Dr.

NagyJózsef

Haszonkert a ház körül

Zöldségtermesztés

Ez a kiadvány a Nyitott Szakképzésért Közalapítvány támogatásával készült

Nyitott Szakkép zésért Közalap itvány

Mestergazda könyvek
Sorozatszerkesztő:

Dr. Kovács László Miklós

MAGYAR AGRÁRKAMARA

MEZŐGAZDASÁGI

SZAKTUD ÁS KIADÓ

Dr. Nagy József

Haszonkert a ház körül

Zöldségtermesztés

Mezőgazdasági

Szaktudás Kiadó Budapest, 1999

K 1.139.092 88 320 N22
és a

Lektorálta:

dr. Gerendás Károly dr. Terbe István Farkas Marianna

Jombatermesztő

helyiségek errnesztett gombák c. fejezetet

dr. Szabó István
A kisgazdasági gyógynövényszárítók Fűszer- és gyógynövén yek c. fejezetet dr. Hornok László
a Növényvédelem c. fejezetet

dr. Glits Márton és dr. Pénzes Béla
a Gyomnövények c. fejezetet

dr. Petrányi István
írták
~.

© dr. Nagy József, 1999

ISBN 963 356 261 9 ISSN 1419-9513

Kiadja a Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó 1142 Budapest, Erzsébet királyné útja 36/b • Telefon: 252-4772 Felelős kiadó a kiadó ügyvezető igazgatója Felelős szerkesztő: Balassa Éva Műszaki szerkesztő: Keresztes Júlia

valatint a gyümölcsökben található összetevőket. Nélkülözhetlen a vastagbél működéséhez.5 kJ. A társadalmi fejlődés további szakaszait az élelmezéstudom ányi szakembe:k három nagy szakaszra osztják: l. hogy mielőbb az értékfor-asztók táborába tartozzunk. Értékfogyasztás. ipari eredetű élelmiszerek egyre :vésbé tartalmazzák. Energiaf"ogyasztás. De mik is ezek az értékek? Elsőként a haszonnövények ben található. ~m kenyérrel és hússal akarnak jóllakni. 3. A túlfinomított. zöldségnövények lágyszárú. gyógy. minden élőlény számára nélkü. elemeket értik. Fehéljefogyasztás.és zamatanyagokat tartalmazó növények. kútSl származó vízzel egyenértékű.és fűszernövények táplálkozási jelentősége . 1ég barlangban lakva gyűjtögette a számára legszükségesebb növényeket és :rmesztette azokat.5-12. gumós növények) dominálnak. Köztudott. Egy felnőtt ember napi szükséglete 10.2. Célunk e könyv megírásával az is. Megnövekszik a húsfoyasztás. íz. Ez a víz az ember számára nem a vízvezetékből. Értéken a zöldség-. 1nek zömét a nagy szénhidrát-tartalmú gabonafélék.A zöldség. nő a zöldségfélék iránti igény. hüvelyesek adják. Új értékként jelentkezik a haszonnövényekben meglévő rostanyag. intenzív művelést kívánó. sok vitamint. növényi eredetű 1yagok (cereáliák. Főleg a fejlődő országokban jelentős kereslet alakul ki fehérjékben gazdag állati eredetű élelmiszerek iránt. A szervezetünk működtetéséhez szükséges energiát zömmel a növényi és álti eredetű élelmiszerek adják. mint megtanult volna magának házat építeni. Az étkezésben az energiában gazdag. Az emberek már tudatosan táplálkoznak. hogy l ember előbb létesített kertet.és fűszernövényekben. ásványi )t.zhetetlen vizet említjük. A közepes gazdaigi fejlettség szintjén kezd kialakulni. Kenyérrel laknak jól az emberek. A zöldségfogyasztá s minilális. Jelentőségüket az ember fejlóctése során hamar felismerte. nagy biológiai értékű. 5 . nyersen vagy feldolozva emberi táplálékul szolgáló. A magyarországi fogyasztást tekintve a második (fehérjefogyasztás) kategóába tartozunk.

Az energiát adó élelmiszereken kívül az egészség megtartásához elengedbe tetlenek a kis szénhidrát-, fehérje- és zsírtartalmú, dc vitaminokat, ásványi só kat, szerves savakat, íz- és zamatanyagokat jelentős mértékben tartalmazó ha szonnövények, zöldségfélék, gyógy- és fűszernövények. A zöldségfélék elsősorhan vitamin- és ásványi.\'(íforrások. A vitaminok sze repe közismert Korábbi vélemény szerint az ásványisó-források közül az em bernek minimum l O elemre elengedhetetlenül szüksége van. Ezek közül legna gyobb szerepet játszik pl. a kalcium, foszfor, vas. Az utóbbi évek gyakorlata v i szont bizonyítja, hogy az emberi szervezetnek a minimumon túl több tápelem n is szüksége van. Elegendő, ha a mesterségesen előállított (sok országban fo gyasztott) "cseppeket", "balzsamokat" stb. említjük. E kiegészítő anyagok a táplálkozási szokások, norn1ák hibáira figyelmeztetnek A zöldségfélékben található ásványi anyagok hamumaradványa lúgos kém hatású, ami könnyű emészthetőségüket segíti elő. A csupán néhány zöldségfajra terjedő fogyasztás elembeszűkülést jelent. E: azt jelenti, hogy a hiányt mesterséges úton kell pótolni. E helyett a változato fajösszetételre alapuló, folyamatos, friss zöldségellátást tartjuk egyedüli helye útnak. Magyarországon évente és személyenként 85-l 00 kg friss zöldsége fogyasztunk. Ez a statisztikai átlag. A haszonkerttel rendelkező emberek enné nagyobb mennyiséget fogyasztanak (önfogyasztás). Az egy ember számára optimális fogyasztást a szakemberek 120 kg/fő/é' értékben határozták meg. A hazánkban termesztett zöldségfajokból egy főre illetve egy négytagú családra jutó norma összetevőit, a termesztéshez szüksége területet tartalmazza az J. táhlázat. Az adatok szerint egy négytagú család zöldségigényét 360 m2 -en, választé kosan, igény szerint kielégíthetjük. Az ezen felüli területen folytatott termeszté már árutermesztési tesz lehelóvé és ez a haszonkert kiegészít() tevékenysége. A gyógy- és fűszernövényekben lévö táplálkozási értékek kiegészítik a zöldség féléknél elmondottakat. A növényekben rejlö gyógyérték az anyatejhez hasonló mivel abban nem csupán tápanyagok, hanem az önvédelmi harc és fejlóclés ered ményeképpen, rendkívül változatos, egymást kiegészít6, méregtelenító gyógy- é védőanyagok rejlenek. Ezek az anyagok az ember számára készen vannak, csak ér tük kell nyúlni. Nem véletlen tehát, hogy a természetes anyagok- köztük többsé gében a növényi eredetűek- ismét az érdeklődés középpontjába kerültek. A gyógynövények egyre nagyobb szerepet játszanak a betegségek megelő zésében, az egészség megtartásában, valamint a teljesítőképesség fokozásábm is. A korszerű gyógyászati és kozmetikai ipar nem nélkülözheti a gyógynövé nyeket, illetve azok ható- és illatanyagait Tudományosan igazolt tény, hogy az egészséges táplálkozás elképzelhetetle• fűszernövények nélkül. A növényi fűszerek ízükkel, zamatukkal, illatukkal é

6

l. táhláuil

Ztildségfogyasztás javasolt értékei, üsszetétele és területigénye Fejadag Zöldségfaj
kg/fő

Területigény kg/4

m 2/fő

m 2/4 fő 20,0 6,0 6,0 8,0 14,0 16,0 3,2 3,2 0,8 0.8 1,6 20,0 24,0 2,0 20,0 16,0 40,0 4,0 4,0 40,0 20,0 20,0 2,0 2,4 8.0 12,0 8,0 8,0 30,8 360,0

Fejes káposzta Kelkáposzta Karalábé Karfiol Sárgarépa Petrezselyem Zeller Retek (hónapos) Retek (nyári) Retek (téli) Cékla Paradicsom Zöldpaprika
Fűszerpaprika

Sárgadinnye Görögdinnye Uborka Spárgatök
Sütőtök

Zöldborsó Zöldbab Vöröshagyma Fokhagyma Zöldhagyma Fejes saláta Spenót Spárga Sóska Egyéb Összesen:

10,0 2,0 2,0 2,0 7,0 4,0 0,8 0,8 0,4 0,5 0,6 15,0 12,0 0,5 6,0 8,0 10,0 2,5 4,0 6,0 3,0 9,0 0,3 0,4 2,0 1,0 0,5 1,0 8,7 120,0

40,0 8,0 8,0 8.0 24,0 16,0 3,2 3,2 1,6 2,0 2,4 60,0 48,0 2,0 24,0 32,0 40,0 10,0 16,0 24,0 12,0 36,0 1,2 1,6 8,0 4,0 2,0 4,0 34,8 480,0

5,0 1,5 1,5 2,0 3,5 4,0 0,8 0,8 0,2 0,2 0,4 5,0 6,0 0,5 5,0 4.0 10,0 1,0 1,0 10,0 5,0 5,0 0,5 0,6 2,0 3,0 2,0 2,0 7,7 90,0

7

2. táhlázat A zöldségfélék beltartalmi értéke 100 g-ban Bimbóskel Brokkoli Burgonya Cékla Cikória Endívia Fehérítő zeller Fejes saláta Feketeretek Feketegyökér Fejes káposzta Fokhagyma Gumós kömény Hagyma Hagyma, szárított Karfiol Karalábé Kelkáposzta Kínai kel Kukorica Madársaláta Mángold
Metélőhagyma

Kalória (kcal) 52 33 87 37 !6 17 21 !6 20 74 85 !40 50 45 338 28 26 33 !6 107 22 23 55 28 19 61 38 18 19 35 20 26 352 370 25 76 28 !O 27 38 33 87

Joule (kl) 218 !38 364 !55 67 71 88 67 84 310 356 586 209 !88 !415 117 109 !38 67 448 92 96 230 117 80 255 !59 75 80 !47 84 109 !474 !549 104 318 117 42 113 !59 !38 364

Fehérje g 4 3 2 2 l 2 l l l l l 6 2 l ll 2 2 3

Zsír g l

Szénhidrát g 7 4 !9 8 2 2 4 2 4 16 4 28 9 10 69 4 4 4 2 19 3 3 8 5 3 10 6 3 4 7 3 3 58 61 5 15 5 l 4 7 5 13

Vitamin A A, C B" c A C, A A, C A, C A A, C
-

-

-

-

-

l -

3 2 2 4 l l 4 2 l l l 2 3 21 23 l 3 l l 2 2 2 7

l
-

A, C A, C A A A, C A, C A A, C
-

l

Paprika Paradicsom Petrezselyem Póréhagyma Rebarbara Retek Sárgarépa Spárga Spenót Szárazbab Szárazborsó Tojásgyümölcs Torma Tök Uborka Vöröshagyma Zeller Zöldbab Zöldborsó

-

A, C A, C A, C A, C A A, C
-

-

A, C A, C

-

A A, C A, C A, C A, C A A A A, C A, C A, C

2 l
-

-

-

-

A felsorolt zöldségfélék koleszterint nem tartalmaznak.

8

3. táhlúzat A ziildségfélék ásványianyag-tartalma 100 g-ban Cékla Fejes saláta Fejes káposzta Karfiol Karalábé Kelkáposzta Paprika Petrezselyem Retek Sárgarépa Spenót Vöröshagyma Zöldborsó Kalcium 34,5 28,2 33 J 28,9 43,0 56,8 12,3 56,0 47,0 46,1 133,0 31,1 36,6 Vas 0,6 0.2 0,2 0,3 0,3 0,2 0,3 0,4 1,5 0,3 4,0 1,6 1,0 Foszfor 30 40 80 60 80 80 55 30 40 50 160 25 130 Kálium 260 261 216 321 344 308 165 298 370 201 526 236 623 Nátrium 98,0 15,0 23,4 30,1 53,1 17,2 3,2 34,4 58,5 125,0 22,4 8.2 7,1 Magnézium 87 24 24 31 32 30 16 9 36 27 53 34 64

színükkel élvezetessé teszik ételeinket és italainkat Javítják az étvágyat, előse­ gítik az emésztő szervrendszer működését, esetenként csökkentik az emberi szervezet megterhelését. Gyakran gyógyhatásuk (görcsoldó, szélhajtó) is jelentős.

9

torma stb.). 10 . A gyökér hármas feladatot tölt be: l. negyedrendű oldalgyökerek fejlőd­ nek. rögök közölt a fiatal. Így alakul ki a növény gyökérrendszere. hagyma stb. száron. növekedő gyökér előreha­ ladását sok növényfajnál a gyökértenyészőcsúcson lév6 gyökérsüveg is védi. A csírázás során a gyököcskéből kialakult csíranövény 3-4 mm hosszúság elérése után a talaj irányába görbül és ezt követően nür függő­ legesen növekszik. végül ezek hajszálgyökerekben végződnek. A talajmorzsák. tartalék tápanyagokat raktároz (egyes fajoknál). mert a növény teljesítményét ezáltal is növelhetik. A gyökerek elágazása szerint megkülönböztetünk karó-. a fögyökér erősen fejlett (sárgarépa. segíti. A gyökér kialakulása. Olyan gyökereket. a talaj felszínével párhuzamosan növekednek. tápanyagat vesz fel és 3. A termesztőnek ki kell használnia a növények ezen tulajdonságát. 2. levélen létrejöhetnek. helyhez rögzíti a növényt. vastagságuk. Egyes zöldségfajokmíl. Ezért elengedhetetlen az alapismeretek rövid összefoglalása. amikor az oldalgyökerek tömegéhez viszonyítva.A haszonnövények morfológiai jellemzése A növénytermesztő embernek tevékenysége. amelyek a növénytest bárn1ilycn részén. azok működését és feladatait. A gyökerek szinte egy pontból indulnak ki. Az oldalgyökerek a függő­ legesen növekvő főgyökéren zömével arra mer6legesen. Karógyökérről akkor beszélünk.). tök stb. A hajszálgyökerek és gyökérszövők szerepe kiemelkedő. A főgyökérből alakulnak ki az első rendű oldalgyökerek. ezekb61 a másodrendű oldalgyökerek. mert az ö feladatuk a tápanyagok felvétele a talajból. hogy a f6gyökér és az oldalgyökerek közölti különbség nem nagy (bokorbab ). a sikeres munka érdekében ismernie kell a növények morfológiai felépítését. A főgyökér 1-3 cm hosszú fejlettségekor kis dudorok képződnek. dinnye. Az elágazó gyiikeret arról ismerhetjük fel. hosszúságuk szinte azonos (spárga. majd a harmadrendű. amelyek oldalgyökerekké fejl6dnek. járulékos gyökereknek nevezzük. esetében. A járulékos gyökerek szintén hozzájárulnak a tápanyagfelvételhez. kedvező környezeti hatásként is gyakori például a paradicsom. elágazó és bojtos gyökerű növényeket. Bojtos gyiikeret fejlesztő fajnál a főgyökér jelentéktelen. A gyiikér elágazódása.

cukor. A hajtás lehet elágazó vagy el nem ágazó. fiatal levelekké fejlődnek és az így kialakult leveles . hajtás. a szárból (hajt<tstengelyból) és a levelekből álló hajtás. A hajtás és az elágazások végén találjuk a csúcsriigyet. a talajban élő Rhizobium fajok megtelepednek. A levelek kiindulási helyén csomót nodust) találunk. A csírázás. A hajis csúcsa felé haladva. A hajtás konzisztenciája alapján megkülönböztetü nk lágy-. Ezek erősen megvastagodnak . a levegóbe emelkedik (kikel). A hajtásos növényeknek másik jellegzetes szerve a föld felszíne fölé emelkedó. s így kis gümők jönnek létre a gyökerek felületén. de cözvetlenül alatta. A hajtás tenyészőkúpon csak a csúcsi rész tagolatlan. ott elszaporodnak. a tenyészőkúp oldalán levéldudorok és egyes fajokon (bab) nár levélkezdeménye k is találhatók. amik a növények táplálásában. Gyökérgümők a pillangósvirágúa k gyökerén. az évelőkön a második évben a főtengely rügyeiből leveles . amelyek a tartaléktápanyagok raktározására szolgálnak. A hajtás és hajtásrendszer. áttörve a talaj felszínét. húsos és fásszárú övényeket ll .Jdalhajtások képzödnek és ily módon elágazási rendszer. A gyiikérrnódosulások közül megemlítjük a raktározó gyiikereket. sok tekintetben különbözik a ~yökér tenyészőkúptól. A gümőkben élő baktériumok a levegő szabad nitrogénjét megkötik. A hajtás kialakulása. vagy az epikotil szárrész meglyúlik.típusaszerint vagy a hipokotil. a levelek pedig mind ise bbek. az ízközök mind rövidebbek. amit a növény nitrát formájában felhasznál. melyekből az oldalhajtások fejlődnek. A csírázáskor a gyökér megjelenését hamarosan kö'eti a hajtás kialakulása is. a virágot fejlesztót reproduktív hajtás~ak nevezzük. A mag nyugalmi állapotában az embrió kis rügyecscéje. A szárfeladata. amely hajtás tenyészókúpnak is nevezhető. A leveles hajtást vegetatív hajtásnak. illetve a szaporításnál játszanak kiemelkedő szerepet. a megévők levélkezdeménny é. A levelek hónaljában el yezkednek el az oldalriigyek.zár. sejtjeikben keményítő. közben a hajtás tenyészókúpon újabb levéldudorok keletkeznek. hajtásrendszer alakul ki. behatolnak a kéregszövetbe. inzulin halmozódik fel. A gyökerekból szúllítja a nyers tápanyagat a levelekbe és a levelekból a kész tápanyagot a gyökerekbe. A száron helyezkednek el a levelek. Két csomó közötti rész az ízköz (internodium).Gyakorlati szempontból fontos járulékos gyökérként említjük a talpgyökereket (torma). A zöldségfajok egyéves változatain nég abban az évben. A hajtások elhelyezkedésük alapján lehetnek föld felettiek (ez a többség) és öldbeni hajtások. a kéregsejteket gyors burjánzásra késztetik.

vastag (rebarbara). amelyek a termesztés folyamán föld feletti hajtássá fejlődnek. bab) összetett levélről beszélünk. gumóvá szerveződnek (burgonya. amelyek mint raktározó szervek. Ez lehet függőleges és vízszintes. másrészt a vegetatív úton való szaporodást szolgálják. A levélnek először a levél lemeze differenciálódik. A föld feletti hajtástól pedig ! abban. A hajtásgunuí vagy szárgumrí fejlődésénél két változat lehetséges. A külső levelek megszáradnak. hogy klorofilt nem tartalmaz. A levél veszi fel a légzéshez szükséges oxigént és ugyancsak a levélnyílásokon megy végbe a párologtatás is. hogy ízekre és körökre tagolódik. Az ággumónál a függőleges hajtások talajban lévő alsó leveleinek rügyeiből el6ször sztólók fejlődnek. Dönt6en a levelek (a bennük lévő színtestek) segítségével asszimilálnak. csicsóka). A gumó szintén ebbe a csoportba tartozik. A levél a levélalappal ízesül a szárhoz. A hajtástengely erősen megvastagodott és raktározó szerepet lát el. mint a föld feletti hajtáson. A hagyma nem más. mások kapaszkodásra is képesek (borsó). A levélnyél lehet vékony (paprika). Az egyedfejlődés kezdetén a csíranövényen elsökén t asziklevelek jelennek meg. Az ízeken járulékos gyökerek fejlődnek. mint húsos levelükkel körülvett föld alatti hajtás. paprika). majd megnyúlnak. Ilyen föld alatti hajtást fejleszt pl. szárölelő (póréhagyma).Egyes zöldségfajok kúszószárúak (tűzbab). A levélnyél megléte. akkor egyszerű levélről. A növények egyik legfontosabb szerve. A levél lehet egyszerű és összetett. Afiildheni hajtások. A kis levéldudorból levélkezdemény . a talajba hatolnak. a spárga. fotoszintetizálnak. l. Más szóval rövidszártagú hajtás. az ággumát és a hajtásgunuít vagy szárgunu)t különböztetjük meg. a • sóska. majd kifejlett levél alakul. a gázcsere-nyílásokon keresztül. ha pedig többet (pl. A szik feletti szár és aszárvastagszik meg (karalábé). ezt követően a csúcsokon vastagadni kezdenek. A levél. Általuk megy végbe a szén-dioxid felvétele és átalakítása szerves anyagokká. Amikor egy levélnyélen csak egy levéllemezt találunk (pl. Ennek csúcsán 1-3 rügy található. vagy hiánya esetén nyeles levelekr61 vagy ülő levelekről beszélünk. Föld alatti hajtás a gyiikértiirzs (rhizoma) is. majd a levél alapja és végül a levél nyele. 2. Ezek alapján elkülönítjük a levélalapot. A hajtás tenyészőkúp oldalán kis levéldudorok képz6dnek. 12 . A gyökértörzs abban különbözik a gyökértől. Két változatát. Aszik alatti szárrész és a gyökér felső része vastagodik meg (hónapos retek). A hajtástengelyt liinknek nevezzük. Rügypikkelyeke t viszont ugyanúgy találunk rajta. az áttelelést. A talaj felszíne alatt fejlődnek ki. A levél kialakulása.

Az egy tem1őlevélből szerveződött magháznak csak egy egyszerű bibeszála van (borsó). 2. A párta szintén több szabad vagy összen6tt sziromlevélb61 állhat. szemölcsös vagy szőrös. kétszikűek). a bibét. . Az egynemű virágtakarót lepclnek nevezzük (egyszikűck). a magháza!. a bibeszálat. védelmi (rügypikkelyek). gyengébben összen6ttck (pl. a sok termő­ levélb61 szerveződött magház pedig annyi bibeszállal rendelkezik. A magház helyzete alapján a virágtakaró eredéséhez viszonyítva lehet: .rendszerint a magház csúcsán található. kabakosok). A term(f vagy termőtáj a virág legbelső köre. pl. A porzák porzászálhtíl és a portokhál áll. amelyeket a virágtakaró levelek vesznek körül. két vagy több termőlevélből alakul. vagy erősebben. élénk színű sziromlevelekb61 álló körének párta a neve. keresztesvirágúak). Egyes növényeknél vastagok (raktároznak és fotoszintetizálnak). 13 . A magház egy. A portokokban polienzsákok vannak. változatos alakúak. A bibe felülete papillás. amikor a virágpor a bibére jut. 3. ahány termő­ levélből szerveződött a tem1és (dinnye). A fellevelek a lomblevelek szintje fölött alakulnak ki. karéjos. másoknál (bab) vékonyak és csak asszimilálnak (spenót). Funkciója a pollen felfogása és táplálása. A lomhlevelek nagyméretűek. Ezekben képz6dik a virágpor. a (sárgarépa) gallér levele. A csészelevelek lehetnek szabadok (pl.fels6állású (a magház a virágtakaró eredése felett áll). pajzs alakú. amely egy vagy több tem16levélb61 n6tt össze. fonalas stb. Takarólevelekből és ivarlevelekb61 áll. A termőn három részt különíthetünk cl: l. gömb. burgonyafélék. A virág szaporítószervvé átalakult leveles hajtás. raktározó (vöröshagyma). Morfológiailag a hajtáscsúcsán vagy a levelek hónaljában helyezkedik cl. hasogatott. A bibeszál . (paradicsom) . Különböző feladatot látnak cl. megporzásnak nevezzük. különnemű csésze. A virággá módosult levelek közül a belsők a termőt és a porzót alkotják.középállású (a magh<íz közepével egy magasságban helyezkednek el a többi virágrészek).alsóállású (a magház a vacokba süllyed) (uborka). A virágok alatt található pl. A bibe alakja igen változatos: lehet ép. Azt a folyamatot. A fellevelek csökcvényes fejlettségűek. A magházban szervez6dnek a magkezdemények. A virágtakaró külső köre zöld levélkékből áll.Asziklevelek száma lehet egy vagy kettő (egyszikűek. belső. Aporzók a pártán vagy a Icplen belül helyezkednek el és a porzókört alkotják. A levélnyelük általában hiányzik.

Állományuk és felnyílásuk módja szerint több csoportra oszthatók: tok-. A négy terméscsoport egyes képviselői közül a zöldségfajoknál a következő termések a leggyakoribbak: -a toktermések csoportjából a becő. A petesejtböJ embrió. hajtásos növények jellemz{) szervei. ahol kettős megtermékenyítés történik.a bogyótermések közül a bogyó. valamint csonthéjas termésekre. A mag és a termés. A természetben az idegenbeporzás a gyakoribb. A bibére jutott virágpor tömlőt fejleszt. A virágos. a hüvely. 14 . -a makktermések közül a kaszat. mely a magház belsejében lévő magkezdemény be jut. a központi sejtből tápláló szövet lesz. A mag ivaros úton létrejövő szaporító szerv. melyek az ivaros folyamatok eredményeként jöttek létre. . makk. Ez a folyamat a megtermékenyülés.és bogyótermésekre. a tok és a tüszö. az ikerkaszat. önbeporzásról beszélünk.Ha a beporzás egy virágon belül történik. rovarok viszik át egyik virágról a másikra. a másik a központi sejttel olvad össze. Ebben az esetben a virágport a szél. a becőke. amely a magkezdeményből alakul ki az embriófejlődéssei összehangoltan. funkciója a magok védelme és elterjesztése. A termés a zárvatermők törzsének tipikus szerve.és a kabaktermés. Egyik hímivarsejt a petesejttel.

mint ősszel. a Nap járásától függ. Az ~mber feladata viszont. A termesztőhely kiválasztásakor tehát külön kell vizsgálnunk az adott hely legvilágítási viszonyait és a megvilágítás erősségét. A fény összetétele és eréíssége évszakonként és napszakonként változik. hő. annál nagyobb a növények teljesítménye. amelyből a 400-800 nm hullámhosszúság ú az ember számára látható. Minél több naponta a nap~nyes órák száma. A napi fénytartam változása a földrajzi szélességtől. 6-8 órás "pihenésre" nekik is szükégük van. a növényeknek jut. Taasszal több az ibolyatartomány ba sorolt fény. mint télen és reggel. a napfény benne tárolt energi<iját haszIOsítja az emberi szervezet. gyógy. A zöldség-.stb. szintén állandóan változó gényekkel. Fény \ növények életük folyamán fényenergiát használnak anyagcseréjükhö z. Az egész napos legvilágítást nem igénylik növényeink. Fénynek nevezzük az elektromágneses sugárzásnak egy bizonyos tartomályát. ~ fotoszintetikusan aktív tartományból a kék és vörös fényből nyelnek el leg)bbet a növények. A fő szerep a környezeti ényezőknek az ember javára történő hasznosításában. azok alakulásán ceresziül fejtik ki tevékenységüket a növényekre. IS . A 400 nm hullámhosszúság alatti ibolyántúli. Az ultraibolya sugaak mennyisége nyáron és a déli órákban sokkal magasabb. \ fényenergia egy részét kémiailag megkötve tárolják és felhalmozzák. agy este. hogy azok folyamatos változását lehetőleg összhangba 10zza a növények fejlődése sor<in megnyilv. röntgen stb. sugarak láthatatlanok. ugarak.Környezeti igények <\környezeti tényezők az élettényezőkre gyakorolt hatásukkal. TulajIonképpen a haszonnövényt fogyasztva.inuló. valamint a 800 nm feletti infravörös. Jgyanez a tartomány játszik fő szerepet a növények fotoszintézisében is.és fűszernövények életfolyamataiho z szükséges fény:más viszonyaink közölt a természetes napfény.

A Naptól kapja éltető melegét a talaj. (vagy állnak). Ez az energiame nnyiség a napsugara k beesési szögétől. a karalábé. csoport: 25 °C Sárgadinn ye Görögdin nye Uborka Spárgatök Paprika ll. a borsó és az uborka. fekvésétől függően változik. a növények is. egységnyi idő alatt érkezett energiame nnyiséget értjük. a sárgarépa . Gyengébb megvilágí tás mellett is termeszthető: a zeller.Fényinten zitás fogalmán az egységnyi területre. a paradicso m. A zöldségfa jokat Markov és Haev optimális hőmérsékletük alapján. Közepes fényigényű: a fejes káposzta. 5 csoportba osztotta. magasabb hőmérsékleten felgyorsu A zöldség-. csoport: 19 °C Cékla Vöröshag yma Fokhagym a Póréhagy ma Zeller Spárga IV. 3 °C-onkén t változó. Fény nélkül hajtatjuk a cikóriát. A termeszte tt fajok közüllegt öbb fényt kívánnak: a paprika. gyógy.és maximum értékeit adja. A növények anyagcser éje. termesztj ük a esiperkéL Hőmérséklet Földünk hőmérsékletét döntőmértékben a napsugárz ás határozza meg. a vörösés a fokhagym a.és fűszernövények hőmérsékleti igénye különböző. Alacsony hőmérsékleten a növények életfolyam lnak. = t ± 7 oc képlet alapján számolják . a felhőzet nagyságától. ahol t= optimális hőmérséklet a vegetatív és reprodukt ív fázisokba n. csoport: 13 Káposztaf él ék Retek Torma oc Az optimális hőigényt a t opt. Zöldségn övényein k között nincsenek kifejezett en rövidnapp alas növények . mint az optimumt ól káros következm ény nélkül való eltérést kezelik. A ±!4 °C-os optimumt ól való eltérés a fejlődés minimum . hosszúnap palas viszonyok között is. 16 . A ±7 °C-os eltérést. a cékla. a víz. növekedé se és fejlődése szintén a hőmérséklettől atai lassúak függő folyamat. a különféle dinnyék. mindegyi k képes termésfej lesztésre. a bab. a levegő szennyezettségétől. valamint közvetve a levegő is. csoport: 16 °C Sárgarépa Petrezsely em Pasztinák Cikória Borsó Burgonya Fejes saláta Spenót Rebarbara Sóska Téli sarjadékh agyma Mctélőhagyma Bab Kukorica V. csoport: 22 oc Paradicso m Tojásgyü mölcs Sütőtök lll. /.

termésképzés időszakában t ± O oc. mert a talaj kiszáradt. szabályazza a sejtek turgor állapotát stb. gyenge gyökérfejlődést. Csupán egy példát említek. de a növényi test felépítéséhez nem szükségcs vizet a leveleken át elpárologtatja. mert ellenkező esetben elnyurgulást. kapunk. a növény lankad. Gyors csírázást. Víz A növények testének közel 90%-a víz. melyet a növények lankadása jelez.szikleveles fejlettségnél t. Lankadáskor a vízleadás meghaladja a vízfelvétel mértékét. hogy a lankadási jelek után azonnal pótoljuk a hiányzó vizet. . Különbséget tesz a termesztő az éjszakai és nappali hőmérsékleti értékek között is.szár. A felvett.és levélképzés idején t± O °C. . hogy a növények már nem képesek eredeti víztartalmuk visszanyerésére. Ha a növény az elpárologtatott vizet nem pótolhatja a talajból. Ez különösen a hajtatásban igényel kiemeit figyelmet. . Víz nélkül nincs élet. kelést akarunk. a tápanyagok szállításában segít.7 °C. vagy mert a gyökerek megsérültek (rovarrágás. A vízveszteség olyan mértékű. Kedvező körülmények között a vízfelvétel és a vízleadás mértéke .A növények fejlődési szakaszaikban eltérő hőmérsékleti értékeket kívánnak: -nyugalmi állapotban t. A növény egész élete folyamán tart a vázolt folyamat. helytelen kapálás). Ezt kell a tennesztőnek elérni. Ennek eredménye pedig a növény pusztulása lesz. vízhiány lép fel a növényben.csírázáskor t + 7 °C. Szikleveles állapotban viszont csökkenteni kell a növények életfolyamatát -7 °C-kal. A víz a növények életében többirányú szerepet is betölt. A csírázáskor hozzáadjuk a hőmérsékleti optimumhoz a 7 °C-ot. növényi tápanyag. hiába kapnak vízpótlást A termesztés során fokozottan ügyeljünk arra. A gyakori hosszabb ideig tartó lankadás kedvezőtlen a növény számára.a vízforgalom. Az átmeneti vízhiány az esti. 17 . éjszakai alacsonyabb hőmérsékleten megszűnik. Ezen értékeket a termesztő embernek ismernie és követnie kell a termesztés folyamán. párologtatással pedig hűti a növényeket. a sejt alkotó része. mint nappal.egyensúlyban van. A növény a talajból a tápanyagokat híg oldatban képes felszívni.14 °C. A növényen folyamatosan nagy tömegű víz áramlik át. Ennek eredményeként a növények turgorállapota csökken. majd hervad. lankadnak. A hervadás az előző állapotnál súlyosabb. A levelek elvesztik feszességüket. erős légzést stb. Éjszaka 3-6 °C-kal alacsonyabb hőmérsékleten tartjuk a növényeket. E jelenség általában nyáron a déli órákban jelentkezik. .

vízkapacitásának (VK) 60-90%-a között mozog.i) ionként egyaránt.30% Kálium 0. A mikroelemek közül pozitív ionként mozog a vas. 13 makro. a mangán. a nemfémes elemek közül a nitrogén pozitív és negatív (NH.és 25-féle mikroclemct használnak. a kalcium. a szilícium. hogy viszonyaink között csak rendszeres öntözéssel termeszthetök biztonsággal. az uborka. növényföldrajzi értelemben. Tápanyag A növények testük felépítéséhez kb. l O mm vízadag négyzetméterenként l O l (kb. Negatív ionként pedig a klór.j. hatalmas gyökérrendszerével. a bab. nagy talajtömeg "átjárásával" gyűjtik össze a számukra szükséges vizet. Az elsőrendű fontosságú anyagokat makrotápanyagoknak. Laboratóriumi vizsgálatok szerint a főbb tápelemek a következő százalékos arányban találhatók szárazanyagukban: Oxigén 70. a káposztafélék stb. a bór. a réz és a nikkel. A szárazságot jobban bírja a spárga. a kisebb menynyiségben szükséges elemeket mikrotápanyagoknak. kisebb-nagyobb mennyiségben. a mangán. a cink. a cink.a növény vízigényétól függően. a nátrium.07% Foszfor Megtalálható továbbá szervczetükben a kén. a magnézium. a nitrogén. a közepes vízigényű (mezofita) csoportba tartoznak. a kalcium és a magnézium férnek. A fémek mint pozitív ionok. Ilyen az étkezési paprika. a sárgarépa stb. mint például a dinnyék és a tök.00% Hidrogén Nitrogén 0. a vas. a molibdén. NO. Közepes vízigényű pl. a borsó stb. a paradicsom. a kén és a foszfor pedig negatív ionként kerül felvételre. 18 . kisebb mennyiségben a levegőből és a vízből veszik fel.30% 0. A szükséges elemeket túlnyomórészt a talajból. a foszfor és a kén pedig nemfémes elemek. Öntözéssel e fajok termesztése is biztonságosabbá tehető. a bór és a molibdén. Nyomokban található a réz. Optimális vízellátottság a talaj nedvcsségi állapota .00% 18. l vödör) víznek felel meg. A termesztésben azonban pontosítanunk kell ezt a megítélést.A vízellátottság mértéke a talaj víztelítettségi arányával ellenőrizhetö. ami azt jelenti.00% Szén 10. Egyes fajok. vagy nyomelemeknek nevezzük. A zöldségfajok egy részét vízigényes növényként tartjuk nyilván. Zöldségfajaink. A makrotápelemek közül a kálium.

de kimosódásra is készen). c) szabad ionként a talajoldatban (a növény számára könnyen felvehető. A kálium kimosódása az összes veszteségnek 3-25%-át. A zöldség-. minden jónak eredője. Forrása a levegő 0. de a kimosódástól védve). A túl savanyú talajok pHja lúgos kémhatású műtrágyákkal. mint utaltunk rá. Az egyes elemek e vonatkozásban is eltéröen viselkednek. Növényeink zöme a gyengén savanyú és a semleges kémhatású talajokon érzi jól magát.pem1et formájában. nemcsak a gyökéren. a nitrogénéés a magnéziumé 50%-át. A növények szárazanyag-tartalmának mintegy 45%-a szénhidrátokból áll. A jó minőségű. A talajaink pH-ja lehet savanyú. A levéltrágyázás gyorsabb és kisebb veszteséggel járó tápelemfelvételt jelent.A talaj tápanyagai három előfordulási formában találhatók: a) rögzítve (a növény számára közvetlenül fel nem vehető). amelyek a zöld növényi részekben található szén-dioxid felhasználásával képződik. hogy hosszú ideig ellátja termesztett növényeinket vízzel. A kimosódás ezeknél annál nagyobb. Házikert- 19 . a kalciumé 90%-át teheti ki.03%-os széndioxid-tartalma. minél nagyobb a talaj vízáteresztő képessége és minél kisebb a tápelemmegkötő képessége. A talaj tápelemvesztesége a növény által kivont mennyiségből és a kimosódással kárba veszett mennyiségből tevtídik össze. Talajaink pH-értéke változhat és megváltoztatható. laza. hogy a talaj. Talajaink összetételét. nagyban függ a talaj minöségétöl. Talajigény. gyógy. közömbös és lúgos kémhatású. Dc csak igény szerint használandó. lényeges sajáts<tga. vagy meszezéssel javítható.való adagolásával a növények teljesítménye növelhető. növények termesztésére alkalmas részét nevezzük. minőségét tekintve. Beigazolódott. b) felületen kötve (a növény számára felvehető.és fűszernövények tápanyagigényének kielégítését nagymértékben befolyásolja a talaj kémiai reakciója (pH) is. termékeny talajra jellemző. Ezzel szemben a foszfor (P04 1) nem mosódik ki. teljesítőképességétőL Talajnak a földkéreg külsö. és alkalmas amikroelemhiány gyors megszüntctésére. Nagyüzemi tem1esztés esetén kötelező az idönkénti laboratóriumi talajvizsgálat. hogy a tápanyagok egy részének a levélen át. tápanyaggaL Nem hiába állította már Arisztotelész is. hanem a levélen át is felvesznek tápanyagot. Ezt a növények gyökéren kívül i táplálkozásának nevezzük. nagyon különbözőek. Míg az erősen lúgos kémhatás savanyú műtrágyák adagolásával csökkenthető. A temlékenység tehát a talaj elválaszthatatlan. a növény számára. szántóföldi termőhelyek A termés nagysága a növény genetikai teljesítőképességén és az időjáráson kívül. A növények.

és laza talajok Szikes talajok Sckély rétegű.mészlepedékes csernozjom. I.kilúgozott csernozjom. nem vagy kevésbé erodált csernozjom talajokat. . Ilyen talajokon. termőhelyen is termeszthetünk. ll. táblázat A magym·országi Tennőhely termőhelyek csoportosítása tennőhely száma A szántóföldi neve I. III. -csernozjom réti talaj. vagy erősen lejtős.erdőmaradványos csernozjom. Csernozjom talajok Barna erdőtalajok Kötött réti és glejes erdőtalajok Homok. levegő. a kiváló víz-. amelyen az eróziós károk még mű- 20 .és hőgazdálkodás. II. Az adottságok lehetővé teszik a fajta potenciális termőképességének maximális érvényesülését A genetikus talajosztályozás szerint ide tartozó talajtípusok: . levegő. erodált talajok Zöldségnövények tennesztésérc csak az első négy termőhelyet tekintjük alkalmasnak. Jellegzetes agronómiai tulajdonságuk a humuszban viszonylag gazdag. v. IV. termőhely (barna erdőtalajok) Általános jellemző a jó tápanyag-. . víz-.ben. számú szántóföldi megfelelő művelhetőség.és hőgazdálkodás mellett a az olyan lejtőszög. kérésre térítés ellenében megvizsgálják a kistermelők talajmintáit is. VI. illetve körülmények között a legigényesebb zöldségfajok is sikeresen és biztonságosan termeszthetők. haszonkertben ez nem kötelező. Egyes gyógynövényeket az V. számú szántóföldi termőhely (csernozjom) Ide soroljuk a sík fekvésű vagy enyhén lejtős. . 4. Az országos beosztás alapján ismertetjük a termőhelyi ismereteket.csernozjom barna erdőtalajok. és VI. -réti csernozjom. Kedvezőtlen kémiai tulajdonságok a termelést általában nem zavarják. mély termőréteg. -terasz csernozjom. a jó tápanyagszaigáitató képesség és a viszonylag könnyű művelhetőség. A Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomások.

A termés és a tápanyagok érvényesü lése az évhat:ís miatt nagymért ékben ingadozhat. főleg a tavaszi magas talajvízállás. illetve módszerekkel megakadá lyozhatók . emiatt a felmelegedésük lassú. Javításuk után sem indokolt más termőhelyi kategóriáha való átsorolásuk. vízvezeté sük viszont kedvezőtlen. Ide tartozó talajtípusok: . 21 . ezért a művelés minőségére a tápanyag okjobb érvényesü lése miatt is nagy figyelmet kell fordítani.réti öntéstalajok.Ramann-féle barna erdőtalaj. számú szántóföldi termőhely (laza talajok) Ebbe a csoportba sorolt talajok általános jellemzőjc a könnyű mechanik ai összetétel. valamint a tartósan magas talajvízállást. pH-ja savanyú.szolonycces réti talajok. célszerű agrotechnikai (agronóm iai) eljárásokk al. valamint a jellemző vízgazdál kodás miatt kedvezőtlen. .agyagbem osódásos barna crdőtalaj. a kedveztítlen vízgazdál kodás!. . . -savanyú barna erdtítalaj. valamint a nagyobb esők utáni gyors túltelítődés közvetlenül befolyáso lhatja. Víztartó képességü k nagy. Ilyen körülményck között a kora tavaszi vetésű. . .homokos réti talajok. illetve vízborítást nem tűrő növények termeszté se nem ajánlatos.karbonátmaractványos barna crdtítalaj.lejtőhordalék-tal:1j.réti talajok (kötöttek). Ide tartozó talajtípusok: . Művelhetőségük a nagymértékű kötöttség.szaki talajvédelem nélkül. . de a nagy vízigényű növények biztonságos termeszté se is korlátozott.nyers öntéstalajok (kötöttek). Altípusok: . főleg az elégtelen víztartó képcssége t és a tüpanyag mozgékon yságát.öntés-réti talajok (kötöllck). . . . III. s rendszerint kémiai javításra szorul. Ilyen körülmén yek között az igényesebb szántóföldi növények is sikercsen és biztonság osan termeszthetők. számú szántóföldi termőhely (kötött réti talajok) Az ide sorolt talajokat általában a jó tápanyagk észlet mellett a gyenge tápanyag-feltáródás jellemzi. . IV. Az ide sorolt talajok egy része a felső rétegekben CaCOrot nem tartalmaz . valamint a tápanyagok érvényesü lését az évszakonk énti. A zöldségtermesztést.lápos réti talajok.pszeudog icjes barna erdőtípusok. a szervetlen és szerves kolloidok kis mennyisé ge.szolonyeces és szaloncsá kos réti talajok. Ez az alapvető tulajdonsüg határozza meg a könnyű művelhetőséget.

kovárványos barna erdőtalajok. Víz. Az elérhető termésszint általában alacsony. (0. számú szántóföldi termőhely (szikcsek) Ide soroljuk a szántóföldi művelés alatt álló talajokat. -humuszos öntéstalajok (homok). egyben az egyes növényfajok termeszthetőségét a kedvezőtlen kémiai tulajdonságok befolyásolják (savas vagy lúgos kémhatás). mind a kémiai tulajdonságok kedvezőtlenek. -futóhomok talajok .és csernozjom talajok). Ilyenek: nagymértékű erodáltság lejtős területeken (erdő. A tápanyagok érvényesülését. A humuszosabb laza talajok (l . köves vagy kavicsrétegen kialakult.A jellemzett fizikai tulajdonságok mellett szám os helyen a defláció is veszélyezteti ezeket a talajokat. s helyenként a jobb termések feltételei is megteremthetők.és tápanyag-gazdáikadásuk szélsőséges. . Az ide tartozó talajtípusok: . akiadandó műtrágyák minőségét.mind a fizikai. erodált. V. függetlenül a lejtési viszonyoktóL 22 . a termésbiztonság ingadozó. .3% humusz felett).nyers öntéstalajok (homok).a trágyázás miatt is . A trágyák érvényesülése is változó. 50 cm-nél vékonyabb talajréteg. számú szántóföldi termőhely (sekély termőrétegű. A sekély termőrétegűség kialakulásának okai különbözők lehetnek.2% feletti humusz) szántóföldi hasznosíthatósága kedvező is lehet. a biztonsággal termeszthető növények száma is kevés.humuszos homoktalajok. A növénytermesztés számára . VI. lejtős talajokj Az ebbe a csoportba tartozó talajok alapvető jellen1Zője a sekély tem1őréteg.rozsdabarna erdőtalajok.

Ide soroljuk a tápanyagellátást. a komposz t. légtérbe juttatásá t értjük. %-ban (5. Trágyázás A trágya termeszt ett növénye k tápanyag igényein ek kielégíté sére használt küés halmazá llapotú anyagok gyűjtő neve. ilyen az istállótrá gya. a tőzeg.sokféle műveletet foglal magába. Komplex Irágyána k mondjuk . növényre . komplex ek (Wuxal) . összetett ek (Tomaso l). Ezek is lehetnek szilárdak . Ez lehet szil<írd. A trágyafél eség (a trágyasz er) sokféle lehet. az öntözést és a vetésforgót is. A trágyázás fogalmán a tápanyag ok talajba. Szervetlen trágyának nevezzük a műtrágyákat. amikor két-háro m hatóanya gat tartalma znak. Gáz alakú a C02 (szén-dioxid) trágya. A .Termesztéstechnikai munkák A termeszt éstechni ka-más néven agrotech nika. A gyakorlati feladatok megoldá sára táblázatb an közöljük a legfonto sabb szerves és műtrágyák hatóanya gtartalm át. amikor a növény számára nélkülöz hetetlen tápelemeket tartalma zza a műtrágya. lönböző összetétclű 23 . tetejezés . például vizes ammónia . a kijullatá s időpontja . kötözés stb.) az egyes fajok tennesztésénél ismertetjük. A csoporto sításnál első helyre tesszük a szerves trágyát. elosztása és bemunká lása. a tarlómaradvá ny.fitotechnikai eljárásokat. a talajművelést. A trágyázási rendszer fogja össze a haszonk ertben alkalmaz ott trágyázá si eljárások összessé gét. amikor csak egy hatóanya got tartalmaz nak. adagja. levelezés. A növény környezetét változtató műveleteket iikotechnikaí eljárásoknak nevezzük . táblázat). hónaljaz ás. Folyéko ny a hígtrágy a. melyeke t közvetlc nül a növénye ken végzünk (mctszés. Ennek elemei: a trágyafé leség megvála sztása. Ezen belül egyedi trágyák. Összetet t trágyák. Kinck-k inek adottság a és lehetősége függvény ében kell ezeket használn i. A folyékon y műtrágyák lehetnek nyomás nélküli egyedi tápeleme t tartalma zók. például a szuperfo szfát. a zöldtrág ya.

00 40.83 0.40 0. Közöljük továbbá a zöldségfajok fajlagos tápanyagigényét (kg/t).00 14.40 0.50 0.23 0.00 23.00 15.00 10.00 0.00 7.60 0. táblázat Fontosabb szerves és műtrágyák hatóanyag -tartalma Hatóanyag-tartalom Megnevezé se N Juhtrágya Lótrágya Szarvasma rhatrágya Tőzeges sertéstrágy a Vegyes istállótrágya Tőzeges fekáltrágya Karbamid Ammónium -nitrát Mészammo nsalétrom Szemcsés szuperfoszf át Triple szuperfoszf át Kálium-klo rid 0.és melléktermékre vonatkoztatva (7.00 60.00 4.00 18.00 21.00 stb. 73 0.0 0 45.00 1.00 21.00 13.00 25.31 0.00 50.00 8. táblázat).) tervezhető termésszinteket (t/ha) (6.00 16.00 16.45 0.00 16.00 20.00 30.67 0. 14.00 A következő feladatunk a trágyaadag nagyságának megállapítása (mennyit adjunk?) Tájékoztatásul közöljük a zöldségtermesztésre alkalmas termőhelyeken (I-IV.23 0.00 7.00 50.00 21.00 1.00 13.37 MgO Ca 5.00 16. K20) kivonását -24 -- .00 18.00 19.00 14.19 0.00 21. fő.35 0.00 8.00 8.91 46. táblázat).00 26.00-20.00 27.45 0.5.00 27.00 Kálium-szu lfát NPK szuszpenzi ós család Peretrix NPK komplex Tornasol Buvifer Volldünger 9.30 34.00 5. Ha tudjuk a három fő tápelem (N.00 26.00 28.52 0. P20 5.00 4.00 20.60 0.

táhlázat Szántóföldi zöldségnövények tervezhető termésszintjei (t/ha) Növény l.5 4-8 14-30 16-28 14-30 10-24 18-30 !2-16 10-25 5-20 4-20 IV. Ezt a számítást a három makroelemre minimálisan el kell végezni. 300 kg ammónium-nitrát műtrágya. Elvégezhető további kisebb tennésegységre (l 00 kg) is. 12 tonna juhtnígya.5 kg= l 00 kg nitrogén hatóanyagat kell adnunk.6. 30-72 t0-35 10-70 6-35 20-30 5-20 t0-25 5-8 !2-15 19-22 12-25 3. Termőhely ll.5 3-5 10-34 12-30 12-28 12-26 8-20 14-26 10-14 8-25 5-20 3-20 Paradicsom Étkezési paprika Fűszerpaprika Sárgarépa Petrezselyem Zetter Retek Cékla Torma Dughagyma Dughagymáról ültetett étkezési vöröshagyma Magról vetett étkezési vöröshagyma Zöldborsó Zöldbab Uborka Fejes káposzta Ketkáposzta Karalábé Karfiol Vöröskáposzta Bimbóskel Fejes saláta Spenót Sóska 40-82 12-40 4-15 12-80 ü-35 25-35 5-20 10-25 5-8 !3-19 16-28 14-45 4-7.5-5. hogy a paradicsom egy tonna lernlésével kivonunk a talajból 2. 40 x 2. vagy kb. Ezt tartalmazza kb. tonnánként. Példaként említjük. és tudjuk az elérhető tennésátlagot. 25-67 8-30 6-18 t0-70 6-35 20-30 5-20 t0-25 5-8 !2-16 14-24 12-25 3. fajon ként. a kettő szorzata adja a szükséges tápanyagmennyiséget.5 kg nitrogént. 25 .5-6. amennyiben kisebb területen gazdálkodunk.5 4-8 20-50 16-32 18-30 16-32 12-28 20-34 13-18 t0-25 6--20 6-20 lll. 25--61 5-35 3-15 15--60 6-35 15-30 5-20 t0-25 5-8 10-15 14-26 12-34 3-4. Ha az egyes termőhelyen tennesztünk és 40 tonna tennésátlagol tervezünk.5 5-10 20-50 24-56 24-48 18-43 14-30 22-38 14-20 12-25 6-20 7-20 a talajból.

5-4.4 4.1 1.0 4.2 Sárgarépa Petrezselyem Zeller Retek (téli) Cékla Torma Dughagyma Vöröshagyma (dughagymáról ültetett) Vöröshagyma (magról vetett) Zöldborsó Zöldbab Uborka Fejes káposzta Kelkáposzta Karalábé Karfiol Vöröskáposzta Bimbóskel Fejes saláta Spenót Sóska A tápelemek visszapótlásának szintje alapján beszélhetünk: .6 3.5 4. teljes adagú trágyának tekintjük a 35-40 tonna/hektár (3.8 K20 3.8 15.4 18.0 6.0 kg/m 2) adagot.0 6.0 1.4 5.5 2. A haszonkertben is ezt javasoljuk alkalmazni.0 6.0 8. -Tartalékoló trágyázási rendszernél egy-két tápelemből (amik nem mosódnak ki) a kivont tápanyagtömegnél többet adunk a talajba. .8 1.2 5.6 3.4 1.7 1.0 4. szabadföldi termesztés esetén.0 6.5 1. Hajtatásban kerülhet erre sor.Visszapótló trágyázási rendszer esetén a kivonás és a visszapótlás összhangban van.0 3.4 3.0 1.5 2.6 1.5 6. .6 1. táblázat A zöldségfélék fajlagos tápanyagigénye (kg/t) Növény Paradicsom Paprika Fűszerpaprika N 2.Feltöltő trágyázási rendszerben a talajt rendkívül nagy trágyaadagokkal.3 9.5 3.0 3.8 1. Az istállótrágyából. A kevés szerves trágya és magas műtrágyaárak miatt kevésbé ajánlott.7 3.Talajzsaroló trágyázási rendszerről.3 PzÜs 1.5 3.9 1.9 5.0 2.4 4.8 2.9 4.0 5.3 2.0 4.3 0. luxusellátás szintjére feltöltjük.0 3.6 1. amikor a visszapótolt tápanyagok mennyisége kisebb.5 4.6 2.8 4.0 3. Fél adagú trágyázást vég-26 -- .0 7. Jó talajadottságok esetén használható.0 11.0 5.0 6.0 2.0 0.2 1.9 12.0 5. mint a terméssel kivont tápanyagok tömege.2 11.0 3. de csak átmeneti jelleggel. Lassú feltöltődést indítunk el.9 1.3 4.4 7.8 2.7.5 1.5 5.0 3.

Talajművelés Talajnu/velésen a talaj munkaeszközökkel való mechanikai megmunkálását. A talajművelés! is rendszerszemlélettel vizsgáljuk. A bemunkálás eszköze az eke. A kijuttatási idő alapján beszélünk: . . . Talainu/vetési rendszer fogalmán egy adott területen. szántással.légtérbe (C0 2 kijuttatása a tem1esztölétesítménybe). könnyen felvehető hatóanyagat tartalmazó trágyák alkalmasak. -növényre (növényre permetezve). alakítását értjük.fejtrágyázásróL Az alaptrágyázást a tenyészidőszakon kívüli időben adjuk. sorba. illetve fészekbe adva). Sortrágyaként a növények gyökerei alá helyezzük.a sorba -a trágyát. ha 5-15 cm mélyen dolgozzuk be a trágyát. Fejtrágyázásra vízben oldható. -indító (starter) trágyázásról. -a talajművelő eszköz megválasztása.zünk 18-20 t/ha (l . A talajművelési rendszer elemei: -a talajművelési eljárás megválasztása. A legtöbb zöldségfajnál az alaptrágyázás időszaka az ősz. Ez a legelterjedtebb trágyaelhelyezési mód.alaptrágyázásról. az ásógép. a palánták begyökeredésének serkentése. A trágyabemunkálás szintén nagy figyelmet érdemlö művelet. Sekély bemunkálásról beszélünk. Az indító (starter) trágyázás célja a kelés utáni kezdeti fejlődés segítése. Terítésnél a tr<Ígyát a talajra egyenletesen elterítjük. a tárcsa stb. 25-35 cm mélyen dolgozzzuk be a talajba. A fészektrágyát leggyakrabban a nagy térállásra ültetett növényeknél alkalmazzuk.8-2. Az alaptrágyát az öszi mélyműveléssel. Tápoldatos öntözésnél a kijuttatás mélységét a vízadag határozza meg. Célja a növények tápanyagigényének folyamatos és egyenletes kielégítése.0 kg/m 2 ) trágyaadaggaL Kis adagú trágyának tekintjük a fészektrágyaként adott 6-8 t/ha és a sortrágyaként kijuttatott 10-20 t/ha szervestrágyaadagot. A trágyaelosztás módjai a következők: -talajra (terítéssel. Mindenkor a növény igényeihez kell igazodnunk. A fejtrágyát a tenyészidőben adjuk. 27 . A trágyázás időpontja naptári idő szerinti kijuttatást jelent. hosszabb idön át végzett talajművelési eljárások összességét értjük. de a nyári és őszi vetésű növények tavaszi és nyári alaptrágyázása is indokolt lehet.

tarlóhántá . A múvelés mélysége 6-10 cm. Tarlóhánrás.gyeptörés.növényápoló t a l ajműve l és !. . . Eszerint megkül önböztetünk : -a lap talajmúvclést (alapozó talajmúve lést). Az egyéves növény betaka rít:í. a tárcsa. a nyári csapadék befogadása. . . Eszköze az eke.. . Lege lfogadottabb a t e ny ész id ő h öz viszonyított id őpo nt sze rinti csoportos ítás.nyári szántás. A növény lekerülése ut <ín a legröv idebb időn belül el kell végezni. Célja az c lpergett kultúr. hogy eső után jobb gyomkel ésünk legyen .és gyommagvak kikelésének e l ősegíté­ se. Az alapra/aj-nnive/és felad ata a talaj termékenységének javítása.vetés e l ő tti t alaj-e l ő k ész ít és t (magágykészít ést).tarlóhántás ápolása. 28 . -a múvel és mélysége. . A talajmúve lési rendszereket a szakirodalom kül önféle e lvek alapj án csoportos ítja.ősz i mélyszánt ás. A tarlóhántást vagy kapcsoltan vagy nyomában haladva hengcrezzük . A következő talajmúvelés i munkák tartoznak ide: .a múvc lés id őpo ntj a. a ut<Ín felszabaduló tarl ó sekély m eg művelése. kártev ők elleni védelem. .tavaszi szántás. -a múve lés su1ma .

az erős szelek elmúltával..Tar/ríhántás ápolása. október hónapokban van. tavasszal szántunk. homokveré snek kitett területeken az ősszel elmaradt szántásra. Fontos szabály. Előhántás ekével célszerű végezni. III. Az elmunkálás t indokolja. 29 . A nyári szántás eszköze az eke. ásóborona. Őszi mélyszántás. Mélysége 15-20 cm. Mélysége a tarlóhántásnál néhány cm-rel mélyebb legyen. szám ú termőhelyeken kerülhet sor. Vetés el/ftti talaj-el/fkészítés feladata a jó vetőágy kialakítása. Deflációnak kitett futóhomokon az őszi szántást elhagyjuk. A tavaszi vetésű. az aprómorzsás szerkezet. hengerrel lehetséges. lekerülése után. hogy a lebomlás még az évben megindul. Gyeptörés. száraz és rögös talajon sima hengert kell járatni. II. rögös lesz. Lejtős területen a lejtőre merőleges irányban szántsunk. Ideje szeptember. termőhelyi kategóriába tartozó. az ülepedettség és a gyommentesség. (Például zöldborsó. Ennek elmunkálás a tárcsávai. az évelő gyomok irtását.. melynek jellemzóje a sima felszín. Eszközei: tárcsa. A porhanyító művelés után a talaj lezárására. kivételes esetben altalajlazítóval felszerelve. Az árvakelést. Nyár végétől a fagyok beálltáig végezhető. Elmunkálá sát a sok gyökérmaradvány miatt tavaszra hagyjuk. kedvező talajned vességi állapotot létrehozni.) A nyári szántás minősége nagymértékben függ a talaj nedvességtartalmátóL Száraz talajon az eke nagy hantokat forgat. Az őszi mélyszántás őszi elmunkálására a kora tavaszi vetésű növények esetében az I. Eszköze a közönséges eke. Az őszi mélyszántás elvégzésével lehetővé tesszük a téli csapadék jobb befogadását. A zöldségtermesztő gazdaságokban kettős termesztés esetén kerül rá sor. Tavaszi szántást kell végeznünk továbbá a kifagyott őszi vetések helyén. kultivátor. Gyepek és évelő pillangós takarmánynövények kiszántását értjük a fogalmon. keverni. Ebben az esetben a szántást fogasboronával könnyen elmunkáljuk. a tarlómaradványokat és a gyomnövényeket a tarlóápolással tudjuk a talajba aláforgatni. tavasszal kerül sor. korai káposztafélék stb. az alaptrágyák talaj ba juttatását Eszköze az eke. mert így tökéletesebb takarást érünk el. nedvesebb talajszerkezetnél fogasboronát. hogy a tavaszi szántást azonnal el kell művelni (lezárni). Mélysége 15-20 cm lehet. illetve ültetésű növények fontos alapozó talajmunkája az őszi mélyszántás. A korai végzés eredménye. Nyári szántás. kombinátor. A IV. a korán lekerülő zöldségnövények (áttelelő spenót. Öntözhető területen célszerű előöntözést végezni. zöldhagym a) után. hogy a kora tavaszi elműveléskor a művelőgépek kereke a nedves talaj szerkezetét erősen károsítja. ezért az ekével egy munkamenetben fogasboronáL kell járatni. Mélysége 20-35 cm. illetve homokon gyűrűshengerrel zárni a talajt. Tavaszi szántás.

a tömörített magágy megteremtése érdekében. Munkavégz és eszköze: tárcsa. illetve ültetés esetén az alapművelés elmunkálás a és a vetés előtti talaj-előkészítés egybeo! vad. Igény szerinti számban ismételhetők a munkák. követően a talaj kigyomoso stb. scm kézi munkaeró 30 . Megkülönböztetjük az aprómagvú és nagymagvú növényfajo k talaj-előkészítő munkáit. egyengetö eszközökkel (tárcsa. lehet talajra a amint ja a talaj kiszáradásának csökkentése. Ideje: fügmértékétől gyomosság a talajt. Aprómagvú fajok termesztésekor sima henger használata kötelező. illetve a palántaültetés mélységével megegyező legyen. tárcsa A porhanyítá sok mélysége kismértékben változhat. a nyári szántáson kikelt növényeke t porhanyító talajműveléS eszközökkel kell kiművelni. Késfí tavaszi vetészT (április-má jus) növények talaj-előkészítő rendszere a köCélvetkező. a fogasborona.) gően. nyári és őszi vetésű növények talaj-előkészítő munkáiról. A szántást követő vetés. Ez az az agrotechnikai eljárás. a küllős kapa. E feladat legegyszerűbben fogasborona járatásával oldható meg. a sima henger. egyszer vagy kétszer porhanyítani kell (borona. a Vetésig dik. További különbséget teszünk a helyrevetett és palántázott növények esetében. Az ősszel szántott és elmunkálat lanul hagyott talajt simítázni kell. Az utolsóé a vetés. amelynek megvalósít ásához sem beruházás. sem gép. Az esetek zömében rövid idő alatt kell elvégezni. Aprómagvú növények vetése előtt hengerezzünk (sima hengerrel). A vetést megelőző napokban pedig a magágyat porhanyító. Őszi vetés(í növények (áttclelö zöldségfajok) vetés előtti talaj-előkészítése. Sőt vetés után újra hengerezzük a talajt. Beszélünk kora tavaszi. Kora tavaszi vetés(í (március) növények talaj-előkészítése az őszi szántás elegyenget ését vagy sekély porhanyítását igényli. Száraz talajon többszöri ismétléssei kaphatunk jó eredményt. a sorközművelő kultivátor. Ezt menni. késő tavaszi. Növényápo ló talajmtívelés feladata a tem1esztett növények mechanikai gyomtalaní tása. rögtörő vagy gyűrűs henger. Amennyibe n nyári szántás után kerül sor a termesztésre.A vetés előtti talaj-előkészítés munkái az alaptalaj-művelő munkák szerves folytatását képezik. szigetelő réteg létrehozása. Eszközei a kapa. A vetés előtti talaj-előkészítés munkáit a vetés időpontjától függően is megkülönböztetjük. Vetésforgók kicsiben Vetésforgó fogalma alatt a művelt terület (legyen az kicsi vagy nagy) növénytermesztéss el való tervszerű hasznosítás át értjük. kultivátor. fogasborona) készítsük elö. a talajfelszín porhanyítása. Nyári vetésíí niivények talaj-előkészítése a nyári szántáshoz kapcsolódik.

hogy a területet maximálisan hasznosítsuk. Ez azt jelenti.a legjobban érzik magukat. Ezáltal a kór. A vetésforgónak sokféle változata ismert. az általuk kiválaszto tt anyagok a talajban [elszapor odnak. Az első a merev.). illetve az árutem1esztés szándéka. 31 . k<irtevők szaporodá sára való hatás.Az elővetemény lekerülésének időpontja. amelyek nélkülözhetetlenek. Csak azokat a fajokat válagassu k be a vetéstervbe.gyomnövények szaporodása. mégpedig az utána következő faj clőveteménye. károsak lehetnek. majd termeszté sük lehetetlen né válik. -betegség ek.a talaj szervesanyag-gazdálkodása. kézi munkaerő stb. változtatás nélküli elvet fedi. Ezek a tapasztalatok késztették a tennesztő embereke t arra. . Melyik a legjobb sorrend? A termesztés során minden növényfaj unk elővetemény. amelyeke t tem1eszteni akarunk a gazdaságban. Az egy-két faj választása amonoku ltúra felé mutat. A vetésterv növényeinek kiválasztá sát vezérelheti a saját ellátás. értékesítési lehetőségek. a gazdasági elvárások hoz igazodó. Egy-egy jó vetésforg ó fél növényvé delemmel felér. Ez számos adottság függvénye. A túlságosan nagyszám ú növény termeszté se a botanikuskert jelleget ölti. hogy a növényfa jokat egy-egy területen évenként váltogatva termesszék. szabad.és vízgazdálkodása. A vetésterv azon növények összessége. A növényváltási sorrend megterve zésekor ezeket a hatásokat vesszük figyelembe. A vetésforgó szerkesztése a vetésterv (összetétel) összeállításával kezdődik. . Míg a szabad változat az évről évre való változtatást feltételezi.nem szükséges . A középutat célszerű választani.csak józanul gondolko dó ember. más szóval a növények vetésterül etének meghatár ozása. A rugalmas a számunkr a is megfelelő.az adott választékból .a talaj tápanyag.talajuntság clleni védekezés. A választás után meghatáro zzuk a fő. Ha monokult úrában termesztj ük. a talaj tápanyagk észletét egyoldalú an használják. Számításb a kell venni a közgazda sági adottságokat (jövedelmezőség. rugalmas. A termés<itlagok csökkenn ek. Következő lépés a növények válrási sorrendjé nek meghatáro zása. Melyek ezek? . minden zöldségfa jnak meghatár ozott talaj.és tápanyagi génye van. hogy olyan sorrendet kell kialakítanunk. ahol a növények . . A következő feladatunk a termesztésre kiválasztott növényfa jok által elfoglalt területi arányok.és másodnöv ényeket. gépesíthetőség. állatállom ány. . Mi is ennek a lényege? Mint ismert.és kárlevők ellen is hatékony küzdelme t folytathat unk. A növényfajok elővetemény-hatása biológiai és agrotechn ikai hatásukban rejlik. kötött.

ültetjük ugyanazt a növényt. Mi is az öntözési terv. a vetésforgó egész területén végighaladnak. hogy a termesztett növények.a növények vízellátásának optimalizálása az egész tenyészidőre vonatka zóan. Az is előnyös ha a pillangósok által megkötött nitragént számításba vesszük. amikor műszaki berendezé sek segítségével különböző vízforrásokból származó öntözővizet juttatunk k a termőterületre. Az előbbi esetben egyszerű. fejlesztésének megalapozása. legyen az kicsi vagy nagy területen meg valósítva. -az öntöző berendezések egész évi gazdaságos kihasználásának megterve zése. A gyakorlati szakembereket az öntözés ter vezésének ismereteire szerelnénk megtanítani. Szakasz a vetésforgó területének meghatározó alapegysége. A vetésforgót a saját (vagy nem saját) gazdaságunkban valósítjuk meg. Az is hasznos. mint amilyennek látszik. A vetésforgó alapegységét vetésforgó szakasznak nevezzük. Az adott évben termesztett zöldségnövények mester séges vízellátásának ütemezése. Végül is abban megállapodhatunk. agrotechnikai. De leegyszerűsítve a dolgokat.Mindezen szempontok figyelembevétele után tervezzük a vetésforgó kiilj'orgását (rotációját). És az is aján latos. a haszonkert ben már az is hasznos. Öntözés Öntözésnek azt az agrotechnikai eljárást nevezzük. aminőség és a termés biztonság növelésének alapfeltétele. hogy mely fajokat nem szabad frissen trágyázott földb vetnünk stb. Egy-egy jó vetésforgó 4-8 szakaszból tevődik össze. hogy a jó vetésforgó megtervezése nem. amelyen a vetésforgóban szereplő növények egységnyi részét termesztjük meg. ha tudjuk. az előre megtervezett sorrendben követve egymást. A tervezés célja: . Sajnos a leírtakból is kitűnik. is olyan egyszerű. ha a szerves trágyát igény lő fajokat csoportosít juk és a trágyázott területen termesztjük. 32 . ha nem minden évben ugyanarra a helyr • vetjük. Az öntözés a zöldségtermesztésben a terméshozamok. a növények vízellátásának javítása végett. amíg a vetésforgó létezik. Ennek lényege. hogy az a legjobb vetésforgó-változa· amelyik a legnagyobb árbevételt adja. A vetésforgószakasz területét egy vagy több növényfaj foglalhatja el. Célszerű a tiszta (egy fajból álló) szakaszok megvalósítása. az utóbbi esetben osztott szakaszról beszélünk. és ezt mindaddig automatikusan ismétlik. szakmai és gazdaságossági el vek alapján.

-hordozható berendezés csóhálózata teljes egészében áthelyezhető. a növények vízben állnak.Öntözési módok a zöldségtermesztésben Esőszerű öntözés (uralkodó). Megvalósításához tereprendezést nem igényel. amikor a talaj felszínén vezetik a vizet. cseppekben kerül az öntözött területre. A csőből kiszivárgó öntözővíz a talaj kapilláris hézagaiban körkörösen. a nagy intenzitású szórófej 17 mm/h-nál nagyobb vízmennyiséget képes kiszórni. hogy a víz~losztás erős szélben egyenetlen lesz. A kis intenzitású szórófej 5 mm/h. és az a nehézségi erő hatására a lejtés irányába szabadon mozog. Felületi öntözés. vagy tömlővel.5 mm átmérőjű lehet. a csővezeték hordozhatósága alapján: . Barázdás öntözésnél bakhátakat. hozzájuk csatlakoztatják az áttelepítheló számyvezetékeket. . a természetes esőhöz hasonlóan. gépi művelést nem akadályozza. a szabadföldi zöldségtermesztésben a legelterjedtebb mód. hogy egy bakháttal körülvett területre. a művelési határ alatt vezetik. közepes és nagy intenzitásúak lehetnek. a közepes 5-17 mm/h. barázdákat alakítanak ki. A növényeket a bakhátakra ültetik. Az öntözővizet a talajban. mellék stb. hogy a vezeték alá széles fóliacsíkot terítünk. A szántóföldi termesztésben használt szórófejek által képzett optimális cseppnagyság 0. Ezen eljárással.5-1 .stabil csőhálozatú öntözőberenezések főleg a növényházakban általánosak. lefelé pedig gravitációs úton is szivárog. a bakhát megbontásával beengedik a vizet. majd elzárják a bakhát vízbejáratát és folytatják a következő ágyásnál az árasztás t. Az öntözővíz a barázdákban folyik. E módon belül számos változatot találunk. gördíthető és csévélhető változatok találhatók a gyakorlatban. Hátránya. A vízkijuttatás a bakhátak közé történhet fő-. A csóvezeték-hálózat áttelepítési rendszerét tekintve szétszedhető. A vezetésre legjobb a lyuggatott műanyag cső. Hazánkban. 33 . Ez utóbbit úgy akadályozhatjuk meg. Ez lehet barázdás (áztató) és árasztó (bolgár ágyas) öntözés (kava! és fitera). elárasztják. Altalajöntözé s. kevés kézi munkát ígényel. nagy melegben a kipermetezett víz 20-30%-a a levegőben elpárolog. A szántóföldön használt szórófejek az időegység alatt kiszórt víz mennyisége alapján kis.félstabil berendezés fővezetékét a földbe fektetik le. akár hidropóniás termesztés! is folytathatunk a szabadföldön. E módnál a csővezetékben nyomás alatt vezetett víz szórófejeken át. vezetékkel stb. homokon. és szivárgás útján terjed a bakhátak talajába. csatornákon át. tápoldatos termesztéssel. amelyből csatlakozók (hidránsok) emelkednek a talaj felszínére. Árasztó öntözés lényege.

s az nyomásra nem áll össze. . Az öntözés időpontja A vízigényt legjobban a zöldségnövények maguk jelzik. Öntözővíz mennyisége. Az öntözés ideje akkor érkezett el. amikor a talaj víztartalma erre a YK %-ra csökkent.a növény testhőmérsékletének alakulása. kiszivárogva a növények mellett a talaj felszínére csepeg. Öntözési terv elemei Az öntözési célnak megfelelően meg kell határozni az . gyökeresedési mélysége és a talaj vízkapacitása határozza meg. melyekből a víz kapilláris méretű hézagokon.öntözési fordulót.idénynonnál (= öntözési nonnák összege). . annak fejlettsége. öntözéssel még visszfordítható folyamat. Az értéket döntően az öntözési cél. A talajnak a zöldségnövények számára még elfogadható. Előnye a takarékos vízfelhasználás. . . Jó támpontot nyújt a talaj is a termesztő számára. pontosabb módszerek is használhaták az öntözés időpontjának meghatározására: .a talaj nedvességtartalmának mérése. öntözési norma Az egyszeri öntözéssel kiadott víz mennyiségét jelenti. Tennészelesen a tudományosabb.öntözési nonnál (=egy öntözésnél adott víz mennyisége). A levelek lankadása szemmel látható. Számos változata alakult ki az elmúlt években. mérsékelt költségigénye. A hervadás már visszafordíthatatlan állapot. Az öntözött talaj megadott ponton tartósan és folyamatosan kapja a vizet.a kritikus fenofázis meghatározása. legkisebb víztartalma a szántóföldi vízkapacitás százalékában (VK %) fejezhető ki. az automatizálás lehetősége. .Csepegtető öntözés. Ez az érték a zöldségfajokra jellemző vízi gényesség függvényében 50-70% között változik.öntözések időpontját. öntözni kell. ha a gazda markába veszi a földjét. -számítógépes tervezés módszcre stb. hogy a vizet vezetéken juttatjuk a növényekhez. 34 . a termesztett zöldségnövény. . A módszer lényege.az öntözési forduló szerinti öntözés.

Öntüzési célok a zöldségtermesztésben Az öntözés legfőbb célja a víznek mint növényi élettényezőnek pótlása és a termesztési céllal egyeztetett optimalizálása.kelesztő öntözés. . Öntözött zöldségtermesztésben 10-14 napos fordulót terveznek.talajművelés! Hnnyítő öntözés. Idénynorma A tenyészidőszak alatt végzett öntözések együttes vízmennyiségének az összege. Homokon ennek rövidítése indokolt. Öntözési forduló Fogalmán az egym<1st követő öntözések közölti időtartamot értjük és hosszát napokban fejezzük ki. . -. .nedvességt<íroló vagy feltöltő öntözés. Ennek megfelelően tervezzük a kiadandó vízmennyiségct.párásító öntözés. Tervezésnél tudjuk. Azt tudni kell. termesztett növény lekerüléséig tart. . A gyakorlatban többféle önlözési cél fogalmazható meg. Több részletben célszerű adagolni. Legnagyobb idénynormák a hosszú tenyészidejű. .talajátmosó (sókimosö) öntözés.trágyázó öntözés. A vízpótló öntözésnél a talajt mindig a gyökérzóna mélységéig nedvesítjük át. üvegházban) terjed.vízpótló öntözés.beiszapoló öntözés.frissítő öntözés. Az idénynom1a értéke szántóföldi zöldségtermesztésben 20-350 mm közölt változik. nagy vízigényű zöldségfajoknál adódnak. 35 .fagy elleni öntözés. .A céltól függően az öntözésino rma l-2 mm-től (párásító öntözés) a 150-200 mm-ig (átmosó öntözés. Az l mm-es csapadék l cm-cs talajréteget nedvesít át. hogy az egyes tennőhelyek talajai ezt amennyisé get egyszerre kiadva nem tudják befogadni. Ezek: . Az öntözési időszak hossza az elővetemény lekerülésétől a tervezett. . hogy l m 2-re jutó l mm csapadék l liternek felel meg. .

víztartalékainak felt?lt~sére tavasz kezdeté. nagy adagu VIZ (100-120 mm) kljUttatasaval. a növények leveleire adva vegetatív tönagy n. Trágyázó öntözés alkalmazásakor tulajdonképpen tápoldatozó öntözést végzünk.. A vízpótló öntözésre a tenyészidőben kerül sor. v_etőáp j attalaJreteg cm-es 20 a Am1kor meg. amennyiben a gazda időben elkezdi. A. eloz1 elokeszile set egy 20 mm-es öntozes j nedvesedett. hőt . begyöker esedést eredményez. mint a nevében is benne van a talajműve. j' A talajművelés! kiinnyít(f öntözés. A.JO mm. A nedvesség tároló vagy feltii/t(f öntözésre a tenyészidőn kívül kerülhet sor. Itt a víz fajhőjét. illetve a korai szabadföldi termesztéstechnológiai eljárásoknál kerülhet sor.ek t:~·nesztésén~I lehet hasznos. Segíti a talajszemcséknek a gyökerek hez. esetleg a falakra. Kelesztő csak kis intenzitású szórófejekkel és kis vízadagokkal (5. ~élja a talaj megnövekedett só~ar..\ j lé~t ~eg!t~. Ennél az eljárásnál egyenletes a tápanyagel osztás. laza talajokon vé-l j gezhető. A beiszapol ó öntözés ki teJjedhet a teljes talajfelületre (5. a célnak megfelelő az összetétel. Száraz talajon a vízpótlás szerepét is betölti. optimális feltételek teremtődnek a szakszerű talajművelésnek. fajoknál fejlesztő meget A párásírá öntözés víznormája 1-2 mm víz. alkalmazá sor kerülhet stb. Kötött talajokon az öntözés talajcserepesítő. eliszapoló hatása a kelést akadályozhatja. igény szerint. üvegházban. l szabadföl dön főként homokos és szerves anyagban gazdag. 1 illetve a szabadföldi zöldségtermesztésben . Víznormája 8. igény szerint. Uvegházban csak drénezett talaJon.őleg a másodn?v~~y. felKéső tavaszi fagyveszé ly idején a benedvesí tett talaj a napsütés hatására levegő taa mérsékli sával kisugárzá éjszakai ennek majd tárol. A szükséges víznorma 20-30 mm.) dinnye (uborka.JO mm) vagy a talaj lehűtésének csökkentése érdekében csak a tövek beöntözésére (1-5 dl/tő).! talmának a gyökérzónából való kimosása. Feladata a gyökérzettel átsével arászőtt talajréteg nedvesítése.öntözés Kelesztő öntözésne k hívjuk a magvetés után adott öntözést. A fa1:y elleni öntözésre a fűtés nélküli fóliás. de használható más fajoknál is.j mentes teh napokon kerulhet sor. . illetve a nedves talaj nagy hókapacitását hasznosítjuk. jobban hasznosul a vízben feloldott tápanyag. hajtatásba a Főleg kerülnek. A beiszapo/ ó öntözést a pal án ták ültetésekor alkalmazzuk. Főleg a gombatem1esztésben elterjedt. ~vekben a talaj . sókimosó öntözést alkalmazhatjuk a hajtatásban.~ eset~e~ fagy. állapotba és sejtjeik víztelített sára. A kimosáshoz J50-200 mm-es vízadag kell. l Aszályos. Vízadagja 20-40 mm. de a beiszapolásra nedves talajba való palántázáskor is szükség van. A talajátmo sá. utakra. s ezáltal jobb eredési.fi"issít(f öntözésko r a növény leveleinek Jankad<isát szüntetjük meg. Az cső­ azt felveszik szerűen adott kis vízadagot (2-4 mm). melegszik lajmenti rétegének lehülését. ezért a vízadagot a növények növekedé nyosan kell növelni.JO mm) végezhető. illetve a földkock~-ihoz való tapadását. Az öntözővizet permetszerűen juttatjuk ki a gombatermő felületre. 36 ' i .

A magvetés célja szerint beszélünk: -végleges helyre vetésről. Éppen napjainkra vált a mindennapi gyakorlat számára is elérhetővé. mert különleges termesztési beavatkozást nem kíván.palántanevelésrőL A végleges helyre vetés a legelterjedtebb és legolcsóbb a zöldségtermesztésben. a paradicsomo!. Lényege. E tevékenység korábban kezdhető. A makroszaporításon belül megkülönböztetjük az ivaros (generatív) szervekkel és az ivartalan (vegetatív) szervekkel történő szaporítási eljárásokat. Palántaneveléssel hazánkban elsősorban pl. a hagymákat. hogy növényi részeket (csúcsmerisztéma. Így szaporítjuk pl. a csemegekukoricát. Beszélünk: . ez a magvetést jelenti.Szaporítás Szaporításnak nevezzük a termesztett növények életfolyamatának újrakezdésére irányuló tevékenységet. levélnyél. Oltással a betegségekre érzékeny fajtákat védjük meg a károsodástól azáltal.makroszaporítási és . Ez történhet szabadföldön és termesztőlétesítményben. a szaporít<isi módokat két nagy csoportba osztjuk. Az ivaros szervekkel történő szaporítás a legelterjedtebb. Az ivartalan (vegetatív) szaporítás lényege. a gyökérzöldségféléket. hogy növényi részeket használunk továbbszaporításra. Itt a fiatal növények fejlődési feltételei kedvezőek. a levélzöldségféléket. . és egyes hagymafajokat stb. hogy a magot nem a végleges helyére.) izoláljuk és "in vitro" körülmények között 37 . hanem termesztőlétesítménybe vetik el. hogy ellenálló növényre oltjuk. levéllemez. virágkezdemény.mikroszaporítási módokról. a tormát. Így szaporítjuk a burgonyát. mint az állandó helyre vetés. amelyre az jellemző. hónaljrügy. a hüvelyeseket. a dinnyéket termesztjük. Mikroszaporítás. a paprikát. Ide soroljuk az oltást is. A palántanevelés olyan szaporítási eljárás. Korunk tudományos eredményeinek megfelelően. szár stb. a kabakosokat. amelynek eredménye a korábbi érés (szedés). Egyik legelterjedtebb módja a szövettenyésztés. hajtáscsúcs.

A fajtára jellemző bélyegek minden egyedben megvannak. fajtaazonos magvak darabszázalékát értjük. 1000 darab magnak a tömege. A vetőmag tisztaságán az ép. mint azt a csírázási eredmény indokolná. ami azt jelenti. föld). hogy milyen gyorsan. A magban lévő tápanyagtömeg mennyiségét mutatja. Minél kevesebb tisztátalanságot tartalmaz a vetőmag. Fajtatisztaság és fajtaazonosság fogalmán azt értjük. Az esetek zömében a szabadföldi termesztésnél.osztályozottság. Az ezermagtömeg abban is eligazít. mint mikroszaporítási eljárás. laboratóriumi körülmények között. Ezek: . Számításba jöhet továbbá az embriótenyésztés és a pollenkultúra.tisztaság.csírázóképesség és csírázási erély. A szövettenyésztő munkával elérhető.tenyésztjük tovább. Csírázóképesség. . .egészségi állapot. A termesztés biológiai alapja.és gyomnövények magvait. . Erre mindig számítani kell (többet kell vetni!) A csírázási erély (másutt energiának is mondják) azt mutatja. a hulladékol (törött mag. Tisztaság. amely önállóan képes új generáció létrehozá~ára. A nehezebb magban több tartaléktápanyag van és így ebből erősebb csíra. A jobb csírázási erély gyorsabb növényfejlődést eredményez. energikusan csírázik a vetőmag.víztartalom. hogy l 00 db mag közül mennyi. Az előforduló karantén gyommag a tétel kizárását vonja maga után. . hány darab csírázik ki. Ellenőrzése legtöbb fajnál szabadföldi kitermesztéssel történik. sérült részek.fajtatisztaság és fajtaazonosság. aminek vásároltuk). A vetőmag gazdasági értékét genetikai potenciálja és az értékmérő tulajdonságok határozzák meg. Ezermagtömeg. . annál értékesebb. . az ottani kedvezőtlenebb hatások eredményeként. A vetőmagot csak megbízható helyről szabad beszerezni. hogy a vetőmag nem tartalmaz a fajtától eltérő egyedeket (vagyis az. A mag csírázóképességél százalékban fejezzük ki. hogy egy növényi részből többmillió darab dugványt (növényt) kapjunk. A vetőmag A mag ivaros (generatív) úton létrejött növényi rész. kevesebb mag kel ki.ezermagtömeg. Tisztátalanságának számítjuk az idegen. tőle döntően függ tevékenységünk sikere. 38 . Egyik legfontosabb értékmérő tulajdonsága a vetőmagnak. nagyobb növény fejlődhet. hogy mennyi vetőmagot vegyünk.

egészségesnek kell lennie. egymenetes betakarítás. ahol magas a technológiai fegyelem. a megfelelő vetőmagmennyiség megállapítása . megkapjuk a növény tenyésztcrületét. nedvesség és oxigén szLikséges. ahol kövdelmény az egyszerre érés. ha egy tétel tisztasága 95%. akkor használati értéke: I lé = 95 93 x = 88 35 100 . A nedves mag könnyen dohosodik.Egészségi állapot. ha megvannak annak feltételei. Egy számban fejezi ki a vetőmagtétel tisztasági és csírázóképességi értékét..::. tőtávolságát (állománysűrűség). A termesztő ember számára kiemelkedő fontosságú a vetőmag használati értékének ismerete. A nagy víztartalmúbó l sokat kell vetni. táblázat). amiből kiszámítható az állománysűrűség. a virágos élősködők okozta fertőzésre. a vetésmélység és vetés módjának jó megválasztás<t. csírázóképess ége 93%. Vizsgálata a gombás és baktériumos betegségekre . A kívánt sortávolság kiválaszt<ísával megkapjuk a vetésfolyómétert. A csírázáshoz hőmérséklet. Víztartalom.. Osztályozottság. Az értékesített vetőmag víztartalma 12-14%. A megfelelő vetőmagmennyiség kiszámításáho z először is tudnunk kell a termesztett növény tcrvezett sortávolságát. A használati érték (Hé) kiszámítása: .ismerve az l hektárra vetendő csíraszámot. A vetőmagnak lehetőség szerint egyenletes szemnagyság únak. Vetés Az elvetett mag csak akkor indul csírázásnak. tisztasági% x csírázóképességo/o He = _ ____. Példaként 39 . Ebből a számításból és az ezermagtöme g értékéből . A magvetés legfontosabb mozzanatait a helyes vetési időpont (később ismertetjük). a kettőt összeszorozz uk..meghatározh atjuk a szükséges vetőmag­ mennyiséget.__ _ _ _----''------'"'-100 Például. Az osztályozottság (kalibráltság) ott fontos. Ezt követően megállapítjuk a tőtúvolságot. Ennek gyors áttekintése érdekében közöljük a vetésfolyóméter-táblázatot (8. Raktározni csak "légszárazon" lehet. a rovarok és egyéb kártevők jelenlétére és az általuk okozott kártételre terjed ki. a termőterület nagyságát.

00 0.0 36.0 90.0 24.0 200.8.0 50.91 0.66 0.33 2.77 2.00 1.0 140.50 40 .0 110.00 4.0 80.0 15.71 0.66 1. táhlázat A vetés folyóméter-változása a sortávolság függvényében (m 2-re és ha-ra vonatkoztatva) Vetésfolyóméter Sortávolság Clll m 2-enként ha-onként 12.0 75.66 5.25 1.0 30.22 2.33 6.0 45.0 120.0 20.0 160.0 60.0 40.0 100.50 83 330 66 670 50 OOO 41 670 33 330 27 780 25 OOO 22 220 20 OOO 16 670 14 290 13 330 12 500 ll 100 10 OOO 9 090 8 330 7 143 6 660 6 250 5 OOO 2.62 0.0 150.16 3.11 1.0 8.33 1.43 1.83 0.0 70.

2. .ívo lságra vetve. CSirat omeg k~~.. táhlázat. Majd az alábbi ak sze rint fo lytatjuk a számítást. kép. hekt áronként pedig l 190 OOO db-ot. Sorol. hektáronké nt 83 330 folyóméteri kapunk. A vetéshez szükséges magmenny iséget az alábbi képlet szerint számítjuk ki : . hogy a borsófajta 1000 magtömege 200 gramm ).ban = csíraszám (ha ) x ezem1agtömeg (g) b l OOO OOO ' esetünkben behelyettes ítve (feltételezve. igény szerint csökkenthe tjük. Ehhez nyl'ljt segítséget a 9. Egy növénynek 84 cm2 a tenyészterülete. Csíratömeg kg-ban = 1 190 OOO x 200 =238 ko l ha. A l ő t ávolság 7 cm (a sorban 7 cmként vetünk). l OOO OOO b 41 .33 folyómétert. A tervezéshez a továbbiakban szü kségünk van az egyes faj ok ezermagtömegének és a ki sebb tenneszték nél az l gramm magban található magvak számára. E ll e nk ező esetben növelhetjük az áll ományt. Egy m2 -en l 19 db magot vetünk.ís magveléshcz említjük a zö ldborsó!. 12 cm-es sort. Ha sű rűne k találjuk . m2-ként 8.

2-1.0 l 00.0 0.0-1.0-150.2 1.5 3.0-300.4 l .4-0.0-500.0 6.0-7.8-1.0 200.5-4.0-200.0 150.2 9.0 60.0-6.0-700.8 0.4-3.9.0-14.2-3.0-10.0-5.0 3.0-2.0 20.0 250-400 140-200 220-280 6-50 30-40 30-50 2-3 5-6 14-16 2-10 5-10 1-2 !60-330 iW0-1200 800-1000 100-120 800-1400 70-100 50-55 250-330 270-450 1000-1200 400-500 650-800 500-800 2000-2500 200-300 70-75 120-150 45-70 3-5 3-6 --- 42 --- .0 2. táblázat A fontosabb zöldségfajok ezermagtömege és az I gramm magban található magvak darabszáma Ezennagtöm eg Növényfaj g Darab mag g Paradicsom Paprika Tojásgyümöl cs Görögdinnye Sárgadinnye Uborka Sütőtök Spárgatök Patisszon Borsó Bab (kismagvú) Bab (nagymagvú) Káposztafélék Fejes saláta Cikória Spe nó Sóska Rebarbara Spárga Vöröshagym a Póréhagyma Mctélőhagyma Sárgarépa Sárgarépa (dörzsölt) Petrezselyem Zeller Pasztinák Feketegyöké r Retek Cékla Csemegekuk orica Pattogatni való kukorica 2.2-1.0-14.0-4.2 8.O 2.0 25.0-20.0 13.0 3.0-200.7 0.0 150.5 18.8-l.0-70.6 5.0-8.0-30.0-22.7-1.0-500.0-30.5 1.0 0.0 400.0 18.0 l 00.0 3.0-300.0 600.0 13.

Tehát a vetőmagtömeg kg-ban= 238 100 x =269. A vetés rnélységét befolyásolja a: -Vetőmag mérete. a jobb magelosztás. nedvességtartalma és ülepedettsége. hogy "rossz volt a mag".Csírázás időtartama. A sárgarépa. ha a gyököcske megjelenés ekor következik be. A gépi vetés előnye a gyorsaság. szalagos elrendezést és a szórt vetést. petrezselyem magját 1-2 cm mélyre vetjük.35 (A Hé-t korábbi példánkból vettük). Hé = használati érték. ikersoros.ban ha-ra = Cs T x 100 a ho1 Hé ' H •• CsT = csíratömeg hektáronként. A babot. hónaposret ek 43 . Az óvatosabb termesztők bizonyos vetőmagtöbbletet még ehhez is hozzáadnak (l O% körüli érték). Különleges vetPsi mód a kevert. Homokon mélyebbre veLünk. A kézi vetés ma már ritka. A vetés lehet a magelhelyezés módja alapján: szórt. a kulisszás és a sorjelző vetés. Magvetés módja Vethetünk kézzel és géppel. 88. hogy nem minden magból fejlődik növény. Ekkor mondja a termesztő. pl. inkább a kisgazdasá gban fordul elő. Egyidejűleg két növényfaj magját vetjük ugyanarra a területre (pl. lapogatjuk. A kevert (keverék) vetésnél a növényeket egymással társítva termesztjük. A szórt vetés a technika fejlődésével egyre inkább háttérbe szorul.Tudjuk. az optimális vetésmélység stb. . borsót 5-7 cm mélyre tesszük. A soros vetésen belül megkülönböztetjük a soros. az aprómagvú fajokat szinte a talaj felszínére vetjük (zeller). Tehát a használati értékkel módosított adat 269 kg/ha vetőmagtömegre módosul. ezért bizonyos módosításra van szükség. A hosszú ideig csírázó petrezselyem felett a talaj könnyen kiszárad. -Befolyáso ló tényező a talaj szerkezete. soros és fészkes. Jóvátehetetlen hiba. az alábbi képlet szerint: Vetomagtomeg kg. Példánk szerint a csíratömeg 238 kg/ha.

a növény fejlóctése kezeletén megte remtett kedve n álá kihasz terület jobb . ént jelezni a lassan A smje/u í niivény szerepe: a gyorsabb kelés eredm ények érdeké ben. Magvetés takar. Palántanevelés azon a helyen tölti. A pal ántát (a nö· ahov á vetettük. majd fejl ődés nek és fú szerpa prika). s által :1 a szedés szik. legtöbbször . kép. hogy a fő n . csemegekuk oricáítjük eml t uborká az ző tl e n környezeti hatáso któL Példak ént val körbeültetve. ö v é n y i védjUk a kedveKuliss zás vetésn él "bokszokat" képez Unk . E l ső k é nt ki szedjUk a retket ( hid eg t ű indul a fú sze rpaprika . Áll andó helyre vetell magbó l fejl őd ö tt növény egész életét akad . mint az álland ó helyre vetés. k ültetjü nyok közölt neveljük. El ő bbre hozhat ó az érés. se nnyíté csírázó zöldség faj sorának helyét. mégis klímát má zőbb nye van . említe ttük .íntaneve lés drágább. módda ési helyez gya-el többször társul a sze rvestd magot is vetünk. a hatéko 44 .3. pahínt ának. A palántaneve lésnél ez a folyamat keuész környezeti viszoyozott szab:íl vény életének e l ső szakaszát) védel! .ís el61t rő). a múvelés megkö azzuk. növek nyság (kettős termesztés) tesz l ehe t ővé. Legalkalm íl fajokm ő nyl gé i tet A fészk(!s t'l't ést a nagy tenyésztcrülc 3-4 darab be fészek y Egy-eg l. majd másik helyre számtalan el· A pal.

hogy a növényeket szikleveles állapotban tűzdelték. A hazánkhan kialakult termesztési szoküsok alapján a palántanevelésnek öt változatát különböztetjük meg: l. Vetés cserepekbe. a földkocka méretétől függően. Hogy melyik földkockaméretet választjuk. 3. az a temlesztett faj és a technológia típusától fiigg. amely 800-1500 db/m 2-es állománysűrűséget jelent. tálcás nevelést földkockás (mivel mindben ez van) nevelésnek mondjuk. 45 . Tűzdelésen (pikírozáson) a fiatal növények palántanevelése közben való átültetését értjük.). Egy-egy négyzetméteren. Rendkívül nagy hozzáértési. A magvetéstől számítva általában két hétre érik el a növények a tűzdelési fejlettséget.palántázás (nagycserepes paradicsompalánta). A növények tűzdelését a szikleveles fejlettségtől kezdve az első lomblevél megjelenéséig célszerű elvégezni. Sűrű magvetés. 5. Kiszámítása a következő képletek alapján lehetséges (Filius nyomán). 4.t(ízdelés -.cserepezés vagy tápkockázás-palántá zás (paprika stb.tűzdelés. Állításunk alátámasztására egy kutatási eredményt ismertetünk. Főleg a szabadföldi tömegtermesztésnél használjuk. a normál sűrűség. Ezt az állományt csak tűzdelésig nevelhetjük fel.A palánták állománysűrűsége ezért sokkal nagyobb a végleges helyre ültetéshez viszonyítva. Vetőmagigény. hogy akadályoznák egymást a fejlődésükben. Van azonban ezen belül a gyakorlatban egy másik fogalom. Ritka vetésen a 400-800 db/m 2-es állománysűrűséget é11jük. különböző szám ú palánta helyezhető el ( 10. Egy 60 x 40 cm-es műanyag ládában (tálcában) 240 db kis földkockás palántát lehet felnevelni. tápkockázást. Tisztázzuk az egyes fogalmakat. Minél rövidebb a palántanevelés tervezett időtartama. tápkockákba vagy tálcába.cserepezés . a legnagyobb hatékonyságot és a jó biológiai teljesítményt vonja maga után. Kis növényekből több elfér egységnyi területen anélkül.palántázás.palántázás.palántázás. az egy lombleveles fejlettségű növények tűzdelésével szemben. Sűrű vetésen a 2000-5000 db/m 2 -ig terjedő állománysűrűséget értjük. figyelmet igényel ez az eljárás. Dán kutatók az üvegházi paradicsomtermesztés ben 30%-os terméstöbbletet értek el azáltal. A vetőmagigény kiszámítását külön kell venni a palántanevelő és termesztő tevékenységre. A fiatal növények (szikleveles) átültetése a leggyorsabb munkavégzést. Természetesen a palántanevelési idő ebben az esetben lerövidül. Újabb eljárás a Ki te Plant tálcás palántanevelés. 2. A cserepezés!. táblázat). Sűrű magvetés. Sűrű magvetés . Ritka magvetés. annál sűrűbb lehet az állomány.

A csírázási % pedig 96%. (g Vetomag g aJtatas = 8 x csírázás i% 10. .2 gramm.__. a terület számadatávaL " ()h.Vetőmag 2 (g) (g) palántanevelésben = palánta (db lm ) x ezermagtömeg ~-~::. hogy 80%-ban számíthatunk az elvetett míll ból palántára.t. (m 2 )xpalánta (db/m 2 )xezerm. A nevez ben szereplő 8-as szám aztjelenti.. ültetendő ter. o = 0..:_____::.8 gramm.8-1...!.. 4 x 4 cm-es tápkockába vetve.= 8xcsírázási% .. fl ezermagtömeg 0.:.___ ___::. Esetünkben l grammal számolunk. Vetomagtgeny g pa lanta= 8 x 96 N ' ' ( ) A hajtatásnál módosul a képlet.__ _ _ Példánkban fejessaláta-palántát nevetünk. táblázat Az egy négyzetméteren elhelyezhető földkockák számának változása a méret alapján Földkocka mérete cm Földkocka alapterülete cm 2 l m 2-re elhelyezhető elarabszám 4x4 5x5 5x6 5x7 6x6 6x7 7x7 7x 8 8x 8 8x9 9x9 ]0X9 !Oxi O l lx! l !2xl2 16 25 30 35 36 42 49 56 64 72 81 90 100 !21 144 625 400 333 285 277 238 204 178 !56 138 123 lll 100 82 69 --- 46 --- . Akkor: ' 625 x l ..

kép . T.~ pk oc k :ízó aszlal 47 .5.

7. kc:p. Magvc lés gycpkock:íba

48

Számokkal bchelycttesítve, l 00 m2-re tervezve és 25 db/m 2-es állománysűrű­ ség mellett, a következőképpen számolunk:

Vetőmag (g) hajtatás= IOO x 25 x 1 =3 25.
8x96 '
Tehát palántaneveléshez 0,8 g/m 2, míg a 100m 2-en hajtatott salátaternlesztéshez 3,25 gramm vetőmagra van szükségünk. Palánták tápkockaföldigénye mérettől függően változik. Egy köbméter földből l ,6-ll ,O ezer tápkocka készülhet (ll. táblázat).
ll. táblázat
Egy kiibméter
fiildkeverékből előállítható

tápkockák száma

Tápkocka mérete (cm) száma (db)

4x4 4,5x4,5 5x 5 6x 6 7x7 8x 8

10 OOO-l 1 OOO 8 500-9 OOO 6 500-7 OOO 4000-4 500 2 200-2 700 1 600-2 OOO

A palánták ápolási munkái
A palántanevelő a "szülőszoba". A legnagyobb rendnek, tisztaságnak, a környezeti feltételek optimális biztosításának kell eleget tennünk. Nézzük a fejlődési fázisokban elvégzendő teendőinket. Magvetéstfff a kelésig. Legfontosabb teendőnk a hőmérséklet, a nedvesség és az oxigénigény kielégítése (+7 °C, lásd hőmérsékleti igény). Keléstől az edzésig. Kikeit a növény, elsősorban fényre van szüksége, majd csökkentjük a hőmérsékletet. Adjuk a vizet és tápanyagat A fényt kell, mint meghatározó tényezőt követnünk, ehhez igazítjuk a többi környezeti tényezőt. A szükséges hőmérséklet fajonként változó. A túlzott öntözést kerüljük, mert a betegségek fellépését segíti. Tápanyagat hiányesetén adunk, oldva. A levegőz­ tetést folyamatosan elvégezzük.

49

8. kép. Szépcn

fejlődő

pal:ínt:\k

Edzés. A szabadföldi viszonyok ra való felkészítését jelenti a paliintának. A pa lántanevelés utolsó l 0- 12 napjában kerül rá sor. Edzhetjük a növényeket h őre (fólia és üveg alatt egyaránt). Ez azt jelenti , hogy fokozot t sze ll őztet éssei alacsonyabb h ő mérsé kleth ez szak tatjuk a palántákat. A lev egőt is szárítjuk, az önt özővize t is fokozatosa n elvonj uk a palán táktól. A fényreedzést az üveg alatti nevelésnél kell elvégeznünk. Ez azt jelenti , hogy i dőnként (kezdetben rövidebb, később hosszabb ide ig) !akaratl anul hagyjuk a növényeket, sütheti a nap. Egyes fajoknál elterjedt módszer a palánt ák átrakása (d innye, uborka, tök) a melegágyba. Ez azt jelenti , hogy l 0- 12 nappal a kiü lteté. e l ő tt amelegágy közepén lév ő palántákat a szélére, a szé lén l évőket középre rakj uk. Így a további id ő ben a szegé lyhatás eredményét eltünteljlik és egyön t e t ő fejlet tségú, nagyságú palántákat kapunk . A jó palánta i sme rt et ői, hogy gyökere a fö ldlabdát tökéletesen átszőtte, hajszálgyökerei fehérek (nem barnák), szik alatti szára rövid (kompak t növekedésú), sziklevelei egészségesek, 5-6 lomblevéllel rendelkezik, esetleg bimbó . Az il yen pal ántától várhatunk kiemelkedő teljesítményt. A palántát kiültelés e l ő tt beöntözzi.ik , e lőkészítjük a kii.iltetésre (8- I O mm víz/m 2) . A vízkapacitásra fe ltöltött pa lántaföld könnyít i a kiszedés!, egyben tartja a földkockát, a ki ültetésig ell átja a növényt vízzel (nem lankad, vagy fonnyad meg).

Termesztőlétesítmények
A te rm eszt ő l étes ítm é nyeke t a haszonnövények palántáinak nevelésére, illetve azok haj tatására építjük.

so

A tennesztőlétesítményekben az évnek abban az időszakában is biztosíthatjuk a növények környezeti igényeit (hő, főny, víz, C0 2 stb.), amikor az időjá­ rási viszonyok a szabadföldi tenneszrést nem teszik lehetővé. A tennesztőlétesítményeket a következők szerint csoportosítjuk: - növényházak, - műanyaggal borított létesítmények, - palántanevelő ágyak, - gombatennesztő helyiségek. Növényház. Köztudott, hogy a tennesztőlétesítmények közül, technikai színvonalát tekintve az üvegház a legkorszerűbb. A haszonkertben legtöbbször saját tervek és kivitelezés alapján épül. A kis fesztávalságú (3,20 m) házak a legolcsóbbak. A fesztávolság növelésével nő a beruházási költség is. Az is igaz, hogy a nagyobb légterű házak jobb hatékonysággal üzemeltethetők. A növényházak automatikája a hőmérséklet, szellőztetés, öntözés, tápoldatozás, szélvédelem szabályozását teszi lehetővé. A házak lehetnek egyedi vagy blokk elhelyezésűek. Fontos követelmény, hogy a létesítmény minél több fényt engedjen át, minél kisebb legyen a szerkezet árnyékvető felülete. A haszonkertbe, a családi ház központi fűtéséhez csatlakoztatható az üvegház fűtése is. A műanyaggal borított létesítmények száma örvendetesen növekszik a házikertekben, a kisgazdaságokban egyaránt. Közismerten kedvező tulajdonságaik - könnyű tömegük, jó fényáteresztő képességük, gyors, egyszerű építés ük- miatt a melegágyaknál gazdaságosabbak. A műanyag fólia sajátos formát igényel. Szakítani kell tehát a hagyományos fonnai megoldásokkal, s helyettük a mű­ anyag tulajdonságainak jobban megfelelő, félkör alakú, íves fonnát kell kialakítani. Magyarországon a polietilén fólia használata terjedt el. A fólia élettartamát tekintve lehet egyszezonos, egy évig, kettő és több évig használható. Lehet továbbá egy rétegből, vagy több rétegből álló. Vastagságát tekintve 40 mikrontól 200 mikronig terjedhet. Szélességét tekintve a 180 cm széles, ún. finom fóliát (kb. 24-27m 2/kg), a 8,5, 12,0 és a 16,0 m széles fóliát gyártják. Az agrofóliából 5-7m2 -nyi egy kg. Létesítmények építésénél 0,3 kg/m 2-es fóliaigénnyel számoljunk. A létesítmények csoportosítása sokféle lehet. Mérctük szerint változó rendszerben ismertetjük őket. Váz nélküli jóliaágy. A lehető legegyszerűbb tennesztőberendezés, amelyet kétoldalt 15-20 cm magas földbakhát övez, és felül perforált (vagy perforálatlan), kifeszített vé' .my fólia határol. Tulajdonképpen a régi hidegágyat helyettesíti. A haszonkertben, időszakos takarással tern1eszthető zöldségnövények fölé helyezzük.

51

A régebben oly elterjedt holl and ágyat helyettesítheti a kertben. Az id őjá rás kedvezőbbre fordu lt ával a fó li át levesszük. vessző bő l. Leggyakoribb méret a 2-3 méter széles és 70-90 cm magas fóliaágy . 52 .vagy vascsó bő l . A 180 cm széles fólia használatakor 80. magass. kép. A 3 méter széles ágyak gerincmagassága 90 cm. Hazánkban a kézi építés terjedt el. Fríliaa /agiÍt. PYC -csó bő l . A bakhútak egymástól való távo lságát a növényfaj térigénye és a fólia mérete határozza meg.70 cm közölt változik . tároljuk és l e h e t ő l eg újra hasznosítsuk . Az FF-2 típu sú fó liafek t e t ő gép veté.8 métcr hosszú. majd fö ldet téve a szé lére. fúrésze ll vékony faanyagból stb . rögzítjük. Id ősza k os takarásra használjuk . Pal ástként a váz nélküli fóliá takarásnál használt vékony (fi nom) fóliút használjuk. A borda 4. Yázszerkezete készülhet PYC -cső bő l . könnyen alakíthat ó. a ked vező id őj á rás beköszöntéve l a palástot levesszük. ráterítjük a fóli át. hogy foml atartó. Hossza l ehet ő l eg 15 méternél hosszabb ne legyen. A bordák iránti követelmény . A fó li aalagu tat kézze l és géppel is készíthetjük.íval kialakítjuk a bakhátakat. Ftíliaágy. Méretét tekintve szélessége 50.100 cm .íga pedig 50.9. Kézi készítésnél kap. Tartószcrkcze tc készülhet acélhuzalból. alumínium . Hosszúsága tetszés szerint alakítható. a 2 méter szé l ességűe k é 70 cm legyen.100 cm széles be l ső teret tudunk kiképezni. illetve ültetés után egy mcnctbcn kész íti. l e h e t ő l eg tartós és olcsó legyen. Szintén egysze rű létesítmény . V:íz nélkiili fóli:\s rakar:ís Készítése történ het kézze l és géppel.

A haszonkert hasznos létesítm énye . illetve va scső b ő L Ha z~í nkban igen elterjedt a 4. jó termesztés i fe ltéte leket teremt. Fóliasálor a keriben 53 . Fúliasáwr. szakszerűcn kivitelezhe tő (lásd ou). agrofó li ával ( 150-200 mikron vas tag) takarj uk. kép. melyet 8. A 2 méter széles ágy takarásához 3.íl a növény A fóliaágyakat polietil én fóliáva l. Fóli ás lakads alan jól érzi mag. A váz szerkezete készülhet műanyag c ső ből.20 métere. K e dve ző munkavégzés i.20 méter széles fé li ára van szükség. kép. gyorsan. Építése a fóliaházéhoz hasonl óan egyszerű.10. 20-30 mm vas tag al umínium c ő bő l . a 3 méter szé les ágyak befedéséhez 4.5 méter széles agrofó li áva l boríthatunk. Bordahossza 8 méter. .5 méter fesztávú sátor. Az ágyak palántaneve lésre és hajtatásnt alkalmasak. ll .

A fóliarögzítés kiemelkedő fontosságú tevékenység.5 méterenként 70-75 cm mélyen süllyesztjük a talaj ba. mert az összefutó víztömeg hűtő hatása kedvezőtlen. Leginkább elterjedt a 7. napos időben húzzuk fel. A szélvédő kerítés távolságát és magasságát úgy határozzuk meg. a bordánál valamivel nagyobb átmérőjű csó legyen. melyik megoldás jövedelmező számára. Ügyeljünk arra is. A cső vastagsága 3/4-es illetve I colos.Fóliaház. A helyesen. langyos. szélnek. 54 . A fóliaházak nagylégterű létesítmények palántanevelésre és hajtatásra kiválóa~ megfelelnek. 3 méter magasságú típus.5 méter fesztávú. a bordák helyének kimérése. A bordákat l . Nagy kár lesz az eredménye. Palántanevelő vagy hajtatóágynak nevezzük a melegágyi ablakokkal takart egyszerű létesítményeket Fűtésük biofűtés (trágyatalp). A lazán feltett fóliát a szél könnyen kikezdi. Elsősorban a széltől védett. A fóliás létesítmények hatékonysága tovább növelhető a kettős fóliapalást. Keresztmerevítésük a bordához hasonló vascsövekkel biztosítható. felszereljük a gerincvezetékek et A fólia rögzítése történhet a talajban (földdel takarva). l m 2 felületre (ennél a típusnál) 2. 150-200 mikron vastagságú fóliát használunk. esetleg belső létesítmények építésével. Ezután felállítjuk a vázszerkezetet. hogy ne vizenyős. Az előfúró 90-100 cm hosszú. hogy a nap sugarait ne fogja el az ágyban lévő növények elől. illetve bilincsek segítségéve!. A palántanevelő ágyakat is nagy körültekintéssel helyezzük el a haszonkert-·. az energiaernyő. majd csavaró mozdulattal kihúzzuk. ami az üvegházi mutatóhoz köze !ít. napos helyet jelöljük ki számára. 7. A már kimért bordahelyeken felállítjuk az előfúró csövetéskalapác csal. hogy a föld ne omoljon be utána. elviszi. Az ágyakat sima területre. enyhe déli lejtéssei építsük. igen jó hő­ gazdálkodású létesítménytípus. PalántaneveM ágyak.0 méter fesztávú.5-9. Tartószer. A nagyobb biztonságot azonban a fóliaháznál is a technikai fűtés eredményezi.) növelhetjük. egyik végén hegyben végződő. A létesítmény borítására 12méter széles. hogy tavasszal a nap alacsonyan jár és az árnyékot nyújtja. majd azok előfúrása (vascsővel). nagy légteret magába foglaló. Epítése. Fűtéserősségük alapján lehetnek meleg-. bilincsek segítségéve!. A szélvédelmet mesterséges szélfogák építésével (vessző-. Vegyük figyelembe azt az ismert tényt is. Ez viszont drága. Első teendőnk a létesítmény helyének kijelölése.· kezete 12 méter hosszú bordákból áll. jól feltett. illetve hidegágyak.2 m 3 légtér jut. a kívánt mélységig a földbe verjük. hőnek. Bennük a munka jól gépesíthető. ben. szárkerítés stb. lankás helyet válasszunk. esőnek ellenáll. feszített fóliapalást az időjárás elemeinek. Kinek-kinek magának kell eldöntenie. A fóliát lehetőleg meleg.

· .A melegágyak üzemeltetése tél végén. alakját m egő ri zze. műanyag bó l . festéssel növelhetjük .. A fával szem font os követelmény . A langyos ágyakat későb b kezdjük haszani. A növényágyak alá a fri ss istállótrágyá t részes ítjük e l ő nyben . noha beszeregyre nehezebb és költségesebb .. Tartósságát .. atartását impregnálássa l.. c irok. A palántanevel ő ágyak egy ik legrégebbi fűtőanyaga az istáll ótrágya. A me legágy i készülhet deszkából. rőzse fo natb ó l . A lótrágya gyorsan melegedő.. fö l dből. hogy ne vetemedjen. Hazánkban két méret terjedt el: . "heves" tnigya. A hideg<ígyak üzeme ltetésére a talaj k e ll ő felme1 .a l OOx 150 cm-es ( l be l ső bordával . A marhatrágya lassabban ló.u•-"" után kerülhet sor. Fűtés ükrő l nek m cg fe l e l ően ke ll gondoskodni. hőt hosszabb ideig tartó fűtőanyag . kora tavasszal k ezd ő dik. betonból. nádpall óból.. Körül ül 6 héti g melegít. Fűtésükre a nap energiája szo lgá l. A melegágyak építéséhez szükséges anyagok választéka nagy..a l 25 x 150 cm -es (3 b e l ső bordával.". 5 részre osztva) és . téglából. fém vagy műan yag. A kívánatos h ő m é rsé kl e te ! a gyengébb e rősségű fűt ésse i és a nap eneregyüttesen érjük e l. ss . 2 részre osztva). A melcgágyi ab lak keretanyaga lehet fa .

hogy a föld átfagyását megakadályozzuk. Rakjuk kupacokba a trágyát. szalmát) is felhasználhatjuk melegtalp készítésére. s gondosan ügyelünk arra.) A szigetelőréteg elkészítése után. rét genként öntözzük be. tapossuk le (tömörítsük a talpat Ezzel a Irágyában lévő levegőt a minimumra csökkentjük. hogy a keret és a sa~ ' kok mentén a felszín és a tömörödöttség egyenletes legyen. A melegágya k építésének munkái már ősszel elkezdődnek. a melegtalp összerakása közben a trágy egyenletese n szétrázzuk. nagy hőveszteséget okoz. Az ágy hely 15-20 cm vastagon szalmával -a kertben található hulladékanyagokkal -let karjuk. gyorsab kevesebb munkát igényel. szalm szár. szár lombot. Trágyapótlóként az aljába tehetünk egyéb anyagokat (pl. kiigazítása.) védjük az ágy melcgét. A föld felszínére épített melegágy előnye. hosszirányban pedig vízszintesen álljana mert ellenkező esetben az ablakok nem fekszenek fel. A jól elkészített t gyatalp 1-2 nap alatt 40-60°C-r a felmelegszik. Hátrá nya az árok kiásásával járó többletmunka. A föld vastagságát a terrnesztési cél határozza meg. fólia stb. Miután a trágyatalp kelléSen felmelegedett. A trágya összegyűjtésekor arra ügyeljünk. Tavasszal. Hideg időbe takaróval (gyékény. A palántanevelő ágyak építésük szerint le hetnek föld feletti és süllyesztett ágyak. hogy a keretek derékszögben. hogy a melegtalpat föld felszínén vagy a melegtalp vastagságának megfelelő mélységű föld ásott árokba helyezzük. A süllyesztett melegágyh oz kevesebb trágya kell. A keret elkészülte után rárakjuk az ablakokat a melegágyra. Palántanev efff ágyak készítése. Ügyelni ke arra. építjük meg a kerete!. attól függően. Kerüljük amelegtalp indokolatlan taposás<it. illetve a trágya közé néhány helyre égetett mcszet t gy ünk. hőh tása kedvezőtlen. nád. újra megtapossuk. Néhány nappal a taposás után utánigazítjuk melegtalpat. hogy több trágya kell hozzá és nagy a h vesztesége. hogy idő el6tti bemelegedését (b gyulladását) elkerüljük. Ezt követéSen (1-2 nap múlva) az ágy h~ mérséklete 30-35 °C-ra süllyed. esetleg forgassuk me amíg a teljes mennyiség össze nem gyűlik. hogy építése könnyebb. kukoricaszárat. a tervezett vetési idő el6tt két héttel megkezdjük a melegtal összerakását. de állandó jellegű.A haszonkertben összegyűlt szálas hulladékat (pl. valamint. földde után tartása ten hőmérsékle kellő A melegtalp elkészítése. Palánt~ 56 l . Ha a trágya száraz. hogy a szilárd ürülék arányosan keveredjen a alommal. takarjuk az ágyat. ha magas a talajvíz. A trágyatalp elkészülte után állítjuk fel. aminek következ!~ ben a talp bomlási folyamata lelassul. Ha a talp nehezen melegszi forró vízzel öntözzük. Hátránya.

Hasznosításuk azonban a födémük vastagságától függ. Tápkockás. amelyek kihasználatlanul. A melegágy trágyatalp-vastagsága 30-50 cm.amelyek régen a gazdálkodás fontos kellékei voltak . a fóliasátrakés az üvegházak. Az istállók (szarvasmarha. Ilyenek: a pincék. A vékony födéműek (2 méterig) csak tavasszal és ősszel. 57 . Gombatermesztő helyiségek A esiperkét és a laskagombát-ha a cél árutermesztés-nem lehet szabadban termeszteni. következhet a hasznosítás. A hidegágy melegtalp nélkül készül. Egy hasznos m 2-re 100 kg táptalaj telepíthető.és lóistállók) ma a legtöbb helyen szintén kihasználatlanok. Tehát l hasznos m2 -rc 8-10 vagy 4-5 db zsák helyezhető el. tálcás palántanevelésnél elegendő a 2-4 cm-es földréteg. Lehet és célszerű ezeket gombával hasznosítani. Bennük a csiperke és a laska egyaránt termeszthető. Tehát l 00 m 2 alapterületű helyiség betelepítéséhez 6000 kg táptalaj szükséges. mivel a terület többi részét az utak foglalják el. A langyos ágy trágyatalp-vastagsága 15-25 cm. a gombatermesztésre kiválóan alkalmasak. a vastagabbak télen. A táptalajjal töltött zsákok tömege 10-13. A régi mosókonyhák ma szintén üresek. mivel az időjárás miatt szinte lehetetlen a termésértékesítés időzí­ tése. a mosókonyhák. Bennük az említett fajok. Termesztésükhöz tehát létesítményekre van szükség.kevés átalakítással-jól termeszthetők.ma lomtárak vagy legtöbbször üresen állnak. Új létesítményeket azonban nem kell építeni. A járhatákban mindkét faj jól terem. A . amelyeknél gyakran még a mennyezet is hiányzik. mert a ház körül mindig van olyan épület vagy épületrész. Néhány adat a hasznosításuk tervezéséhez. Átalakítva-oldalfalla l és mennyezettel kiegészítve.alkalmasak a gombatermesztésre.dnek olyan. illetve 20-25 kg.neveléshez (szálas palánta) és hajtatáshoz 15-20 cm vastag földet terítsünk. Egy l 00 m 2-es helyiségnek csak 60%-ára telepíthető táptalaj. sőt nyáron is hasznosíthatók. az istállók. a színek. mivel a mosógépek a fürdőszobában is elférnek. üresen állnak. Az ólak (baromfi. A vékonyabb trágyatalp kevesebb meleget fejleszt. Szükséges még néhány fogalom tisztázása. az ólak. legtöbbször oldalfal nélküli létesítmények.és sertésólak) hasznosítása belmagasságuktól függ. ezért használatbavétele is csak később lehetséges. Ezzel a melegágy elkészült. a kamrák. A kamrák . A pincék a legjobb gombatermesztő létesítmények. Bennük a gombák termesztése egyszerű és könnyű. 60 m 2 tehát a hasznos felület.

sűrű szövésű fém.Kisgazdasági gyógynövényszárítók A gyógy. a hasznos szárítófelület növelése érdekében ajánlatos ún. amikor a növényi rész (virág. Erre a keretre rozsdamentes. vagy lx l méter méretben. A szárítókeretek 2xl. . Fontos követelmény. árnyékos. vagy meleglevegős szárítókban lehet jó minőségben megszárítani. szellős helyen. közületek padlásai. penészes.és fűszernövényeket többnyire csak szárítva lehet értékesíteni és felhasználni. cseréplécből házilag is elkészíthetők. A túlszárítás káros és gazdaságtalan. üres raktárak vagy a tiszta és jól szellőztet­ hető istállók.A betakarítás (vágás) után azonnal meg kell kezdeni a szárítást.vagy műanyag szövetet feszítsünk ki. A gyógynövényszárítás legfontosabb követelményei a következők: . Ilyen nedvességtartalommal már károsodás nélkül zsákolható. (A nyers gyógynövény zsákban vagy kupacban tárolva gyorsan befülled. illetve helyiségekbe célszerű Salgó-állványzatot beépíteni és a szárítókereteket a megfelelően kialakított állványokon elhelyezni.) nedvességtartalma 10-14% közötti.Gyógynövényeket csak napfénytől védett. apajták és fedett színek. A keretek sarkaira átlósan felszegezett sarokerősítő lécek egyben a keretek egymásra helyezésekor a szabad levegő áramlását is lehetővé teszik. szárítókereteket készíteni. Megoldás az is. hajtás. megbarnul. levél. szellősek. penészedik vagy megrohad!) -A szárítás akkor fejezhető be. Nagyobb nedvességtartalommal pedig károsodás nélkül nem tárolható. könnyen takaríthaták legyenek. A poros. értéktelen gyógynövény kerülhet csak le. Fontos a tetőzet és a padlózat épsége is. (Virágból 0. Nagyobb padlásterekbe. hogy a padlásterek tiszták.5 kg/m 2 . A gyógynövények szakszerű kisgazdasági szárítása leggyakrabban természetes (fűtés nélküli) szárítással történik. Ezért a gyógynövénytermelő fontos feladata a betakarított növényi részek gondos és szakszerű megszárítása. ha a keresztgerendákra drótot hú- 58 . ezáltal a keretekre vékony rétegben fölterített növényi részek egyenletesen és gyorsan száradnak. Erre alkalmasak a lakóházak. bálázható és tárolható a gyógynövény. gyökerekből és termésekből 2-3 kg/m 2 mennyiség teríthető fel. hiányos tetőzetű (madaraktól nem védett) padlásról szennyezett. gyökér stb. A szárítóhely jobb kihasználására. levélből és hajtásból 1-2 kg/m 2.

de jól használhaták majoranna. egymástól olyan távolságra. könnyen mozgatható és telepíthető. és színekbe. A berendezés összerakható elemekből áll. Fő részei a ventilátor (többnyire mobil).5 méter széles. tárkony) terjed. hogy korszerű. Hasznos. őszi időszak) is működtethető. Hosszabb fóliasátrakban terményszárító padozat is elhelyezhető. 59 . Ezzel a szárító levegő hő­ mérséklete növelhető. hogy minden jó minőségben szárítható rajta.a szennyeződés csökkentése érdekében -a talajfelszínt szintén fekete fóliával letakarni. borsfű és bazsalikom szárítására is. a növényi részek méretétől függően. A rendszer a külső levegő nagy relatív páratartalma esetén (pl. Ezek meleglevegős (40--80°C). 40-50 cm-től (pl. Főként gyökerek. hogy a hullámpapírt rá tudjuk teríteni és erre rakjuk a szárítandó gyógynövényt. raktárakba. levelek és virágok szárítására alkalmasak. bárhol könnyen összeállíthatók.csökkenthető. s a relatív páratartalom a szárításhoz szükséges szintre Az utóbbi években egyre több kisgazdaságban használják gyógynöv ények szárítására a kisüzemi dohányszárítókat. előregyártott elemekből. Az ún. gazdaságosan üzemeltet hetőkés a szárítás gyors. mesterséges szárítók közül a gyógynövények szárítására legelterjedtebben a TSZP terményszárító padozatot használják. ezért a fóliasátor a tavaszi hasznosítás (palántanevelés. A napfény kizárása érdekében feketefólia-palástot célszerű felhúzni. a friss növény nedvességtartalmától és az időjárástól függően 4--14 nap. fóliasátorba és egyéb helyiségekbe egyaránt telepíthető.és mellékcsatorna rendszer. kamilla. mert hőlégfúvót (mobil termogenerátor) lehet a ventilátor elé helyezni. Aszáradá si idő. édeskömé ny) 120-150 cm-ig (pl. A hasznos szárító felület növelése érdekében pedig az előzőekben leírt szárítókereteket kell elhelyezni a sátorban. ez esetben a főcsatornát a sátor falamelle tt építsük ki. általában mindössze 6---24 óra. zunk ki. Mivel többnyire az év második felében történik a szárítás. magyar gyártmányú típusai: KDSZ-1. 5. hajtatás stb. (Négy fő 3-4 óra alatt üzemkész állapotba tudja helyezni.) után alakítható át gyógynövényszárításra. Gyógynövényszárítás esetén kisebb átalakítást (tűsorkere tek helyett tálcákat kell készíteni) igényelnek. Előnye. A terítési vastagság. Forgalomban lévő. a légelosztó cső. MINIDOSZ és MKD-25. valamint a fő. Előnyük.) A szárítandó gyógynövény! a padozaton elhelyezett mellékcsatorna-rendszerre rakjuk. olajtüzelésű szárítók. A gyógynövények szárítására ki válóan megfelelnek a nagy légterű (7 . 3 méter magas) fótiasátrak is.

egy menetben learatjuk. főleg szántóföldi növénytől a betakarítás! tekintve: . .Zöldségfélék betakarítása Betakarítás Összetett fogalom. változatos termesztéstechnológiai változata rendkívül sokrétűvé teszi ezt a kérdést. · 60 .gyorsan romlanak. átalakítást követően.betakarításuk történhet géppel és kézzel. -a szedési érettség. amely magában foglalja a szedést és az aratást. vagy a föld feletti hajtásoknál való leválasztása. ha a betakarításra érett növényeket egyszerre. esetleg több menetben. ' . A szedés időben elnyújtott tevékenységet takar a növény maga még nem "érett". Főleg a vetőmagtermesztésben használatos fogalom. egymenetben. az egyes fajoknál nagy eltérést mutathat (uborka). vagy anélkül közvetlenül felhasználásra kerülnek. Aratásról akkor beszélünk. . ütemezve kell végeznünk j Szedés. de a fogyasztható része (hajtás. ill. termés stb. aratás a felhasználásra alkalmas növényi részek talajból való kiemelése. .) már szedésre érett. . levél. . A zöldségfajok betakarítását a piac által meghatározott érettségben. piacképességük a szedés után rohamosan csökken. többször is meg kell ismételni. A szedés itt folyamatos. mennyiségben. mert sérülékenyek. Ami eltér a többi. vagy többször ismételve.betakarításuk történhet egyszerre. A nagyszámú termesztett zöldségfaj. .szedés után. aratás A szedés. a feldolgozóiparak minőségi követelményeinek megfelelően. valamint a termények értékesítésre való előkészítését.a zöldségfélék nagy biológiai értékűek. A betakarítás a termesztési folyamat befejező része. nagyszámú fajtája.szedésük nagy körültekintést igényel.

nem nyújt teljes értékű táplálékot. Biológiai érettségrfff akkor beszélünk. Ugyanakkor a görögdinnye.) beépített pultontarthatóságot eredményező gén is. Ezek a gének lehelóvé teszik. fűszerpaprikát. 12-15 cm. Ma már a helyzet a rin. 30 cm-nél nagyobb méretű fejlettségnéL És értelemszerűen magnak teljes bilógiai érettségnéL Hasonló a helyzet a vöröshagymánál is. Mire megérkezett. ill. Az is.vagy főzőhagymaként. 3-6. 15-30 cm. 61 . Befolyásolja a szedés időpontját az adott fajtába (paradicsom. valamint a vetőmagot termő zöldségnövényeket A gazdasági (felhasználási) érettséget a felhasználási cél határozza meg. Szedhetjük zöld. sárgadinnye stb. a felhasználástól függően különböző fejlettségi (érettségi) állapotban takarítható be.Az érettség fogalma A zöldségféléknél az érettség más-más fejlettségi állapotot jelent. a sütőtököt. ha a termésben található magvak már továbbszaporításTa alkalmasak. A korábbi években exportra termesztett paradicsomol 70-80%-os érettségben szedtük. ha néhány nappal túlhalad az optimális érettségen. étkezési hagymaként és biológiailag éretten (vetőmagtermesztés). ép áru képét mutatja. A felhasználási célnál a felhasználó igénye a döntő. már apadt lesz. Biológiailag éretten takarítjuk be a dinnyéket. Egyes fajták érett termései akár egy hónapig is a tövön tarthatók. elérte a teljes érettséget. . Függ: -a felhasználási céltól. Egy-egy növényfaj termése. A felhasználási hely távolsága egyes fajtáknál ma már nem játszik akkora szerepet mint régen. A legértékesebb a 2-4 cm-es berakó uborka. a paradicsomo!. Példaként említjük az uborkát. 9-12 cm. fejlettségben szedjük konzerv uborkaként A 2-4 cm-es méretet naponta kétszer szedik a lámrendszeres termesztésnéL A zöldborsót a konzervipar.az időjárástól. A betakarítás idejét meghatározó tényezők A betakarítás időpontj<inak meghatározása nagy szakértelmet igényel. a paradicsom alakú paprikát. Megkülönböztetünk biológiai és gazdasági (felhasználási) érettséget. illetve nor génes fajtákat (pultontartható fajták) teljes biológiai érettségnél szedjük. a mélyhűtőipar igényének megfelelő érettségben kell betakarítani. Fogyasztható lett. 6-9 cm stb. -a gazdaság távolságától a felhasználási helytől. több ezer kilométeren át szállíthatjuk és még mindig teljesen friss. Meghatározza a szedési időpontot Az uborkát 2-4. csomagoltuk és szállítottuk. de szedjük 3-6 cm. majd leszedve az üzletben is elállnak néhány hétig. 6-9 cm.

a gomba rágóssá válik. 62 . A petrezselyem. pasztinák. is. a káposzta-. Az esős idő ugyancsak hosszabb ideig zsengén tartja a szemeket. Az elvénült áru élvezeli értéke romlik. A magas hőmérséklet. A szedés időpontjának helyes meghatározása alakítja a termés tömegét és minőségét egyaránt. bé fásodik.. a karalá-. Hasonló a feladat a zöldborsónál is. hogy a legtöbb zöldségfajnál az érés utolsó napjaiban alakulnak ki az íz. A fagy szintén meghatározó tényező. A gö-. a termésátlag és aminőség csökkenésével' jár együtt. egyetemben. Egy meleg tavasz. hűvös nyár időjárási kom• bináció a borsó számára megváltás. főleg rossz fényviszonyok közölt fejl6dő zöldségfajnr rontja a termésátlagot és a minőséget is. a fehér húsú paprika szinesedik. Köztudott.llítani és feldolgozni. hogy ne fonnyadjon meg. meggátolják a folyamatot és hosszú ideig megóvják a paradicsomoL Más kérdés a konzerv paradicsom ügye. zeller. aroma. az áttelelő salátával. "megég". sában. a retek pudvásodik. Érzékeny a fagyra a sárgarépa. cékla. gozó vonaira kell tenni a zöldborsót Az időjárás szintén meghatározó tényező a szedés időpontjának meghatározá-. karfiol stb. minősége és a betakarítás időpontjának összefüggése A zöldségtem1esztésben már ma is. Szedésre a reggeli és délutáni órák a legalkalmasabbak. kelkáposztával stb. fej felreped stb. A lényerésre termesztett paradicso• mot a léfeldolgozóhoz vagy konzervgyárhoz közeli területeken kell termeszteni. ' A termés mennyisége. Melegigényes Zöldségnövényeinke már a korai fagyok (a legnagyobb kereskedő) előtt be kell takarítani. mint zöldborsó egy ideig növekszik ugyan a termésátlag. hogy nagy melegben a levélzöldségek gyorsan fonnyadnak. A 2-4 cm-es méretű uborkát lehetőleg "vízbe szedjük". A túl korai szedés. Roppantás. nagy termésátlagot erdményez. Egyes fajoknál. a jövőben méginkább meghatározó lesz aminőség. rögdinnyénél a túlérés az apadással. "bemelegednek". anyagok. kevésbé öregednek. a jobbik győz. Cséplés után gyorsan (1-2 óra) a feldol-. hogy a nemkívánatos csíraszám alacsony értéken maradjon. szárazság sietteti. A korán leszedett áru kevesebb szárazanyago! és több vizet tartalmaz. a lényerés után gyorsan (1-2 óra) agyárba kell sz<í. Ügyelnünk kell arra is. Az európai piacokon aminőség versenyez a minőséggel. spenót átteleltethető.hogy a teljes biológiai érettségnél leszedett termésben a lebontási folyamatokat irányító gének müködésbe lépnek. de aminőség romlik. az érési folyamatot. A zöldborsó a hőségnapokon túlérik. A kései szedés is káros. vitamin stb.

a gyökérféléket egyszeri szedéssel. paprikát. -gépi szedés (kiemelés). 2-3 naponta (3-6.egymenetes gépi betakarítás. feldolgozás stb.1· gépi betakarítás számos zöldségfajnál. ládák stb. Igaz alkalmazzák még a hajtatásban is. valamint rakodópiatás gyűjtőeszközöket használnak. háztáji gazdaságokban általános módszer. A kézi szedés és a gépi gyiljtés egy fokkal fejlettebb az előzőnéL A gyűjtéshez szedőkocsikat. cséplés. vagy ismétléssel. de jó áruminóség érhető el általa. 63 .). A gépi szedés (kiemelés) és kézi gyiljtés azoknál a zöldségfajoknál fordul elő. a termesztéstechnológiai változat. zöldbab stb. Növekszik a szedési teljesítmény is. Ezek a következők: -kézi szedés. A kézi szedés és kézi termékgytíjtés még általánosnak tekinthető. Hobbi kerti. a vöröshagymánál a kiemelés. A gépi betakarítás két menetben szintén a technológiai változat függvénye. többszöri szedéssel. ásók. az adott technológiai típusnál elterjedt. esetében. 9-12 cm). Előnyük. 6-9. naponta (3-6 cm). A szedés gyakoriságának meghatározásához mindig a termény minőségét kell figyelembe venni. adott fajtája. felszedés. naponta kétszer (2-4 cm). A legsűrűbben a méretes uborkát szedjük. hogy melyiket alkalmazzuk. hogy javul a minőség és csökken az élőmunka felhasználás. kézi termékgyűjtés. .A szedések gyakorisága A zöldségfajokat betakarítjuk egyszerre. ahol a felhasználható részek a talajban helyezkednek el (gyökérfélék. Tipikus esete a zöldborsó betakarítása. Az egymenete. tojásgyümölcsöt. -kézi szedés. burgonya stb. Ismert az ipari paradicsom. Az adott faj. felszedés. fokhagym:ít. Betakarítási módok A zöldségfajok változatosságából adódóan a betakarításnak számtalan módja van.két menetes gépi betakarítás. saláta-uborka. vödrök. uborkát. A vöröshagymát. gépi gyűjtés. dinnyéket többszöri szedéssei takarítjuk be. póréhagymát. Ismert a zöldborsónál a rendre vágás. Eszközei egyszerűek: kések. . szállítószalagos. Kézimunkaigénye nagy. hetente. a paradicsomo!. kézi gyűjtés. házikerti. termesztési cél határozza meg.

Erre kell törekedni nekünk is. káposztafélék. gumós zeller. tárolása A termények előkészítése értékesítésre Napjainkban a zöldségtermesztő gazdaságok is csak azokat a zöldségnövényeket termeszthetik. Főleg egyes gyökérzöldségféléknél kell a fölösleges gyökereket eltávolítani. Más fajoknál. valamint a sárguló. Módját szabványok írják elő. Pl. 64 . Komplex művelet. Amosás végezhető medencében (emlékeztetőül minden hajdan volt és ma lévő bulgár kerlészetben megtalálható volt. Több termény tisztításakor mosásra is szükség lehet. Az áruelőkészítés költséges munkafolyamat. vagy az áru frissen tartása érdekében. illeszthetik a vetéstervükbe. ill. a csomagolás és a szállítás. hogy könnyebb az árut megtermelni. sérült leveleket távolítjuk el. Az áruelőkészítés. sárgarépa. Egy a lényeg. Több országban már csak az l. mert így friss maradt. feldolgozásra termesztett zöldségfajok: petrezselyem. beteg. Még a káposztaféléket is mosták. esetében a külső. mint például a saláta. csemegekukorica. Köztudott a termeszlők körében. A mosás két okból szükséges: a terményen lévő szennyezettség eltávolítása miatt. Zöldségfajonként nagy változatosságot mutat. zeller. az értékesítést segíti. A tisztítás igen fontos áruelőkészítő művelet. tárolásra. fölösleges leveleket. vöröshagyma stb. amely a betakarítás része. pontosan megszabadítva kerül a piacra. A szabvány közös nyelv a termesztő és a felhasználó között. megtalálható. az osztályozás. fajoknál alkalmazott teljes lombeltávolítást. pasztinák. petrezselyem stb. amelyeket biztonsággal értékesí-' teni is tudnak. csomózott sárgarépa. zöldhagyma. elemei: a tisztítás. A tisztítás végezhető kézzel és géppel. osztályú áru hozható forgalomba. torma a gyökerétől szépen.A zöldségfélék árukezelése. hogy mutatós. téli retek. A tisztítás fogalmán értjük a téli fogyasztásra. A minőségi elvárások növekedése miattt szerepük egyre nő. melyek a szabványok nyujtotta követelményeknek is megfelelnek. Az áru értékét mindig növeli. és a felszívott vizet is értékesíteni lehetett). jó minő­ ségű árut állítsunk elő. mint eladni. feldolgozása. Osztályozás.

épségére és tisztaságára is. főzőhagymát. A csomagolásnál vigyázni kell. belföldi (belkereskedelmi) és export (külkereskedelmi) göngyölegeket. Közülük mindig a célnak legjobban megfelelőt kell választani. rakoncák stb. hogy a paprika milyen szépen mutat a zsugorfólia alatt. Ezenkívül figyelemfelkeltő és vásárlást ingerlő hatása is van. eszközök csoportosíthaták felhasználási területük. nemcsak a mi fúzési gyakorlatunknak megfelelően forgalmazzák. A "komolyabb" csomagolásra számtalan csomagolóeszköz áll rendelkezésünkre. fogyasztási göngyölegeket zacskók. · Élettartam alapján tartós. paprikát szín szerint.). A paradicsomnál az utóbbi időben nő a sárga. 3-6 cm. Az anyagok. akadályozza a párologtatást és sok esetben fagyvédelmet is nyújt. Tessék elgondolni. bélelő anyagokat (rácsbetétek. hogy a nyugati országokban a fokhagymát. Tekintetel kell lenni az áru érettségi. objektív módon (2-4 cm. tálcák. a petrezselyem zöldjét stb. hálók zsugorfóliákkal. ill. paradicsomot.) és címkéket (cégjelzéseket). Csomózva értékesítjük a hónapos retket. fészeklapok. A csomagolás szintén fontos áruelőkészítő művelet. műanyagok. Példaként említjük. Védi a termény minősé­ gét. sokszor száraz virággal díszítve : forgalmazzák. egészségi állapotára. stb. egy fehér (vagy sárga). Ezek csomagolása mindig termesztő üzemben történik. a méret és az íz. egy zöldszínű termés van "összezárva". rekeszek. papír stb. hogy a göngyölegbe mindig az előírt árutömeg kerüljön. A termelés része a nagy élelmiszerláncoknak szállított áru előkészítése. vöröshagymát stb. rózsaszínű bogyójú termések iránti kereslet l Említhetjük a fürtös paradicsom ot is. rendeltetésük és élettartamuk alapján. alapvető göngyölegeket (konténerek. A döntés országonként és időszakonként változó. amikor egy piros.Osztályozáskor mindenekelőtt az adott fajtajellegél meghatározó tulajdonságokat kell figyelembe venni. félkonténerek. Ezek: a szín. zsákok). ill. Az osztályozás történhet nagyság szerint. A termelő csomagolja a paradicsomot. 6-9 cm stb.). nélküle. A legegyszerűbb csomagolás (az ömlesztett áruval itt nem foglalkozunk) a csomózás. hogy fürtös 65 . Nem mindig egyszerű feladat. a forma. illetve csomagolóanyagokat A termelőnél mindhárom alkalmazására sor kerülhet. ill. illetve ideiglenes (eldobható) csomagolóanyagokat is megkülönböztetünk. Ugyancsak gépi osztályozással a görögdinnye ládás csomagolásánáL Nagyság szerint osztályozzuk a paprikát. szalvéták. a zöld-. Napi téma a műanyag-. a fa göngyölegek alkalmazása körüli vita. dobozok. hanem kosárformára kialakítva. ládák. Rendeltetésük alapján megkülönböztetünk rakodógöngyölegeket (raklapok. gépi osztályozással. valamint egyéb díszítőanyagokat Példaként említjük. mint például az uborkánál. Sok esetben a termelők csomagolják a zsugorfóti ás árut. Felhasználási terület alapján megkülönböztetünk termelői (üzemi). egységcsomagoló anyagokat.

Egyszerű tartósítási eljárások Szárítás. Ezt inkább a kereskedelem vagy a felhasználó végzi. Főleg a helyre vetett. Így kerül az· áru az előkészítőbe. valamint az üzemi tárolóhelyeken.· tályládák (konténerek). Egy-egy ládába csak azonos faj. különböző emelők. de ne préseljék egymást. azonos érettségben. a magot és a héjat. A munka elvégzésére számos eszköz és gép áll rendelkezéskünkre. Ezt is megoldották. Az árumozgatás végezhető kézzel és géppel. aratása és a tárolás vagy a közvetlen felhasználás között igen fontos művelet azok szállítása. A beteget. csomagol ni. Jellemzője a termény hosszabb útja. A paradicsom elkerül a roppantóba. és a repülőgépek. A termények szedése. A munkabérek emelkedése. A felöntő tartályhól felvonóval viszik a paradicsomat a válogató. A fürtszámnak és a tömegnek is meg kel. A feldolgozóipar a termesztés helyéhez közel telepíti a lényerő állomásokat. A tem1esztők ide szállítják a paradicsomat és felöntik a fogadó tartályba.: feszesen álljanak egymás mellett. Szállítás. A belső szállítás üzemen. hogy az áru tetszetős legyen. A termény útja itt a leghosszabb. ta. a belsó' szállítás és a külső szállítás. a munkaerő kímélése egyre inkább a gépi megoldást szorgalmazzák. náló helyekre. Ezek: a rakodólap. mosó szalagra. gazdaságon belüli <irumozgatást jelent. sérültet eltávolítják. szállítótartályok. Itt szélválogatják a "levet".paradicsomat kell pl. lényerés A konzerv paradicsom termesztésénél van jelentősége. A külső szállítás már nem mindig a termesztő feladata. Ügyelni kell arra. Napon száríthatjuk 66 . vagy palántázott paradicsomnál az egymenetes vagy folyamatos betakarításnál jöhet szóba. A levet. kamionok (hűtöttek is). esetleg a közeli felvásárlótelepre. pátkocsik. Változatai: a rakodás. A rakodás fogalomkörébe tartozik a termény elhelyezése a szállító járművek­ re. Előfeldolgozás. egyezni a ládákban. A zöldségféléknél kevésbé elterjedt módszer mint a gyümölcsnéL Kis mennyiségben bármilyen nyersanyagat száríthatunk házilag. roppantás után 1-2 óra alatt a gyárba szállítják és feldolgozzák. azonos mérettel. azonos külső megjelenésben kerülhet.vagy a görögdinnye ládás csomagolására. vasúti kocsik. tárolóba. tar. Gondoljunk csak a sárga. illetve felhasz-. nem mindig igény a tükrözés.

amelyek 68-70%-os szárazanyag-tartalmúak és ún. ketchup paprikával. sóskapüré. A levélzetet egészben vagy apróra vágva tárolhatjuk. és finom szitára szórjuk. A nyersanyagat nem rakhatjuk sütőtálcára. Szárítás közben a sütőből a gőznek távoznia kell. amelynél a tartósítandó anyag víztartalmát elpárologtatással vagy kifagyasztással olyan mértékűre csökkentik. Ennek hiányában száríthatunk villamos sütőben. és 65 oc körüli hőmérsékleten. A petrezselyem és a zeller zöldjét szitán napon. Vékony rétegben80°C-o n szárítjuk. hőkezelés) kiegészítve biztosítható. felhasználásig. ezért romlásmentes eltartásuk csak m<ts tartósítási móddal (hűtőtárolás. A felszeletelt gombát szitára helyezzük és napon vagy ámyékban nyílt huzatos térségben. Nagyon alkalmasak erre a célra a szabályozható hőfokú sütők.a gombákat. A vízeltávolítás mértékétől függően előállíthatók sűrítménykésztermékek. cukoradagolás. Akihűlt szárítmányt vászonzsákban. hogy a termékben a romlást okozó mikroorganizmu sok szaporodása kismértékű vagy teljcsen gátolt. A jól szárított hagyma könnyen törik és világosszínű. A készítményeknek teljesen száraznak kelllenni ük. vagy árnyékban. levélzöldeket. nyílt huzatos helységben szárítjuk. A szárított hagyma használata már szélesebb körű. gázsütőben. A szárítás alatt az anyagat keverjük és a cserényeket is áthelyezzük. tároljuk. jé/koncentrátumok. amelyek 45-50%-os sziírazanyag-tartalmúak. majd néhányszor átkeverjük. paradicsom lé és -püré. hogy egyenletes legyen a szárítás. amikor a levélzet könynyen morzsolódik. Szárítás közben a gombát igény szerint megforgatjuk. A szárítás 3-4 óráig tart. lecsó. A maradék 30-35%-os víztartalom mellett csak az ozmofil élesztők életképesek. keverés közben szárítjuk. az éleszlők és egyéb mikroorganizmu sok nagy részének életjelenségei 65-70%-os szárazanyag-tartalomnál mcgszűnnek. paprikasűrítmény. lecsepegtetjük. A tárolt anyago t időnként ellenőrizni kell! Bes(irítés. majd lehűtjük. A megtisztított gombát 3 mm vastag szeletekre vágjuk. 67 . A félkoncentrátum ok cukortartalma nem éri el a konzerváló hatás kifejtéséhez szükséges mértéket. A gomba tartósítása szárítással a legegyszerűbb. esetleg fűtött helyen szárítjuk. Igaz a mélyhűtöttet jobban szeretjük! A zsenge zöldborsót puhára főzzük. Szárítás alatt a gombának meg kell tartania a világos színét. A zöldségfélék 1·özül beslírítéssel tartósítjuk a paradicsomsűrítményeket. Szárítható a zöldborsó is. A gombát száríthatjuk zsinórra fűzve is. hanem drótfonatból készült cserényekre tesszük. Szárításra majdnem minden gomba alkalmas. vagy elektromos szárítóban. A hagymát szeletekre vágjuk. cl!lofánnallckötö tt üvegben stb. fúszeres paradicsommártás (ketchup). papírzacskóban. és így helyezzük a sütőbe. A szárít<is akkor fejezhető be. Az a fizikai tartósítási módszcr. parajpüré stb. lecsó áttört paradicsomlével.

és ezáltal meggátolja a mikróbák romlást okozó tevékenységéL Kémiai hatása bizonyos fokig gyéríti is· a mikroorganizmusok számát. téli sós-vizes uborka. (15-20% ). a kivont sejtnedve fel tudják használni. Ez védelmül is. Savanyúság készítése. töményíti a tenn ket. illetve etilal koholt képeznek. édesen sós-ecetes uborka. vagy szeletelt zöldséghez 2-4% arányban kony hasót kell adni. többféle mikroorganizmus is részt vesz. fűszeres uborkaszeletek. A tejsavképző baktériumok bizonyos mikróbákra gátlóJa hatnak. és kelle·. ece-. ecetes paprika. mazunk. forralással. Az egyébként nehezebben eltartható zöldségfajok konzervá Jására alkalmazott eljárás. amilyen a kovászos uborka. Savanyúságak kémiai eljárással. egész. hogy vákuumban. Tudni kell. a sós-vizes uborka vagy a savanyíto káposzta esetében zajlik le. hetővé válik. minél k' sebb hőmérsékleten történjék a besűrítés. paprikasaláta. édes-savanykás uborka. nem sótűrő baktériumokat. zöld dinnye savanyúság. A savanyúság közismert és széles körben fogyaszta Magyarországon. A legelterjedtebb tejsavas erjesztéssei készült savanyúságok: kovászos ubor·· ka. hogy elvonja a víz nagy részét. vegyes savanyúság stb. de csak néhány zöldségnövénynél alkalmazható. uborkasaláta. A helyesen lefolytatott erjesztés után. a pH-csökkenése és a sav keletkezése eredményeként háttérbe szorítjá őket. gyöngyhagyma vörösborral. és ezek meggátolják a romlást. a tejsavbaktériumok és az élesztőgombák. tes gomba. patisszon. a késztermékben keletkezett tejsavtartalom a további tárolás alatt azonos marad. tölteni való paprika ecetese n. A savanyílásos tartósításnál a mikroorganizmusok két típusa játsza a fő sze repet. szolgál a káros mikroorganizmusok ellen. ecet hozzáadásáv· is készíthetők. ecetes cékla. A nagy adag sóval való tartósítás a legegyszerűbb mód. mes ízt alakítanak ki az erjedésen átment termékben. A felhasznált sóadagnak nagynak kell lenni. nehogy a tartásításra szánt anyag erjedni kezdjen. zöld paradicsom. A feldarabolt. amelyek tejsavat. Zöldségtartósítás sóban. és 2-3 hét múlva eléri az 1-2%-ot. a tejsavtartalom nő. hogy 68 . csemege uborka. savanyú káposzta. Ecet hozzáadásával készült savanyúságok: ecetes uborka. A konyhasó konzerváló hatása azon alapúl. A sónak egyes mikróbákra életműködésüket erősen gátló vagy pusztító hatása is van. Majd később el is pusztitják a káros. Általában arra törekszenek. Ilyen irányított természetes erjesztés! több zöldségfaj tartósításánál is alkat. Az erjedés befejezésére a cukortartalom elfogy. ecetes gyöngyhagyma. A természetes tejsavas erjesztés útján történő savanyítás na gyon régen ismert. légritkított térben. A só hatására a szövetekből a víz és az abban oldott sejtanya gok egy része kivonódik és ezáltal egyes mikroorganizmusok részére hozzáfér. Egy teljes tajsavas erjedés le folyásában. tölteni való paprika paradicsommártásban.A berendezések legtöbb típusa melegítéssel. savanyított káposzta-konzerv. A tejsavképző baktériumok sótűrőek.

hogy a termelési-forgalmazási ciklusnak egyik nélkülözhetetlen szakasza. vegyes gyökérzöldségeket (sárgarépa. A tárolásnak két változata ismert. esetleg néhány hét. A zöldségtárolás jelentőségél a zöldségféléknek a belföldi fogyasztásban és az exportban elfoglalt szerepe határozza meg. Az átmeneti tárolás jelentőségét. Az átmeneti tárolás elsősorban a termelők feladata. amelynek hiányában a termelési ráfordításnak. A cél. mind a tartósított formában belföldi. zöldbabot sóban. Szinte hihetetlen. vagy a betakarítás végén kerül sor. A tartós tárolás főleg a forgalmazó és a feldolgozó feladata. megpenészedhetnek. Az időtartam az adott zöldségnövény eltarthatóságának és a felhasználási módnak a függvénye. zöld levélfűszereket (petrezselyem. de alkalmazhatja a kereskedő és más felhasználó is. hogy a tömegérés időszakában aránylag alacsony áron értékesíthető terméket megőrzi a kedvezőbb árviszonyokkal rendelkező piaci időszakra. Tárolás A betakarított zöldségféléket a felhasználásig legtöbbször tárolni kell. minőségét. illetve külföldi piacokra kerülő mennyiségeket kell figyelembe venni. Ezen anyagokból. műanyag zacskóba csomagol va. csak a jól tárolható zöldségfajoknál (gyökérfélék. fokhagymát sóban. hogy az áru a felhasználásig megőrizze frissességét. kapor). melynek eredményeként a hosszú ideig és melegben tárolt anyagok megerjedhetnek. E szempontból mind a nyersen. az ételekbe fűszer vagy adalék anyag formájában felhasználni igen keveset szabad. nor génes paradicsomfajták. lestyán. az átmeneti (időleges). Feladata a fogyasztás egyenletességének lehetővé tétele és az értékesítés segítése. Feladata a friss zöldségfélék évi folyamatos fogyasztásának lehetővé tétele. Tartós (téli) tárolás időtartama 2-6 hónap.egyes mikroorganizmusok még ennél is nagyobb (30%) sótartalmat is tűrnek. Így készíthetjük a paprikapürét. hagymafélék. 69 . jellegénél fogva az adja meg. illetve a jóminőségű állapotban értékesített termék árbevételének hányada elveszne. petrezselyem gyökér. de az érett görögdinnye is hossabb ideig eltartható sós vízben. bértárolással átvállalhatja a termesztő is. káposztafélék. Ennek a termelőre visszaható gazdasági jelentősége az. Alkalmazására mindig a tenyészidő végén kerül sor. téli sárgadinnyék). és a tartós (téli) tárolás. Az átmeneti (időleges) tárolás időtartama csak néhány nap. Alkalmazására a szedések után. zellergumó). zeller. A tartós tárolást.

Szoros összefüggésben a fajtánál leírtakkal. a hagyma. tökök (az istengyaluita tök kivételével).és a káposztafélék stb. Befolyásolja: • -a faj és fajta. . hónapos retek. Ezek az átmeneti tárolás növényei. melyek helyben. 70 .! Vannak könnyen tárolható fajok. zöldbab.A tárolás eredményességét meghatározó tényezők Az eredményes tárolás sok tényező együttes hatásának eredménye. korai termesztéstechnológiai változatok (váznélküli fóliás termesztés. Az éghajlati tényezők köz ül az eltarthatáságra főleg a fény. A kategóriák talajtípusok szerint rendeződnek.a termesztőhely. Nehezebben tárolható az étkezési paprika. sőt a tengerszint feletti magasság is befolyással van termékeink minőségére és eltarthatóságára. itt nem térünk ki rájuk. Viszonylag könnyen tárolhaták a gyökérfélék. Északról délre haladva több a termények cellulóz és fehérjetartalma. A termesztőhely. A zöldségfajok nagy változatosságot mutatnak a tárolhatóságukat illetően.a tárolásra kerülő termény minősége.) inkább a friss áruellátásban játszanak nagyobb szerepet. de a zöldségtermesztés csak 4-et használ). hogy az áru átmeneti vagy tartóstárolásra alkalmas-e. átmeneti tárolás jöhet szóba náluk. Korábban ezeket már ismertettük. amelyek szintén hatással vannak a tárolhatóságra. fóliaalagutas termesztés. fajtákat). a hőmérséklet és a csapadék hatnak. A környezeti tényezők. A termesztéstechnológiai változat szintén meghatározza. -a környezeti tényezők. A szabadföldi tömegtermesztési szolgáló technológiai változatok adják a tartós tárolás árualapját A termesztffhely magában foglalja a Magyarországon kialakított termőhelyi kategóriákat (6 termőhelyi kategória. csemege kukorica stb. uborka. káposzta stb. illetve hosszú tenyészidejűek. téli tárolás növényei. a gazdaságilag érett főző-. . a levélzöldségfélék.' spárga. korai szabadföldi termesztés stb. . zöldborsó. pasztinák stb. idejű fajták csak átmeneti tárolásra alkalmasak (lásd a rövid tenyészidejű sárgarépa. A fajta szintén nagy változatosságot mutat a tárolást illetően. a. A rövid tenyész-. Ezek a tartós.a termesztéstechnológiai változat.).a betakarítás időpontja. a talajban áttelelnek (fekete-: gyökér. . A tartós tárolás fajtái a középhosszú.

egyéb anyag eltávolítása. A káposztafélék nél a fölösleges. amelynél leghosszabb ideig eltartható. behúzódott. beteg borító leveleket távolítjuk el. Az egyöntetűség vonatkozik mindenekelőtt az árú fajtaazonossá gára. rosszabbul. A tisztítás módja zöldségfajonként változhat. tiszta. eredményét javítja. A tárolásra kerül() termény min(fsége a garancia a sikeres tárolásra. Szinte törvényszerű. táblázathan foglaltuk össze. A hőmérséklet nemcsak a fotoszintézis alakulását. sérült. A minő­ ség ma is. A rövid és a hosszú ideig tárolható zöldségfélék javasolt környezeti tényezői t a 12. vizes talajokban termesztett áru mindig rosszul tárolható. méretére. hogy tartós tárolásra kerülő termékeknél azt a fejlettsége! kell megvárni. A gyökérzöldségféléknél a lombazatot eltávolítjuk. hogy az első osztályú árut tároljuk! Aminőségnek velejárója az áru tisztasága. színére stb. A mély fekvésű. kellő­ en szikkasztott minőségi áru kerülhet. A külső levelek eltávolítását nem szabad túlzásba vinni. válogatott. Ugy is fogalmazhatu nk. A zöldségfélék betakarításánál igen körültekintően. A termények előkészítése tárolásra Tárolásra csak a szabványnak megfelelő. szöveti szerkezetük lazább. vagy beteg termény tárolásra alkalmatlan. de a jövőben még inkább meghatározóv á válik. fajtatisztasága stb. A fölösleges gyökereket is eltávolítjuk. osztályozotts ága. Minden terméknél figyelembe kell venni a megfelelő érettségi fokot. Ha már a betároláshoz "kombinés" a hagyma. Minden zöldségfélét olyan fejlettségi fokban kell szedni. 71 . Csapadékban gazdag vidéken a termények víztartalma mindig nagyobb. osztályozott. és a /3. úgy. A válogatás nélküli heterogén árutömeg nagyon sok veszéllyel jár. Az osztályozottság a tárolási és a későbbi értékesítési egyaránt segíti. A vöröshagymánál az érett. A sérül t. gondosan kell eljárni. mert azok védenek is. nehézségek Jesznek a tárolás során. esetleg megrothad az egész. tárolás előtt a gumós zelJerről és a tormáróL A tisztítás részét képezi a terményen lévő föld.A fény a fotoszintézis! befolyásolja. amely a fogyasztás céljának legjobban megfelel. több veszteséggel tárolható. kellő buroklevéllel rendelkező tétel a megfelelő. de a fontos tartaléktápany agok képzését is kedvezően befolyásolja. hogy a szívrész ne sérüljön. a légzési. érettségére. A válogatás tárolás előtt elengedhetetlen folyamat. A betakarítás idfípontja.

/2.3 0.6 1.9 0.i Zöldségfélék hőmérséklet Átl~gos oc fagyáspont "C Relatív nedvesség o/o Tárolási nap idő Karfiol Paprika Paradicsom (nem LSL fajta) Tojásgyümölcs Görögdinnye Sárgadinnye (nem téli dinnye) Uborka Zöldbab Zöldborsó Csemegekukorica Fejes saláta Spenót Spárga Retek (hónapos.0 1.9 !. --- 72 --- . penészeket.1 1.6 Igen fontos előkészítő művelet a szikkasztás is.7 0.9 1. Célja a terményekben vag a bennük lévő fölösleges víz eltávolítása.5 0-2 O-l O-l 1. nyári) Bimbóskel Sárgarépa (csomózott) Csiperkegomba 0-2 7-10 7-12 10-12 10-13 7-10 10--13 7-10 0-2 0-2 0-2 0-2 0-2 0-4.8 1.2 1. tábláza! Rövid ideig tárolható zöldségnövény ek és javasolt környezeti (Balázs 1994) tényezőik Tárolá:.1 1.1 0. amelyek a tárolók falán él a berendezéseken letelepedtek.4 0.4 90-95 85-90 85-90 85-90 85-90 85-90 90-95 85-90 85-90 90-95 90-95 90-95 90-95 90-95 90-95 95 85-90 15-30 15 8-24 15-24 8-15 8-15 8-24 8-15 8-15 5-8 15-24 10-15 8-15 8-24 21-28 14 5-8 0. minden évben el kell pusztítani a tárolás meg kezdése előtt.9 1. Tároló helyek előkészítése és fertőtlenítése A romlást okozó mikroorganizmusokat.7 0.

7 85-90 85-90 90-95 90-95 90-95 90-95 90-95 90-95 90-95 70-75 70-75 90-95 70-75 85-90 1-2 2-4 6 6 6 5 5-6 5-6 5-6 6-9 6-9 3-6 5-6 2-6 Régebben erre szolgált a kénezés. 5-1 O g/m 3-ként égettek el. Szállító és csomagoló eszközök előkészítése.4 3. • • o " # 73 .7 1.5 0-4.5 7-10 1. Külföldön Pirethron hatóanyagtartalmú szereket is használnak elsősorban rovarkártevők ellen.5 0-4.5 O-l Sárgadinnye (téli) 0-4.1 Relatív nedvesség % Tárolási idő hónap 7-12 7-12 0-4.4 1.5 0-4. majd 24 óra hosszat bezárták a helyiségei.5 1. cstramentes.5 l vízben feloldva ködszerűen kiperrnetezik).1 3.5 0-4.1 1.!3.1 1. de a szállító és tároló edényzet IS teljesen ttszta. fertozesmentes legyen.9 0. 18-24 órán át zárva tartják a helyiségei. Újabban az üres raktárhelyiségek fertőtlenítésére szalgát az UNIFOSS (100m 3 légtérre 20 g-ot.9 0.5 0-4. Hasonló célt szolgált a bordói lé is (1-3%-os oldatban).0 1.4 1. majd erősen szellőztetnek.5 1. 2. csírátlanítása Fontos tényező. táblázat Hosszú ideig tárolható zöldségfélék és javasolt környezeti tényezők (Balázs 1994) Tárolási Zöldségfélék hőmérséklet oc Paradicsom rin génes nor génes Fejes káposzta Sárgarépa Petrezselyem Zeller Cékla Őszi-téli retek Torma Vöröshagyma Fokhagyma Karalábé Sütőtök Átlagos fagyáspont oc 0. hogy nemcsak a tárolóhelyiség. majd erősen szellőztettek.5 0-3 0-2 0-4.

Lehetséges a ládákat növényvédőszer­ rel.Az idény megindulása előtt az előző évben használt anyagokat (göngyölegek) be kell nedvesíteni. A termény az árokba kerül. alaposan leöblögetni és levegőn megszárítani. belerakjuk a tárolandó zöldségfajt. majd a következő barázda földjével. Az egyik legelterjedtebb módszer. . Tárolási módok A tárolási módok igen sokfélék. Csoportosítás uk: . pl.a kishairnos tárolás. A prizma a talaj felett elhelyezett szabadföldi tároló. hogy télen a terményhez nem lehet hozzáférni. .az önszellőzéses tárolás. Így tárolhaták a gyökérfélék. .a gúlás.. Tárolás szabad földön tárolási eljárások tartoznak ide: -az árkos. magassága 80-l 00 cm. tavasszal a felmelegedéssei egy időben a tárolást be kell fejezni. esetleg gőzöléssei fertőtleníteni. A tárolási mód és hely megv<ilasztásánál min-: dig azt kell szem előtt tartani. barázdás tárolás. Az árkok szélessége 40-50 cm.egyszerű létesítményekben. hogy különösebb beruházást nem igényelnek. Prizmás tárolás. A barázdás tárolás a lehető legegyszerűbb eljárás. a káposztafélék.a prízmás tárolás.tárolás szabad földön. A barázdát ekével nyítjuk. hogy az adott körülmények között melyik felel meg leginkább a kitűzött célnak és melyik eljárás a gazdaságos. az árumennyiségtől függően. majd forró 4%-os szódás vízzel le kell kefélni.és káposztafélék.korszeru létesítményekben. melyet szalmával. földdel takarunk. A szélesség a tárolt terménynek és szellőzák A legegyszerűbb 74 . Így tárolhaták a gyökér. . s így tovább. lehet. . szalmabálás tárolás. a burgonya.nagyhairnos tárolás. hossza 20-40 m. . ekével takarjuk. . illetve az időjárástól függően. ritkán a vöröshagyma. kellő mélységben. Előnyük. Árkos vagy barázdás tárolás. a mélysége 30 cm. fejjel lefelé. fejeskáposztát. Az árok készítés eszköze az ásó. A prizmát célszerű enyhén lejtős területen. a hossza 20-40 m. észak-déli irányban elhelyezni. A prizma szélessége 80-200 cm. Hátrányuk.

Bennük az áru elhelyezhető ömlesztve. ill. hogy a csapadékvíz a fóliatakarás tetején ne tudjon megállni. szellőztető és közlekedő utakat alakítanak ki. magassága az 5-6 métert. alul szellőzőcsa­ . az áru alá l O cm vastag szalma réteget terítünk. Főleg gyökérzöldségféléket és káposztaféléket tárolnak így. A tárolásra pontos tervet készítünk . A prizmákat legtöbb esetben. A hőmérséklet a prizmában ekkor 2-4 oc. mennyi helyen tudunk tárolni. csak szalmával takarjuk. Az egy-egy gúlában tárolható termény a sűrűségtől és a gúla vagy a szín méretétől függően. lazán betakarjuk az árut. A tárolóhalom szélessége ahová az árut ömleszt. szalmahálás tárolás. Különösen ügyelni kell arra. hogy a középső rakatok mindig magasabban legyenek. tomávallátják el. jük 6 méter. A ládás vagy raklapos anyagot úgy máglyázzuk. Sok szellőzőkürtővel a fejes káposztából lehet a legszélesebb prizmát ké• szíteni. így a termény folyamatosan ellenőrizhető. konténerekbe). középen és a két szélén. göngyölegbe (hídákba. lyét a terepszinttől feltöltéssel kiemeljük. Gúlás. A színekbe kerülő rakatok természetesen kocka alakúak. lehetőleg nyeregtető megoldással. Ezt követően kialakítunk 3 szellőző csatornát (légrács). A tárolás első lépése a terület előkészítése. A talajra. 75 . E módszerrel bármely téli tárolásra alkalmas zöldségféle tárolható. mert itt nem kell nyeregtető!. 80-120 kg termény : tárolható. e körül helyezzük el mindenütt a szalmabála sort. a tárolóhelyek he. fejes káposztát) 150 cm magasan. ill. Egy folyóméteren a prizma méretétől függően. . kb. A tél beállta előtt zárjuk a gerincet földdel. A bálaréteg egysoros (40-50 cm). · Egy-egy ilyen gúla szélessége elérheti a 9 m-t is. Néhány napos szikkasztás után az adott zöldségfélére 20 cm vastag szalmaréteg : majd 4-5 nap múlva erre is 5-10 cm-es földréteg kerül. Alkalmazható szabad földön. Mennyi árut. ·.alkalmasságának a függvénye. majd szalmával. Ez volt az ömlesztett tárolás. Középen 120 cm széles és 120 cm magas egyenlőszárú háromszög alakú szellőző csatornát alakítunk ki. A szellőztető ventilálort a tárolóhalom · tengelyvonalába kell helyezni. A takaróanyag itt is szalmabála. melyek raklapra kerülnek. amelyre télen fólia vagy ponyva kerül. A gerincet a "végsőkig" i nyitva hagyjuk. Erre helyezzük az árut. Itt a tárolótéren !Jelül ellenőrző. mely többnyire aprizmában hosszanti irányban kerül elhelyezésre. de fedett színekben is. tetőt kiképezni. a szalmabálás tárolásnáL A területet gyomtalanítani kell. melyet igény szerint vastagítunk. hossza a 20-25 métert. mert később így lehet a nyeregtetős fedést kialakítani. Kialakítjuk a szellőztető ventilátor befogadására szolgáló befúvó nyílást. . duplázásra (80-100 cm) csak a hideg beállta előtt kerül sor. Majd fóliával zárjuk a tetőrészt. 250-500 t között változhat. öm lesz tv e (pl. majd a talajfelszínt elegyengetjük. Az utóbbi évtizedekben kezdett elterjedni. főleg a halomba bejutni.

A szellőzőrácson kívül már oldalfalak is vannak. A halom alatti légcsatorna 2 méter hosszú rácsokból. vagy passzív tárolóknak azokat a létesítményeket tartjuk. A hatásfokol mesterséges szellőztető közbeiktatásával tovább növelhetjük. melyet polietilén fótiával védenek a csapadék ellen. hogy az átszellőzés tökéletesebb legyen. egyenlő oldalú háromszög keresztmetszetű szellőző farács. A terményt erre az alagútra helyezzik.5-2 méter mély árkok. -a pincék. a gerincmagassága 1. csak szalmával takarják (szellőzés). A vermek lehetnek ideiglenesek és állandóak. a felső pedig elől zárt.a C0 2 és a pára következtében kelet-l Az önszellfizése. védelem a környezeti tényezők ellen (csapadék. A halom szélessége 2.5 m. Az ideiglenesek 2-3m szélesek~ 1. Ide sorolhatók: -a vermek. A felső és az alsó bálasor közepén képezik ki a szellőzőcsatornát Az alsó csatorna hátul. Készülhet burgonya és vöröshagyma tárolására (250-500 t). -a padlások. A szellőztetésre beépített ventilátorak a hajnali órákban addig működnek. fölött és oldalán szalmabálákkal szigetelnek. fagyás. a könnyebb hozzáférhetőség és szállíthatóság szempontjából. Az alsó szellőző csatornának oldalelá. A kishairnos tárolás. Az alapba helyezett szalmabálákra rakodólapokat tesznek. hagyományos módszerekkel igyekeznek a terményi a külső káros behatásoktól védeni. A tárolót fótiával is borítják. A termelt és parciális nyomáskülönbségen alapul. Ennél az eljárásnál a tároló padozata betonozott. kező hőmérséklet- hő. vadak stb. Kisebb mennyiség~ l l 76 . amelyek régi.· gazásai is vannak. Nagyhalmos tárolás.1· tárolás. A prizmás tárolás továbbfejlesztett változata. j -a raktárak. erre helyezik a tárolandó terményt. Majdnem megegyezik a kishairnos tárolássaL A különbség a méretekben van. ideiglenes tetőszerkezettel ellátva. (de földes is lehet). Szigetelhető szalmabálákkal és polisztirol lemezekkel. Nálunk a szalmabálás szigetelés az elterjedt. E csatornarendszer a keletkező légáram kényszerp<Hyája. alapja egy 70 cm-es oldalhosszúságú. A passzív tárolási eljárásoknál cél a megtermelt termények összegyűjtése. A termény alatt.). l Tárolás egyszerű létesítményekben Egyszerű. A kishairnos tárolásnál egy-egy halomba 50-70 t gyökérféle tárolható. rágcsálók. felengedés. A rács rései 2-3 cm szélesek. igény szerint készül. a gerinc nyitott marad. Ezzel a megoldással 250-500 t terménymennyiség is tárolható. amíg a gerincnél a gázjelenség meg nem szűnik.5 m. A szigetelést 20-30 cm-es vastag szalma és szintén 20-30 cm-es földréteg képezi.

íban.posztaféle stb. prizm:. Néz- 77 . A tárofák már rendeltetésszerű létesítmények. szárral. az utóbbi évtizedekben egyre kevésbé használják. Ezt ki is használták. itt is tárolható. Főleg gyökér. manipuláló. bokszokban. Bennük bánnel y zöldségféle tárolható. használják ma is. halmokban.és káposztafélék tárolására alkalmasak. bánnikor tárolható. A padlósok főleg a vidéki cmbct"ek hagyományos tároló helye volt és az ma :is. .a hűtőtárolók és -a szabályozott légterű (CA) táro!ók. falazatuk hő. az elhagyott kőfejtőkben jó :lehetőség kínálkozik a bor. A hűtőtárolás eddigi gyakorlatát a változó igényekhez kell igazítani. Az árak igazodnak az európai árakhoz. hogy az áruhoz bánnikor hozzáférhetünk. hogy a nagy hidegek bekö'szöntével külön fagyvédő takarásról kell gondoskodnunk. Felül kell értékelnünk az eddigi hazai gyakorlatot. Igaz. A hűttftárolók. A technológiai alaplétesítmény maga a hűtőház. tárolás mctlett a gombatennesztésre és a zöldségtárolásra. jól szellőztethetők legyenek.tvc vagy göngyölegekben. Ezekben bármely zöldségfaj. A raktárak is felhasználhatók zöldségtárolásra.5-2 méter. de a zöldségfélék tárolására is alkalmasak. is van bennük. A szigetelés megoldható szalmával. Követelmény irántuk. A takaróanyag szalma. sör stb. és káposztaft~lék tárolására alkalmasak. a szellőzőkűrtők és -berendezések. osztályozótér stb. Szellőztetésük lehet tem1észetes és meslerséges. ömlesztve. Az tennészetes dolog. A pincék nemcsak a bor. ká.gyökérféle. Az állandó vermek már stabit oldal és végfalakkal készülnek. Tárolás korszcrű létesítményekben Ezek a létesítmények már célirányosan a t:írolásra készültek. mélységük 1. Bennük a tárolt temlény elhelyezhető öm!cs:-. Mint már utaltunk rá. A termények bennük. stabit létesítmények. a tél beállta előtt földdel is takarnak. Igaz. hogy vízmentesek. Fontos tartozékaik a légcsatornák. Ide tartoznak: -a tárolók. igény szerint. A tárolt zöldség elhelyezhető bennük halmokban. a kivánt és tervezett hőmérséklet tartására alkalmas hűtőberendezésseL Természetesen része a hűtőháznak az anyagelőkészítő és a kitároló részleg is. A vöröshagyma. náddal vagy kátránypapírraL Az ajtó a homlokfalon található. Budapest térségében. A létesítmény padozata beton. legtöbbször csak ideiglenes megoldásként. beosztásuktól függő­ en. már fogadó-. Nagy alapterületűek. Előnyük.és víz ellen szigetelt. szélességük 5-6 m. klímaszabályoz:íssal ellátva. göngyölegben. hiszen zömmel más célra épültek. Miszerint a zöldségnek semmi keresnivalója sincs a hűtőházban. a zöldségellátás és kereskedelem is határok felettivé vált. Hosszuk 50 m. konténerekben elhelyezhetők.

uborka téli. a gyökérzöldségfélék.u~'·). A zöldségtárolásra még számba létesítmények. a 21% 0 2 térfogaton belül.A.rt<í«>• szolgáló berendezéseket. A jövőben. Ennek érdekében építik be a légtér gázösszetételének fprmt·. magyarul (SZL. Elég arra utalni. de nem mondhatunk le róluk. lyozott légterű tárolás.zük meg a téli zöldségárakat! A paprika. a csúcs! De még mi várható?! A szabályozott légteríí (CA) tárolók. Tudom. telén-tavaszán a minőségű petrezselyemgyökér kg-onkénti ára elérte a 2000 Ft-ot. relatív páratartalom szabályozzák a levegő összetételét is. paradicsom. szabályozott légterű tárolásról beszélünk. Az eredeti. hogy 1998. tárolás. s a COTtartalmat. az egyes zöldségfajok és fajták igényeinek felelően. a zöldségtermeszlőknek is fontos létesítményeik lesznek. Ezek a létesítmények a zöldségfélék tárolásához még drágák. friss tói ára csökken. rövidítve C.<ll­ mellett.03% C02 -t. Ha az eredeti levegő-összetételtől rően. oxigénben szegény légtérösszetételt biztosítunk a tárolóban. és nagyon kevés nemes is tartalmaz. normál összetételű 21% 0 2 -t. 78 . minimális mennyiségű kb. 0.). Ezekben a létesítményekben már szabályozzák a oxigén és szén-dioxid arányát. Az angol nevezés: controlled atmosphere. melyeket eddig száműztünk a teljes átértékelést igényelnek. az európai . Ezekben a tárolókban a hőmérséklet."v.

borsó. Védekezés: A magvetés után. uborka. elbamul. Fontosabb gazdanövények: paradicsom. Fontosabh gazdan6vények: A kórokozó gazdanövén yköre széles. tök. Egyes növényfajokon (pl. hagymafélék. A kötődött termések is torzak. phaseolicola) válhat jelentőssé. azokról a baktériumo k főleg az öntözővízzel kerülnek a felső növényrészekre. bab. lachrymans) szabadföldön főleg a síkművelésű uborkán károsít.2%-os oldatávaL A foltosság a baktériumos és a gombás betegségek gyakori tünete. Védekezés: A vírusokat átvivő levéltetvek rendszeres gyérítése. Fontosabb gazdan6vények: paradicsom. később pedig barna színűek lesznek. A palántadőlés (kórokozó: Rhizoctonia so/ani) a palántanevelés jelentős betegsége. A foltok először vizenyősek. hogy a levélen erek által határolt. A foltokon gyakran fénylő. hogy a szártő be fűződik. borsó. A tünetek észlelésekor a tövek eltávolítása. vesicatoria) szabadföldö n jelentős. emiatt a pal án ták elpusztulnak. phaseoli) valamint a pszeudomonászos betegség (kórokozó: Pseudomonas syringae pv. saláta. Ezek a növényállományban egy-egy tövön észlelhetők. Jellemzője. A káposztaf'éléken a tünetek az 79 . Szembetűnő továbbá. A baktériumos foltosság jellemzője. Különösen veszélyeztetett gazdan6vények: A paradicsomon a xantomoná szos . káposztafélék. észlelhető. tennést alig hoznak. növények növekedésben visszamaradnak.betegség (kórokozó: Xanthomonas campestris pv. a száron és a termésen pedig ovális vagy kerek foltok láthatók. bazsalikom. hogy a beteg . uborka. A babon főleg a xantomom!szos betegség (kórokozó: Xanthomonas campestris pv. Az uhorkán a pszeudomo nászos betegség (kórokozó: Pseudomon as syringae pv. emiatt a betegség előfordulásával a legtöbb növénynél számolni kell. paprika. A foltok először a növény alsó részein mutatkoznak. valamint a kelés után locsolókannával történő beöntözés a cineb tartalmú Cineb 80 vagy Perocin 80 WP 0.Növényvédelem Kórokozók A mozaik tünetek a vírusos betegségek legjellemzőbb tünetei. beszáradt baktériumn yálka figyelhető meg. hagymafélé ken) sárga csíkosság . dinnye. szögletes. bab.

táh/ázatha n ism relett réztartalmú .4 0. 80 . 14. amely e l őszö r a kül ső leveleken ész l e lh e t ő. aho l esőz t e l ősze rú e n ritkán öntöznek. szürke vagy barna bevonat látható. a betegség kiseb mértékben fo rdul e l ő. campestris) tünetére A xantomon á. % 0. ág. Védekezés: Azokon a területeke n.4 A gomhás foltosság j e ll em zőj e.13.\ga általános nas campestris pv. hogy a levélen és a tennésen a foltok kere alakúak. kép. A betegség leküzdésére l e h e t ő l eg m ege l őzés kép pe n a 14 . zos betegség (kórokozó: Xanrhrmu j e ll e m ző a levél szé l é t ő l kiinduló. míg a száron megnyúltak . vagy rézkomponenst is tartalmazó készítmények alkalm as· tün e te kt ő l e lt é rőek . vag az öntözés t k öve t őe n a víz a lombozalon hamar fclsz<1rad. k éső bb pedi g megnagyobbodnak és elhalnak. ováli sak. "V alakú sárgafoltos. A fo ltok e l őszö r sárgászöldek. Felül etükön az egyes bete ségek re j e ll em ző pontszerú tem1 ő tes t e k . a rók. táh!tízat A baktérium os foltosság elle n aján lott készitmények Hatóanyag Rézoxiklorid Rézoxiklor id + cineb Márkanév Rézoxik lorid 50 WP Millox Special Töménység. Paradicsom bakléri umos bogyófollos s.

A. hrassicicola) a nyár végétől válik szembetűnővé. főleg csapadékos időjárás esetén válik jelentőssé. A babon a kolletotrihumos betegség (kórokozó: Colletotrichum lindemuthianum) főleg a hüvelyen. Később a foltoknak megfelelően a levél fonákán fehér vagy lilásszürke bevonat (sporangiumtartó gyep) látható. pinodella) okozta foltosság a leveleken és a hüvelyen. bennük apró rózsaszínű pontok (acervuluszok) láthatók. A. Különösen veszélyeztetett gazdanövények: A paradicsomon egyrészt a szeptóriás betegség (kórokozó: Septoria lycopersici) jelentős. sp. 81 . A. A zeller szeptóriás nagy és kis levélfoltossága (kórokozó: Septm·ia apii. világosbarna foltok. A horsón az aszkohitás betegség (kórokozó: Ascochyta pisi. Az uhorkán és a dinnyén a kolletotrihumos betegség (kórokozó: Colletotrichum orhiculare) jelentős. uborka. tárkony. földimogyoró. káposztafélék. zónált foltok. pinodes. ún. besüppedő foltokat idéz elő. ovális vagy szögletes. dinnye.Fontosabb gazdanövények: paradicsom. S. a termésen pedig kráterszerűen besüppedő foltok szembetűnőek. olajfolt. torma. majoranna.2 A peronoszpórák jellemző tünete a levél színén először megjelenő sárgászöld. a foltok felületén lévő sötétbarna bevonat (konídiumtartó gyep) jellemzőek. sárgarépa. % 0. hanem a gyökérhozam is kevesebb lesz. intenzív növekedésének időszakában kell számolni. zeller. A védekezésre számos készítmény alkalmas. körömvirág. dmKi) a nyár végére az idős lomb teljes pusztulását eredményezi. so/ani) barna. apii graveolentis) már a nyár közepére súlyos lombpusztulást eredményezhet. A leveleken lévő egynemű. még a betegség megjelenése előtt. A káposztajélék idősebb levelein az altemáriás levélfoltosság (kórokozó: Alternaria hrassicae. védekezni kell. citromfű. táblázathan feltüntetetteket javasoljuk: 15. A betegség a kifehéredő foltokról és a foltokban lévő pontszerű termőtestekről (piknídiumokról) ismerhető fel. sp. sóska. Az altemáriás betegségre (kórokozó: Al:ernaria porri f. petrezselyem. amely lehet kerek. A sárgarépa altemáriás levélfoltossága (kórokozó: Alternaria porii f. A petrezselyem szeptóriás betegsége (kórokozó: Septm·ia petroselini) levélfoltjai miatt nemcsak a levél válik értéktelenné.2 0. borsó. tök. bab. Ezek közül a !5.4 0. A peronoszpórákkal főleg a növény korai. táblázat A gombás foltosság ellen ajánlott készítmények Hatóanyag Rézoxiklorid + eine b Manakoceb Metirám Márkanév Miltox Special DithaneM 45 Polyram DF Töménység. Védekezés: Főleg a veszélyeztetett növények esetében.

hogy egyes növények a többihez viszonyít va "'·'~"'Ju" " később tünet második A borítja. borsó. továbbá az al ész re v e h e t ő. Az uborkapero noszpóra (kórokozó: Pseudoperonospora cubensis) az legveszé lyesebb betegsége. és badföldön is j e l ent ős . spenót. mafé lék. retek. A salátaperonoszpóra (kórokozó: Bremia /actucae) rán. uborka . vi zeny ős folt ok. sza talan alakú . ·l e l ső tünet j e ll e m zője. már az e l ső lombleve lek ki alakulásakor jelentkezik. Ilyenkor sárgászöld olajfoltok alakulnak ki . 82 . szü rkésbarna e l színeződés láthat ó. Különösen veszélyeztetett gazdanavények: A paradicsomon a fitoftórás tegség (kórokozók : Phytophtho ra infestans) t erm esz t őbe re ndezésbe n. bevonat szürkés s levelük fel ső ham1adát nik meg. A levé l sz ínén látható.Fontosabb gazdanövények: parad icsom. A levéltüneire a sárgás. fehér. macskagyö kér. káposztafélék. foltok és a levé lfonákan megj e l enő lil ásszürke bevonat a betegség jeltegzet(:sJ tünetei. A szögletes. vagy baktérium okozta nek vélik! ) A káposztajé/ék peronoszpá rája (kórokozó: Perunospora bras fő l eg a palántaneve lés során válhat j e l e nt őssé. sa láta. mák. kam ill a. A termések fe lületén nagy. (A szög letes sárga fo lt okat sokan vírus. erek ált al határolt. gyér bevonat je ll e m ző. A hagymajelék (kórokozó: Peronospo ra destmctor) már a kikeit hagymán ész re veh e t ő. s azokon ugyancsak kés bevonat ész l elhető .

hanem a gumó felső részén szürkésbarna foltok jelentkeznek. a gumó belsejében pedig szürkés elszíneződés észlelhető. táh lázat). uborka és hagyma esetében legalább 2-3 kezelésre a szisztemikus szerek jöhetnek számításba ( 17. sószerű kivirágzás észlelhető. táblázathan feltüntetett kantakt szerekkel eredményesen hárítják e betegségeke!.2 Veszélyhelyzetben. majd pedig a gumóra mosódik le. főleg a levél színén szürkésfehér bevonat (epifita micélium a konídiumláncokkal) látható. amelyben később elszórtan apró fekete. a betegség jelentős fellépésekor különösen a paradicsom. A mákperonoszpóra (kórokozó: feronospora arhorescens) első tünete már a kelés után szembetűnő: a tövek alacsonyak. hosszan tartó csapadékos időjáráskor. harmatképződés­ kor. Védekezés: A peronoszpárák ellen a különösen veszélyeztetett növények esetében feltétlenül védekezni kell. Emiatt nemcsak a lomb károsodik. szögletes olajfoltok fonáki részén ugyancsak szürkéslila bevonat található.4 0.4 0. % 0. Az általános tünetektől eltérő a termesztőberendezésben előforduló paprikalisztharmat (kórfelismerhetők. 83 .2 A lisztharmatok számos növényen fordulnak elő. pontszerű termőtestek (kleisztotéciumok) is kialakulnak. % 0. a leveleket pedig szürkéslila bevonat borítja. Az időben rendszeresen elvégzett kezelések a 16.foltok fonáki részén fehér. A retekperonoszpóra (kórokozó: Peronospora hrassicae) már a sziklevélen jelentkezik. onnan a lomblevélre jut.2 0. tünetük alapján könnyen A növényen. Ilyenek: 16. Ilyenkor a sárgászöld. táblázat A peronoszpórák ellen ajánlott készitmények Hatóanyag Rézoxiklorid + cineb Mankoceb Metirám Márkanév Miltox Special DithaneM 45 Polyram DF Töménység. A második tünet később észlelhető. 17.2 0. táblázat A peronoszpórák ellen ajánlott szisztematikus készitmények Hatóanyag Metalaxil + mankoceb Epál + rézoxiklorid Oxadixil + cineb Márkanév Rictornil MZ 72 WP Mikal C 64 WP Sanctofan Z Töménység.

A paprikalisztharmat ellen csak szisztémikus szerek jöhetnek számításba. rothadó szár és termés jellemzőek. a levél fonákán pedig a finom. Védekezés: A rozsdák kontakt szerekkel eredményesen leküzdhetők (lásd 19. tárkony. Microlux 81 stb. Karathane LC Töménység. uborka. borsosmenta. 18. torma. petrezselyem. sóska) esetében a lisztharmatos levelek levágása és eltávolítása is lehetséges. Fontosabb gazdanövények: paprika. táblázatban ismertetett kontakt szerekkel eredményesen leküzdhetők. konyhakömény. barna és fekete rozsda (uredo és teleuto) telepekről jól felismerhető. l %-os töménységben ajánlható. A betegség a nyár közepétől válhat jelentőssé. A betegség az apró. bab. Jellegzetes tünet viszont a levelek kanalasodása. sárgarépa.3 0. fehér bevonat (konídiumtartó) alig észrevehető. saláta. 19. Fontosabb gazdanövények: paradicsom.okozó: Leveilulia taurica) tünete.2 A botrítiszes. Fontosabb gazdanövények: borsó. petrezselyem. Ezek közül a pirazofosz hatóanyagú Afugan O.szürkepenészes" rothadás egyes növényfajokon jelentős.. E betegségre a levél színén észlelhető elmosódott.05 Az elemi kén tartalmú szereket 28 oc felett. uborka. % 0. borsó.2 0. A betegségre a vizenyős levélfol tok. A rozsdák egyes növényfajokon fordulnak elő. tök. % 0. paprika. dinnye. Később azokat dús szürke bevonat (konídiumtartó gyep) borítja be. Thiovit S. körömvirág. 84 . sárgás folt utal. táblázat Rozsdák ellen ajánlott kontakt szerek Hatóanyag Mankoceb Metiram Márkanév DithaneM 45 Polyram DF Töménység. macskagyökér. táblázat). Védekezés: A lisztharmatok (kivéve a paprikalisztharmat) a 18. Egyes növényfajok (sárgarépa. . a perzselés veszélye miatt nem szabad használni. táblázat Lisztharmat ellen ajánlott készítmények Hatóanyag Elemi kén Dinokap Márkanév Kumulus S. sóska.

"fehérpenészes" rothadás egyes növényfajokon a tennesztóberendezésekben fordul elő. azokon pedig dús. lótücsök. Salátán mind tennesztőberendezésben. Különösen veszélyeztetett gazdanövények: A termesztőberendezésekben elsősorban a paprika.08 A szklerotíniás. táblázat Butrítisz ellen ajánlott készítmények Hatóanyag Vinklozolin l prodion Proeimidon Márkanév Ronilan 50 WP Ro vrai Sumilex 50 WP Töménység. Védekezésre a botrítiszes rothadásnál ajánlott készítmények használhatók. majd kisebb lémennyiséggel a kezelést 3-4. saláta. Később 2-4 mm-es. valamint a növény számára szükséges léghőmérséklet biztosításával rendkívül fontos. általában a botrítiszes betegséggel együtt szokott előfordulni. 20. Salátán a betegség esetenként válhat jelentőssé.Küliiniisen veszélyeztetett gazdanövények: A termesztőberendezésben (pl. paprikán és uborkán kell a betegség fellépésére számítani. táblázat). hogy a töveket ne ültessük mélyre. Számításba jöhet azonban a ki ültetés után az állomány pennetezése a gyökérnyakvédelem miatt. A saláta kiültetése után kell védekezni. a károsított növény- 85 . drótférgek. vattaszerű fehér bevonat (micélium) észlelhető. a növényfelüIet-nedvesség időtartamának csökkentése szellőztetéssel. % 0. Az esetenkénti védekezésre néhány készítmény áll rendelkezésre (lásd 20. A saláta botrítiszes betegsége elleni védekezés egyik fontos eleme. pusztulását idézhetik elő. korától. majd 8-9 lombleveles korban ismételjük meg. fekete. A növényeken vizenyős foltok. mocskospajor) a gyökerek megrágásával a növények hervadását. továbbá az uborka. Kártevők A talajlakó kártevők (pajorok. uborka.08 0. A kártétel várható mértéke a talajlakó kártevők egyedszámától. Védekezés: A termesztőberendezésben a relatív páratartalom. kemény képletek (szkleróciumok) is képződnek. mind fólia alatt a betegség a kiültetés után tő­ pusztulást eredményez. fólia alatt) termesztett paradicsomon.08 0. Fontosabb gazdanövények: paprika. Növényvédő szer használatára ezért csak a betegség megjelenésekor kerüljön sor. Szabadföldön e növények alig veszélyeztetettek. Védekezés: A paprikát és az uborkát a kiültetés után nagy lémennyiséggel kell pennetezni.

ún. Szaporodásuk kedve~ feltételeit általában növényházakban találják meg. A talajlakó kárlevők által különösen veszélyeztetettek azok a növények. 20 dkg/l 00 m hatóanyagú készítményekkel védekezhetünk. a talaj lehűlésével. A gyökérgubacs-fonálférgek melegigényes kártevők. A fonálféreg által károsított gyökereke~ kezdetben gombostűfejnyi. a lótücsök két évig fejlődik a talajban. A talajlakó rovar· kártevők ősszel. ezért a kés őszi és a kora tavaszi talajfertőtlenítéstől nem várhatunk jó eredményt! Ameny. Különösen veszélyes a talajlakó kártevők jelenléte. Fontosabb tápnövények: valamennyi lágyszárú növény. drótférgek alkothatják a népesség többségéL A talajlakó kártevők okozta kártétel nem minden esetben eredményezi a növények pusztulását. A fonálférge~ kártétele a növények víz-. majd 10-15 cm-re a talajba dolgozzuk. mélyebb rétegekbe húzódnak. így ezek a növények a növekedésben visszamaradhatnak. amennyiben idősebb. a terbufosz (Counter 50. esetenként ettől is nagyobb megi vastagodások. A nagy tenyészterületű növényeknél (dinnye. a drótférgek három-öt. 30 dkg/100 m 2) készítményt használhatjuk A granulátumot a kiszórást követően nem szükséges a talajba bedolgozni. A cserebogarak pajorjai három. ahol évente több nemzedéi kük is kifejlődik. l !l teri növényházban és szabadföldön kártételei A gyökérgubacs-fonálférgek mesztett növényeken egyaránt előfordulhatnak. csepp alakú nőstényeket találunk. Az általu~ okozott tünet könnyen felismerhető.fajtól függően változó. a kártétel megelőzésére végezzünk talajfertőtlenítést. 2-3 éves pajorok.és tápanyagfelvételét zavarja. ezáltal a növényállo-. A gyökérgubacs-fonálféreg növényházban nevelt. paprika) négyzetméterenként 2-3 talajlakó kártevő rovar már jelentős kárt okozhat. nyiben a talajlakó kártevők közill a lótücsök károsít. A gubacs belsejében szabad szem~ mel alig látható. amelynek nagy a tenyészterülete. mány egyenetlen lesz. ahol a kártétel közvetlenül a tennényen jelentkezik. Ilyenkor a gyökerek részleges károsítása a növények víz. és tápanyagfelvételét zavarja. 35 dkg/l 00 m 2 ). ellene a fenitrotion + ma lation hatóanyagú (Bovatox 50. hogy a kártétel váratlanul érje a gazdálkodót. Védekezés: A fontosabb talajlakó kártevők többéves fejlődésű rovarok. Amennyiben a talajművelés során nagyszámú kártevő jelenlété észleljük. A talajlakó kártevő rovarok elle 2 a diazinon (Basudin 50. és a területre gyökérkártételre érzékeny növényeket ültetünk. amelegebb napszakban lankadnak. így a növények gyen~ j gén fejlődnek. fertőzöd 86 . Ebből adódóan nem szabad. később borsónyi. fehér színű. gubacsak jelennek meg. továbbá a gyökérzöldségek. öntöi zővízzel. csapadékkal a hatóanyag a kártevő élőhelyére jut és így gyorsan kifejt~ l a hatását. hervadnak. Ennek ellenére számottevő kár1 tételükkel kizárólag a növényházi termesztés során találkozhatunk. A rovarölő granulátumot ültetés előtt a talajra szórjuk.

apró. Gyorsan fejlődő. A vegyszeres talajfertőtlenítés 5 oc feletti talajhömérsékleten. elevenszüléssei szaporodnak. !közepesen nedves talajon végezhet{) el. ~oknemzedékes kártev ök. növekedésben lévö le:velein. az uborka. a dinnye. káposztafélék. hogy a kezelt talaj tartalmaz-e káros mértékben növényvédőszer-maradványt. Fontosahh tápm)vények: a hajtatott zöldségfélék közül kerülnek ki. neveze' lesen a paradicsom. A talajfertőtlenítést követően 1a talajhömérséklettől. borsó. Védekezés: A fonálférgek elleni védekezés alapja a fertőzésmentes palánta celőállítása. Mivel a fonálférgek elleni készítmé!nyeknek erös fitotoxikus (mérgezö) hatásuk is van.palántával szabadföldre is kikerülhet és a nyár folyamán ott is károsíthat. hajtásán jelentkezik. A fo[ nálférgek ellen a talajt fertötleníthetjük gőzöléssei és fonálféregölö növényvédő !szerek felhasználásával. A levéltetvek szabadföldön tojás ialakban. bár ha:tékonysága elmarad a talajgözölést61 és környezetvédelmi szempontból is sok~kal veszélyesebb. A gyökérgubacs-fonálfé rgek vet6maggal nem terjednek. paradicsom. A gyökérgubacs-fonálférgek közül a gyorsan fejlödő. készítménytól függően. ahol a közvetlen 87 . egyszerű kijuttatási módja 'miatt. károsítása sok közös vonást mutat. vagy szárnyatlan levéltetvek a növény nedveifvel táplálkoznak. vagy zsázsapróbával meg kell gyözödni arról. A felvett tápláléknak csak egy részét hasznosítják. A nyár folyamán szűznemzéssel. közivellen kártételükön túl vírusterjesztö tevékenységük is rendkívül jelentös. fásszárú tápnövényeken. a paprika. a kezelés a tern1esztési idötszakon túl. uborka. növényrnentes talajon végezhetö el. inéhány mm nagyságú szárnyas. A fajok élet~ódja. fejlödésben visszamaradnak. Fontosabb tápnövények: paprika. talaj. Csak !szermaradványtól mentes talajba ültethetünk növényt! A talajfertőtlenítö hatóianyagok közül a fonálférgek elleni védekezésre. a többit ra~adós mézharmat formájában a levelekre ürítik. therendezésigénye és költséges volta miatt. A levéltetvek kártétele rendszerint a növények fiatal. A gőzölés számos előnyös tulajdonsága ellenére. saláta. ezek n~ílunk szerencsére szabadföldön nem tudnak áttelelni. A mézharmaton megtelepedő ~orompenész csökkenti a növény asszimilációs felületét A levéltetvek által 1károsított növények hajtásai torzulnak. 4-5 hét várakozási idöre van rszükség. Ez után saláta-. melegigényes fajok a veszélyesebbek. 60 g/m 2) használata terjedt el. bab. a tojásgyümölcs. Né~ány fajuk növényházban a tél folyamán is szaporodik. A kártétel különösen jelentős lehet a paprikánál. a dazomet (Basamid G. A tertmesztett növényeken a levéltetveknek számos faja előfordul. A fonálférgek elleni !Jalajfertőtlenítö készítmények felhasználása könnyebben kivitelezhető. ezért a leg!gyakoribb fertőzési forrás a palántanevelésre használt földkeverék. vagy növénymaradványoko n telelnek át. A károsított növényen csoportosan szívogató. nem terjedt el. . így megjelenésüket követöen rendkívül gyorsan jelentös kártételt ~kozhatnak.

a fejesedő állományban pedig a levelek közé behúzódó levéltetvek a minőség rontásával okozhatnak súlyos kártételt Az utóbbi kártétel különösen a bimbóskelnél jelentős.kártétel és a vírusterjesztés egyaránt súlyos gondot okoz. Mospilan 20 SP 0. A káposztaféléknél részben a fiatal. paprika. A károsított növények a fejlődésben visszamaradnak. de számottevő kártételt nem okoz. Növényházban egész évben szaporodik. A keresztesvirágúak földiboihái a kelő káposztafélék fiatal leveleit lyuggatják. Az újabban engedélyezett rovarölő szerek közül a C hess 25 WP (0. fátyolkáka! kíméli. ha a permezésekel a kártevő észlelésekor elkezdjük. A levéltetvek elleni kémiai védekezéssei ne várjuk meg a kártétel kialakulását.2%) eredményesen használható. Bi 58 EC. így a katicabogarakat. A fürkészdarázs által parazilált üvegházi molytetű. l%) és a Mospilan 3 EC (0. A levéltetvekhez hasonlóan mézham1atot ürítenek. Az üvegházi molytetű a növényházban termesztett.06%) és aMospilan 20 SP (0.025%) hatékony az üvegházi malytetű ellen. a növényházak környékén. korábban fehérszínű !árvái a fürkészdarazsak tojásrakását követően 8-1 O nap elteltével. A burgonyabog ár a burgonyán kívül gyakran károsít paradicsomon. hófehér imágók rendszerint a levelek fonákán tartózkodnak. növekedésben lévő állományban a fejesedés késleltetésével. Ide rakják a tojásaikat is. 3-4 hét alatt fejlődik ki egy nemzedéke. A lárvák és az imágók a növény nedveit szívogatják. Védekezés: Az üvegházi malytetű ellen biológiai és kémiai védekezési mód egyaránt eredményes. Védekezés: A levéltetvek ellenszámos rovarölőszer (Chess 25 WP 0. tojásgyümölcsön. hanem az első levéltetű-kolóniák megjelenésekor végezzük el a permetezést. A speciális levéltetűölő készítmény. az imágókellen a Lannate 20L (0. és ezen megtelepszik a korompenész. l mm nagyságú. a Pirimar 50 DP (0. Különösen veszélyeztetett növény az uborka és a paradicsom. szabadföldi növényeken is előfordul. Nyáron. 88 .04%.015% stb. paradicsom.1 %. Az apró. Karate 5 EC 0. Fontosabb tápn()vények: uborka. A kémiai védekezéstől kizárólag akkor várhatunk jó eredményt. tojásgyümölcs. és itt is elsősorban az őszi hajtatásban okozhat súlyos károkat. feketére színeződnek.02%. Így a védekezés sikere könnyen értékelhető. Az Encarsia formosa fürkészdarázs betelepítésével a növényházakban a növényvédő szeres kezelések elkerülhetők. Lombrágó kártevő rovarok jelentős része növénycsoportokra specializálódott. melegigényes zöldségfélék gyakran előforduló kártevője.05%) a levéltetvek természetes ellenségeit. a káposzta-bagolylepke és a káposztalepke a fejlettebb leveleket rágják.05%) a Nomolt 15 SC (0. 0. Az üvegházi malytetű !árvái ellen az Applaud 25 WP (0.05%).) eredményesen használható.

nem szabad felhasználni. a levelek fonákára juttatjuk. l%) használhatunk. vagy atkaölő mellékhatású rovarölő szert (Dani tol IOEC. uborka. A védekezésre speciális akariddeket (Mitac 20 EC. piretroid hatóanyagú készítményekkel (Decis 2. Védekezés: A zöldségféléken károsító légyfajok elszaporodása a vetésforgó betartásával jelentősen mérsékelhető.5 mm nagyságú állatok a levél fonákán pókhálóra emlékeztető finom szövedék védelmében károsítanak.05%. barnulnak.és melegkedvelő faj. vagy a Chinetrin 25 EC (0. retek. Védekezés: Növényházakban az üvegházi ragadozóatka (Phytoseiulus persimilis) kibocsátásával is védekezhetünk a közönséges takácsatka ellen. A hozzávetőlegesen 0. a fiatal növények gyakran elpusztulnak. ahol a levelek lözött a granulátum fennakadhat. 0. 20 dkg/l 00 m2. borsó. paradicsom. esetleg elszáradnak. Torque 50 WP. torma. spenót. hagymában. gumóban élő légyfajok (káposztalégy. retek. A közönséges takácsatka szívogatásának hatására a növények idősebb levelei sárgulnak. A kémiai védekezés csak akkor eredményes. 3 dkg/l 00 m 2) ! kiszórásával védekezhetünk. 0. porított szuperfoszfát kiszórásával. Mesurol csigaölő szer. Védekezés: Ellenük talajba süllyesztett sörrel töltött csapdák kihelyezésével. Fontosabb tápnövények: saláta. . az idősebb gyökerekben. gyökérlégy. 89 . fóliasátrakban gyakori. Növényházakban és szabadföldön egyaránt károsít. A csigaölő szereket levélzöldségnél.ban. mint: Decis 2. 0. pl. bab.05%) védekezhetünk. valamint csigaölő •szerek (Del ici a csigaölő szer. gyökérnyaki részén.06%). O. bab.04%) megelőzhető. nyirkos helyet kedvelő.05%). gyomos területek melletti kertekben. fényt kerülő lombfogyasztó Kártételük elhanyagolt. Meztelen csigák nedves. vöröshagyma. Védekezés: A lombrágó kártevők ellen a kártétel kezdetén. a palántázás! követően. A legyek csontfehér nyűvei a fiatal gyökereket felél ik. Évente több nemzedékük fejlődik. 0. és így a későbbi kártétel kontakt hatású. bab. hagymában járatokat készítenek. Fontosabb tápnövények: káposztafélék. A károsított növények a növekedésben lemaradnak.nedvszívó anyagok.Fontosabb tápnövények: káposztafélék. A tojások lerakása. tojásgyümölcs. Szárazság. dinnye. Fontosabb tápnövények: paprika. sóska. A zöldségfélék kártevői közül a növények gyökerén.4%.5 EC (0. a fiatallárvák ellen kontakt hatású permetezőszerekkel. Cyperil 10 EC. kártevők. egy-két alkalommal növényvédő szeres permetezésre is szükség lehet. szár. ha a növényvédő szereket a takácsatkák élő­ helyére. A táblán kívüli területről betelepedő legyek imágói ellen.5 EC. paprika. hagymalégy) kártétele a legjelentősebb.

mezei árvácska (Viola arvensis). Ezek az áttelelő gyomnövény ek-tyúkhúr (Stellaria media). de kisebb-nagyo bb foltokban megjelenhetn ek az évelő egy. Haszonkertek ben a rendszeres talajművelés hatására úgynevezett "szántóföldi gyomflóra" alakul ki. a libatopfélék (Chenopodiu m spp. főleg hideghajtatás során okoznaki l gondot. hélazab (Ave na fa tua) . árvacsalánfélék (Lamiurn spp.és gyógynövény ek gyomosításáb an szerepet j<itszó gyom fa-· jok előfordulását és borításuk mértékét. a 90 .és kétszikű gyomnövények is. ősszel magot érlelő növények közé tartoznak. melynek. valamint a korán tavasszal vetett tennesztett nö-) ! vények között fordulnak elő. a muharfélék (Setaria SfJfJ.alkotják. Ezek a fajok az évelő.) és a pirók ujjasmuhar (Digitaria sanguinalis). A ham1adik csoportot a tavasszal csírázó és nyáron magot érlelő gyomnövé-.tennesztőberendezésekben. tömegük.). méretük alapján a negyedik csoportba tartozó gyomnövény ek jelentik a legnagyobb veszélyt. pipacs (Papaver! rhoeas).Gyomnövények megjelenő A biztonságos termesztés alapja a zöldség-. Ugyanis a legjelentősebb szántóföldi gyomnövény ek a tavasszal vagy nyár elejétól folyamatosan csírázó. Az idetartozó gyomok az évelő. pásztortáska (Capsella hursa-pastori s).a jel-j lemzők. legnagyobb részét az egyéves egy. valamint a korán tavasszal vetett termesztett növények között fordulnak elő. vagyis az előfordulási időszakok alapján négy csoportra oszthatjuk. vetési hérics (Adonis aestivalis).vadrepce (Sinapis arvensis). sebforrasztó zsombor (Sisymhrium sophia). Több mint félszáz azon gyomnövény eknek a száma. repcsényretek (Raphanus raphanistrum). fűszer. míg a kétszikű gyomok közül a parlagfű (Amhrosia elatior).).és kétszikű gyomnövény ek alkotják. az ebszékfű (Matricaria inodora). veronikafélék (Veronica spp.és gyógynövények között különféle egyéves és évelő gyomfajok által okozott gyomosodás megelőzése vagy megszüntetés e. Az egyéves gyomnövény eket életciklusuk.). A termesztés körülményei (termesztés célja és módja. de már néhányuk a mclegigényes termesztett növényeket is károsítják. Az első csoportba az ősszel csírázó és tavasszal magot érlelő gyomnövények tartoznak.). Ebből a csoportból a fűfélék közül a kakasláb fű (Echinochloa crusgalli). fűszer. a kövér porcsin (Portulaca o/eracea). melyek a kertészeti növények között előfordulhatnak. a disznóparéjfé lék (Amaranthus spp. termesztés helye és ideje) nagymértékb en befolyásolják a zöldség. nyek -. A tennesztett növényekre fajszámuk. és nyár végén. ma-l elején nyár és csírázó egyaránt tavasszal és ősszel A második csoportra az got érlelő gyomnövény ek-ragadós galaj (Galium aparine).

a csillagpázsit (Cynodon dactylon). a me['zci· acat (Cirsium arvense) és az útszéli zsázsa (Lepidium draba). Megkülönböztetünk talaj. mint például az apró szulák ( Convolvu/us arvcnsis). paradicsom). Ismerünk vetés előtti (presowing) kezeléseket. és így lehetőség adódik kontakt. Gyakran akkor járunk el helyesen. A vegyszeres gyomirtást gyomirtó szerek (herbicidek) alkalmazásával végezzük. Amennyiben az ily módon kijuttatott készítményeket a talajba is munkáljuk. A tennesztett növény kelése után vagy a kiültetett palánták begyökeresedése utáni gyomosodáskor (posztemergens) alkalmazhatók a levélherbicidek. Ebben az időpontban a termesztett növény még nem kelt ki (lassan. melyek talajra és növényre alkalmazva egyaránt hatékonyak.. A gyomirtó szerek tulajdonságait figyelembe véve a herbicidek különböző kijuttatási időpontokban alkalmazhatók. vagy kémiai eljárásokkal történhet. de a gyomnövények már igen. 91 . A gyökértarackosok közé 'olyan fajok tartoznak. perzselő hatású totális levélherbicidek alkalmazására. elhúzódó csírázási növények. az apró gombvirág (Galinsoga parv!flora) és a varjúmák (Hibiscus trionum) emelhető ki. a csattanó maszlag (Datura stramonium). A herbicidek hatásmód alapján perzselő (kontakt) hatásúak és felszívódák (szisztemikus) lehetnek. Szártarackos növény többek közölt a tarackbúza '(Agropyron repens). A gyomirtások speciális esete az úgynevezett . Magról termesztett növények esetében a legtöbb gyomirtó szert a kultúrnövény vetése után. ~lapján csoportosíthatók. · A gyomnövények irtása mechanikai.és levélherbicideket Vannak olyan készítmények is. a nád ( Phragmites 'communis) és a fenyércirok (Sorghum ha/epense). akkor az eljárás jelölése pp. Ezek közül a szártarackos és gyökértarackos gyomnö' ~nyek a legfontosabbak. ha a két eljárást egy vegetációs időn belül egyaránt ·alkalmazzuk. (preplanting inemporario n).fekete ebszőlő (Solanum nigrum). ahol a gyomirtó szert kipermetezése után azonnal vagy legkésőbb l órán belül a talajbakell dolgozni. Palántával szaporított növények esetében a gyomirtó szerek kijuttatása a kiültetés előtt (preplanting) megkezdődhet. de még kelése előtt (preemergens) juttathatjuk ki. Gyomirtási spektrumuk szerint a gyomirtó szerek lehetnek totális vagy szelektív hatásúak. :··· Az évelő gyomnövények a talajban áttelelő vegetatív szaporító képleteik . például: hagyma. vagy bizonyos esetekben a levélen és talajon keresztül egyaránt ható készítmények. pre-poszt" kezelések.

paradicsom. 92 . Flubalex) készítmények borsó. A lenacil hatóanyagú (Adol 80 WP) herhicidet borsó gyomirtására lehet felhasználni. Benefex. Linurex 50 WP) szer csemegekukorica. paprika gyomirtás<ha javasolható. A metobromuron hatóanyagú (Patoran 50 WP) gyomirtó szer bab gyomirtására alkalmazható. Gesagard. paradicsom. Gesagard 300 FW) gyomirtó szerek lencse. A linuron hatóanyagú (A falon. paradicsom gyomirtására. Debrinol 45 F) készítmények felhasználhatók káposztafélék. vöröshagyma. borsó. gyökérzöldség. Kétszikű gyomfajok irtására: A klórbromuron hatóanyagú (Maloran) szer sárgarépa és vöröshagyma gyomirtására engedélyezett. lencse. borsó. zeller és macskagyökér gyomirtására engedélyezett. Az smetolaklór hatóanyagú (Dual 960 EC.Presowing és ppi. fokhagyma. A napropamid hatóanyagú (Debrinol 50 WP. A difenamid hatóanyagú (Rideon 80 WP) gyomirtó szer paprika és paradicsom gyomirtására engedélyezett. tök. görögdinnye gyomirtására alkalmazható. paprika. sárgarépa. Preemergens kezelésnél kijuttatható hatóanyagok Egyszikű gyomok irtására: Az etalfluralin hatóanyagú (Buvilan EC) herbicid bab. petrezselyem. saláta uborka gyomirtására használhaták fel. Posztemergensen kijuttatható hatóanyagok A fluazifop-P-butil hatóanyagú (Fusilade S) szer paprika. csemegekukorica gyomirtására használható. Az izopropali n hatóanyagú (Paarlan) herbicid paprika és paradicsom gyom-· irtására alkalmazható. vöröshagyma gyomirtására használható. sárgarépa. paradicsom. petrezselyem. bab. kezelésnél kijuttatható hatóanyagok A benfluralin hatóanyagú (Balan. zeller. Dual Gold 960 EC) gyomirtó szerek bab. A prometrin hatóanyagú (Merkazin. dinnye.

A kiválasztott gyomirtó szereket 250-350 liter/hektár vízmennyiséggel juttassuk ki. vöröshagyma gyomirtására javasolt. A szetoxidim hatóanyagú (Nabu S) szer paradicsom. A metazol hatóanyagú (Mezopur 75 WP) szer hagyma gyomirtására javasolt. uborka. A nitrofen hatóanyagú (Mezotox 25 EC) szer hagyma gyomirtására engedélyezett.A glüfozinát-ammonum hatóanyagú (Finale 14 SL) szer zárt termesztő berendezésekben és szabad földön "pre-poszt" kezelésre alkalmas. 93 . A gyomirtó szerek felhasználása során a csomagoló burkolatokon lévő tájékoztatóban leírtakat minden esetben be kell tartani.

Gála F1. Meran Fl> Estrella Ft> Andra F 1. A magyar konyha nélkülözhetetlen eleme. F 1. Prisca F 1.) A paradicsom az egyik közkedvelt. A determinált növekedési fajták köre sem egységes. 3 F 1• 94 . Counter Ft> Floriset F 1. Majorca. Tini F 1. Vernone F 1. Turbó F 1. Suprella F 1. A korábban féldetermináltnak nevezett fajtaköméi a 8-9 fürt után áll le a főhajtás növekedése. Táplálkozási értékét A.) Hajtatásifajták (folytonos növekedésűek). Precodor F 1• K. A determinált növekedési típus főhajtásának csúcsán virágzat fejlődik. hogy a főhajtás végén nem képződik fürt. mélyhűtött és konzervált formában. a hajtásrendszer típusait elemezve. E növekedéstípusnál a felső oldalhajtások erős hajlandóságot mutatnak a főhajtás szerepének átvállalására. két fajtacsoportot különböztet meg: -determinált. Fajták: A nemzetközi irodalom a paradicsomnövény növekedési ütemét tekintve. Hajtatásban vagy gúlás termesztésben van nagy szerepük e fajtáknak. Romatos F 1• Féldeterminált niivekedésűek: Luca F 1.és fűszernövények részletes bemutatása Burgonyafélék Paradicsom (Lycopersicon escu/entum MILL. Dario F 1.és C-vitamin-tartalma. A tipikus determinált· növekedéső fajtáknál a főhajtás 4-6 fürt kifejlesztése után lezár. A főhajtás lezáródása serkenti az oldalhajtások hasonló felépítéslí növekedését. -folytonos növekedésű fajtákat. nagy kálium. Szívesen fogyasztjuk friss. Ennek eredménye a tipikus· bokorforma. Ez aztjelenti. Ezt a technológia ki is használja. Rendera F 1.A zöldség. A folytonos növekedésűfajták akár "fává" is megnöveszthetők. leginkább elterjedt zöldségfajunk. Balca F 1. (A teljes sort helyszűke miatt nem tudjuk közölni.és kalciummennyisége adja. amely lezárja a hajtás további növekedését. Beleanta F 1. A termesztett fajtákat növekedési típusuk és a tern1esztéstechnológia alapján csoportosítjuk.

A tenyész id őb e ni összes vízfogyasztása ( 120 napos te n yészidő! alapul véve) 2400-3600 m3/ha . Lugas. amin t arra rá lehet menni. típusokat a könnyebb áttekinthetőség. Talaj-elríkészítés.helyrevetcll term esztés (áprili s 10-20. Ki térünk a gép i termesztési vá ltozatok ra is. vetés). a elenáció miatt. Robot. Ideje szeptemberoktóber .). Tavaszi első t a lajm űvelési munkánk a simítózás. Feladatunk továbbá a technológia típusától függően . A sz<íntás vagy ásás mélysége 25-35 cm legyen.szabadföleli tömegtermesztés friss fogya ·ztásra.szabadfö ldi korai term esztés (április 20. ívó. t e rm őh e lyekcn . A tech nológ iai változatokat. palánt{tzoll (m:íj us 1. ami 240-360 mm csapadéknak felel meg. a kiültetésig. az eset lege: bérelt terül et műv e­ lését figye lembe véve. Környezeti igénye. Transzspirációs egy iilthatója 240-270 közölt van. Treff. A paradicsom a mel eg igényes zöldségfajok közé tartozik. Termesztéstechnolúg in i 1·ál toza!ok. kézzel szeelve (május 5.). Red Hunter.). Mobil . 95 . Ezek után nézzük a tec hn ológ iai változatokat: . Delta. mélyrehatoló gyökérzete a vizet jól reltárja . A talajt zá1juk be. A virágok termékenylilé e 15.10.az 1 . Kecskeméti 407. csupán a legfontosabb adatokat közöljük. Kecskeméti tárolási F 1. /5. Korall . Érésben l évő paradicsom .18 °C éjjel i és 20-25 °C nappali h ő m érsék l eten opti máli s. valamintamin őség van hat ással.). illetve a vetésig gyommentesen tartani a területet.lámrendszeres term esztés.11 I.15. Peto 86.szabadföldi tömegtcnn c:ztés konzerv célra.30. Optimális JuJigénye 22±7 °C. . A hajtatás! könyvü nkben nem rész letezziik. . Zömök. növekedésérc és fejl ődé sére a fény erőssége.váz nélküli fól i:ístakarás és fóliaalagút alatti tenneszlés (ápri lis 10-20. Prima.Szahadföldi fajták: Kecskeméti 262. Közepesen érzékeny a talaj nedvességtartalmára. Kecskeméti korai bíbor. Kifejezetten fényigényes növény. kép. Hom okon a tavaszi szántást javaso ljuk. . Sláger. Leglényegesebb az ősz i mélyszántás. Fényigénye. . Peto 95. Kecskeméti jubileum . Vízigénye nagy . tervezés érdekében ismert etjük. id őtartam·t .

2 . sima palánta nevelése. Mélysége 2-2. A tenyészidőben fejtrágyát a növény fejlődé­ si erősségétől függően adunk.ritka vetés (200-400 db/m 2).0 g/m 2 . Szaporítjuk palántázással és helyrevetéssel.tűzdelt palánta (300-400 db/m ). fóliaalagutas. Vetési idffpontok: -váz nélküli. Magszükséglet. 2 -cserepes palánta (10--14 cm-es cserép. vagy később tömegtermelésre illetve tárolásra termesztett paradicsomnál elfogadott. 2 .0-8. A 21.Trágyázás. A palántanevelésnél számításba jöhet a tápkockás. A foszfor és kálium kétharmadát ősszel..0--3. 2 . 1 1 96 . -sima palántanevelésnél: 2.0 g/m • Hektáronkénti vetőmagigény 250-450 gramm mag. • mert erős vegetatív túlsúlyt eredményezhet. illetve koptatottból 600-800 g/ha. ha a talajhőmérséklet eléri a 14 ocot. Virágzás előtt a nitrogénnel óvatosan bánjunk. illetve február 20-március 5.5 g/m 2 . A palánták edzése elengedhetetlen a szabadföldi ki ültetés előtt. Állandó helyrevetésre akkor kerülhet sor. Palántanevelés időtartama 6-9 hét. -szabadföldi tömegtermcsztésre március 15-21. 50--100 db/m ). A műtrágyákat megosztva adjuk. a későbbi kiültelésnél tűzdelt vagy sima palántát ültetünk.5 cm.• trágyaigényét Az alaptrágyát az őszi talajmunkákkal dolgozzuk be a talajba. szálas palánta (600-800 db/m 2).5 cm. Szaporítás.tűzdeléses palántanevelés tűzrlelésig ( 1500-2000 db/m ). A tervezett terméstömeg által kivont legfontosabb makroele. Tűzdelés szikleveles állapotban. tűzdelt.· mek visszapótlását.0-1 . annak kiszámításának módját korábban már ismertettük. koptatás nélküli magból 1500 gramm. illetve április l O. Magszükséglet: -ritka nevelésnél: l . A helyrevetés konzerv célra. -sima. A vetés mélysége: 0.tápkockás palánta (200-300 db/m 2). A paradicsom : nagyon meghálálja az érett istállótrágy:ít. A kelés 8-14 napra várható. táblázatban a talaj tápanyag-ellátottsága alapján mutatjuk be fajlagos mű. . . Palántanevelésnél felnevelhető növényszámok: .sűrű tűzdelésre váró vetésnél: 6. egyharmadát tavasszal szó1juk ki. A korai termesztési i technológiáknál tápkockás palántát. szabadföldi korai tem1esztésre: február 15.

15 cm (90. IV.5 1. IV. kép .1 3.5 2.6 3. lll.4 1. Kenténeres paradicsom termesztés 97 .3 1. lll.7 2.0 5.5 0.4 - 2. IV .9 - - 5.2 1. lll.4 1. ll.9 1. /ó .7 1.6 3. ten n ő h ely A talaj tápanyag-ellátOltsága igen gyenge gyenge közepes jó igen jó Nitrogén l.5 6.120 OOO t ő/hek t á r).2 Foszfor l.3 1. 3.l 00 + 30x 30 cm (50-60 OOO db/hektár).8 6.4 2.7 0.8 2.0 2. 7.8 A magvetést végezhetjük kézze l és géppel.3 - - 2.9 2. Váz né lküli fó li ás takará alá 160 + (2x30)x30 cm (45 OOO tő/hek­ tár).8 0.2 6.5 6.21.7 1.5 3.2 3.5 4.0 3.6 0.9 3. ll.7 Kálium l.0 3.7 3. Korai szabadföldi termeszlésnél 80. ll. Szabadföldi tömegterm esztésnél kézi szedéssei 125 + 35x30-35 cm (40 OOO t ő/h ektár) Helyrevetésnél 125 + 35 x l 0.5 1.1 2.5 1.8 - 3.6 6.0 3. ráblázar A parad icsom faj lagos műln~gya i gé n ye (Hatóanyag kg/t) Tápelem.2 1.2 4.3 2.5 3. 3.5 2. A Lenyészterül et a technológia típusa szerint változik.0 3.0 7.5 3.

Cecei SH. Ontözés. Rezisztens Keszthelyi. Bz-. Kannen. Egyéb zöld (pritamin) fajtákat: Greygo. Belecskai. Cseresznyefonnájú fajtánk a Szentesi. A tenyészidőben adott csapadékpótló öntözésnél 30--40 mm-es vízadagot adunk. vérbőséget okoz. Ezt követően a fagyokig szedhetjük a paradicsomo!. me rt a gyomor és bél nyálkahártyáját izgatja. Betakarítás. Néhány tövet fóliás takarással megvédhetünk. Szintetikus Cecei SH. Ultetésnél a palántákat 0. A kelesztő öntözésre az állandó helyre vetett változatnál kerülhet sor. D. A korai tennesztésnél elengedhetetlen a fagyvédelem. Szentesi piacos és hegyes fajtákat: Budai csípős hajtatási. C-vitamin-tartalma 150--200 mg/100 gramm. Fajták: A paprikafajták többféleképpen csoportosíthatók. Ásványisó-tartalma is jelentős. Az egy főre jutó fogyasztás l 0--12 kg/ fő/év között változik. Tizenegyes. HRF F 1. Keceli l F 1. Góliát SH. Novator F 1. Szentesi kosszarv ú. P-vitaminokat tartalmaz. A fölösleges egyedeket távolítsuk el. Újmajori. Egy-egy darab friss paprika napi fogyasztása a szervezetet szinte tökéletesen karbantartja. Hazánkban legelterjedtebb a tennés hússzíne szerinti csoportosítás. igény szerint.) A paprika hungarikum. Hatvani. A zNd húsú fajtákon belül megkülönböztetünk halványzöld. Kocsolai. Javított Bogyiszlói.5 liter vízzel beöntözzük. Hosszú Táltos. Korai paradicsom alakú. Paradicsom alakú zöld Pallagi. Szarvasi ll.Ápolás. ~ gyomi~~s. A legkorábbi szabadföldi érésidő június 20-ra várható. Rapidus F 1. 98 . Az állandó helyre vetett állomány tőszámátatervezett sor-tőtávolságra és állományszámra állítsuk be. Fehérözön. Sobor. öntözéssel szintén védekezhetünk a kisebb fagyok ellen. Suptol. Ezenkívül számottevő A-. Paradicsom alakú zöld Szentesi. A csípős paprikában lévő kapszaici n étvágygerjesztő hatás ú. Nagyobb felületen földdel is letakarhatjuk a paradicsomot. Fehér húsú (tölteni való) fajták: Albarégia. fokozza a kiválasztást.2--0. Étkezési paprika (Capsicum annuum L. Ez az érték a zöldségfajok közül a paprikánál a legnagyobb. Egy-két napig bírja. Táltos SH. nagyhogyríjú fajtákat: Balaton F 1. Rekord. alma alakú. talajporhanyítás folyamatos munkavégzést igényel. Biológiai értékeit tekintve még a paradicsomnál is értékesebb. Alakjánál fogva külön csoportba tartozik az almapaprika (fehér. Füstöléssel. csípős). B 1-. gyorsítja a bélmozgás!. Ebből a csoportból kiválik színével a Szentesi sárga paradicsom alakú fajta. Csipke. Hárosi zöld. Duna F 1. Az elérhető tennésátlag: 30-50 tonna/hektár.

A paprika érzékenyen reagál a h őm é rsé kl e ti változásokra .14 órás megvilágítástartam szükséges.szabadföldi tömegtenn esztés. 17. Őszi mé lyszántás vagy ás<ís itt is az alap. mint a paradicsomé . a Talajnnive/és címú fejezetben leírtakra .). Vízigénye nagy. a k éső tavaszi. 5000 lux körüli fényerő és 12. Tavasszal simítózunk és gyomtalanul tartjuk a területet a vetés ig. A paprika optim áli s h őigénye: 25±7 Tehát nagyobb. A fagypont alatti h őm érsék­ lete! még rövid ideig sem bírja ki .15 . Ta /aj-előkészítés. A magvak csírázása 25-32 °C-on a leggyorsabb. kép . míg az állandó helyre ve tett paprikánál. Termesztéstechnológiai vá/tozatok: -váz né lküli fó li ás takarás és kisalagutas tem1esztés (áprili s 20-május l 0. pal ántáról (május 15-25. a napi összfogyasztás 22-25%-a. Paprika konténerben lermcsztve 99 . a vetés e l ő tti talaj. nagymagvú növények rendszere szerint .J4 óra közöll) a legnagyobb.) -szabadföldi korai termesztés (május l 0. Fényigény. A napi víz fogyasztás a déli órákban ( 12.tő l ). áll andó he lyre vetés (ápri li s 15 .Környezeti igénye. kb. o c. . -szabadföldi .e l ő k ész ítés t palántázáskor. a k éső tavaszi aprómagvú növények rendszere szerint végezzük . A szabadföldi tem1esztésnél szükséges fényvi szonyok hazánkban adottak . Vi sszautalva. A paprikavirág termékenyül éséhez fajtánként változó. illetve kiültetés ig.).

a paprika elsőként erős gyökérzetet fejleszt.2 - 8.6 - 7.3 5.4 3. 4. mikor virágzik. egyharmadát indítótrágyaként és egyharmadát a nitrogénnel.5 - gyenge közepes jó igen jó Nitrogén l. eltérően a paradicsomtól. 8. a nitragént az első virágok megtermékenyülése után.1 4. Ehhez idő kell.5 5.8 3.6 7. A foszfortartalmú műtrágya egyharmadát ősszel.4 5.0 5. Kiültettük a paprika palántáját. 100 .4 3.8 9.2 2.Trágyázás. termőhely igen gyenge 5. A paprika igényli a szerves trágyát. táblázat tartalmazza.2 4.9 1. Korai termesztésnél foszfor-túlsúlyos tervet készítsünk. Nagy volt az elvárásunk. mikor lehet szedni. ll. lll. Ezt a növény hajtáscsúcsának színe változásával nyomon tudjuk követni.0 4.4 - 3.0 1. 22. Ezt követi a hajtás fejlődése. Foszfor l. 4-6 alkalommal adjuk.3 4.0 ll. hogy mikor indul fejlődésnek.8 8. Az étkezési paprika fajlagos mű­ trágyaigényét a 22. A sikeres termesztésért először ismerkedjünk meg a paprikanövény fejlődési jellemzőiveL A palánta kiültetése után.0 3.0 IV.5 4. 4.5 2.5 4.7 4.0 2. Türelmetlenül vártuk.0 1.8 6.8 2.7 - 4.6 A paprikatermesztés sikere döntő mértékben a folyamatos tápelemellátástól függ.8 6. Kálium l. IV. táh!ázat Az étkezési paprika fajlagos műtrágyaigénye (Hatóanyag kg/t) A talaj tápanyag-ellátoltsága Tápelem.8 2. A káliumtartalmú műtrágyát ősszel.0 4.2 1. lll. de a siker érdekében nem sokat tettünk.1 1. Ha nincs elegendő istállótrágya műtrágyával elégítsük ki igényét.4 1.1 7.2 3.1 lll.5 3. ll.9 3.2 5. fejtrágyaként adjuk. Szakítani kell a hagyományos szemlélettel ebben a kérdésben is. 5. IV. Nézzük mi volt ez. egyben kijuttatjuk.0 5.8 5.1 3.0 8.8 5.2 7.2 2.6 4.

A kiültetett palánta csúcs i része kékeszöld sz ín ű. Ez azt jelenti , nincs sejtosztódás, nincs fej l ő d és. Amikor a csúcsi részen l évő fejl ődő leve lek színe vi lágosabb zöld, mint az alsó lombleveleké, akkor "nagyüzem" van a növényben, fejl ődik , növekedni fog. Ez a közepes növekedési szint a kívánatos a tem1esztés folyam án. Amennyiben erő te ljes a vil <'igoszöld szín "kifolyása" a kifej lett lomblevelekre, túl gyors fejl ődésse i < íllunk szemben. Ezt c ökkenteni kell (víz-, h őe l vo n áss al ). A helyes eljárás az, amikor a palánta ki ültet ésétő l az e l ső bogyók megjelené éig mostohagyereknek tek intjük a paprikát. A bogyó ( 1-2 cm nagyságú) m egjel enését ő l adhatjuk a sok tápanya18. kép. J ó ltennő paprikató got, vizet stb., de fo lyamatosan. A túl sokái g mostohagyerekként keze lt paprika tem1ése ki cs i, defo rm ál t, használhatatl an lesz. Amennyiben kéthetenként , l O naponként fej trágyázzuk, oldott műtrágyáva l , a paprikák szépen kifejl ő dn ek, meghíznak a bogyók. Jó termésátl agot tudunk elém i, s a minőség is jó. Ennek érdekében szinte folyamalosan kell etetni , itatni a növényt. Szaporítás. Palántaneve léssel, és állandóhelyre vetés el egyaránt szaporíthatj uk. A korai termesztésben (váz nélküli fó li tistakarás, korai szabadföld i tennesztés) tápkockás palán télt ültetünk . A tápkocka mérete 6x6-7x7 cm. A paprikát t űzde lh etjük egy- és kétszálasan. Ez azt jelenti , hogy szikl eveles áll apotban egyesével, illetve párosával tű zd e ljük . A kétszálas tű zd e l és e l ő n ye, hogy növényenként több lesz az e l ső termés. Tömeg-pal ántaneve lé nél használjuk a sim a pal ántát ( k éső i ki ültetés).
Vetés idő:

-váz nélküli fó li ás term esztéshez febru ár 25-március 5., -korai szabadföldi termesztéshez március l O. , - szabadföldi töm egtermesztéshez márciu 20-30., -állandó helyrevetés ideje: áprili s 10 - t ő L Yetésmélység: 1- 1,5 cm pal ántanevelésnél, 2-3 cm áll andó helyrevetésnéL Tű zdel és: szikl eveles állapotban . Palántanevelési idő: 6-9 hét. Kiültetési id ő: lásd a technol ógiai változatoknáL Magszükség let: tűzde l és ig 20-30 g/m2. l hektárra korai tetm esztésnél l ,5 kg. Sima palántanevelésnél 1-2 kg/hektár.

101

Tenyészterület kiültetésnél: - nagybokrú fajták, pritaminpaprika: 50-55 x 30 cm 60-65 OOO db/ha. Ikersoros elrendezésben: 60+ 20 x 30 cm (83 OOO db/ha). Szalagos elrendezésben: -determinált növekedésű fajta, helyrevetve: 55+ (3 x 35) x 6-J O cm (250-400 OOO db/ha), - féldeterminál t: 55+ (3 x 35) x 20-25 cm (l 00-125 OOO db/ha), - váz nélküli fólia alá: 120 +(3 x 33) x 25 (kétszá! as), (65 OOO db tápkocka, 130 OOO db növénnyel). Ápolás: Fagyvédelem a korai kiültetésnél. Tőszámbeállítás az állandó, helyrevetett technológiánál. Folyamatos tápoldatozás. Öntözés: Kiülteléskor iszapoló öntözés, félliter víz tövenként Kelesztőöntözés, száraz tavasz esetén 5-10 mm. Az öntözést május végétől augusztus végéig folytatjuk. Vízpótló öntözésnél 25-35 mm-es vízadaggal öntözzünk. A paprikát öntözni csak 20 oc feletti léghőmérsékleten szabad. Betakarítás. A szedés kezdete a korai termesztési technológiáknál június IStől várható. A tömegtermesztésben július IS-től kezdjük szedni az étkezési paprikát A pritaminpaprika szedéskezdete augusztus 15. után van. A helyrevetett állományt augusztus 10-től szedhetjük. Aszedésta fagyokig folytatjuk. A várható termésátlag 20-30 tonna/hektár körül várható.
Fűszerpaprika

(Capsicum annuum L.)
A
fűszerpaprika

a magyar konyha nélkülözhetetlen

fűszere.

Fajták: Folytonos növekedés(í, csípősségmentes fajtacsoport: Kalocsai E 15, Kalocsai 50, Kalocsai 57-231, Szegedi 20, Szegedi 40, Szegedi 80, Szegedi nem csípős. Folytonos ni!vekedés{í fajták: Kalocsai 505, Szegedi 178, Szegedi 179, Szegedi F 03, Kalocsai V-2. F é/determinált, csípffsségmentes fajtacsoport Kalocsai 702, Kalocsai 801, Kalocsai merevszárú 622. Determinált növekedés([, csípfísségmentes fajtacsoport: Kalocsai determinált 60 l. Környezeti igénye: lásd az étkezési paprikánál leírtakat Termesztéstechnológiai változatok. A fűszerpaprikát Magyarországon két technológiai változatban, palántázva és állandó helyre vetve termesztjük. Talaj-elffkészítés. Nagy pontosságat igényel. Oszi mélyszántás 25-30 cm mélyen, októberben. Kötött talajokon célszerű az altalajlazító járatása.

102

Vetés e l ő tti t a laj -e l ő k észít és a sim ítózással kezdődik. Állandó helyrevetésnél márc ius végén-áprili s elején készítünk aprómorz. ás, jól tömörödött magágyat Palántázás e l ő tt, á p ri lis ban a k éső tavaszi, nagymagv ú növények talajműv e l és i rendszere szcrint járunk e l. 10- 15 cm-i g, a palántázás mé lységéig űve ljük a talaj t. Trágyázás. A fűszerpapr i ka alá teljes szervestrágyaad ago t ad unk (30-35 tonna/hektár). Ezze l párhuzamo an, igény szerint adjuk a műtrágyá­ kat (lásd 23 . ráblázar). A műtrágya­ adago lás id őzí t ése megegyezik az ~ tk ezés i paprikáénál leírtakkaL A fej/ 9. kép . Fűszerpap rik a érésben trágyát a fűszerpaprika is meghálálj a. Szaporítás. Az állandó helyrevetés csak ott alkalmazható, aho l a talaj szerkezete, tápanyag-e ll átottsága, vízgazdálkodása kedvező és az id őj árás is kegyeibe fogadja ezt a term esztés i módot. A Kalocsa körn yékén kialaku lt t e m1 ő t áj eb b ő l a zempontból kiválónak t e kinthet ő. Az állandó helyreverés ideje: március végé t ő l április 20-áig tart. A megkésell vetésnél (április 25-e után) a magot cé l sze rű "h őkeze lni ", hogy minél e l ő bb kikeljen. A ve tőmag h ő keze l é. c a köv e tkező. A 12% víztartalmú , lég záraz vetőmag­ hoz, négy részletben, 2-3 óránként 52- 59% vizet adunk. Ezt a mag gyorsan fel;zívja. Az átnedvesedett ve t őmag h őm érsékl ete gyorsan eléri a 30 °C-ot. Ezt köve~ően többszö! átlapátolva, 8- 10 napig 30 °C-os hőmérsékleten tartjuk a vetőmagot, mígnem megjelenik a csíra (gyököcske). A kezelés után a mag nyomban ve th e tő . A vetés mélysége, kötött talajon 3 cm, homokon 4 cm . A v e t ő mag i gé ny faj tától, illetve annak növekedés i típusától fü ggőe n változik . Aján/olinövényszám növekedési rfp usonkém: - fo lytonos n öve ked és űb ő l 400-500 ezer db/növény/hektár, - féldetem1iná ltból 450-600 ezer db/növény/hektár, - determin ált típusú fajtákbó l 600-800 ezer db/növény/ha. A kívánt növény zárn eléréséhez a gyakorl atban ~-szeres magtöbbletet vetnek. !\z ezermagtömeg 5- 7 gramm. Ez 6-12 kg/hektár vetőmagnorma közölt változik. A palántanevelés alkalmazása eselén a v e tő magot március 15- 30. közölt ve'k, enyhe fútésű fó liaházban . Előtte 24 órái g 25 °C-os vízben e l őáz tatj ák. Egy 1ektárra 3,5 kg vetőmagot számítunk. l m 2-re 30-35 grammot vetünk . A palán.ák május közepére válnak kiült e th e t ő kk é.

103

A

fűszerpaprika

23. táblázat fajlagos műtrágyaigénye (Hatóany ag kg/t)
A talaj tápanyag -ellátolts ága

Tápelem ,
termőhely

igen gyenge

gyenge

közepes Öntözetl en

igen jó

Nitrogén I.

15,0 16,0 15,5

14,0 15,0 14,5

13,0 14,0 13,5

12,0 13,0 12,5

10,0 11.5 10,5

III. IV.
Foszfor I.

13,0 14,0 13,0

12,0 13,0 12,0

11,0 12,0 11,0

10,0 10,0 10,0

8,0 8,0 8,0

Ill.
IV. Kálium I. III. IV.

18,0 19,0 18,0

17,0 18,0 17,0

16,0 17,0 16,0 Öntözött

15,0 16,0 15,0

14,0 15,0 14,0

Nitrogén l.

10,0 10,5 10,0

9,0 9,5 9,0

8,0 8,5 8,0

7,0 7,5 7,0

6,0 6,5 6,0

Ill. IV.
Foszfor l.

8,0 8,5 8.0

7,0 7,5 7,0

6,0 6,5 6,0

5,0 5,5 5,5

4,5 5,0 4,5

Ill.
IV. Kálium

l.
Ill. IV.

10,5 11,0 10,5

9,5 10,0 9,5

9,0 9,5 9,0

8,5 9,0 8,5

7,0 8,5 8,0

104

Öntözés. Bolgárok véleménye.és színgazdagságot mutatnak. Termesztéstechnológiai változatok: -váz nélküli fóliás takarás (földkockás palántáról) május 10-15. . A leszedett fúszerpaprikát füzéres. A paprikaőrle­ mény minőségét jelentősen befolyásolja a festéktartalom.Az ajánlott állománysűrűség itt is növekedési típusonként változik: -folytonos növekedésű fajtából 250-300 ezer db növény/hektár. különösen a napfényes órák száma. A fűszerpaprika utóérlelése fontos munkamozzanat. Palántázáskor abeiszapoló öntözésre (10 mm) kerül sor. Fajták: Fajtái a világban rendkívül forma.determinált fajtából 400-500 ezer db növény/hektár. a virágok termékenyülése elmarad. zsákos. prizmás stb. tárolással utóérleljük. talajlazításból állnak. Tojásgyümölcs (Solanum melongena L. Vízigénye szintén nagy. ládás. 25 cm. az időjárás. A tenyészidőben 2-4 alkalommal. A fúszerpaprikát.. Ezek minősége természetesen nem éri el az előzőek értékeit. 105 . kapálásból. 30 mm-es vízadaggal öntözzük a fűszerpaprikát. Rossz megvilágítás esetén fejlődése lelassul. Csak az igazán ínyencek ismerik értékeit. Környezeti igénye. hogy szinte "vízbe kell állítani". Fagyveszélyesetén a kormos. Betakarítás. A fúszerpaprikát 2-3 szálával ültetjük. Ápolás. s akkor jó termést ad. A tőtávolság 20-30 cm. Nálunk két fajta nyert elismerést: a Kecskeméti lila és a Kecskeméti I 98. Ápolási munkái a gyomtalanításból. Fejlődésének hőoptimuma: 25±7 oc. A magvetés esetén hiányzó csapadékot kelesztő öntözéssel (5-10 mm) pótoljuk. biológiai érésbehajló bogyókat is leszedjük. A várható termésátlag 8-20 tonna/hektár között változik. június-július hónapokban. Kifejezetten hőigényes növény. Fényigénye is nagy. -korai szabadföldi termesztés (palántáról): május 15-25. a növekedés típusától függően lehet 50. A sortávolság mindkét szaporítási módnál. Az első termések beltartalmi értékei általában jobbak.féldeterminált fajtából 300-350 ezer db növény/hektár. mint a későn érőké. . 36. Az érés ütemét döntően befolyásolja a fajta. amely a leszedett bogyókban a szedés után 5-6 hétig tovább növekszik. azonban termesztése és fogyasztása terjed fő­ leg külföldön.) A tojásgyümölcs hazánkban kevésbé ismert és fogyasztott zöldségfaj ta. biológiai érettségben (pirosan) szedjük. Tartós meleg időjárás mellett ad elfogadható eredményt. Már nulla °C-on elpusztul.

a középhosszú t eny ész i dejű (középhosszú termésúek) 25-30. Ta/aj-elffkészítés. Az istállótrág yát igényli. A javasolt sortávolság 50-70 cm egysoros elrendezésnéL Ikersoros ülteté hez a 70-80 cm-es széles sortávolságot és a 3~ 0 cm-cs keskeny sort ávo lságot javasoljuk. Az id ő e l ő tt leszedett term éssel termésátlag-c ökkenést. Külföldön. a k i fej l ődésig eltelt napok számával is elvégezhe tjük. hajtatva.10 cm mélyen megmunk<íljuk a talajt. kép . a paprikához hasonlóan meghálálj a. szint az egész kertben nem terem ennyit. Az ősz i mélysz<íntást tavasszal elmunkáljuk. de benne a mag érése még nem kczdőd ö tt meg. majd vetjük elején s áprili shez termeszté szabadföldi szikl eve les állapotban tű zd e lni . a műtrág y á t alap. amikor a fajtára j e ll e m ző méretét már elérte. poló öntözést ( l O mm ) adunk. A l ő t á vol ság 30-40 cm közölt változik . mert nem érik be. Nagy vízigényé t folyam atosan kell ki elégíteni . napra. a virágz<í tól. napra. Ültetésko r beisza- 106 . a hosszú t e nyész id ej űe k (hosszú t e tm ésűe k ) a 35-40. 7x7 cm-es tápkockába. A szedés id őz ítésé ta te ny ész idő fü ggvényében. Vetés március 15-e után. A tojásgyüm ölcs rendk ívül nagy temléstelj es ítményre képes. Vízpótl ó öntözéseket hetente végezzük el ( 3 ~ 0 mm vízadaggal ). A váz nélküli fó liás takarás alá 7-8 hetes palántákat ültetünk 20. Sajnos nálunk . Finom esemegc a Iojásgylímö lcs ki . Mivel k ésőn kerül ki ültetés re. Ültetés e l őtt 8.Helyrevetni vagy k ésőbb palántázn i nem cél ze rű . nem ritka az 50 kg/m2-es tetmésátl ag.és fejtrágyaként. A rövid tenyészid cjú (ováli s típus) a vinígzás után i 15-20. fejtrágyázás. 6x6 . A tojásgyüm ölcs húsos bogyója akkor sze dh e t ő. addig gyommentesen tartjuk a területét. a túlérettcl min őség­ csökkenést idézünk e lő. Egy négyzetm éterre 3-6 db növényt ültetünk. sim ítózzuk. Gyomtala nítás. A korai a magot. Az ápolás i és edzési munkák megegyez nek a korábbi fejezetben leírtakkaL Kiültetés re a 6-8 lombl eveles fejl e tt ségű palánt ák a lega lkalmasab bak. Szaporítás. napra válnak sze dh e t ő v é . Trágyázás. Lehet sű rűn vetni . a faj ta növekedés i erélyétól fü ggőe n . Öntözés. Ápolás. Betakarítás. szabadföldön.

Vízigénye. B1-. Vízigény szempontjából a virágzás és a gumóképződés időszaka tekinthető kritikusnak. .tarlóburgony. a gumófejlődés 17. Környezeti igény. teljes kifejlettségre értendők. Termesztéstechnikai l'áltozatok: .középkorai. Hazánkban. Fontosabb hajtatási körzetei: Balástya.Korai burgonya (Solanum tuberosum L. hogy az előcsíráztatott burgonyát korábban a hűvö­ sebb talajba is kiültethetjük. termesztése elsősorban a gyorsan melegedő. laza szerkezetű talajokon terjedt el (Üllő. jele A. Hffigénye kicsi. Fényigénye közepes.> ':::rmesztés. A fajták közül azokat kell választani. Ebből következik.).) Dél-Amerikából származik. 5-8 oc is elegendő. de -l °C-on már erősen károsodik. . tenyészideje 85-105 nap. A mi esetünkban ezek az időadatok rövidebbek. Kecskemét. -fólia alatti hajtatás (zöldségnövény). B-vitamintartalma érdemelmég említést. jele C.5 °Cnál optimális. nagy szénhidráttartalma miatt (15-19%) jelentős energiaértéket képvisel. . ez megegyezik a többi Solanaceae családból származó fajjaL A lényegesen kisebb hőigényt a Peru. tenyészideje 85 nap. jele B. Ezek a következők: -igen korai. Az adott tenyészidő adatok az étkezési burgonyára. tenyészideje 105-115 nap. (Ebben tér el a többi zöldségfajtól!) Nagy C-. csupán kettőt említünk a célnak megfelelők közül: Cleopátra. Kistelek és Makó környéke. Fajták. Ezek tekinthetők zöldségnövénynek Táplálkozási jelentőségél tekintve. amelyek a koraiság. Nálunk is csak az ezt közelítő viszonyok között fejlődik jól. 107 . A burgonyafajtákat éréscsoportokba sorolják. Desiré stb. a viszonylag nagy hozam. . A lombfejlődés 21 °C-nál. a hajtások fejlődéséhez 8 oc szükséges.nyári ültetésű vetőburgonya-tern1esztés. tenyészideje 125 nap. Ócsa. mérsékelten meleg vidékek növénye. Szeged környéke. Nálunk a fogyaszták esősorban a piros héjú fajtákat keresik. Chile magas hegyeiben lévő őshaza igazolja. Gyökérképződése6°C-on indul meg.Középkései. jele AA. a megfelelő színű gumóhéj és hússzín követelményeinek leginkább megfelelnek. -korai szabadföldi termesztés (zöldségnövény). A csapadékos. Vecsés.fővetésű étkezési burgonya te1mesztése (tömeg). Barcs stb. A fajták változnak. Piacainkon a hajtatott és a korai burgonya már május hónapban megjelenik. -korai. A már fejlődésnek indult csírák további fejlődéséhez alacsonyabb hőmérséklet. Alsónémedi.

A burgonyának jó előveteményei a kalászosok. Nem kerülhet önmaga a kukorica. hüvelyesek. A burgonya jó termését a nyári jó minőségú. A homokvédelem végett ősszel szántatlanul maradt talajt tavasszal. Ennek érdekében a ládákat egyszer-kétszer. igény szerint megismétel ve. nedves talajon végzett alapozó és érlelő talajmunkák alapozzák meg. lehetőleg nyirkos. Másodvetésú zöldtrágya esetében a tarlóhántást a magágykészítéssel kapcsoljuk össze. Műtrágyázás.és káliummútrágyákat a nyári talajmunkával dolgozzuk be a talajba. A burgonya minőségére a kálium-szulfát ru útrágya előnyös. erősek ún. 12-14 °C-on 5-7 hétig. 2 kg P20 5-öt és 9 kg K20-t von ki. Növeli a termést a magnézium is. A gumókat rekeszekbe. Az őszi szántásra október közepéig kerítsünk sort. A korai burgonya termesztéséhez 25-30 t/ha érett. napraforgó. jó minőségú · istállótrágyát kell kijuttatni. egészséges csírák fejlődnek. 108 . A foszfor. E folyamatot nevezzük a gumók fénykezelésének.5-2 cm hosszú. teljes fényben. Homokon tavasszal szántsunk.8-1. táblázat alapján határozzuk meg. Tervezett terméstonnánként 0. Trágyázás. A tervezhető terméshez szükséges ru útrágyaadagot a 24. A szerves trágya elsősorban a talaj szervesanyagtartalmát növeli. Szaporítás Korai szabadföldi termesztés. Homokon gyűrűs hengert vagy hengert és fogast használjunk! Ültet/fágy-készítés. ültetéskor letörnek (pincecsírák).Talaj-el/fkészítés. ládákba rakjuk. vékonyan. ültetés előtt 15-18 cm-re forgassuk meg és hengerrel tömörítsük.Tavasszal a lazább talajokon ültetés előtt kombinátorral készítsünk 15-17 cm-es ültetőágyat Középkötött talajon először simítózzunk. helyzetüket megváltoztatva át is rakjuk. hosszúak. javítja annak szerkezetét. A tarlóhántást követi a tarlóápolás. A burgonya mesterséges fényen is csíráztatható. kötöttebb talajon. vagy kombinátorral készítsük elő a talajt. A zöldtrágyanövényt szeptember második felében vagy október elején legalább 25 cm-re kell aláforgatni a talajba. A teljes fényben fejlődött csírák rövidek. A korai szabad földi termesztésnél a gumókat előcsíráztatjuk. hogy azokat a hajtatóhelyiségbe rakvaminden oldalról érje a fény.5 kg adható belőle. zömök. törékenyek. majd ültetés előtt ásóboronával. lucerna és a Solanaceae családba tartozó fajok után. A sötétben fejlődött csírák etioláltak. fénycsírák: életerősek. 20-25 cm mélyen. A burgonya l tonna termése a talajból 5 kg N-t. Középkötött talajokon a N egyharmadát adjuk együtt a PK alaptrágyávaL Laza talajokon a N-t az ültetőágy alá szórjuk ki. Az alászántást tömörítő · hengerezés kövesse. A vetés idejére l . vízgazdáikadását stb. zöldek.

0 3. Balástya környékén már március első napjaiban kiültetik az előcsíráztatott burgonyát.0 5.0 2.5 4.0 4.0 igen sok 2.5 1. Fólia alatti hajtatás.0 7. amelyeket később paprikával hasznosítanak.8 9. táblázat A burgonya fajlagos tápanyagigénye (Hatóanyag kg/t) Szántóföldi termóhely Hatóanyag kg/t N A talaj tápanyag-ellátoltsága igen gyenge 6.0 1. Az ültetés mélysége az ültetőágy alatt 1-3 cm.0 3.8 4. A sortávolság 70-75 cm. Ápolás.2 10.2 11. komposzttal vagy földdel takarjuk. PzOs K 20 Az előcsíráztatott burgonya gyökereztetésével a tenyészidőt még tovább rövidíthetjük. Ez hektáronként 53 és 57 ezer darab burgonyagumót (fészket) jelent.0 9.5 10.0 l. Korai szabadföldi termesztés.0 5.A kelés az ültetés után 20-25 napra várható.0 6.0 2.5 5.5 közepes 5.5 3.5 5.5 2.0 4. Öntözött területen. a sérüléseket elkerülendő. A kívánatos gumóméret 2.0 gyenge 5. Főként a fóliaágyakat és kissátrakat használják erre a célra.0 3. majd beöntözzük.24.7 1.8 6. 80 OOO db-ig.0 7. a tő­ távolság 25 cm.3 9.2 9.0 megfelelő jó 3.0 5.0 11.5 8.0 10. óvatosan. A burgonya területét igény szerint gyomtalanítjuk.5 6.0 ll.1 7. A burgonya fűtés nélküli fóliás hajtatása az ország déli részén terjedt el. között van. 109 .0 11.5-6 cm között van.0 9.5 7.0 2.5 6. A jelzett gumószámból öntözetlen viszonyok között 250 ezer. öntözött tennesztésben 300-360 ezer db/ha hajtásszám várható. PzOs K 20 N IV. A hajtatásban a sortávolság 40 cm a tőtávolság 15-20 cm.7 7.5 0.4 7.5 4. Az ültetés ideje III. Az előgyökereztetett gumókat csak kézzel vethetjük. a jó tápanyagellátás mellett emelhető az állománysűrűség. Ültetés.0 12.2 11.5 6. 15-25. tehát erősen megnövelik az állománysűrűséget. A ládában egy sorban elhelyezett csírás gumókat 7-10 nappal a kiültetés előtt 3-4 cm vastagon tőzeggel. Az ültetési mélység 5-8 cm.0 3. PzOs KzÜ N 4.

Orosházi 101 . Ez a burgonya 2-3 napig ő rzi meg friss. A biztonságos gumóképződéshez a hajtatásban i szükséges a töltögetés . 21. az adott tot. Szigetcsépi 51 F 1• Kázépérésű fajták: Kecskeméti vörö húsú . juk a fóliapalá Betakarítás. április második felében.0.Kelés után 20-25 nappal kell töltögetni (bakhát) a burgonyát. A hajtatásban a kikeit állományt igény szerint öntözzük! Különösen vízigényes a virágzás időszakában . Középkorai érésű faj ták: Favorit F11 Gömb Futó F 1. Hungaria 8. Görögd innye liO . Hevesi Futó F" Korall F 1. Fajtók: A hazánkban te m1esztett görögdinnyefajtáka t érésük alapján csoportosítjuk.18 s t ó l függően eltávolítőjárá id Hajtatás ban. Az öntözés i nom1a 20-30 mm. A vegyszeres gyomirtás ismereteit lásd az általános részben. Laza homoktalajon . Cél a g umóképz ődés feltételeinek segítése. Korai érés/í fajták: CRISBY F1. Sugar Baby. biológ iailag érett áll apotban fogyas ztjuk. zsenge állapotát. foszlós héjú.13 .] lanatus [Citrullus A görögd innyél elsőso rb an frissen . Korai kincs. hogy a légtér h őmérsék l ete közötti h ő m é rs ék l e t. Sárgahúsú (Szente i). kép. hajtatásban kb. Kívánatos lenne a 16. Ve etisztító hatása. A hőm érsé klet szabályozásánál ügyeljünk arra. aramája teszi közkedveltté. Sugar King. egy héttel korábban. apsugár. Fólia alatti hajtatás.0 t/ha között változik. ne emelkedjen20 °C föl é . A májusi id őjárás t ó l fü ggőe n. amikor a fészekben a gumók mérete meghaladja a 2. Ez a múvelet kapával végez hető el. töltöge tő c o Ka bakosok Görögdinnye (THUMB) MA SF.5 cm-t megkezdhet ő a felszedés. vagy nagy eső k után a tö ltögetés! megismételjük. A fris s fogyasztás ideje júliustól szeptember végéig tart. Várható termésátlag 6 . A korai burgonya mosv a 24-36 órán belül kerüljön a fogyasztóhoz. K6 zépkésr1i éréstí fajta: Heves· (Csányi ). kellemes íze. máj us 20-a ut án.

). Környezeti igénye. A dinnyénél vált általánossá.79 kg káliumot von ki a talajból. a foszfor. A virágzüs 5-7 ezer lux fényerőnél már zavartalan.a vetésig illetve ültetésig-a felső talajréteget fogas boronával. palántázott (május 15-25. A tarlóhántásta főnövény lekerülése után azonnal. a talaj víz.és levegőgazdálkodásának javítása. Hőoptimuma 25±7 oc. A legtöbb meleget igénylő zöldségfajok csoportjába tartozik. A görögdinnyemagot 30 °C-os vízben 4 óráig előáztatjuk (ha hűl a víz hőfoka. Ennek mennyiségi. ezt követi a nitrogén-.3 kg foszfort és 1. Ternzesztéstechno!óg iai változatok: -váz nélküli fóliás takarás és kisalagutas termesztés (április 25-május 5. A tüplálóelemek közül a görögdinnyének a káliumigénye a legnagyobb. a növény egyedi teljesítménye nagyon megnő. A váz nélküli termesztéshez március közepén. táblázat tartalmazza. Öntözéssel segítve. -szabadföldi tömegtermesztés. kultivátorral. Szaporítás. Egy-két napi előcsíráztatás után megjelenik a gyököcske (csíra). növekszik a vízfelvételhez szükséges idő). a szabadföldi tömegter- lll . Ezt többnyire hatalmas gyökérzetével jól kielégíti. Fényigénye nagy. Marsowszky.). A palántaneveléshez gyepkockát vagy cserepet. helyrevetett (április 10-20.és a magnéziumigény. majd 30-35 °C-on előcsíráz­ tatjuk. Ezt követően. A magelőáztatás idejének és hőmérséklet-változásának hatását a görögdinnyemag csírázására a 25. 6--10 cm mélyen végezzük el. A hőmérsékletigény részletezését lásd a sárgadinnyénél. termékeny talajréteg kialakítása és fenntartása. illetve ültetés előtti talajmunkák feladata a jó vetőágy előkészítése. -szabadföldi tömegtermesztés. tárcsávai.23 kg nitrogén!. A palántanevelés ideje 4-6 hét. A magelőáztat<Ís a görögdinnyénél régmúltra visszatekintő eljárás. Trágyázás. a korai szabadföldi termesztéshez egy héttel később. Hosszú évszázadokig így termesztették a dinnyét.). Vízigénye nagy. A talajművelés mélysége a magvetés. Első tavaszi munkánk a simítázás (ha nem ősszel készítettük a fészkeket). 0. földkockát használunk. A görögdinnye l tonna terméssel 1.). a kalcium-. minőségi és időbeli kielégítése a termesztés eredményének egyik meghatározója. októberig 25-35 cm mélyen végezzük. A hazai termesztésben lévő fajtüink hosszúnappalosak. illetve ültetés mélységéig terjedjen. kombinátorral művelhetjük. A görögdinnye genetikailag meghatározott teljesítőképességének eléréséhez kellő tüpanyagot igényel. kellő mélységben megmunkült. A vetés. Crimson Sweet. igény szerint. a gyomok irtása.Kés/Ji érésű fajták: Charleston-H. -szabadföldi korai termesztés (május 1-15. Az őszi mélyszántást szeptember végétől. illetve elterjedt a gyeptörésben való termesztés. Talaj-el/Jkészítés. Charleston Gray. Az alap-talajművelés feladata itt is a dinnye gyökérzetének jól.

Fészkes vetésnél. 180+50x 100. 1974) Csírázási százalék különböző hőmérsékleten Kezelések az előáztató víz hőfoka az előáztatüs oc ideje óra 15 oc 20 oc 25 oc 30 oc l j l.75 83.00 79.50 85. 3.és lőtávolság bő választékot ígér.75 71.00 20 20 20 30 30 30 4.00 88.50 88. A 60 g/1000 magtömegű fajtából 75 dkg magot vásároljunk.00 81.25 84. az egy fészekbe vetett több (4-6 db) mag szintén növeli a magigényt A sor. akkor érzi jól magát.00 86. hiszen a görögdinnye társasági növény.00 81. 160+40x 100.50 74.25 83. 7. Ez lehetséges. Az eddigi ritka ültetést javasoljuk felülértékelni és sűrűbben ültetni a görögdinnyéL A haszonkertben négyzetméterenként legalább egy-egy növényt ültessünk ki.00 90. 220+40x75 cm-re ültethetjük. hogy a 18 g/1000 magtömegű fajtából 216 gramm. sőt a 112 . 6. A helyrevetés ideje az év százactik napja vagy utána.75 91.00 83.50 67.00 89.25 82. hogy egy hektárra 12 OOO magot vetünk. ha előcsíráztatjuk és egyesével vetjük. mesztéshez április elején kell a magot elvetni. Ez azt jelenti.A magelőáztatás 25 táblázat idejének és a hőmérséklet változásánakh atása a görögdinnyem ag csírázására (Fajta: Marsowszky. Van aki nem csíráztatja elő a magot. 4 8 16 4 8 16 68. A kedvező földkockaméret a 7x7. 20%-os vetőmagtartalék vásárlásával elérhető a tervezett állomány.00 69. A m 2-enkénti egynövényes állománysűrűség hektáronként l O OOO db-os állományt jelent.75 93. Száraz mag (kontroll) 2. kikerekítve 22 dkg mag kell. 5.75 86. Az állandó helyrevetésnél a vetés-folyómétert kell kiszámolni és így megvásárolni a magot.50 68. Ez azt jelenti. 200+60x75. ha a hajtásai minél előbb összekapaszkodnak. de kétszer annyi vetőmagot kell vásárolni.50 73. 8x8 cm-es. viszont kettesével veti egy-egy földkockába.00 74.00 85. A mi fajtáink ezermagtömege 18-60-70 grammig változik. A váz nélküli fólia és azalagutas termesztésnél 150+50x l 00. A vetőmagigény a tervezett állománysűrűségtől függ.75 84. A haszonkertben korai termesztésnél.50 90.

ikség lehet a kc l esz t ő öntözésre. e ll en őrizzük a kelé t. Ömiizés. csak az epidermisz!. Ültetés ut án egy hétre elkezdjük a kapálást. mert a hajtások hamar összekapaszkod nak (védekeznek a szél ell en) é a sorközök ekekapáva l sokáig m úve lh e tő k. három stb.il etét. kép. amikor ez van. A termékenyül és sz inte hul Jámban (mindcn növényen közel azono id ő be n ) történik . em javasoljuk a haj tások földclését. 23 .tömegterm esztésnél is javasoljuk ezeket a sor. Fe lvágunk egykét dinnyét. Amikor eltelt a 30-35 nap (jó id őben 30 nap). A Círú állomány megoldja a szélvédelmet. Állandó helyre vetett dinynyénél igény szcrint porh anyítjuk a fé zkeket. az azonos jelölésú tem1ések mind szedh e tők. óvatosan megkarcoljuk a fcli. Fészekkészftés idő végéig. ellenőri zz ük az érettséget. Ezt igény szerilll fol ytatjuk a tcnyész22. Ápolás. Itt nem részletezzük . Az e l ső hull ám terméseit egy. a k éső bb termékenyülteket ke lt ő. Ha valaki l x l méterre. Az egész dinnyeterm esztésben a leg több szakérte lm et a görögdinnye érettségének megá ll ap ítása jelenti . A magyarországi temlésátlagok az öntözés nélküli gazdálkodás eredményét tükrözik. Öntözéssel a tenné átlagok a görögdinnyénél is lényegesen javíthatók. amikor öklömnyi nagyságú a dinnye. A haszon kertben a k öve tkező i meretekre építünk. kétszeri . Ennek sokféle módja van. kép. feljegyezzük a dátum ot. fészekbe vet. 30-40 mm -es vízadaggal val ó vízpótló öntözé lényegesen növeli a temlésátlagoL cm rontja a min ősége t . Egy-. Nyúlnígás 113 . Az áll andó helyrevetett technoJógiánál elvégezzük a tőszá m beáll ítást. azt is jónak tartjuk.és t ő táv o l ságoka t . vona lkáva l. A görögdinnye term ős virágának megtermékenyülése után 30-35 napra megérik a dinnye. Elérhető tem1ésátl ag: 20-30 tonna/hektár. Palántázáskor a beiszapoló öntözés re ( l O mm ). Betakarítás. mint egyes dinnyések gondolják. Az állandó helyrevetésnél szi. Ha érett.

Durina F 1. szinte a talaj ba fúrva jól érLi magát. Br és C-vitamin-tartalma jelentős.). Környezeti 1g enye: luíigénye nagy. nagy lesz a lomb stb.15 .Sárgadinnye (Cucumis melo L. Tétényi csereshéjú. a minóség romlik . Topáz. -szabadföldi korai termesztés (május 1. a rajta lévő serteszórök merevek. nehezen érik.). KözépérésLi fajták: Fortuna. értékes csemegéje volt. A virágok fejlódése és megtermékenyülése 16 és 38 °C között zavartalan.) A sárgadinnye a magyar embemek mindig fontos. s az egész kép24. Muskotály. Ha a hajtások vége. kedvező számára a hő­ mérsék let. kép. 114 .Hí fajták (téli dinnye) : Hógolyó. Késifi éré. A csíráztí. hogy termesztése és fogyasztása az utóbbi években visszaesett Nagy cukortartalma. Fajták.). Gyors növekedésre számíthatunk. Sárgadinnye let merev képet mutat. Borús. Gold Star F 1. a dinnye fázik (vagy nagyon melege van). Fényigénye nagy. Termesztéstechnológiai változatok: -váz nélküli fóliás takará és fóliaalagutas termesztés (áprili s 25-május 5. optimurna 30-32 °C. A sárgadinnyefajtákat érésük alapján csoportosítjuk. Korai érés1í fajták: Fiata F" Ezüst ananász. Vízigénye változó a fejlődési szakaszokban. felemelkedik a tal ajról. tal ajon tem1esztve. Sajnos a hazai gyakorlat az öntözést nem kellően értékeli. 25±7 °C. B 1-. Pancha F 1• Középkésfii érésű fajták: Dixi . Magyar kincs.nífajták: Hibrid 7. A jelzett hórnér ékleten összhangban van a növény és a megporzást végző méhek tevékenysége. Javított Zentai. fényszegény idő ben a növény fejlődése lelassul . Döntő többségél friss "gyümölcsként" fogyasztjuk . A kedvezőt l en hőmérsékleti hatá t a Sárgadi nnyén mutatj uk be. valamint a hajtásés a t e rm és fej lődés idején sok vízre van szüksége. A csírázá kor. Kár. Ezek mind mind téves feltevések. a terméshéj vastagabb lesz. olyan mint egy támadó kígyó felemelkedő feje. sót fél t ő l e (betegségfe llépés. Ha a fejét lehajtja. A mag 15 °C-nál kezd csírázni. Középkorai éré.

A további sorrend megegyezik a görögdinnyénél leírtakkaL A káliumnak különösen a tennésképzésben van kiemelkedő szerepe. gyát különösen meghálálja. f A fészek készíthető ősszel és tavasszal. A dinnye talajműveléséta késő tavaszi vetésű. végül a fészek helyén felkupacoljuk a földet.0 kg nitrogént. A fészekkészítés munkája a sorok és fészkek helyének kijelölésével kezdődik. és az esztétikai elvárásokat egyaránt szolgálja. A sárgadinnyénél is alkalmazott eljárás a magvak előáztatása és előcsíráztatása. Jobb a tavaszi készítés.6 kg káliumot von ki. 115 . állandó helyre vetett (április 10-30.). Szaporítás. A tápelemek közül a sárgadinnye is a káliumot veszi fel a legnagyobb tömegben. Alkalmazása főleg a dinnye és egyéb ritka térállásra ültetett zöldségfajnál terjedt el. nagy magvú zöldségfajok talajművelési rendszere alapján 1 végezzük.a görögdinnyével egyetemben. A kicsíráztatott mag életfolyamatát a hőmérséklet csökkentésével (hűtőbe tesszük) és az oxigén elvonásával tudjuk csökkenteni. Nagyon eredményes a műtrágyák szerves trágyával együtt való adagolása.a szerves trá. amíg fehér a csÍra. A megbarnult csírábó! nem lesz új növény.-szabadföldi tömegtennesztés. A sárgadinnye. palántázott (május 15-25. -szabadföldi tömegtennesztés. Elégtelen nitrogénellátás esetén a hajtásnövekedés erősen csökken. A foszfor relatív hiánya. Talaj-el/fkészítés (lásd görögdinnyénél leírtakat). Ezután vissahúzzuk a fölÍ det. A sárgadinnye l tonna tennéssel a talajból 2. 1 A szegény ember sajátos talajművelési eljárása volt (az ma is) a fészekkészí' tés.és káliumtartalom és folyamatosan csökken a nitrogéntartalom is. A hazai tennesztésben az első termős virágok tennékenyülése után lecsökken a levelekben mérhető foszfor. A fészkeket kapával vagy ásóval készítjük.). 30-40 cm szélességben és mélységben kiemeit föld helyére. Ebben keresendő döntő mértékben a kis termésátlag oka. összekeverjük a trágyával. megfelelő elrendezés a növény biológiai igényének jobb kielégítését. csökkent növekedést von maga után. Könnyű elvetni. A négyzetesen. hogy a sárgadinnyemag 30 °C-os vízben. nagy nitrogénadag mellett is. ! Trágyázás. rTudjuk hol a trágya. A csíra mérete 1-5 mm között kerlvező.9 kg foszfort és 4. A szabályos. 0.). A kicsíráztatott magot addig vethetjük el. A különbség annyi. 2 óra alatt megduzzad. Itt mondjuk el az ellenőrzés lehetőségét is. a gödörbe érett trágyát teszünk. A növények növekedésében a nitrogén és foszfor szerepét kell kiemelni. 2-3 héttel a 1tervezett ki ültetés előtt. s egy éjszaka 30-35 °C-on kipattan a csírája. -téli dinnye tennesztése (május 20-30.

héja vi lágosabb lesz stb. Beiszapoló és kclesztó önt özés re igény szerint kerü lhet sor. pal ántanevelés i adatok megegyeznek a görögdinnyénél leírtakkal. Ez azt jelent i. Vitat ott kérdés a mctszés! Azt javaso lj uk . a k övetkezőkben javasolj uk: l OOx l 00. a din nye szereti látn i a gazda árnyékát.Az id őzít és i . Várható termé.ell entétben a görögdinnyéve l . ben. Állandó helyrevetésnél felada t a tószám beá ll ítás.igé ny szerint. Ápo lás.utóérik. A téli dinnyél 80%-os érettségben. Helyrevetésnél a vetés-fo l yómé t c rx t ő távo l ság+50 % -o ráhagyás adja az elfogadh ató eredményt. Az érett sárgad innye m essz i rő l elárulja magát. a termésátlag hathatós növe lése érdekében . Eltérés. akkor 24x30 = 720 g = 72 dkg/hekt ár ve t őm ag szükséges. Vízpótl ó öntözést két alkalommal (30-40 mm ) javasol unk. Az igazi élvezetet a l 00%-os érettségben szedett termések jelenti k. l 00x75. hogy a sárgadinnyél sűrű bben ültetjük . Sárgad innye tatpra áll ítva 116 . Eze n kív ül puhul a bibepontja. 8 °C-os helységben tároljuk. Tehát 80-90%-o érett ségnél is sze dh e t ő. 200+60x35. hogy az adott fajta l OOO magtömege 30 gramm.átlag 15-20 tonna/hektár. kép. hogy 20 000+20%=24 OOO db magot vásáro lunk . Az elrendezést a gyakorl atban alka lm azott ritkább és az ált alunk javasolt sű­ rűbb téráll ás alapján. Betakarítás. kapá lás . hogy az általunk vázolt techno lógiákban ne metsszék a sárgadinnyéL Öntözés. l o cm-es szárral szedjük . 25. A sárgad innye . l m2-re optim áli snak tartjuk a kétnövényes á ll o mány sű rűsége t. Ne fe ledjük. cm jelent nehézségct az érett ség megá llapít á a. illetve a 160+40x44. Feltételezve. l 00x50 cmes egysoros. Áll andó he lyrevetéskor (fészkelésnél is) a talaj porhanyírá a. vagy is ha sokat t ö rőd n ek vele. Ill atozik. 220+40x35 cm-es ikersoro elrendezé.

Sandra F 1.5 °Con már megfagy. Kecskeméti haj tató. Wilma F1• Köm yezeti igénye. Kec keméti csemege. ká lium . Inge F 1. Smaragd Fl> Szenzáció. Budai korai . Ilonca F1. imbu ·tol. kel'ert l'irágiÍ fajták: C. ková. rostanyag. Dóra F1. Darina F1. Aprótiiskés. Ouverti. Pasca F 1. Innovátor. Express F1. Enné l alacsonyabb. zos. ami a v ese műk öd és t serkenti. Verina F 1 • Konzervuborka fajták: Aprótiiskés.0.) Az uborka tápértéke a többi zö ldségfajhoz viszonyítva kicsi. 15-38 °C-on jól érzi magát. A növekedése és fej lóctése által ában 20-30 °C-o nappali és 17-2 1 °C-os éjszakai h őmérsék l eten optimális. Kecskeméti sa láta F1. Belair F 1. Witlo F1• SzemiHcsös. Hőop tinumw: 25±7 °C. 26. A teljesség igénye nélkül i mertetjük a fajtákat. ecetes uborkaként. .Uborka (C ucumis savitus L. Kígyó típus1í fajták (inkább hajtatásra): Aminex F 1. Lant F1.irc F 1. Melegigényes növény. Fajták. Fantó F1. Az uborka fajtaválasztéka rendkívül gazdag. Karnaron F1. Kecskem éti livmé. Kec keméti b őt e m1 ő. Bellando F 1. Laura F1. Lovita F 1. Kellemes íze. il letve magasabb h ő m é rsékleten é l e tműköd ése kedv ezőtl en le z. Tétényi n ővirág ú F1. Ritm o F 1. állapotban. túlnyomóan n/JvirágiÍ faj ták: Barbara Fl> Budai c emcge. Elon F1. egész évben. Mi nerva F1. Fogyasztjuk fri s. Elka F • 1 Minikígyó típuslÍ fajták: Fl óra Fl> Picabeli o Fl> Minibar F1• SaJátauhorka faj ták: Astrea F 1. Dalibor F 1. kép. Támos3 F1. Pannónia F1. emegc. 11ílnyonuía n n/Jvirág iÍ fajták: Kecskeméti 113 F 1 Levina F1• Aprótiiskés. Pasavia F1. aramája szinte nélkül özhetetlen táplálkozás unkban. Anka F 1. Farbio F 1. Budai félhosszú F 1. Lucinde F . Christinc F1. Réka F1. Melani F 1. Tos1 ca F1. UborkahajlaJás 117 . Nagy értéke a benne l évő víz. Kecskeméti keseredésment es konzerv . partenokarp fajták: Accordia F1.

ha a " lába" mindi g a vízben van. közölt vetünk . A váz né lküli term esztés né l 170+50x40 cm-re. -szabadföldi lámrendszeres uborka (május l 0-20. A mútrágya felét. egyes termeszté k 70-l 00 tonna szerves trágyát is ki szórnak hektáronként. kép . Hideg.). táblázathan rögzítj ük. nagy teljesítményt eredm ényez. A földkockában e l őcs írázt a to tt magot (30 °C-on 2 óráig e lő áz ta tva . Azt szereti . Uborka Vízigénye nagy. gyökérzetének zömét a ta laj felső l O cm-es rétegében fej leszti. A sétáló árnyékot elviseli. kisebb részét tava sza l. 118 . Trágyázás. Ennek a talaj rétegnek a vízkapacitását kell 70%-os szinten tartani ahhoz. -szabadfö ldi korai tem1esztés (május 1. ha megvárjuk. A korai ültetéshez 4-5 hetes palántákat ültetünk . .). majd 6-8 óráig 35 °C-on e l őcsíráz t a tv a) vetünk. Az állomány folyamatos fejtrágyázása. öntözéssel összekapcsolv a. A mútrágyaigényt a 26. alaptrágyaként. A lámrendszeres te rmesztéshez május 10-20. Tapasztalati szám a hektáronkénti 50 tonna/szerves trágya adagolása.50 cm-re ültetjük a pal ántákat. 27. Az uborka a csa lád többi tagjátó l e lt é rően . hogy a talaj 14 °C-ra felmelegedjen.8x8 cm). e lrohad. hogy jó term ésátlagot adjon . majd e lmunká lása. őssze l ki szórva. Lásd a dinnyénél leírt ta laj. nedves talajban az uborka magja "betaknyosodik". Az uborka szereti a párás l evegő t.másodvetés (július l O-ig). kétham1adát őssze l. korai te rmeszté nél l 00x40. A rámrendszeres termesztésné l. Fé nyvi szonyaink a szabadföldi term esztésben kedvefé nyerőben zőe k . de megbízhatóbb. Másodnövényként június-j úlius hónapokban vetünk. Talaj -ell'fkészítés.e l ő k ész ít és t. Eltérés a másodvetés előkészítése: nyári mé lyszántá . Szaporítás. Az ~íll a nd ó helyrevetés ideje (áprili s l 0-20). -szabadföldi tömegterme ztés. alaptrágyaként . vetés e l ő tt adj uk. Sortrágyaként 20-30 tonna/hektárt dol gozunk a talajba. Termesztéstechnológiai változatok: -váz nélküli fóliás és fóliaalagút alatti termesztés (április 25-május 10.).Fényigénye közepes.). 3-5 cm mélyen. A palántákat földkockában neveljük (7x7. helyrevetéssei (áprili s l 0-20. Gyenge is virágz ik .15 .

hogy mindig vele kell lenni.3 - 1. Ez azt jelenti.2 3.1 2.6 4. de először 2 levél után. majd feljebb 3-4 levél után visszacsípjük azokat. 119 . Az ikersoros elrendezés 120-140+60x25 -35 cm.2 2. A tőszámbeállítás helyrevetésnél elengedhetetlen.9 - 6. A lámrendszer mellett termesztett uborka elrendezése lehet egysoros és ikersoros.8 4.3 6.7 7. mondja a régi bölcselet. 5.7 3. 7.5 I.0 4. Ez érvényesül az ápolásnál is.2 4.2 5. III. IV. hogy a főhajtásról 40 cm-ig eltávolítjuk a terméskezdeményeket és az oldalhajtásokat E fölött meghagyjuk az oldalhajtásokat.5 3. Az uborkát "feleségül kell venni". A fejtrágyát folyamatosan igényli és meghálálja.0 - 7.8 2.1 8. Ennek lényege. lll. Az uborkamag ezermagtömege 20-30 gramm. 4.3 Az állandó helyrevetés sortávolsága 70-100 cm-ig terjed. IV. A magvas uborkák megtermékenyítését a méhek segítik.3 3.0 1.5 7.5 6.2 5. mert a gyökérzet közel a talajfelszín alatt helyezkedik el. IV. Kálium l. táblázat Az uborka fajlagos műtrágyaigénye (Hatóanyag kg/t) Tápelem.1 1.9 3.0 3.7 3. Főbb ápolási munkák: akapálás-de csak sekélyen.0 3.26. Foszfor 5.6 2.3 III. II.1 4.1 4.5 3.2 4.1 2.4 4. termőhely A talaj tápanyag-ellátoltsága igen gyenge gyenge közepes jó igen jó Nitrogén l.6 3.7 5.2 3.8 5. Ápolás.2 4.2 5. Az uborkát csak a lámrendszeres termesztéstechnológiában kell metszeni. a virágzáshabitus függvényében.0 3. Partenokap termésű fajtáknál a méhek nem kívánatosak. Il.2 ll.

Gyommentes en tartás. Olajba sütve fogyasztják. 6-9 cm. Az uborkát 18 oc léghőmérséklet alatt öntözni nem szabad. Spárgatök (Cucurbita pepo L. -késői állandó helyrevetés (május l 0-30. A tcrvezett kiültetési időből számoljuk vissza a vetésidőt A növényelrendezés. levesnek. Várható termésátlag 10-30 tonna/hektár. sütve stb. tőszám beállítás. A folytonos növekedésű fajtát 150xl50 cm-re. Az első terméseket az olaszok már a termős virág megtermékenyülésétől szedik. 150+50x l 00 cm és 200+50x80 cm. 10-15 cm-es fcjlettségű termés kiváló rántva. nagy páratartalom. Az uborka sekély gyökérelhelyezkedése. 25±7 oc. Nyáron a termesztő megvárja a teljes kifejlettséget. 6x6-10x10 cm-es méretben.). -állandó helyrevetés (április l 0-20. A konzerv célra termesztett uborka mérethatárai a következők: 2-4 cm. Azonos a dinnyénél leírtakkaL Trágyázás. Fényigénye nagy. 200xl50 cm-re és 200x200 cm-re ültethetjük. öntözés.). -korai szabadföldi termesztés (április 25-május 5. pörköltnek. Korai ültetésnél fagyvédelem.). gu gg on ülő fajtáknál. A 12-14 cm nagyságú kovászolni való. fogyasztjuk. A palántanevelés 30-40 nap. Ezek jó áron értékesíthetők. Palántázásko r elengedhetetlen abeiszapoló öntözés. Öntözés. Betakarítás. 3-6 cm. Ki!rnyezeti igénye. Az ennél nagyobb méretet salátának használjuk. Termesztéstechnológiai változatok: . Hőigényes. mert így nagyobb' lesz a termésátlag. Ápolás. 120 . Meghálálja a szerves trágyát. l OOx l 00 cm. Aminőség viszont kívánnivalót hagy maga után. Inctátlan fehér. A feldolgozóipar is növekvő mennyiségben igényli.igénye a gyakoribb. füstölés. ). Vízigénye közepes. A korai időszakban leszedett. Vecsési indás. A hideget nem bírja. 9-12 cm. Igénye és elhelyezésmódja megegyezik a dinnyénél elmondottakkaL Szaporítás. Fajták: Alba.) Betakarítás. Időszakos fóliás takarásnál a fólia levétele. nagy levcgőigénye.váz nélküli fóliás és ki sa lagutas takarás (április 15-30. Később egy-. A támrendszeres technológiával 40-80 t/ha is elérhető. két öntözést megháláL (Sajnos nálunk zömmel öntözés nélkül termesztik. kevesebb vízadagokkal való öntözést igényel.) A spárgatököt tavasz végén főzeléknek. Az első két technológiai változatban földkockás palántát nevetünk.Öntözés. Talaj-előkészítés.

patissoniana GREB. giromontiina DUCH. Lásd spárgatök . Fajták. Savanyít va. trágyázás. pás tétomnak elkészítve.Cukkini (Cucurbita pepo L. con var. 121 . jó ízű term ék. Fajták: Aceeste F 1. Talaj-elrJkészítés. convar. Diabetikus ételek készítésére kivál óan alkalmas. Fogyasztható továbbá rántva. Supremo F. Cukkini Csillagtök (Cucurbita pepo L. szakaszosan ve th e tő. uborkát h e l ye lles ít ő . Végleges helyre áprili s kö zepé tő l június végéig. Amba sador F ~o Arlesa F 1. Környezeti igénye. Te rm esz th e t ő palántázással és állandó helyrevetéssel. kép. Termesztéstechnológiáj a megegyezik a spárgatöknél le írtakkaL 28. Rodeo.) Hazánkban új zö ldség fajnak te kinth e t ő. Lá ·d spárgatökné l leírtakaL Szaporítás. Óvári fehér. Termesztéstechnológiai változatok.) A spárgatök édes testvére. T áplálkozás i értékei ve le m egeg yezőe k .

Gyomtalanítás. Hatalmas gyökérzetével megkeresi a számára szükséges vizet.) A sütőtök tápértékben a leggazdagabb tökféle.5-2. Környezeti igénye. Trágyázás. annál nagyobb teljesítményre képes. 30-május 30. Hőigénye 22-25 oc között van. A magot vethetjük sorba vagy fészekbe. Termesztéstechnológiai változatok: állandó helyre vetett technológia (április . Sütőtök (Cucurbita maxima DucH. Ezen kívül nagy a kalcium. kemény termések alkalmasak. Talaj-elfíkészítés. Laskatök (C ucurbita ficifolia B<>UCHÉ) Cukortartalma nagy. Karotintartalma 3.O kg vetőmagot számítsunk. Orange. viszont teljes értékű ételt lehet készíteni belőle. C-vitamin-tartalma 30 mg/100 gramm.0 méter. Ontözés. ~polás. 1 hektárra 0. Talaj-gyomtalanítás. Fényigénye nagy. A teljes biológiai érettség 65-70 napra következik be. sokáig tárolható. hogy könnyen tárolható.0 mé· ter tőtávolság ugyancsak 1. Sortávolság 1. A vetésmélység 4-5 cm. Lásd spárgatök. Óvári hengeres. Szaporítás. Jól előkészített talajba kell vetni. Vízigénye kisebb. Mind a négy termőhelyen termeszthető. Az árnyékot nem szereti. eléri az 5-6%-ot. Április végétől ki ültethető. · Minél gyakrabban szedjük. Fajták.7-1 .). Ki ültetéskor beiszapol ó öntözés. Főzeléket készítenek belőle. Ásványisó-tartalma magas. mint a spárgatöké.5-2. Előnye. Az éretlen. Korai termesztését nem célszerű erőltet­ ni. 122 . Termesztése is egyszerű.és foszfortartalma is. Betakarítás. A virágok elnyílása után 1-2 hétre kifejlődik. Hidegre érzékeny.8 mg/100 gramm. Nagydobosi. Kiszombori. Fajta: Téli zöld laskatök. Ápolás. Az érettet nehéz szélvágni. könnyen vágható példányok keserűek. Később egy-egy vízpótló öntözést nagyon megháláL Betakarítás. Fogyasztásra csak a teljesen kifejlődött. fogyasztásra alkalmas lesz a termése.Palántanevelésre 4-5 hét elegendő.

Ápolás. Pegado. Gyomtalanítás. Jof. Kelvedon csodája.•YJbrosia. Újmajori középkésői. Margit. Zsuzsi. Vízigénye közepes. 4444 db/hektár). Hőigénye: Hüvelyesek Borsó (Pisum sativum L. Fényigénye kisebb mint a spárgatöké. Daybreak. Újmajori középkorai. 13. Termesztéstechnológiai változat: állandó helyrevetés április 30-május 15. Talaj-elffkészítés. Skinado. Jubileum. Itt is csak az érett tököt szabad leszedni. Cora!. 52. Szaporítás. kocsánnyal együtt. Fagymentes helyen januárig tárolható.) Táplálkozási jelentőségél gazdag beltartalmi értékei adják. B 1-. H6optimuma 16±7 oc. Debreceni korai velő. Bz-vitamin-készlcte is. Hunter. Fészkenként 4-6 db magot helyezünk el. Lásd a dinnyénélleírtakat. Markado. Debreceni sötétzöld.00 m2/növény. Újmajori győző. Triola. Facima. Újmajori korai. Tessa. Budai gyöngy. Fonado. Középéréstlek: Astara. fészekbe vetjük. 200x200 cm (4. Banff. Frostiroy. A fejlell növény a hideget (--2 -5 "C) "elbírja". Karina.25 m 2/növény. Orcado. Velfíhorsók: Korai érést/ek: Auróra. Robi.00 m 2/növény. Fejlő­ dési küszöbértéke 4. Fajták: K!fejtfffajták: Debreceni sötét-zöld. 123 . Coronado. Rapid. Henrik.Környezeti igénye. Bravado. Vica. nagy gyökérzete ezt feltárja. Debreceni világoszöld. Cukorhorsók: r. Betakarítás. Prinsa. Zeusz. Erika. Sparkle. Kisroaesi 130. 3-5 cm mélyen. Környezeti igény. Br. Gloriadi Quimper. Polar. Regina.4 °C. Kés/fi érésűek: Atlas. Léda. Ave. Viridisz. 3333 db/ha). Rajnai törpe (Peti borsó). Superplus. 2500 db/ha). Bella. Nordic. trágyázás. Express. Br. Wavertop. Növénye/rendezés: 150x150 cm (2. Várható termésátlag 30-50 tonna/hektár. Az emberi szcrvezet számára nélkülözhetetlen szénhidrát-fchérjetartalom mellett számottevő C-vitamin-tartalma (25 mg/100 g). 22±7 °C. A borsó hidegtűrő növény. Frila. 150x200 cm (3. Egész évben szívesen fogyasztjuk.

egyham1adát tavasszal adjuk .A borsó számára jó h ő m é rsé kl e ti értékeket a magyar t e rm esz t ő a köv e tk ező mondássa l ti sztázza: "a meleg tavasz. .tavaszi termesztés. b) Hagyományo módon.). 124 . Fényigénye nagy. Alapja a gépi betakarítá nak is. A vetés mély ége az eze m1ag töm egt ő l változó: 180 gramm/ezermagtömeg alatt 5. Ősz i elmunkáléÍS .nyári termesztés. ipari feldolgozás (márc iu 20-április l 0.még is igényli a nitrogén!. Szaporítás. hűv ös nyár kombinációja" a nagy termé alapja. kézi szedés. a h őegységszámítás alapján. Trágyaigényét e l ső orban mCítrágyákkal bi ztosíthatjuk. . Termesztéstechnológiai változatok: . a 250 gramm/ezennagtömegnél nagyobbakat 7-8 cm mélyre vetjük .). nagym agv ú növényre j e ll e m ző. Követe lmény a kifogástalan v e t őágy (vetésmélység 5. Trágyázás. . A nitrogén mCítrágya kétharmadát őssze l . Különösen kora tava szal. asztalsimaság ú terü let. Rövid megvilágításban vegetatív . Talaj. nagy szüksége van a talajban l é v ő nitrogénre.7 cm). A foszf rt és a káliumot ó· sze l adjuk. Sze repe ki e m e lk e d ő fon tosságú. 180-250 gramm/ezennagtömeg közöltieket 6-7 cm-re. táblázat. Tavaszi vetés február 20-ápril is l O.ei!Jkészítés. Borsó amíg nem tudja megkötni a l evegő nitrogénjét. másodveté · Uúnius 20-július l 0.). "amint a talaj ra lehet menni ' a vetés kezdete. Tavaszi elmunkálás (nehéz fogasborona + kombinát or). Vízigénye közepes. Nitrogéngyújtó . hosszú megvil ágításban generatív szervei fejlődnek jobban. Ennek két változata van: a) Ősz i alapmCíve lés (ősz i mélyszántás).). ősz i mélyszántás .6 cm-re. Tavaszi tal aj -e l ő k észít és: fogas + kombinátor. kép .nyitva hagyva. Csírázáskor és virágzáskor igényli a legtöbb vizet. hüvelye (február !5-április 15.di szktiller +fogas. -tél alá vetés (november 20-december 10. 29. Talajnuívelési rendszer: a kora tavaszi vetésCí.tava zi termesztés. majd szakaszosan vetünk. Túl zott megvil ágítás hatására szártagjai rövidülnek. Lá d 27.

Ápolás. 30. A sű rű vetés csak vegyzeres gyom irtással val ó ítható meg.1. 25 28 32 18 21 28 25 28 27 23 26 29 16 18 25 24 26 25 20 23 25 29 14 16 23 21 22 22 23 25 19 22 24 28 13 15 21 20 20 21 20 22 15 18 20 24 12 13 20 20 17 20 18 19 - - A nyári vetésnél (június hó) a vetésmélység 4-8 cm . Házikertben elengedhetetlen ápolási munka a kapálás. táblázat A zöldborsó fajlagos műtr ágya igé ny e (Hatóanyag kg/t) Tápe lem. illetve fészkesen lehet vetni a borsót Yetómagszükség lete 150. amíg a növények elfémek a fogas alatt. nagy kockázattal jár. Kálium l.november 5. lll . Borsótábla 125 . Ill. Foszfor l.27.5 mill ió db/ha közölt változik.5 cm-e sortávol ág ra. Ill . IV . kép. IV. A csíraszám 1 . ll. A tél alá vetést úgy idózítsük . Az elrendezés . te rm ő he l y A talaj tápanyag-e llátoltsága igen gye nge gyenge közepes jó igen jó Nitrogén l. Ószi vetést csak a hazonkertbe (október !5. IV . hogy télen ne keljen ki.) javasoljuk.250 kg/ hektár. A borsót fogasol hatjuk is. Haszonkertben 30 cm-es sortávolságra.üzemi teml esztésben 12. ll. ll.

vas. hi. A-. A hüvelyes zöldborsó ennek közel kétszeresét adja. Fi letty. 1. A fajrákat hüvelyük színe alapján csoportosítjuk . 0. Akkor kezdjük a szedést. Janka . Sirály.szemben.. Buvet.-. Hriigényes növény.5-1. 0. var. Fan ion. 2-3 alkalommal szedjük . A generatív sze rvek fej l őd é éhez c sz ükséges. Sárga hiive!ytíek: Bodor.0% szénhidrátot. Till a. Az emberi szervezet számára nélkülözhetetl en aminosavakat (triptofán.6-2. ZöldhiivelyLíek: Allure. Kamyezeti igénye . Gyenge megvilágításban is jól fejl őd ik . Budai piaci . Lada. li zin. fo -zfor. Öntözés. Cherokee Echo.0% hamu alkotórészt tartalmaz. Boko rbab 126 . Rovet. Értékei közé tartozik a benne l évő kalcium . A középérésú fajták egyszeri (30 mm).70%-os VK telített ségú talajt kíván . Las. kül önfé le ásványi anyagok rostanyaga. Oxy Amidor. Smi lo. 20-25 o Fényigénye közepes. kép .2. Valj a. r. ztidin) is tartalm azza. Vinígai már O°Cnál elpusztul nak. Goldki . Maxidor. Forum . Betakarítás. nanus) A zöldbab 2-6% fehérjét. Cem zahahok zöld hiiJ•e!ytíek: Masai. E-v itamin-tartalm a is jel entős. cisztin . H őo ptimuma 22± 7 °C. Solare. ami kor a hü ve lyben a szemek elérték a fajtára j e ll e m ző nagyságot. Rege.0% zsírt és 0. Sugár. Hungo ld . erina.h e t ő. a k éső i fajt ák kétszeri öntözése (2x30 mm) nagymértékb en növeli a terme ztés bi ztonságát és a termésátlagot. A hüvelyes zöldborsót kézzel szedjük . Hidegtúró képessége ki c. B. Róna . Tiszabög i korai . A borsó hazai viszonyai nk közölt öntözés nélkül termeszt- Bokorbab (Phaseolus vulgatis L. Fajták. A termésátl agok 3-1 O t/ha között változnak . 3 1. Vízigénye közepes. B 1. Nagy tem1é át lag eléréséhez 65. A konzerv célra term esztett borsót cé l sze rű géppel betakarítani. o. i.

. IV . Ez április 20-a körül következik be. A talaj tápanyag-ellátottsága igen gyenge gyenge köz. IV . Így a vetés szakaszolható.). (Részletesebben lásd a borsónál.másodvetés Uúnius l. Talaj -ehJkészítés. ).for l.epes jó igen jó 22 23 21 25 19 20 19 22 16 17 18 19 15 16 15 18 14 15 14 17 14 19 20 22 ll 14 16 18 7 9 12 13 6 8 ll 5 7 10 ll 12 23 26 25 25 21 24 23 24 19 21 20 22 18 20 19 21 17 19 18 20 Szaporítás. A bab tápanyagigényes növény.). A mútrágyák mell ett meghálálja a szerves trágyát is. Faj lagos mútrágyaigényét a 28.július 10. Káliu m l. ll. IV . illetve a nyári (másodvetésú) növények talajmúvelés i rendszere. Fosz. kézi szedéssei (ápri lis 20-május 30. Uto lsó vetésidőp ont július 10. lll. A vetést akkor kezdhetjük . ll. táblázat A zöldbab fajlagos műtrágyai gé n ye (Hatóanyag kg/t) Tápelem. -szabadfö ldi tavaszi vetés. -szabadföldi tavaszi vetés gépi betakarítással (áprili s 20-május 15. A szakaszok között 40-50 h őegységnyi idő kül ö nbség n e k kell lenni . ll. tem1 óhely Ni trogén l. Trágyázás.). 127 . amikor a talaj h őmérsékl ete 15 °C-ra emelkedik . nagymagvú növények.) 28. lll. táblázat tartalmazza.Termesztéstechnológiai változatok: -váz né lkü li fóli ás termesztés (ápri lis l 0-20. Talajmúve lés i rendszer: a késő tavaszi vetés ú. lll. A bab fejl ődés i küszöbértéke l O ° C.

cm. Vetésmélység 5-6 cm. Fajták: Juliska (sárga hüvelyű). Öntözni kell a fejtrágya adagolásakor is. ha az állomány . Ez 100-200 kg vetőmagból állítható elő. Várható termésátlag. Öntözés. Karózási igénye miatt nagy területen nem tudott elterjedni. Iregi fehér fürtös (zöld hüvelyű).A növényelrendezé s lehet soros. szalagos. Ápolás. páraigényes növény. 40-60 cm. Szedésidő: június végétől szeptember elejéig. tőtávolság 5-8 cm. öntözetlen viszonyok között 4-5 t/ha. 2 egészségi állapota jó. communis) Csak párás. Lásd a bokorbabnál leírtakat Szaporítás. Karósbab (Phaseolus vulgaris L.5-2.). szedés után nitrogénműtrágyával (l . valamint teljesen kéziszedésre alapozott. A kézi szedést 4-X naponként ismételjük. fészkenként 4--6 db maggal számoljunk. Környezeti igénye: megegyezik a bokorbabnál leírtakkaL Termesztéstechnológiai változat: -állandó helyrevetés (május 1-20. fészkes. Lehet egyszeri gépi betakarítás. Esetleg többször is. fészkenként 3-5 db magot." öntözött termesztésben 7-10 tonna/hektár. pattanva törik. Az elrendezés a rámrendszer függvénye. Kritikus fejlődési szakasz a csírázás és a virágzás ideje. mélyfekvésű helyeken ad elfogadható termést. a hüvely állománya zsenge. Az érettség jele. 128 . Öntözési normája 10-30 mm. Talaj-előkészítés. Mint a bokorbabnáL Trágyázás. A babot fogasolni nem szabad! Mechanikai gyomirtás csak széles sorban lehetséges. Kerítés mellé 30 cm-es tőtávra. Sortávolság 24.0 dkg/m ) fejtrágyázzuk. gúla rendszerű támrendszemél szintén 30-40 cm-es távolságra vetünk. Az uborkához hasonlóan. A virágzástól a hüvelyszedésig terjedő idő 14-18 nap. Betakarítás. A haszonkertben egyszeri vetést is többször szedhetünk. A bab könnyen megújul és mindig újabb termés képzésére kényszeríthető. kézi előszedés és gépi betakarítás. Fészkes vetésnél 40-30x30. hogy a hüvely hosszanti növekedése befejezödött. Csíraszám: 500-600 ezer db csíra hektáronként. var.

Sok B1 . hogy zedj ük . későbbi virágzást idéz e l ő. cgyzerre nagy tömegben termékenyülnek a virágok. Sok meleget i gé nyl ő zöld ség fajunk .és 8 2-vitamint is ta11almaz.és káliumigénye nagy. Meghálálja az érett istáll ótrágyát. Szaporítás. Karósbab Földimogyoró (Arachis hypogaea L. Vízigénye. Fokozott figyelmet kell fordítani a levegős. Magjában 42-55% olajat. Az e l őző áll apot öntözésel korábban e l ő id éz h e t ő. Karózás . kiegészítve a szükséges mútrágyákkal. csírázáskor és virágzás idején nagyon nagy. Támrendsze rrc való fclvezcté . Környezeti igénye. laza talaj szerkezet kialakítására.elr1készítés . Az ápo lási fejezetben említjük a türelmet is. Betakarítás. 28-34% fehé1jét tal álunk. május közepe). Fajták: Kiszombori. Gyomtal anít á . Akkor vethetünk . pára is van . Fényigénye is nagy. Talaj. kép. Már vá rn ánk . 32. csökken a h őség. Öntiizés. m egegyezőe n a többi hüvelyes igényéve l. ha a talaj h ő m érsé kl e te 15 °C-ra emelkedik. de még zsenge. záraz l evegő n a karósbab sok at virágzik dekoratív . amikor a mag elérte a fajtára ~e ll e m ző nagyságot. A nyári id őbe n . Hüvelycsen szedé e megegyez ik a öldbabéval. Am ikor röv idülnek a nappaJok. Vetésre az érett. Ki fejtőbabnak akkor szedh e t ő. E l sősorban fo zfor. fejl ő dnek a hüvelyek. Trágyázás. . Makói l . A túlzott nitrogénellátás vegetatív túlsúlyt. a téli csapadék befogadására és a tavaszi talajnedvesség meg ő rzésé t szolgáló tal ajmúvelésre. nagy melegbcn. Termesztéstechnológiai változatok: -állandó helyrevetés (április vége. 129 . de nem tcm1ékcnyülnek a vinígok. telt szemú hüvelyek sértetlen magvai alkalmasak. Ide kell a türelem.) agyon értékes zö ldség faj . Ez így fo lytatódik.Ápolás.

Gazdag táplálkozási értékét növeli nyers zsír. soro elrendezé ben. A te nyészidő első felében lehet szükség öntözésre. belső faluk fe hér. Spring Gold. Középkésm érés1i faj ták: Bonanza. K e m é nyít ő t artalm uk l O% alatt van . s__gtt növekedésnek induljanak. Betakarítás . küls ő héj ük csont színű . 33. A burgonyához hasonlóan. SC édes csemege.és szénhidráttartalma. Speciális ápolási munkája a töltögetés. i fajták: Kecskeméti (K) Korai érés1 sárga SC 300. Az érés jelei: a hüvelyek elérték a fajtára jellemző nagyságot. ezek az úgy nevezett super sweet kukoricák. convar. K. Csemegekukorica (Zea mays L. utóérleljük. Célja. Kazépérés1 Mv. hogy a virág megtermékenyülése után a hüvelykezdemények minél elóbb a talaj_ba tudjanak bújni. Fajták: iek: Martonvásári Igen korai érés1 (Mv. saccharala KoERN.) korai.5 tonna/hektár. K.A sortávolság 60-80 cm . Ezt követ őe n kézze l leszedjük a n ö v é nyekrő l a hüvelyekeL Várható terméstömeg: l . Mv. Egészen az első őszi fagyokig hagyjuk a területen.és vitamintartalma. a Lőtávolság 5 cm. A magvak héja a fajtára j e ll emző piros árnyalatot kap. Reward. Gyökérrel fe lfelé kötve szikkasztjuk. Ápolás. i fajták: Mv.) F ő táplálkozás i értéke nagy fehérje. Fontos az állomány gyommentesen tartá a. A vetés mélysége 3-5 cm . Az új abb. sárga SC 444. Csemegekukorica 130 .1. A bokrokat ásóval vagy ekével kiforgatjuk . Fészkesen 3-4 magot egy fészekbe. Yukon. Ontözése. sárga SC 400. 1-2 alkalomma l kelltöltöge tni . Mv. kép. Favorit. is vethető . Ideá l. nagyon édes fajtákba kem ényítő képződés t gátl ó géneket építettek. K. Kecskeméti fehér. Spirit. SC sárga csemege. korai TC. a magvakkal érintkező részeken barnafoltos.0. sárga SC 430. zacharóztartalmuk viszont meghaladja a 30%-ot. Mv. Középkorai érés1i faj ták: Jubilee.

Hőigénye a bokorbabéval megegyezik. Szükség lehet a keesztő öntözésre (l O mm). hogy a fajták fattyasodási haj ama elté rő. Vetőmagszükséglet. hogy akkor vethetjük. kép . a nitregént a magágyba adj uk. hogy nagyo n érzékeny a tavaszi alacsony h őmérsék l et re . tápkockás palántáról termesztik a kukoricát. jól beérett. Vízigénye nagy. Talaj-ei(Jkészítés. K. majd a havi természetes csapadék kiegészítésére 100-120 mm-ig.5. Mint említettük. Kívánja a szerves trágyát (25-35 t/ha). A vetésmélység 3-5 cm. ahol a kukorica sz~mára kedvező időjárás rövid. 12. Vízigénye a csírázásnál és virágzá nál kiemelkedő. Ha jó a vízellátás. az á ll ománysűrűségtő l függően. Gyomirtás. illetve l 02 cm-es sortávolság és l 0-20 cm-es tőtá­ wolság szükséges (5 . amikor a talaj l O°C-ra fe lmelegedett. 12-20 kg/hektár. Termesztéstechnológiai változat: -állandó helyrevetés (ápri li s ISjúnius 30. s a temlesztési feltételektől függően. Gépi betakarításkor 9 1. 131 . Csemegekukorica-csövek !kell készítenünk. Ápolás.). Környezeti igény. Leghatékonyabb a virágzáskor adott öntözés (30-40 mm). Jó terrr < sátlagra csak öntözéssel számíthatunk. 16.O db/m 2). A vetés idejére porhanyós. sok vizet igényel. 22±7 °C. A szakemberek véleménye. sárga SC 500. Ez hazánkban ápril is 15-e örül következik be. e lté rő módon reagálnak fanyazásra. Ezt követően szakaszosan vethetjük. vízhiány esetén viszont öveli a termést. A foszfort és káliumot alaptrágyaként. Öntözés. Fényigénye nagy. Tenyészteriilet: kézi műve l és n é l 70 cm-es sortávolság és 20-22 cm-es t őtá­ iVolság (5-6 tő/m 2 ) . A műtrágyaigé nye l tonna tem1és eléréséhez 25 kg N. e l ege ndő vizet tartalmazó talajt 34. ártunk a fattyazással . eitéő megítélést kapott. Szaporítás.14 kg P20 5. Speciális ápolás i m unkája. fej trágyázás. Fejlődési küszöbértéke 10 °C.1 l .18 kg K20. Ebből adódik. Azokban az országokban. fej l ődés i küszöbértéke 10 °C. Trágyázás.KéslJi érés ti faj ták: Commander. jó szerkezetű. a fattyazás. Ez azt jelenti.

). savanyításra (április 20-május 20. -őszi termesztés. illetve feldolgozni. A törésre érett optimális állapot.. Káposztafélék Fejes káposzta (Brassica oleracea convar. A csöveket tejes érésben törjük. -állandó helyrevetett (március 10-május 30.). 132 l . F Delphi . -őszi termesztés. mi-lí 1 vel nagyon nagy számú fajtát termesztünk. Vecsési gömbölyű stb..). egyszerű termesztésű zöldségfaj. B2-.Betakarítás. B 1-. Dán tartós.). Tápértékét a benne található A-.és szénhidráttartalma l . Az érettséget körömpróbával ellenőrizzük. Bartolo F 1. C-vitaminok jelentik. Holland kiviteli. Brando F 1. capitata) Sokoldalúan felhasználható. Musketeer F 1. -nyári termesztés. Vöröskáposzta-fajták: Gradúr F 1. Ekkor nedvességtartalmuk 72%. palántázott (április l-június 30. Júniusi óriás. szárazanyag-tartalmuk kb. a teljesség igénye nélkül. F Atleta 1 1 Korai érésű fajták: 1 mat. sabb számára a 6-20 oc közötti hőmérséklet. Bislet F 1. A kukoricát kézzel törjük. Nevelle F 1.). Szentesi korai. Hidegtűrő Környezeti igénye. Ve-j j csési fehér lapított. néhány napig tart. -őszi termesztés. Fehérje. Atria F 1. tárolásra (április 25-május l 0. Közép-és késői érésú'fajták: Amager. Parel F 1. A letörött csöveket célszerű gyorsan értékesíteni. Gloria F 1.). A fejképzés időszakában a legkevésbé érzékeny a hidegre. Bonnet F 1. Vízigénye nagy. Hajdúsági>l Langendijker dauer. Türkis. friss fogyasztásra (május !5-július 10. Szentesi tartós. Dura!. Fényigénye közepes. F cross Golden . Leghaszno°C. Langendij-! ' ker herbst. Szentesi lapos. Enkhuizen diadala. l Fajták: A fajtákat tenyészidejük alapján csoportosítjuk. Szentesi vörös.). Rapid F 1.0zepes. 25%. Har-1 . -szabadföl di korai termesztés (március !5-április 10. a hő­ mérséklettől függően. 13±7 a Hőoptimum növény. Kempero F 1. Vízhiány esetén az alsó levelek lehull:ltásával csökkenti pá-) rologtató felületét Termesztéstechnológiai változatok: -váz nélküli fóliás termesztés (március 1-10. Paliagi lapos.

A fejes kéíposzta é a vörös káposzta is tápanyag igényes növények. Fejtrágyaként nitrogén! adunk. tárcsával . A fajlagos műtrágya i gé nyt a 29. mivel apró35. Indítótrágyaként dolgozzuk be. A vörös káposzta t e rv ez h e t ő term és tömege 20-30%-kal ki sebb a fejes káposztáénál. A szervcs trágya és műtrágyá k együtles adago lása is jó eredményt ad.35-40%-kal -. Alaptrágyaként adjuk a szerves trágyát. Korai tem1esztésben a nitrogén fokozza a koraiságot. illetve vetés e l őtt a nitrogén 30%-át és a maradék káliumol. Korai tem1esztésben egy. Fejes káposzta magvú növ é nyrő l van zó. A fejes és vörös káposztát termeszthetjük palántáról és állandó helyrevetésse l. A korai kiültelésnél az ősz i mélyszántá t fogassa l még őssze l lezárjuk .Talaj-el/fkészírés. hogy tavassza l egy magágynyi tássa l minél e l ő bb ültetésre késszé tegyük. Monokul túrás tem1esztésnél kiemelkedő fontosságú a sze rves trágya adagolá a. a foszfortartalmú műtrágy á t és a kálium 75%-át. ráhlázar tartalm azza. A káposztánál a nitrogénhatás kellős. A nyári termesztésnél kétfelé kell bontani a tennivalókat. 133 . fajlagos műtrágya i gé ny e viszont nagyobb . Szaporítás. Kiemelkedi k továbbá nagy nitrogéni génye. ültetés. fogas al elmunkáljuk. A tárolásra termesztell káposzta eltarthatóságát viszont rontja. A nyári és a késő i termesztés! megvalósíthatjuk sima palántával és állandó helyrevetésse l. A váz nélküli fó li ás takarás alá tápkockás palántát ültetünk. így ha azonos szintre hozzuk a két faj fajlagos műtrágyaigé ny é t . i ültetéshez a talajt őssze l megszántjuk . A növekedés megindulásakor és a fejké pző ­ dés kezdetén. A júniusi kiü lteléshez tulajdonképpen másodnövényként . Az áprili . Az állandó helyrevetésnél a hengerezés szerepét kiem eljük. borsó ut án. nyári szánt ást végzünk . tavassza l si mítózzuk és gyomtalanítjuk az ültetés ig. nyári és őszi termesztésben két-három alkalommal. kép. pl. A szabadföldi korai term esztéshez sima pal ántál használunk. Trágyázás. helyesen járunk el. A tec hn ológ iai változatok szerint változik a t alaj -e l ő­ készítés is.

6 5.7 2.3 1.7 4.4 7. III.6 4. Kálium l.4 5.2 5.7 3.1 8.9 7.7 3.7 2. IV.7 7.2 2.4 9.2 5.9 10.2 7.7 5. Il.4 5.2 4.1 4.6 2.4 8.7 4.5 0.6 Nitrogén l.2 3.7 7.5 9.2 6.7 0.9 8. IV.7 2.2 3. Il.2 2.4 3.6 4.6 6.7 1.4 8.1 1.2 4.4 5. ll.0 2.4 9.1 4.2 2.8 5.6 3.2 1. Il. táblázat A fejes és vörös káposzta fajlagos (Hatóanyag kg/t) műtrágyaigénye A talaj tápanyag-ellátoltsága Tápelem.7 2. IV.2 2.8 3.9 5.0 4. IV. 4. III.9 4.7 6.7 3.7 2.2 1.9 9.9 6.9 7.7 3.9 8.7 1.29.2 3.3 4.9 3.3 3.2 9.2 6.2 2.2 2. lll.9 9.1 6.2 6.2 0.2 2.3 1.1 5. II.7 3.1 4.4 6.1 6.1 5.4 4.3 5.7 8. Kálium l.8 1.7 7. IV. Foszfor l.7 2. ll.9 9.9 3.3 3. III.8 134 .8 5. Foszfor l.8 1.8 4.7 5. III.4 8.3 Vörös káposzta 3.9 6.2 1. 6.7 1.2 5. IV.7 6.2 7.2 1. lll.6 5.3 4.2 1. l 3.5 4.8 4.4 8.4 7. termőhely igen gyenge gyenge közepes Fejes káposzta jó igen jó Nitrogén I.6 2.

Szentesi fóliás. Szentesi korai.A palántanevelés ideje 4-8 hét. A rövid tenyészidejű fajtákat 60-90 napra. fehérje. A káposzta egyenletes vízellátást igényel. nyáron 4 hét alatt lehet jó. ldénynorma: rövid tenyészidejű fajtáknál 60-120 mm (2-3 szori öntözéssel). -korai szabadföldi tennesztésnél 80+40+40x35-50 cm. Magszükséglet 0. 1. őszi tennesztésben 40-60 t/ha. Tenyészterület. Sima palántanevelésnél 400-l OOO db/m 2-es állománnyal dolgozunk (2-8 g mag). A szabadföldi technológiák növényeit június elejétől november közepéig szedjük. A várható tennésátlag.) Vitamin-. Betakarítás.5-2. 24 000-33 OOO db/ha. a középtenyészidejűeket 90-130 napra. A váz nélküli fóliás takarás alól május közepétől szedhető a fejes káposzta. convar. Kelkáposzta (Brassica oleracea L. -őszi tennesztésnél 60-70x50-60 cm.és ásványisó-tartalma jelentik táplálkozási értékeit.4-0. 135 . 28 nappal előtte kell elvetni a magot. A szedés végezhető kézzel és géppel. a váz nélküli fóliás tennesztésnél 15-20 t/hektár. Váz nélküli fóliás tennesztésnél a fólia levétele. Az állandó helyrevetés idejét a tervezett kiülteléshez is igazíthatjuk. Friss formában fogyasztjuk. Ültetés után 1. a hosszú tenyészidejű fajtákat 130-160 napra szedjük. A káposzta betakarítására az ültetést követően 60-160 nappal kerül sor. elrendezés: -váz nélküli fóliás tennesztésnél 160+30x30 cm 35 OOO db/hektár.0 cm mélyre. Promasa F 1. -nyári tennesztéshez 50-70x40-50 cm. Saguna F 1. Nyolc hét a váz nélküli tennesztéshez nevelt tápkockás palántanevelés ideje. 37 000-54 OOO db/ha. a helyrevetett állomány 5-1 O cm-es fejlettségénéL Talajápolás. sima palántát nevelni. visszaszámlálható (lásd a technológiai változatokat). A vetésidő a ki ültetési időből. Ápolás. Fajták: Korai érésíí fajták: Július F 1. hosszú tenyészidejű fajtáknál 150-300 mm (5-8-szori öntözéssel).5 hónapig sekélyen kapáljunk. Tűzdelésnél 4-6 cm-es tápkockaméret a kívánatos. Helyszükséglet: tűzdelésig 2000-3000 db/m 2 növényt nevelhetünk (15-20 g/mag).7 kg/hektár. korai szabadföldinél 20-30 t/ha. bullata DucK. fejtrágyázzunk. 30 000-50 OOO db/ha. Szabadföldi ágyban. Öntözés. Tőszám beállítás.

28 nappal korábban kell a magot elvetni. H ő i gé ny e részben eltér a fejes káposztáétóL Hidegtúró képessége nagyobb annál. 136 . Szente.júli us 15. Lásd a fejes káposztánál és az általános részben leírtakaL Eltérést az átteleló technológia i vá ltozat jelent.). áll andó helyrevetésnél tőszámbeá llít ás .i átte l e l ő. Sant< Taler F 1. Fényigénylik tenyészidej ük alapján vált ozik. A késő i e k e t október-november hónapokban szedjük . Szaporítás. Amelyik eléri a szedés i érettséget. A kelkáposztát kézze l takarítjuk be.műv e l és t és az ültetés e l ő k ész ít ésé t szi nt e egy menetben kell elvégezni . Gyomtalanítás. Ezeket egy menetben takaríthatjuk be. Glo ter F1. A szerves trágyát a kelkáposzta is igényl i és meghálálja. Termesztéstechnológiai válw zatok : -váz nélkü li fó li a alatti termesztés (március 1. . A kora i fajták kevé bé t ű rik az e rős napv il ág ítást. Ha az ott jelzett palánt akiültetés i i dő t áll andó helyrevetéssei kívánjuk kiváltani . a szárazságot jobban túri . Betakarítás. Az időzí­ tés i adatokal a technológ iai változatok mutatják.\'tí fajt ák: Frigga. A korai fajtáknál nem szabad sokáig vámi a szedéssel. Áll andó helyrevetésse i és pal ántázás al szaporítható.). mint a fejes káposztáé. . Venus.). Vízig énye ki sebb. kép.\z nélküli fóliás takarás alól máj us közepétól. A kelkáposzta is rendszeres öntözés mellett ad jó termésátlagoL Az átte leló kelkáposztát általában öntözés nélkü l tem1esztik . de nagy termés eléré éhez jó vízell átottságot igényel. apsuma F" Solar. a korai szabadfö ldit június e l ej é tő l kezdjük el szedni . A fajlagos mútrágyaigényét a 30. A több i adat megegyezik a fejes káposztánál leírtakkaL ~po/ás. Talaj -eli'fkészítés. lcequeen F" Mohác. táblázatban rögzítettük . lcepri nce F1. gár. mert könynyen felrepednek. Wallasa F 1• Kiim yezeti igénye. szedjük .ápri lis l 0. Trágyázás. Ontözés. amennyiben a piac igényli . május e l ej é t ő l. Ebben az esetben a fő n övé ny lekerülése után az a l ap tal aj . míg a k éső i e k ezt károsodás nélkül elvi selik. Az átteleló kelkáposzta szedését április v égé t ő l .zabactföldi tem1 esztés nyári-őszi fogyasztásra (április l. a v.10.). Az átteleló kelkáposztál.<itt e l e l ő termesztés (október 10-25. Kclkáposzla Közép-és késői éré. teljes ki fejlettsége e l ő tt is szedhetjük. -szabadföldi korai tem1 esztés (március IS. A hosszú tenyészidejú fajták túróképessége jobb. i k éső i . lcecrown F1.36.

6 2.9 8.3 5.2 5.5 8.5 12.8 10.8 4.0 9.8 6.1 10. ll.9 5. IV.5 6.2 6.0 6.5 10. ll.0 12.3 5. 10. lll.2 7.0 10.0 9.3 5.5 7.6 9.8 4.1 9.3 6.1 2.8 6.3 4. Kálium l.0 5.8 5.3 4.3 4.0 6.4 9.8 5.6 1.5 Karalábé 8.1 3.0 11.5 10.5 7.0 9.3 3.1 4.0 8.7 6.3 4.7 8. III.5 9. Il.8 4.7 9.1 9.2 4. lll.1 5. 10. ll.7 10.1 2.8 5. l 3.1 3.3 4.8 6.2 5.5 Nitrogén l. 3.3 3.0 9. lll.2 9.8 137 .1 1. lll.7 2.5 7.6 IV. l 10.3 9.0 7.1 1.30.5 7.0 8.1 2.6 11.8 5.7 4.2 5. Foszfor l.4 IV.1 2.6 3.4 IV. ll.5 5. IV.8 11.6 3.6 4.6 2.0 6.1 4. Kálium I. 5.6 4. táblázat A kelkáposzta és a karalábé fajlagos (Hatóanyag kg/t) műtrágyaigénye -· Tápelem.7 6.5 10. tennőhely A talaj tápanyag-ellátoltság a igen j gyenge gyenge J közepes Kelkáposzta jó igen jó Nitrogén l.6 ll.6 5.7 4.6 3. 5. l ll .1 10.8 13.8 4.0 7.5 11. ll.4 4.6 3.3 5. Foszfor l.8 3.1 6.7 6.8 4.6 !O. 6.2 5. III.8 IV.7 5.8 5.

) Fajták: Korai él·ész1 faj ták: Blusta. Express. hogy a karalábé alacsony h őmérsék l e ten tartva . Szentes i fóli ás. tart táblázat 30.szabadföldi tenneszté . A legkisebb hó. Fényigénye közepes. Hidegtúró növény. (Gumó 60 mg/100 g. Ezt azzal magyarázhatjuk. Trágyá zás. Kolibri F 1. téli tárolás ra Uúnius IS-augusztu 30. . Szentesi kék.). Szentesi tartós kék. ha a pal<1ntakorban alacsony h ő m é rsé kleten tartjuk. hogy a káposztafélék közül a karalábé a legsekélyebben gyökeresedő faj.vagy fényhatás is egy-egy újabb "gum ócska" létrejöttét segíti . A számára kedvező tl en . Szentesi nyári fehér. A tenyészidóben adott fej trágya kiemelketrágyadó jelentőségű. Táplálkozási értékét nagy C-v itamin-tartalma adja. Szentesi fóli ás kék. Idea!. Triumph. Talaj-előkész ítés. Eltérés a fejes káposztával való összehasonlításnál . nyári-őszi fogyasztásra (április 15. jó szabrász médj ára változtatja külalakját. Vízigénye nagy és folyamatos vízellátást igényel.). a igényt \bé Karal< kép.) Egyre közkedveltebbé váló zöldségfaj.. A fejes káposztánál elmondottaka t c é lszerű figye lembe venni. 138 . fő l eg ősz i idő ben . A fé nyszegény id ősza kban defonn ált gum ót fejleszt. könnyen magszárba megy . levél l 50 mg/ 100 g. A fajlagos lll Ú almazza. A karalábé tenneszté éhez alaptrágyaként is a gyorsan oldódó és könnyen felvehető hatóanyagú mútrágyákat cé l sze rű használni . Környezeti igény.június 15. 37. Tern1eszrésrec hJwlág iai válrozarok: -váz nélkü li fóliás Iennesztés (március 1-20. -szabadföldi temJCszté.Karalábé (Brassica rupestris convar. Közép. gongyloides DucH. Szentesi fehér. -szabadföldi korai tem1esztés (március 20-ttpri lis l 0. i fajták: Gigant. Kék sza lonna. Forcer F 1. Saroksári fehér. Szentesi hajtatási.és kés/Ji érés1 Szentesi nyári kék.). Szentesi ősz i fehér.).

Montano F 1. amikor a gumó átmérő­ je elérte a 6-9 cm-t. Fényigénye azonos a fejes káposztáévaL Vízigénye a rózsaképződés kezdetén a legnagyobb. Betakarítás. Karfiol (Brassica eretica convar. Triton. Plana F 1. Egy hektárról 15-40 tonna/hektár termésátlagot takaríthatunk be. Váz nélküli fóliás termesztésben a 160+20+20+20x18 cm-es elrendezést javasoljuk (100 ezer db/ha). Tenyészteriilet-igénye a legkisebb a káposztafélék között. illetve kelesztő öntözés. Fejtrágyázás. Osena. Serrano F 1. Oberon. A vetés mélysége 1. külföldön). Termesztéstechnológiai változatok: -váz nélküli fólia alatti tem1esztés (március 1-15. Az 50-80 mg/100 g-os C-vitamin-tartalom igen jelentős mennyiség. B 1-. szalagos elrendezéstjavasoljuk: 80+40+40x35 cm (54 OOO db/ha). A kifejlett növény a rózsaképzés idején a hidegre érzékenyebb. Goodman. Állandó helyrevetéssei és palántázással termeszthetjük.).5-2. Hőoptimuma 13 oc. White Ball.). Beiszapoló. Idol Osena. -szabadföldi ős?i termesztés (június 5-július 25. botrytis DucK. -téli átteleltetéses termesztés (csak hidegtűrő fajtákkal. Ápolás. Matra. Környezeti igény. White Fox. Vízpótló öntözéskor 25-30 mmes vízadagot adjunk. Winner Oscna.0 cm. Talaj-elffkészítés. Lásd a fejes káposztánál leírtakaL 139 . A váz nélküli fóliás termesztésből május közepétől. 20x20 cm-től 40x40 cm-ig változik sor. A korai karaláhét akkor kezdjük szedni. Tőszámbeállítás. White Satin. White Rock. Téli tárolásra a háromsoros.Szaporítás. Igloo. Gyomtalanítás. Szentcsi. Master Osena. Repos.). Kiizép. A folyamatos vízellátásra különösen figyelni kell. A kései karaláhét teljesen kifejlett állapotban szedjük. Fajták: Korai érésíí fajták: Carillon. A gyakori kisebb vízadagokkal való öntözést meghálálja. Opaal. 8 2-vitamin-tartalma adja.és kés!ii érésíí fajták: Andcs. Suprimax.). -szabadföldi korai termesztés (március !5-április l 0. mint a káposzta. -szabadföldi nyári termesztés (április l 5-május 15.és tőtávolsága (60-250 ezer db/ha).) Táplálkozási jelentőségél a benne lévő C-. Az állandó helyrevetés időzítését a változatoknál ismertetett ültetéshez igazítjuk (28 nap). a korai szabadföldi termesztésből május végétől szedhető a karalábé. Öntözés.

Az irányelvek megegyeznek a feje.2 6. Kálium l.0 8.4 6. 1 6.6 8. 8. lll.4 1.9 4. ll.9 3.4 3.0 7.ké ei termeszté. ll. Foszfo r l. A túlzott nitrogénellátás a konzerváru minóségé t rontja.6 l l IV.8 6.0 7.9 4. 3 1. takarásnál 150+35+35x35-40 cm (35-40 ezer növény/ha).5 9. IV.2 7. ezért a kálitrágyát eszerint válasszu k meg.2 6.4 2.2 7.4 2.á lleírtakkal.5 8. lll. Szaporítás.szabadföldi korai termeszté nél 40-50x30-40 cm. Ügye lni kell továbbá a karfiol klórérzékenységére is.7 5.9 3.38. ll.9 3. ben 60-70x50-65 cm. .0 6.5 10.4 6.4 3.7 6.5 6.9 1.9 1. term ő hely igen gyenge gyenge közepes jó igen jó Nitrogén l.4 1.4 2. láblázat A karfiol fajlagos műtrágya igén ye ( Hatóanyag kg/t) A talaj lápanyag-e ll átoll sága Tápelem .7 8.2 5.váz nélküli fóli á.7 140 .9 2. kép.9 2.9 5.3 5. Karfi ol Trágyázá s.5 8. .7 7.4 2.4 IV .2 7. 1 6. Az elrendezés a kijvetkezff: .2 6. káposztán.5 9.0 7. Fajlagos műtrágyaigé ny é t a 31 . 2. lll.0 8.4 1.7 7.0 8.7 7.5 7. 6.0 7.9 2.5 7. táblázathan fog lalt uk össze.9 0.

fej trágyázás. A termésátl ag a rövid tenyész idejú fajtáknál l 0-20 tonna/hektár. rendszeres öntözést kíván. A haszonkertbe n. t öves t ő l ki szedjük a karfi olt. Az ősz i karfiolt októberben. A szé l sősége k et jobban túri . hogy nitrogénbő l és káliumból 10-15%-kal többet adjunk. Brokkoli (Brassica eretica convar. fagyveszély esetén. Értékét növeli továbbá nagy A-vitamin-tartalma és a benne l évő nagy mennyi ségú ásványisó-tartalom.) A karfiol közeli rokona. Szaporítás. fagymentes helyen tárolva. botrytis DucK. Lásd a fejes káposztánál leírtakat Trágyázás. Gyomtalanítá s. a fagyok e l ő tt betakarítjuk. Apolás. mint a karfi ol. Lásd a fejes kápo ztánál leírtakat Tenyészteriilet-igénye a karfioléval m e~egyező. Folyamatos vízellátást igényel.7 alkal ommal . Fajták: Laser F 1. A korai t erm esz tés bő l május végét ő l szedünk. A korai karftolt 6. Fényigénye azonos a karfiolévaL Vízigénye nagy. Eltérés. eptune F 1. Ma már a fajták zöme genetikail ag öntakaró. a késeit 7. spec iális ápolás i munkája volt a rózsafejek takarása. A fejtrágyázásnál a foly amatos 39. Betakarítás. C-vitamin -tartalm a 120 mg/ 100 gramm . H ő i gény e al acsony. a hosszú tenyészidejúekn él 15. Lásd a karfiolnál leírtakaL Ta/aj-eh1kész ítés. Gyomtalanítás. igen j e l e nt ős. Cruiser F 1. tőszámbeállít ás. kép. Tápanyagigénye megközelíti a karfiolét. Termesztéstec hnolágiai változatok. provar. tőszámbe ­ állítás. Caravel F 1• Köm yezeti igénye.Ápolás. A váz nélküli fóli ás t e m1 esztésb ő l már május kö ze pé tő l kezdjük a karfi ol szedését. tehát ez az ápolási munka fölö leges é vált náluk. Brokk oli 141 . italica PLEUCK. még haszno íth ató rózsákat adhat. Öntözés.l O alkalommal öntözzük .30 t/ha között változik.

ho szú tenyészidejú fajták .20 °C-ot L elvi selik (fő l eg hó alatt). Öntözés. nedves klíma alatt ad nagy termést. A hosszú tenyészidejú fajták a . Bimbóskel (Brassica oleracea gemmifera DucK. A túl40. amíg a bimbók még zártak. Termesztésteclmológiai változatok: . Merl on Fl> Oliver F1. téli szedésre (május !5.). Párás. mint a fejes k<\posztáé. hogy a brokkoli a rózsa levágása után 1. Tápanyagigénye kisebb. Vízigénye a káposztafélék között a legki sebb. A tal ajműve l ése megegyezi k a fejes káposztánál leírtakkaL Trágyázás. őszi betakarításni (április l 0-május 30. Br vitaminokat. Titurel F 1. alacsony. Tartalmaz továbbá A-. Az oldalrózsaképzésre hajlamos fajtáknak még a főrózsa leszedésekor is érdemes nitrogénmútrágyát adni (20-30 kg/hektár).).} Beltartalmi értékeit tekintve.június 15. kép. H őoptimum a 13±7 °C. 90-130 mg/100 gramm.15 . a gumó lassan fejlődik. Yaliant F 1• Környezeti igény.). . de ezt is jól hasznosíthatjuk. Igaz.röv id. ezek mérete kisebb. Kundry F 1. Betakarítás. Az <1myékot nem túri. Eltérés a karfiolhoz viszonyítva. Fajták: Asgard F 1. Folyamatos vízellátást kíván. 81 -. Gyökértömege a talaj 20-30 cm-es rétegét szövi át. a legértékesebb káposztaféle. A fajtára jellemző rózsanagyság elérésekor vágjuk le a rózsát. Bimbóskel zott nitrogénell átás nehezíti a bimbó- 142 . 6 g/100 gramm fehérjét és sok ásványi anyagot. Ci tadel F 1.3 hétre oldalrózsákat fejleszt. Addig szedhető. C-vitamin-tartalma megközelíti az étkezési paprikáét (a téli id őszakban még felül is múlja). Talaj-el/fkészítés. . Igényli a mély· műv e l és t. Magas h őm érsékleten c ak a szára n ő.és középtenyészidejú fajták ültetése (máj us !5. Porter Fl> Roger F 1.hosszú tenyészidejú fajták.június 15. Fényigénye nagy.táplátást kell megvalósítani.

1 2.4 4. a felszabaduló erő a bimbók fejlődésére fordítódik. II. Tenyészterület. Gyomtalanítás.7 2. tőszámbeállítás.6 3. táblázatban találj uk. mert a szélső.2 2.9 5. Öntözés.1 6. sok esetben idő előtt szétnyílnak.7 3.6 6.9 6. Ill. l m 2-en 500-600 db palántát nevelhetünk fel. 143 .6 3.4 6. Ill. termőhely A talaj tápanyag-ellátoltsága igen gyenge gyenge közepes jó igen jó Nitrogén J.4 6.6 6.8 1. Kálium I. s mindig a kifejlett bimbókat szedjük.fejlődést. Palántanevelési ideje 4-5 hét.1 2.6 6.4 5. 5. Tetejezésre a tervezett szedési idő előtt 3-4 héttel keriJI sor.5 0.2 4.4 5.1 5. IV. Szaporítás.4 5. IV.8 4.6 4.1 1.1 2.6 5.9 5.1 1. több fényt kapó egyedek bimbófejlődése gyorsabb. Kézi szedésnél alulról kezdjük.4 4.3 0. A fajlagos műtrágyaigényt a 32. 4-7 alkalommal öntözzük a bimbóskelt.0 6. lazák maradnak a bimbók. 32.7 5.6 6.8 4. Il.8 5.7 ll.1 3.9 4. egyenletesebb méretű bimbók fejlődnek.3 4. táhlázat A bimbóskel fajlagos műtrágyaigénye (Hatóanyag kg/t) Tápelem. blokkosítva telepíteni. A szélső növények bimbói is előbb válnak szedhetővé. Ha csak kevés növénnyel dolgozunk.2 4.7 1. A szedést augusztus közepétől egészen márciusig folytathatjuk. elrendezés: 70x30-40 cm. összesen 140-180 mm-es víznormávaL Betakarítás.6 7. mert a felső bimbók kihajthatnak. Ill.9 7.3 1.3 1. Ápolás.1 5. Foszfor l. fejtrágyázás. A sima palánta kiválóan megfelel e célnak. Palántaneveléssel és állandó helyrevetéssei termeszthető.6 2. Speciális ápolási munkája a tetejezés.8 1. mint a belső állomány.5 6. Célszerű szalagosan.0 6. de kiegyenlítettebb bimbókat fejlesztenek.6 2. l 5.5 6.1 5. IV.2 5.7 0.1 7. míg a belső sorok egyedei később.0 3. Ezáltal megszüntetjük a tenyészőcsúcs további növekedését. A túl korai tetejezés káros. tetejezés nélkül is termeszthetjük.

Fejesedéshez alacsonyabb h ő m é r­ sékletet igényel. A palántázott t e rm esz t és rő l megosz li k a szakemberek véleménye. Fényigénye közepes.). általában azonos a többi káposztaféléve L Szaporítás.l O mm). nagy zö ldtömeget fejl esz t ő zöldségfaj. Öntözés. tőszámbe­ állítás.és C-vi tamint. Állandó helyrevetésnél a ort ávolság 30-35 cm. Kiemell j e l en tőségű (lehet) a kele zt ő öntözés (5. F 1. -auguszt usi áll andó helyrevetés (augusztus l. kép.15 °C.Kínai kel [Brassica pekinensiss (LOUR). Hid egtű rő zöldségfaj. J e l e nt ős ásványianyag-forrás. J e ll e m ző tul ajdonsága.eli'fkészítés. Nagy mennyiségben tartalm az fehérjét. K ínai kel 144 .30. Tápanyagigénye nagy. Egyesek a nehézkes eredési eml ítik a palántázott tenneszlés hátrányaként Ápolás. Akkor kezdhe tő a szedése fri ss fogyasz tásra. ha a fej alatti része kemény tapintású. A nyári veté ű növények talaj-elő­ készítés i rendszere zerint. Röv id tcnyészideje alatt igényli a folyamatos vízell átotts·ígot. Páraigénye közepes. Termesztéstechnológiai változatok: ernlesztés csak fe lm agzás ra nem -a váz nélküli fóliás és a korai szabadföldi L haj lamos fajtákkal lehetséges (márc ius 15. Talaj. Fajták: Nagaoka 50 F~o Spring Al. jó sze rk eze tű talajt kell számára készíteni . A. Trágyázás.IO. 41. Tárolásra csak a teljesen kemény fejek szed he t ő k . fejtrágyázás. hogy még a karalábénál is korábban felmagzik. Vízigénye nagy. Gyom talanítás. RUPR. Granat. Jarov izác iós küszöbértéke 13. agaoka King F~o Treasure Island F 1• Kiirnyezeti igénye.).] Röv id t e ny ész id cjű . Betakarítás. A kívánt L ő t ávo l ság a faj ta habilusa alapján változik (30-40 cm). Aprómorzsás.

HILL.másodve tés Uúnius l. Petrezselye m hogy a kelést öntözéssel segít ük. . H ő i gé n ye 16±7 °C.10. em igényli a fri ssen trágyázott tal ajt. A b ő vá lasztékon túlm e n őe n a haszonkertben a petrezse lye m magját az évnek mindazon napján vethetjük . Tápanyag igényét műtrá­ gyák adagolásával kie légíthetjük. Omega . Cs írázáskor és a kezdeti fejl ő dés hez igénye l sok vi zet. A jó víz fe l vevő és a vizet gazdaságosan felhasz náló növénye k közé tartozik.).márc ius 30. · . Ta/aj-e//íkészítés. Fényigénye közepes. mert a köreire fri ss fo1mában min dig ráteszik . 145 .).15 °C hideget is e lviselnek. Igaz. Termesztéstechnológiai vá /rozawk: -szabadfö ldi korai termesztés (február 20-nH'írcius 15 . Talaj -e l őkész ítésében legfontosabb a mély vagy m é lyítő szántás. Környezeti igénye.ipari fe ldolgozásra és tárolá ra való tem1esztés (február 25. A. hogy csak a talaj fe lső részét tömörítjük. mert a leve le 120. kép. . Mohafodrozatú . a tömött magágy. De lta.j úlius 10. táblázathan rögzítettük. Teszik ezt azért.Gyökérzöldség-növény ek Petrezselyem [Petroselinum crispum (MILL. . W.). Vízig énye. A sétáló árnyékot e lvi se li .). zno ítj ák. Korai cukor. Ez azt je lenti . 42 . Trágyázás. mint a sárgarépa. Feltéte l. Félhosszú.tél alá vetés (október 20-november 15. külföldön még racionáli sabban ha.és ásványi só-tartalm a.). A hideget jobban túri . Kedvező feltételeket teremtünk a kelé hez és l e h e tősége t adunk a karógyökémek a zavartalan fejl ődés hez . Triplcx . Fajták: Bravo ur.átt eleltetett techno lóg ia (aug usztus IS-október 10 . ami kor a tal ajra rá tudunk menni. Ebben az esetben kevésbé ágazik el a gyökér.] A petrezse lyem a magya r konyha né lkülözhetetl en fú sze rező növénye . A kifejlett növények .150 mg/1 00 g C-vitamint tartalm az. A fajl agos műtrágyai gényét a 33 . . J e l e ntős továbbá B-vitamin . Fakir. Hosszú.) NYM.

4 6.0 3.5 3.5 4. 13.7 1.5 2. IV.4 2.0 12.7 1.0 3.5 0.0 11.0 7.7 6.0 8.5 4.8 3.5 0.5 0.7 1.7 2.0 2.0 2.5 7.5 3. II.7 1.4 0.0 3. Foszfor 6. ll.8 l.5 4. 4.8 5.5 2. 7.5 4.0 4. II.6 1.6 13.6 0.4 2.0 3. tennőhely igen gyenge gyenge közepes Petrezselyem jó igen jó Nitrogén l.33.5 2.5 7.5 5. IV.5 1.0 2.5 5.0 Nitrogén l. lll.0 1. IV.0 14.0 6.8 0.0 l.0 3.0 1.3 0.0 6.1 1.0 4.9 3.5 6.0 6. táblázat A petrezselyem és a sárgarépa fajlagos (Hatóanyag kg/t) műtrágyaigénye A talaj tápanyag-ellátoltsága Tápelem.0 3.5 l.0 7. III. ll.0 7.0 5. III. III.0 6.0 1.0 2.5 3.5 2.0 4.0 8.0 3.7 4.0 1. Kálium 4. IV.7 7.3 1. Ill.0 5.0 Sárgarépa 4.6 1.8 4.1 4.5 1.5 0.7 0.7 2.0 13. Foszfor l. Kálium 2.5 4. IV.5 2.5 1.9 1.6 4.7 2.5 6.5 1.0 1.3 5.3 2.6 0.0 7.4 2.0 6.5 7. Ill.0 5.2 9. ll.5 2.5 6.0 5.6 14.0 3.6 5.0 4.5 n.0 12. IV.8 6.0 146 .5 5.0 7.7 2.0 2.

Várható termésátlag (gyökér) 10-30 t/ha. Jaguár F 1. Amszterdam Minicor. A petrezselymet szaporíthatjuk állandó helyrevetéssei és a haszonkertben palántázható is. Chantal F 1.~jták (széles vállú. Fiakker típusú l'. Tip-top. Fedora F 1. Chantenay típusú fajták (középhosszú.Szaporítás. sativus) Egyik legjelentősebb ka~otinforrásunk (7 mg/100 g). Vörös óriás. A magvetést kelésig "víz alatt" kell tartani. Nairobi F 1. vastartalmát Cukortartalma 6%. csomózva. Feonia Banta. Elterjedtebb az állandó helyrevetés. értéktelenné válnak. Bertaoda Fl> Bertop F 1. októberben-november hó elején szedjük fel.8 kg/hektár. Fertődi korai. Vízpótló öntözésre 2-3 alkalommal kerül sor. A tőszámot a fajta . Vetésfolyóméterenként 50-75 db magot vetünk. Gyakoribb a síkművelés. az előző csoportnál hosszabb répatestúek): Almara F 1. ikersoros és szalagos. Dana F 1. Nanthya F 1. Értékesíthető levelesen. Elterjedt a soros vetés. mert akkor derformálódnak. Trophy. A leveles petrezselymet 10. Mivel sekélyen vetünk. Narova F 1. Ápolás: gyomtalanítás. Danvers 126. A lőtávolság l-2 cm. Tourina F 1• Berlicum típusú fajták (hengeres. Az elrendezés lehet soros.5-l . A művelési mód lehet sík és bakhátas. A gyökeret ősszel. Parana F 1. Fajták: a fajtákat alakkörök szerint csoportosítjuk: Amszterdam típusú fajták (hengeres. Ezenkívül tartalmaz B 1-. 147 . Keszthelyi hengeres. Magszükséglet l . rövid répatestúek) Amszterdami. foszfor-. nagytestú. levelétől megfosztva és petrezselyemzöldként. Amszterdam Indu. Nantes Fancy. az előzőeknél még nagyobb répatestúek): Bergen F 1. pótolnunk kell. Nantucket F1. · Bz-. Öntözés. Napoli F 1. csomózva. illetve 15 mm-es vállátmérőnél kezdjük szedni. függvényében határozzuk meg. kúp alakú fajták).és C-vitamint. kúp alakú fajták): Arany. Karotan. A levelet szinte az első lomblevél kifejlődésétől szedhetjük. Asványi anyagai közül kiemeljük a kalcium-. Fena F 1. hogy a gyökerek ne érjenek össze. B6 . tőszámbeállítás. Vita Longa. Flacoro. Sárgarépa (Daucus carota L. 30-40 mm-es vízadaggaL Betakarítás. A vetésmélység 2-3 cm. Formula. sebből 20-35 db növényt takarítunk be. a talaj felső rétegéből a szél gyorsan kifújja a nedvességet. Fiakker Regol. Tarnino F 1. ssp. gyökérként. Mokum F 1• Nanti típusú fajták (hengeres. Nanti Forto. fejtrágyázás. Marimba F 1. Ritkításnál arra ügyeljünk. A sortávolság 30-40 cm között változik. Nanti. Chantenay Longidor.

márci us 15. Címszavakban: tarl óhántás. Vízigénye . tárolásra (március 1. júniusig hosszú tenyészidejú. Szerves trágyát nem igényel.). A nagyobb fagyot nem túri . Csírázási optimurna 18. kép. májusig vet h e t ő. Trágyá zás. Megjegyezzük. táblázat tartalmazza. köves). A sétáló árvásár 43.). tarlóhántás ápolása. Őszi mélyszántássa l dolgozzuk be a talajba a foszfor. tarlóhántás elmunkálása.e lőkészítés.si nyékot a sárgar' pa is elvi se li . szántás elmunkálása. illetve nyári v e t és ű . Itt is nagyon fontos a jó tal ajszerkezet. agyon alacsony. Ta/aj. . szerves anyagban gazdag talajban ún. A mag 4-6 °C-nál igénye 16±7 o kezd cs írázni. illetve túl magas h őm é rsékl e te n a sárgarépa színanyaga i nem tudnak k e ll őe n kifej/ l ődni. Tápanyagigé nye mútrágyákkal kiel ég íth e tő. A szinte kifejlett répatest nehezen jut vízhez.25 °C.július 10. Harmadik a csíragyökéren kialakuló nekrózis. Va/ery típus/Í fajta: Fertődi vörös. ezért a számtalan fehér gyökeret indítja beszerzésére. Sárgarépa 148 .30. A gyöké rfej l ő dés legkedvezőbb h őm érsé kl e te a 15. Pári1.St. A csírázáshoz és kezdeti fejl ődéséh ez sok vizet igényel. tavasszal magágykészítés. 44 . Fajlagos mútrágyaigényét a 30. kép. A túlzott nitrogénadagolás nitrátfelhalmozódást okozhat. A répatest elágazódása három okra veze thet ő vis za. tömölt.). . a tömör magágy.ipari feldolgozásra . aprómagvú növények tal aj. szőrös répák fejl ődn e k . Termesztéste chnológiai változatok: -szabadföldi korai termesztés (február 20.20 °C közötti tartom ány. ősz i mélyszántás. Kora tavaszi vetés ű. Első a rossz talajszerkezet (pl. Környezeti igénye.és a kálium-műtrá­ gyát. Száraz. hogy korai fajta: júliusig középérésú.másodvetés (május l. Fényigénye közepes. Második el őid ézőj e a fonálféreg (Meloidogyne hapl a). kötött talajon a nitrogén el ső felét. Optimális hóc.előkészítő rendszere szerint járunk el.

Laza homoktalajon a nitrogén első felét. -szabadföldi tömegtermesztés (március 1-30. A vetésidőpontokat a technológiai változatoknál közöltük. kötött talajon a nitrogén második felét. sem állatnak ne adjuk.). tőszámbeállítás (ritkítás). Bz-. Vízigénye nagy. Termesztéstechnológiai változatok: -szabadföldi korai termesztés (február 20-március 15. Csírázáskor és fejlődésekezdetén kíván sok vizet. a petrezselyemnél kevert vetést alkalmazni. retek) hozzákevemi. PP-vitaminokat és jelentős tömegben szénhidrátot. 4 kg faszfort és 12 kg káliumot vonunk ki a talajból. 1 tonna terméssel 6 kg nitrogént. Kelesztő öntözés. Magvai 3-4 °C-on már csírázni kezdenek. 30-35x4 cm (40-50 db mag/fm). Hidegtűrő növény. június közepéig 1-2 alkalommal a nitrogén második felét. Fertődi félhosszú. indítótrágyaként adjuk. Várható termésátlag: Nanti típusoknál 20-25 tonna/hektár. Öntözés.). a levelet sem embemek. Pasztinák (Pastinaca sativa L. másodvetésből október végétől szedhetjük. Időpontja fajta és termesztési cél függvénye. Chantenay típusoknál 25-30 t/ha. Környezeti igénye. Fényigénye a sárgarépáéval megegyező. A Nanti típusokat. Gyomirtás. Vetőmagigény 2-4 kg/hektár. Fajták: Guernsey. Talaj-eli'Jkészítés. Célszerű a sárgarépánál. Ápolás. öntözés mellett. B 1-. lehet ikersorban. fővetésből július közepétől. sorjelző (gyorsan csírázó) növény magját (saláta. Fiakker típusoknál 40-50 t/ha lehet. A Chantenay típusokat fővetésből augusztustól. 30-40 mm-es vízadaggaL Betakarítás. laza talajon. amíg ki nem kel.Tavasszal. Levelének érintése az érzékeny bőrű emberekre káros hatású. 3-4 alkalommal. C-. Vízpótló öntözésre május vége és augusztus közepe között kerül sor. Tartalmaz A-. Ebből megmarad 20-25 növény folyóméterenként A petrezselyemnél elmondottak ide is érvényesek. a Fiakker típusokat októberben takarítjuk be. Fejtrágyaként. szalagosan vetni. 149 . Szaporítás. Lásd a sárgarépánál leírtakat Trágyázás. A sorelrendezés egysoros. talajlazítás. A vetésmélység 2-3 cm.) A gyökerét fogyasztjuk. Gyökerének beltartalmi értékei kiemelkedőek.

Fajták: Afina. Monostorpályi. Egy-két öntözést meghálál. tőszámbeállítás (ritkítás). Az istállótrágyá t tartalmazza.4000 növényt kapun lomblevelek megjelenésekor első 2-3 cm-es tőtávolságra tűzdeljük. átlag. 2-3 cm méSzaporítás. A pasztin földből. Mars. Trágyázás.). Imperator. Hegykői. Apia. mint a sárgaKörnyezeti igénye. tábláza 34.5-1 g/m 2 magot. 30-45 cm-es sortávolságra és 1-2 cm tőtávol csak egy évig tartégél képess csírázó ag vetőm a ~yen vetjük a magját. késő ákot Betakarítás. A zellert palántáról tennes (sima) palántát ültetni. Biztonsággal csak öntözött területen tennes t: változa Termesztéstechnológiai -szaba dföldi palántázott tennesztés (május !O-június 10. Duplex. Vitaminra. répáé vagy a petrezselyem korán kiültetni. Gyomtalanítás. Luna F 1. trom. convar. Várható tennésátlag 15-25 tonna/hektár.ságra.. tehát nagyob nem szokták ezért lis. nagyobb lesz a tennés szedjük ki a előtt beállta fagyok a ősszel. Frigga. Ontözés. Snehvide. Mento Ofir. Amszterdam r. rapaceum (MILL . b. Fényigénye megegyezik a sárgarépáéval. t igényli. tett magágy a tömörí égig mélys i ültetés letű. Gum ós zeller [Apium graveo/ens L. (500-1 000 db/m r végén. 5-6 cm-es sortávolságra és Ebből tűzdelésre 3000. ízanyaga nélkülözhetetlen az Brilliant. gyommentes. Vízigénye nagy. 2 vetjük a magot (3-4 g/m ).) GAUD ICH] és ásványianyag-tarGumója és levele egyaránt értékes táplálékunk. Cascade. számá zet szerve i ember talma. az 2). optimá körül oc 20 ése Fejlőd é. Fajlagos műtrágyaigén és tűzdeletlen tűzdelt Lehet ztjük Szaporítás. ~polás. jó szerkezetű. Optimális hőigénye 19±7 °C. Roka. Frissen trá. Palántázáshoz jó ágyat kell készítenünk. Alabás Struik. március elején vetünk. zthető. a yét gyázott területre ültessük. Ja meg! Vet/Jmagszükséglet 3-5 kg/hektár. 150 . Vigyázat. A zeller tápanyagigénye nagy. Alba. Tűzdelés nélküli palántanevelésnél februá 0. az megfelelő. Csak a sima felüTalaj-el/Jkészítés. Tűzdeléses palántaneveléshez február közepén k.

0 4.0 2.5 4.5 6.6 4.0 4.4 0.5 3. ll.8 2.3 1.7 0.7 5.2 3.5 3. 4.0 3.7 4.0 5.0 4.0 3.8 1.0 12.0 6.8 0.0 1.0 13.0 8.0 2.4 4.5 7.5 4.5 Retek 3.0 151 .6 2.8 3. ll.0 2.2 5. II.2 5.0 5.9 1. 3.0 5.5 2.0 2.0 11.5 15.0 5.0 9.0 4.7 Nitrogén l.5 0.6 13.34.2 1.8 6.1 2.5 3.3 0.2 6.0 11.8 4.3 8.0 10.5 7.9 3. 10.2 4.0 5.2 2.0 2. Il.7 5.0 12.5 4.0 1.3 4.8 4.6 4. 5.0 2.5 0.6 3.0 1.0 12.6 14.4 2.0 7.5 6.4 2.0 7.8 2. III. III.4 0. IV.8 5.5 5.3 6.8 3.0 4.6 1.2 1.0 8. táblázat A gumús zeller és a retek fajlagos műtrágyaigénye (Hatóanyag kg/t) A talaj tápanyag-ellátoltsága Tápelem. 13. IV.4 0. II. Foszfor I. IV.0 1.0 III. IV.0 3.6 III. Kálium l.4 6. ll.0 13.0 1.0 4.2 9. IV. III.0 14.7 2. tennőhely igen gyenge gyenge közepes Gumós zeller jó igen jó Nitrogén I.6 2.3 6.0 2.5 4.8 III.5 4. Foszfor I.8 2.0 1.5 2.5 3.0 13. Kálium l.5 0. IV.2 1.8 2.

A hónapos retek magas h ő m é rsékl ete n nagy lombozato t. Ma már nem végzik . hogy nem n őtt meg a gum ó. Tavaszi piro . A kifejlett gum ókat a fagyo k beá llt a e l ő tt szedjük . E l é rh e t ő termésátl ag 15. Öntiizés. Korai legj obb. apró gum óval. kép. Ebben az esetben több tápanyago! és vi zet ke ll adni . 30-40 mm -es vízadaggal öntözünk . szalagos. Gyomtal anítás. ikersoros. Szentesi hajtató. Tavasz gyöngye. Hónapos rel ek 152 . Vízigénye nagy. Az ápoláson és tápl áláson múlik .A növénye lrendezés lehet soros. C-vitamin -tartalma vetekszik a paradicso mévaL Fajták : Hajtarási fajták (de szabadfö ldön is tem1eszth et ő hónapos retkek): Certina. H ő i gén ye alacsony ( 13±7 °C). Magja már 3 °C-on csírázni kezd . Fol yam atos víz e ll átás t igénye l. izás . csak a lomb . Je ll egzetes cs ípős ízét kéntart almú vegy ül etei adj ák. Retek (Raphan us sativus L) ye rsen fogyasztjuk . A ze llert rendszere sen ke ll öntözni. s benne 25-35 cm-re ültetve a pal ántákat. levelesen . Korund . pudvásod ik . Patríc ia.35 tonna/hektár. Szahadfii ldi fajták: Erfurti kerek fekete. Fényigény e. Sokan panaszo lják . A t e ny ész id ő b e n 6-7 alkal omm al. Ültetésko r beiszapoló öntözé t adunk . Jégcsap. Müncheni sör. Mikepérc s i vaj . Környeze ti igénye. hogy a g um ó mekkorára n ő. A rég i fajtáknál e lfogadott eljárás volt Ápolás. fejtrágy< a gum ók oldalgyökereinek e ltávolítása . A gum ók fe lrepedése az egyenetl en víze ll átás eredménye. Szentes i óri ás vaj . A g um ók é p ződés csak e rős fény hatásá ra töké letes. ti sztítju k és hűv ös helyen tároljuk. Jánosnapi . Sora. kic i gum ót fejleszt. zsákszöve ttel dörzsö lve. 45 . de benne a hús megszaka d . A túl zott adagolás sem jó. mert akkor m eg n ő ugyan a g um ó. Betakarítás. Húsvéti rózsa. A leggyakoribb sortávol ság az 50 cm széles sor. Ilyenkor vi ssza ke ll venni a tápanyagbó l és a víz b ő l. A rövid tenyészid ejúek szedését már júliusban e lkezdjük .

5x5 cm-re. kalappapír) való ragasztása. csomagoló-. házikertben elterjedt a retekmag papírra (pl. Talaj-elffkészítés. Betakarítás.5 cm vastag takaróföldet rostálunk rá. Ápolás. Vetőmagigény 400 db/m 2. A talaj-clökészítés menetét a vetés időpontja és az elővete­ mény Ickerülése szabja meg. Az őszi-téli relket 20-30 mm-es vízadaggal öntözzük. Szerves trágyát nem igényel. Sűrű vetésnél elengedhetetlen a ritkítás. Detroit. Nero. A mag gyorsan kikel. A túlzott nitrogénbőség káros. nedvesítjük. 5x5 cm-es kötésben megvonalazzuk a papírt. Az őszi relket is 30-40 cm-cs sortávolságra és 6-8 cm tőtávolságra célszerű vetni. ssp. A korai tenncsztésben. Ielapogatjuk a lyukak helyét.). krepp-. Hasonló eljárás. Szaporítás. ráhelyezzük a talajra. Bordo. Rubin. Bíborhenger. Fajlagos műtrágyaigényét a 34. gyakran öntözzük a hónapos retket.és P-vitamin-. amikor deszkalapra vagy hengcrre szerelünk 1-1. Trágyázás. -nyári retek tennesztése (március !5-április 30.) Táplálkozási értékét B 1-. Készen van a vetés. a mctszéspontokra tennészetes eredetű papírragasztóval vagy csirizzel felragasztunk egy-egy magot.). esculenta convar. a téli relekét a nyári vetésű növények talaj-előké­ szítö rendszere szerint végezzük.5 cm mély fogakat. "Vetéskor" letekerjük a papírt. Br. Szükség szerint gyomtalanítunk. Öntözés. s ezzel jelöljük ki a mag helyét. Minim<ílis ápolási munkát igényel. Cékla (Beta vulgaris L. Littre Ball. valamint ásványisó.).és cukortartalma adja. -szabadföldi korai termesztés (február 20-március 30. Közepes tápanyagigényű növény.Termesztéstcchno/i!giai változatok: -váz nélküli fólia alatti termesztés (február l O-március 5. Fajták: Bíborgömb. A ragasztás után száradni hagyjuk a papírt és tároljuk a "vetés" idejéig. táhlázathan rögzítettük. Várható termésátlag 7-20 tonna/hektár. Pronto. 153 . crassa provar. majd 1-1. Lapogatjuk. Vetőmagigény 400 db/m 2• A Szentesi óriás vajrelket 8x8 cm-re vetjük.). C. Vetünk (egyesével). canditiva ALEF. Gazdasági érettségben szedjük. Kis vízadagokkal. mcrt elősegíti a retek pudvásodását. A hónapos és a nyári retek talaj-elökészítésé t a kora tavaszi vetésű növények. A nyári retket 30-35 cm-cs sortávolságra és 4-6 cm-es tőtávolságra vetjük. -őszi-téli retek tennesztése (július 15-30. Regala. Forono.

a gondos magágykészítés. Vízpótl ó öntözés adagja 30-40 mm.10 mm vi zet adunk. Áll andó helyreve téssei szaporítjuk . A növény 13-24 o . Fajták : Fajtavált ozatai vannak. Tápanyagigénye közepes. 154 . Ta/aj -elrJkészítés. Termesz téstechnikai változatok: -szabadföldi termesztés (március 25-április 15 . .Környez eti 1genye. kép.). tömegtermesztés (áprili s !5.) Tápanyagokban gazdag. táhlázat tartalm azza.kétéves termesztés (augusztus 15-szept ember 20. c között érzi jól magát. Ta/aj. ízletes gyökerét fogyasztjuk. Cékla jük. Betakarítás. 10. 3-4 cm mélyre. Vízigénye fejl óctése valamennyi szakaszában j e l e nt ős . Szaporítás.15 cm-re. 30-40 cm -es sortávolságra és 3-4 cm tótávolságra vet46. -szabad földi tem1 e ztés tárolásra Uúlius 15-30. Káliumb ól sokat igényel. Két-háro m alkalommal adjuk. Fényigénye nagy.) (egyéves).). Hóigény e alapján a hidegtúró zöldségfajok közé tartozik. A tárolás ra temlesztett cékl át a fagyok e l őtt kell kiszedni . egyelés. Már lúdtojás nagyság elérésétó l szedh e t ő. amikor a fajtára je ll em ző nagyságo t elérte. melyek között nincs lényeges kül önbség. Termesztéstechno /6giai változatok: -szabad földi tavaszi. Döntő a mé ly műve l és .). Ke lesztó öntözéskor 5. ~po/ás. Feketegyökér (Scorzonera hispanica L. Hó igénye 19±7 °C. altal ajlazítással. Gyomta lanítás. Várható termésátl ag 15-30 tonna/he ktár. a spárgaétellel fe l é rő. Környez eti igénye. Magja 10 °C alatt nehezen csírázik. Lásd a reteknél leírtakaL Trágyázás.e/6készít és. Fényigénye nagy Vízigénye közepes. Fajlagos műtrágy a i gén yét a 35. Ontazés.máj us 15.

13.8 IV.3 1. 4.5 3.0 8.0 7.2 2.4 6.5 4 3.0 5. Ill. Foszfor l. Kálium l.0 3.0 IV. IV.0 1.5 4. lY. Kálium l.6 4.5 3. Ill. lll.0 5.6 13.0 11.7 5.0 2.2 9.5 5. III.0 5.6 14.2 2.5 2.6 0.5 3.2 1.2 2 2.0 12.7 0. ll. táblázat A cékla és a torma fajlagos műtrágyaigénye (Hatóanyag kg/t} A talaj tápanyag-ellátoltsága Tápelem.4 2.0 2.0 1.5 0. 23 25 27 29 19 21 23 25 12 14 16 18 7 8 9 12 4 5 5 7 Il.8 5. IV.0 8. ll. ll.0 4. Foszfor I.0 2.0 4.5 3 3 ll.0 Torma 4.0 14.0 Nitrogén l.0 12. Ill.5 5.0 3.2 1. termőhely igen gyenge gyenge közepes Cékla jó igen jó Nitrogén l.8 4.5 45 49 38 40 42 44 25 27 29 31 12 13 14 !9 5 6 7 8 -- 155 .35.5 0. ll.0 2.5 2.7 1.7 4.0 13. 4.8 12 13 6.5 9 3.3 4.0 2.2 1. 13 15 16 18 10 10.5 3.0 5. III.0 2.0 3.5 7 7. lY. 41 44.5 4.

Bajor. csak tápanyagban gazdag. Ha beszakad a gyökér. veremben tárolhatjuk. 156 . elfolyik a tejnedv . Várható term ésátlag 10-25 tonna/hektár. A szedés ideje ok t óbert ő l-áp rili s i g tart. Malini Bagaméri fajtákat. A fe lszedett gyöke reket h űv ös helyen. Kétévesként augusztus-szeptember hónapokban. Term esztjük a Debreceni édes-nemes. Torma (A rmoracia lapathifolia Jó GILIB) min őségű árut csak egyéves termesztéssei állíthatunk e l ő be l ő l e. mert tej nedvet tartalm aznak. a Nürnbergi és Erl angeni e rősen csípős . Berakarírús. csak azonnali fogyasztásra használható. Swporírás. tápo ldatozni.47. a Nürnbergi édes. Fajrái: Magyarországon eli smert faj tái nincsenek. Kül önl eges ápolási munka a gyak ran e l őt örő magsz<1rak ki tördelése. Tápanyag igénye nagy. 3-4 cm mélyen vetjük . Krenax. Téli benthagyásnál sza lmával vagy trágyáva lt akaljuk a sorokat. Egyéves te1meszté ben március v égé tő l ápri li s közepéig vetjük. Ápolás. K ülönlcgesség a fckcicgyökér Trágyúzús. Hamburgi. Júliusban cé l sze rű öntözni . 25-35 cm -es so rléívo l ágra és 4-6 cm t ő t ávo l ság ra . humuszos talajon terem megbízhatóan. Spreewa ldi . Önrözés. Óvatosan szedjük ki a gyökereket. kép . pincében. Gyomta lanítás .

Kedveli a mélyebb fekvésű. Tétényi rubin. a sétáló árnyékot is elviseli. Várható termésátlag: 6-8 tonna/hektár. 1 Express Yellow F 1. Sonkahagyma. Kiemelkedik C-vitamin-tartalma. Pompey. Alsógödi. Fényigénye közepes.) A vöröshagymát sokféle formában (friss. Leszedjük és kötegeljük a talpgyökereket A megmaradó. Tartós szárazság esetén nagyon meghálálja az öntözést. Fajlagos műtnígyaigénye is nagy (lásd 35. Piroska. Bolero. Környezeti igénye. Bóséges vízellátást igényel. mély talaj-előkészítést igényel. Gyomtalanítás. fejtrágyázás. Hőoptimuma 19±7 oc. illetve ta. Homok közölt tároljuk a kötegeket A növényelrendezés 70-100 cm-es sortávolság. A dugv<ínyokat olyan mélyre ültetjük. Talaj-elffkészítés. Vízigénye nagy. Stuttgarti óriás. Senshyu Yellow. A tomlát a ceruzavastagságú. szárítmány stb. Ontiizés. A szaporítóanyagot szedhetjük ősszel. 25-25 cm vagy 1-2 cm hosszú talpgyökerekról szaporítjuk. Fajták: Alix. Aroma. Hidegtűrő növény 13±7 oc. Ápolás. vagy ömlesztve párás. Trágyázás. Talpgyökerekről szaporíthatjuk. Szaporítás. táhlázatot). Termesztéstechnoh!giai változat. Tisza I.) naponta fogyasztjuk. őszi és tavaszi ültetéssel. A lombot eltávolítjuk a fögyökérről. megtisztított gyökereket kötegelve. Csírázása 4-5 °C-on megindul. Yellowstone F • 1 Gyöngyhagymák: Barletta. Makói fehér. hogy simább gyökeret kapjunk. Banco. 157 . Fagytűrőképessége jó. Fertődi ezüstfehér. s célszerű a dugványok föld felőli. hűvös helyen tároljuk. Makói 104.és cukortartalma. 15-25 cm-es lőtávolság. hogy fölöttük 2-3 cm vastag földréteg legyen. Perla Secunda. Makói bronz. Makói. Nagy adagú (50-60 tonna/hektár) szerves trágyát igényel. Pannonia. Jelentős szénhidrát. Az egyéves tom1a gondos. konzerv. Copra F . párás levegőjű helyeket. vasszaL A talpgyökereket kötegeljük. Betakarítás. Braunschweigi. A hosszabb és ferdén (30-40 °C-ban) ültetett gyökereknél a csúcsi rügy kihajtása után kibontják a bakhátat és lemorzso!ják a rügyeket. Hagymafélék Vöröshagyma (Allium cepa L. Favorit. Keep Weel F 1. Csípős ízét allilszulfid-tartalma okozza. illetve föld fölötti részét megjelölni. A nagy hidegek beállta előtt kiszántjuk az egész növényt. Makói CR.K iirnyezeti igénye.

(március !5-április 15. Talaj-elffkészítés. Fajlagos műtrágyaigényüket a 36.).Fényigénye. 100-110 kg/hektár vetőmagigénnyel. A szükséges foszfor.és kálium 60%-át. 7 kg/hektár magigénnyeL . • nyári vetés (augusztus 15-25. Sima hengerezés. A dughagymáról való szaporításnál öntözés nélkül termesztjük a hagymát. Vetés előtti talaj-előkészítés kombinátorozás a vetést megelőző napokban.). szántás-elmunkálás . A kora tavaszi vetésű. .és káliumtartalmú műtrágyák 40%-át.zöldhagyma-termesztés: • magról vetve Uúlius 15-31. egyéves termesztésben (4x25+50 cm). 158 . A mérsékelten vízigényes fajok csoportjába tartozik. Magvetéssei szaporítjuk a gyors növekedésű (egyéves termesztésű) fajtákat. a nitrogén 30%-át. a nitrogén 30%-át adjuk alaptrágya ként Indítótrágyaként adjuk a foszfor. Vízigénye. táblázat tartalmazza. Szaporítás. Az egyéves termesztésben a foszfor. Trágyázás.alaptalaj-művelésben. nagy szárazanyag-tartalmú fajtákat termesztjük. . Gyenge megvilágítás mellett nagy termésre nem számíthatunk. Termesztéstechnológiai változatok: -dughagym a termesztése (március 10-30.). • tavaszi vetésű étkezési hagyma (március 10-április 10. . 90-100 kg mag szükséges hektáronként.).Gyöngyhagymának termesztve. morzsás magágyat kapjunk. • dughagymáról (szeptember !0-október 10. A nitrogén 70%-át ősszel. tarlóhántás elmunkálása. dughagymáról és palántáról egyaránt szaporítható. tarlóhántás ápolása.Dughagymatermesztésnél az elrendezés 4x(24+4)+55 cm (600-900 db mag/fm). A hagyma szereti a sok fényt. -Nyári vetésű vöröshagyma (4x25+50 cm). -Tavaszi vetésű. indítótrágyaként juttatjuk ki. A vöröshagyma megvetéssel. gabonasortávolságra vetve (12. 5-6 kg/ha vetőmag­ mennyiséggel.5 cm). 2-3 cm mélyre vetve.és kálium-műtrágya teljes törnegél ősszel adjuk. hogy tömött. 2-3 cm mélyen vetve. őszi mélyszántás. . A vöröshagyma tápanyagigényét műtrágyák adagolásával elégítjük ki.étkezési hagyma dughagymás termesztése (2 éves termesztés).Dughagymás termesztés. Dughagymáról a lassú növekedésű. Tarlóhántás. Fejtrágyaként a nitrogén 40%-át juttatjuk ki. a fennmaradó mennyiséget tavasszal.).). aprómagvú növények talajművelési rendszere az irányadó nála.). -étkezési hagyma magról való termesztési változatai (egyéves termesztés): • gyöngyhagymának (március 10-30.

III.5 6.0 7.5 3.5 4.0 6.5 3.5 2.0 5.0 5.5 4.5 4.közegyenge ge pes jó igen jó Nitrogén \C (l) """' l.0 5.0 7. Foszfor 6.0 4. IV.5 4.5 6.0 3.0 6.0 4.5 7.5 5.0 5. táblázat Vöröshagyma fajlagos műtrágyaigénye (Hatóanyag kg/t) A talaj tápanyag-ellátottsága Tápelem.5 8.5 5.5 7.5 4.0 3.0 5.0 6.5 6. IV.0 4.5 7.5 5.0 7.0 6.0 8.5 3.0 7.5 6.0 7.0 3.5 3.5 2.0 4.5 7.5 8.0 3.5 8. Kálium 7.5 3.0 9.0 7.0 3.0 7.5 6.0 5.0 8.5 7.5 4.5 5.0 8.5 3.5 3.5 5.5 6.0 5.0 8.0 4.0 6.0 6.0 4. Ill.0 7.0 5.5 5.0 4.0 6.5 4.0 3.5 3.0 6.0 7.5 5.0 4.5 7.0 l. termőhely Dughagyma igen gyengyenge ge közepes igen jó Dughagymáról ültetett étkezési vöröshagyma jó igen gyengyenge ge közepes jó igen jó Magról vetett étkezési vöröshagyma igen gy en.0 6.0 2.5 4.0 7.5 6.5 4.0 6.0 5.0 5.5 6.0 2. Il.0 4.0 5.0 3.0 5.0 6.5 4.5 3.5 4.0 5.0 6. IV.0 6.0 4.0 4.0 3.0 3.5 7.5 4.5 5.5 6.0 l l.5 6.0 8.5 8.0 8.0 5.5 4.5 5.0 3.0 4.0 .5 4.5 6.5 7.5 7.5 3.0 7.5 8.5 4.5 5.0 5.5 5.5 4.5 8. Il.0 5.5 5.5 7.0 5.5 6.5 3.5 4.5 7.0 5.0 4.5 5.5 5.5 4.5 5.0 4.0 9.5 7.5 4.0 7.0 7. III.5 7.0 7.0 3.0 4.0 6.5 5.5 7.0 5.5 3.5 2.5 3.0 8.0 7. 8.5 2.5 7.5 4.5 4.5 6.5 4.36.0 5.0 7. Il.5 9.

Ha sekélyen duggatjuk. 10-60 nap kell hozzá. A korán eltávolított bördő jele a levelek közölt meghúzód nem hagymát bördős tt eltávolíto későn A tó. 1. A kétéves termesztésben augusztus első felére beérik a hagyma. 2. A haszonkertben külön ápolási munka a magszárak kitörése.dughagymából 10-14 tonna/hektár.l. A dughagym át július végén.A dughagym át mérete szcrinti osztályokba sorolták: . Várható termésátlagok: . Az ültetés mélységc 3-5 cm. augusztus elején takarítjuk be.7-2.7 g/db. . 17-19 mm. magról 15-30 t/ha. egyéves hagymát augusztus eleje és szeptember közepe között takarítjuk be. júliusban 1-3-szor 30-40 mm.9 g/db. A parasztember régen a kemencére tette a dughagymát és tökélctes hőkeze­ lést kapott. Minél cl6bb kipattintjuk a "bördőt" a tőbő!. használha szár. 0. május végén 30-40 mm. osztályú. 23-26 mm. Előtte.5 tonna dughagymát számítunk. a mérettől függően. vágott. 160 . annál jobb lesz a hagyma ó barnás minősége. 11-13 mm. -Zs ika 5-l O mm. A hagymát 4-6 napig renden szárítjuk. 3. augusztus elején 30-40 mm vízadaggal öntözünk. 14-16 mm. Egy folyóméterre 12-22 db-ot duggatunk. 2-3 lombleveles fejlettségnél 20-30 mm. júniusban javasoljuk. A tavaszi vctésű. Csak az egyéves technológiai változatnál kerül rá sor. illetve nyári vetést június-júl ius hónapokban szedjük. Öntözés. júniusban 1-2-szer 30-40 mm. Egy hektárra 0. Kcleszt6 öntözés 10 mm vízadaggal. -IV. Gyomtalanítás. A dughagymát hőkezelik.4 g/db. hogy a magszárképz6dést megakadályozzák. Betakarítás. A h6kezelést 30-38 oc hőmérsékleten tartással érik cl. július elejétől főzőhagymának szedhetjük. osztályú. A mércttől függően. -étkezés i hagyma: dughagymából 15-25 t/ha. Ettől a hagyma még . 20-22 mm. A zöld.Piklesz. osztályú. .ll. kimászik a földből. -III. osztályú. tudjuk használni Fejtrágyázását május végén. Ápolás. 6 g/db.8 g/db.8 g/db. l .

Általában öntözés nélkül termesztik a főbb termőtájakon. Lásd vöröshagymánál elmondottakat. -téli fajták. Az őszi telepítés ű fajtákat június végén. Csak öntözve ad jó termést. Gyomtalanítás.). palántázott termesztése (május 15-június 15. Várható termésátlag: 12-15 tonna/hektár. Bulgina. 400-500 ezer db hektáronként az optimális állomány. kevesebb allilszulfidot tartalmazó "csókos" hagyma.). Illóolajának erős baktericid (baktériumölő) hatása van. Herwina. Termesztéstechnológiai változatok: -őszi ültetésű termesztés (október l 0-20. Hőigénye a vöröshagymáéval megegyező. Kamus. Trágyázás. Csak tökéletesen beérett és egészséges gerezdeket duggassunk.). -tavaszi. Szárítás után tisztítjuk. Sor. 26% szénhidrátot. Fényigénye nagy. A sekély ültetést nem szereti. Néhány napig utóérleljük.Fokhagyma (A/lium sativum L. Longina. Talaj-előkészítés.és tőtávolsága 25-28x8-l O cm.). Telepítés után könnyű boronával simítsuk el és hengerezzük sima hengerrel a területet. Vízigénye kicsi. Környezeti igénye. a tavasziakat július első felében szedjük. Fajták: Makói őszi.) Decembertől márciusig fogyasztható. Termesztéstechnológiai változatok: -tavaszi állandó helyrevetéses technológia (március). Profina. Fényigénye nem tisztázott. 161 . Környezeti igénye. palántázott termesztés (április 5-25. Betakarítás. a téli fajták nálunk különösebb gond nélkül áttelelnek. Tápanyagigénye közel megegyezik a vöröshagyma igényével. A nyári fajták -10 °C-nál elfagynak. Makói tavaszi. A hazai fényviszonyok zavartalan termesztését teszik Iehetővé. Őszi B 15. majd csomókba kötjük. Az ültetés mélysége 3-6 cm. 7% fehérjét és l 0-19 mg/10 gramm C-vitamint tartalmaz. Póréhagyma (Allium porrum L.) Nagy értéke erős fűszerező hatása. Szaporítás. Az árnyékot nem túri! Vízigénye szintén nagy. Fajták: Bastion. Hőoptimuma 19±7 °C. Ápolás. jelentős mennyiségű (50-70 mg/100 g) C-vitamint. -tavaszi ültetésű termesztés (március 1-15. Tétényi áttelelő.

A póréhagyma frissen istállótrágyázott területet igényel. Viszonyaink közölt télálló.tőosztásos termesztés (szeptember-október.palántaneveléssel történő termesztés (március). Törekedjünk a mély ültetésre. A lőtávolság l 0-15 cm közölt változik. illetve március). Öntiizés. Mint utaltunk rá. a finomabb levelű riparium és a durvább levelű sibiricum. 20-25 cm-es sortávolságra vetjük (l . A nyers fogyasztásra termesztett pórét a fagyok beállta előtt szedjük ki. 2 A palántanevelés ideje 6-l O hét. töltögetés. A téli fajtákat egész télen a helyükön hagyhatjuk. tápanyagban gazdag talajt igényel. Fajták: Elismert fajtája nincs. Ha felszedtük. a területre el terítve. mert a minőség. a magvetés ideje a március. C-vitamin-tartalma 30-80 mg/100 gramm. Félárnyékban is megél. Talaj-el/íkészítés. a rövidebb szárat fejlesztő­ ket 30-40 cm-es sortávolságra ültetjük. A bolgár. zöld leveleit télen fogyasztjuk. 30-40 tonna szerves trágya. fejtrágyázás. Fényigénye mérsékelt. veremben tároljuk. Szaporítás. Betakarítás. Környezeti igénye. A forgalomban két ípusa van. de haszonkertben vethető egész évben.).) A mctélőhagyma értékes. Gyomirtás. Trágyázás. Allandó helyre. Metélőhagyma (Allium schoenoprasum L. Az állandó helyrevetés ideje március. hektáronként megfelelő számára. hosszú típust feltöltve 60-70 cm-es sortávolságra. Vetőmagigény 2-3 kg/hektár. Lásd a vöröshagymánáL Trágyázás. Öntözési idénynormája 120-200 mm. pincében. az állandó helyrevetésnél. Hajtatáshoz jó szerkezetű. .5 g/m ). táblázat). l m -en 3 g magot elvetve. ritkítás. Ápolás. Vízpótló öntözésnél 20-35 mm-es vízadagokkal dolgozunk. fajta a sortávolság A nevelhetünk fel. Termesztéstechnológ i ai változatok: -állandó helyrevetéses szaporítás (március 1-15.Talaj-előkészítés. 2 Szaporítás. ha öntözni tudjuk. Tápanyagigénye mérsékelt. Mű­ trágyaigénye a vöröshagymáéhoz hasonló (lásd 36. . Vízigénye kicsi. Öntözés nélkül is jól fejlődik. Évelő növényként is tarthatj uk. augusztus végéig. 162 .0-1 . a fehér rész aránya ezáltal növelhető (l 0-20 cm). 30-40x8-IO cm-re vetünk. Jól megmunkált talajba vessük. 600 palántát és technológia függvénye. Hőoptimuma 16±7 oc. porhanyítás. tőszámbeállítás. kb.

cserepezve hajtatható. Vízigénye kicsi. azt felszedve. Öntözés nélkül is te nn eszthető.m ag te m1 ő változatok .tavaszi áll andó helyrevelé s (március 1. kfp . Két típusát tem1esztj ük : . H őo ptimum a 16±7 °C. . A téli fagyo t átvésze li. sokrt'l képpen fclha~lll á lhal6 163 . A hajtatott m c t é l ő h ag ym á t 20-22 °C-os h ő m é rsé kl e te n tartva. Tavaszi magvetés hez ősz i m é l yműve l és.léghagym ákat fej l eszt ő változatok. amikor azok elérték a 15-20 cm-es hosszúság ot. Ápolás. ) 15. Téli sarjadékhagyma (Alliumf istulosum L. Trágyá zás. Termesztéstechnolág iai változatok: . Amennyib en hosszabb ide ig kívánju k a he lyér •artani (3-5 év).l ég h agy m áró lt ö 11é n ő te1 mesztés (szeptemb er-ok tóber). . öntözés né lkült e m1 esz th e t ő. 20-40 mg/ 100 g C-vitamint tartalm azó. Öntiizés.) Zöldhagy maként fogyaszth ató. cserép stb. Gyomtal anítás. akko r ennek meg fe l e l őe n adagolj uk 48. A leveleket 2-3 cm-re l a nyak fel ett vágj uk e l. Fényigénye kics i. Fajták: Eli smert fajtái nálunk nincsenek . A m e té l ő h ag yma leve leit akkor vágjuk . s űrű á llományb ó l. fé lárn yékban is te rm esz th e tő. vetés e l ő t ­ ti sekély porhanyít ás és egyengeté s szükséges. de ha öntözzük . A Jél i surjudékhag yma a tápa nyago t.).A hajtatás ra szánt áll ományt neve lhetjük a talajba vetell.15. egysze r ű te nn esz tésű.20 db magot vetni . abban fe lnevelni a növényeket és k éső bb poharazni. Cé l sze rű földkocká ba (tápkocka . Betakarítás. Ószi ültetéshez közép mé ly alapműve l és és a fe l ső ta lajréteg porhanyítása és tömörítése egyaránt fontos. Kiimyezeti igényiik. értékes zöldségfaj. sokkal nagyobb zöldhozam c t érhetünk e l. Talaj-el(íkészítés. három hét után vághatjuk . Tápanyag igénye közepes . fejtrágyázás.

convar. faszfort és vasat tartalmaz. Nyári. állandó helyrevetett tennesztés (március lS-április 15. Mantilia. Ószi mélyszántás. Amennyiben nem tudtuk ősszel elültetni a léghagymákat. Ta/aj-ellJkészítés. Fajták: Szabadföldi fajták: Attrakció. Az állandó helyrevetésnél 35-40 cm-es sortávolságot javaslunk. ennek elmunkálása. Saladin.). 35-40xl0 cm-re ültethetjük a kis hagymákat. Paulette.légsaláta-fajták: Calona. Értékei között említjük C-vitamin. hengerezés. Gyakori. Reskia. hengerezés. ásás. Audran. karotintartalmát Ásványi sók közül meszet. capitata) Táplálkozási jelentősége nagy. A magvak 2-3°C-on már csírázni kezdenek. B 1-vitamin-. -őszi. a nyári fajták csak hosszú nappalokon mennek magszárba. Május királya. Juniális. Nagyon meghálálja az április első felében végzett nitrogén fejtrágyázást. Hőoptimuma 16±7 oc.). 164 . Betakarítás. simítózás. csomózva értékesítjük. őszi tennesztésnél középmély szántás. porhanyítás. .). A levélzet 12-15 °C-on fejlődik legjobban. A korai ültetés jobb begyökeresedés! eredményez. Laibachi jeges. Malika. Nansen. külső leveleitől megtisztítva. Soraya.Szaporítás. . Szandra. Balaton zöld. Ápolás. Termesztéstechnológiai változatok: -váz nélküli fólia alatti tennesztés (március 1-15.). A rövid tenyészidejű fajták rövid. ritkítás. Rigoletto.áttelelő tennesztés (szeptember !O-október 20. -szabadföldi korai tennesztés (március 15-30. Levélzöldségfélék Fejes saláta (Lactuca sativa L. Fényigényük fajtacsoportonként eltérő.(30-40 mg/1 00 g). Nyári óriás vaj. -tavaszi. Keszthelyi nyári. Környezeti igénye. Ti res. tavasszal is megtehetjük. A léghagymát szeptembertől a fagyokig ültethetjük. Capitan. kisadagú öntözéssel elégíthető ki igénye. Kora tavasszal szedjük. Téli vajfej . Gyomtalanítás.). Majális. Vízigénye nagy. Vetőmagigény 5-6 kg/hektár. Nabucco. A vetés mélysége 2-3 cm. tavasszal simítózás. állandó helyrevetett tennesztés (július 15-25. A tőtávolság a többszöri ritkítással (zömmel áruhagymának) változik.

Szaporítás.0 7. 165 . ll.0 7. A nitregént c é l szerű megosztani .0 6.0 2. A zerves Irágyából csak a fö ldd~ éreu trágyát használjuk! Fajlagos m ű trág y a­ igényét a 37.0 8.5 5.0 5.0 8.5 3.0 11 . fe lét az alaptrágyához.0 2.0 10.5 10.0 4.0 7. kép. Váz nélküli fóliás takarásnál J20+(4x20)x20 cm-re ültetjük a 4x4 cm-es tápkockás palántákat 49.0 6.5 2.0 9.5 2. itrogénigénye nagy.5 IV.0 7.0 8. ll. IV. Sóérzékeny növény.0 12. lll. felét fejtrágyaként. a 4x4 cm-es tápkockás palántákat (60.0 7. lll. A tavaszi technol ógiánál a tápanyagok j e l e ntős részét őssze l dolgozzuk a tal ajba.0 3.0 5. Korai szabadföldi termesztésnél 60+(5x25)x20 cm-re ültetjük .5 3. a só k é pző mútrágyákkal óvatosan bánjunk.l 00 OOO db/hektár). 9.5 8. 10. táblázat tartalm azza. Jégsah\ta (60-80 OOO db/ha).0 1.0 - 9.0 4. lll.0 4. táblázat A fejes saláta fajlagos műtrágyaigénye (Hatóanyag kg/t) A talaj tápanyag-ell átOltsága Tápelem.5 - 4.0 4. term őhe l y igen gyenge gyenge közepes jó ige n jó Nitrogén l.5 8. ll. Foszfor l.0 3.0 5.0 6. Kálium l.0 IV. rozetta állapotban adni .Trágyázás. 37.

Állandó helyrevetésnél 30x30. amikor a fejek elérték a fajtára jellemző nagyságot. Az eszkariol változat fajtái: Eskarial sárga. Kissé kesernyés ízét a benne található inzulin adja. Ásványisó-tartalma sok. Öntözés.énye a fejes saláta igényével megegyező. Kelésig hűvös helyen tartva.5 cm.énye.) Hazánkban kevésbé ismert és fogyasztott zöldségfaj. 30-50x25 cm-re ritkítsuk az állományt. Vízi?. Két változatát termesztik külföldön: . Az állandó helyrevetett állomány júniusban ad salátát. Átteleltetésnél a tavaszi felfagyások csökken-. Állandó helyrevetésnél tőszámbeállítás. Betakarítás. Fényi?.Cichorium endívia var. beiszapoló öntözésre az esetek zömében szükség van 5-10 mm).. Magszükséglet 0. Endíviasaláta (Cichorium endívia L. Az első változathoz tartozó fajták: pl. Onhalványuló. illetve a váz nélküli termesztésből szinte egy időben kezdjük. a nagy mcleget nem bírja. -őszi fogyasztásra való termesztés (július 1-15. Fejtrágyázás rozettás állapotban. . A szedést szabadföldi termesztésben az áttelelő salátával. A korai termesztés május első felében válik szedhetővé. Eskarial zöld. Tollfodrozatú. Gyomtalanítás.Cichorium endívia var. 166 . Az őszít pedig szeptemberben szedjük. Hidcgtűrése. Zavartalan fejlődéséhez 65-75%-os talajnedvességet kíván. Öntözéssel biztonsággal termeszthető. április közepén-végén. jobb eredményt kapunk.5-2 kg/ha. Környezeti i?. latifolium (eszkariol). Hőigénye alacsony. porhanyítás. Minden technológiai változatban akkor kerül sor a szedésre. A salátamag előáztatása is eléggé elterjedt a kiskert-tulajdonosoknáL Ápolás. A nyári vetéseknél a nagy meleg miatt nehezen csírázik a mag. crispum. Nagy zöld fodros.). . Kelesztő. Termesztéstechnikai változatok: -nyári fogyasztásra való termesztés (április 1-30.). Az átteleltetéshez szabadföldi ágyban nevelünk palántát és 25x30 cm-re ültetjük ki. Vetésmélység 1-1. Kézzel szedjük és lehetőleg hűvös helyen tároljuk. tésére tömörítsük a talajt a növény körül (tapossuk körül).énye nagy. Sárga fodros. Fajták: Magyarországon elismert fajtája nincsen. Bubikopf stb. zöld. jó. téli endívia. Ehhez kell igazítani termesztésének időzítését. Hőoptimuma 16±7 oc. 20-25 mm-es vízadagokkal öntözzük.

Zealand stb. Kulma Fr. vízpótló öntözést 25-30 mm-es vízadagokkal oldjuk meg. Szaporítható állandó helyrevetéssei és palántázássaL Nyári fogyasztásra február végén. Áprilistól szakaszolva. Betakarítás. Cikóriasaláta (Cichorium intybus L. Gyomtalanítás. Jelentős továbbá kalcium-. Az őszi fogyasztásút szeptembertől kezdve fogyaszthatjuk.. Vágás után a külső. Június elején vetjük és júliusban ültetjük ki a 4-6 lombleveles palántákat. sativum convar. Magyarországon is mindenütt megtalálható. amikor a levélrozetta növekedése befejeződött. és magnéziumkészletc. foszfor-. ssp. így önmaga takarójává válik. szalmát stb. keserű leveleket távolítsuk el. Halványításra csak a jól fejlett fejek alkalmasak. állandó helyre is vethetjük. 6-7 hetes palántanevelési idő után áprilisban ültetjük ki. 2-3 hetes halványítás után áruképes az endíviasaláta. Fényigény: megegyezik a fejes saJátáévaL 167 . Ronette). Br. Trágyázás. A. helyrevetettet ezt követően. el!rte a fajtárajellemző méretet. illetve kelesztő öntözés (l O mm) elengedhetetlen. ha a növény leveleit a csúcsi részen összekötjük. Zuckerhut. 30-40 cm-es sortávolságra és 25-30 cm-cs tőtávolságra. A termesztésben három fajtacsoportot küönböztetünk meg (külföldi fajtákkal): . Környezeti igénye. Catalogna). • pirosak (pl. A beiszapoló. A szedéstakk or kezdjük. talajlazítás.Talaj-el/íkészítés. Ápolás. B 1-. A nyári fogyasztás ú enelíviát június végén-júliu s elején szedjük. mert gyorsan romlásnak indul. PP-.saJátának temlesztett típusok lehetnek • zöldek (pl. A halványításra )sszekötött növények levelei közé víz nem juthat.pótk<tvé-termesztésre szolgál a Brunswich. Lcgegyszerűbb. Veronai piros. Kultúrráltozatainak termesztése mégis kevésbé elterjedt hazánkban. Speciális ápolási munkája a halványítás. Őszi fogyasztásra szabadföldi ágyban nevelünk palántát. !OOO db palántát 3 grammból tudunk előállítani.fo liosum L. Erre a célra felhasználhatunk cserepeket. vas-. március elején fóliasátorba vetjük a magját. Lásd a fejes salátánálle írtakat. Fajták: Elismert fajtánk nincsen.) Vad alakja a katángkóró.halványításrajavasolt fajták: Tonker F" Zoom F 1. 16-18 °C körül van az optimális hő­ gényük. A. Hidegtűrő növények. . Táplálkozási értéke a levelekben lévő bőséges A-. C-vitaminartalma. Szaporítás. Maiwunder stb. . Öntözés.

). a t őszá mbeá llít ás.). Ápolás. gyom men tes talajt kell készítenünk . Magvetésse i szaporítjuk . ztésnél mélyen m űve lt .30. amikor a talajra rá lehet menni . A halványításra termesztell gyökérnyeré re május közepe és június közepe az opt im áli s vetés i id ő pont. A halványításni termesztett gyökér alá is m é l y műv e l é t. Önriizés. Cé l sze rű szakaszosa n vetni. kép. v e t ő mag i gény 4-5 kg/hektár. · fejtrágyázás. Talaj-eWkészírés. Tápanyag igénye közepes. a magvetés ideje júliu augusztus. fejtrágyázás és a halványítás igényel figye lmet. Zöldsa láta-tern1esztésnél gyomtalanítás. Sortávolság 30 cm.). kell őe n tömörödött magágy ú. A zö ldsaláta tal aj -e l őkészít és i munkái megegyeznek a feje salátánál leírtakkaL Pótkávénak szánt gyökérterme. 190 kg kálium kijuttatásáva l elégíthetjük ki. Általában öntözés nélkül is te nn eszth ető k . Az istállótrágyázás utáni második szakaszban termesztjük . A zöldsaláta-termesztést. Betakarítás . 52 kg foszfor. . A halványításra a 25 cm magasságot elért növényekn él kerül sor. Magszükség lete 3-4 kg/hektár. Trágyázás. Nyugat-Európában kidolgozták ősz i termesztésé t is.halványított cikóri ahajtatásho z a gyökér e l őá llít ása (máj us l O-június 15. 2-3 hét alatt kés a halv ányítás.Vízigénye közepes. l ő t á vol ság l Ocm. annak vetését akkor kezdjük .pótkávé-tem1esztés (május 15. 16M . Pótkávé-termesztésben a rnagszárak ki fejl ődésé n ek megakadályozása jelent feladatot. ritkítás ( t őszámbeá llítá ). ke ll őe n tömörö50 . Pótkávényerés célj ára május hónapban vetjük a magját. Tápanyagigényét hektáronkén t 170 kg nitrogén. Sortávol ága 30-40 cm. Cikóriasaláta döli magágyat készítünk. Term eszréstechn ológiai Fá lrozatok: -zöld (halványíto tt ) saláta tem1e ztése (március 1-30. hogy a fogyasztás i id ő t megnyújtsuk . A ke l eszt ő öntözést é száraz időjárás esetén a vízpótl ó öntözést is meghálálj a. A zö ld sa láta szedésére a vetés után 60 nappal kerül sor. tőtávolsága 20 cm. Halványítoll cikória ápolási munkái : a gyomtalanítás. Szaporítás. . A csúcsi részt összekötjük .

Matador. Hőoptimuma 16±7 oc. Vannak télálló fajták. 1-3 hétig tárolható. Figyelemmel kell lenni nitrát. Wolter F 1• Környezeti igénye. Nagy meleg. etiolált cikória a legértékesebb. kálium-. -3°C-nál elpusztulnak. Az etiolált cikóriasalátát fénytől elzárt környezetben hajtatjuk. Polka F 1. Hajtatása. még a fagyok előtt. Matador Dark Mazurka F 1. A nem télállók viszont már -2. zárt salátafej. Elfogadható még a 3-4 cm-es átmérő is. A magvak 4 °C-on már csírázni kezdenek. Hajtatásban legjobb eredmény t az 5-6 cm vállátmérőjű gyökerek adják. Mindig a tervezett fogyasztás. Eszkimó. Fényigénye: Fejlődése viszonyla g gyengébb fényviszo nyok között is kielégítő. Csak a nyári fajták igényelnek öntözést. A sétáló árnyékot elviseli. Vízigénye közepes. termesztőlétesítmény talajába. napra kifejlődik az ctiolált. ma is így hajtatjuk. 3-4 mm-és gyökérrel vágjuk. magnézium-.rtalma (A. 1 1 Tristap F 1. Ennek két módja van.megnő.(vas-. Spanda F . 169 . illetve értékesítés szabja meg a mennyiséget.és nitrittartalmára is. Solar F 1. ládába. Újabban földtakarás nélkül. Ertékei miatt egyszer túlértékeljük. C) jelentős. a talaj vagy tápoldat hámérsék letét 16-18 °C-on célszerű tartani. keseredik. Régebben a gyökereket 20--25 cm vastag földdel takarták. amelyek teleinket károsodás nélkül átvészelik. Szedés után a lombot 2 cm-re visszavágjuk. Hiverna. A hosszúságuk 16-18 cm közölt a legjobb. Popey.) Ásványisó. alacsony hőmérsékleten. Spenót (Spinacea oleracea L. Az etiolált cikóriasalátát hajtalva állítjuk elő. A gyökereket osztályozzuk. jó minőségű földbe vagy hidropónikába helyezzük. Pótkávényerésre termesztett cikóriát a vetést követően 120 napra szedjük. Alacsonyabb hőmérsékleten a hajtatási idő A kedvező hőmérsékleten tartott cikóriagyökéren a berakást követő 21-25. Ha fény éri. máskor szidjuk. A hajtatótér léghőmérsékletét 15-17 °C-on. Így nem esnek szét a levelek. álló konténerbe. fekete fótiával vagy sötét helyiségben hajtatjuk. Hajtatásnál a gyökereket nagyméretű cserépbe. kalcium) tartalma és vitaminta. Symphon y F . Carambole F 1. Ha nem tudunk fénymentes környezetet biztosítani. A 12-16 cm hosszú. október hónapokban. zárt. kemény fejű. A halványított cikória nyerésére termesztett gyökeret a vetés után ll O napra szedjük. Norvak. Viroflay. Fajták: Caballero F 1. Ezt szedjük. szeptember. erős fény sietteti magszárképző­ dését. szorosan egymás mellé. Szedés után.

Trúgyúzás.5 4 4 5 4 5 7 7 6 5 ll ll 10 12 5 5 5 4 7 8 7 9 16 17 16 17 170 . . ll. IV . Tava zi veté.5 4 3. hez ősz i mély zántás. Nagy zöld tömegeinek kifejlesztéséhez e l sősorban ki adós nitrogénme nnyi ségre van igénye. táblázat A spenót fajla gos műtrágyaigénye (Hatóa nyag kg/t) A talaj tápanyag-e llátoltsága Tápelem. 9 10 10 12 8 9 9 10 5 5 6 8 4.nyári vetésú technológia 20-augusztus 30. Frissen trágyázott területre is tehetjük. ll. t ermő hely igen gyenge 12 12 14 15 8 8 7 6 gyenge közepes jó ige n jó 2 3 2 5 3. lll. tavaszi elmunkálás.). 38. Ta/aj-e!ríkészítés. ll . IV.0 3 3 4 3 4 Nitrogén l. lll. Foszfor l. -ősz i vetésú tech nológia tember 1-30. lll. Spenót szántás é magágykészílés tartozik.5 5 4. táhlázat tartalmazza.).tavaszi vetésú technológia (február 20-április 15. ősz i változathoz nyári 5 t.TermesztéstechnoMgiai változatok: . t ö m ődö tt magágykészílés kell. IV.). Talaj-előkészíté t az e l ővetemény lekerülése és a technológ ia típusa határozza meg. Fajlago. A nyári . Kálium l. mútrágyaigényét a 38. kép.

Fajlagos műtrá­ gyaigényét a 39. Gyomtalanítás. amint a talajra rá lehet menni. Környezeti igénye. tavasszal és augusztus-szeptcm ber hónapokban.és ásványisó-tartalma érdemel említést. hogy a szívlevelek ne sérüljenek. ritkasoros elrendezésnél l 0--12 kg/ha. 4-5 évig marad a helyén. Magja nehezen csírázik. táhlázat tartalmazza. Vetőmag­ igény gabonasortávolságnál 16-20 kg/hektár. Különös szerepet kell szánnunk a hengernek. A sortávolság lehet gabonasortávolság (12. fejtrágyázás. tömör magágy készítésére. Gépi betakarításnál egyszerre takarítjuk be a spenótot. talajlazítás.) C-vitamin. kétszeres gabonasortávolság (25 cm) és 30 cm. Mivel nagyon apró magja van. Folyamatos szedés gyorsabb megújhodást eredményez. ~polás. Már 4-5 lombleveles állapotban elkezdhetjük a szedését. Kézi szedésnél arra vigyázzunk. A magját vethetjük. a vetésmélység 2-4 cm. A hideget jól bírja. A nyári vetés ű spenót csak öntözött területen ad jó termést. Sóska (Rumex acetosa L. Termesztéstechno/á g i ai változatok: -tavaszi vetésű változat (március l-április 15. Fényigénye kicsi. -őszi vetésű változat (augusztus 15-szeptember 25. tavasz végén a magszárak lekaszálásü fejtrágyázás. különösen figyelnünk kell az aprómorzsás szerkezetű. A spenótot állandó helyrevetéssei terrnesztjük. A sáskát évelő növényként tem1esztjük.5 cm). Alá mélyen mű­ velt talajt készítünk. Szereti a szervrs trágyát (30-40 tonna/hektár). ezért célszerű salátamaggal keverten vetni (sorjelzés). Ápolás. Megtalálható továbbá a haszonkertekben az Angol sóska (Rumex patientia) és a Francia sóska (Rumex scutatus). Vetésmélység 2-3 cm. Ezek levélhozama lényegesen kisebb. var. Ontözés.). Trágyázás. Talaj-elffkészítés. hortensis DIERB. Hőoptimuma 16±7 oc. Fajták: Paliagi nagylevelű. Javasolt sortávolság 30-35 cm. Hidegtűrő növény. Várható termésátlag 7-20 tonna/hektár között változik (a kézi betakarítási a nagyobb). Szaporítás. Vízigénye nagy. Igényes a talaj és a levegő nedvességtartalmára. mint a Paliagi nagylevelű fajtáé.).Szaporítás. A tőtávolság 4-5 cm. Betakarítás. 171 . Szükséges vetőmag­ mennyisége 2 kgflv ':tár. Gyomtalanítás. Elviseli a sétáló árnyékot.

II. II. 16 17 16 17 ll ll 7 8 10 12 7 9 4 5 4 5 3 4 3 l~ 4 i ~ Öntözés. III. Az őszi vetésből a következő év elején válik szedhetővé a sóska. III. Schwetzinger Meisterschuss.J l trágyát (nitrogén) az öntözővízzel. 10 8 8 10 ll 9 6 6 7 8 IV. III. IV. i fagyokig a kifejlődésétől levelek a sóskát ültetésű Betakarítás.) j A spárga halványított hajtását (síp). II. illetve a zöldspárga zárt fejű zöld sípjait fo-j 1 gyasztjuk. l i Spárga (Asparagus officinalis L. 12 14 10 8 9 7 8 - 10 8 - IV. Foszfor 12 10 4 4 4 5 4.39. Argenteuili stb. oldva célszerű kijuttatni. A fej. 172 . A tavaszi szedhetjük. Burgundi korai. termőhely igen gyenge gyenge közepes jó igen jó Nitrogén I. Csak kis vízadagokkal és gyakran öntözzünk (20-25 mm). l Várható termésátlag: 8-l O tonna/hektár. Fajták: a fajták termesztheták halványításra. táblázat A súska fajlagos műtrágyaigénye (Hatóanyag kg/t) A talaj t<ípanyag-ellátottsága Tápelem.5 5 5 - 3 I. zöldspárgaként. Kálium 7 7 6 4 - I. . illetve mindkét ~ ~~ l l ! Halványításra termesztett fajták: Braunschwei gi.

A húsos tárológyökereken vékony. Backlim F 1 stb. A fiatal hajtások minden tavasszal a gyöktörzsből törnek ez elő. A spárga sípjai fagyérzékenyek. törzsön levő rügyekből fejlődő fiatal hajtásokat sípoknak nevezzük. KB. amelyeken 3-6 db. Virág. A virágok állhatnak egyesével vagy kettesével a szártagokon. ezeket fagyasztj uk. 0. vastagságuk a l O mm-t. keveset terem. Hajtásrendszere. Egy-egy tőből l 0--12 db hajtás is kifejlődhet. Tápanyagigénye nagy. Vegyes célra termeszthetfffajták: Eros. Fényigénye. Mary Washington. kb. Viking. gömbölyű.0--2. i' muma 26-28 oc. fénylő. Limburgia. A mag a hőmérséklet függvényében l 0--26 nap alatt csírázik r ki. magasabb hőmérsékletnél gyors. Vízigénye: 400 mm csapadék a tenyészidőben.Zöldspárga faj ták: Franculi us. A gyökértörzs (rizóma) megvastagodott földbeli hajtás. színe vörös vagy barnás vörös. Külön-külön egyedeken fejlódnek a hím. nem ágaznak el. A sípok növel kedése alacsony hőmérsékleten lassú. Termése. Hófej.5 m-ig lehatalhatnak a talajba. Növénytani jellemzése. A hosszú megvilágítást és a nagy fényintenzitást kedveli. Gyökér~ törzse hazai viszonyaink között károsodás nélkül áttelel. Lucullus. A raktározó gyökerei hengeresek. mely fásodó és víz- l szintes helyzetű.és a nővi­ rágok.5 kg magnéziumot kell biztosítanunk. A pangó vizet sem túri. Különösen igaz ez a hajtások fejlődésének időszakában. 173 . A szedési idő­ ben jelentkező szárazság a termés mennyiségét és minőségét is visszaveti. egyik oldalán kissé lapított. . Levél. A szár hossza 100--160. Kétlaki növény. A tönk folyamatosan a talajfelszín felé tör.3 stb. A népi mondás szerint adja a "nyúlárnyékot". Ezermagtömege 18-22 g. Dari ana. A spárga optimális hőigénye 19±7 oc. A raktározó gyökerek több évig is élnek és folyamatosan vastagodnak.5 °C-nál már elfagynak. 2 cm hosszú. Arnyékban rosszul fejlődik. --0. Kb. A pikkelyszerű képzódmények hónaljából rövid szártagú oldalhajtások képződnek. A hajtások gazdagon el ágaznak. 55 kg K20-t és 3. Gyökerei 2. Tehát a bőséges vízellátást igényli. Tenyészcsúcsuk évente kihajt. Limbras 26. 8 kg P 20 5-ot. Goldschatz. pikkelyszerűek. A levelek aprók. fillokiódium képződik. Optimális számára a talaj vízkapacitása 62-80% között. Környezeti igénye. Gyökérzete raktározó és szívógyökerekből áll. hosszúságuk elérheti a 3-4 métert is.5 mm vastag levélalakú szár. A gyök. elérheti a 200 cm-t is. rostos szívógyökerek képződnek. Csírázási opti. Gyökér: A spárga bojtos gyökérzetű növény. Csírázóképességél 3-4 évig megtartja. Az elfásodott hajtást nevezzük spárgaszárnak. A gyökerek zöme a talaj felső 25-30 cm-es rétegében helyezkedik el. l tonna síphozamhoz 30 kg nitrogént. 8 mm átmérőjű bogyó. Magja fekete.

a mag használati értékétől függően 12-25 kg/ha. a spárga részére is elengedhetetlen. . A talaj szervesanyag-tartalmát a nagy adagú szerves trágyával (90-100 t/ha) feljavítjuk. a szőlőhöz hasonlóan. Vetőmagigénye. 30-40 mg K20-ra van szükség Szaporítás. Igaz a folyamatos gyommentességet is biztosítani kell számára. A vegetatív mód a tőosztás. A szapo174 . 60-70 cm mélységben. kora tavasszal. A generatív szaporítás mód az elterjedtebb. A talaj szervesanyag-tartalmát növelhetjük zöldtrágyázással. behúzzuk a barázdákat. osztályú magonera lehet számítani. Szólnunk kell még a konténeres magoncnevelésről. laza szerkezetű talajon 6-7 cm. Trágyázás: Az alapműtrágyázást a talaj felvehető tápanyagszintjéhez igazítjuk az egyes termőhelyi kategóriákban. hogy sekély termőrétegű területeken ne termesszünk spárgát. ásóvillávaL A magoncokat óvjuk a kiszáradástól.zöldspárga termesztése.Termesztéstechnológiai változatok: -halványított termesztés. A felszedés történhet ekével. A magból fejlődő növényt magoncnak (palánta) nevezzük. Lényege. A magvetés történhet ősszel. majd eltűntetjük a talajfelszíni egyenetlenségeket. Magoncnevelés. A tavaszi ültetésig 16-18 cm mély barázdába azonos magasságba vermeljük a magoncokat. kultúr állapotú talajt válasszunk. A talaj-előkészítéssel (mélyforgatással) egy időben dolgozzuk be a talajba az alaptrágyát is. Legjobb a kora tavaszi magvetés. talajba juttatásávaL A műtrágyaadagokat a talaj felvehető tápanyagszintjéhez igazítjuk. hogy a vetőmagot szaporítóládába (l O g/láda). Ebből 200-300 ezer l. majd minőség szerint osztályozzuk. esetleg késő tavasszal. A vetés mélysége kötöttebb talajon 3-4 cm. A talajforgatás után ülepedni hagyjuk a talajt. dolgozta ki. Idősebb töveket 2-3 részre bontjuk és elültetjük. Ennek is két változata lehetséges. Külföldi kutatási megfigyelések szerint 100 g talajban 25-35 mg P 205 -re. A kifejlett magoncokat felszedhetjük ősszel és tavasszal is. A módszert Magyarországon Fehér Béláné dr. érett komposzt stb. kézi vetésnél 25-30 cm. A magoncokat felszedés után azonnal telepíthetjük végleges helyükre. konténerekben tároljuk. melyet laboratóriumi vizsgálat alapján végzünk. A 40 cmes sortávolságnál folyóméterenként 20 magot célszerű vetni. A sortávolság gépi vetésnél 40-50-60 cm. Földdel takarjuk. az adja a legtöbb első osztályú magoncot. A felszedésnél ügyelni kell arra. tőzeg. majd beöntözzük a vermelő!. A spárga számára lehetőleg gyommentes. Feltétlenül érdemes a talajt laboratóriumi vizsgálatnak alávetni. sorba vagy szórva vetik március-április hónaphan. Talaj-előkészítés. hogy a gyökérzet ne károsodjon. mély termő­ rétegű. napfénytől és hűvös helyen ládákban. A mélyforgatás. A magoncok nevelési időtartama 5-6 hónap. A spárga szaporítható generatív és vegetatív úton. Ebből adódik. ill.

tenyészterület. főleg homokon. A kelés után 18-20 nap múlva a magoncokat 17x17 cm-es konténerbe tüzdelik és akiültetésig a fóliasátorban tartják. A telepítés történhet ősszel és tavasszal. Az ültetéshez. A tavaszitelepítésta spárgarügyek fakadása előtt célszerű elvégezni. Ekkor helyezzük el a magoncokat. hogy a rügyekegy irányban. Fejtrágyaként 2 x 100 kg ammónium-nitrátot dolgozunk a talajba. fejtrágyázásból. A zöldspárgát 120-150 x 20-30 cm-re rakjuk.5 kg). A magot a tervezett sor.és lőtávolság­ nak megfelelően vetjük. Itt elmarad a magoncok termesztésének. Hektáronként 40-50 t/ha szerves trágyát. A halványított spárgát 140-150 x 30--40 cm-re telepítjük. A spárgát a hagyományos magoncnevelés mellett állandó helyrevetéssei is szaporítják.0-3. a hiányzó tövek pótlásából és aszárak letakarításából áll. úgy. A javasolt állománysűrűség: . Termőrefordulásig. A fejtrágyát június közepétől augusztus elejéig adjuk. esetJeges tárolásának és telepítésének költsége. kiszedésének. 60-80 kg/ha P20 5 .8 t 40%-os kálisót adunk. 0. 0. Ápolás. öntözésből. A barázdába 3-4 cm vastagon érett istállótrágyát terítünk (3. A harmadik évben az ápolási munkák közül kiemelkedő jelentősége van a pótlásnak és a tápanyag-visszapótlásnak A tápanyag-visszapótlást a laboratóriumi vizsgálat eredményeire építve kell tervezni. 175 . . Őszi telepítés előnye. növényvédelemből. talajelőkészítést és magágykészítési igényel. A növények ápolása öntözésből. szellőz­ teté~ből és tápoldatozásból áll. A második évben a talaj tápanyagtartalmát szerves trágya adagolásával növelhetjük. Telepítés.6 t szuperfoszfátot. traktorral 25-30 cm mély barázdát húzunk. A telepítés! március végéig be kell fejezni. 160-180 kg/ha K20 hatóanyag adagolása szükséges.halványított spárgából 17-23 OOO tő/ha. és 25 oc hőmérsékleten tartják a kelésig. gyökérzetét szépen kiterítve. E módszer gondosabb területkiválasztást.rítóládákat fóliaházakba helyezik. mint a magoncneveléssel való szaporítás. Allandó helyre vetés.zöldspárgából 25-30 OOO tő/ha. Ha erre nincs lehetőség. Az állandó helyrevetés gazdaságosabb és könnyebb. akkor legalább 150-160 kg/ha N. Ezt követően 5-8 cm vastag talajréteggel takarjuk a magoncokat Ezennel megtörtént a telepítés. a barázda hossztengelyével párhuzamosan helyezkedjenek el. majd e fölé húzunk 4-8 cm-es földborítást. hogy a téli erős szelek vastagíthatják a talajtakarót (15-20 cm-t is). hogy a magoncokat nem kell tárolni. Az új ültetvény ápolása a telepítés évében és a következő évben kapálásból. Hátránya.

A szedés befejezése utána sorközöket kimélyítik. a növényvédelmet folytatjuk. 25-30 cm koronaszélességben készítjük. A kihagyó években műtrágyával pótoljuk a hiányzó tápelemeket. A korábbi szedés érdekében érdemes a !akarást alkalmazni. 80-100 kg/ha P 20 5 180-200 kg/ha K 20 hatóanyagú műtrágyákkal. Ezt követően a területet tisztán tartjuk. a szedés befejezte után. 5-6 cm-nál nem mélyebben. a tábláról. mert kevesebb vízmennyiséggel is jól kielégíthető a spárga vízigénye. Március közepe-vége felé kezdjük.'. A spárgatelep a magoncnevelési és telepítési módszertől függően. a kiszáradás és a tápelemveszteség csökkentése érdekében. amivel a sorra mind a két oldalon ráfordítjuk a talajt. de a tenyészidő alatt állandóan emelkedik a vízigénye. Ezt kiegészítik l 00-150 kg/ha nitrogén. A tennő állapotban lévő ültetvény első ápolási munkája.rgánálleírtakkal. Aszedésta hagyományos ma176 j . fehér vagy fekete fóliával). A termő ültetvényt három évenként célszerű szerves trágyázni. vagy szedés előtt 60-80 mm vízadaggal öntözzünk. J • · • . és a barázdába 30--40 t/ha szerves trágyát szórunk. A telepítés! követő első két év ápolási munkái megegyeznek a halványított sp:. 25-30 cm magasra. A trágyák bedolgozása után talajjal bezárják a barázdát.A többi ápolási munka megegyezik az előző években végzettekkeL A termff spárga ápolása (halványított). Mindig a spárgatövek fejlettségi állapotának megfelelően készítsük a bakhátakat Célszerű két menetben elkészíteni a bakhátaL Eszköze a szántóeke. A növény növekedésének megkezdése előtt l 00 kg nitrogén hatóanyagat adunk hektáronként. a tápanyagvisszapótlást elvégezzük. Az eddigi vizsgálatok szerirlt a spárga optimális fejlődéséhez 400-600 mm vízmennyiségre van szükség. majd bakhát profilkészítő eszközzel elsimítjuk a felszínt. A zöldspárga a halványítottnál tápanyagban gazdagabb. Csapadékszegény tél után a szedési időszakban 2-4 alkalommal 20-25 mm vízadaggal. Különösen a hibrid fajták érzékenyek a vízhiányra. június 15-20-a között lehúzzuk. Öntözés. A bakhátakat. A spárga viszonylag kevés vizet párologtat. A megfelelő vonalvezetés biztosítása érdekében célszerű a spárgahajtások megjelenése után készíteni a bakhátaL Utóbbi években terjed a bakhátak fóliás takarása (70 mikron vastag. A záldspárga ápolása. a második vagy harmadik év végére termőültet­ vényként kezelhető. tavasszal a le nem takarított. Speciális ápolási munka a bakhátak készítése. elszáradt szárrészek eltávolítása a talajból ill. A termő spárga évente rendszeres tápanyagvisszapótlást igényel. lehetőleg laboratóriumi vizsgálat alapján. majd elégetésük. Az öntözési módok közül a csepegtető öntözés a legmegfelelőbb. jobb vízgazdálkodású talajokon fejlődik kielégítően. A tárcsázást a sorokra merőlegesen végezzük.

Fejtörmelék D: 10 mm-es átmérőtől fölfelé. a fölösleges részek levágásával készítjük elő. osztályú spárga méretei: Solo A: 16 mm-es átmérőtöl fölfelé. A spárga sípok szedése igényes munka. csomagolás! fedett színben. vagy megemelkedik. mint a halványított. osztályozást. A II. A leszedett sípokat nedves vászonnal bélelt kosárba szedjük és a fénytől óvjuk. csomagolt spárgát hűtőtárolába helyezzük a szállításig.goncneveléssel nevelt és telepített ültetvény esetében a harmadik évben lehet kezdeni. az értékesítésre alkalmatlant (beteg. A sípok hosszúsága halványított spárgával 22 cm. Piaci előkészítés. A mosott sípokat vastagság szerint osztályozzuk. Hazánkban a spárga szedési időszaka április elejétől június közepéig tart. a sípok hossza 4-12 cm. elszíneződés rajtuk lehetséges. amikor a síp eléri a bakhát felső szintjét. 177 . osztályozással. A spárganövény sípjai a harmadik évtől szedhetők. A sípokat a talaj felszíne alatt 2-3 cm mélyen. I. majd hűtjük. amíg a csúcson zárva vannak a pikkelylevelek. A hazánkban elérhető termésátlag a hibrid fajtákból elérheti az 5. mindenféle károsodástól mentesnek kell lenniük. A bakháton jelzi a síp a szedés. minél gyorsabban végezzük. Itt elmarad a bakhátkészítés. a sípok hossza 12-22 cm. B: I 3-16 mm-es átmérő között. osztály~é. A halványított spárgát mosással. A többi megegyezik a korábban leírtakkaL Betakarítás. kézzel kell kitömi vagy kivágni. A sípoknak teljesen épeknek.5 t/ha-t. ha nem tőbő! törjük ki a sípokat. A zöldspárga valamivel korábban szedhető. a sípok hossza 12-22 cm. mint az I. Itt az volt és ma is az a probléma. túl vékony) is le kell szedni. hogy a talajban maradó csonkok az egész tő elrothadúsához vezethetnek. Az előválogatást. válogatással. a sípok hossza 12-22 cm. A sípokat naponta egyszer vagy kétszer szedjük. ott bontjuk ki kapával a bakhátat. de kisebb sérülés. hogy a második évben vágjuk a sípokat.0-5. A halványított spárgát akkor szedjük. ápolás. Ahol a felszín megreped. bontás helyét. Így megelőzhető az elszíneződés és a fonnyadás. telepítés és az intenzív fajták használata lehetővé teszi. sérült. A zöldspárgát addig szedhetjük. Az osztályozott. osztályú spárgára vonatkozó előírások ugyanazok. ha a talajban mélyebben vágjuk a sípot. és lebontás munkája. Régebben speciális késsel vágták a sípokat. Leves C: 10-13 mm-es átmérő között. majd méretre vágjuk. a zöld spárgáé 27 cm hosszú lehet. majd kézzel tőbő! kitörjük a sípot. A zöldspárga szedésekor minden sípot. A gyorsított magoncnevelés.

A síp 33 g-nál kisebb és üreges nem lehet. Fehérjékben gazdagok. 15-27 cm hosszú. Termesztett gombák A gombák az élővilág sajátos csoportját alkotják. szaporodásuk stb. valamint ezek hibridjeit javasoljuk. nem hizlalnak. hogy először . A felsorolt fajok közül azonban csak a laska-. A Pleurotus ostreatus vagy késői laskagombajellemzője.) ezek életmódjátóllényegesen különbözik. mivel életmódjuk (táplálkozásuk. Hidegtűrő faj. hogy a termőtestek és azok csoportjai nagyobbak. osztályú (B) síp hossza megegyezik az l.). mint a többi fajé. szürkésbama és kékesfekete. ll. ahol az 1 főre jutó évi fogyasztás a 3 kg-ot is meghaladja.). Ezenkívül íz letesek és sokféle formában felhasználhatók. Kalapjának színe a legsötétebb. és a csiperkefélék termesztését javasoljuk. de fogyasztásuk napjainkra már általánossá vált. III. amelyeket a ház körüli létesítményekben is gazdaságosan lehet alkalmazni. osztályú (C) hossza azonos az 1-11. szénhidrátokban szegények. amely lehet szürke. zárt fejű. mivel ezek rendelkeznek olyan technológiákkal. Az említetteken kívül a termesztési kísérletekben még számos faj szerepel és várható. Jelenleg irántuk a fogyasztói és a termesztói érdeklődés is nagy. csak a császárok és uralkodók étlapján szerepeltek. Kiváló élelmiszerek. repedt. 178 . Igaz. Nem növények.) termesztik jelentősebb mennyiségben. Ezek eredménye. a laskaféléket (Pl eurotus ssp. Mi még csak ennek harmadát (l kg) fogyasztjuk. üreges is előfordulhat. osztályú (A) síp átmérője 16 mm feletti. osztály teljesítését és forgalmazását szorgalmazzák. A laskafé/ék csoportjátszá mos faj alkotja. hogy a közeli jövőben tovább bő­ vül a termeszthető és így a termesztett fajok száma. Forgalomban lévő fajtái a PS és az LSz. osztályúéval. Mindezt a termesztésük során a termesztési feltételeik meghatározásakor figyelembe kell venni. A gombák már 3000 éve ismert és kedvelt élelmiszerek. Az EU követelmények az l. A Világon jelenleg a esiperkét (Agaricus ssp. hogy fogyasztásuk fokozatosan növekszik és már vannak országok (Németország). l. osztályúvaL A síp átmérője 8 mm körüli. a shiitake-t (Lentinus edodes) és a bocskoros gombát (Volvariella ssp. Kedvező jellemzőjük az is. nem állatok. Közülük azonban csak a kései és a floridai laskagombát. hogy felhasználásuk során nincs hulladék és ma már néhány fajnak gyógyító hatást is tulajdonítanak. benne görbült.A zöldspárgát hazánkban a német szabvány szerint minősítik.

Közülük ma a HK 35 a legjobb. Agaricus macrosporoides. G 24. a C 751 található. a magasabb hőmérsékletet jól tűrik.és szürkésfehér.A P!eurotus Flm·ida. ezért nyáron inkúbb a D 13-t kell választani. bőtermőek és termés ük minősége is kiváló. mivel nagy mennyiségű (60-65%) exportárut adó fajta. Ezek: D 29. Az Agaricus hisporus. sárgás.·sztése 179 . hogy a javasolt intenzív technológiák fajtái. a legelterjedtebb. hazánkban azonban a fajtaválaszték kicsi. Ez a D 13-nál rövidebb tenyészidcjű. Csiperkegomba zsákos Ic•:' . A csiperkefélék közül három faj érdemel említést. Előnye. A forgalomban jelenleg egy államilag elismert fajtája. többet terem és a termése is jó exportáru. Ezek egyesítik a fajok tulajdonságait. vagy floridai laskagomba Észak-Amerikából került Európába. Külföldön a termeszták már számos fajta közül választhatnak. 52. tenyészidejük rövid. hanem a külföldi követelményeknek is. D 13. Ilyen hibridek: H 7. Barna kalapú. hogy a magasabb ( 18 °C) hőmér­ sékletre érzékeny. kép. Jellemzője. hogy a termőtestek és azok csoportjai az előzőnél kisebbek. Ezek: Agaricus bisporus. Közülük a D 29 a legjobb. Egyetlen hibája. Érdekessége. Színe világosabb. vagy termesztett csiperke a Világon és Magyarországon is a legelterjedtebb faj. HK 35. hogy tenyészideje rövidebb (2 hónap) és magasabb hőmérsékleten (25 °C} is jól terem. amelyek e két faj keresztezésének eredményei. megfelel nemcsak a hazai. Gyors növekedésűek. így hazánkba is. Jelenleg az államilag elismert fajt<tk száma csak három. Ígéretes fajtajelölt még a D 10 és a D ll-cs is. Agaricus bitorguis. HK 44.

vagy ízletes csiperke a termesztési kísérletekben szereplő. ezért a termeszták csak akkor használhatják. hogy a táptabját nem kell komposztálni. A késői laskánál 3. hogy ezzel a nyári csiperketermesztés gondjai megoldódnak. a többi fajnál illetve fajtánál 2 hét. Ezek: a hffrnérséklet. Ez az érték 180 . a leveg(f és a tápanyag. komposztálják és hőkeze­ lik). összetett tápta\aj. a víz. Ebből következik. lótrágya stb. a következők: átszővetési idő­ szak. A termése szintén jó minőségű. amelyek egymástól jól elkülönülnek.A "Barna kalapú" típus egy kidolgozás alatt álló technológia fajtája. ezt is az előkészítés során adják a táptalajhoz és nagyon fontos. amelyet a gombafonalak fokozatos terjedése és a táptalaj kivilágosodása is jelez. amely komplex. Ez a tápanyag és a víz. annak módosításával igyekszik a gombák számára az életfeltételeket optimális vagy azt megközelítő szinten biztosítani. Elismert fajtája az "Ízletes" nevet viselő fajta. Az első fejlődési szakasz az átszövetési id/J. a Jegtöbb élettényező iránt. A termesztéshez ezeket előkészítik (aprítják. Ez azonban csak akl:or ennyi. hogy a termesztés során a táptalaj már vizet ne kapjon. Az ember termesztói tevékenysége tulajdonképpen abból áll. Ennek jellemzője. két életfeltételt kiemelünk közülük. Lehet szalma. hogy szalma. Előnye. hogy igényük. ha a táptalaj hőmérséklete 22-25 °C. Első és jelenleg egyetlen fajtája a "Puszta királynője". Előnye. A termesztett gombák környezeti igénye A gombák életfeltételei ugy:mazok. hogy a környezetén keresztül. választékbővítésre alkalmas csiperkefaj. Mielőtt a gombák biológiai igényét. hogy magasabb hőmér­ sékleten (25 oq is jól terem. annak változását részletesen ismertetnénk. Az Agaricus rnacrosporoides. ha e technológia már alkalmazhatóvá válik. Időtartama 2-3 hét. Ezek után nézzük a fejlődési szakaszokat és a gombák ezeknek megfelelő igényváltozás<lt. A gombák táptalaja szerves anyag. Ez az időszak a csírázással. nedvesítik. hogy a termesztő már tápanyagokkal és vízzel ellátott táptalajt kap. Természetesen ehhez szükséges a gombák biológiai igényeinek (életfeltételeinek) alapos ismerete. vagy hortobágyi csiperke újabb termesztésbe vont csiperkefaj. a zsákok elhelyezésével kezdődik és a teljes átszövődésig tart. mint a többi élőlényé. Hasonló a helyzet a vízzel. érle\ési vagy lappangási idő és termőidő. Ezeket ugyanis már a termesztés megkezdése előtt biztosítani kell. a legjobb minőségű szárítmány ebből készül. és a termesztés során nincs fejtrágyázás.és kukoricacsutka-keveréken jól terem. A gombáknál azonban azt is tudni kell. fejlődésük során változik. A fejlődési szakaszok. Várható. Az Agaricus hitorguis. Az átszövődésjól érzékelhető folyamat. a fény.

ha a hőmérséklet túlságosan magas. A víznek valamennyi fajnál és fajtánál megnő a jelentősége. Az utóbbi a több szinten történő termesztésre vonatkozik. A páratartalom-igény 80--90%. Ez a fajok. Itt lenne jelentősége az "Ízletes" fajtának. Tudni kell. a csiperkénél a lappangási idő. valamennyi fajnál 18-22 °C. A csiperkénél szép darabos terméseket 14-16 oc hőmérsékleten kapunk. 16-18 oc. A napi légcserék száma ekkor már 2. Levegőhiány esetén a laskagomba a fényhiányhoz hasonlóan abortál. torz termőtesteket hoz. gyapjasodik. Fontos az egyenletes. Ekkor a fajok sötétben is jól növekszenek és a levegőigényük is a legkisebb. A csiperkénél ugyis meghatározható a takarástól a kisgombák megjelenéséig tartó időszak. 181 . hogy a szükséges 80% körüli páratartalmat biztosítani tudjuk. sót óránkénti légcserére is szükség lehet. Ezt az utak nedvesen tartásával tudjuk biztosítani. hogy ez a faj 15 oc feletti hőmérsékleten tem1ést nem képez. Időtartama a hibrid és nyári laskafajtáknál l. Ez a teljes átszövődéstől a kisgombák megjelenéséig tart. A laskahibridek és nyári fajták kedvező hőmérséklete 16-18 °C. A csiperke micéliuma ilyenkor erősen kifut a takaróföld felszínére. a késői laska számára kedvező. Ez a kisgombák megjelenésével kezdődik és a tenyészidő végéig tart. A napi egyszeri légcsere még elegendő. A csiperkénél azonban már a takaróanyagat is nedvesen kell tartani. a többinél 2 hét. A fajok. Természetesen az utóbbi esetben fokozottabb szellőztetésre és párásításra van szükség. E fejlődési szakaszban a legnagyobb a gombák levegőigénye. de ezek 20 oc feletti hőmérsékleten is jól teremnek. hosszú. csak az utakat kell nedvesíteni. a késői laskánál 1. a csiperkénél pedig 2-3 hónap. A termesztett csiperkénél a felső határ 18 °C. Fényre még mindig nincs szükség. A csiperkénél azonban a takaróföldet sem lehet szárazon tartani.5. 12 °C-nál alacsonyabb értéken a termőtestek nagyok. A késői laskánál 3. Ezen az értéken túl termést már nem hoz. A laskánál a megfelelő erősségű megvilágítás legalább 100 lux. amely 25 °C-on is szépen terem. 14-16. Öntözni még nem kell. A legalacsonyabb érték 12-14 °C. Alacsony. illetve a fajták függvénye. Ekkor már napi négyszeri. A harmadik fejlődési szakasz a term(fidő. a fajták időben jelzik a levegőhiányt Ilyenkor a tönk vékony. A kedvező hőmérséklet ekkor 12-14. de lassan fejlődnek. Gyakrabban szellőztetni csak akkor kell. Gyengébb fényben vagy &ötétben a gomba abortál. csak karfiolosodott. 80-90%-os páratartalom. Időtartama szintén 2 vagy 3 hét. Fényt ebben a fejlődési szakaszban csak a laskagomba igényel. a csiperke sötétben is tartható. A második fejlődési szakasz a iasl~áná! az érlelési.valamennyi javasolt fajra és fajtára érvényes. A hő­ mérsékleti igény már kisebb. a kalap kicsi.

A javasolt gombafajok termesztése. Ápolási munkái a hőmérséklet szabályozása. Mindig azt válasszuk. 4 vagy 5 egymásra fektetett zsákból készülnek. 182 . Mint már említettük a ház körül -jövedelemkiegészítés céljából . Érlelés és takarás. érlel. ápol. Ennek a szakasznak az ápolási munkái az előzőekkel megegyezők. a laskás zsákok pedig különállóan. Átszövetés. Előkészíteni (az alapanyagat beszerezni. míg a csiperkénél ép oldalúak és felül nyitottak. Kivétel a csiperkénél a takarás. ha a kalap még zárt. szedés. Otthon a zsákok bármely előzőleg ismertetett létesítménybe elhelyezhetők.vagy négyes sorokban kerülnek átszövetésre. A rétegvastagság 3-4 cm. Fontos. A becsírázott.csak a laska. A vásárlás utáni termesztói teendők a következők: A zsákos anyag szállítása és elhelyezése. komposztálni. előkészített táptalaj zsákokba töltve kerül a termesztőhöz. mivel ezek könnyebben bemelegszenek. A takaróanyagat a teljes átszövés után kell felvinni. A esiperkés zsákok állva kerüljenek a járműre. A takaróanyag sokféle lehet. így átszövődés. a lényeg. csak termeszteni. a szellőztetés és a szükséges páratartalom biztosítása. Ez azt jelenti. aprítani. becsírázott. Ezek a parányi képződmények 8-10 nap alatt válnak szedhetővé.és a csiperkegombát szabad termeszteni. Felvitele után egyenletesen simítsuk cl. E fajnál ez a művelet nagyon fontos.) nem szabad. A járművön a zsákok több rétegben is elhelyezhetők. de a kalap széle már kezd a tönktől eltávolodni. Elhelyezéskor a zsákokat újra tömöríteni kell és laskánál újra szorosra kell kötni. betakarít és értékesít. A csiperke akkor szedhető. A második fejlődési szakasz befejeződésekor a esiperkés zsákok helyükön maradnak. Öntözni csak annyira szabad. hogy a termesztés alapja a munkamegosztás legyen. a laskásokból pedig termőfalat készítünk. A termő­ fal magassága l méter. mcrt csak így nedvesíthető tökéletesen. Házikertben célszerű. Betakarítás. Ez fertőtlenített és a minősége is megfelelő. hogy az alaita levő komposzt vizet ne kapjon. Ezeket azonban a használatbavétel előtt minden esetben fertőtleníteni kell. iker. zsákolt anyagot meg kell vásárolni. hogy a csiperkekomposzt felszíne is egyenletes legyen. Ezek a zsákok a laskánál perforáltak és felül zártak. hogy az előkészí­ tett. Szállításukhoz bármilyen jármű megfelel. amelyet a zsákos anyagot forgalmazó üzem árusít. a termőréteget védő fátyol még ép. Fontos azonban az is. nedvesíteni. Ma már ez lehetséges. ha a zsákok mindjárt állandó helyükre kerülnek. Mindez részletesen az előző fejezetben található. hogy esőtől védve legyenek. esetleg érlelés után csak a laskaanyagat kell mozgatni. hőkezelni stb. hiszen számos üzem foglalkozik ilyen anyag készítésével és forgalmazásávaL A termesztő tehát csak átszövet. A esiperkés zsákok egymáshoz szarosan illesztve. A termőidőszak a kisgombák megjelenésével kezdődik.

Ritkábban olajnyerésre is használják. A göngyöleg mindig merev falú legyen. több rekeszű tok. Erőteljes növekedésű. Ápolási munka még a növényvédelem . Termése üreges. A csiperkénél 4-6. a laskánál 3-4 terméshullámmal számolhatunk. a korszerű gyógyászatban nélkülözhetetlen fájdalomcsillapító. A szárlevelek szórt állásúak. azzal a céllal. mivel sokoldalúan hasznosítható étkezésre: sütő.) Jelent6sége. Gyógyászati alkalmazásáról már Hippokratész is írt. A késsel csak a szennyezett tönk végét távolítjuk el. Karószerű fő gyökere gyengén fásodó. Felvevő gyökérzete a talaj víz. 2-3 tokot termő fajta.A laska másként jelzi a szedési érettségét. kés segítségével történik. Leírása. köhögéscsillapító gyógyszerek alapanyagai. görcsoldó. lila alapfolttaL Tokja kissé megnyúlt. Magja (a "mákszem") élelmiszer-alapanyag. Ennek időtartama 6-10 nap. Már több mint négyezer évvel ezelőtt is ismerték és termesztették. Tenyészideje 120-130 nap. Kettős hasznosítású növény. mérete a fajtára jellemző. Szára felálló.mindhárom fejlődési szakaszban. Ez akkor szedhető. Ez részletesen a növényvédelemről szóló fejezetben található. Fajták. apró. Fűszer- és gyógynövények Mák (Papaver sornniferum L.3--0. 18-20 cm hosszú. a kiegyenlített állomány és a jó termés- : ~ ~ ~ [ ! l r ~ 183 . Végálló virága a fajtára jellemző színű. Hullámszünetben a táptalajon gomba nincs. ha a lehajtó kalapnál már kezd kiegyenesedni. Ez a hiányzó takaróföld pótlását jelenti.. alakja.és beszóró anyagaként. Jellemzője a szilárd szár. Kevés oldalgyökeret fejleszt. 110-140 cm magas.Kompolti M". hogy a termőtestek ne sérüljenek. 50-l 00 cm mélységben helyezkedik el.6 gramm. A mákfélék (Papaveraceae) családjába tartozó egyéves növény. ülők. A mag kicséplése után megmaradó száraz (érett) máktok (népiesen "mákgubó") hatóanyagai a mák alkaloidok (morfin. Ilyenkor naponként kell szedni. Virága fehér. A szedés kézzel. . Az előző fejezetben ismertetett ápolási munkák ebben az időszakban a csiperkénél még az ágyásjavítással egészülnek ki. A kerti mák az egyik legősibb termesztett növény.és tápanyag-tartalmától függően. kodein stb. Magja vese alakú. ülők. A termést mindkét faj hullámban hozza.). Tőlevelei elliptikusak. A várható termés mindkét fajnál 20 kg/100 kg táptalaj. hogy a göngyölegbe helyezett termés tiszta maradjon. ezermagtömege: 0.és édesipari termékek töltelék. A gomba a táptalajon csak terméshullámok idején található. felső részén elágazó.

kiegyenlítettsége közepes.0-1 . Közepes mennyiségű csapadékot igényel. a szélsőséges csapadékeloszlás kedvezőtlen. kiegyenlített tokmagasság jellemzi. Szárszilárdsága jó. A normális egyedfejlődésnek kezdetben a hűvös időjárás ' kedvez. termőhelyi igények. Magszíne élénkkék. alapján sötétlila folttaL Toktermése nagy.4-0.8-1. bordázott. Fajhibrid eredetű. Betegségekre közepesen fogékony. a csírázás hőoptimuma 7-8 oc (ezért lehet korán vetni!). Termőké­ pessége l .apró magjamiatt-a jó talaj-előkészí. kötött. 0. könnyen művelhető talajokat kedveli. 3-4 tokot hozó fajta.2 t/ha tok.JI nak magszárba és a hozam csökken. 3-5 tokot fejleszt. Középerős növekedésű.biztonság. Magszíne élénkkék. s a jó termőképességű bar. 130-160 cm magas. A mák. A tok alkaloidtartalma 4-6 ezrelék. "BC-2". Áttelelő őszi mák. Az őszi fajták (Kozmosz) magja alacsony hőmérsék­ leten rosszul. Tőlevélró­ zsás állapotban jól túri a téli fagyokat A mák termesztésének éghajlati feltételei hazánk egész területén adottak. pogácsa vagy kúp alakú. Magszíne középkék.5-0. ugyanarra a területre 3 év elteltével vethető.i tést igényli.2 t/ha mag.vagy élénkrózsaszínű. Szilárd szár.7 t/ha tok. díszlik középkötött vagy homokos vályogtalajokon. A tok alkaloidtartalma 4. Tenyészideje: 235-260 nap.(morfin).6--1 .5 t/ha mag. 3-5 tokot hoz.) magja már 3 °C-on csírázni kezd. közepesen kiegyenlített magasságú. Kitűnően . nedves agyagtalajok ' máktermesztésre nem alkalmasak. Talaj-előkészítés. Tenyészideje 115-135 nap.9 t/ha tok. A tok alkaloidtartalma 4-6 ezrelék. "Kék Duna".6-ű. 1. Szárazságtűrése és betegség-ellenállásága az átlagosnál jobb. Virága fehér.O tonna/hektár mag és 0. Termőképessége 0.0 ezrelék. 110-120 cm magas. A legtöbb növény után jól terem. lila alapi folttaL Tokformája gömbölyded. Öntűrőképessége rossz. Termő­ képessége 0. amelyek korán lekerülnek és nem gyomnevelők. A tápanyagokkal jól ellátott.8 t/ha mag és 0. trágyázás. Télállásága és szárazságtűrése jó. A mák magja 4-5 évig is csírázóképes. Tenyészideje: 110-120 nap. A tavaszi fajták (Kompolti M.0-1 . bordázott. 100-130 cm magas. Virága halvány. Tőlevélrózsáj a tartós fagyok hatására elpusztulnak. Termőképessége: 0.tartalma 6-8 ezrelék. közepes növekedésű. Erős növekedésű. Kék Duna stb. Magszíne kékesszürke. A tok alkaloid.5-5. "Kozmosz". a növények korán indul.O t/ha tok. Virágja nagy. Biológiai. a savanyú. a bibekorong tányérszerűen kiemelkedő. magas hőmérsékleten a fejlődés meggyorsul.1 na homokon. A mák kora tavaszi vetése feltétlenül szükségessé teszi az őszi kö- l 184 . 18-20 °C-on jól csírázik (ezért kell nyár végén vetni!). Jó előveteményei a trágyázott kapások és azok az egyéves pillangósok.. A könnyű homoktalajok. lila alapfolttaL Toktermése megnyúlt körte alakú.7-1 . Szilárd hajtásrendszerű. fehér. alapi részén nyomott. Az ' egyes tájak közötti időjárási különbségek a mák termelhetőségét alapvetően J nem befolyásolják.

A munkaigényes egyelés csökkentésére alkalmazzák a sugárkezelt vetőmagkeveréket A vető­ magkeverék egyötöde épp. Az I. a talaj felszíne megpirkadt és a talaj a csoroszlyák után nem kenődik. a hazai gyakorlatban a 35-40 cm sortávolság vált be. mely l OOO OOO db körüli ép csírát tartalmaz. vagy kevesebb (50-80%-kal) munkával végezhető. szántóföldi tennőhelyen optimálisnak tekinthető a talaj tápanyag-ellátottsága. majd hengerezéssei tömör magágyat készítsünk. 185 . 53-66 kg/ha P20 5 és 47-58 kg/ha K 20 műtrágya hatóanyag kijuttatása ajánlatos. A tavaszi mákot általában akkor vessük. Mivel csak azép magból kelt növények fejlődnek tovább. I-IV. A drazsírozott mákmagból 8-LO kg-ot vetnek hektáronként. A nitrogénműtrágyákat legjobb két részletben adni. l tonna mag képző­ déséhez 30 kg nitrogént. amint a föld fagya kiengedett. Vetés. Az elvetett magvak 50--60%-ának kikelésére akkor van remény. az egyelés elhagyható. 60-80 kg/ha N. E tőszám tartásával a mák különféle tenyészterületre vethető. A tavaszi mák korán vethető. Az őszi mák optimális vetési időszaka szeptember második fele. egyhannadát tavasszal. de a belőlük fejlődött csíranövények a kelés után elpusztulnak.és káliumműtrágyákat alaptrágyaként az őszi talaj-előkészítő munkákkal egy időben célszerű adni. kéthannadát ősszel. A sugárkezelt vetőmagkeve­ rékből 3-3.5 kg/hektár szükséges. Az utóbbi esetben ajánlatos a nitrogénműtrágyákat könnyen felvehető fonnában kijuttatni. ha a felvehető tápelemtartalom 100-150 mg/kg N.) keverékkel szemben a sugárkezelt vetőmagkeverék teljes biztonságú kelést ad. ezt követi a boronálás. A sugárkezelt magvak nem vesztik el csírázóképességüket. sz. Tavasszal az első művelet a simítózás. amint a talajra rá lehet menni. A vetés az időjárástól és a talajállapottól függő­ en. ha a vetés RAU precíziós vetőgéppel történik. mert a csírázóképességüket megtartó sugárkezelt magvak segítik az ép magvak csír:\inak felszínre törését. közvetlenül vetés előtt. még ősszel munkáljuk el. szántóföldi termőhelyen. A ballasztanyagos (korpa. A szántást a szokásostól eltérően. Mélyen lazító és fordító talajművelő eszközöket a mák tavaszi talaj-előkészítésekor ne használjunk. Gyakorlati tapasztalatok szerint a kedvező tőszám 40-50 db/m 2 . Közepes tápanyag-ellátottság esetén. Közvetlen istállótrágy:ízást nem igényel. az ép magvakkal együtt kikelnek. hogy tavasszal kevés talajmozgatással tudjunk magágyat készíteni. A foszfor. Az egyelési munkák csökkentését szolgálja a drazsírozott vetőmag használata is.zépmélyszántást. négyötöele pedig sugárkezelt magból áll. főzött mák stb. A mák rövid tenyészideje alatt csak a könnyen felvehető tápanyagokat tudja hasznosítani. vagyis 450-500 ezer db/hektár. februártól március végéig tart. A tavaszi talajmunkákat azonnal végezzük el. Így egyenletes a kelés és kisebb a máktokbarkó kártételének lehetősége. 16 kg foszfort és 8 kg káliumot von ki a talajból. 300-400 mg/kg P 20 5 és 200-300mg/kg KzÜ.

Jó minőségű mákot kombájnnal csak gyommentes területről lehet betakarítani. kévékbe kötik. Kis tcrületen száraz időben. A mák gépi betakarítása egy menetben. forgatni kell. A kelés t követő sarabolás után a mák szárbaindulásáig. vagy ezek számának csökkentése érdekében egy állománykezelést alkalmaznak a mák 8-l O tőlevel es állapotában. majd cséplőgéppel nyerik ki a magot a tokból. a gyomosodástól függően. de a területegységre jutó hozam mindenképpen bizonytalanabb. Egyes helyeken éréskor a mákot kinyűvik. a sarabolás elmaradhat. A későbbiek folyamán a gyomok ellen csak kapálással védekeznek. valamint a Fortschrit gyártmányú kombájnok. A tokokat 8-10 cm-es szárral vágják. majd a magot kifejtik. drazsírozott mag alkalmazásakor az esetleges egyelés nem nagy gond. A mákmag 9-10%-os. A viszonylag kis mennyiségű vetőmag egyenletes kijuttatására csak a pontosan beállított aprómagvető gépek alkalmasak. Annak ellenére. hogy az étkezésre alkalmas legyen. Szokásos vetőmaggal történő vetéskor az egyelési munka a mák termesztési költségeinek csaknem egyharmadát felemészti. Az egyelés során törekedjünk az optimális tőszám. Az értékesítésig a mákmagot. hogy a mák a gyomirtószerekre igen érzékeny.5 cm. a háztáji kézi művelésnél a gyomok időbeni. és a tokot száraz. Cserepesedésre hajlamos talajokon a hengerezés helyett célszerűbb ma~takaró boronát használni. a toktörmelék pedig 10-14%-os nedvességtartalommal zsákolható. mind a kézi vagy gépi úton szedett. szellős helyen tároljuk. óvjuk a nedvességtől és ha szükséges.A mák vetésére bármilyen vetőmagot is használunk. a kedvező vetésmélység 1-1 . 2-4 alkalommal sor. A mák termesztését az elgyomosodás meghiúsíthatja. kézzel aratják. Ez 40 cm sortávolság esetén folyóméterenként 16-20 növény. Vetés után azonnal hengerezni kell. A hagyományos termesztésnél a kiskerti. Erre a célra legalkalmasabbak a Class. Az egyelés optimális időpontja a mák 4-6 lombleveles állapotában van. Ritkább térállásban egy növényen ugyan több tok képződik.és sorközkapálásra van szükség. folyamatos és maradéktalan mechanikai irtása alapvető munkafolyamat. csépelt tokból származó mag-tok keveréket rostákon szét kell választani. Betakarítás.ijuttatással a nitrofen hatóanyagú Mezotox 25 EC l O liter/ha dózisával a kezdeti gyomosodás megakadályozható. Mind a kombájnnal betakarított. majd szárítani és a magot tovább szükséges tisztítani. A gyakorlatban széleskörűen a részleges vegyszeres gyomirtás terjedt el. 186 .legalább 400-500 ezer db/hektár. E célra a Dicuran 80 WP 2 kg/hektáros adagja alkalmas. A vetés előtti k.kialakítására. Apolás. mód van a részleges vagy teljes vegyszeres gyomirtásra is. Sugárkezelt vető­ magkeverék. július végén-augusztus elején történik. a harmat felszáradása után. A mák aratása a magvak teljes érésekor. korszerű gabonakombájnokkallehetséges.

de legkésőbb szeptembcr elején középmély szántás szükséges. Leírása. Biológiai. Kivonatai a koncentráló. A magot talajfelszínre sorba (15-20 ern sortávolságra). könnyű talajokat igényel.és teljesítőképességet is fokozzák.6 gramm.) és gyógyterméket készítenek belőle. Ezermagtömege 0. Általában áttelelő egyévesként termesztik. Levelei páratlanul számyaltak. vagy barnahomok talajokon. 40-60 kg/ha N. Nevét a középkorban a latin valm·e = egészségesnek lenni szóból kapta. A macskagyökér nitrogén. 140-220 ern magas. Az elővetemény tekerülése után. sárgásbarna. palántanevelés és ki ültetés. trágyázás. Vetés után leg- 187 . A Valerianaceae családba tartozó évelő növény. Mély rétegű. tömörített talajú szabadágyba kell vetni. amelyet célszerű összekapcsolni a szerves trágya bedolgozásávaL Ha szervestrágyázásra nincs lehetőség. Tinktúráját ideges szívpanaszok és alvászavarok gyógyítására használják. akkor az ültetőágy-készítési műveleteket (kultivátorozás. Hazánkban. Közepes t:ípanyagtartalmú talajon. Megszárított gyökérzete főként nyugtató hatású anyagokat tartalmaz.>ZÍtett. Virágzala végálló élemyő.r) talajba ültetni. Gyökértörzse rövid. fehér vagy halvány rózsaszínű virágokkaL Termése 2-5 mrn hosszú. Az ókori görögök Phu néven már ismerték gyógyító hatását. vagy szórva vessük. középkötött. Cardiosan stb. durván fogazottak.és 60-70 kg/ha P 2 0 5 -műtrágya kijuttatása indokolt. sima felületű. egymagvú rnakkocska. kedvezőtlen körülrnények között 3-4 hét. termffhelyi igények. csak tőrózsát fejleszt.) Jelent(fsége. Jól termeszthető a közepes humusztartalmú. amelyből szárnos orsószerű húsos gyökér ered. hengeres. Vízigénye nagy. évi 600-700 mrn csapadék. jó vízgazdálkodású. Az első évben rendszerint még nem virágzik. Az őszi ki ültetés rniatt korán lekerülő előveteményi igényel. Szára felálló. A macskagyökeret általában nyári szabadágyi palántaneveléssel. nedves réteken vadon is megtalálható. Nyugtató teakeverékeken kívül számos gyógyszert (Medivaler. Magját jól előL. belül üreges. Vetés. őszi kiültetéssel és a következő év őszén történő betakarítással termesztik. csepp alakú. tárcsázás stb. tápanyagdús. Optimális vetési időszak: július vége.és foszforigényes faj. Ta/aj-e/(fkészítés. meszes. egy éven belül elveszti csírázóképességéL Az optimális csírázási hőmérséklet 18-20 °C. Önmaga után 3 év elteltével ültethető.5-0.Macskagyökér (Valeriana officinalis L. kelési ideje 7-12 nap. Magja gyorsan. augusztus első fele. szervestrágyázüs hiányában.) kell műtrágyázással összekapcsolni. Legjobb frissen szervestrágyázolt (15-20 tonna/hekt<í. hengeres.

a felfagyási károk csökkentésére.5 t/ha szárított gyökér lesz. Lazább szerkezetű talajon az ősszel ültetett állomány első tavaszi munkája. A palánták általában szeptember végére érik el az ültetéshez szükséges 15-17 cm-es méretet. Egy hektár beülteléséhez 700-900 m 2 palántanevelő felület szükséges. görcsoldó és baktériumölő hatása is közismert Kiváló dezinficiens és ízjavító. Betakarítás. A tenyészidőszakban rendszeres (3-4) sor.a hengerezés. nagyobb területen bármely palántaültető géppel. Az esetleg előtörő magszárakat a bimbók megjelenése előtt el kell távolítani. Szükség esetén kora tavasszal. A sekélyen elhelyezkedő gyökérzetet a föld feletti részek levágása után.5-9. 40-50 cm sortávolságra és 20-25 cm tőtávolságra történik. A száradó és a szárított gyökér kellemetlen.) Jelentffsége. Ennek megfelelően a gyökérkiszedés optimális időszaka október második fele. Ezt követi a gyökerek összeszedése és a gyökértörzsön maradt föld feletti részek eltávolítása (többnyire kézzel).szárítás. amelyből 2. Fúszeres íze. kisebb felületen ásóval. 188 . A vetőmagszükséglet l g/m 2. az új levelek megjelenése előtt is szedhető. fogkrémek.és sorközkapálás szükséges. A lecsurgatott és feldarabolt gyökérzetet árnyékos helyen (padláson) kiterítve vagy műszárítóban (40-50°C-on) ajánlatos szárítani. Fontos a talaj megfelelő szintű levegőzöttségének biztosítása. majd hengerezzük (vagy lapogatóval tömörítsük). A kelésig célszerű a palántaágyat ámyékolni. szájvizek gyakori hatóanyaga. A gyökér tömege és minősége a tenyészidőszak végén a legnagyobb. átható szagú. nagyobb területen kormánylemez nélküli ekével emelik ki a talajból. Az ültetés kisebb felületen kézzel. A borsosmentát a gyógyászatban. édesipari termékek ízesítésére használják. majd pedig a gyökerek mosása bő vízzel. Az optimális ki ültetési időszak: október első fele. parfümök. Szárított levele vagy leveles hajtása a légúti megbetegedések elleni és a gyomorteák egyik legfontosabb alkotója.feljebb 0. Ápolás. Kozmetikumok. Fájdalomcsillapító. a kozmetikában és fűszerezésre egyaránt elterjedten használják. Sokféle élvezeti teaként is fogyasztják. Várható gyökérhozam: 6. A palántaápolás gyakori öntözésből (kezdetben naponta többszöri) és rendszeres gyomtalanításból áll. Száraz időben a kiültetést követő beöntözés elengedhetetlen. Borsosmenta (Mentha piperita L. hűsítő hatása folytán főként italok.0 t/ha friss.5-3. ezért más növényektől elkülönítve kell szárítani. Több hektáros ültetvényekben rázóvillás faiskolai ki szedő gépek is használhatók.5 cm vastagon talajjal célszerű takarni.

Éghajlati igényei alapján hazánkban mindenhol sikeresen termeszthető. Közvetlenül ültetés előtt rögtörő vagy sima hengert kell alkalmazni. és a 3. s ezután azonnal ültetni kell. zsinórszerűen összeérjenek (ez a művelet csak kézzel végezhető). Attetető képletei a talaj 10 cm-es rétegében elhelyezkedő fehér. középkötött csernozjom talajt igényel. mert a sikeres telepítés feltétele a rög. Az ültetés többnyire kézzel történik. A lefektetett sztólókat azonnal l 0--12 cm-es talajréteggel takarják. Szaporítás. illetve 60--90 kg/ha) általában az őszi beszántással egyidejűleg adják.4-l . fűszeres illatú. Levelei hosszúkás tojásdadok.4-1 . hogy a kiválasztott terület évelő (főként tarackos) gyomoktól mentes legyen. Talaj-e/(íkészítés.a szerves trágya leforgatásával egybekötve . négyélű. évben a N-műtrágyát (90-150 kg/hektár) két részletben. A felszedett sztólót először meg kell tisztítani. Fényigényes.és üregmentes talaj. Az egész növény jellegzetes. hosszúnappafos növény. enyhén hűsítő és csípős ízű. élesen fűrészes szél űek. amely kis felületen kézi kapával. a zöld és száradt.kell a talajt előkészíteni.kapával vagy simítóvaL A takarás után a talajt sima vagy gyűrűs hengerrel kell tömöríteni. Ugyanarra a területre négy évnél hamarabb nem szabad visszavinni. 8 kg P 20 5-ot és 10 kg K20-t vesz ki a talajból. Virágzara világoslila.. Sztólószükséglet: 1. Vízigénye nagy.6 tonna/hektár (l . szaporHasra alkalmas magp nmcs.családjába tartozó_ év~lő lágyszárú noveny. Többszoros faJhlbnd. a sztólók. elágazó.-~~írás~ . hogy azok 1-2 sorosan. gyökeres sarjhajtás. 189 . Termesztése öntözhető területeken jövedelmező. A borsosmenta kizárólag vegetatív részeivel (sztóló. Jól hasznosítja a telepítés előtt talajba dolgozott 20--30 tonna/hektár szerves trágyát. tarackszerű sarjhajtásai. A borsosmenta ültetvényt legfeljebb három évig célszerű fenntartani. Sikeresen termeszthető barnahomok és tőzegtalajokon is. A borsosmentát ősszel kell telepíteni. nagyobb területen kultivátorra szereJt nyitóelemek segítségével történhet. jó vízgazdálkodás ú. A sztólót októberben kell ültetni. Fontos. A barázdák sortávolsága 50--60 cm. Minden része illóolajat tartalmaz. barna részektől. A szántott talajt ültetésig. Egy tonna zöldtömeg képződéséhez 25 kg N-t. Legegyszerűbb és leggyakoribb a sztólóval (földbeli tarackszerű hajtás) történő szaporítás. 30--100 cm magas. szükség szerint végzett kultivátorozással vagy tárcsázással kell gyommentesen tartani. a tenyészidőszakban legalább 700 mm csapadékot igényel. trágyázás. zöld dugvány) szaporítható. Termőhelyi igény. Jó szerkezetű. (Ezzel történik szaporítása is!) Szára a termőhelytől függően. Gabonafélék után tarlóhántással és mélyszántással . A mentatelepítés első művelete a 13-15 cm mélységű barázdahúzás. A~ ajakoso~ .tavasszal kihajtás előtt és első vágás után. az árnyékot és félárnyékot nem túri.6 kg/10 m 2). A szükséges P és K hatóanyagat (50--80.ajánlatos kijuttatni (lehet öntözővízzel is). Ezután közvetlenül kell a sztólókat a barázda aljára fektetni úgy. A 2.

5 rnm hosszú. A 2. A borsosmenta legértéke~. A tenyészidőszakban a 20 oc körüli átlaghőmérséklet a kedvező. és 3. A levéllemez gyéren szőrözött. felülete kissé hólyagos. Temzifhelyi igényei. borsosmenta herbát készítenek. ízjavító. felálló. Ezern1agtömegc: 0. Leírása. esetleg háromszor vágható a borsosmenta. A tavaszi kihajtás után. ezért gyakran a levágott hajtásokat szárítják meg (elmarad a levelek leszedése) és ún. egyre nehezebb a mechanikai gyomirtás. de fő alkotórésze az emésztést segítő. Az egész növény citramra emlékeztető illatú. 2 Várható szárított levél hozam: 8-15 kg/100 m . A hajtások szárítüsára az aktív szellőztetéses (TSZP) szárítók a legalkalmasabbak. 190 .7 gramm. a sorok záródásáig a sorközök géppel. hogy a sztólók többsége ismét 10 cm mélyre kerüljön.lelent!ísége. A leszántás nemcsak a rozsdafertőzést csökkenti. termesztésben 4-5 évig érdemes fenntartani. A tenyészidőben általában 300-400 mm csapadékpótló öntözésre van szükség.és fénykedvelő. A levügott hajtásokról azonnaile kell fosztani a leveleket és lefosztás után vékony rétegben kiterítve. közvetlenül a talajszint fölött. Illatos étkezési tea is készül belőle. nagyobb felületen pedig kaszálva rakodógéppel történik.5-4 tonna/hektár. a sorok kézzel gyomtalaníthatók. Várható hozam 2. Levelei nyelesek. A következő vágásra az új hajtások 40-50 cm-es magassága idején kerülhet sor. Szárított levelét vagy leveles hajtásait egyedi teaként és más gyógynövényekkel együtt. amikor már a teljes területet behálózza a menta. de feltétele a 2.ebb terméke a szárított levél. Magja 1-l . Magja 3-4 évig csíraképes. általában sötétzöld. tojáscladok. évi nagy termésnek is. Ál örvökben elhelyezkedő virágai aprók. kellemes illatú növény. Optimális csírázási hőmérséklete 18-20 oc. kézi fosztás) nagyon sok kézi munkát igényel. Mcleg. Aresin.) . terjeelő tövű félcserje. és 3. nyugtató és szélhajtó hatásuk miatt használják. a vágás kisebb területen kézi kaszüval.6-0. A citromfű vagy méhfű jellegzetes. Először még a bimbók megjele-nése előtt (június közepén) vágjuk le a hajtásokat. árnyékos helyen szárítsuk meg. sárgás fehérek. Betakarítás. Szára 50-100 cm magas. Citromfű (Melissa officinalis L. szélei csipkésfűrésze­ sek. tojüsdad. ideges gyomorpanaszokat gyógyító teakeverékeknek is. fénylőfekete. Ezért nagyobb felületű ültetvényben ajánlatosabb gyomirtó szereket (Merkazin. évben. Fontos őszi teendő az első és a második tenyészidőszak végén az ültetvény leszánt<ísa úgy. A levéláru-előállítüs (kézi vágás.Ápolás. Ebben az esethen a betakarítás ideje megegyezik az előzővel. Geonter) használni. teakeverékekben étvágy-. Az ajakosok csaláeljába tartozó évelő. A citromfű 15-20 évig is él. E célra egy évben kétszer.

Betakarítás.35 cm. A magvetés sortávolsága 20-25 cm. az előzőek szerint. középkötött.O cm. régi fűszer. szárrészektől megtisztított állapotban forgalmazzák. Az első évben 1-2 sorkapálás és 3-4 sorközművelés szükséges. Fóliás palántanevelés esetén a mag a fólia felhúzása előtt novemberben vagy a fóliapalást felhúzása után március közepén vethető. A fóliasátorban nevelt palántákat májusban.és tőtávolság 50-60x30. Talaj-előkészítés. vagy terményszárító padozaton (TSZP) ajánlatos azonnal megszárítani. trágyázás.) Jelentősége. Az l hektárra szükséges palántamennyiséget 200-250m 2 felületen lehet felnevelni. Vetőmagszükséglet 2-3 g/m 2 . 191 . Az öntözés júniusban. Nagy tem1éshozamot öntözött területen ad. A szélsőségesen rossz talajok kivételével mindenütt eredményesen termeszthető. A teljes föld feletti részt az első évben rendszerint egyszer (augusztus-szeptember). nagyobb felületen palántázógéppel ültethető. A betakarított hajtásokat igen vékony rétegben kiterítve. Az első vágást a bimbók megjelenésekor (június második fele). Vetés. Telepítés előtt elengedhetetlen a szervestrágyázással (20-30 tonna/hektár) összekapcsolt mélyszántás. az első vágást követően a leghatékonyabb. Palánta nevelése fűtetlen fólia alatt és szabadágyban történhet. Jól tűrik a szárazságot. a termő években általában kétszer vágják. a szabadágyi palántákat pedig többnyire szeptemberben ültetik ki. a vetésmélység 0. Szárított. A citromfűültetvény ápolása gyomtalanításból és a rendszeres sorközművelésből áll. Öntözött területen jó hatásfokú az első vágást követő N-tartalmú fejtrágyázás is. a másodikat szeprember elején végzik. A vágás a levéltelen szárrész fölött (l 0-15 cm) kézi kaszával vagy kaszálva rakodógéppel történik. palántanevelés. mély rétegű és jó vízgazdálk o- Majoránna (Majorana hortensis MöNCH. jellegzetes illatú és ízű. Ápolás. A sor. Az őszi szántást tavasszal a szokásos módon munkáljuk el és a palánták kiültetéséig gyommentesen kell tartani.5-1 . föld feletti részeit morzsolt.dású talajok. A termő években általában 1-2 sorközművelés (a sorok záródásáig) elegendő. Közismert. Utóbbi esetben a kelési idő csökkentésére áztatott vagy fagyasztott magot ajánlatos vetni. de hosszan tartó aszályos időszakban könnyen kipusztul. A termő években kiegyenlített műtrágyázást (50-70 kg/ha N. Várható hozam: 3-4 tonna/hektár szárított hajtás (herba). 50-60 kg/ha PP 5 és 70-80 kg/ha K20) igényel. A műtrágyázást az őszi sorközműveléssel célszerű összekapcsolni. Legmegfelelőbbek a meszes. A magot szabadágyi palántanevelés esetén is novemberben vagy áprilisban vessük el. Kis területen kézzel.

60-80 kg/ha N-t és 18-20 kg/ha indítótrágyázásra (tavaszi talaj-előkészítéssel) 40-50 után .többn yire az első vágás juttatnak a talajba. llap simaságú" és megfelelő­ Vetés. jó vízgazdálkodású. de közve kg N-t. humuszban szthető. Ezermagtömege: 0. A kedvező egyedsűrűs vetés mélysége legfeljebb A ítani. A helybevetéshez "aszta ideje: március második fele. vagy ültethető. A hazai gyakorlatba és 120-140 kg/ha KzO-t. 2-3 évig csíraképes magja fényk és gMele ei. ÖntözVízigényes. tojásdadok. Vetőmagszükséglet: 2-3 takarn erű célsz vai korpá gon homokkal vagy tőzeg téshez szükséges 6-8 cm-es g/m 2 • A palánták április közepére érik el a kiülte okban. 8 kg foszfort és 15 kg igényel. a magvetést 2-3 mm vastaően követ Ezt ban. Kora tavasszal az e kombinátorozás. a tenyészidőszakban 600-650 mm hető területen ajánlatos te1meszteni. ép szélűe k. átoro a talajtól és gyomosodástól függően a kultiv . Termffhelyi igény ási hőmérséklete 18-22 oc. terme okon ktalaj homo barna középkötött vályog. Szinte valaKellemes ízű. -ot 0 P kg/ha 2 5 szántással) 50-60 kg/ha N-t. i.pedig 60-70 kg/ha N-t P 20 5-ot fejtrá gyáz ásra. rozsdafehére .5 cm. etés magv A teni. Magja apró. kialak kg/hektár vetőmag-felhasználássallehet Közvetlenül vetés után éges. egyév yire szürkészöldek. barnaszínű. A hajtások többn hosan szőrösek. készí en tömörített vetőágyat kell csetén többnyire 6-6 soros Sortávolság 36-48 cm.háztartási fűszer. rezés henge a etlen Közvetlenül vetés előtt elengedhet tlen szervestrágyázást nem A majoránna tápanyagigényes növény. 40-50 ctn sortácsokr nagyságot. dúsan elágazó. trágy Talaj-előkészítés. Az ajakosok családjába tartozó. amit 6-8 ég szalagos elrendezésben. Szára felálló. 25-5 0 cm magas. étvágyjavító élelmiszer-ipari és ja. A kelés után néhány nappal el kell végezni az 192 . lösz és ősszel . de a növekedés is kat A kis növények átmenetileg 1-2 °C-os fagyo már l o °C-on leáll. Egy tonna zöldtömeg képződéséhez 18 alaptrágyaként (az őszi mélyn káliumot von ki a talajból. szőrösek.22-0. gépi művelés és betakarítás 120-130 db/fm. Levelei rövid nyelűek. többnyire fűtetlen fóliasátorPalántaneveléskor a magvetést március elején. volságra és 20-26 cm tőtávolságra ültess a rendszeres talajművelés. A palántákat általában 15-25 szálas ük. et a fogasolás. Sikeresen csak a gyorsan melegedő. illetv zás. alkotó s mennyi húsfűszer-keverék fonto es növény.mélyszántott csak ránna majo A ázás. A sikeres vetéshez precíz célszerű hengerezni. a talajfelszínre szórva végezzük. l 0-12 ° C-on kezd csírázni. Ápolás. aprók ok álfüzér virágzatában (bugákban) a virág gramm. de az optimális csíráz elviselnek. A növényápolási teendők között ~lső első talajlazító sorközművelést. szüks ép vetőg iós 0.44 edvelő. palántanevelés. majd művel első talajba vethető. csapadékot igényel. Tömött moly k. Leírása. gazdag.

kivanatát kenőcsökbe keverve. szürkészöld árut az első virágok kinyílásakor Uúlius) vágott növényanyagból lehet előállítani. ahol júniusban 17-18 oc. Tulajdonké ppen a 3. Hazánkban a majoránna a tenyészidőszakban átlagosan 160-180 mm csapadékpótló öntözést igényel. végálló fészek. s az első vágás után elengedhet etlen a sorközművelés. gyomor. A lemorzsolt anyagat 5. Leírása. A második vágásra szeptember végén.0 tonna/hektár marzsolt majoránna. sebkezelésre és bőrápolásra használják. 193 . A virágzat élénk narancssárga. Leghatékonyabb az öntözés az elágazódás kezdetén. majd 3. ha a talaj víztartalma alacsony. Virágzala 6-8 cm átmérőjű. aljától elágazó. A morzsolással egy menetben végezzük el a szárrészek eltávolítását és a homoktalanítást. lágyszárú növény. legfeljebb 2. Az öntözést célszerű N-fejtrágyázással összekapcsolni. italok színezésére is alkalmazzák. A fészkesek családjába tartozó egyéves. lapátszerűen szélesedők. júliusban pedig 19-20 oc az átlaghőmérséklet Hidegtűrő képessége jó.és bélfekélyek megelőzésére.le!entlísége. A vágás kis területen kézzel (sarlóval). Napfény. 4-6 cm talajszint feletti magasságban történik. felülete tüskés.5% homoktartalmú "herba" a végtermék. október elején kerülhet sor. görbült kaszat. TSZP. szárazságtűrő.5 mm lyukbőségű rostákon elválasztjuk a maradék szártörmeléktől és talajszennyezéstől.5 mm-es rostán átesett. A szárítás! a levelek és virágzali részek lemorzsolása (rendszerint morzsológéppel) követi. A levágott növényt azonnal szárítóba (meleglevegős szárító. Jó minőségű. a kisebb fagyokat károsodás nélkül elviseli. A majorálma föld feletti virágzó.) . A várható terméshozam: l . Festékanyagait ételek. a termése barna. leveles szára egy tenyészidő­ szakban kétszer is vágható. Termlíhelyi igényei. Körömvirág (Calendula officinalis L.5-2.Később minden öntözés vagy nagyobb eső. Magja már 8-10 °C-on jól csírázik. Ezem1agtömege 8-12 gramm. Karószerű gyökerei mélyrehatoló Szára 40-70 cm magas. Nyelves virágai több sorban helyezkednek el. vagy padlás) kell szállítani. Szórt állású levelei hosszúkásak. halványzöldek és molyhosan szőrözöttek. A tenyészidőszakban 6-8 kézi vagy gépi sorközművelés szükséges. A sikeres majoránnatermesztés másik alapfeltétele a megfelelő vízellátás. Nemesített fajtái egynyári dísznövényként közismertek. Betakarítás. rövid szártagú. nagyobb felületen kaszálva rakodógéppel. a bimbozáskor.és melegigényes. A körömvirág megszárított virágzatát teakeverékekben vagy linktúrákban az epekiválasztás fokozására. az első vágás után közvetlenül és természetesen mindig. Jól terem azokon a helyeken.

Szervestníg növekedését fokozza. teljes fészekvirágBetakarítás. Alaptrágyázásra . szárítás. A körümvirágot trágyá i talaj-előkészítő műveletek mélys zánto tt talajban célszerű termesztcni. 3-5 leveles állapotban a túl sűrű és 1-2 sorkapálásra van kítsuk.és jó minőségű drogot Szárazabb talajokon is megél. Vetés.őszi talajkg/ha P 20 5 és 80-100 kg/ha tápanyagtartalmú talajo n. nagyobb mennyiséget műszárítóban a csomagoláshoz fóliaezért . a részek tív vegeta a ez részesíteni nem ajánlatos. A hőmérséklet emelkedésével felgyorsul kisebbek lesznek. szellős. A körömvirág magját célszerű korán. ssal őrzik meg élénk szíA leszedett virágzatok csak azonnali és gyors szárítá y rétegben kiterítve.minőségi szempontból hátrá nyosa n. Ezzel egy időben fejtrág ak. márciusban sa 6-8 kg/hektár sználá gfelha vetőma cm.amiko tt növényi részeket a levágo a i. 2-3 ége mélys Sortávolság: 40-50 cm. de megfelelő hozaroot k. zott kapás után ősszel Talaj-elffkészítés. június elején 2-3 naponként. jó minőségüxct. levágn rű célsze n fölött 10-15 cm magasságba yaként 30-40 kg/hcktár mennyiterületről hordjuk ki. simítózás. 35-40 °C-on lehet megárnyékos helyen. könnyen melegedő barna mezőségi talajokon ad. A terület nagyságától függően kis kézi ő. Az értékesíthető árut a sz. A tavasz nek a tavaszi vetésű növé. egészen ben. Kelés után. Kisebb mcnnyiséget vékon . vagy erőgép­ ppel vetőgé (12-18 db/fm). A szedés a virágzás ütemé a fagyokig ismételhető. zsák vagy bélelt papírzsák felel száraz virágzat. vagy középkötött homo csak jó vízgazdálkodású.a növényeket a talaj apró at virágz a r gén vagy augusztus elején .40-60 kg/ha N. A száraz drog erősen nedvszívó m 650-750 kg/hektár shoza termé tó Várha meg. pel vontatott nagy gépekkel egyaránt vethet állományt 5-8 cm-re ritÁpolás.'ís -meg egyez túlzott nitrogénellátásban és yázni nyeknél szokásos műveletekkcl. Három-négy hét múlva a növéségű nitrogén hatóa nyaga t a talajba kapáln nyeken ismét nagy virágok képződnek.irm kezdhető cl a teljesen kizatok képezik. Július véegyre zatok .fogasolás. hatású szárítani. 194 . nyílt virágok gyűjtése.közepes virágzatok rovására. trágyázás. állandó helyre vetni. kombinátoroz. A tenyészidő során rendszeres sorközművelésrc a hajtásképződés és a virágszükség. mert előkészítéskor . Legtöbbször május végén. nüket. 60-80 K 20 ajánlható. entcs.

faj. Ez a törvény. A vetőmagforgalom szabályozását az EU-ban a 2358/71 EU-rendelet szabályozza. Monori mag stb. napján lépett hatályba. törvényt. Az ellenőrzés. Altalános magtermelési ismeretek i. IST A) nemzetközi szabványainak előírásai t. A háború előtt a magyarcé gek (Mauthner. A vetőmagtermelés helye a növénytermesztésben A vetőmag-szaporításnak hazánkban szép hagyományai vannak. december I 9-i ülés napján. mely állandóan képes új generáció létrehozására. biológiai alap. A fajtaminősítés. A vetőmag: gazdasági növények termesztése céljából különös gonddal megtermelt. vetőmagminősítés és forgalmazás államilag szigorúan ellenőrzött tevékenység. Minősége külsőleg nem mindig állapítható meg. Napjainkra a vetőmag termeltetése és forgalmazása egyaránt határok felettivé vált.) jó hírnevet vívtak ki maguknak és a rájuk bízott feladatokat tökéletesen megoldották. A nagy társadalmi munkamegosztás világméretűvé vált. Magyarországon 1878 óta minősítenek. 't ' i ~ l l A mag: ivaros (generatív) úton létrejött növényi rész (szaporítóképlet). a bizalmat elveszteni csak egyszer lehet. A Magyar Köztársaság Országgyűlése 1996. valós értéke csak hosszabb idő után realizálódik. Kellner Ilka. Magyarországon is megalakult a Vetőmag Terméktanács. március l. magtermesztés. valamennyi lépését szabványok rögzítik. minősítés letéteményese az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI). főbb vonalaiban harmonizál az EU-rendeletekkel. Ez az úgynevezett "Yetőmagtör­ vény" 1997. A vetőmag a fajta tulajdonságainak is hordozója. bizalmi cikk.és fajtaazonos. A Magyar Szabvány (MSZ) átvette a Nemzetközi Magvizsgáló Szövetség (International Seed Testing Association.. fajtatiszta. egyhangúlag elfogadta az azévi CXXXI. Bizonyítja ezt 195 . minősített és vetésre előkészített mag.

Olaszország után a van Magyarország. Vagyis megszü részesínem ésben elismer állami n országo Magyar l célú árutermeltetés céljábó nem tett növényfajta is felhasználható legyen. gazMindezek birtokában területegységre számítva nagyobb árbevételt. . helyen Hollandia. hogy jelenleg több mint 50 vetőmag-termeltető. megfelelő birtoknagyság. lés Bonyolítja továbbá a dolgunkat. Franciaország. 4%-a. Németország. A szép helyezésünk megtartásához elengedhetetlen: esztő -maga s színvonalú szakmai felkészültség (sajátos zöldségmagterm éra). áthágva a fajtára 196 . változik között Ft milliárd 3-5 értéke g vetőma 10%-a. Aki "feketé n" vásáral ja vagy szerzi be a vetőmag vonatkozó atra használ vetőmag a és szeresen is törvényt sért. A zöldA vetőmag-szaporító terület: 182 ezer ha. Az összes vetőmagtermés 25%-a exportra USA. Nincs különválasztva a fajtaborsó. t. változot között ha ezer ségmagtermő terület az elmúlt években l 0-25 sének A termelés értéke: 40 milliárd Ft. hántolá si-és mag borsó. között: k országo ló exportá ot vetőmag ez az arány magasabb.korszerű műszaki felszereltség. az kétmilag is elismert.l cég van az is. miatt a szántóföldi növények és zöldség takarmány da erre a fajtaborsó. a növénytermelés bruttó termelé . A zöldség export A vetőmagexport összes értéke: 95 millió USD a mezőgazdasági nál vetőmag zöldség a kerül. l l i 1 ! l l ~ j A "Vetőmag-törvény" érintő legRészletes ismertetésére helyhiány miatt nem térünk ki. Dánia. a pontatlan adatköz pélJó sztani.átgondolt stratégia. -jó föld. k lehetne tak nyugod nak. előírá­ Hogyan tudhatj a meg a gyakorlati szakember. A legtöbb 7. -forgalmazó bejegyezve Magyarországon. lehetősé a azt nteti galomb a hozatal céljából. szétvála adatait fajok stb. terrnelő A el? sainak megfelelően jár-e állal egyútta fajta a hogy afelől. magyar időjárás. szaktanácsadás.jobb dasági eredményt érthetünk el. 13%-a. A terrnesztót zők: fontosabb megállapítások a követke szapoMagyarországon csak állami elismerésben részesült vagy ideiglenes és forelés áruterm rításra engedélyezett növényfaj és növényfajta termeszthető export hogy get. a szántóterület kb. atmoszf . vetőmagot vásárol ot. hogy a törvény eme olt) (fémzár tt minősíte iben amenny k. (A Nemzeti Fajtajegyzékben szereplő fajta). hogy nagyon nehéz. -nagyo n sok kézimunkaerő.

Két fontos szempontot kell figyelembe venni a kivitelezésnél: .) elegendő 1-2 vetőgép alja más fajjal. sárgarépa. bab. . A fizikai keveredést kell itt elkerülnünk. A certijlkált vetőmagtételt a hagyományos úton. a fajták egymástól való elválasztását jelenti. függően 500-1000 métert hagyunk ki az egyes tételek között. borsó. Ilyen esetben a fajtól. Nehezíti a dolgot. előkészítő idejének feltételeit.jogszabályokat. fémzárolás stb.) között. Érte felelősséget vállal az állam is. Igen-igen nehezen tudott a szakma ezzel az új rendszerrel megbirkózni.önbeporzá zöldségnövények: paradicsom. Ez pedig nem kis gondot jelent. retek. ill. Az izolációs távolság megnövekszik az idegen termékenyülő növények (sárgarépa.egymás között és repcsényretekkel keresztezffdffk: retkek. petrezselyem. -egymást kölcsönösen megtermékenyítffk: spenót. hogy a "fekete mag" használata esetén a termelő elesik mindazoktól a biztosítékoktól. paradicsom stb. hogy nem csupán a saját vetéstervünkben szereplő fajok fajtáira kell figyelemmel lennünk. A vetőmag zöme ebbe a kategóriába tartozik. uborka. -idegen beporzás miatti izoláció.certifikált vetőmag. saláta. A vetőmagtermesztés különleges feladatai A vetőmagtermesztés különleges feladataiból kettőt emelünk ki: a szigetelést (izoláció) és a szelekciót.és póréhagyma. nem beszélve arról. állították elő. amiket a fajta és a vetőmag minősége nyújt. dinnyefélék. Az új törvény kétféle vetőmagminősítést fogad el: . Súgetelés (izoláhís). Az új törvény és végrehajtási utasításai felvállalják az EU-csatlakozás tényét és a csatlakozás átmeneti. A standard minősítésnél a fajtára vonatkozó garanciát a nemesítő vagy fajtafenntartó. Öntermékenyülő növényeknél (saláta. petrezselyem. bejelentés. A jobb áttekinthetőség végett összefoglaljuk a zöldségfajok megtermékenyülési viszonyait: . .a standard.fajtakeveredés elkerülése. Az izoláció hatásfoka akkor érvényesül. tök. ha a megporzást végző rovar vagy a szél közvetítését idegen fajta pollenjével ki tudjuk küszöbölni. kukorica. paprika (részben). fajtától stb. kabakosok stb. vörös. hanem a szomszédok megporzó fajtái sem kerülhetnek az adott távolságnál közelebb. annak hiányában a forgalmazó garantálja. fajtával való bevetése és már vethetjük is a következő fajtát. 197 . feketegyökér. szemlék.

karósbab. virágzás idejében eltérőeket kiszelektáljuk. káposztafélék: karfiol. csemegekukorica. földimogyoró. kötöző saláta). Gyors intézkedést igényel ez a szelekció. kabakosok: uborka. A káposztafélék összes fajai és fajtái egymással kereszteződnek. Ide tartozik továbbá a hónapos-. Nagyon kell ügyelni ennek elkerülésére. Részletes zöldségmagtermesztés A magfogás ideje alapján megkülönböztetünk: . alakjában. . Csak az egészséges. Legtöbbször a borsó hüvelyszelekciója szakott lenni. tök. bokorbab. metélőhagyma. A munkát szakember irányítja. A fejlődés során. fekete gyökér. bimbóskel. zeller. A zöldségfajoknál kettő. nyári retek. káposztafélék: fejes káposzta. sóska.egyéves magtermő zöldségnövényeket hüvelyesek: borsó. endivia saláta. Itt előfordulhat idegenbeporzás is. paprika. hogy azok egészséges magszárat fejlesszenek és termést érleljenek. kínai kel. petrezselyem. hagymafélék: vöröshagyma. 198 . a fajtától elütő idegeneket eltávolítjuk. jól fejlett növényállomány teszi lehetővé a fajtára jellemző bélyegek és tulajdonságok kifejlődését. a zárt állományt és a növények olyan fejlettségi fokát. A fajtára jellemző fajtabélyegek kialakulása után végezzük el a lombszelekciót (pl. póréhagyma. burgonyafélék: paradicsom. ritkán három szelekciót végzünk.és gumósnövények: sárgarépa. brokkoli. kelkáposzta. levélzöldségek: salátafélék (fejes saláta. Feladata a fajtaazonosság megőrzése. Az első szelekció alkalmával már a növekedésben elmaradt egyedeket is eltávolítjuk. Szelekció. őszi és téli retek. cékla. bordás kel.-egymás közölt és a vad sárgarépával keresztez(fdik: sárgarépa. de elvégezhető paprikánál. Célja a fajtaleromlás folyamatának megállítása (DUS). . Virág színében. metélő saláta. amikor a fajtára jellemző és jól felismerhető bélyegek már láthatók.kétéves magtermő zöldségfélék: gyökér. Külön szólunk a kétévesekrőL Ezeknél a dugványszelekciót is el kell végezni. tojásgyümölcs. spenót. karalábé. paradicsomnál stb. Az idegen egyedek eltávolításának következő időszaka a virágzás ideje. sárgadinnye. rókafülű borsók kiszelektálása). A szelekcióhoz nagyfokú szakértelem és jó fajtaismeret szükséges.évelő maghozó zöldségfélék: spárga. Az utolsó lehetőség a szelektálásra a termés megjelenésekor van. -egymás között és a vad fajokkal keresztez(fdik: cikória. görögdinnye. tépő saláta.

A csörgő. Előírás. Betakarítás. Az ikersoros elrendezés is ajánlott. Kötelező az ellenőrzés. A virágokat méhek termékenyítik meg. évelő faj rövid technológiai Görögdinnye (Citrullus tanatus [THUMB] MANSF. Az elérhető magtermés l 00--200 kg/ha. Az állandó helyre vetés ideje április 25-30. fokú szaporulat esetén 800 m. Konstans fajták magtermesztése: Az ország déli. A vetőmag aránya a termésen belül 0. száraz magot zsákoljuk. a hibrid és a mag nélküli (triploid) magtermesztésben. szeptember eleje az első szedés ideje. Amosás után szárítjuk a magot. között ültetünk. kétéves és leírását ismertetjük. s a széles sorköz hosszabb ideig géppel is művelhető. ami egyben a technológiai változatokat is jelenti. és a további várakozás egy részük pusztulását (fölrepedés. de fajtaazonos dinnyéket hordóba. talajelőkészítés szempontjai megegyeznek a szabadföldi termesztésnél leírtakkaL Szaporítás. vagy kádakba) rakjuk. A szedő felelőssége itt is nagy. mert a sűrű sorban előbb összekapaszkodnak a növények. amikor a legkorábban megtermékenyült és biológiailag legértékesebb termések már túlértek. az elütő. idegen termékenyülő növény. Az éretlen dinnyéből szám1azó mag vetésre nem alkalmas. A magtermesztés technológiája eltér a konstans. forgóha illesztés. 125xl25 cm-es elrendezésben megfelelő. Tehát mindkét szaporítási mód ideje későbbimint az árutermesztésben. május 15-20. A szelekció már a lombnövekedés kezdetétől. Ez történhet napon és mesterséges szárítássaL Ez utóbbinál 40 °C fölé nem emelkedhet a hőmérséklet. között van. 199 . beteg egyedek kiválogatása a termésfejlődés kezdetén. eltérő lombra elkezdhető. A leszedett terméseket a kijelölt utak mentén kupacokba (a sérült. 100xl25. Augusztus vége. A szedést akkor kell kezdeni.) A görögdinnye egyéves.7%. Növénye/rendezés. mint tudjuk a görögdinnyénél nincs utóérés. I. Ha palántát nevelünk. A táblakiválasztás. éréskezkedetkor és magozáskor. A kézzel kivájt vagy géppel fejtett magot bő vizben mossuk. A növényszám IOOx!OO. A dinnyemag kinyerhető kézzel és géppel.5-0. hogy a magtermő tábla körül elit vetőmagtermesztéskor l OOO m. Általában kétszeri mosással jó tisztaságú magot lehet nyerni. rothadás) okozná. délkeleti részei a legkedvezőbbek a vetőmag termesztésére. szabvány vetőmag előállításakor 500 m-es izolációs távalságat kell hagyni.Helyszűke miatt egy-egy egyéves. A vetőmagot termeszthetjük állandó helyre vetéssei és palántázássaL A palántanevelés költsége miatt esetünkben a helyre vetés elterjedtebb.

tem1ős) és a korábban termékenyült terméseket A műveleteket naponta folytatjuk. A nap későbbi részében a hímvirágbimbókat is leszedjük. hogy hímvirág még csak véletlenül sem maradjon az anyanövényeken. A kiültelés időpontja változik. A hibrid mag nagy érték. A keresztezést addig folytatjuk. Speciális munka az állománykeresztezés. Aszülőpárok magját legtöbbször a nemesítő. A triploid vetőmag termesztésekor és a hibrid magnál ismertetett (4:2 soros) elrendezést alkalmazzuk. A triploid hibridek vetőmagját leginkább kézi porzással állítják elő.és tőtávval alakíthatjuk ki. Az apanövények 15-18 napos fejlődési előnye tesz lehetővé megfelelő együttvirágzást Hibridmagterme sztésben 1000 m-es izoláló távolságot kell hagynunk. Az állománykeresztezés első napján az anyanövényekről eltávolítunk minden virágot (hím. fajtatulajdonos adja. Magyarországon Kiss Á. Az apanövények május eleji kiültetése kockázattal jár. és 5. 200 . a reggeli órákban leszedjük az éppen nyíló hímvirágokat (anyanövényekről). Hektáronként 3000 db anya. A II. és 20. az anyanövényeket május 15. A virágeltávolítást a méhjárás megindulásáig (kb. Az állománysűrűséget 1. 4:2 soros elrendezésben. Mag nélküli (triploid) hibrid magtermesztése: Újra divatba jött a magnélküli görögdinnye. Az apanövényeket május l. osztály 98% tisztaságú. 88% csírázóképességű és 12% nedvességtartalmú.Min(fségi előírások: Az I. Az első triploid dinnyék 1959-61-es években Japánban. A területen a 4:2 anya:apa arány kivánatos. amíg el nem érjük.és 1500 db apanövényt kell felnevelni.).5 m-es sor. A hibrid mag előállítása a továbbiakban a fajtahibridével azonos. majd az USA-ban kerültek forgalomba. Akkor kezdhető ha az apanövények 90%-a hímvirágot fejleszt. Az esetleges fagykár kiküszöbölésére l 00%-os tartalék palánta nevelése szükséges. biztosan hibrid magot tartalmazó terméseket szedjük. Itt földkockás palántával dolgozunk. hibrid magot tartalmazó dinnye. hogy a következő nap reggelén kevés hímvirág legyen. Hihridmagtermesztés: A görögdinnye hibridmagot a kukoricánál is alkalmazott állománykeresztezéses módszerrel állítják elő.5xl. s az anyanövények 25%-án megjelentek a termős virágok. között. (1961) állított elő elsőként triploid fajtát. Termésszedéskor csak az anyanövényen fejlődött. ez június-július hónapban esedékes. A munkákat úgy kell szervezni. 94% csírázóképességű és 12% nedvességtartalmú. 9 óra) be kell fejezni. hogy tövenként legyen 1-2 db megtermékenyített. osztályú mag 99% tisztaságú. A tetraplaid anya virágait egy diploid apa virágporával porozzuk be. között ültetjük ki. Előrehaladott kísérletek folynak a kémiai kasztrálás bevezetésére (Ethrel stb.

A vetéshez egyenletes. seprűsödő és felmagzó töveket. A táblakiválasztás. Dugványok fe/szedése. A felszedés történhet kézzel és géppel. Sárgarépa (Daucus carota L. ez mindössze egynyolcada a diploid fajtában található magna k.A magtennesztés. földprizmában tároljuk. októbe r végén. a másodikban a magtennő növényt. A tetraploid anyák fenntartása. mint a diploidoké.5-3. Vetőmagszükséglet: 2. késő ősszel. A javasolt vetésidő össszefügg a tennes ztett fajta tenyészidejével. Egy-egy tetra tennés ben 50-80 db mag található. -máso dik: a duványok kiültetése előtt. Tennes ztett fajtáink zöme külföldi.5 kg/ha. Izoláció: Az elválasztósáv dugványnevelésben legalább 2 m. környezeti igényük kielégítése nagyobb gondosságot igényel. novem ber elején. a termékenyülés is nehézkesebb. majd az árutermesztés is a szülők genetikai alkatából adódóan nehézkesebb. A dugványokat megsza badítjuk a lobozatuktól. Ki kell szedni belőlük a lombra elütő. Ideje. ssp. Sávos vetésnél. a rövid tenyészidejűeket június közepén vetjük. amikor az időjárás hűvösebbre fordul és könnyebb a dugványok prizmázás előtti lehűtése. 4-6 cm. Előfordulhat hűtőházi tárolás is. tömör (nem tömött) magágyat készítünk. A vetés mélysége: 2-3 cm. szempo ntjait lásd a korábban leírtakban. forgóha illesztés. A szántóföldi ellenőrzések ideje: -első: a kifejlett dugványok felszedésekor. óvatosan. A hosszú tenyészidejűeket április. de szép magyar nemesítésű fajtasor is rendelkezésünkre áll. Szaporítás. sávközéptől sávköz épig értendő. A pollená tvitel. A sárgarépa dugványokat még felszedésük előtt szelekt álni kell. A kivánt csírasz ám 1-1.8 millió db/ha.2 millió db/ha. hogy az őszi felszedés idejére még fejlődésben lévő dugván yokat kapjunk. hogy a szívrész meg ne sérüljön (l . sativus) A sárgarépa a magtennesztésben kétéves növény. talajelőkészítés stb. prizmás tárolókba tesszük. de ez költségesebb. télire. jó szerkezetű. Az első évben felneveljük a dugványt. a középhosszúakat május. Szelekció.5-2 cm-es levélcsonkor hagyunk). Kiváló dugványokat nevelhetünk bakhát as tennesztéssel is. Lényeges. 201 . A megjel ölt időpontokban a kelés csak öntözött körülmények között biztosítható. A nagyobb testű fajtáknál 0. A sortávolság 30-50 cm. Megtisztítjuk a föld és lombmaradványoktóL A sárgarépa dugványokat.

Különösen ott fontos. Elővetemény. gyökeresedést segítő öntözéssel kezdődik. A eltérő típusokat. Második szelekció az érés kezdetén esedékes. amikor a talaj hőmér­ séklete eléri a 3-5 °C-ot. Izoláció. középkötött. beteg. jobb betakarítás érdekében van rá szükség. üde homoktalajokban is. Mivel a sárgarépa a vadmurokkal kereszteződik. A reglonozás napjától számítva biológiai utóérés nincs. A tőtávolság 25-30 cm. Általában havonta egy-egy vízpótló öntözést tervezünk. mélyen művelhető. szemben a rendrevágássaL A reglonozás kizárólag a lombozat leszárítására és nem a mag érésének gyorsítására szolgál. Az ültetés mélysége akkor megfelelő. Az első és második évben végzett ápolási munkák jellegében és számában alig különböznek. 5. kerülni kell a fertőzött területeket Ültetés. E 512. ha a dugvány koronája felett legalább 3-4 cm-es takaróréteg van. géppel. 6-8 napi utáérlelés után lehet a cséplést elkezdeni. A pontosabb. év). Szelekció (2. Magtermő 202 . Az izolációs távolság 800--1000 m.5-3. A legkisebb sortávolság 50 cm. A kétmenetes betakarítás az elterjedtebb.0 pH közötti kémhatású. Az elrendezés soros. A magtermő év szelekcióját. vályogtalajt válasszunk számára. Első lépésként az érett állományt rendre vágjuk fűkaszával. E 516 stb. Két kalászos közé ültessük a kombinált szántóföldi vetésforgóba. Betakarítás. majd a kúpokat körülkötjük. nagyban segíti a dugványok ültetés előtti válogatása.év (második év): Terület kiválasztás. A maghozó évben az öntözés beiszapoló. A szárakat kézzel kúpokba rakjuk. ahol több fajtát termesztenek. (karógyökér alapján) és a beteg dugványokat feltétlenül távolítsuk el. A cséplést CD-105. síma felületű. Levéltelenítést jelent. A művelésmód mindig sík. a megfelelő átalakítás elvégzése után. humuszban gazdag. Az ápolási munkák és a növényvédelem megegyeznek az árutermesztésnél leírtakkaL Defóliálás. gabonakombájnokkal végezhetjük. annak hatékonyságát. késve virágzó stb. A mag betakarítása történhet egymenetes és kétmenetes módszerrel.3-6. A dugványokat március közepén ültetjük ki. A magvak 80--85%-os érettségénél (barna mag) elvégezhető 2. öntözhető öntés. A további szelekció: (első szelekció) virágzás idején. egyedeket eltávolítjuk. vadmurok és bürök eltávolítása aszigetelő távolságon belül (1000 m). A virágzáskor az egyöntetű­ ségre kell ügyelni. Mélyrétegű. 12-15-18-24 m-ként hagyunk ki 3 méteres kezelőutat Az ültetés történhet kézzel ill. Elütő típus.0 l Reglone (5-600 l víz/ha) felhasználásával. A csapadékpótló öntözések száma az időjárás függvénye. Jól érzi magát a meszes.

november elején a növénysorokat takami kell. Ebben az időben a sárgarépa gyökérteste 5-8 mm átmérőjű. a félhosszú fajtákból 0. Előtisztítás után a magvakat szárítani kell. A nemesített vetőmag I. l sávban 3 sort vetünk. az előírt 14%-os víztartalomra. tisztítás. a sorokat egymástól 3 cm távolságra állítjuk. A megmaradó növény aránya 20-30%-os. A kombájnnal elcsépelt sárgarépamag tisztasága 40-60%. Szárítás után további tisztítás szükséges a szabványban előírt tisztaság eléréséhez. oszt.3-0. hogy a levélzet felső 1/3-1/4-e maradjon takaratlanúl. direkt magtermesztési módszer. 12 métercnként hagyunk ki 2-3m-es sávot a növényvédelmi munkák biztosítására A vetőmagigény soronként 80-I 00 csíra. A vetés irányát úgy válagassuk meg.0%. 203 . nedvességtartalma 14%. Az ismertetett technológia mellett megtalálható hazánkban is a helyben átteleltetett. A másodosztály tisztasága 97. dugványozás nélküli. hogy a fagyok beálltáig ezt a múveletet elvégezzük.5. öntözött körülmények között. a hosszú tenyészidejű fajtákból 0.Az egymenetes betakarítás előfeltétele a homogén. Az egymenetes betakarítás csak a defóliálás alkalmazásával. idegenmagtartalma 800 db/kg. víztartalma pedig 16-18%. A direkt termesztési eljárás csak erre maximálisan alkalmas termőhelyi feltételek közölt valósítható meg. Ez a technológia a sárgarépa magtermesztés nagyüzemi. gyommentes állomány.-ban Xanthomonas carotae-val fertőzött mag nem lehet. A fagyok beállta előtt. Ilyen technológiai fegyelemmel lett az érés viszonylag egyszerre következik be. Min/fségi el/Jírások. A feltöltésnél igyekezzünk minél nagyobb bakhátat húzni a sarok fölé. A sarok egymástól 50 cm-re helyezkednek el. bennhagyásos technológiája. -20 °C hőmérsékletet is kibírja. Követelmény a fajtatiszta. augusztus első dekádja. úgy. Öntözés. Az elérhet/J magtermés rövid tenyészidejű fajtákból 0. Feltétlenül szükséges. idegenmagtartalma 4000 db/kg.0 t/ha.4-1. Az elsőosztályú mag tisztaság %-a 98. nemesített szaporítóanyag (elit). A sárgarépa fagyérzékeny növény. Vetés. Az elcsépelt magot előtisztítani kell. csírázási %-a 70. Betakart.3 t/ha. A takarás eszköze a Van-Rumpt holland gyártmányú burgonyatöltögető. károsodás nélkül a sárgarépa. hónélküli állapotban -15. A direkt termesztési módnál az öntözés elkerülhetetlen feltétele a sikernek.8 t/ha. Eltér az indirekt eljárásnál ismertetettőL A vetés ideje július vége. Ennél a technoJógiánál elengedhetetlen a talajfertőtlení­ tés. Öntözési lehetőség nélkül a módszert alkalmazni nem szabad. azt követően 6-10 nap múlva végezhető kombájnnaL Szárítás. hogy az a téli időszak alatt uralkodó szél irányával megegyező legyen. nedvességtartalma 14% lehet. ErreaK-523 A típusú előtisztító alkalmas. Átteleltetés.6-1. Itt is a sávos vetést alkalmazzuk. csírázási %-a 85. általában október végén.

majd szárbaszöknek. fajtaazonos. A Reglone kipermetezése után 5-8 nappal egy menetben. A végleges növényelrendezés a szelekció után alakul ki. Szaporítás. gyomirtás ad folyamatos munkát. egyöntetűsége. A nyitást a sorokra 45 fokos szögben járatott. 10-15 db megerősödnek. amenynyiben szükséges. hogy az ültetvényben 5-6 nőegyedre jusson egy hím egyed. ültethetünk magonc_okat is. Ezeket karókkal stb. 12%-os víztartalmú magot tisztítjuk. ill. A magtermő táblákról nem szabad sípokat szedni. kombájnnal e\csépelhető a mag. A spárgát vethetjük állandó helyre.Tavaszi kitakarás. több évi megfigyelés után áttelepítik 100x40-5 0 cm-es térállásra. Aprilis elején öntözhető területen még vethetünk. a takarást kinyitjuk. Elterjedtebb és olcsóbb az állandó helyrevetés. fejlettsége. Biztonság otjelent a 2. Tövek áttelepítése. március végén 40 cm-es bakhátakat húznak a spárga fölé~ A bakhát alatt a tövek rohamos fejlődésnek indulnak.5-3. Meghajtatjuk őket. egészséges tövek. a kombájntól a szállítójármű azonnal a szárítópadozatra juttatja a magot. Az állományt szigorú szelekció után állítjuk be. A kinyitás után a növények gyorsan kihajtanak. Ezennel megtörtént a magtermesztésre Jegalkalmasabb tövek kiválasztása. Szelekció. A vetés ideje március. tompaújjú boronával végezzük. ügyelve arra. ahogy a talajra rá lehet menni. Betakarítás. amikor a magvak 80-85%-a barna.5 méter vastagon terített sárgarépamagon. A szárítást a magyar gyártmányú TSZP-IL típusú terményszárító padazatán helyezzük el. Spárga (Asparagus officinalis L. illetve barnult. A kora tavaszi fagyok megszűntével. Ezt a műveletet az előzőre kos szögben megismételjük.) Évelő növény. kiegyenlítettsége általában jó. rövid. A virágzás öntetű. Ápolási munkák. így már kijelölhetők lesznek a bőtermő. Vetőmagigény 4 kg/ha. egy előtisztítás után. A szárítás időtartama 3-5 nap. A rendszeres növényvédelem. A virágzáskor szinte kizárólag egyelsődleges és kismértékben másodiagos virágokat lehet találni. ferde gumiszalagos tisztítón engedjük át a magot. hogy alacsony relatív páratartalmú levegőt juttassunk keresztül a padazatra 1-1 . 90 fokönnyű. A harmadik évben. Szárítás. A szelektált töveket. megjelölik. érés. A szárítás lényege az. Növényelrendezés 100x30-4 0 cm. A sárgarépamag víztartalma ekkor 16--18%. Aprilis közepén a bakhátakat elbontják. Kívánatos a folyóméterenkénti dása. tisztítás. Az áttelelt és szárbaszökött állomány beállottsága. A szárított. maghozó növény megmara Virágzás.0 l/ha Reglone 500-600 l/ha vízben való kipermetezése. 204 . Vetésmélység 3-4 cm.

A spárgamagot a bogyók teljes beérése után aratjuk. A betakarítás menete. A spárgaszárat levágjuk. Ezt követően szellős. Szárítás. A maghozó tábláról először a negyedik évben szedhető mag. 205 . a mag a kád aljára kerül. napos helyen.Betakarítás. Az áztatás végén a héj és húsrész a víz tetejére. A szárítás ideje alatt többször megkeverjük a magot. A szárról leválasztott bogyókat 2-3 napig vízben áztatják. kemények. a bennük lévő magvak érettek. kévébe kötjük és a magot utóérleljük.0--1. Az áztatást igény szerint megismételhetjük. majd kicentrifugáljuk. vékony rétegben 1. a kijelölt tövek számától függóen változó: 20--120 kg/ha.5 cm. A tiszta magot ritka szövetű zsákba tesszük. A vágás történhet kézzel és géppel. A betakarítás ideje szeptember. 2-3 hétig. feketék. Az elérhető magtermés. zsákvászonra terítve 35--40 °C-on szárítjuk. A beérett bogyók fényes skarlátvörös színűek.

.

Budapest. Balázs Sándor (!989. Budapest. 1994): Zöldségtermesztők kézikönyve. Növényvéd(f szerek. Mezőgazdasági Kiadó. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.és dinnyetermesztés a házi kertben. nuTtrágyák ( 1990): Mezőgazdasági műtrágyázási Kiadó. Nagy József-Zatykó Lajosné (!981): Dinnyetermesztés. Balázs Sándor-Filiu. Mezőgazdasági Kiadó.Irodalom Antal József (!987): Növénytermesztők zsebkönyve. Budapest. Budapest. Budapest. Mezőgazdasági Kiadó. Mezőgazdasági Kiadó. Nagy József (!978): Uborka. Mezőgazdasági Kiadó. 207 . Nahlik Gyiirgy (!981): A szántóföldi zöldségnövények irányelvei. Budapest. Budapest. Budapest. Hornok László ( 1990): Gyógynövények termesztése és feldolgozása. Budapest. (1995): Spárgát a piacra. Fehér Béláné dr. MÉM NAK. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest. Kiss Á1pád ( 1980): A borsó termesztése. Hodossi Sándor (!980): Az uborka szabadföldi termesztése és hajtatása.\· István (!987): Zöldségtermesztés a házikertben. Mezőgazdasági Kiadó. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó.

K. L. Medicina Kiadó. Budapest. a laska-.és zöldborsótermesztés. Budapest. Medicina Kiadó. Mezőgazdasági Kiadó.) Mezőgazdasági Kiadó. Budapest. Velich István-Csizmadia László ( 1985): Zöldbab. Mg. Somos András ( 1983): Zöldségtermesztés. Mezőgazdasági Kiadó. árutermesztési forgalmazásra javasolt zöldség. Zatykó Lajos (1979): Paprikatermesztés. Budapest. Mezőgazdasági Kiadó. (1989): Gyógynövények terápiás alkalmazása. Budapest.-Nyiredyné M.. Min. Sza/va Péter ( 1982): Káposztafél ék termesztése. Budapest. I. és egyéb gombák termesztése. Terpó András (1986): Növényrendszertan az ökonombotanika alapjaival ( 1..és gyógynövényfajták jegyzéke.Petri G. Int. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest. 208 .-Nyiredy Sz. korszerű Szabó István (1990): A csiperke-. Budapest. Szalóczy Bálint ( 1990): Szaporításra engedélyezett. K. Rápóti-Romvári ( 1971 ): Gyógyító növények.

és fűszernövények táplálkozási jelentősége 5 10 15 15 16 17 18 19 A haszonnövények morfológiai jellemzése Környezeti igények Fény Hőmérséklet Víz Tápanyag Talajigény. szántóföldi termőhelyek Termesztéstechnikai munkák Trágyázás Talajművelés 23 23 27 30 Vetésforgók kicsiben Öntözés Öntözési módok a zöldsgétermesztésben Öntözési terve elemei Az öntözés időpontja Öntözővíz mennyisége. öntözési norma Idénynorma Öntözési forduló Öntözési célok a zöldségtermesztésben Szaporítás A vetőmag Vetés Magvetés módja Palántanevelés A palánták ápolási munkái Termesztőlétesítmények Gombatermesztő 32 33 34 34 34 35 35 35 37 38 39 43 44 49 50 57 helyiségek 209 .Tartalom A zöldség.

minősége és a betakarítás időpontjának összefüggése A szedések gyakorisága Betakarítási módok A zöldségfélék árukezelése. csírátlanítása Tárolási módok Növényvédelem Kórokozók Kártevők 58 60 60 60 61 61 62 63 63 64 64 66 66 69 70 71 72 73 74 79 79 85 90 92 92 92 94 94 ~ Gyomnövények Presowing és ppi. tárolása A termények előkészítése értékesítésre Előfeldolgozás. aratás Az érettség fogalma A betakarítás idejét meghatározó tényezők A tem1és mennyisége. lényerés Egyszerű tartósítási eljárúsok Tárolás A tárolás eredményességét meghatározó tényezők A termények előkészítése tárolásra Tároló helyek előkészítése és fertőtlenítése Szállító és csomagoló eszközök előkészítése.Kisgazdasági gyógynövényszárítók Zöldségfélék betakarítása Betakarítás Szedés. feldolgozása.és fűszernövények részletes bemutatása Burgonyafélék ~~~~ Étkezési paprika Fűszerpaprika Tojásgyümölcs Korai burgonya Kabakosok Görögdinnye Sárgadinnye 210 98 l 02 l 05 l 07 ll O ll O 114 . kezelésnél kijuttatható hatóanyagok Preemergens kezelésnél kijuttatható hatóanyagok Posztemergensen kijuttatható hatóanyagok A zöldség.

Uborka Spárgatök Cukkini Csillagtök Laskatök Sütőtök 117 Hüvelyesek Borsó Bokorbab Karósbab Földimogyoró Csemegekukorica Káposztafél ék Fejes káposzta Kelkáposzta Karalábé Karfiol Brokkoli Bimbóskel Kínai kel Gyökérzöldség-növények Petrezselyem Sárgarépa Pasztinák Gumós zeller Retek Cékla Feketegyökér Torma Hagymafélék Vöröshagyma Fokhagyma Póréhagyma Metélőhagyma Téli sarjadékhagyma Levélzöldségfélék Fejes saláta Endíviasaláta Cikóriasaláta Spenót Sóska 120 121 121 122 122 123 123 126 128 129 130 132 132 135 138 139 141 142 144 145 145 147 149 150 152 !53 154 156 157 157 161 !61 162 !63 !64 !64 166 167 169 171 211 .

47-49.Spárga Terrnesztett gombák A rennesztett gombák környezeti igénye Fűszer. Kerékgyártó u. 251-7700 a nyomda ügyvezető igazgatója vezető Felelős . Telefon: 251-5335.és gyógynövények Mák Macskagyökér Borsosmenta Citromfű 172 Majoránna Körömvirág Általános magtermelési ismeretek A vetőmagtermelés helye a növénytermesztésben A "Vetőmag-törvény" A vetőmagtermesztés különleges feladatai Részeletes zöldségmagtermesztés Irodalom 178 180 183 183 187 188 190 191 193 195 195 196 197 198 207 Készült a Grafika-Typopress Nyomdában 1147 Budapest.

Az újabb kutatások szerint a zöldség több mint táplálék. betakarítás ismertetésére. nyersen vagy feldolgozva emberi táplálékul szolgáló.és zamatanyagat tartalmazó növények. íz. · növényelrendezés. Afogyasztandó zöldség termesztéséhez alapos szakértelem szükséges. ásványi sót. Kitér a fajták felsorolására. szaporítás. ]ó értelemben mondva ehhez "mesterré" kell válni. sok vitamint.Azöldségnövények intenzív művelést kívánó. feladatokat. trágyázás. Azöldségfogyasztás fokozása az egészségmegőrzést szolgálja. Könyvünk a növény morfológiai leírásától kezdve ismerteti az általános termesztési igényeket. nagy biológiai értékű . . a környezeti igények talaj-előkészítés . ápolás.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful