Carl Gustav Jung

Bevezetés a tudattalan pszichológiájába
Fordította: NAGY PÉTER
A fordítás alapjául szolgált:

C. G. JUNG: ÜBER DIE PSYCHOLOGIE DES UNBEWUSSTEN.
IN: C.G. JUNG: ZWEI SCHRIFTEN ÜBER ANALYTISCHE PSYCHOLOGIE. C. G. JUNG: GESAMMELTE WERKE. SIEBENTER BAND. © WALTER VERLAG AG, OLTEN. 4. VOLLSTÄNDIG REVIDIERTE AUFLAGE 1989

TARTALOM
Előszó a magyar kiadáshoz Az első kiadás előszava Előszó a második kiadáshoz Előszó a harmadik kiadáshoz Előszó a negyedik kiadáshoz Előszó az ötödik kiadáshoz 1. fejezet A PSZICHOANALÍZIS 2. fejezet AZ ERÓSZ-ELMÉLET 3. fejezet A MÁSIK NÉZŐPONT: A HATALOMVÁGY 4. fejezet A BEÁLLÍTOTTSÁGI TÍPUS PROBLÉMÁJA 5. fejezet A SZEMÉLYES ÉS A SZEMÉLY FÖLÖTTI VAGY KOLLEKTÍV TUDATTALAN 6. fejezet A SZINTETIKUS VAGY KONSTRUKTÍV MÓDSZER 7. fejezet A KOLLEKTÍV TUDATTALAN ARCHETÍPUSAI 8. fejezet A TUDATTALAN MEGÉRTÉSÉHEZ. A TERÁPIA ÁLTALÁNOS ELVEI Zárszó

Előszó a magyar kiadáshoz A tudattalan pszichológiá-járól írt művemnek dr. Nagy Péter fordításában és dr. Jacobi Jolán gondos felügyelete alatt készült magyar fordítása az első írásom, amely ezen a nyelven jelenik meg. Néhány mástól eltekintve tehát először lát napvilágot eredeti művem a keleti Európában. Nemcsak azért vagyok nagy hálára kötelezve dr. Jacobi Jolánnak, mert a fordítás megjelenését lehetővé tette, hanem talán még sokkal nagyobb mértékben azért, mert e könyv átdolgozásánál és sajtó alá rendezése közben ösztönző segítségével és hasznos tanácsaival oly önzetlen módon támogatott. Különösen jólesik, hogy ez az írásom immár közvetlenül szól a magyar olvasóhoz, ama nép fiához, amely mindig eleven érdeklődés jelét adta munkálkodásom iránt: ha közvetve is, de talán ezért való hálám egy részét rója le ez a könyv. A nyugati féltekéről származó sok tanítványom között dr. Jacobi Jolán volt az első magyar; évek óta dolgozik vezetésem alatt Zürichben, és e réven valóban alapos tudásra tett szert a tudattalan pszichológiájának olyannyira szétágazó s nehéz területén. Ennek pompás bizonyítékát adta Die Psychologie von C. G. Jung c. munkájával, amely elsőrangú bevezetés műveimhez. Az ő tárgyismerete szavatol e fordítás pontosságáért és értelmi hűségéért is, ami e nehéz és kényes anyag taglalásakor rendkívül fontos. A jelen kísérlet legkevésbé sem próbál átfogó ábrázolás lenni, megelégszik azzal, hogy az olvasót a tudattalan pszichológiájának legfőbb problémájával megismertesse, az orvosi tapasztalás által kijelölt keretek között. Mivel írásomat csupán bevezetésnek szántam, a szellemtörténet sokrétű vonatkozásaira: mitológiára, vallásra, filozófiára, primitív pszichológiára s a többire csak utalok. Zürich, 1944 januárjában A SZERZŐ

Egyes Freudról szóló fejtegetéseket megrövidítettem. amely éppen azt tartalmazza. Az emberiség nagy problémáit sohasem általános törvények. az elképzelhetetlen pusztítási düh. Fel kell hívnom az olvasó figyelmét arra. s egyszersmind azt is. amikor az önmagunkon való elmélkedés volt a szükséges és egyedül helyes út. Ez a háború kegyetlenül megmutatta minden kultúrembernek.mindennél alkalmasabbak. ez késztetett arra. Amit a nemzetek tesznek. hogy nézetem szerint súlyos veszteség lenne. Mert az egyes ember pszichológiája azonos a népek lélektanával. s az ember képtelensége arra. hogy a véres démont megállítsa útjában . E követelménynek legfeljebb az itt felvetett problémákat egyenként taglaló terjedelmes tudományos munkák felelhetnének meg. Ha volt idő. s amíg az egyes ember megteszi. Abban a tanulmányban a Freud által inaugurált pszichológiai felfogásmód egy jelentős darabjának ábrázolására korlátoztam magam. Aki tehát mélyebben be akar hatolni az itt érintett problémákba. hogy tanulmányom kereteit lényegesen kibővítsem. Az én célom pusztán általános tájékoztatást adni a tudattalan pszichológiájának lényegét illető legújabb felfogásokról. hogy az bármilyen szempontból is végleges érvényű vagy akár csak kielégítően meggyőző lenne. hogy alapjában véve még barbár. hogy a rendezett tudatvilág alatt nyugtalanul szunnyadó kaotikus tudattalant a gondolkodó ember számára szembeszökővé tegyék. beleütközik annak a tudattalannak a korlátaiba. Küssnacht (Zürich). akkor mai. hogy mily kegyetlen fenyítés vár rá.mindenekelőtt az általános ítélőképesség hihetetlen elvakultsága. 1916 decemberében A SZERZŐ . s amennyire csak e mű keretei lehetővé tették. hogy ez a fejtegetés kissé bonyolult anyaga miatt sok türelmet és figyelmet kíván. E munka tehát a korábbi tanulmányt átdolgozott és bővített formában mutatja be. annak a szakirodalmat ajánlom. azt teszi az egyes ember is. ha ez a mindeneket oly közelről érintő probléma nehezen hozzáférhető szakfolyóiratok hasábjaira száműzve a művelt közönség látókörén kívül könyvtári polcokon tengetné árnyékéletét. amikor a kiadó kívánságára az 1912-es Rascherévkönyvben megjelent Neue Bahnen der Psychologie (A pszichológia új útjai) c. ezzel szemben tekintetbe vettem Adler pszichológiáját. szerencsétlen korszakunk feltétlenül az. tanulmányomat egy második kiadás számára kellett átnéznem. Az utóbbi évek sokrétű s jelentős változást hoztak a tudattalan pszichológiájában.Az első kiadás előszava A jelen kis munka akkor keletkezett. ha még egyszer eszébe jutna saját rossz tulajdonságaiért szomszédját tenni felelőssé. meg fogja tenni az egész nemzet is. A tudattalan problémáját annyira fontosnak és korszerűnek tartom. hanem mindig az egyes ember beállítottságának megújhodása oldotta meg. a hazudozás gáttalan árja. amit a legszükségesebb lenne tudnunk. Csak az egyes emberek beállítottságváltozása lehet a kezdete a népek lelki átalakulásának. Eszembe sem jut e munkával kapcsolatban. A most folyó háborút kísérő pszichológiai jelenségek . Aki azonban önmaga felett elmélkedik. megadtam saját nézeteim általános irányvonalát is. a kölcsönös rágalmazási hadjárat.

ahelyett. 1921. saját bensejükben. VI. hogy a közönség széles rétegeinek érdeklődése az emberi lélek problémái iránt sokkal erősebb. Sokan még a külvilágban keresik ezt. egyéni és szociális adottságainak alapjaihoz való visszatérése lehet a mai világban uralkodó vakság gyógyításának kezdete. Minden egyes embernek gyökeres változásra. az emberi lét lényegéhez. támaszt keres. kisebb változtatásoktól és javításoktól eltekintve. még túl kevesen tették fel maguknak azt a kérdést. nem pedig arra. megint mások a fennálló rend lerombolásában. ha önmagukon kezdenék a mostani rend átváltását. A második kiadás. Gesammelte Werke. 1918 októberében A SZERZŐ 1 Psychologische Typen. a meglevő feloldására és megújulásra van szüksége. hogy nem szolgálnák-e jobban az emberi társadalom ügyét. . egyesek hisznek a csalfa győzelemben és a győző hatalmában. saját belső államukon próbálnák ki azokat a törvényeket és diadalokat. Munkám ezt az érdeklődést kívánja szolgálni. a keresztény. Még nagyon kevesen kutatnak önmagukban. hogy ezt embertársaiktól várnák el. amelyet tudatunk a világháború révén elszenvedett. lényegében változatlanul jelenik meg. hogy általánosan könnyű megértésre találjanak. E katasztrófa látványa az embert tehetetlensége érzésében önmaga felé fordítja.ily rövid idő alatt már második kiadását éli meg. amelyek tudattalan személyes hatalomvágyból fakadnak. s mivel az egész világ inog. befele fordul. belső szakadásra.1 Az első kiadás megjelenése után hozzám érkezett levelekből örömmel láttam. hogy e kis írásom . mintsem reméltem. hogy éppen az utolsó fejezetek sokkal bővebb fejtegetést kívánnának rendkívül nehéz és újdonság voltuk miatt. vagy bármi mást hirdető szép szavakkal. Csak az egyes ember magába szállása. Az emberi lélek problémái iránti érdeklődés ennek az önmagunkhoz való ösztönös visszatérésnek a szimptómája. hogy embertársaira kényszerítse ezt.Előszó a második kiadáshoz Örömömre szolgál. Az ott lefektetett alapelvek behatóbb tárgyalása azonban olyan mértékben lépné túl egy többé-kevésbé népszerű tájékoztató mű kereteit. ha először és egyedül saját magukon. bár tudatában vagyok annak. felebaráti szeretet vagy a szociális felelősségérzés képmutató köntösében. mások törvényekben és szerződésekben. saját lényének.sokak számára nem könnyen érthető tartalma ellenére is . hogy ezeket inkább egy most előkészületben levő könyvemben taglaltam a nekik kijáró alapossággal. amelyeket minden utcasarkon prédikálnak. Küssnacht (Zürich). Ezt az érdeklődést talán nem kis mértékben arra a mély megrázkódtatásra vezethetjük vissza.

Nagyon meg lennék elégedve. hogy az itt taglalt lelki folyamatok és problémák nagy része sokaknak bizonyára teljesen ismeretlen. E körülménynek köszönheti ez a kis írás. hogy az effajta írásnak sohasem lehet célja a meggondolások s a bizonyítás egyes részleteibe való behatolás. 1925 áprilisában A SZERZŐ . különösen a típusokról és tudattalanról szóló fejezetben. vagy önkényesnek tűnhet: de kérem az olvasót. ha ez a kis könyv ezt a célt elérné. Aki csak megkísérelte. hogy egy tudományosan még alakulóban lévő. hanem legfeljebb anyagának megközelítő ismertetése és az e réven való ösztönzés. munkámban. hogy a második kiadás megjelente óta hét év telt el. szükségesnek tartottam. A háború által felvetett nagy lelki problémák azonban nem szűnnek meg foglalkoztatni minden gondolkodásra és kutatásra hajlamos ember szívét és elméjét. igazat ad nekem abban. Egy s más netán előítéletekbe ütközik. rendkívül bonyolult anyagról népszerűen próbáljon beszélni. Küssnacht (Zürich). és immár harmadik kiadásban lát napvilágot. A nehézségeket még növeli az a tény. hogy ez nem könnyű feladat. mivel ezt a kérdést azóta alaposan taglaltam Psychologische Typen c. s lassanként a hullámok is lecsendesednek. és jelentős részében a nagy események pszichológiai visszhangjának köszönheti létét. vegye figyelembe. fejezetet teljesen elhagytam. hogy túlélte a háborút követő időt. Tekintetbe véve azt a tényt. hogy jelentős változtatásokat és javításokat eszközöljek. A típusok fejlődése az analitikus folyamat során c.Előszó a harmadik kiadáshoz Ez a mű a világháború alatt született. erre kell tehát utalnom e célból. A háború elmúlt.

Remélem.Előszó a negyedik kiadáshoz Egypár javítástól eltekintve a negyedik kiadás változatlanul jelenik meg. Küssnacht (Zürich). hogy az olvasó figyelmét felhívjam az Eranos-évkönyv (Rheinverlag) utolsó évfolyamaira. éppen ezért sok mindenre csak utalok. Ezért nem mulaszthatom el. A közönség sokféle reakciója nyomán megállapítottam. különös érdeklődésre talált. hogy a kollektív tudattalan. Ennek a könyvnek egyáltalán nem igénye csaknem átfogó tájékoztatást adni az analitikus pszichológia teljes területéről. azért szerény célját teljesíteni tudja továbbra is. amelyek különböző szerzők e szempontból jelentős munkáit tartalmazzák. 1936 áprilisában A SZERZŐ . amelynek e könyv egyik fejezetét szenteltem. és egyet-mást meg sem említek.

s ezt is csak egy bevezetés erejéig. ha azt állítom. ezért szükségesnek láttam. a pszichológiai újításoknak még többre. új kiadást alapos revízió alá vegyem. hogy a modern orvosi pszichológia nézeteinek még nagyon kevéssé sikerült az egyetemeken képviselt tudományba behatolniok. Azt hiszem. Bár igyekeztem a lehető legtöbb új szempontot beleágyazni szövegembe. sok feleslegest távolíthattam el. Ebből az összehasonlításból mindenki felismerheti majd. Alapos ismereteket csak a szakirodalom tanulmányozása és gyakorlati tapasztalatok révén szerezhetünk. Azokat az olvasóimat. változatlan kiadás óta hat év telt el. rendesen legalább egy emberöltőre van szükségük. hanem a pszichológia-tankönyveket is. akik e területen alapos ismereteket kívánnak szerezni. bár a múlttal ellentétben akadt már néhány elismerésre méltó kivétel. hiszen ezen a területen szinte mindenki tekintélynek képzeli magát. amelyek nemcsak elkápráztatni akarnak. elszigetelt vártán állok. amelybe kísérletképpen benyomulunk. Így fogják a legegyenesebb úton felismerhetni az orvosi pszichológia helyét és jelentőségét. hogy meggyökerezzenek.Előszó az ötödik kiadáshoz Az utolsó. hogy ne csak az orvosi pszichológia és pszichopatológia fő műveit tanulmányozzák lelkiismeretesen. nyomatékosan kell kérnem. Azoknak az új ideáknak. nem túlzok. hogy a mostani. és az én érzésem. hogy távoli. mégis arra kérem az olvasót. ne várja e területen a mai pszichológiai ismeretek összes sarkalatos pontjainak többé-kevésbé teljes leírását. Még áttekinthetetlen új világrész ez. mennyire igazolt Freud panasza pszichoanalízise “népszerűtlenség”-éről. de sok tévedésre is alkalmat ad. s csak kerülő utak árán találhatjuk meg a helyes csapást. Ez alkalomból sok elégtelen részt irthattam vagy javíthattam ki. A tudattalan pszichológiájához hasonlóan komplikált és nehéz anyag nemcsak új ismeretekre. 1942 áprilisában A SZERZŐ . E széles rétegeknek szánt írásomban az orvosi pszichológia és saját kutatási irányzatomnak csak egypár lényeges nézetét ismertetem. Küssnacht (Zürich).

Midőn Freud 1900-ban az álom első valódi lélektanát megírta 7 (előtte e téren a témához illő éjszakai sötétség uralkodott). hiszen az ideges bántalmak. ha betegein segíteni akar. melyben Anatole France mondása: “Les savants ne sont pas curieux” (A tudósok nem kíváncsiak) újra beigazolódik. német kiadás: S. és méghozzá a lélek legmagasabb és legösszetettebb funkciói. 1895. az úgynevezett “idegorvosnak”. 1985) Drei Abhandlungen zur Sexualtheorie. 1873. Freud 1888 Du sommeil et des états analogues. Itt az orvosnak pszichológusnak. neveznek. holott a neurózisoknak egészen újszerű felfogását hozta. Tudták azt is. Vizsgáljuk meg közelebbről ezt az újfajta pszichológiát. de legtöbbször egyáltalán nem hatnak. Freud következő munkái teljes részvétlenség mellett jelentek meg. a Salpetrièreből indult ki az első kezdeményezés a neurózisok pszichoterápiájára: P. mint az olyan ember. aki dicsérően nyilatkozna a Föld gömbölyű voltának gondolatáról vagy tényéről. amelyet ő pszichoanalízisnek nevezett el. Már Charcot idejében tudták. levegő. villamosság stb. Nem utolsósorban a tudósok e felháborodott rohama tette a freudi pszichológiát szokatlanul széles körben ismertté. azaz az emberi lélek ismerőjének kell lennie. legfeljebb átmenetileg. fejezet A PSZICHOANALÍZIS Az orvosnak. Mielőtt e tan lényegének megismertetésébe kezdenénk. lelki eredetű. (Álomfejtés. 1866. hogy a neurotikus szimptóma “pszichogén”. 1898. 1935. 17 Breuer und Freud: Studien über Hysterie. vagyis annak a metódusnak az alkalmazásából. S.1. azaz a lélekből ered. Die Suggestion und ihre Heilwirkung. amely döntő befolyással volt rá. alig ötven esztendővel ezelőtt. Névroses et idées fixes. éppen a pszichiátria területén már felmérhetetlen jelentőségű megfigyeléseket tartalmaztak. Janet3 megkezdte korszakalkotó kutatásait a neurotikus állapotok pszichológiájára vonatkozólag. Az első nagyobb. L’automatisme psychologique. mindenesetre mindaz. . a neurózisok szuggesztiós kezelését. tehát logikusan lelki kezelésre szorul. 1905. Charcot párizsi iskolájából. hogy a neurózisok pszichológiájának alapjait lefektette. amit “idegességnek”. Körülbelül úgy jártak el. Hiszen a betegnek épp a lelke szenved. Die Traumdeutung. Különös színjáték ez. egyhangúlag szidalmazni kezdték. Az ő tanítása a neurózisok gyakorlati kezeléséből indult ki. éspedig a nancyi 2 3 4 5 6 7 8 Grundzüge der physiologischen Psychologie. Freud fordította le Bernheim könyvét. messze a tudomány határain túl. feltétlenül szüksége van pszichológiai ismeretekre. vagy a Wilbelm Wundt2 által bevezetett ún. s aztán a következő lapon folytatta a hisztériás esetek régi módon való taglalását. az orvosok pszichológiai előképzettsége igen gyenge lábon állt. Freudé a halhatatlan érdem. 1889. a kollégák kinevették. Régebben. Hideg víz. 1900. s amikor 1905 táján a szexualitás pszichológiáját kezdte megvilágítani8. fény. holott ezek. s aztán nyugodtan folytatná a korong alakú föld leírását. el kell mondanunk egyet és mást ezen tanítás és az egyéb tudományok egymáshoz való viszonyáról. pl. Egypár szerző elismerőleg nyilatkozott róla. s az egyetemeken tanított pszichológia vagy filozófia volt. és Nancyban Bernheim4 nagy sikerrel elevenítette fel Liébault-nak5 az ő idejében már elfelejtett kezdeményét. kísérleti pszichológia. e tárggyal foglalkozó mű 6 gyenge visszhangra is alig talált. amelyeket szinte már alig merünk az orvostudomány hatáskörébe utalni. hisztériának stb. A pszichiátriai tankönyv csak elmebajok klinikai leírásával és rendszerezésével foglalkozott. Abban az időben még nem létezett a neurózisok és pszichózisok lélektana.

Anyja egy időre eltávozott. A páciensnő halálosan beteg édesatyja ápolása közben betegedett meg. a zavarnak nem voltak szervi okai. Valószínűleg megpróbálta. mint egy normális embernél. Tehát: hall is . azaz pszichogén esetként kellett felfogni. Egy férfi teljes hisztérikus vakságban szenvedett. . mintha a falról egy fekete kígyó közelednék a beteg felé. Janet kutatásai nyomán. hogy ha betegét mesterséges vagy spontán homályállapotban arról beszéltette. s így ezek adták a hallucináció anyagát. (Az emlékezőképesség beszűkült tudatállapotban való ilyen gyakori felfokozódását hiperamneziának nevezzük. jobb karja. ujjai halálfejes kis kígyókká váltak. rendszeres aphasia). amennyiben anyanyelvén nem tudta kifejezni magát. Ezt a megfigyelését a további kezelésben tervszerűen felhasználta. mire a beteg anélkül. hogy a ház mögötti mezőn valóban voltak kígyók. az éneket megváltozott hangnemben folytatta. mégpedig a következő tünetekkel: jobb karját spastikus (merev) bénaság érte. Egyszer. mégis gyakran énekelt. amelyek a leányt már régebben megijesztették. Ez a tényállás szöges ellentétben áll a szervi zavar lényegével. Érthető módon képzelmei legfőként ezzel az izgalmas korszakkal foglalkoztak. emlékezetkiesés. és Anna (a páciens) egyedül ült a betegágy mellett. ami emlékezés és fantázia formájában benne felszínre vetődött. beszédkészségét is elvesztette. hogy megharapja. A rendszeres vakság különböző formái hasonló jelenségeket mutatnak fel. mely a szék támlájáról lógott le. s amikor rápillantott. anesztéziás és paretikus (érzéketlen és béna) volt. nagyon intelligens nőbetege. Éppígy ismerték. hogy feltételeznünk kell: az éber emlékezet sohase lett volna képes ilyen plasztikus és pontos reprodukálásra. mert Bécsből egy sebészt vártak. gyengeség. E kitérés után forduljunk újra Breuer betege felé.) El akarta érni az állatot. A hisztéria szimptomatológiája tele van anatómiai lehetetlenségekkel. bénaság. de eleinte sokáig csak részlegesen: mindent lát. amely mindig közvetlenül a szervek működését akadályozza. a pszichikus okozati összefüggések teljesen ismeretlenek voltak.meg nem is. olyan. A sok elbeszélés közül az egyik körülbelül így hangzott: Egy éjszaka szorongva és félve virrasztott az erősen lázas beteg ágyánál. hogy észrevette volna. Az új pszichológia kezdeteit Breuer doktornak. és úgy látta. Környezetében minden embert fej nélkül lát.) Igen különös dolgok kerültek így napvilágra. Breuer megfigyelte.meg nem is. Egy nő hisztérikus bántalmak következtében teljesen elvesztette a hallását. A kezelés során visszanyeri látóképességét. csak angolul (ún. Ezen időszak emlékképei homályállapotban fotografikus hűséggel kerültek újra napvilágra. Akkor e zavarok anatómiai elméletének megalkotásával próbálkoztak. “elaludt”. aki hisztériában szenvedett. Tehát: lát is .iskola munkája nyomán. az emberek fejét kivéve. hogy minden hisztérikus tünetet szuggesztív úton is elő lehet idézni. a legkisebb részletekig menő pontossággal. holott a karműködés agylokalizációjában éppoly kevéssé volt zavar. parézia. egy régi bécsi gyakorló orvosnak a nyolcvanas évek kezdetén tett felfedezésétől számíthatjuk. (Nagyon valószínű. a hisztérikus kihagyásos jelenségek pszichomechanikai feltételeit (anesztézia. állapota utána egypár órára mindig megjavult. A beteg maga ezt “talking cure”nak (beszélgető kúra) vagy tréfásan “chimney sweeping”-nek (kéményseprés) nevezte. miként ered a hisztérikus szimptóma a lélekből. orvosa észrevétlenül a zongorához ült. hogy csak a beteg tudata nem lát és nem hall. az érzék működése különben teljesen rendben van. akinek meg kellett volna operálnia édesatyját. és halkan kísérte: egyik versszakról a másikra való átmenet közben megváltoztatta hirtelen a hangnemet. paralízis és amnézia) 9. Azt azonban nem tudták. 9 Érzéketlenség. amikor a beteg éppen egy dalt énekelt. Nagyszámú hasonló tapasztalat eredményeképpen arra a következtetésre jutottak. és időnként “abszenciái” (tudatkihagyásai) vagy homályállapotai voltak. de mintha megbénult volna. hogy a kígyót megbénult jobb karjával űzze el. Éber álom állapotába jutott. tehát hisztérikus. Volt egy fiatal. jobb karját a szék támlájára fektetve. és így karja anesztéziáját és bénaságát asszociálta a kígyóhallucinációval.

A többiek kitértek előle. hanem mindig lelki események az okozói. mint rendesen. Freud. Szerencsére a járókelők ezt meg tudták akadályozni. félelmében imádkozni próbált. s hogy a lovak alá ne kerüljön. hogy a százféle hisztérikus tünet közül egyetlenegy sem a véletlen eredménye. hogy ilyen. hogy nők nyugodtan segédkeztek a legvéresebb műtéteknél. A hisztéria területén akkor uralkodó. Volt már olyan eset.Midőn a látomás eltűnt. E jelenet közben lépett fel a bénulás és a beszédzavar: az eset előadása a zavarokat is megszüntette. mint amit pl. csakhogy ezúttal semmilyen nyelven nem tudott megszólalni. Bebizonyosodott. hanem hogy hatásossá legyen. de hiába: a nő végigfutott a hosszú utcán. Hasonló magatartást nagyon gyakran megfigyelhetünk. s rohanni kezdett a lovak előtt. Ez megfelelő körülmények között abban áll. sajátos pszichikai diszpozícióra kell találnia. Ugyanez a hölgy a szentpétervári véres január 22-én véletlenül egy olyan utcában volt. De mi az oka annak. a betegség minden bélyegét világosan magán viselő pillanatot egyáltalán átélhetett? Vajon a fárasztó betegápolás eredményezhet-e ilyesmit? Hiszen akkor hasonló eseteknek sokkal gyakrabban kellene előfordulniok. A kocsis ostorát pattogtatta és káromkodott. ő azonban a legnagyobb lelki nyugalommal és igen céltudatosan kiszemelt egy kaput. aki hirtelen rémület következtében súlyos hisztériában szenvedett. Tudok egy fiatal hölgy esetéről. Ez azt jelenti. máris mélyebb és nehezebb problémák merültek fel. traumatan. Egy este társaságban volt. s ezért hajlamos az ember a tünet keletkezésében kauzális jelentőséget tulajdonítani nekik. amelyen át egy másik utcába menekülhetett.” Az illető “hajlamos” effajta élményekre. s aztán ezen a nyelven tovább tudott gondolkozni és imádkozni. vagy akár kellemes is. míg végre egy angol gyermekversre bukkant. sajnos nagyon gyakori a kimerítő betegápolás. E helyen meg kell elégednem ezzel az egy példával. ami az egyik embernek közömbös. ő azonban ijedtségtől lenyűgözve az út közepén maradt. s a beteg valószínűleg így tért a teljes gyógyulás útjára. hogy a nyomasztó szorongás ilyen percei. de ha egy macskához kellett nyúlniok. bőséges bizonyítékokkal szolgált a felfedezéshez. Angliából származó “nervous shock” elmélet. Gyakran láthatjuk. Körülötte holtak és sebesültek rogytak a földre. Breuer és Freud idézett könyvében egész sereg hasonló példát találunk. amelyeknek hatása tudattalanul éveken át eltarthat. egér. macska stb. utána egészen jól érezte magát. sőt még jobb kedvű volt. Breuer kezeltje átélt. és az ápolók idegzete rendszerint úgysem teljesen egészséges. Freud problémája azonban éppen ez volt: miben áll a hajlam? A kérdés ilyetén felvetése logikus módon a lelki trauma előzményeinek felkutatására vezetett. nagyon tartós benyomást hagyhattak maguk után. E problémára az orvosoknak van egy kitűnő válaszuk: “Az egyenlet ismeretlenje a hajlam (diszpozíció). E szörnyű pillanatoknak semmiféle következménye nem lett. alkalmas volt arra. Ebből szükségszerűen az következik. a másikban a legnagyobb undort kelti: mint pl. amely azt tanítja. félelmükben és undorukban minden tagjuk remegni kezdett. aki eleinte Breuer munkatársa volt. amelyet a katonák éppen sortűzzel “tisztogattak”. kétségbeesésében a vízbe akart ugrani. Ebből eredt az ún. Az újfajta felfogás széles teret nyitott az empirikus munkának. amelyet Charcot erélyesen pártolt. béka. hogy izgalmas jelenetek egészen különbözőképpen hatnak az egyes résztvevőkre. csak ha a páciens számára különös jelentőséggel bír. amikor hátulról hirtelen egy lovas kocsi közeledett gyors ügetésben. Freud kutató szelleme azonban nem tudott hosszasan megállapodni a felszínnél. Kétségtelenül világos. Itt elhagyta az ereje. hogy Breuer felfedezését megmagyarázza. amely egy hídhoz vezetett. vagy hogy olyasvalami. hogy a trauma intenzitásának nincs önmagában való patogén (betegségokozó) értéke. kígyó. és éjfél felé több ismerőse kíséretében hazafelé tartott. Nagyon érthető. hogy az effajta jelenetek igen mély benyomást hagynak. hogy a hisztérikus tünet és (amennyiben tünetekből tevődik össze a betegség) maga a hisztéria lelki sérülésekből (traumákból) ered. hogy a beteg a megrázkódtatásnak . hogy a sokk egymagában nem okoz feltétlenül betegséget.

hogy ó is ugorjon le. míg a lovak s a kocsi a mélybe zuhanva összezúzódtak. hogy e tekintetben nem bukkanunk-e valami szokatlanra? Az ifjú hölgy ismer egy fiatalembert. hogy az ő számára valami különlegest jelent. hogy a pácienst. hogy a későbbi szimptómának előjátéka is volt a gyermekkorban. vendéglátója házába vitték vissza. E barátnő férjnél van. Tehát újra visszatérünk ahhoz a különös pillanathoz. abban kellett álljon. amely az erotika területére tartozik. A hatékony momentum látszólag a lovaktól ered. Ahogy gyűltek a tapasztalatok. hogy ezen az éjszakán még egy igen különös esemény játszódott le: a szíves házigazda rövidesen lángoló szerelmi vallomást tett. boldog. A beteg legjobb barátnőjének búcsúvacsorája volt ez. hogy a “szerelem” igen tágítható fogalom. megtudtam. E történet beteges különlegessége abban rejlik. s mint halljuk. Nyilvánvalóan hirtelen valamilyen kellemetlen reminiszcencia merült fel emlékezetében. mint derült . Most tehát azt a kérdést kell felvetnünk: melyek a kocsijelenet különleges körülményei? A félelem akkor kezdődött. mindent. amikor a páciens a lovak előtt rohant. E pontnál a beteg megszakította elbeszélését. jót és rosszat. Az utolsó pillanatban mégis sikerült leugrania. hogy a lovak a páciens életében különleges szerepet játszottak. ebben az esetben is fel kellene kutatni. s az után. nehéz és kínos helyzetet teremtett. a mennytől a pokolig ér. hogy egy hasonló helyzetre való ártatlan utalás miért vált ki ilyen túlzott reakciót? Mind ez ideig csak annyit tudunk. akit jövendőbelijének szemelt ki: szereti őt. most a probléma súlypontját egészen más irányba tolta el. még további ismeretekre van szükségünk. amely a hajlam rejtélyét megnyithatná. Fel lehetne tételezni. és ápolásra szoruljon. hogy ideges legyen. magasztosat és alantasat egyesít magában. és megpróbált más tárgyra térni. Ez azonban még nem magyarázza meg. A beteg makacs ellenállásának leküzdése után kiderült. Más irányba terelve a kérdezősködést. hogy boldogok lesznek. A boldogságáról szóló közlést gyanakvással kell fogadnunk. hétéves korában egy sétakocsizás alkalmával a lovak megbokrosodtak. a későbbi eltúlzott és nem helyénvaló reakció azonban érthetetlen marad előttünk. Most a társaság után érdeklődünk. amelynek következtében e jelentéktelen eseményre ilyen kiszámíthatatlanul reagált. A páciens diszpozíciója. Emlékezzünk vissza arra a felismerésre. Itt kimerült állapotában nagy szívélyességgel fogadták.tudattalanul specifikus jelentőséget tulajdonít. amikor a nő a lódobogást meghallotta. ezután teljesen elvesztette az ítélőképességét. valószínűleg semmi oka nem lenne arra. talán kerülővel célhoz jutunk. feszélyezett és zavart lett. mintha ennek valami szörnyűséggel lenne kapcsolata. azt talán nem kell bizonyítani. hogy azon az estén milyen alkalomból jöttek össze. Egyelőre semmi mást nem találunk. Hogy e rejtélyhez közelebb férkőzzünk. úgy bizonyosodott be. egy pillanatra úgy érezte. ami. E felismeréssel Freud felfogásában lényeges nézetváltozás következett be. mintha ez az ő halálát vagy valamilyen más borzalmat jelentene. Ha azelőtt többé-kevésbé Breuer traumatanának hatása alatt a neurózis okát a traumatikus élményben kereste. hogy minden eddigi analizált esetben a traumatikus élmény mellett volt egy különösfajta zavar. Maradjunk a felhozott példánál: azt értjük. ha ez valóban igaz lenne. Közismert. Hogy egy ilyen élmény nagyon mély nyomokat hagy. és azt reméli. hogy ártalmatlan lovak rémítik halálra. A kocsis leugrott. hogy pl. ahol a késői órán fedél alá vihették. aki idegessége miatt hosszabb időre egy külföldi üdülőhelyre utazott. hogy a traumatikus élmény mellett gyakran az erotika terén is találhatók zavarok. Ezzel megtaláltuk azt a kulcsot. lovakkal kapcsolatban egyszer átélt már valamilyen veszedelmet. Ez valóban így is volt: kb. és őrületes iramban egy szakadékos partú folyó felé rohantak. mikor ismerősei utolérték. tekintettel a háziasszony távollétére. van egy gyermeke is. mivel ez volt a legközelebb eső hely. Állítólag a nyilatkozat úgy hatott a páciensre. Az eset patologikus oldalát egyelőre még homály fedi. és rákiáltott. A kutatást azonban nem szabad feladni a felületes kérdezősködés negatív eredménye után. Ha az egyenes út nem vezet eredményhez. de a kislány halálfélelmében alig tudta erre rászánni magát.

és idestova már eljegyzésüket tervezték. erkölcsi értékelése azonban kérdéses. Most visszatérhetünk kezdeti szempontunkhoz.-ék. s a páciens között. Mindkét férfi lehajolt érte: B.-nénak külföldre kellett utaznia. hogy a beteg nyári vakációját ugyanazon az üdülőhelyen töltse. hogy A. hogy a patologikus (azaz különleges. A páciens azonban e szenvedély mélységét nem engedte tudatossá válni. Gondolataiba merülten álmodozva játszott gyűrűjével. Hogy önmagának ürügyet találjon. csak annál inkább sürgette B. gyűlölt és megvetett mindent. akik a köréje nőtt csipkebokrot végre áttörték. Úgy tűnt neki. hogy az effajta benyomásokon túltegye magát. mert már régen hozzászokott ahhoz. s a valóságtól távol eső fantáziavilágba menekült. hogy drámai előadásának motívumai a páciens számára a legkevésbé sem voltak tudatosak. hogy a körülmények ilyen láncolatát és annak működését csak ördögi ravaszság képes kigondolni. ami ilyen korban a nőket rendesen mélyen foglalkoztatja. Ismerősei is jelen voltak. A.-val. A.-vel való eljegyzését keresztülvigye. megérezte a titkot. nyilván. ahhoz a kérdéshez nevezetesen. hogy a hosszú szerelmi históriát darabonként előássuk. ezzel növekedett idegessége. Búcsúvacsora közben a gonosz szellem megkörnyékezte betegünket. csak a vad játékokat szerette. hogy tudattalanul minden e felé a cél felé irányult. és ebből azt tanultuk. letépte a gyűrűt az ujjáról.-be szerelmes. E fiatal hölgy nagyon fiús gyerek volt. és kidobta a nyitott ablakon. és naponta győzködte magát arról. A. eltúlzott) reakció miképpen érinti a traumát. hogy ebben az esetben is a traumán kívüli erotikus zavarról van szó.égből a villámcsapás. Ennek következtében meghitt viszony szövődött B. anélkül. s hirtelen kiesett a csónakból. amit akart. akkori legjobb barátnőjének a férje volt. Egyéb tapasztalatok alapján feltételeztük azt. hogy a trauma.-né. mintha az események maguktól peregtek volna.-hez való viszonya s barátnője révén gyakran találkozott A. s az asztal alá esett. és kezeltetni magát. Ez a feltételezés mindenben beigazolódott. A leánynak így többször alkalma nyílt A. s azt súgta neki: “Ma éjszaka egyedül lesz. ellenállhatatlan érzés rohanta meg. B. elkezdett emberkerülővé válni. míg a tudat azon igyekezett. Ez érthetően kínos pillanatot okozott. a barátnője. amikor a nemi probléma a közelébe férkőzhetett volna. B. vagy . valaminek történnie kell veled. Egy alkalommal csónakázni mentek. Azonban az ilyen dolognak rendesen megelőző története is van. mint A. ami csak távolról is az ember élettani hivatására emlékeztette. 24 éves koráig a sok apró kalandot. s gyakori rosszullétei miatt sokszor otthon maradt. véletlen úgy akarta. Úszni nem tudott.-hez sokkal jobban vonzódnék. ennek legénybarátja. s félájultan emelte a csónakba. de hamarosan úgy érezte. mivel erősen hangsúlyoznom kell. míg végül a következőképpen vázolható összkép állt elő.-nek sikerült megtalálnia. A. hogy ez mit jelent!” Ekkor a pácienst különös. A pubertás idején. mintha B. úgyhogy röviddel később erősen lehangolva el is hagyta a leány a társaságot. A következő hetek munkája volt. E különös játék természetesen nem kerülhette el a női féltékenység éles tekintetét.” S valóban így is lett: különös viselkedése révén visszakerült a. Ebben az időben a páciens egy nagyobb társadalmi összejövetelen vett részt. A másik útra irányuló tudattalan kényszer volt végül is az erősebb.jobban mondva . E feltárás után mindenki hajlamos annak a feltételezésére.ezek elől elmeneküljön. hogy bármiféle indíték tudatosult volna benne. akinek jelenléte olykor érthetetlen módon ingerelte és idegesítette. hogy B. Így kerülte el kb. amely . Az eredmény az lett. és menekült mindenféle nőies foglalkozás elől. kinevette a lányokat.val kettesben sétálni. A páciens pajkos és vidám volt. A ravaszság kétségtelen. hogy visszakerülj a házába. s elérte. nagy nehezen tudta csak megmenteni.-né ebben az időben már mind idegesebb lett. de a gyűrű hirtelen kicsúszott a kezéből. Ekkor ismerkedett meg közelebbről két férfival. reménykedést és várakozást. E romantikus esemény szorosan egymáshoz kapcsolta őket. házába. Sokatmondó mosollyal húzta a gyűrűt újra a leány ujjára e szavakkal: “Tudja. Mindkettő megnyerte tetszését. hogy B. Megcsókolta. Kevéssel azután az ún. A megelőző eseményekből azonban kiviláglik.-vel való eljegyzését.

Van más lehetősége is a neurózis keletkezésének. amelyben valamilyen addig tudattalan tartalom.állítólag a betegség okozója. amely nemcsak a szexualitást foglalja magában. sokkal nagyobb jelentőségűek. Kivételt képeznek az igazi sokkneurózisok. hogy leggyakrabban így van. a trauma elveszti kauzális jelentőségét11. mintsem az egyén gondolná. hogy az erotika és zavarai a neurózis egyedüli forrása. s helyére egy sokkal mélyebb és átfogóbb felfogás lép. nem több jó alkalomnál. a “railway spine” stb. és mélyebben rejlő okoktól meghatározott. Ezzel a trauma elveszti kizárólagos jelentőségét. mert azzal a belátással. hogy a szerelem10 problémái és konfliktusai alapvető jelentőségűek az emberi életben. de kiderül. 10 Természetadta tág jelentésében. hogy ennek így kell lennie. Ezzel az elavult traumaelméletet feladták. s miért nem valamilyen más konfliktus? Erre csak azt lehet felelhetni: senki sem állítja. Az erotikus zavar lehet másod rendű. Gyakran hallani a kérdést: miért éppen az erotikus konfliktus a neurózis oka. hanem egy rejtett erotikus konfliktus a neurózis gyökere. és amint azt a gondos kutatás ismételten kimutatja. 11 . Mindenféle felháborodott ellenvéleménnyel szemben az a helyzet. amely szerint a betegség okozója egy erotikus konfliktus. mint a gránátsokk. Ezzel nem akarjuk azt mondani. nevezetesen egy fontos erotikus konfliktus megnyilatkozhat. hogy nem a trauma.

ami az antik kultúra lényeges és jellemző alkotórészévé lett. mint amennyire valójában az. Sőt valószínűleg kiderül még az is. s amelyek egyike mindig tudattalan. A neurotikus ember. A neurotikus ember csak egyik speciális esete a meghasonlott embernek. amelyet egyoldalú elméletalkotásában nem kis mértékben befolyásolt ez az irodalom. így szeretném érzékelhetővé tenni. hogy a tudat ki szeretne tartani erkölcsi ideálja mellett. és tulajdonképpen nem más. A neurózis ti. mivel a mai embert főként politikai szenvedélyek izgatják. amelyet az általános probléma egyéni megoldása irányában tett. legalább első pillantásra. egy közönséges erotikus konfliktussal össze nem hasonlítható. mint az ösztönök. kora uralkodó áramlataiban sodródik. hogy a Krisztus előtti utolsó század számos szektájában és filozófiai iskolájában a sztoikus ideál az aszkézisig fejlődött. és ezeket jeleníti meg saját konfliktusában. míg a tudattalan a saját (ellentett irányú) erkölcstelen ideálja felé törekszik. hogy bár a megbetegítő konfliktus személyes momentum. amely szinte külön irodalmat teremtett. itt azonban a kutatás a szexuális konfliktus kérdésével került szembe. mint példánk mutatja. A neurózis: meghasonlás. Ha ezt a tényt elméletileg igyekszünk megfogalmazni. míg a tudat látóterét teljes egészében a látszat foglalta el. Ez azonban nem változtat semmit azon az alapvető tényen. Ezeknek a neve változhat. Ennek szelleme nem kis mértékben járult hozzá ahhoz. hogy nem mindig állati eredetű ösztönéletünk az. akik látszólag tisztességtelenek. amit pedig a tudat szeretne letagadni. Azóta a “szexuális kérdést” politikai és világnézeti kérdések erősen háttérbe szorították. A magunk korát már nehezebb megítélni. amely a kulturális kényszerrel nehezen fér össze. hogy a politikai csak előfutára egy még sokkal mélyebben szántó vallásos megrázkódtatásnak. hanem sokszor új eszmék. de egyúttal az egész emberiségnek az egyénben megnyilvánuló konfliktusa is. Persze a konfliktus fordított is lehet: vannak olyan emberek. körülbelül a következő megállapításra jutunk: Minden neurózisban két tendencia nyilatkozik meg. szorosan kapcsolódik a mindenkori korproblémákhoz. Ebben a konkrét esetben legalábbis nem vitatható. s a legkisebb erőszakot sem . s az uralkodó kultúrával éppúgy ellenkezésbe jutnak. a lényeg mindig ugyanaz marad. hogy csak a látszatnak kell tudatosnak lennie. fejezet AZ ERÓSZ-ELMÉLET Az előző fejezetben leírt felismeréssel a trauma kérdése váratlanul feleletet kapott. A kultúra kényszerébe szorított emberiséget időnként elelragadja ez a mámor: az ókor a dionüszoszi orgiák keletről előtörő hullámában élte ezt át. amely. Ma már azt is tudjuk. A dionüszoszi szabadságmámor második hulláma a reneszánsz idején húzódott végig a nyugati emberiségen. hiszen általánosságban jellemzője a kultúrembernek. s hogy végül is ez idők politeista káoszából Mithrasz-kultusz és Krisztus aszkézist hirdető vallása született. Mindenekelőtt feltűnő és szinte hihetetlen. hogy meghasonlik önmagával. E tétel megfogalmazása szándékosan igen általános. A kultúrprocesszus közismerten az emberben működő állati ösztönök egyre tökéletesebb megfékezése. s a páciens igazi szenvedélye rejtett marad. amelyet a szabadságra éhes állati természet időnkénti lázadása nélkül elképzelni sem lehet. hogy ez tudatossá válna benne. s éppen ezért. Ma például könnyű lenne megalkotni a neurózis politikai elméletét. aki szeretne tisztességesebb lenni. Az elmúlt félszázad által felvetett forradalmi kérdések sorában ott szerepelt a “szexuális kérdés”. hogy az igazi kapcsolat sötétben maradt. anélkül. Ez az a fajta ember. melyeknek a “szexuális kérdés” csak jelentéktelen előjátéka volt. De hát senki sem független teljesen a korabeli áramlatoktól. hogy az ösztönös emberi természet újra meg újra nekiütközik a kultúra állította korlátoknak. szelídítési eljárás. mint az egyén sikertelen próbálkozása. sok abnormis elemet is tartalmaz. aki egyesíteni akarta magában a természetet és a kultúrát. E meghasonlás oka a legtöbb embernél az. amelyek a tudattalanból napvilágra törnek. amelyek egymással szöges ellentétben vannak.2. Ebben a “mozgalomban” rejlett a pszichoanalízis csírája is.

hogy vágyteljesülésről beszélhetünk. 1934. amelyet az álom mögött eleinte nem is mertünk volna sejteni. Techn.igen finom és legkisebb részletekre kiterjedő pontos kapcsolatban áll az álomhomlokzattal. a keresett konfliktus.) Tartoztunk ezzel az általánosabb jellegű kitéréssel. testi inger okozta álmokban. akivel szemben valamilyen titkos 12 13 Vö. “álomcenzúra” révén igen gondosan elrejti. másrészt a terápia kérdésére. 1906-1910. amilyen az alvás közben érzett éhség. amelyeket a kísérlet tipikus zavarai árulnak el13. amelyeknek egyéni jelentőségük van. (A szélsőségeket általában ajánlatos kerülni: mindig az ellenkező véglet gyanúját ébresztik fel bennünk. amelyek a tudat számára rejtve vannak. mint pl. amint azt Freud elsőként kimutatta: az álomanalízis.und Staatswissenschaftliche Schriften. a háttérben ott áll a morális oldaluk. hogy anyja. Ez a különös gondolatkomplexus. A legjelentősebb módszer azonban. és olyan értelmezésre vezetnek. amelyben az álom minden szála egyesül. rövidesen kiderül. Pl. hogy az a tégla. meghalt. I-II. intő és vigasztalást hozó hírnök volt. hogy képzettársításai egy bizonyos irányban és bizonyos témák körül csoportosulnak. Egy másik módszer a zürichi elmekórtani klinikáról indult ki: ez az ún. Alkalmilag még ma is élnek ezzel a módszerrel. . végtelen fájdalmára. Ha mármost. az álmodót álma egyes részleteiről beszélni hagyjuk. amelyre visszaemlékezünk. és e módszer révén sarokkővé lett. egy bizonyos. vagy pedig ugyanebben az állapotban szabadon engedték fantaziálni. egy leány gyöngéden szereti az édesanyját. A konfliktus kínos és inkompatibilis része Freud szerint annyira fedett vagy feloldott az álom fogalmazásában. Hochschule. amelyet egy kiadós ebéd álma elégít ki. bizonyos technikai szabályok figyelemben tartásával.s ezt gondos összehasonlítással könnyen ki lehet mutatni . Eidg. hogy anyja. Jung: Diagnostische Assoziationsstudien. lelkünknek ez az illékony és szerény terméke csak a legújabb időkben lett megvetés tárgya. Éppígy az a szorongató gondolat. a körülményektől függő variációban. tudattalan vágyak is. azonban a mai technikához képest ez kezdetleges és gyakran elégtelen. hogy az “erotikus konfliktus” fogalmát világosabbá tegyük.teszik önmagukon. Ha a mélyére nézünk. amelynek révén a patogén konfliktus felismerésére juthatunk. Freud szerint vannak az éber tudat képzeteivel összeegyeztethetetlen természetű. asszociációs módszer 12. mint az erkölcsös emberek erkölcstelen természete. hanem ezt az ún. amelyet a kőművesek eldobtak. s amely ellentétben áll a továbbalvás vágyával. egészen meglepő pontossággal. vagyis az az álomkép. A “manifeszt” álom. Ma mint a tudattalan küldöttjét használjuk fel. neki kell elárulnia azokat a titkokat. Ezek természetesen csak igen ritkán nyilvánvaló vágyak beteljesülései. amely éppúgy a tudattalanba szorult. s Freud éppen ezeket tartja az igazi álomképeknek. amelyeket legszívesebben nem vall be magának az ember. Ez a módszer egzakt módon mutatja ki konfliktusok jelenlétét az érzelmi színezetű képzet úgynevezett komplexusaiban. ez azonban . hogy most pedig már fel kellene kelni. az istenek küldöttje. És ezt meg is teszi az álom. Vannak kínos vágyak. A pszichoanalízis technikájával kapcsolatban nyilvánvalóan az lesz az első kérdés: hogyan ismerhetjük meg a legrövidebb és egyben a legegyenesebb úton a páciens tudattalanában lefolyó eseményeket? Az eredeti módszer a hipnózis volt: vagy kikérdezték a pácienst hipnotikus koncentráció állapotában. Az álom. Kultur. ahhoz a vágyteljesítő álomképhez vezet. Régebben nagyra becsült jövendőmondó. Freud felfogása szerint homlokzat. De az álmoknak csak igen kis része ilyen egyszerű. Freud felfogása szerint a leányban él az a számára tudattalan. hogy már felkeltünk stb. akkor azonban ez is csak egy bűnös póz. Az álomról elmondhatjuk. az ún. azt álmodja azonban egy alkalommal. Most már áttérhetünk egyrészt a pszichoanalízis technikájára. Jung: Allgemeines zur Komplextheorie. amely a ház belsejéről első látásra semmit sem árul el. igen kínos vágy.

? De azt már nem veszi észre. Nem megyek odáig. mint az alapját alkotó lustaság. hanem az. A legkifogástalanabb gyermeknek is lehet ilyen rohama. sokkal inkább félelmet vagy gondot. hogy a tudattalan egy bizonyos rétege mindazt tartalmazza. hogy a túlzott aggodalom sokszor és jogosan éppen az ellenkezőjére irányuló vágy gyanúját kelti. vajon az illető tényleg illik-e hozzám? stb. amikor felmerült a probléma.az álmodó leány számára ebben az esetben még felderítendő okokból . amiért a leány nem tudja rászánni magát a férjhez menésre. A tudattalanban él az a . hogy is lesz majd. Ez azonban vérfertőzést (incesztust) jelent. s amely elől a beteg kitért. A leányt természetesen nem lehet ezzel a szándékkal meggyanúsítani. vagy helyesebben az ennek megfelelő törekvés komolysága. s egy esetleges konfliktus. Így tehát férfira vágyódva tér vissza. ha rá akarnák bizonyítani. hogy a sors által felvetett kérdést magával ne vinné a családba. hogy erre tudatosan egyáltalán nem gondol. Én ezzel a felfogással szemben már régen arra az álláspontra helyezkedtem. és ott szükségszerűen infantilis módon kell kifejeznie magát. elsősorban infantilis jellegű: így ez a vágy is. Az álmodó leány szerelmes atyjába.. amit az infantilis ösztöntörekvésekből a felnőtt életében nem lehetett felhasználni. Ha ugyanis közelről figyeljük egy neurózis fejlődését. Ezen a réven egy másodlagos incesztusintrika keletkezik. és ez a tulajdonképpeni oka annak. De tudjuk. mivel szigorúan véve nem ő alkotta az álmot.. s ezért szeretné az anyját félretenni az útból. Mármost Freud feltételezi. hogy édesanyját eltávolítsa. “leszorult a tudattalanba”. amely ellen azonban a legerélyesebben tiltakozna.az álmodó leány számára meglepő . Hiszen ő sem a régi gyermek immár. ami a tudattalanból ered. Nyugodtan mondhatjuk. hogy egy-egy incesztusvágy alkalmi előfordulása nem bizonyít általános incesztushajlamot. a férfira vonatkozó vágy. amelynél vágyteljesülésről látszólag szó sincs. . aki férjhez szeretne menni. Tudjuk.ellenállást táplál. hogy a házasság gondolata komolyan a közelébe férkőzött és megfészkelte magát benne. másfelől azonban nem tudja magát erre végleg elszánni: sose tudhatja az ember. Egyáltalán nem is érti. úgyhogy már nem tud visszakapaszkodni a papához és a mamához anélkül. Azonban e csírák.kínos vágynak. hogy a legnagyobb része mindannak. papa. bárcsak mennél előbb hagyná el az árnyékvilágot. hogy kétségbe vonnám minden bűn csírájának a létezését minden egyes egyénben. hogy ilyesmit álmodik. Ennek az álomnak az esetében látszólag valami infantilis féltékenységről van szó.törekvés. amely tulajdonképpen igen egyszerűen így hangzik: “Ugye. hanem a tudattalan. ami reminiszcenciák és emlékezés terén elveszettnek számít. Az álmodó leányban kétségtelenül működik a vágy. mivel a tudattalan rendelkezésére álló anyag legnagyobb része infantilis reminiszcencia. éppoly kevéssé. a leány tudtán kívül. hogy anyját távolítsa el. hogy az incesztusra irányuló vágy primer. Maga ez a tény. mint ahogyan egy gyilkosság ténye még nem bizonyít általánosan elterjedt konfliktuskeltő gyilkolási vágyat. amint mondják. engem veszel feleségül?” Ez az infantilis vágykifejezés a helyettesítője egy új keletű . s így rá irányul. sőt tartalmazza mindazt. és mi lesz. hogy férjhez menjen. Ez a gondolat. és végleg felnőtté és önállóvá kell lenni. Igazi konfliktusának nyitja azonban ott van. hogy egyfelől szívesen férjhez menne. ez a tudattalan nyelvére fordítva annyit jelent. Meg aztán otthon is egészen kellemes. ami tulajdonképpen minden neurózisban fellelhető. még igen lényeges a különbség. A manifeszt álom látszólag nem tartalmaz vágykielégülést. ha a mama meghalt. tehát éppen a feltételezett tudattalan törekvés ellenkezőjét. Emellett az ő számára a többi felsorolt ok igen keveset ér. mutatja. ha el kell válni a mamától. valamint egy ezen alapuló személyiséghasadás között. miért kellene édesanyját eltávolítania. A családban azonban az apa a férfi. az lesz tehát a benne adott megoldási kísérlet is. (A kritikus olvasó mindenesetre joggal kérdezheti: vajon az álom által megjelenített aggodalom túlzott volt-e?) Ilyesfajta álom. Ez a kitérés pedig éppolyan természetes és bárhol tapasztalható reagálás. rendszerint találunk egy kritikus pillanatot. számtalan van: az álomban feldolgozott konfliktus tudattalan. mint: meghalni.

és ezt a küzdelmet hívjuk neurózisnak. de ezúton meghasonlik önmagával: egyfelől el szeretné nyomni természetes törekvéseit. e munka folyamán sok értékes és elveszettnek hitt “darab” is újra napfényre kerül. amely nehezen visel el önkényes korlátozásokat. mégpedig morális indítóokokból. igyekszik ugyan a morált elsajátítani. s érdekes kuriózum. amelyek. Vannak páciensek. melyeknek értelmét nem látja be. akik . amely több szempontból Szókratész technikájával hasonlítható össze. mivel tulajdonképpen a tudattalan ösztönök felett már nem képes rendelkezni: ezek a lélek tudatos részéből kiszorultak. Tehát Freud szerint a szimptóma nem más. Mint már mondottuk. hogy legfeljebb csak csodálkozhatunk rajta. melyek aztán a lélek elnyomott részét szóhoz juttatják. valószínűleg sohasem lehetne neurotikus tünetek szülője. Ez a felismerés valamivel több tiszteletet követel tőlünk az álmok jelentőségéről szóló ún. Az analitikus módszer önmagában véve nemcsak a speciális freudi pszichoanalízis. amelyeket az analízisnek kell nagy ellenállás leküzdése árán újra engedelmességre szorítania. hogy valami mélyebb. ámbár az analízis sokkal nagyobb mélységekig jut el. hogy a patogén konfliktus keletkezésénél az erotikus. babonával szemben. e kezelés eleinte kínzásszámba megy. hogy ez a gyermeki múlt egyik vágya. éppen ezért a beteg nem tud vele vitatkozni. A tudattalan vágy infantilis. és a napvilág fertőtlenítő hatásának teszik ki. tehát elnyomjuk. ha tudatosakká lesznek. A kutatás freudi iránya azt igyekezett bebizonyítani. attól rendesen vonakodunk. A neurotikus ember lelke gyermeki lélek. A kétségtelenül meglévő és Freud által helyesen látott incesztusszimptomatológia számomra másodrendű. átfogóbb életre kelhessen bennünk. Az álom sokszor olyan. mely sehogyan sem tud már beleilleszkedni a jelenkorba. lényegében számos álomelemzésből tevődik össze. hogy az összezilált szálakat türelmes munkával szétfejtsük. E teória szerint a tudat tendenciája ütközik az erkölcstelen. Amint azonban megtaláltuk egy álom valódi értelme felé vezető utat. Freud mondása szerint az álomfejtés “via regia” (királyi út) a tudattalan felé. ezért mindig némi ellenállást kell legyőznünk. tudatos lenne. a morális meggyőződéssel heves összeütközésbe kerülnek. a lélek árnyoldala teljesen kivonja magát a tudatos belátás alól. tudattalan kívánsággal. s a kezelés folyamán az álmok egymás után felszínre emelik a tudattalan tartalmát. ill.az a fajta nevelés. amid van. inkább beteges jelenségnek látszik. A dolgok ilyen állapotában nem is várhatunk mást. ilyesmi csak akkor keletkezik. s problémáinak égető voltát. nem tud vele megalkudni. hogy mai kultúránk magaslatán ez a fajta lelki nevelés még szükségesnek mutatkozik . hogy a látszólag legértelmetlenebb álom is jelentőséggel telített és tulajdonképpen csupa komoly és fontos dologról ad számot. elviselhetetlen. s ezáltal oly nevetséges lesz. félénkség. az álomfejtés vezet be a legmélyebb egyéni titkok közé. akik hamis képzeteket táplálnak magukról. tudatlanság és tudatosítás hiánya.kényelemszeretet. ha az ember képtelen felismerni lénye másik oldalát. mint hogy mindazok számára. vagy lemondani róla. ez azt jelenti. s akkor lesz mit befogadnod!”. szexuális momentumnak kiemelkedő jelentősége van. gyávaság. és a legnagyobb csodálkozásunkra azt látjuk. Ha ez a konfliktus minden részletében világos. s inkább a tájára sem megyünk. Ha kellemetlen. Számomra ezek az okok önmagukban bőven elegendők. és önálló komplexusokká lettek. Csak ilyen feltétellel keletkeznek e szimptómák. oda kell adnunk legkedvesebb illúziónkat is. Rendszerint régi igazságok kerülnek így napfényre a kezelés folyamán. nehéz vagy veszélyes valami. vagy kívülről nézve annyira érthetetlen. nem tudja megjavítani. szebb. mint elnyomott vágyak teljesülése. amelyet a mai kor racionális áramlata oly mostohán kezelt. azonnal az álmodó legsajátabb titkainak közepében vagyunk. látszólag mellékes részletekkel foglalkozik. másfelől fel akar szabadulni. amiért is a lélek orvosának és a nevelőjének kezében az álomanalízis felbecsülhetetlen értékű eszköz. mielőtt komolyan nekiülnénk. mivel engedelmeskedvén az antik misztikus mondatnak: “Add oda mindazt.

indokolatlan ingerültség. akik erkölcstelen ösztöneiket elnyomják. ha valaki személyiségének teljes birtokában van.mint ahogy egyesek magyarázzák -. amiért is ki kell őket irtani. hol itt. Ha az erkölcstelen ember neurotikus. Ezért találkozunk erkölcscsel az emberi közösség minden fokán. Az erkölcsi törvények azonban mindig csak egy együtt élő emberi csoport határain belül érvényesek. anélkül azonban. hogy az erkölcsöt nem kőtáblák formájában hozták le a Sínai-hegyről. aki nem áll cselekedete magaslatán. önmagukkal s környezetükkel való örökös kellemetlenkedés. de nem látják. A képmutatás csökkenése s az önismeret növekedése csak jó hatással lehet embertársaink megítélése szempontjából. nagyon is hajlamosak vagyunk tudniillik arra. A morált nem kívülről erőltetik ránk . hogy nincs semmiféle konfliktusuk. amelyek a természetes ösztönéletet szükségtelen béklyóba verték. aki ösztöneit szabadon kiéli.s ezt kell a freudi iskola híveinek emlékezetébe idézni -. s a közismert ideges szimptómák egész hada. mintha csupán a hivatalos morál tartaná vissza az emberiséget a féktelenségektől. Az “Ecrasez l’infâme!” elvével tehát a “tökéletes kiélés” elméleténél lyukadnánk ki. Ez úgy tünteti fel a dolgot. hogy a pszichoanalízis tudatossá teszi az állati ösztönöket. hogy aztán odavesse nekik a gyeplőt. azonban nem azért . pedig sokkal hatékonyabb szabályozó a szükség. s e határok sokkal meggyőzőbbek. amelyet saját lelkünkre kényszerítünk. amint a tapasztalat mutatja. hogy ezzel szemben más. s ezáltal beláthatatlan szerencsétlenség okozója lehet. mint hajdanában. ma is uralkodik a törvénytelenség. Itt fel lehet vetni azt a nézetet. Ez a fajta ember éppolyan neurotikus lehet. Azt vetették a freudi pszichoanalízis szemére. a fegyelmezetlenség és a legvadabb erkölcstelenség. ideges bélhurut. nem a törvény. ismeretlen eredetű bajok állják útjukat. Ott. ezen túl megszűnik hatóerejük. Az erkölcs ösztönös szabályozója minden cselekvésnek. Ha ilyen embert analizálunk. Azt ugyanis sohasem szabad elfelejteni . Ha viszont arra nevelik az egyént. akkor Nietzsche találó formulája szerint a “sápadt gonosztevő” képében jelenik meg előttünk. hanem hogy elhelyezze és elrendezze őket egy értelmes egészben. Igaz. hogy nála egyszerűen az erkölcsöt fojtották el. mintha úgyszólván csak túl erkölcsös emberek lennének. hogy világosan lássa saját természetének árnyoldalait. A növekvő kultúrával sikerül mind nagyobb embertömegekre ugyanazt a morált kényszeríteni. mint az összes erkölcsi alapszabály együttvéve. átvigyük embertársainkra is. hogy mindazt az erőszakot és méltatlanságot.végtére is a priori benne van mindannyiunkban. azaz az egymástól független társadalmak csoportjai közti szabad térben is érvényt szerezni. Természetesen. hol ott jelentkező fájdalmak. hanem éppen a legérzékenyebb pontokon.éppen azzal kérkednek. A freudi elfojtástan mindenesetre azt a látszatot kelti. E félelemből világosan kitűnik. sőt az állati csoportok együttélését is ez határozza meg. hogy ezúton megtanulja embertársát is jobban megérteni és szeretni. E határokon túl már érvényes a régi igazság: “Homo homini lupus” (Ember embernek farkasa). hogy ez az árnyoldal nem is létezik a számukra. hogy a tisztességnek ezen csökevényei csak infantilis-tradicionális konvenciók. föltétlenül védett kellene legyen mindenféle neurózissal szemben. hogy az emberek mily kevéssé bíznak a mai morális princípiumok hatékonyságában. mint bárki más. Az erkölcstelen ember. különben az elnyomott tartalmak más területen állnak gátlólag útjába. . Ez természetesen fantasztikus és értelmetlen lenne. felfedezzük. mely a valóság határait meghatározza. hanem maga a morális lényeg. akkor remélhető. hisztérikus szeszélyek. éspedig nem a lényegtelen. nem ez az eset. hanem a morál az emberi lélek funkciója. hogy eddig sikerült volna az erkölcsi törvényeknek az egyes társadalmi határokon túl. s kényszerítették rá a népre. hogy felszabadítja a (szerencsére) elnyomott állati ösztönöket az emberben. erősítgetik. amely egyidős az emberiséggel. Minden körülmények között előny ugyanis. amit azonban hangosan csak a mindenkori ellenség mond ki. amely nélkül az emberi közösség együttélése lehetetlen volna.

Az erotika alapjában véve nagyhatalom. túl sok kultúra beteg állatokat eredményez. ellentétpárul a rombolási. ezen a téren ugyanis a rendkívül komplikált valósághoz képest túlzottan differenciálatlan felfogás uralkodott. hogy csak két alapvető ösztönt fogadunk el: erószt és a rombolási ösztönt. mivel akkor még nem született meg a finoman árnyalt. mint a csillogó. akár a másik hiányzik. Ebből következőleg a neurózis freudi szexuálteóriája igaz és valóságos princípiumra épül.A freudi szabály olyannyira meg van győződve a szexualitás alapvető. old. és köv. tehát éppen ezért maga az ördög. hogy voltaképpen tisztességes ember-e ez a leány. Ez a dilemma megmutatja mindazt a bizonytalanságot. halálösztönt adta 15. Ez kétségtelenül hasznos és szükséges volt. megkívánt arany.. éppúgy. hogy elmélete nem kiegyensúlyozott. s ez mindaddig így marad. Hátrahagyott írásaiban így ír erről: “Hosszas habozás és tétovázás után elhatároztuk. de mindenesetre egyik legfontosabb aspektusa. virágzásra azonban csak akkor jut. 465. melyet ő libidónak nevez. és uralkodik még ma is. amelyet. ill. Freud maga a rombolási ösztönt Jenseitr des Lustprinzips c. Ez a gondolat eredetileg tanítványomtól. vagy legalábbis olyan kiegyensúlyozatlan egyoldalúság. műve 5. ugyanígy ma a szexuális erkölcs terén még csak átalányszerű szexuális erkölccsel rendelkezünk.. nem vesszük tekintetbe a cselekvő embert. akár értékes emberek. s mindig is az marad. Die Destruktion als Ursache des Werdens. in: Psychologische Abhandlungen. Az erotika mindig kétes dolog. mindenképp elítélik. hogy a megfoghatatlan erószt durva szexuálterminológiával próbálja megközelíteni. amely könnyen csúszhat el a beteges felé. állati természetének része. és senki sem kíváncsi arra. IV. és így a megtartás.” 14 Jung: Sigmund Freud als kulturhistorische Erscheinung. 1. vagy csak saját kárunkra diadalmaskodhatunk rajta. sőt elköveti azt az elővigyázatlanságot. hanem türelemre és bölcs mérsékletre van szüksége. Később. in: Jahrbuch für psychoanalytische und psychopathologische Forschungen. S. tehát a kötődés. vagy sem? A szerelem törvény által nem szentesített formája mindenképpen erkölcstelen az emberek szemében. A természetnek nem elvi nyilatkozatokra. amit az erotika az ember számára jelent. Mint ahogy a korai középkorban a pénzüzletekkel való foglalkozás önmagában megvetendő dolog volt. ha szellem és ösztön igaz összhangban állnak. (Vö. mint ahogy a középkor számára a pénzüzlet nem volt más. IV. Az első célja mind nagyobb egységek megalkotása. Sosem győzhetjük le teljesen. mintha teljes aléltságban lenne. Még ma is a “mi?” bűvöl meg bennünket. 15 . abból kár keletkezik. sőt kizárólagos fontosságáról a neurózisok terén. füz. Spielreintól származik. legyőzhetünk és kizsákmányolhatunk. s megfeledkezünk a “hogyan?”-ról. hanem helyét csak egyfajta átalányerkölcs foglalta el. Pedig egyáltalán nem ilyen egyszerű a dolog. A természeten való győzedelmeskedésnek azonban igen nagy az ára. 119. De az egyoldalúság és kizárólagosság hibájába esik. Akár az egyik. akár pedig züllött alakok a szereplői. Freud ebből a szempontból is tipikus képviselője a materialista kornak14. “Erósz hatalmas démon”.) Freud megemlíti e művet. 1912. Nem ez a teljes természetünk. Ezért halálösztönnek is nevezzük.. bármit mondjon is róla egy eljövendő törvényhozás. Egyfelől az ember eredeti. s ennek révén a dolgok elpusztítása. és erósznak. Másfelől a szellem legmagasztosabb megnyilatkozásaival rokon. fejezetében vezeti be. amíg az embernek animális teste lesz.. hogy e meggyőződés következményeit levonva a korabeli erkölcsöt bátran megtámadta. old. tapasztalati alapokon nyugvó pénzüzleti erkölcs. akár a természetet. dr. hogy meg fogja oldani a világ rejtélyeit egy kémcsőben. a másiké ezzel szemben az összefüggések feloldása. mondja a bölcs Diotima Szókratésznek. amely azt remélte. Ha egy lánynak törvénytelen gyermeke születik. idősebb korában maga Freud is elismerte. és köv. Túl sok állati eltorzítja a kultúrembert.

. kezdete és vége van. anélkül. s hogy energia egyáltalán csak ellentétek közti feszültségekből keletkezhet. Freud gondolata alapjában véve az az egyszerű tény. mint minden folyamatnak. hogy minden folyamat energetikus jelenség. hogy e felfogás kérdéses voltára behatóbban kitérnék.Megelégszem ennek a megemlítésével. Eléggé világos úgyis. s hogy minden kezdet egyúttal a vég kezdete is. hogy az életnek.

hiszen arra kényszerít bennünket. hogy az ember állati ösztönvilágát leggyökerében támadja meg. azaz az ösztönnek feltétlenül alávetett. hanem lapos és élettelen lények. hogy igent mondunk az ösztönnek. nem tehet mást. ezért nem akarják elismerni. annak az embernek a gondolatáért. amelyre talán büszkeségünk. Kétségtelenül olyasvalamit láttunk itt meg. s e magaslatot csak a leggondosabb diétával. s e sejtelem miatt nem akarunk róla tudomást venni. Ettől akar bennünket a kereszténység aszketikus erkölcse megszabadítani. ahogy Nietzsche maga jósolta Zarathustrá-jában: a kötéltáncos halálos.elkerülhetetlenül árnyékot vet. s ezzel magunkra vállaljuk azt a hatalmas dinamikát. amely . hogy szembenézzünk e probléma feneketlen mélyével. azt kell mondani: Nietzsche az ösztönön túl élt. mit jelent: igent mondani az ösztönre? Nietzsche igen komolyan akarta és tanította ezt. de rád fog visszahullani!” Midőn elkiáltotta maga fölött az “Ecce homo”-t. Zarathustra. már késő volt. Egy sötét sejtelem azt mondja. messze dobtad el a követ. Ha életét e szempontból vizsgáljuk. az együttélés után kiáltó “magasabb rendű” embert visszakergetett a tudattalan barlangjába. nem vagyunk többé háromdimenziósak. s ha megtagadjuk e testet. bár kínosan tapasztalja jelenlétét. Vakon küzdünk az eredendő bűn gyógyító dogmája ellen. amely nemcsak apró gyöngeségekből és szépséghibákból áll. Nagyon sok ember számára ez ingerlő. de még mélyebben bennünk valami igennel felel. de minden feldobott kőnek le kell esnie! Magad mondtad ki megköveztetésed ítéletét. kiválasztott klímában. A zarathustrai oroszlán ordítása minden. mint hajdan. akarva. aki nem bírta ki. Igen. Annak az életét. hogy valahol vagy valamiképp kénytelen túllépni saját határait. mint a tested!” S a törpe azt mondja később Zarathustrának: “Ó. hanem valósággal démoni dinamikájú. sőt félelmet kelt bennük. hogy e tan hatását kutathassuk. e szavak születésekor. hihetetlennek tűnik. Érthető módon az a pszichológiai irányzat . Az egyes ember ritkán tud erről. amely az ember árnyoldalát helyezi előtérbe. ki kell elégítenie a bestia vérszomját. nem akarva. még azon veszély árán is. bölcsesség köve. De ha ez az ártatlan lény tömeget alkot. Az emberi lélek árnyoldalának ezt a lehetőségét csak homályosan sejtjük. és mint ilyen. aki így tanított igent mondani az életre. sőt rémületet kelt. Szörnyű az a gondolat. Ó. egész életét az “Übermensch” eszméjének oltárán. mint egyénnek. kultúröntudatunk nemet mond.még ha bizonyos tekintetben egyoldalúan eltúlzott is -. hogy e negatív oldal nélkül nem vagyunk egészek. Életigenlésről beszélt. élő rendszer. sőt minden erejével táplálnia kell azt. olyan igazságot. azé az emberé. Az árnyékoldal hozzánk tartozó voltának felismerése azt jelenti. rossz fogadtatásra talál. Világos-e előttünk. S hogy fejezte be életét? Úgy. Zarathustra.míg végül is az agy megpattant az erőfeszítésben. magasra dobtad magad.mint a testek általában .3. Sőt az ember még önmagának is vonakodik bevallani e konfliktust. E test azonban állat. kritikailag kell szemügyre vennünk. s a lélek keresztre feszítése megkezdődött a test halála előtt. hogy “átugorják”. fejezet A MÁSIK NÉZŐPONT: A HATALOMVÁGY Ennek az új lélektannak a problémáját mindeddig lényegében Freud szempontjából vizsgáltuk. mert neki. alkalmasint őrjöngő szörnyeteggé torzul. minden egyed csak a monstrum testének apró sejtje lesz. Végül is nem bírta lenyelni álmai kísértő varangyos békáját. hogy testünk van. amely pedig oly hihetetlenül igaz. ritka szenvedéllyel áldozta fel magát. nevezetesen igen sok altató révén tudta csak elérni és megtartani . Ezért nem győzhet meg bennünket az ő élete a . s a saját élete az élet tagadása volt. s állati lelke van. amely a háttérből fenyeget. ellentmondásra készteti őket. A haldoklóhoz így szólt Zarathustra: “A lelked hamarabb halott lesz. különösképpen az ösztöneinek élő emberállattól. aki ösztöneire hallgatva túljut önmagán is. Túlzottan undorodott az embertől. intő bukása lett a sorsa. a heroizmus magaslati légkörében. hogy az embernek “árnyoldala” is van.

túl jón és rosszon. Mivel a “magasabb rendű” ember is szeretne aludni altató nélkül. érvényesülést és tekintélyt az emberi nyájban. Másodszor nagy gonddal kell az után kutatni. úgy is mint filológus. Harmadszor figyelembe kell venni. kérdezzük elámultan. A megszállottság hérosszá. az ő számára csak a hatalomvágy kísérője: a freudi szexuálpszichológia szempontjából súlyos tévedés. hogy mi a következménye a neurotikus egyoldalúságnak. Az ilyen ember elkerülhetetlenül kiszolgáltatja magát a benne lévő állati léleknek. egypár nagyon jelentős ókori párhuzamot találhatott volna. párosít. hogy mindaz. hogy milyen veszedelmeket rejt magában. de ez nem ártott sem nagyságának. hogy ösztöneit a gyakorlatban megtagadta? Ebbe ő aligha egyeznék bele. s csak ugyanaz az eseménysor kezdődhetne újból. a teljes elmagányosodásba. legfeljebb csak a pogány vallási formákba való visszaesés. emberen túli nagysággá teszi. szeretne életképes lenni Naumburgban és Baselban is. a “szőke bestia” lenyűgöző megnyilatkozása. sem jelentőségének. hogy a dionüszoszi élmény semmi más nem lehet. számtalan köznapi szokást. amelyet az örökös hétköznap követ. de mindent hétköznapivá is tesz. hogy katasztrófához vezessen. hogy az emberi ösztönvilág őt éppen az emberkerülésbe. másfelől. annak az ösztönnek. Így abba az előnyös helyzetbe kerülhetnénk. vagy mindkettőhöz vezet. amelyek bizonyára megnyugtathatták volna. Beteges egyéniség volt. A krónikussá lett heroizmus görcsben végződik. csak az “ösztön” félreismerésének és elnyomásának eredménye. az önfenntartásnak is van ösztöne. A szokatlan. nem más.tanításáról. Minden egyéb. Nemcsak a fajfenntartásnak. a tömegen túli. egy dekadens neurotikus balfogása. Negyedszer feltétlenül előre kell látnunk. hogy az ösztön éppen összefűz. Ez az ösztön. az állati életösztön. nevezetesen a hatalomvágyról (Wille zur Macht). hogy a hangulat hősi-isteni magasságokig való fokozását halálos biztonsággal fogja egy ugyanilyen mély hanyatlás követni. úgy érzi. ha túltesszük magunkat a kereszténységen. tehát alapjában véve ezzel semmi újat nem fedeztünk fel. de azt is csak ritkán. hogy ez az ösztönöknek csak egyik lehetséges iránya. e jelenség a tudattalannal való összeütközés e pillanataiban a legnagyobb szabályossággal következik be. A szexuálpszichológia minden híve könnyedén be fogja bizonyítani. ami ösztönszerű. vagy katasztrófához. akik a keresztény magatartás alapjait komolyan bírálják. nemz. mely a mit sem sejtőt soha nem ismert borzongás közben szállja meg. nőt kíván és utódokat. hogy hasonló eset máshol nem fordult-e elő? Nietzsche pl.és életszemléletében. a jó élet s az élvezetek. Nietzsche kétségtelenül mélyen átélte az állati természet keresztény tagadását. hogy ösztöneit a legmagasabb fokon élte. A szemlélő pszichológus ezt az állapotot “azonosulás az árnyékkal” néven ismeri. ha nem akarjuk. ami heroikus és túlfeszített Nietzsche világ. Mindazok. Nietzsche nyilván erről az utóbbi ösztönről beszél. Azt azonban egészen elfelejtjük. Ez a dionüszoszi mámor pillanata. az általa nyújtott védelemtől is megfosztják magukat. Istenhez hasonló lénnyé. a “köd és árnyék” ellenére is. amely a sík tájak felé törekszik. s a görcs neurózishoz. hogy ezt az egész rajongást egy fárasztó hegyi túra méreteire csökkenthetnők. undorától védett világba vezette? Úgy képzeljük. amelyet ez a pszichológia alapvetőnek tart. ha nem az ösztön? Valóban szemére vethetjük-e Nietzschének. s egy magasabb emberi teljességre törekedett. ilyesmi a világtörténelemben a legritkábban fordul elő. Azonban hogy lehet az. hogy jón és rosszon 6000 lábnyira van túl. hogy éppen egy világmegváltó igazságot fedeztünk volna fel. az érzéki vágyak beteljesülése felé kerget. legfeljebb a mindennapok közé lophatja be magát. ugyanúgy az élet is nemcsak hétköznapok közt folydogál. az élettan teljes félreértése. nem éltette Nietzschét. ti. Amint a patak a völgyet s a széles folyamot keresi. De hát mi éltette. Nietzsche e magasfeszült- . Ez ellen csak a józan önkritika segít: mindenekelőtt is nagyon valószínűtlen. Nietzsche esete egyfelől azt mutatja. Sőt bebizonyítaná minden különösebb nehézség nélkül -. akár a nyárspolgárit is.

a második részben pedig. nem pedig vagylagos feltétel. s amelyre Freud pszichológiája épült. azért irigyelte tőle Parsifalt. E mély értelmű eszköz révén menekszik meg az ember a fausti katasztrófa elől. ami jelentéktelen. Mindaz. Az állat követi élete törvényét. jó és rossz értelmében. eset. ami őszinte. Wagnerről így nyilatkozott: “Minden hamis benne. A mindennapi életben nyüzsögnek az ilyen példák. Az eksztatikus ember azonban átugorja az élettörvényt. de ami még rosszabb: benne. Paulus is lakozott. hogy mit jelent az én és borzongató tudattalan világának elfogadása. contra Paulus” stb. vagy csak valami másodlagos? Amennyiben az árnyékoldallal való konfliktus szexuális képzetek özönét szabadította volna el. sem ereje nincsen. nevezetesen a hatalomra való törekvés. mivel az eksztatikus állat képtelenség. visszahúzódik. sem kevesebbet: akár jámbornak és engedelmesnek is nevezhetjük. az azonban tudja. Valójában azonban az emberi természet elkeseredett és vég nélküli harc színhelye az én-elv és az ösztönelv között: az én csupa korlát. ami a tudat s az árnyékoldal összeütközése folytán megnyilvánult előtte. Ha Freudnál az után kutatunk. aki ritka következetességgel élte át a természete alapját képező hatalmi ösztönt egészen a tragikus végig. Ezért viselte Nietzsche a szellem stigmáját. Véleményem szerint nincs tehát semmi alapunk azt feltételezni. Komédiás. Ki tört össze a kereszt előtt” . nem tesz sem többet. hogy az a “más” bennünk tulajdonképpen egy “másik”: egy másik ember.” Honnan ez az előítélet? Wagner éppen annak az alapösztönnek a képviselője. Ebből keletkeznek aztán azok az idült allergiák. míg az ösztön határtalan. Kár nélkül csak egy bizonyos fokú kultúrát bír el az ember. azt elrejti vagy elleplezi. elnyomásos jelenségként? Vajon a hatalomvágy genuin-e. felfogható-e másodlagos. mint Nietzschéé volt. de a lelki betegségé is. gondolja. hogy csak az egyik ösztönről tud. De pszichológiájában az “én-ösztön” csak tengődik a szexuális momentum bő. Saulusban. Nem fogadható tehát el. Ez a sajátság a kultúra elengedhetetlen alapfeltétele. s mindkét princípium egyenlő erejű. ami félelmetes és elitélendő bennünk. De ezzel az eksztázissal akár a kereszténység mellett is kitarthatott volna. teszi. Nietzschében egy Wagner lakozott.Wagner vagy Nietzsche? . éppoly régi és eredendő is. Ha a másik ösztönt is megismeri. hogy az erósz genuin lenne. át kellett élnie Saulusként a keresztre feszítést. ha eltúlozzák. A rendellenesség az ember kizárólagos előjoga. azzal a “másikkal”. mint az erósz. mint Nietzsche. hogy nem az erósz. hogy e másik ösztönt. kicsinyes és gyáva bennünk. a hatalomvágyat ismeri-e. mit jelent az ösztön igenlése.és erre van egy kiváló eszköz: ilyenkor ugyanis felfedezzük. Aki egész ember. és okosabb is óvakodni a másik megismerésétől. Ez legkevésbé sem felelet az állati lélekre. elmenekül ez elől . aki “keblében lakik”. érzi és kívánja. akit öntudata és szabad akarata alkalomadtán az állati természetbe kapaszkodó gyökereitől “contra naturam” is eloldozhat. A kultúra és természet vég nélküli dilemmája alapjában a túl sok és a túl kevés kérdése. Goethe a Faust első részében megmutatta. Különösen átlátszó példa a már említett “Nietzsche contra Wagner. túlságosan is bő kifejtése mellett. tiszta lenne a helyzet. Ezzel a szörny a kezünk közé került. már veszve van. hanem a hatalomvágy volt elfojtva. Az egész csírája nem erósz. ebből arra kellett következtetni. akkor ezt az “én-ösztön” neve alatt találjuk. s a természet szempontjából rendellenesen viselkedik. amidőn az a “másik” elültette benne az “Ecce homó”-t. aki mindazt. csalóka látszatnak nyilvánítjuk ki. ezzel ugyanabba az igazságtalanságba esnénk. amelyeknek néhány mintapéldányát megőrizte számunkra az erkölcstörténet. hogy egy olyan életet. hanem az én hatalma. de másképp történt. aki ellenlábasáról. a hatalomvágy azonban nem. amihez sem bátorsága. amely Nietzsche figyelmét elkerülte. Bizonyos szempontból boldognak mondhatja magát az ember. A hatalomvágy minden bizonnyal ugyanolyan hatalmas démon. hogy legelkeseredettebb ellensége vagy azoknak egész csoportja sem ér fel azzal a leggonoszabb ellenféllel. a fausti konfliktus bűvkörébe lépett. a szó teljes. Nietzsche esete a következő kérdés elé állít bennünket: vajon az. s elégedetten indíthatjuk meg ellene a harcot.ségen fennakadt.

amely kizárólagosan a hatatom princípiumára épült.A sors úgy akarta. nevezetesen: a hegyek közt volt egy üdülőhelyen. ugyanaz az állati tűz égett atyja szemében. a játékosok összeismerkedtek. az anya szerepe? Az anyáról meg kell mondanunk. szigorú kauzalitás következménye. még az őt kergető vadállatok tekintete is olyan. s a neurotikus szimptómák szinte teljesen eltűntek. s egy időn keresztül. Ebben az esetben sok minden kérdéses: mi pl. amely még lánykoréban történt vele. amelyet a leány sosem tudott elfelejteni. Amidőn atyja hirtelen haláláról hírt kapott. Vegyünk egy egyszerű példát: egy fiatalasszonyt beteges félelmek kezdenek gyötörni. Vajon e tekintet tényleg csak az olasztól származik? Erről egy másik reminiszcencia tájékoztat bennünket: a páciens kb. . Ekkor gyorsan szakított a fiatalemberrel. Sokat teniszeztek. újra meg újra szeretné hallani. s amint szokás. amely rohamokban nappal is fellép. hogy a kórtörténet lefolyását áttekinthessük. E megmagyarázhatatlan valami éjjel-nappal üldözte akkoriban. hogy ő sokkal jobban megérti. hogy igen ideges volt. A múltra lassanként a feledés fátyla borult. a mit sem sejtő leány legnagyobb rémületére. Ezért kedvence is volt apjának. hogy mindaz. 1910. aki különösen jól játszott. Éjszakánként velőtrázó sikollyal ébred holmi lidércnyomásos álomból. hogy ugyanazok a dolgok ellentétes megvilágításban tökéletesen különbözők. Miközben kimentek a színházból. olyan tekintettel. s esténként ügyesen gitározott. nem tud utána megnyugodni. Ártatlan flört fejlődött ebből. ki kell jelentenem. Adlernál a végcél által meghatározott elrendezés (arrangement). határtalan fájdalom lett úrrá rajta. A lány ijedten pillantott az apjára. amiből következőleg anyjához nem fűzték bensőséges szálak. ami Freudnál előzetes tények. majd ok nélkül sírógörcsöt kapott. Eközben a fiú “úgy nézett rá”. ahol többek közt a Folies Bergères-t is meglátogatták. 14 éves korában. gonosz férfiak estek neki: Mi jut erről eszébe a betegnek? Egy olyan eset. A beteg mindig úgy érezte. Hogy az alapvető ellentétet mindjárt előlegezzem. Lassanként ebből ideges asztma fejlődik. könyörög. az asztalnál cigányútra ment a falat. A jelenlegi neurózis csak a második gyermek után kezdődött. Anyja nem értette meg atyját. hol túlzott szeretet tört ki rajta. A freudi iskola ebben az esetben rögtön a kórkép belső. Atyjához való viszonya e pillanattól megváltozott. de csak ha atyja otthon volt. Itt olyasmi történt. amikor felfedezte. ami a leányban feldolgozhatatlan benyomást hagyott. hogy az vajon mit tesz . egy kifestett nőszemély hallatlanul orcátlan módon közeledett hirtelen atyjához. távolabbról azonban világosan atyjához kapcsolódnak. amelyek elsőrendűen az olasszal kapcsolatos élményre utalnak. Volt ott egy fiatal olasz is. Nem kevéssé érdekes. hogy tényleg szereti őt stb. Amennyire csak a beteg vissza tud emlékezni. E tekintet üldözi őt még ma is álmaiban. Kevéssel halála előtt magával vitte egyszer leányát Párizsba. és sokat utazott. férjébe kapaszkodik. hogy éppen Freud egyik első tanítványa. a szülei között igen kimért volt a viszony. s egy holdfényes estén sétálni mentek. hogy ne hagyja el soha. oroszlánok. Ez alkalommal “váratlanul” kitört az olasz temperamentum.s ekkor ugyanazt a tekintetet látta. amitől ő maga is megrémült. vesztette el atyját egy szerencsétlenség következtében. tigrisek. akinek boldogtalan 16 Über den nervösen Charakter (Az ideges jellemről). mérges és szeszélyes. Neki is ideges asztmatikus és félelmi szimptómái voltak. állapota gyorsan javult. sőt különösképpen izgató látni. Csak az olasz fiatalemberrel kapcsolatos kaland kavart fel benne olyasvalamit. okozati összefüggése után kutat: mit tartalmaztak az első. Atyja nagyvilági ember volt. Ezek az adatok elégségesek ahhoz. Hol ingerlékeny volt. lidércnyomásos álmok? Vad bikák. ami hisztérikus nevetőgörcsben csúcsosodott ki. Aztán rövidesen megnyugodott. abban a pillanatban. A mostani szimptómák mögött olyan képzetek állnak. amelyeket egy-két napos teljes rekedtség követett. s minden lehetséges szanatóriumot és gyógymódot kipróbált. Pár év múlva férjhez ment. hogy férje egy másik nő iránt kezd érdeklődni. minek folytán fuldoklási rohamokat kapott. Alfred Adler 16 alapozott meg egy olyan nézetet a neurózis lényegéről.

ha elment. amelyben ama titokteljes valamit felfedezte. A fuldoklás azon a torokszorító érzésen alapszik. midőn a hegyről lefele ment. Ezért idézi fel azt az olasszal kapcsolatos élményt. mindjárt jobban lett. hogy a neurózis alapja és tartalma az atyához fűződő képzeletbeli infantilerotikus kapcsolat és a férje iránti szerelem közötti konfliktus. amelyet eredetileg anyjának kellett volna betöltenie. A szexuálpszichológia erre azt mondja: a neurózis abban gyökerezik. Ezek az emlékek természetesen újra megelevenedtek a férfival való azonos tapasztalattal kapcsolatban. Ha atyja otthon volt. amely atyjával kapcsolatban oly megrázóan hatott reá. s utána úgy fordulnak el szerelmük tárgyától. különben .házassága már korán lehetőséget adott a kisleánynak. Gyakran az erényesség is arra szolgál. amely éppen ezért végtelenül ritka.) Midőn atyja meghalt. “férfias tiltakozást” (männlicher Protest) vált ki Adler kifejezése szerint. valószínűleg ugyanazt. hatalmát kiterjessze. ugyanazt az élményt. hogy a beteg végső fokon még ma sem tudott atyjától elszakadni. a nyelvi metaforák gyakran utalnak hasonló fiziológiai jelenségekre. hogy nem tartják egymást feltétlenül és minden körülmények között nélkülözhetetlennek. hogy ő az igazán atyjához méltó nő. tudata halálosan megrendült. hogy megszerezze azt a helyet a családban. (Mint ismeretes. Az anya csalódása és neurózisba való visszahúzódása kiváló alkalmat nyújtott leányának arra. Sikerült neki a megelőző eseményeket a süllyesztőben eltüntetni. A hatalomvágy ugyanis azt követeli. hanem mert a szeretet jó eszköz volt a fölülkerekedésre. amely a neurózist tulajdonképpen kiváltotta. ha a hegyre felkapaszkodott. amikor a feleség és anya szerepének teljességében már minden veszélyen túl érezte magát. alkalmazkodó viselkedésével már gyermekkorában biztosítani tudta előnyös helyzetét atyjánál. míg céljukat el nem érték. hogy fölülkerekedjék. E szimptómák könnyen megérthetők. a neurózis sárkánya csak akkor mászott elő. mindegy. hogy a másik elismerését kikényszerítsük. Atyja halálhírére bekövetkező nevetőgörcse beszédes bizonyítéka ennek. akik még kölcsönösen rejtegetik az édes titkot. mint az a számtalan férj és feleség.nem mintha annyira szerette volna az apját. hogy egy ilyesfajta kijelentést a szeretet undorító leértékelésének. A környezetnek akár látszólagos kísérlete is. mint a csalódott és megcsúfolt szerelem kifejezései. A szeretet és a simulékony viselkedés a hatalmi ösztön szempontjából közismerten kiváló eszközök a cél eléréséhez. Vajon egyet sem láttunk-e a számtalan ember közül. és sikerült is egészségesnek maradnia. akik addig szeretnek. s nevetett. amely ismert kísérőjelensége olyan erős affektusoknak. ezt a következő egészséges korszak teljesen bebizonyította. mintha sosem lett volna semmi közük hozzá? S végül: nem így jár-e el a természet maga is? “Céltalan” szerelem elképzelhető-e egyáltalán? Ha igen. s nézzünk körül a való világban. sőt sikerült anyja fölébe kerekednie . A tudattalan annak idején bizonyos fokig joggal nevetett. hogy szerelme céljáról a lehető legkevesebbet gondolkozzék. hogy az alanyt bár csak a legkisebb mértékben leigázza. Talán általában hajlik az ember arra. “árnyéka” azonban nevetett. Szülei sikertelen házassága kiváló alkalom volt a gyermeki hatalomösztön megnyilatkozása számára. egészen másként fest a dolog. nevezetesen a hatalomvágy nézőpontjából szemléljük. hasonlatosan Till Eulenspiegelhez. hogy az én minden körülmények között “fölül maradjon”. de a leány gyors mozdulattal csapta rá az ajtót. zavartnak s betegnek érezte magát. amikor ez a képzet erős sérülést kap. mert mindig a következő útszakaszra gondolt. Az első neurotikus roham akkor jelentkezik. amelyet anyja kapott (s amely a gyermek előtt nyilvánvalóan ismeretlen volt). Az ember hajlamos arra. Csak az olasszal való kalandja fenyegetett azzal. hogy egyenes vagy kerülő úton. ha nem egyenesen rosszindulatú inszinuációnak tartson . úgy ez a legnagyobb erények közé tartozik. Azt lehetne mondani. aki szomorú volt. A leány szeretetre méltó. Az “egyéniség integritását” mindenesetre meg kell őrizni. Ha azonban ugyanezt a kórképet a “másik” ösztön.de gondolkozzunk egy pillanatra. és addig hisznek is szerelmükben. E hódítás mögött természetesen az a képzet áll. hogy az alvilágot újra felszínre hívja. amelyeket nem tudunk teljesen “lenyelni”.

saját férfiasságára emlékeztetve egyidejűen.olyan felfedezésre juthatnánk. olyasmi. ha atyja jelen volt. Minden a legjobb úton haladt. amit sem ésszel. honnan és hogyan erednek bizonyos emberi erények. mely saját szerelmünk értékét sokkal előnytelenebb fényben mutatná meg. amíg felsőbbrendűségét meg tudta őrizni. mint hajdanában. Fuldoklási és szívrohamok. ragaszkodó szülők magasztos aggodalma. amelyen alig tudjuk túltenni magunkat. hogy nincs is tudattalan. akinek még végtelenül hálásak is vagyunk. a lány szerelmes lett. azaz pszichogén szimptóma. hogy egy egész ház fölött zsarnokoskodjunk. és gonosz szándékkal felhalmozza. A két álláspont közül melyiknek van hát igaza? E kérdés sok fejtörést okozhat. Így esett meg. amelyek hihetetlen makacssággal és ravaszsággal. alapos vizsgálatok. igazad van. mindenfajta görcs igen nagy hatást érnek el. amikor rájött arra a tényre. amely egyúttal azt is megmutatja. hiszen tökéletesen ellentmondanak egymásnak. és így szólt: “Jól beszéltél. mire szolgálhat a neurózis? Mi lehet az eredménye? Akinek közvetlen környezetében előfordult már egy határozottan neurotikus eset. Félek. amely fölött már atyjánál sem uralkodott soha. amely fölött ő nem uralkodhatik. megtestesül. Az ellentétes indulatok a pokolba kerültek. még mindig van egy “arrangement. most bukkant rá férje lelkének arra az oldalára. hogy a neurotikus tünetegyüttesek rafinált “arrangement”-ok is. mint az egyszeri kádi. kérdezhetjük csodálkozva. a kádi megvakarta a füle tövét.” Aztán a másik fél ügyvédje beszélt. valahol él egy testvérünk. A neurózis célra irányul. a másik esetben pedig az . De. Az apa halálával mindez szükségtelenné vált. Sajnos azonban mindnyájunkkal az történik. s midőn az is befejezte. mint Medardus fráterrel. ahol tudatos erényeink ellenpárjai már régen gyülekeznek.” .ekkor tehát végérvényesen felülkerekedett. hogy mire is volt jó anyja neurózisa: ha ugyanis olyasmire találunk. hogy ezzel mi mindent lehet “elérni”. elősiető orvosok. küldöncök futkosása. hogy utánozni kezdte anyja neurózisát. látom. s a nagy hűhó közepette fekszik az ártatlanul szenvedő beteg. Ez a betegség magyarázata a hatalompszichológia szempontjából. súlyos diagnózisok. hogy az olvasó is úgy jár. E felülmúlhatatlan “arrangement”-t (hogy megmaradjunk Adler kifejezésénél) fedezte fel a gyermek. kérlelhetetlenül követik céljaikat. szóval közvetett erőszakhoz. Elszabadulnak az együttérzés hullámai. sem bájjal uralmunk alá hajtani nem tudunk. jelentős kiadások. amit mi a legszívesebben szőnyeg alá sepernénk. Hoffmann Az ördög elixírjé-ben. borzadályt keltő ember: saját. Az olaszt hamarosan félredobta. ezt mondta a kádi: “Jól beszéltél. S ekkor világosodott meg benne. amidőn a leány nő voltát túlzottan hangsúlyozta. Mikor az befejezte. Ezzel a megállapítással Adler nagy szolgálatot tett. sőt egyenesen az erényes bölcsesség teteje azt állítani. hogy atyjának olyan oldala is van. A. telefoncsengetés. E. Amint azonban férje csak egy kis érdeklődést is mutatott valaki más iránt. látom. hosszadalmas kezelés. Az is igaz. egy ijesztő. amelyet a leány eddig nem ismert. Ezért már erényességből sem akarunk hallani a tudattalanról. azonnal az eredményes “arrangement”-hoz nyúlt. zúgolódás nélkül fogadta el a feleség és anya sorsát. neked is igazad van. Nincs is jobb módszer a neurózisnál. A nevetőgörcs hisztérikus volt. mert most már végleg felülkerült. de amelyet anyja már korábban felfedezett: a neurózis. a tudattalanba. vagyis modern kifejezéssel. aki előtt az egyik fél ügyvédje szónokolt. A két magyarázatot nem lehet könnyen összeegyeztetni. T.Nem kétséges. Ez le nem becsülhető különbség. Betegünkön akkor törtek ki az első neurotikus rohamok. és alkalmazta ismételten sikerrel. aki mindazt birtokolja. Midőn megfelelő házassági lehetőség kínálkozott. Az egyik esetben az erósz és sorsa a lényeges és döntő tény. Az apa halálakor a páciens nevetőgörcsöt kapott . jól tudja. hogy a hatalomvágy egészen rendkívüli szerepet játszik az ember életében. a vér kötelékével hozzánk láncolt alteregónk. amely tudattalan motívumokból ered. nem pedig a tudatos énből. ha a “görcsöket” valahogy kibírta.

sosem fog tudni megbékülni az utóbbi felfogással. . az utóbbiban a szerelem vagy szeretet csak eszköz arra. Ha az én hatalma áll közel szívünkhöz. Az első esetben az én mintegy az erósz függeléke. hogy fölülkerülhessünk. fellázadunk az első felfogás ellen.én hatalomvágya. akinek azonban az erósz a fontosabb.

és . és tulajdonképpen nem más. amellyel szemben a tárgy (objektum) sajátossága és jelentősége teljesen eltűnik. Még a szexualitás is csak a “mesterfogások” között talál helyet. Az apa és az anya nagy szerepet játszanak. kerek elméletet. mint a gyönyör utáni vágy forrása és a “félelem helye”. hogy egy magát elnyomottnak és kisebb értékűnek érző alany “tiltakozással”. Mindkét kutató természetesen az alanyt a tárgyhoz való viszonyában látja. a tárgyra irányuló vágy Adlernál is lényeges tényező. a másikat Adler tana ragadta meg. Elmélete egyik alappillére az indulatátvitel fogalma. de mivel egyéni alkatuk folytán ugyanazt a dolgot különbözőképpen látják. amely sajátságaiknak megfelel. fejezet A BEÁLLÍTOTTSÁGI TÍPUS PROBLÉMÁJA Az előző fejezetekben ismertetett két elmélet összeegyeztethetetlen volta egy olyan magasabb rendű szempontot kíván. De mindez igaz Adler teóriájáról is. Nem csoda hát. de mégis mekkora szemléletbeli különbség! Adler azt az alanyt hangsúlyozza. A vágy értékét mindig sajátos tárgyaktól kapja. helyzetek. Freud elmélete oly nyilvánvalóan egyszerű. vagy ami még rosszabb. Freud ismeri az “én-ösztönöket”. vagy ellenállunk neki. vagyis tárgyukat látszólag megmagyarázzák. az egyenes okozati kapcsolatban áll ezekkel az ősi hatalmakkal. mert ha a két elméletet részrehajlás nélkül vizsgáljuk. szüleinkhez való. kisgyermekkori kapcsolatunk mintájára. E nézet alapját az alany (szubjektum) rendkívüli hangsúlyozása alkotja.4. Freud számára legnagyobb jelentőségű a tárgy. Mi az oka azonban annak. és ugyanannyit magyaráz meg. mindegy. ha valaki ellentétes állítással rést üt egységébe. és determináló ereje szinte kizárólagos. nevelők. Nem lehet feltételezni. Nem szabad az egyiket a másik kedvéért elvetni. s bármennyire ellentétesek is. hogy ég és föld különbség van az ő elképzelése szerinti alany és ama mindent meghatározó hatalom között. ha a két iskola hívei makacsul ragaszkodnak egyoldalúságukban is igaz elméleteikhez. bármilyen kényelmes megoldás lenne is ez. ha feltételezem. amit ugyanaz az alany Adler számára jelent. Csak mint elnyomó irányzatok hordozói jöhetnek számításba. amelyben ezek mégis egységre juthatnak. hogy szülők. Egy bizonyos módon értékelt tárgyat mindig kívánunk. de már ez a kifejezés maga is arra mutat. a neurózisnak nyilvánvalóan két ellentétes aspektusa van. mint Freudnál. hogy elvesszenek az ellentétes nézőpontok zűrzavarában. Az alany alapjában véve csak vak gyönyör utáni vágyat érez. hogy egyedül ő a helyes felfogás letéteményese? Nyilván azért. mert mindkét kutató pszichológiai alkata a neurózisnak csak azt az oldalát láttatta meg velük. mint Adler elé. neuróziselméletében még sincs olyan elvi jelentősége. bármilyen jelentős befolyás vagy körülményváltozás következik be a páciens életében. Ez is szembeszökően egyszerű. a másik pedig csak a másik oldalát látta meg? Miért hiszi mindkettő magáról. amelyek közül az egyiket Freud. nem tévedek. míg az alany meglepően jelentéktelen marad. az egyik nem zárhatja ki a másikat. azaz a betegnek az orvoshoz való viszonya. mint Freud elmélete. elöljárók. tekintélyek. Azt hiszem. Mint már hangsúlyoztuk. hogy az egyik kutató az éremnek csak egyik. hogy Freud elé egészen más neurotikus esetek kerültek volna. Mivel mindkét elmélet nagymértékben igaz. hogy a szerelmi kapcsolat és egyéb. “arrangement”-okkal és más célszerű “mesterfogásokkal” igyekszik a maga számára a felsőbbrendűség illúzióját biztosítani. Freud pácienseit fontos tárgyakhoz való kapcsolatukban és függőségükben látja. hogy mindkettő jelentős igazságok letéteményese. Mindkettő nyilvánvalóan azonos tapasztalatból indul ki. alapvetően ellenkező szempontokat és elméleteket fejlesztenek belőle. Emberileg érthető okokból nem szívesen adnának fel egy szép. intézmények vagy más effajta dologgal szemben. amely biztosítja magát. hogy egy paradoxont kapjanak cserébe. hogy szinte fáj az embernek. Adler azt látja. nem tagadhatjuk.

aki minden helyzetben feltalálja magát.a tudat egy meghatározott funkciójának. hogy bizonyos esetek kiválóan megfelelnek az egyikünknek. vagy sem? Ha rövid időn belül nem alakul ki egy bizonyos természetes bizalmi kapcsolat. elmélkedésre hajlamos. csak a vérmérséklet különbsége. vajon az orvos és beteg között kialakulhat-e jó viszony. és gyakran gond nélkül és bizakodva merészkedik ismeretlen helyzetekbe. az utóbbiban a tárgy a döntő. hogy a sors olyan elővigyázatosan válogatná meg a betegeket. könnyen köt új kapcsolatokat. kissé mindig defenzívába szorul. vagy természete tőlem távol esett. melyre alább még visszatérünk. és szívesen rejtőzik gyanakvó megfigyelés mögé. éppen a beteg legsajátabb érdekében. hanem a neurózis elméletét. szemmel láthatóan nyílt és készséges lény. A kezelés számára döntő fontosságú. amely bizonyos meghatározott tulajdonsága révén az alany kéjvágyát serkenti vagy akadályozza. hogy nem végezhetek jó munkát. kiad. saját praxisomban és kartársaim gyakorlatában egyaránt.ez azonban sem az egyiknél. míg a másik csak az ellenkezőt látja. s éppen a pszichoterapeuta igen jól teszi. amely nem is indokolatlan. Ezzel szemben mindkét kutató arra hivatkozik. és a különböző beállítottságú típusok speciális esete. ha ezeket sosem téveszti szem elől. amelyek révén sokszor nagyon is 17 A típusprobléma kidolgozását Psychologische Typen c. Mindenkinek megvannak az egyéni korlátai. aki nagyon tartózkodó. E különbség nem lehet más. Sosem féltem attól. E dilemma a következő kérdés elé állított: vajon van-e legalább két különböző embertípus. míg más esetekkel nem tud mit kezdeni.bármiféle tárggyal kerül szembe. föléje próbál kerekedni. ami azután megadja az ember alapvető beállítottságának egyéni sajátosságát. Akkor azonban Freudnak saját esetei egynéhányát Adler módszere szerint kellene kezelnie. a “common sense” (a józan ész) álláspontja szerint azt kell feltételeznünk. a másik inkább önmaga iránt érdeklődik? És megmagyarázható-e ily módon. amelyben az egyik a döntő befolyást túlnyomóan az alanyból. Az első esetben nyilvánvalóan az alany. hogy azt a beteget. Ilyen esetekben ugyanis bizonyos vagyok benne. Az alaptípus gyakori kompenzációja rendszerint élettapasztalatokon alapul. és végül sok megfigyelés és tapasztalat alapján két alapvető magatartás vagy beállítottság-típus megállapítására jutottam: ezek az introverzió és az extraverzió. Adler pedig kénytelen lenne volt mestere szempontjait bizonyos esetekben komolyan figyelembe venni . hogy egy bizonyos csoport mindig csak egy bizonyos orvoshoz kerülne. A változatok alapja .egyéni ingadozásoktól eltekintve . nem hihető az. úgyhogy gyakran nem könnyű a típust megállapítani. a tárgyaktól húzódozik. 1941. sem a másiknál nem fordult elő. zárkózott embert eredményez. Sokféle variáció és kompenzáció lehetséges. Már régen feltűnt nekem. (4. ritkán jelentkezik tisztán. amelyek közül az egyik inkább a tárgy.) művemben találhatja az olvasó. Túl nagy egyéni különbözőség vagy éppen összeférhetetlenség mértéktelen és fölösleges ellenállást szül. pl. A tapasztalati valóságban e kétfajta beállítottság. . Hosszasan foglalkoztam a kérdéssel. más orvoshoz küldjem. E megjegyzésekkel természetesen e két típusnak csak durva körvonalait adhatom 17. aki ellenszenves volt számomra. Az utóbbi normális esetekben előzékeny. ha más orvost választ. A FreudAdler vita tulajdonképpen egyszerű paradigma. Az első beállítottság normális esetekben habozó. hogy az egyik fajta ember csak az egyik megoldást. a másik viszont túlnyomóan a tárgyból vezeti le. Freud viszont pusztán a tárgyat hangsúlyozza. aminek következtében egészen eltérő eredményekre jutnak? Mint mondottuk. a gondolkozásnak vagy az érzésnek az uralkodó volta. hogy az emberi cselekvést az alany és a tárgy egyaránt meghatározzák. túltéve magát esetleg jogos aggályokon. az emberi szellem két típusának ellentéte. hogy az ő elméletük nem a normális ember lélektanának magyarázatát célozza. a beteg jobban teszi. Egy közbülső nézet.

Ha valaki egyszer alapos tapasztalatot akarna szerezni arról. amit ezekből alkot. hanem az is. mint csak. a pátoszt vagy meggyőződést fájdalmas módon valamilyen banális realitásra vezessen vissza. E típusos különbségek közül előbb említett könyvemben nyolc csoportot írtam le18. akár egészséges. “helyi” alkalmazásra váró szer. hanem mindkettőre egyaránt érvényes. hogy tünetei innen vagy onnan erednek. Lényegbe vágó típusos különbségek valóságos létezése tette lehetővé számomra. intuíció. aki ilyen “megértésre” talál. ingerlékenység és fejlődési fok. Mint élőt azonban nem fogtuk még fel. de egy akár beteg. old. Ugyanebből az okból kifolyólag oly nehéz neurotikus emberekkel együtt élni. Igazságtalan lenne azt állítani. ami beteges és haszontalan. biztos kézzel válasszuk el az értékes és megőrzendő részektől. hanem. hol a másik fele lép előtérbe. s zavarja ítéletünket. gondolkodás. Psychologische Typen.Nietzsche kifejezésével élve “kifinomultan érzékeli” az árnyalatokat.. hogy e marószereket sikerrel tudjuk használni. Mindkettő oldó és reduktív hatású. Egy jó orvos. és egy lélek valóban beteg területeire alkalmazva. amely nemcsak az egyikre vagy a másikra. Csak félig értünk egy embert. vagy alkotni fog. aki nem tud mérni és mérlegelni: ezek kritikai módszerek. a személyiség disszociációja révén ugyanis hol az egyik. ami beteges vagy káros. mint ez. 490. Ez a legnehezebb dolgok egyike. az emberi lélek igazi ismerője . pl. akár meg is halhatott volna már régen. és minden kritikának közös tulajdonsága. csak kárt okoz. hogy ez a redukció adott esetben káros. a heroikus álláspontot.fájdalmas módon tanulja meg az ember. amely éles és kíméletlen késként vág ki mindent. hogy úgy mondjuk. hiszen mindkét elmélet az orvos fegyvertárából való gyógyító eszköz. Szó nélkül mehetnénk el a két elmélet mellett. Vö. Az egyes esetre alkalmazott adagolásban gyógyít. nem lehet csak reduktív úton magyarázni. amelyeket ő az emberi lélek beteges kinövéseinek tartott (alkalomadtán valóban az is). és olyan elméletet alkossunk. ha ugyanis ilyen dolgokra alkalmazzuk. ha a mát 18 Ez természetesen nem öleli fel az összes lehetséges típusokat. tevékenység. sőt szükséges valamit szétrombolni. Más esetekben. ha mindkettőt. . Ugyanezt akarta Nietzsche az eszmények destruktív bírálatával. hogy ha szabad. Persze hogy az erósz mindig és mindenütt jelen van. hogy egyéniségét nem lehet szabadjára engednie. s az életet nem magyarázza meg. akár beteg. persze hogy a hatalomvágy áthatja a lélek minden zegzugát. de ha építeni kellene. Ha csak erről volna szó. nem. akkor csak elő kell vennie Moebius írását Nietzschéről. akár egészséges lélek általános áttekintésére egy reduktív elmélet önmagában elégtelen. de csak bajt okoz annak a kezében. vagy akár mindkettő. hogy a két vitában álló neuróziselméletet mint tipikus ellentétek megnyilatkozását fogjam fel. A két neuróziselmélet nem általánosan alkalmazható elmélet. hogy tudatos vagy tudattalan beállítottságával van-e dolgunk. Képesnek kell lennünk arra. érzés. csak orvos biztos keze alkalmazná. hogy felülemelkedjünk a Freud-Adlerellentéten. vagy a különböző “pszichiátriai” írásokat Krisztus “esetéről”. Az emberi lelket. E célból nem mellőzhetjük a két ismertetett elmélet bírálatát. Ezek után mindenki “háromszoros jajt” fog kiáltani a felé a beteg felé. mert az élet nemcsak tegnapból áll. áltudományos előítélet alapján. Ezzel a felismeréssel született meg annak a szüksége.” Megmagyarázzák a betegnek. mint a többi mérget. feloldani vagy redukálni. Mindenre azt mondják: “nem vagy több. vagy az. és tovább. hogy benne mi miből származott. és tulajdonképpen nem más.. Ezekre nem kellene alkalmazni. hogy mindazt. akkor hasznos. hogy egy nagyfeszültségű ideált. A lélek egészen rendkívüli ismerete szükséges ahhoz. Mindkét teória alkalmas arra. neurotikus egyéneknél gyakran nem tudjuk. hogy egy pszichologizáló orvos milyen felelőtlen balfogást követhet el valamilyen nyárspolgári. mindkét elmélet gyógyítóan romboló hatású. de a lélek nemcsak az egyik vagy a másik. ha azt tudjuk. Típusalkotásom alapja a tudat négyféle tájékozódó funkciója: érzékelés. A különbségek további kritériumai: kor.

vagyis tetszése szerint alkalmazhatja. aki pedig a butaság és a banális gondolat esküdt ellensége volt. és olyan életre kényszerítette. amely megakadályozta abban. Az igazi érték létrejöttéhez egyfelől energia. még a beteges tünetekre is. ha ugyanis ez esetben “haszontalan férgek” helyett “ideges tüneteket” olvasunk. annak “szublimálásáról” beszéltek. hogy ezt az alacsony értékű formát feloldja. ha az esetet egy reduktív elmélet szempontjából nézzük. Az “érték” lehetőség. Ezeknél más is a neurózis jelentősége. s a mát csak akkor értjük. amire a jó Isten a legyeket és a többi haszontalan férget teremtette. sem rossz. hogy döntő ostobaságokat kövessen el. Az olvasó talán hajlik arra. c. A neurotikus szimptómák ugyanis nemcsak egyszer volt okok következményei. de indifferens energiákhoz jutunk. az. Ebben az esetben nagyon helyes a messzemenő redukció. könyvemre utalok e helyen. Mindkét reduktív elmélet felfogása arra szolgál tehát. hiszen ez az emberiség leghaszontalanabb és legvisszataszítóbb lidércnyomása? Mire lehet jó . hogy kíméletlenül felfednek mindent. Ezáltal szabad. igazi jelentőségük tudattalanukban rejlik.jobban mondva . Másfelől viszont az energia nélküli puszta forma szintén indifferens. . mily sokat köszönhet betegségének. A két tárgyalt elmélet közös tulajdonsága. míg azt tartották. Az olvasó most nyilván azt kérdi: ugyan mi lehet a neurózis értelme és értéke. feltételezve azt. annyiban ez is érték. Ennek megfelelően nem foglalkoznak egy ember értékeivel. 1928. hogy ez az újra megszerzett energia a beteg tudatának rendelkezésére áll. Másoknál viszont épp fordítva áll a dolog. Például mi lehet a neurózis értéke az előbb említett asztma és hisztérikus félelem esetében? Megengedem: ennek az értéke nem kézenfekvő. holott ezek mind elhaltak volna. ami az egyén árnyoldalát képezi.hipotézisek feltárják előttünk a kórokozó momentum alkotórészeit. Ez érvényes minden pszichológiai életmegnyilvánulásra. amelyek azonban ettől még nem kevésbé kísérletek. amelyben értékes tulajdonságai kifejlődhettek. A pszichikai energia 19 a neurózisban alacsonyrendű és nem értékesíthető formában nyilatkozik meg. Mindaddig. mivel minden a formától függ. Belső és külső természetű akadályok következtében kifejlődésre nem jutott csírák.de fűzzük gyorsan hozzá: félresikerült kísérletek. hogy az energia azonos a nemi mozgatóerővel. s tudatuk csak csábítást és zsákutcát tartalmaz a számukra. hanem kísérletek is az élet új szintézisére . E teóriák vagy . amelynek révén az energia kibontakozhat. vagyis hogy az ember magát a türelem dicséretes erényében gyakorolhassa.az idegesség? Csak arra. hanem indifferens. Az életnek holnapja is van. A forma ad minőséget az energiának. hogy az energia kifejlődésre jusson . Bármily buta is e gondolat természettudományi szempontból. és nem káros. Maga Nietzsche. amelyek zavaró voltuk miatt hívják fel magukra a figyelmet. különösen. amelyben az energia megnyilvánul. de csak haszontalan és káros energiamegnyilvánulásokat közvetít. Gyakran láttam olyan embert. legvilágosabban a neurózisban megnyilvánuló jelentékeny energiákban láthatunk -. csak sötét foltjaival. másfelől értékes forma szükséges. nemegyszer elismerte.amit pl. igen okos lehet a pszichológia szempontjából nézve. Vannak emberek. nem hasznos. Az energia önmagában ugyanis sem jó. hogy a neurózis ilyenfajta jelentőségének lehetőségét bizonyos esetekben megengedje. akiknek életük értelme. értékesek és értelmesek. ha ismereteinkben a tegnap volthoz hozzácsatlakozhat a holnap. míg az első esetben egyenesen káros. ha ezt az embert a neurózis nem szorítja vasmarokkal a neki rendelt helyre. hétköznapi esetben. azaz az egyéni fejlődés árnyékoldalának álláspontjáról. legyen az infantilis szexualitás vagy infantilis hatalomvágy. Amennyiben “értéktelen” oldalunk nyújt lehetőséget arra. Mindeddig az a felfogás uralkodott. de valószínűleg nem fogadja el a betegség ilyen átfogóan értelmes célszerűségét minden banális. aki hasznosságát és létjogosultságát egy neurózisnak köszönhette. mint láttuk.tegnapra redukáljuk. Így tehát mind a kettő oldószernek bizonyult. 19 Über die Energetik der Seele.

Erről egyáltalán nem mondhatjuk. Az események irracionális volta az ún. hogy életünknek biztos irányt jelöljünk ki. hogy élet és sors megegyezik az emberi értelemmel. . Ezek számára az élet iránya nem világos. jótékony vagy hasznos tevékenységben felhasználni. amennyiben az ember egyáltalán képes arra. E felfogás szerint a betegnek módja van arra. Egy ilyen sors előtt csak meghajolhatunk. véletlenben nyilatkozik meg. még ha annyira ismeri is saját jellemét. kitartásunkkal és önfeláldozásunkkal szemben banális követelményeket állítanak. és volt bátorságuk megtenni. E felfogásnak van bizonyos létalapja. A hősies életmód feltétel nélküli. azaz nem szexuális területen. hogy élet és sors irracionális. legfeljebb csak apró útszakaszokra. amely képessé tenne bennünket arra. amely egyúttal egészséges is lenne. nem dicsérik. Mennél jobban kiterjesztjük a racionálisan választott irányt. Vö. tehát megfontolásunk jellegétől függő. Hogy ezeket elkerüljék. hogy kauzális filozófiánkat nyugodtan félretehetjük. Ezért az értelem és az általa vezetett akarat nem vezet messze. ha nem teljesítjük őket. és túl sok lehetőséget rejt. odaadásunkkal. amely arra hivatott. Collected Papers on Analytical Psychology. és XV. amelyek neurózist okoznak. az ilyen eset ritka. s mindennapi mezében örökké a rejtettséget keresi. hogy érzékenykedő alacsonyabbrendűségüket elfedje. sajnos többnyire olyanokkal. és bebizonyítható lesz-e valaha is. E megállapítás mindenesetre a “szokásos” életformára vonatkozik. 2. Már 1916-ban utaltam a kauzális felfogás pszichológiai érvényességének föltételes voltára. amelyeknél az egy bizonyos irányt elfogadó döntés bizonyos feltételek mellett érvényes a keserű végig. hogy életének határozott útvonalat tűzzön ki. mint mondottuk. X. a művészetben vagy valamilyen más. Nem csillog. ehhez azonban kívülről láthatatlan hősiesség szükséges. aminek következtében tehát véletlen nem volt lehetséges20. amennyire ember számára csak lehetséges? Akarattal kétségtelenül sok mindent el lehet érni. amelyen végig kell haladnia. mivel a priori nem tudunk olyan folyamatot elképzelni. racionális és irracionális. 20 A szigorú okozati felfogásnak a modern fizika véget vetett. Az ő számukra a sors kusza. Van ilyen életforma is. hogy végső fokon az emberi értelem határain túl ered.hogy a páciens számára az analízis segítségével lehetővé válik a szexuális energiát “szublimálni”. amely ne volna kauzális és szükségképpen feltételes viszonyban. vagyis hogy szintén racionális? Ellenkezőleg. amit annak idején erősen nehezményeztek. akiknek állítólagos hősiessége infantilis dac egy nagyobbra hivatott sors ellen. de kétségtelenül sokkal ritkább. azaz sorsdöntő elhatározásokhoz igazodik. mégpedig oly szembetűnő. hogy nincs az az emberi előrelátás vagy életbölcsesség. ennek racionálisnak. azaz ésszerűnek kellene lennie. 1920. A mindenható hétköznapok közt sajnos ritka az olyan rendkívüli jelenség. hogy ösztönerőit tetszése vagy hajlamai szerint szublimálja. A szemmel látható hősiesség számára alig jut tér. Ha van egyáltalán megfontolás. Az orvosnak rendesen csak emberekkel s nem szabad elhatározásból lett héroszokkal van dolga. de ezek közül csak egy az ő igazi útjuk. Akaratunk meggondolásunk által irányított funkció. jogosan tételezzük fel. mint a másik. nem pedig a “hősies”-re. más szóval. amelyet mi természetszerűen kénytelenek vagyunk tagadni. Gyakorlatilag azonban a véletlen mindenütt megnyilatkozik. még ha ez minden emberi számítás szerint tévedés volt is. Ki merné ezt az egyetlen lehetőséget előre meghatározni. a másik fajta alkotja a túlnyomó többséget. De súlyos hiba lenne bizonyos rendkívülien erős egyéniségek sorsa alapján saját sorsunkat is mindenáron akaratunk igájába hajtani. már többen elhatározták életük döntő lépését. Az élet teljessége törvényszerű és nem törvényszerű. hogy életének alig vagy csak rövid útszakaszokra tudna irányt jelölni. nem mintha a hősiesség követelménye nem jutna a közelünkbe! Ellenkezőleg: éppen az a fájdalmas és terhes. tiszta vonal. amelyeknek alázatosan és elismerésre váró hősies gesztusok nélkül kell megfelelni. De bebizonyította-e valaki. De jól tudjuk. hogy a banális mindennapok türelmünkkel. De. Ezek azok a követelmények. annál biztosabbak lehetünk abban. Ma már csak “statisztikai valószínűség” létezik. hogy ezzel kizártuk az irracionális életlehetőséget. vagy fontoskodás. kiad. old.

amelynek pedig éppannyi joga van a megnyilatkozáshoz. Kétségtelenül igen célszerű volt az ember számára, hogy egyáltalán irányt adhatott életének. Az értelem meghódítása az emberiség legnagyobb vívmánya; ezt teljes joggal állíthatjuk. De nem bizonyos az, hogy ennek minden körülmények között így kell folytatódni. Az első világháború szörnyű katasztrófája a legderűlátóbb kultúrnacionalisták számítását is vastagon keresztülhúzta. Így írt Ostwald 1913ban: “Az egész világ megegyezik abban, hogy a fegyveres béke mai állapota tarthatatlan, s egyre képtelenebbé válik. Az egyes népektől szörnyű áldozatokat követel, amelyek messze felülmúlják a kulturális kiadásokat, anélkül, hogy ezért bármiféle pozitív értéket kapnának cserébe. Ha az emberiség megtalálná az útját-módját annak, amellyel a fegyverkezést a háborúkra, amelyek soha nem fognak kitörni, és amely a nemzetek jelentékeny részét éppen legerősebb és legtermékenyebb korában köti le a katonai kiképzéssel, s amellyel a mai állapot számtalan egyéb visszásságát megszüntethetné, oly hatalmas energiát takaríthatna meg, hogy e pillanattól kezdve az emberiség a kulturális fejlődés elképzelhetetlen fokára hágna. A háború, valamint a személyes harc az akarati ellentét feloldási lehetőségei közül a legrégibb ugyan, de a legcélszerűtlenebb is, mivel a legnagyobb energiapazarlással jár együtt. A potenciális vagy aktuális háború kiküszöbölése megegyezik az energetikus imperatívusszal, s éppen ezért napjaink legfontosabb kultúrfeladata21. A sors ésszerűtlensége mást akart, mint holmi jóindulatú gondolkodók racionális meggyőződése, fel akarta használni a felhalmozott fegyvereket és katonákat - sőt még ennél is többet akart, borzalmas, őrületes pusztítást kívánt, példátlan tömegmészárlást, amelyből az emberiség talán le fogja vonni azt a következtetést, hogy a racionális szándék mégis csak egyik oldala a sorsformálásunknak. Amit az emberiségről általában el kell mondanunk, ráillik az egyes emberre is: hiszen az egész emberiséget egyesek alkotják. Az emberiség pszichológiája azonos az egyes ember lélektanával. A világháborúban a civilizáció ésszerű szándékával való szörnyű leszámolást értük meg. Amit az egyes embernél “akaratnak” nevezünk, nemzeteknél “imperializmusnak” hívjuk: mert az akarat a sors fölötti hatalom megnyilatkozása, azaz a véletlen kikapcsolása. A civilizáció racionális, akarat és szándék révén keresztülvitt “célszerű” szublimálása a szabad energiáknak. Az egyes embernél ugyanerről van szó. És valamint az általános kultúrorganizáció gondolatát ez a háború szörnyű módon helyesbítette, ugyanúgy az egyes embernek is gyakran kell tapasztalnia saját életében, hogy az ún. “diszponálható” energiák egyáltalán nem diszponálhatók. Amerikában egyszer egy kb. 45 éves üzletembert kezeltem, akinek az esete szépen illusztrálja az előbb említetteket. Tipikus amerikai self-made manről van szó, aki egészen alulról küzdötte fel magát. Szerencsés ember volt, és sikerült egy nagy jelentőségű üzleti vállalkozást alapítania, sőt sikerült ezt úgy megszerveznie, hogy immár nyugalomba vonulásra gondolhatott. Két évvel azelőtt, hogy elém került volna, le is köszönt. Mindaddig csak az üzletnek élt, arra összpontosította minden energiáját, a sikeres amerikai üzletemberre jellemző hihetetlen intenzitással és egyoldalúsággal. Vásárolt magának egy pompás vidéki kastélyt, s úgy képzelte, hogy itt fog “élni” “élet”-en lovakat, autókat, golfozást, teniszezést, “party”-kat értett. De előre ivott a medve bőrére. A “diszponálható” energiákat e csábító lehetőségek nem vonzották, s makacsul ragaszkodtak valami egészen máshoz. Pár héttel az annyira áhított, boldog élet kezdete után furcsa, bizonytalan közérzetet észlelt magán, s néhány rákövetkező hét elegendő volt, hogy mértéktelen hipochondriába süllyedjen. Idegileg teljesen összeomlott. Ez az egészséges, ritka testi erejű, rendkívüli energiájú ember siránkozó gyerekké változott. Ez véget vetett az uraskodásnak is: félelemből félelembe esett, és hipochonder nyűgölő21

Die Philosophie der Werte, 1913. 312. old. és tovább.

déseivel majd halálra kínozta saját magát. Felkeresett egy híres specialistát, aki helyesen ismerte fel nyomban, hogy ennek az embernek kizárólag a munka hiányzik. Ezt a páciens is belátta, és visszatért előbbi elfoglaltságához. De - legnagyobb csalódására - most már az üzlet sem érdekelte. Sem türelem, sem elhatározás nem segített. Semmiféle módon nem lehetett energiáit az üzleti tevékenységre visszakényszeríteni. Állapota természetesen egyre romlott. Mindaz, ami azelőtt eleven, alkotó energia volt benne, most szörnyű pusztító erővel zúdult rá. Alkotó géniusza fellázadt ellene, s ahogy azelőtt nagy világcégeket hozott létre, most démona a hipochondria cselvetéseinek rafinált rendszerét dolgozta ki, amely őt szinte megsemmisítette. Midőn elém került, már kilátástalan erkölcsi roncs volt. Mégis megpróbáltam világossá tenni előtte, hogy ha ilyen hatalmas energiát el is tudunk vonni az üzlettől, a legfontosabb kérdés az, hogy mire fordítjuk? A legszebb lovak, a leggyorsabb autó és a legszórakoztatóbb “party” sem feltétlenül vonzók az energia számára, bár jó volna azt hinni, hogy az az ember, aki egész életét komoly munkában töltötte, jogosan fordul élete második felében az örömök felé. Ha a sors az emberi józanság után igazodnék, így is kellene lennie: előbb a munka, aztán a jól megérdemelt pihenés. De minden irracionálisan történik, s az energia neki tetsző esést kíván, különben egyszerűen feltorlódik, és rombolni kezd. Korábbi helyzetekre megy vissza, ebben az esetben egy 25 év előtti szifilitikus fertőzés emlékére. De ez csak az első lépcső volt az infantilis reminiszcenciák újraébredésére, amelyek a közbenső időben szinte teljesen eltűntek emlékezetéből. Szimptomatológiájának irányát anyjához való eredeti kapcsolata adta meg: ez is “arrangement” volt, hogy a (már régen halott) anya figyelmét és érdeklődését magára irányítsa. S még ez az állomás sem az utolsó: a neurózis célja az volt, hogy visszakényszerítse őt saját testébe, miután fiatalkora óta pusztán a feje után élt. Lényének egyik oldalát differenciálta, a másik azonban tompa, szinte csak fizikai állapotban maradt. E másik oldalra lett volna most szüksége, hogy élni tudjon. A hipochonder “depresszió” visszakényszerítette saját testébe, amelyen eddig mindig keresztülnézett. Ha követni tudta volna a depresszió és a hipochondriás illúzió útját, s az ebből az állapotból eredő fantáziákat tudatossá tehette volna, ez a szabadulás útjává lehetett volna számára. Természetesen érveim nem találtak visszhangra benne, de nem is vártam mást. Az ilyen előrehaladott esetet örökké lehet kezelni, de aligha lehet meggyógyítani. Ez az eset világosan mutatja, hogy nem áll módunkban a “szabad” energiákat önkényesen valamilyen racionálisan kiválasztott tárgyra átvinni. Ugyanez illik minden, látszólag szabad energiára, amelyet a meg nem felelő formákból való reduktív kioldással nyerünk. Ezt az energiát, mint mondottuk, a legjobb esetben is csak rövid időre használhatjuk fel belátásunk szerint. A legtöbb esetben azonban tiltakozik az ellen, hogy akár rövid időre is elfogadja az értelem által elébe szabott lehetőségeket. A pszichikus energia igen válogatós, és saját feltételeit akarja teljesíteni. Bármennyi energia lehet jelen, s mégsem tehetjük hasznossá mindaddig, míg nem sikerül a pszichikus energia lefolyásához nélkülözhetetlen esést létrehozni. Az esést biztosító szintkülönbség kérdése kiváltképp gyakorlati probléma, amely a legtöbb analitikus esetben fölmerül. Ha pl. bekövetkezik az az előnyös eset, hogy a szabad energia, az

ún. libidó22 értelmes tárgyat talál, úgy véljük, hogy ezt az átalakítást az akarat tudatos megfeszítésével értük el. Ez azonban tévedés, mert a legnagyobb erőfeszítés sem lett volna elegendő, ha nem lett volna ugyanakkor ebbe az irányba vezető lejtős energiameder. Hogy milyen fontos ez az esés, azt akkor látjuk leginkább, amikor egyfelől a legkétségbeesettebb erőfeszítéseket tesszük, másfelől a kiválasztott tárgy vagy a kívánt forma mindenki számára átlátszóan ésszerű, s az átalakítás mégsem sikerül, hanem egyszerűen megint csak újabb elfojtás keletkezik. Számomra eléggé világos, hogy az élet ösvénye a lejtő irányába vezet. Nincs energia ellentétek feszültsége nélkül; ezért kell megtalálni a tudat beállítottságával való ellentétet. Érdekes megfigyelni, hogy a neurózisteória történetében az ellentétek kiegyenlítése milyen szerepet játszott: Freud elmélete az erószt képviseli, Adler felfogása a hatalmat. A szeretet logikai ellentéte a gyűlölet, vagy Erósz ellentéte Phobosz (a félelem); lélektani szempontból azonban a hatalomvágy. Ahol a szeretet uralkodik, nincs hatalomigény, és ha a hatalomé a szó, a szeretet hiányzik. Az egyik a másik árnyéka: erósz álláspontjának kiegészítő ellentéte a hatalomra való törekvés, a hatalom hangsúlyozójának kiegészítője az erósz. A tudatos beállítottság egyoldalú álláspontjáról nézve az árnyék a személyiség egy alacsonyabb értékű része, amelyet ezért erős ellenállással elnyomunk. De az elnyomott személyiségrésznek tudatossá kell válnia, hogy az ellentétek közti feszültség létrejöhessen, amely nélkül minden fejlődés lehetetlen. A tudat bizonyos mértékig felül van, az árnyék alul; mivel minden, ami magas, a mélybe vágyik, s a forró hideget keres, a tudat is, esetleg anélkül, hogy sejtené, tudattalan ellentéte után kutat, különben stagnál, tehát elsivatagosodik és elfásul. Az életet csak az ellentét lobbantja lángra. Egyfelől az intellektuális logika, másfelől a pszichológiai előítéletnek teendő engedmény bírta rá Freudot arra, hogy az erósz ellentétét a pusztítás- és halálösztönben jelölje meg. Először is az erósz nem azonos az élettel. De akinek azonos, annak mindenesetre a halál jelenti az ellentétet. Másodszor mindenki a saját legmagasabb princípiuma ellentétének a destrukciót, a halált, röviden a Gonoszt minősíti. Senki sem tulajdonít neki pozitív hatalmat az élet felett; ezért fél tőle, s ezért kerüli el. Mint már említettük, többféle fő princípiuma van az életnek s a világnézetnek, s ennek megfelelően ugyanolyan sok különböző formája a kiegészítő ellentétnek. Fentebb két, véleményem szerint legfontosabb ellentéttípust emeltem ki, amelyeket introvertált és extravertált típusnak neveztem. Már William James-nek23 feltűnt e két típus jelentkezése; a gondolkodók között “tender minded” és “tough minded” néven különböztette meg őket. Ugyanígy fedezte fel Ostwald24 a nagy tudósok között a klasszikus és romantikus típust. Tipizáló gondolatommal nem állok tehát egyedül, hogy csak e két ismert nevet emeljem ki. Történeti kutatásaim
22

Azt hiszem, az olvasó már észrevette az eddig mondottakból, hogy én a Freud által bevezetett libidófogalmat, mely a gyakorlati nyelvhasználat számára igen megfelel, sokkal tágabb értelemben használom, mint ő. Az én számomra a libidó pszichikai energiát jelent, amely azonos értelmű a pszichikai tartalmak intenzitástöltésével. Freud a libidót, elméleti feltevésének megfelelően erósszal azonosítja, s különválasztja az általános pszichikai energiától. Így ír erről: “A libidó fogalmával egy mennyiségében változó erőt határoztunk meg, amellyel a nemi izgalom területén való folyamatokat és áttételeket mérhetjük. A libidót megkülönböztetjük az energiától, amely minden lelki folyamatnak általában alapja...” (Gesammelte Schriften. V. 92. old.) Más helyütt megemlíti Freud, hogy hiányzik a pusztítási ösztön számára “egy, a libidónak megfelelő kifejezés”. Mivel azonban az ún. pusztítási ösztön is energetikus jelenség, azt hiszem, egyszerűbb, ha a libidót a pszichikai intenzitások általános fogalmaként definiáljuk, tehát egyáltalán nem mint pszichikus energiát. Vö. ehhez: Wandlungen und Symbole der Libido (A libidó változásai) 3. kiad. 120. old. és tovább, valamint Energetik der Seele (A lélek energetikája) 9. old. és tovább. Pragmatism. 1911.

23

a skolasztikus filozófia örökölte.mindketten kiegészítő párjukat keresik. Hadd 24 25 Grosse Manner. old. Sokan azonban képtelenek erre: ezért nem túl sok a normális ember. ismeretlen helyzet csábítja. és Abélard-é a nagy érdem. Mindaddig. azok szinte vonzzák őt. hogy e két típus előszeretettel házasodik össze. hogy egy ember sem pusztán introvertált. Ezek közül a legjelentősebb a nominalizmus és realizmus közti ellentét. hogy egymással foglalkozzanak. tele egymás lebecsülésével. Gondos kutatás nyomán kiderült. Minden új. és csak azután gondolja át. Normális ugyanis az az ember. de hogy mindenki csak az egyiket fejlesztette alkalmazkodási funkcióvá magában. Ez természetesen lassítja cselekvését. szinte fejest ugrik bele. Sok esetet láttam. és tovább.folyamán láttam meg. mielőtt cselekszik. tulajdonképpen az eszményi ember. hogy szimbiózisban (együttélés) éljenek. Látja ugyan a tárgyat. s a közelmúltban spiritualizmus és materializmus ellentéteként nyilatkozott meg. nagyszerűen összeillenek. Ezek számára egy szimbiotikus kapcsolat megszakadása súlyos megrázkódtatás. de csak téves vagy gátló képzetei vannak róla. amikor így érveltek. Ha két ilyen különböző típusú ember összeházasodik. hogy a konceptualizmus neve alatt legalább megpróbálta összeegyeztetni a két ellentétes álláspontot25. aki bármilyen feltétel mellett meg tud élni. meg akarják ismerni egymást és felfedezik. hogy a nagy szellemtörténeti vitakérdések közül nem egy e két típus ellentétén alapul. Így indul a súrlódások hosszú sorozata. A többé-kevésbé differenciált emberek legnagyobb része olyan életkörülményeket kíván. hogy mindkét beállítottság lehetőség mindenki számára adva van. Valamint a szellemtörténet általában. De ha meggondoljuk azt. vagy csak extravertált. tehát állandó nehézségei vannak a külső világhoz való alkalmazkodásában. mert . Ha normális emberről van szó. mely a két típus egymással való alapos megismerkedéséhez vezet. Az egyik a meggondolást képviseli. E harc vad és elkeseredett. s ha azt reméli. megvalósíthatják az eszményi házasságot. amely a platóni és a megarai iskola közti különbségként jelentkezett. E két típust szinte arra alkották. most egymás felé fordulnak. Nem egy nyelven beszélnek. hogy az introvertáltnál az extraverzió valahol a háttérben fejletlen állapotban szunnyad. De ha a férfi már elég pénzt keresett. míg a másik a kezdeményezőképességet és a gyakorlati cselekvést. vagy ha nagyobb örökség hullik az ölükbe.tudattalanul . E vita folytatása napjainkig nyúlik. mivel tudatát állandóan az alanyra irányítja. Psychologische Typen. és ily módon mindenféle konfliktus magától megszűnnék. a legbizalmasabb területen folyik. s ilyenfajta szerencsés karakterkeverék a legritkább esetben fordul elő. amelyek a viszonylagos biztosított táplálékon és fekvőhelyen túl is adnak valamit. Valóban ez is a helyzet. 1936. 67. akkor könnyen arra a feltevésre jutunk. 1910. és mégsem tudtak a megnyugtató célhoz eljutni. s az extravertáltnál az introverzió hasonló árnyékéletet él. hogy sohasem értették egymást. amíg az élet sokrétű külső feladataihoz való alkalmazkodás foglalja el őket. Nem magától értetődő. . és ezzel az élet külső nehézségeit kikapcsolhatják. Az introvertáltban is él valamelyes extravertált beállítottság. Az introvertált embert reflexív természete arra kényszeríti. jut idejük arra. mintha a tárgy valamilyen veszélyes hatalom lenne. Ezért cselekedetei gyorsak. Az extravertált ember viszont pozitív viszonyban van a dolgokkal. ha csak egész halkan. hogy miért kell ennek így lennie. az egyes ember is részese e típusellentétnek. Rendesen előbb cselekszik. mindenféle meggondolástól vagy habozástól mentesek. hogy az egyik saját értéke tudatában nyugodtan elismerhetné a másik értékeit. az e kritikus átmeneti időt többé-kevésbé simán átvészeli. de ez tudattalan a számára. Amit általában normális embernek neveznek. ha az életlehetőségnek az elengedhetetlen minimuma megvan. Ami érték az egyikben. Ésszerűen úgy képzelnők. Eddig egymásnak vetett háttal védekeztek a nehézségek ellen. gyarlóság a másikban. Félénksége és bizalmatlansága habozóvá teszi minden dologban. ezért lehetőleg távol marad tőle. hogy valami ismeretlent tapasztalhat. hogy mindent alaposan meggondoljon. akkor is.

Amikor az első megpillantotta a kéziratokat. érvényesek a másikra is. a másikat saját negatív gondolatai. Mi is történt hát? Vidám szimbiózisban vándoroltak mindketten. Ugyanez illik az 26 Vö. büntetés. mert mindkettő természetadta sajátosságai szerint élt.és a kapu felé indul. Belemerül a kincsek szemlélésébe. Félénksége eltűnt. kiált az introvertált. és hamarosan rosszkedvű szubjektuma fogságába jut. “hogy egészen véletlenül felfedeztük ezt a csodálatos gyűjteményt” “Én borzasztóan unom magam”. és elhatározza magában. Mindkettő szeretné látni a kastély belsejét. hogy a lehető legtöbb tájékoztatást szerezze meg. és ásítozni kezd. vad kutyák stb. . aki borzongott a bemenetel gondolatára. amelyekben egy régi kéziratgyűjteményt helyeztek el. vagy lovagias vendégszeretet. s mivel az eredmény szegényes. Az extravertált kezdeményezése szintén érvényes az introvertált számára. s rendőrség. mivel beállítottságuk kiegészítette egymást. Jól látjuk ezt például a kapu előtti beszélgetésben: mindkettő be akar jutni a kastélyba. Az introvertált így szól: “Szeretném tudni. és az extravertált introverziója is más. s ő örömmel adta át magát neki. sorsa már eldőlt. romantikus kalandnak nyoma sincs . és az egész világ arculata szinte megváltozott. A másik azonban állandóan növekvő ellenszenvet érez a tárggyal szemben. Az introvertált visszatartja: “Talán tilos a bemenet”. Az introvertált kétségei a felől. amíg az egyik beállítottsága a másikét magába foglalta. Egy szép kastélyhoz érnek. és többé-kevésbé ez a helyzet. és tovább. 239. Míg vidám összhangban sétáltak együtt. Míg az egyik lelkesedése fokozódik. Ekkor következik be a fordulat. De az introvertált extraverziója más. amelyben a kastélyba lépett. arca mindinkább elkomorul. Lassanként komor fátyol ereszkedik az előbb oly érdekes és vonzó kastélyra. Történetesen az introvertált fiatalember rajong ezekért: alighogy meglátja a kéziratokat. Az extravertált optimizmusa révén be is jutnak a kastélyba. Így az egyik beállítottsága magába zárja a másikat. a másik jókedve egyre alábbszáll: a kastély sivárnak tűnik a számára. a tárgy úrrá lett fölötte. s az ő képzetei vidám öreg kapus. hogy mire gondolok: két fiatalember kirándul. De csak addig egészítették ki egymást.” És most megfordul a típus: az introvertáltat. Az utóbbi bosszankodik a másik mérge miatt. nem zavarták egymást. hogy a másik egy tapintatlan egoista. és arra gondol. milyen lehet belülről. mint az introvertált introverziója. a szakember után érdeklődik.” A cselekvő és később gondolkodó (epimétheikus) extravertált nyitotta meg az utat 26. a kéziratok könyvtárra emlékeztetnek.világítom meg egy egyszerű példával. Ott a meggondolt (prométheikus) introvertált így szólt: “Meg kellene belülről nézni. hogy azonnal felkeresse. hogy szabad-e bemenni. míg a fatális kastély elé nem értek. Az extravertált és az introvertált szerepet cserélt. vendégszerető háziúr és esetleges romantikus kalandok körül csoportosulnak. Biztosan beengednek”. Félénksége eltűnt. aki önző érdekei miatt eltékozolja a gyönyörű tavaszi időt. amit odakint sokkal jobban lehetne élvezni. A tárgy negatívvá változik. homályos képzetei támadnak fel benne. old. hogy soha többé nem indul útra egy extravertálttal. válaszol a másik leplezetlen rosszkedvvel. Az egyiket a tárgy bűvöli meg. Pozitív magatartást tanúsítottak egymás iránt. a könyvtár az egyetemmel asszociál.csak egy múzeummá átépített kastély. A kastélyt belül átépítették. és elragadtatottan nyilatkozik róluk. Kéziratokat otthon is láthat az ember. ha valaki a számára természetadta beállítottságban van: a beállítottság ugyanis többé-kevésbé idomult a közösséghez. mintha egy csapásra átváltozott volna. Ez bosszantja az elsőt. Itt nincs derék kapus. Az őrrel beszélgetésbe kezd. nem lehet innen elmozdítani.” Az extravertált így felel: “Gyerünk be” . mindig is tudta. és kérdéseit neki is feltehesse. az egész csak egypár nagy terem. “Hát nem pompás”. és az extravertált elátkozza a percet is. mint az extravertált extraverziója. Ezalatt az extravertált jókedve mind lejjebb száll. Az extravertált így felel: “Azért megkérdezhetjük. ezzel Spitteler Prometheus und Ehimetheus-ához irt magyarázatomat a Psychologische Typenben. az egyetem pedig tanulással és fenyegető vizsgákkal. a tárgyak csábítóan csillognak számára.

önálló. Kétségtelenül emberfölötti ideál a tudatosságnak az a foka. e ritmust csak a legmagasabb fokú életművészet révén lehet elérni. bármikor bekövetkezhetik az a pillanat. hogy képesek lehessünk kívánni az ellentétes áramlatokat. amikor a tárgy az introvertált alanyával szemben túlsúlyba kerül. A magasabb rendű funkció lényegét 27 autonómia jellemzi. Ugyanígy az extravertált sincs tekintettel a másikra attól a pillanattól kezdve. különösképpen nem fiatal emberek esetében. E kérdés szabály szerint az érett kor problémája. amelyet Goethe valaha diastolénak és systolénak nevezett. és tovább. Harmonikus egymásutániságukban az élet ritmusát kellene megvalósítaniuk. Ezzel visszajutottunk ahhoz a mondathoz. s a tagadást legalább elviseljük. Mivel nem fejlődhetünk visszafelé az állati öntudatlanság irányába. amelyből kiindultunk: ami az egyikben érték. hogy ő fejlessze ki szimbiózisban. Az érzékenység valamely meglévő kisebbrendűség tünete. nem bízhatjuk huzamosabb ideig másra személyiségünk egyik részét. Szellemiségünk mai foka csak azt teszi lehetővé. hogy az extravertált önmagán emelkedjék felül. s az is. úgyhogy nem vagyunk többé önmagunk ura. vagy a tudatosságnak még sokkal magasabb fokára kell hágnunk. a másikban gyarlóság. amikor szükségünk lesz a másik funkcióra. érzékenység követi. és nem tudunk pontosan különbséget tenni magunk és mások között. megbűvöl és behálóz bennünket. hogy a tudatos cselekedetek a legkevésbé se zavarhassák a természet törvényeit. és nem látja. hogy várakozásában csalódott. nemcsak két ember között. 646. . míg az extravertált beállítottsága a tárgyból az alany felé halad. beállítottsága elveszti szociális jellegét. hogy az ellentétprobléma alapelvként benne rejlik magában az emberi természetben. Az alanyból irányul a tárgyra. A beteg gyakorlati kezelése sosem kezdődhet ezzel a problémával. az introvertált pedig szubjektumkapcsolatát. Vagy teljesen tudattalannak kellene lennünk ehhez. anélkül. amely lehetővé teszi. infantilis beállítottság összeütközéséből keletkezik. a kisebb rendű funkciót hagyjuk szóhoz jutni. és szubjektív képzeteire és hangulataira húzódott vissza. hogy barátja mennyire unatkozik. mint negatívak. bár annak mindig az alany a kiindulópontja. egymással ellentétes beállítottságról vagy egymás ellen irányuló impulzusról van szó. amelyet a meggondolás és habozás nem gátol örökösen. Abban a pillanatban. Az eseményt a következőképpen fogalmazhatjuk meg: az introvertáltnál a tárgy hatására egy kisebb értékű extraverzió került előtérbe. már messze jutottunk. előkészületlenül találhat bennünket. és ezt magához vonzza. míg az extravertáltnál kisebb értékű introverzió lépett a szociális beállítottság helyére. de úgy látszik. hogy az introvertált olyan cselekvéshez jusson. Fordítva szintén mellőzhetetlen. Ha valóban felszínre kerül. lecsap ránk.introvertált beállítottságára. Fiatal emberek neurózisa rendesen a valóság ereje és valamely elégtelen. hogy a másik oldalt. de saját magunkkal is. Ennek rossz következményei lehetnek: az extravertált ennek következtében elveszti a számára nélkülözhetetlen tárgykapcsolatokat. mégis ez a cél. hogy az igenlést tudatosan akarjuk. nem zárja többé magába. elmerül a tárgyban. A kisebb értékű ellentétes funkciót pozitív élmények éppúgy felszínre hozhatják. Az extraverzió és introverzió esetében nyilvánvalóan két természetes. s ez. amelyet kauzálisan a tényleges szülőktől vagy szülőként megélt személyektől való abnormis 27 Lásd: Psychologische Typen. Ha ezt elértük. mint az előbbi példa mutatja. A jellem kifejlődéséhez mégis igen szükséges. old. Ezzel a meghasonlás és félreértés pszichológiai alapja adva van. hogy ezzel kapcsolatát veszélyeztetné. csak a magasabb tudatosság felé vezető nehezebb út marad nyitva számunkra. hogy az élet teljes igenlését és tagadását szabad akarattal és teljes szándékkal átéljük. Az állandóan előrehaladó felismerési folyamat egyik további állomása az a belátás. Megfeledkezik barátja jelenlétéről.

bár a folyamatnak ez is fontos része. Az élet e második felét élő ember számára azonban az élet megújítását jelenti. Más azonban a probléma nyitja a felnőtt számára. amely a szülők szerepét folytatja. és olyan-amilyen házaséletet éljen addig az érett korban bekövetkező pillanatig. menthetetlenül visszatér hozzá. hogy fiatal embereket elég lehet megszabadítani saját múltjuktól. amely csak érett korban keletkezik. hogy nem apja vagy anyja állnak az útjában. Mindaz az energia. csak ennyit mond: “Belátom. hisz még előttük a vonzó jövő. Kétségtelen. férjében az apát kereste és megtalálta. a szülőktől való függőséget stb. már csak ránehezedő tévedés. amíg megelégszenek . az infantilis illúziók szétrombolásán és a régi képek új figurákra való átvitelén. hogy nem apám vagy anyám.” De ki az őbenne. finálisan elégtelen fikciók. tehát számba jövő gátlás és ellenállás nélkül szokott megjárni. azaz célok és szándékok jellemeznek. az ifjúkori illúzió egy darabja. részben irigyen tekint vissza. megházasodjon. képtelenné teszi hivatása gyakorlására. a fiatal embereknek új lendületet. Már eloldotta magát a talán régen halott szülőktől. talán már mindez mögötte van. mint az öregkor és minden illúzió vége. és sokáig abba a hitbe ringatta. míg az egyén el nem fogadja. hogy ami kezdetben ösztönzője és elégtétele volt. De gyakori az olyan neurózis. és megtanulta. hanem az ellentétproblémán keresztül vezet. hogy már ifjúságukban rendkívüli mértékben függtek szüleiktől. azon boldoguljon.függőség. Még ez a belátás is negatív. elöljárókra vagy intézményekre. hogy pályát válasszon. akik az élet nagyobb részét már maguk mögött hagyták. az apa tekintélyét tisztelt mesterekre. amíg az addigi beállítottság hirtelen fel nem mondja a szolgálatot. akikre nem vár más. amelyet az egészséges ember öntudatlanul. ha a tudattalanban szunnyadó ellentétes funkciót kifejlődéshez segítjük. se anya. ha általános érvényre tartanak igényt. s ott megeleveníti azt. amelyre részben sajnálkozva. lemerül a tudattalanba. vagy súlyosodik olyan mértékben. Itt nincs többé se apa. Ha a neurózis által lekötött ösztönerőket felszabadítjuk. amit illúzió formájában a világba s a tárgyakba kivetített. már befutotta. Ez ugyan nem alapos megoldás. telve lehetőségekkel. reményt és lehetőséget adunk életük még erősebb kiterjesztéséhez. Elég egy-két köteléket megoldani: az élni vágyás gondoskodik a többiről. Az ilyen esetben természetesen keveset használ. hogy minden lehetséges infantilis illúzió felmerült bennük. de praktikus út. atyákat és intézményeket tisztelt. aminek a kifejlesztését eddig elhanyagolta. aki ezt az útszakaszt. Az ellentét princípiuma természetesen az ifjúkori lelkialkat alapja is. mint megszokott kötelesség és az öregedés kétséges öröme. Freud és Adler nézetei csak akkor mondanak ellent egymásnak. Természetesen ezekben az esetekben is ki lehet mutatni.. feleségében az anyát. Ezekben az esetekben a terápia azonban akkor kezdődik igazán. amely egy percig sem hagyja nyugodni. amely az apa és anya képe mögött bújt meg. azt látjuk. hogy szüleik képmását megfelelőbb pótfigurákra viszik át: az anyához tapadó érzést a feleségre. aki szemben áll vele? Mi személyiségének az a titokzatos része. mindez azonban nem gátolta az illetőt abban. Más azonban a feladatunk azokkal az emberekkel szemben. amikor a páciens belátja. vagyis személyiségének tudattalan része. bármekkora legyen is haszna. esetleg több-kevesebb nehézség árán. hanem én magam állok a saját utamba. amely e kapcsolatokból visszaáramlik. maga is apává vagy anyává lett. hogy a beteget pl. és az ifjúkor lélektanának elmélete ezt a tényt számba kell vegye. és gyakran nem is haszontalan. hogy bajainak oka kívülről hatolt belé? Ez a rész a tudatos beállítottság ellenpárja. mindaz. Ilyen esetben Freud vagy Adler redukciója valóban helyén van. hanem ő maga. most fáradtan és kifakultan. akiket a jövő nem kecsegtet váratlan lehetőségekkel. Ez a fejlődés azonban már nem az infantilis kötöttségek megoldásán. Ha sikerül fiatal embereket eloldozni múltjuktól. mivel nem vár rá más. és mindaddig zavarólag hat. Mindaddig. ha tudatossá tesszük a gyermeki fantaziálásokat.

s most az a gyakorlati kérdés merül fel. vagy sem. amely az orvossal való mindenféle kapcsolat lehetetlenné tételét célozza. Visszatérhetünk a fiatalasszony esetéhez. azaz a fiatal olasz. feltétlenül az ellentéti elven kell alapuljon. hogy a páciens libidója természetes lejtésű. hogy valójában milyen. aki a helyettesítő szerepet betölti. Az orvos vált a tudattalan libidó tárgyává. arról viszont soha. nincs köztük ellentmondás. Már régen megtalálta tárgyát.a libidónak (ami nem más. Ha e keresést is feladja. amely egy technikai segédeszköznél több akar lenni. mint a lelki energia) már megvan a tudattalan tárgya. A nevelés csak a meztelen igazságból indulhat ki. de a legtöbb esetben nem célravezető. Hamarosan felfedezzük. Semmi esetre sem szükséges. vagy sem. azt mondhatjuk. problémái megoldásában megakad. és nem zárják ki kölcsönösen egymást. megtalálja a természetes formát. hogy milyennek is kellene lennie az embernek. s e kivetítés vagy megtörténik. járható ez az út. Mások nézeteivel ellentétben nem vagyok meggyőződve arról. hogy egy sokkal jelentősebb kivetítési tárgy lebeg a szeme előtt. hogy önmagukat vérig kínozzák). Az orvos vagy megfelel a kivetítés céljainak. akiknek számára az ilyen tevékenység éppenséggel megfelel. csak tudattalan motivációkból keletkezhetik.29 vagy az orvos nem érti. Ezzel a szimptómák hatóerejét alkotó tudattalan energiának újra birtokába jutott. Ilyen körülmények között az effajta szublimálás természetesen éppannyira kívánatos. azaz a kezelés folytán világossá tettük a számára. hogy nőbetegünk fantaziálásai. mielőtt mi az immár érvénytelen formából kiszabadítottuk volna. Ebben az esetben a beteg elmegy. és keres egy másik orvost. Nincs egyensúly és önmagát szabályozó rendszer ellentét nélkül. hiszen per definitionem. Sajnos. és alkalmazhatjuk rá a most nyert felismerést. nagyon könnyen lehetséges. és a páciens el is fogadja azt. Ha hagyjuk. hogy ezt a beteget “analizáltuk”. nagyon sokan mindig arról beszélnek. most már világos. Az olyan lélektani elmélet. Az orvosnak azonban mindig a valóságos emberrel van dolga.azzal. nem pedig az ideál csalóka délibábjából. . Sajnos. heves ellenállás keletkezik. Semmi esetre sem lehet “mesterségesen létrehívni”. hogy miért éppen a neurózisban rejtőznek azok az értékek. vagy olyan embereknél. mivel így a valódi személyes értékek tisztábban az előtérbe kerülhetnek. vagy olyan embert. 28 29 Az indulatátvitel fogalmát Freud vezette be. A legtöbb esetben egy valóságos tárgy jobban megfelel az energia lejtési irányának.nem szabad megfeledkeznünk róla . Amennyiben a beteg semmi körülmények között nem akarja elismerni az indulatátvitel tényét. Az orvosra való kivetítés hiánya esetleg nagymértékben megkönnyíti a kezelést. Az indulatátvitel kivetítés. míg valóságos lényét minden oldalról el nem ismerik. a legtöbb esetben nem adhatunk önkényesen új irányt az úgynevezett szabad energiának. Képzeljük el. Rendkívül energikus emberek kivételes esetében (akik nem félnek attól. Semmi sem biztosít arról. az a maga lejtését követi. esetleg félreérti a jelenséget. amely egyfelől a korábbi forma helyébe léphet. mint akár a legszebb etikai tevékenység. a tudattalan tartalmak kivetítésének megjelölésére. másfelől az energetikus folyamat viszonylagosan konfliktusmentes lefolyását lehetővé teszi. aki makacsul önmaga marad mindaddig. aki megérti őt. hogy mi történjék a rendelkezésünkre álló energiával? A beteg pszichológiai típusát figyelembe véve ésszerű lenne. Elmélkedésünk korábban elejtett fonalát újra felvéve. most az orvosra helyeződtek át28. A lélek önmagát szabályozó rendszer. Mivel . vagy valami hasonló reális ember. ha ezt az energiát egy új tárgyra vihetnénk át: emberbaráti tevékenységgé vagy valami más hasznos működéssé változtatnók. amelyekre az egyénnek szüksége van. amelyek korábban a fiatal olaszra irányultak. hogy technikai segédképzetek maradjanak. mint amennyire lehetetlen. milyen tudattalan gondolatok rejlenek szimptómái mögött. e nélkül legfeljebb a neurotikusan kiegyensúlyozatlan lelket rekonstruálhatja. Amennyiben az orvosra való indulatátvitel bekövetkezik. hogy “az orvosra való átvitel” szabályszerű és a kezelés sikeréhez nélkülözhetetlen jelenség lenne.

Ha nem ez következik be. vagy zavaró befolyásról van szó. amelyet reduktív úton fel kell oldanunk. kiválassza azt a tárgyat. amely a libidó irányának legjobban megfelel. Ezen a réven az energia újra egy meg nem felelő formától szabadul meg. akkor vagy a természet törvényei alól való önkényes lázadásról. és mi újra a felszabadult energia felhasználásának problémája előtt állunk. Ezt az indulatátvitel feloldásának nevezték.hogy a libidó saját természetes irányát kövesse. Ez alkalommal is a természetre kell bíznunk. . hogy még mielőtt mi a keresésére indulnánk. Az indulatátvitel elsősorban minden lehetséges infantilis fantáziát kivetít. meg fogja magától találni a számára kijelölt tárgy felé vezető utat.

elöljárójának. vagyis a kettős származás Leonardo esetében tény. hogy az effajta projekciónak semmiféle személyes reminiszcenciaalapja nincs. A személyes emlékeken kívül mindenkiben adva vannak a nagy. amelyeket már régi szövegekből is ismerünk. mily erősen befolyásolta Leonardo da Vinci egész életét az a tény. és pogány formában jelentkeznek. Ezen a fokon az orvos mint lehetséges szerető kelti fel az érdeklődést (esetünk fiatal olaszához hasonlóan). de sok más művésznél is fontos szerepet játszik. mint tudattalan tartalmak kivetítése. amíg a beteg számára is elég világossá vált. Azután mindinkább apaként jelenik meg: a jóságos vagy a mennydörgő atya szerepében. pl. vagy a párhuzamos jónak: üdvözítőnek. és tulajdonképpen semmi vagy igen kevés közük van az orvos tulajdonságaihoz. hanem olyan fantáziák kerülnek felszínre. A tapasztalat újra meg újra azt mutatja. Az indulatátvitel nem más. amely az emberi szellemtörténet titkai közé tartozik. Sok mondai hősnek két anyja van. Az orvosnak titokzatosan félelmetes tulajdonságai tűnnek fel: varázslónak vagy ördögi bűnözőnek látszik. A két anya. akár másik bármiféle alapot is szolgáltatott volna. Mindezeknek a fantáziakivetítéseknek személyi reminiszcencia az alapja. hogy a hősöknek két anyja lenne. fejezet A SZEMÉLYES ÉS A SZEMÉLY FÖLÖTTI VAGY KOLLEKTÍV TUDATTALAN Felismerési folyamatunk ezzel új fázisába lépett. Istenhez hasonlatos lényt jelenítik meg természetesen éles ellentétben a tudatos józan ésszel. Benvenuto Cellini is kettős eredetről fantaziált. hogy orvosát apjának. Ennek örökletes volta magyarázza meg azt az alapjában véve különös jelenséget. ahogy Jakob Burckhardt egyszer találóan megfogalmazta: az emberi elképzelés örökölt lehetőségei arról. ami ugyan már különös jelenség. Ez általános mitológiai motívum. Pl. hogy e fantáziák belőlük magukból erednek. de még a lehetőségek keretein belül van. Először a tudattalan ún. szimptómákból és fantáziákból ismerhetünk fel. amelyek az orvost mint Megváltót vagy más. aszerint. Alkalmilag be lehet bizonyítani. E fantázia nem abból a valóságos tényből ered. 1982. hogy a gyermekkor egy fázisában hasonló fantáziák fűződtek az apa és az anya személyéhez.) . Közben az orvos a beteg anyjaként is feltűnik. hogy ezek az isteni attribútumok átlépik a keresztény felfogás kereteit.5. nagybátyjának. hogy miért reprodukálhatják az elmebetegek pontosan ugyanazokat a képeket és összefüggéseket. V egy gyermekkori emléke. 1910. hogy a beteg valóságos atyja milyen tulajdonságokkal bírt. Azonkívül azt is megmagyarázza. nem pedig a személyes emlékek területére. Freud egyik kis írásában30 megmutatta. ősi képek. hogy bizonyos mondatémák és motívumok az egész Földön azonos formákban ismétlődnek. hogy még messzebb menő fantáziák is fellépnek. gyakran állati alakban. Az is kiderült. amelyeket álmokból. ami ősidők óta mindig is volt. d. felületes tartalmait vetítjük ki. hogy erre akár egyik. (L. Ennek néhány példáját hoztam fel Wandlungen und Symbole der 30 Eine Kindheitserittnerung des Leonardo da Vinci. Végül is egészen eltúlzott jellegű fantáziaformák léphetnek fel. amelyben felnőttünk. tanítójának vagy más szülői tekintélynek fogja fel. E tévedésnek az az oka. Ezeknek a pácienseknek gyakran nem fér a fejébe. hanem általánosan elterjedt. amelyek az orvost ilyen formában jelenítik meg. Esetleg a kettő keverékének látszik. Az infantilis fantáziaátvitel analitikus feloldását mindaddig folytattuk. Értsük meg jól: nem a beteg tudatának tűnik így fel szükségszerűen. anélkül. hogy két anyja volt. “ősi” kép. anyjának.

. amelyben az általános emberi. 1934. 1929. elnyomott (szándékosan elfelejtett) kínos képzeteket. előnytelen tulajdonságok. Wolff: Einführung in die Grundlagen der komplexen Psychologie. 1940. nem pedig fizikus vagy természetfilozófus. akiknek az érdeklődési köréhez pedig egy ilyen idea 31 32 3. 33 34 35 . Dionüsziosz Areopagita mennyei hierarchiája stb. században fogantatott: az energia megmaradásának elvét. Az utóbbit kollektív tudattalannak is nevezzük.. Ekkor felfedezi a libidó azt a rejtett kincset. amelyek nem voltak elég erősek ahhoz. T. Mayer orvos volt.und Staatswissenschaftliche Schriften. 107. Kerényi und Jung: Das göttliche Kind. Die psychologischen Aspekte des Mutterarchetypus. köt.34 Az ősi képek az emberiség legrégibb és legáltalánosabb képzetformái. azaz érzékpercepciókat tartalmaz. A kezelésnek ebben a stádiumában olyan fantáziák reprodukálódnak. Wilhelm und Jung: Das Geheimnis der goldenen Blüte.. és tovább. hogy elérjék a tudatot. 1936. amelyből a fogalom további fejlődése nyomon követhető. in:Zentralblatt für Psychoterapie IX. füz. miután kiszabadult az infantilis indulatátvitel formájából. 1938. definíció. arkangyalokról. Über den Archetypus. mivel ez független az egyéntől. old. amely a XIX. Összefoglaló tárgyalását I. és végül tudatosságra még éretlen tartalmakat. ősi képek szunnyadnak.. 8. a hiányosan kifejlődött funkciók és a személyes tudattalan tartalmainak summáját. Ezzel megtaláltuk a libidó tárgyát is.31 A legkevésbé sem állítom a képzetek örökletességét. és tovább (Die kulturelle Bedeutung der komplexen Psychologie. Ezeket a képeket vagy motívumokat archetípusoknak (vagy dominánsoknak) neveztem. míg a személyes tudattalan a szubjektív pszichét képviseli. A kollektív tudattalan az objektív. 596. vagyis a rejtett. Über die Archetypen des kollektiven Unbe wussten. amelyeket a tudattalanon mint ismereti forráson alapuló filozófiai vagy gnosztikus rendszerekben figyelhetünk meg.32 E fölfedezés felfogásunk további fejlődését jelenti: a tudattalan két rétegének felismerését. amelyek nélkül az ember nem lenne méltó e névre. melyek az álomban különböző formákban fellépő “árnyék” figurájának felelnek meg. és életre hívja mindazt. 179. küszöb alatti (szubliminális) tapasztalatokat. 1938. és tovább. 1941. amelyből az emberiség örökösen merített. old. kiad. mit besonderer Berücksichtigung des Animabegriffes.Libido c. Lejtési irányát követve a tudattalan mélységeit keresi fel. annak a rétegnek. szinte saját önálló életük van. 11. in: EranosJahrbuch. és teljesen általános. Wandlungen und Symbole der Libido.. Vegyük példának az egyik legnagyobb gondolatot. 1935. hanem a tudattalan mélyebb rétegének a megnyilvánulása. mind az archetípusok relatív önállóságán nyugszik. Psychologische Typen. és megalkotta mindazt a hatalmas ideát. amelyből isteneit..) E fogalomhoz vö. old. ami lényeges különbség. amelyet választ. Pál apostol képzetei angyalokról. E képek egyszersmind érzések és gondolatok. E fogalom tágabb megvilágításáért az irodalomra kell utalnom. in: Eranos-Jahrbuch. mint a rész-lelkeknek 35. ami e rétegben szunnyadt. 5. 1938. Meg kell különböztetnünk a személyes tudattalant és egy személytelen vagy személy fölötti tudattalant. old. hanem csak az elképzelés lehetőségét. Kerényi und Jung: Das göttliche München. démonait kiemelte. ún. in: Kultur. Az elv szülőatyja Robert Mayer volt. könyvemben. tartalmát mindenütt megtalálhatjuk. ami a személyes tartalmak esetében természetesen nincs így. Allgemeines zur Komplextheorie. XII. a gnosztikusok archonjai.33 A személyes tudattalan veszendőbe ment emlékeket. amelyeknek az alapja többé nem a személyes reminiszcencia. “Árnyék”-nak nevezem az egyéniség “negatív” részét.

Az a kérdés. az ismert angol kutató. és ha valami bámulatos dolog történik. a perzsáknál ez a “haoma” vagy az isteni kegyelem tűzfénye. melynek formájában a Szentlélek száll alá az égből. az evangéliumokban a lángnyelv. amelyen átutaztam. varázserőt. hanem objektíve bizonyítani is lehet. . Taylor. s olyan előszeretettel ragaszkodtam tárgyamhoz. The Monist. Az Ószövetségben a mágikus erő az égő csipkebokorban és Mózes arcán világol. hogy egy ilyen ősi kép valóban előfordult a szellemtörténetben. Igen fontos azonban tudnunk. mint én. mint egy virág. amit Lovejoy38 amerikai kutató találóan “primitive energetics”-nek nevezett. a fizikában oly kevéssé járatos ember. hanem azok közé az intuitíve megragadott gondolatok közé tartozik. A surabajai partokon egy-egy ötlet villámlott az agyamon át. mivel ott szünet nélkül dolgozhattam. Ha viszont elméletünket erre az esetre alkalmazzuk. hanem legszívesebben a fedélzeten maradtam. Ennek megfelelően a fizika mellett maradtam. Vö. testi erő. hogy ezért sokan kinevetnek). de hogy ezt egy. és azok új meg új tárgyhoz vezettek. befolyás. Ez Hérakleitosz világenergiája. amelyeket serényen követtem. “az örökké élő tűz”. a magyarázat így fog hangzani: Az energia és megmaradásának elve ősi kép kell. mana. Valójában a primitív népek az erőfogalmon nem lelket vagy szellemeket értenek. Soederblom: Das Werden des Gottesglaubens.) Így folytatja: “Ha fiziológiai kérdésekkel akarunk tisztába jönni. amelyeknek egyetlen és lényegbevágó gondolata egy olyan általánosan elterjedt mágikus erő 37 létezése. és arra kényszerítik. amely mindennek a központja. 36 37 38 Die Energetik nach ihrer geschichtlichen Entwicklung. tekintély. A hajón bizonyos órákban olyan inspirációt éreztem. tekintélyt jelent. a sztoikusoknál ez az őshő. a hagyományos erőfogalmak mélyebb átgondolásából. szellem. köt. a legkevésbé sem érdekelt (lehet. Bizonyos polinéziai törzseknél a “mulungu” (ez a primitív energiafogalom) szellemet. démoni lényt. hogy a távoli világrész. amely ilyen elemi erővel nyomult a tudatba? És honnan volt annyi ereje. hatalom. és hatott is évszázadokon keresztül. hanem olyasmit. ami engem végtelenül undorít. Ez az ún. még az első trópusi utazás sokrétű benyomásaitól is teljesen eltéríthette? Ezekre a kérdésekre nem könnyű válaszolni. A bizonyítékot erre nagyobb nehézség nélkül megtaláljuk: a Föld legkülönbözőbb részein élő primitív vallások mind ezen a képzeten alapulnak. valamint Frazer ezt félreértve animizmusnak nevezte. A történelem folyamán ez a kép új meg új formát öltött. termékenység. Akkor viszont be kell bizonyítanunk. hogy legyen. nem tudom. Nem addigi képzetek vagy tudományos hipotézisek összetételéből keletkezett. isten. old. Az az idő elmúlt. Mayer így írt erről Griesingernek (1844): “Nem íróasztal mellett agyaltam ki ezt az elméletet.” (Ezután beszámol bizonyos fiziológiai megfigyelésekről. megteheti-e. de az akkor felmerült gondolatok nyugodt bírálata megtanított arra. Ez a fogalom megfelel a lélek. 1898. old. gyógyszer képzetének. amelyeket 1840-41 folyamán mint hajóorvos tett. lelket.” Helm Energetiká-jában36 annak a nézetének ad hangot. XVI. amely addig a kollektív tudattalanban szunnyadt. amelyek más szellemi területről származva hatalmukba kerítik az elmét. hogy honnan származott ez az új gondolat. éppúgy. egészség. hogy “Robert Mayer új gondolata nem lassanként keletkezett. mint ahogy bizonyos kedélyállapotoknak. 1916. sem azóta nem ismertem. feltéve. amelyet nemcsak szubjektíve érzek. hanem úgy sarjadt ki alkotójában. varázserő. az emberek “mulungu”-t kiáltanak. hogy Mayer nem alkotta a szó igazi értelmében ezt az ideát. Ezek az úgynevezett dinamisztikus vallások. Ez az erőfogalom a primitívek istenfogalmának első megfogalmazása is. amelyhez foghatót sem azelőtt. akkor a fizikai folyamatok ismerete elengedhetetlen. 361. hogy nem vonzóbb valakinek a kérdés metafizikai oldalát vizsgálni.megalkotása közelebb állt volna. 20. hogy a hagyományos fogalmat ezeknek megfelelően átalakítsa”. hogy a tudatot teljesen hatalmába kerítve. amelyeket az affektusok kiváltása jellemez. hogy mindez olyan igazság.

Ha azonban a páciens elkerüli e veszély Kharübdiszét. kötetemben. eredetüket nem lehet másképpen megmagyarázni. ami tehát nem szorul további magyarázatra. Specifikus energiájuk révén (ezek ugyanis erőtől duzzadó. folytassuk az indulatátvitel folyamatának ábrázolását. mintha a tudattalanba kizárólag a fizikai folyamatok révén felkeltett szubjektív fantáziaképzetek vésődnének be. Csak bizonyos feltételek szükségesek ahhoz. E képek tartalmazzák ugyanis az emberiség legszebb és legmagasztosabb gondolatait és érzéseit. Semmi sem akadályoz meg bennünket annak a feltevésében. nem pedig a fizikai folyamat. hanem a tapasztalat szerint olyan erők vagy tendenciák is. az ősi képeknek az orvosra való kivetítése nem kis veszélyt rejt magában a további kezelésre. a fantáziában vagy az életben feltűnik. Ez a mítosz alkotja a Nap-archetípust. szuggesztív befolyásolás és különösen bizonyos szkizofréniaformák kitörése esetében. 1912. hogy megoldaná. autonóm centrumokként viselkednek) megbűvölik. Feltehető ezek szerint. hogy honnan is származnak az archetípusok vagy ősképek? Azt hiszem. ti. ennek a fénynek az ereje látszik. hogy a libidó éppen ezekben a látszólag zavaros és különös fantáziákban találta meg új tárgyát. valamint Nelken: Analytische Beobachtungen über Phantasien einer Schizophrenen. nemcsak állandóan megismétlődő tipikus tapasztalatok bevésődései. anélkül. köt. Psychologische Abhandlungen III. Ezt jól láthatjuk vallásos megtérések. hogy az archetípusok tulajdonképpen a gyakran ismétlődő szubjektív reakciók bevésődései. úgy látszik. old. 144. A szentek arcán ennek az erőnek a fénye. dicsfény gyanánt jelenik meg a szentek feje körül. Az archetípus egyfajta készség az azonos vagy hasonló mitikus képzetek újra meg újra való reprodukálására. Ugyanez érvényes a holdjárásokra is. csak ha föltételezzük. gonoszságot is. vagyis röviden az élet kifejeződései. hogy újra előtérbe kerüljön. Ezért áll készen minden ember tudattalanában. Az emberiség legnagyobb és legszebb gondolatai ezeken az ősi képeken. in: Jahrbuch für psychoanalytische und psychopathologische Forschungen. A középkori legendákban aura. hogy ezek az emberiség állandóan megismétlődő tapasztalatainak a lecsapódásai. Die Struktur der Seele a Seelenprobleme der Gegenwart c. Ha ugyanis egy archetípus az álomban. Ezzel szemben a Nap-hérosz mondáját számtalan változatban találjuk meg. a megértés lehetősége megszűnik. és minden emberi kapcsolat kizárttá válik. és ennek következtében az alanyt erősen befolyásolhatják. 1931. azaz e 39 Vö. a kollektív tudattalan tartalmát. amire az ember valaha képes volt. 504. Láttuk.a sorserő. e képek introjekciójának Szküllájába hull. de magukban foglalják mindazt a szégyenletes tettet. old. amely numinózusan. sajátos “befolyást” vagy olyan erőt hoz magával. azaz megbűvölően vagy cselekvésre ingerlően hat. köt. Már sokszor megkérdeztek. legalábbis az ismert fizikai folyamatra vonatkozólag. Ez az idea tehát örök időktől fogva rányomta bélyegét az emberi gondolkodásra. s a buddhista és primitív nézet a metempszichózisról (lélekvándorlás) az állandó megmaradás melletti határtalan változóképességét fejezi ki. Az egyik legmegszokottabb és mégis legmélyebb benyomást keltő tapasztalatunk a Nap látszólagos pályafutása. Az archetípusok. 40 . Úgy látszik tehát. melynek mélyén a szent eksztázisban hever. Mint már mondtam. hatalmukba kerítik a tudatot. Mit sem fedezhetünk fel a tudattalanban. mint egy alaprajzon helyezkednek el. amelyek ugyanilyen tapasztalatok megismétlésére irányulnak. Egy behatóan elemzett eset található a Wandlungen und Symbole der Libido-ban.40 Ha a beteg nem tudja különválasztani az orvos egyéniségét e projekcióktól. A régiek felfogása szerint ez az erő maga a lélek: halhatatlanságának eszméjében rejlik megmaradásának az elve. “Miután így megbeszéltük az új gondolatoknak az ősi képek tárházából való eredetének ezt a példáját. hogy tehát az élő szervezet sajátosságai közé tartoznak.39 Ez a feltételezés természetesen csak kitolja a problémát. és ez a láng lobog a kunyhó felett. E feltételek Robert Mayer esetében nyilvánvalóan létrejöttek. hogy bizonyos archetípusok már az állatoknál előfordulnak. 4.

hanem saját számlájára írja. beteges istenítése s a gyűlölködő megvetés között. de nem is szabadna megtennünk. Mint napjaink eseményei mutatják. Okosabbnak tartom ezért. vagy valaki mást istenné vagy ördöggé tesz. és nem is lesz soha csak az. akkor legalábbis a “has”. amelynek egyáltalán semmi köze az Isten létének kérdéséhez. azaz a kultúra irracionális elpusztításába torkollik. hideg szívű. hogy egyszer minden átlendül az ellentétébe. nem kellett sokáig várnunk az előbbi kijelentés bebizonyosodására. kérges koponyájú kisistenekké. megkötöttséget. ma éjjel szublimáttal fertőtlenítettem az egész mennyboltot.ha ez nem tudatosan Isten. isteni lény gondolata mindenkiben él. akkor tudattalanul. az értelemmel össze nem egyeztethető dolgokkal. O sancta simplicitas! (1942-es kiegészítés. A tudatnak szüksége van az értelemre. A projekció esetében a beteg ingadozik az orvos túlzott. szükségszerű pszichológiai funkció. már felfedezte minden pszichológiai törvény közül a legcsodálatosabbat: az ellentétek szabályozó funkcióját. felfuvalkodottságot (infláció!). és örökké fog is beszélni róluk. azokat az “Übermensch”-eket. míg az értelem a tudathoz van láncolva. Ez az oka annak. azaz az ellentétek váltakozásának. Meghagytam eredeti formájában. mint Pál apostol mondja.tulajdonságokat nem az orvos. Ezt minden kultúrbonc jegyezze meg jól magának. hogy az irracionális káoszát kiirtsuk magunkból és magunk körül. E körül azonban minden oldalon az irracionálissal találkozunk. Az introjekciónál viszont vagy nevetséges önistenítésbe. illúziót és megszállottságot okoz jó és rossz értelemben egyaránt. Isten léte egyszer s mindenkorra megválaszolhatatlan kérdés. 41 Nem azonosíthatjuk magunkat értelmünkkel. mivel olyan igazságot tartalmaz. megalkossa azt. Az irracionális is pszichológiai funkció. sosem tudtak istenek nélkül élni. ez a kollektív tudattalan. ha az Isten gondolatát tudatosan elismerjük. Ez semmivel sem jobb. meg lehet győződve arról is. tehát ők maguk lesznek istenekké. aki az enantiodromia legtisztább példája. hogy az Isten igazi létét és mivoltát még csak elgondolni sem tudja. Valamiféle felsőbb hatalmat érzünk a lelkünkben . így azután vagy önmagát. “amit úgy értelmezett. amit egy “felvilágosult” tudat kigondolhat. Mindkét esetben ugyanazt a hibát követi el: a kollektív tudattalan tartalmait egy bizonyos személynek tulajdonítja. Ez utóbbi mondatot 1925-ben írtam. Ezzel az eljárással már látszólag igen messze jutottunk. és a világ jelenségeinek ez csak a neki megfelelő részét magyarázza meg. amely a történelem folyamán még többször jelentkezni fog. és azután. rendszerint egy silány és buta dolog. Az istenfogalom ugyanis irracionális természetű. Túlzást. az Isten létezésének bizonyítékát még kevésbé tudja valaha is felmutatni. az ember nem pusztán értelmes lény.) . mivel ez archetípus. (Hadd emlékeztessek e helyen a korábban említett amerikai üzletember esetére.) Így a kultúra racionális beállítottsága szükségszerűen ellentétébe. és mégsem találtam meg az Istent. Ő ezt enantiodromiának nevezte. nem tud csak az lenni. Erre a kérdésre ti. vagy állandó morális önmarcangolás állapotába jut. Hérakleitosz. Az istenek halhatatlanok. az emberi értelem sosem adhat választ. akik számára az “Isten halott”. hogy a világegyetem rendszertelen egyedi eseteinek káoszában felfedezze a rendet. hogy ez a szellemi funkcióknak csak egyik lehetősége. kivéve a “homo occidentalis” (a nyugati ember) egypár különösen bölcs példányát a közelmúltban. de 41 E mondatot a múlt világháború alatt írtam le. legalábbis az emberi körökön belül. Lényünk irracionális oldalát nem tudjuk körtani. hogy az embereknek mindig szükségük volt démonokra. nemhogy elképzelni. ha nem tudatosan. Ez az archetípus egyik jellemző hatását mutatja: elemi erővel ragadja meg a lelket és az emberi korlátok áthágására kényszeríti.” Többé-kevésbé mindnyájunkkal ez történt. aki valóban nagy bölcs volt. Egy elmebeteg így szólt hozzám egy alkalommal: “Doktor úr. Ez tulajdonképpen fölösleges is: egy mindenható. Ki kívánná ezt a vad pusztítást? Mégis mindenki teljes odaadással szolgálja a démont. Megvan bennünk az a dicséretes és hasznos törekvés. A “consensus gentium” (emberi egyezség) örök időktől fogva istenekről beszél. különben egyszerűen valami más lesz istenné. Bármily szépnek és tökéletesnek tartsa is az ember értelmét. Értelmünk már nagyon régen tudja.

bizony a has lesz azzá . ez él még a mai köznyelvben. ami egy embert hivatása gyakorlásában. démonná lesz. Így találja meg azt az anyagot. vagyis a felgyülemlő energia. amelyek az Istent és így az istenné vált embert jellemzik. az “átszellemült lélek” (pneumatiké psyché) istenné. hogy az ilyen egyoldalúságra való képesség sok siker titka.vagy képzetkomplexus egyesíti magában. Aki azonban a szülőkkel kapcsolatos indulatátviteleit és ifjúkori illúzióit leküzdötte. mint belenyugvás és fájdalmas visszatekintés. és magunk választottunk. mely minden átlagember természetes birtoka. A szenvedély. amiért is a civilizáció minden erejével arra törekszik. Eddig meg nem felelő. s ezen keresztül az ént leigázza. és annak hatalmát erősíti. hogy érdekünk az úr. amely az ördöggel akarja elűzetni Belzebubot. vagy az ezeken való felülemelkedésre legalább érett. amelyet Nietzsche is átélt elmebaja kezdetén. hogy én-funkciójában az ember biztos lábon álljon. mivel dezorganizációjában éppolyan vak. ugyanaz.nem is szabad meghalniok. Ez azonban nem hozza magával a probléma kívánt megoldását. amely az ifjúság vagy sokáig infantilis állapotban maradt személyek gyakorlati analízisénél egyelőre számba sem jöhet. hogy miként tehetnénk hatástalanná mindazt. Erre következik a bomlasztó visszahatás. A páciensnek meg kell tanulnia különbséget tenni az én és a nem-én. de nem úgy. mint az előző szervezet volt. hogy mi akarunk. aki az istenekhez való hasonlatosságot éppen istenei legyőzésével érte el. E ponton már túljutottunk Freud és Adler redukciós módszerének hatáskörén. hogy ilyen egyoldalú lényeket neveljen. Ez azonban súlyos büntetést von maga után. beteges formákban heverő energiái most igazi területükre leltek. hogy már megszállottak vagyunk. amely az élet folytatását megkönnyíti. Az érdek így holmi istenfélévé lesz.mert akkor hátulról fogja megragadni -. Az enantiodromia azonos az ellentétpárokba való hasadással. Ezzel az előbb ábrázolt Szkülla és Kharübdisz-probléma megoldását előkészítettük. Ha bármit is elhanyagol ebben az irányban. Rendszerint ez az energiafókusz annyira magához vonzza az ént. akiknek meg kell hódítaniuk az életnek azt a darabját. hogy a pszichikai energiák legnagyobb részét mindig egy ösztön. mint amit az ókoriak “istennek” neveztek.Pál apostol kifejezésével élve. amellyel meg kell birkóznia. monomániát. azok számára jobb nem is említeni a kollektív tudattalant és az ellentétproblémát. hanem azáltal. Ezt szervezetnek nevezzük. annak beszélnünk kell az ellentétproblémáról és a kollektív tudattalanról. és ebben az állapotában szenvedi el az istenek büntetését: Zagreus szétszaggattatását. Ezzel azt a tényt akarom kifejezni. vagyis így az emberi társadalomnak minden szempontból életképes tagjává legyen. többé már nem érdekel bennünket az a kérdés. ha sokan elismerik. hogy nem is kíván vagy igényel mást. Az előbb azt mondtam: úgy látszik. azaz a kollektív psziché között. az enantiodromia közvetlenül fenyeget. Ha egy mozgalom kétségtelen hatalomhoz jutott. Kétségtelen. olyan szférában vagy problémafokon mozgunk. Ez azonban kóros állapotot. . hogy elnyomja azt . hanem az a feladatunk. “egyházat” alkot. amely a lelki egyensúlyt a legkomolyabban veszélyezteti. Akiknek még le kell győzniük az apa. s ha ez nem az isteneszme. házasságában vagy az élet valamilyen formájú kiterjesztésében megakadályozza. úgyhogy hamarosan az fenyegetheti. ha az élet több akar lenni. megszállottságot eredményez. hogy az már azonosítja is magát vele. az a tudattalanba süllyed. aki különbséget tud tenni önmaga és tudattalanja között. Az enantiodromia kérlelhetetlen törvényét csak az kerülheti el. nagyfokú egyoldalúságot. vagyis lehetővé tegye számára. hogy megtaláljuk azt a mélyebb értelmet. és azt hiszi. és nem vesszük észre. Amikor a kollektív tudattalanról beszélünk. Vajon nem mondjuk-e.és anyaimágót. hogy a tudattalan elnyeli. hogy az embert én-funkcióiban biztosan talpra állítsa. Az én és a nem-én különválasztásának feladata. és a hívők serege rajzik körülötte. az emberi lélekben mindig van valami felsőbbrendű hatalomféle. hogy mint önmagától különbözővel néz szembe vele. hogy “ez vagy amaz az istene”? Még azt hisszük. aki minden hatalmat magához ragadott. amely az ilyen monomániákban rejlik. Mint az ókori Szünésziosz megjegyzi. amely.

hogy az életnek csak az ifjúsági. hogy az öregnek is olyannak kell lennie. és átérezzük. és tovább. Az első elérésében segít bennünket a természet és a nevelés. Szükség van magasságra és mélységre. hanem csökkenését jelenti. míg forrón és ragyogón eléri a delelőt. görcsösen ragaszkodnak ifjúkoruk illúzióihoz. Amit az ifjúságnak a külvilágban kellett megtalálnia. és megpróbálják korábbi énjük ellentétét élni. Ezért oly végtelenül nehéz és keserű sokak számára a természetes fázisból a kulturálisba való átmenet. Az elsőnél elegendő. mint a korábbi egyoldalúság.Életünk olyan. ha le kell mondaniuk gyermekeikről. csak értelme és célja egészen más. Sőt éppenséggel hamis becsvágy uralkodik az emberekben.: Die Lebenswende. Amennyiben azonban általánosan 42 E fejtegetéssel vö. hogy a kiegyenlítődés folyamata. . Egy fiatal. amikor a tudatos erények és értékek ellentétpárjai még elnyomottak. in: Psychologische Abhandlungen III. eddigi igazságaink igazságtalanságát belássuk. Az emberi élet alkonyata legalább oly gazdag értelmű. forróra és hidegre. További állandó előbbre jutása erejének nem növekedését. hogy járják csak az öregek a maguk útját. amely azt diktálja nekik. sőt ellenségesség van abban. a másodikhoz szinte semmi sem segít. Súlyos tévedés azonban feltételezni. Ez szinte második pubertás. Más tehát a feladatunk egy fiatal emberrel. A reggelből a délutánba való átmenet korábbi értékek átértékelése. vagy gyermekeikhez. s úgy érzik. hogy korábbi ideáljaink ellentétének értékét belássuk. eddigi meggyőződéseink téves oldalát felismerjük. mint az öregedővel szemben. amely nélkül energia nem létezhet. Valamint az előző korszakban az ellentétes fantáziák tudattalan volta neurotikus zavarokat okozhatott. Pályaváltoztatás. vagy Sturm und Drangperiódus. Sokan azok közül. amelyek közé tartozik a kenyérkereset s a társadalmi helyzet is. mint a fiatalnak. mint előző állapotunkban volt. az utódnemzés és a fajvédelemhez tartozó összes többi tevékenység. mivel minden a benső ellentétességen nyugszik. és újra éppannyira kiegyensúlyozatlan helyzetet teremtünk. hogy sok súlyos neurózis kezdődik az élet alkonyán. mint a hajnala. hogy a feneketlen semmibe hullanak. Nem csoda ezek után. megtérés. hiszen minden energetikus jelenség. hogy például egy nőt a menopauza után “elintézettnek” tekinthetünk. életüket valójában már leélték. ami a fölemelkedést és kiteljesedést megakadályozná. Minden korábbi értéknek ellentétéért való megtagadására irányuló törekvés éppolyan túlzás. Az ellentéthez való ilyen gyökeres áttérésnek hátránya az a tény. ők már csak a múlt megkövesedett oszlopai. amit eddig szerelemnek tartottunk. mint a Nap pályája. vagy legalábbis úgy kell tennie. hogy így a korábbi életet elnyomjuk. elvetik maguktól. A szükség arra kényszerít bennünket. 248. 42 Az embernek kétféle célja van: az első a természetes cél. Ha ez a fázis lefutott. most hasonló zavarokat fog okozni a korábbi bálványok elnyomása. velük már úgysem történik semmi különös. relatív is. amely maga az energia. Természetesen alapvető tévedés lenne azt hinnünk. ami emberi. E kor problémáit nem oldhatjuk meg a régi receptek szerint: az óramutatót nem lehet visszafelé forgatni. köt. létrejöhessen. mindenfajta pálfordulás a jellemzője ennek az ellentétbe való átlendülésnek. hogy ily módon az ifjúságnak legalább egy részét megmenthessék. Ez olyan probléma. amit megelőzőleg jónak és követendőnek tartottak. kezdődik a második: a kulturális cél. azt az öregedő embernek önmagában kell keresnie. Ez világosan látszik azoknál az anyáknál. akik az ellentétprobléma konfliktusába jutnak. ezzel meg is szüntettük az illető érték vagy igazság érvényét. bár legbensejében ebben már régen nem hisz. válás. Ereje reggel állandóan erősbödik. old. tapasztalatlan ember könnyen azt gondolhatná. hogy ha belátjuk egy érték értéktelenségét. Minden. és meg is talált. mily sok ellenállás. amely az orvosnak sok fejtörést okoz. Ezzel azok csak viszonylagossá váltak. Minden energiát szükségszerűen megelőz az ellentét. akik életük egyetlen célját gyermekeikben látják. Ekkor következik az enantiodromia. ha elhárítjuk az útból mindazt. kiterjeszkedő korszakban van értelme. vagy egy igazság igaztalanságát. az utóbbinál azonban meg kell erősítenünk a hanyatlás feltételeit. amelyet gyakran kísér a szenvedély minden vihara (“veszélyes életkor”). tudattalanok voltak. mindazt.

“a múlt tanúi”. új elem járul. archetípusok43 élednek fel. hanem nagyon is lehetséges. vagy valamilyen más értéket képviselnek. a “laudatores temporis acti” (a régi idők magasztalói) fejlődésképtelensége nem szívvidító látvány. aki egészségesen akar átjutni élete második felébe. és káros is. s ezt tudnia kell annak. miképpen lehetne e tarthatatlan állapotból kijutni. a kollektív tudattalan archetípusai feltöltetlenek. hogy visszatért korábbi munkájához? Nem segített semmit. ha valaki ettől erkölcsi és filozófiai szempontból egyaránt fél. finomabb kifejezéssel élve. csak magunkban nem. De a kísérőjelenségek: a merevség. hogy az eddigi ellentétévé változzunk. az indiai filozófiában oly fontos karmafaktor révén. Ezért lehet csak egy igazság. mivel személyesen át nem élt formák. Az archetípus gondolata miatt kritikusaim sokszor súlyosan megtámadtak. amelyet mindenütt sejtünk. El kell ismernünk. veszteségünk végzetes lesz. amikor hasonló helyzetben volt. hogy a tudattalannak két rétege van: a személyes és a kollektív tudattalan. akkor mitológiai képek. különben nincs védelmünk a fenyegető összeomlás ellen. hiszen az a mód. hanem az archetípus szándékos kibővítése. A személyes réteg a legrégibb infantilis emlékekkel véget ér.elismert és kétségbe nem vonható értékeket vetnénk el magunktól. megállnak a talpukon. hogy magatartásuk visszataszítóbb. annyira merev és erőszakolt. Eddig nem is sejtett belső 43 Az olvasó nyilván észrevette. Anélkül. Fentebb rámutattunk arra a tényre. mint amennyire maga az érték vonzó . A gyógykezelés gyakorlati szükségletei arra kényszerítettek bennünket. Természetes. De az ifjúság hasznos eszközei az öregkorban semmit nem érnek. szakkifejezéssel élve: regrediál. ellentmondó meggyőződésekre cseréljük át. a valóságban azonban ez nemcsak logikus. hiszen átélt képek. Az így cselekvő ember értékeivel együtt önmagát dobja el Nietzsche kifejezése szerint. korlátoltság. és nem csekély zavart okozhat. hogy ez a különben igen ellenszenves jelenség bizonyos hasznot rejt azért magában az öregedő embereknél: legalább nem lesznek renegátok. hogy így az eddig élvezett látszólagos biztonságot bizonytalan meghasonlott állapotra. Az a legkellemetlenebb ebben az állapotban. Alapjában véve az ellentétproblémától való félelem merevíti meg őket: sejtik és magukban félnek Medardus barát rettentő testvérének megjelenésétől. hogy útját és módját keressük annak. Nem az a kötelességünk. A legveszedelmesebb forradalmár bennünk van. ezért még az ellentéthez való átpártolásnál is gyakoribb kiút a megelőző állásponthoz való görcsös ragaszkodás. Míg a személyes tudattalan emlékképei bizonyos fokig feltöltöttek. a kollektív tudattalan azonban a preinfantilis kort is magában foglalja. Ha az ember egy látszólag legyőzhetetlen akadály elé kerül. létezését mindenesetre meg kell említenünk. Ezért a regresszió továbbmegy a gyermekkorba (ezért lesz gyerekes sok öreg neurotikus). meghátrál. amellyel egy igazságot. hogy e faktor részletesebb ábrázolásába bocsátkoznánk. csak elszáradó fák . hogy kritikusaim miként fejeznék ki másképpen a kérdéses tapasztalati anyagot? . Ha a pszichikus energia regressziója még a preinfantilis koron is túlhaladva betör az ősök életének hagyatékába. E keveredést nem szándékolatlan homályosság okozza. Visszakapcsol azokra az időkre. Kétségtelen. megkövültség. és nem hullanak a bizonytalan zűrzavarba. nem lesznek bukott emberek. Azonban igen érdekel. hogy e fogalom vitatható. Ez konfliktust és meghasonlást jelent.s így épp céljukkal ellenkező eredményt érnek el. Segített-e azon a bizonyos amerikai üzletemberen. hogy itt az archetípus fogalmához egy eddig nem említett. és megpróbálja az akkor sikeres eszközöket újra alkalmazni. A logika szerint “tertium non datur” (nincs harmadik út). hogy látszólag nincs kiút belőle. ezért lehet csak egyféleképpen cselekedni. Minden további nélkül megengedem. azaz az ősök életének maradványait. hanem a korábbi értékeket meg kell őriznünk ellentéteik értékének elismerésével együtt. Az archetípus létének mélyebb megértéséhez a karma-aspektus elengedhetetlen. Első hallásra ez igen kalandos állításnak látszik. és végül pedig egészen a gyermekség előtti korba.

világ tárul fel előttünk. hiszen soha ki se találhatta volna őket. A teozófia szinkretizmusa (keverék és kombináció) messzemenően szolgálja ezt a szükségletet. 1944. Az archetipikus élményt gyakran legszemélyesebb titkunkként őrizzük. Ekkor érthető módon segítő párhuzamok után kutatunk. aug. sem a jelenben nem sikerült elérnie még neki sem a hajdani pogány szimbolizmus gazdagságát. amelyek esetleg nem a mi földünkön termettek. ha tanult emberek milliói teozófiával és antropozófiával foglalkoznak. Ennek tipikus esete Niklaus von der Flüe szentháromság-víziója. ez magyarázza meg számos sikerét. hinduizmus és tanizmus). 44 Vö. mint a meglévő keresztény vallásformák közül bármelyik. mégpedig nemcsak ún. amelyek a korai középkortól egészen az újkorig nem vesztették el teljesen életerejüket. s valami sápadt. hogy kompenzálják a modern tudati orientáció egyoldalúságát. és főként nem szívünk szerint valók. pl. annál támadóbb. 45 . a keleti vallásokban (buddhizmus. Vö. csak elménknek kedvesek. már az ellentét sem annyira összeegyeztethetetlen. és olyan tartalmak jelennek meg. mert ez ellenkezik az uralkodó alapfelfogással. a tudattalan ellentétes álláspontot nem fogadhatja magába. Bruder Klaus. Ez az ellentét közben megfelelő kifejezésformát keres. olyan gondolatokkal és formákkal. köt. akiknek lelki egészségét a szakember sem vonhatja kétségbe. de változott alakban mindegyre visszatérnek. Természetesen nem ez az egyetlen lehetőség arra. szenvedéséből és öröméből születtek. hanem az ember életében és művében való egyéni megformálásra. V. 44 Tudatunkat annyira átitatta a kereszténység. Hogy úgy mondjam. A preinfantilis időbe való regresszió által létrehívott néma élményeknek nem pótlékra van szükségük. 1933. majd bizonyos földalatti áramlatokat táplált.45 Hasonló példa Szent Ignác látomásában a sokszemű kígyó. s eközben könnyen megesik. egyszerűen azért.: Psychologie und Alchemie. a belső ellenlábasé. ahol minden eleven alkotóerő elhervad és kihal. írásomat és Psychologische Abhandlungen. in: Neue Schweizerische Rundschau. amivel kibújik az ellentétek világából. Ennek egyszerű oka az. Az utóbbi ugyan a protestantizmusnál összehasonlíthatatlanul átfogóbb módon fejezi ki a szóban forgó tényeket. hogy az eredeti élményt kölcsönzött képzetek szerint értelmezzük át. hogy ezek a modern gnosztikus rendszerek megfelelnek e belső. amelyek kifejezésre. E képek az ősök életéből. Mennél egyoldalúban. merevebben és megalkuvás nélkül ragaszkodunk az egyik állásponthoz. közülük a katolicizmust sem véve ki teljesen. rosszindulatúbb és összeegyeztethetetlenebb lesz a másik. hogy szinte az ő teremtménye. ezért tudott az utóbbi életben maradni hosszú keresztény századokon át. A felszínről legnagyobbrészt eltűntek ugyan. hogy ilyen jellegű tapasztalatokra szert tegyünk. kétdimenziós sémavilágba vergődik fel. mivel lelkünk legmélyén érezzük találva magunkat. archetipikus élmények gyakran spontán is fellépnek. az eleven valóság helyére üres szavakat tesz. E képek annyira intenzívek. amely felszólít. A nem-én egyfajta őstapasztalata ez. hogy vele megbirkózzunk. c. jobban. De sem a múltban. hogy révükön természetesnek látszik. Gyakran hallottam a legcsodálatosabb álmokat és víziókat olyan emberektől. néma élmények kifejezés utáni vágyának. s ismét életté akarnak válni mind élmény. amely azonban nem képes világosan végiggondolni őket. “pszichologikus” embereknél. A szurrogátum árnyékszerűvé és valószerűtlenné teszi az embert. 1942. Paracelsica. amelyek esetleg a legélesebb ellentétet alkotják eddigi felfogásunkkal. Az ilyen átértelmezések esetében a valóságos élményt idegen forrásból kölcsönzött képekkel és szavakkal helyettesítjük be. úgyhogy a kettő sikeres kiegyenlítésére pillanatnyilag kevés kilátás van. Az analitikus kezeléssel kapcsolatos foglalkozás során archetipikus természetű élmények keletkeznek. amelyet először isteni jelenésnek tartott. megfogalmazásra várnak. dogmatikus és kultikus szimbolikája révén. de aztán ördögi kísértésként értelmezett. Ha a tudat az összes lehető emberi magatartásoknak legalább relatív érvényét elfogadja. ebül szerzett jószág ebül vész el.

amely a tudatos és tudattalan realitás között közvetíthet.mind tett formájában. . A tudattal való ellentétük miatt azonban nem ültethetők át közvetlenül a mi világunkba. meg kell tehát találni azt az utat.

szükségszerűen szintézisnek kell követnie. Ez természetes folyamat. 1940. amelyik ott lapult a vízben. az eljárás nemcsak értelmetlen. V. Sok esetben az a hiba. Nehezen és hosszas habozás után. amennyiben csak feloldásból áll. mivel e funkció reális és képzeletbeli vagy racionális és irracionális tényeken alapszik. ahol átgázolhat. hogy a beteg nem leli meg útját és módját annak. hanem káros is. és bizonyos fantáziafolyamatok egymásra következéséből áll. hogy a benne lefolyó eseményeket szellemileg feldolgozza. hogy az orvosi pszichológia kizárólagosan személyi irányzatát a fenti értelemben fel kell adnom. a következőket álmodta: egy széles patakon akar átkelni. Ez az eljárás nem túl egyszerű. ha nem feloldjuk. és a tudat meg a tudattalan között tátongó szakadékot hidalja át. A nő szorongással ébred. Ezekben az esetekben az orvosnak különleges kezeléssel kell beavatkoznia. 47 48 . mégis talál egy helyet. netalán szenvedés. és tovább. A kollektív tudattalan képeinek és szimbólumainak az értékét csak akkor szabadíthatjuk fel. G. hogy a természetes úton tudattalanul és spontán bekövetkező folyamatokat szándékosan hívjuk létre. amplifikáció48). amelyek álmokban és víziókban spontán jelentkeznek. ha csak feloldjuk. ezért egy példát mondok el. Irodalmilag legjellemzőbb ábrázolása a Faust második része. amelyet transzcendentális funkciónak46 nevezünk. A vízen át nem vezet híd. amelynek az a lényege. amelyen az egész eljárást bemutathatom. és a tudatba s annak felfogásába integráljuk. fejezet A SZINTETIKUS VAGY KONSTRUKTÍV MÓDSZER A szembenézés a tudattalannal olyan folyamat vagy munka. Egy nőbeteg. Meghatározását lásd J. Asszociációk: 46 Csak utólag fedeztem fel. old. mely az álmot (vagy a fantáziát) az emlék alkotóelemeire vagy az alapját képező ösztönfolyamatokra bontja fel. ugyanúgy a szintetikus eljárás általános és érthető kifejezéssé integrálja ezeket. az ellentétek feszültségéből származó energiának a megnyilvánulása. ha az álomszimbolika már nem redukálható személyes emlékekre vagy törekvésekre. Mint láttuk.6. Ez az eljárás elveszti hatóerejét. hanem jelentőségükben megerősítjük és az összes tudatos eszközzel kiszélesítjük őket (ún. Psychologische Abhandlungen. hogy az “analízist”. Ha ezeket a kollektív eszméket a személyes területre akarjuk redukálni. ezt saját gyakorlatomban kellett elég kellemetlenül tapasztalnom.47 Ugyanezt a folyamatot figyelhetjük meg bizonyos szkizofréniaformák kezdeti stádiumában. Jung. Amint az analízis a szimbolikus fantáziaanyagot összetevőire bontja szét. és hogy bizonyos lelki tartalmak szinte semmit sem jelentenek. vagyis amikor az álomképek a kollektív tudattalanból kerülnek a felszínre. és nem engedi el többé. ha szintetikus kezelésnek vetjük alá. aki éppen a személyes tudattalan analízisének és a kollektív tudattalan felbukkanó tartalmának kritikus határán állt. de értelemmel telítődnek. Fentebb ez eljárás igazáról és határairól bővebben szóltam. 100. végül saját balsikereimen okulva tanultam meg azt. Előbb alaposan meg kellett győződnöm arról. egy nagy rák. Jacobi: Die Psychologie von C. mint a reális és imaginárius számok funkciója. az elöljáróban ismertetett elméletek egy kizárólag kauzális-reduktív eljáráson alapszanak. hogy a “transzcendentális” funkció fogalma a magasabb matematikában is előfordul. köt. E folyamat klasszikus leírását találjuk például Gerard de Nerval Auréllá-jában. Éppen amikor nekiindul. Az ellentétek egyesülésének természetes folyamatát választottam módszerem mintájává és alapjává. mely önéletrajzi adatokon alapszik. megragadja a lábát. és a fentebbi ábrázolt irányba kell továbbfejlesztenem. Az álomsorozatok ábrázolását találja az olvasó a Psychologie und Alchemie-ben.

50 Az álom teljes megfejtése tehát így hangzik: azért nem akar elszakadni barátnőjétől.engem nyilván le akar húzni a víz alá. . A barátnő igen sok vonatkozásban hasonlít a betegre. aminek minden eddiginél hevesebb jelenet az eredménye. A láb közismert fallikus szimbólum. A félelem az elnyomott vágynak felel meg. A veszekedés jobb híján már hosszú idő óta élvezetpótlék mindkettő számára. Aigremont: Fuss. és már maga is régen belátta. hogy biztonságban a túloldalra jussak. Évek óta tartó rajongó. Ezzel a barátnővel igen különös a helyzet. Gázló: Lehetőség arra. rajongó ölelésével. Mivel kölcsönös kapcsolatuk túlzottan bensőséges. 1914.und Schuhsymbolik. 50 . hogy az egyik úgy találja. vagyis a megfelelő infantilis vágy: szeretném. ők azonban erről nem akarnak tudomást venni. 1949.másutt túl széles a patak. . Probleme der Mystik und ihrer Symbolik (A misztika és szimbolikájának problémái). Rák: A rák egészen elbújt a vízben. és anyja halála után érzéseit barátnőjére vitte át. már megint nagy jelenetem volt a barátnőmmel. 49 A kétféle magyarázat hasonló felfogását találhatjuk Herbert Silberer igen jó könyvében. A kezelés a lehetőség arra. hogy csak lassan jutok előbbre. és csak hamis ambíció hitette el vele. hogy a folyó túlsó partjára kellene jutnom (vagyis a barátnőmhöz való viszonyomat fel kell adnom. ha barátnőm nem engedne ki öleléséből. jobban ki kellene beszélniök magukat. Ezek a vágyak a tudatos személyiség tendenciáival morális és esztétikai szempontból összeegyeztethetetlenek lévén. . mindketten idegesek. és szintén igen ideges. szexuálfantáziái is ennek megfelelőek. amelyről nem szívesen mondanának le.” A vágy erős homoszexuális háttere miatt inkompatibilis. bár minden jelenet “halálosan” kimerítette. még nem értik eléggé egymást. . ha anyám újra magához vonna. “férfias lába” van. . A jelenet rendesen azzal kezdődik. és ezáltal az élet egyéb lehetőségeit túl határozottan kizárja.ezen az akadályon kell túljutnom. . fantasztikus volt. hogy ebből még ideált csinálhat. . Analitikus (kauzális-reduktív) értelmezés 49 A magyarázatot egy mondatban foglalhatjuk össze: “Belátom. félek ettől a betegségtől. mire mindkettő lelkesen beszélni kezd. Ebből persze egykettőre félreértés támad. és az ideális barátság ellenére sokszor vad veszekedés folyik közöttük.a túlsó oldalra kellene jutnom.1. mivel elfojtott homoszexuális vágyai vannak vele kapcsolatban. mégis. Mindketten igen erősen érdeklődnek a művészet iránt. hogy ez a barátság túlérett. A betegnek már az anyjához való viszonya is túláradó. barátnőjével szemben ő játssza a férfit. amelynek ingerültségük az alapja. rettentően megijedtem: . és ezért többé-kevésbé tudattalanokká lesznek. elnyomja őket. azaz ollói közül). 2. A rák a lábát ragadja meg. amelyet a tények már régen bebizonyítottak.biztosan arra vonatkozik.vajon mi nem enged a túlsó partra? Persze.e lehetséges út. 3.a rák szörnyű. Különösen betegem nem tudott lemondani hosszú időn keresztül a meg nem értettség édes fájdalmáról.szörnyen átfogott. Patak: Nehezen áthágható határ. Kettőjük közül a páciens az erősebb egyéniség. . nem vettem észre.a rák olyan állat. a homoszexualitást súroló barátságról van szó. mivel a betegnek nagy. A tudattalan ezzel el akarja távolítani őket egymástól. aki karcinómában halt meg). sokkal jobban szeretném. hogy az akadályon túljussak. amely hátrafelé megy . gyógyíthatatlan betegség (visszaemlékezik X-nére.

Az analízisnek ezen a fokán azonban már nem haragudott meg ezért a magyarázatért. Függelék. Ha az analitikus vagy kauzális-reduktív magyarázat már nem mond újat. a “rák” betegséggel való kapcsolata. ezek csak az alany különböző tudattalan tendenciáinak és feltételeinek kifejezései. pl. . “fel kell emelnie”. haszon és értelem nélküli idealista erőfeszítéseket kell tennie. és amely a további haladásnak ellenszegül. Polip. a gázló és a rák. A kauzális-reduktív eljárásnak ebben az esetben bizonyos hátrányai vannak: 1. ha nem is volt neki kellemes. egyszerűen azért. amelyben az álom kifejezései reális tárgyakkal azonosíthatók. Az álmodó az egész álom: ő a patak. míg a beteg jobb belátásra nem tért. A beteg azt képzeli. 1917. tanítania. hatnia kell rá. Más helyütt ezt az eljárást “hermeneutikus” módszernek neveztem. Azonban épp ebben a pillanatban rendkívüli és váratlan veszély fenyeget: valami “állati” (embertelen vagy emberen túli). s az álmodót azzal fenyegeti. A különös szimbólumválasztás ténye is homályban marad.Ez a magyarázat természetesen a beteg magasfeszültségű barátságideáljának súlyos aláértékelése. ezért érdektelen és hatástalan. Ezzel az értelmezéssel szemben áll az. mivel az álomtartalmat reminiszcenciakomplexusokra fejti fel. javítania kell. ha számot tudok vetni élményemmel. amely titokban keletkezik valahol. az álom minden személyét az álmodóra vonatkoztatja. A belátás “mérgét” nagy vigyázattal és a legkisebb adagokban kellett beléje csepegtetni. kiad. kiad. úgy. Amíg ezt hiszi. Természetesen a barátnő is ilyen erőfeszítéseket tesz. hableányét. pl. A kauzálisreduktív eljárás megfeledkezik arról. amely hátrafelé és a mélybe megy.) Ebben az esetben tehát minden álomtartalmat mint a szubjektív tartalmak szimbólumát kell felfognunk. 2. (Az élményben nemcsak a tárgyat élem át. a barátnő-anya éppen rák formájában? Szebb és plasztikusabb formát is választhatna. tárgyi síkon mozgó értelmezésnek nevezek. E nem kívánt hajlam kínos voltát belátásával már régen legyőzte. hogy az álom szubjektív jelenség. az álmodóra magára is utal. csak mindig ugyanazt különböző változatokban. Miért jelenik meg pl. Ez az eljárás az alanyi síkon mozgó értelmezés. A szintetikus (konstruktív) értelmezés A páciens számára nem tudatosult. hogy ezt a hajlamot magától is beismerje. amelyen nehéz átlépni. hanem elsősorban önmagamat. Ha egy ilyen motívum kerül világosan az előtérbe. hogy a legyőzendő akadály őbenne magában rejlik: olyan határ.” Ez a magyarázat a betegnek semmi újat nem mond. Lásd Collected Papers on Analytical Psychology. Der Inhalt der Psychose. amikor interpretációnk módszerét meg kell változtatnunk. már semmiféle ellenállásra nem találok benne. bekövetkezett az a pillanat. Ha tehát a kezelés jelenlegi állapotában ezt a magyarázatot mondom el neki. 3. hogy tehát a rák nem vonatkozhatik kizárólag a barátnőre vagy az anyára. Bizonyos tények már régebben meggyőzték e homoszexuális tendencia meglétéről. amelyek külső helyzetekre vonatkoznak. 51 Vö. Ezért a következő terminológiát vezettem be: minden olyan magyarázatot. Ez a veszély olyan. Mindenekelőtt nem veszi eléggé figyelembe a beteg asszociációit. mivel az alapul szolgáló reminiszcenciakomplexusokat a külső körülményektől elvonatkoztatva az alany tendenciái vagy részeiként fogja fel és újra hozzákapcsolja őket. hogy egész egyéniségét magával vonja. De azt felelte volna: “Minek is még analizálni ezt az álmot? Csak ugyanazt mondja. kígyó vagy hal ugyanazt a szolgálatot tenné. hogy a mélybe ne húzzák. 2. mint egy gyilkos betegség. és gyógyíthatatlan (mindennél erősebb). elkövetkezett az ideje annak. A szintetikus vagy konstruktív értelmezési módszer51 alanyi síkú értelmezésből áll. hanem az alanyra. Pedig lehetséges e határon túlkerülni. hogy erősen kell ügyelnünk a felmerülő archetipikus motívumokra. pl. amit már úgyis régen tudok. hogy barátnője akadályozza és húzza le őt. A kezelés elején hasonló magyarázat lehetetlen lett volna. 2. A tárgyi síkon mozgó értelmezés analitikus. amelyik minden álomrészletet. de csak akkor. Az alanyi síkú értelmezés szintetikus. mivel a beteg rendkívüli szemérmessége ilyesmit semmi körülmények között el nem fogadott volna. sárkány.

hiszen halott. Midőn X-né meghalt. hogy a másik a tárgy. Ettől az értelmetlenségtől csak az alanyi szintű felfogás szabadit meg. Elsősorban tudjuk. vagyis az egyik helyzetből vagy beállítottságból a másikba való átjutásban. Az a tény. A helyzet csak akkor változik meg.hiszen az ő esete azonos a betegével. tehát még szelídítetlen. 1924. Ez a libidónak egy neveletlen. Anyján már nem változik semmi. mivel az álmok lényegükben a tudattalanból eredtek. hogy annak a másik. amelyet azonban mindig elnyomott. ha ő maga megváltozik. Das Buch der Wandlungen. Ennek klasszikus példája J. hogy őbenne magában van valami. Ezzel egy újabb. aki halálakor ugyannyi idős volt. Itt tehát X-nével való utalásszerű azonosulásról lehet szó. Ging orákulumaiban “a nagy vízen való átkelés”. és mindegyik megpróbál a másik feje fölé kerülni. hogy az olyasvalami. egy tehetséges művésszel. amely “emberi. Ging. amely minden elmúlt fejlődéstörténeti korszak funkciólehetőségeinek székhelye. érzése szerint sokkal veszélyesebb hajlamnak áldozatául ne essék. Ezért áll meg egy infantilis homoszexuális fokon. . Hogy vajon anyja és barátnője ezt a tulajdonságot valóban birtokolják-e. Ezt 52 Richard Wilhelm: J. hogy miért nem tud elszabadulni barátnőjétől: muszáj hozzá ragaszkodnia. amiért a páciens őt (önmagának sem vallva be) irigyelte. az. ami a barátnőn tűnik fel (mivel ő maga vonatkoztatta a rákot a barátnőre). főleg egy különös emberrel. ami megakadályozza a határ átlépésében. hogy benne is megvan a könnyűvérű természet. mint dühös kakasok ugranak egymásnak. a jövendő egészséges személyiség csírája. mert attól félt. az ok. E kívánság tehát az erős infantilis mohóság jegyét viseli magán. Az álom ugyanis azt mutatja meg a betegnek.52 Most aztán minden annak a megértésétől függ. A betegünk a következőket meséli róla. nem realizált hasonlóság alapján lehetséges. ez a beteg szempontjából lényegtelen. hogy ez a bizonyos tulajdonság már az anyján jelentkezett. amely nem retten vissza az élethez szükséges merészségtől. és aki rá különösen igéző és megbabonázó (fascináló) benyomást tett. amiért meg nem felelő. Erre tökéletesen megfelelő szimbólum az állat. hogy ez a homályosan sejtett tendencia erkölcstelen életre csábítja. amelyek világosan azt mutatták. X-né korán özvegyen maradt. amely azonban védelmére szolgál. De miért éppen rák ez az állat? A beteg ehhez X-né halálos rákbetegségét asszociálja. így hangzik. Mennyiben hasonlít betegünk X-néhez? A beteget korábbi fantáziák és álmok egész sorára emlékeztethettem. Mi a titok a betegek anyjához és barátnőjéhez való viszonyában? Közös az erős. “az indulás helyén vagyok”. akit betegünk személyesen is ismert. hogy “indulófélben vagyok”. A helyváltoztatásnak beállítottság-változásként való értelmezését támogatják bizonyos primitív nyelvek kifejezései. infantilis jelenségre mutat. Az álomnyelv megértéséhez sok párhuzamra van szükségünk a primitív emberek pszichológiájából és a történelmi szimbolikából. Miért? Mert mindkettő azt hiszi. Minél magasabbra jut az egyik. ami már az anyján is jelentkezett. Ennek kell utánanéznünk. amely közismerten vak. amelynek szenvedélyessége. nagyon is emberi” kárörömöt takart. Azonosulás csak tudattalan. amely még az ösztön kényszerű jellegét viseli magán. amelyekben pl. rajongó szeretetvágy. ösztönös mohóságról van szó. differenciálatlan és nem emberiesített darabja. teljesen hatalmába kerítette őt. Ezzel újabb okát látjuk annak. annál magasabbra kell felküzdenie magát a másiknak. A beteg azonban más következtetésre jutott annak idején X-né sorsából. hogy mit jelent a rák. És barátnőjét sem kényszeríthetjük megváltozásra: ha viszont meg akar változni. infantilis kapcsolatokhoz ragaszkodunk. mint most a beteg. úgy érzi. Így. ez az ő dolga. (A tapasztalat szerint ez egyike a leghatékonyabb indítóokoknak. amely azonban ebben az esetben férfiakra irányul. a páciens komor erkölcsbírói képet öltött. igen életvidám asszony volt. Hirtelen súlyos betegségét és korai halálát a sors büntetéseként fogta fel az asszony könnyelmű életéért. Volt egy sor kalandja különböző férfiakkal.) De ebben a “veszélyes” tendenciában rejlik egészsége. és olyasvalami. igen fontos adalékot kaptunk az “állati” elem felismeréséhez: újfent ugyanarról a szelídítetlen.

hanem a tudattalanból fölmerülő és magát a tudatra ráerőszakoló jelenség. hogy legyen. tudattalanok lévén. mint barátnőjéé. A fascináltság ugyanis kényszeres jelenség. amelyek a barátnőjéhez fűzték. hogy X-nének nem kis művészi tehetsége volt. jobban mondva a tudattalanságot.büntetendő. a felfedezés szempontjából értékes princípiumnak bizonyul.) Barátnőjéhez való kapcsolata azonban betegséget jelent: hiszen ettől lett ideges. még a tárgyi szintű analízis körébe tartozott. Így teljesedik be tudattalanul X-nével és szeretőjével való azonosulása. Ez újabb nyomra vezet: a páciens ugyanazt a szerepet játssza barátnőjével szemben. 53 Nem feledkezem meg arról a tényről sem. Ez a részlet. amit a beteg elbeszélt: mily nagy és különösen megbűvölő hatással volt rá a művész. ő irányítja barátnőjét. Akadályt pontosan ezek a tudattalan kapcsolatai képeztek. ez tartotta távol az élettől és továbbfejlődéstől. a víz alatt. állandóan X-né példájával ijesztgette magát. aki lágyságában és szeretetreméltóságában hasonlít barátnőjéhez a páciens szerint. a rejtettséget. Ezzel azonban nem jutottunk még az azonosítás történetének végére. Megvan az ehhez szükséges erejük. hogy a rák a patakban lapult. amely csak férje halála után fejlődött ki benne. Ezzel már sokkal többet tudtunk meg a rákról: ez a megszelídítetlen libidódarab belső lélektanát képviseli. (A rák hátrafelé megy. E megállapítás igazságát könnyű volt a már ismert anyagból bizonyítani. s hogy korábban nem látta. Az ilyen fascináló hatás sohasem kizárólagosan egyik személyről irányul a másikra. A tudattalan identifikációk mindig ebbe torkollnak. akkor sosem ment volna bele. a tudattalanban rejlő dinamikus erő. Ezek a beteget állandóan vissza akarják vezetni barátnőjével való kapcsolatához. Nem látta eddig az éppen most megvilágított “tudattalan kapcsolatokat. azaz megszállják. ez kapcsolatjelenség. Ennek a hajlamnak azonban tudattalannak kell maradnia. hanem tudattalan tendenciái játsszák ezt. A rák tehát a tudattalan tartalmak szimbóluma. hogy e képesség az azonosítás egyik lényeges motívuma volt. hogy a művésszel való azonosítás mélyebb alapja a beteg bizonyos alkotóképességén nyugszik. A beteg valóban a fék szerepét játssza barátnőjével szemben: ő az aktívabb. De nem szabad elfelejtenünk. Így éli ki mégis könnyelmű hajlamát. Fel kell tételeznünk. míg a páciens szemmel láthatóan férfias típus. és a szimbólumválasztás jelentőségét sem magyaráztuk meg kielégítően. A patak az az akadály. X-néről mint igen nőies asszonyról beszélt. elrejtette őket a víz. amely tehát ily módon igen fontos heurisztikus. Egy férfival azonosította tehát magát. hiszen még nem aknáztunk ki minden asszociációt. hiszen a rák is a tudattalan. s a megigézettnek megfelelő diszpozíciót kell magában hordoznia. de nem tudatosan. tehát mindenfajta belátás és javító szándék számára hozzáférhetetlenek. és ez terhelte meg egy ki nem elégítő barátság kínjával. Természetesen számára nem volt világos ez az összefüggés. amelyhez két személy szükséges. amit csak ő maga kíván. amely megakadályozza. és amely a művésszel való barátságához vezetett. Gyakorlatilag megelégedhetnénk az eddig elért eredménnyel. Most a betegnek abból a megjegyzéséből indulunk ki. amelyben a “férfias”-ra való utalással találkoztunk (láb). amelyet nem a tudat motivál. A beteg utólag elmondta. . a hangadó. de teljesítenünk kell az elmélet követelményeit. nem akarati folyamat. A víz tehát a tudattalant jelenti. hogy a túlpartra kerüljön. ha visszaemlékezünk arra. különben nincs igézet. Hangja is erősebb és mélyebb. szigorúan véve. Úgy látszik. mint amit a művész játszott volt X-nével szemben. és olyasmire is rákényszeríti. mint saját komplexusai tudattalan ábrázolóját. Barátnője határozottan nőies külső megjelenésében is. hogy ez ismeret birtokába csak alanyi síkon jutottunk. hogy a betegnek a művészéhez hasonló (tudattalan) diszpozíciója kell.53 Emlékezzünk az álom analízisére.

akinek valamiféle jelentősége lenne a számára. Hiszen nem ilyen. . mivel a betegben szunnyadó tudattalan művészi tevékenység momentumát már X-né alakja fedi. Igazán nem tudom. érzékeny és nőies lény. ő tehát tudattalan fantáziáiban velem szemben X-né helyét foglalja el. mivel a beteg e szempontból valóban áltatja magát. Nagyon és őszintén meglepődött. aki orvosa lévén. hogy egészen rendkívülien finom. amivé a páciens lenni szeretne. De a rafináltabb dolgok sosem jelentkeznek a felszínen. és a beteg szubjektív komplexusainak szimbolikus megjelenítéseként kell tekintenünk őket.7. rajtam kívül. Vö. old. akkor . de mégsem akar.” Tehát ez a részlet nálam volt indulatátvitel formájában. milyennek lát. és a projekciót még csak magával sem vihette. mint egy gonosz varázsló.hiszen ezt ő is éppolyan jól tudja. Pedig valahol ennek is lennie kell. in: Psychologische Abhandlungen. Bizonyos. hogy a művész a betegben lakozó férfielem képe. Látszólag nyoma sincs. Ha megpróbáljuk X-né alakját alanyi szinten magyarázni. ezért hiányzott az ő lelki kelléktárából. hol viszont másképp. Ezzel újra a tárgyi síkra jutottunk. 117. míg a férfiak nőies lélekrészét animának. Inkább képzeletbeli alak volt a számára. ez a beteget hidegen hagyná . az ilyen kivetítés mindig aktuális. Azt gyaníthatjuk. szörnyű.amint tapasztalatból tudjuk . “de hisz én nem is vagyok a művész. akire ezt a részletet kivetítette. Ezzel egy újabb igen fontos pontot ismerünk fel: engem kontaminált. azaz egy bizonyos aspektusának megszemélyesítéseként kell felfognunk. IV. hogy jut ilyesmi az eszembe. hogyha nincs itt nálam? Akkor sem változom?” Mire ő: “Amikor itt vagyok. én nem is vagyok gonosz. hogy rám vetítette ki ezt a tulajdonságot. Ezt a korábban felfedett anyag (szexuálfantáziák) alapján könnyen bebizonyíthattam. 54 A nőben rejlő férfi lélekrészt animusnak neveztem. old. kellemes embernek látom. Hol eszményített alakban jelenik meg. vagy egy démon. különben érezhetően benne lenne még. vagyis kell valahol lenni valakinek. Azt hiszi. Ezért óvatosan azt kérdeztem: “Ugyan. De a borzongató megbűvölő elemet nem tudjuk elhelyezni férfias vonásaiban. Ha ebben a sajátos esetben a tárgyi síkra korlátoznók magunkat. Die Beziehungen zwischen dem Ich uud dem Unbewussten. Tovább kérdeztem: “Igen? Milyennek?” Ő: “Néha veszedelmes.54 Ez bizonyos mértékig igaz. de ha egyedül maradok. mindig a kezelésen kívül kerülnek napvilágra. és a legkevésbé sem férfias. bizony nagy szükségünk lenne jó tanácsra. és tovább. sem varázsló stb.” Itt elhallgatott. 296. A beteg nem ismer olyan férfit. hogy a még csak tárgyi síkon megérett kapcsolatokat alanyi szinten is értelmezzük. X-né tehát a beteg jellemének egyoldalú. amelyet tudatosan nem realizál. A titokzatos művészt nem lehet alanyi síkra emelni. hiszen ezt az érzést ő maga produkálta. akkor valamelyest az álmodó lélekrésznek. vagy hosszabb ideig nem találkozunk.azt csak kivetíthette. másképpen nem találjuk meg a kivetítés alanyát. E célból el kell vonatkoztatnunk a tárgytól. azonosított a művésszel.”. amely megakadályozza a túlpartra jutásban. akinek különben ehhez az emberhez azon az egyszerű fascináló benyomáson túl személyes kapcsolata nem volt. hogy én semmi ilyesmit nem vettem észre. természetesen sokat jelentek neki. De kire? Még a művészhez tapadna? Hiszen az már régen eltűnt a beteg látóhatáráról. Hiába nyilatkoztatnám ki. Nem. különös módon megváltozik a képe. a rák. és tovább. jövőbe kivetített képét ábrázolja. Ha nem tudunk fellelni ilyen részletet az álmodóban magában. valamint Emma Jung: Ein Beitrag zum Problem des Animus. De akkor én magam vagyok az akadály. mivel ez ma is benne gyökerezik a beteg tudattalanában. és ezért ez a tudattalanban marad. Joggal lehetne azt mondani. Ezek szerint X-né annak a képmása. fejezet A KOLLEKTÍV TUDATTALAN ARCHETÍPUSAI Most az a feladatunk. amikor férfias vonásaira először felhívtam a figyelmét.

Ezek a jelzők tehát nem alkalmazhatók egy emberi személyiségre. vagyis képpé nyilvánítja. s egy feloldhatatlan konfliktus az élet megrekedését jelenti. Egy másik lehetőség: a beteg újra régi védekezési módjához fordul. fantasztikus elvakultság. igaz. leértékelés? Tekintete mint egy ragadozóé.” És igaza is van. hogy a jó is. ismeretlen. amelyen barátnőmmel való kapcsolatomban nem tudok túljutni. csak ha az orvos önmagát alanyi szintre emeli. ami újabb elfojtás a tudat felszínén való megtartás helyett. kritikus szemmel meg nem bírált ítéletek formájában mégis embertársainkra szoktuk kivetíteni. Megint csak az lesz a vége. vagyis akkor az ismeretlen állandóan a levegőben lesz. gyűlöletes. hogy démonná tegyék. rám helyeződik át. Egy csapásra kínos félreértés lehetőségét látom magam előtt. hiszen azt éppoly kevéssé fogadhatja el. milyen rémes érzés. Éppoly kevéssé tűrheti el. hogy tudott volna róla.” Ez a kijelentés új fénybe állítja a történteket: most én foglaltam el a barátnő helyét. s a “gonosz varázslók” . Szörnyű érzés.mire az így felel: “Micsoda. embertelen. vad. amelyet rám vetít ki. Mi ez? Csalódott szerelem? Sértés. Az ilyen attribútum mindig arra mutat. A beteg arckifejezése újra megnyugszik. A szeme különösen csillog. a legkellemetlenebb félreértések fenyegetnek. “a beteg tudattalanában lévő egyik képpé” . Ezen a ponton már sok kezelés megakadt. és keresztülnéz a sötét folton. és megvetem őt. Valahányszor ilyen elfogadhatatlan elem merül fel. hogy a személy fölötti vagy kollektív tudattalan tartalmát vetítettük ki. mint az orvos. és szinte megkönnyebbülten mondja: “Különös. Így keletkeznek a feloldhatatlan konfliktusok. ebben a pillanatban úgy érzem. E miatt az érzés miatt e pillanatokban gyűlölöm a barátnőmet. pontosan meg kell állapítanunk. mint hogy én vagyok az. eddig sohasem tapasztalt ellenállás bukkan fel. méghozzá borzalmas. amelyekről azonnal nyilvánvaló: nem egyéni emberi. ez ostobaság. Ezzel semmit sem nyertünk. soha . A barátnőn már túlkerült. a démon. kapcsolataink mindenkori kárára. ha így beszél. Mire tapintottam rá? Milyen új húr pendült meg? Mindez csak múló pillanat. hogy mindaz. Oktalanság. Nem is tudom leírni. én legyek férfivá. aki a kétségbeesés állati erejével próbál védekezni gonosz varázslatom ellen? Mindez képtelenség. hogy maga az. bár rendesen intuitív. személyes tulajdonság-e az. sőt ellenkezőleg: most az ismeretlen már a tudattalanból fenyeget. mivel akkor úgy kell kezelnie engem is.ezt el nem fogadhatom. vagy sem? “Varázsló” és “démon” alapjában véve olyan tulajdonságokat jelentenek. és előttem félelemtől kínzott áldozatom ül. és én valóban lelki fejlődése akadályozójává lennék.feleli az orvos -. hogy bennem látja a démont. A tudattalan öleléséből nem szabadulhatunk másképp. A “varázsló” és a “démon” mitológiai alakok. gonosz kifejezés jelenik meg az arcán. mintha éppen azt a pontot érintette volna lelkemben. de a titokzatos ismeretlen elleni heves vita közepette. hogy ő maga lenne. Hiszen a “démonok” nem személyes emlékképek. “No igen” . és a legkülönbözőbb félreértéseket okozza. ami lényegesen kellemetlenebb. hanem mitologikus tulajdonságok. Inkább elhiszem azt. hogy mi az az ismeretlen x. Tehát az átvitel új fázisba lépett. Minek a képévé? Ez a legnagyobb nehézség. A páciens létének új fázisába lépett. Szóval mégis démon volna? Vagy én vagyok a ragadozó. anélkül. bár minden erőmmel küzdök az érzés ellen. A projekció továbbra is élne benne. csak egyelőre nem látjuk világosan. az elfojtás jege megtört. Egy bizonyos: ha a beteg megragad az átvitelnek ebben a formájában. mint ahogy barátnőjét kezelte.mint én. ami pedig az egész módszernek természetes követelménye. valóban démoni. fascináló gonosz varázslóvá vagy éppen démonná? Nem. amelyek a beteget megrohanó ismeretlen. ha ilyesmit akarunk átvinni a személyére. “embertelen” érzésnek felelnek meg. amelyen a beteg sohasem tudta túltenni magát. ami fájdalmas és rossz volt barátnőjével való kapcsolatában. Most már tudom.

amit azelőtt az istenképek kultuszában élt ki. és legmagasabb idealizmusát. Így lehetséges. szentekben és latrokban. A megfelelő lelki funkciónak azonban korántsem volt vége. értelmének javát arra kell fordítania. hanem mint magától értetődő valóságot. amely minden irracionálisat megfosztott értékétől. Mint már föntebb megjegyeztem. akkor ennek mindenütt meg kellene mutatkoznia. a gyökerét nem bírjuk kiirtani. hogy archaikus kollektív tartalmával hatalmas befolyást kezd gyakorolni a tudatra. azaz hasonló tapasztalatok összehalmozódása révén kibontakozó általános alakjaik bizonyos általános fizikai alapvonalaknak felel meg. annyira. aki a neki irracionálisnak tűnő életlehetőség (X-né) elől elmenekül. és ennek révén olyan libidótöbblettel mérgezte meg magát az ember. amelynek. Akkor az egyén és a nép egyaránt kényszerül az irracionalitás átélésére. azaz tudattalan tartalmakként. Nincs más lehetőség. de éppúgy felfoghatók az eseményeket előidéző tényezőként is. sosem fogta fel lelki projekciókként. Ezért feltétlenül szükséges meghúzni a lehető legélesebb határvonalat a személyes és a személytelen területe között. hanem pszichikai realitásként kell felfognunk. Eredménye páratlan tömeggyilkosság. Ha a funkció egyszer a tudattalanba került. Ennek a libidónak a visszaáramlása rendkívülien megerősíti ugyanis a tudattalant. Értelmetlen lenne ezeket a tudattalan lehetőségeket személyes számlánkra írni. világában élünk. csupán azért. varázslók stb. mivel ez hatásos. Fölösleges megjegyezni. természetesen tudattalanul démonok. hiszen az isteneket. mert mindig előforduló pszichológiai funkciónak kell elismernünk. a tudattalan destruktív erőinek lázadását éljük át. az archetípusokat megtörtént események effektusa. Ha ez valóban személyes karakterének egy darabja volna. azért nem fog csörgőkígyónak nevezni egy gyíkot vagy egy siklót. hogy ugyanazt beteges formában barátnőjéhez való kapcsolatában magasztos önfeláldozásban élje át. . Éppígy részünk van istenekben és ördögökben. onnan feltartóztathatatlanul és pusztítóan hat. hacsak nem árad belőle tényleg valami démoni hatáshoz hasonló. a képsorozatok átlagos szabályszerűségei. Ez azonban mitológia. ezek az istenek. az ún. hogy archetipikus képeket közvetlenül vihetünk át szemléleti fogalmak formájában a 55 56 Ezt 1916-ban írtam. A naiv ember számára ezek a dolgok sosem váltak el az egyéni tudattól. ez most a tudattalanba süllyedt. Ezzel természetesen nem akarjuk letagadni a kollektív tudattalan tartalmának esetleg igen hatékony létezését. ezek csak projekciók. A kollektív tudattalan egy olyan világ képe. A valláshoz hasonlóan erős funkciónak az elfojtása az egyéni pszichológiára is súlyos hatású. archetípusaik. mert láthatatlan. mint egy gyógyíthatatlan betegség.és lecsapódásaként is felfoghatjuk. Ezek uralkodnak. és tartalmát nem konkrét (ez visszafejlődés lenne!). De a kollektív psziché tartalma különbözik és szemben áll az egyéni psziché tartalmával. hogy istenek a valóságban nincsenek. Helyzetét mértéktelenül megerősítette a modern élet racionalizmusa. hogy mindez ma is igaz. Napjainkban is a kollektív psziché. A felvilágosodás kora közismerten a francia forradalom rémtetteivel végződött. bár ezekről valaha mindenki hallott vagy olvasott. amely ősidők óta alakult ki tapasztalatok lecsapódásából és ezeknek a priori voltából. tehát valóságos. amelyeket a lélek újra meg újra átél. E képben bizonyos vonások. és ezzel az irracionális funkciót a tudattalanba süllyesztette. Csak a felvilágosodás korában látta be az emberiség.55 A tudattalan éppen ezt kereste. azaz kollektív psziché. akkor ez az ember valóban démon volna. Ezzel végük is volt. Ezt kicsiben betegünkön szemlélhetjük. Éppígy nem nevezzük embertársunkat démonnak. mint hogy az irracionálist szükséges. Amennyiben tudattalanunk révén részesei vagyunk a történeti kollektív pszichének. hogy az irracionalitás őrültségeit a legtökéletesebben alkossa meg. és nem individuálpsziché. amelyek a legerősebb indulatokkal töltötték meg a megelőző korokat. Ha hallott is valaki a csörgőkígyóról. mivel ezek olyan fogalmak.sem. azaz domináns törvények és princípiumok képei.56 Amennyiben ezek a képek a pszichikai események relatíve hű ábrázolásai. mert surranó zaja megijeszti. démonokat stb. archetípusok vagy dominánsok az idők folyamán pontosan körvonalazódtak.

esetleg veszélyes aspektusú . ezért a kettő között egy “ördögi” (azaz elválasztó) hatás működik.amennyiben negatív. 169. és mivel ezek csak ott rögződhetnek.59 Az archetípusok felismerésével jelentős lépést tettünk. hiszen a bölcs öregember igen pozitív aspektusában is megjelenhetik. ez csak azért történhetik. amiért is a tudattalan szétválasztja és egymástól távol tartja őket. vagy ugyancsak Meyrink Tibeti varázsló-ja. 59 . in: Eranos-Jahrbuch. Vö. de a kivetítővel nem fér össze. könyvben. ami a kép rögződését megkönnyíti. mint a másik. értékelésük és megítélésük nem könnyű. Archeteden des kollektíven Unbewussten. bizalmatlanságnak és előítéleteknek. veszekedés. Azért még nem ördögi. A varázslótípus előfordul a Zarathustrá-ban is. hanem pszichikai kórokozó voltuk miatt pontos megfontolásra méltók. és mágikus ereje van. ahol ennek valamilyen alapja van.gyakran jelenik meg sötét bőrű. a mágikus erő. Ha valaki az ördögöt embertársára vetíti ki. mennél inkább túlsúlyban van azonban a mágikus jelleg. Jó példája ennek Meyrink Gólem-ja. annál jobban sikerülhet ez a szétválasztás. azután az energia. Nem szabad egyszerűen elnyomni őket. Ezért az archetípusok igen fontos. vagyis az ember el nem ismert sötét oldalának veszedelmes aspektusa. a Faust-ban ez maga a hős. Ezek az okozói modern mítoszképződéseknek. amelyekre igen kell ügyelnünk. Az ördög az “árnyék” archetípus egyik variánsa. aminek nem kis jelentősége van. Ezért mondjuk: “istenít valakit”.58 Ez az alak . ellenkezőleg: akár rendkívülien jó ember is lehet. A kivetítőnek sem kell ördögnek lennie. Mivel rendesen projekció formájában jelennek meg. akitől X hányingert kap”. old. amely szintén az egész világon elterjedt képzet. hogy az illető szinte ördög lenne. képet és kifejezést kölcsönözve egy ahhoz hasonló érzésnek.fizikai eseményekre. mégpedig ha tudattalanok. aki mágikus erő hordozója. a Denevérek c. és tovább Az orvos-varázsló képzet. mi 57 58 Lásd Seelneprobleme den Gegenwart. Ezzel azonban egészen új feladat előtt állunk: az a kérdés. mongoloid típusú ember formájában. aki szellemekkel érintkezik. bár el kell ismernie. akkor a mindenkori környezet személyeinek túlzott alá. hiszen ő vetítette ki. Az északkaliforniai achumavék különbséget tesznek a közönséges prérifarkas és az “orvos-prérifarkas” között. Meyrink ezt természetesen nem tőlem tanulta. sőt éppen ő esett csapdába először. A fizikai adottságokkal57 való rokonságuk miatt az archetípusok rendesen kivetítve jelennek meg. Ez a törzs primitív varázslójának vagy sámán-orvosának (Medizinmann) típusa. mint amit betegem énreám vetített ki. rajongás és bolondság előidézőiként. mindenféle félreértés. Embertársaink mágikus vagy démoni hatása ezzel megszűnik. hanem éppolyan tisztességes ember lehet. hogy a két ember (most és a közeljövőben) összeférhetetlen. hanem szabadon alkotta saját tudattalanából. mert azon az emberen tényleg van valami. Az ördög megjelenése ebben az esetben azt jelenti. A kollektív tudattalan tartalmak kivetítésénél szinte szabályszerűen fellépő egyik archetípus a túlnyomóan félelmetes hatású “varázsló démon”. Ez a démonkép az istenfogalom egyik legalacsonyabb és legrégibb foka.vagy túlbecsülése formájában. olyan mélyen gyökerezik sok primitív nép lelkében. hogy föltételezik “doktor”-állatok előfordulását is. egy különleges képességű egyéniség. Sokszor nehéz vagy alig lehetséges az “árnyéktól” elválasztani. Például az éter a lehelet vagy a lélek hagyományos anyaga. aki mágikus erejével elszabadítja a világháborút. amely a Föld minden világnézetében képviselve van. hogy az ördögi benne is éppannyira megvan. azaz fantasztikus híreszteléseknek. vagy “ő az. jelentős tények. mivel kellemetlen érzésünket a kollektív tudattalan meghatározható nagyságára vezethetjük vissza. Ezzel egy percig sem akarjuk azt mondani.

hogy a beteg azonosítja magát X-nével. Egyfelől állna a differenciált és modern én. minden fejlődés lehetetlen. vissza kell térnünk a kiindulópontul szolgáló álomhoz. mivel a kollektív tudattalan tartalmak nemcsak az archaikus. és azt is láttuk fentebb. Ganz a tudattalan Leibniznél való szerepéről (1917) szóló filozófiai disszertációjában idézte Semon engrammateóriáját a kollektív tudattalan magyarázatára.hogy az álom képével éljünk. és nem ereszti. Ez azonban csak ott lehetséges. hanem mindaddig visszafejlődéssé változtassák. azaz pontosabban szólva a felismerés alapján posztuláljuk ilyen tartalmak pszichikai egzisztenciáját. míg a kollektív tudattalan és az individuálpsziché megkülönböztethetetlenül összeforr. Hogy ez a jellemzés mennyire találó. Ha az álmodó mégis elszánja magát arra. hogy itt nemcsak felismerési tartalmakról van szó. Meg kell találni a lehetőséget a két rész egyesítésére. Megelégedhetünk-e az archetípusok hatékony jelenlétének megállapításával. hogy a kollektív tudattalannal tudatosan szembeállítjuk. . Így megkapnánk a mai való állapot képét: a civilizációs kéreggel fedett sötét bőrű bestiát világosan látnánk. és annak leglényegesebb része. amelyet időben elvégzett operációval meg lehet gyógyítani. Mindaddig. másfelől mint veszélyes betegséget jellemzik. messzemenően autonóm pszichikai rendszerekről. Nyomatékosan meg kell állapítanunk. Mint mondottuk. mint a viszonylagosan rövid specifikus emberi lét. másfelől egy négerkultúra-féleség. Az energia azonban újra használható lesz azáltal. hogy a határon átlépjen. hanem olyan alanyon túli (transzszubjektív). a tudattalan varázslóalakjának egyik képe voltam.engrammák. hanem az emberiség állati elődeinek funkcióemlékét is tartalmazzák. ekkor újra számolhatunk vele. Látjuk. Fejtegetésünk révén az álom. rendkívülien alkalmasak arra. hogy én. tehát eleven vallásosság létezik.módon tisztázhatja a helyzetet az én a pszichológiai nem-énnel. A katolicizmus esetében valóban ez a helyzet.60 Az ilyen tartalmak vagy Semon kifejezésével . specifikusan emberi funkcióformák székhelyei. amivel azt fejezi ki. ez a legnagyobb előnye és a legnagyobb veszélye is. amelyek a legősibb emlékekre nyúlnak vissza. azaz személyen túlira. ahol még érvényes. és magára hagyhatjuk-e ezt a továbbiakban? Ezzel tartós disszociált állapotot hoznánk létre: az individuálpsziché és a kollektív psziché közti állandó meghasonlást. A felismerési aktussal tételezzük az archetípus valóságát. nevezetesen a félelem számára tágabb magyarázatot kaptunk. megragadja. hogy az orvost a művésszel azonosította. E félelem a kollektív tudattalan tartalmától való primitív rettegés. amely gazdagon kifejlett szimbolikájával a primitív embert elég kifejezéshez segíti. a határt nem lehet áthágni . Ezt az energetikai körforgást a vallások az istenekkel való kultikus 60 H. ha működésbe lépnek. Nyilvánvaló. hogy neki is van kapcsolata a különös művészhez. alanyi síkon értve. Az ilyen disszociáció azonban rögtön szintézist és a kifejletlen tulajdonságok fejlesztését követeli. hogy a fejlődést nemcsak megállítsák. más szóval e vallás dogmáinak és rítusainak olyan szemléltetést és cselekményt kell tartalmazniok. különben elhatározásunk csak egy irányt követhetne: a primitív részt újra el kellene nyomnunk. sőt legnagyobbrészt valószínűleg teljesen függetlenek tőle. amelyről tárgyi szintű elemzéssel nem deríthetünk ki minden lényegeset. s nem is hatástalaníthatjuk. míg a kollektív tudattalan által aktivált energiatömeg ki nem merül. és az egyéni pszichén kívül mint pszichikai realitás konszolidálódott. hiszen ezeknek a korszaka sokkal tovább tartott. Az álom és a hozzá kapcsolódó anyag a kollektív tudattalant egyfelől mint a víz mélyén rejtve élő alacsonyrendű állatot. Mielőtt az egyesítés lehetőségével foglalkoznánk. hogy a mitológiai kollektív pszichikus tartalom a tudat tárgyától eloldódott. Annyit viszont elértünk. A kollektív tudattalan általam meghatározott fogalma csak bizonyos fokig fedi Semon törzstörténeti mneme-fogalmát. egy primitív állapot. Mindezt az álomban a hátráló rák szimbóluma fedi. azt már látjuk. A rák a tudattalan eleven tartalma. amelyek a tudatkontrollnak csak részben vannak alávetve. a tudattalan megelevenedik. különösen az állatszimbólum utal az emberen kívülire.

1938. ajánlom Wandlungen und Symbole der Libido. Das Zeitalter des Sonnengottes. amellett a kereszténység történeti szempontból ezt már oly alaposan túlhaladta. hogy “hátrafelé megy”. esetleg gázlónál. Ezzel lehetőséget nyerünk arra is. hogy nincs jogunk az álmot célzatos megtévesztési szándékkal gyanúsítani. 1904. Azoknak az olvasóimnak. de sohasem ravaszkodik. 1904. Ez onnan ered. amely éltette (éppen az értékes energiát. 3. Beitrage zur Entwicklungsgeschichte des Denkens. visszájára fordítások stb. hogy máris megkockáztathassa álláspontja teljes megfordítását. Nagyobb adag mitológia egyenesen veszélyes lenne a számára. “homlokzat”-ától függetleníthetik magukat.) által félrevezetve azt gondolták. in: Eranos-Jahrbuch. munkáimat. valamint a tudattalan mitológiai tevékenysége iránt behatóbban érdeklődnek. Az álom értelmének megfelelően tehát a kollektív tudattalant valamiféle veszélyként kellett megjelenítenie. itt a hős. A kollektív tudattalan megrohanta.63 Ki kell emelnem azt a jelentős tényt. Feltűnő. hogy az álom pontosan az. akik az ellentétprobléma és annak megoldása. 1942. A Freud által kidolgozott ún. 1934. hogy mindez mennyire párhuzamos a hősmondával: a hős és a szörny (a tudattalan tartalom) tipikus küzdelme gyakran folyik le víz partján. Ezzel a korábbi normális állapot helyreállt. Ez megkönnyíti az eddigi határokon való átlépést. annyiban negatív.kapcsolat révén konkretisztikus61 módon hozták létre. hogy az álomnak ún. hogyan jelennek meg a figurák. A tudattalant megszemélyesítő rák pl. álommechanizmusok (eltolások. Ezzel megöli a szörnyet. hogy megfosztja az eléggé ki nem töltött valóságtól. ami az új beállítottságba való továbbfejlődéssel jelent egyet. mivel az álom igazi értelme e mögött rejlik. amelyeket Longfellow Hiawathá-jából ismerünk. amely betegünket is foglalkoztatja. Ha azonban a tudattalan alakjait mint a kollektív psziché jelenségeit vagy funkcióit fogjuk fel. kiad. hogy törzsi történetünk aktivált lelki tartalmaival tisztába jöhessünk. Így a mítosz igen szemléletes módon ábrázolja azt a problémát. de még csak lehetségesnek sem. 4. Még nagyon kevéssé éli a reális életet ahhoz. mialatt az életet elengedi maga mellett. különösen az indián mítoszokban. Igaz. mivel még jelentős külső. amely partra vetődik. . amely az olvasónak már amúgy is feltűnhetett: ebben az álomban a kollektív tudattalan veszedelmes és káros tény aspektusában jelenik meg. Ez a mód azonban számunkra annyira ellentétes az intellektussal és annak ismereterkölcsével. Egy álom megítélésénél igen kell ügyelnünk arra. mivel állandóan fantaziálásban tobzódik. és emellett az álmodót a döntő pillanatban megragadja. pl. Ezért el kell fogadni.. a szívét. mialatt az kelet felé úszik vele: belsejének egy értékes részét vágja ki. ez nem kerül ellentétbe a legkevésbé sem intellektuális lelkiismeretünkkel. de egyenesen túltengő. Ez a megoldás racionálisan elfogadható. és Die Archetypen des kollektíven Unbewussten. és azzal fenyegette. A természet gyakran sötét és átláthatatlan. különben könnyen menedékhellyé tette volna a maga számára az élet követelményei elől. kiad. A szörnyeteg belsejében azután a hős a maga módján megküzd a bestiával. hogy a problémának ezt a megoldását nem mondhatjuk példásnak. a transzcendentális funkcióban újjászületve (Frobenius elnevezése szerint ez a Nachtmeerfahrt) újra napvilágra lép. Frobenius62 gazdag bizonyítása szerint a hőst (mint Jónást) a döntő harc folyamán a szörny rendesen elnyeli. mivel az energiájától megfosztott tudattalan elvesztette túlsúlyát. amivé lenni 61 62 63 Das Zeitalter des Sonnengottes. hogy képzelete beteges szimptóma. valamint Psychologische Typen. mint az ember. át nem élt élet vár rá. Ezzel szemben én már régen azt az álláspontot képviseltem. amiért is találóan transzcendentális funkciónak nevezik. amely megelevenítette a tudattalant). 1935. legtöbbször a szörny többi áldozatával együtt. c. hogy a beteg fantáziavilága nemcsak hogy igen fejlett. ami valószínűleg írói tehetségével szorosan összefügg.

és közben “megfeledkeztünk az istenekről”. Jó vagy rossz. Egyelőre nem hagyhatja el a neurotikus állapotot. A mostani szituációban igen kívánatos lenne. Álmodó betegünk nem vallásos. A szerelem a léleknek nem is sejtett hatalmait hívhatja a felszínre.akar. Ez olyan kockázat. A “religio”. mert az álom semmiféle pozitív utalást nem tartalmaz a tudattalan felől közeledő segítségre. mivel az ellentétproblémának az álom által megmutatott megoldása csak irracionális úton. puszta természeti tény. sem kevesebb. hogyha ez a negatív példa bárkiben is azt az érzést ébresztené. És ki tudja. nincs alapunk annak feltételezésére. önmagát megjelenítő tartalom csak. in: Energetik der Seele (1928). amelyekre jobban fel kellett volna készülnünk. Mitől kell azonban óvakodni? A veszély kétségtelenül abban rejlik. talán megkíséreltük volna máshol az átkelést. ehhez Allgemeine Gesichtspunkte zur Psychologie des Traumes . Így váratlanul fölmerül a sorssal szembeni vallásos magatartás kérdése. elég erős lesz-e a komplikáció elviselésére! Mindeddig. amelyek a tudattalannak másik. A patakban leselkedik azonban nem várt módon a rák. . jó adag “Istenbe vetett bizalom” vagy a szerencsés végben való “hit” szükséges. Csak mi látunk benne figyelmeztetést. Ezek közé a helyzetek közé tartozik példának okáért a szerelem. és az álmodó további munkáját. hogy az indulatátvitellel archetipikus figurák aktivitásának elszabadulása fenyeget. ezért hadd ismertessem itt még egy fiatalember két álmát. A kiszámíthatatlan tudattalan nélkül ehhez nem kellene különösebb merészség. elkerülte ezt a lehetőséget. vagy egyéb óvóintézkedést tettünk volna. A tudattalan hatalmak még kérlelhetetlenek. amikor az istenek beavatkoznak. Ezt annál szívesebben teszem. Egy egyszerű kivetítésből szerelem keletkezhet. hogy ezt az álmot csaknem figyelmeztetésként is értelmezhetjük. ami miatt a patak áthághatatlan. hanem “modern” személyiség. nem látszik tehát túl komolynak. amely a tulajdonképpeni veszedelmet jelzi. amelyet legszívesebben elkerülnénk. Az átkelés elsősorban a korábbi helyzetnek az orvosra való átvitelét jelenti. előnyösebb oldalát fogják megvilágítani. Az akadályt az álomban egy átgázolható patak jelzi. illetve annak látszik. amit nem számíthatunk ki előre. A gázlónál lévő archetipikus veszedelem annyira világos. Láttuk azonban. A valaha megtanult hittant már rég elfelejtette. Az álom álláspontja szerint az álmodó csak egyet tehet: óvatosan vissza kell húznia a lábát. A folyóhoz vezető part az ő eddigi helyzete. hogy az ember életében vannak olyan pillanatok. mivel a továbbhaladás végzetes lenne. sorsintéző hatalma teljes fegyverzetében: olyasmi. mélyebb belátását kívánják meg. vagy inkább olyan helyzetek.64 Ha valamit negatív aspektusában ábrázol. Ezzel a helyzettel azonban neurotikus pangásba jutott. hogy az átkelés pillanatában a tudattalan hatalmába ejthetné az álmodót. amelyben megismertük. mint a diabetikusok vércukra vagy a tífuszbetegek láza. amelyek ősidők óta lelkünk legmélyéig nyúlnak. amely most megragadással fenyegeti. Nem szeretném. de ha nem tehetjük. hogy a tudattalan feltétlenül csak negatív szerepet tölthet be. sem több. mielőtt az átkelésnek valóban nekimerészkedhetnék. és semmit sem tud arról. isten vagy ördög fogja megrohanni az álmodót? Még nem tudja. 64 Vö. de már kiszolgáltatottnak érzi magát. hogy a veszélyes rák ezen a ponton leselkedik. amennyire módjában állt. az ismeretlen veszedelmek és hatalmak “gondos számbavétele” itt a kérdés. Kissé túl korán ittunk a medve bőrére. mintha csak egy áthághatatlan akadály elé került volna. Az ilyen antropomorf felfogást azonban el kell vetnem: az álom maga nem akar semmit. Ez a nóvum. ha az átkelés valóban megtörténhetne. ami vakító illúziójával kiragadhatná őt léte természetes folyásából. és jól tudjuk magyarázni a természet jeleit. minden szenvedélyével és veszedelmével. Ha ugyanis előre tudtuk volna. ha értelmesek vagyunk. a tudattalan segítségével lehetséges. hogy a pozitívumot érti rajta és így tovább. Mit jelent ez az elhatalmasodás? A tudattalan betörése könnyen megesik jelentős változások vagy elhatározások pillanatában.

Talán feltételezhetnénk azt is. Úgy tudom. hogy az előző nap hangulatának költői megfogalmazásaként tekintjük. Ez hát az álom célja? Ez nem lehetetlen. Természetesen gondoltam rá tegnap. hogy ama kellemetlen dolog. Föltételezhetnénk. A közepén egy mély. Hanem a templomban lévő kút nagyon mély volt. Az álmodó a következőket jegyzi meg: “Lourdes a misztikus gyógyforrás. sötét kút van. A kamaszkor jellegét viseli magán. hogy éppen a felkeresésemre okot adó legkevésbé sem költői alkalom volt mégis az álom elindítója. Ez igazán nem költői.Először meg kell ismertessem az olvasót az álmodó személyével. Az álom hangulatából valami túl fog nyúlni az alvás időtartamán. az esztétikum nagy szerepet játszik benne. Megjelenésébe és kifejezéseibe egy leheletnyi lányos vonás vegyül. Érzelmi élete gyengéd. nekem ebbe kellene leszállnom. hogy az álomban a kezelés. mély és hideg a kút. Ezzel összevág az a tény. amely egy költői metaforával jellemzi a rá váró kezelés lényegét. titokzatos árnyékokkal teli székesegyházban vagyok. Valószínűleg kellemetlen leszállni ebbe a vízbe. A páciens pusztán azért jött az orvoshoz. Az álmodó egészen kicsiny külsejű. Az álom olyan képet ad neki. a következőt álmodta: “Hatalmas. hogy ez a lourdes-i dóm. amelynek alá akarta vetni magát. a megismerkedés nélkül ugyanis szinte lehetetlen az álmok sajátos érzéstartalmába belehelyezkedni. Jó ízlése és a művészet minden formája iránt való finom érzéke az első pillanatra szembetűntek. Azt gondolhatnánk. a gyógyítás és a kellemetlen eljárás gondolata előfordul. vagyis olyan formában. és önnel fogom kezeltetni magam. amely az álmodó eleven esztétikai és érzelmi igényének a leghatékonyabban megfelel.” Mit árul el ez az álom? Látszólag teljesen világos. hogy a páciens éppen az előző nap prózai hangulata miatt álmodik fokozottabban poétikusan. Korához képest kétségtelenül túl fiatal: nyilvánvalóan a megkésett fejlődés egy esetével állunk szemben. intelligens. Ez a kép ellenállhatatlanul vonzza. mint egy áhítatos istentiszteletnek a titokzatos kegyhely misztikus félhomályában. Jelentős a felfogáskorrektúra momentuma is. érdeklődési köre határozottan intellektuális. Mielőtt meglátogatott volna. Minden megnyilatkozása igen művelt és jól nevelt emberre mutat. Ez azonnal nyilvánvalóvá lesz.” Az álom nyilvánvalóan egy összefüggő hangulat kifejezése. hiába sötét. mint ahogy az egész nap koplaló ember dús vacsoráról álmodik. mármint ha egy álom keletkezésénél ilyen közvetlen okozati összefüggést egyáltalán elfogadhatnánk. Ezzel azonban sosem elégedhetünk meg. A szürke valóság így talán az álom érzelmeinek könnyű aranyfüstjét kapja. A betegnek megközelítőleg sem volt elegendő fogalma arról a kezelésről. Le nem tagadható. enyhén rajongó. . hogy úgy kezd neki a kezelésnek. de nőies előjellel: a vad kamasznak nyoma sincs benne. ha a dómhoz fűződő asszociációit és megjegyzéseit követjük: 65 A kompenzáció fogalmát már Alfred Adler is messzemenően alkalmazta. tapasztalatom szerint a legtöbb álom kompenzatív természetű. Bizonyos álmok olyanok. Ez azonban egyáltalán nem egyezik meg a tényekkel.65 A lelki egyensúly megtartása érdekében mindenkor a másik oldalt hangsúlyozzák. lágy. és ezért csak az általános hangulat ismeretében válnak érthetővé. és megelégedhetnénk azzal. mint a legtisztább költészet. A tapasztalat szerint minden álom sokkal mélyebb és jelentősebb. De nemcsak a hangulatkompenzáció az álomkép egyetlen célja. Lourdes-ban állítólag van egy ilyen kút. hogy gyógyulást keresek. nevezetesen a homoszexualitás miatt kezeltesse magát. húsz évet betöltött ifjú. hogy az álmodó költői hangulatban jött az orvoshoz. Mindenesetre a megelőző nap tényleges hangulatából igazán nem érthetjük meg. éppen amikor alá kell vetnie magát kellemetlen és prózai kötelességének. de mindez a költőiség dicsfényében. hogy engem homoszexualitás panaszával keresett föl. miért kellett volna ily költői módon álmodnia. a másnap reggelbe.

A homoszexualitás felé való elhajlásra igen sok történeti .” Ezekkel az asszociációival a beteg nagyon lényeges gyermekkori élményre utal. természetes kapcsolat alól. hívta életre. hogy anyám mesélt róla először. amely éppen tudattalan volta. infantilis kapcsolat természetesen erősen háttérbe szorítja a személyiség kifejlődését. Betegünk esetében tökéletesen ez a helyzet. Az ilyen tudattalan. ösztönös törekvésnek. az emberiséggel talán egyidős. Alig lehetne meghatározni. Nemcsak “anya”-szentegyházról beszélünk.“A dómról a kölni dóm jut eszembe. hiszen az egyház a szó teljes értelmében és minden vonatkozásában anya. Innen a gyermeki fantázia lelkesedése. homoszexuális hajlam formájában. hogy anyját helyettesítenie kell. vagyis viszonylagos infantilizmusban nyilvánul meg. Az ösztön ezért az első kínálkozó alkalmat ragadja meg. hanem mint megújult és megváltozott személyiséget mintegy újjászületettként “quasi modo genitus” egy új világba plántálják át. Ezt a tudattalan szükségletet még növeli az a tény. a vezetés továbbra is az anyja kezében maradt. amellyel a kölni dóm szimbólumát megragadta. vagy az amerikai diákegyesületek még sokkal messzebb menő hasonló eljárásában. és ott családjától rendszeresen elidegenítik. Szinte már ösztönös mechanizmussá váltak. ez-e a kölni dóm? Mindig azt kívántam. Az ifjút kamasz korában a férfiak házába vagy valamilyen más beavatási helyre vezetik. mely a templom képzetét megragadta.állapotban való megragadás. hogy ezek az analógiák nem a tudaton keresztül. Az egyház egy magasabb szellemi síkon helyettesíti a szülőkhöz fűződő pusztán természeti. pl. mint egy tudattalan – szinte azt mondhatnók: pszichikailag embrionális . és ily módon nemcsak egészen új viszonylatokba. Talán nem történt volna ez így. hanem egészen más úton hatnak. tudatos kapcsolatot érteni. A gyermeki fantázia intenzitása. hogy mennyiben különbözik ez az állapot az állati lélektől. semmi sem károsabb a fejlődésre. amely a tudatban talán csak a jellem megkésett fejlődésében. Viszont a vezető férfi utáni vágy a gyermekben tovább növekedett. szinte “testi” kapcsolatot. hogy egy más tárggyal helyettesítse az anyát. annak az erős tudattalan szükségletnek felel meg. mivel ez modern. hogy az embernek tudatosan ismernie kell ezt a jelentést ahhoz. Az iniciáció gyakran a legkülönbözőbb kínzásokkal van egybekapcsolva. Emlékszem. A tudattalanba ezek ősi képek formájában vésődtek be. aki ezt továbbfejlesztette volna. hogy a helyettesítés megvalósulhasson. mindjárt azt kérdeztem. E szokások kétségtelenül ősrégiek. hogy képzeletében hathasson. és ennek lehetővé tétele. külső kényszer nélkül újra meg újra reprodukálódnak. hogy az infantilis kötöttség káros befolyással fenyeget. hanem az őskezdeti tudattalan azonosság állapota. körülmetéléssel vagy hasonlóval. A gyermek azonban nem talált olyan pap nevelőre. Ezt a törekvést minden. állathoz hasonlatos állapotából való kioldozására irányuló törekvés. a “benedictio fontis” (a forrás megszentelése) szertartásában a keresztelőkutat “immaculatus divini fontis uterus”-nak (az isteni forrás szeplőtelen méhének) nevezik. hogy egy ilyen katedrálisban lehessek pap. ő is erősen kötődik az anyjához. hanem kebeléről is. sajátosan nyugati megnyilatkozási formája egy. földalatti összeköttetés-félét. a diákok “gólyaavatásaiban”. Mint minden hasonló esetben. Legkevésbé sem a keresztény egyház előjoga az egyén kezdeti. és egy tudatlan gyermeket az ilyen vonatkozások nem ragadhatnak meg. Amidőn anyja a kölni dómról mesélt a kisfiának. Ennek az objektumnak és az anyának bizonyos analógiát kell mutatniuk. ezt az ősi képet érintette meg. inkább valamilyen titkos. akár csak kevéssé is kifejlődött és még nem degenerált primitív népnél a legkülönbözőbb formákban mutathatjuk ki: ez az iniciáció vagy férfivá avatás szertartása. Egyidejűleg bevezetik a vallási titkokba is. Emlékszem arra is. amely szigorúan véve már nem is kapcsolat. Már gyermekkoromban nagyon foglalkoztatott. Ezen nem kell feltétlenül nagyon intenzív és jó. Bizonyos azonban az. Felszabadítja ezzel az egyént egy tudattalan. ha egy férfi fejleszti tovább gyermeki fantáziáit. hogy valahányszor egy falusi templomot megpillantottam. Azon a nézeten vagyunk. tehát nehezen mozdíthatósága miatt erősen ellene szegül mindenfajta szellemi fejlődésnek.

a jegygyűrű. Barátommal előtte állok. a körülmetéléshez hasonló szertartás révén felnőtt állapotba kell átkerülnie. kezdődhetik. érzelmi és értelmi világára. tehát a további fejlődés megkezdődhetik. és úgy érzem. vagyis a keresztelés. Az álom jelentése szerint a páciens számára a kezelés kezdete homoszexualitása értelmének beteljesülését jelenti: azonos a felnőtt férfiak világába való bevezetéssel. mivel hozzájuk való kapcsolata rendesen balul sikerül.) Térjünk át a másik álomra. Ebben a pillanatban csodálatos orgonaszó hangzik fel. Az álom azt igazolja. hogy ez őt valamiképpen megköti. amely alkalomadtán az ilyen átváltozást kikényszeríti. Ekkor látszólag hirtelen zavar támad. eleven kép van mögötte. mivel az oltár előtt mellettem álló barátom éppen az. mint az orvosi és nevelői aranymondások legszebb gyűjteménye. Az antik Görögországban. Különös. férfi iránti szükséglet kifejezése.előképet idézhetnénk. De hiszen a zsidóknál a körülmetélés amolyan keresztelésféle. ami az előbb mondottakkal a legkevésbé is kapcsolatban lenne. mint a homoszexuális kapcsolat metaforáját. Egy idősebb hölgy . tehát a férfivá avatás állapotában van. A fejlődés logikusan és szabályszerűen fog folytatódni eddig a pontig archetipikus képzetek segítségével. Ezért a gyűrűt ebben az esetben nyugodtan felfoghatjuk úgy. amit itt fárasztó és messze nyúló magyarázatokkal kellett kifejtenünk a teljes megértés érdekében. amely mindenféle tudós magyarázatnál erősebben hatott az álmodó fantáziájára. E szempontból a serdülőkor homoszexualitása félreértett. kis japáni elefántcsont figura van a kezemben. én azonban úgy vélem. de azért nem kevésbé célszerű. amit az előbb mondtam: nem a keresztény egyház előjoga ezeknek a lelki átalakulásoknak a keresztülvitele: ősi. (Ezen az alapon tartom én az álmot nemcsak értékes információforrásnak. A beteg a következőket jegyzi meg róla: “Kis. ha fél a nőktől. Új alak is csatlakozott hozzá: a pap. lehúzza a diákegyleti gyűrűt barátom ujjáról. Az álomszimbolika megerősítheti azt. Ez bizonyára homoszexualitásomra vonatkozik. Mindaz. Talán azt lehetne mondani. Ebből a viszonylagosan gyermeki állapotból az álmodónak a pap segítségével egy. Az álom szerint egy kis japán elefántcsont figurát kell megkeresztelni. hogy ezt fogják megkeresztelni. A második álom kétségtelenül az elsőhöz csatlakozik: az álmodó újra templomban. Hiszen a kiküszöbölendő baj éppen a homoszexualitás. Ugyanazon bajtársi egyesület tagjai is vagyunk. Előre kell bocsátanom. E gondolat tökéletesen megfelel az előző álomhoz fűzött fejtegetéseimnek. Jobban és értelmesebben előkészítette ez a beteget a kezelésre. hanem a nevelés hatásos eszközének is. Az a tény. hogy homoszexualitása tudattalan értelme most már be van töltve. Szó se volt semmi olyasmiről. a férfi nemi szervre emlékeztetett. és a magáéra húzza fel. Barátom fél. Még csak meg sem említettem. A második álom így hangzik: “Egy nagy gótikus dómban vagyok. A gyűrű bizonyára a kapcsolatunkat jelenti. az álomban egypár jelentős metaforába sűrítve olyan képben jelent meg. a homoszexualitás és nevelés szinte azonosak voltak. mint pl. hogy az anyakomplexusban rejlő incesztusfélelem általában kiterjed a nőkre.” Tudjuk. A tulajdonképpeni iniciációs cselekmény. hogy az álmodó barátjával együtt lép fel. Az oltárnál egy pap áll. ugyanezt jelenti. Hirtelen odajön hozzánk egy idősebb hölgy. hogy a gyűrű a mindennapi használatban valamilyen kapcsolatot fejez ki. torz emberke volt. akinek a megelőző helyzetben való távollétéről már bővebben beszéltünk. és más primitív közösségekben is. akivel homoszexuális kapcsolataim vannak. hogy az első konzultálás alkalmával az említett álommal egyáltalán nem foglalkoztam.” Most röviden csak az előző napi álmot folytató és kiegészítő momentumokat akarom kiemelni. hogy az éretlen férfinak igaza van. hogy éppen ezt a szervet kellett megkeresztelni.

hogy ezek az álmok meglepő anticipációk. más szóval magára vonja azt. A nevelő szerepe azonos a mérleg nyelvével. A kezelés további folyamán is ellenállónak. hogy gyermek voltát levesse. mindig készen arra. és ezzel magát az élettől elsáncolja. valami házasságfélének kellett történnie. Talán .azt jelentheti. csak elég különösbe.ezek az örök képek teszik ki azt. Sajátos funkciójukat világosan megismertetik. készen arra. hogy korábbi infantilitásába visszaessen. mire az álmodó félni kezd. “Nagyon szeretem őt. húzódozónak mutatkozott. és ezért alkalmas rá. A tudattalan képek hatása sorsszerű. ami nyilván onnan ered. Álmai viszont tudatos magatartásának szöges ellentétei. mivel egy idős hölgyről van szó.eltulajdonítja a gyűrűt. intellektuális és vallásos érdeklődését. Mivel a gyűrű most egy nő ujján van. mindenki igazat ad abban. A zene igen pozitív érzelmet jelent a számára. érzelmeit különösen az ünnepélyes orgonaszó indítja meg. és heteroszexuálissal helyettesítette be. A valóságban azonban egyáltalán nem ez a helyzet. ellentéteket kiegyenlítő alakulását mutatja be. hogy szép. ami eddig homoszexuális kapcsolat volt. és az ismeretlenségétől való félelem (a vele járó esetleges új kötelességek. Az archetípus természetesen mindig és mindenütt működik. vagyis a homoszexuális kapcsolat heteroszexuális kapcsolatba menne át. hogy a kollektív tudattalan képeinek különös figyelmet szenteljünk. Ha tekintetbe vesszük azt a tényt. amikor is egy általános orvosi anamnézisen kívül alig került szóba valami. az anyához hasonló nő iránti platonikus barátsággal. hogy felkeltse esztétikai. amely az álmodó szellemi sajátságaival összhangban van. hogy a homoszexuális kapcsolat feloldásával végleg visszajutottunk az anyához -. amely viszont alkalmas arra. hogy a beteg eddig a pillanatig csak egy rendelésen látott. hanem előrehaladásról van szó. másfelől a felnőtt heteroszexuális állapot újdonsága. Ez a kezelés számára a lehető legkedvezőbb körülményeket teremti meg. A haladás vonalán mozognak. Ennek a fiatalembernek az esetében a kollektív tudattalan képeinek igen pozitív szerepük van. Hogy nem hátrálásról. hanem átélésen alapuló megértést. és férfivá legyen. Az életforduló táján viszont nagyon fontos. mintha a páciens a legnagyobb készséggel és reménykedéssel vállalta volna a kezelést. hogy a valóságot képzelettel pótolja.ki tudja! . “Felfogás”-on nemcsak intellektuális megértést értek. szinte anyai barátnőm. hogy ezzel bővebben foglalkozzunk. ebben az esetben az álom megbékítő kimenetelét. A gyakorlati kezelés azonban nem követeli mindig. . azt hiszem. Az a benyomása az embernek. hogy a páciens túljutott az anyán. A hozzá fűződő kapcsolat azt jelenti. Mint mondottuk. tehát részben legyőzte a pubertásos homoszexualitást. az objektív psziché egy darabja. Az új kötöttségtől való félelem könnyen érthető: egyfelől az anyához való hasonlóság miatti félelem . magasztos érzelmeket hagyjon hátra a következő reggelre. A beteg ugyanis igen muzikális. ekkor forrásul és utalásul szolgálhatnak az ellentétprobléma megoldására. a beavatás feloldotta a homoszexuális kötöttséget. mi történt az álomban. ami úgyszólván egyensúlyban tartja a mérleget. Én ezt a funkciót kompenzációnak neveztem. amely másfelől a banális orvosi szituációt olyan szemszögből mutatja. “Anyám barátnője”.). ha autonóm valóságként éljük át. azt a felcsendülő muzsika bizonyítja. ezeknek az álmoknak az alapján. Tudata tele volt habozással és ellenállással. hogy nincs meg benne az a veszélyes hajlam. hogy új elkötelező kapcsolatba bonyolódik. amelyet csak akkor érthetünk meg. és a nevelő pártjára állnak. Az anyához való hasonlóság ellenére ez a nő mégsem azonos az anyával.” E kijelentésből világosan meglátjuk. amit sorsnak nevezünk. Ezeknek az adatoknak a tudatos megmunkálása a transzcendentális funkciót mint a felfogásnak archetípusok által közvetített. A tudattalan haladási irányzata és a tudat maradisága ellentétpárt alkotnak. mondja a beteg. az archetípus dinamikus kép. Egyfelől a beteg állapotát egészen különös és a tudatnak idegen fénybe állítják. házasság stb. különösen fiatal emberek esetében.

Rendesen az álmok túl gyöngék és érthetetlenek ahhoz. máskülönben a tudattalan korrigál. a tudaté viszont a kritika. a kiválasztás és a döntés.ha ilyen leírás egyáltalán lehetséges lenne annyiban nincs értelme. amelyek a fejlődésfolyamat célját vagy céljait jelenítik meg. Az ilyen emberek gyakran (mások kárára) tipikus szédelgők. általános ábrázolásának . ez azonban indirekt. E feltételt azért említem meg. Ez az eljárás természetesen azon a feltételen alapul. hogy a tudatra alapos befolyással lehessenek. a gyermek archetípusát. A transzcendentális funkció nem céltalanul folyik le. mert kétségtelenül vannak olyan egyének.ha következetesen ügyet sem vetnek rá olyan szimptómákat és helyzeteket teremt (arranzsál). . ha valamilyen okból összeütköznek önnön teljességükkel. munkámban. az öreg bölcs. amelyek a tudat intencióit végül is állandóan keresztezik. töredékek. amely megrázkódtatásával a tudatot kiveti a nyeregből. amely esetleg az illető tudomása és hozzájárulása nélkül folyhat le. akár aggkorukig is tengethetik életüket. Ennek következtében a kompenzáció a tudattalanban közvetlen hatás nélkül folyik le. ilyenkor rendszerint a négyesség és körszimbólumokat használta. Náluk csak a látszat fenntartása “segít”. akik alapjában véve nem teljesen életképesek. hogy az álmokat és a tudattalan egyéb megnyilatkozásait a lehetőséghez képest megértse és méltányolja: egyfelől. valamint Richard Wilhelmmel közösen kiadott munkánkban: Das Geheimnis der goldenen Blüte (Az aranyvirág-fakadás titka). mivel a tudattalan ellenállás . Kilátástalan kísérlet lenne ezeket az itt ismertetett módszerrel kezelni. ha ezeket tudatosan. Ezen az alapon neveztem el ezt a folyamatot individuációs processzusnak. ha valami egységet. az anya. hogy lehet egészséges. hogy az ember elérheti a teljességet. Az individuáció mint természetes folyamat lett kezelési módszerem modellje és zsinórmértéke. az állat. és könnyen tönkremennek. teljességet. Hadd említsem meg az árnyék. Ha ez az eset nem következik be. akiket szociális vagy pszichikai parazitizmus támogat. más szóval. Ha a tudat megtalálja a helyes utat. Mindenekelőtt pusztán természeti folyamat. hogy megakadályozza egy idővel veszedelmessé váló tudattalap oppozíció keletkezését. az anima. sőt az egyén ellenállása ellenére erőszakkal is utat tör magának. mint az emberiség ősidők óta. hogy a meghatározhatatlan számú helyzeteket ábrázoló archetípusokról ne is beszéljünk. Egy hatás mégis van. befejezettséget akart kifejezni. Az olvasó megfelelő tájékozódást nyerhet ezekről. az animus. köt. hogy ez a különböző egyedeknél az elképzelhető legkülönbözőbb formákat ölti.E folyamat hosszabb időre kiterjedhet. Különös a helyzete azoknak az archetípusoknak. akik csillogó mázzal takarják halálos ürességüket. azaz megértve és mint a tudat valóságát integrálhatná. Hogy ebben a helyes álomfejtésnek van a legnagyobb 66 Psychologie und Alchemie. A kezelés lefolyása szinte a tudattalannal való állandó beszélgetésnek minősíthető. A tudat neurotikus állapotának tudattalan kompenzációja tartalmazza mindazt az elemet. potenciális teljesség megvalósítása és kifejlesztése ez. ezt a fejlődést jelző álmok igazolják. Az eredendő. ami a tudat egyoldalúságát hatásosan és üdvösen korrigálhatná. Nagyon ritka az olyan intenzitású álom. a vezetés a tudattalané. másfelől. az ember legbelső lényegének megnyilatkozásához vezet. A kezelésnek ennek következtében arra kell törekednie. Traumsymbolen des Individuationsprozesses66 (Az individuációs folyamat álomszimbólumai) és Psychologie und Religion (Pszichológia és vallás) c. Egyetlen közös vonásuk bizonyos archetípusok előfordulása. Az igazság elviselhetetlen vagy haszontalan lenne. de legfeljebb csak mint részegyéniségek. E folyamat célja és értelme a már a fogantatáskor a magzatban rejlő személyiség minden aspektusával együtt való megvalósítása. in: Psychologische Abhandlungen V. hogy a kompenzációt mint gyógyító tényezőt a lehetőséghez képest kihasználhassa. Ha egy esetet a megadott módon kezelünk. A tudattalan e célból ugyanazokat a szimbólumokat használja.

hogy megfelelő tandíj lefizetése után megingathatatlanul higgyen az álomkompenzáció megbízhatóságában. Végül rászántam magam. amely a lemenő naptól megvilágított tájon vezet át. rögtön gyökeresen megváltozott a helyzet. a valóságban bizonyára lenéztem páciensemet. pl. hogy ő is észrevette. azt hiszem. hogy álmainak interpretálásával nem a legjobb nyomon járok. ha makacsul ragaszkodik túlhaladott illúziókhoz és infantilis igényekhez. a korábbi motívum érthetőbb formában újra megjelenik. Ennek a kezelési módszernek a problematikájával foglalkoztam az utóbbi évtizedek folyamán minden munkámban és kutatásomban. Esetleg az orvosból hiányzik a szükséges megértés. mivel úgy láttam. tehát a messze ágazó. úgyhogy orvos és páciens kétségben vagy unalomban fuldoklanak. Amint elmondtam neki álmomat magyarázatával együtt. kétség. és minden várakozást felülmúlóan haladt előre a kezelés. és az eredménytelenség egyre érezhetőbbé vált. filozófiai és vallásos implikációk figyelmen kívül esnek. 1935. hogy vállalkozásunk kiürül. aki különböző okokból gyanúsnak látszott előttem. Természetesen a páciens ellenállása is okozhat megrekedést. hogy görccsel a nyakamban ébredtem.szerepe. ezért megpróbáltam magam kétségeim igaztalanságáról meggyőzni. Pl. akkor elég hamar érezhető lesz eljárásunk általános eredménytelensége és semmitmondó volta abban. vagy közvetlen. E célból olvasómat a fentebb idézett irodalomra kell utalnom. ellenállás. hogy a következő alkalommal ezt elmondom a betegnek. 67 Vö. A hibaforrást azonban nem tudtam felfedezni. a helytelen büntetése megakadás. Az effajta tapasztalatok rákényszerítik az embert. Die kulturelle Bedeutung der komplexen Psychologie. Jelen munkámban a komplex pszichológiáról 67 (ezzel a névvel szeretném illetni elméleti kísérleteimet) csak általános tájékoztatást kívántam nyújtani.: T. erős ellenállás szegül vele szembe. vagy bármi más tökéletlenséget követtünk el. Kielégítő indulás után mindinkább úgy éreztem. már bebizonyították. ezt az elmondottak. tudományos. annyira hátra kellett szegnem a fejem. magyarázatunkat egy ironizáló parafrázis vonja kétségbe. De joggal kérdezhetné valaki. Wolff: Einführung in die Grundlagen der komplexen Psychologie. hogy ha az álomban ennyire fel kellett néznem. Ebből arra következtettem. A helyes értelmezés jutalma megelevenedő lelki élet. Kezelési óráim közben mindjobban ellaposodott a beszélgetés. mikor lehetünk biztosak az álom értelmezésében? Van-e egy akár megközelítőleg is megbízható kritériuma az értelmezés helyességének? E kérdésre szerencsére igennel felelhetünk: ha egy álomfejtésben melléfogtunk. amelynek legmagasabb tornyán valami erkélyfélén ül egy nő. Tegyük fel. Jobbra kastély áll egy meredek dombon. Hogy jól láthassam. terméketlen és értelmetlen lesz. hogy ezek a magyarázataink is balul sikerülnek. amint ez velem esett meg egy igen intelligens páciens esetében. annál is inkább. Az ezt megelőző éjszakán a következőt álmodtam: Az országúton vándorlok. ezt esetleg már a következő álom megmutatja. és a sivárság mindkettőjüknél fellépő érzése. . A nőben még álmomban felismertem betegemet.

hogy a balesetek milyen nagy hányada pszichikai indíttatású. Sok hasonló esetet vizsgáltam meg. önkényes magyarázat és még sok más hasonló tönkretehet olyan eseteket is. hogy az analízis az embereket megbolondítja. A közbeszédben azt mondjuk: “ez éppen a kellő pillanatban halt meg”. és az fenyegeti. robbanásveszélyes töltés halmozódott fel. amelynek lelki vetülete ne lenne. amelyek már hetekkel az események előtt önrombolási tendenciát mutattak. hogy ha valaki valamilyen okból nincs jól hangolva. Rendes körülmények között a tudattalan csak azért előnytelen vagy káros. amely egy lélektanilag megfelelő pillanatban akár az életét is kiolthatja. de olyan is. ilyen esetben szétrombolja az üdvös kompenzációt. Igazságtalan lenne. akik még büszkék is saját normális voltukra.talán ők maguk is orvosok vagy nevelők -. és felszínre hozza. turistabalesetekig. Ártézi kutat fúr. szinte egy és ugyanaz az élet. hogy a tudattalan nem veszélyes minden körülmények között. ha igen tapasztalt és ügyes. ha nekikezd az álmok analízisének. A TERÁPIA ÁLTALÁNOS ELVEI Téved. aki a tudattalan elemzésével foglalkozik. és gyakran tudtam olyan álmokat kimutatni. ami később úgyis napvilágra került volna . fejezet A TUDATTALAN MEGÉRTÉSÉHEZ. mint ahogy a testi szenvedést a lélek is megsínyli. Mindenki tudja. Végül is azonban nem a neurotikus esetek a legveszedelmesebbek. A kezelés kockázatától eltekintve a tudattalan önmagában is veszélyes lehet. nézeteik és szokásaik rendkívül normálisak. Sajnos e lappangó pszichózisesetek nem túl ritkák. A lélek rendellenes működése súlyos testi károkat okozhat. akiknek semmilyen különösebb neurotikus szimptómájuk nincsen . vigyázatlanságból eredő balesetet meg kellene vizsgálni ebből a szempontból. E veszély egyik legközönségesebb formája a baleseti hajlam. igen óvatosnak kell lenni. téves felfogás. Minden ún. Ez azonban nem kizárólagosan a tudattalan analízisének a sajátsága. Ha neurotikus emberről van szó. hogy vulkánt talál. ha a tudattalannak csak előnytelen oldalát emelnők ki. Az ilyen esetekkel való találkozás veszélye mindenkit fenyeget. igen valószínűen olyasvalamit. Ezért ritka az olyan testi betegség. Sejtelmük talán csak abban nyilatkozik meg közvetetten. mint az az elterjedt nézet. aki azt hiszi. de normális voltuk csak egy latens (lappangó) pszichózis mesterséges kompenzációja. Talán valami belső és láthatatlan folyamatot indítunk ezzel meg. hogy a tudattalan valami ártatlan dolog. s a tudattalan kitör immár feltarthatatlan fantáziák és az őket követő izgalmi állapot formájában. Az emberek legnagyobb része nem is sejti. hogy a pszichológia és pszichiátria rendkívüli módon érdekli őket. ujjunk megégetésétől stb. mert nem vagyunk vele . még akkor is. Mivel azonban az analitikus technika megeleveníti a tudattalant. hogy a tudattalanban rendkívüli energia. Ugyanez okozhat vagy elnyújthat testi betegségeket is. elbotlástól. természetesen éppoly buta. Az ember nem tudhatja.8. amely bizonyos körülmények között elmebajhoz vezet. apró balesetektől. hogy az elmegyógyász bolondokkal való érintkezése következtében szükségszerűen maga is megőrül. önmagunk megütésétől. Vannak látszólag normális emberek. ami már hetek vagy hónapok óta készül megvalósulni. Az illetőknek maguknak sincs fogalmuk saját állapotukról. kezdve egészen az autószerencsétlenségekig. vagy még előbb az öngyilkosságba kerget. nemcsak kisebb vagy nagyobb balesetek érhetik. hogy sosem bukkant volna fel. vonzza. Az az állítás.de lehet. de ha mint neurózis jelentkezik. bárminek lehet pszichikai oka. mit vált ki. Óvatosnak kell lenni. ami az eset titkos pszichológiai kauzalitásának biztos érzéséből ered. Ügyetlenség. ha esetleg oka nem pszichikai is. Kétségtelen. amelyeknek nem kellene feltétlenül rosszul végződniük. és a jólneveltség mintaképei. hanem minden elhibázott orvosi beavatkozásé. ez jelzi. olyanok. amivel akár társasjátékot is lehet játszani. hiszen test és lélek el nem választható. mint lepkét a láng.

És fordítva is.rendkívül különbözők vagyunk. és egyre újabb kombinációkat alkot anyagából. Ha sikerül azt a funkciót előidéznünk. A természet arisztokratikus. amelyek közt egyaránt találunk konzervatívakat és evolúcióra hajlamosakat. közvetlenül az élményből ered. Szubliminális. minden. amelynek aligha sikerülhetett az orvosi pszichológia tárgyát képező áttekinthetetlen gondolat. csakhogy ezek sokkal finomabbak és nagyobb horderejűek. csak saját gyenge szemléltetőképességemet hibáztatnám. pusztán saját kifejlődése érdekében a változásnak még újabb grádicsait járja meg. ez nem jelenti egyben azt is. ha az ellen tud állni a csábításnak. 1928. amelyet transzcendensnek neveztem. Ugyanez a helyzet a pszichikai fejlődésképességgel is: nincs különösen tehetséges egyének számára fenntartva. ugyanez a valóságban gyakran hihetetlen elevenségű kis dráma lehet. vagyis akikben megvan a képesség és hajlam a finomabb differenciálódásra. hasonlóan tudatunkhoz. aki a gyógyhatás elérése után. A gyakorlati kezelés az eddig elért gyógyítási eredményhez igazodik. A tudattalan az ember elsőrendű vezetője lehet. zavaros és mesterkélt. A tudattalannal szemben tanúsított negatív beállítottság. akár az állatfajok. Más szóval: jelentős fejlődés eléréséhez nincs szükség különösebb intelligenciára vagy egyéb tehetségre. Egy pillanatig sem szabad azonban azt hinnünk. Olyan lehetőségei vannak. amelyek a jövő meghatározásához segítenek. hiszen övé a teljes küszöb alatti (szubliminális) pszichikai tartalom. .mint tudjuk . amit csak a jótékony természet túláradó bőségében közvetíthet az embernek. I. Nem lepne meg. hogy az gyökértelen spekuláción alapulna: az is valóságos tények hű lenyomata.harmóniában. A tudattalan állandóan tevékeny. az egyértelmű az ösztönnélküliséggel és gyökértelenséggel. mivel ennek dinamikája azonos az ösztönök energiájával.68 Ha nincs kapcsolatunk a tudattalannal. Tehát nem úgy áll a dolog. akik eredendőleg hajlamosak és hivatottak erre. 185. in: Energetik der Seele. és a tudattalan előnyös oldalát élvezhetjük. ahol a legelvontabban viselkedik. hogy a kezelés általános formulák és bonyolult tételek bemagoltatásából áll. Ha én például egyoldalúságot vetek a freudi szexuálteória szemére. amint a gyakorlati megfigyelés közben felmerültek. hogy súlyos esetnek kell lenni ahhoz. Instinkt und Unbewusstes. Mindenki saját módján és saját nyelvén hódítja meg azt. a szenvedés fokától vagy időtartamától függetlenül. hogy valakinek az egész fejlődést végig kelljen csinálnia. Viszonylag sok olyan ember akad. egy súlyos eset kezelése igen hosszú ideig tarthat. anélkül. de nem abban az értelemben. vagy el kellene érnie. mivel e fejlődésben erkölcsi tulajdonságok segíthetik azt. Ebből a szempontból . hogy a fejlődés egy magasabb lépcsőfokát érné el. amire szüksége van. mint ennek langyos felöntését kapni papiroson. amelyek a tudatnak nem állnak rendelkezésére soha. rendelkezésére áll archetipikus organizmusába ágyazva a számtalan elmúlt évezred bölcsessége és tapasztalata. Szó sincs róla. hogy a differenciálódás lehetőségét csak a magasabb rendű fajok számára tartotta volna fenn. vagyis ennek lemetszése káros. A tudatosodásnak magasabb fokát azonban csak olyan emberek érhetik el. Az eredmény a kezelés úgyszólván bármelyik fokán megmutatkozhat. amit elfelejtettünk. vagyis ellenkezésbe jutottunk vele. és amin átsiklottunk. Az álomfejtés papíron talán önkényes. Én itt intellektuális megfogalmazást adtam: a rendes praxisban azonban nem erről szokott szó lenni. Akkor ugyanis a tudattalan megadja mindazt az ösztönzést és segítséget.és élményhalmazt plasztikus képbe tömöríteni. A közbeszőtt kis gyakorlati példák jobb fogalmat adnak erről. vége az egység hiányának. Ebben a pszichológiában minden élmény. prospektív (előre tekintő) kombinációkat készít. maga az elmélet is. Ha azután végeredményben 68 Vö. Egészen más átélni az álmot és megfejtését. mint a tudatos kombinációk. ha az olvasó még az előző fejezetekben elmondottak után sem tudna magának világos képet alkotni a mai orvosi pszichológia elméletéről és gyakorlatáról. akinek az intelligenciája nem elegendő. még ott is.

és kitegye magát a kritikának. olyan dolgokról is kényszerül írni. hogy netalán tévedek. . s hogy Freud felfogása mellett állandóan szemem előtt volt Adler nézete és annak a kifejlődése. De ha valaki a segítés és gyógyítás vágyától ösztökélve új utakat keres. Nekem az a nagy előnyöm volt Freuddal és Adlerrel szemben.Akiknek elég komoly és hideg a szelleme.) . hogy Nietzschén jól felkészültem a modern pszichológiára. hogy ne csak a meglévő véleményeket. köt. VIII. 1895. ugyanúgy születik a tévedésből az igazság. “C’est donc un devoir moral de l’homme de science de s’exposer à commettre des erreurs et à subir des critiques. hanem a sajátomat is relatívnak.” (A tudósnak tehát a tudomány előrehaladása érdekében erkölcsi kötelessége. hogy vállalja a hibázás lehetőségét.69 Nem lehet érdektelen tudományos munkásságom ismerői számára mai gondolataimnak negyven év előtt született tanulmányommal való összehasonlítása. hogy nem a neurózispszichológián és egyoldalúságában nőttem fel. Guilleaume Ferrero megjegyzése a “misérable vanité du savam”-ról70 intés volt a számomra. De tudom. 69 70 Zur Psychologie und Pathologie sogenannter okkulter Phenomene . s kényszerültem arra. és kiegyeztem azzal a ténnyel. hogy mindig az abszolút és örök igazságot nyilvánítják ki írásaikban. ha az intellektuális vonalvezetést követve itt-ott nem teljesen kisimított törés nyomára bukkan. A tudományos kutatómunka sosem volt fejőstehén a számomra. hiszen a benyomások megszerzése és ezeknek szellemi feldolgozása már egy életre szóló munkát jelent. hogy túlkapaszkodjon saját legmélyebb benyomásain és ezeknek elvont megfogalmazásán. milyen objektív és szubjektív meggyőző erővel bukkannak fel ezek a tények.egyoldalú elmélet nőtt ki belőle. amelyeket tulajdonképpen még alig ismer.. Ezen a területen egyelőre úttörő munkát végzünk. Ezért az előadottak közül egyes dolgokat nemcsak hideg fejjel írtam. hanem a mindennapos. betegeken nyert pszichológiai tapasztalatok árán kikényszerített. pour que la science avance toujours. Les lois psychologiques du symbolisme. Az előadás zavartalan folyamát csak olyan esetben lehet elvárni. hogy valamint éjszakából lesz a nappal. Amint Freud számára döntő volt Breuer fentebb említett esete.Ceux qui sont doués d’un esprit assez sérieux et froid pour ne pas croire que tout ce qu’ils écrivent est l’expression de la vérité absolue et éternelle. gyakran keserű vívódás. Ezzel szinte kezdettől egy konfliktus kellős közepébe keltem. és nem hiszik magukról. azok egyet értenek azzal az elmélettel. 1902. és ezért sem féltem attól. vagy tekintélyszerzési eszköz. approuvent cette théorie qui place les raisons de la science au-dessus de misérable vanité et du mesquin amour propre du savant. Az egyes kutatótól igazán nem kívánhatjuk.. ez csak azt mutatja. és sokszor kellett megváltoztatnom nézeteimet. ugyanúgy az én felfogásom alapja is egy döntő élmény: gyakorló féléves egyetemi hallgató koromban hosszabb időn keresztül figyeltem meg egy fiatal lány szomnambulizmusát. Ez az eset lett doktori disszertációm tárgya is. ha a szerző már alaposan megismert dolgokról ír. . s ilyesmi komolyabban soha nem aggasztott... hanem kissé a szívemből is. azaz egy bizonyos pszichológiai típusú megnyilatkozásnak lássam. amit a nyájas olvasó talán tekintetbe vesz. Gyakran tévedtem. mely a tudomány érveit a tudós nyomorult hiúsága és hitvány önérzete fölé helyezi. hanem a pszichiátriában.

hanem a jövendő dönt. s az őket közvetlenül szorongató sokrétű problémákról. hanem az érzelmi állásponttal is számot kell vetnünk. mert a lélek teljességét nem foghatjuk fel pusztán az intellektussal. Az itt leírt út sajátossága nem kevéssé fakad abból a tényből. Akár akarjuk. . hanem egyes emberekről. Az új felfedezések igazságáról és tévedéséről azonban nem a kortársak kritikája. Ebben a gyakorlati pszichológiában nem valamiféle általános emberi lélekről van szó. mivel talán nem szabad igazaknak lenniük. amely egészét öleli fel. aki tudatában van egyedüllétének. mert minden maga útján járó ember kötelességének tartom. s annak nyitott szemével. akár nem: a világnézet kérdése elkerülhetetlen. Így kell cselekednie mindenkinek. hogy immár nem korlátozhatjuk a valóságos életből származó és arra hatni is akaró pszichológiát az intellektuális-tudományos álláspontra. hogy a maga útját járja a puszta remény jegyében. mit talált felfedező útján: hűvös vizet-e a szomjazónak.Zárszó Végezetül elnézést kell kérnem az olvasótól. tehát a lélek minden tényezőjével foglalkoznunk kell. akinek az a sorsa. Az első megsegít. míg holnap azzá lesznek. a második intésül szolgál. amelyek ma még nem igazak. mivel a lélek olyan kifejezésre vágyik. A pusztán az intellektust kielégítő pszichológia sohasem praktikus. Vannak dolgok. hogy tudtára adja a közösségnek. vagy a terméketlen tévedés homoksivatagját. Állok kritikája elébe. s e magány tátongó veszélyének. hogy e néhány oldalon ily sok nehezen érthető újdonságot mertem mondani.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful