Dr.

NagyJózsef

Haszonkert a ház körül

Zöldségtermesztés

Ez a kiadvány a Nyitott Szakképzésért Közalapítvány támogatásával készült

Nyitott Szakkép zésért Közalap itvány

Mestergazda könyvek
Sorozatszerkesztő:

Dr. Kovács László Miklós

MAGYAR AGRÁRKAMARA

MEZŐGAZDASÁGI

SZAKTUD ÁS KIADÓ

Dr. Nagy József

Haszonkert a ház körül

Zöldségtermesztés

Mezőgazdasági

Szaktudás Kiadó Budapest, 1999

K 1.139.092 88 320 N22
és a

Lektorálta:

dr. Gerendás Károly dr. Terbe István Farkas Marianna

Jombatermesztő

helyiségek errnesztett gombák c. fejezetet

dr. Szabó István
A kisgazdasági gyógynövényszárítók Fűszer- és gyógynövén yek c. fejezetet dr. Hornok László
a Növényvédelem c. fejezetet

dr. Glits Márton és dr. Pénzes Béla
a Gyomnövények c. fejezetet

dr. Petrányi István
írták
~.

© dr. Nagy József, 1999

ISBN 963 356 261 9 ISSN 1419-9513

Kiadja a Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó 1142 Budapest, Erzsébet királyné útja 36/b • Telefon: 252-4772 Felelős kiadó a kiadó ügyvezető igazgatója Felelős szerkesztő: Balassa Éva Műszaki szerkesztő: Keresztes Júlia

elemeket értik. mint megtanult volna magának házat építeni.és fűszernövények táplálkozási jelentősége . minden élőlény számára nélkü. De mik is ezek az értékek? Elsőként a haszonnövények ben található. A szervezetünk működtetéséhez szükséges energiát zömmel a növényi és álti eredetű élelmiszerek adják.és zamatanyagokat tartalmazó növények. Új értékként jelentkezik a haszonnövényekben meglévő rostanyag. Köztudott.5-12. Ez a víz az ember számára nem a vízvezetékből. nő a zöldségfélék iránti igény. gyógy. A magyarországi fogyasztást tekintve a második (fehérjefogyasztás) kategóába tartozunk. ásványi )t.és fűszernövényekben. 5 . Az étkezésben az energiában gazdag.A zöldség. Az emberek már tudatosan táplálkoznak. sok vitamint. hogy mielőbb az értékfor-asztók táborába tartozzunk. ipari eredetű élelmiszerek egyre :vésbé tartalmazzák. Főleg a fejlődő országokban jelentős kereslet alakul ki fehérjékben gazdag állati eredetű élelmiszerek iránt. Energiaf"ogyasztás. Nélkülözhetlen a vastagbél működéséhez. hogy l ember előbb létesített kertet. zöldségnövények lágyszárú.zhetetlen vizet említjük. Célunk e könyv megírásával az is. 1ég barlangban lakva gyűjtögette a számára legszükségesebb növényeket és :rmesztette azokat. 1nek zömét a nagy szénhidrát-tartalmú gabonafélék. nagy biológiai értékű. Értéken a zöldség-. nyersen vagy feldolozva emberi táplálékul szolgáló.5 kJ. 3.2. ~m kenyérrel és hússal akarnak jóllakni. íz. A közepes gazdaigi fejlettség szintjén kezd kialakulni. Fehéljefogyasztás. A zöldségfogyasztá s minilális. intenzív művelést kívánó. hüvelyesek adják. Egy felnőtt ember napi szükséglete 10. Kenyérrel laknak jól az emberek. A túlfinomított. kútSl származó vízzel egyenértékű. valatint a gyümölcsökben található összetevőket. növényi eredetű 1yagok (cereáliák. A társadalmi fejlődés további szakaszait az élelmezéstudom ányi szakembe:k három nagy szakaszra osztják: l. gumós növények) dominálnak. Értékfogyasztás. Jelentőségüket az ember fejlóctése során hamar felismerte. Megnövekszik a húsfoyasztás.

Az energiát adó élelmiszereken kívül az egészség megtartásához elengedbe tetlenek a kis szénhidrát-, fehérje- és zsírtartalmú, dc vitaminokat, ásványi só kat, szerves savakat, íz- és zamatanyagokat jelentős mértékben tartalmazó ha szonnövények, zöldségfélék, gyógy- és fűszernövények. A zöldségfélék elsősorhan vitamin- és ásványi.\'(íforrások. A vitaminok sze repe közismert Korábbi vélemény szerint az ásványisó-források közül az em bernek minimum l O elemre elengedhetetlenül szüksége van. Ezek közül legna gyobb szerepet játszik pl. a kalcium, foszfor, vas. Az utóbbi évek gyakorlata v i szont bizonyítja, hogy az emberi szervezetnek a minimumon túl több tápelem n is szüksége van. Elegendő, ha a mesterségesen előállított (sok országban fo gyasztott) "cseppeket", "balzsamokat" stb. említjük. E kiegészítő anyagok a táplálkozási szokások, norn1ák hibáira figyelmeztetnek A zöldségfélékben található ásványi anyagok hamumaradványa lúgos kém hatású, ami könnyű emészthetőségüket segíti elő. A csupán néhány zöldségfajra terjedő fogyasztás elembeszűkülést jelent. E: azt jelenti, hogy a hiányt mesterséges úton kell pótolni. E helyett a változato fajösszetételre alapuló, folyamatos, friss zöldségellátást tartjuk egyedüli helye útnak. Magyarországon évente és személyenként 85-l 00 kg friss zöldsége fogyasztunk. Ez a statisztikai átlag. A haszonkerttel rendelkező emberek enné nagyobb mennyiséget fogyasztanak (önfogyasztás). Az egy ember számára optimális fogyasztást a szakemberek 120 kg/fő/é' értékben határozták meg. A hazánkban termesztett zöldségfajokból egy főre illetve egy négytagú családra jutó norma összetevőit, a termesztéshez szüksége területet tartalmazza az J. táhlázat. Az adatok szerint egy négytagú család zöldségigényét 360 m2 -en, választé kosan, igény szerint kielégíthetjük. Az ezen felüli területen folytatott termeszté már árutermesztési tesz lehelóvé és ez a haszonkert kiegészít() tevékenysége. A gyógy- és fűszernövényekben lévö táplálkozási értékek kiegészítik a zöldség féléknél elmondottakat. A növényekben rejlö gyógyérték az anyatejhez hasonló mivel abban nem csupán tápanyagok, hanem az önvédelmi harc és fejlóclés ered ményeképpen, rendkívül változatos, egymást kiegészít6, méregtelenító gyógy- é védőanyagok rejlenek. Ezek az anyagok az ember számára készen vannak, csak ér tük kell nyúlni. Nem véletlen tehát, hogy a természetes anyagok- köztük többsé gében a növényi eredetűek- ismét az érdeklődés középpontjába kerültek. A gyógynövények egyre nagyobb szerepet játszanak a betegségek megelő zésében, az egészség megtartásában, valamint a teljesítőképesség fokozásábm is. A korszerű gyógyászati és kozmetikai ipar nem nélkülözheti a gyógynövé nyeket, illetve azok ható- és illatanyagait Tudományosan igazolt tény, hogy az egészséges táplálkozás elképzelhetetle• fűszernövények nélkül. A növényi fűszerek ízükkel, zamatukkal, illatukkal é

6

l. táhláuil

Ztildségfogyasztás javasolt értékei, üsszetétele és területigénye Fejadag Zöldségfaj
kg/fő

Területigény kg/4

m 2/fő

m 2/4 fő 20,0 6,0 6,0 8,0 14,0 16,0 3,2 3,2 0,8 0.8 1,6 20,0 24,0 2,0 20,0 16,0 40,0 4,0 4,0 40,0 20,0 20,0 2,0 2,4 8.0 12,0 8,0 8,0 30,8 360,0

Fejes káposzta Kelkáposzta Karalábé Karfiol Sárgarépa Petrezselyem Zeller Retek (hónapos) Retek (nyári) Retek (téli) Cékla Paradicsom Zöldpaprika
Fűszerpaprika

Sárgadinnye Görögdinnye Uborka Spárgatök
Sütőtök

Zöldborsó Zöldbab Vöröshagyma Fokhagyma Zöldhagyma Fejes saláta Spenót Spárga Sóska Egyéb Összesen:

10,0 2,0 2,0 2,0 7,0 4,0 0,8 0,8 0,4 0,5 0,6 15,0 12,0 0,5 6,0 8,0 10,0 2,5 4,0 6,0 3,0 9,0 0,3 0,4 2,0 1,0 0,5 1,0 8,7 120,0

40,0 8,0 8,0 8.0 24,0 16,0 3,2 3,2 1,6 2,0 2,4 60,0 48,0 2,0 24,0 32,0 40,0 10,0 16,0 24,0 12,0 36,0 1,2 1,6 8,0 4,0 2,0 4,0 34,8 480,0

5,0 1,5 1,5 2,0 3,5 4,0 0,8 0,8 0,2 0,2 0,4 5,0 6,0 0,5 5,0 4.0 10,0 1,0 1,0 10,0 5,0 5,0 0,5 0,6 2,0 3,0 2,0 2,0 7,7 90,0

7

2. táhlázat A zöldségfélék beltartalmi értéke 100 g-ban Bimbóskel Brokkoli Burgonya Cékla Cikória Endívia Fehérítő zeller Fejes saláta Feketeretek Feketegyökér Fejes káposzta Fokhagyma Gumós kömény Hagyma Hagyma, szárított Karfiol Karalábé Kelkáposzta Kínai kel Kukorica Madársaláta Mángold
Metélőhagyma

Kalória (kcal) 52 33 87 37 !6 17 21 !6 20 74 85 !40 50 45 338 28 26 33 !6 107 22 23 55 28 19 61 38 18 19 35 20 26 352 370 25 76 28 !O 27 38 33 87

Joule (kl) 218 !38 364 !55 67 71 88 67 84 310 356 586 209 !88 !415 117 109 !38 67 448 92 96 230 117 80 255 !59 75 80 !47 84 109 !474 !549 104 318 117 42 113 !59 !38 364

Fehérje g 4 3 2 2 l 2 l l l l l 6 2 l ll 2 2 3

Zsír g l

Szénhidrát g 7 4 !9 8 2 2 4 2 4 16 4 28 9 10 69 4 4 4 2 19 3 3 8 5 3 10 6 3 4 7 3 3 58 61 5 15 5 l 4 7 5 13

Vitamin A A, C B" c A C, A A, C A, C A A, C
-

-

-

-

-

l -

3 2 2 4 l l 4 2 l l l 2 3 21 23 l 3 l l 2 2 2 7

l
-

A, C A, C A A A, C A, C A A, C
-

l

Paprika Paradicsom Petrezselyem Póréhagyma Rebarbara Retek Sárgarépa Spárga Spenót Szárazbab Szárazborsó Tojásgyümölcs Torma Tök Uborka Vöröshagyma Zeller Zöldbab Zöldborsó

-

A, C A, C A, C A, C A A, C
-

-

A, C A, C

-

A A, C A, C A, C A, C A A A A, C A, C A, C

2 l
-

-

-

-

A felsorolt zöldségfélék koleszterint nem tartalmaznak.

8

3. táhlúzat A ziildségfélék ásványianyag-tartalma 100 g-ban Cékla Fejes saláta Fejes káposzta Karfiol Karalábé Kelkáposzta Paprika Petrezselyem Retek Sárgarépa Spenót Vöröshagyma Zöldborsó Kalcium 34,5 28,2 33 J 28,9 43,0 56,8 12,3 56,0 47,0 46,1 133,0 31,1 36,6 Vas 0,6 0.2 0,2 0,3 0,3 0,2 0,3 0,4 1,5 0,3 4,0 1,6 1,0 Foszfor 30 40 80 60 80 80 55 30 40 50 160 25 130 Kálium 260 261 216 321 344 308 165 298 370 201 526 236 623 Nátrium 98,0 15,0 23,4 30,1 53,1 17,2 3,2 34,4 58,5 125,0 22,4 8.2 7,1 Magnézium 87 24 24 31 32 30 16 9 36 27 53 34 64

színükkel élvezetessé teszik ételeinket és italainkat Javítják az étvágyat, előse­ gítik az emésztő szervrendszer működését, esetenként csökkentik az emberi szervezet megterhelését. Gyakran gyógyhatásuk (görcsoldó, szélhajtó) is jelentős.

9

esetében. kedvező környezeti hatásként is gyakori például a paradicsom. rögök közölt a fiatal. 10 . Olyan gyökereket. a fögyökér erősen fejlett (sárgarépa. helyhez rögzíti a növényt. A járulékos gyökerek szintén hozzájárulnak a tápanyagfelvételhez. hagyma stb. hosszúságuk szinte azonos (spárga. A gyökér hármas feladatot tölt be: l. tök stb. A főgyökérből alakulnak ki az első rendű oldalgyökerek.). mert a növény teljesítményét ezáltal is növelhetik. növekedő gyökér előreha­ ladását sok növényfajnál a gyökértenyészőcsúcson lév6 gyökérsüveg is védi. A gyökér kialakulása. tápanyagat vesz fel és 3. amikor az oldalgyökerek tömegéhez viszonyítva. Így alakul ki a növény gyökérrendszere. járulékos gyökereknek nevezzük.A haszonnövények morfológiai jellemzése A növénytermesztő embernek tevékenysége. száron. 2. elágazó és bojtos gyökerű növényeket. amelyek a növénytest bárn1ilycn részén. azok működését és feladatait. torma stb. Az elágazó gyiikeret arról ismerhetjük fel. levélen létrejöhetnek. vastagságuk. ezekb61 a másodrendű oldalgyökerek. Bojtos gyiikeret fejlesztő fajnál a főgyökér jelentéktelen. A gyökerek elágazása szerint megkülönböztetünk karó-. majd a harmadrendű. mert az ö feladatuk a tápanyagok felvétele a talajból. A gyökerek szinte egy pontból indulnak ki. hogy a f6gyökér és az oldalgyökerek közölti különbség nem nagy (bokorbab ). Egyes zöldségfajokmíl. Ezért elengedhetetlen az alapismeretek rövid összefoglalása. végül ezek hajszálgyökerekben végződnek.). Az oldalgyökerek a függő­ legesen növekvő főgyökéren zömével arra mer6legesen. a talaj felszínével párhuzamosan növekednek. tartalék tápanyagokat raktároz (egyes fajoknál). A gyiikér elágazódása. dinnye. Karógyökérről akkor beszélünk. amelyek oldalgyökerekké fejl6dnek. a sikeres munka érdekében ismernie kell a növények morfológiai felépítését. A talajmorzsák. A főgyökér 1-3 cm hosszú fejlettségekor kis dudorok képződnek. negyedrendű oldalgyökerek fejlőd­ nek. A csírázás során a gyököcskéből kialakult csíranövény 3-4 mm hosszúság elérése után a talaj irányába görbül és ezt követően nür függő­ legesen növekszik. A hajszálgyökerek és gyökérszövők szerepe kiemelkedő. A termesztőnek ki kell használnia a növények ezen tulajdonságát. segíti.

A mag nyugalmi állapotában az embrió kis rügyecscéje. A hajis csúcsa felé haladva. melyekből az oldalhajtások fejlődnek. A levelek kiindulási helyén csomót nodust) találunk. Gyökérgümők a pillangósvirágúa k gyökerén. amit a növény nitrát formájában felhasznál. A hajtások elhelyezkedésük alapján lehetnek föld felettiek (ez a többség) és öldbeni hajtások. a szárból (hajt<tstengelyból) és a levelekből álló hajtás. az ízközök mind rövidebbek. A hajtás lehet elágazó vagy el nem ágazó. A gyiikérrnódosulások közül megemlítjük a raktározó gyiikereket. a talajban élő Rhizobium fajok megtelepednek. ott elszaporodnak. behatolnak a kéregszövetbe. a tenyészőkúp oldalán levéldudorok és egyes fajokon (bab) nár levélkezdeménye k is találhatók. Két csomó közötti rész az ízköz (internodium). A gümőkben élő baktériumok a levegő szabad nitrogénjét megkötik. húsos és fásszárú övényeket ll .Jdalhajtások képzödnek és ily módon elágazási rendszer. sejtjeikben keményítő. A hajtás és az elágazások végén találjuk a csúcsriigyet. illetve a szaporításnál játszanak kiemelkedő szerepet. vagy az epikotil szárrész meglyúlik. A száron helyezkednek el a levelek. A szárfeladata. s így kis gümők jönnek létre a gyökerek felületén. Ezek erősen megvastagodnak . A csírázás. a megévők levélkezdeménny é. amik a növények táplálásában. A hajtás konzisztenciája alapján megkülönböztetü nk lágy-. közben a hajtás tenyészókúpon újabb levéldudorok keletkeznek. a levelek pedig mind ise bbek. amelyek a tartaléktápanyagok raktározására szolgálnak. A gyökerekból szúllítja a nyers tápanyagat a levelekbe és a levelekból a kész tápanyagot a gyökerekbe. inzulin halmozódik fel. de cözvetlenül alatta. hajtásrendszer alakul ki. sok tekintetben különbözik a ~yökér tenyészőkúptól. a virágot fejlesztót reproduktív hajtás~ak nevezzük. A csírázáskor a gyökér megjelenését hamarosan kö'eti a hajtás kialakulása is. hajtás. a levegóbe emelkedik (kikel). az évelőkön a második évben a főtengely rügyeiből leveles .típusaszerint vagy a hipokotil. A hajtás kialakulása. A levelek hónaljában el yezkednek el az oldalriigyek. A leveles hajtást vegetatív hajtásnak. a kéregsejteket gyors burjánzásra késztetik. A hajtásos növényeknek másik jellegzetes szerve a föld felszíne fölé emelkedó.Gyakorlati szempontból fontos járulékos gyökérként említjük a talpgyökereket (torma). A hajtás tenyészőkúpon csak a csúcsi rész tagolatlan.zár. fiatal levelekké fejlődnek és az így kialakult leveles . A zöldségfajok egyéves változatain nég abban az évben. áttörve a talaj felszínét. cukor. amely hajtás tenyészókúpnak is nevezhető. A hajtás és hajtásrendszer.

A levél. majd kifejlett levél alakul. hogy klorofilt nem tartalmaz. a • sóska. Az ággumónál a függőleges hajtások talajban lévő alsó leveleinek rügyeiből el6ször sztólók fejlődnek. A talaj felszíne alatt fejlődnek ki. A külső levelek megszáradnak. a gázcsere-nyílásokon keresztül. Dönt6en a levelek (a bennük lévő színtestek) segítségével asszimilálnak. A hajtásgunuí vagy szárgumrí fejlődésénél két változat lehetséges. ha pedig többet (pl. A gyökértörzs abban különbözik a gyökértől. csicsóka). A levélnyél megléte. Ez lehet függőleges és vízszintes. bab) összetett levélről beszélünk. Az egyedfejlődés kezdetén a csíranövényen elsökén t asziklevelek jelennek meg. Más szóval rövidszártagú hajtás. Ilyen föld alatti hajtást fejleszt pl. szárölelő (póréhagyma). fotoszintetizálnak. ezt követően a csúcsokon vastagadni kezdenek.Egyes zöldségfajok kúszószárúak (tűzbab). az áttelelést. vastag (rebarbara). amelyek a termesztés folyamán föld feletti hajtássá fejlődnek. mások kapaszkodásra is képesek (borsó). vagy hiánya esetén nyeles levelekr61 vagy ülő levelekről beszélünk. A levélnek először a levél lemeze differenciálódik. majd a levél alapja és végül a levél nyele. paprika). majd megnyúlnak. gumóvá szerveződnek (burgonya. A hajtás tenyészőkúp oldalán kis levéldudorok képz6dnek. A levél kialakulása. Általuk megy végbe a szén-dioxid felvétele és átalakítása szerves anyagokká. Aszik alatti szárrész és a gyökér felső része vastagodik meg (hónapos retek). A levél a levélalappal ízesül a szárhoz. A hajtástengely erősen megvastagodott és raktározó szerepet lát el. A gumó szintén ebbe a csoportba tartozik. A levélnyél lehet vékony (paprika). l. Amikor egy levélnyélen csak egy levéllemezt találunk (pl. a spárga. 2. Rügypikkelyeke t viszont ugyanúgy találunk rajta. hogy ízekre és körökre tagolódik. mint húsos levelükkel körülvett föld alatti hajtás. az ággumát és a hajtásgunuít vagy szárgunu)t különböztetjük meg. 12 . amelyek mint raktározó szervek. A levél lehet egyszerű és összetett. A hajtástengelyt liinknek nevezzük. Az ízeken járulékos gyökerek fejlődnek. A föld feletti hajtástól pedig ! abban. akkor egyszerű levélről. Ennek csúcsán 1-3 rügy található. másrészt a vegetatív úton való szaporodást szolgálják. A szik feletti szár és aszárvastagszik meg (karalábé). A levél veszi fel a légzéshez szükséges oxigént és ugyancsak a levélnyílásokon megy végbe a párologtatás is. A növények egyik legfontosabb szerve. A hagyma nem más. Föld alatti hajtás a gyiikértiirzs (rhizoma) is. Afiildheni hajtások. Ezek alapján elkülönítjük a levélalapot. A kis levéldudorból levélkezdemény . a talajba hatolnak. Két változatát. mint a föld feletti hajtáson.

Az egy tem1őlevélből szerveződött magháznak csak egy egyszerű bibeszála van (borsó). fonalas stb. A csészelevelek lehetnek szabadok (pl. hasogatott. Morfológiailag a hajtáscsúcsán vagy a levelek hónaljában helyezkedik cl. Azt a folyamatot. Ezekben képz6dik a virágpor. vagy erősebben. A lomhlevelek nagyméretűek.középállású (a magh<íz közepével egy magasságban helyezkednek el a többi virágrészek). különnemű csésze.Asziklevelek száma lehet egy vagy kettő (egyszikűek. A virággá módosult levelek közül a belsők a termőt és a porzót alkotják. A bibe felülete papillás. A levélnyelük általában hiányzik. változatos alakúak. 2. A fellevelek a lomblevelek szintje fölött alakulnak ki. (paradicsom) . megporzásnak nevezzük. Különböző feladatot látnak cl. amelyeket a virágtakaró levelek vesznek körül. keresztesvirágúak). pl. a bibeszálat. A virágtakaró külső köre zöld levélkékből áll. kétszikűek). Aporzók a pártán vagy a Icplen belül helyezkednek el és a porzókört alkotják. a (sárgarépa) gallér levele. A párta szintén több szabad vagy összen6tt sziromlevélb61 állhat. két vagy több termőlevélből alakul. kabakosok). Egyes növényeknél vastagok (raktároznak és fotoszintetizálnak). . Az egynemű virágtakarót lepclnek nevezzük (egyszikűck). a magháza!. A bibe alakja igen változatos: lehet ép. gyengébben összen6ttck (pl. A magházban szervez6dnek a magkezdemények. a bibét. a sok termő­ levélb61 szerveződött magház pedig annyi bibeszállal rendelkezik. A virág szaporítószervvé átalakult leveles hajtás.alsóállású (a magház a vacokba süllyed) (uborka). másoknál (bab) vékonyak és csak asszimilálnak (spenót). 13 . A magház egy. védelmi (rügypikkelyek). Takarólevelekből és ivarlevelekb61 áll. szemölcsös vagy szőrös. A bibeszál . amikor a virágpor a bibére jut. A magház helyzete alapján a virágtakaró eredéséhez viszonyítva lehet: . belső. A portokokban polienzsákok vannak. A termőn három részt különíthetünk cl: l. 3. karéjos. gömb. A porzák porzászálhtíl és a portokhál áll.rendszerint a magház csúcsán található. élénk színű sziromlevelekb61 álló körének párta a neve. ahány termő­ levélből szerveződött a tem1és (dinnye). A virágok alatt található pl. pajzs alakú. A term(f vagy termőtáj a virág legbelső köre. burgonyafélék.fels6állású (a magház a virágtakaró eredése felett áll). raktározó (vöröshagyma). Funkciója a pollen felfogása és táplálása. amely egy vagy több tem16levélb61 n6tt össze. A fellevelek csökcvényes fejlettségűek.

A természetben az idegenbeporzás a gyakoribb. önbeporzásról beszélünk. rovarok viszik át egyik virágról a másikra. az ikerkaszat. a becőke. makk. Ez a folyamat a megtermékenyülés. A petesejtböJ embrió. Ebben az esetben a virágport a szél. hajtásos növények jellemz{) szervei. a központi sejtből tápláló szövet lesz.és a kabaktermés. Állományuk és felnyílásuk módja szerint több csoportra oszthatók: tok-. A négy terméscsoport egyes képviselői közül a zöldségfajoknál a következő termések a leggyakoribbak: -a toktermések csoportjából a becő. amely a magkezdeményből alakul ki az embriófejlődéssei összehangoltan. a másik a központi sejttel olvad össze. . valamint csonthéjas termésekre. a hüvely. A mag ivaros úton létrejövő szaporító szerv. A virágos.Ha a beporzás egy virágon belül történik. a tok és a tüszö. A mag és a termés. -a makktermések közül a kaszat.és bogyótermésekre. melyek az ivaros folyamatok eredményeként jöttek létre. Egyik hímivarsejt a petesejttel. A termés a zárvatermők törzsének tipikus szerve. A bibére jutott virágpor tömlőt fejleszt.a bogyótermések közül a bogyó. ahol kettős megtermékenyítés történik. 14 . mely a magház belsejében lévő magkezdemény be jut. funkciója a magok védelme és elterjesztése.

TulajIonképpen a haszonnövényt fogyasztva.stb. A napi fénytartam változása a földrajzi szélességtől. sugarak láthatatlanok. hő. Az ~mber feladata viszont. Jgyanez a tartomány játszik fő szerepet a növények fotoszintézisében is. Minél több naponta a nap~nyes órák száma. gyógy. röntgen stb. ugarak. hogy azok folyamatos változását lehetőleg összhangba 10zza a növények fejlődése sor<in megnyilv. Az egész napos legvilágítást nem igénylik növényeink. valamint a 800 nm feletti infravörös. amelyből a 400-800 nm hullámhosszúság ú az ember számára látható. A fény összetétele és eréíssége évszakonként és napszakonként változik. A fő szerep a környezeti ényezőknek az ember javára történő hasznosításában.és fűszernövények életfolyamataiho z szükséges fény:más viszonyaink közölt a természetes napfény. A zöldség-.Környezeti igények <\környezeti tényezők az élettényezőkre gyakorolt hatásukkal.inuló. Az ultraibolya sugaak mennyisége nyáron és a déli órákban sokkal magasabb. A 400 nm hullámhosszúság alatti ibolyántúli. Fény \ növények életük folyamán fényenergiát használnak anyagcseréjükhö z. Fénynek nevezzük az elektromágneses sugárzásnak egy bizonyos tartomályát. Taasszal több az ibolyatartomány ba sorolt fény. IS . \ fényenergia egy részét kémiailag megkötve tárolják és felhalmozzák. mint ősszel. a növényeknek jut. a napfény benne tárolt energi<iját haszIOsítja az emberi szervezet. agy este. A termesztőhely kiválasztásakor tehát külön kell vizsgálnunk az adott hely legvilágítási viszonyait és a megvilágítás erősségét. a Nap járásától függ. szintén állandóan változó gényekkel. 6-8 órás "pihenésre" nekik is szükégük van. azok alakulásán ceresziül fejtik ki tevékenységüket a növényekre. mint télen és reggel. ~ fotoszintetikusan aktív tartományból a kék és vörös fényből nyelnek el leg)bbet a növények. annál nagyobb a növények teljesítménye.

a levegő szennyezettségétől. a sárgarépa .és fűszernövények hőmérsékleti igénye különböző.Fényinten zitás fogalmán az egységnyi területre. csoport: 22 oc Paradicso m Tojásgyü mölcs Sütőtök lll. fekvésétől függően változik. mindegyi k képes termésfej lesztésre. csoport: 19 °C Cékla Vöröshag yma Fokhagym a Póréhagy ma Zeller Spárga IV. a cékla. A ±!4 °C-os optimumt ól való eltérés a fejlődés minimum . a vörösés a fokhagym a. 3 °C-onkén t változó. magasabb hőmérsékleten felgyorsu A zöldség-. egységnyi idő alatt érkezett energiame nnyiséget értjük. Közepes fényigényű: a fejes káposzta. a különféle dinnyék. Zöldségn övényein k között nincsenek kifejezett en rövidnapp alas növények . Gyengébb megvilágí tás mellett is termeszthető: a zeller. gyógy. ahol t= optimális hőmérséklet a vegetatív és reprodukt ív fázisokba n. valamint közvetve a levegő is. csoport: 16 °C Sárgarépa Petrezsely em Pasztinák Cikória Borsó Burgonya Fejes saláta Spenót Rebarbara Sóska Téli sarjadékh agyma Mctélőhagyma Bab Kukorica V. a paradicso m. termesztj ük a esiperkéL Hőmérséklet Földünk hőmérsékletét döntőmértékben a napsugárz ás határozza meg. /. a borsó és az uborka. a víz. A termeszte tt fajok közüllegt öbb fényt kívánnak: a paprika. csoport: 25 °C Sárgadinn ye Görögdin nye Uborka Spárgatök Paprika ll. Alacsony hőmérsékleten a növények életfolyam lnak. (vagy állnak). 16 . a karalábé. a felhőzet nagyságától. csoport: 13 Káposztaf él ék Retek Torma oc Az optimális hőigényt a t opt. A Naptól kapja éltető melegét a talaj. hosszúnap palas viszonyok között is. mint az optimumt ól káros következm ény nélkül való eltérést kezelik. a növények is. Fény nélkül hajtatjuk a cikóriát.és maximum értékeit adja. Ez az energiame nnyiség a napsugara k beesési szögétől. 5 csoportba osztotta. növekedé se és fejlődése szintén a hőmérséklettől atai lassúak függő folyamat. = t ± 7 oc képlet alapján számolják . A növények anyagcser éje. A ±7 °C-os eltérést. a bab. A zöldségfa jokat Markov és Haev optimális hőmérsékletük alapján.

hogy a lankadási jelek után azonnal pótoljuk a hiányzó vizet. párologtatással pedig hűti a növényeket. . kelést akarunk.7 °C. . A víz a növények életében többirányú szerepet is betölt.A növények fejlődési szakaszaikban eltérő hőmérsékleti értékeket kívánnak: -nyugalmi állapotban t. Az átmeneti vízhiány az esti. A növény a talajból a tápanyagokat híg oldatban képes felszívni. . éjszakai alacsonyabb hőmérsékleten megszűnik. A levelek elvesztik feszességüket. lankadnak. Különbséget tesz a termesztő az éjszakai és nappali hőmérsékleti értékek között is. melyet a növények lankadása jelez. majd hervad. erős légzést stb. mint nappal. Ezen értékeket a termesztő embernek ismernie és követnie kell a termesztés folyamán.termésképzés időszakában t ± O oc. a növény lankad. növényi tápanyag. A csírázáskor hozzáadjuk a hőmérsékleti optimumhoz a 7 °C-ot. Víz nélkül nincs élet. Éjszaka 3-6 °C-kal alacsonyabb hőmérsékleten tartjuk a növényeket. hiába kapnak vízpótlást A termesztés során fokozottan ügyeljünk arra. helytelen kapálás). Ennek eredményeként a növények turgorállapota csökken. Csupán egy példát említek. Víz A növények testének közel 90%-a víz. A növényen folyamatosan nagy tömegű víz áramlik át.egyensúlyban van. mert ellenkező esetben elnyurgulást.szár. vízhiány lép fel a növényben.a vízforgalom. A gyakori hosszabb ideig tartó lankadás kedvezőtlen a növény számára. A vízveszteség olyan mértékű.14 °C. vagy mert a gyökerek megsérültek (rovarrágás. a sejt alkotó része. A növény egész élete folyamán tart a vázolt folyamat. gyenge gyökérfejlődést. Ha a növény az elpárologtatott vizet nem pótolhatja a talajból. E jelenség általában nyáron a déli órákban jelentkezik. Ez különösen a hajtatásban igényel kiemeit figyelmet. Ezt kell a tennesztőnek elérni. de a növényi test felépítéséhez nem szükségcs vizet a leveleken át elpárologtatja.szikleveles fejlettségnél t. Kedvező körülmények között a vízfelvétel és a vízleadás mértéke .és levélképzés idején t± O °C. kapunk. Lankadáskor a vízleadás meghaladja a vízfelvétel mértékét. 17 . A felvett. . Szikleveles állapotban viszont csökkenteni kell a növények életfolyamatát -7 °C-kal.csírázáskor t + 7 °C. hogy a növények már nem képesek eredeti víztartalmuk visszanyerésére. Ennek eredménye pedig a növény pusztulása lesz. a tápanyagok szállításában segít. A hervadás az előző állapotnál súlyosabb. szabályazza a sejtek turgor állapotát stb. mert a talaj kiszáradt. Gyors csírázást.

a kisebb menynyiségben szükséges elemeket mikrotápanyagoknak. Közepes vízigényű pl.07% Foszfor Megtalálható továbbá szervczetükben a kén. Nyomokban található a réz. a paradicsom.a növény vízigényétól függően.00% Szén 10. A szárazságot jobban bírja a spárga. növényföldrajzi értelemben.30% Kálium 0. a mangán. Negatív ionként pedig a klór. hogy viszonyaink között csak rendszeres öntözéssel termeszthetök biztonsággal.A vízellátottság mértéke a talaj víztelítettségi arányával ellenőrizhetö. mint például a dinnyék és a tök. a molibdén. a káposztafélék stb. a bór. a borsó stb. kisebb mennyiségben a levegőből és a vízből veszik fel. A mikroelemek közül pozitív ionként mozog a vas. l O mm vízadag négyzetméterenként l O l (kb. A termesztésben azonban pontosítanunk kell ezt a megítélést. a cink. a sárgarépa stb.00% Hidrogén Nitrogén 0.30% 0. a kén és a foszfor pedig negatív ionként kerül felvételre. a nemfémes elemek közül a nitrogén pozitív és negatív (NH. Optimális vízellátottság a talaj nedvcsségi állapota . a cink. nagy talajtömeg "átjárásával" gyűjtik össze a számukra szükséges vizet. a nitrogén. A szükséges elemeket túlnyomórészt a talajból.j.00% 18. ami azt jelenti. a szilícium. l vödör) víznek felel meg. 18 . hatalmas gyökérrendszerével. A zöldségfajok egy részét vízigényes növényként tartjuk nyilván. a réz és a nikkel. a mangán.vízkapacitásának (VK) 60-90%-a között mozog. NO. Zöldségfajaink. a kalcium. a kalcium és a magnézium férnek. a közepes vízigényű (mezofita) csoportba tartoznak. az uborka. Laboratóriumi vizsgálatok szerint a főbb tápelemek a következő százalékos arányban találhatók szárazanyagukban: Oxigén 70. A makrotápelemek közül a kálium. a bab. vagy nyomelemeknek nevezzük. a vas. a magnézium. 13 makro. Öntözéssel e fajok termesztése is biztonságosabbá tehető. a nátrium.i) ionként egyaránt. a foszfor és a kén pedig nemfémes elemek. Ilyen az étkezési paprika.és 25-féle mikroclemct használnak. a bór és a molibdén. Tápanyag A növények testük felépítéséhez kb. Az elsőrendű fontosságú anyagokat makrotápanyagoknak. kisebb-nagyobb mennyiségben. Egyes fajok. A fémek mint pozitív ionok.

Az egyes elemek e vonatkozásban is eltéröen viselkednek. Talajigény. hogy hosszú ideig ellátja termesztett növényeinket vízzel. A talaj tápelemvesztesége a növény által kivont mennyiségből és a kimosódással kárba veszett mennyiségből tevtídik össze. Forrása a levegő 0. közömbös és lúgos kémhatású. szántóföldi termőhelyek A termés nagysága a növény genetikai teljesítőképességén és az időjáráson kívül. Házikert- 19 . Növényeink zöme a gyengén savanyú és a semleges kémhatású talajokon érzi jól magát. hogy a tápanyagok egy részének a levélen át. hanem a levélen át is felvesznek tápanyagot. de a kimosódástól védve). A kimosódás ezeknél annál nagyobb.A talaj tápanyagai három előfordulási formában találhatók: a) rögzítve (a növény számára közvetlenül fel nem vehető). nagyban függ a talaj minöségétöl. minőségét tekintve. A zöldség-. A levéltrágyázás gyorsabb és kisebb veszteséggel járó tápelemfelvételt jelent. c) szabad ionként a talajoldatban (a növény számára könnyen felvehető. növények termesztésére alkalmas részét nevezzük. b) felületen kötve (a növény számára felvehető. minél nagyobb a talaj vízáteresztő képessége és minél kisebb a tápelemmegkötő képessége. Ezt a növények gyökéren kívül i táplálkozásának nevezzük. Talajaink összetételét. vagy meszezéssel javítható. a kalciumé 90%-át teheti ki. Dc csak igény szerint használandó. mint utaltunk rá. Nagyüzemi tem1esztés esetén kötelező az idönkénti laboratóriumi talajvizsgálat. A túl savanyú talajok pHja lúgos kémhatású műtrágyákkal. Talajaink pH-értéke változhat és megváltoztatható. A növények. laza. amelyek a zöld növényi részekben található szén-dioxid felhasználásával képződik. de kimosódásra is készen). Beigazolódott.és fűszernövények tápanyagigényének kielégítését nagymértékben befolyásolja a talaj kémiai reakciója (pH) is. teljesítőképességétőL Talajnak a földkéreg külsö. gyógy. nemcsak a gyökéren. A kálium kimosódása az összes veszteségnek 3-25%-át. a növény számára. A talajaink pH-ja lehet savanyú. A temlékenység tehát a talaj elválaszthatatlan. tápanyaggaL Nem hiába állította már Arisztotelész is. a nitrogénéés a magnéziumé 50%-át. nagyon különbözőek. A jó minőségű. minden jónak eredője. Míg az erősen lúgos kémhatás savanyú műtrágyák adagolásával csökkenthető. lényeges sajáts<tga. A növények szárazanyag-tartalmának mintegy 45%-a szénhidrátokból áll. termékeny talajra jellemző. és alkalmas amikroelemhiány gyors megszüntctésére. hogy a talaj.03%-os széndioxid-tartalma.való adagolásával a növények teljesítménye növelhető.pem1et formájában. Ezzel szemben a foszfor (P04 1) nem mosódik ki.

a kiváló víz-. -terasz csernozjom. 4.és laza talajok Szikes talajok Sckély rétegű. nem vagy kevésbé erodált csernozjom talajokat. . Az adottságok lehetővé teszik a fajta potenciális termőképességének maximális érvényesülését A genetikus talajosztályozás szerint ide tartozó talajtípusok: .és hőgazdálkodás. ll.és hőgazdálkodás mellett a az olyan lejtőszög. II. I. Ilyen talajokon. v.erdőmaradványos csernozjom. levegő. -csernozjom réti talaj. levegő. számú szántóföldi termőhely (csernozjom) Ide soroljuk a sík fekvésű vagy enyhén lejtős. Az országos beosztás alapján ismertetjük a termőhelyi ismereteket. a jó tápanyagszaigáitató képesség és a viszonylag könnyű művelhetőség. és VI. táblázat A magym·országi Tennőhely termőhelyek csoportosítása tennőhely száma A szántóföldi neve I. illetve körülmények között a legigényesebb zöldségfajok is sikeresen és biztonságosan termeszthetők. . számú szántóföldi megfelelő művelhetőség. Kedvezőtlen kémiai tulajdonságok a termelést általában nem zavarják. Egyes gyógynövényeket az V. A Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomások.csernozjom barna erdőtalajok. amelyen az eróziós károk még mű- 20 . termőhely (barna erdőtalajok) Általános jellemző a jó tápanyag-. Jellegzetes agronómiai tulajdonságuk a humuszban viszonylag gazdag.kilúgozott csernozjom. III. mély termőréteg.mészlepedékes csernozjom. Csernozjom talajok Barna erdőtalajok Kötött réti és glejes erdőtalajok Homok. . kérésre térítés ellenében megvizsgálják a kistermelők talajmintáit is. -réti csernozjom. IV. víz-. erodált talajok Zöldségnövények tennesztésérc csak az első négy termőhelyet tekintjük alkalmasnak.ben. VI. vagy erősen lejtős. termőhelyen is termeszthetünk. haszonkertben ez nem kötelező.

Ide tartozó talajtípusok: . IV. Ilyen körülmén yek között az igényesebb szántóföldi növények is sikercsen és biztonság osan termeszthetők. a szervetlen és szerves kolloidok kis mennyisé ge. .szolonyeces és szaloncsá kos réti talajok. Művelhetőségük a nagymértékű kötöttség.agyagbem osódásos barna crdőtalaj. Ez az alapvető tulajdonsüg határozza meg a könnyű művelhetőséget. számú szántóföldi termőhely (kötött réti talajok) Az ide sorolt talajokat általában a jó tápanyagk észlet mellett a gyenge tápanyag-feltáródás jellemzi. . A zöldségtermesztést. Víztartó képességü k nagy. vízvezeté sük viszont kedvezőtlen. Ilyen körülményck között a kora tavaszi vetésű. valamint a nagyobb esők utáni gyors túltelítődés közvetlenül befolyáso lhatja. illetve vízborítást nem tűrő növények termeszté se nem ajánlatos. ezért a művelés minőségére a tápanyag okjobb érvényesü lése miatt is nagy figyelmet kell fordítani.szaki talajvédelem nélkül. -savanyú barna erdtítalaj. . célszerű agrotechnikai (agronóm iai) eljárásokk al. pH-ja savanyú.pszeudog icjes barna erdőtípusok.Ramann-féle barna erdőtalaj. . Altípusok: .réti talajok (kötöttek). illetve módszerekkel megakadá lyozhatók . valamint a jellemző vízgazdál kodás miatt kedvezőtlen. A termés és a tápanyagok érvényesü lése az évhat:ís miatt nagymért ékben ingadozhat. számú szántóföldi termőhely (laza talajok) Ebbe a csoportba sorolt talajok általános jellemzőjc a könnyű mechanik ai összetétel. valamint a tartósan magas talajvízállást. . főleg az elégtelen víztartó képcssége t és a tüpanyag mozgékon yságát.lejtőhordalék-tal:1j. főleg a tavaszi magas talajvízállás. Ide tartozó talajtípusok: . Javításuk után sem indokolt más termőhelyi kategóriáha való átsorolásuk. .homokos réti talajok. valamint a tápanyagok érvényesü lését az évszakonk énti. s rendszerint kémiai javításra szorul.lápos réti talajok. a kedveztítlen vízgazdál kodás!.öntés-réti talajok (kötöllck). . . de a nagy vízigényű növények biztonságos termeszté se is korlátozott. Az ide sorolt talajok egy része a felső rétegekben CaCOrot nem tartalmaz .réti öntéstalajok.nyers öntéstalajok (kötöttek). emiatt a felmelegedésük lassú.karbonátmaractványos barna crdtítalaj.szolonycces réti talajok. . . III. 21 .

-futóhomok talajok .kovárványos barna erdőtalajok. mind a kémiai tulajdonságok kedvezőtlenek.a trágyázás miatt is . Víz.és csernozjom talajok). . köves vagy kavicsrétegen kialakult. VI. . a termésbiztonság ingadozó. egyben az egyes növényfajok termeszthetőségét a kedvezőtlen kémiai tulajdonságok befolyásolják (savas vagy lúgos kémhatás). Az elérhető termésszint általában alacsony.3% humusz felett). számú szántóföldi termőhely (sekély termőrétegű. s helyenként a jobb termések feltételei is megteremthetők. A tápanyagok érvényesülését. A sekély termőrétegűség kialakulásának okai különbözők lehetnek. a biztonsággal termeszthető növények száma is kevés. lejtős talajokj Az ebbe a csoportba tartozó talajok alapvető jellen1Zője a sekély tem1őréteg.humuszos homoktalajok.mind a fizikai. A trágyák érvényesülése is változó. erodált.és tápanyag-gazdáikadásuk szélsőséges. akiadandó műtrágyák minőségét. (0. V.rozsdabarna erdőtalajok. Az ide tartozó talajtípusok: . Ilyenek: nagymértékű erodáltság lejtős területeken (erdő.2% feletti humusz) szántóföldi hasznosíthatósága kedvező is lehet.nyers öntéstalajok (homok).A jellemzett fizikai tulajdonságok mellett szám os helyen a defláció is veszélyezteti ezeket a talajokat. A humuszosabb laza talajok (l . -humuszos öntéstalajok (homok). számú szántóföldi termőhely (szikcsek) Ide soroljuk a szántóföldi művelés alatt álló talajokat. függetlenül a lejtési viszonyoktóL 22 . A növénytermesztés számára . 50 cm-nél vékonyabb talajréteg.

%-ban (5. az öntözést és a vetésforgót is. A trágyázási rendszer fogja össze a haszonk ertben alkalmaz ott trágyázá si eljárások összessé gét. Összetet t trágyák. Folyéko ny a hígtrágy a. A folyékon y műtrágyák lehetnek nyomás nélküli egyedi tápeleme t tartalma zók. Komplex Irágyána k mondjuk . melyeke t közvetlc nül a növénye ken végzünk (mctszés. a tarlómaradvá ny. Trágyázás A trágya termeszt ett növénye k tápanyag igényein ek kielégíté sére használt küés halmazá llapotú anyagok gyűjtő neve. ilyen az istállótrá gya. Ezek is lehetnek szilárdak . Ide soroljuk a tápanyagellátást. kötözés stb. amikor két-háro m hatóanya gat tartalma znak. növényre . komplex ek (Wuxal) . például a szuperfo szfát. Ez lehet szil<írd. a komposz t. amikor csak egy hatóanya got tartalmaz nak. a talajművelést. Gáz alakú a C02 (szén-dioxid) trágya. amikor a növény számára nélkülöz hetetlen tápelemeket tartalma zza a műtrágya. tetejezés . A . Kinck-k inek adottság a és lehetősége függvény ében kell ezeket használn i.) az egyes fajok tennesztésénél ismertetjük. A növény környezetét változtató műveleteket iikotechnikaí eljárásoknak nevezzük . összetett ek (Tomaso l). például vizes ammónia . a zöldtrág ya.Termesztéstechnikai munkák A termeszt éstechni ka-más néven agrotech nika. levelezés. Ennek elemei: a trágyafé leség megvála sztása. hónaljaz ás. a kijullatá s időpontja . Ezen belül egyedi trágyák. táblázat). lönböző összetétclű 23 . A trágyafél eség (a trágyasz er) sokféle lehet. légtérbe juttatásá t értjük.sokféle műveletet foglal magába. elosztása és bemunká lása. A trágyázás fogalmán a tápanyag ok talajba.fitotechnikai eljárásokat. Szervetlen trágyának nevezzük a műtrágyákat. A gyakorlati feladatok megoldá sára táblázatb an közöljük a legfonto sabb szerves és műtrágyák hatóanya gtartalm át. a tőzeg. adagja. A csoporto sításnál első helyre tesszük a szerves trágyát.

00 14.00 18.91 46.00 27.00 8.45 0.00 27.67 0.00 16.40 0.00 stb. Ha tudjuk a három fő tápelem (N.00 16.00 18.83 0.00 21.00 8.23 0.00 50.00 0.5.00 A következő feladatunk a trágyaadag nagyságának megállapítása (mennyit adjunk?) Tájékoztatásul közöljük a zöldségtermesztésre alkalmas termőhelyeken (I-IV. P20 5.00 4.40 0.19 0.00 Kálium-szu lfát NPK szuszpenzi ós család Peretrix NPK komplex Tornasol Buvifer Volldünger 9.00 1.00 13.00 8. táblázat Fontosabb szerves és műtrágyák hatóanyag -tartalma Hatóanyag-tartalom Megnevezé se N Juhtrágya Lótrágya Szarvasma rhatrágya Tőzeges sertéstrágy a Vegyes istállótrágya Tőzeges fekáltrágya Karbamid Ammónium -nitrát Mészammo nsalétrom Szemcsés szuperfoszf át Triple szuperfoszf át Kálium-klo rid 0. fő.00 7.00 21. táblázat).00 16.35 0.00 19.00 4.00 40.00 25.37 MgO Ca 5. 73 0.00 15.00 10.00 30.00 50.50 0.00 20.00 23.00 26.00-20.00 13.00 16.00 28.60 0.00 60.00 14.31 0. 14.00 21.0 0 45.52 0.00 5.45 0. K20) kivonását -24 -- . Közöljük továbbá a zöldségfajok fajlagos tápanyagigényét (kg/t).60 0.és melléktermékre vonatkoztatva (7.00 7.30 34.00 26.) tervezhető termésszinteket (t/ha) (6.00 1.00 20. táblázat).23 0.00 21.

5-5. 25--61 5-35 3-15 15--60 6-35 15-30 5-20 t0-25 5-8 10-15 14-26 12-34 3-4. hogy a paradicsom egy tonna lernlésével kivonunk a talajból 2. Ezt tartalmazza kb. Termőhely ll. tonnánként.5 4-8 14-30 16-28 14-30 10-24 18-30 !2-16 10-25 5-20 4-20 IV.5 kg= l 00 kg nitrogén hatóanyagat kell adnunk. és tudjuk az elérhető tennésátlagot.5 kg nitrogént. 12 tonna juhtnígya. Ha az egyes termőhelyen tennesztünk és 40 tonna tennésátlagol tervezünk.5 3-5 10-34 12-30 12-28 12-26 8-20 14-26 10-14 8-25 5-20 3-20 Paradicsom Étkezési paprika Fűszerpaprika Sárgarépa Petrezselyem Zetter Retek Cékla Torma Dughagyma Dughagymáról ültetett étkezési vöröshagyma Magról vetett étkezési vöröshagyma Zöldborsó Zöldbab Uborka Fejes káposzta Ketkáposzta Karalábé Karfiol Vöröskáposzta Bimbóskel Fejes saláta Spenót Sóska 40-82 12-40 4-15 12-80 ü-35 25-35 5-20 10-25 5-8 !3-19 16-28 14-45 4-7. amennyiben kisebb területen gazdálkodunk. 25 . a kettő szorzata adja a szükséges tápanyagmennyiséget. vagy kb. fajon ként. 40 x 2.6. Elvégezhető további kisebb tennésegységre (l 00 kg) is. 25-67 8-30 6-18 t0-70 6-35 20-30 5-20 t0-25 5-8 !2-16 14-24 12-25 3. Példaként említjük. 300 kg ammónium-nitrát műtrágya. Ezt a számítást a három makroelemre minimálisan el kell végezni. táhlázat Szántóföldi zöldségnövények tervezhető termésszintjei (t/ha) Növény l.5-6. 30-72 t0-35 10-70 6-35 20-30 5-20 t0-25 5-8 !2-15 19-22 12-25 3.5 4-8 20-50 16-32 18-30 16-32 12-28 20-34 13-18 t0-25 6--20 6-20 lll.5 5-10 20-50 24-56 24-48 18-43 14-30 22-38 14-20 12-25 6-20 7-20 a talajból.

9 1.0 3.4 3.0 5.0 3.4 5.Talajzsaroló trágyázási rendszerről. -Tartalékoló trágyázási rendszernél egy-két tápelemből (amik nem mosódnak ki) a kivont tápanyagtömegnél többet adunk a talajba.4 4.2 Sárgarépa Petrezselyem Zeller Retek (téli) Cékla Torma Dughagyma Vöröshagyma (dughagymáról ültetett) Vöröshagyma (magról vetett) Zöldborsó Zöldbab Uborka Fejes káposzta Kelkáposzta Karalábé Karfiol Vöröskáposzta Bimbóskel Fejes saláta Spenót Sóska A tápelemek visszapótlásának szintje alapján beszélhetünk: .0 kg/m 2) adagot.9 5.4 7.3 PzÜs 1.0 6.3 4.3 0.8 1.0 1.5 3.8 2.6 3.0 7.0 6.Feltöltő trágyázási rendszerben a talajt rendkívül nagy trágyaadagokkal. szabadföldi termesztés esetén.5 3.5 1.0 6.8 4.5 1.5 6.5 2.2 1.9 4.0 1.0 3.9 1.2 11.0 11. A haszonkertben is ezt javasoljuk alkalmazni.0 5.5 5. Fél adagú trágyázást vég-26 -- .0 2. luxusellátás szintjére feltöltjük. de csak átmeneti jelleggel.1 1.0 4.0 3.Visszapótló trágyázási rendszer esetén a kivonás és a visszapótlás összhangban van.6 3.0 6.8 1.3 2. Hajtatásban kerülhet erre sor.4 18.4 4. .4 1.0 5.5 2. . Az istállótrágyából.6 2.0 2. táblázat A zöldségfélék fajlagos tápanyagigénye (kg/t) Növény Paradicsom Paprika Fűszerpaprika N 2.0 8.0 4.7 3. amikor a visszapótolt tápanyagok mennyisége kisebb. A kevés szerves trágya és magas műtrágyaárak miatt kevésbé ajánlott. teljes adagú trágyának tekintjük a 35-40 tonna/hektár (3. mint a terméssel kivont tápanyagok tömege.6 1.5 4. Lassú feltöltődést indítunk el.0 3.6 1.0 4.9 12.7 1.8 2.7.0 3.5 4.6 1.5-4. Jó talajadottságok esetén használható.3 9.0 0.2 5.8 15.0 6.8 K20 3.

fejtrágyázásróL Az alaptrágyázást a tenyészidőszakon kívüli időben adjuk. Sekély bemunkálásról beszélünk. szántással.légtérbe (C0 2 kijuttatása a tem1esztölétesítménybe).alaptrágyázásról. A fejtrágyát a tenyészidőben adjuk. Az alaptrágyát az öszi mélyműveléssel.a sorba -a trágyát. hosszabb idön át végzett talajművelési eljárások összességét értjük. alakítását értjük. -a talajművelő eszköz megválasztása. A trágyaelosztás módjai a következők: -talajra (terítéssel. A legtöbb zöldségfajnál az alaptrágyázás időszaka az ősz. illetve fészekbe adva). Ez a legelterjedtebb trágyaelhelyezési mód. Terítésnél a tr<Ígyát a talajra egyenletesen elterítjük. Az indító (starter) trágyázás célja a kelés utáni kezdeti fejlődés segítése. az ásógép. a tárcsa stb. . Célja a növények tápanyagigényének folyamatos és egyenletes kielégítése. A trágyabemunkálás szintén nagy figyelmet érdemlö művelet. A talajművelési rendszer elemei: -a talajművelési eljárás megválasztása. A kijuttatási idő alapján beszélünk: . A trágyázás időpontja naptári idő szerinti kijuttatást jelent. sorba. a palánták begyökeredésének serkentése. A fészektrágyát leggyakrabban a nagy térállásra ültetett növényeknél alkalmazzuk. 27 . Talajművelés Talajnu/velésen a talaj munkaeszközökkel való mechanikai megmunkálását. ha 5-15 cm mélyen dolgozzuk be a trágyát. Mindenkor a növény igényeihez kell igazodnunk.zünk 18-20 t/ha (l . Fejtrágyázásra vízben oldható. Tápoldatos öntözésnél a kijuttatás mélységét a vízadag határozza meg. könnyen felvehető hatóanyagat tartalmazó trágyák alkalmasak. Talainu/vetési rendszer fogalmán egy adott területen. A talajművelés! is rendszerszemlélettel vizsgáljuk.8-2. . -növényre (növényre permetezve). -indító (starter) trágyázásról. A bemunkálás eszköze az eke. 25-35 cm mélyen dolgozzzuk be a talajba. Sortrágyaként a növények gyökerei alá helyezzük.0 kg/m 2 ) trágyaadaggaL Kis adagú trágyának tekintjük a fészektrágyaként adott 6-8 t/ha és a sortrágyaként kijuttatott 10-20 t/ha szervestrágyaadagot. de a nyári és őszi vetésű növények tavaszi és nyári alaptrágyázása is indokolt lehet.

Lege lfogadottabb a t e ny ész id ő h öz viszonyított id őpo nt sze rinti csoportos ítás. . A tarlóhántást vagy kapcsoltan vagy nyomában haladva hengcrezzük . . Tarlóhánrás.. A következő talajmúvelés i munkák tartoznak ide: .ősz i mélyszánt ás. .tarlóhántás ápolása. A növény lekerülése ut <ín a legröv idebb időn belül el kell végezni. Az alapra/aj-nnive/és felad ata a talaj termékenységének javítása. .nyári szántás. -a múvel és mélysége.gyeptörés. a ut<Ín felszabaduló tarl ó sekély m eg művelése. kártev ők elleni védelem. -a múve lés su1ma . a tárcsa. . hogy eső után jobb gyomkel ésünk legyen . A múvelés mélysége 6-10 cm.a múvc lés id őpo ntj a.vetés e l ő tti t alaj-e l ő k ész ít és t (magágykészít ést). .tarlóhántá .tavaszi szántás. 28 . Eszerint megkül önböztetünk : -a lap talajmúvclést (alapozó talajmúve lést). Célja az c lpergett kultúr. A talajmúve lési rendszereket a szakirodalom kül önféle e lvek alapj án csoportos ítja. a nyári csapadék befogadása.növényápoló t a l ajműve l és !. Eszköze az eke.és gyommagvak kikelésének e l ősegíté­ se. . Az egyéves növény betaka rít:í.

Tavaszi szántást kell végeznünk továbbá a kifagyott őszi vetések helyén. (Például zöldborsó. Előhántás ekével célszerű végezni. a tarlómaradványokat és a gyomnövényeket a tarlóápolással tudjuk a talajba aláforgatni. ezért az ekével egy munkamenetben fogasboronáL kell járatni. október hónapokban van. Az elmunkálás t indokolja. Mélysége 15-20 cm. A zöldségtermesztő gazdaságokban kettős termesztés esetén kerül rá sor. Az őszi mélyszántás őszi elmunkálására a kora tavaszi vetésű növények esetében az I. ásóborona. az ülepedettség és a gyommentesség. Gyepek és évelő pillangós takarmánynövények kiszántását értjük a fogalmon.Tar/ríhántás ápolása. Mélysége a tarlóhántásnál néhány cm-rel mélyebb legyen. Elmunkálá sát a sok gyökérmaradvány miatt tavaszra hagyjuk.) A nyári szántás minősége nagymértékben függ a talaj nedvességtartalmátóL Száraz talajon az eke nagy hantokat forgat. az aprómorzsás szerkezet. az évelő gyomok irtását. Az árvakelést. illetve homokon gyűrűshengerrel zárni a talajt. Fontos szabály. kedvező talajned vességi állapotot létrehozni. termőhelyi kategóriába tartozó. zöldhagym a) után. Nyár végétől a fagyok beálltáig végezhető. Ideje szeptember. Eszközei: tárcsa. hogy a lebomlás még az évben megindul. rögös lesz. illetve ültetésű növények fontos alapozó talajmunkája az őszi mélyszántás. III. hogy a kora tavaszi elműveléskor a művelőgépek kereke a nedves talaj szerkezetét erősen károsítja. Mélysége 20-35 cm. A IV. tavasszal kerül sor. a korán lekerülő zöldségnövények (áttelelő spenót. Öntözhető területen célszerű előöntözést végezni. A porhanyító művelés után a talaj lezárására. kivételes esetben altalajlazítóval felszerelve. Tavaszi szántás. Őszi mélyszántás. szám ú termőhelyeken kerülhet sor. lekerülése után. A tavaszi vetésű. Az őszi mélyszántás elvégzésével lehetővé tesszük a téli csapadék jobb befogadását. nedvesebb talajszerkezetnél fogasboronát. 29 . melynek jellemzóje a sima felszín. az alaptrágyák talaj ba juttatását Eszköze az eke. A nyári szántás eszköze az eke. II. mert így tökéletesebb takarást érünk el. az erős szelek elmúltával. hogy a tavaszi szántást azonnal el kell művelni (lezárni). kultivátor. A korai végzés eredménye. Lejtős területen a lejtőre merőleges irányban szántsunk. száraz és rögös talajon sima hengert kell járatni. hengerrel lehetséges. Mélysége 15-20 cm lehet. korai káposztafélék stb. tavasszal szántunk. Vetés el/ftti talaj-el/fkészítés feladata a jó vetőágy kialakítása. Deflációnak kitett futóhomokon az őszi szántást elhagyjuk. keverni. Nyári szántás. kombinátor.. Gyeptörés. Ennek elmunkálás a tárcsávai. homokveré snek kitett területeken az ősszel elmaradt szántásra. Ebben az esetben a szántást fogasboronával könnyen elmunkáljuk. Eszköze a közönséges eke..

Beszélünk kora tavaszi. Ez az az agrotechnikai eljárás. Vetésforgók kicsiben Vetésforgó fogalma alatt a művelt terület (legyen az kicsi vagy nagy) növénytermesztéss el való tervszerű hasznosítás át értjük. Sőt vetés után újra hengerezzük a talajt. követően a talaj kigyomoso stb. nyári és őszi vetésű növények talaj-előkészítő munkáiról. a sorközművelő kultivátor. Amennyibe n nyári szántás után kerül sor a termesztésre. kultivátor. Megkülönböztetjük az aprómagvú és nagymagvú növényfajo k talaj-előkészítő munkáit. a talajfelszín porhanyítása. Az ősszel szántott és elmunkálat lanul hagyott talajt simítázni kell. egyszer vagy kétszer porhanyítani kell (borona. Munkavégz és eszköze: tárcsa. A vetést megelőző napokban pedig a magágyat porhanyító. késő tavaszi. Ideje: fügmértékétől gyomosság a talajt. a fogasborona. Aprómagvú fajok termesztésekor sima henger használata kötelező. egyengetö eszközökkel (tárcsa.) gően. illetve a palántaültetés mélységével megegyező legyen. Ezt menni. További különbséget teszünk a helyrevetett és palántázott növények esetében. Nyári vetésíí niivények talaj-előkészítése a nyári szántáshoz kapcsolódik. Kora tavaszi vetés(í (március) növények talaj-előkészítése az őszi szántás elegyenget ését vagy sekély porhanyítását igényli. A szántást követő vetés. Száraz talajon többszöri ismétléssei kaphatunk jó eredményt. a tömörített magágy megteremtése érdekében. lehet talajra a amint ja a talaj kiszáradásának csökkentése. fogasborona) készítsük elö. a sima henger.A vetés előtti talaj-előkészítés munkái az alaptalaj-művelő munkák szerves folytatását képezik. Az esetek zömében rövid idő alatt kell elvégezni. E feladat legegyszerűbben fogasborona járatásával oldható meg. a nyári szántáson kikelt növényeke t porhanyító talajműveléS eszközökkel kell kiművelni. scm kézi munkaeró 30 . Aprómagvú növények vetése előtt hengerezzünk (sima hengerrel). rögtörő vagy gyűrűs henger. amelynek megvalósít ásához sem beruházás. A vetés előtti talaj-előkészítés munkáit a vetés időpontjától függően is megkülönböztetjük. szigetelő réteg létrehozása. Igény szerinti számban ismételhetők a munkák. Növényápo ló talajmtívelés feladata a tem1esztett növények mechanikai gyomtalaní tása. Az utolsóé a vetés. Késfí tavaszi vetészT (április-má jus) növények talaj-előkészítő rendszere a köCélvetkező. a küllős kapa. a Vetésig dik. Őszi vetés(í növények (áttclelö zöldségfajok) vetés előtti talaj-előkészítése. tárcsa A porhanyítá sok mélysége kismértékben változhat. illetve ültetés esetén az alapművelés elmunkálás a és a vetés előtti talaj-előkészítés egybeo! vad. sem gép. Eszközei a kapa.

