam” is eloldozhat. Goethe a Faust első részében megmutatta. ezzel ugyanabba az igazságtalanságba esnénk. Ez legkevésbé sem felelet az állati lélekre.

állapota gyorsan javult. Vegyünk egy egyszerű példát: egy fiatalasszonyt beteges félelmek kezdenek gyötörni. amelyet a leány sosem tudott elfelejteni. Alfred Adler 16 alapozott meg egy olyan nézetet a neurózis lényegéről. hogy ő sokkal jobban megérti. vesztette el atyját egy szerencsétlenség következtében. s egy holdfényes estén sétálni mentek. Sokat teniszeztek. abban a pillanatban. Éjszakánként velőtrázó sikollyal ébred holmi lidércnyomásos álomból. Aztán rövidesen megnyugodott. Neki is ideges asztmatikus és félelmi szimptómái voltak. minek folytán fuldoklási rohamokat kapott. hogy tényleg szereti őt stb. E tekintet üldözi őt még ma is álmaiban. de csak ha atyja otthon volt. lidércnyomásos álmok? Vad bikák. hol túlzott szeretet tört ki rajta. ahol többek közt a Folies Bergères-t is meglátogatták. 14 éves korában. hogy mindaz. Csak az olasz fiatalemberrel kapcsolatos kaland kavart fel benne olyasvalamit. oroszlánok. Lassanként ebből ideges asztma fejlődik. ami Freudnál előzetes tények. olyan tekintettel. Hogy az alapvető ellentétet mindjárt előlegezzem. Ez alkalommal “váratlanul” kitört az olasz temperamentum. Volt ott egy fiatal olasz is. ami a leányban feldolgozhatatlan benyomást hagyott. hogy férje egy másik nő iránt kezd érdeklődni. a szülei között igen kimért volt a viszony. s amint szokás. mérges és szeszélyes. a játékosok összeismerkedtek. Ebben az esetben sok minden kérdéses: mi pl. Itt olyasmi történt. Nem kevéssé érdekes. hogy igen ideges volt. Vajon e tekintet tényleg csak az olasztól származik? Erről egy másik reminiszcencia tájékoztat bennünket: a páciens kb. amely rohamokban nappal is fellép. Ezért kedvence is volt apjának. hogy az vajon mit tesz . akinek boldogtalan 16 Über den nervösen Charakter (Az ideges jellemről). még az őt kergető vadállatok tekintete is olyan. Anyja nem értette meg atyját. újra meg újra szeretné hallani. és sokat utazott. egy kifestett nőszemély hallatlanul orcátlan módon közeledett hirtelen atyjához.s ekkor ugyanazt a tekintetet látta. amelyek elsőrendűen az olasszal kapcsolatos élményre utalnak. A múltra lassanként a feledés fátyla borult. Atyjához való viszonya e pillanattól megváltozott. Hol ingerlékeny volt. ami hisztérikus nevetőgörcsben csúcsosodott ki. s egy időn keresztül. amelyeket egy-két napos teljes rekedtség követett.A sors úgy akarta. Amennyire csak a beteg vissza tud emlékezni. Amidőn atyja hirtelen haláláról hírt kapott. férjébe kapaszkodik. Ekkor gyorsan szakított a fiatalemberrel. s esténként ügyesen gitározott. amitől ő maga is megrémült. sőt különösképpen izgató látni. Ártatlan flört fejlődött ebből. amely még lánykoréban történt vele. a mit sem sejtő leány legnagyobb rémületére. okozati összefüggése után kutat: mit tartalmaztak az első. Ezek az adatok elégségesek ahhoz. A beteg mindig úgy érezte. hogy ugyanazok a dolgok ellentétes megvilágításban tökéletesen különbözők. amikor felfedezte. hogy éppen Freud egyik első tanítványa. Miközben kimentek a színházból. hogy ne hagyja el soha. A mostani szimptómák mögött olyan képzetek állnak. könyörög. A jelenlegi neurózis csak a második gyermek után kezdődött. A freudi iskola ebben az esetben rögtön a kórkép belső. hogy a kórtörténet lefolyását áttekinthessük. s minden lehetséges szanatóriumot és gyógymódot kipróbált. aki különösen jól játszott. Adlernál a végcél által meghatározott elrendezés (arrangement). amiből következőleg anyjához nem fűzték bensőséges szálak. 1910. szigorú kauzalitás következménye. nem tud utána megnyugodni. az anya szerepe? Az anyáról meg kell mondanunk. ki kell jelentenem. majd ok nélkül sírógörcsöt kapott. A lány ijedten pillantott az apjára. ugyanaz az állati tűz égett atyja szemében. Atyja nagyvilági ember volt. Kevéssel halála előtt magával vitte egyszer leányát Párizsba. Pár év múlva férjhez ment. nevezetesen: a hegyek közt volt egy üdülőhelyen. határtalan fájdalom lett úrrá rajta. E megmagyarázhatatlan valami éjjel-nappal üldözte akkoriban. távolabbról azonban világosan atyjához kapcsolódnak. amely kizárólagosan a hatatom princípiumára épült. gonosz férfiak estek neki: Mi jut erről eszébe a betegnek? Egy olyan eset. s a neurotikus szimptómák szinte teljesen eltűntek. az asztalnál cigányútra ment a falat. tigrisek. Eközben a fiú “úgy nézett rá”. .

hogy ő az igazán atyjához méltó nő. hasonlatosan Till Eulenspiegelhez. valószínűleg ugyanazt. hogy az alvilágot újra felszínre hívja. midőn a hegyről lefele ment. a nyelvi metaforák gyakran utalnak hasonló fiziológiai jelenségekre. mindjárt jobban lett. Ezek az emlékek természetesen újra megelevenedtek a férfival való azonos tapasztalattal kapcsolatban. (Mint ismeretes.de gondolkozzunk egy pillanatra. nevezetesen a hatalomvágy nézőpontjából szemléljük. hogy nem tartják egymást feltétlenül és minden körülmények között nélkülözhetetlennek. Talán általában hajlik az ember arra. Az “egyéniség integritását” mindenesetre meg kell őrizni. és sikerült is egészségesnek maradnia. A fuldoklás azon a torokszorító érzésen alapszik. A tudattalan annak idején bizonyos fokig joggal nevetett. sőt sikerült anyja fölébe kerekednie . mintha sosem lett volna semmi közük hozzá? S végül: nem így jár-e el a természet maga is? “Céltalan” szerelem elképzelhető-e egyáltalán? Ha igen. hogy az én minden körülmények között “fölül maradjon”. Az ember hajlamos arra. Az anya csalódása és neurózisba való visszahúzódása kiváló alkalmat nyújtott leányának arra. amelyeket nem tudunk teljesen “lenyelni”. ha a hegyre felkapaszkodott. mindegy. alkalmazkodó viselkedésével már gyermekkorában biztosítani tudta előnyös helyzetét atyjánál. akik még kölcsönösen rejtegetik az édes titkot. hogy a beteg végső fokon még ma sem tudott atyjától elszakadni. míg céljukat el nem érték. Vajon egyet sem láttunk-e a számtalan ember közül. egészen másként fest a dolog. ha elment. A szeretet és a simulékony viselkedés a hatalmi ösztön szempontjából közismerten kiváló eszközök a cél eléréséhez. s utána úgy fordulnak el szerelmük tárgyától. A hatalomvágy ugyanis azt követeli. Ha azonban ugyanezt a kórképet a “másik” ösztön. ha nem egyenesen rosszindulatú inszinuációnak tartson . amelyet eredetileg anyjának kellett volna betöltenie. Ezért idézi fel azt az olasszal kapcsolatos élményt. akik addig szeretnek. E szimptómák könnyen megérthetők. ezt a következő egészséges korszak teljesen bebizonyította. amely a neurózist tulajdonképpen kiváltotta.) Midőn atyja meghalt. amikor ez a képzet erős sérülést kap. úgy ez a legnagyobb erények közé tartozik. Szülei sikertelen házassága kiváló alkalom volt a gyermeki hatalomösztön megnyilatkozása számára. hogy az alanyt bár csak a legkisebb mértékben leigázza. amikor a feleség és anya szerepének teljességében már minden veszélyen túl érezte magát. mert mindig a következő útszakaszra gondolt. Az első neurotikus roham akkor jelentkezik.házassága már korán lehetőséget adott a kisleánynak. “férfias tiltakozást” (männlicher Protest) vált ki Adler kifejezése szerint. Azt lehetne mondani. hogy fölülkerekedjék. hogy egyenes vagy kerülő úton. hogy megszerezze azt a helyet a családban. és addig hisznek is szerelmükben. különben . amely ismert kísérőjelensége olyan erős affektusoknak. A szexuálpszichológia erre azt mondja: a neurózis abban gyökerezik. E hódítás mögött természetesen az a képzet áll. mint az a számtalan férj és feleség. Gyakran az erényesség is arra szolgál. mint a csalódott és megcsúfolt szerelem kifejezései. aki szomorú volt. a neurózis sárkánya csak akkor mászott elő. s nevetett. amely éppen ezért végtelenül ritka. tudata halálosan megrendült. amelyet anyja kapott (s amely a gyermek előtt nyilvánvalóan ismeretlen volt). Sikerült neki a megelőző eseményeket a süllyesztőben eltüntetni. Csak az olasszal való kalandja fenyegetett azzal. hogy a neurózis alapja és tartalma az atyához fűződő képzeletbeli infantilerotikus kapcsolat és a férje iránti szerelem közötti konfliktus. A leány szeretetre méltó. hogy egy ilyesfajta kijelentést a szeretet undorító leértékelésének. s nézzünk körül a való világban. zavartnak s betegnek érezte magát. hogy a másik elismerését kikényszerítsük. ugyanazt az élményt.nem mintha annyira szerette volna az apját. “árnyéka” azonban nevetett. amelyben ama titokteljes valamit felfedezte. hatalmát kiterjessze. Ha atyja otthon volt. de a leány gyors mozdulattal csapta rá az ajtót. A környezetnek akár látszólagos kísérlete is. amely atyjával kapcsolatban oly megrázóan hatott reá. hogy szerelme céljáról a lehető legkevesebbet gondolkozzék. hanem mert a szeretet jó eszköz volt a fölülkerekedésre. Atyja halálhírére bekövetkező nevetőgörcse beszédes bizonyítéka ennek.

és gonosz szándékkal felhalmozza. Betegünkön akkor törtek ki az első neurotikus rohamok. s a nagy hűhó közepette fekszik az ártatlanul szenvedő beteg. Az ellentétes indulatok a pokolba kerültek. neked is igazad van. ragaszkodó szülők magasztos aggodalma. azaz pszichogén szimptóma. és alkalmazta ismételten sikerrel. amely egyúttal azt is megmutatja. E felülmúlhatatlan “arrangement”-t (hogy megmaradjunk Adler kifejezésénél) fedezte fel a gyermek. súlyos diagnózisok. Az apa halálakor a páciens nevetőgörcsöt kapott . hogy a neurotikus tünetegyüttesek rafinált “arrangement”-ok is. Amint azonban férje csak egy kis érdeklődést is mutatott valaki más iránt. és így szólt: “Jól beszéltél. most bukkant rá férje lelkének arra az oldalára. amit sem ésszel.” Aztán a másik fél ügyvédje beszélt. megtestesül. Ez le nem becsülhető különbség. T. Félek. amit mi a legszívesebben szőnyeg alá sepernénk. jelentős kiadások. Minden a legjobb úton haladt. honnan és hogyan erednek bizonyos emberi erények. elősiető orvosok. Hoffmann Az ördög elixírjé-ben. Nincs is jobb módszer a neurózisnál. amely tudattalan motívumokból ered. Az olaszt hamarosan félredobta.” . saját férfiasságára emlékeztetve egyidejűen. a tudattalanba. amikor rájött arra a tényre. s midőn az is befejezte. sőt egyenesen az erényes bölcsesség teteje azt állítani. Midőn megfelelő házassági lehetőség kínálkozott. amely fölött már atyjánál sem uralkodott soha. igazad van. jól tudja. aki előtt az egyik fél ügyvédje szónokolt. a másik esetben pedig az . szóval közvetett erőszakhoz. hogy egy egész ház fölött zsarnokoskodjunk. ahol tudatos erényeink ellenpárjai már régen gyülekeznek. Az apa halálával mindez szükségtelenné vált. ha a “görcsöket” valahogy kibírta. hogy atyjának olyan oldala is van. telefoncsengetés. hogy a hatalomvágy egészen rendkívüli szerepet játszik az ember életében. mint az egyszeri kádi. a vér kötelékével hozzánk láncolt alteregónk. sem bájjal uralmunk alá hajtani nem tudunk. hogy az olvasó is úgy jár. Mikor az befejezte. Így esett meg. hogy mire is volt jó anyja neurózisa: ha ugyanis olyasmire találunk. Elszabadulnak az együttérzés hullámai. azonnal az eredményes “arrangement”-hoz nyúlt. hogy nincs is tudattalan. kérdezhetjük csodálkozva. még mindig van egy “arrangement. kérlelhetetlenül követik céljaikat. mire szolgálhat a neurózis? Mi lehet az eredménye? Akinek közvetlen környezetében előfordult már egy határozottan neurotikus eset. amely fölött ő nem uralkodhatik. aki mindazt birtokolja. mely saját szerelmünk értékét sokkal előnytelenebb fényben mutatná meg. De. mert most már végleg felülkerült. Fuldoklási és szívrohamok. mint hajdanában. A neurózis célra irányul. hiszen tökéletesen ellentmondanak egymásnak. vagyis modern kifejezéssel. Ezért már erényességből sem akarunk hallani a tudattalanról. amidőn a leány nő voltát túlzottan hangsúlyozta. Ez a betegség magyarázata a hatalompszichológia szempontjából. hogy utánozni kezdte anyja neurózisát. látom. egy ijesztő. E. Az is igaz. alapos vizsgálatok. Ezzel a megállapítással Adler nagy szolgálatot tett. S ekkor világosodott meg benne. hosszadalmas kezelés. ezt mondta a kádi: “Jól beszéltél. ha atyja jelen volt. mindenfajta görcs igen nagy hatást érnek el.ekkor tehát végérvényesen felülkerekedett. hogy ezzel mi mindent lehet “elérni”. A két magyarázatot nem lehet könnyen összeegyeztetni. látom. a lány szerelmes lett. Sajnos azonban mindnyájunkkal az történik. akinek még végtelenül hálásak is vagyunk. amelyek hihetetlen makacssággal és ravaszsággal. küldöncök futkosása. amelyet a leány eddig nem ismert.Nem kétséges. de amelyet anyja már korábban felfedezett: a neurózis. Az egyik esetben az erósz és sorsa a lényeges és döntő tény. amíg felsőbbrendűségét meg tudta őrizni. borzadályt keltő ember: saját. A. A nevetőgörcs hisztérikus volt. mint Medardus fráterrel. nem pedig a tudatos énből. a kádi megvakarta a füle tövét. valahol él egy testvérünk. A két álláspont közül melyiknek van hát igaza? E kérdés sok fejtörést okozhat.olyan felfedezésre juthatnánk. amelyen alig tudjuk túltenni magunkat. olyasmi. zúgolódás nélkül fogadta el a feleség és anya sorsát.

én hatalomvágya. . Ha az én hatalma áll közel szívünkhöz. hogy fölülkerülhessünk. akinek azonban az erósz a fontosabb. sosem fog tudni megbékülni az utóbbi felfogással. fellázadunk az első felfogás ellen. az utóbbiban a szerelem vagy szeretet csak eszköz arra. Az első esetben az én mintegy az erósz függeléke.

Csak mint elnyomó irányzatok hordozói jöhetnek számításba. elöljárók. Freud elmélete oly nyilvánvalóan egyszerű. A vágy értékét mindig sajátos tárgyaktól kapja. Freud pácienseit fontos tárgyakhoz való kapcsolatukban és függőségükben látja. a másikat Adler tana ragadta meg. nem tagadhatjuk. Freud számára legnagyobb jelentőségű a tárgy. hogy elvesszenek az ellentétes nézőpontok zűrzavarában. nevelők. azaz a betegnek az orvoshoz való viszonya. hogy szülők. bármilyen kényelmes megoldás lenne is ez.4. mert mindkét kutató pszichológiai alkata a neurózisnak csak azt az oldalát láttatta meg velük. Mi az oka azonban annak. De mindez igaz Adler teóriájáról is. Nem lehet feltételezni. nem tévedek. az egyenes okozati kapcsolatban áll ezekkel az ősi hatalmakkal. hogy ég és föld különbség van az ő elképzelése szerinti alany és ama mindent meghatározó hatalom között. az egyik nem zárhatja ki a másikat. vagy ami még rosszabb. hogy egy magát elnyomottnak és kisebb értékűnek érző alany “tiltakozással”. mint a gyönyör utáni vágy forrása és a “félelem helye”. kisgyermekkori kapcsolatunk mintájára. amely sajátságaiknak megfelel. szüleinkhez való. amit ugyanaz az alany Adler számára jelent. Adler azt látja. Mint már hangsúlyoztuk. míg az alany meglepően jelentéktelen marad. Mindkettő nyilvánvalóan azonos tapasztalatból indul ki. mint Adler elé. és determináló ereje szinte kizárólagos. Azt hiszem. és tulajdonképpen nem más. helyzetek. Mindkét kutató természetesen az alanyt a tárgyhoz való viszonyában látja. hogy egy paradoxont kapjanak cserébe. Emberileg érthető okokból nem szívesen adnának fel egy szép. “arrangement”-okkal és más célszerű “mesterfogásokkal” igyekszik a maga számára a felsőbbrendűség illúzióját biztosítani. de mégis mekkora szemléletbeli különbség! Adler azt az alanyt hangsúlyozza. Nem szabad az egyiket a másik kedvéért elvetni. amelyben ezek mégis egységre juthatnak. ha feltételezem. mint Freudnál. Az alany alapjában véve csak vak gyönyör utáni vágyat érez. Egy bizonyos módon értékelt tárgyat mindig kívánunk. hogy mindkettő jelentős igazságok letéteményese. hogy szinte fáj az embernek. bármilyen jelentős befolyás vagy körülményváltozás következik be a páciens életében. a másik pedig csak a másik oldalát látta meg? Miért hiszi mindkettő magáról. tekintélyek. vagyis tárgyukat látszólag megmagyarázzák. alapvetően ellenkező szempontokat és elméleteket fejlesztenek belőle. Mivel mindkét elmélet nagymértékben igaz. amellyel szemben a tárgy (objektum) sajátossága és jelentősége teljesen eltűnik. fejezet A BEÁLLÍTOTTSÁGI TÍPUS PROBLÉMÁJA Az előző fejezetekben ismertetett két elmélet összeegyeztethetetlen volta egy olyan magasabb rendű szempontot kíván. kerek elméletet. a tárgyra irányuló vágy Adlernál is lényeges tényező. és ugyanannyit magyaráz meg. Még a szexualitás is csak a “mesterfogások” között talál helyet. Ez is szembeszökően egyszerű. hogy egyedül ő a helyes felfogás letéteményese? Nyilván azért. amely biztosítja magát. a neurózisnak nyilvánvalóan két ellentétes aspektusa van. intézmények vagy más effajta dologgal szemben. ha valaki ellentétes állítással rést üt egységébe. Az apa és az anya nagy szerepet játszanak. neuróziselméletében még sincs olyan elvi jelentősége. vagy ellenállunk neki. E nézet alapját az alany (szubjektum) rendkívüli hangsúlyozása alkotja. hogy Freud elé egészen más neurotikus esetek kerültek volna. és . mindegy. de mivel egyéni alkatuk folytán ugyanazt a dolgot különbözőképpen látják. mint Freud elmélete. ha a két iskola hívei makacsul ragaszkodnak egyoldalúságukban is igaz elméleteikhez. mert ha a két elméletet részrehajlás nélkül vizsgáljuk. Nem csoda hát. hogy a szerelmi kapcsolat és egyéb. de már ez a kifejezés maga is arra mutat. Elmélete egyik alappillére az indulatátvitel fogalma. amelyek közül az egyiket Freud. s bármennyire ellentétesek is. hogy az egyik kutató az éremnek csak egyik. Freud ismeri az “én-ösztönöket”.

A változatok alapja . hanem a neurózis elméletét. föléje próbál kerekedni. E különbség nem lehet más. amelyben az egyik a döntő befolyást túlnyomóan az alanyból. a tárgyaktól húzódozik. melyre alább még visszatérünk. és a különböző beállítottságú típusok speciális esete. aki ellenszenves volt számomra. túltéve magát esetleg jogos aggályokon.a tudat egy meghatározott funkciójának. úgyhogy gyakran nem könnyű a típust megállapítani. nem hihető az. aki nagyon tartózkodó. míg a másik csak az ellenkezőt látja. hogy nem végezhetek jó munkát. Egy közbülső nézet.) művemben találhatja az olvasó. aminek következtében egészen eltérő eredményekre jutnak? Mint mondottuk. Freud viszont pusztán a tárgyat hangsúlyozza. könnyen köt új kapcsolatokat. elmélkedésre hajlamos. ritkán jelentkezik tisztán. Sosem féltem attól. kiad. a beteg jobban teszi. A tapasztalati valóságban e kétfajta beállítottság. Az utóbbi normális esetekben előzékeny. az utóbbiban a tárgy a döntő. Mindenkinek megvannak az egyéni korlátai. E dilemma a következő kérdés elé állított: vajon van-e legalább két különböző embertípus. a “common sense” (a józan ész) álláspontja szerint azt kell feltételeznünk. és gyakran gond nélkül és bizakodva merészkedik ismeretlen helyzetekbe. hogy bizonyos esetek kiválóan megfelelnek az egyikünknek. (4. Már régen feltűnt nekem. ha más orvost választ. ami azután megadja az ember alapvető beállítottságának egyéni sajátosságát. hogy a sors olyan elővigyázatosan válogatná meg a betegeket. más orvoshoz küldjem. vajon az orvos és beteg között kialakulhat-e jó viszony. . Akkor azonban Freudnak saját esetei egynéhányát Adler módszere szerint kellene kezelnie. amelyek közül az egyik inkább a tárgy. míg más esetekkel nem tud mit kezdeni. szemmel láthatóan nyílt és készséges lény. zárkózott embert eredményez. amely bizonyos meghatározott tulajdonsága révén az alany kéjvágyát serkenti vagy akadályozza. kissé mindig defenzívába szorul. és szívesen rejtőzik gyanakvó megfigyelés mögé. aki minden helyzetben feltalálja magát.ez azonban sem az egyiknél. Az alaptípus gyakori kompenzációja rendszerint élettapasztalatokon alapul. éppen a beteg legsajátabb érdekében. hogy az ő elméletük nem a normális ember lélektanának magyarázatát célozza. hogy egy bizonyos csoport mindig csak egy bizonyos orvoshoz kerülne. A FreudAdler vita tulajdonképpen egyszerű paradigma. Sokféle variáció és kompenzáció lehetséges. E megjegyzésekkel természetesen e két típusnak csak durva körvonalait adhatom 17. amely nem is indokolatlan. saját praxisomban és kartársaim gyakorlatában egyaránt. hogy az egyik fajta ember csak az egyik megoldást. az emberi szellem két típusának ellentéte. Ilyen esetekben ugyanis bizonyos vagyok benne. csak a vérmérséklet különbsége. és végül sok megfigyelés és tapasztalat alapján két alapvető magatartás vagy beállítottság-típus megállapítására jutottam: ezek az introverzió és az extraverzió. hogy azt a beteget. A kezelés számára döntő fontosságú. Hosszasan foglalkoztam a kérdéssel. sem a másiknál nem fordult elő. hogy az emberi cselekvést az alany és a tárgy egyaránt meghatározzák. Adler pedig kénytelen lenne volt mestere szempontjait bizonyos esetekben komolyan figyelembe venni . Ezzel szemben mindkét kutató arra hivatkozik. Túl nagy egyéni különbözőség vagy éppen összeférhetetlenség mértéktelen és fölösleges ellenállást szül. vagy sem? Ha rövid időn belül nem alakul ki egy bizonyos természetes bizalmi kapcsolat. Az első esetben nyilvánvalóan az alany. a gondolkozásnak vagy az érzésnek az uralkodó volta. s éppen a pszichoterapeuta igen jól teszi. Az első beállítottság normális esetekben habozó.bármiféle tárggyal kerül szembe. a másik viszont túlnyomóan a tárgyból vezeti le. pl. a másik inkább önmaga iránt érdeklődik? És megmagyarázható-e ily módon. 1941. vagy természete tőlem távol esett. amelyek révén sokszor nagyon is 17 A típusprobléma kidolgozását Psychologische Typen c. ha ezeket sosem téveszti szem elől.egyéni ingadozásoktól eltekintve .

Psychologische Typen. és egy lélek valóban beteg területeire alkalmazva. hogy felülemelkedjünk a Freud-Adlerellentéten. Az egyes esetre alkalmazott adagolásban gyógyít. nem. akár egészséges lélek általános áttekintésére egy reduktív elmélet önmagában elégtelen. csak orvos biztos keze alkalmazná. Igazságtalan lenne azt állítani. biztos kézzel válasszuk el az értékes és megőrzendő részektől. old. hanem. mint a többi mérget. nem lehet csak reduktív úton magyarázni. Ugyanebből az okból kifolyólag oly nehéz neurotikus emberekkel együtt élni. A lélek egészen rendkívüli ismerete szükséges ahhoz. Mint élőt azonban nem fogtuk még fel. amely éles és kíméletlen késként vág ki mindent. de egy akár beteg. és tovább. hogy egyéniségét nem lehet szabadjára engednie. ingerlékenység és fejlődési fok. Egy jó orvos. hogy benne mi miből származott. Más esetekben. ha a mát 18 Ez természetesen nem öleli fel az összes lehetséges típusokat. vagy az. Mindenre azt mondják: “nem vagy több.fájdalmas módon tanulja meg az ember. érzés. de ha építeni kellene. 490. és minden kritikának közös tulajdonsága. Típusalkotásom alapja a tudat négyféle tájékozódó funkciója: érzékelés. mindkét elmélet gyógyítóan romboló hatású. Mindkettő oldó és reduktív hatású. aki nem tud mérni és mérlegelni: ezek kritikai módszerek. ami beteges vagy káros. vagy a különböző “pszichiátriai” írásokat Krisztus “esetéről”. Vö. “helyi” alkalmazásra váró szer. hanem az is. mint csak. hiszen mindkét elmélet az orvos fegyvertárából való gyógyító eszköz. Ez a legnehezebb dolgok egyike. és tulajdonképpen nem más. aki ilyen “megértésre” talál. akár meg is halhatott volna már régen. Az emberi lelket. feloldani vagy redukálni. hogy ez a redukció adott esetben káros. az emberi lélek igazi ismerője .Nietzsche kifejezésével élve “kifinomultan érzékeli” az árnyalatokat. ha mindkettőt. amit ezekből alkot. gondolkodás. E típusos különbségek közül előbb említett könyvemben nyolc csoportot írtam le18. akár egészséges. akár beteg. a pátoszt vagy meggyőződést fájdalmas módon valamilyen banális realitásra vezessen vissza. csak kárt okoz. hogy úgy mondjuk. hogy e marószereket sikerrel tudjuk használni. Szó nélkül mehetnénk el a két elmélet mellett. hol a másik fele lép előtérbe. a heroikus álláspontot. mert az élet nemcsak tegnapból áll. akkor hasznos. intuíció. s az életet nem magyarázza meg. persze hogy a hatalomvágy áthatja a lélek minden zegzugát. ha azt tudjuk.. Képesnek kell lennünk arra. hogy ha szabad. áltudományos előítélet alapján. Lényegbe vágó típusos különbségek valóságos létezése tette lehetővé számomra. hogy mindazt. Ezek után mindenki “háromszoros jajt” fog kiáltani a felé a beteg felé. akkor csak elő kell vennie Moebius írását Nietzschéről. de csak bajt okoz annak a kezében. vagy akár mindkettő. hogy tudatos vagy tudattalan beállítottságával van-e dolgunk. Mindkét teória alkalmas arra. Ha csak erről volna szó. Csak félig értünk egy embert. ami beteges és haszontalan. a személyiség disszociációja révén ugyanis hol az egyik.” Megmagyarázzák a betegnek. amelyeket ő az emberi lélek beteges kinövéseinek tartott (alkalomadtán valóban az is). ha ugyanis ilyen dolgokra alkalmazzuk. tevékenység. hogy a két vitában álló neuróziselméletet mint tipikus ellentétek megnyilatkozását fogjam fel. hogy tünetei innen vagy onnan erednek. amely nemcsak az egyikre vagy a másikra. mint ez. hogy egy nagyfeszültségű ideált. Persze hogy az erósz mindig és mindenütt jelen van. hogy egy pszichologizáló orvos milyen felelőtlen balfogást követhet el valamilyen nyárspolgári. sőt szükséges valamit szétrombolni. pl. vagy alkotni fog. Ha valaki egyszer alapos tapasztalatot akarna szerezni arról. de a lélek nemcsak az egyik vagy a másik. neurotikus egyéneknél gyakran nem tudjuk.. Ezzel a felismeréssel született meg annak a szüksége. hanem mindkettőre egyaránt érvényes. Ugyanezt akarta Nietzsche az eszmények destruktív bírálatával. s zavarja ítéletünket. A különbségek további kritériumai: kor. Ezekre nem kellene alkalmazni. . és olyan elméletet alkossunk. E célból nem mellőzhetjük a két ismertetett elmélet bírálatát. A két neuróziselmélet nem általánosan alkalmazható elmélet.

Ebben az esetben nagyon helyes a messzemenő redukció. nem hasznos. Amennyiben “értéktelen” oldalunk nyújt lehetőséget arra. és nem káros. még a beteges tünetekre is. különösen. hogy a neurózis ilyenfajta jelentőségének lehetőségét bizonyos esetekben megengedje. akiknek életük értelme. legyen az infantilis szexualitás vagy infantilis hatalomvágy. Vannak emberek. feltételezve azt. az. Ennek megfelelően nem foglalkoznak egy ember értékeivel. E teóriák vagy . Az olvasó most nyilván azt kérdi: ugyan mi lehet a neurózis értelme és értéke. mily sokat köszönhet betegségének. amelyben az energia megnyilvánul. Mindeddig az a felfogás uralkodott. Másoknál viszont épp fordítva áll a dolog. ha ismereteinkben a tegnap volthoz hozzácsatlakozhat a holnap. vagyis tetszése szerint alkalmazhatja. mivel minden a formától függ. amely megakadályozta abban. amire a jó Isten a legyeket és a többi haszontalan férget teremtette. 1928. . annak “szublimálásáról” beszéltek.de fűzzük gyorsan hozzá: félresikerült kísérletek. sem rossz. amelynek révén az energia kibontakozhat. Az olvasó talán hajlik arra. Például mi lehet a neurózis értéke az előbb említett asztma és hisztérikus félelem esetében? Megengedem: ennek az értéke nem kézenfekvő. vagyis hogy az ember magát a türelem dicséretes erényében gyakorolhassa. hogy ez az újra megszerzett energia a beteg tudatának rendelkezésére áll. amelyek zavaró voltuk miatt hívják fel magukra a figyelmet. Maga Nietzsche. míg azt tartották. ha ugyanis ez esetben “haszontalan férgek” helyett “ideges tüneteket” olvasunk. amelyben értékes tulajdonságai kifejlődhettek. nemegyszer elismerte. Bármily buta is e gondolat természettudományi szempontból. csak sötét foltjaival. ami az egyén árnyoldalát képezi. hogy ezt az alacsony értékű formát feloldja. A forma ad minőséget az energiának. azaz az egyéni fejlődés árnyékoldalának álláspontjáról. amelyek azonban ettől még nem kevésbé kísérletek. de indifferens energiákhoz jutunk. Mindaddig. Így tehát mind a kettő oldószernek bizonyult. igazi jelentőségük tudattalanukban rejlik. hétköznapi esetben. Az “érték” lehetőség. hogy kíméletlenül felfednek mindent. könyvemre utalok e helyen. míg az első esetben egyenesen káros. Az életnek holnapja is van. A neurotikus szimptómák ugyanis nemcsak egyszer volt okok következményei. hogy az energia azonos a nemi mozgatóerővel. Másfelől viszont az energia nélküli puszta forma szintén indifferens.az idegesség? Csak arra. de csak haszontalan és káros energiamegnyilvánulásokat közvetít. aki pedig a butaság és a banális gondolat esküdt ellensége volt. Ez érvényes minden pszichológiai életmegnyilvánulásra. másfelől értékes forma szükséges. Az energia önmagában ugyanis sem jó. s a mát csak akkor értjük. igen okos lehet a pszichológia szempontjából nézve. holott ezek mind elhaltak volna. ha az esetet egy reduktív elmélet szempontjából nézzük. mint láttuk. hogy döntő ostobaságokat kövessen el. hanem kísérletek is az élet új szintézisére . hiszen ez az emberiség leghaszontalanabb és legvisszataszítóbb lidércnyomása? Mire lehet jó . A pszichikai energia 19 a neurózisban alacsonyrendű és nem értékesíthető formában nyilatkozik meg. hanem indifferens. Gyakran láttam olyan embert. értékesek és értelmesek.amit pl. c. Ezáltal szabad.tegnapra redukáljuk. de valószínűleg nem fogadja el a betegség ilyen átfogóan értelmes célszerűségét minden banális. annyiban ez is érték. Az igazi érték létrejöttéhez egyfelől energia. Belső és külső természetű akadályok következtében kifejlődésre nem jutott csírák. s tudatuk csak csábítást és zsákutcát tartalmaz a számukra. aki hasznosságát és létjogosultságát egy neurózisnak köszönhette. ha ezt az embert a neurózis nem szorítja vasmarokkal a neki rendelt helyre.jobban mondva . Ezeknél más is a neurózis jelentősége. 19 Über die Energetik der Seele. Mindkét reduktív elmélet felfogása arra szolgál tehát. hogy az energia kifejlődésre jusson . A két tárgyalt elmélet közös tulajdonsága. legvilágosabban a neurózisban megnyilvánuló jelentékeny energiákban láthatunk -.hipotézisek feltárják előttünk a kórokozó momentum alkotórészeit. és olyan életre kényszerítette.

annál biztosabbak lehetünk abban. old. hogy élet és sors irracionális. amelyeknek alázatosan és elismerésre váró hősies gesztusok nélkül kell megfelelni. A hősies életmód feltétel nélküli. s mindennapi mezében örökké a rejtettséget keresi. nem dicsérik. még ha ez minden emberi számítás szerint tévedés volt is. hogy életének határozott útvonalat tűzzön ki. hogy élet és sors megegyezik az emberi értelemmel. Van ilyen életforma is. ha nem teljesítjük őket. E felfogás szerint a betegnek módja van arra. hogy kauzális filozófiánkat nyugodtan félretehetjük. Nem csillog. és XV. véletlenben nyilatkozik meg. De. Ma már csak “statisztikai valószínűség” létezik. még ha annyira ismeri is saját jellemét. A szemmel látható hősiesség számára alig jut tér. X. E felfogásnak van bizonyos létalapja. De bebizonyította-e valaki. Hogy ezeket elkerüljék. vagyis hogy szintén racionális? Ellenkezőleg. sajnos többnyire olyanokkal. Az élet teljessége törvényszerű és nem törvényszerű. aminek következtében tehát véletlen nem volt lehetséges20. amelyeknél az egy bizonyos irányt elfogadó döntés bizonyos feltételek mellett érvényes a keserű végig. hogy nincs az az emberi előrelátás vagy életbölcsesség. hogy életének alig vagy csak rövid útszakaszokra tudna irányt jelölni. 1920. azaz ésszerűnek kellene lennie. a művészetben vagy valamilyen más. Vö. hogy ösztönerőit tetszése vagy hajlamai szerint szublimálja. . ehhez azonban kívülről láthatatlan hősiesség szükséges. és volt bátorságuk megtenni. hogy végső fokon az emberi értelem határain túl ered. amelyek neurózist okoznak. amely egyúttal egészséges is lenne. 2. azaz nem szexuális területen. és túl sok lehetőséget rejt. Collected Papers on Analytical Psychology. hogy ezzel kizártuk az irracionális életlehetőséget. De súlyos hiba lenne bizonyos rendkívülien erős egyéniségek sorsa alapján saját sorsunkat is mindenáron akaratunk igájába hajtani. Gyakorlatilag azonban a véletlen mindenütt megnyilatkozik.hogy a páciens számára az analízis segítségével lehetővé válik a szexuális energiát “szublimálni”. kitartásunkkal és önfeláldozásunkkal szemben banális követelményeket állítanak. már többen elhatározták életük döntő lépését. és bebizonyítható lesz-e valaha is. hogy érzékenykedő alacsonyabbrendűségüket elfedje. Ezek számára az élet iránya nem világos. amelyet mi természetszerűen kénytelenek vagyunk tagadni. amely képessé tenne bennünket arra. az ilyen eset ritka. racionális és irracionális. A mindenható hétköznapok közt sajnos ritka az olyan rendkívüli jelenség. Az események irracionális volta az ún. De jól tudjuk. Ki merné ezt az egyetlen lehetőséget előre meghatározni. jogosan tételezzük fel. azaz sorsdöntő elhatározásokhoz igazodik. Már 1916-ban utaltam a kauzális felfogás pszichológiai érvényességének föltételes voltára. kiad. amennyiben az ember egyáltalán képes arra. Egy ilyen sors előtt csak meghajolhatunk. tehát megfontolásunk jellegétől függő. vagy fontoskodás. legfeljebb csak apró útszakaszokra. hogy a banális mindennapok türelmünkkel. nem pedig a “hősies”-re. Mennél jobban kiterjesztjük a racionálisan választott irányt. odaadásunkkal. amit annak idején erősen nehezményeztek. Ezek azok a követelmények. mivel a priori nem tudunk olyan folyamatot elképzelni. Az ő számukra a sors kusza. amennyire ember számára csak lehetséges? Akarattal kétségtelenül sok mindent el lehet érni. amelyen végig kell haladnia. Az orvosnak rendesen csak emberekkel s nem szabad elhatározásból lett héroszokkal van dolga. amely ne volna kauzális és szükségképpen feltételes viszonyban. de kétségtelenül sokkal ritkább. a másik fajta alkotja a túlnyomó többséget. amely arra hivatott. de ezek közül csak egy az ő igazi útjuk. hogy életünknek biztos irányt jelöljünk ki. 20 A szigorú okozati felfogásnak a modern fizika véget vetett. E megállapítás mindenesetre a “szokásos” életformára vonatkozik. ennek racionálisnak. tiszta vonal. mint mondottuk. Ha van egyáltalán megfontolás. Ezért az értelem és az általa vezetett akarat nem vezet messze. Erről egyáltalán nem mondhatjuk. jótékony vagy hasznos tevékenységben felhasználni. mint a másik. Akaratunk meggondolásunk által irányított funkció. más szóval. mégpedig oly szembetűnő. akiknek állítólagos hősiessége infantilis dac egy nagyobbra hivatott sors ellen. nem mintha a hősiesség követelménye nem jutna a közelünkbe! Ellenkezőleg: éppen az a fájdalmas és terhes.

amelynek pedig éppannyi joga van a megnyilatkozáshoz. Kétségtelenül igen célszerű volt az ember számára, hogy egyáltalán irányt adhatott életének. Az értelem meghódítása az emberiség legnagyobb vívmánya; ezt teljes joggal állíthatjuk. De nem bizonyos az, hogy ennek minden körülmények között így kell folytatódni. Az első világháború szörnyű katasztrófája a legderűlátóbb kultúrnacionalisták számítását is vastagon keresztülhúzta. Így írt Ostwald 1913ban: “Az egész világ megegyezik abban, hogy a fegyveres béke mai állapota tarthatatlan, s egyre képtelenebbé válik. Az egyes népektől szörnyű áldozatokat követel, amelyek messze felülmúlják a kulturális kiadásokat, anélkül, hogy ezért bármiféle pozitív értéket kapnának cserébe. Ha az emberiség megtalálná az útját-módját annak, amellyel a fegyverkezést a háborúkra, amelyek soha nem fognak kitörni, és amely a nemzetek jelentékeny részét éppen legerősebb és legtermékenyebb korában köti le a katonai kiképzéssel, s amellyel a mai állapot számtalan egyéb visszásságát megszüntethetné, oly hatalmas energiát takaríthatna meg, hogy e pillanattól kezdve az emberiség a kulturális fejlődés elképzelhetetlen fokára hágna. A háború, valamint a személyes harc az akarati ellentét feloldási lehetőségei közül a legrégibb ugyan, de a legcélszerűtlenebb is, mivel a legnagyobb energiapazarlással jár együtt. A potenciális vagy aktuális háború kiküszöbölése megegyezik az energetikus imperatívusszal, s éppen ezért napjaink legfontosabb kultúrfeladata21. A sors ésszerűtlensége mást akart, mint holmi jóindulatú gondolkodók racionális meggyőződése, fel akarta használni a felhalmozott fegyvereket és katonákat - sőt még ennél is többet akart, borzalmas, őrületes pusztítást kívánt, példátlan tömegmészárlást, amelyből az emberiség talán le fogja vonni azt a következtetést, hogy a racionális szándék mégis csak egyik oldala a sorsformálásunknak. Amit az emberiségről általában el kell mondanunk, ráillik az egyes emberre is: hiszen az egész emberiséget egyesek alkotják. Az emberiség pszichológiája azonos az egyes ember lélektanával. A világháborúban a civilizáció ésszerű szándékával való szörnyű leszámolást értük meg. Amit az egyes embernél “akaratnak” nevezünk, nemzeteknél “imperializmusnak” hívjuk: mert az akarat a sors fölötti hatalom megnyilatkozása, azaz a véletlen kikapcsolása. A civilizáció racionális, akarat és szándék révén keresztülvitt “célszerű” szublimálása a szabad energiáknak. Az egyes embernél ugyanerről van szó. És valamint az általános kultúrorganizáció gondolatát ez a háború szörnyű módon helyesbítette, ugyanúgy az egyes embernek is gyakran kell tapasztalnia saját életében, hogy az ún. “diszponálható” energiák egyáltalán nem diszponálhatók. Amerikában egyszer egy kb. 45 éves üzletembert kezeltem, akinek az esete szépen illusztrálja az előbb említetteket. Tipikus amerikai self-made manről van szó, aki egészen alulról küzdötte fel magát. Szerencsés ember volt, és sikerült egy nagy jelentőségű üzleti vállalkozást alapítania, sőt sikerült ezt úgy megszerveznie, hogy immár nyugalomba vonulásra gondolhatott. Két évvel azelőtt, hogy elém került volna, le is köszönt. Mindaddig csak az üzletnek élt, arra összpontosította minden energiáját, a sikeres amerikai üzletemberre jellemző hihetetlen intenzitással és egyoldalúsággal. Vásárolt magának egy pompás vidéki kastélyt, s úgy képzelte, hogy itt fog “élni” “élet”-en lovakat, autókat, golfozást, teniszezést, “party”-kat értett. De előre ivott a medve bőrére. A “diszponálható” energiákat e csábító lehetőségek nem vonzották, s makacsul ragaszkodtak valami egészen máshoz. Pár héttel az annyira áhított, boldog élet kezdete után furcsa, bizonytalan közérzetet észlelt magán, s néhány rákövetkező hét elegendő volt, hogy mértéktelen hipochondriába süllyedjen. Idegileg teljesen összeomlott. Ez az egészséges, ritka testi erejű, rendkívüli energiájú ember siránkozó gyerekké változott. Ez véget vetett az uraskodásnak is: félelemből félelembe esett, és hipochonder nyűgölő21

Die Philosophie der Werte, 1913. 312. old. és tovább.

déseivel majd halálra kínozta saját magát. Felkeresett egy híres specialistát, aki helyesen ismerte fel nyomban, hogy ennek az embernek kizárólag a munka hiányzik. Ezt a páciens is belátta, és visszatért előbbi elfoglaltságához. De - legnagyobb csalódására - most már az üzlet sem érdekelte. Sem türelem, sem elhatározás nem segített. Semmiféle módon nem lehetett energiáit az üzleti tevékenységre visszakényszeríteni. Állapota természetesen egyre romlott. Mindaz, ami azelőtt eleven, alkotó energia volt benne, most szörnyű pusztító erővel zúdult rá. Alkotó géniusza fellázadt ellene, s ahogy azelőtt nagy világcégeket hozott létre, most démona a hipochondria cselvetéseinek rafinált rendszerét dolgozta ki, amely őt szinte megsemmisítette. Midőn elém került, már kilátástalan erkölcsi roncs volt. Mégis megpróbáltam világossá tenni előtte, hogy ha ilyen hatalmas energiát el is tudunk vonni az üzlettől, a legfontosabb kérdés az, hogy mire fordítjuk? A legszebb lovak, a leggyorsabb autó és a legszórakoztatóbb “party” sem feltétlenül vonzók az energia számára, bár jó volna azt hinni, hogy az az ember, aki egész életét komoly munkában töltötte, jogosan fordul élete második felében az örömök felé. Ha a sors az emberi józanság után igazodnék, így is kellene lennie: előbb a munka, aztán a jól megérdemelt pihenés. De minden irracionálisan történik, s az energia neki tetsző esést kíván, különben egyszerűen feltorlódik, és rombolni kezd. Korábbi helyzetekre megy vissza, ebben az esetben egy 25 év előtti szifilitikus fertőzés emlékére. De ez csak az első lépcső volt az infantilis reminiszcenciák újraébredésére, amelyek a közbenső időben szinte teljesen eltűntek emlékezetéből. Szimptomatológiájának irányát anyjához való eredeti kapcsolata adta meg: ez is “arrangement” volt, hogy a (már régen halott) anya figyelmét és érdeklődését magára irányítsa. S még ez az állomás sem az utolsó: a neurózis célja az volt, hogy visszakényszerítse őt saját testébe, miután fiatalkora óta pusztán a feje után élt. Lényének egyik oldalát differenciálta, a másik azonban tompa, szinte csak fizikai állapotban maradt. E másik oldalra lett volna most szüksége, hogy élni tudjon. A hipochonder “depresszió” visszakényszerítette saját testébe, amelyen eddig mindig keresztülnézett. Ha követni tudta volna a depresszió és a hipochondriás illúzió útját, s az ebből az állapotból eredő fantáziákat tudatossá tehette volna, ez a szabadulás útjává lehetett volna számára. Természetesen érveim nem találtak visszhangra benne, de nem is vártam mást. Az ilyen előrehaladott esetet örökké lehet kezelni, de aligha lehet meggyógyítani. Ez az eset világosan mutatja, hogy nem áll módunkban a “szabad” energiákat önkényesen valamilyen racionálisan kiválasztott tárgyra átvinni. Ugyanez illik minden, látszólag szabad energiára, amelyet a meg nem felelő formákból való reduktív kioldással nyerünk. Ezt az energiát, mint mondottuk, a legjobb esetben is csak rövid időre használhatjuk fel belátásunk szerint. A legtöbb esetben azonban tiltakozik az ellen, hogy akár rövid időre is elfogadja az értelem által elébe szabott lehetőségeket. A pszichikus energia igen válogatós, és saját feltételeit akarja teljesíteni. Bármennyi energia lehet jelen, s mégsem tehetjük hasznossá mindaddig, míg nem sikerül a pszichikus energia lefolyásához nélkülözhetetlen esést létrehozni. Az esést biztosító szintkülönbség kérdése kiváltképp gyakorlati probléma, amely a legtöbb analitikus esetben fölmerül. Ha pl. bekövetkezik az az előnyös eset, hogy a szabad energia, az

ún. libidó22 értelmes tárgyat talál, úgy véljük, hogy ezt az átalakítást az akarat tudatos megfeszítésével értük el. Ez azonban tévedés, mert a legnagyobb erőfeszítés sem lett volna elegendő, ha nem lett volna ugyanakkor ebbe az irányba vezető lejtős energiameder. Hogy milyen fontos ez az esés, azt akkor látjuk leginkább, amikor egyfelől a legkétségbeesettebb erőfeszítéseket tesszük, másfelől a kiválasztott tárgy vagy a kívánt forma mindenki számára átlátszóan ésszerű, s az átalakítás mégsem sikerül, hanem egyszerűen megint csak újabb elfojtás keletkezik. Számomra eléggé világos, hogy az élet ösvénye a lejtő irányába vezet. Nincs energia ellentétek feszültsége nélkül; ezért kell megtalálni a tudat beállítottságával való ellentétet. Érdekes megfigyelni, hogy a neurózisteória történetében az ellentétek kiegyenlítése milyen szerepet játszott: Freud elmélete az erószt képviseli, Adler felfogása a hatalmat. A szeretet logikai ellentéte a gyűlölet, vagy Erósz ellentéte Phobosz (a félelem); lélektani szempontból azonban a hatalomvágy. Ahol a szeretet uralkodik, nincs hatalomigény, és ha a hatalomé a szó, a szeretet hiányzik. Az egyik a másik árnyéka: erósz álláspontjának kiegészítő ellentéte a hatalomra való törekvés, a hatalom hangsúlyozójának kiegészítője az erósz. A tudatos beállítottság egyoldalú álláspontjáról nézve az árnyék a személyiség egy alacsonyabb értékű része, amelyet ezért erős ellenállással elnyomunk. De az elnyomott személyiségrésznek tudatossá kell válnia, hogy az ellentétek közti feszültség létrejöhessen, amely nélkül minden fejlődés lehetetlen. A tudat bizonyos mértékig felül van, az árnyék alul; mivel minden, ami magas, a mélybe vágyik, s a forró hideget keres, a tudat is, esetleg anélkül, hogy sejtené, tudattalan ellentéte után kutat, különben stagnál, tehát elsivatagosodik és elfásul. Az életet csak az ellentét lobbantja lángra. Egyfelől az intellektuális logika, másfelől a pszichológiai előítéletnek teendő engedmény bírta rá Freudot arra, hogy az erósz ellentétét a pusztítás- és halálösztönben jelölje meg. Először is az erósz nem azonos az élettel. De akinek azonos, annak mindenesetre a halál jelenti az ellentétet. Másodszor mindenki a saját legmagasabb princípiuma ellentétének a destrukciót, a halált, röviden a Gonoszt minősíti. Senki sem tulajdonít neki pozitív hatalmat az élet felett; ezért fél tőle, s ezért kerüli el. Mint már említettük, többféle fő princípiuma van az életnek s a világnézetnek, s ennek megfelelően ugyanolyan sok különböző formája a kiegészítő ellentétnek. Fentebb két, véleményem szerint legfontosabb ellentéttípust emeltem ki, amelyeket introvertált és extravertált típusnak neveztem. Már William James-nek23 feltűnt e két típus jelentkezése; a gondolkodók között “tender minded” és “tough minded” néven különböztette meg őket. Ugyanígy fedezte fel Ostwald24 a nagy tudósok között a klasszikus és romantikus típust. Tipizáló gondolatommal nem állok tehát egyedül, hogy csak e két ismert nevet emeljem ki. Történeti kutatásaim
22

Azt hiszem, az olvasó már észrevette az eddig mondottakból, hogy én a Freud által bevezetett libidófogalmat, mely a gyakorlati nyelvhasználat számára igen megfelel, sokkal tágabb értelemben használom, mint ő. Az én számomra a libidó pszichikai energiát jelent, amely azonos értelmű a pszichikai tartalmak intenzitástöltésével. Freud a libidót, elméleti feltevésének megfelelően erósszal azonosítja, s különválasztja az általános pszichikai energiától. Így ír erről: “A libidó fogalmával egy mennyiségében változó erőt határoztunk meg, amellyel a nemi izgalom területén való folyamatokat és áttételeket mérhetjük. A libidót megkülönböztetjük az energiától, amely minden lelki folyamatnak általában alapja...” (Gesammelte Schriften. V. 92. old.) Más helyütt megemlíti Freud, hogy hiányzik a pusztítási ösztön számára “egy, a libidónak megfelelő kifejezés”. Mivel azonban az ún. pusztítási ösztön is energetikus jelenség, azt hiszem, egyszerűbb, ha a libidót a pszichikai intenzitások általános fogalmaként definiáljuk, tehát egyáltalán nem mint pszichikus energiát. Vö. ehhez: Wandlungen und Symbole der Libido (A libidó változásai) 3. kiad. 120. old. és tovább, valamint Energetik der Seele (A lélek energetikája) 9. old. és tovább. Pragmatism. 1911.

23

akkor is. a legbizalmasabb területen folyik. Valamint a szellemtörténet általában. hogy az egyik saját értéke tudatában nyugodtan elismerhetné a másik értékeit. hogy a konceptualizmus neve alatt legalább megpróbálta összeegyeztetni a két ellentétes álláspontot25. Nem egy nyelven beszélnek. Mindaddig. tele egymás lebecsülésével. de hogy mindenki csak az egyiket fejlesztette alkalmazkodási funkcióvá magában. E vita folytatása napjainkig nyúlik. az e kritikus átmeneti időt többé-kevésbé simán átvészeli. hogy szimbiózisban (együttélés) éljenek. Látja ugyan a tárgyat. hogy mindkét beállítottság lehetőség mindenki számára adva van. 1936. s ha azt reméli. mely a két típus egymással való alapos megismerkedéséhez vezet. Az extravertált ember viszont pozitív viszonyban van a dolgokkal. Ami érték az egyikben. Ha két ilyen különböző típusú ember összeházasodik. ha csak egész halkan. míg a másik a kezdeményezőképességet és a gyakorlati cselekvést.folyamán láttam meg. amelyek a viszonylagos biztosított táplálékon és fekvőhelyen túl is adnak valamit. A többé-kevésbé differenciált emberek legnagyobb része olyan életkörülményeket kíván. ha az életlehetőségnek az elengedhetetlen minimuma megvan. amikor így érveltek. meg akarják ismerni egymást és felfedezik. a skolasztikus filozófia örökölte. Ezek közül a legjelentősebb a nominalizmus és realizmus közti ellentét. Ha normális emberről van szó. Eddig egymásnak vetett háttal védekeztek a nehézségek ellen. Sokan azonban képtelenek erre: ezért nem túl sok a normális ember. vagy csak extravertált. Az introvertált embert reflexív természete arra kényszeríti. de csak téves vagy gátló képzetei vannak róla. megvalósíthatják az eszményi házasságot. Valóban ez is a helyzet. hogy miért kell ennek így lennie. és csak azután gondolja át. amíg az élet sokrétű külső feladataihoz való alkalmazkodás foglalja el őket. mindenféle meggondolástól vagy habozástól mentesek. s ilyenfajta szerencsés karakterkeverék a legritkább esetben fordul elő. Minden új. és ily módon mindenféle konfliktus magától megszűnnék. most egymás felé fordulnak. ezért lehetőleg távol marad tőle. aki bármilyen feltétel mellett meg tud élni. hogy egymással foglalkozzanak. old. amely a platóni és a megarai iskola közti különbségként jelentkezett. gyarlóság a másikban. s az extravertáltnál az introverzió hasonló árnyékéletet él. De ha a férfi már elég pénzt keresett. hogy egy ember sem pusztán introvertált. . az egyes ember is részese e típusellentétnek. Psychologische Typen. De ha meggondoljuk azt. azok szinte vonzzák őt. 67. de ez tudattalan a számára. és Abélard-é a nagy érdem. Ezek számára egy szimbiotikus kapcsolat megszakadása súlyos megrázkódtatás. hogy valami ismeretlent tapasztalhat. Gondos kutatás nyomán kiderült. és mégsem tudtak a megnyugtató célhoz eljutni. és tovább. Normális ugyanis az az ember. szinte fejest ugrik bele. Az introvertáltban is él valamelyes extravertált beállítottság. tehát állandó nehézségei vannak a külső világhoz való alkalmazkodásában. tulajdonképpen az eszményi ember. Hadd 24 25 Grosse Manner. Rendesen előbb cselekszik. Így indul a súrlódások hosszú sorozata. hogy e két típus előszeretettel házasodik össze.tudattalanul .mindketten kiegészítő párjukat keresik. ismeretlen helyzet csábítja. mintha a tárgy valamilyen veszélyes hatalom lenne. hogy a nagy szellemtörténeti vitakérdések közül nem egy e két típus ellentétén alapul. akkor könnyen arra a feltevésre jutunk. E két típust szinte arra alkották. Az egyik a meggondolást képviseli. mielőtt cselekszik. mert . Amit általában normális embernek neveznek. Nem magától értetődő. hogy az introvertáltnál az extraverzió valahol a háttérben fejletlen állapotban szunnyad. s a közelmúltban spiritualizmus és materializmus ellentéteként nyilatkozott meg. és ezzel az élet külső nehézségeit kikapcsolhatják. Sok esetet láttam. hogy sohasem értették egymást. hogy mindent alaposan meggondoljon. Ésszerűen úgy képzelnők. E harc vad és elkeseredett. mivel tudatát állandóan az alanyra irányítja. 1910. Ezért cselekedetei gyorsak. jut idejük arra. Ez természetesen lassítja cselekvését. vagy ha nagyobb örökség hullik az ölükbe. nagyszerűen összeillenek. Félénksége és bizalmatlansága habozóvá teszi minden dologban.

s az ő képzetei vidám öreg kapus. Ott a meggondolt (prométheikus) introvertált így szólt: “Meg kellene belülről nézni. “Hát nem pompás”. vad kutyák stb. az egyetem pedig tanulással és fenyegető vizsgákkal. és tovább. De az introvertált extraverziója más.” És most megfordul a típus: az introvertáltat. amelyekben egy régi kéziratgyűjteményt helyeztek el. s rendőrség. Ezalatt az extravertált jókedve mind lejjebb száll. a könyvtár az egyetemmel asszociál. Lassanként komor fátyol ereszkedik az előbb oly érdekes és vonzó kastélyra. Pozitív magatartást tanúsítottak egymás iránt. Ugyanez illik az 26 Vö. Az extravertált és az introvertált szerepet cserélt. és elhatározza magában. és többé-kevésbé ez a helyzet.” A cselekvő és később gondolkodó (epimétheikus) extravertált nyitotta meg az utat 26. hogy szabad-e bemenni.világítom meg egy egyszerű példával. s ő örömmel adta át magát neki. Míg vidám összhangban sétáltak együtt. nem zavarták egymást. hogy soha többé nem indul útra egy extravertálttal. és hamarosan rosszkedvű szubjektuma fogságába jut. az egész csak egypár nagy terem. válaszol a másik leplezetlen rosszkedvvel. és arra gondol. amelyben a kastélyba lépett. Belemerül a kincsek szemlélésébe. 239. vendégszerető háziúr és esetleges romantikus kalandok körül csoportosulnak. Az egyiket a tárgy bűvöli meg. a szakember után érdeklődik. Jól látjuk ezt például a kapu előtti beszélgetésben: mindkettő be akar jutni a kastélyba. Itt nincs derék kapus. amíg az egyik beállítottsága a másikét magába foglalta. arca mindinkább elkomorul. Az utóbbi bosszankodik a másik mérge miatt. sorsa már eldőlt. érvényesek a másikra is. mindig is tudta. aki önző érdekei miatt eltékozolja a gyönyörű tavaszi időt. és ásítozni kezd. Amikor az első megpillantotta a kéziratokat. nem lehet innen elmozdítani. vagy lovagias vendégszeretet. Az extravertált kezdeményezése szintén érvényes az introvertált számára. hogy mire gondolok: két fiatalember kirándul.csak egy múzeummá átépített kastély. “hogy egészen véletlenül felfedeztük ezt a csodálatos gyűjteményt” “Én borzasztóan unom magam”. a másik jókedve egyre alábbszáll: a kastély sivárnak tűnik a számára. míg a fatális kastély elé nem értek. Ez bosszantja az elsőt. Az extravertált optimizmusa révén be is jutnak a kastélyba. Míg az egyik lelkesedése fokozódik. s mivel az eredmény szegényes. A kastélyt belül átépítették. old. Mindkettő szeretné látni a kastély belsejét. homályos képzetei támadnak fel benne. és kérdéseit neki is feltehesse. Mi is történt hát? Vidám szimbiózisban vándoroltak mindketten. hogy a lehető legtöbb tájékoztatást szerezze meg. Az introvertált így szól: “Szeretném tudni. A tárgy negatívvá változik. Így az egyik beállítottsága magába zárja a másikat. mint az extravertált extraverziója. Az extravertált így felel: “Azért megkérdezhetjük. Biztosan beengednek”. Ekkor következik be a fordulat. amit odakint sokkal jobban lehetne élvezni. a kéziratok könyvtárra emlékeztetnek. kiált az introvertált. Kéziratokat otthon is láthat az ember. aki borzongott a bemenetel gondolatára. mint az introvertált introverziója. a tárgyak csábítóan csillognak számára. büntetés. Egy szép kastélyhoz érnek.” Az extravertált így felel: “Gyerünk be” . ezzel Spitteler Prometheus und Ehimetheus-ához irt magyarázatomat a Psychologische Typenben. a tárgy úrrá lett fölötte. Az introvertált visszatartja: “Talán tilos a bemenet”. A másik azonban állandóan növekvő ellenszenvet érez a tárggyal szemben. és az extravertált introverziója is más. hogy azonnal felkeresse. romantikus kalandnak nyoma sincs . ha valaki a számára természetadta beállítottságban van: a beállítottság ugyanis többé-kevésbé idomult a közösséghez. Félénksége eltűnt.és a kapu felé indul. és elragadtatottan nyilatkozik róluk. Történetesen az introvertált fiatalember rajong ezekért: alighogy meglátja a kéziratokat. mert mindkettő természetadta sajátosságai szerint élt. Az introvertált kétségei a felől. és az egész világ arculata szinte megváltozott. a másikat saját negatív gondolatai. Félénksége eltűnt. mintha egy csapásra átváltozott volna. Az őrrel beszélgetésbe kezd. mivel beállítottságuk kiegészítette egymást. De csak addig egészítették ki egymást. milyen lehet belülről. . hogy a másik egy tapintatlan egoista. és az extravertált elátkozza a percet is.

Megfeledkezik barátja jelenlétéről. Az alanyból irányul a tárgyra. Abban a pillanatban. Ezzel a meghasonlás és félreértés pszichológiai alapja adva van. s a tagadást legalább elviseljük. hogy a másik oldalt.introvertált beállítottságára. s ez. Ennek rossz következményei lehetnek: az extravertált ennek következtében elveszti a számára nélkülözhetetlen tárgykapcsolatokat. hogy ezzel kapcsolatát veszélyeztetné. amelyet Goethe valaha diastolénak és systolénak nevezett. hogy barátja mennyire unatkozik. Mivel nem fejlődhetünk visszafelé az állati öntudatlanság irányába. mégis ez a cél. és nem látja. amelyet kauzálisan a tényleges szülőktől vagy szülőként megélt személyektől való abnormis 27 Lásd: Psychologische Typen. de saját magunkkal is. bár annak mindig az alany a kiindulópontja. hogy az ellentétprobléma alapelvként benne rejlik magában az emberi természetben. Szellemiségünk mai foka csak azt teszi lehetővé. hogy az élet teljes igenlését és tagadását szabad akarattal és teljes szándékkal átéljük. old. hogy a tudatos cselekedetek a legkevésbé se zavarhassák a természet törvényeit. hogy képesek lehessünk kívánni az ellentétes áramlatokat. míg az extravertált beállítottsága a tárgyból az alany felé halad. hogy az igenlést tudatosan akarjuk. hogy ő fejlessze ki szimbiózisban. az introvertált pedig szubjektumkapcsolatát. anélkül. Az extraverzió és introverzió esetében nyilvánvalóan két természetes. megbűvöl és behálóz bennünket. nemcsak két ember között. Az érzékenység valamely meglévő kisebbrendűség tünete. 646. amely lehetővé teszi. E kérdés szabály szerint az érett kor problémája. mint negatívak. önálló. csak a magasabb tudatosság felé vezető nehezebb út marad nyitva számunkra. hogy az extravertált önmagán emelkedjék felül. beállítottsága elveszti szociális jellegét. A jellem kifejlődéséhez mégis igen szükséges. A kisebb értékű ellentétes funkciót pozitív élmények éppúgy felszínre hozhatják. Ezzel visszajutottunk ahhoz a mondathoz. Ha valóban felszínre kerül. infantilis beállítottság összeütközéséből keletkezik. érzékenység követi. amikor szükségünk lesz a másik funkcióra. Kétségtelenül emberfölötti ideál a tudatosságnak az a foka. Az eseményt a következőképpen fogalmazhatjuk meg: az introvertáltnál a tárgy hatására egy kisebb értékű extraverzió került előtérbe. különösképpen nem fiatal emberek esetében. Fordítva szintén mellőzhetetlen. nem zárja többé magába. a kisebb rendű funkciót hagyjuk szóhoz jutni. és szubjektív képzeteire és hangulataira húzódott vissza. . nem bízhatjuk huzamosabb ideig másra személyiségünk egyik részét. A beteg gyakorlati kezelése sosem kezdődhet ezzel a problémával. egymással ellentétes beállítottságról vagy egymás ellen irányuló impulzusról van szó. mint az előbbi példa mutatja. Ha ezt elértük. és nem tudunk pontosan különbséget tenni magunk és mások között. A magasabb rendű funkció lényegét 27 autonómia jellemzi. már messze jutottunk. míg az extravertáltnál kisebb értékű introverzió lépett a szociális beállítottság helyére. bármikor bekövetkezhetik az a pillanat. Fiatal emberek neurózisa rendesen a valóság ereje és valamely elégtelen. de úgy látszik. hogy az introvertált olyan cselekvéshez jusson. amelyből kiindultunk: ami az egyikben érték. s az is. úgyhogy nem vagyunk többé önmagunk ura. előkészületlenül találhat bennünket. amelyet a meggondolás és habozás nem gátol örökösen. hogy várakozásában csalódott. Ugyanígy az extravertált sincs tekintettel a másikra attól a pillanattól kezdve. amikor a tárgy az introvertált alanyával szemben túlsúlyba kerül. a másikban gyarlóság. Az állandóan előrehaladó felismerési folyamat egyik további állomása az a belátás. vagy a tudatosságnak még sokkal magasabb fokára kell hágnunk. és ezt magához vonzza. lecsap ránk. Vagy teljesen tudattalannak kellene lennünk ehhez. elmerül a tárgyban. e ritmust csak a legmagasabb fokú életművészet révén lehet elérni. és tovább. Harmonikus egymásutániságukban az élet ritmusát kellene megvalósítaniuk.

hanem én magam állok a saját utamba. bár a folyamatnak ez is fontos része. vagy súlyosodik olyan mértékben. reményt és lehetőséget adunk életük még erősebb kiterjesztéséhez. ha tudatossá tesszük a gyermeki fantaziálásokat. mindez azonban nem gátolta az illetőt abban. Ez a fejlődés azonban már nem az infantilis kötöttségek megoldásán. hogy pályát válasszon. Más azonban a probléma nyitja a felnőtt számára. hogy már ifjúságukban rendkívüli mértékben függtek szüleiktől. azaz célok és szándékok jellemeznek. lemerül a tudattalanba. vagyis személyiségének tudattalan része. aki ezt az útszakaszt. Freud és Adler nézetei csak akkor mondanak ellent egymásnak. a fiatal embereknek új lendületet. tehát számba jövő gátlás és ellenállás nélkül szokott megjárni. és megtanulta. ha a tudattalanban szunnyadó ellentétes funkciót kifejlődéshez segítjük. már csak ránehezedő tévedés. hogy fiatal embereket elég lehet megszabadítani saját múltjuktól. az infantilis illúziók szétrombolásán és a régi képek új figurákra való átvitelén. mindaz. és sokáig abba a hitbe ringatta. s ott megeleveníti azt. míg az egyén el nem fogadja. akikre nem vár más. De gyakori az olyan neurózis. elöljárókra vagy intézményekre. amelyre részben sajnálkozva. Természetesen ezekben az esetekben is ki lehet mutatni. hogy bajainak oka kívülről hatolt belé? Ez a rész a tudatos beállítottság ellenpárja. aminek a kifejlesztését eddig elhanyagolta. Az ellentét princípiuma természetesen az ifjúkori lelkialkat alapja is. az ifjúkori illúzió egy darabja. Még ez a belátás is negatív. Mindaz az energia. és gyakran nem is haszontalan. Az ilyen esetben természetesen keveset használ. hogy szüleik képmását megfelelőbb pótfigurákra viszik át: az anyához tapadó érzést a feleségre. képtelenné teszi hivatása gyakorlására. hanem az ellentétproblémán keresztül vezet. amit illúzió formájában a világba s a tárgyakba kivetített. hogy ami kezdetben ösztönzője és elégtétele volt. amely az apa és anya képe mögött bújt meg.” De ki az őbenne. amely a szülők szerepét folytatja. amely csak érett korban keletkezik. aki szemben áll vele? Mi személyiségének az a titokzatos része. Ha a neurózis által lekötött ösztönerőket felszabadítjuk. se anya. akik az élet nagyobb részét már maguk mögött hagyták. Elég egy-két köteléket megoldani: az élni vágyás gondoskodik a többiről. mint megszokott kötelesség és az öregedés kétséges öröme. Kétségtelen. és olyan-amilyen házaséletet éljen addig az érett korban bekövetkező pillanatig. mivel nem vár rá más. amely egy percig sem hagyja nyugodni. feleségében az anyát. hogy nem apja vagy anyja állnak az útjában. esetleg több-kevesebb nehézség árán. Ez ugyan nem alapos megoldás. most fáradtan és kifakultan.függőség. menthetetlenül visszatér hozzá. telve lehetőségekkel.. Mindaddig. Ezekben az esetekben a terápia azonban akkor kezdődik igazán. csak ennyit mond: “Belátom. és mindaddig zavarólag hat. maga is apává vagy anyává lett. a szülőktől való függőséget stb. Más azonban a feladatunk azokkal az emberekkel szemben. már befutotta. részben irigyen tekint vissza. férjében az apát kereste és megtalálta. mint az öregkor és minden illúzió vége. amely e kapcsolatokból visszaáramlik. Már eloldotta magát a talán régen halott szülőktől. amelyet az egészséges ember öntudatlanul. hogy nem apám vagy anyám. hisz még előttük a vonzó jövő. de praktikus út. azt látjuk. Az élet e második felét élő ember számára azonban az élet megújítását jelenti. atyákat és intézményeket tisztelt. amikor a páciens belátja. bármekkora legyen is haszna. hogy minden lehetséges infantilis illúzió felmerült bennük. Ilyen esetben Freud vagy Adler redukciója valóban helyén van. ha általános érvényre tartanak igényt. amíg az addigi beállítottság hirtelen fel nem mondja a szolgálatot. megházasodjon. hanem ő maga. Itt nincs többé se apa. az apa tekintélyét tisztelt mesterekre. azon boldoguljon. amíg megelégszenek . hogy a beteget pl. Ha sikerül fiatal embereket eloldozni múltjuktól. talán már mindez mögötte van. és az ifjúkor lélektanának elmélete ezt a tényt számba kell vegye. finálisan elégtelen fikciók. akiket a jövő nem kecsegtet váratlan lehetőségekkel.

Képzeljük el. most az orvosra helyeződtek át28. azt mondhatjuk. csak tudattalan motivációkból keletkezhetik. esetleg félreérti a jelenséget. akiknek számára az ilyen tevékenység éppenséggel megfelel. Semmi esetre sem szükséges. hogy milyennek is kellene lennie az embernek. hogy a páciens libidója természetes lejtésű. Sajnos. Semmi sem biztosít arról. a legtöbb esetben nem adhatunk önkényesen új irányt az úgynevezett szabad energiának. 28 29 Az indulatátvitel fogalmát Freud vezette be. és nem zárják ki kölcsönösen egymást. feltétlenül az ellentéti elven kell alapuljon. s e kivetítés vagy megtörténik. nincs köztük ellentmondás. nagyon könnyen lehetséges. Nincs egyensúly és önmagát szabályozó rendszer ellentét nélkül. milyen tudattalan gondolatok rejlenek szimptómái mögött. hogy mi történjék a rendelkezésünkre álló energiával? A beteg pszichológiai típusát figyelembe véve ésszerű lenne. amely egy technikai segédeszköznél több akar lenni. aki a helyettesítő szerepet betölti. Ha e keresést is feladja.a libidónak (ami nem más. Ilyen körülmények között az effajta szublimálás természetesen éppannyira kívánatos. Az olyan lélektani elmélet. heves ellenállás keletkezik. aki megérti őt. Amennyiben az orvosra való indulatátvitel bekövetkezik. mint akár a legszebb etikai tevékenység. problémái megoldásában megakad. míg valóságos lényét minden oldalról el nem ismerik. Mivel . amely az orvossal való mindenféle kapcsolat lehetetlenné tételét célozza. az a maga lejtését követi. hogy “az orvosra való átvitel” szabályszerű és a kezelés sikeréhez nélkülözhetetlen jelenség lenne. azaz a fiatal olasz. vagy sem. a tudattalan tartalmak kivetítésének megjelölésére. hogy miért éppen a neurózisban rejtőznek azok az értékek. Amennyiben a beteg semmi körülmények között nem akarja elismerni az indulatátvitel tényét. most már világos. és keres egy másik orvost. A legtöbb esetben egy valóságos tárgy jobban megfelel az energia lejtési irányának. mielőtt mi az immár érvénytelen formából kiszabadítottuk volna. nagyon sokan mindig arról beszélnek. aki makacsul önmaga marad mindaddig. nem pedig az ideál csalóka délibábjából. vagy olyan embert. és a páciens el is fogadja azt. hogy valójában milyen. de a legtöbb esetben nem célravezető. Semmi esetre sem lehet “mesterségesen létrehívni”. Az orvosra való kivetítés hiánya esetleg nagymértékben megkönnyíti a kezelést. ha ezt az energiát egy új tárgyra vihetnénk át: emberbaráti tevékenységgé vagy valami más hasznos működéssé változtatnók. Sajnos. járható ez az út. hiszen per definitionem. Az indulatátvitel kivetítés. amelyek korábban a fiatal olaszra irányultak. Hamarosan felfedezzük. Már régen megtalálta tárgyát. mivel így a valódi személyes értékek tisztábban az előtérbe kerülhetnek. vagy sem. és alkalmazhatjuk rá a most nyert felismerést. vagy valami hasonló reális ember. hogy technikai segédképzetek maradjanak.nem szabad megfeledkeznünk róla . Rendkívül energikus emberek kivételes esetében (akik nem félnek attól. Ha hagyjuk. mint a lelki energia) már megvan a tudattalan tárgya. A nevelés csak a meztelen igazságból indulhat ki. hogy önmagukat vérig kínozzák). megtalálja a természetes formát. vagy olyan embereknél. amelyekre az egyénnek szüksége van. mint amennyire lehetetlen. Mások nézeteivel ellentétben nem vagyok meggyőződve arról.29 vagy az orvos nem érti. A lélek önmagát szabályozó rendszer.azzal. s most az a gyakorlati kérdés merül fel. azaz a kezelés folytán világossá tettük a számára. e nélkül legfeljebb a neurotikusan kiegyensúlyozatlan lelket rekonstruálhatja. . Ebben az esetben a beteg elmegy. hogy ezt a beteget “analizáltuk”. hogy nőbetegünk fantaziálásai. Visszatérhetünk a fiatalasszony esetéhez. Az orvos vált a tudattalan libidó tárgyává. másfelől az energetikus folyamat viszonylagosan konfliktusmentes lefolyását lehetővé teszi. Ezzel a szimptómák hatóerejét alkotó tudattalan energiának újra birtokába jutott. Az orvosnak azonban mindig a valóságos emberrel van dolga. amely egyfelől a korábbi forma helyébe léphet. arról viszont soha. Az orvos vagy megfelel a kivetítés céljainak. Elmélkedésünk korábban elejtett fonalát újra felvéve. hogy egy sokkal jelentősebb kivetítési tárgy lebeg a szeme előtt.

meg fogja magától találni a számára kijelölt tárgy felé vezető utat. hogy még mielőtt mi a keresésére indulnánk. Ezt az indulatátvitel feloldásának nevezték. és mi újra a felszabadult energia felhasználásának problémája előtt állunk. amelyet reduktív úton fel kell oldanunk. Ezen a réven az energia újra egy meg nem felelő formától szabadul meg. kiválassza azt a tárgyat. amely a libidó irányának legjobban megfelel. Ha nem ez következik be. akkor vagy a természet törvényei alól való önkényes lázadásról. . vagy zavaró befolyásról van szó.hogy a libidó saját természetes irányát kövesse. Ez alkalommal is a természetre kell bíznunk. Az indulatátvitel elsősorban minden lehetséges infantilis fantáziát kivetít.

nem pedig a személyes emlékek területére. Először a tudattalan ún. akár másik bármiféle alapot is szolgáltatott volna. de még a lehetőségek keretein belül van. “ősi” kép. Ezen a fokon az orvos mint lehetséges szerető kelti fel az érdeklődést (esetünk fiatal olaszához hasonlóan). (L. Istenhez hasonlatos lényt jelenítik meg természetesen éles ellentétben a tudatos józan ésszel. hogy még messzebb menő fantáziák is fellépnek. hogy két anyja volt. Ennek néhány példáját hoztam fel Wandlungen und Symbole der 30 Eine Kindheitserittnerung des Leonardo da Vinci. vagy a párhuzamos jónak: üdvözítőnek. amíg a beteg számára is elég világossá vált. hogy miért reprodukálhatják az elmebetegek pontosan ugyanazokat a képeket és összefüggéseket. Ez általános mitológiai motívum. hogy e fantáziák belőlük magukból erednek. tanítójának vagy más szülői tekintélynek fogja fel. amelyben felnőttünk. elöljárójának. E tévedésnek az az oka. vagyis a kettős származás Leonardo esetében tény. Mindezeknek a fantáziakivetítéseknek személyi reminiszcencia az alapja. Azonkívül azt is megmagyarázza. nagybátyjának. ősi képek. aszerint. amelyeket már régi szövegekből is ismerünk. Ennek örökletes volta magyarázza meg azt az alapjában véve különös jelenséget. E fantázia nem abból a valóságos tényből ered. Sok mondai hősnek két anyja van.) . és pogány formában jelentkeznek. Esetleg a kettő keverékének látszik. hogy orvosát apjának. A tapasztalat újra meg újra azt mutatja. amelyek az orvost mint Megváltót vagy más. Ezeknek a pácienseknek gyakran nem fér a fejébe. Az is kiderült. anyjának. 1982.5. Az indulatátvitel nem más. pl. hogy bizonyos mondatémák és motívumok az egész Földön azonos formákban ismétlődnek. hogy az effajta projekciónak semmiféle személyes reminiszcenciaalapja nincs. hanem általánosan elterjedt. de sok más művésznél is fontos szerepet játszik. ahogy Jakob Burckhardt egyszer találóan megfogalmazta: az emberi elképzelés örökölt lehetőségei arról. mily erősen befolyásolta Leonardo da Vinci egész életét az a tény. felületes tartalmait vetítjük ki. amely az emberi szellemtörténet titkai közé tartozik. Azután mindinkább apaként jelenik meg: a jóságos vagy a mennydörgő atya szerepében. Az orvosnak titokzatosan félelmetes tulajdonságai tűnnek fel: varázslónak vagy ördögi bűnözőnek látszik. Értsük meg jól: nem a beteg tudatának tűnik így fel szükségszerűen. és tulajdonképpen semmi vagy igen kevés közük van az orvos tulajdonságaihoz. Alkalmilag be lehet bizonyítani. fejezet A SZEMÉLYES ÉS A SZEMÉLY FÖLÖTTI VAGY KOLLEKTÍV TUDATTALAN Felismerési folyamatunk ezzel új fázisába lépett. hogy a hősöknek két anyja lenne. 1910. d. hanem olyan fantáziák kerülnek felszínre. hogy a gyermekkor egy fázisában hasonló fantáziák fűződtek az apa és az anya személyéhez. V egy gyermekkori emléke. Benvenuto Cellini is kettős eredetről fantaziált. anélkül. Közben az orvos a beteg anyjaként is feltűnik. Az infantilis fantáziaátvitel analitikus feloldását mindaddig folytattuk. Pl. szimptómákból és fantáziákból ismerhetünk fel. hogy a beteg valóságos atyja milyen tulajdonságokkal bírt. Végül is egészen eltúlzott jellegű fantáziaformák léphetnek fel. amelyek az orvost ilyen formában jelenítik meg. gyakran állati alakban. ami ősidők óta mindig is volt. ami ugyan már különös jelenség. hogy erre akár egyik. Freud egyik kis írásában30 megmutatta. mint tudattalan tartalmak kivetítése. A személyes emlékeken kívül mindenkiben adva vannak a nagy. hogy ezek az isteni attribútumok átlépik a keresztény felfogás kereteit. A két anya. amelyeket álmokból.

in: Eranos-Jahrbuch. 1938. old. Wilhelm und Jung: Das Geheimnis der goldenen Blüte. küszöb alatti (szubliminális) tapasztalatokat. és tovább (Die kulturelle Bedeutung der komplexen Psychologie. 1935. Über den Archetypus. mind az archetípusok relatív önállóságán nyugszik. ami a személyes tartalmak esetében természetesen nincs így.. melyek az álomban különböző formákban fellépő “árnyék” figurájának felelnek meg. E fogalom tágabb megvilágításáért az irodalomra kell utalnom.33 A személyes tudattalan veszendőbe ment emlékeket. T. Az elv szülőatyja Robert Mayer volt. mit besonderer Berücksichtigung des Animabegriffes. Ekkor felfedezi a libidó azt a rejtett kincset.. vagyis a rejtett. Ezzel megtaláltuk a libidó tárgyát is. Lejtési irányát követve a tudattalan mélységeit keresi fel. és életre hívja mindazt... Wandlungen und Symbole der Libido. tartalmát mindenütt megtalálhatjuk. old. Über die Archetypen des kollektiven Unbe wussten. 179. 107. akiknek az érdeklődési köréhez pedig egy ilyen idea 31 32 3. a gnosztikusok archonjai. Kerényi und Jung: Das göttliche Kind.Libido c. és tovább. 33 34 35 . A kollektív tudattalan az objektív. old.. amelyek nélkül az ember nem lenne méltó e névre.) E fogalomhoz vö. és végül tudatosságra még éretlen tartalmakat. amelyeknek az alapja többé nem a személyes reminiszcencia.und Staatswissenschaftliche Schriften. E képek egyszersmind érzések és gondolatok. ún. 1936. Ezeket a képeket vagy motívumokat archetípusoknak (vagy dominánsoknak) neveztem. in: Kultur. hogy elérjék a tudatot. nem pedig fizikus vagy természetfilozófus. Kerényi und Jung: Das göttliche München. arkangyalokról. 1929. ősi képek szunnyadnak. azaz érzékpercepciókat tartalmaz. könyvemben. 1941. hanem csak az elképzelés lehetőségét. “Árnyék”-nak nevezem az egyéniség “negatív” részét. században fogantatott: az energia megmaradásának elvét. amelyeket a tudattalanon mint ismereti forráson alapuló filozófiai vagy gnosztikus rendszerekben figyelhetünk meg. a hiányosan kifejlődött funkciók és a személyes tudattalan tartalmainak summáját. 11. Vegyük példának az egyik legnagyobb gondolatot. amelyben az általános emberi. míg a személyes tudattalan a szubjektív pszichét képviseli. XII. Allgemeines zur Komplextheorie. Az utóbbit kollektív tudattalannak is nevezzük.. Meg kell különböztetnünk a személyes tudattalant és egy személytelen vagy személy fölötti tudattalant. mint a rész-lelkeknek 35. definíció. 1938. előnytelen tulajdonságok. annak a rétegnek. ami e rétegben szunnyadt. amely a XIX. 8. 1934. Mayer orvos volt. Pál apostol képzetei angyalokról. és megalkotta mindazt a hatalmas ideát. Wolff: Einführung in die Grundlagen der komplexen Psychologie.31 A legkevésbé sem állítom a képzetek örökletességét. 1940. old. démonait kiemelte. Psychologische Typen. amelyből az emberiség örökösen merített. A kezelésnek ebben a stádiumában olyan fantáziák reprodukálódnak. amelyből isteneit. elnyomott (szándékosan elfelejtett) kínos képzeteket. amelyből a fogalom további fejlődése nyomon követhető. 596.34 Az ősi képek az emberiség legrégibb és legáltalánosabb képzetformái. amelyek nem voltak elég erősek ahhoz. és teljesen általános. Dionüsziosz Areopagita mennyei hierarchiája stb. füz. Összefoglaló tárgyalását I.32 E fölfedezés felfogásunk további fejlődését jelenti: a tudattalan két rétegének felismerését. miután kiszabadult az infantilis indulatátvitel formájából. ami lényeges különbség. kiad. hanem a tudattalan mélyebb rétegének a megnyilvánulása. és tovább. köt. mivel ez független az egyéntől. in:Zentralblatt für Psychoterapie IX. amelyet választ. Die psychologischen Aspekte des Mutterarchetypus. szinte saját önálló életük van. 1938. in: EranosJahrbuch. 5.

és azok új meg új tárgyhoz vezettek. a sztoikusoknál ez az őshő. hogy egy ilyen ősi kép valóban előfordult a szellemtörténetben. befolyás. amely ilyen elemi erővel nyomult a tudatba? És honnan volt annyi ereje. amelyeket serényen követtem. hogy nem vonzóbb valakinek a kérdés metafizikai oldalát vizsgálni. mivel ott szünet nélkül dolgozhattam. old. lelket. hogy ezért sokan kinevetnek). szellem. 1898. A történelem folyamán ez a kép új meg új formát öltött. az evangéliumokban a lángnyelv. de az akkor felmerült gondolatok nyugodt bírálata megtanított arra. hogy honnan származott ez az új gondolat. hogy legyen. mana. hanem azok közé az intuitíve megragadott gondolatok közé tartozik. a magyarázat így fog hangzani: Az energia és megmaradásának elve ősi kép kell. varázserőt. Ezek az úgynevezett dinamisztikus vallások. feltéve. éppúgy. amely mindennek a központja. hanem úgy sarjadt ki alkotójában. Az az idő elmúlt. tekintély. a hagyományos erőfogalmak mélyebb átgondolásából. Soederblom: Das Werden des Gottesglaubens. isten. Ez a fogalom megfelel a lélek. melynek formájában a Szentlélek száll alá az égből. mint én. “az örökké élő tűz”. amelyen átutaztam. 20. hanem legszívesebben a fedélzeten maradtam. Taylor. Az a kérdés. köt. és hatott is évszázadokon keresztül. XVI. Mayer így írt erről Griesingernek (1844): “Nem íróasztal mellett agyaltam ki ezt az elméletet. egészség. testi erő. démoni lényt. gyógyszer képzetének. Ez az ún. amelyhez foghatót sem azelőtt. Akkor viszont be kell bizonyítanunk. amelyet nemcsak szubjektíve érzek. Ha viszont elméletünket erre az esetre alkalmazzuk. amit Lovejoy38 amerikai kutató találóan “primitive energetics”-nek nevezett. amelyeknek egyetlen és lényegbevágó gondolata egy olyan általánosan elterjedt mágikus erő 37 létezése. amelyek más szellemi területről származva hatalmukba kerítik az elmét. varázserő. hogy “Robert Mayer új gondolata nem lassanként keletkezett. Bizonyos polinéziai törzseknél a “mulungu” (ez a primitív energiafogalom) szellemet. Valójában a primitív népek az erőfogalmon nem lelket vagy szellemeket értenek. termékenység. Igen fontos azonban tudnunk. hogy a távoli világrész. . The Monist. amelyeket 1840-41 folyamán mint hajóorvos tett. nem tudom. mint ahogy bizonyos kedélyállapotoknak. hogy a tudatot teljesen hatalmába kerítve. akkor a fizikai folyamatok ismerete elengedhetetlen. sem azóta nem ismertem. hogy a hagyományos fogalmat ezeknek megfelelően átalakítsa”. és ha valami bámulatos dolog történik. amely addig a kollektív tudattalanban szunnyadt. és arra kényszerítik. hanem olyasmit. A hajón bizonyos órákban olyan inspirációt éreztem. s olyan előszeretettel ragaszkodtam tárgyamhoz. a fizikában oly kevéssé járatos ember. hogy mindez olyan igazság. még az első trópusi utazás sokrétű benyomásaitól is teljesen eltéríthette? Ezekre a kérdésekre nem könnyű válaszolni. hogy Mayer nem alkotta a szó igazi értelmében ezt az ideát. a perzsáknál ez a “haoma” vagy az isteni kegyelem tűzfénye. az emberek “mulungu”-t kiáltanak.” (Ezután beszámol bizonyos fiziológiai megfigyelésekről. Ez Hérakleitosz világenergiája. 1916. valamint Frazer ezt félreértve animizmusnak nevezte. hatalom. hanem objektíve bizonyítani is lehet. de hogy ezt egy. Az Ószövetségben a mágikus erő az égő csipkebokorban és Mózes arcán világol. ami engem végtelenül undorít. tekintélyt jelent. 36 37 38 Die Energetik nach ihrer geschichtlichen Entwicklung. A bizonyítékot erre nagyobb nehézség nélkül megtaláljuk: a Föld legkülönbözőbb részein élő primitív vallások mind ezen a képzeten alapulnak. Vö. Ez az erőfogalom a primitívek istenfogalmának első megfogalmazása is. az ismert angol kutató.megalkotása közelebb állt volna. amelyeket az affektusok kiváltása jellemez. old. Ennek megfelelően a fizika mellett maradtam. 361. mint egy virág.” Helm Energetiká-jában36 annak a nézetének ad hangot. Nem addigi képzetek vagy tudományos hipotézisek összetételéből keletkezett.) Így folytatja: “Ha fiziológiai kérdésekkel akarunk tisztába jönni. a legkevésbé sem érdekelt (lehet. megteheti-e. A surabajai partokon egy-egy ötlet villámlott az agyamon át.

E képek tartalmazzák ugyanis az emberiség legszebb és legmagasztosabb gondolatait és érzéseit. azaz megbűvölően vagy cselekvésre ingerlően hat. Az emberiség legnagyobb és legszebb gondolatai ezeken az ősi képeken. vagyis röviden az élet kifejeződései. és minden emberi kapcsolat kizárttá válik. Az archetípusok.40 Ha a beteg nem tudja különválasztani az orvos egyéniségét e projekcióktól. és ennek következtében az alanyt erősen befolyásolhatják. A régiek felfogása szerint ez az erő maga a lélek: halhatatlanságának eszméjében rejlik megmaradásának az elve. s a buddhista és primitív nézet a metempszichózisról (lélekvándorlás) az állandó megmaradás melletti határtalan változóképességét fejezi ki. Semmi sem akadályoz meg bennünket annak a feltevésében. Psychologische Abhandlungen III. Már sokszor megkérdeztek. A középkori legendákban aura. Ezt jól láthatjuk vallásos megtérések. mint egy alaprajzon helyezkednek el. 144. Ha ugyanis egy archetípus az álomban. és ez a láng lobog a kunyhó felett. Die Struktur der Seele a Seelenprobleme der Gegenwart c. szuggesztív befolyásolás és különösen bizonyos szkizofréniaformák kitörése esetében. az ősi képeknek az orvosra való kivetítése nem kis veszélyt rejt magában a további kezelésre. Ez a mítosz alkotja a Nap-archetípust. E feltételek Robert Mayer esetében nyilvánvalóan létrejöttek. Mit sem fedezhetünk fel a tudattalanban. úgy látszik. hogy az archetípusok tulajdonképpen a gyakran ismétlődő szubjektív reakciók bevésődései.39 Ez a feltételezés természetesen csak kitolja a problémát. Csak bizonyos feltételek szükségesek ahhoz. 4. melynek mélyén a szent eksztázisban hever. hanem a tapasztalat szerint olyan erők vagy tendenciák is. mintha a tudattalanba kizárólag a fizikai folyamatok révén felkeltett szubjektív fantáziaképzetek vésődnének be. Mint már mondtam. ami tehát nem szorul további magyarázatra. in: Jahrbuch für psychoanalytische und psychopathologische Forschungen. 1912. “Miután így megbeszéltük az új gondolatoknak az ősi képek tárházából való eredetének ezt a példáját. sajátos “befolyást” vagy olyan erőt hoz magával. Ezzel szemben a Nap-hérosz mondáját számtalan változatban találjuk meg. hogy tehát az élő szervezet sajátosságai közé tartoznak.a sorserő. valamint Nelken: Analytische Beobachtungen über Phantasien einer Schizophrenen. nemcsak állandóan megismétlődő tipikus tapasztalatok bevésődései. amire az ember valaha képes volt. Az egyik legmegszokottabb és mégis legmélyebb benyomást keltő tapasztalatunk a Nap látszólagos pályafutása. hogy újra előtérbe kerüljön. köt. Láttuk. Egy behatóan elemzett eset található a Wandlungen und Symbole der Libido-ban. Úgy látszik tehát. hatalmukba kerítik a tudatot. e képek introjekciójának Szküllájába hull. Ugyanez érvényes a holdjárásokra is. folytassuk az indulatátvitel folyamatának ábrázolását. csak ha föltételezzük. köt. Ezért áll készen minden ember tudattalanában. 40 . hogy a libidó éppen ezekben a látszólag zavaros és különös fantáziákban találta meg új tárgyát. azaz e 39 Vö. hogy megoldaná. hogy bizonyos archetípusok már az állatoknál előfordulnak. a fantáziában vagy az életben feltűnik. a kollektív tudattalan tartalmát. de magukban foglalják mindazt a szégyenletes tettet. Az archetípus egyfajta készség az azonos vagy hasonló mitikus képzetek újra meg újra való reprodukálására. eredetüket nem lehet másképpen megmagyarázni. 504. 1931. nem pedig a fizikai folyamat. a megértés lehetősége megszűnik. amelyek ugyanilyen tapasztalatok megismétlésére irányulnak. old. ti. hogy honnan is származnak az archetípusok vagy ősképek? Azt hiszem. ennek a fénynek az ereje látszik. amely numinózusan. legalábbis az ismert fizikai folyamatra vonatkozólag. Feltehető ezek szerint. A szentek arcán ennek az erőnek a fénye. dicsfény gyanánt jelenik meg a szentek feje körül. hogy ezek az emberiség állandóan megismétlődő tapasztalatainak a lecsapódásai. autonóm centrumokként viselkednek) megbűvölik. gonoszságot is. anélkül. Specifikus energiájuk révén (ezek ugyanis erőtől duzzadó. Ez az idea tehát örök időktől fogva rányomta bélyegét az emberi gondolkodásra. Ha azonban a páciens elkerüli e veszély Kharübdiszét. old. kötetemben.

A projekció esetében a beteg ingadozik az orvos túlzott. kivéve a “homo occidentalis” (a nyugati ember) egypár különösen bölcs példányát a közelmúltban. azaz az ellentétek váltakozásának. így azután vagy önmagát. Az istenek halhatatlanok. Ki kívánná ezt a vad pusztítást? Mégis mindenki teljes odaadással szolgálja a démont.” Többé-kevésbé mindnyájunkkal ez történt. hogy az embereknek mindig szükségük volt démonokra. az ember nem pusztán értelmes lény. már felfedezte minden pszichológiai törvény közül a legcsodálatosabbat: az ellentétek szabályozó funkcióját. az értelemmel össze nem egyeztethető dolgokkal. Túlzást. hogy az Isten igazi létét és mivoltát még csak elgondolni sem tudja. hogy ez a szellemi funkcióknak csak egyik lehetősége. mint Pál apostol mondja. Mindkét esetben ugyanazt a hibát követi el: a kollektív tudattalan tartalmait egy bizonyos személynek tulajdonítja. hideg szívű. aki valóban nagy bölcs volt. tehát ők maguk lesznek istenekké. Ez utóbbi mondatot 1925-ben írtam. Ez az archetípus egyik jellemző hatását mutatja: elemi erővel ragadja meg a lelket és az emberi korlátok áthágására kényszeríti. aki az enantiodromia legtisztább példája.ha ez nem tudatosan Isten. A “consensus gentium” (emberi egyezség) örök időktől fogva istenekről beszél. Erre a kérdésre ti. mivel olyan igazságot tartalmaz. az emberi értelem sosem adhat választ. Isten léte egyszer s mindenkorra megválaszolhatatlan kérdés. isteni lény gondolata mindenkiben él.) . Ő ezt enantiodromiának nevezte. Hérakleitosz. Az introjekciónál viszont vagy nevetséges önistenítésbe.) Így a kultúra racionális beállítottsága szükségszerűen ellentétébe. mivel ez archetípus. azokat az “Übermensch”-eket. amelynek egyáltalán semmi köze az Isten létének kérdéséhez. amit egy “felvilágosult” tudat kigondolhat. Mint napjaink eseményei mutatják. akik számára az “Isten halott”. nem tud csak az lenni. A tudatnak szüksége van az értelemre. vagy állandó morális önmarcangolás állapotába jut. megalkossa azt. ha az Isten gondolatát tudatosan elismerjük. Meghagytam eredeti formájában.tulajdonságokat nem az orvos. és a világ jelenségeinek ez csak a neki megfelelő részét magyarázza meg. Értelmünk már nagyon régen tudja. (Hadd emlékeztessek e helyen a korábban említett amerikai üzletember esetére. Egy elmebeteg így szólt hozzám egy alkalommal: “Doktor úr. Okosabbnak tartom ezért. de nem is szabadna megtennünk. azaz a kultúra irracionális elpusztításába torkollik. amely a történelem folyamán még többször jelentkezni fog. 41 Nem azonosíthatjuk magunkat értelmünkkel. de 41 E mondatot a múlt világháború alatt írtam le. Ez semmivel sem jobb. meg lehet győződve arról is. hogy az irracionális káoszát kiirtsuk magunkból és magunk körül. megkötöttséget. Az irracionális is pszichológiai funkció. Az istenfogalom ugyanis irracionális természetű. legalábbis az emberi körökön belül. akkor legalábbis a “has”. hogy egyszer minden átlendül az ellentétébe. akkor tudattalanul. és azután. Valamiféle felsőbb hatalmat érzünk a lelkünkben . felfuvalkodottságot (infláció!). illúziót és megszállottságot okoz jó és rossz értelemben egyaránt. hogy a világegyetem rendszertelen egyedi eseteinek káoszában felfedezze a rendet. E körül azonban minden oldalon az irracionálissal találkozunk. beteges istenítése s a gyűlölködő megvetés között. kérges koponyájú kisistenekké. és örökké fog is beszélni róluk. különben egyszerűen valami más lesz istenné. O sancta simplicitas! (1942-es kiegészítés. sosem tudtak istenek nélkül élni. Megvan bennünk az a dicséretes és hasznos törekvés. Bármily szépnek és tökéletesnek tartsa is az ember értelmét. Ezt minden kultúrbonc jegyezze meg jól magának. ez a kollektív tudattalan. ha nem tudatosan. rendszerint egy silány és buta dolog. szükségszerű pszichológiai funkció. és mégsem találtam meg az Istent. míg az értelem a tudathoz van láncolva. ma éjjel szublimáttal fertőtlenítettem az egész mennyboltot. Ez az oka annak. Ez tulajdonképpen fölösleges is: egy mindenható. hanem saját számlájára írja. Ezzel az eljárással már látszólag igen messze jutottunk. és nem is lesz soha csak az. az Isten létezésének bizonyítékát még kevésbé tudja valaha is felmutatni. Lényünk irracionális oldalát nem tudjuk körtani. “amit úgy értelmezett. vagy valaki mást istenné vagy ördöggé tesz. nem kellett sokáig várnunk az előbbi kijelentés bebizonyosodására. nemhogy elképzelni.

hogy érdekünk az úr. Ha egy mozgalom kétségtelen hatalomhoz jutott. aki az istenekhez való hasonlatosságot éppen istenei legyőzésével érte el. hanem az a feladatunk. s ezen keresztül az ént leigázza. amely. ha az élet több akar lenni. de nem úgy. és a hívők serege rajzik körülötte. ugyanaz. Ezzel az előbb ábrázolt Szkülla és Kharübdisz-probléma megoldását előkészítettük. Eddig meg nem felelő. . és azt hiszi. beteges formákban heverő energiái most igazi területükre leltek. hogy megtaláljuk azt a mélyebb értelmet. hogy én-funkciójában az ember biztos lábon álljon. és magunk választottunk. Amikor a kollektív tudattalanról beszélünk. mivel dezorganizációjában éppolyan vak. hogy mi akarunk. amely az ilyen monomániákban rejlik. nagyfokú egyoldalúságot. mely minden átlagember természetes birtoka. bizony a has lesz azzá . hogy az ilyen egyoldalúságra való képesség sok siker titka.mert akkor hátulról fogja megragadni -. “egyházat” alkot. A páciensnek meg kell tanulnia különbséget tenni az én és a nem-én. Az előbb azt mondtam: úgy látszik. Az enantiodromia azonos az ellentétpárokba való hasadással. hogy elnyomja azt . amiért is a civilizáció minden erejével arra törekszik. Kétségtelen. hogy miként tehetnénk hatástalanná mindazt. hanem azáltal. Akiknek még le kell győzniük az apa. Ez azonban kóros állapotot. ez él még a mai köznyelvben. úgyhogy hamarosan az fenyegetheti.Pál apostol kifejezésével élve. és annak hatalmát erősíti. Mint az ókori Szünésziosz megjegyzi. hogy a pszichikai energiák legnagyobb részét mindig egy ösztön. amelyet Nietzsche is átélt elmebaja kezdetén. házasságában vagy az élet valamilyen formájú kiterjesztésében megakadályozza. Ezt szervezetnek nevezzük. az enantiodromia közvetlenül fenyeget. hogy nem is kíván vagy igényel mást. mint az előző szervezet volt. hogy “ez vagy amaz az istene”? Még azt hisszük. hogy ilyen egyoldalú lényeket neveljen. Vajon nem mondjuk-e. mint belenyugvás és fájdalmas visszatekintés. az emberi lélekben mindig van valami felsőbbrendű hatalomféle. és ebben az állapotában szenvedi el az istenek büntetését: Zagreus szétszaggattatását. többé már nem érdekel bennünket az a kérdés. amelyek az Istent és így az istenné vált embert jellemzik. amely az ifjúság vagy sokáig infantilis állapotban maradt személyek gyakorlati analízisénél egyelőre számba sem jöhet. Így találja meg azt az anyagot. és nem vesszük észre. Aki azonban a szülőkkel kapcsolatos indulatátviteleit és ifjúkori illúzióit leküzdötte. vagyis így az emberi társadalomnak minden szempontból életképes tagjává legyen. Az érdek így holmi istenfélévé lesz. annak beszélnünk kell az ellentétproblémáról és a kollektív tudattalanról. Ezzel azt a tényt akarom kifejezni. Rendszerint ez az energiafókusz annyira magához vonzza az ént. hogy mint önmagától különbözővel néz szembe vele. hogy a tudattalan elnyeli. az a tudattalanba süllyed. vagyis lehetővé tegye számára.és anyaimágót. mint amit az ókoriak “istennek” neveztek. amely az ördöggel akarja elűzetni Belzebubot. démonná lesz. Erre következik a bomlasztó visszahatás. Ez azonban nem hozza magával a probléma kívánt megoldását. aki különbséget tud tenni önmaga és tudattalanja között.vagy képzetkomplexus egyesíti magában. Az enantiodromia kérlelhetetlen törvényét csak az kerülheti el.nem is szabad meghalniok. s ha ez nem az isteneszme. hogy az embert én-funkcióiban biztosan talpra állítsa. ami egy embert hivatása gyakorlásában. akiknek meg kell hódítaniuk az életnek azt a darabját. vagy az ezeken való felülemelkedésre legalább érett. Az én és a nem-én különválasztásának feladata. amely az élet folytatását megkönnyíti. Ha bármit is elhanyagol ebben az irányban. az “átszellemült lélek” (pneumatiké psyché) istenné. megszállottságot eredményez. vagyis a felgyülemlő energia. azaz a kollektív psziché között. amellyel meg kell birkóznia. hogy az már azonosítja is magát vele. amely a lelki egyensúlyt a legkomolyabban veszélyezteti. E ponton már túljutottunk Freud és Adler redukciós módszerének hatáskörén. hogy már megszállottak vagyunk. ha sokan elismerik. A szenvedély. aki minden hatalmat magához ragadott. Ez azonban súlyos büntetést von maga után. azok számára jobb nem is említeni a kollektív tudattalant és az ellentétproblémát. olyan szférában vagy problémafokon mozgunk. monomániát.

mivel minden a benső ellentétességen nyugszik. Ezzel azok csak viszonylagossá váltak. Minden korábbi értéknek ellentétéért való megtagadására irányuló törekvés éppolyan túlzás. ami emberi. mindenfajta pálfordulás a jellemzője ennek az ellentétbe való átlendülésnek. köt. hogy ha belátjuk egy érték értéktelenségét. relatív is. 42 Az embernek kétféle célja van: az első a természetes cél. görcsösen ragaszkodnak ifjúkoruk illúzióihoz. Az ellentéthez való ilyen gyökeres áttérésnek hátránya az a tény. s úgy érzik. ha le kell mondaniuk gyermekeikről. sőt ellenségesség van abban. Sőt éppenséggel hamis becsvágy uralkodik az emberekben. amely nélkül energia nem létezhet. hiszen minden energetikus jelenség. Az első elérésében segít bennünket a természet és a nevelés. mint előző állapotunkban volt. ők már csak a múlt megkövesedett oszlopai. A szükség arra kényszerít bennünket. és meg is talált. hogy sok súlyos neurózis kezdődik az élet alkonyán. tapasztalatlan ember könnyen azt gondolhatná. E kor problémáit nem oldhatjuk meg a régi receptek szerint: az óramutatót nem lehet visszafelé forgatni. mint a hajnala.: Die Lebenswende. mint a fiatalnak. Más tehát a feladatunk egy fiatal emberrel. akik életük egyetlen célját gyermekeikben látják. mint a Nap pályája. és megpróbálják korábbi énjük ellentétét élni. amikor a tudatos erények és értékek ellentétpárjai még elnyomottak. eddigi igazságaink igazságtalanságát belássuk. tudattalanok voltak. További állandó előbbre jutása erejének nem növekedését. Természetesen alapvető tévedés lenne azt hinnünk. életüket valójában már leélték. az utódnemzés és a fajvédelemhez tartozó összes többi tevékenység. a másodikhoz szinte semmi sem segít. mindazt. és tovább. hogy a kiegyenlítődés folyamata. Ekkor következik az enantiodromia. mint az öregedővel szemben. azt az öregedő embernek önmagában kell keresnie. Nem csoda ezek után. vagy Sturm und Drangperiódus. kiterjeszkedő korszakban van értelme. akik az ellentétprobléma konfliktusába jutnak. amelyek közé tartozik a kenyérkereset s a társadalmi helyzet is. Ha ez a fázis lefutott. Súlyos tévedés azonban feltételezni. hogy járják csak az öregek a maguk útját. válás. bár legbensejében ebben már régen nem hisz. forróra és hidegre. hogy a feneketlen semmibe hullanak. Egy fiatal. amely maga az energia. hanem csökkenését jelenti. in: Psychologische Abhandlungen III. csak értelme és célja egészen más. hogy az öregnek is olyannak kell lennie. Valamint az előző korszakban az ellentétes fantáziák tudattalan volta neurotikus zavarokat okozhatott. míg forrón és ragyogón eléri a delelőt. Ez világosan látszik azoknál az anyáknál. hogy így a korábbi életet elnyomjuk. amelyet gyakran kísér a szenvedély minden vihara (“veszélyes életkor”). Minden energiát szükségszerűen megelőz az ellentét. . létrejöhessen. Ez olyan probléma. Az elsőnél elegendő. Amennyiben azonban általánosan 42 E fejtegetéssel vö. amely az orvosnak sok fejtörést okoz.Életünk olyan. 248. Amit az ifjúságnak a külvilágban kellett megtalálnia. Az emberi élet alkonyata legalább oly gazdag értelmű. vagy legalábbis úgy kell tennie. amit eddig szerelemnek tartottunk. ezzel meg is szüntettük az illető érték vagy igazság érvényét. megtérés. most hasonló zavarokat fog okozni a korábbi bálványok elnyomása. Pályaváltoztatás. Ezért oly végtelenül nehéz és keserű sokak számára a természetes fázisból a kulturálisba való átmenet. hogy korábbi ideáljaink ellentétének értékét belássuk. mily sok ellenállás. eddigi meggyőződéseink téves oldalát felismerjük. velük már úgysem történik semmi különös. elvetik maguktól. és újra éppannyira kiegyensúlyozatlan helyzetet teremtünk. vagy gyermekeikhez. Ereje reggel állandóan erősbödik. mint a korábbi egyoldalúság. kezdődik a második: a kulturális cél. ami a fölemelkedést és kiteljesedést megakadályozná. Szükség van magasságra és mélységre. amely azt diktálja nekik. és átérezzük. vagy egy igazság igaztalanságát. hogy például egy nőt a menopauza után “elintézettnek” tekinthetünk. Sokan azok közül. ha elhárítjuk az útból mindazt. amit megelőzőleg jónak és követendőnek tartottak. old. Ez szinte második pubertás. hogy az életnek csak az ifjúsági. hogy ily módon az ifjúságnak legalább egy részét megmenthessék. az utóbbinál azonban meg kell erősítenünk a hanyatlás feltételeit. Minden. A reggelből a délutánba való átmenet korábbi értékek átértékelése.

