Carl Gustav Jung

Bevezetés a tudattalan pszichológiájába
Fordította: NAGY PÉTER
A fordítás alapjául szolgált:

C. G. JUNG: ÜBER DIE PSYCHOLOGIE DES UNBEWUSSTEN.
IN: C.G. JUNG: ZWEI SCHRIFTEN ÜBER ANALYTISCHE PSYCHOLOGIE. C. G. JUNG: GESAMMELTE WERKE. SIEBENTER BAND. © WALTER VERLAG AG, OLTEN. 4. VOLLSTÄNDIG REVIDIERTE AUFLAGE 1989

TARTALOM
Előszó a magyar kiadáshoz Az első kiadás előszava Előszó a második kiadáshoz Előszó a harmadik kiadáshoz Előszó a negyedik kiadáshoz Előszó az ötödik kiadáshoz 1. fejezet A PSZICHOANALÍZIS 2. fejezet AZ ERÓSZ-ELMÉLET 3. fejezet A MÁSIK NÉZŐPONT: A HATALOMVÁGY 4. fejezet A BEÁLLÍTOTTSÁGI TÍPUS PROBLÉMÁJA 5. fejezet A SZEMÉLYES ÉS A SZEMÉLY FÖLÖTTI VAGY KOLLEKTÍV TUDATTALAN 6. fejezet A SZINTETIKUS VAGY KONSTRUKTÍV MÓDSZER 7. fejezet A KOLLEKTÍV TUDATTALAN ARCHETÍPUSAI 8. fejezet A TUDATTALAN MEGÉRTÉSÉHEZ. A TERÁPIA ÁLTALÁNOS ELVEI Zárszó

Előszó a magyar kiadáshoz A tudattalan pszichológiá-járól írt művemnek dr. Nagy Péter fordításában és dr. Jacobi Jolán gondos felügyelete alatt készült magyar fordítása az első írásom, amely ezen a nyelven jelenik meg. Néhány mástól eltekintve tehát először lát napvilágot eredeti művem a keleti Európában. Nemcsak azért vagyok nagy hálára kötelezve dr. Jacobi Jolánnak, mert a fordítás megjelenését lehetővé tette, hanem talán még sokkal nagyobb mértékben azért, mert e könyv átdolgozásánál és sajtó alá rendezése közben ösztönző segítségével és hasznos tanácsaival oly önzetlen módon támogatott. Különösen jólesik, hogy ez az írásom immár közvetlenül szól a magyar olvasóhoz, ama nép fiához, amely mindig eleven érdeklődés jelét adta munkálkodásom iránt: ha közvetve is, de talán ezért való hálám egy részét rója le ez a könyv. A nyugati féltekéről származó sok tanítványom között dr. Jacobi Jolán volt az első magyar; évek óta dolgozik vezetésem alatt Zürichben, és e réven valóban alapos tudásra tett szert a tudattalan pszichológiájának olyannyira szétágazó s nehéz területén. Ennek pompás bizonyítékát adta Die Psychologie von C. G. Jung c. munkájával, amely elsőrangú bevezetés műveimhez. Az ő tárgyismerete szavatol e fordítás pontosságáért és értelmi hűségéért is, ami e nehéz és kényes anyag taglalásakor rendkívül fontos. A jelen kísérlet legkevésbé sem próbál átfogó ábrázolás lenni, megelégszik azzal, hogy az olvasót a tudattalan pszichológiájának legfőbb problémájával megismertesse, az orvosi tapasztalás által kijelölt keretek között. Mivel írásomat csupán bevezetésnek szántam, a szellemtörténet sokrétű vonatkozásaira: mitológiára, vallásra, filozófiára, primitív pszichológiára s a többire csak utalok. Zürich, 1944 januárjában A SZERZŐ

Abban a tanulmányban a Freud által inaugurált pszichológiai felfogásmód egy jelentős darabjának ábrázolására korlátoztam magam. amikor az önmagunkon való elmélkedés volt a szükséges és egyedül helyes út. Aki azonban önmaga felett elmélkedik. ez késztetett arra.mindennél alkalmasabbak. Egyes Freudról szóló fejtegetéseket megrövidítettem. s amennyire csak e mű keretei lehetővé tették. Ha volt idő. ha ez a mindeneket oly közelről érintő probléma nehezen hozzáférhető szakfolyóiratok hasábjaira száműzve a művelt közönség látókörén kívül könyvtári polcokon tengetné árnyékéletét. amikor a kiadó kívánságára az 1912-es Rascherévkönyvben megjelent Neue Bahnen der Psychologie (A pszichológia új útjai) c. meg fogja tenni az egész nemzet is. azt teszi az egyes ember is. beleütközik annak a tudattalannak a korlátaiba. A most folyó háborút kísérő pszichológiai jelenségek . Küssnacht (Zürich). E követelménynek legfeljebb az itt felvetett problémákat egyenként taglaló terjedelmes tudományos munkák felelhetnének meg. hogy az bármilyen szempontból is végleges érvényű vagy akár csak kielégítően meggyőző lenne. amit a legszükségesebb lenne tudnunk. Fel kell hívnom az olvasó figyelmét arra. annak a szakirodalmat ajánlom. akkor mai. hogy alapjában véve még barbár. ha még egyszer eszébe jutna saját rossz tulajdonságaiért szomszédját tenni felelőssé. hanem mindig az egyes ember beállítottságának megújhodása oldotta meg. s amíg az egyes ember megteszi. s egyszersmind azt is. hogy nézetem szerint súlyos veszteség lenne. Az én célom pusztán általános tájékoztatást adni a tudattalan pszichológiájának lényegét illető legújabb felfogásokról. E munka tehát a korábbi tanulmányt átdolgozott és bővített formában mutatja be. Aki tehát mélyebben be akar hatolni az itt érintett problémákba. a kölcsönös rágalmazási hadjárat. az elképzelhetetlen pusztítási düh. hogy a véres démont megállítsa útjában . Az utóbbi évek sokrétű s jelentős változást hoztak a tudattalan pszichológiájában. Amit a nemzetek tesznek. ezzel szemben tekintetbe vettem Adler pszichológiáját. szerencsétlen korszakunk feltétlenül az.mindenekelőtt az általános ítélőképesség hihetetlen elvakultsága. tanulmányomat egy második kiadás számára kellett átnéznem.Az első kiadás előszava A jelen kis munka akkor keletkezett. hogy tanulmányom kereteit lényegesen kibővítsem. Az emberiség nagy problémáit sohasem általános törvények. 1916 decemberében A SZERZŐ . a hazudozás gáttalan árja. hogy ez a fejtegetés kissé bonyolult anyaga miatt sok türelmet és figyelmet kíván. amely éppen azt tartalmazza. hogy mily kegyetlen fenyítés vár rá. megadtam saját nézeteim általános irányvonalát is. s az ember képtelensége arra. hogy a rendezett tudatvilág alatt nyugtalanul szunnyadó kaotikus tudattalant a gondolkodó ember számára szembeszökővé tegyék. A tudattalan problémáját annyira fontosnak és korszerűnek tartom. Eszembe sem jut e munkával kapcsolatban. Ez a háború kegyetlenül megmutatta minden kultúrembernek. Csak az egyes emberek beállítottságváltozása lehet a kezdete a népek lelki átalakulásának. Mert az egyes ember pszichológiája azonos a népek lélektanával.

A második kiadás. vagy bármi mást hirdető szép szavakkal. amelyet tudatunk a világháború révén elszenvedett. befele fordul. belső szakadásra. a meglevő feloldására és megújulásra van szüksége. ahelyett. még túl kevesen tették fel maguknak azt a kérdést. hogy embertársaira kényszerítse ezt. Küssnacht (Zürich). Sokan még a külvilágban keresik ezt. Csak az egyes ember magába szállása. hogy általánosan könnyű megértésre találjanak. Az emberi lélek problémái iránti érdeklődés ennek az önmagunkhoz való ösztönös visszatérésnek a szimptómája. Gesammelte Werke. kisebb változtatásoktól és javításoktól eltekintve. támaszt keres. Még nagyon kevesen kutatnak önmagukban. s mivel az egész világ inog. a keresztény.ily rövid idő alatt már második kiadását éli meg. 1921. egyesek hisznek a csalfa győzelemben és a győző hatalmában. hogy nem szolgálnák-e jobban az emberi társadalom ügyét. lényegében változatlanul jelenik meg. az emberi lét lényegéhez. mások törvényekben és szerződésekben. amelyek tudattalan személyes hatalomvágyból fakadnak. saját lényének.sokak számára nem könnyen érthető tartalma ellenére is . hogy ezt embertársaiktól várnák el. saját belső államukon próbálnák ki azokat a törvényeket és diadalokat. ha először és egyedül saját magukon. felebaráti szeretet vagy a szociális felelősségérzés képmutató köntösében. hogy ezeket inkább egy most előkészületben levő könyvemben taglaltam a nekik kijáró alapossággal. hogy éppen az utolsó fejezetek sokkal bővebb fejtegetést kívánnának rendkívül nehéz és újdonság voltuk miatt. mintsem reméltem. egyéni és szociális adottságainak alapjaihoz való visszatérése lehet a mai világban uralkodó vakság gyógyításának kezdete. hogy e kis írásom . E katasztrófa látványa az embert tehetetlensége érzésében önmaga felé fordítja.Előszó a második kiadáshoz Örömömre szolgál. nem pedig arra. Ezt az érdeklődést talán nem kis mértékben arra a mély megrázkódtatásra vezethetjük vissza.1 Az első kiadás megjelenése után hozzám érkezett levelekből örömmel láttam. amelyeket minden utcasarkon prédikálnak. megint mások a fennálló rend lerombolásában. Az ott lefektetett alapelvek behatóbb tárgyalása azonban olyan mértékben lépné túl egy többé-kevésbé népszerű tájékoztató mű kereteit. ha önmagukon kezdenék a mostani rend átváltását. 1918 októberében A SZERZŐ 1 Psychologische Typen. . hogy a közönség széles rétegeinek érdeklődése az emberi lélek problémái iránt sokkal erősebb. VI. bár tudatában vagyok annak. Minden egyes embernek gyökeres változásra. Munkám ezt az érdeklődést kívánja szolgálni. saját bensejükben.

Nagyon meg lennék elégedve. fejezetet teljesen elhagytam. hogy ez nem könnyű feladat. A nehézségeket még növeli az a tény. hogy a második kiadás megjelente óta hét év telt el. hanem legfeljebb anyagának megközelítő ismertetése és az e réven való ösztönzés. hogy egy tudományosan még alakulóban lévő. ha ez a kis könyv ezt a célt elérné. hogy jelentős változtatásokat és javításokat eszközöljek. vagy önkényesnek tűnhet: de kérem az olvasót. Egy s más netán előítéletekbe ütközik.Előszó a harmadik kiadáshoz Ez a mű a világháború alatt született. hogy az itt taglalt lelki folyamatok és problémák nagy része sokaknak bizonyára teljesen ismeretlen. különösen a típusokról és tudattalanról szóló fejezetben. Küssnacht (Zürich). vegye figyelembe. mivel ezt a kérdést azóta alaposan taglaltam Psychologische Typen c. rendkívül bonyolult anyagról népszerűen próbáljon beszélni. E körülménynek köszönheti ez a kis írás. erre kell tehát utalnom e célból. A háború által felvetett nagy lelki problémák azonban nem szűnnek meg foglalkoztatni minden gondolkodásra és kutatásra hajlamos ember szívét és elméjét. Tekintetbe véve azt a tényt. szükségesnek tartottam. és immár harmadik kiadásban lát napvilágot. A típusok fejlődése az analitikus folyamat során c. hogy túlélte a háborút követő időt. hogy az effajta írásnak sohasem lehet célja a meggondolások s a bizonyítás egyes részleteibe való behatolás. és jelentős részében a nagy események pszichológiai visszhangjának köszönheti létét. Aki csak megkísérelte. igazat ad nekem abban. s lassanként a hullámok is lecsendesednek. munkámban. 1925 áprilisában A SZERZŐ . A háború elmúlt.

azért szerény célját teljesíteni tudja továbbra is. különös érdeklődésre talált. amelynek e könyv egyik fejezetét szenteltem. hogy az olvasó figyelmét felhívjam az Eranos-évkönyv (Rheinverlag) utolsó évfolyamaira. éppen ezért sok mindenre csak utalok. Ezért nem mulaszthatom el. 1936 áprilisában A SZERZŐ . és egyet-mást meg sem említek. Ennek a könyvnek egyáltalán nem igénye csaknem átfogó tájékoztatást adni az analitikus pszichológia teljes területéről. Küssnacht (Zürich). amelyek különböző szerzők e szempontból jelentős munkáit tartalmazzák. hogy a kollektív tudattalan. A közönség sokféle reakciója nyomán megállapítottam. Remélem.Előszó a negyedik kiadáshoz Egypár javítástól eltekintve a negyedik kiadás változatlanul jelenik meg.

Ebből az összehasonlításból mindenki felismerheti majd. Azoknak az új ideáknak. hiszen ezen a területen szinte mindenki tekintélynek képzeli magát. ezért szükségesnek láttam. ne várja e területen a mai pszichológiai ismeretek összes sarkalatos pontjainak többé-kevésbé teljes leírását. Azt hiszem. új kiadást alapos revízió alá vegyem. hogy távoli. de sok tévedésre is alkalmat ad. hogy meggyökerezzenek. rendesen legalább egy emberöltőre van szükségük. Alapos ismereteket csak a szakirodalom tanulmányozása és gyakorlati tapasztalatok révén szerezhetünk. nem túlzok. amelybe kísérletképpen benyomulunk. változatlan kiadás óta hat év telt el. A tudattalan pszichológiájához hasonlóan komplikált és nehéz anyag nemcsak új ismeretekre. Ez alkalomból sok elégtelen részt irthattam vagy javíthattam ki. Így fogják a legegyenesebb úton felismerhetni az orvosi pszichológia helyét és jelentőségét. hogy a mostani. és az én érzésem. Azokat az olvasóimat. bár a múlttal ellentétben akadt már néhány elismerésre méltó kivétel. elszigetelt vártán állok. hanem a pszichológia-tankönyveket is. akik e területen alapos ismereteket kívánnak szerezni. hogy a modern orvosi pszichológia nézeteinek még nagyon kevéssé sikerült az egyetemeken képviselt tudományba behatolniok. nyomatékosan kell kérnem. hogy ne csak az orvosi pszichológia és pszichopatológia fő műveit tanulmányozzák lelkiismeretesen. E széles rétegeknek szánt írásomban az orvosi pszichológia és saját kutatási irányzatomnak csak egypár lényeges nézetét ismertetem. s csak kerülő utak árán találhatjuk meg a helyes csapást. Még áttekinthetetlen új világrész ez.Előszó az ötödik kiadáshoz Az utolsó. mennyire igazolt Freud panasza pszichoanalízise “népszerűtlenség”-éről. 1942 áprilisában A SZERZŐ . mégis arra kérem az olvasót. amelyek nemcsak elkápráztatni akarnak. Bár igyekeztem a lehető legtöbb új szempontot beleágyazni szövegembe. ha azt állítom. a pszichológiai újításoknak még többre. s ezt is csak egy bevezetés erejéig. Küssnacht (Zürich). sok feleslegest távolíthattam el.

. 1985) Drei Abhandlungen zur Sexualtheorie. hogy a neurotikus szimptóma “pszichogén”. Régebben. e tárggyal foglalkozó mű 6 gyenge visszhangra is alig talált. levegő. A pszichiátriai tankönyv csak elmebajok klinikai leírásával és rendszerezésével foglalkozott. pl. Nem utolsósorban a tudósok e felháborodott rohama tette a freudi pszichológiát szokatlanul széles körben ismertté. fejezet A PSZICHOANALÍZIS Az orvosnak. amely döntő befolyással volt rá. Freudé a halhatatlan érdem.1. 17 Breuer und Freud: Studien über Hysterie. 1873. hogy a neurózisok pszichológiájának alapjait lefektette. azaz a lélekből ered. a neurózisok szuggesztiós kezelését. Az ő tanítása a neurózisok gyakorlati kezeléséből indult ki. lelki eredetű. a Salpetrièreből indult ki az első kezdeményezés a neurózisok pszichoterápiájára: P. amelyet ő pszichoanalízisnek nevezett el. villamosság stb. Freud következő munkái teljes részvétlenség mellett jelentek meg. és méghozzá a lélek legmagasabb és legösszetettebb funkciói. Körülbelül úgy jártak el. Janet3 megkezdte korszakalkotó kutatásait a neurotikus állapotok pszichológiájára vonatkozólag. neveznek. s amikor 1905 táján a szexualitás pszichológiáját kezdte megvilágítani8. s az egyetemeken tanított pszichológia vagy filozófia volt. Hiszen a betegnek épp a lelke szenved. hiszen az ideges bántalmak. amit “idegességnek”. de legtöbbször egyáltalán nem hatnak. Freud fordította le Bernheim könyvét. Különös színjáték ez. el kell mondanunk egyet és mást ezen tanítás és az egyéb tudományok egymáshoz való viszonyáról. s aztán nyugodtan folytatná a korong alakú föld leírását. feltétlenül szüksége van pszichológiai ismeretekre. éppen a pszichiátria területén már felmérhetetlen jelentőségű megfigyeléseket tartalmaztak. Hideg víz. azaz az emberi lélek ismerőjének kell lennie. az úgynevezett “idegorvosnak”. alig ötven esztendővel ezelőtt. Die Suggestion und ihre Heilwirkung. 1905. Itt az orvosnak pszichológusnak. mint az olyan ember. Névroses et idées fixes. 1900. német kiadás: S. tehát logikusan lelki kezelésre szorul. Egypár szerző elismerőleg nyilatkozott róla. Die Traumdeutung. Charcot párizsi iskolájából. S. Mielőtt e tan lényegének megismertetésébe kezdenénk. (Álomfejtés. Az első nagyobb. 1898. 1889. holott a neurózisoknak egészen újszerű felfogását hozta. és Nancyban Bernheim4 nagy sikerrel elevenítette fel Liébault-nak5 az ő idejében már elfelejtett kezdeményét. vagyis annak a metódusnak az alkalmazásából. melyben Anatole France mondása: “Les savants ne sont pas curieux” (A tudósok nem kíváncsiak) újra beigazolódik. 1866. messze a tudomány határain túl. Már Charcot idejében tudták. Abban az időben még nem létezett a neurózisok és pszichózisok lélektana. mindenesetre mindaz. éspedig a nancyi 2 3 4 5 6 7 8 Grundzüge der physiologischen Psychologie. L’automatisme psychologique. kísérleti pszichológia. Tudták azt is. ha betegein segíteni akar. Vizsgáljuk meg közelebbről ezt az újfajta pszichológiát. Freud 1888 Du sommeil et des états analogues. 1895. s aztán a következő lapon folytatta a hisztériás esetek régi módon való taglalását. vagy a Wilbelm Wundt2 által bevezetett ún. Midőn Freud 1900-ban az álom első valódi lélektanát megírta 7 (előtte e téren a témához illő éjszakai sötétség uralkodott). egyhangúlag szidalmazni kezdték. 1935. fény. aki dicsérően nyilatkozna a Föld gömbölyű voltának gondolatáról vagy tényéről. a kollégák kinevették. holott ezek. legfeljebb átmenetileg. hisztériának stb. amelyeket szinte már alig merünk az orvostudomány hatáskörébe utalni. az orvosok pszichológiai előképzettsége igen gyenge lábon állt.

rendszeres aphasia). az éneket megváltozott hangnemben folytatta. gyengeség. amely mindig közvetlenül a szervek működését akadályozza. Éber álom állapotába jutott. “elaludt”. (Nagyon valószínű. Ezen időszak emlékképei homályállapotban fotografikus hűséggel kerültek újra napvilágra. hogy a kígyót megbénult jobb karjával űzze el. Akkor e zavarok anatómiai elméletének megalkotásával próbálkoztak.meg nem is. A hisztéria szimptomatológiája tele van anatómiai lehetetlenségekkel.) Igen különös dolgok kerültek így napvilágra. Egy nő hisztérikus bántalmak következtében teljesen elvesztette a hallását. akinek meg kellett volna operálnia édesatyját. (Az emlékezőképesség beszűkült tudatállapotban való ilyen gyakori felfokozódását hiperamneziának nevezzük. mely a szék támlájáról lógott le. Ez a tényállás szöges ellentétben áll a szervi zavar lényegével. hogy minden hisztérikus tünetet szuggesztív úton is elő lehet idézni. Anyja egy időre eltávozott. Azt azonban nem tudták. Valószínűleg megpróbálta. s amikor rápillantott. mire a beteg anélkül. hogy megharapja. Érthető módon képzelmei legfőként ezzel az izgalmas korszakkal foglalkoztak. és halkan kísérte: egyik versszakról a másikra való átmenet közben megváltoztatta hirtelen a hangnemet. miként ered a hisztérikus szimptóma a lélekből. Nagyszámú hasonló tapasztalat eredményeképpen arra a következtetésre jutottak. . A rendszeres vakság különböző formái hasonló jelenségeket mutatnak fel. beszédkészségét is elvesztette. paralízis és amnézia) 9. Az új pszichológia kezdeteit Breuer doktornak. orvosa észrevétlenül a zongorához ült. és úgy látta. mégis gyakran énekelt. és időnként “abszenciái” (tudatkihagyásai) vagy homályállapotai voltak. hogy észrevette volna. ami emlékezés és fantázia formájában benne felszínre vetődött.meg nem is. parézia. hogy csak a beteg tudata nem lát és nem hall. amelyek a leányt már régebben megijesztették. mert Bécsből egy sebészt vártak.) El akarta érni az állatot. hogy feltételeznünk kell: az éber emlékezet sohase lett volna képes ilyen plasztikus és pontos reprodukálásra. és így karja anesztéziáját és bénaságát asszociálta a kígyóhallucinációval. Volt egy fiatal. bénaság.iskola munkája nyomán. A páciensnő halálosan beteg édesatyja ápolása közben betegedett meg. anesztéziás és paretikus (érzéketlen és béna) volt. A sok elbeszélés közül az egyik körülbelül így hangzott: Egy éjszaka szorongva és félve virrasztott az erősen lázas beteg ágyánál. mintha a falról egy fekete kígyó közelednék a beteg felé. Ezt a megfigyelését a további kezelésben tervszerűen felhasználta. jobb karját a szék támlájára fektetve. Breuer megfigyelte. azaz pszichogén esetként kellett felfogni. de mintha megbénult volna. amikor a beteg éppen egy dalt énekelt. de eleinte sokáig csak részlegesen: mindent lát. jobb karja. 9 Érzéketlenség. az érzék működése különben teljesen rendben van. állapota utána egypár órára mindig megjavult. emlékezetkiesés. Egyszer. mint egy normális embernél. E kitérés után forduljunk újra Breuer betege felé. ujjai halálfejes kis kígyókká váltak. az emberek fejét kivéve. Janet kutatásai nyomán. hogy ha betegét mesterséges vagy spontán homályállapotban arról beszéltette. a legkisebb részletekig menő pontossággal. olyan. a zavarnak nem voltak szervi okai. A beteg maga ezt “talking cure”nak (beszélgető kúra) vagy tréfásan “chimney sweeping”-nek (kéményseprés) nevezte. Tehát: hall is . hogy a ház mögötti mezőn valóban voltak kígyók. Tehát: lát is . nagyon intelligens nőbetege. egy régi bécsi gyakorló orvosnak a nyolcvanas évek kezdetén tett felfedezésétől számíthatjuk. a hisztérikus kihagyásos jelenségek pszichomechanikai feltételeit (anesztézia. A kezelés során visszanyeri látóképességét. s így ezek adták a hallucináció anyagát. Éppígy ismerték. csak angolul (ún. amennyiben anyanyelvén nem tudta kifejezni magát. aki hisztériában szenvedett. mégpedig a következő tünetekkel: jobb karját spastikus (merev) bénaság érte. Környezetében minden embert fej nélkül lát. Egy férfi teljes hisztérikus vakságban szenvedett. a pszichikus okozati összefüggések teljesen ismeretlenek voltak. holott a karműködés agylokalizációjában éppoly kevéssé volt zavar. és Anna (a páciens) egyedül ült a betegágy mellett. tehát hisztérikus.

félelmében imádkozni próbált. E problémára az orvosoknak van egy kitűnő válaszuk: “Az egyenlet ismeretlenje a hajlam (diszpozíció). hogy Breuer felfedezését megmagyarázza. sajnos nagyon gyakori a kimerítő betegápolás. Angliából származó “nervous shock” elmélet. traumatan. s rohanni kezdett a lovak előtt. Freud problémája azonban éppen ez volt: miben áll a hajlam? A kérdés ilyetén felvetése logikus módon a lelki trauma előzményeinek felkutatására vezetett. macska stb. A hisztéria területén akkor uralkodó. de hiába: a nő végigfutott a hosszú utcán. Az újfajta felfogás széles teret nyitott az empirikus munkának. amely azt tanítja. Nagyon érthető. amelyet a katonák éppen sortűzzel “tisztogattak”.Midőn a látomás eltűnt. kétségbeesésében a vízbe akart ugrani. vagy hogy olyasvalami. hogy az effajta jelenetek igen mély benyomást hagynak. hogy ilyen. hanem mindig lelki események az okozói. amelyen át egy másik utcába menekülhetett. hogy a sokk egymagában nem okoz feltétlenül betegséget. amelyet Charcot erélyesen pártolt. a betegség minden bélyegét világosan magán viselő pillanatot egyáltalán átélhetett? Vajon a fárasztó betegápolás eredményezhet-e ilyesmit? Hiszen akkor hasonló eseteknek sokkal gyakrabban kellene előfordulniok.” Az illető “hajlamos” effajta élményekre. Gyakran láthatjuk. félelmükben és undorukban minden tagjuk remegni kezdett. amikor hátulról hirtelen egy lovas kocsi közeledett gyors ügetésben. E jelenet közben lépett fel a bénulás és a beszédzavar: az eset előadása a zavarokat is megszüntette. E szörnyű pillanatoknak semmiféle következménye nem lett. s aztán ezen a nyelven tovább tudott gondolkozni és imádkozni. Ebből eredt az ún. kígyó. Hasonló magatartást nagyon gyakran megfigyelhetünk. Körülötte holtak és sebesültek rogytak a földre. míg végre egy angol gyermekversre bukkant. A többiek kitértek előle. mint rendesen. Volt már olyan eset. hogy a nyomasztó szorongás ilyen percei. csakhogy ezúttal semmilyen nyelven nem tudott megszólalni. és az ápolók idegzete rendszerint úgysem teljesen egészséges. egér. hogy a százféle hisztérikus tünet közül egyetlenegy sem a véletlen eredménye. Szerencsére a járókelők ezt meg tudták akadályozni. alkalmas volt arra. és éjfél felé több ismerőse kíséretében hazafelé tartott. Breuer és Freud idézett könyvében egész sereg hasonló példát találunk. hogy a hisztérikus tünet és (amennyiben tünetekből tevődik össze a betegség) maga a hisztéria lelki sérülésekből (traumákból) ered. Tudok egy fiatal hölgy esetéről. Freud. máris mélyebb és nehezebb problémák merültek fel. hogy a trauma intenzitásának nincs önmagában való patogén (betegségokozó) értéke. Itt elhagyta az ereje. Kétségtelenül világos. De mi az oka annak. Freud kutató szelleme azonban nem tudott hosszasan megállapodni a felszínnél. Egy este társaságban volt. amelyeknek hatása tudattalanul éveken át eltarthat. vagy akár kellemes is. Bebizonyosodott. aki hirtelen rémület következtében súlyos hisztériában szenvedett. ami az egyik embernek közömbös. amely egy hídhoz vezetett. hogy nők nyugodtan segédkeztek a legvéresebb műtéteknél. hogy izgalmas jelenetek egészen különbözőképpen hatnak az egyes résztvevőkre. a másikban a legnagyobb undort kelti: mint pl. nagyon tartós benyomást hagyhattak maguk után. aki eleinte Breuer munkatársa volt. ő azonban ijedtségtől lenyűgözve az út közepén maradt. hanem hogy hatásossá legyen. Ez megfelelő körülmények között abban áll. mint amit pl. Breuer kezeltje átélt. hogy a beteg a megrázkódtatásnak . bőséges bizonyítékokkal szolgált a felfedezéshez. csak ha a páciens számára különös jelentőséggel bír. de ha egy macskához kellett nyúlniok. Ugyanez a hölgy a szentpétervári véres január 22-én véletlenül egy olyan utcában volt. s a beteg valószínűleg így tért a teljes gyógyulás útjára. Ebből szükségszerűen az következik. béka. E helyen meg kell elégednem ezzel az egy példával. Ez azt jelenti. s hogy a lovak alá ne kerüljön. utána egészen jól érezte magát. sőt még jobb kedvű volt. s ezért hajlamos az ember a tünet keletkezésében kauzális jelentőséget tulajdonítani nekik. sajátos pszichikai diszpozícióra kell találnia. ő azonban a legnagyobb lelki nyugalommal és igen céltudatosan kiszemelt egy kaput. A kocsis ostorát pattogtatta és káromkodott.

hogy ártalmatlan lovak rémítik halálra. aki idegessége miatt hosszabb időre egy külföldi üdülőhelyre utazott. abban kellett álljon. A kutatást azonban nem szabad feladni a felületes kérdezősködés negatív eredménye után. Ha az egyenes út nem vezet eredményhez. hogy a pácienst. míg a lovak s a kocsi a mélybe zuhanva összezúzódtak. ha ez valóban igaz lenne. amely az erotika területére tartozik. Hogy egy ilyen élmény nagyon mély nyomokat hagy. A hatékony momentum látszólag a lovaktól ered. boldog. Tehát újra visszatérünk ahhoz a különös pillanathoz. hogy a későbbi szimptómának előjátéka is volt a gyermekkorban. és megpróbált más tárgyra térni. mikor ismerősei utolérték. ahol a késői órán fedél alá vihették. nehéz és kínos helyzetet teremtett. hogy egy hasonló helyzetre való ártatlan utalás miért vált ki ilyen túlzott reakciót? Mind ez ideig csak annyit tudunk. Most tehát azt a kérdést kell felvetnünk: melyek a kocsijelenet különleges körülményei? A félelem akkor kezdődött. A beteg legjobb barátnőjének búcsúvacsorája volt ez. hétéves korában egy sétakocsizás alkalmával a lovak megbokrosodtak. valószínűleg semmi oka nem lenne arra. E pontnál a beteg megszakította elbeszélését. hogy ideges legyen. Közismert. azt talán nem kell bizonyítani. A beteg makacs ellenállásának leküzdése után kiderült. Egyelőre semmi mást nem találunk. Az utolsó pillanatban mégis sikerült leugrania. és azt reméli. vendéglátója házába vitték vissza. Most a társaság után érdeklődünk. a későbbi eltúlzott és nem helyénvaló reakció azonban érthetetlen marad előttünk. mintha ez az ő halálát vagy valamilyen más borzalmat jelentene. akit jövendőbelijének szemelt ki: szereti őt. hogy boldogok lesznek. most a probléma súlypontját egészen más irányba tolta el. Fel lehetne tételezni. amikor a páciens a lovak előtt rohant. mindent. mintha ennek valami szörnyűséggel lenne kapcsolata. s mint halljuk. s az után. tekintettel a háziasszony távollétére. ami. Más irányba terelve a kérdezősködést. E barátnő férjnél van. a mennytől a pokolig ér. úgy bizonyosodott be. egy pillanatra úgy érezte. hogy pl. mivel ez volt a legközelebb eső hely. és rákiáltott. hogy a traumatikus élmény mellett gyakran az erotika terén is találhatók zavarok. A páciens diszpozíciója. Emlékezzünk vissza arra a felismerésre. E történet beteges különlegessége abban rejlik. amely a hajlam rejtélyét megnyithatná. hogy e tekintetben nem bukkanunk-e valami szokatlanra? Az ifjú hölgy ismer egy fiatalembert. Itt kimerült állapotában nagy szívélyességgel fogadták. van egy gyermeke is.tudattalanul specifikus jelentőséget tulajdonít. Hogy e rejtélyhez közelebb férkőzzünk. magasztosat és alantasat egyesít magában. Ez valóban így is volt: kb. Maradjunk a felhozott példánál: azt értjük. Ezzel megtaláltuk azt a kulcsot. Ha azelőtt többé-kevésbé Breuer traumatanának hatása alatt a neurózis okát a traumatikus élményben kereste. A kocsis leugrott. jót és rosszat. hogy ezen az éjszakán még egy igen különös esemény játszódott le: a szíves házigazda rövidesen lángoló szerelmi vallomást tett. hogy minden eddigi analizált esetben a traumatikus élmény mellett volt egy különösfajta zavar. ebben az esetben is fel kellene kutatni. hogy azon az estén milyen alkalomból jöttek össze. A boldogságáról szóló közlést gyanakvással kell fogadnunk. talán kerülővel célhoz jutunk. ezután teljesen elvesztette az ítélőképességét. de a kislány halálfélelmében alig tudta erre rászánni magát. feszélyezett és zavart lett. és ápolásra szoruljon. mint derült . hogy ó is ugorjon le. Az eset patologikus oldalát egyelőre még homály fedi. és őrületes iramban egy szakadékos partú folyó felé rohantak. hogy a “szerelem” igen tágítható fogalom. amelynek következtében e jelentéktelen eseményre ilyen kiszámíthatatlanul reagált. Ahogy gyűltek a tapasztalatok. még további ismeretekre van szükségünk. Nyilvánvalóan hirtelen valamilyen kellemetlen reminiszcencia merült fel emlékezetében. Ez azonban még nem magyarázza meg. hogy a lovak a páciens életében különleges szerepet játszottak. E felismeréssel Freud felfogásában lényeges nézetváltozás következett be. hogy az ő számára valami különlegest jelent. amikor a nő a lódobogást meghallotta. Állítólag a nyilatkozat úgy hatott a páciensre. lovakkal kapcsolatban egyszer átélt már valamilyen veszedelmet. megtudtam.

ami csak távolról is az ember élettani hivatására emlékeztette. E romantikus esemény szorosan egymáshoz kapcsolta őket. hogy a körülmények ilyen láncolatát és annak működését csak ördögi ravaszság képes kigondolni. úgyhogy röviddel később erősen lehangolva el is hagyta a leány a társaságot. Ez érthetően kínos pillanatot okozott. eltúlzott) reakció miképpen érinti a traumát. A páciens pajkos és vidám volt. hogy ebben az esetben is a traumán kívüli erotikus zavarról van szó. Úgy tűnt neki. Ebben az időben a páciens egy nagyobb társadalmi összejövetelen vett részt. és ebből azt tanultuk. B. gyűlölt és megvetett mindent. s hirtelen kiesett a csónakból. E fiatal hölgy nagyon fiús gyerek volt. amely . akkori legjobb barátnőjének a férje volt. nyilván. s a valóságtól távol eső fantáziavilágba menekült. ennek legénybarátja. és idestova már eljegyzésüket tervezték. E feltárás után mindenki hajlamos annak a feltételezésére. amit akart. Úszni nem tudott. hogy B. és kezeltetni magát. A pubertás idején. mintha az események maguktól peregtek volna. Sokatmondó mosollyal húzta a gyűrűt újra a leány ujjára e szavakkal: “Tudja. s azt súgta neki: “Ma éjszaka egyedül lesz. csak a vad játékokat szerette. hogy A. csak annál inkább sürgette B. és kidobta a nyitott ablakon. hogy B. erkölcsi értékelése azonban kérdéses. míg a tudat azon igyekezett. mert már régen hozzászokott ahhoz. mint A.-hez sokkal jobban vonzódnék. vagy . Egyéb tapasztalatok alapján feltételeztük azt.-be szerelmes.-nénak külföldre kellett utaznia. hogy drámai előadásának motívumai a páciens számára a legkevésbé sem voltak tudatosak. A. nagy nehezen tudta csak megmenteni. elkezdett emberkerülővé válni. Ismerősei is jelen voltak. A ravaszság kétségtelen. s gyakori rosszullétei miatt sokszor otthon maradt. Ennek következtében meghitt viszony szövődött B. Az eredmény az lett. hogy a beteg nyári vakációját ugyanazon az üdülőhelyen töltse. A. Azonban az ilyen dolognak rendesen megelőző története is van. Ekkor ismerkedett meg közelebbről két férfival.ezek elől elmeneküljön. Ez a feltételezés mindenben beigazolódott. Mindkét férfi lehajolt érte: B. s az asztal alá esett. Mindkettő megnyerte tetszését.-né ebben az időben már mind idegesebb lett.-ék. akik a köréje nőtt csipkebokrot végre áttörték. mintha B. Így kerülte el kb. Egy alkalommal csónakázni mentek. véletlen úgy akarta. ellenállhatatlan érzés rohanta meg. s a páciens között. hogy a patologikus (azaz különleges. A. anélkül. letépte a gyűrűt az ujjáról. ezzel növekedett idegessége. hogy a trauma.-né. A leánynak így többször alkalma nyílt A. házába.” S valóban így is lett: különös viselkedése révén visszakerült a. Megcsókolta. mivel erősen hangsúlyoznom kell.-hez való viszonya s barátnője révén gyakran találkozott A. B.-val. s félájultan emelte a csónakba. kinevette a lányokat.-vel való eljegyzését keresztülvigye. és menekült mindenféle nőies foglalkozás elől. Kevéssel azután az ún.égből a villámcsapás. amikor a nemi probléma a közelébe férkőzhetett volna. s elérte.-vel való eljegyzését.-nek sikerült megtalálnia. valaminek történnie kell veled. megérezte a titkot. reménykedést és várakozást. hogy visszakerülj a házába. A megelőző eseményekből azonban kiviláglik. hogy tudattalanul minden e felé a cél felé irányult. és naponta győzködte magát arról.val kettesben sétálni. a barátnője. hogy a hosszú szerelmi históriát darabonként előássuk. hogy bármiféle indíték tudatosult volna benne. de hamarosan úgy érezte. de a gyűrű hirtelen kicsúszott a kezéből.jobban mondva . ahhoz a kérdéshez nevezetesen. akinek jelenléte olykor érthetetlen módon ingerelte és idegesítette. A. Gondolataiba merülten álmodozva játszott gyűrűjével. Búcsúvacsora közben a gonosz szellem megkörnyékezte betegünket. E különös játék természetesen nem kerülhette el a női féltékenység éles tekintetét. míg végül a következőképpen vázolható összkép állt elő. 24 éves koráig a sok apró kalandot. hogy ez mit jelent!” Ekkor a pácienst különös. Most visszatérhetünk kezdeti szempontunkhoz. A páciens azonban e szenvedély mélységét nem engedte tudatossá válni. ami ilyen korban a nőket rendesen mélyen foglalkoztatja. hogy az effajta benyomásokon túltegye magát. A másik útra irányuló tudattalan kényszer volt végül is az erősebb. A következő hetek munkája volt. Hogy önmagának ürügyet találjon.

és mélyebben rejlő okoktól meghatározott. s miért nem valamilyen más konfliktus? Erre csak azt lehet felelhetni: senki sem állítja. Az erotikus zavar lehet másod rendű. hogy ennek így kell lennie. s helyére egy sokkal mélyebb és átfogóbb felfogás lép. a trauma elveszti kauzális jelentőségét11. a “railway spine” stb. amelyben valamilyen addig tudattalan tartalom. mert azzal a belátással. de kiderül. 11 . Gyakran hallani a kérdést: miért éppen az erotikus konfliktus a neurózis oka. hogy leggyakrabban így van. Van más lehetősége is a neurózis keletkezésének. nevezetesen egy fontos erotikus konfliktus megnyilatkozhat. amely szerint a betegség okozója egy erotikus konfliktus. és amint azt a gondos kutatás ismételten kimutatja. hogy az erotika és zavarai a neurózis egyedüli forrása.állítólag a betegség okozója. Mindenféle felháborodott ellenvéleménnyel szemben az a helyzet. amely nemcsak a szexualitást foglalja magában. Ezzel az elavult traumaelméletet feladták. Kivételt képeznek az igazi sokkneurózisok. hogy nem a trauma. mint a gránátsokk. Ezzel nem akarjuk azt mondani. 10 Természetadta tág jelentésében. mintsem az egyén gondolná. Ezzel a trauma elveszti kizárólagos jelentőségét. hanem egy rejtett erotikus konfliktus a neurózis gyökere. hogy a szerelem10 problémái és konfliktusai alapvető jelentőségűek az emberi életben. nem több jó alkalomnál. sokkal nagyobb jelentőségűek.

és tulajdonképpen nem más. Ha ezt a tényt elméletileg igyekszünk megfogalmazni. amely szinte külön irodalmat teremtett. Ebben a konkrét esetben legalábbis nem vitatható. E tétel megfogalmazása szándékosan igen általános. Ennek szelleme nem kis mértékben járult hozzá ahhoz. Ez azonban nem változtat semmit azon az alapvető tényen. A neurotikus ember csak egyik speciális esete a meghasonlott embernek. amelyek a tudattalanból napvilágra törnek. Az elmúlt félszázad által felvetett forradalmi kérdések sorában ott szerepelt a “szexuális kérdés”. anélkül. hiszen általánosságban jellemzője a kultúrembernek. Ez az a fajta ember. s a legkisebb erőszakot sem . De hát senki sem független teljesen a korabeli áramlatoktól. amelyet egyoldalú elméletalkotásában nem kis mértékben befolyásolt ez az irodalom. Mindenekelőtt feltűnő és szinte hihetetlen. itt azonban a kutatás a szexuális konfliktus kérdésével került szembe. kora uralkodó áramlataiban sodródik. legalább első pillantásra. E meghasonlás oka a legtöbb embernél az. aki egyesíteni akarta magában a természetet és a kultúrát. ami az antik kultúra lényeges és jellemző alkotórészévé lett. A kultúrprocesszus közismerten az emberben működő állati ösztönök egyre tökéletesebb megfékezése. hogy a tudat ki szeretne tartani erkölcsi ideálja mellett. Sőt valószínűleg kiderül még az is. míg a tudattalan a saját (ellentett irányú) erkölcstelen ideálja felé törekszik. Ebben a “mozgalomban” rejlett a pszichoanalízis csírája is. s a páciens igazi szenvedélye rejtett marad. egy közönséges erotikus konfliktussal össze nem hasonlítható. A neurózis ti. amit pedig a tudat szeretne letagadni. körülbelül a következő megállapításra jutunk: Minden neurózisban két tendencia nyilatkozik meg. és ezeket jeleníti meg saját konfliktusában. hogy az ösztönös emberi természet újra meg újra nekiütközik a kultúra állította korlátoknak. A kultúra kényszerébe szorított emberiséget időnként elelragadja ez a mámor: az ókor a dionüszoszi orgiák keletről előtörő hullámában élte ezt át. szelídítési eljárás. így szeretném érzékelhetővé tenni. melyeknek a “szexuális kérdés” csak jelentéktelen előjátéka volt. hogy ez tudatossá válna benne. s az uralkodó kultúrával éppúgy ellenkezésbe jutnak. akik látszólag tisztességtelenek. a lényeg mindig ugyanaz marad. A dionüszoszi szabadságmámor második hulláma a reneszánsz idején húzódott végig a nyugati emberiségen. szorosan kapcsolódik a mindenkori korproblémákhoz. s amelyek egyike mindig tudattalan. hogy az igazi kapcsolat sötétben maradt. sok abnormis elemet is tartalmaz. mint az egyén sikertelen próbálkozása. de egyúttal az egész emberiségnek az egyénben megnyilvánuló konfliktusa is. mivel a mai embert főként politikai szenvedélyek izgatják. Persze a konfliktus fordított is lehet: vannak olyan emberek. mint az ösztönök. amelyet az általános probléma egyéni megoldása irányában tett. A neurotikus ember. Ezeknek a neve változhat. mint amennyire valójában az. fejezet AZ ERÓSZ-ELMÉLET Az előző fejezetben leírt felismeréssel a trauma kérdése váratlanul feleletet kapott. aki szeretne tisztességesebb lenni. hogy meghasonlik önmagával. hanem sokszor új eszmék. hogy bár a megbetegítő konfliktus személyes momentum. A magunk korát már nehezebb megítélni. amely a kulturális kényszerrel nehezen fér össze. mint példánk mutatja. Ma például könnyű lenne megalkotni a neurózis politikai elméletét. Azóta a “szexuális kérdést” politikai és világnézeti kérdések erősen háttérbe szorították.2. Ma már azt is tudjuk. míg a tudat látóterét teljes egészében a látszat foglalta el. A neurózis: meghasonlás. amelyek egymással szöges ellentétben vannak. s éppen ezért. hogy nem mindig állati eredetű ösztönéletünk az. hogy csak a látszatnak kell tudatosnak lennie. hogy a politikai csak előfutára egy még sokkal mélyebben szántó vallásos megrázkódtatásnak. amely. amelyet a szabadságra éhes állati természet időnkénti lázadása nélkül elképzelni sem lehet. hogy a Krisztus előtti utolsó század számos szektájában és filozófiai iskolájában a sztoikus ideál az aszkézisig fejlődött. s hogy végül is ez idők politeista káoszából Mithrasz-kultusz és Krisztus aszkézist hirdető vallása született.

Most már áttérhetünk egyrészt a pszichoanalízis technikájára. Jung: Allgemeines zur Komplextheorie. végtelen fájdalmára. Techn. a körülményektől függő variációban. Az álom. ez azonban . Régebben nagyra becsült jövendőmondó. asszociációs módszer 12. amint azt Freud elsőként kimutatta: az álomanalízis. amely éppúgy a tudattalanba szorult. 1934. mint pl. lelkünknek ez az illékony és szerény terméke csak a legújabb időkben lett megvetés tárgya. a keresett konfliktus. “álomcenzúra” révén igen gondosan elrejti. és olyan értelmezésre vezetnek. igen kínos vágy. És ezt meg is teszi az álom. A pszichoanalízis technikájával kapcsolatban nyilvánvalóan az lesz az első kérdés: hogyan ismerhetjük meg a legrövidebb és egyben a legegyenesebb úton a páciens tudattalanában lefolyó eseményeket? Az eredeti módszer a hipnózis volt: vagy kikérdezték a pácienst hipnotikus koncentráció állapotában.igen finom és legkisebb részletekre kiterjedő pontos kapcsolatban áll az álomhomlokzattal. tudattalan vágyak is. hanem ezt az ún. testi inger okozta álmokban. Ma mint a tudattalan küldöttjét használjuk fel. Hochschule. s amely ellentétben áll a továbbalvás vágyával. amelyeknek egyéni jelentőségük van. a háttérben ott áll a morális oldaluk. mint az erkölcsös emberek erkölcstelen természete. Az álomról elmondhatjuk. amelyet egy kiadós ebéd álma elégít ki.teszik önmagukon. hogy vágyteljesülésről beszélhetünk. az istenek küldöttje. amelyek a tudat számára rejtve vannak. amelyet az álom mögött eleinte nem is mertünk volna sejteni. azt álmodja azonban egy alkalommal. Vannak kínos vágyak. Freud felfogása szerint homlokzat.) Tartoztunk ezzel az általánosabb jellegű kitéréssel. Freud szerint vannak az éber tudat képzeteivel összeegyeztethetetlen természetű. Kultur.und Staatswissenschaftliche Schriften. Egy másik módszer a zürichi elmekórtani klinikáról indult ki: ez az ún. A konfliktus kínos és inkompatibilis része Freud szerint annyira fedett vagy feloldott az álom fogalmazásában. az ún. az álmodót álma egyes részleteiről beszélni hagyjuk. amelyet a kőművesek eldobtak.s ezt gondos összehasonlítással könnyen ki lehet mutatni . azonban a mai technikához képest ez kezdetleges és gyakran elégtelen. Ha mármost. amelyben az álom minden szála egyesül. hogy anyja. egy bizonyos. és e módszer révén sarokkővé lett. egészen meglepő pontossággal. Jung: Diagnostische Assoziationsstudien. hogy most pedig már fel kellene kelni. Eidg. Alkalmilag még ma is élnek ezzel a módszerrel. amelyeket a kísérlet tipikus zavarai árulnak el13. hogy képzettársításai egy bizonyos irányban és bizonyos témák körül csoportosulnak. Ez a módszer egzakt módon mutatja ki konfliktusok jelenlétét az érzelmi színezetű képzet úgynevezett komplexusaiban. De az álmoknak csak igen kis része ilyen egyszerű. amelynek révén a patogén konfliktus felismerésére juthatunk. (A szélsőségeket általában ajánlatos kerülni: mindig az ellenkező véglet gyanúját ébresztik fel bennünk. Ha a mélyére nézünk. Ez a különös gondolatkomplexus. meghalt. amelyre visszaemlékezünk. rövidesen kiderül. s Freud éppen ezeket tartja az igazi álomképeknek. 1906-1910. egy leány gyöngéden szereti az édesanyját. vagyis az az álomkép. amilyen az alvás közben érzett éhség. Freud felfogása szerint a leányban él az a számára tudattalan. neki kell elárulnia azokat a titkokat. Pl. hogy anyja. . amelyeket legszívesebben nem vall be magának az ember. A “manifeszt” álom. I-II. bizonyos technikai szabályok figyelemben tartásával. amely a ház belsejéről első látásra semmit sem árul el. hogy az “erotikus konfliktus” fogalmát világosabbá tegyük. akivel szemben valamilyen titkos 12 13 Vö. Ezek természetesen csak igen ritkán nyilvánvaló vágyak beteljesülései. Éppígy az a szorongató gondolat. akkor azonban ez is csak egy bűnös póz. A legjelentősebb módszer azonban. hogy az a tégla. másrészt a terápia kérdésére. ahhoz a vágyteljesítő álomképhez vezet. intő és vigasztalást hozó hírnök volt. vagy pedig ugyanebben az állapotban szabadon engedték fantaziálni. hogy már felkeltünk stb.

hogy férjhez menjen. amikor felmerült a probléma. hogy kétségbe vonnám minden bűn csírájának a létezését minden egyes egyénben. ha rá akarnák bizonyítani. Az álmodó leányban kétségtelenül működik a vágy. ha a mama meghalt. hanem az. amely ellen azonban a legerélyesebben tiltakozna. Így tehát férfira vágyódva tér vissza. s egy esetleges konfliktus. A manifeszt álom látszólag nem tartalmaz vágykielégülést. s amely elől a beteg kitért. De tudjuk. Mármost Freud feltételezi. amelynél vágyteljesülésről látszólag szó sincs. Nem megyek odáig. valamint egy ezen alapuló személyiséghasadás között. Hiszen ő sem a régi gyermek immár. amint mondják. vajon az illető tényleg illik-e hozzám? stb. “leszorult a tudattalanba”. s ezért szeretné az anyját félretenni az útból. Emellett az ő számára a többi felsorolt ok igen keveset ér. miért kellene édesanyját eltávolítania. rendszerint találunk egy kritikus pillanatot. aki férjhez szeretne menni. .? De azt már nem veszi észre. engem veszel feleségül?” Ez az infantilis vágykifejezés a helyettesítője egy új keletű . hogy anyját távolítsa el. Ez azonban vérfertőzést (incesztust) jelent. és mi lesz. mutatja. úgyhogy már nem tud visszakapaszkodni a papához és a mamához anélkül. Az álmodó leány szerelmes atyjába. hogy a tudattalan egy bizonyos rétege mindazt tartalmazza. hogy a sors által felvetett kérdést magával ne vinné a családba. és ez a tulajdonképpeni oka annak. ami reminiszcenciák és emlékezés terén elveszettnek számít. hogy erre tudatosan egyáltalán nem gondol. Meg aztán otthon is egészen kellemes.ellenállást táplál. Tudjuk. Azonban e csírák. papa. hogy egyfelől szívesen férjhez menne.. (A kritikus olvasó mindenesetre joggal kérdezheti: vajon az álom által megjelenített aggodalom túlzott volt-e?) Ilyesfajta álom. hogy édesanyját eltávolítsa. ami a tudattalanból ered.kínos vágynak. sőt tartalmazza mindazt. ha el kell válni a mamától. még igen lényeges a különbség. hogy a túlzott aggodalom sokszor és jogosan éppen az ellenkezőjére irányuló vágy gyanúját kelti. elsősorban infantilis jellegű: így ez a vágy is. Én ezzel a felfogással szemben már régen arra az álláspontra helyezkedtem. és ott szükségszerűen infantilis módon kell kifejeznie magát. vagy helyesebben az ennek megfelelő törekvés komolysága. hogy ilyesmit álmodik. s így rá irányul. Ha ugyanis közelről figyeljük egy neurózis fejlődését. másfelől azonban nem tudja magát erre végleg elszánni: sose tudhatja az ember. Igazi konfliktusának nyitja azonban ott van. Ez a gondolat. mint: meghalni. hanem a tudattalan. a férfira vonatkozó vágy. hogy a házasság gondolata komolyan a közelébe férkőzött és megfészkelte magát benne.az álmodó leány számára ebben az esetben még felderítendő okokból . Ezen a réven egy másodlagos incesztusintrika keletkezik. amit az infantilis ösztöntörekvésekből a felnőtt életében nem lehetett felhasználni. Ennek az álomnak az esetében látszólag valami infantilis féltékenységről van szó. hogy is lesz majd. az lesz tehát a benne adott megoldási kísérlet is. mivel a tudattalan rendelkezésére álló anyag legnagyobb része infantilis reminiszcencia. a leány tudtán kívül. mint az alapját alkotó lustaság. ami tulajdonképpen minden neurózisban fellelhető.az álmodó leány számára meglepő . éppoly kevéssé. A leányt természetesen nem lehet ezzel a szándékkal meggyanúsítani. Ez a kitérés pedig éppolyan természetes és bárhol tapasztalható reagálás. A tudattalanban él az a . hogy a legnagyobb része mindannak. és végleg felnőtté és önállóvá kell lenni. ez a tudattalan nyelvére fordítva annyit jelent. sokkal inkább félelmet vagy gondot. bárcsak mennél előbb hagyná el az árnyékvilágot. tehát éppen a feltételezett tudattalan törekvés ellenkezőjét. mivel szigorúan véve nem ő alkotta az álmot. Nyugodtan mondhatjuk.törekvés.. A családban azonban az apa a férfi. Maga ez a tény. amiért a leány nem tudja rászánni magát a férjhez menésre. hogy az incesztusra irányuló vágy primer. amely tulajdonképpen igen egyszerűen így hangzik: “Ugye. Egyáltalán nem is érti. számtalan van: az álomban feldolgozott konfliktus tudattalan. A legkifogástalanabb gyermeknek is lehet ilyen rohama. hogy egy-egy incesztusvágy alkalmi előfordulása nem bizonyít általános incesztushajlamot. mint ahogyan egy gyilkosság ténye még nem bizonyít általánosan elterjedt konfliktuskeltő gyilkolási vágyat.

tehát elnyomjuk. mely sehogyan sem tud már beleilleszkedni a jelenkorba. attól rendesen vonakodunk. hogy az összezilált szálakat türelmes munkával szétfejtsük. de ezúton meghasonlik önmagával: egyfelől el szeretné nyomni természetes törekvéseit. szebb.az a fajta nevelés. vagy kívülről nézve annyira érthetetlen. valószínűleg sohasem lehetne neurotikus tünetek szülője. és a legnagyobb csodálkozásunkra azt látjuk. babonával szemben. akik hamis képzeteket táplálnak magukról. e kezelés eleinte kínzásszámba megy. éppen ezért a beteg nem tud vele vitatkozni. a morális meggyőződéssel heves összeütközésbe kerülnek. Tehát Freud szerint a szimptóma nem más. és ezt a küzdelmet hívjuk neurózisnak. hogy mai kultúránk magaslatán ez a fajta lelki nevelés még szükségesnek mutatkozik . vagy lemondani róla. nem tud vele megalkudni. amelyeket az analízisnek kell nagy ellenállás leküzdése árán újra engedelmességre szorítania. Ez a felismerés valamivel több tiszteletet követel tőlünk az álmok jelentőségéről szóló ún. amiért is a lélek orvosának és a nevelőjének kezében az álomanalízis felbecsülhetetlen értékű eszköz. másfelől fel akar szabadulni. e munka folyamán sok értékes és elveszettnek hitt “darab” is újra napfényre kerül. Mint már mondottuk. Rendszerint régi igazságok kerülnek így napfényre a kezelés folyamán. tudattalan kívánsággal.kényelemszeretet. Számomra ezek az okok önmagukban bőven elegendők. ha tudatosakká lesznek. A neurotikus ember lelke gyermeki lélek. amelyek. ha az ember képtelen felismerni lénye másik oldalát. Amint azonban megtaláltuk egy álom valódi értelme felé vezető utat. gyávaság. mivel tulajdonképpen a tudattalan ösztönök felett már nem képes rendelkezni: ezek a lélek tudatos részéből kiszorultak. s akkor lesz mit befogadnod!”. ill. ámbár az analízis sokkal nagyobb mélységekig jut el. mivel engedelmeskedvén az antik misztikus mondatnak: “Add oda mindazt. lényegében számos álomelemzésből tevődik össze. amelyet a mai kor racionális áramlata oly mostohán kezelt. amely nehezen visel el önkényes korlátozásokat. és önálló komplexusokká lettek. szexuális momentumnak kiemelkedő jelentősége van. tudatlanság és tudatosítás hiánya. nehéz vagy veszélyes valami. Az analitikus módszer önmagában véve nemcsak a speciális freudi pszichoanalízis. Az álom sokszor olyan. ezért mindig némi ellenállást kell legyőznünk. mint hogy mindazok számára. mielőtt komolyan nekiülnénk. ez azt jelenti. s ezáltal oly nevetséges lesz. s problémáinak égető voltát. tudatos lenne. melyeknek értelmét nem látja be. A kétségtelenül meglévő és Freud által helyesen látott incesztusszimptomatológia számomra másodrendű. Csak ilyen feltétellel keletkeznek e szimptómák. félénkség. oda kell adnunk legkedvesebb illúziónkat is. hogy valami mélyebb. A dolgok ilyen állapotában nem is várhatunk mást. s a kezelés folyamán az álmok egymás után felszínre emelik a tudattalan tartalmát. mégpedig morális indítóokokból. amely több szempontból Szókratész technikájával hasonlítható össze. mint elnyomott vágyak teljesülése. átfogóbb életre kelhessen bennünk. melyek aztán a lélek elnyomott részét szóhoz juttatják. s érdekes kuriózum. és a napvilág fertőtlenítő hatásának teszik ki. azonnal az álmodó legsajátabb titkainak közepében vagyunk. az álomfejtés vezet be a legmélyebb egyéni titkok közé. Ha kellemetlen. E teória szerint a tudat tendenciája ütközik az erkölcstelen. s inkább a tájára sem megyünk. Vannak páciensek. elviselhetetlen. A tudattalan vágy infantilis. a lélek árnyoldala teljesen kivonja magát a tudatos belátás alól. inkább beteges jelenségnek látszik. hogy legfeljebb csak csodálkozhatunk rajta. látszólag mellékes részletekkel foglalkozik. hogy a látszólag legértelmetlenebb álom is jelentőséggel telített és tulajdonképpen csupa komoly és fontos dologról ad számot. hogy ez a gyermeki múlt egyik vágya. hogy a patogén konfliktus keletkezésénél az erotikus. Freud mondása szerint az álomfejtés “via regia” (királyi út) a tudattalan felé. Ha ez a konfliktus minden részletében világos. A kutatás freudi iránya azt igyekezett bebizonyítani. akik . nem tudja megjavítani. amid van. ilyesmi csak akkor keletkezik. igyekszik ugyan a morált elsajátítani.

éspedig nem a lényegtelen. hogy nála egyszerűen az erkölcsöt fojtották el. hogy az erkölcsöt nem kőtáblák formájában hozták le a Sínai-hegyről. hogy ez az árnyoldal nem is létezik a számukra. hol itt. Természetesen.éppen azzal kérkednek. Minden körülmények között előny ugyanis. ha valaki személyiségének teljes birtokában van. pedig sokkal hatékonyabb szabályozó a szükség. nagyon is hajlamosak vagyunk tudniillik arra. nem ez az eset. hogy az emberek mily kevéssé bíznak a mai morális princípiumok hatékonyságában. Az erkölcs ösztönös szabályozója minden cselekvésnek. különben az elnyomott tartalmak más területen állnak gátlólag útjába. aki ösztöneit szabadon kiéli. erősítgetik. A képmutatás csökkenése s az önismeret növekedése csak jó hatással lehet embertársaink megítélése szempontjából. hol ott jelentkező fájdalmak. amelyet saját lelkünkre kényszerítünk. hogy a pszichoanalízis tudatossá teszi az állati ösztönöket. aki nem áll cselekedete magaslatán. E határokon túl már érvényes a régi igazság: “Homo homini lupus” (Ember embernek farkasa). . amely nélkül az emberi közösség együttélése lehetetlen volna. sőt az állati csoportok együttélését is ez határozza meg. hanem éppen a legérzékenyebb pontokon. akkor remélhető. Ha viszont arra nevelik az egyént. E félelemből világosan kitűnik. Igaz. Az erkölcstelen ember. átvigyük embertársainkra is. mintha csupán a hivatalos morál tartaná vissza az emberiséget a féktelenségektől. amelyek a természetes ösztönéletet szükségtelen béklyóba verték. Az “Ecrasez l’infâme!” elvével tehát a “tökéletes kiélés” elméleténél lyukadnánk ki. indokolatlan ingerültség. Ha ilyen embert analizálunk. Ott. Azt ugyanis sohasem szabad elfelejteni . Ezért találkozunk erkölcscsel az emberi közösség minden fokán. hanem maga a morális lényeg. Ez a fajta ember éppolyan neurotikus lehet. anélkül azonban.s ezt kell a freudi iskola híveinek emlékezetébe idézni -. Ha az erkölcstelen ember neurotikus. föltétlenül védett kellene legyen mindenféle neurózissal szemben. Itt fel lehet vetni azt a nézetet.végtére is a priori benne van mindannyiunkban. s e határok sokkal meggyőzőbbek. Ez úgy tünteti fel a dolgot. hogy ezzel szemben más. amely egyidős az emberiséggel. hogy ezúton megtanulja embertársát is jobban megérteni és szeretni. hogy eddig sikerült volna az erkölcsi törvényeknek az egyes társadalmi határokon túl. akkor Nietzsche találó formulája szerint a “sápadt gonosztevő” képében jelenik meg előttünk. A morált nem kívülről erőltetik ránk . hanem hogy elhelyezze és elrendezze őket egy értelmes egészben. hogy felszabadítja a (szerencsére) elnyomott állati ösztönöket az emberben. akik erkölcstelen ösztöneiket elnyomják. önmagukkal s környezetükkel való örökös kellemetlenkedés. Azt vetették a freudi pszichoanalízis szemére. hanem a morál az emberi lélek funkciója. a fegyelmezetlenség és a legvadabb erkölcstelenség. hogy aztán odavesse nekik a gyeplőt. Az erkölcsi törvények azonban mindig csak egy együtt élő emberi csoport határain belül érvényesek. mintha úgyszólván csak túl erkölcsös emberek lennének. Ez természetesen fantasztikus és értelmetlen lenne. s a közismert ideges szimptómák egész hada. de nem látják. hogy a tisztességnek ezen csökevényei csak infantilis-tradicionális konvenciók. mely a valóság határait meghatározza. hogy nincs semmiféle konfliktusuk. azaz az egymástól független társadalmak csoportjai közti szabad térben is érvényt szerezni. hisztérikus szeszélyek. nem a törvény. s kényszerítették rá a népre. felfedezzük. amit azonban hangosan csak a mindenkori ellenség mond ki. mint az összes erkölcsi alapszabály együttvéve. A növekvő kultúrával sikerül mind nagyobb embertömegekre ugyanazt a morált kényszeríteni. s ezáltal beláthatatlan szerencsétlenség okozója lehet. azonban nem azért . amiért is ki kell őket irtani. ma is uralkodik a törvénytelenség. amint a tapasztalat mutatja. hogy világosan lássa saját természetének árnyoldalait.mint ahogy egyesek magyarázzák -. A freudi elfojtástan mindenesetre azt a látszatot kelti. mint hajdanában. ezen túl megszűnik hatóerejük. ismeretlen eredetű bajok állják útjukat. mint bárki más. ideges bélhurut. hogy mindazt az erőszakot és méltatlanságot.

Nem ez a teljes természetünk. mint ahogy a középkor számára a pénzüzlet nem volt más. Hátrahagyott írásaiban így ír erről: “Hosszas habozás és tétovázás után elhatároztuk. amely könnyen csúszhat el a beteges felé. és senki sem kíváncsi arra.A freudi szabály olyannyira meg van győződve a szexualitás alapvető. Akár az egyik. akár értékes emberek. füz. dr. Ez a dilemma megmutatja mindazt a bizonytalanságot. Die Destruktion als Ursache des Werdens. hogy csak két alapvető ösztönt fogadunk el: erószt és a rombolási ösztönt. Az erotika mindig kétes dolog. amíg az embernek animális teste lesz. amit az erotika az ember számára jelent. amely azt remélte. Ha egy lánynak törvénytelen gyermeke születik. és így a megtartás. A természetnek nem elvi nyilatkozatokra. de mindenesetre egyik legfontosabb aspektusa. túl sok kultúra beteg állatokat eredményez. tapasztalati alapokon nyugvó pénzüzleti erkölcs.. ellentétpárul a rombolási. állati természetének része. tehát a kötődés. bármit mondjon is róla egy eljövendő törvényhozás.. idősebb korában maga Freud is elismerte. Ez a gondolat eredetileg tanítványomtól. éppúgy. mondja a bölcs Diotima Szókratésznek. és uralkodik még ma is. Mint ahogy a korai középkorban a pénzüzletekkel való foglalkozás önmagában megvetendő dolog volt. Ezért halálösztönnek is nevezzük. abból kár keletkezik. Sosem győzhetjük le teljesen. mivel akkor még nem született meg a finoman árnyalt. melyet ő libidónak nevez. s ez mindaddig így marad. 465. “Erósz hatalmas démon”. 1. nem vesszük tekintetbe a cselekvő embert. vagy csak saját kárunkra diadalmaskodhatunk rajta. De az egyoldalúság és kizárólagosság hibájába esik. s ennek révén a dolgok elpusztítása. és erósznak. hogy voltaképpen tisztességes ember-e ez a leány. Másfelől a szellem legmagasztosabb megnyilatkozásaival rokon. 1912. hogy e meggyőződés következményeit levonva a korabeli erkölcsöt bátran megtámadta. in: Psychologische Abhandlungen. IV. mindenképp elítélik. Később. akár a másik hiányzik. vagy legalábbis olyan kiegyensúlyozatlan egyoldalúság. Túl sok állati eltorzítja a kultúrembert. és köv. (Vö. virágzásra azonban csak akkor jut. Az erotika alapjában véve nagyhatalom. S. ezen a téren ugyanis a rendkívül komplikált valósághoz képest túlzottan differenciálatlan felfogás uralkodott. hanem türelemre és bölcs mérsékletre van szüksége. Még ma is a “mi?” bűvöl meg bennünket. A természeten való győzedelmeskedésnek azonban igen nagy az ára. IV. ugyanígy ma a szexuális erkölcs terén még csak átalányszerű szexuális erkölccsel rendelkezünk. old. akár a természetet. sőt elköveti azt az elővigyázatlanságot.” 14 Jung: Sigmund Freud als kulturhistorische Erscheinung.. a másiké ezzel szemben az összefüggések feloldása.. old. tehát éppen ezért maga az ördög. Egyfelől az ember eredeti. Pedig egyáltalán nem ilyen egyszerű a dolog. mintha teljes aléltságban lenne. 119. halálösztönt adta 15. sőt kizárólagos fontosságáról a neurózisok terén. Freud maga a rombolási ösztönt Jenseitr des Lustprinzips c. ha szellem és ösztön igaz összhangban állnak. hogy a megfoghatatlan erószt durva szexuálterminológiával próbálja megközelíteni. hogy elmélete nem kiegyensúlyozott. Ez kétségtelenül hasznos és szükséges volt. fejezetében vezeti be. Ebből következőleg a neurózis freudi szexuálteóriája igaz és valóságos princípiumra épül. 15 . és köv. vagy sem? A szerelem törvény által nem szentesített formája mindenképpen erkölcstelen az emberek szemében. műve 5. Spielreintól származik.) Freud megemlíti e művet. hogy meg fogja oldani a világ rejtélyeit egy kémcsőben. ill. akár pedig züllött alakok a szereplői. Freud ebből a szempontból is tipikus képviselője a materialista kornak14. mint a csillogó. Az első célja mind nagyobb egységek megalkotása. s megfeledkezünk a “hogyan?”-ról. in: Jahrbuch für psychoanalytische und psychopathologische Forschungen. legyőzhetünk és kizsákmányolhatunk. amelyet. s mindig is az marad. megkívánt arany. hanem helyét csak egyfajta átalányerkölcs foglalta el.

. hogy minden folyamat energetikus jelenség. hogy e felfogás kérdéses voltára behatóbban kitérnék. s hogy energia egyáltalán csak ellentétek közti feszültségekből keletkezhet. mint minden folyamatnak. s hogy minden kezdet egyúttal a vég kezdete is. Freud gondolata alapjában véve az az egyszerű tény. anélkül. Eléggé világos úgyis.Megelégszem ennek a megemlítésével. hogy az életnek. kezdete és vége van.

Világos-e előttünk. aki ösztöneire hallgatva túljut önmagán is. aki így tanított igent mondani az életre. de még mélyebben bennünk valami igennel felel. de rád fog visszahullani!” Midőn elkiáltotta maga fölött az “Ecce homo”-t. s állati lelke van. minden egyed csak a monstrum testének apró sejtje lesz. amely az ember árnyoldalát helyezi előtérbe. amelyre talán büszkeségünk. Vakon küzdünk az eredendő bűn gyógyító dogmája ellen. Kétségtelenül olyasvalamit láttunk itt meg. egész életét az “Übermensch” eszméjének oltárán. amely a háttérből fenyeget. S hogy fejezte be életét? Úgy. azt kell mondani: Nietzsche az ösztönön túl élt. s a saját élete az élet tagadása volt. Ha életét e szempontból vizsgáljuk. de minden feldobott kőnek le kell esnie! Magad mondtad ki megköveztetésed ítéletét. mit jelent: igent mondani az ösztönre? Nietzsche igen komolyan akarta és tanította ezt. azaz az ösztönnek feltétlenül alávetett. Zarathustra. Végül is nem bírta lenyelni álmai kísértő varangyos békáját. aki nem bírta ki. hanem valósággal démoni dinamikájú. rossz fogadtatásra talál.3.elkerülhetetlenül árnyékot vet. Ó. élő rendszer. A zarathustrai oroszlán ordítása minden. Ezért nem győzhet meg bennünket az ő élete a . Az árnyékoldal hozzánk tartozó voltának felismerése azt jelenti. Nagyon sok ember számára ez ingerlő. hanem lapos és élettelen lények. Az emberi lélek árnyoldalának ezt a lehetőségét csak homályosan sejtjük. hogy szembenézzünk e probléma feneketlen mélyével. nem akarva. bár kínosan tapasztalja jelenlétét. Túlzottan undorodott az embertől. s ezzel magunkra vállaljuk azt a hatalmas dinamikát. az együttélés után kiáltó “magasabb rendű” embert visszakergetett a tudattalan barlangjába. fejezet A MÁSIK NÉZŐPONT: A HATALOMVÁGY Ennek az új lélektannak a problémáját mindeddig lényegében Freud szempontjából vizsgáltuk. már késő volt. mint egyénnek. Életigenlésről beszélt. hiszen arra kényszerít bennünket. magasra dobtad magad. e szavak születésekor. amely nemcsak apró gyöngeségekből és szépséghibákból áll. különösképpen az ösztöneinek élő emberállattól. kiválasztott klímában. bölcsesség köve. hogy testünk van. hogy valahol vagy valamiképp kénytelen túllépni saját határait. messze dobtad el a követ. még azon veszély árán is. Érthető módon az a pszichológiai irányzat . nevezetesen igen sok altató révén tudta csak elérni és megtartani . s e magaslatot csak a leggondosabb diétával. hihetetlennek tűnik. Ettől akar bennünket a kereszténység aszketikus erkölcse megszabadítani. sőt rémületet kelt. ezért nem akarják elismerni. ahogy Nietzsche maga jósolta Zarathustrá-jában: a kötéltáncos halálos. s ha megtagadjuk e testet. hogy e negatív oldal nélkül nem vagyunk egészek. Szörnyű az a gondolat. mint hajdan. hogy az ember állati ösztönvilágát leggyökerében támadja meg. Zarathustra.míg végül is az agy megpattant az erőfeszítésben. alkalmasint őrjöngő szörnyeteggé torzul. Annak az életét. hogy e tan hatását kutathassuk. ellentmondásra készteti őket. nem vagyunk többé háromdimenziósak.mint a testek általában . amely . De ha ez az ártatlan lény tömeget alkot. Sőt az ember még önmagának is vonakodik bevallani e konfliktust.még ha bizonyos tekintetben egyoldalúan eltúlzott is -. a heroizmus magaslati légkörében. intő bukása lett a sorsa. Egy sötét sejtelem azt mondja. ritka szenvedéllyel áldozta fel magát. olyan igazságot. hogy igent mondunk az ösztönnek. s e sejtelem miatt nem akarunk róla tudomást venni. akarva. Az egyes ember ritkán tud erről. ki kell elégítenie a bestia vérszomját. mert neki. Igen. hogy az embernek “árnyoldala” is van. E test azonban állat. s a lélek keresztre feszítése megkezdődött a test halála előtt. mint a tested!” S a törpe azt mondja később Zarathustrának: “Ó. amely pedig oly hihetetlenül igaz. A haldoklóhoz így szólt Zarathustra: “A lelked hamarabb halott lesz. sőt félelmet kelt bennük. kultúröntudatunk nemet mond. kritikailag kell szemügyre vennünk. sőt minden erejével táplálnia kell azt. azé az emberé. nem tehet mást. és mint ilyen. hogy “átugorják”. annak az embernek a gondolatáért.

Mindazok. Beteges egyéniség volt. akár a nyárspolgárit is. az ő számára csak a hatalomvágy kísérője: a freudi szexuálpszichológia szempontjából súlyos tévedés. Így abba az előnyös helyzetbe kerülhetnénk. egy dekadens neurotikus balfogása. hogy a dionüszoszi élmény semmi más nem lehet. az élettan teljes félreértése.és életszemléletében. párosít. Sőt bebizonyítaná minden különösebb nehézség nélkül -. a “köd és árnyék” ellenére is. de azt is csak ritkán. Nietzsche nyilván erről az utóbbi ösztönről beszél. amelyet az örökös hétköznap követ. ami ösztönszerű.tanításáról. ha nem az ösztön? Valóban szemére vethetjük-e Nietzschének. úgy érzi. úgy is mint filológus. e jelenség a tudattalannal való összeütközés e pillanataiban a legnagyobb szabályossággal következik be. nevezetesen a hatalomvágyról (Wille zur Macht). De hát mi éltette. undorától védett világba vezette? Úgy képzeljük. hogy mindaz. túl jón és rosszon. Nietzsche kétségtelenül mélyen átélte az állati természet keresztény tagadását. a jó élet s az élvezetek. sem jelentőségének. Nietzsche esete egyfelől azt mutatja. A krónikussá lett heroizmus görcsben végződik. nemz. vagy mindkettőhöz vezet. amely a sík tájak felé törekszik. csak az “ösztön” félreismerésének és elnyomásának eredménye. hogy ösztöneit a legmagasabb fokon élte. az önfenntartásnak is van ösztöne. Minden egyéb. ami heroikus és túlfeszített Nietzsche világ. nem éltette Nietzschét. ha nem akarjuk. tehát alapjában véve ezzel semmi újat nem fedeztünk fel. A szokatlan. hogy ezt az egész rajongást egy fárasztó hegyi túra méreteire csökkenthetnők. s csak ugyanaz az eseménysor kezdődhetne újból. Amint a patak a völgyet s a széles folyamot keresi. a tömegen túli. hogy katasztrófához vezessen. de ez nem ártott sem nagyságának. hogy ösztöneit a gyakorlatban megtagadta? Ebbe ő aligha egyeznék bele. legfeljebb a mindennapok közé lophatja be magát. ugyanúgy az élet is nemcsak hétköznapok közt folydogál. hogy hasonló eset máshol nem fordult-e elő? Nietzsche pl. kérdezzük elámultan. nem más. Azt azonban egészen elfelejtjük. A megszállottság hérosszá. az általa nyújtott védelemtől is megfosztják magukat. egypár nagyon jelentős ókori párhuzamot találhatott volna. emberen túli nagysággá teszi. Harmadszor figyelembe kell venni. legfeljebb csak a pogány vallási formákba való visszaesés. a teljes elmagányosodásba. hogy milyen veszedelmeket rejt magában. érvényesülést és tekintélyt az emberi nyájban. ha túltesszük magunkat a kereszténységen. Ez az ösztön. annak az ösztönnek. szeretne életképes lenni Naumburgban és Baselban is. amelyek bizonyára megnyugtathatták volna. ti. A szemlélő pszichológus ezt az állapotot “azonosulás az árnyékkal” néven ismeri. Mivel a “magasabb rendű” ember is szeretne aludni altató nélkül. vagy katasztrófához. Másodszor nagy gonddal kell az után kutatni. A szexuálpszichológia minden híve könnyedén be fogja bizonyítani. hogy a hangulat hősi-isteni magasságokig való fokozását halálos biztonsággal fogja egy ugyanilyen mély hanyatlás követni. s egy magasabb emberi teljességre törekedett. Ez ellen csak a józan önkritika segít: mindenekelőtt is nagyon valószínűtlen. Az ilyen ember elkerülhetetlenül kiszolgáltatja magát a benne lévő állati léleknek. az állati életösztön. Istenhez hasonló lénnyé. az érzéki vágyak beteljesülése felé kerget. s a görcs neurózishoz. számtalan köznapi szokást. hogy jón és rosszon 6000 lábnyira van túl. mely a mit sem sejtőt soha nem ismert borzongás közben szállja meg. Nemcsak a fajfenntartásnak. de mindent hétköznapivá is tesz. Ez a dionüszoszi mámor pillanata. amelyet ez a pszichológia alapvetőnek tart. Negyedszer feltétlenül előre kell látnunk. akik a keresztény magatartás alapjait komolyan bírálják. másfelől. nőt kíván és utódokat. Azonban hogy lehet az. Nietzsche e magasfeszült- . a “szőke bestia” lenyűgöző megnyilatkozása. hogy az emberi ösztönvilág őt éppen az emberkerülésbe. ilyesmi a világtörténelemben a legritkábban fordul elő. hogy éppen egy világmegváltó igazságot fedeztünk volna fel. hogy mi a következménye a neurotikus egyoldalúságnak. hogy ez az ösztönöknek csak egyik lehetséges iránya. hogy az ösztön éppen összefűz.

tiszta lenne a helyzet. míg az ösztön határtalan. De ezzel az eksztázissal akár a kereszténység mellett is kitarthatott volna. nem pedig vagylagos feltétel. sem ereje nincsen. s a természet szempontjából rendellenesen viselkedik. elmenekül ez elől . Nem fogadható tehát el. mint az erósz. nevezetesen a hatalomra való törekvés. Az egész csírája nem erósz. A rendellenesség az ember kizárólagos előjoga. azzal a “másikkal”. E mély értelmű eszköz révén menekszik meg az ember a fausti katasztrófa elől. azt elrejti vagy elleplezi. kicsinyes és gyáva bennünk. ami a tudat s az árnyékoldal összeütközése folytán megnyilvánult előtte. A kultúra és természet vég nélküli dilemmája alapjában a túl sok és a túl kevés kérdése. hogy az erósz genuin lenne. Különösen átlátszó példa a már említett “Nietzsche contra Wagner. A hatalomvágy minden bizonnyal ugyanolyan hatalmas démon. ami jelentéktelen. Véleményem szerint nincs tehát semmi alapunk azt feltételezni. Valójában azonban az emberi természet elkeseredett és vég nélküli harc színhelye az én-elv és az ösztönelv között: az én csupa korlát. hogy mit jelent az én és borzongató tudattalan világának elfogadása. Saulusban. ami félelmetes és elitélendő bennünk. A mindennapi életben nyüzsögnek az ilyen példák. nem tesz sem többet. a második részben pedig. gondolja. azért irigyelte tőle Parsifalt. mint Nietzsche. mit jelent az ösztön igenlése.” Honnan ez az előítélet? Wagner éppen annak az alapösztönnek a képviselője. vagy csak valami másodlagos? Amennyiben az árnyékoldallal való konfliktus szexuális képzetek özönét szabadította volna el. hogy csak az egyik ösztönről tud. ami őszinte. hanem a hatalomvágy volt elfojtva. amidőn az a “másik” elültette benne az “Ecce homó”-t. a szó teljes. Goethe a Faust első részében megmutatta. visszahúzódik. de a lelki betegségé is. jó és rossz értelmében. Ez a sajátság a kultúra elengedhetetlen alapfeltétele. s mindkét princípium egyenlő erejű. felfogható-e másodlagos. ebből arra kellett következtetni. hanem az én hatalma. mint Nietzschéé volt. az azonban tudja. csalóka látszatnak nyilvánítjuk ki. hogy egy olyan életet. Kár nélkül csak egy bizonyos fokú kultúrát bír el az ember. amely Nietzsche figyelmét elkerülte. a hatalomvágyat ismeri-e. Ebből keletkeznek aztán azok az idült allergiák. aki ritka következetességgel élte át a természete alapját képező hatalmi ösztönt egészen a tragikus végig. de másképp történt.ségen fennakadt. hogy nem az erósz. Ezzel a szörny a kezünk közé került. contra Paulus” stb. teszi. aki “keblében lakik”. akit öntudata és szabad akarata alkalomadtán az állati természetbe kapaszkodó gyökereitől “contra naturam” is eloldozhat. Az állat követi élete törvényét. akkor ezt az “én-ösztön” neve alatt találjuk. s elégedetten indíthatjuk meg ellene a harcot. Mindaz. elnyomásos jelenségként? Vajon a hatalomvágy genuin-e.Wagner vagy Nietzsche? . Aki egész ember. Nietzsche esete a következő kérdés elé állít bennünket: vajon az. Ez legkevésbé sem felelet az állati lélekre. de ami még rosszabb: benne. ezzel ugyanabba az igazságtalanságba esnénk. eset. aki ellenlábasáról. Ezért viselte Nietzsche a szellem stigmáját. Az eksztatikus ember azonban átugorja az élettörvényt. De pszichológiájában az “én-ösztön” csak tengődik a szexuális momentum bő. és okosabb is óvakodni a másik megismerésétől. s amelyre Freud pszichológiája épült. érzi és kívánja. túlságosan is bő kifejtése mellett. éppoly régi és eredendő is. Ha a másik ösztönt is megismeri. a fausti konfliktus bűvkörébe lépett. hogy legelkeseredettebb ellensége vagy azoknak egész csoportja sem ér fel azzal a leggonoszabb ellenféllel. hogy e másik ösztönt. aki mindazt.és erre van egy kiváló eszköz: ilyenkor ugyanis felfedezzük. Nietzschében egy Wagner lakozott. át kellett élnie Saulusként a keresztre feszítést. a hatalomvágy azonban nem. Bizonyos szempontból boldognak mondhatja magát az ember. ha eltúlozzák. amelyeknek néhány mintapéldányát megőrizte számunkra az erkölcstörténet. Paulus is lakozott. amihez sem bátorsága. mivel az eksztatikus állat képtelenség. sem kevesebbet: akár jámbornak és engedelmesnek is nevezhetjük. Wagnerről így nyilatkozott: “Minden hamis benne. Komédiás. Ha Freudnál az után kutatunk. Ki tört össze a kereszt előtt” . hogy az a “más” bennünk tulajdonképpen egy “másik”: egy másik ember. már veszve van.

Atyja nagyvilági ember volt. Hogy az alapvető ellentétet mindjárt előlegezzem. Itt olyasmi történt. nevezetesen: a hegyek közt volt egy üdülőhelyen. abban a pillanatban. hol túlzott szeretet tört ki rajta. A múltra lassanként a feledés fátyla borult. . A beteg mindig úgy érezte. 1910. amitől ő maga is megrémült. amelyet a leány sosem tudott elfelejteni. és sokat utazott. hogy férje egy másik nő iránt kezd érdeklődni. A jelenlegi neurózis csak a második gyermek után kezdődött. szigorú kauzalitás következménye. E tekintet üldözi őt még ma is álmaiban. ki kell jelentenem. Amidőn atyja hirtelen haláláról hírt kapott.s ekkor ugyanazt a tekintetet látta. egy kifestett nőszemély hallatlanul orcátlan módon közeledett hirtelen atyjához. amelyek elsőrendűen az olasszal kapcsolatos élményre utalnak. Ártatlan flört fejlődött ebből. Ezért kedvence is volt apjának. amely még lánykoréban történt vele. hogy igen ideges volt. határtalan fájdalom lett úrrá rajta. Csak az olasz fiatalemberrel kapcsolatos kaland kavart fel benne olyasvalamit. még az őt kergető vadállatok tekintete is olyan. hogy ő sokkal jobban megérti. Sokat teniszeztek. amikor felfedezte. ugyanaz az állati tűz égett atyja szemében. Adlernál a végcél által meghatározott elrendezés (arrangement). Amennyire csak a beteg vissza tud emlékezni. Pár év múlva férjhez ment. Lassanként ebből ideges asztma fejlődik. hogy az vajon mit tesz . Ebben az esetben sok minden kérdéses: mi pl. a szülei között igen kimért volt a viszony. amelyeket egy-két napos teljes rekedtség követett. akinek boldogtalan 16 Über den nervösen Charakter (Az ideges jellemről). olyan tekintettel. vesztette el atyját egy szerencsétlenség következtében. Volt ott egy fiatal olasz is. amely rohamokban nappal is fellép. férjébe kapaszkodik. Hol ingerlékeny volt. s egy holdfényes estén sétálni mentek.A sors úgy akarta. Aztán rövidesen megnyugodott. a mit sem sejtő leány legnagyobb rémületére. Atyjához való viszonya e pillanattól megváltozott. könyörög. Ez alkalommal “váratlanul” kitört az olasz temperamentum. hogy ugyanazok a dolgok ellentétes megvilágításban tökéletesen különbözők. állapota gyorsan javult. Eközben a fiú “úgy nézett rá”. mérges és szeszélyes. hogy ne hagyja el soha. s esténként ügyesen gitározott. sőt különösképpen izgató látni. A lány ijedten pillantott az apjára. amiből következőleg anyjához nem fűzték bensőséges szálak. hogy tényleg szereti őt stb. majd ok nélkül sírógörcsöt kapott. de csak ha atyja otthon volt. s amint szokás. oroszlánok. Vajon e tekintet tényleg csak az olasztól származik? Erről egy másik reminiszcencia tájékoztat bennünket: a páciens kb. s minden lehetséges szanatóriumot és gyógymódot kipróbált. lidércnyomásos álmok? Vad bikák. ahol többek közt a Folies Bergères-t is meglátogatták. újra meg újra szeretné hallani. hogy éppen Freud egyik első tanítványa. A mostani szimptómák mögött olyan képzetek állnak. A freudi iskola ebben az esetben rögtön a kórkép belső. s a neurotikus szimptómák szinte teljesen eltűntek. Miközben kimentek a színházból. Éjszakánként velőtrázó sikollyal ébred holmi lidércnyomásos álomból. Ekkor gyorsan szakított a fiatalemberrel. ami hisztérikus nevetőgörcsben csúcsosodott ki. Nem kevéssé érdekes. minek folytán fuldoklási rohamokat kapott. a játékosok összeismerkedtek. gonosz férfiak estek neki: Mi jut erről eszébe a betegnek? Egy olyan eset. hogy mindaz. amely kizárólagosan a hatatom princípiumára épült. ami Freudnál előzetes tények. aki különösen jól játszott. távolabbról azonban világosan atyjához kapcsolódnak. s egy időn keresztül. hogy a kórtörténet lefolyását áttekinthessük. Neki is ideges asztmatikus és félelmi szimptómái voltak. E megmagyarázhatatlan valami éjjel-nappal üldözte akkoriban. az anya szerepe? Az anyáról meg kell mondanunk. tigrisek. Ezek az adatok elégségesek ahhoz. Anyja nem értette meg atyját. az asztalnál cigányútra ment a falat. nem tud utána megnyugodni. Alfred Adler 16 alapozott meg egy olyan nézetet a neurózis lényegéről. Kevéssel halála előtt magával vitte egyszer leányát Párizsba. 14 éves korában. okozati összefüggése után kutat: mit tartalmaztak az első. Vegyünk egy egyszerű példát: egy fiatalasszonyt beteges félelmek kezdenek gyötörni. ami a leányban feldolgozhatatlan benyomást hagyott.

zavartnak s betegnek érezte magát. A leány szeretetre méltó. és addig hisznek is szerelmükben. ha elment. és sikerült is egészségesnek maradnia. A fuldoklás azon a torokszorító érzésen alapszik. Ezért idézi fel azt az olasszal kapcsolatos élményt. ha nem egyenesen rosszindulatú inszinuációnak tartson . Az ember hajlamos arra. s nézzünk körül a való világban. tudata halálosan megrendült. Az anya csalódása és neurózisba való visszahúzódása kiváló alkalmat nyújtott leányának arra. amikor a feleség és anya szerepének teljességében már minden veszélyen túl érezte magát. különben . akik még kölcsönösen rejtegetik az édes titkot. ha a hegyre felkapaszkodott. A tudattalan annak idején bizonyos fokig joggal nevetett. hogy ő az igazán atyjához méltó nő. valószínűleg ugyanazt. hogy nem tartják egymást feltétlenül és minden körülmények között nélkülözhetetlennek. a nyelvi metaforák gyakran utalnak hasonló fiziológiai jelenségekre. midőn a hegyről lefele ment.) Midőn atyja meghalt. mert mindig a következő útszakaszra gondolt. Ha azonban ugyanezt a kórképet a “másik” ösztön. amely éppen ezért végtelenül ritka. ezt a következő egészséges korszak teljesen bebizonyította. Az “egyéniség integritását” mindenesetre meg kell őrizni. Sikerült neki a megelőző eseményeket a süllyesztőben eltüntetni. a neurózis sárkánya csak akkor mászott elő. akik addig szeretnek. hogy a másik elismerését kikényszerítsük. hogy az én minden körülmények között “fölül maradjon”. alkalmazkodó viselkedésével már gyermekkorában biztosítani tudta előnyös helyzetét atyjánál. “férfias tiltakozást” (männlicher Protest) vált ki Adler kifejezése szerint. hogy szerelme céljáról a lehető legkevesebbet gondolkozzék. hogy megszerezze azt a helyet a családban. aki szomorú volt. ugyanazt az élményt. amikor ez a képzet erős sérülést kap. hanem mert a szeretet jó eszköz volt a fölülkerekedésre.nem mintha annyira szerette volna az apját. sőt sikerült anyja fölébe kerekednie . amelyet eredetileg anyjának kellett volna betöltenie. hogy egy ilyesfajta kijelentést a szeretet undorító leértékelésének.de gondolkozzunk egy pillanatra. E hódítás mögött természetesen az a képzet áll. amely ismert kísérőjelensége olyan erős affektusoknak. de a leány gyors mozdulattal csapta rá az ajtót. Talán általában hajlik az ember arra. mint a csalódott és megcsúfolt szerelem kifejezései. E szimptómák könnyen megérthetők. nevezetesen a hatalomvágy nézőpontjából szemléljük. s nevetett. (Mint ismeretes. hatalmát kiterjessze. Az első neurotikus roham akkor jelentkezik. mint az a számtalan férj és feleség.házassága már korán lehetőséget adott a kisleánynak. hogy az alvilágot újra felszínre hívja. úgy ez a legnagyobb erények közé tartozik. Ezek az emlékek természetesen újra megelevenedtek a férfival való azonos tapasztalattal kapcsolatban. hogy fölülkerekedjék. egészen másként fest a dolog. Gyakran az erényesség is arra szolgál. amelyet anyja kapott (s amely a gyermek előtt nyilvánvalóan ismeretlen volt). mindegy. s utána úgy fordulnak el szerelmük tárgyától. hogy az alanyt bár csak a legkisebb mértékben leigázza. A szeretet és a simulékony viselkedés a hatalmi ösztön szempontjából közismerten kiváló eszközök a cél eléréséhez. A környezetnek akár látszólagos kísérlete is. Csak az olasszal való kalandja fenyegetett azzal. mindjárt jobban lett. “árnyéka” azonban nevetett. amelyeket nem tudunk teljesen “lenyelni”. amelyben ama titokteljes valamit felfedezte. Szülei sikertelen házassága kiváló alkalom volt a gyermeki hatalomösztön megnyilatkozása számára. Vajon egyet sem láttunk-e a számtalan ember közül. Atyja halálhírére bekövetkező nevetőgörcse beszédes bizonyítéka ennek. míg céljukat el nem érték. A szexuálpszichológia erre azt mondja: a neurózis abban gyökerezik. Azt lehetne mondani. Ha atyja otthon volt. A hatalomvágy ugyanis azt követeli. hogy egyenes vagy kerülő úton. amely atyjával kapcsolatban oly megrázóan hatott reá. hogy a neurózis alapja és tartalma az atyához fűződő képzeletbeli infantilerotikus kapcsolat és a férje iránti szerelem közötti konfliktus. mintha sosem lett volna semmi közük hozzá? S végül: nem így jár-e el a természet maga is? “Céltalan” szerelem elképzelhető-e egyáltalán? Ha igen. hogy a beteg végső fokon még ma sem tudott atyjától elszakadni. hasonlatosan Till Eulenspiegelhez. amely a neurózist tulajdonképpen kiváltotta.

Hoffmann Az ördög elixírjé-ben. elősiető orvosok. a kádi megvakarta a füle tövét. igazad van. zúgolódás nélkül fogadta el a feleség és anya sorsát. Az apa halálával mindez szükségtelenné vált. hogy a hatalomvágy egészen rendkívüli szerepet játszik az ember életében. látom. hogy mire is volt jó anyja neurózisa: ha ugyanis olyasmire találunk. Midőn megfelelő házassági lehetőség kínálkozott. Ezért már erényességből sem akarunk hallani a tudattalanról. Ez a betegség magyarázata a hatalompszichológia szempontjából. azaz pszichogén szimptóma. amíg felsőbbrendűségét meg tudta őrizni. súlyos diagnózisok. a vér kötelékével hozzánk láncolt alteregónk. hogy atyjának olyan oldala is van. amely egyúttal azt is megmutatja. de amelyet anyja már korábban felfedezett: a neurózis. A két álláspont közül melyiknek van hát igaza? E kérdés sok fejtörést okozhat. Az egyik esetben az erósz és sorsa a lényeges és döntő tény. most bukkant rá férje lelkének arra az oldalára. még mindig van egy “arrangement. amelyek hihetetlen makacssággal és ravaszsággal. amelyen alig tudjuk túltenni magunkat. amely fölött már atyjánál sem uralkodott soha. A. azonnal az eredményes “arrangement”-hoz nyúlt. Az olaszt hamarosan félredobta. hogy ezzel mi mindent lehet “elérni”.olyan felfedezésre juthatnánk. mint az egyszeri kádi. Nincs is jobb módszer a neurózisnál. s midőn az is befejezte. mert most már végleg felülkerült. kérdezhetjük csodálkozva. aki mindazt birtokolja. Amint azonban férje csak egy kis érdeklődést is mutatott valaki más iránt. akinek még végtelenül hálásak is vagyunk. amit sem ésszel. szóval közvetett erőszakhoz. A nevetőgörcs hisztérikus volt. ragaszkodó szülők magasztos aggodalma. hosszadalmas kezelés. sőt egyenesen az erényes bölcsesség teteje azt állítani. Mikor az befejezte. Az is igaz. Az ellentétes indulatok a pokolba kerültek. jelentős kiadások. Fuldoklási és szívrohamok. és alkalmazta ismételten sikerrel. hiszen tökéletesen ellentmondanak egymásnak. honnan és hogyan erednek bizonyos emberi erények. mely saját szerelmünk értékét sokkal előnytelenebb fényben mutatná meg. olyasmi. hogy az olvasó is úgy jár. Betegünkön akkor törtek ki az első neurotikus rohamok. hogy a neurotikus tünetegyüttesek rafinált “arrangement”-ok is. küldöncök futkosása. látom. E felülmúlhatatlan “arrangement”-t (hogy megmaradjunk Adler kifejezésénél) fedezte fel a gyermek. A két magyarázatot nem lehet könnyen összeegyeztetni. kérlelhetetlenül követik céljaikat. vagyis modern kifejezéssel. hogy utánozni kezdte anyja neurózisát. Elszabadulnak az együttérzés hullámai. amikor rájött arra a tényre. Minden a legjobb úton haladt. A neurózis célra irányul. Így esett meg. és gonosz szándékkal felhalmozza. ha atyja jelen volt. hogy nincs is tudattalan. hogy egy egész ház fölött zsarnokoskodjunk. Az apa halálakor a páciens nevetőgörcsöt kapott . a másik esetben pedig az . ahol tudatos erényeink ellenpárjai már régen gyülekeznek.ekkor tehát végérvényesen felülkerekedett. egy ijesztő. megtestesül. amidőn a leány nő voltát túlzottan hangsúlyozta. telefoncsengetés. mint hajdanában.Nem kétséges. E. borzadályt keltő ember: saját. aki előtt az egyik fél ügyvédje szónokolt. mindenfajta görcs igen nagy hatást érnek el. neked is igazad van. mint Medardus fráterrel. alapos vizsgálatok. amely tudattalan motívumokból ered. S ekkor világosodott meg benne. mire szolgálhat a neurózis? Mi lehet az eredménye? Akinek közvetlen környezetében előfordult már egy határozottan neurotikus eset.” . amit mi a legszívesebben szőnyeg alá sepernénk. Sajnos azonban mindnyájunkkal az történik. T. amelyet a leány eddig nem ismert. Félek. sem bájjal uralmunk alá hajtani nem tudunk. De. és így szólt: “Jól beszéltél. valahol él egy testvérünk. amely fölött ő nem uralkodhatik. s a nagy hűhó közepette fekszik az ártatlanul szenvedő beteg. ha a “görcsöket” valahogy kibírta. Ezzel a megállapítással Adler nagy szolgálatot tett. a lány szerelmes lett. ezt mondta a kádi: “Jól beszéltél. jól tudja. nem pedig a tudatos énből. Ez le nem becsülhető különbség. saját férfiasságára emlékeztetve egyidejűen. a tudattalanba.” Aztán a másik fél ügyvédje beszélt.

sosem fog tudni megbékülni az utóbbi felfogással. Ha az én hatalma áll közel szívünkhöz. az utóbbiban a szerelem vagy szeretet csak eszköz arra. . akinek azonban az erósz a fontosabb. hogy fölülkerülhessünk. fellázadunk az első felfogás ellen.én hatalomvágya. Az első esetben az én mintegy az erósz függeléke.

Mivel mindkét elmélet nagymértékben igaz. ha a két iskola hívei makacsul ragaszkodnak egyoldalúságukban is igaz elméleteikhez. Nem lehet feltételezni. elöljárók. Nem szabad az egyiket a másik kedvéért elvetni. hogy Freud elé egészen más neurotikus esetek kerültek volna. bármilyen jelentős befolyás vagy körülményváltozás következik be a páciens életében. neuróziselméletében még sincs olyan elvi jelentősége. míg az alany meglepően jelentéktelen marad. Freud ismeri az “én-ösztönöket”. amit ugyanaz az alany Adler számára jelent. mindegy. a neurózisnak nyilvánvalóan két ellentétes aspektusa van. nevelők. azaz a betegnek az orvoshoz való viszonya. de már ez a kifejezés maga is arra mutat. hogy szinte fáj az embernek. ha feltételezem. alapvetően ellenkező szempontokat és elméleteket fejlesztenek belőle. De mindez igaz Adler teóriájáról is. helyzetek. amelyben ezek mégis egységre juthatnak. nem tévedek. az egyenes okozati kapcsolatban áll ezekkel az ősi hatalmakkal. Mi az oka azonban annak. mint Freud elmélete. Az alany alapjában véve csak vak gyönyör utáni vágyat érez. és ugyanannyit magyaráz meg. “arrangement”-okkal és más célszerű “mesterfogásokkal” igyekszik a maga számára a felsőbbrendűség illúzióját biztosítani. hogy elvesszenek az ellentétes nézőpontok zűrzavarában. Egy bizonyos módon értékelt tárgyat mindig kívánunk. hogy egy paradoxont kapjanak cserébe. Mint már hangsúlyoztuk. Az apa és az anya nagy szerepet játszanak. intézmények vagy más effajta dologgal szemben. tekintélyek. és tulajdonképpen nem más. hogy szülők. vagyis tárgyukat látszólag megmagyarázzák. mert ha a két elméletet részrehajlás nélkül vizsgáljuk. Adler azt látja. Mindkettő nyilvánvalóan azonos tapasztalatból indul ki. fejezet A BEÁLLÍTOTTSÁGI TÍPUS PROBLÉMÁJA Az előző fejezetekben ismertetett két elmélet összeegyeztethetetlen volta egy olyan magasabb rendű szempontot kíván. a másikat Adler tana ragadta meg. hogy egy magát elnyomottnak és kisebb értékűnek érző alany “tiltakozással”. hogy a szerelmi kapcsolat és egyéb. hogy mindkettő jelentős igazságok letéteményese. Elmélete egyik alappillére az indulatátvitel fogalma. mint Adler elé. Freud pácienseit fontos tárgyakhoz való kapcsolatukban és függőségükben látja. amelyek közül az egyiket Freud. Freud elmélete oly nyilvánvalóan egyszerű. mint Freudnál. amely biztosítja magát. szüleinkhez való. s bármennyire ellentétesek is. a tárgyra irányuló vágy Adlernál is lényeges tényező. kerek elméletet. A vágy értékét mindig sajátos tárgyaktól kapja.4. de mivel egyéni alkatuk folytán ugyanazt a dolgot különbözőképpen látják. és . mert mindkét kutató pszichológiai alkata a neurózisnak csak azt az oldalát láttatta meg velük. hogy egyedül ő a helyes felfogás letéteményese? Nyilván azért. és determináló ereje szinte kizárólagos. Csak mint elnyomó irányzatok hordozói jöhetnek számításba. Mindkét kutató természetesen az alanyt a tárgyhoz való viszonyában látja. ha valaki ellentétes állítással rést üt egységébe. mint a gyönyör utáni vágy forrása és a “félelem helye”. amely sajátságaiknak megfelel. Azt hiszem. Ez is szembeszökően egyszerű. vagy ellenállunk neki. a másik pedig csak a másik oldalát látta meg? Miért hiszi mindkettő magáról. vagy ami még rosszabb. hogy az egyik kutató az éremnek csak egyik. nem tagadhatjuk. Emberileg érthető okokból nem szívesen adnának fel egy szép. E nézet alapját az alany (szubjektum) rendkívüli hangsúlyozása alkotja. kisgyermekkori kapcsolatunk mintájára. az egyik nem zárhatja ki a másikat. de mégis mekkora szemléletbeli különbség! Adler azt az alanyt hangsúlyozza. Freud számára legnagyobb jelentőségű a tárgy. Nem csoda hát. Még a szexualitás is csak a “mesterfogások” között talál helyet. amellyel szemben a tárgy (objektum) sajátossága és jelentősége teljesen eltűnik. hogy ég és föld különbség van az ő elképzelése szerinti alany és ama mindent meghatározó hatalom között. bármilyen kényelmes megoldás lenne is ez.

Hosszasan foglalkoztam a kérdéssel.a tudat egy meghatározott funkciójának. a gondolkozásnak vagy az érzésnek az uralkodó volta. a másik inkább önmaga iránt érdeklődik? És megmagyarázható-e ily módon. s éppen a pszichoterapeuta igen jól teszi.bármiféle tárggyal kerül szembe. Az alaptípus gyakori kompenzációja rendszerint élettapasztalatokon alapul. és gyakran gond nélkül és bizakodva merészkedik ismeretlen helyzetekbe. aki ellenszenves volt számomra. A FreudAdler vita tulajdonképpen egyszerű paradigma. vajon az orvos és beteg között kialakulhat-e jó viszony. hogy az ő elméletük nem a normális ember lélektanának magyarázatát célozza. E megjegyzésekkel természetesen e két típusnak csak durva körvonalait adhatom 17. Ezzel szemben mindkét kutató arra hivatkozik. aminek következtében egészen eltérő eredményekre jutnak? Mint mondottuk. Freud viszont pusztán a tárgyat hangsúlyozza. és végül sok megfigyelés és tapasztalat alapján két alapvető magatartás vagy beállítottság-típus megállapítására jutottam: ezek az introverzió és az extraverzió. Az utóbbi normális esetekben előzékeny. míg más esetekkel nem tud mit kezdeni. 1941. hogy az emberi cselekvést az alany és a tárgy egyaránt meghatározzák. hogy azt a beteget. hogy az egyik fajta ember csak az egyik megoldást. hogy egy bizonyos csoport mindig csak egy bizonyos orvoshoz kerülne. úgyhogy gyakran nem könnyű a típust megállapítani.egyéni ingadozásoktól eltekintve . a tárgyaktól húzódozik. Sosem féltem attól. ami azután megadja az ember alapvető beállítottságának egyéni sajátosságát. A tapasztalati valóságban e kétfajta beállítottság. míg a másik csak az ellenkezőt látja. Sokféle variáció és kompenzáció lehetséges. E dilemma a következő kérdés elé állított: vajon van-e legalább két különböző embertípus. zárkózott embert eredményez. Akkor azonban Freudnak saját esetei egynéhányát Adler módszere szerint kellene kezelnie. hogy a sors olyan elővigyázatosan válogatná meg a betegeket. Az első beállítottság normális esetekben habozó. sem a másiknál nem fordult elő. amely bizonyos meghatározott tulajdonsága révén az alany kéjvágyát serkenti vagy akadályozza. . a “common sense” (a józan ész) álláspontja szerint azt kell feltételeznünk. ha ezeket sosem téveszti szem elől. a másik viszont túlnyomóan a tárgyból vezeti le. vagy sem? Ha rövid időn belül nem alakul ki egy bizonyos természetes bizalmi kapcsolat. ritkán jelentkezik tisztán. E különbség nem lehet más. (4. Ilyen esetekben ugyanis bizonyos vagyok benne. túltéve magát esetleg jogos aggályokon. amelyek közül az egyik inkább a tárgy. hogy nem végezhetek jó munkát. pl. csak a vérmérséklet különbsége. a beteg jobban teszi. aki minden helyzetben feltalálja magát.) művemben találhatja az olvasó. az utóbbiban a tárgy a döntő. elmélkedésre hajlamos. A változatok alapja . Már régen feltűnt nekem. könnyen köt új kapcsolatokat. amelyek révén sokszor nagyon is 17 A típusprobléma kidolgozását Psychologische Typen c. és szívesen rejtőzik gyanakvó megfigyelés mögé. melyre alább még visszatérünk. A kezelés számára döntő fontosságú. hanem a neurózis elméletét. kissé mindig defenzívába szorul. és a különböző beállítottságú típusok speciális esete. aki nagyon tartózkodó. Túl nagy egyéni különbözőség vagy éppen összeférhetetlenség mértéktelen és fölösleges ellenállást szül. szemmel láthatóan nyílt és készséges lény. az emberi szellem két típusának ellentéte. Az első esetben nyilvánvalóan az alany. kiad. Egy közbülső nézet. éppen a beteg legsajátabb érdekében. más orvoshoz küldjem. ha más orvost választ. föléje próbál kerekedni. Adler pedig kénytelen lenne volt mestere szempontjait bizonyos esetekben komolyan figyelembe venni . hogy bizonyos esetek kiválóan megfelelnek az egyikünknek. saját praxisomban és kartársaim gyakorlatában egyaránt. Mindenkinek megvannak az egyéni korlátai. nem hihető az.ez azonban sem az egyiknél. amelyben az egyik a döntő befolyást túlnyomóan az alanyból. vagy természete tőlem távol esett. amely nem is indokolatlan.

vagy alkotni fog.. ha ugyanis ilyen dolgokra alkalmazzuk. hogy úgy mondjuk. akár egészséges lélek általános áttekintésére egy reduktív elmélet önmagában elégtelen. ha mindkettőt. akkor hasznos. amely nemcsak az egyikre vagy a másikra. nem. sőt szükséges valamit szétrombolni. Mindkettő oldó és reduktív hatású. hanem az is. pl. de csak bajt okoz annak a kezében. Képesnek kell lennünk arra. ha azt tudjuk. akár meg is halhatott volna már régen. vagy a különböző “pszichiátriai” írásokat Krisztus “esetéről”. Az emberi lelket. Egy jó orvos. mint csak. Az egyes esetre alkalmazott adagolásban gyógyít. s zavarja ítéletünket. hogy tudatos vagy tudattalan beállítottságával van-e dolgunk. amit ezekből alkot. old. és egy lélek valóban beteg területeire alkalmazva. hogy benne mi miből származott. és minden kritikának közös tulajdonsága. Mint élőt azonban nem fogtuk még fel. csak orvos biztos keze alkalmazná. tevékenység. ami beteges és haszontalan. hogy tünetei innen vagy onnan erednek. és tovább. akár egészséges. hanem mindkettőre egyaránt érvényes. E célból nem mellőzhetjük a két ismertetett elmélet bírálatát. persze hogy a hatalomvágy áthatja a lélek minden zegzugát. feloldani vagy redukálni. hogy ez a redukció adott esetben káros. hiszen mindkét elmélet az orvos fegyvertárából való gyógyító eszköz. akkor csak elő kell vennie Moebius írását Nietzschéről. Ez a legnehezebb dolgok egyike. vagy az. a pátoszt vagy meggyőződést fájdalmas módon valamilyen banális realitásra vezessen vissza. Ugyanebből az okból kifolyólag oly nehéz neurotikus emberekkel együtt élni. hogy egy nagyfeszültségű ideált. Típusalkotásom alapja a tudat négyféle tájékozódó funkciója: érzékelés. ami beteges vagy káros. mert az élet nemcsak tegnapból áll. amely éles és kíméletlen késként vág ki mindent. akár beteg.Nietzsche kifejezésével élve “kifinomultan érzékeli” az árnyalatokat. mindkét elmélet gyógyítóan romboló hatású. gondolkodás. de a lélek nemcsak az egyik vagy a másik. vagy akár mindkettő. Psychologische Typen. intuíció. Igazságtalan lenne azt állítani. Más esetekben. E típusos különbségek közül előbb említett könyvemben nyolc csoportot írtam le18. . hogy mindazt. csak kárt okoz. Ugyanezt akarta Nietzsche az eszmények destruktív bírálatával.. mint ez. Persze hogy az erósz mindig és mindenütt jelen van.” Megmagyarázzák a betegnek. amelyeket ő az emberi lélek beteges kinövéseinek tartott (alkalomadtán valóban az is). hol a másik fele lép előtérbe. Lényegbe vágó típusos különbségek valóságos létezése tette lehetővé számomra. s az életet nem magyarázza meg. érzés. hogy egy pszichologizáló orvos milyen felelőtlen balfogást követhet el valamilyen nyárspolgári. mint a többi mérget. neurotikus egyéneknél gyakran nem tudjuk. és tulajdonképpen nem más. A különbségek további kritériumai: kor. és olyan elméletet alkossunk. hogy a két vitában álló neuróziselméletet mint tipikus ellentétek megnyilatkozását fogjam fel. áltudományos előítélet alapján. ha a mát 18 Ez természetesen nem öleli fel az összes lehetséges típusokat. hogy egyéniségét nem lehet szabadjára engednie. ingerlékenység és fejlődési fok. Ezekre nem kellene alkalmazni. hogy e marószereket sikerrel tudjuk használni. aki ilyen “megértésre” talál. nem lehet csak reduktív úton magyarázni. A lélek egészen rendkívüli ismerete szükséges ahhoz. biztos kézzel válasszuk el az értékes és megőrzendő részektől. Mindkét teória alkalmas arra. Ha csak erről volna szó. a heroikus álláspontot. Csak félig értünk egy embert. A két neuróziselmélet nem általánosan alkalmazható elmélet.fájdalmas módon tanulja meg az ember. Szó nélkül mehetnénk el a két elmélet mellett. aki nem tud mérni és mérlegelni: ezek kritikai módszerek. a személyiség disszociációja révén ugyanis hol az egyik. hogy ha szabad. Ha valaki egyszer alapos tapasztalatot akarna szerezni arról. Ezzel a felismeréssel született meg annak a szüksége. hanem. 490. hogy felülemelkedjünk a Freud-Adlerellentéten. Vö. de ha építeni kellene. “helyi” alkalmazásra váró szer. Mindenre azt mondják: “nem vagy több. az emberi lélek igazi ismerője . Ezek után mindenki “háromszoros jajt” fog kiáltani a felé a beteg felé. de egy akár beteg.

Másoknál viszont épp fordítva áll a dolog. Mindaddig. Ezeknél más is a neurózis jelentősége. legyen az infantilis szexualitás vagy infantilis hatalomvágy. de valószínűleg nem fogadja el a betegség ilyen átfogóan értelmes célszerűségét minden banális. hiszen ez az emberiség leghaszontalanabb és legvisszataszítóbb lidércnyomása? Mire lehet jó .jobban mondva . Az életnek holnapja is van. de csak haszontalan és káros energiamegnyilvánulásokat közvetít. másfelől értékes forma szükséges.tegnapra redukáljuk. nemegyszer elismerte. aki pedig a butaság és a banális gondolat esküdt ellensége volt. Bármily buta is e gondolat természettudományi szempontból. ha ezt az embert a neurózis nem szorítja vasmarokkal a neki rendelt helyre. Belső és külső természetű akadályok következtében kifejlődésre nem jutott csírák. míg az első esetben egyenesen káros. de indifferens energiákhoz jutunk. mint láttuk. hétköznapi esetben. akiknek életük értelme.amit pl. Ebben az esetben nagyon helyes a messzemenő redukció. hanem kísérletek is az élet új szintézisére . annak “szublimálásáról” beszéltek. hogy ez az újra megszerzett energia a beteg tudatának rendelkezésére áll. A neurotikus szimptómák ugyanis nemcsak egyszer volt okok következményei. legvilágosabban a neurózisban megnyilvánuló jelentékeny energiákban láthatunk -. c. Például mi lehet a neurózis értéke az előbb említett asztma és hisztérikus félelem esetében? Megengedem: ennek az értéke nem kézenfekvő. nem hasznos. Másfelől viszont az energia nélküli puszta forma szintén indifferens. míg azt tartották. amelynek révén az energia kibontakozhat. különösen. még a beteges tünetekre is. s tudatuk csak csábítást és zsákutcát tartalmaz a számukra. Így tehát mind a kettő oldószernek bizonyult. aki hasznosságát és létjogosultságát egy neurózisnak köszönhette. azaz az egyéni fejlődés árnyékoldalának álláspontjáról. és nem káros.de fűzzük gyorsan hozzá: félresikerült kísérletek. holott ezek mind elhaltak volna. mily sokat köszönhet betegségének. sem rossz.az idegesség? Csak arra. A két tárgyalt elmélet közös tulajdonsága. feltételezve azt. A pszichikai energia 19 a neurózisban alacsonyrendű és nem értékesíthető formában nyilatkozik meg. hogy az energia azonos a nemi mozgatóerővel. annyiban ez is érték. mivel minden a formától függ. amely megakadályozta abban. amelyben értékes tulajdonságai kifejlődhettek. ha az esetet egy reduktív elmélet szempontjából nézzük. Az “érték” lehetőség. Ennek megfelelően nem foglalkoznak egy ember értékeivel. 1928. hogy a neurózis ilyenfajta jelentőségének lehetőségét bizonyos esetekben megengedje.hipotézisek feltárják előttünk a kórokozó momentum alkotórészeit. vagyis tetszése szerint alkalmazhatja. Az igazi érték létrejöttéhez egyfelől energia. hogy döntő ostobaságokat kövessen el. Az energia önmagában ugyanis sem jó. amelyek azonban ettől még nem kevésbé kísérletek. ami az egyén árnyoldalát képezi. Mindkét reduktív elmélet felfogása arra szolgál tehát. amire a jó Isten a legyeket és a többi haszontalan férget teremtette. Ez érvényes minden pszichológiai életmegnyilvánulásra. 19 Über die Energetik der Seele. könyvemre utalok e helyen. Az olvasó talán hajlik arra. Ezáltal szabad. hanem indifferens. csak sötét foltjaival. amelyben az energia megnyilvánul. igazi jelentőségük tudattalanukban rejlik. vagyis hogy az ember magát a türelem dicséretes erényében gyakorolhassa. Gyakran láttam olyan embert. . E teóriák vagy . s a mát csak akkor értjük. Vannak emberek. és olyan életre kényszerítette. hogy kíméletlenül felfednek mindent. Amennyiben “értéktelen” oldalunk nyújt lehetőséget arra. igen okos lehet a pszichológia szempontjából nézve. A forma ad minőséget az energiának. értékesek és értelmesek. Mindeddig az a felfogás uralkodott. Maga Nietzsche. hogy ezt az alacsony értékű formát feloldja. hogy az energia kifejlődésre jusson . ha ugyanis ez esetben “haszontalan férgek” helyett “ideges tüneteket” olvasunk. amelyek zavaró voltuk miatt hívják fel magukra a figyelmet. ha ismereteinkben a tegnap volthoz hozzácsatlakozhat a holnap. az. Az olvasó most nyilván azt kérdi: ugyan mi lehet a neurózis értelme és értéke.

Erről egyáltalán nem mondhatjuk. Van ilyen életforma is. X. ha nem teljesítjük őket. az ilyen eset ritka. old. jótékony vagy hasznos tevékenységben felhasználni.hogy a páciens számára az analízis segítségével lehetővé válik a szexuális energiát “szublimálni”. E megállapítás mindenesetre a “szokásos” életformára vonatkozik. tiszta vonal. hogy ezzel kizártuk az irracionális életlehetőséget. A mindenható hétköznapok közt sajnos ritka az olyan rendkívüli jelenség. és XV. amennyiben az ember egyáltalán képes arra. vagy fontoskodás. aminek következtében tehát véletlen nem volt lehetséges20. nem dicsérik. hogy ösztönerőit tetszése vagy hajlamai szerint szublimálja. annál biztosabbak lehetünk abban. kitartásunkkal és önfeláldozásunkkal szemben banális követelményeket állítanak. s mindennapi mezében örökké a rejtettséget keresi. azaz sorsdöntő elhatározásokhoz igazodik. ennek racionálisnak. amely egyúttal egészséges is lenne. amely képessé tenne bennünket arra. vagyis hogy szintén racionális? Ellenkezőleg. nem mintha a hősiesség követelménye nem jutna a közelünkbe! Ellenkezőleg: éppen az a fájdalmas és terhes. és bebizonyítható lesz-e valaha is. és volt bátorságuk megtenni. amely arra hivatott. hogy élet és sors megegyezik az emberi értelemmel. Az orvosnak rendesen csak emberekkel s nem szabad elhatározásból lett héroszokkal van dolga. Akaratunk meggondolásunk által irányított funkció. amelyeknek alázatosan és elismerésre váró hősies gesztusok nélkül kell megfelelni. kiad. odaadásunkkal. még ha ez minden emberi számítás szerint tévedés volt is. hogy életének határozott útvonalat tűzzön ki. hogy nincs az az emberi előrelátás vagy életbölcsesség. hogy életének alig vagy csak rövid útszakaszokra tudna irányt jelölni. E felfogásnak van bizonyos létalapja. azaz nem szexuális területen. amely ne volna kauzális és szükségképpen feltételes viszonyban. mint mondottuk. Ma már csak “statisztikai valószínűség” létezik. legfeljebb csak apró útszakaszokra. sajnos többnyire olyanokkal. a másik fajta alkotja a túlnyomó többséget. de kétségtelenül sokkal ritkább. racionális és irracionális. 1920. 2. más szóval. és túl sok lehetőséget rejt. hogy élet és sors irracionális. amelyet mi természetszerűen kénytelenek vagyunk tagadni. Az események irracionális volta az ún. jogosan tételezzük fel. Collected Papers on Analytical Psychology. mivel a priori nem tudunk olyan folyamatot elképzelni. De súlyos hiba lenne bizonyos rendkívülien erős egyéniségek sorsa alapján saját sorsunkat is mindenáron akaratunk igájába hajtani. amit annak idején erősen nehezményeztek. A szemmel látható hősiesség számára alig jut tér. Már 1916-ban utaltam a kauzális felfogás pszichológiai érvényességének föltételes voltára. már többen elhatározták életük döntő lépését. akiknek állítólagos hősiessége infantilis dac egy nagyobbra hivatott sors ellen. még ha annyira ismeri is saját jellemét. mint a másik. hogy végső fokon az emberi értelem határain túl ered. A hősies életmód feltétel nélküli. nem pedig a “hősies”-re. De bebizonyította-e valaki. Hogy ezeket elkerüljék. hogy életünknek biztos irányt jelöljünk ki. Az ő számukra a sors kusza. Ezért az értelem és az általa vezetett akarat nem vezet messze. Az élet teljessége törvényszerű és nem törvényszerű. Nem csillog. hogy a banális mindennapok türelmünkkel. Gyakorlatilag azonban a véletlen mindenütt megnyilatkozik. tehát megfontolásunk jellegétől függő. amelyen végig kell haladnia. 20 A szigorú okozati felfogásnak a modern fizika véget vetett. Ki merné ezt az egyetlen lehetőséget előre meghatározni. mégpedig oly szembetűnő. E felfogás szerint a betegnek módja van arra. hogy érzékenykedő alacsonyabbrendűségüket elfedje. hogy kauzális filozófiánkat nyugodtan félretehetjük. De jól tudjuk. amennyire ember számára csak lehetséges? Akarattal kétségtelenül sok mindent el lehet érni. . amelyeknél az egy bizonyos irányt elfogadó döntés bizonyos feltételek mellett érvényes a keserű végig. ehhez azonban kívülről láthatatlan hősiesség szükséges. a művészetben vagy valamilyen más. Ezek számára az élet iránya nem világos. Mennél jobban kiterjesztjük a racionálisan választott irányt. amelyek neurózist okoznak. de ezek közül csak egy az ő igazi útjuk. Ha van egyáltalán megfontolás. azaz ésszerűnek kellene lennie. Egy ilyen sors előtt csak meghajolhatunk. Ezek azok a követelmények. De. Vö. véletlenben nyilatkozik meg.

amelynek pedig éppannyi joga van a megnyilatkozáshoz. Kétségtelenül igen célszerű volt az ember számára, hogy egyáltalán irányt adhatott életének. Az értelem meghódítása az emberiség legnagyobb vívmánya; ezt teljes joggal állíthatjuk. De nem bizonyos az, hogy ennek minden körülmények között így kell folytatódni. Az első világháború szörnyű katasztrófája a legderűlátóbb kultúrnacionalisták számítását is vastagon keresztülhúzta. Így írt Ostwald 1913ban: “Az egész világ megegyezik abban, hogy a fegyveres béke mai állapota tarthatatlan, s egyre képtelenebbé válik. Az egyes népektől szörnyű áldozatokat követel, amelyek messze felülmúlják a kulturális kiadásokat, anélkül, hogy ezért bármiféle pozitív értéket kapnának cserébe. Ha az emberiség megtalálná az útját-módját annak, amellyel a fegyverkezést a háborúkra, amelyek soha nem fognak kitörni, és amely a nemzetek jelentékeny részét éppen legerősebb és legtermékenyebb korában köti le a katonai kiképzéssel, s amellyel a mai állapot számtalan egyéb visszásságát megszüntethetné, oly hatalmas energiát takaríthatna meg, hogy e pillanattól kezdve az emberiség a kulturális fejlődés elképzelhetetlen fokára hágna. A háború, valamint a személyes harc az akarati ellentét feloldási lehetőségei közül a legrégibb ugyan, de a legcélszerűtlenebb is, mivel a legnagyobb energiapazarlással jár együtt. A potenciális vagy aktuális háború kiküszöbölése megegyezik az energetikus imperatívusszal, s éppen ezért napjaink legfontosabb kultúrfeladata21. A sors ésszerűtlensége mást akart, mint holmi jóindulatú gondolkodók racionális meggyőződése, fel akarta használni a felhalmozott fegyvereket és katonákat - sőt még ennél is többet akart, borzalmas, őrületes pusztítást kívánt, példátlan tömegmészárlást, amelyből az emberiség talán le fogja vonni azt a következtetést, hogy a racionális szándék mégis csak egyik oldala a sorsformálásunknak. Amit az emberiségről általában el kell mondanunk, ráillik az egyes emberre is: hiszen az egész emberiséget egyesek alkotják. Az emberiség pszichológiája azonos az egyes ember lélektanával. A világháborúban a civilizáció ésszerű szándékával való szörnyű leszámolást értük meg. Amit az egyes embernél “akaratnak” nevezünk, nemzeteknél “imperializmusnak” hívjuk: mert az akarat a sors fölötti hatalom megnyilatkozása, azaz a véletlen kikapcsolása. A civilizáció racionális, akarat és szándék révén keresztülvitt “célszerű” szublimálása a szabad energiáknak. Az egyes embernél ugyanerről van szó. És valamint az általános kultúrorganizáció gondolatát ez a háború szörnyű módon helyesbítette, ugyanúgy az egyes embernek is gyakran kell tapasztalnia saját életében, hogy az ún. “diszponálható” energiák egyáltalán nem diszponálhatók. Amerikában egyszer egy kb. 45 éves üzletembert kezeltem, akinek az esete szépen illusztrálja az előbb említetteket. Tipikus amerikai self-made manről van szó, aki egészen alulról küzdötte fel magát. Szerencsés ember volt, és sikerült egy nagy jelentőségű üzleti vállalkozást alapítania, sőt sikerült ezt úgy megszerveznie, hogy immár nyugalomba vonulásra gondolhatott. Két évvel azelőtt, hogy elém került volna, le is köszönt. Mindaddig csak az üzletnek élt, arra összpontosította minden energiáját, a sikeres amerikai üzletemberre jellemző hihetetlen intenzitással és egyoldalúsággal. Vásárolt magának egy pompás vidéki kastélyt, s úgy képzelte, hogy itt fog “élni” “élet”-en lovakat, autókat, golfozást, teniszezést, “party”-kat értett. De előre ivott a medve bőrére. A “diszponálható” energiákat e csábító lehetőségek nem vonzották, s makacsul ragaszkodtak valami egészen máshoz. Pár héttel az annyira áhított, boldog élet kezdete után furcsa, bizonytalan közérzetet észlelt magán, s néhány rákövetkező hét elegendő volt, hogy mértéktelen hipochondriába süllyedjen. Idegileg teljesen összeomlott. Ez az egészséges, ritka testi erejű, rendkívüli energiájú ember siránkozó gyerekké változott. Ez véget vetett az uraskodásnak is: félelemből félelembe esett, és hipochonder nyűgölő21

Die Philosophie der Werte, 1913. 312. old. és tovább.

déseivel majd halálra kínozta saját magát. Felkeresett egy híres specialistát, aki helyesen ismerte fel nyomban, hogy ennek az embernek kizárólag a munka hiányzik. Ezt a páciens is belátta, és visszatért előbbi elfoglaltságához. De - legnagyobb csalódására - most már az üzlet sem érdekelte. Sem türelem, sem elhatározás nem segített. Semmiféle módon nem lehetett energiáit az üzleti tevékenységre visszakényszeríteni. Állapota természetesen egyre romlott. Mindaz, ami azelőtt eleven, alkotó energia volt benne, most szörnyű pusztító erővel zúdult rá. Alkotó géniusza fellázadt ellene, s ahogy azelőtt nagy világcégeket hozott létre, most démona a hipochondria cselvetéseinek rafinált rendszerét dolgozta ki, amely őt szinte megsemmisítette. Midőn elém került, már kilátástalan erkölcsi roncs volt. Mégis megpróbáltam világossá tenni előtte, hogy ha ilyen hatalmas energiát el is tudunk vonni az üzlettől, a legfontosabb kérdés az, hogy mire fordítjuk? A legszebb lovak, a leggyorsabb autó és a legszórakoztatóbb “party” sem feltétlenül vonzók az energia számára, bár jó volna azt hinni, hogy az az ember, aki egész életét komoly munkában töltötte, jogosan fordul élete második felében az örömök felé. Ha a sors az emberi józanság után igazodnék, így is kellene lennie: előbb a munka, aztán a jól megérdemelt pihenés. De minden irracionálisan történik, s az energia neki tetsző esést kíván, különben egyszerűen feltorlódik, és rombolni kezd. Korábbi helyzetekre megy vissza, ebben az esetben egy 25 év előtti szifilitikus fertőzés emlékére. De ez csak az első lépcső volt az infantilis reminiszcenciák újraébredésére, amelyek a közbenső időben szinte teljesen eltűntek emlékezetéből. Szimptomatológiájának irányát anyjához való eredeti kapcsolata adta meg: ez is “arrangement” volt, hogy a (már régen halott) anya figyelmét és érdeklődését magára irányítsa. S még ez az állomás sem az utolsó: a neurózis célja az volt, hogy visszakényszerítse őt saját testébe, miután fiatalkora óta pusztán a feje után élt. Lényének egyik oldalát differenciálta, a másik azonban tompa, szinte csak fizikai állapotban maradt. E másik oldalra lett volna most szüksége, hogy élni tudjon. A hipochonder “depresszió” visszakényszerítette saját testébe, amelyen eddig mindig keresztülnézett. Ha követni tudta volna a depresszió és a hipochondriás illúzió útját, s az ebből az állapotból eredő fantáziákat tudatossá tehette volna, ez a szabadulás útjává lehetett volna számára. Természetesen érveim nem találtak visszhangra benne, de nem is vártam mást. Az ilyen előrehaladott esetet örökké lehet kezelni, de aligha lehet meggyógyítani. Ez az eset világosan mutatja, hogy nem áll módunkban a “szabad” energiákat önkényesen valamilyen racionálisan kiválasztott tárgyra átvinni. Ugyanez illik minden, látszólag szabad energiára, amelyet a meg nem felelő formákból való reduktív kioldással nyerünk. Ezt az energiát, mint mondottuk, a legjobb esetben is csak rövid időre használhatjuk fel belátásunk szerint. A legtöbb esetben azonban tiltakozik az ellen, hogy akár rövid időre is elfogadja az értelem által elébe szabott lehetőségeket. A pszichikus energia igen válogatós, és saját feltételeit akarja teljesíteni. Bármennyi energia lehet jelen, s mégsem tehetjük hasznossá mindaddig, míg nem sikerül a pszichikus energia lefolyásához nélkülözhetetlen esést létrehozni. Az esést biztosító szintkülönbség kérdése kiváltképp gyakorlati probléma, amely a legtöbb analitikus esetben fölmerül. Ha pl. bekövetkezik az az előnyös eset, hogy a szabad energia, az

ún. libidó22 értelmes tárgyat talál, úgy véljük, hogy ezt az átalakítást az akarat tudatos megfeszítésével értük el. Ez azonban tévedés, mert a legnagyobb erőfeszítés sem lett volna elegendő, ha nem lett volna ugyanakkor ebbe az irányba vezető lejtős energiameder. Hogy milyen fontos ez az esés, azt akkor látjuk leginkább, amikor egyfelől a legkétségbeesettebb erőfeszítéseket tesszük, másfelől a kiválasztott tárgy vagy a kívánt forma mindenki számára átlátszóan ésszerű, s az átalakítás mégsem sikerül, hanem egyszerűen megint csak újabb elfojtás keletkezik. Számomra eléggé világos, hogy az élet ösvénye a lejtő irányába vezet. Nincs energia ellentétek feszültsége nélkül; ezért kell megtalálni a tudat beállítottságával való ellentétet. Érdekes megfigyelni, hogy a neurózisteória történetében az ellentétek kiegyenlítése milyen szerepet játszott: Freud elmélete az erószt képviseli, Adler felfogása a hatalmat. A szeretet logikai ellentéte a gyűlölet, vagy Erósz ellentéte Phobosz (a félelem); lélektani szempontból azonban a hatalomvágy. Ahol a szeretet uralkodik, nincs hatalomigény, és ha a hatalomé a szó, a szeretet hiányzik. Az egyik a másik árnyéka: erósz álláspontjának kiegészítő ellentéte a hatalomra való törekvés, a hatalom hangsúlyozójának kiegészítője az erósz. A tudatos beállítottság egyoldalú álláspontjáról nézve az árnyék a személyiség egy alacsonyabb értékű része, amelyet ezért erős ellenállással elnyomunk. De az elnyomott személyiségrésznek tudatossá kell válnia, hogy az ellentétek közti feszültség létrejöhessen, amely nélkül minden fejlődés lehetetlen. A tudat bizonyos mértékig felül van, az árnyék alul; mivel minden, ami magas, a mélybe vágyik, s a forró hideget keres, a tudat is, esetleg anélkül, hogy sejtené, tudattalan ellentéte után kutat, különben stagnál, tehát elsivatagosodik és elfásul. Az életet csak az ellentét lobbantja lángra. Egyfelől az intellektuális logika, másfelől a pszichológiai előítéletnek teendő engedmény bírta rá Freudot arra, hogy az erósz ellentétét a pusztítás- és halálösztönben jelölje meg. Először is az erósz nem azonos az élettel. De akinek azonos, annak mindenesetre a halál jelenti az ellentétet. Másodszor mindenki a saját legmagasabb princípiuma ellentétének a destrukciót, a halált, röviden a Gonoszt minősíti. Senki sem tulajdonít neki pozitív hatalmat az élet felett; ezért fél tőle, s ezért kerüli el. Mint már említettük, többféle fő princípiuma van az életnek s a világnézetnek, s ennek megfelelően ugyanolyan sok különböző formája a kiegészítő ellentétnek. Fentebb két, véleményem szerint legfontosabb ellentéttípust emeltem ki, amelyeket introvertált és extravertált típusnak neveztem. Már William James-nek23 feltűnt e két típus jelentkezése; a gondolkodók között “tender minded” és “tough minded” néven különböztette meg őket. Ugyanígy fedezte fel Ostwald24 a nagy tudósok között a klasszikus és romantikus típust. Tipizáló gondolatommal nem állok tehát egyedül, hogy csak e két ismert nevet emeljem ki. Történeti kutatásaim
22

Azt hiszem, az olvasó már észrevette az eddig mondottakból, hogy én a Freud által bevezetett libidófogalmat, mely a gyakorlati nyelvhasználat számára igen megfelel, sokkal tágabb értelemben használom, mint ő. Az én számomra a libidó pszichikai energiát jelent, amely azonos értelmű a pszichikai tartalmak intenzitástöltésével. Freud a libidót, elméleti feltevésének megfelelően erósszal azonosítja, s különválasztja az általános pszichikai energiától. Így ír erről: “A libidó fogalmával egy mennyiségében változó erőt határoztunk meg, amellyel a nemi izgalom területén való folyamatokat és áttételeket mérhetjük. A libidót megkülönböztetjük az energiától, amely minden lelki folyamatnak általában alapja...” (Gesammelte Schriften. V. 92. old.) Más helyütt megemlíti Freud, hogy hiányzik a pusztítási ösztön számára “egy, a libidónak megfelelő kifejezés”. Mivel azonban az ún. pusztítási ösztön is energetikus jelenség, azt hiszem, egyszerűbb, ha a libidót a pszichikai intenzitások általános fogalmaként definiáljuk, tehát egyáltalán nem mint pszichikus energiát. Vö. ehhez: Wandlungen und Symbole der Libido (A libidó változásai) 3. kiad. 120. old. és tovább, valamint Energetik der Seele (A lélek energetikája) 9. old. és tovább. Pragmatism. 1911.

23

mert .tudattalanul . de ez tudattalan a számára. Így indul a súrlódások hosszú sorozata. és ezzel az élet külső nehézségeit kikapcsolhatják. amikor így érveltek. de csak téves vagy gátló képzetei vannak róla. és ily módon mindenféle konfliktus magától megszűnnék. Ez természetesen lassítja cselekvését. Psychologische Typen. de hogy mindenki csak az egyiket fejlesztette alkalmazkodási funkcióvá magában. s a közelmúltban spiritualizmus és materializmus ellentéteként nyilatkozott meg. aki bármilyen feltétel mellett meg tud élni. amely a platóni és a megarai iskola közti különbségként jelentkezett. E két típust szinte arra alkották. Rendesen előbb cselekszik. ha az életlehetőségnek az elengedhetetlen minimuma megvan. 1910. amelyek a viszonylagos biztosított táplálékon és fekvőhelyen túl is adnak valamit. amíg az élet sokrétű külső feladataihoz való alkalmazkodás foglalja el őket. tehát állandó nehézségei vannak a külső világhoz való alkalmazkodásában. hogy az egyik saját értéke tudatában nyugodtan elismerhetné a másik értékeit. szinte fejest ugrik bele. hogy valami ismeretlent tapasztalhat. és Abélard-é a nagy érdem. mielőtt cselekszik. Sokan azonban képtelenek erre: ezért nem túl sok a normális ember. Látja ugyan a tárgyat. az egyes ember is részese e típusellentétnek. Nem magától értetődő. hogy egy ember sem pusztán introvertált. az e kritikus átmeneti időt többé-kevésbé simán átvészeli. s ilyenfajta szerencsés karakterkeverék a legritkább esetben fordul elő. megvalósíthatják az eszményi házasságot. ha csak egész halkan. Ésszerűen úgy képzelnők. Ezek számára egy szimbiotikus kapcsolat megszakadása súlyos megrázkódtatás. Mindaddig. Sok esetet láttam. Az egyik a meggondolást képviseli. Amit általában normális embernek neveznek. hogy miért kell ennek így lennie. Félénksége és bizalmatlansága habozóvá teszi minden dologban. meg akarják ismerni egymást és felfedezik. hogy egymással foglalkozzanak. hogy a nagy szellemtörténeti vitakérdések közül nem egy e két típus ellentétén alapul. Nem egy nyelven beszélnek. és mégsem tudtak a megnyugtató célhoz eljutni. a legbizalmasabb területen folyik. Normális ugyanis az az ember. tele egymás lebecsülésével. mely a két típus egymással való alapos megismerkedéséhez vezet. tulajdonképpen az eszményi ember. Valóban ez is a helyzet. mintha a tárgy valamilyen veszélyes hatalom lenne. nagyszerűen összeillenek. De ha a férfi már elég pénzt keresett. Ha két ilyen különböző típusú ember összeházasodik. Hadd 24 25 Grosse Manner.mindketten kiegészítő párjukat keresik. és tovább. De ha meggondoljuk azt. Ezek közül a legjelentősebb a nominalizmus és realizmus közti ellentét. ezért lehetőleg távol marad tőle. vagy csak extravertált. akkor könnyen arra a feltevésre jutunk. a skolasztikus filozófia örökölte. hogy mindent alaposan meggondoljon. s ha azt reméli. hogy az introvertáltnál az extraverzió valahol a háttérben fejletlen állapotban szunnyad. Ha normális emberről van szó. E harc vad és elkeseredett. mivel tudatát állandóan az alanyra irányítja. hogy mindkét beállítottság lehetőség mindenki számára adva van. old. gyarlóság a másikban. Minden új. Az introvertált embert reflexív természete arra kényszeríti. vagy ha nagyobb örökség hullik az ölükbe. akkor is. hogy a konceptualizmus neve alatt legalább megpróbálta összeegyeztetni a két ellentétes álláspontot25. hogy sohasem értették egymást. hogy szimbiózisban (együttélés) éljenek. míg a másik a kezdeményezőképességet és a gyakorlati cselekvést. A többé-kevésbé differenciált emberek legnagyobb része olyan életkörülményeket kíván. E vita folytatása napjainkig nyúlik. és csak azután gondolja át. azok szinte vonzzák őt. hogy e két típus előszeretettel házasodik össze. Gondos kutatás nyomán kiderült. Ami érték az egyikben. Eddig egymásnak vetett háttal védekeztek a nehézségek ellen. . 1936. mindenféle meggondolástól vagy habozástól mentesek.folyamán láttam meg. s az extravertáltnál az introverzió hasonló árnyékéletet él. Valamint a szellemtörténet általában. Ezért cselekedetei gyorsak. Az extravertált ember viszont pozitív viszonyban van a dolgokkal. jut idejük arra. 67. ismeretlen helyzet csábítja. most egymás felé fordulnak. Az introvertáltban is él valamelyes extravertált beállítottság.

a tárgyak csábítóan csillognak számára. és arra gondol. s rendőrség. Az extravertált kezdeményezése szintén érvényes az introvertált számára. arca mindinkább elkomorul. Pozitív magatartást tanúsítottak egymás iránt. mint az extravertált extraverziója. Ez bosszantja az elsőt. Az extravertált és az introvertált szerepet cserélt. Egy szép kastélyhoz érnek. Jól látjuk ezt például a kapu előtti beszélgetésben: mindkettő be akar jutni a kastélyba. a másik jókedve egyre alábbszáll: a kastély sivárnak tűnik a számára. mintha egy csapásra átváltozott volna. hogy mire gondolok: két fiatalember kirándul. Ott a meggondolt (prométheikus) introvertált így szólt: “Meg kellene belülről nézni. Mindkettő szeretné látni a kastély belsejét. érvényesek a másikra is. és az extravertált introverziója is más. hogy a lehető legtöbb tájékoztatást szerezze meg. vendégszerető háziúr és esetleges romantikus kalandok körül csoportosulnak. Amikor az első megpillantotta a kéziratokat. nem lehet innen elmozdítani. Így az egyik beállítottsága magába zárja a másikat. s ő örömmel adta át magát neki. és elragadtatottan nyilatkozik róluk. és az extravertált elátkozza a percet is. mert mindkettő természetadta sajátosságai szerint élt. hogy azonnal felkeresse. Míg vidám összhangban sétáltak együtt. amelyekben egy régi kéziratgyűjteményt helyeztek el. Az introvertált így szól: “Szeretném tudni. sorsa már eldőlt. hogy a másik egy tapintatlan egoista. amelyben a kastélyba lépett. hogy soha többé nem indul útra egy extravertálttal. nem zavarták egymást. büntetés. A kastélyt belül átépítették. és tovább. amit odakint sokkal jobban lehetne élvezni. vagy lovagias vendégszeretet. a kéziratok könyvtárra emlékeztetnek. Félénksége eltűnt. amíg az egyik beállítottsága a másikét magába foglalta. Kéziratokat otthon is láthat az ember. Belemerül a kincsek szemlélésébe. Mi is történt hát? Vidám szimbiózisban vándoroltak mindketten. mint az introvertált introverziója. De csak addig egészítették ki egymást. aki önző érdekei miatt eltékozolja a gyönyörű tavaszi időt. és elhatározza magában. vad kutyák stb. és hamarosan rosszkedvű szubjektuma fogságába jut.és a kapu felé indul. hogy szabad-e bemenni. mindig is tudta. Történetesen az introvertált fiatalember rajong ezekért: alighogy meglátja a kéziratokat. Ekkor következik be a fordulat. Az extravertált így felel: “Azért megkérdezhetjük. homályos képzetei támadnak fel benne. Az egyiket a tárgy bűvöli meg. “Hát nem pompás”. mivel beállítottságuk kiegészítette egymást. s az ő képzetei vidám öreg kapus. ezzel Spitteler Prometheus und Ehimetheus-ához irt magyarázatomat a Psychologische Typenben. és ásítozni kezd. “hogy egészen véletlenül felfedeztük ezt a csodálatos gyűjteményt” “Én borzasztóan unom magam”.” A cselekvő és később gondolkodó (epimétheikus) extravertált nyitotta meg az utat 26. a könyvtár az egyetemmel asszociál.” És most megfordul a típus: az introvertáltat. az egész csak egypár nagy terem. Az extravertált optimizmusa révén be is jutnak a kastélyba.” Az extravertált így felel: “Gyerünk be” . Az introvertált kétségei a felől. aki borzongott a bemenetel gondolatára. kiált az introvertált. és többé-kevésbé ez a helyzet. a szakember után érdeklődik. Ezalatt az extravertált jókedve mind lejjebb száll. Az utóbbi bosszankodik a másik mérge miatt. Itt nincs derék kapus. a másikat saját negatív gondolatai. s mivel az eredmény szegényes. a tárgy úrrá lett fölötte. Az őrrel beszélgetésbe kezd. ha valaki a számára természetadta beállítottságban van: a beállítottság ugyanis többé-kevésbé idomult a közösséghez. Félénksége eltűnt. válaszol a másik leplezetlen rosszkedvvel. old. De az introvertált extraverziója más. az egyetem pedig tanulással és fenyegető vizsgákkal. és az egész világ arculata szinte megváltozott. és kérdéseit neki is feltehesse. Ugyanez illik az 26 Vö.világítom meg egy egyszerű példával. A másik azonban állandóan növekvő ellenszenvet érez a tárggyal szemben. . Az introvertált visszatartja: “Talán tilos a bemenet”. 239. A tárgy negatívvá változik. milyen lehet belülről. Míg az egyik lelkesedése fokozódik.csak egy múzeummá átépített kastély. Biztosan beengednek”. romantikus kalandnak nyoma sincs . míg a fatális kastély elé nem értek. Lassanként komor fátyol ereszkedik az előbb oly érdekes és vonzó kastélyra.

Az alanyból irányul a tárgyra. Fiatal emberek neurózisa rendesen a valóság ereje és valamely elégtelen. old. hogy az extravertált önmagán emelkedjék felül. Fordítva szintén mellőzhetetlen. amely lehetővé teszi. Ha ezt elértük. és tovább. érzékenység követi. s az is. amikor a tárgy az introvertált alanyával szemben túlsúlyba kerül. e ritmust csak a legmagasabb fokú életművészet révén lehet elérni. és nem látja. 646. amelyet Goethe valaha diastolénak és systolénak nevezett. lecsap ránk. hogy a másik oldalt. mégis ez a cél. Az érzékenység valamely meglévő kisebbrendűség tünete. Vagy teljesen tudattalannak kellene lennünk ehhez. infantilis beállítottság összeütközéséből keletkezik. beállítottsága elveszti szociális jellegét. mint az előbbi példa mutatja. s ez. hogy várakozásában csalódott. A magasabb rendű funkció lényegét 27 autonómia jellemzi. hogy a tudatos cselekedetek a legkevésbé se zavarhassák a természet törvényeit. Ugyanígy az extravertált sincs tekintettel a másikra attól a pillanattól kezdve. megbűvöl és behálóz bennünket. a másikban gyarlóság. és ezt magához vonzza. különösképpen nem fiatal emberek esetében. de úgy látszik. Szellemiségünk mai foka csak azt teszi lehetővé. hogy ezzel kapcsolatát veszélyeztetné. Ennek rossz következményei lehetnek: az extravertált ennek következtében elveszti a számára nélkülözhetetlen tárgykapcsolatokat. önálló. A jellem kifejlődéséhez mégis igen szükséges. E kérdés szabály szerint az érett kor problémája. nem zárja többé magába. hogy az ellentétprobléma alapelvként benne rejlik magában az emberi természetben. Az eseményt a következőképpen fogalmazhatjuk meg: az introvertáltnál a tárgy hatására egy kisebb értékű extraverzió került előtérbe. Kétségtelenül emberfölötti ideál a tudatosságnak az a foka. nemcsak két ember között. és szubjektív képzeteire és hangulataira húzódott vissza. hogy az introvertált olyan cselekvéshez jusson. Az állandóan előrehaladó felismerési folyamat egyik további állomása az a belátás. míg az extravertált beállítottsága a tárgyból az alany felé halad. amelyet kauzálisan a tényleges szülőktől vagy szülőként megélt személyektől való abnormis 27 Lásd: Psychologische Typen. nem bízhatjuk huzamosabb ideig másra személyiségünk egyik részét. már messze jutottunk. úgyhogy nem vagyunk többé önmagunk ura. A beteg gyakorlati kezelése sosem kezdődhet ezzel a problémával. előkészületlenül találhat bennünket. A kisebb értékű ellentétes funkciót pozitív élmények éppúgy felszínre hozhatják. Ezzel a meghasonlás és félreértés pszichológiai alapja adva van. de saját magunkkal is. amelyből kiindultunk: ami az egyikben érték. hogy az igenlést tudatosan akarjuk. Harmonikus egymásutániságukban az élet ritmusát kellene megvalósítaniuk. elmerül a tárgyban. amelyet a meggondolás és habozás nem gátol örökösen. anélkül. bármikor bekövetkezhetik az a pillanat.introvertált beállítottságára. Ha valóban felszínre kerül. csak a magasabb tudatosság felé vezető nehezebb út marad nyitva számunkra. Megfeledkezik barátja jelenlétéről. hogy barátja mennyire unatkozik. Az extraverzió és introverzió esetében nyilvánvalóan két természetes. s a tagadást legalább elviseljük. és nem tudunk pontosan különbséget tenni magunk és mások között. Mivel nem fejlődhetünk visszafelé az állati öntudatlanság irányába. bár annak mindig az alany a kiindulópontja. Abban a pillanatban. . az introvertált pedig szubjektumkapcsolatát. Ezzel visszajutottunk ahhoz a mondathoz. míg az extravertáltnál kisebb értékű introverzió lépett a szociális beállítottság helyére. hogy képesek lehessünk kívánni az ellentétes áramlatokat. mint negatívak. vagy a tudatosságnak még sokkal magasabb fokára kell hágnunk. amikor szükségünk lesz a másik funkcióra. hogy ő fejlessze ki szimbiózisban. hogy az élet teljes igenlését és tagadását szabad akarattal és teljes szándékkal átéljük. egymással ellentétes beállítottságról vagy egymás ellen irányuló impulzusról van szó. a kisebb rendű funkciót hagyjuk szóhoz jutni.

azaz célok és szándékok jellemeznek. lemerül a tudattalanba. Más azonban a feladatunk azokkal az emberekkel szemben. a szülőktől való függőséget stb. aki ezt az útszakaszt. amelyet az egészséges ember öntudatlanul. hanem én magam állok a saját utamba.. se anya. vagyis személyiségének tudattalan része. bármekkora legyen is haszna. mint az öregkor és minden illúzió vége. atyákat és intézményeket tisztelt. Ha sikerül fiatal embereket eloldozni múltjuktól. Természetesen ezekben az esetekben is ki lehet mutatni. amely a szülők szerepét folytatja. Itt nincs többé se apa. amely egy percig sem hagyja nyugodni. telve lehetőségekkel. mint megszokott kötelesség és az öregedés kétséges öröme.függőség. esetleg több-kevesebb nehézség árán. Elég egy-két köteléket megoldani: az élni vágyás gondoskodik a többiről. és az ifjúkor lélektanának elmélete ezt a tényt számba kell vegye. akiket a jövő nem kecsegtet váratlan lehetőségekkel. ha a tudattalanban szunnyadó ellentétes funkciót kifejlődéshez segítjük. aminek a kifejlesztését eddig elhanyagolta. amely e kapcsolatokból visszaáramlik. részben irigyen tekint vissza. hogy ami kezdetben ösztönzője és elégtétele volt. hogy szüleik képmását megfelelőbb pótfigurákra viszik át: az anyához tapadó érzést a feleségre. mindaz. Már eloldotta magát a talán régen halott szülőktől. a fiatal embereknek új lendületet. hogy a beteget pl. de praktikus út. csak ennyit mond: “Belátom. amíg megelégszenek . és megtanulta. és mindaddig zavarólag hat. amíg az addigi beállítottság hirtelen fel nem mondja a szolgálatot. Az ellentét princípiuma természetesen az ifjúkori lelkialkat alapja is. tehát számba jövő gátlás és ellenállás nélkül szokott megjárni. amikor a páciens belátja. és olyan-amilyen házaséletet éljen addig az érett korban bekövetkező pillanatig. vagy súlyosodik olyan mértékben. hogy már ifjúságukban rendkívüli mértékben függtek szüleiktől. Ez a fejlődés azonban már nem az infantilis kötöttségek megoldásán. Más azonban a probléma nyitja a felnőtt számára. Mindaz az energia. maga is apává vagy anyává lett. Az ilyen esetben természetesen keveset használ. míg az egyén el nem fogadja. akikre nem vár más. Mindaddig. s ott megeleveníti azt. Ez ugyan nem alapos megoldás. az infantilis illúziók szétrombolásán és a régi képek új figurákra való átvitelén. megházasodjon. és gyakran nem is haszontalan. már befutotta. hanem az ellentétproblémán keresztül vezet. ha tudatossá tesszük a gyermeki fantaziálásokat. Ezekben az esetekben a terápia azonban akkor kezdődik igazán. reményt és lehetőséget adunk életük még erősebb kiterjesztéséhez. az ifjúkori illúzió egy darabja. Ha a neurózis által lekötött ösztönerőket felszabadítjuk. és sokáig abba a hitbe ringatta. amely csak érett korban keletkezik. Az élet e második felét élő ember számára azonban az élet megújítását jelenti. elöljárókra vagy intézményekre. Még ez a belátás is negatív. mindez azonban nem gátolta az illetőt abban. Freud és Adler nézetei csak akkor mondanak ellent egymásnak. amely az apa és anya képe mögött bújt meg. hisz még előttük a vonzó jövő. az apa tekintélyét tisztelt mesterekre. talán már mindez mögötte van. hanem ő maga. aki szemben áll vele? Mi személyiségének az a titokzatos része. ha általános érvényre tartanak igényt. akik az élet nagyobb részét már maguk mögött hagyták. mivel nem vár rá más. feleségében az anyát. bár a folyamatnak ez is fontos része. finálisan elégtelen fikciók. most fáradtan és kifakultan. azon boldoguljon. amit illúzió formájában a világba s a tárgyakba kivetített. azt látjuk. hogy bajainak oka kívülről hatolt belé? Ez a rész a tudatos beállítottság ellenpárja. már csak ránehezedő tévedés. De gyakori az olyan neurózis.” De ki az őbenne. hogy fiatal embereket elég lehet megszabadítani saját múltjuktól. képtelenné teszi hivatása gyakorlására. Kétségtelen. hogy nem apám vagy anyám. hogy nem apja vagy anyja állnak az útjában. menthetetlenül visszatér hozzá. amelyre részben sajnálkozva. hogy pályát válasszon. Ilyen esetben Freud vagy Adler redukciója valóban helyén van. hogy minden lehetséges infantilis illúzió felmerült bennük. férjében az apát kereste és megtalálta.

heves ellenállás keletkezik. nagyon könnyen lehetséges. Mivel . aki makacsul önmaga marad mindaddig. mivel így a valódi személyes értékek tisztábban az előtérbe kerülhetnek. Amennyiben a beteg semmi körülmények között nem akarja elismerni az indulatátvitel tényét. most már világos. s e kivetítés vagy megtörténik. nagyon sokan mindig arról beszélnek. Az orvosnak azonban mindig a valóságos emberrel van dolga. csak tudattalan motivációkból keletkezhetik. és keres egy másik orvost. Semmi sem biztosít arról. Képzeljük el. 28 29 Az indulatátvitel fogalmát Freud vezette be. amelyek korábban a fiatal olaszra irányultak. hogy miért éppen a neurózisban rejtőznek azok az értékek. aki a helyettesítő szerepet betölti. arról viszont soha. amely egyfelől a korábbi forma helyébe léphet. Rendkívül energikus emberek kivételes esetében (akik nem félnek attól. vagy valami hasonló reális ember. Hamarosan felfedezzük. Elmélkedésünk korábban elejtett fonalát újra felvéve. hogy milyennek is kellene lennie az embernek. Az olyan lélektani elmélet. másfelől az energetikus folyamat viszonylagosan konfliktusmentes lefolyását lehetővé teszi. hogy önmagukat vérig kínozzák). azt mondhatjuk. nincs köztük ellentmondás. Sajnos. Az indulatátvitel kivetítés. aki megérti őt. Ilyen körülmények között az effajta szublimálás természetesen éppannyira kívánatos. Az orvos vált a tudattalan libidó tárgyává. azaz a fiatal olasz. most az orvosra helyeződtek át28. .nem szabad megfeledkeznünk róla . amely az orvossal való mindenféle kapcsolat lehetetlenné tételét célozza. az a maga lejtését követi. Semmi esetre sem lehet “mesterségesen létrehívni”. hogy “az orvosra való átvitel” szabályszerű és a kezelés sikeréhez nélkülözhetetlen jelenség lenne. akiknek számára az ilyen tevékenység éppenséggel megfelel. vagy olyan embereknél. vagy sem. Amennyiben az orvosra való indulatátvitel bekövetkezik. ha ezt az energiát egy új tárgyra vihetnénk át: emberbaráti tevékenységgé vagy valami más hasznos működéssé változtatnók. problémái megoldásában megakad. Az orvos vagy megfelel a kivetítés céljainak. s most az a gyakorlati kérdés merül fel. azaz a kezelés folytán világossá tettük a számára. Mások nézeteivel ellentétben nem vagyok meggyőződve arról. hogy technikai segédképzetek maradjanak. járható ez az út. esetleg félreérti a jelenséget.29 vagy az orvos nem érti. A lélek önmagát szabályozó rendszer. Sajnos. megtalálja a természetes formát. hogy a páciens libidója természetes lejtésű. hogy valójában milyen. amely egy technikai segédeszköznél több akar lenni. Az orvosra való kivetítés hiánya esetleg nagymértékben megkönnyíti a kezelést. Semmi esetre sem szükséges. milyen tudattalan gondolatok rejlenek szimptómái mögött. mielőtt mi az immár érvénytelen formából kiszabadítottuk volna. feltétlenül az ellentéti elven kell alapuljon. hogy nőbetegünk fantaziálásai. vagy olyan embert. hogy ezt a beteget “analizáltuk”. hogy egy sokkal jelentősebb kivetítési tárgy lebeg a szeme előtt.a libidónak (ami nem más. hogy mi történjék a rendelkezésünkre álló energiával? A beteg pszichológiai típusát figyelembe véve ésszerű lenne. a tudattalan tartalmak kivetítésének megjelölésére. és alkalmazhatjuk rá a most nyert felismerést. mint akár a legszebb etikai tevékenység. Nincs egyensúly és önmagát szabályozó rendszer ellentét nélkül. vagy sem. A nevelés csak a meztelen igazságból indulhat ki. Ha hagyjuk. mint a lelki energia) már megvan a tudattalan tárgya. mint amennyire lehetetlen. nem pedig az ideál csalóka délibábjából. de a legtöbb esetben nem célravezető. Ebben az esetben a beteg elmegy. Már régen megtalálta tárgyát. és nem zárják ki kölcsönösen egymást. Visszatérhetünk a fiatalasszony esetéhez. és a páciens el is fogadja azt. Ezzel a szimptómák hatóerejét alkotó tudattalan energiának újra birtokába jutott. hiszen per definitionem. míg valóságos lényét minden oldalról el nem ismerik. e nélkül legfeljebb a neurotikusan kiegyensúlyozatlan lelket rekonstruálhatja. A legtöbb esetben egy valóságos tárgy jobban megfelel az energia lejtési irányának. amelyekre az egyénnek szüksége van. Ha e keresést is feladja. a legtöbb esetben nem adhatunk önkényesen új irányt az úgynevezett szabad energiának.azzal.

meg fogja magától találni a számára kijelölt tárgy felé vezető utat. hogy még mielőtt mi a keresésére indulnánk. . kiválassza azt a tárgyat. akkor vagy a természet törvényei alól való önkényes lázadásról. Ezen a réven az energia újra egy meg nem felelő formától szabadul meg. Ha nem ez következik be. amely a libidó irányának legjobban megfelel. Ezt az indulatátvitel feloldásának nevezték. amelyet reduktív úton fel kell oldanunk. Ez alkalommal is a természetre kell bíznunk. vagy zavaró befolyásról van szó.hogy a libidó saját természetes irányát kövesse. és mi újra a felszabadult energia felhasználásának problémája előtt állunk. Az indulatátvitel elsősorban minden lehetséges infantilis fantáziát kivetít.

mily erősen befolyásolta Leonardo da Vinci egész életét az a tény. és tulajdonképpen semmi vagy igen kevés közük van az orvos tulajdonságaihoz. anyjának. felületes tartalmait vetítjük ki. vagy a párhuzamos jónak: üdvözítőnek. Ezen a fokon az orvos mint lehetséges szerető kelti fel az érdeklődést (esetünk fiatal olaszához hasonlóan). A tapasztalat újra meg újra azt mutatja. hogy még messzebb menő fantáziák is fellépnek. (L. mint tudattalan tartalmak kivetítése. 1982. hanem olyan fantáziák kerülnek felszínre. akár másik bármiféle alapot is szolgáltatott volna. amely az emberi szellemtörténet titkai közé tartozik. E tévedésnek az az oka. hogy két anyja volt. Azután mindinkább apaként jelenik meg: a jóságos vagy a mennydörgő atya szerepében. pl. elöljárójának. Benvenuto Cellini is kettős eredetről fantaziált. fejezet A SZEMÉLYES ÉS A SZEMÉLY FÖLÖTTI VAGY KOLLEKTÍV TUDATTALAN Felismerési folyamatunk ezzel új fázisába lépett. amelyeket álmokból. hogy a hősöknek két anyja lenne. Azonkívül azt is megmagyarázza. Először a tudattalan ún. hanem általánosan elterjedt. A személyes emlékeken kívül mindenkiben adva vannak a nagy. Értsük meg jól: nem a beteg tudatának tűnik így fel szükségszerűen. hogy a gyermekkor egy fázisában hasonló fantáziák fűződtek az apa és az anya személyéhez. V egy gyermekkori emléke. ahogy Jakob Burckhardt egyszer találóan megfogalmazta: az emberi elképzelés örökölt lehetőségei arról. Ezeknek a pácienseknek gyakran nem fér a fejébe. nagybátyjának. Ennek néhány példáját hoztam fel Wandlungen und Symbole der 30 Eine Kindheitserittnerung des Leonardo da Vinci. és pogány formában jelentkeznek. Az infantilis fantáziaátvitel analitikus feloldását mindaddig folytattuk. Az indulatátvitel nem más. ami ugyan már különös jelenség. Az is kiderült. hogy e fantáziák belőlük magukból erednek. 1910. d. hogy erre akár egyik. amíg a beteg számára is elég világossá vált. de sok más művésznél is fontos szerepet játszik. hogy az effajta projekciónak semmiféle személyes reminiszcenciaalapja nincs. hogy miért reprodukálhatják az elmebetegek pontosan ugyanazokat a képeket és összefüggéseket. Végül is egészen eltúlzott jellegű fantáziaformák léphetnek fel. hogy bizonyos mondatémák és motívumok az egész Földön azonos formákban ismétlődnek. Freud egyik kis írásában30 megmutatta.5. amelyek az orvost ilyen formában jelenítik meg. gyakran állati alakban. A két anya. amelyek az orvost mint Megváltót vagy más.) . ősi képek. Ennek örökletes volta magyarázza meg azt az alapjában véve különös jelenséget. Sok mondai hősnek két anyja van. amelyben felnőttünk. ami ősidők óta mindig is volt. aszerint. nem pedig a személyes emlékek területére. Mindezeknek a fantáziakivetítéseknek személyi reminiszcencia az alapja. Istenhez hasonlatos lényt jelenítik meg természetesen éles ellentétben a tudatos józan ésszel. Ez általános mitológiai motívum. de még a lehetőségek keretein belül van. hogy orvosát apjának. “ősi” kép. E fantázia nem abból a valóságos tényből ered. szimptómákból és fantáziákból ismerhetünk fel. Esetleg a kettő keverékének látszik. hogy ezek az isteni attribútumok átlépik a keresztény felfogás kereteit. Pl. Közben az orvos a beteg anyjaként is feltűnik. tanítójának vagy más szülői tekintélynek fogja fel. amelyeket már régi szövegekből is ismerünk. hogy a beteg valóságos atyja milyen tulajdonságokkal bírt. anélkül. vagyis a kettős származás Leonardo esetében tény. Alkalmilag be lehet bizonyítani. Az orvosnak titokzatosan félelmetes tulajdonságai tűnnek fel: varázslónak vagy ördögi bűnözőnek látszik.

. hanem a tudattalan mélyebb rétegének a megnyilvánulása. ún. Vegyük példának az egyik legnagyobb gondolatot. A kezelésnek ebben a stádiumában olyan fantáziák reprodukálódnak.34 Az ősi képek az emberiség legrégibb és legáltalánosabb képzetformái. mind az archetípusok relatív önállóságán nyugszik. in: EranosJahrbuch. 1938. Kerényi und Jung: Das göttliche Kind. Az elv szülőatyja Robert Mayer volt. 596. 1936. ami lényeges különbség. amelyeket a tudattalanon mint ismereti forráson alapuló filozófiai vagy gnosztikus rendszerekben figyelhetünk meg. E képek egyszersmind érzések és gondolatok. XII. és megalkotta mindazt a hatalmas ideát. században fogantatott: az energia megmaradásának elvét. míg a személyes tudattalan a szubjektív pszichét képviseli.32 E fölfedezés felfogásunk további fejlődését jelenti: a tudattalan két rétegének felismerését.. tartalmát mindenütt megtalálhatjuk. 8. és teljesen általános. ősi képek szunnyadnak. könyvemben. mivel ez független az egyéntől. Lejtési irányát követve a tudattalan mélységeit keresi fel. 1941. mit besonderer Berücksichtigung des Animabegriffes. Allgemeines zur Komplextheorie. 33 34 35 . old.. Psychologische Typen. Über den Archetypus. in:Zentralblatt für Psychoterapie IX. vagyis a rejtett.. szinte saját önálló életük van. Ezeket a képeket vagy motívumokat archetípusoknak (vagy dominánsoknak) neveztem. old. T. 179. Összefoglaló tárgyalását I. 1938. démonait kiemelte. Wolff: Einführung in die Grundlagen der komplexen Psychologie. amelyet választ. amelyből a fogalom további fejlődése nyomon követhető.33 A személyes tudattalan veszendőbe ment emlékeket.) E fogalomhoz vö. küszöb alatti (szubliminális) tapasztalatokat. 1934. 1938. amelyből az emberiség örökösen merített. a gnosztikusok archonjai. amely a XIX.31 A legkevésbé sem állítom a képzetek örökletességét.. Wandlungen und Symbole der Libido. előnytelen tulajdonságok. a hiányosan kifejlődött funkciók és a személyes tudattalan tartalmainak summáját. Wilhelm und Jung: Das Geheimnis der goldenen Blüte. amelyeknek az alapja többé nem a személyes reminiszcencia. Meg kell különböztetnünk a személyes tudattalant és egy személytelen vagy személy fölötti tudattalant. elnyomott (szándékosan elfelejtett) kínos képzeteket. Kerényi und Jung: Das göttliche München. Ekkor felfedezi a libidó azt a rejtett kincset. 107. old. melyek az álomban különböző formákban fellépő “árnyék” figurájának felelnek meg. 1935. hanem csak az elképzelés lehetőségét. Die psychologischen Aspekte des Mutterarchetypus. A kollektív tudattalan az objektív. hogy elérjék a tudatot. “Árnyék”-nak nevezem az egyéniség “negatív” részét. kiad. és tovább. füz. nem pedig fizikus vagy természetfilozófus. amelyek nem voltak elég erősek ahhoz. Über die Archetypen des kollektiven Unbe wussten. mint a rész-lelkeknek 35. Az utóbbit kollektív tudattalannak is nevezzük. old. ami e rétegben szunnyadt. amelyből isteneit.Libido c. azaz érzékpercepciókat tartalmaz. miután kiszabadult az infantilis indulatátvitel formájából. köt. Ezzel megtaláltuk a libidó tárgyát is. Dionüsziosz Areopagita mennyei hierarchiája stb. in: Eranos-Jahrbuch. akiknek az érdeklődési köréhez pedig egy ilyen idea 31 32 3. arkangyalokról. és tovább (Die kulturelle Bedeutung der komplexen Psychologie. amelyek nélkül az ember nem lenne méltó e névre. és végül tudatosságra még éretlen tartalmakat. Pál apostol képzetei angyalokról. és életre hívja mindazt. 11. in: Kultur.und Staatswissenschaftliche Schriften. ami a személyes tartalmak esetében természetesen nincs így. Mayer orvos volt. amelyben az általános emberi. annak a rétegnek. 1929. és tovább. 5. E fogalom tágabb megvilágításáért az irodalomra kell utalnom. definíció.. 1940.

akkor a fizikai folyamatok ismerete elengedhetetlen. A történelem folyamán ez a kép új meg új formát öltött. melynek formájában a Szentlélek száll alá az égből.” Helm Energetiká-jában36 annak a nézetének ad hangot. Ennek megfelelően a fizika mellett maradtam. isten. Ezek az úgynevezett dinamisztikus vallások. A bizonyítékot erre nagyobb nehézség nélkül megtaláljuk: a Föld legkülönbözőbb részein élő primitív vallások mind ezen a képzeten alapulnak. és azok új meg új tárgyhoz vezettek. az evangéliumokban a lángnyelv. a hagyományos erőfogalmak mélyebb átgondolásából. hogy egy ilyen ősi kép valóban előfordult a szellemtörténetben.megalkotása közelebb állt volna. feltéve. éppúgy. hogy legyen. szellem. “az örökké élő tűz”. ami engem végtelenül undorít. Az a kérdés. még az első trópusi utazás sokrétű benyomásaitól is teljesen eltéríthette? Ezekre a kérdésekre nem könnyű válaszolni.” (Ezután beszámol bizonyos fiziológiai megfigyelésekről. The Monist. az emberek “mulungu”-t kiáltanak. Soederblom: Das Werden des Gottesglaubens. hanem olyasmit. Ez az erőfogalom a primitívek istenfogalmának első megfogalmazása is. Nem addigi képzetek vagy tudományos hipotézisek összetételéből keletkezett. hanem objektíve bizonyítani is lehet. old. Akkor viszont be kell bizonyítanunk. és arra kényszerítik. 1916. amelyen átutaztam. de hogy ezt egy. amit Lovejoy38 amerikai kutató találóan “primitive energetics”-nek nevezett. tekintély.) Így folytatja: “Ha fiziológiai kérdésekkel akarunk tisztába jönni. Ez a fogalom megfelel a lélek. démoni lényt. Ez az ún. Valójában a primitív népek az erőfogalmon nem lelket vagy szellemeket értenek. de az akkor felmerült gondolatok nyugodt bírálata megtanított arra. hogy a tudatot teljesen hatalmába kerítve. Igen fontos azonban tudnunk. egészség. hogy a hagyományos fogalmat ezeknek megfelelően átalakítsa”. amely addig a kollektív tudattalanban szunnyadt. . amelyek más szellemi területről származva hatalmukba kerítik az elmét. és hatott is évszázadokon keresztül. A hajón bizonyos órákban olyan inspirációt éreztem. XVI. amely ilyen elemi erővel nyomult a tudatba? És honnan volt annyi ereje. lelket. s olyan előszeretettel ragaszkodtam tárgyamhoz. gyógyszer képzetének. amelyeket 1840-41 folyamán mint hajóorvos tett. mint én. hanem azok közé az intuitíve megragadott gondolatok közé tartozik. 20. Ez Hérakleitosz világenergiája. és ha valami bámulatos dolog történik. amelyet nemcsak szubjektíve érzek. az ismert angol kutató. hogy mindez olyan igazság. 36 37 38 Die Energetik nach ihrer geschichtlichen Entwicklung. a legkevésbé sem érdekelt (lehet. old. a fizikában oly kevéssé járatos ember. sem azóta nem ismertem. hogy nem vonzóbb valakinek a kérdés metafizikai oldalát vizsgálni. a magyarázat így fog hangzani: Az energia és megmaradásának elve ősi kép kell. Mayer így írt erről Griesingernek (1844): “Nem íróasztal mellett agyaltam ki ezt az elméletet. hanem legszívesebben a fedélzeten maradtam. köt. Az Ószövetségben a mágikus erő az égő csipkebokorban és Mózes arcán világol. hogy honnan származott ez az új gondolat. nem tudom. 361. hanem úgy sarjadt ki alkotójában. hogy ezért sokan kinevetnek). varázserő. a sztoikusoknál ez az őshő. megteheti-e. mivel ott szünet nélkül dolgozhattam. 1898. varázserőt. valamint Frazer ezt félreértve animizmusnak nevezte. Vö. mint ahogy bizonyos kedélyállapotoknak. a perzsáknál ez a “haoma” vagy az isteni kegyelem tűzfénye. testi erő. amelyeket az affektusok kiváltása jellemez. hogy a távoli világrész. Taylor. amely mindennek a központja. mint egy virág. tekintélyt jelent. amelyeknek egyetlen és lényegbevágó gondolata egy olyan általánosan elterjedt mágikus erő 37 létezése. befolyás. Az az idő elmúlt. amelyeket serényen követtem. hogy “Robert Mayer új gondolata nem lassanként keletkezett. termékenység. mana. hatalom. Bizonyos polinéziai törzseknél a “mulungu” (ez a primitív energiafogalom) szellemet. A surabajai partokon egy-egy ötlet villámlott az agyamon át. Ha viszont elméletünket erre az esetre alkalmazzuk. amelyhez foghatót sem azelőtt. hogy Mayer nem alkotta a szó igazi értelmében ezt az ideát.

valamint Nelken: Analytische Beobachtungen über Phantasien einer Schizophrenen. 1931. azaz e 39 Vö. Specifikus energiájuk révén (ezek ugyanis erőtől duzzadó. Ez a mítosz alkotja a Nap-archetípust. mint egy alaprajzon helyezkednek el. Egy behatóan elemzett eset található a Wandlungen und Symbole der Libido-ban. 40 . hogy tehát az élő szervezet sajátosságai közé tartoznak. sajátos “befolyást” vagy olyan erőt hoz magával. 4. ennek a fénynek az ereje látszik. köt. gonoszságot is. Ez az idea tehát örök időktől fogva rányomta bélyegét az emberi gondolkodásra. Feltehető ezek szerint. Az egyik legmegszokottabb és mégis legmélyebb benyomást keltő tapasztalatunk a Nap látszólagos pályafutása. E képek tartalmazzák ugyanis az emberiség legszebb és legmagasztosabb gondolatait és érzéseit. ami tehát nem szorul további magyarázatra. melynek mélyén a szent eksztázisban hever. Ugyanez érvényes a holdjárásokra is.a sorserő. anélkül.39 Ez a feltételezés természetesen csak kitolja a problémát. a megértés lehetősége megszűnik. Ezt jól láthatjuk vallásos megtérések. úgy látszik. “Miután így megbeszéltük az új gondolatoknak az ősi képek tárházából való eredetének ezt a példáját. Mint már mondtam. Psychologische Abhandlungen III. az ősi képeknek az orvosra való kivetítése nem kis veszélyt rejt magában a további kezelésre. hogy az archetípusok tulajdonképpen a gyakran ismétlődő szubjektív reakciók bevésődései. Már sokszor megkérdeztek. s a buddhista és primitív nézet a metempszichózisról (lélekvándorlás) az állandó megmaradás melletti határtalan változóképességét fejezi ki. 1912. hogy bizonyos archetípusok már az állatoknál előfordulnak. Úgy látszik tehát. old. legalábbis az ismert fizikai folyamatra vonatkozólag. Ezzel szemben a Nap-hérosz mondáját számtalan változatban találjuk meg. hogy a libidó éppen ezekben a látszólag zavaros és különös fantáziákban találta meg új tárgyát. Mit sem fedezhetünk fel a tudattalanban. Ha azonban a páciens elkerüli e veszély Kharübdiszét. Semmi sem akadályoz meg bennünket annak a feltevésében. hogy újra előtérbe kerüljön. amely numinózusan. Az archetípusok. Az emberiség legnagyobb és legszebb gondolatai ezeken az ősi képeken. csak ha föltételezzük. autonóm centrumokként viselkednek) megbűvölik. A régiek felfogása szerint ez az erő maga a lélek: halhatatlanságának eszméjében rejlik megmaradásának az elve. és ennek következtében az alanyt erősen befolyásolhatják. Ezért áll készen minden ember tudattalanában. in: Jahrbuch für psychoanalytische und psychopathologische Forschungen. nemcsak állandóan megismétlődő tipikus tapasztalatok bevésődései. hogy honnan is származnak az archetípusok vagy ősképek? Azt hiszem. mintha a tudattalanba kizárólag a fizikai folyamatok révén felkeltett szubjektív fantáziaképzetek vésődnének be. old. és minden emberi kapcsolat kizárttá válik. Láttuk. Csak bizonyos feltételek szükségesek ahhoz. szuggesztív befolyásolás és különösen bizonyos szkizofréniaformák kitörése esetében. hogy ezek az emberiség állandóan megismétlődő tapasztalatainak a lecsapódásai. vagyis röviden az élet kifejeződései. 504. hogy megoldaná. köt. a fantáziában vagy az életben feltűnik. ti. kötetemben. 144. de magukban foglalják mindazt a szégyenletes tettet. Az archetípus egyfajta készség az azonos vagy hasonló mitikus képzetek újra meg újra való reprodukálására. Die Struktur der Seele a Seelenprobleme der Gegenwart c. a kollektív tudattalan tartalmát. A szentek arcán ennek az erőnek a fénye. hatalmukba kerítik a tudatot. E feltételek Robert Mayer esetében nyilvánvalóan létrejöttek.40 Ha a beteg nem tudja különválasztani az orvos egyéniségét e projekcióktól. amelyek ugyanilyen tapasztalatok megismétlésére irányulnak. dicsfény gyanánt jelenik meg a szentek feje körül. e képek introjekciójának Szküllájába hull. hanem a tapasztalat szerint olyan erők vagy tendenciák is. és ez a láng lobog a kunyhó felett. eredetüket nem lehet másképpen megmagyarázni. azaz megbűvölően vagy cselekvésre ingerlően hat. nem pedig a fizikai folyamat. A középkori legendákban aura. amire az ember valaha képes volt. folytassuk az indulatátvitel folyamatának ábrázolását. Ha ugyanis egy archetípus az álomban.

Értelmünk már nagyon régen tudja. ha az Isten gondolatát tudatosan elismerjük. Lényünk irracionális oldalát nem tudjuk körtani. Mint napjaink eseményei mutatják. A tudatnak szüksége van az értelemre. Ki kívánná ezt a vad pusztítást? Mégis mindenki teljes odaadással szolgálja a démont. hanem saját számlájára írja. azaz a kultúra irracionális elpusztításába torkollik. Ez az oka annak. Egy elmebeteg így szólt hozzám egy alkalommal: “Doktor úr. (Hadd emlékeztessek e helyen a korábban említett amerikai üzletember esetére. Az istenek halhatatlanok. és azután. amely a történelem folyamán még többször jelentkezni fog. hogy a világegyetem rendszertelen egyedi eseteinek káoszában felfedezze a rendet. akik számára az “Isten halott”. különben egyszerűen valami más lesz istenné. szükségszerű pszichológiai funkció. így azután vagy önmagát. 41 Nem azonosíthatjuk magunkat értelmünkkel. Megvan bennünk az a dicséretes és hasznos törekvés. az Isten létezésének bizonyítékát még kevésbé tudja valaha is felmutatni. Az istenfogalom ugyanis irracionális természetű. mint Pál apostol mondja. aki valóban nagy bölcs volt. akkor legalábbis a “has”. kérges koponyájú kisistenekké. Túlzást. vagy valaki mást istenné vagy ördöggé tesz. Okosabbnak tartom ezért. felfuvalkodottságot (infláció!). hogy az embereknek mindig szükségük volt démonokra. de nem is szabadna megtennünk. mivel olyan igazságot tartalmaz. az értelemmel össze nem egyeztethető dolgokkal. és nem is lesz soha csak az. Az irracionális is pszichológiai funkció. Ez semmivel sem jobb.) . vagy állandó morális önmarcangolás állapotába jut. hogy az irracionális káoszát kiirtsuk magunkból és magunk körül. rendszerint egy silány és buta dolog. Ez utóbbi mondatot 1925-ben írtam. hogy az Isten igazi létét és mivoltát még csak elgondolni sem tudja. Ez tulajdonképpen fölösleges is: egy mindenható.tulajdonságokat nem az orvos. és örökké fog is beszélni róluk.” Többé-kevésbé mindnyájunkkal ez történt. Isten léte egyszer s mindenkorra megválaszolhatatlan kérdés.) Így a kultúra racionális beállítottsága szükségszerűen ellentétébe. az emberi értelem sosem adhat választ. sosem tudtak istenek nélkül élni. de 41 E mondatot a múlt világháború alatt írtam le. Ezzel az eljárással már látszólag igen messze jutottunk. megkötöttséget. beteges istenítése s a gyűlölködő megvetés között. isteni lény gondolata mindenkiben él. Meghagytam eredeti formájában. “amit úgy értelmezett. Erre a kérdésre ti. A “consensus gentium” (emberi egyezség) örök időktől fogva istenekről beszél. Bármily szépnek és tökéletesnek tartsa is az ember értelmét. nem tud csak az lenni. akkor tudattalanul. illúziót és megszállottságot okoz jó és rossz értelemben egyaránt. kivéve a “homo occidentalis” (a nyugati ember) egypár különösen bölcs példányát a közelmúltban. már felfedezte minden pszichológiai törvény közül a legcsodálatosabbat: az ellentétek szabályozó funkcióját. megalkossa azt. hideg szívű. és mégsem találtam meg az Istent. azokat az “Übermensch”-eket. Valamiféle felsőbb hatalmat érzünk a lelkünkben . hogy ez a szellemi funkcióknak csak egyik lehetősége. legalábbis az emberi körökön belül. Ezt minden kultúrbonc jegyezze meg jól magának.ha ez nem tudatosan Isten. nemhogy elképzelni. ma éjjel szublimáttal fertőtlenítettem az egész mennyboltot. az ember nem pusztán értelmes lény. Mindkét esetben ugyanazt a hibát követi el: a kollektív tudattalan tartalmait egy bizonyos személynek tulajdonítja. E körül azonban minden oldalon az irracionálissal találkozunk. A projekció esetében a beteg ingadozik az orvos túlzott. Hérakleitosz. nem kellett sokáig várnunk az előbbi kijelentés bebizonyosodására. hogy egyszer minden átlendül az ellentétébe. amelynek egyáltalán semmi köze az Isten létének kérdéséhez. aki az enantiodromia legtisztább példája. O sancta simplicitas! (1942-es kiegészítés. amit egy “felvilágosult” tudat kigondolhat. Az introjekciónál viszont vagy nevetséges önistenítésbe. ez a kollektív tudattalan. tehát ők maguk lesznek istenekké. míg az értelem a tudathoz van láncolva. és a világ jelenségeinek ez csak a neki megfelelő részét magyarázza meg. azaz az ellentétek váltakozásának. meg lehet győződve arról is. Ő ezt enantiodromiának nevezte. ha nem tudatosan. mivel ez archetípus. Ez az archetípus egyik jellemző hatását mutatja: elemi erővel ragadja meg a lelket és az emberi korlátok áthágására kényszeríti.

Pál apostol kifejezésével élve. Vajon nem mondjuk-e. mivel dezorganizációjában éppolyan vak.és anyaimágót. Ezzel azt a tényt akarom kifejezni. hogy az ilyen egyoldalúságra való képesség sok siker titka. Ha bármit is elhanyagol ebben az irányban. amelyek az Istent és így az istenné vált embert jellemzik. megszállottságot eredményez. Ezt szervezetnek nevezzük. mely minden átlagember természetes birtoka. Aki azonban a szülőkkel kapcsolatos indulatátviteleit és ifjúkori illúzióit leküzdötte. hogy miként tehetnénk hatástalanná mindazt. hogy ilyen egyoldalú lényeket neveljen. hogy már megszállottak vagyunk. ha az élet több akar lenni. hogy érdekünk az úr. és a hívők serege rajzik körülötte. vagyis lehetővé tegye számára. olyan szférában vagy problémafokon mozgunk. az a tudattalanba süllyed. A szenvedély. és magunk választottunk. az emberi lélekben mindig van valami felsőbbrendű hatalomféle. és ebben az állapotában szenvedi el az istenek büntetését: Zagreus szétszaggattatását. amely a lelki egyensúlyt a legkomolyabban veszélyezteti. amiért is a civilizáció minden erejével arra törekszik. többé már nem érdekel bennünket az a kérdés. ami egy embert hivatása gyakorlásában. Ha egy mozgalom kétségtelen hatalomhoz jutott. ugyanaz. hogy elnyomja azt . annak beszélnünk kell az ellentétproblémáról és a kollektív tudattalanról. Ez azonban nem hozza magával a probléma kívánt megoldását. Amikor a kollektív tudattalanról beszélünk. hogy a tudattalan elnyeli. az enantiodromia közvetlenül fenyeget. . és nem vesszük észre. Az én és a nem-én különválasztásának feladata. “egyházat” alkot. hogy az embert én-funkcióiban biztosan talpra állítsa. hanem az a feladatunk. Ez azonban súlyos büntetést von maga után. és annak hatalmát erősíti. hogy mi akarunk. vagyis így az emberi társadalomnak minden szempontból életképes tagjává legyen. amely az élet folytatását megkönnyíti. hanem azáltal. Az előbb azt mondtam: úgy látszik. vagyis a felgyülemlő energia. s ezen keresztül az ént leigázza. azok számára jobb nem is említeni a kollektív tudattalant és az ellentétproblémát. azaz a kollektív psziché között. Mint az ókori Szünésziosz megjegyzi. amely az ilyen monomániákban rejlik. amely. aki az istenekhez való hasonlatosságot éppen istenei legyőzésével érte el. hogy megtaláljuk azt a mélyebb értelmet. mint az előző szervezet volt. Kétségtelen. úgyhogy hamarosan az fenyegetheti. amelyet Nietzsche is átélt elmebaja kezdetén. démonná lesz. hogy mint önmagától különbözővel néz szembe vele.vagy képzetkomplexus egyesíti magában. ha sokan elismerik.mert akkor hátulról fogja megragadni -. hogy “ez vagy amaz az istene”? Még azt hisszük. mint belenyugvás és fájdalmas visszatekintés. amely az ifjúság vagy sokáig infantilis állapotban maradt személyek gyakorlati analízisénél egyelőre számba sem jöhet. aki minden hatalmat magához ragadott. Így találja meg azt az anyagot. A páciensnek meg kell tanulnia különbséget tenni az én és a nem-én. bizony a has lesz azzá . hogy én-funkciójában az ember biztos lábon álljon. hogy az már azonosítja is magát vele. nagyfokú egyoldalúságot. Ez azonban kóros állapotot. hogy a pszichikai energiák legnagyobb részét mindig egy ösztön. akiknek meg kell hódítaniuk az életnek azt a darabját.nem is szabad meghalniok. Ezzel az előbb ábrázolt Szkülla és Kharübdisz-probléma megoldását előkészítettük. beteges formákban heverő energiái most igazi területükre leltek. házasságában vagy az élet valamilyen formájú kiterjesztésében megakadályozza. s ha ez nem az isteneszme. Az enantiodromia kérlelhetetlen törvényét csak az kerülheti el. Erre következik a bomlasztó visszahatás. Eddig meg nem felelő. hogy nem is kíván vagy igényel mást. ez él még a mai köznyelvben. Az érdek így holmi istenfélévé lesz. vagy az ezeken való felülemelkedésre legalább érett. Rendszerint ez az energiafókusz annyira magához vonzza az ént. aki különbséget tud tenni önmaga és tudattalanja között. amely az ördöggel akarja elűzetni Belzebubot. monomániát. az “átszellemült lélek” (pneumatiké psyché) istenné. Akiknek még le kell győzniük az apa. Az enantiodromia azonos az ellentétpárokba való hasadással. és azt hiszi. E ponton már túljutottunk Freud és Adler redukciós módszerének hatáskörén. de nem úgy. mint amit az ókoriak “istennek” neveztek. amellyel meg kell birkóznia.

tudattalanok voltak. A szükség arra kényszerít bennünket. mily sok ellenállás. amikor a tudatos erények és értékek ellentétpárjai még elnyomottak. most hasonló zavarokat fog okozni a korábbi bálványok elnyomása. amely nélkül energia nem létezhet. vagy egy igazság igaztalanságát. és megpróbálják korábbi énjük ellentétét élni. amely maga az energia. mint az öregedővel szemben. kiterjeszkedő korszakban van értelme. tapasztalatlan ember könnyen azt gondolhatná. hogy az öregnek is olyannak kell lennie. eddigi igazságaink igazságtalanságát belássuk. Pályaváltoztatás. mint a hajnala. ők már csak a múlt megkövesedett oszlopai. 42 Az embernek kétféle célja van: az első a természetes cél. kezdődik a második: a kulturális cél. ami emberi. Szükség van magasságra és mélységre. hiszen minden energetikus jelenség. vagy Sturm und Drangperiódus. mindenfajta pálfordulás a jellemzője ennek az ellentétbe való átlendülésnek. Ez szinte második pubertás. görcsösen ragaszkodnak ifjúkoruk illúzióihoz. forróra és hidegre. azt az öregedő embernek önmagában kell keresnie. Minden energiát szükségszerűen megelőz az ellentét. eddigi meggyőződéseink téves oldalát felismerjük. sőt ellenségesség van abban. amit megelőzőleg jónak és követendőnek tartottak. az utódnemzés és a fajvédelemhez tartozó összes többi tevékenység. Ez olyan probléma. ami a fölemelkedést és kiteljesedést megakadályozná. hogy járják csak az öregek a maguk útját. csak értelme és célja egészen más. in: Psychologische Abhandlungen III. akik életük egyetlen célját gyermekeikben látják. . Amit az ifjúságnak a külvilágban kellett megtalálnia. köt. Ez világosan látszik azoknál az anyáknál. amit eddig szerelemnek tartottunk. Az emberi élet alkonyata legalább oly gazdag értelmű. hogy ily módon az ifjúságnak legalább egy részét megmenthessék. és újra éppannyira kiegyensúlyozatlan helyzetet teremtünk. hogy így a korábbi életet elnyomjuk. 248. A reggelből a délutánba való átmenet korábbi értékek átértékelése. hogy a feneketlen semmibe hullanak. mint a fiatalnak. Ha ez a fázis lefutott. életüket valójában már leélték. ha elhárítjuk az útból mindazt. és átérezzük. ezzel meg is szüntettük az illető érték vagy igazság érvényét. hogy az életnek csak az ifjúsági. hogy ha belátjuk egy érték értéktelenségét. Ekkor következik az enantiodromia. Egy fiatal. amelyek közé tartozik a kenyérkereset s a társadalmi helyzet is. Minden. E kor problémáit nem oldhatjuk meg a régi receptek szerint: az óramutatót nem lehet visszafelé forgatni. mint a Nap pályája. vagy gyermekeikhez. megtérés. és meg is talált. Sőt éppenséggel hamis becsvágy uralkodik az emberekben. Valamint az előző korszakban az ellentétes fantáziák tudattalan volta neurotikus zavarokat okozhatott. válás. létrejöhessen.Életünk olyan. hogy a kiegyenlítődés folyamata. hogy például egy nőt a menopauza után “elintézettnek” tekinthetünk. Az ellentéthez való ilyen gyökeres áttérésnek hátránya az a tény. Nem csoda ezek után. Sokan azok közül. mint előző állapotunkban volt. Ereje reggel állandóan erősbödik. a másodikhoz szinte semmi sem segít. mivel minden a benső ellentétességen nyugszik. Ezért oly végtelenül nehéz és keserű sokak számára a természetes fázisból a kulturálisba való átmenet. Ezzel azok csak viszonylagossá váltak. míg forrón és ragyogón eléri a delelőt. Amennyiben azonban általánosan 42 E fejtegetéssel vö. Az első elérésében segít bennünket a természet és a nevelés. és tovább. További állandó előbbre jutása erejének nem növekedését. vagy legalábbis úgy kell tennie.: Die Lebenswende. hogy sok súlyos neurózis kezdődik az élet alkonyán. akik az ellentétprobléma konfliktusába jutnak. ha le kell mondaniuk gyermekeikről. Minden korábbi értéknek ellentétéért való megtagadására irányuló törekvés éppolyan túlzás. Súlyos tévedés azonban feltételezni. hanem csökkenését jelenti. Más tehát a feladatunk egy fiatal emberrel. mindazt. Természetesen alapvető tévedés lenne azt hinnünk. velük már úgysem történik semmi különös. relatív is. s úgy érzik. amely az orvosnak sok fejtörést okoz. elvetik maguktól. amelyet gyakran kísér a szenvedély minden vihara (“veszélyes életkor”). Az elsőnél elegendő. bár legbensejében ebben már régen nem hisz. amely azt diktálja nekik. az utóbbinál azonban meg kell erősítenünk a hanyatlás feltételeit. old. hogy korábbi ideáljaink ellentétének értékét belássuk. mint a korábbi egyoldalúság.

és nem hullanak a bizonytalan zűrzavarba. ezért még az ellentéthez való átpártolásnál is gyakoribb kiút a megelőző állásponthoz való görcsös ragaszkodás. vagy valamilyen más értéket képviselnek. hogy útját és módját keressük annak. mivel személyesen át nem élt formák. létezését mindenesetre meg kell említenünk. Ha a pszichikus energia regressziója még a preinfantilis koron is túlhaladva betör az ősök életének hagyatékába. hiszen átélt képek. és megpróbálja az akkor sikeres eszközöket újra alkalmazni. veszteségünk végzetes lesz. De az ifjúság hasznos eszközei az öregkorban semmit nem érnek. korlátoltság. amelyet mindenütt sejtünk.elismert és kétségbe nem vonható értékeket vetnénk el magunktól. a valóságban azonban ez nemcsak logikus. amellyel egy igazságot. akkor mitológiai képek. hanem a korábbi értékeket meg kell őriznünk ellentéteik értékének elismerésével együtt. Míg a személyes tudattalan emlékképei bizonyos fokig feltöltöttek.“a múlt tanúi”. Anélkül. és káros is. hiszen az a mód. és nem csekély zavart okozhat. hogy az eddigi ellentétévé változzunk. Minden további nélkül megengedem. hogy a tudattalannak két rétege van: a személyes és a kollektív tudattalan.s így épp céljukkal ellenkező eredményt érnek el. Segített-e azon a bizonyos amerikai üzletemberen. Az így cselekvő ember értékeivel együtt önmagát dobja el Nietzsche kifejezése szerint. A logika szerint “tertium non datur” (nincs harmadik út). E keveredést nem szándékolatlan homályosság okozza. hogy visszatért korábbi munkájához? Nem segített semmit. ha valaki ettől erkölcsi és filozófiai szempontból egyaránt fél. megállnak a talpukon. csak magunkban nem. Ez konfliktust és meghasonlást jelent. hanem nagyon is lehetséges. mint amennyire maga az érték vonzó . aki egészségesen akar átjutni élete második felébe. Az archetípus gondolata miatt kritikusaim sokszor súlyosan megtámadtak. meghátrál. csak elszáradó fák . Alapjában véve az ellentétproblémától való félelem merevíti meg őket: sejtik és magukban félnek Medardus barát rettentő testvérének megjelenésétől. Az archetípus létének mélyebb megértéséhez a karma-aspektus elengedhetetlen. A személyes réteg a legrégibb infantilis emlékekkel véget ér. Kétségtelen. Ha az ember egy látszólag legyőzhetetlen akadály elé kerül. a “laudatores temporis acti” (a régi idők magasztalói) fejlődésképtelensége nem szívvidító látvány. hogy e faktor részletesebb ábrázolásába bocsátkoznánk. hogy itt az archetípus fogalmához egy eddig nem említett. s ezt tudnia kell annak. új elem járul. a kollektív tudattalan archetípusai feltöltetlenek. finomabb kifejezéssel élve. Első hallásra ez igen kalandos állításnak látszik. megkövültség. amikor hasonló helyzetben volt. ezért lehet csak egyféleképpen cselekedni. hogy magatartásuk visszataszítóbb. A gyógykezelés gyakorlati szükségletei arra kényszerítettek bennünket. Eddig nem is sejtett belső 43 Az olvasó nyilván észrevette. azaz az ősök életének maradványait. hanem az archetípus szándékos kibővítése. Fentebb rámutattunk arra a tényre. miképpen lehetne e tarthatatlan állapotból kijutni. Visszakapcsol azokra az időkre. hogy e fogalom vitatható. hogy látszólag nincs kiút belőle. El kell ismernünk. De a kísérőjelenségek: a merevség. szakkifejezéssel élve: regrediál. Nem az a kötelességünk. nem lesznek bukott emberek. hogy kritikusaim miként fejeznék ki másképpen a kérdéses tapasztalati anyagot? . ellentmondó meggyőződésekre cseréljük át. különben nincs védelmünk a fenyegető összeomlás ellen. Ezért a regresszió továbbmegy a gyermekkorba (ezért lesz gyerekes sok öreg neurotikus). a kollektív tudattalan azonban a preinfantilis kort is magában foglalja. hogy így az eddig élvezett látszólagos biztonságot bizonytalan meghasonlott állapotra. és végül pedig egészen a gyermekség előtti korba. Az a legkellemetlenebb ebben az állapotban. archetípusok43 élednek fel. az indiai filozófiában oly fontos karmafaktor révén. Azonban igen érdekel. hogy ez a különben igen ellenszenves jelenség bizonyos hasznot rejt azért magában az öregedő embereknél: legalább nem lesznek renegátok. A legveszedelmesebb forradalmár bennünk van. Ezért lehet csak egy igazság. annyira merev és erőszakolt. Természetes.

45 . s valami sápadt. amely azonban nem képes világosan végiggondolni őket. “pszichologikus” embereknél. az eleven valóság helyére üres szavakat tesz. majd bizonyos földalatti áramlatokat táplált. és olyan tartalmak jelennek meg. ez magyarázza meg számos sikerét. amivel kibújik az ellentétek világából. Hogy úgy mondjam. közülük a katolicizmust sem véve ki teljesen. köt. és főként nem szívünk szerint valók. ahol minden eleven alkotóerő elhervad és kihal. Mennél egyoldalúban. in: Neue Schweizerische Rundschau. s ismét életté akarnak válni mind élmény. úgyhogy a kettő sikeres kiegyenlítésére pillanatnyilag kevés kilátás van. Ez az ellentét közben megfelelő kifejezésformát keres. kétdimenziós sémavilágba vergődik fel. amelyek esetleg a legélesebb ellentétet alkotják eddigi felfogásunkkal. Bruder Klaus. E képek annyira intenzívek. Ennek tipikus esete Niklaus von der Flüe szentháromság-víziója. mert ez ellenkezik az uralkodó alapfelfogással. archetipikus élmények gyakran spontán is fellépnek. hogy ilyen jellegű tapasztalatokra szert tegyünk. hogy szinte az ő teremtménye. Paracelsica. rosszindulatúbb és összeegyeztethetetlenebb lesz a másik. 1944. mégpedig nemcsak ún. hanem az ember életében és művében való egyéni megformálásra. amelyet először isteni jelenésnek tartott. hinduizmus és tanizmus). ebül szerzett jószág ebül vész el. hogy kompenzálják a modern tudati orientáció egyoldalúságát. hiszen soha ki se találhatta volna őket. akiknek lelki egészségét a szakember sem vonhatja kétségbe. sem a jelenben nem sikerült elérnie még neki sem a hajdani pogány szimbolizmus gazdagságát. szenvedéséből és öröméből születtek. A nem-én egyfajta őstapasztalata ez. már az ellentét sem annyira összeegyeztethetetlen. hogy vele megbirkózzunk. Az analitikus kezeléssel kapcsolatos foglalkozás során archetipikus természetű élmények keletkeznek. V. pl. A felszínről legnagyobbrészt eltűntek ugyan. írásomat és Psychologische Abhandlungen. Ennek egyszerű oka az. 1933. aug. mint a meglévő keresztény vallásformák közül bármelyik. amely felszólít. olyan gondolatokkal és formákkal. dogmatikus és kultikus szimbolikája révén.: Psychologie und Alchemie. A preinfantilis időbe való regresszió által létrehívott néma élményeknek nem pótlékra van szükségük. Az utóbbi ugyan a protestantizmusnál összehasonlíthatatlanul átfogóbb módon fejezi ki a szóban forgó tényeket. jobban.45 Hasonló példa Szent Ignác látomásában a sokszemű kígyó. c. E képek az ősök életéből. hogy az eredeti élményt kölcsönzött képzetek szerint értelmezzük át. amelyek esetleg nem a mi földünkön termettek. De sem a múltban. hogy ezek a modern gnosztikus rendszerek megfelelnek e belső. 1942. ezért tudott az utóbbi életben maradni hosszú keresztény századokon át. s eközben könnyen megesik. mivel lelkünk legmélyén érezzük találva magunkat. a keleti vallásokban (buddhizmus. a belső ellenlábasé. annál támadóbb. A szurrogátum árnyékszerűvé és valószerűtlenné teszi az embert. 44 Vö. egyszerűen azért. A teozófia szinkretizmusa (keverék és kombináció) messzemenően szolgálja ezt a szükségletet. hogy révükön természetesnek látszik. a tudattalan ellentétes álláspontot nem fogadhatja magába. Vö. néma élmények kifejezés utáni vágyának. ha tanult emberek milliói teozófiával és antropozófiával foglalkoznak. Gyakran hallottam a legcsodálatosabb álmokat és víziókat olyan emberektől. Az archetipikus élményt gyakran legszemélyesebb titkunkként őrizzük. de aztán ördögi kísértésként értelmezett. Ekkor érthető módon segítő párhuzamok után kutatunk. amelyek kifejezésre. merevebben és megalkuvás nélkül ragaszkodunk az egyik állásponthoz. amelyek a korai középkortól egészen az újkorig nem vesztették el teljesen életerejüket. megfogalmazásra várnak. Természetesen nem ez az egyetlen lehetőség arra. 44 Tudatunkat annyira átitatta a kereszténység. csak elménknek kedvesek.világ tárul fel előttünk. de változott alakban mindegyre visszatérnek. Az ilyen átértelmezések esetében a valóságos élményt idegen forrásból kölcsönzött képekkel és szavakkal helyettesítjük be. Ha a tudat az összes lehető emberi magatartásoknak legalább relatív érvényét elfogadja.

amely a tudatos és tudattalan realitás között közvetíthet. .mind tett formájában. A tudattal való ellentétük miatt azonban nem ültethetők át közvetlenül a mi világunkba. meg kell tehát találni azt az utat.

Éppen amikor nekiindul. ha az álomszimbolika már nem redukálható személyes emlékekre vagy törekvésekre. A kollektív tudattalan képeinek és szimbólumainak az értékét csak akkor szabadíthatjuk fel. Sok esetben az a hiba. mely az álmot (vagy a fantáziát) az emlék alkotóelemeire vagy az alapját képező ösztönfolyamatokra bontja fel.47 Ugyanezt a folyamatot figyelhetjük meg bizonyos szkizofréniaformák kezdeti stádiumában. V. amelyek álmokban és víziókban spontán jelentkeznek. Ezekben az esetekben az orvosnak különleges kezeléssel kell beavatkoznia. amelyen az egész eljárást bemutathatom. 100. G. mely önéletrajzi adatokon alapszik. aki éppen a személyes tudattalan analízisének és a kollektív tudattalan felbukkanó tartalmának kritikus határán állt. ha csak feloldjuk. a következőket álmodta: egy széles patakon akar átkelni. és a tudat meg a tudattalan között tátongó szakadékot hidalja át. hogy a benne lefolyó eseményeket szellemileg feldolgozza. Psychologische Abhandlungen. végül saját balsikereimen okulva tanultam meg azt. hogy a természetes úton tudattalanul és spontán bekövetkező folyamatokat szándékosan hívjuk létre. Ez az eljárás elveszti hatóerejét. ezért egy példát mondok el. Fentebb ez eljárás igazáról és határairól bővebben szóltam. Asszociációk: 46 Csak utólag fedeztem fel. netalán szenvedés. hogy az orvosi pszichológia kizárólagosan személyi irányzatát a fenti értelemben fel kell adnom. A vízen át nem vezet híd. és tovább. E folyamat klasszikus leírását találjuk például Gerard de Nerval Auréllá-jában. fejezet A SZINTETIKUS VAGY KONSTRUKTÍV MÓDSZER A szembenézés a tudattalannal olyan folyamat vagy munka. mégis talál egy helyet. köt. hanem káros is. old. Irodalmilag legjellemzőbb ábrázolása a Faust második része. szükségszerűen szintézisnek kell követnie. Amint az analízis a szimbolikus fantáziaanyagot összetevőire bontja szét. Az álomsorozatok ábrázolását találja az olvasó a Psychologie und Alchemie-ben. és hogy bizonyos lelki tartalmak szinte semmit sem jelentenek. és nem engedi el többé. hogy a beteg nem leli meg útját és módját annak. az elöljáróban ismertetett elméletek egy kizárólag kauzális-reduktív eljáráson alapszanak. hanem jelentőségükben megerősítjük és az összes tudatos eszközzel kiszélesítjük őket (ún. de értelemmel telítődnek. ahol átgázolhat. Meghatározását lásd J. ha nem feloldjuk.6. egy nagy rák. és a tudatba s annak felfogásába integráljuk. Ez az eljárás nem túl egyszerű. vagyis amikor az álomképek a kollektív tudattalanból kerülnek a felszínre. amplifikáció48). amelyik ott lapult a vízben. Jung. mint a reális és imaginárius számok funkciója. amelynek az a lényege. az eljárás nemcsak értelmetlen. és a fentebbi ábrázolt irányba kell továbbfejlesztenem. 1940. amennyiben csak feloldásból áll. ezt saját gyakorlatomban kellett elég kellemetlenül tapasztalnom. Az ellentétek egyesülésének természetes folyamatát választottam módszerem mintájává és alapjává. és bizonyos fantáziafolyamatok egymásra következéséből áll. az ellentétek feszültségéből származó energiának a megnyilvánulása. Előbb alaposan meg kellett győződnöm arról. hogy az “analízist”. megragadja a lábát. A nő szorongással ébred. amelyet transzcendentális funkciónak46 nevezünk. ugyanúgy a szintetikus eljárás általános és érthető kifejezéssé integrálja ezeket. hogy a “transzcendentális” funkció fogalma a magasabb matematikában is előfordul. Jacobi: Die Psychologie von C. mivel e funkció reális és képzeletbeli vagy racionális és irracionális tényeken alapszik. 47 48 . Ez természetes folyamat. Egy nőbeteg. Mint láttuk. Nehezen és hosszas habozás után. ha szintetikus kezelésnek vetjük alá. Ha ezeket a kollektív eszméket a személyes területre akarjuk redukálni.

vajon mi nem enged a túlsó partra? Persze.biztosan arra vonatkozik. még nem értik eléggé egymást.a rák olyan állat.und Schuhsymbolik. A veszekedés jobb híján már hosszú idő óta élvezetpótlék mindkettő számára. mivel elfojtott homoszexuális vágyai vannak vele kapcsolatban. . és az ideális barátság ellenére sokszor vad veszekedés folyik közöttük. Évek óta tartó rajongó. A betegnek már az anyjához való viszonya is túláradó.1. . a homoszexualitást súroló barátságról van szó. A félelem az elnyomott vágynak felel meg. fantasztikus volt. barátnőjével szemben ő játssza a férfit. és már maga is régen belátta. Patak: Nehezen áthágható határ.engem nyilván le akar húzni a víz alá. mire mindkettő lelkesen beszélni kezd. Analitikus (kauzális-reduktív) értelmezés 49 A magyarázatot egy mondatban foglalhatjuk össze: “Belátom. már megint nagy jelenetem volt a barátnőmmel. 2. és ezért többé-kevésbé tudattalanokká lesznek. hogy biztonságban a túloldalra jussak. ők azonban erről nem akarnak tudomást venni. hogy ebből még ideált csinálhat. Ezzel a barátnővel igen különös a helyzet.a rák szörnyű. . 50 Az álom teljes megfejtése tehát így hangzik: azért nem akar elszakadni barátnőjétől. nem vettem észre. A kezelés a lehetőség arra. A jelenet rendesen azzal kezdődik. Probleme der Mystik und ihrer Symbolik (A misztika és szimbolikájának problémái). . . szexuálfantáziái is ennek megfelelőek. .a túlsó oldalra kellene jutnom. hogy ez a barátság túlérett. sokkal jobban szeretném. 49 A kétféle magyarázat hasonló felfogását találhatjuk Herbert Silberer igen jó könyvében. hogy a folyó túlsó partjára kellene jutnom (vagyis a barátnőmhöz való viszonyomat fel kell adnom. rettentően megijedtem: . Mivel kölcsönös kapcsolatuk túlzottan bensőséges. rajongó ölelésével. Ezek a vágyak a tudatos személyiség tendenciáival morális és esztétikai szempontból összeegyeztethetetlenek lévén.ezen az akadályon kell túljutnom. . vagyis a megfelelő infantilis vágy: szeretném. és szintén igen ideges. Mindketten igen erősen érdeklődnek a művészet iránt. jobban ki kellene beszélniök magukat.e lehetséges út. 3. 50 . gyógyíthatatlan betegség (visszaemlékezik X-nére. hogy csak lassan jutok előbbre. ha anyám újra magához vonna.másutt túl széles a patak. A rák a lábát ragadja meg. félek ettől a betegségtől. Kettőjük közül a páciens az erősebb egyéniség. A láb közismert fallikus szimbólum. és csak hamis ambíció hitette el vele. Rák: A rák egészen elbújt a vízben.szörnyen átfogott. és ezáltal az élet egyéb lehetőségeit túl határozottan kizárja. 1914. . amelyet a tények már régen bebizonyítottak. A tudattalan ezzel el akarja távolítani őket egymástól. és anyja halála után érzéseit barátnőjére vitte át. elnyomja őket. bár minden jelenet “halálosan” kimerítette. A barátnő igen sok vonatkozásban hasonlít a betegre. amely hátrafelé megy . “férfias lába” van. hogy az akadályon túljussak. aminek minden eddiginél hevesebb jelenet az eredménye. mivel a betegnek nagy. Különösen betegem nem tudott lemondani hosszú időn keresztül a meg nem értettség édes fájdalmáról. ha barátnőm nem engedne ki öleléséből. mégis.” A vágy erős homoszexuális háttere miatt inkompatibilis. Aigremont: Fuss. azaz ollói közül). hogy az egyik úgy találja. aki karcinómában halt meg). mindketten idegesek. amelynek ingerültségük az alapja. amelyről nem szívesen mondanának le. 1949. Gázló: Lehetőség arra. Ebből persze egykettőre félreértés támad.

mivel az alapul szolgáló reminiszcenciakomplexusokat a külső körülményektől elvonatkoztatva az alany tendenciái vagy részeiként fogja fel és újra hozzákapcsolja őket. Ezzel az értelmezéssel szemben áll az. kiad. A kezelés elején hasonló magyarázat lehetetlen lett volna. hogy az álom szubjektív jelenség. hanem elsősorban önmagamat. hogy ezt a hajlamot magától is beismerje. Amíg ezt hiszi. Der Inhalt der Psychose. 2.) Ebben az esetben tehát minden álomtartalmat mint a szubjektív tartalmak szimbólumát kell felfognunk. (Az élményben nemcsak a tárgyat élem át. a barátnő-anya éppen rák formájában? Szebb és plasztikusabb formát is választhatna. A tárgyi síkon mozgó értelmezés analitikus. az álmodóra magára is utal. hogy barátnője akadályozza és húzza le őt. elkövetkezett az ideje annak. Pedig lehetséges e határon túlkerülni. Ez az eljárás az alanyi síkon mozgó értelmezés. az álom minden személyét az álmodóra vonatkoztatja. Mindenekelőtt nem veszi eléggé figyelembe a beteg asszociációit. mivel az álomtartalmat reminiszcenciakomplexusokra fejti fel. hogy egész egyéniségét magával vonja. amikor interpretációnk módszerét meg kell változtatnunk. a “rák” betegséggel való kapcsolata. hanem az alanyra. bekövetkezett az a pillanat. Miért jelenik meg pl. haszon és értelem nélküli idealista erőfeszítéseket kell tennie. és gyógyíthatatlan (mindennél erősebb). Ha tehát a kezelés jelenlegi állapotában ezt a magyarázatot mondom el neki. Azonban épp ebben a pillanatban rendkívüli és váratlan veszély fenyeget: valami “állati” (embertelen vagy emberen túli). hogy a legyőzendő akadály őbenne magában rejlik: olyan határ. pl. kiad. tárgyi síkon mozgó értelmezésnek nevezek. mint egy gyilkos betegség. egyszerűen azért. A beteg azt képzeli. A szintetikus vagy konstruktív értelmezési módszer51 alanyi síkú értelmezésből áll.Ez a magyarázat természetesen a beteg magasfeszültségű barátságideáljának súlyos aláértékelése. pl. kígyó vagy hal ugyanazt a szolgálatot tenné. 2. amelyben az álom kifejezései reális tárgyakkal azonosíthatók. ha nem is volt neki kellemes. úgy. amely titokban keletkezik valahol. hableányét. Ez a veszély olyan. ha számot tudok vetni élményemmel. Lásd Collected Papers on Analytical Psychology. Függelék. hogy a mélybe ne húzzák. A kauzális-reduktív eljárásnak ebben az esetben bizonyos hátrányai vannak: 1. Bizonyos tények már régebben meggyőzték e homoszexuális tendencia meglétéről. 51 Vö. Az alanyi síkú értelmezés szintetikus.” Ez a magyarázat a betegnek semmi újat nem mond. csak mindig ugyanazt különböző változatokban. amit már úgyis régen tudok. “fel kell emelnie”. A kauzálisreduktív eljárás megfeledkezik arról. Természetesen a barátnő is ilyen erőfeszítéseket tesz. hogy erősen kell ügyelnünk a felmerülő archetipikus motívumokra. Más helyütt ezt az eljárást “hermeneutikus” módszernek neveztem. míg a beteg jobb belátásra nem tért. ezek csak az alany különböző tudattalan tendenciáinak és feltételeinek kifejezései. 2. javítania kell. . Polip. 3. Ezért a következő terminológiát vezettem be: minden olyan magyarázatot. amelyek külső helyzetekre vonatkoznak. 1917. a gázló és a rák. már semmiféle ellenállásra nem találok benne. amelyen nehéz átlépni. Az álmodó az egész álom: ő a patak. tanítania. ezért érdektelen és hatástalan. hatnia kell rá. Az analízisnek ezen a fokán azonban már nem haragudott meg ezért a magyarázatért. De azt felelte volna: “Minek is még analizálni ezt az álmot? Csak ugyanazt mondja. és amely a további haladásnak ellenszegül. amelyik minden álomrészletet. A szintetikus (konstruktív) értelmezés A páciens számára nem tudatosult. sárkány. Ha az analitikus vagy kauzális-reduktív magyarázat már nem mond újat. A belátás “mérgét” nagy vigyázattal és a legkisebb adagokban kellett beléje csepegtetni. E nem kívánt hajlam kínos voltát belátásával már régen legyőzte. amely hátrafelé és a mélybe megy. Ha egy ilyen motívum kerül világosan az előtérbe. de csak akkor. pl. hogy tehát a rák nem vonatkozhatik kizárólag a barátnőre vagy az anyára. A különös szimbólumválasztás ténye is homályban marad. s az álmodót azzal fenyegeti. mivel a beteg rendkívüli szemérmessége ilyesmit semmi körülmények között el nem fogadott volna.

amely közismerten vak. A betegünk a következőket meséli róla. A helyzet csak akkor változik meg. ez az ő dolga. . érzése szerint sokkal veszélyesebb hajlamnak áldozatául ne essék. Mennyiben hasonlít betegünk X-néhez? A beteget korábbi fantáziák és álmok egész sorára emlékeztethettem. Ezzel egy újabb. amiért a páciens őt (önmagának sem vallva be) irigyelte.hiszen az ő esete azonos a betegével. E kívánság tehát az erős infantilis mohóság jegyét viseli magán. vagyis az egyik helyzetből vagy beállítottságból a másikba való átjutásban. Midőn X-né meghalt. mert attól félt. infantilis kapcsolatokhoz ragaszkodunk. És barátnőjét sem kényszeríthetjük megváltozásra: ha viszont meg akar változni. Elsősorban tudjuk. Ging. mint most a beteg. De miért éppen rák ez az állat? A beteg ehhez X-né halálos rákbetegségét asszociálja. aki halálakor ugyannyi idős volt. amelyet azonban mindig elnyomott. Ezzel újabb okát látjuk annak. hogy miért nem tud elszabadulni barátnőjétől: muszáj hozzá ragaszkodnia. hogy annak a másik. az ok. Miért? Mert mindkettő azt hiszi. hogy benne is megvan a könnyűvérű természet. “az indulás helyén vagyok”. Itt tehát X-nével való utalásszerű azonosulásról lehet szó. infantilis jelenségre mutat. amely azonban védelmére szolgál. Ennek klasszikus példája J. Erre tökéletesen megfelelő szimbólum az állat. igen életvidám asszony volt. rajongó szeretetvágy. ösztönös mohóságról van szó. Ez a libidónak egy neveletlen. hogy a másik a tárgy. úgy érzi. Hogy vajon anyja és barátnője ezt a tulajdonságot valóban birtokolják-e. amely azonban ebben az esetben férfiakra irányul. Ezért áll meg egy infantilis homoszexuális fokon. amely minden elmúlt fejlődéstörténeti korszak funkciólehetőségeinek székhelye. így hangzik. hiszen halott. Anyján már nem változik semmi. a jövendő egészséges személyiség csírája. Ging orákulumaiban “a nagy vízen való átkelés”. mint dühös kakasok ugranak egymásnak. (A tapasztalat szerint ez egyike a leghatékonyabb indítóokoknak. 1924. hogy mit jelent a rák.52 Most aztán minden annak a megértésétől függ. X-né korán özvegyen maradt. és olyasvalami. annál magasabbra kell felküzdenie magát a másiknak. egy tehetséges művésszel. tehát még szelídítetlen.) De ebben a “veszélyes” tendenciában rejlik egészsége. Ennek kell utánanéznünk. ami megakadályozza a határ átlépésében. Volt egy sor kalandja különböző férfiakkal. hogy ez a homályosan sejtett tendencia erkölcstelen életre csábítja. nem realizált hasonlóság alapján lehetséges. amely még az ösztön kényszerű jellegét viseli magán. ez a beteg szempontjából lényegtelen. A beteg azonban más következtetésre jutott annak idején X-né sorsából. nagyon is emberi” kárörömöt takart. Ettől az értelmetlenségtől csak az alanyi szintű felfogás szabadit meg. hogy őbenne magában van valami. amely “emberi. a páciens komor erkölcsbírói képet öltött. amelyekben pl. hogy “indulófélben vagyok”. és mindegyik megpróbál a másik feje fölé kerülni. Mi a titok a betegek anyjához és barátnőjéhez való viszonyában? Közös az erős. amiért meg nem felelő. A helyváltoztatásnak beállítottság-változásként való értelmezését támogatják bizonyos primitív nyelvek kifejezései. hogy ez a bizonyos tulajdonság már az anyján jelentkezett. differenciálatlan és nem emberiesített darabja. ami a barátnőn tűnik fel (mivel ő maga vonatkoztatta a rákot a barátnőre). főleg egy különös emberrel. amelynek szenvedélyessége. teljesen hatalmába kerítette őt. mivel az álmok lényegükben a tudattalanból eredtek. Ezt 52 Richard Wilhelm: J. és aki rá különösen igéző és megbabonázó (fascináló) benyomást tett. Az álom ugyanis azt mutatja meg a betegnek. amelyek világosan azt mutatták. akit betegünk személyesen is ismert. igen fontos adalékot kaptunk az “állati” elem felismeréséhez: újfent ugyanarról a szelídítetlen. Minél magasabbra jut az egyik. Das Buch der Wandlungen. ha ő maga megváltozik. Azonosulás csak tudattalan. Az álomnyelv megértéséhez sok párhuzamra van szükségünk a primitív emberek pszichológiájából és a történelmi szimbolikából. hogy az olyasvalami. Így. az. amely nem retten vissza az élethez szükséges merészségtől. Hirtelen súlyos betegségét és korai halálát a sors büntetéseként fogta fel az asszony könnyelmű életéért. ami már az anyján is jelentkezett. Az a tény.

a víz alatt. tudattalanok lévén. ez tartotta távol az élettől és továbbfejlődéstől. A beteg utólag elmondta. s a megigézettnek megfelelő diszpozíciót kell magában hordoznia. hogy a művésszel való azonosítás mélyebb alapja a beteg bizonyos alkotóképességén nyugszik. A beteg valóban a fék szerepét játssza barátnőjével szemben: ő az aktívabb. Az ilyen fascináló hatás sohasem kizárólagosan egyik személyről irányul a másikra. hiszen még nem aknáztunk ki minden asszociációt. azaz megszállják. amely megakadályozza. amelyek a barátnőjéhez fűzték. de nem tudatosan. a hangadó. X-néről mint igen nőies asszonyról beszélt. amelyhez két személy szükséges. Akadályt pontosan ezek a tudattalan kapcsolatai képeztek. A tudattalan identifikációk mindig ebbe torkollnak. hogy e képesség az azonosítás egyik lényeges motívuma volt. hogy legyen. s hogy korábban nem látta. Gyakorlatilag megelégedhetnénk az eddig elért eredménnyel. hanem tudattalan tendenciái játsszák ezt.53 Emlékezzünk az álom analízisére. Barátnője határozottan nőies külső megjelenésében is. hiszen a rák is a tudattalan. hogy a túlpartra kerüljön. ez kapcsolatjelenség. a felfedezés szempontjából értékes princípiumnak bizonyul. aki lágyságában és szeretetreméltóságában hasonlít barátnőjéhez a páciens szerint. A fascináltság ugyanis kényszeres jelenség. Ezzel azonban nem jutottunk még az azonosítás történetének végére. Most a betegnek abból a megjegyzéséből indulunk ki. akkor sosem ment volna bele. Úgy látszik. mint saját komplexusai tudattalan ábrázolóját. és olyasmire is rákényszeríti. amelyet nem a tudat motivál. jobban mondva a tudattalanságot. A patak az az akadály. szigorúan véve. Ez a részlet. Hangja is erősebb és mélyebb. és amely a művésszel való barátságához vezetett. különben nincs igézet. Megvan az ehhez szükséges erejük. állandóan X-né példájával ijesztgette magát. amit csak ő maga kíván. mint amit a művész játszott volt X-nével szemben. Ez újabb nyomra vezet: a páciens ugyanazt a szerepet játssza barátnőjével szemben. hogy ez ismeret birtokába csak alanyi síkon jutottunk. ő irányítja barátnőjét. amely tehát ily módon igen fontos heurisztikus. hogy a betegnek a művészéhez hasonló (tudattalan) diszpozíciója kell. Nem látta eddig az éppen most megvilágított “tudattalan kapcsolatokat. Fel kell tételeznünk.) Barátnőjéhez való kapcsolata azonban betegséget jelent: hiszen ettől lett ideges. amely csak férje halála után fejlődött ki benne. ha visszaemlékezünk arra. Ezek a beteget állandóan vissza akarják vezetni barátnőjével való kapcsolatához. mint barátnőjéé. de teljesítenünk kell az elmélet követelményeit. 53 Nem feledkezem meg arról a tényről sem. A víz tehát a tudattalant jelenti. Ezzel már sokkal többet tudtunk meg a rákról: ez a megszelídítetlen libidódarab belső lélektanát képviseli. Így éli ki mégis könnyelmű hajlamát. még a tárgyi szintű analízis körébe tartozott. tehát mindenfajta belátás és javító szándék számára hozzáférhetetlenek. és a szimbólumválasztás jelentőségét sem magyaráztuk meg kielégítően. hogy X-nének nem kis művészi tehetsége volt. Egy férfival azonosította tehát magát. hanem a tudattalanból fölmerülő és magát a tudatra ráerőszakoló jelenség. Így teljesedik be tudattalanul X-nével és szeretőjével való azonosulása. hogy a rák a patakban lapult. De nem szabad elfelejtenünk. amelyben a “férfias”-ra való utalással találkoztunk (láb). a tudattalanban rejlő dinamikus erő. míg a páciens szemmel láthatóan férfias típus. amit a beteg elbeszélt: mily nagy és különösen megbűvölő hatással volt rá a művész. a rejtettséget. A rák tehát a tudattalan tartalmak szimbóluma. Természetesen számára nem volt világos ez az összefüggés. E megállapítás igazságát könnyű volt a már ismert anyagból bizonyítani. (A rák hátrafelé megy. elrejtette őket a víz. . Ennek a hajlamnak azonban tudattalannak kell maradnia.büntetendő. és ez terhelte meg egy ki nem elégítő barátság kínjával. nem akarati folyamat.

azonosított a művésszel. különös módon megváltozik a képe. Ha megpróbáljuk X-né alakját alanyi szinten magyarázni. hogy a még csak tárgyi síkon megérett kapcsolatokat alanyi szinten is értelmezzük. Die Beziehungen zwischen dem Ich uud dem Unbewussten. amivé a páciens lenni szeretne. De akkor én magam vagyok az akadály.7.54 Ez bizonyos mértékig igaz.amint tapasztalatból tudjuk . Ha ebben a sajátos esetben a tárgyi síkra korlátoznók magunkat. Nem. akkor . akinek különben ehhez az emberhez azon az egyszerű fascináló benyomáson túl személyes kapcsolata nem volt. hogy én semmi ilyesmit nem vettem észre. vagy egy démon. . én nem is vagyok gonosz. Ezzel újra a tárgyi síkra jutottunk. Tovább kérdeztem: “Igen? Milyennek?” Ő: “Néha veszedelmes. szörnyű. 117. IV. és a beteg szubjektív komplexusainak szimbolikus megjelenítéseként kell tekintenünk őket. aki orvosa lévén. ezért hiányzott az ő lelki kelléktárából. sem varázsló stb. ez a beteget hidegen hagyná . Igazán nem tudom. mivel ez ma is benne gyökerezik a beteg tudattalanában. akinek valamiféle jelentősége lenne a számára. mindig a kezelésen kívül kerülnek napvilágra. amelyet tudatosan nem realizál. kellemes embernek látom. hiszen ezt az érzést ő maga produkálta. és a legkevésbé sem férfias. érzékeny és nőies lény. Vö. az ilyen kivetítés mindig aktuális. old. természetesen sokat jelentek neki. akkor valamelyest az álmodó lélekrésznek. Azt gyaníthatjuk. másképpen nem találjuk meg a kivetítés alanyát. vagy hosszabb ideig nem találkozunk.”. azaz egy bizonyos aspektusának megszemélyesítéseként kell felfognunk. De a borzongató megbűvölő elemet nem tudjuk elhelyezni férfias vonásaiban. 54 A nőben rejlő férfi lélekrészt animusnak neveztem. amely megakadályozza a túlpartra jutásban. és a projekciót még csak magával sem vihette. X-né tehát a beteg jellemének egyoldalú.” Itt elhallgatott. Joggal lehetne azt mondani. és tovább. mint egy gonosz varázsló. a rák. Hol eszményített alakban jelenik meg. hogy egészen rendkívülien finom. akire ezt a részletet kivetítette. mivel a beteg e szempontból valóban áltatja magát. A titokzatos művészt nem lehet alanyi síkra emelni. Ezek szerint X-né annak a képmása. 296. Ezért óvatosan azt kérdeztem: “Ugyan. Hiába nyilatkoztatnám ki. hogy rám vetítette ki ezt a tulajdonságot. Inkább képzeletbeli alak volt a számára.” Tehát ez a részlet nálam volt indulatátvitel formájában. hogy jut ilyesmi az eszembe. De a rafináltabb dolgok sosem jelentkeznek a felszínen. de mégsem akar. fejezet A KOLLEKTÍV TUDATTALAN ARCHETÍPUSAI Most az a feladatunk. vagyis kell valahol lenni valakinek. bizony nagy szükségünk lenne jó tanácsra. hogyha nincs itt nálam? Akkor sem változom?” Mire ő: “Amikor itt vagyok. ő tehát tudattalan fantáziáiban velem szemben X-né helyét foglalja el. De kire? Még a művészhez tapadna? Hiszen az már régen eltűnt a beteg látóhatáráról. míg a férfiak nőies lélekrészét animának. milyennek lát. Látszólag nyoma sincs. mivel a betegben szunnyadó tudattalan művészi tevékenység momentumát már X-né alakja fedi. Ha nem tudunk fellelni ilyen részletet az álmodóban magában.hiszen ezt ő is éppolyan jól tudja. old. különben érezhetően benne lenne még. de ha egyedül maradok. amikor férfias vonásaira először felhívtam a figyelmét. in: Psychologische Abhandlungen. Azt hiszi. Nagyon és őszintén meglepődött. hol viszont másképp. Hiszen nem ilyen. jövőbe kivetített képét ábrázolja. “de hisz én nem is vagyok a művész. hogy a művész a betegben lakozó férfielem képe. valamint Emma Jung: Ein Beitrag zum Problem des Animus. és ezért ez a tudattalanban marad. és tovább. A beteg nem ismer olyan férfit. Ezt a korábban felfedett anyag (szexuálfantáziák) alapján könnyen bebizonyíthattam. Pedig valahol ennek is lennie kell. Bizonyos. E célból el kell vonatkoztatnunk a tárgytól. rajtam kívül. Ezzel egy újabb igen fontos pontot ismerünk fel: engem kontaminált.azt csak kivetíthette.

Egy másik lehetőség: a beteg újra régi védekezési módjához fordul. Tehát az átvitel új fázisba lépett. pontosan meg kell állapítanunk. Egy bizonyos: ha a beteg megragad az átvitelnek ebben a formájában. A projekció továbbra is élne benne. “embertelen” érzésnek felelnek meg. Szóval mégis démon volna? Vagy én vagyok a ragadozó. mivel akkor úgy kell kezelnie engem is. igaz. amelyet rám vetít ki.feleli az orvos -. vagyis képpé nyilvánítja. Oktalanság. hogy bennem látja a démont. fantasztikus elvakultság. amelyek a beteget megrohanó ismeretlen. ez ostobaság. soha . vagyis akkor az ismeretlen állandóan a levegőben lesz. hogy maga az. méghozzá borzalmas. “No igen” . bár minden erőmmel küzdök az érzés ellen. Szörnyű érzés. és én valóban lelki fejlődése akadályozójává lennék. Minek a képévé? Ez a legnagyobb nehézség. ebben a pillanatban úgy érzem. Nem is tudom leírni. csak ha az orvos önmagát alanyi szintre emeli. és megvetem őt. anélkül. bár rendesen intuitív. ami pedig az egész módszernek természetes követelménye. s egy feloldhatatlan konfliktus az élet megrekedését jelenti. fascináló gonosz varázslóvá vagy éppen démonná? Nem. A páciens létének új fázisába lépett. vagy sem? “Varázsló” és “démon” alapjában véve olyan tulajdonságokat jelentenek. ismeretlen. mintha éppen azt a pontot érintette volna lelkemben. gyűlöletes. mint hogy én vagyok az. Az ilyen attribútum mindig arra mutat. milyen rémes érzés. a legkellemetlenebb félreértések fenyegetnek. gonosz kifejezés jelenik meg az arcán.mire az így felel: “Micsoda. Megint csak az lesz a vége. Így keletkeznek a feloldhatatlan konfliktusok. és keresztülnéz a sötét folton. és előttem félelemtől kínzott áldozatom ül. hogy ő maga lenne. hogy mi az az ismeretlen x. amelyen a beteg sohasem tudta túltenni magát. Most már tudom. Inkább elhiszem azt. Valahányszor ilyen elfogadhatatlan elem merül fel. mint az orvos. “a beteg tudattalanában lévő egyik képpé” . vad. amelyen barátnőmmel való kapcsolatomban nem tudok túljutni. A tudattalan öleléséből nem szabadulhatunk másképp. ami újabb elfojtás a tudat felszínén való megtartás helyett.” Ez a kijelentés új fénybe állítja a történteket: most én foglaltam el a barátnő helyét. s a “gonosz varázslók” . Egy csapásra kínos félreértés lehetőségét látom magam előtt. ami lényegesen kellemetlenebb. eddig sohasem tapasztalt ellenállás bukkan fel. hogy tudott volna róla. Ezen a ponton már sok kezelés megakadt. hogy a jó is. hogy mindaz.ezt el nem fogadhatom. kapcsolataink mindenkori kárára.” És igaza is van. Hiszen a “démonok” nem személyes emlékképek. és szinte megkönnyebbülten mondja: “Különös. hogy a személy fölötti vagy kollektív tudattalan tartalmát vetítettük ki. Éppoly kevéssé tűrheti el. leértékelés? Tekintete mint egy ragadozóé.mint én. aki a kétségbeesés állati erejével próbál védekezni gonosz varázslatom ellen? Mindez képtelenség. A barátnőn már túlkerült. E miatt az érzés miatt e pillanatokban gyűlölöm a barátnőmet. amelyekről azonnal nyilvánvaló: nem egyéni emberi. A “varázsló” és a “démon” mitológiai alakok. Ezzel semmit sem nyertünk. ha így beszél. a démon. de a titokzatos ismeretlen elleni heves vita közepette. Mire tapintottam rá? Milyen új húr pendült meg? Mindez csak múló pillanat. rám helyeződik át. ami fájdalmas és rossz volt barátnőjével való kapcsolatában. embertelen. valóban démoni. és a legkülönbözőbb félreértéseket okozza. hogy démonná tegyék. ha ilyesmit akarunk átvinni a személyére. Mi ez? Csalódott szerelem? Sértés. mint ahogy barátnőjét kezelte. Ezek a jelzők tehát nem alkalmazhatók egy emberi személyiségre. személyes tulajdonság-e az. A szeme különösen csillog. hanem mitologikus tulajdonságok. csak egyelőre nem látjuk világosan. az elfojtás jege megtört. hiszen azt éppoly kevéssé fogadhatja el. A beteg arckifejezése újra megnyugszik. sőt ellenkezőleg: most az ismeretlen már a tudattalanból fenyeget. kritikus szemmel meg nem bírált ítéletek formájában mégis embertársainkra szoktuk kivetíteni. én legyek férfivá.

hanem mint magától értetődő valóságot. amely minden irracionálisat megfosztott értékétől. világában élünk. Ha a funkció egyszer a tudattalanba került. annyira. és ennek révén olyan libidótöbblettel mérgezte meg magát az ember. azaz domináns törvények és princípiumok képei. természetesen tudattalanul démonok. hogy archetipikus képeket közvetlenül vihetünk át szemléleti fogalmak formájában a 55 56 Ezt 1916-ban írtam.55 A tudattalan éppen ezt kereste. Nincs más lehetőség. amelynek. azaz tudattalan tartalmakként. hogy az irracionalitás őrültségeit a legtökéletesebben alkossa meg. Amennyiben tudattalanunk révén részesei vagyunk a történeti kollektív pszichének. hanem pszichikai realitásként kell felfognunk. azaz kollektív psziché. hogy ugyanazt beteges formában barátnőjéhez való kapcsolatában magasztos önfeláldozásban élje át. Eredménye páratlan tömeggyilkosság. Mint már föntebb megjegyeztem. onnan feltartóztathatatlanul és pusztítóan hat.56 Amennyiben ezek a képek a pszichikai események relatíve hű ábrázolásai. hogy istenek a valóságban nincsenek. értelmének javát arra kell fordítania.és lecsapódásaként is felfoghatjuk. Ennek a libidónak a visszaáramlása rendkívülien megerősíti ugyanis a tudattalant. Fölösleges megjegyezni. Értelmetlen lenne ezeket a tudattalan lehetőségeket személyes számlánkra írni. Ez azonban mitológia. és nem individuálpsziché. amelyeket a lélek újra meg újra átél. és ezzel az irracionális funkciót a tudattalanba süllyesztette. Ha ez valóban személyes karakterének egy darabja volna. Éppígy nem nevezzük embertársunkat démonnak. Helyzetét mértéktelenül megerősítette a modern élet racionalizmusa. E képben bizonyos vonások. A naiv ember számára ezek a dolgok sosem váltak el az egyéni tudattól. hogy archaikus kollektív tartalmával hatalmas befolyást kezd gyakorolni a tudatra. hacsak nem árad belőle tényleg valami démoni hatáshoz hasonló. azaz hasonló tapasztalatok összehalmozódása révén kibontakozó általános alakjaik bizonyos általános fizikai alapvonalaknak felel meg. Napjainkban is a kollektív psziché. azért nem fog csörgőkígyónak nevezni egy gyíkot vagy egy siklót. archetípusaik. Ha hallott is valaki a csörgőkígyóról. bár ezekről valaha mindenki hallott vagy olvasott. amely ősidők óta alakult ki tapasztalatok lecsapódásából és ezeknek a priori voltából. csupán azért. mivel ezek olyan fogalmak. az ún. aki a neki irracionálisnak tűnő életlehetőség (X-né) elől elmenekül. mint hogy az irracionálist szükséges. De a kollektív psziché tartalma különbözik és szemben áll az egyéni psziché tartalmával.sem. ezek az istenek. mert surranó zaja megijeszti. archetípusok vagy dominánsok az idők folyamán pontosan körvonalazódtak. az archetípusokat megtörtént események effektusa. sosem fogta fel lelki projekciókként. A megfelelő lelki funkciónak azonban korántsem volt vége. . Így lehetséges. Ezért feltétlenül szükséges meghúzni a lehető legélesebb határvonalat a személyes és a személytelen területe között. ezek csak projekciók. mert mindig előforduló pszichológiai funkciónak kell elismernünk. démonokat stb. akkor ez az ember valóban démon volna. Akkor az egyén és a nép egyaránt kényszerül az irracionalitás átélésére. mivel ez hatásos. mint egy gyógyíthatatlan betegség. hiszen az isteneket. A valláshoz hasonlóan erős funkciónak az elfojtása az egyéni pszichológiára is súlyos hatású. szentekben és latrokban. mert láthatatlan. a képsorozatok átlagos szabályszerűségei. Ezzel természetesen nem akarjuk letagadni a kollektív tudattalan tartalmának esetleg igen hatékony létezését. Ezzel végük is volt. de éppúgy felfoghatók az eseményeket előidéző tényezőként is. Ezek uralkodnak. amelyek a legerősebb indulatokkal töltötték meg a megelőző korokat. A felvilágosodás kora közismerten a francia forradalom rémtetteivel végződött. a tudattalan destruktív erőinek lázadását éljük át. amit azelőtt az istenképek kultuszában élt ki. és legmagasabb idealizmusát. Csak a felvilágosodás korában látta be az emberiség. tehát valóságos. varázslók stb. Éppígy részünk van istenekben és ördögökben. akkor ennek mindenütt meg kellene mutatkoznia. hogy mindez ma is igaz. Ezt kicsiben betegünkön szemlélhetjük. A kollektív tudattalan egy olyan világ képe. a gyökerét nem bírjuk kiirtani. és tartalmát nem konkrét (ez visszafejlődés lenne!). ez most a tudattalanba süllyedt.

Jó példája ennek Meyrink Gólem-ja. mennél inkább túlsúlyban van azonban a mágikus jelleg.59 Az archetípusok felismerésével jelentős lépést tettünk. Az ördög az “árnyék” archetípus egyik variánsa. A kivetítőnek sem kell ördögnek lennie. Ha valaki az ördögöt embertársára vetíti ki. Ezért az archetípusok igen fontos. esetleg veszélyes aspektusú . bizalmatlanságnak és előítéleteknek. mi 57 58 Lásd Seelneprobleme den Gegenwart. vagy ugyancsak Meyrink Tibeti varázsló-ja. hanem pszichikai kórokozó voltuk miatt pontos megfontolásra méltók. és mágikus ereje van. képet és kifejezést kölcsönözve egy ahhoz hasonló érzésnek. hogy az ördögi benne is éppannyira megvan. Mivel rendesen projekció formájában jelennek meg. Embertársaink mágikus vagy démoni hatása ezzel megszűnik.58 Ez az alak . amely szintén az egész világon elterjedt képzet. old. aki mágikus erejével elszabadítja a világháborút. A fizikai adottságokkal57 való rokonságuk miatt az archetípusok rendesen kivetítve jelennek meg. aminek nem kis jelentősége van.fizikai eseményekre. egy különleges képességű egyéniség. könyvben. hogy az illető szinte ördög lenne. azaz fantasztikus híreszteléseknek. a Faust-ban ez maga a hős. mert azon az emberen tényleg van valami. mint a másik.vagy túlbecsülése formájában. és tovább Az orvos-varázsló képzet. Meyrink ezt természetesen nem tőlem tanulta. a mágikus erő. azután az energia. ahol ennek valamilyen alapja van. veszekedés. vagyis az ember el nem ismert sötét oldalának veszedelmes aspektusa. Ezek az okozói modern mítoszképződéseknek. bár el kell ismernie. de a kivetítővel nem fér össze. hiszen ő vetítette ki. vagy “ő az. amiért is a tudattalan szétválasztja és egymástól távol tartja őket. Sokszor nehéz vagy alig lehetséges az “árnyéktól” elválasztani. Ezért mondjuk: “istenít valakit”. mégpedig ha tudattalanok. Azért még nem ördögi. akkor a mindenkori környezet személyeinek túlzott alá. Ez a démonkép az istenfogalom egyik legalacsonyabb és legrégibb foka. Ezzel azonban egészen új feladat előtt állunk: az a kérdés. és mivel ezek csak ott rögződhetnek. mindenféle félreértés. ami a kép rögződését megkönnyíti. Nem szabad egyszerűen elnyomni őket. hogy a két ember (most és a közeljövőben) összeférhetetlen. ez csak azért történhetik. in: Eranos-Jahrbuch. akitől X hányingert kap”. Az ördög megjelenése ebben az esetben azt jelenti. mongoloid típusú ember formájában. A kollektív tudattalan tartalmak kivetítésénél szinte szabályszerűen fellépő egyik archetípus a túlnyomóan félelmetes hatású “varázsló démon”. Ezzel egy percig sem akarjuk azt mondani. mint amit betegem énreám vetített ki. rajongás és bolondság előidézőiként. ellenkezőleg: akár rendkívülien jó ember is lehet. Vö. amely a Föld minden világnézetében képviselve van. aki mágikus erő hordozója. ezért a kettő között egy “ördögi” (azaz elválasztó) hatás működik. jelentős tények. Például az éter a lehelet vagy a lélek hagyományos anyaga. mivel kellemetlen érzésünket a kollektív tudattalan meghatározható nagyságára vezethetjük vissza. Az északkaliforniai achumavék különbséget tesznek a közönséges prérifarkas és az “orvos-prérifarkas” között. A varázslótípus előfordul a Zarathustrá-ban is. hogy föltételezik “doktor”-állatok előfordulását is. olyan mélyen gyökerezik sok primitív nép lelkében. 59 . hiszen a bölcs öregember igen pozitív aspektusában is megjelenhetik. Archeteden des kollektíven Unbewussten. annál jobban sikerülhet ez a szétválasztás. a Denevérek c.gyakran jelenik meg sötét bőrű. Ez a törzs primitív varázslójának vagy sámán-orvosának (Medizinmann) típusa. amelyekre igen kell ügyelnünk. sőt éppen ő esett csapdába először. aki szellemekkel érintkezik. hanem éppolyan tisztességes ember lehet.amennyiben negatív. értékelésük és megítélésük nem könnyű. hanem szabadon alkotta saját tudattalanából. 169.

hogy a beteg azonosítja magát X-nével. Látjuk. A felismerési aktussal tételezzük az archetípus valóságát. hanem az emberiség állati elődeinek funkcióemlékét is tartalmazzák. ha működésbe lépnek. Megelégedhetünk-e az archetípusok hatékony jelenlétének megállapításával. rendkívülien alkalmasak arra. Ha az álmodó mégis elszánja magát arra. Az ilyen disszociáció azonban rögtön szintézist és a kifejletlen tulajdonságok fejlesztését követeli. különösen az állatszimbólum utal az emberen kívülire. hogy a fejlődést nemcsak megállítsák.60 Az ilyen tartalmak vagy Semon kifejezésével . vissza kell térnünk a kiindulópontul szolgáló álomhoz. A rák a tudattalan eleven tartalma. különben elhatározásunk csak egy irányt követhetne: a primitív részt újra el kellene nyomnunk. mint a viszonylagosan rövid specifikus emberi lét. . és az egyéni pszichén kívül mint pszichikai realitás konszolidálódott. Annyit viszont elértünk. Mint mondottuk. hanem mindaddig visszafejlődéssé változtassák. messzemenően autonóm pszichikai rendszerekről. a határt nem lehet áthágni . Mindaddig. hogy a kollektív tudattalannal tudatosan szembeállítjuk. hogy a mitológiai kollektív pszichikus tartalom a tudat tárgyától eloldódott. megragadja. Ez azonban csak ott lehetséges. Egyfelől állna a differenciált és modern én. és annak leglényegesebb része. tehát eleven vallásosság létezik. a tudattalan megelevenedik. Fejtegetésünk révén az álom. míg a kollektív tudattalan által aktivált energiatömeg ki nem merül. ez a legnagyobb előnye és a legnagyobb veszélye is. mivel a kollektív tudattalan tartalmak nemcsak az archaikus. másfelől egy négerkultúra-féleség. Ezt az energetikai körforgást a vallások az istenekkel való kultikus 60 H. alanyi síkon értve. nevezetesen a félelem számára tágabb magyarázatot kaptunk. Nyilvánvaló. hogy az orvost a művésszel azonosította. amelyek a tudatkontrollnak csak részben vannak alávetve. specifikusan emberi funkcióformák székhelyei. E félelem a kollektív tudattalan tartalmától való primitív rettegés. Nyomatékosan meg kell állapítanunk.engrammák. hogy neki is van kapcsolata a különös művészhez. és magára hagyhatjuk-e ezt a továbbiakban? Ezzel tartós disszociált állapotot hoznánk létre: az individuálpsziché és a kollektív psziché közti állandó meghasonlást. Így megkapnánk a mai való állapot képét: a civilizációs kéreggel fedett sötét bőrű bestiát világosan látnánk. amelyről tárgyi szintű elemzéssel nem deríthetünk ki minden lényegeset. A katolicizmus esetében valóban ez a helyzet. azaz személyen túlira. hiszen ezeknek a korszaka sokkal tovább tartott. hogy én.hogy az álom képével éljünk. ahol még érvényes. Meg kell találni a lehetőséget a két rész egyesítésére. és nem ereszti. hogy a határon átlépjen. más szóval e vallás dogmáinak és rítusainak olyan szemléltetést és cselekményt kell tartalmazniok. s nem is hatástalaníthatjuk. amelyet időben elvégzett operációval meg lehet gyógyítani. Mindezt az álomban a hátráló rák szimbóluma fedi. hogy itt nemcsak felismerési tartalmakról van szó. Az álom és a hozzá kapcsolódó anyag a kollektív tudattalant egyfelől mint a víz mélyén rejtve élő alacsonyrendű állatot. Ganz a tudattalan Leibniznél való szerepéről (1917) szóló filozófiai disszertációjában idézte Semon engrammateóriáját a kollektív tudattalan magyarázatára. sőt legnagyobbrészt valószínűleg teljesen függetlenek tőle. a tudattalan varázslóalakjának egyik képe voltam. hanem olyan alanyon túli (transzszubjektív). amivel azt fejezi ki. míg a kollektív tudattalan és az individuálpsziché megkülönböztethetetlenül összeforr. egy primitív állapot. azaz pontosabban szólva a felismerés alapján posztuláljuk ilyen tartalmak pszichikai egzisztenciáját. amelyek a legősibb emlékekre nyúlnak vissza. amely gazdagon kifejlett szimbolikájával a primitív embert elég kifejezéshez segíti. Az energia azonban újra használható lesz azáltal. másfelől mint veszélyes betegséget jellemzik. azt már látjuk. ekkor újra számolhatunk vele. Hogy ez a jellemzés mennyire találó. A kollektív tudattalan általam meghatározott fogalma csak bizonyos fokig fedi Semon törzstörténeti mneme-fogalmát. és azt is láttuk fentebb.módon tisztázhatja a helyzetet az én a pszichológiai nem-énnel. minden fejlődés lehetetlen. Mielőtt az egyesítés lehetőségével foglalkoznánk.

át nem élt élet vár rá. hogy máris megkockáztathassa álláspontja teljes megfordítását.) által félrevezetve azt gondolták. Egy álom megítélésénél igen kell ügyelnünk arra. Még nagyon kevéssé éli a reális életet ahhoz. amellett a kereszténység történeti szempontból ezt már oly alaposan túlhaladta. ami valószínűleg írói tehetségével szorosan összefügg. Ez a megoldás racionálisan elfogadható. 1904. hogy a problémának ezt a megoldását nem mondhatjuk példásnak. és emellett az álmodót a döntő pillanatban megragadja. amely megelevenítette a tudattalant). itt a hős. hogy az álom pontosan az. 1938. valamint a tudattalan mitológiai tevékenysége iránt behatóbban érdeklődnek. 1935. hogy nincs jogunk az álmot célzatos megtévesztési szándékkal gyanúsítani. mialatt az kelet felé úszik vele: belsejének egy értékes részét vágja ki. 1934. annyiban negatív. legtöbbször a szörny többi áldozatával együtt. Ez onnan ered. amely az olvasónak már amúgy is feltűnhetett: ebben az álomban a kollektív tudattalan veszedelmes és káros tény aspektusában jelenik meg. Ezzel megöli a szörnyet. de sohasem ravaszkodik. de egyenesen túltengő. mivel az energiájától megfosztott tudattalan elvesztette túlsúlyát. 1904. kiad. kiad. de még csak lehetségesnek sem. A Freud által kidolgozott ún. Frobenius62 gazdag bizonyítása szerint a hőst (mint Jónást) a döntő harc folyamán a szörny rendesen elnyeli. A természet gyakran sötét és átláthatatlan. amely partra vetődik. . különben könnyen menedékhellyé tette volna a maga számára az élet követelményei elől. amely éltette (éppen az értékes energiát. mivel még jelentős külső. A szörnyeteg belsejében azután a hős a maga módján megküzd a bestiával. 4. Ez a mód azonban számunkra annyira ellentétes az intellektussal és annak ismereterkölcsével. Az álom értelmének megfelelően tehát a kollektív tudattalant valamiféle veszélyként kellett megjelenítenie. Ezzel a korábbi normális állapot helyreállt. Feltűnő. különösen az indián mítoszokban. A tudattalant megszemélyesítő rák pl. hogy törzsi történetünk aktivált lelki tartalmaival tisztába jöhessünk. amiért is találóan transzcendentális funkciónak nevezik. álommechanizmusok (eltolások. amelyeket Longfellow Hiawathá-jából ismerünk. mialatt az életet elengedi maga mellett. mivel állandóan fantaziálásban tobzódik. mivel az álom igazi értelme e mögött rejlik. pl. hogyan jelennek meg a figurák. munkáimat. A kollektív tudattalan megrohanta. és Die Archetypen des kollektíven Unbewussten. amivé lenni 61 62 63 Das Zeitalter des Sonnengottes. valamint Psychologische Typen. 3. Ha azonban a tudattalan alakjait mint a kollektív psziché jelenségeit vagy funkcióit fogjuk fel. Ez megkönnyíti az eddigi határokon való átlépést. hogy az álomnak ún. hogy mindez mennyire párhuzamos a hősmondával: a hős és a szörny (a tudattalan tartalom) tipikus küzdelme gyakran folyik le víz partján. Beitrage zur Entwicklungsgeschichte des Denkens. a transzcendentális funkcióban újjászületve (Frobenius elnevezése szerint ez a Nachtmeerfahrt) újra napvilágra lép. c. 1942. in: Eranos-Jahrbuch. visszájára fordítások stb. Nagyobb adag mitológia egyenesen veszélyes lenne a számára.. a szívét. ez nem kerül ellentétbe a legkevésbé sem intellektuális lelkiismeretünkkel.63 Ki kell emelnem azt a jelentős tényt. hogy megfosztja az eléggé ki nem töltött valóságtól. ajánlom Wandlungen und Symbole der Libido. Igaz. Das Zeitalter des Sonnengottes. hogy “hátrafelé megy”. Ezzel lehetőséget nyerünk arra is. és azzal fenyegette. ami az új beállítottságba való továbbfejlődéssel jelent egyet. esetleg gázlónál. hogy a beteg fantáziavilága nemcsak hogy igen fejlett. Ezzel szemben én már régen azt az álláspontot képviseltem. hogy képzelete beteges szimptóma. “homlokzat”-ától függetleníthetik magukat. mint az ember. Azoknak az olvasóimnak.kapcsolat révén konkretisztikus61 módon hozták létre. Így a mítosz igen szemléletes módon ábrázolja azt a problémát. akik az ellentétprobléma és annak megoldása. Ezért el kell fogadni. amely betegünket is foglalkoztatja.

amelyek a tudattalannak másik. és az álmodó további munkáját. A folyóhoz vezető part az ő eddigi helyzete. Ezt annál szívesebben teszem. talán megkíséreltük volna máshol az átkelést. hanem “modern” személyiség. mielőtt az átkelésnek valóban nekimerészkedhetnék. A kiszámíthatatlan tudattalan nélkül ehhez nem kellene különösebb merészség. önmagát megjelenítő tartalom csak. A valaha megtanult hittant már rég elfelejtette. ezért hadd ismertessem itt még egy fiatalember két álmát. vagy inkább olyan helyzetek. Csak mi látunk benne figyelmeztetést. amennyire módjában állt. Az álom álláspontja szerint az álmodó csak egyet tehet: óvatosan vissza kell húznia a lábát. hogy a pozitívumot érti rajta és így tovább. elkerülte ezt a lehetőséget. nincs alapunk annak feltételezésére. minden szenvedélyével és veszedelmével. amit nem számíthatunk ki előre. sem több. mivel az ellentétproblémának az álom által megmutatott megoldása csak irracionális úton. Az átkelés elsősorban a korábbi helyzetnek az orvosra való átvitelét jelenti. Nem szeretném. ha értelmesek vagyunk.64 Ha valamit negatív aspektusában ábrázol.akar. Kissé túl korán ittunk a medve bőrére. A gázlónál lévő archetipikus veszedelem annyira világos. hogy az ember életében vannak olyan pillanatok. vagy egyéb óvóintézkedést tettünk volna. A “religio”. de már kiszolgáltatottnak érzi magát. előnyösebb oldalát fogják megvilágítani. Egy egyszerű kivetítésből szerelem keletkezhet. Ez a nóvum. in: Energetik der Seele (1928). Mitől kell azonban óvakodni? A veszély kétségtelenül abban rejlik. amelyben megismertük. puszta természeti tény. Így váratlanul fölmerül a sorssal szembeni vallásos magatartás kérdése. az ismeretlen veszedelmek és hatalmak “gondos számbavétele” itt a kérdés. mivel a továbbhaladás végzetes lenne. Ez olyan kockázat. hogy ezt az álmot csaknem figyelmeztetésként is értelmezhetjük. de ha nem tehetjük. mélyebb belátását kívánják meg. sem kevesebb. hogy az átkelés pillanatában a tudattalan hatalmába ejthetné az álmodót. illetve annak látszik. amikor az istenek beavatkoznak. mint a diabetikusok vércukra vagy a tífuszbetegek láza. hogy a tudattalan feltétlenül csak negatív szerepet tölthet be. amelyekre jobban fel kellett volna készülnünk. és semmit sem tud arról. A mostani szituációban igen kívánatos lenne. Ezek közé a helyzetek közé tartozik példának okáért a szerelem. Jó vagy rossz. amelyek ősidők óta lelkünk legmélyéig nyúlnak. ehhez Allgemeine Gesichtspunkte zur Psychologie des Traumes . hogy az indulatátvitellel archetipikus figurák aktivitásának elszabadulása fenyeget. jó adag “Istenbe vetett bizalom” vagy a szerencsés végben való “hit” szükséges. Álmodó betegünk nem vallásos. A tudattalan hatalmak még kérlelhetetlenek. hogy a veszélyes rák ezen a ponton leselkedik. ami miatt a patak áthághatatlan. mert az álom semmiféle pozitív utalást nem tartalmaz a tudattalan felől közeledő segítségre. amely a tulajdonképpeni veszedelmet jelzi. Ezzel a helyzettel azonban neurotikus pangásba jutott. Az akadályt az álomban egy átgázolható patak jelzi. ha az átkelés valóban megtörténhetne. nem látszik tehát túl komolynak. elég erős lesz-e a komplikáció elviselésére! Mindeddig. 64 Vö. és közben “megfeledkeztünk az istenekről”. Láttuk azonban. Egyelőre nem hagyhatja el a neurotikus állapotot. És ki tudja. A patakban leselkedik azonban nem várt módon a rák. és jól tudjuk magyarázni a természet jeleit. amelyet legszívesebben elkerülnénk. amely most megragadással fenyegeti. . Ha ugyanis előre tudtuk volna. mintha csak egy áthághatatlan akadály elé került volna. A szerelem a léleknek nem is sejtett hatalmait hívhatja a felszínre. Az ilyen antropomorf felfogást azonban el kell vetnem: az álom maga nem akar semmit. hogyha ez a negatív példa bárkiben is azt az érzést ébresztené. Mit jelent ez az elhatalmasodás? A tudattalan betörése könnyen megesik jelentős változások vagy elhatározások pillanatában. isten vagy ördög fogja megrohanni az álmodót? Még nem tudja. a tudattalan segítségével lehetséges. sorsintéző hatalma teljes fegyverzetében: olyasmi. ami vakító illúziójával kiragadhatná őt léte természetes folyásából.

A betegnek megközelítőleg sem volt elegendő fogalma arról a kezelésről. nekem ebbe kellene leszállnom. A kamaszkor jellegét viseli magán. Az álom olyan képet ad neki. Lourdes-ban állítólag van egy ilyen kút. Mielőtt meglátogatott volna. hogy éppen a felkeresésemre okot adó legkevésbé sem költői alkalom volt mégis az álom elindítója. Azt gondolhatnánk. Bizonyos álmok olyanok. hogy az álomban a kezelés. ha a dómhoz fűződő asszociációit és megjegyzéseit követjük: 65 A kompenzáció fogalmát már Alfred Adler is messzemenően alkalmazta. Korához képest kétségtelenül túl fiatal: nyilvánvalóan a megkésett fejlődés egy esetével állunk szemben.Először meg kell ismertessem az olvasót az álmodó személyével. Jó ízlése és a művészet minden formája iránt való finom érzéke az első pillanatra szembetűntek. Az álmodó egészen kicsiny külsejű. amelynek alá akarta vetni magát. Föltételezhetnénk. hogy az előző nap hangulatának költői megfogalmazásaként tekintjük. Az álmodó a következőket jegyzi meg: “Lourdes a misztikus gyógyforrás. Jelentős a felfogáskorrektúra momentuma is. húsz évet betöltött ifjú. A szürke valóság így talán az álom érzelmeinek könnyű aranyfüstjét kapja. hogy gyógyulást keresek. hogy úgy kezd neki a kezelésnek. érdeklődési köre határozottan intellektuális. hogy a páciens éppen az előző nap prózai hangulata miatt álmodik fokozottabban poétikusan. hogy ama kellemetlen dolog. a megismerkedés nélkül ugyanis szinte lehetetlen az álmok sajátos érzéstartalmába belehelyezkedni.” Az álom nyilvánvalóan egy összefüggő hangulat kifejezése. mély és hideg a kút. és megelégedhetnénk azzal. Megjelenésébe és kifejezéseibe egy leheletnyi lányos vonás vegyül. Ezzel összevág az a tény. Ez igazán nem költői. Ez a kép ellenállhatatlanul vonzza. Minden megnyilatkozása igen művelt és jól nevelt emberre mutat. Érzelmi élete gyengéd. hiába sötét. mint egy áhítatos istentiszteletnek a titokzatos kegyhely misztikus félhomályában. a másnap reggelbe. és önnel fogom kezeltetni magam. Ezzel azonban sosem elégedhetünk meg. hogy az álmodó költői hangulatban jött az orvoshoz. de mindez a költőiség dicsfényében. Le nem tagadható. éppen amikor alá kell vetnie magát kellemetlen és prózai kötelességének. a gyógyítás és a kellemetlen eljárás gondolata előfordul. Az álom hangulatából valami túl fog nyúlni az alvás időtartamán. a következőt álmodta: “Hatalmas. Talán feltételezhetnénk azt is. Hanem a templomban lévő kút nagyon mély volt. mint a legtisztább költészet. az esztétikum nagy szerepet játszik benne. vagyis olyan formában. Ez azonban egyáltalán nem egyezik meg a tényekkel. és ezért csak az általános hangulat ismeretében válnak érthetővé. tapasztalatom szerint a legtöbb álom kompenzatív természetű. De nemcsak a hangulatkompenzáció az álomkép egyetlen célja. sötét kút van. lágy. enyhén rajongó. Úgy tudom.” Mit árul el ez az álom? Látszólag teljesen világos. Ez azonnal nyilvánvalóvá lesz. hogy engem homoszexualitás panaszával keresett föl. A tapasztalat szerint minden álom sokkal mélyebb és jelentősebb. Valószínűleg kellemetlen leszállni ebbe a vízbe. titokzatos árnyékokkal teli székesegyházban vagyok. Természetesen gondoltam rá tegnap. . A páciens pusztán azért jött az orvoshoz. intelligens. mint ahogy az egész nap koplaló ember dús vacsoráról álmodik. Ez hát az álom célja? Ez nem lehetetlen. Mindenesetre a megelőző nap tényleges hangulatából igazán nem érthetjük meg. miért kellett volna ily költői módon álmodnia.65 A lelki egyensúly megtartása érdekében mindenkor a másik oldalt hangsúlyozzák. de nőies előjellel: a vad kamasznak nyoma sincs benne. nevezetesen a homoszexualitás miatt kezeltesse magát. amely az álmodó eleven esztétikai és érzelmi igényének a leghatékonyabban megfelel. mármint ha egy álom keletkezésénél ilyen közvetlen okozati összefüggést egyáltalán elfogadhatnánk. hogy ez a lourdes-i dóm. amely egy költői metaforával jellemzi a rá váró kezelés lényegét. A közepén egy mély.

sajátosan nyugati megnyilatkozási formája egy. Innen a gyermeki fantázia lelkesedése. Amidőn anyja a kölni dómról mesélt a kisfiának. külső kényszer nélkül újra meg újra reprodukálódnak. Emlékszem. hanem az őskezdeti tudattalan azonosság állapota. Már gyermekkoromban nagyon foglalkoztatott. Emlékszem arra is. Viszont a vezető férfi utáni vágy a gyermekben tovább növekedett. mivel ez modern. akár csak kevéssé is kifejlődött és még nem degenerált primitív népnél a legkülönbözőbb formákban mutathatjuk ki: ez az iniciáció vagy férfivá avatás szertartása. és egy tudatlan gyermeket az ilyen vonatkozások nem ragadhatnak meg. Ezt a törekvést minden. a vezetés továbbra is az anyja kezében maradt. hogy egy más tárggyal helyettesítse az anyát. vagy az amerikai diákegyesületek még sokkal messzebb menő hasonló eljárásában. ösztönös törekvésnek. Egyidejűleg bevezetik a vallási titkokba is. A homoszexualitás felé való elhajlásra igen sok történeti . Az egyház egy magasabb szellemi síkon helyettesíti a szülőkhöz fűződő pusztán természeti. amellyel a kölni dóm szimbólumát megragadta. hanem egészen más úton hatnak. Az iniciáció gyakran a legkülönbözőbb kínzásokkal van egybekapcsolva. Talán nem történt volna ez így. amely szigorúan véve már nem is kapcsolat. Ennek az objektumnak és az anyának bizonyos analógiát kell mutatniuk. inkább valamilyen titkos. A tudattalanba ezek ősi képek formájában vésődtek be. aki ezt továbbfejlesztette volna. ez-e a kölni dóm? Mindig azt kívántam.állapotban való megragadás. Ezen nem kell feltétlenül nagyon intenzív és jó. mint egy tudattalan – szinte azt mondhatnók: pszichikailag embrionális . körülmetéléssel vagy hasonlóval. Betegünk esetében tökéletesen ez a helyzet. Az ösztön ezért az első kínálkozó alkalmat ragadja meg. Nemcsak “anya”-szentegyházról beszélünk. Az ilyen tudattalan. Az ifjút kamasz korában a férfiak házába vagy valamilyen más beavatási helyre vezetik. Bizonyos azonban az. Mint minden hasonló esetben. mindjárt azt kérdeztem. semmi sem károsabb a fejlődésre. hanem kebeléről is. homoszexuális hajlam formájában. hogy egy ilyen katedrálisban lehessek pap. természetes kapcsolat alól. Ezt a tudattalan szükségletet még növeli az a tény. A gyermeki fantázia intenzitása. Felszabadítja ezzel az egyént egy tudattalan. vagyis viszonylagos infantilizmusban nyilvánul meg.“A dómról a kölni dóm jut eszembe. annak az erős tudattalan szükségletnek felel meg. pl. mely a templom képzetét megragadta. a diákok “gólyaavatásaiban”. hiszen az egyház a szó teljes értelmében és minden vonatkozásában anya. tehát nehezen mozdíthatósága miatt erősen ellene szegül mindenfajta szellemi fejlődésnek. Szinte már ösztönös mechanizmussá váltak. hogy mennyiben különbözik ez az állapot az állati lélektől. ha egy férfi fejleszti tovább gyermeki fantáziáit. és ennek lehetővé tétele. hogy képzeletében hathasson. hívta életre. állathoz hasonlatos állapotából való kioldozására irányuló törekvés. hogy anyám mesélt róla először. szinte “testi” kapcsolatot. Alig lehetne meghatározni. A gyermek azonban nem talált olyan pap nevelőre. és ott családjától rendszeresen elidegenítik. hogy az embernek tudatosan ismernie kell ezt a jelentést ahhoz. amely a tudatban talán csak a jellem megkésett fejlődésében. E szokások kétségtelenül ősrégiek. hogy az infantilis kötöttség káros befolyással fenyeget. az emberiséggel talán egyidős. infantilis kapcsolat természetesen erősen háttérbe szorítja a személyiség kifejlődését. hogy ezek az analógiák nem a tudaton keresztül. ő is erősen kötődik az anyjához. Azon a nézeten vagyunk. földalatti összeköttetés-félét. tudatos kapcsolatot érteni.” Ezekkel az asszociációival a beteg nagyon lényeges gyermekkori élményre utal. hogy a helyettesítés megvalósulhasson. és ily módon nemcsak egészen új viszonylatokba. ezt az ősi képet érintette meg. hogy anyját helyettesítenie kell. a “benedictio fontis” (a forrás megszentelése) szertartásában a keresztelőkutat “immaculatus divini fontis uterus”-nak (az isteni forrás szeplőtelen méhének) nevezik. hogy valahányszor egy falusi templomot megpillantottam. Legkevésbé sem a keresztény egyház előjoga az egyén kezdeti. hanem mint megújult és megváltozott személyiséget mintegy újjászületettként “quasi modo genitus” egy új világba plántálják át. amely éppen tudattalan volta.

tehát a további fejlődés megkezdődhetik. hogy ezt fogják megkeresztelni. érzelmi és értelmi világára. mint a homoszexuális kapcsolat metaforáját. ha fél a nőktől. A második álom kétségtelenül az elsőhöz csatlakozik: az álmodó újra templomban. Új alak is csatlakozott hozzá: a pap. és más primitív közösségekben is. Hirtelen odajön hozzánk egy idősebb hölgy. Ekkor látszólag hirtelen zavar támad. Jobban és értelmesebben előkészítette ez a beteget a kezelésre. Ugyanazon bajtársi egyesület tagjai is vagyunk. hogy az első konzultálás alkalmával az említett álommal egyáltalán nem foglalkoztam. Ezért a gyűrűt ebben az esetben nyugodtan felfoghatjuk úgy. Talán azt lehetne mondani. ami az előbb mondottakkal a legkevésbé is kapcsolatban lenne. és a magáéra húzza fel. A gyűrű bizonyára a kapcsolatunkat jelenti. hogy az éretlen férfinak igaza van. hogy ez őt valamiképpen megköti. Az álom jelentése szerint a páciens számára a kezelés kezdete homoszexualitása értelmének beteljesülését jelenti: azonos a felnőtt férfiak világába való bevezetéssel. vagyis a keresztelés. Hiszen a kiküszöbölendő baj éppen a homoszexualitás. hogy homoszexualitása tudattalan értelme most már be van töltve.” Tudjuk. mivel az oltár előtt mellettem álló barátom éppen az. (Ezen az alapon tartom én az álmot nemcsak értékes információforrásnak. a jegygyűrű. akinek a megelőző helyzetben való távollétéről már bővebben beszéltünk. férfi iránti szükséglet kifejezése. tehát a férfivá avatás állapotában van. akivel homoszexuális kapcsolataim vannak. Mindaz. A tulajdonképpeni iniciációs cselekmény. kezdődhetik. amely mindenféle tudós magyarázatnál erősebben hatott az álmodó fantáziájára. Az álom azt igazolja. én azonban úgy vélem. Barátommal előtte állok. eleven kép van mögötte.előképet idézhetnénk.) Térjünk át a másik álomra. amely alkalomadtán az ilyen átváltozást kikényszeríti. hogy az anyakomplexusban rejlő incesztusfélelem általában kiterjed a nőkre. az álomban egypár jelentős metaforába sűrítve olyan képben jelent meg. Ebből a viszonylagosan gyermeki állapotból az álmodónak a pap segítségével egy. Még csak meg sem említettem. A fejlődés logikusan és szabályszerűen fog folytatódni eddig a pontig archetipikus képzetek segítségével. Az antik Görögországban. a körülmetéléshez hasonló szertartás révén felnőtt állapotba kell átkerülnie. Szó se volt semmi olyasmiről. Ez bizonyára homoszexualitásomra vonatkozik. Az álom szerint egy kis japán elefántcsont figurát kell megkeresztelni. amit itt fárasztó és messze nyúló magyarázatokkal kellett kifejtenünk a teljes megértés érdekében. a férfi nemi szervre emlékeztetett. Egy idősebb hölgy . ugyanezt jelenti. és úgy érzem. hogy az álmodó barátjával együtt lép fel. hanem a nevelés hatásos eszközének is. Az oltárnál egy pap áll. mivel hozzájuk való kapcsolata rendesen balul sikerül. E gondolat tökéletesen megfelel az előző álomhoz fűzött fejtegetéseimnek. E szempontból a serdülőkor homoszexualitása félreértett. mint pl. Az álomszimbolika megerősítheti azt. Előre kell bocsátanom. Ebben a pillanatban csodálatos orgonaszó hangzik fel. hogy éppen ezt a szervet kellett megkeresztelni. kis japáni elefántcsont figura van a kezemben. de azért nem kevésbé célszerű. A beteg a következőket jegyzi meg róla: “Kis. torz emberke volt. mint az orvosi és nevelői aranymondások legszebb gyűjteménye.” Most röviden csak az előző napi álmot folytató és kiegészítő momentumokat akarom kiemelni. Különös. A második álom így hangzik: “Egy nagy gótikus dómban vagyok. amit az előbb mondtam: nem a keresztény egyház előjoga ezeknek a lelki átalakulásoknak a keresztülvitele: ősi. a homoszexualitás és nevelés szinte azonosak voltak. lehúzza a diákegyleti gyűrűt barátom ujjáról. Barátom fél. hogy a gyűrű a mindennapi használatban valamilyen kapcsolatot fejez ki. De hiszen a zsidóknál a körülmetélés amolyan keresztelésféle. Az a tény.

húzódozónak mutatkozott. tehát részben legyőzte a pubertásos homoszexualitást. mindig készen arra. A hozzá fűződő kapcsolat azt jelenti. más szóval magára vonja azt. ellentéteket kiegyenlítő alakulását mutatja be. Álmai viszont tudatos magatartásának szöges ellentétei. Egyfelől a beteg állapotát egészen különös és a tudatnak idegen fénybe állítják. ha autonóm valóságként éljük át. hogy gyermek voltát levesse. azt hiszem. “Anyám barátnője”. Sajátos funkciójukat világosan megismertetik. Az a benyomása az embernek. A kezelés további folyamán is ellenállónak. magasztos érzelmeket hagyjon hátra a következő reggelre. és az ismeretlenségétől való félelem (a vele járó esetleges új kötelességek. ezeknek az álmoknak az alapján. Az életforduló táján viszont nagyon fontos. azt a felcsendülő muzsika bizonyítja. Ez a kezelés számára a lehető legkedvezőbb körülményeket teremti meg. Mivel a gyűrű most egy nő ujján van. a beavatás feloldotta a homoszexuális kötöttséget. mivel egy idős hölgyről van szó. A nevelő szerepe azonos a mérleg nyelvével. másfelől a felnőtt heteroszexuális állapot újdonsága.eltulajdonítja a gyűrűt. házasság stb. Én ezt a funkciót kompenzációnak neveztem. mi történt az álomban. mindenki igazat ad abban. valami házasságfélének kellett történnie. “Felfogás”-on nemcsak intellektuális megértést értek. A zene igen pozitív érzelmet jelent a számára. hanem átélésen alapuló megértést. Az archetípus természetesen mindig és mindenütt működik.azt jelentheti. Tudata tele volt habozással és ellenállással. hogy a páciens túljutott az anyán. hogy korábbi infantilitásába visszaessen. “Nagyon szeretem őt. ami eddig homoszexuális kapcsolat volt. amely másfelől a banális orvosi szituációt olyan szemszögből mutatja. amikor is egy általános orvosi anamnézisen kívül alig került szóba valami. Ha tekintetbe vesszük azt a tényt. és ezzel magát az élettől elsáncolja. és a nevelő pártjára állnak.). Talán . amelyet csak akkor érthetünk meg. . hogy a beteg eddig a pillanatig csak egy rendelésen látott.ezek az örök képek teszik ki azt. Az új kötöttségtől való félelem könnyen érthető: egyfelől az anyához való hasonlóság miatti félelem . amely viszont alkalmas arra.” E kijelentésből világosan meglátjuk. Hogy nem hátrálásról. Az anyához való hasonlóság ellenére ez a nő mégsem azonos az anyával. mondja a beteg. ami úgyszólván egyensúlyban tartja a mérleget. hogy nincs meg benne az a veszélyes hajlam. Mint mondottuk. és férfivá legyen. hogy szép. mintha a páciens a legnagyobb készséggel és reménykedéssel vállalta volna a kezelést. A beteg ugyanis igen muzikális. intellektuális és vallásos érdeklődését. hogy ezek az álmok meglepő anticipációk. vagyis a homoszexuális kapcsolat heteroszexuális kapcsolatba menne át. A tudattalan képek hatása sorsszerű. az anyához hasonló nő iránti platonikus barátsággal. mire az álmodó félni kezd. csak elég különösbe. amely az álmodó szellemi sajátságaival összhangban van. hogy a valóságot képzelettel pótolja. ebben az esetben az álom megbékítő kimenetelét. hanem előrehaladásról van szó.ki tudja! . A gyakorlati kezelés azonban nem követeli mindig. és ezért alkalmas rá. különösen fiatal emberek esetében. hogy a kollektív tudattalan képeinek különös figyelmet szenteljünk. ekkor forrásul és utalásul szolgálhatnak az ellentétprobléma megoldására. és heteroszexuálissal helyettesítette be. Ezeknek az adatoknak a tudatos megmunkálása a transzcendentális funkciót mint a felfogásnak archetípusok által közvetített. A tudattalan haladási irányzata és a tudat maradisága ellentétpárt alkotnak. ami nyilván onnan ered. hogy ezzel bővebben foglalkozzunk. érzelmeit különösen az ünnepélyes orgonaszó indítja meg. szinte anyai barátnőm. hogy a homoszexuális kapcsolat feloldásával végleg visszajutottunk az anyához -. hogy felkeltse esztétikai. A haladás vonalán mozognak. A valóságban azonban egyáltalán nem ez a helyzet. Ennek a fiatalembernek az esetében a kollektív tudattalan képeinek igen pozitív szerepük van. hogy új elkötelező kapcsolatba bonyolódik. az objektív psziché egy darabja. az archetípus dinamikus kép. készen arra. amit sorsnak nevezünk.

Egy hatás mégis van.ha következetesen ügyet sem vetnek rá olyan szimptómákat és helyzeteket teremt (arranzsál). az öreg bölcs. más szóval. töredékek. az állat. Ennek következtében a kompenzáció a tudattalanban közvetlen hatás nélkül folyik le. A tudattalan e célból ugyanazokat a szimbólumokat használja. hogy az ember elérheti a teljességet. befejezettséget akart kifejezni. Ha ez az eset nem következik be. hogy a tudatra alapos befolyással lehessenek. Ha a tudat megtalálja a helyes utat. A transzcendentális funkció nem céltalanul folyik le. mivel a tudattalan ellenállás . Egyetlen közös vonásuk bizonyos archetípusok előfordulása. köt. de legfeljebb csak mint részegyéniségek. E folyamat célja és értelme a már a fogantatáskor a magzatban rejlő személyiség minden aspektusával együtt való megvalósítása. és könnyen tönkremennek. a gyermek archetípusát. Az individuáció mint természetes folyamat lett kezelési módszerem modellje és zsinórmértéke. azaz megértve és mint a tudat valóságát integrálhatná.E folyamat hosszabb időre kiterjedhet. mint az emberiség ősidők óta. A kezelés lefolyása szinte a tudattalannal való állandó beszélgetésnek minősíthető. Az ilyen emberek gyakran (mások kárára) tipikus szédelgők. az anima. Kilátástalan kísérlet lenne ezeket az itt ismertetett módszerrel kezelni. Mindenekelőtt pusztán természeti folyamat. mert kétségtelenül vannak olyan egyének. ilyenkor rendszerint a négyesség és körszimbólumokat használta. Ezen az alapon neveztem el ezt a folyamatot individuációs processzusnak. ami a tudat egyoldalúságát hatásosan és üdvösen korrigálhatná. ez azonban indirekt. akár aggkorukig is tengethetik életüket. hogy a meghatározhatatlan számú helyzeteket ábrázoló archetípusokról ne is beszéljünk. sőt az egyén ellenállása ellenére erőszakkal is utat tör magának. Ha egy esetet a megadott módon kezelünk. hogy megakadályozza egy idővel veszedelmessé váló tudattalap oppozíció keletkezését. hogy a kompenzációt mint gyógyító tényezőt a lehetőséghez képest kihasználhassa. máskülönben a tudattalan korrigál. E feltételt azért említem meg. Az igazság elviselhetetlen vagy haszontalan lenne. Az olvasó megfelelő tájékozódást nyerhet ezekről. ezt a fejlődést jelző álmok igazolják. amelyek a tudat intencióit végül is állandóan keresztezik. az anya. hogy az álmokat és a tudattalan egyéb megnyilatkozásait a lehetőséghez képest megértse és méltányolja: egyfelől. a tudaté viszont a kritika. A kezelésnek ennek következtében arra kell törekednie. az animus. akiket szociális vagy pszichikai parazitizmus támogat. munkámban. . általános ábrázolásának . Náluk csak a látszat fenntartása “segít”. Különös a helyzete azoknak az archetípusoknak. a kiválasztás és a döntés. Hadd említsem meg az árnyék. az ember legbelső lényegének megnyilatkozásához vezet. a vezetés a tudattalané. Rendesen az álmok túl gyöngék és érthetetlenek ahhoz.ha ilyen leírás egyáltalán lehetséges lenne annyiban nincs értelme. amelyek a fejlődésfolyamat célját vagy céljait jelenítik meg. akik alapjában véve nem teljesen életképesek. amely esetleg az illető tudomása és hozzájárulása nélkül folyhat le. ha valami egységet. teljességet. Hogy ebben a helyes álomfejtésnek van a legnagyobb 66 Psychologie und Alchemie. Az eredendő. valamint Richard Wilhelmmel közösen kiadott munkánkban: Das Geheimnis der goldenen Blüte (Az aranyvirág-fakadás titka). in: Psychologische Abhandlungen V. amely megrázkódtatásával a tudatot kiveti a nyeregből. Ez az eljárás természetesen azon a feltételen alapul. Nagyon ritka az olyan intenzitású álom. ha ezeket tudatosan. hogy ez a különböző egyedeknél az elképzelhető legkülönbözőbb formákat ölti. A tudat neurotikus állapotának tudattalan kompenzációja tartalmazza mindazt az elemet. másfelől. potenciális teljesség megvalósítása és kifejlesztése ez. Traumsymbolen des Individuationsprozesses66 (Az individuációs folyamat álomszimbólumai) és Psychologie und Religion (Pszichológia és vallás) c. ha valamilyen okból összeütköznek önnön teljességükkel. hogy lehet egészséges. akik csillogó mázzal takarják halálos ürességüket.

aki különböző okokból gyanúsnak látszott előttem. Amint elmondtam neki álmomat magyarázatával együtt. rögtön gyökeresen megváltozott a helyzet. erős ellenállás szegül vele szembe. pl. vagy bármi más tökéletlenséget követtünk el. Végül rászántam magam. hogy vállalkozásunk kiürül. ezt az elmondottak. terméketlen és értelmetlen lesz. Ennek a kezelési módszernek a problematikájával foglalkoztam az utóbbi évtizedek folyamán minden munkámban és kutatásomban. ellenállás. Kezelési óráim közben mindjobban ellaposodott a beszélgetés. hogy a következő alkalommal ezt elmondom a betegnek. hogy ezek a magyarázataink is balul sikerülnek. hogy álmainak interpretálásával nem a legjobb nyomon járok. amint ez velem esett meg egy igen intelligens páciens esetében.szerepe. ezt esetleg már a következő álom megmutatja. és minden várakozást felülmúlóan haladt előre a kezelés. Jelen munkámban a komplex pszichológiáról 67 (ezzel a névvel szeretném illetni elméleti kísérleteimet) csak általános tájékoztatást kívántam nyújtani. 67 Vö. amelynek legmagasabb tornyán valami erkélyfélén ül egy nő. A nőben még álmomban felismertem betegemet. annál is inkább. A hibaforrást azonban nem tudtam felfedezni. mikor lehetünk biztosak az álom értelmezésében? Van-e egy akár megközelítőleg is megbízható kritériuma az értelmezés helyességének? E kérdésre szerencsére igennel felelhetünk: ha egy álomfejtésben melléfogtunk. hogy megfelelő tandíj lefizetése után megingathatatlanul higgyen az álomkompenzáció megbízhatóságában. . a valóságban bizonyára lenéztem páciensemet. és a sivárság mindkettőjüknél fellépő érzése. Az ezt megelőző éjszakán a következőt álmodtam: Az országúton vándorlok. 1935. Tegyük fel. ezért megpróbáltam magam kétségeim igaztalanságáról meggyőzni. Kielégítő indulás után mindinkább úgy éreztem. Jobbra kastély áll egy meredek dombon. annyira hátra kellett szegnem a fejem.: T. úgyhogy orvos és páciens kétségben vagy unalomban fuldoklanak. és az eredménytelenség egyre érezhetőbbé vált. azt hiszem. kétség. Ebből arra következtettem. tehát a messze ágazó. mivel úgy láttam. tudományos. Esetleg az orvosból hiányzik a szükséges megértés. Hogy jól láthassam. vagy közvetlen. Die kulturelle Bedeutung der komplexen Psychologie. Wolff: Einführung in die Grundlagen der komplexen Psychologie. a korábbi motívum érthetőbb formában újra megjelenik. amely a lemenő naptól megvilágított tájon vezet át. már bebizonyították. De joggal kérdezhetné valaki. magyarázatunkat egy ironizáló parafrázis vonja kétségbe. Természetesen a páciens ellenállása is okozhat megrekedést. hogy görccsel a nyakamban ébredtem. a helytelen büntetése megakadás. hogy ő is észrevette. akkor elég hamar érezhető lesz eljárásunk általános eredménytelensége és semmitmondó volta abban. Az effajta tapasztalatok rákényszerítik az embert. filozófiai és vallásos implikációk figyelmen kívül esnek. A helyes értelmezés jutalma megelevenedő lelki élet. ha makacsul ragaszkodik túlhaladott illúziókhoz és infantilis igényekhez. Pl. hogy ha az álomban ennyire fel kellett néznem. E célból olvasómat a fentebb idézett irodalomra kell utalnom.

kezdve egészen az autószerencsétlenségekig. természetesen éppoly buta. robbanásveszélyes töltés halmozódott fel. ilyen esetben szétrombolja az üdvös kompenzációt. ujjunk megégetésétől stb. apró balesetektől. hogy sosem bukkant volna fel. amely bizonyos körülmények között elmebajhoz vezet. A TERÁPIA ÁLTALÁNOS ELVEI Téved. szinte egy és ugyanaz az élet. bárminek lehet pszichikai oka. amelyeknek nem kellene feltétlenül rosszul végződniük. hogy a pszichológia és pszichiátria rendkívüli módon érdekli őket. Az ember nem tudhatja. és felszínre hozza. mint az az elterjedt nézet. nézeteik és szokásaik rendkívül normálisak. E veszély egyik legközönségesebb formája a baleseti hajlam. Sajnos e lappangó pszichózisesetek nem túl ritkák. amivel akár társasjátékot is lehet játszani. mert nem vagyunk vele . Ártézi kutat fúr. hogy az analízis az embereket megbolondítja. hogy a tudattalan valami ártatlan dolog. s a tudattalan kitör immár feltarthatatlan fantáziák és az őket követő izgalmi állapot formájában. Sejtelmük talán csak abban nyilatkozik meg közvetetten. Ugyanez okozhat vagy elnyújthat testi betegségeket is. Ez azonban nem kizárólagosan a tudattalan analízisének a sajátsága. mint ahogy a testi szenvedést a lélek is megsínyli. aki azt hiszi. Mivel azonban az analitikus technika megeleveníti a tudattalant. A közbeszédben azt mondjuk: “ez éppen a kellő pillanatban halt meg”.talán ők maguk is orvosok vagy nevelők -. Az illetőknek maguknak sincs fogalmuk saját állapotukról. de ha mint neurózis jelentkezik. ami már hetek vagy hónapok óta készül megvalósulni. ha a tudattalannak csak előnytelen oldalát emelnők ki.de lehet. vigyázatlanságból eredő balesetet meg kellene vizsgálni ebből a szempontból. de olyan is. amelynek lelki vetülete ne lenne. Óvatosnak kell lenni. és gyakran tudtam olyan álmokat kimutatni. és a jólneveltség mintaképei. akiknek semmilyen különösebb neurotikus szimptómájuk nincsen . mint lepkét a láng. akik még büszkék is saját normális voltukra. igen valószínűen olyasvalamit. Végül is azonban nem a neurotikus esetek a legveszedelmesebbek. A kezelés kockázatától eltekintve a tudattalan önmagában is veszélyes lehet. hogy a balesetek milyen nagy hányada pszichikai indíttatású. elbotlástól. fejezet A TUDATTALAN MEGÉRTÉSÉHEZ. Igazságtalan lenne. Az az állítás. Vannak látszólag normális emberek. ha igen tapasztalt és ügyes. de normális voltuk csak egy latens (lappangó) pszichózis mesterséges kompenzációja. hanem minden elhibázott orvosi beavatkozásé. Talán valami belső és láthatatlan folyamatot indítunk ezzel meg. Az emberek legnagyobb része nem is sejti. Rendes körülmények között a tudattalan csak azért előnytelen vagy káros. Mindenki tudja. amely egy lélektanilag megfelelő pillanatban akár az életét is kiolthatja. nemcsak kisebb vagy nagyobb balesetek érhetik. turistabalesetekig. vagy még előbb az öngyilkosságba kerget. hogy vulkánt talál. ami az eset titkos pszichológiai kauzalitásának biztos érzéséből ered. A lélek rendellenes működése súlyos testi károkat okozhat. Az ilyen esetekkel való találkozás veszélye mindenkit fenyeget. téves felfogás. és az fenyegeti. még akkor is. ez jelzi. hogy az elmegyógyász bolondokkal való érintkezése következtében szükségszerűen maga is megőrül. Sok hasonló esetet vizsgáltam meg. olyanok. ha nekikezd az álmok analízisének.8. Ügyetlenség. Ezért ritka az olyan testi betegség. Kétségtelen. ha esetleg oka nem pszichikai is. önkényes magyarázat és még sok más hasonló tönkretehet olyan eseteket is. hogy a tudattalanban rendkívüli energia. hogy a tudattalan nem veszélyes minden körülmények között. ami később úgyis napvilágra került volna . aki a tudattalan elemzésével foglalkozik. vonzza. hiszen test és lélek el nem választható. mit vált ki. igen óvatosnak kell lenni. Minden ún. Ha neurotikus emberről van szó. amelyek már hetekkel az események előtt önrombolási tendenciát mutattak. hogy ha valaki valamilyen okból nincs jól hangolva. önmagunk megütésétől.

185. vagyis ellenkezésbe jutottunk vele. hogy a kezelés általános formulák és bonyolult tételek bemagoltatásából áll. 1928. közvetlenül az élményből ered. ugyanez a valóságban gyakran hihetetlen elevenségű kis dráma lehet. akinek az intelligenciája nem elegendő. ez nem jelenti egyben azt is. Ha azután végeredményben 68 Vö. Ha sikerül azt a funkciót előidéznünk. amelyet transzcendensnek neveztem. hogy a fejlődés egy magasabb lépcsőfokát érné el. Ha én például egyoldalúságot vetek a freudi szexuálteória szemére. amelyek a tudatnak nem állnak rendelkezésére soha. hogy valakinek az egész fejlődést végig kelljen csinálnia. Én itt intellektuális megfogalmazást adtam: a rendes praxisban azonban nem erről szokott szó lenni. Viszonylag sok olyan ember akad. Az álomfejtés papíron talán önkényes. amint a gyakorlati megfigyelés közben felmerültek. zavaros és mesterkélt. amire szüksége van. de nem abban az értelemben. Egészen más átélni az álmot és megfejtését. A természet arisztokratikus. vagyis akikben megvan a képesség és hajlam a finomabb differenciálódásra. Szó sincs róla.rendkívül különbözők vagyunk. Szubliminális. Instinkt und Unbewusstes. rendelkezésére áll archetipikus organizmusába ágyazva a számtalan elmúlt évezred bölcsessége és tapasztalata. csakhogy ezek sokkal finomabbak és nagyobb horderejűek. amelynek aligha sikerülhetett az orvosi pszichológia tárgyát képező áttekinthetetlen gondolat. hogy az gyökértelen spekuláción alapulna: az is valóságos tények hű lenyomata. Mindenki saját módján és saját nyelvén hódítja meg azt. A tudattalan állandóan tevékeny. Tehát nem úgy áll a dolog. ha az ellen tud állni a csábításnak. A tudatosodásnak magasabb fokát azonban csak olyan emberek érhetik el. vége az egység hiányának. amelyek közt egyaránt találunk konzervatívakat és evolúcióra hajlamosakat.harmóniában. És fordítva is. akik eredendőleg hajlamosak és hivatottak erre. amit elfelejtettünk. akár az állatfajok. anélkül. Ugyanez a helyzet a pszichikai fejlődésképességgel is: nincs különösen tehetséges egyének számára fenntartva. ahol a legelvontabban viselkedik. prospektív (előre tekintő) kombinációkat készít. Ebből a szempontból . mivel ennek dinamikája azonos az ösztönök energiájával. mivel e fejlődésben erkölcsi tulajdonságok segíthetik azt. hogy a differenciálódás lehetőségét csak a magasabb rendű fajok számára tartotta volna fenn. csak saját gyenge szemléltetőképességemet hibáztatnám. hiszen övé a teljes küszöb alatti (szubliminális) pszichikai tartalom. amit csak a jótékony természet túláradó bőségében közvetíthet az embernek. in: Energetik der Seele. A tudattalannal szemben tanúsított negatív beállítottság. Más szóval: jelentős fejlődés eléréséhez nincs szükség különösebb intelligenciára vagy egyéb tehetségre. A tudattalan az ember elsőrendű vezetője lehet. és amin átsiklottunk.és élményhalmazt plasztikus képbe tömöríteni. hogy súlyos esetnek kell lenni ahhoz. hasonlóan tudatunkhoz. és egyre újabb kombinációkat alkot anyagából. amelyek a jövő meghatározásához segítenek. az egyértelmű az ösztönnélküliséggel és gyökértelenséggel. minden. vagy el kellene érnie. mint ennek langyos felöntését kapni papiroson. pusztán saját kifejlődése érdekében a változásnak még újabb grádicsait járja meg. Akkor ugyanis a tudattalan megadja mindazt az ösztönzést és segítséget. Nem lepne meg. a szenvedés fokától vagy időtartamától függetlenül.68 Ha nincs kapcsolatunk a tudattalannal. egy súlyos eset kezelése igen hosszú ideig tarthat. mint a tudatos kombinációk. A gyakorlati kezelés az eddig elért gyógyítási eredményhez igazodik. A közbeszőtt kis gyakorlati példák jobb fogalmat adnak erről. Ebben a pszichológiában minden élmény. . Olyan lehetőségei vannak. Az eredmény a kezelés úgyszólván bármelyik fokán megmutatkozhat. vagyis ennek lemetszése káros. ha az olvasó még az előző fejezetekben elmondottak után sem tudna magának világos képet alkotni a mai orvosi pszichológia elméletéről és gyakorlatáról. és a tudattalan előnyös oldalát élvezhetjük. még ott is. I. maga az elmélet is.mint tudjuk . aki a gyógyhatás elérése után. Egy pillanatig sem szabad azonban azt hinnünk.

ugyanúgy az én felfogásom alapja is egy döntő élmény: gyakorló féléves egyetemi hallgató koromban hosszabb időn keresztül figyeltem meg egy fiatal lány szomnambulizmusát. vagy tekintélyszerzési eszköz. Guilleaume Ferrero megjegyzése a “misérable vanité du savam”-ról70 intés volt a számomra. amelyeket tulajdonképpen még alig ismer.. milyen objektív és szubjektív meggyőző erővel bukkannak fel ezek a tények. Les lois psychologiques du symbolisme. s ilyesmi komolyabban soha nem aggasztott. Az előadás zavartalan folyamát csak olyan esetben lehet elvárni..egyoldalú elmélet nőtt ki belőle. ha az intellektuális vonalvezetést követve itt-ott nem teljesen kisimított törés nyomára bukkan.. 1895. “C’est donc un devoir moral de l’homme de science de s’exposer à commettre des erreurs et à subir des critiques. hanem a pszichiátriában. . Nekem az a nagy előnyöm volt Freuddal és Adlerrel szemben. és ezért sem féltem attól. Gyakran tévedtem. és sokszor kellett megváltoztatnom nézeteimet. Amint Freud számára döntő volt Breuer fentebb említett esete. köt.) . azok egyet értenek azzal az elmélettel. hogy nem a neurózispszichológián és egyoldalúságában nőttem fel. hogy netalán tévedek. ha a szerző már alaposan megismert dolgokról ír. hogy mindig az abszolút és örök igazságot nyilvánítják ki írásaikban. De ha valaki a segítés és gyógyítás vágyától ösztökélve új utakat keres. hanem a mindennapos. Ezzel szinte kezdettől egy konfliktus kellős közepébe keltem. hanem a sajátomat is relatívnak. és nem hiszik magukról. . hogy valamint éjszakából lesz a nappal.” (A tudósnak tehát a tudomány előrehaladása érdekében erkölcsi kötelessége.69 Nem lehet érdektelen tudományos munkásságom ismerői számára mai gondolataimnak negyven év előtt született tanulmányommal való összehasonlítása. gyakran keserű vívódás. 69 70 Zur Psychologie und Pathologie sogenannter okkulter Phenomene . hanem kissé a szívemből is. Ezen a területen egyelőre úttörő munkát végzünk. A tudományos kutatómunka sosem volt fejőstehén a számomra. amit a nyájas olvasó talán tekintetbe vesz. Ezért az előadottak közül egyes dolgokat nemcsak hideg fejjel írtam. s kényszerültem arra. 1902.Akiknek elég komoly és hideg a szelleme.Ceux qui sont doués d’un esprit assez sérieux et froid pour ne pas croire que tout ce qu’ils écrivent est l’expression de la vérité absolue et éternelle. hogy ne csak a meglévő véleményeket. és kiegyeztem azzal a ténnyel. azaz egy bizonyos pszichológiai típusú megnyilatkozásnak lássam. pour que la science avance toujours.. hogy vállalja a hibázás lehetőségét. hogy túlkapaszkodjon saját legmélyebb benyomásain és ezeknek elvont megfogalmazásán. Ez az eset lett doktori disszertációm tárgya is. hiszen a benyomások megszerzése és ezeknek szellemi feldolgozása már egy életre szóló munkát jelent. s hogy Freud felfogása mellett állandóan szemem előtt volt Adler nézete és annak a kifejlődése. ugyanúgy születik a tévedésből az igazság. approuvent cette théorie qui place les raisons de la science au-dessus de misérable vanité et du mesquin amour propre du savant. VIII. hogy Nietzschén jól felkészültem a modern pszichológiára. olyan dolgokról is kényszerül írni. Az egyes kutatótól igazán nem kívánhatjuk. betegeken nyert pszichológiai tapasztalatok árán kikényszerített. és kitegye magát a kritikának. mely a tudomány érveit a tudós nyomorult hiúsága és hitvány önérzete fölé helyezi. De tudom. ez csak azt mutatja.

mert a lélek teljességét nem foghatjuk fel pusztán az intellektussal. Akár akarjuk. hanem a jövendő dönt. a második intésül szolgál. hogy a maga útját járja a puszta remény jegyében. tehát a lélek minden tényezőjével foglalkoznunk kell. hanem egyes emberekről. mivel a lélek olyan kifejezésre vágyik. Az első megsegít. Így kell cselekednie mindenkinek. Vannak dolgok.Zárszó Végezetül elnézést kell kérnem az olvasótól. . Az új felfedezések igazságáról és tévedéséről azonban nem a kortársak kritikája. Állok kritikája elébe. hogy tudtára adja a közösségnek. hanem az érzelmi állásponttal is számot kell vetnünk. míg holnap azzá lesznek. vagy a terméketlen tévedés homoksivatagját. hogy immár nem korlátozhatjuk a valóságos életből származó és arra hatni is akaró pszichológiát az intellektuális-tudományos álláspontra. Az itt leírt út sajátossága nem kevéssé fakad abból a tényből. mert minden maga útján járó ember kötelességének tartom. mit talált felfedező útján: hűvös vizet-e a szomjazónak. s annak nyitott szemével. Ebben a gyakorlati pszichológiában nem valamiféle általános emberi lélekről van szó. amelyek ma még nem igazak. mivel talán nem szabad igazaknak lenniük. s az őket közvetlenül szorongató sokrétű problémákról. s e magány tátongó veszélyének. hogy e néhány oldalon ily sok nehezen érthető újdonságot mertem mondani. akár nem: a világnézet kérdése elkerülhetetlen. A pusztán az intellektust kielégítő pszichológia sohasem praktikus. amely egészét öleli fel. akinek az a sorsa. aki tudatában van egyedüllétének.