A választás után meghatáro zzuk a fő. A túlságosan nagyszám ú növény termeszté se a botanikuskert jelleget ölti. hogy a növényfa jokat egy-egy területen évenként váltogatva termesszék. hogy olyan sorrendet kell kialakítanunk. Ez számos adottság függvénye. 31 . Ezek a tapasztalatok késztették a tennesztő embereke t arra. kötött. rugalmas. minden zöldségfa jnak meghatár ozott talaj. A termés<itlagok csökkenn ek.és kárlevők ellen is hatékony küzdelme t folytathat unk. értékesítési lehetőségek. Egy-egy jó vetésforg ó fél növényvé delemmel felér. Következő lépés a növények válrási sorrendjé nek meghatáro zása. Ezáltal a kór. Mi is ennek a lényege? Mint ismert. károsak lehetnek.és vízgazdálkodása. .Az elővetemény lekerülésének időpontja. a gazdasági elvárások hoz igazodó. A vetésforgó szerkesztése a vetésterv (összetétel) összeállításával kezdődik. szabad. . amelyeke t tem1eszteni akarunk a gazdaságban. A következő feladatunk a termesztésre kiválasztott növényfa jok által elfoglalt területi arányok. más szóval a növények vetésterül etének meghatár ozása.talajuntság clleni védekezés. majd termeszté sük lehetetlen né válik. állatállom ány. A növényfajok elővetemény-hatása biológiai és agrotechn ikai hatásukban rejlik.a legjobban érzik magukat.a talaj tápanyag.a talaj szervesanyag-gazdálkodása. mégpedig az utána következő faj clőveteménye. Számításb a kell venni a közgazda sági adottságokat (jövedelmezőség. Melyek ezek? . Ez azt jelenti.).csak józanul gondolko dó ember. Csak azokat a fajokat válagassu k be a vetéstervbe. amelyek nélkülözhetetlenek. a talaj tápanyagk észletét egyoldalú an használják. k<irtevők szaporodá sára való hatás. A rugalmas a számunkr a is megfelelő. Ha monokult úrában termesztj ük. kézi munkaerő stb. Az első a merev.az adott választékból .és tápanyagi génye van. hogy a területet maximálisan hasznosítsuk. A vetésterv azon növények összessége. A növényváltási sorrend megterve zésekor ezeket a hatásokat vesszük figyelembe. illetve az árutem1esztés szándéka. gépesíthetőség. A középutat célszerű választani. az általuk kiválaszto tt anyagok a talajban [elszapor odnak. ahol a növények . A vetésterv növényeinek kiválasztá sát vezérelheti a saját ellátás. . -betegség ek.gyomnövények szaporodása.nem szükséges . Az egy-két faj választása amonoku ltúra felé mutat. . Míg a szabad változat az évről évre való változtatást feltételezi. változtatás nélküli elvet fedi. Melyik a legjobb sorrend? A termesztés során minden növényfaj unk elővetemény. A vetésforgónak sokféle változata ismert.és másodnöv ényeket.

Sajnos a leírtakból is kitűnik. hogy mely fajokat nem szabad frissen trágyázott földb vetnünk stb. hogy az a legjobb vetésforgó-változa· amelyik a legnagyobb árbevételt adja. Az adott évben termesztett zöldségnövények mester séges vízellátásának ütemezése. Az is hasznos. amíg a vetésforgó létezik. Az is előnyös ha a pillangósok által megkötött nitragént számításba vesszük. -az öntöző berendezések egész évi gazdaságos kihasználásának megterve zése. ha a szerves trágyát igény lő fajokat csoportosít juk és a trágyázott területen termesztjük. Ennek lényege. Az előbbi esetben egyszerű. legyen az kicsi vagy nagy területen meg valósítva. ha tudjuk.a növények vízellátásának optimalizálása az egész tenyészidőre vonatka zóan. az előre megtervezett sorrendben követve egymást. Mi is az öntözési terv. De leegyszerűsítve a dolgokat. A gyakorlati szakembereket az öntözés ter vezésének ismereteire szerelnénk megtanítani. Öntözés Öntözésnek azt az agrotechnikai eljárást nevezzük. és ezt mindaddig automatikusan ismétlik. hogy a jó vetésforgó megtervezése nem. ha nem minden évben ugyanarra a helyr • vetjük. a növények vízellátásának javítása végett. mint amilyennek látszik. Szakasz a vetésforgó területének meghatározó alapegysége. aminőség és a termés biztonság növelésének alapfeltétele. 32 . amelyen a vetésforgóban szereplő növények egységnyi részét termesztjük meg. A vetésforgót a saját (vagy nem saját) gazdaságunkban valósítjuk meg. szakmai és gazdaságossági el vek alapján. Végül is abban megállapodhatunk. A vetésforgó alapegységét vetésforgó szakasznak nevezzük. Egy-egy jó vetésforgó 4-8 szakaszból tevődik össze. A tervezés célja: . Célszerű a tiszta (egy fajból álló) szakaszok megvalósítása. ültetjük ugyanazt a növényt. a vetésforgó egész területén végighaladnak. Az öntözés a zöldségtermesztésben a terméshozamok. agrotechnikai. hogy a termesztett növények. az utóbbi esetben osztott szakaszról beszélünk. És az is aján latos. is olyan egyszerű.Mindezen szempontok figyelembevétele után tervezzük a vetésforgó kiilj'orgását (rotációját). amikor műszaki berendezé sek segítségével különböző vízforrásokból származó öntözővizet juttatunk k a termőterületre. a haszonkert ben már az is hasznos. A vetésforgószakasz területét egy vagy több növényfaj foglalhatja el. fejlesztésének megalapozása.

E módnál a csővezetékben nyomás alatt vezetett víz szórófejeken át. hozzájuk csatlakoztatják az áttelepítheló számyvezetékeket. A szántóföldi termesztésben használt szórófejek által képzett optimális cseppnagyság 0. a csővezeték hordozhatósága alapján: . kevés kézi munkát ígényel. A kis intenzitású szórófej 5 mm/h. Hazánkban. vagy tömlővel. Árasztó öntözés lényege.Öntözési módok a zöldségtermesztésben Esőszerű öntözés (uralkodó). homokon. amelyből csatlakozók (hidránsok) emelkednek a talaj felszínére.stabil csőhálozatú öntözőberenezések főleg a növényházakban általánosak. nagy melegben a kipermetezett víz 20-30%-a a levegőben elpárolog. Az öntözővizet a talajban. a művelési határ alatt vezetik. közepes és nagy intenzitásúak lehetnek. majd elzárják a bakhát vízbejáratát és folytatják a következő ágyásnál az árasztás t. amikor a talaj felszínén vezetik a vizet. akár hidropóniás termesztés! is folytathatunk a szabadföldön. cseppekben kerül az öntözött területre. hogy egy bakháttal körülvett területre. Ezen eljárással. A csóvezeték-hálózat áttelepítési rendszerét tekintve szétszedhető. tápoldatos termesztéssel. Ez lehet barázdás (áztató) és árasztó (bolgár ágyas) öntözés (kava! és fitera). és az a nehézségi erő hatására a lejtés irányába szabadon mozog. Megvalósításához tereprendezést nem igényel. a növények vízben állnak. . Barázdás öntözésnél bakhátakat. mellék stb. lefelé pedig gravitációs úton is szivárog. A vezetésre legjobb a lyuggatott műanyag cső. Felületi öntözés. A vízkijuttatás a bakhátak közé történhet fő-. gépi művelést nem akadályozza. a nagy intenzitású szórófej 17 mm/h-nál nagyobb vízmennyiséget képes kiszórni. A csőből kiszivárgó öntözővíz a talaj kapilláris hézagaiban körkörösen. hogy a víz~losztás erős szélben egyenetlen lesz. barázdákat alakítanak ki. hogy a vezeték alá széles fóliacsíkot terítünk. és szivárgás útján terjed a bakhátak talajába. a bakhát megbontásával beengedik a vizet. A szántóföldön használt szórófejek az időegység alatt kiszórt víz mennyisége alapján kis. elárasztják.5 mm átmérőjű lehet. E módon belül számos változatot találunk. 33 . a közepes 5-17 mm/h. a szabadföldi zöldségtermesztésben a legelterjedtebb mód. Ez utóbbit úgy akadályozhatjuk meg.5-1 . csatornákon át. gördíthető és csévélhető változatok találhatók a gyakorlatban. vezetékkel stb. Az öntözővíz a barázdákban folyik.félstabil berendezés fővezetékét a földbe fektetik le. a természetes esőhöz hasonlóan. Hátránya. A növényeket a bakhátakra ültetik. Altalajöntözé s. -hordozható berendezés csóhálózata teljes egészében áthelyezhető.

. . Az öntözés időpontja A vízigényt legjobban a zöldségnövények maguk jelzik. Öntözési terv elemei Az öntözési célnak megfelelően meg kell határozni az .idénynonnál (= öntözési nonnák összege). . A levelek lankadása szemmel látható. hogy a vizet vezetéken juttatjuk a növényekhez. 34 .Csepegtető öntözés. gyökeresedési mélysége és a talaj vízkapacitása határozza meg. a termesztett zöldségnövény. Előnye a takarékos vízfelhasználás. annak fejlettsége. Számos változata alakult ki az elmúlt években. A talajnak a zöldségnövények számára még elfogadható. melyekből a víz kapilláris méretű hézagokon. ha a gazda markába veszi a földjét.öntözési fordulót. öntözni kell. legkisebb víztartalma a szántóföldi vízkapacitás százalékában (VK %) fejezhető ki. Tennészelesen a tudományosabb. s az nyomásra nem áll össze. Jó támpontot nyújt a talaj is a termesztő számára. A módszer lényege. -számítógépes tervezés módszcre stb.öntözési nonnál (=egy öntözésnél adott víz mennyisége). mérsékelt költségigénye. öntözési norma Az egyszeri öntözéssel kiadott víz mennyiségét jelenti.a kritikus fenofázis meghatározása. . Az értéket döntően az öntözési cél. . Öntözővíz mennyisége. öntözéssel még visszfordítható folyamat. pontosabb módszerek is használhaták az öntözés időpontjának meghatározására: . . Ez az érték a zöldségfajokra jellemző vízi gényesség függvényében 50-70% között változik.a talaj nedvességtartalmának mérése. Az öntözött talaj megadott ponton tartósan és folyamatosan kapja a vizet. kiszivárogva a növények mellett a talaj felszínére csepeg.a növény testhőmérsékletének alakulása. A hervadás már visszafordíthatatlan állapot.az öntözési forduló szerinti öntözés.öntözések időpontját. az automatizálás lehetősége. amikor a talaj víztartalma erre a YK %-ra csökkent. Az öntözés ideje akkor érkezett el.

beiszapoló öntözés. -. hogy l m 2-re jutó l mm csapadék l liternek felel meg. Öntözött zöldségtermesztésben 10-14 napos fordulót terveznek. Több részletben célszerű adagolni. Ezek: .fagy elleni öntözés. Az idénynom1a értéke szántóföldi zöldségtermesztésben 20-350 mm közölt változik. Tervezésnél tudjuk. Homokon ennek rövidítése indokolt. termesztett növény lekerüléséig tart.A céltól függően az öntözésino rma l-2 mm-től (párásító öntözés) a 150-200 mm-ig (átmosó öntözés. A vízpótló öntözésnél a talajt mindig a gyökérzóna mélységéig nedvesítjük át.vízpótló öntözés. A gyakorlatban többféle önlözési cél fogalmazható meg.trágyázó öntözés. nagy vízigényű zöldségfajoknál adódnak.talajátmosó (sókimosö) öntözés.kelesztő öntözés. . . 35 . Az öntözési időszak hossza az elővetemény lekerülésétől a tervezett. Idénynorma A tenyészidőszak alatt végzett öntözések együttes vízmennyiségének az összege. .talajművelés! Hnnyítő öntözés. hogy az egyes tennőhelyek talajai ezt amennyisé get egyszerre kiadva nem tudják befogadni. .frissítő öntözés.párásító öntözés. Öntözési forduló Fogalmán az egym<1st követő öntözések közölti időtartamot értjük és hosszát napokban fejezzük ki. . üvegházban) terjed. . .nedvességt<íroló vagy feltöltő öntözés. Azt tudni kell. Ennek megfelelően tervezzük a kiadandó vízmennyiségct. Öntüzési célok a zöldségtermesztésben Az öntözés legfőbb célja a víznek mint növényi élettényezőnek pótlása és a termesztési céllal egyeztetett optimalizálása. Az l mm-es csapadék l cm-cs talajréteget nedvesít át. Legnagyobb idénynormák a hosszú tenyészidejű. .

víztartalékainak felt?lt~sére tavasz kezdeté. A beiszapol ó öntözés ki teJjedhet a teljes talajfelületre (5. Vízadagja 20-40 mm.j mentes teh napokon kerulhet sor. Trágyázó öntözés alkalmazásakor tulajdonképpen tápoldatozó öntözést végzünk. állapotba és sejtjeik víztelített sára. eliszapoló hatása a kelést akadályozhatja. Főleg a gombatem1esztésben elterjedt. . Itt a víz fajhőjét. laza talajokon vé-l j gezhető.JO mm. Víznormája 8. A vízpótló öntözésre a tenyészidőben kerül sor. fajoknál fejlesztő meget A párásírá öntözés víznormája 1-2 mm víz. a növények leveleire adva vegetatív tönagy n. üvegházban. l Aszályos. A fa1:y elleni öntözésre a fűtés nélküli fóliás. A nedvesség tároló vagy feltii/t(f öntözésre a tenyészidőn kívül kerülhet sor.\ j lé~t ~eg!t~.. A szükséges víznorma 20-30 mm. Ennél az eljárásnál egyenletes a tápanyagel osztás. illetve a földkock~-ihoz való tapadását. A. mint a nevében is benne van a talajműve. A. eloz1 elokeszile set egy 20 mm-es öntozes j nedvesedett.fi"issít(f öntözésko r a növény leveleinek Jankad<isát szüntetjük meg. a célnak megfelelő az összetétel. sókimosó öntözést alkalmazhatjuk a hajtatásban. igény szerint. A kimosáshoz J50-200 mm-es vízadag kell. felKéső tavaszi fagyveszé ly idején a benedvesí tett talaj a napsütés hatására levegő taa mérsékli sával kisugárzá éjszakai ennek majd tárol. Kötött talajokon az öntözés talajcserepesítő. 36 ' i .öntözés Kelesztő öntözésne k hívjuk a magvetés után adott öntözést. v_etőáp j attalaJreteg cm-es 20 a Am1kor meg. j' A talajművelés! kiinnyít(f öntözés.ek t:~·nesztésén~I lehet hasznos.JO mm) végezhető. Kelesztő csak kis intenzitású szórófejekkel és kis vízadagokkal (5. A beiszapo/ ó öntözést a pal án ták ültetésekor alkalmazzuk. hajtatásba a Főleg kerülnek. Száraz talajon a vízpótlás szerepét is betölti.! talmának a gyökérzónából való kimosása. A talajátmo sá. s ezáltal jobb eredési. alkalmazá sor kerülhet stb. l szabadföl dön főként homokos és szerves anyagban gazdag. amennyiben a gazda időben elkezdi. optimális feltételek teremtődnek a szakszerű talajművelésnek. de használható más fajoknál is. ezért a vízadagot a növények növekedé nyosan kell növelni. 1 illetve a szabadföldi zöldségtermesztésben . esetleg a falakra.őleg a másodn?v~~y. jobban hasznosul a vízben feloldott tápanyag. igény szerint. Segíti a talajszemcséknek a gyökerek hez.) dinnye (uborka. de a beiszapolásra nedves talajba való palántázáskor is szükség van. utakra.~ eset~e~ fagy. ~vekben a talaj . illetve a korai szabadföldi termesztéstechnológiai eljárásoknál kerülhet sor. Az öntözővizet permetszerűen juttatjuk ki a gombatermő felületre.. nagy adagu VIZ (100-120 mm) kljUttatasaval.JO mm) vagy a talaj lehűtésének csökkentése érdekében csak a tövek beöntözésére (1-5 dl/tő). Feladata a gyökérzettel átsével arászőtt talajréteg nedvesítése. illetve a nedves talaj nagy hókapacitását hasznosítjuk. begyöker esedést eredményez. hőt . ~élja a talaj megnövekedett só~ar. Uvegházban csak drénezett talaJon. melegszik lajmenti rétegének lehülését. Az cső­ azt felveszik szerűen adott kis vízadagot (2-4 mm).

mint az állandó helyre vetés. A magvetés célja szerint beszélünk: -végleges helyre vetésről. hogy ellenálló növényre oltjuk. szár stb. Az ivaros szervekkel történő szaporítás a legelterjedtebb. levélnyél. hogy a magot nem a végleges helyére. Éppen napjainkra vált a mindennapi gyakorlat számára is elérhetővé. a levélzöldségféléket. amelynek eredménye a korábbi érés (szedés). levéllemez. A palántanevelés olyan szaporítási eljárás. a dinnyéket termesztjük.) izoláljuk és "in vitro" körülmények között 37 . és egyes hagymafajokat stb. Itt a fiatal növények fejlődési feltételei kedvezőek. a csemegekukoricát. hanem termesztőlétesítménybe vetik el. a hüvelyeseket. A makroszaporításon belül megkülönböztetjük az ivaros (generatív) szervekkel és az ivartalan (vegetatív) szervekkel történő szaporítási eljárásokat. E tevékenység korábban kezdhető.palántanevelésrőL A végleges helyre vetés a legelterjedtebb és legolcsóbb a zöldségtermesztésben.Szaporítás Szaporításnak nevezzük a termesztett növények életfolyamatának újrakezdésére irányuló tevékenységet. a kabakosokat. a paprikát. Korunk tudományos eredményeinek megfelelően. Palántaneveléssel hazánkban elsősorban pl. Lényege. Ez történhet szabadföldön és termesztőlétesítményben. hajtáscsúcs. a hagymákat. hogy növényi részeket használunk továbbszaporításra. a szaporít<isi módokat két nagy csoportba osztjuk. Ide soroljuk az oltást is. Így szaporítjuk a burgonyát. Az ivartalan (vegetatív) szaporítás lényege. ez a magvetést jelenti. Beszélünk: . hónaljrügy. virágkezdemény. amelyre az jellemző. a tormát. Mikroszaporítás. mert különleges termesztési beavatkozást nem kíván.mikroszaporítási módokról. Egyik legelterjedtebb módja a szövettenyésztés. . hogy növényi részeket (csúcsmerisztéma. a paradicsomo!. Így szaporítjuk pl.makroszaporítási és . Oltással a betegségekre érzékeny fajtákat védjük meg a károsodástól azáltal. a gyökérzöldségféléket.

annál értékesebb. Az előforduló karantén gyommag a tétel kizárását vonja maga után. A jobb csírázási erély gyorsabb növényfejlődést eredményez. mint mikroszaporítási eljárás. A nehezebb magban több tartaléktápanyag van és így ebből erősebb csíra. a hulladékol (törött mag. 38 . Tisztaság. laboratóriumi körülmények között. A fajtára jellemző bélyegek minden egyedben megvannak.víztartalom. Az ezermagtömeg abban is eligazít. . tőle döntően függ tevékenységünk sikere. A vetőmag A mag ivaros (generatív) úton létrejött növényi rész.ezermagtömeg. Minél kevesebb tisztátalanságot tartalmaz a vetőmag. Erre mindig számítani kell (többet kell vetni!) A csírázási erély (másutt energiának is mondják) azt mutatja. . aminek vásároltuk). 1000 darab magnak a tömege. Tisztátalanságának számítjuk az idegen. föld). A magban lévő tápanyagtömeg mennyiségét mutatja. hogy milyen gyorsan.csírázóképesség és csírázási erély. .tenyésztjük tovább. Csírázóképesség. hogy l 00 db mag közül mennyi. az ottani kedvezőtlenebb hatások eredményeként. Egyik legfontosabb értékmérő tulajdonsága a vetőmagnak.és gyomnövények magvait.fajtatisztaság és fajtaazonosság. A szövettenyésztő munkával elérhető. A termesztés biológiai alapja. ami azt jelenti. fajtaazonos magvak darabszázalékát értjük. energikusan csírázik a vetőmag. amely önállóan képes új generáció létrehozá~ára. kevesebb mag kel ki. hogy a vetőmag nem tartalmaz a fajtától eltérő egyedeket (vagyis az. hány darab csírázik ki.osztályozottság. Fajtatisztaság és fajtaazonosság fogalmán azt értjük.tisztaság. Számításba jöhet továbbá az embriótenyésztés és a pollenkultúra. . A vetőmagot csak megbízható helyről szabad beszerezni. . Ezek: . Ezermagtömeg. . Ellenőrzése legtöbb fajnál szabadföldi kitermesztéssel történik. mint azt a csírázási eredmény indokolná. hogy mennyi vetőmagot vegyünk. sérült részek. nagyobb növény fejlődhet. hogy egy növényi részből többmillió darab dugványt (növényt) kapjunk. Az esetek zömében a szabadföldi termesztésnél.egészségi állapot. A vetőmag gazdasági értékét genetikai potenciálja és az értékmérő tulajdonságok határozzák meg. A vetőmag tisztaságán az ép. A mag csírázóképességél százalékban fejezzük ki.

. Víztartalom. Az értékesített vetőmag víztartalma 12-14%. A megfelelő vetőmagmennyiség kiszámításáho z először is tudnunk kell a termesztett növény tcrvezett sortávolságát. A kívánt sortávolság kiválaszt<ísával megkapjuk a vetésfolyómétert.. Osztályozottság. Vetés Az elvetett mag csak akkor indul csírázásnak. Vizsgálata a gombás és baktériumos betegségekre .meghatározh atjuk a szükséges vetőmag­ mennyiséget. ahol magas a technológiai fegyelem.__ _ _ _----''------'"'-100 Például. csírázóképess ége 93%. a rovarok és egyéb kártevők jelenlétére és az általuk okozott kártételre terjed ki. A csírázáshoz hőmérséklet. táblázat). amiből kiszámítható az állománysűrűség.Egészségi állapot. A használati érték (Hé) kiszámítása: .::. egymenetes betakarítás. A nagy víztartalmúbó l sokat kell vetni. a virágos élősködők okozta fertőzésre. akkor használati értéke: I lé = 95 93 x = 88 35 100 . A magvetés legfontosabb mozzanatait a helyes vetési időpont (később ismertetjük). A nedves mag könnyen dohosodik. Ezt követően megállapítjuk a tőtúvolságot.ismerve az l hektárra vetendő csíraszámot. megkapjuk a növény tenyésztcrületét. A termesztő ember számára kiemelkedő fontosságú a vetőmag használati értékének ismerete. a termőterület nagyságát. A vetőmagnak lehetőség szerint egyenletes szemnagyság únak. Raktározni csak "légszárazon" lehet.. tőtávolságát (állománysűrűség). a megfelelő vetőmagmennyiség megállapítása . a kettőt összeszorozz uk. Az osztályozottság (kalibráltság) ott fontos. ahol kövdelmény az egyszerre érés. nedvesség és oxigén szLikséges. Példaként 39 . a vetésmélység és vetés módjának jó megválasztás<t. tisztasági% x csírázóképességo/o He = _ ____. Egy számban fejezi ki a vetőmagtétel tisztasági és csírázóképességi értékét. ha egy tétel tisztasága 95%. ha megvannak annak feltételei. Ebből a számításból és az ezermagtöme g értékéből . Ennek gyors áttekintése érdekében közöljük a vetésfolyóméter-táblázatot (8. egészségesnek kell lennie.

0 20.00 0.0 45.0 120.50 40 .43 1.83 0.0 75.0 100.66 0.77 2.0 80.0 200.16 3.91 0.00 1.0 30.0 60.66 1.71 0.0 160.0 40.00 4.0 8.50 83 330 66 670 50 OOO 41 670 33 330 27 780 25 OOO 22 220 20 OOO 16 670 14 290 13 330 12 500 ll 100 10 OOO 9 090 8 330 7 143 6 660 6 250 5 OOO 2.0 90.0 50.0 140.0 24.0 150.8.33 6.22 2.66 5.0 110.0 36.33 1.25 1.0 70.11 1.0 15.62 0.33 2. táhlázat A vetés folyóméter-változása a sortávolság függvényében (m 2-re és ha-ra vonatkoztatva) Vetésfolyóméter Sortávolság Clll m 2-enként ha-onként 12.

. hektáronké nt 83 330 folyóméteri kapunk. hekt áronként pedig l 190 OOO db-ot.33 folyómétert. Egy növénynek 84 cm2 a tenyészterülete. E ll e nk ező esetben növelhetjük az áll ományt.2. Egy m2 -en l 19 db magot vetünk. kép. A vetéshez szükséges magmenny iséget az alábbi képlet szerint számítjuk ki : . Ha sű rűne k találjuk . hogy a borsófajta 1000 magtömege 200 gramm ).ís magveléshcz említjük a zö ldborsó!. . l OOO OOO b 41 . Sorol. 12 cm-es sort.ívo lságra vetve. Majd az alábbi ak sze rint fo lytatjuk a számítást. Ehhez nyl'ljt segítséget a 9. A tervezéshez a továbbiakban szü kségünk van az egyes faj ok ezermagtömegének és a ki sebb tenneszték nél az l gramm magban található magvak számára. A l ő t ávolság 7 cm (a sorban 7 cmként vetünk). igény szerint csökkenthe tjük. Csíratömeg kg-ban = 1 190 OOO x 200 =238 ko l ha. táhlázat.ban = csíraszám (ha ) x ezem1agtömeg (g) b l OOO OOO ' esetünkben behelyettes ítve (feltételezve. m2-ként 8. CSirat omeg k~~.

0 0.5 18.0-8.7 0.0-30.2 9.2 1.0-7.7-1.0-500.2-3.0 250-400 140-200 220-280 6-50 30-40 30-50 2-3 5-6 14-16 2-10 5-10 1-2 !60-330 iW0-1200 800-1000 100-120 800-1400 70-100 50-55 250-330 270-450 1000-1200 400-500 650-800 500-800 2000-2500 200-300 70-75 120-150 45-70 3-5 3-6 --- 42 --- .0-200.5-4.0-70.2-1.0 0.4 l .2 8.0-300.0-150.6 5.8-l.0 150.8 0.0-500.0 25.0 600.0-30.0-10.8-1.0-300.0-4.0-2.0 3.0-1.0 150.0 13.0-200.0-20.2-1.0-6.0 6.O 2.0 18.0 400.4-0.0-14.0-700.0 3.0-5.0-14.9.0 2.0 60.0 l 00.0 13.0-22.0 l 00. táblázat A fontosabb zöldségfajok ezermagtömege és az I gramm magban található magvak darabszáma Ezennagtöm eg Növényfaj g Darab mag g Paradicsom Paprika Tojásgyümöl cs Görögdinnye Sárgadinnye Uborka Sütőtök Spárgatök Patisszon Borsó Bab (kismagvú) Bab (nagymagvú) Káposztafélék Fejes saláta Cikória Spe nó Sóska Rebarbara Spárga Vöröshagym a Póréhagyma Mctélőhagyma Sárgarépa Sárgarépa (dörzsölt) Petrezselyem Zeller Pasztinák Feketegyöké r Retek Cékla Csemegekuk orica Pattogatni való kukorica 2.5 3.0 20.0 200.5 1.4-3.0 3.

A hosszú ideig csírázó petrezselyem felett a talaj könnyen kiszárad. A sárgarépa. Hé = használati érték. A soros vetésen belül megkülönböztetjük a soros. Ekkor mondja a termesztő. Különleges vetPsi mód a kevert. Az óvatosabb termesztők bizonyos vetőmagtöbbletet még ehhez is hozzáadnak (l O% körüli érték). A kézi vetés ma már ritka.Csírázás időtartama. inkább a kisgazdasá gban fordul elő. a jobb magelosztás. az aprómagvú fajokat szinte a talaj felszínére vetjük (zeller). szalagos elrendezést és a szórt vetést. nedvességtartalma és ülepedettsége. pl. Tehát a vetőmagtömeg kg-ban= 238 100 x =269. A kevert (keverék) vetésnél a növényeket egymással társítva termesztjük. borsót 5-7 cm mélyre tesszük. a kulisszás és a sorjelző vetés. lapogatjuk. petrezselyem magját 1-2 cm mélyre vetjük. hogy nem minden magból fejlődik növény. Példánk szerint a csíratömeg 238 kg/ha. hónaposret ek 43 . ezért bizonyos módosításra van szükség. az optimális vetésmélység stb. soros és fészkes. A gépi vetés előnye a gyorsaság. Tehát a használati értékkel módosított adat 269 kg/ha vetőmagtömegre módosul. az alábbi képlet szerint: Vetomagtomeg kg. .ban ha-ra = Cs T x 100 a ho1 Hé ' H •• CsT = csíratömeg hektáronként. ikersoros. A vetés lehet a magelhelyezés módja alapján: szórt. Homokon mélyebbre veLünk.Tudjuk. A vetés rnélységét befolyásolja a: -Vetőmag mérete. 88. hogy "rossz volt a mag". Magvetés módja Vethetünk kézzel és géppel. Jóvátehetetlen hiba.35 (A Hé-t korábbi példánkból vettük). A szórt vetés a technika fejlődésével egyre inkább háttérbe szorul. ha a gyököcske megjelenés ekor következik be. -Befolyáso ló tényező a talaj szerkezete. A babot. Egyidejűleg két növényfaj magját vetjük ugyanarra a területre (pl.

mégis klímát má zőbb nye van . a hatéko 44 . Legalkalm íl fajokm ő nyl gé i tet A fészk(!s t'l't ést a nagy tenyésztcrülc 3-4 darab be fészek y Egy-eg l. A pal ántát (a nö· ahov á vetettük. se nnyíté csírázó zöldség faj sorának helyét. Áll andó helyre vetell magbó l fejl őd ö tt növény egész életét akad . növek nyság (kettős termesztés) tesz l ehe t ővé. mint az álland ó helyre vetés. pahínt ának.ís el61t rő). a növény fejlóctése kezeletén megte remtett kedve n álá kihasz terület jobb . hogy a fő n . ént jelezni a lassan A smje/u í niivény szerepe: a gyorsabb kelés eredm ények érdeké ben.3. Magvetés takar. legtöbbször . A palántaneve lésnél ez a folyamat keuész környezeti viszoyozott szab:íl vény életének e l ső szakaszát) védel! . említe ttük .íntaneve lés drágább. k ültetjü nyok közölt neveljük. Palántanevelés azon a helyen tölti. E l ső k é nt ki szedjUk a retket ( hid eg t ű indul a fú sze rpaprika . s által :1 a szedés szik. kép. csemegekuk oricáítjük eml t uborká az ző tl e n környezeti hatáso któL Példak ént val körbeültetve. ö v é n y i védjUk a kedveKuliss zás vetésn él "bokszokat" képez Unk . majd másik helyre számtalan el· A pal. módda ési helyez gya-el többször társul a sze rvestd magot is vetünk. a múvelés megkö azzuk. El ő bbre hozhat ó az érés. majd fejl ődés nek és fú szerpa prika).

a normál sűrűség. Ezt az állományt csak tűzdelésig nevelhetjük fel. Újabb eljárás a Ki te Plant tálcás palántanevelés. tápkockákba vagy tálcába. Főleg a szabadföldi tömegtermesztésnél használjuk.tűzdelés.palántázás. Sűrű magvetés. Van azonban ezen belül a gyakorlatban egy másik fogalom. Tisztázzuk az egyes fogalmakat. A fiatal növények (szikleveles) átültetése a leggyorsabb munkavégzést.palántázás (nagycserepes paradicsompalánta). Rendkívül nagy hozzáértési.A palánták állománysűrűsége ezért sokkal nagyobb a végleges helyre ültetéshez viszonyítva. a legnagyobb hatékonyságot és a jó biológiai teljesítményt vonja maga után. 2. Vetőmagigény. figyelmet igényel ez az eljárás.palántázás. tálcás nevelést földkockás (mivel mindben ez van) nevelésnek mondjuk. A vetőmagigény kiszámítását külön kell venni a palántanevelő és termesztő tevékenységre. tápkockázást. Sűrű vetésen a 2000-5000 db/m 2 -ig terjedő állománysűrűséget értjük. hogy akadályoznák egymást a fejlődésükben. az egy lombleveles fejlettségű növények tűzdelésével szemben.). táblázat).cserepezés vagy tápkockázás-palántá zás (paprika stb. Sűrű magvetés . a földkocka méretétől függően. különböző szám ú palánta helyezhető el ( 10. Minél rövidebb a palántanevelés tervezett időtartama. Természetesen a palántanevelési idő ebben az esetben lerövidül.palántázás. Kis növényekből több elfér egységnyi területen anélkül. A növények tűzdelését a szikleveles fejlettségtől kezdve az első lomblevél megjelenéséig célszerű elvégezni. Dán kutatók az üvegházi paradicsomtermesztés ben 30%-os terméstöbbletet értek el azáltal. Ritka magvetés. A cserepezés!.cserepezés . Egy 60 x 40 cm-es műanyag ládában (tálcában) 240 db kis földkockás palántát lehet felnevelni. Állításunk alátámasztására egy kutatási eredményt ismertetünk. Egy-egy négyzetméteren. 4. Tűzdelésen (pikírozáson) a fiatal növények palántanevelése közben való átültetését értjük. az a temlesztett faj és a technológia típusától fiigg. Ritka vetésen a 400-800 db/m 2-es állománysűrűséget é11jük.t(ízdelés -. Hogy melyik földkockaméretet választjuk. 45 . A magvetéstől számítva általában két hétre érik el a növények a tűzdelési fejlettséget. A hazánkhan kialakult termesztési szoküsok alapján a palántanevelésnek öt változatát különböztetjük meg: l. 3. amely 800-1500 db/m 2-es állománysűrűséget jelent. Vetés cserepekbe. hogy a növényeket szikleveles állapotban tűzdelték. Kiszámítása a következő képletek alapján lehetséges (Filius nyomán). annál sűrűbb lehet az állomány. Sűrű magvetés. 5.

Esetünkben l grammal számolunk.__ _ _ Példánkban fejessaláta-palántát nevetünk. Vetomagtgeny g pa lanta= 8 x 96 N ' ' ( ) A hajtatásnál módosul a képlet.8 gramm.. (g Vetomag g aJtatas = 8 x csírázás i% 10.. A nevez ben szereplő 8-as szám aztjelenti. 4 x 4 cm-es tápkockába vetve. ültetendő ter. táblázat Az egy négyzetméteren elhelyezhető földkockák számának változása a méret alapján Földkocka mérete cm Földkocka alapterülete cm 2 l m 2-re elhelyezhető elarabszám 4x4 5x5 5x6 5x7 6x6 6x7 7x7 7x 8 8x 8 8x9 9x9 ]0X9 !Oxi O l lx! l !2xl2 16 25 30 35 36 42 49 56 64 72 81 90 100 !21 144 625 400 333 285 277 238 204 178 !56 138 123 lll 100 82 69 --- 46 --- . .8-1...= 8xcsírázási% ...:_____::. a terület számadatávaL " ()h.!. (m 2 )xpalánta (db/m 2 )xezerm.t.. o = 0.2 gramm. fl ezermagtömeg 0.Vetőmag 2 (g) (g) palántanevelésben = palánta (db lm ) x ezermagtömeg ~-~::.:.__. Akkor: ' 625 x l . A csírázási % pedig 96%.___ ___::. hogy 80%-ban számíthatunk az elvetett míll ból palántára.

kép .5.~ pk oc k :ízó aszlal 47 . T.

7. kc:p. Magvc lés gycpkock:íba

48

Számokkal bchelycttesítve, l 00 m2-re tervezve és 25 db/m 2-es állománysűrű­ ség mellett, a következőképpen számolunk:

Vetőmag (g) hajtatás= IOO x 25 x 1 =3 25.
8x96 '
Tehát palántaneveléshez 0,8 g/m 2, míg a 100m 2-en hajtatott salátaternlesztéshez 3,25 gramm vetőmagra van szükségünk. Palánták tápkockaföldigénye mérettől függően változik. Egy köbméter földből l ,6-ll ,O ezer tápkocka készülhet (ll. táblázat).
ll. táblázat
Egy kiibméter
fiildkeverékből előállítható

tápkockák száma

Tápkocka mérete (cm) száma (db)

4x4 4,5x4,5 5x 5 6x 6 7x7 8x 8

10 OOO-l 1 OOO 8 500-9 OOO 6 500-7 OOO 4000-4 500 2 200-2 700 1 600-2 OOO

A palánták ápolási munkái
A palántanevelő a "szülőszoba". A legnagyobb rendnek, tisztaságnak, a környezeti feltételek optimális biztosításának kell eleget tennünk. Nézzük a fejlődési fázisokban elvégzendő teendőinket. Magvetéstfff a kelésig. Legfontosabb teendőnk a hőmérséklet, a nedvesség és az oxigénigény kielégítése (+7 °C, lásd hőmérsékleti igény). Keléstől az edzésig. Kikeit a növény, elsősorban fényre van szüksége, majd csökkentjük a hőmérsékletet. Adjuk a vizet és tápanyagat A fényt kell, mint meghatározó tényezőt követnünk, ehhez igazítjuk a többi környezeti tényezőt. A szükséges hőmérséklet fajonként változó. A túlzott öntözést kerüljük, mert a betegségek fellépését segíti. Tápanyagat hiányesetén adunk, oldva. A levegőz­ tetést folyamatosan elvégezzük.

49

8. kép. Szépcn

fejlődő

pal:ínt:\k

Edzés. A szabadföldi viszonyok ra való felkészítését jelenti a paliintának. A pa lántanevelés utolsó l 0- 12 napjában kerül rá sor. Edzhetjük a növényeket h őre (fólia és üveg alatt egyaránt). Ez azt jelenti , hogy fokozot t sze ll őztet éssei alacsonyabb h ő mérsé kleth ez szak tatjuk a palántákat. A lev egőt is szárítjuk, az önt özővize t is fokozatosa n elvonj uk a palán táktól. A fényreedzést az üveg alatti nevelésnél kell elvégeznünk. Ez azt jelenti , hogy i dőnként (kezdetben rövidebb, később hosszabb ide ig) !akaratl anul hagyjuk a növényeket, sütheti a nap. Egyes fajoknál elterjedt módszer a palánt ák átrakása (d innye, uborka, tök) a melegágyba. Ez azt jelenti , hogy l 0- 12 nappal a kiü lteté. e l ő tt amelegágy közepén lév ő palántákat a szélére, a szé lén l évőket középre rakj uk. Így a további id ő ben a szegé lyhatás eredményét eltünteljlik és egyön t e t ő fejlet tségú, nagyságú palántákat kapunk . A jó palánta i sme rt et ői, hogy gyökere a fö ldlabdát tökéletesen átszőtte, hajszálgyökerei fehérek (nem barnák), szik alatti szára rövid (kompak t növekedésú), sziklevelei egészségesek, 5-6 lomblevéllel rendelkezik, esetleg bimbó . Az il yen pal ántától várhatunk kiemelkedő teljesítményt. A palántát kiültelés e l ő tt beöntözzi.ik , e lőkészítjük a kii.iltetésre (8- I O mm víz/m 2) . A vízkapacitásra fe ltöltött pa lántaföld könnyít i a kiszedés!, egyben tartja a földkockát, a ki ültetésig ell átja a növényt vízzel (nem lankad, vagy fonnyad meg).

Termesztőlétesítmények
A te rm eszt ő l étes ítm é nyeke t a haszonnövények palántáinak nevelésére, illetve azok haj tatására építjük.

so

A tennesztőlétesítményekben az évnek abban az időszakában is biztosíthatjuk a növények környezeti igényeit (hő, főny, víz, C0 2 stb.), amikor az időjá­ rási viszonyok a szabadföldi tenneszrést nem teszik lehetővé. A tennesztőlétesítményeket a következők szerint csoportosítjuk: - növényházak, - műanyaggal borított létesítmények, - palántanevelő ágyak, - gombatennesztő helyiségek. Növényház. Köztudott, hogy a tennesztőlétesítmények közül, technikai színvonalát tekintve az üvegház a legkorszerűbb. A haszonkertben legtöbbször saját tervek és kivitelezés alapján épül. A kis fesztávalságú (3,20 m) házak a legolcsóbbak. A fesztávolság növelésével nő a beruházási költség is. Az is igaz, hogy a nagyobb légterű házak jobb hatékonysággal üzemeltethetők. A növényházak automatikája a hőmérséklet, szellőztetés, öntözés, tápoldatozás, szélvédelem szabályozását teszi lehetővé. A házak lehetnek egyedi vagy blokk elhelyezésűek. Fontos követelmény, hogy a létesítmény minél több fényt engedjen át, minél kisebb legyen a szerkezet árnyékvető felülete. A haszonkertbe, a családi ház központi fűtéséhez csatlakoztatható az üvegház fűtése is. A műanyaggal borított létesítmények száma örvendetesen növekszik a házikertekben, a kisgazdaságokban egyaránt. Közismerten kedvező tulajdonságaik - könnyű tömegük, jó fényáteresztő képességük, gyors, egyszerű építés ük- miatt a melegágyaknál gazdaságosabbak. A műanyag fólia sajátos formát igényel. Szakítani kell tehát a hagyományos fonnai megoldásokkal, s helyettük a mű­ anyag tulajdonságainak jobban megfelelő, félkör alakú, íves fonnát kell kialakítani. Magyarországon a polietilén fólia használata terjedt el. A fólia élettartamát tekintve lehet egyszezonos, egy évig, kettő és több évig használható. Lehet továbbá egy rétegből, vagy több rétegből álló. Vastagságát tekintve 40 mikrontól 200 mikronig terjedhet. Szélességét tekintve a 180 cm széles, ún. finom fóliát (kb. 24-27m 2/kg), a 8,5, 12,0 és a 16,0 m széles fóliát gyártják. Az agrofóliából 5-7m2 -nyi egy kg. Létesítmények építésénél 0,3 kg/m 2-es fóliaigénnyel számoljunk. A létesítmények csoportosítása sokféle lehet. Mérctük szerint változó rendszerben ismertetjük őket. Váz nélküli jóliaágy. A lehető legegyszerűbb tennesztőberendezés, amelyet kétoldalt 15-20 cm magas földbakhát övez, és felül perforált (vagy perforálatlan), kifeszített vé' .my fólia határol. Tulajdonképpen a régi hidegágyat helyettesíti. A haszonkertben, időszakos takarással tern1eszthető zöldségnövények fölé helyezzük.

51

l e h e t ő l eg tartós és olcsó legyen. a 2 méter szé l ességűe k é 70 cm legyen. A borda 4. A 180 cm széles fólia használatakor 80. A régebben oly elterjedt holl and ágyat helyettesítheti a kertben. Méretét tekintve szélessége 50. vessző bő l.100 cm széles be l ső teret tudunk kiképezni.íga pedig 50. Szintén egysze rű létesítmény . Tartószcrkcze tc készülhet acélhuzalból. ráterítjük a fóli át.íval kialakítjuk a bakhátakat. A bakhútak egymástól való távo lságát a növényfaj térigénye és a fólia mérete határozza meg.70 cm közölt változik . Leggyakoribb méret a 2-3 méter széles és 70-90 cm magas fóliaágy .100 cm . A bordák iránti követelmény . könnyen alakíthat ó. fúrésze ll vékony faanyagból stb . A fó li aalagu tat kézze l és géppel is készíthetjük. Fríliaa /agiÍt. Pal ástként a váz nélküli fóliá takarásnál használt vékony (fi nom) fóliút használjuk. Hazánkban a kézi építés terjedt el. Ftíliaágy. illetve ültetés után egy mcnctbcn kész íti. Az id őjá rás kedvezőbbre fordu lt ával a fó li át levesszük. magass. Kézi készítésnél kap. A 3 méter széles ágyak gerincmagassága 90 cm.9.8 métcr hosszú. Yázszerkezete készülhet PYC -cső bő l . Id ősza k os takarásra használjuk . V:íz nélkiili fóli:\s rakar:ís Készítése történ het kézze l és géppel. a ked vező id őj á rás beköszöntéve l a palástot levesszük. kép. rögzítjük. PYC -csó bő l . Az FF-2 típu sú fó liafek t e t ő gép veté. Hosszúsága tetszés szerint alakítható. alumínium . majd fö ldet téve a szé lére.vagy vascsó bő l . hogy foml atartó. tároljuk és l e h e t ő l eg újra hasznosítsuk . 52 . Hossza l ehet ő l eg 15 méternél hosszabb ne legyen.

Fúliasáwr. Építése a fóliaházéhoz hasonl óan egyszerű. szakszerűcn kivitelezhe tő (lásd ou). . ll . 20-30 mm vas tag al umínium c ő bő l .íl a növény A fóliaágyakat polietil én fóliáva l. gyorsan. melyet 8. agrofó li ával ( 150-200 mikron vas tag) takarj uk.20 métere. a 3 méter szé les ágyak befedéséhez 4.20 méter széles fé li ára van szükség. jó termesztés i fe ltéte leket teremt. kép. A 2 méter széles ágy takarásához 3. A váz szerkezete készülhet műanyag c ső ből. illetve va scső b ő L Ha z~í nkban igen elterjedt a 4. Fóliasálor a keriben 53 . K e dve ző munkavégzés i. Bordahossza 8 méter. A haszonkert hasznos létesítm énye . kép.5 méter fesztávú sátor. Az ágyak palántaneve lésre és hajtatásnt alkalmasak.5 méter széles agrofó li áva l boríthatunk. Fóli ás lakads alan jól érzi mag.10.

A palántanevelő ágyakat is nagy körültekintéssel helyezzük el a haszonkert-·.5 méter fesztávú. Az ágyakat sima területre. igen jó hő­ gazdálkodású létesítménytípus. Epítése. lankás helyet válasszunk. illetve bilincsek segítségéve!. majd csavaró mozdulattal kihúzzuk. A helyesen. a bordánál valamivel nagyobb átmérőjű csó legyen. Vegyük figyelembe azt az ismert tényt is. napos időben húzzuk fel. A fóliaházak nagylégterű létesítmények palántanevelésre és hajtatásra kiválóa~ megfelelnek. Az előfúró 90-100 cm hosszú.5 méterenként 70-75 cm mélyen süllyesztjük a talaj ba. 150-200 mikron vastagságú fóliát használunk. Első teendőnk a létesítmény helyének kijelölése. esetleg belső létesítmények építésével. elviszi. esőnek ellenáll. A lazán feltett fóliát a szél könnyen kikezdi. A szélvédő kerítés távolságát és magasságát úgy határozzuk meg. Bennük a munka jól gépesíthető. Ezután felállítjuk a vázszerkezetet. Palántanevelő vagy hajtatóágynak nevezzük a melegágyi ablakokkal takart egyszerű létesítményeket Fűtésük biofűtés (trágyatalp). hogy ne vizenyős. napos helyet jelöljük ki számára. Elsősorban a széltől védett. A bordákat l . Ügyeljünk arra is. A nagyobb biztonságot azonban a fóliaháznál is a technikai fűtés eredményezi. 7. majd azok előfúrása (vascsővel). A cső vastagsága 3/4-es illetve I colos. Nagy kár lesz az eredménye.0 méter fesztávú. Tartószer. A fóliás létesítmények hatékonysága tovább növelhető a kettős fóliapalást. melyik megoldás jövedelmező számára. Ez viszont drága. 54 . az energiaernyő. Fűtéserősségük alapján lehetnek meleg-. A szélvédelmet mesterséges szélfogák építésével (vessző-. hogy a föld ne omoljon be utána. hőnek.· kezete 12 méter hosszú bordákból áll. mert az összefutó víztömeg hűtő hatása kedvezőtlen. langyos. ami az üvegházi mutatóhoz köze !ít. jól feltett. a bordák helyének kimérése. A létesítmény borítására 12méter széles. 3 méter magasságú típus. illetve hidegágyak. a kívánt mélységig a földbe verjük. ben. A fóliarögzítés kiemelkedő fontosságú tevékenység. hogy a nap sugarait ne fogja el az ágyban lévő növények elől. szélnek. szárkerítés stb. A már kimért bordahelyeken felállítjuk az előfúró csövetéskalapác csal. Leginkább elterjedt a 7. nagy légteret magába foglaló.5-9. Keresztmerevítésük a bordához hasonló vascsövekkel biztosítható. bilincsek segítségéve!. l m 2 felületre (ennél a típusnál) 2.2 m 3 légtér jut. A fóliát lehetőleg meleg. Kinek-kinek magának kell eldöntenie. felszereljük a gerincvezetékek et A fólia rögzítése történhet a talajban (földdel takarva).) növelhetjük. hogy tavasszal a nap alacsonyan jár és az árnyékot nyújtja. feszített fóliapalást az időjárás elemeinek. PalántaneveM ágyak. enyhe déli lejtéssei építsük.Fóliaház. egyik végén hegyben végződő.

Fűtés ükrő l nek m cg fe l e l ően ke ll gondoskodni.A melegágyak üzemeltetése tél végén. fém vagy műan yag. A kívánatos h ő m é rsé kl e te ! a gyengébb e rősségű fűt ésse i és a nap eneregyüttesen érjük e l.. 5 részre osztva) és .. atartását impregnálássa l. noha beszeregyre nehezebb és költségesebb .. hőt hosszabb ideig tartó fűtőanyag . A fával szem font os követelmény . Körül ül 6 héti g melegít. alakját m egő ri zze. A növényágyak alá a fri ss istállótrágyá t részes ítjük e l ő nyben .a l OOx 150 cm-es ( l be l ső bordával . A hideg<ígyak üzeme ltetésére a talaj k e ll ő felme1 . A marhatrágya lassabban ló. A lótrágya gyorsan melegedő. fö l dből. Tartósságát ... Hazánkban két méret terjedt el: . betonból.a l 25 x 150 cm -es (3 b e l ső bordával..u•-"" után kerülhet sor. ss . rőzse fo natb ó l . nádpall óból. A melegágyak építéséhez szükséges anyagok választéka nagy.. kora tavasszal k ezd ő dik. c irok. téglából. A melcgágyi ab lak keretanyaga lehet fa . Fűtésükre a nap energiája szo lgá l. · . 2 részre osztva). "heves" tnigya. A palántanevel ő ágyak egy ik legrégebbi fűtőanyaga az istáll ótrágya.". A langyos ágyakat későb b kezdjük haszani. hogy ne vetemedjen. műanyag bó l . festéssel növelhetjük . A me legágy i készülhet deszkából.

valamint. Tavasszal. hogy a keretek derékszögben. Ügyelni ke arra. A föld vastagságát a terrnesztési cél határozza meg. Palánt~ 56 l . rét genként öntözzük be. A föld felszínére épített melegágy előnye. Néhány nappal a taposás után utánigazítjuk melegtalpat. takarjuk az ágyat. A palántanevelő ágyak építésük szerint le hetnek föld feletti és süllyesztett ágyak. hogy a melegtalpat föld felszínén vagy a melegtalp vastagságának megfelelő mélységű föld ásott árokba helyezzük. építjük meg a kerete!. Kerüljük amelegtalp indokolatlan taposás<it. Rakjuk kupacokba a trágyát. gyorsab kevesebb munkát igényel. a melegtalp összerakása közben a trágy egyenletese n szétrázzuk. szalm szár. A süllyesztett melegágyh oz kevesebb trágya kell. ha magas a talajvíz. A keret elkészülte után rárakjuk az ablakokat a melegágyra. Ha a trágya száraz. tapossuk le (tömörítsük a talpat Ezzel a Irágyában lévő levegőt a minimumra csökkentjük. Trágyapótlóként az aljába tehetünk egyéb anyagokat (pl. kukoricaszárat. szalmát) is felhasználhatjuk melegtalp készítésére. Ha a talp nehezen melegszi forró vízzel öntözzük. hőh tása kedvezőtlen. Palántanev efff ágyak készítése. illetve a trágya közé néhány helyre égetett mcszet t gy ünk. nagy hőveszteséget okoz. Hátránya. de állandó jellegű. szár lombot. attól függően. hosszirányban pedig vízszintesen álljana mert ellenkező esetben az ablakok nem fekszenek fel. esetleg forgassuk me amíg a teljes mennyiség össze nem gyűlik. földde után tartása ten hőmérsékle kellő A melegtalp elkészítése. hogy idő el6tti bemelegedését (b gyulladását) elkerüljük. Ezt követéSen (1-2 nap múlva) az ágy h~ mérséklete 30-35 °C-ra süllyed. hogy építése könnyebb. hogy a föld átfagyását megakadályozzuk. Hideg időbe takaróval (gyékény. a tervezett vetési idő el6tt két héttel megkezdjük a melegtal összerakását. s gondosan ügyelünk arra.) A szigetelőréteg elkészítése után. hogy több trágya kell hozzá és nagy a h vesztesége. A trágyatalp elkészülte után állítjuk fel. nád. Hátrá nya az árok kiásásával járó többletmunka.A haszonkertben összegyűlt szálas hulladékat (pl. Miután a trágyatalp kelléSen felmelegedett. fólia stb. A jól elkészített t gyatalp 1-2 nap alatt 40-60°C-r a felmelegszik. kiigazítása.) védjük az ágy melcgét. A trágya összegyűjtésekor arra ügyeljünk. aminek következ!~ ben a talp bomlási folyamata lelassul. hogy a keret és a sa~ ' kok mentén a felszín és a tömörödöttség egyenletes legyen. Az ágy hely 15-20 cm vastagon szalmával -a kertben található hulladékanyagokkal -let karjuk. A melegágya k építésének munkái már ősszel elkezdődnek. újra megtapossuk. hogy a szilárd ürülék arányosan keveredjen a alommal.

alkalmasak a gombatermesztésre. Bennük a gombák termesztése egyszerű és könnyű. A régi mosókonyhák ma szintén üresek. Ilyenek: a pincék. A vékonyabb trágyatalp kevesebb meleget fejleszt. Az ólak (baromfi. A táptalajjal töltött zsákok tömege 10-13. mert a ház körül mindig van olyan épület vagy épületrész. következhet a hasznosítás. sőt nyáron is hasznosíthatók. ezért használatbavétele is csak később lehetséges. a mosókonyhák. Tápkockás. amelyek kihasználatlanul. Egy hasznos m 2-re 100 kg táptalaj telepíthető.amelyek régen a gazdálkodás fontos kellékei voltak . A langyos ágy trágyatalp-vastagsága 15-25 cm. A melegágy trágyatalp-vastagsága 30-50 cm. legtöbbször oldalfal nélküli létesítmények. Átalakítva-oldalfalla l és mennyezettel kiegészítve. mivel az időjárás miatt szinte lehetetlen a termésértékesítés időzí­ tése. Lehet és célszerű ezeket gombával hasznosítani. Gombatermesztő helyiségek A esiperkét és a laskagombát-ha a cél árutermesztés-nem lehet szabadban termeszteni. a fóliasátrakés az üvegházak. amelyeknél gyakran még a mennyezet is hiányzik. Bennük a csiperke és a laska egyaránt termeszthető.és lóistállók) ma a legtöbb helyen szintén kihasználatlanok. illetve 20-25 kg. Bennük az említett fajok. a gombatermesztésre kiválóan alkalmasak. a színek. Az istállók (szarvasmarha. A járhatákban mindkét faj jól terem. Tehát l hasznos m2 -rc 8-10 vagy 4-5 db zsák helyezhető el. üresen állnak. A vékony födéműek (2 méterig) csak tavasszal és ősszel. a kamrák.dnek olyan. Ezzel a melegágy elkészült. tálcás palántanevelésnél elegendő a 2-4 cm-es földréteg. 57 . Termesztésükhöz tehát létesítményekre van szükség.ma lomtárak vagy legtöbbször üresen állnak. az ólak. A .kevés átalakítással-jól termeszthetők. A pincék a legjobb gombatermesztő létesítmények. Egy l 00 m 2-es helyiségnek csak 60%-ára telepíthető táptalaj. mivel a mosógépek a fürdőszobában is elférnek. 60 m 2 tehát a hasznos felület. A kamrák . A hidegágy melegtalp nélkül készül. Néhány adat a hasznosításuk tervezéséhez. Szükséges még néhány fogalom tisztázása. a vastagabbak télen. mivel a terület többi részét az utak foglalják el.neveléshez (szálas palánta) és hajtatáshoz 15-20 cm vastag földet terítsünk. az istállók. Hasznosításuk azonban a födémük vastagságától függ. Új létesítményeket azonban nem kell építeni.és sertésólak) hasznosítása belmagasságuktól függ. Tehát l 00 m 2 alapterületű helyiség betelepítéséhez 6000 kg táptalaj szükséges.

a hasznos szárítófelület növelése érdekében ajánlatos ún. Nagyobb padlásterekbe. Megoldás az is. bálázható és tárolható a gyógynövény. hogy a padlásterek tiszták. könnyen takaríthaták legyenek. Nagyobb nedvességtartalommal pedig károsodás nélkül nem tárolható. Fontos a tetőzet és a padlózat épsége is. A gyógynövények szakszerű kisgazdasági szárítása leggyakrabban természetes (fűtés nélküli) szárítással történik. szárítókereteket készíteni. A szárítókeretek 2xl. gyökerekből és termésekből 2-3 kg/m 2 mennyiség teríthető fel. A keretek sarkaira átlósan felszegezett sarokerősítő lécek egyben a keretek egymásra helyezésekor a szabad levegő áramlását is lehetővé teszik. (Virágból 0. A poros. penészes. hiányos tetőzetű (madaraktól nem védett) padlásról szennyezett. árnyékos. vagy lx l méter méretben.vagy műanyag szövetet feszítsünk ki. hajtás. Erre a keretre rozsdamentes. Fontos követelmény. ezáltal a keretekre vékony rétegben fölterített növényi részek egyenletesen és gyorsan száradnak. cseréplécből házilag is elkészíthetők.A betakarítás (vágás) után azonnal meg kell kezdeni a szárítást. A túlszárítás káros és gazdaságtalan. üres raktárak vagy a tiszta és jól szellőztet­ hető istállók. vagy meleglevegős szárítókban lehet jó minőségben megszárítani. amikor a növényi rész (virág. A gyógynövényszárítás legfontosabb követelményei a következők: . A szárítóhely jobb kihasználására.és fűszernövényeket többnyire csak szárítva lehet értékesíteni és felhasználni. penészedik vagy megrohad!) -A szárítás akkor fejezhető be. (A nyers gyógynövény zsákban vagy kupacban tárolva gyorsan befülled. Ezért a gyógynövénytermelő fontos feladata a betakarított növényi részek gondos és szakszerű megszárítása. . gyökér stb. Erre alkalmasak a lakóházak. levél. sűrű szövésű fém.Kisgazdasági gyógynövényszárítók A gyógy.Gyógynövényeket csak napfénytől védett. Ilyen nedvességtartalommal már károsodás nélkül zsákolható. levélből és hajtásból 1-2 kg/m 2.) nedvességtartalma 10-14% közötti. közületek padlásai. apajták és fedett színek.5 kg/m 2 . illetve helyiségekbe célszerű Salgó-állványzatot beépíteni és a szárítókereteket a megfelelően kialakított állványokon elhelyezni. szellős helyen. értéktelen gyógynövény kerülhet csak le. megbarnul. ha a keresztgerendákra drótot hú- 58 . szellősek.

Mivel többnyire az év második felében történik a szárítás.) után alakítható át gyógynövényszárításra. Forgalomban lévő. olajtüzelésű szárítók. Fő részei a ventilátor (többnyire mobil). Hosszabb fóliasátrakban terményszárító padozat is elhelyezhető. ez esetben a főcsatornát a sátor falamelle tt építsük ki. A rendszer a külső levegő nagy relatív páratartalma esetén (pl. Aszáradá si idő.5 méter széles. kamilla. Az ún. Gyógynövényszárítás esetén kisebb átalakítást (tűsorkere tek helyett tálcákat kell készíteni) igényelnek. hajtatás stb. de jól használhaták majoranna. hogy a hullámpapírt rá tudjuk teríteni és erre rakjuk a szárítandó gyógynövényt.a szennyeződés csökkentése érdekében -a talajfelszínt szintén fekete fóliával letakarni. mesterséges szárítók közül a gyógynövények szárítására legelterjedtebben a TSZP terményszárító padozatot használják. 40-50 cm-től (pl. 59 .csökkenthető. Hasznos. bárhol könnyen összeállíthatók. 5. édeskömé ny) 120-150 cm-ig (pl.) A szárítandó gyógynövény! a padozaton elhelyezett mellékcsatorna-rendszerre rakjuk. A terítési vastagság. Előnyük. Előnye. előregyártott elemekből. egymástól olyan távolságra. gazdaságosan üzemeltet hetőkés a szárítás gyors. 3 méter magas) fótiasátrak is. fóliasátorba és egyéb helyiségekbe egyaránt telepíthető. tárkony) terjed. Ezek meleglevegős (40--80°C). a légelosztó cső. zunk ki. Főként gyökerek. a friss növény nedvességtartalmától és az időjárástól függően 4--14 nap. A napfény kizárása érdekében feketefólia-palástot célszerű felhúzni. és színekbe. mert hőlégfúvót (mobil termogenerátor) lehet a ventilátor elé helyezni. s a relatív páratartalom a szárításhoz szükséges szintre Az utóbbi években egyre több kisgazdaságban használják gyógynöv ények szárítására a kisüzemi dohányszárítókat. magyar gyártmányú típusai: KDSZ-1. (Négy fő 3-4 óra alatt üzemkész állapotba tudja helyezni. hogy korszerű. MINIDOSZ és MKD-25. raktárakba.és mellékcsatorna rendszer. borsfű és bazsalikom szárítására is. általában mindössze 6---24 óra. ezért a fóliasátor a tavaszi hasznosítás (palántanevelés. őszi időszak) is működtethető. valamint a fő. A berendezés összerakható elemekből áll. Ezzel a szárító levegő hő­ mérséklete növelhető. a növényi részek méretétől függően. A hasznos szárító felület növelése érdekében pedig az előzőekben leírt szárítókereteket kell elhelyezni a sátorban. könnyen mozgatható és telepíthető. hogy minden jó minőségben szárítható rajta. A gyógynövények szárítására ki válóan megfelelnek a nagy légterű (7 . levelek és virágok szárítására alkalmasak.

átalakítást követően.betakarításuk történhet egyszerre. vagy a föld feletti hajtásoknál való leválasztása. -a szedési érettség. A szedés itt folyamatos. vagy anélkül közvetlenül felhasználásra kerülnek. mennyiségben.) már szedésre érett. . piacképességük a szedés után rohamosan csökken. levél. Aratásról akkor beszélünk. aratás a felhasználásra alkalmas növényi részek talajból való kiemelése. többször is meg kell ismételni. mert sérülékenyek. aratás A szedés.szedésük nagy körültekintést igényel. A nagyszámú termesztett zöldségfaj.betakarításuk történhet géppel és kézzel.a zöldségfélék nagy biológiai értékűek. A betakarítás a termesztési folyamat befejező része. amely magában foglalja a szedést és az aratást. Ami eltér a többi. ha a betakarításra érett növényeket egyszerre. . egy menetben learatjuk. esetleg több menetben. Főleg a vetőmagtermesztésben használatos fogalom. vagy többször ismételve. A szedés időben elnyújtott tevékenységet takar a növény maga még nem "érett". nagyszámú fajtája. egymenetben. változatos termesztéstechnológiai változata rendkívül sokrétűvé teszi ezt a kérdést. főleg szántóföldi növénytől a betakarítás! tekintve: . de a fogyasztható része (hajtás.szedés után.gyorsan romlanak. . termés stb. . ütemezve kell végeznünk j Szedés. · 60 . A zöldségfajok betakarítását a piac által meghatározott érettségben. ill.Zöldségfélék betakarítása Betakarítás Összetett fogalom. az egyes fajoknál nagy eltérést mutathat (uborka). . . valamint a termények értékesítésre való előkészítését. a feldolgozóiparak minőségi követelményeinek megfelelően. ' .

