Carl Gustav Jung

Bevezetés a tudattalan pszichológiájába
Fordította: NAGY PÉTER
A fordítás alapjául szolgált:

C. G. JUNG: ÜBER DIE PSYCHOLOGIE DES UNBEWUSSTEN.
IN: C.G. JUNG: ZWEI SCHRIFTEN ÜBER ANALYTISCHE PSYCHOLOGIE. C. G. JUNG: GESAMMELTE WERKE. SIEBENTER BAND. © WALTER VERLAG AG, OLTEN. 4. VOLLSTÄNDIG REVIDIERTE AUFLAGE 1989

TARTALOM
Előszó a magyar kiadáshoz Az első kiadás előszava Előszó a második kiadáshoz Előszó a harmadik kiadáshoz Előszó a negyedik kiadáshoz Előszó az ötödik kiadáshoz 1. fejezet A PSZICHOANALÍZIS 2. fejezet AZ ERÓSZ-ELMÉLET 3. fejezet A MÁSIK NÉZŐPONT: A HATALOMVÁGY 4. fejezet A BEÁLLÍTOTTSÁGI TÍPUS PROBLÉMÁJA 5. fejezet A SZEMÉLYES ÉS A SZEMÉLY FÖLÖTTI VAGY KOLLEKTÍV TUDATTALAN 6. fejezet A SZINTETIKUS VAGY KONSTRUKTÍV MÓDSZER 7. fejezet A KOLLEKTÍV TUDATTALAN ARCHETÍPUSAI 8. fejezet A TUDATTALAN MEGÉRTÉSÉHEZ. A TERÁPIA ÁLTALÁNOS ELVEI Zárszó

Előszó a magyar kiadáshoz A tudattalan pszichológiá-járól írt művemnek dr. Nagy Péter fordításában és dr. Jacobi Jolán gondos felügyelete alatt készült magyar fordítása az első írásom, amely ezen a nyelven jelenik meg. Néhány mástól eltekintve tehát először lát napvilágot eredeti művem a keleti Európában. Nemcsak azért vagyok nagy hálára kötelezve dr. Jacobi Jolánnak, mert a fordítás megjelenését lehetővé tette, hanem talán még sokkal nagyobb mértékben azért, mert e könyv átdolgozásánál és sajtó alá rendezése közben ösztönző segítségével és hasznos tanácsaival oly önzetlen módon támogatott. Különösen jólesik, hogy ez az írásom immár közvetlenül szól a magyar olvasóhoz, ama nép fiához, amely mindig eleven érdeklődés jelét adta munkálkodásom iránt: ha közvetve is, de talán ezért való hálám egy részét rója le ez a könyv. A nyugati féltekéről származó sok tanítványom között dr. Jacobi Jolán volt az első magyar; évek óta dolgozik vezetésem alatt Zürichben, és e réven valóban alapos tudásra tett szert a tudattalan pszichológiájának olyannyira szétágazó s nehéz területén. Ennek pompás bizonyítékát adta Die Psychologie von C. G. Jung c. munkájával, amely elsőrangú bevezetés műveimhez. Az ő tárgyismerete szavatol e fordítás pontosságáért és értelmi hűségéért is, ami e nehéz és kényes anyag taglalásakor rendkívül fontos. A jelen kísérlet legkevésbé sem próbál átfogó ábrázolás lenni, megelégszik azzal, hogy az olvasót a tudattalan pszichológiájának legfőbb problémájával megismertesse, az orvosi tapasztalás által kijelölt keretek között. Mivel írásomat csupán bevezetésnek szántam, a szellemtörténet sokrétű vonatkozásaira: mitológiára, vallásra, filozófiára, primitív pszichológiára s a többire csak utalok. Zürich, 1944 januárjában A SZERZŐ

E követelménynek legfeljebb az itt felvetett problémákat egyenként taglaló terjedelmes tudományos munkák felelhetnének meg. ha ez a mindeneket oly közelről érintő probléma nehezen hozzáférhető szakfolyóiratok hasábjaira száműzve a művelt közönség látókörén kívül könyvtári polcokon tengetné árnyékéletét. azt teszi az egyes ember is. A tudattalan problémáját annyira fontosnak és korszerűnek tartom. a hazudozás gáttalan árja. hogy ez a fejtegetés kissé bonyolult anyaga miatt sok türelmet és figyelmet kíván. ha még egyszer eszébe jutna saját rossz tulajdonságaiért szomszédját tenni felelőssé. s egyszersmind azt is. Amit a nemzetek tesznek. beleütközik annak a tudattalannak a korlátaiba.Az első kiadás előszava A jelen kis munka akkor keletkezett. Aki tehát mélyebben be akar hatolni az itt érintett problémákba. s amennyire csak e mű keretei lehetővé tették. annak a szakirodalmat ajánlom. Abban a tanulmányban a Freud által inaugurált pszichológiai felfogásmód egy jelentős darabjának ábrázolására korlátoztam magam. s az ember képtelensége arra. 1916 decemberében A SZERZŐ . A most folyó háborút kísérő pszichológiai jelenségek . Az utóbbi évek sokrétű s jelentős változást hoztak a tudattalan pszichológiájában. Eszembe sem jut e munkával kapcsolatban. Az én célom pusztán általános tájékoztatást adni a tudattalan pszichológiájának lényegét illető legújabb felfogásokról. hogy a rendezett tudatvilág alatt nyugtalanul szunnyadó kaotikus tudattalant a gondolkodó ember számára szembeszökővé tegyék. hogy mily kegyetlen fenyítés vár rá. amit a legszükségesebb lenne tudnunk. a kölcsönös rágalmazási hadjárat. s amíg az egyes ember megteszi. amikor az önmagunkon való elmélkedés volt a szükséges és egyedül helyes út. hogy a véres démont megállítsa útjában . Csak az egyes emberek beállítottságváltozása lehet a kezdete a népek lelki átalakulásának. hogy tanulmányom kereteit lényegesen kibővítsem. meg fogja tenni az egész nemzet is. Ha volt idő. Mert az egyes ember pszichológiája azonos a népek lélektanával.mindennél alkalmasabbak. Aki azonban önmaga felett elmélkedik. Küssnacht (Zürich). Ez a háború kegyetlenül megmutatta minden kultúrembernek. amely éppen azt tartalmazza. E munka tehát a korábbi tanulmányt átdolgozott és bővített formában mutatja be. Az emberiség nagy problémáit sohasem általános törvények.mindenekelőtt az általános ítélőképesség hihetetlen elvakultsága. hogy alapjában véve még barbár. ezzel szemben tekintetbe vettem Adler pszichológiáját. az elképzelhetetlen pusztítási düh. ez késztetett arra. Egyes Freudról szóló fejtegetéseket megrövidítettem. Fel kell hívnom az olvasó figyelmét arra. amikor a kiadó kívánságára az 1912-es Rascherévkönyvben megjelent Neue Bahnen der Psychologie (A pszichológia új útjai) c. hogy az bármilyen szempontból is végleges érvényű vagy akár csak kielégítően meggyőző lenne. hogy nézetem szerint súlyos veszteség lenne. megadtam saját nézeteim általános irányvonalát is. akkor mai. hanem mindig az egyes ember beállítottságának megújhodása oldotta meg. szerencsétlen korszakunk feltétlenül az. tanulmányomat egy második kiadás számára kellett átnéznem.

hogy embertársaira kényszerítse ezt. 1921. saját belső államukon próbálnák ki azokat a törvényeket és diadalokat.ily rövid idő alatt már második kiadását éli meg. még túl kevesen tették fel maguknak azt a kérdést. amelyeket minden utcasarkon prédikálnak. hogy ezeket inkább egy most előkészületben levő könyvemben taglaltam a nekik kijáró alapossággal. Még nagyon kevesen kutatnak önmagukban. ha először és egyedül saját magukon. bár tudatában vagyok annak. Sokan még a külvilágban keresik ezt. A második kiadás. Csak az egyes ember magába szállása. ha önmagukon kezdenék a mostani rend átváltását. ahelyett. megint mások a fennálló rend lerombolásában. hogy e kis írásom . Munkám ezt az érdeklődést kívánja szolgálni. hogy általánosan könnyű megértésre találjanak. Gesammelte Werke. Küssnacht (Zürich). az emberi lét lényegéhez. támaszt keres.1 Az első kiadás megjelenése után hozzám érkezett levelekből örömmel láttam. saját bensejükben. befele fordul. hogy a közönség széles rétegeinek érdeklődése az emberi lélek problémái iránt sokkal erősebb. VI. a meglevő feloldására és megújulásra van szüksége. vagy bármi mást hirdető szép szavakkal. amelyek tudattalan személyes hatalomvágyból fakadnak. mintsem reméltem. a keresztény. Az ott lefektetett alapelvek behatóbb tárgyalása azonban olyan mértékben lépné túl egy többé-kevésbé népszerű tájékoztató mű kereteit. nem pedig arra. Ezt az érdeklődést talán nem kis mértékben arra a mély megrázkódtatásra vezethetjük vissza. saját lényének. s mivel az egész világ inog. amelyet tudatunk a világháború révén elszenvedett. hogy nem szolgálnák-e jobban az emberi társadalom ügyét. Minden egyes embernek gyökeres változásra. 1918 októberében A SZERZŐ 1 Psychologische Typen. kisebb változtatásoktól és javításoktól eltekintve. belső szakadásra. E katasztrófa látványa az embert tehetetlensége érzésében önmaga felé fordítja. hogy ezt embertársaiktól várnák el. egyéni és szociális adottságainak alapjaihoz való visszatérése lehet a mai világban uralkodó vakság gyógyításának kezdete. hogy éppen az utolsó fejezetek sokkal bővebb fejtegetést kívánnának rendkívül nehéz és újdonság voltuk miatt.sokak számára nem könnyen érthető tartalma ellenére is . mások törvényekben és szerződésekben. felebaráti szeretet vagy a szociális felelősségérzés képmutató köntösében. Az emberi lélek problémái iránti érdeklődés ennek az önmagunkhoz való ösztönös visszatérésnek a szimptómája. . lényegében változatlanul jelenik meg. egyesek hisznek a csalfa győzelemben és a győző hatalmában.Előszó a második kiadáshoz Örömömre szolgál.

hogy túlélte a háborút követő időt. szükségesnek tartottam. A háború által felvetett nagy lelki problémák azonban nem szűnnek meg foglalkoztatni minden gondolkodásra és kutatásra hajlamos ember szívét és elméjét. A háború elmúlt. rendkívül bonyolult anyagról népszerűen próbáljon beszélni. hogy ez nem könnyű feladat. mivel ezt a kérdést azóta alaposan taglaltam Psychologische Typen c. hanem legfeljebb anyagának megközelítő ismertetése és az e réven való ösztönzés. E körülménynek köszönheti ez a kis írás. Aki csak megkísérelte. hogy az itt taglalt lelki folyamatok és problémák nagy része sokaknak bizonyára teljesen ismeretlen. A nehézségeket még növeli az a tény. munkámban. erre kell tehát utalnom e célból. és jelentős részében a nagy események pszichológiai visszhangjának köszönheti létét.Előszó a harmadik kiadáshoz Ez a mű a világháború alatt született. hogy az effajta írásnak sohasem lehet célja a meggondolások s a bizonyítás egyes részleteibe való behatolás. Nagyon meg lennék elégedve. hogy a második kiadás megjelente óta hét év telt el. fejezetet teljesen elhagytam. különösen a típusokról és tudattalanról szóló fejezetben. ha ez a kis könyv ezt a célt elérné. vegye figyelembe. 1925 áprilisában A SZERZŐ . és immár harmadik kiadásban lát napvilágot. A típusok fejlődése az analitikus folyamat során c. hogy egy tudományosan még alakulóban lévő. hogy jelentős változtatásokat és javításokat eszközöljek. Küssnacht (Zürich). Egy s más netán előítéletekbe ütközik. s lassanként a hullámok is lecsendesednek. igazat ad nekem abban. vagy önkényesnek tűnhet: de kérem az olvasót. Tekintetbe véve azt a tényt.

A közönség sokféle reakciója nyomán megállapítottam. amelynek e könyv egyik fejezetét szenteltem. hogy a kollektív tudattalan. Remélem. amelyek különböző szerzők e szempontból jelentős munkáit tartalmazzák. és egyet-mást meg sem említek. azért szerény célját teljesíteni tudja továbbra is. 1936 áprilisában A SZERZŐ . különös érdeklődésre talált. Küssnacht (Zürich). Ezért nem mulaszthatom el. hogy az olvasó figyelmét felhívjam az Eranos-évkönyv (Rheinverlag) utolsó évfolyamaira.Előszó a negyedik kiadáshoz Egypár javítástól eltekintve a negyedik kiadás változatlanul jelenik meg. éppen ezért sok mindenre csak utalok. Ennek a könyvnek egyáltalán nem igénye csaknem átfogó tájékoztatást adni az analitikus pszichológia teljes területéről.

akik e területen alapos ismereteket kívánnak szerezni. változatlan kiadás óta hat év telt el. hiszen ezen a területen szinte mindenki tekintélynek képzeli magát. hogy a mostani. amelyek nemcsak elkápráztatni akarnak. E széles rétegeknek szánt írásomban az orvosi pszichológia és saját kutatási irányzatomnak csak egypár lényeges nézetét ismertetem. mégis arra kérem az olvasót. hogy ne csak az orvosi pszichológia és pszichopatológia fő műveit tanulmányozzák lelkiismeretesen. bár a múlttal ellentétben akadt már néhány elismerésre méltó kivétel. s ezt is csak egy bevezetés erejéig. hanem a pszichológia-tankönyveket is. Ebből az összehasonlításból mindenki felismerheti majd. Még áttekinthetetlen új világrész ez. hogy a modern orvosi pszichológia nézeteinek még nagyon kevéssé sikerült az egyetemeken képviselt tudományba behatolniok. Így fogják a legegyenesebb úton felismerhetni az orvosi pszichológia helyét és jelentőségét. a pszichológiai újításoknak még többre. hogy távoli. amelybe kísérletképpen benyomulunk. Azt hiszem. Azokat az olvasóimat. hogy meggyökerezzenek. Bár igyekeztem a lehető legtöbb új szempontot beleágyazni szövegembe. Azoknak az új ideáknak. sok feleslegest távolíthattam el. nyomatékosan kell kérnem. Ez alkalomból sok elégtelen részt irthattam vagy javíthattam ki. rendesen legalább egy emberöltőre van szükségük. ezért szükségesnek láttam. Küssnacht (Zürich). elszigetelt vártán állok. s csak kerülő utak árán találhatjuk meg a helyes csapást.Előszó az ötödik kiadáshoz Az utolsó. és az én érzésem. Alapos ismereteket csak a szakirodalom tanulmányozása és gyakorlati tapasztalatok révén szerezhetünk. A tudattalan pszichológiájához hasonlóan komplikált és nehéz anyag nemcsak új ismeretekre. de sok tévedésre is alkalmat ad. 1942 áprilisában A SZERZŐ . új kiadást alapos revízió alá vegyem. ne várja e területen a mai pszichológiai ismeretek összes sarkalatos pontjainak többé-kevésbé teljes leírását. mennyire igazolt Freud panasza pszichoanalízise “népszerűtlenség”-éről. ha azt állítom. nem túlzok.

Régebben. a kollégák kinevették. villamosság stb. holott a neurózisoknak egészen újszerű felfogását hozta. Freud fordította le Bernheim könyvét. de legtöbbször egyáltalán nem hatnak. e tárggyal foglalkozó mű 6 gyenge visszhangra is alig talált. Freud 1888 Du sommeil et des états analogues. A pszichiátriai tankönyv csak elmebajok klinikai leírásával és rendszerezésével foglalkozott. lelki eredetű. Az ő tanítása a neurózisok gyakorlati kezeléséből indult ki. Charcot párizsi iskolájából. éppen a pszichiátria területén már felmérhetetlen jelentőségű megfigyeléseket tartalmaztak. 1935. amelyeket szinte már alig merünk az orvostudomány hatáskörébe utalni. Die Traumdeutung. 1898. vagyis annak a metódusnak az alkalmazásából. s aztán nyugodtan folytatná a korong alakú föld leírását. amely döntő befolyással volt rá. legfeljebb átmenetileg. Nem utolsósorban a tudósok e felháborodott rohama tette a freudi pszichológiát szokatlanul széles körben ismertté. el kell mondanunk egyet és mást ezen tanítás és az egyéb tudományok egymáshoz való viszonyáról. Mielőtt e tan lényegének megismertetésébe kezdenénk. német kiadás: S. a Salpetrièreből indult ki az első kezdeményezés a neurózisok pszichoterápiájára: P. messze a tudomány határain túl. neveznek. 17 Breuer und Freud: Studien über Hysterie. aki dicsérően nyilatkozna a Föld gömbölyű voltának gondolatáról vagy tényéről. egyhangúlag szidalmazni kezdték. feltétlenül szüksége van pszichológiai ismeretekre. Itt az orvosnak pszichológusnak. s az egyetemeken tanított pszichológia vagy filozófia volt. hogy a neurotikus szimptóma “pszichogén”. amelyet ő pszichoanalízisnek nevezett el. fejezet A PSZICHOANALÍZIS Az orvosnak. Névroses et idées fixes. és méghozzá a lélek legmagasabb és legösszetettebb funkciói. Abban az időben még nem létezett a neurózisok és pszichózisok lélektana. mindenesetre mindaz. s amikor 1905 táján a szexualitás pszichológiáját kezdte megvilágítani8. Hideg víz. s aztán a következő lapon folytatta a hisztériás esetek régi módon való taglalását. L’automatisme psychologique. melyben Anatole France mondása: “Les savants ne sont pas curieux” (A tudósok nem kíváncsiak) újra beigazolódik. azaz a lélekből ered. (Álomfejtés.1. hogy a neurózisok pszichológiájának alapjait lefektette. Midőn Freud 1900-ban az álom első valódi lélektanát megírta 7 (előtte e téren a témához illő éjszakai sötétség uralkodott). . 1895. Die Suggestion und ihre Heilwirkung. azaz az emberi lélek ismerőjének kell lennie. tehát logikusan lelki kezelésre szorul. pl. 1873. Körülbelül úgy jártak el. fény. Tudták azt is. Különös színjáték ez. vagy a Wilbelm Wundt2 által bevezetett ún. holott ezek. hiszen az ideges bántalmak. mint az olyan ember. Hiszen a betegnek épp a lelke szenved. 1889. 1866. Freud következő munkái teljes részvétlenség mellett jelentek meg. kísérleti pszichológia. levegő. 1985) Drei Abhandlungen zur Sexualtheorie. és Nancyban Bernheim4 nagy sikerrel elevenítette fel Liébault-nak5 az ő idejében már elfelejtett kezdeményét. az úgynevezett “idegorvosnak”. Az első nagyobb. S. Freudé a halhatatlan érdem. Janet3 megkezdte korszakalkotó kutatásait a neurotikus állapotok pszichológiájára vonatkozólag. 1900. 1905. az orvosok pszichológiai előképzettsége igen gyenge lábon állt. a neurózisok szuggesztiós kezelését. hisztériának stb. Egypár szerző elismerőleg nyilatkozott róla. éspedig a nancyi 2 3 4 5 6 7 8 Grundzüge der physiologischen Psychologie. amit “idegességnek”. Már Charcot idejében tudták. alig ötven esztendővel ezelőtt. Vizsgáljuk meg közelebbről ezt az újfajta pszichológiát. ha betegein segíteni akar.

de eleinte sokáig csak részlegesen: mindent lát. Tehát: lát is . Ez a tényállás szöges ellentétben áll a szervi zavar lényegével. Breuer megfigyelte. a legkisebb részletekig menő pontossággal. Ezt a megfigyelését a további kezelésben tervszerűen felhasználta. gyengeség. holott a karműködés agylokalizációjában éppoly kevéssé volt zavar. azaz pszichogén esetként kellett felfogni. az emberek fejét kivéve. amennyiben anyanyelvén nem tudta kifejezni magát. Ezen időszak emlékképei homályállapotban fotografikus hűséggel kerültek újra napvilágra. E kitérés után forduljunk újra Breuer betege felé. (Az emlékezőképesség beszűkült tudatállapotban való ilyen gyakori felfokozódását hiperamneziának nevezzük. akinek meg kellett volna operálnia édesatyját. . beszédkészségét is elvesztette.) El akarta érni az állatot. és halkan kísérte: egyik versszakról a másikra való átmenet közben megváltoztatta hirtelen a hangnemet. ami emlékezés és fantázia formájában benne felszínre vetődött. mint egy normális embernél. Azt azonban nem tudták. parézia. emlékezetkiesés. mintha a falról egy fekete kígyó közelednék a beteg felé. jobb karja. és Anna (a páciens) egyedül ült a betegágy mellett. és időnként “abszenciái” (tudatkihagyásai) vagy homályállapotai voltak. A sok elbeszélés közül az egyik körülbelül így hangzott: Egy éjszaka szorongva és félve virrasztott az erősen lázas beteg ágyánál. jobb karját a szék támlájára fektetve. Az új pszichológia kezdeteit Breuer doktornak. A páciensnő halálosan beteg édesatyja ápolása közben betegedett meg. Volt egy fiatal. bénaság. aki hisztériában szenvedett. Éppígy ismerték. mire a beteg anélkül. egy régi bécsi gyakorló orvosnak a nyolcvanas évek kezdetén tett felfedezésétől számíthatjuk. a zavarnak nem voltak szervi okai. A kezelés során visszanyeri látóképességét. hogy minden hisztérikus tünetet szuggesztív úton is elő lehet idézni. amikor a beteg éppen egy dalt énekelt. hogy csak a beteg tudata nem lát és nem hall. hogy ha betegét mesterséges vagy spontán homályállapotban arról beszéltette.meg nem is.iskola munkája nyomán. 9 Érzéketlenség. az érzék működése különben teljesen rendben van. s amikor rápillantott. Anyja egy időre eltávozott. amelyek a leányt már régebben megijesztették. mégis gyakran énekelt. rendszeres aphasia). de mintha megbénult volna. az éneket megváltozott hangnemben folytatta. miként ered a hisztérikus szimptóma a lélekből. s így ezek adták a hallucináció anyagát. hogy észrevette volna. A beteg maga ezt “talking cure”nak (beszélgető kúra) vagy tréfásan “chimney sweeping”-nek (kéményseprés) nevezte. Nagyszámú hasonló tapasztalat eredményeképpen arra a következtetésre jutottak. hogy a kígyót megbénult jobb karjával űzze el.) Igen különös dolgok kerültek így napvilágra. Környezetében minden embert fej nélkül lát. Érthető módon képzelmei legfőként ezzel az izgalmas korszakkal foglalkoztak.meg nem is. Egyszer. “elaludt”. Akkor e zavarok anatómiai elméletének megalkotásával próbálkoztak. tehát hisztérikus. anesztéziás és paretikus (érzéketlen és béna) volt. Tehát: hall is . a pszichikus okozati összefüggések teljesen ismeretlenek voltak. Egy nő hisztérikus bántalmak következtében teljesen elvesztette a hallását. Janet kutatásai nyomán. nagyon intelligens nőbetege. és úgy látta. állapota utána egypár órára mindig megjavult. hogy megharapja. mely a szék támlájáról lógott le. Éber álom állapotába jutott. paralízis és amnézia) 9. (Nagyon valószínű. A rendszeres vakság különböző formái hasonló jelenségeket mutatnak fel. mert Bécsből egy sebészt vártak. hogy a ház mögötti mezőn valóban voltak kígyók. ujjai halálfejes kis kígyókká váltak. olyan. orvosa észrevétlenül a zongorához ült. A hisztéria szimptomatológiája tele van anatómiai lehetetlenségekkel. a hisztérikus kihagyásos jelenségek pszichomechanikai feltételeit (anesztézia. Egy férfi teljes hisztérikus vakságban szenvedett. Valószínűleg megpróbálta. és így karja anesztéziáját és bénaságát asszociálta a kígyóhallucinációval. csak angolul (ún. amely mindig közvetlenül a szervek működését akadályozza. mégpedig a következő tünetekkel: jobb karját spastikus (merev) bénaság érte. hogy feltételeznünk kell: az éber emlékezet sohase lett volna képes ilyen plasztikus és pontos reprodukálásra.

Egy este társaságban volt. bőséges bizonyítékokkal szolgált a felfedezéshez. s a beteg valószínűleg így tért a teljes gyógyulás útjára. hanem hogy hatásossá legyen. hogy ilyen. ami az egyik embernek közömbös. Ez megfelelő körülmények között abban áll. Freud problémája azonban éppen ez volt: miben áll a hajlam? A kérdés ilyetén felvetése logikus módon a lelki trauma előzményeinek felkutatására vezetett. s ezért hajlamos az ember a tünet keletkezésében kauzális jelentőséget tulajdonítani nekik. macska stb. és az ápolók idegzete rendszerint úgysem teljesen egészséges. De mi az oka annak. a másikban a legnagyobb undort kelti: mint pl. E jelenet közben lépett fel a bénulás és a beszédzavar: az eset előadása a zavarokat is megszüntette. amely egy hídhoz vezetett. amely azt tanítja. sajátos pszichikai diszpozícióra kell találnia. és éjfél felé több ismerőse kíséretében hazafelé tartott. utána egészen jól érezte magát. s hogy a lovak alá ne kerüljön. mint rendesen. vagy akár kellemes is. vagy hogy olyasvalami. Az újfajta felfogás széles teret nyitott az empirikus munkának. Breuer és Freud idézett könyvében egész sereg hasonló példát találunk. béka. hogy a beteg a megrázkódtatásnak . sajnos nagyon gyakori a kimerítő betegápolás. de ha egy macskához kellett nyúlniok. Freud. Ugyanez a hölgy a szentpétervári véres január 22-én véletlenül egy olyan utcában volt. Volt már olyan eset. Ez azt jelenti. Nagyon érthető. ő azonban a legnagyobb lelki nyugalommal és igen céltudatosan kiszemelt egy kaput. egér. Körülötte holtak és sebesültek rogytak a földre. Bebizonyosodott. hogy a nyomasztó szorongás ilyen percei. alkalmas volt arra. Kétségtelenül világos. a betegség minden bélyegét világosan magán viselő pillanatot egyáltalán átélhetett? Vajon a fárasztó betegápolás eredményezhet-e ilyesmit? Hiszen akkor hasonló eseteknek sokkal gyakrabban kellene előfordulniok. traumatan. Breuer kezeltje átélt. de hiába: a nő végigfutott a hosszú utcán. E szörnyű pillanatoknak semmiféle következménye nem lett. s aztán ezen a nyelven tovább tudott gondolkozni és imádkozni. E helyen meg kell elégednem ezzel az egy példával.Midőn a látomás eltűnt. aki eleinte Breuer munkatársa volt. amikor hátulról hirtelen egy lovas kocsi közeledett gyors ügetésben. Itt elhagyta az ereje. A kocsis ostorát pattogtatta és káromkodott. mint amit pl. s rohanni kezdett a lovak előtt. Angliából származó “nervous shock” elmélet. máris mélyebb és nehezebb problémák merültek fel. hanem mindig lelki események az okozói. félelmében imádkozni próbált. Freud kutató szelleme azonban nem tudott hosszasan megállapodni a felszínnél. csak ha a páciens számára különös jelentőséggel bír. félelmükben és undorukban minden tagjuk remegni kezdett. ő azonban ijedtségtől lenyűgözve az út közepén maradt. míg végre egy angol gyermekversre bukkant.” Az illető “hajlamos” effajta élményekre. amelyen át egy másik utcába menekülhetett. aki hirtelen rémület következtében súlyos hisztériában szenvedett. sőt még jobb kedvű volt. Tudok egy fiatal hölgy esetéről. amelyet a katonák éppen sortűzzel “tisztogattak”. Szerencsére a járókelők ezt meg tudták akadályozni. hogy a hisztérikus tünet és (amennyiben tünetekből tevődik össze a betegség) maga a hisztéria lelki sérülésekből (traumákból) ered. hogy nők nyugodtan segédkeztek a legvéresebb műtéteknél. hogy a sokk egymagában nem okoz feltétlenül betegséget. hogy a százféle hisztérikus tünet közül egyetlenegy sem a véletlen eredménye. amelyet Charcot erélyesen pártolt. hogy a trauma intenzitásának nincs önmagában való patogén (betegségokozó) értéke. csakhogy ezúttal semmilyen nyelven nem tudott megszólalni. A többiek kitértek előle. hogy izgalmas jelenetek egészen különbözőképpen hatnak az egyes résztvevőkre. Ebből eredt az ún. A hisztéria területén akkor uralkodó. nagyon tartós benyomást hagyhattak maguk után. hogy Breuer felfedezését megmagyarázza. Ebből szükségszerűen az következik. hogy az effajta jelenetek igen mély benyomást hagynak. kígyó. Gyakran láthatjuk. Hasonló magatartást nagyon gyakran megfigyelhetünk. E problémára az orvosoknak van egy kitűnő válaszuk: “Az egyenlet ismeretlenje a hajlam (diszpozíció). amelyeknek hatása tudattalanul éveken át eltarthat. kétségbeesésében a vízbe akart ugrani.

s az után. E történet beteges különlegessége abban rejlik. Ahogy gyűltek a tapasztalatok. hogy minden eddigi analizált esetben a traumatikus élmény mellett volt egy különösfajta zavar. Hogy e rejtélyhez közelebb férkőzzünk. mint derült . hogy a lovak a páciens életében különleges szerepet játszottak. ha ez valóban igaz lenne. hogy a “szerelem” igen tágítható fogalom. tekintettel a háziasszony távollétére. Az utolsó pillanatban mégis sikerült leugrania. hogy azon az estén milyen alkalomból jöttek össze. és azt reméli. megtudtam. aki idegessége miatt hosszabb időre egy külföldi üdülőhelyre utazott. ezután teljesen elvesztette az ítélőképességét. Ezzel megtaláltuk azt a kulcsot. valószínűleg semmi oka nem lenne arra. Fel lehetne tételezni. akit jövendőbelijének szemelt ki: szereti őt. amikor a páciens a lovak előtt rohant. lovakkal kapcsolatban egyszer átélt már valamilyen veszedelmet. A beteg makacs ellenállásának leküzdése után kiderült. amely az erotika területére tartozik. hogy az ő számára valami különlegest jelent. hogy ideges legyen. hogy a későbbi szimptómának előjátéka is volt a gyermekkorban. amely a hajlam rejtélyét megnyithatná. mivel ez volt a legközelebb eső hely. Közismert. A páciens diszpozíciója. A kocsis leugrott. Itt kimerült állapotában nagy szívélyességgel fogadták. hogy ezen az éjszakán még egy igen különös esemény játszódott le: a szíves házigazda rövidesen lángoló szerelmi vallomást tett. abban kellett álljon. azt talán nem kell bizonyítani. A boldogságáról szóló közlést gyanakvással kell fogadnunk. Egyelőre semmi mást nem találunk. E barátnő férjnél van. Nyilvánvalóan hirtelen valamilyen kellemetlen reminiszcencia merült fel emlékezetében. A kutatást azonban nem szabad feladni a felületes kérdezősködés negatív eredménye után. egy pillanatra úgy érezte.tudattalanul specifikus jelentőséget tulajdonít. Állítólag a nyilatkozat úgy hatott a páciensre. hogy egy hasonló helyzetre való ártatlan utalás miért vált ki ilyen túlzott reakciót? Mind ez ideig csak annyit tudunk. Ez valóban így is volt: kb. hogy ártalmatlan lovak rémítik halálra. hogy a traumatikus élmény mellett gyakran az erotika terén is találhatók zavarok. amelynek következtében e jelentéktelen eseményre ilyen kiszámíthatatlanul reagált. Maradjunk a felhozott példánál: azt értjük. míg a lovak s a kocsi a mélybe zuhanva összezúzódtak. hogy e tekintetben nem bukkanunk-e valami szokatlanra? Az ifjú hölgy ismer egy fiatalembert. Az eset patologikus oldalát egyelőre még homály fedi. hétéves korában egy sétakocsizás alkalmával a lovak megbokrosodtak. hogy a pácienst. E pontnál a beteg megszakította elbeszélését. van egy gyermeke is. és rákiáltott. mintha ez az ő halálát vagy valamilyen más borzalmat jelentene. nehéz és kínos helyzetet teremtett. mikor ismerősei utolérték. hogy ó is ugorjon le. feszélyezett és zavart lett. Ez azonban még nem magyarázza meg. Tehát újra visszatérünk ahhoz a különös pillanathoz. A beteg legjobb barátnőjének búcsúvacsorája volt ez. hogy boldogok lesznek. vendéglátója házába vitték vissza. Hogy egy ilyen élmény nagyon mély nyomokat hagy. Ha az egyenes út nem vezet eredményhez. amikor a nő a lódobogást meghallotta. ami. és megpróbált más tárgyra térni. de a kislány halálfélelmében alig tudta erre rászánni magát. jót és rosszat. s mint halljuk. hogy pl. magasztosat és alantasat egyesít magában. talán kerülővel célhoz jutunk. E felismeréssel Freud felfogásában lényeges nézetváltozás következett be. még további ismeretekre van szükségünk. ebben az esetben is fel kellene kutatni. és őrületes iramban egy szakadékos partú folyó felé rohantak. A hatékony momentum látszólag a lovaktól ered. úgy bizonyosodott be. Most a társaság után érdeklődünk. Emlékezzünk vissza arra a felismerésre. Más irányba terelve a kérdezősködést. mindent. Ha azelőtt többé-kevésbé Breuer traumatanának hatása alatt a neurózis okát a traumatikus élményben kereste. és ápolásra szoruljon. ahol a késői órán fedél alá vihették. a mennytől a pokolig ér. boldog. most a probléma súlypontját egészen más irányba tolta el. a későbbi eltúlzott és nem helyénvaló reakció azonban érthetetlen marad előttünk. mintha ennek valami szörnyűséggel lenne kapcsolata. Most tehát azt a kérdést kell felvetnünk: melyek a kocsijelenet különleges körülményei? A félelem akkor kezdődött.

A. A. ahhoz a kérdéshez nevezetesen. mint A.” S valóban így is lett: különös viselkedése révén visszakerült a.-val. mintha B. Ez érthetően kínos pillanatot okozott. Így kerülte el kb. Ismerősei is jelen voltak. Ekkor ismerkedett meg közelebbről két férfival. A leánynak így többször alkalma nyílt A. Búcsúvacsora közben a gonosz szellem megkörnyékezte betegünket. ami ilyen korban a nőket rendesen mélyen foglalkoztatja. akkori legjobb barátnőjének a férje volt. ami csak távolról is az ember élettani hivatására emlékeztette. erkölcsi értékelése azonban kérdéses. 24 éves koráig a sok apró kalandot. eltúlzott) reakció miképpen érinti a traumát. Hogy önmagának ürügyet találjon. véletlen úgy akarta. E feltárás után mindenki hajlamos annak a feltételezésére.-be szerelmes. hogy a trauma. s az asztal alá esett. A. nyilván. míg végül a következőképpen vázolható összkép állt elő. hogy ebben az esetben is a traumán kívüli erotikus zavarról van szó. B. Most visszatérhetünk kezdeti szempontunkhoz. és kidobta a nyitott ablakon.-vel való eljegyzését.-né. Mindkét férfi lehajolt érte: B. hogy visszakerülj a házába. és ebből azt tanultuk. hogy B. hogy tudattalanul minden e felé a cél felé irányult. s a páciens között. A ravaszság kétségtelen. hogy B.-ék. E romantikus esemény szorosan egymáshoz kapcsolta őket.-hez való viszonya s barátnője révén gyakran találkozott A. valaminek történnie kell veled. A. s hirtelen kiesett a csónakból. Egy alkalommal csónakázni mentek. Egyéb tapasztalatok alapján feltételeztük azt. s gyakori rosszullétei miatt sokszor otthon maradt. s félájultan emelte a csónakba. és idestova már eljegyzésüket tervezték. amely . míg a tudat azon igyekezett.-nek sikerült megtalálnia. ellenállhatatlan érzés rohanta meg.-vel való eljegyzését keresztülvigye. akik a köréje nőtt csipkebokrot végre áttörték.ezek elől elmeneküljön. anélkül. vagy . Ennek következtében meghitt viszony szövődött B. A páciens azonban e szenvedély mélységét nem engedte tudatossá válni. Mindkettő megnyerte tetszését. Ez a feltételezés mindenben beigazolódott. A páciens pajkos és vidám volt. Sokatmondó mosollyal húzta a gyűrűt újra a leány ujjára e szavakkal: “Tudja. és naponta győzködte magát arról. Megcsókolta. úgyhogy röviddel később erősen lehangolva el is hagyta a leány a társaságot.-nénak külföldre kellett utaznia. Kevéssel azután az ún.-hez sokkal jobban vonzódnék. mintha az események maguktól peregtek volna. ennek legénybarátja. mivel erősen hangsúlyoznom kell. nagy nehezen tudta csak megmenteni. amikor a nemi probléma a közelébe férkőzhetett volna.jobban mondva . de a gyűrű hirtelen kicsúszott a kezéből. s a valóságtól távol eső fantáziavilágba menekült. hogy bármiféle indíték tudatosult volna benne. akinek jelenléte olykor érthetetlen módon ingerelte és idegesítette. letépte a gyűrűt az ujjáról. E fiatal hölgy nagyon fiús gyerek volt. házába. Úgy tűnt neki. hogy a hosszú szerelmi históriát darabonként előássuk.égből a villámcsapás. Ebben az időben a páciens egy nagyobb társadalmi összejövetelen vett részt. A pubertás idején. kinevette a lányokat. mert már régen hozzászokott ahhoz. csak annál inkább sürgette B. amit akart. a barátnője. hogy drámai előadásának motívumai a páciens számára a legkevésbé sem voltak tudatosak. hogy a beteg nyári vakációját ugyanazon az üdülőhelyen töltse. Azonban az ilyen dolognak rendesen megelőző története is van. gyűlölt és megvetett mindent. s azt súgta neki: “Ma éjszaka egyedül lesz.-né ebben az időben már mind idegesebb lett. megérezte a titkot. ezzel növekedett idegessége. Az eredmény az lett.val kettesben sétálni. A megelőző eseményekből azonban kiviláglik. B. és kezeltetni magát. hogy ez mit jelent!” Ekkor a pácienst különös. csak a vad játékokat szerette. hogy a patologikus (azaz különleges. s elérte. Gondolataiba merülten álmodozva játszott gyűrűjével. hogy A. reménykedést és várakozást. A másik útra irányuló tudattalan kényszer volt végül is az erősebb. Úszni nem tudott. A következő hetek munkája volt. hogy az effajta benyomásokon túltegye magát. E különös játék természetesen nem kerülhette el a női féltékenység éles tekintetét. és menekült mindenféle nőies foglalkozás elől. de hamarosan úgy érezte. elkezdett emberkerülővé válni. hogy a körülmények ilyen láncolatát és annak működését csak ördögi ravaszság képes kigondolni.

hogy leggyakrabban így van. hogy a szerelem10 problémái és konfliktusai alapvető jelentőségűek az emberi életben. Az erotikus zavar lehet másod rendű. Kivételt képeznek az igazi sokkneurózisok. mintsem az egyén gondolná. és mélyebben rejlő okoktól meghatározott. Ezzel nem akarjuk azt mondani. amelyben valamilyen addig tudattalan tartalom. Gyakran hallani a kérdést: miért éppen az erotikus konfliktus a neurózis oka. 10 Természetadta tág jelentésében. a trauma elveszti kauzális jelentőségét11. hanem egy rejtett erotikus konfliktus a neurózis gyökere. hogy az erotika és zavarai a neurózis egyedüli forrása. sokkal nagyobb jelentőségűek. s helyére egy sokkal mélyebb és átfogóbb felfogás lép. a “railway spine” stb. nevezetesen egy fontos erotikus konfliktus megnyilatkozhat. Van más lehetősége is a neurózis keletkezésének. mert azzal a belátással. 11 . s miért nem valamilyen más konfliktus? Erre csak azt lehet felelhetni: senki sem állítja. de kiderül. Ezzel a trauma elveszti kizárólagos jelentőségét. Ezzel az elavult traumaelméletet feladták. hogy nem a trauma. hogy ennek így kell lennie.állítólag a betegség okozója. amely nemcsak a szexualitást foglalja magában. nem több jó alkalomnál. mint a gránátsokk. és amint azt a gondos kutatás ismételten kimutatja. amely szerint a betegség okozója egy erotikus konfliktus. Mindenféle felháborodott ellenvéleménnyel szemben az a helyzet.

s a páciens igazi szenvedélye rejtett marad. A neurotikus ember. hogy az igazi kapcsolat sötétben maradt. De hát senki sem független teljesen a korabeli áramlatoktól. mint példánk mutatja. hogy meghasonlik önmagával. és tulajdonképpen nem más. s amelyek egyike mindig tudattalan. hanem sokszor új eszmék. mint amennyire valójában az. hogy bár a megbetegítő konfliktus személyes momentum. körülbelül a következő megállapításra jutunk: Minden neurózisban két tendencia nyilatkozik meg. míg a tudat látóterét teljes egészében a látszat foglalta el. hogy ez tudatossá válna benne. fejezet AZ ERÓSZ-ELMÉLET Az előző fejezetben leírt felismeréssel a trauma kérdése váratlanul feleletet kapott. amelyek a tudattalanból napvilágra törnek. egy közönséges erotikus konfliktussal össze nem hasonlítható. E meghasonlás oka a legtöbb embernél az. amit pedig a tudat szeretne letagadni. hogy nem mindig állati eredetű ösztönéletünk az. s hogy végül is ez idők politeista káoszából Mithrasz-kultusz és Krisztus aszkézist hirdető vallása született. legalább első pillantásra. mint az egyén sikertelen próbálkozása. hogy a Krisztus előtti utolsó század számos szektájában és filozófiai iskolájában a sztoikus ideál az aszkézisig fejlődött. A neurotikus ember csak egyik speciális esete a meghasonlott embernek. anélkül. A neurózis: meghasonlás. Ennek szelleme nem kis mértékben járult hozzá ahhoz. szorosan kapcsolódik a mindenkori korproblémákhoz. E tétel megfogalmazása szándékosan igen általános. A neurózis ti. s az uralkodó kultúrával éppúgy ellenkezésbe jutnak. amely a kulturális kényszerrel nehezen fér össze. amely szinte külön irodalmat teremtett. itt azonban a kutatás a szexuális konfliktus kérdésével került szembe. sok abnormis elemet is tartalmaz. és ezeket jeleníti meg saját konfliktusában. hiszen általánosságban jellemzője a kultúrembernek. Sőt valószínűleg kiderül még az is. amelyek egymással szöges ellentétben vannak. amelyet a szabadságra éhes állati természet időnkénti lázadása nélkül elképzelni sem lehet. így szeretném érzékelhetővé tenni. Ebben a konkrét esetben legalábbis nem vitatható. Ma már azt is tudjuk. hogy az ösztönös emberi természet újra meg újra nekiütközik a kultúra állította korlátoknak. míg a tudattalan a saját (ellentett irányú) erkölcstelen ideálja felé törekszik. Ez az a fajta ember. Mindenekelőtt feltűnő és szinte hihetetlen. Ma például könnyű lenne megalkotni a neurózis politikai elméletét. Ha ezt a tényt elméletileg igyekszünk megfogalmazni. amelyet egyoldalú elméletalkotásában nem kis mértékben befolyásolt ez az irodalom. Ez azonban nem változtat semmit azon az alapvető tényen. a lényeg mindig ugyanaz marad. melyeknek a “szexuális kérdés” csak jelentéktelen előjátéka volt. A kultúra kényszerébe szorított emberiséget időnként elelragadja ez a mámor: az ókor a dionüszoszi orgiák keletről előtörő hullámában élte ezt át. amelyet az általános probléma egyéni megoldása irányában tett. ami az antik kultúra lényeges és jellemző alkotórészévé lett. amely. kora uralkodó áramlataiban sodródik. s a legkisebb erőszakot sem . A magunk korát már nehezebb megítélni. s éppen ezért. Az elmúlt félszázad által felvetett forradalmi kérdések sorában ott szerepelt a “szexuális kérdés”. A kultúrprocesszus közismerten az emberben működő állati ösztönök egyre tökéletesebb megfékezése. de egyúttal az egész emberiségnek az egyénben megnyilvánuló konfliktusa is. akik látszólag tisztességtelenek. Ezeknek a neve változhat. aki egyesíteni akarta magában a természetet és a kultúrát. Azóta a “szexuális kérdést” politikai és világnézeti kérdések erősen háttérbe szorították. hogy a politikai csak előfutára egy még sokkal mélyebben szántó vallásos megrázkódtatásnak. Persze a konfliktus fordított is lehet: vannak olyan emberek. hogy csak a látszatnak kell tudatosnak lennie. mint az ösztönök. mivel a mai embert főként politikai szenvedélyek izgatják. hogy a tudat ki szeretne tartani erkölcsi ideálja mellett. aki szeretne tisztességesebb lenni. szelídítési eljárás.2. A dionüszoszi szabadságmámor második hulláma a reneszánsz idején húzódott végig a nyugati emberiségen. Ebben a “mozgalomban” rejlett a pszichoanalízis csírája is.

1934. amelyek a tudat számára rejtve vannak. Éppígy az a szorongató gondolat.igen finom és legkisebb részletekre kiterjedő pontos kapcsolatban áll az álomhomlokzattal. rövidesen kiderül. akivel szemben valamilyen titkos 12 13 Vö. végtelen fájdalmára. Hochschule. vagyis az az álomkép. Régebben nagyra becsült jövendőmondó.und Staatswissenschaftliche Schriften. igen kínos vágy. ez azonban . amelynek révén a patogén konfliktus felismerésére juthatunk. amelyben az álom minden szála egyesül. Kultur. egy leány gyöngéden szereti az édesanyját. hogy anyja. Ezek természetesen csak igen ritkán nyilvánvaló vágyak beteljesülései. a keresett konfliktus. tudattalan vágyak is. vagy pedig ugyanebben az állapotban szabadon engedték fantaziálni. Techn. azonban a mai technikához képest ez kezdetleges és gyakran elégtelen. Ez a különös gondolatkomplexus. amelyet az álom mögött eleinte nem is mertünk volna sejteni. ahhoz a vágyteljesítő álomképhez vezet. A konfliktus kínos és inkompatibilis része Freud szerint annyira fedett vagy feloldott az álom fogalmazásában. Pl. lelkünknek ez az illékony és szerény terméke csak a legújabb időkben lett megvetés tárgya. intő és vigasztalást hozó hírnök volt. amelyet egy kiadós ebéd álma elégít ki. hogy az “erotikus konfliktus” fogalmát világosabbá tegyük. neki kell elárulnia azokat a titkokat. másrészt a terápia kérdésére. amelyet a kőművesek eldobtak. bizonyos technikai szabályok figyelemben tartásával. amelyeknek egyéni jelentőségük van. azt álmodja azonban egy alkalommal. hanem ezt az ún. A legjelentősebb módszer azonban. “álomcenzúra” révén igen gondosan elrejti. (A szélsőségeket általában ajánlatos kerülni: mindig az ellenkező véglet gyanúját ébresztik fel bennünk. egészen meglepő pontossággal. mint pl. amelyeket legszívesebben nem vall be magának az ember. amilyen az alvás közben érzett éhség. Ha mármost. a körülményektől függő variációban. Freud felfogása szerint homlokzat. hogy az a tégla. Alkalmilag még ma is élnek ezzel a módszerrel.) Tartoztunk ezzel az általánosabb jellegű kitéréssel. Freud felfogása szerint a leányban él az a számára tudattalan. az álmodót álma egyes részleteiről beszélni hagyjuk. hogy már felkeltünk stb. 1906-1910. az istenek küldöttje. I-II.teszik önmagukon. és olyan értelmezésre vezetnek. Az álomról elmondhatjuk. meghalt. A “manifeszt” álom. s amely ellentétben áll a továbbalvás vágyával. amelyre visszaemlékezünk. Most már áttérhetünk egyrészt a pszichoanalízis technikájára. az ún. Vannak kínos vágyak. Jung: Diagnostische Assoziationsstudien. amint azt Freud elsőként kimutatta: az álomanalízis. Freud szerint vannak az éber tudat képzeteivel összeegyeztethetetlen természetű. hogy anyja. és e módszer révén sarokkővé lett. akkor azonban ez is csak egy bűnös póz. asszociációs módszer 12. hogy most pedig már fel kellene kelni. amely a ház belsejéről első látásra semmit sem árul el. hogy képzettársításai egy bizonyos irányban és bizonyos témák körül csoportosulnak. egy bizonyos.s ezt gondos összehasonlítással könnyen ki lehet mutatni . Ez a módszer egzakt módon mutatja ki konfliktusok jelenlétét az érzelmi színezetű képzet úgynevezett komplexusaiban. Ha a mélyére nézünk. Eidg. a háttérben ott áll a morális oldaluk. Jung: Allgemeines zur Komplextheorie. amelyeket a kísérlet tipikus zavarai árulnak el13. Egy másik módszer a zürichi elmekórtani klinikáról indult ki: ez az ún. Ma mint a tudattalan küldöttjét használjuk fel. Az álom. hogy vágyteljesülésről beszélhetünk. amely éppúgy a tudattalanba szorult. testi inger okozta álmokban. s Freud éppen ezeket tartja az igazi álomképeknek. . A pszichoanalízis technikájával kapcsolatban nyilvánvalóan az lesz az első kérdés: hogyan ismerhetjük meg a legrövidebb és egyben a legegyenesebb úton a páciens tudattalanában lefolyó eseményeket? Az eredeti módszer a hipnózis volt: vagy kikérdezték a pácienst hipnotikus koncentráció állapotában. De az álmoknak csak igen kis része ilyen egyszerű. mint az erkölcsös emberek erkölcstelen természete. És ezt meg is teszi az álom.

hogy a legnagyobb része mindannak. ez a tudattalan nyelvére fordítva annyit jelent. Ezen a réven egy másodlagos incesztusintrika keletkezik. s ezért szeretné az anyját félretenni az útból.. hogy is lesz majd. A legkifogástalanabb gyermeknek is lehet ilyen rohama. hogy a sors által felvetett kérdést magával ne vinné a családba. amiért a leány nem tudja rászánni magát a férjhez menésre. amely ellen azonban a legerélyesebben tiltakozna. ha rá akarnák bizonyítani. hanem a tudattalan. ami a tudattalanból ered. mint ahogyan egy gyilkosság ténye még nem bizonyít általánosan elterjedt konfliktuskeltő gyilkolási vágyat. Nem megyek odáig. Nyugodtan mondhatjuk. vajon az illető tényleg illik-e hozzám? stb. aki férjhez szeretne menni. hogy ilyesmit álmodik. amelynél vágyteljesülésről látszólag szó sincs.kínos vágynak. és ott szükségszerűen infantilis módon kell kifejeznie magát. Mármost Freud feltételezi.. számtalan van: az álomban feldolgozott konfliktus tudattalan.ellenállást táplál. hanem az. Hiszen ő sem a régi gyermek immár. hogy az incesztusra irányuló vágy primer. hogy a túlzott aggodalom sokszor és jogosan éppen az ellenkezőjére irányuló vágy gyanúját kelti. s így rá irányul. amely tulajdonképpen igen egyszerűen így hangzik: “Ugye. Ez a gondolat. és végleg felnőtté és önállóvá kell lenni. Igazi konfliktusának nyitja azonban ott van. s egy esetleges konfliktus. Így tehát férfira vágyódva tér vissza. mutatja. hogy a házasság gondolata komolyan a közelébe férkőzött és megfészkelte magát benne. Azonban e csírák. . Az álmodó leányban kétségtelenül működik a vágy. amit az infantilis ösztöntörekvésekből a felnőtt életében nem lehetett felhasználni. a leány tudtán kívül. az lesz tehát a benne adott megoldási kísérlet is. “leszorult a tudattalanba”. tehát éppen a feltételezett tudattalan törekvés ellenkezőjét. Ha ugyanis közelről figyeljük egy neurózis fejlődését. Az álmodó leány szerelmes atyjába.törekvés. vagy helyesebben az ennek megfelelő törekvés komolysága. De tudjuk. sokkal inkább félelmet vagy gondot. hogy erre tudatosan egyáltalán nem gondol. hogy egyfelől szívesen férjhez menne. ha el kell válni a mamától. hogy egy-egy incesztusvágy alkalmi előfordulása nem bizonyít általános incesztushajlamot. bárcsak mennél előbb hagyná el az árnyékvilágot. Egyáltalán nem is érti. Maga ez a tény. papa. ami reminiszcenciák és emlékezés terén elveszettnek számít. Emellett az ő számára a többi felsorolt ok igen keveset ér. mivel a tudattalan rendelkezésére álló anyag legnagyobb része infantilis reminiszcencia. A leányt természetesen nem lehet ezzel a szándékkal meggyanúsítani. még igen lényeges a különbség. Ez azonban vérfertőzést (incesztust) jelent. éppoly kevéssé. miért kellene édesanyját eltávolítania. A családban azonban az apa a férfi. sőt tartalmazza mindazt.az álmodó leány számára meglepő . hogy anyját távolítsa el. ami tulajdonképpen minden neurózisban fellelhető. hogy a tudattalan egy bizonyos rétege mindazt tartalmazza. elsősorban infantilis jellegű: így ez a vágy is. mivel szigorúan véve nem ő alkotta az álmot. mint az alapját alkotó lustaság. amikor felmerült a probléma. és ez a tulajdonképpeni oka annak.? De azt már nem veszi észre. mint: meghalni. A manifeszt álom látszólag nem tartalmaz vágykielégülést. s amely elől a beteg kitért. engem veszel feleségül?” Ez az infantilis vágykifejezés a helyettesítője egy új keletű . A tudattalanban él az a . (A kritikus olvasó mindenesetre joggal kérdezheti: vajon az álom által megjelenített aggodalom túlzott volt-e?) Ilyesfajta álom. úgyhogy már nem tud visszakapaszkodni a papához és a mamához anélkül. rendszerint találunk egy kritikus pillanatot. hogy kétségbe vonnám minden bűn csírájának a létezését minden egyes egyénben. Ennek az álomnak az esetében látszólag valami infantilis féltékenységről van szó. valamint egy ezen alapuló személyiséghasadás között. Tudjuk. és mi lesz. hogy édesanyját eltávolítsa. ha a mama meghalt. másfelől azonban nem tudja magát erre végleg elszánni: sose tudhatja az ember. hogy férjhez menjen. amint mondják. Meg aztán otthon is egészen kellemes. a férfira vonatkozó vágy. Ez a kitérés pedig éppolyan természetes és bárhol tapasztalható reagálás. Én ezzel a felfogással szemben már régen arra az álláspontra helyezkedtem.az álmodó leány számára ebben az esetben még felderítendő okokból .

és a legnagyobb csodálkozásunkra azt látjuk. Vannak páciensek. mielőtt komolyan nekiülnénk. amelyek. s problémáinak égető voltát. babonával szemben. akik hamis képzeteket táplálnak magukról. ha az ember képtelen felismerni lénye másik oldalát. s a kezelés folyamán az álmok egymás után felszínre emelik a tudattalan tartalmát. s akkor lesz mit befogadnod!”. Rendszerint régi igazságok kerülnek így napfényre a kezelés folyamán. A kutatás freudi iránya azt igyekezett bebizonyítani. valószínűleg sohasem lehetne neurotikus tünetek szülője. Ha kellemetlen. Az álom sokszor olyan. azonnal az álmodó legsajátabb titkainak közepében vagyunk. A dolgok ilyen állapotában nem is várhatunk mást. elviselhetetlen. tehát elnyomjuk. Amint azonban megtaláltuk egy álom valódi értelme felé vezető utat. hogy legfeljebb csak csodálkozhatunk rajta. félénkség. amiért is a lélek orvosának és a nevelőjének kezében az álomanalízis felbecsülhetetlen értékű eszköz. Az analitikus módszer önmagában véve nemcsak a speciális freudi pszichoanalízis. amelyet a mai kor racionális áramlata oly mostohán kezelt. az álomfejtés vezet be a legmélyebb egyéni titkok közé. mely sehogyan sem tud már beleilleszkedni a jelenkorba. melyeknek értelmét nem látja be. hogy az összezilált szálakat türelmes munkával szétfejtsük. s inkább a tájára sem megyünk. szexuális momentumnak kiemelkedő jelentősége van. e kezelés eleinte kínzásszámba megy. ill. ilyesmi csak akkor keletkezik. és önálló komplexusokká lettek. Freud mondása szerint az álomfejtés “via regia” (királyi út) a tudattalan felé. átfogóbb életre kelhessen bennünk. s érdekes kuriózum. tudatos lenne. nem tudja megjavítani. látszólag mellékes részletekkel foglalkozik. mégpedig morális indítóokokból. Mint már mondottuk. Ez a felismerés valamivel több tiszteletet követel tőlünk az álmok jelentőségéről szóló ún. és ezt a küzdelmet hívjuk neurózisnak. Számomra ezek az okok önmagukban bőven elegendők. akik . amely nehezen visel el önkényes korlátozásokat. hogy a látszólag legértelmetlenebb álom is jelentőséggel telített és tulajdonképpen csupa komoly és fontos dologról ad számot. igyekszik ugyan a morált elsajátítani. A kétségtelenül meglévő és Freud által helyesen látott incesztusszimptomatológia számomra másodrendű. és a napvilág fertőtlenítő hatásának teszik ki. Csak ilyen feltétellel keletkeznek e szimptómák. E teória szerint a tudat tendenciája ütközik az erkölcstelen. amid van.az a fajta nevelés. hogy ez a gyermeki múlt egyik vágya. lényegében számos álomelemzésből tevődik össze. ha tudatosakká lesznek. vagy lemondani róla. e munka folyamán sok értékes és elveszettnek hitt “darab” is újra napfényre kerül. de ezúton meghasonlik önmagával: egyfelől el szeretné nyomni természetes törekvéseit.kényelemszeretet. mivel tulajdonképpen a tudattalan ösztönök felett már nem képes rendelkezni: ezek a lélek tudatos részéből kiszorultak. mivel engedelmeskedvén az antik misztikus mondatnak: “Add oda mindazt. hogy mai kultúránk magaslatán ez a fajta lelki nevelés még szükségesnek mutatkozik . s ezáltal oly nevetséges lesz. tudatlanság és tudatosítás hiánya. éppen ezért a beteg nem tud vele vitatkozni. inkább beteges jelenségnek látszik. Tehát Freud szerint a szimptóma nem más. melyek aztán a lélek elnyomott részét szóhoz juttatják. amelyeket az analízisnek kell nagy ellenállás leküzdése árán újra engedelmességre szorítania. másfelől fel akar szabadulni. A tudattalan vágy infantilis. ámbár az analízis sokkal nagyobb mélységekig jut el. vagy kívülről nézve annyira érthetetlen. nem tud vele megalkudni. gyávaság. a lélek árnyoldala teljesen kivonja magát a tudatos belátás alól. tudattalan kívánsággal. hogy valami mélyebb. a morális meggyőződéssel heves összeütközésbe kerülnek. szebb. hogy a patogén konfliktus keletkezésénél az erotikus. attól rendesen vonakodunk. ezért mindig némi ellenállást kell legyőznünk. mint hogy mindazok számára. oda kell adnunk legkedvesebb illúziónkat is. mint elnyomott vágyak teljesülése. ez azt jelenti. nehéz vagy veszélyes valami. amely több szempontból Szókratész technikájával hasonlítható össze. A neurotikus ember lelke gyermeki lélek. Ha ez a konfliktus minden részletében világos.

hogy ez az árnyoldal nem is létezik a számukra. Az erkölcstelen ember. mintha úgyszólván csak túl erkölcsös emberek lennének. ideges bélhurut. átvigyük embertársainkra is. hogy a tisztességnek ezen csökevényei csak infantilis-tradicionális konvenciók. hogy nála egyszerűen az erkölcsöt fojtották el. A freudi elfojtástan mindenesetre azt a látszatot kelti. hogy mindazt az erőszakot és méltatlanságot. aki nem áll cselekedete magaslatán. különben az elnyomott tartalmak más területen állnak gátlólag útjába. önmagukkal s környezetükkel való örökös kellemetlenkedés. hogy a pszichoanalízis tudatossá teszi az állati ösztönöket. hogy az emberek mily kevéssé bíznak a mai morális princípiumok hatékonyságában. Azt ugyanis sohasem szabad elfelejteni . amely nélkül az emberi közösség együttélése lehetetlen volna. Ez úgy tünteti fel a dolgot. Az erkölcsi törvények azonban mindig csak egy együtt élő emberi csoport határain belül érvényesek. E félelemből világosan kitűnik. mint hajdanában. Az erkölcs ösztönös szabályozója minden cselekvésnek. A képmutatás csökkenése s az önismeret növekedése csak jó hatással lehet embertársaink megítélése szempontjából. ezen túl megszűnik hatóerejük. nagyon is hajlamosak vagyunk tudniillik arra. ismeretlen eredetű bajok állják útjukat. azaz az egymástól független társadalmak csoportjai közti szabad térben is érvényt szerezni. hisztérikus szeszélyek. . s e határok sokkal meggyőzőbbek. sőt az állati csoportok együttélését is ez határozza meg. aki ösztöneit szabadon kiéli. Az “Ecrasez l’infâme!” elvével tehát a “tökéletes kiélés” elméleténél lyukadnánk ki. ma is uralkodik a törvénytelenség. A morált nem kívülről erőltetik ránk . amint a tapasztalat mutatja. hanem a morál az emberi lélek funkciója. Ha az erkölcstelen ember neurotikus. azonban nem azért . hogy felszabadítja a (szerencsére) elnyomott állati ösztönöket az emberben. ha valaki személyiségének teljes birtokában van. pedig sokkal hatékonyabb szabályozó a szükség. s kényszerítették rá a népre. felfedezzük. hogy aztán odavesse nekik a gyeplőt. hol itt. hogy ezzel szemben más. amit azonban hangosan csak a mindenkori ellenség mond ki. amely egyidős az emberiséggel. amelyet saját lelkünkre kényszerítünk. a fegyelmezetlenség és a legvadabb erkölcstelenség. föltétlenül védett kellene legyen mindenféle neurózissal szemben. Természetesen. éspedig nem a lényegtelen. E határokon túl már érvényes a régi igazság: “Homo homini lupus” (Ember embernek farkasa). Ha ilyen embert analizálunk. hanem hogy elhelyezze és elrendezze őket egy értelmes egészben. akkor remélhető. s a közismert ideges szimptómák egész hada. hogy eddig sikerült volna az erkölcsi törvényeknek az egyes társadalmi határokon túl. akkor Nietzsche találó formulája szerint a “sápadt gonosztevő” képében jelenik meg előttünk. de nem látják. Ott. hogy ezúton megtanulja embertársát is jobban megérteni és szeretni. mint az összes erkölcsi alapszabály együttvéve.éppen azzal kérkednek. s ezáltal beláthatatlan szerencsétlenség okozója lehet. nem a törvény. Igaz. nem ez az eset. amiért is ki kell őket irtani. hanem maga a morális lényeg. erősítgetik. mintha csupán a hivatalos morál tartaná vissza az emberiséget a féktelenségektől. Ha viszont arra nevelik az egyént. Ezért találkozunk erkölcscsel az emberi közösség minden fokán.s ezt kell a freudi iskola híveinek emlékezetébe idézni -. mint bárki más. Ez a fajta ember éppolyan neurotikus lehet. mely a valóság határait meghatározza. hanem éppen a legérzékenyebb pontokon. hol ott jelentkező fájdalmak. Minden körülmények között előny ugyanis. Itt fel lehet vetni azt a nézetet. hogy világosan lássa saját természetének árnyoldalait. A növekvő kultúrával sikerül mind nagyobb embertömegekre ugyanazt a morált kényszeríteni. indokolatlan ingerültség. Azt vetették a freudi pszichoanalízis szemére. akik erkölcstelen ösztöneiket elnyomják. hogy az erkölcsöt nem kőtáblák formájában hozták le a Sínai-hegyről.végtére is a priori benne van mindannyiunkban. amelyek a természetes ösztönéletet szükségtelen béklyóba verték. hogy nincs semmiféle konfliktusuk. anélkül azonban.mint ahogy egyesek magyarázzák -. Ez természetesen fantasztikus és értelmetlen lenne.

mintha teljes aléltságban lenne. hogy voltaképpen tisztességes ember-e ez a leány. “Erósz hatalmas démon”. megkívánt arany. és uralkodik még ma is. A természeten való győzedelmeskedésnek azonban igen nagy az ára. tehát éppen ezért maga az ördög. tapasztalati alapokon nyugvó pénzüzleti erkölcs. mint a csillogó. idősebb korában maga Freud is elismerte. és erósznak. Die Destruktion als Ursache des Werdens. hogy e meggyőződés következményeit levonva a korabeli erkölcsöt bátran megtámadta. Az első célja mind nagyobb egységek megalkotása. Az erotika alapjában véve nagyhatalom. Nem ez a teljes természetünk.. Még ma is a “mi?” bűvöl meg bennünket. melyet ő libidónak nevez. Ez kétségtelenül hasznos és szükséges volt. sőt elköveti azt az elővigyázatlanságot. dr.” 14 Jung: Sigmund Freud als kulturhistorische Erscheinung. ha szellem és ösztön igaz összhangban állnak. bármit mondjon is róla egy eljövendő törvényhozás. hogy elmélete nem kiegyensúlyozott. Freud maga a rombolási ösztönt Jenseitr des Lustprinzips c. mindenképp elítélik. a másiké ezzel szemben az összefüggések feloldása. amíg az embernek animális teste lesz. hanem türelemre és bölcs mérsékletre van szüksége. Pedig egyáltalán nem ilyen egyszerű a dolog. akár pedig züllött alakok a szereplői. Hátrahagyott írásaiban így ír erről: “Hosszas habozás és tétovázás után elhatároztuk. amelyet. sőt kizárólagos fontosságáról a neurózisok terén. mint ahogy a középkor számára a pénzüzlet nem volt más. (Vö. állati természetének része. éppúgy. akár a természetet. A természetnek nem elvi nyilatkozatokra. Akár az egyik. s ez mindaddig így marad. akár a másik hiányzik. abból kár keletkezik. mivel akkor még nem született meg a finoman árnyalt. ezen a téren ugyanis a rendkívül komplikált valósághoz képest túlzottan differenciálatlan felfogás uralkodott. de mindenesetre egyik legfontosabb aspektusa. Ez a gondolat eredetileg tanítványomtól.. nem vesszük tekintetbe a cselekvő embert. Ebből következőleg a neurózis freudi szexuálteóriája igaz és valóságos princípiumra épül. 1. old. in: Jahrbuch für psychoanalytische und psychopathologische Forschungen. IV. Egyfelől az ember eredeti. S.. hogy a megfoghatatlan erószt durva szexuálterminológiával próbálja megközelíteni. hanem helyét csak egyfajta átalányerkölcs foglalta el. De az egyoldalúság és kizárólagosság hibájába esik.A freudi szabály olyannyira meg van győződve a szexualitás alapvető.) Freud megemlíti e művet. füz. s ennek révén a dolgok elpusztítása. mondja a bölcs Diotima Szókratésznek. és köv. és köv.. és senki sem kíváncsi arra. Később. Túl sok állati eltorzítja a kultúrembert. műve 5. hogy meg fogja oldani a világ rejtélyeit egy kémcsőben. virágzásra azonban csak akkor jut. Freud ebből a szempontból is tipikus képviselője a materialista kornak14. Ez a dilemma megmutatja mindazt a bizonytalanságot. fejezetében vezeti be. 1912. tehát a kötődés. in: Psychologische Abhandlungen. Sosem győzhetjük le teljesen. ellentétpárul a rombolási. akár értékes emberek. Mint ahogy a korai középkorban a pénzüzletekkel való foglalkozás önmagában megvetendő dolog volt. Az erotika mindig kétes dolog. és így a megtartás. 465. vagy csak saját kárunkra diadalmaskodhatunk rajta. old. túl sok kultúra beteg állatokat eredményez. vagy sem? A szerelem törvény által nem szentesített formája mindenképpen erkölcstelen az emberek szemében. halálösztönt adta 15. 15 . vagy legalábbis olyan kiegyensúlyozatlan egyoldalúság. s megfeledkezünk a “hogyan?”-ról. Ha egy lánynak törvénytelen gyermeke születik. legyőzhetünk és kizsákmányolhatunk. amely azt remélte. amely könnyen csúszhat el a beteges felé. IV. Ezért halálösztönnek is nevezzük. Másfelől a szellem legmagasztosabb megnyilatkozásaival rokon. ugyanígy ma a szexuális erkölcs terén még csak átalányszerű szexuális erkölccsel rendelkezünk. Spielreintól származik. ill. 119. amit az erotika az ember számára jelent. hogy csak két alapvető ösztönt fogadunk el: erószt és a rombolási ösztönt. s mindig is az marad.

hogy minden folyamat energetikus jelenség. s hogy minden kezdet egyúttal a vég kezdete is. anélkül.Megelégszem ennek a megemlítésével. mint minden folyamatnak. s hogy energia egyáltalán csak ellentétek közti feszültségekből keletkezhet. hogy az életnek. Freud gondolata alapjában véve az az egyszerű tény. . hogy e felfogás kérdéses voltára behatóbban kitérnék. kezdete és vége van. Eléggé világos úgyis.

Ó. de minden feldobott kőnek le kell esnie! Magad mondtad ki megköveztetésed ítéletét. olyan igazságot.míg végül is az agy megpattant az erőfeszítésben. hiszen arra kényszerít bennünket. nem tehet mást. kiválasztott klímában. azaz az ösztönnek feltétlenül alávetett. hanem valósággal démoni dinamikájú. intő bukása lett a sorsa. hogy “átugorják”. annak az embernek a gondolatáért. hogy az ember állati ösztönvilágát leggyökerében támadja meg. mert neki. Vakon küzdünk az eredendő bűn gyógyító dogmája ellen.3. fejezet A MÁSIK NÉZŐPONT: A HATALOMVÁGY Ennek az új lélektannak a problémáját mindeddig lényegében Freud szempontjából vizsgáltuk. még azon veszély árán is. aki nem bírta ki. bölcsesség köve. mint a tested!” S a törpe azt mondja később Zarathustrának: “Ó. de rád fog visszahullani!” Midőn elkiáltotta maga fölött az “Ecce homo”-t. amely nemcsak apró gyöngeségekből és szépséghibákból áll. hogy e tan hatását kutathassuk. s ezzel magunkra vállaljuk azt a hatalmas dinamikát. hogy igent mondunk az ösztönnek. kritikailag kell szemügyre vennünk. amely pedig oly hihetetlenül igaz. már késő volt. sőt félelmet kelt bennük. Az árnyékoldal hozzánk tartozó voltának felismerése azt jelenti. Annak az életét. Egy sötét sejtelem azt mondja. és mint ilyen.mint a testek általában . ezért nem akarják elismerni. élő rendszer. különösképpen az ösztöneinek élő emberállattól. mint hajdan.még ha bizonyos tekintetben egyoldalúan eltúlzott is -. Életigenlésről beszélt. A haldoklóhoz így szólt Zarathustra: “A lelked hamarabb halott lesz. Sőt az ember még önmagának is vonakodik bevallani e konfliktust. hogy az embernek “árnyoldala” is van. sőt minden erejével táplálnia kell azt. s a saját élete az élet tagadása volt. mit jelent: igent mondani az ösztönre? Nietzsche igen komolyan akarta és tanította ezt. magasra dobtad magad. Zarathustra. kultúröntudatunk nemet mond. amely az ember árnyoldalát helyezi előtérbe. A zarathustrai oroszlán ordítása minden. Világos-e előttünk. e szavak születésekor. Ezért nem győzhet meg bennünket az ő élete a . Ha életét e szempontból vizsgáljuk. azt kell mondani: Nietzsche az ösztönön túl élt. s állati lelke van. hogy e negatív oldal nélkül nem vagyunk egészek. De ha ez az ártatlan lény tömeget alkot. Szörnyű az a gondolat. Az egyes ember ritkán tud erről. egész életét az “Übermensch” eszméjének oltárán.elkerülhetetlenül árnyékot vet. hogy valahol vagy valamiképp kénytelen túllépni saját határait. Végül is nem bírta lenyelni álmai kísértő varangyos békáját. nem vagyunk többé háromdimenziósak. messze dobtad el a követ. nevezetesen igen sok altató révén tudta csak elérni és megtartani . amely . akarva. a heroizmus magaslati légkörében. alkalmasint őrjöngő szörnyeteggé torzul. Zarathustra. Túlzottan undorodott az embertől. sőt rémületet kelt. de még mélyebben bennünk valami igennel felel. hogy testünk van. Ettől akar bennünket a kereszténység aszketikus erkölcse megszabadítani. ritka szenvedéllyel áldozta fel magát. Érthető módon az a pszichológiai irányzat . s a lélek keresztre feszítése megkezdődött a test halála előtt. rossz fogadtatásra talál. azé az emberé. S hogy fejezte be életét? Úgy. aki így tanított igent mondani az életre. ellentmondásra készteti őket. hogy szembenézzünk e probléma feneketlen mélyével. hanem lapos és élettelen lények. minden egyed csak a monstrum testének apró sejtje lesz. mint egyénnek. bár kínosan tapasztalja jelenlétét. amely a háttérből fenyeget. s e sejtelem miatt nem akarunk róla tudomást venni. hihetetlennek tűnik. amelyre talán büszkeségünk. s ha megtagadjuk e testet. az együttélés után kiáltó “magasabb rendű” embert visszakergetett a tudattalan barlangjába. Igen. aki ösztöneire hallgatva túljut önmagán is. ki kell elégítenie a bestia vérszomját. Az emberi lélek árnyoldalának ezt a lehetőségét csak homályosan sejtjük. nem akarva. s e magaslatot csak a leggondosabb diétával. E test azonban állat. Nagyon sok ember számára ez ingerlő. ahogy Nietzsche maga jósolta Zarathustrá-jában: a kötéltáncos halálos. Kétségtelenül olyasvalamit láttunk itt meg.

Ez a dionüszoszi mámor pillanata. s csak ugyanaz az eseménysor kezdődhetne újból. túl jón és rosszon. hogy az ösztön éppen összefűz. egy dekadens neurotikus balfogása. Harmadszor figyelembe kell venni. hogy hasonló eset máshol nem fordult-e elő? Nietzsche pl. szeretne életképes lenni Naumburgban és Baselban is. a teljes elmagányosodásba. Sőt bebizonyítaná minden különösebb nehézség nélkül -. ilyesmi a világtörténelemben a legritkábban fordul elő. hogy mi a következménye a neurotikus egyoldalúságnak. Nietzsche esete egyfelől azt mutatja. az általa nyújtott védelemtől is megfosztják magukat. s a görcs neurózishoz. Nemcsak a fajfenntartásnak. úgy is mint filológus. Nietzsche e magasfeszült- . de ez nem ártott sem nagyságának. emberen túli nagysággá teszi. hogy mindaz. Negyedszer feltétlenül előre kell látnunk. akik a keresztény magatartás alapjait komolyan bírálják. nemz. nem éltette Nietzschét. egypár nagyon jelentős ókori párhuzamot találhatott volna. Másodszor nagy gonddal kell az után kutatni. A szokatlan. de azt is csak ritkán. mely a mit sem sejtőt soha nem ismert borzongás közben szállja meg.és életszemléletében. úgy érzi. hogy ösztöneit a gyakorlatban megtagadta? Ebbe ő aligha egyeznék bele. Az ilyen ember elkerülhetetlenül kiszolgáltatja magát a benne lévő állati léleknek. A krónikussá lett heroizmus görcsben végződik. A szemlélő pszichológus ezt az állapotot “azonosulás az árnyékkal” néven ismeri. De hát mi éltette. nem más. amelyet az örökös hétköznap követ. nőt kíván és utódokat. hogy ösztöneit a legmagasabb fokon élte. hogy ez az ösztönöknek csak egyik lehetséges iránya. hogy éppen egy világmegváltó igazságot fedeztünk volna fel. párosít. Nietzsche nyilván erről az utóbbi ösztönről beszél. Azonban hogy lehet az. a jó élet s az élvezetek. hogy katasztrófához vezessen. számtalan köznapi szokást. a tömegen túli. másfelől. hogy a hangulat hősi-isteni magasságokig való fokozását halálos biztonsággal fogja egy ugyanilyen mély hanyatlás követni. az állati életösztön. a “köd és árnyék” ellenére is. nevezetesen a hatalomvágyról (Wille zur Macht). Istenhez hasonló lénnyé. A megszállottság hérosszá.tanításáról. Nietzsche kétségtelenül mélyen átélte az állati természet keresztény tagadását. az önfenntartásnak is van ösztöne. hogy jón és rosszon 6000 lábnyira van túl. hogy milyen veszedelmeket rejt magában. akár a nyárspolgárit is. legfeljebb csak a pogány vallási formákba való visszaesés. legfeljebb a mindennapok közé lophatja be magát. ha nem az ösztön? Valóban szemére vethetjük-e Nietzschének. amelyek bizonyára megnyugtathatták volna. annak az ösztönnek. e jelenség a tudattalannal való összeütközés e pillanataiban a legnagyobb szabályossággal következik be. ami heroikus és túlfeszített Nietzsche világ. vagy katasztrófához. s egy magasabb emberi teljességre törekedett. az élettan teljes félreértése. ugyanúgy az élet is nemcsak hétköznapok közt folydogál. ha túltesszük magunkat a kereszténységen. sem jelentőségének. de mindent hétköznapivá is tesz. érvényesülést és tekintélyt az emberi nyájban. vagy mindkettőhöz vezet. az érzéki vágyak beteljesülése felé kerget. Mivel a “magasabb rendű” ember is szeretne aludni altató nélkül. Amint a patak a völgyet s a széles folyamot keresi. Ez ellen csak a józan önkritika segít: mindenekelőtt is nagyon valószínűtlen. Minden egyéb. tehát alapjában véve ezzel semmi újat nem fedeztünk fel. csak az “ösztön” félreismerésének és elnyomásának eredménye. Mindazok. hogy a dionüszoszi élmény semmi más nem lehet. amelyet ez a pszichológia alapvetőnek tart. az ő számára csak a hatalomvágy kísérője: a freudi szexuálpszichológia szempontjából súlyos tévedés. Ez az ösztön. a “szőke bestia” lenyűgöző megnyilatkozása. ti. ha nem akarjuk. kérdezzük elámultan. A szexuálpszichológia minden híve könnyedén be fogja bizonyítani. amely a sík tájak felé törekszik. Beteges egyéniség volt. ami ösztönszerű. Így abba az előnyös helyzetbe kerülhetnénk. hogy ezt az egész rajongást egy fárasztó hegyi túra méreteire csökkenthetnők. Azt azonban egészen elfelejtjük. undorától védett világba vezette? Úgy képzeljük. hogy az emberi ösztönvilág őt éppen az emberkerülésbe.

Nem fogadható tehát el. Bizonyos szempontból boldognak mondhatja magát az ember. ami a tudat s az árnyékoldal összeütközése folytán megnyilvánult előtte. Ezért viselte Nietzsche a szellem stigmáját. A rendellenesség az ember kizárólagos előjoga. akkor ezt az “én-ösztön” neve alatt találjuk. amelyeknek néhány mintapéldányát megőrizte számunkra az erkölcstörténet. nem tesz sem többet. de ami még rosszabb: benne. hogy e másik ösztönt. Kár nélkül csak egy bizonyos fokú kultúrát bír el az ember. az azonban tudja. mit jelent az ösztön igenlése. Ebből keletkeznek aztán azok az idült allergiák. a hatalomvágy azonban nem. Véleményem szerint nincs tehát semmi alapunk azt feltételezni. Az egész csírája nem erósz. azért irigyelte tőle Parsifalt. Paulus is lakozott. tiszta lenne a helyzet. elnyomásos jelenségként? Vajon a hatalomvágy genuin-e. akit öntudata és szabad akarata alkalomadtán az állati természetbe kapaszkodó gyökereitől “contra naturam” is eloldozhat. hogy csak az egyik ösztönről tud. ami őszinte. visszahúzódik. hogy nem az erósz. eset. elmenekül ez elől . Különösen átlátszó példa a már említett “Nietzsche contra Wagner. De ezzel az eksztázissal akár a kereszténység mellett is kitarthatott volna. kicsinyes és gyáva bennünk. Goethe a Faust első részében megmutatta. a második részben pedig. Ezzel a szörny a kezünk közé került. mint az erósz.ségen fennakadt. Nietzschében egy Wagner lakozott. a fausti konfliktus bűvkörébe lépett. Az állat követi élete törvényét. A kultúra és természet vég nélküli dilemmája alapjában a túl sok és a túl kevés kérdése. már veszve van. aki mindazt. míg az ösztön határtalan. s elégedetten indíthatjuk meg ellene a harcot. és okosabb is óvakodni a másik megismerésétől. éppoly régi és eredendő is. vagy csak valami másodlagos? Amennyiben az árnyékoldallal való konfliktus szexuális képzetek özönét szabadította volna el. A hatalomvágy minden bizonnyal ugyanolyan hatalmas démon. ha eltúlozzák.és erre van egy kiváló eszköz: ilyenkor ugyanis felfedezzük. jó és rossz értelmében. Ez a sajátság a kultúra elengedhetetlen alapfeltétele. hanem a hatalomvágy volt elfojtva. De pszichológiájában az “én-ösztön” csak tengődik a szexuális momentum bő. de a lelki betegségé is.” Honnan ez az előítélet? Wagner éppen annak az alapösztönnek a képviselője. amihez sem bátorsága. felfogható-e másodlagos. hogy az a “más” bennünk tulajdonképpen egy “másik”: egy másik ember. azzal a “másikkal”. Aki egész ember. a hatalomvágyat ismeri-e. A mindennapi életben nyüzsögnek az ilyen példák. de másképp történt. át kellett élnie Saulusként a keresztre feszítést. amidőn az a “másik” elültette benne az “Ecce homó”-t. s amelyre Freud pszichológiája épült. Ha Freudnál az után kutatunk. mivel az eksztatikus állat képtelenség. ezzel ugyanabba az igazságtalanságba esnénk. Az eksztatikus ember azonban átugorja az élettörvényt. aki ritka következetességgel élte át a természete alapját képező hatalmi ösztönt egészen a tragikus végig. ebből arra kellett következtetni. nem pedig vagylagos feltétel. túlságosan is bő kifejtése mellett. nevezetesen a hatalomra való törekvés. Nietzsche esete a következő kérdés elé állít bennünket: vajon az. mint Nietzsche. Ha a másik ösztönt is megismeri. s a természet szempontjából rendellenesen viselkedik. Saulusban. gondolja. hanem az én hatalma. sem kevesebbet: akár jámbornak és engedelmesnek is nevezhetjük. Wagnerről így nyilatkozott: “Minden hamis benne. Valójában azonban az emberi természet elkeseredett és vég nélküli harc színhelye az én-elv és az ösztönelv között: az én csupa korlát. contra Paulus” stb. aki “keblében lakik”.Wagner vagy Nietzsche? . mint Nietzschéé volt. sem ereje nincsen. amely Nietzsche figyelmét elkerülte. hogy legelkeseredettebb ellensége vagy azoknak egész csoportja sem ér fel azzal a leggonoszabb ellenféllel. érzi és kívánja. E mély értelmű eszköz révén menekszik meg az ember a fausti katasztrófa elől. ami jelentéktelen. aki ellenlábasáról. a szó teljes. azt elrejti vagy elleplezi. Komédiás. hogy egy olyan életet. csalóka látszatnak nyilvánítjuk ki. s mindkét princípium egyenlő erejű. ami félelmetes és elitélendő bennünk. hogy az erósz genuin lenne. Ki tört össze a kereszt előtt” . Ez legkevésbé sem felelet az állati lélekre. teszi. Mindaz. hogy mit jelent az én és borzongató tudattalan világának elfogadása.

14 éves korában. könyörög. ugyanaz az állati tűz égett atyja szemében. s egy holdfényes estén sétálni mentek. Éjszakánként velőtrázó sikollyal ébred holmi lidércnyomásos álomból. az asztalnál cigányútra ment a falat. Alfred Adler 16 alapozott meg egy olyan nézetet a neurózis lényegéről. ahol többek közt a Folies Bergères-t is meglátogatták. férjébe kapaszkodik. hogy ugyanazok a dolgok ellentétes megvilágításban tökéletesen különbözők. s minden lehetséges szanatóriumot és gyógymódot kipróbált. amelyet a leány sosem tudott elfelejteni. A freudi iskola ebben az esetben rögtön a kórkép belső. tigrisek. hogy ne hagyja el soha. Lassanként ebből ideges asztma fejlődik. s amint szokás. 1910. amiből következőleg anyjához nem fűzték bensőséges szálak. hogy mindaz. amelyeket egy-két napos teljes rekedtség követett. nem tud utána megnyugodni. lidércnyomásos álmok? Vad bikák. Amidőn atyja hirtelen haláláról hírt kapott. majd ok nélkül sírógörcsöt kapott. hogy az vajon mit tesz . határtalan fájdalom lett úrrá rajta. A jelenlegi neurózis csak a második gyermek után kezdődött. hogy tényleg szereti őt stb. E megmagyarázhatatlan valami éjjel-nappal üldözte akkoriban. A mostani szimptómák mögött olyan képzetek állnak. hogy éppen Freud egyik első tanítványa. állapota gyorsan javult.A sors úgy akarta. sőt különösképpen izgató látni. ami hisztérikus nevetőgörcsben csúcsosodott ki. amikor felfedezte. Neki is ideges asztmatikus és félelmi szimptómái voltak. abban a pillanatban. a mit sem sejtő leány legnagyobb rémületére. . Ez alkalommal “váratlanul” kitört az olasz temperamentum. Aztán rövidesen megnyugodott. hogy a kórtörténet lefolyását áttekinthessük. Eközben a fiú “úgy nézett rá”. hol túlzott szeretet tört ki rajta. távolabbról azonban világosan atyjához kapcsolódnak. Atyja nagyvilági ember volt. mérges és szeszélyes. újra meg újra szeretné hallani. amely kizárólagosan a hatatom princípiumára épült. Pár év múlva férjhez ment. aki különösen jól játszott. Ebben az esetben sok minden kérdéses: mi pl. s esténként ügyesen gitározott. Atyjához való viszonya e pillanattól megváltozott. amely még lánykoréban történt vele. vesztette el atyját egy szerencsétlenség következtében. amitől ő maga is megrémült. ami Freudnál előzetes tények. és sokat utazott. olyan tekintettel. A lány ijedten pillantott az apjára. E tekintet üldözi őt még ma is álmaiban.s ekkor ugyanazt a tekintetet látta. Hogy az alapvető ellentétet mindjárt előlegezzem. az anya szerepe? Az anyáról meg kell mondanunk. minek folytán fuldoklási rohamokat kapott. Kevéssel halála előtt magával vitte egyszer leányát Párizsba. Vajon e tekintet tényleg csak az olasztól származik? Erről egy másik reminiszcencia tájékoztat bennünket: a páciens kb. A múltra lassanként a feledés fátyla borult. Ezért kedvence is volt apjának. de csak ha atyja otthon volt. Adlernál a végcél által meghatározott elrendezés (arrangement). hogy ő sokkal jobban megérti. hogy férje egy másik nő iránt kezd érdeklődni. Nem kevéssé érdekes. ki kell jelentenem. amely rohamokban nappal is fellép. Amennyire csak a beteg vissza tud emlékezni. oroszlánok. s egy időn keresztül. A beteg mindig úgy érezte. Hol ingerlékeny volt. s a neurotikus szimptómák szinte teljesen eltűntek. Csak az olasz fiatalemberrel kapcsolatos kaland kavart fel benne olyasvalamit. szigorú kauzalitás következménye. Ártatlan flört fejlődött ebből. Miközben kimentek a színházból. egy kifestett nőszemély hallatlanul orcátlan módon közeledett hirtelen atyjához. gonosz férfiak estek neki: Mi jut erről eszébe a betegnek? Egy olyan eset. Sokat teniszeztek. Itt olyasmi történt. Anyja nem értette meg atyját. a szülei között igen kimért volt a viszony. Volt ott egy fiatal olasz is. amelyek elsőrendűen az olasszal kapcsolatos élményre utalnak. okozati összefüggése után kutat: mit tartalmaztak az első. ami a leányban feldolgozhatatlan benyomást hagyott. akinek boldogtalan 16 Über den nervösen Charakter (Az ideges jellemről). nevezetesen: a hegyek közt volt egy üdülőhelyen. Ekkor gyorsan szakított a fiatalemberrel. hogy igen ideges volt. még az őt kergető vadállatok tekintete is olyan. Vegyünk egy egyszerű példát: egy fiatalasszonyt beteges félelmek kezdenek gyötörni. a játékosok összeismerkedtek. Ezek az adatok elégségesek ahhoz.

hogy megszerezze azt a helyet a családban. amely atyjával kapcsolatban oly megrázóan hatott reá. Ha azonban ugyanezt a kórképet a “másik” ösztön. különben . Atyja halálhírére bekövetkező nevetőgörcse beszédes bizonyítéka ennek. hogy nem tartják egymást feltétlenül és minden körülmények között nélkülözhetetlennek. mert mindig a következő útszakaszra gondolt. A fuldoklás azon a torokszorító érzésen alapszik. Az első neurotikus roham akkor jelentkezik. Ezek az emlékek természetesen újra megelevenedtek a férfival való azonos tapasztalattal kapcsolatban. s nevetett. akik még kölcsönösen rejtegetik az édes titkot. Azt lehetne mondani. Szülei sikertelen házassága kiváló alkalom volt a gyermeki hatalomösztön megnyilatkozása számára. E hódítás mögött természetesen az a képzet áll. Az ember hajlamos arra. amely éppen ezért végtelenül ritka. amely ismert kísérőjelensége olyan erős affektusoknak. a nyelvi metaforák gyakran utalnak hasonló fiziológiai jelenségekre. és addig hisznek is szerelmükben. tudata halálosan megrendült. Talán általában hajlik az ember arra. hogy a beteg végső fokon még ma sem tudott atyjától elszakadni. ha a hegyre felkapaszkodott. Az “egyéniség integritását” mindenesetre meg kell őrizni. Ezért idézi fel azt az olasszal kapcsolatos élményt. amelyet anyja kapott (s amely a gyermek előtt nyilvánvalóan ismeretlen volt). de a leány gyors mozdulattal csapta rá az ajtót. “árnyéka” azonban nevetett. ugyanazt az élményt.házassága már korán lehetőséget adott a kisleánynak. hanem mert a szeretet jó eszköz volt a fölülkerekedésre. A környezetnek akár látszólagos kísérlete is. E szimptómák könnyen megérthetők. míg céljukat el nem érték. s utána úgy fordulnak el szerelmük tárgyától. A leány szeretetre méltó. hogy ő az igazán atyjához méltó nő.) Midőn atyja meghalt. amikor a feleség és anya szerepének teljességében már minden veszélyen túl érezte magát. hogy a másik elismerését kikényszerítsük. (Mint ismeretes. aki szomorú volt. “férfias tiltakozást” (männlicher Protest) vált ki Adler kifejezése szerint. hogy az alvilágot újra felszínre hívja. A szexuálpszichológia erre azt mondja: a neurózis abban gyökerezik. Sikerült neki a megelőző eseményeket a süllyesztőben eltüntetni. mint a csalódott és megcsúfolt szerelem kifejezései.de gondolkozzunk egy pillanatra. hatalmát kiterjessze. Vajon egyet sem láttunk-e a számtalan ember közül. amelyben ama titokteljes valamit felfedezte. ha nem egyenesen rosszindulatú inszinuációnak tartson . A tudattalan annak idején bizonyos fokig joggal nevetett. amikor ez a képzet erős sérülést kap. mint az a számtalan férj és feleség. hogy fölülkerekedjék. mindegy. hogy az alanyt bár csak a legkisebb mértékben leigázza. amelyeket nem tudunk teljesen “lenyelni”. nevezetesen a hatalomvágy nézőpontjából szemléljük. A szeretet és a simulékony viselkedés a hatalmi ösztön szempontjából közismerten kiváló eszközök a cél eléréséhez. egészen másként fest a dolog. alkalmazkodó viselkedésével már gyermekkorában biztosítani tudta előnyös helyzetét atyjánál. sőt sikerült anyja fölébe kerekednie . ha elment. Csak az olasszal való kalandja fenyegetett azzal. mintha sosem lett volna semmi közük hozzá? S végül: nem így jár-e el a természet maga is? “Céltalan” szerelem elképzelhető-e egyáltalán? Ha igen. A hatalomvágy ugyanis azt követeli. akik addig szeretnek. hasonlatosan Till Eulenspiegelhez. mindjárt jobban lett. hogy a neurózis alapja és tartalma az atyához fűződő képzeletbeli infantilerotikus kapcsolat és a férje iránti szerelem közötti konfliktus. ezt a következő egészséges korszak teljesen bebizonyította. hogy egy ilyesfajta kijelentést a szeretet undorító leértékelésének. úgy ez a legnagyobb erények közé tartozik. hogy az én minden körülmények között “fölül maradjon”. amelyet eredetileg anyjának kellett volna betöltenie. zavartnak s betegnek érezte magát. és sikerült is egészségesnek maradnia. hogy szerelme céljáról a lehető legkevesebbet gondolkozzék. valószínűleg ugyanazt. Az anya csalódása és neurózisba való visszahúzódása kiváló alkalmat nyújtott leányának arra. a neurózis sárkánya csak akkor mászott elő. Gyakran az erényesség is arra szolgál. midőn a hegyről lefele ment. amely a neurózist tulajdonképpen kiváltotta. Ha atyja otthon volt.nem mintha annyira szerette volna az apját. hogy egyenes vagy kerülő úton. s nézzünk körül a való világban.

zúgolódás nélkül fogadta el a feleség és anya sorsát. neked is igazad van. mint hajdanában.” . mire szolgálhat a neurózis? Mi lehet az eredménye? Akinek közvetlen környezetében előfordult már egy határozottan neurotikus eset. vagyis modern kifejezéssel. ragaszkodó szülők magasztos aggodalma. a lány szerelmes lett. saját férfiasságára emlékeztetve egyidejűen. amely fölött már atyjánál sem uralkodott soha. mely saját szerelmünk értékét sokkal előnytelenebb fényben mutatná meg. hogy nincs is tudattalan. E felülmúlhatatlan “arrangement”-t (hogy megmaradjunk Adler kifejezésénél) fedezte fel a gyermek. jól tudja. a vér kötelékével hozzánk láncolt alteregónk. A két álláspont közül melyiknek van hát igaza? E kérdés sok fejtörést okozhat. súlyos diagnózisok. kérdezhetjük csodálkozva. Az egyik esetben az erósz és sorsa a lényeges és döntő tény. Elszabadulnak az együttérzés hullámai. aki mindazt birtokolja. Betegünkön akkor törtek ki az első neurotikus rohamok. amit sem ésszel. borzadályt keltő ember: saját. hogy atyjának olyan oldala is van. hogy utánozni kezdte anyja neurózisát.olyan felfedezésre juthatnánk. hiszen tökéletesen ellentmondanak egymásnak. ha atyja jelen volt. amelyen alig tudjuk túltenni magunkat.ekkor tehát végérvényesen felülkerekedett. honnan és hogyan erednek bizonyos emberi erények. még mindig van egy “arrangement.” Aztán a másik fél ügyvédje beszélt. amely egyúttal azt is megmutatja. hogy a neurotikus tünetegyüttesek rafinált “arrangement”-ok is. De. A két magyarázatot nem lehet könnyen összeegyeztetni. ezt mondta a kádi: “Jól beszéltél. amely tudattalan motívumokból ered. de amelyet anyja már korábban felfedezett: a neurózis. amíg felsőbbrendűségét meg tudta őrizni. látom. Mikor az befejezte. most bukkant rá férje lelkének arra az oldalára. látom. T. akinek még végtelenül hálásak is vagyunk. Az apa halálával mindez szükségtelenné vált. amelyet a leány eddig nem ismert. hogy a hatalomvágy egészen rendkívüli szerepet játszik az ember életében. s a nagy hűhó közepette fekszik az ártatlanul szenvedő beteg. s midőn az is befejezte. Ez a betegség magyarázata a hatalompszichológia szempontjából. Ezért már erényességből sem akarunk hallani a tudattalanról. amelyek hihetetlen makacssággal és ravaszsággal. A. egy ijesztő. Félek. hogy az olvasó is úgy jár. amikor rájött arra a tényre. Amint azonban férje csak egy kis érdeklődést is mutatott valaki más iránt. a kádi megvakarta a füle tövét. mint az egyszeri kádi. mert most már végleg felülkerült. Minden a legjobb úton haladt. Sajnos azonban mindnyájunkkal az történik. mint Medardus fráterrel. sőt egyenesen az erényes bölcsesség teteje azt állítani. jelentős kiadások. sem bájjal uralmunk alá hajtani nem tudunk. amidőn a leány nő voltát túlzottan hangsúlyozta. és gonosz szándékkal felhalmozza. és alkalmazta ismételten sikerrel. olyasmi. aki előtt az egyik fél ügyvédje szónokolt.Nem kétséges. a tudattalanba. Hoffmann Az ördög elixírjé-ben. Ez le nem becsülhető különbség. Midőn megfelelő házassági lehetőség kínálkozott. Így esett meg. amely fölött ő nem uralkodhatik. hogy mire is volt jó anyja neurózisa: ha ugyanis olyasmire találunk. és így szólt: “Jól beszéltél. ahol tudatos erényeink ellenpárjai már régen gyülekeznek. hogy egy egész ház fölött zsarnokoskodjunk. a másik esetben pedig az . valahol él egy testvérünk. kérlelhetetlenül követik céljaikat. igazad van. Az is igaz. Nincs is jobb módszer a neurózisnál. Az apa halálakor a páciens nevetőgörcsöt kapott . mindenfajta görcs igen nagy hatást érnek el. azonnal az eredményes “arrangement”-hoz nyúlt. elősiető orvosok. alapos vizsgálatok. A nevetőgörcs hisztérikus volt. nem pedig a tudatos énből. A neurózis célra irányul. Az ellentétes indulatok a pokolba kerültek. szóval közvetett erőszakhoz. Ezzel a megállapítással Adler nagy szolgálatot tett. hogy ezzel mi mindent lehet “elérni”. küldöncök futkosása. hosszadalmas kezelés. ha a “görcsöket” valahogy kibírta. amit mi a legszívesebben szőnyeg alá sepernénk. megtestesül. S ekkor világosodott meg benne. Az olaszt hamarosan félredobta. Fuldoklási és szívrohamok. azaz pszichogén szimptóma. telefoncsengetés. E.

az utóbbiban a szerelem vagy szeretet csak eszköz arra. Az első esetben az én mintegy az erósz függeléke. fellázadunk az első felfogás ellen. sosem fog tudni megbékülni az utóbbi felfogással. akinek azonban az erósz a fontosabb. hogy fölülkerülhessünk. Ha az én hatalma áll közel szívünkhöz.én hatalomvágya. .

amely sajátságaiknak megfelel. Az alany alapjában véve csak vak gyönyör utáni vágyat érez. mindegy. hogy szülők. de mivel egyéni alkatuk folytán ugyanazt a dolgot különbözőképpen látják. nem tévedek. hogy egy paradoxont kapjanak cserébe. hogy Freud elé egészen más neurotikus esetek kerültek volna. és ugyanannyit magyaráz meg.4. Azt hiszem. elöljárók. neuróziselméletében még sincs olyan elvi jelentősége. vagyis tárgyukat látszólag megmagyarázzák. hogy elvesszenek az ellentétes nézőpontok zűrzavarában. ha valaki ellentétes állítással rést üt egységébe. Mivel mindkét elmélet nagymértékben igaz. Még a szexualitás is csak a “mesterfogások” között talál helyet. Freud számára legnagyobb jelentőségű a tárgy. hogy egyedül ő a helyes felfogás letéteményese? Nyilván azért. az egyenes okozati kapcsolatban áll ezekkel az ősi hatalmakkal. hogy szinte fáj az embernek. amellyel szemben a tárgy (objektum) sajátossága és jelentősége teljesen eltűnik. hogy a szerelmi kapcsolat és egyéb. nem tagadhatjuk. Az apa és az anya nagy szerepet játszanak. E nézet alapját az alany (szubjektum) rendkívüli hangsúlyozása alkotja. amely biztosítja magát. az egyik nem zárhatja ki a másikat. Mint már hangsúlyoztuk. de mégis mekkora szemléletbeli különbség! Adler azt az alanyt hangsúlyozza. de már ez a kifejezés maga is arra mutat. Nem szabad az egyiket a másik kedvéért elvetni. Mi az oka azonban annak. Mindkét kutató természetesen az alanyt a tárgyhoz való viszonyában látja. Freud pácienseit fontos tárgyakhoz való kapcsolatukban és függőségükben látja. hogy ég és föld különbség van az ő elképzelése szerinti alany és ama mindent meghatározó hatalom között. tekintélyek. azaz a betegnek az orvoshoz való viszonya. fejezet A BEÁLLÍTOTTSÁGI TÍPUS PROBLÉMÁJA Az előző fejezetekben ismertetett két elmélet összeegyeztethetetlen volta egy olyan magasabb rendű szempontot kíván. és determináló ereje szinte kizárólagos. és tulajdonképpen nem más. mert ha a két elméletet részrehajlás nélkül vizsgáljuk. Emberileg érthető okokból nem szívesen adnának fel egy szép. mert mindkét kutató pszichológiai alkata a neurózisnak csak azt az oldalát láttatta meg velük. a tárgyra irányuló vágy Adlernál is lényeges tényező. De mindez igaz Adler teóriájáról is. ha feltételezem. a másikat Adler tana ragadta meg. “arrangement”-okkal és más célszerű “mesterfogásokkal” igyekszik a maga számára a felsőbbrendűség illúzióját biztosítani. hogy az egyik kutató az éremnek csak egyik. ha a két iskola hívei makacsul ragaszkodnak egyoldalúságukban is igaz elméleteikhez. s bármennyire ellentétesek is. Elmélete egyik alappillére az indulatátvitel fogalma. mint a gyönyör utáni vágy forrása és a “félelem helye”. mint Freud elmélete. helyzetek. Egy bizonyos módon értékelt tárgyat mindig kívánunk. mint Adler elé. a másik pedig csak a másik oldalát látta meg? Miért hiszi mindkettő magáról. alapvetően ellenkező szempontokat és elméleteket fejlesztenek belőle. kerek elméletet. intézmények vagy más effajta dologgal szemben. bármilyen jelentős befolyás vagy körülményváltozás következik be a páciens életében. nevelők. Freud elmélete oly nyilvánvalóan egyszerű. Nem csoda hát. Mindkettő nyilvánvalóan azonos tapasztalatból indul ki. szüleinkhez való. bármilyen kényelmes megoldás lenne is ez. Freud ismeri az “én-ösztönöket”. amelyek közül az egyiket Freud. Csak mint elnyomó irányzatok hordozói jöhetnek számításba. amit ugyanaz az alany Adler számára jelent. mint Freudnál. amelyben ezek mégis egységre juthatnak. a neurózisnak nyilvánvalóan két ellentétes aspektusa van. míg az alany meglepően jelentéktelen marad. Ez is szembeszökően egyszerű. A vágy értékét mindig sajátos tárgyaktól kapja. Nem lehet feltételezni. kisgyermekkori kapcsolatunk mintájára. Adler azt látja. és . vagy ami még rosszabb. hogy mindkettő jelentős igazságok letéteményese. hogy egy magát elnyomottnak és kisebb értékűnek érző alany “tiltakozással”. vagy ellenállunk neki.

a másik inkább önmaga iránt érdeklődik? És megmagyarázható-e ily módon. föléje próbál kerekedni. hogy azt a beteget. Sokféle variáció és kompenzáció lehetséges. és végül sok megfigyelés és tapasztalat alapján két alapvető magatartás vagy beállítottság-típus megállapítására jutottam: ezek az introverzió és az extraverzió. aminek következtében egészen eltérő eredményekre jutnak? Mint mondottuk. sem a másiknál nem fordult elő. elmélkedésre hajlamos. amely bizonyos meghatározott tulajdonsága révén az alany kéjvágyát serkenti vagy akadályozza. a gondolkozásnak vagy az érzésnek az uralkodó volta. túltéve magát esetleg jogos aggályokon. zárkózott embert eredményez. hogy az egyik fajta ember csak az egyik megoldást. az utóbbiban a tárgy a döntő. Ezzel szemben mindkét kutató arra hivatkozik. míg más esetekkel nem tud mit kezdeni. Az alaptípus gyakori kompenzációja rendszerint élettapasztalatokon alapul. más orvoshoz küldjem. a másik viszont túlnyomóan a tárgyból vezeti le. amelyek révén sokszor nagyon is 17 A típusprobléma kidolgozását Psychologische Typen c. A kezelés számára döntő fontosságú. aki minden helyzetben feltalálja magát. és szívesen rejtőzik gyanakvó megfigyelés mögé. ami azután megadja az ember alapvető beállítottságának egyéni sajátosságát. Hosszasan foglalkoztam a kérdéssel. míg a másik csak az ellenkezőt látja. Már régen feltűnt nekem. E különbség nem lehet más. E dilemma a következő kérdés elé állított: vajon van-e legalább két különböző embertípus. ha ezeket sosem téveszti szem elől.a tudat egy meghatározott funkciójának.egyéni ingadozásoktól eltekintve . melyre alább még visszatérünk. hogy egy bizonyos csoport mindig csak egy bizonyos orvoshoz kerülne. amelyben az egyik a döntő befolyást túlnyomóan az alanyból. ritkán jelentkezik tisztán. aki ellenszenves volt számomra. . a beteg jobban teszi. és gyakran gond nélkül és bizakodva merészkedik ismeretlen helyzetekbe. könnyen köt új kapcsolatokat. pl.) művemben találhatja az olvasó. úgyhogy gyakran nem könnyű a típust megállapítani. Mindenkinek megvannak az egyéni korlátai. kiad. az emberi szellem két típusának ellentéte. amelyek közül az egyik inkább a tárgy. és a különböző beállítottságú típusok speciális esete. Akkor azonban Freudnak saját esetei egynéhányát Adler módszere szerint kellene kezelnie.ez azonban sem az egyiknél. hogy az emberi cselekvést az alany és a tárgy egyaránt meghatározzák. aki nagyon tartózkodó. Egy közbülső nézet. szemmel láthatóan nyílt és készséges lény. (4. s éppen a pszichoterapeuta igen jól teszi. A tapasztalati valóságban e kétfajta beállítottság. nem hihető az. hogy az ő elméletük nem a normális ember lélektanának magyarázatát célozza. A FreudAdler vita tulajdonképpen egyszerű paradigma. Az első beállítottság normális esetekben habozó. csak a vérmérséklet különbsége. Túl nagy egyéni különbözőség vagy éppen összeférhetetlenség mértéktelen és fölösleges ellenállást szül. Ilyen esetekben ugyanis bizonyos vagyok benne. ha más orvost választ. hogy nem végezhetek jó munkát. éppen a beteg legsajátabb érdekében.bármiféle tárggyal kerül szembe. A változatok alapja . Az első esetben nyilvánvalóan az alany. hogy bizonyos esetek kiválóan megfelelnek az egyikünknek. amely nem is indokolatlan. vagy természete tőlem távol esett. hanem a neurózis elméletét. Sosem féltem attól. E megjegyzésekkel természetesen e két típusnak csak durva körvonalait adhatom 17. Az utóbbi normális esetekben előzékeny. a tárgyaktól húzódozik. vagy sem? Ha rövid időn belül nem alakul ki egy bizonyos természetes bizalmi kapcsolat. Freud viszont pusztán a tárgyat hangsúlyozza. a “common sense” (a józan ész) álláspontja szerint azt kell feltételeznünk. 1941. kissé mindig defenzívába szorul. saját praxisomban és kartársaim gyakorlatában egyaránt. hogy a sors olyan elővigyázatosan válogatná meg a betegeket. vajon az orvos és beteg között kialakulhat-e jó viszony. Adler pedig kénytelen lenne volt mestere szempontjait bizonyos esetekben komolyan figyelembe venni .

Ezzel a felismeréssel született meg annak a szüksége. amelyeket ő az emberi lélek beteges kinövéseinek tartott (alkalomadtán valóban az is). hogy benne mi miből származott. Lényegbe vágó típusos különbségek valóságos létezése tette lehetővé számomra. és tovább. gondolkodás. hogy e marószereket sikerrel tudjuk használni. hanem. A különbségek további kritériumai: kor. ami beteges vagy káros. akár egészséges. 490. hogy felülemelkedjünk a Freud-Adlerellentéten. “helyi” alkalmazásra váró szer. vagy akár mindkettő. vagy a különböző “pszichiátriai” írásokat Krisztus “esetéről”. ha mindkettőt.fájdalmas módon tanulja meg az ember. hogy mindazt. Az emberi lelket.Nietzsche kifejezésével élve “kifinomultan érzékeli” az árnyalatokat. csak kárt okoz. Ezek után mindenki “háromszoros jajt” fog kiáltani a felé a beteg felé. Vö. akár beteg. akár meg is halhatott volna már régen. és tulajdonképpen nem más. és egy lélek valóban beteg területeire alkalmazva. áltudományos előítélet alapján. A lélek egészen rendkívüli ismerete szükséges ahhoz. hogy ha szabad. pl. érzés. ami beteges és haszontalan. E célból nem mellőzhetjük a két ismertetett elmélet bírálatát. neurotikus egyéneknél gyakran nem tudjuk. csak orvos biztos keze alkalmazná. hogy úgy mondjuk. . ingerlékenység és fejlődési fok. hogy egy nagyfeszültségű ideált. s zavarja ítéletünket. Szó nélkül mehetnénk el a két elmélet mellett. sőt szükséges valamit szétrombolni. Egy jó orvos. Más esetekben. az emberi lélek igazi ismerője . hogy egyéniségét nem lehet szabadjára engednie. de egy akár beteg. Persze hogy az erósz mindig és mindenütt jelen van. hiszen mindkét elmélet az orvos fegyvertárából való gyógyító eszköz. akkor hasznos. ha ugyanis ilyen dolgokra alkalmazzuk. ha a mát 18 Ez természetesen nem öleli fel az összes lehetséges típusokat. amely nemcsak az egyikre vagy a másikra. Csak félig értünk egy embert. mert az élet nemcsak tegnapból áll.” Megmagyarázzák a betegnek. de csak bajt okoz annak a kezében. Ezekre nem kellene alkalmazni. akkor csak elő kell vennie Moebius írását Nietzschéről. s az életet nem magyarázza meg. Ugyanezt akarta Nietzsche az eszmények destruktív bírálatával. aki nem tud mérni és mérlegelni: ezek kritikai módszerek. és minden kritikának közös tulajdonsága. Az egyes esetre alkalmazott adagolásban gyógyít. a személyiség disszociációja révén ugyanis hol az egyik. Ha csak erről volna szó. mint ez. Mindenre azt mondják: “nem vagy több. hogy tünetei innen vagy onnan erednek. de a lélek nemcsak az egyik vagy a másik. mint csak. Mindkettő oldó és reduktív hatású. A két neuróziselmélet nem általánosan alkalmazható elmélet. amit ezekből alkot. persze hogy a hatalomvágy áthatja a lélek minden zegzugát. Psychologische Typen. old. intuíció. mindkét elmélet gyógyítóan romboló hatású. feloldani vagy redukálni. ha azt tudjuk. és olyan elméletet alkossunk. Mint élőt azonban nem fogtuk még fel. hogy egy pszichologizáló orvos milyen felelőtlen balfogást követhet el valamilyen nyárspolgári. hanem mindkettőre egyaránt érvényes. mint a többi mérget.. hogy tudatos vagy tudattalan beállítottságával van-e dolgunk. de ha építeni kellene. Mindkét teória alkalmas arra. biztos kézzel válasszuk el az értékes és megőrzendő részektől. Képesnek kell lennünk arra. hanem az is.. Ez a legnehezebb dolgok egyike. akár egészséges lélek általános áttekintésére egy reduktív elmélet önmagában elégtelen. Ugyanebből az okból kifolyólag oly nehéz neurotikus emberekkel együtt élni. vagy alkotni fog. hogy a két vitában álló neuróziselméletet mint tipikus ellentétek megnyilatkozását fogjam fel. hogy ez a redukció adott esetben káros. Típusalkotásom alapja a tudat négyféle tájékozódó funkciója: érzékelés. E típusos különbségek közül előbb említett könyvemben nyolc csoportot írtam le18. vagy az. nem. Igazságtalan lenne azt állítani. tevékenység. nem lehet csak reduktív úton magyarázni. a pátoszt vagy meggyőződést fájdalmas módon valamilyen banális realitásra vezessen vissza. aki ilyen “megértésre” talál. amely éles és kíméletlen késként vág ki mindent. Ha valaki egyszer alapos tapasztalatot akarna szerezni arról. hol a másik fele lép előtérbe. a heroikus álláspontot.

amelyek azonban ettől még nem kevésbé kísérletek. Ez érvényes minden pszichológiai életmegnyilvánulásra. különösen. ha ezt az embert a neurózis nem szorítja vasmarokkal a neki rendelt helyre. amelyek zavaró voltuk miatt hívják fel magukra a figyelmet. hogy ezt az alacsony értékű formát feloldja. azaz az egyéni fejlődés árnyékoldalának álláspontjáról. s tudatuk csak csábítást és zsákutcát tartalmaz a számukra. legvilágosabban a neurózisban megnyilvánuló jelentékeny energiákban láthatunk -. ha ismereteinkben a tegnap volthoz hozzácsatlakozhat a holnap. Az energia önmagában ugyanis sem jó. A forma ad minőséget az energiának. feltételezve azt. Másoknál viszont épp fordítva áll a dolog. Amennyiben “értéktelen” oldalunk nyújt lehetőséget arra. igazi jelentőségük tudattalanukban rejlik. amire a jó Isten a legyeket és a többi haszontalan férget teremtette. E teóriák vagy . mily sokat köszönhet betegségének. c.amit pl. hogy döntő ostobaságokat kövessen el. ami az egyén árnyoldalát képezi. akiknek életük értelme. A pszichikai energia 19 a neurózisban alacsonyrendű és nem értékesíthető formában nyilatkozik meg. Ezeknél más is a neurózis jelentősége. Gyakran láttam olyan embert. aki pedig a butaság és a banális gondolat esküdt ellensége volt. sem rossz.jobban mondva . Maga Nietzsche. vagyis tetszése szerint alkalmazhatja. nem hasznos. mint láttuk. míg azt tartották. hogy az energia azonos a nemi mozgatóerővel. legyen az infantilis szexualitás vagy infantilis hatalomvágy. Belső és külső természetű akadályok következtében kifejlődésre nem jutott csírák. de valószínűleg nem fogadja el a betegség ilyen átfogóan értelmes célszerűségét minden banális. nemegyszer elismerte. mivel minden a formától függ. ha ugyanis ez esetben “haszontalan férgek” helyett “ideges tüneteket” olvasunk. hogy ez az újra megszerzett energia a beteg tudatának rendelkezésére áll. Így tehát mind a kettő oldószernek bizonyult. ha az esetet egy reduktív elmélet szempontjából nézzük.az idegesség? Csak arra. de indifferens energiákhoz jutunk. míg az első esetben egyenesen káros. hogy az energia kifejlődésre jusson . Az olvasó talán hajlik arra. Vannak emberek. Az olvasó most nyilván azt kérdi: ugyan mi lehet a neurózis értelme és értéke.hipotézisek feltárják előttünk a kórokozó momentum alkotórészeit. 19 Über die Energetik der Seele. 1928. hanem indifferens. amelyben az energia megnyilvánul. amelynek révén az energia kibontakozhat. hogy kíméletlenül felfednek mindent. . holott ezek mind elhaltak volna. Az “érték” lehetőség. hétköznapi esetben. és olyan életre kényszerítette. Mindkét reduktív elmélet felfogása arra szolgál tehát.de fűzzük gyorsan hozzá: félresikerült kísérletek. az. hogy a neurózis ilyenfajta jelentőségének lehetőségét bizonyos esetekben megengedje. csak sötét foltjaival. s a mát csak akkor értjük. Ebben az esetben nagyon helyes a messzemenő redukció. Ezáltal szabad. Például mi lehet a neurózis értéke az előbb említett asztma és hisztérikus félelem esetében? Megengedem: ennek az értéke nem kézenfekvő. Másfelől viszont az energia nélküli puszta forma szintén indifferens. értékesek és értelmesek. Mindeddig az a felfogás uralkodott. másfelől értékes forma szükséges. Mindaddig. annak “szublimálásáról” beszéltek.tegnapra redukáljuk. vagyis hogy az ember magát a türelem dicséretes erényében gyakorolhassa. még a beteges tünetekre is. A két tárgyalt elmélet közös tulajdonsága. Az igazi érték létrejöttéhez egyfelől energia. könyvemre utalok e helyen. A neurotikus szimptómák ugyanis nemcsak egyszer volt okok következményei. és nem káros. hanem kísérletek is az élet új szintézisére . annyiban ez is érték. aki hasznosságát és létjogosultságát egy neurózisnak köszönhette. Ennek megfelelően nem foglalkoznak egy ember értékeivel. igen okos lehet a pszichológia szempontjából nézve. hiszen ez az emberiség leghaszontalanabb és legvisszataszítóbb lidércnyomása? Mire lehet jó . amelyben értékes tulajdonságai kifejlődhettek. amely megakadályozta abban. Az életnek holnapja is van. Bármily buta is e gondolat természettudományi szempontból. de csak haszontalan és káros energiamegnyilvánulásokat közvetít.

és bebizonyítható lesz-e valaha is. old. Akaratunk meggondolásunk által irányított funkció. annál biztosabbak lehetünk abban. kitartásunkkal és önfeláldozásunkkal szemben banális követelményeket állítanak. jótékony vagy hasznos tevékenységben felhasználni. ennek racionálisnak. Az ő számukra a sors kusza. hogy a banális mindennapok türelmünkkel. E felfogásnak van bizonyos létalapja. Ezek számára az élet iránya nem világos. azaz nem szexuális területen. és volt bátorságuk megtenni. nem mintha a hősiesség követelménye nem jutna a közelünkbe! Ellenkezőleg: éppen az a fájdalmas és terhes. Ezért az értelem és az általa vezetett akarat nem vezet messze. De bebizonyította-e valaki. Ki merné ezt az egyetlen lehetőséget előre meghatározni. A szemmel látható hősiesség számára alig jut tér. legfeljebb csak apró útszakaszokra. A mindenható hétköznapok közt sajnos ritka az olyan rendkívüli jelenség. mivel a priori nem tudunk olyan folyamatot elképzelni. Hogy ezeket elkerüljék. 2. és XV. hogy nincs az az emberi előrelátás vagy életbölcsesség. Ezek azok a követelmények. De súlyos hiba lenne bizonyos rendkívülien erős egyéniségek sorsa alapján saját sorsunkat is mindenáron akaratunk igájába hajtani. Erről egyáltalán nem mondhatjuk. . 1920. sajnos többnyire olyanokkal. a művészetben vagy valamilyen más. hogy végső fokon az emberi értelem határain túl ered. tehát megfontolásunk jellegétől függő. De jól tudjuk. Mennél jobban kiterjesztjük a racionálisan választott irányt. jogosan tételezzük fel. aminek következtében tehát véletlen nem volt lehetséges20. hogy életünknek biztos irányt jelöljünk ki. még ha ez minden emberi számítás szerint tévedés volt is. amelyet mi természetszerűen kénytelenek vagyunk tagadni. ehhez azonban kívülről láthatatlan hősiesség szükséges. A hősies életmód feltétel nélküli. Az események irracionális volta az ún. nem dicsérik. ha nem teljesítjük őket. 20 A szigorú okozati felfogásnak a modern fizika véget vetett. amely ne volna kauzális és szükségképpen feltételes viszonyban. mint a másik. mint mondottuk. hogy érzékenykedő alacsonyabbrendűségüket elfedje. Az orvosnak rendesen csak emberekkel s nem szabad elhatározásból lett héroszokkal van dolga. még ha annyira ismeri is saját jellemét. vagyis hogy szintén racionális? Ellenkezőleg. más szóval. Ha van egyáltalán megfontolás. E megállapítás mindenesetre a “szokásos” életformára vonatkozik. E felfogás szerint a betegnek módja van arra. azaz sorsdöntő elhatározásokhoz igazodik. a másik fajta alkotja a túlnyomó többséget. hogy ezzel kizártuk az irracionális életlehetőséget. Nem csillog. kiad. hogy kauzális filozófiánkat nyugodtan félretehetjük. amit annak idején erősen nehezményeztek. Van ilyen életforma is. amennyire ember számára csak lehetséges? Akarattal kétségtelenül sok mindent el lehet érni. Ma már csak “statisztikai valószínűség” létezik. de kétségtelenül sokkal ritkább. amelyen végig kell haladnia. nem pedig a “hősies”-re. amely arra hivatott. az ilyen eset ritka. Az élet teljessége törvényszerű és nem törvényszerű. mégpedig oly szembetűnő. hogy ösztönerőit tetszése vagy hajlamai szerint szublimálja.hogy a páciens számára az analízis segítségével lehetővé válik a szexuális energiát “szublimálni”. és túl sok lehetőséget rejt. vagy fontoskodás. amely képessé tenne bennünket arra. véletlenben nyilatkozik meg. Gyakorlatilag azonban a véletlen mindenütt megnyilatkozik. amelyeknek alázatosan és elismerésre váró hősies gesztusok nélkül kell megfelelni. hogy élet és sors megegyezik az emberi értelemmel. Collected Papers on Analytical Psychology. tiszta vonal. Már 1916-ban utaltam a kauzális felfogás pszichológiai érvényességének föltételes voltára. Egy ilyen sors előtt csak meghajolhatunk. azaz ésszerűnek kellene lennie. hogy életének határozott útvonalat tűzzön ki. Vö. de ezek közül csak egy az ő igazi útjuk. amelyeknél az egy bizonyos irányt elfogadó döntés bizonyos feltételek mellett érvényes a keserű végig. De. hogy élet és sors irracionális. amely egyúttal egészséges is lenne. odaadásunkkal. amelyek neurózist okoznak. már többen elhatározták életük döntő lépését. amennyiben az ember egyáltalán képes arra. akiknek állítólagos hősiessége infantilis dac egy nagyobbra hivatott sors ellen. s mindennapi mezében örökké a rejtettséget keresi. hogy életének alig vagy csak rövid útszakaszokra tudna irányt jelölni. X. racionális és irracionális.

amelynek pedig éppannyi joga van a megnyilatkozáshoz. Kétségtelenül igen célszerű volt az ember számára, hogy egyáltalán irányt adhatott életének. Az értelem meghódítása az emberiség legnagyobb vívmánya; ezt teljes joggal állíthatjuk. De nem bizonyos az, hogy ennek minden körülmények között így kell folytatódni. Az első világháború szörnyű katasztrófája a legderűlátóbb kultúrnacionalisták számítását is vastagon keresztülhúzta. Így írt Ostwald 1913ban: “Az egész világ megegyezik abban, hogy a fegyveres béke mai állapota tarthatatlan, s egyre képtelenebbé válik. Az egyes népektől szörnyű áldozatokat követel, amelyek messze felülmúlják a kulturális kiadásokat, anélkül, hogy ezért bármiféle pozitív értéket kapnának cserébe. Ha az emberiség megtalálná az útját-módját annak, amellyel a fegyverkezést a háborúkra, amelyek soha nem fognak kitörni, és amely a nemzetek jelentékeny részét éppen legerősebb és legtermékenyebb korában köti le a katonai kiképzéssel, s amellyel a mai állapot számtalan egyéb visszásságát megszüntethetné, oly hatalmas energiát takaríthatna meg, hogy e pillanattól kezdve az emberiség a kulturális fejlődés elképzelhetetlen fokára hágna. A háború, valamint a személyes harc az akarati ellentét feloldási lehetőségei közül a legrégibb ugyan, de a legcélszerűtlenebb is, mivel a legnagyobb energiapazarlással jár együtt. A potenciális vagy aktuális háború kiküszöbölése megegyezik az energetikus imperatívusszal, s éppen ezért napjaink legfontosabb kultúrfeladata21. A sors ésszerűtlensége mást akart, mint holmi jóindulatú gondolkodók racionális meggyőződése, fel akarta használni a felhalmozott fegyvereket és katonákat - sőt még ennél is többet akart, borzalmas, őrületes pusztítást kívánt, példátlan tömegmészárlást, amelyből az emberiség talán le fogja vonni azt a következtetést, hogy a racionális szándék mégis csak egyik oldala a sorsformálásunknak. Amit az emberiségről általában el kell mondanunk, ráillik az egyes emberre is: hiszen az egész emberiséget egyesek alkotják. Az emberiség pszichológiája azonos az egyes ember lélektanával. A világháborúban a civilizáció ésszerű szándékával való szörnyű leszámolást értük meg. Amit az egyes embernél “akaratnak” nevezünk, nemzeteknél “imperializmusnak” hívjuk: mert az akarat a sors fölötti hatalom megnyilatkozása, azaz a véletlen kikapcsolása. A civilizáció racionális, akarat és szándék révén keresztülvitt “célszerű” szublimálása a szabad energiáknak. Az egyes embernél ugyanerről van szó. És valamint az általános kultúrorganizáció gondolatát ez a háború szörnyű módon helyesbítette, ugyanúgy az egyes embernek is gyakran kell tapasztalnia saját életében, hogy az ún. “diszponálható” energiák egyáltalán nem diszponálhatók. Amerikában egyszer egy kb. 45 éves üzletembert kezeltem, akinek az esete szépen illusztrálja az előbb említetteket. Tipikus amerikai self-made manről van szó, aki egészen alulról küzdötte fel magát. Szerencsés ember volt, és sikerült egy nagy jelentőségű üzleti vállalkozást alapítania, sőt sikerült ezt úgy megszerveznie, hogy immár nyugalomba vonulásra gondolhatott. Két évvel azelőtt, hogy elém került volna, le is köszönt. Mindaddig csak az üzletnek élt, arra összpontosította minden energiáját, a sikeres amerikai üzletemberre jellemző hihetetlen intenzitással és egyoldalúsággal. Vásárolt magának egy pompás vidéki kastélyt, s úgy képzelte, hogy itt fog “élni” “élet”-en lovakat, autókat, golfozást, teniszezést, “party”-kat értett. De előre ivott a medve bőrére. A “diszponálható” energiákat e csábító lehetőségek nem vonzották, s makacsul ragaszkodtak valami egészen máshoz. Pár héttel az annyira áhított, boldog élet kezdete után furcsa, bizonytalan közérzetet észlelt magán, s néhány rákövetkező hét elegendő volt, hogy mértéktelen hipochondriába süllyedjen. Idegileg teljesen összeomlott. Ez az egészséges, ritka testi erejű, rendkívüli energiájú ember siránkozó gyerekké változott. Ez véget vetett az uraskodásnak is: félelemből félelembe esett, és hipochonder nyűgölő21

Die Philosophie der Werte, 1913. 312. old. és tovább.

déseivel majd halálra kínozta saját magát. Felkeresett egy híres specialistát, aki helyesen ismerte fel nyomban, hogy ennek az embernek kizárólag a munka hiányzik. Ezt a páciens is belátta, és visszatért előbbi elfoglaltságához. De - legnagyobb csalódására - most már az üzlet sem érdekelte. Sem türelem, sem elhatározás nem segített. Semmiféle módon nem lehetett energiáit az üzleti tevékenységre visszakényszeríteni. Állapota természetesen egyre romlott. Mindaz, ami azelőtt eleven, alkotó energia volt benne, most szörnyű pusztító erővel zúdult rá. Alkotó géniusza fellázadt ellene, s ahogy azelőtt nagy világcégeket hozott létre, most démona a hipochondria cselvetéseinek rafinált rendszerét dolgozta ki, amely őt szinte megsemmisítette. Midőn elém került, már kilátástalan erkölcsi roncs volt. Mégis megpróbáltam világossá tenni előtte, hogy ha ilyen hatalmas energiát el is tudunk vonni az üzlettől, a legfontosabb kérdés az, hogy mire fordítjuk? A legszebb lovak, a leggyorsabb autó és a legszórakoztatóbb “party” sem feltétlenül vonzók az energia számára, bár jó volna azt hinni, hogy az az ember, aki egész életét komoly munkában töltötte, jogosan fordul élete második felében az örömök felé. Ha a sors az emberi józanság után igazodnék, így is kellene lennie: előbb a munka, aztán a jól megérdemelt pihenés. De minden irracionálisan történik, s az energia neki tetsző esést kíván, különben egyszerűen feltorlódik, és rombolni kezd. Korábbi helyzetekre megy vissza, ebben az esetben egy 25 év előtti szifilitikus fertőzés emlékére. De ez csak az első lépcső volt az infantilis reminiszcenciák újraébredésére, amelyek a közbenső időben szinte teljesen eltűntek emlékezetéből. Szimptomatológiájának irányát anyjához való eredeti kapcsolata adta meg: ez is “arrangement” volt, hogy a (már régen halott) anya figyelmét és érdeklődését magára irányítsa. S még ez az állomás sem az utolsó: a neurózis célja az volt, hogy visszakényszerítse őt saját testébe, miután fiatalkora óta pusztán a feje után élt. Lényének egyik oldalát differenciálta, a másik azonban tompa, szinte csak fizikai állapotban maradt. E másik oldalra lett volna most szüksége, hogy élni tudjon. A hipochonder “depresszió” visszakényszerítette saját testébe, amelyen eddig mindig keresztülnézett. Ha követni tudta volna a depresszió és a hipochondriás illúzió útját, s az ebből az állapotból eredő fantáziákat tudatossá tehette volna, ez a szabadulás útjává lehetett volna számára. Természetesen érveim nem találtak visszhangra benne, de nem is vártam mást. Az ilyen előrehaladott esetet örökké lehet kezelni, de aligha lehet meggyógyítani. Ez az eset világosan mutatja, hogy nem áll módunkban a “szabad” energiákat önkényesen valamilyen racionálisan kiválasztott tárgyra átvinni. Ugyanez illik minden, látszólag szabad energiára, amelyet a meg nem felelő formákból való reduktív kioldással nyerünk. Ezt az energiát, mint mondottuk, a legjobb esetben is csak rövid időre használhatjuk fel belátásunk szerint. A legtöbb esetben azonban tiltakozik az ellen, hogy akár rövid időre is elfogadja az értelem által elébe szabott lehetőségeket. A pszichikus energia igen válogatós, és saját feltételeit akarja teljesíteni. Bármennyi energia lehet jelen, s mégsem tehetjük hasznossá mindaddig, míg nem sikerül a pszichikus energia lefolyásához nélkülözhetetlen esést létrehozni. Az esést biztosító szintkülönbség kérdése kiváltképp gyakorlati probléma, amely a legtöbb analitikus esetben fölmerül. Ha pl. bekövetkezik az az előnyös eset, hogy a szabad energia, az

ún. libidó22 értelmes tárgyat talál, úgy véljük, hogy ezt az átalakítást az akarat tudatos megfeszítésével értük el. Ez azonban tévedés, mert a legnagyobb erőfeszítés sem lett volna elegendő, ha nem lett volna ugyanakkor ebbe az irányba vezető lejtős energiameder. Hogy milyen fontos ez az esés, azt akkor látjuk leginkább, amikor egyfelől a legkétségbeesettebb erőfeszítéseket tesszük, másfelől a kiválasztott tárgy vagy a kívánt forma mindenki számára átlátszóan ésszerű, s az átalakítás mégsem sikerül, hanem egyszerűen megint csak újabb elfojtás keletkezik. Számomra eléggé világos, hogy az élet ösvénye a lejtő irányába vezet. Nincs energia ellentétek feszültsége nélkül; ezért kell megtalálni a tudat beállítottságával való ellentétet. Érdekes megfigyelni, hogy a neurózisteória történetében az ellentétek kiegyenlítése milyen szerepet játszott: Freud elmélete az erószt képviseli, Adler felfogása a hatalmat. A szeretet logikai ellentéte a gyűlölet, vagy Erósz ellentéte Phobosz (a félelem); lélektani szempontból azonban a hatalomvágy. Ahol a szeretet uralkodik, nincs hatalomigény, és ha a hatalomé a szó, a szeretet hiányzik. Az egyik a másik árnyéka: erósz álláspontjának kiegészítő ellentéte a hatalomra való törekvés, a hatalom hangsúlyozójának kiegészítője az erósz. A tudatos beállítottság egyoldalú álláspontjáról nézve az árnyék a személyiség egy alacsonyabb értékű része, amelyet ezért erős ellenállással elnyomunk. De az elnyomott személyiségrésznek tudatossá kell válnia, hogy az ellentétek közti feszültség létrejöhessen, amely nélkül minden fejlődés lehetetlen. A tudat bizonyos mértékig felül van, az árnyék alul; mivel minden, ami magas, a mélybe vágyik, s a forró hideget keres, a tudat is, esetleg anélkül, hogy sejtené, tudattalan ellentéte után kutat, különben stagnál, tehát elsivatagosodik és elfásul. Az életet csak az ellentét lobbantja lángra. Egyfelől az intellektuális logika, másfelől a pszichológiai előítéletnek teendő engedmény bírta rá Freudot arra, hogy az erósz ellentétét a pusztítás- és halálösztönben jelölje meg. Először is az erósz nem azonos az élettel. De akinek azonos, annak mindenesetre a halál jelenti az ellentétet. Másodszor mindenki a saját legmagasabb princípiuma ellentétének a destrukciót, a halált, röviden a Gonoszt minősíti. Senki sem tulajdonít neki pozitív hatalmat az élet felett; ezért fél tőle, s ezért kerüli el. Mint már említettük, többféle fő princípiuma van az életnek s a világnézetnek, s ennek megfelelően ugyanolyan sok különböző formája a kiegészítő ellentétnek. Fentebb két, véleményem szerint legfontosabb ellentéttípust emeltem ki, amelyeket introvertált és extravertált típusnak neveztem. Már William James-nek23 feltűnt e két típus jelentkezése; a gondolkodók között “tender minded” és “tough minded” néven különböztette meg őket. Ugyanígy fedezte fel Ostwald24 a nagy tudósok között a klasszikus és romantikus típust. Tipizáló gondolatommal nem állok tehát egyedül, hogy csak e két ismert nevet emeljem ki. Történeti kutatásaim
22

Azt hiszem, az olvasó már észrevette az eddig mondottakból, hogy én a Freud által bevezetett libidófogalmat, mely a gyakorlati nyelvhasználat számára igen megfelel, sokkal tágabb értelemben használom, mint ő. Az én számomra a libidó pszichikai energiát jelent, amely azonos értelmű a pszichikai tartalmak intenzitástöltésével. Freud a libidót, elméleti feltevésének megfelelően erósszal azonosítja, s különválasztja az általános pszichikai energiától. Így ír erről: “A libidó fogalmával egy mennyiségében változó erőt határoztunk meg, amellyel a nemi izgalom területén való folyamatokat és áttételeket mérhetjük. A libidót megkülönböztetjük az energiától, amely minden lelki folyamatnak általában alapja...” (Gesammelte Schriften. V. 92. old.) Más helyütt megemlíti Freud, hogy hiányzik a pusztítási ösztön számára “egy, a libidónak megfelelő kifejezés”. Mivel azonban az ún. pusztítási ösztön is energetikus jelenség, azt hiszem, egyszerűbb, ha a libidót a pszichikai intenzitások általános fogalmaként definiáljuk, tehát egyáltalán nem mint pszichikus energiát. Vö. ehhez: Wandlungen und Symbole der Libido (A libidó változásai) 3. kiad. 120. old. és tovább, valamint Energetik der Seele (A lélek energetikája) 9. old. és tovább. Pragmatism. 1911.

23

hogy az egyik saját értéke tudatában nyugodtan elismerhetné a másik értékeit. mielőtt cselekszik. hogy sohasem értették egymást. hogy e két típus előszeretettel házasodik össze. és ezzel az élet külső nehézségeit kikapcsolhatják. és ily módon mindenféle konfliktus magától megszűnnék. Az introvertáltban is él valamelyes extravertált beállítottság. A többé-kevésbé differenciált emberek legnagyobb része olyan életkörülményeket kíván. tehát állandó nehézségei vannak a külső világhoz való alkalmazkodásában. szinte fejest ugrik bele. E két típust szinte arra alkották. tele egymás lebecsülésével. Amit általában normális embernek neveznek.tudattalanul . Látja ugyan a tárgyat. Valóban ez is a helyzet.mindketten kiegészítő párjukat keresik. hogy a nagy szellemtörténeti vitakérdések közül nem egy e két típus ellentétén alapul. amikor így érveltek. tulajdonképpen az eszményi ember. hogy szimbiózisban (együttélés) éljenek. Nem magától értetődő. de csak téves vagy gátló képzetei vannak róla. Ami érték az egyikben. Ha normális emberről van szó. s az extravertáltnál az introverzió hasonló árnyékéletet él. aki bármilyen feltétel mellett meg tud élni. akkor könnyen arra a feltevésre jutunk. mely a két típus egymással való alapos megismerkedéséhez vezet. Minden új. Az introvertált embert reflexív természete arra kényszeríti. amíg az élet sokrétű külső feladataihoz való alkalmazkodás foglalja el őket. Félénksége és bizalmatlansága habozóvá teszi minden dologban. hogy miért kell ennek így lennie. Így indul a súrlódások hosszú sorozata. mindenféle meggondolástól vagy habozástól mentesek. mintha a tárgy valamilyen veszélyes hatalom lenne. most egymás felé fordulnak. vagy csak extravertált. ezért lehetőleg távol marad tőle. s a közelmúltban spiritualizmus és materializmus ellentéteként nyilatkozott meg. s ha azt reméli. amelyek a viszonylagos biztosított táplálékon és fekvőhelyen túl is adnak valamit. akkor is. a legbizalmasabb területen folyik. hogy az introvertáltnál az extraverzió valahol a háttérben fejletlen állapotban szunnyad. Az extravertált ember viszont pozitív viszonyban van a dolgokkal.folyamán láttam meg. és Abélard-é a nagy érdem. meg akarják ismerni egymást és felfedezik. s ilyenfajta szerencsés karakterkeverék a legritkább esetben fordul elő. Ezért cselekedetei gyorsak. jut idejük arra. amely a platóni és a megarai iskola közti különbségként jelentkezett. hogy a konceptualizmus neve alatt legalább megpróbálta összeegyeztetni a két ellentétes álláspontot25. az egyes ember is részese e típusellentétnek. Ezek közül a legjelentősebb a nominalizmus és realizmus közti ellentét. azok szinte vonzzák őt. Nem egy nyelven beszélnek. nagyszerűen összeillenek. a skolasztikus filozófia örökölte. hogy egy ember sem pusztán introvertált. vagy ha nagyobb örökség hullik az ölükbe. Valamint a szellemtörténet általában. Az egyik a meggondolást képviseli. Ez természetesen lassítja cselekvését. Mindaddig. Ezek számára egy szimbiotikus kapcsolat megszakadása súlyos megrázkódtatás. de ez tudattalan a számára. Rendesen előbb cselekszik. Sokan azonban képtelenek erre: ezért nem túl sok a normális ember. ha az életlehetőségnek az elengedhetetlen minimuma megvan. hogy mindent alaposan meggondoljon. mivel tudatát állandóan az alanyra irányítja. old. mert . ismeretlen helyzet csábítja. Normális ugyanis az az ember. 67. hogy mindkét beállítottság lehetőség mindenki számára adva van. gyarlóság a másikban. míg a másik a kezdeményezőképességet és a gyakorlati cselekvést. hogy valami ismeretlent tapasztalhat. és tovább. 1936. E harc vad és elkeseredett. De ha meggondoljuk azt. Sok esetet láttam. de hogy mindenki csak az egyiket fejlesztette alkalmazkodási funkcióvá magában. De ha a férfi már elég pénzt keresett. Ésszerűen úgy képzelnők. hogy egymással foglalkozzanak. Ha két ilyen különböző típusú ember összeházasodik. 1910. . Gondos kutatás nyomán kiderült. és csak azután gondolja át. megvalósíthatják az eszményi házasságot. és mégsem tudtak a megnyugtató célhoz eljutni. Hadd 24 25 Grosse Manner. az e kritikus átmeneti időt többé-kevésbé simán átvészeli. ha csak egész halkan. Eddig egymásnak vetett háttal védekeztek a nehézségek ellen. Psychologische Typen. E vita folytatása napjainkig nyúlik.

homályos képzetei támadnak fel benne. míg a fatális kastély elé nem értek. Ekkor következik be a fordulat. De csak addig egészítették ki egymást. A másik azonban állandóan növekvő ellenszenvet érez a tárggyal szemben.” Az extravertált így felel: “Gyerünk be” . és az extravertált introverziója is más. Ezalatt az extravertált jókedve mind lejjebb száll. vad kutyák stb. Az extravertált kezdeményezése szintén érvényes az introvertált számára. old. Félénksége eltűnt. Ott a meggondolt (prométheikus) introvertált így szólt: “Meg kellene belülről nézni. Lassanként komor fátyol ereszkedik az előbb oly érdekes és vonzó kastélyra. az egész csak egypár nagy terem. mivel beállítottságuk kiegészítette egymást. nem lehet innen elmozdítani. amelyekben egy régi kéziratgyűjteményt helyeztek el.és a kapu felé indul. mint az extravertált extraverziója. Az őrrel beszélgetésbe kezd. nem zavarták egymást. a tárgy úrrá lett fölötte. és az egész világ arculata szinte megváltozott. Míg az egyik lelkesedése fokozódik. Az extravertált így felel: “Azért megkérdezhetjük. Így az egyik beállítottsága magába zárja a másikat. Itt nincs derék kapus. De az introvertált extraverziója más. és tovább. a tárgyak csábítóan csillognak számára. sorsa már eldőlt. amelyben a kastélyba lépett. ha valaki a számára természetadta beállítottságban van: a beállítottság ugyanis többé-kevésbé idomult a közösséghez. a másik jókedve egyre alábbszáll: a kastély sivárnak tűnik a számára. hogy szabad-e bemenni. Kéziratokat otthon is láthat az ember. és az extravertált elátkozza a percet is. Mi is történt hát? Vidám szimbiózisban vándoroltak mindketten. hogy soha többé nem indul útra egy extravertálttal. ezzel Spitteler Prometheus und Ehimetheus-ához irt magyarázatomat a Psychologische Typenben. vendégszerető háziúr és esetleges romantikus kalandok körül csoportosulnak. “Hát nem pompás”. milyen lehet belülről. Belemerül a kincsek szemlélésébe. vagy lovagias vendégszeretet. Történetesen az introvertált fiatalember rajong ezekért: alighogy meglátja a kéziratokat. Az utóbbi bosszankodik a másik mérge miatt.csak egy múzeummá átépített kastély. Az introvertált visszatartja: “Talán tilos a bemenet”. hogy a lehető legtöbb tájékoztatást szerezze meg.” A cselekvő és később gondolkodó (epimétheikus) extravertált nyitotta meg az utat 26. és hamarosan rosszkedvű szubjektuma fogságába jut. Az egyiket a tárgy bűvöli meg. Az extravertált és az introvertált szerepet cserélt. mint az introvertált introverziója. Amikor az első megpillantotta a kéziratokat. büntetés. mert mindkettő természetadta sajátosságai szerint élt. a szakember után érdeklődik. Míg vidám összhangban sétáltak együtt. Az introvertált kétségei a felől. Egy szép kastélyhoz érnek. arca mindinkább elkomorul. s ő örömmel adta át magát neki. s rendőrség. Félénksége eltűnt. Ugyanez illik az 26 Vö. mintha egy csapásra átváltozott volna. Jól látjuk ezt például a kapu előtti beszélgetésben: mindkettő be akar jutni a kastélyba. a másikat saját negatív gondolatai. hogy a másik egy tapintatlan egoista. “hogy egészen véletlenül felfedeztük ezt a csodálatos gyűjteményt” “Én borzasztóan unom magam”. mindig is tudta.világítom meg egy egyszerű példával. és elhatározza magában. amit odakint sokkal jobban lehetne élvezni. hogy azonnal felkeresse. Ez bosszantja az elsőt.” És most megfordul a típus: az introvertáltat. Biztosan beengednek”. a könyvtár az egyetemmel asszociál. és elragadtatottan nyilatkozik róluk. A tárgy negatívvá változik. amíg az egyik beállítottsága a másikét magába foglalta. . és kérdéseit neki is feltehesse. és többé-kevésbé ez a helyzet. aki borzongott a bemenetel gondolatára. érvényesek a másikra is. Pozitív magatartást tanúsítottak egymás iránt. hogy mire gondolok: két fiatalember kirándul. A kastélyt belül átépítették. Az introvertált így szól: “Szeretném tudni. s az ő képzetei vidám öreg kapus. s mivel az eredmény szegényes. romantikus kalandnak nyoma sincs . aki önző érdekei miatt eltékozolja a gyönyörű tavaszi időt. válaszol a másik leplezetlen rosszkedvvel. a kéziratok könyvtárra emlékeztetnek. 239. és arra gondol. Mindkettő szeretné látni a kastély belsejét. kiált az introvertált. és ásítozni kezd. Az extravertált optimizmusa révén be is jutnak a kastélyba. az egyetem pedig tanulással és fenyegető vizsgákkal.

míg az extravertáltnál kisebb értékű introverzió lépett a szociális beállítottság helyére. old.introvertált beállítottságára. és ezt magához vonzza. hogy barátja mennyire unatkozik. A kisebb értékű ellentétes funkciót pozitív élmények éppúgy felszínre hozhatják. de saját magunkkal is. mint az előbbi példa mutatja. különösképpen nem fiatal emberek esetében. önálló. amikor a tárgy az introvertált alanyával szemben túlsúlyba kerül. amelyet kauzálisan a tényleges szülőktől vagy szülőként megélt személyektől való abnormis 27 Lásd: Psychologische Typen. hogy az élet teljes igenlését és tagadását szabad akarattal és teljes szándékkal átéljük. nem zárja többé magába. elmerül a tárgyban. hogy az introvertált olyan cselekvéshez jusson. amelyből kiindultunk: ami az egyikben érték. beállítottsága elveszti szociális jellegét. Vagy teljesen tudattalannak kellene lennünk ehhez. A beteg gyakorlati kezelése sosem kezdődhet ezzel a problémával. és nem tudunk pontosan különbséget tenni magunk és mások között. Ugyanígy az extravertált sincs tekintettel a másikra attól a pillanattól kezdve. megbűvöl és behálóz bennünket. Megfeledkezik barátja jelenlétéről. e ritmust csak a legmagasabb fokú életművészet révén lehet elérni. mégis ez a cél. A magasabb rendű funkció lényegét 27 autonómia jellemzi. lecsap ránk. Szellemiségünk mai foka csak azt teszi lehetővé. . hogy ezzel kapcsolatát veszélyeztetné. Ha valóban felszínre kerül. E kérdés szabály szerint az érett kor problémája. Fordítva szintén mellőzhetetlen. Ennek rossz következményei lehetnek: az extravertált ennek következtében elveszti a számára nélkülözhetetlen tárgykapcsolatokat. Ha ezt elértük. hogy ő fejlessze ki szimbiózisban. és szubjektív képzeteire és hangulataira húzódott vissza. bár annak mindig az alany a kiindulópontja. Ezzel a meghasonlás és félreértés pszichológiai alapja adva van. úgyhogy nem vagyunk többé önmagunk ura. míg az extravertált beállítottsága a tárgyból az alany felé halad. Harmonikus egymásutániságukban az élet ritmusát kellene megvalósítaniuk. Mivel nem fejlődhetünk visszafelé az állati öntudatlanság irányába. A jellem kifejlődéséhez mégis igen szükséges. csak a magasabb tudatosság felé vezető nehezebb út marad nyitva számunkra. a másikban gyarlóság. hogy a másik oldalt. hogy képesek lehessünk kívánni az ellentétes áramlatokat. amely lehetővé teszi. az introvertált pedig szubjektumkapcsolatát. Ezzel visszajutottunk ahhoz a mondathoz. hogy az igenlést tudatosan akarjuk. anélkül. s az is. Az állandóan előrehaladó felismerési folyamat egyik további állomása az a belátás. hogy várakozásában csalódott. hogy a tudatos cselekedetek a legkevésbé se zavarhassák a természet törvényeit. Abban a pillanatban. amelyet a meggondolás és habozás nem gátol örökösen. infantilis beállítottság összeütközéséből keletkezik. nem bízhatjuk huzamosabb ideig másra személyiségünk egyik részét. egymással ellentétes beállítottságról vagy egymás ellen irányuló impulzusról van szó. érzékenység követi. mint negatívak. előkészületlenül találhat bennünket. nemcsak két ember között. hogy az extravertált önmagán emelkedjék felül. és nem látja. de úgy látszik. 646. s ez. Az extraverzió és introverzió esetében nyilvánvalóan két természetes. amikor szükségünk lesz a másik funkcióra. vagy a tudatosságnak még sokkal magasabb fokára kell hágnunk. Az érzékenység valamely meglévő kisebbrendűség tünete. hogy az ellentétprobléma alapelvként benne rejlik magában az emberi természetben. és tovább. Kétségtelenül emberfölötti ideál a tudatosságnak az a foka. Az alanyból irányul a tárgyra. amelyet Goethe valaha diastolénak és systolénak nevezett. Fiatal emberek neurózisa rendesen a valóság ereje és valamely elégtelen. Az eseményt a következőképpen fogalmazhatjuk meg: az introvertáltnál a tárgy hatására egy kisebb értékű extraverzió került előtérbe. már messze jutottunk. s a tagadást legalább elviseljük. bármikor bekövetkezhetik az a pillanat. a kisebb rendű funkciót hagyjuk szóhoz jutni.

amely az apa és anya képe mögött bújt meg. és olyan-amilyen házaséletet éljen addig az érett korban bekövetkező pillanatig. képtelenné teszi hivatása gyakorlására. Az élet e második felét élő ember számára azonban az élet megújítását jelenti. hogy nem apám vagy anyám. Ez a fejlődés azonban már nem az infantilis kötöttségek megoldásán. Ilyen esetben Freud vagy Adler redukciója valóban helyén van. amely a szülők szerepét folytatja. vagyis személyiségének tudattalan része. telve lehetőségekkel. bár a folyamatnak ez is fontos része. hanem az ellentétproblémán keresztül vezet. Ha a neurózis által lekötött ösztönerőket felszabadítjuk. Elég egy-két köteléket megoldani: az élni vágyás gondoskodik a többiről. finálisan elégtelen fikciók. amely egy percig sem hagyja nyugodni. Freud és Adler nézetei csak akkor mondanak ellent egymásnak. már befutotta. ha a tudattalanban szunnyadó ellentétes funkciót kifejlődéshez segítjük. vagy súlyosodik olyan mértékben. Még ez a belátás is negatív. mint megszokott kötelesség és az öregedés kétséges öröme. Ez ugyan nem alapos megoldás. elöljárókra vagy intézményekre. ha tudatossá tesszük a gyermeki fantaziálásokat. most fáradtan és kifakultan. és megtanulta. amelyet az egészséges ember öntudatlanul. Már eloldotta magát a talán régen halott szülőktől. akiket a jövő nem kecsegtet váratlan lehetőségekkel. akik az élet nagyobb részét már maguk mögött hagyták. mint az öregkor és minden illúzió vége. Más azonban a feladatunk azokkal az emberekkel szemben. Ha sikerül fiatal embereket eloldozni múltjuktól. feleségében az anyát. amely csak érett korban keletkezik. míg az egyén el nem fogadja. talán már mindez mögötte van. a fiatal embereknek új lendületet. Az ilyen esetben természetesen keveset használ. azt látjuk. aki ezt az útszakaszt. Az ellentét princípiuma természetesen az ifjúkori lelkialkat alapja is. hogy nem apja vagy anyja állnak az útjában. és sokáig abba a hitbe ringatta. azon boldoguljon. menthetetlenül visszatér hozzá.. hanem ő maga. de praktikus út. amíg az addigi beállítottság hirtelen fel nem mondja a szolgálatot. hogy a beteget pl. Itt nincs többé se apa. Mindaddig. aminek a kifejlesztését eddig elhanyagolta. maga is apává vagy anyává lett. és gyakran nem is haszontalan. férjében az apát kereste és megtalálta. csak ennyit mond: “Belátom. az ifjúkori illúzió egy darabja. hogy minden lehetséges infantilis illúzió felmerült bennük. amely e kapcsolatokból visszaáramlik. megházasodjon.” De ki az őbenne. hogy fiatal embereket elég lehet megszabadítani saját múltjuktól. amelyre részben sajnálkozva. az infantilis illúziók szétrombolásán és a régi képek új figurákra való átvitelén. mivel nem vár rá más. hogy már ifjúságukban rendkívüli mértékben függtek szüleiktől. hogy bajainak oka kívülről hatolt belé? Ez a rész a tudatos beállítottság ellenpárja. már csak ránehezedő tévedés. aki szemben áll vele? Mi személyiségének az a titokzatos része. ha általános érvényre tartanak igényt. lemerül a tudattalanba. bármekkora legyen is haszna. és az ifjúkor lélektanának elmélete ezt a tényt számba kell vegye. Természetesen ezekben az esetekben is ki lehet mutatni. az apa tekintélyét tisztelt mesterekre. hisz még előttük a vonzó jövő. hogy ami kezdetben ösztönzője és elégtétele volt. se anya. reményt és lehetőséget adunk életük még erősebb kiterjesztéséhez.függőség. hogy szüleik képmását megfelelőbb pótfigurákra viszik át: az anyához tapadó érzést a feleségre. mindaz. De gyakori az olyan neurózis. mindez azonban nem gátolta az illetőt abban. esetleg több-kevesebb nehézség árán. tehát számba jövő gátlás és ellenállás nélkül szokott megjárni. Kétségtelen. amíg megelégszenek . Mindaz az energia. amit illúzió formájában a világba s a tárgyakba kivetített. Ezekben az esetekben a terápia azonban akkor kezdődik igazán. akikre nem vár más. hogy pályát válasszon. azaz célok és szándékok jellemeznek. amikor a páciens belátja. atyákat és intézményeket tisztelt. Más azonban a probléma nyitja a felnőtt számára. s ott megeleveníti azt. és mindaddig zavarólag hat. a szülőktől való függőséget stb. részben irigyen tekint vissza. hanem én magam állok a saját utamba.

Semmi sem biztosít arról. Már régen megtalálta tárgyát. Ha hagyjuk. s most az a gyakorlati kérdés merül fel. nincs köztük ellentmondás. és alkalmazhatjuk rá a most nyert felismerést. Ilyen körülmények között az effajta szublimálás természetesen éppannyira kívánatos. hiszen per definitionem. Az orvosra való kivetítés hiánya esetleg nagymértékben megkönnyíti a kezelést. megtalálja a természetes formát. . vagy sem. 28 29 Az indulatátvitel fogalmát Freud vezette be. heves ellenállás keletkezik. másfelől az energetikus folyamat viszonylagosan konfliktusmentes lefolyását lehetővé teszi. hogy “az orvosra való átvitel” szabályszerű és a kezelés sikeréhez nélkülözhetetlen jelenség lenne. Az indulatátvitel kivetítés. Mivel . a legtöbb esetben nem adhatunk önkényesen új irányt az úgynevezett szabad energiának. azaz a kezelés folytán világossá tettük a számára.nem szabad megfeledkeznünk róla . Semmi esetre sem lehet “mesterségesen létrehívni”. az a maga lejtését követi. Ebben az esetben a beteg elmegy. most már világos. akiknek számára az ilyen tevékenység éppenséggel megfelel. Semmi esetre sem szükséges. amelyek korábban a fiatal olaszra irányultak. Képzeljük el. mielőtt mi az immár érvénytelen formából kiszabadítottuk volna. hogy ezt a beteget “analizáltuk”. hogy önmagukat vérig kínozzák). Rendkívül energikus emberek kivételes esetében (akik nem félnek attól. Ha e keresést is feladja. hogy a páciens libidója természetes lejtésű. problémái megoldásában megakad. vagy olyan embert. amely egyfelől a korábbi forma helyébe léphet. nagyon sokan mindig arról beszélnek. mint akár a legszebb etikai tevékenység. de a legtöbb esetben nem célravezető. csak tudattalan motivációkból keletkezhetik. ha ezt az energiát egy új tárgyra vihetnénk át: emberbaráti tevékenységgé vagy valami más hasznos működéssé változtatnók. hogy technikai segédképzetek maradjanak.azzal. feltétlenül az ellentéti elven kell alapuljon. aki makacsul önmaga marad mindaddig. Elmélkedésünk korábban elejtett fonalát újra felvéve. esetleg félreérti a jelenséget. Amennyiben a beteg semmi körülmények között nem akarja elismerni az indulatátvitel tényét. hogy egy sokkal jelentősebb kivetítési tárgy lebeg a szeme előtt. vagy sem. a tudattalan tartalmak kivetítésének megjelölésére. Ezzel a szimptómák hatóerejét alkotó tudattalan energiának újra birtokába jutott. A nevelés csak a meztelen igazságból indulhat ki. Sajnos. Sajnos. és keres egy másik orvost. Az orvosnak azonban mindig a valóságos emberrel van dolga. hogy valójában milyen. míg valóságos lényét minden oldalról el nem ismerik. amelyekre az egyénnek szüksége van. hogy miért éppen a neurózisban rejtőznek azok az értékek. e nélkül legfeljebb a neurotikusan kiegyensúlyozatlan lelket rekonstruálhatja. A legtöbb esetben egy valóságos tárgy jobban megfelel az energia lejtési irányának. és a páciens el is fogadja azt. Visszatérhetünk a fiatalasszony esetéhez. hogy milyennek is kellene lennie az embernek.a libidónak (ami nem más. mint a lelki energia) már megvan a tudattalan tárgya.29 vagy az orvos nem érti. nagyon könnyen lehetséges. nem pedig az ideál csalóka délibábjából. most az orvosra helyeződtek át28. hogy mi történjék a rendelkezésünkre álló energiával? A beteg pszichológiai típusát figyelembe véve ésszerű lenne. és nem zárják ki kölcsönösen egymást. A lélek önmagát szabályozó rendszer. vagy valami hasonló reális ember. Az olyan lélektani elmélet. arról viszont soha. Az orvos vált a tudattalan libidó tárgyává. milyen tudattalan gondolatok rejlenek szimptómái mögött. Az orvos vagy megfelel a kivetítés céljainak. aki megérti őt. azaz a fiatal olasz. mivel így a valódi személyes értékek tisztábban az előtérbe kerülhetnek. Hamarosan felfedezzük. vagy olyan embereknél. aki a helyettesítő szerepet betölti. Amennyiben az orvosra való indulatátvitel bekövetkezik. Nincs egyensúly és önmagát szabályozó rendszer ellentét nélkül. járható ez az út. mint amennyire lehetetlen. amely egy technikai segédeszköznél több akar lenni. azt mondhatjuk. Mások nézeteivel ellentétben nem vagyok meggyőződve arról. amely az orvossal való mindenféle kapcsolat lehetetlenné tételét célozza. s e kivetítés vagy megtörténik. hogy nőbetegünk fantaziálásai.

vagy zavaró befolyásról van szó. Az indulatátvitel elsősorban minden lehetséges infantilis fantáziát kivetít. meg fogja magától találni a számára kijelölt tárgy felé vezető utat. amely a libidó irányának legjobban megfelel. Ezt az indulatátvitel feloldásának nevezték. hogy még mielőtt mi a keresésére indulnánk. akkor vagy a természet törvényei alól való önkényes lázadásról. amelyet reduktív úton fel kell oldanunk. Ezen a réven az energia újra egy meg nem felelő formától szabadul meg. és mi újra a felszabadult energia felhasználásának problémája előtt állunk. kiválassza azt a tárgyat. . Ez alkalommal is a természetre kell bíznunk. Ha nem ez következik be.hogy a libidó saját természetes irányát kövesse.

amelyek az orvost ilyen formában jelenítik meg. Ezen a fokon az orvos mint lehetséges szerető kelti fel az érdeklődést (esetünk fiatal olaszához hasonlóan). Pl. szimptómákból és fantáziákból ismerhetünk fel. “ősi” kép. Mindezeknek a fantáziakivetítéseknek személyi reminiszcencia az alapja. hogy a hősöknek két anyja lenne. Az indulatátvitel nem más. Értsük meg jól: nem a beteg tudatának tűnik így fel szükségszerűen. A személyes emlékeken kívül mindenkiben adva vannak a nagy. Alkalmilag be lehet bizonyítani. mint tudattalan tartalmak kivetítése. és tulajdonképpen semmi vagy igen kevés közük van az orvos tulajdonságaihoz. akár másik bármiféle alapot is szolgáltatott volna. amelyeket már régi szövegekből is ismerünk. Istenhez hasonlatos lényt jelenítik meg természetesen éles ellentétben a tudatos józan ésszel. hanem olyan fantáziák kerülnek felszínre. ősi képek. E fantázia nem abból a valóságos tényből ered. (L. Az infantilis fantáziaátvitel analitikus feloldását mindaddig folytattuk. Esetleg a kettő keverékének látszik. amelyek az orvost mint Megváltót vagy más.5. hogy orvosát apjának. hogy ezek az isteni attribútumok átlépik a keresztény felfogás kereteit. ahogy Jakob Burckhardt egyszer találóan megfogalmazta: az emberi elképzelés örökölt lehetőségei arról. Az orvosnak titokzatosan félelmetes tulajdonságai tűnnek fel: varázslónak vagy ördögi bűnözőnek látszik. nem pedig a személyes emlékek területére. aszerint. Sok mondai hősnek két anyja van. Végül is egészen eltúlzott jellegű fantáziaformák léphetnek fel. tanítójának vagy más szülői tekintélynek fogja fel. amíg a beteg számára is elég világossá vált. 1910. nagybátyjának. d. hogy két anyja volt. A tapasztalat újra meg újra azt mutatja. ami ugyan már különös jelenség. V egy gyermekkori emléke. de még a lehetőségek keretein belül van. Ezeknek a pácienseknek gyakran nem fér a fejébe. Azután mindinkább apaként jelenik meg: a jóságos vagy a mennydörgő atya szerepében. Először a tudattalan ún. hogy bizonyos mondatémák és motívumok az egész Földön azonos formákban ismétlődnek. de sok más művésznél is fontos szerepet játszik. hogy az effajta projekciónak semmiféle személyes reminiszcenciaalapja nincs. Ennek örökletes volta magyarázza meg azt az alapjában véve különös jelenséget. Ez általános mitológiai motívum. hogy még messzebb menő fantáziák is fellépnek. Ennek néhány példáját hoztam fel Wandlungen und Symbole der 30 Eine Kindheitserittnerung des Leonardo da Vinci.) . hogy miért reprodukálhatják az elmebetegek pontosan ugyanazokat a képeket és összefüggéseket. vagy a párhuzamos jónak: üdvözítőnek. hogy a beteg valóságos atyja milyen tulajdonságokkal bírt. vagyis a kettős származás Leonardo esetében tény. hogy e fantáziák belőlük magukból erednek. Freud egyik kis írásában30 megmutatta. elöljárójának. 1982. és pogány formában jelentkeznek. mily erősen befolyásolta Leonardo da Vinci egész életét az a tény. gyakran állati alakban. hogy a gyermekkor egy fázisában hasonló fantáziák fűződtek az apa és az anya személyéhez. hogy erre akár egyik. Azonkívül azt is megmagyarázza. ami ősidők óta mindig is volt. hanem általánosan elterjedt. amelyeket álmokból. E tévedésnek az az oka. pl. Közben az orvos a beteg anyjaként is feltűnik. Az is kiderült. fejezet A SZEMÉLYES ÉS A SZEMÉLY FÖLÖTTI VAGY KOLLEKTÍV TUDATTALAN Felismerési folyamatunk ezzel új fázisába lépett. anyjának. amely az emberi szellemtörténet titkai közé tartozik. amelyben felnőttünk. felületes tartalmait vetítjük ki. A két anya. anélkül. Benvenuto Cellini is kettős eredetről fantaziált.

arkangyalokról. old. Die psychologischen Aspekte des Mutterarchetypus. A kezelésnek ebben a stádiumában olyan fantáziák reprodukálódnak. 107. amelyből az emberiség örökösen merített. azaz érzékpercepciókat tartalmaz. vagyis a rejtett. ún. szinte saját önálló életük van. Az utóbbit kollektív tudattalannak is nevezzük. amely a XIX. hanem a tudattalan mélyebb rétegének a megnyilvánulása. amelyeket a tudattalanon mint ismereti forráson alapuló filozófiai vagy gnosztikus rendszerekben figyelhetünk meg.. amelyek nem voltak elég erősek ahhoz. 1938. 179. miután kiszabadult az infantilis indulatátvitel formájából.und Staatswissenschaftliche Schriften. könyvemben..34 Az ősi képek az emberiség legrégibb és legáltalánosabb képzetformái.33 A személyes tudattalan veszendőbe ment emlékeket. Wilhelm und Jung: Das Geheimnis der goldenen Blüte. Über den Archetypus. Ezzel megtaláltuk a libidó tárgyát is. 1940. elnyomott (szándékosan elfelejtett) kínos képzeteket.31 A legkevésbé sem állítom a képzetek örökletességét. melyek az álomban különböző formákban fellépő “árnyék” figurájának felelnek meg. 33 34 35 . Az elv szülőatyja Robert Mayer volt. “Árnyék”-nak nevezem az egyéniség “negatív” részét. old. tartalmát mindenütt megtalálhatjuk. Über die Archetypen des kollektiven Unbe wussten. definíció.Libido c. old. előnytelen tulajdonságok. Ezeket a képeket vagy motívumokat archetípusoknak (vagy dominánsoknak) neveztem. 1929. a gnosztikusok archonjai. 5. amelyből a fogalom további fejlődése nyomon követhető. Wolff: Einführung in die Grundlagen der komplexen Psychologie. füz. ami a személyes tartalmak esetében természetesen nincs így. démonait kiemelte. 8. kiad. annak a rétegnek. és tovább (Die kulturelle Bedeutung der komplexen Psychologie. és tovább. mit besonderer Berücksichtigung des Animabegriffes. Psychologische Typen.. században fogantatott: az energia megmaradásának elvét. 1938. és életre hívja mindazt. E fogalom tágabb megvilágításáért az irodalomra kell utalnom. és megalkotta mindazt a hatalmas ideát. ami e rétegben szunnyadt. Wandlungen und Symbole der Libido. és teljesen általános. amelyeknek az alapja többé nem a személyes reminiszcencia. és tovább. old. mint a rész-lelkeknek 35. Lejtési irányát követve a tudattalan mélységeit keresi fel. ami lényeges különbség. 11. in: Eranos-Jahrbuch. Vegyük példának az egyik legnagyobb gondolatot. akiknek az érdeklődési köréhez pedig egy ilyen idea 31 32 3. 1935. 1938. T. XII. 596. 1941. 1936. ősi képek szunnyadnak.. 1934. Kerényi und Jung: Das göttliche München. mivel ez független az egyéntől. és végül tudatosságra még éretlen tartalmakat. köt. mind az archetípusok relatív önállóságán nyugszik. Allgemeines zur Komplextheorie.32 E fölfedezés felfogásunk további fejlődését jelenti: a tudattalan két rétegének felismerését.. hanem csak az elképzelés lehetőségét. nem pedig fizikus vagy természetfilozófus. Pál apostol képzetei angyalokról.) E fogalomhoz vö. E képek egyszersmind érzések és gondolatok. Meg kell különböztetnünk a személyes tudattalant és egy személytelen vagy személy fölötti tudattalant. Ekkor felfedezi a libidó azt a rejtett kincset.. amelyet választ. a hiányosan kifejlődött funkciók és a személyes tudattalan tartalmainak summáját. hogy elérjék a tudatot. míg a személyes tudattalan a szubjektív pszichét képviseli. Dionüsziosz Areopagita mennyei hierarchiája stb. in:Zentralblatt für Psychoterapie IX. amelyben az általános emberi. amelyek nélkül az ember nem lenne méltó e névre. A kollektív tudattalan az objektív. küszöb alatti (szubliminális) tapasztalatokat. in: Kultur. amelyből isteneit. in: EranosJahrbuch. Kerényi und Jung: Das göttliche Kind. Mayer orvos volt. Összefoglaló tárgyalását I.

old. tekintélyt jelent. tekintély. de az akkor felmerült gondolatok nyugodt bírálata megtanított arra. hogy egy ilyen ősi kép valóban előfordult a szellemtörténetben. szellem. a sztoikusoknál ez az őshő. a magyarázat így fog hangzani: Az energia és megmaradásának elve ősi kép kell. és ha valami bámulatos dolog történik. az emberek “mulungu”-t kiáltanak. old. termékenység. hogy legyen. Igen fontos azonban tudnunk. amelyen átutaztam. amely mindennek a központja. Taylor. Vö. varázserőt. hanem legszívesebben a fedélzeten maradtam. mint én. hatalom. a perzsáknál ez a “haoma” vagy az isteni kegyelem tűzfénye. Az az idő elmúlt. ami engem végtelenül undorít. varázserő. “az örökké élő tűz”. Ez az ún. köt. egészség. démoni lényt. amelyeknek egyetlen és lényegbevágó gondolata egy olyan általánosan elterjedt mágikus erő 37 létezése. még az első trópusi utazás sokrétű benyomásaitól is teljesen eltéríthette? Ezekre a kérdésekre nem könnyű válaszolni. hogy honnan származott ez az új gondolat. amelyhez foghatót sem azelőtt. Ez a fogalom megfelel a lélek. hogy nem vonzóbb valakinek a kérdés metafizikai oldalát vizsgálni. akkor a fizikai folyamatok ismerete elengedhetetlen. mivel ott szünet nélkül dolgozhattam. Ezek az úgynevezett dinamisztikus vallások. amelyet nemcsak szubjektíve érzek. Bizonyos polinéziai törzseknél a “mulungu” (ez a primitív energiafogalom) szellemet. 361. A bizonyítékot erre nagyobb nehézség nélkül megtaláljuk: a Föld legkülönbözőbb részein élő primitív vallások mind ezen a képzeten alapulnak. feltéve. amelyeket 1840-41 folyamán mint hajóorvos tett. befolyás. Akkor viszont be kell bizonyítanunk.” (Ezután beszámol bizonyos fiziológiai megfigyelésekről. hanem azok közé az intuitíve megragadott gondolatok közé tartozik. Ha viszont elméletünket erre az esetre alkalmazzuk. testi erő. 36 37 38 Die Energetik nach ihrer geschichtlichen Entwicklung.) Így folytatja: “Ha fiziológiai kérdésekkel akarunk tisztába jönni. Mayer így írt erről Griesingernek (1844): “Nem íróasztal mellett agyaltam ki ezt az elméletet. 1916. hogy mindez olyan igazság. A történelem folyamán ez a kép új meg új formát öltött. Az a kérdés. melynek formájában a Szentlélek száll alá az égből. s olyan előszeretettel ragaszkodtam tárgyamhoz. de hogy ezt egy. A surabajai partokon egy-egy ötlet villámlott az agyamon át. hogy a tudatot teljesen hatalmába kerítve. hanem objektíve bizonyítani is lehet. lelket. isten. 20. Ez Hérakleitosz világenergiája.megalkotása közelebb állt volna. 1898.” Helm Energetiká-jában36 annak a nézetének ad hangot. és hatott is évszázadokon keresztül. amelyeket az affektusok kiváltása jellemez. hogy “Robert Mayer új gondolata nem lassanként keletkezett. hanem úgy sarjadt ki alkotójában. megteheti-e. . Valójában a primitív népek az erőfogalmon nem lelket vagy szellemeket értenek. amely ilyen elemi erővel nyomult a tudatba? És honnan volt annyi ereje. Ez az erőfogalom a primitívek istenfogalmának első megfogalmazása is. mint egy virág. az ismert angol kutató. hogy a távoli világrész. és azok új meg új tárgyhoz vezettek. A hajón bizonyos órákban olyan inspirációt éreztem. amely addig a kollektív tudattalanban szunnyadt. a fizikában oly kevéssé járatos ember. Soederblom: Das Werden des Gottesglaubens. Nem addigi képzetek vagy tudományos hipotézisek összetételéből keletkezett. az evangéliumokban a lángnyelv. The Monist. hogy Mayer nem alkotta a szó igazi értelmében ezt az ideát. mana. éppúgy. Az Ószövetségben a mágikus erő az égő csipkebokorban és Mózes arcán világol. a hagyományos erőfogalmak mélyebb átgondolásából. a legkevésbé sem érdekelt (lehet. amelyeket serényen követtem. és arra kényszerítik. amit Lovejoy38 amerikai kutató találóan “primitive energetics”-nek nevezett. hogy ezért sokan kinevetnek). hanem olyasmit. XVI. nem tudom. mint ahogy bizonyos kedélyállapotoknak. amelyek más szellemi területről származva hatalmukba kerítik az elmét. sem azóta nem ismertem. gyógyszer képzetének. Ennek megfelelően a fizika mellett maradtam. valamint Frazer ezt félreértve animizmusnak nevezte. hogy a hagyományos fogalmat ezeknek megfelelően átalakítsa”.

legalábbis az ismert fizikai folyamatra vonatkozólag. Ugyanez érvényes a holdjárásokra is. köt. hogy tehát az élő szervezet sajátosságai közé tartoznak. hogy megoldaná. 40 . e képek introjekciójának Szküllájába hull. hogy honnan is származnak az archetípusok vagy ősképek? Azt hiszem. in: Jahrbuch für psychoanalytische und psychopathologische Forschungen. autonóm centrumokként viselkednek) megbűvölik. valamint Nelken: Analytische Beobachtungen über Phantasien einer Schizophrenen. de magukban foglalják mindazt a szégyenletes tettet. Az emberiség legnagyobb és legszebb gondolatai ezeken az ősi képeken. amelyek ugyanilyen tapasztalatok megismétlésére irányulnak. E feltételek Robert Mayer esetében nyilvánvalóan létrejöttek. Mit sem fedezhetünk fel a tudattalanban. és minden emberi kapcsolat kizárttá válik. dicsfény gyanánt jelenik meg a szentek feje körül. 1931. E képek tartalmazzák ugyanis az emberiség legszebb és legmagasztosabb gondolatait és érzéseit. hogy az archetípusok tulajdonképpen a gyakran ismétlődő szubjektív reakciók bevésődései. úgy látszik. Psychologische Abhandlungen III. Az archetípusok. nemcsak állandóan megismétlődő tipikus tapasztalatok bevésődései. amely numinózusan. mint egy alaprajzon helyezkednek el. Már sokszor megkérdeztek. Láttuk. eredetüket nem lehet másképpen megmagyarázni. Ezzel szemben a Nap-hérosz mondáját számtalan változatban találjuk meg. Ezért áll készen minden ember tudattalanában. Ez az idea tehát örök időktől fogva rányomta bélyegét az emberi gondolkodásra. Semmi sem akadályoz meg bennünket annak a feltevésében. A szentek arcán ennek az erőnek a fénye. köt. s a buddhista és primitív nézet a metempszichózisról (lélekvándorlás) az állandó megmaradás melletti határtalan változóképességét fejezi ki. mintha a tudattalanba kizárólag a fizikai folyamatok révén felkeltett szubjektív fantáziaképzetek vésődnének be. Feltehető ezek szerint. a kollektív tudattalan tartalmát. sajátos “befolyást” vagy olyan erőt hoz magával. Mint már mondtam. és ez a láng lobog a kunyhó felett. Die Struktur der Seele a Seelenprobleme der Gegenwart c. amire az ember valaha képes volt. Csak bizonyos feltételek szükségesek ahhoz. csak ha föltételezzük. 1912. Ezt jól láthatjuk vallásos megtérések. ennek a fénynek az ereje látszik. Egy behatóan elemzett eset található a Wandlungen und Symbole der Libido-ban. az ősi képeknek az orvosra való kivetítése nem kis veszélyt rejt magában a további kezelésre. és ennek következtében az alanyt erősen befolyásolhatják.40 Ha a beteg nem tudja különválasztani az orvos egyéniségét e projekcióktól. Specifikus energiájuk révén (ezek ugyanis erőtől duzzadó. azaz megbűvölően vagy cselekvésre ingerlően hat. anélkül. 144. a megértés lehetősége megszűnik. ti. azaz e 39 Vö. ami tehát nem szorul további magyarázatra. hogy ezek az emberiség állandóan megismétlődő tapasztalatainak a lecsapódásai.39 Ez a feltételezés természetesen csak kitolja a problémát. Ez a mítosz alkotja a Nap-archetípust. hogy bizonyos archetípusok már az állatoknál előfordulnak. Az archetípus egyfajta készség az azonos vagy hasonló mitikus képzetek újra meg újra való reprodukálására. “Miután így megbeszéltük az új gondolatoknak az ősi képek tárházából való eredetének ezt a példáját. A régiek felfogása szerint ez az erő maga a lélek: halhatatlanságának eszméjében rejlik megmaradásának az elve. hogy a libidó éppen ezekben a látszólag zavaros és különös fantáziákban találta meg új tárgyát. Ha ugyanis egy archetípus az álomban. Ha azonban a páciens elkerüli e veszély Kharübdiszét. old. 504. hogy újra előtérbe kerüljön. folytassuk az indulatátvitel folyamatának ábrázolását. nem pedig a fizikai folyamat. melynek mélyén a szent eksztázisban hever. vagyis röviden az élet kifejeződései. a fantáziában vagy az életben feltűnik. old. gonoszságot is. kötetemben. A középkori legendákban aura. 4. szuggesztív befolyásolás és különösen bizonyos szkizofréniaformák kitörése esetében. Az egyik legmegszokottabb és mégis legmélyebb benyomást keltő tapasztalatunk a Nap látszólagos pályafutása. Úgy látszik tehát.a sorserő. hatalmukba kerítik a tudatot. hanem a tapasztalat szerint olyan erők vagy tendenciák is.

kérges koponyájú kisistenekké. Túlzást. azaz a kultúra irracionális elpusztításába torkollik. akkor legalábbis a “has”. Megvan bennünk az a dicséretes és hasznos törekvés. Ez az oka annak. akik számára az “Isten halott”. Ez tulajdonképpen fölösleges is: egy mindenható. megkötöttséget. A projekció esetében a beteg ingadozik az orvos túlzott. “amit úgy értelmezett. Valamiféle felsőbb hatalmat érzünk a lelkünkben . 41 Nem azonosíthatjuk magunkat értelmünkkel. kivéve a “homo occidentalis” (a nyugati ember) egypár különösen bölcs példányát a közelmúltban. azokat az “Übermensch”-eket. vagy valaki mást istenné vagy ördöggé tesz. ha az Isten gondolatát tudatosan elismerjük. Lényünk irracionális oldalát nem tudjuk körtani.tulajdonságokat nem az orvos.) Így a kultúra racionális beállítottsága szükségszerűen ellentétébe. és nem is lesz soha csak az. hogy egyszer minden átlendül az ellentétébe. az értelemmel össze nem egyeztethető dolgokkal. akkor tudattalanul.ha ez nem tudatosan Isten. Erre a kérdésre ti. mint Pál apostol mondja. vagy állandó morális önmarcangolás állapotába jut. ma éjjel szublimáttal fertőtlenítettem az egész mennyboltot.” Többé-kevésbé mindnyájunkkal ez történt. az Isten létezésének bizonyítékát még kevésbé tudja valaha is felmutatni. Ő ezt enantiodromiának nevezte. isteni lény gondolata mindenkiben él. Értelmünk már nagyon régen tudja. Egy elmebeteg így szólt hozzám egy alkalommal: “Doktor úr. amit egy “felvilágosult” tudat kigondolhat. amely a történelem folyamán még többször jelentkezni fog. hogy az Isten igazi létét és mivoltát még csak elgondolni sem tudja. Az istenek halhatatlanok. és a világ jelenségeinek ez csak a neki megfelelő részét magyarázza meg.) . Ez utóbbi mondatot 1925-ben írtam. Ez az archetípus egyik jellemző hatását mutatja: elemi erővel ragadja meg a lelket és az emberi korlátok áthágására kényszeríti. Meghagytam eredeti formájában. ha nem tudatosan. már felfedezte minden pszichológiai törvény közül a legcsodálatosabbat: az ellentétek szabályozó funkcióját. mivel ez archetípus. mivel olyan igazságot tartalmaz. megalkossa azt. E körül azonban minden oldalon az irracionálissal találkozunk. beteges istenítése s a gyűlölködő megvetés között. aki az enantiodromia legtisztább példája. és örökké fog is beszélni róluk. Az irracionális is pszichológiai funkció. az ember nem pusztán értelmes lény. Az introjekciónál viszont vagy nevetséges önistenítésbe. meg lehet győződve arról is. aki valóban nagy bölcs volt. és azután. hogy az irracionális káoszát kiirtsuk magunkból és magunk körül. szükségszerű pszichológiai funkció. de nem is szabadna megtennünk. Mint napjaink eseményei mutatják. Ez semmivel sem jobb. míg az értelem a tudathoz van láncolva. az emberi értelem sosem adhat választ. nemhogy elképzelni. hanem saját számlájára írja. Isten léte egyszer s mindenkorra megválaszolhatatlan kérdés. azaz az ellentétek váltakozásának. illúziót és megszállottságot okoz jó és rossz értelemben egyaránt. A “consensus gentium” (emberi egyezség) örök időktől fogva istenekről beszél. hogy ez a szellemi funkcióknak csak egyik lehetősége. O sancta simplicitas! (1942-es kiegészítés. hideg szívű. Hérakleitosz. amelynek egyáltalán semmi köze az Isten létének kérdéséhez. rendszerint egy silány és buta dolog. legalábbis az emberi körökön belül. nem kellett sokáig várnunk az előbbi kijelentés bebizonyosodására. így azután vagy önmagát. Az istenfogalom ugyanis irracionális természetű. felfuvalkodottságot (infláció!). és mégsem találtam meg az Istent. de 41 E mondatot a múlt világháború alatt írtam le. Ezzel az eljárással már látszólag igen messze jutottunk. Okosabbnak tartom ezért. sosem tudtak istenek nélkül élni. nem tud csak az lenni. hogy az embereknek mindig szükségük volt démonokra. A tudatnak szüksége van az értelemre. Mindkét esetben ugyanazt a hibát követi el: a kollektív tudattalan tartalmait egy bizonyos személynek tulajdonítja. különben egyszerűen valami más lesz istenné. Bármily szépnek és tökéletesnek tartsa is az ember értelmét. Ki kívánná ezt a vad pusztítást? Mégis mindenki teljes odaadással szolgálja a démont. (Hadd emlékeztessek e helyen a korábban említett amerikai üzletember esetére. hogy a világegyetem rendszertelen egyedi eseteinek káoszában felfedezze a rendet. ez a kollektív tudattalan. Ezt minden kultúrbonc jegyezze meg jól magának. tehát ők maguk lesznek istenekké.

mint amit az ókoriak “istennek” neveztek. amely az élet folytatását megkönnyíti. Erre következik a bomlasztó visszahatás. megszállottságot eredményez. hogy “ez vagy amaz az istene”? Még azt hisszük. hogy az már azonosítja is magát vele. Amikor a kollektív tudattalanról beszélünk. hogy mint önmagától különbözővel néz szembe vele. hogy miként tehetnénk hatástalanná mindazt. amely az ördöggel akarja elűzetni Belzebubot. amely az ilyen monomániákban rejlik. ez él még a mai köznyelvben. hogy elnyomja azt . vagyis lehetővé tegye számára.Pál apostol kifejezésével élve. Eddig meg nem felelő. ha az élet több akar lenni. Akiknek még le kell győzniük az apa.vagy képzetkomplexus egyesíti magában. amelyet Nietzsche is átélt elmebaja kezdetén.mert akkor hátulról fogja megragadni -. Ezt szervezetnek nevezzük. Ez azonban súlyos büntetést von maga után. hogy mi akarunk. mint az előző szervezet volt. démonná lesz. hogy megtaláljuk azt a mélyebb értelmet. azok számára jobb nem is említeni a kollektív tudattalant és az ellentétproblémát. hogy a tudattalan elnyeli. és annak hatalmát erősíti. vagyis így az emberi társadalomnak minden szempontból életképes tagjává legyen. és magunk választottunk. hogy nem is kíván vagy igényel mást. többé már nem érdekel bennünket az a kérdés. és azt hiszi. hogy a pszichikai energiák legnagyobb részét mindig egy ösztön. Így találja meg azt az anyagot. házasságában vagy az élet valamilyen formájú kiterjesztésében megakadályozza. nagyfokú egyoldalúságot. vagy az ezeken való felülemelkedésre legalább érett. amelyek az Istent és így az istenné vált embert jellemzik. hanem az a feladatunk. ugyanaz. A szenvedély. A páciensnek meg kell tanulnia különbséget tenni az én és a nem-én. és a hívők serege rajzik körülötte. s ezen keresztül az ént leigázza. Az enantiodromia azonos az ellentétpárokba való hasadással. E ponton már túljutottunk Freud és Adler redukciós módszerének hatáskörén. . Ez azonban kóros állapotot. az “átszellemült lélek” (pneumatiké psyché) istenné. Vajon nem mondjuk-e. mint belenyugvás és fájdalmas visszatekintés. Ha bármit is elhanyagol ebben az irányban. Ha egy mozgalom kétségtelen hatalomhoz jutott. Kétségtelen. beteges formákban heverő energiái most igazi területükre leltek. aki különbséget tud tenni önmaga és tudattalanja között. olyan szférában vagy problémafokon mozgunk. s ha ez nem az isteneszme. bizony a has lesz azzá . annak beszélnünk kell az ellentétproblémáról és a kollektív tudattalanról. “egyházat” alkot. az a tudattalanba süllyed. hanem azáltal. Mint az ókori Szünésziosz megjegyzi. Az enantiodromia kérlelhetetlen törvényét csak az kerülheti el. ha sokan elismerik. amely. aki minden hatalmat magához ragadott. de nem úgy. Ez azonban nem hozza magával a probléma kívánt megoldását. vagyis a felgyülemlő energia.nem is szabad meghalniok. mely minden átlagember természetes birtoka. Ezzel az előbb ábrázolt Szkülla és Kharübdisz-probléma megoldását előkészítettük. ami egy embert hivatása gyakorlásában. Rendszerint ez az energiafókusz annyira magához vonzza az ént. Aki azonban a szülőkkel kapcsolatos indulatátviteleit és ifjúkori illúzióit leküzdötte.és anyaimágót. hogy már megszállottak vagyunk. az emberi lélekben mindig van valami felsőbbrendű hatalomféle. amiért is a civilizáció minden erejével arra törekszik. hogy érdekünk az úr. hogy az embert én-funkcióiban biztosan talpra állítsa. amely a lelki egyensúlyt a legkomolyabban veszélyezteti. és nem vesszük észre. hogy én-funkciójában az ember biztos lábon álljon. aki az istenekhez való hasonlatosságot éppen istenei legyőzésével érte el. akiknek meg kell hódítaniuk az életnek azt a darabját. úgyhogy hamarosan az fenyegetheti. hogy az ilyen egyoldalúságra való képesség sok siker titka. Az én és a nem-én különválasztásának feladata. hogy ilyen egyoldalú lényeket neveljen. amely az ifjúság vagy sokáig infantilis állapotban maradt személyek gyakorlati analízisénél egyelőre számba sem jöhet. Ezzel azt a tényt akarom kifejezni. azaz a kollektív psziché között. Az előbb azt mondtam: úgy látszik. Az érdek így holmi istenfélévé lesz. az enantiodromia közvetlenül fenyeget. monomániát. mivel dezorganizációjában éppolyan vak. és ebben az állapotában szenvedi el az istenek büntetését: Zagreus szétszaggattatását. amellyel meg kell birkóznia.

hanem csökkenését jelenti. ezzel meg is szüntettük az illető érték vagy igazság érvényét. Minden. mint a Nap pályája. életüket valójában már leélték. kiterjeszkedő korszakban van értelme. mint az öregedővel szemben. és megpróbálják korábbi énjük ellentétét élni. Egy fiatal. További állandó előbbre jutása erejének nem növekedését. Más tehát a feladatunk egy fiatal emberrel. Az emberi élet alkonyata legalább oly gazdag értelmű. amelyek közé tartozik a kenyérkereset s a társadalmi helyzet is. in: Psychologische Abhandlungen III. hiszen minden energetikus jelenség. forróra és hidegre. ha le kell mondaniuk gyermekeikről. és átérezzük. Valamint az előző korszakban az ellentétes fantáziák tudattalan volta neurotikus zavarokat okozhatott. amikor a tudatos erények és értékek ellentétpárjai még elnyomottak. amit eddig szerelemnek tartottunk. hogy ily módon az ifjúságnak legalább egy részét megmenthessék. míg forrón és ragyogón eléri a delelőt. csak értelme és célja egészen más.: Die Lebenswende. Az első elérésében segít bennünket a természet és a nevelés. és újra éppannyira kiegyensúlyozatlan helyzetet teremtünk. létrejöhessen. hogy az öregnek is olyannak kell lennie. amit megelőzőleg jónak és követendőnek tartottak. amely nélkül energia nem létezhet. vagy Sturm und Drangperiódus. mindenfajta pálfordulás a jellemzője ennek az ellentétbe való átlendülésnek. vagy gyermekeikhez. mily sok ellenállás. Amennyiben azonban általánosan 42 E fejtegetéssel vö. Ez világosan látszik azoknál az anyáknál. Minden korábbi értéknek ellentétéért való megtagadására irányuló törekvés éppolyan túlzás. mint a fiatalnak. mint a hajnala. hogy az életnek csak az ifjúsági. Az ellentéthez való ilyen gyökeres áttérésnek hátránya az a tény. mint a korábbi egyoldalúság. bár legbensejében ebben már régen nem hisz. megtérés.Életünk olyan. Szükség van magasságra és mélységre. és meg is talált. ami emberi. Pályaváltoztatás. az utóbbinál azonban meg kell erősítenünk a hanyatlás feltételeit. hogy ha belátjuk egy érték értéktelenségét. ők már csak a múlt megkövesedett oszlopai. mivel minden a benső ellentétességen nyugszik. és tovább. A reggelből a délutánba való átmenet korábbi értékek átértékelése. mindazt. 248. amelyet gyakran kísér a szenvedély minden vihara (“veszélyes életkor”). hogy így a korábbi életet elnyomjuk. sőt ellenségesség van abban. ami a fölemelkedést és kiteljesedést megakadályozná. Ezért oly végtelenül nehéz és keserű sokak számára a természetes fázisból a kulturálisba való átmenet. amely az orvosnak sok fejtörést okoz. s úgy érzik. Nem csoda ezek után. vagy egy igazság igaztalanságát. hogy járják csak az öregek a maguk útját. Természetesen alapvető tévedés lenne azt hinnünk. Sokan azok közül. válás. mint előző állapotunkban volt. amely azt diktálja nekik. a másodikhoz szinte semmi sem segít. tudattalanok voltak. amely maga az energia. elvetik maguktól. Sőt éppenséggel hamis becsvágy uralkodik az emberekben. Minden energiát szükségszerűen megelőz az ellentét. Ha ez a fázis lefutott. Ez szinte második pubertás. hogy például egy nőt a menopauza után “elintézettnek” tekinthetünk. . köt. eddigi igazságaink igazságtalanságát belássuk. Súlyos tévedés azonban feltételezni. Amit az ifjúságnak a külvilágban kellett megtalálnia. akik az ellentétprobléma konfliktusába jutnak. E kor problémáit nem oldhatjuk meg a régi receptek szerint: az óramutatót nem lehet visszafelé forgatni. akik életük egyetlen célját gyermekeikben látják. Az elsőnél elegendő. az utódnemzés és a fajvédelemhez tartozó összes többi tevékenység. kezdődik a második: a kulturális cél. Ereje reggel állandóan erősbödik. görcsösen ragaszkodnak ifjúkoruk illúzióihoz. hogy sok súlyos neurózis kezdődik az élet alkonyán. vagy legalábbis úgy kell tennie. most hasonló zavarokat fog okozni a korábbi bálványok elnyomása. 42 Az embernek kétféle célja van: az első a természetes cél. old. Ezzel azok csak viszonylagossá váltak. tapasztalatlan ember könnyen azt gondolhatná. hogy a feneketlen semmibe hullanak. relatív is. hogy a kiegyenlítődés folyamata. Ez olyan probléma. A szükség arra kényszerít bennünket. eddigi meggyőződéseink téves oldalát felismerjük. velük már úgysem történik semmi különös. Ekkor következik az enantiodromia. azt az öregedő embernek önmagában kell keresnie. ha elhárítjuk az útból mindazt. hogy korábbi ideáljaink ellentétének értékét belássuk.

amikor hasonló helyzetben volt.“a múlt tanúi”. Míg a személyes tudattalan emlékképei bizonyos fokig feltöltöttek. létezését mindenesetre meg kell említenünk. Anélkül. Nem az a kötelességünk. Ezért a regresszió továbbmegy a gyermekkorba (ezért lesz gyerekes sok öreg neurotikus). mint amennyire maga az érték vonzó . A személyes réteg a legrégibb infantilis emlékekkel véget ér. Azonban igen érdekel. A gyógykezelés gyakorlati szükségletei arra kényszerítettek bennünket. hogy magatartásuk visszataszítóbb. hanem nagyon is lehetséges. hogy ez a különben igen ellenszenves jelenség bizonyos hasznot rejt azért magában az öregedő embereknél: legalább nem lesznek renegátok. és káros is. ha valaki ettől erkölcsi és filozófiai szempontból egyaránt fél. Visszakapcsol azokra az időkre. megkövültség. hanem a korábbi értékeket meg kell őriznünk ellentéteik értékének elismerésével együtt. meghátrál. azaz az ősök életének maradványait. megállnak a talpukon. Természetes. a kollektív tudattalan azonban a preinfantilis kort is magában foglalja. s ezt tudnia kell annak. Az így cselekvő ember értékeivel együtt önmagát dobja el Nietzsche kifejezése szerint. De a kísérőjelenségek: a merevség. hogy látszólag nincs kiút belőle. De az ifjúság hasznos eszközei az öregkorban semmit nem érnek. miképpen lehetne e tarthatatlan állapotból kijutni. szakkifejezéssel élve: regrediál. a “laudatores temporis acti” (a régi idők magasztalói) fejlődésképtelensége nem szívvidító látvány. új elem járul. hogy visszatért korábbi munkájához? Nem segített semmit. Ez konfliktust és meghasonlást jelent.s így épp céljukkal ellenkező eredményt érnek el. veszteségünk végzetes lesz. és nem csekély zavart okozhat. Segített-e azon a bizonyos amerikai üzletemberen. az indiai filozófiában oly fontos karmafaktor révén. A logika szerint “tertium non datur” (nincs harmadik út). csak elszáradó fák . csak magunkban nem. hogy útját és módját keressük annak. hanem az archetípus szándékos kibővítése. Fentebb rámutattunk arra a tényre. annyira merev és erőszakolt. hogy az eddigi ellentétévé változzunk. Az a legkellemetlenebb ebben az állapotban. hiszen az a mód. Minden további nélkül megengedem. Első hallásra ez igen kalandos állításnak látszik. Alapjában véve az ellentétproblémától való félelem merevíti meg őket: sejtik és magukban félnek Medardus barát rettentő testvérének megjelenésétől. Az archetípus gondolata miatt kritikusaim sokszor súlyosan megtámadtak. akkor mitológiai képek. ezért lehet csak egyféleképpen cselekedni. ezért még az ellentéthez való átpártolásnál is gyakoribb kiút a megelőző állásponthoz való görcsös ragaszkodás. A legveszedelmesebb forradalmár bennünk van. és végül pedig egészen a gyermekség előtti korba. amelyet mindenütt sejtünk. hogy így az eddig élvezett látszólagos biztonságot bizonytalan meghasonlott állapotra. és megpróbálja az akkor sikeres eszközöket újra alkalmazni. hiszen átélt képek. ellentmondó meggyőződésekre cseréljük át. hogy kritikusaim miként fejeznék ki másképpen a kérdéses tapasztalati anyagot? . korlátoltság. Ha a pszichikus energia regressziója még a preinfantilis koron is túlhaladva betör az ősök életének hagyatékába. Eddig nem is sejtett belső 43 Az olvasó nyilván észrevette. Kétségtelen. E keveredést nem szándékolatlan homályosság okozza. hogy e fogalom vitatható. El kell ismernünk. amellyel egy igazságot. és nem hullanak a bizonytalan zűrzavarba. Ha az ember egy látszólag legyőzhetetlen akadály elé kerül. Az archetípus létének mélyebb megértéséhez a karma-aspektus elengedhetetlen. mivel személyesen át nem élt formák. finomabb kifejezéssel élve. a valóságban azonban ez nemcsak logikus. hogy e faktor részletesebb ábrázolásába bocsátkoznánk. hogy a tudattalannak két rétege van: a személyes és a kollektív tudattalan. archetípusok43 élednek fel.elismert és kétségbe nem vonható értékeket vetnénk el magunktól. hogy itt az archetípus fogalmához egy eddig nem említett. a kollektív tudattalan archetípusai feltöltetlenek. Ezért lehet csak egy igazság. aki egészségesen akar átjutni élete második felébe. nem lesznek bukott emberek. különben nincs védelmünk a fenyegető összeomlás ellen. vagy valamilyen más értéket képviselnek.

mint a meglévő keresztény vallásformák közül bármelyik. hiszen soha ki se találhatta volna őket. Ekkor érthető módon segítő párhuzamok után kutatunk. E képek annyira intenzívek. közülük a katolicizmust sem véve ki teljesen. Bruder Klaus. amelyet először isteni jelenésnek tartott. mivel lelkünk legmélyén érezzük találva magunkat. hogy ilyen jellegű tapasztalatokra szert tegyünk. in: Neue Schweizerische Rundschau. hogy vele megbirkózzunk. a keleti vallásokban (buddhizmus. egyszerűen azért. Mennél egyoldalúban. már az ellentét sem annyira összeegyeztethetetlen. pl. s eközben könnyen megesik. jobban. 1942. Ennek egyszerű oka az. c. de aztán ördögi kísértésként értelmezett. mégpedig nemcsak ún. Az ilyen átértelmezések esetében a valóságos élményt idegen forrásból kölcsönzött képekkel és szavakkal helyettesítjük be. A nem-én egyfajta őstapasztalata ez. Gyakran hallottam a legcsodálatosabb álmokat és víziókat olyan emberektől. Ez az ellentét közben megfelelő kifejezésformát keres. és főként nem szívünk szerint valók. amely felszólít. a belső ellenlábasé. ezért tudott az utóbbi életben maradni hosszú keresztény századokon át. “pszichologikus” embereknél. Természetesen nem ez az egyetlen lehetőség arra. megfogalmazásra várnak. V. akiknek lelki egészségét a szakember sem vonhatja kétségbe. az eleven valóság helyére üres szavakat tesz. s valami sápadt. A felszínről legnagyobbrészt eltűntek ugyan. rosszindulatúbb és összeegyeztethetetlenebb lesz a másik. Az archetipikus élményt gyakran legszemélyesebb titkunkként őrizzük. mert ez ellenkezik az uralkodó alapfelfogással. 1933. Ha a tudat az összes lehető emberi magatartásoknak legalább relatív érvényét elfogadja. amelyek a korai középkortól egészen az újkorig nem vesztették el teljesen életerejüket. A szurrogátum árnyékszerűvé és valószerűtlenné teszi az embert. hogy az eredeti élményt kölcsönzött képzetek szerint értelmezzük át. dogmatikus és kultikus szimbolikája révén. amelyek esetleg nem a mi földünkön termettek. annál támadóbb. A preinfantilis időbe való regresszió által létrehívott néma élményeknek nem pótlékra van szükségük.45 Hasonló példa Szent Ignác látomásában a sokszemű kígyó. ahol minden eleven alkotóerő elhervad és kihal. hogy ezek a modern gnosztikus rendszerek megfelelnek e belső. Ennek tipikus esete Niklaus von der Flüe szentháromság-víziója. hanem az ember életében és művében való egyéni megformálásra. kétdimenziós sémavilágba vergődik fel. 44 Tudatunkat annyira átitatta a kereszténység. aug. 45 . ez magyarázza meg számos sikerét. olyan gondolatokkal és formákkal. a tudattalan ellentétes álláspontot nem fogadhatja magába. úgyhogy a kettő sikeres kiegyenlítésére pillanatnyilag kevés kilátás van. Az utóbbi ugyan a protestantizmusnál összehasonlíthatatlanul átfogóbb módon fejezi ki a szóban forgó tényeket. és olyan tartalmak jelennek meg. néma élmények kifejezés utáni vágyának. Hogy úgy mondjam. 1944. amelyek esetleg a legélesebb ellentétet alkotják eddigi felfogásunkkal. köt. Az analitikus kezeléssel kapcsolatos foglalkozás során archetipikus természetű élmények keletkeznek. amivel kibújik az ellentétek világából. írásomat és Psychologische Abhandlungen.világ tárul fel előttünk. merevebben és megalkuvás nélkül ragaszkodunk az egyik állásponthoz. Vö. hogy kompenzálják a modern tudati orientáció egyoldalúságát. szenvedéséből és öröméből születtek. majd bizonyos földalatti áramlatokat táplált. archetipikus élmények gyakran spontán is fellépnek. amelyek kifejezésre. de változott alakban mindegyre visszatérnek. hogy révükön természetesnek látszik.: Psychologie und Alchemie. De sem a múltban. E képek az ősök életéből. 44 Vö. sem a jelenben nem sikerült elérnie még neki sem a hajdani pogány szimbolizmus gazdagságát. amely azonban nem képes világosan végiggondolni őket. hogy szinte az ő teremtménye. ha tanult emberek milliói teozófiával és antropozófiával foglalkoznak. Paracelsica. A teozófia szinkretizmusa (keverék és kombináció) messzemenően szolgálja ezt a szükségletet. s ismét életté akarnak válni mind élmény. csak elménknek kedvesek. hinduizmus és tanizmus). ebül szerzett jószág ebül vész el.

amely a tudatos és tudattalan realitás között közvetíthet. A tudattal való ellentétük miatt azonban nem ültethetők át közvetlenül a mi világunkba. meg kell tehát találni azt az utat.mind tett formájában. .

Az ellentétek egyesülésének természetes folyamatát választottam módszerem mintájává és alapjává. Ez az eljárás elveszti hatóerejét. hanem káros is. ezt saját gyakorlatomban kellett elég kellemetlenül tapasztalnom. aki éppen a személyes tudattalan analízisének és a kollektív tudattalan felbukkanó tartalmának kritikus határán állt. Jung. és hogy bizonyos lelki tartalmak szinte semmit sem jelentenek. és bizonyos fantáziafolyamatok egymásra következéséből áll. hogy a benne lefolyó eseményeket szellemileg feldolgozza. old. ha szintetikus kezelésnek vetjük alá. egy nagy rák. ha az álomszimbolika már nem redukálható személyes emlékekre vagy törekvésekre. amelyen az egész eljárást bemutathatom. 1940. az ellentétek feszültségéből származó energiának a megnyilvánulása. Éppen amikor nekiindul. fejezet A SZINTETIKUS VAGY KONSTRUKTÍV MÓDSZER A szembenézés a tudattalannal olyan folyamat vagy munka. Az álomsorozatok ábrázolását találja az olvasó a Psychologie und Alchemie-ben. de értelemmel telítődnek. megragadja a lábát. hogy a “transzcendentális” funkció fogalma a magasabb matematikában is előfordul. ha nem feloldjuk. hogy az orvosi pszichológia kizárólagosan személyi irányzatát a fenti értelemben fel kell adnom. amelyik ott lapult a vízben. és a tudatba s annak felfogásába integráljuk. Ezekben az esetekben az orvosnak különleges kezeléssel kell beavatkoznia. az eljárás nemcsak értelmetlen. és nem engedi el többé. 100. szükségszerűen szintézisnek kell követnie. Sok esetben az a hiba. mivel e funkció reális és képzeletbeli vagy racionális és irracionális tényeken alapszik. ha csak feloldjuk. mégis talál egy helyet. V. Meghatározását lásd J. Irodalmilag legjellemzőbb ábrázolása a Faust második része. Mint láttuk. Jacobi: Die Psychologie von C. Egy nőbeteg. amelynek az a lényege. a következőket álmodta: egy széles patakon akar átkelni. az elöljáróban ismertetett elméletek egy kizárólag kauzális-reduktív eljáráson alapszanak. Fentebb ez eljárás igazáról és határairól bővebben szóltam. A kollektív tudattalan képeinek és szimbólumainak az értékét csak akkor szabadíthatjuk fel. Nehezen és hosszas habozás után. Ez természetes folyamat. amennyiben csak feloldásból áll. hogy az “analízist”. mely önéletrajzi adatokon alapszik. vagyis amikor az álomképek a kollektív tudattalanból kerülnek a felszínre. 47 48 . A vízen át nem vezet híd. amplifikáció48). Előbb alaposan meg kellett győződnöm arról. ahol átgázolhat. hanem jelentőségükben megerősítjük és az összes tudatos eszközzel kiszélesítjük őket (ún. A nő szorongással ébred. ezért egy példát mondok el. Ez az eljárás nem túl egyszerű. Asszociációk: 46 Csak utólag fedeztem fel. Amint az analízis a szimbolikus fantáziaanyagot összetevőire bontja szét. mely az álmot (vagy a fantáziát) az emlék alkotóelemeire vagy az alapját képező ösztönfolyamatokra bontja fel.47 Ugyanezt a folyamatot figyelhetjük meg bizonyos szkizofréniaformák kezdeti stádiumában. hogy a természetes úton tudattalanul és spontán bekövetkező folyamatokat szándékosan hívjuk létre. végül saját balsikereimen okulva tanultam meg azt. amelyet transzcendentális funkciónak46 nevezünk. hogy a beteg nem leli meg útját és módját annak. netalán szenvedés. és a fentebbi ábrázolt irányba kell továbbfejlesztenem. E folyamat klasszikus leírását találjuk például Gerard de Nerval Auréllá-jában. ugyanúgy a szintetikus eljárás általános és érthető kifejezéssé integrálja ezeket. G. amelyek álmokban és víziókban spontán jelentkeznek. Ha ezeket a kollektív eszméket a személyes területre akarjuk redukálni. és a tudat meg a tudattalan között tátongó szakadékot hidalja át. mint a reális és imaginárius számok funkciója. köt. és tovább. Psychologische Abhandlungen.6.

gyógyíthatatlan betegség (visszaemlékezik X-nére.” A vágy erős homoszexuális háttere miatt inkompatibilis. . . A láb közismert fallikus szimbólum. mindketten idegesek. . a homoszexualitást súroló barátságról van szó.a rák szörnyű. Évek óta tartó rajongó. és ezáltal az élet egyéb lehetőségeit túl határozottan kizárja. . még nem értik eléggé egymást.e lehetséges út.und Schuhsymbolik. . hogy biztonságban a túloldalra jussak. A barátnő igen sok vonatkozásban hasonlít a betegre.biztosan arra vonatkozik. 1914. Ebből persze egykettőre félreértés támad. szexuálfantáziái is ennek megfelelőek. rajongó ölelésével. mégis. aki karcinómában halt meg). Analitikus (kauzális-reduktív) értelmezés 49 A magyarázatot egy mondatban foglalhatjuk össze: “Belátom. vagyis a megfelelő infantilis vágy: szeretném. . hogy ez a barátság túlérett. . hogy az egyik úgy találja. félek ettől a betegségtől. Aigremont: Fuss. Mindketten igen erősen érdeklődnek a művészet iránt. . és ezért többé-kevésbé tudattalanokká lesznek. Probleme der Mystik und ihrer Symbolik (A misztika és szimbolikájának problémái). amelynek ingerültségük az alapja. fantasztikus volt. amelyet a tények már régen bebizonyítottak. rettentően megijedtem: . barátnőjével szemben ő játssza a férfit.a rák olyan állat. Ezzel a barátnővel igen különös a helyzet. és az ideális barátság ellenére sokszor vad veszekedés folyik közöttük. hogy csak lassan jutok előbbre. Kettőjük közül a páciens az erősebb egyéniség. jobban ki kellene beszélniök magukat. 1949. A tudattalan ezzel el akarja távolítani őket egymástól.engem nyilván le akar húzni a víz alá. hogy a folyó túlsó partjára kellene jutnom (vagyis a barátnőmhöz való viszonyomat fel kell adnom. A veszekedés jobb híján már hosszú idő óta élvezetpótlék mindkettő számára.1. A rák a lábát ragadja meg. A betegnek már az anyjához való viszonya is túláradó.a túlsó oldalra kellene jutnom.vajon mi nem enged a túlsó partra? Persze. sokkal jobban szeretném. nem vettem észre. Gázló: Lehetőség arra. Ezek a vágyak a tudatos személyiség tendenciáival morális és esztétikai szempontból összeegyeztethetetlenek lévén. és anyja halála után érzéseit barátnőjére vitte át. hogy ebből még ideált csinálhat. hogy az akadályon túljussak. A jelenet rendesen azzal kezdődik. elnyomja őket. mivel elfojtott homoszexuális vágyai vannak vele kapcsolatban. ők azonban erről nem akarnak tudomást venni. bár minden jelenet “halálosan” kimerítette.másutt túl széles a patak. azaz ollói közül). “férfias lába” van. mire mindkettő lelkesen beszélni kezd. Különösen betegem nem tudott lemondani hosszú időn keresztül a meg nem értettség édes fájdalmáról. amelyről nem szívesen mondanának le. 50 Az álom teljes megfejtése tehát így hangzik: azért nem akar elszakadni barátnőjétől. mivel a betegnek nagy. 3.ezen az akadályon kell túljutnom. 49 A kétféle magyarázat hasonló felfogását találhatjuk Herbert Silberer igen jó könyvében.szörnyen átfogott. és szintén igen ideges. A félelem az elnyomott vágynak felel meg. ha barátnőm nem engedne ki öleléséből. 50 . már megint nagy jelenetem volt a barátnőmmel. aminek minden eddiginél hevesebb jelenet az eredménye. Mivel kölcsönös kapcsolatuk túlzottan bensőséges. ha anyám újra magához vonna. és csak hamis ambíció hitette el vele. és már maga is régen belátta. Rák: A rák egészen elbújt a vízben. A kezelés a lehetőség arra. Patak: Nehezen áthágható határ. 2. amely hátrafelé megy .

az álom minden személyét az álmodóra vonatkoztatja. hogy tehát a rák nem vonatkozhatik kizárólag a barátnőre vagy az anyára. pl. bekövetkezett az a pillanat. haszon és értelem nélküli idealista erőfeszítéseket kell tennie. pl. egyszerűen azért. ezek csak az alany különböző tudattalan tendenciáinak és feltételeinek kifejezései. Ezzel az értelmezéssel szemben áll az. hogy ezt a hajlamot magától is beismerje. 1917. 51 Vö. már semmiféle ellenállásra nem találok benne. hogy erősen kell ügyelnünk a felmerülő archetipikus motívumokra. Amíg ezt hiszi. Lásd Collected Papers on Analytical Psychology. A különös szimbólumválasztás ténye is homályban marad. Függelék. A szintetikus vagy konstruktív értelmezési módszer51 alanyi síkú értelmezésből áll. ha számot tudok vetni élményemmel. a gázló és a rák. A szintetikus (konstruktív) értelmezés A páciens számára nem tudatosult. amely titokban keletkezik valahol. de csak akkor. ezért érdektelen és hatástalan. Ez az eljárás az alanyi síkon mozgó értelmezés. Azonban épp ebben a pillanatban rendkívüli és váratlan veszély fenyeget: valami “állati” (embertelen vagy emberen túli). a “rák” betegséggel való kapcsolata. és gyógyíthatatlan (mindennél erősebb). sárkány. amely hátrafelé és a mélybe megy. 2. az álmodóra magára is utal. A kauzálisreduktív eljárás megfeledkezik arról. és amely a további haladásnak ellenszegül. mivel a beteg rendkívüli szemérmessége ilyesmit semmi körülmények között el nem fogadott volna. hogy egész egyéniségét magával vonja. Ez a veszély olyan. Ha egy ilyen motívum kerül világosan az előtérbe. kígyó vagy hal ugyanazt a szolgálatot tenné. míg a beteg jobb belátásra nem tért. E nem kívánt hajlam kínos voltát belátásával már régen legyőzte. mivel az álomtartalmat reminiszcenciakomplexusokra fejti fel. amelyek külső helyzetekre vonatkoznak. javítania kell. amikor interpretációnk módszerét meg kell változtatnunk. csak mindig ugyanazt különböző változatokban. hogy az álom szubjektív jelenség.” Ez a magyarázat a betegnek semmi újat nem mond. ha nem is volt neki kellemes. A tárgyi síkon mozgó értelmezés analitikus. hableányét. Pedig lehetséges e határon túlkerülni. s az álmodót azzal fenyegeti. amelyben az álom kifejezései reális tárgyakkal azonosíthatók. Ha tehát a kezelés jelenlegi állapotában ezt a magyarázatot mondom el neki. hatnia kell rá. .) Ebben az esetben tehát minden álomtartalmat mint a szubjektív tartalmak szimbólumát kell felfognunk. De azt felelte volna: “Minek is még analizálni ezt az álmot? Csak ugyanazt mondja. Polip. Az álmodó az egész álom: ő a patak. hogy barátnője akadályozza és húzza le őt. Miért jelenik meg pl. amit már úgyis régen tudok. pl. amelyik minden álomrészletet. (Az élményben nemcsak a tárgyat élem át. Az alanyi síkú értelmezés szintetikus. hogy a mélybe ne húzzák. Bizonyos tények már régebben meggyőzték e homoszexuális tendencia meglétéről. Mindenekelőtt nem veszi eléggé figyelembe a beteg asszociációit. hanem az alanyra. Más helyütt ezt az eljárást “hermeneutikus” módszernek neveztem. A kauzális-reduktív eljárásnak ebben az esetben bizonyos hátrányai vannak: 1. elkövetkezett az ideje annak. tárgyi síkon mozgó értelmezésnek nevezek. “fel kell emelnie”. hanem elsősorban önmagamat. mint egy gyilkos betegség. Ezért a következő terminológiát vezettem be: minden olyan magyarázatot. hogy a legyőzendő akadály őbenne magában rejlik: olyan határ. Természetesen a barátnő is ilyen erőfeszítéseket tesz. Der Inhalt der Psychose. a barátnő-anya éppen rák formájában? Szebb és plasztikusabb formát is választhatna. mivel az alapul szolgáló reminiszcenciakomplexusokat a külső körülményektől elvonatkoztatva az alany tendenciái vagy részeiként fogja fel és újra hozzákapcsolja őket. 2. Ha az analitikus vagy kauzális-reduktív magyarázat már nem mond újat.Ez a magyarázat természetesen a beteg magasfeszültségű barátságideáljának súlyos aláértékelése. 3. A kezelés elején hasonló magyarázat lehetetlen lett volna. A beteg azt képzeli. amelyen nehéz átlépni. tanítania. 2. kiad. kiad. Az analízisnek ezen a fokán azonban már nem haragudott meg ezért a magyarázatért. A belátás “mérgét” nagy vigyázattal és a legkisebb adagokban kellett beléje csepegtetni. úgy.

úgy érzi. Ging orákulumaiban “a nagy vízen való átkelés”. amely azonban ebben az esetben férfiakra irányul. amely még az ösztön kényszerű jellegét viseli magán. Ezzel újabb okát látjuk annak. és olyasvalami. Erre tökéletesen megfelelő szimbólum az állat. A helyváltoztatásnak beállítottság-változásként való értelmezését támogatják bizonyos primitív nyelvek kifejezései. ösztönös mohóságról van szó. Ez a libidónak egy neveletlen. ami már az anyján is jelentkezett. Hogy vajon anyja és barátnője ezt a tulajdonságot valóban birtokolják-e. amelyekben pl. amely “emberi. aki halálakor ugyannyi idős volt. nem realizált hasonlóság alapján lehetséges. amelynek szenvedélyessége. Elsősorban tudjuk. és aki rá különösen igéző és megbabonázó (fascináló) benyomást tett. Az a tény. Ezt 52 Richard Wilhelm: J. A helyzet csak akkor változik meg. érzése szerint sokkal veszélyesebb hajlamnak áldozatául ne essék. Így. Az álomnyelv megértéséhez sok párhuzamra van szükségünk a primitív emberek pszichológiájából és a történelmi szimbolikából. De miért éppen rák ez az állat? A beteg ehhez X-né halálos rákbetegségét asszociálja. Azonosulás csak tudattalan. hogy ez a homályosan sejtett tendencia erkölcstelen életre csábítja. És barátnőjét sem kényszeríthetjük megváltozásra: ha viszont meg akar változni. Ezzel egy újabb. egy tehetséges művésszel. “az indulás helyén vagyok”.) De ebben a “veszélyes” tendenciában rejlik egészsége. hogy miért nem tud elszabadulni barátnőjétől: muszáj hozzá ragaszkodnia. A betegünk a következőket meséli róla. Das Buch der Wandlungen. a jövendő egészséges személyiség csírája. Minél magasabbra jut az egyik. differenciálatlan és nem emberiesített darabja. Ennek kell utánanéznünk. X-né korán özvegyen maradt. mert attól félt. Ettől az értelmetlenségtől csak az alanyi szintű felfogás szabadit meg. akit betegünk személyesen is ismert. hogy ez a bizonyos tulajdonság már az anyján jelentkezett. infantilis kapcsolatokhoz ragaszkodunk. a páciens komor erkölcsbírói képet öltött. amely azonban védelmére szolgál. Mennyiben hasonlít betegünk X-néhez? A beteget korábbi fantáziák és álmok egész sorára emlékeztethettem. mint most a beteg. Volt egy sor kalandja különböző férfiakkal. ez a beteg szempontjából lényegtelen. hogy “indulófélben vagyok”. hogy mit jelent a rák. hogy az olyasvalami. ami megakadályozza a határ átlépésében. hiszen halott. hogy őbenne magában van valami. nagyon is emberi” kárörömöt takart. Anyján már nem változik semmi. 1924. tehát még szelídítetlen. az. amely minden elmúlt fejlődéstörténeti korszak funkciólehetőségeinek székhelye. így hangzik. igen életvidám asszony volt. mivel az álmok lényegükben a tudattalanból eredtek. amely nem retten vissza az élethez szükséges merészségtől. amelyek világosan azt mutatták. Mi a titok a betegek anyjához és barátnőjéhez való viszonyában? Közös az erős. ez az ő dolga. Itt tehát X-nével való utalásszerű azonosulásról lehet szó. E kívánság tehát az erős infantilis mohóság jegyét viseli magán. az ok. mint dühös kakasok ugranak egymásnak. teljesen hatalmába kerítette őt. vagyis az egyik helyzetből vagy beállítottságból a másikba való átjutásban. Az álom ugyanis azt mutatja meg a betegnek. hogy benne is megvan a könnyűvérű természet. Miért? Mert mindkettő azt hiszi. Ging. Hirtelen súlyos betegségét és korai halálát a sors büntetéseként fogta fel az asszony könnyelmű életéért. infantilis jelenségre mutat. amelyet azonban mindig elnyomott. hogy annak a másik. ami a barátnőn tűnik fel (mivel ő maga vonatkoztatta a rákot a barátnőre). Midőn X-né meghalt.hiszen az ő esete azonos a betegével. igen fontos adalékot kaptunk az “állati” elem felismeréséhez: újfent ugyanarról a szelídítetlen. annál magasabbra kell felküzdenie magát a másiknak. Ezért áll meg egy infantilis homoszexuális fokon. (A tapasztalat szerint ez egyike a leghatékonyabb indítóokoknak. A beteg azonban más következtetésre jutott annak idején X-né sorsából. rajongó szeretetvágy.52 Most aztán minden annak a megértésétől függ. amely közismerten vak. főleg egy különös emberrel. Ennek klasszikus példája J. . hogy a másik a tárgy. amiért a páciens őt (önmagának sem vallva be) irigyelte. és mindegyik megpróbál a másik feje fölé kerülni. ha ő maga megváltozik. amiért meg nem felelő.

hogy a rák a patakban lapult. a tudattalanban rejlő dinamikus erő. a felfedezés szempontjából értékes princípiumnak bizonyul. A víz tehát a tudattalant jelenti. amit csak ő maga kíván. hogy a túlpartra kerüljön. Így teljesedik be tudattalanul X-nével és szeretőjével való azonosulása. Nem látta eddig az éppen most megvilágított “tudattalan kapcsolatokat. hogy X-nének nem kis művészi tehetsége volt. még a tárgyi szintű analízis körébe tartozott. ő irányítja barátnőjét. amelyek a barátnőjéhez fűzték. A fascináltság ugyanis kényszeres jelenség. és amely a művésszel való barátságához vezetett. hogy a betegnek a művészéhez hasonló (tudattalan) diszpozíciója kell. Barátnője határozottan nőies külső megjelenésében is. Ezek a beteget állandóan vissza akarják vezetni barátnőjével való kapcsolatához. Most a betegnek abból a megjegyzéséből indulunk ki. amelyhez két személy szükséges. . ez tartotta távol az élettől és továbbfejlődéstől.53 Emlékezzünk az álom analízisére. s a megigézettnek megfelelő diszpozíciót kell magában hordoznia. jobban mondva a tudattalanságot. de nem tudatosan. ez kapcsolatjelenség. a hangadó. elrejtette őket a víz. Ezzel azonban nem jutottunk még az azonosítás történetének végére. 53 Nem feledkezem meg arról a tényről sem. állandóan X-né példájával ijesztgette magát. de teljesítenünk kell az elmélet követelményeit. hiszen a rák is a tudattalan. azaz megszállják. amit a beteg elbeszélt: mily nagy és különösen megbűvölő hatással volt rá a művész. hogy legyen. Egy férfival azonosította tehát magát. és ez terhelte meg egy ki nem elégítő barátság kínjával. Hangja is erősebb és mélyebb. (A rák hátrafelé megy. és a szimbólumválasztás jelentőségét sem magyaráztuk meg kielégítően. s hogy korábban nem látta. különben nincs igézet. Ez a részlet.) Barátnőjéhez való kapcsolata azonban betegséget jelent: hiszen ettől lett ideges. hanem tudattalan tendenciái játsszák ezt. A tudattalan identifikációk mindig ebbe torkollnak. Akadályt pontosan ezek a tudattalan kapcsolatai képeztek. hogy a művésszel való azonosítás mélyebb alapja a beteg bizonyos alkotóképességén nyugszik. Ennek a hajlamnak azonban tudattalannak kell maradnia. amelyet nem a tudat motivál. tehát mindenfajta belátás és javító szándék számára hozzáférhetetlenek. és olyasmire is rákényszeríti. amelyben a “férfias”-ra való utalással találkoztunk (láb). E megállapítás igazságát könnyű volt a már ismert anyagból bizonyítani. A patak az az akadály. ha visszaemlékezünk arra. amely csak férje halála után fejlődött ki benne. Ez újabb nyomra vezet: a páciens ugyanazt a szerepet játssza barátnőjével szemben. Így éli ki mégis könnyelmű hajlamát. szigorúan véve. Az ilyen fascináló hatás sohasem kizárólagosan egyik személyről irányul a másikra. míg a páciens szemmel láthatóan férfias típus. Megvan az ehhez szükséges erejük. tudattalanok lévén. hiszen még nem aknáztunk ki minden asszociációt. mint barátnőjéé. X-néről mint igen nőies asszonyról beszélt. akkor sosem ment volna bele. nem akarati folyamat. mint saját komplexusai tudattalan ábrázolóját. A rák tehát a tudattalan tartalmak szimbóluma. Úgy látszik. Fel kell tételeznünk. hanem a tudattalanból fölmerülő és magát a tudatra ráerőszakoló jelenség. aki lágyságában és szeretetreméltóságában hasonlít barátnőjéhez a páciens szerint. De nem szabad elfelejtenünk. a rejtettséget. Természetesen számára nem volt világos ez az összefüggés. amely megakadályozza. hogy ez ismeret birtokába csak alanyi síkon jutottunk. Gyakorlatilag megelégedhetnénk az eddig elért eredménnyel. mint amit a művész játszott volt X-nével szemben. amely tehát ily módon igen fontos heurisztikus. hogy e képesség az azonosítás egyik lényeges motívuma volt.büntetendő. a víz alatt. A beteg utólag elmondta. A beteg valóban a fék szerepét játssza barátnőjével szemben: ő az aktívabb. Ezzel már sokkal többet tudtunk meg a rákról: ez a megszelídítetlen libidódarab belső lélektanát képviseli.

különös módon megváltozik a képe. azaz egy bizonyos aspektusának megszemélyesítéseként kell felfognunk. Ha nem tudunk fellelni ilyen részletet az álmodóban magában. mint egy gonosz varázsló. az ilyen kivetítés mindig aktuális. mindig a kezelésen kívül kerülnek napvilágra. bizony nagy szükségünk lenne jó tanácsra. hol viszont másképp. amivé a páciens lenni szeretne. amelyet tudatosan nem realizál. érzékeny és nőies lény. Die Beziehungen zwischen dem Ich uud dem Unbewussten. Azt gyaníthatjuk. De akkor én magam vagyok az akadály. hogyha nincs itt nálam? Akkor sem változom?” Mire ő: “Amikor itt vagyok. szörnyű. Ezek szerint X-né annak a képmása.54 Ez bizonyos mértékig igaz. és a projekciót még csak magával sem vihette. Tovább kérdeztem: “Igen? Milyennek?” Ő: “Néha veszedelmes. akkor . in: Psychologische Abhandlungen. mivel a betegben szunnyadó tudattalan művészi tevékenység momentumát már X-né alakja fedi. 54 A nőben rejlő férfi lélekrészt animusnak neveztem. milyennek lát. akinek valamiféle jelentősége lenne a számára. és tovább. amikor férfias vonásaira először felhívtam a figyelmét.”. de mégsem akar. Hiszen nem ilyen. Azt hiszi. hogy a művész a betegben lakozó férfielem képe. X-né tehát a beteg jellemének egyoldalú. vagy hosszabb ideig nem találkozunk. és ezért ez a tudattalanban marad. Nem. De a borzongató megbűvölő elemet nem tudjuk elhelyezni férfias vonásaiban. hogy jut ilyesmi az eszembe. sem varázsló stb. a rák. Ezt a korábban felfedett anyag (szexuálfantáziák) alapján könnyen bebizonyíthattam. ez a beteget hidegen hagyná . A titokzatos művészt nem lehet alanyi síkra emelni. Inkább képzeletbeli alak volt a számára. és a legkevésbé sem férfias. kellemes embernek látom. Hol eszményített alakban jelenik meg. Igazán nem tudom. Nagyon és őszintén meglepődött. hogy én semmi ilyesmit nem vettem észre.7. Ezzel újra a tárgyi síkra jutottunk. De a rafináltabb dolgok sosem jelentkeznek a felszínen. hiszen ezt az érzést ő maga produkálta. azonosított a művésszel. Ha ebben a sajátos esetben a tárgyi síkra korlátoznók magunkat. fejezet A KOLLEKTÍV TUDATTALAN ARCHETÍPUSAI Most az a feladatunk. Pedig valahol ennek is lennie kell. valamint Emma Jung: Ein Beitrag zum Problem des Animus. Ezzel egy újabb igen fontos pontot ismerünk fel: engem kontaminált. vagy egy démon. 296.” Itt elhallgatott. Ezért óvatosan azt kérdeztem: “Ugyan. Joggal lehetne azt mondani. hogy a még csak tárgyi síkon megérett kapcsolatokat alanyi szinten is értelmezzük. aki orvosa lévén. IV. hogy egészen rendkívülien finom. különben érezhetően benne lenne még. mivel a beteg e szempontból valóban áltatja magát. és tovább. akire ezt a részletet kivetítette. “de hisz én nem is vagyok a művész. old. A beteg nem ismer olyan férfit. . de ha egyedül maradok. Ha megpróbáljuk X-né alakját alanyi szinten magyarázni. amely megakadályozza a túlpartra jutásban. hogy rám vetítette ki ezt a tulajdonságot. rajtam kívül. old. Hiába nyilatkoztatnám ki. ezért hiányzott az ő lelki kelléktárából. vagyis kell valahol lenni valakinek.azt csak kivetíthette. 117. Vö. akinek különben ehhez az emberhez azon az egyszerű fascináló benyomáson túl személyes kapcsolata nem volt. Látszólag nyoma sincs. De kire? Még a művészhez tapadna? Hiszen az már régen eltűnt a beteg látóhatáráról. természetesen sokat jelentek neki. jövőbe kivetített képét ábrázolja. Bizonyos. ő tehát tudattalan fantáziáiban velem szemben X-né helyét foglalja el. míg a férfiak nőies lélekrészét animának. másképpen nem találjuk meg a kivetítés alanyát.hiszen ezt ő is éppolyan jól tudja.” Tehát ez a részlet nálam volt indulatátvitel formájában. én nem is vagyok gonosz. E célból el kell vonatkoztatnunk a tárgytól. és a beteg szubjektív komplexusainak szimbolikus megjelenítéseként kell tekintenünk őket. mivel ez ma is benne gyökerezik a beteg tudattalanában.amint tapasztalatból tudjuk . akkor valamelyest az álmodó lélekrésznek.

s egy feloldhatatlan konfliktus az élet megrekedését jelenti. hiszen azt éppoly kevéssé fogadhatja el. vagy sem? “Varázsló” és “démon” alapjában véve olyan tulajdonságokat jelentenek. hanem mitologikus tulajdonságok. s a “gonosz varázslók” . ha így beszél. hogy ő maga lenne. amelyekről azonnal nyilvánvaló: nem egyéni emberi. gonosz kifejezés jelenik meg az arcán. A projekció továbbra is élne benne. vagyis képpé nyilvánítja. Minek a képévé? Ez a legnagyobb nehézség. “No igen” . bár rendesen intuitív. Hiszen a “démonok” nem személyes emlékképek. személyes tulajdonság-e az. hogy tudott volna róla. Éppoly kevéssé tűrheti el. és megvetem őt. az elfojtás jege megtört. A páciens létének új fázisába lépett. ha ilyesmit akarunk átvinni a személyére. a legkellemetlenebb félreértések fenyegetnek.mire az így felel: “Micsoda. hogy maga az. méghozzá borzalmas. pontosan meg kell állapítanunk. ami lényegesen kellemetlenebb. hogy démonná tegyék. ami újabb elfojtás a tudat felszínén való megtartás helyett. mint hogy én vagyok az. Ezen a ponton már sok kezelés megakadt. amelyet rám vetít ki. Szóval mégis démon volna? Vagy én vagyok a ragadozó. Szörnyű érzés. amelyen a beteg sohasem tudta túltenni magát. Mi ez? Csalódott szerelem? Sértés. Egy csapásra kínos félreértés lehetőségét látom magam előtt.ezt el nem fogadhatom. ebben a pillanatban úgy érzem. mivel akkor úgy kell kezelnie engem is. és keresztülnéz a sötét folton. bár minden erőmmel küzdök az érzés ellen. Nem is tudom leírni. Most már tudom. hogy a személy fölötti vagy kollektív tudattalan tartalmát vetítettük ki.” Ez a kijelentés új fénybe állítja a történteket: most én foglaltam el a barátnő helyét. sőt ellenkezőleg: most az ismeretlen már a tudattalanból fenyeget. kritikus szemmel meg nem bírált ítéletek formájában mégis embertársainkra szoktuk kivetíteni. ez ostobaság. milyen rémes érzés. Így keletkeznek a feloldhatatlan konfliktusok. a démon. vagyis akkor az ismeretlen állandóan a levegőben lesz. Megint csak az lesz a vége.feleli az orvos -. gyűlöletes. Mire tapintottam rá? Milyen új húr pendült meg? Mindez csak múló pillanat. rám helyeződik át. A “varázsló” és a “démon” mitológiai alakok. hogy mindaz. mint az orvos. eddig sohasem tapasztalt ellenállás bukkan fel. embertelen. ami fájdalmas és rossz volt barátnőjével való kapcsolatában. amelyek a beteget megrohanó ismeretlen. A tudattalan öleléséből nem szabadulhatunk másképp. A beteg arckifejezése újra megnyugszik. csak egyelőre nem látjuk világosan. vad. és én valóban lelki fejlődése akadályozójává lennék. én legyek férfivá. Oktalanság. hogy mi az az ismeretlen x. Az ilyen attribútum mindig arra mutat. A barátnőn már túlkerült. csak ha az orvos önmagát alanyi szintre emeli. Egy bizonyos: ha a beteg megragad az átvitelnek ebben a formájában. Valahányszor ilyen elfogadhatatlan elem merül fel. E miatt az érzés miatt e pillanatokban gyűlölöm a barátnőmet. fascináló gonosz varázslóvá vagy éppen démonná? Nem. de a titokzatos ismeretlen elleni heves vita közepette. igaz. soha . hogy a jó is. valóban démoni. “embertelen” érzésnek felelnek meg.mint én. Egy másik lehetőség: a beteg újra régi védekezési módjához fordul. ismeretlen.” És igaza is van. Inkább elhiszem azt. Ezzel semmit sem nyertünk. mintha éppen azt a pontot érintette volna lelkemben. és a legkülönbözőbb félreértéseket okozza. leértékelés? Tekintete mint egy ragadozóé. fantasztikus elvakultság. és előttem félelemtől kínzott áldozatom ül. anélkül. mint ahogy barátnőjét kezelte. “a beteg tudattalanában lévő egyik képpé” . A szeme különösen csillog. Tehát az átvitel új fázisba lépett. aki a kétségbeesés állati erejével próbál védekezni gonosz varázslatom ellen? Mindez képtelenség. hogy bennem látja a démont. kapcsolataink mindenkori kárára. amelyen barátnőmmel való kapcsolatomban nem tudok túljutni. és szinte megkönnyebbülten mondja: “Különös. Ezek a jelzők tehát nem alkalmazhatók egy emberi személyiségre. ami pedig az egész módszernek természetes követelménye.

mivel ez hatásos. hiszen az isteneket. De a kollektív psziché tartalma különbözik és szemben áll az egyéni psziché tartalmával. hogy az irracionalitás őrültségeit a legtökéletesebben alkossa meg. természetesen tudattalanul démonok. archetípusok vagy dominánsok az idők folyamán pontosan körvonalazódtak. archetípusaik. varázslók stb. mivel ezek olyan fogalmak. a tudattalan destruktív erőinek lázadását éljük át. az archetípusokat megtörtént események effektusa. Fölösleges megjegyezni. mert láthatatlan. Ezek uralkodnak. Értelmetlen lenne ezeket a tudattalan lehetőségeket személyes számlánkra írni. azaz tudattalan tartalmakként. hogy ugyanazt beteges formában barátnőjéhez való kapcsolatában magasztos önfeláldozásban élje át. az ún. aki a neki irracionálisnak tűnő életlehetőség (X-né) elől elmenekül. Eredménye páratlan tömeggyilkosság. sosem fogta fel lelki projekciókként. A valláshoz hasonlóan erős funkciónak az elfojtása az egyéni pszichológiára is súlyos hatású. Ezzel végük is volt. Éppígy nem nevezzük embertársunkat démonnak. Ennek a libidónak a visszaáramlása rendkívülien megerősíti ugyanis a tudattalant. tehát valóságos. azaz hasonló tapasztalatok összehalmozódása révén kibontakozó általános alakjaik bizonyos általános fizikai alapvonalaknak felel meg. világában élünk. mert surranó zaja megijeszti. mint egy gyógyíthatatlan betegség. hacsak nem árad belőle tényleg valami démoni hatáshoz hasonló. bár ezekről valaha mindenki hallott vagy olvasott. Csak a felvilágosodás korában látta be az emberiség. mint hogy az irracionálist szükséges. E képben bizonyos vonások. hanem pszichikai realitásként kell felfognunk. szentekben és latrokban. démonokat stb. hogy istenek a valóságban nincsenek. Ezzel természetesen nem akarjuk letagadni a kollektív tudattalan tartalmának esetleg igen hatékony létezését. a képsorozatok átlagos szabályszerűségei. ezek csak projekciók. Nincs más lehetőség. A naiv ember számára ezek a dolgok sosem váltak el az egyéni tudattól. és tartalmát nem konkrét (ez visszafejlődés lenne!).56 Amennyiben ezek a képek a pszichikai események relatíve hű ábrázolásai. Éppígy részünk van istenekben és ördögökben. amelyeket a lélek újra meg újra átél. hanem mint magától értetődő valóságot. azaz domináns törvények és princípiumok képei. de éppúgy felfoghatók az eseményeket előidéző tényezőként is. ez most a tudattalanba süllyedt.sem. hogy archaikus kollektív tartalmával hatalmas befolyást kezd gyakorolni a tudatra. Akkor az egyén és a nép egyaránt kényszerül az irracionalitás átélésére. ezek az istenek. Napjainkban is a kollektív psziché. és ennek révén olyan libidótöbblettel mérgezte meg magát az ember. azaz kollektív psziché. . azért nem fog csörgőkígyónak nevezni egy gyíkot vagy egy siklót. csupán azért. Így lehetséges. A felvilágosodás kora közismerten a francia forradalom rémtetteivel végződött. és nem individuálpsziché. és legmagasabb idealizmusát. Mint már föntebb megjegyeztem. hogy mindez ma is igaz. akkor ennek mindenütt meg kellene mutatkoznia. amelynek. akkor ez az ember valóban démon volna. Ezt kicsiben betegünkön szemlélhetjük. Ha ez valóban személyes karakterének egy darabja volna. és ezzel az irracionális funkciót a tudattalanba süllyesztette. Amennyiben tudattalanunk révén részesei vagyunk a történeti kollektív pszichének. Ezért feltétlenül szükséges meghúzni a lehető legélesebb határvonalat a személyes és a személytelen területe között. onnan feltartóztathatatlanul és pusztítóan hat.55 A tudattalan éppen ezt kereste. mert mindig előforduló pszichológiai funkciónak kell elismernünk. amelyek a legerősebb indulatokkal töltötték meg a megelőző korokat. amely minden irracionálisat megfosztott értékétől. Ha a funkció egyszer a tudattalanba került. amely ősidők óta alakult ki tapasztalatok lecsapódásából és ezeknek a priori voltából. Helyzetét mértéktelenül megerősítette a modern élet racionalizmusa. A kollektív tudattalan egy olyan világ képe. hogy archetipikus képeket közvetlenül vihetünk át szemléleti fogalmak formájában a 55 56 Ezt 1916-ban írtam. a gyökerét nem bírjuk kiirtani. amit azelőtt az istenképek kultuszában élt ki. értelmének javát arra kell fordítania. Ez azonban mitológia. annyira. Ha hallott is valaki a csörgőkígyóról.és lecsapódásaként is felfoghatjuk. A megfelelő lelki funkciónak azonban korántsem volt vége.

Azért még nem ördögi. amely szintén az egész világon elterjedt képzet. ezért a kettő között egy “ördögi” (azaz elválasztó) hatás működik. és mágikus ereje van.58 Ez az alak . mongoloid típusú ember formájában. Embertársaink mágikus vagy démoni hatása ezzel megszűnik. Meyrink ezt természetesen nem tőlem tanulta. egy különleges képességű egyéniség. könyvben. A kivetítőnek sem kell ördögnek lennie. amelyekre igen kell ügyelnünk. Ez a démonkép az istenfogalom egyik legalacsonyabb és legrégibb foka. aki mágikus erejével elszabadítja a világháborút. Ezért az archetípusok igen fontos. A fizikai adottságokkal57 való rokonságuk miatt az archetípusok rendesen kivetítve jelennek meg. de a kivetítővel nem fér össze. A varázslótípus előfordul a Zarathustrá-ban is. mindenféle félreértés. in: Eranos-Jahrbuch.fizikai eseményekre. Ezzel azonban egészen új feladat előtt állunk: az a kérdés. vagyis az ember el nem ismert sötét oldalának veszedelmes aspektusa. hogy az ördögi benne is éppannyira megvan. Ezzel egy percig sem akarjuk azt mondani.gyakran jelenik meg sötét bőrű. hanem éppolyan tisztességes ember lehet. aki mágikus erő hordozója. mert azon az emberen tényleg van valami. vagy “ő az. olyan mélyen gyökerezik sok primitív nép lelkében. Nem szabad egyszerűen elnyomni őket. sőt éppen ő esett csapdába először. értékelésük és megítélésük nem könnyű. mivel kellemetlen érzésünket a kollektív tudattalan meghatározható nagyságára vezethetjük vissza. amiért is a tudattalan szétválasztja és egymástól távol tartja őket. veszekedés. képet és kifejezést kölcsönözve egy ahhoz hasonló érzésnek. hogy föltételezik “doktor”-állatok előfordulását is. bár el kell ismernie.vagy túlbecsülése formájában. mennél inkább túlsúlyban van azonban a mágikus jelleg. vagy ugyancsak Meyrink Tibeti varázsló-ja. A kollektív tudattalan tartalmak kivetítésénél szinte szabályszerűen fellépő egyik archetípus a túlnyomóan félelmetes hatású “varázsló démon”. a Denevérek c. annál jobban sikerülhet ez a szétválasztás. esetleg veszélyes aspektusú . Sokszor nehéz vagy alig lehetséges az “árnyéktól” elválasztani. mint a másik. azután az energia. old. Ezért mondjuk: “istenít valakit”.59 Az archetípusok felismerésével jelentős lépést tettünk. Az ördög megjelenése ebben az esetben azt jelenti. Archeteden des kollektíven Unbewussten. hogy az illető szinte ördög lenne. rajongás és bolondság előidézőiként. mégpedig ha tudattalanok. azaz fantasztikus híreszteléseknek. mint amit betegem énreám vetített ki. bizalmatlanságnak és előítéleteknek. aki szellemekkel érintkezik. hiszen ő vetítette ki. mi 57 58 Lásd Seelneprobleme den Gegenwart. ellenkezőleg: akár rendkívülien jó ember is lehet. Ezek az okozói modern mítoszképződéseknek. Az északkaliforniai achumavék különbséget tesznek a közönséges prérifarkas és az “orvos-prérifarkas” között. Jó példája ennek Meyrink Gólem-ja. aminek nem kis jelentősége van. hanem szabadon alkotta saját tudattalanából. hogy a két ember (most és a közeljövőben) összeférhetetlen. Az ördög az “árnyék” archetípus egyik variánsa. 169. hanem pszichikai kórokozó voltuk miatt pontos megfontolásra méltók. akkor a mindenkori környezet személyeinek túlzott alá. akitől X hányingert kap”. ez csak azért történhetik. 59 . jelentős tények. hiszen a bölcs öregember igen pozitív aspektusában is megjelenhetik.amennyiben negatív. a mágikus erő. Mivel rendesen projekció formájában jelennek meg. és mivel ezek csak ott rögződhetnek. Ha valaki az ördögöt embertársára vetíti ki. Például az éter a lehelet vagy a lélek hagyományos anyaga. ahol ennek valamilyen alapja van. amely a Föld minden világnézetében képviselve van. Vö. és tovább Az orvos-varázsló képzet. a Faust-ban ez maga a hős. ami a kép rögződését megkönnyíti. Ez a törzs primitív varázslójának vagy sámán-orvosának (Medizinmann) típusa.

Így megkapnánk a mai való állapot képét: a civilizációs kéreggel fedett sötét bőrű bestiát világosan látnánk. Mielőtt az egyesítés lehetőségével foglalkoznánk. A rák a tudattalan eleven tartalma. amelyről tárgyi szintű elemzéssel nem deríthetünk ki minden lényegeset. míg a kollektív tudattalan által aktivált energiatömeg ki nem merül. mivel a kollektív tudattalan tartalmak nemcsak az archaikus. amivel azt fejezi ki. egy primitív állapot. Meg kell találni a lehetőséget a két rész egyesítésére. ha működésbe lépnek. hogy a mitológiai kollektív pszichikus tartalom a tudat tárgyától eloldódott. Hogy ez a jellemzés mennyire találó. és az egyéni pszichén kívül mint pszichikai realitás konszolidálódott. Ez azonban csak ott lehetséges. másfelől egy négerkultúra-féleség. és nem ereszti. Nyomatékosan meg kell állapítanunk. Megelégedhetünk-e az archetípusok hatékony jelenlétének megállapításával. azt már látjuk. hogy a fejlődést nemcsak megállítsák. Látjuk. különösen az állatszimbólum utal az emberen kívülire. ez a legnagyobb előnye és a legnagyobb veszélye is.60 Az ilyen tartalmak vagy Semon kifejezésével . mint a viszonylagosan rövid specifikus emberi lét. Ezt az energetikai körforgást a vallások az istenekkel való kultikus 60 H. Az ilyen disszociáció azonban rögtön szintézist és a kifejletlen tulajdonságok fejlesztését követeli. A katolicizmus esetében valóban ez a helyzet. Fejtegetésünk révén az álom. azaz pontosabban szólva a felismerés alapján posztuláljuk ilyen tartalmak pszichikai egzisztenciáját. Nyilvánvaló. hiszen ezeknek a korszaka sokkal tovább tartott. Ganz a tudattalan Leibniznél való szerepéről (1917) szóló filozófiai disszertációjában idézte Semon engrammateóriáját a kollektív tudattalan magyarázatára. másfelől mint veszélyes betegséget jellemzik. és azt is láttuk fentebb. minden fejlődés lehetetlen. hanem mindaddig visszafejlődéssé változtassák.módon tisztázhatja a helyzetet az én a pszichológiai nem-énnel. Annyit viszont elértünk. E félelem a kollektív tudattalan tartalmától való primitív rettegés. hogy a kollektív tudattalannal tudatosan szembeállítjuk. hogy itt nemcsak felismerési tartalmakról van szó. és annak leglényegesebb része. s nem is hatástalaníthatjuk. más szóval e vallás dogmáinak és rítusainak olyan szemléltetést és cselekményt kell tartalmazniok.engrammák. Mindaddig. Egyfelől állna a differenciált és modern én. tehát eleven vallásosság létezik. a tudattalan varázslóalakjának egyik képe voltam. azaz személyen túlira. hogy a beteg azonosítja magát X-nével. amelyek a tudatkontrollnak csak részben vannak alávetve. hogy az orvost a művésszel azonosította. A felismerési aktussal tételezzük az archetípus valóságát. ekkor újra számolhatunk vele. vissza kell térnünk a kiindulópontul szolgáló álomhoz. rendkívülien alkalmasak arra. míg a kollektív tudattalan és az individuálpsziché megkülönböztethetetlenül összeforr. Mindezt az álomban a hátráló rák szimbóluma fedi. . hogy a határon átlépjen. hogy neki is van kapcsolata a különös művészhez. és magára hagyhatjuk-e ezt a továbbiakban? Ezzel tartós disszociált állapotot hoznánk létre: az individuálpsziché és a kollektív psziché közti állandó meghasonlást. Az álom és a hozzá kapcsolódó anyag a kollektív tudattalant egyfelől mint a víz mélyén rejtve élő alacsonyrendű állatot. Ha az álmodó mégis elszánja magát arra. megragadja. specifikusan emberi funkcióformák székhelyei. A kollektív tudattalan általam meghatározott fogalma csak bizonyos fokig fedi Semon törzstörténeti mneme-fogalmát. hanem az emberiség állati elődeinek funkcióemlékét is tartalmazzák. alanyi síkon értve. amelyet időben elvégzett operációval meg lehet gyógyítani. sőt legnagyobbrészt valószínűleg teljesen függetlenek tőle. hanem olyan alanyon túli (transzszubjektív). nevezetesen a félelem számára tágabb magyarázatot kaptunk. messzemenően autonóm pszichikai rendszerekről. ahol még érvényes. különben elhatározásunk csak egy irányt követhetne: a primitív részt újra el kellene nyomnunk. amely gazdagon kifejlett szimbolikájával a primitív embert elég kifejezéshez segíti.hogy az álom képével éljünk. Mint mondottuk. Az energia azonban újra használható lesz azáltal. amelyek a legősibb emlékekre nyúlnak vissza. a tudattalan megelevenedik. hogy én. a határt nem lehet áthágni .

1942. 4. mivel állandóan fantaziálásban tobzódik. Ezzel megöli a szörnyet. ami az új beállítottságba való továbbfejlődéssel jelent egyet. .63 Ki kell emelnem azt a jelentős tényt. hogy törzsi történetünk aktivált lelki tartalmaival tisztába jöhessünk. Így a mítosz igen szemléletes módon ábrázolja azt a problémát. amelyeket Longfellow Hiawathá-jából ismerünk.. legtöbbször a szörny többi áldozatával együtt. valamint a tudattalan mitológiai tevékenysége iránt behatóbban érdeklődnek. “homlokzat”-ától függetleníthetik magukat. amellett a kereszténység történeti szempontból ezt már oly alaposan túlhaladta. Ezzel szemben én már régen azt az álláspontot képviseltem. Feltűnő. 1904. hogy mindez mennyire párhuzamos a hősmondával: a hős és a szörny (a tudattalan tartalom) tipikus küzdelme gyakran folyik le víz partján. hogy nincs jogunk az álmot célzatos megtévesztési szándékkal gyanúsítani. kiad. különben könnyen menedékhellyé tette volna a maga számára az élet követelményei elől. Ha azonban a tudattalan alakjait mint a kollektív psziché jelenségeit vagy funkcióit fogjuk fel. Az álom értelmének megfelelően tehát a kollektív tudattalant valamiféle veszélyként kellett megjelenítenie. a szívét. esetleg gázlónál. 1935. ajánlom Wandlungen und Symbole der Libido. amely az olvasónak már amúgy is feltűnhetett: ebben az álomban a kollektív tudattalan veszedelmes és káros tény aspektusában jelenik meg. Ez a megoldás racionálisan elfogadható. Igaz. hogy az álom pontosan az. amely partra vetődik. mivel még jelentős külső. hogy képzelete beteges szimptóma. álommechanizmusok (eltolások. mialatt az kelet felé úszik vele: belsejének egy értékes részét vágja ki. de még csak lehetségesnek sem. Das Zeitalter des Sonnengottes. ami valószínűleg írói tehetségével szorosan összefügg. 3. Ez onnan ered. hogy “hátrafelé megy”.kapcsolat révén konkretisztikus61 módon hozták létre. mivel az álom igazi értelme e mögött rejlik. Azoknak az olvasóimnak. a transzcendentális funkcióban újjászületve (Frobenius elnevezése szerint ez a Nachtmeerfahrt) újra napvilágra lép. amivé lenni 61 62 63 Das Zeitalter des Sonnengottes. pl. c. mint az ember. A tudattalant megszemélyesítő rák pl. Frobenius62 gazdag bizonyítása szerint a hőst (mint Jónást) a döntő harc folyamán a szörny rendesen elnyeli. amely megelevenítette a tudattalant). 1934. kiad. mialatt az életet elengedi maga mellett. 1904. amely éltette (éppen az értékes energiát. hogy megfosztja az eléggé ki nem töltött valóságtól. Egy álom megítélésénél igen kell ügyelnünk arra. itt a hős. Ezzel a korábbi normális állapot helyreállt. Ezzel lehetőséget nyerünk arra is. hogy a beteg fantáziavilága nemcsak hogy igen fejlett. mivel az energiájától megfosztott tudattalan elvesztette túlsúlyát. különösen az indián mítoszokban. hogyan jelennek meg a figurák. annyiban negatív. akik az ellentétprobléma és annak megoldása. valamint Psychologische Typen. és emellett az álmodót a döntő pillanatban megragadja. ez nem kerül ellentétbe a legkevésbé sem intellektuális lelkiismeretünkkel. Ez megkönnyíti az eddigi határokon való átlépést. Ez a mód azonban számunkra annyira ellentétes az intellektussal és annak ismereterkölcsével. munkáimat. Nagyobb adag mitológia egyenesen veszélyes lenne a számára. át nem élt élet vár rá. A természet gyakran sötét és átláthatatlan. és Die Archetypen des kollektíven Unbewussten. de egyenesen túltengő. visszájára fordítások stb. A Freud által kidolgozott ún. és azzal fenyegette. Még nagyon kevéssé éli a reális életet ahhoz. in: Eranos-Jahrbuch. amely betegünket is foglalkoztatja. hogy a problémának ezt a megoldását nem mondhatjuk példásnak. de sohasem ravaszkodik. A kollektív tudattalan megrohanta. hogy az álomnak ún. hogy máris megkockáztathassa álláspontja teljes megfordítását. 1938.) által félrevezetve azt gondolták. Ezért el kell fogadni. Beitrage zur Entwicklungsgeschichte des Denkens. A szörnyeteg belsejében azután a hős a maga módján megküzd a bestiával. amiért is találóan transzcendentális funkciónak nevezik.

Mit jelent ez az elhatalmasodás? A tudattalan betörése könnyen megesik jelentős változások vagy elhatározások pillanatában. Csak mi látunk benne figyelmeztetést. Ezzel a helyzettel azonban neurotikus pangásba jutott. Ha ugyanis előre tudtuk volna. Ez olyan kockázat. ami vakító illúziójával kiragadhatná őt léte természetes folyásából. és semmit sem tud arról. önmagát megjelenítő tartalom csak. A patakban leselkedik azonban nem várt módon a rák. minden szenvedélyével és veszedelmével. jó adag “Istenbe vetett bizalom” vagy a szerencsés végben való “hit” szükséges. A valaha megtanult hittant már rég elfelejtette. mélyebb belátását kívánják meg. de már kiszolgáltatottnak érzi magát. ezért hadd ismertessem itt még egy fiatalember két álmát. és jól tudjuk magyarázni a természet jeleit. hogy a veszélyes rák ezen a ponton leselkedik. Jó vagy rossz. Egy egyszerű kivetítésből szerelem keletkezhet. Nem szeretném. sem kevesebb. sem több. vagy egyéb óvóintézkedést tettünk volna. ha az átkelés valóban megtörténhetne. talán megkíséreltük volna máshol az átkelést. amelyek ősidők óta lelkünk legmélyéig nyúlnak. hogy az indulatátvitellel archetipikus figurák aktivitásának elszabadulása fenyeget. Ezek közé a helyzetek közé tartozik példának okáért a szerelem. ami miatt a patak áthághatatlan. mivel az ellentétproblémának az álom által megmutatott megoldása csak irracionális úton. Ez a nóvum. Egyelőre nem hagyhatja el a neurotikus állapotot. mint a diabetikusok vércukra vagy a tífuszbetegek láza. . Az ilyen antropomorf felfogást azonban el kell vetnem: az álom maga nem akar semmit. illetve annak látszik.64 Ha valamit negatív aspektusában ábrázol. mert az álom semmiféle pozitív utalást nem tartalmaz a tudattalan felől közeledő segítségre. hogyha ez a negatív példa bárkiben is azt az érzést ébresztené. Így váratlanul fölmerül a sorssal szembeni vallásos magatartás kérdése. a tudattalan segítségével lehetséges. hogy az átkelés pillanatában a tudattalan hatalmába ejthetné az álmodót. és az álmodó további munkáját. amelyek a tudattalannak másik. amelyben megismertük. hogy az ember életében vannak olyan pillanatok. ehhez Allgemeine Gesichtspunkte zur Psychologie des Traumes . az ismeretlen veszedelmek és hatalmak “gondos számbavétele” itt a kérdés. amit nem számíthatunk ki előre. amikor az istenek beavatkoznak. Kissé túl korán ittunk a medve bőrére. nem látszik tehát túl komolynak. hanem “modern” személyiség. A gázlónál lévő archetipikus veszedelem annyira világos. in: Energetik der Seele (1928). A mostani szituációban igen kívánatos lenne. mintha csak egy áthághatatlan akadály elé került volna. amelyet legszívesebben elkerülnénk. És ki tudja. Az átkelés elsősorban a korábbi helyzetnek az orvosra való átvitelét jelenti. ha értelmesek vagyunk. hogy a pozitívumot érti rajta és így tovább. elég erős lesz-e a komplikáció elviselésére! Mindeddig. 64 Vö. amennyire módjában állt. Ezt annál szívesebben teszem. A kiszámíthatatlan tudattalan nélkül ehhez nem kellene különösebb merészség. nincs alapunk annak feltételezésére. mielőtt az átkelésnek valóban nekimerészkedhetnék. Az álom álláspontja szerint az álmodó csak egyet tehet: óvatosan vissza kell húznia a lábát. mivel a továbbhaladás végzetes lenne. sorsintéző hatalma teljes fegyverzetében: olyasmi. Álmodó betegünk nem vallásos. amely a tulajdonképpeni veszedelmet jelzi. elkerülte ezt a lehetőséget. A folyóhoz vezető part az ő eddigi helyzete. A tudattalan hatalmak még kérlelhetetlenek. és közben “megfeledkeztünk az istenekről”. A “religio”. Az akadályt az álomban egy átgázolható patak jelzi. hogy a tudattalan feltétlenül csak negatív szerepet tölthet be. vagy inkább olyan helyzetek. Láttuk azonban. de ha nem tehetjük. A szerelem a léleknek nem is sejtett hatalmait hívhatja a felszínre. Mitől kell azonban óvakodni? A veszély kétségtelenül abban rejlik. isten vagy ördög fogja megrohanni az álmodót? Még nem tudja. puszta természeti tény. előnyösebb oldalát fogják megvilágítani.akar. amely most megragadással fenyegeti. amelyekre jobban fel kellett volna készülnünk. hogy ezt az álmot csaknem figyelmeztetésként is értelmezhetjük.

Természetesen gondoltam rá tegnap. Ezzel összevág az a tény. lágy. Ez azonnal nyilvánvalóvá lesz. miért kellett volna ily költői módon álmodnia. nekem ebbe kellene leszállnom. Bizonyos álmok olyanok. Korához képest kétségtelenül túl fiatal: nyilvánvalóan a megkésett fejlődés egy esetével állunk szemben. mint egy áhítatos istentiszteletnek a titokzatos kegyhely misztikus félhomályában. hogy engem homoszexualitás panaszával keresett föl. a következőt álmodta: “Hatalmas. hogy gyógyulást keresek. hiába sötét. hogy ama kellemetlen dolog. Jó ízlése és a művészet minden formája iránt való finom érzéke az első pillanatra szembetűntek. Az álom olyan képet ad neki. Ez azonban egyáltalán nem egyezik meg a tényekkel. A páciens pusztán azért jött az orvoshoz. Az álom hangulatából valami túl fog nyúlni az alvás időtartamán. és ezért csak az általános hangulat ismeretében válnak érthetővé. Le nem tagadható. hogy az álmodó költői hangulatban jött az orvoshoz. Talán feltételezhetnénk azt is. A betegnek megközelítőleg sem volt elegendő fogalma arról a kezelésről. Ez hát az álom célja? Ez nem lehetetlen. A kamaszkor jellegét viseli magán. amely egy költői metaforával jellemzi a rá váró kezelés lényegét. a gyógyítás és a kellemetlen eljárás gondolata előfordul. Mielőtt meglátogatott volna. nevezetesen a homoszexualitás miatt kezeltesse magát.” Mit árul el ez az álom? Látszólag teljesen világos. éppen amikor alá kell vetnie magát kellemetlen és prózai kötelességének. hogy a páciens éppen az előző nap prózai hangulata miatt álmodik fokozottabban poétikusan. amely az álmodó eleven esztétikai és érzelmi igényének a leghatékonyabban megfelel. Föltételezhetnénk. de mindez a költőiség dicsfényében. Mindenesetre a megelőző nap tényleges hangulatából igazán nem érthetjük meg. A közepén egy mély. Jelentős a felfogáskorrektúra momentuma is. Minden megnyilatkozása igen művelt és jól nevelt emberre mutat.Először meg kell ismertessem az olvasót az álmodó személyével. A tapasztalat szerint minden álom sokkal mélyebb és jelentősebb. mármint ha egy álom keletkezésénél ilyen közvetlen okozati összefüggést egyáltalán elfogadhatnánk. a megismerkedés nélkül ugyanis szinte lehetetlen az álmok sajátos érzéstartalmába belehelyezkedni. ha a dómhoz fűződő asszociációit és megjegyzéseit követjük: 65 A kompenzáció fogalmát már Alfred Adler is messzemenően alkalmazta. hogy úgy kezd neki a kezelésnek. titokzatos árnyékokkal teli székesegyházban vagyok. enyhén rajongó. . amelynek alá akarta vetni magát. húsz évet betöltött ifjú. Az álmodó egészen kicsiny külsejű. hogy az előző nap hangulatának költői megfogalmazásaként tekintjük. hogy éppen a felkeresésemre okot adó legkevésbé sem költői alkalom volt mégis az álom elindítója. Az álmodó a következőket jegyzi meg: “Lourdes a misztikus gyógyforrás.” Az álom nyilvánvalóan egy összefüggő hangulat kifejezése.65 A lelki egyensúly megtartása érdekében mindenkor a másik oldalt hangsúlyozzák. De nemcsak a hangulatkompenzáció az álomkép egyetlen célja. vagyis olyan formában. mint a legtisztább költészet. Valószínűleg kellemetlen leszállni ebbe a vízbe. az esztétikum nagy szerepet játszik benne. és megelégedhetnénk azzal. Úgy tudom. tapasztalatom szerint a legtöbb álom kompenzatív természetű. sötét kút van. mély és hideg a kút. hogy ez a lourdes-i dóm. Érzelmi élete gyengéd. de nőies előjellel: a vad kamasznak nyoma sincs benne. érdeklődési köre határozottan intellektuális. mint ahogy az egész nap koplaló ember dús vacsoráról álmodik. Hanem a templomban lévő kút nagyon mély volt. Ez a kép ellenállhatatlanul vonzza. Ezzel azonban sosem elégedhetünk meg. Lourdes-ban állítólag van egy ilyen kút. A szürke valóság így talán az álom érzelmeinek könnyű aranyfüstjét kapja. és önnel fogom kezeltetni magam. Azt gondolhatnánk. Megjelenésébe és kifejezéseibe egy leheletnyi lányos vonás vegyül. Ez igazán nem költői. intelligens. a másnap reggelbe. hogy az álomban a kezelés.

Az ilyen tudattalan.” Ezekkel az asszociációival a beteg nagyon lényeges gyermekkori élményre utal. infantilis kapcsolat természetesen erősen háttérbe szorítja a személyiség kifejlődését. homoszexuális hajlam formájában. hogy ezek az analógiák nem a tudaton keresztül. és ily módon nemcsak egészen új viszonylatokba. tudatos kapcsolatot érteni. hogy anyám mesélt róla először. Az iniciáció gyakran a legkülönbözőbb kínzásokkal van egybekapcsolva. Betegünk esetében tökéletesen ez a helyzet. sajátosan nyugati megnyilatkozási formája egy. A gyermek azonban nem talált olyan pap nevelőre. akár csak kevéssé is kifejlődött és még nem degenerált primitív népnél a legkülönbözőbb formákban mutathatjuk ki: ez az iniciáció vagy férfivá avatás szertartása. Mint minden hasonló esetben. hogy az infantilis kötöttség káros befolyással fenyeget.“A dómról a kölni dóm jut eszembe. Amidőn anyja a kölni dómról mesélt a kisfiának. amely szigorúan véve már nem is kapcsolat. annak az erős tudattalan szükségletnek felel meg. Felszabadítja ezzel az egyént egy tudattalan. ösztönös törekvésnek. ezt az ősi képet érintette meg. Ezen nem kell feltétlenül nagyon intenzív és jó. hogy egy más tárggyal helyettesítse az anyát. hívta életre. hogy képzeletében hathasson. Ezt a törekvést minden. körülmetéléssel vagy hasonlóval. hanem az őskezdeti tudattalan azonosság állapota. hogy anyját helyettesítenie kell.állapotban való megragadás. és ott családjától rendszeresen elidegenítik. A gyermeki fantázia intenzitása. ha egy férfi fejleszti tovább gyermeki fantáziáit. Ezt a tudattalan szükségletet még növeli az a tény. vagyis viszonylagos infantilizmusban nyilvánul meg. Szinte már ösztönös mechanizmussá váltak. Emlékszem. aki ezt továbbfejlesztette volna. Egyidejűleg bevezetik a vallási titkokba is. hanem kebeléről is. inkább valamilyen titkos. vagy az amerikai diákegyesületek még sokkal messzebb menő hasonló eljárásában. Alig lehetne meghatározni. hiszen az egyház a szó teljes értelmében és minden vonatkozásában anya. amely a tudatban talán csak a jellem megkésett fejlődésében. hanem mint megújult és megváltozott személyiséget mintegy újjászületettként “quasi modo genitus” egy új világba plántálják át. a vezetés továbbra is az anyja kezében maradt. A homoszexualitás felé való elhajlásra igen sok történeti . a “benedictio fontis” (a forrás megszentelése) szertartásában a keresztelőkutat “immaculatus divini fontis uterus”-nak (az isteni forrás szeplőtelen méhének) nevezik. Azon a nézeten vagyunk. szinte “testi” kapcsolatot. Ennek az objektumnak és az anyának bizonyos analógiát kell mutatniuk. hogy az embernek tudatosan ismernie kell ezt a jelentést ahhoz. mely a templom képzetét megragadta. hogy a helyettesítés megvalósulhasson. Az egyház egy magasabb szellemi síkon helyettesíti a szülőkhöz fűződő pusztán természeti. hogy egy ilyen katedrálisban lehessek pap. amellyel a kölni dóm szimbólumát megragadta. a diákok “gólyaavatásaiban”. semmi sem károsabb a fejlődésre. mint egy tudattalan – szinte azt mondhatnók: pszichikailag embrionális . az emberiséggel talán egyidős. pl. ez-e a kölni dóm? Mindig azt kívántam. Bizonyos azonban az. természetes kapcsolat alól. Talán nem történt volna ez így. Viszont a vezető férfi utáni vágy a gyermekben tovább növekedett. földalatti összeköttetés-félét. A tudattalanba ezek ősi képek formájában vésődtek be. Nemcsak “anya”-szentegyházról beszélünk. Emlékszem arra is. állathoz hasonlatos állapotából való kioldozására irányuló törekvés. mivel ez modern. hanem egészen más úton hatnak. Innen a gyermeki fantázia lelkesedése. hogy valahányszor egy falusi templomot megpillantottam. külső kényszer nélkül újra meg újra reprodukálódnak. Legkevésbé sem a keresztény egyház előjoga az egyén kezdeti. ő is erősen kötődik az anyjához. E szokások kétségtelenül ősrégiek. Már gyermekkoromban nagyon foglalkoztatott. Az ösztön ezért az első kínálkozó alkalmat ragadja meg. Az ifjút kamasz korában a férfiak házába vagy valamilyen más beavatási helyre vezetik. tehát nehezen mozdíthatósága miatt erősen ellene szegül mindenfajta szellemi fejlődésnek. amely éppen tudattalan volta. és ennek lehetővé tétele. és egy tudatlan gyermeket az ilyen vonatkozások nem ragadhatnak meg. mindjárt azt kérdeztem. hogy mennyiben különbözik ez az állapot az állati lélektől.

mivel az oltár előtt mellettem álló barátom éppen az. Különös. tehát a férfivá avatás állapotában van. mint az orvosi és nevelői aranymondások legszebb gyűjteménye. Szó se volt semmi olyasmiről. hogy az álmodó barátjával együtt lép fel. kis japáni elefántcsont figura van a kezemben. hogy a gyűrű a mindennapi használatban valamilyen kapcsolatot fejez ki. amely mindenféle tudós magyarázatnál erősebben hatott az álmodó fantáziájára. akivel homoszexuális kapcsolataim vannak. mint pl. lehúzza a diákegyleti gyűrűt barátom ujjáról. Az álomszimbolika megerősítheti azt. Ezért a gyűrűt ebben az esetben nyugodtan felfoghatjuk úgy. hogy az első konzultálás alkalmával az említett álommal egyáltalán nem foglalkoztam. a körülmetéléshez hasonló szertartás révén felnőtt állapotba kell átkerülnie. Az antik Görögországban. a homoszexualitás és nevelés szinte azonosak voltak. én azonban úgy vélem.előképet idézhetnénk. hogy az éretlen férfinak igaza van. Hiszen a kiküszöbölendő baj éppen a homoszexualitás. A második álom kétségtelenül az elsőhöz csatlakozik: az álmodó újra templomban. Új alak is csatlakozott hozzá: a pap. Barátommal előtte állok. hanem a nevelés hatásos eszközének is. de azért nem kevésbé célszerű.” Tudjuk. Hirtelen odajön hozzánk egy idősebb hölgy. Ebből a viszonylagosan gyermeki állapotból az álmodónak a pap segítségével egy. Az a tény. akinek a megelőző helyzetben való távollétéről már bővebben beszéltünk. hogy ez őt valamiképpen megköti. Egy idősebb hölgy . férfi iránti szükséglet kifejezése. hogy ezt fogják megkeresztelni. Ugyanazon bajtársi egyesület tagjai is vagyunk. vagyis a keresztelés. érzelmi és értelmi világára. torz emberke volt. E gondolat tökéletesen megfelel az előző álomhoz fűzött fejtegetéseimnek. kezdődhetik. Az álom azt igazolja.” Most röviden csak az előző napi álmot folytató és kiegészítő momentumokat akarom kiemelni. Előre kell bocsátanom. amely alkalomadtán az ilyen átváltozást kikényszeríti. ami az előbb mondottakkal a legkevésbé is kapcsolatban lenne. A gyűrű bizonyára a kapcsolatunkat jelenti. ha fél a nőktől. Talán azt lehetne mondani. ugyanezt jelenti. Az álom jelentése szerint a páciens számára a kezelés kezdete homoszexualitása értelmének beteljesülését jelenti: azonos a felnőtt férfiak világába való bevezetéssel. tehát a további fejlődés megkezdődhetik. Mindaz. De hiszen a zsidóknál a körülmetélés amolyan keresztelésféle. a jegygyűrű. eleven kép van mögötte. E szempontból a serdülőkor homoszexualitása félreértett. Még csak meg sem említettem. hogy éppen ezt a szervet kellett megkeresztelni. (Ezen az alapon tartom én az álmot nemcsak értékes információforrásnak. amit az előbb mondtam: nem a keresztény egyház előjoga ezeknek a lelki átalakulásoknak a keresztülvitele: ősi. A fejlődés logikusan és szabályszerűen fog folytatódni eddig a pontig archetipikus képzetek segítségével. Az oltárnál egy pap áll. Ez bizonyára homoszexualitásomra vonatkozik. hogy homoszexualitása tudattalan értelme most már be van töltve. Ebben a pillanatban csodálatos orgonaszó hangzik fel.) Térjünk át a másik álomra. A beteg a következőket jegyzi meg róla: “Kis. A tulajdonképpeni iniciációs cselekmény. a férfi nemi szervre emlékeztetett. A második álom így hangzik: “Egy nagy gótikus dómban vagyok. mivel hozzájuk való kapcsolata rendesen balul sikerül. Barátom fél. Az álom szerint egy kis japán elefántcsont figurát kell megkeresztelni. és úgy érzem. és a magáéra húzza fel. és más primitív közösségekben is. Jobban és értelmesebben előkészítette ez a beteget a kezelésre. az álomban egypár jelentős metaforába sűrítve olyan képben jelent meg. amit itt fárasztó és messze nyúló magyarázatokkal kellett kifejtenünk a teljes megértés érdekében. hogy az anyakomplexusban rejlő incesztusfélelem általában kiterjed a nőkre. mint a homoszexuális kapcsolat metaforáját. Ekkor látszólag hirtelen zavar támad.

amely másfelől a banális orvosi szituációt olyan szemszögből mutatja. amikor is egy általános orvosi anamnézisen kívül alig került szóba valami. A haladás vonalán mozognak. és heteroszexuálissal helyettesítette be.ki tudja! . Az a benyomása az embernek. hogy gyermek voltát levesse. azt hiszem. házasság stb. Az új kötöttségtől való félelem könnyen érthető: egyfelől az anyához való hasonlóság miatti félelem . Én ezt a funkciót kompenzációnak neveztem. Talán . a beavatás feloldotta a homoszexuális kötöttséget. különösen fiatal emberek esetében. Ez a kezelés számára a lehető legkedvezőbb körülményeket teremti meg. ellentéteket kiegyenlítő alakulását mutatja be. mintha a páciens a legnagyobb készséggel és reménykedéssel vállalta volna a kezelést. Mint mondottuk. hogy a homoszexuális kapcsolat feloldásával végleg visszajutottunk az anyához -. érzelmeit különösen az ünnepélyes orgonaszó indítja meg. azt a felcsendülő muzsika bizonyítja. Álmai viszont tudatos magatartásának szöges ellentétei. húzódozónak mutatkozott. és ezért alkalmas rá. vagyis a homoszexuális kapcsolat heteroszexuális kapcsolatba menne át. és férfivá legyen. csak elég különösbe. mindenki igazat ad abban. hogy a beteg eddig a pillanatig csak egy rendelésen látott. ezeknek az álmoknak az alapján. másfelől a felnőtt heteroszexuális állapot újdonsága. A kezelés további folyamán is ellenállónak.). Mivel a gyűrű most egy nő ujján van. Az életforduló táján viszont nagyon fontos. A tudattalan haladási irányzata és a tudat maradisága ellentétpárt alkotnak. az anyához hasonló nő iránti platonikus barátsággal. Ha tekintetbe vesszük azt a tényt. Hogy nem hátrálásról. hogy új elkötelező kapcsolatba bonyolódik. Az anyához való hasonlóság ellenére ez a nő mégsem azonos az anyával. hogy ezzel bővebben foglalkozzunk. ebben az esetben az álom megbékítő kimenetelét. hanem átélésen alapuló megértést. A hozzá fűződő kapcsolat azt jelenti. és ezzel magát az élettől elsáncolja. az objektív psziché egy darabja.eltulajdonítja a gyűrűt. hogy felkeltse esztétikai. készen arra. ami nyilván onnan ered. hogy a páciens túljutott az anyán. A zene igen pozitív érzelmet jelent a számára. mire az álmodó félni kezd. az archetípus dinamikus kép. és az ismeretlenségétől való félelem (a vele járó esetleges új kötelességek. intellektuális és vallásos érdeklődését. ami eddig homoszexuális kapcsolat volt. amelyet csak akkor érthetünk meg. tehát részben legyőzte a pubertásos homoszexualitást. hogy nincs meg benne az a veszélyes hajlam. amely az álmodó szellemi sajátságaival összhangban van. más szóval magára vonja azt. . hogy a kollektív tudattalan képeinek különös figyelmet szenteljünk. Sajátos funkciójukat világosan megismertetik. mi történt az álomban. hogy ezek az álmok meglepő anticipációk. mindig készen arra.” E kijelentésből világosan meglátjuk. mivel egy idős hölgyről van szó. ha autonóm valóságként éljük át. magasztos érzelmeket hagyjon hátra a következő reggelre. és a nevelő pártjára állnak. hogy a valóságot képzelettel pótolja. amit sorsnak nevezünk. A tudattalan képek hatása sorsszerű. ami úgyszólván egyensúlyban tartja a mérleget. Egyfelől a beteg állapotát egészen különös és a tudatnak idegen fénybe állítják. ekkor forrásul és utalásul szolgálhatnak az ellentétprobléma megoldására. hogy korábbi infantilitásába visszaessen. “Nagyon szeretem őt. mondja a beteg. A nevelő szerepe azonos a mérleg nyelvével. Az archetípus természetesen mindig és mindenütt működik. “Felfogás”-on nemcsak intellektuális megértést értek. hogy szép. A beteg ugyanis igen muzikális. Ezeknek az adatoknak a tudatos megmunkálása a transzcendentális funkciót mint a felfogásnak archetípusok által közvetített. szinte anyai barátnőm. A gyakorlati kezelés azonban nem követeli mindig. A valóságban azonban egyáltalán nem ez a helyzet. amely viszont alkalmas arra. Ennek a fiatalembernek az esetében a kollektív tudattalan képeinek igen pozitív szerepük van.azt jelentheti.ezek az örök képek teszik ki azt. “Anyám barátnője”. hanem előrehaladásról van szó. valami házasságfélének kellett történnie. Tudata tele volt habozással és ellenállással.

ezt a fejlődést jelző álmok igazolják. akik alapjában véve nem teljesen életképesek. Különös a helyzete azoknak az archetípusoknak. mint az emberiség ősidők óta. A kezelésnek ennek következtében arra kell törekednie. máskülönben a tudattalan korrigál. a vezetés a tudattalané. potenciális teljesség megvalósítása és kifejlesztése ez. másfelől. az animus. hogy az álmokat és a tudattalan egyéb megnyilatkozásait a lehetőséghez képest megértse és méltányolja: egyfelől. hogy a kompenzációt mint gyógyító tényezőt a lehetőséghez képest kihasználhassa. Az eredendő. más szóval.E folyamat hosszabb időre kiterjedhet. amely megrázkódtatásával a tudatot kiveti a nyeregből. Ez az eljárás természetesen azon a feltételen alapul. Traumsymbolen des Individuationsprozesses66 (Az individuációs folyamat álomszimbólumai) és Psychologie und Religion (Pszichológia és vallás) c. mert kétségtelenül vannak olyan egyének. hogy az ember elérheti a teljességet. Ezen az alapon neveztem el ezt a folyamatot individuációs processzusnak.ha ilyen leírás egyáltalán lehetséges lenne annyiban nincs értelme. Rendesen az álmok túl gyöngék és érthetetlenek ahhoz. akiket szociális vagy pszichikai parazitizmus támogat. E feltételt azért említem meg.ha következetesen ügyet sem vetnek rá olyan szimptómákat és helyzeteket teremt (arranzsál). ha valami egységet. ha valamilyen okból összeütköznek önnön teljességükkel. Nagyon ritka az olyan intenzitású álom. hogy a tudatra alapos befolyással lehessenek. Az igazság elviselhetetlen vagy haszontalan lenne. . hogy a meghatározhatatlan számú helyzeteket ábrázoló archetípusokról ne is beszéljünk. de legfeljebb csak mint részegyéniségek. befejezettséget akart kifejezni. töredékek. amelyek a tudat intencióit végül is állandóan keresztezik. Náluk csak a látszat fenntartása “segít”. az öreg bölcs. Ennek következtében a kompenzáció a tudattalanban közvetlen hatás nélkül folyik le. A tudat neurotikus állapotának tudattalan kompenzációja tartalmazza mindazt az elemet. Ha egy esetet a megadott módon kezelünk. a gyermek archetípusát. A transzcendentális funkció nem céltalanul folyik le. köt. Mindenekelőtt pusztán természeti folyamat. Az olvasó megfelelő tájékozódást nyerhet ezekről. Hogy ebben a helyes álomfejtésnek van a legnagyobb 66 Psychologie und Alchemie. ha ezeket tudatosan. akik csillogó mázzal takarják halálos ürességüket. Az ilyen emberek gyakran (mások kárára) tipikus szédelgők. Kilátástalan kísérlet lenne ezeket az itt ismertetett módszerrel kezelni. Ha ez az eset nem következik be. azaz megértve és mint a tudat valóságát integrálhatná. Az individuáció mint természetes folyamat lett kezelési módszerem modellje és zsinórmértéke. amely esetleg az illető tudomása és hozzájárulása nélkül folyhat le. hogy ez a különböző egyedeknél az elképzelhető legkülönbözőbb formákat ölti. E folyamat célja és értelme a már a fogantatáskor a magzatban rejlő személyiség minden aspektusával együtt való megvalósítása. az anya. Hadd említsem meg az árnyék. hogy megakadályozza egy idővel veszedelmessé váló tudattalap oppozíció keletkezését. hogy lehet egészséges. a tudaté viszont a kritika. ez azonban indirekt. amelyek a fejlődésfolyamat célját vagy céljait jelenítik meg. in: Psychologische Abhandlungen V. ilyenkor rendszerint a négyesség és körszimbólumokat használta. általános ábrázolásának . a kiválasztás és a döntés. mivel a tudattalan ellenállás . valamint Richard Wilhelmmel közösen kiadott munkánkban: Das Geheimnis der goldenen Blüte (Az aranyvirág-fakadás titka). A kezelés lefolyása szinte a tudattalannal való állandó beszélgetésnek minősíthető. akár aggkorukig is tengethetik életüket. és könnyen tönkremennek. az ember legbelső lényegének megnyilatkozásához vezet. sőt az egyén ellenállása ellenére erőszakkal is utat tör magának. Ha a tudat megtalálja a helyes utat. teljességet. ami a tudat egyoldalúságát hatásosan és üdvösen korrigálhatná. Egy hatás mégis van. Egyetlen közös vonásuk bizonyos archetípusok előfordulása. A tudattalan e célból ugyanazokat a szimbólumokat használja. munkámban. az anima. az állat.

hogy görccsel a nyakamban ébredtem. terméketlen és értelmetlen lesz. Természetesen a páciens ellenállása is okozhat megrekedést. annyira hátra kellett szegnem a fejem. . ezt esetleg már a következő álom megmutatja. Ebből arra következtettem. tehát a messze ágazó. vagy közvetlen. Ennek a kezelési módszernek a problematikájával foglalkoztam az utóbbi évtizedek folyamán minden munkámban és kutatásomban. tudományos. Hogy jól láthassam. a korábbi motívum érthetőbb formában újra megjelenik. amely a lemenő naptól megvilágított tájon vezet át. pl. E célból olvasómat a fentebb idézett irodalomra kell utalnom. magyarázatunkat egy ironizáló parafrázis vonja kétségbe. Amint elmondtam neki álmomat magyarázatával együtt. Die kulturelle Bedeutung der komplexen Psychologie. ezt az elmondottak. és minden várakozást felülmúlóan haladt előre a kezelés. Végül rászántam magam. Pl. Az ezt megelőző éjszakán a következőt álmodtam: Az országúton vándorlok. kétség. hogy ő is észrevette. úgyhogy orvos és páciens kétségben vagy unalomban fuldoklanak. mikor lehetünk biztosak az álom értelmezésében? Van-e egy akár megközelítőleg is megbízható kritériuma az értelmezés helyességének? E kérdésre szerencsére igennel felelhetünk: ha egy álomfejtésben melléfogtunk. Esetleg az orvosból hiányzik a szükséges megértés. 1935. Wolff: Einführung in die Grundlagen der komplexen Psychologie. azt hiszem. Az effajta tapasztalatok rákényszerítik az embert. ha makacsul ragaszkodik túlhaladott illúziókhoz és infantilis igényekhez. annál is inkább. és az eredménytelenség egyre érezhetőbbé vált. hogy ha az álomban ennyire fel kellett néznem.szerepe. mivel úgy láttam. akkor elég hamar érezhető lesz eljárásunk általános eredménytelensége és semmitmondó volta abban. filozófiai és vallásos implikációk figyelmen kívül esnek. 67 Vö. A nőben még álmomban felismertem betegemet. A hibaforrást azonban nem tudtam felfedezni. De joggal kérdezhetné valaki. hogy megfelelő tandíj lefizetése után megingathatatlanul higgyen az álomkompenzáció megbízhatóságában. és a sivárság mindkettőjüknél fellépő érzése. A helyes értelmezés jutalma megelevenedő lelki élet. Kielégítő indulás után mindinkább úgy éreztem. vagy bármi más tökéletlenséget követtünk el. hogy álmainak interpretálásával nem a legjobb nyomon járok. már bebizonyították. amint ez velem esett meg egy igen intelligens páciens esetében. a valóságban bizonyára lenéztem páciensemet. erős ellenállás szegül vele szembe. Jelen munkámban a komplex pszichológiáról 67 (ezzel a névvel szeretném illetni elméleti kísérleteimet) csak általános tájékoztatást kívántam nyújtani. hogy vállalkozásunk kiürül. hogy a következő alkalommal ezt elmondom a betegnek. amelynek legmagasabb tornyán valami erkélyfélén ül egy nő. rögtön gyökeresen megváltozott a helyzet. Kezelési óráim közben mindjobban ellaposodott a beszélgetés. hogy ezek a magyarázataink is balul sikerülnek. a helytelen büntetése megakadás.: T. aki különböző okokból gyanúsnak látszott előttem. ellenállás. ezért megpróbáltam magam kétségeim igaztalanságáról meggyőzni. Jobbra kastély áll egy meredek dombon. Tegyük fel.

és gyakran tudtam olyan álmokat kimutatni. Talán valami belső és láthatatlan folyamatot indítunk ezzel meg. ez jelzi.talán ők maguk is orvosok vagy nevelők -. nézeteik és szokásaik rendkívül normálisak. s a tudattalan kitör immár feltarthatatlan fantáziák és az őket követő izgalmi állapot formájában. amivel akár társasjátékot is lehet játszani. Mindenki tudja. E veszély egyik legközönségesebb formája a baleseti hajlam. hogy a tudattalan valami ártatlan dolog. hogy a pszichológia és pszichiátria rendkívüli módon érdekli őket. hiszen test és lélek el nem választható. hogy a balesetek milyen nagy hányada pszichikai indíttatású. ha igen tapasztalt és ügyes. A kezelés kockázatától eltekintve a tudattalan önmagában is veszélyes lehet. hogy az analízis az embereket megbolondítja. ujjunk megégetésétől stb. akiknek semmilyen különösebb neurotikus szimptómájuk nincsen . hogy vulkánt talál. önkényes magyarázat és még sok más hasonló tönkretehet olyan eseteket is. fejezet A TUDATTALAN MEGÉRTÉSÉHEZ. hogy az elmegyógyász bolondokkal való érintkezése következtében szükségszerűen maga is megőrül. hogy ha valaki valamilyen okból nincs jól hangolva. Végül is azonban nem a neurotikus esetek a legveszedelmesebbek. ilyen esetben szétrombolja az üdvös kompenzációt. aki azt hiszi. de normális voltuk csak egy latens (lappangó) pszichózis mesterséges kompenzációja. Ártézi kutat fúr. Ügyetlenség. ami már hetek vagy hónapok óta készül megvalósulni. A közbeszédben azt mondjuk: “ez éppen a kellő pillanatban halt meg”. Ez azonban nem kizárólagosan a tudattalan analízisének a sajátsága. ha esetleg oka nem pszichikai is. Minden ún. igen valószínűen olyasvalamit. és felszínre hozza. ami később úgyis napvilágra került volna . vigyázatlanságból eredő balesetet meg kellene vizsgálni ebből a szempontból. amelyek már hetekkel az események előtt önrombolási tendenciát mutattak. Rendes körülmények között a tudattalan csak azért előnytelen vagy káros. Az az állítás. mint ahogy a testi szenvedést a lélek is megsínyli. Ezért ritka az olyan testi betegség. robbanásveszélyes töltés halmozódott fel. amely egy lélektanilag megfelelő pillanatban akár az életét is kiolthatja. hogy a tudattalanban rendkívüli energia. ami az eset titkos pszichológiai kauzalitásának biztos érzéséből ered. és az fenyegeti. Sajnos e lappangó pszichózisesetek nem túl ritkák. szinte egy és ugyanaz az élet. vagy még előbb az öngyilkosságba kerget. hogy a tudattalan nem veszélyes minden körülmények között.de lehet. hogy sosem bukkant volna fel. Az ember nem tudhatja. turistabalesetekig. igen óvatosnak kell lenni. amelynek lelki vetülete ne lenne. önmagunk megütésétől. hanem minden elhibázott orvosi beavatkozásé. de ha mint neurózis jelentkezik. ha a tudattalannak csak előnytelen oldalát emelnők ki. Vannak látszólag normális emberek. de olyan is. elbotlástól. természetesen éppoly buta. akik még büszkék is saját normális voltukra.8. nemcsak kisebb vagy nagyobb balesetek érhetik. Óvatosnak kell lenni. Ugyanez okozhat vagy elnyújthat testi betegségeket is. mint lepkét a láng. bárminek lehet pszichikai oka. Az illetőknek maguknak sincs fogalmuk saját állapotukról. mert nem vagyunk vele . aki a tudattalan elemzésével foglalkozik. és a jólneveltség mintaképei. vonzza. mint az az elterjedt nézet. A lélek rendellenes működése súlyos testi károkat okozhat. olyanok. Az ilyen esetekkel való találkozás veszélye mindenkit fenyeget. Ha neurotikus emberről van szó. ha nekikezd az álmok analízisének. apró balesetektől. mit vált ki. kezdve egészen az autószerencsétlenségekig. Kétségtelen. Sejtelmük talán csak abban nyilatkozik meg közvetetten. Mivel azonban az analitikus technika megeleveníti a tudattalant. még akkor is. amely bizonyos körülmények között elmebajhoz vezet. Sok hasonló esetet vizsgáltam meg. A TERÁPIA ÁLTALÁNOS ELVEI Téved. Az emberek legnagyobb része nem is sejti. téves felfogás. amelyeknek nem kellene feltétlenül rosszul végződniük. Igazságtalan lenne.

Ebből a szempontból . közvetlenül az élményből ered. amit elfelejtettünk. még ott is. Az álomfejtés papíron talán önkényes. hogy a differenciálódás lehetőségét csak a magasabb rendű fajok számára tartotta volna fenn. Én itt intellektuális megfogalmazást adtam: a rendes praxisban azonban nem erről szokott szó lenni. hiszen övé a teljes küszöb alatti (szubliminális) pszichikai tartalom. A tudattalannal szemben tanúsított negatív beállítottság. És fordítva is. zavaros és mesterkélt. A gyakorlati kezelés az eddig elért gyógyítási eredményhez igazodik. vagy el kellene érnie. Szó sincs róla. A tudattalan az ember elsőrendű vezetője lehet. hogy súlyos esetnek kell lenni ahhoz. Ebben a pszichológiában minden élmény. pusztán saját kifejlődése érdekében a változásnak még újabb grádicsait járja meg.harmóniában. Ha sikerül azt a funkciót előidéznünk. csak saját gyenge szemléltetőképességemet hibáztatnám. mivel ennek dinamikája azonos az ösztönök energiájával. mint ennek langyos felöntését kapni papiroson. és amin átsiklottunk. Ha én például egyoldalúságot vetek a freudi szexuálteória szemére. A természet arisztokratikus. 185. amelyek a tudatnak nem állnak rendelkezésére soha. Ha azután végeredményben 68 Vö. in: Energetik der Seele. Instinkt und Unbewusstes. Más szóval: jelentős fejlődés eléréséhez nincs szükség különösebb intelligenciára vagy egyéb tehetségre. hogy a fejlődés egy magasabb lépcsőfokát érné el. amit csak a jótékony természet túláradó bőségében közvetíthet az embernek. maga az elmélet is.mint tudjuk . aki a gyógyhatás elérése után. a szenvedés fokától vagy időtartamától függetlenül. 1928. Viszonylag sok olyan ember akad. ez nem jelenti egyben azt is. ha az olvasó még az előző fejezetekben elmondottak után sem tudna magának világos képet alkotni a mai orvosi pszichológia elméletéről és gyakorlatáról. Egészen más átélni az álmot és megfejtését. ugyanez a valóságban gyakran hihetetlen elevenségű kis dráma lehet. Ugyanez a helyzet a pszichikai fejlődésképességgel is: nincs különösen tehetséges egyének számára fenntartva. rendelkezésére áll archetipikus organizmusába ágyazva a számtalan elmúlt évezred bölcsessége és tapasztalata. vagyis ellenkezésbe jutottunk vele. akinek az intelligenciája nem elegendő.rendkívül különbözők vagyunk. amelyet transzcendensnek neveztem. Szubliminális. minden. hasonlóan tudatunkhoz. amelyek a jövő meghatározásához segítenek. csakhogy ezek sokkal finomabbak és nagyobb horderejűek. vagyis akikben megvan a képesség és hajlam a finomabb differenciálódásra. Olyan lehetőségei vannak.és élményhalmazt plasztikus képbe tömöríteni. amint a gyakorlati megfigyelés közben felmerültek. A tudattalan állandóan tevékeny. ha az ellen tud állni a csábításnak.68 Ha nincs kapcsolatunk a tudattalannal. hogy a kezelés általános formulák és bonyolult tételek bemagoltatásából áll. I. Az eredmény a kezelés úgyszólván bármelyik fokán megmutatkozhat. Nem lepne meg. anélkül. Egy pillanatig sem szabad azonban azt hinnünk. Tehát nem úgy áll a dolog. Mindenki saját módján és saját nyelvén hódítja meg azt. amelyek közt egyaránt találunk konzervatívakat és evolúcióra hajlamosakat. A tudatosodásnak magasabb fokát azonban csak olyan emberek érhetik el. A közbeszőtt kis gyakorlati példák jobb fogalmat adnak erről. amire szüksége van. és a tudattalan előnyös oldalát élvezhetjük. Akkor ugyanis a tudattalan megadja mindazt az ösztönzést és segítséget. az egyértelmű az ösztönnélküliséggel és gyökértelenséggel. hogy az gyökértelen spekuláción alapulna: az is valóságos tények hű lenyomata. vagyis ennek lemetszése káros. amelynek aligha sikerülhetett az orvosi pszichológia tárgyát képező áttekinthetetlen gondolat. mint a tudatos kombinációk. . prospektív (előre tekintő) kombinációkat készít. egy súlyos eset kezelése igen hosszú ideig tarthat. akik eredendőleg hajlamosak és hivatottak erre. akár az állatfajok. ahol a legelvontabban viselkedik. mivel e fejlődésben erkölcsi tulajdonságok segíthetik azt. és egyre újabb kombinációkat alkot anyagából. hogy valakinek az egész fejlődést végig kelljen csinálnia. de nem abban az értelemben. vége az egység hiányának.

hogy valamint éjszakából lesz a nappal. Guilleaume Ferrero megjegyzése a “misérable vanité du savam”-ról70 intés volt a számomra. hogy Nietzschén jól felkészültem a modern pszichológiára. Ez az eset lett doktori disszertációm tárgya is. azaz egy bizonyos pszichológiai típusú megnyilatkozásnak lássam. köt. . hogy vállalja a hibázás lehetőségét. és ezért sem féltem attól. Ezért az előadottak közül egyes dolgokat nemcsak hideg fejjel írtam. vagy tekintélyszerzési eszköz..egyoldalú elmélet nőtt ki belőle. hiszen a benyomások megszerzése és ezeknek szellemi feldolgozása már egy életre szóló munkát jelent. és kitegye magát a kritikának. mely a tudomány érveit a tudós nyomorult hiúsága és hitvány önérzete fölé helyezi. 1902. milyen objektív és szubjektív meggyőző erővel bukkannak fel ezek a tények.. betegeken nyert pszichológiai tapasztalatok árán kikényszerített. gyakran keserű vívódás. Az előadás zavartalan folyamát csak olyan esetben lehet elvárni. De tudom. Amint Freud számára döntő volt Breuer fentebb említett esete. hogy mindig az abszolút és örök igazságot nyilvánítják ki írásaikban. “C’est donc un devoir moral de l’homme de science de s’exposer à commettre des erreurs et à subir des critiques.Akiknek elég komoly és hideg a szelleme. s ilyesmi komolyabban soha nem aggasztott. VIII. ha az intellektuális vonalvezetést követve itt-ott nem teljesen kisimított törés nyomára bukkan. hanem kissé a szívemből is. azok egyet értenek azzal az elmélettel.. Gyakran tévedtem.Ceux qui sont doués d’un esprit assez sérieux et froid pour ne pas croire que tout ce qu’ils écrivent est l’expression de la vérité absolue et éternelle. De ha valaki a segítés és gyógyítás vágyától ösztökélve új utakat keres.) .69 Nem lehet érdektelen tudományos munkásságom ismerői számára mai gondolataimnak negyven év előtt született tanulmányommal való összehasonlítása. ugyanúgy születik a tévedésből az igazság. amit a nyájas olvasó talán tekintetbe vesz. hanem a mindennapos. 1895. hanem a sajátomat is relatívnak. amelyeket tulajdonképpen még alig ismer. hogy túlkapaszkodjon saját legmélyebb benyomásain és ezeknek elvont megfogalmazásán.. 69 70 Zur Psychologie und Pathologie sogenannter okkulter Phenomene . Ezzel szinte kezdettől egy konfliktus kellős közepébe keltem. és nem hiszik magukról. A tudományos kutatómunka sosem volt fejőstehén a számomra. hogy nem a neurózispszichológián és egyoldalúságában nőttem fel. ez csak azt mutatja. ha a szerző már alaposan megismert dolgokról ír. s kényszerültem arra. approuvent cette théorie qui place les raisons de la science au-dessus de misérable vanité et du mesquin amour propre du savant. és sokszor kellett megváltoztatnom nézeteimet. . hogy netalán tévedek. hanem a pszichiátriában. pour que la science avance toujours. és kiegyeztem azzal a ténnyel. Nekem az a nagy előnyöm volt Freuddal és Adlerrel szemben. Az egyes kutatótól igazán nem kívánhatjuk.” (A tudósnak tehát a tudomány előrehaladása érdekében erkölcsi kötelessége. hogy ne csak a meglévő véleményeket. ugyanúgy az én felfogásom alapja is egy döntő élmény: gyakorló féléves egyetemi hallgató koromban hosszabb időn keresztül figyeltem meg egy fiatal lány szomnambulizmusát. olyan dolgokról is kényszerül írni. Les lois psychologiques du symbolisme. s hogy Freud felfogása mellett állandóan szemem előtt volt Adler nézete és annak a kifejlődése. Ezen a területen egyelőre úttörő munkát végzünk.

s e magány tátongó veszélyének. s annak nyitott szemével. Így kell cselekednie mindenkinek. mert minden maga útján járó ember kötelességének tartom. hogy a maga útját járja a puszta remény jegyében. míg holnap azzá lesznek. hogy tudtára adja a közösségnek.Zárszó Végezetül elnézést kell kérnem az olvasótól. mert a lélek teljességét nem foghatjuk fel pusztán az intellektussal. amelyek ma még nem igazak. akár nem: a világnézet kérdése elkerülhetetlen. Az első megsegít. Ebben a gyakorlati pszichológiában nem valamiféle általános emberi lélekről van szó. Az itt leírt út sajátossága nem kevéssé fakad abból a tényből. hanem egyes emberekről. aki tudatában van egyedüllétének. . mivel talán nem szabad igazaknak lenniük. hanem az érzelmi állásponttal is számot kell vetnünk. A pusztán az intellektust kielégítő pszichológia sohasem praktikus. Állok kritikája elébe. hogy immár nem korlátozhatjuk a valóságos életből származó és arra hatni is akaró pszichológiát az intellektuális-tudományos álláspontra. akinek az a sorsa. vagy a terméketlen tévedés homoksivatagját. amely egészét öleli fel. mit talált felfedező útján: hűvös vizet-e a szomjazónak. Akár akarjuk. Az új felfedezések igazságáról és tévedéséről azonban nem a kortársak kritikája. tehát a lélek minden tényezőjével foglalkoznunk kell. s az őket közvetlenül szorongató sokrétű problémákról. hogy e néhány oldalon ily sok nehezen érthető újdonságot mertem mondani. hanem a jövendő dönt. a második intésül szolgál. Vannak dolgok. mivel a lélek olyan kifejezésre vágyik.