Első hallásra ez igen kalandos állításnak látszik. aki egészségesen akar átjutni élete második felébe. csak magunkban nem. az indiai filozófiában oly fontos karmafaktor révén.elismert és kétségbe nem vonható értékeket vetnénk el magunktól. és nem hullanak a bizonytalan zűrzavarba. és végül pedig egészen a gyermekség előtti korba. Az archetípus gondolata miatt kritikusaim sokszor súlyosan megtámadtak. hogy ez a különben igen ellenszenves jelenség bizonyos hasznot rejt azért magában az öregedő embereknél: legalább nem lesznek renegátok. Minden további nélkül megengedem. és nem csekély zavart okozhat. a kollektív tudattalan archetípusai feltöltetlenek. Az archetípus létének mélyebb megértéséhez a karma-aspektus elengedhetetlen. ha valaki ettől erkölcsi és filozófiai szempontból egyaránt fél. létezését mindenesetre meg kell említenünk. hanem nagyon is lehetséges. E keveredést nem szándékolatlan homályosság okozza. mivel személyesen át nem élt formák. szakkifejezéssel élve: regrediál. Alapjában véve az ellentétproblémától való félelem merevíti meg őket: sejtik és magukban félnek Medardus barát rettentő testvérének megjelenésétől. a kollektív tudattalan azonban a preinfantilis kort is magában foglalja. mint amennyire maga az érték vonzó . A logika szerint “tertium non datur” (nincs harmadik út). A gyógykezelés gyakorlati szükségletei arra kényszerítettek bennünket. Anélkül. hiszen átélt képek. megállnak a talpukon. hogy a tudattalannak két rétege van: a személyes és a kollektív tudattalan. finomabb kifejezéssel élve. új elem járul. archetípusok43 élednek fel. El kell ismernünk. Azonban igen érdekel. Ez konfliktust és meghasonlást jelent. azaz az ősök életének maradványait. megkövültség. és káros is. hogy így az eddig élvezett látszólagos biztonságot bizonytalan meghasonlott állapotra. veszteségünk végzetes lesz. ellentmondó meggyőződésekre cseréljük át. ezért lehet csak egyféleképpen cselekedni. Ha az ember egy látszólag legyőzhetetlen akadály elé kerül. hogy az eddigi ellentétévé változzunk. A személyes réteg a legrégibb infantilis emlékekkel véget ér.s így épp céljukkal ellenkező eredményt érnek el. meghátrál. hanem az archetípus szándékos kibővítése. De a kísérőjelenségek: a merevség. akkor mitológiai képek. s ezt tudnia kell annak. hogy kritikusaim miként fejeznék ki másképpen a kérdéses tapasztalati anyagot? . hogy e faktor részletesebb ábrázolásába bocsátkoznánk. hogy látszólag nincs kiút belőle. Nem az a kötelességünk. nem lesznek bukott emberek. annyira merev és erőszakolt. Kétségtelen. hogy e fogalom vitatható. csak elszáradó fák . korlátoltság. hogy visszatért korábbi munkájához? Nem segített semmit. ezért még az ellentéthez való átpártolásnál is gyakoribb kiút a megelőző állásponthoz való görcsös ragaszkodás. és megpróbálja az akkor sikeres eszközöket újra alkalmazni. hanem a korábbi értékeket meg kell őriznünk ellentéteik értékének elismerésével együtt. Az így cselekvő ember értékeivel együtt önmagát dobja el Nietzsche kifejezése szerint. Ha a pszichikus energia regressziója még a preinfantilis koron is túlhaladva betör az ősök életének hagyatékába.“a múlt tanúi”. hiszen az a mód. hogy itt az archetípus fogalmához egy eddig nem említett. Ezért a regresszió továbbmegy a gyermekkorba (ezért lesz gyerekes sok öreg neurotikus). Míg a személyes tudattalan emlékképei bizonyos fokig feltöltöttek. Segített-e azon a bizonyos amerikai üzletemberen. Eddig nem is sejtett belső 43 Az olvasó nyilván észrevette. hogy útját és módját keressük annak. A legveszedelmesebb forradalmár bennünk van. amelyet mindenütt sejtünk. vagy valamilyen más értéket képviselnek. Visszakapcsol azokra az időkre. Ezért lehet csak egy igazság. Fentebb rámutattunk arra a tényre. Természetes. különben nincs védelmünk a fenyegető összeomlás ellen. Az a legkellemetlenebb ebben az állapotban. a “laudatores temporis acti” (a régi idők magasztalói) fejlődésképtelensége nem szívvidító látvány. a valóságban azonban ez nemcsak logikus. De az ifjúság hasznos eszközei az öregkorban semmit nem érnek. amellyel egy igazságot. hogy magatartásuk visszataszítóbb. miképpen lehetne e tarthatatlan állapotból kijutni. amikor hasonló helyzetben volt.

majd bizonyos földalatti áramlatokat táplált. hogy ezek a modern gnosztikus rendszerek megfelelnek e belső. A preinfantilis időbe való regresszió által létrehívott néma élményeknek nem pótlékra van szükségük. dogmatikus és kultikus szimbolikája révén. szenvedéséből és öröméből születtek. sem a jelenben nem sikerült elérnie még neki sem a hajdani pogány szimbolizmus gazdagságát. amelyek esetleg nem a mi földünkön termettek. pl. hogy vele megbirkózzunk. a keleti vallásokban (buddhizmus. jobban. Az archetipikus élményt gyakran legszemélyesebb titkunkként őrizzük. Mennél egyoldalúban. Természetesen nem ez az egyetlen lehetőség arra. mégpedig nemcsak ún. “pszichologikus” embereknél. egyszerűen azért. úgyhogy a kettő sikeres kiegyenlítésére pillanatnyilag kevés kilátás van. és főként nem szívünk szerint valók.: Psychologie und Alchemie. Ha a tudat az összes lehető emberi magatartásoknak legalább relatív érvényét elfogadja. Ennek egyszerű oka az. írásomat és Psychologische Abhandlungen. Vö. csak elménknek kedvesek. hogy az eredeti élményt kölcsönzött képzetek szerint értelmezzük át. Ez az ellentét közben megfelelő kifejezésformát keres.45 Hasonló példa Szent Ignác látomásában a sokszemű kígyó. hanem az ember életében és művében való egyéni megformálásra. amelyek a korai középkortól egészen az újkorig nem vesztették el teljesen életerejüket. Hogy úgy mondjam. A teozófia szinkretizmusa (keverék és kombináció) messzemenően szolgálja ezt a szükségletet. amivel kibújik az ellentétek világából. amelyet először isteni jelenésnek tartott. A szurrogátum árnyékszerűvé és valószerűtlenné teszi az embert. ebül szerzett jószág ebül vész el. a tudattalan ellentétes álláspontot nem fogadhatja magába. hiszen soha ki se találhatta volna őket. ez magyarázza meg számos sikerét. de aztán ördögi kísértésként értelmezett. 1942. 1944. akiknek lelki egészségét a szakember sem vonhatja kétségbe. s valami sápadt. E képek annyira intenzívek. Gyakran hallottam a legcsodálatosabb álmokat és víziókat olyan emberektől. hinduizmus és tanizmus). néma élmények kifejezés utáni vágyának. már az ellentét sem annyira összeegyeztethetetlen. de változott alakban mindegyre visszatérnek. 44 Tudatunkat annyira átitatta a kereszténység. ha tanult emberek milliói teozófiával és antropozófiával foglalkoznak. c. archetipikus élmények gyakran spontán is fellépnek. hogy szinte az ő teremtménye. Paracelsica. De sem a múltban. amelyek esetleg a legélesebb ellentétet alkotják eddigi felfogásunkkal. s eközben könnyen megesik. megfogalmazásra várnak. A nem-én egyfajta őstapasztalata ez.világ tárul fel előttünk. hogy ilyen jellegű tapasztalatokra szert tegyünk. in: Neue Schweizerische Rundschau. Az utóbbi ugyan a protestantizmusnál összehasonlíthatatlanul átfogóbb módon fejezi ki a szóban forgó tényeket. aug. annál támadóbb. kétdimenziós sémavilágba vergődik fel. hogy kompenzálják a modern tudati orientáció egyoldalúságát. mint a meglévő keresztény vallásformák közül bármelyik. amely felszólít. s ismét életté akarnak válni mind élmény. rosszindulatúbb és összeegyeztethetetlenebb lesz a másik. Ennek tipikus esete Niklaus von der Flüe szentháromság-víziója. 44 Vö. 45 . amelyek kifejezésre. ezért tudott az utóbbi életben maradni hosszú keresztény századokon át. és olyan tartalmak jelennek meg. közülük a katolicizmust sem véve ki teljesen. Bruder Klaus. 1933. mivel lelkünk legmélyén érezzük találva magunkat. amely azonban nem képes világosan végiggondolni őket. mert ez ellenkezik az uralkodó alapfelfogással. hogy révükön természetesnek látszik. Az ilyen átértelmezések esetében a valóságos élményt idegen forrásból kölcsönzött képekkel és szavakkal helyettesítjük be. E képek az ősök életéből. köt. merevebben és megalkuvás nélkül ragaszkodunk az egyik állásponthoz. V. Az analitikus kezeléssel kapcsolatos foglalkozás során archetipikus természetű élmények keletkeznek. olyan gondolatokkal és formákkal. A felszínről legnagyobbrészt eltűntek ugyan. ahol minden eleven alkotóerő elhervad és kihal. a belső ellenlábasé. Ekkor érthető módon segítő párhuzamok után kutatunk. az eleven valóság helyére üres szavakat tesz.

mind tett formájában. A tudattal való ellentétük miatt azonban nem ültethetők át közvetlenül a mi világunkba. . amely a tudatos és tudattalan realitás között közvetíthet. meg kell tehát találni azt az utat.

de értelemmel telítődnek. amelyen az egész eljárást bemutathatom. ha nem feloldjuk. Jacobi: Die Psychologie von C. amplifikáció48). Mint láttuk. ezt saját gyakorlatomban kellett elég kellemetlenül tapasztalnom. Sok esetben az a hiba. hanem jelentőségükben megerősítjük és az összes tudatos eszközzel kiszélesítjük őket (ún. Az álomsorozatok ábrázolását találja az olvasó a Psychologie und Alchemie-ben. Fentebb ez eljárás igazáról és határairól bővebben szóltam. és a fentebbi ábrázolt irányba kell továbbfejlesztenem. hogy az “analízist”. mégis talál egy helyet. mely az álmot (vagy a fantáziát) az emlék alkotóelemeire vagy az alapját képező ösztönfolyamatokra bontja fel. amelyek álmokban és víziókban spontán jelentkeznek. ezért egy példát mondok el. hogy a benne lefolyó eseményeket szellemileg feldolgozza. Ez az eljárás nem túl egyszerű. 1940. Az ellentétek egyesülésének természetes folyamatát választottam módszerem mintájává és alapjává. Asszociációk: 46 Csak utólag fedeztem fel. amelyik ott lapult a vízben. hanem káros is. Egy nőbeteg. Amint az analízis a szimbolikus fantáziaanyagot összetevőire bontja szét. Ha ezeket a kollektív eszméket a személyes területre akarjuk redukálni. Éppen amikor nekiindul. Psychologische Abhandlungen. ha szintetikus kezelésnek vetjük alá. mivel e funkció reális és képzeletbeli vagy racionális és irracionális tényeken alapszik. ha csak feloldjuk. és tovább. az ellentétek feszültségéből származó energiának a megnyilvánulása. amelyet transzcendentális funkciónak46 nevezünk. végül saját balsikereimen okulva tanultam meg azt. Meghatározását lásd J. szükségszerűen szintézisnek kell követnie. amelynek az a lényege. a következőket álmodta: egy széles patakon akar átkelni. és bizonyos fantáziafolyamatok egymásra következéséből áll. Irodalmilag legjellemzőbb ábrázolása a Faust második része. ahol átgázolhat. hogy a beteg nem leli meg útját és módját annak. Ez természetes folyamat. és a tudatba s annak felfogásába integráljuk. köt. mely önéletrajzi adatokon alapszik. ha az álomszimbolika már nem redukálható személyes emlékekre vagy törekvésekre. vagyis amikor az álomképek a kollektív tudattalanból kerülnek a felszínre.6. A kollektív tudattalan képeinek és szimbólumainak az értékét csak akkor szabadíthatjuk fel. hogy az orvosi pszichológia kizárólagosan személyi irányzatát a fenti értelemben fel kell adnom. aki éppen a személyes tudattalan analízisének és a kollektív tudattalan felbukkanó tartalmának kritikus határán állt. és hogy bizonyos lelki tartalmak szinte semmit sem jelentenek. az elöljáróban ismertetett elméletek egy kizárólag kauzális-reduktív eljáráson alapszanak. 47 48 . megragadja a lábát. hogy a természetes úton tudattalanul és spontán bekövetkező folyamatokat szándékosan hívjuk létre. A vízen át nem vezet híd.47 Ugyanezt a folyamatot figyelhetjük meg bizonyos szkizofréniaformák kezdeti stádiumában. és nem engedi el többé. egy nagy rák. ugyanúgy a szintetikus eljárás általános és érthető kifejezéssé integrálja ezeket. Ezekben az esetekben az orvosnak különleges kezeléssel kell beavatkoznia. A nő szorongással ébred. netalán szenvedés. V. mint a reális és imaginárius számok funkciója. amennyiben csak feloldásból áll. hogy a “transzcendentális” funkció fogalma a magasabb matematikában is előfordul. G. fejezet A SZINTETIKUS VAGY KONSTRUKTÍV MÓDSZER A szembenézés a tudattalannal olyan folyamat vagy munka. az eljárás nemcsak értelmetlen. Nehezen és hosszas habozás után. old. Előbb alaposan meg kellett győződnöm arról. E folyamat klasszikus leírását találjuk például Gerard de Nerval Auréllá-jában. Ez az eljárás elveszti hatóerejét. Jung. 100. és a tudat meg a tudattalan között tátongó szakadékot hidalja át.

biztosan arra vonatkozik. Analitikus (kauzális-reduktív) értelmezés 49 A magyarázatot egy mondatban foglalhatjuk össze: “Belátom. szexuálfantáziái is ennek megfelelőek. és az ideális barátság ellenére sokszor vad veszekedés folyik közöttük.1. a homoszexualitást súroló barátságról van szó. és ezáltal az élet egyéb lehetőségeit túl határozottan kizárja. mégis. és anyja halála után érzéseit barátnőjére vitte át. amelyet a tények már régen bebizonyítottak. 2. Probleme der Mystik und ihrer Symbolik (A misztika és szimbolikájának problémái).szörnyen átfogott. hogy az egyik úgy találja. 50 Az álom teljes megfejtése tehát így hangzik: azért nem akar elszakadni barátnőjétől. Ezek a vágyak a tudatos személyiség tendenciáival morális és esztétikai szempontból összeegyeztethetetlenek lévén. Ebből persze egykettőre félreértés támad.ezen az akadályon kell túljutnom. mindketten idegesek. hogy ez a barátság túlérett. Kettőjük közül a páciens az erősebb egyéniség. A tudattalan ezzel el akarja távolítani őket egymástól. aki karcinómában halt meg). bár minden jelenet “halálosan” kimerítette. .engem nyilván le akar húzni a víz alá. Különösen betegem nem tudott lemondani hosszú időn keresztül a meg nem értettség édes fájdalmáról. és ezért többé-kevésbé tudattalanokká lesznek. ha anyám újra magához vonna. A rák a lábát ragadja meg. hogy csak lassan jutok előbbre. Aigremont: Fuss.másutt túl széles a patak. A láb közismert fallikus szimbólum. és csak hamis ambíció hitette el vele. ők azonban erről nem akarnak tudomást venni. . Patak: Nehezen áthágható határ.a rák olyan állat. még nem értik eléggé egymást. 49 A kétféle magyarázat hasonló felfogását találhatjuk Herbert Silberer igen jó könyvében. nem vettem észre. Mindketten igen erősen érdeklődnek a művészet iránt. 3. . fantasztikus volt.” A vágy erős homoszexuális háttere miatt inkompatibilis. Mivel kölcsönös kapcsolatuk túlzottan bensőséges. A betegnek már az anyjához való viszonya is túláradó. amelynek ingerültségük az alapja. amely hátrafelé megy . 1949. mire mindkettő lelkesen beszélni kezd. hogy a folyó túlsó partjára kellene jutnom (vagyis a barátnőmhöz való viszonyomat fel kell adnom. . A barátnő igen sok vonatkozásban hasonlít a betegre. barátnőjével szemben ő játssza a férfit.vajon mi nem enged a túlsó partra? Persze. mivel a betegnek nagy. rettentően megijedtem: . elnyomja őket. hogy az akadályon túljussak.und Schuhsymbolik. Évek óta tartó rajongó. Ezzel a barátnővel igen különös a helyzet. azaz ollói közül). gyógyíthatatlan betegség (visszaemlékezik X-nére. 1914.e lehetséges út. és szintén igen ideges. jobban ki kellene beszélniök magukat. 50 . amelyről nem szívesen mondanának le. A kezelés a lehetőség arra. A jelenet rendesen azzal kezdődik. Gázló: Lehetőség arra. “férfias lába” van. rajongó ölelésével. félek ettől a betegségtől. aminek minden eddiginél hevesebb jelenet az eredménye. hogy biztonságban a túloldalra jussak. . vagyis a megfelelő infantilis vágy: szeretném. ha barátnőm nem engedne ki öleléséből. már megint nagy jelenetem volt a barátnőmmel. mivel elfojtott homoszexuális vágyai vannak vele kapcsolatban. Rák: A rák egészen elbújt a vízben. A félelem az elnyomott vágynak felel meg. A veszekedés jobb híján már hosszú idő óta élvezetpótlék mindkettő számára.a túlsó oldalra kellene jutnom. sokkal jobban szeretném. . hogy ebből még ideált csinálhat.a rák szörnyű. . és már maga is régen belátta. .

hableányét. pl. kiad. A kauzálisreduktív eljárás megfeledkezik arról. hanem az alanyra. hogy a mélybe ne húzzák. Lásd Collected Papers on Analytical Psychology. 3. A beteg azt képzeli. sárkány. Más helyütt ezt az eljárást “hermeneutikus” módszernek neveztem. javítania kell. de csak akkor.Ez a magyarázat természetesen a beteg magasfeszültségű barátságideáljának súlyos aláértékelése. hogy a legyőzendő akadály őbenne magában rejlik: olyan határ. és gyógyíthatatlan (mindennél erősebb). E nem kívánt hajlam kínos voltát belátásával már régen legyőzte.) Ebben az esetben tehát minden álomtartalmat mint a szubjektív tartalmak szimbólumát kell felfognunk. 2. tanítania. Ha tehát a kezelés jelenlegi állapotában ezt a magyarázatot mondom el neki. haszon és értelem nélküli idealista erőfeszítéseket kell tennie. A szintetikus (konstruktív) értelmezés A páciens számára nem tudatosult. kiad. s az álmodót azzal fenyegeti. 2. amely hátrafelé és a mélybe megy. már semmiféle ellenállásra nem találok benne. Függelék. Az alanyi síkú értelmezés szintetikus. ha számot tudok vetni élményemmel. elkövetkezett az ideje annak. Miért jelenik meg pl. 1917. tárgyi síkon mozgó értelmezésnek nevezek. Ezzel az értelmezéssel szemben áll az. kígyó vagy hal ugyanazt a szolgálatot tenné. Ezért a következő terminológiát vezettem be: minden olyan magyarázatot. amelyen nehéz átlépni. hogy ezt a hajlamot magától is beismerje. 2. amelyek külső helyzetekre vonatkoznak. ha nem is volt neki kellemes. A különös szimbólumválasztás ténye is homályban marad. hogy barátnője akadályozza és húzza le őt. a “rák” betegséggel való kapcsolata. pl. A tárgyi síkon mozgó értelmezés analitikus. bekövetkezett az a pillanat. és amely a további haladásnak ellenszegül. hanem elsősorban önmagamat. hogy tehát a rák nem vonatkozhatik kizárólag a barátnőre vagy az anyára. ezért érdektelen és hatástalan. (Az élményben nemcsak a tárgyat élem át. amelyik minden álomrészletet. Mindenekelőtt nem veszi eléggé figyelembe a beteg asszociációit. Pedig lehetséges e határon túlkerülni. “fel kell emelnie”. mint egy gyilkos betegség. Polip. amit már úgyis régen tudok. A kezelés elején hasonló magyarázat lehetetlen lett volna. a gázló és a rák. mivel a beteg rendkívüli szemérmessége ilyesmit semmi körülmények között el nem fogadott volna. míg a beteg jobb belátásra nem tért. ezek csak az alany különböző tudattalan tendenciáinak és feltételeinek kifejezései. Ez az eljárás az alanyi síkon mozgó értelmezés. amely titokban keletkezik valahol. Bizonyos tények már régebben meggyőzték e homoszexuális tendencia meglétéről. hogy az álom szubjektív jelenség. Amíg ezt hiszi. A kauzális-reduktív eljárásnak ebben az esetben bizonyos hátrányai vannak: 1. . De azt felelte volna: “Minek is még analizálni ezt az álmot? Csak ugyanazt mondja. hogy erősen kell ügyelnünk a felmerülő archetipikus motívumokra. hogy egész egyéniségét magával vonja. hatnia kell rá. csak mindig ugyanazt különböző változatokban. Természetesen a barátnő is ilyen erőfeszítéseket tesz. úgy. Az álmodó az egész álom: ő a patak.” Ez a magyarázat a betegnek semmi újat nem mond. Der Inhalt der Psychose. amelyben az álom kifejezései reális tárgyakkal azonosíthatók. pl. A belátás “mérgét” nagy vigyázattal és a legkisebb adagokban kellett beléje csepegtetni. 51 Vö. mivel az álomtartalmat reminiszcenciakomplexusokra fejti fel. amikor interpretációnk módszerét meg kell változtatnunk. az álom minden személyét az álmodóra vonatkoztatja. a barátnő-anya éppen rák formájában? Szebb és plasztikusabb formát is választhatna. Ha egy ilyen motívum kerül világosan az előtérbe. egyszerűen azért. Ez a veszély olyan. az álmodóra magára is utal. Az analízisnek ezen a fokán azonban már nem haragudott meg ezért a magyarázatért. Ha az analitikus vagy kauzális-reduktív magyarázat már nem mond újat. Azonban épp ebben a pillanatban rendkívüli és váratlan veszély fenyeget: valami “állati” (embertelen vagy emberen túli). mivel az alapul szolgáló reminiszcenciakomplexusokat a külső körülményektől elvonatkoztatva az alany tendenciái vagy részeiként fogja fel és újra hozzákapcsolja őket. A szintetikus vagy konstruktív értelmezési módszer51 alanyi síkú értelmezésből áll.

ami megakadályozza a határ átlépésében. amelyek világosan azt mutatták. amelyet azonban mindig elnyomott. Ging orákulumaiban “a nagy vízen való átkelés”. Minél magasabbra jut az egyik. (A tapasztalat szerint ez egyike a leghatékonyabb indítóokoknak. Mi a titok a betegek anyjához és barátnőjéhez való viszonyában? Közös az erős. az. Volt egy sor kalandja különböző férfiakkal. Anyján már nem változik semmi. Ezért áll meg egy infantilis homoszexuális fokon. hogy őbenne magában van valami. úgy érzi. Azonosulás csak tudattalan. hiszen halott. infantilis jelenségre mutat. Elsősorban tudjuk. mivel az álmok lényegükben a tudattalanból eredtek. Ging. amely “emberi. Az álomnyelv megértéséhez sok párhuzamra van szükségünk a primitív emberek pszichológiájából és a történelmi szimbolikából. 1924. De miért éppen rák ez az állat? A beteg ehhez X-né halálos rákbetegségét asszociálja. . hogy ez a bizonyos tulajdonság már az anyján jelentkezett. ösztönös mohóságról van szó. Midőn X-né meghalt. egy tehetséges művésszel. nem realizált hasonlóság alapján lehetséges. Das Buch der Wandlungen. Így. Az álom ugyanis azt mutatja meg a betegnek. a jövendő egészséges személyiség csírája. akit betegünk személyesen is ismert. ez az ő dolga. Miért? Mert mindkettő azt hiszi. Ezt 52 Richard Wilhelm: J. Ez a libidónak egy neveletlen. differenciálatlan és nem emberiesített darabja. Ennek kell utánanéznünk. rajongó szeretetvágy. tehát még szelídítetlen. Ezzel újabb okát látjuk annak. mert attól félt. a páciens komor erkölcsbírói képet öltött. hogy benne is megvan a könnyűvérű természet. az ok. Ettől az értelmetlenségtől csak az alanyi szintű felfogás szabadit meg. amely nem retten vissza az élethez szükséges merészségtől. “az indulás helyén vagyok”. és aki rá különösen igéző és megbabonázó (fascináló) benyomást tett. amely még az ösztön kényszerű jellegét viseli magán. Itt tehát X-nével való utalásszerű azonosulásról lehet szó. igen életvidám asszony volt. ha ő maga megváltozik. érzése szerint sokkal veszélyesebb hajlamnak áldozatául ne essék. Mennyiben hasonlít betegünk X-néhez? A beteget korábbi fantáziák és álmok egész sorára emlékeztethettem.) De ebben a “veszélyes” tendenciában rejlik egészsége. Az a tény. nagyon is emberi” kárörömöt takart. hogy mit jelent a rák. ami már az anyján is jelentkezett. hogy az olyasvalami. és olyasvalami. Hogy vajon anyja és barátnője ezt a tulajdonságot valóban birtokolják-e. A helyzet csak akkor változik meg. Ezzel egy újabb. hogy miért nem tud elszabadulni barátnőjétől: muszáj hozzá ragaszkodnia. igen fontos adalékot kaptunk az “állati” elem felismeréséhez: újfent ugyanarról a szelídítetlen. hogy a másik a tárgy.hiszen az ő esete azonos a betegével. amely azonban ebben az esetben férfiakra irányul. így hangzik. A helyváltoztatásnak beállítottság-változásként való értelmezését támogatják bizonyos primitív nyelvek kifejezései. ami a barátnőn tűnik fel (mivel ő maga vonatkoztatta a rákot a barátnőre). hogy “indulófélben vagyok”. És barátnőjét sem kényszeríthetjük megváltozásra: ha viszont meg akar változni. amelyekben pl. annál magasabbra kell felküzdenie magát a másiknak. Erre tökéletesen megfelelő szimbólum az állat. amely közismerten vak. X-né korán özvegyen maradt. vagyis az egyik helyzetből vagy beállítottságból a másikba való átjutásban. Ennek klasszikus példája J.52 Most aztán minden annak a megértésétől függ. hogy annak a másik. E kívánság tehát az erős infantilis mohóság jegyét viseli magán. amiért a páciens őt (önmagának sem vallva be) irigyelte. Hirtelen súlyos betegségét és korai halálát a sors büntetéseként fogta fel az asszony könnyelmű életéért. amely minden elmúlt fejlődéstörténeti korszak funkciólehetőségeinek székhelye. hogy ez a homályosan sejtett tendencia erkölcstelen életre csábítja. és mindegyik megpróbál a másik feje fölé kerülni. amelynek szenvedélyessége. mint dühös kakasok ugranak egymásnak. teljesen hatalmába kerítette őt. A betegünk a következőket meséli róla. A beteg azonban más következtetésre jutott annak idején X-né sorsából. ez a beteg szempontjából lényegtelen. amiért meg nem felelő. infantilis kapcsolatokhoz ragaszkodunk. aki halálakor ugyannyi idős volt. főleg egy különös emberrel. mint most a beteg. amely azonban védelmére szolgál.