A korábbi években exportra termesztett paradicsomol 70-80%-os érettségben szedtük. 6-9 cm stb. nem nyújt teljes értékű táplálékot. ha a termésben található magvak már továbbszaporításTa alkalmasak. ép áru képét mutatja. A felhasználási hely távolsága egyes fajtáknál ma már nem játszik akkora szerepet mint régen. elérte a teljes érettséget. Mire megérkezett. 15-30 cm. Függ: -a felhasználási céltól. de szedjük 3-6 cm. Egy-egy növényfaj termése. ha néhány nappal túlhalad az optimális érettségen.vagy főzőhagymaként. Befolyásolja a szedés időpontját az adott fajtába (paradicsom.az időjárástól. Szedhetjük zöld. Ma már a helyzet a rin. Az is. sárgadinnye stb. . -a gazdaság távolságától a felhasználási helytől. 6-9 cm. a felhasználástól függően különböző fejlettségi (érettségi) állapotban takarítható be. ill. a paradicsomo!. 9-12 cm. majd leszedve az üzletben is elállnak néhány hétig. Ezek a gének lehelóvé teszik. valamint a vetőmagot termő zöldségnövényeket A gazdasági (felhasználási) érettséget a felhasználási cél határozza meg. Ugyanakkor a görögdinnye. a mélyhűtőipar igényének megfelelő érettségben kell betakarítani. Meghatározza a szedési időpontot Az uborkát 2-4. A felhasználási célnál a felhasználó igénye a döntő. több ezer kilométeren át szállíthatjuk és még mindig teljesen friss. Megkülönböztetünk biológiai és gazdasági (felhasználási) érettséget. csomagoltuk és szállítottuk. 30 cm-nél nagyobb méretű fejlettségnéL És értelemszerűen magnak teljes bilógiai érettségnéL Hasonló a helyzet a vöröshagymánál is. illetve nor génes fajtákat (pultontartható fajták) teljes biológiai érettségnél szedjük. fűszerpaprikát. Egyes fajták érett termései akár egy hónapig is a tövön tarthatók. a sütőtököt.) beépített pultontarthatóságot eredményező gén is. Fogyasztható lett.Az érettség fogalma A zöldségféléknél az érettség más-más fejlettségi állapotot jelent. 3-6. Biológiai érettségrfff akkor beszélünk. 12-15 cm. már apadt lesz. fejlettségben szedjük konzerv uborkaként A 2-4 cm-es méretet naponta kétszer szedik a lámrendszeres termesztésnéL A zöldborsót a konzervipar. A legértékesebb a 2-4 cm-es berakó uborka. 61 . Példaként említjük az uborkát. Biológiailag éretten takarítjuk be a dinnyéket. étkezési hagymaként és biológiailag éretten (vetőmagtermesztés). a paradicsom alakú paprikát. A betakarítás idejét meghatározó tényezők A betakarítás időpontj<inak meghatározása nagy szakértelmet igényel.

hogy a nemkívánatos csíraszám alacsony értéken maradjon. az érési folyamatot. zeller. 62 . A kései szedés is káros. Az esős idő ugyancsak hosszabb ideig zsengén tartja a szemeket. A 2-4 cm-es méretű uborkát lehetőleg "vízbe szedjük". szárazság sietteti. sában. Hasonló a feladat a zöldborsónál is. hogy ne fonnyadjon meg. hogy nagy melegben a levélzöldségek gyorsan fonnyadnak. Ügyelnünk kell arra is. az áttelelő salátával. Az elvénült áru élvezeli értéke romlik.llítani és feldolgozni. Roppantás. a jobbik győz. Érzékeny a fagyra a sárgarépa. a lényerés után gyorsan (1-2 óra) agyárba kell sz<í. spenót átteleltethető. a retek pudvásodik. anyagok. Köztudott. Szedésre a reggeli és délutáni órák a legalkalmasabbak. is. mint zöldborsó egy ideig növekszik ugyan a termésátlag. bé fásodik. ' A termés mennyisége. főleg rossz fényviszonyok közölt fejl6dő zöldségfajnr rontja a termésátlagot és a minőséget is. hűvös nyár időjárási kom• bináció a borsó számára megváltás. gozó vonaira kell tenni a zöldborsót Az időjárás szintén meghatározó tényező a szedés időpontjának meghatározá-. "bemelegednek". vitamin stb. karfiol stb. Egyes fajoknál. a termésátlag és aminőség csökkenésével' jár együtt. A petrezselyem. meggátolják a folyamatot és hosszú ideig megóvják a paradicsomoL Más kérdés a konzerv paradicsom ügye.hogy a teljes biológiai érettségnél leszedett termésben a lebontási folyamatokat irányító gének müködésbe lépnek. pasztinák. nagy termésátlagot erdményez. de aminőség romlik. A korán leszedett áru kevesebb szárazanyago! és több vizet tartalmaz. a karalá-. A magas hőmérséklet. Egy meleg tavasz. A gö-. A lényerésre termesztett paradicso• mot a léfeldolgozóhoz vagy konzervgyárhoz közeli területeken kell termeszteni. minősége és a betakarítás időpontjának összefüggése A zöldségtem1esztésben már ma is. kevésbé öregednek. Cséplés után gyorsan (1-2 óra) a feldol-. kelkáposztával stb. a jövőben méginkább meghatározó lesz aminőség. aroma.. A szedés időpontjának helyes meghatározása alakítja a termés tömegét és minőségét egyaránt. "megég". A túl korai szedés. hogy a legtöbb zöldségfajnál az érés utolsó napjaiban alakulnak ki az íz. A fagy szintén meghatározó tényező. Melegigényes Zöldségnövényeinke már a korai fagyok (a legnagyobb kereskedő) előtt be kell takarítani. egyetemben. Az európai piacokon aminőség versenyez a minőséggel. cékla. a fehér húsú paprika szinesedik. A zöldborsó a hőségnapokon túlérik. rögdinnyénél a túlérés az apadással. a gomba rágóssá válik. a káposzta-. fej felreped stb.

Az adott faj. 9-12 cm). hogy melyiket alkalmazzuk. -kézi szedés. kézi termékgyűjtés. Kézimunkaigénye nagy.). naponta kétszer (2-4 cm). A gépi betakarítás két menetben szintén a technológiai változat függvénye. A vöröshagymát. fokhagym:ít. . burgonya stb. 6-9. valamint rakodópiatás gyűjtőeszközöket használnak.egymenetes gépi betakarítás. ahol a felhasználható részek a talajban helyezkednek el (gyökérfélék. kézi gyűjtés. Ismert a zöldborsónál a rendre vágás.két menetes gépi betakarítás. Előnyük. naponta (3-6 cm). adott fajtája. -gépi szedés (kiemelés). A legsűrűbben a méretes uborkát szedjük. dinnyéket többszöri szedéssei takarítjuk be. vödrök. Ezek a következők: -kézi szedés. Eszközei egyszerűek: kések. ládák stb. ásók. hetente. de jó áruminóség érhető el általa. cséplés. az adott technológiai típusnál elterjedt. Igaz alkalmazzák még a hajtatásban is. A gépi szedés (kiemelés) és kézi gyiljtés azoknál a zöldségfajoknál fordul elő. paprikát. hogy javul a minőség és csökken az élőmunka felhasználás. a vöröshagymánál a kiemelés. Tipikus esete a zöldborsó betakarítása. szállítószalagos. többszöri szedéssel. a gyökérféléket egyszeri szedéssel. háztáji gazdaságokban általános módszer. Az egymenete. Betakarítási módok A zöldségfajok változatosságából adódóan a betakarításnak számtalan módja van. A kézi szedés és a gépi gyiljtés egy fokkal fejlettebb az előzőnéL A gyűjtéshez szedőkocsikat. A kézi szedés és kézi termékgytíjtés még általánosnak tekinthető. . 63 . tojásgyümölcsöt. zöldbab stb. gépi gyűjtés. felszedés. Ismert az ipari paradicsom. a paradicsomo!. saláta-uborka. A szedés gyakoriságának meghatározásához mindig a termény minőségét kell figyelembe venni. uborkát. feldolgozás stb. vagy ismétléssel. Növekszik a szedési teljesítmény is. házikerti. Hobbi kerti. 2-3 naponta (3-6.A szedések gyakorisága A zöldségfajokat betakarítjuk egyszerre. felszedés. esetében. termesztési cél határozza meg. póréhagymát.1· gépi betakarítás számos zöldségfajnál. a termesztéstechnológiai változat.

feldolgozása. beteg. Több termény tisztításakor mosásra is szükség lehet. káposztafélék. pontosan megszabadítva kerül a piacra. sárgarépa. A tisztítás végezhető kézzel és géppel. osztályú áru hozható forgalomba. melyek a szabványok nyujtotta követelményeknek is megfelelnek. gumós zeller. ill. pasztinák. Főleg egyes gyökérzöldségféléknél kell a fölösleges gyökereket eltávolítani. A tisztítás fogalmán értjük a téli fogyasztásra. Az áru értékét mindig növeli. zöldhagyma. az értékesítést segíti. A tisztítás igen fontos áruelőkészítő művelet. téli retek. megtalálható. torma a gyökerétől szépen. fajoknál alkalmazott teljes lombeltávolítást. mint például a saláta. Egy a lényeg. mint eladni. A szabvány közös nyelv a termesztő és a felhasználó között. elemei: a tisztítás. Más fajoknál. Amosás végezhető medencében (emlékeztetőül minden hajdan volt és ma lévő bulgár kerlészetben megtalálható volt. Az áruelőkészítés költséges munkafolyamat. jó minő­ ségű árut állítsunk elő. hogy könnyebb az árut megtermelni. amelyeket biztonsággal értékesí-' teni is tudnak. Komplex művelet. Több országban már csak az l. Pl. Osztályozás. A mosás két okból szükséges: a terményen lévő szennyezettség eltávolítása miatt. amely a betakarítás része. tárolásra. Köztudott a termeszlők körében. feldolgozásra termesztett zöldségfajok: petrezselyem. vagy az áru frissen tartása érdekében. zeller. esetében a külső. fölösleges leveleket. mert így friss maradt. vöröshagyma stb. Erre kell törekedni nekünk is. a csomagolás és a szállítás. valamint a sárguló. A minőségi elvárások növekedése miattt szerepük egyre nő. illeszthetik a vetéstervükbe. az osztályozás. Még a káposztaféléket is mosták. sérült leveleket távolítjuk el.A zöldségfélék árukezelése. hogy mutatós. petrezselyem stb. csemegekukorica. csomózott sárgarépa. Az áruelőkészítés. és a felszívott vizet is értékesíteni lehetett). 64 . tárolása A termények előkészítése értékesítésre Napjainkban a zöldségtermesztő gazdaságok is csak azokat a zöldségnövényeket termeszthetik. Zöldségfajonként nagy változatosságot mutat. Módját szabványok írják elő.

rakoncák stb. A csomagolásnál vigyázni kell. a fa göngyölegek alkalmazása körüli vita. tálcák. objektív módon (2-4 cm. Ezenkívül figyelemfelkeltő és vásárlást ingerlő hatása is van. hogy a nyugati országokban a fokhagymát. paradicsomot. stb. Példaként említjük. Ezek csomagolása mindig termesztő üzemben történik. A csomagolás szintén fontos áruelőkészítő művelet. A legegyszerűbb csomagolás (az ömlesztett áruval itt nem foglalkozunk) a csomózás. egészségi állapotára. hálók zsugorfóliákkal. A paradicsomnál az utóbbi időben nő a sárga. amikor egy piros. dobozok. illetve ideiglenes (eldobható) csomagolóanyagokat is megkülönböztetünk. rendeltetésük és élettartamuk alapján. A döntés országonként és időszakonként változó. papír stb. Tekintetel kell lenni az áru érettségi. hogy a paprika milyen szépen mutat a zsugorfólia alatt. főzőhagymát. 3-6 cm. Közülük mindig a célnak legjobban megfelelőt kell választani. Napi téma a műanyag-. 6-9 cm stb. Rendeltetésük alapján megkülönböztetünk rakodógöngyölegeket (raklapok. a zöld-. ill. fészeklapok. fogyasztási göngyölegeket zacskók. egy fehér (vagy sárga). sokszor száraz virággal díszítve : forgalmazzák.) és címkéket (cégjelzéseket). Ugyancsak gépi osztályozással a görögdinnye ládás csomagolásánáL Nagyság szerint osztályozzuk a paprikát. ill. a petrezselyem zöldjét stb. épségére és tisztaságára is. félkonténerek. A "komolyabb" csomagolásra számtalan csomagolóeszköz áll rendelkezésünkre. egy zöldszínű termés van "összezárva". mint például az uborkánál. nélküle. bélelő anyagokat (rácsbetétek.). belföldi (belkereskedelmi) és export (külkereskedelmi) göngyölegeket. A termelő csomagolja a paradicsomot. nemcsak a mi fúzési gyakorlatunknak megfelelően forgalmazzák. ládák. ill. Az anyagok. · Élettartam alapján tartós. egységcsomagoló anyagokat. szalvéták.). Felhasználási terület alapján megkülönböztetünk termelői (üzemi). Tessék elgondolni. a méret és az íz. akadályozza a párologtatást és sok esetben fagyvédelmet is nyújt. Nem mindig egyszerű feladat. hogy fürtös 65 . alapvető göngyölegeket (konténerek. Csomózva értékesítjük a hónapos retket. Ezek: a szín. Védi a termény minősé­ gét. hanem kosárformára kialakítva. gépi osztályozással. Az osztályozás történhet nagyság szerint. a forma. valamint egyéb díszítőanyagokat Példaként említjük.Osztályozáskor mindenekelőtt az adott fajtajellegél meghatározó tulajdonságokat kell figyelembe venni. hogy a göngyölegbe mindig az előírt árutömeg kerüljön. zsákok). illetve csomagolóanyagokat A termelőnél mindhárom alkalmazására sor kerülhet. műanyagok. paprikát szín szerint. rekeszek. A termelés része a nagy élelmiszerláncoknak szállított áru előkészítése. eszközök csoportosíthaták felhasználási területük. Sok esetben a termelők csomagolják a zsugorfóti ás árut. rózsaszínű bogyójú termések iránti kereslet l Említhetjük a fürtös paradicsom ot is. vöröshagymát stb.

Szállítás. Főleg a helyre vetett. különböző emelők. A termény útja itt a leghosszabb. Ezek: a rakodólap. náló helyekre. sérültet eltávolítják.: feszesen álljanak egymás mellett. ta. A külső szállítás már nem mindig a termesztő feladata. A paradicsom elkerül a roppantóba. pátkocsik. Jellemzője a termény hosszabb útja. A termények szedése. Ügyelni kell arra. Így kerül az· áru az előkészítőbe. vagy palántázott paradicsomnál az egymenetes vagy folyamatos betakarításnál jöhet szóba. A levet. Gondoljunk csak a sárga. A rakodás fogalomkörébe tartozik a termény elhelyezése a szállító járművek­ re. roppantás után 1-2 óra alatt a gyárba szállítják és feldolgozzák. Egyszerű tartósítási eljárások Szárítás. egyezni a ládákban. nem mindig igény a tükrözés. Az árumozgatás végezhető kézzel és géppel. A felöntő tartályhól felvonóval viszik a paradicsomat a válogató. A munkabérek emelkedése. hogy az áru tetszetős legyen. mosó szalagra. Változatai: a rakodás.vagy a görögdinnye ládás csomagolására. tárolóba. esetleg a közeli felvásárlótelepre. A belső szállítás üzemen. A zöldségféléknél kevésbé elterjedt módszer mint a gyümölcsnéL Kis mennyiségben bármilyen nyersanyagat száríthatunk házilag. a munkaerő kímélése egyre inkább a gépi megoldást szorgalmazzák.paradicsomat kell pl. a belsó' szállítás és a külső szállítás. lényerés A konzerv paradicsom termesztésénél van jelentősége. azonos mérettel. aratása és a tárolás vagy a közvetlen felhasználás között igen fontos művelet azok szállítása. tar. Egy-egy ládába csak azonos faj. valamint az üzemi tárolóhelyeken. A tem1esztők ide szállítják a paradicsomat és felöntik a fogadó tartályba.· tályládák (konténerek). A fürtszámnak és a tömegnek is meg kel. de ne préseljék egymást. A munka elvégzésére számos eszköz és gép áll rendelkezéskünkre. Előfeldolgozás. Napon száríthatjuk 66 . A beteget. gazdaságon belüli <irumozgatást jelent. Itt szélválogatják a "levet". kamionok (hűtöttek is). csomagol ni. azonos érettségben. illetve felhasz-. A feldolgozóipar a termesztés helyéhez közel telepíti a lényerő állomásokat. azonos külső megjelenésben kerülhet. Ezt inkább a kereskedelem vagy a felhasználó végzi. és a repülőgépek. Ezt is megoldották. a magot és a héjat. vasúti kocsik. szállítótartályok.

vagy elektromos szárítóban. fúszeres paradicsommártás (ketchup). esetleg fűtött helyen szárítjuk.a gombákat. Igaz a mélyhűtöttet jobban szeretjük! A zsenge zöldborsót puhára főzzük. parajpüré stb. amelyek 45-50%-os sziírazanyag-tartalmúak. A tárolt anyago t időnként ellenőrizni kell! Bes(irítés. A készítményeknek teljesen száraznak kelllenni ük. majd néhányszor átkeverjük. hőkezelés) kiegészítve biztosítható. amikor a levélzet könynyen morzsolódik. levélzöldeket. amelyek 68-70%-os szárazanyag-tartalmúak és ún. A szárítás alatt az anyagat keverjük és a cserényeket is áthelyezzük. keverés közben szárítjuk. A gomba tartósítása szárítással a legegyszerűbb. Szárítható a zöldborsó is. Az a fizikai tartósítási módszcr. A jól szárított hagyma könnyen törik és világosszínű. és 65 oc körüli hőmérsékleten. az éleszlők és egyéb mikroorganizmu sok nagy részének életjelenségei 65-70%-os szárazanyag-tartalomnál mcgszűnnek. felhasználásig. Szárítás alatt a gombának meg kell tartania a világos színét. cl!lofánnallckötö tt üvegben stb. A maradék 30-35%-os víztartalom mellett csak az ozmofil élesztők életképesek. gázsütőben. Akihűlt szárítmányt vászonzsákban. majd lehűtjük. lecsó. A gombát száríthatjuk zsinórra fűzve is. Vékony rétegben80°C-o n szárítjuk. hanem drótfonatból készült cserényekre tesszük. A szárított hagyma használata már szélesebb körű. A nyersanyagat nem rakhatjuk sütőtálcára. ezért romlásmentes eltartásuk csak m<ts tartósítási móddal (hűtőtárolás. Ennek hiányában száríthatunk villamos sütőben. jé/koncentrátumok. A levélzetet egészben vagy apróra vágva tárolhatjuk. A felszeletelt gombát szitára helyezzük és napon vagy ámyékban nyílt huzatos térségben. A hagymát szeletekre vágjuk. 67 . amelynél a tartósítandó anyag víztartalmát elpárologtatással vagy kifagyasztással olyan mértékűre csökkentik. hogy a termékben a romlást okozó mikroorganizmu sok szaporodása kismértékű vagy teljcsen gátolt. A megtisztított gombát 3 mm vastag szeletekre vágjuk. A zöldségfélék 1·özül beslírítéssel tartósítjuk a paradicsomsűrítményeket. Szárítás közben a gombát igény szerint megforgatjuk. A szárítás 3-4 óráig tart. lecsó áttört paradicsomlével. paprikasűrítmény. tároljuk. és így helyezzük a sütőbe. paradicsom lé és -püré. nyílt huzatos helységben szárítjuk. A vízeltávolítás mértékétől függően előállíthatók sűrítménykésztermékek. Nagyon alkalmasak erre a célra a szabályozható hőfokú sütők. lecsepegtetjük. vagy árnyékban. hogy egyenletes legyen a szárítás. Szárításra majdnem minden gomba alkalmas. és finom szitára szórjuk. sóskapüré. A petrezselyem és a zeller zöldjét szitán napon. A szárít<is akkor fejezhető be. ketchup paprikával. A félkoncentrátum ok cukortartalma nem éri el a konzerváló hatás kifejtéséhez szükséges mértéket. Szárítás közben a sütőből a gőznek távoznia kell. cukoradagolás. papírzacskóban.

a tejsavbaktériumok és az élesztőgombák.A berendezések legtöbb típusa melegítéssel. hogy vákuumban. mazunk. a pH-csökkenése és a sav keletkezése eredményeként háttérbe szorítjá őket. Majd később el is pusztitják a káros. Tudni kell. Ecet hozzáadásával készült savanyúságok: ecetes uborka. A tejsavképző baktériumok sótűrőek. Savanyúságak kémiai eljárással. zöld dinnye savanyúság. és ezek meggátolják a romlást. amilyen a kovászos uborka. Zöldségtartósítás sóban. A helyesen lefolytatott erjesztés után. Az erjedés befejezésére a cukortartalom elfogy. töményíti a tenn ket. Savanyúság készítése. forralással. és ezáltal meggátolja a mikróbák romlást okozó tevékenységéL Kémiai hatása bizonyos fokig gyéríti is· a mikroorganizmusok számát. illetve etilal koholt képeznek. nehogy a tartásításra szánt anyag erjedni kezdjen. mes ízt alakítanak ki az erjedésen átment termékben. téli sós-vizes uborka. Általában arra törekszenek. egész. zöld paradicsom. A konyhasó konzerváló hatása azon alapúl. a sós-vizes uborka vagy a savanyíto káposzta esetében zajlik le. ecet hozzáadásáv· is készíthetők. tölteni való paprika paradicsommártásban. és kelle·. csemege uborka. szolgál a káros mikroorganizmusok ellen. A felhasznált sóadagnak nagynak kell lenni. A tejsavképző baktériumok bizonyos mikróbákra gátlóJa hatnak. a tejsavtartalom nő. A só hatására a szövetekből a víz és az abban oldott sejtanya gok egy része kivonódik és ezáltal egyes mikroorganizmusok részére hozzáfér. többféle mikroorganizmus is részt vesz. gyöngyhagyma vörösborral. paprikasaláta. a kivont sejtnedve fel tudják használni. (15-20% ). hetővé válik. A feldarabolt. vagy szeletelt zöldséghez 2-4% arányban kony hasót kell adni. Egy teljes tajsavas erjedés le folyásában. A legelterjedtebb tejsavas erjesztéssei készült savanyúságok: kovászos ubor·· ka. de csak néhány zöldségnövénynél alkalmazható. a késztermékben keletkezett tejsavtartalom a további tárolás alatt azonos marad. uborkasaláta. ecetes cékla. édes-savanykás uborka. savanyított káposzta-konzerv. tes gomba. hogy 68 . Ez védelmül is. vegyes savanyúság stb. fűszeres uborkaszeletek. A sónak egyes mikróbákra életműködésüket erősen gátló vagy pusztító hatása is van. patisszon. ecetes paprika. A nagy adag sóval való tartósítás a legegyszerűbb mód. A savanyúság közismert és széles körben fogyaszta Magyarországon. édesen sós-ecetes uborka. A savanyílásos tartósításnál a mikroorganizmusok két típusa játsza a fő sze repet. amelyek tejsavat. minél k' sebb hőmérsékleten történjék a besűrítés. Az egyébként nehezebben eltartható zöldségfajok konzervá Jására alkalmazott eljárás. Ilyen irányított természetes erjesztés! több zöldségfaj tartósításánál is alkat. savanyú káposzta. A természetes tejsavas erjesztés útján történő savanyítás na gyon régen ismert. ecetes gyöngyhagyma. hogy elvonja a víz nagy részét. ece-. és 2-3 hét múlva eléri az 1-2%-ot. nem sótűrő baktériumokat. légritkított térben. tölteni való paprika ecetese n.

A tárolásnak két változata ismert. melynek eredményeként a hosszú ideig és melegben tárolt anyagok megerjedhetnek. Alkalmazására a szedések után. illetve a jóminőségű állapotban értékesített termék árbevételének hányada elveszne. Az átmeneti (időleges) tárolás időtartama csak néhány nap. Szinte hihetetlen. téli sárgadinnyék). Ennek a termelőre visszaható gazdasági jelentősége az. A cél. hogy a tömegérés időszakában aránylag alacsony áron értékesíthető terméket megőrzi a kedvezőbb árviszonyokkal rendelkező piaci időszakra. zeller. kapor). 69 . Tartós (téli) tárolás időtartama 2-6 hónap. de alkalmazhatja a kereskedő és más felhasználó is. A tartós tárolás főleg a forgalmazó és a feldolgozó feladata. vagy a betakarítás végén kerül sor. fokhagymát sóban. minőségét. lestyán. az átmeneti (időleges). de az érett görögdinnye is hossabb ideig eltartható sós vízben. Tárolás A betakarított zöldségféléket a felhasználásig legtöbbször tárolni kell. Az átmeneti tárolás jelentőségét. és a tartós (téli) tárolás. nor génes paradicsomfajták. Így készíthetjük a paprikapürét. Ezen anyagokból. jellegénél fogva az adja meg. hagymafélék. zellergumó). bértárolással átvállalhatja a termesztő is. az ételekbe fűszer vagy adalék anyag formájában felhasználni igen keveset szabad. amelynek hiányában a termelési ráfordításnak. A tartós tárolást. esetleg néhány hét. zöldbabot sóban. hogy a termelési-forgalmazási ciklusnak egyik nélkülözhetetlen szakasza. káposztafélék. műanyag zacskóba csomagol va. Feladata a friss zöldségfélék évi folyamatos fogyasztásának lehetővé tétele. E szempontból mind a nyersen. csak a jól tárolható zöldségfajoknál (gyökérfélék. mind a tartósított formában belföldi.egyes mikroorganizmusok még ennél is nagyobb (30%) sótartalmat is tűrnek. Az időtartam az adott zöldségnövény eltarthatóságának és a felhasználási módnak a függvénye. petrezselyem gyökér. illetve külföldi piacokra kerülő mennyiségeket kell figyelembe venni. Feladata a fogyasztás egyenletességének lehetővé tétele és az értékesítés segítése. Az átmeneti tárolás elsősorban a termelők feladata. hogy az áru a felhasználásig megőrizze frissességét. Alkalmazására mindig a tenyészidő végén kerül sor. megpenészedhetnek. zöld levélfűszereket (petrezselyem. A zöldségtárolás jelentőségél a zöldségféléknek a belföldi fogyasztásban és az exportban elfoglalt szerepe határozza meg. vegyes gyökérzöldségeket (sárgarépa.

A tartós tárolás fajtái a középhosszú. idejű fajták csak átmeneti tárolásra alkalmasak (lásd a rövid tenyészidejű sárgarépa. 70 . Északról délre haladva több a termények cellulóz és fehérjetartalma. A termesztőhely.! Vannak könnyen tárolható fajok.). a gazdaságilag érett főző-. pasztinák stb. zöldborsó. tökök (az istengyaluita tök kivételével). A környezeti tényezők.' spárga. a talajban áttelelnek (fekete-: gyökér. uborka.) inkább a friss áruellátásban játszanak nagyobb szerepet. A rövid tenyész-. Szoros összefüggésben a fajtánál leírtakkal. illetve hosszú tenyészidejűek. a. Viszonylag könnyen tárolhaták a gyökérfélék. -a környezeti tényezők. a hagyma. korai szabadföldi termesztés stb. . átmeneti tárolás jöhet szóba náluk.és a káposztafélék stb.a termesztőhely. . zöldbab. Ezek az átmeneti tárolás növényei. melyek helyben. A zöldségfajok nagy változatosságot mutatnak a tárolhatóságukat illetően. Az éghajlati tényezők köz ül az eltarthatáságra főleg a fény.a termesztéstechnológiai változat. fóliaalagutas termesztés. fajtákat).a betakarítás időpontja. A termesztéstechnológiai változat szintén meghatározza.A tárolás eredményességét meghatározó tényezők Az eredményes tárolás sok tényező együttes hatásának eredménye. A fajta szintén nagy változatosságot mutat a tárolást illetően. amelyek szintén hatással vannak a tárolhatóságra. de a zöldségtermesztés csak 4-et használ).a tárolásra kerülő termény minősége. itt nem térünk ki rájuk. hónapos retek. sőt a tengerszint feletti magasság is befolyással van termékeink minőségére és eltarthatóságára. A szabadföldi tömegtermesztési szolgáló technológiai változatok adják a tartós tárolás árualapját A termesztffhely magában foglalja a Magyarországon kialakított termőhelyi kategóriákat (6 termőhelyi kategória. Befolyásolja: • -a faj és fajta. korai termesztéstechnológiai változatok (váznélküli fóliás termesztés. téli tárolás növényei. Nehezebben tárolható az étkezési paprika. a levélzöldségfélék. Korábban ezeket már ismertettük. . csemege kukorica stb. A kategóriák talajtípusok szerint rendeződnek. a hőmérséklet és a csapadék hatnak. . káposzta stb. hogy az áru átmeneti vagy tartóstárolásra alkalmas-e. Ezek a tartós.

A külső levelek eltávolítását nem szabad túlzásba vinni. sérült. osztályozotts ága. válogatott. A gyökérzöldségféléknél a lombazatot eltávolítjuk. Ha már a betároláshoz "kombinés" a hagyma. A tárolásra kerül() termény min(fsége a garancia a sikeres tárolásra. A káposztafélék nél a fölösleges. A hőmérséklet nemcsak a fotoszintézis alakulását. Az egyöntetűség vonatkozik mindenekelőtt az árú fajtaazonossá gára.A fény a fotoszintézis! befolyásolja. színére stb. a légzési. Ugy is fogalmazhatu nk. amely a fogyasztás céljának legjobban megfelel. méretére. egyéb anyag eltávolítása. Minden zöldségfélét olyan fejlettségi fokban kell szedni. A betakarítás idfípontja. Minden terméknél figyelembe kell venni a megfelelő érettségi fokot. vizes talajokban termesztett áru mindig rosszul tárolható. A válogatás nélküli heterogén árutömeg nagyon sok veszéllyel jár. 71 . A fölösleges gyökereket is eltávolítjuk. eredményét javítja. nehézségek Jesznek a tárolás során. A zöldségfélék betakarításánál igen körültekintően. tiszta. behúzódott. Csapadékban gazdag vidéken a termények víztartalma mindig nagyobb. érettségére. Szinte törvényszerű. mert azok védenek is. de a fontos tartaléktápany agok képzését is kedvezően befolyásolja. úgy. A válogatás tárolás előtt elengedhetetlen folyamat. kellő buroklevéllel rendelkező tétel a megfelelő. rosszabbul. fajtatisztasága stb. hogy tartós tárolásra kerülő termékeknél azt a fejlettsége! kell megvárni. amelynél leghosszabb ideig eltartható. A rövid és a hosszú ideig tárolható zöldségfélék javasolt környezeti tényezői t a 12. szöveti szerkezetük lazább. A tisztítás módja zöldségfajonként változhat. beteg borító leveleket távolítjuk el. A mély fekvésű. hogy az első osztályú árut tároljuk! Aminőségnek velejárója az áru tisztasága. A termények előkészítése tárolásra Tárolásra csak a szabványnak megfelelő. A sérül t. gondosan kell eljárni. Az osztályozottság a tárolási és a későbbi értékesítési egyaránt segíti. A vöröshagymánál az érett. tárolás előtt a gumós zelJerről és a tormáróL A tisztítás részét képezi a terményen lévő föld. és a /3. osztályozott. kellő­ en szikkasztott minőségi áru kerülhet. de a jövőben még inkább meghatározóv á válik. több veszteséggel tárolható. A minő­ ség ma is. táblázathan foglaltuk össze. hogy a szívrész ne sérüljön. vagy beteg termény tárolásra alkalmatlan. esetleg megrothad az egész.

i Zöldségfélék hőmérséklet Átl~gos oc fagyáspont "C Relatív nedvesség o/o Tárolási nap idő Karfiol Paprika Paradicsom (nem LSL fajta) Tojásgyümölcs Görögdinnye Sárgadinnye (nem téli dinnye) Uborka Zöldbab Zöldborsó Csemegekukorica Fejes saláta Spenót Spárga Retek (hónapos. --- 72 --- .3 0.1 0. Tároló helyek előkészítése és fertőtlenítése A romlást okozó mikroorganizmusokat. nyári) Bimbóskel Sárgarépa (csomózott) Csiperkegomba 0-2 7-10 7-12 10-12 10-13 7-10 10--13 7-10 0-2 0-2 0-2 0-2 0-2 0-4. minden évben el kell pusztítani a tárolás meg kezdése előtt.9 1./2.9 0. tábláza! Rövid ideig tárolható zöldségnövény ek és javasolt környezeti (Balázs 1994) tényezőik Tárolá:.9 1.0 1.8 1. penészeket.6 1.1 1.5 0-2 O-l O-l 1. Célja a terményekben vag a bennük lévő fölösleges víz eltávolítása.4 90-95 85-90 85-90 85-90 85-90 85-90 90-95 85-90 85-90 90-95 90-95 90-95 90-95 90-95 90-95 95 85-90 15-30 15 8-24 15-24 8-15 8-15 8-24 8-15 8-15 5-8 15-24 10-15 8-15 8-24 21-28 14 5-8 0.2 1. amelyek a tárolók falán él a berendezéseken letelepedtek.6 Igen fontos előkészítő művelet a szikkasztás is.7 0.7 0.4 0.1 1.9 !.

fertozesmentes legyen.5 0-3 0-2 0-4.9 0.4 1. csírátlanítása Fontos tényező. Szállító és csomagoló eszközök előkészítése.7 1.1 Relatív nedvesség % Tárolási idő hónap 7-12 7-12 0-4. de a szállító és tároló edényzet IS teljesen ttszta. Külföldön Pirethron hatóanyagtartalmú szereket is használnak elsősorban rovarkártevők ellen.1 1.5 0-4.5 O-l Sárgadinnye (téli) 0-4.5 1.1 1. majd erősen szellőztetnek. majd 24 óra hosszat bezárták a helyiségei.5 0-4.5 l vízben feloldva ködszerűen kiperrnetezik).4 1. Hasonló célt szolgált a bordói lé is (1-3%-os oldatban).!3.1 3. 2.5 0-4. Újabban az üres raktárhelyiségek fertőtlenítésére szalgát az UNIFOSS (100m 3 légtérre 20 g-ot.5 0-4. táblázat Hosszú ideig tárolható zöldségfélék és javasolt környezeti tényezők (Balázs 1994) Tárolási Zöldségfélék hőmérséklet oc Paradicsom rin génes nor génes Fejes káposzta Sárgarépa Petrezselyem Zeller Cékla Őszi-téli retek Torma Vöröshagyma Fokhagyma Karalábé Sütőtök Átlagos fagyáspont oc 0. hogy nemcsak a tárolóhelyiség.5 1. majd erősen szellőztettek.7 85-90 85-90 90-95 90-95 90-95 90-95 90-95 90-95 90-95 70-75 70-75 90-95 70-75 85-90 1-2 2-4 6 6 6 5 5-6 5-6 5-6 6-9 6-9 3-6 5-6 2-6 Régebben erre szolgált a kénezés.4 3. 18-24 órán át zárva tartják a helyiségei.0 1. cstramentes.9 0.5 7-10 1.5 0-4. • • o " # 73 . 5-1 O g/m 3-ként égettek el.

lehet. A tárolási mód és hely megv<ilasztásánál min-: dig azt kell szem előtt tartani. észak-déli irányban elhelyezni. hossza 20-40 m. Prizmás tárolás. A szélesség a tárolt terménynek és szellőzák A legegyszerűbb 74 .egyszerű létesítményekben. s így tovább.. a mélysége 30 cm. majd forró 4%-os szódás vízzel le kell kefélni. belerakjuk a tárolandó zöldségfajt. fejjel lefelé. Tárolási módok A tárolási módok igen sokfélék. . földdel takarunk. fejeskáposztát. alaposan leöblögetni és levegőn megszárítani. . hogy az adott körülmények között melyik felel meg leginkább a kitűzött célnak és melyik eljárás a gazdaságos. Így tárolhaták a gyökér. hogy különösebb beruházást nem igényelnek. Tárolás szabad földön tárolási eljárások tartoznak ide: -az árkos. a hossza 20-40 m. A prizma szélessége 80-200 cm. Így tárolhaták a gyökérfélék. . majd a következő barázda földjével.az önszellőzéses tárolás. illetve az időjárástól függően. . .nagyhairnos tárolás. .és káposztafélék.a prízmás tárolás. szalmabálás tárolás. pl. ritkán a vöröshagyma. melyet szalmával. .korszeru létesítményekben. A prizma a talaj felett elhelyezett szabadföldi tároló.a kishairnos tárolás. az árumennyiségtől függően. a káposztafélék. a burgonya. Csoportosítás uk: . magassága 80-l 00 cm. hogy télen a terményhez nem lehet hozzáférni. barázdás tárolás. Előnyük. Lehetséges a ládákat növényvédőszer­ rel. A barázdás tárolás a lehető legegyszerűbb eljárás. Az árok készítés eszköze az ásó. Az árkok szélessége 40-50 cm.Az idény megindulása előtt az előző évben használt anyagokat (göngyölegek) be kell nedvesíteni. A termény az árokba kerül. tavasszal a felmelegedéssei egy időben a tárolást be kell fejezni.tárolás szabad földön. kellő mélységben. A barázdát ekével nyítjuk. A prizmát célszerű enyhén lejtős területen. ekével takarjuk. Hátrányuk. Árkos vagy barázdás tárolás. Az egyik legelterjedtebb módszer.a gúlás. esetleg gőzöléssei fertőtleníteni.

. hossza a 20-25 métert. A tárolóhalom szélessége ahová az árut ömleszt. · Egy-egy ilyen gúla szélessége elérheti a 9 m-t is. ·. Gúlás. A tárolásra pontos tervet készítünk . Az egy-egy gúlában tárolható termény a sűrűségtől és a gúla vagy a szín méretétől függően. Bennük az áru elhelyezhető ömlesztve. 75 . A tárolás első lépése a terület előkészítése. lyét a terepszinttől feltöltéssel kiemeljük. A bálaréteg egysoros (40-50 cm). csak szalmával takarjuk. melyet igény szerint vastagítunk. szellőztető és közlekedő utakat alakítanak ki. A takaróanyag itt is szalmabála. göngyölegbe (hídákba. Kialakítjuk a szellőztető ventilátor befogadására szolgáló befúvó nyílást. A gerincet a "végsőkig" i nyitva hagyjuk. Alkalmazható szabad földön. E módszerrel bármely téli tárolásra alkalmas zöldségféle tárolható. az áru alá l O cm vastag szalma réteget terítünk. mely többnyire aprizmában hosszanti irányban kerül elhelyezésre. duplázásra (80-100 cm) csak a hideg beállta előtt kerül sor. középen és a két szélén. A prizmákat legtöbb esetben. lazán betakarjuk az árut. mert később így lehet a nyeregtetős fedést kialakítani. főleg a halomba bejutni. ill. a tárolóhelyek he. Néhány napos szikkasztás után az adott zöldségfélére 20 cm vastag szalmaréteg : majd 4-5 nap múlva erre is 5-10 cm-es földréteg kerül. Majd fóliával zárjuk a tetőrészt. 250-500 t között változhat. Sok szellőzőkürtővel a fejes káposztából lehet a legszélesebb prizmát ké• szíteni. Ez volt az ömlesztett tárolás. Erre helyezzük az árut.alkalmasságának a függvénye. magassága az 5-6 métert. A hőmérséklet a prizmában ekkor 2-4 oc. ill. lehetőleg nyeregtető megoldással. Főleg gyökérzöldségféléket és káposztaféléket tárolnak így. e körül helyezzük el mindenütt a szalmabála sort. Különösen ügyelni kell arra. amelyre télen fólia vagy ponyva kerül. kb. A ládás vagy raklapos anyagot úgy máglyázzuk. Itt a tárolótéren !Jelül ellenőrző. A szellőztető ventilálort a tárolóhalom · tengelyvonalába kell helyezni. szalmahálás tárolás. melyek raklapra kerülnek. mennyi helyen tudunk tárolni. hogy a középső rakatok mindig magasabban legyenek. de fedett színekben is. fejes káposztát) 150 cm magasan. hogy a csapadékvíz a fóliatakarás tetején ne tudjon megállni. majd a talajfelszínt elegyengetjük. a szalmabálás tárolásnáL A területet gyomtalanítani kell. Egy folyóméteren a prizma méretétől függően. . Az utóbbi évtizedekben kezdett elterjedni. 80-120 kg termény : tárolható. majd szalmával. tomávallátják el. A tél beállta előtt zárjuk a gerincet földdel. alul szellőzőcsa­ . Középen 120 cm széles és 120 cm magas egyenlőszárú háromszög alakú szellőző csatornát alakítunk ki. A színekbe kerülő rakatok természetesen kocka alakúak. mert itt nem kell nyeregtető!. így a termény folyamatosan ellenőrizhető. A talajra. Ezt követően kialakítunk 3 szellőző csatornát (légrács). jük 6 méter. Mennyi árut. öm lesz tv e (pl. tetőt kiképezni. konténerekbe).

erre helyezik a tárolandó terményt. A kishairnos tárolás. A tárolót fótiával is borítják. Ennél az eljárásnál a tároló padozata betonozott. Készülhet burgonya és vöröshagyma tárolására (250-500 t). A szellőztetésre beépített ventilátorak a hajnali órákban addig működnek. A vermek lehetnek ideiglenesek és állandóak.5 m. Az alapba helyezett szalmabálákra rakodólapokat tesznek. Nagyhalmos tárolás. a felső pedig elől zárt. csak szalmával takarják (szellőzés). felengedés. fagyás. vagy passzív tárolóknak azokat a létesítményeket tartjuk. alapja egy 70 cm-es oldalhosszúságú. Ide sorolhatók: -a vermek. Ezzel a megoldással 250-500 t terménymennyiség is tárolható.). A termény alatt.5-2 méter mély árkok. A szigetelést 20-30 cm-es vastag szalma és szintén 20-30 cm-es földréteg képezi.1· tárolás. a gerinc nyitott marad. A terményt erre az alagútra helyezzik. Az ideiglenesek 2-3m szélesek~ 1. A hatásfokol mesterséges szellőztető közbeiktatásával tovább növelhetjük.· gazásai is vannak. A rács rései 2-3 cm szélesek. hagyományos módszerekkel igyekeznek a terményi a külső káros behatásoktól védeni. egyenlő oldalú háromszög keresztmetszetű szellőző farács. vadak stb. A halom alatti légcsatorna 2 méter hosszú rácsokból. A passzív tárolási eljárásoknál cél a megtermelt termények összegyűjtése. kező hőmérséklet- hő. Szigetelhető szalmabálákkal és polisztirol lemezekkel. E csatornarendszer a keletkező légáram kényszerp<Hyája. l Tárolás egyszerű létesítményekben Egyszerű. A termelt és parciális nyomáskülönbségen alapul. a könnyebb hozzáférhetőség és szállíthatóság szempontjából. -a pincék. (de földes is lehet). -a padlások. A kishairnos tárolásnál egy-egy halomba 50-70 t gyökérféle tárolható. amelyek régi. Az alsó szellőző csatornának oldalelá.5 m. A szellőzőrácson kívül már oldalfalak is vannak. Nálunk a szalmabálás szigetelés az elterjedt. A prizmás tárolás továbbfejlesztett változata. j -a raktárak. rágcsálók.a C0 2 és a pára következtében kelet-l Az önszellfizése. Kisebb mennyiség~ l l 76 . hogy az átszellőzés tökéletesebb legyen. Majdnem megegyezik a kishairnos tárolássaL A különbség a méretekben van. ideiglenes tetőszerkezettel ellátva. védelem a környezeti tényezők ellen (csapadék. a gerincmagassága 1. amíg a gerincnél a gázjelenség meg nem szűnik. A felső és az alsó bálasor közepén képezik ki a szellőzőcsatornát Az alsó csatorna hátul. fölött és oldalán szalmabálákkal szigetelnek. igény szerint készül. A halom szélessége 2. melyet polietilén fótiával védenek a csapadék ellen.

A hűtőtárolás eddigi gyakorlatát a változó igényekhez kell igazítani. Mint már utaltunk rá. az elhagyott kőfejtőkben jó :lehetőség kínálkozik a bor. mélységük 1. a szellőzőkűrtők és -berendezések. A takaróanyag szalma. stabit létesítmények.a hűtőtárolók és -a szabályozott légterű (CA) táro!ók. Ide tartoznak: -a tárolók. szárral. Igaz.és káposztafélék tárolására alkalmasak. náddal vagy kátránypapírraL Az ajtó a homlokfalon található. Az tennészetes dolog. ká. legtöbbször csak ideiglenes megoldásként.posztaféle stb. halmokban. hogy vízmentesek. A technológiai alaplétesítmény maga a hűtőház. tárolás mctlett a gombatennesztésre és a zöldségtárolásra. Bennük a tárolt temlény elhelyezhető öm!cs:-. A padlósok főleg a vidéki cmbct"ek hagyományos tároló helye volt és az ma :is. hogy a nagy hidegek bekö'szöntével külön fagyvédő takarásról kell gondoskodnunk. Követelmény irántuk. Előnyük. Néz- 77 . A raktárak is felhasználhatók zöldségtárolásra. a tél beállta előtt földdel is takarnak. A szigetelés megoldható szalmával. beosztásuktól függő­ en. Nagy alapterületűek. osztályozótér stb. manipuláló. Bennük bánnel y zöldségféle tárolható. ömlesztve. igény szerint. Felül kell értékelnünk az eddigi hazai gyakorlatot. sör stb. falazatuk hő. bokszokban. konténerekben elhelyezhetők. szélességük 5-6 m. prizm:. göngyölegben.és víz ellen szigetelt. . jól szellőztethetők legyenek. Fontos tartozékaik a légcsatornák. Budapest térségében. hogy az áruhoz bánnikor hozzáférhetünk. Miszerint a zöldségnek semmi keresnivalója sincs a hűtőházban. Az állandó vermek már stabit oldal és végfalakkal készülnek. Ezekben bármely zöldségfaj. klímaszabályoz:íssal ellátva. használják ma is. Szellőztetésük lehet tem1észetes és meslerséges. hiszen zömmel más célra épültek. Főleg gyökér. A hűttftárolók. A termények bennük.5-2 méter. is van bennük. Ezt ki is használták. de a zöldségfélék tárolására is alkalmasak. A létesítmény padozata beton. A tárofák már rendeltetésszerű létesítmények. itt is tárolható.gyökérféle. Tárolás korszcrű létesítményekben Ezek a létesítmények már célirányosan a t:írolásra készültek. Hosszuk 50 m. a kivánt és tervezett hőmérséklet tartására alkalmas hűtőberendezésseL Természetesen része a hűtőháznak az anyagelőkészítő és a kitároló részleg is. A pincék nemcsak a bor. és káposztaft~lék tárolására alkalmasak.tvc vagy göngyölegekben. már fogadó-. A tárolt zöldség elhelyezhető bennük halmokban. a zöldségellátás és kereskedelem is határok felettivé vált. Igaz. Az árak igazodnak az európai árakhoz. az utóbbi évtizedekben egyre kevésbé használják. A vöröshagyma. bánnikor tárolható.íban.

). Ennek érdekében építik be a légtér gázösszetételének fprmt·. Ezekben a létesítményekben már szabályozzák a oxigén és szén-dioxid arányát. melyeket eddig száműztünk a teljes átértékelést igényelnek. magyarul (SZL. tárolás. de nem mondhatunk le róluk.u~'·). 0."v. normál összetételű 21% 0 2 -t. Ezek a létesítmények a zöldségfélék tárolásához még drágák. relatív páratartalom szabályozzák a levegő összetételét is. a zöldségtermeszlőknek is fontos létesítményeik lesznek. Ha az eredeti levegő-összetételtől rően. hogy 1998. a gyökérzöldségfélék. Ezekben a tárolókban a hőmérséklet. az európai . Az angol nevezés: controlled atmosphere. a 21% 0 2 térfogaton belül. rövidítve C. A jövőben. szabályozott légterű tárolásról beszélünk. friss tói ára csökken.A. telén-tavaszán a minőségű petrezselyemgyökér kg-onkénti ára elérte a 2000 Ft-ot. uborka téli. oxigénben szegény légtérösszetételt biztosítunk a tárolóban.<ll­ mellett.03% C02 -t. 78 . Az eredeti.rt<í«>• szolgáló berendezéseket. a csúcs! De még mi várható?! A szabályozott légteríí (CA) tárolók. az egyes zöldségfajok és fajták igényeinek felelően. s a COTtartalmat. minimális mennyiségű kb. paradicsom. lyozott légterű tárolás.zük meg a téli zöldségárakat! A paprika. Elég arra utalni. A zöldségtárolásra még számba létesítmények. és nagyon kevés nemes is tartalmaz. Tudom.

Fontosabh gazdan6vények: A kórokozó gazdanövén yköre széles. beszáradt baktériumn yálka figyelhető meg. bab. valamint a kelés után locsolókannával történő beöntözés a cineb tartalmú Cineb 80 vagy Perocin 80 WP 0. dinnye. A tünetek észlelésekor a tövek eltávolítása. észlelhető.betegség (kórokozó: Xanthomonas campestris pv. Különösen veszélyeztetett gazdan6vények: A paradicsomon a xantomoná szos . phaseoli) valamint a pszeudomonászos betegség (kórokozó: Pseudomonas syringae pv. bab. elbamul. Szembetűnő továbbá. emiatt a pal án ták elpusztulnak. phaseolicola) válhat jelentőssé. Védekezés: A magvetés után. hogy a szártő be fűződik. Jellemzője. lachrymans) szabadföldön főleg a síkművelésű uborkán károsít. A foltok először vizenyősek. paprika. azokról a baktériumo k főleg az öntözővízzel kerülnek a felső növényrészekre. Fontosabb gazdan6vények: paradicsom. Ezek a növényállományban egy-egy tövön észlelhetők. uborka. káposztafélék.2%-os oldatávaL A foltosság a baktériumos és a gombás betegségek gyakori tünete. később pedig barna színűek lesznek. tök. A baktériumos foltosság jellemzője. hagymafélék. Egyes növényfajokon (pl. Az uhorkán a pszeudomo nászos betegség (kórokozó: Pseudomon as syringae pv. A foltokon gyakran fénylő. bazsalikom. borsó. A kötődött termések is torzak. uborka. A babon főleg a xantomom!szos betegség (kórokozó: Xanthomonas campestris pv. A káposztaf'éléken a tünetek az 79 . tennést alig hoznak. Fontosabb gazdanövények: paradicsom. szögletes. hogy a beteg . a száron és a termésen pedig ovális vagy kerek foltok láthatók. hogy a levélen erek által határolt. A foltok először a növény alsó részein mutatkoznak. növények növekedésben visszamaradnak. vesicatoria) szabadföldö n jelentős. Védekezés: A vírusokat átvivő levéltetvek rendszeres gyérítése. hagymafélé ken) sárga csíkosság . emiatt a betegség előfordulásával a legtöbb növénynél számolni kell. saláta. A palántadőlés (kórokozó: Rhizoctonia so/ani) a palántanevelés jelentős betegsége. borsó.Növényvédelem Kórokozók A mozaik tünetek a vírusos betegségek legjellemzőbb tünetei.

A fo ltok e l őszö r sárgászöldek. 14. "V alakú sárgafoltos. k éső bb pedi g megnagyobbodnak és elhalnak. míg a száron megnyúltak . 80 .4 0. hogy a levélen és a tennésen a foltok kere alakúak. ováli sak. amely e l őszö r a kül ső leveleken ész l e lh e t ő. Felül etükön az egyes bete ségek re j e ll em ző pontszerú tem1 ő tes t e k .13. vagy rézkomponenst is tartalmazó készítmények alkalm as· tün e te kt ő l e lt é rőek . táh!tízat A baktérium os foltosság elle n aján lott készitmények Hatóanyag Rézoxiklorid Rézoxiklor id + cineb Márkanév Rézoxik lorid 50 WP Millox Special Töménység. Paradicsom bakléri umos bogyófollos s. kép. A betegség leküzdésére l e h e t ő l eg m ege l őzés kép pe n a 14 . Védekezés: Azokon a területeke n.\ga általános nas campestris pv. ág. vag az öntözés t k öve t őe n a víz a lombozalon hamar fclsz<1rad.4 A gomhás foltosság j e ll em zőj e. zos betegség (kórokozó: Xanrhrmu j e ll e m ző a levél szé l é t ő l kiinduló. % 0. a betegség kiseb mértékben fo rdul e l ő. táh/ázatha n ism relett réztartalmú . campestris) tünetére A xantomon á. aho l esőz t e l ősze rú e n ritkán öntöznek. szürke vagy barna bevonat látható. a rók.

borsó. bennük apró rózsaszínű pontok (acervuluszok) láthatók. káposztafélék. % 0. hanem a gyökérhozam is kevesebb lesz. S. A leveleken lévő egynemű. A védekezésre számos készítmény alkalmas. A petrezselyem szeptóriás betegsége (kórokozó: Septm·ia petroselini) levélfoltjai miatt nemcsak a levél válik értéktelenné. Az uhorkán és a dinnyén a kolletotrihumos betegség (kórokozó: Colletotrichum orhiculare) jelentős. intenzív növekedésének időszakában kell számolni. táblázathan feltüntetetteket javasoljuk: 15. pinodella) okozta foltosság a leveleken és a hüvelyen. védekezni kell. dinnye.4 0. majoranna. A zeller szeptóriás nagy és kis levélfoltossága (kórokozó: Septm·ia apii. Ezek közül a !5.Fontosabb gazdanövények: paradicsom. főleg csapadékos időjárás esetén válik jelentőssé. zeller. a termésen pedig kráterszerűen besüppedő foltok szembetűnőek. sárgarépa. citromfű. dmKi) a nyár végére az idős lomb teljes pusztulását eredményezi. Később a foltoknak megfelelően a levél fonákán fehér vagy lilásszürke bevonat (sporangiumtartó gyep) látható. körömvirág. tárkony. világosbarna foltok. zónált foltok. so/ani) barna. tök. A. sp. petrezselyem. amely lehet kerek. táblázat A gombás foltosság ellen ajánlott készítmények Hatóanyag Rézoxiklorid + eine b Manakoceb Metirám Márkanév Miltox Special DithaneM 45 Polyram DF Töménység. A peronoszpórákkal főleg a növény korai. Különösen veszélyeztetett gazdanövények: A paradicsomon egyrészt a szeptóriás betegség (kórokozó: Septoria lycopersici) jelentős. sóska. A. A. Az altemáriás betegségre (kórokozó: Al:ernaria porri f. még a betegség megjelenése előtt. A betegség a kifehéredő foltokról és a foltokban lévő pontszerű termőtestekről (piknídiumokról) ismerhető fel. pinodes. A babon a kolletotrihumos betegség (kórokozó: Colletotrichum lindemuthianum) főleg a hüvelyen.2 A peronoszpórák jellemző tünete a levél színén először megjelenő sárgászöld. hrassicicola) a nyár végétől válik szembetűnővé. besüppedő foltokat idéz elő. ún. sp. bab. ovális vagy szögletes. torma. A káposztajélék idősebb levelein az altemáriás levélfoltosság (kórokozó: Alternaria hrassicae. uborka. 81 . apii graveolentis) már a nyár közepére súlyos lombpusztulást eredményezhet. Védekezés: Főleg a veszélyeztetett növények esetében. A horsón az aszkohitás betegség (kórokozó: Ascochyta pisi. olajfolt.2 0. a foltok felületén lévő sötétbarna bevonat (konídiumtartó gyep) jellemzőek. földimogyoró. A sárgarépa altemáriás levélfoltossága (kórokozó: Alternaria porii f.

erek ált al határolt. A szögletes. 82 . mafé lék. A termések fe lületén nagy. sza talan alakú . szü rkésbarna e l színeződés láthat ó. uborka . Az uborkapero noszpóra (kórokozó: Pseudoperonospora cubensis) az legveszé lyesebb betegsége. foltok és a levé lfonákan megj e l enő lil ásszürke bevonat a betegség jeltegzet(:sJ tünetei. borsó. vi zeny ős folt ok. retek. Ilyenkor sárgászöld olajfoltok alakulnak ki . ·l e l ső tünet j e ll e m zője. és badföldön is j e l ent ős . hogy egyes növények a többihez viszonyít va "'·'~"'Ju" " később tünet második A borítja. Különösen veszélyeztetett gazdanavények: A paradicsomon a fitoftórás tegség (kórokozók : Phytophtho ra infestans) t erm esz t őbe re ndezésbe n. fehér. A levéltüneire a sárgás. A hagymajelék (kórokozó: Peronospo ra destmctor) már a kikeit hagymán ész re veh e t ő. már az e l ső lombleve lek ki alakulásakor jelentkezik. továbbá az al ész re v e h e t ő. vagy baktérium okozta nek vélik! ) A káposztajé/ék peronoszpá rája (kórokozó: Perunospora bras fő l eg a palántaneve lés során válhat j e l e nt őssé. mák. A levé l sz ínén látható. A salátaperonoszpóra (kórokozó: Bremia /actucae) rán. káposztafélék. kam ill a. bevonat szürkés s levelük fel ső ham1adát nik meg. s azokon ugyancsak kés bevonat ész l elhető . sa láta. macskagyö kér.Fontosabb gazdanövények: parad icsom. gyér bevonat je ll e m ző. spenót. (A szög letes sárga fo lt okat sokan vírus.

2 A lisztharmatok számos növényen fordulnak elő. táblázat A peronoszpórák ellen ajánlott szisztematikus készitmények Hatóanyag Metalaxil + mankoceb Epál + rézoxiklorid Oxadixil + cineb Márkanév Rictornil MZ 72 WP Mikal C 64 WP Sanctofan Z Töménység. a leveleket pedig szürkéslila bevonat borítja. a gumó belsejében pedig szürkés elszíneződés észlelhető. hosszan tartó csapadékos időjáráskor. amelyben később elszórtan apró fekete. A mákperonoszpóra (kórokozó: feronospora arhorescens) első tünete már a kelés után szembetűnő: a tövek alacsonyak. 83 .2 0. uborka és hagyma esetében legalább 2-3 kezelésre a szisztemikus szerek jöhetnek számításba ( 17. Emiatt nemcsak a lomb károsodik. A második tünet később észlelhető.foltok fonáki részén fehér.2 Veszélyhelyzetben. főleg a levél színén szürkésfehér bevonat (epifita micélium a konídiumláncokkal) látható. táblázathan feltüntetett kantakt szerekkel eredményesen hárítják e betegségeke!. onnan a lomblevélre jut. Az általános tünetektől eltérő a termesztőberendezésben előforduló paprikalisztharmat (kórfelismerhetők.2 0. % 0.4 0. a betegség jelentős fellépésekor különösen a paradicsom. szögletes olajfoltok fonáki részén ugyancsak szürkéslila bevonat található. Az időben rendszeresen elvégzett kezelések a 16. Ilyenkor a sárgászöld. tünetük alapján könnyen A növényen. A retekperonoszpóra (kórokozó: Peronospora hrassicae) már a sziklevélen jelentkezik. sószerű kivirágzás észlelhető. táblázat A peronoszpórák ellen ajánlott készitmények Hatóanyag Rézoxiklorid + cineb Mankoceb Metirám Márkanév Miltox Special DithaneM 45 Polyram DF Töménység. pontszerű termőtestek (kleisztotéciumok) is kialakulnak. táh lázat). % 0. harmatképződés­ kor.4 0. Védekezés: A peronoszpárák ellen a különösen veszélyeztetett növények esetében feltétlenül védekezni kell. 17. majd pedig a gumóra mosódik le. Ilyenek: 16. hanem a gumó felső részén szürkésbarna foltok jelentkeznek.

petrezselyem. Védekezés: A rozsdák kontakt szerekkel eredményesen leküzdhetők (lásd 19. . borsó.2 A botrítiszes. táblázat Lisztharmat ellen ajánlott készítmények Hatóanyag Elemi kén Dinokap Márkanév Kumulus S.. barna és fekete rozsda (uredo és teleuto) telepekről jól felismerhető. körömvirág. 18. E betegségre a levél színén észlelhető elmosódott. Fontosabb gazdanövények: paprika.okozó: Leveilulia taurica) tünete. % 0. saláta. 84 . táblázat). paprika. Jellegzetes tünet viszont a levelek kanalasodása.05 Az elemi kén tartalmú szereket 28 oc felett. a perzselés veszélye miatt nem szabad használni. fehér bevonat (konídiumtartó) alig észrevehető. A betegség az apró. 19. A paprikalisztharmat ellen csak szisztémikus szerek jöhetnek számításba.szürkepenészes" rothadás egyes növényfajokon jelentős. Microlux 81 stb. konyhakömény. macskagyökér. Karathane LC Töménység. Ezek közül a pirazofosz hatóanyagú Afugan O. Egyes növényfajok (sárgarépa. torma. A betegségre a vizenyős levélfol tok. táblázat Rozsdák ellen ajánlott kontakt szerek Hatóanyag Mankoceb Metiram Márkanév DithaneM 45 Polyram DF Töménység. uborka.3 0. táblázatban ismertetett kontakt szerekkel eredményesen leküzdhetők. sárgás folt utal. % 0. tök. Védekezés: A lisztharmatok (kivéve a paprikalisztharmat) a 18. borsosmenta. Fontosabb gazdanövények: paradicsom. bab. petrezselyem. uborka. tárkony. A betegség a nyár közepétől válhat jelentőssé.2 0. A rozsdák egyes növényfajokon fordulnak elő. a levél fonákán pedig a finom. sárgarépa. Thiovit S. Fontosabb gazdanövények: borsó. sóska) esetében a lisztharmatos levelek levágása és eltávolítása is lehetséges. sóska. dinnye. l %-os töménységben ajánlható. Később azokat dús szürke bevonat (konídiumtartó gyep) borítja be. rothadó szár és termés jellemzőek.

Salátán mind tennesztőberendezésben. pusztulását idézhetik elő. "fehérpenészes" rothadás egyes növényfajokon a tennesztóberendezésekben fordul elő. fólia alatt) termesztett paradicsomon. Védekezés: A termesztőberendezésben a relatív páratartalom. a növényfelüIet-nedvesség időtartamának csökkentése szellőztetéssel. A kártétel várható mértéke a talajlakó kártevők egyedszámától. azokon pedig dús. paprikán és uborkán kell a betegség fellépésére számítani. fekete. A saláta botrítiszes betegsége elleni védekezés egyik fontos eleme. A saláta kiültetése után kell védekezni. mind fólia alatt a betegség a kiültetés után tő­ pusztulást eredményez. majd kisebb lémennyiséggel a kezelést 3-4. mocskospajor) a gyökerek megrágásával a növények hervadását.08 0. 20. saláta. Kártevők A talajlakó kártevők (pajorok. Fontosabb gazdanövények: paprika. továbbá az uborka. Védekezésre a botrítiszes rothadásnál ajánlott készítmények használhatók. Különösen veszélyeztetett gazdanövények: A termesztőberendezésekben elsősorban a paprika. Salátán a betegség esetenként válhat jelentőssé. korától. hogy a töveket ne ültessük mélyre. Az esetenkénti védekezésre néhány készítmény áll rendelkezésre (lásd 20. Számításba jöhet azonban a ki ültetés után az állomány pennetezése a gyökérnyakvédelem miatt. Növényvédő szer használatára ezért csak a betegség megjelenésekor kerüljön sor. kemény képletek (szkleróciumok) is képződnek. táblázat Butrítisz ellen ajánlott készítmények Hatóanyag Vinklozolin l prodion Proeimidon Márkanév Ronilan 50 WP Ro vrai Sumilex 50 WP Töménység. Védekezés: A paprikát és az uborkát a kiültetés után nagy lémennyiséggel kell pennetezni. általában a botrítiszes betegséggel együtt szokott előfordulni. A növényeken vizenyős foltok. vattaszerű fehér bevonat (micélium) észlelhető. uborka. % 0.08 0. a károsított növény- 85 .08 A szklerotíniás. táblázat). lótücsök. Később 2-4 mm-es. Szabadföldön e növények alig veszélyeztetettek.Küliiniisen veszélyeztetett gazdanövények: A termesztőberendezésben (pl. valamint a növény számára szükséges léghőmérséklet biztosításával rendkívül fontos. drótférgek. majd 8-9 lombleveles korban ismételjük meg.

Különösen veszélyes a talajlakó kártevők jelenléte. továbbá a gyökérzöldségek. drótférgek alkothatják a népesség többségéL A talajlakó kártevők okozta kártétel nem minden esetben eredményezi a növények pusztulását. Az általu~ okozott tünet könnyen felismerhető. ezért a kés őszi és a kora tavaszi talajfertőtlenítéstől nem várhatunk jó eredményt! Ameny. A gyökérgubacs-fonálféreg növényházban nevelt. A nagy tenyészterületű növényeknél (dinnye. majd 10-15 cm-re a talajba dolgozzuk. A rovarölő granulátumot ültetés előtt a talajra szórjuk. fertőzöd 86 . így ezek a növények a növekedésben visszamaradhatnak. amelynek nagy a tenyészterülete. 30 dkg/100 m 2) készítményt használhatjuk A granulátumot a kiszórást követően nem szükséges a talajba bedolgozni. amelegebb napszakban lankadnak. öntöi zővízzel. Fontosabb tápnövények: valamennyi lágyszárú növény. ellene a fenitrotion + ma lation hatóanyagú (Bovatox 50. 20 dkg/l 00 m hatóanyagú készítményekkel védekezhetünk. A talajlakó kárlevők által különösen veszélyeztetettek azok a növények. A fonálféreg által károsított gyökereke~ kezdetben gombostűfejnyi. Ebből adódóan nem szabad. és tápanyagfelvételét zavarja. hervadnak. a kártétel megelőzésére végezzünk talajfertőtlenítést. mány egyenetlen lesz. Védekezés: A fontosabb talajlakó kártevők többéves fejlődésű rovarok. 35 dkg/l 00 m 2 ). Ilyenkor a gyökerek részleges károsítása a növények víz. hogy a kártétel váratlanul érje a gazdálkodót. l !l teri növényházban és szabadföldön kártételei A gyökérgubacs-fonálférgek mesztett növényeken egyaránt előfordulhatnak. gubacsak jelennek meg. ahol a kártétel közvetlenül a tennényen jelentkezik. Szaporodásuk kedve~ feltételeit általában növényházakban találják meg. 2-3 éves pajorok. a talaj lehűlésével. A gubacs belsejében szabad szem~ mel alig látható. A cserebogarak pajorjai három. a terbufosz (Counter 50. Amennyiben a talajművelés során nagyszámú kártevő jelenlété észleljük. ezáltal a növényállo-. mélyebb rétegekbe húzódnak. nyiben a talajlakó kártevők közill a lótücsök károsít. Ennek ellenére számottevő kár1 tételükkel kizárólag a növényházi termesztés során találkozhatunk. a lótücsök két évig fejlődik a talajban. csepp alakú nőstényeket találunk.és tápanyagfelvételét zavarja. így a növények gyen~ j gén fejlődnek. A fonálférge~ kártétele a növények víz-. A talajlakó rovar· kártevők ősszel. esetenként ettől is nagyobb megi vastagodások. amennyiben idősebb. később borsónyi. a drótférgek három-öt. és a területre gyökérkártételre érzékeny növényeket ültetünk. A talajlakó kártevő rovarok elle 2 a diazinon (Basudin 50. A gyökérgubacs-fonálférgek melegigényes kártevők. ún. paprika) négyzetméterenként 2-3 talajlakó kártevő rovar már jelentős kárt okozhat.fajtól függően változó. fehér színű. ahol évente több nemzedéi kük is kifejlődik. csapadékkal a hatóanyag a kártevő élőhelyére jut és így gyorsan kifejt~ l a hatását.

ezért a leg!gyakoribb fertőzési forrás a palántanevelésre használt földkeverék. hogy a kezelt talaj tartalmaz-e káros mértékben növényvédőszer-maradványt. uborka. 60 g/m 2) használata terjedt el. a tojásgyümölcs. károsítása sok közös vonást mutat. A felvett tápláléknak csak egy részét hasznosítják. apró. A fajok élet~ódja. A fo[ nálférgek ellen a talajt fertötleníthetjük gőzöléssei és fonálféregölö növényvédő !szerek felhasználásával. hajtásán jelentkezik. A károsított növényen csoportosan szívogató. Ez után saláta-. Fontosahh tápm)vények: a hajtatott zöldségfélék közül kerülnek ki. A levéltetvek kártétele rendszerint a növények fiatal. közivellen kártételükön túl vírusterjesztö tevékenységük is rendkívül jelentös. a többit ra~adós mézharmat formájában a levelekre ürítik. az uborka. paradicsom. A mézharmaton megtelepedő ~orompenész csökkenti a növény asszimilációs felületét A levéltetvek által 1károsított növények hajtásai torzulnak. Gyorsan fejlődő. saláta. A gyökérgubacs-fonálférgek közül a gyorsan fejlödő. káposztafélék. nem terjedt el. . bab. a dinnye. !közepesen nedves talajon végezhet{) el. Fontosabb tápnövények: paprika. készítménytól függően. a paprika. A tertmesztett növényeken a levéltetveknek számos faja előfordul. 4-5 hét várakozási idöre van rszükség. A gőzölés számos előnyös tulajdonsága ellenére. Né~ány fajuk növényházban a tél folyamán is szaporodik. A gyökérgubacs-fonálfé rgek vet6maggal nem terjednek. vagy szárnyatlan levéltetvek a növény nedveifvel táplálkoznak. Csak !szermaradványtól mentes talajba ültethetünk növényt! A talajfertőtlenítö hatóianyagok közül a fonálférgek elleni védekezésre. fásszárú tápnövényeken. A nyár folyamán szűznemzéssel. Védekezés: A fonálférgek elleni védekezés alapja a fertőzésmentes palánta celőállítása. Mivel a fonálférgek elleni készítmé!nyeknek erös fitotoxikus (mérgezö) hatásuk is van. melegigényes fajok a veszélyesebbek. therendezésigénye és költséges volta miatt. inéhány mm nagyságú szárnyas. a kezelés a tern1esztési idötszakon túl. ~oknemzedékes kártev ök. ahol a közvetlen 87 . A fonálférgek elleni !Jalajfertőtlenítö készítmények felhasználása könnyebben kivitelezhető. talaj.palántával szabadföldre is kikerülhet és a nyár folyamán ott is károsíthat. A kártétel különösen jelentős lehet a paprikánál. A levéltetvek szabadföldön tojás ialakban. borsó. a dazomet (Basamid G. vagy növénymaradványoko n telelnek át. ezek n~ílunk szerencsére szabadföldön nem tudnak áttelelni. növényrnentes talajon végezhetö el. A talajfertőtlenítést követően 1a talajhömérséklettől. növekedésben lévö le:velein. így megjelenésüket követöen rendkívül gyorsan jelentös kártételt ~kozhatnak. egyszerű kijuttatási módja 'miatt. fejlödésben visszamaradnak. A vegyszeres talajfertőtlenítés 5 oc feletti talajhömérsékleten. neveze' lesen a paradicsom. elevenszüléssei szaporodnak. vagy zsázsapróbával meg kell gyözödni arról. bár ha:tékonysága elmarad a talajgözölést61 és környezetvédelmi szempontból is sok~kal veszélyesebb.

05%) a levéltetvek természetes ellenségeit. A speciális levéltetűölő készítmény. A káposztaféléknél részben a fiatal. és itt is elsősorban az őszi hajtatásban okozhat súlyos károkat. Nyáron.kártétel és a vírusterjesztés egyaránt súlyos gondot okoz. Mospilan 20 SP 0.02%. A fürkészdarázs által parazilált üvegházi molytetű. a Pirimar 50 DP (0. A keresztesvirágúak földiboihái a kelő káposztafélék fiatal leveleit lyuggatják. de számottevő kártételt nem okoz. A levéltetvekhez hasonlóan mézham1atot ürítenek. Védekezés: Az üvegházi malytetű ellen biológiai és kémiai védekezési mód egyaránt eredményes. Védekezés: A levéltetvek ellenszámos rovarölőszer (Chess 25 WP 0. így a katicabogarakat. 3-4 hét alatt fejlődik ki egy nemzedéke. Az újabban engedélyezett rovarölő szerek közül a C hess 25 WP (0. a káposzta-bagolylepke és a káposztalepke a fejlettebb leveleket rágják.05%) a Nomolt 15 SC (0. Az üvegházi molytetű a növényházban termesztett. tojásgyümölcsön. Az üvegházi malytetű !árvái ellen az Applaud 25 WP (0. A kémiai védekezéstől kizárólag akkor várhatunk jó eredményt. 0.) eredményesen használható.1 %. melegigényes zöldségfélék gyakran előforduló kártevője. l%) és a Mospilan 3 EC (0. A burgonyabog ár a burgonyán kívül gyakran károsít paradicsomon. hófehér imágók rendszerint a levelek fonákán tartózkodnak. A lárvák és az imágók a növény nedveit szívogatják. paprika. Fontosabb tápn()vények: uborka. Különösen veszélyeztetett növény az uborka és a paradicsom. tojásgyümölcs. növekedésben lévő állományban a fejesedés késleltetésével. ha a permezésekel a kártevő észlelésekor elkezdjük. feketére színeződnek. paradicsom. a növényházak környékén. és ezen megtelepszik a korompenész. a fejesedő állományban pedig a levelek közé behúzódó levéltetvek a minőség rontásával okozhatnak súlyos kártételt Az utóbbi kártétel különösen a bimbóskelnél jelentős. korábban fehérszínű !árvái a fürkészdarazsak tojásrakását követően 8-1 O nap elteltével. 88 . Lombrágó kártevő rovarok jelentős része növénycsoportokra specializálódott.06%) és aMospilan 20 SP (0. Bi 58 EC. A károsított növények a fejlődésben visszamaradnak. Így a védekezés sikere könnyen értékelhető. A levéltetvek elleni kémiai védekezéssei ne várjuk meg a kártétel kialakulását. Ide rakják a tojásaikat is. fátyolkáka! kíméli.015% stb. Az Encarsia formosa fürkészdarázs betelepítésével a növényházakban a növényvédő szeres kezelések elkerülhetők. az imágókellen a Lannate 20L (0. hanem az első levéltetű-kolóniák megjelenésekor végezzük el a permetezést.04%. szabadföldi növényeken is előfordul.025%) hatékony az üvegházi malytetű ellen.2%) eredményesen használható.05%). Növényházban egész évben szaporodik. Az apró. l mm nagyságú. Karate 5 EC 0.

A csigaölő szereket levélzöldségnél. paprika. borsó. hagymalégy) kártétele a legjelentősebb. 0. Védekezés: A zöldségféléken károsító légyfajok elszaporodása a vetésforgó betartásával jelentősen mérsékelhető. l%) használhatunk. Cyperil 10 EC.ban. bab. bab.és melegkedvelő faj. retek. mint: Decis 2. ahol a levelek lözött a granulátum fennakadhat. bab. valamint csigaölő •szerek (Del ici a csigaölő szer. A hozzávetőlegesen 0.05%). A legyek csontfehér nyűvei a fiatal gyökereket felél ik. piretroid hatóanyagú készítményekkel (Decis 2. a fiatal növények gyakran elpusztulnak. gyökérlégy. A károsított növények a növekedésben lemaradnak. hagymában. gyökérnyaki részén.5 EC. porított szuperfoszfát kiszórásával. Mesurol csigaölő szer. 3 dkg/l 00 m 2) ! kiszórásával védekezhetünk.5 EC (0. Meztelen csigák nedves. barnulnak. vagy atkaölő mellékhatású rovarölő szert (Dani tol IOEC. . A közönséges takácsatka szívogatásának hatására a növények idősebb levelei sárgulnak. spenót. kártevők. ha a növényvédő szereket a takácsatkák élő­ helyére. fóliasátrakban gyakori. Fontosabb tápnövények: paprika. egy-két alkalommal növényvédő szeres permetezésre is szükség lehet.05%. dinnye. 0. tojásgyümölcs. retek. Fontosabb tápnövények: káposztafélék. és így a későbbi kártétel kontakt hatású. uborka. Fontosabb tápnövények: saláta. szár. sóska. az idősebb gyökerekben. vagy a Chinetrin 25 EC (0. esetleg elszáradnak. O. a fiatallárvák ellen kontakt hatású permetezőszerekkel. 0. fényt kerülő lombfogyasztó Kártételük elhanyagolt. Védekezés: A lombrágó kártevők ellen a kártétel kezdetén. 0. hagymában járatokat készítenek.5 mm nagyságú állatok a levél fonákán pókhálóra emlékeztető finom szövedék védelmében károsítanak. Védekezés: Növényházakban az üvegházi ragadozóatka (Phytoseiulus persimilis) kibocsátásával is védekezhetünk a közönséges takácsatka ellen. nem szabad felhasználni. 89 . pl.Fontosabb tápnövények: káposztafélék. A táblán kívüli területről betelepedő legyek imágói ellen. Torque 50 WP. vöröshagyma.04%) megelőzhető.4%.nedvszívó anyagok. a palántázás! követően. A védekezésre speciális akariddeket (Mitac 20 EC. nyirkos helyet kedvelő. a levelek fonákára juttatjuk. A zöldségfélék kártevői közül a növények gyökerén. Évente több nemzedékük fejlődik. torma. A kémiai védekezés csak akkor eredményes. gumóban élő légyfajok (káposztalégy. Védekezés: Ellenük talajba süllyesztett sörrel töltött csapdák kihelyezésével. gyomos területek melletti kertekben. 20 dkg/l 00 m2. A tojások lerakása.06%). paradicsom. Szárazság.05%) védekezhetünk. Növényházakban és szabadföldön egyaránt károsít.

). A termesztés körülményei (termesztés célja és módja.a jel-j lemzők. legnagyobb részét az egyéves egy.tennesztőberendezésekben. tömegük. Ugyanis a legjelentősebb szántóföldi gyomnövény ek a tavasszal vagy nyár elejétól folyamatosan csírázó. pipacs (Papaver! rhoeas). a muharfélék (Setaria SfJfJ. Ezek a fajok az évelő. méretük alapján a negyedik csoportba tartozó gyomnövény ek jelentik a legnagyobb veszélyt.). pásztortáska (Capsella hursa-pastori s).és kétszikű gyomnövény ek alkotják. míg a kétszikű gyomok közül a parlagfű (Amhrosia elatior). nyek -. melynek. mezei árvácska (Viola arvensis). és nyár végén. ma-l elején nyár és csírázó egyaránt tavasszal és ősszel A második csoportra az got érlelő gyomnövény ek-ragadós galaj (Galium aparine).). veronikafélék (Veronica spp.és gyógynövény ek gyomosításáb an szerepet j<itszó gyom fa-· jok előfordulását és borításuk mértékét. Ezek az áttelelő gyomnövény ek-tyúkhúr (Stellaria media). főleg hideghajtatás során okoznaki l gondot.). vagyis az előfordulási időszakok alapján négy csoportra oszthatjuk. ősszel magot érlelő növények közé tartoznak. fűszer. a libatopfélék (Chenopodiu m spp. A tennesztett növényekre fajszámuk.és kétszikű gyomnövények is. valamint a korán tavasszal vetett termesztett növények között fordulnak elő.alkotják.vadrepce (Sinapis arvensis). Az első csoportba az ősszel csírázó és tavasszal magot érlelő gyomnövények tartoznak. A ham1adik csoportot a tavasszal csírázó és nyáron magot érlelő gyomnövé-.) és a pirók ujjasmuhar (Digitaria sanguinalis). Haszonkertek ben a rendszeres talajművelés hatására úgynevezett "szántóföldi gyomflóra" alakul ki. valamint a korán tavasszal vetett tennesztett nö-) ! vények között fordulnak elő. a disznóparéjfé lék (Amaranthus spp. a 90 . de kisebb-nagyo bb foltokban megjelenhetn ek az évelő egy. az ebszékfű (Matricaria inodora). Az idetartozó gyomok az évelő. termesztés helye és ideje) nagymértékb en befolyásolják a zöldség. Több mint félszáz azon gyomnövény eknek a száma. a kövér porcsin (Portulaca o/eracea). vetési hérics (Adonis aestivalis). Ebből a csoportból a fűfélék közül a kakasláb fű (Echinochloa crusgalli). fűszer.Gyomnövények megjelenő A biztonságos termesztés alapja a zöldség-. árvacsalánfélék (Lamiurn spp. melyek a kertészeti növények között előfordulhatnak.és gyógynövények között különféle egyéves és évelő gyomfajok által okozott gyomosodás megelőzése vagy megszüntetés e. repcsényretek (Raphanus raphanistrum). hélazab (Ave na fa tua) . sebforrasztó zsombor (Sisymhrium sophia). de már néhányuk a mclegigényes termesztett növényeket is károsítják. Az egyéves gyomnövény eket életciklusuk.

Megkülönböztetünk talaj. vagy kémiai eljárásokkal történhet. mint például az apró szulák ( Convolvu/us arvcnsis). A gyökértarackosok közé 'olyan fajok tartoznak.fekete ebszőlő (Solanum nigrum). de még kelése előtt (preemergens) juttathatjuk ki. Szártarackos növény többek közölt a tarackbúza '(Agropyron repens). ahol a gyomirtó szert kipermetezése után azonnal vagy legkésőbb l órán belül a talajbakell dolgozni. · A gyomnövények irtása mechanikai. a me['zci· acat (Cirsium arvense) és az útszéli zsázsa (Lepidium draba).. a csillagpázsit (Cynodon dactylon). de a gyomnövények már igen. például: hagyma. Gyomirtási spektrumuk szerint a gyomirtó szerek lehetnek totális vagy szelektív hatásúak. az apró gombvirág (Galinsoga parv!flora) és a varjúmák (Hibiscus trionum) emelhető ki. a nád ( Phragmites 'communis) és a fenyércirok (Sorghum ha/epense). A herbicidek hatásmód alapján perzselő (kontakt) hatásúak és felszívódák (szisztemikus) lehetnek. Amennyiben az ily módon kijuttatott készítményeket a talajba is munkáljuk. A tennesztett növény kelése után vagy a kiültetett palánták begyökeresedése utáni gyomosodáskor (posztemergens) alkalmazhatók a levélherbicidek. Magról termesztett növények esetében a legtöbb gyomirtó szert a kultúrnövény vetése után. elhúzódó csírázási növények. ~lapján csoportosíthatók. melyek talajra és növényre alkalmazva egyaránt hatékonyak. és így lehetőség adódik kontakt. Gyakran akkor járunk el helyesen. ha a két eljárást egy vegetációs időn belül egyaránt ·alkalmazzuk.és levélherbicideket Vannak olyan készítmények is. (preplanting inemporario n). A vegyszeres gyomirtást gyomirtó szerek (herbicidek) alkalmazásával végezzük. Ebben az időpontban a termesztett növény még nem kelt ki (lassan. A gyomirtó szerek tulajdonságait figyelembe véve a herbicidek különböző kijuttatási időpontokban alkalmazhatók. Palántával szaporított növények esetében a gyomirtó szerek kijuttatása a kiültetés előtt (preplanting) megkezdődhet. a csattanó maszlag (Datura stramonium). vagy bizonyos esetekben a levélen és talajon keresztül egyaránt ható készítmények. Ezek közül a szártarackos és gyökértarackos gyomnö' ~nyek a legfontosabbak. paradicsom). akkor az eljárás jelölése pp. A gyomirtások speciális esete az úgynevezett . Ismerünk vetés előtti (presowing) kezeléseket. pre-poszt" kezelések. :··· Az évelő gyomnövények a talajban áttelelő vegetatív szaporító képleteik . 91 . perzselő hatású totális levélherbicidek alkalmazására.

Kétszikű gyomfajok irtására: A klórbromuron hatóanyagú (Maloran) szer sárgarépa és vöröshagyma gyomirtására engedélyezett. Az smetolaklór hatóanyagú (Dual 960 EC. A metobromuron hatóanyagú (Patoran 50 WP) gyomirtó szer bab gyomirtására alkalmazható. zeller és macskagyökér gyomirtására engedélyezett. paprika gyomirtás<ha javasolható. 92 . Gesagard. paradicsom. csemegekukorica gyomirtására használható. vöröshagyma. görögdinnye gyomirtására alkalmazható. fokhagyma. borsó. A prometrin hatóanyagú (Merkazin. paradicsom. vöröshagyma gyomirtására használható. Flubalex) készítmények borsó. Posztemergensen kijuttatható hatóanyagok A fluazifop-P-butil hatóanyagú (Fusilade S) szer paprika. saláta uborka gyomirtására használhaták fel. petrezselyem. Benefex. sárgarépa. A linuron hatóanyagú (A falon. borsó. Dual Gold 960 EC) gyomirtó szerek bab. Preemergens kezelésnél kijuttatható hatóanyagok Egyszikű gyomok irtására: Az etalfluralin hatóanyagú (Buvilan EC) herbicid bab. bab. zeller. paprika. petrezselyem. Debrinol 45 F) készítmények felhasználhatók káposztafélék. A napropamid hatóanyagú (Debrinol 50 WP. Linurex 50 WP) szer csemegekukorica. gyökérzöldség. sárgarépa. A lenacil hatóanyagú (Adol 80 WP) herhicidet borsó gyomirtására lehet felhasználni. Az izopropali n hatóanyagú (Paarlan) herbicid paprika és paradicsom gyom-· irtására alkalmazható. paradicsom. Gesagard 300 FW) gyomirtó szerek lencse. kezelésnél kijuttatható hatóanyagok A benfluralin hatóanyagú (Balan. dinnye. paradicsom gyomirtására. tök. lencse. A difenamid hatóanyagú (Rideon 80 WP) gyomirtó szer paprika és paradicsom gyomirtására engedélyezett.Presowing és ppi.

vöröshagyma gyomirtására javasolt. A metazol hatóanyagú (Mezopur 75 WP) szer hagyma gyomirtására javasolt. A kiválasztott gyomirtó szereket 250-350 liter/hektár vízmennyiséggel juttassuk ki. A nitrofen hatóanyagú (Mezotox 25 EC) szer hagyma gyomirtására engedélyezett. A gyomirtó szerek felhasználása során a csomagoló burkolatokon lévő tájékoztatóban leírtakat minden esetben be kell tartani.A glüfozinát-ammonum hatóanyagú (Finale 14 SL) szer zárt termesztő berendezésekben és szabad földön "pre-poszt" kezelésre alkalmas. 93 . A szetoxidim hatóanyagú (Nabu S) szer paradicsom. uborka.

Hajtatásban vagy gúlás termesztésben van nagy szerepük e fajtáknak.és kalciummennyisége adja. Ezt a technológia ki is használja. A folytonos növekedésűfajták akár "fává" is megnöveszthetők. hogy a főhajtás végén nem képződik fürt. leginkább elterjedt zöldségfajunk.és fűszernövények részletes bemutatása Burgonyafélék Paradicsom (Lycopersicon escu/entum MILL. Dario F 1. A determinált növekedési típus főhajtásának csúcsán virágzat fejlődik. A magyar konyha nélkülözhetetlen eleme. Beleanta F 1.) A paradicsom az egyik közkedvelt. Meran Fl> Estrella Ft> Andra F 1. Gála F1. Prisca F 1. A főhajtás lezáródása serkenti az oldalhajtások hasonló felépítéslí növekedését. A tipikus determinált· növekedéső fajtáknál a főhajtás 4-6 fürt kifejlesztése után lezár. a hajtásrendszer típusait elemezve. Precodor F 1• K. Turbó F 1. E növekedéstípusnál a felső oldalhajtások erős hajlandóságot mutatnak a főhajtás szerepének átvállalására. A determinált növekedési fajták köre sem egységes. A termesztett fajtákat növekedési típusuk és a tern1esztéstechnológia alapján csoportosítjuk. amely lezárja a hajtás további növekedését. F 1.és C-vitamin-tartalma. Tini F 1. Táplálkozási értékét A. Ennek eredménye a tipikus· bokorforma. Balca F 1. Ez aztjelenti. Majorca. 3 F 1• 94 . nagy kálium. Szívesen fogyasztjuk friss. Suprella F 1. Counter Ft> Floriset F 1. Rendera F 1. Romatos F 1• Féldeterminált niivekedésűek: Luca F 1. -folytonos növekedésű fajtákat.) Hajtatásifajták (folytonos növekedésűek). Vernone F 1. két fajtacsoportot különböztet meg: -determinált.A zöldség. (A teljes sort helyszűke miatt nem tudjuk közölni. A korábban féldetermináltnak nevezett fajtaköméi a 8-9 fürt után áll le a főhajtás növekedése. mélyhűtött és konzervált formában. Fajták: A nemzetközi irodalom a paradicsomnövény növekedési ütemét tekintve.

Mobil . Peto 95. . A tenyész id őb e ni összes vízfogyasztása ( 120 napos te n yészidő! alapul véve) 2400-3600 m3/ha . mélyrehatoló gyökérzete a vizet jól reltárja . Transzspirációs egy iilthatója 240-270 közölt van. Fényigénye. a kiültetésig. Korall . Vízigénye nagy . Talaj-elríkészítés. id őtartam·t . Termesztéstechnolúg in i 1·ál toza!ok.15. valamintamin őség van hat ással.Szahadföldi fajták: Kecskeméti 262. . Kecskeméti jubileum . Delta. A virágok termékenylilé e 15. /5. Lugas.váz nélküli fól i:ístakarás és fóliaalagút alatti tenneszlés (ápri lis 10-20. palánt{tzoll (m:íj us 1. A sz<íntás vagy ásás mélysége 25-35 cm legyen. . típusokat a könnyebb áttekinthetőség. Hom okon a tavaszi szántást javaso ljuk. Ideje szeptemberoktóber . t e rm őh e lyekcn . kézzel szeelve (május 5. Kifejezetten fényigényes növény. Zömök. A paradicsom a mel eg igényes zöldségfajok közé tartozik. A hajtatás! könyvü nkben nem rész letezziik. Ki térünk a gép i termesztési vá ltozatok ra is. ami 240-360 mm csapadéknak felel meg. növekedésérc és fejl ődé sére a fény erőssége. Optimális JuJigénye 22±7 °C.).szabadföldi tömegtcnn c:ztés konzerv célra.szabadfö ldi korai term esztés (április 20. Kecskeméti tárolási F 1. A talajt zá1juk be. Ezek után nézzük a tec hn ológ iai változatokat: . Leglényegesebb az ősz i mélyszántás. csupán a legfontosabb adatokat közöljük.). a elenáció miatt. amin t arra rá lehet menni.az 1 . Red Hunter. az eset lege: bérelt terül et műv e­ lését figye lembe véve. Tavaszi első t a lajm űvelési munkánk a simítózás. ívó.lámrendszeres term esztés. vetés).). Érésben l évő paradicsom .11 I.18 °C éjjel i és 20-25 °C nappali h ő m érsék l eten opti máli s. Kecskeméti korai bíbor.10. tervezés érdekében ismert etjük. Közepesen érzékeny a talaj nedvességtartalmára.). illetve a vetésig gyommentesen tartani a területet. Robot.30. Treff. Prima. Feladatunk továbbá a technológia típusától függően . kép. . 95 . Peto 86.szabadföleli tömegtermesztés friss fogya ·ztásra.helyrevetcll term esztés (áprili s 10-20. Sláger. A tech nológ iai változatokat. Környezeti igénye. Kecskeméti 407.

Virágzás előtt a nitrogénnel óvatosan bánjunk. annak kiszámításának módját korábban már ismertettük. Szaporítjuk palántázással és helyrevetéssel. illetve február 20-március 5.tűzdelt palánta (300-400 db/m ). Állandó helyrevetésre akkor kerülhet sor. .5 g/m 2 . . A 21. A korai termesztési i technológiáknál tápkockás palántát. A paradicsom : nagyon meghálálja az érett istállótrágy:ít.ritka vetés (200-400 db/m 2). -sima. A tenyészidőben fejtrágyát a növény fejlődé­ si erősségétől függően adunk. táblázatban a talaj tápanyag-ellátottsága alapján mutatjuk be fajlagos mű. vagy később tömegtermelésre illetve tárolásra termesztett paradicsomnál elfogadott. • mert erős vegetatív túlsúlyt eredményezhet. A tervezett terméstömeg által kivont legfontosabb makroele.tűzdeléses palántanevelés tűzrlelésig ( 1500-2000 db/m ). 2 . szabadföldi korai tem1esztésre: február 15.0 g/m 2 . tűzdelt.0-8.0--3. A helyrevetés konzerv célra. fóliaalagutas.sűrű tűzdelésre váró vetésnél: 6. sima palánta nevelése. Mélysége 2-2.tápkockás palánta (200-300 db/m 2). Palántanevelésnél felnevelhető növényszámok: . ha a talajhőmérséklet eléri a 14 ocot. A palántanevelésnél számításba jöhet a tápkockás. 2 . szálas palánta (600-800 db/m 2).0 g/m • Hektáronkénti vetőmagigény 250-450 gramm mag. Magszükséglet.0-1 . A vetés mélysége: 0. A palánták edzése elengedhetetlen a szabadföldi ki ültetés előtt.5 cm. -szabadföldi tömegtermcsztésre március 15-21. 2 -cserepes palánta (10--14 cm-es cserép.Trágyázás. A műtrágyákat megosztva adjuk. -sima palántanevelésnél: 2. 1 1 96 . egyharmadát tavasszal szó1juk ki.. Magszükséglet: -ritka nevelésnél: l . Tűzdelés szikleveles állapotban. illetve április l O.5 cm.• trágyaigényét Az alaptrágyát az őszi talajmunkákkal dolgozzuk be a talajba. Szaporítás. 2 . 50--100 db/m ). A kelés 8-14 napra várható. a későbbi kiültelésnél tűzdelt vagy sima palántát ültetünk.· mek visszapótlását. koptatás nélküli magból 1500 gramm. illetve koptatottból 600-800 g/ha. Vetési idffpontok: -váz nélküli. Palántanevelés időtartama 6-9 hét. A foszfor és kálium kétharmadát ősszel.

7 2. IV.8 A magvetést végezhetjük kézze l és géppel.2 6.0 2. ráblázar A parad icsom faj lagos műln~gya i gé n ye (Hatóanyag kg/t) Tápelem. 7.5 2. Kenténeres paradicsom termesztés 97 . lll.5 4.4 1. ten n ő h ely A talaj tápanyag-ellátOltsága igen gyenge gyenge közepes jó igen jó Nitrogén l.5 1.4 1.3 - - 2. ll.7 3.0 3. A Lenyészterül et a technológia típusa szerint változik.2 3. /ó .5 1.0 5. ll.8 - 3.9 3.8 6.6 0.3 1.0 3.5 3. IV.5 3.5 0.1 2.15 cm (90. IV .0 3.4 2.6 6.6 3.8 0.7 1.7 Kálium l. lll.2 1.8 2. 3. lll.1 3.120 OOO t ő/hek t á r).5 3.7 1.9 1.9 2.4 - 2. Szabadföldi tömegterm esztésnél kézi szedéssei 125 + 35x30-35 cm (40 OOO t ő/h ektár) Helyrevetésnél 125 + 35 x l 0.7 0.5 6.5 2.l 00 + 30x 30 cm (50-60 OOO db/hektár).3 1.2 1. ll.0 3.9 - - 5. Korai szabadföldi termeszlésnél 80. kép .3 2.6 3.2 4.5 6.21.2 Foszfor l.5 1.0 7. Váz né lküli fó li ás takará alá 160 + (2x30)x30 cm (45 OOO tő/hek­ tár). 3.

Ápolás. igény szerint. vérbőséget okoz. B 1-. Ezt követően a fagyokig szedhetjük a paradicsomo!. Szarvasi ll. Táltos SH. Fehérözön. öntözéssel szintén védekezhetünk a kisebb fagyok ellen. HRF F 1. Nagyobb felületen földdel is letakarhatjuk a paradicsomot. Bz-. Az elérhető tennésátlag: 30-50 tonna/hektár. me rt a gyomor és bél nyálkahártyáját izgatja. Ultetésnél a palántákat 0. Ásványisó-tartalma is jelentős. Hárosi zöld. P-vitaminokat tartalmaz. Novator F 1. Rapidus F 1. D. Ez az érték a zöldségfajok közül a paprikánál a legnagyobb. A fölösleges egyedeket távolítsuk el. A tenyészidőben adott csapadékpótló öntözésnél 30--40 mm-es vízadagot adunk.) A paprika hungarikum. Füstöléssel. A kelesztő öntözésre az állandó helyre vetett változatnál kerülhet sor. Biológiai értékeit tekintve még a paradicsomnál is értékesebb. A korai tennesztésnél elengedhetetlen a fagyvédelem. nagyhogyríjú fajtákat: Balaton F 1. Egyéb zöld (pritamin) fajtákat: Greygo. Góliát SH. Betakarítás. Paradicsom alakú zöld Pallagi. alma alakú. csípős). A zNd húsú fajtákon belül megkülönböztetünk halványzöld. Újmajori. Szintetikus Cecei SH. Néhány tövet fóliás takarással megvédhetünk. Rekord. talajporhanyítás folyamatos munkavégzést igényel. Duna F 1. Egy-két napig bírja. Kannen. Csipke. Fajták: A paprikafajták többféleképpen csoportosíthatók. Sobor. Rezisztens Keszthelyi. Alakjánál fogva külön csoportba tartozik az almapaprika (fehér. Ezenkívül számottevő A-. Kocsolai. Paradicsom alakú zöld Szentesi. Egy-egy darab friss paprika napi fogyasztása a szervezetet szinte tökéletesen karbantartja.2--0. Hosszú Táltos. ~ gyomi~~s. Hatvani. Ebből a csoportból kiválik színével a Szentesi sárga paradicsom alakú fajta. Belecskai. Javított Bogyiszlói. Szentesi kosszarv ú. A csípős paprikában lévő kapszaici n étvágygerjesztő hatás ú. Korai paradicsom alakú. fokozza a kiválasztást. Keceli l F 1. Fehér húsú (tölteni való) fajták: Albarégia. Hazánkban legelterjedtebb a tennés hússzíne szerinti csoportosítás. Az egy főre jutó fogyasztás l 0--12 kg/ fő/év között változik. gyorsítja a bélmozgás!. C-vitamin-tartalma 150--200 mg/100 gramm. Ontözés. A legkorábbi szabadföldi érésidő június 20-ra várható.5 liter vízzel beöntözzük. Cecei SH. Az állandó helyre vetett állomány tőszámátatervezett sor-tőtávolságra és állományszámra állítsuk be. Tizenegyes. Szentesi piacos és hegyes fajtákat: Budai csípős hajtatási. Suptol. Cseresznyefonnájú fajtánk a Szentesi. Étkezési paprika (Capsicum annuum L. 98 .

-szabadföldi .tő l ). pal ántáról (május 15-25. Fényigény.).15 . Vízigénye nagy. Ta /aj-előkészítés. A napi víz fogyasztás a déli órákban ( 12. a napi összfogyasztás 22-25%-a.14 órás megvilágítástartam szükséges. Vi sszautalva. kb. nagymagvú növények rendszere szerint .) -szabadföldi korai termesztés (május l 0. A paprika érzékenyen reagál a h őm é rsé kl e ti változásokra .). .e l ő k ész ítés t palántázáskor. Paprika konténerben lermcsztve 99 .J4 óra közöll) a legnagyobb. míg az állandó helyre ve tett paprikánál. áll andó he lyre vetés (ápri li s 15 . a k éső tavaszi aprómagvú növények rendszere szerint végezzük . a vetés e l ő tti talaj. A paprika optim áli s h őigénye: 25±7 Tehát nagyobb. Termesztéstechnológiai vá/tozatok: -váz né lküli fó li ás takarás és kisalagutas tem1esztés (áprili s 20-május l 0. 5000 lux körüli fényerő és 12. A fagypont alatti h őm érsék­ lete! még rövid ideig sem bírja ki . A magvak csírázása 25-32 °C-on a leggyorsabb.szabadföldi tömegtenn esztés. Őszi mé lyszántás vagy ás<ís itt is az alap. kép . 17. illetve kiültetés ig. a Talajnnive/és címú fejezetben leírtakra . mint a paradicsomé . A szabadföldi tem1esztésnél szükséges fényvi szonyok hazánkban adottak . A paprikavirág termékenyül éséhez fajtánként változó. o c.Környezeti igénye. Tavasszal simítózunk és gyomtalanul tartjuk a területet a vetés ig. a k éső tavaszi.

8 6.2 - 8. A káliumtartalmú műtrágyát ősszel. termőhely igen gyenge 5.1 lll.2 2. 100 . eltérően a paradicsomtól.6 - 7.4 3.4 1.4 5.8 3.5 2. Ha nincs elegendő istállótrágya műtrágyával elégítsük ki igényét. de a siker érdekében nem sokat tettünk.7 4.8 2. ll. Az étkezési paprika fajlagos mű­ trágyaigényét a 22.1 7. ll.2 4. 22.0 5.5 3. Ehhez idő kell.5 5.5 4.8 5. 4. egyharmadát indítótrágyaként és egyharmadát a nitrogénnel.4 3. a nitragént az első virágok megtermékenyülése után. lll.2 7. A foszfortartalmú műtrágya egyharmadát ősszel. mikor lehet szedni. mikor virágzik. lll.0 ll.9 1.0 2. hogy mikor indul fejlődésnek.6 A paprikatermesztés sikere döntő mértékben a folyamatos tápelemellátástól függ.2 5.2 3.7 - 4. táblázat tartalmazza. Nézzük mi volt ez.9 3. A sikeres termesztésért először ismerkedjünk meg a paprikanövény fejlődési jellemzőiveL A palánta kiültetése után.0 4.5 - gyenge közepes jó igen jó Nitrogén l. 4-6 alkalommal adjuk.8 8. fejtrágyaként adjuk. 4. Szakítani kell a hagyományos szemlélettel ebben a kérdésben is.6 4.8 6. a paprika elsőként erős gyökérzetet fejleszt. Foszfor l. Nagy volt az elvárásunk.8 2.3 5.0 1.5 4. Türelmetlenül vártuk. Kiültettük a paprika palántáját. Ezt követi a hajtás fejlődése.6 7. IV.4 - 3.0 IV. Ezt a növény hajtáscsúcsának színe változásával nyomon tudjuk követni.0 1.1 1.0 3.0 4. 5.8 9.0 8.2 2. IV.8 5. egyben kijuttatjuk. táh!ázat Az étkezési paprika fajlagos műtrágyaigénye (Hatóanyag kg/t) A talaj tápanyag-ellátoltsága Tápelem.Trágyázás. 8.3 4. Kálium l.2 1. Korai termesztésnél foszfor-túlsúlyos tervet készítsünk. A paprika igényli a szerves trágyát.1 4.1 3.0 5.

A kiültetett palánta csúcs i része kékeszöld sz ín ű. Ez azt jelenti , nincs sejtosztódás, nincs fej l ő d és. Amikor a csúcsi részen l évő fejl ődő leve lek színe vi lágosabb zöld, mint az alsó lombleveleké, akkor "nagyüzem" van a növényben, fejl ődik , növekedni fog. Ez a közepes növekedési szint a kívánatos a tem1esztés folyam án. Amennyiben erő te ljes a vil <'igoszöld szín "kifolyása" a kifej lett lomblevelekre, túl gyors fejl ődésse i < íllunk szemben. Ezt c ökkenteni kell (víz-, h őe l vo n áss al ). A helyes eljárás az, amikor a palánta ki ültet ésétő l az e l ső bogyók megjelené éig mostohagyereknek tek intjük a paprikát. A bogyó ( 1-2 cm nagyságú) m egjel enését ő l adhatjuk a sok tápanya18. kép. J ó ltennő paprikató got, vizet stb., de fo lyamatosan. A túl sokái g mostohagyerekként keze lt paprika tem1ése ki cs i, defo rm ál t, használhatatl an lesz. Amennyiben kéthetenként , l O naponként fej trágyázzuk, oldott műtrágyáva l , a paprikák szépen kifejl ő dn ek, meghíznak a bogyók. Jó termésátl agot tudunk elém i, s a minőség is jó. Ennek érdekében szinte folyamalosan kell etetni , itatni a növényt. Szaporítás. Palántaneve léssel, és állandóhelyre vetés el egyaránt szaporíthatj uk. A korai termesztésben (váz nélküli fó li tistakarás, korai szabadföld i tennesztés) tápkockás palán télt ültetünk . A tápkocka mérete 6x6-7x7 cm. A paprikát t űzde lh etjük egy- és kétszálasan. Ez azt jelenti , hogy szikl eveles áll apotban egyesével, illetve párosával tű zd e ljük . A kétszálas tű zd e l és e l ő n ye, hogy növényenként több lesz az e l ső termés. Tömeg-pal ántaneve lé nél használjuk a sim a pal ántát ( k éső i ki ültetés).
Vetés idő:

-váz nélküli fó li ás term esztéshez febru ár 25-március 5., -korai szabadföldi termesztéshez március l O. , - szabadföldi töm egtermesztéshez márciu 20-30., -állandó helyrevetés ideje: áprili s 10 - t ő L Yetésmélység: 1- 1,5 cm pal ántanevelésnél, 2-3 cm áll andó helyrevetésnéL Tű zdel és: szikl eveles állapotban . Palántanevelési idő: 6-9 hét. Kiültetési id ő: lásd a technol ógiai változatoknáL Magszükség let: tűzde l és ig 20-30 g/m2. l hektárra korai tetm esztésnél l ,5 kg. Sima palántanevelésnél 1-2 kg/hektár.

101

Tenyészterület kiültetésnél: - nagybokrú fajták, pritaminpaprika: 50-55 x 30 cm 60-65 OOO db/ha. Ikersoros elrendezésben: 60+ 20 x 30 cm (83 OOO db/ha). Szalagos elrendezésben: -determinált növekedésű fajta, helyrevetve: 55+ (3 x 35) x 6-J O cm (250-400 OOO db/ha), - féldeterminál t: 55+ (3 x 35) x 20-25 cm (l 00-125 OOO db/ha), - váz nélküli fólia alá: 120 +(3 x 33) x 25 (kétszá! as), (65 OOO db tápkocka, 130 OOO db növénnyel). Ápolás: Fagyvédelem a korai kiültetésnél. Tőszámbeállítás az állandó, helyrevetett technológiánál. Folyamatos tápoldatozás. Öntözés: Kiülteléskor iszapoló öntözés, félliter víz tövenként Kelesztőöntözés, száraz tavasz esetén 5-10 mm. Az öntözést május végétől augusztus végéig folytatjuk. Vízpótló öntözésnél 25-35 mm-es vízadaggal öntözzünk. A paprikát öntözni csak 20 oc feletti léghőmérsékleten szabad. Betakarítás. A szedés kezdete a korai termesztési technológiáknál június IStől várható. A tömegtermesztésben július IS-től kezdjük szedni az étkezési paprikát A pritaminpaprika szedéskezdete augusztus 15. után van. A helyrevetett állományt augusztus 10-től szedhetjük. Aszedésta fagyokig folytatjuk. A várható termésátlag 20-30 tonna/hektár körül várható.
Fűszerpaprika

(Capsicum annuum L.)
A
fűszerpaprika

a magyar konyha nélkülözhetetlen

fűszere.

Fajták: Folytonos növekedés(í, csípősségmentes fajtacsoport: Kalocsai E 15, Kalocsai 50, Kalocsai 57-231, Szegedi 20, Szegedi 40, Szegedi 80, Szegedi nem csípős. Folytonos ni!vekedés{í fajták: Kalocsai 505, Szegedi 178, Szegedi 179, Szegedi F 03, Kalocsai V-2. F é/determinált, csípffsségmentes fajtacsoport Kalocsai 702, Kalocsai 801, Kalocsai merevszárú 622. Determinált növekedés([, csípfísségmentes fajtacsoport: Kalocsai determinált 60 l. Környezeti igénye: lásd az étkezési paprikánál leírtakat Termesztéstechnológiai változatok. A fűszerpaprikát Magyarországon két technológiai változatban, palántázva és állandó helyre vetve termesztjük. Talaj-elffkészítés. Nagy pontosságat igényel. Oszi mélyszántás 25-30 cm mélyen, októberben. Kötött talajokon célszerű az altalajlazító járatása.

102

Vetés e l ő tti t a laj -e l ő k észít és a sim ítózással kezdődik. Állandó helyrevetésnél márc ius végén-áprili s elején készítünk aprómorz. ás, jól tömörödött magágyat Palántázás e l ő tt, á p ri lis ban a k éső tavaszi, nagymagv ú növények talajműv e l és i rendszere szcrint járunk e l. 10- 15 cm-i g, a palántázás mé lységéig űve ljük a talaj t. Trágyázás. A fűszerpapr i ka alá teljes szervestrágyaad ago t ad unk (30-35 tonna/hektár). Ezze l párhuzamo an, igény szerint adjuk a műtrágyá­ kat (lásd 23 . ráblázar). A műtrágya­ adago lás id őzí t ése megegyezik az ~ tk ezés i paprikáénál leírtakkaL A fej/ 9. kép . Fűszerpap rik a érésben trágyát a fűszerpaprika is meghálálj a. Szaporítás. Az állandó helyrevetés csak ott alkalmazható, aho l a talaj szerkezete, tápanyag-e ll átottsága, vízgazdálkodása kedvező és az id őj árás is kegyeibe fogadja ezt a term esztés i módot. A Kalocsa körn yékén kialaku lt t e m1 ő t áj eb b ő l a zempontból kiválónak t e kinthet ő. Az állandó helyreverés ideje: március végé t ő l április 20-áig tart. A megkésell vetésnél (április 25-e után) a magot cé l sze rű "h őkeze lni ", hogy minél e l ő bb kikeljen. A ve tőmag h ő keze l é. c a köv e tkező. A 12% víztartalmú , lég záraz vetőmag­ hoz, négy részletben, 2-3 óránként 52- 59% vizet adunk. Ezt a mag gyorsan fel;zívja. Az átnedvesedett ve t őmag h őm érsékl ete gyorsan eléri a 30 °C-ot. Ezt köve~ően többszö! átlapátolva, 8- 10 napig 30 °C-os hőmérsékleten tartjuk a vetőmagot, mígnem megjelenik a csíra (gyököcske). A kezelés után a mag nyomban ve th e tő . A vetés mélysége, kötött talajon 3 cm, homokon 4 cm . A v e t ő mag i gé ny faj tától, illetve annak növekedés i típusától fü ggőe n változik . Aján/olinövényszám növekedési rfp usonkém: - fo lytonos n öve ked és űb ő l 400-500 ezer db/növény/hektár, - féldetem1iná ltból 450-600 ezer db/növény/hektár, - determin ált típusú fajtákbó l 600-800 ezer db/növény/ha. A kívánt növény zárn eléréséhez a gyakorl atban ~-szeres magtöbbletet vetnek. !\z ezermagtömeg 5- 7 gramm. Ez 6-12 kg/hektár vetőmagnorma közölt változik. A palántanevelés alkalmazása eselén a v e tő magot március 15- 30. közölt ve'k, enyhe fútésű fó liaházban . Előtte 24 órái g 25 °C-os vízben e l őáz tatj ák. Egy 1ektárra 3,5 kg vetőmagot számítunk. l m 2-re 30-35 grammot vetünk . A palán.ák május közepére válnak kiült e th e t ő kk é.

103

A

fűszerpaprika

23. táblázat fajlagos műtrágyaigénye (Hatóany ag kg/t)
A talaj tápanyag -ellátolts ága

Tápelem ,
termőhely

igen gyenge

gyenge

közepes Öntözetl en

igen jó

Nitrogén I.

15,0 16,0 15,5

14,0 15,0 14,5

13,0 14,0 13,5

12,0 13,0 12,5

10,0 11.5 10,5

III. IV.
Foszfor I.

13,0 14,0 13,0

12,0 13,0 12,0

11,0 12,0 11,0

10,0 10,0 10,0

8,0 8,0 8,0

Ill.
IV. Kálium I. III. IV.

18,0 19,0 18,0

17,0 18,0 17,0

16,0 17,0 16,0 Öntözött

15,0 16,0 15,0

14,0 15,0 14,0

Nitrogén l.

10,0 10,5 10,0

9,0 9,5 9,0

8,0 8,5 8,0

7,0 7,5 7,0

6,0 6,5 6,0

Ill. IV.
Foszfor l.

8,0 8,5 8.0

7,0 7,5 7,0

6,0 6,5 6,0

5,0 5,5 5,5

4,5 5,0 4,5

Ill.
IV. Kálium

l.
Ill. IV.

10,5 11,0 10,5

9,5 10,0 9,5

9,0 9,5 9,0

8,5 9,0 8,5

7,0 8,5 8,0

104

hogy szinte "vízbe kell állítani".) A tojásgyümölcs hazánkban kevésbé ismert és fogyasztott zöldségfaj ta. Tojásgyümölcs (Solanum melongena L.féldeterminált fajtából 300-350 ezer db növény/hektár. biológiai érésbehajló bogyókat is leszedjük. prizmás stb. amely a leszedett bogyókban a szedés után 5-6 hétig tovább növekszik. Öntözés. Termesztéstechnológiai változatok: -váz nélküli fóliás takarás (földkockás palántáról) május 10-15. Fagyveszélyesetén a kormos. június-július hónapokban. Nálunk két fajta nyert elismerést: a Kecskeméti lila és a Kecskeméti I 98. Ápolási munkái a gyomtalanításból. Kifejezetten hőigényes növény. kapálásból. különösen a napfényes órák száma. Vízigénye szintén nagy. tárolással utóérleljük. -korai szabadföldi termesztés (palántáról): május 15-25.. 25 cm. A sortávolság mindkét szaporítási módnál. . Palántázáskor abeiszapoló öntözésre (10 mm) kerül sor. ládás. 36. Ezek minősége természetesen nem éri el az előzőek értékeit. 105 .Az ajánlott állománysűrűség itt is növekedési típusonként változik: -folytonos növekedésű fajtából 250-300 ezer db növény/hektár. A tenyészidőben 2-4 alkalommal. az időjárás. a virágok termékenyülése elmarad. A tőtávolság 20-30 cm. A magvetés esetén hiányzó csapadékot kelesztő öntözéssel (5-10 mm) pótoljuk. azonban termesztése és fogyasztása terjed fő­ leg külföldön. A fűszerpaprika utóérlelése fontos munkamozzanat.és színgazdagságot mutatnak. Rossz megvilágítás esetén fejlődése lelassul. Ápolás. Fejlődésének hőoptimuma: 25±7 oc. mint a későn érőké. s akkor jó termést ad. Az érés ütemét döntően befolyásolja a fajta. A várható termésátlag 8-20 tonna/hektár között változik. A leszedett fúszerpaprikát füzéres. Betakarítás. Fényigénye is nagy. Az első termések beltartalmi értékei általában jobbak. a növekedés típusától függően lehet 50. Környezeti igénye. Csak az igazán ínyencek ismerik értékeit. biológiai érettségben (pirosan) szedjük. 30 mm-es vízadaggal öntözzük a fűszerpaprikát. Fajták: Fajtái a világban rendkívül forma. A fúszerpaprikát 2-3 szálával ültetjük.determinált fajtából 400-500 ezer db növény/hektár. talajlazításból állnak. A fúszerpaprikát. A paprikaőrle­ mény minőségét jelentősen befolyásolja a festéktartalom. . Bolgárok véleménye. Tartós meleg időjárás mellett ad elfogadható eredményt. zsákos. Már nulla °C-on elpusztul.

Mivel k ésőn kerül ki ültetés re. Finom esemegc a Iojásgylímö lcs ki . Az istállótrág yát igényli. 7x7 cm-es tápkockába. sim ítózzuk. Lehet sű rűn vetni . napra válnak sze dh e t ő v é . a műtrág y á t alap. a középhosszú t eny ész i dejű (középhosszú termésúek) 25-30. Trágyázás. majd vetjük elején s áprili shez termeszté szabadföldi szikl eve les állapotban tű zd e lni . Szaporítás. A szedés id őz ítésé ta te ny ész idő fü ggvényében. kép . Az ősz i mélysz<íntást tavasszal elmunkáljuk. a k i fej l ődésig eltelt napok számával is elvégezhe tjük. a hosszú t e nyész id ej űe k (hosszú t e tm ésűe k ) a 35-40. A rövid tenyészid cjú (ováli s típus) a vinígzás után i 15-20. Az id ő e l ő tt leszedett term éssel termésátlag-c ökkenést. szabadföldön. Ültetésko r beisza- 106 . Ápolás. Gyomtala nítás. Egy négyzetm éterre 3-6 db növényt ültetünk. Öntözés.és fejtrágyaként. A váz nélküli fó liás takarás alá 7-8 hetes palántákat ültetünk 20. mert nem érik be. amikor a fajtára j e ll e m ző méretét már elérte. Ültetés e l őtt 8. Vízpótl ó öntözéseket hetente végezzük el ( 3 ~ 0 mm vízadaggal ). addig gyommentesen tartjuk a területét. de benne a mag érése még nem kczdőd ö tt meg. Sajnos nálunk . A korai a magot. Külföldön. poló öntözést ( l O mm ) adunk. a faj ta növekedés i erélyétól fü ggőe n . a paprikához hasonlóan meghálálj a. Betakarítás. 6x6 . fejtrágyázás. A javasolt sortávolság 50-70 cm egysoros elrendezésnéL Ikersoros ülteté hez a 70-80 cm-es széles sortávolságot és a 3~ 0 cm-cs keskeny sort ávo lságot javasoljuk. hajtatva. napra. A l ő t á vol ság 30-40 cm közölt változik . a virágz<í tól. Ta/aj-elffkészítés.10 cm mélyen megmunk<íljuk a talajt. Vetés március 15-e után. Az ápolás i és edzési munkák megegyez nek a korábbi fejezetben leírtakkaL Kiültetés re a 6-8 lombl eveles fejl e tt ségű palánt ák a lega lkalmasab bak.Helyrevetni vagy k ésőbb palántázn i nem cél ze rű . a túlérettcl min őség­ csökkenést idézünk e lő. A tojásgyüm ölcs rendk ívül nagy temléstelj es ítményre képes. A tojásgyüm ölcs húsos bogyója akkor sze dh e t ő. Nagy vízigényé t folyam atosan kell ki elégíteni . nem ritka az 50 kg/m2-es tetmésátl ag. szint az egész kertben nem terem ennyit. napra.

tenyészideje 85 nap. Ezek tekinthetők zöldségnövénynek Táplálkozási jelentőségél tekintve. B1-. tenyészideje 85-105 nap. tenyészideje 125 nap. Kecskemét. Nálunk a fogyaszták esősorban a piros héjú fajtákat keresik. Az adott tenyészidő adatok az étkezési burgonyára. nagy szénhidráttartalma miatt (15-19%) jelentős energiaértéket képvisel. A lombfejlődés 21 °C-nál. laza szerkezetű talajokon terjedt el (Üllő. jele C. B-vitamintartalma érdemelmég említést. 5-8 oc is elegendő. termesztése elsősorban a gyorsan melegedő. Ezek a következők: -igen korai. tenyészideje 105-115 nap.középkorai. a gumófejlődés 17.Korai burgonya (Solanum tuberosum L. Vízigénye.fővetésű étkezési burgonya te1mesztése (tömeg). (Ebben tér el a többi zöldségfajtól!) Nagy C-. A burgonyafajtákat éréscsoportokba sorolják. -fólia alatti hajtatás (zöldségnövény). . mérsékelten meleg vidékek növénye. jele A. amelyek a koraiság. jele AA. Desiré stb. Nálunk is csak az ezt közelítő viszonyok között fejlődik jól. -korai szabadföldi termesztés (zöldségnövény). Szeged környéke. Hazánkban. a viszonylag nagy hozam. . Alsónémedi.5 °Cnál optimális. Termesztéstechnikai l'áltozatok: . Fényigénye közepes. A mi esetünkban ezek az időadatok rövidebbek. Piacainkon a hajtatott és a korai burgonya már május hónapban megjelenik.). jele B. teljes kifejlettségre értendők. A fajták változnak. 107 .) Dél-Amerikából származik. Barcs stb. csupán kettőt említünk a célnak megfelelők közül: Cleopátra. . a megfelelő színű gumóhéj és hússzín követelményeinek leginkább megfelelnek. Fontosabb hajtatási körzetei: Balástya.Középkései. Hffigénye kicsi. Vecsés. de -l °C-on már erősen károsodik.nyári ültetésű vetőburgonya-tern1esztés. A csapadékos. Gyökérképződése6°C-on indul meg. Vízigény szempontjából a virágzás és a gumóképződés időszaka tekinthető kritikusnak. -korai. a hajtások fejlődéséhez 8 oc szükséges. A fajták közül azokat kell választani. A már fejlődésnek indult csírák további fejlődéséhez alacsonyabb hőmérséklet. Fajták. ez megegyezik a többi Solanaceae családból származó fajjaL A lényegesen kisebb hőigényt a Peru.tarlóburgony. . Környezeti igény. Ebből következik.> ':::rmesztés. Chile magas hegyeiben lévő őshaza igazolja. Kistelek és Makó környéke. hogy az előcsíráztatott burgonyát korábban a hűvö­ sebb talajba is kiültethetjük. Ócsa.

Nem kerülhet önmaga a kukorica. 20-25 cm mélyen. lucerna és a Solanaceae családba tartozó fajok után. A teljes fényben fejlődött csírák rövidek. Az alászántást tömörítő · hengerezés kövesse. hüvelyesek. A tervezhető terméshez szükséges ru útrágyaadagot a 24. helyzetüket megváltoztatva át is rakjuk. Trágyázás. Homokon gyűrűs hengert vagy hengert és fogast használjunk! Ültet/fágy-készítés. Műtrágyázás. Másodvetésú zöldtrágya esetében a tarlóhántást a magágykészítéssel kapcsoljuk össze. A burgonya mesterséges fényen is csíráztatható. táblázat alapján határozzuk meg.Tavasszal a lazább talajokon ültetés előtt kombinátorral készítsünk 15-17 cm-es ültetőágyat Középkötött talajon először simítózzunk. törékenyek. igény szerint megismétel ve.5 kg adható belőle. A burgonya jó termését a nyári jó minőségú.Talaj-el/fkészítés. A korai szabad földi termesztésnél a gumókat előcsíráztatjuk. vékonyan. majd ültetés előtt ásóboronával. Az őszi szántásra október közepéig kerítsünk sort. A sötétben fejlődött csírák etioláltak. kötöttebb talajon. nedves talajon végzett alapozó és érlelő talajmunkák alapozzák meg. A burgonyának jó előveteményei a kalászosok. fénycsírák: életerősek. A zöldtrágyanövényt szeptember második felében vagy október elején legalább 25 cm-re kell aláforgatni a talajba. vagy kombinátorral készítsük elő a talajt. A gumókat rekeszekbe. ültetés előtt 15-18 cm-re forgassuk meg és hengerrel tömörítsük. A korai burgonya termesztéséhez 25-30 t/ha érett. vízgazdáikadását stb. A burgonya l tonna termése a talajból 5 kg N-t.és káliummútrágyákat a nyári talajmunkával dolgozzuk be a talajba. zöldek. javítja annak szerkezetét. Ennek érdekében a ládákat egyszer-kétszer. Középkötött talajokon a N egyharmadát adjuk együtt a PK alaptrágyávaL Laza talajokon a N-t az ültetőágy alá szórjuk ki. jó minőségú · istállótrágyát kell kijuttatni. A tarlóhántást követi a tarlóápolás. teljes fényben.5-2 cm hosszú. zömök. erősek ún. ültetéskor letörnek (pincecsírák). A vetés idejére l . 12-14 °C-on 5-7 hétig. Szaporítás Korai szabadföldi termesztés. hosszúak. Homokon tavasszal szántsunk. A burgonya minőségére a kálium-szulfát ru útrágya előnyös. A homokvédelem végett ősszel szántatlanul maradt talajt tavasszal. Tervezett terméstonnánként 0. egészséges csírák fejlődnek. A foszfor. E folyamatot nevezzük a gumók fénykezelésének. ládákba rakjuk. Növeli a termést a magnézium is. napraforgó. lehetőleg nyirkos.8-1. 2 kg P20 5-öt és 9 kg K20-t von ki. 108 . A szerves trágya elsősorban a talaj szervesanyagtartalmát növeli. hogy azokat a hajtatóhelyiségbe rakvaminden oldalról érje a fény.

Öntözött területen. A burgonya területét igény szerint gyomtalanítjuk.5 5. komposzttal vagy földdel takarjuk.7 1.0 gyenge 5.0 megfelelő jó 3. A ládában egy sorban elhelyezett csírás gumókat 7-10 nappal a kiültetés előtt 3-4 cm vastagon tőzeggel. amelyeket később paprikával hasznosítanak. 80 OOO db-ig.7 7.0 4.0 2. Az ültetési mélység 5-8 cm.0 10. Ültetés.8 9. öntözött tennesztésben 300-360 ezer db/ha hajtásszám várható. PzOs K 20 N IV.5 6.0 2.0 9.8 4.5 3. Ápolás. a jó tápanyagellátás mellett emelhető az állománysűrűség. A hajtatásban a sortávolság 40 cm a tőtávolság 15-20 cm.5 7.0 5.0 7.5 4. PzOs K 20 Az előcsíráztatott burgonya gyökereztetésével a tenyészidőt még tovább rövidíthetjük. a sérüléseket elkerülendő. Ez hektáronként 53 és 57 ezer darab burgonyagumót (fészket) jelent.5 közepes 5.5-6 cm között van.0 3. Fólia alatti hajtatás.0 12.0 3. között van.0 3.5 1.0 1.0 2.0 6. PzOs KzÜ N 4. majd beöntözzük.5 0. A sortávolság 70-75 cm.3 9. A jelzett gumószámból öntözetlen viszonyok között 250 ezer. óvatosan.0 9. 15-25.0 l.0 7. a tő­ távolság 25 cm. Az előgyökereztetett gumókat csak kézzel vethetjük. Az ültetés ideje III. Korai szabadföldi termesztés. Az ültetés mélysége az ültetőágy alatt 1-3 cm.0 3. tehát erősen megnövelik az állománysűrűséget.5 4. Balástya környékén már március első napjaiban kiültetik az előcsíráztatott burgonyát.5 6.2 11.A kelés az ültetés után 20-25 napra várható.4 7. Főként a fóliaágyakat és kissátrakat használják erre a célra.0 5.2 10.5 8.0 igen sok 2.24.5 5.8 6.5 6.5 10.0 11.0 5.5 2.2 11. 109 . A kívánatos gumóméret 2.0 11.0 4.2 9.1 7. táblázat A burgonya fajlagos tápanyagigénye (Hatóanyag kg/t) Szántóföldi termóhely Hatóanyag kg/t N A talaj tápanyag-ellátoltsága igen gyenge 6.0 ll. A burgonya fűtés nélküli fóliás hajtatása az ország déli részén terjedt el.

kellemes íze. az adott tot. vagy nagy eső k után a tö ltögetés! megismételjük. máj us 20-a ut án. amikor a fészekben a gumók mérete meghaladja a 2. Ez a burgonya 2-3 napig ő rzi meg friss.Kelés után 20-25 nappal kell töltögetni (bakhát) a burgonyát.5 cm-t megkezdhet ő a felszedés. A korai burgonya mosv a 24-36 órán belül kerüljön a fogyasztóhoz. A fris s fogyasztás ideje júliustól szeptember végéig tart. Korai kincs. Hevesi Futó F" Korall F 1. Sárgahúsú (Szente i). juk a fóliapalá Betakarítás. Sugar Baby. 21. Várható termésátlag 6 . egy héttel korábban. kép. Ve etisztító hatása. április második felében. A vegyszeres gyomirtás ismereteit lásd az általános részben. Kívánatos lenne a 16. Cél a g umóképz ődés feltételeinek segítése. biológ iailag érett áll apotban fogyas ztjuk. A hajtatásban a kikeit állományt igény szerint öntözzük! Különösen vízigényes a virágzás időszakában .] lanatus [Citrullus A görögd innyél elsőso rb an frissen . Ez a múvelet kapával végez hető el. aramája teszi közkedveltté. Sugar King. Korai érés/í fajták: CRISBY F1. Laza homoktalajon . Hungaria 8. A hőm érsé klet szabályozásánál ügyeljünk arra.0.13 . zsenge állapotát. Középkorai érésű faj ták: Favorit F11 Gömb Futó F 1.18 s t ó l függően eltávolítőjárá id Hajtatás ban. apsugár. A májusi id őjárás t ó l fü ggőe n. Az öntözés i nom1a 20-30 mm. Szigetcsépi 51 F 1• Kázépérésű fajták: Kecskeméti vörö húsú . Fajtók: A hazánkban te m1esztett görögdinnyefajtáka t érésük alapján csoportosítjuk. Görögd innye liO . K6 zépkésr1i éréstí fajta: Heves· (Csányi ). hajtatásban kb. Fólia alatti hajtatás. foszlós héjú.0 t/ha között változik. A biztonságos gumóképződéshez a hajtatásban i szükséges a töltögetés . töltöge tő c o Ka bakosok Görögdinnye (THUMB) MA SF. Orosházi 101 . hogy a légtér h őmérsék l ete közötti h ő m é rs ék l e t. ne emelkedjen20 °C föl é .

tárcsávai. Hőoptimuma 25±7 oc. Hosszú évszázadokig így termesztették a dinnyét. Ennek mennyiségi.és levegőgazdálkodásának javítása. a szabadföldi tömegter- lll . A görögdinnye genetikailag meghatározott teljesítőképességének eléréséhez kellő tüpanyagot igényel. táblázat tartalmazza. A vetés. igény szerint.). a gyomok irtása. Szaporítás. A talajművelés mélysége a magvetés.79 kg káliumot von ki a talajból. a kalcium-. Egy-két napi előcsíráztatás után megjelenik a gyököcske (csíra). A tüplálóelemek közül a görögdinnyének a káliumigénye a legnagyobb. A hőmérsékletigény részletezését lásd a sárgadinnyénél. -szabadföldi korai termesztés (május 1-15. Crimson Sweet. A görögdinnye l tonna terméssel 1. A palántaneveléshez gyepkockát vagy cserepet. A hazai termesztésben lévő fajtüink hosszúnappalosak. Fényigénye nagy. októberig 25-35 cm mélyen végezzük. termékeny talajréteg kialakítása és fenntartása. A magelőáztat<Ís a görögdinnyénél régmúltra visszatekintő eljárás. illetve ültetés előtti talajmunkák feladata a jó vetőágy előkészítése. Az őszi mélyszántást szeptember végétől. helyrevetett (április 10-20. 6--10 cm mélyen végezzük el. földkockát használunk.). Környezeti igénye. Talaj-el/Jkészítés.23 kg nitrogén!.3 kg foszfort és 1. A tarlóhántásta főnövény lekerülése után azonnal. Ternzesztéstechno!óg iai változatok: -váz nélküli fóliás takarás és kisalagutas termesztés (április 25-május 5. Öntözéssel segítve. Vízigénye nagy. kultivátorral. Ezt többnyire hatalmas gyökérzetével jól kielégíti.). A váz nélküli termesztéshez március közepén. a korai szabadföldi termesztéshez egy héttel később. A virágzüs 5-7 ezer lux fényerőnél már zavartalan. A magelőáztatás idejének és hőmérséklet-változásának hatását a görögdinnyemag csírázására a 25.és a magnéziumigény. -szabadföldi tömegtermesztés. ezt követi a nitrogén-. A görögdinnyemagot 30 °C-os vízben 4 óráig előáztatjuk (ha hűl a víz hőfoka. minőségi és időbeli kielégítése a termesztés eredményének egyik meghatározója.a vetésig illetve ültetésig-a felső talajréteget fogas boronával. kombinátorral művelhetjük. Első tavaszi munkánk a simítázás (ha nem ősszel készítettük a fészkeket). majd 30-35 °C-on előcsíráz­ tatjuk.Kés/Ji érésű fajták: Charleston-H. növekszik a vízfelvételhez szükséges idő). -szabadföldi tömegtermesztés. palántázott (május 15-25. Trágyázás. 0. illetve ültetés mélységéig terjedjen.). A legtöbb meleget igénylő zöldségfajok csoportjába tartozik. Ezt követően. a növény egyedi teljesítménye nagyon megnő. a talaj víz. kellő mélységben megmunkült. Az alap-talajművelés feladata itt is a dinnye gyökérzetének jól. A palántanevelés ideje 4-6 hét. Charleston Gray. a foszfor. illetve elterjedt a gyeptörésben való termesztés. A dinnyénél vált általánossá. Marsowszky.

5.75 83.00 85. hogy egy hektárra 12 OOO magot vetünk. az egy fészekbe vetett több (4-6 db) mag szintén növeli a magigényt A sor.00 89. 180+50x 100.50 85. hiszen a görögdinnye társasági növény. 8x8 cm-es.00 86.25 82. akkor érzi jól magát. Van aki nem csíráztatja elő a magot. 7. A vetőmagigény a tervezett állománysűrűségtől függ. Az állandó helyrevetésnél a vetés-folyómétert kell kiszámolni és így megvásárolni a magot. 20%-os vetőmagtartalék vásárlásával elérhető a tervezett állomány. A haszonkertben korai termesztésnél.00 79. 3.75 91.00 83.A magelőáztatás 25 táblázat idejének és a hőmérséklet változásánakh atása a görögdinnyem ag csírázására (Fajta: Marsowszky. viszont kettesével veti egy-egy földkockába. 1974) Csírázási százalék különböző hőmérsékleten Kezelések az előáztató víz hőfoka az előáztatüs oc ideje óra 15 oc 20 oc 25 oc 30 oc l j l. hogy a 18 g/1000 magtömegű fajtából 216 gramm. Ez lehetséges. 160+40x 100. ha előcsíráztatjuk és egyesével vetjük.50 68. Fészkes vetésnél. kikerekítve 22 dkg mag kell.50 90. sőt a 112 .00 90. A kedvező földkockaméret a 7x7.50 67. 4 8 16 4 8 16 68. A 60 g/1000 magtömegű fajtából 75 dkg magot vásároljunk.50 74. ha a hajtásai minél előbb összekapaszkodnak.25 83. A helyrevetés ideje az év százactik napja vagy utána.00 20 20 20 30 30 30 4.00 81. Száraz mag (kontroll) 2. de kétszer annyi vetőmagot kell vásárolni.75 84.75 86.00 81.75 71. A váz nélküli fólia és azalagutas termesztésnél 150+50x l 00.00 69. 220+40x75 cm-re ültethetjük. A mi fajtáink ezermagtömege 18-60-70 grammig változik. Ez azt jelenti. mesztéshez április elején kell a magot elvetni.50 73. A m 2-enkénti egynövényes állománysűrűség hektáronként l O OOO db-os állományt jelent.50 88.00 74. Ez azt jelenti.00 88. 200+60x75. 6. Az eddigi ritka ültetést javasoljuk felülértékelni és sűrűbben ültetni a görögdinnyéL A haszonkertben négyzetméterenként legalább egy-egy növényt ültessünk ki.75 93.25 84.és lőtávolság bő választékot ígér.

Ezt igény szerilll fol ytatjuk a tcnyész22. csak az epidermisz!. Ha valaki l x l méterre. az azonos jelölésú tem1ések mind szedh e tők. a k éső bb termékenyülteket ke lt ő. ellenőri zz ük az érettséget. kétszeri . A magyarországi temlésátlagok az öntözés nélküli gazdálkodás eredményét tükrözik.il etét. Palántázáskor a beiszapoló öntözés re ( l O mm ). Elérhető tem1ésátl ag: 20-30 tonna/hektár. Ápolás. Fe lvágunk egykét dinnyét. 23 . e ll en őrizzük a kelé t. feljegyezzük a dátum ot. Egy-. 30-40 mm -es vízadaggal val ó vízpótló öntözé lényegesen növeli a temlésátlagoL cm rontja a min ősége t . kép. mint egyes dinnyések gondolják. A görögdinnye term ős virágának megtermékenyülése után 30-35 napra megérik a dinnye. A haszon kertben a k öve tkező i meretekre építünk. kép. Ennek sokféle módja van. Ha érett. vona lkáva l. em javasoljuk a haj tások földclését. Állandó helyre vetett dinynyénél igény szcrint porh anyítjuk a fé zkeket. Ültetés ut án egy hétre elkezdjük a kapálást. Öntözéssel a tenné átlagok a görögdinnyénél is lényegesen javíthatók. Itt nem részletezzük . Az e l ső hull ám terméseit egy. Betakarítás. három stb. amikor öklömnyi nagyságú a dinnye. Az áll andó helyrevetett technoJógiánál elvégezzük a tőszá m beáll ítást. fészekbe vet. A Círú állomány megoldja a szélvédelmet. Amikor eltelt a 30-35 nap (jó id őben 30 nap).és t ő táv o l ságoka t . Nyúlnígás 113 . amikor ez van. Az egész dinnyeterm esztésben a leg több szakérte lm et a görögdinnye érettségének megá ll ap ítása jelenti . azt is jónak tartjuk. Ömiizés.tömegterm esztésnél is javasoljuk ezeket a sor. mert a hajtások hamar összekapaszkod nak (védekeznek a szél ell en) é a sorközök ekekapáva l sokáig m úve lh e tő k. Az állandó helyrevetésnél szi.ikség lehet a kc l esz t ő öntözésre. Fészekkészftés idő végéig. óvatosan megkarcoljuk a fcli. A termékenyül és sz inte hul Jámban (mindcn növényen közel azono id ő be n ) történik .

kép. felemelkedik a tal ajról. Gold Star F 1. hogy termesztése és fogyasztása az utóbbi években visszaesett Nagy cukortartalma.). nehezen érik. Topáz. Környezeti 1g enye: luíigénye nagy.). Késifi éré. -szabadföldi korai termesztés (május 1. Korai érés1í fajták: Fiata F" Ezüst ananász. sót fél t ő l e (betegségfe llépés. A csírázá kor.15 . Gyors növekedésre számíthatunk. Tétényi csereshéjú. Pancha F 1• Középkésfii érésű fajták: Dixi . KözépérésLi fajták: Fortuna. Br és C-vitamin-tartalma jelentős. a minóség romlik . Muskotály. olyan mint egy támadó kígyó felemelkedő feje. a dinnye fázik (vagy nagyon melege van). értékes csemegéje volt. B 1-. nagy lesz a lomb stb. A kedvezőt l en hőmérsékleti hatá t a Sárgadi nnyén mutatj uk be. a rajta lévő serteszórök merevek. fényszegény idő ben a növény fejlődése lelassul . valamint a hajtásés a t e rm és fej lődés idején sok vízre van szüksége. Ezek mind mind téves feltevések. Vízigénye változó a fejlődési szakaszokban. 25±7 °C. Döntő többségél friss "gyümölcsként" fogyasztjuk . Termesztéstechnológiai változatok: -váz nélküli fóliás takará és fóliaalagutas termesztés (áprili s 25-május 5. a terméshéj vastagabb lesz. Ha a hajtások vége. Középkorai éré. A mag 15 °C-nál kezd csírázni. Kár. szinte a talaj ba fúrva jól érLi magát. optimurna 30-32 °C.) A sárgadinnye a magyar embemek mindig fontos. Durina F 1. s az egész kép24.Hí fajták (téli dinnye) : Hógolyó. A sárgadinnyefajtákat érésük alapján csoportosítjuk. Ha a fejét lehajtja. Fényigénye nagy. kedvező számára a hő­ mérsék let. Sajnos a hazai gyakorlat az öntözést nem kellően értékeli. Borús. tal ajon tem1esztve. A jelzett hórnér ékleten összhangban van a növény és a megporzást végző méhek tevékenysége.nífajták: Hibrid 7. Javított Zentai. Sárgadinnye let merev képet mutat.). Fajták. Magyar kincs.Sárgadinnye (Cucumis melo L. A csíráztí. A virágok fejlódése és megtermékenyülése 16 és 38 °C között zavartalan. 114 .

Itt mondjuk el az ellenőrzés lehetőségét is. A sárgadinnye. A növények növekedésében a nitrogén és foszfor szerepét kell kiemelni. A fészkeket kapával vagy ásóval készítjük. -szabadföldi tömegtennesztés. f A fészek készíthető ősszel és tavasszal. összekeverjük a trágyával. 0.). gyát különösen meghálálja. 1 A szegény ember sajátos talajművelési eljárása volt (az ma is) a fészekkészí' tés. A csíra mérete 1-5 mm között kerlvező. Ezután vissahúzzuk a fölÍ det. 2-3 héttel a 1tervezett ki ültetés előtt. Elégtelen nitrogénellátás esetén a hajtásnövekedés erősen csökken.9 kg foszfort és 4. A sárgadinnye l tonna tennéssel a talajból 2. Ebben keresendő döntő mértékben a kis termésátlag oka. -téli dinnye tennesztése (május 20-30. ! Trágyázás. végül a fészek helyén felkupacoljuk a földet. megfelelő elrendezés a növény biológiai igényének jobb kielégítését. amíg fehér a csÍra. Nagyon eredményes a műtrágyák szerves trágyával együtt való adagolása. 30-40 cm szélességben és mélységben kiemeit föld helyére. a gödörbe érett trágyát teszünk. A kicsíráztatott mag életfolyamatát a hőmérséklet csökkentésével (hűtőbe tesszük) és az oxigén elvonásával tudjuk csökkenteni.és káliumtartalom és folyamatosan csökken a nitrogéntartalom is.-szabadföldi tömegtennesztés. nagy nitrogénadag mellett is. Alkalmazása főleg a dinnye és egyéb ritka térállásra ültetett zöldségfajnál terjedt el. Szaporítás. rTudjuk hol a trágya. Talaj-el/fkészítés (lásd görögdinnyénél leírtakat). A foszfor relatív hiánya. A hazai tennesztésben az első termős virágok tennékenyülése után lecsökken a levelekben mérhető foszfor. A szabályos. nagy magvú zöldségfajok talajművelési rendszere alapján 1 végezzük. 2 óra alatt megduzzad. A tápelemek közül a sárgadinnye is a káliumot veszi fel a legnagyobb tömegben. A kicsíráztatott magot addig vethetjük el. 115 . A további sorrend megegyezik a görögdinnyénél leírtakkaL A káliumnak különösen a tennésképzésben van kiemelkedő szerepe.a görögdinnyével egyetemben. A különbség annyi. A dinnye talajműveléséta késő tavaszi vetésű.6 kg káliumot von ki. A fészekkészítés munkája a sorok és fészkek helyének kijelölésével kezdődik.0 kg nitrogént. Jobb a tavaszi készítés.). állandó helyre vetett (április 10-30. A négyzetesen. palántázott (május 15-25. hogy a sárgadinnyemag 30 °C-os vízben. és az esztétikai elvárásokat egyaránt szolgálja.).a szerves trá. A megbarnult csírábó! nem lesz új növény. A sárgadinnyénél is alkalmazott eljárás a magvak előáztatása és előcsíráztatása. s egy éjszaka 30-35 °C-on kipattan a csírája. csökkent növekedést von maga után. Könnyű elvetni.

Eze n kív ül puhul a bibepontja. a termésátlag hathatós növe lése érdekében . 8 °C-os helységben tároljuk. Helyrevetésnél a vetés-fo l yómé t c rx t ő távo l ság+50 % -o ráhagyás adja az elfogadh ató eredményt. Az érett sárgad innye m essz i rő l elárulja magát.Az id őzít és i . a k övetkezőkben javasolj uk: l OOx l 00. 25. Feltételezve.átlag 15-20 tonna/hektár. hogy az általunk vázolt techno lógiákban ne metsszék a sárgadinnyéL Öntözés. l o cm-es szárral szedjük . l 00x50 cmes egysoros. héja vi lágosabb lesz stb. 200+60x35. Ne fe ledjük.igé ny szerint. Ápo lás. Az igazi élvezetet a l 00%-os érettségben szedett termések jelenti k. 220+40x35 cm-es ikersoro elrendezé. Várható termé. Beiszapoló és kclesztó önt özés re igény szerint kerü lhet sor. A téli dinnyél 80%-os érettségben. Betakarítás. kapá lás . cm jelent nehézségct az érett ség megá llapít á a. Vitat ott kérdés a mctszés! Azt javaso lj uk . akkor 24x30 = 720 g = 72 dkg/hekt ár ve t őm ag szükséges. Ill atozik. hogy a sárgadinnyél sűrű bben ültetjük . kép. Ez azt jelent i. l m2-re optim áli snak tartjuk a kétnövényes á ll o mány sű rűsége t. Állandó helyrevetésnél felada t a tószám beá ll ítás.ell entétben a görögdinnyéve l . Vízpótl ó öntözést két alkalommal (30-40 mm ) javasol unk. vagy is ha sokat t ö rőd n ek vele. Eltérés.utóérik. hogy 20 000+20%=24 OOO db magot vásáro lunk . Az elrendezést a gyakorl atban alka lm azott ritkább és az ált alunk javasolt sű­ rűbb téráll ás alapján. pal ántanevelés i adatok megegyeznek a görögdinnyénél leírtakkal. Áll andó he lyrevetéskor (fészkelésnél is) a talaj porhanyírá a. hogy az adott fajta l OOO magtömege 30 gramm. illetve a 160+40x44. l 00x75. Sárgad innye tatpra áll ítva 116 . A sárgad innye . a din nye szereti látn i a gazda árnyékát. ben. Tehát 80-90%-o érett ségnél is sze dh e t ő.

Budai korai . Elka F • 1 Minikígyó típuslÍ fajták: Fl óra Fl> Picabeli o Fl> Minibar F1• SaJátauhorka faj ták: Astrea F 1. Kellemes íze. rostanyag. Sandra F 1. Lucinde F . imbu ·tol. 26. aramája szinte nélkül özhetetlen táplálkozás unkban. 15-38 °C-on jól érzi magát. Belair F 1. Budai félhosszú F 1. Farbio F 1.0. Pannónia F1. Lovita F 1. Ilonca F1. Mi nerva F1. kép. Fogyasztjuk fri s. Melegigényes növény. ká lium . Hőop tinumw: 25±7 °C. Fantó F1. Fajták. Darina F1. Tétényi n ővirág ú F1. Az uborka fajtaválasztéka rendkívül gazdag.irc F 1. emegc. Verina F 1 • Konzervuborka fajták: Aprótiiskés. Melani F 1. Lant F1. Dóra F1. 11ílnyonuía n n/Jvirág iÍ fajták: Kecskeméti 113 F 1 Levina F1• Aprótiiskés. Enné l alacsonyabb.Uborka (C ucumis savitus L. A teljesség igénye nélkül i mertetjük a fajtákat. Kec keméti csemege. Kecskeméti haj tató. Kecskeméti keseredésment es konzerv . Witlo F1• SzemiHcsös.5 °Con már megfagy. zos. Inge F 1. partenokarp fajták: Accordia F1. állapotban.) Az uborka tápértéke a többi zö ldségfajhoz viszonyítva kicsi. Aprótiiskés. Laura F1. Kígyó típus1í fajták (inkább hajtatásra): Aminex F 1. Bellando F 1. Innovátor. Dalibor F 1. ková. Kecskeméti sa láta F1. . Ritm o F 1. Kec keméti b őt e m1 ő. túlnyomóan n/JvirágiÍ faj ták: Barbara Fl> Budai c emcge. A növekedése és fej lóctése által ában 20-30 °C-o nappali és 17-2 1 °C-os éjszakai h őmérsék l eten optimális. ecetes uborkaként. Támos3 F1. Christinc F1. egész évben. UborkahajlaJás 117 . Tos1 ca F1. Kecskem éti livmé. Express F1. Anka F 1. Ouverti. Elon F1. il letve magasabb h ő m é rsékleten é l e tműköd ése kedv ezőtl en le z. Nagy értéke a benne l évő víz. Réka F1. Karnaron F1. Wilma F1• Köm yezeti igénye. kel'ert l'irágiÍ fajták: C. ami a v ese műk öd és t serkenti. Pasavia F1. Smaragd Fl> Szenzáció. Pasca F 1.

). e lrohad. alaptrágyaként . Ennek a talaj rétegnek a vízkapacitását kell 70%-os szinten tartani ahhoz.Fényigénye közepes.). de megbízhatóbb. Talaj -ell'fkészítés. Másodnövényként június-j úlius hónapokban vetünk. őssze l ki szórva. nagy teljesítményt eredm ényez.50 cm-re ültetjük a pal ántákat. vetés e l ő tt adj uk. Eltérés a másodvetés előkészítése: nyári mé lyszántá . A mútrágyaigényt a 26. Trágyázás.15 . ha a " lába" mindi g a vízben van. Termesztéstechnológiai változatok: -váz nélküli fóliás és fóliaalagút alatti termesztés (április 25-május 10. Az uborka a csa lád többi tagjátó l e lt é rően . Azt szereti . A korai ültetéshez 4-5 hetes palántákat ültetünk .e l ő k ész ít és t. Fé nyvi szonyaink a szabadföldi term esztésben kedvefé nyerőben zőe k . -szabadfö ldi korai tem1esztés (május 1.másodvetés (július l O-ig). Az uborka szereti a párás l evegő t. nedves talajban az uborka magja "betaknyosodik". Az állomány folyamatos fejtrágyázása. egyes termeszté k 70-l 00 tonna szerves trágyát is ki szórnak hektáronként. korai te rmeszté nél l 00x40. Lásd a dinnyénél leírt ta laj. 118 . A palántákat földkockában neveljük (7x7. A sétáló árnyékot elviseli. A váz né lküli term esztés né l 170+50x40 cm-re. 3-5 cm mélyen. helyrevetéssei (áprili s l 0-20. majd 6-8 óráig 35 °C-on e l őcsíráz t a tv a) vetünk. A mútrágya felét. Az ~íll a nd ó helyrevetés ideje (áprili s l 0-20).). hogy a talaj 14 °C-ra felmelegedjen. . A lámrendszeres te rmesztéshez május 10-20. gyökérzetének zömét a ta laj felső l O cm-es rétegében fej leszti. A földkockában e l őcs írázt a to tt magot (30 °C-on 2 óráig e lő áz ta tva . Gyenge is virágz ik . közölt vetünk . Uborka Vízigénye nagy. kép . -szabadföldi lámrendszeres uborka (május l 0-20.). -szabadföldi tömegterme ztés. Sortrágyaként 20-30 tonna/hektárt dol gozunk a talajba. táblázathan rögzítj ük. kétham1adát őssze l. Hideg.8x8 cm). majd e lmunká lása. öntözéssel összekapcsolv a. Tapasztalati szám a hektáronkénti 50 tonna/szerves trágya adagolása. alaptrágyaként. kisebb részét tava sza l. 27. Szaporítás. ha megvárjuk. A rámrendszeres termesztésné l. hogy jó term ésátlagot adjon .

4.7 7.0 3.5 7. A magvas uborkák megtermékenyítését a méhek segítik. Foszfor 5. Főbb ápolási munkák: akapálás-de csak sekélyen. 7.8 4.1 1. IV.7 5.3 III. Kálium l.4 4.2 4.2 4. 5.6 3. Partenokap termésű fajtáknál a méhek nem kívánatosak. 119 .1 2. Az uborkát "feleségül kell venni". II.5 3.0 3. Il.0 1.9 3.1 2.6 4. A tőszámbeállítás helyrevetésnél elengedhetetlen. Ennek lényege. hogy mindig vele kell lenni. Ez érvényesül az ápolásnál is. Ápolás.3 3.1 4. Ez azt jelenti. termőhely A talaj tápanyag-ellátoltsága igen gyenge gyenge közepes jó igen jó Nitrogén l.3 6.1 4. mondja a régi bölcselet.5 I. Az uborkát csak a lámrendszeres termesztéstechnológiában kell metszeni. de először 2 levél után.2 3.0 4. A fejtrágyát folyamatosan igényli és meghálálja.2 4.0 - 7. táblázat Az uborka fajlagos műtrágyaigénye (Hatóanyag kg/t) Tápelem.2 5.7 3.9 - 6. majd feljebb 3-4 levél után visszacsípjük azokat.3 Az állandó helyrevetés sortávolsága 70-100 cm-ig terjed.3 - 1. lll.2 2.6 2.8 5. hogy a főhajtásról 40 cm-ig eltávolítjuk a terméskezdeményeket és az oldalhajtásokat E fölött meghagyjuk az oldalhajtásokat.5 6.2 3.1 8.2 5. A lámrendszer mellett termesztett uborka elrendezése lehet egysoros és ikersoros.7 3. IV. III.8 2.26.0 3.2 ll.2 5. mert a gyökérzet közel a talajfelszín alatt helyezkedik el. Az ikersoros elrendezés 120-140+60x25 -35 cm. Az uborkamag ezermagtömege 20-30 gramm. IV. a virágzáshabitus függvényében.5 3.

A konzerv célra termesztett uborka mérethatárai a következők: 2-4 cm. l OOx l 00 cm. 120 . Ki!rnyezeti igénye. -késői állandó helyrevetés (május l 0-30. Fajták: Alba. Betakarítás. Spárgatök (Cucurbita pepo L. nagy páratartalom.).Öntözés. 6x6-10x10 cm-es méretben. gu gg on ülő fajtáknál. füstölés. A folytonos növekedésű fajtát 150xl50 cm-re. ). Az ennél nagyobb méretet salátának használjuk. A hideget nem bírja. Korai ültetésnél fagyvédelem. 6-9 cm. 200xl50 cm-re és 200x200 cm-re ültethetjük. A korai időszakban leszedett. Olajba sütve fogyasztják. Az első terméseket az olaszok már a termős virág megtermékenyülésétől szedik. -korai szabadföldi termesztés (április 25-május 5. nagy levcgőigénye. A tcrvezett kiültetési időből számoljuk vissza a vetésidőt A növényelrendezés. Aminőség viszont kívánnivalót hagy maga után. tőszám beállítás. Termesztéstechnológiai változatok: . Inctátlan fehér. Gyommentes en tartás. A 12-14 cm nagyságú kovászolni való. Igénye és elhelyezésmódja megegyezik a dinnyénél elmondottakkaL Szaporítás. Palántázásko r elengedhetetlen abeiszapoló öntözés. Az első két technológiai változatban földkockás palántát nevetünk. A feldolgozóipar is növekvő mennyiségben igényli. Várható termésátlag 10-30 tonna/hektár. Az uborka sekély gyökérelhelyezkedése. Talaj-előkészítés. Öntözés.).váz nélküli fóliás és ki sa lagutas takarás (április 15-30. -állandó helyrevetés (április l 0-20.igénye a gyakoribb. pörköltnek.) Betakarítás. Nyáron a termesztő megvárja a teljes kifejlettséget. 3-6 cm. 10-15 cm-es fcjlettségű termés kiváló rántva. 25±7 oc.). levesnek. két öntözést megháláL (Sajnos nálunk zömmel öntözés nélkül termesztik. Hőigényes. Azonos a dinnyénél leírtakkaL Trágyázás.) A spárgatököt tavasz végén főzeléknek. sütve stb. Vecsési indás. Ápolás. Később egy-. 150+50x l 00 cm és 200+50x80 cm. kevesebb vízadagokkal való öntözést igényel. 9-12 cm. Fényigénye nagy. Meghálálja a szerves trágyát. fogyasztjuk. Időszakos fóliás takarásnál a fólia levétele. mert így nagyobb' lesz a termésátlag. A támrendszeres technológiával 40-80 t/ha is elérhető. öntözés. Vízigénye közepes. Ezek jó áron értékesíthetők. A palántanevelés 30-40 nap. Az uborkát 18 oc léghőmérséklet alatt öntözni nem szabad.

Óvári fehér. giromontiina DUCH. Lásd spárgatök . pás tétomnak elkészítve.Cukkini (Cucurbita pepo L. szakaszosan ve th e tő.) Hazánkban új zö ldség fajnak te kinth e t ő. convar. Te rm esz th e t ő palántázással és állandó helyrevetéssel. 121 . patissoniana GREB. Talaj-elrJkészítés. Rodeo. T áplálkozás i értékei ve le m egeg yezőe k . kép. Savanyít va. Lá ·d spárgatökné l leírtakaL Szaporítás. Fajták. Diabetikus ételek készítésére kivál óan alkalmas. Fogyasztható továbbá rántva. Környezeti igénye. Supremo F. Termesztéstechnológiáj a megegyezik a spárgatöknél le írtakkaL 28. Fajták: Aceeste F 1. Végleges helyre áprili s kö zepé tő l június végéig. con var. Amba sador F ~o Arlesa F 1.) A spárgatök édes testvére. trágyázás. jó ízű term ék. Termesztéstechnológiai változatok. uborkát h e l ye lles ít ő . Cukkini Csillagtök (Cucurbita pepo L.

Ásványisó-tartalma magas. Hatalmas gyökérzetével megkeresi a számára szükséges vizet. Jól előkészített talajba kell vetni. Talaj-elfíkészítés. sokáig tárolható. Nagydobosi. Az érettet nehéz szélvágni. könnyen vágható példányok keserűek. 1 hektárra 0. kemény termések alkalmasak. Gyomtalanítás. Fajták. fogyasztásra alkalmas lesz a termése. A vetésmélység 4-5 cm. Betakarítás. Az árnyékot nem szereti. C-vitamin-tartalma 30 mg/100 gramm.). Óvári hengeres. 122 . Laskatök (C ucurbita ficifolia B<>UCHÉ) Cukortartalma nagy. Lásd spárgatök. A teljes biológiai érettség 65-70 napra következik be. Később egy-egy vízpótló öntözést nagyon megháláL Betakarítás. Hőigénye 22-25 oc között van. Fogyasztásra csak a teljesen kifejlődött.5-2. Ki ültetéskor beiszapol ó öntözés. annál nagyobb teljesítményre képes. Sütőtök (Cucurbita maxima DucH. Termesztése is egyszerű.0 méter. · Minél gyakrabban szedjük. Hidegre érzékeny. A magot vethetjük sorba vagy fészekbe. A virágok elnyílása után 1-2 hétre kifejlődik. Ontözés.) A sütőtök tápértékben a leggazdagabb tökféle. Főzeléket készítenek belőle.5-2. Fényigénye nagy.és foszfortartalma is. Sortávolság 1. mint a spárgatöké. Kiszombori. viszont teljes értékű ételt lehet készíteni belőle.O kg vetőmagot számítsunk.8 mg/100 gramm. Ezen kívül nagy a kalcium. Április végétől ki ültethető.0 mé· ter tőtávolság ugyancsak 1. Fajta: Téli zöld laskatök. ~polás. Az éretlen. Vízigénye kisebb. Termesztéstechnológiai változatok: állandó helyre vetett technológia (április . eléri az 5-6%-ot. Talaj-gyomtalanítás. Karotintartalma 3. Ápolás. Mind a négy termőhelyen termeszthető. Korai termesztését nem célszerű erőltet­ ni. Szaporítás.7-1 . hogy könnyen tárolható. 30-május 30. Orange. Trágyázás. Előnye. Környezeti igénye.Palántanevelésre 4-5 hét elegendő.

Hőigénye: Hüvelyesek Borsó (Pisum sativum L. Karina. Kisroaesi 130. Rajnai törpe (Peti borsó). Vica. Gyomtalanítás. 13. Hunter. Frila.) Táplálkozási jelentőségél gazdag beltartalmi értékei adják. Jubileum. Ave. 123 . 2500 db/ha). Kés/fi érésűek: Atlas. Regina. Robi. Gloriadi Quimper. Wavertop. 3-5 cm mélyen. Bravado. Daybreak. Debreceni világoszöld. Egész évben szívesen fogyasztjuk. Talaj-elffkészítés. Nordic.00 m2/növény. Br. Lásd a dinnyénélleírtakat. Viridisz. Kelvedon csodája. Facima. Fagymentes helyen januárig tárolható. A fejlell növény a hideget (--2 -5 "C) "elbírja". Tessa. Cora!. Rapid. trágyázás. Debreceni sötétzöld. fészekbe vetjük. Zeusz. Fészkenként 4-6 db magot helyezünk el. Újmajori középkorai. Fajták: K!fejtfffajták: Debreceni sötét-zöld. B 1-. Debreceni korai velő. Budai gyöngy. Margit. H6optimuma 16±7 oc. Orcado.4 °C. Henrik.25 m 2/növény. Banff. Polar. Az emberi szcrvezet számára nélkülözhetetlen szénhidrát-fchérjetartalom mellett számottevő C-vitamin-tartalma (25 mg/100 g). Markado. Újmajori középkésői. Ápolás. Velfíhorsók: Korai érést/ek: Auróra. Fejlő­ dési küszöbértéke 4. A borsó hidegtűrő növény. Bella. Triola. 52. Sparkle. Fényigénye kisebb mint a spárgatöké. Frostiroy. Skinado. Br. Termesztéstechnológiai változat: állandó helyrevetés április 30-május 15. 3333 db/ha). Zsuzsi. Vízigénye közepes. Prinsa. Középéréstlek: Astara.00 m 2/növény.Környezeti igénye. Betakarítás. 4444 db/hektár). Pegado. Bz-vitamin-készlcte is. Újmajori korai. Coronado. Cukorhorsók: r. Növénye/rendezés: 150x150 cm (2. Itt is csak az érett tököt szabad leszedni. Express.•YJbrosia. Környezeti igény. 22±7 °C. nagy gyökérzete ezt feltárja. Erika. Superplus. 200x200 cm (4. kocsánnyal együtt. Újmajori győző. Várható termésátlag 30-50 tonna/hektár. 150x200 cm (3. Jof. Fonado. Szaporítás. Léda.

a h őegységszámítás alapján. asztalsimaság ú terü let. Követe lmény a kifogástalan v e t őágy (vetésmélység 5. A vetés mély ége az eze m1ag töm egt ő l változó: 180 gramm/ezermagtömeg alatt 5. hűv ös nyár kombinációja" a nagy termé alapja. Lá d 27. . Rövid megvilágításban vegetatív . Tavaszi vetés február 20-ápril is l O. Ősz i elmunkáléÍS . 29. másodveté · Uúnius 20-július l 0. . Különösen kora tava szal.di szktiller +fogas. kézi szedés. majd szakaszosan vetünk. Trágyázás. nagy szüksége van a talajban l é v ő nitrogénre. Tavaszi tal aj -e l ő k észít és: fogas + kombinátor. kép . Trágyaigényét e l ső orban mCítrágyákkal bi ztosíthatjuk. a 250 gramm/ezennagtömegnél nagyobbakat 7-8 cm mélyre vetjük .még is igényli a nitrogén!. . Tavaszi elmunkálás (nehéz fogasborona + kombinát or).). Sze repe ki e m e lk e d ő fon tosságú. egyham1adát tavasszal adjuk .tava zi termesztés. "amint a talaj ra lehet menni ' a vetés kezdete.A borsó számára jó h ő m é rsé kl e ti értékeket a magyar t e rm esz t ő a köv e tk ező mondássa l ti sztázza: "a meleg tavasz.tavaszi termesztés.ei!Jkészítés. A foszf rt és a káliumot ó· sze l adjuk. Nitrogéngyújtó . ipari feldolgozás (márc iu 20-április l 0. Túl zott megvil ágítás hatására szártagjai rövidülnek.). hüvelye (február !5-április 15. Csírázáskor és virágzáskor igényli a legtöbb vizet.). 124 . -tél alá vetés (november 20-december 10. 180-250 gramm/ezennagtömeg közöltieket 6-7 cm-re.nyitva hagyva. Talaj. Vízigénye közepes. A nitrogén mCítrágya kétharmadát őssze l .6 cm-re. Ennek két változata van: a) Ősz i alapmCíve lés (ősz i mélyszántás). hosszú megvil ágításban generatív szervei fejlődnek jobban. Termesztéstechnológiai változatok: .). Fényigénye nagy.7 cm). táblázat.nyári termesztés. Szaporítás. nagym agv ú növényre j e ll e m ző. Borsó amíg nem tudja megkötni a l evegő nitrogénjét. Alapja a gépi betakarítá nak is. b) Hagyományo módon. Talajnuívelési rendszer: a kora tavaszi vetésCí. ősz i mélyszántás .

illetve fészkesen lehet vetni a borsót Yetómagszükség lete 150. ll. Ószi vetést csak a hazonkertbe (október !5. Kálium l. A tél alá vetést úgy idózítsük . IV. Az elrendezés . A csíraszám 1 .november 5. hogy télen ne keljen ki.250 kg/ hektár. kép. te rm ő he l y A talaj tápanyag-e llátoltsága igen gye nge gyenge közepes jó igen jó Nitrogén l. Ill. táblázat A zöldborsó fajlagos műtr ágya igé ny e (Hatóanyag kg/t) Tápe lem.27. IV . amíg a növények elfémek a fogas alatt. 30. Foszfor l. 25 28 32 18 21 28 25 28 27 23 26 29 16 18 25 24 26 25 20 23 25 29 14 16 23 21 22 22 23 25 19 22 24 28 13 15 21 20 20 21 20 22 15 18 20 24 12 13 20 20 17 20 18 19 - - A nyári vetésnél (június hó) a vetésmélység 4-8 cm . Haszonkertben 30 cm-es sortávolságra. A borsót fogasol hatjuk is. A sű rű vetés csak vegyzeres gyom irtással val ó ítható meg.5 mill ió db/ha közölt változik. Ápolás.üzemi teml esztésben 12. Ill . nagy kockázattal jár. IV .) javasoljuk. lll . ll. ll. Házikertben elengedhetetlen ápolási munka a kapálás.5 cm-e sortávol ág ra. Borsótábla 125 .1.

Smi lo. Till a. Kamyezeti igénye . Rege. kül önfé le ásványi anyagok rostanyaga. var. Budai piaci . hi.szemben. Cem zahahok zöld hiiJ•e!ytíek: Masai. Hriigényes növény. Fajták. Vinígai már O°Cnál elpusztul nak. Nagy tem1é át lag eléréséhez 65.h e t ő.-.0% zsírt és 0. H őo ptimuma 22± 7 °C. B. 1. fo -zfor. Az emberi szervezet számára nélkülözhetetl en aminosavakat (triptofán. A fajrákat hüvelyük színe alapján csoportosítjuk . Tiszabög i korai . A borsó hazai viszonyai nk közölt öntözés nélkül termeszt- Bokorbab (Phaseolus vulgatis L. Hidegtúró képessége ki c. A generatív sze rvek fej l őd é éhez c sz ükséges. Forum . li zin. A hüvelyes zöldborsó ennek közel kétszeresét adja. Sárga hiive!ytíek: Bodor. Maxidor. Rovet. r.0% szénhidrátot. Fi letty. Róna . i. 20-25 o Fényigénye közepes. Fan ion. 0. Valj a. ami kor a hü ve lyben a szemek elérték a fajtára j e ll e m ző nagyságot. A-. erina. ZöldhiivelyLíek: Allure. Lada.5-1. E-v itamin-tartalm a is jel entős. Buvet. ztidin) is tartalm azza. B 1. Vízigénye közepes..6-2. Goldki .0% hamu alkotórészt tartalmaz. Sirály. Boko rbab 126 . o. nanus) A zöldbab 2-6% fehérjét. cisztin . A hüvelyes zöldborsót kézzel szedjük . 3 1. Sugár. Oxy Amidor.2. A középérésú fajták egyszeri (30 mm). 2-3 alkalommal szedjük . Gyenge megvilágításban is jól fejl őd ik . A termésátl agok 3-1 O t/ha között változnak . Solare. Öntözés. Las. kép . Cherokee Echo. A konzerv célra term esztett borsót cé l sze rű géppel betakarítani. Akkor kezdjük a szedést. 0. Értékei közé tartozik a benne l évő kalcium . Hungo ld . Betakarítás.70%-os VK telített ségú talajt kíván . Janka . a k éső i fajt ák kétszeri öntözése (2x30 mm) nagymértékb en növeli a terme ztés bi ztonságát és a termésátlagot. vas.

Káliu m l. A szakaszok között 40-50 h őegységnyi idő kül ö nbség n e k kell lenni . Talajmúve lés i rendszer: a késő tavaszi vetés ú. lll. -szabadfö ldi tavaszi vetés.) 28. amikor a talaj h őmérsékl ete 15 °C-ra emelkedik . ll. Fosz.július 10.Termesztéstechnológiai változatok: -váz né lkü li fóli ás termesztés (ápri lis l 0-20.). ). A talaj tápanyag-ellátottsága igen gyenge gyenge köz. . Így a vetés szakaszolható. lll. Talaj -ehJkészítés. IV .epes jó igen jó 22 23 21 25 19 20 19 22 16 17 18 19 15 16 15 18 14 15 14 17 14 19 20 22 ll 14 16 18 7 9 12 13 6 8 ll 5 7 10 ll 12 23 26 25 25 21 24 23 24 19 21 20 22 18 20 19 21 17 19 18 20 Szaporítás. A bab fejl ődés i küszöbértéke l O ° C. (Részletesebben lásd a borsónál. Ez április 20-a körül következik be. Uto lsó vetésidőp ont július 10. A vetést akkor kezdhetjük . A bab tápanyagigényes növény. tem1 óhely Ni trogén l. IV . ll. Faj lagos mútrágyaigényét a 28. lll. táblázat tartalmazza. kézi szedéssei (ápri lis 20-május 30. illetve a nyári (másodvetésú) növények talajmúvelés i rendszere. -szabadföldi tavaszi vetés gépi betakarítással (áprili s 20-május 15.). ll. nagymagvú növények. IV .for l. Trágyázás. 127 .másodvetés Uúnius l. A mútrágyák mell ett meghálálja a szerves trágyát is. táblázat A zöldbab fajlagos műtrágyai gé n ye (Hatóanyag kg/t) Tápelem.).

Sortávolság 24. A haszonkertben egyszeri vetést is többször szedhetünk. Talaj-előkészítés. communis) Csak párás. szalagos. Fajták: Juliska (sárga hüvelyű). fészkenként 3-5 db magot. Ez 100-200 kg vetőmagból állítható elő. tőtávolság 5-8 cm. páraigényes növény. Az érettség jele. Vetésmélység 5-6 cm. Csíraszám: 500-600 ezer db csíra hektáronként. fészkes. 40-60 cm. mélyfekvésű helyeken ad elfogadható termést. Öntözni kell a fejtrágya adagolásakor is. fészkenként 4--6 db maggal számoljunk. Ápolás. Lehet egyszeri gépi betakarítás. öntözetlen viszonyok között 4-5 t/ha. ha az állomány . szedés után nitrogénműtrágyával (l . valamint teljesen kéziszedésre alapozott. Öntözés. var. A kézi szedést 4-X naponként ismételjük." öntözött termesztésben 7-10 tonna/hektár. Az uborkához hasonlóan. kézi előszedés és gépi betakarítás. Az elrendezés a rámrendszer függvénye. Betakarítás. A bab könnyen megújul és mindig újabb termés képzésére kényszeríthető. pattanva törik. a hüvely állománya zsenge. 128 . A virágzástól a hüvelyszedésig terjedő idő 14-18 nap. A babot fogasolni nem szabad! Mechanikai gyomirtás csak széles sorban lehetséges. cm. Karózási igénye miatt nagy területen nem tudott elterjedni. Szedésidő: június végétől szeptember elejéig.A növényelrendezé s lehet soros. Karósbab (Phaseolus vulgaris L. 2 egészségi állapota jó. Mint a bokorbabnáL Trágyázás. hogy a hüvely hosszanti növekedése befejezödött.). Fészkes vetésnél 40-30x30. Várható termésátlag. Környezeti igénye: megegyezik a bokorbabnál leírtakkaL Termesztéstechnológiai változat: -állandó helyrevetés (május 1-20. gúla rendszerű támrendszemél szintén 30-40 cm-es távolságra vetünk. Kerítés mellé 30 cm-es tőtávra. Iregi fehér fürtös (zöld hüvelyű).5-2.0 dkg/m ) fejtrágyázzuk. Esetleg többször is. Kritikus fejlődési szakasz a csírázás és a virágzás ideje. Öntözési normája 10-30 mm. Lásd a bokorbabnál leírtakat Szaporítás.

Szaporítás. nagy melegbcn. A nyári id őbe n . laza talaj szerkezet kialakítására. Meghálálja az érett istáll ótrágyát. Gyomtal anít á . Am ikor röv idülnek a nappaJok. Akkor vethetünk . Karósbab Földimogyoró (Arachis hypogaea L.) agyon értékes zö ldség faj . kép. Ez így fo lytatódik. . Ide kell a türelem. de nem tcm1ékcnyülnek a vinígok. Makói l . fejl ő dnek a hüvelyek. Vízigénye. Termesztéstechnológiai változatok: -állandó helyrevetés (április vége. későbbi virágzást idéz e l ő. E l sősorban fo zfor. csökken a h őség.Ápolás. Magjában 42-55% olajat. Az e l őző áll apot öntözésel korábban e l ő id éz h e t ő.és 8 2-vitamint is ta11almaz. A túlzott nitrogénellátás vegetatív túlsúlyt. Talaj. Sok B1 . Támrendsze rrc való fclvezcté . Ki fejtőbabnak akkor szedh e t ő. május közepe).és káliumigénye nagy. pára is van . Fajták: Kiszombori. cgyzerre nagy tömegben termékenyülnek a virágok. telt szemú hüvelyek sértetlen magvai alkalmasak. 32. Az ápo lási fejezetben említjük a türelmet is. hogy zedj ük . 28-34% fehé1jét tal álunk. Hüvelycsen szedé e megegyez ik a öldbabéval. m egegyezőe n a többi hüvelyes igényéve l. Vetésre az érett. amikor a mag elérte a fajtára ~e ll e m ző nagyságot. csírázáskor és virágzás idején nagyon nagy. a téli csapadék befogadására és a tavaszi talajnedvesség meg ő rzésé t szolgáló tal ajmúvelésre. Környezeti igénye. 129 . ha a talaj h ő m érsé kl e te 15 °C-ra emelkedik. Öntiizés. Fokozott figyelmet kell fordítani a levegős. Karózás . Sok meleget i gé nyl ő zöld ség fajunk . Fényigénye is nagy. Betakarítás. záraz l evegő n a karósbab sok at virágzik dekoratív . Trágyázás. Már vá rn ánk . kiegészítve a szükséges mútrágyákkal. de még zsenge.elr1készítés .

Fajták: iek: Martonvásári Igen korai érés1 (Mv. SC édes csemege. Favorit. K e m é nyít ő t artalm uk l O% alatt van . Gazdag táplálkozási értékét növeli nyers zsír. Gyökérrel fe lfelé kötve szikkasztjuk. Ápolás.és vitamintartalma. A bokrokat ásóval vagy ekével kiforgatjuk . Fészkesen 3-4 magot egy fészekbe. Csemegekukorica 130 . kép. SC sárga csemege. Yukon.és szénhidráttartalma. A te nyészidő első felében lehet szükség öntözésre.0. zacharóztartalmuk viszont meghaladja a 30%-ot. i fajták: Kecskeméti (K) Korai érés1 sárga SC 300. 33. Fontos az állomány gyommentesen tartá a. Ideá l. soro elrendezé ben. küls ő héj ük csont színű . Spirit. utóérleljük. Speciális ápolási munkája a töltögetés.) korai. Ezt követ őe n kézze l leszedjük a n ö v é nyekrő l a hüvelyekeL Várható terméstömeg: l . Kazépérés1 Mv. i fajták: Mv. sárga SC 400. K. sárga SC 444. A magvak héja a fajtára j e ll emző piros árnyalatot kap. a magvakkal érintkező részeken barnafoltos. nagyon édes fajtákba kem ényítő képződés t gátl ó géneket építettek. Mv. Középkésm érés1i faj ták: Bonanza. Középkorai érés1i faj ták: Jubilee.5 tonna/hektár. Mv. sárga SC 430. is vethető . Célja. hogy a virág megtermékenyülése után a hüvelykezdemények minél elóbb a talaj_ba tudjanak bújni. Az új abb. convar. a Lőtávolság 5 cm. Kecskeméti fehér. K. korai TC. Mv. Az érés jelei: a hüvelyek elérték a fajtára jellemző nagyságot.A sortávolság 60-80 cm . A vetés mélysége 3-5 cm . belső faluk fe hér. K. 1-2 alkalomma l kelltöltöge tni . s__gtt növekedésnek induljanak.) F ő táplálkozás i értéke nagy fehérje. Ontözése. ezek az úgy nevezett super sweet kukoricák. A burgonyához hasonlóan. Csemegekukorica (Zea mays L. Egészen az első őszi fagyokig hagyjuk a területen. Betakarítás . Spring Gold. Reward.1. saccharala KoERN.

Ez azt jelenti. Vízigénye a csírázásnál és virágzá nál kiemelkedő. illetve l 02 cm-es sortávolság és l 0-20 cm-es tőtá­ wolság szükséges (5 . Speciális ápolás i m unkája. jó szerkezetű. Jó terrr < sátlagra csak öntözéssel számíthatunk. hogy akkor vethetjük. A műtrágyaigé nye l tonna tem1és eléréséhez 25 kg N. ahol a kukorica sz~mára kedvező időjárás rövid.O db/m 2). eitéő megítélést kapott. Gépi betakarításkor 9 1. majd a havi természetes csapadék kiegészítésére 100-120 mm-ig. Szaporítás. 12. e l ege ndő vizet tartalmazó talajt 34. Ebből adódik. Tenyészteriilet: kézi műve l és n é l 70 cm-es sortávolság és 20-22 cm-es t őtá­ iVolság (5-6 tő/m 2 ) . Talaj-ei(Jkészítés. Trágyázás. vízhiány esetén viszont öveli a termést. A vetés idejére porhanyós. hogy a fajták fattyasodási haj ama elté rő. sárga SC 500. 12-20 kg/hektár. az á ll ománysűrűségtő l függően. e lté rő módon reagálnak fanyazásra.18 kg K20. 131 . Csemegekukorica-csövek !kell készítenünk.KéslJi érés ti faj ták: Commander. amikor a talaj l O°C-ra fe lmelegedett. s a temlesztési feltételektől függően. Fejlődési küszöbértéke 10 °C. Termesztéstechnológiai változat: -állandó helyrevetés (ápri li s ISjúnius 30. Vetőmagszükséglet. hogy nagyo n érzékeny a tavaszi alacsony h őmérsék l et re . K. fej l ődés i küszöbértéke 10 °C. Ezt követően szakaszosan vethetjük.5. ártunk a fattyazással . 22±7 °C. a nitregént a magágyba adj uk. 16. Ez hazánkban ápril is 15-e örül következik be. Szükség lehet a keesztő öntözésre (l O mm). Leghatékonyabb a virágzáskor adott öntözés (30-40 mm). kép .14 kg P20 5. Gyomirtás. Ha jó a vízellátás. Környezeti igény. Hőigénye a bokorbabéval megegyezik. tápkockás palántáról termesztik a kukoricát. Azokban az országokban. Fényigénye nagy. a fattyazás. Ápolás. Mint említettük. fej trágyázás. A szakemberek véleménye. sok vizet igényel.1 l . A foszfort és káliumot alaptrágyaként.). A vetésmélység 3-5 cm. Vízigénye nagy. Öntözés. Kívánja a szerves trágyát (25-35 t/ha). jól beérett.

capitata) Sokoldalúan felhasználható. C-vitaminok jelentik.). Ekkor nedvességtartalmuk 72%.). Musketeer F 1. Türkis. Vízhiány esetén az alsó levelek lehull:ltásával csökkenti pá-) rologtató felületét Termesztéstechnológiai változatok: -váz nélküli fóliás termesztés (március 1-10. Brando F 1. néhány napig tart. Hajdúsági>l Langendijker dauer. Dura!.. Gloria F 1.). A fejképzés időszakában a legkevésbé érzékeny a hidegre. szárazanyag-tartalmuk kb. Káposztafélék Fejes káposzta (Brassica oleracea convar. illetve feldolgozni. l Fajták: A fajtákat tenyészidejük alapján csoportosítjuk. friss fogyasztásra (május !5-július 10. B2-. Tápértékét a benne található A-. Nevelle F 1. 13±7 a Hőoptimum növény. -őszi termesztés. -nyári termesztés. 132 l . -őszi termesztés. Vöröskáposzta-fajták: Gradúr F 1. Bislet F 1. Vecsési gömbölyű stb. A csöveket tejes érésben törjük. Holland kiviteli. Szentesi tartós. Langendij-! ' ker herbst. Ve-j j csési fehér lapított. 25%. Közép-és késői érésú'fajták: Amager. Bartolo F 1.). -állandó helyrevetett (március 10-május 30.). savanyításra (április 20-május 20. palántázott (április l-június 30. F cross Golden . Szentesi korai. egyszerű termesztésű zöldségfaj. Bonnet F 1. Paliagi lapos. Leghaszno°C. A törésre érett optimális állapot.Betakarítás. A kukoricát kézzel törjük. Fehérje. Kempero F 1. Dán tartós. -szabadföl di korai termesztés (március !5-április 10.0zepes. tárolásra (április 25-május l 0. F Atleta 1 1 Korai érésű fajták: 1 mat.). Hidegtűrő Környezeti igénye. B 1-.és szénhidráttartalma l . a hő­ mérséklettől függően. Rapid F 1. sabb számára a 6-20 oc közötti hőmérséklet. Fényigénye közepes. Az érettséget körömpróbával ellenőrizzük. Szentesi lapos.. F Delphi . Har-1 .). mi-lí 1 vel nagyon nagy számú fajtát termesztünk. A letörött csöveket célszerű gyorsan értékesíteni. Atria F 1. Enkhuizen diadala. a teljesség igénye nélkül. Júniusi óriás. Szentesi vörös. -őszi termesztés. Vízigénye nagy. Parel F 1.

A korai kiültelésnél az ősz i mélyszántá t fogassa l még őssze l lezárjuk . A fejes és vörös káposztát termeszthetjük palántáról és állandó helyrevetésse l. mivel apró35. Fejtrágyaként nitrogén! adunk. A növekedés megindulásakor és a fejké pző ­ dés kezdetén. 133 . fajlagos műtrágya i gé ny e viszont nagyobb . ültetés. nyári és őszi termesztésben két-három alkalommal. tárcsával . A váz nélküli fó li ás takarás alá tápkockás palántát ültetünk. borsó ut án. Az áprili . Kiemelkedi k továbbá nagy nitrogéni génye. Fejes káposzta magvú növ é nyrő l van zó. Indítótrágyaként dolgozzuk be. a foszfortartalmú műtrágy á t és a kálium 75%-át. pl. Alaptrágyaként adjuk a szerves trágyát.Talaj-el/fkészírés. fogas al elmunkáljuk. kép. A vörös káposzta t e rv ez h e t ő term és tömege 20-30%-kal ki sebb a fejes káposztáénál. Korai tem1esztésben a nitrogén fokozza a koraiságot. ráhlázar tartalm azza. tavassza l si mítózzuk és gyomtalanítjuk az ültetés ig. A júniusi kiü lteléshez tulajdonképpen másodnövényként . illetve vetés e l őtt a nitrogén 30%-át és a maradék káliumol. Szaporítás. helyesen járunk el. A szabadföldi korai term esztéshez sima pal ántál használunk. hogy tavassza l egy magágynyi tássa l minél e l ő bb ültetésre késszé tegyük. A fejes kéíposzta é a vörös káposzta is tápanyag igényes növények. A káposztánál a nitrogénhatás kellős. A tárolásra termesztell káposzta eltarthatóságát viszont rontja. i ültetéshez a talajt őssze l megszántjuk . A szervcs trágya és műtrágyá k együtles adago lása is jó eredményt ad. Az állandó helyrevetésnél a hengerezés szerepét kiem eljük. nyári szánt ást végzünk . A tec hn ológ iai változatok szerint változik a t alaj -e l ő­ készítés is.35-40%-kal -. Monokul túrás tem1esztésnél kiemelkedő fontosságú a sze rves trágya adagolá a. így ha azonos szintre hozzuk a két faj fajlagos műtrágyaigé ny é t . Korai tem1esztésben egy. A nyári termesztésnél kétfelé kell bontani a tennivalókat. A nyári és a késő i termesztés! megvalósíthatjuk sima palántával és állandó helyrevetésse l. A fajlagos műtrágya i gé nyt a 29. Trágyázás.

Kálium l.4 5. IV.6 4.3 4.3 3.2 1.4 8.7 1.2 9.9 3.2 6. ll.4 8. IV.2 2.7 3.7 5.6 5.2 1.7 7.2 5. IV.1 4.8 1.5 4.6 5.7 3.2 1. II. Kálium l.2 3.8 134 .4 9.4 4.9 4.4 7.6 4. Il.2 2.7 2.5 9.4 5. IV.9 3.4 3.9 8. termőhely igen gyenge gyenge közepes Fejes káposzta jó igen jó Nitrogén I.7 4.7 2.3 1. Foszfor l.2 1.8 1.0 4.2 5.3 Vörös káposzta 3.7 0.4 5.29. III. ll.2 2.9 9.6 Nitrogén l.8 5.7 3.7 6.6 6.8 4.1 4.9 10.1 5.8 3. III.9 6.2 6.2 2. lll.7 5.9 9.7 2. Foszfor l.6 2.2 2.9 8.4 9.5 0.7 2.9 7.2 4.3 1.2 7.9 7.1 6.8 4.9 9.1 6. táblázat A fejes és vörös káposzta fajlagos (Hatóanyag kg/t) műtrágyaigénye A talaj tápanyag-ellátoltsága Tápelem. Il.2 2. IV.7 7.4 7. l 3. Il.2 6.7 1. 6.2 5. 4.2 4.2 3.1 8.7 3.1 4. III.9 6.1 1.3 3.7 4.8 5.7 8.2 0.7 2.3 4. IV.4 8.7 6.7 2.9 5.2 2.2 3.3 5.7 1.4 6. III.6 2.4 8.7 3.2 1.7 7.6 3.2 7.1 5. lll.0 2.

Saguna F 1. a váz nélküli fóliás tennesztésnél 15-20 t/hektár. Helyszükséglet: tűzdelésig 2000-3000 db/m 2 növényt nevelhetünk (15-20 g/mag). fejtrágyázzunk. korai szabadföldinél 20-30 t/ha. 37 000-54 OOO db/ha.4-0. bullata DucK. hosszú tenyészidejű fajtáknál 150-300 mm (5-8-szori öntözéssel). convar. ldénynorma: rövid tenyészidejű fajtáknál 60-120 mm (2-3 szori öntözéssel). Nyolc hét a váz nélküli tennesztéshez nevelt tápkockás palántanevelés ideje. a hosszú tenyészidejű fajtákat 130-160 napra szedjük. Az állandó helyrevetés idejét a tervezett kiülteléshez is igazíthatjuk. A káposzta betakarítására az ültetést követően 60-160 nappal kerül sor. nyáron 4 hét alatt lehet jó.0 cm mélyre. 24 000-33 OOO db/ha. Tőszám beállítás. visszaszámlálható (lásd a technológiai változatokat). sima palántát nevelni. 135 . Szentesi korai. -nyári tennesztéshez 50-70x40-50 cm. A káposzta egyenletes vízellátást igényel. A szabadföldi technológiák növényeit június elejétől november közepéig szedjük. Öntözés. őszi tennesztésben 40-60 t/ha.és ásványisó-tartalma jelentik táplálkozási értékeit.7 kg/hektár. Szabadföldi ágyban. Friss formában fogyasztjuk. 30 000-50 OOO db/ha. A szedés végezhető kézzel és géppel. fehérje. Promasa F 1. A váz nélküli fóliás takarás alól május közepétől szedhető a fejes káposzta. Sima palántanevelésnél 400-l OOO db/m 2-es állománnyal dolgozunk (2-8 g mag). Váz nélküli fóliás tennesztésnél a fólia levétele. Ültetés után 1. A rövid tenyészidejű fajtákat 60-90 napra.) Vitamin-. Kelkáposzta (Brassica oleracea L.5 hónapig sekélyen kapáljunk. 28 nappal előtte kell elvetni a magot. A várható tennésátlag. Magszükséglet 0. a középtenyészidejűeket 90-130 napra. -őszi tennesztésnél 60-70x50-60 cm.5-2. Fajták: Korai érésíí fajták: Július F 1. a helyrevetett állomány 5-1 O cm-es fejlettségénéL Talajápolás. Szentesi fóliás. -korai szabadföldi tennesztésnél 80+40+40x35-50 cm.A palántanevelés ideje 4-8 hét. Tűzdelésnél 4-6 cm-es tápkockaméret a kívánatos. elrendezés: -váz nélküli fóliás tennesztésnél 160+30x30 cm 35 OOO db/hektár. Ápolás. A vetésidő a ki ültetési időből. Tenyészterület. 1. Betakarítás.

zabactföldi tem1 esztés nyári-őszi fogyasztásra (április l. i k éső i .). apsuma F" Solar.). Kclkáposzla Közép-és késői éré. míg a k éső i e k ezt károsodás nélkül elvi selik. lcecrown F1. lcequeen F" Mohác. a szárazságot jobban túri . szedjük .<itt e l e l ő termesztés (október 10-25. táblázatban rögzítettük . amennyiben a piac igényli . gár.10. A korai fajtáknál nem szabad sokáig vámi a szedéssel. Gyomtalanítás. .\z nélküli fóliás takarás alól máj us közepétól. Ha az ott jelzett palánt akiültetés i i dő t áll andó helyrevetéssei kívánjuk kiváltani . Szaporítás. kép. Talaj -eli'fkészítés.júli us 15. Glo ter F1. Az átteleló kelkáposzta szedését április v égé t ő l .\'tí fajt ák: Frigga. A kora i fajták kevé bé t ű rik az e rős napv il ág ítást. A kelkáposzta is rendszeres öntözés mellett ad jó termésátlagoL Az átte leló kelkáposztát általában öntözés nélkü l tem1esztik . . Lásd a fejes káposztánál és az általános részben leírtakaL Eltérést az átteleló technológia i vá ltozat jelent. A fajlagos mútrágyaigényét a 30. 28 nappal korábban kell a magot elvetni. teljes ki fejlettsége e l ő tt is szedhetjük. Venus.műv e l és t és az ültetés e l ő k ész ít ésé t szi nt e egy menetben kell elvégezni . A hosszú tenyészidejú fajták túróképessége jobb. Ontözés. A késő i e k e t október-november hónapokban szedjük . A kelkáposztát kézze l takarítjuk be. H ő i gé ny e részben eltér a fejes káposztáétóL Hidegtúró képessége nagyobb annál. A szerves trágyát a kelkáposzta is igényl i és meghálálja. Áll andó helyrevetésse i és pal ántázás al szaporítható.36. mert könynyen felrepednek. de nagy termés eléré éhez jó vízell átottságot igényel.ápri lis l 0. Sant< Taler F 1. Vízig énye ki sebb. május e l ej é t ő l. Betakarítás. Fényigénylik tenyészidej ük alapján vált ozik. Termesztéstechnológiai válw zatok : -váz nélkü li fó li a alatti termesztés (március 1. Trágyázás. Az időzí­ tés i adatokal a technológ iai változatok mutatják.). Ebben az esetben a fő n övé ny lekerülése után az a l ap tal aj . Ezeket egy menetben takaríthatjuk be. mint a fejes káposztáé. Az átteleló kelkáposztál. a korai szabadfö ldit június e l ej é tő l kezdjük el szedni . A több i adat megegyezik a fejes káposztánál leírtakkaL ~po/ás. lcepri nce F1. áll andó helyrevetésnél tőszámbeá llít ás . Wallasa F 1• Kiim yezeti igénye. Amelyik eléri a szedés i érettséget. 136 . -szabadföldi korai tem1 esztés (március IS.).i átte l e l ő. Szente. a v.

4 9. ll.1 2.8 5.9 8.3 5. l ll .2 4.1 10.5 Karalábé 8.8 6.0 9.5 7.6 11.5 7.0 11.5 12.5 10. l 10.1 10. Foszfor l.1 1.5 10.1 5.4 IV. l 3.5 7.7 6.2 9. IV.0 8. Foszfor l.5 8.6 3.8 6.0 7.2 7.7 8.6 !O.8 13.1 2.2 6.5 9.9 5.6 9.3 3.3 9. III.0 7.3 4.0 9. 3.0 8. 10.1 6.2 5.3 4.3 4. Il.2 5.0 6.7 6.8 6.6 5.8 5.8 11.1 2. tennőhely A talaj tápanyag-ellátoltság a igen j gyenge gyenge J közepes Kelkáposzta jó igen jó Nitrogén l.2 5.5 5.7 4.6 1.3 5.1 9. 6.0 6.3 6.7 10.7 6.8 5.5 10.8 4.3 5.5 6.30.1 2.8 5.1 4. táblázat A kelkáposzta és a karalábé fajlagos (Hatóanyag kg/t) műtrágyaigénye -· Tápelem.1 9.8 5.3 3.8 IV.1 3.7 2. 5.0 10.7 9.6 2.0 12.5 11.0 9.8 3. lll.6 ll.3 5.4 4.6 3. ll.0 6.7 4.1 4.7 5.8 4. III.6 3.6 2. ll.8 4.5 7.6 4. lll. 5.3 4.0 5.2 5.8 4. ll. IV.0 9.6 3. ll.8 137 . Kálium l.1 1.5 Nitrogén l. Kálium I.8 4. lll.6 IV.4 IV.1 3. 10.3 4.6 4. lll.8 10.

Hidegtúró növény. fő l eg ősz i idő ben . Vízigénye nagy és folyamatos vízellátást igényel. A fé nyszegény id ősza kban defonn ált gum ót fejleszt. a igényt \bé Karal< kép. Szentesi ősz i fehér. ha a pal<1ntakorban alacsony h ő m é rsé kleten tartjuk. Szentesi kék. levél l 50 mg/ 100 g. Szentesi tartós kék. A legkisebb hó. Fényigénye közepes.Karalábé (Brassica rupestris convar. Ezt azzal magyarázhatjuk.szabadföldi tenneszté .június 15. . -szabadföldi temJCszté. Eltérés a fejes káposztával való összehasonlításnál . A fejes káposztánál elmondottaka t c é lszerű figye lembe venni. könnyen magszárba megy .vagy fényhatás is egy-egy újabb "gum ócska" létrejöttét segíti . hogy a káposztafélék közül a karalábé a legsekélyebben gyökeresedő faj. (Gumó 60 mg/100 g. Táplálkozási értékét nagy C-v itamin-tartalma adja.). Kolibri F 1. Tern1eszrésrec hJwlág iai válrozarok: -váz nélkü li fóliás Iennesztés (március 1-20. Szentesi fóli ás kék. Közép. Trágyá zás. Szentes i fóli ás.). nyári-őszi fogyasztásra (április 15. Környezeti igény. hogy a karalábé alacsony h őmérsék l e ten tartva . Kék sza lonna. Forcer F 1. tart táblázat 30. Idea!.). Szentesi nyári fehér. A tenyészidóben adott fej trágya kiemelketrágyadó jelentőségű. Express. -szabadföldi korai tem1esztés (március 20-ttpri lis l 0. Szentesi hajtatási. 138 . A fajlagos lll Ú almazza.) Fajták: Korai él·ész1 faj ták: Blusta. A számára kedvező tl en .). gongyloides DucH. Talaj-előkész ítés. jó szabrász médj ára változtatja külalakját. A karalábé tenneszté éhez alaptrágyaként is a gyorsan oldódó és könnyen felvehető hatóanyagú mútrágyákat cé l sze rű használni . Triumph. téli tárolás ra Uúnius IS-augusztu 30. Saroksári fehér.) Egyre közkedveltebbé váló zöldségfaj. Szentesi fehér.és kés/Ji érés1 Szentesi nyári kék. i fajták: Gigant. 37..

Szentcsi. Fényigénye azonos a fejes káposztáévaL Vízigénye a rózsaképződés kezdetén a legnagyobb.). 8 2-vitamin-tartalma adja. White Ball. Master Osena.és kés!ii érésíí fajták: Andcs. a korai szabadföldi termesztésből május végétől szedhető a karalábé. A vetés mélysége 1. B 1-. illetve kelesztő öntözés.Szaporítás. -szabadföldi ős?i termesztés (június 5-július 25. White Satin. botrytis DucK. Repos. Suprimax. Termesztéstechnológiai változatok: -váz nélküli fólia alatti tem1esztés (március 1-15. Az 50-80 mg/100 g-os C-vitamin-tartalom igen jelentős mennyiség. Fejtrágyázás.).) Táplálkozási jelentőségél a benne lévő C-. Beiszapoló. Matra. Környezeti igény. Montano F 1. 20x20 cm-től 40x40 cm-ig változik sor. Öntözés. Serrano F 1. szalagos elrendezéstjavasoljuk: 80+40+40x35 cm (54 OOO db/ha). Váz nélküli fóliás termesztésben a 160+20+20+20x18 cm-es elrendezést javasoljuk (100 ezer db/ha).0 cm. Karfiol (Brassica eretica convar. Opaal. Fajták: Korai érésíí fajták: Carillon. White Rock.5-2. Oberon. Lásd a fejes káposztánál leírtakaL 139 . Osena. Gyomtalanítás. Vízpótló öntözéskor 25-30 mmes vízadagot adjunk. Ápolás. -téli átteleltetéses termesztés (csak hidegtűrő fajtákkal. Állandó helyrevetéssei és palántázással termeszthetjük. A váz nélküli fóliás termesztésből május közepétől. Téli tárolásra a háromsoros. amikor a gumó átmérő­ je elérte a 6-9 cm-t.és tőtávolsága (60-250 ezer db/ha). Winner Oscna. Goodman. Tőszámbeállítás. A folyamatos vízellátásra különösen figyelni kell. Talaj-elffkészítés. Tenyészteriilet-igénye a legkisebb a káposztafélék között. Kiizép. A gyakori kisebb vízadagokkal való öntözést meghálálja. Igloo. Idol Osena. -szabadföldi korai termesztés (március !5-április l 0. Egy hektárról 15-40 tonna/hektár termésátlagot takaríthatunk be. Triton. Plana F 1. White Fox.). -szabadföldi nyári termesztés (április l 5-május 15.). külföldön). Az állandó helyrevetés időzítését a változatoknál ismertetett ültetéshez igazítjuk (28 nap). A korai karaláhét akkor kezdjük szedni. mint a káposzta. Hőoptimuma 13 oc. A kifejlett növény a rózsaképzés idején a hidegre érzékenyebb. Betakarítás. A kései karaláhét teljesen kifejlett állapotban szedjük.

0 8.0 7.5 9. Az elrendezés a kijvetkezff: .7 7.4 6.9 3. lll.4 3.5 9. 1 6.ké ei termeszté.4 2.9 2.9 4.9 1.4 IV .9 2. ezért a kálitrágyát eszerint válasszu k meg.0 7. lll.6 8. Szaporítás. láblázat A karfiol fajlagos műtrágya igén ye ( Hatóanyag kg/t) A talaj lápanyag-e ll átoll sága Tápelem .9 5.2 7. táblázathan fog lalt uk össze.0 7. Foszfo r l. kép. IV. Kálium l.5 6. takarásnál 150+35+35x35-40 cm (35-40 ezer növény/ha).á lleírtakkal. 6.6 l l IV.0 8.9 3.9 3.4 2. Karfi ol Trágyázá s.2 6. káposztán. ll.4 3. Ügye lni kell továbbá a karfiol klórérzékenységére is. . 3 1.2 7.2 6.0 7.7 5. term ő hely igen gyenge gyenge közepes jó igen jó Nitrogén l.7 140 . .5 7.2 7.5 7.4 2.7 7.4 1. 8.8 6.9 1. ben 60-70x50-65 cm. ll.7 7.9 2. lll. 1 6.szabadföldi korai termeszté nél 40-50x30-40 cm.váz nélküli fóli á.4 1.38.2 5.2 6.0 6. Az irányelvek megegyeznek a feje. ll.3 5.4 1. 2. Fajlagos műtrágyaigé ny é t a 31 .4 2.5 10. A túlzott nitrogénellátás a konzerváru minóségé t rontja.0 8.9 4.5 8.7 8.4 6.7 6.9 0.5 8.

30 t/ha között változik. Fajták: Laser F 1. Brokkoli (Brassica eretica convar. A szé l sősége k et jobban túri . tőszámbe ­ állítás. Eltérés. Lásd a fejes kápo ztánál leírtakat Tenyészteriilet-igénye a karfioléval m e~egyező. provar. botrytis DucK. A fejtrágyázásnál a foly amatos 39. Folyamatos vízellátást igényel.l O alkalommal öntözzük . rendszeres öntözést kíván. Szaporítás. C-vitamin -tartalm a 120 mg/ 100 gramm . Az ősz i karfiolt októberben. spec iális ápolás i munkája volt a rózsafejek takarása. Betakarítás. Értékét növeli továbbá nagy A-vitamin-tartalma és a benne l évő nagy mennyi ségú ásványisó-tartalom. még haszno íth ató rózsákat adhat. kép. H ő i gény e al acsony.) A karfiol közeli rokona. eptune F 1. Ma már a fajták zöme genetikail ag öntakaró. Gyomtalanítás. a késeit 7. Termesztéstec hnolágiai változatok. a fagyok e l ő tt betakarítjuk. t öves t ő l ki szedjük a karfi olt. Lásd a karfiolnál leírtakaL Ta/aj-eh1kész ítés. Gyomtalanítá s. Caravel F 1• Köm yezeti igénye. A haszonkertbe n. Brokk oli 141 . hogy nitrogénbő l és káliumból 10-15%-kal többet adjunk.Ápolás. Öntözés. A termésátl ag a rövid tenyész idejú fajtáknál l 0-20 tonna/hektár. fagyveszély esetén. tehát ez az ápolási munka fölö leges é vált náluk. A váz nélküli fóli ás t e m1 esztésb ő l már május kö ze pé tő l kezdjük a karfi ol szedését. fagymentes helyen tárolva. Lásd a fejes káposztánál leírtakat Trágyázás. Apolás. igen j e l e nt ős. fej trágyázás. Cruiser F 1.7 alkal ommal . italica PLEUCK. A korai t erm esz tés bő l május végét ő l szedünk. A korai karftolt 6. Fényigénye azonos a karfiolévaL Vízigénye nagy. mint a karfi ol. a hosszú tenyészidejúekn él 15. tőszámbeállít ás. Tápanyagigénye megközelíti a karfiolét.

Magas h őm érsékleten c ak a szára n ő.hosszú tenyészidejú fajták. Titurel F 1. Bimbóskel zott nitrogénell átás nehezíti a bimbó- 142 . .táplátást kell megvalósítani. Az oldalrózsaképzésre hajlamos fajtáknak még a főrózsa leszedésekor is érdemes nitrogénmútrágyát adni (20-30 kg/hektár). Tartalmaz továbbá A-. amíg a bimbók még zártak. mint a fejes k<\posztáé. Igényli a mély· műv e l és t. Öntözés. nedves klíma alatt ad nagy termést. Fényigénye nagy.15 . Addig szedhető. a legértékesebb káposztaféle. Porter Fl> Roger F 1. C-vitamin-tartalma megközelíti az étkezési paprikáét (a téli id őszakban még felül is múlja). Gyökértömege a talaj 20-30 cm-es rétegét szövi át. 90-130 mg/100 gramm. hogy a brokkoli a rózsa levágása után 1. de ezt is jól hasznosíthatjuk. kép.).). Br vitaminokat. Merl on Fl> Oliver F1. ezek mérete kisebb. Yaliant F 1• Környezeti igény. Betakarítás.} Beltartalmi értékeit tekintve. Az <1myékot nem túri. Talaj-el/fkészítés. őszi betakarításni (április l 0-május 30.június 15. Vízigénye a káposztafélék között a legki sebb. Ci tadel F 1. Bimbóskel (Brassica oleracea gemmifera DucK. Eltérés a karfiolhoz viszonyítva.és középtenyészidejú fajták ültetése (máj us !5. Termesztésteclmológiai változatok: . Kundry F 1. A fajtára jellemző rózsanagyság elérésekor vágjuk le a rózsát. A túl40.június 15. Tápanyagigénye kisebb.ho szú tenyészidejú fajták . téli szedésre (május !5. Igaz.röv id. 6 g/100 gramm fehérjét és sok ásványi anyagot. alacsony. A tal ajműve l ése megegyezi k a fejes káposztánál leírtakkaL Trágyázás. Fajták: Asgard F 1. Párás. A hosszú tenyészidejú fajták a .20 °C-ot L elvi selik (fő l eg hó alatt). Folyamatos vízellátást kíván. .). a gumó lassan fejlődik.3 hétre oldalrózsákat fejleszt. H őoptimum a 13±7 °C. 81 -.

6 6.7 3. IV. táblázatban találj uk. mert a felső bimbók kihajthatnak.9 6. de kiegyenlítettebb bimbókat fejlesztenek.4 6. Ill.8 1.1 2. Speciális ápolási munkája a tetejezés. II. 5.0 3.7 ll.6 6. Tetejezésre a tervezett szedési idő előtt 3-4 héttel keriJI sor. táhlázat A bimbóskel fajlagos műtrágyaigénye (Hatóanyag kg/t) Tápelem. l 5.6 2.4 4. Ill. sok esetben idő előtt szétnyílnak.4 5. Palántanevelési ideje 4-5 hét. elrendezés: 70x30-40 cm.6 6. blokkosítva telepíteni. s mindig a kifejlett bimbókat szedjük. A fajlagos műtrágyaigényt a 32.1 5.5 6. 4-7 alkalommal öntözzük a bimbóskelt.6 7.6 3.6 5. Ill.2 5.4 5. míg a belső sorok egyedei később.1 2.6 6. Öntözés. Szaporítás. IV.9 7.5 6.9 4.7 5.7 0.fejlődést. Kézi szedésnél alulról kezdjük.1 6. Ezáltal megszüntetjük a tenyészőcsúcs további növekedését. Tenyészterület. Palántaneveléssel és állandó helyrevetéssei termeszthető.7 1.0 6. a felszabaduló erő a bimbók fejlődésére fordítódik.1 1.7 2.4 5. lazák maradnak a bimbók.2 4. 32. A szedést augusztus közepétől egészen márciusig folytathatjuk.0 6.3 1.8 4.6 3. l m 2-en 500-600 db palántát nevelhetünk fel. Il.1 2.1 1. Ápolás. fejtrágyázás. mint a belső állomány.3 1.5 0.1 3. összesen 140-180 mm-es víznormávaL Betakarítás. tetejezés nélkül is termeszthetjük.1 5.9 5.2 2. Foszfor l.4 6. A túl korai tetejezés káros. termőhely A talaj tápanyag-ellátoltsága igen gyenge gyenge közepes jó igen jó Nitrogén J. 143 .1 5. A szélső növények bimbói is előbb válnak szedhetővé. mert a szélső. Ha csak kevés növénnyel dolgozunk.1 7. Célszerű szalagosan. tőszámbeállítás.8 1.2 4. Gyomtalanítás.8 5. A sima palánta kiválóan megfelel e célnak. egyenletesebb méretű bimbók fejlődnek.3 4. több fényt kapó egyedek bimbófejlődése gyorsabb.3 0.4 4. Kálium I. IV.6 2.6 4.9 5.8 4.

Jarov izác iós küszöbértéke 13. Állandó helyrevetésnél a ort ávolság 30-35 cm.l O mm). Páraigénye közepes. Tárolásra csak a teljesen kemény fejek szed he t ő k .). agaoka King F~o Treasure Island F 1• Kiirnyezeti igénye. Hid egtű rő zöldségfaj. Röv id tcnyészideje alatt igényli a folyamatos vízell átotts·ígot. A. nagy zö ldtömeget fejl esz t ő zöldségfaj.és C-vi tamint. Fejesedéshez alacsonyabb h ő m é r­ sékletet igényel.IO. Gyom talanítás. Fajták: Nagaoka 50 F~o Spring Al. K ínai kel 144 . Vízigénye nagy.Kínai kel [Brassica pekinensiss (LOUR). Öntözés. Granat.eli'fkészítés.). Talaj. 41.] Röv id t e ny ész id cjű . Kiemell j e l en tőségű (lehet) a kele zt ő öntözés (5.30. -auguszt usi áll andó helyrevetés (augusztus l. A palántázott t e rm esz t és rő l megosz li k a szakemberek véleménye. általában azonos a többi káposztaféléve L Szaporítás. F 1.15 °C. Aprómorzsás. J e l e nt ős ásványianyag-forrás. kép. A kívánt L ő t ávo l ság a faj ta habilusa alapján változik (30-40 cm). Termesztéstechnológiai változatok: ernlesztés csak fe lm agzás ra nem -a váz nélküli fóliás és a korai szabadföldi L haj lamos fajtákkal lehetséges (márc ius 15. Betakarítás. jó sze rk eze tű talajt kell számára készíteni . Akkor kezdhe tő a szedése fri ss fogyasz tásra. RUPR. ha a fej alatti része kemény tapintású. hogy még a karalábénál is korábban felmagzik. J e ll e m ző tul ajdonsága. Fényigénye közepes. A nyári veté ű növények talaj-elő­ készítés i rendszere zerint. Trágyázás. Tápanyagigénye nagy. Egyesek a nehézkes eredési eml ítik a palántázott tenneszlés hátrányaként Ápolás. Nagy mennyiségben tartalm az fehérjét. fejtrágyázás. tőszámbe­ állítás.

Igaz. táblázathan rögzítettük. H ő i gé n ye 16±7 °C.).150 mg/1 00 g C-vitamint tartalm az. Termesztéstechnológiai vá /rozawk: -szabadfö ldi korai termesztés (február 20-nH'írcius 15 . . mert a leve le 120. W. . A hideget jobban túri .márc ius 30. Cs írázáskor és a kezdeti fejl ő dés hez igénye l sok vi zet.) NYM. Talaj -e l őkész ítésében legfontosabb a mély vagy m é lyítő szántás. Ta/aj-e//íkészítés. Omega . De lta. Fakir.] A petrezse lyem a magya r konyha né lkülözhetetl en fú sze rező növénye .). A jó víz fe l vevő és a vizet gazdaságosan felhasz náló növénye k közé tartozik. Teszik ezt azért. zno ítj ák. 42 . em igényli a fri ssen trágyázott tal ajt.Gyökérzöldség-növény ek Petrezselyem [Petroselinum crispum (MILL. Feltéte l. Trágyázás. Ez azt je lenti . Petrezselye m hogy a kelést öntözéssel segít ük.j úlius 10.tél alá vetés (október 20-november 15. A kifejlett növények . Hosszú. 145 . Fényigénye közepes. J e l e ntős továbbá B-vitamin . . ami kor a tal ajra rá tudunk menni. Félhosszú.). . A fajl agos műtrágyai gényét a 33 . · . a tömött magágy. Korai cukor.másodve tés Uúnius l. A.).). kép. Mohafodrozatú . Kedvező feltételeket teremtünk a kelé hez és l e h e tősége t adunk a karógyökémek a zavartalan fejl ődés hez . mint a sárgarépa. Környezeti igénye.és ásványi só-tartalm a. A sétáló árnyékot e lvi se li .15 °C hideget is e lviselnek.átt eleltetett techno lóg ia (aug usztus IS-október 10 . Fajták: Bravo ur. Triplcx . HILL. A b ő vá lasztékon túlm e n őe n a haszonkertben a petrezse lye m magját az évnek mindazon napján vethetjük . külföldön még racionáli sabban ha. hogy csak a talaj fe lső részét tömörítjük. Tápanyag igényét műtrá­ gyák adagolásával kie légíthetjük.ipari fe ldolgozásra és tárolá ra való tem1esztés (február 25.10. mert a köreire fri ss fo1mában min dig ráteszik . Vízig énye. Ebben az esetben kevésbé ágazik el a gyökér.

13.0 4. Foszfor 6.5 4. III. Kálium 2.0 Nitrogén l.6 0.0 2.5 7.0 l.5 6.0 11.5 5. III.7 1.5 2. 7.5 7.7 7.0 6. táblázat A petrezselyem és a sárgarépa fajlagos (Hatóanyag kg/t) műtrágyaigénye A talaj tápanyag-ellátoltsága Tápelem.5 0.0 6.5 4.0 6. Foszfor l.8 l.0 4.0 3.0 1.0 12.6 0. 4.0 2. II.5 2.0 14.0 2.2 9. II.33.0 3.0 7. IV.5 4.0 1.8 0.4 2.5 0. IV. ll.7 1.5 l.5 6.6 1.1 1.5 1.0 8.5 5.1 4.6 5.5 2.0 7.5 3.0 1.7 0.3 5.0 7.5 5.0 3.0 Sárgarépa 4.0 3.5 4.5 6. lll.0 1.0 5. IV.7 1. IV.0 5. III.5 4. Ill.0 3.0 13.6 14.0 7.8 3.8 5. Ill.0 8.5 1.9 1.4 2.6 1.5 3.7 6.5 2.7 2.0 6.4 2.9 3.5 1.5 2. Kálium 4. IV.5 3.7 2.0 5.7 1.3 1.0 3.7 2.4 0.0 12.0 1.6 4.0 7.3 0.0 2. ll.0 6.5 n.8 4.0 4.0 5.5 0.6 13.0 4.0 3.8 6.5 1.5 0.3 2. IV.0 146 .5 2.5 7. ll.0 3.7 2.0 2.7 4. tennőhely igen gyenge gyenge közepes Petrezselyem jó igen jó Nitrogén l.4 6.

Mokum F 1• Nanti típusú fajták (hengeres. a talaj felső rétegéből a szél gyorsan kifújja a nedvességet. Asványi anyagai közül kiemeljük a kalcium-.Szaporítás. Chantenay Longidor. Marimba F 1. A petrezselymet szaporíthatjuk állandó helyrevetéssei és a haszonkertben palántázható is. Tip-top. függvényében határozzuk meg. Sárgarépa (Daucus carota L. Nanti Forto.5-l . B6 . Nantucket F1. Amszterdam Indu. A sortávolság 30-40 cm között változik. Vízpótló öntözésre 2-3 alkalommal kerül sor. Trophy.8 kg/hektár. 147 . Jaguár F 1. Ritkításnál arra ügyeljünk. illetve 15 mm-es vállátmérőnél kezdjük szedni. kúp alakú fajták). Fedora F 1. Napoli F 1. kúp alakú fajták): Arany. Amszterdam Minicor. Fertődi korai. gyökérként. Parana F 1. Fena F 1. Értékesíthető levelesen. Várható termésátlag (gyökér) 10-30 t/ha. az előző csoportnál hosszabb répatestúek): Almara F 1. ikersoros és szalagos. mert akkor derformálódnak. Karotan. Mivel sekélyen vetünk. októberben-november hó elején szedjük fel. Formula. Danvers 126. A vetésmélység 2-3 cm. Vita Longa. · Bz-. A magvetést kelésig "víz alatt" kell tartani. Fiakker típusú l'. Gyakoribb a síkművelés. fejtrágyázás. csomózva. Feonia Banta. Nanthya F 1. vastartalmát Cukortartalma 6%. Tarnino F 1. Vörös óriás. Flacoro. A tőszámot a fajta . pótolnunk kell. csomózva. 30-40 mm-es vízadaggaL Betakarítás. értéktelenné válnak. Nairobi F 1. Nanti. Az elrendezés lehet soros. A lőtávolság l-2 cm. az előzőeknél még nagyobb répatestúek): Bergen F 1. A művelési mód lehet sík és bakhátas. levelétől megfosztva és petrezselyemzöldként. Ezenkívül tartalmaz B 1-. Tourina F 1• Berlicum típusú fajták (hengeres. tőszámbeállítás. Ápolás: gyomtalanítás. Chantal F 1. sebből 20-35 db növényt takarítunk be.és C-vitamint. Dana F 1. Fajták: a fajtákat alakkörök szerint csoportosítjuk: Amszterdam típusú fajták (hengeres. Keszthelyi hengeres. Bertaoda Fl> Bertop F 1. Fiakker Regol. rövid répatestúek) Amszterdami. Elterjedt a soros vetés. A leveles petrezselymet 10. Elterjedtebb az állandó helyrevetés. Chantenay típusú fajták (középhosszú. A gyökeret ősszel. sativus) Egyik legjelentősebb ka~otinforrásunk (7 mg/100 g).~jták (széles vállú. Narova F 1. A levelet szinte az első lomblevél kifejlődésétől szedhetjük. nagytestú. Nantes Fancy. Vetésfolyóméterenként 50-75 db magot vetünk. foszfor-. hogy a gyökerek ne érjenek össze. ssp. Öntözés. Magszükséglet l .

Sárgarépa 148 . illetve túl magas h őm é rsékl e te n a sárgarépa színanyaga i nem tudnak k e ll őe n kifej/ l ődni.St.előkészítő rendszere szerint járunk el. 44 .25 °C. szerves anyagban gazdag talajban ún. kötött talajon a nitrogén el ső felét. Őszi mélyszántássa l dolgozzuk be a talajba a foszfor. A répatest elágazódása három okra veze thet ő vis za.ipari feldolgozásra . Fajlagos mútrágyaigényét a 30. júniusig hosszú tenyészidejú.márci us 15. A gyöké rfej l ő dés legkedvezőbb h őm érsé kl e te a 15. Ta/aj. illetve nyári v e t és ű . Trágyá zás. a tömör magágy. ezért a számtalan fehér gyökeret indítja beszerzésére.és a kálium-műtrá­ gyát.30. Száraz. tavasszal magágykészítés. szőrös répák fejl ődn e k .20 °C közötti tartom ány. Szerves trágyát nem igényel. A sétáló árvásár 43. Pári1. Va/ery típus/Í fajta: Fertődi vörös. agyon alacsony. Megjegyezzük. tárolásra (március 1. köves). Első a rossz talajszerkezet (pl. Termesztéste chnológiai változatok: -szabadföldi korai termesztés (február 20. . . szántás elmunkálása. ősz i mélyszántás. Itt is nagyon fontos a jó tal ajszerkezet. Harmadik a csíragyökéren kialakuló nekrózis.si nyékot a sárgar' pa is elvi se li . kép.július 10.). kép. A szinte kifejlett répatest nehezen jut vízhez. Optimális hóc. A mag 4-6 °C-nál igénye 16±7 o kezd cs írázni.). Második el őid ézőj e a fonálféreg (Meloidogyne hapl a). Környezeti igénye. hogy korai fajta: júliusig középérésú. táblázat tartalmazza. Vízigénye . A túlzott nitrogénadagolás nitrátfelhalmozódást okozhat. Fényigénye közepes.e lőkészítés.). tarlóhántás elmunkálása. aprómagvú növények tal aj. tarlóhántás ápolása. A csírázáshoz és kezdeti fejl ődéséh ez sok vizet igényel. Kora tavaszi vetés ű. Címszavakban: tarl óhántás. A nagyobb fagyot nem túri . májusig vet h e t ő. Csírázási optimurna 18.másodvetés (május l. Tápanyagigé nye mútrágyákkal kiel ég íth e tő. tömölt.

sem állatnak ne adjuk. indítótrágyaként adjuk. 1 tonna terméssel 6 kg nitrogént. 149 . Talaj-eli'Jkészítés.Tavasszal. Fertődi félhosszú. PP-vitaminokat és jelentős tömegben szénhidrátot.). Bz-. laza talajon. Környezeti igénye. másodvetésből október végétől szedhetjük. Chantenay típusoknál 25-30 t/ha. Öntözés. szalagosan vetni. amíg ki nem kel. 4 kg faszfort és 12 kg káliumot vonunk ki a talajból. Laza homoktalajon a nitrogén első felét. retek) hozzákevemi. Fejtrágyaként. 3-4 alkalommal.). a Fiakker típusokat októberben takarítjuk be. június közepéig 1-2 alkalommal a nitrogén második felét. Lásd a sárgarépánál leírtakat Trágyázás. Fényigénye a sárgarépáéval megegyező. Csírázáskor és fejlődésekezdetén kíván sok vizet. A Nanti típusokat. Ebből megmarad 20-25 növény folyóméterenként A petrezselyemnél elmondottak ide is érvényesek. Fiakker típusoknál 40-50 t/ha lehet. Magvai 3-4 °C-on már csírázni kezdenek. fővetésből július közepétől. Vízpótló öntözésre május vége és augusztus közepe között kerül sor. Tartalmaz A-. a petrezselyemnél kevert vetést alkalmazni. A vetésmélység 2-3 cm. Várható termésátlag: Nanti típusoknál 20-25 tonna/hektár. tőszámbeállítás (ritkítás). Gyökerének beltartalmi értékei kiemelkedőek. Pasztinák (Pastinaca sativa L. B 1-. Időpontja fajta és termesztési cél függvénye. Termesztéstechnológiai változatok: -szabadföldi korai termesztés (február 20-március 15. 30-35x4 cm (40-50 db mag/fm). Célszerű a sárgarépánál. Levelének érintése az érzékeny bőrű emberekre káros hatású. -szabadföldi tömegtermesztés (március 1-30. Vízigénye nagy.) A gyökerét fogyasztjuk. Kelesztő öntözés. A Chantenay típusokat fővetésből augusztustól. A vetésidőpontokat a technológiai változatoknál közöltük. Szaporítás. öntözés mellett. lehet ikersorban. Ápolás. Hidegtűrő növény. Vetőmagigény 2-4 kg/hektár. Fajták: Guernsey. kötött talajon a nitrogén második felét. talajlazítás. Gyomirtás. a levelet sem embemek. A sorelrendezés egysoros. sorjelző (gyorsan csírázó) növény magját (saláta. C-. 30-40 mm-es vízadaggaL Betakarítás.

2 vetjük a magot (3-4 g/m ). a yét gyázott területre ültessük. t igényli. Vigyázat. 5-6 cm-es sortávolságra és Ebből tűzdelésre 3000.. átlag. számá zet szerve i ember talma. az megfelelő. A zeller tápanyagigénye nagy. Snehvide. tett magágy a tömörí égig mélys i ültetés letű. ~polás. Alba. optimá körül oc 20 ése Fejlőd é. nagyobb lesz a tennés szedjük ki a előtt beállta fagyok a ősszel. 150 . Duplex. késő ákot Betakarítás. Vitaminra. Egy-két öntözést meghálál. 2-3 cm méSzaporítás. Fajták: Afina. Alabás Struik. ízanyaga nélkülözhetetlen az Brilliant. trom. Palántázáshoz jó ágyat kell készítenünk. Frissen trá. Imperator. zthető.).ságra. A zellert palántáról tennes (sima) palántát ültetni. répáé vagy a petrezselyem korán kiültetni. Tűzdelés nélküli palántanevelésnél februá 0. Fajlagos műtrágyaigén és tűzdeletlen tűzdelt Lehet ztjük Szaporítás. Monostorpályi. Frigga.4000 növényt kapun lomblevelek megjelenésekor első 2-3 cm-es tőtávolságra tűzdeljük. rapaceum (MILL . Roka. az 2). tehát nagyob nem szokták ezért lis. tőszámbeállítás (ritkítás).) GAUD ICH] és ásványianyag-tarGumója és levele egyaránt értékes táplálékunk. Fényigénye megegyezik a sárgarépáéval. gyommentes. b. jó szerkezetű. március elején vetünk. Az istállótrágyá t tartalmazza. Mars. A pasztin földből. Tűzdeléses palántaneveléshez február közepén k. Vízigénye nagy.5-1 g/m 2 magot. Amszterdam r. Apia. Optimális hőigénye 19±7 °C. Ja meg! Vet/Jmagszükséglet 3-5 kg/hektár. mint a sárgaKörnyezeti igénye. (500-1 000 db/m r végén. convar. Várható tennésátlag 15-25 tonna/hektár. Hegykői. Cascade. Mento Ofir. Gum ós zeller [Apium graveo/ens L. tábláza 34. Csak a sima felüTalaj-el/Jkészítés. Biztonsággal csak öntözött területen tennes t: változa Termesztéstechnológiai -szaba dföldi palántázott tennesztés (május !O-június 10. Gyomtalanítás. Trágyázás. Luna F 1. Ontözés. 30-45 cm-es sortávolságra és 1-2 cm tőtávol csak egy évig tartégél képess csírázó ag vetőm a ~yen vetjük a magját.

III.0 12.8 2. 10.0 8.3 0.5 6.2 5.8 2.5 4.6 13.0 2.3 6. tennőhely igen gyenge gyenge közepes Gumós zeller jó igen jó Nitrogén I.6 14.0 12. 5. ll.5 2.5 4.8 2.2 2.8 1.6 III.9 3.5 4.0 12.4 0.6 4.0 1.0 2.0 1.0 2.0 1. 13.0 1.6 4.7 2. II.3 1.6 3.5 5.2 1. IV.5 4.0 4.6 1. Foszfor I.2 3.0 III.0 5. 3.0 151 .3 6.0 11. IV.5 4. IV.4 6.8 0.4 2.0 4.5 6.0 2. ll. III.5 0. IV. IV. Kálium l.0 7.5 3.0 14.8 3.0 7.0 2.5 0.0 13.34.5 0.3 8.0 1.0 6.4 2.5 7.5 15.5 Retek 3. Il.0 3.8 5.8 3.0 3.7 Nitrogén l.3 4.2 1.0 9.2 1.2 6.5 2.6 2.0 5.2 4. 4. II.0 4.7 0.0 10.8 4.0 3.8 2.6 2.5 3.2 5.8 6.0 2.0 4.0 4. III.0 5.4 0.1 2.8 III.0 8.0 11.9 1.0 2.0 1.2 9.0 5. táblázat A gumús zeller és a retek fajlagos műtrágyaigénye (Hatóanyag kg/t) A talaj tápanyag-ellátoltsága Tápelem.7 5.5 3. IV.7 5.0 13.4 0.5 3.0 4.4 4. ll. Kálium l.0 13.5 7.8 4.0 5. Foszfor I.7 4.

A gum ók fe lrepedése az egyenetl en víze ll átás eredménye. Húsvéti rózsa. Ma már nem végzik . de benne a hús megszaka d . ikersoros. mert akkor m eg n ő ugyan a g um ó. Öntiizés. A leggyakoribb sortávol ság az 50 cm széles sor. Retek (Raphan us sativus L) ye rsen fogyasztjuk . A kifejlett gum ókat a fagyo k beá llt a e l ő tt szedjük . kép. Az ápoláson és tápl áláson múlik . Sokan panaszo lják . Betakarítás. hogy a g um ó mekkorára n ő. Tavasz gyöngye.A növénye lrendezés lehet soros. E l é rh e t ő termésátl ag 15. kic i gum ót fejleszt. Korund . s benne 25-35 cm-re ültetve a pal ántákat. Szentes i óri ás vaj . Jánosnapi . Magja már 3 °C-on csírázni kezd . Sora. apró gum óval. A g um ók é p ződés csak e rős fény hatásá ra töké letes. Müncheni sör. Hónapos rel ek 152 . Patríc ia. pudvásod ik . A túl zott adagolás sem jó. Tavaszi piro . C-vitamin -tartalma vetekszik a paradicso mévaL Fajták : Hajtarási fajták (de szabadfö ldön is tem1eszth et ő hónapos retkek): Certina. Fol yam atos víz e ll átás t igénye l. Korai legj obb. zsákszöve ttel dörzsö lve. Gyomtal anítás. Vízigénye nagy. Jégcsap. A ze llert rendszere sen ke ll öntözni. Szentesi hajtató. izás . Ültetésko r beiszapoló öntözé t adunk . H ő i gén ye alacsony ( 13±7 °C). Je ll egzetes cs ípős ízét kéntart almú vegy ül etei adj ák.35 tonna/hektár. Ilyenkor vi ssza ke ll venni a tápanyagbó l és a víz b ő l. A t e ny ész id ő b e n 6-7 alkal omm al. fejtrágy< a gum ók oldalgyökereinek e ltávolítása . Környeze ti igénye. csak a lomb . A rég i fajtáknál e lfogadott eljárás volt Ápolás. 30-40 mm -es vízadaggal öntözünk . szalagos. A rövid tenyészid ejúek szedését már júliusban e lkezdjük . Mikepérc s i vaj . hogy nem n őtt meg a gum ó. levelesen . ti sztítju k és hűv ös helyen tároljuk. Ebben az esetben több tápanyago! és vi zet ke ll adni . A hónapos retek magas h ő m é rsékl ete n nagy lombozato t. 45 . Fényigény e. Szahadfii ldi fajták: Erfurti kerek fekete.

C.).) Táplálkozási értékét B 1-. Szerves trágyát nem igényel. Trágyázás. Kis vízadagokkal. Ápolás. A nyári retket 30-35 cm-cs sortávolságra és 4-6 cm-es tőtávolságra vetjük. A talaj-clökészítés menetét a vetés időpontja és az elővete­ mény Ickerülése szabja meg. s ezzel jelöljük ki a mag helyét. Az őszi relket is 30-40 cm-cs sortávolságra és 6-8 cm tőtávolságra célszerű vetni. ssp. táhlázathan rögzítettük. Vetőmagigény 400 db/m 2. ráhelyezzük a talajra. gyakran öntözzük a hónapos retket. valamint ásványisó. esculenta convar. Pronto. Br. Gazdasági érettségben szedjük. 153 . Regala. Minim<ílis ápolási munkát igényel.és P-vitamin-. amikor deszkalapra vagy hengcrre szerelünk 1-1. Vetünk (egyesével). Cékla (Beta vulgaris L. -szabadföldi korai termesztés (február 20-március 30. 5x5 cm-re. Készen van a vetés. kalappapír) való ragasztása.5 cm mély fogakat. Forono. Fajták: Bíborgömb. Detroit. Várható termésátlag 7-20 tonna/hektár. crassa provar. Ielapogatjuk a lyukak helyét. canditiva ALEF. Szükség szerint gyomtalanítunk. házikertben elterjedt a retekmag papírra (pl. "Vetéskor" letekerjük a papírt. 5x5 cm-es kötésben megvonalazzuk a papírt. krepp-. Rubin. a mctszéspontokra tennészetes eredetű papírragasztóval vagy csirizzel felragasztunk egy-egy magot. -őszi-téli retek tennesztése (július 15-30. Hasonló eljárás. a téli relekét a nyári vetésű növények talaj-előké­ szítö rendszere szerint végezzük. csomagoló-. majd 1-1. Nero. mcrt elősegíti a retek pudvásodását.5 cm vastag takaróföldet rostálunk rá. nedvesítjük. -nyári retek tennesztése (március !5-április 30. Közepes tápanyagigényű növény. A korai tenncsztésben. Öntözés. Bordo.és cukortartalma adja. Szaporítás. Bíborhenger. Lapogatjuk. A mag gyorsan kikel.). A túlzott nitrogénbőség káros. Betakarítás. Fajlagos műtrágyaigényét a 34.).Termesztéstcchno/i!giai változatok: -váz nélküli fólia alatti termesztés (február l O-március 5. Littre Ball. A ragasztás után száradni hagyjuk a papírt és tároljuk a "vetés" idejéig.). A hónapos és a nyári retek talaj-elökészítésé t a kora tavaszi vetésű növények. Sűrű vetésnél elengedhetetlen a ritkítás. Vetőmagigény 400 db/m 2• A Szentesi óriás vajrelket 8x8 cm-re vetjük. Az őszi-téli relket 20-30 mm-es vízadaggal öntözzük. Talaj-elffkészítés.

egyelés. Ta/aj.máj us 15. Tápanyagigénye közepes. ízletes gyökerét fogyasztjuk. 3-4 cm mélyre. Szaporítás.10 mm vi zet adunk. 30-40 cm -es sortávolságra és 3-4 cm tótávolságra vet46. Cékla jük. Káliumb ól sokat igényel. Fajlagos műtrágy a i gén yét a 35. A tárolás ra temlesztett cékl át a fagyok e l őtt kell kiszedni . Gyomta lanítás. Lásd a reteknél leírtakaL Trágyázás.) (egyéves). amikor a fajtára je ll em ző nagyságo t elérte.). a gondos magágykészítés. Már lúdtojás nagyság elérésétó l szedh e t ő. Betakarítás. Áll andó helyreve téssei szaporítjuk . Vízpótl ó öntözés adagja 30-40 mm. a spárgaétellel fe l é rő. Döntő a mé ly műve l és . .). Fényigénye nagy Vízigénye közepes.Környez eti 1genye. Magja 10 °C alatt nehezen csírázik.kétéves termesztés (augusztus 15-szept ember 20. Fajták : Fajtavált ozatai vannak. Környez eti igénye. c között érzi jól magát. kép. Ta/aj -elrJkészítés. 154 . táhlázat tartalm azza.e/6készít és. Feketegyökér (Scorzonera hispanica L. Várható termésátl ag 15-30 tonna/he ktár. Vízigénye fejl óctése valamennyi szakaszában j e l e nt ős . ~po/ás. Ke lesztó öntözéskor 5. A növény 13-24 o . Két-háro m alkalommal adjuk. Termesztéstechno /6giai változatok: -szabad földi tavaszi. tömegtermesztés (áprili s !5.) Tápanyagokban gazdag. altal ajlazítással. melyek között nincs lényeges kül önbség.15 cm-re. Fényigénye nagy. Hó igénye 19±7 °C. Hóigény e alapján a hidegtúró zöldségfajok közé tartozik. Termesz téstechnikai változatok: -szabadföldi termesztés (március 25-április 15 . 10. -szabad földi tem1 e ztés tárolásra Uúlius 15-30. Ontazés.).

III.8 12 13 6. ll.2 1. Foszfor l.8 4.0 14. Foszfor I.0 IV.5 4.6 14.2 9.6 4.3 1. 13.0 12.5 3.2 1. termőhely igen gyenge gyenge közepes Cékla jó igen jó Nitrogén l. Ill.35.0 5.0 5.7 1.0 4. táblázat A cékla és a torma fajlagos műtrágyaigénye (Hatóanyag kg/t} A talaj tápanyag-ellátoltsága Tápelem.3 4.0 Nitrogén l.5 3. ll.5 7 7.5 3 3 ll.0 2.5 2.0 4.0 1.6 0. lY.0 5.0 2.2 2. Kálium l.5 45 49 38 40 42 44 25 27 29 31 12 13 14 !9 5 6 7 8 -- 155 .5 0. 41 44.0 Torma 4. lll. Kálium l.0 2.8 5. ll. 4.0 3.4 6. 13 15 16 18 10 10.0 2.5 2. Ill. lY.2 2.0 12.5 4 3.7 4.2 2 2.5 3.4 2. 23 25 27 29 19 21 23 25 12 14 16 18 7 8 9 12 4 5 5 7 Il.0 8.2 1.0 1. Ill.5 4.5 3.0 7.0 13.0 11.6 13. ll.7 0. IV. 4.0 3.5 0.0 8.5 5. IV.8 IV.5 5.0 2.0 5.7 5.0 2. III.0 3.5 9 3.

tápo ldatozni. 3-4 cm mélyen vetjük . mert tej nedvet tartalm aznak. Tápanyag igénye nagy. Egyéves te1meszté ben március v égé tő l ápri li s közepéig vetjük. Malini Bagaméri fajtákat. Hamburgi. elfolyik a tejnedv . Gyomta lanítás . Fajrái: Magyarországon eli smert faj tái nincsenek. csak azonnali fogyasztásra használható. Kül önl eges ápolási munka a gyak ran e l őt örő magsz<1rak ki tördelése. pincében. Önrözés. Júliusban cé l sze rű öntözni .47. Spreewa ldi . Torma (A rmoracia lapathifolia Jó GILIB) min őségű árut csak egyéves termesztéssei állíthatunk e l ő be l ő l e. Swporírás. a Nürnbergi édes. Term esztjük a Debreceni édes-nemes. a Nürnbergi és Erl angeni e rősen csípős . Óvatosan szedjük ki a gyökereket. K ülönlcgesség a fckcicgyökér Trágyúzús. veremben tárolhatjuk. Téli benthagyásnál sza lmával vagy trágyáva lt akaljuk a sorokat. A fe lszedett gyöke reket h űv ös helyen. Várható term ésátlag 10-25 tonna/hektár. csak tápanyagban gazdag. Berakarírús. Kétévesként augusztus-szeptember hónapokban. Bajor. humuszos talajon terem megbízhatóan. 156 . 25-35 cm -es so rléívo l ágra és 4-6 cm t ő t ávo l ság ra . kép . A szedés ideje ok t óbert ő l-áp rili s i g tart. Ha beszakad a gyökér. Ápolás. Krenax.

Makói CR. A hosszabb és ferdén (30-40 °C-ban) ültetett gyökereknél a csúcsi rügy kihajtása után kibontják a bakhátat és lemorzso!ják a rügyeket. Makói 104. Az egyéves tom1a gondos. A nagy hidegek beállta előtt kiszántjuk az egész növényt. 15-25 cm-es lőtávolság. mély talaj-előkészítést igényel. Csírázása 4-5 °C-on megindul. Fényigénye közepes. hogy fölöttük 2-3 cm vastag földréteg legyen. Makói. Csípős ízét allilszulfid-tartalma okozza. Makói fehér. Braunschweigi. Piroska. Perla Secunda. Várható termésátlag: 6-8 tonna/hektár. a sétáló árnyékot is elviseli. Banco. Pompey. Senshyu Yellow. hogy simább gyökeret kapjunk. Hőoptimuma 19±7 oc. táhlázatot). őszi és tavaszi ültetéssel. Fagytűrőképessége jó. Fertődi ezüstfehér. Tisza I. Trágyázás. konzerv. Hidegtűrő növény 13±7 oc. Szaporítás. vasszaL A talpgyökereket kötegeljük.és cukortartalma. Vízigénye nagy. 157 . s célszerű a dugványok föld felőli. szárítmány stb. A lombot eltávolítjuk a fögyökérről. illetve ta.) A vöröshagymát sokféle formában (friss.K iirnyezeti igénye. Ontiizés. illetve föld fölötti részét megjelölni. Favorit. Betakarítás. Makói bronz. 25-25 cm vagy 1-2 cm hosszú talpgyökerekról szaporítjuk. Pannonia. Ápolás. Termesztéstechnoh!giai változat. vagy ömlesztve párás. Tétényi rubin. Alsógödi. Stuttgarti óriás. A dugv<ínyokat olyan mélyre ültetjük. Jelentős szénhidrát. A szaporítóanyagot szedhetjük ősszel. A tomlát a ceruzavastagságú. Kiemelkedik C-vitamin-tartalma. Bóséges vízellátást igényel. Gyomtalanítás. Fajták: Alix. Tartós szárazság esetén nagyon meghálálja az öntözést. Fajlagos műtnígyaigénye is nagy (lásd 35. Talaj-elffkészítés. megtisztított gyökereket kötegelve.) naponta fogyasztjuk. Yellowstone F • 1 Gyöngyhagymák: Barletta. Homok közölt tároljuk a kötegeket A növényelrendezés 70-100 cm-es sortávolság. Copra F . Keep Weel F 1. párás levegőjű helyeket. fejtrágyázás. Aroma. Talpgyökerekről szaporíthatjuk. hűvös helyen tároljuk. Hagymafélék Vöröshagyma (Allium cepa L. Környezeti igénye. Leszedjük és kötegeljük a talpgyökereket A megmaradó. Kedveli a mélyebb fekvésű. Nagy adagú (50-60 tonna/hektár) szerves trágyát igényel. Bolero. 1 Express Yellow F 1. Sonkahagyma.

Dughagymatermesztésnél az elrendezés 4x(24+4)+55 cm (600-900 db mag/fm). aprómagvú növények talajművelési rendszere az irányadó nála. táblázat tartalmazza. a nitrogén 30%-át. (március !5-április 15. A vöröshagyma megvetéssel.).).).). 5-6 kg/ha vetőmag­ mennyiséggel. Talaj-elffkészítés. . Az egyéves termesztésben a foszfor. .Fényigénye. Fajlagos műtrágyaigényüket a 36. Termesztéstechnológiai változatok: -dughagym a termesztése (március 10-30. gabonasortávolságra vetve (12.Gyöngyhagymának termesztve. indítótrágyaként juttatjuk ki. . A mérsékelten vízigényes fajok csoportjába tartozik. • tavaszi vetésű étkezési hagyma (március 10-április 10. morzsás magágyat kapjunk. A nitrogén 70%-át ősszel.Dughagymás termesztés. • nyári vetés (augusztus 15-25. Sima hengerezés.és káliumtartalmú műtrágyák 40%-át. -Nyári vetésű vöröshagyma (4x25+50 cm).5 cm). Tarlóhántás. 158 .). 2-3 cm mélyre vetve. egyéves termesztésben (4x25+50 cm). Szaporítás. A dughagymáról való szaporításnál öntözés nélkül termesztjük a hagymát. .). Gyenge megvilágítás mellett nagy termésre nem számíthatunk. tarlóhántás elmunkálása. A szükséges foszfor.). 100-110 kg/hektár vetőmagigénnyel. 2-3 cm mélyen vetve. A vöröshagyma tápanyagigényét műtrágyák adagolásával elégítjük ki. Vetés előtti talaj-előkészítés kombinátorozás a vetést megelőző napokban. • dughagymáról (szeptember !0-október 10. Dughagymáról a lassú növekedésű.és kálium-műtrágya teljes törnegél ősszel adjuk. Trágyázás.és kálium 60%-át. A kora tavaszi vetésű. -Tavaszi vetésű. 90-100 kg mag szükséges hektáronként. A hagyma szereti a sok fényt. Fejtrágyaként a nitrogén 40%-át juttatjuk ki.zöldhagyma-termesztés: • magról vetve Uúlius 15-31. tarlóhántás ápolása. 7 kg/hektár magigénnyeL . Vízigénye. hogy tömött. őszi mélyszántás. Magvetéssei szaporítjuk a gyors növekedésű (egyéves termesztésű) fajtákat. -étkezési hagyma magról való termesztési változatai (egyéves termesztés): • gyöngyhagymának (március 10-30.alaptalaj-művelésben. a nitrogén 30%-át adjuk alaptrágya ként Indítótrágyaként adjuk a foszfor. a fennmaradó mennyiséget tavasszal. szántás-elmunkálás . nagy szárazanyag-tartalmú fajtákat termesztjük.étkezési hagyma dughagymás termesztése (2 éves termesztés). dughagymáról és palántáról egyaránt szaporítható.

5 7.0 7.5 6.5 4. Ill. Il.0 4.0 7.0 l.0 4.0 3.5 7.0 7.5 5.5 6.5 5.0 8. Kálium 7.5 3.5 3.5 4.5 5.5 9.0 6.0 7.0 5.0 2.5 5.0 3.5 8.0 5.5 7.0 3.0 8.0 4.0 7.5 7.5 3.0 6.0 7.0 6.0 3.0 4.5 5.5 4.0 5.5 6.0 5.0 5.5 6. IV.5 5.0 7.5 6.0 5.5 4.0 5.5 5.0 5.5 3. III.5 7.0 6.0 6.0 4. IV. III.0 7.5 8.0 5.5 5.0 7.0 3.0 4.0 6.5 7.5 2.0 4.5 7.0 l l.5 5.0 8.5 7.5 4.0 4.5 4.0 3.5 4.0 3.5 7.0 5.5 5.0 8.5 8.0 6.5 7.5 4.5 6.5 3.0 5.5 4. táblázat Vöröshagyma fajlagos műtrágyaigénye (Hatóanyag kg/t) A talaj tápanyag-ellátottsága Tápelem.5 5.5 7.0 4.5 3.0 3.5 6.5 6.0 4.0 7.0 5.5 3.0 4.5 4.0 6.0 6.5 6.5 3.0 6.5 5.0 6.5 4.5 4.36.5 8.5 2. termőhely Dughagyma igen gyengyenge ge közepes igen jó Dughagymáról ültetett étkezési vöröshagyma jó igen gyengyenge ge közepes jó igen jó Magról vetett étkezési vöröshagyma igen gy en.5 6.0 5.0 8.5 4.0 7.5 7.5 3.0 . 8.0 5.5 5.0 3.5 4.5 3.5 4. IV.0 7.0 5.0 4.közegyenge ge pes jó igen jó Nitrogén \C (l) """' l.5 3.5 4.5 3.5 5.0 6.0 5.0 9.0 3.0 6.0 9.0 4.5 2.0 7.5 4.5 5.0 8.0 7.5 4.5 8.5 4. Il.0 2.0 5.5 3.5 4.0 6.0 5.0 4.5 2.5 4.5 6.5 7.5 4.0 5.5 5.5 8.0 5. Foszfor 6. Il.0 3.0 7.5 7.0 4.5 6.0 8.5 7.5 6.0 7.

annál jobb lesz a hagyma ó barnás minősége. a mérettől függően.4 g/db. Öntözés.Piklesz. A parasztember régen a kemencére tette a dughagymát és tökélctes hőkeze­ lést kapott. Csak az egyéves technológiai változatnál kerül rá sor. Ápolás. A hagymát 4-6 napig renden szárítjuk.8 g/db. Gyomtalanítás. 14-16 mm. 17-19 mm.7-2. A korán eltávolított bördő jele a levelek közölt meghúzód nem hagymát bördős tt eltávolíto későn A tó. magról 15-30 t/ha. l . A dughagym át július végén. Ha sekélyen duggatjuk. hogy a magszárképz6dést megakadályozzák.ll. osztályú. 2. júliusban 1-3-szor 30-40 mm. osztályú.l. használha szár. Egy hektárra 0. július elejétől főzőhagymának szedhetjük. 20-22 mm. vágott. május végén 30-40 mm. -III. A mércttől függően. 11-13 mm. Ettől a hagyma még . kimászik a földből. egyéves hagymát augusztus eleje és szeptember közepe között takarítjuk be. Előtte. 160 . augusztus elején takarítjuk be.7 g/db. 10-60 nap kell hozzá. A zöld. -IV. Az ültetés mélységc 3-5 cm. -étkezés i hagyma: dughagymából 15-25 t/ha. . A kétéves termesztésben augusztus első felére beérik a hagyma. A tavaszi vctésű. Várható termésátlagok: . 3.5 tonna dughagymát számítunk. Minél cl6bb kipattintjuk a "bördőt" a tőbő!. augusztus elején 30-40 mm vízadaggal öntözünk.A dughagym át mérete szcrinti osztályokba sorolták: . illetve nyári vetést június-júl ius hónapokban szedjük. Kcleszt6 öntözés 10 mm vízadaggal. osztályú. 6 g/db.dughagymából 10-14 tonna/hektár. tudjuk használni Fejtrágyázását május végén. A haszonkertben külön ápolási munka a magszárak kitörése. A dughagymát hőkezelik. 23-26 mm. -Zs ika 5-l O mm. 2-3 lombleveles fejlettségnél 20-30 mm. Betakarítás.9 g/db. osztályú. 0.8 g/db. júniusban 1-2-szer 30-40 mm. 1. . Egy folyóméterre 12-22 db-ot duggatunk. A h6kezelést 30-38 oc hőmérsékleten tartással érik cl. júniusban javasoljuk.

jelentős mennyiségű (50-70 mg/100 g) C-vitamint. Általában öntözés nélkül termesztik a főbb termőtájakon. Telepítés után könnyű boronával simítsuk el és hengerezzük sima hengerrel a területet. Csak tökéletesen beérett és egészséges gerezdeket duggassunk. Néhány napig utóérleljük. Kamus. Tápanyagigénye közel megegyezik a vöröshagyma igényével. Tétényi áttelelő. Az őszi telepítés ű fajtákat június végén.). Makói tavaszi. A sekély ültetést nem szereti. Környezeti igénye. Illóolajának erős baktericid (baktériumölő) hatása van. Termesztéstechnológiai változatok: -tavaszi állandó helyrevetéses technológia (március).) Nagy értéke erős fűszerező hatása. Hőoptimuma 19±7 °C. -téli fajták. Őszi B 15. Betakarítás. Trágyázás. 400-500 ezer db hektáronként az optimális állomány. majd csomókba kötjük. Gyomtalanítás. 161 . Csak öntözve ad jó termést. a tavasziakat július első felében szedjük. 7% fehérjét és l 0-19 mg/10 gramm C-vitamint tartalmaz. Bulgina. 26% szénhidrátot. Herwina. Fajták: Bastion. Az árnyékot nem túri! Vízigénye szintén nagy. Az ültetés mélysége 3-6 cm. Profina. Sor. Környezeti igénye. Longina. palántázott termesztése (május 15-június 15. Termesztéstechnológiai változatok: -őszi ültetésű termesztés (október l 0-20. kevesebb allilszulfidot tartalmazó "csókos" hagyma. Póréhagyma (Allium porrum L. a téli fajták nálunk különösebb gond nélkül áttelelnek. -tavaszi ültetésű termesztés (március 1-15. Ápolás. Fényigénye nem tisztázott. Vízigénye kicsi. Várható termésátlag: 12-15 tonna/hektár. Szárítás után tisztítjuk. Fajták: Makói őszi.).).és tőtávolsága 25-28x8-l O cm.).Fokhagyma (A/lium sativum L. Szaporítás. Lásd vöröshagymánál elmondottakat. Fényigénye nagy. A hazai fényviszonyok zavartalan termesztését teszik Iehetővé. A nyári fajták -10 °C-nál elfagynak. palántázott termesztés (április 5-25. Talaj-előkészítés. Hőigénye a vöröshagymáéval megegyező. -tavaszi.) Decembertől márciusig fogyasztható.

600 palántát és technológia függvénye. Trágyázás.palántaneveléssel történő termesztés (március). Talaj-el/íkészítés.) A mctélőhagyma értékes.0-1 .Talaj-előkészítés. a rövidebb szárat fejlesztő­ ket 30-40 cm-es sortávolságra ültetjük. 2 A palántanevelés ideje 6-l O hét. Hajtatáshoz jó szerkezetű. Fajták: Elismert fajtája nincs.tőosztásos termesztés (szeptember-október. Törekedjünk a mély ültetésre. Betakarítás. A bolgár. . C-vitamin-tartalma 30-80 mg/100 gramm. Termesztéstechnológ i ai változatok: -állandó helyrevetéses szaporítás (március 1-15. Mű­ trágyaigénye a vöröshagymáéhoz hasonló (lásd 36. augusztus végéig. Mint utaltunk rá. Hőoptimuma 16±7 oc. ha öntözni tudjuk. illetve március). 162 . Allandó helyre. veremben tároljuk. Vetőmagigény 2-3 kg/hektár. de haszonkertben vethető egész évben. Vízpótló öntözésnél 20-35 mm-es vízadagokkal dolgozunk. tápanyagban gazdag talajt igényel. Ha felszedtük. fajta a sortávolság A nevelhetünk fel. az állandó helyrevetésnél. a fehér rész aránya ezáltal növelhető (l 0-20 cm). fejtrágyázás. Metélőhagyma (Allium schoenoprasum L. A téli fajtákat egész télen a helyükön hagyhatjuk. Félárnyékban is megél. táblázat). Ápolás. Szaporítás. 2 Szaporítás. 30-40x8-IO cm-re vetünk. tőszámbeállítás. ritkítás. Gyomirtás. Jól megmunkált talajba vessük. 20-25 cm-es sortávolságra vetjük (l . Öntiizés. Tápanyagigénye mérsékelt. a magvetés ideje a március. Fényigénye mérsékelt. mert a minőség. Évelő növényként is tarthatj uk. Öntözési idénynormája 120-200 mm.5 g/m ). l m -en 3 g magot elvetve.). a finomabb levelű riparium és a durvább levelű sibiricum. A lőtávolság l 0-15 cm közölt változik. zöld leveleit télen fogyasztjuk. porhanyítás. Lásd a vöröshagymánáL Trágyázás. Vízigénye kicsi. hektáronként megfelelő számára. a területre el terítve. A póréhagyma frissen istállótrágyázott területet igényel. Az állandó helyrevetés ideje március. Viszonyaink közölt télálló. hosszú típust feltöltve 60-70 cm-es sortávolságra. Öntözés nélkül is jól fejlődik. 30-40 tonna szerves trágya. A nyers fogyasztásra termesztett pórét a fagyok beállta előtt szedjük ki. Környezeti igénye. töltögetés. A forgalomban két ípusa van. kb. pincében. .

20-40 mg/ 100 g C-vitamint tartalm azó. Cé l sze rű földkocká ba (tápkocka . Vízigénye kicsi. . Öntözés nélkül is te nn eszthető. H őo ptimum a 16±7 °C. azt felszedve. s űrű á llományb ó l.tavaszi áll andó helyrevelé s (március 1. Betakarítás.l ég h agy m áró lt ö 11é n ő te1 mesztés (szeptemb er-ok tóber). . Ószi ültetéshez közép mé ly alapműve l és és a fe l ső ta lajréteg porhanyítása és tömörítése egyaránt fontos. értékes zöldségfaj. Ápolás. Gyomtal anítás.A hajtatás ra szánt áll ományt neve lhetjük a talajba vetell. fejtrágyázás. abban fe lnevelni a növényeket és k éső bb poharazni. Fényigénye kics i. fé lárn yékban is te rm esz th e tő.) Zöldhagy maként fogyaszth ató. cserép stb. Trágyá zás. cserepezve hajtatható. A m e té l ő h ag yma leve leit akkor vágjuk . három hét után vághatjuk . amikor azok elérték a 15-20 cm-es hosszúság ot. kfp .léghagym ákat fej l eszt ő változatok. de ha öntözzük . sokkal nagyobb zöldhozam c t érhetünk e l.).m ag te m1 ő változatok . vetés e l ő t ­ ti sekély porhanyít ás és egyengeté s szükséges. Tavaszi magvetés hez ősz i m é l yműve l és. A téli fagyo t átvésze li. Téli sarjadékhagyma (Alliumf istulosum L. Tápanyag igénye közepes . akko r ennek meg fe l e l őe n adagolj uk 48. A Jél i surjudékhag yma a tápa nyago t. Fajták: Eli smert fajtái nálunk nincsenek . Talaj-el(íkészítés. Kiimyezeti igényiik. egysze r ű te nn esz tésű. öntözés né lkült e m1 esz th e t ő. A hajtatott m c t é l ő h ag ym á t 20-22 °C-os h ő m é rsé kl e te n tartva. Amennyib en hosszabb ide ig kívánju k a he lyér •artani (3-5 év). Két típusát tem1esztj ük : . A leveleket 2-3 cm-re l a nyak fel ett vágj uk e l.15. ) 15. sokrt'l képpen fclha~lll á lhal6 163 .20 db magot vetni . Öntiizés. Termesztéstechnolág iai változatok: .

-szabadföldi korai tennesztés (március 15-30. Vetőmagigény 5-6 kg/hektár. Nagyon meghálálja az április első felében végzett nitrogén fejtrágyázást. kisadagú öntözéssel elégíthető ki igénye. Nyári. simítózás. Capitan. Malika. Betakarítás. convar. Nansen. A magvak 2-3°C-on már csírázni kezdenek. ritkítás. Amennyiben nem tudtuk ősszel elültetni a léghagymákat. A korai ültetés jobb begyökeresedés! eredményez. ennek elmunkálása. Laibachi jeges. Az állandó helyrevetésnél 35-40 cm-es sortávolságot javaslunk. Juniális. 35-40xl0 cm-re ültethetjük a kis hagymákat. A rövid tenyészidejű fajták rövid. Kora tavasszal szedjük. capitata) Táplálkozási jelentősége nagy. tavasszal is megtehetjük.). Környezeti igénye. porhanyítás. Ta/aj-ellJkészítés. külső leveleitől megtisztítva. -tavaszi. Saladin. Téli vajfej .(30-40 mg/1 00 g). ásás.Szaporítás. Vízigénye nagy. A levélzet 12-15 °C-on fejlődik legjobban. őszi tennesztésnél középmély szántás. Május királya. A vetés mélysége 2-3 cm.). Szandra.áttelelő tennesztés (szeptember !O-október 20. hengerezés. Balaton zöld. a nyári fajták csak hosszú nappalokon mennek magszárba.). Gyakori.). csomózva értékesítjük. Majális. Mantilia. A léghagymát szeptembertől a fagyokig ültethetjük. B 1-vitamin-. hengerezés. -őszi. Nyári óriás vaj. A tőtávolság a többszöri ritkítással (zömmel áruhagymának) változik.). Gyomtalanítás. . 164 . Keszthelyi nyári. . Soraya. Értékei között említjük C-vitamin. Reskia. Termesztéstechnológiai változatok: -váz nélküli fólia alatti tennesztés (március 1-15.légsaláta-fajták: Calona. Fajták: Szabadföldi fajták: Attrakció. Rigoletto. faszfort és vasat tartalmaz. állandó helyrevetett tennesztés (március lS-április 15. Ószi mélyszántás. Nabucco. Ápolás. Levélzöldségfélék Fejes saláta (Lactuca sativa L. Audran. Paulette. Ti res. állandó helyrevetett tennesztés (július 15-25. karotintartalmát Ásványi sók közül meszet. Fényigényük fajtacsoportonként eltérő. tavasszal simítózás. Hőoptimuma 16±7 oc.

5 8.0 7.0 4. ll.0 5. itrogénigénye nagy.0 8.5 2. a 4x4 cm-es tápkockás palántákat (60. Foszfor l.0 8. felét fejtrágyaként.0 7.5 3.5 10.0 4. 165 .5 5.0 5. Szaporítás.0 IV. rozetta állapotban adni .0 6.0 10. term őhe l y igen gyenge gyenge közepes jó ige n jó Nitrogén l. Jégsah\ta (60-80 OOO db/ha).0 2.5 2.0 7. Váz nélküli fóliás takarásnál J20+(4x20)x20 cm-re ültetjük a 4x4 cm-es tápkockás palántákat 49.0 3.0 8.0 7. 37.0 6. A zerves Irágyából csak a fö ldd~ éreu trágyát használjuk! Fajlagos m ű trág y a­ igényét a 37. Korai szabadföldi termesztésnél 60+(5x25)x20 cm-re ültetjük . lll.0 4.0 12.0 7.0 11 .5 IV. ll.5 - 4. A tavaszi technol ógiánál a tápanyagok j e l e ntős részét őssze l dolgozzuk a tal ajba.0 4.0 1. IV. Kálium l. kép. ll. a só k é pző mútrágyákkal óvatosan bánjunk.0 9. A nitregént c é l szerű megosztani .0 5.5 8. 9. lll. Sóérzékeny növény.0 2.0 6. táblázat tartalm azza.5 3. táblázat A fejes saláta fajlagos műtrágyaigénye (Hatóanyag kg/t) A talaj tápanyag-ell átOltsága Tápelem.0 3. lll. 10. fe lét az alaptrágyához.0 - 9.l 00 OOO db/hektár).Trágyázás.

jobb eredményt kapunk. Környezeti i?. Fejtrágyázás rozettás állapotban. Endíviasaláta (Cichorium endívia L. A korai termesztés május első felében válik szedhetővé. Két változatát termesztik külföldön: . Az átteleltetéshez szabadföldi ágyban nevelünk palántát és 25x30 cm-re ültetjük ki.énye nagy. Zavartalan fejlődéséhez 65-75%-os talajnedvességet kíván. Kissé kesernyés ízét a benne található inzulin adja. Fajták: Magyarországon elismert fajtája nincsen. Átteleltetésnél a tavaszi felfagyások csökken-. porhanyítás. Tollfodrozatú. Eskarial zöld. A szedést szabadföldi termesztésben az áttelelő salátával. jó.Állandó helyrevetésnél 30x30. Minden technológiai változatban akkor kerül sor a szedésre.Cichorium endívia var.). . 20-25 mm-es vízadagokkal öntözzük. Vízi?. A salátamag előáztatása is eléggé elterjedt a kiskert-tulajdonosoknáL Ápolás. téli endívia. tésére tömörítsük a talajt a növény körül (tapossuk körül). illetve a váz nélküli termesztésből szinte egy időben kezdjük. Ásványisó-tartalma sok. 30-50x25 cm-re ritkítsuk az állományt. Onhalványuló..énye. beiszapoló öntözésre az esetek zömében szükség van 5-10 mm). crispum. Betakarítás.) Hazánkban kevésbé ismert és fogyasztott zöldségfaj. Vetésmélység 1-1. latifolium (eszkariol).énye a fejes saláta igényével megegyező. Az állandó helyrevetett állomány júniusban ad salátát. Öntözéssel biztonsággal termeszthető.5-2 kg/ha. Gyomtalanítás. amikor a fejek elérték a fajtára jellemző nagyságot. Hidcgtűrése. Ehhez kell igazítani termesztésének időzítését. Hőigénye alacsony. Az eszkariol változat fajtái: Eskarial sárga. a nagy mcleget nem bírja. Bubikopf stb. zöld. Nagy zöld fodros. . Kézzel szedjük és lehetőleg hűvös helyen tároljuk. A nyári vetéseknél a nagy meleg miatt nehezen csírázik a mag. április közepén-végén. -őszi fogyasztásra való termesztés (július 1-15. Az első változathoz tartozó fajták: pl. Öntözés. Termesztéstechnikai változatok: -nyári fogyasztásra való termesztés (április 1-30.). Fényi?. Kelésig hűvös helyen tartva. 166 .5 cm. Kelesztő.Cichorium endívia var. Sárga fodros. Az őszít pedig szeptemberben szedjük. Magszükséglet 0. Állandó helyrevetésnél tőszámbeállítás. Hőoptimuma 16±7 oc.

Fajták: Elismert fajtánk nincsen. sativum convar. Erre a célra felhasználhatunk cserepeket. Cikóriasaláta (Cichorium intybus L. A halványításra )sszekötött növények levelei közé víz nem juthat. Catalogna). Fényigény: megegyezik a fejes saJátáévaL 167 . március elején fóliasátorba vetjük a magját. Br. vízpótló öntözést 25-30 mm-es vízadagokkal oldjuk meg. talajlazítás. Ápolás. Őszi fogyasztásra szabadföldi ágyban nevelünk palántát. 6-7 hetes palántanevelési idő után áprilisban ültetjük ki. 2-3 hetes halványítás után áruképes az endíviasaláta. A. így önmaga takarójává válik. A termesztésben három fajtacsoportot küönböztetünk meg (külföldi fajtákkal): .fo liosum L. Halványításra csak a jól fejlett fejek alkalmasak. Június elején vetjük és júliusban ültetjük ki a 4-6 lombleveles palántákat. állandó helyre is vethetjük. A nyári fogyasztás ú enelíviát június végén-júliu s elején szedjük.pótk<tvé-termesztésre szolgál a Brunswich. A szedéstakk or kezdjük. Kulma Fr.Talaj-el/íkészítés. Betakarítás. foszfor-. amikor a levélrozetta növekedése befejeződött. B 1-. Lcgegyszerűbb. Zuckerhut. Szaporítható állandó helyrevetéssei és palántázássaL Nyári fogyasztásra február végén. Veronai piros. Trágyázás. Hidegtűrő növények.) Vad alakja a katángkóró. • pirosak (pl. Táplálkozási értéke a levelekben lévő bőséges A-. A beiszapoló. 30-40 cm-es sortávolságra és 25-30 cm-cs tőtávolságra.. Kultúrráltozatainak termesztése mégis kevésbé elterjedt hazánkban. keserű leveleket távolítsuk el. és magnéziumkészletc. helyrevetettet ezt követően. Magyarországon is mindenütt megtalálható. Öntözés. Gyomtalanítás. Speciális ápolási munkája a halványítás.halványításrajavasolt fajták: Tonker F" Zoom F 1. Zealand stb. Az őszi fogyasztásút szeptembertől kezdve fogyaszthatjuk. Vágás után a külső. Ronette). Környezeti igénye. A. Jelentős továbbá kalcium-. . PP-. !OOO db palántát 3 grammból tudunk előállítani. illetve kelesztő öntözés (l O mm) elengedhetetlen. C-vitaminartalma. szalmát stb. el!rte a fajtárajellemző méretet. 16-18 °C körül van az optimális hő­ gényük. Áprilistól szakaszolva. ssp. mert gyorsan romlásnak indul. Lásd a fejes salátánálle írtakat. Maiwunder stb. Szaporítás.saJátának temlesztett típusok lehetnek • zöldek (pl. ha a növény leveleit a csúcsi részen összekötjük. vas-. .

ztésnél mélyen m űve lt . Ápolás. Szaporítás. Cikóriasaláta döli magágyat készítünk. amikor a talajra rá lehet menni . l ő t á vol ság l Ocm. A halványításni termesztett gyökér alá is m é l y műv e l é t. v e t ő mag i gény 4-5 kg/hektár. Sortávol ága 30-40 cm. Zöldsa láta-tern1esztésnél gyomtalanítás. ke ll őe n tömörö50 .Vízigénye közepes. kép. a magvetés ideje júliu augusztus. Tápanyagigényét hektáronkén t 170 kg nitrogén. Betakarítás . A halványításra termesztell gyökérnyeré re május közepe és június közepe az opt im áli s vetés i id ő pont. A halványításra a 25 cm magasságot elért növényekn él kerül sor. · fejtrágyázás. Tápanyag igénye közepes. Trágyázás. . Magvetésse i szaporítjuk . Önriizés. hogy a fogyasztás i id ő t megnyújtsuk . annak vetését akkor kezdjük .halványított cikóri ahajtatásho z a gyökér e l őá llít ása (máj us l O-június 15. Sortávolság 30 cm. A zö ld sa láta szedésére a vetés után 60 nappal kerül sor. Term eszréstechn ológiai Fá lrozatok: -zöld (halványíto tt ) saláta tem1e ztése (március 1-30. 2-3 hét alatt kés a halv ányítás. A zö ldsaláta tal aj -e l őkészít és i munkái megegyeznek a feje salátánál leírtakkaL Pótkávénak szánt gyökérterme. gyom men tes talajt kell készítenünk . Pótkávé-termesztésben a rnagszárak ki fejl ődésé n ek megakadályozása jelent feladatot. 52 kg foszfor. A zöldsaláta-termesztést. Nyugat-Európában kidolgozták ősz i termesztésé t is. Halványítoll cikória ápolási munkái : a gyomtalanítás. Magszükség lete 3-4 kg/hektár.pótkávé-tem1esztés (május 15. A ke l eszt ő öntözést é száraz időjárás esetén a vízpótl ó öntözést is meghálálj a.). 16M . Cé l sze rű szakaszosa n vetni. Pótkávényerés célj ára május hónapban vetjük a magját. kell őe n tömörödött magágy ú. 190 kg kálium kijuttatásáva l elégíthetjük ki. . tőtávolsága 20 cm.30.). Az istállótrágyázás utáni második szakaszban termesztjük . a t őszá mbeá llít ás. Talaj-eWkészírés. Általában öntözés nélkül is te nn eszth ető k . ritkítás ( t őszámbeá llítá ). A csúcsi részt összekötjük .). fejtrágyázás és a halványítás igényel figye lmet.

3-4 mm-és gyökérrel vágjuk. kálium-. A sétáló árnyékot elviseli. alacsony hőmérsékleten. Carambole F 1. C) jelentős. A 12-16 cm hosszú. Szedés után a lombot 2 cm-re visszavágjuk. Régebben a gyökereket 20--25 cm vastag földdel takarták. Hiverna. Matador. kalcium) tartalma és vitaminta. Ertékei miatt egyszer túlértékeljük. A hajtatótér léghőmérsékletét 15-17 °C-on. a talaj vagy tápoldat hámérsék letét 16-18 °C-on célszerű tartani. illetve értékesítés szabja meg a mennyiséget. Eszkimó. még a fagyok előtt. keseredik. álló konténerbe. Az etiolált cikóriasalátát hajtalva állítjuk elő. máskor szidjuk. 1-3 hétig tárolható. Spenót (Spinacea oleracea L. Vannak télálló fajták.és nitrittartalmára is. ládába. A nem télállók viszont már -2.) Ásványisó. Figyelemmel kell lenni nitrát.(vas-. szorosan egymás mellé. szeptember. zárt. Nagy meleg. termesztőlétesítmény talajába. magnézium-. Viroflay. Ha fény éri. Solar F 1. Norvak. Így nem esnek szét a levelek. Hőoptimuma 16±7 oc. Matador Dark Mazurka F 1. Fajták: Caballero F 1. Hajtatásban legjobb eredmény t az 5-6 cm vállátmérőjű gyökerek adják. Újabban földtakarás nélkül. A halványított cikória nyerésére termesztett gyökeret a vetés után ll O napra szedjük. Pótkávényerésre termesztett cikóriát a vetést követően 120 napra szedjük. Wolter F 1• Környezeti igénye. A gyökereket osztályozzuk. ma is így hajtatjuk. Fényigénye: Fejlődése viszonyla g gyengébb fényviszo nyok között is kielégítő. Alacsonyabb hőmérsékleten a hajtatási idő A kedvező hőmérsékleten tartott cikóriagyökéren a berakást követő 21-25. fekete fótiával vagy sötét helyiségben hajtatjuk. Ennek két módja van. Symphon y F . Az etiolált cikóriasalátát fénytől elzárt környezetben hajtatjuk. Csak a nyári fajták igényelnek öntözést. Vízigénye közepes. Polka F 1. Szedés után. 169 .rtalma (A. jó minőségű földbe vagy hidropónikába helyezzük. Mindig a tervezett fogyasztás. Hajtatásnál a gyökereket nagyméretű cserépbe. A magvak 4 °C-on már csírázni kezdenek. Hajtatása. etiolált cikória a legértékesebb. amelyek teleinket károsodás nélkül átvészelik. zárt salátafej. A hosszúságuk 16-18 cm közölt a legjobb. napra kifejlődik az ctiolált. Ha nem tudunk fénymentes környezetet biztosítani. erős fény sietteti magszárképző­ dését. Elfogadható még a 3-4 cm-es átmérő is. október hónapokban.megnő. -3°C-nál elpusztulnak. Ezt szedjük. 1 1 Tristap F 1. kemény fejű. Spanda F . Popey.

Fajlago. Trúgyúzás. tavaszi elmunkálás. Kálium l. kép. lll.5 4 4 5 4 5 7 7 6 5 ll ll 10 12 5 5 5 4 7 8 7 9 16 17 16 17 170 . ll .5 4 3. Ta/aj-e!ríkészítés. 9 10 10 12 8 9 9 10 5 5 6 8 4.). lll. t ermő hely igen gyenge 12 12 14 15 8 8 7 6 gyenge közepes jó ige n jó 2 3 2 5 3.). A nyári . ll. ll. hez ősz i mély zántás. -ősz i vetésú tech nológia tember 1-30. IV . Talaj-előkészíté t az e l ővetemény lekerülése és a technológ ia típusa határozza meg. táblázat A spenót fajla gos műtrágyaigénye (Hatóa nyag kg/t) A talaj tápanyag-e llátoltsága Tápelem. IV. táhlázat tartalmazza. mútrágyaigényét a 38. . Tava zi veté. Spenót szántás é magágykészílés tartozik. t ö m ődö tt magágykészílés kell.5 5 4.).TermesztéstechnoMgiai változatok: . lll. ősz i változathoz nyári 5 t. Nagy zöld tömegeinek kifejlesztéséhez e l sősorban ki adós nitrogénme nnyi ségre van igénye.0 3 3 4 3 4 Nitrogén l. Foszfor l. Frissen trágyázott területre is tehetjük. IV. 38.nyári vetésú technológia 20-augusztus 30.tavaszi vetésú technológia (február 20-április 15.

A hideget jól bírja. Javasolt sortávolság 30-35 cm. A tőtávolság 4-5 cm. A sáskát évelő növényként tem1esztjük.Szaporítás. hortensis DIERB. Sóska (Rumex acetosa L. Fajlagos műtrá­ gyaigényét a 39. Igényes a talaj és a levegő nedvességtartalmára. Gyomtalanítás. hogy a szívlevelek ne sérüljenek. Folyamatos szedés gyorsabb megújhodást eredményez. Betakarítás. fejtrágyázás. Már 4-5 lombleveles állapotban elkezdhetjük a szedését. Gépi betakarításnál egyszerre takarítjuk be a spenótot. A sortávolság lehet gabonasortávolság (12. Szaporítás. kétszeres gabonasortávolság (25 cm) és 30 cm. Hidegtűrő növény. ritkasoros elrendezésnél l 0--12 kg/ha. Vízigénye nagy.5 cm). A magját vethetjük. Vetésmélység 2-3 cm.) C-vitamin. tavasszal és augusztus-szeptcm ber hónapokban. Elviseli a sétáló árnyékot. ezért célszerű salátamaggal keverten vetni (sorjelzés). Környezeti igénye. Gyomtalanítás. ~polás. mint a Paliagi nagylevelű fajtáé. különösen figyelnünk kell az aprómorzsás szerkezetű. Fényigénye kicsi. Várható termésátlag 7-20 tonna/hektár között változik (a kézi betakarítási a nagyobb). tavasz végén a magszárak lekaszálásü fejtrágyázás.és ásványisó-tartalma érdemel említést. Különös szerepet kell szánnunk a hengernek. A nyári vetés ű spenót csak öntözött területen ad jó termést. Szükséges vetőmag­ mennyisége 2 kgflv ':tár. Trágyázás. táhlázat tartalmazza. talajlazítás. Hőoptimuma 16±7 oc. var. Talaj-elffkészítés. Ápolás. Vetőmag­ igény gabonasortávolságnál 16-20 kg/hektár. 4-5 évig marad a helyén. -őszi vetésű változat (augusztus 15-szeptember 25. Kézi szedésnél arra vigyázzunk. amint a talajra rá lehet menni. Ezek levélhozama lényegesen kisebb. Termesztéstechno/á g i ai változatok: -tavaszi vetésű változat (március l-április 15. Magja nehezen csírázik. Fajták: Paliagi nagylevelű. a vetésmélység 2-4 cm. Megtalálható továbbá a haszonkertekben az Angol sóska (Rumex patientia) és a Francia sóska (Rumex scutatus). Alá mélyen mű­ velt talajt készítünk. tömör magágy készítésére. A spenótot állandó helyrevetéssei terrnesztjük. Szereti a szervrs trágyát (30-40 tonna/hektár). 171 .). Mivel nagyon apró magja van.). Ontözés.

III. 12 14 10 8 9 7 8 - 10 8 - IV. A fej. illetve a zöldspárga zárt fejű zöld sípjait fo-j 1 gyasztjuk. Burgundi korai. A tavaszi szedhetjük. l i Spárga (Asparagus officinalis L. Foszfor 12 10 4 4 4 5 4. Schwetzinger Meisterschuss. Fajták: a fajták termesztheták halványításra. II. 172 . oldva célszerű kijuttatni.J l trágyát (nitrogén) az öntözővízzel. zöldspárgaként. illetve mindkét ~ ~~ l l ! Halványításra termesztett fajták: Braunschwei gi. Csak kis vízadagokkal és gyakran öntözzünk (20-25 mm). termőhely igen gyenge gyenge közepes jó igen jó Nitrogén I. II. III. . II.39.5 5 5 - 3 I. Argenteuili stb. 10 8 8 10 ll 9 6 6 7 8 IV.) j A spárga halványított hajtását (síp). III. táblázat A súska fajlagos műtrágyaigénye (Hatóanyag kg/t) A talaj t<ípanyag-ellátottsága Tápelem. Az őszi vetésből a következő év elején válik szedhetővé a sóska. Kálium 7 7 6 4 - I. i fagyokig a kifejlődésétől levelek a sóskát ültetésű Betakarítás. 16 17 16 17 ll ll 7 8 10 12 7 9 4 5 4 5 3 4 3 l~ 4 i ~ Öntözés. l Várható termésátlag: 8-l O tonna/hektár. IV.

5 °C-nál már elfagynak. fénylő. KB. Vízigénye: 400 mm csapadék a tenyészidőben. Mary Washington. A szedési idő­ ben jelentkező szárazság a termés mennyiségét és minőségét is visszaveti. 8 kg P 20 5-ot. Gyökerei 2. A spárga sípjai fagyérzékenyek. Fényigénye. Dari ana. nem ágaznak el. 8 mm átmérőjű bogyó.Zöldspárga faj ták: Franculi us. Csírázási opti. egyik oldalán kissé lapított. Ezermagtömege 18-22 g.és a nővi­ rágok. . 173 . Különösen igaz ez a hajtások fejlődésének időszakában. keveset terem. kb. Backlim F 1 stb. Vegyes célra termeszthetfffajták: Eros. A gyök. Tápanyagigénye nagy. pikkelyszerűek.5 m-ig lehatalhatnak a talajba. Limburgia. Külön-külön egyedeken fejlódnek a hím. A hajtások gazdagon el ágaznak. Csírázóképességél 3-4 évig megtartja. színe vörös vagy barnás vörös. Hajtásrendszere. A virágok állhatnak egyesével vagy kettesével a szártagokon.3 stb. 55 kg K20-t és 3. mely fásodó és víz- l szintes helyzetű. l tonna síphozamhoz 30 kg nitrogént. A gyökerek zöme a talaj felső 25-30 cm-es rétegében helyezkedik el. rostos szívógyökerek képződnek. A gyökértörzs (rizóma) megvastagodott földbeli hajtás. gömbölyű. A raktározó gyökerek több évig is élnek és folyamatosan vastagodnak. A sípok növel kedése alacsony hőmérsékleten lassú. A húsos tárológyökereken vékony. A pangó vizet sem túri. A raktározó gyökerei hengeresek. Optimális számára a talaj vízkapacitása 62-80% között. ezeket fagyasztj uk. Termése. Kb. Arnyékban rosszul fejlődik. Az elfásodott hajtást nevezzük spárgaszárnak. Limbras 26. Viking. Tehát a bőséges vízellátást igényli. Egy-egy tőből l 0--12 db hajtás is kifejlődhet. Gyökér: A spárga bojtos gyökérzetű növény. A népi mondás szerint adja a "nyúlárnyékot". i' muma 26-28 oc. 0. A mag a hőmérséklet függvényében l 0--26 nap alatt csírázik r ki. Környezeti igénye. magasabb hőmérsékletnél gyors. vastagságuk a l O mm-t.0--2. A pikkelyszerű képzódmények hónaljából rövid szártagú oldalhajtások képződnek. Kétlaki növény. A fiatal hajtások minden tavasszal a gyöktörzsből törnek ez elő. fillokiódium képződik. A levelek aprók. Gyökér~ törzse hazai viszonyaink között károsodás nélkül áttelel. elérheti a 200 cm-t is. Levél. Goldschatz. Virág. Lucullus. A szár hossza 100--160. Tenyészcsúcsuk évente kihajt. törzsön levő rügyekből fejlődő fiatal hajtásokat sípoknak nevezzük. A hosszú megvilágítást és a nagy fényintenzitást kedveli.5 kg magnéziumot kell biztosítanunk. amelyeken 3-6 db. Növénytani jellemzése. Magja fekete. A spárga optimális hőigénye 19±7 oc. A tönk folyamatosan a talajfelszín felé tör. --0.5 mm vastag levélalakú szár. Hófej. 2 cm hosszú. Gyökérzete raktározó és szívógyökerekből áll. hosszúságuk elérheti a 3-4 métert is.

behúzzuk a barázdákat. A spárga szaporítható generatív és vegetatív úton. sorba vagy szórva vetik március-április hónaphan. A magvetés történhet ősszel. Talaj-előkészítés. melyet laboratóriumi vizsgálat alapján végzünk. Legjobb a kora tavaszi magvetés. majd beöntözzük a vermelő!. majd minőség szerint osztályozzuk. A talaj szervesanyag-tartalmát növelhetjük zöldtrágyázással. hogy a vetőmagot szaporítóládába (l O g/láda). Idősebb töveket 2-3 részre bontjuk és elültetjük. a spárga részére is elengedhetetlen. talajba juttatásávaL A műtrágyaadagokat a talaj felvehető tápanyagszintjéhez igazítjuk. A kifejlett magoncokat felszedhetjük ősszel és tavasszal is. Vetőmagigénye. a szőlőhöz hasonlóan. mély termő­ rétegű. konténerekben tároljuk. A szapo174 . A vetés mélysége kötöttebb talajon 3-4 cm. a mag használati értékétől függően 12-25 kg/ha. A felszedés történhet ekével. Igaz a folyamatos gyommentességet is biztosítani kell számára. A magoncok nevelési időtartama 5-6 hónap. A magoncokat felszedés után azonnal telepíthetjük végleges helyükre. A generatív szaporítás mód az elterjedtebb. Lényege. Trágyázás: Az alapműtrágyázást a talaj felvehető tápanyagszintjéhez igazítjuk az egyes termőhelyi kategóriákban. . tőzeg. Feltétlenül érdemes a talajt laboratóriumi vizsgálatnak alávetni. kézi vetésnél 25-30 cm. A magból fejlődő növényt magoncnak (palánta) nevezzük.zöldspárga termesztése. A talajforgatás után ülepedni hagyjuk a talajt. Földdel takarjuk. A mélyforgatás. dolgozta ki. Ebből adódik. hogy sekély termőrétegű területeken ne termesszünk spárgát. kultúr állapotú talajt válasszunk. ásóvillávaL A magoncokat óvjuk a kiszáradástól. Ennek is két változata lehetséges. Külföldi kutatási megfigyelések szerint 100 g talajban 25-35 mg P 205 -re. Magoncnevelés. laza szerkezetű talajon 6-7 cm. 60-70 cm mélységben. az adja a legtöbb első osztályú magoncot. A vegetatív mód a tőosztás. esetleg késő tavasszal. Ebből 200-300 ezer l. A talaj-előkészítéssel (mélyforgatással) egy időben dolgozzuk be a talajba az alaptrágyát is. osztályú magonera lehet számítani. A tavaszi ültetésig 16-18 cm mély barázdába azonos magasságba vermeljük a magoncokat. ill. A felszedésnél ügyelni kell arra. hogy a gyökérzet ne károsodjon. kora tavasszal. 30-40 mg K20-ra van szükség Szaporítás. érett komposzt stb. majd eltűntetjük a talajfelszíni egyenetlenségeket. A talaj szervesanyag-tartalmát a nagy adagú szerves trágyával (90-100 t/ha) feljavítjuk. A 40 cmes sortávolságnál folyóméterenként 20 magot célszerű vetni. A sortávolság gépi vetésnél 40-50-60 cm. A módszert Magyarországon Fehér Béláné dr.Termesztéstechnológiai változatok: -halványított termesztés. A spárga számára lehetőleg gyommentes. Szólnunk kell még a konténeres magoncnevelésről. napfénytől és hűvös helyen ládákban.

8 t 40%-os kálisót adunk.6 t szuperfoszfátot. A telepítés történhet ősszel és tavasszal. Őszi telepítés előnye.0-3. a hiányzó tövek pótlásából és aszárak letakarításából áll. A harmadik évben az ápolási munkák közül kiemelkedő jelentősége van a pótlásnak és a tápanyag-visszapótlásnak A tápanyag-visszapótlást a laboratóriumi vizsgálat eredményeire építve kell tervezni. A növények ápolása öntözésből. Fejtrágyaként 2 x 100 kg ammónium-nitrátot dolgozunk a talajba. növényvédelemből. A magot a tervezett sor. főleg homokon. Az állandó helyrevetés gazdaságosabb és könnyebb. A kelés után 18-20 nap múlva a magoncokat 17x17 cm-es konténerbe tüzdelik és akiültetésig a fóliasátorban tartják.rítóládákat fóliaházakba helyezik. a barázda hossztengelyével párhuzamosan helyezkedjenek el. traktorral 25-30 cm mély barázdát húzunk. hogy a rügyekegy irányban.halványított spárgából 17-23 OOO tő/ha. Itt elmarad a magoncok termesztésének. tenyészterület. és 25 oc hőmérsékleten tartják a kelésig.és lőtávolság­ nak megfelelően vetjük.zöldspárgából 25-30 OOO tő/ha. mint a magoncneveléssel való szaporítás. 60-80 kg/ha P20 5 . Termőrefordulásig. A második évben a talaj tápanyagtartalmát szerves trágya adagolásával növelhetjük. Ápolás. hogy a magoncokat nem kell tárolni. Ekkor helyezzük el a magoncokat. A telepítés! március végéig be kell fejezni. E módszer gondosabb területkiválasztást. öntözésből. Ezt követően 5-8 cm vastag talajréteggel takarjuk a magoncokat Ezennel megtörtént a telepítés. Az ültetéshez. Allandó helyre vetés. Telepítés. akkor legalább 150-160 kg/ha N. Ha erre nincs lehetőség. A fejtrágyát június közepétől augusztus elejéig adjuk. 0. Hektáronként 40-50 t/ha szerves trágyát. majd e fölé húzunk 4-8 cm-es földborítást. 175 . esetJeges tárolásának és telepítésének költsége. Hátránya. talajelőkészítést és magágykészítési igényel. úgy. kiszedésének.5 kg). A tavaszitelepítésta spárgarügyek fakadása előtt célszerű elvégezni. 0. A halványított spárgát 140-150 x 30--40 cm-re telepítjük. A barázdába 3-4 cm vastagon érett istállótrágyát terítünk (3. fejtrágyázásból. gyökérzetét szépen kiterítve. 160-180 kg/ha K20 hatóanyag adagolása szükséges. A zöldspárgát 120-150 x 20-30 cm-re rakjuk. . Az új ültetvény ápolása a telepítés évében és a következő évben kapálásból. A javasolt állománysűrűség: . A spárgát a hagyományos magoncnevelés mellett állandó helyrevetéssei is szaporítják. hogy a téli erős szelek vastagíthatják a talajtakarót (15-20 cm-t is). szellőz­ teté~ből és tápoldatozásból áll.

de a tenyészidő alatt állandóan emelkedik a vízigénye. majd elégetésük. a második vagy harmadik év végére termőültet­ vényként kezelhető. majd bakhát profilkészítő eszközzel elsimítjuk a felszínt.A többi ápolási munka megegyezik az előző években végzettekkeL A termff spárga ápolása (halványított). a tábláról. A szedés befejezése utána sorközöket kimélyítik. Az öntözési módok közül a csepegtető öntözés a legmegfelelőbb. Mindig a spárgatövek fejlettségi állapotának megfelelően készítsük a bakhátakat Célszerű két menetben elkészíteni a bakhátaL Eszköze a szántóeke. Ezt követően a területet tisztán tartjuk. Csapadékszegény tél után a szedési időszakban 2-4 alkalommal 20-25 mm vízadaggal. lehetőleg laboratóriumi vizsgálat alapján. A termő spárga évente rendszeres tápanyagvisszapótlást igényel. jobb vízgazdálkodású talajokon fejlődik kielégítően. Az eddigi vizsgálatok szerirlt a spárga optimális fejlődéséhez 400-600 mm vízmennyiségre van szükség. 25-30 cm koronaszélességben készítjük. mert kevesebb vízmennyiséggel is jól kielégíthető a spárga vízigénye. A növény növekedésének megkezdése előtt l 00 kg nitrogén hatóanyagat adunk hektáronként. A záldspárga ápolása. 25-30 cm magasra. Speciális ápolási munka a bakhátak készítése. elszáradt szárrészek eltávolítása a talajból ill. 80-100 kg/ha P 20 5 180-200 kg/ha K 20 hatóanyagú műtrágyákkal. Öntözés. 5-6 cm-nál nem mélyebben. A zöldspárga a halványítottnál tápanyagban gazdagabb. a szedés befejezte után. A trágyák bedolgozása után talajjal bezárják a barázdát.'. A tárcsázást a sorokra merőlegesen végezzük. Aszedésta hagyományos ma176 j . fehér vagy fekete fóliával). Ezt kiegészítik l 00-150 kg/ha nitrogén. A spárga viszonylag kevés vizet párologtat. június 15-20-a között lehúzzuk. amivel a sorra mind a két oldalon ráfordítjuk a talajt.rgánálleírtakkal. A termő ültetvényt három évenként célszerű szerves trágyázni. A korábbi szedés érdekében érdemes a !akarást alkalmazni. A megfelelő vonalvezetés biztosítása érdekében célszerű a spárgahajtások megjelenése után készíteni a bakhátaL Utóbbi években terjed a bakhátak fóliás takarása (70 mikron vastag. Különösen a hibrid fajták érzékenyek a vízhiányra. és a barázdába 30--40 t/ha szerves trágyát szórunk. Március közepe-vége felé kezdjük. A tennő állapotban lévő ültetvény első ápolási munkája. A bakhátakat. tavasszal a le nem takarított. a növényvédelmet folytatjuk. a kiszáradás és a tápelemveszteség csökkentése érdekében. A kihagyó években műtrágyával pótoljuk a hiányzó tápelemeket. vagy szedés előtt 60-80 mm vízadaggal öntözzünk. a tápanyagvisszapótlást elvégezzük. A spárgatelep a magoncnevelési és telepítési módszertől függően. A telepítés! követő első két év ápolási munkái megegyeznek a halványított sp:. J • · • .

osztályú spárgára vonatkozó előírások ugyanazok. majd hűtjük. A bakháton jelzi a síp a szedés. túl vékony) is le kell szedni. amíg a csúcson zárva vannak a pikkelylevelek. a sípok hossza 4-12 cm. ha a talajban mélyebben vágjuk a sípot. majd méretre vágjuk. kézzel kell kitömi vagy kivágni. telepítés és az intenzív fajták használata lehetővé teszi. Az osztályozott. B: I 3-16 mm-es átmérő között. A II. csomagolt spárgát hűtőtárolába helyezzük a szállításig. Régebben speciális késsel vágták a sípokat. A gyorsított magoncnevelés. Itt elmarad a bakhátkészítés. csomagolás! fedett színben.0-5. a sípok hossza 12-22 cm. Fejtörmelék D: 10 mm-es átmérőtől fölfelé. a fölösleges részek levágásával készítjük elő. majd kézzel tőbő! kitörjük a sípot.5 t/ha-t. hogy a második évben vágjuk a sípokat.goncneveléssel nevelt és telepített ültetvény esetében a harmadik évben lehet kezdeni. amikor a síp eléri a bakhát felső szintjét. ápolás. de kisebb sérülés. a zöld spárgáé 27 cm hosszú lehet. A zöldspárga szedésekor minden sípot. a sípok hossza 12-22 cm. mint a halványított. A többi megegyezik a korábban leírtakkaL Betakarítás. A sípoknak teljesen épeknek. hogy a talajban maradó csonkok az egész tő elrothadúsához vezethetnek. sérült. Hazánkban a spárga szedési időszaka április elejétől június közepéig tart. bontás helyét. Piaci előkészítés. ha nem tőbő! törjük ki a sípokat. 177 . A halványított spárgát akkor szedjük. I. az értékesítésre alkalmatlant (beteg. Az előválogatást. A sípok hosszúsága halványított spárgával 22 cm. a sípok hossza 12-22 cm. osztály~é. A zöldspárga valamivel korábban szedhető. Leves C: 10-13 mm-es átmérő között. és lebontás munkája. Ahol a felszín megreped. elszíneződés rajtuk lehetséges. mindenféle károsodástól mentesnek kell lenniük. A zöldspárgát addig szedhetjük. ott bontjuk ki kapával a bakhátat. osztályú spárga méretei: Solo A: 16 mm-es átmérőtöl fölfelé. A hazánkban elérhető termésátlag a hibrid fajtákból elérheti az 5. Itt az volt és ma is az a probléma. Így megelőzhető az elszíneződés és a fonnyadás. A spárga sípok szedése igényes munka. A sípokat naponta egyszer vagy kétszer szedjük. A leszedett sípokat nedves vászonnal bélelt kosárba szedjük és a fénytől óvjuk. A sípokat a talaj felszíne alatt 2-3 cm mélyen. A mosott sípokat vastagság szerint osztályozzuk. osztályozással. A halványított spárgát mosással. válogatással. minél gyorsabban végezzük. A spárganövény sípjai a harmadik évtől szedhetők. osztályozást. vagy megemelkedik. mint az I.

amely lehet szürke. l. hogy a közeli jövőben tovább bő­ vül a termeszthető és így a termesztett fajok száma. a shiitake-t (Lentinus edodes) és a bocskoros gombát (Volvariella ssp. 178 . mivel életmódjuk (táplálkozásuk. szénhidrátokban szegények.). Jelenleg irántuk a fogyasztói és a termesztói érdeklődés is nagy. nem hizlalnak. osztályúéval. hogy először .) ezek életmódjátóllényegesen különbözik. amelyeket a ház körüli létesítményekben is gazdaságosan lehet alkalmazni. Kalapjának színe a legsötétebb. ahol az 1 főre jutó évi fogyasztás a 3 kg-ot is meghaladja. mint a többi fajé. A felsorolt fajok közül azonban csak a laska-. Fehérjékben gazdagok. de fogyasztásuk napjainkra már általánossá vált. osztályúvaL A síp átmérője 8 mm körüli. Termesztett gombák A gombák az élővilág sajátos csoportját alkotják. szürkésbama és kékesfekete. üreges is előfordulhat. Közülük azonban csak a kései és a floridai laskagombát. A gombák már 3000 éve ismert és kedvelt élelmiszerek. osztályú (C) hossza azonos az 1-11. A síp 33 g-nál kisebb és üreges nem lehet. osztályú (B) síp hossza megegyezik az l. nem állatok. A laskafé/ék csoportjátszá mos faj alkotja. Forgalomban lévő fajtái a PS és az LSz. Ezek eredménye. Nem növények. Igaz. repedt.A zöldspárgát hazánkban a német szabvány szerint minősítik. Az EU követelmények az l. osztály teljesítését és forgalmazását szorgalmazzák. Az említetteken kívül a termesztési kísérletekben még számos faj szerepel és várható. valamint ezek hibridjeit javasoljuk. a laskaféléket (Pl eurotus ssp.) termesztik jelentősebb mennyiségben. szaporodásuk stb. Kiváló élelmiszerek.). csak a császárok és uralkodók étlapján szerepeltek. 15-27 cm hosszú. Mi még csak ennek harmadát (l kg) fogyasztjuk. és a csiperkefélék termesztését javasoljuk. zárt fejű. Mindezt a termesztésük során a termesztési feltételeik meghatározásakor figyelembe kell venni. hogy a termőtestek és azok csoportjai nagyobbak. hogy felhasználásuk során nincs hulladék és ma már néhány fajnak gyógyító hatást is tulajdonítanak. osztályú (A) síp átmérője 16 mm feletti. Ezenkívül íz letesek és sokféle formában felhasználhatók. Kedvező jellemzőjük az is. A Pleurotus ostreatus vagy késői laskagombajellemzője. hogy fogyasztásuk fokozatosan növekszik és már vannak országok (Németország). III. ll. A Világon jelenleg a esiperkét (Agaricus ssp. Hidegtűrő faj. benne görbült. mivel ezek rendelkeznek olyan technológiákkal.

amelyek e két faj keresztezésének eredményei. Gyors növekedésűek. HK 44. Ígéretes fajtajelölt még a D 10 és a D ll-cs is. HK 35. hogy a javasolt intenzív technológiák fajtái. megfelel nemcsak a hazai. így hazánkba is. 52. Ezek: Agaricus bisporus. hogy a magasabb ( 18 °C) hőmér­ sékletre érzékeny. Barna kalapú.és szürkésfehér. Csiperkegomba zsákos Ic•:' . A forgalomban jelenleg egy államilag elismert fajtája. kép. A csiperkefélék közül három faj érdemel említést. mivel nagy mennyiségű (60-65%) exportárut adó fajta. tenyészidejük rövid. Érdekessége. Külföldön a termeszták már számos fajta közül választhatnak. Agaricus macrosporoides. Ilyen hibridek: H 7. hazánkban azonban a fajtaválaszték kicsi. többet terem és a termése is jó exportáru. vagy floridai laskagomba Észak-Amerikából került Európába. Agaricus bitorguis. Ezek: D 29. Jellemzője. a C 751 található. Előnye. hanem a külföldi követelményeknek is.A P!eurotus Flm·ida. G 24.·sztése 179 . Ez a D 13-nál rövidebb tenyészidcjű. Egyetlen hibája. Színe világosabb. bőtermőek és termés ük minősége is kiváló. Közülük ma a HK 35 a legjobb. a magasabb hőmérsékletet jól tűrik. hogy a termőtestek és azok csoportjai az előzőnél kisebbek. Az Agaricus hisporus. a legelterjedtebb. hogy tenyészideje rövidebb (2 hónap) és magasabb hőmérsékleten (25 °C} is jól terem. D 13. Ezek egyesítik a fajok tulajdonságait. Jelenleg az államilag elismert fajt<tk száma csak három. Közülük a D 29 a legjobb. sárgás. ezért nyáron inkúbb a D 13-t kell választani. vagy termesztett csiperke a Világon és Magyarországon is a legelterjedtebb faj.

két életfeltételt kiemelünk közülük. ha a táptalaj hőmérséklete 22-25 °C. hogy a környezetén keresztül. amely komplex. összetett tápta\aj. a többi fajnál illetve fajtánál 2 hét. Időtartama 2-3 hét. a leveg(f és a tápanyag. Ez az időszak a csírázással. A gombák táptalaja szerves anyag. vagy hortobágyi csiperke újabb termesztésbe vont csiperkefaj. A termesztéshez ezeket előkészítik (aprítják. Ez az érték 180 . Ebből következik. hogy magasabb hőmér­ sékleten (25 oq is jól terem. komposztálják és hőkeze­ lik). és a termesztés során nincs fejtrágyázás. a fény.és kukoricacsutka-keveréken jól terem. érle\ési vagy lappangási idő és termőidő. hogy a termesztés során a táptalaj már vizet ne kapjon. ezt is az előkészítés során adják a táptalajhoz és nagyon fontos. Ezeket ugyanis már a termesztés megkezdése előtt biztosítani kell. fejlődésük során változik. Hasonló a helyzet a vízzel.A "Barna kalapú" típus egy kidolgozás alatt álló technológia fajtája. hogy ezzel a nyári csiperketermesztés gondjai megoldódnak. A termesztett gombák környezeti igénye A gombák életfeltételei ugy:mazok. a víz. Az átszövődésjól érzékelhető folyamat. Ezek: a hffrnérséklet. a legjobb minőségű szárítmány ebből készül. A fejlődési szakaszok. Első és jelenleg egyetlen fajtája a "Puszta királynője". Előnye. hogy szalma. hogy a táptabját nem kell komposztálni. Ezek után nézzük a fejlődési szakaszokat és a gombák ezeknek megfelelő igényváltozás<lt. Várható. Az Agaricus rnacrosporoides. a következők: átszővetési idő­ szak. Ennek jellemzője. Mielőtt a gombák biológiai igényét. mint a többi élőlényé. Elismert fajtája az "Ízletes" nevet viselő fajta. Az első fejlődési szakasz az átszövetési id/J. A termése szintén jó minőségű. annak módosításával igyekszik a gombák számára az életfeltételeket optimális vagy azt megközelítő szinten biztosítani. a Jegtöbb élettényező iránt. hogy igényük. vagy ízletes csiperke a termesztési kísérletekben szereplő. a zsákok elhelyezésével kezdődik és a teljes átszövődésig tart. A késői laskánál 3. amelyek egymástól jól elkülönülnek. Ez azonban csak akl:or ennyi. választékbővítésre alkalmas csiperkefaj. annak változását részletesen ismertetnénk. Lehet szalma. Az ember termesztói tevékenysége tulajdonképpen abból áll. Természetesen ehhez szükséges a gombák biológiai igényeinek (életfeltételeinek) alapos ismerete. lótrágya stb. Az Agaricus hitorguis. hogy a termesztő már tápanyagokkal és vízzel ellátott táptalajt kap. ha e technológia már alkalmazhatóvá válik. Ez a tápanyag és a víz. A gombáknál azonban azt is tudni kell. nedvesítik. ezért a termeszták csak akkor használhatják. Előnye. amelyet a gombafonalak fokozatos terjedése és a táptalaj kivilágosodása is jelez.

Ekkor a fajok sötétben is jól növekszenek és a levegőigényük is a legkisebb. A kedvező hőmérséklet ekkor 12-14. a csiperkénél pedig 2-3 hónap. Fényt ebben a fejlődési szakaszban csak a laskagomba igényel. hosszú. csak karfiolosodott. Ezt az utak nedvesen tartásával tudjuk biztosítani. csak az utakat kell nedvesíteni. Tudni kell. a kalap kicsi. gyapjasodik. Öntözni még nem kell. A harmadik fejlődési szakasz a term(fidő. Időtartama a hibrid és nyári laskafajtáknál l. torz termőtesteket hoz. E fejlődési szakaszban a legnagyobb a gombák levegőigénye. Ez a teljes átszövődéstől a kisgombák megjelenéséig tart. a késői laska számára kedvező.5. Itt lenne jelentősége az "Ízletes" fajtának. Gyakrabban szellőztetni csak akkor kell. Ezen az értéken túl termést már nem hoz. 14-16. de ezek 20 oc feletti hőmérsékleten is jól teremnek. A napi légcserék száma ekkor már 2. ha a hőmérséklet túlságosan magas. Levegőhiány esetén a laskagomba a fényhiányhoz hasonlóan abortál. 16-18 oc. A csiperke micéliuma ilyenkor erősen kifut a takaróföld felszínére. Az utóbbi a több szinten történő termesztésre vonatkozik. a csiperkénél a lappangási idő. A csiperkénél azonban a takaróföldet sem lehet szárazon tartani. A csiperkénél azonban már a takaróanyagat is nedvesen kell tartani. a fajták időben jelzik a levegőhiányt Ilyenkor a tönk vékony. Alacsony. A laskahibridek és nyári fajták kedvező hőmérséklete 16-18 °C. 12 °C-nál alacsonyabb értéken a termőtestek nagyok. A hő­ mérsékleti igény már kisebb. hogy ez a faj 15 oc feletti hőmérsékleten tem1ést nem képez. illetve a fajták függvénye. Ez a kisgombák megjelenésével kezdődik és a tenyészidő végéig tart. 80-90%-os páratartalom. valamennyi fajnál 18-22 °C. A laskánál a megfelelő erősségű megvilágítás legalább 100 lux. A termesztett csiperkénél a felső határ 18 °C. A legalacsonyabb érték 12-14 °C. A késői laskánál 3. de lassan fejlődnek. A második fejlődési szakasz a iasl~áná! az érlelési. Időtartama szintén 2 vagy 3 hét. A fajok. Természetesen az utóbbi esetben fokozottabb szellőztetésre és párásításra van szükség. hogy a szükséges 80% körüli páratartalmat biztosítani tudjuk. A páratartalom-igény 80--90%. a késői laskánál 1. amely 25 °C-on is szépen terem. Ekkor már napi négyszeri. Ez a fajok. 181 . Fontos az egyenletes. A napi egyszeri légcsere még elegendő. a csiperke sötétben is tartható. sót óránkénti légcserére is szükség lehet. A csiperkénél szép darabos terméseket 14-16 oc hőmérsékleten kapunk. Fényre még mindig nincs szükség. Gyengébb fényben vagy &ötétben a gomba abortál. A csiperkénél ugyis meghatározható a takarástól a kisgombák megjelenéséig tartó időszak.valamennyi javasolt fajra és fajtára érvényes. A víznek valamennyi fajnál és fajtánál megnő a jelentősége. a többinél 2 hét.

hogy az alaita levő komposzt vizet ne kapjon. Ápolási munkái a hőmérséklet szabályozása. A esiperkés zsákok állva kerüljenek a járműre. hogy esőtől védve legyenek. A becsírázott. E fajnál ez a művelet nagyon fontos.A javasolt gombafajok termesztése. A termő­ fal magassága l méter. iker. Elhelyezéskor a zsákokat újra tömöríteni kell és laskánál újra szorosra kell kötni. Öntözni csak annyira szabad.csak a laska. Ez fertőtlenített és a minősége is megfelelő. A takaróanyag sokféle lehet.és a csiperkegombát szabad termeszteni. Betakarítás. a szellőztetés és a szükséges páratartalom biztosítása. komposztálni. A rétegvastagság 3-4 cm. 4 vagy 5 egymásra fektetett zsákból készülnek. nedvesíteni. Fontos azonban az is. Mindig azt válasszuk. hogy a termesztés alapja a munkamegosztás legyen. A esiperkés zsákok egymáshoz szarosan illesztve. Ma már ez lehetséges. Mint már említettük a ház körül -jövedelemkiegészítés céljából . Házikertben célszerű. mivel ezek könnyebben bemelegszenek. a laskásokból pedig termőfalat készítünk. A termőidőszak a kisgombák megjelenésével kezdődik. Felvitele után egyenletesen simítsuk cl. míg a csiperkénél ép oldalúak és felül nyitottak.vagy négyes sorokban kerülnek átszövetésre. Átszövetés. Ezek a parányi képződmények 8-10 nap alatt válnak szedhetővé. a laskás zsákok pedig különállóan. Ezeket azonban a használatbavétel előtt minden esetben fertőtleníteni kell. Érlelés és takarás. zsákolt anyagot meg kell vásárolni. betakarít és értékesít. becsírázott. esetleg érlelés után csak a laskaanyagat kell mozgatni. de a kalap széle már kezd a tönktől eltávolodni. Szállításukhoz bármilyen jármű megfelel. hőkezelni stb. Otthon a zsákok bármely előzőleg ismertetett létesítménybe elhelyezhetők. Ennek a szakasznak az ápolási munkái az előzőekkel megegyezők. Fontos. A vásárlás utáni termesztói teendők a következők: A zsákos anyag szállítása és elhelyezése. ha a kalap még zárt. 182 . hiszen számos üzem foglalkozik ilyen anyag készítésével és forgalmazásávaL A termesztő tehát csak átszövet. a termőréteget védő fátyol még ép. aprítani. csak termeszteni. A csiperke akkor szedhető. Mindez részletesen az előző fejezetben található. Előkészíteni (az alapanyagat beszerezni. előkészített táptalaj zsákokba töltve kerül a termesztőhöz. ápol.) nem szabad. hogy az előkészí­ tett. A takaróanyagat a teljes átszövés után kell felvinni. szedés. érlel. a lényeg. ha a zsákok mindjárt állandó helyükre kerülnek. A második fejlődési szakasz befejeződésekor a esiperkés zsákok helyükön maradnak. Ezek a zsákok a laskánál perforáltak és felül zártak. amelyet a zsákos anyagot forgalmazó üzem árusít. mcrt csak így nedvesíthető tökéletesen. így átszövődés. Ez azt jelenti. A járművön a zsákok több rétegben is elhelyezhetők. hogy a csiperkekomposzt felszíne is egyenletes legyen. Kivétel a csiperkénél a takarás.

Virága fehér. ha a lehajtó kalapnál már kezd kiegyenesedni. köhögéscsillapító gyógyszerek alapanyagai.és tápanyag-tartalmától függően. Fűszer- és gyógynövények Mák (Papaver sornniferum L. lila alapfolttaL Tokja kissé megnyúlt. Termése üreges. a laskánál 3-4 terméshullámmal számolhatunk. A kerti mák az egyik legősibb termesztett növény.3--0. ülők. Leírása. A mag kicséplése után megmaradó száraz (érett) máktok (népiesen "mákgubó") hatóanyagai a mák alkaloidok (morfin. hogy a termőtestek ne sérüljenek.mindhárom fejlődési szakaszban. Karószerű fő gyökere gyengén fásodó.Kompolti M". A várható termés mindkét fajnál 20 kg/100 kg táptalaj. Tőlevelei elliptikusak.) Jelent6sége. A göngyöleg mindig merev falú legyen. Jellemzője a szilárd szár. ezermagtömege: 0. alakja. Hullámszünetben a táptalajon gomba nincs. Ritkábban olajnyerésre is használják. A késsel csak a szennyezett tönk végét távolítjuk el. több rekeszű tok. kés segítségével történik. görcsoldó. A szedés kézzel. Ilyenkor naponként kell szedni. ülők. kodein stb. A termést mindkét faj hullámban hozza. Ez a hiányzó takaróföld pótlását jelenti.és édesipari termékek töltelék. 110-140 cm magas. Magja vese alakú. apró. Gyógyászati alkalmazásáról már Hippokratész is írt. Magja (a "mákszem") élelmiszer-alapanyag. a korszerű gyógyászatban nélkülözhetetlen fájdalomcsillapító. azzal a céllal. mérete a fajtára jellemző. hogy a göngyölegbe helyezett termés tiszta maradjon.6 gramm. Tenyészideje 120-130 nap.). 18-20 cm hosszú. felső részén elágazó. . Felvevő gyökérzete a talaj víz. A mákfélék (Papaveraceae) családjába tartozó egyéves növény. Az előző fejezetben ismertetett ápolási munkák ebben az időszakban a csiperkénél még az ágyásjavítással egészülnek ki. A gomba a táptalajon csak terméshullámok idején található. Már több mint négyezer évvel ezelőtt is ismerték és termesztették. Erőteljes növekedésű. Ez akkor szedhető. Ez részletesen a növényvédelemről szóló fejezetben található. Kevés oldalgyökeret fejleszt. Kettős hasznosítású növény. mivel sokoldalúan hasznosítható étkezésre: sütő. Szára felálló. 2-3 tokot termő fajta. Fajták. 50-l 00 cm mélységben helyezkedik el. Végálló virága a fajtára jellemző színű. A szárlevelek szórt állásúak.. Ennek időtartama 6-10 nap.és beszóró anyagaként. a kiegyenlített állomány és a jó termés- : ~ ~ ~ [ ! l r ~ 183 .A laska másként jelzi a szedési érettségét. A csiperkénél 4-6. Ápolási munka még a növényvédelem .

Virágja nagy. kötött. a csírázás hőoptimuma 7-8 oc (ezért lehet korán vetni!).0-1 . 3-5 tokot fejleszt. Termőképessége 0.apró magjamiatt-a jó talaj-előkészí. A tok alkaloidtartalma 4. Magszíne középkék. Szárazságtűrése és betegség-ellenállásága az átlagosnál jobb.7 t/ha tok. ugyanarra a területre 3 év elteltével vethető. bordázott. A tápanyagokkal jól ellátott. könnyen művelhető talajokat kedveli.tartalma 6-8 ezrelék.4-0. kiegyenlítettsége közepes. Télállásága és szárazságtűrése jó. Termőké­ pessége l . 110-120 cm magas. Magszíne élénkkék. Tenyészideje: 110-120 nap. Magszíne kékesszürke. s a jó termőképességű bar.biztonság. A könnyű homoktalajok. A tok alkaloid. A mák kora tavaszi vetése feltétlenül szükségessé teszi az őszi kö- l 184 . fehér. magas hőmérsékleten a fejlődés meggyorsul.9 t/ha tok.5-5.8 t/ha mag és 0.. "Kék Duna". Biológiai. Szilárd szár.6--1 . díszlik középkötött vagy homokos vályogtalajokon. Közepes mennyiségű csapadékot igényel. Betegségekre közepesen fogékony. "Kozmosz".5 t/ha mag. a bibekorong tányérszerűen kiemelkedő. 0. amelyek korán lekerülnek és nem gyomnevelők. Áttelelő őszi mák. a szélsőséges csapadékeloszlás kedvezőtlen.6-ű.(morfin). 1.0-1 . 130-160 cm magas. lila alapi folttaL Tokformája gömbölyded. a növények korán indul. A mák magja 4-5 évig is csírázóképes.1 na homokon.7-1 . A tok alkaloidtartalma 4-6 ezrelék. Magszíne élénkkék. Termőképessége: 0.O t/ha tok.JI nak magszárba és a hozam csökken. A legtöbb növény után jól terem. Szilárd hajtásrendszerű. A tok alkaloidtartalma 4-6 ezrelék. lila alapfolttaL Toktermése megnyúlt körte alakú. Tenyészideje 115-135 nap. 3-4 tokot hozó fajta. Termő­ képessége 0. Kitűnően . 3-5 tokot hoz. Kék Duna stb. Tenyészideje: 235-260 nap.8-1. "BC-2".O tonna/hektár mag és 0. 18-20 °C-on jól csírázik (ezért kell nyár végén vetni!). Tőlevélrózsáj a tartós fagyok hatására elpusztulnak. nedves agyagtalajok ' máktermesztésre nem alkalmasak.2 t/ha mag. Az őszi fajták (Kozmosz) magja alacsony hőmérsék­ leten rosszul.5-0. A mák. Virága halvány. Tőlevélró­ zsás állapotban jól túri a téli fagyokat A mák termesztésének éghajlati feltételei hazánk egész területén adottak. A normális egyedfejlődésnek kezdetben a hűvös időjárás ' kedvez. kiegyenlített tokmagasság jellemzi. Öntűrőképessége rossz. Virága fehér.0 ezrelék.2 t/ha tok. Talaj-előkészítés. Szárszilárdsága jó. Jó előveteményei a trágyázott kapások és azok az egyéves pillangósok. Fajhibrid eredetű. alapján sötétlila folttaL Toktermése nagy. A tavaszi fajták (Kompolti M. 100-130 cm magas. pogácsa vagy kúp alakú. bordázott. közepesen kiegyenlített magasságú. a savanyú. Erős növekedésű.) magja már 3 °C-on csírázni kezd. termőhelyi igények. Középerős növekedésű.i tést igényli. közepes növekedésű.vagy élénkrózsaszínű. trágyázás. Az ' egyes tájak közötti időjárási különbségek a mák termelhetőségét alapvetően J nem befolyásolják. alapi részén nyomott.

hogy tavasszal kevés talajmozgatással tudjunk magágyat készíteni. Közepes tápanyag-ellátottság esetén.zépmélyszántást. A nitrogénműtrágyákat legjobb két részletben adni. vagy kevesebb (50-80%-kal) munkával végezhető. majd hengerezéssei tömör magágyat készítsünk. A ballasztanyagos (korpa. I-IV. A sugárkezelt magvak nem vesztik el csírázóképességüket. A sugárkezelt vetőmagkeve­ rékből 3-3. Vetés. négyötöele pedig sugárkezelt magból áll. E tőszám tartásával a mák különféle tenyészterületre vethető.és káliumműtrágyákat alaptrágyaként az őszi talaj-előkészítő munkákkal egy időben célszerű adni. A tavaszi mák korán vethető. Az egyelési munkák csökkentését szolgálja a drazsírozott vetőmag használata is. ezt követi a boronálás. A drazsírozott mákmagból 8-LO kg-ot vetnek hektáronként. de a belőlük fejlődött csíranövények a kelés után elpusztulnak. Az elvetett magvak 50--60%-ának kikelésére akkor van remény. 300-400 mg/kg P 20 5 és 200-300mg/kg KzÜ. Az őszi mák optimális vetési időszaka szeptember második fele. mely l OOO OOO db körüli ép csírát tartalmaz. közvetlenül vetés előtt. A tavaszi talajmunkákat azonnal végezzük el. februártól március végéig tart. a talaj felszíne megpirkadt és a talaj a csoroszlyák után nem kenődik. A szántást a szokásostól eltérően. egyhannadát tavasszal. A vetés az időjárástól és a talajállapottól függő­ en. az egyelés elhagyható. a hazai gyakorlatban a 35-40 cm sortávolság vált be. A foszfor. 16 kg foszfort és 8 kg káliumot von ki a talajból. az ép magvakkal együtt kikelnek. ha a vetés RAU precíziós vetőgéppel történik. Tavasszal az első művelet a simítózás. A mák rövid tenyészideje alatt csak a könnyen felvehető tápanyagokat tudja hasznosítani. Közvetlen istállótrágy:ízást nem igényel. Az I.) keverékkel szemben a sugárkezelt vetőmagkeverék teljes biztonságú kelést ad. l tonna mag képző­ déséhez 30 kg nitrogént. A munkaigényes egyelés csökkentésére alkalmazzák a sugárkezelt vetőmagkeveréket A vető­ magkeverék egyötöde épp. amint a föld fagya kiengedett. mert a csírázóképességüket megtartó sugárkezelt magvak segítik az ép magvak csír:\inak felszínre törését. szántóföldi tennőhelyen optimálisnak tekinthető a talaj tápanyag-ellátottsága. 60-80 kg/ha N. szántóföldi termőhelyen. sz.5 kg/hektár szükséges. ha a felvehető tápelemtartalom 100-150 mg/kg N. főzött mák stb. Az utóbbi esetben ajánlatos a nitrogénműtrágyákat könnyen felvehető fonnában kijuttatni. Gyakorlati tapasztalatok szerint a kedvező tőszám 40-50 db/m 2 . Így egyenletes a kelés és kisebb a máktokbarkó kártételének lehetősége. amint a talajra rá lehet menni. A tavaszi mákot általában akkor vessük. kéthannadát ősszel. vagyis 450-500 ezer db/hektár. még ősszel munkáljuk el. Mélyen lazító és fordító talajművelő eszközöket a mák tavaszi talaj-előkészítésekor ne használjunk. Mivel csak azép magból kelt növények fejlődnek tovább. 185 . 53-66 kg/ha P20 5 és 47-58 kg/ha K 20 műtrágya hatóanyag kijuttatása ajánlatos.

A tokokat 8-10 cm-es szárral vágják. kévékbe kötik. A mák gépi betakarítása egy menetben. Az értékesítésig a mákmagot. hogy a mák a gyomirtószerekre igen érzékeny. Jó minőségű mákot kombájnnal csak gyommentes területről lehet betakarítani.legalább 400-500 ezer db/hektár. Erre a célra legalkalmasabbak a Class.5 cm. A kelés t követő sarabolás után a mák szárbaindulásáig. de a területegységre jutó hozam mindenképpen bizonytalanabb. mind a kézi vagy gépi úton szedett. kézzel aratják. korszerű gabonakombájnokkallehetséges.ijuttatással a nitrofen hatóanyagú Mezotox 25 EC l O liter/ha dózisával a kezdeti gyomosodás megakadályozható. majd szárítani és a magot tovább szükséges tisztítani. drazsírozott mag alkalmazásakor az esetleges egyelés nem nagy gond. a sarabolás elmaradhat. 186 . Ez 40 cm sortávolság esetén folyóméterenként 16-20 növény. a háztáji kézi művelésnél a gyomok időbeni. Ritkább térállásban egy növényen ugyan több tok képződik. Az egyelés során törekedjünk az optimális tőszám. Szokásos vetőmaggal történő vetéskor az egyelési munka a mák termesztési költségeinek csaknem egyharmadát felemészti. majd a magot kifejtik. Sugárkezelt vető­ magkeverék. Betakarítás. valamint a Fortschrit gyártmányú kombájnok. A gyakorlatban széleskörűen a részleges vegyszeres gyomirtás terjedt el. A mák aratása a magvak teljes érésekor. 2-4 alkalommal sor. A későbbiek folyamán a gyomok ellen csak kapálással védekeznek. szellős helyen tároljuk. Mind a kombájnnal betakarított. hogy az étkezésre alkalmas legyen. óvjuk a nedvességtől és ha szükséges. a toktörmelék pedig 10-14%-os nedvességtartalommal zsákolható. Az egyelés optimális időpontja a mák 4-6 lombleveles állapotában van. Egyes helyeken éréskor a mákot kinyűvik. A mákmag 9-10%-os. a harmat felszáradása után. A hagyományos termesztésnél a kiskerti.A mák vetésére bármilyen vetőmagot is használunk. forgatni kell. majd cséplőgéppel nyerik ki a magot a tokból. július végén-augusztus elején történik. Kis tcrületen száraz időben. és a tokot száraz. vagy ezek számának csökkentése érdekében egy állománykezelést alkalmaznak a mák 8-l O tőlevel es állapotában.kialakítására. A mák termesztését az elgyomosodás meghiúsíthatja. A vetés előtti k. Vetés után azonnal hengerezni kell. A viszonylag kis mennyiségű vetőmag egyenletes kijuttatására csak a pontosan beállított aprómagvető gépek alkalmasak. csépelt tokból származó mag-tok keveréket rostákon szét kell választani. Annak ellenére. mód van a részleges vagy teljes vegyszeres gyomirtásra is. Apolás. Cserepesedésre hajlamos talajokon a hengerezés helyett célszerűbb ma~takaró boronát használni.és sorközkapálásra van szükség. folyamatos és maradéktalan mechanikai irtása alapvető munkafolyamat. a gyomosodástól függően. E célra a Dicuran 80 WP 2 kg/hektáros adagja alkalmas. a kedvező vetésmélység 1-1 .

r) talajba ültetni. csepp alakú. sárgásbarna. augusztus első fele. Tinktúráját ideges szívpanaszok és alvászavarok gyógyítására használják. A magot talajfelszínre sorba (15-20 ern sortávolságra). palántanevelés és ki ültetés.) és gyógyterméket készítenek belőle. A Valerianaceae családba tartozó évelő növény. Az elővetemény tekerülése után. akkor az ültetőágy-készítési műveleteket (kultivátorozás.5-0. Mély rétegű. fehér vagy halvány rózsaszínű virágokkaL Termése 2-5 mrn hosszú. Gyökértörzse rövid. Vetés után leg- 187 . vagy barnahomok talajokon.Macskagyökér (Valeriana officinalis L. jó vízgazdálkodású. Nyugtató teakeverékeken kívül számos gyógyszert (Medivaler. durván fogazottak. Általában áttelelő egyévesként termesztik. szervestrágyázüs hiányában. kedvezőtlen körülrnények között 3-4 hét. Cardiosan stb. Virágzala végálló élemyő.és 60-70 kg/ha P 2 0 5 -műtrágya kijuttatása indokolt. Optimális vetési időszak: július vége.) kell műtrágyázással összekapcsolni. középkötött. nedves réteken vadon is megtalálható. A macskagyökér nitrogén. termffhelyi igények. 140-220 ern magas. Az első évben rendszerint még nem virágzik. amelyet célszerű összekapcsolni a szerves trágya bedolgozásávaL Ha szervestrágyázásra nincs lehetőség. Ezermagtömege 0. Leírása. Magja gyorsan. Ta/aj-e/(fkészítés. Legjobb frissen szervestrágyázolt (15-20 tonna/hekt<í. Magját jól előL. Hazánkban. A macskagyökeret általában nyári szabadágyi palántaneveléssel. tömörített talajú szabadágyba kell vetni. évi 600-700 mrn csapadék. csak tőrózsát fejleszt. őszi kiültetéssel és a következő év őszén történő betakarítással termesztik. Jól termeszthető a közepes humusztartalmú.) Jelent(fsége. egymagvú rnakkocska. Megszárított gyökérzete főként nyugtató hatású anyagokat tartalmaz. amelyből szárnos orsószerű húsos gyökér ered. Közepes t:ípanyagtartalmú talajon. Önmaga után 3 év elteltével ültethető. 40-60 kg/ha N. sima felületű. de legkésőbb szeptembcr elején középmély szántás szükséges.és teljesítőképességet is fokozzák. hengeres. belül üreges. könnyű talajokat igényel. Vetés. tárcsázás stb. vagy szórva vessük. Az őszi ki ültetés rniatt korán lekerülő előveteményi igényel. tápanyagdús. Kivonatai a koncentráló.6 gramm. Biológiai. Nevét a középkorban a latin valm·e = egészségesnek lenni szóból kapta. Szára felálló.>ZÍtett. Az ókori görögök Phu néven már ismerték gyógyító hatását. trágyázás.és foszforigényes faj. kelési ideje 7-12 nap. hengeres. Levelei páratlanul számyaltak. egy éven belül elveszti csírázóképességéL Az optimális csírázási hőmérséklet 18-20 °C. meszes. Vízigénye nagy.

A gyökér tömege és minősége a tenyészidőszak végén a legnagyobb. Lazább szerkezetű talajon az ősszel ültetett állomány első tavaszi munkája. A palántaápolás gyakori öntözésből (kezdetben naponta többszöri) és rendszeres gyomtalanításból áll. majd hengerezzük (vagy lapogatóval tömörítsük). A borsosmentát a gyógyászatban. Szárított levele vagy leveles hajtása a légúti megbetegedések elleni és a gyomorteák egyik legfontosabb alkotója. görcsoldó és baktériumölő hatása is közismert Kiváló dezinficiens és ízjavító. 188 . amelyből 2.feljebb 0. A tenyészidőszakban rendszeres (3-4) sor. átható szagú.) Jelentffsége. Több hektáros ültetvényekben rázóvillás faiskolai ki szedő gépek is használhatók. szájvizek gyakori hatóanyaga. Fúszeres íze. hűsítő hatása folytán főként italok. Kozmetikumok. a kozmetikában és fűszerezésre egyaránt elterjedten használják. A kelésig célszerű a palántaágyat ámyékolni. Az optimális ki ültetési időszak: október első fele. ezért más növényektől elkülönítve kell szárítani. Az esetleg előtörő magszárakat a bimbók megjelenése előtt el kell távolítani. Fájdalomcsillapító.szárítás.és sorközkapálás szükséges.a felfagyási károk csökkentésére. édesipari termékek ízesítésére használják. kisebb felületen ásóval.5 cm vastagon talajjal célszerű takarni. Sokféle élvezeti teaként is fogyasztják. nagyobb területen kormánylemez nélküli ekével emelik ki a talajból. Ennek megfelelően a gyökérkiszedés optimális időszaka október második fele. Ezt követi a gyökerek összeszedése és a gyökértörzsön maradt föld feletti részek eltávolítása (többnyire kézzel). Szükség esetén kora tavasszal.5-3. Az ültetés kisebb felületen kézzel. Ápolás. A száradó és a szárított gyökér kellemetlen. Egy hektár beülteléséhez 700-900 m 2 palántanevelő felület szükséges.5 t/ha szárított gyökér lesz. A lecsurgatott és feldarabolt gyökérzetet árnyékos helyen (padláson) kiterítve vagy műszárítóban (40-50°C-on) ajánlatos szárítani.5-9. A palánták általában szeptember végére érik el az ültetéshez szükséges 15-17 cm-es méretet. majd pedig a gyökerek mosása bő vízzel. Várható gyökérhozam: 6. fogkrémek. Száraz időben a kiültetést követő beöntözés elengedhetetlen. A sekélyen elhelyezkedő gyökérzetet a föld feletti részek levágása után. az új levelek megjelenése előtt is szedhető. A vetőmagszükséglet l g/m 2.0 t/ha friss. Borsosmenta (Mentha piperita L. 40-50 cm sortávolságra és 20-25 cm tőtávolságra történik. parfümök. nagyobb területen bármely palántaültető géppel. Fontos a talaj megfelelő szintű levegőzöttségének biztosítása. Betakarítás.a hengerezés.

189 . A 2. Többszoros faJhlbnd. Jó szerkezetű. Éghajlati igényei alapján hazánkban mindenhol sikeresen termeszthető. A borsosmentát ősszel kell telepíteni. Ezután közvetlenül kell a sztólókat a barázda aljára fektetni úgy. hogy a kiválasztott terület évelő (főként tarackos) gyomoktól mentes legyen. hogy azok 1-2 sorosan. Az egész növény jellegzetes. A~ ajakoso~ . 8 kg P 20 5-ot és 10 kg K20-t vesz ki a talajból.a szerves trágya leforgatásával egybekötve . tarackszerű sarjhajtásai.6 tonna/hektár (l .-~~írás~ . illetve 60--90 kg/ha) általában az őszi beszántással egyidejűleg adják. Egy tonna zöldtömeg képződéséhez 25 kg N-t.kapával vagy simítóvaL A takarás után a talajt sima vagy gyűrűs hengerrel kell tömöríteni. A sztólót októberben kell ültetni. Vízigénye nagy. szaporHasra alkalmas magp nmcs. amely kis felületen kézi kapával. Legegyszerűbb és leggyakoribb a sztólóval (földbeli tarackszerű hajtás) történő szaporítás. Fontos.4-l . A borsosmenta ültetvényt legfeljebb három évig célszerű fenntartani. Talaj-e/(íkészítés. Virágzara világoslila.és üregmentes talaj. A borsosmenta kizárólag vegetatív részeivel (sztóló. középkötött csernozjom talajt igényel. A barázdák sortávolsága 50--60 cm. évben a N-műtrágyát (90-150 kg/hektár) két részletben. az árnyékot és félárnyékot nem túri. A szükséges P és K hatóanyagat (50--80. Attetető képletei a talaj 10 cm-es rétegében elhelyezkedő fehér. zsinórszerűen összeérjenek (ez a művelet csak kézzel végezhető). trágyázás. Minden része illóolajat tartalmaz. hosszúnappafos növény. Jól hasznosítja a telepítés előtt talajba dolgozott 20--30 tonna/hektár szerves trágyát. Közvetlenül ültetés előtt rögtörő vagy sima hengert kell alkalmazni. a zöld és száradt. gyökeres sarjhajtás. zöld dugvány) szaporítható. nagyobb területen kultivátorra szereJt nyitóelemek segítségével történhet. Levelei hosszúkás tojásdadok. A mentatelepítés első művelete a 13-15 cm mélységű barázdahúzás. jó vízgazdálkodás ú. a sztólók. Az ültetés többnyire kézzel történik.kell a talajt előkészíteni.családjába tartozó_ év~lő lágyszárú noveny. enyhén hűsítő és csípős ízű. Fényigényes. Gabonafélék után tarlóhántással és mélyszántással .tavasszal kihajtás előtt és első vágás után. A lefektetett sztólókat azonnal l 0--12 cm-es talajréteggel takarják.6 kg/10 m 2). a tenyészidőszakban legalább 700 mm csapadékot igényel.4-1 . A felszedett sztólót először meg kell tisztítani. Ugyanarra a területre négy évnél hamarabb nem szabad visszavinni. élesen fűrészes szél űek. Termesztése öntözhető területeken jövedelmező. s ezután azonnal ültetni kell. mert a sikeres telepítés feltétele a rög. Sztólószükséglet: 1. 30--100 cm magas.. (Ezzel történik szaporítása is!) Szára a termőhelytől függően. Termőhelyi igény. és a 3. szükség szerint végzett kultivátorozással vagy tárcsázással kell gyommentesen tartani. Sikeresen termeszthető barnahomok és tőzegtalajokon is. barna részektől. fűszeres illatú. A szántott talajt ültetésig. elágazó. négyélű.ajánlatos kijuttatni (lehet öntözővízzel is). Szaporítás.

Az ajakosok csaláeljába tartozó évelő. kellemes illatú növény. E célra egy évben kétszer.lelent!ísége. Leírása. A leszántás nemcsak a rozsdafertőzést csökkenti. kézi fosztás) nagyon sok kézi munkát igényel. Illatos étkezési tea is készül belőle. nagyobb felületen pedig kaszálva rakodógéppel történik. felülete kissé hólyagos. Először még a bimbók megjele-nése előtt (június közepén) vágjuk le a hajtásokat.7 gramm. esetleg háromszor vágható a borsosmenta. A 2. amikor már a teljes területet behálózza a menta. Levelei nyelesek. de feltétele a 2. Szárított levelét vagy leveles hajtásait egyedi teaként és más gyógynövényekkel együtt. általában sötétzöld. tojáscladok. Mcleg. Optimális csírázási hőmérséklete 18-20 oc. a vágás kisebb területen kézi kaszüval. Ebben az esethen a betakarítás ideje megegyezik az előzővel. Szára 50-100 cm magas. ezért gyakran a levágott hajtásokat szárítják meg (elmarad a levelek leszedése) és ún. 190 . és 3. egyre nehezebb a mechanikai gyomirtás.) . Magja 3-4 évig csíraképes. Várható hozam 2. Magja 1-l . ízjavító. Fontos őszi teendő az első és a második tenyészidőszak végén az ültetvény leszánt<ísa úgy. a sorok kézzel gyomtalaníthatók. sárgás fehérek. A hajtások szárítüsára az aktív szellőztetéses (TSZP) szárítók a legalkalmasabbak. a sorok záródásáig a sorközök géppel. termesztésben 4-5 évig érdemes fenntartani. A citromfű 15-20 évig is él. ideges gyomorpanaszokat gyógyító teakeverékeknek is. borsosmenta herbát készítenek. Aresin. A levügott hajtásokról azonnaile kell fosztani a leveleket és lefosztás után vékony rétegben kiterítve. A citromfű vagy méhfű jellegzetes.és fénykedvelő. nyugtató és szélhajtó hatásuk miatt használják. Temzifhelyi igényei. és 3. szélei csipkésfűrésze­ sek. árnyékos helyen szárítsuk meg. közvetlenül a talajszint fölött. A levéllemez gyéren szőrözött. teakeverékekben étvágy-.Ápolás.5 rnm hosszú.5-4 tonna/hektár. Ezért nagyobb felületű ültetvényben ajánlatosabb gyomirtó szereket (Merkazin. felálló.6-0. Citromfű (Melissa officinalis L. de fő alkotórésze az emésztést segítő. Az egész növény citramra emlékeztető illatú. hogy a sztólók többsége ismét 10 cm mélyre kerüljön. A tenyészidőszakban a 20 oc körüli átlaghőmérséklet a kedvező. A levéláru-előállítüs (kézi vágás. Ál örvökben elhelyezkedő virágai aprók. A következő vágásra az új hajtások 40-50 cm-es magassága idején kerülhet sor. A tenyészidőben általában 300-400 mm csapadékpótló öntözésre van szükség. Betakarítás. terjeelő tövű félcserje. 2 Várható szárított levél hozam: 8-15 kg/100 m . tojüsdad. évi nagy termésnek is. évben.ebb terméke a szárított levél. fénylőfekete. Ezern1agtömegc: 0. A tavaszi kihajtás után. A borsosmenta legértéke~. Geonter) használni.

A termő években kiegyenlített műtrágyázást (50-70 kg/ha N. palántanevelés. Az első vágást a bimbók megjelenésekor (június második fele). Telepítés előtt elengedhetetlen a szervestrágyázással (20-30 tonna/hektár) összekapcsolt mélyszántás. szárrészektől megtisztított állapotban forgalmazzák. A fóliasátorban nevelt palántákat májusban. A magvetés sortávolsága 20-25 cm. A szélsőségesen rossz talajok kivételével mindenütt eredményesen termeszthető. A citromfűültetvény ápolása gyomtalanításból és a rendszeres sorközművelésből áll. Nagy tem1éshozamot öntözött területen ad. Utóbbi esetben a kelési idő csökkentésére áztatott vagy fagyasztott magot ajánlatos vetni. az első vágást követően a leghatékonyabb. 50-60 kg/ha PP 5 és 70-80 kg/ha K20) igényel. Palánta nevelése fűtetlen fólia alatt és szabadágyban történhet.5-1 . föld feletti részeit morzsolt. Ápolás. a másodikat szeprember elején végzik. az előzőek szerint. Öntözött területen jó hatásfokú az első vágást követő N-tartalmú fejtrágyázás is. vagy terményszárító padozaton (TSZP) ajánlatos azonnal megszárítani. Vetőmagszükséglet 2-3 g/m 2 . a szabadágyi palántákat pedig többnyire szeptemberben ültetik ki. Az öntözés júniusban. A teljes föld feletti részt az első évben rendszerint egyszer (augusztus-szeptember). de hosszan tartó aszályos időszakban könnyen kipusztul. nagyobb felületen palántázógéppel ültethető. A termő években általában 1-2 sorközművelés (a sorok záródásáig) elegendő. régi fűszer.O cm. Vetés. A magot szabadágyi palántanevelés esetén is novemberben vagy áprilisban vessük el. Legmegfelelőbbek a meszes. Közismert. középkötött.dású talajok. A betakarított hajtásokat igen vékony rétegben kiterítve. a vetésmélység 0.) Jelentősége. Betakarítás. A vágás a levéltelen szárrész fölött (l 0-15 cm) kézi kaszával vagy kaszálva rakodógéppel történik. Jól tűrik a szárazságot.és tőtávolság 50-60x30. Az első évben 1-2 sorkapálás és 3-4 sorközművelés szükséges. a termő években általában kétszer vágják. mély rétegű és jó vízgazdálk o- Majoránna (Majorana hortensis MöNCH. Kis területen kézzel. Talaj-előkészítés. A sor. Fóliás palántanevelés esetén a mag a fólia felhúzása előtt novemberben vagy a fóliapalást felhúzása után március közepén vethető. 191 . Az l hektárra szükséges palántamennyiséget 200-250m 2 felületen lehet felnevelni.35 cm. A műtrágyázást az őszi sorközműveléssel célszerű összekapcsolni. trágyázás. jellegzetes illatú és ízű. Szárított. Az őszi szántást tavasszal a szokásos módon munkáljuk el és a palánták kiültetéséig gyommentesen kell tartani. Várható hozam: 3-4 tonna/hektár szárított hajtás (herba).

vagy ültethető. Vetőmagszükséglet: 2-3 takarn erű célsz vai korpá gon homokkal vagy tőzeg téshez szükséges 6-8 cm-es g/m 2 • A palánták április közepére érik el a kiülte okban. 40-50 ctn sortácsokr nagyságot. Ezermagtömege: 0. gazdag. Levelei rövid nyelűek. A kelés után néhány nappal el kell végezni az 192 . A helybevetéshez "aszta ideje: március második fele. Magja apró. palántanevelés. de a növekedés is kat A kis növények átmenetileg 1-2 °C-os fagyo már l o °C-on leáll. llap simaságú" és megfelelő­ Vetés. aprók ok álfüzér virágzatában (bugákban) a virág gramm. rozsdafehére . átoro a talajtól és gyomosodástól függően a kultiv . illetv zás. ÖntözVízigényes. csapadékot igényel. a magvetést 2-3 mm vastaően követ Ezt ban. majd művel első talajba vethető. A hazai gyakorlatba és 120-140 kg/ha KzO-t. kialak kg/hektár vetőmag-felhasználássallehet Közvetlenül vetés után éges. Tömött moly k. l 0-12 ° C-on kezd csírázni.mélyszántott csak ránna majo A ázás. Szinte valaKellemes ízű.5 cm. A palántákat általában 15-25 szálas ük. a talajfelszínre szórva végezzük.pedig 60-70 kg/ha N-t P 20 5-ot fejtrá gyáz ásra. a tenyészidőszakban 600-650 mm hető területen ajánlatos te1meszteni. gépi művelés és betakarítás 120-130 db/fm. amit 6-8 ég szalagos elrendezésben. humuszban szthető. rezés henge a etlen Közvetlenül vetés előtt elengedhet tlen szervestrágyázást nem A majoránna tápanyagigényes növény. Szára felálló. etés magv A teni. dúsan elágazó. készí en tömörített vetőágyat kell csetén többnyire 6-6 soros Sortávolság 36-48 cm. volságra és 20-26 cm tőtávolságra ültess a rendszeres talajművelés. Termffhelyi igény ási hőmérséklete 18-22 oc. A hajtások többn hosan szőrösek. jó vízgazdálkodású.háztartási fűszer. et a fogasolás. barnaszínű. trágy Talaj-előkészítés. 60-80 kg/ha N-t és 18-20 kg/ha indítótrágyázásra (tavaszi talaj-előkészítéssel) 40-50 után . lösz és ősszel . i. -ot 0 P kg/ha 2 5 szántással) 50-60 kg/ha N-t. Kora tavasszal az e kombinátorozás.44 edvelő. 8 kg foszfort és 15 kg igényel. többnyire fűtetlen fóliasátorPalántaneveléskor a magvetést március elején.22-0. Ápolás. A kedvező egyedsűrűs vetés mélysége legfeljebb A ítani. Sikeresen csak a gyorsan melegedő. étvágyjavító élelmiszer-ipari és ja. szüks ép vetőg iós 0. tojásdadok. A növényápolási teendők között ~lső első talajlazító sorközművelést. egyév yire szürkészöldek. A sikeres vetéshez precíz célszerű hengerezni. Egy tonna zöldtömeg képződéséhez 18 alaptrágyaként (az őszi mélyn káliumot von ki a talajból. alkotó s mennyi húsfűszer-keverék fonto es növény. de közve kg N-t. de az optimális csíráz elviselnek. Az ajakosok családjába tartozó. Leírása.többn yire az első vágás juttatnak a talajba. 25-5 0 cm magas. ép szélűe k. szőrösek. terme okon ktalaj homo barna középkötött vályog. 2-3 évig csíraképes magja fényk és gMele ei.

Napfény.5-2. A majorálma föld feletti virágzó. 4-6 cm talajszint feletti magasságban történik. TSZP. Nemesített fajtái egynyári dísznövényként közismertek. az első vágás után közvetlenül és természetesen mindig. Az öntözést célszerű N-fejtrágyázással összekapcsolni. vagy padlás) kell szállítani. A vágás kis területen kézzel (sarlóval). Ezem1agtömege 8-12 gramm. Termlíhelyi igényei. ha a talaj víztartalma alacsony. Virágzala 6-8 cm átmérőjű. aljától elágazó. nagyobb felületen kaszálva rakodógéppel. A morzsolással egy menetben végezzük el a szárrészek eltávolítását és a homoktalanítást. a kisebb fagyokat károsodás nélkül elviseli. Jól terem azokon a helyeken. görbült kaszat. leveles szára egy tenyészidő­ szakban kétszer is vágható. a bimbozáskor. kivanatát kenőcsökbe keverve. szürkészöld árut az első virágok kinyílásakor Uúlius) vágott növényanyagból lehet előállítani. Festékanyagait ételek.5 mm lyukbőségű rostákon elválasztjuk a maradék szártörmeléktől és talajszennyezéstől.és melegigényes. szárazságtűrő. Betakarítás. lapátszerűen szélesedők.5 mm-es rostán átesett.Később minden öntözés vagy nagyobb eső.5% homoktartalmú "herba" a végtermék. legfeljebb 2. rövid szártagú. júliusban pedig 19-20 oc az átlaghőmérséklet Hidegtűrő képessége jó. A fészkesek családjába tartozó egyéves. A szárítás! a levelek és virágzali részek lemorzsolása (rendszerint morzsológéppel) követi. A körömvirág megszárított virágzatát teakeverékekben vagy linktúrákban az epekiválasztás fokozására. A lemorzsolt anyagat 5. Leírása. Szórt állású levelei hosszúkásak. Karószerű gyökerei mélyrehatoló Szára 40-70 cm magas.és bélfekélyek megelőzésére. Jó minőségű. Körömvirág (Calendula officinalis L. végálló fészek. Tulajdonké ppen a 3.) . ahol júniusban 17-18 oc. A tenyészidőszakban 6-8 kézi vagy gépi sorközművelés szükséges. A levágott növényt azonnal szárítóba (meleglevegős szárító. gyomor. majd 3. október elején kerülhet sor. italok színezésére is alkalmazzák. Leghatékonyabb az öntözés az elágazódás kezdetén. A sikeres majoránnatermesztés másik alapfeltétele a megfelelő vízellátás. Hazánkban a majoránna a tenyészidőszakban átlagosan 160-180 mm csapadékpótló öntözést igényel. s az első vágás után elengedhet etlen a sorközművelés. a termése barna. lágyszárú növény. Magja már 8-10 °C-on jól csírázik. sebkezelésre és bőrápolásra használják. halványzöldek és molyhosan szőrözöttek. A virágzat élénk narancssárga. Nyelves virágai több sorban helyezkednek el. A második vágásra szeptember végén. felülete tüskés. 193 . A várható terméshozam: l .0 tonna/hektár marzsolt majoránna.le!entlísége.

a részek tív vegeta a ez részesíteni nem ajánlatos. entcs.irm kezdhető cl a teljesen kizatok képezik. Kisebb mcnnyiséget vékon . márciusban sa 6-8 kg/hektár sználá gfelha vetőma cm.közepes virágzatok rovására. pel vontatott nagy gépekkel egyaránt vethet állományt 5-8 cm-re ritÁpolás. 35-40 °C-on lehet megárnyékos helyen. A száraz drog erősen nedvszívó m 650-750 kg/hektár shoza termé tó Várha meg. Ezzel egy időben fejtrág ak. szárítás.a növényeket a talaj apró at virágz a r gén vagy augusztus elején . 2-3 ége mélys Sortávolság: 40-50 cm. szellős. Július véegyre zatok .'ís -meg egyez túlzott nitrogénellátásban és yázni nyeknél szokásos műveletekkcl. A szedés a virágzás ütemé a fagyokig ismételhető. zott kapás után ősszel Talaj-elffkészítés. levágn rű célsze n fölött 10-15 cm magasságba yaként 30-40 kg/hcktár mennyiterületről hordjuk ki. A körümvirágot trágyá i talaj-előkészítő műveletek mélys zánto tt talajban célszerű termesztcni. Vetés. ssal őrzik meg élénk szíA leszedett virágzatok csak azonnali és gyors szárítá y rétegben kiterítve. trágyázás. teljes fészekvirágBetakarítás. Alaptrágyázásra . hatású szárítani. június elején 2-3 naponként.minőségi szempontból hátrá nyosa n. Három-négy hét múlva a növéségű nitrogén hatóa nyaga t a talajba kapáln nyeken ismét nagy virágok képződnek.40-60 kg/ha N. A körömvirág magját célszerű korán. nagyobb mennyiséget műszárítóban a csomagoláshoz fóliaezért . 60-80 K 20 ajánlható. vagy középkötött homo csak jó vízgazdálkodású. állandó helyre vetni. zsák vagy bélelt papírzsák felel száraz virágzat. Az értékesíthető árut a sz. A tavasz nek a tavaszi vetésű növé. Kelés után. mert előkészítéskor . simítózás. 3-5 leveles állapotban a túl sűrű és 1-2 sorkapálásra van kítsuk. Legtöbbször május végén. nyílt virágok gyűjtése. jó minőségüxct.és jó minőségű drogot Szárazabb talajokon is megél. Szervestníg növekedését fokozza. könnyen melegedő barna mezőségi talajokon ad. de megfelelő hozaroot k. 194 .őszi talajkg/ha P 20 5 és 80-100 kg/ha tápanyagtartalmú talajo n. kombinátoroz. egészen ben. A hőmérséklet emelkedésével felgyorsul kisebbek lesznek. A terület nagyságától függően kis kézi ő. vagy erőgép­ ppel vetőgé (12-18 db/fm).fogasolás.amiko tt növényi részeket a levágo a i. A tenyészidő során rendszeres sorközművelésrc a hajtásképződés és a virágszükség. nüket.

Minősége külsőleg nem mindig állapítható meg. Bizonyítja ezt 195 . egyhangúlag elfogadta az azévi CXXXI. Ez az úgynevezett "Yetőmagtör­ vény" 1997. Altalános magtermelési ismeretek i. valós értéke csak hosszabb idő után realizálódik. március l. Ez a törvény. a bizalmat elveszteni csak egyszer lehet. A vetőmag: gazdasági növények termesztése céljából különös gonddal megtermelt. vetőmagminősítés és forgalmazás államilag szigorúan ellenőrzött tevékenység. mely állandóan képes új generáció létrehozására.) jó hírnevet vívtak ki maguknak és a rájuk bízott feladatokat tökéletesen megoldották. Kellner Ilka. Magyarországon 1878 óta minősítenek. főbb vonalaiban harmonizál az EU-rendeletekkel. december I 9-i ülés napján. A vetőmagforgalom szabályozását az EU-ban a 2358/71 EU-rendelet szabályozza.. minősítés letéteményese az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI). bizalmi cikk. IST A) nemzetközi szabványainak előírásai t. törvényt. Magyarországon is megalakult a Vetőmag Terméktanács. valamennyi lépését szabványok rögzítik. A Magyar Köztársaság Országgyűlése 1996. A fajtaminősítés. Monori mag stb. 't ' i ~ l l A mag: ivaros (generatív) úton létrejött növényi rész (szaporítóképlet). Az ellenőrzés. A háború előtt a magyarcé gek (Mauthner. faj.és fajtaazonos. biológiai alap. A Magyar Szabvány (MSZ) átvette a Nemzetközi Magvizsgáló Szövetség (International Seed Testing Association. fajtatiszta. magtermesztés. A nagy társadalmi munkamegosztás világméretűvé vált. A vetőmag a fajta tulajdonságainak is hordozója. A vetőmagtermelés helye a növénytermesztésben A vetőmag-szaporításnak hazánkban szép hagyományai vannak. minősített és vetésre előkészített mag. napján lépett hatályba. Napjainkra a vetőmag termeltetése és forgalmazása egyaránt határok felettivé vált.

áthágva a fajtára 196 . változot között ha ezer ségmagtermő terület az elmúlt években l 0-25 sének A termelés értéke: 40 milliárd Ft. -jó föld. Nincs különválasztva a fajtaborsó. Franciaország. atmoszf . -nagyo n sok kézimunkaerő. változik között Ft milliárd 3-5 értéke g vetőma 10%-a. hogy nagyon nehéz. terrnelő A el? sainak megfelelően jár-e állal egyútta fajta a hogy afelől. a növénytermelés bruttó termelé . A zöldA vetőmag-szaporító terület: 182 ezer ha. a szántóterület kb. megfelelő birtoknagyság. előírá­ Hogyan tudhatj a meg a gyakorlati szakember. lés Bonyolítja továbbá a dolgunkat. A szép helyezésünk megtartásához elengedhetetlen: esztő -maga s színvonalú szakmai felkészültség (sajátos zöldségmagterm éra). t. A legtöbb 7. magyar időjárás. 13%-a. Vagyis megszü részesínem ésben elismer állami n országo Magyar l célú árutermeltetés céljábó nem tett növényfajta is felhasználható legyen.átgondolt stratégia. szétvála adatait fajok stb. hogy a törvény eme olt) (fémzár tt minősíte iben amenny k. szaktanácsadás. Olaszország után a van Magyarország.l cég van az is. 4%-a. hántolá si-és mag borsó. az kétmilag is elismert. gazMindezek birtokában területegységre számítva nagyobb árbevételt. Németország.korszerű műszaki felszereltség. miatt a szántóföldi növények és zöldség takarmány da erre a fajtaborsó. vetőmagot vásárol ot. -forgalmazó bejegyezve Magyarországon. Az összes vetőmagtermés 25%-a exportra USA. Dánia. l l i 1 ! l l ~ j A "Vetőmag-törvény" érintő legRészletes ismertetésére helyhiány miatt nem térünk ki.jobb dasági eredményt érthetünk el. között: k országo ló exportá ot vetőmag ez az arány magasabb. hogy jelenleg több mint 50 vetőmag-termeltető. lehetősé a azt nteti galomb a hozatal céljából. k lehetne tak nyugod nak. . (A Nemzeti Fajtajegyzékben szereplő fajta). A zöldség export A vetőmagexport összes értéke: 95 millió USD a mezőgazdasági nál vetőmag zöldség a kerül. a pontatlan adatköz pélJó sztani. Aki "feketé n" vásáral ja vagy szerzi be a vetőmag vonatkozó atra használ vetőmag a és szeresen is törvényt sért. helyen Hollandia. A terrnesztót zők: fontosabb megállapítások a követke szapoMagyarországon csak állami elismerésben részesült vagy ideiglenes és forelés áruterm rításra engedélyezett növényfaj és növényfajta termeszthető export hogy get.

a standard. A jobb áttekinthetőség végett összefoglaljuk a zöldségfajok megtermékenyülési viszonyait: . vörös. bejelentés.fajtakeveredés elkerülése. petrezselyem. előkészítő idejének feltételeit. A certijlkált vetőmagtételt a hagyományos úton. fajtával való bevetése és már vethetjük is a következő fajtát. retek. -egymást kölcsönösen megtermékenyítffk: spenót. kukorica.) elegendő 1-2 vetőgép alja más fajjal. állították elő. A vetőmagtermesztés különleges feladatai A vetőmagtermesztés különleges feladataiból kettőt emelünk ki: a szigetelést (izoláció) és a szelekciót. Az új törvény és végrehajtási utasításai felvállalják az EU-csatlakozás tényét és a csatlakozás átmeneti. Érte felelősséget vállal az állam is. saláta. feketegyökér.egymás között és repcsényretekkel keresztezffdffk: retkek. ha a megporzást végző rovar vagy a szél közvetítését idegen fajta pollenjével ki tudjuk küszöbölni. borsó. nem beszélve arról.önbeporzá zöldségnövények: paradicsom. . A standard minősítésnél a fajtára vonatkozó garanciát a nemesítő vagy fajtafenntartó. amiket a fajta és a vetőmag minősége nyújt. kabakosok stb. Nehezíti a dolgot. függően 500-1000 métert hagyunk ki az egyes tételek között. hogy nem csupán a saját vetéstervünkben szereplő fajok fajtáira kell figyelemmel lennünk.jogszabályokat. Súgetelés (izoláhís). petrezselyem. a fajták egymástól való elválasztását jelenti. -idegen beporzás miatti izoláció. szemlék.certifikált vetőmag. hanem a szomszédok megporzó fajtái sem kerülhetnek az adott távolságnál közelebb. 197 . Az izoláció hatásfoka akkor érvényesül. paprika (részben). Ilyen esetben a fajtól. paradicsom stb. Öntermékenyülő növényeknél (saláta. bab. Ez pedig nem kis gondot jelent. A vetőmag zöme ebbe a kategóriába tartozik.és póréhagyma. Az izolációs távolság megnövekszik az idegen termékenyülő növények (sárgarépa. fémzárolás stb. tök. A fizikai keveredést kell itt elkerülnünk. Két fontos szempontot kell figyelembe venni a kivitelezésnél: . Az új törvény kétféle vetőmagminősítést fogad el: . ill. Igen-igen nehezen tudott a szakma ezzel az új rendszerrel megbirkózni. dinnyefélék. fajtától stb.) között. . annak hiányában a forgalmazó garantálja. hogy a "fekete mag" használata esetén a termelő elesik mindazoktól a biztosítékoktól. sárgarépa. uborka.

. csemegekukorica. kabakosok: uborka. Legtöbbször a borsó hüvelyszelekciója szakott lenni. A káposztafélék összes fajai és fajtái egymással kereszteződnek. kelkáposzta.és gumósnövények: sárgarépa. Ide tartozik továbbá a hónapos-. káposztafélék: fejes káposzta. Csak az egészséges. metélő saláta. A munkát szakember irányítja. -egymás között és a vad fajokkal keresztez(fdik: cikória. a zárt állományt és a növények olyan fejlettségi fokát. Részletes zöldségmagtermesztés A magfogás ideje alapján megkülönböztetünk: . zeller. tojásgyümölcs. de elvégezhető paprikánál. tök. Nagyon kell ügyelni ennek elkerülésére. póréhagyma. A fajtára jellemző fajtabélyegek kialakulása után végezzük el a lombszelekciót (pl. endivia saláta. A fejlődés során. görögdinnye. alakjában. burgonyafélék: paradicsom. . karósbab. paprika. 198 . kötöző saláta). sárgadinnye. őszi és téli retek. a fajtától elütő idegeneket eltávolítjuk. nyári retek. kínai kel. bokorbab. Az idegen egyedek eltávolításának következő időszaka a virágzás ideje. Virág színében. karalábé. amikor a fajtára jellemző és jól felismerhető bélyegek már láthatók. A szelekcióhoz nagyfokú szakértelem és jó fajtaismeret szükséges. brokkoli. virágzás idejében eltérőeket kiszelektáljuk. metélőhagyma. hagymafélék: vöröshagyma. Gyors intézkedést igényel ez a szelekció.egyéves magtermő zöldségnövényeket hüvelyesek: borsó.kétéves magtermő zöldségfélék: gyökér. petrezselyem. Itt előfordulhat idegenbeporzás is. Célja a fajtaleromlás folyamatának megállítása (DUS). bordás kel. fekete gyökér. tépő saláta. földimogyoró. sóska. spenót. levélzöldségek: salátafélék (fejes saláta. Külön szólunk a kétévesekrőL Ezeknél a dugványszelekciót is el kell végezni. Az első szelekció alkalmával már a növekedésben elmaradt egyedeket is eltávolítjuk. jól fejlett növényállomány teszi lehetővé a fajtára jellemző bélyegek és tulajdonságok kifejlődését. paradicsomnál stb. Szelekció.évelő maghozó zöldségfélék: spárga. bimbóskel. hogy azok egészséges magszárat fejlesszenek és termést érleljenek. cékla. Az utolsó lehetőség a szelektálásra a termés megjelenésekor van.-egymás közölt és a vad sárgarépával keresztez(fdik: sárgarépa. Feladata a fajtaazonosság megőrzése. rókafülű borsók kiszelektálása). ritkán három szelekciót végzünk. káposztafélék: karfiol. A zöldségfajoknál kettő.

rothadás) okozná. éréskezkedetkor és magozáskor. fokú szaporulat esetén 800 m. Általában kétszeri mosással jó tisztaságú magot lehet nyerni. mert a sűrű sorban előbb összekapaszkodnak a növények. A dinnyemag kinyerhető kézzel és géppel.) A görögdinnye egyéves. beteg egyedek kiválogatása a termésfejlődés kezdetén. 125xl25 cm-es elrendezésben megfelelő. száraz magot zsákoljuk. mint tudjuk a görögdinnyénél nincs utóérés. Betakarítás. évelő faj rövid technológiai Görögdinnye (Citrullus tanatus [THUMB] MANSF. forgóha illesztés. A növényszám IOOx!OO. A vetőmag aránya a termésen belül 0.5-0. A vetőmagot termeszthetjük állandó helyre vetéssei és palántázássaL A palántanevelés költsége miatt esetünkben a helyre vetés elterjedtebb. amikor a legkorábban megtermékenyült és biológiailag legértékesebb termések már túlértek. A leszedett terméseket a kijelölt utak mentén kupacokba (a sérült. A virágokat méhek termékenyítik meg. s a széles sorköz hosszabb ideig géppel is művelhető. Ez történhet napon és mesterséges szárítássaL Ez utóbbinál 40 °C fölé nem emelkedhet a hőmérséklet. talajelőkészítés szempontjai megegyeznek a szabadföldi termesztésnél leírtakkaL Szaporítás. Konstans fajták magtermesztése: Az ország déli. az elütő. Az elérhető magtermés l 00--200 kg/ha. Az állandó helyre vetés ideje április 25-30. eltérő lombra elkezdhető.Helyszűke miatt egy-egy egyéves. között van. Az éretlen dinnyéből szám1azó mag vetésre nem alkalmas. idegen termékenyülő növény. 100xl25. Tehát mindkét szaporítási mód ideje későbbimint az árutermesztésben. hogy a magtermő tábla körül elit vetőmagtermesztéskor l OOO m. kétéves és leírását ismertetjük. és a további várakozás egy részük pusztulását (fölrepedés. I. de fajtaazonos dinnyéket hordóba. szabvány vetőmag előállításakor 500 m-es izolációs távalságat kell hagyni. vagy kádakba) rakjuk. között ültetünk. A kézzel kivájt vagy géppel fejtett magot bő vizben mossuk. május 15-20. A magtermesztés technológiája eltér a konstans. A táblakiválasztás. ami egyben a technológiai változatokat is jelenti. Amosás után szárítjuk a magot. szeptember eleje az első szedés ideje. A szelekció már a lombnövekedés kezdetétől. délkeleti részei a legkedvezőbbek a vetőmag termesztésére. 199 . A csörgő.7%. Ha palántát nevelünk. Augusztus vége. Az ikersoros elrendezés is ajánlott. Kötelező az ellenőrzés. Előírás. A szedő felelőssége itt is nagy. A szedést akkor kell kezdeni. Növénye/rendezés. a hibrid és a mag nélküli (triploid) magtermesztésben.

s az anyanövények 25%-án megjelentek a termős virágok.). Hihridmagtermesztés: A görögdinnye hibridmagot a kukoricánál is alkalmazott állománykeresztezéses módszerrel állítják elő.Min(fségi előírások: Az I. az anyanövényeket május 15. Mag nélküli (triploid) hibrid magtermesztése: Újra divatba jött a magnélküli görögdinnye. Az esetleges fagykár kiküszöbölésére l 00%-os tartalék palánta nevelése szükséges. A keresztezést addig folytatjuk.és tőtávval alakíthatjuk ki. 94% csírázóképességű és 12% nedvességtartalmú. amíg el nem érjük. A hibrid mag nagy érték. A kiültelés időpontja változik. Hektáronként 3000 db anya. A munkákat úgy kell szervezni. Akkor kezdhető ha az apanövények 90%-a hímvirágot fejleszt. hibrid magot tartalmazó dinnye. hogy hímvirág még csak véletlenül sem maradjon az anyanövényeken. Itt földkockás palántával dolgozunk. (1961) állított elő elsőként triploid fajtát. között ültetjük ki. Magyarországon Kiss Á. között. Az első triploid dinnyék 1959-61-es években Japánban. A területen a 4:2 anya:apa arány kivánatos. és 5. a reggeli órákban leszedjük az éppen nyíló hímvirágokat (anyanövényekről). A II. 200 .5xl. Előrehaladott kísérletek folynak a kémiai kasztrálás bevezetésére (Ethrel stb. A triploid vetőmag termesztésekor és a hibrid magnál ismertetett (4:2 soros) elrendezést alkalmazzuk. 4:2 soros elrendezésben.5 m-es sor. Termésszedéskor csak az anyanövényen fejlődött. A tetraplaid anya virágait egy diploid apa virágporával porozzuk be. hogy tövenként legyen 1-2 db megtermékenyített. Az apanövényeket május l. hogy a következő nap reggelén kevés hímvirág legyen. ez június-július hónapban esedékes. Az állománykeresztezés első napján az anyanövényekről eltávolítunk minden virágot (hím. osztályú mag 99% tisztaságú.és 1500 db apanövényt kell felnevelni. A nap későbbi részében a hímvirágbimbókat is leszedjük. Speciális munka az állománykeresztezés. A virágeltávolítást a méhjárás megindulásáig (kb. Az apanövények május eleji kiültetése kockázattal jár. A hibrid mag előállítása a továbbiakban a fajtahibridével azonos. és 20. 9 óra) be kell fejezni. A triploid hibridek vetőmagját leginkább kézi porzással állítják elő. biztosan hibrid magot tartalmazó terméseket szedjük. fajtatulajdonos adja. osztály 98% tisztaságú. Az apanövények 15-18 napos fejlődési előnye tesz lehetővé megfelelő együttvirágzást Hibridmagterme sztésben 1000 m-es izoláló távolságot kell hagynunk. Aszülőpárok magját legtöbbször a nemesítő. tem1ős) és a korábban termékenyült terméseket A műveleteket naponta folytatjuk. 88% csírázóképességű és 12% nedvességtartalmú. Az állománysűrűséget 1. majd az USA-ban kerültek forgalomba.

-máso dik: a duványok kiültetése előtt. talajelőkészítés stb. Az első évben felneveljük a dugványt. Sávos vetésnél. a középhosszúakat május. A táblakiválasztás. a rövid tenyészidejűeket június közepén vetjük. novem ber elején. majd az árutermesztés is a szülők genetikai alkatából adódóan nehézkesebb. A vetéshez egyenletes. földprizmában tároljuk. Ki kell szedni belőlük a lombra elütő. de ez költségesebb. Előfordulhat hűtőházi tárolás is.5-2 cm-es levélcsonkor hagyunk). a másodikban a magtennő növényt. seprűsödő és felmagzó töveket. szempo ntjait lásd a korábban leírtakban. A kivánt csírasz ám 1-1. A felszedés történhet kézzel és géppel. jó szerkezetű. sávközéptől sávköz épig értendő. óvatosan. Lényeges. A pollená tvitel.5 kg/ha. A dugványokat megsza badítjuk a lobozatuktól. A sárgarépa dugványokat még felszedésük előtt szelekt álni kell. hogy az őszi felszedés idejére még fejlődésben lévő dugván yokat kapjunk. a termékenyülés is nehézkesebb. Dugványok fe/szedése. sativus) A sárgarépa a magtennesztésben kétéves növény. Sárgarépa (Daucus carota L. 201 . A vetés mélysége: 2-3 cm. A javasolt vetésidő össszefügg a tennes ztett fajta tenyészidejével. A megjel ölt időpontokban a kelés csak öntözött körülmények között biztosítható. de szép magyar nemesítésű fajtasor is rendelkezésünkre áll. Szaporítás. környezeti igényük kielégítése nagyobb gondosságot igényel. Kiváló dugványokat nevelhetünk bakhát as tennesztéssel is. A szántóföldi ellenőrzések ideje: -első: a kifejlett dugványok felszedésekor. forgóha illesztés. 4-6 cm. A sortávolság 30-50 cm.8 millió db/ha. hogy a szívrész meg ne sérüljön (l . télire. A hosszú tenyészidejűeket április. amikor az időjárás hűvösebbre fordul és könnyebb a dugványok prizmázás előtti lehűtése. Izoláció: Az elválasztósáv dugványnevelésben legalább 2 m. A nagyobb testű fajtáknál 0. A tetraploid anyák fenntartása. Szelekció. ssp. Ideje. ez mindössze egynyolcada a diploid fajtában található magna k. októbe r végén. tömör (nem tömött) magágyat készítünk.5-3. prizmás tárolókba tesszük. Vetőmagszükséglet: 2. Megtisztítjuk a föld és lombmaradványoktóL A sárgarépa dugványokat. mint a diploidoké. Tennes ztett fajtáink zöme külföldi.A magtennesztés. Egy-egy tetra tennés ben 50-80 db mag található.2 millió db/ha. késő ősszel.

A művelésmód mindig sík. (karógyökér alapján) és a beteg dugványokat feltétlenül távolítsuk el. A magtermő év szelekcióját. A mag betakarítása történhet egymenetes és kétmenetes módszerrel. Elővetemény. gyökeresedést segítő öntözéssel kezdődik. Betakarítás. amikor a talaj hőmér­ séklete eléri a 3-5 °C-ot. Jól érzi magát a meszes. Két kalászos közé ültessük a kombinált szántóföldi vetésforgóba. középkötött.5-3. Levéltelenítést jelent. A maghozó évben az öntözés beiszapoló. egyedeket eltávolítjuk. E 512.0 l Reglone (5-600 l víz/ha) felhasználásával. Izoláció. A további szelekció: (első szelekció) virágzás idején. Az izolációs távolság 800--1000 m. öntözhető öntés. beteg. ahol több fajtát termesztenek. Az ápolási munkák és a növényvédelem megegyeznek az árutermesztésnél leírtakkaL Defóliálás. mélyen művelhető. Általában havonta egy-egy vízpótló öntözést tervezünk. vályogtalajt válasszunk számára. A dugványokat március közepén ültetjük ki. A szárakat kézzel kúpokba rakjuk. A csapadékpótló öntözések száma az időjárás függvénye. A legkisebb sortávolság 50 cm. Mélyrétegű. E 516 stb. A eltérő típusokat. Az ültetés mélysége akkor megfelelő. vadmurok és bürök eltávolítása aszigetelő távolságon belül (1000 m). szemben a rendrevágássaL A reglonozás kizárólag a lombozat leszárítására és nem a mag érésének gyorsítására szolgál. síma felületű. nagyban segíti a dugványok ültetés előtti válogatása. majd a kúpokat körülkötjük.3-6.0 pH közötti kémhatású. géppel. annak hatékonyságát. A kétmenetes betakarítás az elterjedtebb. késve virágzó stb. Szelekció (2. Az első és második évben végzett ápolási munkák jellegében és számában alig különböznek. humuszban gazdag. A virágzáskor az egyöntetű­ ségre kell ügyelni.év (második év): Terület kiválasztás. Első lépésként az érett állományt rendre vágjuk fűkaszával. jobb betakarítás érdekében van rá szükség. ha a dugvány koronája felett legalább 3-4 cm-es takaróréteg van. Elütő típus. üde homoktalajokban is. A pontosabb. A magvak 80--85%-os érettségénél (barna mag) elvégezhető 2. gabonakombájnokkal végezhetjük. Magtermő 202 . Második szelekció az érés kezdetén esedékes. a megfelelő átalakítás elvégzése után. A reglonozás napjától számítva biológiai utóérés nincs. Különösen ott fontos. 6-8 napi utáérlelés után lehet a cséplést elkezdeni. A tőtávolság 25-30 cm. év). 12-15-18-24 m-ként hagyunk ki 3 méteres kezelőutat Az ültetés történhet kézzel ill. Mivel a sárgarépa a vadmurokkal kereszteződik. A cséplést CD-105. kerülni kell a fertőzött területeket Ültetés. 5. Az elrendezés soros.

azt követően 6-10 nap múlva végezhető kombájnnaL Szárítás. csírázási %-a 70. oszt. idegenmagtartalma 4000 db/kg. Az elérhet/J magtermés rövid tenyészidejű fajtákból 0. Ez a technológia a sárgarépa magtermesztés nagyüzemi. az előírt 14%-os víztartalomra. idegenmagtartalma 800 db/kg. A fagyok beállta előtt. direkt magtermesztési módszer. Az elsőosztályú mag tisztaság %-a 98. Itt is a sávos vetést alkalmazzuk. ErreaK-523 A típusú előtisztító alkalmas. Betakart. Vetés. víztartalma pedig 16-18%. A sarok egymástól 50 cm-re helyezkednek el. károsodás nélkül a sárgarépa.5. hogy a fagyok beálltáig ezt a múveletet elvégezzük. csírázási %-a 85.Az egymenetes betakarítás előfeltétele a homogén. A vetés irányát úgy válagassuk meg. A sárgarépa fagyérzékeny növény. hogy az a téli időszak alatt uralkodó szél irányával megegyező legyen. A megmaradó növény aránya 20-30%-os. 12 métercnként hagyunk ki 2-3m-es sávot a növényvédelmi munkák biztosítására A vetőmagigény soronként 80-I 00 csíra.8 t/ha. A nemesített vetőmag I. A másodosztály tisztasága 97.-ban Xanthomonas carotae-val fertőzött mag nem lehet.6-1. Az elcsépelt magot előtisztítani kell. Az egymenetes betakarítás csak a defóliálás alkalmazásával. Feltétlenül szükséges. nedvességtartalma 14% lehet. nemesített szaporítóanyag (elit). hónélküli állapotban -15. -20 °C hőmérsékletet is kibírja. Az ismertetett technológia mellett megtalálható hazánkban is a helyben átteleltetett. dugványozás nélküli. Előtisztítás után a magvakat szárítani kell.3 t/ha. a sorokat egymástól 3 cm távolságra állítjuk. Ebben az időben a sárgarépa gyökérteste 5-8 mm átmérőjű. 203 . bennhagyásos technológiája. a félhosszú fajtákból 0. tisztítás.0 t/ha. nedvességtartalma 14%. öntözött körülmények között. Ennél a technoJógiánál elengedhetetlen a talajfertőtlení­ tés. A direkt termesztési eljárás csak erre maximálisan alkalmas termőhelyi feltételek közölt valósítható meg.4-1. Szárítás után további tisztítás szükséges a szabványban előírt tisztaság eléréséhez. A takarás eszköze a Van-Rumpt holland gyártmányú burgonyatöltögető. úgy. Eltér az indirekt eljárásnál ismertetettőL A vetés ideje július vége. augusztus első dekádja.3-0. Öntözés. Öntözési lehetőség nélkül a módszert alkalmazni nem szabad. november elején a növénysorokat takami kell. A direkt termesztési módnál az öntözés elkerülhetetlen feltétele a sikernek. Ilyen technológiai fegyelemmel lett az érés viszonylag egyszerre következik be. A feltöltésnél igyekezzünk minél nagyobb bakhátat húzni a sarok fölé.0%. hogy a levélzet felső 1/3-1/4-e maradjon takaratlanúl. gyommentes állomány. Min/fségi el/Jírások. a hosszú tenyészidejű fajtákból 0. l sávban 3 sort vetünk. Átteleltetés. Követelmény a fajtatiszta. A kombájnnal elcsépelt sárgarépamag tisztasága 40-60%. általában október végén.

10-15 db megerősödnek. egyöntetűsége. A vetés ideje március. A rendszeres növényvédelem. A végleges növényelrendezés a szelekció után alakul ki. fajtaazonos. A Reglone kipermetezése után 5-8 nappal egy menetben. tompaújjú boronával végezzük. A spárgát vethetjük állandó helyre. hogy alacsony relatív páratartalmú levegőt juttassunk keresztül a padazatra 1-1 . Spárga (Asparagus officinalis L. ahogy a talajra rá lehet menni. A sárgarépamag víztartalma ekkor 16--18%. Aprilis közepén a bakhátakat elbontják. 204 . ügyelve arra. illetve barnult. A kora tavaszi fagyok megszűntével. több évi megfigyelés után áttelepítik 100x40-5 0 cm-es térállásra.5-3. A harmadik évben. amenynyiben szükséges. fejlettsége. Szárítás. A virágzáskor szinte kizárólag egyelsődleges és kismértékben másodiagos virágokat lehet találni.0 l/ha Reglone 500-600 l/ha vízben való kipermetezése. a kombájntól a szállítójármű azonnal a szárítópadozatra juttatja a magot. Tövek áttelepítése. március végén 40 cm-es bakhátakat húznak a spárga fölé~ A bakhát alatt a tövek rohamos fejlődésnek indulnak. Szaporítás. a takarást kinyitjuk. Betakarítás. egy előtisztítás után.Tavaszi kitakarás. kombájnnal e\csépelhető a mag. Elterjedtebb és olcsóbb az állandó helyrevetés. A virágzás öntetű. Aprilis elején öntözhető területen még vethetünk. Szelekció. Kívánatos a folyóméterenkénti dása. Vetőmagigény 4 kg/ha. ill.5 méter vastagon terített sárgarépamagon. Az állományt szigorú szelekció után állítjuk be. tisztítás. majd szárbaszöknek. A szárítást a magyar gyártmányú TSZP-IL típusú terményszárító padazatán helyezzük el. egészséges tövek. Ápolási munkák. Biztonság otjelent a 2. Meghajtatjuk őket. megjelölik. Növényelrendezés 100x30-4 0 cm. hogy az ültetvényben 5-6 nőegyedre jusson egy hím egyed. amikor a magvak 80-85%-a barna. A szárítás időtartama 3-5 nap. Ezt a műveletet az előzőre kos szögben megismételjük. A szárítás lényege az. A szelektált töveket. Ezeket karókkal stb. A szárított. ültethetünk magonc_okat is. Vetésmélység 3-4 cm. A nyitást a sorokra 45 fokos szögben járatott. Az áttelelt és szárbaszökött állomány beállottsága. ferde gumiszalagos tisztítón engedjük át a magot. Ezennel megtörtént a magtermesztésre Jegalkalmasabb tövek kiválasztása. érés. gyomirtás ad folyamatos munkát. 90 fokönnyű. 12%-os víztartalmú magot tisztítjuk. A kinyitás után a növények gyorsan kihajtanak. rövid. maghozó növény megmara Virágzás.) Évelő növény. így már kijelölhetők lesznek a bőtermő. kiegyenlítettsége általában jó. A magtermő táblákról nem szabad sípokat szedni.

A spárgamagot a bogyók teljes beérése után aratjuk. a bennük lévő magvak érettek. A spárgaszárat levágjuk. napos helyen. kévébe kötjük és a magot utóérleljük. A szárról leválasztott bogyókat 2-3 napig vízben áztatják. A betakarítás menete. vékony rétegben 1. Szárítás. feketék. majd kicentrifugáljuk. Ezt követően szellős. kemények. A vágás történhet kézzel és géppel. A betakarítás ideje szeptember. A beérett bogyók fényes skarlátvörös színűek.5 cm. a mag a kád aljára kerül.0--1. 2-3 hétig. Az elérhető magtermés. zsákvászonra terítve 35--40 °C-on szárítjuk. Az áztatás végén a héj és húsrész a víz tetejére.Betakarítás. Az áztatást igény szerint megismételhetjük. A szárítás ideje alatt többször megkeverjük a magot. 205 . A maghozó tábláról először a negyedik évben szedhető mag. a kijelölt tövek számától függóen változó: 20--120 kg/ha. A tiszta magot ritka szövetű zsákba tesszük.

.

Irodalom Antal József (!987): Növénytermesztők zsebkönyve. (1995): Spárgát a piacra. Mezőgazdasági Kiadó. Balázs Sándor-Filiu. Kiss Á1pád ( 1980): A borsó termesztése. Budapest. Budapest. Mezőgazdasági Kiadó. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest. MÉM NAK. Növényvéd(f szerek. Budapest. Nahlik Gyiirgy (!981): A szántóföldi zöldségnövények irányelvei. Mezőgazdasági Kiadó. 207 . Budapest. Budapest. Fehér Béláné dr. Budapest. Mezőgazdasági Kiadó. Mezőgazdasági Kiadó.és dinnyetermesztés a házi kertben. Budapest. Hornok László ( 1990): Gyógynövények termesztése és feldolgozása. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó. Mezőgazdasági Kiadó. Mezőgazdasági Kiadó. 1994): Zöldségtermesztők kézikönyve. Nagy József (!978): Uborka. Balázs Sándor (!989. Hodossi Sándor (!980): Az uborka szabadföldi termesztése és hajtatása. Budapest. Budapest. Budapest. Nagy József-Zatykó Lajosné (!981): Dinnyetermesztés. nuTtrágyák ( 1990): Mezőgazdasági műtrágyázási Kiadó.\· István (!987): Zöldségtermesztés a házikertben.

L. Budapest. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.-Nyiredyné M.Petri G. árutermesztési forgalmazásra javasolt zöldség. 208 . Min. Budapest. Rápóti-Romvári ( 1971 ): Gyógyító növények.-Nyiredy Sz. Budapest. Budapest. K. Sza/va Péter ( 1982): Káposztafél ék termesztése. Medicina Kiadó. Mezőgazdasági Kiadó. a laska-. Budapest. Budapest. Velich István-Csizmadia László ( 1985): Zöldbab.és gyógynövényfajták jegyzéke. Mg.és zöldborsótermesztés. Somos András ( 1983): Zöldségtermesztés. Budapest. Mezőgazdasági Kiadó. Mezőgazdasági Kiadó.. korszerű Szabó István (1990): A csiperke-.) Mezőgazdasági Kiadó. Szalóczy Bálint ( 1990): Szaporításra engedélyezett. Zatykó Lajos (1979): Paprikatermesztés.. Int. I. K. Terpó András (1986): Növényrendszertan az ökonombotanika alapjaival ( 1. Medicina Kiadó. és egyéb gombák termesztése. (1989): Gyógynövények terápiás alkalmazása.

öntözési norma Idénynorma Öntözési forduló Öntözési célok a zöldségtermesztésben Szaporítás A vetőmag Vetés Magvetés módja Palántanevelés A palánták ápolási munkái Termesztőlétesítmények Gombatermesztő 32 33 34 34 34 35 35 35 37 38 39 43 44 49 50 57 helyiségek 209 . szántóföldi termőhelyek Termesztéstechnikai munkák Trágyázás Talajművelés 23 23 27 30 Vetésforgók kicsiben Öntözés Öntözési módok a zöldsgétermesztésben Öntözési terve elemei Az öntözés időpontja Öntözővíz mennyisége.Tartalom A zöldség.és fűszernövények táplálkozási jelentősége 5 10 15 15 16 17 18 19 A haszonnövények morfológiai jellemzése Környezeti igények Fény Hőmérséklet Víz Tápanyag Talajigény.

minősége és a betakarítás időpontjának összefüggése A szedések gyakorisága Betakarítási módok A zöldségfélék árukezelése.Kisgazdasági gyógynövényszárítók Zöldségfélék betakarítása Betakarítás Szedés. feldolgozása. kezelésnél kijuttatható hatóanyagok Preemergens kezelésnél kijuttatható hatóanyagok Posztemergensen kijuttatható hatóanyagok A zöldség. lényerés Egyszerű tartósítási eljárúsok Tárolás A tárolás eredményességét meghatározó tényezők A termények előkészítése tárolásra Tároló helyek előkészítése és fertőtlenítése Szállító és csomagoló eszközök előkészítése. aratás Az érettség fogalma A betakarítás idejét meghatározó tényezők A tem1és mennyisége.és fűszernövények részletes bemutatása Burgonyafélék ~~~~ Étkezési paprika Fűszerpaprika Tojásgyümölcs Korai burgonya Kabakosok Görögdinnye Sárgadinnye 210 98 l 02 l 05 l 07 ll O ll O 114 . tárolása A termények előkészítése értékesítésre Előfeldolgozás. csírátlanítása Tárolási módok Növényvédelem Kórokozók Kártevők 58 60 60 60 61 61 62 63 63 64 64 66 66 69 70 71 72 73 74 79 79 85 90 92 92 92 94 94 ~ Gyomnövények Presowing és ppi.

Uborka Spárgatök Cukkini Csillagtök Laskatök Sütőtök 117 Hüvelyesek Borsó Bokorbab Karósbab Földimogyoró Csemegekukorica Káposztafél ék Fejes káposzta Kelkáposzta Karalábé Karfiol Brokkoli Bimbóskel Kínai kel Gyökérzöldség-növények Petrezselyem Sárgarépa Pasztinák Gumós zeller Retek Cékla Feketegyökér Torma Hagymafélék Vöröshagyma Fokhagyma Póréhagyma Metélőhagyma Téli sarjadékhagyma Levélzöldségfélék Fejes saláta Endíviasaláta Cikóriasaláta Spenót Sóska 120 121 121 122 122 123 123 126 128 129 130 132 132 135 138 139 141 142 144 145 145 147 149 150 152 !53 154 156 157 157 161 !61 162 !63 !64 !64 166 167 169 171 211 .

251-7700 a nyomda ügyvezető igazgatója vezető Felelős . 47-49.Spárga Terrnesztett gombák A rennesztett gombák környezeti igénye Fűszer. Telefon: 251-5335.és gyógynövények Mák Macskagyökér Borsosmenta Citromfű 172 Majoránna Körömvirág Általános magtermelési ismeretek A vetőmagtermelés helye a növénytermesztésben A "Vetőmag-törvény" A vetőmagtermesztés különleges feladatai Részeletes zöldségmagtermesztés Irodalom 178 180 183 183 187 188 190 191 193 195 195 196 197 198 207 Készült a Grafika-Typopress Nyomdában 1147 Budapest. Kerékgyártó u.

Az újabb kutatások szerint a zöldség több mint táplálék. · növényelrendezés.Azöldségnövények intenzív művelést kívánó. Könyvünk a növény morfológiai leírásától kezdve ismerteti az általános termesztési igényeket. trágyázás. sok vitamint. ]ó értelemben mondva ehhez "mesterré" kell válni. Afogyasztandó zöldség termesztéséhez alapos szakértelem szükséges. betakarítás ismertetésére. nagy biológiai értékű . feladatokat. a környezeti igények talaj-előkészítés . ápolás. . Azöldségfogyasztás fokozása az egészségmegőrzést szolgálja. Kitér a fajták felsorolására. szaporítás. ásványi sót. íz. nyersen vagy feldolgozva emberi táplálékul szolgáló.és zamatanyagat tartalmazó növények.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful