P. 1
C.G.jung - Bevezetes a Tudattalan Pszichologiajaba

C.G.jung - Bevezetes a Tudattalan Pszichologiajaba

|Views: 22|Likes:
Published by Edit Fogarasi
Jung
Jung

More info:

Published by: Edit Fogarasi on Jun 27, 2013
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as DOC, PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

08/09/2014

pdf

text

original

Sections

  • Előszó a magyar kiadáshoz
  • Az első kiadás előszava
  • Előszó a második kiadáshoz
  • Előszó a harmadik kiadáshoz
  • Előszó a negyedik kiadáshoz
  • Előszó az ötödik kiadáshoz
  • 4. fejezet A BEÁLLÍTOTTSÁGI TÍPUS PROBLÉMÁJA
  • 6. fejezet A SZINTETIKUS VAGY KONSTRUKTÍV MÓDSZER
  • 7. fejezet A KOLLEKTÍV TUDATTALAN ARCHETÍPUSAI
  • Zárszó

Carl Gustav Jung

Bevezetés a tudattalan pszichológiájába
Fordította: NAGY PÉTER
A fordítás alapjául szolgált:

C. G. JUNG: ÜBER DIE PSYCHOLOGIE DES UNBEWUSSTEN.
IN: C.G. JUNG: ZWEI SCHRIFTEN ÜBER ANALYTISCHE PSYCHOLOGIE. C. G. JUNG: GESAMMELTE WERKE. SIEBENTER BAND. © WALTER VERLAG AG, OLTEN. 4. VOLLSTÄNDIG REVIDIERTE AUFLAGE 1989

TARTALOM
Előszó a magyar kiadáshoz Az első kiadás előszava Előszó a második kiadáshoz Előszó a harmadik kiadáshoz Előszó a negyedik kiadáshoz Előszó az ötödik kiadáshoz 1. fejezet A PSZICHOANALÍZIS 2. fejezet AZ ERÓSZ-ELMÉLET 3. fejezet A MÁSIK NÉZŐPONT: A HATALOMVÁGY 4. fejezet A BEÁLLÍTOTTSÁGI TÍPUS PROBLÉMÁJA 5. fejezet A SZEMÉLYES ÉS A SZEMÉLY FÖLÖTTI VAGY KOLLEKTÍV TUDATTALAN 6. fejezet A SZINTETIKUS VAGY KONSTRUKTÍV MÓDSZER 7. fejezet A KOLLEKTÍV TUDATTALAN ARCHETÍPUSAI 8. fejezet A TUDATTALAN MEGÉRTÉSÉHEZ. A TERÁPIA ÁLTALÁNOS ELVEI Zárszó

Előszó a magyar kiadáshoz A tudattalan pszichológiá-járól írt művemnek dr. Nagy Péter fordításában és dr. Jacobi Jolán gondos felügyelete alatt készült magyar fordítása az első írásom, amely ezen a nyelven jelenik meg. Néhány mástól eltekintve tehát először lát napvilágot eredeti művem a keleti Európában. Nemcsak azért vagyok nagy hálára kötelezve dr. Jacobi Jolánnak, mert a fordítás megjelenését lehetővé tette, hanem talán még sokkal nagyobb mértékben azért, mert e könyv átdolgozásánál és sajtó alá rendezése közben ösztönző segítségével és hasznos tanácsaival oly önzetlen módon támogatott. Különösen jólesik, hogy ez az írásom immár közvetlenül szól a magyar olvasóhoz, ama nép fiához, amely mindig eleven érdeklődés jelét adta munkálkodásom iránt: ha közvetve is, de talán ezért való hálám egy részét rója le ez a könyv. A nyugati féltekéről származó sok tanítványom között dr. Jacobi Jolán volt az első magyar; évek óta dolgozik vezetésem alatt Zürichben, és e réven valóban alapos tudásra tett szert a tudattalan pszichológiájának olyannyira szétágazó s nehéz területén. Ennek pompás bizonyítékát adta Die Psychologie von C. G. Jung c. munkájával, amely elsőrangú bevezetés műveimhez. Az ő tárgyismerete szavatol e fordítás pontosságáért és értelmi hűségéért is, ami e nehéz és kényes anyag taglalásakor rendkívül fontos. A jelen kísérlet legkevésbé sem próbál átfogó ábrázolás lenni, megelégszik azzal, hogy az olvasót a tudattalan pszichológiájának legfőbb problémájával megismertesse, az orvosi tapasztalás által kijelölt keretek között. Mivel írásomat csupán bevezetésnek szántam, a szellemtörténet sokrétű vonatkozásaira: mitológiára, vallásra, filozófiára, primitív pszichológiára s a többire csak utalok. Zürich, 1944 januárjában A SZERZŐ

E követelménynek legfeljebb az itt felvetett problémákat egyenként taglaló terjedelmes tudományos munkák felelhetnének meg. Az én célom pusztán általános tájékoztatást adni a tudattalan pszichológiájának lényegét illető legújabb felfogásokról. a kölcsönös rágalmazási hadjárat. Küssnacht (Zürich). Ha volt idő. tanulmányomat egy második kiadás számára kellett átnéznem. szerencsétlen korszakunk feltétlenül az. Aki tehát mélyebben be akar hatolni az itt érintett problémákba. megadtam saját nézeteim általános irányvonalát is. amely éppen azt tartalmazza. hogy a rendezett tudatvilág alatt nyugtalanul szunnyadó kaotikus tudattalant a gondolkodó ember számára szembeszökővé tegyék. meg fogja tenni az egész nemzet is. Amit a nemzetek tesznek.mindenekelőtt az általános ítélőképesség hihetetlen elvakultsága. annak a szakirodalmat ajánlom. hogy a véres démont megállítsa útjában . hanem mindig az egyes ember beállítottságának megújhodása oldotta meg. hogy mily kegyetlen fenyítés vár rá. hogy nézetem szerint súlyos veszteség lenne. amikor a kiadó kívánságára az 1912-es Rascherévkönyvben megjelent Neue Bahnen der Psychologie (A pszichológia új útjai) c. hogy tanulmányom kereteit lényegesen kibővítsem. hogy ez a fejtegetés kissé bonyolult anyaga miatt sok türelmet és figyelmet kíván. ha ez a mindeneket oly közelről érintő probléma nehezen hozzáférhető szakfolyóiratok hasábjaira száműzve a művelt közönség látókörén kívül könyvtári polcokon tengetné árnyékéletét. ha még egyszer eszébe jutna saját rossz tulajdonságaiért szomszédját tenni felelőssé. beleütközik annak a tudattalannak a korlátaiba. E munka tehát a korábbi tanulmányt átdolgozott és bővített formában mutatja be. s egyszersmind azt is. A tudattalan problémáját annyira fontosnak és korszerűnek tartom. s az ember képtelensége arra. Csak az egyes emberek beállítottságváltozása lehet a kezdete a népek lelki átalakulásának. azt teszi az egyes ember is. akkor mai. Az emberiség nagy problémáit sohasem általános törvények. Eszembe sem jut e munkával kapcsolatban. s amennyire csak e mű keretei lehetővé tették. ez késztetett arra. Az utóbbi évek sokrétű s jelentős változást hoztak a tudattalan pszichológiájában. amikor az önmagunkon való elmélkedés volt a szükséges és egyedül helyes út. az elképzelhetetlen pusztítási düh. amit a legszükségesebb lenne tudnunk. s amíg az egyes ember megteszi. 1916 decemberében A SZERZŐ . hogy alapjában véve még barbár.mindennél alkalmasabbak. hogy az bármilyen szempontból is végleges érvényű vagy akár csak kielégítően meggyőző lenne. Abban a tanulmányban a Freud által inaugurált pszichológiai felfogásmód egy jelentős darabjának ábrázolására korlátoztam magam. a hazudozás gáttalan árja.Az első kiadás előszava A jelen kis munka akkor keletkezett. Egyes Freudról szóló fejtegetéseket megrövidítettem. ezzel szemben tekintetbe vettem Adler pszichológiáját. A most folyó háborút kísérő pszichológiai jelenségek . Fel kell hívnom az olvasó figyelmét arra. Ez a háború kegyetlenül megmutatta minden kultúrembernek. Aki azonban önmaga felett elmélkedik. Mert az egyes ember pszichológiája azonos a népek lélektanával.

ahelyett. kisebb változtatásoktól és javításoktól eltekintve. E katasztrófa látványa az embert tehetetlensége érzésében önmaga felé fordítja. a keresztény. Minden egyes embernek gyökeres változásra. befele fordul. saját belső államukon próbálnák ki azokat a törvényeket és diadalokat. az emberi lét lényegéhez. Sokan még a külvilágban keresik ezt. Az emberi lélek problémái iránti érdeklődés ennek az önmagunkhoz való ösztönös visszatérésnek a szimptómája. saját lényének. hogy általánosan könnyű megértésre találjanak. Gesammelte Werke. Még nagyon kevesen kutatnak önmagukban. bár tudatában vagyok annak. hogy ezt embertársaiktól várnák el. hogy éppen az utolsó fejezetek sokkal bővebb fejtegetést kívánnának rendkívül nehéz és újdonság voltuk miatt. A második kiadás. még túl kevesen tették fel maguknak azt a kérdést. egyesek hisznek a csalfa győzelemben és a győző hatalmában. megint mások a fennálló rend lerombolásában. amelyek tudattalan személyes hatalomvágyból fakadnak. Ezt az érdeklődést talán nem kis mértékben arra a mély megrázkódtatásra vezethetjük vissza. Az ott lefektetett alapelvek behatóbb tárgyalása azonban olyan mértékben lépné túl egy többé-kevésbé népszerű tájékoztató mű kereteit. támaszt keres. hogy a közönség széles rétegeinek érdeklődése az emberi lélek problémái iránt sokkal erősebb.1 Az első kiadás megjelenése után hozzám érkezett levelekből örömmel láttam. nem pedig arra. felebaráti szeretet vagy a szociális felelősségérzés képmutató köntösében. mintsem reméltem. mások törvényekben és szerződésekben. s mivel az egész világ inog. a meglevő feloldására és megújulásra van szüksége. hogy ezeket inkább egy most előkészületben levő könyvemben taglaltam a nekik kijáró alapossággal.ily rövid idő alatt már második kiadását éli meg. 1921.Előszó a második kiadáshoz Örömömre szolgál. Munkám ezt az érdeklődést kívánja szolgálni.sokak számára nem könnyen érthető tartalma ellenére is . hogy e kis írásom . Küssnacht (Zürich). amelyet tudatunk a világháború révén elszenvedett. ha önmagukon kezdenék a mostani rend átváltását. egyéni és szociális adottságainak alapjaihoz való visszatérése lehet a mai világban uralkodó vakság gyógyításának kezdete. vagy bármi mást hirdető szép szavakkal. Csak az egyes ember magába szállása. hogy nem szolgálnák-e jobban az emberi társadalom ügyét. 1918 októberében A SZERZŐ 1 Psychologische Typen. amelyeket minden utcasarkon prédikálnak. ha először és egyedül saját magukon. belső szakadásra. saját bensejükben. VI. . hogy embertársaira kényszerítse ezt. lényegében változatlanul jelenik meg.

Küssnacht (Zürich). rendkívül bonyolult anyagról népszerűen próbáljon beszélni. hogy jelentős változtatásokat és javításokat eszközöljek. vegye figyelembe. hogy túlélte a háborút követő időt. Egy s más netán előítéletekbe ütközik. hanem legfeljebb anyagának megközelítő ismertetése és az e réven való ösztönzés. erre kell tehát utalnom e célból. ha ez a kis könyv ezt a célt elérné. A háború elmúlt. és jelentős részében a nagy események pszichológiai visszhangjának köszönheti létét. Nagyon meg lennék elégedve. 1925 áprilisában A SZERZŐ . E körülménynek köszönheti ez a kis írás. A típusok fejlődése az analitikus folyamat során c. hogy az itt taglalt lelki folyamatok és problémák nagy része sokaknak bizonyára teljesen ismeretlen. és immár harmadik kiadásban lát napvilágot. hogy a második kiadás megjelente óta hét év telt el. mivel ezt a kérdést azóta alaposan taglaltam Psychologische Typen c. Aki csak megkísérelte. s lassanként a hullámok is lecsendesednek. igazat ad nekem abban. munkámban. fejezetet teljesen elhagytam. A nehézségeket még növeli az a tény.Előszó a harmadik kiadáshoz Ez a mű a világháború alatt született. szükségesnek tartottam. hogy ez nem könnyű feladat. különösen a típusokról és tudattalanról szóló fejezetben. hogy egy tudományosan még alakulóban lévő. A háború által felvetett nagy lelki problémák azonban nem szűnnek meg foglalkoztatni minden gondolkodásra és kutatásra hajlamos ember szívét és elméjét. Tekintetbe véve azt a tényt. hogy az effajta írásnak sohasem lehet célja a meggondolások s a bizonyítás egyes részleteibe való behatolás. vagy önkényesnek tűnhet: de kérem az olvasót.

Ezért nem mulaszthatom el. éppen ezért sok mindenre csak utalok. és egyet-mást meg sem említek. Küssnacht (Zürich). Ennek a könyvnek egyáltalán nem igénye csaknem átfogó tájékoztatást adni az analitikus pszichológia teljes területéről. amelyek különböző szerzők e szempontból jelentős munkáit tartalmazzák. azért szerény célját teljesíteni tudja továbbra is. hogy a kollektív tudattalan. Remélem. amelynek e könyv egyik fejezetét szenteltem. 1936 áprilisában A SZERZŐ .Előszó a negyedik kiadáshoz Egypár javítástól eltekintve a negyedik kiadás változatlanul jelenik meg. különös érdeklődésre talált. hogy az olvasó figyelmét felhívjam az Eranos-évkönyv (Rheinverlag) utolsó évfolyamaira. A közönség sokféle reakciója nyomán megállapítottam.

Azt hiszem. hogy a modern orvosi pszichológia nézeteinek még nagyon kevéssé sikerült az egyetemeken képviselt tudományba behatolniok. amelyek nemcsak elkápráztatni akarnak. mégis arra kérem az olvasót. hogy a mostani. ne várja e területen a mai pszichológiai ismeretek összes sarkalatos pontjainak többé-kevésbé teljes leírását. s ezt is csak egy bevezetés erejéig. Ez alkalomból sok elégtelen részt irthattam vagy javíthattam ki. hogy távoli. hanem a pszichológia-tankönyveket is. hogy meggyökerezzenek. amelybe kísérletképpen benyomulunk. Ebből az összehasonlításból mindenki felismerheti majd. mennyire igazolt Freud panasza pszichoanalízise “népszerűtlenség”-éről. Azoknak az új ideáknak. de sok tévedésre is alkalmat ad. változatlan kiadás óta hat év telt el. Bár igyekeztem a lehető legtöbb új szempontot beleágyazni szövegembe. Még áttekinthetetlen új világrész ez. nem túlzok. Így fogják a legegyenesebb úton felismerhetni az orvosi pszichológia helyét és jelentőségét. elszigetelt vártán állok. Alapos ismereteket csak a szakirodalom tanulmányozása és gyakorlati tapasztalatok révén szerezhetünk. bár a múlttal ellentétben akadt már néhány elismerésre méltó kivétel. sok feleslegest távolíthattam el. hogy ne csak az orvosi pszichológia és pszichopatológia fő műveit tanulmányozzák lelkiismeretesen. a pszichológiai újításoknak még többre. ezért szükségesnek láttam. E széles rétegeknek szánt írásomban az orvosi pszichológia és saját kutatási irányzatomnak csak egypár lényeges nézetét ismertetem. Küssnacht (Zürich). s csak kerülő utak árán találhatjuk meg a helyes csapást. A tudattalan pszichológiájához hasonlóan komplikált és nehéz anyag nemcsak új ismeretekre. rendesen legalább egy emberöltőre van szükségük. nyomatékosan kell kérnem. Azokat az olvasóimat.Előszó az ötödik kiadáshoz Az utolsó. 1942 áprilisában A SZERZŐ . akik e területen alapos ismereteket kívánnak szerezni. hiszen ezen a területen szinte mindenki tekintélynek képzeli magát. ha azt állítom. új kiadást alapos revízió alá vegyem. és az én érzésem.

alig ötven esztendővel ezelőtt. 1895. az orvosok pszichológiai előképzettsége igen gyenge lábon állt. 1905. a kollégák kinevették. aki dicsérően nyilatkozna a Föld gömbölyű voltának gondolatáról vagy tényéről. Vizsgáljuk meg közelebbről ezt az újfajta pszichológiát. Egypár szerző elismerőleg nyilatkozott róla. L’automatisme psychologique. fejezet A PSZICHOANALÍZIS Az orvosnak. s aztán nyugodtan folytatná a korong alakú föld leírását. hogy a neurotikus szimptóma “pszichogén”. Tudták azt is. s az egyetemeken tanított pszichológia vagy filozófia volt. holott ezek. Az ő tanítása a neurózisok gyakorlati kezeléséből indult ki. pl. tehát logikusan lelki kezelésre szorul. Különös színjáték ez. el kell mondanunk egyet és mást ezen tanítás és az egyéb tudományok egymáshoz való viszonyáról. e tárggyal foglalkozó mű 6 gyenge visszhangra is alig talált. Itt az orvosnak pszichológusnak. 1900. levegő. 1935. Freudé a halhatatlan érdem. Névroses et idées fixes. Freud fordította le Bernheim könyvét. Körülbelül úgy jártak el. feltétlenül szüksége van pszichológiai ismeretekre. de legtöbbször egyáltalán nem hatnak. A pszichiátriai tankönyv csak elmebajok klinikai leírásával és rendszerezésével foglalkozott. amelyet ő pszichoanalízisnek nevezett el. Die Traumdeutung. Charcot párizsi iskolájából. melyben Anatole France mondása: “Les savants ne sont pas curieux” (A tudósok nem kíváncsiak) újra beigazolódik. a neurózisok szuggesztiós kezelését. Midőn Freud 1900-ban az álom első valódi lélektanát megírta 7 (előtte e téren a témához illő éjszakai sötétség uralkodott). azaz a lélekből ered. hiszen az ideges bántalmak. 1873. egyhangúlag szidalmazni kezdték. Mielőtt e tan lényegének megismertetésébe kezdenénk. Janet3 megkezdte korszakalkotó kutatásait a neurotikus állapotok pszichológiájára vonatkozólag. hogy a neurózisok pszichológiájának alapjait lefektette. ha betegein segíteni akar. villamosság stb. a Salpetrièreből indult ki az első kezdeményezés a neurózisok pszichoterápiájára: P. lelki eredetű. német kiadás: S. messze a tudomány határain túl. az úgynevezett “idegorvosnak”. (Álomfejtés. kísérleti pszichológia. és méghozzá a lélek legmagasabb és legösszetettebb funkciói. 1985) Drei Abhandlungen zur Sexualtheorie. vagyis annak a metódusnak az alkalmazásából. legfeljebb átmenetileg. . Abban az időben még nem létezett a neurózisok és pszichózisok lélektana. 1898. Régebben. neveznek. vagy a Wilbelm Wundt2 által bevezetett ún. Die Suggestion und ihre Heilwirkung. Az első nagyobb. mint az olyan ember. holott a neurózisoknak egészen újszerű felfogását hozta. amit “idegességnek”. éppen a pszichiátria területén már felmérhetetlen jelentőségű megfigyeléseket tartalmaztak. Hideg víz. Nem utolsósorban a tudósok e felháborodott rohama tette a freudi pszichológiát szokatlanul széles körben ismertté. mindenesetre mindaz. Hiszen a betegnek épp a lelke szenved. 1866. és Nancyban Bernheim4 nagy sikerrel elevenítette fel Liébault-nak5 az ő idejében már elfelejtett kezdeményét. éspedig a nancyi 2 3 4 5 6 7 8 Grundzüge der physiologischen Psychologie. azaz az emberi lélek ismerőjének kell lennie. s amikor 1905 táján a szexualitás pszichológiáját kezdte megvilágítani8. 17 Breuer und Freud: Studien über Hysterie. 1889. S. hisztériának stb. s aztán a következő lapon folytatta a hisztériás esetek régi módon való taglalását. Freud következő munkái teljes részvétlenség mellett jelentek meg. fény. Már Charcot idejében tudták. amely döntő befolyással volt rá. amelyeket szinte már alig merünk az orvostudomány hatáskörébe utalni. Freud 1888 Du sommeil et des états analogues.1.

Egyszer. de mintha megbénult volna. mire a beteg anélkül. mintha a falról egy fekete kígyó közelednék a beteg felé. de eleinte sokáig csak részlegesen: mindent lát. olyan. hogy csak a beteg tudata nem lát és nem hall.) Igen különös dolgok kerültek így napvilágra. mely a szék támlájáról lógott le. hogy megharapja. hogy minden hisztérikus tünetet szuggesztív úton is elő lehet idézni. Nagyszámú hasonló tapasztalat eredményeképpen arra a következtetésre jutottak. ami emlékezés és fantázia formájában benne felszínre vetődött. bénaság. Janet kutatásai nyomán. “elaludt”. azaz pszichogén esetként kellett felfogni. nagyon intelligens nőbetege.iskola munkája nyomán. mint egy normális embernél. Érthető módon képzelmei legfőként ezzel az izgalmas korszakkal foglalkoztak. a zavarnak nem voltak szervi okai. hogy feltételeznünk kell: az éber emlékezet sohase lett volna képes ilyen plasztikus és pontos reprodukálásra.) El akarta érni az állatot. mert Bécsből egy sebészt vártak. jobb karját a szék támlájára fektetve. A rendszeres vakság különböző formái hasonló jelenségeket mutatnak fel. Ezen időszak emlékképei homályállapotban fotografikus hűséggel kerültek újra napvilágra. a hisztérikus kihagyásos jelenségek pszichomechanikai feltételeit (anesztézia. tehát hisztérikus. egy régi bécsi gyakorló orvosnak a nyolcvanas évek kezdetén tett felfedezésétől számíthatjuk. jobb karja. csak angolul (ún. gyengeség. a legkisebb részletekig menő pontossággal. az éneket megváltozott hangnemben folytatta. és úgy látta. Egy nő hisztérikus bántalmak következtében teljesen elvesztette a hallását. amely mindig közvetlenül a szervek működését akadályozza. A hisztéria szimptomatológiája tele van anatómiai lehetetlenségekkel. a pszichikus okozati összefüggések teljesen ismeretlenek voltak. anesztéziás és paretikus (érzéketlen és béna) volt. és halkan kísérte: egyik versszakról a másikra való átmenet közben megváltoztatta hirtelen a hangnemet. A kezelés során visszanyeri látóképességét. és időnként “abszenciái” (tudatkihagyásai) vagy homályállapotai voltak. Breuer megfigyelte. amennyiben anyanyelvén nem tudta kifejezni magát. Ez a tényállás szöges ellentétben áll a szervi zavar lényegével. hogy ha betegét mesterséges vagy spontán homályállapotban arról beszéltette. Tehát: hall is . holott a karműködés agylokalizációjában éppoly kevéssé volt zavar. mégis gyakran énekelt. Anyja egy időre eltávozott. Környezetében minden embert fej nélkül lát. akinek meg kellett volna operálnia édesatyját. Éber álom állapotába jutott. hogy a kígyót megbénult jobb karjával űzze el. A beteg maga ezt “talking cure”nak (beszélgető kúra) vagy tréfásan “chimney sweeping”-nek (kéményseprés) nevezte. hogy észrevette volna.meg nem is. hogy a ház mögötti mezőn valóban voltak kígyók. Éppígy ismerték. s így ezek adták a hallucináció anyagát. és így karja anesztéziáját és bénaságát asszociálta a kígyóhallucinációval. aki hisztériában szenvedett. Volt egy fiatal. emlékezetkiesés. A sok elbeszélés közül az egyik körülbelül így hangzott: Egy éjszaka szorongva és félve virrasztott az erősen lázas beteg ágyánál. miként ered a hisztérikus szimptóma a lélekből. Valószínűleg megpróbálta. mégpedig a következő tünetekkel: jobb karját spastikus (merev) bénaság érte. 9 Érzéketlenség. Az új pszichológia kezdeteit Breuer doktornak. paralízis és amnézia) 9. s amikor rápillantott. parézia. Ezt a megfigyelését a további kezelésben tervszerűen felhasználta. (Az emlékezőképesség beszűkült tudatállapotban való ilyen gyakori felfokozódását hiperamneziának nevezzük. E kitérés után forduljunk újra Breuer betege felé. az emberek fejét kivéve. Akkor e zavarok anatómiai elméletének megalkotásával próbálkoztak. Tehát: lát is . amikor a beteg éppen egy dalt énekelt. rendszeres aphasia). amelyek a leányt már régebben megijesztették. az érzék működése különben teljesen rendben van. és Anna (a páciens) egyedül ült a betegágy mellett. (Nagyon valószínű.meg nem is. A páciensnő halálosan beteg édesatyja ápolása közben betegedett meg. beszédkészségét is elvesztette. . ujjai halálfejes kis kígyókká váltak. Azt azonban nem tudták. orvosa észrevétlenül a zongorához ült. Egy férfi teljes hisztérikus vakságban szenvedett. állapota utána egypár órára mindig megjavult.

A kocsis ostorát pattogtatta és káromkodott. hogy a trauma intenzitásának nincs önmagában való patogén (betegségokozó) értéke. sajnos nagyon gyakori a kimerítő betegápolás. A hisztéria területén akkor uralkodó. mint amit pl. aki eleinte Breuer munkatársa volt. a betegség minden bélyegét világosan magán viselő pillanatot egyáltalán átélhetett? Vajon a fárasztó betegápolás eredményezhet-e ilyesmit? Hiszen akkor hasonló eseteknek sokkal gyakrabban kellene előfordulniok. vagy hogy olyasvalami. a másikban a legnagyobb undort kelti: mint pl. macska stb.Midőn a látomás eltűnt. s ezért hajlamos az ember a tünet keletkezésében kauzális jelentőséget tulajdonítani nekik. Tudok egy fiatal hölgy esetéről. Breuer és Freud idézett könyvében egész sereg hasonló példát találunk. Ebből eredt az ún. s rohanni kezdett a lovak előtt. kígyó. alkalmas volt arra. hogy a százféle hisztérikus tünet közül egyetlenegy sem a véletlen eredménye. Gyakran láthatjuk. míg végre egy angol gyermekversre bukkant. sajátos pszichikai diszpozícióra kell találnia. Angliából származó “nervous shock” elmélet. Itt elhagyta az ereje. hogy a hisztérikus tünet és (amennyiben tünetekből tevődik össze a betegség) maga a hisztéria lelki sérülésekből (traumákból) ered. E helyen meg kell elégednem ezzel az egy példával. amikor hátulról hirtelen egy lovas kocsi közeledett gyors ügetésben. Nagyon érthető. hogy nők nyugodtan segédkeztek a legvéresebb műtéteknél. Szerencsére a járókelők ezt meg tudták akadályozni. félelmükben és undorukban minden tagjuk remegni kezdett. de hiába: a nő végigfutott a hosszú utcán. bőséges bizonyítékokkal szolgált a felfedezéshez. utána egészen jól érezte magát. máris mélyebb és nehezebb problémák merültek fel. amelyeknek hatása tudattalanul éveken át eltarthat. E szörnyű pillanatoknak semmiféle következménye nem lett. béka. hanem mindig lelki események az okozói. Ez megfelelő körülmények között abban áll. amely azt tanítja. hogy az effajta jelenetek igen mély benyomást hagynak. amelyen át egy másik utcába menekülhetett. amelyet Charcot erélyesen pártolt. aki hirtelen rémület következtében súlyos hisztériában szenvedett. Az újfajta felfogás széles teret nyitott az empirikus munkának. és az ápolók idegzete rendszerint úgysem teljesen egészséges. s aztán ezen a nyelven tovább tudott gondolkozni és imádkozni. s a beteg valószínűleg így tért a teljes gyógyulás útjára. csakhogy ezúttal semmilyen nyelven nem tudott megszólalni. hogy ilyen. sőt még jobb kedvű volt. Breuer kezeltje átélt. amelyet a katonák éppen sortűzzel “tisztogattak”. Ebből szükségszerűen az következik. E problémára az orvosoknak van egy kitűnő válaszuk: “Az egyenlet ismeretlenje a hajlam (diszpozíció). Ugyanez a hölgy a szentpétervári véres január 22-én véletlenül egy olyan utcában volt. csak ha a páciens számára különös jelentőséggel bír. és éjfél felé több ismerőse kíséretében hazafelé tartott. ami az egyik embernek közömbös. nagyon tartós benyomást hagyhattak maguk után.” Az illető “hajlamos” effajta élményekre. traumatan. amely egy hídhoz vezetett. hogy a beteg a megrázkódtatásnak . félelmében imádkozni próbált. hogy a sokk egymagában nem okoz feltétlenül betegséget. ő azonban ijedtségtől lenyűgözve az út közepén maradt. mint rendesen. ő azonban a legnagyobb lelki nyugalommal és igen céltudatosan kiszemelt egy kaput. Körülötte holtak és sebesültek rogytak a földre. Bebizonyosodott. De mi az oka annak. kétségbeesésében a vízbe akart ugrani. Freud. Freud problémája azonban éppen ez volt: miben áll a hajlam? A kérdés ilyetén felvetése logikus módon a lelki trauma előzményeinek felkutatására vezetett. de ha egy macskához kellett nyúlniok. Kétségtelenül világos. Egy este társaságban volt. hanem hogy hatásossá legyen. hogy a nyomasztó szorongás ilyen percei. hogy izgalmas jelenetek egészen különbözőképpen hatnak az egyes résztvevőkre. egér. vagy akár kellemes is. s hogy a lovak alá ne kerüljön. Volt már olyan eset. A többiek kitértek előle. E jelenet közben lépett fel a bénulás és a beszédzavar: az eset előadása a zavarokat is megszüntette. Ez azt jelenti. Freud kutató szelleme azonban nem tudott hosszasan megállapodni a felszínnél. Hasonló magatartást nagyon gyakran megfigyelhetünk. hogy Breuer felfedezését megmagyarázza.

mintha ez az ő halálát vagy valamilyen más borzalmat jelentene. Egyelőre semmi mást nem találunk. hogy egy hasonló helyzetre való ártatlan utalás miért vált ki ilyen túlzott reakciót? Mind ez ideig csak annyit tudunk. és ápolásra szoruljon. Most a társaság után érdeklődünk. van egy gyermeke is. boldog. amikor a páciens a lovak előtt rohant. hétéves korában egy sétakocsizás alkalmával a lovak megbokrosodtak. Fel lehetne tételezni. hogy az ő számára valami különlegest jelent. s mint halljuk. Ha azelőtt többé-kevésbé Breuer traumatanának hatása alatt a neurózis okát a traumatikus élményben kereste. E barátnő férjnél van. hogy a lovak a páciens életében különleges szerepet játszottak. talán kerülővel célhoz jutunk. Hogy egy ilyen élmény nagyon mély nyomokat hagy. hogy ó is ugorjon le. hogy pl. Tehát újra visszatérünk ahhoz a különös pillanathoz. tekintettel a háziasszony távollétére. Ez valóban így is volt: kb. amely a hajlam rejtélyét megnyithatná. A kutatást azonban nem szabad feladni a felületes kérdezősködés negatív eredménye után. hogy boldogok lesznek. egy pillanatra úgy érezte. hogy ártalmatlan lovak rémítik halálra. A boldogságáról szóló közlést gyanakvással kell fogadnunk. s az után. Közismert. jót és rosszat. mintha ennek valami szörnyűséggel lenne kapcsolata. mikor ismerősei utolérték. a mennytől a pokolig ér. úgy bizonyosodott be. ha ez valóban igaz lenne. mindent. megtudtam. amelynek következtében e jelentéktelen eseményre ilyen kiszámíthatatlanul reagált. Más irányba terelve a kérdezősködést. Ha az egyenes út nem vezet eredményhez. amikor a nő a lódobogást meghallotta. E történet beteges különlegessége abban rejlik. a későbbi eltúlzott és nem helyénvaló reakció azonban érthetetlen marad előttünk. aki idegessége miatt hosszabb időre egy külföldi üdülőhelyre utazott. lovakkal kapcsolatban egyszer átélt már valamilyen veszedelmet. Maradjunk a felhozott példánál: azt értjük. A páciens diszpozíciója. hogy a “szerelem” igen tágítható fogalom. míg a lovak s a kocsi a mélybe zuhanva összezúzódtak. ahol a késői órán fedél alá vihették. hogy ideges legyen. hogy ezen az éjszakán még egy igen különös esemény játszódott le: a szíves házigazda rövidesen lángoló szerelmi vallomást tett. magasztosat és alantasat egyesít magában. hogy minden eddigi analizált esetben a traumatikus élmény mellett volt egy különösfajta zavar. E pontnál a beteg megszakította elbeszélését. Most tehát azt a kérdést kell felvetnünk: melyek a kocsijelenet különleges körülményei? A félelem akkor kezdődött. hogy azon az estén milyen alkalomból jöttek össze. és rákiáltott. A beteg makacs ellenállásának leküzdése után kiderült. ami. Ahogy gyűltek a tapasztalatok. ebben az esetben is fel kellene kutatni. valószínűleg semmi oka nem lenne arra. A hatékony momentum látszólag a lovaktól ered. nehéz és kínos helyzetet teremtett. mivel ez volt a legközelebb eső hely. Ez azonban még nem magyarázza meg. Az utolsó pillanatban mégis sikerült leugrania. Állítólag a nyilatkozat úgy hatott a páciensre. Hogy e rejtélyhez közelebb férkőzzünk.tudattalanul specifikus jelentőséget tulajdonít. Emlékezzünk vissza arra a felismerésre. Az eset patologikus oldalát egyelőre még homály fedi. de a kislány halálfélelmében alig tudta erre rászánni magát. és őrületes iramban egy szakadékos partú folyó felé rohantak. abban kellett álljon. vendéglátója házába vitték vissza. A beteg legjobb barátnőjének búcsúvacsorája volt ez. ezután teljesen elvesztette az ítélőképességét. hogy a pácienst. A kocsis leugrott. akit jövendőbelijének szemelt ki: szereti őt. Ezzel megtaláltuk azt a kulcsot. még további ismeretekre van szükségünk. E felismeréssel Freud felfogásában lényeges nézetváltozás következett be. és megpróbált más tárgyra térni. hogy a későbbi szimptómának előjátéka is volt a gyermekkorban. mint derült . hogy e tekintetben nem bukkanunk-e valami szokatlanra? Az ifjú hölgy ismer egy fiatalembert. hogy a traumatikus élmény mellett gyakran az erotika terén is találhatók zavarok. Itt kimerült állapotában nagy szívélyességgel fogadták. Nyilvánvalóan hirtelen valamilyen kellemetlen reminiszcencia merült fel emlékezetében. feszélyezett és zavart lett. amely az erotika területére tartozik. azt talán nem kell bizonyítani. és azt reméli. most a probléma súlypontját egészen más irányba tolta el.

Úgy tűnt neki. Sokatmondó mosollyal húzta a gyűrűt újra a leány ujjára e szavakkal: “Tudja. eltúlzott) reakció miképpen érinti a traumát. hogy visszakerülj a házába. megérezte a titkot. Gondolataiba merülten álmodozva játszott gyűrűjével. a barátnője. hogy bármiféle indíték tudatosult volna benne.-val. Ebben az időben a páciens egy nagyobb társadalmi összejövetelen vett részt. és kidobta a nyitott ablakon. vagy .-hez való viszonya s barátnője révén gyakran találkozott A. de hamarosan úgy érezte. s gyakori rosszullétei miatt sokszor otthon maradt. A. A páciens azonban e szenvedély mélységét nem engedte tudatossá válni. A ravaszság kétségtelen. E romantikus esemény szorosan egymáshoz kapcsolta őket. hogy az effajta benyomásokon túltegye magát. Mindkét férfi lehajolt érte: B. ami csak távolról is az ember élettani hivatására emlékeztette. s azt súgta neki: “Ma éjszaka egyedül lesz. akinek jelenléte olykor érthetetlen módon ingerelte és idegesítette. amely . akkori legjobb barátnőjének a férje volt. s elérte. mintha B. Mindkettő megnyerte tetszését. B. nyilván. B. Megcsókolta. ami ilyen korban a nőket rendesen mélyen foglalkoztatja. s a páciens között. elkezdett emberkerülővé válni.-hez sokkal jobban vonzódnék. hogy B. hogy a hosszú szerelmi históriát darabonként előássuk. Ez érthetően kínos pillanatot okozott. Ez a feltételezés mindenben beigazolódott. hogy ez mit jelent!” Ekkor a pácienst különös.” S valóban így is lett: különös viselkedése révén visszakerült a. Ennek következtében meghitt viszony szövődött B. csak annál inkább sürgette B. hogy A.-nek sikerült megtalálnia. A. A megelőző eseményekből azonban kiviláglik. hogy a trauma. nagy nehezen tudta csak megmenteni. úgyhogy röviddel később erősen lehangolva el is hagyta a leány a társaságot. hogy drámai előadásának motívumai a páciens számára a legkevésbé sem voltak tudatosak. E fiatal hölgy nagyon fiús gyerek volt. Az eredmény az lett. hogy a beteg nyári vakációját ugyanazon az üdülőhelyen töltse. valaminek történnie kell veled. E feltárás után mindenki hajlamos annak a feltételezésére. A következő hetek munkája volt. Hogy önmagának ürügyet találjon. Egy alkalommal csónakázni mentek. Úszni nem tudott.-vel való eljegyzését. amikor a nemi probléma a közelébe férkőzhetett volna. A másik útra irányuló tudattalan kényszer volt végül is az erősebb. A pubertás idején. hogy a körülmények ilyen láncolatát és annak működését csak ördögi ravaszság képes kigondolni. és kezeltetni magát. hogy B. kinevette a lányokat. házába. míg végül a következőképpen vázolható összkép állt elő. hogy tudattalanul minden e felé a cél felé irányult. ellenállhatatlan érzés rohanta meg.-vel való eljegyzését keresztülvigye. Ekkor ismerkedett meg közelebbről két férfival. mivel erősen hangsúlyoznom kell. s hirtelen kiesett a csónakból.-né ebben az időben már mind idegesebb lett. anélkül. A páciens pajkos és vidám volt. ennek legénybarátja. és idestova már eljegyzésüket tervezték. és naponta győzködte magát arról. mint A. Kevéssel azután az ún. hogy ebben az esetben is a traumán kívüli erotikus zavarról van szó. hogy a patologikus (azaz különleges. akik a köréje nőtt csipkebokrot végre áttörték. s a valóságtól távol eső fantáziavilágba menekült.-ék. míg a tudat azon igyekezett. E különös játék természetesen nem kerülhette el a női féltékenység éles tekintetét. gyűlölt és megvetett mindent.val kettesben sétálni. Búcsúvacsora közben a gonosz szellem megkörnyékezte betegünket.-né. és ebből azt tanultuk. A leánynak így többször alkalma nyílt A. ezzel növekedett idegessége. véletlen úgy akarta. Most visszatérhetünk kezdeti szempontunkhoz. reménykedést és várakozást. 24 éves koráig a sok apró kalandot. letépte a gyűrűt az ujjáról. Így kerülte el kb. és menekült mindenféle nőies foglalkozás elől. A.-be szerelmes.égből a villámcsapás. Egyéb tapasztalatok alapján feltételeztük azt. Ismerősei is jelen voltak. ahhoz a kérdéshez nevezetesen. amit akart. de a gyűrű hirtelen kicsúszott a kezéből.ezek elől elmeneküljön. Azonban az ilyen dolognak rendesen megelőző története is van. s félájultan emelte a csónakba. csak a vad játékokat szerette. mintha az események maguktól peregtek volna. erkölcsi értékelése azonban kérdéses. s az asztal alá esett.jobban mondva .-nénak külföldre kellett utaznia. A. mert már régen hozzászokott ahhoz.

Ezzel a trauma elveszti kizárólagos jelentőségét. Kivételt képeznek az igazi sokkneurózisok. hogy nem a trauma. Van más lehetősége is a neurózis keletkezésének. Ezzel az elavult traumaelméletet feladták. 10 Természetadta tág jelentésében. a “railway spine” stb. 11 . mert azzal a belátással. hogy a szerelem10 problémái és konfliktusai alapvető jelentőségűek az emberi életben. amely szerint a betegség okozója egy erotikus konfliktus. és amint azt a gondos kutatás ismételten kimutatja. nem több jó alkalomnál. Gyakran hallani a kérdést: miért éppen az erotikus konfliktus a neurózis oka. mintsem az egyén gondolná. Mindenféle felháborodott ellenvéleménnyel szemben az a helyzet.állítólag a betegség okozója. amelyben valamilyen addig tudattalan tartalom. s helyére egy sokkal mélyebb és átfogóbb felfogás lép. nevezetesen egy fontos erotikus konfliktus megnyilatkozhat. Az erotikus zavar lehet másod rendű. hogy ennek így kell lennie. a trauma elveszti kauzális jelentőségét11. hogy az erotika és zavarai a neurózis egyedüli forrása. sokkal nagyobb jelentőségűek. mint a gránátsokk. s miért nem valamilyen más konfliktus? Erre csak azt lehet felelhetni: senki sem állítja. és mélyebben rejlő okoktól meghatározott. Ezzel nem akarjuk azt mondani. de kiderül. hanem egy rejtett erotikus konfliktus a neurózis gyökere. amely nemcsak a szexualitást foglalja magában. hogy leggyakrabban így van.

így szeretném érzékelhetővé tenni. Ma például könnyű lenne megalkotni a neurózis politikai elméletét. Persze a konfliktus fordított is lehet: vannak olyan emberek. melyeknek a “szexuális kérdés” csak jelentéktelen előjátéka volt. amely a kulturális kényszerrel nehezen fér össze. Ennek szelleme nem kis mértékben járult hozzá ahhoz. de egyúttal az egész emberiségnek az egyénben megnyilvánuló konfliktusa is. hogy a tudat ki szeretne tartani erkölcsi ideálja mellett. A neurotikus ember. s hogy végül is ez idők politeista káoszából Mithrasz-kultusz és Krisztus aszkézist hirdető vallása született. egy közönséges erotikus konfliktussal össze nem hasonlítható. hogy bár a megbetegítő konfliktus személyes momentum. szorosan kapcsolódik a mindenkori korproblémákhoz. amelyek egymással szöges ellentétben vannak. amely szinte külön irodalmat teremtett. s amelyek egyike mindig tudattalan. amelyek a tudattalanból napvilágra törnek. ami az antik kultúra lényeges és jellemző alkotórészévé lett.2. mint az ösztönök. aki egyesíteni akarta magában a természetet és a kultúrát. s az uralkodó kultúrával éppúgy ellenkezésbe jutnak. a lényeg mindig ugyanaz marad. mint amennyire valójában az. s a páciens igazi szenvedélye rejtett marad. és tulajdonképpen nem más. mint az egyén sikertelen próbálkozása. Ez azonban nem változtat semmit azon az alapvető tényen. míg a tudattalan a saját (ellentett irányú) erkölcstelen ideálja felé törekszik. A kultúra kényszerébe szorított emberiséget időnként elelragadja ez a mámor: az ókor a dionüszoszi orgiák keletről előtörő hullámában élte ezt át. amely. A neurotikus ember csak egyik speciális esete a meghasonlott embernek. E meghasonlás oka a legtöbb embernél az. szelídítési eljárás. De hát senki sem független teljesen a korabeli áramlatoktól. legalább első pillantásra. E tétel megfogalmazása szándékosan igen általános. és ezeket jeleníti meg saját konfliktusában. s éppen ezért. Azóta a “szexuális kérdést” politikai és világnézeti kérdések erősen háttérbe szorították. Ebben a konkrét esetben legalábbis nem vitatható. s a legkisebb erőszakot sem . Ez az a fajta ember. A dionüszoszi szabadságmámor második hulláma a reneszánsz idején húzódott végig a nyugati emberiségen. A neurózis ti. hogy az ösztönös emberi természet újra meg újra nekiütközik a kultúra állította korlátoknak. hogy csak a látszatnak kell tudatosnak lennie. amelyet a szabadságra éhes állati természet időnkénti lázadása nélkül elképzelni sem lehet. Ebben a “mozgalomban” rejlett a pszichoanalízis csírája is. amelyet egyoldalú elméletalkotásában nem kis mértékben befolyásolt ez az irodalom. hogy ez tudatossá válna benne. hogy nem mindig állati eredetű ösztönéletünk az. A neurózis: meghasonlás. Ma már azt is tudjuk. aki szeretne tisztességesebb lenni. hogy a politikai csak előfutára egy még sokkal mélyebben szántó vallásos megrázkódtatásnak. akik látszólag tisztességtelenek. Ha ezt a tényt elméletileg igyekszünk megfogalmazni. sok abnormis elemet is tartalmaz. Mindenekelőtt feltűnő és szinte hihetetlen. mivel a mai embert főként politikai szenvedélyek izgatják. míg a tudat látóterét teljes egészében a látszat foglalta el. amit pedig a tudat szeretne letagadni. körülbelül a következő megállapításra jutunk: Minden neurózisban két tendencia nyilatkozik meg. anélkül. A magunk korát már nehezebb megítélni. itt azonban a kutatás a szexuális konfliktus kérdésével került szembe. hogy meghasonlik önmagával. fejezet AZ ERÓSZ-ELMÉLET Az előző fejezetben leírt felismeréssel a trauma kérdése váratlanul feleletet kapott. A kultúrprocesszus közismerten az emberben működő állati ösztönök egyre tökéletesebb megfékezése. Sőt valószínűleg kiderül még az is. amelyet az általános probléma egyéni megoldása irányában tett. hogy az igazi kapcsolat sötétben maradt. hogy a Krisztus előtti utolsó század számos szektájában és filozófiai iskolájában a sztoikus ideál az aszkézisig fejlődött. hanem sokszor új eszmék. Ezeknek a neve változhat. kora uralkodó áramlataiban sodródik. Az elmúlt félszázad által felvetett forradalmi kérdések sorában ott szerepelt a “szexuális kérdés”. hiszen általánosságban jellemzője a kultúrembernek. mint példánk mutatja.

végtelen fájdalmára. másrészt a terápia kérdésére. hogy most pedig már fel kellene kelni. amelyeket a kísérlet tipikus zavarai árulnak el13. s Freud éppen ezeket tartja az igazi álomképeknek. Alkalmilag még ma is élnek ezzel a módszerrel. hogy az “erotikus konfliktus” fogalmát világosabbá tegyük. és e módszer révén sarokkővé lett. Az álom. akivel szemben valamilyen titkos 12 13 Vö. rövidesen kiderül. Ma mint a tudattalan küldöttjét használjuk fel. lelkünknek ez az illékony és szerény terméke csak a legújabb időkben lett megvetés tárgya. Ez a módszer egzakt módon mutatja ki konfliktusok jelenlétét az érzelmi színezetű képzet úgynevezett komplexusaiban. Régebben nagyra becsült jövendőmondó.s ezt gondos összehasonlítással könnyen ki lehet mutatni . neki kell elárulnia azokat a titkokat. a keresett konfliktus. amint azt Freud elsőként kimutatta: az álomanalízis. amelyre visszaemlékezünk. hogy képzettársításai egy bizonyos irányban és bizonyos témák körül csoportosulnak. A konfliktus kínos és inkompatibilis része Freud szerint annyira fedett vagy feloldott az álom fogalmazásában. 1906-1910. Egy másik módszer a zürichi elmekórtani klinikáról indult ki: ez az ún. hogy anyja. Freud felfogása szerint a leányban él az a számára tudattalan. intő és vigasztalást hozó hírnök volt. hogy anyja. A legjelentősebb módszer azonban. bizonyos technikai szabályok figyelemben tartásával. Ha a mélyére nézünk. Ez a különös gondolatkomplexus. Eidg.und Staatswissenschaftliche Schriften. azonban a mai technikához képest ez kezdetleges és gyakran elégtelen. A pszichoanalízis technikájával kapcsolatban nyilvánvalóan az lesz az első kérdés: hogyan ismerhetjük meg a legrövidebb és egyben a legegyenesebb úton a páciens tudattalanában lefolyó eseményeket? Az eredeti módszer a hipnózis volt: vagy kikérdezték a pácienst hipnotikus koncentráció állapotában. a körülményektől függő variációban. igen kínos vágy. tudattalan vágyak is. akkor azonban ez is csak egy bűnös póz. Jung: Allgemeines zur Komplextheorie. “álomcenzúra” révén igen gondosan elrejti. De az álmoknak csak igen kis része ilyen egyszerű. ez azonban . Kultur. hogy már felkeltünk stb. amilyen az alvás közben érzett éhség. egy leány gyöngéden szereti az édesanyját. amelyet a kőművesek eldobtak. és olyan értelmezésre vezetnek. az ún. mint az erkölcsös emberek erkölcstelen természete. amelyek a tudat számára rejtve vannak. a háttérben ott áll a morális oldaluk. amelyeket legszívesebben nem vall be magának az ember. vagy pedig ugyanebben az állapotban szabadon engedték fantaziálni. mint pl. Ezek természetesen csak igen ritkán nyilvánvaló vágyak beteljesülései. az istenek küldöttje. asszociációs módszer 12. Pl. Az álomról elmondhatjuk. testi inger okozta álmokban. azt álmodja azonban egy alkalommal. 1934. s amely ellentétben áll a továbbalvás vágyával. Freud felfogása szerint homlokzat.) Tartoztunk ezzel az általánosabb jellegű kitéréssel. És ezt meg is teszi az álom. hogy az a tégla. egészen meglepő pontossággal. Freud szerint vannak az éber tudat képzeteivel összeegyeztethetetlen természetű. I-II. amelyet az álom mögött eleinte nem is mertünk volna sejteni. hanem ezt az ún. amelyben az álom minden szála egyesül.igen finom és legkisebb részletekre kiterjedő pontos kapcsolatban áll az álomhomlokzattal. A “manifeszt” álom. Most már áttérhetünk egyrészt a pszichoanalízis technikájára. amelyet egy kiadós ebéd álma elégít ki.teszik önmagukon. vagyis az az álomkép. Vannak kínos vágyak. Ha mármost. amelynek révén a patogén konfliktus felismerésére juthatunk. amely a ház belsejéről első látásra semmit sem árul el. . hogy vágyteljesülésről beszélhetünk. meghalt. egy bizonyos. Éppígy az a szorongató gondolat. ahhoz a vágyteljesítő álomképhez vezet. amely éppúgy a tudattalanba szorult. amelyeknek egyéni jelentőségük van. (A szélsőségeket általában ajánlatos kerülni: mindig az ellenkező véglet gyanúját ébresztik fel bennünk. az álmodót álma egyes részleteiről beszélni hagyjuk. Techn. Hochschule. Jung: Diagnostische Assoziationsstudien.

Az álmodó leányban kétségtelenül működik a vágy. tehát éppen a feltételezett tudattalan törekvés ellenkezőjét. Maga ez a tény. ez a tudattalan nyelvére fordítva annyit jelent. mint: meghalni. mint az alapját alkotó lustaság. a leány tudtán kívül. Egyáltalán nem is érti. hanem a tudattalan. amikor felmerült a probléma. hogy férjhez menjen. Mármost Freud feltételezi. miért kellene édesanyját eltávolítania. mint ahogyan egy gyilkosság ténye még nem bizonyít általánosan elterjedt konfliktuskeltő gyilkolási vágyat. amely ellen azonban a legerélyesebben tiltakozna. Azonban e csírák. hogy édesanyját eltávolítsa. hogy egy-egy incesztusvágy alkalmi előfordulása nem bizonyít általános incesztushajlamot. amiért a leány nem tudja rászánni magát a férjhez menésre. hogy a tudattalan egy bizonyos rétege mindazt tartalmazza. De tudjuk. Ha ugyanis közelről figyeljük egy neurózis fejlődését. még igen lényeges a különbség. A tudattalanban él az a . Ez a gondolat. ami reminiszcenciák és emlékezés terén elveszettnek számít. hogy erre tudatosan egyáltalán nem gondol. s amely elől a beteg kitért. A családban azonban az apa a férfi. vajon az illető tényleg illik-e hozzám? stb. hogy a sors által felvetett kérdést magával ne vinné a családba. s egy esetleges konfliktus. amelynél vágyteljesülésről látszólag szó sincs. aki férjhez szeretne menni. Hiszen ő sem a régi gyermek immár. hogy az incesztusra irányuló vágy primer.. hogy a túlzott aggodalom sokszor és jogosan éppen az ellenkezőjére irányuló vágy gyanúját kelti. és ez a tulajdonképpeni oka annak. rendszerint találunk egy kritikus pillanatot. és ott szükségszerűen infantilis módon kell kifejeznie magát. bárcsak mennél előbb hagyná el az árnyékvilágot. Emellett az ő számára a többi felsorolt ok igen keveset ér. “leszorult a tudattalanba”. Én ezzel a felfogással szemben már régen arra az álláspontra helyezkedtem. A manifeszt álom látszólag nem tartalmaz vágykielégülést.törekvés. Tudjuk. hogy egyfelől szívesen férjhez menne.az álmodó leány számára ebben az esetben még felderítendő okokból . amit az infantilis ösztöntörekvésekből a felnőtt életében nem lehetett felhasználni. Igazi konfliktusának nyitja azonban ott van. Az álmodó leány szerelmes atyjába. Nyugodtan mondhatjuk. mivel a tudattalan rendelkezésére álló anyag legnagyobb része infantilis reminiszcencia. (A kritikus olvasó mindenesetre joggal kérdezheti: vajon az álom által megjelenített aggodalom túlzott volt-e?) Ilyesfajta álom.kínos vágynak. ha a mama meghalt.? De azt már nem veszi észre. éppoly kevéssé. úgyhogy már nem tud visszakapaszkodni a papához és a mamához anélkül. engem veszel feleségül?” Ez az infantilis vágykifejezés a helyettesítője egy új keletű . ha el kell válni a mamától. Ennek az álomnak az esetében látszólag valami infantilis féltékenységről van szó. mutatja. hogy is lesz majd. ami tulajdonképpen minden neurózisban fellelhető. s így rá irányul. mivel szigorúan véve nem ő alkotta az álmot. Meg aztán otthon is egészen kellemes. Nem megyek odáig. ha rá akarnák bizonyítani. hogy anyját távolítsa el. Ez a kitérés pedig éppolyan természetes és bárhol tapasztalható reagálás.az álmodó leány számára meglepő . valamint egy ezen alapuló személyiséghasadás között. . A legkifogástalanabb gyermeknek is lehet ilyen rohama. az lesz tehát a benne adott megoldási kísérlet is. másfelől azonban nem tudja magát erre végleg elszánni: sose tudhatja az ember.ellenállást táplál. sőt tartalmazza mindazt. sokkal inkább félelmet vagy gondot. hogy ilyesmit álmodik. papa. amely tulajdonképpen igen egyszerűen így hangzik: “Ugye. a férfira vonatkozó vágy. és mi lesz. és végleg felnőtté és önállóvá kell lenni. ami a tudattalanból ered. Ezen a réven egy másodlagos incesztusintrika keletkezik. elsősorban infantilis jellegű: így ez a vágy is. hanem az. Ez azonban vérfertőzést (incesztust) jelent. hogy a házasság gondolata komolyan a közelébe férkőzött és megfészkelte magát benne. számtalan van: az álomban feldolgozott konfliktus tudattalan. amint mondják. vagy helyesebben az ennek megfelelő törekvés komolysága. A leányt természetesen nem lehet ezzel a szándékkal meggyanúsítani. Így tehát férfira vágyódva tér vissza. hogy a legnagyobb része mindannak.. s ezért szeretné az anyját félretenni az útból. hogy kétségbe vonnám minden bűn csírájának a létezését minden egyes egyénben.

gyávaság. és ezt a küzdelmet hívjuk neurózisnak. oda kell adnunk legkedvesebb illúziónkat is. Ha ez a konfliktus minden részletében világos. Vannak páciensek. Ha kellemetlen. ha az ember képtelen felismerni lénye másik oldalát. e munka folyamán sok értékes és elveszettnek hitt “darab” is újra napfényre kerül. másfelől fel akar szabadulni. melyeknek értelmét nem látja be. Tehát Freud szerint a szimptóma nem más. de ezúton meghasonlik önmagával: egyfelől el szeretné nyomni természetes törekvéseit. amelyek. s problémáinak égető voltát. amely több szempontból Szókratész technikájával hasonlítható össze. amely nehezen visel el önkényes korlátozásokat. Az analitikus módszer önmagában véve nemcsak a speciális freudi pszichoanalízis. átfogóbb életre kelhessen bennünk. hogy ez a gyermeki múlt egyik vágya. Mint már mondottuk. és a legnagyobb csodálkozásunkra azt látjuk.kényelemszeretet. mely sehogyan sem tud már beleilleszkedni a jelenkorba. éppen ezért a beteg nem tud vele vitatkozni. akik . szexuális momentumnak kiemelkedő jelentősége van. tudatos lenne. s inkább a tájára sem megyünk. ilyesmi csak akkor keletkezik. A neurotikus ember lelke gyermeki lélek. E teória szerint a tudat tendenciája ütközik az erkölcstelen. mivel tulajdonképpen a tudattalan ösztönök felett már nem képes rendelkezni: ezek a lélek tudatos részéből kiszorultak. amelyet a mai kor racionális áramlata oly mostohán kezelt. mivel engedelmeskedvén az antik misztikus mondatnak: “Add oda mindazt. tehát elnyomjuk. mint hogy mindazok számára. hogy az összezilált szálakat türelmes munkával szétfejtsük. A kétségtelenül meglévő és Freud által helyesen látott incesztusszimptomatológia számomra másodrendű. nehéz vagy veszélyes valami. amid van. ez azt jelenti. babonával szemben. hogy a patogén konfliktus keletkezésénél az erotikus. hogy mai kultúránk magaslatán ez a fajta lelki nevelés még szükségesnek mutatkozik . ámbár az analízis sokkal nagyobb mélységekig jut el. mégpedig morális indítóokokból.az a fajta nevelés. elviselhetetlen. igyekszik ugyan a morált elsajátítani. Freud mondása szerint az álomfejtés “via regia” (királyi út) a tudattalan felé. és a napvilág fertőtlenítő hatásának teszik ki. szebb. inkább beteges jelenségnek látszik. A dolgok ilyen állapotában nem is várhatunk mást. a morális meggyőződéssel heves összeütközésbe kerülnek. tudatlanság és tudatosítás hiánya. az álomfejtés vezet be a legmélyebb egyéni titkok közé. e kezelés eleinte kínzásszámba megy. lényegében számos álomelemzésből tevődik össze. látszólag mellékes részletekkel foglalkozik. tudattalan kívánsággal. hogy a látszólag legértelmetlenebb álom is jelentőséggel telített és tulajdonképpen csupa komoly és fontos dologról ad számot. Ez a felismerés valamivel több tiszteletet követel tőlünk az álmok jelentőségéről szóló ún. akik hamis képzeteket táplálnak magukról. amiért is a lélek orvosának és a nevelőjének kezében az álomanalízis felbecsülhetetlen értékű eszköz. ha tudatosakká lesznek. s a kezelés folyamán az álmok egymás után felszínre emelik a tudattalan tartalmát. félénkség. nem tudja megjavítani. A tudattalan vágy infantilis. vagy kívülről nézve annyira érthetetlen. Rendszerint régi igazságok kerülnek így napfényre a kezelés folyamán. attól rendesen vonakodunk. mint elnyomott vágyak teljesülése. ezért mindig némi ellenállást kell legyőznünk. s ezáltal oly nevetséges lesz. A kutatás freudi iránya azt igyekezett bebizonyítani. s érdekes kuriózum. nem tud vele megalkudni. ill. mielőtt komolyan nekiülnénk. valószínűleg sohasem lehetne neurotikus tünetek szülője. hogy legfeljebb csak csodálkozhatunk rajta. azonnal az álmodó legsajátabb titkainak közepében vagyunk. melyek aztán a lélek elnyomott részét szóhoz juttatják. s akkor lesz mit befogadnod!”. és önálló komplexusokká lettek. Csak ilyen feltétellel keletkeznek e szimptómák. Amint azonban megtaláltuk egy álom valódi értelme felé vezető utat. vagy lemondani róla. Számomra ezek az okok önmagukban bőven elegendők. amelyeket az analízisnek kell nagy ellenállás leküzdése árán újra engedelmességre szorítania. hogy valami mélyebb. Az álom sokszor olyan. a lélek árnyoldala teljesen kivonja magát a tudatos belátás alól.

hogy ezzel szemben más. hol itt. mely a valóság határait meghatározza. Ez úgy tünteti fel a dolgot.s ezt kell a freudi iskola híveinek emlékezetébe idézni -. hogy a pszichoanalízis tudatossá teszi az állati ösztönöket. indokolatlan ingerültség. hogy mindazt az erőszakot és méltatlanságot. felfedezzük.éppen azzal kérkednek. önmagukkal s környezetükkel való örökös kellemetlenkedés. Minden körülmények között előny ugyanis. Igaz. amit azonban hangosan csak a mindenkori ellenség mond ki. hanem maga a morális lényeg. Ha az erkölcstelen ember neurotikus. mintha úgyszólván csak túl erkölcsös emberek lennének. A képmutatás csökkenése s az önismeret növekedése csak jó hatással lehet embertársaink megítélése szempontjából. Az erkölcs ösztönös szabályozója minden cselekvésnek. Azt vetették a freudi pszichoanalízis szemére.végtére is a priori benne van mindannyiunkban. hogy ezúton megtanulja embertársát is jobban megérteni és szeretni. hogy a tisztességnek ezen csökevényei csak infantilis-tradicionális konvenciók. anélkül azonban. s a közismert ideges szimptómák egész hada. hisztérikus szeszélyek. ismeretlen eredetű bajok állják útjukat. föltétlenül védett kellene legyen mindenféle neurózissal szemben. hogy ez az árnyoldal nem is létezik a számukra. s e határok sokkal meggyőzőbbek. Természetesen. ma is uralkodik a törvénytelenség. amint a tapasztalat mutatja. mintha csupán a hivatalos morál tartaná vissza az emberiséget a féktelenségektől. hogy az emberek mily kevéssé bíznak a mai morális princípiumok hatékonyságában. erősítgetik. amely nélkül az emberi közösség együttélése lehetetlen volna. nem a törvény. Itt fel lehet vetni azt a nézetet. hanem a morál az emberi lélek funkciója. azonban nem azért . Ez természetesen fantasztikus és értelmetlen lenne. hogy az erkölcsöt nem kőtáblák formájában hozták le a Sínai-hegyről. Ott. ezen túl megszűnik hatóerejük. hogy felszabadítja a (szerencsére) elnyomott állati ösztönöket az emberben. A növekvő kultúrával sikerül mind nagyobb embertömegekre ugyanazt a morált kényszeríteni. . azaz az egymástól független társadalmak csoportjai közti szabad térben is érvényt szerezni. amiért is ki kell őket irtani. mint bárki más. sőt az állati csoportok együttélését is ez határozza meg. mint hajdanában. hogy világosan lássa saját természetének árnyoldalait. pedig sokkal hatékonyabb szabályozó a szükség. amelyek a természetes ösztönéletet szükségtelen béklyóba verték. hogy aztán odavesse nekik a gyeplőt. ideges bélhurut. E félelemből világosan kitűnik. A freudi elfojtástan mindenesetre azt a látszatot kelti. hanem éppen a legérzékenyebb pontokon. amelyet saját lelkünkre kényszerítünk. de nem látják. hol ott jelentkező fájdalmak. Ha viszont arra nevelik az egyént. Ezért találkozunk erkölcscsel az emberi közösség minden fokán. különben az elnyomott tartalmak más területen állnak gátlólag útjába. s kényszerítették rá a népre. nagyon is hajlamosak vagyunk tudniillik arra. akkor Nietzsche találó formulája szerint a “sápadt gonosztevő” képében jelenik meg előttünk. Ha ilyen embert analizálunk.mint ahogy egyesek magyarázzák -. Azt ugyanis sohasem szabad elfelejteni . mint az összes erkölcsi alapszabály együttvéve. E határokon túl már érvényes a régi igazság: “Homo homini lupus” (Ember embernek farkasa). hanem hogy elhelyezze és elrendezze őket egy értelmes egészben. Az erkölcsi törvények azonban mindig csak egy együtt élő emberi csoport határain belül érvényesek. éspedig nem a lényegtelen. A morált nem kívülről erőltetik ránk . hogy eddig sikerült volna az erkölcsi törvényeknek az egyes társadalmi határokon túl. ha valaki személyiségének teljes birtokában van. átvigyük embertársainkra is. Az “Ecrasez l’infâme!” elvével tehát a “tökéletes kiélés” elméleténél lyukadnánk ki. Az erkölcstelen ember. hogy nála egyszerűen az erkölcsöt fojtották el. a fegyelmezetlenség és a legvadabb erkölcstelenség. hogy nincs semmiféle konfliktusuk. aki ösztöneit szabadon kiéli. akik erkölcstelen ösztöneiket elnyomják. akkor remélhető. nem ez az eset. amely egyidős az emberiséggel. aki nem áll cselekedete magaslatán. s ezáltal beláthatatlan szerencsétlenség okozója lehet. Ez a fajta ember éppolyan neurotikus lehet.

hogy e meggyőződés következményeit levonva a korabeli erkölcsöt bátran megtámadta. vagy csak saját kárunkra diadalmaskodhatunk rajta. ezen a téren ugyanis a rendkívül komplikált valósághoz képest túlzottan differenciálatlan felfogás uralkodott. állati természetének része. túl sok kultúra beteg állatokat eredményez. Egyfelől az ember eredeti. sőt elköveti azt az elővigyázatlanságot. Még ma is a “mi?” bűvöl meg bennünket. Ebből következőleg a neurózis freudi szexuálteóriája igaz és valóságos princípiumra épül. Másfelől a szellem legmagasztosabb megnyilatkozásaival rokon. abból kár keletkezik. 119. (Vö. amely azt remélte. melyet ő libidónak nevez. de mindenesetre egyik legfontosabb aspektusa. Nem ez a teljes természetünk. a másiké ezzel szemben az összefüggések feloldása. s ez mindaddig így marad. Ez a gondolat eredetileg tanítványomtól. mindenképp elítélik. De az egyoldalúság és kizárólagosság hibájába esik. ill. A természeten való győzedelmeskedésnek azonban igen nagy az ára. idősebb korában maga Freud is elismerte. Túl sok állati eltorzítja a kultúrembert.A freudi szabály olyannyira meg van győződve a szexualitás alapvető.. mivel akkor még nem született meg a finoman árnyalt. s ennek révén a dolgok elpusztítása. legyőzhetünk és kizsákmányolhatunk. amit az erotika az ember számára jelent. műve 5. old. Ez a dilemma megmutatja mindazt a bizonytalanságot. mondja a bölcs Diotima Szókratésznek. sőt kizárólagos fontosságáról a neurózisok terén. ugyanígy ma a szexuális erkölcs terén még csak átalányszerű szexuális erkölccsel rendelkezünk. s megfeledkezünk a “hogyan?”-ról.. halálösztönt adta 15. Az első célja mind nagyobb egységek megalkotása. és köv. akár a másik hiányzik. Hátrahagyott írásaiban így ír erről: “Hosszas habozás és tétovázás után elhatároztuk. in: Psychologische Abhandlungen. és így a megtartás. 1. mint ahogy a középkor számára a pénzüzlet nem volt más. ha szellem és ösztön igaz összhangban állnak. nem vesszük tekintetbe a cselekvő embert. IV. hogy meg fogja oldani a világ rejtélyeit egy kémcsőben. éppúgy. hogy a megfoghatatlan erószt durva szexuálterminológiával próbálja megközelíteni. Az erotika alapjában véve nagyhatalom. Die Destruktion als Ursache des Werdens. A természetnek nem elvi nyilatkozatokra. 465. bármit mondjon is róla egy eljövendő törvényhozás. S. és erósznak. virágzásra azonban csak akkor jut.” 14 Jung: Sigmund Freud als kulturhistorische Erscheinung. vagy legalábbis olyan kiegyensúlyozatlan egyoldalúság. “Erósz hatalmas démon”. hanem türelemre és bölcs mérsékletre van szüksége. 1912. ellentétpárul a rombolási. tehát a kötődés.. füz. Ha egy lánynak törvénytelen gyermeke születik. amíg az embernek animális teste lesz.. és köv. fejezetében vezeti be. tapasztalati alapokon nyugvó pénzüzleti erkölcs. akár a természetet. hanem helyét csak egyfajta átalányerkölcs foglalta el.) Freud megemlíti e művet. dr. akár értékes emberek. amely könnyen csúszhat el a beteges felé. IV. amelyet. 15 . Az erotika mindig kétes dolog. akár pedig züllött alakok a szereplői. Spielreintól származik. Sosem győzhetjük le teljesen. Freud maga a rombolási ösztönt Jenseitr des Lustprinzips c. Később. Pedig egyáltalán nem ilyen egyszerű a dolog. vagy sem? A szerelem törvény által nem szentesített formája mindenképpen erkölcstelen az emberek szemében. hogy csak két alapvető ösztönt fogadunk el: erószt és a rombolási ösztönt. és uralkodik még ma is. hogy elmélete nem kiegyensúlyozott. Freud ebből a szempontból is tipikus képviselője a materialista kornak14. Ez kétségtelenül hasznos és szükséges volt. s mindig is az marad. tehát éppen ezért maga az ördög. Ezért halálösztönnek is nevezzük. és senki sem kíváncsi arra. megkívánt arany. old. Akár az egyik. mint a csillogó. Mint ahogy a korai középkorban a pénzüzletekkel való foglalkozás önmagában megvetendő dolog volt. mintha teljes aléltságban lenne. in: Jahrbuch für psychoanalytische und psychopathologische Forschungen. hogy voltaképpen tisztességes ember-e ez a leány.

Eléggé világos úgyis. . hogy e felfogás kérdéses voltára behatóbban kitérnék. kezdete és vége van. s hogy minden kezdet egyúttal a vég kezdete is. s hogy energia egyáltalán csak ellentétek közti feszültségekből keletkezhet.Megelégszem ennek a megemlítésével. hogy minden folyamat energetikus jelenség. Freud gondolata alapjában véve az az egyszerű tény. anélkül. hogy az életnek. mint minden folyamatnak.

Végül is nem bírta lenyelni álmai kísértő varangyos békáját. Sőt az ember még önmagának is vonakodik bevallani e konfliktust. különösképpen az ösztöneinek élő emberállattól. hogy az ember állati ösztönvilágát leggyökerében támadja meg. S hogy fejezte be életét? Úgy. ezért nem akarják elismerni. a heroizmus magaslati légkörében. Az emberi lélek árnyoldalának ezt a lehetőségét csak homályosan sejtjük. hogy “átugorják”.elkerülhetetlenül árnyékot vet. amely . hogy testünk van. azaz az ösztönnek feltétlenül alávetett. hihetetlennek tűnik. A haldoklóhoz így szólt Zarathustra: “A lelked hamarabb halott lesz. s ezzel magunkra vállaljuk azt a hatalmas dinamikát. Ó. Világos-e előttünk. egész életét az “Übermensch” eszméjének oltárán. kultúröntudatunk nemet mond. hogy e negatív oldal nélkül nem vagyunk egészek. s ha megtagadjuk e testet. hogy az embernek “árnyoldala” is van. mint a tested!” S a törpe azt mondja később Zarathustrának: “Ó.még ha bizonyos tekintetben egyoldalúan eltúlzott is -. Ettől akar bennünket a kereszténység aszketikus erkölcse megszabadítani. s e sejtelem miatt nem akarunk róla tudomást venni. olyan igazságot. fejezet A MÁSIK NÉZŐPONT: A HATALOMVÁGY Ennek az új lélektannak a problémáját mindeddig lényegében Freud szempontjából vizsgáltuk. e szavak születésekor. azé az emberé. már késő volt.míg végül is az agy megpattant az erőfeszítésben. amely a háttérből fenyeget. Nagyon sok ember számára ez ingerlő. hogy igent mondunk az ösztönnek. Annak az életét. ki kell elégítenie a bestia vérszomját. Ezért nem győzhet meg bennünket az ő élete a . mint egyénnek. ahogy Nietzsche maga jósolta Zarathustrá-jában: a kötéltáncos halálos. amely nemcsak apró gyöngeségekből és szépséghibákból áll. Igen. és mint ilyen. mert neki. nem akarva. alkalmasint őrjöngő szörnyeteggé torzul. az együttélés után kiáltó “magasabb rendű” embert visszakergetett a tudattalan barlangjába. magasra dobtad magad. Túlzottan undorodott az embertől. annak az embernek a gondolatáért. aki nem bírta ki. s a saját élete az élet tagadása volt. aki így tanított igent mondani az életre. s e magaslatot csak a leggondosabb diétával. Érthető módon az a pszichológiai irányzat . s állati lelke van. hanem valósággal démoni dinamikájú. intő bukása lett a sorsa. nevezetesen igen sok altató révén tudta csak elérni és megtartani . hanem lapos és élettelen lények. A zarathustrai oroszlán ordítása minden. Életigenlésről beszélt. E test azonban állat. aki ösztöneire hallgatva túljut önmagán is. akarva. Szörnyű az a gondolat. s a lélek keresztre feszítése megkezdődött a test halála előtt. amelyre talán büszkeségünk. Az egyes ember ritkán tud erről.3. élő rendszer. mint hajdan. nem vagyunk többé háromdimenziósak. amely pedig oly hihetetlenül igaz. Ha életét e szempontból vizsgáljuk. de még mélyebben bennünk valami igennel felel. még azon veszély árán is. De ha ez az ártatlan lény tömeget alkot. Kétségtelenül olyasvalamit láttunk itt meg. messze dobtad el a követ. rossz fogadtatásra talál. kritikailag kell szemügyre vennünk. minden egyed csak a monstrum testének apró sejtje lesz. kiválasztott klímában. sőt minden erejével táplálnia kell azt. Az árnyékoldal hozzánk tartozó voltának felismerése azt jelenti. bár kínosan tapasztalja jelenlétét. Egy sötét sejtelem azt mondja. de rád fog visszahullani!” Midőn elkiáltotta maga fölött az “Ecce homo”-t. ritka szenvedéllyel áldozta fel magát. Vakon küzdünk az eredendő bűn gyógyító dogmája ellen. sőt félelmet kelt bennük. amely az ember árnyoldalát helyezi előtérbe. nem tehet mást. Zarathustra. mit jelent: igent mondani az ösztönre? Nietzsche igen komolyan akarta és tanította ezt. de minden feldobott kőnek le kell esnie! Magad mondtad ki megköveztetésed ítéletét.mint a testek általában . hogy valahol vagy valamiképp kénytelen túllépni saját határait. hogy e tan hatását kutathassuk. hiszen arra kényszerít bennünket. sőt rémületet kelt. bölcsesség köve. azt kell mondani: Nietzsche az ösztönön túl élt. ellentmondásra készteti őket. Zarathustra. hogy szembenézzünk e probléma feneketlen mélyével.

nem más. hogy hasonló eset máshol nem fordult-e elő? Nietzsche pl. hogy jón és rosszon 6000 lábnyira van túl. de azt is csak ritkán. A szokatlan. legfeljebb a mindennapok közé lophatja be magát. Beteges egyéniség volt. számtalan köznapi szokást. hogy ösztöneit a gyakorlatban megtagadta? Ebbe ő aligha egyeznék bele. egy dekadens neurotikus balfogása. s a görcs neurózishoz. túl jón és rosszon. hogy mi a következménye a neurotikus egyoldalúságnak. akik a keresztény magatartás alapjait komolyan bírálják. úgy érzi. emberen túli nagysággá teszi. a “szőke bestia” lenyűgöző megnyilatkozása. amelyet az örökös hétköznap követ. A krónikussá lett heroizmus görcsben végződik. érvényesülést és tekintélyt az emberi nyájban. nevezetesen a hatalomvágyról (Wille zur Macht). Nietzsche nyilván erről az utóbbi ösztönről beszél. legfeljebb csak a pogány vallási formákba való visszaesés. úgy is mint filológus. a “köd és árnyék” ellenére is. Nietzsche e magasfeszült- . hogy ezt az egész rajongást egy fárasztó hegyi túra méreteire csökkenthetnők. Sőt bebizonyítaná minden különösebb nehézség nélkül -. Amint a patak a völgyet s a széles folyamot keresi. hogy ösztöneit a legmagasabb fokon élte. Másodszor nagy gonddal kell az után kutatni. hogy a hangulat hősi-isteni magasságokig való fokozását halálos biztonsággal fogja egy ugyanilyen mély hanyatlás követni. hogy milyen veszedelmeket rejt magában. nemz. szeretne életképes lenni Naumburgban és Baselban is. ilyesmi a világtörténelemben a legritkábban fordul elő. kérdezzük elámultan. Mindazok. az általa nyújtott védelemtől is megfosztják magukat. az élettan teljes félreértése. amelyek bizonyára megnyugtathatták volna. amelyet ez a pszichológia alapvetőnek tart. Ez a dionüszoszi mámor pillanata. vagy mindkettőhöz vezet. Harmadszor figyelembe kell venni. Azt azonban egészen elfelejtjük. másfelől. Nemcsak a fajfenntartásnak. De hát mi éltette. s csak ugyanaz az eseménysor kezdődhetne újból. Nietzsche esete egyfelől azt mutatja. ami heroikus és túlfeszített Nietzsche világ. vagy katasztrófához. Az ilyen ember elkerülhetetlenül kiszolgáltatja magát a benne lévő állati léleknek. hogy az emberi ösztönvilág őt éppen az emberkerülésbe. hogy a dionüszoszi élmény semmi más nem lehet. s egy magasabb emberi teljességre törekedett. Istenhez hasonló lénnyé. egypár nagyon jelentős ókori párhuzamot találhatott volna.és életszemléletében. az érzéki vágyak beteljesülése felé kerget. ha nem akarjuk. A szemlélő pszichológus ezt az állapotot “azonosulás az árnyékkal” néven ismeri. Ez ellen csak a józan önkritika segít: mindenekelőtt is nagyon valószínűtlen. nem éltette Nietzschét. mely a mit sem sejtőt soha nem ismert borzongás közben szállja meg. a teljes elmagányosodásba. A szexuálpszichológia minden híve könnyedén be fogja bizonyítani. ha túltesszük magunkat a kereszténységen. tehát alapjában véve ezzel semmi újat nem fedeztünk fel. annak az ösztönnek. e jelenség a tudattalannal való összeütközés e pillanataiban a legnagyobb szabályossággal következik be. Nietzsche kétségtelenül mélyen átélte az állati természet keresztény tagadását. a jó élet s az élvezetek. Mivel a “magasabb rendű” ember is szeretne aludni altató nélkül. ugyanúgy az élet is nemcsak hétköznapok közt folydogál. párosít. undorától védett világba vezette? Úgy képzeljük. ami ösztönszerű. hogy éppen egy világmegváltó igazságot fedeztünk volna fel. az ő számára csak a hatalomvágy kísérője: a freudi szexuálpszichológia szempontjából súlyos tévedés. hogy ez az ösztönöknek csak egyik lehetséges iránya. nőt kíván és utódokat. hogy mindaz. akár a nyárspolgárit is. a tömegen túli. ha nem az ösztön? Valóban szemére vethetjük-e Nietzschének. ti.tanításáról. amely a sík tájak felé törekszik. Azonban hogy lehet az. Negyedszer feltétlenül előre kell látnunk. sem jelentőségének. Így abba az előnyös helyzetbe kerülhetnénk. de mindent hétköznapivá is tesz. Minden egyéb. de ez nem ártott sem nagyságának. az állati életösztön. csak az “ösztön” félreismerésének és elnyomásának eredménye. Ez az ösztön. hogy katasztrófához vezessen. az önfenntartásnak is van ösztöne. A megszállottság hérosszá. hogy az ösztön éppen összefűz.

Paulus is lakozott. ami jelentéktelen. A rendellenesség az ember kizárólagos előjoga. Az eksztatikus ember azonban átugorja az élettörvényt. hogy egy olyan életet. a második részben pedig. ami őszinte. túlságosan is bő kifejtése mellett. A hatalomvágy minden bizonnyal ugyanolyan hatalmas démon. jó és rossz értelmében. míg az ösztön határtalan. hogy mit jelent az én és borzongató tudattalan világának elfogadása. gondolja. Nietzsche esete a következő kérdés elé állít bennünket: vajon az. s elégedetten indíthatjuk meg ellene a harcot. tiszta lenne a helyzet. E mély értelmű eszköz révén menekszik meg az ember a fausti katasztrófa elől. azért irigyelte tőle Parsifalt. Goethe a Faust első részében megmutatta. Mindaz. Az egész csírája nem erósz. ebből arra kellett következtetni. de a lelki betegségé is. mit jelent az ösztön igenlése. csalóka látszatnak nyilvánítjuk ki. felfogható-e másodlagos. érzi és kívánja. visszahúzódik. azzal a “másikkal”. s mindkét princípium egyenlő erejű. s amelyre Freud pszichológiája épült. aki ritka következetességgel élte át a természete alapját képező hatalmi ösztönt egészen a tragikus végig. mint az erósz. az azonban tudja. Kár nélkül csak egy bizonyos fokú kultúrát bír el az ember. Különösen átlátszó példa a már említett “Nietzsche contra Wagner. de ami még rosszabb: benne. aki ellenlábasáról. hogy az a “más” bennünk tulajdonképpen egy “másik”: egy másik ember. De pszichológiájában az “én-ösztön” csak tengődik a szexuális momentum bő. kicsinyes és gyáva bennünk. de másképp történt. hogy e másik ösztönt. a hatalomvágy azonban nem. hanem az én hatalma. Wagnerről így nyilatkozott: “Minden hamis benne. Ezzel a szörny a kezünk közé került. De ezzel az eksztázissal akár a kereszténység mellett is kitarthatott volna.és erre van egy kiváló eszköz: ilyenkor ugyanis felfedezzük.ségen fennakadt.” Honnan ez az előítélet? Wagner éppen annak az alapösztönnek a képviselője.Wagner vagy Nietzsche? . ami félelmetes és elitélendő bennünk. ezzel ugyanabba az igazságtalanságba esnénk. Saulusban. mivel az eksztatikus állat képtelenség. teszi. nem pedig vagylagos feltétel. már veszve van. nem tesz sem többet. Nem fogadható tehát el. sem ereje nincsen. amelyeknek néhány mintapéldányát megőrizte számunkra az erkölcstörténet. A kultúra és természet vég nélküli dilemmája alapjában a túl sok és a túl kevés kérdése. akit öntudata és szabad akarata alkalomadtán az állati természetbe kapaszkodó gyökereitől “contra naturam” is eloldozhat. Ez legkevésbé sem felelet az állati lélekre. Az állat követi élete törvényét. aki mindazt. nevezetesen a hatalomra való törekvés. Komédiás. ha eltúlozzák. s a természet szempontjából rendellenesen viselkedik. elmenekül ez elől . a hatalomvágyat ismeri-e. vagy csak valami másodlagos? Amennyiben az árnyékoldallal való konfliktus szexuális képzetek özönét szabadította volna el. és okosabb is óvakodni a másik megismerésétől. hogy legelkeseredettebb ellensége vagy azoknak egész csoportja sem ér fel azzal a leggonoszabb ellenféllel. Ki tört össze a kereszt előtt” . contra Paulus” stb. a szó teljes. hogy az erósz genuin lenne. a fausti konfliktus bűvkörébe lépett. mint Nietzsche. ami a tudat s az árnyékoldal összeütközése folytán megnyilvánult előtte. Ha a másik ösztönt is megismeri. aki “keblében lakik”. Bizonyos szempontból boldognak mondhatja magát az ember. Ezért viselte Nietzsche a szellem stigmáját. amidőn az a “másik” elültette benne az “Ecce homó”-t. akkor ezt az “én-ösztön” neve alatt találjuk. Valójában azonban az emberi természet elkeseredett és vég nélküli harc színhelye az én-elv és az ösztönelv között: az én csupa korlát. elnyomásos jelenségként? Vajon a hatalomvágy genuin-e. hogy nem az erósz. Ez a sajátság a kultúra elengedhetetlen alapfeltétele. amihez sem bátorsága. A mindennapi életben nyüzsögnek az ilyen példák. hanem a hatalomvágy volt elfojtva. mint Nietzschéé volt. Ebből keletkeznek aztán azok az idült allergiák. sem kevesebbet: akár jámbornak és engedelmesnek is nevezhetjük. Aki egész ember. éppoly régi és eredendő is. amely Nietzsche figyelmét elkerülte. Ha Freudnál az után kutatunk. át kellett élnie Saulusként a keresztre feszítést. eset. Véleményem szerint nincs tehát semmi alapunk azt feltételezni. azt elrejti vagy elleplezi. hogy csak az egyik ösztönről tud. Nietzschében egy Wagner lakozott.

lidércnyomásos álmok? Vad bikák. amelyet a leány sosem tudott elfelejteni. olyan tekintettel. hogy ne hagyja el soha. gonosz férfiak estek neki: Mi jut erről eszébe a betegnek? Egy olyan eset. Atyjához való viszonya e pillanattól megváltozott. amely kizárólagosan a hatatom princípiumára épült. Ekkor gyorsan szakított a fiatalemberrel. Adlernál a végcél által meghatározott elrendezés (arrangement). Kevéssel halála előtt magával vitte egyszer leányát Párizsba. és sokat utazott. Ártatlan flört fejlődött ebből. újra meg újra szeretné hallani. Alfred Adler 16 alapozott meg egy olyan nézetet a neurózis lényegéről. aki különösen jól játszott. még az őt kergető vadállatok tekintete is olyan. s a neurotikus szimptómák szinte teljesen eltűntek. amelyeket egy-két napos teljes rekedtség követett. nevezetesen: a hegyek közt volt egy üdülőhelyen. A freudi iskola ebben az esetben rögtön a kórkép belső.A sors úgy akarta. amikor felfedezte. Volt ott egy fiatal olasz is. Ebben az esetben sok minden kérdéses: mi pl. Lassanként ebből ideges asztma fejlődik. akinek boldogtalan 16 Über den nervösen Charakter (Az ideges jellemről). hogy ugyanazok a dolgok ellentétes megvilágításban tökéletesen különbözők. Nem kevéssé érdekes. Éjszakánként velőtrázó sikollyal ébred holmi lidércnyomásos álomból. Aztán rövidesen megnyugodott. férjébe kapaszkodik. Sokat teniszeztek. amiből következőleg anyjához nem fűzték bensőséges szálak. hogy a kórtörténet lefolyását áttekinthessük. A mostani szimptómák mögött olyan képzetek állnak. E tekintet üldözi őt még ma is álmaiban. hogy ő sokkal jobban megérti. A múltra lassanként a feledés fátyla borult. Vajon e tekintet tényleg csak az olasztól származik? Erről egy másik reminiszcencia tájékoztat bennünket: a páciens kb. Hogy az alapvető ellentétet mindjárt előlegezzem. amely rohamokban nappal is fellép. könyörög. Ezért kedvence is volt apjának.s ekkor ugyanazt a tekintetet látta. Amidőn atyja hirtelen haláláról hírt kapott. nem tud utána megnyugodni. Ez alkalommal “váratlanul” kitört az olasz temperamentum. Csak az olasz fiatalemberrel kapcsolatos kaland kavart fel benne olyasvalamit. E megmagyarázhatatlan valami éjjel-nappal üldözte akkoriban. szigorú kauzalitás következménye. amelyek elsőrendűen az olasszal kapcsolatos élményre utalnak. ugyanaz az állati tűz égett atyja szemében. s egy holdfényes estén sétálni mentek. vesztette el atyját egy szerencsétlenség következtében. mérges és szeszélyes. abban a pillanatban. ami Freudnál előzetes tények. hogy az vajon mit tesz . Itt olyasmi történt. 14 éves korában. A jelenlegi neurózis csak a második gyermek után kezdődött. s minden lehetséges szanatóriumot és gyógymódot kipróbált. Pár év múlva férjhez ment. egy kifestett nőszemély hallatlanul orcátlan módon közeledett hirtelen atyjához. Hol ingerlékeny volt. A lány ijedten pillantott az apjára. s egy időn keresztül. s esténként ügyesen gitározott. 1910. állapota gyorsan javult. . oroszlánok. minek folytán fuldoklási rohamokat kapott. Anyja nem értette meg atyját. hogy igen ideges volt. a szülei között igen kimért volt a viszony. hogy éppen Freud egyik első tanítványa. ki kell jelentenem. hol túlzott szeretet tört ki rajta. amely még lánykoréban történt vele. Vegyünk egy egyszerű példát: egy fiatalasszonyt beteges félelmek kezdenek gyötörni. Eközben a fiú “úgy nézett rá”. hogy férje egy másik nő iránt kezd érdeklődni. az anya szerepe? Az anyáról meg kell mondanunk. Miközben kimentek a színházból. ami hisztérikus nevetőgörcsben csúcsosodott ki. távolabbról azonban világosan atyjához kapcsolódnak. okozati összefüggése után kutat: mit tartalmaztak az első. de csak ha atyja otthon volt. a játékosok összeismerkedtek. a mit sem sejtő leány legnagyobb rémületére. s amint szokás. Ezek az adatok elégségesek ahhoz. tigrisek. Amennyire csak a beteg vissza tud emlékezni. ahol többek közt a Folies Bergères-t is meglátogatták. hogy tényleg szereti őt stb. határtalan fájdalom lett úrrá rajta. Neki is ideges asztmatikus és félelmi szimptómái voltak. majd ok nélkül sírógörcsöt kapott. hogy mindaz. Atyja nagyvilági ember volt. ami a leányban feldolgozhatatlan benyomást hagyott. sőt különösképpen izgató látni. amitől ő maga is megrémült. A beteg mindig úgy érezte. az asztalnál cigányútra ment a falat.

Az anya csalódása és neurózisba való visszahúzódása kiváló alkalmat nyújtott leányának arra. de a leány gyors mozdulattal csapta rá az ajtót. hogy egy ilyesfajta kijelentést a szeretet undorító leértékelésének. hogy a beteg végső fokon még ma sem tudott atyjától elszakadni.nem mintha annyira szerette volna az apját. (Mint ismeretes. amelyet anyja kapott (s amely a gyermek előtt nyilvánvalóan ismeretlen volt). amelyben ama titokteljes valamit felfedezte. egészen másként fest a dolog. amikor a feleség és anya szerepének teljességében már minden veszélyen túl érezte magát. s utána úgy fordulnak el szerelmük tárgyától. mint a csalódott és megcsúfolt szerelem kifejezései. Csak az olasszal való kalandja fenyegetett azzal.házassága már korán lehetőséget adott a kisleánynak. mindegy. E szimptómák könnyen megérthetők. Talán általában hajlik az ember arra. A szeretet és a simulékony viselkedés a hatalmi ösztön szempontjából közismerten kiváló eszközök a cél eléréséhez. hogy az alvilágot újra felszínre hívja. és sikerült is egészségesnek maradnia. sőt sikerült anyja fölébe kerekednie . mert mindig a következő útszakaszra gondolt. zavartnak s betegnek érezte magát. A leány szeretetre méltó. hogy az alanyt bár csak a legkisebb mértékben leigázza.) Midőn atyja meghalt. alkalmazkodó viselkedésével már gyermekkorában biztosítani tudta előnyös helyzetét atyjánál. Ha azonban ugyanezt a kórképet a “másik” ösztön. hogy a neurózis alapja és tartalma az atyához fűződő képzeletbeli infantilerotikus kapcsolat és a férje iránti szerelem közötti konfliktus. s nevetett. amelyeket nem tudunk teljesen “lenyelni”. E hódítás mögött természetesen az a képzet áll. hogy a másik elismerését kikényszerítsük. Szülei sikertelen házassága kiváló alkalom volt a gyermeki hatalomösztön megnyilatkozása számára. amely éppen ezért végtelenül ritka. a neurózis sárkánya csak akkor mászott elő. Az “egyéniség integritását” mindenesetre meg kell őrizni. s nézzünk körül a való világban. míg céljukat el nem érték. hanem mert a szeretet jó eszköz volt a fölülkerekedésre. mindjárt jobban lett. Az első neurotikus roham akkor jelentkezik. hogy megszerezze azt a helyet a családban. úgy ez a legnagyobb erények közé tartozik. Gyakran az erényesség is arra szolgál. hogy ő az igazán atyjához méltó nő. A környezetnek akár látszólagos kísérlete is. Ezért idézi fel azt az olasszal kapcsolatos élményt. “férfias tiltakozást” (männlicher Protest) vált ki Adler kifejezése szerint. valószínűleg ugyanazt. hogy az én minden körülmények között “fölül maradjon”. amelyet eredetileg anyjának kellett volna betöltenie. Atyja halálhírére bekövetkező nevetőgörcse beszédes bizonyítéka ennek. Az ember hajlamos arra. tudata halálosan megrendült. hatalmát kiterjessze. A tudattalan annak idején bizonyos fokig joggal nevetett. ha elment. a nyelvi metaforák gyakran utalnak hasonló fiziológiai jelenségekre. midőn a hegyről lefele ment. ezt a következő egészséges korszak teljesen bebizonyította. amely a neurózist tulajdonképpen kiváltotta.de gondolkozzunk egy pillanatra. hogy egyenes vagy kerülő úton. Ha atyja otthon volt. ha nem egyenesen rosszindulatú inszinuációnak tartson . Vajon egyet sem láttunk-e a számtalan ember közül. mintha sosem lett volna semmi közük hozzá? S végül: nem így jár-e el a természet maga is? “Céltalan” szerelem elképzelhető-e egyáltalán? Ha igen. ha a hegyre felkapaszkodott. különben . “árnyéka” azonban nevetett. amely ismert kísérőjelensége olyan erős affektusoknak. Sikerült neki a megelőző eseményeket a süllyesztőben eltüntetni. hasonlatosan Till Eulenspiegelhez. hogy fölülkerekedjék. Azt lehetne mondani. és addig hisznek is szerelmükben. hogy nem tartják egymást feltétlenül és minden körülmények között nélkülözhetetlennek. A fuldoklás azon a torokszorító érzésen alapszik. Ezek az emlékek természetesen újra megelevenedtek a férfival való azonos tapasztalattal kapcsolatban. aki szomorú volt. A hatalomvágy ugyanis azt követeli. A szexuálpszichológia erre azt mondja: a neurózis abban gyökerezik. hogy szerelme céljáról a lehető legkevesebbet gondolkozzék. mint az a számtalan férj és feleség. ugyanazt az élményt. amikor ez a képzet erős sérülést kap. amely atyjával kapcsolatban oly megrázóan hatott reá. akik még kölcsönösen rejtegetik az édes titkot. akik addig szeretnek. nevezetesen a hatalomvágy nézőpontjából szemléljük.

Hoffmann Az ördög elixírjé-ben. és így szólt: “Jól beszéltél. hogy a neurotikus tünetegyüttesek rafinált “arrangement”-ok is. s a nagy hűhó közepette fekszik az ártatlanul szenvedő beteg. Minden a legjobb úton haladt. Az egyik esetben az erósz és sorsa a lényeges és döntő tény. igazad van. Mikor az befejezte. és alkalmazta ismételten sikerrel. T. sem bájjal uralmunk alá hajtani nem tudunk. kérlelhetetlenül követik céljaikat. A nevetőgörcs hisztérikus volt. látom. de amelyet anyja már korábban felfedezett: a neurózis. ha atyja jelen volt. amikor rájött arra a tényre. hogy atyjának olyan oldala is van. amely fölött ő nem uralkodhatik. Az is igaz. a másik esetben pedig az . Ez le nem becsülhető különbség. mint Medardus fráterrel. Ez a betegség magyarázata a hatalompszichológia szempontjából. mint az egyszeri kádi. De. kérdezhetjük csodálkozva. Az ellentétes indulatok a pokolba kerültek. Az olaszt hamarosan félredobta. amelyek hihetetlen makacssággal és ravaszsággal. aki mindazt birtokolja.olyan felfedezésre juthatnánk. megtestesül. amit mi a legszívesebben szőnyeg alá sepernénk. és gonosz szándékkal felhalmozza. A neurózis célra irányul. A két álláspont közül melyiknek van hát igaza? E kérdés sok fejtörést okozhat.Nem kétséges. elősiető orvosok. Ezért már erényességből sem akarunk hallani a tudattalanról. azaz pszichogén szimptóma. E felülmúlhatatlan “arrangement”-t (hogy megmaradjunk Adler kifejezésénél) fedezte fel a gyermek. hogy egy egész ház fölött zsarnokoskodjunk. honnan és hogyan erednek bizonyos emberi erények. Elszabadulnak az együttérzés hullámai.” . aki előtt az egyik fél ügyvédje szónokolt. egy ijesztő. hogy utánozni kezdte anyja neurózisát. amely fölött már atyjánál sem uralkodott soha. neked is igazad van. azonnal az eredményes “arrangement”-hoz nyúlt.ekkor tehát végérvényesen felülkerekedett. E. látom. Az apa halálával mindez szükségtelenné vált. Ezzel a megállapítással Adler nagy szolgálatot tett. hogy ezzel mi mindent lehet “elérni”. nem pedig a tudatos énből. amidőn a leány nő voltát túlzottan hangsúlyozta. akinek még végtelenül hálásak is vagyunk. vagyis modern kifejezéssel. amit sem ésszel. ahol tudatos erényeink ellenpárjai már régen gyülekeznek. Fuldoklási és szívrohamok. szóval közvetett erőszakhoz. amely egyúttal azt is megmutatja. telefoncsengetés. valahol él egy testvérünk. a vér kötelékével hozzánk láncolt alteregónk. alapos vizsgálatok. ezt mondta a kádi: “Jól beszéltél. hogy mire is volt jó anyja neurózisa: ha ugyanis olyasmire találunk. mely saját szerelmünk értékét sokkal előnytelenebb fényben mutatná meg. súlyos diagnózisok. jól tudja. hosszadalmas kezelés. mint hajdanában. A két magyarázatot nem lehet könnyen összeegyeztetni. amely tudattalan motívumokból ered. a kádi megvakarta a füle tövét. mire szolgálhat a neurózis? Mi lehet az eredménye? Akinek közvetlen környezetében előfordult már egy határozottan neurotikus eset. s midőn az is befejezte. jelentős kiadások. a lány szerelmes lett. Így esett meg. most bukkant rá férje lelkének arra az oldalára. küldöncök futkosása. A. a tudattalanba. Az apa halálakor a páciens nevetőgörcsöt kapott . hogy nincs is tudattalan. mindenfajta görcs igen nagy hatást érnek el. hiszen tökéletesen ellentmondanak egymásnak. sőt egyenesen az erényes bölcsesség teteje azt állítani. Nincs is jobb módszer a neurózisnál.” Aztán a másik fél ügyvédje beszélt. amíg felsőbbrendűségét meg tudta őrizni. Amint azonban férje csak egy kis érdeklődést is mutatott valaki más iránt. még mindig van egy “arrangement. saját férfiasságára emlékeztetve egyidejűen. Betegünkön akkor törtek ki az első neurotikus rohamok. hogy a hatalomvágy egészen rendkívüli szerepet játszik az ember életében. Midőn megfelelő házassági lehetőség kínálkozott. Félek. amelyen alig tudjuk túltenni magunkat. borzadályt keltő ember: saját. zúgolódás nélkül fogadta el a feleség és anya sorsát. amelyet a leány eddig nem ismert. olyasmi. hogy az olvasó is úgy jár. S ekkor világosodott meg benne. mert most már végleg felülkerült. ha a “görcsöket” valahogy kibírta. Sajnos azonban mindnyájunkkal az történik. ragaszkodó szülők magasztos aggodalma.

.én hatalomvágya. akinek azonban az erósz a fontosabb. fellázadunk az első felfogás ellen. hogy fölülkerülhessünk. sosem fog tudni megbékülni az utóbbi felfogással. az utóbbiban a szerelem vagy szeretet csak eszköz arra. Ha az én hatalma áll közel szívünkhöz. Az első esetben az én mintegy az erósz függeléke.

hogy szülők. nevelők. Mi az oka azonban annak. a tárgyra irányuló vágy Adlernál is lényeges tényező. mint a gyönyör utáni vágy forrása és a “félelem helye”. A vágy értékét mindig sajátos tárgyaktól kapja. nem tévedek. amellyel szemben a tárgy (objektum) sajátossága és jelentősége teljesen eltűnik. mint Freud elmélete. amit ugyanaz az alany Adler számára jelent. hogy elvesszenek az ellentétes nézőpontok zűrzavarában. de mégis mekkora szemléletbeli különbség! Adler azt az alanyt hangsúlyozza. ha a két iskola hívei makacsul ragaszkodnak egyoldalúságukban is igaz elméleteikhez. amely biztosítja magát. kisgyermekkori kapcsolatunk mintájára. Mivel mindkét elmélet nagymértékben igaz. mindegy. hogy egy magát elnyomottnak és kisebb értékűnek érző alany “tiltakozással”. Mindkettő nyilvánvalóan azonos tapasztalatból indul ki. Ez is szembeszökően egyszerű. hogy mindkettő jelentős igazságok letéteményese. amelyek közül az egyiket Freud. Egy bizonyos módon értékelt tárgyat mindig kívánunk. Az alany alapjában véve csak vak gyönyör utáni vágyat érez. hogy Freud elé egészen más neurotikus esetek kerültek volna. Azt hiszem. és determináló ereje szinte kizárólagos. és ugyanannyit magyaráz meg. amelyben ezek mégis egységre juthatnak. az egyik nem zárhatja ki a másikat. mert mindkét kutató pszichológiai alkata a neurózisnak csak azt az oldalát láttatta meg velük. Freud számára legnagyobb jelentőségű a tárgy. hogy szinte fáj az embernek. “arrangement”-okkal és más célszerű “mesterfogásokkal” igyekszik a maga számára a felsőbbrendűség illúzióját biztosítani. Nem szabad az egyiket a másik kedvéért elvetni. hogy ég és föld különbség van az ő elképzelése szerinti alany és ama mindent meghatározó hatalom között. ha feltételezem. mint Adler elé. Freud pácienseit fontos tárgyakhoz való kapcsolatukban és függőségükben látja. E nézet alapját az alany (szubjektum) rendkívüli hangsúlyozása alkotja. Adler azt látja. Mindkét kutató természetesen az alanyt a tárgyhoz való viszonyában látja. és tulajdonképpen nem más. nem tagadhatjuk. szüleinkhez való. neuróziselméletében még sincs olyan elvi jelentősége. Nem csoda hát. Mint már hangsúlyoztuk. fejezet A BEÁLLÍTOTTSÁGI TÍPUS PROBLÉMÁJA Az előző fejezetekben ismertetett két elmélet összeegyeztethetetlen volta egy olyan magasabb rendű szempontot kíván. Freud ismeri az “én-ösztönöket”. De mindez igaz Adler teóriájáról is. Freud elmélete oly nyilvánvalóan egyszerű. az egyenes okozati kapcsolatban áll ezekkel az ősi hatalmakkal. vagyis tárgyukat látszólag megmagyarázzák. a másik pedig csak a másik oldalát látta meg? Miért hiszi mindkettő magáról. bármilyen jelentős befolyás vagy körülményváltozás következik be a páciens életében. bármilyen kényelmes megoldás lenne is ez. míg az alany meglepően jelentéktelen marad. mert ha a két elméletet részrehajlás nélkül vizsgáljuk. mint Freudnál. hogy egyedül ő a helyes felfogás letéteményese? Nyilván azért. alapvetően ellenkező szempontokat és elméleteket fejlesztenek belőle. hogy az egyik kutató az éremnek csak egyik. Emberileg érthető okokból nem szívesen adnának fel egy szép. Nem lehet feltételezni. hogy egy paradoxont kapjanak cserébe. vagy ami még rosszabb. helyzetek. de már ez a kifejezés maga is arra mutat. azaz a betegnek az orvoshoz való viszonya. kerek elméletet. hogy a szerelmi kapcsolat és egyéb. a másikat Adler tana ragadta meg.4. Csak mint elnyomó irányzatok hordozói jöhetnek számításba. amely sajátságaiknak megfelel. de mivel egyéni alkatuk folytán ugyanazt a dolgot különbözőképpen látják. Még a szexualitás is csak a “mesterfogások” között talál helyet. intézmények vagy más effajta dologgal szemben. s bármennyire ellentétesek is. elöljárók. vagy ellenállunk neki. a neurózisnak nyilvánvalóan két ellentétes aspektusa van. Az apa és az anya nagy szerepet játszanak. és . tekintélyek. ha valaki ellentétes állítással rést üt egységébe. Elmélete egyik alappillére az indulatátvitel fogalma.

könnyen köt új kapcsolatokat. melyre alább még visszatérünk. és végül sok megfigyelés és tapasztalat alapján két alapvető magatartás vagy beállítottság-típus megállapítására jutottam: ezek az introverzió és az extraverzió. E dilemma a következő kérdés elé állított: vajon van-e legalább két különböző embertípus. amelyek révén sokszor nagyon is 17 A típusprobléma kidolgozását Psychologische Typen c. kiad. hogy az emberi cselekvést az alany és a tárgy egyaránt meghatározzák. hogy nem végezhetek jó munkát. hanem a neurózis elméletét. vagy sem? Ha rövid időn belül nem alakul ki egy bizonyos természetes bizalmi kapcsolat. az emberi szellem két típusának ellentéte. Hosszasan foglalkoztam a kérdéssel. vajon az orvos és beteg között kialakulhat-e jó viszony. a tárgyaktól húzódozik. hogy azt a beteget. Freud viszont pusztán a tárgyat hangsúlyozza. a gondolkozásnak vagy az érzésnek az uralkodó volta. Sokféle variáció és kompenzáció lehetséges. aki minden helyzetben feltalálja magát. míg más esetekkel nem tud mit kezdeni. elmélkedésre hajlamos. a másik inkább önmaga iránt érdeklődik? És megmagyarázható-e ily módon. E megjegyzésekkel természetesen e két típusnak csak durva körvonalait adhatom 17. úgyhogy gyakran nem könnyű a típust megállapítani. amely bizonyos meghatározott tulajdonsága révén az alany kéjvágyát serkenti vagy akadályozza. és szívesen rejtőzik gyanakvó megfigyelés mögé. Az alaptípus gyakori kompenzációja rendszerint élettapasztalatokon alapul. Az utóbbi normális esetekben előzékeny. csak a vérmérséklet különbsége. Ilyen esetekben ugyanis bizonyos vagyok benne. s éppen a pszichoterapeuta igen jól teszi. aki ellenszenves volt számomra.a tudat egy meghatározott funkciójának. hogy az ő elméletük nem a normális ember lélektanának magyarázatát célozza. amely nem is indokolatlan. hogy az egyik fajta ember csak az egyik megoldást. a beteg jobban teszi. aminek következtében egészen eltérő eredményekre jutnak? Mint mondottuk. zárkózott embert eredményez. föléje próbál kerekedni. más orvoshoz küldjem.bármiféle tárggyal kerül szembe. (4.ez azonban sem az egyiknél. A változatok alapja . Túl nagy egyéni különbözőség vagy éppen összeférhetetlenség mértéktelen és fölösleges ellenállást szül. aki nagyon tartózkodó. ritkán jelentkezik tisztán. sem a másiknál nem fordult elő. Sosem féltem attól. A FreudAdler vita tulajdonképpen egyszerű paradigma. Akkor azonban Freudnak saját esetei egynéhányát Adler módszere szerint kellene kezelnie. hogy a sors olyan elővigyázatosan válogatná meg a betegeket. szemmel láthatóan nyílt és készséges lény. és gyakran gond nélkül és bizakodva merészkedik ismeretlen helyzetekbe. a másik viszont túlnyomóan a tárgyból vezeti le. amelyek közül az egyik inkább a tárgy. vagy természete tőlem távol esett. Adler pedig kénytelen lenne volt mestere szempontjait bizonyos esetekben komolyan figyelembe venni . A kezelés számára döntő fontosságú. hogy egy bizonyos csoport mindig csak egy bizonyos orvoshoz kerülne.) művemben találhatja az olvasó. ha ezeket sosem téveszti szem elől. Az első esetben nyilvánvalóan az alany. Már régen feltűnt nekem. éppen a beteg legsajátabb érdekében. amelyben az egyik a döntő befolyást túlnyomóan az alanyból. saját praxisomban és kartársaim gyakorlatában egyaránt. Mindenkinek megvannak az egyéni korlátai. E különbség nem lehet más. túltéve magát esetleg jogos aggályokon. Az első beállítottság normális esetekben habozó. az utóbbiban a tárgy a döntő. 1941. ami azután megadja az ember alapvető beállítottságának egyéni sajátosságát. míg a másik csak az ellenkezőt látja. és a különböző beállítottságú típusok speciális esete. Ezzel szemben mindkét kutató arra hivatkozik. . Egy közbülső nézet. a “common sense” (a józan ész) álláspontja szerint azt kell feltételeznünk. hogy bizonyos esetek kiválóan megfelelnek az egyikünknek. A tapasztalati valóságban e kétfajta beállítottság. pl.egyéni ingadozásoktól eltekintve . nem hihető az. ha más orvost választ. kissé mindig defenzívába szorul.

gondolkodás. mint a többi mérget. Ezek után mindenki “háromszoros jajt” fog kiáltani a felé a beteg felé. Ez a legnehezebb dolgok egyike. hogy úgy mondjuk. feloldani vagy redukálni. “helyi” alkalmazásra váró szer. akár meg is halhatott volna már régen. Persze hogy az erósz mindig és mindenütt jelen van. hol a másik fele lép előtérbe. Ezekre nem kellene alkalmazni. Egy jó orvos. és minden kritikának közös tulajdonsága. hogy egy nagyfeszültségű ideált. Az emberi lelket. nem lehet csak reduktív úton magyarázni. Csak félig értünk egy embert. E típusos különbségek közül előbb említett könyvemben nyolc csoportot írtam le18. tevékenység. amelyeket ő az emberi lélek beteges kinövéseinek tartott (alkalomadtán valóban az is). akár egészséges lélek általános áttekintésére egy reduktív elmélet önmagában elégtelen. 490. . vagy az. Más esetekben. ha azt tudjuk. hiszen mindkét elmélet az orvos fegyvertárából való gyógyító eszköz. Mindkét teória alkalmas arra. hogy tünetei innen vagy onnan erednek. hanem az is. Az egyes esetre alkalmazott adagolásban gyógyít. hogy egyéniségét nem lehet szabadjára engednie. s az életet nem magyarázza meg. áltudományos előítélet alapján. de a lélek nemcsak az egyik vagy a másik. és tulajdonképpen nem más. mindkét elmélet gyógyítóan romboló hatású. ha ugyanis ilyen dolgokra alkalmazzuk. biztos kézzel válasszuk el az értékes és megőrzendő részektől. Képesnek kell lennünk arra. csak orvos biztos keze alkalmazná. pl. hogy tudatos vagy tudattalan beállítottságával van-e dolgunk. hogy egy pszichologizáló orvos milyen felelőtlen balfogást követhet el valamilyen nyárspolgári. A lélek egészen rendkívüli ismerete szükséges ahhoz. de csak bajt okoz annak a kezében. E célból nem mellőzhetjük a két ismertetett elmélet bírálatát. de egy akár beteg. akár egészséges. akár beteg.. hogy felülemelkedjünk a Freud-Adlerellentéten. Szó nélkül mehetnénk el a két elmélet mellett. a személyiség disszociációja révén ugyanis hol az egyik. A két neuróziselmélet nem általánosan alkalmazható elmélet. érzés. Ha valaki egyszer alapos tapasztalatot akarna szerezni arról. Ezzel a felismeréssel született meg annak a szüksége. és tovább. ha a mát 18 Ez természetesen nem öleli fel az összes lehetséges típusokat. Ugyanezt akarta Nietzsche az eszmények destruktív bírálatával. mint ez. Lényegbe vágó típusos különbségek valóságos létezése tette lehetővé számomra. a heroikus álláspontot. a pátoszt vagy meggyőződést fájdalmas módon valamilyen banális realitásra vezessen vissza. Psychologische Typen. Vö.Nietzsche kifejezésével élve “kifinomultan érzékeli” az árnyalatokat. hogy mindazt. old. az emberi lélek igazi ismerője . akkor hasznos. neurotikus egyéneknél gyakran nem tudjuk. persze hogy a hatalomvágy áthatja a lélek minden zegzugát. Ugyanebből az okból kifolyólag oly nehéz neurotikus emberekkel együtt élni. hogy benne mi miből származott. vagy a különböző “pszichiátriai” írásokat Krisztus “esetéről”. hogy a két vitában álló neuróziselméletet mint tipikus ellentétek megnyilatkozását fogjam fel. mint csak. s zavarja ítéletünket. A különbségek további kritériumai: kor. csak kárt okoz. ami beteges és haszontalan. Igazságtalan lenne azt állítani. hanem mindkettőre egyaránt érvényes. aki ilyen “megértésre” talál. sőt szükséges valamit szétrombolni. Mindkettő oldó és reduktív hatású. Mindenre azt mondják: “nem vagy több. de ha építeni kellene. aki nem tud mérni és mérlegelni: ezek kritikai módszerek. ingerlékenység és fejlődési fok. hanem.” Megmagyarázzák a betegnek. ami beteges vagy káros. és olyan elméletet alkossunk.fájdalmas módon tanulja meg az ember. Mint élőt azonban nem fogtuk még fel. amit ezekből alkot. Típusalkotásom alapja a tudat négyféle tájékozódó funkciója: érzékelés. Ha csak erről volna szó. és egy lélek valóban beteg területeire alkalmazva. intuíció.. hogy ez a redukció adott esetben káros. ha mindkettőt. amely éles és kíméletlen késként vág ki mindent. hogy e marószereket sikerrel tudjuk használni. akkor csak elő kell vennie Moebius írását Nietzschéről. mert az élet nemcsak tegnapból áll. nem. hogy ha szabad. vagy akár mindkettő. amely nemcsak az egyikre vagy a másikra. vagy alkotni fog.

Az életnek holnapja is van. A neurotikus szimptómák ugyanis nemcsak egyszer volt okok következményei. de csak haszontalan és káros energiamegnyilvánulásokat közvetít. míg azt tartották. aki hasznosságát és létjogosultságát egy neurózisnak köszönhette. E teóriák vagy . Ez érvényes minden pszichológiai életmegnyilvánulásra. ha ugyanis ez esetben “haszontalan férgek” helyett “ideges tüneteket” olvasunk. hogy ezt az alacsony értékű formát feloldja. mily sokat köszönhet betegségének. hanem indifferens. különösen. amelynek révén az energia kibontakozhat. hogy az energia azonos a nemi mozgatóerővel. amelyben értékes tulajdonságai kifejlődhettek. még a beteges tünetekre is. c. annak “szublimálásáról” beszéltek. Bármily buta is e gondolat természettudományi szempontból. másfelől értékes forma szükséges. Így tehát mind a kettő oldószernek bizonyult. hétköznapi esetben. Az “érték” lehetőség. Mindaddig. Másfelől viszont az energia nélküli puszta forma szintén indifferens. hogy kíméletlenül felfednek mindent. hiszen ez az emberiség leghaszontalanabb és legvisszataszítóbb lidércnyomása? Mire lehet jó . és olyan életre kényszerítette. ha ismereteinkben a tegnap volthoz hozzácsatlakozhat a holnap. amelyben az energia megnyilvánul. holott ezek mind elhaltak volna. Az olvasó most nyilván azt kérdi: ugyan mi lehet a neurózis értelme és értéke. aki pedig a butaság és a banális gondolat esküdt ellensége volt. sem rossz. feltételezve azt.hipotézisek feltárják előttünk a kórokozó momentum alkotórészeit. vagyis hogy az ember magát a türelem dicséretes erényében gyakorolhassa. igen okos lehet a pszichológia szempontjából nézve. akiknek életük értelme.jobban mondva . Ebben az esetben nagyon helyes a messzemenő redukció. amelyek zavaró voltuk miatt hívják fel magukra a figyelmet. Ezáltal szabad. míg az első esetben egyenesen káros. Mindeddig az a felfogás uralkodott. Vannak emberek. hogy a neurózis ilyenfajta jelentőségének lehetőségét bizonyos esetekben megengedje. amire a jó Isten a legyeket és a többi haszontalan férget teremtette. hogy ez az újra megszerzett energia a beteg tudatának rendelkezésére áll. Az olvasó talán hajlik arra. és nem káros. Maga Nietzsche. Gyakran láttam olyan embert. A két tárgyalt elmélet közös tulajdonsága. de indifferens energiákhoz jutunk. mint láttuk. 19 Über die Energetik der Seele. csak sötét foltjaival. amely megakadályozta abban. ami az egyén árnyoldalát képezi. A forma ad minőséget az energiának. Másoknál viszont épp fordítva áll a dolog. legvilágosabban a neurózisban megnyilvánuló jelentékeny energiákban láthatunk -. 1928. .de fűzzük gyorsan hozzá: félresikerült kísérletek. igazi jelentőségük tudattalanukban rejlik. mivel minden a formától függ. Amennyiben “értéktelen” oldalunk nyújt lehetőséget arra. nemegyszer elismerte. s tudatuk csak csábítást és zsákutcát tartalmaz a számukra. s a mát csak akkor értjük. azaz az egyéni fejlődés árnyékoldalának álláspontjáról. hanem kísérletek is az élet új szintézisére . annyiban ez is érték. A pszichikai energia 19 a neurózisban alacsonyrendű és nem értékesíthető formában nyilatkozik meg.amit pl. ha az esetet egy reduktív elmélet szempontjából nézzük. Az igazi érték létrejöttéhez egyfelől energia. Ennek megfelelően nem foglalkoznak egy ember értékeivel. az. ha ezt az embert a neurózis nem szorítja vasmarokkal a neki rendelt helyre. legyen az infantilis szexualitás vagy infantilis hatalomvágy. Például mi lehet a neurózis értéke az előbb említett asztma és hisztérikus félelem esetében? Megengedem: ennek az értéke nem kézenfekvő. de valószínűleg nem fogadja el a betegség ilyen átfogóan értelmes célszerűségét minden banális.az idegesség? Csak arra. könyvemre utalok e helyen. értékesek és értelmesek. nem hasznos. amelyek azonban ettől még nem kevésbé kísérletek. hogy döntő ostobaságokat kövessen el. Ezeknél más is a neurózis jelentősége. vagyis tetszése szerint alkalmazhatja. Belső és külső természetű akadályok következtében kifejlődésre nem jutott csírák. hogy az energia kifejlődésre jusson .tegnapra redukáljuk. Az energia önmagában ugyanis sem jó. Mindkét reduktív elmélet felfogása arra szolgál tehát.

Ha van egyáltalán megfontolás. amely képessé tenne bennünket arra. odaadásunkkal. amit annak idején erősen nehezményeztek. A szemmel látható hősiesség számára alig jut tér. és volt bátorságuk megtenni. azaz sorsdöntő elhatározásokhoz igazodik. 20 A szigorú okozati felfogásnak a modern fizika véget vetett. hogy a banális mindennapok türelmünkkel. amennyiben az ember egyáltalán képes arra. tehát megfontolásunk jellegétől függő. más szóval. Van ilyen életforma is. Ezért az értelem és az általa vezetett akarat nem vezet messze. Collected Papers on Analytical Psychology. De. hogy érzékenykedő alacsonyabbrendűségüket elfedje. Az orvosnak rendesen csak emberekkel s nem szabad elhatározásból lett héroszokkal van dolga. és XV. és túl sok lehetőséget rejt. akiknek állítólagos hősiessége infantilis dac egy nagyobbra hivatott sors ellen. legfeljebb csak apró útszakaszokra. nem mintha a hősiesség követelménye nem jutna a közelünkbe! Ellenkezőleg: éppen az a fájdalmas és terhes. vagyis hogy szintén racionális? Ellenkezőleg. hogy életének alig vagy csak rövid útszakaszokra tudna irányt jelölni. Ma már csak “statisztikai valószínűség” létezik. a másik fajta alkotja a túlnyomó többséget. amelyet mi természetszerűen kénytelenek vagyunk tagadni. old. sajnos többnyire olyanokkal. . E felfogásnak van bizonyos létalapja. Gyakorlatilag azonban a véletlen mindenütt megnyilatkozik. mégpedig oly szembetűnő. Akaratunk meggondolásunk által irányított funkció. tiszta vonal. aminek következtében tehát véletlen nem volt lehetséges20. 2. A hősies életmód feltétel nélküli. amelyeknél az egy bizonyos irányt elfogadó döntés bizonyos feltételek mellett érvényes a keserű végig. De súlyos hiba lenne bizonyos rendkívülien erős egyéniségek sorsa alapján saját sorsunkat is mindenáron akaratunk igájába hajtani. hogy életének határozott útvonalat tűzzön ki. jogosan tételezzük fel. Erről egyáltalán nem mondhatjuk. amelyen végig kell haladnia. annál biztosabbak lehetünk abban. a művészetben vagy valamilyen más. amennyire ember számára csak lehetséges? Akarattal kétségtelenül sok mindent el lehet érni. amely ne volna kauzális és szükségképpen feltételes viszonyban. Mennél jobban kiterjesztjük a racionálisan választott irányt. azaz ésszerűnek kellene lennie. de kétségtelenül sokkal ritkább. Az élet teljessége törvényszerű és nem törvényszerű. hogy élet és sors megegyezik az emberi értelemmel. X. véletlenben nyilatkozik meg. az ilyen eset ritka. amely egyúttal egészséges is lenne. mivel a priori nem tudunk olyan folyamatot elképzelni. Vö. kiad. racionális és irracionális. amelyeknek alázatosan és elismerésre váró hősies gesztusok nélkül kell megfelelni. kitartásunkkal és önfeláldozásunkkal szemben banális követelményeket állítanak. amelyek neurózist okoznak. E felfogás szerint a betegnek módja van arra. Nem csillog. nem pedig a “hősies”-re. hogy életünknek biztos irányt jelöljünk ki. Ki merné ezt az egyetlen lehetőséget előre meghatározni. hogy végső fokon az emberi értelem határain túl ered. E megállapítás mindenesetre a “szokásos” életformára vonatkozik. még ha ez minden emberi számítás szerint tévedés volt is. nem dicsérik. Már 1916-ban utaltam a kauzális felfogás pszichológiai érvényességének föltételes voltára. jótékony vagy hasznos tevékenységben felhasználni. mint a másik. De jól tudjuk. de ezek közül csak egy az ő igazi útjuk. Egy ilyen sors előtt csak meghajolhatunk. De bebizonyította-e valaki. ehhez azonban kívülről láthatatlan hősiesség szükséges. Ezek számára az élet iránya nem világos. azaz nem szexuális területen. ha nem teljesítjük őket. még ha annyira ismeri is saját jellemét. Ezek azok a követelmények. s mindennapi mezében örökké a rejtettséget keresi. A mindenható hétköznapok közt sajnos ritka az olyan rendkívüli jelenség. ennek racionálisnak. hogy kauzális filozófiánkat nyugodtan félretehetjük. mint mondottuk.hogy a páciens számára az analízis segítségével lehetővé válik a szexuális energiát “szublimálni”. hogy élet és sors irracionális. hogy nincs az az emberi előrelátás vagy életbölcsesség. és bebizonyítható lesz-e valaha is. már többen elhatározták életük döntő lépését. Az események irracionális volta az ún. vagy fontoskodás. Az ő számukra a sors kusza. hogy ezzel kizártuk az irracionális életlehetőséget. hogy ösztönerőit tetszése vagy hajlamai szerint szublimálja. 1920. Hogy ezeket elkerüljék. amely arra hivatott.

amelynek pedig éppannyi joga van a megnyilatkozáshoz. Kétségtelenül igen célszerű volt az ember számára, hogy egyáltalán irányt adhatott életének. Az értelem meghódítása az emberiség legnagyobb vívmánya; ezt teljes joggal állíthatjuk. De nem bizonyos az, hogy ennek minden körülmények között így kell folytatódni. Az első világháború szörnyű katasztrófája a legderűlátóbb kultúrnacionalisták számítását is vastagon keresztülhúzta. Így írt Ostwald 1913ban: “Az egész világ megegyezik abban, hogy a fegyveres béke mai állapota tarthatatlan, s egyre képtelenebbé válik. Az egyes népektől szörnyű áldozatokat követel, amelyek messze felülmúlják a kulturális kiadásokat, anélkül, hogy ezért bármiféle pozitív értéket kapnának cserébe. Ha az emberiség megtalálná az útját-módját annak, amellyel a fegyverkezést a háborúkra, amelyek soha nem fognak kitörni, és amely a nemzetek jelentékeny részét éppen legerősebb és legtermékenyebb korában köti le a katonai kiképzéssel, s amellyel a mai állapot számtalan egyéb visszásságát megszüntethetné, oly hatalmas energiát takaríthatna meg, hogy e pillanattól kezdve az emberiség a kulturális fejlődés elképzelhetetlen fokára hágna. A háború, valamint a személyes harc az akarati ellentét feloldási lehetőségei közül a legrégibb ugyan, de a legcélszerűtlenebb is, mivel a legnagyobb energiapazarlással jár együtt. A potenciális vagy aktuális háború kiküszöbölése megegyezik az energetikus imperatívusszal, s éppen ezért napjaink legfontosabb kultúrfeladata21. A sors ésszerűtlensége mást akart, mint holmi jóindulatú gondolkodók racionális meggyőződése, fel akarta használni a felhalmozott fegyvereket és katonákat - sőt még ennél is többet akart, borzalmas, őrületes pusztítást kívánt, példátlan tömegmészárlást, amelyből az emberiség talán le fogja vonni azt a következtetést, hogy a racionális szándék mégis csak egyik oldala a sorsformálásunknak. Amit az emberiségről általában el kell mondanunk, ráillik az egyes emberre is: hiszen az egész emberiséget egyesek alkotják. Az emberiség pszichológiája azonos az egyes ember lélektanával. A világháborúban a civilizáció ésszerű szándékával való szörnyű leszámolást értük meg. Amit az egyes embernél “akaratnak” nevezünk, nemzeteknél “imperializmusnak” hívjuk: mert az akarat a sors fölötti hatalom megnyilatkozása, azaz a véletlen kikapcsolása. A civilizáció racionális, akarat és szándék révén keresztülvitt “célszerű” szublimálása a szabad energiáknak. Az egyes embernél ugyanerről van szó. És valamint az általános kultúrorganizáció gondolatát ez a háború szörnyű módon helyesbítette, ugyanúgy az egyes embernek is gyakran kell tapasztalnia saját életében, hogy az ún. “diszponálható” energiák egyáltalán nem diszponálhatók. Amerikában egyszer egy kb. 45 éves üzletembert kezeltem, akinek az esete szépen illusztrálja az előbb említetteket. Tipikus amerikai self-made manről van szó, aki egészen alulról küzdötte fel magát. Szerencsés ember volt, és sikerült egy nagy jelentőségű üzleti vállalkozást alapítania, sőt sikerült ezt úgy megszerveznie, hogy immár nyugalomba vonulásra gondolhatott. Két évvel azelőtt, hogy elém került volna, le is köszönt. Mindaddig csak az üzletnek élt, arra összpontosította minden energiáját, a sikeres amerikai üzletemberre jellemző hihetetlen intenzitással és egyoldalúsággal. Vásárolt magának egy pompás vidéki kastélyt, s úgy képzelte, hogy itt fog “élni” “élet”-en lovakat, autókat, golfozást, teniszezést, “party”-kat értett. De előre ivott a medve bőrére. A “diszponálható” energiákat e csábító lehetőségek nem vonzották, s makacsul ragaszkodtak valami egészen máshoz. Pár héttel az annyira áhított, boldog élet kezdete után furcsa, bizonytalan közérzetet észlelt magán, s néhány rákövetkező hét elegendő volt, hogy mértéktelen hipochondriába süllyedjen. Idegileg teljesen összeomlott. Ez az egészséges, ritka testi erejű, rendkívüli energiájú ember siránkozó gyerekké változott. Ez véget vetett az uraskodásnak is: félelemből félelembe esett, és hipochonder nyűgölő21

Die Philosophie der Werte, 1913. 312. old. és tovább.

déseivel majd halálra kínozta saját magát. Felkeresett egy híres specialistát, aki helyesen ismerte fel nyomban, hogy ennek az embernek kizárólag a munka hiányzik. Ezt a páciens is belátta, és visszatért előbbi elfoglaltságához. De - legnagyobb csalódására - most már az üzlet sem érdekelte. Sem türelem, sem elhatározás nem segített. Semmiféle módon nem lehetett energiáit az üzleti tevékenységre visszakényszeríteni. Állapota természetesen egyre romlott. Mindaz, ami azelőtt eleven, alkotó energia volt benne, most szörnyű pusztító erővel zúdult rá. Alkotó géniusza fellázadt ellene, s ahogy azelőtt nagy világcégeket hozott létre, most démona a hipochondria cselvetéseinek rafinált rendszerét dolgozta ki, amely őt szinte megsemmisítette. Midőn elém került, már kilátástalan erkölcsi roncs volt. Mégis megpróbáltam világossá tenni előtte, hogy ha ilyen hatalmas energiát el is tudunk vonni az üzlettől, a legfontosabb kérdés az, hogy mire fordítjuk? A legszebb lovak, a leggyorsabb autó és a legszórakoztatóbb “party” sem feltétlenül vonzók az energia számára, bár jó volna azt hinni, hogy az az ember, aki egész életét komoly munkában töltötte, jogosan fordul élete második felében az örömök felé. Ha a sors az emberi józanság után igazodnék, így is kellene lennie: előbb a munka, aztán a jól megérdemelt pihenés. De minden irracionálisan történik, s az energia neki tetsző esést kíván, különben egyszerűen feltorlódik, és rombolni kezd. Korábbi helyzetekre megy vissza, ebben az esetben egy 25 év előtti szifilitikus fertőzés emlékére. De ez csak az első lépcső volt az infantilis reminiszcenciák újraébredésére, amelyek a közbenső időben szinte teljesen eltűntek emlékezetéből. Szimptomatológiájának irányát anyjához való eredeti kapcsolata adta meg: ez is “arrangement” volt, hogy a (már régen halott) anya figyelmét és érdeklődését magára irányítsa. S még ez az állomás sem az utolsó: a neurózis célja az volt, hogy visszakényszerítse őt saját testébe, miután fiatalkora óta pusztán a feje után élt. Lényének egyik oldalát differenciálta, a másik azonban tompa, szinte csak fizikai állapotban maradt. E másik oldalra lett volna most szüksége, hogy élni tudjon. A hipochonder “depresszió” visszakényszerítette saját testébe, amelyen eddig mindig keresztülnézett. Ha követni tudta volna a depresszió és a hipochondriás illúzió útját, s az ebből az állapotból eredő fantáziákat tudatossá tehette volna, ez a szabadulás útjává lehetett volna számára. Természetesen érveim nem találtak visszhangra benne, de nem is vártam mást. Az ilyen előrehaladott esetet örökké lehet kezelni, de aligha lehet meggyógyítani. Ez az eset világosan mutatja, hogy nem áll módunkban a “szabad” energiákat önkényesen valamilyen racionálisan kiválasztott tárgyra átvinni. Ugyanez illik minden, látszólag szabad energiára, amelyet a meg nem felelő formákból való reduktív kioldással nyerünk. Ezt az energiát, mint mondottuk, a legjobb esetben is csak rövid időre használhatjuk fel belátásunk szerint. A legtöbb esetben azonban tiltakozik az ellen, hogy akár rövid időre is elfogadja az értelem által elébe szabott lehetőségeket. A pszichikus energia igen válogatós, és saját feltételeit akarja teljesíteni. Bármennyi energia lehet jelen, s mégsem tehetjük hasznossá mindaddig, míg nem sikerül a pszichikus energia lefolyásához nélkülözhetetlen esést létrehozni. Az esést biztosító szintkülönbség kérdése kiváltképp gyakorlati probléma, amely a legtöbb analitikus esetben fölmerül. Ha pl. bekövetkezik az az előnyös eset, hogy a szabad energia, az

ún. libidó22 értelmes tárgyat talál, úgy véljük, hogy ezt az átalakítást az akarat tudatos megfeszítésével értük el. Ez azonban tévedés, mert a legnagyobb erőfeszítés sem lett volna elegendő, ha nem lett volna ugyanakkor ebbe az irányba vezető lejtős energiameder. Hogy milyen fontos ez az esés, azt akkor látjuk leginkább, amikor egyfelől a legkétségbeesettebb erőfeszítéseket tesszük, másfelől a kiválasztott tárgy vagy a kívánt forma mindenki számára átlátszóan ésszerű, s az átalakítás mégsem sikerül, hanem egyszerűen megint csak újabb elfojtás keletkezik. Számomra eléggé világos, hogy az élet ösvénye a lejtő irányába vezet. Nincs energia ellentétek feszültsége nélkül; ezért kell megtalálni a tudat beállítottságával való ellentétet. Érdekes megfigyelni, hogy a neurózisteória történetében az ellentétek kiegyenlítése milyen szerepet játszott: Freud elmélete az erószt képviseli, Adler felfogása a hatalmat. A szeretet logikai ellentéte a gyűlölet, vagy Erósz ellentéte Phobosz (a félelem); lélektani szempontból azonban a hatalomvágy. Ahol a szeretet uralkodik, nincs hatalomigény, és ha a hatalomé a szó, a szeretet hiányzik. Az egyik a másik árnyéka: erósz álláspontjának kiegészítő ellentéte a hatalomra való törekvés, a hatalom hangsúlyozójának kiegészítője az erósz. A tudatos beállítottság egyoldalú álláspontjáról nézve az árnyék a személyiség egy alacsonyabb értékű része, amelyet ezért erős ellenállással elnyomunk. De az elnyomott személyiségrésznek tudatossá kell válnia, hogy az ellentétek közti feszültség létrejöhessen, amely nélkül minden fejlődés lehetetlen. A tudat bizonyos mértékig felül van, az árnyék alul; mivel minden, ami magas, a mélybe vágyik, s a forró hideget keres, a tudat is, esetleg anélkül, hogy sejtené, tudattalan ellentéte után kutat, különben stagnál, tehát elsivatagosodik és elfásul. Az életet csak az ellentét lobbantja lángra. Egyfelől az intellektuális logika, másfelől a pszichológiai előítéletnek teendő engedmény bírta rá Freudot arra, hogy az erósz ellentétét a pusztítás- és halálösztönben jelölje meg. Először is az erósz nem azonos az élettel. De akinek azonos, annak mindenesetre a halál jelenti az ellentétet. Másodszor mindenki a saját legmagasabb princípiuma ellentétének a destrukciót, a halált, röviden a Gonoszt minősíti. Senki sem tulajdonít neki pozitív hatalmat az élet felett; ezért fél tőle, s ezért kerüli el. Mint már említettük, többféle fő princípiuma van az életnek s a világnézetnek, s ennek megfelelően ugyanolyan sok különböző formája a kiegészítő ellentétnek. Fentebb két, véleményem szerint legfontosabb ellentéttípust emeltem ki, amelyeket introvertált és extravertált típusnak neveztem. Már William James-nek23 feltűnt e két típus jelentkezése; a gondolkodók között “tender minded” és “tough minded” néven különböztette meg őket. Ugyanígy fedezte fel Ostwald24 a nagy tudósok között a klasszikus és romantikus típust. Tipizáló gondolatommal nem állok tehát egyedül, hogy csak e két ismert nevet emeljem ki. Történeti kutatásaim
22

Azt hiszem, az olvasó már észrevette az eddig mondottakból, hogy én a Freud által bevezetett libidófogalmat, mely a gyakorlati nyelvhasználat számára igen megfelel, sokkal tágabb értelemben használom, mint ő. Az én számomra a libidó pszichikai energiát jelent, amely azonos értelmű a pszichikai tartalmak intenzitástöltésével. Freud a libidót, elméleti feltevésének megfelelően erósszal azonosítja, s különválasztja az általános pszichikai energiától. Így ír erről: “A libidó fogalmával egy mennyiségében változó erőt határoztunk meg, amellyel a nemi izgalom területén való folyamatokat és áttételeket mérhetjük. A libidót megkülönböztetjük az energiától, amely minden lelki folyamatnak általában alapja...” (Gesammelte Schriften. V. 92. old.) Más helyütt megemlíti Freud, hogy hiányzik a pusztítási ösztön számára “egy, a libidónak megfelelő kifejezés”. Mivel azonban az ún. pusztítási ösztön is energetikus jelenség, azt hiszem, egyszerűbb, ha a libidót a pszichikai intenzitások általános fogalmaként definiáljuk, tehát egyáltalán nem mint pszichikus energiát. Vö. ehhez: Wandlungen und Symbole der Libido (A libidó változásai) 3. kiad. 120. old. és tovább, valamint Energetik der Seele (A lélek energetikája) 9. old. és tovább. Pragmatism. 1911.

23

De ha a férfi már elég pénzt keresett. Ésszerűen úgy képzelnők. Amit általában normális embernek neveznek. Ami érték az egyikben. mely a két típus egymással való alapos megismerkedéséhez vezet. Valóban ez is a helyzet. hogy a nagy szellemtörténeti vitakérdések közül nem egy e két típus ellentétén alapul. Nem magától értetődő. ha az életlehetőségnek az elengedhetetlen minimuma megvan. A többé-kevésbé differenciált emberek legnagyobb része olyan életkörülményeket kíván. tehát állandó nehézségei vannak a külső világhoz való alkalmazkodásában. E vita folytatása napjainkig nyúlik. de hogy mindenki csak az egyiket fejlesztette alkalmazkodási funkcióvá magában. mielőtt cselekszik. amelyek a viszonylagos biztosított táplálékon és fekvőhelyen túl is adnak valamit. mert . vagy csak extravertált. és ily módon mindenféle konfliktus magától megszűnnék. vagy ha nagyobb örökség hullik az ölükbe. old. Ezek számára egy szimbiotikus kapcsolat megszakadása súlyos megrázkódtatás. Ha normális emberről van szó. Nem egy nyelven beszélnek. Rendesen előbb cselekszik. akkor könnyen arra a feltevésre jutunk. Ez természetesen lassítja cselekvését. Látja ugyan a tárgyat. Az egyik a meggondolást képviseli. Az extravertált ember viszont pozitív viszonyban van a dolgokkal.tudattalanul . aki bármilyen feltétel mellett meg tud élni. Mindaddig. azok szinte vonzzák őt. a legbizalmasabb területen folyik. és mégsem tudtak a megnyugtató célhoz eljutni. hogy egy ember sem pusztán introvertált. mivel tudatát állandóan az alanyra irányítja. Sokan azonban képtelenek erre: ezért nem túl sok a normális ember. míg a másik a kezdeményezőképességet és a gyakorlati cselekvést. s a közelmúltban spiritualizmus és materializmus ellentéteként nyilatkozott meg. mindenféle meggondolástól vagy habozástól mentesek. ismeretlen helyzet csábítja. hogy a konceptualizmus neve alatt legalább megpróbálta összeegyeztetni a két ellentétes álláspontot25. és csak azután gondolja át. 67. ezért lehetőleg távol marad tőle. . Valamint a szellemtörténet általában. 1910. Hadd 24 25 Grosse Manner. amíg az élet sokrétű külső feladataihoz való alkalmazkodás foglalja el őket. Így indul a súrlódások hosszú sorozata. de ez tudattalan a számára. nagyszerűen összeillenek. E harc vad és elkeseredett. s ha azt reméli. Minden új. megvalósíthatják az eszményi házasságot.mindketten kiegészítő párjukat keresik. hogy mindkét beállítottság lehetőség mindenki számára adva van. tele egymás lebecsülésével. Ha két ilyen különböző típusú ember összeházasodik. tulajdonképpen az eszményi ember. 1936. most egymás felé fordulnak. gyarlóság a másikban. jut idejük arra. amikor így érveltek. Psychologische Typen. Az introvertált embert reflexív természete arra kényszeríti. s az extravertáltnál az introverzió hasonló árnyékéletet él. szinte fejest ugrik bele. az egyes ember is részese e típusellentétnek. akkor is. hogy sohasem értették egymást. meg akarják ismerni egymást és felfedezik. E két típust szinte arra alkották. és tovább. ha csak egész halkan. hogy e két típus előszeretettel házasodik össze. hogy az egyik saját értéke tudatában nyugodtan elismerhetné a másik értékeit. amely a platóni és a megarai iskola közti különbségként jelentkezett. hogy egymással foglalkozzanak. de csak téves vagy gátló képzetei vannak róla. a skolasztikus filozófia örökölte. Ezek közül a legjelentősebb a nominalizmus és realizmus közti ellentét. hogy szimbiózisban (együttélés) éljenek. Ezért cselekedetei gyorsak. Sok esetet láttam. és Abélard-é a nagy érdem. az e kritikus átmeneti időt többé-kevésbé simán átvészeli. Félénksége és bizalmatlansága habozóvá teszi minden dologban. Normális ugyanis az az ember.folyamán láttam meg. hogy miért kell ennek így lennie. Eddig egymásnak vetett háttal védekeztek a nehézségek ellen. De ha meggondoljuk azt. hogy mindent alaposan meggondoljon. Az introvertáltban is él valamelyes extravertált beállítottság. hogy az introvertáltnál az extraverzió valahol a háttérben fejletlen állapotban szunnyad. mintha a tárgy valamilyen veszélyes hatalom lenne. és ezzel az élet külső nehézségeit kikapcsolhatják. s ilyenfajta szerencsés karakterkeverék a legritkább esetben fordul elő. Gondos kutatás nyomán kiderült. hogy valami ismeretlent tapasztalhat.

ha valaki a számára természetadta beállítottságban van: a beállítottság ugyanis többé-kevésbé idomult a közösséghez. A tárgy negatívvá változik. Biztosan beengednek”. érvényesek a másikra is. De az introvertált extraverziója más. Az introvertált kétségei a felől. Ott a meggondolt (prométheikus) introvertált így szólt: “Meg kellene belülről nézni. Az extravertált kezdeményezése szintén érvényes az introvertált számára. aki önző érdekei miatt eltékozolja a gyönyörű tavaszi időt.” A cselekvő és később gondolkodó (epimétheikus) extravertált nyitotta meg az utat 26. és kérdéseit neki is feltehesse. a másikat saját negatív gondolatai. a kéziratok könyvtárra emlékeztetnek. büntetés. Az extravertált optimizmusa révén be is jutnak a kastélyba. “hogy egészen véletlenül felfedeztük ezt a csodálatos gyűjteményt” “Én borzasztóan unom magam”. Míg az egyik lelkesedése fokozódik. vad kutyák stb. Belemerül a kincsek szemlélésébe. hogy a lehető legtöbb tájékoztatást szerezze meg. Kéziratokat otthon is láthat az ember. Az introvertált visszatartja: “Talán tilos a bemenet”. hogy azonnal felkeresse. hogy a másik egy tapintatlan egoista. s mivel az eredmény szegényes. old. mivel beállítottságuk kiegészítette egymást. Ekkor következik be a fordulat. Az őrrel beszélgetésbe kezd. Míg vidám összhangban sétáltak együtt. Mi is történt hát? Vidám szimbiózisban vándoroltak mindketten. amelyekben egy régi kéziratgyűjteményt helyeztek el. Amikor az első megpillantotta a kéziratokat. amíg az egyik beállítottsága a másikét magába foglalta. sorsa már eldőlt. és hamarosan rosszkedvű szubjektuma fogságába jut. amit odakint sokkal jobban lehetne élvezni. s ő örömmel adta át magát neki. és elragadtatottan nyilatkozik róluk. a másik jókedve egyre alábbszáll: a kastély sivárnak tűnik a számára. Ezalatt az extravertált jókedve mind lejjebb száll. Az egyiket a tárgy bűvöli meg. az egyetem pedig tanulással és fenyegető vizsgákkal. hogy szabad-e bemenni. mint az introvertált introverziója. és az extravertált introverziója is más. Félénksége eltűnt. nem lehet innen elmozdítani. Ugyanez illik az 26 Vö. mert mindkettő természetadta sajátosságai szerint élt. a tárgy úrrá lett fölötte.” És most megfordul a típus: az introvertáltat. ezzel Spitteler Prometheus und Ehimetheus-ához irt magyarázatomat a Psychologische Typenben. Történetesen az introvertált fiatalember rajong ezekért: alighogy meglátja a kéziratokat. mint az extravertált extraverziója. Jól látjuk ezt például a kapu előtti beszélgetésben: mindkettő be akar jutni a kastélyba. A kastélyt belül átépítették. homályos képzetei támadnak fel benne. amelyben a kastélyba lépett. a tárgyak csábítóan csillognak számára. romantikus kalandnak nyoma sincs .világítom meg egy egyszerű példával. Így az egyik beállítottsága magába zárja a másikat. Lassanként komor fátyol ereszkedik az előbb oly érdekes és vonzó kastélyra. “Hát nem pompás”. 239. hogy soha többé nem indul útra egy extravertálttal. Pozitív magatartást tanúsítottak egymás iránt.és a kapu felé indul. és többé-kevésbé ez a helyzet. s rendőrség. Az extravertált és az introvertált szerepet cserélt. mindig is tudta. Ez bosszantja az elsőt. . és elhatározza magában. és ásítozni kezd. mintha egy csapásra átváltozott volna. hogy mire gondolok: két fiatalember kirándul. a könyvtár az egyetemmel asszociál. Az introvertált így szól: “Szeretném tudni. De csak addig egészítették ki egymást. és az extravertált elátkozza a percet is. s az ő képzetei vidám öreg kapus. válaszol a másik leplezetlen rosszkedvvel. aki borzongott a bemenetel gondolatára. vagy lovagias vendégszeretet. és arra gondol. nem zavarták egymást.csak egy múzeummá átépített kastély. Az extravertált így felel: “Azért megkérdezhetjük. Itt nincs derék kapus. a szakember után érdeklődik. kiált az introvertált. Félénksége eltűnt. Mindkettő szeretné látni a kastély belsejét. arca mindinkább elkomorul. A másik azonban állandóan növekvő ellenszenvet érez a tárggyal szemben. az egész csak egypár nagy terem.” Az extravertált így felel: “Gyerünk be” . Az utóbbi bosszankodik a másik mérge miatt. és az egész világ arculata szinte megváltozott. Egy szép kastélyhoz érnek. milyen lehet belülről. vendégszerető háziúr és esetleges romantikus kalandok körül csoportosulnak. míg a fatális kastély elé nem értek. és tovább.

Ezzel visszajutottunk ahhoz a mondathoz. Ugyanígy az extravertált sincs tekintettel a másikra attól a pillanattól kezdve. Szellemiségünk mai foka csak azt teszi lehetővé. amely lehetővé teszi. amelyet Goethe valaha diastolénak és systolénak nevezett. Ha ezt elértük. hogy ő fejlessze ki szimbiózisban. úgyhogy nem vagyunk többé önmagunk ura. hogy az igenlést tudatosan akarjuk. mint negatívak. hogy ezzel kapcsolatát veszélyeztetné. amikor a tárgy az introvertált alanyával szemben túlsúlyba kerül. és nem látja. hogy az extravertált önmagán emelkedjék felül. Az alanyból irányul a tárgyra. míg az extravertált beállítottsága a tárgyból az alany felé halad. e ritmust csak a legmagasabb fokú életművészet révén lehet elérni. de úgy látszik. lecsap ránk. csak a magasabb tudatosság felé vezető nehezebb út marad nyitva számunkra. már messze jutottunk. hogy a másik oldalt. old. . 646. és szubjektív képzeteire és hangulataira húzódott vissza. elmerül a tárgyban. Az érzékenység valamely meglévő kisebbrendűség tünete. mégis ez a cél. A kisebb értékű ellentétes funkciót pozitív élmények éppúgy felszínre hozhatják. hogy a tudatos cselekedetek a legkevésbé se zavarhassák a természet törvényeit. Ennek rossz következményei lehetnek: az extravertált ennek következtében elveszti a számára nélkülözhetetlen tárgykapcsolatokat. Ha valóban felszínre kerül. bár annak mindig az alany a kiindulópontja. s ez. A beteg gyakorlati kezelése sosem kezdődhet ezzel a problémával. hogy az élet teljes igenlését és tagadását szabad akarattal és teljes szándékkal átéljük. míg az extravertáltnál kisebb értékű introverzió lépett a szociális beállítottság helyére.introvertált beállítottságára. E kérdés szabály szerint az érett kor problémája. amelyből kiindultunk: ami az egyikben érték. a kisebb rendű funkciót hagyjuk szóhoz jutni. nemcsak két ember között. hogy az ellentétprobléma alapelvként benne rejlik magában az emberi természetben. A jellem kifejlődéséhez mégis igen szükséges. és nem tudunk pontosan különbséget tenni magunk és mások között. infantilis beállítottság összeütközéséből keletkezik. Mivel nem fejlődhetünk visszafelé az állati öntudatlanság irányába. vagy a tudatosságnak még sokkal magasabb fokára kell hágnunk. érzékenység követi. amelyet a meggondolás és habozás nem gátol örökösen. s az is. megbűvöl és behálóz bennünket. Harmonikus egymásutániságukban az élet ritmusát kellene megvalósítaniuk. Az eseményt a következőképpen fogalmazhatjuk meg: az introvertáltnál a tárgy hatására egy kisebb értékű extraverzió került előtérbe. egymással ellentétes beállítottságról vagy egymás ellen irányuló impulzusról van szó. A magasabb rendű funkció lényegét 27 autonómia jellemzi. amikor szükségünk lesz a másik funkcióra. különösképpen nem fiatal emberek esetében. önálló. a másikban gyarlóság. nem bízhatjuk huzamosabb ideig másra személyiségünk egyik részét. és ezt magához vonzza. előkészületlenül találhat bennünket. Abban a pillanatban. Fiatal emberek neurózisa rendesen a valóság ereje és valamely elégtelen. Vagy teljesen tudattalannak kellene lennünk ehhez. Megfeledkezik barátja jelenlétéről. hogy az introvertált olyan cselekvéshez jusson. beállítottsága elveszti szociális jellegét. Kétségtelenül emberfölötti ideál a tudatosságnak az a foka. nem zárja többé magába. s a tagadást legalább elviseljük. anélkül. hogy barátja mennyire unatkozik. az introvertált pedig szubjektumkapcsolatát. amelyet kauzálisan a tényleges szülőktől vagy szülőként megélt személyektől való abnormis 27 Lásd: Psychologische Typen. Az extraverzió és introverzió esetében nyilvánvalóan két természetes. mint az előbbi példa mutatja. Fordítva szintén mellőzhetetlen. Ezzel a meghasonlás és félreértés pszichológiai alapja adva van. hogy képesek lehessünk kívánni az ellentétes áramlatokat. de saját magunkkal is. bármikor bekövetkezhetik az a pillanat. hogy várakozásában csalódott. Az állandóan előrehaladó felismerési folyamat egyik további állomása az a belátás. és tovább.

” De ki az őbenne. ha a tudattalanban szunnyadó ellentétes funkciót kifejlődéshez segítjük. Ez a fejlődés azonban már nem az infantilis kötöttségek megoldásán. Ha a neurózis által lekötött ösztönerőket felszabadítjuk. azt látjuk. amelyre részben sajnálkozva. Még ez a belátás is negatív. Freud és Adler nézetei csak akkor mondanak ellent egymásnak. Ezekben az esetekben a terápia azonban akkor kezdődik igazán. aki ezt az útszakaszt. és megtanulta.függőség. Már eloldotta magát a talán régen halott szülőktől. mint megszokott kötelesség és az öregedés kétséges öröme. Itt nincs többé se apa. reményt és lehetőséget adunk életük még erősebb kiterjesztéséhez. mint az öregkor és minden illúzió vége. Természetesen ezekben az esetekben is ki lehet mutatni. amit illúzió formájában a világba s a tárgyakba kivetített. telve lehetőségekkel. Más azonban a probléma nyitja a felnőtt számára. hogy már ifjúságukban rendkívüli mértékben függtek szüleiktől. hogy szüleik képmását megfelelőbb pótfigurákra viszik át: az anyához tapadó érzést a feleségre. és olyan-amilyen házaséletet éljen addig az érett korban bekövetkező pillanatig. finálisan elégtelen fikciók. hogy a beteget pl. akikre nem vár más. férjében az apát kereste és megtalálta. akiket a jövő nem kecsegtet váratlan lehetőségekkel. talán már mindez mögötte van. amely a szülők szerepét folytatja. feleségében az anyát. hogy bajainak oka kívülről hatolt belé? Ez a rész a tudatos beállítottság ellenpárja. hogy minden lehetséges infantilis illúzió felmerült bennük. csak ennyit mond: “Belátom. Ilyen esetben Freud vagy Adler redukciója valóban helyén van. aki szemben áll vele? Mi személyiségének az a titokzatos része. vagy súlyosodik olyan mértékben. s ott megeleveníti azt. amely e kapcsolatokból visszaáramlik. a fiatal embereknek új lendületet. hogy nem apám vagy anyám. atyákat és intézményeket tisztelt. bár a folyamatnak ez is fontos része. De gyakori az olyan neurózis. akik az élet nagyobb részét már maguk mögött hagyták. míg az egyén el nem fogadja. amely csak érett korban keletkezik. és gyakran nem is haszontalan. mindaz. már csak ránehezedő tévedés. Mindaddig. részben irigyen tekint vissza. Kétségtelen. de praktikus út. és az ifjúkor lélektanának elmélete ezt a tényt számba kell vegye. amikor a páciens belátja. mindez azonban nem gátolta az illetőt abban. a szülőktől való függőséget stb. Az ellentét princípiuma természetesen az ifjúkori lelkialkat alapja is. hanem az ellentétproblémán keresztül vezet. hogy ami kezdetben ösztönzője és elégtétele volt. hogy nem apja vagy anyja állnak az útjában. hogy fiatal embereket elég lehet megszabadítani saját múltjuktól. amelyet az egészséges ember öntudatlanul. Mindaz az energia.. hogy pályát válasszon. amíg az addigi beállítottság hirtelen fel nem mondja a szolgálatot. elöljárókra vagy intézményekre. megházasodjon. azaz célok és szándékok jellemeznek. se anya. lemerül a tudattalanba. Az ilyen esetben természetesen keveset használ. amely egy percig sem hagyja nyugodni. Elég egy-két köteléket megoldani: az élni vágyás gondoskodik a többiről. az ifjúkori illúzió egy darabja. már befutotta. ha általános érvényre tartanak igényt. mivel nem vár rá más. most fáradtan és kifakultan. azon boldoguljon. aminek a kifejlesztését eddig elhanyagolta. Ez ugyan nem alapos megoldás. képtelenné teszi hivatása gyakorlására. vagyis személyiségének tudattalan része. Más azonban a feladatunk azokkal az emberekkel szemben. Az élet e második felét élő ember számára azonban az élet megújítását jelenti. amíg megelégszenek . maga is apává vagy anyává lett. esetleg több-kevesebb nehézség árán. hanem ő maga. tehát számba jövő gátlás és ellenállás nélkül szokott megjárni. az apa tekintélyét tisztelt mesterekre. hanem én magam állok a saját utamba. amely az apa és anya képe mögött bújt meg. és mindaddig zavarólag hat. hisz még előttük a vonzó jövő. és sokáig abba a hitbe ringatta. bármekkora legyen is haszna. ha tudatossá tesszük a gyermeki fantaziálásokat. menthetetlenül visszatér hozzá. az infantilis illúziók szétrombolásán és a régi képek új figurákra való átvitelén. Ha sikerül fiatal embereket eloldozni múltjuktól.

milyen tudattalan gondolatok rejlenek szimptómái mögött. járható ez az út. Mivel . Képzeljük el. másfelől az energetikus folyamat viszonylagosan konfliktusmentes lefolyását lehetővé teszi. mint amennyire lehetetlen.nem szabad megfeledkeznünk róla . hogy nőbetegünk fantaziálásai. mivel így a valódi személyes értékek tisztábban az előtérbe kerülhetnek. most már világos. A lélek önmagát szabályozó rendszer. és a páciens el is fogadja azt. Már régen megtalálta tárgyát. Visszatérhetünk a fiatalasszony esetéhez. mint akár a legszebb etikai tevékenység. vagy valami hasonló reális ember. Sajnos.a libidónak (ami nem más. hogy milyennek is kellene lennie az embernek. mint a lelki energia) már megvan a tudattalan tárgya.29 vagy az orvos nem érti. csak tudattalan motivációkból keletkezhetik. Nincs egyensúly és önmagát szabályozó rendszer ellentét nélkül. ha ezt az energiát egy új tárgyra vihetnénk át: emberbaráti tevékenységgé vagy valami más hasznos működéssé változtatnók. Ha e keresést is feladja. hogy technikai segédképzetek maradjanak. s most az a gyakorlati kérdés merül fel. azaz a fiatal olasz. aki makacsul önmaga marad mindaddig. most az orvosra helyeződtek át28. Amennyiben az orvosra való indulatátvitel bekövetkezik. hogy “az orvosra való átvitel” szabályszerű és a kezelés sikeréhez nélkülözhetetlen jelenség lenne. Az orvos vagy megfelel a kivetítés céljainak. A legtöbb esetben egy valóságos tárgy jobban megfelel az energia lejtési irányának. aki megérti őt. . hiszen per definitionem. amelyekre az egyénnek szüksége van. Ezzel a szimptómák hatóerejét alkotó tudattalan energiának újra birtokába jutott. amely egyfelől a korábbi forma helyébe léphet. Rendkívül energikus emberek kivételes esetében (akik nem félnek attól. amely az orvossal való mindenféle kapcsolat lehetetlenné tételét célozza. vagy sem. nincs köztük ellentmondás. nem pedig az ideál csalóka délibábjából. azt mondhatjuk. Semmi esetre sem lehet “mesterségesen létrehívni”. Hamarosan felfedezzük. mielőtt mi az immár érvénytelen formából kiszabadítottuk volna. hogy valójában milyen. és keres egy másik orvost. Elmélkedésünk korábban elejtett fonalát újra felvéve. heves ellenállás keletkezik. azaz a kezelés folytán világossá tettük a számára. aki a helyettesítő szerepet betölti. a tudattalan tartalmak kivetítésének megjelölésére. hogy önmagukat vérig kínozzák). esetleg félreérti a jelenséget. nagyon könnyen lehetséges. amelyek korábban a fiatal olaszra irányultak. vagy olyan embereknél. amely egy technikai segédeszköznél több akar lenni. vagy sem. vagy olyan embert. Az orvos vált a tudattalan libidó tárgyává. Ha hagyjuk. akiknek számára az ilyen tevékenység éppenséggel megfelel. megtalálja a természetes formát. hogy egy sokkal jelentősebb kivetítési tárgy lebeg a szeme előtt. Az olyan lélektani elmélet. Mások nézeteivel ellentétben nem vagyok meggyőződve arról. Sajnos. Az orvosra való kivetítés hiánya esetleg nagymértékben megkönnyíti a kezelést. Semmi esetre sem szükséges. az a maga lejtését követi.azzal. s e kivetítés vagy megtörténik. nagyon sokan mindig arról beszélnek. Ilyen körülmények között az effajta szublimálás természetesen éppannyira kívánatos. hogy ezt a beteget “analizáltuk”. hogy miért éppen a neurózisban rejtőznek azok az értékek. és nem zárják ki kölcsönösen egymást. Semmi sem biztosít arról. 28 29 Az indulatátvitel fogalmát Freud vezette be. Az orvosnak azonban mindig a valóságos emberrel van dolga. A nevelés csak a meztelen igazságból indulhat ki. a legtöbb esetben nem adhatunk önkényesen új irányt az úgynevezett szabad energiának. problémái megoldásában megakad. Az indulatátvitel kivetítés. míg valóságos lényét minden oldalról el nem ismerik. hogy a páciens libidója természetes lejtésű. feltétlenül az ellentéti elven kell alapuljon. arról viszont soha. és alkalmazhatjuk rá a most nyert felismerést. Ebben az esetben a beteg elmegy. Amennyiben a beteg semmi körülmények között nem akarja elismerni az indulatátvitel tényét. hogy mi történjék a rendelkezésünkre álló energiával? A beteg pszichológiai típusát figyelembe véve ésszerű lenne. e nélkül legfeljebb a neurotikusan kiegyensúlyozatlan lelket rekonstruálhatja. de a legtöbb esetben nem célravezető.

amely a libidó irányának legjobban megfelel. meg fogja magától találni a számára kijelölt tárgy felé vezető utat. . Ezen a réven az energia újra egy meg nem felelő formától szabadul meg. Ezt az indulatátvitel feloldásának nevezték. Ha nem ez következik be. amelyet reduktív úton fel kell oldanunk. akkor vagy a természet törvényei alól való önkényes lázadásról. Ez alkalommal is a természetre kell bíznunk. vagy zavaró befolyásról van szó. kiválassza azt a tárgyat. Az indulatátvitel elsősorban minden lehetséges infantilis fantáziát kivetít.hogy a libidó saját természetes irányát kövesse. hogy még mielőtt mi a keresésére indulnánk. és mi újra a felszabadult energia felhasználásának problémája előtt állunk.

“ősi” kép. E tévedésnek az az oka. nagybátyjának. Azonkívül azt is megmagyarázza. hogy erre akár egyik. Az is kiderült. Azután mindinkább apaként jelenik meg: a jóságos vagy a mennydörgő atya szerepében. anélkül. hogy két anyja volt. hanem általánosan elterjedt. hogy ezek az isteni attribútumok átlépik a keresztény felfogás kereteit. A tapasztalat újra meg újra azt mutatja. Mindezeknek a fantáziakivetítéseknek személyi reminiszcencia az alapja. amíg a beteg számára is elég világossá vált. hogy a beteg valóságos atyja milyen tulajdonságokkal bírt.) . hogy orvosát apjának. Végül is egészen eltúlzott jellegű fantáziaformák léphetnek fel. ősi képek. vagy a párhuzamos jónak: üdvözítőnek. amelyek az orvost ilyen formában jelenítik meg. Először a tudattalan ún. Sok mondai hősnek két anyja van. Alkalmilag be lehet bizonyítani. Az infantilis fantáziaátvitel analitikus feloldását mindaddig folytattuk. Az indulatátvitel nem más. elöljárójának. és pogány formában jelentkeznek. 1982. hogy az effajta projekciónak semmiféle személyes reminiszcenciaalapja nincs. ami ősidők óta mindig is volt. Ennek örökletes volta magyarázza meg azt az alapjában véve különös jelenséget.5. Pl. amelyeket már régi szövegekből is ismerünk. felületes tartalmait vetítjük ki. mily erősen befolyásolta Leonardo da Vinci egész életét az a tény. Istenhez hasonlatos lényt jelenítik meg természetesen éles ellentétben a tudatos józan ésszel. V egy gyermekkori emléke. anyjának. hogy bizonyos mondatémák és motívumok az egész Földön azonos formákban ismétlődnek. Benvenuto Cellini is kettős eredetről fantaziált. amely az emberi szellemtörténet titkai közé tartozik. Ennek néhány példáját hoztam fel Wandlungen und Symbole der 30 Eine Kindheitserittnerung des Leonardo da Vinci. Ezeknek a pácienseknek gyakran nem fér a fejébe. fejezet A SZEMÉLYES ÉS A SZEMÉLY FÖLÖTTI VAGY KOLLEKTÍV TUDATTALAN Felismerési folyamatunk ezzel új fázisába lépett. hogy még messzebb menő fantáziák is fellépnek. hogy a gyermekkor egy fázisában hasonló fantáziák fűződtek az apa és az anya személyéhez. Az orvosnak titokzatosan félelmetes tulajdonságai tűnnek fel: varázslónak vagy ördögi bűnözőnek látszik. amelyeket álmokból. E fantázia nem abból a valóságos tényből ered. (L. ami ugyan már különös jelenség. hogy e fantáziák belőlük magukból erednek. amelyben felnőttünk. ahogy Jakob Burckhardt egyszer találóan megfogalmazta: az emberi elképzelés örökölt lehetőségei arról. tanítójának vagy más szülői tekintélynek fogja fel. Ez általános mitológiai motívum. Ezen a fokon az orvos mint lehetséges szerető kelti fel az érdeklődést (esetünk fiatal olaszához hasonlóan). nem pedig a személyes emlékek területére. vagyis a kettős származás Leonardo esetében tény. hanem olyan fantáziák kerülnek felszínre. hogy miért reprodukálhatják az elmebetegek pontosan ugyanazokat a képeket és összefüggéseket. Freud egyik kis írásában30 megmutatta. de még a lehetőségek keretein belül van. akár másik bármiféle alapot is szolgáltatott volna. aszerint. mint tudattalan tartalmak kivetítése. 1910. A két anya. gyakran állati alakban. Közben az orvos a beteg anyjaként is feltűnik. hogy a hősöknek két anyja lenne. amelyek az orvost mint Megváltót vagy más. Értsük meg jól: nem a beteg tudatának tűnik így fel szükségszerűen. Esetleg a kettő keverékének látszik. szimptómákból és fantáziákból ismerhetünk fel. A személyes emlékeken kívül mindenkiben adva vannak a nagy. d. pl. de sok más művésznél is fontos szerepet játszik. és tulajdonképpen semmi vagy igen kevés közük van az orvos tulajdonságaihoz.

Wandlungen und Symbole der Libido. Psychologische Typen.und Staatswissenschaftliche Schriften. Mayer orvos volt. akiknek az érdeklődési köréhez pedig egy ilyen idea 31 32 3. 5. hanem a tudattalan mélyebb rétegének a megnyilvánulása. 596. Az utóbbit kollektív tudattalannak is nevezzük. Wilhelm und Jung: Das Geheimnis der goldenen Blüte. in:Zentralblatt für Psychoterapie IX. és tovább. 1940. ami lényeges különbség. miután kiszabadult az infantilis indulatátvitel formájából. amelyek nem voltak elég erősek ahhoz. melyek az álomban különböző formákban fellépő “árnyék” figurájának felelnek meg. amelyek nélkül az ember nem lenne méltó e névre. szinte saját önálló életük van. vagyis a rejtett. in: EranosJahrbuch. nem pedig fizikus vagy természetfilozófus.32 E fölfedezés felfogásunk további fejlődését jelenti: a tudattalan két rétegének felismerését. a gnosztikusok archonjai. könyvemben. 11. amelyet választ. és tovább (Die kulturelle Bedeutung der komplexen Psychologie. küszöb alatti (szubliminális) tapasztalatokat. Pál apostol képzetei angyalokról. elnyomott (szándékosan elfelejtett) kínos képzeteket. amelyben az általános emberi. E képek egyszersmind érzések és gondolatok. Dionüsziosz Areopagita mennyei hierarchiája stb. arkangyalokról. 1938. Über die Archetypen des kollektiven Unbe wussten. amelyből a fogalom további fejlődése nyomon követhető. Vegyük példának az egyik legnagyobb gondolatot. hanem csak az elképzelés lehetőségét. Lejtési irányát követve a tudattalan mélységeit keresi fel. mit besonderer Berücksichtigung des Animabegriffes. in: Eranos-Jahrbuch.31 A legkevésbé sem állítom a képzetek örökletességét. amelyeket a tudattalanon mint ismereti forráson alapuló filozófiai vagy gnosztikus rendszerekben figyelhetünk meg. old. tartalmát mindenütt megtalálhatjuk. 1941. 1938. Wolff: Einführung in die Grundlagen der komplexen Psychologie. Kerényi und Jung: Das göttliche Kind. T. old. Ekkor felfedezi a libidó azt a rejtett kincset. ami e rétegben szunnyadt. amelyeknek az alapja többé nem a személyes reminiszcencia. században fogantatott: az energia megmaradásának elvét. ún. és végül tudatosságra még éretlen tartalmakat. azaz érzékpercepciókat tartalmaz. démonait kiemelte. és életre hívja mindazt. amelyből az emberiség örökösen merített. kiad.Libido c. Ezeket a képeket vagy motívumokat archetípusoknak (vagy dominánsoknak) neveztem. mivel ez független az egyéntől. és teljesen általános. füz. Az elv szülőatyja Robert Mayer volt. 1935.33 A személyes tudattalan veszendőbe ment emlékeket. ősi képek szunnyadnak. és tovább. XII. előnytelen tulajdonságok.. old. Kerényi und Jung: Das göttliche München. és megalkotta mindazt a hatalmas ideát.) E fogalomhoz vö. míg a személyes tudattalan a szubjektív pszichét képviseli. amelyből isteneit. 1938. Die psychologischen Aspekte des Mutterarchetypus. a hiányosan kifejlődött funkciók és a személyes tudattalan tartalmainak summáját. hogy elérjék a tudatot. mind az archetípusok relatív önállóságán nyugszik. ami a személyes tartalmak esetében természetesen nincs így. old. 179. Összefoglaló tárgyalását I. Allgemeines zur Komplextheorie. köt.. Ezzel megtaláltuk a libidó tárgyát is. E fogalom tágabb megvilágításáért az irodalomra kell utalnom. amely a XIX.34 Az ősi képek az emberiség legrégibb és legáltalánosabb képzetformái. mint a rész-lelkeknek 35. 107. 33 34 35 .. “Árnyék”-nak nevezem az egyéniség “negatív” részét.. 1934. definíció. annak a rétegnek.. 1929. 8.. Über den Archetypus. in: Kultur. A kezelésnek ebben a stádiumában olyan fantáziák reprodukálódnak. A kollektív tudattalan az objektív. 1936. Meg kell különböztetnünk a személyes tudattalant és egy személytelen vagy személy fölötti tudattalant.

hanem úgy sarjadt ki alkotójában. amely addig a kollektív tudattalanban szunnyadt. amelyet nemcsak szubjektíve érzek. 36 37 38 Die Energetik nach ihrer geschichtlichen Entwicklung. Az a kérdés. Soederblom: Das Werden des Gottesglaubens.megalkotása közelebb állt volna. old. nem tudom. lelket. akkor a fizikai folyamatok ismerete elengedhetetlen. Ez az erőfogalom a primitívek istenfogalmának első megfogalmazása is. hanem azok közé az intuitíve megragadott gondolatok közé tartozik. hogy a távoli világrész. az ismert angol kutató. a sztoikusoknál ez az őshő. amelyeknek egyetlen és lényegbevágó gondolata egy olyan általánosan elterjedt mágikus erő 37 létezése. “az örökké élő tűz”. a perzsáknál ez a “haoma” vagy az isteni kegyelem tűzfénye. Ezek az úgynevezett dinamisztikus vallások. Akkor viszont be kell bizonyítanunk. amelyen átutaztam. termékenység. Bizonyos polinéziai törzseknél a “mulungu” (ez a primitív energiafogalom) szellemet. hogy a tudatot teljesen hatalmába kerítve. hanem olyasmit. befolyás. gyógyszer képzetének. hanem objektíve bizonyítani is lehet. sem azóta nem ismertem. Ez az ún.” Helm Energetiká-jában36 annak a nézetének ad hangot. tekintély. . amelyhez foghatót sem azelőtt. a hagyományos erőfogalmak mélyebb átgondolásából. hogy Mayer nem alkotta a szó igazi értelmében ezt az ideát. tekintélyt jelent. Ez Hérakleitosz világenergiája. A surabajai partokon egy-egy ötlet villámlott az agyamon át. isten. XVI. 361. hogy legyen. testi erő. Az az idő elmúlt. de hogy ezt egy. Vö. megteheti-e. hogy ezért sokan kinevetnek). Nem addigi képzetek vagy tudományos hipotézisek összetételéből keletkezett. 1898. köt. és azok új meg új tárgyhoz vezettek. Igen fontos azonban tudnunk. egészség. Ez a fogalom megfelel a lélek. hanem legszívesebben a fedélzeten maradtam. amelyeket 1840-41 folyamán mint hajóorvos tett. amely ilyen elemi erővel nyomult a tudatba? És honnan volt annyi ereje. hogy honnan származott ez az új gondolat. Valójában a primitív népek az erőfogalmon nem lelket vagy szellemeket értenek. Mayer így írt erről Griesingernek (1844): “Nem íróasztal mellett agyaltam ki ezt az elméletet.” (Ezután beszámol bizonyos fiziológiai megfigyelésekről. amelyeket serényen követtem. s olyan előszeretettel ragaszkodtam tárgyamhoz. hogy nem vonzóbb valakinek a kérdés metafizikai oldalát vizsgálni. mint egy virág. feltéve. még az első trópusi utazás sokrétű benyomásaitól is teljesen eltéríthette? Ezekre a kérdésekre nem könnyű válaszolni. az emberek “mulungu”-t kiáltanak. A hajón bizonyos órákban olyan inspirációt éreztem. mint én. The Monist. A történelem folyamán ez a kép új meg új formát öltött. és arra kényszerítik. old. Taylor. a fizikában oly kevéssé járatos ember. éppúgy. hogy egy ilyen ősi kép valóban előfordult a szellemtörténetben. valamint Frazer ezt félreértve animizmusnak nevezte. mivel ott szünet nélkül dolgozhattam. A bizonyítékot erre nagyobb nehézség nélkül megtaláljuk: a Föld legkülönbözőbb részein élő primitív vallások mind ezen a képzeten alapulnak. és ha valami bámulatos dolog történik. szellem. amelyek más szellemi területről származva hatalmukba kerítik az elmét. ami engem végtelenül undorít. a magyarázat így fog hangzani: Az energia és megmaradásának elve ősi kép kell. hogy “Robert Mayer új gondolata nem lassanként keletkezett. amit Lovejoy38 amerikai kutató találóan “primitive energetics”-nek nevezett. mint ahogy bizonyos kedélyállapotoknak. 20. démoni lényt. hatalom. melynek formájában a Szentlélek száll alá az égből. de az akkor felmerült gondolatok nyugodt bírálata megtanított arra. a legkevésbé sem érdekelt (lehet. varázserő. hogy mindez olyan igazság. amelyeket az affektusok kiváltása jellemez. és hatott is évszázadokon keresztül. Ennek megfelelően a fizika mellett maradtam. hogy a hagyományos fogalmat ezeknek megfelelően átalakítsa”. mana. 1916.) Így folytatja: “Ha fiziológiai kérdésekkel akarunk tisztába jönni. amely mindennek a központja. Az Ószövetségben a mágikus erő az égő csipkebokorban és Mózes arcán világol. Ha viszont elméletünket erre az esetre alkalmazzuk. az evangéliumokban a lángnyelv. varázserőt.

in: Jahrbuch für psychoanalytische und psychopathologische Forschungen. ennek a fénynek az ereje látszik. de magukban foglalják mindazt a szégyenletes tettet. Az egyik legmegszokottabb és mégis legmélyebb benyomást keltő tapasztalatunk a Nap látszólagos pályafutása. Az emberiség legnagyobb és legszebb gondolatai ezeken az ősi képeken. hogy az archetípusok tulajdonképpen a gyakran ismétlődő szubjektív reakciók bevésődései. Ezért áll készen minden ember tudattalanában. Feltehető ezek szerint. mintha a tudattalanba kizárólag a fizikai folyamatok révén felkeltett szubjektív fantáziaképzetek vésődnének be. melynek mélyén a szent eksztázisban hever. a megértés lehetősége megszűnik. úgy látszik.a sorserő. ami tehát nem szorul további magyarázatra. 4. E feltételek Robert Mayer esetében nyilvánvalóan létrejöttek. hatalmukba kerítik a tudatot. Mit sem fedezhetünk fel a tudattalanban. Mint már mondtam. ti. eredetüket nem lehet másképpen megmagyarázni. old. hanem a tapasztalat szerint olyan erők vagy tendenciák is. Csak bizonyos feltételek szükségesek ahhoz. Az archetípus egyfajta készség az azonos vagy hasonló mitikus képzetek újra meg újra való reprodukálására. A középkori legendákban aura. köt. A régiek felfogása szerint ez az erő maga a lélek: halhatatlanságának eszméjében rejlik megmaradásának az elve. köt. Láttuk. amire az ember valaha képes volt. Ha azonban a páciens elkerüli e veszély Kharübdiszét. amely numinózusan. hogy megoldaná. és ennek következtében az alanyt erősen befolyásolhatják. e képek introjekciójának Szküllájába hull. hogy bizonyos archetípusok már az állatoknál előfordulnak. Die Struktur der Seele a Seelenprobleme der Gegenwart c. kötetemben. old. Ez a mítosz alkotja a Nap-archetípust. folytassuk az indulatátvitel folyamatának ábrázolását. mint egy alaprajzon helyezkednek el. szuggesztív befolyásolás és különösen bizonyos szkizofréniaformák kitörése esetében. Specifikus energiájuk révén (ezek ugyanis erőtől duzzadó. dicsfény gyanánt jelenik meg a szentek feje körül. A szentek arcán ennek az erőnek a fénye. s a buddhista és primitív nézet a metempszichózisról (lélekvándorlás) az állandó megmaradás melletti határtalan változóképességét fejezi ki. Ugyanez érvényes a holdjárásokra is. autonóm centrumokként viselkednek) megbűvölik. hogy újra előtérbe kerüljön. Egy behatóan elemzett eset található a Wandlungen und Symbole der Libido-ban. Ezt jól láthatjuk vallásos megtérések. 504. csak ha föltételezzük. hogy tehát az élő szervezet sajátosságai közé tartoznak. nemcsak állandóan megismétlődő tipikus tapasztalatok bevésődései. 40 . és ez a láng lobog a kunyhó felett.39 Ez a feltételezés természetesen csak kitolja a problémát. Úgy látszik tehát. amelyek ugyanilyen tapasztalatok megismétlésére irányulnak. 1931. hogy ezek az emberiség állandóan megismétlődő tapasztalatainak a lecsapódásai. hogy honnan is származnak az archetípusok vagy ősképek? Azt hiszem. Már sokszor megkérdeztek. valamint Nelken: Analytische Beobachtungen über Phantasien einer Schizophrenen. 1912. anélkül. legalábbis az ismert fizikai folyamatra vonatkozólag. Psychologische Abhandlungen III. nem pedig a fizikai folyamat. Az archetípusok. az ősi képeknek az orvosra való kivetítése nem kis veszélyt rejt magában a további kezelésre.40 Ha a beteg nem tudja különválasztani az orvos egyéniségét e projekcióktól. E képek tartalmazzák ugyanis az emberiség legszebb és legmagasztosabb gondolatait és érzéseit. vagyis röviden az élet kifejeződései. “Miután így megbeszéltük az új gondolatoknak az ősi képek tárházából való eredetének ezt a példáját. azaz e 39 Vö. Semmi sem akadályoz meg bennünket annak a feltevésében. hogy a libidó éppen ezekben a látszólag zavaros és különös fantáziákban találta meg új tárgyát. sajátos “befolyást” vagy olyan erőt hoz magával. gonoszságot is. és minden emberi kapcsolat kizárttá válik. azaz megbűvölően vagy cselekvésre ingerlően hat. a kollektív tudattalan tartalmát. Ha ugyanis egy archetípus az álomban. a fantáziában vagy az életben feltűnik. 144. Ez az idea tehát örök időktől fogva rányomta bélyegét az emberi gondolkodásra. Ezzel szemben a Nap-hérosz mondáját számtalan változatban találjuk meg.

Túlzást. Az istenfogalom ugyanis irracionális természetű. aki az enantiodromia legtisztább példája.ha ez nem tudatosan Isten. amely a történelem folyamán még többször jelentkezni fog.” Többé-kevésbé mindnyájunkkal ez történt. már felfedezte minden pszichológiai törvény közül a legcsodálatosabbat: az ellentétek szabályozó funkcióját. vagy állandó morális önmarcangolás állapotába jut. így azután vagy önmagát. ha az Isten gondolatát tudatosan elismerjük. isteni lény gondolata mindenkiben él. és azután. Egy elmebeteg így szólt hozzám egy alkalommal: “Doktor úr. kérges koponyájú kisistenekké. azaz az ellentétek váltakozásának. az emberi értelem sosem adhat választ. hogy az embereknek mindig szükségük volt démonokra. illúziót és megszállottságot okoz jó és rossz értelemben egyaránt. hanem saját számlájára írja. meg lehet győződve arról is. amelynek egyáltalán semmi köze az Isten létének kérdéséhez. Erre a kérdésre ti. Ezt minden kultúrbonc jegyezze meg jól magának. Mindkét esetben ugyanazt a hibát követi el: a kollektív tudattalan tartalmait egy bizonyos személynek tulajdonítja. Ez tulajdonképpen fölösleges is: egy mindenható. beteges istenítése s a gyűlölködő megvetés között. hogy az irracionális káoszát kiirtsuk magunkból és magunk körül. mivel olyan igazságot tartalmaz. megalkossa azt. akik számára az “Isten halott”. Az introjekciónál viszont vagy nevetséges önistenítésbe. kivéve a “homo occidentalis” (a nyugati ember) egypár különösen bölcs példányát a közelmúltban. mint Pál apostol mondja. Ez az archetípus egyik jellemző hatását mutatja: elemi erővel ragadja meg a lelket és az emberi korlátok áthágására kényszeríti. Bármily szépnek és tökéletesnek tartsa is az ember értelmét. szükségszerű pszichológiai funkció. “amit úgy értelmezett. ez a kollektív tudattalan. de nem is szabadna megtennünk. A “consensus gentium” (emberi egyezség) örök időktől fogva istenekről beszél. (Hadd emlékeztessek e helyen a korábban említett amerikai üzletember esetére. megkötöttséget. A tudatnak szüksége van az értelemre. és örökké fog is beszélni róluk. sosem tudtak istenek nélkül élni. nem tud csak az lenni. Ez semmivel sem jobb. Ő ezt enantiodromiának nevezte. Ez az oka annak. azokat az “Übermensch”-eket. Megvan bennünk az a dicséretes és hasznos törekvés. az értelemmel össze nem egyeztethető dolgokkal. hogy a világegyetem rendszertelen egyedi eseteinek káoszában felfedezze a rendet. nemhogy elképzelni. legalábbis az emberi körökön belül. Az irracionális is pszichológiai funkció.) . tehát ők maguk lesznek istenekké. vagy valaki mást istenné vagy ördöggé tesz. felfuvalkodottságot (infláció!). Lényünk irracionális oldalát nem tudjuk körtani. hogy az Isten igazi létét és mivoltát még csak elgondolni sem tudja.tulajdonságokat nem az orvos. Ki kívánná ezt a vad pusztítást? Mégis mindenki teljes odaadással szolgálja a démont. az Isten létezésének bizonyítékát még kevésbé tudja valaha is felmutatni. Az istenek halhatatlanok. akkor tudattalanul. és nem is lesz soha csak az. az ember nem pusztán értelmes lény. hogy egyszer minden átlendül az ellentétébe. ma éjjel szublimáttal fertőtlenítettem az egész mennyboltot. hogy ez a szellemi funkcióknak csak egyik lehetősége. Okosabbnak tartom ezért. Isten léte egyszer s mindenkorra megválaszolhatatlan kérdés. A projekció esetében a beteg ingadozik az orvos túlzott. azaz a kultúra irracionális elpusztításába torkollik. míg az értelem a tudathoz van láncolva. Ez utóbbi mondatot 1925-ben írtam. Meghagytam eredeti formájában. mivel ez archetípus. hideg szívű. O sancta simplicitas! (1942-es kiegészítés. különben egyszerűen valami más lesz istenné. Mint napjaink eseményei mutatják. Értelmünk már nagyon régen tudja. nem kellett sokáig várnunk az előbbi kijelentés bebizonyosodására. Valamiféle felsőbb hatalmat érzünk a lelkünkben . és mégsem találtam meg az Istent.) Így a kultúra racionális beállítottsága szükségszerűen ellentétébe. amit egy “felvilágosult” tudat kigondolhat. ha nem tudatosan. E körül azonban minden oldalon az irracionálissal találkozunk. akkor legalábbis a “has”. de 41 E mondatot a múlt világháború alatt írtam le. rendszerint egy silány és buta dolog. aki valóban nagy bölcs volt. és a világ jelenségeinek ez csak a neki megfelelő részét magyarázza meg. 41 Nem azonosíthatjuk magunkat értelmünkkel. Hérakleitosz. Ezzel az eljárással már látszólag igen messze jutottunk.

amellyel meg kell birkóznia. hogy az ilyen egyoldalúságra való képesség sok siker titka. nagyfokú egyoldalúságot. Mint az ókori Szünésziosz megjegyzi. hogy már megszállottak vagyunk. megszállottságot eredményez. ami egy embert hivatása gyakorlásában. Ez azonban kóros állapotot. bizony a has lesz azzá .Pál apostol kifejezésével élve. amely az ilyen monomániákban rejlik. hogy a pszichikai energiák legnagyobb részét mindig egy ösztön. Rendszerint ez az energiafókusz annyira magához vonzza az ént. amely az ördöggel akarja elűzetni Belzebubot. de nem úgy. Ezzel azt a tényt akarom kifejezni. azaz a kollektív psziché között. Ha egy mozgalom kétségtelen hatalomhoz jutott. hogy az embert én-funkcióiban biztosan talpra állítsa. s ha ez nem az isteneszme. Az enantiodromia azonos az ellentétpárokba való hasadással. Kétségtelen. Az én és a nem-én különválasztásának feladata. ha sokan elismerik. mint amit az ókoriak “istennek” neveztek. s ezen keresztül az ént leigázza. akiknek meg kell hódítaniuk az életnek azt a darabját. aki különbséget tud tenni önmaga és tudattalanja között. az a tudattalanba süllyed. vagyis a felgyülemlő energia. és nem vesszük észre.vagy képzetkomplexus egyesíti magában. amely. amelyet Nietzsche is átélt elmebaja kezdetén. mely minden átlagember természetes birtoka. A páciensnek meg kell tanulnia különbséget tenni az én és a nem-én. beteges formákban heverő energiái most igazi területükre leltek. “egyházat” alkot. ez él még a mai köznyelvben. Így találja meg azt az anyagot. vagyis így az emberi társadalomnak minden szempontból életképes tagjává legyen. amiért is a civilizáció minden erejével arra törekszik. hogy elnyomja azt . Az előbb azt mondtam: úgy látszik. hogy érdekünk az úr. vagy az ezeken való felülemelkedésre legalább érett. amelyek az Istent és így az istenné vált embert jellemzik. hogy mi akarunk. azok számára jobb nem is említeni a kollektív tudattalant és az ellentétproblémát. hanem az a feladatunk. Amikor a kollektív tudattalanról beszélünk. hogy az már azonosítja is magát vele.mert akkor hátulról fogja megragadni -. úgyhogy hamarosan az fenyegetheti. amely az ifjúság vagy sokáig infantilis állapotban maradt személyek gyakorlati analízisénél egyelőre számba sem jöhet. monomániát. A szenvedély. és ebben az állapotában szenvedi el az istenek büntetését: Zagreus szétszaggattatását. hogy miként tehetnénk hatástalanná mindazt. hogy megtaláljuk azt a mélyebb értelmet. Az érdek így holmi istenfélévé lesz. és azt hiszi. Eddig meg nem felelő. többé már nem érdekel bennünket az a kérdés. hogy ilyen egyoldalú lényeket neveljen. Az enantiodromia kérlelhetetlen törvényét csak az kerülheti el. amely az élet folytatását megkönnyíti. házasságában vagy az élet valamilyen formájú kiterjesztésében megakadályozza. Ez azonban súlyos büntetést von maga után. Ha bármit is elhanyagol ebben az irányban. démonná lesz. aki az istenekhez való hasonlatosságot éppen istenei legyőzésével érte el. vagyis lehetővé tegye számára. olyan szférában vagy problémafokon mozgunk. és magunk választottunk.és anyaimágót. és annak hatalmát erősíti. az enantiodromia közvetlenül fenyeget. E ponton már túljutottunk Freud és Adler redukciós módszerének hatáskörén. Ezt szervezetnek nevezzük. mivel dezorganizációjában éppolyan vak.nem is szabad meghalniok. hogy nem is kíván vagy igényel mást. hanem azáltal. ugyanaz. annak beszélnünk kell az ellentétproblémáról és a kollektív tudattalanról. Ez azonban nem hozza magával a probléma kívánt megoldását. hogy “ez vagy amaz az istene”? Még azt hisszük. Ezzel az előbb ábrázolt Szkülla és Kharübdisz-probléma megoldását előkészítettük. és a hívők serege rajzik körülötte. Vajon nem mondjuk-e. ha az élet több akar lenni. Aki azonban a szülőkkel kapcsolatos indulatátviteleit és ifjúkori illúzióit leküzdötte. az emberi lélekben mindig van valami felsőbbrendű hatalomféle. hogy én-funkciójában az ember biztos lábon álljon. . amely a lelki egyensúlyt a legkomolyabban veszélyezteti. aki minden hatalmat magához ragadott. hogy mint önmagától különbözővel néz szembe vele. Akiknek még le kell győzniük az apa. mint az előző szervezet volt. hogy a tudattalan elnyeli. mint belenyugvás és fájdalmas visszatekintés. Erre következik a bomlasztó visszahatás. az “átszellemült lélek” (pneumatiké psyché) istenné.

ezzel meg is szüntettük az illető érték vagy igazság érvényét. a másodikhoz szinte semmi sem segít. Minden energiát szükségszerűen megelőz az ellentét. mint a hajnala. ők már csak a múlt megkövesedett oszlopai. Sőt éppenséggel hamis becsvágy uralkodik az emberekben. hogy az öregnek is olyannak kell lennie. Természetesen alapvető tévedés lenne azt hinnünk. . vagy Sturm und Drangperiódus. akik életük egyetlen célját gyermekeikben látják. Valamint az előző korszakban az ellentétes fantáziák tudattalan volta neurotikus zavarokat okozhatott. ha elhárítjuk az útból mindazt. Minden korábbi értéknek ellentétéért való megtagadására irányuló törekvés éppolyan túlzás. mily sok ellenállás. hogy korábbi ideáljaink ellentétének értékét belássuk. akik az ellentétprobléma konfliktusába jutnak. mindenfajta pálfordulás a jellemzője ennek az ellentétbe való átlendülésnek. és átérezzük. elvetik maguktól. relatív is. A szükség arra kényszerít bennünket. hogy például egy nőt a menopauza után “elintézettnek” tekinthetünk. Az ellentéthez való ilyen gyökeres áttérésnek hátránya az a tény. Pályaváltoztatás. az utóbbinál azonban meg kell erősítenünk a hanyatlás feltételeit. Nem csoda ezek után. Minden. vagy gyermekeikhez. kezdődik a második: a kulturális cél. hogy a kiegyenlítődés folyamata. tapasztalatlan ember könnyen azt gondolhatná. csak értelme és célja egészen más. tudattalanok voltak. old. Ez szinte második pubertás. Ha ez a fázis lefutott. amelyet gyakran kísér a szenvedély minden vihara (“veszélyes életkor”). Egy fiatal. és megpróbálják korábbi énjük ellentétét élni. mindazt. forróra és hidegre. válás. létrejöhessen. köt. mint a korábbi egyoldalúság. hogy a feneketlen semmibe hullanak. in: Psychologische Abhandlungen III. amely nélkül energia nem létezhet. hogy az életnek csak az ifjúsági. kiterjeszkedő korszakban van értelme. mint az öregedővel szemben. ami a fölemelkedést és kiteljesedést megakadályozná. amit megelőzőleg jónak és követendőnek tartottak. eddigi igazságaink igazságtalanságát belássuk. Ereje reggel állandóan erősbödik. s úgy érzik. és újra éppannyira kiegyensúlyozatlan helyzetet teremtünk. Ez olyan probléma.: Die Lebenswende. Ezért oly végtelenül nehéz és keserű sokak számára a természetes fázisból a kulturálisba való átmenet. Szükség van magasságra és mélységre. További állandó előbbre jutása erejének nem növekedését. velük már úgysem történik semmi különös. mint a Nap pályája. vagy egy igazság igaztalanságát. az utódnemzés és a fajvédelemhez tartozó összes többi tevékenység. Amennyiben azonban általánosan 42 E fejtegetéssel vö. mivel minden a benső ellentétességen nyugszik. 42 Az embernek kétféle célja van: az első a természetes cél. amelyek közé tartozik a kenyérkereset s a társadalmi helyzet is. bár legbensejében ebben már régen nem hisz.Életünk olyan. mint a fiatalnak. hogy sok súlyos neurózis kezdődik az élet alkonyán. Súlyos tévedés azonban feltételezni. ami emberi. vagy legalábbis úgy kell tennie. életüket valójában már leélték. Más tehát a feladatunk egy fiatal emberrel. hogy ha belátjuk egy érték értéktelenségét. E kor problémáit nem oldhatjuk meg a régi receptek szerint: az óramutatót nem lehet visszafelé forgatni. A reggelből a délutánba való átmenet korábbi értékek átértékelése. megtérés. Ez világosan látszik azoknál az anyáknál. míg forrón és ragyogón eléri a delelőt. most hasonló zavarokat fog okozni a korábbi bálványok elnyomása. hiszen minden energetikus jelenség. hogy járják csak az öregek a maguk útját. mint előző állapotunkban volt. és meg is talált. görcsösen ragaszkodnak ifjúkoruk illúzióihoz. Az emberi élet alkonyata legalább oly gazdag értelmű. Az elsőnél elegendő. amikor a tudatos erények és értékek ellentétpárjai még elnyomottak. Az első elérésében segít bennünket a természet és a nevelés. amely az orvosnak sok fejtörést okoz. 248. Ezzel azok csak viszonylagossá váltak. hogy ily módon az ifjúságnak legalább egy részét megmenthessék. amely maga az energia. amit eddig szerelemnek tartottunk. eddigi meggyőződéseink téves oldalát felismerjük. és tovább. Amit az ifjúságnak a külvilágban kellett megtalálnia. sőt ellenségesség van abban. ha le kell mondaniuk gyermekeikről. azt az öregedő embernek önmagában kell keresnie. hogy így a korábbi életet elnyomjuk. Ekkor következik az enantiodromia. hanem csökkenését jelenti. amely azt diktálja nekik. Sokan azok közül.

vagy valamilyen más értéket képviselnek. és megpróbálja az akkor sikeres eszközöket újra alkalmazni. hogy az eddigi ellentétévé változzunk. Segített-e azon a bizonyos amerikai üzletemberen. Ezért a regresszió továbbmegy a gyermekkorba (ezért lesz gyerekes sok öreg neurotikus). veszteségünk végzetes lesz. miképpen lehetne e tarthatatlan állapotból kijutni. Ez konfliktust és meghasonlást jelent. hogy így az eddig élvezett látszólagos biztonságot bizonytalan meghasonlott állapotra. hogy e fogalom vitatható. mivel személyesen át nem élt formák. Fentebb rámutattunk arra a tényre. amikor hasonló helyzetben volt. szakkifejezéssel élve: regrediál. hanem a korábbi értékeket meg kell őriznünk ellentéteik értékének elismerésével együtt. ellentmondó meggyőződésekre cseréljük át. Kétségtelen. Alapjában véve az ellentétproblémától való félelem merevíti meg őket: sejtik és magukban félnek Medardus barát rettentő testvérének megjelenésétől. a kollektív tudattalan azonban a preinfantilis kort is magában foglalja. azaz az ősök életének maradványait. finomabb kifejezéssel élve. ha valaki ettől erkölcsi és filozófiai szempontból egyaránt fél. s ezt tudnia kell annak. Első hallásra ez igen kalandos állításnak látszik. Eddig nem is sejtett belső 43 Az olvasó nyilván észrevette. meghátrál. Anélkül. El kell ismernünk. különben nincs védelmünk a fenyegető összeomlás ellen. De az ifjúság hasznos eszközei az öregkorban semmit nem érnek. és végül pedig egészen a gyermekség előtti korba.elismert és kétségbe nem vonható értékeket vetnénk el magunktól. hogy visszatért korábbi munkájához? Nem segített semmit. aki egészségesen akar átjutni élete második felébe. amellyel egy igazságot. E keveredést nem szándékolatlan homályosság okozza. hogy látszólag nincs kiút belőle. mint amennyire maga az érték vonzó . Az archetípus gondolata miatt kritikusaim sokszor súlyosan megtámadtak. Nem az a kötelességünk. megállnak a talpukon. Az így cselekvő ember értékeivel együtt önmagát dobja el Nietzsche kifejezése szerint. ezért még az ellentéthez való átpártolásnál is gyakoribb kiút a megelőző állásponthoz való görcsös ragaszkodás. Ha az ember egy látszólag legyőzhetetlen akadály elé kerül. De a kísérőjelenségek: a merevség. megkövültség. A gyógykezelés gyakorlati szükségletei arra kényszerítettek bennünket. Visszakapcsol azokra az időkre. Ha a pszichikus energia regressziója még a preinfantilis koron is túlhaladva betör az ősök életének hagyatékába. Míg a személyes tudattalan emlékképei bizonyos fokig feltöltöttek. a “laudatores temporis acti” (a régi idők magasztalói) fejlődésképtelensége nem szívvidító látvány. és nem csekély zavart okozhat. csak elszáradó fák . hogy ez a különben igen ellenszenves jelenség bizonyos hasznot rejt azért magában az öregedő embereknél: legalább nem lesznek renegátok. Azonban igen érdekel. A legveszedelmesebb forradalmár bennünk van. Az a legkellemetlenebb ebben az állapotban. és nem hullanak a bizonytalan zűrzavarba. az indiai filozófiában oly fontos karmafaktor révén. Az archetípus létének mélyebb megértéséhez a karma-aspektus elengedhetetlen.s így épp céljukkal ellenkező eredményt érnek el. archetípusok43 élednek fel. hogy kritikusaim miként fejeznék ki másképpen a kérdéses tapasztalati anyagot? . A személyes réteg a legrégibb infantilis emlékekkel véget ér. annyira merev és erőszakolt. új elem járul. hogy magatartásuk visszataszítóbb. hanem az archetípus szándékos kibővítése. létezését mindenesetre meg kell említenünk. hogy a tudattalannak két rétege van: a személyes és a kollektív tudattalan. akkor mitológiai képek. A logika szerint “tertium non datur” (nincs harmadik út). hogy e faktor részletesebb ábrázolásába bocsátkoznánk. Természetes. csak magunkban nem. és káros is.“a múlt tanúi”. hanem nagyon is lehetséges. korlátoltság. hogy itt az archetípus fogalmához egy eddig nem említett. hiszen átélt képek. a kollektív tudattalan archetípusai feltöltetlenek. amelyet mindenütt sejtünk. ezért lehet csak egyféleképpen cselekedni. a valóságban azonban ez nemcsak logikus. Ezért lehet csak egy igazság. Minden további nélkül megengedem. hiszen az a mód. nem lesznek bukott emberek. hogy útját és módját keressük annak.

amelyek kifejezésre. majd bizonyos földalatti áramlatokat táplált. 44 Vö. “pszichologikus” embereknél. néma élmények kifejezés utáni vágyának. olyan gondolatokkal és formákkal. amivel kibújik az ellentétek világából. Bruder Klaus. kétdimenziós sémavilágba vergődik fel. hogy az eredeti élményt kölcsönzött képzetek szerint értelmezzük át.45 Hasonló példa Szent Ignác látomásában a sokszemű kígyó. Az utóbbi ugyan a protestantizmusnál összehasonlíthatatlanul átfogóbb módon fejezi ki a szóban forgó tényeket. hiszen soha ki se találhatta volna őket. szenvedéséből és öröméből születtek. sem a jelenben nem sikerült elérnie még neki sem a hajdani pogány szimbolizmus gazdagságát. úgyhogy a kettő sikeres kiegyenlítésére pillanatnyilag kevés kilátás van. Az archetipikus élményt gyakran legszemélyesebb titkunkként őrizzük. köt. de változott alakban mindegyre visszatérnek. aug. Mennél egyoldalúban. mint a meglévő keresztény vallásformák közül bármelyik. annál támadóbb. V. s valami sápadt. jobban. amelyek esetleg nem a mi földünkön termettek. archetipikus élmények gyakran spontán is fellépnek. amelyek a korai középkortól egészen az újkorig nem vesztették el teljesen életerejüket. ez magyarázza meg számos sikerét. amely felszólít. 1942. A szurrogátum árnyékszerűvé és valószerűtlenné teszi az embert. egyszerűen azért. Paracelsica. 1933. Hogy úgy mondjam. mert ez ellenkezik az uralkodó alapfelfogással. akiknek lelki egészségét a szakember sem vonhatja kétségbe. ahol minden eleven alkotóerő elhervad és kihal. hogy szinte az ő teremtménye. hogy ilyen jellegű tapasztalatokra szert tegyünk. Vö. a tudattalan ellentétes álláspontot nem fogadhatja magába. 44 Tudatunkat annyira átitatta a kereszténység. megfogalmazásra várnak. E képek annyira intenzívek. Ha a tudat az összes lehető emberi magatartásoknak legalább relatív érvényét elfogadja. Ekkor érthető módon segítő párhuzamok után kutatunk.: Psychologie und Alchemie. mivel lelkünk legmélyén érezzük találva magunkat. hinduizmus és tanizmus). merevebben és megalkuvás nélkül ragaszkodunk az egyik állásponthoz. E képek az ősök életéből. ezért tudott az utóbbi életben maradni hosszú keresztény századokon át. és főként nem szívünk szerint valók. rosszindulatúbb és összeegyeztethetetlenebb lesz a másik. Ennek tipikus esete Niklaus von der Flüe szentháromság-víziója. A nem-én egyfajta őstapasztalata ez. közülük a katolicizmust sem véve ki teljesen. pl. 45 . Az ilyen átértelmezések esetében a valóságos élményt idegen forrásból kölcsönzött képekkel és szavakkal helyettesítjük be. de aztán ördögi kísértésként értelmezett. dogmatikus és kultikus szimbolikája révén. s eközben könnyen megesik. Az analitikus kezeléssel kapcsolatos foglalkozás során archetipikus természetű élmények keletkeznek. c. a keleti vallásokban (buddhizmus. hogy ezek a modern gnosztikus rendszerek megfelelnek e belső. ha tanult emberek milliói teozófiával és antropozófiával foglalkoznak. csak elménknek kedvesek. 1944.világ tárul fel előttünk. már az ellentét sem annyira összeegyeztethetetlen. ebül szerzett jószág ebül vész el. hanem az ember életében és művében való egyéni megformálásra. A teozófia szinkretizmusa (keverék és kombináció) messzemenően szolgálja ezt a szükségletet. mégpedig nemcsak ún. és olyan tartalmak jelennek meg. A preinfantilis időbe való regresszió által létrehívott néma élményeknek nem pótlékra van szükségük. Ennek egyszerű oka az. írásomat és Psychologische Abhandlungen. Természetesen nem ez az egyetlen lehetőség arra. s ismét életté akarnak válni mind élmény. hogy kompenzálják a modern tudati orientáció egyoldalúságát. A felszínről legnagyobbrészt eltűntek ugyan. hogy révükön természetesnek látszik. hogy vele megbirkózzunk. amelyet először isteni jelenésnek tartott. Ez az ellentét közben megfelelő kifejezésformát keres. Gyakran hallottam a legcsodálatosabb álmokat és víziókat olyan emberektől. amelyek esetleg a legélesebb ellentétet alkotják eddigi felfogásunkkal. in: Neue Schweizerische Rundschau. a belső ellenlábasé. amely azonban nem képes világosan végiggondolni őket. De sem a múltban. az eleven valóság helyére üres szavakat tesz.

amely a tudatos és tudattalan realitás között közvetíthet.mind tett formájában. . A tudattal való ellentétük miatt azonban nem ültethetők át közvetlenül a mi világunkba. meg kell tehát találni azt az utat.

Az álomsorozatok ábrázolását találja az olvasó a Psychologie und Alchemie-ben. 1940. de értelemmel telítődnek. hogy az orvosi pszichológia kizárólagosan személyi irányzatát a fenti értelemben fel kell adnom. hogy a természetes úton tudattalanul és spontán bekövetkező folyamatokat szándékosan hívjuk létre. Meghatározását lásd J. és a tudatba s annak felfogásába integráljuk. A nő szorongással ébred. hogy az “analízist”. ha szintetikus kezelésnek vetjük alá. szükségszerűen szintézisnek kell követnie. Jung. hogy a beteg nem leli meg útját és módját annak. Amint az analízis a szimbolikus fantáziaanyagot összetevőire bontja szét. mégis talál egy helyet. amelyet transzcendentális funkciónak46 nevezünk. amelyik ott lapult a vízben. és bizonyos fantáziafolyamatok egymásra következéséből áll. ezért egy példát mondok el. E folyamat klasszikus leírását találjuk például Gerard de Nerval Auréllá-jában. ahol átgázolhat. ha az álomszimbolika már nem redukálható személyes emlékekre vagy törekvésekre. hogy a benne lefolyó eseményeket szellemileg feldolgozza. az elöljáróban ismertetett elméletek egy kizárólag kauzális-reduktív eljáráson alapszanak. Jacobi: Die Psychologie von C. amplifikáció48). mely az álmot (vagy a fantáziát) az emlék alkotóelemeire vagy az alapját képező ösztönfolyamatokra bontja fel. 100. egy nagy rák. V. ha csak feloldjuk. Nehezen és hosszas habozás után. hanem jelentőségükben megerősítjük és az összes tudatos eszközzel kiszélesítjük őket (ún. Előbb alaposan meg kellett győződnöm arról. Éppen amikor nekiindul. aki éppen a személyes tudattalan analízisének és a kollektív tudattalan felbukkanó tartalmának kritikus határán állt. Ez az eljárás elveszti hatóerejét. hogy a “transzcendentális” funkció fogalma a magasabb matematikában is előfordul. hanem káros is. netalán szenvedés. Sok esetben az a hiba. 47 48 . Ezekben az esetekben az orvosnak különleges kezeléssel kell beavatkoznia. vagyis amikor az álomképek a kollektív tudattalanból kerülnek a felszínre. Irodalmilag legjellemzőbb ábrázolása a Faust második része. és hogy bizonyos lelki tartalmak szinte semmit sem jelentenek. ezt saját gyakorlatomban kellett elég kellemetlenül tapasztalnom. Ha ezeket a kollektív eszméket a személyes területre akarjuk redukálni. A vízen át nem vezet híd. amelyek álmokban és víziókban spontán jelentkeznek. Asszociációk: 46 Csak utólag fedeztem fel. az eljárás nemcsak értelmetlen. G. mint a reális és imaginárius számok funkciója. Fentebb ez eljárás igazáról és határairól bővebben szóltam.47 Ugyanezt a folyamatot figyelhetjük meg bizonyos szkizofréniaformák kezdeti stádiumában. és a tudat meg a tudattalan között tátongó szakadékot hidalja át. A kollektív tudattalan képeinek és szimbólumainak az értékét csak akkor szabadíthatjuk fel. köt. old. végül saját balsikereimen okulva tanultam meg azt. ugyanúgy a szintetikus eljárás általános és érthető kifejezéssé integrálja ezeket. Psychologische Abhandlungen. amennyiben csak feloldásból áll. és nem engedi el többé. és tovább. mivel e funkció reális és képzeletbeli vagy racionális és irracionális tényeken alapszik. fejezet A SZINTETIKUS VAGY KONSTRUKTÍV MÓDSZER A szembenézés a tudattalannal olyan folyamat vagy munka. Ez természetes folyamat. mely önéletrajzi adatokon alapszik. az ellentétek feszültségéből származó energiának a megnyilvánulása. ha nem feloldjuk. amelyen az egész eljárást bemutathatom. és a fentebbi ábrázolt irányba kell továbbfejlesztenem. Ez az eljárás nem túl egyszerű. amelynek az a lényege. megragadja a lábát.6. Mint láttuk. a következőket álmodta: egy széles patakon akar átkelni. Egy nőbeteg. Az ellentétek egyesülésének természetes folyamatát választottam módszerem mintájává és alapjává.

rajongó ölelésével. . 50 Az álom teljes megfejtése tehát így hangzik: azért nem akar elszakadni barátnőjétől.” A vágy erős homoszexuális háttere miatt inkompatibilis. Ezzel a barátnővel igen különös a helyzet. hogy az egyik úgy találja. még nem értik eléggé egymást.1. mire mindkettő lelkesen beszélni kezd. hogy biztonságban a túloldalra jussak. 3. 50 . szexuálfantáziái is ennek megfelelőek. és ezáltal az élet egyéb lehetőségeit túl határozottan kizárja. . amelyet a tények már régen bebizonyítottak. A barátnő igen sok vonatkozásban hasonlít a betegre. 2. . félek ettől a betegségtől. Gázló: Lehetőség arra.e lehetséges út. aki karcinómában halt meg). A láb közismert fallikus szimbólum. elnyomja őket.a rák szörnyű. mivel elfojtott homoszexuális vágyai vannak vele kapcsolatban. 1914. . A kezelés a lehetőség arra. sokkal jobban szeretném. . jobban ki kellene beszélniök magukat. vagyis a megfelelő infantilis vágy: szeretném. Probleme der Mystik und ihrer Symbolik (A misztika és szimbolikájának problémái).a rák olyan állat. Mindketten igen erősen érdeklődnek a művészet iránt. Ebből persze egykettőre félreértés támad. “férfias lába” van. hogy csak lassan jutok előbbre.engem nyilván le akar húzni a víz alá.szörnyen átfogott. nem vettem észre. mégis. és anyja halála után érzéseit barátnőjére vitte át. és szintén igen ideges. Aigremont: Fuss. ők azonban erről nem akarnak tudomást venni. A félelem az elnyomott vágynak felel meg. . Mivel kölcsönös kapcsolatuk túlzottan bensőséges. Évek óta tartó rajongó.und Schuhsymbolik. hogy ez a barátság túlérett. gyógyíthatatlan betegség (visszaemlékezik X-nére. fantasztikus volt. . hogy az akadályon túljussak. Ezek a vágyak a tudatos személyiség tendenciáival morális és esztétikai szempontból összeegyeztethetetlenek lévén. A veszekedés jobb híján már hosszú idő óta élvezetpótlék mindkettő számára. Rák: A rák egészen elbújt a vízben. amelyről nem szívesen mondanának le. rettentően megijedtem: . Kettőjük közül a páciens az erősebb egyéniség. amelynek ingerültségük az alapja. A betegnek már az anyjához való viszonya is túláradó. Analitikus (kauzális-reduktív) értelmezés 49 A magyarázatot egy mondatban foglalhatjuk össze: “Belátom. és az ideális barátság ellenére sokszor vad veszekedés folyik közöttük. Patak: Nehezen áthágható határ. és csak hamis ambíció hitette el vele. bár minden jelenet “halálosan” kimerítette. a homoszexualitást súroló barátságról van szó. ha anyám újra magához vonna. hogy ebből még ideált csinálhat. 1949. aminek minden eddiginél hevesebb jelenet az eredménye. mivel a betegnek nagy. hogy a folyó túlsó partjára kellene jutnom (vagyis a barátnőmhöz való viszonyomat fel kell adnom. azaz ollói közül). barátnőjével szemben ő játssza a férfit. és ezért többé-kevésbé tudattalanokká lesznek.biztosan arra vonatkozik.vajon mi nem enged a túlsó partra? Persze. és már maga is régen belátta. már megint nagy jelenetem volt a barátnőmmel.ezen az akadályon kell túljutnom. 49 A kétféle magyarázat hasonló felfogását találhatjuk Herbert Silberer igen jó könyvében. Különösen betegem nem tudott lemondani hosszú időn keresztül a meg nem értettség édes fájdalmáról. ha barátnőm nem engedne ki öleléséből. A rák a lábát ragadja meg. mindketten idegesek.a túlsó oldalra kellene jutnom. .másutt túl széles a patak. A tudattalan ezzel el akarja távolítani őket egymástól. A jelenet rendesen azzal kezdődik. amely hátrafelé megy .

Ez a magyarázat természetesen a beteg magasfeszültségű barátságideáljának súlyos aláértékelése. tanítania. Az alanyi síkú értelmezés szintetikus. (Az élményben nemcsak a tárgyat élem át. s az álmodót azzal fenyegeti. amelyik minden álomrészletet. 1917. hogy egész egyéniségét magával vonja. úgy. Azonban épp ebben a pillanatban rendkívüli és váratlan veszély fenyeget: valami “állati” (embertelen vagy emberen túli). javítania kell. 2. a gázló és a rák. 3. ezért érdektelen és hatástalan. hogy barátnője akadályozza és húzza le őt. Függelék. “fel kell emelnie”. .” Ez a magyarázat a betegnek semmi újat nem mond. sárkány. Lásd Collected Papers on Analytical Psychology. elkövetkezett az ideje annak. a “rák” betegséggel való kapcsolata. amelyben az álom kifejezései reális tárgyakkal azonosíthatók. 2. tárgyi síkon mozgó értelmezésnek nevezek. mint egy gyilkos betegség. hogy tehát a rák nem vonatkozhatik kizárólag a barátnőre vagy az anyára. egyszerűen azért. és gyógyíthatatlan (mindennél erősebb). ha nem is volt neki kellemes. 51 Vö. A különös szimbólumválasztás ténye is homályban marad. kiad. A belátás “mérgét” nagy vigyázattal és a legkisebb adagokban kellett beléje csepegtetni. A kauzálisreduktív eljárás megfeledkezik arról. A kezelés elején hasonló magyarázat lehetetlen lett volna. Ezért a következő terminológiát vezettem be: minden olyan magyarázatot. de csak akkor. mivel a beteg rendkívüli szemérmessége ilyesmit semmi körülmények között el nem fogadott volna. hogy az álom szubjektív jelenség. és amely a további haladásnak ellenszegül. pl. kígyó vagy hal ugyanazt a szolgálatot tenné. már semmiféle ellenállásra nem találok benne. pl. csak mindig ugyanazt különböző változatokban. az álom minden személyét az álmodóra vonatkoztatja. pl. ha számot tudok vetni élményemmel. amit már úgyis régen tudok. Ezzel az értelmezéssel szemben áll az. ezek csak az alany különböző tudattalan tendenciáinak és feltételeinek kifejezései. hanem az alanyra. A szintetikus (konstruktív) értelmezés A páciens számára nem tudatosult. az álmodóra magára is utal. Mindenekelőtt nem veszi eléggé figyelembe a beteg asszociációit. Polip. hogy a mélybe ne húzzák. mivel az alapul szolgáló reminiszcenciakomplexusokat a külső körülményektől elvonatkoztatva az alany tendenciái vagy részeiként fogja fel és újra hozzákapcsolja őket. Ha egy ilyen motívum kerül világosan az előtérbe. amelyen nehéz átlépni. Más helyütt ezt az eljárást “hermeneutikus” módszernek neveztem. Természetesen a barátnő is ilyen erőfeszítéseket tesz. A kauzális-reduktív eljárásnak ebben az esetben bizonyos hátrányai vannak: 1. Amíg ezt hiszi. hableányét. hatnia kell rá. E nem kívánt hajlam kínos voltát belátásával már régen legyőzte. a barátnő-anya éppen rák formájában? Szebb és plasztikusabb formát is választhatna.) Ebben az esetben tehát minden álomtartalmat mint a szubjektív tartalmak szimbólumát kell felfognunk. Der Inhalt der Psychose. hogy a legyőzendő akadály őbenne magában rejlik: olyan határ. De azt felelte volna: “Minek is még analizálni ezt az álmot? Csak ugyanazt mondja. Ha az analitikus vagy kauzális-reduktív magyarázat már nem mond újat. Ez a veszély olyan. Miért jelenik meg pl. míg a beteg jobb belátásra nem tért. Pedig lehetséges e határon túlkerülni. Ha tehát a kezelés jelenlegi állapotában ezt a magyarázatot mondom el neki. Ez az eljárás az alanyi síkon mozgó értelmezés. haszon és értelem nélküli idealista erőfeszítéseket kell tennie. 2. Bizonyos tények már régebben meggyőzték e homoszexuális tendencia meglétéről. amely titokban keletkezik valahol. A tárgyi síkon mozgó értelmezés analitikus. hanem elsősorban önmagamat. amely hátrafelé és a mélybe megy. hogy ezt a hajlamot magától is beismerje. hogy erősen kell ügyelnünk a felmerülő archetipikus motívumokra. kiad. bekövetkezett az a pillanat. A beteg azt képzeli. mivel az álomtartalmat reminiszcenciakomplexusokra fejti fel. Az analízisnek ezen a fokán azonban már nem haragudott meg ezért a magyarázatért. amikor interpretációnk módszerét meg kell változtatnunk. Az álmodó az egész álom: ő a patak. A szintetikus vagy konstruktív értelmezési módszer51 alanyi síkú értelmezésből áll. amelyek külső helyzetekre vonatkoznak.

Ez a libidónak egy neveletlen. amely azonban ebben az esetben férfiakra irányul. amiért meg nem felelő. Így. hogy benne is megvan a könnyűvérű természet. Das Buch der Wandlungen. nem realizált hasonlóság alapján lehetséges. és olyasvalami. főleg egy különös emberrel. hogy ez a bizonyos tulajdonság már az anyján jelentkezett. Az álom ugyanis azt mutatja meg a betegnek. Ennek kell utánanéznünk. Azonosulás csak tudattalan. Ezzel újabb okát látjuk annak. amely minden elmúlt fejlődéstörténeti korszak funkciólehetőségeinek székhelye. Itt tehát X-nével való utalásszerű azonosulásról lehet szó. egy tehetséges művésszel. E kívánság tehát az erős infantilis mohóság jegyét viseli magán. mint most a beteg. így hangzik. A helyváltoztatásnak beállítottság-változásként való értelmezését támogatják bizonyos primitív nyelvek kifejezései. “az indulás helyén vagyok”. A beteg azonban más következtetésre jutott annak idején X-né sorsából. hogy “indulófélben vagyok”. infantilis jelenségre mutat. Ezzel egy újabb. úgy érzi. De miért éppen rák ez az állat? A beteg ehhez X-né halálos rákbetegségét asszociálja. Erre tökéletesen megfelelő szimbólum az állat. hogy az olyasvalami. aki halálakor ugyannyi idős volt. mert attól félt.52 Most aztán minden annak a megértésétől függ. és mindegyik megpróbál a másik feje fölé kerülni. hogy annak a másik. az ok. mivel az álmok lényegükben a tudattalanból eredtek. amely azonban védelmére szolgál. amelyekben pl. hogy miért nem tud elszabadulni barátnőjétől: muszáj hozzá ragaszkodnia. vagyis az egyik helyzetből vagy beállítottságból a másikba való átjutásban. akit betegünk személyesen is ismert. 1924. ha ő maga megváltozik. rajongó szeretetvágy. amelyet azonban mindig elnyomott. hogy a másik a tárgy. A betegünk a következőket meséli róla. ez az ő dolga. amely “emberi. ez a beteg szempontjából lényegtelen. A helyzet csak akkor változik meg. Ettől az értelmetlenségtől csak az alanyi szintű felfogás szabadit meg. És barátnőjét sem kényszeríthetjük megváltozásra: ha viszont meg akar változni. Az a tény. érzése szerint sokkal veszélyesebb hajlamnak áldozatául ne essék. amelynek szenvedélyessége. ami megakadályozza a határ átlépésében. Hogy vajon anyja és barátnője ezt a tulajdonságot valóban birtokolják-e. . Ging. igen fontos adalékot kaptunk az “állati” elem felismeréséhez: újfent ugyanarról a szelídítetlen. hogy őbenne magában van valami. ösztönös mohóságról van szó. differenciálatlan és nem emberiesített darabja. Az álomnyelv megértéséhez sok párhuzamra van szükségünk a primitív emberek pszichológiájából és a történelmi szimbolikából. amely nem retten vissza az élethez szükséges merészségtől. Minél magasabbra jut az egyik. Hirtelen súlyos betegségét és korai halálát a sors büntetéseként fogta fel az asszony könnyelmű életéért. igen életvidám asszony volt. Ezért áll meg egy infantilis homoszexuális fokon. Ging orákulumaiban “a nagy vízen való átkelés”. Elsősorban tudjuk. X-né korán özvegyen maradt. a páciens komor erkölcsbírói képet öltött. az. Ennek klasszikus példája J. amiért a páciens őt (önmagának sem vallva be) irigyelte. és aki rá különösen igéző és megbabonázó (fascináló) benyomást tett. nagyon is emberi” kárörömöt takart. tehát még szelídítetlen. (A tapasztalat szerint ez egyike a leghatékonyabb indítóokoknak. mint dühös kakasok ugranak egymásnak. amely közismerten vak. hogy ez a homályosan sejtett tendencia erkölcstelen életre csábítja. amelyek világosan azt mutatták. Midőn X-né meghalt. Volt egy sor kalandja különböző férfiakkal. ami már az anyján is jelentkezett. infantilis kapcsolatokhoz ragaszkodunk. hiszen halott. Mi a titok a betegek anyjához és barátnőjéhez való viszonyában? Közös az erős. annál magasabbra kell felküzdenie magát a másiknak. hogy mit jelent a rák. teljesen hatalmába kerítette őt. amely még az ösztön kényszerű jellegét viseli magán. ami a barátnőn tűnik fel (mivel ő maga vonatkoztatta a rákot a barátnőre). Mennyiben hasonlít betegünk X-néhez? A beteget korábbi fantáziák és álmok egész sorára emlékeztethettem.hiszen az ő esete azonos a betegével. Anyján már nem változik semmi. Miért? Mert mindkettő azt hiszi. Ezt 52 Richard Wilhelm: J.) De ebben a “veszélyes” tendenciában rejlik egészsége. a jövendő egészséges személyiség csírája.

amely tehát ily módon igen fontos heurisztikus. elrejtette őket a víz. X-néről mint igen nőies asszonyról beszélt. a hangadó. és a szimbólumválasztás jelentőségét sem magyaráztuk meg kielégítően. amelyhez két személy szükséges. De nem szabad elfelejtenünk. amelyben a “férfias”-ra való utalással találkoztunk (láb). mint barátnőjéé. de teljesítenünk kell az elmélet követelményeit. nem akarati folyamat. még a tárgyi szintű analízis körébe tartozott. amely megakadályozza. különben nincs igézet. A tudattalan identifikációk mindig ebbe torkollnak. hanem tudattalan tendenciái játsszák ezt. aki lágyságában és szeretetreméltóságában hasonlít barátnőjéhez a páciens szerint. míg a páciens szemmel láthatóan férfias típus. Megvan az ehhez szükséges erejük. Ezzel már sokkal többet tudtunk meg a rákról: ez a megszelídítetlen libidódarab belső lélektanát képviseli. hogy a művésszel való azonosítás mélyebb alapja a beteg bizonyos alkotóképességén nyugszik. a tudattalanban rejlő dinamikus erő. hogy legyen. állandóan X-né példájával ijesztgette magát. Hangja is erősebb és mélyebb. A rák tehát a tudattalan tartalmak szimbóluma. és amely a művésszel való barátságához vezetett. hogy e képesség az azonosítás egyik lényeges motívuma volt. Természetesen számára nem volt világos ez az összefüggés. s hogy korábban nem látta. A patak az az akadály. és ez terhelte meg egy ki nem elégítő barátság kínjával. Úgy látszik. Így teljesedik be tudattalanul X-nével és szeretőjével való azonosulása. és olyasmire is rákényszeríti. A fascináltság ugyanis kényszeres jelenség. s a megigézettnek megfelelő diszpozíciót kell magában hordoznia. azaz megszállják.53 Emlékezzünk az álom analízisére. A beteg utólag elmondta. ha visszaemlékezünk arra. amit a beteg elbeszélt: mily nagy és különösen megbűvölő hatással volt rá a művész. Nem látta eddig az éppen most megvilágított “tudattalan kapcsolatokat. Ennek a hajlamnak azonban tudattalannak kell maradnia. amelyek a barátnőjéhez fűzték. amely csak férje halála után fejlődött ki benne. hanem a tudattalanból fölmerülő és magát a tudatra ráerőszakoló jelenség. hogy a betegnek a művészéhez hasonló (tudattalan) diszpozíciója kell. Fel kell tételeznünk. hogy a túlpartra kerüljön. amit csak ő maga kíván. ez tartotta távol az élettől és továbbfejlődéstől.) Barátnőjéhez való kapcsolata azonban betegséget jelent: hiszen ettől lett ideges. . a rejtettséget. A víz tehát a tudattalant jelenti. E megállapítás igazságát könnyű volt a már ismert anyagból bizonyítani. a felfedezés szempontjából értékes princípiumnak bizonyul. hiszen a rák is a tudattalan. Ez újabb nyomra vezet: a páciens ugyanazt a szerepet játssza barátnőjével szemben. tehát mindenfajta belátás és javító szándék számára hozzáférhetetlenek. a víz alatt. Így éli ki mégis könnyelmű hajlamát. akkor sosem ment volna bele. Akadályt pontosan ezek a tudattalan kapcsolatai képeztek. Ezzel azonban nem jutottunk még az azonosítás történetének végére. 53 Nem feledkezem meg arról a tényről sem. Most a betegnek abból a megjegyzéséből indulunk ki. de nem tudatosan. hogy ez ismeret birtokába csak alanyi síkon jutottunk. hogy a rák a patakban lapult. tudattalanok lévén. amelyet nem a tudat motivál. Ezek a beteget állandóan vissza akarják vezetni barátnőjével való kapcsolatához. hiszen még nem aknáztunk ki minden asszociációt. Gyakorlatilag megelégedhetnénk az eddig elért eredménnyel. A beteg valóban a fék szerepét játssza barátnőjével szemben: ő az aktívabb. mint saját komplexusai tudattalan ábrázolóját. jobban mondva a tudattalanságot. ő irányítja barátnőjét. ez kapcsolatjelenség. Barátnője határozottan nőies külső megjelenésében is.büntetendő. Az ilyen fascináló hatás sohasem kizárólagosan egyik személyről irányul a másikra. hogy X-nének nem kis művészi tehetsége volt. Ez a részlet. (A rák hátrafelé megy. Egy férfival azonosította tehát magát. mint amit a művész játszott volt X-nével szemben. szigorúan véve.

Hiába nyilatkoztatnám ki. old. hol viszont másképp. de ha egyedül maradok. Nem. vagyis kell valahol lenni valakinek. Pedig valahol ennek is lennie kell. “de hisz én nem is vagyok a művész. ezért hiányzott az ő lelki kelléktárából. és a projekciót még csak magával sem vihette. de mégsem akar. akkor . Ha megpróbáljuk X-né alakját alanyi szinten magyarázni. Azt hiszi. azonosított a művésszel. amikor férfias vonásaira először felhívtam a figyelmét. De akkor én magam vagyok az akadály. Bizonyos. IV. mivel ez ma is benne gyökerezik a beteg tudattalanában. ez a beteget hidegen hagyná . Ezek szerint X-né annak a képmása. Inkább képzeletbeli alak volt a számára. akire ezt a részletet kivetítette. különben érezhetően benne lenne még. A beteg nem ismer olyan férfit.azt csak kivetíthette.” Itt elhallgatott. De a rafináltabb dolgok sosem jelentkeznek a felszínen. mint egy gonosz varázsló. valamint Emma Jung: Ein Beitrag zum Problem des Animus. ő tehát tudattalan fantáziáiban velem szemben X-né helyét foglalja el. Ha ebben a sajátos esetben a tárgyi síkra korlátoznók magunkat. vagy hosszabb ideig nem találkozunk. Hol eszményített alakban jelenik meg. 117. Ezt a korábban felfedett anyag (szexuálfantáziák) alapján könnyen bebizonyíthattam. én nem is vagyok gonosz.hiszen ezt ő is éppolyan jól tudja. és tovább. szörnyű. Nagyon és őszintén meglepődött. Ezzel újra a tárgyi síkra jutottunk. hogy a még csak tárgyi síkon megérett kapcsolatokat alanyi szinten is értelmezzük. hogy én semmi ilyesmit nem vettem észre. hogy egészen rendkívülien finom. X-né tehát a beteg jellemének egyoldalú. mivel a beteg e szempontból valóban áltatja magát. in: Psychologische Abhandlungen. mivel a betegben szunnyadó tudattalan művészi tevékenység momentumát már X-né alakja fedi. Hiszen nem ilyen. különös módon megváltozik a képe. Ha nem tudunk fellelni ilyen részletet az álmodóban magában. mindig a kezelésen kívül kerülnek napvilágra. fejezet A KOLLEKTÍV TUDATTALAN ARCHETÍPUSAI Most az a feladatunk. érzékeny és nőies lény. Ezért óvatosan azt kérdeztem: “Ugyan. azaz egy bizonyos aspektusának megszemélyesítéseként kell felfognunk. A titokzatos művészt nem lehet alanyi síkra emelni. kellemes embernek látom. vagy egy démon.54 Ez bizonyos mértékig igaz. hiszen ezt az érzést ő maga produkálta. és a beteg szubjektív komplexusainak szimbolikus megjelenítéseként kell tekintenünk őket. Vö. Tovább kérdeztem: “Igen? Milyennek?” Ő: “Néha veszedelmes. E célból el kell vonatkoztatnunk a tárgytól. milyennek lát. jövőbe kivetített képét ábrázolja. De kire? Még a művészhez tapadna? Hiszen az már régen eltűnt a beteg látóhatáráról. rajtam kívül. hogy rám vetítette ki ezt a tulajdonságot. akinek valamiféle jelentősége lenne a számára. Látszólag nyoma sincs. amely megakadályozza a túlpartra jutásban. természetesen sokat jelentek neki. míg a férfiak nőies lélekrészét animának. a rák. bizony nagy szükségünk lenne jó tanácsra. és a legkevésbé sem férfias. hogy a művész a betegben lakozó férfielem képe. másképpen nem találjuk meg a kivetítés alanyát. De a borzongató megbűvölő elemet nem tudjuk elhelyezni férfias vonásaiban. aki orvosa lévén. akinek különben ehhez az emberhez azon az egyszerű fascináló benyomáson túl személyes kapcsolata nem volt. Ezzel egy újabb igen fontos pontot ismerünk fel: engem kontaminált. sem varázsló stb. Azt gyaníthatjuk. hogyha nincs itt nálam? Akkor sem változom?” Mire ő: “Amikor itt vagyok.”. és ezért ez a tudattalanban marad. Die Beziehungen zwischen dem Ich uud dem Unbewussten. 54 A nőben rejlő férfi lélekrészt animusnak neveztem. . Joggal lehetne azt mondani.amint tapasztalatból tudjuk . old.” Tehát ez a részlet nálam volt indulatátvitel formájában. az ilyen kivetítés mindig aktuális. hogy jut ilyesmi az eszembe. és tovább.7. amivé a páciens lenni szeretne. Igazán nem tudom. 296. amelyet tudatosan nem realizál. akkor valamelyest az álmodó lélekrésznek.

Egy csapásra kínos félreértés lehetőségét látom magam előtt. milyen rémes érzés. és én valóban lelki fejlődése akadályozójává lennék. Szörnyű érzés. hogy mi az az ismeretlen x. amelyen a beteg sohasem tudta túltenni magát. mint hogy én vagyok az. “a beteg tudattalanában lévő egyik képpé” . leértékelés? Tekintete mint egy ragadozóé.mire az így felel: “Micsoda. soha . hogy a jó is. csak ha az orvos önmagát alanyi szintre emeli. Ezen a ponton már sok kezelés megakadt. és megvetem őt. E miatt az érzés miatt e pillanatokban gyűlölöm a barátnőmet. amelyen barátnőmmel való kapcsolatomban nem tudok túljutni. Az ilyen attribútum mindig arra mutat. és keresztülnéz a sötét folton. fascináló gonosz varázslóvá vagy éppen démonná? Nem. sőt ellenkezőleg: most az ismeretlen már a tudattalanból fenyeget. az elfojtás jege megtört. mint ahogy barátnőjét kezelte. Mire tapintottam rá? Milyen új húr pendült meg? Mindez csak múló pillanat. Ezzel semmit sem nyertünk. A barátnőn már túlkerült. A “varázsló” és a “démon” mitológiai alakok. és a legkülönbözőbb félreértéseket okozza. én legyek férfivá. csak egyelőre nem látjuk világosan. vagyis akkor az ismeretlen állandóan a levegőben lesz. “No igen” .ezt el nem fogadhatom. Hiszen a “démonok” nem személyes emlékképek. Valahányszor ilyen elfogadhatatlan elem merül fel. Most már tudom. mivel akkor úgy kell kezelnie engem is. hogy démonná tegyék. vad. kritikus szemmel meg nem bírált ítéletek formájában mégis embertársainkra szoktuk kivetíteni. és szinte megkönnyebbülten mondja: “Különös. ami lényegesen kellemetlenebb. Egy másik lehetőség: a beteg újra régi védekezési módjához fordul. hogy maga az. embertelen. Oktalanság. s egy feloldhatatlan konfliktus az élet megrekedését jelenti. s a “gonosz varázslók” . Éppoly kevéssé tűrheti el. ebben a pillanatban úgy érzem. de a titokzatos ismeretlen elleni heves vita közepette. bár minden erőmmel küzdök az érzés ellen. ami pedig az egész módszernek természetes követelménye.feleli az orvos -. mint az orvos. Tehát az átvitel új fázisba lépett. A beteg arckifejezése újra megnyugszik. eddig sohasem tapasztalt ellenállás bukkan fel. A páciens létének új fázisába lépett.mint én. hogy ő maga lenne. rám helyeződik át. a legkellemetlenebb félreértések fenyegetnek. személyes tulajdonság-e az. Megint csak az lesz a vége.” Ez a kijelentés új fénybe állítja a történteket: most én foglaltam el a barátnő helyét. “embertelen” érzésnek felelnek meg. anélkül. kapcsolataink mindenkori kárára. mintha éppen azt a pontot érintette volna lelkemben. a démon. és előttem félelemtől kínzott áldozatom ül. aki a kétségbeesés állati erejével próbál védekezni gonosz varázslatom ellen? Mindez képtelenség. gonosz kifejezés jelenik meg az arcán. hanem mitologikus tulajdonságok. ami fájdalmas és rossz volt barátnőjével való kapcsolatában. hiszen azt éppoly kevéssé fogadhatja el. A projekció továbbra is élne benne. Mi ez? Csalódott szerelem? Sértés. méghozzá borzalmas. Nem is tudom leírni. fantasztikus elvakultság. Egy bizonyos: ha a beteg megragad az átvitelnek ebben a formájában.” És igaza is van. A tudattalan öleléséből nem szabadulhatunk másképp. ha így beszél. hogy tudott volna róla. Minek a képévé? Ez a legnagyobb nehézség. igaz. hogy bennem látja a démont. pontosan meg kell állapítanunk. ha ilyesmit akarunk átvinni a személyére. amelyekről azonnal nyilvánvaló: nem egyéni emberi. hogy mindaz. ismeretlen. Így keletkeznek a feloldhatatlan konfliktusok. A szeme különösen csillog. amelyek a beteget megrohanó ismeretlen. bár rendesen intuitív. ami újabb elfojtás a tudat felszínén való megtartás helyett. Ezek a jelzők tehát nem alkalmazhatók egy emberi személyiségre. Szóval mégis démon volna? Vagy én vagyok a ragadozó. valóban démoni. gyűlöletes. Inkább elhiszem azt. ez ostobaság. vagyis képpé nyilvánítja. hogy a személy fölötti vagy kollektív tudattalan tartalmát vetítettük ki. vagy sem? “Varázsló” és “démon” alapjában véve olyan tulajdonságokat jelentenek. amelyet rám vetít ki.

Ezt kicsiben betegünkön szemlélhetjük. a képsorozatok átlagos szabályszerűségei. aki a neki irracionálisnak tűnő életlehetőség (X-né) elől elmenekül. mivel ezek olyan fogalmak. Ezért feltétlenül szükséges meghúzni a lehető legélesebb határvonalat a személyes és a személytelen területe között. azaz tudattalan tartalmakként. Fölösleges megjegyezni. az archetípusokat megtörtént események effektusa. Ha ez valóban személyes karakterének egy darabja volna. természetesen tudattalanul démonok. hanem mint magától értetődő valóságot. Nincs más lehetőség. . és tartalmát nem konkrét (ez visszafejlődés lenne!). ezek az istenek. azért nem fog csörgőkígyónak nevezni egy gyíkot vagy egy siklót. Éppígy nem nevezzük embertársunkat démonnak. mint egy gyógyíthatatlan betegség. a tudattalan destruktív erőinek lázadását éljük át. mert láthatatlan.sem. Helyzetét mértéktelenül megerősítette a modern élet racionalizmusa. szentekben és latrokban. azaz kollektív psziché. amely ősidők óta alakult ki tapasztalatok lecsapódásából és ezeknek a priori voltából. Ezzel természetesen nem akarjuk letagadni a kollektív tudattalan tartalmának esetleg igen hatékony létezését. de éppúgy felfoghatók az eseményeket előidéző tényezőként is.55 A tudattalan éppen ezt kereste. mert surranó zaja megijeszti. amelynek. amelyeket a lélek újra meg újra átél. Napjainkban is a kollektív psziché. archetípusok vagy dominánsok az idők folyamán pontosan körvonalazódtak. Ennek a libidónak a visszaáramlása rendkívülien megerősíti ugyanis a tudattalant. A megfelelő lelki funkciónak azonban korántsem volt vége. a gyökerét nem bírjuk kiirtani. hogy archetipikus képeket közvetlenül vihetünk át szemléleti fogalmak formájában a 55 56 Ezt 1916-ban írtam. amit azelőtt az istenképek kultuszában élt ki. akkor ennek mindenütt meg kellene mutatkoznia. ezek csak projekciók. hacsak nem árad belőle tényleg valami démoni hatáshoz hasonló. démonokat stb. archetípusaik. onnan feltartóztathatatlanul és pusztítóan hat. akkor ez az ember valóban démon volna. A kollektív tudattalan egy olyan világ képe. hogy mindez ma is igaz. és ezzel az irracionális funkciót a tudattalanba süllyesztette. hogy istenek a valóságban nincsenek. mivel ez hatásos. hogy archaikus kollektív tartalmával hatalmas befolyást kezd gyakorolni a tudatra. és nem individuálpsziché. A naiv ember számára ezek a dolgok sosem váltak el az egyéni tudattól. annyira. De a kollektív psziché tartalma különbözik és szemben áll az egyéni psziché tartalmával.és lecsapódásaként is felfoghatjuk. A valláshoz hasonlóan erős funkciónak az elfojtása az egyéni pszichológiára is súlyos hatású. hiszen az isteneket. Csak a felvilágosodás korában látta be az emberiség. azaz domináns törvények és princípiumok képei. hanem pszichikai realitásként kell felfognunk. világában élünk. Ha a funkció egyszer a tudattalanba került. hogy az irracionalitás őrültségeit a legtökéletesebben alkossa meg. Ez azonban mitológia. A felvilágosodás kora közismerten a francia forradalom rémtetteivel végződött. ez most a tudattalanba süllyedt. mint hogy az irracionálist szükséges. értelmének javát arra kell fordítania. Eredménye páratlan tömeggyilkosság. sosem fogta fel lelki projekciókként. az ún. hogy ugyanazt beteges formában barátnőjéhez való kapcsolatában magasztos önfeláldozásban élje át. bár ezekről valaha mindenki hallott vagy olvasott. Éppígy részünk van istenekben és ördögökben. Értelmetlen lenne ezeket a tudattalan lehetőségeket személyes számlánkra írni. csupán azért. amely minden irracionálisat megfosztott értékétől. E képben bizonyos vonások.56 Amennyiben ezek a képek a pszichikai események relatíve hű ábrázolásai. Ezek uralkodnak. és ennek révén olyan libidótöbblettel mérgezte meg magát az ember. mert mindig előforduló pszichológiai funkciónak kell elismernünk. Akkor az egyén és a nép egyaránt kényszerül az irracionalitás átélésére. Ezzel végük is volt. amelyek a legerősebb indulatokkal töltötték meg a megelőző korokat. Ha hallott is valaki a csörgőkígyóról. Így lehetséges. Amennyiben tudattalanunk révén részesei vagyunk a történeti kollektív pszichének. és legmagasabb idealizmusát. Mint már föntebb megjegyeztem. azaz hasonló tapasztalatok összehalmozódása révén kibontakozó általános alakjaik bizonyos általános fizikai alapvonalaknak felel meg. varázslók stb. tehát valóságos.

hanem szabadon alkotta saját tudattalanából. rajongás és bolondság előidézőiként. Meyrink ezt természetesen nem tőlem tanulta. Ezért mondjuk: “istenít valakit”. mennél inkább túlsúlyban van azonban a mágikus jelleg. Ez a törzs primitív varázslójának vagy sámán-orvosának (Medizinmann) típusa. sőt éppen ő esett csapdába először. hiszen a bölcs öregember igen pozitív aspektusában is megjelenhetik. bizalmatlanságnak és előítéleteknek. Ha valaki az ördögöt embertársára vetíti ki. akkor a mindenkori környezet személyeinek túlzott alá. de a kivetítővel nem fér össze. Mivel rendesen projekció formájában jelennek meg. a Faust-ban ez maga a hős. Ezért az archetípusok igen fontos. mivel kellemetlen érzésünket a kollektív tudattalan meghatározható nagyságára vezethetjük vissza.vagy túlbecsülése formájában. A varázslótípus előfordul a Zarathustrá-ban is. és mivel ezek csak ott rögződhetnek. mint a másik. Ezzel azonban egészen új feladat előtt állunk: az a kérdés. Az északkaliforniai achumavék különbséget tesznek a közönséges prérifarkas és az “orvos-prérifarkas” között. aki szellemekkel érintkezik. könyvben. 169. hiszen ő vetítette ki. vagyis az ember el nem ismert sötét oldalának veszedelmes aspektusa. hanem éppolyan tisztességes ember lehet. és mágikus ereje van. old. Az ördög az “árnyék” archetípus egyik variánsa. Azért még nem ördögi. hogy föltételezik “doktor”-állatok előfordulását is. ezért a kettő között egy “ördögi” (azaz elválasztó) hatás működik. Ez a démonkép az istenfogalom egyik legalacsonyabb és legrégibb foka. mint amit betegem énreám vetített ki. bár el kell ismernie. mert azon az emberen tényleg van valami.gyakran jelenik meg sötét bőrű. és tovább Az orvos-varázsló képzet. a mágikus erő. A kivetítőnek sem kell ördögnek lennie. Sokszor nehéz vagy alig lehetséges az “árnyéktól” elválasztani. in: Eranos-Jahrbuch. vagy “ő az. mindenféle félreértés. veszekedés. hanem pszichikai kórokozó voltuk miatt pontos megfontolásra méltók. Például az éter a lehelet vagy a lélek hagyományos anyaga. azaz fantasztikus híreszteléseknek. Nem szabad egyszerűen elnyomni őket.amennyiben negatív. Vö. ellenkezőleg: akár rendkívülien jó ember is lehet. mégpedig ha tudattalanok. mi 57 58 Lásd Seelneprobleme den Gegenwart. amiért is a tudattalan szétválasztja és egymástól távol tartja őket. a Denevérek c. A fizikai adottságokkal57 való rokonságuk miatt az archetípusok rendesen kivetítve jelennek meg. A kollektív tudattalan tartalmak kivetítésénél szinte szabályszerűen fellépő egyik archetípus a túlnyomóan félelmetes hatású “varázsló démon”. annál jobban sikerülhet ez a szétválasztás. mongoloid típusú ember formájában. ahol ennek valamilyen alapja van. amely szintén az egész világon elterjedt képzet. jelentős tények.58 Ez az alak . Embertársaink mágikus vagy démoni hatása ezzel megszűnik. értékelésük és megítélésük nem könnyű. Ezek az okozói modern mítoszképződéseknek. ez csak azért történhetik. akitől X hányingert kap”. Archeteden des kollektíven Unbewussten. hogy a két ember (most és a közeljövőben) összeférhetetlen. Jó példája ennek Meyrink Gólem-ja. egy különleges képességű egyéniség. 59 . amelyekre igen kell ügyelnünk. aminek nem kis jelentősége van. Ezzel egy percig sem akarjuk azt mondani. Az ördög megjelenése ebben az esetben azt jelenti. esetleg veszélyes aspektusú . aki mágikus erő hordozója. azután az energia. aki mágikus erejével elszabadítja a világháborút. hogy az ördögi benne is éppannyira megvan.fizikai eseményekre. képet és kifejezést kölcsönözve egy ahhoz hasonló érzésnek. amely a Föld minden világnézetében képviselve van. ami a kép rögződését megkönnyíti.59 Az archetípusok felismerésével jelentős lépést tettünk. vagy ugyancsak Meyrink Tibeti varázsló-ja. hogy az illető szinte ördög lenne. olyan mélyen gyökerezik sok primitív nép lelkében.

hiszen ezeknek a korszaka sokkal tovább tartott. Ezt az energetikai körforgást a vallások az istenekkel való kultikus 60 H. Mindaddig. és az egyéni pszichén kívül mint pszichikai realitás konszolidálódott. hogy a fejlődést nemcsak megállítsák. Mindezt az álomban a hátráló rák szimbóluma fedi. A kollektív tudattalan általam meghatározott fogalma csak bizonyos fokig fedi Semon törzstörténeti mneme-fogalmát. Ganz a tudattalan Leibniznél való szerepéről (1917) szóló filozófiai disszertációjában idézte Semon engrammateóriáját a kollektív tudattalan magyarázatára. másfelől egy négerkultúra-féleség. ha működésbe lépnek. és azt is láttuk fentebb. hanem az emberiség állati elődeinek funkcióemlékét is tartalmazzák. mivel a kollektív tudattalan tartalmak nemcsak az archaikus. A rák a tudattalan eleven tartalma. amely gazdagon kifejlett szimbolikájával a primitív embert elég kifejezéshez segíti. Nyomatékosan meg kell állapítanunk. és nem ereszti. különösen az állatszimbólum utal az emberen kívülire. A felismerési aktussal tételezzük az archetípus valóságát. vissza kell térnünk a kiindulópontul szolgáló álomhoz. tehát eleven vallásosság létezik. a tudattalan varázslóalakjának egyik képe voltam. másfelől mint veszélyes betegséget jellemzik. Az álom és a hozzá kapcsolódó anyag a kollektív tudattalant egyfelől mint a víz mélyén rejtve élő alacsonyrendű állatot. és magára hagyhatjuk-e ezt a továbbiakban? Ezzel tartós disszociált állapotot hoznánk létre: az individuálpsziché és a kollektív psziché közti állandó meghasonlást.60 Az ilyen tartalmak vagy Semon kifejezésével . nevezetesen a félelem számára tágabb magyarázatot kaptunk. s nem is hatástalaníthatjuk. rendkívülien alkalmasak arra. egy primitív állapot. hogy az orvost a művésszel azonosította. Így megkapnánk a mai való állapot képét: a civilizációs kéreggel fedett sötét bőrű bestiát világosan látnánk. hogy a beteg azonosítja magát X-nével. sőt legnagyobbrészt valószínűleg teljesen függetlenek tőle. mint a viszonylagosan rövid specifikus emberi lét. specifikusan emberi funkcióformák székhelyei. hogy én. hogy itt nemcsak felismerési tartalmakról van szó.hogy az álom képével éljünk. míg a kollektív tudattalan és az individuálpsziché megkülönböztethetetlenül összeforr. Mint mondottuk. . különben elhatározásunk csak egy irányt követhetne: a primitív részt újra el kellene nyomnunk. Egyfelől állna a differenciált és modern én. Hogy ez a jellemzés mennyire találó. hogy a mitológiai kollektív pszichikus tartalom a tudat tárgyától eloldódott. Annyit viszont elértünk. amivel azt fejezi ki. Mielőtt az egyesítés lehetőségével foglalkoznánk. azaz személyen túlira. ez a legnagyobb előnye és a legnagyobb veszélye is. hanem mindaddig visszafejlődéssé változtassák. messzemenően autonóm pszichikai rendszerekről. más szóval e vallás dogmáinak és rítusainak olyan szemléltetést és cselekményt kell tartalmazniok. ahol még érvényes. azt már látjuk. A katolicizmus esetében valóban ez a helyzet. Az ilyen disszociáció azonban rögtön szintézist és a kifejletlen tulajdonságok fejlesztését követeli. megragadja. Meg kell találni a lehetőséget a két rész egyesítésére. amelyről tárgyi szintű elemzéssel nem deríthetünk ki minden lényegeset. azaz pontosabban szólva a felismerés alapján posztuláljuk ilyen tartalmak pszichikai egzisztenciáját. míg a kollektív tudattalan által aktivált energiatömeg ki nem merül.módon tisztázhatja a helyzetet az én a pszichológiai nem-énnel. alanyi síkon értve.engrammák. Fejtegetésünk révén az álom. amelyet időben elvégzett operációval meg lehet gyógyítani. amelyek a legősibb emlékekre nyúlnak vissza. Megelégedhetünk-e az archetípusok hatékony jelenlétének megállapításával. Ez azonban csak ott lehetséges. E félelem a kollektív tudattalan tartalmától való primitív rettegés. minden fejlődés lehetetlen. hogy a határon átlépjen. a határt nem lehet áthágni . hanem olyan alanyon túli (transzszubjektív). hogy neki is van kapcsolata a különös művészhez. Látjuk. a tudattalan megelevenedik. amelyek a tudatkontrollnak csak részben vannak alávetve. és annak leglényegesebb része. Ha az álmodó mégis elszánja magát arra. Nyilvánvaló. ekkor újra számolhatunk vele. hogy a kollektív tudattalannal tudatosan szembeállítjuk. Az energia azonban újra használható lesz azáltal.

Frobenius62 gazdag bizonyítása szerint a hőst (mint Jónást) a döntő harc folyamán a szörny rendesen elnyeli. de egyenesen túltengő. Így a mítosz igen szemléletes módon ábrázolja azt a problémát. ajánlom Wandlungen und Symbole der Libido. valamint a tudattalan mitológiai tevékenysége iránt behatóbban érdeklődnek. Beitrage zur Entwicklungsgeschichte des Denkens. hogy máris megkockáztathassa álláspontja teljes megfordítását. 4. hogy “hátrafelé megy”. c. Ez a megoldás racionálisan elfogadható. hogy nincs jogunk az álmot célzatos megtévesztési szándékkal gyanúsítani. Még nagyon kevéssé éli a reális életet ahhoz. visszájára fordítások stb. Egy álom megítélésénél igen kell ügyelnünk arra. Azoknak az olvasóimnak. legtöbbször a szörny többi áldozatával együtt. Ezzel megöli a szörnyet. hogy megfosztja az eléggé ki nem töltött valóságtól. Das Zeitalter des Sonnengottes. mialatt az életet elengedi maga mellett. munkáimat. kiad. in: Eranos-Jahrbuch.. annyiban negatív. hogy a beteg fantáziavilága nemcsak hogy igen fejlett. de sohasem ravaszkodik. mint az ember. Az álom értelmének megfelelően tehát a kollektív tudattalant valamiféle veszélyként kellett megjelenítenie. a szívét. Igaz. amely az olvasónak már amúgy is feltűnhetett: ebben az álomban a kollektív tudattalan veszedelmes és káros tény aspektusában jelenik meg. hogy mindez mennyire párhuzamos a hősmondával: a hős és a szörny (a tudattalan tartalom) tipikus küzdelme gyakran folyik le víz partján. amely betegünket is foglalkoztatja. különben könnyen menedékhellyé tette volna a maga számára az élet követelményei elől. mivel az energiájától megfosztott tudattalan elvesztette túlsúlyát. hogy a problémának ezt a megoldását nem mondhatjuk példásnak. Ezzel lehetőséget nyerünk arra is. valamint Psychologische Typen. kiad. ez nem kerül ellentétbe a legkevésbé sem intellektuális lelkiismeretünkkel. különösen az indián mítoszokban. .kapcsolat révén konkretisztikus61 módon hozták létre.) által félrevezetve azt gondolták. esetleg gázlónál. Ezért el kell fogadni. akik az ellentétprobléma és annak megoldása. mivel állandóan fantaziálásban tobzódik. 1904. “homlokzat”-ától függetleníthetik magukat. A Freud által kidolgozott ún. 1935. 1942. Ezzel a korábbi normális állapot helyreállt. mivel az álom igazi értelme e mögött rejlik. Ez a mód azonban számunkra annyira ellentétes az intellektussal és annak ismereterkölcsével. amellett a kereszténység történeti szempontból ezt már oly alaposan túlhaladta. ami valószínűleg írói tehetségével szorosan összefügg. Ez onnan ered. és azzal fenyegette. hogy képzelete beteges szimptóma. A természet gyakran sötét és átláthatatlan. 1938. amiért is találóan transzcendentális funkciónak nevezik. álommechanizmusok (eltolások. pl. A szörnyeteg belsejében azután a hős a maga módján megküzd a bestiával. itt a hős. és emellett az álmodót a döntő pillanatban megragadja. és Die Archetypen des kollektíven Unbewussten. 1904. 3. Ha azonban a tudattalan alakjait mint a kollektív psziché jelenségeit vagy funkcióit fogjuk fel. amely éltette (éppen az értékes energiát. A kollektív tudattalan megrohanta. mialatt az kelet felé úszik vele: belsejének egy értékes részét vágja ki. hogyan jelennek meg a figurák. hogy az álomnak ún. a transzcendentális funkcióban újjászületve (Frobenius elnevezése szerint ez a Nachtmeerfahrt) újra napvilágra lép. de még csak lehetségesnek sem. Ezzel szemben én már régen azt az álláspontot képviseltem. Feltűnő. amivé lenni 61 62 63 Das Zeitalter des Sonnengottes. Nagyobb adag mitológia egyenesen veszélyes lenne a számára. amelyeket Longfellow Hiawathá-jából ismerünk. amely partra vetődik. mivel még jelentős külső. Ez megkönnyíti az eddigi határokon való átlépést. át nem élt élet vár rá. 1934.63 Ki kell emelnem azt a jelentős tényt. ami az új beállítottságba való továbbfejlődéssel jelent egyet. hogy törzsi történetünk aktivált lelki tartalmaival tisztába jöhessünk. A tudattalant megszemélyesítő rák pl. hogy az álom pontosan az. amely megelevenítette a tudattalant).

Egy egyszerű kivetítésből szerelem keletkezhet. vagy inkább olyan helyzetek. ami miatt a patak áthághatatlan.64 Ha valamit negatív aspektusában ábrázol. isten vagy ördög fogja megrohanni az álmodót? Még nem tudja. de ha nem tehetjük. amelyekre jobban fel kellett volna készülnünk. amely most megragadással fenyegeti. illetve annak látszik. hanem “modern” személyiség. Csak mi látunk benne figyelmeztetést. és jól tudjuk magyarázni a természet jeleit. Az ilyen antropomorf felfogást azonban el kell vetnem: az álom maga nem akar semmit. Jó vagy rossz. és közben “megfeledkeztünk az istenekről”. Ez a nóvum. mivel az ellentétproblémának az álom által megmutatott megoldása csak irracionális úton. És ki tudja. hogy az átkelés pillanatában a tudattalan hatalmába ejthetné az álmodót. hogy a veszélyes rák ezen a ponton leselkedik. hogy az ember életében vannak olyan pillanatok. Ezzel a helyzettel azonban neurotikus pangásba jutott. sorsintéző hatalma teljes fegyverzetében: olyasmi. Nem szeretném. A kiszámíthatatlan tudattalan nélkül ehhez nem kellene különösebb merészség. amelyek ősidők óta lelkünk legmélyéig nyúlnak. Így váratlanul fölmerül a sorssal szembeni vallásos magatartás kérdése. Ezek közé a helyzetek közé tartozik példának okáért a szerelem. hogy az indulatátvitellel archetipikus figurák aktivitásának elszabadulása fenyeget. vagy egyéb óvóintézkedést tettünk volna. Az átkelés elsősorban a korábbi helyzetnek az orvosra való átvitelét jelenti. és az álmodó további munkáját. A patakban leselkedik azonban nem várt módon a rák. Mitől kell azonban óvakodni? A veszély kétségtelenül abban rejlik. hogy ezt az álmot csaknem figyelmeztetésként is értelmezhetjük.akar. sem több. ha az átkelés valóban megtörténhetne. A szerelem a léleknek nem is sejtett hatalmait hívhatja a felszínre. ha értelmesek vagyunk. Álmodó betegünk nem vallásos. önmagát megjelenítő tartalom csak. mint a diabetikusok vércukra vagy a tífuszbetegek láza. amelyek a tudattalannak másik. amit nem számíthatunk ki előre. előnyösebb oldalát fogják megvilágítani. de már kiszolgáltatottnak érzi magát. A “religio”. A valaha megtanult hittant már rég elfelejtette. a tudattalan segítségével lehetséges. mivel a továbbhaladás végzetes lenne. amikor az istenek beavatkoznak. hogy a pozitívumot érti rajta és így tovább. Ezt annál szívesebben teszem. 64 Vö. hogyha ez a negatív példa bárkiben is azt az érzést ébresztené. ezért hadd ismertessem itt még egy fiatalember két álmát. nincs alapunk annak feltételezésére. Mit jelent ez az elhatalmasodás? A tudattalan betörése könnyen megesik jelentős változások vagy elhatározások pillanatában. mélyebb belátását kívánják meg. hogy a tudattalan feltétlenül csak negatív szerepet tölthet be. Láttuk azonban. talán megkíséreltük volna máshol az átkelést. ami vakító illúziójával kiragadhatná őt léte természetes folyásából. ehhez Allgemeine Gesichtspunkte zur Psychologie des Traumes . mintha csak egy áthághatatlan akadály elé került volna. sem kevesebb. minden szenvedélyével és veszedelmével. az ismeretlen veszedelmek és hatalmak “gondos számbavétele” itt a kérdés. elég erős lesz-e a komplikáció elviselésére! Mindeddig. Ez olyan kockázat. jó adag “Istenbe vetett bizalom” vagy a szerencsés végben való “hit” szükséges. és semmit sem tud arról. amelyet legszívesebben elkerülnénk. amelyben megismertük. amennyire módjában állt. elkerülte ezt a lehetőséget. A gázlónál lévő archetipikus veszedelem annyira világos. . in: Energetik der Seele (1928). Az álom álláspontja szerint az álmodó csak egyet tehet: óvatosan vissza kell húznia a lábát. Ha ugyanis előre tudtuk volna. A tudattalan hatalmak még kérlelhetetlenek. Kissé túl korán ittunk a medve bőrére. A mostani szituációban igen kívánatos lenne. amely a tulajdonképpeni veszedelmet jelzi. Egyelőre nem hagyhatja el a neurotikus állapotot. mielőtt az átkelésnek valóban nekimerészkedhetnék. nem látszik tehát túl komolynak. Az akadályt az álomban egy átgázolható patak jelzi. mert az álom semmiféle pozitív utalást nem tartalmaz a tudattalan felől közeledő segítségre. puszta természeti tény. A folyóhoz vezető part az ő eddigi helyzete.

húsz évet betöltött ifjú. és megelégedhetnénk azzal. amelynek alá akarta vetni magát. éppen amikor alá kell vetnie magát kellemetlen és prózai kötelességének. hogy gyógyulást keresek. A betegnek megközelítőleg sem volt elegendő fogalma arról a kezelésről. Föltételezhetnénk. Megjelenésébe és kifejezéseibe egy leheletnyi lányos vonás vegyül. tapasztalatom szerint a legtöbb álom kompenzatív természetű. Az álmodó egészen kicsiny külsejű. és ezért csak az általános hangulat ismeretében válnak érthetővé. de mindez a költőiség dicsfényében. lágy.65 A lelki egyensúly megtartása érdekében mindenkor a másik oldalt hangsúlyozzák. Az álom olyan képet ad neki. Lourdes-ban állítólag van egy ilyen kút. hogy ez a lourdes-i dóm. A páciens pusztán azért jött az orvoshoz. hogy az álomban a kezelés. hogy engem homoszexualitás panaszával keresett föl. Ez azonban egyáltalán nem egyezik meg a tényekkel.” Az álom nyilvánvalóan egy összefüggő hangulat kifejezése. Bizonyos álmok olyanok. Ez azonnal nyilvánvalóvá lesz. amely az álmodó eleven esztétikai és érzelmi igényének a leghatékonyabban megfelel. Ez igazán nem költői. Az álmodó a következőket jegyzi meg: “Lourdes a misztikus gyógyforrás. nevezetesen a homoszexualitás miatt kezeltesse magát. mint egy áhítatos istentiszteletnek a titokzatos kegyhely misztikus félhomályában. a megismerkedés nélkül ugyanis szinte lehetetlen az álmok sajátos érzéstartalmába belehelyezkedni. hogy az előző nap hangulatának költői megfogalmazásaként tekintjük. Korához képest kétségtelenül túl fiatal: nyilvánvalóan a megkésett fejlődés egy esetével állunk szemben. Természetesen gondoltam rá tegnap. intelligens.Először meg kell ismertessem az olvasót az álmodó személyével. Jó ízlése és a művészet minden formája iránt való finom érzéke az első pillanatra szembetűntek. hogy úgy kezd neki a kezelésnek. mármint ha egy álom keletkezésénél ilyen közvetlen okozati összefüggést egyáltalán elfogadhatnánk. sötét kút van. de nőies előjellel: a vad kamasznak nyoma sincs benne. Minden megnyilatkozása igen művelt és jól nevelt emberre mutat. hiába sötét. A tapasztalat szerint minden álom sokkal mélyebb és jelentősebb. hogy éppen a felkeresésemre okot adó legkevésbé sem költői alkalom volt mégis az álom elindítója. Ezzel azonban sosem elégedhetünk meg. hogy az álmodó költői hangulatban jött az orvoshoz. Mindenesetre a megelőző nap tényleges hangulatából igazán nem érthetjük meg. a következőt álmodta: “Hatalmas. Úgy tudom. mély és hideg a kút. enyhén rajongó.” Mit árul el ez az álom? Látszólag teljesen világos. Ezzel összevág az a tény. a másnap reggelbe. A közepén egy mély. Talán feltételezhetnénk azt is. és önnel fogom kezeltetni magam. Le nem tagadható. a gyógyítás és a kellemetlen eljárás gondolata előfordul. Ez hát az álom célja? Ez nem lehetetlen. Mielőtt meglátogatott volna. . De nemcsak a hangulatkompenzáció az álomkép egyetlen célja. ha a dómhoz fűződő asszociációit és megjegyzéseit követjük: 65 A kompenzáció fogalmát már Alfred Adler is messzemenően alkalmazta. A szürke valóság így talán az álom érzelmeinek könnyű aranyfüstjét kapja. nekem ebbe kellene leszállnom. hogy ama kellemetlen dolog. az esztétikum nagy szerepet játszik benne. Jelentős a felfogáskorrektúra momentuma is. Valószínűleg kellemetlen leszállni ebbe a vízbe. A kamaszkor jellegét viseli magán. Az álom hangulatából valami túl fog nyúlni az alvás időtartamán. hogy a páciens éppen az előző nap prózai hangulata miatt álmodik fokozottabban poétikusan. titokzatos árnyékokkal teli székesegyházban vagyok. miért kellett volna ily költői módon álmodnia. Hanem a templomban lévő kút nagyon mély volt. mint a legtisztább költészet. vagyis olyan formában. Érzelmi élete gyengéd. érdeklődési köre határozottan intellektuális. mint ahogy az egész nap koplaló ember dús vacsoráról álmodik. Ez a kép ellenállhatatlanul vonzza. amely egy költői metaforával jellemzi a rá váró kezelés lényegét. Azt gondolhatnánk.

ez-e a kölni dóm? Mindig azt kívántam. szinte “testi” kapcsolatot. Alig lehetne meghatározni. ösztönös törekvésnek. és ily módon nemcsak egészen új viszonylatokba. hogy valahányszor egy falusi templomot megpillantottam. földalatti összeköttetés-félét. tudatos kapcsolatot érteni. Azon a nézeten vagyunk. Viszont a vezető férfi utáni vágy a gyermekben tovább növekedett. a diákok “gólyaavatásaiban”. és egy tudatlan gyermeket az ilyen vonatkozások nem ragadhatnak meg. és ott családjától rendszeresen elidegenítik. az emberiséggel talán egyidős. hanem mint megújult és megváltozott személyiséget mintegy újjászületettként “quasi modo genitus” egy új világba plántálják át. Emlékszem. aki ezt továbbfejlesztette volna. hogy az embernek tudatosan ismernie kell ezt a jelentést ahhoz. Betegünk esetében tökéletesen ez a helyzet. tehát nehezen mozdíthatósága miatt erősen ellene szegül mindenfajta szellemi fejlődésnek.“A dómról a kölni dóm jut eszembe. Az ilyen tudattalan. Az egyház egy magasabb szellemi síkon helyettesíti a szülőkhöz fűződő pusztán természeti. természetes kapcsolat alól. A gyermeki fantázia intenzitása. amely éppen tudattalan volta. akár csak kevéssé is kifejlődött és még nem degenerált primitív népnél a legkülönbözőbb formákban mutathatjuk ki: ez az iniciáció vagy férfivá avatás szertartása. semmi sem károsabb a fejlődésre. hiszen az egyház a szó teljes értelmében és minden vonatkozásában anya. hogy képzeletében hathasson. pl. Az ifjút kamasz korában a férfiak házába vagy valamilyen más beavatási helyre vezetik. A gyermek azonban nem talált olyan pap nevelőre. körülmetéléssel vagy hasonlóval. Ennek az objektumnak és az anyának bizonyos analógiát kell mutatniuk. hogy a helyettesítés megvalósulhasson. mindjárt azt kérdeztem. hanem az őskezdeti tudattalan azonosság állapota. ezt az ősi képet érintette meg. vagyis viszonylagos infantilizmusban nyilvánul meg. amely a tudatban talán csak a jellem megkésett fejlődésében. Ezen nem kell feltétlenül nagyon intenzív és jó. Bizonyos azonban az. és ennek lehetővé tétele. inkább valamilyen titkos. Ezt a tudattalan szükségletet még növeli az a tény. Talán nem történt volna ez így.állapotban való megragadás. hogy az infantilis kötöttség káros befolyással fenyeget. Legkevésbé sem a keresztény egyház előjoga az egyén kezdeti.” Ezekkel az asszociációival a beteg nagyon lényeges gyermekkori élményre utal. sajátosan nyugati megnyilatkozási formája egy. Felszabadítja ezzel az egyént egy tudattalan. Szinte már ösztönös mechanizmussá váltak. Innen a gyermeki fantázia lelkesedése. infantilis kapcsolat természetesen erősen háttérbe szorítja a személyiség kifejlődését. ha egy férfi fejleszti tovább gyermeki fantáziáit. ő is erősen kötődik az anyjához. hogy egy más tárggyal helyettesítse az anyát. hanem egészen más úton hatnak. amely szigorúan véve már nem is kapcsolat. a vezetés továbbra is az anyja kezében maradt. Amidőn anyja a kölni dómról mesélt a kisfiának. A homoszexualitás felé való elhajlásra igen sok történeti . Ezt a törekvést minden. hogy ezek az analógiák nem a tudaton keresztül. hívta életre. homoszexuális hajlam formájában. hogy mennyiben különbözik ez az állapot az állati lélektől. Az ösztön ezért az első kínálkozó alkalmat ragadja meg. Az iniciáció gyakran a legkülönbözőbb kínzásokkal van egybekapcsolva. Egyidejűleg bevezetik a vallási titkokba is. mely a templom képzetét megragadta. állathoz hasonlatos állapotából való kioldozására irányuló törekvés. Emlékszem arra is. E szokások kétségtelenül ősrégiek. hogy egy ilyen katedrálisban lehessek pap. Már gyermekkoromban nagyon foglalkoztatott. Nemcsak “anya”-szentegyházról beszélünk. a “benedictio fontis” (a forrás megszentelése) szertartásában a keresztelőkutat “immaculatus divini fontis uterus”-nak (az isteni forrás szeplőtelen méhének) nevezik. amellyel a kölni dóm szimbólumát megragadta. mint egy tudattalan – szinte azt mondhatnók: pszichikailag embrionális . hanem kebeléről is. Mint minden hasonló esetben. külső kényszer nélkül újra meg újra reprodukálódnak. mivel ez modern. hogy anyját helyettesítenie kell. vagy az amerikai diákegyesületek még sokkal messzebb menő hasonló eljárásában. hogy anyám mesélt róla először. annak az erős tudattalan szükségletnek felel meg. A tudattalanba ezek ősi képek formájában vésődtek be.

Az antik Görögországban. A gyűrű bizonyára a kapcsolatunkat jelenti.” Tudjuk. kis japáni elefántcsont figura van a kezemben. Az álom jelentése szerint a páciens számára a kezelés kezdete homoszexualitása értelmének beteljesülését jelenti: azonos a felnőtt férfiak világába való bevezetéssel. amit itt fárasztó és messze nyúló magyarázatokkal kellett kifejtenünk a teljes megértés érdekében. hogy ez őt valamiképpen megköti. (Ezen az alapon tartom én az álmot nemcsak értékes információforrásnak. Jobban és értelmesebben előkészítette ez a beteget a kezelésre. érzelmi és értelmi világára. hogy az anyakomplexusban rejlő incesztusfélelem általában kiterjed a nőkre. hogy az első konzultálás alkalmával az említett álommal egyáltalán nem foglalkoztam. Ezért a gyűrűt ebben az esetben nyugodtan felfoghatjuk úgy. Talán azt lehetne mondani. Az álomszimbolika megerősítheti azt. Előre kell bocsátanom. Ugyanazon bajtársi egyesület tagjai is vagyunk. Az álom azt igazolja. a homoszexualitás és nevelés szinte azonosak voltak. mint pl. és úgy érzem. kezdődhetik. Barátommal előtte állok. Még csak meg sem említettem. ami az előbb mondottakkal a legkevésbé is kapcsolatban lenne. torz emberke volt. ugyanezt jelenti. a férfi nemi szervre emlékeztetett.előképet idézhetnénk. vagyis a keresztelés. Hiszen a kiküszöbölendő baj éppen a homoszexualitás. férfi iránti szükséglet kifejezése. és a magáéra húzza fel. és más primitív közösségekben is.) Térjünk át a másik álomra. E gondolat tökéletesen megfelel az előző álomhoz fűzött fejtegetéseimnek. E szempontból a serdülőkor homoszexualitása félreértett. Hirtelen odajön hozzánk egy idősebb hölgy. A fejlődés logikusan és szabályszerűen fog folytatódni eddig a pontig archetipikus képzetek segítségével. A tulajdonképpeni iniciációs cselekmény. Mindaz. lehúzza a diákegyleti gyűrűt barátom ujjáról. Szó se volt semmi olyasmiről. tehát a további fejlődés megkezdődhetik. a körülmetéléshez hasonló szertartás révén felnőtt állapotba kell átkerülnie. Ekkor látszólag hirtelen zavar támad. De hiszen a zsidóknál a körülmetélés amolyan keresztelésféle. hogy a gyűrű a mindennapi használatban valamilyen kapcsolatot fejez ki. hogy az álmodó barátjával együtt lép fel. Az álom szerint egy kis japán elefántcsont figurát kell megkeresztelni. A második álom kétségtelenül az elsőhöz csatlakozik: az álmodó újra templomban. amit az előbb mondtam: nem a keresztény egyház előjoga ezeknek a lelki átalakulásoknak a keresztülvitele: ősi.” Most röviden csak az előző napi álmot folytató és kiegészítő momentumokat akarom kiemelni. ha fél a nőktől. eleven kép van mögötte. akivel homoszexuális kapcsolataim vannak. Az oltárnál egy pap áll. mint az orvosi és nevelői aranymondások legszebb gyűjteménye. Ebben a pillanatban csodálatos orgonaszó hangzik fel. amely mindenféle tudós magyarázatnál erősebben hatott az álmodó fantáziájára. Barátom fél. tehát a férfivá avatás állapotában van. hogy homoszexualitása tudattalan értelme most már be van töltve. Az a tény. hogy ezt fogják megkeresztelni. mivel az oltár előtt mellettem álló barátom éppen az. Új alak is csatlakozott hozzá: a pap. A beteg a következőket jegyzi meg róla: “Kis. én azonban úgy vélem. Ez bizonyára homoszexualitásomra vonatkozik. a jegygyűrű. Különös. hanem a nevelés hatásos eszközének is. mivel hozzájuk való kapcsolata rendesen balul sikerül. A második álom így hangzik: “Egy nagy gótikus dómban vagyok. mint a homoszexuális kapcsolat metaforáját. akinek a megelőző helyzetben való távollétéről már bővebben beszéltünk. Ebből a viszonylagosan gyermeki állapotból az álmodónak a pap segítségével egy. hogy éppen ezt a szervet kellett megkeresztelni. hogy az éretlen férfinak igaza van. az álomban egypár jelentős metaforába sűrítve olyan képben jelent meg. de azért nem kevésbé célszerű. Egy idősebb hölgy . amely alkalomadtán az ilyen átváltozást kikényszeríti.

). amely az álmodó szellemi sajátságaival összhangban van. készen arra. hogy felkeltse esztétikai. szinte anyai barátnőm. “Anyám barátnője”. A kezelés további folyamán is ellenállónak. A tudattalan képek hatása sorsszerű. A hozzá fűződő kapcsolat azt jelenti. hogy ezek az álmok meglepő anticipációk. amelyet csak akkor érthetünk meg. ebben az esetben az álom megbékítő kimenetelét. . ha autonóm valóságként éljük át. amely viszont alkalmas arra. ezeknek az álmoknak az alapján. ami úgyszólván egyensúlyban tartja a mérleget. házasság stb. Az anyához való hasonlóság ellenére ez a nő mégsem azonos az anyával. Én ezt a funkciót kompenzációnak neveztem. másfelől a felnőtt heteroszexuális állapot újdonsága. mindig készen arra. Ezeknek az adatoknak a tudatos megmunkálása a transzcendentális funkciót mint a felfogásnak archetípusok által közvetített. hogy új elkötelező kapcsolatba bonyolódik. azt hiszem.” E kijelentésből világosan meglátjuk. magasztos érzelmeket hagyjon hátra a következő reggelre. mire az álmodó félni kezd. és az ismeretlenségétől való félelem (a vele járó esetleges új kötelességek. Álmai viszont tudatos magatartásának szöges ellentétei. Az új kötöttségtől való félelem könnyen érthető: egyfelől az anyához való hasonlóság miatti félelem . különösen fiatal emberek esetében. intellektuális és vallásos érdeklődését. “Nagyon szeretem őt. és férfivá legyen. amikor is egy általános orvosi anamnézisen kívül alig került szóba valami. érzelmeit különösen az ünnepélyes orgonaszó indítja meg. Ha tekintetbe vesszük azt a tényt. az archetípus dinamikus kép. hogy korábbi infantilitásába visszaessen. ami nyilván onnan ered.azt jelentheti. ekkor forrásul és utalásul szolgálhatnak az ellentétprobléma megoldására. azt a felcsendülő muzsika bizonyítja. az anyához hasonló nő iránti platonikus barátsággal. amit sorsnak nevezünk. mondja a beteg. tehát részben legyőzte a pubertásos homoszexualitást. A tudattalan haladási irányzata és a tudat maradisága ellentétpárt alkotnak. és ezzel magát az élettől elsáncolja. Sajátos funkciójukat világosan megismertetik. hanem átélésen alapuló megértést. mi történt az álomban. Mint mondottuk. hogy nincs meg benne az a veszélyes hajlam. valami házasságfélének kellett történnie. mindenki igazat ad abban. A zene igen pozitív érzelmet jelent a számára.ki tudja! . hogy a valóságot képzelettel pótolja. Hogy nem hátrálásról. mintha a páciens a legnagyobb készséggel és reménykedéssel vállalta volna a kezelést. más szóval magára vonja azt. és ezért alkalmas rá. hanem előrehaladásról van szó. hogy a kollektív tudattalan képeinek különös figyelmet szenteljünk. és a nevelő pártjára állnak. Tudata tele volt habozással és ellenállással. hogy a beteg eddig a pillanatig csak egy rendelésen látott. Az archetípus természetesen mindig és mindenütt működik. A haladás vonalán mozognak. hogy szép. A beteg ugyanis igen muzikális. ami eddig homoszexuális kapcsolat volt. vagyis a homoszexuális kapcsolat heteroszexuális kapcsolatba menne át. “Felfogás”-on nemcsak intellektuális megértést értek. csak elég különösbe. hogy gyermek voltát levesse. Ez a kezelés számára a lehető legkedvezőbb körülményeket teremti meg. ellentéteket kiegyenlítő alakulását mutatja be. amely másfelől a banális orvosi szituációt olyan szemszögből mutatja.eltulajdonítja a gyűrűt. hogy ezzel bővebben foglalkozzunk. hogy a homoszexuális kapcsolat feloldásával végleg visszajutottunk az anyához -. Az életforduló táján viszont nagyon fontos. és heteroszexuálissal helyettesítette be. húzódozónak mutatkozott. A gyakorlati kezelés azonban nem követeli mindig. Az a benyomása az embernek.ezek az örök képek teszik ki azt. Egyfelől a beteg állapotát egészen különös és a tudatnak idegen fénybe állítják. Talán . A valóságban azonban egyáltalán nem ez a helyzet. A nevelő szerepe azonos a mérleg nyelvével. Mivel a gyűrű most egy nő ujján van. mivel egy idős hölgyről van szó. az objektív psziché egy darabja. a beavatás feloldotta a homoszexuális kötöttséget. hogy a páciens túljutott az anyán. Ennek a fiatalembernek az esetében a kollektív tudattalan képeinek igen pozitív szerepük van.

a gyermek archetípusát. .ha ilyen leírás egyáltalán lehetséges lenne annyiban nincs értelme. hogy a meghatározhatatlan számú helyzeteket ábrázoló archetípusokról ne is beszéljünk. Ha ez az eset nem következik be. hogy a kompenzációt mint gyógyító tényezőt a lehetőséghez képest kihasználhassa.E folyamat hosszabb időre kiterjedhet. az animus. akár aggkorukig is tengethetik életüket. a kiválasztás és a döntés. Rendesen az álmok túl gyöngék és érthetetlenek ahhoz. akik alapjában véve nem teljesen életképesek. ha valami egységet. mint az emberiség ősidők óta. Kilátástalan kísérlet lenne ezeket az itt ismertetett módszerrel kezelni. Az igazság elviselhetetlen vagy haszontalan lenne. hogy megakadályozza egy idővel veszedelmessé váló tudattalap oppozíció keletkezését. az állat. potenciális teljesség megvalósítása és kifejlesztése ez. amelyek a tudat intencióit végül is állandóan keresztezik. Nagyon ritka az olyan intenzitású álom. Különös a helyzete azoknak az archetípusoknak. Ha a tudat megtalálja a helyes utat. ami a tudat egyoldalúságát hatásosan és üdvösen korrigálhatná. ilyenkor rendszerint a négyesség és körszimbólumokat használta. az öreg bölcs. Ennek következtében a kompenzáció a tudattalanban közvetlen hatás nélkül folyik le. Ha egy esetet a megadott módon kezelünk. az ember legbelső lényegének megnyilatkozásához vezet. ha ezeket tudatosan. köt. E folyamat célja és értelme a már a fogantatáskor a magzatban rejlő személyiség minden aspektusával együtt való megvalósítása. mert kétségtelenül vannak olyan egyének. töredékek. Náluk csak a látszat fenntartása “segít”. hogy az álmokat és a tudattalan egyéb megnyilatkozásait a lehetőséghez képest megértse és méltányolja: egyfelől. mivel a tudattalan ellenállás . Hadd említsem meg az árnyék. Ez az eljárás természetesen azon a feltételen alapul. ha valamilyen okból összeütköznek önnön teljességükkel. Az individuáció mint természetes folyamat lett kezelési módszerem modellje és zsinórmértéke. hogy az ember elérheti a teljességet. valamint Richard Wilhelmmel közösen kiadott munkánkban: Das Geheimnis der goldenen Blüte (Az aranyvirág-fakadás titka). az anima. Az olvasó megfelelő tájékozódást nyerhet ezekről. ezt a fejlődést jelző álmok igazolják. az anya. sőt az egyén ellenállása ellenére erőszakkal is utat tör magának. befejezettséget akart kifejezni. teljességet. A kezelés lefolyása szinte a tudattalannal való állandó beszélgetésnek minősíthető. A kezelésnek ennek következtében arra kell törekednie. Hogy ebben a helyes álomfejtésnek van a legnagyobb 66 Psychologie und Alchemie. Egy hatás mégis van. és könnyen tönkremennek. általános ábrázolásának . E feltételt azért említem meg. Ezen az alapon neveztem el ezt a folyamatot individuációs processzusnak. a vezetés a tudattalané. munkámban. hogy a tudatra alapos befolyással lehessenek. A tudattalan e célból ugyanazokat a szimbólumokat használja. Az ilyen emberek gyakran (mások kárára) tipikus szédelgők. A tudat neurotikus állapotának tudattalan kompenzációja tartalmazza mindazt az elemet. amely esetleg az illető tudomása és hozzájárulása nélkül folyhat le. más szóval. azaz megértve és mint a tudat valóságát integrálhatná. a tudaté viszont a kritika. de legfeljebb csak mint részegyéniségek. hogy ez a különböző egyedeknél az elképzelhető legkülönbözőbb formákat ölti. máskülönben a tudattalan korrigál. amely megrázkódtatásával a tudatot kiveti a nyeregből. másfelől. Traumsymbolen des Individuationsprozesses66 (Az individuációs folyamat álomszimbólumai) és Psychologie und Religion (Pszichológia és vallás) c. Egyetlen közös vonásuk bizonyos archetípusok előfordulása. ez azonban indirekt. amelyek a fejlődésfolyamat célját vagy céljait jelenítik meg. A transzcendentális funkció nem céltalanul folyik le. in: Psychologische Abhandlungen V. Mindenekelőtt pusztán természeti folyamat. akiket szociális vagy pszichikai parazitizmus támogat. Az eredendő.ha következetesen ügyet sem vetnek rá olyan szimptómákat és helyzeteket teremt (arranzsál). akik csillogó mázzal takarják halálos ürességüket. hogy lehet egészséges.

1935. tudományos. Az ezt megelőző éjszakán a következőt álmodtam: Az országúton vándorlok. ha makacsul ragaszkodik túlhaladott illúziókhoz és infantilis igényekhez. a helytelen büntetése megakadás. és minden várakozást felülmúlóan haladt előre a kezelés. amelynek legmagasabb tornyán valami erkélyfélén ül egy nő. Hogy jól láthassam. Amint elmondtam neki álmomat magyarázatával együtt. Jobbra kastély áll egy meredek dombon. amely a lemenő naptól megvilágított tájon vezet át. De joggal kérdezhetné valaki. mivel úgy láttam. hogy álmainak interpretálásával nem a legjobb nyomon járok. Wolff: Einführung in die Grundlagen der komplexen Psychologie. Kezelési óráim közben mindjobban ellaposodott a beszélgetés. annyira hátra kellett szegnem a fejem. hogy megfelelő tandíj lefizetése után megingathatatlanul higgyen az álomkompenzáció megbízhatóságában. hogy a következő alkalommal ezt elmondom a betegnek. a valóságban bizonyára lenéztem páciensemet. annál is inkább. Tegyük fel. Jelen munkámban a komplex pszichológiáról 67 (ezzel a névvel szeretném illetni elméleti kísérleteimet) csak általános tájékoztatást kívántam nyújtani. mikor lehetünk biztosak az álom értelmezésében? Van-e egy akár megközelítőleg is megbízható kritériuma az értelmezés helyességének? E kérdésre szerencsére igennel felelhetünk: ha egy álomfejtésben melléfogtunk. filozófiai és vallásos implikációk figyelmen kívül esnek. Pl. ezért megpróbáltam magam kétségeim igaztalanságáról meggyőzni. Kielégítő indulás után mindinkább úgy éreztem. 67 Vö. vagy bármi más tökéletlenséget követtünk el. Esetleg az orvosból hiányzik a szükséges megértés.szerepe. tehát a messze ágazó. Végül rászántam magam. aki különböző okokból gyanúsnak látszott előttem. . erős ellenállás szegül vele szembe. amint ez velem esett meg egy igen intelligens páciens esetében. kétség. E célból olvasómat a fentebb idézett irodalomra kell utalnom. hogy ezek a magyarázataink is balul sikerülnek. hogy ő is észrevette. azt hiszem. A helyes értelmezés jutalma megelevenedő lelki élet. hogy görccsel a nyakamban ébredtem. A hibaforrást azonban nem tudtam felfedezni. már bebizonyították. magyarázatunkat egy ironizáló parafrázis vonja kétségbe. pl. Ennek a kezelési módszernek a problematikájával foglalkoztam az utóbbi évtizedek folyamán minden munkámban és kutatásomban. akkor elég hamar érezhető lesz eljárásunk általános eredménytelensége és semmitmondó volta abban. Az effajta tapasztalatok rákényszerítik az embert. és az eredménytelenség egyre érezhetőbbé vált. vagy közvetlen. hogy vállalkozásunk kiürül. hogy ha az álomban ennyire fel kellett néznem. rögtön gyökeresen megváltozott a helyzet. ezt esetleg már a következő álom megmutatja. terméketlen és értelmetlen lesz. A nőben még álmomban felismertem betegemet. Természetesen a páciens ellenállása is okozhat megrekedést. ezt az elmondottak. ellenállás. Ebből arra következtettem. a korábbi motívum érthetőbb formában újra megjelenik.: T. és a sivárság mindkettőjüknél fellépő érzése. úgyhogy orvos és páciens kétségben vagy unalomban fuldoklanak. Die kulturelle Bedeutung der komplexen Psychologie.

turistabalesetekig. A TERÁPIA ÁLTALÁNOS ELVEI Téved. s a tudattalan kitör immár feltarthatatlan fantáziák és az őket követő izgalmi állapot formájában. Ezért ritka az olyan testi betegség. Óvatosnak kell lenni. hiszen test és lélek el nem választható. A közbeszédben azt mondjuk: “ez éppen a kellő pillanatban halt meg”. hogy a balesetek milyen nagy hányada pszichikai indíttatású. de ha mint neurózis jelentkezik. akiknek semmilyen különösebb neurotikus szimptómájuk nincsen . mit vált ki. Minden ún. hogy a tudattalan valami ártatlan dolog. ami később úgyis napvilágra került volna . amely egy lélektanilag megfelelő pillanatban akár az életét is kiolthatja. szinte egy és ugyanaz az élet. ami az eset titkos pszichológiai kauzalitásának biztos érzéséből ered. kezdve egészen az autószerencsétlenségekig. A kezelés kockázatától eltekintve a tudattalan önmagában is veszélyes lehet.de lehet. ha nekikezd az álmok analízisének. természetesen éppoly buta. de normális voltuk csak egy latens (lappangó) pszichózis mesterséges kompenzációja. akik még büszkék is saját normális voltukra. ha a tudattalannak csak előnytelen oldalát emelnők ki. hogy az analízis az embereket megbolondítja. Az az állítás. amely bizonyos körülmények között elmebajhoz vezet. és gyakran tudtam olyan álmokat kimutatni. Igazságtalan lenne. hogy vulkánt talál. aki azt hiszi. Talán valami belső és láthatatlan folyamatot indítunk ezzel meg.8. E veszély egyik legközönségesebb formája a baleseti hajlam. amivel akár társasjátékot is lehet játszani. mert nem vagyunk vele . Ártézi kutat fúr. vagy még előbb az öngyilkosságba kerget.talán ők maguk is orvosok vagy nevelők -. Az ember nem tudhatja. Mivel azonban az analitikus technika megeleveníti a tudattalant. ujjunk megégetésétől stb. Sajnos e lappangó pszichózisesetek nem túl ritkák. A lélek rendellenes működése súlyos testi károkat okozhat. hogy az elmegyógyász bolondokkal való érintkezése következtében szükségszerűen maga is megőrül. és az fenyegeti. amelynek lelki vetülete ne lenne. de olyan is. ami már hetek vagy hónapok óta készül megvalósulni. igen valószínűen olyasvalamit. nemcsak kisebb vagy nagyobb balesetek érhetik. téves felfogás. Az emberek legnagyobb része nem is sejti. Sok hasonló esetet vizsgáltam meg. Kétségtelen. apró balesetektől. fejezet A TUDATTALAN MEGÉRTÉSÉHEZ. amelyek már hetekkel az események előtt önrombolási tendenciát mutattak. Ügyetlenség. ez jelzi. önmagunk megütésétől. bárminek lehet pszichikai oka. és a jólneveltség mintaképei. vigyázatlanságból eredő balesetet meg kellene vizsgálni ebből a szempontból. hogy ha valaki valamilyen okból nincs jól hangolva. Rendes körülmények között a tudattalan csak azért előnytelen vagy káros. hanem minden elhibázott orvosi beavatkozásé. vonzza. Ez azonban nem kizárólagosan a tudattalan analízisének a sajátsága. Végül is azonban nem a neurotikus esetek a legveszedelmesebbek. Ugyanez okozhat vagy elnyújthat testi betegségeket is. és felszínre hozza. Az illetőknek maguknak sincs fogalmuk saját állapotukról. olyanok. ha esetleg oka nem pszichikai is. aki a tudattalan elemzésével foglalkozik. Az ilyen esetekkel való találkozás veszélye mindenkit fenyeget. nézeteik és szokásaik rendkívül normálisak. hogy a pszichológia és pszichiátria rendkívüli módon érdekli őket. még akkor is. hogy sosem bukkant volna fel. hogy a tudattalan nem veszélyes minden körülmények között. Sejtelmük talán csak abban nyilatkozik meg közvetetten. hogy a tudattalanban rendkívüli energia. amelyeknek nem kellene feltétlenül rosszul végződniük. mint lepkét a láng. ilyen esetben szétrombolja az üdvös kompenzációt. robbanásveszélyes töltés halmozódott fel. igen óvatosnak kell lenni. elbotlástól. Mindenki tudja. mint az az elterjedt nézet. Vannak látszólag normális emberek. önkényes magyarázat és még sok más hasonló tönkretehet olyan eseteket is. ha igen tapasztalt és ügyes. mint ahogy a testi szenvedést a lélek is megsínyli. Ha neurotikus emberről van szó.

A tudattalan az ember elsőrendű vezetője lehet. aki a gyógyhatás elérése után. 1928. akinek az intelligenciája nem elegendő. amelyek a jövő meghatározásához segítenek. Akkor ugyanis a tudattalan megadja mindazt az ösztönzést és segítséget.harmóniában. Ebben a pszichológiában minden élmény. anélkül. A természet arisztokratikus. ez nem jelenti egyben azt is. Olyan lehetőségei vannak. 185.68 Ha nincs kapcsolatunk a tudattalannal. Szubliminális. csakhogy ezek sokkal finomabbak és nagyobb horderejűek. Mindenki saját módján és saját nyelvén hódítja meg azt. minden. Egészen más átélni az álmot és megfejtését. A gyakorlati kezelés az eddig elért gyógyítási eredményhez igazodik. mivel ennek dinamikája azonos az ösztönök energiájával. A tudattalannal szemben tanúsított negatív beállítottság. Instinkt und Unbewusstes. ha az olvasó még az előző fejezetekben elmondottak után sem tudna magának világos képet alkotni a mai orvosi pszichológia elméletéről és gyakorlatáról. akár az állatfajok. hasonlóan tudatunkhoz. vagyis ennek lemetszése káros. Egy pillanatig sem szabad azonban azt hinnünk. vége az egység hiányának. Nem lepne meg. Szó sincs róla. Tehát nem úgy áll a dolog. amint a gyakorlati megfigyelés közben felmerültek. Más szóval: jelentős fejlődés eléréséhez nincs szükség különösebb intelligenciára vagy egyéb tehetségre. hogy súlyos esetnek kell lenni ahhoz. az egyértelmű az ösztönnélküliséggel és gyökértelenséggel. még ott is. hiszen övé a teljes küszöb alatti (szubliminális) pszichikai tartalom. Ha sikerül azt a funkciót előidéznünk. És fordítva is. Ugyanez a helyzet a pszichikai fejlődésképességgel is: nincs különösen tehetséges egyének számára fenntartva. hogy a fejlődés egy magasabb lépcsőfokát érné el. ugyanez a valóságban gyakran hihetetlen elevenségű kis dráma lehet. amire szüksége van. hogy az gyökértelen spekuláción alapulna: az is valóságos tények hű lenyomata. Ebből a szempontból .rendkívül különbözők vagyunk. A közbeszőtt kis gyakorlati példák jobb fogalmat adnak erről. amelynek aligha sikerülhetett az orvosi pszichológia tárgyát képező áttekinthetetlen gondolat. ha az ellen tud állni a csábításnak. egy súlyos eset kezelése igen hosszú ideig tarthat. maga az elmélet is. vagy el kellene érnie. hogy a differenciálódás lehetőségét csak a magasabb rendű fajok számára tartotta volna fenn. amit elfelejtettünk. Én itt intellektuális megfogalmazást adtam: a rendes praxisban azonban nem erről szokott szó lenni. közvetlenül az élményből ered. mivel e fejlődésben erkölcsi tulajdonságok segíthetik azt.és élményhalmazt plasztikus képbe tömöríteni. Ha én például egyoldalúságot vetek a freudi szexuálteória szemére. amelyet transzcendensnek neveztem.mint tudjuk . rendelkezésére áll archetipikus organizmusába ágyazva a számtalan elmúlt évezred bölcsessége és tapasztalata. és amin átsiklottunk. ahol a legelvontabban viselkedik. I. és a tudattalan előnyös oldalát élvezhetjük. vagyis akikben megvan a képesség és hajlam a finomabb differenciálódásra. mint a tudatos kombinációk. in: Energetik der Seele. Viszonylag sok olyan ember akad. A tudatosodásnak magasabb fokát azonban csak olyan emberek érhetik el. Az álomfejtés papíron talán önkényes. vagyis ellenkezésbe jutottunk vele. zavaros és mesterkélt. Ha azután végeredményben 68 Vö. A tudattalan állandóan tevékeny. akik eredendőleg hajlamosak és hivatottak erre. . és egyre újabb kombinációkat alkot anyagából. prospektív (előre tekintő) kombinációkat készít. hogy valakinek az egész fejlődést végig kelljen csinálnia. amit csak a jótékony természet túláradó bőségében közvetíthet az embernek. amelyek a tudatnak nem állnak rendelkezésére soha. de nem abban az értelemben. mint ennek langyos felöntését kapni papiroson. a szenvedés fokától vagy időtartamától függetlenül. csak saját gyenge szemléltetőképességemet hibáztatnám. hogy a kezelés általános formulák és bonyolult tételek bemagoltatásából áll. pusztán saját kifejlődése érdekében a változásnak még újabb grádicsait járja meg. Az eredmény a kezelés úgyszólván bármelyik fokán megmutatkozhat. amelyek közt egyaránt találunk konzervatívakat és evolúcióra hajlamosakat.

Az előadás zavartalan folyamát csak olyan esetben lehet elvárni. hogy túlkapaszkodjon saját legmélyebb benyomásain és ezeknek elvont megfogalmazásán. s kényszerültem arra. ugyanúgy születik a tévedésből az igazság. és nem hiszik magukról. s ilyesmi komolyabban soha nem aggasztott.” (A tudósnak tehát a tudomány előrehaladása érdekében erkölcsi kötelessége.. ugyanúgy az én felfogásom alapja is egy döntő élmény: gyakorló féléves egyetemi hallgató koromban hosszabb időn keresztül figyeltem meg egy fiatal lány szomnambulizmusát. approuvent cette théorie qui place les raisons de la science au-dessus de misérable vanité et du mesquin amour propre du savant. hogy vállalja a hibázás lehetőségét. hanem a sajátomat is relatívnak. . 69 70 Zur Psychologie und Pathologie sogenannter okkulter Phenomene . milyen objektív és szubjektív meggyőző erővel bukkannak fel ezek a tények. hanem kissé a szívemből is. vagy tekintélyszerzési eszköz. “C’est donc un devoir moral de l’homme de science de s’exposer à commettre des erreurs et à subir des critiques. VIII. és sokszor kellett megváltoztatnom nézeteimet.) .. Ezen a területen egyelőre úttörő munkát végzünk. Az egyes kutatótól igazán nem kívánhatjuk. pour que la science avance toujours. De ha valaki a segítés és gyógyítás vágyától ösztökélve új utakat keres. és ezért sem féltem attól. azok egyet értenek azzal az elmélettel. A tudományos kutatómunka sosem volt fejőstehén a számomra. s hogy Freud felfogása mellett állandóan szemem előtt volt Adler nézete és annak a kifejlődése. hiszen a benyomások megszerzése és ezeknek szellemi feldolgozása már egy életre szóló munkát jelent. köt. amit a nyájas olvasó talán tekintetbe vesz. hogy mindig az abszolút és örök igazságot nyilvánítják ki írásaikban. 1902. ha az intellektuális vonalvezetést követve itt-ott nem teljesen kisimított törés nyomára bukkan. 1895. ha a szerző már alaposan megismert dolgokról ír. Ezért az előadottak közül egyes dolgokat nemcsak hideg fejjel írtam. Amint Freud számára döntő volt Breuer fentebb említett esete. Ezzel szinte kezdettől egy konfliktus kellős közepébe keltem. . Nekem az a nagy előnyöm volt Freuddal és Adlerrel szemben.Akiknek elég komoly és hideg a szelleme. hogy valamint éjszakából lesz a nappal.. Gyakran tévedtem. De tudom. Les lois psychologiques du symbolisme. hogy netalán tévedek. Ez az eset lett doktori disszertációm tárgya is. hanem a pszichiátriában. ez csak azt mutatja. gyakran keserű vívódás. Guilleaume Ferrero megjegyzése a “misérable vanité du savam”-ról70 intés volt a számomra. hogy Nietzschén jól felkészültem a modern pszichológiára. betegeken nyert pszichológiai tapasztalatok árán kikényszerített. azaz egy bizonyos pszichológiai típusú megnyilatkozásnak lássam. olyan dolgokról is kényszerül írni..69 Nem lehet érdektelen tudományos munkásságom ismerői számára mai gondolataimnak negyven év előtt született tanulmányommal való összehasonlítása. és kiegyeztem azzal a ténnyel. mely a tudomány érveit a tudós nyomorult hiúsága és hitvány önérzete fölé helyezi. hogy ne csak a meglévő véleményeket.Ceux qui sont doués d’un esprit assez sérieux et froid pour ne pas croire que tout ce qu’ils écrivent est l’expression de la vérité absolue et éternelle. amelyeket tulajdonképpen még alig ismer. hanem a mindennapos. és kitegye magát a kritikának. hogy nem a neurózispszichológián és egyoldalúságában nőttem fel.egyoldalú elmélet nőtt ki belőle.

Zárszó Végezetül elnézést kell kérnem az olvasótól. Az új felfedezések igazságáról és tévedéséről azonban nem a kortársak kritikája. hogy e néhány oldalon ily sok nehezen érthető újdonságot mertem mondani. mivel a lélek olyan kifejezésre vágyik. s annak nyitott szemével. a második intésül szolgál. Vannak dolgok. Így kell cselekednie mindenkinek. akár nem: a világnézet kérdése elkerülhetetlen. hanem egyes emberekről. A pusztán az intellektust kielégítő pszichológia sohasem praktikus. hanem az érzelmi állásponttal is számot kell vetnünk. s az őket közvetlenül szorongató sokrétű problémákról. mert a lélek teljességét nem foghatjuk fel pusztán az intellektussal. Ebben a gyakorlati pszichológiában nem valamiféle általános emberi lélekről van szó. hanem a jövendő dönt. s e magány tátongó veszélyének. míg holnap azzá lesznek. mit talált felfedező útján: hűvös vizet-e a szomjazónak. Az itt leírt út sajátossága nem kevéssé fakad abból a tényből. Az első megsegít. akinek az a sorsa. aki tudatában van egyedüllétének. Akár akarjuk. mert minden maga útján járó ember kötelességének tartom. . hogy tudtára adja a közösségnek. Állok kritikája elébe. amely egészét öleli fel. hogy immár nem korlátozhatjuk a valóságos életből származó és arra hatni is akaró pszichológiát az intellektuális-tudományos álláspontra. amelyek ma még nem igazak. vagy a terméketlen tévedés homoksivatagját. tehát a lélek minden tényezőjével foglalkoznunk kell. mivel talán nem szabad igazaknak lenniük. hogy a maga útját járja a puszta remény jegyében.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->