A fascináltság ugyanis kényszeres jelenség.büntetendő. Egy férfival azonosította tehát magát.) Barátnőjéhez való kapcsolata azonban betegséget jelent: hiszen ettől lett ideges. ez kapcsolatjelenség. Ez a részlet. hanem tudattalan tendenciái játsszák ezt. (A rák hátrafelé megy. tudattalanok lévén. aki lágyságában és szeretetreméltóságában hasonlít barátnőjéhez a páciens szerint. és a szimbólumválasztás jelentőségét sem magyaráztuk meg kielégítően. s hogy korábban nem látta. Gyakorlatilag megelégedhetnénk az eddig elért eredménnyel. azaz megszállják. amely csak férje halála után fejlődött ki benne. szigorúan véve. s a megigézettnek megfelelő diszpozíciót kell magában hordoznia. X-néről mint igen nőies asszonyról beszélt. és amely a művésszel való barátságához vezetett. Így teljesedik be tudattalanul X-nével és szeretőjével való azonosulása. de nem tudatosan. hogy a betegnek a művészéhez hasonló (tudattalan) diszpozíciója kell. Ezzel azonban nem jutottunk még az azonosítás történetének végére. Ezzel már sokkal többet tudtunk meg a rákról: ez a megszelídítetlen libidódarab belső lélektanát képviseli. jobban mondva a tudattalanságot. amelyben a “férfias”-ra való utalással találkoztunk (láb). Fel kell tételeznünk. A rák tehát a tudattalan tartalmak szimbóluma. Ez újabb nyomra vezet: a páciens ugyanazt a szerepet játssza barátnőjével szemben. Úgy látszik. amelyek a barátnőjéhez fűzték. Természetesen számára nem volt világos ez az összefüggés. . mint barátnőjéé. hogy a túlpartra kerüljön. még a tárgyi szintű analízis körébe tartozott. hiszen a rák is a tudattalan. Megvan az ehhez szükséges erejük. hogy legyen. Hangja is erősebb és mélyebb. mint saját komplexusai tudattalan ábrázolóját. Ezek a beteget állandóan vissza akarják vezetni barátnőjével való kapcsolatához. amely megakadályozza. akkor sosem ment volna bele. Az ilyen fascináló hatás sohasem kizárólagosan egyik személyről irányul a másikra.53 Emlékezzünk az álom analízisére. a rejtettséget. és olyasmire is rákényszeríti. Nem látta eddig az éppen most megvilágított “tudattalan kapcsolatokat. hogy a művésszel való azonosítás mélyebb alapja a beteg bizonyos alkotóképességén nyugszik. hogy a rák a patakban lapult. ő irányítja barátnőjét. A tudattalan identifikációk mindig ebbe torkollnak. hogy ez ismeret birtokába csak alanyi síkon jutottunk. és ez terhelte meg egy ki nem elégítő barátság kínjával. amely tehát ily módon igen fontos heurisztikus. hogy X-nének nem kis művészi tehetsége volt. hiszen még nem aknáztunk ki minden asszociációt. ez tartotta távol az élettől és továbbfejlődéstől. amit csak ő maga kíván. nem akarati folyamat. A patak az az akadály. állandóan X-né példájával ijesztgette magát. A víz tehát a tudattalant jelenti. hogy e képesség az azonosítás egyik lényeges motívuma volt. 53 Nem feledkezem meg arról a tényről sem. Akadályt pontosan ezek a tudattalan kapcsolatai képeztek. amelyhez két személy szükséges. elrejtette őket a víz. a felfedezés szempontjából értékes princípiumnak bizonyul. A beteg valóban a fék szerepét játssza barátnőjével szemben: ő az aktívabb. míg a páciens szemmel láthatóan férfias típus. amelyet nem a tudat motivál. Így éli ki mégis könnyelmű hajlamát. a víz alatt. hanem a tudattalanból fölmerülő és magát a tudatra ráerőszakoló jelenség. Most a betegnek abból a megjegyzéséből indulunk ki. a hangadó. A beteg utólag elmondta. Barátnője határozottan nőies külső megjelenésében is. mint amit a művész játszott volt X-nével szemben. De nem szabad elfelejtenünk. amit a beteg elbeszélt: mily nagy és különösen megbűvölő hatással volt rá a művész. tehát mindenfajta belátás és javító szándék számára hozzáférhetetlenek. Ennek a hajlamnak azonban tudattalannak kell maradnia. de teljesítenünk kell az elmélet követelményeit. a tudattalanban rejlő dinamikus erő. különben nincs igézet. ha visszaemlékezünk arra. E megállapítás igazságát könnyű volt a már ismert anyagból bizonyítani.

ezért hiányzott az ő lelki kelléktárából.amint tapasztalatból tudjuk . amelyet tudatosan nem realizál. Joggal lehetne azt mondani. 296. de ha egyedül maradok. A titokzatos művészt nem lehet alanyi síkra emelni.7. Azt hiszi. De a borzongató megbűvölő elemet nem tudjuk elhelyezni férfias vonásaiban. Látszólag nyoma sincs. Ezzel újra a tárgyi síkra jutottunk. hogy egészen rendkívülien finom. Die Beziehungen zwischen dem Ich uud dem Unbewussten. mivel ez ma is benne gyökerezik a beteg tudattalanában. old. sem varázsló stb. akire ezt a részletet kivetítette. másképpen nem találjuk meg a kivetítés alanyát. Ezzel egy újabb igen fontos pontot ismerünk fel: engem kontaminált. in: Psychologische Abhandlungen. Tovább kérdeztem: “Igen? Milyennek?” Ő: “Néha veszedelmes. milyennek lát. de mégsem akar. különös módon megváltozik a képe. Hol eszményített alakban jelenik meg. azonosított a művésszel. mivel a betegben szunnyadó tudattalan művészi tevékenység momentumát már X-né alakja fedi. hogy a művész a betegben lakozó férfielem képe. hogy a még csak tárgyi síkon megérett kapcsolatokat alanyi szinten is értelmezzük. akinek valamiféle jelentősége lenne a számára.” Itt elhallgatott. Ha nem tudunk fellelni ilyen részletet az álmodóban magában. és tovább. mivel a beteg e szempontból valóban áltatja magát. 54 A nőben rejlő férfi lélekrészt animusnak neveztem. E célból el kell vonatkoztatnunk a tárgytól. különben érezhetően benne lenne még. és tovább. Vö. Igazán nem tudom. Ha ebben a sajátos esetben a tárgyi síkra korlátoznók magunkat.54 Ez bizonyos mértékig igaz.” Tehát ez a részlet nálam volt indulatátvitel formájában. Hiszen nem ilyen. érzékeny és nőies lény. Ha megpróbáljuk X-né alakját alanyi szinten magyarázni. bizony nagy szükségünk lenne jó tanácsra. Ezért óvatosan azt kérdeztem: “Ugyan. Azt gyaníthatjuk. amely megakadályozza a túlpartra jutásban. A beteg nem ismer olyan férfit. mindig a kezelésen kívül kerülnek napvilágra. rajtam kívül. X-né tehát a beteg jellemének egyoldalú. azaz egy bizonyos aspektusának megszemélyesítéseként kell felfognunk. De kire? Még a művészhez tapadna? Hiszen az már régen eltűnt a beteg látóhatáráról. és ezért ez a tudattalanban marad. a rák.hiszen ezt ő is éppolyan jól tudja. kellemes embernek látom. és a beteg szubjektív komplexusainak szimbolikus megjelenítéseként kell tekintenünk őket. én nem is vagyok gonosz. vagyis kell valahol lenni valakinek. . amikor férfias vonásaira először felhívtam a figyelmét. “de hisz én nem is vagyok a művész. Nagyon és őszintén meglepődött. és a legkevésbé sem férfias. akkor . Inkább képzeletbeli alak volt a számára. hogy rám vetítette ki ezt a tulajdonságot. ez a beteget hidegen hagyná . mint egy gonosz varázsló. hiszen ezt az érzést ő maga produkálta. Pedig valahol ennek is lennie kell. vagy egy démon. akinek különben ehhez az emberhez azon az egyszerű fascináló benyomáson túl személyes kapcsolata nem volt.azt csak kivetíthette. 117.”. míg a férfiak nőies lélekrészét animának. ő tehát tudattalan fantáziáiban velem szemben X-né helyét foglalja el. Ezt a korábban felfedett anyag (szexuálfantáziák) alapján könnyen bebizonyíthattam. vagy hosszabb ideig nem találkozunk. De a rafináltabb dolgok sosem jelentkeznek a felszínen. valamint Emma Jung: Ein Beitrag zum Problem des Animus. Bizonyos. akkor valamelyest az álmodó lélekrésznek. hogy jut ilyesmi az eszembe. amivé a páciens lenni szeretne. szörnyű. aki orvosa lévén. és a projekciót még csak magával sem vihette. Nem. hogyha nincs itt nálam? Akkor sem változom?” Mire ő: “Amikor itt vagyok. De akkor én magam vagyok az akadály. hol viszont másképp. old. az ilyen kivetítés mindig aktuális. Ezek szerint X-né annak a képmása. Hiába nyilatkoztatnám ki. hogy én semmi ilyesmit nem vettem észre. jövőbe kivetített képét ábrázolja. természetesen sokat jelentek neki. IV. fejezet A KOLLEKTÍV TUDATTALAN ARCHETÍPUSAI Most az a feladatunk.

bár minden erőmmel küzdök az érzés ellen. amelyet rám vetít ki. a legkellemetlenebb félreértések fenyegetnek. és szinte megkönnyebbülten mondja: “Különös. mintha éppen azt a pontot érintette volna lelkemben. Egy másik lehetőség: a beteg újra régi védekezési módjához fordul. Oktalanság. Ezen a ponton már sok kezelés megakadt. Most már tudom. milyen rémes érzés. fantasztikus elvakultság. Megint csak az lesz a vége. csak egyelőre nem látjuk világosan. rám helyeződik át. A barátnőn már túlkerült. amelyen barátnőmmel való kapcsolatomban nem tudok túljutni. “embertelen” érzésnek felelnek meg.mire az így felel: “Micsoda. ami pedig az egész módszernek természetes követelménye. mivel akkor úgy kell kezelnie engem is. hogy démonná tegyék. mint ahogy barátnőjét kezelte. vagy sem? “Varázsló” és “démon” alapjában véve olyan tulajdonságokat jelentenek. aki a kétségbeesés állati erejével próbál védekezni gonosz varázslatom ellen? Mindez képtelenség. Mire tapintottam rá? Milyen új húr pendült meg? Mindez csak múló pillanat. amelyekről azonnal nyilvánvaló: nem egyéni emberi. és a legkülönbözőbb félreértéseket okozza. ami lényegesen kellemetlenebb. Így keletkeznek a feloldhatatlan konfliktusok. Valahányszor ilyen elfogadhatatlan elem merül fel. vagyis képpé nyilvánítja. A szeme különösen csillog. ami újabb elfojtás a tudat felszínén való megtartás helyett. gonosz kifejezés jelenik meg az arcán. Nem is tudom leírni. gyűlöletes. vagyis akkor az ismeretlen állandóan a levegőben lesz. A “varázsló” és a “démon” mitológiai alakok. A beteg arckifejezése újra megnyugszik. amelyen a beteg sohasem tudta túltenni magát. “No igen” . Hiszen a “démonok” nem személyes emlékképek. “a beteg tudattalanában lévő egyik képpé” . és előttem félelemtől kínzott áldozatom ül. ebben a pillanatban úgy érzem. amelyek a beteget megrohanó ismeretlen. anélkül. Ezzel semmit sem nyertünk. s a “gonosz varázslók” . ha ilyesmit akarunk átvinni a személyére. ez ostobaság. bár rendesen intuitív. én legyek férfivá.feleli az orvos -. hogy ő maga lenne. leértékelés? Tekintete mint egy ragadozóé. méghozzá borzalmas. hogy mindaz. Egy bizonyos: ha a beteg megragad az átvitelnek ebben a formájában. csak ha az orvos önmagát alanyi szintre emeli. A páciens létének új fázisába lépett. kritikus szemmel meg nem bírált ítéletek formájában mégis embertársainkra szoktuk kivetíteni. Inkább elhiszem azt. Mi ez? Csalódott szerelem? Sértés. és én valóban lelki fejlődése akadályozójává lennék. Egy csapásra kínos félreértés lehetőségét látom magam előtt. Tehát az átvitel új fázisba lépett. hogy a jó is. vad. embertelen. Éppoly kevéssé tűrheti el. valóban démoni. eddig sohasem tapasztalt ellenállás bukkan fel. ismeretlen. mint az orvos. mint hogy én vagyok az. soha . az elfojtás jege megtört. hogy bennem látja a démont. személyes tulajdonság-e az.” Ez a kijelentés új fénybe állítja a történteket: most én foglaltam el a barátnő helyét. Az ilyen attribútum mindig arra mutat. a démon. A tudattalan öleléséből nem szabadulhatunk másképp. ami fájdalmas és rossz volt barátnőjével való kapcsolatában. ha így beszél. hiszen azt éppoly kevéssé fogadhatja el. hogy mi az az ismeretlen x.mint én. E miatt az érzés miatt e pillanatokban gyűlölöm a barátnőmet. s egy feloldhatatlan konfliktus az élet megrekedését jelenti. Minek a képévé? Ez a legnagyobb nehézség. hogy maga az. hogy tudott volna róla. kapcsolataink mindenkori kárára. igaz. és megvetem őt. és keresztülnéz a sötét folton. Szóval mégis démon volna? Vagy én vagyok a ragadozó. de a titokzatos ismeretlen elleni heves vita közepette. A projekció továbbra is élne benne. Ezek a jelzők tehát nem alkalmazhatók egy emberi személyiségre. pontosan meg kell állapítanunk. sőt ellenkezőleg: most az ismeretlen már a tudattalanból fenyeget.” És igaza is van.ezt el nem fogadhatom. fascináló gonosz varázslóvá vagy éppen démonná? Nem. hogy a személy fölötti vagy kollektív tudattalan tartalmát vetítettük ki. hanem mitologikus tulajdonságok. Szörnyű érzés.

Ezért feltétlenül szükséges meghúzni a lehető legélesebb határvonalat a személyes és a személytelen területe között. természetesen tudattalanul démonok. archetípusok vagy dominánsok az idők folyamán pontosan körvonalazódtak. hacsak nem árad belőle tényleg valami démoni hatáshoz hasonló. amit azelőtt az istenképek kultuszában élt ki. Nincs más lehetőség. csupán azért. világában élünk. amely ősidők óta alakult ki tapasztalatok lecsapódásából és ezeknek a priori voltából. hiszen az isteneket. hogy istenek a valóságban nincsenek. Ennek a libidónak a visszaáramlása rendkívülien megerősíti ugyanis a tudattalant. A megfelelő lelki funkciónak azonban korántsem volt vége. sosem fogta fel lelki projekciókként. és ennek révén olyan libidótöbblettel mérgezte meg magát az ember. amely minden irracionálisat megfosztott értékétől. azért nem fog csörgőkígyónak nevezni egy gyíkot vagy egy siklót. Ezek uralkodnak. Ezzel természetesen nem akarjuk letagadni a kollektív tudattalan tartalmának esetleg igen hatékony létezését. akkor ez az ember valóban démon volna. Helyzetét mértéktelenül megerősítette a modern élet racionalizmusa. hanem mint magától értetődő valóságot. és legmagasabb idealizmusát. A naiv ember számára ezek a dolgok sosem váltak el az egyéni tudattól. hanem pszichikai realitásként kell felfognunk. Akkor az egyén és a nép egyaránt kényszerül az irracionalitás átélésére. de éppúgy felfoghatók az eseményeket előidéző tényezőként is. aki a neki irracionálisnak tűnő életlehetőség (X-né) elől elmenekül. hogy mindez ma is igaz. Ezzel végük is volt. értelmének javát arra kell fordítania. Amennyiben tudattalanunk révén részesei vagyunk a történeti kollektív pszichének. Ezt kicsiben betegünkön szemlélhetjük. A valláshoz hasonlóan erős funkciónak az elfojtása az egyéni pszichológiára is súlyos hatású. mint egy gyógyíthatatlan betegség. akkor ennek mindenütt meg kellene mutatkoznia. amelyeket a lélek újra meg újra átél. . Fölösleges megjegyezni. azaz hasonló tapasztalatok összehalmozódása révén kibontakozó általános alakjaik bizonyos általános fizikai alapvonalaknak felel meg. mert mindig előforduló pszichológiai funkciónak kell elismernünk. azaz tudattalan tartalmakként. mert láthatatlan. archetípusaik. hogy archetipikus képeket közvetlenül vihetünk át szemléleti fogalmak formájában a 55 56 Ezt 1916-ban írtam.56 Amennyiben ezek a képek a pszichikai események relatíve hű ábrázolásai. Napjainkban is a kollektív psziché. Értelmetlen lenne ezeket a tudattalan lehetőségeket személyes számlánkra írni. a gyökerét nem bírjuk kiirtani. ezek az istenek. annyira. onnan feltartóztathatatlanul és pusztítóan hat. mivel ez hatásos. Csak a felvilágosodás korában látta be az emberiség. az ún. Ez azonban mitológia.és lecsapódásaként is felfoghatjuk. E képben bizonyos vonások. és ezzel az irracionális funkciót a tudattalanba süllyesztette. ez most a tudattalanba süllyedt. mert surranó zaja megijeszti. azaz domináns törvények és princípiumok képei. Ha hallott is valaki a csörgőkígyóról. a tudattalan destruktív erőinek lázadását éljük át. Ha a funkció egyszer a tudattalanba került. Így lehetséges. bár ezekről valaha mindenki hallott vagy olvasott. Eredménye páratlan tömeggyilkosság. démonokat stb. A kollektív tudattalan egy olyan világ képe. Mint már föntebb megjegyeztem. a képsorozatok átlagos szabályszerűségei.55 A tudattalan éppen ezt kereste. amelynek. és tartalmát nem konkrét (ez visszafejlődés lenne!). Ha ez valóban személyes karakterének egy darabja volna. mint hogy az irracionálist szükséges. De a kollektív psziché tartalma különbözik és szemben áll az egyéni psziché tartalmával. Éppígy részünk van istenekben és ördögökben. szentekben és latrokban. és nem individuálpsziché.sem. amelyek a legerősebb indulatokkal töltötték meg a megelőző korokat. hogy archaikus kollektív tartalmával hatalmas befolyást kezd gyakorolni a tudatra. A felvilágosodás kora közismerten a francia forradalom rémtetteivel végződött. az archetípusokat megtörtént események effektusa. hogy ugyanazt beteges formában barátnőjéhez való kapcsolatában magasztos önfeláldozásban élje át. azaz kollektív psziché. ezek csak projekciók. hogy az irracionalitás őrültségeit a legtökéletesebben alkossa meg. Éppígy nem nevezzük embertársunkat démonnak. tehát valóságos. varázslók stb. mivel ezek olyan fogalmak.

fizikai eseményekre. jelentős tények. hogy a két ember (most és a közeljövőben) összeférhetetlen. amely a Föld minden világnézetében képviselve van. mivel kellemetlen érzésünket a kollektív tudattalan meghatározható nagyságára vezethetjük vissza. hiszen ő vetítette ki. képet és kifejezést kölcsönözve egy ahhoz hasonló érzésnek. Azért még nem ördögi. A kollektív tudattalan tartalmak kivetítésénél szinte szabályszerűen fellépő egyik archetípus a túlnyomóan félelmetes hatású “varázsló démon”. hogy föltételezik “doktor”-állatok előfordulását is. mi 57 58 Lásd Seelneprobleme den Gegenwart. vagy ugyancsak Meyrink Tibeti varázsló-ja. de a kivetítővel nem fér össze. in: Eranos-Jahrbuch. A fizikai adottságokkal57 való rokonságuk miatt az archetípusok rendesen kivetítve jelennek meg. annál jobban sikerülhet ez a szétválasztás. mégpedig ha tudattalanok. értékelésük és megítélésük nem könnyű. rajongás és bolondság előidézőiként. bár el kell ismernie. Az ördög az “árnyék” archetípus egyik variánsa.58 Ez az alak . és mágikus ereje van. ahol ennek valamilyen alapja van. esetleg veszélyes aspektusú . Ezzel azonban egészen új feladat előtt állunk: az a kérdés. hogy az illető szinte ördög lenne. hiszen a bölcs öregember igen pozitív aspektusában is megjelenhetik. azaz fantasztikus híreszteléseknek. old. Ezzel egy percig sem akarjuk azt mondani. vagy “ő az. mindenféle félreértés. hogy az ördögi benne is éppannyira megvan. Ezért az archetípusok igen fontos. könyvben. Ez a törzs primitív varázslójának vagy sámán-orvosának (Medizinmann) típusa. mennél inkább túlsúlyban van azonban a mágikus jelleg. amelyekre igen kell ügyelnünk.gyakran jelenik meg sötét bőrű. Ha valaki az ördögöt embertársára vetíti ki. egy különleges képességű egyéniség. aminek nem kis jelentősége van. sőt éppen ő esett csapdába először. a Denevérek c. Mivel rendesen projekció formájában jelennek meg. Vö. mert azon az emberen tényleg van valami. 169.vagy túlbecsülése formájában. Embertársaink mágikus vagy démoni hatása ezzel megszűnik. Ezek az okozói modern mítoszképződéseknek. aki szellemekkel érintkezik. mongoloid típusú ember formájában. Meyrink ezt természetesen nem tőlem tanulta. ezért a kettő között egy “ördögi” (azaz elválasztó) hatás működik. veszekedés. ez csak azért történhetik. bizalmatlanságnak és előítéleteknek. a mágikus erő. mint a másik. Nem szabad egyszerűen elnyomni őket. ellenkezőleg: akár rendkívülien jó ember is lehet. Ezért mondjuk: “istenít valakit”. hanem pszichikai kórokozó voltuk miatt pontos megfontolásra méltók. akitől X hányingert kap”. és tovább Az orvos-varázsló képzet. amiért is a tudattalan szétválasztja és egymástól távol tartja őket. olyan mélyen gyökerezik sok primitív nép lelkében. azután az energia. A varázslótípus előfordul a Zarathustrá-ban is.amennyiben negatív. Sokszor nehéz vagy alig lehetséges az “árnyéktól” elválasztani. vagyis az ember el nem ismert sötét oldalának veszedelmes aspektusa. hanem szabadon alkotta saját tudattalanából. ami a kép rögződését megkönnyíti. aki mágikus erejével elszabadítja a világháborút.59 Az archetípusok felismerésével jelentős lépést tettünk. Az ördög megjelenése ebben az esetben azt jelenti. és mivel ezek csak ott rögződhetnek. Jó példája ennek Meyrink Gólem-ja. aki mágikus erő hordozója. akkor a mindenkori környezet személyeinek túlzott alá. A kivetítőnek sem kell ördögnek lennie. 59 . Például az éter a lehelet vagy a lélek hagyományos anyaga. Ez a démonkép az istenfogalom egyik legalacsonyabb és legrégibb foka. hanem éppolyan tisztességes ember lehet. a Faust-ban ez maga a hős. Archeteden des kollektíven Unbewussten. amely szintén az egész világon elterjedt képzet. mint amit betegem énreám vetített ki. Az északkaliforniai achumavék különbséget tesznek a közönséges prérifarkas és az “orvos-prérifarkas” között.

hiszen ezeknek a korszaka sokkal tovább tartott. a határt nem lehet áthágni . Fejtegetésünk révén az álom. hanem az emberiség állati elődeinek funkcióemlékét is tartalmazzák. míg a kollektív tudattalan és az individuálpsziché megkülönböztethetetlenül összeforr. a tudattalan varázslóalakjának egyik képe voltam. és nem ereszti. minden fejlődés lehetetlen. hogy a mitológiai kollektív pszichikus tartalom a tudat tárgyától eloldódott. A katolicizmus esetében valóban ez a helyzet. Ezt az energetikai körforgást a vallások az istenekkel való kultikus 60 H. amelyek a legősibb emlékekre nyúlnak vissza. Mint mondottuk. Az álom és a hozzá kapcsolódó anyag a kollektív tudattalant egyfelől mint a víz mélyén rejtve élő alacsonyrendű állatot. más szóval e vallás dogmáinak és rítusainak olyan szemléltetést és cselekményt kell tartalmazniok. A kollektív tudattalan általam meghatározott fogalma csak bizonyos fokig fedi Semon törzstörténeti mneme-fogalmát. és annak leglényegesebb része. hanem olyan alanyon túli (transzszubjektív). nevezetesen a félelem számára tágabb magyarázatot kaptunk. ha működésbe lépnek. különösen az állatszimbólum utal az emberen kívülire. azaz pontosabban szólva a felismerés alapján posztuláljuk ilyen tartalmak pszichikai egzisztenciáját. specifikusan emberi funkcióformák székhelyei. sőt legnagyobbrészt valószínűleg teljesen függetlenek tőle. rendkívülien alkalmasak arra. és az egyéni pszichén kívül mint pszichikai realitás konszolidálódott. hogy a beteg azonosítja magát X-nével. ekkor újra számolhatunk vele. Nyilvánvaló. messzemenően autonóm pszichikai rendszerekről. s nem is hatástalaníthatjuk.60 Az ilyen tartalmak vagy Semon kifejezésével . hogy itt nemcsak felismerési tartalmakról van szó. Ganz a tudattalan Leibniznél való szerepéről (1917) szóló filozófiai disszertációjában idézte Semon engrammateóriáját a kollektív tudattalan magyarázatára.módon tisztázhatja a helyzetet az én a pszichológiai nem-énnel. Meg kell találni a lehetőséget a két rész egyesítésére. hogy a kollektív tudattalannal tudatosan szembeállítjuk. megragadja. Mindaddig. hogy neki is van kapcsolata a különös művészhez. Annyit viszont elértünk. Megelégedhetünk-e az archetípusok hatékony jelenlétének megállapításával. Ha az álmodó mégis elszánja magát arra. hanem mindaddig visszafejlődéssé változtassák.engrammák.hogy az álom képével éljünk. Látjuk. amelyet időben elvégzett operációval meg lehet gyógyítani. E félelem a kollektív tudattalan tartalmától való primitív rettegés. és magára hagyhatjuk-e ezt a továbbiakban? Ezzel tartós disszociált állapotot hoznánk létre: az individuálpsziché és a kollektív psziché közti állandó meghasonlást. tehát eleven vallásosság létezik. A rák a tudattalan eleven tartalma. hogy az orvost a művésszel azonosította. míg a kollektív tudattalan által aktivált energiatömeg ki nem merül. A felismerési aktussal tételezzük az archetípus valóságát. vissza kell térnünk a kiindulópontul szolgáló álomhoz. egy primitív állapot. . amivel azt fejezi ki. azt már látjuk. másfelől mint veszélyes betegséget jellemzik. Így megkapnánk a mai való állapot képét: a civilizációs kéreggel fedett sötét bőrű bestiát világosan látnánk. ahol még érvényes. Mielőtt az egyesítés lehetőségével foglalkoznánk. alanyi síkon értve. hogy én. mint a viszonylagosan rövid specifikus emberi lét. amelyek a tudatkontrollnak csak részben vannak alávetve. hogy a fejlődést nemcsak megállítsák. ez a legnagyobb előnye és a legnagyobb veszélye is. Az ilyen disszociáció azonban rögtön szintézist és a kifejletlen tulajdonságok fejlesztését követeli. másfelől egy négerkultúra-féleség. hogy a határon átlépjen. amely gazdagon kifejlett szimbolikájával a primitív embert elég kifejezéshez segíti. mivel a kollektív tudattalan tartalmak nemcsak az archaikus. amelyről tárgyi szintű elemzéssel nem deríthetünk ki minden lényegeset. Nyomatékosan meg kell állapítanunk. Mindezt az álomban a hátráló rák szimbóluma fedi. Hogy ez a jellemzés mennyire találó. különben elhatározásunk csak egy irányt követhetne: a primitív részt újra el kellene nyomnunk. Egyfelől állna a differenciált és modern én. Ez azonban csak ott lehetséges. Az energia azonban újra használható lesz azáltal. és azt is láttuk fentebb. a tudattalan megelevenedik. azaz személyen túlira.

A kollektív tudattalan megrohanta. kiad. 1938. hogy máris megkockáztathassa álláspontja teljes megfordítását. amely éltette (éppen az értékes energiát. Ezzel lehetőséget nyerünk arra is. amely megelevenítette a tudattalant). és Die Archetypen des kollektíven Unbewussten. különösen az indián mítoszokban. amely az olvasónak már amúgy is feltűnhetett: ebben az álomban a kollektív tudattalan veszedelmes és káros tény aspektusában jelenik meg. c. amellett a kereszténység történeti szempontból ezt már oly alaposan túlhaladta. Ezzel megöli a szörnyet. 4. mint az ember. valamint a tudattalan mitológiai tevékenysége iránt behatóbban érdeklődnek. Igaz. visszájára fordítások stb. de sohasem ravaszkodik. 1935. esetleg gázlónál. 1934. valamint Psychologische Typen. “homlokzat”-ától függetleníthetik magukat. hogyan jelennek meg a figurák. Feltűnő. és emellett az álmodót a döntő pillanatban megragadja. Azoknak az olvasóimnak. Ez onnan ered. de egyenesen túltengő. hogy mindez mennyire párhuzamos a hősmondával: a hős és a szörny (a tudattalan tartalom) tipikus küzdelme gyakran folyik le víz partján. mialatt az életet elengedi maga mellett. Ez a mód azonban számunkra annyira ellentétes az intellektussal és annak ismereterkölcsével. mialatt az kelet felé úszik vele: belsejének egy értékes részét vágja ki. 1904. amely partra vetődik. a transzcendentális funkcióban újjászületve (Frobenius elnevezése szerint ez a Nachtmeerfahrt) újra napvilágra lép. Még nagyon kevéssé éli a reális életet ahhoz. A tudattalant megszemélyesítő rák pl. Ezzel szemben én már régen azt az álláspontot képviseltem. 1904. 3. . mivel még jelentős külső. Ezért el kell fogadni. hogy “hátrafelé megy”. pl. hogy képzelete beteges szimptóma. amivé lenni 61 62 63 Das Zeitalter des Sonnengottes. hogy megfosztja az eléggé ki nem töltött valóságtól. mivel az álom igazi értelme e mögött rejlik.kapcsolat révén konkretisztikus61 módon hozták létre. Az álom értelmének megfelelően tehát a kollektív tudattalant valamiféle veszélyként kellett megjelenítenie. különben könnyen menedékhellyé tette volna a maga számára az élet követelményei elől. hogy nincs jogunk az álmot célzatos megtévesztési szándékkal gyanúsítani. de még csak lehetségesnek sem. A természet gyakran sötét és átláthatatlan. Ezzel a korábbi normális állapot helyreállt.63 Ki kell emelnem azt a jelentős tényt. amelyeket Longfellow Hiawathá-jából ismerünk. hogy az álom pontosan az. annyiban negatív. álommechanizmusok (eltolások.) által félrevezetve azt gondolták. A Freud által kidolgozott ún. mivel az energiájától megfosztott tudattalan elvesztette túlsúlyát. Ez megkönnyíti az eddigi határokon való átlépést. itt a hős. és azzal fenyegette. hogy az álomnak ún. A szörnyeteg belsejében azután a hős a maga módján megküzd a bestiával. amiért is találóan transzcendentális funkciónak nevezik. akik az ellentétprobléma és annak megoldása. ez nem kerül ellentétbe a legkevésbé sem intellektuális lelkiismeretünkkel. hogy a problémának ezt a megoldását nem mondhatjuk példásnak. kiad. 1942. a szívét. Egy álom megítélésénél igen kell ügyelnünk arra. hogy törzsi történetünk aktivált lelki tartalmaival tisztába jöhessünk. legtöbbször a szörny többi áldozatával együtt. ajánlom Wandlungen und Symbole der Libido. ami valószínűleg írói tehetségével szorosan összefügg. Így a mítosz igen szemléletes módon ábrázolja azt a problémát. Nagyobb adag mitológia egyenesen veszélyes lenne a számára. Beitrage zur Entwicklungsgeschichte des Denkens. át nem élt élet vár rá. hogy a beteg fantáziavilága nemcsak hogy igen fejlett. munkáimat. mivel állandóan fantaziálásban tobzódik. Frobenius62 gazdag bizonyítása szerint a hőst (mint Jónást) a döntő harc folyamán a szörny rendesen elnyeli. Ez a megoldás racionálisan elfogadható. in: Eranos-Jahrbuch. Ha azonban a tudattalan alakjait mint a kollektív psziché jelenségeit vagy funkcióit fogjuk fel. ami az új beállítottságba való továbbfejlődéssel jelent egyet.. Das Zeitalter des Sonnengottes. amely betegünket is foglalkoztatja.

Csak mi látunk benne figyelmeztetést. Ezek közé a helyzetek közé tartozik példának okáért a szerelem. in: Energetik der Seele (1928). és közben “megfeledkeztünk az istenekről”. ha az átkelés valóban megtörténhetne. És ki tudja. nincs alapunk annak feltételezésére. Egy egyszerű kivetítésből szerelem keletkezhet. Egyelőre nem hagyhatja el a neurotikus állapotot. A patakban leselkedik azonban nem várt módon a rák. amelyben megismertük. talán megkíséreltük volna máshol az átkelést. mivel a továbbhaladás végzetes lenne. A mostani szituációban igen kívánatos lenne. és semmit sem tud arról. és jól tudjuk magyarázni a természet jeleit. és az álmodó további munkáját. A szerelem a léleknek nem is sejtett hatalmait hívhatja a felszínre. mélyebb belátását kívánják meg. mert az álom semmiféle pozitív utalást nem tartalmaz a tudattalan felől közeledő segítségre. Kissé túl korán ittunk a medve bőrére. hogy az ember életében vannak olyan pillanatok.64 Ha valamit negatív aspektusában ábrázol. amely a tulajdonképpeni veszedelmet jelzi. mintha csak egy áthághatatlan akadály elé került volna. hogy a pozitívumot érti rajta és így tovább. ha értelmesek vagyunk. elég erős lesz-e a komplikáció elviselésére! Mindeddig. mivel az ellentétproblémának az álom által megmutatott megoldása csak irracionális úton. önmagát megjelenítő tartalom csak. A gázlónál lévő archetipikus veszedelem annyira világos. előnyösebb oldalát fogják megvilágítani. amennyire módjában állt. Ezzel a helyzettel azonban neurotikus pangásba jutott. Az átkelés elsősorban a korábbi helyzetnek az orvosra való átvitelét jelenti. Ez a nóvum. Így váratlanul fölmerül a sorssal szembeni vallásos magatartás kérdése. 64 Vö. amely most megragadással fenyegeti. A “religio”. illetve annak látszik. Mit jelent ez az elhatalmasodás? A tudattalan betörése könnyen megesik jelentős változások vagy elhatározások pillanatában. Az ilyen antropomorf felfogást azonban el kell vetnem: az álom maga nem akar semmit. jó adag “Istenbe vetett bizalom” vagy a szerencsés végben való “hit” szükséges. Láttuk azonban. Álmodó betegünk nem vallásos. amit nem számíthatunk ki előre. de már kiszolgáltatottnak érzi magát. de ha nem tehetjük. hogy az indulatátvitellel archetipikus figurák aktivitásának elszabadulása fenyeget. vagy egyéb óvóintézkedést tettünk volna. ezért hadd ismertessem itt még egy fiatalember két álmát. Ezt annál szívesebben teszem. nem látszik tehát túl komolynak. Jó vagy rossz. minden szenvedélyével és veszedelmével. mielőtt az átkelésnek valóban nekimerészkedhetnék. sem több. hogy a veszélyes rák ezen a ponton leselkedik. ami vakító illúziójával kiragadhatná őt léte természetes folyásából. amelyekre jobban fel kellett volna készülnünk. Ez olyan kockázat. sorsintéző hatalma teljes fegyverzetében: olyasmi. A valaha megtanult hittant már rég elfelejtette. . Az álom álláspontja szerint az álmodó csak egyet tehet: óvatosan vissza kell húznia a lábát. puszta természeti tény. hogy a tudattalan feltétlenül csak negatív szerepet tölthet be. A kiszámíthatatlan tudattalan nélkül ehhez nem kellene különösebb merészség. Az akadályt az álomban egy átgázolható patak jelzi. isten vagy ördög fogja megrohanni az álmodót? Még nem tudja. mint a diabetikusok vércukra vagy a tífuszbetegek láza. amelyek a tudattalannak másik. a tudattalan segítségével lehetséges. hanem “modern” személyiség. ehhez Allgemeine Gesichtspunkte zur Psychologie des Traumes . A folyóhoz vezető part az ő eddigi helyzete. Nem szeretném. hogy az átkelés pillanatában a tudattalan hatalmába ejthetné az álmodót. amikor az istenek beavatkoznak. elkerülte ezt a lehetőséget. Ha ugyanis előre tudtuk volna. hogyha ez a negatív példa bárkiben is azt az érzést ébresztené. sem kevesebb. Mitől kell azonban óvakodni? A veszély kétségtelenül abban rejlik. hogy ezt az álmot csaknem figyelmeztetésként is értelmezhetjük. amelyet legszívesebben elkerülnénk. amelyek ősidők óta lelkünk legmélyéig nyúlnak.akar. az ismeretlen veszedelmek és hatalmak “gondos számbavétele” itt a kérdés. ami miatt a patak áthághatatlan. vagy inkább olyan helyzetek. A tudattalan hatalmak még kérlelhetetlenek.

nevezetesen a homoszexualitás miatt kezeltesse magát. A tapasztalat szerint minden álom sokkal mélyebb és jelentősebb.” Mit árul el ez az álom? Látszólag teljesen világos. hogy engem homoszexualitás panaszával keresett föl. A betegnek megközelítőleg sem volt elegendő fogalma arról a kezelésről. de nőies előjellel: a vad kamasznak nyoma sincs benne. Ezzel összevág az a tény. hogy ama kellemetlen dolog. Az álmodó egészen kicsiny külsejű. Bizonyos álmok olyanok. a következőt álmodta: “Hatalmas. amely az álmodó eleven esztétikai és érzelmi igényének a leghatékonyabban megfelel. Ez a kép ellenállhatatlanul vonzza. nekem ebbe kellene leszállnom. intelligens. a másnap reggelbe. miért kellett volna ily költői módon álmodnia. húsz évet betöltött ifjú. A szürke valóság így talán az álom érzelmeinek könnyű aranyfüstjét kapja. hogy éppen a felkeresésemre okot adó legkevésbé sem költői alkalom volt mégis az álom elindítója. hiába sötét. . Az álom olyan képet ad neki. titokzatos árnyékokkal teli székesegyházban vagyok.Először meg kell ismertessem az olvasót az álmodó személyével. hogy ez a lourdes-i dóm. sötét kút van. mint ahogy az egész nap koplaló ember dús vacsoráról álmodik. hogy az álomban a kezelés. Valószínűleg kellemetlen leszállni ebbe a vízbe. amely egy költői metaforával jellemzi a rá váró kezelés lényegét. Lourdes-ban állítólag van egy ilyen kút. Korához képest kétségtelenül túl fiatal: nyilvánvalóan a megkésett fejlődés egy esetével állunk szemben. ha a dómhoz fűződő asszociációit és megjegyzéseit követjük: 65 A kompenzáció fogalmát már Alfred Adler is messzemenően alkalmazta. Azt gondolhatnánk. Természetesen gondoltam rá tegnap. érdeklődési köre határozottan intellektuális. a megismerkedés nélkül ugyanis szinte lehetetlen az álmok sajátos érzéstartalmába belehelyezkedni. hogy úgy kezd neki a kezelésnek. Minden megnyilatkozása igen művelt és jól nevelt emberre mutat. és önnel fogom kezeltetni magam. és megelégedhetnénk azzal. enyhén rajongó. Ez igazán nem költői. Ez azonnal nyilvánvalóvá lesz. Érzelmi élete gyengéd. hogy gyógyulást keresek. mély és hideg a kút. hogy az előző nap hangulatának költői megfogalmazásaként tekintjük. mint egy áhítatos istentiszteletnek a titokzatos kegyhely misztikus félhomályában.” Az álom nyilvánvalóan egy összefüggő hangulat kifejezése. hogy az álmodó költői hangulatban jött az orvoshoz. mint a legtisztább költészet. a gyógyítás és a kellemetlen eljárás gondolata előfordul. mármint ha egy álom keletkezésénél ilyen közvetlen okozati összefüggést egyáltalán elfogadhatnánk. Jelentős a felfogáskorrektúra momentuma is. Ez azonban egyáltalán nem egyezik meg a tényekkel. Hanem a templomban lévő kút nagyon mély volt. Talán feltételezhetnénk azt is. Megjelenésébe és kifejezéseibe egy leheletnyi lányos vonás vegyül. vagyis olyan formában. hogy a páciens éppen az előző nap prózai hangulata miatt álmodik fokozottabban poétikusan. Ez hát az álom célja? Ez nem lehetetlen. Föltételezhetnénk. tapasztalatom szerint a legtöbb álom kompenzatív természetű. Jó ízlése és a művészet minden formája iránt való finom érzéke az első pillanatra szembetűntek. A közepén egy mély. A páciens pusztán azért jött az orvoshoz.65 A lelki egyensúly megtartása érdekében mindenkor a másik oldalt hangsúlyozzák. amelynek alá akarta vetni magát. az esztétikum nagy szerepet játszik benne. Mielőtt meglátogatott volna. Ezzel azonban sosem elégedhetünk meg. és ezért csak az általános hangulat ismeretében válnak érthetővé. lágy. Az álmodó a következőket jegyzi meg: “Lourdes a misztikus gyógyforrás. Az álom hangulatából valami túl fog nyúlni az alvás időtartamán. éppen amikor alá kell vetnie magát kellemetlen és prózai kötelességének. Le nem tagadható. A kamaszkor jellegét viseli magán. Mindenesetre a megelőző nap tényleges hangulatából igazán nem érthetjük meg. Úgy tudom. De nemcsak a hangulatkompenzáció az álomkép egyetlen célja. de mindez a költőiség dicsfényében.

Nemcsak “anya”-szentegyházról beszélünk. Amidőn anyja a kölni dómról mesélt a kisfiának. amely szigorúan véve már nem is kapcsolat. ez-e a kölni dóm? Mindig azt kívántam. hogy egy más tárggyal helyettesítse az anyát. akár csak kevéssé is kifejlődött és még nem degenerált primitív népnél a legkülönbözőbb formákban mutathatjuk ki: ez az iniciáció vagy férfivá avatás szertartása. és egy tudatlan gyermeket az ilyen vonatkozások nem ragadhatnak meg. Azon a nézeten vagyunk. Ezt a tudattalan szükségletet még növeli az a tény. tudatos kapcsolatot érteni. Ezen nem kell feltétlenül nagyon intenzív és jó. A gyermeki fantázia intenzitása. a “benedictio fontis” (a forrás megszentelése) szertartásában a keresztelőkutat “immaculatus divini fontis uterus”-nak (az isteni forrás szeplőtelen méhének) nevezik. Legkevésbé sem a keresztény egyház előjoga az egyén kezdeti. amely éppen tudattalan volta. mely a templom képzetét megragadta. A gyermek azonban nem talált olyan pap nevelőre. vagyis viszonylagos infantilizmusban nyilvánul meg. ezt az ősi képet érintette meg. az emberiséggel talán egyidős. homoszexuális hajlam formájában. Viszont a vezető férfi utáni vágy a gyermekben tovább növekedett. szinte “testi” kapcsolatot. mindjárt azt kérdeztem. Emlékszem.“A dómról a kölni dóm jut eszembe. Az ösztön ezért az első kínálkozó alkalmat ragadja meg. állathoz hasonlatos állapotából való kioldozására irányuló törekvés. körülmetéléssel vagy hasonlóval. Már gyermekkoromban nagyon foglalkoztatott. hogy az infantilis kötöttség káros befolyással fenyeget. külső kényszer nélkül újra meg újra reprodukálódnak. hanem az őskezdeti tudattalan azonosság állapota. Bizonyos azonban az. ő is erősen kötődik az anyjához. hogy az embernek tudatosan ismernie kell ezt a jelentést ahhoz. hogy képzeletében hathasson. tehát nehezen mozdíthatósága miatt erősen ellene szegül mindenfajta szellemi fejlődésnek. Ezt a törekvést minden. hogy a helyettesítés megvalósulhasson. hogy mennyiben különbözik ez az állapot az állati lélektől. Innen a gyermeki fantázia lelkesedése. és ott családjától rendszeresen elidegenítik. inkább valamilyen titkos. természetes kapcsolat alól. földalatti összeköttetés-félét. Az iniciáció gyakran a legkülönbözőbb kínzásokkal van egybekapcsolva. infantilis kapcsolat természetesen erősen háttérbe szorítja a személyiség kifejlődését. Felszabadítja ezzel az egyént egy tudattalan. hívta életre. hanem kebeléről is. hogy anyám mesélt róla először. Mint minden hasonló esetben.állapotban való megragadás. Emlékszem arra is. Szinte már ösztönös mechanizmussá váltak. E szokások kétségtelenül ősrégiek. pl. hogy anyját helyettesítenie kell. Talán nem történt volna ez így. vagy az amerikai diákegyesületek még sokkal messzebb menő hasonló eljárásában. hiszen az egyház a szó teljes értelmében és minden vonatkozásában anya. ösztönös törekvésnek. Az ilyen tudattalan. amely a tudatban talán csak a jellem megkésett fejlődésében. hogy egy ilyen katedrálisban lehessek pap. a diákok “gólyaavatásaiban”.” Ezekkel az asszociációival a beteg nagyon lényeges gyermekkori élményre utal. mint egy tudattalan – szinte azt mondhatnók: pszichikailag embrionális . sajátosan nyugati megnyilatkozási formája egy. hogy ezek az analógiák nem a tudaton keresztül. annak az erős tudattalan szükségletnek felel meg. hanem mint megújult és megváltozott személyiséget mintegy újjászületettként “quasi modo genitus” egy új világba plántálják át. és ennek lehetővé tétele. mivel ez modern. amellyel a kölni dóm szimbólumát megragadta. a vezetés továbbra is az anyja kezében maradt. semmi sem károsabb a fejlődésre. aki ezt továbbfejlesztette volna. A tudattalanba ezek ősi képek formájában vésődtek be. Betegünk esetében tökéletesen ez a helyzet. A homoszexualitás felé való elhajlásra igen sok történeti . Alig lehetne meghatározni. hanem egészen más úton hatnak. Ennek az objektumnak és az anyának bizonyos analógiát kell mutatniuk. ha egy férfi fejleszti tovább gyermeki fantáziáit. és ily módon nemcsak egészen új viszonylatokba. Egyidejűleg bevezetik a vallási titkokba is. Az egyház egy magasabb szellemi síkon helyettesíti a szülőkhöz fűződő pusztán természeti. hogy valahányszor egy falusi templomot megpillantottam. Az ifjút kamasz korában a férfiak házába vagy valamilyen más beavatási helyre vezetik.

A gyűrű bizonyára a kapcsolatunkat jelenti. hanem a nevelés hatásos eszközének is. Ekkor látszólag hirtelen zavar támad. tehát a további fejlődés megkezdődhetik. lehúzza a diákegyleti gyűrűt barátom ujjáról. amit az előbb mondtam: nem a keresztény egyház előjoga ezeknek a lelki átalakulásoknak a keresztülvitele: ősi. Barátom fél. a körülmetéléshez hasonló szertartás révén felnőtt állapotba kell átkerülnie. ugyanezt jelenti. E gondolat tökéletesen megfelel az előző álomhoz fűzött fejtegetéseimnek.) Térjünk át a másik álomra. De hiszen a zsidóknál a körülmetélés amolyan keresztelésféle. Ebből a viszonylagosan gyermeki állapotból az álmodónak a pap segítségével egy. Ezért a gyűrűt ebben az esetben nyugodtan felfoghatjuk úgy. mivel az oltár előtt mellettem álló barátom éppen az.” Tudjuk. Különös. hogy éppen ezt a szervet kellett megkeresztelni. Hiszen a kiküszöbölendő baj éppen a homoszexualitás. Az antik Görögországban. érzelmi és értelmi világára. Új alak is csatlakozott hozzá: a pap. mivel hozzájuk való kapcsolata rendesen balul sikerül. amit itt fárasztó és messze nyúló magyarázatokkal kellett kifejtenünk a teljes megértés érdekében. Előre kell bocsátanom. hogy ez őt valamiképpen megköti. hogy az első konzultálás alkalmával az említett álommal egyáltalán nem foglalkoztam. Az álomszimbolika megerősítheti azt. A tulajdonképpeni iniciációs cselekmény. kezdődhetik. E szempontból a serdülőkor homoszexualitása félreértett. hogy a gyűrű a mindennapi használatban valamilyen kapcsolatot fejez ki. Egy idősebb hölgy . Hirtelen odajön hozzánk egy idősebb hölgy. Mindaz. eleven kép van mögötte. torz emberke volt. (Ezen az alapon tartom én az álmot nemcsak értékes információforrásnak. én azonban úgy vélem. mint pl. hogy ezt fogják megkeresztelni. Az a tény. Ez bizonyára homoszexualitásomra vonatkozik. az álomban egypár jelentős metaforába sűrítve olyan képben jelent meg. A második álom kétségtelenül az elsőhöz csatlakozik: az álmodó újra templomban. és más primitív közösségekben is. de azért nem kevésbé célszerű. Szó se volt semmi olyasmiről. Barátommal előtte állok. vagyis a keresztelés. a férfi nemi szervre emlékeztetett. Az álom azt igazolja.” Most röviden csak az előző napi álmot folytató és kiegészítő momentumokat akarom kiemelni. tehát a férfivá avatás állapotában van. mint a homoszexuális kapcsolat metaforáját. és a magáéra húzza fel.előképet idézhetnénk. hogy az éretlen férfinak igaza van. amely alkalomadtán az ilyen átváltozást kikényszeríti. ha fél a nőktől. Talán azt lehetne mondani. Jobban és értelmesebben előkészítette ez a beteget a kezelésre. mint az orvosi és nevelői aranymondások legszebb gyűjteménye. Ebben a pillanatban csodálatos orgonaszó hangzik fel. férfi iránti szükséglet kifejezése. Az álom jelentése szerint a páciens számára a kezelés kezdete homoszexualitása értelmének beteljesülését jelenti: azonos a felnőtt férfiak világába való bevezetéssel. Az álom szerint egy kis japán elefántcsont figurát kell megkeresztelni. A fejlődés logikusan és szabályszerűen fog folytatódni eddig a pontig archetipikus képzetek segítségével. hogy az anyakomplexusban rejlő incesztusfélelem általában kiterjed a nőkre. a jegygyűrű. Ugyanazon bajtársi egyesület tagjai is vagyunk. A beteg a következőket jegyzi meg róla: “Kis. a homoszexualitás és nevelés szinte azonosak voltak. akivel homoszexuális kapcsolataim vannak. hogy homoszexualitása tudattalan értelme most már be van töltve. ami az előbb mondottakkal a legkevésbé is kapcsolatban lenne. hogy az álmodó barátjával együtt lép fel. akinek a megelőző helyzetben való távollétéről már bővebben beszéltünk. A második álom így hangzik: “Egy nagy gótikus dómban vagyok. Az oltárnál egy pap áll. kis japáni elefántcsont figura van a kezemben. és úgy érzem. amely mindenféle tudós magyarázatnál erősebben hatott az álmodó fantáziájára. Még csak meg sem említettem.

készen arra. amely az álmodó szellemi sajátságaival összhangban van. ellentéteket kiegyenlítő alakulását mutatja be. és heteroszexuálissal helyettesítette be.ki tudja! . A zene igen pozitív érzelmet jelent a számára. amelyet csak akkor érthetünk meg. ekkor forrásul és utalásul szolgálhatnak az ellentétprobléma megoldására. . Talán . ami úgyszólván egyensúlyban tartja a mérleget. tehát részben legyőzte a pubertásos homoszexualitást. A valóságban azonban egyáltalán nem ez a helyzet. Az új kötöttségtől való félelem könnyen érthető: egyfelől az anyához való hasonlóság miatti félelem . Ez a kezelés számára a lehető legkedvezőbb körülményeket teremti meg. Álmai viszont tudatos magatartásának szöges ellentétei. amely viszont alkalmas arra. hogy felkeltse esztétikai. “Nagyon szeretem őt. A nevelő szerepe azonos a mérleg nyelvével. ami nyilván onnan ered. azt a felcsendülő muzsika bizonyítja. hogy korábbi infantilitásába visszaessen. másfelől a felnőtt heteroszexuális állapot újdonsága. amikor is egy általános orvosi anamnézisen kívül alig került szóba valami.). Az archetípus természetesen mindig és mindenütt működik. hogy új elkötelező kapcsolatba bonyolódik. az anyához hasonló nő iránti platonikus barátsággal. amely másfelől a banális orvosi szituációt olyan szemszögből mutatja. mire az álmodó félni kezd. érzelmeit különösen az ünnepélyes orgonaszó indítja meg. Hogy nem hátrálásról. Ezeknek az adatoknak a tudatos megmunkálása a transzcendentális funkciót mint a felfogásnak archetípusok által közvetített. A kezelés további folyamán is ellenállónak. A gyakorlati kezelés azonban nem követeli mindig. mintha a páciens a legnagyobb készséggel és reménykedéssel vállalta volna a kezelést. A tudattalan képek hatása sorsszerű. hogy ezek az álmok meglepő anticipációk. mondja a beteg. hogy szép. különösen fiatal emberek esetében. húzódozónak mutatkozott. a beavatás feloldotta a homoszexuális kötöttséget. hogy a kollektív tudattalan képeinek különös figyelmet szenteljünk. valami házasságfélének kellett történnie. ami eddig homoszexuális kapcsolat volt. ha autonóm valóságként éljük át. “Anyám barátnője”. hanem átélésen alapuló megértést.azt jelentheti. Mint mondottuk. magasztos érzelmeket hagyjon hátra a következő reggelre. vagyis a homoszexuális kapcsolat heteroszexuális kapcsolatba menne át. ebben az esetben az álom megbékítő kimenetelét. ezeknek az álmoknak az alapján. az objektív psziché egy darabja. mivel egy idős hölgyről van szó.” E kijelentésből világosan meglátjuk. Ennek a fiatalembernek az esetében a kollektív tudattalan képeinek igen pozitív szerepük van.ezek az örök képek teszik ki azt. csak elég különösbe. és az ismeretlenségétől való félelem (a vele járó esetleges új kötelességek. Sajátos funkciójukat világosan megismertetik. Az életforduló táján viszont nagyon fontos. hogy gyermek voltát levesse. és a nevelő pártjára állnak. mi történt az álomban. mindenki igazat ad abban. A tudattalan haladási irányzata és a tudat maradisága ellentétpárt alkotnak. Én ezt a funkciót kompenzációnak neveztem. hogy a valóságot képzelettel pótolja. mindig készen arra. hogy a beteg eddig a pillanatig csak egy rendelésen látott. intellektuális és vallásos érdeklődését. Egyfelől a beteg állapotát egészen különös és a tudatnak idegen fénybe állítják. és férfivá legyen. amit sorsnak nevezünk. hogy a homoszexuális kapcsolat feloldásával végleg visszajutottunk az anyához -. hogy a páciens túljutott az anyán. A beteg ugyanis igen muzikális. más szóval magára vonja azt. és ezért alkalmas rá. Az anyához való hasonlóság ellenére ez a nő mégsem azonos az anyával. az archetípus dinamikus kép. azt hiszem. házasság stb. A haladás vonalán mozognak. “Felfogás”-on nemcsak intellektuális megértést értek.eltulajdonítja a gyűrűt. hogy nincs meg benne az a veszélyes hajlam. A hozzá fűződő kapcsolat azt jelenti. hanem előrehaladásról van szó. Az a benyomása az embernek. szinte anyai barátnőm. Tudata tele volt habozással és ellenállással. Mivel a gyűrű most egy nő ujján van. Ha tekintetbe vesszük azt a tényt. és ezzel magát az élettől elsáncolja. hogy ezzel bővebben foglalkozzunk.

Traumsymbolen des Individuationsprozesses66 (Az individuációs folyamat álomszimbólumai) és Psychologie und Religion (Pszichológia és vallás) c. más szóval. ez azonban indirekt. Ha a tudat megtalálja a helyes utat. az állat. köt. a tudaté viszont a kritika. ami a tudat egyoldalúságát hatásosan és üdvösen korrigálhatná. A tudattalan e célból ugyanazokat a szimbólumokat használja. Rendesen az álmok túl gyöngék és érthetetlenek ahhoz. amelyek a tudat intencióit végül is állandóan keresztezik. ha ezeket tudatosan. Ez az eljárás természetesen azon a feltételen alapul. Az igazság elviselhetetlen vagy haszontalan lenne. Az olvasó megfelelő tájékozódást nyerhet ezekről. hogy a meghatározhatatlan számú helyzeteket ábrázoló archetípusokról ne is beszéljünk. töredékek. hogy ez a különböző egyedeknél az elképzelhető legkülönbözőbb formákat ölti. az anima. de legfeljebb csak mint részegyéniségek. A kezelés lefolyása szinte a tudattalannal való állandó beszélgetésnek minősíthető. A kezelésnek ennek következtében arra kell törekednie. Ennek következtében a kompenzáció a tudattalanban közvetlen hatás nélkül folyik le. a vezetés a tudattalané. ilyenkor rendszerint a négyesség és körszimbólumokat használta. in: Psychologische Abhandlungen V. akik csillogó mázzal takarják halálos ürességüket. ha valamilyen okból összeütköznek önnön teljességükkel. a kiválasztás és a döntés. akik alapjában véve nem teljesen életképesek. azaz megértve és mint a tudat valóságát integrálhatná. hogy megakadályozza egy idővel veszedelmessé váló tudattalap oppozíció keletkezését. valamint Richard Wilhelmmel közösen kiadott munkánkban: Das Geheimnis der goldenen Blüte (Az aranyvirág-fakadás titka). az öreg bölcs.E folyamat hosszabb időre kiterjedhet. teljességet. mint az emberiség ősidők óta. Egy hatás mégis van. hogy lehet egészséges. Az ilyen emberek gyakran (mások kárára) tipikus szédelgők. Egyetlen közös vonásuk bizonyos archetípusok előfordulása. sőt az egyén ellenállása ellenére erőszakkal is utat tör magának. Ha ez az eset nem következik be. Nagyon ritka az olyan intenzitású álom. Hogy ebben a helyes álomfejtésnek van a legnagyobb 66 Psychologie und Alchemie. máskülönben a tudattalan korrigál. ha valami egységet. hogy a kompenzációt mint gyógyító tényezőt a lehetőséghez képest kihasználhassa. akár aggkorukig is tengethetik életüket. az anya. . potenciális teljesség megvalósítása és kifejlesztése ez. az ember legbelső lényegének megnyilatkozásához vezet. mert kétségtelenül vannak olyan egyének. hogy az ember elérheti a teljességet. Az eredendő. hogy az álmokat és a tudattalan egyéb megnyilatkozásait a lehetőséghez képest megértse és méltányolja: egyfelől. E folyamat célja és értelme a már a fogantatáskor a magzatban rejlő személyiség minden aspektusával együtt való megvalósítása. Hadd említsem meg az árnyék. az animus. Ezen az alapon neveztem el ezt a folyamatot individuációs processzusnak.ha következetesen ügyet sem vetnek rá olyan szimptómákat és helyzeteket teremt (arranzsál). A tudat neurotikus állapotának tudattalan kompenzációja tartalmazza mindazt az elemet. E feltételt azért említem meg. amely esetleg az illető tudomása és hozzájárulása nélkül folyhat le. általános ábrázolásának . másfelől. munkámban. amelyek a fejlődésfolyamat célját vagy céljait jelenítik meg. A transzcendentális funkció nem céltalanul folyik le. amely megrázkódtatásával a tudatot kiveti a nyeregből.ha ilyen leírás egyáltalán lehetséges lenne annyiban nincs értelme. és könnyen tönkremennek. Ha egy esetet a megadott módon kezelünk. Az individuáció mint természetes folyamat lett kezelési módszerem modellje és zsinórmértéke. Náluk csak a látszat fenntartása “segít”. akiket szociális vagy pszichikai parazitizmus támogat. ezt a fejlődést jelző álmok igazolják. befejezettséget akart kifejezni. Kilátástalan kísérlet lenne ezeket az itt ismertetett módszerrel kezelni. a gyermek archetípusát. mivel a tudattalan ellenállás . hogy a tudatra alapos befolyással lehessenek. Mindenekelőtt pusztán természeti folyamat. Különös a helyzete azoknak az archetípusoknak.

Jobbra kastély áll egy meredek dombon. Ennek a kezelési módszernek a problematikájával foglalkoztam az utóbbi évtizedek folyamán minden munkámban és kutatásomban. mivel úgy láttam. A hibaforrást azonban nem tudtam felfedezni. Pl. már bebizonyították. Tegyük fel. Kielégítő indulás után mindinkább úgy éreztem. úgyhogy orvos és páciens kétségben vagy unalomban fuldoklanak. Esetleg az orvosból hiányzik a szükséges megértés. és minden várakozást felülmúlóan haladt előre a kezelés. aki különböző okokból gyanúsnak látszott előttem. a korábbi motívum érthetőbb formában újra megjelenik. a helytelen büntetése megakadás. Wolff: Einführung in die Grundlagen der komplexen Psychologie. annál is inkább. mikor lehetünk biztosak az álom értelmezésében? Van-e egy akár megközelítőleg is megbízható kritériuma az értelmezés helyességének? E kérdésre szerencsére igennel felelhetünk: ha egy álomfejtésben melléfogtunk. Hogy jól láthassam. amelynek legmagasabb tornyán valami erkélyfélén ül egy nő. hogy álmainak interpretálásával nem a legjobb nyomon járok. rögtön gyökeresen megváltozott a helyzet. Jelen munkámban a komplex pszichológiáról 67 (ezzel a névvel szeretném illetni elméleti kísérleteimet) csak általános tájékoztatást kívántam nyújtani. vagy közvetlen. Végül rászántam magam. 1935. pl. terméketlen és értelmetlen lesz. A nőben még álmomban felismertem betegemet. ha makacsul ragaszkodik túlhaladott illúziókhoz és infantilis igényekhez.szerepe. hogy vállalkozásunk kiürül. ellenállás. hogy ezek a magyarázataink is balul sikerülnek. annyira hátra kellett szegnem a fejem. magyarázatunkat egy ironizáló parafrázis vonja kétségbe. ezt esetleg már a következő álom megmutatja. amint ez velem esett meg egy igen intelligens páciens esetében. és a sivárság mindkettőjüknél fellépő érzése. Az effajta tapasztalatok rákényszerítik az embert. Die kulturelle Bedeutung der komplexen Psychologie. hogy görccsel a nyakamban ébredtem. Amint elmondtam neki álmomat magyarázatával együtt. hogy megfelelő tandíj lefizetése után megingathatatlanul higgyen az álomkompenzáció megbízhatóságában. E célból olvasómat a fentebb idézett irodalomra kell utalnom. De joggal kérdezhetné valaki. A helyes értelmezés jutalma megelevenedő lelki élet. kétség. . 67 Vö. tehát a messze ágazó. amely a lemenő naptól megvilágított tájon vezet át. filozófiai és vallásos implikációk figyelmen kívül esnek. Természetesen a páciens ellenállása is okozhat megrekedést. vagy bármi más tökéletlenséget követtünk el. és az eredménytelenség egyre érezhetőbbé vált. ezért megpróbáltam magam kétségeim igaztalanságáról meggyőzni. Az ezt megelőző éjszakán a következőt álmodtam: Az országúton vándorlok. Ebből arra következtettem. Kezelési óráim közben mindjobban ellaposodott a beszélgetés. azt hiszem. tudományos. hogy a következő alkalommal ezt elmondom a betegnek. akkor elég hamar érezhető lesz eljárásunk általános eredménytelensége és semmitmondó volta abban. hogy ő is észrevette. erős ellenállás szegül vele szembe. a valóságban bizonyára lenéztem páciensemet.: T. hogy ha az álomban ennyire fel kellett néznem. ezt az elmondottak.

téves felfogás. szinte egy és ugyanaz az élet. hanem minden elhibázott orvosi beavatkozásé. mint az az elterjedt nézet. fejezet A TUDATTALAN MEGÉRTÉSÉHEZ.de lehet. és a jólneveltség mintaképei. természetesen éppoly buta. Sok hasonló esetet vizsgáltam meg.8. ami az eset titkos pszichológiai kauzalitásának biztos érzéséből ered. még akkor is. Kétségtelen. akiknek semmilyen különösebb neurotikus szimptómájuk nincsen . Sajnos e lappangó pszichózisesetek nem túl ritkák. Végül is azonban nem a neurotikus esetek a legveszedelmesebbek. és az fenyegeti. amelyek már hetekkel az események előtt önrombolási tendenciát mutattak. nemcsak kisebb vagy nagyobb balesetek érhetik. ilyen esetben szétrombolja az üdvös kompenzációt. olyanok. Mivel azonban az analitikus technika megeleveníti a tudattalant. vonzza. Mindenki tudja. akik még büszkék is saját normális voltukra. Ugyanez okozhat vagy elnyújthat testi betegségeket is. hogy sosem bukkant volna fel. hogy ha valaki valamilyen okból nincs jól hangolva. aki a tudattalan elemzésével foglalkozik. Ezért ritka az olyan testi betegség. hogy vulkánt talál. Ártézi kutat fúr. E veszély egyik legközönségesebb formája a baleseti hajlam. mert nem vagyunk vele . Óvatosnak kell lenni. nézeteik és szokásaik rendkívül normálisak. hogy az elmegyógyász bolondokkal való érintkezése következtében szükségszerűen maga is megőrül. bárminek lehet pszichikai oka. önkényes magyarázat és még sok más hasonló tönkretehet olyan eseteket is. de ha mint neurózis jelentkezik. Ha neurotikus emberről van szó.talán ők maguk is orvosok vagy nevelők -. amivel akár társasjátékot is lehet játszani. de normális voltuk csak egy latens (lappangó) pszichózis mesterséges kompenzációja. hogy a pszichológia és pszichiátria rendkívüli módon érdekli őket. Vannak látszólag normális emberek. amely bizonyos körülmények között elmebajhoz vezet. Igazságtalan lenne. igen óvatosnak kell lenni. ami később úgyis napvilágra került volna . és felszínre hozza. s a tudattalan kitör immár feltarthatatlan fantáziák és az őket követő izgalmi állapot formájában. Az emberek legnagyobb része nem is sejti. önmagunk megütésétől. igen valószínűen olyasvalamit. Az az állítás. Az ilyen esetekkel való találkozás veszélye mindenkit fenyeget. és gyakran tudtam olyan álmokat kimutatni. A közbeszédben azt mondjuk: “ez éppen a kellő pillanatban halt meg”. mint ahogy a testi szenvedést a lélek is megsínyli. aki azt hiszi. vagy még előbb az öngyilkosságba kerget. Minden ún. ez jelzi. hogy a balesetek milyen nagy hányada pszichikai indíttatású. Talán valami belső és láthatatlan folyamatot indítunk ezzel meg. A TERÁPIA ÁLTALÁNOS ELVEI Téved. Ez azonban nem kizárólagosan a tudattalan analízisének a sajátsága. hiszen test és lélek el nem választható. hogy az analízis az embereket megbolondítja. turistabalesetekig. hogy a tudattalan nem veszélyes minden körülmények között. Rendes körülmények között a tudattalan csak azért előnytelen vagy káros. apró balesetektől. mit vált ki. ha esetleg oka nem pszichikai is. Az illetőknek maguknak sincs fogalmuk saját állapotukról. ujjunk megégetésétől stb. Ügyetlenség. de olyan is. elbotlástól. Sejtelmük talán csak abban nyilatkozik meg közvetetten. mint lepkét a láng. amelynek lelki vetülete ne lenne. A lélek rendellenes működése súlyos testi károkat okozhat. ha nekikezd az álmok analízisének. hogy a tudattalanban rendkívüli energia. Az ember nem tudhatja. vigyázatlanságból eredő balesetet meg kellene vizsgálni ebből a szempontból. robbanásveszélyes töltés halmozódott fel. A kezelés kockázatától eltekintve a tudattalan önmagában is veszélyes lehet. ha igen tapasztalt és ügyes. ha a tudattalannak csak előnytelen oldalát emelnők ki. amelyeknek nem kellene feltétlenül rosszul végződniük. ami már hetek vagy hónapok óta készül megvalósulni. amely egy lélektanilag megfelelő pillanatban akár az életét is kiolthatja. kezdve egészen az autószerencsétlenségekig. hogy a tudattalan valami ártatlan dolog.

Egy pillanatig sem szabad azonban azt hinnünk. Szubliminális. Ha sikerül azt a funkciót előidéznünk.mint tudjuk . csakhogy ezek sokkal finomabbak és nagyobb horderejűek. amelyek a jövő meghatározásához segítenek. akinek az intelligenciája nem elegendő. A tudattalannal szemben tanúsított negatív beállítottság. ez nem jelenti egyben azt is. vagyis ennek lemetszése káros. hogy valakinek az egész fejlődést végig kelljen csinálnia. 1928. ugyanez a valóságban gyakran hihetetlen elevenségű kis dráma lehet.harmóniában. prospektív (előre tekintő) kombinációkat készít. vagyis ellenkezésbe jutottunk vele. mint a tudatos kombinációk. I. hogy súlyos esetnek kell lenni ahhoz. közvetlenül az élményből ered. Szó sincs róla. Én itt intellektuális megfogalmazást adtam: a rendes praxisban azonban nem erről szokott szó lenni. mivel e fejlődésben erkölcsi tulajdonságok segíthetik azt. maga az elmélet is. Ugyanez a helyzet a pszichikai fejlődésképességgel is: nincs különösen tehetséges egyének számára fenntartva. Tehát nem úgy áll a dolog. A tudattalan állandóan tevékeny. ha az olvasó még az előző fejezetekben elmondottak után sem tudna magának világos képet alkotni a mai orvosi pszichológia elméletéről és gyakorlatáról. Viszonylag sok olyan ember akad. zavaros és mesterkélt. A közbeszőtt kis gyakorlati példák jobb fogalmat adnak erről. és egyre újabb kombinációkat alkot anyagából. hiszen övé a teljes küszöb alatti (szubliminális) pszichikai tartalom. amelyek a tudatnak nem állnak rendelkezésére soha. in: Energetik der Seele. és amin átsiklottunk. amelyek közt egyaránt találunk konzervatívakat és evolúcióra hajlamosakat. és a tudattalan előnyös oldalát élvezhetjük. vagy el kellene érnie. amelyet transzcendensnek neveztem. ahol a legelvontabban viselkedik. Egészen más átélni az álmot és megfejtését. 185. Ha azután végeredményben 68 Vö. Ha én például egyoldalúságot vetek a freudi szexuálteória szemére. aki a gyógyhatás elérése után. A tudatosodásnak magasabb fokát azonban csak olyan emberek érhetik el. Olyan lehetőségei vannak. hogy a fejlődés egy magasabb lépcsőfokát érné el. de nem abban az értelemben. amit csak a jótékony természet túláradó bőségében közvetíthet az embernek. mint ennek langyos felöntését kapni papiroson. hogy az gyökértelen spekuláción alapulna: az is valóságos tények hű lenyomata. A természet arisztokratikus. Akkor ugyanis a tudattalan megadja mindazt az ösztönzést és segítséget. Mindenki saját módján és saját nyelvén hódítja meg azt. amelynek aligha sikerülhetett az orvosi pszichológia tárgyát képező áttekinthetetlen gondolat. vége az egység hiányának. Instinkt und Unbewusstes. pusztán saját kifejlődése érdekében a változásnak még újabb grádicsait járja meg. hogy a kezelés általános formulák és bonyolult tételek bemagoltatásából áll. . amire szüksége van. A tudattalan az ember elsőrendű vezetője lehet. a szenvedés fokától vagy időtartamától függetlenül. hogy a differenciálódás lehetőségét csak a magasabb rendű fajok számára tartotta volna fenn. amit elfelejtettünk. anélkül. még ott is. csak saját gyenge szemléltetőképességemet hibáztatnám. Más szóval: jelentős fejlődés eléréséhez nincs szükség különösebb intelligenciára vagy egyéb tehetségre. akik eredendőleg hajlamosak és hivatottak erre. az egyértelmű az ösztönnélküliséggel és gyökértelenséggel. akár az állatfajok.és élményhalmazt plasztikus képbe tömöríteni. egy súlyos eset kezelése igen hosszú ideig tarthat. És fordítva is. Nem lepne meg. Ebben a pszichológiában minden élmény. rendelkezésére áll archetipikus organizmusába ágyazva a számtalan elmúlt évezred bölcsessége és tapasztalata. hasonlóan tudatunkhoz. amint a gyakorlati megfigyelés közben felmerültek.rendkívül különbözők vagyunk. ha az ellen tud állni a csábításnak. Az eredmény a kezelés úgyszólván bármelyik fokán megmutatkozhat. Ebből a szempontból . mivel ennek dinamikája azonos az ösztönök energiájával. minden. vagyis akikben megvan a képesség és hajlam a finomabb differenciálódásra. A gyakorlati kezelés az eddig elért gyógyítási eredményhez igazodik. Az álomfejtés papíron talán önkényes.68 Ha nincs kapcsolatunk a tudattalannal.

mely a tudomány érveit a tudós nyomorult hiúsága és hitvány önérzete fölé helyezi.) . De ha valaki a segítés és gyógyítás vágyától ösztökélve új utakat keres. és kiegyeztem azzal a ténnyel. hanem a mindennapos.. hanem a sajátomat is relatívnak. “C’est donc un devoir moral de l’homme de science de s’exposer à commettre des erreurs et à subir des critiques. 1902. köt. ugyanúgy születik a tévedésből az igazság. hogy ne csak a meglévő véleményeket. hogy vállalja a hibázás lehetőségét. Amint Freud számára döntő volt Breuer fentebb említett esete. Az egyes kutatótól igazán nem kívánhatjuk. hogy nem a neurózispszichológián és egyoldalúságában nőttem fel. Guilleaume Ferrero megjegyzése a “misérable vanité du savam”-ról70 intés volt a számomra. Gyakran tévedtem. s kényszerültem arra. hiszen a benyomások megszerzése és ezeknek szellemi feldolgozása már egy életre szóló munkát jelent. hogy netalán tévedek. Nekem az a nagy előnyöm volt Freuddal és Adlerrel szemben. 69 70 Zur Psychologie und Pathologie sogenannter okkulter Phenomene . Ez az eset lett doktori disszertációm tárgya is. amelyeket tulajdonképpen még alig ismer. .. milyen objektív és szubjektív meggyőző erővel bukkannak fel ezek a tények. hogy mindig az abszolút és örök igazságot nyilvánítják ki írásaikban. amit a nyájas olvasó talán tekintetbe vesz. pour que la science avance toujours. ha a szerző már alaposan megismert dolgokról ír. és nem hiszik magukról. Az előadás zavartalan folyamát csak olyan esetben lehet elvárni. A tudományos kutatómunka sosem volt fejőstehén a számomra. 1895. és kitegye magát a kritikának. és ezért sem féltem attól. hogy túlkapaszkodjon saját legmélyebb benyomásain és ezeknek elvont megfogalmazásán. gyakran keserű vívódás. hanem kissé a szívemből is. hogy valamint éjszakából lesz a nappal.” (A tudósnak tehát a tudomány előrehaladása érdekében erkölcsi kötelessége. azok egyet értenek azzal az elmélettel. hogy Nietzschén jól felkészültem a modern pszichológiára. vagy tekintélyszerzési eszköz. ez csak azt mutatja.egyoldalú elmélet nőtt ki belőle. Ezzel szinte kezdettől egy konfliktus kellős közepébe keltem.69 Nem lehet érdektelen tudományos munkásságom ismerői számára mai gondolataimnak negyven év előtt született tanulmányommal való összehasonlítása. ha az intellektuális vonalvezetést követve itt-ott nem teljesen kisimított törés nyomára bukkan.. VIII. Les lois psychologiques du symbolisme. olyan dolgokról is kényszerül írni.Akiknek elég komoly és hideg a szelleme. Ezért az előadottak közül egyes dolgokat nemcsak hideg fejjel írtam. betegeken nyert pszichológiai tapasztalatok árán kikényszerített. Ezen a területen egyelőre úttörő munkát végzünk. és sokszor kellett megváltoztatnom nézeteimet. ugyanúgy az én felfogásom alapja is egy döntő élmény: gyakorló féléves egyetemi hallgató koromban hosszabb időn keresztül figyeltem meg egy fiatal lány szomnambulizmusát. azaz egy bizonyos pszichológiai típusú megnyilatkozásnak lássam. s ilyesmi komolyabban soha nem aggasztott. . De tudom. s hogy Freud felfogása mellett állandóan szemem előtt volt Adler nézete és annak a kifejlődése.Ceux qui sont doués d’un esprit assez sérieux et froid pour ne pas croire que tout ce qu’ils écrivent est l’expression de la vérité absolue et éternelle. approuvent cette théorie qui place les raisons de la science au-dessus de misérable vanité et du mesquin amour propre du savant. hanem a pszichiátriában..

mivel talán nem szabad igazaknak lenniük. a második intésül szolgál. Ebben a gyakorlati pszichológiában nem valamiféle általános emberi lélekről van szó. hanem egyes emberekről. akár nem: a világnézet kérdése elkerülhetetlen. Így kell cselekednie mindenkinek. amelyek ma még nem igazak. Az új felfedezések igazságáról és tévedéséről azonban nem a kortársak kritikája. Az első megsegít. mit talált felfedező útján: hűvös vizet-e a szomjazónak. s annak nyitott szemével. míg holnap azzá lesznek. Állok kritikája elébe. s e magány tátongó veszélyének. Akár akarjuk. mert a lélek teljességét nem foghatjuk fel pusztán az intellektussal. aki tudatában van egyedüllétének. . mert minden maga útján járó ember kötelességének tartom.Zárszó Végezetül elnézést kell kérnem az olvasótól. hogy immár nem korlátozhatjuk a valóságos életből származó és arra hatni is akaró pszichológiát az intellektuális-tudományos álláspontra. hogy e néhány oldalon ily sok nehezen érthető újdonságot mertem mondani. mivel a lélek olyan kifejezésre vágyik. vagy a terméketlen tévedés homoksivatagját. s az őket közvetlenül szorongató sokrétű problémákról. A pusztán az intellektust kielégítő pszichológia sohasem praktikus. Vannak dolgok. akinek az a sorsa. hogy tudtára adja a közösségnek. hanem az érzelmi állásponttal is számot kell vetnünk. tehát a lélek minden tényezőjével foglalkoznunk kell. hanem a jövendő dönt. amely egészét öleli fel. Az itt leírt út sajátossága nem kevéssé fakad abból a tényből. hogy a maga útját járja a puszta remény jegyében.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful