Dr.

NagyJózsef

Haszonkert a ház körül

Zöldségtermesztés

Ez a kiadvány a Nyitott Szakképzésért Közalapítvány támogatásával készült

Nyitott Szakkép zésért Közalap itvány

Mestergazda könyvek
Sorozatszerkesztő:

Dr. Kovács László Miklós

MAGYAR AGRÁRKAMARA

MEZŐGAZDASÁGI

SZAKTUD ÁS KIADÓ

Dr. Nagy József

Haszonkert a ház körül

Zöldségtermesztés

Mezőgazdasági

Szaktudás Kiadó Budapest, 1999

K 1.139.092 88 320 N22
és a

Lektorálta:

dr. Gerendás Károly dr. Terbe István Farkas Marianna

Jombatermesztő

helyiségek errnesztett gombák c. fejezetet

dr. Szabó István
A kisgazdasági gyógynövényszárítók Fűszer- és gyógynövén yek c. fejezetet dr. Hornok László
a Növényvédelem c. fejezetet

dr. Glits Márton és dr. Pénzes Béla
a Gyomnövények c. fejezetet

dr. Petrányi István
írták
~.

© dr. Nagy József, 1999

ISBN 963 356 261 9 ISSN 1419-9513

Kiadja a Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó 1142 Budapest, Erzsébet királyné útja 36/b • Telefon: 252-4772 Felelős kiadó a kiadó ügyvezető igazgatója Felelős szerkesztő: Balassa Éva Műszaki szerkesztő: Keresztes Júlia

5 kJ.és fűszernövényekben. zöldségnövények lágyszárú. mint megtanult volna magának házat építeni. Köztudott. A közepes gazdaigi fejlettség szintjén kezd kialakulni. elemeket értik. Értékfogyasztás. De mik is ezek az értékek? Elsőként a haszonnövények ben található. nő a zöldségfélék iránti igény. ásványi )t. Az emberek már tudatosan táplálkoznak. Ez a víz az ember számára nem a vízvezetékből.zhetetlen vizet említjük. 1ég barlangban lakva gyűjtögette a számára legszükségesebb növényeket és :rmesztette azokat. nagy biológiai értékű. gumós növények) dominálnak. Új értékként jelentkezik a haszonnövényekben meglévő rostanyag. nyersen vagy feldolozva emberi táplálékul szolgáló. intenzív művelést kívánó. Megnövekszik a húsfoyasztás. Egy felnőtt ember napi szükséglete 10. hüvelyesek adják. Kenyérrel laknak jól az emberek. növényi eredetű 1yagok (cereáliák. Fehéljefogyasztás. minden élőlény számára nélkü. Célunk e könyv megírásával az is. Értéken a zöldség-.és fűszernövények táplálkozási jelentősége . kútSl származó vízzel egyenértékű.2. A túlfinomított. A zöldségfogyasztá s minilális. Az étkezésben az energiában gazdag. Főleg a fejlődő országokban jelentős kereslet alakul ki fehérjékben gazdag állati eredetű élelmiszerek iránt. 3. valatint a gyümölcsökben található összetevőket. gyógy. A szervezetünk működtetéséhez szükséges energiát zömmel a növényi és álti eredetű élelmiszerek adják. hogy l ember előbb létesített kertet. sok vitamint. íz. Energiaf"ogyasztás. ~m kenyérrel és hússal akarnak jóllakni. 5 .5-12. Jelentőségüket az ember fejlóctése során hamar felismerte.és zamatanyagokat tartalmazó növények. 1nek zömét a nagy szénhidrát-tartalmú gabonafélék.A zöldség. ipari eredetű élelmiszerek egyre :vésbé tartalmazzák. hogy mielőbb az értékfor-asztók táborába tartozzunk. A magyarországi fogyasztást tekintve a második (fehérjefogyasztás) kategóába tartozunk. A társadalmi fejlődés további szakaszait az élelmezéstudom ányi szakembe:k három nagy szakaszra osztják: l. Nélkülözhetlen a vastagbél működéséhez.

Az energiát adó élelmiszereken kívül az egészség megtartásához elengedbe tetlenek a kis szénhidrát-, fehérje- és zsírtartalmú, dc vitaminokat, ásványi só kat, szerves savakat, íz- és zamatanyagokat jelentős mértékben tartalmazó ha szonnövények, zöldségfélék, gyógy- és fűszernövények. A zöldségfélék elsősorhan vitamin- és ásványi.\'(íforrások. A vitaminok sze repe közismert Korábbi vélemény szerint az ásványisó-források közül az em bernek minimum l O elemre elengedhetetlenül szüksége van. Ezek közül legna gyobb szerepet játszik pl. a kalcium, foszfor, vas. Az utóbbi évek gyakorlata v i szont bizonyítja, hogy az emberi szervezetnek a minimumon túl több tápelem n is szüksége van. Elegendő, ha a mesterségesen előállított (sok országban fo gyasztott) "cseppeket", "balzsamokat" stb. említjük. E kiegészítő anyagok a táplálkozási szokások, norn1ák hibáira figyelmeztetnek A zöldségfélékben található ásványi anyagok hamumaradványa lúgos kém hatású, ami könnyű emészthetőségüket segíti elő. A csupán néhány zöldségfajra terjedő fogyasztás elembeszűkülést jelent. E: azt jelenti, hogy a hiányt mesterséges úton kell pótolni. E helyett a változato fajösszetételre alapuló, folyamatos, friss zöldségellátást tartjuk egyedüli helye útnak. Magyarországon évente és személyenként 85-l 00 kg friss zöldsége fogyasztunk. Ez a statisztikai átlag. A haszonkerttel rendelkező emberek enné nagyobb mennyiséget fogyasztanak (önfogyasztás). Az egy ember számára optimális fogyasztást a szakemberek 120 kg/fő/é' értékben határozták meg. A hazánkban termesztett zöldségfajokból egy főre illetve egy négytagú családra jutó norma összetevőit, a termesztéshez szüksége területet tartalmazza az J. táhlázat. Az adatok szerint egy négytagú család zöldségigényét 360 m2 -en, választé kosan, igény szerint kielégíthetjük. Az ezen felüli területen folytatott termeszté már árutermesztési tesz lehelóvé és ez a haszonkert kiegészít() tevékenysége. A gyógy- és fűszernövényekben lévö táplálkozási értékek kiegészítik a zöldség féléknél elmondottakat. A növényekben rejlö gyógyérték az anyatejhez hasonló mivel abban nem csupán tápanyagok, hanem az önvédelmi harc és fejlóclés ered ményeképpen, rendkívül változatos, egymást kiegészít6, méregtelenító gyógy- é védőanyagok rejlenek. Ezek az anyagok az ember számára készen vannak, csak ér tük kell nyúlni. Nem véletlen tehát, hogy a természetes anyagok- köztük többsé gében a növényi eredetűek- ismét az érdeklődés középpontjába kerültek. A gyógynövények egyre nagyobb szerepet játszanak a betegségek megelő zésében, az egészség megtartásában, valamint a teljesítőképesség fokozásábm is. A korszerű gyógyászati és kozmetikai ipar nem nélkülözheti a gyógynövé nyeket, illetve azok ható- és illatanyagait Tudományosan igazolt tény, hogy az egészséges táplálkozás elképzelhetetle• fűszernövények nélkül. A növényi fűszerek ízükkel, zamatukkal, illatukkal é

6

l. táhláuil

Ztildségfogyasztás javasolt értékei, üsszetétele és területigénye Fejadag Zöldségfaj
kg/fő

Területigény kg/4

m 2/fő

m 2/4 fő 20,0 6,0 6,0 8,0 14,0 16,0 3,2 3,2 0,8 0.8 1,6 20,0 24,0 2,0 20,0 16,0 40,0 4,0 4,0 40,0 20,0 20,0 2,0 2,4 8.0 12,0 8,0 8,0 30,8 360,0

Fejes káposzta Kelkáposzta Karalábé Karfiol Sárgarépa Petrezselyem Zeller Retek (hónapos) Retek (nyári) Retek (téli) Cékla Paradicsom Zöldpaprika
Fűszerpaprika

Sárgadinnye Görögdinnye Uborka Spárgatök
Sütőtök

Zöldborsó Zöldbab Vöröshagyma Fokhagyma Zöldhagyma Fejes saláta Spenót Spárga Sóska Egyéb Összesen:

10,0 2,0 2,0 2,0 7,0 4,0 0,8 0,8 0,4 0,5 0,6 15,0 12,0 0,5 6,0 8,0 10,0 2,5 4,0 6,0 3,0 9,0 0,3 0,4 2,0 1,0 0,5 1,0 8,7 120,0

40,0 8,0 8,0 8.0 24,0 16,0 3,2 3,2 1,6 2,0 2,4 60,0 48,0 2,0 24,0 32,0 40,0 10,0 16,0 24,0 12,0 36,0 1,2 1,6 8,0 4,0 2,0 4,0 34,8 480,0

5,0 1,5 1,5 2,0 3,5 4,0 0,8 0,8 0,2 0,2 0,4 5,0 6,0 0,5 5,0 4.0 10,0 1,0 1,0 10,0 5,0 5,0 0,5 0,6 2,0 3,0 2,0 2,0 7,7 90,0

7

2. táhlázat A zöldségfélék beltartalmi értéke 100 g-ban Bimbóskel Brokkoli Burgonya Cékla Cikória Endívia Fehérítő zeller Fejes saláta Feketeretek Feketegyökér Fejes káposzta Fokhagyma Gumós kömény Hagyma Hagyma, szárított Karfiol Karalábé Kelkáposzta Kínai kel Kukorica Madársaláta Mángold
Metélőhagyma

Kalória (kcal) 52 33 87 37 !6 17 21 !6 20 74 85 !40 50 45 338 28 26 33 !6 107 22 23 55 28 19 61 38 18 19 35 20 26 352 370 25 76 28 !O 27 38 33 87

Joule (kl) 218 !38 364 !55 67 71 88 67 84 310 356 586 209 !88 !415 117 109 !38 67 448 92 96 230 117 80 255 !59 75 80 !47 84 109 !474 !549 104 318 117 42 113 !59 !38 364

Fehérje g 4 3 2 2 l 2 l l l l l 6 2 l ll 2 2 3

Zsír g l

Szénhidrát g 7 4 !9 8 2 2 4 2 4 16 4 28 9 10 69 4 4 4 2 19 3 3 8 5 3 10 6 3 4 7 3 3 58 61 5 15 5 l 4 7 5 13

Vitamin A A, C B" c A C, A A, C A, C A A, C
-

-

-

-

-

l -

3 2 2 4 l l 4 2 l l l 2 3 21 23 l 3 l l 2 2 2 7

l
-

A, C A, C A A A, C A, C A A, C
-

l

Paprika Paradicsom Petrezselyem Póréhagyma Rebarbara Retek Sárgarépa Spárga Spenót Szárazbab Szárazborsó Tojásgyümölcs Torma Tök Uborka Vöröshagyma Zeller Zöldbab Zöldborsó

-

A, C A, C A, C A, C A A, C
-

-

A, C A, C

-

A A, C A, C A, C A, C A A A A, C A, C A, C

2 l
-

-

-

-

A felsorolt zöldségfélék koleszterint nem tartalmaznak.

8

3. táhlúzat A ziildségfélék ásványianyag-tartalma 100 g-ban Cékla Fejes saláta Fejes káposzta Karfiol Karalábé Kelkáposzta Paprika Petrezselyem Retek Sárgarépa Spenót Vöröshagyma Zöldborsó Kalcium 34,5 28,2 33 J 28,9 43,0 56,8 12,3 56,0 47,0 46,1 133,0 31,1 36,6 Vas 0,6 0.2 0,2 0,3 0,3 0,2 0,3 0,4 1,5 0,3 4,0 1,6 1,0 Foszfor 30 40 80 60 80 80 55 30 40 50 160 25 130 Kálium 260 261 216 321 344 308 165 298 370 201 526 236 623 Nátrium 98,0 15,0 23,4 30,1 53,1 17,2 3,2 34,4 58,5 125,0 22,4 8.2 7,1 Magnézium 87 24 24 31 32 30 16 9 36 27 53 34 64

színükkel élvezetessé teszik ételeinket és italainkat Javítják az étvágyat, előse­ gítik az emésztő szervrendszer működését, esetenként csökkentik az emberi szervezet megterhelését. Gyakran gyógyhatásuk (görcsoldó, szélhajtó) is jelentős.

9

amelyek a növénytest bárn1ilycn részén. elágazó és bojtos gyökerű növényeket. a sikeres munka érdekében ismernie kell a növények morfológiai felépítését. kedvező környezeti hatásként is gyakori például a paradicsom. növekedő gyökér előreha­ ladását sok növényfajnál a gyökértenyészőcsúcson lév6 gyökérsüveg is védi. A gyökerek szinte egy pontból indulnak ki. a talaj felszínével párhuzamosan növekednek. A talajmorzsák. A gyökér hármas feladatot tölt be: l. A termesztőnek ki kell használnia a növények ezen tulajdonságát. rögök közölt a fiatal. Olyan gyökereket. Karógyökérről akkor beszélünk. Ezért elengedhetetlen az alapismeretek rövid összefoglalása. levélen létrejöhetnek. mert az ö feladatuk a tápanyagok felvétele a talajból. 10 . hagyma stb. hosszúságuk szinte azonos (spárga. ezekb61 a másodrendű oldalgyökerek. A járulékos gyökerek szintén hozzájárulnak a tápanyagfelvételhez. Így alakul ki a növény gyökérrendszere.). Bojtos gyiikeret fejlesztő fajnál a főgyökér jelentéktelen. mert a növény teljesítményét ezáltal is növelhetik.). majd a harmadrendű. negyedrendű oldalgyökerek fejlőd­ nek. segíti. dinnye. tök stb. vastagságuk. azok működését és feladatait. Egyes zöldségfajokmíl. torma stb. Az oldalgyökerek a függő­ legesen növekvő főgyökéren zömével arra mer6legesen.A haszonnövények morfológiai jellemzése A növénytermesztő embernek tevékenysége. tápanyagat vesz fel és 3. helyhez rögzíti a növényt. hogy a f6gyökér és az oldalgyökerek közölti különbség nem nagy (bokorbab ). A főgyökérből alakulnak ki az első rendű oldalgyökerek. A gyökerek elágazása szerint megkülönböztetünk karó-. A hajszálgyökerek és gyökérszövők szerepe kiemelkedő. 2. esetében. A csírázás során a gyököcskéből kialakult csíranövény 3-4 mm hosszúság elérése után a talaj irányába görbül és ezt követően nür függő­ legesen növekszik. amelyek oldalgyökerekké fejl6dnek. járulékos gyökereknek nevezzük. amikor az oldalgyökerek tömegéhez viszonyítva. tartalék tápanyagokat raktároz (egyes fajoknál). száron. A gyiikér elágazódása. Az elágazó gyiikeret arról ismerhetjük fel. A gyökér kialakulása. a fögyökér erősen fejlett (sárgarépa. A főgyökér 1-3 cm hosszú fejlettségekor kis dudorok képződnek. végül ezek hajszálgyökerekben végződnek.

A hajtás és az elágazások végén találjuk a csúcsriigyet. illetve a szaporításnál játszanak kiemelkedő szerepet. amelyek a tartaléktápanyagok raktározására szolgálnak. A szárfeladata. A levelek hónaljában el yezkednek el az oldalriigyek. közben a hajtás tenyészókúpon újabb levéldudorok keletkeznek. cukor. ott elszaporodnak. az ízközök mind rövidebbek. a megévők levélkezdeménny é. behatolnak a kéregszövetbe. az évelőkön a második évben a főtengely rügyeiből leveles . A csírázáskor a gyökér megjelenését hamarosan kö'eti a hajtás kialakulása is.Jdalhajtások képzödnek és ily módon elágazási rendszer. hajtás. a talajban élő Rhizobium fajok megtelepednek. melyekből az oldalhajtások fejlődnek. A hajtás és hajtásrendszer. A hajtás lehet elágazó vagy el nem ágazó. a levelek pedig mind ise bbek. A gyökerekból szúllítja a nyers tápanyagat a levelekbe és a levelekból a kész tápanyagot a gyökerekbe. A hajis csúcsa felé haladva. a virágot fejlesztót reproduktív hajtás~ak nevezzük.Gyakorlati szempontból fontos járulékos gyökérként említjük a talpgyökereket (torma). amik a növények táplálásában. A gyiikérrnódosulások közül megemlítjük a raktározó gyiikereket. A csírázás. de cözvetlenül alatta. A levelek kiindulási helyén csomót nodust) találunk. Ezek erősen megvastagodnak . A mag nyugalmi állapotában az embrió kis rügyecscéje. sejtjeikben keményítő. A leveles hajtást vegetatív hajtásnak. A hajtás tenyészőkúpon csak a csúcsi rész tagolatlan. inzulin halmozódik fel.típusaszerint vagy a hipokotil. áttörve a talaj felszínét. fiatal levelekké fejlődnek és az így kialakult leveles . a levegóbe emelkedik (kikel). Gyökérgümők a pillangósvirágúa k gyökerén. A hajtás kialakulása. amely hajtás tenyészókúpnak is nevezhető. A hajtásos növényeknek másik jellegzetes szerve a föld felszíne fölé emelkedó. A hajtás konzisztenciája alapján megkülönböztetü nk lágy-. sok tekintetben különbözik a ~yökér tenyészőkúptól. amit a növény nitrát formájában felhasznál.zár. a tenyészőkúp oldalán levéldudorok és egyes fajokon (bab) nár levélkezdeménye k is találhatók. s így kis gümők jönnek létre a gyökerek felületén. A száron helyezkednek el a levelek. vagy az epikotil szárrész meglyúlik. a szárból (hajt<tstengelyból) és a levelekből álló hajtás. húsos és fásszárú övényeket ll . Két csomó közötti rész az ízköz (internodium). A gümőkben élő baktériumok a levegő szabad nitrogénjét megkötik. hajtásrendszer alakul ki. A hajtások elhelyezkedésük alapján lehetnek föld felettiek (ez a többség) és öldbeni hajtások. A zöldségfajok egyéves változatain nég abban az évben. a kéregsejteket gyors burjánzásra késztetik.

Ennek csúcsán 1-3 rügy található. Más szóval rövidszártagú hajtás. A hajtástengelyt liinknek nevezzük. bab) összetett levélről beszélünk. a • sóska. A levélnek először a levél lemeze differenciálódik. az áttelelést. mások kapaszkodásra is képesek (borsó). A levél lehet egyszerű és összetett. csicsóka). hogy ízekre és körökre tagolódik. hogy klorofilt nem tartalmaz. Általuk megy végbe a szén-dioxid felvétele és átalakítása szerves anyagokká. a spárga. Amikor egy levélnyélen csak egy levéllemezt találunk (pl. A talaj felszíne alatt fejlődnek ki. Ilyen föld alatti hajtást fejleszt pl. Az ággumónál a függőleges hajtások talajban lévő alsó leveleinek rügyeiből el6ször sztólók fejlődnek. majd a levél alapja és végül a levél nyele. A hajtás tenyészőkúp oldalán kis levéldudorok képz6dnek. mint a föld feletti hajtáson. A levél. A levélnyél megléte. Két változatát. másrészt a vegetatív úton való szaporodást szolgálják. A levél a levélalappal ízesül a szárhoz. ha pedig többet (pl. Ezek alapján elkülönítjük a levélalapot. Az ízeken járulékos gyökerek fejlődnek. az ággumát és a hajtásgunuít vagy szárgunu)t különböztetjük meg. l. fotoszintetizálnak. szárölelő (póréhagyma).Egyes zöldségfajok kúszószárúak (tűzbab). A kis levéldudorból levélkezdemény . A hajtástengely erősen megvastagodott és raktározó szerepet lát el. A gyökértörzs abban különbözik a gyökértől. Afiildheni hajtások. Dönt6en a levelek (a bennük lévő színtestek) segítségével asszimilálnak. a talajba hatolnak. A gumó szintén ebbe a csoportba tartozik. ezt követően a csúcsokon vastagadni kezdenek. paprika). A levélnyél lehet vékony (paprika). A levél kialakulása. A növények egyik legfontosabb szerve. A föld feletti hajtástól pedig ! abban. Föld alatti hajtás a gyiikértiirzs (rhizoma) is. Aszik alatti szárrész és a gyökér felső része vastagodik meg (hónapos retek). A levél veszi fel a légzéshez szükséges oxigént és ugyancsak a levélnyílásokon megy végbe a párologtatás is. vagy hiánya esetén nyeles levelekr61 vagy ülő levelekről beszélünk. a gázcsere-nyílásokon keresztül. akkor egyszerű levélről. Az egyedfejlődés kezdetén a csíranövényen elsökén t asziklevelek jelennek meg. A hagyma nem más. Ez lehet függőleges és vízszintes. amelyek a termesztés folyamán föld feletti hajtássá fejlődnek. 12 . majd kifejlett levél alakul. mint húsos levelükkel körülvett föld alatti hajtás. amelyek mint raktározó szervek. 2. A szik feletti szár és aszárvastagszik meg (karalábé). A hajtásgunuí vagy szárgumrí fejlődésénél két változat lehetséges. gumóvá szerveződnek (burgonya. Rügypikkelyeke t viszont ugyanúgy találunk rajta. A külső levelek megszáradnak. vastag (rebarbara). majd megnyúlnak.

amikor a virágpor a bibére jut. A csészelevelek lehetnek szabadok (pl. Azt a folyamatot. A virágok alatt található pl. szemölcsös vagy szőrös.alsóállású (a magház a vacokba süllyed) (uborka).középállású (a magh<íz közepével egy magasságban helyezkednek el a többi virágrészek). Ezekben képz6dik a virágpor. kétszikűek). karéjos. A magház egy. burgonyafélék. A virágtakaró külső köre zöld levélkékből áll. pajzs alakú. A fellevelek a lomblevelek szintje fölött alakulnak ki. belső. A levélnyelük általában hiányzik. a magháza!. Funkciója a pollen felfogása és táplálása. A magház helyzete alapján a virágtakaró eredéséhez viszonyítva lehet: . A bibeszál . Az egy tem1őlevélből szerveződött magháznak csak egy egyszerű bibeszála van (borsó). két vagy több termőlevélből alakul. gyengébben összen6ttck (pl. változatos alakúak. A term(f vagy termőtáj a virág legbelső köre. élénk színű sziromlevelekb61 álló körének párta a neve. kabakosok). A porzák porzászálhtíl és a portokhál áll. védelmi (rügypikkelyek). amelyeket a virágtakaró levelek vesznek körül. 3. A virággá módosult levelek közül a belsők a termőt és a porzót alkotják. a sok termő­ levélb61 szerveződött magház pedig annyi bibeszállal rendelkezik. A fellevelek csökcvényes fejlettségűek. fonalas stb. Egyes növényeknél vastagok (raktároznak és fotoszintetizálnak). A termőn három részt különíthetünk cl: l. keresztesvirágúak). a (sárgarépa) gallér levele.rendszerint a magház csúcsán található. A lomhlevelek nagyméretűek. A portokokban polienzsákok vannak. A magházban szervez6dnek a magkezdemények. 13 . a bibeszálat. A virág szaporítószervvé átalakult leveles hajtás. Takarólevelekből és ivarlevelekb61 áll. A párta szintén több szabad vagy összen6tt sziromlevélb61 állhat. különnemű csésze. . Az egynemű virágtakarót lepclnek nevezzük (egyszikűck). raktározó (vöröshagyma). 2. hasogatott. gömb. pl. Morfológiailag a hajtáscsúcsán vagy a levelek hónaljában helyezkedik cl. Különböző feladatot látnak cl.Asziklevelek száma lehet egy vagy kettő (egyszikűek. A bibe felülete papillás. A bibe alakja igen változatos: lehet ép. másoknál (bab) vékonyak és csak asszimilálnak (spenót).fels6állású (a magház a virágtakaró eredése felett áll). ahány termő­ levélből szerveződött a tem1és (dinnye). (paradicsom) . Aporzók a pártán vagy a Icplen belül helyezkednek el és a porzókört alkotják. megporzásnak nevezzük. amely egy vagy több tem16levélb61 n6tt össze. a bibét. vagy erősebben.

a becőke. A négy terméscsoport egyes képviselői közül a zöldségfajoknál a következő termések a leggyakoribbak: -a toktermések csoportjából a becő. A petesejtböJ embrió. A mag ivaros úton létrejövő szaporító szerv. a központi sejtből tápláló szövet lesz. A termés a zárvatermők törzsének tipikus szerve. a másik a központi sejttel olvad össze. amely a magkezdeményből alakul ki az embriófejlődéssei összehangoltan. Ez a folyamat a megtermékenyülés. A mag és a termés. mely a magház belsejében lévő magkezdemény be jut. -a makktermések közül a kaszat. A természetben az idegenbeporzás a gyakoribb.és a kabaktermés. makk. rovarok viszik át egyik virágról a másikra. A virágos.Ha a beporzás egy virágon belül történik.és bogyótermésekre. az ikerkaszat. önbeporzásról beszélünk.a bogyótermések közül a bogyó. a hüvely. melyek az ivaros folyamatok eredményeként jöttek létre. hajtásos növények jellemz{) szervei. ahol kettős megtermékenyítés történik. . Ebben az esetben a virágport a szél. Állományuk és felnyílásuk módja szerint több csoportra oszthatók: tok-. Egyik hímivarsejt a petesejttel. funkciója a magok védelme és elterjesztése. a tok és a tüszö. A bibére jutott virágpor tömlőt fejleszt. 14 . valamint csonthéjas termésekre.

a növényeknek jut. sugarak láthatatlanok. A termesztőhely kiválasztásakor tehát külön kell vizsgálnunk az adott hely legvilágítási viszonyait és a megvilágítás erősségét. mint télen és reggel. A fény összetétele és eréíssége évszakonként és napszakonként változik. a napfény benne tárolt energi<iját haszIOsítja az emberi szervezet. hogy azok folyamatos változását lehetőleg összhangba 10zza a növények fejlődése sor<in megnyilv. röntgen stb.inuló. IS . 6-8 órás "pihenésre" nekik is szükégük van. A zöldség-.Környezeti igények <\környezeti tényezők az élettényezőkre gyakorolt hatásukkal. \ fényenergia egy részét kémiailag megkötve tárolják és felhalmozzák. hő. TulajIonképpen a haszonnövényt fogyasztva. azok alakulásán ceresziül fejtik ki tevékenységüket a növényekre. ~ fotoszintetikusan aktív tartományból a kék és vörös fényből nyelnek el leg)bbet a növények. Az egész napos legvilágítást nem igénylik növényeink. mint ősszel. ugarak. Az ~mber feladata viszont. a Nap járásától függ. Az ultraibolya sugaak mennyisége nyáron és a déli órákban sokkal magasabb. Jgyanez a tartomány játszik fő szerepet a növények fotoszintézisében is. gyógy.és fűszernövények életfolyamataiho z szükséges fény:más viszonyaink közölt a természetes napfény. Taasszal több az ibolyatartomány ba sorolt fény. agy este. valamint a 800 nm feletti infravörös. A fő szerep a környezeti ényezőknek az ember javára történő hasznosításában. annál nagyobb a növények teljesítménye. A 400 nm hullámhosszúság alatti ibolyántúli. Fény \ növények életük folyamán fényenergiát használnak anyagcseréjükhö z. amelyből a 400-800 nm hullámhosszúság ú az ember számára látható. A napi fénytartam változása a földrajzi szélességtől.stb. Fénynek nevezzük az elektromágneses sugárzásnak egy bizonyos tartomályát. szintén állandóan változó gényekkel. Minél több naponta a nap~nyes órák száma.

ahol t= optimális hőmérséklet a vegetatív és reprodukt ív fázisokba n. hosszúnap palas viszonyok között is. csoport: 19 °C Cékla Vöröshag yma Fokhagym a Póréhagy ma Zeller Spárga IV. Közepes fényigényű: a fejes káposzta. Alacsony hőmérsékleten a növények életfolyam lnak. (vagy állnak).és maximum értékeit adja. mint az optimumt ól káros következm ény nélkül való eltérést kezelik. a víz. a borsó és az uborka. csoport: 25 °C Sárgadinn ye Görögdin nye Uborka Spárgatök Paprika ll. A növények anyagcser éje. a cékla. a különféle dinnyék. Zöldségn övényein k között nincsenek kifejezett en rövidnapp alas növények . valamint közvetve a levegő is. gyógy. a felhőzet nagyságától. A zöldségfa jokat Markov és Haev optimális hőmérsékletük alapján. csoport: 16 °C Sárgarépa Petrezsely em Pasztinák Cikória Borsó Burgonya Fejes saláta Spenót Rebarbara Sóska Téli sarjadékh agyma Mctélőhagyma Bab Kukorica V. a bab. a sárgarépa . A termeszte tt fajok közüllegt öbb fényt kívánnak: a paprika. Gyengébb megvilágí tás mellett is termeszthető: a zeller. egységnyi idő alatt érkezett energiame nnyiséget értjük. a karalábé. A ±!4 °C-os optimumt ól való eltérés a fejlődés minimum . /. magasabb hőmérsékleten felgyorsu A zöldség-. a levegő szennyezettségétől. 16 .Fényinten zitás fogalmán az egységnyi területre. a vörösés a fokhagym a. a növények is. csoport: 13 Káposztaf él ék Retek Torma oc Az optimális hőigényt a t opt. = t ± 7 oc képlet alapján számolják . A Naptól kapja éltető melegét a talaj. fekvésétől függően változik. A ±7 °C-os eltérést.és fűszernövények hőmérsékleti igénye különböző. csoport: 22 oc Paradicso m Tojásgyü mölcs Sütőtök lll. Fény nélkül hajtatjuk a cikóriát. növekedé se és fejlődése szintén a hőmérséklettől atai lassúak függő folyamat. 5 csoportba osztotta. a paradicso m. mindegyi k képes termésfej lesztésre. termesztj ük a esiperkéL Hőmérséklet Földünk hőmérsékletét döntőmértékben a napsugárz ás határozza meg. 3 °C-onkén t változó. Ez az energiame nnyiség a napsugara k beesési szögétől.

Különbséget tesz a termesztő az éjszakai és nappali hőmérsékleti értékek között is. Ennek eredménye pedig a növény pusztulása lesz. erős légzést stb. A csírázáskor hozzáadjuk a hőmérsékleti optimumhoz a 7 °C-ot. mint nappal.és levélképzés idején t± O °C.csírázáskor t + 7 °C. A növény egész élete folyamán tart a vázolt folyamat. a tápanyagok szállításában segít. lankadnak. helytelen kapálás). párologtatással pedig hűti a növényeket. a növény lankad. Ezt kell a tennesztőnek elérni. Gyors csírázást. Szikleveles állapotban viszont csökkenteni kell a növények életfolyamatát -7 °C-kal. A hervadás az előző állapotnál súlyosabb. Ha a növény az elpárologtatott vizet nem pótolhatja a talajból. mert ellenkező esetben elnyurgulást. majd hervad. Víz nélkül nincs élet.szár.7 °C. . szabályazza a sejtek turgor állapotát stb. Az átmeneti vízhiány az esti. vagy mert a gyökerek megsérültek (rovarrágás. 17 . melyet a növények lankadása jelez. A növény a talajból a tápanyagokat híg oldatban képes felszívni. A vízveszteség olyan mértékű. kapunk.A növények fejlődési szakaszaikban eltérő hőmérsékleti értékeket kívánnak: -nyugalmi állapotban t. A levelek elvesztik feszességüket.a vízforgalom. éjszakai alacsonyabb hőmérsékleten megszűnik.termésképzés időszakában t ± O oc. Lankadáskor a vízleadás meghaladja a vízfelvétel mértékét. A felvett. . Kedvező körülmények között a vízfelvétel és a vízleadás mértéke . Ennek eredményeként a növények turgorállapota csökken. Víz A növények testének közel 90%-a víz. . de a növényi test felépítéséhez nem szükségcs vizet a leveleken át elpárologtatja. mert a talaj kiszáradt. E jelenség általában nyáron a déli órákban jelentkezik. A növényen folyamatosan nagy tömegű víz áramlik át. Éjszaka 3-6 °C-kal alacsonyabb hőmérsékleten tartjuk a növényeket. hogy a növények már nem képesek eredeti víztartalmuk visszanyerésére.egyensúlyban van. A gyakori hosszabb ideig tartó lankadás kedvezőtlen a növény számára. Csupán egy példát említek. vízhiány lép fel a növényben. gyenge gyökérfejlődést. Ezen értékeket a termesztő embernek ismernie és követnie kell a termesztés folyamán. .14 °C. A víz a növények életében többirányú szerepet is betölt. a sejt alkotó része. Ez különösen a hajtatásban igényel kiemeit figyelmet. kelést akarunk. hiába kapnak vízpótlást A termesztés során fokozottan ügyeljünk arra. hogy a lankadási jelek után azonnal pótoljuk a hiányzó vizet.szikleveles fejlettségnél t. növényi tápanyag.

kisebb mennyiségben a levegőből és a vízből veszik fel. a mangán. A makrotápelemek közül a kálium. a cink. Negatív ionként pedig a klór. a vas. nagy talajtömeg "átjárásával" gyűjtik össze a számukra szükséges vizet. a cink.vízkapacitásának (VK) 60-90%-a között mozog. hogy viszonyaink között csak rendszeres öntözéssel termeszthetök biztonsággal. Egyes fajok.00% 18. Közepes vízigényű pl. Az elsőrendű fontosságú anyagokat makrotápanyagoknak. A szükséges elemeket túlnyomórészt a talajból. a szilícium. 18 .a növény vízigényétól függően. a kalcium és a magnézium férnek. a kisebb menynyiségben szükséges elemeket mikrotápanyagoknak. 13 makro. mint például a dinnyék és a tök.és 25-féle mikroclemct használnak.00% Szén 10. a paradicsom. a sárgarépa stb.j. hatalmas gyökérrendszerével.30% Kálium 0. a foszfor és a kén pedig nemfémes elemek. l vödör) víznek felel meg. ami azt jelenti. a bór és a molibdén. A szárazságot jobban bírja a spárga. A zöldségfajok egy részét vízigényes növényként tartjuk nyilván. Tápanyag A növények testük felépítéséhez kb. a magnézium. a nitrogén. Ilyen az étkezési paprika. Nyomokban található a réz. a kalcium. A fémek mint pozitív ionok. a bab.i) ionként egyaránt.00% Hidrogén Nitrogén 0. az uborka. Laboratóriumi vizsgálatok szerint a főbb tápelemek a következő százalékos arányban találhatók szárazanyagukban: Oxigén 70. növényföldrajzi értelemben. a mangán. A termesztésben azonban pontosítanunk kell ezt a megítélést.A vízellátottság mértéke a talaj víztelítettségi arányával ellenőrizhetö. A mikroelemek közül pozitív ionként mozog a vas. a bór. Öntözéssel e fajok termesztése is biztonságosabbá tehető.07% Foszfor Megtalálható továbbá szervczetükben a kén. NO. a réz és a nikkel. l O mm vízadag négyzetméterenként l O l (kb. a molibdén. a kén és a foszfor pedig negatív ionként kerül felvételre. a nemfémes elemek közül a nitrogén pozitív és negatív (NH. vagy nyomelemeknek nevezzük. a káposztafélék stb. a közepes vízigényű (mezofita) csoportba tartoznak. a borsó stb. kisebb-nagyobb mennyiségben. a nátrium. Zöldségfajaink. Optimális vízellátottság a talaj nedvcsségi állapota .30% 0.

A temlékenység tehát a talaj elválaszthatatlan. minden jónak eredője. teljesítőképességétőL Talajnak a földkéreg külsö. és alkalmas amikroelemhiány gyors megszüntctésére. amelyek a zöld növényi részekben található szén-dioxid felhasználásával képződik. Ezzel szemben a foszfor (P04 1) nem mosódik ki. A levéltrágyázás gyorsabb és kisebb veszteséggel járó tápelemfelvételt jelent. Nagyüzemi tem1esztés esetén kötelező az idönkénti laboratóriumi talajvizsgálat. b) felületen kötve (a növény számára felvehető. hanem a levélen át is felvesznek tápanyagot. termékeny talajra jellemző. a növény számára. Míg az erősen lúgos kémhatás savanyú műtrágyák adagolásával csökkenthető. Dc csak igény szerint használandó. növények termesztésére alkalmas részét nevezzük. minél nagyobb a talaj vízáteresztő képessége és minél kisebb a tápelemmegkötő képessége. Növényeink zöme a gyengén savanyú és a semleges kémhatású talajokon érzi jól magát. minőségét tekintve. Talajigény. Beigazolódott.pem1et formájában. hogy a talaj. gyógy. A jó minőségű. a nitrogénéés a magnéziumé 50%-át. közömbös és lúgos kémhatású. de a kimosódástól védve). A növények szárazanyag-tartalmának mintegy 45%-a szénhidrátokból áll. nemcsak a gyökéren. mint utaltunk rá. a kalciumé 90%-át teheti ki.való adagolásával a növények teljesítménye növelhető.03%-os széndioxid-tartalma. c) szabad ionként a talajoldatban (a növény számára könnyen felvehető.A talaj tápanyagai három előfordulási formában találhatók: a) rögzítve (a növény számára közvetlenül fel nem vehető). A talaj tápelemvesztesége a növény által kivont mennyiségből és a kimosódással kárba veszett mennyiségből tevtídik össze. hogy a tápanyagok egy részének a levélen át. A kálium kimosódása az összes veszteségnek 3-25%-át. nagyban függ a talaj minöségétöl. A zöldség-. A kimosódás ezeknél annál nagyobb. Forrása a levegő 0. hogy hosszú ideig ellátja termesztett növényeinket vízzel. nagyon különbözőek. de kimosódásra is készen). vagy meszezéssel javítható. Talajaink összetételét. A növények. A túl savanyú talajok pHja lúgos kémhatású műtrágyákkal. szántóföldi termőhelyek A termés nagysága a növény genetikai teljesítőképességén és az időjáráson kívül. A talajaink pH-ja lehet savanyú. laza. tápanyaggaL Nem hiába állította már Arisztotelész is. Talajaink pH-értéke változhat és megváltoztatható. lényeges sajáts<tga. Házikert- 19 . Az egyes elemek e vonatkozásban is eltéröen viselkednek. Ezt a növények gyökéren kívül i táplálkozásának nevezzük.és fűszernövények tápanyagigényének kielégítését nagymértékben befolyásolja a talaj kémiai reakciója (pH) is.

számú szántóföldi megfelelő művelhetőség. Ilyen talajokon. kérésre térítés ellenében megvizsgálják a kistermelők talajmintáit is. . és VI. III.mészlepedékes csernozjom. termőhelyen is termeszthetünk. I. Kedvezőtlen kémiai tulajdonságok a termelést általában nem zavarják. -csernozjom réti talaj. termőhely (barna erdőtalajok) Általános jellemző a jó tápanyag-. -réti csernozjom. . II. Az országos beosztás alapján ismertetjük a termőhelyi ismereteket.és hőgazdálkodás mellett a az olyan lejtőszög. erodált talajok Zöldségnövények tennesztésérc csak az első négy termőhelyet tekintjük alkalmasnak. víz-. . Egyes gyógynövényeket az V. vagy erősen lejtős.és hőgazdálkodás. táblázat A magym·országi Tennőhely termőhelyek csoportosítása tennőhely száma A szántóföldi neve I. ll. IV. VI. 4.csernozjom barna erdőtalajok. nem vagy kevésbé erodált csernozjom talajokat. illetve körülmények között a legigényesebb zöldségfajok is sikeresen és biztonságosan termeszthetők. Csernozjom talajok Barna erdőtalajok Kötött réti és glejes erdőtalajok Homok. amelyen az eróziós károk még mű- 20 . a jó tápanyagszaigáitató képesség és a viszonylag könnyű művelhetőség. Jellegzetes agronómiai tulajdonságuk a humuszban viszonylag gazdag. számú szántóföldi termőhely (csernozjom) Ide soroljuk a sík fekvésű vagy enyhén lejtős.kilúgozott csernozjom. levegő. v. A Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomások. -terasz csernozjom.erdőmaradványos csernozjom. a kiváló víz-.ben. Az adottságok lehetővé teszik a fajta potenciális termőképességének maximális érvényesülését A genetikus talajosztályozás szerint ide tartozó talajtípusok: . levegő. haszonkertben ez nem kötelező.és laza talajok Szikes talajok Sckély rétegű. mély termőréteg.

nyers öntéstalajok (kötöttek).szaki talajvédelem nélkül. Altípusok: . .Ramann-féle barna erdőtalaj.öntés-réti talajok (kötöllck). . valamint a nagyobb esők utáni gyors túltelítődés közvetlenül befolyáso lhatja. számú szántóföldi termőhely (laza talajok) Ebbe a csoportba sorolt talajok általános jellemzőjc a könnyű mechanik ai összetétel. Ez az alapvető tulajdonsüg határozza meg a könnyű művelhetőséget. . s rendszerint kémiai javításra szorul. pH-ja savanyú. valamint a jellemző vízgazdál kodás miatt kedvezőtlen. . célszerű agrotechnikai (agronóm iai) eljárásokk al.szolonyeces és szaloncsá kos réti talajok. -savanyú barna erdtítalaj.réti öntéstalajok. III. Víztartó képességü k nagy.szolonycces réti talajok. főleg a tavaszi magas talajvízállás.pszeudog icjes barna erdőtípusok.lápos réti talajok. Az ide sorolt talajok egy része a felső rétegekben CaCOrot nem tartalmaz . vízvezeté sük viszont kedvezőtlen. a szervetlen és szerves kolloidok kis mennyisé ge.agyagbem osódásos barna crdőtalaj. de a nagy vízigényű növények biztonságos termeszté se is korlátozott. A zöldségtermesztést. Ilyen körülmén yek között az igényesebb szántóföldi növények is sikercsen és biztonság osan termeszthetők. Ide tartozó talajtípusok: . Ilyen körülményck között a kora tavaszi vetésű. valamint a tartósan magas talajvízállást. ezért a művelés minőségére a tápanyag okjobb érvényesü lése miatt is nagy figyelmet kell fordítani.réti talajok (kötöttek).homokos réti talajok. . a kedveztítlen vízgazdál kodás!. . . valamint a tápanyagok érvényesü lését az évszakonk énti. számú szántóföldi termőhely (kötött réti talajok) Az ide sorolt talajokat általában a jó tápanyagk észlet mellett a gyenge tápanyag-feltáródás jellemzi. főleg az elégtelen víztartó képcssége t és a tüpanyag mozgékon yságát. Ide tartozó talajtípusok: .lejtőhordalék-tal:1j. illetve vízborítást nem tűrő növények termeszté se nem ajánlatos. . illetve módszerekkel megakadá lyozhatók . Művelhetőségük a nagymértékű kötöttség.karbonátmaractványos barna crdtítalaj. IV. . Javításuk után sem indokolt más termőhelyi kategóriáha való átsorolásuk. 21 . . A termés és a tápanyagok érvényesü lése az évhat:ís miatt nagymért ékben ingadozhat. emiatt a felmelegedésük lassú.

erodált. Víz. köves vagy kavicsrétegen kialakult.kovárványos barna erdőtalajok. A növénytermesztés számára .mind a fizikai.rozsdabarna erdőtalajok.nyers öntéstalajok (homok).és csernozjom talajok).3% humusz felett). A sekély termőrétegűség kialakulásának okai különbözők lehetnek. (0.és tápanyag-gazdáikadásuk szélsőséges. Ilyenek: nagymértékű erodáltság lejtős területeken (erdő. s helyenként a jobb termések feltételei is megteremthetők. a biztonsággal termeszthető növények száma is kevés. 50 cm-nél vékonyabb talajréteg. számú szántóföldi termőhely (szikcsek) Ide soroljuk a szántóföldi művelés alatt álló talajokat. egyben az egyes növényfajok termeszthetőségét a kedvezőtlen kémiai tulajdonságok befolyásolják (savas vagy lúgos kémhatás). Az elérhető termésszint általában alacsony. -futóhomok talajok .humuszos homoktalajok. -humuszos öntéstalajok (homok). Az ide tartozó talajtípusok: .a trágyázás miatt is . A tápanyagok érvényesülését. V. . . VI. a termésbiztonság ingadozó. lejtős talajokj Az ebbe a csoportba tartozó talajok alapvető jellen1Zője a sekély tem1őréteg. mind a kémiai tulajdonságok kedvezőtlenek. akiadandó műtrágyák minőségét.A jellemzett fizikai tulajdonságok mellett szám os helyen a defláció is veszélyezteti ezeket a talajokat. számú szántóföldi termőhely (sekély termőrétegű.2% feletti humusz) szántóföldi hasznosíthatósága kedvező is lehet. függetlenül a lejtési viszonyoktóL 22 . A humuszosabb laza talajok (l . A trágyák érvényesülése is változó.

a tőzeg. lönböző összetétclű 23 .fitotechnikai eljárásokat. melyeke t közvetlc nül a növénye ken végzünk (mctszés. például vizes ammónia .sokféle műveletet foglal magába. légtérbe juttatásá t értjük. A trágyázási rendszer fogja össze a haszonk ertben alkalmaz ott trágyázá si eljárások összessé gét. Összetet t trágyák. kötözés stb. A trágyafél eség (a trágyasz er) sokféle lehet. A növény környezetét változtató műveleteket iikotechnikaí eljárásoknak nevezzük . összetett ek (Tomaso l). amikor a növény számára nélkülöz hetetlen tápelemeket tartalma zza a műtrágya. a zöldtrág ya. a kijullatá s időpontja . Szervetlen trágyának nevezzük a műtrágyákat. Folyéko ny a hígtrágy a. a tarlómaradvá ny. Ez lehet szil<írd. Kinck-k inek adottság a és lehetősége függvény ében kell ezeket használn i. például a szuperfo szfát. ilyen az istállótrá gya. Ezen belül egyedi trágyák. levelezés. elosztása és bemunká lása. amikor csak egy hatóanya got tartalmaz nak.) az egyes fajok tennesztésénél ismertetjük. Ezek is lehetnek szilárdak . A . adagja. Gáz alakú a C02 (szén-dioxid) trágya. A csoporto sításnál első helyre tesszük a szerves trágyát. táblázat). a komposz t. %-ban (5. Komplex Irágyána k mondjuk . amikor két-háro m hatóanya gat tartalma znak. A folyékon y műtrágyák lehetnek nyomás nélküli egyedi tápeleme t tartalma zók. Ennek elemei: a trágyafé leség megvála sztása. A gyakorlati feladatok megoldá sára táblázatb an közöljük a legfonto sabb szerves és műtrágyák hatóanya gtartalm át. a talajművelést. Trágyázás A trágya termeszt ett növénye k tápanyag igényein ek kielégíté sére használt küés halmazá llapotú anyagok gyűjtő neve. komplex ek (Wuxal) .Termesztéstechnikai munkák A termeszt éstechni ka-más néven agrotech nika. az öntözést és a vetésforgót is. A trágyázás fogalmán a tápanyag ok talajba. Ide soroljuk a tápanyagellátást. tetejezés . növényre . hónaljaz ás.

14.00 10.00 18.és melléktermékre vonatkoztatva (7.00 28.00-20. Közöljük továbbá a zöldségfajok fajlagos tápanyagigényét (kg/t).00 25.00 60. Ha tudjuk a három fő tápelem (N.00 1.00 15.00 13.00 19.00 40.0 0 45.30 34.00 30. táblázat).37 MgO Ca 5.50 0. 73 0.00 4.00 27.23 0.35 0.00 16. fő.5.00 21.00 7.52 0.45 0.83 0.00 16.23 0.00 1.00 13.) tervezhető termésszinteket (t/ha) (6.00 A következő feladatunk a trágyaadag nagyságának megállapítása (mennyit adjunk?) Tájékoztatásul közöljük a zöldségtermesztésre alkalmas termőhelyeken (I-IV.00 21.00 0.19 0.60 0.31 0. táblázat Fontosabb szerves és műtrágyák hatóanyag -tartalma Hatóanyag-tartalom Megnevezé se N Juhtrágya Lótrágya Szarvasma rhatrágya Tőzeges sertéstrágy a Vegyes istállótrágya Tőzeges fekáltrágya Karbamid Ammónium -nitrát Mészammo nsalétrom Szemcsés szuperfoszf át Triple szuperfoszf át Kálium-klo rid 0.00 21.00 14.00 18.00 7.00 20.00 16.91 46.00 50.00 8.00 8. P20 5.45 0.00 16.00 26.00 4.40 0. K20) kivonását -24 -- . táblázat).00 21.00 5.00 27.00 50.00 23.00 stb.00 26.40 0.00 20.00 14.00 8.00 Kálium-szu lfát NPK szuszpenzi ós család Peretrix NPK komplex Tornasol Buvifer Volldünger 9.67 0.60 0.

hogy a paradicsom egy tonna lernlésével kivonunk a talajból 2. 300 kg ammónium-nitrát műtrágya. a kettő szorzata adja a szükséges tápanyagmennyiséget.6. Példaként említjük. Ezt a számítást a három makroelemre minimálisan el kell végezni. Ezt tartalmazza kb. Elvégezhető további kisebb tennésegységre (l 00 kg) is.5 kg= l 00 kg nitrogén hatóanyagat kell adnunk.5 kg nitrogént.5 3-5 10-34 12-30 12-28 12-26 8-20 14-26 10-14 8-25 5-20 3-20 Paradicsom Étkezési paprika Fűszerpaprika Sárgarépa Petrezselyem Zetter Retek Cékla Torma Dughagyma Dughagymáról ültetett étkezési vöröshagyma Magról vetett étkezési vöröshagyma Zöldborsó Zöldbab Uborka Fejes káposzta Ketkáposzta Karalábé Karfiol Vöröskáposzta Bimbóskel Fejes saláta Spenót Sóska 40-82 12-40 4-15 12-80 ü-35 25-35 5-20 10-25 5-8 !3-19 16-28 14-45 4-7. 30-72 t0-35 10-70 6-35 20-30 5-20 t0-25 5-8 !2-15 19-22 12-25 3. amennyiben kisebb területen gazdálkodunk.5 4-8 20-50 16-32 18-30 16-32 12-28 20-34 13-18 t0-25 6--20 6-20 lll. fajon ként. 25--61 5-35 3-15 15--60 6-35 15-30 5-20 t0-25 5-8 10-15 14-26 12-34 3-4. 12 tonna juhtnígya. táhlázat Szántóföldi zöldségnövények tervezhető termésszintjei (t/ha) Növény l. Ha az egyes termőhelyen tennesztünk és 40 tonna tennésátlagol tervezünk. 25-67 8-30 6-18 t0-70 6-35 20-30 5-20 t0-25 5-8 !2-16 14-24 12-25 3.5 4-8 14-30 16-28 14-30 10-24 18-30 !2-16 10-25 5-20 4-20 IV. 40 x 2. és tudjuk az elérhető tennésátlagot. vagy kb. Termőhely ll.5-5.5 5-10 20-50 24-56 24-48 18-43 14-30 22-38 14-20 12-25 6-20 7-20 a talajból. tonnánként. 25 .5-6.

-Tartalékoló trágyázási rendszernél egy-két tápelemből (amik nem mosódnak ki) a kivont tápanyagtömegnél többet adunk a talajba.5 4.3 9.8 1. Az istállótrágyából.0 5.6 3.6 1.0 3.6 1.9 5.4 4. luxusellátás szintjére feltöltjük.4 1.6 1. mint a terméssel kivont tápanyagok tömege.Feltöltő trágyázási rendszerben a talajt rendkívül nagy trágyaadagokkal.6 2.7 3.2 5.4 4. Fél adagú trágyázást vég-26 -- .5 1.8 2.8 15.0 11.0 6.9 12.0 kg/m 2) adagot.0 5.0 4.9 1.8 1.0 5. A haszonkertben is ezt javasoljuk alkalmazni.3 2.5 3.0 8.0 2.5-4. Lassú feltöltődést indítunk el.2 Sárgarépa Petrezselyem Zeller Retek (téli) Cékla Torma Dughagyma Vöröshagyma (dughagymáról ültetett) Vöröshagyma (magról vetett) Zöldborsó Zöldbab Uborka Fejes káposzta Kelkáposzta Karalábé Karfiol Vöröskáposzta Bimbóskel Fejes saláta Spenót Sóska A tápelemek visszapótlásának szintje alapján beszélhetünk: .5 4.7 1. A kevés szerves trágya és magas műtrágyaárak miatt kevésbé ajánlott.4 18.8 4. .0 3.2 1.0 4.5 3.Visszapótló trágyázási rendszer esetén a kivonás és a visszapótlás összhangban van.5 1.3 PzÜs 1.0 3.0 3.9 4.0 3. Hajtatásban kerülhet erre sor.0 6.0 2.1 1.8 K20 3.2 11.5 2.0 6.Talajzsaroló trágyázási rendszerről. szabadföldi termesztés esetén.0 7.0 1.7.3 4.3 0.8 2.6 3. teljes adagú trágyának tekintjük a 35-40 tonna/hektár (3.0 0.5 2.0 6. de csak átmeneti jelleggel.0 3.9 1.0 1.4 5. .5 5. Jó talajadottságok esetén használható. amikor a visszapótolt tápanyagok mennyisége kisebb.0 6.5 6.4 7. táblázat A zöldségfélék fajlagos tápanyagigénye (kg/t) Növény Paradicsom Paprika Fűszerpaprika N 2.0 4.4 3.

Célja a növények tápanyagigényének folyamatos és egyenletes kielégítése. A trágyaelosztás módjai a következők: -talajra (terítéssel. A kijuttatási idő alapján beszélünk: . az ásógép. de a nyári és őszi vetésű növények tavaszi és nyári alaptrágyázása is indokolt lehet. Talajművelés Talajnu/velésen a talaj munkaeszközökkel való mechanikai megmunkálását. a tárcsa stb. Az indító (starter) trágyázás célja a kelés utáni kezdeti fejlődés segítése. illetve fészekbe adva). Sortrágyaként a növények gyökerei alá helyezzük. Tápoldatos öntözésnél a kijuttatás mélységét a vízadag határozza meg. Fejtrágyázásra vízben oldható. könnyen felvehető hatóanyagat tartalmazó trágyák alkalmasak. Terítésnél a tr<Ígyát a talajra egyenletesen elterítjük. sorba. Mindenkor a növény igényeihez kell igazodnunk. . A fejtrágyát a tenyészidőben adjuk. alakítását értjük. A talajművelés! is rendszerszemlélettel vizsgáljuk.zünk 18-20 t/ha (l . A talajművelési rendszer elemei: -a talajművelési eljárás megválasztása. Sekély bemunkálásról beszélünk. -indító (starter) trágyázásról.fejtrágyázásróL Az alaptrágyázást a tenyészidőszakon kívüli időben adjuk.8-2. Ez a legelterjedtebb trágyaelhelyezési mód. A fészektrágyát leggyakrabban a nagy térállásra ültetett növényeknél alkalmazzuk. 25-35 cm mélyen dolgozzzuk be a talajba. ha 5-15 cm mélyen dolgozzuk be a trágyát. A trágyabemunkálás szintén nagy figyelmet érdemlö művelet. -növényre (növényre permetezve). . -a talajművelő eszköz megválasztása. A trágyázás időpontja naptári idő szerinti kijuttatást jelent. A bemunkálás eszköze az eke. 27 . A legtöbb zöldségfajnál az alaptrágyázás időszaka az ősz. hosszabb idön át végzett talajművelési eljárások összességét értjük. Talainu/vetési rendszer fogalmán egy adott területen.0 kg/m 2 ) trágyaadaggaL Kis adagú trágyának tekintjük a fészektrágyaként adott 6-8 t/ha és a sortrágyaként kijuttatott 10-20 t/ha szervestrágyaadagot. szántással. Az alaptrágyát az öszi mélyműveléssel.a sorba -a trágyát.légtérbe (C0 2 kijuttatása a tem1esztölétesítménybe).alaptrágyázásról. a palánták begyökeredésének serkentése.

. Eszköze az eke. a ut<Ín felszabaduló tarl ó sekély m eg művelése.tarlóhántás ápolása. . hogy eső után jobb gyomkel ésünk legyen . A következő talajmúvelés i munkák tartoznak ide: . a tárcsa. A növény lekerülése ut <ín a legröv idebb időn belül el kell végezni. kártev ők elleni védelem. .ősz i mélyszánt ás. Lege lfogadottabb a t e ny ész id ő h öz viszonyított id őpo nt sze rinti csoportos ítás.nyári szántás. Eszerint megkül önböztetünk : -a lap talajmúvclést (alapozó talajmúve lést). Tarlóhánrás. .növényápoló t a l ajműve l és !.gyeptörés. Az egyéves növény betaka rít:í. A múvelés mélysége 6-10 cm. 28 .tarlóhántá . A talajmúve lési rendszereket a szakirodalom kül önféle e lvek alapj án csoportos ítja. A tarlóhántást vagy kapcsoltan vagy nyomában haladva hengcrezzük . Az alapra/aj-nnive/és felad ata a talaj termékenységének javítása. a nyári csapadék befogadása.vetés e l ő tti t alaj-e l ő k ész ít és t (magágykészít ést). -a múve lés su1ma .. .a múvc lés id őpo ntj a. . -a múvel és mélysége. .és gyommagvak kikelésének e l ősegíté­ se. Célja az c lpergett kultúr.tavaszi szántás.

. kivételes esetben altalajlazítóval felszerelve. Elmunkálá sát a sok gyökérmaradvány miatt tavaszra hagyjuk. Eszközei: tárcsa. Előhántás ekével célszerű végezni. rögös lesz. tavasszal kerül sor. A IV. A tavaszi vetésű. Nyár végétől a fagyok beálltáig végezhető. keverni. Ennek elmunkálás a tárcsávai. az ülepedettség és a gyommentesség. Nyári szántás. nedvesebb talajszerkezetnél fogasboronát. kombinátor. Gyepek és évelő pillangós takarmánynövények kiszántását értjük a fogalmon. ásóborona. Deflációnak kitett futóhomokon az őszi szántást elhagyjuk. Vetés el/ftti talaj-el/fkészítés feladata a jó vetőágy kialakítása. a korán lekerülő zöldségnövények (áttelelő spenót. melynek jellemzóje a sima felszín.Tar/ríhántás ápolása. III. az aprómorzsás szerkezet. Eszköze a közönséges eke. hogy a tavaszi szántást azonnal el kell művelni (lezárni). a tarlómaradványokat és a gyomnövényeket a tarlóápolással tudjuk a talajba aláforgatni. Gyeptörés. Az elmunkálás t indokolja. homokveré snek kitett területeken az ősszel elmaradt szántásra. korai káposztafélék stb. Mélysége 15-20 cm lehet. hogy a kora tavaszi elműveléskor a művelőgépek kereke a nedves talaj szerkezetét erősen károsítja. A zöldségtermesztő gazdaságokban kettős termesztés esetén kerül rá sor. Mélysége a tarlóhántásnál néhány cm-rel mélyebb legyen. tavasszal szántunk. kedvező talajned vességi állapotot létrehozni. az erős szelek elmúltával. Az őszi mélyszántás elvégzésével lehetővé tesszük a téli csapadék jobb befogadását. Tavaszi szántás. II. Ideje szeptember. kultivátor. Fontos szabály. lekerülése után.) A nyári szántás minősége nagymértékben függ a talaj nedvességtartalmátóL Száraz talajon az eke nagy hantokat forgat. illetve ültetésű növények fontos alapozó talajmunkája az őszi mélyszántás. október hónapokban van. Őszi mélyszántás. szám ú termőhelyeken kerülhet sor. az alaptrágyák talaj ba juttatását Eszköze az eke. zöldhagym a) után. A porhanyító művelés után a talaj lezárására. Tavaszi szántást kell végeznünk továbbá a kifagyott őszi vetések helyén. (Például zöldborsó. Mélysége 15-20 cm. hengerrel lehetséges. A korai végzés eredménye. az évelő gyomok irtását. hogy a lebomlás még az évben megindul. A nyári szántás eszköze az eke. illetve homokon gyűrűshengerrel zárni a talajt. termőhelyi kategóriába tartozó. Öntözhető területen célszerű előöntözést végezni. száraz és rögös talajon sima hengert kell járatni. ezért az ekével egy munkamenetben fogasboronáL kell járatni. mert így tökéletesebb takarást érünk el. Ebben az esetben a szántást fogasboronával könnyen elmunkáljuk. 29 . Mélysége 20-35 cm. Az árvakelést. Lejtős területen a lejtőre merőleges irányban szántsunk. Az őszi mélyszántás őszi elmunkálására a kora tavaszi vetésű növények esetében az I..

Munkavégz és eszköze: tárcsa. illetve ültetés esetén az alapművelés elmunkálás a és a vetés előtti talaj-előkészítés egybeo! vad. a fogasborona. Igény szerinti számban ismételhetők a munkák. egyszer vagy kétszer porhanyítani kell (borona. Beszélünk kora tavaszi. Sőt vetés után újra hengerezzük a talajt. a sima henger. Növényápo ló talajmtívelés feladata a tem1esztett növények mechanikai gyomtalaní tása. Őszi vetés(í növények (áttclelö zöldségfajok) vetés előtti talaj-előkészítése. Az utolsóé a vetés.A vetés előtti talaj-előkészítés munkái az alaptalaj-művelő munkák szerves folytatását képezik. szigetelő réteg létrehozása. tárcsa A porhanyítá sok mélysége kismértékben változhat. Aprómagvú növények vetése előtt hengerezzünk (sima hengerrel). a tömörített magágy megteremtése érdekében. amelynek megvalósít ásához sem beruházás. Késfí tavaszi vetészT (április-má jus) növények talaj-előkészítő rendszere a köCélvetkező. A vetés előtti talaj-előkészítés munkáit a vetés időpontjától függően is megkülönböztetjük. Kora tavaszi vetés(í (március) növények talaj-előkészítése az őszi szántás elegyenget ését vagy sekély porhanyítását igényli. fogasborona) készítsük elö. a Vetésig dik. kultivátor. Az ősszel szántott és elmunkálat lanul hagyott talajt simítázni kell.) gően. A szántást követő vetés. a küllős kapa. lehet talajra a amint ja a talaj kiszáradásának csökkentése. a sorközművelő kultivátor. E feladat legegyszerűbben fogasborona járatásával oldható meg. Megkülönböztetjük az aprómagvú és nagymagvú növényfajo k talaj-előkészítő munkáit. scm kézi munkaeró 30 . Amennyibe n nyári szántás után kerül sor a termesztésre. Ideje: fügmértékétől gyomosság a talajt. További különbséget teszünk a helyrevetett és palántázott növények esetében. egyengetö eszközökkel (tárcsa. sem gép. illetve a palántaültetés mélységével megegyező legyen. Vetésforgók kicsiben Vetésforgó fogalma alatt a művelt terület (legyen az kicsi vagy nagy) növénytermesztéss el való tervszerű hasznosítás át értjük. Aprómagvú fajok termesztésekor sima henger használata kötelező. Száraz talajon többszöri ismétléssei kaphatunk jó eredményt. a nyári szántáson kikelt növényeke t porhanyító talajműveléS eszközökkel kell kiművelni. Ezt menni. Eszközei a kapa. A vetést megelőző napokban pedig a magágyat porhanyító. Az esetek zömében rövid idő alatt kell elvégezni. követően a talaj kigyomoso stb. késő tavaszi. Ez az az agrotechnikai eljárás. a talajfelszín porhanyítása. rögtörő vagy gyűrűs henger. Nyári vetésíí niivények talaj-előkészítése a nyári szántáshoz kapcsolódik. nyári és őszi vetésű növények talaj-előkészítő munkáiról.

Melyik a legjobb sorrend? A termesztés során minden növényfaj unk elővetemény. A következő feladatunk a termesztésre kiválasztott növényfa jok által elfoglalt területi arányok.). állatállom ány. A túlságosan nagyszám ú növény termeszté se a botanikuskert jelleget ölti.talajuntság clleni védekezés. A rugalmas a számunkr a is megfelelő. Az első a merev.a legjobban érzik magukat. Ez számos adottság függvénye. az általuk kiválaszto tt anyagok a talajban [elszapor odnak. .a talaj szervesanyag-gazdálkodása. károsak lehetnek. 31 . A termés<itlagok csökkenn ek.és vízgazdálkodása.gyomnövények szaporodása. Melyek ezek? . k<irtevők szaporodá sára való hatás. hogy olyan sorrendet kell kialakítanunk. A növényfajok elővetemény-hatása biológiai és agrotechn ikai hatásukban rejlik. Számításb a kell venni a közgazda sági adottságokat (jövedelmezőség. Mi is ennek a lényege? Mint ismert. A vetésterv azon növények összessége. Csak azokat a fajokat válagassu k be a vetéstervbe. majd termeszté sük lehetetlen né válik. Ha monokult úrában termesztj ük. -betegség ek. rugalmas. A választás után meghatáro zzuk a fő. A vetésforgónak sokféle változata ismert. Ezáltal a kór.Az elővetemény lekerülésének időpontja. Következő lépés a növények válrási sorrendjé nek meghatáro zása. . hogy a területet maximálisan hasznosítsuk. hogy a növényfa jokat egy-egy területen évenként váltogatva termesszék. ahol a növények .az adott választékból .és kárlevők ellen is hatékony küzdelme t folytathat unk.és másodnöv ényeket. gépesíthetőség. A vetésterv növényeinek kiválasztá sát vezérelheti a saját ellátás. szabad.csak józanul gondolko dó ember. Míg a szabad változat az évről évre való változtatást feltételezi. Egy-egy jó vetésforg ó fél növényvé delemmel felér. A növényváltási sorrend megterve zésekor ezeket a hatásokat vesszük figyelembe. A középutat célszerű választani. Ez azt jelenti. amelyeke t tem1eszteni akarunk a gazdaságban. értékesítési lehetőségek. kézi munkaerő stb. illetve az árutem1esztés szándéka. A vetésforgó szerkesztése a vetésterv (összetétel) összeállításával kezdődik. . Az egy-két faj választása amonoku ltúra felé mutat. Ezek a tapasztalatok késztették a tennesztő embereke t arra. változtatás nélküli elvet fedi. minden zöldségfa jnak meghatár ozott talaj.nem szükséges . a talaj tápanyagk észletét egyoldalú an használják. más szóval a növények vetésterül etének meghatár ozása. mégpedig az utána következő faj clőveteménye. a gazdasági elvárások hoz igazodó. kötött. .és tápanyagi génye van.a talaj tápanyag. amelyek nélkülözhetetlenek.

De leegyszerűsítve a dolgokat. A gyakorlati szakembereket az öntözés ter vezésének ismereteire szerelnénk megtanítani. 32 . az utóbbi esetben osztott szakaszról beszélünk. hogy a jó vetésforgó megtervezése nem. Ennek lényege. A vetésforgót a saját (vagy nem saját) gazdaságunkban valósítjuk meg. A vetésforgó alapegységét vetésforgó szakasznak nevezzük. a haszonkert ben már az is hasznos. hogy mely fajokat nem szabad frissen trágyázott földb vetnünk stb. Végül is abban megállapodhatunk. A tervezés célja: . Sajnos a leírtakból is kitűnik. legyen az kicsi vagy nagy területen meg valósítva.a növények vízellátásának optimalizálása az egész tenyészidőre vonatka zóan. amelyen a vetésforgóban szereplő növények egységnyi részét termesztjük meg. amíg a vetésforgó létezik. mint amilyennek látszik. Célszerű a tiszta (egy fajból álló) szakaszok megvalósítása. aminőség és a termés biztonság növelésének alapfeltétele. Mi is az öntözési terv. ha nem minden évben ugyanarra a helyr • vetjük. És az is aján latos. Az is hasznos. ha tudjuk. agrotechnikai. ültetjük ugyanazt a növényt. szakmai és gazdaságossági el vek alapján. A vetésforgószakasz területét egy vagy több növényfaj foglalhatja el. ha a szerves trágyát igény lő fajokat csoportosít juk és a trágyázott területen termesztjük. Szakasz a vetésforgó területének meghatározó alapegysége. Az adott évben termesztett zöldségnövények mester séges vízellátásának ütemezése. a vetésforgó egész területén végighaladnak. Egy-egy jó vetésforgó 4-8 szakaszból tevődik össze. az előre megtervezett sorrendben követve egymást. hogy az a legjobb vetésforgó-változa· amelyik a legnagyobb árbevételt adja. is olyan egyszerű. hogy a termesztett növények. -az öntöző berendezések egész évi gazdaságos kihasználásának megterve zése. Az előbbi esetben egyszerű. fejlesztésének megalapozása. Az is előnyös ha a pillangósok által megkötött nitragént számításba vesszük. Az öntözés a zöldségtermesztésben a terméshozamok. Öntözés Öntözésnek azt az agrotechnikai eljárást nevezzük. a növények vízellátásának javítása végett. és ezt mindaddig automatikusan ismétlik. amikor műszaki berendezé sek segítségével különböző vízforrásokból származó öntözővizet juttatunk k a termőterületre.Mindezen szempontok figyelembevétele után tervezzük a vetésforgó kiilj'orgását (rotációját).

a természetes esőhöz hasonlóan. Ez lehet barázdás (áztató) és árasztó (bolgár ágyas) öntözés (kava! és fitera). a nagy intenzitású szórófej 17 mm/h-nál nagyobb vízmennyiséget képes kiszórni. gördíthető és csévélhető változatok találhatók a gyakorlatban. A vízkijuttatás a bakhátak közé történhet fő-. gépi művelést nem akadályozza. a bakhát megbontásával beengedik a vizet.5-1 .Öntözési módok a zöldségtermesztésben Esőszerű öntözés (uralkodó). a növények vízben állnak. vezetékkel stb. tápoldatos termesztéssel.stabil csőhálozatú öntözőberenezések főleg a növényházakban általánosak. homokon. hogy egy bakháttal körülvett területre. -hordozható berendezés csóhálózata teljes egészében áthelyezhető. A csóvezeték-hálózat áttelepítési rendszerét tekintve szétszedhető. hogy a víz~losztás erős szélben egyenetlen lesz. A szántóföldön használt szórófejek az időegység alatt kiszórt víz mennyisége alapján kis. E módon belül számos változatot találunk. a közepes 5-17 mm/h. amikor a talaj felszínén vezetik a vizet. Hazánkban. Hátránya. hogy a vezeték alá széles fóliacsíkot terítünk.5 mm átmérőjű lehet. és szivárgás útján terjed a bakhátak talajába. a szabadföldi zöldségtermesztésben a legelterjedtebb mód. 33 . és az a nehézségi erő hatására a lejtés irányába szabadon mozog. mellék stb. kevés kézi munkát ígényel. cseppekben kerül az öntözött területre.félstabil berendezés fővezetékét a földbe fektetik le. lefelé pedig gravitációs úton is szivárog. E módnál a csővezetékben nyomás alatt vezetett víz szórófejeken át. A csőből kiszivárgó öntözővíz a talaj kapilláris hézagaiban körkörösen. a művelési határ alatt vezetik. A vezetésre legjobb a lyuggatott műanyag cső. Árasztó öntözés lényege. Barázdás öntözésnél bakhátakat. A kis intenzitású szórófej 5 mm/h. Felületi öntözés. barázdákat alakítanak ki. nagy melegben a kipermetezett víz 20-30%-a a levegőben elpárolog. amelyből csatlakozók (hidránsok) emelkednek a talaj felszínére. . Az öntözővizet a talajban. A szántóföldi termesztésben használt szórófejek által képzett optimális cseppnagyság 0. elárasztják. majd elzárják a bakhát vízbejáratát és folytatják a következő ágyásnál az árasztás t. közepes és nagy intenzitásúak lehetnek. a csővezeték hordozhatósága alapján: . vagy tömlővel. hozzájuk csatlakoztatják az áttelepítheló számyvezetékeket. A növényeket a bakhátakra ültetik. Ezen eljárással. Megvalósításához tereprendezést nem igényel. Altalajöntözé s. akár hidropóniás termesztés! is folytathatunk a szabadföldön. Ez utóbbit úgy akadályozhatjuk meg. csatornákon át. Az öntözővíz a barázdákban folyik.

idénynonnál (= öntözési nonnák összege). gyökeresedési mélysége és a talaj vízkapacitása határozza meg. mérsékelt költségigénye.a talaj nedvességtartalmának mérése. legkisebb víztartalma a szántóföldi vízkapacitás százalékában (VK %) fejezhető ki. a termesztett zöldségnövény. az automatizálás lehetősége.Csepegtető öntözés. Tennészelesen a tudományosabb. s az nyomásra nem áll össze. Az öntözés ideje akkor érkezett el. . Az öntözött talaj megadott ponton tartósan és folyamatosan kapja a vizet.öntözési nonnál (=egy öntözésnél adott víz mennyisége). Ez az érték a zöldségfajokra jellemző vízi gényesség függvényében 50-70% között változik.a kritikus fenofázis meghatározása.az öntözési forduló szerinti öntözés. annak fejlettsége. amikor a talaj víztartalma erre a YK %-ra csökkent. melyekből a víz kapilláris méretű hézagokon. ha a gazda markába veszi a földjét. kiszivárogva a növények mellett a talaj felszínére csepeg. öntözési norma Az egyszeri öntözéssel kiadott víz mennyiségét jelenti. . öntözéssel még visszfordítható folyamat. A módszer lényege. pontosabb módszerek is használhaták az öntözés időpontjának meghatározására: . Öntözési terv elemei Az öntözési célnak megfelelően meg kell határozni az . Az öntözés időpontja A vízigényt legjobban a zöldségnövények maguk jelzik. Jó támpontot nyújt a talaj is a termesztő számára. Öntözővíz mennyisége. A talajnak a zöldségnövények számára még elfogadható. A levelek lankadása szemmel látható. Az értéket döntően az öntözési cél.öntözési fordulót. A hervadás már visszafordíthatatlan állapot. . öntözni kell. . . .öntözések időpontját. 34 . Számos változata alakult ki az elmúlt években. hogy a vizet vezetéken juttatjuk a növényekhez. Előnye a takarékos vízfelhasználás. -számítógépes tervezés módszcre stb.a növény testhőmérsékletének alakulása.

. termesztett növény lekerüléséig tart. . Ennek megfelelően tervezzük a kiadandó vízmennyiségct. Öntözési forduló Fogalmán az egym<1st követő öntözések közölti időtartamot értjük és hosszát napokban fejezzük ki.vízpótló öntözés. .fagy elleni öntözés. 35 . Több részletben célszerű adagolni.trágyázó öntözés. Idénynorma A tenyészidőszak alatt végzett öntözések együttes vízmennyiségének az összege. nagy vízigényű zöldségfajoknál adódnak. . . .talajművelés! Hnnyítő öntözés. Homokon ennek rövidítése indokolt. A vízpótló öntözésnél a talajt mindig a gyökérzóna mélységéig nedvesítjük át. hogy az egyes tennőhelyek talajai ezt amennyisé get egyszerre kiadva nem tudják befogadni.frissítő öntözés.nedvességt<íroló vagy feltöltő öntözés. Az öntözési időszak hossza az elővetemény lekerülésétől a tervezett. üvegházban) terjed. Ezek: . Öntözött zöldségtermesztésben 10-14 napos fordulót terveznek. Öntüzési célok a zöldségtermesztésben Az öntözés legfőbb célja a víznek mint növényi élettényezőnek pótlása és a termesztési céllal egyeztetett optimalizálása. Az idénynom1a értéke szántóföldi zöldségtermesztésben 20-350 mm közölt változik. A gyakorlatban többféle önlözési cél fogalmazható meg. . .beiszapoló öntözés. -. Az l mm-es csapadék l cm-cs talajréteget nedvesít át. Legnagyobb idénynormák a hosszú tenyészidejű. hogy l m 2-re jutó l mm csapadék l liternek felel meg.A céltól függően az öntözésino rma l-2 mm-től (párásító öntözés) a 150-200 mm-ig (átmosó öntözés. Tervezésnél tudjuk. Azt tudni kell.párásító öntözés.talajátmosó (sókimosö) öntözés.kelesztő öntözés.

illetve a nedves talaj nagy hókapacitását hasznosítjuk.őleg a másodn?v~~y. Segíti a talajszemcséknek a gyökerek hez. illetve a földkock~-ihoz való tapadását.víztartalékainak felt?lt~sére tavasz kezdeté.. esetleg a falakra. alkalmazá sor kerülhet stb. melegszik lajmenti rétegének lehülését. fajoknál fejlesztő meget A párásírá öntözés víznormája 1-2 mm víz. Trágyázó öntözés alkalmazásakor tulajdonképpen tápoldatozó öntözést végzünk. Főleg a gombatem1esztésben elterjedt. de használható más fajoknál is. igény szerint. a növények leveleire adva vegetatív tönagy n. . j' A talajművelés! kiinnyít(f öntözés. illetve a korai szabadföldi termesztéstechnológiai eljárásoknál kerülhet sor.öntözés Kelesztő öntözésne k hívjuk a magvetés után adott öntözést. Ennél az eljárásnál egyenletes a tápanyagel osztás. a célnak megfelelő az összetétel. A talajátmo sá. Víznormája 8. Kötött talajokon az öntözés talajcserepesítő.fi"issít(f öntözésko r a növény leveleinek Jankad<isát szüntetjük meg. mint a nevében is benne van a talajműve. A szükséges víznorma 20-30 mm. A. állapotba és sejtjeik víztelített sára. Itt a víz fajhőjét.! talmának a gyökérzónából való kimosása. Száraz talajon a vízpótlás szerepét is betölti.~ eset~e~ fagy. de a beiszapolásra nedves talajba való palántázáskor is szükség van. eliszapoló hatása a kelést akadályozhatja. 1 illetve a szabadföldi zöldségtermesztésben . A kimosáshoz J50-200 mm-es vízadag kell..ek t:~·nesztésén~I lehet hasznos. l szabadföl dön főként homokos és szerves anyagban gazdag. A. s ezáltal jobb eredési. igény szerint. Uvegházban csak drénezett talaJon. Az cső­ azt felveszik szerűen adott kis vízadagot (2-4 mm). amennyiben a gazda időben elkezdi. A nedvesség tároló vagy feltii/t(f öntözésre a tenyészidőn kívül kerülhet sor. hajtatásba a Főleg kerülnek. begyöker esedést eredményez. laza talajokon vé-l j gezhető.\ j lé~t ~eg!t~. optimális feltételek teremtődnek a szakszerű talajművelésnek. ~vekben a talaj . hőt . ezért a vízadagot a növények növekedé nyosan kell növelni. ~élja a talaj megnövekedett só~ar.JO mm. Feladata a gyökérzettel átsével arászőtt talajréteg nedvesítése. A fa1:y elleni öntözésre a fűtés nélküli fóliás. A beiszapo/ ó öntözést a pal án ták ültetésekor alkalmazzuk. eloz1 elokeszile set egy 20 mm-es öntozes j nedvesedett. Vízadagja 20-40 mm.) dinnye (uborka. A beiszapol ó öntözés ki teJjedhet a teljes talajfelületre (5. Kelesztő csak kis intenzitású szórófejekkel és kis vízadagokkal (5. v_etőáp j attalaJreteg cm-es 20 a Am1kor meg. üvegházban.j mentes teh napokon kerulhet sor. felKéső tavaszi fagyveszé ly idején a benedvesí tett talaj a napsütés hatására levegő taa mérsékli sával kisugárzá éjszakai ennek majd tárol. sókimosó öntözést alkalmazhatjuk a hajtatásban. l Aszályos. jobban hasznosul a vízben feloldott tápanyag.JO mm) végezhető. utakra. nagy adagu VIZ (100-120 mm) kljUttatasaval. 36 ' i . Az öntözővizet permetszerűen juttatjuk ki a gombatermő felületre.JO mm) vagy a talaj lehűtésének csökkentése érdekében csak a tövek beöntözésére (1-5 dl/tő). A vízpótló öntözésre a tenyészidőben kerül sor.

Palántaneveléssel hazánkban elsősorban pl. mert különleges termesztési beavatkozást nem kíván.makroszaporítási és . hónaljrügy. mint az állandó helyre vetés. a gyökérzöldségféléket. A palántanevelés olyan szaporítási eljárás. amelyre az jellemző. a dinnyéket termesztjük. és egyes hagymafajokat stb.mikroszaporítási módokról. a szaporít<isi módokat két nagy csoportba osztjuk.Szaporítás Szaporításnak nevezzük a termesztett növények életfolyamatának újrakezdésére irányuló tevékenységet. hogy növényi részeket használunk továbbszaporításra. . virágkezdemény. a levélzöldségféléket. levéllemez. Az ivaros szervekkel történő szaporítás a legelterjedtebb. Itt a fiatal növények fejlődési feltételei kedvezőek. hajtáscsúcs. hogy ellenálló növényre oltjuk. A magvetés célja szerint beszélünk: -végleges helyre vetésről. hogy növényi részeket (csúcsmerisztéma. a kabakosokat. a paprikát. Beszélünk: . Az ivartalan (vegetatív) szaporítás lényege. ez a magvetést jelenti. hogy a magot nem a végleges helyére.palántanevelésrőL A végleges helyre vetés a legelterjedtebb és legolcsóbb a zöldségtermesztésben. a tormát.) izoláljuk és "in vitro" körülmények között 37 . szár stb. hanem termesztőlétesítménybe vetik el. a paradicsomo!. Ez történhet szabadföldön és termesztőlétesítményben. Oltással a betegségekre érzékeny fajtákat védjük meg a károsodástól azáltal. Korunk tudományos eredményeinek megfelelően. amelynek eredménye a korábbi érés (szedés). levélnyél. Lényege. Éppen napjainkra vált a mindennapi gyakorlat számára is elérhetővé. Mikroszaporítás. Egyik legelterjedtebb módja a szövettenyésztés. Így szaporítjuk pl. a hagymákat. Így szaporítjuk a burgonyát. a csemegekukoricát. A makroszaporításon belül megkülönböztetjük az ivaros (generatív) szervekkel és az ivartalan (vegetatív) szervekkel történő szaporítási eljárásokat. E tevékenység korábban kezdhető. Ide soroljuk az oltást is. a hüvelyeseket.

ami azt jelenti. Ezermagtömeg. A vetőmag A mag ivaros (generatív) úton létrejött növényi rész. Az ezermagtömeg abban is eligazít. A vetőmag gazdasági értékét genetikai potenciálja és az értékmérő tulajdonságok határozzák meg. hogy milyen gyorsan.csírázóképesség és csírázási erély. Tisztátalanságának számítjuk az idegen. A vetőmag tisztaságán az ép. A magban lévő tápanyagtömeg mennyiségét mutatja. A nehezebb magban több tartaléktápanyag van és így ebből erősebb csíra. fajtaazonos magvak darabszázalékát értjük. hogy l 00 db mag közül mennyi.fajtatisztaság és fajtaazonosság. tőle döntően függ tevékenységünk sikere. mint mikroszaporítási eljárás. . A termesztés biológiai alapja. hány darab csírázik ki. aminek vásároltuk). 1000 darab magnak a tömege. kevesebb mag kel ki. hogy mennyi vetőmagot vegyünk. energikusan csírázik a vetőmag.osztályozottság. mint azt a csírázási eredmény indokolná. Egyik legfontosabb értékmérő tulajdonsága a vetőmagnak. .ezermagtömeg.víztartalom. annál értékesebb. A szövettenyésztő munkával elérhető. Csírázóképesség. A jobb csírázási erély gyorsabb növényfejlődést eredményez. . az ottani kedvezőtlenebb hatások eredményeként. Minél kevesebb tisztátalanságot tartalmaz a vetőmag.és gyomnövények magvait. föld). hogy a vetőmag nem tartalmaz a fajtától eltérő egyedeket (vagyis az. Ellenőrzése legtöbb fajnál szabadföldi kitermesztéssel történik.tisztaság.tenyésztjük tovább. Tisztaság.egészségi állapot. A fajtára jellemző bélyegek minden egyedben megvannak. a hulladékol (törött mag. sérült részek. Az előforduló karantén gyommag a tétel kizárását vonja maga után. . A mag csírázóképességél százalékban fejezzük ki. A vetőmagot csak megbízható helyről szabad beszerezni. Az esetek zömében a szabadföldi termesztésnél. 38 . . Ezek: . hogy egy növényi részből többmillió darab dugványt (növényt) kapjunk. Erre mindig számítani kell (többet kell vetni!) A csírázási erély (másutt energiának is mondják) azt mutatja. . Fajtatisztaság és fajtaazonosság fogalmán azt értjük. laboratóriumi körülmények között. amely önállóan képes új generáció létrehozá~ára. nagyobb növény fejlődhet. Számításba jöhet továbbá az embriótenyésztés és a pollenkultúra.

A csírázáshoz hőmérséklet. akkor használati értéke: I lé = 95 93 x = 88 35 100 . Víztartalom. Az értékesített vetőmag víztartalma 12-14%. A megfelelő vetőmagmennyiség kiszámításáho z először is tudnunk kell a termesztett növény tcrvezett sortávolságát.::. Osztályozottság. Egy számban fejezi ki a vetőmagtétel tisztasági és csírázóképességi értékét. a megfelelő vetőmagmennyiség megállapítása . Ebből a számításból és az ezermagtöme g értékéből . ha egy tétel tisztasága 95%.. Vizsgálata a gombás és baktériumos betegségekre . A vetőmagnak lehetőség szerint egyenletes szemnagyság únak. Példaként 39 .. csírázóképess ége 93%. Ennek gyors áttekintése érdekében közöljük a vetésfolyóméter-táblázatot (8. megkapjuk a növény tenyésztcrületét. Raktározni csak "légszárazon" lehet. A nedves mag könnyen dohosodik. a kettőt összeszorozz uk.. egymenetes betakarítás.meghatározh atjuk a szükséges vetőmag­ mennyiséget. táblázat). a termőterület nagyságát. a rovarok és egyéb kártevők jelenlétére és az általuk okozott kártételre terjed ki. egészségesnek kell lennie. a virágos élősködők okozta fertőzésre. ahol magas a technológiai fegyelem. tőtávolságát (állománysűrűség). A magvetés legfontosabb mozzanatait a helyes vetési időpont (később ismertetjük). amiből kiszámítható az állománysűrűség. A termesztő ember számára kiemelkedő fontosságú a vetőmag használati értékének ismerete. a vetésmélység és vetés módjának jó megválasztás<t.ismerve az l hektárra vetendő csíraszámot. A használati érték (Hé) kiszámítása: . A nagy víztartalmúbó l sokat kell vetni. ha megvannak annak feltételei. Ezt követően megállapítjuk a tőtúvolságot. A kívánt sortávolság kiválaszt<ísával megkapjuk a vetésfolyómétert. Az osztályozottság (kalibráltság) ott fontos. Vetés Az elvetett mag csak akkor indul csírázásnak. tisztasági% x csírázóképességo/o He = _ ____.Egészségi állapot.__ _ _ _----''------'"'-100 Például. ahol kövdelmény az egyszerre érés. nedvesség és oxigén szLikséges.

91 0.16 3.0 90.0 40.00 0.0 45.0 36.0 8.66 0.71 0.0 160.0 100.22 2.33 1.0 75.77 2.0 60.0 50.00 4.0 30.50 83 330 66 670 50 OOO 41 670 33 330 27 780 25 OOO 22 220 20 OOO 16 670 14 290 13 330 12 500 ll 100 10 OOO 9 090 8 330 7 143 6 660 6 250 5 OOO 2.66 5.0 24.33 2.0 20.0 200.11 1.0 120.66 1.83 0.0 80.62 0.0 70.00 1.0 15.0 150.8.33 6.50 40 .25 1.0 110. táhlázat A vetés folyóméter-változása a sortávolság függvényében (m 2-re és ha-ra vonatkoztatva) Vetésfolyóméter Sortávolság Clll m 2-enként ha-onként 12.43 1.0 140.

l OOO OOO b 41 . Ha sű rűne k találjuk . kép. 12 cm-es sort. Egy m2 -en l 19 db magot vetünk.ban = csíraszám (ha ) x ezem1agtömeg (g) b l OOO OOO ' esetünkben behelyettes ítve (feltételezve. hogy a borsófajta 1000 magtömege 200 gramm ). Majd az alábbi ak sze rint fo lytatjuk a számítást.ívo lságra vetve.33 folyómétert. Csíratömeg kg-ban = 1 190 OOO x 200 =238 ko l ha. Sorol. hekt áronként pedig l 190 OOO db-ot. . A vetéshez szükséges magmenny iséget az alábbi képlet szerint számítjuk ki : . CSirat omeg k~~. igény szerint csökkenthe tjük. hektáronké nt 83 330 folyóméteri kapunk. táhlázat. Ehhez nyl'ljt segítséget a 9. A l ő t ávolság 7 cm (a sorban 7 cmként vetünk). E ll e nk ező esetben növelhetjük az áll ományt.ís magveléshcz említjük a zö ldborsó!.2.. m2-ként 8. Egy növénynek 84 cm2 a tenyészterülete. A tervezéshez a továbbiakban szü kségünk van az egyes faj ok ezermagtömegének és a ki sebb tenneszték nél az l gramm magban található magvak számára.

0-14.0-5.0 3.0 600.5 3.0-700.0-150.0 l 00.5-4.0-14.2-3.9.0-200.0-4.0 2.5 1.0-30.0 400.7 0.0-300. táblázat A fontosabb zöldségfajok ezermagtömege és az I gramm magban található magvak darabszáma Ezennagtöm eg Növényfaj g Darab mag g Paradicsom Paprika Tojásgyümöl cs Görögdinnye Sárgadinnye Uborka Sütőtök Spárgatök Patisszon Borsó Bab (kismagvú) Bab (nagymagvú) Káposztafélék Fejes saláta Cikória Spe nó Sóska Rebarbara Spárga Vöröshagym a Póréhagyma Mctélőhagyma Sárgarépa Sárgarépa (dörzsölt) Petrezselyem Zeller Pasztinák Feketegyöké r Retek Cékla Csemegekuk orica Pattogatni való kukorica 2.2-1.0-20.2 8.6 5.0 25.0-1.0-22.0-200.2 9.0 150.0-30.0 l 00.0 13.0 13.2 1.0 0.0-8.8 0.0 200.0 150.0-70.0-2.7-1.O 2.8-l.0 18.0-10.0 60.4-0.0-7.0 250-400 140-200 220-280 6-50 30-40 30-50 2-3 5-6 14-16 2-10 5-10 1-2 !60-330 iW0-1200 800-1000 100-120 800-1400 70-100 50-55 250-330 270-450 1000-1200 400-500 650-800 500-800 2000-2500 200-300 70-75 120-150 45-70 3-5 3-6 --- 42 --- .4-3.0 6.0 3.0 0.8-1.4 l .5 18.0-300.0 20.0-500.0-6.0-500.2-1.0 3.

borsót 5-7 cm mélyre tesszük. A babot.35 (A Hé-t korábbi példánkból vettük). -Befolyáso ló tényező a talaj szerkezete. A szórt vetés a technika fejlődésével egyre inkább háttérbe szorul. lapogatjuk. hónaposret ek 43 . az alábbi képlet szerint: Vetomagtomeg kg. petrezselyem magját 1-2 cm mélyre vetjük. hogy nem minden magból fejlődik növény. az optimális vetésmélység stb. .Csírázás időtartama. A gépi vetés előnye a gyorsaság. ezért bizonyos módosításra van szükség. A sárgarépa. A vetés lehet a magelhelyezés módja alapján: szórt. pl. Különleges vetPsi mód a kevert. ikersoros. Tehát a használati értékkel módosított adat 269 kg/ha vetőmagtömegre módosul. Az óvatosabb termesztők bizonyos vetőmagtöbbletet még ehhez is hozzáadnak (l O% körüli érték). A soros vetésen belül megkülönböztetjük a soros.ban ha-ra = Cs T x 100 a ho1 Hé ' H •• CsT = csíratömeg hektáronként.Tudjuk. az aprómagvú fajokat szinte a talaj felszínére vetjük (zeller). inkább a kisgazdasá gban fordul elő. Magvetés módja Vethetünk kézzel és géppel. 88. Ekkor mondja a termesztő. Homokon mélyebbre veLünk. a jobb magelosztás. szalagos elrendezést és a szórt vetést. Példánk szerint a csíratömeg 238 kg/ha. nedvességtartalma és ülepedettsége. Jóvátehetetlen hiba. Tehát a vetőmagtömeg kg-ban= 238 100 x =269. ha a gyököcske megjelenés ekor következik be. A vetés rnélységét befolyásolja a: -Vetőmag mérete. a kulisszás és a sorjelző vetés. hogy "rossz volt a mag". soros és fészkes. Hé = használati érték. A hosszú ideig csírázó petrezselyem felett a talaj könnyen kiszárad. A kézi vetés ma már ritka. A kevert (keverék) vetésnél a növényeket egymással társítva termesztjük. Egyidejűleg két növényfaj magját vetjük ugyanarra a területre (pl.

növek nyság (kettős termesztés) tesz l ehe t ővé.íntaneve lés drágább. majd másik helyre számtalan el· A pal. majd fejl ődés nek és fú szerpa prika). Legalkalm íl fajokm ő nyl gé i tet A fészk(!s t'l't ést a nagy tenyésztcrülc 3-4 darab be fészek y Egy-eg l. kép. Áll andó helyre vetell magbó l fejl őd ö tt növény egész életét akad . A pal ántát (a nö· ahov á vetettük. E l ső k é nt ki szedjUk a retket ( hid eg t ű indul a fú sze rpaprika . s által :1 a szedés szik. a múvelés megkö azzuk. El ő bbre hozhat ó az érés. módda ési helyez gya-el többször társul a sze rvestd magot is vetünk. se nnyíté csírázó zöldség faj sorának helyét. pahínt ának. mint az álland ó helyre vetés. a hatéko 44 . legtöbbször . említe ttük . k ültetjü nyok közölt neveljük. Magvetés takar. csemegekuk oricáítjük eml t uborká az ző tl e n környezeti hatáso któL Példak ént val körbeültetve. Palántanevelés azon a helyen tölti. ént jelezni a lassan A smje/u í niivény szerepe: a gyorsabb kelés eredm ények érdeké ben. hogy a fő n .3. a növény fejlóctése kezeletén megte remtett kedve n álá kihasz terület jobb . ö v é n y i védjUk a kedveKuliss zás vetésn él "bokszokat" képez Unk . A palántaneve lésnél ez a folyamat keuész környezeti viszoyozott szab:íl vény életének e l ső szakaszát) védel! . mégis klímát má zőbb nye van .ís el61t rő).

palántázás.cserepezés vagy tápkockázás-palántá zás (paprika stb. Újabb eljárás a Ki te Plant tálcás palántanevelés. Tűzdelésen (pikírozáson) a fiatal növények palántanevelése közben való átültetését értjük. Tisztázzuk az egyes fogalmakat. tápkockákba vagy tálcába. 2. Kiszámítása a következő képletek alapján lehetséges (Filius nyomán). tápkockázást. Vetőmagigény. A fiatal növények (szikleveles) átültetése a leggyorsabb munkavégzést.cserepezés . Sűrű magvetés .A palánták állománysűrűsége ezért sokkal nagyobb a végleges helyre ültetéshez viszonyítva. Hogy melyik földkockaméretet választjuk. Sűrű magvetés. 45 . A magvetéstől számítva általában két hétre érik el a növények a tűzdelési fejlettséget. az egy lombleveles fejlettségű növények tűzdelésével szemben. Természetesen a palántanevelési idő ebben az esetben lerövidül. Ritka magvetés.palántázás. hogy a növényeket szikleveles állapotban tűzdelték. 5. Ritka vetésen a 400-800 db/m 2-es állománysűrűséget é11jük. Ezt az állományt csak tűzdelésig nevelhetjük fel. a normál sűrűség. Van azonban ezen belül a gyakorlatban egy másik fogalom. A növények tűzdelését a szikleveles fejlettségtől kezdve az első lomblevél megjelenéséig célszerű elvégezni. az a temlesztett faj és a technológia típusától fiigg. Egy 60 x 40 cm-es műanyag ládában (tálcában) 240 db kis földkockás palántát lehet felnevelni.tűzdelés. különböző szám ú palánta helyezhető el ( 10. Állításunk alátámasztására egy kutatási eredményt ismertetünk. Egy-egy négyzetméteren. 4. 3. amely 800-1500 db/m 2-es állománysűrűséget jelent.palántázás. tálcás nevelést földkockás (mivel mindben ez van) nevelésnek mondjuk. táblázat). Kis növényekből több elfér egységnyi területen anélkül.). Főleg a szabadföldi tömegtermesztésnél használjuk. Sűrű vetésen a 2000-5000 db/m 2 -ig terjedő állománysűrűséget értjük. Rendkívül nagy hozzáértési. Vetés cserepekbe. Minél rövidebb a palántanevelés tervezett időtartama. hogy akadályoznák egymást a fejlődésükben. a legnagyobb hatékonyságot és a jó biológiai teljesítményt vonja maga után.palántázás (nagycserepes paradicsompalánta). A cserepezés!. figyelmet igényel ez az eljárás. Sűrű magvetés. A vetőmagigény kiszámítását külön kell venni a palántanevelő és termesztő tevékenységre. a földkocka méretétől függően.t(ízdelés -. A hazánkhan kialakult termesztési szoküsok alapján a palántanevelésnek öt változatát különböztetjük meg: l. Dán kutatók az üvegházi paradicsomtermesztés ben 30%-os terméstöbbletet értek el azáltal. annál sűrűbb lehet az állomány.

A csírázási % pedig 96%.2 gramm.8-1. Akkor: ' 625 x l .__. Vetomagtgeny g pa lanta= 8 x 96 N ' ' ( ) A hajtatásnál módosul a képlet. a terület számadatávaL " ()h..8 gramm.:. A nevez ben szereplő 8-as szám aztjelenti.Vetőmag 2 (g) (g) palántanevelésben = palánta (db lm ) x ezermagtömeg ~-~::. Esetünkben l grammal számolunk.. o = 0.. (g Vetomag g aJtatas = 8 x csírázás i% 10.. fl ezermagtömeg 0.. ültetendő ter.= 8xcsírázási% .!. hogy 80%-ban számíthatunk az elvetett míll ból palántára.t.. táblázat Az egy négyzetméteren elhelyezhető földkockák számának változása a méret alapján Földkocka mérete cm Földkocka alapterülete cm 2 l m 2-re elhelyezhető elarabszám 4x4 5x5 5x6 5x7 6x6 6x7 7x7 7x 8 8x 8 8x9 9x9 ]0X9 !Oxi O l lx! l !2xl2 16 25 30 35 36 42 49 56 64 72 81 90 100 !21 144 625 400 333 285 277 238 204 178 !56 138 123 lll 100 82 69 --- 46 --- . 4 x 4 cm-es tápkockába vetve.___ ___::..__ _ _ Példánkban fejessaláta-palántát nevetünk. (m 2 )xpalánta (db/m 2 )xezerm.:_____::. .

kép . T.5.~ pk oc k :ízó aszlal 47 .

7. kc:p. Magvc lés gycpkock:íba

48

Számokkal bchelycttesítve, l 00 m2-re tervezve és 25 db/m 2-es állománysűrű­ ség mellett, a következőképpen számolunk:

Vetőmag (g) hajtatás= IOO x 25 x 1 =3 25.
8x96 '
Tehát palántaneveléshez 0,8 g/m 2, míg a 100m 2-en hajtatott salátaternlesztéshez 3,25 gramm vetőmagra van szükségünk. Palánták tápkockaföldigénye mérettől függően változik. Egy köbméter földből l ,6-ll ,O ezer tápkocka készülhet (ll. táblázat).
ll. táblázat
Egy kiibméter
fiildkeverékből előállítható

tápkockák száma

Tápkocka mérete (cm) száma (db)

4x4 4,5x4,5 5x 5 6x 6 7x7 8x 8

10 OOO-l 1 OOO 8 500-9 OOO 6 500-7 OOO 4000-4 500 2 200-2 700 1 600-2 OOO

A palánták ápolási munkái
A palántanevelő a "szülőszoba". A legnagyobb rendnek, tisztaságnak, a környezeti feltételek optimális biztosításának kell eleget tennünk. Nézzük a fejlődési fázisokban elvégzendő teendőinket. Magvetéstfff a kelésig. Legfontosabb teendőnk a hőmérséklet, a nedvesség és az oxigénigény kielégítése (+7 °C, lásd hőmérsékleti igény). Keléstől az edzésig. Kikeit a növény, elsősorban fényre van szüksége, majd csökkentjük a hőmérsékletet. Adjuk a vizet és tápanyagat A fényt kell, mint meghatározó tényezőt követnünk, ehhez igazítjuk a többi környezeti tényezőt. A szükséges hőmérséklet fajonként változó. A túlzott öntözést kerüljük, mert a betegségek fellépését segíti. Tápanyagat hiányesetén adunk, oldva. A levegőz­ tetést folyamatosan elvégezzük.

49

8. kép. Szépcn

fejlődő

pal:ínt:\k

Edzés. A szabadföldi viszonyok ra való felkészítését jelenti a paliintának. A pa lántanevelés utolsó l 0- 12 napjában kerül rá sor. Edzhetjük a növényeket h őre (fólia és üveg alatt egyaránt). Ez azt jelenti , hogy fokozot t sze ll őztet éssei alacsonyabb h ő mérsé kleth ez szak tatjuk a palántákat. A lev egőt is szárítjuk, az önt özővize t is fokozatosa n elvonj uk a palán táktól. A fényreedzést az üveg alatti nevelésnél kell elvégeznünk. Ez azt jelenti , hogy i dőnként (kezdetben rövidebb, később hosszabb ide ig) !akaratl anul hagyjuk a növényeket, sütheti a nap. Egyes fajoknál elterjedt módszer a palánt ák átrakása (d innye, uborka, tök) a melegágyba. Ez azt jelenti , hogy l 0- 12 nappal a kiü lteté. e l ő tt amelegágy közepén lév ő palántákat a szélére, a szé lén l évőket középre rakj uk. Így a további id ő ben a szegé lyhatás eredményét eltünteljlik és egyön t e t ő fejlet tségú, nagyságú palántákat kapunk . A jó palánta i sme rt et ői, hogy gyökere a fö ldlabdát tökéletesen átszőtte, hajszálgyökerei fehérek (nem barnák), szik alatti szára rövid (kompak t növekedésú), sziklevelei egészségesek, 5-6 lomblevéllel rendelkezik, esetleg bimbó . Az il yen pal ántától várhatunk kiemelkedő teljesítményt. A palántát kiültelés e l ő tt beöntözzi.ik , e lőkészítjük a kii.iltetésre (8- I O mm víz/m 2) . A vízkapacitásra fe ltöltött pa lántaföld könnyít i a kiszedés!, egyben tartja a földkockát, a ki ültetésig ell átja a növényt vízzel (nem lankad, vagy fonnyad meg).

Termesztőlétesítmények
A te rm eszt ő l étes ítm é nyeke t a haszonnövények palántáinak nevelésére, illetve azok haj tatására építjük.

so

A tennesztőlétesítményekben az évnek abban az időszakában is biztosíthatjuk a növények környezeti igényeit (hő, főny, víz, C0 2 stb.), amikor az időjá­ rási viszonyok a szabadföldi tenneszrést nem teszik lehetővé. A tennesztőlétesítményeket a következők szerint csoportosítjuk: - növényházak, - műanyaggal borított létesítmények, - palántanevelő ágyak, - gombatennesztő helyiségek. Növényház. Köztudott, hogy a tennesztőlétesítmények közül, technikai színvonalát tekintve az üvegház a legkorszerűbb. A haszonkertben legtöbbször saját tervek és kivitelezés alapján épül. A kis fesztávalságú (3,20 m) házak a legolcsóbbak. A fesztávolság növelésével nő a beruházási költség is. Az is igaz, hogy a nagyobb légterű házak jobb hatékonysággal üzemeltethetők. A növényházak automatikája a hőmérséklet, szellőztetés, öntözés, tápoldatozás, szélvédelem szabályozását teszi lehetővé. A házak lehetnek egyedi vagy blokk elhelyezésűek. Fontos követelmény, hogy a létesítmény minél több fényt engedjen át, minél kisebb legyen a szerkezet árnyékvető felülete. A haszonkertbe, a családi ház központi fűtéséhez csatlakoztatható az üvegház fűtése is. A műanyaggal borított létesítmények száma örvendetesen növekszik a házikertekben, a kisgazdaságokban egyaránt. Közismerten kedvező tulajdonságaik - könnyű tömegük, jó fényáteresztő képességük, gyors, egyszerű építés ük- miatt a melegágyaknál gazdaságosabbak. A műanyag fólia sajátos formát igényel. Szakítani kell tehát a hagyományos fonnai megoldásokkal, s helyettük a mű­ anyag tulajdonságainak jobban megfelelő, félkör alakú, íves fonnát kell kialakítani. Magyarországon a polietilén fólia használata terjedt el. A fólia élettartamát tekintve lehet egyszezonos, egy évig, kettő és több évig használható. Lehet továbbá egy rétegből, vagy több rétegből álló. Vastagságát tekintve 40 mikrontól 200 mikronig terjedhet. Szélességét tekintve a 180 cm széles, ún. finom fóliát (kb. 24-27m 2/kg), a 8,5, 12,0 és a 16,0 m széles fóliát gyártják. Az agrofóliából 5-7m2 -nyi egy kg. Létesítmények építésénél 0,3 kg/m 2-es fóliaigénnyel számoljunk. A létesítmények csoportosítása sokféle lehet. Mérctük szerint változó rendszerben ismertetjük őket. Váz nélküli jóliaágy. A lehető legegyszerűbb tennesztőberendezés, amelyet kétoldalt 15-20 cm magas földbakhát övez, és felül perforált (vagy perforálatlan), kifeszített vé' .my fólia határol. Tulajdonképpen a régi hidegágyat helyettesíti. A haszonkertben, időszakos takarással tern1eszthető zöldségnövények fölé helyezzük.

51

a 2 méter szé l ességűe k é 70 cm legyen. A fó li aalagu tat kézze l és géppel is készíthetjük. vessző bő l. magass. tároljuk és l e h e t ő l eg újra hasznosítsuk . Pal ástként a váz nélküli fóliá takarásnál használt vékony (fi nom) fóliút használjuk. Yázszerkezete készülhet PYC -cső bő l . Tartószcrkcze tc készülhet acélhuzalból.100 cm . 52 . Id ősza k os takarásra használjuk . Az id őjá rás kedvezőbbre fordu lt ával a fó li át levesszük.vagy vascsó bő l . PYC -csó bő l . a ked vező id őj á rás beköszöntéve l a palástot levesszük. V:íz nélkiili fóli:\s rakar:ís Készítése történ het kézze l és géppel. Fríliaa /agiÍt. Szintén egysze rű létesítmény . ráterítjük a fóli át. könnyen alakíthat ó.íga pedig 50. Hazánkban a kézi építés terjedt el. Méretét tekintve szélessége 50. Az FF-2 típu sú fó liafek t e t ő gép veté. A bordák iránti követelmény . A borda 4. A 3 méter széles ágyak gerincmagassága 90 cm. A bakhútak egymástól való távo lságát a növényfaj térigénye és a fólia mérete határozza meg. alumínium . A 180 cm széles fólia használatakor 80. Hosszúsága tetszés szerint alakítható. Ftíliaágy. Hossza l ehet ő l eg 15 méternél hosszabb ne legyen.íval kialakítjuk a bakhátakat. Leggyakoribb méret a 2-3 méter széles és 70-90 cm magas fóliaágy . illetve ültetés után egy mcnctbcn kész íti. Kézi készítésnél kap. majd fö ldet téve a szé lére. kép.100 cm széles be l ső teret tudunk kiképezni. hogy foml atartó.9. rögzítjük. A régebben oly elterjedt holl and ágyat helyettesítheti a kertben.70 cm közölt változik . fúrésze ll vékony faanyagból stb . l e h e t ő l eg tartós és olcsó legyen.8 métcr hosszú.

Fóli ás lakads alan jól érzi mag. Az ágyak palántaneve lésre és hajtatásnt alkalmasak. A haszonkert hasznos létesítm énye . 20-30 mm vas tag al umínium c ő bő l . A 2 méter széles ágy takarásához 3.5 méter fesztávú sátor. K e dve ző munkavégzés i. kép.5 méter széles agrofó li áva l boríthatunk. agrofó li ával ( 150-200 mikron vas tag) takarj uk. melyet 8.20 métere. jó termesztés i fe ltéte leket teremt.íl a növény A fóliaágyakat polietil én fóliáva l. gyorsan. Fúliasáwr. . ll .10. A váz szerkezete készülhet műanyag c ső ből. kép. Fóliasálor a keriben 53 .20 méter széles fé li ára van szükség. a 3 méter szé les ágyak befedéséhez 4. Építése a fóliaházéhoz hasonl óan egyszerű. Bordahossza 8 méter. illetve va scső b ő L Ha z~í nkban igen elterjedt a 4. szakszerűcn kivitelezhe tő (lásd ou).

54 . A palántanevelő ágyakat is nagy körültekintéssel helyezzük el a haszonkert-·.Fóliaház. Az előfúró 90-100 cm hosszú.5 méterenként 70-75 cm mélyen süllyesztjük a talaj ba. a kívánt mélységig a földbe verjük.· kezete 12 méter hosszú bordákból áll. a bordák helyének kimérése. illetve hidegágyak. szárkerítés stb. a bordánál valamivel nagyobb átmérőjű csó legyen. A fóliás létesítmények hatékonysága tovább növelhető a kettős fóliapalást. A szélvédő kerítés távolságát és magasságát úgy határozzuk meg. Epítése. A cső vastagsága 3/4-es illetve I colos. az energiaernyő. Az ágyakat sima területre. A helyesen. mert az összefutó víztömeg hűtő hatása kedvezőtlen. nagy légteret magába foglaló. felszereljük a gerincvezetékek et A fólia rögzítése történhet a talajban (földdel takarva). hogy a nap sugarait ne fogja el az ágyban lévő növények elől. melyik megoldás jövedelmező számára. Elsősorban a széltől védett. majd csavaró mozdulattal kihúzzuk. Tartószer. PalántaneveM ágyak. elviszi. napos időben húzzuk fel. illetve bilincsek segítségéve!. A fóliát lehetőleg meleg. Kinek-kinek magának kell eldöntenie. hőnek. ami az üvegházi mutatóhoz köze !ít. 150-200 mikron vastagságú fóliát használunk. feszített fóliapalást az időjárás elemeinek. esetleg belső létesítmények építésével. egyik végén hegyben végződő. jól feltett. Fűtéserősségük alapján lehetnek meleg-. bilincsek segítségéve!. A fóliaházak nagylégterű létesítmények palántanevelésre és hajtatásra kiválóa~ megfelelnek.5 méter fesztávú. A létesítmény borítására 12méter széles. szélnek. esőnek ellenáll. 3 méter magasságú típus. ben. Bennük a munka jól gépesíthető. A már kimért bordahelyeken felállítjuk az előfúró csövetéskalapác csal. Ezután felállítjuk a vázszerkezetet. hogy a föld ne omoljon be utána. Vegyük figyelembe azt az ismert tényt is.2 m 3 légtér jut. igen jó hő­ gazdálkodású létesítménytípus.5-9. A szélvédelmet mesterséges szélfogák építésével (vessző-. A lazán feltett fóliát a szél könnyen kikezdi. 7. Leginkább elterjedt a 7. Keresztmerevítésük a bordához hasonló vascsövekkel biztosítható. lankás helyet válasszunk. l m 2 felületre (ennél a típusnál) 2. enyhe déli lejtéssei építsük. A fóliarögzítés kiemelkedő fontosságú tevékenység. napos helyet jelöljük ki számára. A nagyobb biztonságot azonban a fóliaháznál is a technikai fűtés eredményezi. Nagy kár lesz az eredménye. Palántanevelő vagy hajtatóágynak nevezzük a melegágyi ablakokkal takart egyszerű létesítményeket Fűtésük biofűtés (trágyatalp).) növelhetjük. Első teendőnk a létesítmény helyének kijelölése. hogy tavasszal a nap alacsonyan jár és az árnyékot nyújtja. A bordákat l . Ez viszont drága. Ügyeljünk arra is. hogy ne vizenyős.0 méter fesztávú. majd azok előfúrása (vascsővel). langyos.

5 részre osztva) és . A növényágyak alá a fri ss istállótrágyá t részes ítjük e l ő nyben .. Hazánkban két méret terjedt el: . Körül ül 6 héti g melegít. fö l dből. c irok.u•-"" után kerülhet sor. A hideg<ígyak üzeme ltetésére a talaj k e ll ő felme1 . alakját m egő ri zze. Fűtés ükrő l nek m cg fe l e l ően ke ll gondoskodni. A melegágyak építéséhez szükséges anyagok választéka nagy.. 2 részre osztva). festéssel növelhetjük . betonból.. A langyos ágyakat későb b kezdjük haszani. hogy ne vetemedjen. · . nádpall óból. fém vagy műan yag. A fával szem font os követelmény . műanyag bó l . Fűtésükre a nap energiája szo lgá l. "heves" tnigya. A me legágy i készülhet deszkából. Tartósságát . A melcgágyi ab lak keretanyaga lehet fa . rőzse fo natb ó l . téglából. A kívánatos h ő m é rsé kl e te ! a gyengébb e rősségű fűt ésse i és a nap eneregyüttesen érjük e l. kora tavasszal k ezd ő dik.a l 25 x 150 cm -es (3 b e l ső bordával. ss ..a l OOx 150 cm-es ( l be l ső bordával .. noha beszeregyre nehezebb és költségesebb . A marhatrágya lassabban ló. A lótrágya gyorsan melegedő. atartását impregnálássa l.A melegágyak üzemeltetése tél végén.". A palántanevel ő ágyak egy ik legrégebbi fűtőanyaga az istáll ótrágya. hőt hosszabb ideig tartó fűtőanyag ...

A föld felszínére épített melegágy előnye. Hideg időbe takaróval (gyékény. nád. Ügyelni ke arra. Rakjuk kupacokba a trágyát. a tervezett vetési idő el6tt két héttel megkezdjük a melegtal összerakását. de állandó jellegű. kiigazítása. Trágyapótlóként az aljába tehetünk egyéb anyagokat (pl. építjük meg a kerete!. A süllyesztett melegágyh oz kevesebb trágya kell. Ha a trágya száraz. illetve a trágya közé néhány helyre égetett mcszet t gy ünk. A jól elkészített t gyatalp 1-2 nap alatt 40-60°C-r a felmelegszik. Ezt követéSen (1-2 nap múlva) az ágy h~ mérséklete 30-35 °C-ra süllyed. A keret elkészülte után rárakjuk az ablakokat a melegágyra. takarjuk az ágyat. szalmát) is felhasználhatjuk melegtalp készítésére. hogy több trágya kell hozzá és nagy a h vesztesége. hogy idő el6tti bemelegedését (b gyulladását) elkerüljük. attól függően. kukoricaszárat. Palánt~ 56 l . Néhány nappal a taposás után utánigazítjuk melegtalpat. A trágyatalp elkészülte után állítjuk fel. tapossuk le (tömörítsük a talpat Ezzel a Irágyában lévő levegőt a minimumra csökkentjük. hogy a föld átfagyását megakadályozzuk. Palántanev efff ágyak készítése. rét genként öntözzük be. nagy hőveszteséget okoz. s gondosan ügyelünk arra. Hátránya.A haszonkertben összegyűlt szálas hulladékat (pl. A palántanevelő ágyak építésük szerint le hetnek föld feletti és süllyesztett ágyak. hőh tása kedvezőtlen. földde után tartása ten hőmérsékle kellő A melegtalp elkészítése. a melegtalp összerakása közben a trágy egyenletese n szétrázzuk.) védjük az ágy melcgét. szalm szár. gyorsab kevesebb munkát igényel. hogy a keretek derékszögben. szár lombot. hogy a melegtalpat föld felszínén vagy a melegtalp vastagságának megfelelő mélységű föld ásott árokba helyezzük. Tavasszal. A trágya összegyűjtésekor arra ügyeljünk. esetleg forgassuk me amíg a teljes mennyiség össze nem gyűlik. Hátrá nya az árok kiásásával járó többletmunka. hosszirányban pedig vízszintesen álljana mert ellenkező esetben az ablakok nem fekszenek fel. Ha a talp nehezen melegszi forró vízzel öntözzük.) A szigetelőréteg elkészítése után. hogy a szilárd ürülék arányosan keveredjen a alommal. A melegágya k építésének munkái már ősszel elkezdődnek. valamint. aminek következ!~ ben a talp bomlási folyamata lelassul. A föld vastagságát a terrnesztési cél határozza meg. ha magas a talajvíz. Az ágy hely 15-20 cm vastagon szalmával -a kertben található hulladékanyagokkal -let karjuk. hogy építése könnyebb. Miután a trágyatalp kelléSen felmelegedett. Kerüljük amelegtalp indokolatlan taposás<it. fólia stb. hogy a keret és a sa~ ' kok mentén a felszín és a tömörödöttség egyenletes legyen. újra megtapossuk.

a gombatermesztésre kiválóan alkalmasak. amelyeknél gyakran még a mennyezet is hiányzik. a vastagabbak télen. A . a kamrák. Gombatermesztő helyiségek A esiperkét és a laskagombát-ha a cél árutermesztés-nem lehet szabadban termeszteni. Egy l 00 m 2-es helyiségnek csak 60%-ára telepíthető táptalaj.dnek olyan. Néhány adat a hasznosításuk tervezéséhez. Új létesítményeket azonban nem kell építeni. következhet a hasznosítás. Bennük a gombák termesztése egyszerű és könnyű.ma lomtárak vagy legtöbbször üresen állnak. Bennük az említett fajok. A vékony födéműek (2 méterig) csak tavasszal és ősszel. A hidegágy melegtalp nélkül készül.amelyek régen a gazdálkodás fontos kellékei voltak . A melegágy trágyatalp-vastagsága 30-50 cm. illetve 20-25 kg. A pincék a legjobb gombatermesztő létesítmények. A táptalajjal töltött zsákok tömege 10-13. mivel az időjárás miatt szinte lehetetlen a termésértékesítés időzí­ tése. A kamrák . üresen állnak. ezért használatbavétele is csak később lehetséges. a mosókonyhák. Tápkockás. A régi mosókonyhák ma szintén üresek. Ezzel a melegágy elkészült. Az istállók (szarvasmarha. Tehát l hasznos m2 -rc 8-10 vagy 4-5 db zsák helyezhető el.kevés átalakítással-jól termeszthetők. mert a ház körül mindig van olyan épület vagy épületrész. Az ólak (baromfi.és sertésólak) hasznosítása belmagasságuktól függ. Termesztésükhöz tehát létesítményekre van szükség. A vékonyabb trágyatalp kevesebb meleget fejleszt. Tehát l 00 m 2 alapterületű helyiség betelepítéséhez 6000 kg táptalaj szükséges. az ólak. mivel a terület többi részét az utak foglalják el. sőt nyáron is hasznosíthatók.neveléshez (szálas palánta) és hajtatáshoz 15-20 cm vastag földet terítsünk. az istállók. Hasznosításuk azonban a födémük vastagságától függ. A járhatákban mindkét faj jól terem. a fóliasátrakés az üvegházak. a színek. A langyos ágy trágyatalp-vastagsága 15-25 cm. Bennük a csiperke és a laska egyaránt termeszthető. Szükséges még néhány fogalom tisztázása. Átalakítva-oldalfalla l és mennyezettel kiegészítve. amelyek kihasználatlanul. Lehet és célszerű ezeket gombával hasznosítani.alkalmasak a gombatermesztésre. Egy hasznos m 2-re 100 kg táptalaj telepíthető. tálcás palántanevelésnél elegendő a 2-4 cm-es földréteg. 57 . Ilyenek: a pincék. legtöbbször oldalfal nélküli létesítmények.és lóistállók) ma a legtöbb helyen szintén kihasználatlanok. mivel a mosógépek a fürdőszobában is elférnek. 60 m 2 tehát a hasznos felület.

közületek padlásai. vagy lx l méter méretben. gyökér stb. Ilyen nedvességtartalommal már károsodás nélkül zsákolható.) nedvességtartalma 10-14% közötti. (A nyers gyógynövény zsákban vagy kupacban tárolva gyorsan befülled. vagy meleglevegős szárítókban lehet jó minőségben megszárítani. Megoldás az is. ha a keresztgerendákra drótot hú- 58 . gyökerekből és termésekből 2-3 kg/m 2 mennyiség teríthető fel.és fűszernövényeket többnyire csak szárítva lehet értékesíteni és felhasználni. . üres raktárak vagy a tiszta és jól szellőztet­ hető istállók. Ezért a gyógynövénytermelő fontos feladata a betakarított növényi részek gondos és szakszerű megszárítása. a hasznos szárítófelület növelése érdekében ajánlatos ún. A keretek sarkaira átlósan felszegezett sarokerősítő lécek egyben a keretek egymásra helyezésekor a szabad levegő áramlását is lehetővé teszik.5 kg/m 2 . cseréplécből házilag is elkészíthetők. sűrű szövésű fém. Fontos követelmény. penészes.Gyógynövényeket csak napfénytől védett. A szárítókeretek 2xl. ezáltal a keretekre vékony rétegben fölterített növényi részek egyenletesen és gyorsan száradnak. amikor a növényi rész (virág. árnyékos. levél. A poros. levélből és hajtásból 1-2 kg/m 2. értéktelen gyógynövény kerülhet csak le. penészedik vagy megrohad!) -A szárítás akkor fejezhető be. szárítókereteket készíteni. (Virágból 0. Fontos a tetőzet és a padlózat épsége is. Erre alkalmasak a lakóházak. A túlszárítás káros és gazdaságtalan. Nagyobb nedvességtartalommal pedig károsodás nélkül nem tárolható. Erre a keretre rozsdamentes. szellős helyen. bálázható és tárolható a gyógynövény. apajták és fedett színek. illetve helyiségekbe célszerű Salgó-állványzatot beépíteni és a szárítókereteket a megfelelően kialakított állványokon elhelyezni. megbarnul. könnyen takaríthaták legyenek.Kisgazdasági gyógynövényszárítók A gyógy.vagy műanyag szövetet feszítsünk ki. szellősek.A betakarítás (vágás) után azonnal meg kell kezdeni a szárítást. A szárítóhely jobb kihasználására. hajtás. A gyógynövények szakszerű kisgazdasági szárítása leggyakrabban természetes (fűtés nélküli) szárítással történik. hogy a padlásterek tiszták. hiányos tetőzetű (madaraktól nem védett) padlásról szennyezett. A gyógynövényszárítás legfontosabb követelményei a következők: . Nagyobb padlásterekbe.

MINIDOSZ és MKD-25. levelek és virágok szárítására alkalmasak. fóliasátorba és egyéb helyiségekbe egyaránt telepíthető. őszi időszak) is működtethető.a szennyeződés csökkentése érdekében -a talajfelszínt szintén fekete fóliával letakarni. de jól használhaták majoranna. hogy minden jó minőségben szárítható rajta. mesterséges szárítók közül a gyógynövények szárítására legelterjedtebben a TSZP terményszárító padozatot használják. Hosszabb fóliasátrakban terményszárító padozat is elhelyezhető. magyar gyártmányú típusai: KDSZ-1.) A szárítandó gyógynövény! a padozaton elhelyezett mellékcsatorna-rendszerre rakjuk.) után alakítható át gyógynövényszárításra. A berendezés összerakható elemekből áll. egymástól olyan távolságra. Az ún. 40-50 cm-től (pl. mert hőlégfúvót (mobil termogenerátor) lehet a ventilátor elé helyezni. valamint a fő. hajtatás stb. (Négy fő 3-4 óra alatt üzemkész állapotba tudja helyezni. és színekbe. Hasznos. Előnye. borsfű és bazsalikom szárítására is. Mivel többnyire az év második felében történik a szárítás. s a relatív páratartalom a szárításhoz szükséges szintre Az utóbbi években egyre több kisgazdaságban használják gyógynöv ények szárítására a kisüzemi dohányszárítókat. hogy a hullámpapírt rá tudjuk teríteni és erre rakjuk a szárítandó gyógynövényt. gazdaságosan üzemeltet hetőkés a szárítás gyors.5 méter széles. 59 . Előnyük.csökkenthető. Forgalomban lévő. általában mindössze 6---24 óra. bárhol könnyen összeállíthatók. A gyógynövények szárítására ki válóan megfelelnek a nagy légterű (7 . a légelosztó cső.és mellékcsatorna rendszer. Ezzel a szárító levegő hő­ mérséklete növelhető. könnyen mozgatható és telepíthető. Gyógynövényszárítás esetén kisebb átalakítást (tűsorkere tek helyett tálcákat kell készíteni) igényelnek. raktárakba. előregyártott elemekből. Főként gyökerek. ez esetben a főcsatornát a sátor falamelle tt építsük ki. A terítési vastagság. 3 méter magas) fótiasátrak is. tárkony) terjed. zunk ki. A napfény kizárása érdekében feketefólia-palástot célszerű felhúzni. Aszáradá si idő. hogy korszerű. A hasznos szárító felület növelése érdekében pedig az előzőekben leírt szárítókereteket kell elhelyezni a sátorban. Fő részei a ventilátor (többnyire mobil). 5. kamilla. A rendszer a külső levegő nagy relatív páratartalma esetén (pl. a friss növény nedvességtartalmától és az időjárástól függően 4--14 nap. olajtüzelésű szárítók. ezért a fóliasátor a tavaszi hasznosítás (palántanevelés. édeskömé ny) 120-150 cm-ig (pl. Ezek meleglevegős (40--80°C). a növényi részek méretétől függően.

A nagyszámú termesztett zöldségfaj. vagy anélkül közvetlenül felhasználásra kerülnek. mennyiségben. vagy a föld feletti hajtásoknál való leválasztása. de a fogyasztható része (hajtás. amely magában foglalja a szedést és az aratást. vagy többször ismételve. . . Aratásról akkor beszélünk. . A szedés időben elnyújtott tevékenységet takar a növény maga még nem "érett". átalakítást követően. -a szedési érettség. · 60 . A zöldségfajok betakarítását a piac által meghatározott érettségben.betakarításuk történhet géppel és kézzel. az egyes fajoknál nagy eltérést mutathat (uborka). piacképességük a szedés után rohamosan csökken.gyorsan romlanak.a zöldségfélék nagy biológiai értékűek. termés stb. változatos termesztéstechnológiai változata rendkívül sokrétűvé teszi ezt a kérdést. a feldolgozóiparak minőségi követelményeinek megfelelően. Főleg a vetőmagtermesztésben használatos fogalom. ütemezve kell végeznünk j Szedés. aratás a felhasználásra alkalmas növényi részek talajból való kiemelése. A szedés itt folyamatos. Ami eltér a többi.betakarításuk történhet egyszerre. nagyszámú fajtája. aratás A szedés. ill.szedés után.szedésük nagy körültekintést igényel. esetleg több menetben. ha a betakarításra érett növényeket egyszerre.) már szedésre érett.Zöldségfélék betakarítása Betakarítás Összetett fogalom. . valamint a termények értékesítésre való előkészítését. levél. egy menetben learatjuk. főleg szántóföldi növénytől a betakarítás! tekintve: . A betakarítás a termesztési folyamat befejező része. mert sérülékenyek. többször is meg kell ismételni. ' . . egymenetben. .

Szedhetjük zöld. Ezek a gének lehelóvé teszik. . a sütőtököt. A legértékesebb a 2-4 cm-es berakó uborka. Befolyásolja a szedés időpontját az adott fajtába (paradicsom.az időjárástól. Fogyasztható lett. Ma már a helyzet a rin. Egyes fajták érett termései akár egy hónapig is a tövön tarthatók. több ezer kilométeren át szállíthatjuk és még mindig teljesen friss. A felhasználási célnál a felhasználó igénye a döntő. 30 cm-nél nagyobb méretű fejlettségnéL És értelemszerűen magnak teljes bilógiai érettségnéL Hasonló a helyzet a vöröshagymánál is. majd leszedve az üzletben is elállnak néhány hétig. a paradicsomo!. Az is. 9-12 cm. Mire megérkezett. de szedjük 3-6 cm. Ugyanakkor a görögdinnye. nem nyújt teljes értékű táplálékot. ép áru képét mutatja. 3-6. a mélyhűtőipar igényének megfelelő érettségben kell betakarítani. Biológiailag éretten takarítjuk be a dinnyéket. 6-9 cm. valamint a vetőmagot termő zöldségnövényeket A gazdasági (felhasználási) érettséget a felhasználási cél határozza meg.vagy főzőhagymaként. Függ: -a felhasználási céltól. fűszerpaprikát. sárgadinnye stb. elérte a teljes érettséget.Az érettség fogalma A zöldségféléknél az érettség más-más fejlettségi állapotot jelent. A betakarítás idejét meghatározó tényezők A betakarítás időpontj<inak meghatározása nagy szakértelmet igényel. Biológiai érettségrfff akkor beszélünk. a paradicsom alakú paprikát. ha a termésben található magvak már továbbszaporításTa alkalmasak. a felhasználástól függően különböző fejlettségi (érettségi) állapotban takarítható be. 6-9 cm stb. 15-30 cm. ha néhány nappal túlhalad az optimális érettségen. A korábbi években exportra termesztett paradicsomol 70-80%-os érettségben szedtük. Meghatározza a szedési időpontot Az uborkát 2-4. Példaként említjük az uborkát. 12-15 cm. csomagoltuk és szállítottuk. fejlettségben szedjük konzerv uborkaként A 2-4 cm-es méretet naponta kétszer szedik a lámrendszeres termesztésnéL A zöldborsót a konzervipar. illetve nor génes fajtákat (pultontartható fajták) teljes biológiai érettségnél szedjük. étkezési hagymaként és biológiailag éretten (vetőmagtermesztés). Egy-egy növényfaj termése. A felhasználási hely távolsága egyes fajtáknál ma már nem játszik akkora szerepet mint régen. Megkülönböztetünk biológiai és gazdasági (felhasználási) érettséget. -a gazdaság távolságától a felhasználási helytől. ill. 61 .) beépített pultontarthatóságot eredményező gén is. már apadt lesz.

a jobbik győz. pasztinák. A kései szedés is káros. Ügyelnünk kell arra is. "bemelegednek". hogy ne fonnyadjon meg. Köztudott. meggátolják a folyamatot és hosszú ideig megóvják a paradicsomoL Más kérdés a konzerv paradicsom ügye. A petrezselyem. gozó vonaira kell tenni a zöldborsót Az időjárás szintén meghatározó tényező a szedés időpontjának meghatározá-. cékla. 62 . egyetemben. fej felreped stb. a káposzta-. A zöldborsó a hőségnapokon túlérik. A lényerésre termesztett paradicso• mot a léfeldolgozóhoz vagy konzervgyárhoz közeli területeken kell termeszteni. az áttelelő salátával. "megég". A magas hőmérséklet. Hasonló a feladat a zöldborsónál is. A szedés időpontjának helyes meghatározása alakítja a termés tömegét és minőségét egyaránt. a termésátlag és aminőség csökkenésével' jár együtt. Roppantás. a lényerés után gyorsan (1-2 óra) agyárba kell sz<í. Az elvénült áru élvezeli értéke romlik. a gomba rágóssá válik. is. hogy a nemkívánatos csíraszám alacsony értéken maradjon. sában. a fehér húsú paprika szinesedik. karfiol stb. zeller. Az esős idő ugyancsak hosszabb ideig zsengén tartja a szemeket. Az európai piacokon aminőség versenyez a minőséggel. kevésbé öregednek. hűvös nyár időjárási kom• bináció a borsó számára megváltás. Szedésre a reggeli és délutáni órák a legalkalmasabbak. de aminőség romlik. spenót átteleltethető. szárazság sietteti. Cséplés után gyorsan (1-2 óra) a feldol-. A túl korai szedés. A 2-4 cm-es méretű uborkát lehetőleg "vízbe szedjük". vitamin stb. az érési folyamatot. kelkáposztával stb. ' A termés mennyisége. Egyes fajoknál. aroma. rögdinnyénél a túlérés az apadással. mint zöldborsó egy ideig növekszik ugyan a termésátlag. főleg rossz fényviszonyok közölt fejl6dő zöldségfajnr rontja a termésátlagot és a minőséget is. hogy nagy melegben a levélzöldségek gyorsan fonnyadnak.llítani és feldolgozni. Egy meleg tavasz.. hogy a legtöbb zöldségfajnál az érés utolsó napjaiban alakulnak ki az íz. a jövőben méginkább meghatározó lesz aminőség. minősége és a betakarítás időpontjának összefüggése A zöldségtem1esztésben már ma is. A korán leszedett áru kevesebb szárazanyago! és több vizet tartalmaz.hogy a teljes biológiai érettségnél leszedett termésben a lebontási folyamatokat irányító gének müködésbe lépnek. a retek pudvásodik. Érzékeny a fagyra a sárgarépa. anyagok. A gö-. bé fásodik. A fagy szintén meghatározó tényező. a karalá-. Melegigényes Zöldségnövényeinke már a korai fagyok (a legnagyobb kereskedő) előtt be kell takarítani. nagy termésátlagot erdményez.

termesztési cél határozza meg. Betakarítási módok A zöldségfajok változatosságából adódóan a betakarításnak számtalan módja van. A gépi betakarítás két menetben szintén a technológiai változat függvénye. ahol a felhasználható részek a talajban helyezkednek el (gyökérfélék. gépi gyűjtés. 6-9. 2-3 naponta (3-6. hogy javul a minőség és csökken az élőmunka felhasználás. Az egymenete. Ismert az ipari paradicsom. valamint rakodópiatás gyűjtőeszközöket használnak. háztáji gazdaságokban általános módszer. esetében.A szedések gyakorisága A zöldségfajokat betakarítjuk egyszerre. A kézi szedés és a gépi gyiljtés egy fokkal fejlettebb az előzőnéL A gyűjtéshez szedőkocsikat. A gépi szedés (kiemelés) és kézi gyiljtés azoknál a zöldségfajoknál fordul elő. a paradicsomo!. ásók. fokhagym:ít. uborkát. az adott technológiai típusnál elterjedt. szállítószalagos. Kézimunkaigénye nagy. . többszöri szedéssel. A szedés gyakoriságának meghatározásához mindig a termény minőségét kell figyelembe venni.1· gépi betakarítás számos zöldségfajnál. Növekszik a szedési teljesítmény is. kézi gyűjtés. adott fajtája. Ezek a következők: -kézi szedés. Hobbi kerti. ládák stb. Eszközei egyszerűek: kések. a vöröshagymánál a kiemelés. a termesztéstechnológiai változat. hetente. vödrök. a gyökérféléket egyszeri szedéssel. 63 . zöldbab stb. Igaz alkalmazzák még a hajtatásban is. A kézi szedés és kézi termékgytíjtés még általánosnak tekinthető.két menetes gépi betakarítás. paprikát. feldolgozás stb. de jó áruminóség érhető el általa. Előnyük. -gépi szedés (kiemelés). burgonya stb. naponta (3-6 cm). 9-12 cm). A vöröshagymát. póréhagymát.egymenetes gépi betakarítás. Ismert a zöldborsónál a rendre vágás. -kézi szedés. Tipikus esete a zöldborsó betakarítása. tojásgyümölcsöt. felszedés. házikerti. vagy ismétléssel. kézi termékgyűjtés. hogy melyiket alkalmazzuk. saláta-uborka. cséplés. . naponta kétszer (2-4 cm).). Az adott faj. A legsűrűbben a méretes uborkát szedjük. felszedés. dinnyéket többszöri szedéssei takarítjuk be.

tárolása A termények előkészítése értékesítésre Napjainkban a zöldségtermesztő gazdaságok is csak azokat a zöldségnövényeket termeszthetik. mint eladni. osztályú áru hozható forgalomba. mert így friss maradt. Főleg egyes gyökérzöldségféléknél kell a fölösleges gyökereket eltávolítani. Pl. Osztályozás. káposztafélék. Módját szabványok írják elő. gumós zeller. tárolásra. csemegekukorica. Az áruelőkészítés. A tisztítás igen fontos áruelőkészítő művelet. Az áruelőkészítés költséges munkafolyamat. ill. esetében a külső. feldolgozásra termesztett zöldségfajok: petrezselyem. téli retek. A szabvány közös nyelv a termesztő és a felhasználó között. jó minő­ ségű árut állítsunk elő. A minőségi elvárások növekedése miattt szerepük egyre nő. A tisztítás fogalmán értjük a téli fogyasztásra. az osztályozás. csomózott sárgarépa.A zöldségfélék árukezelése. Több országban már csak az l. pasztinák. vagy az áru frissen tartása érdekében. Komplex művelet. az értékesítést segíti. megtalálható. torma a gyökerétől szépen. Amosás végezhető medencében (emlékeztetőül minden hajdan volt és ma lévő bulgár kerlészetben megtalálható volt. melyek a szabványok nyujtotta követelményeknek is megfelelnek. a csomagolás és a szállítás. Zöldségfajonként nagy változatosságot mutat. sárgarépa. Még a káposztaféléket is mosták. petrezselyem stb. valamint a sárguló. Egy a lényeg. sérült leveleket távolítjuk el. vöröshagyma stb. 64 . Más fajoknál. feldolgozása. Erre kell törekedni nekünk is. zeller. mint például a saláta. Köztudott a termeszlők körében. A mosás két okból szükséges: a terményen lévő szennyezettség eltávolítása miatt. elemei: a tisztítás. amely a betakarítás része. beteg. illeszthetik a vetéstervükbe. pontosan megszabadítva kerül a piacra. hogy könnyebb az árut megtermelni. Az áru értékét mindig növeli. fajoknál alkalmazott teljes lombeltávolítást. A tisztítás végezhető kézzel és géppel. Több termény tisztításakor mosásra is szükség lehet. hogy mutatós. fölösleges leveleket. amelyeket biztonsággal értékesí-' teni is tudnak. zöldhagyma. és a felszívott vizet is értékesíteni lehetett).

nemcsak a mi fúzési gyakorlatunknak megfelelően forgalmazzák. hogy a nyugati országokban a fokhagymát. ládák. tálcák. Felhasználási terület alapján megkülönböztetünk termelői (üzemi). fészeklapok. A paradicsomnál az utóbbi időben nő a sárga. papír stb. akadályozza a párologtatást és sok esetben fagyvédelmet is nyújt. hogy a göngyölegbe mindig az előírt árutömeg kerüljön. A csomagolás szintén fontos áruelőkészítő művelet. szalvéták. A termelés része a nagy élelmiszerláncoknak szállított áru előkészítése. Ezek: a szín. alapvető göngyölegeket (konténerek. Védi a termény minősé­ gét. félkonténerek. épségére és tisztaságára is. ill. 3-6 cm. paprikát szín szerint. illetve csomagolóanyagokat A termelőnél mindhárom alkalmazására sor kerülhet. objektív módon (2-4 cm. hálók zsugorfóliákkal. Ezenkívül figyelemfelkeltő és vásárlást ingerlő hatása is van. ill. A csomagolásnál vigyázni kell. műanyagok. a forma. hogy fürtös 65 . a zöld-. egészségi állapotára. egységcsomagoló anyagokat. Tessék elgondolni. A legegyszerűbb csomagolás (az ömlesztett áruval itt nem foglalkozunk) a csomózás. a fa göngyölegek alkalmazása körüli vita. rendeltetésük és élettartamuk alapján. Csomózva értékesítjük a hónapos retket. Nem mindig egyszerű feladat. rekeszek. Ugyancsak gépi osztályozással a görögdinnye ládás csomagolásánáL Nagyság szerint osztályozzuk a paprikát. A "komolyabb" csomagolásra számtalan csomagolóeszköz áll rendelkezésünkre. Közülük mindig a célnak legjobban megfelelőt kell választani. amikor egy piros. Napi téma a műanyag-. stb.) és címkéket (cégjelzéseket). hogy a paprika milyen szépen mutat a zsugorfólia alatt. rózsaszínű bogyójú termések iránti kereslet l Említhetjük a fürtös paradicsom ot is. fogyasztási göngyölegeket zacskók. rakoncák stb. A termelő csomagolja a paradicsomot. illetve ideiglenes (eldobható) csomagolóanyagokat is megkülönböztetünk. Az anyagok. bélelő anyagokat (rácsbetétek.). Sok esetben a termelők csomagolják a zsugorfóti ás árut. egy fehér (vagy sárga). egy zöldszínű termés van "összezárva". ill. Példaként említjük. Ezek csomagolása mindig termesztő üzemben történik. belföldi (belkereskedelmi) és export (külkereskedelmi) göngyölegeket. 6-9 cm stb. zsákok). vöröshagymát stb. hanem kosárformára kialakítva. Az osztályozás történhet nagyság szerint. a petrezselyem zöldjét stb. eszközök csoportosíthaták felhasználási területük. A döntés országonként és időszakonként változó.). valamint egyéb díszítőanyagokat Példaként említjük. Tekintetel kell lenni az áru érettségi. főzőhagymát. mint például az uborkánál. a méret és az íz. paradicsomot. Rendeltetésük alapján megkülönböztetünk rakodógöngyölegeket (raklapok. nélküle. dobozok. gépi osztályozással. sokszor száraz virággal díszítve : forgalmazzák.Osztályozáskor mindenekelőtt az adott fajtajellegél meghatározó tulajdonságokat kell figyelembe venni. · Élettartam alapján tartós.

A beteget. náló helyekre. azonos külső megjelenésben kerülhet.paradicsomat kell pl. Változatai: a rakodás. Így kerül az· áru az előkészítőbe. azonos érettségben. hogy az áru tetszetős legyen. Gondoljunk csak a sárga. A zöldségféléknél kevésbé elterjedt módszer mint a gyümölcsnéL Kis mennyiségben bármilyen nyersanyagat száríthatunk házilag. Az árumozgatás végezhető kézzel és géppel. Előfeldolgozás. pátkocsik. A levet.vagy a görögdinnye ládás csomagolására. Egy-egy ládába csak azonos faj.: feszesen álljanak egymás mellett. valamint az üzemi tárolóhelyeken. A munkabérek emelkedése. A termény útja itt a leghosszabb. különböző emelők. gazdaságon belüli <irumozgatást jelent. Szállítás. A feldolgozóipar a termesztés helyéhez közel telepíti a lényerő állomásokat. A belső szállítás üzemen. A tem1esztők ide szállítják a paradicsomat és felöntik a fogadó tartályba. aratása és a tárolás vagy a közvetlen felhasználás között igen fontos művelet azok szállítása. és a repülőgépek. A munka elvégzésére számos eszköz és gép áll rendelkezéskünkre. lényerés A konzerv paradicsom termesztésénél van jelentősége. Egyszerű tartósítási eljárások Szárítás. a magot és a héjat. Ügyelni kell arra. egyezni a ládákban. szállítótartályok. nem mindig igény a tükrözés. A fürtszámnak és a tömegnek is meg kel. A paradicsom elkerül a roppantóba.· tályládák (konténerek). Főleg a helyre vetett. vasúti kocsik. vagy palántázott paradicsomnál az egymenetes vagy folyamatos betakarításnál jöhet szóba. azonos mérettel. kamionok (hűtöttek is). mosó szalagra. roppantás után 1-2 óra alatt a gyárba szállítják és feldolgozzák. csomagol ni. esetleg a közeli felvásárlótelepre. tárolóba. tar. A termények szedése. A külső szállítás már nem mindig a termesztő feladata. sérültet eltávolítják. ta. Napon száríthatjuk 66 . a belsó' szállítás és a külső szállítás. Jellemzője a termény hosszabb útja. Itt szélválogatják a "levet". Ezt inkább a kereskedelem vagy a felhasználó végzi. A felöntő tartályhól felvonóval viszik a paradicsomat a válogató. de ne préseljék egymást. Ezt is megoldották. illetve felhasz-. A rakodás fogalomkörébe tartozik a termény elhelyezése a szállító járművek­ re. Ezek: a rakodólap. a munkaerő kímélése egyre inkább a gépi megoldást szorgalmazzák.

A maradék 30-35%-os víztartalom mellett csak az ozmofil élesztők életképesek. sóskapüré. A megtisztított gombát 3 mm vastag szeletekre vágjuk. Szárítás közben a gombát igény szerint megforgatjuk. parajpüré stb. amelyek 68-70%-os szárazanyag-tartalmúak és ún. lecsó áttört paradicsomlével. hogy a termékben a romlást okozó mikroorganizmu sok szaporodása kismértékű vagy teljcsen gátolt. Szárítás közben a sütőből a gőznek távoznia kell. A szárítás 3-4 óráig tart. lecsepegtetjük. nyílt huzatos helységben szárítjuk. A nyersanyagat nem rakhatjuk sütőtálcára. és 65 oc körüli hőmérsékleten. A zöldségfélék 1·özül beslírítéssel tartósítjuk a paradicsomsűrítményeket. lecsó. hogy egyenletes legyen a szárítás. amelynél a tartósítandó anyag víztartalmát elpárologtatással vagy kifagyasztással olyan mértékűre csökkentik. levélzöldeket. jé/koncentrátumok. majd lehűtjük. tároljuk. felhasználásig. cl!lofánnallckötö tt üvegben stb. A félkoncentrátum ok cukortartalma nem éri el a konzerváló hatás kifejtéséhez szükséges mértéket. A jól szárított hagyma könnyen törik és világosszínű. A vízeltávolítás mértékétől függően előállíthatók sűrítménykésztermékek. A szárított hagyma használata már szélesebb körű. A szárít<is akkor fejezhető be. A tárolt anyago t időnként ellenőrizni kell! Bes(irítés. Igaz a mélyhűtöttet jobban szeretjük! A zsenge zöldborsót puhára főzzük. paprikasűrítmény. vagy árnyékban. fúszeres paradicsommártás (ketchup). Szárítható a zöldborsó is. hanem drótfonatból készült cserényekre tesszük. az éleszlők és egyéb mikroorganizmu sok nagy részének életjelenségei 65-70%-os szárazanyag-tartalomnál mcgszűnnek. esetleg fűtött helyen szárítjuk. Szárítás alatt a gombának meg kell tartania a világos színét. A gomba tartósítása szárítással a legegyszerűbb. vagy elektromos szárítóban. A levélzetet egészben vagy apróra vágva tárolhatjuk. hőkezelés) kiegészítve biztosítható. Az a fizikai tartósítási módszcr. A hagymát szeletekre vágjuk. A petrezselyem és a zeller zöldjét szitán napon. Akihűlt szárítmányt vászonzsákban. Nagyon alkalmasak erre a célra a szabályozható hőfokú sütők. A gombát száríthatjuk zsinórra fűzve is. majd néhányszor átkeverjük. paradicsom lé és -püré. ezért romlásmentes eltartásuk csak m<ts tartósítási móddal (hűtőtárolás. A felszeletelt gombát szitára helyezzük és napon vagy ámyékban nyílt huzatos térségben. amelyek 45-50%-os sziírazanyag-tartalmúak. gázsütőben. keverés közben szárítjuk. ketchup paprikával. Szárításra majdnem minden gomba alkalmas. Vékony rétegben80°C-o n szárítjuk. A készítményeknek teljesen száraznak kelllenni ük. és így helyezzük a sütőbe. papírzacskóban. cukoradagolás. Ennek hiányában száríthatunk villamos sütőben. 67 . és finom szitára szórjuk. A szárítás alatt az anyagat keverjük és a cserényeket is áthelyezzük.a gombákat. amikor a levélzet könynyen morzsolódik.

A feldarabolt. és ezek meggátolják a romlást. többféle mikroorganizmus is részt vesz. A természetes tejsavas erjesztés útján történő savanyítás na gyon régen ismert. a sós-vizes uborka vagy a savanyíto káposzta esetében zajlik le. a késztermékben keletkezett tejsavtartalom a további tárolás alatt azonos marad. A nagy adag sóval való tartósítás a legegyszerűbb mód. mazunk. hogy elvonja a víz nagy részét. hogy vákuumban. Majd később el is pusztitják a káros. patisszon. Ez védelmül is. hetővé válik. Savanyúság készítése. Általában arra törekszenek. szolgál a káros mikroorganizmusok ellen. és 2-3 hét múlva eléri az 1-2%-ot. Az erjedés befejezésére a cukortartalom elfogy. ecetes gyöngyhagyma. amilyen a kovászos uborka. A konyhasó konzerváló hatása azon alapúl. A savanyílásos tartósításnál a mikroorganizmusok két típusa játsza a fő sze repet. nehogy a tartásításra szánt anyag erjedni kezdjen. A tejsavképző baktériumok sótűrőek. vegyes savanyúság stb. csemege uborka. tes gomba. zöld paradicsom. amelyek tejsavat. Tudni kell. tölteni való paprika paradicsommártásban. a pH-csökkenése és a sav keletkezése eredményeként háttérbe szorítjá őket. A sónak egyes mikróbákra életműködésüket erősen gátló vagy pusztító hatása is van. Az egyébként nehezebben eltartható zöldségfajok konzervá Jására alkalmazott eljárás. Savanyúságak kémiai eljárással.A berendezések legtöbb típusa melegítéssel. forralással. ecetes paprika. zöld dinnye savanyúság. a tejsavtartalom nő. mes ízt alakítanak ki az erjedésen átment termékben. uborkasaláta. édes-savanykás uborka. de csak néhány zöldségnövénynél alkalmazható. légritkított térben. fűszeres uborkaszeletek. tölteni való paprika ecetese n. ecetes cékla. a kivont sejtnedve fel tudják használni. paprikasaláta. minél k' sebb hőmérsékleten történjék a besűrítés. és ezáltal meggátolja a mikróbák romlást okozó tevékenységéL Kémiai hatása bizonyos fokig gyéríti is· a mikroorganizmusok számát. egész. A tejsavképző baktériumok bizonyos mikróbákra gátlóJa hatnak. téli sós-vizes uborka. A legelterjedtebb tejsavas erjesztéssei készült savanyúságok: kovászos ubor·· ka. Egy teljes tajsavas erjedés le folyásában. töményíti a tenn ket. és kelle·. ecet hozzáadásáv· is készíthetők. savanyú káposzta. A helyesen lefolytatott erjesztés után. A savanyúság közismert és széles körben fogyaszta Magyarországon. édesen sós-ecetes uborka. A só hatására a szövetekből a víz és az abban oldott sejtanya gok egy része kivonódik és ezáltal egyes mikroorganizmusok részére hozzáfér. illetve etilal koholt képeznek. hogy 68 . A felhasznált sóadagnak nagynak kell lenni. (15-20% ). gyöngyhagyma vörösborral. Zöldségtartósítás sóban. nem sótűrő baktériumokat. savanyított káposzta-konzerv. Ecet hozzáadásával készült savanyúságok: ecetes uborka. vagy szeletelt zöldséghez 2-4% arányban kony hasót kell adni. Ilyen irányított természetes erjesztés! több zöldségfaj tartósításánál is alkat. ece-. a tejsavbaktériumok és az élesztőgombák.

zöld levélfűszereket (petrezselyem. kapor). Szinte hihetetlen. Alkalmazására a szedések után. Így készíthetjük a paprikapürét. fokhagymát sóban. Tartós (téli) tárolás időtartama 2-6 hónap. Ezen anyagokból.egyes mikroorganizmusok még ennél is nagyobb (30%) sótartalmat is tűrnek. A tartós tárolást. minőségét. lestyán. A tartós tárolás főleg a forgalmazó és a feldolgozó feladata. illetve a jóminőségű állapotban értékesített termék árbevételének hányada elveszne. Feladata a friss zöldségfélék évi folyamatos fogyasztásának lehetővé tétele. Alkalmazására mindig a tenyészidő végén kerül sor. Feladata a fogyasztás egyenletességének lehetővé tétele és az értékesítés segítése. bértárolással átvállalhatja a termesztő is. zellergumó). de az érett görögdinnye is hossabb ideig eltartható sós vízben. petrezselyem gyökér. 69 . A cél. nor génes paradicsomfajták. vagy a betakarítás végén kerül sor. Tárolás A betakarított zöldségféléket a felhasználásig legtöbbször tárolni kell. csak a jól tárolható zöldségfajoknál (gyökérfélék. az átmeneti (időleges). hogy a tömegérés időszakában aránylag alacsony áron értékesíthető terméket megőrzi a kedvezőbb árviszonyokkal rendelkező piaci időszakra. A zöldségtárolás jelentőségél a zöldségféléknek a belföldi fogyasztásban és az exportban elfoglalt szerepe határozza meg. megpenészedhetnek. hagymafélék. Ennek a termelőre visszaható gazdasági jelentősége az. téli sárgadinnyék). E szempontból mind a nyersen. zöldbabot sóban. műanyag zacskóba csomagol va. Az átmeneti tárolás elsősorban a termelők feladata. illetve külföldi piacokra kerülő mennyiségeket kell figyelembe venni. jellegénél fogva az adja meg. A tárolásnak két változata ismert. vegyes gyökérzöldségeket (sárgarépa. zeller. melynek eredményeként a hosszú ideig és melegben tárolt anyagok megerjedhetnek. hogy az áru a felhasználásig megőrizze frissességét. káposztafélék. amelynek hiányában a termelési ráfordításnak. esetleg néhány hét. és a tartós (téli) tárolás. Az időtartam az adott zöldségnövény eltarthatóságának és a felhasználási módnak a függvénye. az ételekbe fűszer vagy adalék anyag formájában felhasználni igen keveset szabad. hogy a termelési-forgalmazási ciklusnak egyik nélkülözhetetlen szakasza. Az átmeneti tárolás jelentőségét. mind a tartósított formában belföldi. Az átmeneti (időleges) tárolás időtartama csak néhány nap. de alkalmazhatja a kereskedő és más felhasználó is.

Nehezebben tárolható az étkezési paprika. . A fajta szintén nagy változatosságot mutat a tárolást illetően.a betakarítás időpontja. a hagyma. zöldborsó.' spárga. illetve hosszú tenyészidejűek. a. korai szabadföldi termesztés stb. Viszonylag könnyen tárolhaták a gyökérfélék. A szabadföldi tömegtermesztési szolgáló technológiai változatok adják a tartós tárolás árualapját A termesztffhely magában foglalja a Magyarországon kialakított termőhelyi kategóriákat (6 termőhelyi kategória.A tárolás eredményességét meghatározó tényezők Az eredményes tárolás sok tényező együttes hatásának eredménye. korai termesztéstechnológiai változatok (váznélküli fóliás termesztés. A termesztőhely. uborka. .! Vannak könnyen tárolható fajok. a hőmérséklet és a csapadék hatnak.) inkább a friss áruellátásban játszanak nagyobb szerepet. téli tárolás növényei.a termesztéstechnológiai változat. hónapos retek. . idejű fajták csak átmeneti tárolásra alkalmasak (lásd a rövid tenyészidejű sárgarépa. a talajban áttelelnek (fekete-: gyökér. A rövid tenyész-. . átmeneti tárolás jöhet szóba náluk.a tárolásra kerülő termény minősége. A környezeti tényezők. a gazdaságilag érett főző-. melyek helyben. A zöldségfajok nagy változatosságot mutatnak a tárolhatóságukat illetően. Északról délre haladva több a termények cellulóz és fehérjetartalma. pasztinák stb.a termesztőhely. A termesztéstechnológiai változat szintén meghatározza. sőt a tengerszint feletti magasság is befolyással van termékeink minőségére és eltarthatóságára. csemege kukorica stb. 70 . a levélzöldségfélék. -a környezeti tényezők. hogy az áru átmeneti vagy tartóstárolásra alkalmas-e. itt nem térünk ki rájuk. fóliaalagutas termesztés. Az éghajlati tényezők köz ül az eltarthatáságra főleg a fény. zöldbab. Korábban ezeket már ismertettük. káposzta stb. de a zöldségtermesztés csak 4-et használ). A kategóriák talajtípusok szerint rendeződnek. Szoros összefüggésben a fajtánál leírtakkal. fajtákat). Ezek a tartós. Ezek az átmeneti tárolás növényei. tökök (az istengyaluita tök kivételével). amelyek szintén hatással vannak a tárolhatóságra.). Befolyásolja: • -a faj és fajta.és a káposztafélék stb. A tartós tárolás fajtái a középhosszú.

kellő­ en szikkasztott minőségi áru kerülhet. válogatott. sérült. A betakarítás idfípontja. tárolás előtt a gumós zelJerről és a tormáróL A tisztítás részét képezi a terményen lévő föld. fajtatisztasága stb. amelynél leghosszabb ideig eltartható. színére stb. A rövid és a hosszú ideig tárolható zöldségfélék javasolt környezeti tényezői t a 12. de a fontos tartaléktápany agok képzését is kedvezően befolyásolja. hogy a szívrész ne sérüljön. eredményét javítja. A mély fekvésű. A fölösleges gyökereket is eltávolítjuk. a légzési. Csapadékban gazdag vidéken a termények víztartalma mindig nagyobb. rosszabbul. behúzódott. hogy az első osztályú árut tároljuk! Aminőségnek velejárója az áru tisztasága. Szinte törvényszerű. méretére. beteg borító leveleket távolítjuk el. Az osztályozottság a tárolási és a későbbi értékesítési egyaránt segíti. 71 . táblázathan foglaltuk össze. Ugy is fogalmazhatu nk. A termények előkészítése tárolásra Tárolásra csak a szabványnak megfelelő. hogy tartós tárolásra kerülő termékeknél azt a fejlettsége! kell megvárni. A hőmérséklet nemcsak a fotoszintézis alakulását. A válogatás tárolás előtt elengedhetetlen folyamat. Minden terméknél figyelembe kell venni a megfelelő érettségi fokot. mert azok védenek is. vizes talajokban termesztett áru mindig rosszul tárolható.A fény a fotoszintézis! befolyásolja. több veszteséggel tárolható. osztályozott. érettségére. A válogatás nélküli heterogén árutömeg nagyon sok veszéllyel jár. A gyökérzöldségféléknél a lombazatot eltávolítjuk. A külső levelek eltávolítását nem szabad túlzásba vinni. amely a fogyasztás céljának legjobban megfelel. de a jövőben még inkább meghatározóv á válik. Ha már a betároláshoz "kombinés" a hagyma. A minő­ ség ma is. tiszta. Minden zöldségfélét olyan fejlettségi fokban kell szedni. esetleg megrothad az egész. A káposztafélék nél a fölösleges. A vöröshagymánál az érett. nehézségek Jesznek a tárolás során. A tárolásra kerül() termény min(fsége a garancia a sikeres tárolásra. szöveti szerkezetük lazább. úgy. osztályozotts ága. gondosan kell eljárni. és a /3. vagy beteg termény tárolásra alkalmatlan. Az egyöntetűség vonatkozik mindenekelőtt az árú fajtaazonossá gára. A sérül t. A tisztítás módja zöldségfajonként változhat. A zöldségfélék betakarításánál igen körültekintően. egyéb anyag eltávolítása. kellő buroklevéllel rendelkező tétel a megfelelő.

7 0. Célja a terményekben vag a bennük lévő fölösleges víz eltávolítása.7 0. minden évben el kell pusztítani a tárolás meg kezdése előtt. amelyek a tárolók falán él a berendezéseken letelepedtek.1 1.5 0-2 O-l O-l 1.2 1. --- 72 --- ./2. Tároló helyek előkészítése és fertőtlenítése A romlást okozó mikroorganizmusokat. nyári) Bimbóskel Sárgarépa (csomózott) Csiperkegomba 0-2 7-10 7-12 10-12 10-13 7-10 10--13 7-10 0-2 0-2 0-2 0-2 0-2 0-4.9 1. penészeket.9 1.8 1.i Zöldségfélék hőmérséklet Átl~gos oc fagyáspont "C Relatív nedvesség o/o Tárolási nap idő Karfiol Paprika Paradicsom (nem LSL fajta) Tojásgyümölcs Görögdinnye Sárgadinnye (nem téli dinnye) Uborka Zöldbab Zöldborsó Csemegekukorica Fejes saláta Spenót Spárga Retek (hónapos.6 Igen fontos előkészítő művelet a szikkasztás is. tábláza! Rövid ideig tárolható zöldségnövény ek és javasolt környezeti (Balázs 1994) tényezőik Tárolá:.0 1.6 1.1 1.3 0.4 0.9 0.4 90-95 85-90 85-90 85-90 85-90 85-90 90-95 85-90 85-90 90-95 90-95 90-95 90-95 90-95 90-95 95 85-90 15-30 15 8-24 15-24 8-15 8-15 8-24 8-15 8-15 5-8 15-24 10-15 8-15 8-24 21-28 14 5-8 0.9 !.1 0.

Hasonló célt szolgált a bordói lé is (1-3%-os oldatban).5 0-4.5 0-4.4 3. majd 24 óra hosszat bezárták a helyiségei. 18-24 órán át zárva tartják a helyiségei.5 0-4.5 1.5 l vízben feloldva ködszerűen kiperrnetezik).5 7-10 1.1 3. 5-1 O g/m 3-ként égettek el.5 0-3 0-2 0-4.5 0-4.7 1.5 1. majd erősen szellőztettek. Külföldön Pirethron hatóanyagtartalmú szereket is használnak elsősorban rovarkártevők ellen.4 1.5 O-l Sárgadinnye (téli) 0-4.1 Relatív nedvesség % Tárolási idő hónap 7-12 7-12 0-4.!3. táblázat Hosszú ideig tárolható zöldségfélék és javasolt környezeti tényezők (Balázs 1994) Tárolási Zöldségfélék hőmérséklet oc Paradicsom rin génes nor génes Fejes káposzta Sárgarépa Petrezselyem Zeller Cékla Őszi-téli retek Torma Vöröshagyma Fokhagyma Karalábé Sütőtök Átlagos fagyáspont oc 0. Szállító és csomagoló eszközök előkészítése.1 1.0 1. • • o " # 73 . csírátlanítása Fontos tényező.5 0-4. de a szállító és tároló edényzet IS teljesen ttszta. cstramentes. fertozesmentes legyen. hogy nemcsak a tárolóhelyiség. majd erősen szellőztetnek.7 85-90 85-90 90-95 90-95 90-95 90-95 90-95 90-95 90-95 70-75 70-75 90-95 70-75 85-90 1-2 2-4 6 6 6 5 5-6 5-6 5-6 6-9 6-9 3-6 5-6 2-6 Régebben erre szolgált a kénezés. Újabban az üres raktárhelyiségek fertőtlenítésére szalgát az UNIFOSS (100m 3 légtérre 20 g-ot.4 1.1 1.9 0.9 0. 2.

a gúlás. lehet. Előnyük. Az árkok szélessége 40-50 cm. földdel takarunk. fejjel lefelé. hogy télen a terményhez nem lehet hozzáférni. A prizmát célszerű enyhén lejtős területen. Csoportosítás uk: . . A tárolási mód és hely megv<ilasztásánál min-: dig azt kell szem előtt tartani. . barázdás tárolás.. Hátrányuk. Tárolási módok A tárolási módok igen sokfélék. esetleg gőzöléssei fertőtleníteni. belerakjuk a tárolandó zöldségfajt. Lehetséges a ládákat növényvédőszer­ rel. . Árkos vagy barázdás tárolás. . tavasszal a felmelegedéssei egy időben a tárolást be kell fejezni. a káposztafélék. hossza 20-40 m. illetve az időjárástól függően. A termény az árokba kerül. alaposan leöblögetni és levegőn megszárítani. pl.az önszellőzéses tárolás. kellő mélységben. szalmabálás tárolás. az árumennyiségtől függően.a prízmás tárolás. A prizma szélessége 80-200 cm. ekével takarjuk. Az egyik legelterjedtebb módszer. melyet szalmával. A barázdát ekével nyítjuk. a mélysége 30 cm. Így tárolhaták a gyökér. a hossza 20-40 m. észak-déli irányban elhelyezni. hogy az adott körülmények között melyik felel meg leginkább a kitűzött célnak és melyik eljárás a gazdaságos. . A prizma a talaj felett elhelyezett szabadföldi tároló.tárolás szabad földön. Tárolás szabad földön tárolási eljárások tartoznak ide: -az árkos. majd forró 4%-os szódás vízzel le kell kefélni. A szélesség a tárolt terménynek és szellőzák A legegyszerűbb 74 .korszeru létesítményekben. Prizmás tárolás. fejeskáposztát. A barázdás tárolás a lehető legegyszerűbb eljárás. hogy különösebb beruházást nem igényelnek. s így tovább. . majd a következő barázda földjével.egyszerű létesítményekben. ritkán a vöröshagyma. Az árok készítés eszköze az ásó. a burgonya.a kishairnos tárolás. Így tárolhaták a gyökérfélék.Az idény megindulása előtt az előző évben használt anyagokat (göngyölegek) be kell nedvesíteni. magassága 80-l 00 cm.nagyhairnos tárolás. .és káposztafélék.

duplázásra (80-100 cm) csak a hideg beállta előtt kerül sor. Sok szellőzőkürtővel a fejes káposztából lehet a legszélesebb prizmát ké• szíteni. melyet igény szerint vastagítunk. lazán betakarjuk az árut. lyét a terepszinttől feltöltéssel kiemeljük. ·. hogy a csapadékvíz a fóliatakarás tetején ne tudjon megállni. Itt a tárolótéren !Jelül ellenőrző. E módszerrel bármely téli tárolásra alkalmas zöldségféle tárolható. A ládás vagy raklapos anyagot úgy máglyázzuk. magassága az 5-6 métert. majd szalmával. Majd fóliával zárjuk a tetőrészt. Bennük az áru elhelyezhető ömlesztve. Főleg gyökérzöldségféléket és káposztaféléket tárolnak így. hogy a középső rakatok mindig magasabban legyenek. a szalmabálás tárolásnáL A területet gyomtalanítani kell. ill. Középen 120 cm széles és 120 cm magas egyenlőszárú háromszög alakú szellőző csatornát alakítunk ki. csak szalmával takarjuk. lehetőleg nyeregtető megoldással. . mennyi helyen tudunk tárolni. alul szellőzőcsa­ . szellőztető és közlekedő utakat alakítanak ki. szalmahálás tárolás. Az utóbbi évtizedekben kezdett elterjedni. Ezt követően kialakítunk 3 szellőző csatornát (légrács). . e körül helyezzük el mindenütt a szalmabála sort. Különösen ügyelni kell arra. az áru alá l O cm vastag szalma réteget terítünk. a tárolóhelyek he. 75 . így a termény folyamatosan ellenőrizhető. Az egy-egy gúlában tárolható termény a sűrűségtől és a gúla vagy a szín méretétől függően. Kialakítjuk a szellőztető ventilátor befogadására szolgáló befúvó nyílást. melyek raklapra kerülnek. Néhány napos szikkasztás után az adott zöldségfélére 20 cm vastag szalmaréteg : majd 4-5 nap múlva erre is 5-10 cm-es földréteg kerül. · Egy-egy ilyen gúla szélessége elérheti a 9 m-t is. göngyölegbe (hídákba. A színekbe kerülő rakatok természetesen kocka alakúak. hossza a 20-25 métert. mert később így lehet a nyeregtetős fedést kialakítani. amelyre télen fólia vagy ponyva kerül. A szellőztető ventilálort a tárolóhalom · tengelyvonalába kell helyezni. konténerekbe). tomávallátják el. Erre helyezzük az árut. A gerincet a "végsőkig" i nyitva hagyjuk. A tárolásra pontos tervet készítünk . 250-500 t között változhat. A talajra. Mennyi árut. Alkalmazható szabad földön. kb. majd a talajfelszínt elegyengetjük.alkalmasságának a függvénye. Egy folyóméteren a prizma méretétől függően. öm lesz tv e (pl. tetőt kiképezni. jük 6 méter. középen és a két szélén. de fedett színekben is. 80-120 kg termény : tárolható. mert itt nem kell nyeregtető!. A takaróanyag itt is szalmabála. ill. mely többnyire aprizmában hosszanti irányban kerül elhelyezésre. főleg a halomba bejutni. A prizmákat legtöbb esetben. A tél beállta előtt zárjuk a gerincet földdel. A bálaréteg egysoros (40-50 cm). Gúlás. fejes káposztát) 150 cm magasan. A tárolás első lépése a terület előkészítése. A tárolóhalom szélessége ahová az árut ömleszt. A hőmérséklet a prizmában ekkor 2-4 oc. Ez volt az ömlesztett tárolás.

A termelt és parciális nyomáskülönbségen alapul. Ezzel a megoldással 250-500 t terménymennyiség is tárolható. A szigetelést 20-30 cm-es vastag szalma és szintén 20-30 cm-es földréteg képezi. hogy az átszellőzés tökéletesebb legyen. Ide sorolhatók: -a vermek. Készülhet burgonya és vöröshagyma tárolására (250-500 t).5-2 méter mély árkok. Az ideiglenesek 2-3m szélesek~ 1. ideiglenes tetőszerkezettel ellátva. fölött és oldalán szalmabálákkal szigetelnek. a felső pedig elől zárt. amelyek régi.· gazásai is vannak. vagy passzív tárolóknak azokat a létesítményeket tartjuk. melyet polietilén fótiával védenek a csapadék ellen. hagyományos módszerekkel igyekeznek a terményi a külső káros behatásoktól védeni. A rács rései 2-3 cm szélesek. Nálunk a szalmabálás szigetelés az elterjedt. A passzív tárolási eljárásoknál cél a megtermelt termények összegyűjtése. Nagyhalmos tárolás. erre helyezik a tárolandó terményt. Kisebb mennyiség~ l l 76 . Ennél az eljárásnál a tároló padozata betonozott. felengedés. fagyás. Majdnem megegyezik a kishairnos tárolássaL A különbség a méretekben van. A kishairnos tárolásnál egy-egy halomba 50-70 t gyökérféle tárolható.1· tárolás. A tárolót fótiával is borítják. védelem a környezeti tényezők ellen (csapadék.a C0 2 és a pára következtében kelet-l Az önszellfizése. A felső és az alsó bálasor közepén képezik ki a szellőzőcsatornát Az alsó csatorna hátul. amíg a gerincnél a gázjelenség meg nem szűnik. A prizmás tárolás továbbfejlesztett változata. l Tárolás egyszerű létesítményekben Egyszerű. kező hőmérséklet- hő. Az alsó szellőző csatornának oldalelá. A szellőztetésre beépített ventilátorak a hajnali órákban addig működnek. a gerinc nyitott marad. A termény alatt. alapja egy 70 cm-es oldalhosszúságú. egyenlő oldalú háromszög keresztmetszetű szellőző farács. A halom szélessége 2. -a padlások. (de földes is lehet). csak szalmával takarják (szellőzés). a könnyebb hozzáférhetőség és szállíthatóság szempontjából. igény szerint készül. A kishairnos tárolás. j -a raktárak. A terményt erre az alagútra helyezzik. vadak stb.5 m. rágcsálók. A hatásfokol mesterséges szellőztető közbeiktatásával tovább növelhetjük. A vermek lehetnek ideiglenesek és állandóak.5 m. A szellőzőrácson kívül már oldalfalak is vannak. A halom alatti légcsatorna 2 méter hosszú rácsokból.). a gerincmagassága 1. Szigetelhető szalmabálákkal és polisztirol lemezekkel. -a pincék. E csatornarendszer a keletkező légáram kényszerp<Hyája. Az alapba helyezett szalmabálákra rakodólapokat tesznek.

Igaz. bánnikor tárolható. itt is tárolható. Felül kell értékelnünk az eddigi hazai gyakorlatot. legtöbbször csak ideiglenes megoldásként. Néz- 77 . A technológiai alaplétesítmény maga a hűtőház. manipuláló. prizm:.íban. klímaszabályoz:íssal ellátva. göngyölegben. Szellőztetésük lehet tem1észetes és meslerséges. falazatuk hő. A létesítmény padozata beton.5-2 méter. osztályozótér stb. de a zöldségfélék tárolására is alkalmasak.posztaféle stb. Bennük a tárolt temlény elhelyezhető öm!cs:-. stabit létesítmények. már fogadó-. konténerekben elhelyezhetők. Az állandó vermek már stabit oldal és végfalakkal készülnek. A takaróanyag szalma. náddal vagy kátránypapírraL Az ajtó a homlokfalon található. Az tennészetes dolog. Ezt ki is használták. A tárolt zöldség elhelyezhető bennük halmokban. A raktárak is felhasználhatók zöldségtárolásra. A hűtőtárolás eddigi gyakorlatát a változó igényekhez kell igazítani.tvc vagy göngyölegekben. Budapest térségében.gyökérféle. A vöröshagyma. mélységük 1. A tárofák már rendeltetésszerű létesítmények. Igaz. A hűttftárolók. szélességük 5-6 m. A padlósok főleg a vidéki cmbct"ek hagyományos tároló helye volt és az ma :is. a zöldségellátás és kereskedelem is határok felettivé vált. tárolás mctlett a gombatennesztésre és a zöldségtárolásra. a szellőzőkűrtők és -berendezések. az utóbbi évtizedekben egyre kevésbé használják. Követelmény irántuk. szárral. igény szerint. ömlesztve. hiszen zömmel más célra épültek. Tárolás korszcrű létesítményekben Ezek a létesítmények már célirányosan a t:írolásra készültek. sör stb. A pincék nemcsak a bor. hogy vízmentesek. hogy az áruhoz bánnikor hozzáférhetünk. A termények bennük. Ide tartoznak: -a tárolók. az elhagyott kőfejtőkben jó :lehetőség kínálkozik a bor. . a tél beállta előtt földdel is takarnak.és víz ellen szigetelt. A szigetelés megoldható szalmával. használják ma is. Fontos tartozékaik a légcsatornák. a kivánt és tervezett hőmérséklet tartására alkalmas hűtőberendezésseL Természetesen része a hűtőháznak az anyagelőkészítő és a kitároló részleg is. Előnyük. Az árak igazodnak az európai árakhoz. Mint már utaltunk rá. Miszerint a zöldségnek semmi keresnivalója sincs a hűtőházban.és káposztafélék tárolására alkalmasak. halmokban. és káposztaft~lék tárolására alkalmasak. Nagy alapterületűek. Hosszuk 50 m. is van bennük.a hűtőtárolók és -a szabályozott légterű (CA) táro!ók. ká. Főleg gyökér. Bennük bánnel y zöldségféle tárolható. hogy a nagy hidegek bekö'szöntével külön fagyvédő takarásról kell gondoskodnunk. jól szellőztethetők legyenek. bokszokban. beosztásuktól függő­ en. Ezekben bármely zöldségfaj.

rövidítve C.zük meg a téli zöldségárakat! A paprika. Elég arra utalni. s a COTtartalmat. a gyökérzöldségfélék. A zöldségtárolásra még számba létesítmények. magyarul (SZL. Az eredeti. Tudom. minimális mennyiségű kb.u~'·). relatív páratartalom szabályozzák a levegő összetételét is. friss tói ára csökken. és nagyon kevés nemes is tartalmaz. 0.03% C02 -t. a csúcs! De még mi várható?! A szabályozott légteríí (CA) tárolók. melyeket eddig száműztünk a teljes átértékelést igényelnek.<ll­ mellett. Ha az eredeti levegő-összetételtől rően.). Ezekben a létesítményekben már szabályozzák a oxigén és szén-dioxid arányát. 78 . a zöldségtermeszlőknek is fontos létesítményeik lesznek. hogy 1998. A jövőben. Az angol nevezés: controlled atmosphere. Ezekben a tárolókban a hőmérséklet. uborka téli."v. tárolás. lyozott légterű tárolás. az európai . az egyes zöldségfajok és fajták igényeinek felelően. a 21% 0 2 térfogaton belül. paradicsom. de nem mondhatunk le róluk. telén-tavaszán a minőségű petrezselyemgyökér kg-onkénti ára elérte a 2000 Ft-ot. Ennek érdekében építik be a légtér gázösszetételének fprmt·.rt<í«>• szolgáló berendezéseket. oxigénben szegény légtérösszetételt biztosítunk a tárolóban.A. szabályozott légterű tárolásról beszélünk. normál összetételű 21% 0 2 -t. Ezek a létesítmények a zöldségfélék tárolásához még drágák.

paprika.Növényvédelem Kórokozók A mozaik tünetek a vírusos betegségek legjellemzőbb tünetei. valamint a kelés után locsolókannával történő beöntözés a cineb tartalmú Cineb 80 vagy Perocin 80 WP 0. A foltok először vizenyősek. bab. Egyes növényfajokon (pl. Fontosabb gazdanövények: paradicsom. borsó. Védekezés: A vírusokat átvivő levéltetvek rendszeres gyérítése. hagymafélék. Különösen veszélyeztetett gazdan6vények: A paradicsomon a xantomoná szos . szögletes. azokról a baktériumo k főleg az öntözővízzel kerülnek a felső növényrészekre. tennést alig hoznak. elbamul. lachrymans) szabadföldön főleg a síkművelésű uborkán károsít. emiatt a pal án ták elpusztulnak. borsó. uborka. phaseoli) valamint a pszeudomonászos betegség (kórokozó: Pseudomonas syringae pv. vesicatoria) szabadföldö n jelentős. A palántadőlés (kórokozó: Rhizoctonia so/ani) a palántanevelés jelentős betegsége. Jellemzője. Fontosabb gazdan6vények: paradicsom. észlelhető. hagymafélé ken) sárga csíkosság . tök. uborka.2%-os oldatávaL A foltosság a baktériumos és a gombás betegségek gyakori tünete. phaseolicola) válhat jelentőssé. emiatt a betegség előfordulásával a legtöbb növénynél számolni kell. Fontosabh gazdan6vények: A kórokozó gazdanövén yköre széles. saláta. Szembetűnő továbbá.betegség (kórokozó: Xanthomonas campestris pv. beszáradt baktériumn yálka figyelhető meg. a száron és a termésen pedig ovális vagy kerek foltok láthatók. hogy a szártő be fűződik. Ezek a növényállományban egy-egy tövön észlelhetők. A tünetek észlelésekor a tövek eltávolítása. A káposztaf'éléken a tünetek az 79 . A babon főleg a xantomom!szos betegség (kórokozó: Xanthomonas campestris pv. A baktériumos foltosság jellemzője. A foltok először a növény alsó részein mutatkoznak. Védekezés: A magvetés után. hogy a levélen erek által határolt. káposztafélék. A kötődött termések is torzak. bab. A foltokon gyakran fénylő. Az uhorkán a pszeudomo nászos betegség (kórokozó: Pseudomon as syringae pv. később pedig barna színűek lesznek. növények növekedésben visszamaradnak. bazsalikom. hogy a beteg . dinnye.

4 A gomhás foltosság j e ll em zőj e. táh!tízat A baktérium os foltosság elle n aján lott készitmények Hatóanyag Rézoxiklorid Rézoxiklor id + cineb Márkanév Rézoxik lorid 50 WP Millox Special Töménység. táh/ázatha n ism relett réztartalmú . szürke vagy barna bevonat látható.4 0. vag az öntözés t k öve t őe n a víz a lombozalon hamar fclsz<1rad. míg a száron megnyúltak . a rók.\ga általános nas campestris pv. a betegség kiseb mértékben fo rdul e l ő. Védekezés: Azokon a területeke n. 14. ág. zos betegség (kórokozó: Xanrhrmu j e ll e m ző a levél szé l é t ő l kiinduló. vagy rézkomponenst is tartalmazó készítmények alkalm as· tün e te kt ő l e lt é rőek . 80 . ováli sak. Paradicsom bakléri umos bogyófollos s.13. kép. hogy a levélen és a tennésen a foltok kere alakúak. A betegség leküzdésére l e h e t ő l eg m ege l őzés kép pe n a 14 . A fo ltok e l őszö r sárgászöldek. "V alakú sárgafoltos. amely e l őszö r a kül ső leveleken ész l e lh e t ő. k éső bb pedi g megnagyobbodnak és elhalnak. % 0. aho l esőz t e l ősze rú e n ritkán öntöznek. Felül etükön az egyes bete ségek re j e ll em ző pontszerú tem1 ő tes t e k . campestris) tünetére A xantomon á.

ovális vagy szögletes. pinodella) okozta foltosság a leveleken és a hüvelyen. A védekezésre számos készítmény alkalmas. zónált foltok. uborka. intenzív növekedésének időszakában kell számolni. Később a foltoknak megfelelően a levél fonákán fehér vagy lilásszürke bevonat (sporangiumtartó gyep) látható. A betegség a kifehéredő foltokról és a foltokban lévő pontszerű termőtestekről (piknídiumokról) ismerhető fel. Az altemáriás betegségre (kórokozó: Al:ernaria porri f. A leveleken lévő egynemű. ún. S. sárgarépa. A horsón az aszkohitás betegség (kórokozó: Ascochyta pisi. Védekezés: Főleg a veszélyeztetett növények esetében. hanem a gyökérhozam is kevesebb lesz. bab. még a betegség megjelenése előtt. majoranna. dmKi) a nyár végére az idős lomb teljes pusztulását eredményezi. torma. 81 . sp. sp. A. tök. bennük apró rózsaszínű pontok (acervuluszok) láthatók. főleg csapadékos időjárás esetén válik jelentőssé. dinnye. A. tárkony. táblázathan feltüntetetteket javasoljuk: 15. A zeller szeptóriás nagy és kis levélfoltossága (kórokozó: Septm·ia apii. világosbarna foltok. Ezek közül a !5. pinodes.2 0. A petrezselyem szeptóriás betegsége (kórokozó: Septm·ia petroselini) levélfoltjai miatt nemcsak a levél válik értéktelenné. % 0. védekezni kell. Az uhorkán és a dinnyén a kolletotrihumos betegség (kórokozó: Colletotrichum orhiculare) jelentős. sóska. petrezselyem. A babon a kolletotrihumos betegség (kórokozó: Colletotrichum lindemuthianum) főleg a hüvelyen. A peronoszpórákkal főleg a növény korai. hrassicicola) a nyár végétől válik szembetűnővé. Különösen veszélyeztetett gazdanövények: A paradicsomon egyrészt a szeptóriás betegség (kórokozó: Septoria lycopersici) jelentős. A sárgarépa altemáriás levélfoltossága (kórokozó: Alternaria porii f. apii graveolentis) már a nyár közepére súlyos lombpusztulást eredményezhet. táblázat A gombás foltosság ellen ajánlott készítmények Hatóanyag Rézoxiklorid + eine b Manakoceb Metirám Márkanév Miltox Special DithaneM 45 Polyram DF Töménység. káposztafélék.2 A peronoszpórák jellemző tünete a levél színén először megjelenő sárgászöld. besüppedő foltokat idéz elő. A.4 0. zeller. a foltok felületén lévő sötétbarna bevonat (konídiumtartó gyep) jellemzőek. körömvirág. a termésen pedig kráterszerűen besüppedő foltok szembetűnőek. olajfolt. citromfű. amely lehet kerek. A káposztajélék idősebb levelein az altemáriás levélfoltosság (kórokozó: Alternaria hrassicae. földimogyoró. borsó.Fontosabb gazdanövények: paradicsom. so/ani) barna.

továbbá az al ész re v e h e t ő. foltok és a levé lfonákan megj e l enő lil ásszürke bevonat a betegség jeltegzet(:sJ tünetei. káposztafélék. (A szög letes sárga fo lt okat sokan vírus. vi zeny ős folt ok. 82 . s azokon ugyancsak kés bevonat ész l elhető . sa láta. A hagymajelék (kórokozó: Peronospo ra destmctor) már a kikeit hagymán ész re veh e t ő. hogy egyes növények a többihez viszonyít va "'·'~"'Ju" " később tünet második A borítja. mák. szü rkésbarna e l színeződés láthat ó. Ilyenkor sárgászöld olajfoltok alakulnak ki . sza talan alakú . spenót. és badföldön is j e l ent ős . macskagyö kér. A levé l sz ínén látható. már az e l ső lombleve lek ki alakulásakor jelentkezik. Különösen veszélyeztetett gazdanavények: A paradicsomon a fitoftórás tegség (kórokozók : Phytophtho ra infestans) t erm esz t őbe re ndezésbe n. erek ált al határolt. gyér bevonat je ll e m ző. borsó. Az uborkapero noszpóra (kórokozó: Pseudoperonospora cubensis) az legveszé lyesebb betegsége.Fontosabb gazdanövények: parad icsom. fehér. A levéltüneire a sárgás. ·l e l ső tünet j e ll e m zője. kam ill a. bevonat szürkés s levelük fel ső ham1adát nik meg. uborka . A termések fe lületén nagy. A salátaperonoszpóra (kórokozó: Bremia /actucae) rán. vagy baktérium okozta nek vélik! ) A káposztajé/ék peronoszpá rája (kórokozó: Perunospora bras fő l eg a palántaneve lés során válhat j e l e nt őssé. A szögletes. mafé lék. retek.

hosszan tartó csapadékos időjáráskor. Emiatt nemcsak a lomb károsodik.4 0.4 0. táblázat A peronoszpórák ellen ajánlott készitmények Hatóanyag Rézoxiklorid + cineb Mankoceb Metirám Márkanév Miltox Special DithaneM 45 Polyram DF Töménység. onnan a lomblevélre jut. Védekezés: A peronoszpárák ellen a különösen veszélyeztetett növények esetében feltétlenül védekezni kell. pontszerű termőtestek (kleisztotéciumok) is kialakulnak. % 0. A második tünet később észlelhető. 17. táblázat A peronoszpórák ellen ajánlott szisztematikus készitmények Hatóanyag Metalaxil + mankoceb Epál + rézoxiklorid Oxadixil + cineb Márkanév Rictornil MZ 72 WP Mikal C 64 WP Sanctofan Z Töménység. Ilyenek: 16. a gumó belsejében pedig szürkés elszíneződés észlelhető. amelyben később elszórtan apró fekete. szögletes olajfoltok fonáki részén ugyancsak szürkéslila bevonat található. Ilyenkor a sárgászöld. táh lázat). harmatképződés­ kor. Az általános tünetektől eltérő a termesztőberendezésben előforduló paprikalisztharmat (kórfelismerhetők. 83 . % 0. uborka és hagyma esetében legalább 2-3 kezelésre a szisztemikus szerek jöhetnek számításba ( 17. hanem a gumó felső részén szürkésbarna foltok jelentkeznek. A mákperonoszpóra (kórokozó: feronospora arhorescens) első tünete már a kelés után szembetűnő: a tövek alacsonyak. táblázathan feltüntetett kantakt szerekkel eredményesen hárítják e betegségeke!.2 0. sószerű kivirágzás észlelhető.2 A lisztharmatok számos növényen fordulnak elő. A retekperonoszpóra (kórokozó: Peronospora hrassicae) már a sziklevélen jelentkezik. tünetük alapján könnyen A növényen.2 0.foltok fonáki részén fehér. a leveleket pedig szürkéslila bevonat borítja. főleg a levél színén szürkésfehér bevonat (epifita micélium a konídiumláncokkal) látható.2 Veszélyhelyzetben. a betegség jelentős fellépésekor különösen a paradicsom. Az időben rendszeresen elvégzett kezelések a 16. majd pedig a gumóra mosódik le.

petrezselyem.szürkepenészes" rothadás egyes növényfajokon jelentős. a perzselés veszélye miatt nem szabad használni. % 0.2 0. borsó. 18. dinnye. Fontosabb gazdanövények: borsó. A paprikalisztharmat ellen csak szisztémikus szerek jöhetnek számításba. táblázat).. Ezek közül a pirazofosz hatóanyagú Afugan O. % 0. konyhakömény. Thiovit S. sóska) esetében a lisztharmatos levelek levágása és eltávolítása is lehetséges. Microlux 81 stb. rothadó szár és termés jellemzőek. E betegségre a levél színén észlelhető elmosódott. fehér bevonat (konídiumtartó) alig észrevehető. A rozsdák egyes növényfajokon fordulnak elő. táblázat Lisztharmat ellen ajánlott készítmények Hatóanyag Elemi kén Dinokap Márkanév Kumulus S.2 A botrítiszes. torma.3 0. Fontosabb gazdanövények: paprika. 19. saláta. Később azokat dús szürke bevonat (konídiumtartó gyep) borítja be. uborka. Védekezés: A rozsdák kontakt szerekkel eredményesen leküzdhetők (lásd 19. Karathane LC Töménység. sárgarépa. tök.05 Az elemi kén tartalmú szereket 28 oc felett.okozó: Leveilulia taurica) tünete. sárgás folt utal. macskagyökér. . a levél fonákán pedig a finom. bab. táblázatban ismertetett kontakt szerekkel eredményesen leküzdhetők. paprika. A betegség az apró. sóska. Védekezés: A lisztharmatok (kivéve a paprikalisztharmat) a 18. l %-os töménységben ajánlható. petrezselyem. táblázat Rozsdák ellen ajánlott kontakt szerek Hatóanyag Mankoceb Metiram Márkanév DithaneM 45 Polyram DF Töménység. Egyes növényfajok (sárgarépa. 84 . tárkony. körömvirág. A betegségre a vizenyős levélfol tok. uborka. Fontosabb gazdanövények: paradicsom. Jellegzetes tünet viszont a levelek kanalasodása. barna és fekete rozsda (uredo és teleuto) telepekről jól felismerhető. borsosmenta. A betegség a nyár közepétől válhat jelentőssé.

Szabadföldön e növények alig veszélyeztetettek. kemény képletek (szkleróciumok) is képződnek.08 0. A saláta botrítiszes betegsége elleni védekezés egyik fontos eleme. 20. Védekezés: A termesztőberendezésben a relatív páratartalom. "fehérpenészes" rothadás egyes növényfajokon a tennesztóberendezésekben fordul elő. továbbá az uborka.08 A szklerotíniás. Salátán mind tennesztőberendezésben. pusztulását idézhetik elő. mind fólia alatt a betegség a kiültetés után tő­ pusztulást eredményez. Védekezés: A paprikát és az uborkát a kiültetés után nagy lémennyiséggel kell pennetezni. saláta. Különösen veszélyeztetett gazdanövények: A termesztőberendezésekben elsősorban a paprika. mocskospajor) a gyökerek megrágásával a növények hervadását. majd kisebb lémennyiséggel a kezelést 3-4. drótférgek. a károsított növény- 85 . % 0. majd 8-9 lombleveles korban ismételjük meg. hogy a töveket ne ültessük mélyre. a növényfelüIet-nedvesség időtartamának csökkentése szellőztetéssel. azokon pedig dús. Fontosabb gazdanövények: paprika. Kártevők A talajlakó kártevők (pajorok. Később 2-4 mm-es. vattaszerű fehér bevonat (micélium) észlelhető. fekete. A saláta kiültetése után kell védekezni. valamint a növény számára szükséges léghőmérséklet biztosításával rendkívül fontos. lótücsök. fólia alatt) termesztett paradicsomon. Védekezésre a botrítiszes rothadásnál ajánlott készítmények használhatók. Növényvédő szer használatára ezért csak a betegség megjelenésekor kerüljön sor. táblázat Butrítisz ellen ajánlott készítmények Hatóanyag Vinklozolin l prodion Proeimidon Márkanév Ronilan 50 WP Ro vrai Sumilex 50 WP Töménység. Az esetenkénti védekezésre néhány készítmény áll rendelkezésre (lásd 20. Salátán a betegség esetenként válhat jelentőssé. uborka. A kártétel várható mértéke a talajlakó kártevők egyedszámától. általában a botrítiszes betegséggel együtt szokott előfordulni.Küliiniisen veszélyeztetett gazdanövények: A termesztőberendezésben (pl. táblázat). korától. Számításba jöhet azonban a ki ültetés után az állomány pennetezése a gyökérnyakvédelem miatt. paprikán és uborkán kell a betegség fellépésére számítani. A növényeken vizenyős foltok.08 0.

20 dkg/l 00 m hatóanyagú készítményekkel védekezhetünk. Az általu~ okozott tünet könnyen felismerhető. drótférgek alkothatják a népesség többségéL A talajlakó kártevők okozta kártétel nem minden esetben eredményezi a növények pusztulását. A talajlakó kárlevők által különösen veszélyeztetettek azok a növények. mány egyenetlen lesz. ún. esetenként ettől is nagyobb megi vastagodások. A rovarölő granulátumot ültetés előtt a talajra szórjuk. Ebből adódóan nem szabad. amelegebb napszakban lankadnak. 35 dkg/l 00 m 2 ). a talaj lehűlésével. később borsónyi. A nagy tenyészterületű növényeknél (dinnye. A cserebogarak pajorjai három. továbbá a gyökérzöldségek. Amennyiben a talajművelés során nagyszámú kártevő jelenlété észleljük. A gubacs belsejében szabad szem~ mel alig látható. A gyökérgubacs-fonálféreg növényházban nevelt. a lótücsök két évig fejlődik a talajban. majd 10-15 cm-re a talajba dolgozzuk. hogy a kártétel váratlanul érje a gazdálkodót. és tápanyagfelvételét zavarja. hervadnak. A fonálférge~ kártétele a növények víz-. l !l teri növényházban és szabadföldön kártételei A gyökérgubacs-fonálférgek mesztett növényeken egyaránt előfordulhatnak. A fonálféreg által károsított gyökereke~ kezdetben gombostűfejnyi. A talajlakó rovar· kártevők ősszel. nyiben a talajlakó kártevők közill a lótücsök károsít. amennyiben idősebb. Különösen veszélyes a talajlakó kártevők jelenléte. és a területre gyökérkártételre érzékeny növényeket ültetünk. Védekezés: A fontosabb talajlakó kártevők többéves fejlődésű rovarok. így a növények gyen~ j gén fejlődnek. így ezek a növények a növekedésben visszamaradhatnak. öntöi zővízzel. Ilyenkor a gyökerek részleges károsítása a növények víz. fehér színű. a terbufosz (Counter 50.fajtól függően változó. a drótférgek három-öt. amelynek nagy a tenyészterülete. csepp alakú nőstényeket találunk. A talajlakó kártevő rovarok elle 2 a diazinon (Basudin 50.és tápanyagfelvételét zavarja. ezért a kés őszi és a kora tavaszi talajfertőtlenítéstől nem várhatunk jó eredményt! Ameny. ahol a kártétel közvetlenül a tennényen jelentkezik. ezáltal a növényállo-. Szaporodásuk kedve~ feltételeit általában növényházakban találják meg. fertőzöd 86 . mélyebb rétegekbe húzódnak. csapadékkal a hatóanyag a kártevő élőhelyére jut és így gyorsan kifejt~ l a hatását. 30 dkg/100 m 2) készítményt használhatjuk A granulátumot a kiszórást követően nem szükséges a talajba bedolgozni. Ennek ellenére számottevő kár1 tételükkel kizárólag a növényházi termesztés során találkozhatunk. gubacsak jelennek meg. ellene a fenitrotion + ma lation hatóanyagú (Bovatox 50. 2-3 éves pajorok. Fontosabb tápnövények: valamennyi lágyszárú növény. A gyökérgubacs-fonálférgek melegigényes kártevők. a kártétel megelőzésére végezzünk talajfertőtlenítést. ahol évente több nemzedéi kük is kifejlődik. paprika) négyzetméterenként 2-3 talajlakó kártevő rovar már jelentős kárt okozhat.

therendezésigénye és költséges volta miatt. káposztafélék. A károsított növényen csoportosan szívogató. A levéltetvek kártétele rendszerint a növények fiatal. a paprika. melegigényes fajok a veszélyesebbek. a kezelés a tern1esztési idötszakon túl. A fajok élet~ódja. a dinnye. A vegyszeres talajfertőtlenítés 5 oc feletti talajhömérsékleten. apró. A felvett tápláléknak csak egy részét hasznosítják. az uborka. borsó. A gőzölés számos előnyös tulajdonsága ellenére. egyszerű kijuttatási módja 'miatt. Csak !szermaradványtól mentes talajba ültethetünk növényt! A talajfertőtlenítö hatóianyagok közül a fonálférgek elleni védekezésre. saláta. A levéltetvek szabadföldön tojás ialakban. elevenszüléssei szaporodnak. nem terjedt el. neveze' lesen a paradicsom. Védekezés: A fonálférgek elleni védekezés alapja a fertőzésmentes palánta celőállítása. bár ha:tékonysága elmarad a talajgözölést61 és környezetvédelmi szempontból is sok~kal veszélyesebb. készítménytól függően. A gyökérgubacs-fonálférgek közül a gyorsan fejlödő. 4-5 hét várakozási idöre van rszükség. talaj. A fonálférgek elleni !Jalajfertőtlenítö készítmények felhasználása könnyebben kivitelezhető. Fontosahh tápm)vények: a hajtatott zöldségfélék közül kerülnek ki. Gyorsan fejlődő. Né~ány fajuk növényházban a tél folyamán is szaporodik. vagy zsázsapróbával meg kell gyözödni arról. Fontosabb tápnövények: paprika. A mézharmaton megtelepedő ~orompenész csökkenti a növény asszimilációs felületét A levéltetvek által 1károsított növények hajtásai torzulnak. ezért a leg!gyakoribb fertőzési forrás a palántanevelésre használt földkeverék. ahol a közvetlen 87 .palántával szabadföldre is kikerülhet és a nyár folyamán ott is károsíthat. hogy a kezelt talaj tartalmaz-e káros mértékben növényvédőszer-maradványt. 60 g/m 2) használata terjedt el. bab. !közepesen nedves talajon végezhet{) el. A talajfertőtlenítést követően 1a talajhömérséklettől. vagy növénymaradványoko n telelnek át. A tertmesztett növényeken a levéltetveknek számos faja előfordul. Ez után saláta-. A gyökérgubacs-fonálfé rgek vet6maggal nem terjednek. növekedésben lévö le:velein. károsítása sok közös vonást mutat. így megjelenésüket követöen rendkívül gyorsan jelentös kártételt ~kozhatnak. ~oknemzedékes kártev ök. inéhány mm nagyságú szárnyas. A nyár folyamán szűznemzéssel. A kártétel különösen jelentős lehet a paprikánál. hajtásán jelentkezik. uborka. növényrnentes talajon végezhetö el. ezek n~ílunk szerencsére szabadföldön nem tudnak áttelelni. közivellen kártételükön túl vírusterjesztö tevékenységük is rendkívül jelentös. vagy szárnyatlan levéltetvek a növény nedveifvel táplálkoznak. fásszárú tápnövényeken. a többit ra~adós mézharmat formájában a levelekre ürítik. . fejlödésben visszamaradnak. a tojásgyümölcs. A fo[ nálférgek ellen a talajt fertötleníthetjük gőzöléssei és fonálféregölö növényvédő !szerek felhasználásával. paradicsom. Mivel a fonálférgek elleni készítmé!nyeknek erös fitotoxikus (mérgezö) hatásuk is van. a dazomet (Basamid G.

) eredményesen használható. A károsított növények a fejlődésben visszamaradnak.kártétel és a vírusterjesztés egyaránt súlyos gondot okoz. melegigényes zöldségfélék gyakran előforduló kártevője. Az üvegházi molytetű a növényházban termesztett.04%. A levéltetvekhez hasonlóan mézham1atot ürítenek. paradicsom. tojásgyümölcs. Karate 5 EC 0. szabadföldi növényeken is előfordul.015% stb. Az apró.05%) a Nomolt 15 SC (0. az imágókellen a Lannate 20L (0. A levéltetvek elleni kémiai védekezéssei ne várjuk meg a kártétel kialakulását. Növényházban egész évben szaporodik. a Pirimar 50 DP (0. Az üvegházi malytetű !árvái ellen az Applaud 25 WP (0. A fürkészdarázs által parazilált üvegházi molytetű. A káposztaféléknél részben a fiatal. A burgonyabog ár a burgonyán kívül gyakran károsít paradicsomon. Az újabban engedélyezett rovarölő szerek közül a C hess 25 WP (0. Védekezés: A levéltetvek ellenszámos rovarölőszer (Chess 25 WP 0. A lárvák és az imágók a növény nedveit szívogatják. Bi 58 EC. hanem az első levéltetű-kolóniák megjelenésekor végezzük el a permetezést. növekedésben lévő állományban a fejesedés késleltetésével. Lombrágó kártevő rovarok jelentős része növénycsoportokra specializálódott. feketére színeződnek. 0. tojásgyümölcsön. így a katicabogarakat. ha a permezésekel a kártevő észlelésekor elkezdjük. Mospilan 20 SP 0. a növényházak környékén.025%) hatékony az üvegházi malytetű ellen. Az Encarsia formosa fürkészdarázs betelepítésével a növényházakban a növényvédő szeres kezelések elkerülhetők. de számottevő kártételt nem okoz.02%. Különösen veszélyeztetett növény az uborka és a paradicsom. és itt is elsősorban az őszi hajtatásban okozhat súlyos károkat. Így a védekezés sikere könnyen értékelhető. A kémiai védekezéstől kizárólag akkor várhatunk jó eredményt. A speciális levéltetűölő készítmény.2%) eredményesen használható.06%) és aMospilan 20 SP (0. l mm nagyságú. korábban fehérszínű !árvái a fürkészdarazsak tojásrakását követően 8-1 O nap elteltével. paprika. a káposzta-bagolylepke és a káposztalepke a fejlettebb leveleket rágják. 3-4 hét alatt fejlődik ki egy nemzedéke. Védekezés: Az üvegházi malytetű ellen biológiai és kémiai védekezési mód egyaránt eredményes. A keresztesvirágúak földiboihái a kelő káposztafélék fiatal leveleit lyuggatják. Ide rakják a tojásaikat is. hófehér imágók rendszerint a levelek fonákán tartózkodnak.1 %. és ezen megtelepszik a korompenész. 88 . Nyáron. Fontosabb tápn()vények: uborka.05%) a levéltetvek természetes ellenségeit. l%) és a Mospilan 3 EC (0. fátyolkáka! kíméli.05%). a fejesedő állományban pedig a levelek közé behúzódó levéltetvek a minőség rontásával okozhatnak súlyos kártételt Az utóbbi kártétel különösen a bimbóskelnél jelentős.

bab. l%) használhatunk.és melegkedvelő faj. A táblán kívüli területről betelepedő legyek imágói ellen. a fiatallárvák ellen kontakt hatású permetezőszerekkel. paprika. A közönséges takácsatka szívogatásának hatására a növények idősebb levelei sárgulnak. retek. porított szuperfoszfát kiszórásával. Fontosabb tápnövények: paprika. szár. vagy atkaölő mellékhatású rovarölő szert (Dani tol IOEC. gumóban élő légyfajok (káposztalégy. A tojások lerakása.5 EC (0. Évente több nemzedékük fejlődik.5 EC. bab. Mesurol csigaölő szer. spenót. 0. A zöldségfélék kártevői közül a növények gyökerén. 0. 0.ban. 3 dkg/l 00 m 2) ! kiszórásával védekezhetünk.06%). A védekezésre speciális akariddeket (Mitac 20 EC. Fontosabb tápnövények: saláta. fóliasátrakban gyakori. barnulnak. Védekezés: A lombrágó kártevők ellen a kártétel kezdetén. tojásgyümölcs. dinnye. paradicsom.05%. vagy a Chinetrin 25 EC (0.4%. ahol a levelek lözött a granulátum fennakadhat. ha a növényvédő szereket a takácsatkák élő­ helyére. A legyek csontfehér nyűvei a fiatal gyökereket felél ik. pl. A károsított növények a növekedésben lemaradnak.5 mm nagyságú állatok a levél fonákán pókhálóra emlékeztető finom szövedék védelmében károsítanak. gyökérnyaki részén. sóska. retek. Növényházakban és szabadföldön egyaránt károsít.05%).04%) megelőzhető. A csigaölő szereket levélzöldségnél. a fiatal növények gyakran elpusztulnak. Fontosabb tápnövények: káposztafélék. kártevők. hagymában járatokat készítenek. A hozzávetőlegesen 0. vöröshagyma. esetleg elszáradnak. gyomos területek melletti kertekben. a palántázás! követően. hagymalégy) kártétele a legjelentősebb.nedvszívó anyagok. nyirkos helyet kedvelő. piretroid hatóanyagú készítményekkel (Decis 2. Védekezés: Ellenük talajba süllyesztett sörrel töltött csapdák kihelyezésével. mint: Decis 2. 0. borsó. és így a későbbi kártétel kontakt hatású. A kémiai védekezés csak akkor eredményes. 20 dkg/l 00 m2. gyökérlégy. a levelek fonákára juttatjuk. bab. torma. valamint csigaölő •szerek (Del ici a csigaölő szer. nem szabad felhasználni.Fontosabb tápnövények: káposztafélék. O. Védekezés: A zöldségféléken károsító légyfajok elszaporodása a vetésforgó betartásával jelentősen mérsékelhető. Torque 50 WP. Szárazság. Védekezés: Növényházakban az üvegházi ragadozóatka (Phytoseiulus persimilis) kibocsátásával is védekezhetünk a közönséges takácsatka ellen. Cyperil 10 EC. . hagymában. Meztelen csigák nedves. uborka.05%) védekezhetünk. az idősebb gyökerekben. fényt kerülő lombfogyasztó Kártételük elhanyagolt. 89 . egy-két alkalommal növényvédő szeres permetezésre is szükség lehet.

hélazab (Ave na fa tua) . legnagyobb részét az egyéves egy. Több mint félszáz azon gyomnövény eknek a száma.).). Az első csoportba az ősszel csírázó és tavasszal magot érlelő gyomnövények tartoznak. főleg hideghajtatás során okoznaki l gondot. a libatopfélék (Chenopodiu m spp. veronikafélék (Veronica spp. nyek -. méretük alapján a negyedik csoportba tartozó gyomnövény ek jelentik a legnagyobb veszélyt. de kisebb-nagyo bb foltokban megjelenhetn ek az évelő egy.tennesztőberendezésekben. a muharfélék (Setaria SfJfJ. fűszer.) és a pirók ujjasmuhar (Digitaria sanguinalis). sebforrasztó zsombor (Sisymhrium sophia). A termesztés körülményei (termesztés célja és módja. a disznóparéjfé lék (Amaranthus spp. tömegük. melyek a kertészeti növények között előfordulhatnak. pipacs (Papaver! rhoeas). vetési hérics (Adonis aestivalis). ma-l elején nyár és csírázó egyaránt tavasszal és ősszel A második csoportra az got érlelő gyomnövény ek-ragadós galaj (Galium aparine). de már néhányuk a mclegigényes termesztett növényeket is károsítják. A ham1adik csoportot a tavasszal csírázó és nyáron magot érlelő gyomnövé-. repcsényretek (Raphanus raphanistrum). míg a kétszikű gyomok közül a parlagfű (Amhrosia elatior).vadrepce (Sinapis arvensis).).Gyomnövények megjelenő A biztonságos termesztés alapja a zöldség-. árvacsalánfélék (Lamiurn spp.és kétszikű gyomnövények is.alkotják.és kétszikű gyomnövény ek alkotják. Az idetartozó gyomok az évelő. a 90 . Haszonkertek ben a rendszeres talajművelés hatására úgynevezett "szántóföldi gyomflóra" alakul ki. A tennesztett növényekre fajszámuk. pásztortáska (Capsella hursa-pastori s). valamint a korán tavasszal vetett termesztett növények között fordulnak elő.és gyógynövények között különféle egyéves és évelő gyomfajok által okozott gyomosodás megelőzése vagy megszüntetés e. Az egyéves gyomnövény eket életciklusuk.). vagyis az előfordulási időszakok alapján négy csoportra oszthatjuk. az ebszékfű (Matricaria inodora). termesztés helye és ideje) nagymértékb en befolyásolják a zöldség.és gyógynövény ek gyomosításáb an szerepet j<itszó gyom fa-· jok előfordulását és borításuk mértékét. Ezek a fajok az évelő. melynek. Ezek az áttelelő gyomnövény ek-tyúkhúr (Stellaria media).a jel-j lemzők. Ebből a csoportból a fűfélék közül a kakasláb fű (Echinochloa crusgalli). mezei árvácska (Viola arvensis). és nyár végén. ősszel magot érlelő növények közé tartoznak. a kövér porcsin (Portulaca o/eracea). fűszer. valamint a korán tavasszal vetett tennesztett nö-) ! vények között fordulnak elő. Ugyanis a legjelentősebb szántóföldi gyomnövény ek a tavasszal vagy nyár elejétól folyamatosan csírázó.

mint például az apró szulák ( Convolvu/us arvcnsis). (preplanting inemporario n). az apró gombvirág (Galinsoga parv!flora) és a varjúmák (Hibiscus trionum) emelhető ki. de még kelése előtt (preemergens) juttathatjuk ki. pre-poszt" kezelések. a me['zci· acat (Cirsium arvense) és az útszéli zsázsa (Lepidium draba). akkor az eljárás jelölése pp. Ezek közül a szártarackos és gyökértarackos gyomnö' ~nyek a legfontosabbak. a csillagpázsit (Cynodon dactylon).és levélherbicideket Vannak olyan készítmények is. Palántával szaporított növények esetében a gyomirtó szerek kijuttatása a kiültetés előtt (preplanting) megkezdődhet. Gyomirtási spektrumuk szerint a gyomirtó szerek lehetnek totális vagy szelektív hatásúak. paradicsom)..fekete ebszőlő (Solanum nigrum). például: hagyma. ~lapján csoportosíthatók. A vegyszeres gyomirtást gyomirtó szerek (herbicidek) alkalmazásával végezzük. Magról termesztett növények esetében a legtöbb gyomirtó szert a kultúrnövény vetése után. A gyomirtások speciális esete az úgynevezett . Ebben az időpontban a termesztett növény még nem kelt ki (lassan. ahol a gyomirtó szert kipermetezése után azonnal vagy legkésőbb l órán belül a talajbakell dolgozni. és így lehetőség adódik kontakt. melyek talajra és növényre alkalmazva egyaránt hatékonyak. de a gyomnövények már igen. vagy bizonyos esetekben a levélen és talajon keresztül egyaránt ható készítmények. :··· Az évelő gyomnövények a talajban áttelelő vegetatív szaporító képleteik . A tennesztett növény kelése után vagy a kiültetett palánták begyökeresedése utáni gyomosodáskor (posztemergens) alkalmazhatók a levélherbicidek. perzselő hatású totális levélherbicidek alkalmazására. Gyakran akkor járunk el helyesen. Szártarackos növény többek közölt a tarackbúza '(Agropyron repens). a nád ( Phragmites 'communis) és a fenyércirok (Sorghum ha/epense). Megkülönböztetünk talaj. Ismerünk vetés előtti (presowing) kezeléseket. A gyökértarackosok közé 'olyan fajok tartoznak. ha a két eljárást egy vegetációs időn belül egyaránt ·alkalmazzuk. A gyomirtó szerek tulajdonságait figyelembe véve a herbicidek különböző kijuttatási időpontokban alkalmazhatók. vagy kémiai eljárásokkal történhet. A herbicidek hatásmód alapján perzselő (kontakt) hatásúak és felszívódák (szisztemikus) lehetnek. a csattanó maszlag (Datura stramonium). Amennyiben az ily módon kijuttatott készítményeket a talajba is munkáljuk. 91 . elhúzódó csírázási növények. · A gyomnövények irtása mechanikai.

paprika. Az smetolaklór hatóanyagú (Dual 960 EC. Gesagard 300 FW) gyomirtó szerek lencse. sárgarépa. petrezselyem. A napropamid hatóanyagú (Debrinol 50 WP. zeller és macskagyökér gyomirtására engedélyezett. A difenamid hatóanyagú (Rideon 80 WP) gyomirtó szer paprika és paradicsom gyomirtására engedélyezett. paprika gyomirtás<ha javasolható.Presowing és ppi. paradicsom gyomirtására. gyökérzöldség. Flubalex) készítmények borsó. tök. Dual Gold 960 EC) gyomirtó szerek bab. 92 . paradicsom. vöröshagyma. Az izopropali n hatóanyagú (Paarlan) herbicid paprika és paradicsom gyom-· irtására alkalmazható. zeller. paradicsom. borsó. fokhagyma. Linurex 50 WP) szer csemegekukorica. csemegekukorica gyomirtására használható. lencse. Benefex. A linuron hatóanyagú (A falon. sárgarépa. kezelésnél kijuttatható hatóanyagok A benfluralin hatóanyagú (Balan. borsó. vöröshagyma gyomirtására használható. bab. saláta uborka gyomirtására használhaták fel. A lenacil hatóanyagú (Adol 80 WP) herhicidet borsó gyomirtására lehet felhasználni. paradicsom. A metobromuron hatóanyagú (Patoran 50 WP) gyomirtó szer bab gyomirtására alkalmazható. Kétszikű gyomfajok irtására: A klórbromuron hatóanyagú (Maloran) szer sárgarépa és vöröshagyma gyomirtására engedélyezett. Gesagard. Posztemergensen kijuttatható hatóanyagok A fluazifop-P-butil hatóanyagú (Fusilade S) szer paprika. A prometrin hatóanyagú (Merkazin. Preemergens kezelésnél kijuttatható hatóanyagok Egyszikű gyomok irtására: Az etalfluralin hatóanyagú (Buvilan EC) herbicid bab. petrezselyem. Debrinol 45 F) készítmények felhasználhatók káposztafélék. dinnye. görögdinnye gyomirtására alkalmazható.

A gyomirtó szerek felhasználása során a csomagoló burkolatokon lévő tájékoztatóban leírtakat minden esetben be kell tartani. A nitrofen hatóanyagú (Mezotox 25 EC) szer hagyma gyomirtására engedélyezett. A szetoxidim hatóanyagú (Nabu S) szer paradicsom.A glüfozinát-ammonum hatóanyagú (Finale 14 SL) szer zárt termesztő berendezésekben és szabad földön "pre-poszt" kezelésre alkalmas. vöröshagyma gyomirtására javasolt. 93 . A kiválasztott gyomirtó szereket 250-350 liter/hektár vízmennyiséggel juttassuk ki. uborka. A metazol hatóanyagú (Mezopur 75 WP) szer hagyma gyomirtására javasolt.

mélyhűtött és konzervált formában. Romatos F 1• Féldeterminált niivekedésűek: Luca F 1.és C-vitamin-tartalma. A főhajtás lezáródása serkenti az oldalhajtások hasonló felépítéslí növekedését. Suprella F 1. 3 F 1• 94 . Táplálkozási értékét A. Balca F 1. Meran Fl> Estrella Ft> Andra F 1. Dario F 1. Szívesen fogyasztjuk friss. Ez aztjelenti. A determinált növekedési fajták köre sem egységes. Hajtatásban vagy gúlás termesztésben van nagy szerepük e fajtáknak. Prisca F 1. két fajtacsoportot különböztet meg: -determinált. Precodor F 1• K. amely lezárja a hajtás további növekedését. Vernone F 1. leginkább elterjedt zöldségfajunk. Majorca. Counter Ft> Floriset F 1. Ezt a technológia ki is használja. A tipikus determinált· növekedéső fajtáknál a főhajtás 4-6 fürt kifejlesztése után lezár. Turbó F 1. a hajtásrendszer típusait elemezve. A termesztett fajtákat növekedési típusuk és a tern1esztéstechnológia alapján csoportosítjuk. -folytonos növekedésű fajtákat. F 1. Fajták: A nemzetközi irodalom a paradicsomnövény növekedési ütemét tekintve. E növekedéstípusnál a felső oldalhajtások erős hajlandóságot mutatnak a főhajtás szerepének átvállalására. nagy kálium. A determinált növekedési típus főhajtásának csúcsán virágzat fejlődik. hogy a főhajtás végén nem képződik fürt.és fűszernövények részletes bemutatása Burgonyafélék Paradicsom (Lycopersicon escu/entum MILL. Gála F1.) A paradicsom az egyik közkedvelt.A zöldség. Ennek eredménye a tipikus· bokorforma.) Hajtatásifajták (folytonos növekedésűek). A korábban féldetermináltnak nevezett fajtaköméi a 8-9 fürt után áll le a főhajtás növekedése. Rendera F 1. A magyar konyha nélkülözhetetlen eleme. Beleanta F 1. Tini F 1. (A teljes sort helyszűke miatt nem tudjuk közölni.és kalciummennyisége adja. A folytonos növekedésűfajták akár "fává" is megnöveszthetők.

. Feladatunk továbbá a technológia típusától függően . amin t arra rá lehet menni. id őtartam·t .Szahadföldi fajták: Kecskeméti 262.az 1 .helyrevetcll term esztés (áprili s 10-20. Termesztéstechnolúg in i 1·ál toza!ok. Prima. kép.váz nélküli fól i:ístakarás és fóliaalagút alatti tenneszlés (ápri lis 10-20. palánt{tzoll (m:íj us 1. növekedésérc és fejl ődé sére a fény erőssége. Hom okon a tavaszi szántást javaso ljuk.). Mobil . .). Környezeti igénye. t e rm őh e lyekcn . /5. az eset lege: bérelt terül et műv e­ lését figye lembe véve.lámrendszeres term esztés. Kifejezetten fényigényes növény. Sláger.30. valamintamin őség van hat ással. ami 240-360 mm csapadéknak felel meg. Ki térünk a gép i termesztési vá ltozatok ra is. ívó. típusokat a könnyebb áttekinthetőség. A hajtatás! könyvü nkben nem rész letezziik. csupán a legfontosabb adatokat közöljük.18 °C éjjel i és 20-25 °C nappali h ő m érsék l eten opti máli s.11 I. Talaj-elríkészítés.15. kézzel szeelve (május 5. Optimális JuJigénye 22±7 °C.10. Kecskeméti jubileum . Érésben l évő paradicsom . A tenyész id őb e ni összes vízfogyasztása ( 120 napos te n yészidő! alapul véve) 2400-3600 m3/ha . a kiültetésig. Ezek után nézzük a tec hn ológ iai változatokat: .szabadfö ldi korai term esztés (április 20. Ideje szeptemberoktóber . A sz<íntás vagy ásás mélysége 25-35 cm legyen. Robot. A talajt zá1juk be. Leglényegesebb az ősz i mélyszántás. mélyrehatoló gyökérzete a vizet jól reltárja . A tech nológ iai változatokat. Transzspirációs egy iilthatója 240-270 közölt van. Kecskeméti tárolási F 1.szabadföleli tömegtermesztés friss fogya ·ztásra. vetés). Zömök. tervezés érdekében ismert etjük. Peto 95. A virágok termékenylilé e 15. Tavaszi első t a lajm űvelési munkánk a simítózás.szabadföldi tömegtcnn c:ztés konzerv célra.). 95 . Delta. A paradicsom a mel eg igényes zöldségfajok közé tartozik. Red Hunter. Vízigénye nagy . illetve a vetésig gyommentesen tartani a területet. Fényigénye. .). Peto 86. a elenáció miatt. Korall . . Kecskeméti korai bíbor. Lugas. Kecskeméti 407. Treff. Közepesen érzékeny a talaj nedvességtartalmára.

illetve február 20-március 5. A tervezett terméstömeg által kivont legfontosabb makroele.Trágyázás. . A korai termesztési i technológiáknál tápkockás palántát.5 cm. illetve koptatottból 600-800 g/ha. A kelés 8-14 napra várható. Vetési idffpontok: -váz nélküli. vagy később tömegtermelésre illetve tárolásra termesztett paradicsomnál elfogadott. Szaporítás.• trágyaigényét Az alaptrágyát az őszi talajmunkákkal dolgozzuk be a talajba. 2 . A foszfor és kálium kétharmadát ősszel. Tűzdelés szikleveles állapotban.ritka vetés (200-400 db/m 2). Magszükséglet. szálas palánta (600-800 db/m 2). fóliaalagutas.· mek visszapótlását. 2 . Palántanevelés időtartama 6-9 hét. tűzdelt. Virágzás előtt a nitrogénnel óvatosan bánjunk. A palánták edzése elengedhetetlen a szabadföldi ki ültetés előtt.5 cm.tápkockás palánta (200-300 db/m 2). -sima.sűrű tűzdelésre váró vetésnél: 6. egyharmadát tavasszal szó1juk ki.tűzdelt palánta (300-400 db/m ). A helyrevetés konzerv célra. A tenyészidőben fejtrágyát a növény fejlődé­ si erősségétől függően adunk.0--3. 2 .5 g/m 2 . Palántanevelésnél felnevelhető növényszámok: . A 21. Állandó helyrevetésre akkor kerülhet sor. A palántanevelésnél számításba jöhet a tápkockás.0 g/m 2 . 50--100 db/m ). a későbbi kiültelésnél tűzdelt vagy sima palántát ültetünk. illetve április l O.0 g/m • Hektáronkénti vetőmagigény 250-450 gramm mag. annak kiszámításának módját korábban már ismertettük. A vetés mélysége: 0. -sima palántanevelésnél: 2. A paradicsom : nagyon meghálálja az érett istállótrágy:ít. -szabadföldi tömegtermcsztésre március 15-21. A műtrágyákat megosztva adjuk. Szaporítjuk palántázással és helyrevetéssel.tűzdeléses palántanevelés tűzrlelésig ( 1500-2000 db/m ). 2 -cserepes palánta (10--14 cm-es cserép. sima palánta nevelése. ha a talajhőmérséklet eléri a 14 ocot. Magszükséglet: -ritka nevelésnél: l .0-8. szabadföldi korai tem1esztésre: február 15. • mert erős vegetatív túlsúlyt eredményezhet. 1 1 96 . táblázatban a talaj tápanyag-ellátottsága alapján mutatjuk be fajlagos mű. koptatás nélküli magból 1500 gramm.. Mélysége 2-2.0-1 . .

6 3.9 3.5 2.5 2. lll.3 1. 7.7 Kálium l. Váz né lküli fó li ás takará alá 160 + (2x30)x30 cm (45 OOO tő/hek­ tár).4 - 2. ll. Szabadföldi tömegterm esztésnél kézi szedéssei 125 + 35x30-35 cm (40 OOO t ő/h ektár) Helyrevetésnél 125 + 35 x l 0.1 2. 3. IV. lll.2 3.8 0.0 5.7 1.120 OOO t ő/hek t á r).6 3.5 1.0 3.8 2.2 1.0 3.21. IV.7 3.5 0. ll.4 1.0 3.5 3.3 1.8 6. lll.2 1.7 1. Kenténeres paradicsom termesztés 97 . ll.0 7.5 1.0 3.5 1.4 2.9 2. ten n ő h ely A talaj tápanyag-ellátOltsága igen gyenge gyenge közepes jó igen jó Nitrogén l.3 2.0 2.5 4.2 4. A Lenyészterül et a technológia típusa szerint változik.9 1.9 - - 5.5 3.6 0.4 1. 3. /ó .2 Foszfor l.6 6. kép .5 3.15 cm (90.8 A magvetést végezhetjük kézze l és géppel.8 - 3.1 3.5 6.2 6.7 2. Korai szabadföldi termeszlésnél 80.l 00 + 30x 30 cm (50-60 OOO db/hektár).7 0.3 - - 2.5 6. ráblázar A parad icsom faj lagos műln~gya i gé n ye (Hatóanyag kg/t) Tápelem. IV .

Füstöléssel. Alakjánál fogva külön csoportba tartozik az almapaprika (fehér. Táltos SH. vérbőséget okoz. Újmajori. Fehérözön. Korai paradicsom alakú. Nagyobb felületen földdel is letakarhatjuk a paradicsomot. A tenyészidőben adott csapadékpótló öntözésnél 30--40 mm-es vízadagot adunk. Ásványisó-tartalma is jelentős. A csípős paprikában lévő kapszaici n étvágygerjesztő hatás ú. Ultetésnél a palántákat 0. Paradicsom alakú zöld Pallagi. Hazánkban legelterjedtebb a tennés hússzíne szerinti csoportosítás. Hárosi zöld. Csipke. Biológiai értékeit tekintve még a paradicsomnál is értékesebb. Betakarítás. igény szerint. Keceli l F 1. Kocsolai.2--0. nagyhogyríjú fajtákat: Balaton F 1. Ezt követően a fagyokig szedhetjük a paradicsomo!. Rapidus F 1. A fölösleges egyedeket távolítsuk el. Szentesi piacos és hegyes fajtákat: Budai csípős hajtatási. Szarvasi ll. Ebből a csoportból kiválik színével a Szentesi sárga paradicsom alakú fajta. ~ gyomi~~s. Ontözés. Fehér húsú (tölteni való) fajták: Albarégia. HRF F 1. csípős). Szentesi kosszarv ú. Sobor. gyorsítja a bélmozgás!. A korai tennesztésnél elengedhetetlen a fagyvédelem. Novator F 1.Ápolás. Rekord. öntözéssel szintén védekezhetünk a kisebb fagyok ellen. Ez az érték a zöldségfajok közül a paprikánál a legnagyobb.) A paprika hungarikum. Cseresznyefonnájú fajtánk a Szentesi. Bz-. me rt a gyomor és bél nyálkahártyáját izgatja. Az állandó helyre vetett állomány tőszámátatervezett sor-tőtávolságra és állományszámra állítsuk be. Rezisztens Keszthelyi. Hosszú Táltos. A kelesztő öntözésre az állandó helyre vetett változatnál kerülhet sor. Néhány tövet fóliás takarással megvédhetünk. Szintetikus Cecei SH. D. Suptol. talajporhanyítás folyamatos munkavégzést igényel. A legkorábbi szabadföldi érésidő június 20-ra várható. A zNd húsú fajtákon belül megkülönböztetünk halványzöld. Ezenkívül számottevő A-. Kannen. Egy-két napig bírja. Az egy főre jutó fogyasztás l 0--12 kg/ fő/év között változik. Étkezési paprika (Capsicum annuum L. 98 . Hatvani. C-vitamin-tartalma 150--200 mg/100 gramm. Fajták: A paprikafajták többféleképpen csoportosíthatók. Duna F 1. Javított Bogyiszlói. alma alakú.5 liter vízzel beöntözzük. Egyéb zöld (pritamin) fajtákat: Greygo. Góliát SH. Belecskai. B 1-. Paradicsom alakú zöld Szentesi. Cecei SH. fokozza a kiválasztást. Az elérhető tennésátlag: 30-50 tonna/hektár. Egy-egy darab friss paprika napi fogyasztása a szervezetet szinte tökéletesen karbantartja. P-vitaminokat tartalmaz. Tizenegyes.

szabadföldi tömegtenn esztés. kép .J4 óra közöll) a legnagyobb. 17. Tavasszal simítózunk és gyomtalanul tartjuk a területet a vetés ig. Fényigény. a napi összfogyasztás 22-25%-a. Vízigénye nagy.Környezeti igénye.tő l ). A napi víz fogyasztás a déli órákban ( 12. -szabadföldi .15 .14 órás megvilágítástartam szükséges. pal ántáról (május 15-25. illetve kiültetés ig. A fagypont alatti h őm érsék­ lete! még rövid ideig sem bírja ki . A paprika érzékenyen reagál a h őm é rsé kl e ti változásokra . Vi sszautalva.). mint a paradicsomé . Paprika konténerben lermcsztve 99 . nagymagvú növények rendszere szerint . áll andó he lyre vetés (ápri li s 15 . 5000 lux körüli fényerő és 12. Őszi mé lyszántás vagy ás<ís itt is az alap. A szabadföldi tem1esztésnél szükséges fényvi szonyok hazánkban adottak . A paprikavirág termékenyül éséhez fajtánként változó.) -szabadföldi korai termesztés (május l 0. . Termesztéstechnológiai vá/tozatok: -váz né lküli fó li ás takarás és kisalagutas tem1esztés (áprili s 20-május l 0. kb. a Talajnnive/és címú fejezetben leírtakra . a vetés e l ő tti talaj. a k éső tavaszi aprómagvú növények rendszere szerint végezzük . o c. Ta /aj-előkészítés. a k éső tavaszi.e l ő k ész ítés t palántázáskor. A magvak csírázása 25-32 °C-on a leggyorsabb. míg az állandó helyre ve tett paprikánál.). A paprika optim áli s h őigénye: 25±7 Tehát nagyobb.

0 IV.5 2.4 - 3.1 4.8 6.Trágyázás.8 5.5 - gyenge közepes jó igen jó Nitrogén l.0 1. táblázat tartalmazza. Nagy volt az elvárásunk.1 7.7 - 4. mikor lehet szedni. Korai termesztésnél foszfor-túlsúlyos tervet készítsünk. egyben kijuttatjuk. 4. hogy mikor indul fejlődésnek.3 4.6 4. egyharmadát indítótrágyaként és egyharmadát a nitrogénnel. 4-6 alkalommal adjuk.0 4. A káliumtartalmú műtrágyát ősszel.6 - 7.9 1.1 3.6 A paprikatermesztés sikere döntő mértékben a folyamatos tápelemellátástól függ.5 4. mikor virágzik. Ezt a növény hajtáscsúcsának színe változásával nyomon tudjuk követni. fejtrágyaként adjuk.2 1. lll.8 3. a paprika elsőként erős gyökérzetet fejleszt. Foszfor l. Szakítani kell a hagyományos szemlélettel ebben a kérdésben is.2 3. a nitragént az első virágok megtermékenyülése után. 5. de a siker érdekében nem sokat tettünk.2 4.2 - 8.0 3. ll.4 5. A foszfortartalmú műtrágya egyharmadát ősszel.5 3. ll. táh!ázat Az étkezési paprika fajlagos műtrágyaigénye (Hatóanyag kg/t) A talaj tápanyag-ellátoltsága Tápelem. 100 .0 5. Ha nincs elegendő istállótrágya műtrágyával elégítsük ki igényét.2 5.0 1.1 lll.5 4.0 5.8 5. Ezt követi a hajtás fejlődése. Türelmetlenül vártuk.0 2. Kálium l. Ehhez idő kell.2 2.0 8.8 9. Nézzük mi volt ez. A paprika igényli a szerves trágyát.8 2.6 7. Kiültettük a paprika palántáját.4 3. 8.2 2.9 3.4 3.3 5.7 4.8 6.8 8.0 ll. 22.8 2.2 7. termőhely igen gyenge 5.5 5. eltérően a paradicsomtól.1 1.0 4. IV. 4. IV. Az étkezési paprika fajlagos mű­ trágyaigényét a 22. lll. A sikeres termesztésért először ismerkedjünk meg a paprikanövény fejlődési jellemzőiveL A palánta kiültetése után.4 1.

A kiültetett palánta csúcs i része kékeszöld sz ín ű. Ez azt jelenti , nincs sejtosztódás, nincs fej l ő d és. Amikor a csúcsi részen l évő fejl ődő leve lek színe vi lágosabb zöld, mint az alsó lombleveleké, akkor "nagyüzem" van a növényben, fejl ődik , növekedni fog. Ez a közepes növekedési szint a kívánatos a tem1esztés folyam án. Amennyiben erő te ljes a vil <'igoszöld szín "kifolyása" a kifej lett lomblevelekre, túl gyors fejl ődésse i < íllunk szemben. Ezt c ökkenteni kell (víz-, h őe l vo n áss al ). A helyes eljárás az, amikor a palánta ki ültet ésétő l az e l ső bogyók megjelené éig mostohagyereknek tek intjük a paprikát. A bogyó ( 1-2 cm nagyságú) m egjel enését ő l adhatjuk a sok tápanya18. kép. J ó ltennő paprikató got, vizet stb., de fo lyamatosan. A túl sokái g mostohagyerekként keze lt paprika tem1ése ki cs i, defo rm ál t, használhatatl an lesz. Amennyiben kéthetenként , l O naponként fej trágyázzuk, oldott műtrágyáva l , a paprikák szépen kifejl ő dn ek, meghíznak a bogyók. Jó termésátl agot tudunk elém i, s a minőség is jó. Ennek érdekében szinte folyamalosan kell etetni , itatni a növényt. Szaporítás. Palántaneve léssel, és állandóhelyre vetés el egyaránt szaporíthatj uk. A korai termesztésben (váz nélküli fó li tistakarás, korai szabadföld i tennesztés) tápkockás palán télt ültetünk . A tápkocka mérete 6x6-7x7 cm. A paprikát t űzde lh etjük egy- és kétszálasan. Ez azt jelenti , hogy szikl eveles áll apotban egyesével, illetve párosával tű zd e ljük . A kétszálas tű zd e l és e l ő n ye, hogy növényenként több lesz az e l ső termés. Tömeg-pal ántaneve lé nél használjuk a sim a pal ántát ( k éső i ki ültetés).
Vetés idő:

-váz nélküli fó li ás term esztéshez febru ár 25-március 5., -korai szabadföldi termesztéshez március l O. , - szabadföldi töm egtermesztéshez márciu 20-30., -állandó helyrevetés ideje: áprili s 10 - t ő L Yetésmélység: 1- 1,5 cm pal ántanevelésnél, 2-3 cm áll andó helyrevetésnéL Tű zdel és: szikl eveles állapotban . Palántanevelési idő: 6-9 hét. Kiültetési id ő: lásd a technol ógiai változatoknáL Magszükség let: tűzde l és ig 20-30 g/m2. l hektárra korai tetm esztésnél l ,5 kg. Sima palántanevelésnél 1-2 kg/hektár.

101

Tenyészterület kiültetésnél: - nagybokrú fajták, pritaminpaprika: 50-55 x 30 cm 60-65 OOO db/ha. Ikersoros elrendezésben: 60+ 20 x 30 cm (83 OOO db/ha). Szalagos elrendezésben: -determinált növekedésű fajta, helyrevetve: 55+ (3 x 35) x 6-J O cm (250-400 OOO db/ha), - féldeterminál t: 55+ (3 x 35) x 20-25 cm (l 00-125 OOO db/ha), - váz nélküli fólia alá: 120 +(3 x 33) x 25 (kétszá! as), (65 OOO db tápkocka, 130 OOO db növénnyel). Ápolás: Fagyvédelem a korai kiültetésnél. Tőszámbeállítás az állandó, helyrevetett technológiánál. Folyamatos tápoldatozás. Öntözés: Kiülteléskor iszapoló öntözés, félliter víz tövenként Kelesztőöntözés, száraz tavasz esetén 5-10 mm. Az öntözést május végétől augusztus végéig folytatjuk. Vízpótló öntözésnél 25-35 mm-es vízadaggal öntözzünk. A paprikát öntözni csak 20 oc feletti léghőmérsékleten szabad. Betakarítás. A szedés kezdete a korai termesztési technológiáknál június IStől várható. A tömegtermesztésben július IS-től kezdjük szedni az étkezési paprikát A pritaminpaprika szedéskezdete augusztus 15. után van. A helyrevetett állományt augusztus 10-től szedhetjük. Aszedésta fagyokig folytatjuk. A várható termésátlag 20-30 tonna/hektár körül várható.
Fűszerpaprika

(Capsicum annuum L.)
A
fűszerpaprika

a magyar konyha nélkülözhetetlen

fűszere.

Fajták: Folytonos növekedés(í, csípősségmentes fajtacsoport: Kalocsai E 15, Kalocsai 50, Kalocsai 57-231, Szegedi 20, Szegedi 40, Szegedi 80, Szegedi nem csípős. Folytonos ni!vekedés{í fajták: Kalocsai 505, Szegedi 178, Szegedi 179, Szegedi F 03, Kalocsai V-2. F é/determinált, csípffsségmentes fajtacsoport Kalocsai 702, Kalocsai 801, Kalocsai merevszárú 622. Determinált növekedés([, csípfísségmentes fajtacsoport: Kalocsai determinált 60 l. Környezeti igénye: lásd az étkezési paprikánál leírtakat Termesztéstechnológiai változatok. A fűszerpaprikát Magyarországon két technológiai változatban, palántázva és állandó helyre vetve termesztjük. Talaj-elffkészítés. Nagy pontosságat igényel. Oszi mélyszántás 25-30 cm mélyen, októberben. Kötött talajokon célszerű az altalajlazító járatása.

102

Vetés e l ő tti t a laj -e l ő k észít és a sim ítózással kezdődik. Állandó helyrevetésnél márc ius végén-áprili s elején készítünk aprómorz. ás, jól tömörödött magágyat Palántázás e l ő tt, á p ri lis ban a k éső tavaszi, nagymagv ú növények talajműv e l és i rendszere szcrint járunk e l. 10- 15 cm-i g, a palántázás mé lységéig űve ljük a talaj t. Trágyázás. A fűszerpapr i ka alá teljes szervestrágyaad ago t ad unk (30-35 tonna/hektár). Ezze l párhuzamo an, igény szerint adjuk a műtrágyá­ kat (lásd 23 . ráblázar). A műtrágya­ adago lás id őzí t ése megegyezik az ~ tk ezés i paprikáénál leírtakkaL A fej/ 9. kép . Fűszerpap rik a érésben trágyát a fűszerpaprika is meghálálj a. Szaporítás. Az állandó helyrevetés csak ott alkalmazható, aho l a talaj szerkezete, tápanyag-e ll átottsága, vízgazdálkodása kedvező és az id őj árás is kegyeibe fogadja ezt a term esztés i módot. A Kalocsa körn yékén kialaku lt t e m1 ő t áj eb b ő l a zempontból kiválónak t e kinthet ő. Az állandó helyreverés ideje: március végé t ő l április 20-áig tart. A megkésell vetésnél (április 25-e után) a magot cé l sze rű "h őkeze lni ", hogy minél e l ő bb kikeljen. A ve tőmag h ő keze l é. c a köv e tkező. A 12% víztartalmú , lég záraz vetőmag­ hoz, négy részletben, 2-3 óránként 52- 59% vizet adunk. Ezt a mag gyorsan fel;zívja. Az átnedvesedett ve t őmag h őm érsékl ete gyorsan eléri a 30 °C-ot. Ezt köve~ően többszö! átlapátolva, 8- 10 napig 30 °C-os hőmérsékleten tartjuk a vetőmagot, mígnem megjelenik a csíra (gyököcske). A kezelés után a mag nyomban ve th e tő . A vetés mélysége, kötött talajon 3 cm, homokon 4 cm . A v e t ő mag i gé ny faj tától, illetve annak növekedés i típusától fü ggőe n változik . Aján/olinövényszám növekedési rfp usonkém: - fo lytonos n öve ked és űb ő l 400-500 ezer db/növény/hektár, - féldetem1iná ltból 450-600 ezer db/növény/hektár, - determin ált típusú fajtákbó l 600-800 ezer db/növény/ha. A kívánt növény zárn eléréséhez a gyakorl atban ~-szeres magtöbbletet vetnek. !\z ezermagtömeg 5- 7 gramm. Ez 6-12 kg/hektár vetőmagnorma közölt változik. A palántanevelés alkalmazása eselén a v e tő magot március 15- 30. közölt ve'k, enyhe fútésű fó liaházban . Előtte 24 órái g 25 °C-os vízben e l őáz tatj ák. Egy 1ektárra 3,5 kg vetőmagot számítunk. l m 2-re 30-35 grammot vetünk . A palán.ák május közepére válnak kiült e th e t ő kk é.

103

A

fűszerpaprika

23. táblázat fajlagos műtrágyaigénye (Hatóany ag kg/t)
A talaj tápanyag -ellátolts ága

Tápelem ,
termőhely

igen gyenge

gyenge

közepes Öntözetl en

igen jó

Nitrogén I.

15,0 16,0 15,5

14,0 15,0 14,5

13,0 14,0 13,5

12,0 13,0 12,5

10,0 11.5 10,5

III. IV.
Foszfor I.

13,0 14,0 13,0

12,0 13,0 12,0

11,0 12,0 11,0

10,0 10,0 10,0

8,0 8,0 8,0

Ill.
IV. Kálium I. III. IV.

18,0 19,0 18,0

17,0 18,0 17,0

16,0 17,0 16,0 Öntözött

15,0 16,0 15,0

14,0 15,0 14,0

Nitrogén l.

10,0 10,5 10,0

9,0 9,5 9,0

8,0 8,5 8,0

7,0 7,5 7,0

6,0 6,5 6,0

Ill. IV.
Foszfor l.

8,0 8,5 8.0

7,0 7,5 7,0

6,0 6,5 6,0

5,0 5,5 5,5

4,5 5,0 4,5

Ill.
IV. Kálium

l.
Ill. IV.

10,5 11,0 10,5

9,5 10,0 9,5

9,0 9,5 9,0

8,5 9,0 8,5

7,0 8,5 8,0

104

mint a későn érőké.és színgazdagságot mutatnak. Ápolási munkái a gyomtalanításból. Vízigénye szintén nagy. . Ápolás. Palántázáskor abeiszapoló öntözésre (10 mm) kerül sor. A magvetés esetén hiányzó csapadékot kelesztő öntözéssel (5-10 mm) pótoljuk. Tartós meleg időjárás mellett ad elfogadható eredményt. 25 cm. 30 mm-es vízadaggal öntözzük a fűszerpaprikát. A fűszerpaprika utóérlelése fontos munkamozzanat. a virágok termékenyülése elmarad. Fejlődésének hőoptimuma: 25±7 oc. . kapálásból. A várható termésátlag 8-20 tonna/hektár között változik. A tenyészidőben 2-4 alkalommal. különösen a napfényes órák száma. A tőtávolság 20-30 cm. Öntözés. Csak az igazán ínyencek ismerik értékeit. Fagyveszélyesetén a kormos. Környezeti igénye. prizmás stb. Az első termések beltartalmi értékei általában jobbak. biológiai érésbehajló bogyókat is leszedjük. Betakarítás. s akkor jó termést ad. a növekedés típusától függően lehet 50. biológiai érettségben (pirosan) szedjük. 36. június-július hónapokban. Tojásgyümölcs (Solanum melongena L. A fúszerpaprikát 2-3 szálával ültetjük. azonban termesztése és fogyasztása terjed fő­ leg külföldön. Bolgárok véleménye. 105 .Az ajánlott állománysűrűség itt is növekedési típusonként változik: -folytonos növekedésű fajtából 250-300 ezer db növény/hektár.. Nálunk két fajta nyert elismerést: a Kecskeméti lila és a Kecskeméti I 98. Termesztéstechnológiai változatok: -váz nélküli fóliás takarás (földkockás palántáról) május 10-15. Kifejezetten hőigényes növény.) A tojásgyümölcs hazánkban kevésbé ismert és fogyasztott zöldségfaj ta. Rossz megvilágítás esetén fejlődése lelassul. A leszedett fúszerpaprikát füzéres. A fúszerpaprikát. Ezek minősége természetesen nem éri el az előzőek értékeit. Fajták: Fajtái a világban rendkívül forma. ládás. -korai szabadföldi termesztés (palántáról): május 15-25. Fényigénye is nagy. tárolással utóérleljük. A sortávolság mindkét szaporítási módnál. amely a leszedett bogyókban a szedés után 5-6 hétig tovább növekszik. Az érés ütemét döntően befolyásolja a fajta. az időjárás.féldeterminált fajtából 300-350 ezer db növény/hektár. A paprikaőrle­ mény minőségét jelentősen befolyásolja a festéktartalom.determinált fajtából 400-500 ezer db növény/hektár. zsákos. Már nulla °C-on elpusztul. talajlazításból állnak. hogy szinte "vízbe kell állítani".

Ültetésko r beisza- 106 . A l ő t á vol ság 30-40 cm közölt változik . a túlérettcl min őség­ csökkenést idézünk e lő. nem ritka az 50 kg/m2-es tetmésátl ag. Ta/aj-elffkészítés.10 cm mélyen megmunk<íljuk a talajt. Szaporítás. a faj ta növekedés i erélyétól fü ggőe n .Helyrevetni vagy k ésőbb palántázn i nem cél ze rű . a virágz<í tól.és fejtrágyaként. sim ítózzuk. Ápolás. A korai a magot. de benne a mag érése még nem kczdőd ö tt meg. Az ősz i mélysz<íntást tavasszal elmunkáljuk. A rövid tenyészid cjú (ováli s típus) a vinígzás után i 15-20. poló öntözést ( l O mm ) adunk. mert nem érik be. Sajnos nálunk . kép . 6x6 . napra. Vetés március 15-e után. Az id ő e l ő tt leszedett term éssel termésátlag-c ökkenést. Ültetés e l őtt 8. A váz nélküli fó liás takarás alá 7-8 hetes palántákat ültetünk 20. a k i fej l ődésig eltelt napok számával is elvégezhe tjük. Az istállótrág yát igényli. Nagy vízigényé t folyam atosan kell ki elégíteni . Gyomtala nítás. A szedés id őz ítésé ta te ny ész idő fü ggvényében. amikor a fajtára j e ll e m ző méretét már elérte. addig gyommentesen tartjuk a területét. hajtatva. A javasolt sortávolság 50-70 cm egysoros elrendezésnéL Ikersoros ülteté hez a 70-80 cm-es széles sortávolságot és a 3~ 0 cm-cs keskeny sort ávo lságot javasoljuk. Betakarítás. a középhosszú t eny ész i dejű (középhosszú termésúek) 25-30. Mivel k ésőn kerül ki ültetés re. Vízpótl ó öntözéseket hetente végezzük el ( 3 ~ 0 mm vízadaggal ). fejtrágyázás. Trágyázás. Finom esemegc a Iojásgylímö lcs ki . A tojásgyüm ölcs rendk ívül nagy temléstelj es ítményre képes. Külföldön. 7x7 cm-es tápkockába. a hosszú t e nyész id ej űe k (hosszú t e tm ésűe k ) a 35-40. A tojásgyüm ölcs húsos bogyója akkor sze dh e t ő. Lehet sű rűn vetni . a műtrág y á t alap. a paprikához hasonlóan meghálálj a. Egy négyzetm éterre 3-6 db növényt ültetünk. majd vetjük elején s áprili shez termeszté szabadföldi szikl eve les állapotban tű zd e lni . szabadföldön. Öntözés. napra válnak sze dh e t ő v é . szint az egész kertben nem terem ennyit. Az ápolás i és edzési munkák megegyez nek a korábbi fejezetben leírtakkaL Kiültetés re a 6-8 lombl eveles fejl e tt ségű palánt ák a lega lkalmasab bak. napra.

Hazánkban. Alsónémedi. Desiré stb. laza szerkezetű talajokon terjedt el (Üllő. . a megfelelő színű gumóhéj és hússzín követelményeinek leginkább megfelelnek. Chile magas hegyeiben lévő őshaza igazolja. a hajtások fejlődéséhez 8 oc szükséges. Kistelek és Makó környéke. A mi esetünkban ezek az időadatok rövidebbek.Korai burgonya (Solanum tuberosum L. Vízigénye.5 °Cnál optimális. Ezek tekinthetők zöldségnövénynek Táplálkozási jelentőségél tekintve. jele C. 107 . A fajták változnak. A már fejlődésnek indult csírák további fejlődéséhez alacsonyabb hőmérséklet. Nálunk a fogyaszták esősorban a piros héjú fajtákat keresik. 5-8 oc is elegendő.Középkései. A fajták közül azokat kell választani. (Ebben tér el a többi zöldségfajtól!) Nagy C-. A burgonyafajtákat éréscsoportokba sorolják. de -l °C-on már erősen károsodik. B1-. csupán kettőt említünk a célnak megfelelők közül: Cleopátra. Fontosabb hajtatási körzetei: Balástya. Termesztéstechnikai l'áltozatok: . B-vitamintartalma érdemelmég említést.) Dél-Amerikából származik. a gumófejlődés 17. jele AA.középkorai. Gyökérképződése6°C-on indul meg. jele B. a viszonylag nagy hozam. . nagy szénhidráttartalma miatt (15-19%) jelentős energiaértéket képvisel.nyári ültetésű vetőburgonya-tern1esztés. -fólia alatti hajtatás (zöldségnövény). Kecskemét. termesztése elsősorban a gyorsan melegedő. tenyészideje 105-115 nap. jele A. Fényigénye közepes. -korai szabadföldi termesztés (zöldségnövény).fővetésű étkezési burgonya te1mesztése (tömeg). Ezek a következők: -igen korai. Piacainkon a hajtatott és a korai burgonya már május hónapban megjelenik.tarlóburgony. amelyek a koraiság. teljes kifejlettségre értendők. Nálunk is csak az ezt közelítő viszonyok között fejlődik jól. ez megegyezik a többi Solanaceae családból származó fajjaL A lényegesen kisebb hőigényt a Peru. Vízigény szempontjából a virágzás és a gumóképződés időszaka tekinthető kritikusnak. . Szeged környéke. hogy az előcsíráztatott burgonyát korábban a hűvö­ sebb talajba is kiültethetjük. -korai. tenyészideje 125 nap. Az adott tenyészidő adatok az étkezési burgonyára. Vecsés. A lombfejlődés 21 °C-nál.> ':::rmesztés. tenyészideje 85-105 nap. Környezeti igény. . Hffigénye kicsi. mérsékelten meleg vidékek növénye. A csapadékos. Barcs stb. Ócsa.). Fajták. tenyészideje 85 nap. Ebből következik.

A tervezhető terméshez szükséges ru útrágyaadagot a 24. E folyamatot nevezzük a gumók fénykezelésének. A sötétben fejlődött csírák etioláltak. jó minőségú · istállótrágyát kell kijuttatni.5-2 cm hosszú. nedves talajon végzett alapozó és érlelő talajmunkák alapozzák meg. Középkötött talajokon a N egyharmadát adjuk együtt a PK alaptrágyávaL Laza talajokon a N-t az ültetőágy alá szórjuk ki. Ennek érdekében a ládákat egyszer-kétszer. Az alászántást tömörítő · hengerezés kövesse. A burgonya minőségére a kálium-szulfát ru útrágya előnyös. A tarlóhántást követi a tarlóápolás. A homokvédelem végett ősszel szántatlanul maradt talajt tavasszal.8-1. majd ültetés előtt ásóboronával. A burgonya jó termését a nyári jó minőségú. kötöttebb talajon. erősek ún. napraforgó. Az őszi szántásra október közepéig kerítsünk sort. zömök. A burgonya l tonna termése a talajból 5 kg N-t. teljes fényben. A gumókat rekeszekbe. lucerna és a Solanaceae családba tartozó fajok után. Homokon tavasszal szántsunk. táblázat alapján határozzuk meg. Szaporítás Korai szabadföldi termesztés. A burgonyának jó előveteményei a kalászosok. igény szerint megismétel ve. helyzetüket megváltoztatva át is rakjuk. Műtrágyázás. hosszúak. A korai szabad földi termesztésnél a gumókat előcsíráztatjuk. hüvelyesek. vízgazdáikadását stb.5 kg adható belőle. törékenyek. 20-25 cm mélyen. Nem kerülhet önmaga a kukorica. Tervezett terméstonnánként 0. 12-14 °C-on 5-7 hétig. A foszfor. vékonyan. 108 . zöldek. lehetőleg nyirkos. ládákba rakjuk.és káliummútrágyákat a nyári talajmunkával dolgozzuk be a talajba. Növeli a termést a magnézium is. A zöldtrágyanövényt szeptember második felében vagy október elején legalább 25 cm-re kell aláforgatni a talajba. Homokon gyűrűs hengert vagy hengert és fogast használjunk! Ültet/fágy-készítés. A burgonya mesterséges fényen is csíráztatható.Tavasszal a lazább talajokon ültetés előtt kombinátorral készítsünk 15-17 cm-es ültetőágyat Középkötött talajon először simítózzunk. 2 kg P20 5-öt és 9 kg K20-t von ki. A vetés idejére l . Trágyázás. fénycsírák: életerősek.Talaj-el/fkészítés. vagy kombinátorral készítsük elő a talajt. Másodvetésú zöldtrágya esetében a tarlóhántást a magágykészítéssel kapcsoljuk össze. egészséges csírák fejlődnek. A szerves trágya elsősorban a talaj szervesanyagtartalmát növeli. javítja annak szerkezetét. hogy azokat a hajtatóhelyiségbe rakvaminden oldalról érje a fény. ültetéskor letörnek (pincecsírák). ültetés előtt 15-18 cm-re forgassuk meg és hengerrel tömörítsük. A korai burgonya termesztéséhez 25-30 t/ha érett. A teljes fényben fejlődött csírák rövidek.

0 igen sok 2.8 4.24.3 9.0 3.0 5. Balástya környékén már március első napjaiban kiültetik az előcsíráztatott burgonyát. A burgonya területét igény szerint gyomtalanítjuk.2 11.0 7. A ládában egy sorban elhelyezett csírás gumókat 7-10 nappal a kiültetés előtt 3-4 cm vastagon tőzeggel.5 5.0 2.5 6.0 4. Ültetés.8 9.0 2.8 6.7 7.2 11.5 3.0 6. 109 . Az ültetési mélység 5-8 cm.0 5.5 1.0 2. PzOs KzÜ N 4.4 7. majd beöntözzük. Az ültetés ideje III.0 10.A kelés az ültetés után 20-25 napra várható.0 3.5 4.0 12. A sortávolság 70-75 cm.0 4. A kívánatos gumóméret 2. Korai szabadföldi termesztés.0 ll. Főként a fóliaágyakat és kissátrakat használják erre a célra. komposzttal vagy földdel takarjuk.0 1. Az ültetés mélysége az ültetőágy alatt 1-3 cm. Az előgyökereztetett gumókat csak kézzel vethetjük. között van.5 2.5 6. a tő­ távolság 25 cm.0 5.2 10.0 9.5 10. 15-25. A burgonya fűtés nélküli fóliás hajtatása az ország déli részén terjedt el.0 megfelelő jó 3. 80 OOO db-ig.7 1.0 9. a jó tápanyagellátás mellett emelhető az állománysűrűség. óvatosan.5 8.5 4.1 7. a sérüléseket elkerülendő. táblázat A burgonya fajlagos tápanyagigénye (Hatóanyag kg/t) Szántóföldi termóhely Hatóanyag kg/t N A talaj tápanyag-ellátoltsága igen gyenge 6.5-6 cm között van. PzOs K 20 N IV.5 7.5 5. amelyeket később paprikával hasznosítanak. Öntözött területen.0 11.0 3.0 3. öntözött tennesztésben 300-360 ezer db/ha hajtásszám várható.0 gyenge 5.2 9. A jelzett gumószámból öntözetlen viszonyok között 250 ezer.0 7. A hajtatásban a sortávolság 40 cm a tőtávolság 15-20 cm.5 0. Fólia alatti hajtatás.0 11.5 6. Ez hektáronként 53 és 57 ezer darab burgonyagumót (fészket) jelent.5 közepes 5. tehát erősen megnövelik az állománysűrűséget. Ápolás. PzOs K 20 Az előcsíráztatott burgonya gyökereztetésével a tenyészidőt még tovább rövidíthetjük.0 l.

töltöge tő c o Ka bakosok Görögdinnye (THUMB) MA SF. A májusi id őjárás t ó l fü ggőe n. Az öntözés i nom1a 20-30 mm. Sárgahúsú (Szente i).0. biológ iailag érett áll apotban fogyas ztjuk. az adott tot. K6 zépkésr1i éréstí fajta: Heves· (Csányi ). Hungaria 8.0 t/ha között változik. Cél a g umóképz ődés feltételeinek segítése. Laza homoktalajon . A biztonságos gumóképződéshez a hajtatásban i szükséges a töltögetés . apsugár. Fólia alatti hajtatás. Középkorai érésű faj ták: Favorit F11 Gömb Futó F 1. amikor a fészekben a gumók mérete meghaladja a 2. A fris s fogyasztás ideje júliustól szeptember végéig tart. aramája teszi közkedveltté. Hevesi Futó F" Korall F 1. hajtatásban kb. Kívánatos lenne a 16. Ez a burgonya 2-3 napig ő rzi meg friss. Ve etisztító hatása. Fajtók: A hazánkban te m1esztett görögdinnyefajtáka t érésük alapján csoportosítjuk. április második felében. zsenge állapotát. Ez a múvelet kapával végez hető el. egy héttel korábban. máj us 20-a ut án. Görögd innye liO . juk a fóliapalá Betakarítás. Sugar Baby. 21. A hajtatásban a kikeit állományt igény szerint öntözzük! Különösen vízigényes a virágzás időszakában .] lanatus [Citrullus A görögd innyél elsőso rb an frissen . vagy nagy eső k után a tö ltögetés! megismételjük. Szigetcsépi 51 F 1• Kázépérésű fajták: Kecskeméti vörö húsú . Orosházi 101 . Várható termésátlag 6 . Sugar King. kép.Kelés után 20-25 nappal kell töltögetni (bakhát) a burgonyát. A hőm érsé klet szabályozásánál ügyeljünk arra. Korai érés/í fajták: CRISBY F1. A korai burgonya mosv a 24-36 órán belül kerüljön a fogyasztóhoz. ne emelkedjen20 °C föl é . foszlós héjú. Korai kincs.5 cm-t megkezdhet ő a felszedés. kellemes íze.13 . A vegyszeres gyomirtás ismereteit lásd az általános részben. hogy a légtér h őmérsék l ete közötti h ő m é rs ék l e t.18 s t ó l függően eltávolítőjárá id Hajtatás ban.

palántázott (május 15-25. tárcsávai. helyrevetett (április 10-20. kultivátorral.).a vetésig illetve ültetésig-a felső talajréteget fogas boronával. Hosszú évszázadokig így termesztették a dinnyét. kellő mélységben megmunkült. Környezeti igénye. A tüplálóelemek közül a görögdinnyének a káliumigénye a legnagyobb. kombinátorral művelhetjük. a korai szabadföldi termesztéshez egy héttel később. Vízigénye nagy. illetve ültetés előtti talajmunkák feladata a jó vetőágy előkészítése. illetve elterjedt a gyeptörésben való termesztés. 0. majd 30-35 °C-on előcsíráz­ tatjuk. Hőoptimuma 25±7 oc.). A palántanevelés ideje 4-6 hét. A talajművelés mélysége a magvetés. Első tavaszi munkánk a simítázás (ha nem ősszel készítettük a fészkeket). igény szerint. Talaj-el/Jkészítés.).23 kg nitrogén!. A hazai termesztésben lévő fajtüink hosszúnappalosak. a gyomok irtása.3 kg foszfort és 1. A tarlóhántásta főnövény lekerülése után azonnal. októberig 25-35 cm mélyen végezzük. a talaj víz. Az alap-talajművelés feladata itt is a dinnye gyökérzetének jól. a kalcium-. -szabadföldi korai termesztés (május 1-15. A görögdinnye l tonna terméssel 1. A virágzüs 5-7 ezer lux fényerőnél már zavartalan.és a magnéziumigény. a foszfor.79 kg káliumot von ki a talajból. Ennek mennyiségi. A görögdinnye genetikailag meghatározott teljesítőképességének eléréséhez kellő tüpanyagot igényel. A hőmérsékletigény részletezését lásd a sárgadinnyénél.Kés/Ji érésű fajták: Charleston-H. Ezt követően. -szabadföldi tömegtermesztés. Fényigénye nagy. Ezt többnyire hatalmas gyökérzetével jól kielégíti. Ternzesztéstechno!óg iai változatok: -váz nélküli fóliás takarás és kisalagutas termesztés (április 25-május 5.és levegőgazdálkodásának javítása. táblázat tartalmazza. a szabadföldi tömegter- lll . illetve ültetés mélységéig terjedjen. termékeny talajréteg kialakítása és fenntartása. a növény egyedi teljesítménye nagyon megnő. Charleston Gray. Marsowszky. Szaporítás. A váz nélküli termesztéshez március közepén. ezt követi a nitrogén-. Crimson Sweet. A palántaneveléshez gyepkockát vagy cserepet. A legtöbb meleget igénylő zöldségfajok csoportjába tartozik. Öntözéssel segítve. növekszik a vízfelvételhez szükséges idő).). földkockát használunk. A vetés. A dinnyénél vált általánossá. Trágyázás. minőségi és időbeli kielégítése a termesztés eredményének egyik meghatározója. A magelőáztat<Ís a görögdinnyénél régmúltra visszatekintő eljárás. A görögdinnyemagot 30 °C-os vízben 4 óráig előáztatjuk (ha hűl a víz hőfoka. 6--10 cm mélyen végezzük el. A magelőáztatás idejének és hőmérséklet-változásának hatását a görögdinnyemag csírázására a 25. Az őszi mélyszántást szeptember végétől. -szabadföldi tömegtermesztés. Egy-két napi előcsíráztatás után megjelenik a gyököcske (csíra).

00 69. sőt a 112 . A mi fajtáink ezermagtömege 18-60-70 grammig változik. Van aki nem csíráztatja elő a magot. az egy fészekbe vetett több (4-6 db) mag szintén növeli a magigényt A sor.50 90.25 82.és lőtávolság bő választékot ígér. hogy egy hektárra 12 OOO magot vetünk. 20%-os vetőmagtartalék vásárlásával elérhető a tervezett állomány.00 81. kikerekítve 22 dkg mag kell.00 85. akkor érzi jól magát. ha előcsíráztatjuk és egyesével vetjük. 200+60x75. Ez lehetséges.00 86.00 88. Az eddigi ritka ültetést javasoljuk felülértékelni és sűrűbben ültetni a görögdinnyéL A haszonkertben négyzetméterenként legalább egy-egy növényt ültessünk ki. 180+50x 100.50 88.00 89. 220+40x75 cm-re ültethetjük. A váz nélküli fólia és azalagutas termesztésnél 150+50x l 00. Fészkes vetésnél. de kétszer annyi vetőmagot kell vásárolni.50 73. 1974) Csírázási százalék különböző hőmérsékleten Kezelések az előáztató víz hőfoka az előáztatüs oc ideje óra 15 oc 20 oc 25 oc 30 oc l j l. A 60 g/1000 magtömegű fajtából 75 dkg magot vásároljunk. 3.75 86.A magelőáztatás 25 táblázat idejének és a hőmérséklet változásánakh atása a görögdinnyem ag csírázására (Fajta: Marsowszky. viszont kettesével veti egy-egy földkockába. Ez azt jelenti.75 93. A haszonkertben korai termesztésnél.00 79.50 68.00 90. 160+40x 100.25 84.75 91. A m 2-enkénti egynövényes állománysűrűség hektáronként l O OOO db-os állományt jelent. mesztéshez április elején kell a magot elvetni.50 67. 6.00 20 20 20 30 30 30 4.00 74.50 74. 8x8 cm-es.75 83. 5.75 84. Az állandó helyrevetésnél a vetés-folyómétert kell kiszámolni és így megvásárolni a magot.50 85. 7. A helyrevetés ideje az év százactik napja vagy utána. Ez azt jelenti.25 83.00 83. ha a hajtásai minél előbb összekapaszkodnak. 4 8 16 4 8 16 68. Száraz mag (kontroll) 2. hogy a 18 g/1000 magtömegű fajtából 216 gramm.75 71. hiszen a görögdinnye társasági növény.00 81. A kedvező földkockaméret a 7x7. A vetőmagigény a tervezett állománysűrűségtől függ.

Nyúlnígás 113 . kép. em javasoljuk a haj tások földclését. amikor öklömnyi nagyságú a dinnye.és t ő táv o l ságoka t . Ennek sokféle módja van. Az egész dinnyeterm esztésben a leg több szakérte lm et a görögdinnye érettségének megá ll ap ítása jelenti . Elérhető tem1ésátl ag: 20-30 tonna/hektár. csak az epidermisz!. Ha érett. a k éső bb termékenyülteket ke lt ő. Ezt igény szerilll fol ytatjuk a tcnyész22. Az áll andó helyrevetett technoJógiánál elvégezzük a tőszá m beáll ítást.ikség lehet a kc l esz t ő öntözésre. 23 . Az e l ső hull ám terméseit egy. A magyarországi temlésátlagok az öntözés nélküli gazdálkodás eredményét tükrözik. e ll en őrizzük a kelé t.tömegterm esztésnél is javasoljuk ezeket a sor. Palántázáskor a beiszapoló öntözés re ( l O mm ). fészekbe vet. mert a hajtások hamar összekapaszkod nak (védekeznek a szél ell en) é a sorközök ekekapáva l sokáig m úve lh e tő k. Ápolás. amikor ez van. kétszeri . A termékenyül és sz inte hul Jámban (mindcn növényen közel azono id ő be n ) történik . Állandó helyre vetett dinynyénél igény szcrint porh anyítjuk a fé zkeket. azt is jónak tartjuk. 30-40 mm -es vízadaggal val ó vízpótló öntözé lényegesen növeli a temlésátlagoL cm rontja a min ősége t . Fe lvágunk egykét dinnyét. Az állandó helyrevetésnél szi. A görögdinnye term ős virágának megtermékenyülése után 30-35 napra megérik a dinnye. Fészekkészftés idő végéig. ellenőri zz ük az érettséget.il etét. az azonos jelölésú tem1ések mind szedh e tők. A Círú állomány megoldja a szélvédelmet. Itt nem részletezzük . Betakarítás. Ömiizés. három stb. vona lkáva l. feljegyezzük a dátum ot. Ültetés ut án egy hétre elkezdjük a kapálást. Ha valaki l x l méterre. Öntözéssel a tenné átlagok a görögdinnyénél is lényegesen javíthatók. mint egyes dinnyések gondolják. A haszon kertben a k öve tkező i meretekre építünk. kép. óvatosan megkarcoljuk a fcli. Egy-. Amikor eltelt a 30-35 nap (jó id őben 30 nap).

valamint a hajtásés a t e rm és fej lődés idején sok vízre van szüksége. Gyors növekedésre számíthatunk. Sárgadinnye let merev képet mutat. Késifi éré. Kár. kép.). olyan mint egy támadó kígyó felemelkedő feje. a terméshéj vastagabb lesz. Fajták. Vízigénye változó a fejlődési szakaszokban. kedvező számára a hő­ mérsék let. Középkorai éré. Pancha F 1• Középkésfii érésű fajták: Dixi . szinte a talaj ba fúrva jól érLi magát. Durina F 1. B 1-. sót fél t ő l e (betegségfe llépés. A csírázá kor. a dinnye fázik (vagy nagyon melege van). tal ajon tem1esztve. hogy termesztése és fogyasztása az utóbbi években visszaesett Nagy cukortartalma. Sajnos a hazai gyakorlat az öntözést nem kellően értékeli. nagy lesz a lomb stb.). nehezen érik. Fényigénye nagy. A virágok fejlódése és megtermékenyülése 16 és 38 °C között zavartalan.Hí fajták (téli dinnye) : Hógolyó. Ezek mind mind téves feltevések. Döntő többségél friss "gyümölcsként" fogyasztjuk . felemelkedik a tal ajról. Tétényi csereshéjú. s az egész kép24. Ha a fejét lehajtja. 114 .Sárgadinnye (Cucumis melo L. optimurna 30-32 °C. értékes csemegéje volt. Br és C-vitamin-tartalma jelentős. a rajta lévő serteszórök merevek. Termesztéstechnológiai változatok: -váz nélküli fóliás takará és fóliaalagutas termesztés (áprili s 25-május 5. KözépérésLi fajták: Fortuna. Muskotály. Borús. A sárgadinnyefajtákat érésük alapján csoportosítjuk. a minóség romlik . Javított Zentai. A kedvezőt l en hőmérsékleti hatá t a Sárgadi nnyén mutatj uk be.nífajták: Hibrid 7. Ha a hajtások vége. Topáz.).) A sárgadinnye a magyar embemek mindig fontos. A csíráztí. Korai érés1í fajták: Fiata F" Ezüst ananász. -szabadföldi korai termesztés (május 1. Magyar kincs. A mag 15 °C-nál kezd csírázni.15 . A jelzett hórnér ékleten összhangban van a növény és a megporzást végző méhek tevékenysége. 25±7 °C. fényszegény idő ben a növény fejlődése lelassul . Környezeti 1g enye: luíigénye nagy. Gold Star F 1.

A sárgadinnye.és káliumtartalom és folyamatosan csökken a nitrogéntartalom is. -téli dinnye tennesztése (május 20-30. és az esztétikai elvárásokat egyaránt szolgálja. állandó helyre vetett (április 10-30. A fészekkészítés munkája a sorok és fészkek helyének kijelölésével kezdődik. A kicsíráztatott magot addig vethetjük el. 0. A különbség annyi. Könnyű elvetni.). A foszfor relatív hiánya. 2 óra alatt megduzzad. Nagyon eredményes a műtrágyák szerves trágyával együtt való adagolása. összekeverjük a trágyával. a gödörbe érett trágyát teszünk. A dinnye talajműveléséta késő tavaszi vetésű. gyát különösen meghálálja. A fészkeket kapával vagy ásóval készítjük. 2-3 héttel a 1tervezett ki ültetés előtt. A szabályos. Jobb a tavaszi készítés.a görögdinnyével egyetemben. Alkalmazása főleg a dinnye és egyéb ritka térállásra ültetett zöldségfajnál terjedt el. Ezután vissahúzzuk a fölÍ det.a szerves trá.6 kg káliumot von ki.0 kg nitrogént. Talaj-el/fkészítés (lásd görögdinnyénél leírtakat). megfelelő elrendezés a növény biológiai igényének jobb kielégítését. hogy a sárgadinnyemag 30 °C-os vízben. palántázott (május 15-25. f A fészek készíthető ősszel és tavasszal. A négyzetesen. A csíra mérete 1-5 mm között kerlvező. 1 A szegény ember sajátos talajművelési eljárása volt (az ma is) a fészekkészí' tés. A kicsíráztatott mag életfolyamatát a hőmérséklet csökkentésével (hűtőbe tesszük) és az oxigén elvonásával tudjuk csökkenteni. nagy magvú zöldségfajok talajművelési rendszere alapján 1 végezzük.-szabadföldi tömegtennesztés.9 kg foszfort és 4. A sárgadinnyénél is alkalmazott eljárás a magvak előáztatása és előcsíráztatása. végül a fészek helyén felkupacoljuk a földet. Ebben keresendő döntő mértékben a kis termésátlag oka. ! Trágyázás. A tápelemek közül a sárgadinnye is a káliumot veszi fel a legnagyobb tömegben.). Itt mondjuk el az ellenőrzés lehetőségét is. A további sorrend megegyezik a görögdinnyénél leírtakkaL A káliumnak különösen a tennésképzésben van kiemelkedő szerepe. s egy éjszaka 30-35 °C-on kipattan a csírája. nagy nitrogénadag mellett is. A sárgadinnye l tonna tennéssel a talajból 2. rTudjuk hol a trágya. csökkent növekedést von maga után. 115 . Szaporítás. 30-40 cm szélességben és mélységben kiemeit föld helyére. A növények növekedésében a nitrogén és foszfor szerepét kell kiemelni. A hazai tennesztésben az első termős virágok tennékenyülése után lecsökken a levelekben mérhető foszfor.). amíg fehér a csÍra. Elégtelen nitrogénellátás esetén a hajtásnövekedés erősen csökken. A megbarnult csírábó! nem lesz új növény. -szabadföldi tömegtennesztés.

vagy is ha sokat t ö rőd n ek vele. 25. a k övetkezőkben javasolj uk: l OOx l 00. 8 °C-os helységben tároljuk. A sárgad innye . Vitat ott kérdés a mctszés! Azt javaso lj uk . Az elrendezést a gyakorl atban alka lm azott ritkább és az ált alunk javasolt sű­ rűbb téráll ás alapján. l 00x75. héja vi lágosabb lesz stb. hogy az adott fajta l OOO magtömege 30 gramm. cm jelent nehézségct az érett ség megá llapít á a. l m2-re optim áli snak tartjuk a kétnövényes á ll o mány sű rűsége t. Helyrevetésnél a vetés-fo l yómé t c rx t ő távo l ság+50 % -o ráhagyás adja az elfogadh ató eredményt. ben. Vízpótl ó öntözést két alkalommal (30-40 mm ) javasol unk. Sárgad innye tatpra áll ítva 116 . Tehát 80-90%-o érett ségnél is sze dh e t ő. 220+40x35 cm-es ikersoro elrendezé. 200+60x35. pal ántanevelés i adatok megegyeznek a görögdinnyénél leírtakkal. l o cm-es szárral szedjük . a din nye szereti látn i a gazda árnyékát.Az id őzít és i .ell entétben a görögdinnyéve l . Ez azt jelent i. kapá lás . l 00x50 cmes egysoros. Állandó helyrevetésnél felada t a tószám beá ll ítás. hogy a sárgadinnyél sűrű bben ültetjük . kép. hogy 20 000+20%=24 OOO db magot vásáro lunk .igé ny szerint. Eltérés. akkor 24x30 = 720 g = 72 dkg/hekt ár ve t őm ag szükséges. Feltételezve. illetve a 160+40x44.átlag 15-20 tonna/hektár. Ápo lás. a termésátlag hathatós növe lése érdekében . Az érett sárgad innye m essz i rő l elárulja magát. Eze n kív ül puhul a bibepontja. Ill atozik. Beiszapoló és kclesztó önt özés re igény szerint kerü lhet sor. A téli dinnyél 80%-os érettségben. hogy az általunk vázolt techno lógiákban ne metsszék a sárgadinnyéL Öntözés. Az igazi élvezetet a l 00%-os érettségben szedett termések jelenti k. Ne fe ledjük. Betakarítás. Várható termé.utóérik. Áll andó he lyrevetéskor (fészkelésnél is) a talaj porhanyírá a.

Fajták. Kec keméti csemege. 15-38 °C-on jól érzi magát. emegc. Kecskeméti sa láta F1. Kellemes íze. Fantó F1. Tos1 ca F1. Támos3 F1. Enné l alacsonyabb. Bellando F 1. Christinc F1. Elka F • 1 Minikígyó típuslÍ fajták: Fl óra Fl> Picabeli o Fl> Minibar F1• SaJátauhorka faj ták: Astrea F 1. Melegigényes növény. Ouverti. Pasavia F1. Witlo F1• SzemiHcsös. Lant F1. Anka F 1. Mi nerva F1. Hőop tinumw: 25±7 °C. Pasca F 1.5 °Con már megfagy. Smaragd Fl> Szenzáció. ecetes uborkaként. Verina F 1 • Konzervuborka fajták: Aprótiiskés. ami a v ese műk öd és t serkenti. Ritm o F 1. Darina F1. zos. Belair F 1. Budai félhosszú F 1.) Az uborka tápértéke a többi zö ldségfajhoz viszonyítva kicsi. Kecskeméti keseredésment es konzerv . Lucinde F . Karnaron F1. Dalibor F 1. kel'ert l'irágiÍ fajták: C. Dóra F1. Inge F 1. Pannónia F1. Az uborka fajtaválasztéka rendkívül gazdag.0. A növekedése és fej lóctése által ában 20-30 °C-o nappali és 17-2 1 °C-os éjszakai h őmérsék l eten optimális. UborkahajlaJás 117 . kép. il letve magasabb h ő m é rsékleten é l e tműköd ése kedv ezőtl en le z. Innovátor. A teljesség igénye nélkül i mertetjük a fajtákat. Lovita F 1. imbu ·tol. állapotban. Tétényi n ővirág ú F1. Kígyó típus1í fajták (inkább hajtatásra): Aminex F 1. Kecskeméti haj tató. aramája szinte nélkül özhetetlen táplálkozás unkban. Sandra F 1. Ilonca F1. Fogyasztjuk fri s. Budai korai . 11ílnyonuía n n/Jvirág iÍ fajták: Kecskeméti 113 F 1 Levina F1• Aprótiiskés. Kecskem éti livmé. Farbio F 1. Express F1. Kec keméti b őt e m1 ő. Wilma F1• Köm yezeti igénye. túlnyomóan n/JvirágiÍ faj ták: Barbara Fl> Budai c emcge. ká lium . ková. Melani F 1. Elon F1. Réka F1. 26.Uborka (C ucumis savitus L. egész évben. Nagy értéke a benne l évő víz. partenokarp fajták: Accordia F1. rostanyag. Aprótiiskés.irc F 1. Laura F1. .

Trágyázás. 27. hogy a talaj 14 °C-ra felmelegedjen. Fé nyvi szonyaink a szabadföldi term esztésben kedvefé nyerőben zőe k . helyrevetéssei (áprili s l 0-20. 118 . Lásd a dinnyénél leírt ta laj.másodvetés (július l O-ig). Hideg. kétham1adát őssze l. Az uborka a csa lád többi tagjátó l e lt é rően . A váz né lküli term esztés né l 170+50x40 cm-re. A mútrágyaigényt a 26. alaptrágyaként . Az állomány folyamatos fejtrágyázása. Eltérés a másodvetés előkészítése: nyári mé lyszántá . Szaporítás. nagy teljesítményt eredm ényez. Az ~íll a nd ó helyrevetés ideje (áprili s l 0-20).).50 cm-re ültetjük a pal ántákat. Sortrágyaként 20-30 tonna/hektárt dol gozunk a talajba. Az uborka szereti a párás l evegő t. táblázathan rögzítj ük. A rámrendszeres termesztésné l. nedves talajban az uborka magja "betaknyosodik". A palántákat földkockában neveljük (7x7. öntözéssel összekapcsolv a. e lrohad.).e l ő k ész ít és t. A lámrendszeres te rmesztéshez május 10-20. egyes termeszté k 70-l 00 tonna szerves trágyát is ki szórnak hektáronként.). ha a " lába" mindi g a vízben van. A korai ültetéshez 4-5 hetes palántákat ültetünk .). gyökérzetének zömét a ta laj felső l O cm-es rétegében fej leszti. Ennek a talaj rétegnek a vízkapacitását kell 70%-os szinten tartani ahhoz. -szabadföldi lámrendszeres uborka (május l 0-20.15 . Termesztéstechnológiai változatok: -váz nélküli fóliás és fóliaalagút alatti termesztés (április 25-május 10. Talaj -ell'fkészítés. 3-5 cm mélyen.8x8 cm). vetés e l ő tt adj uk. korai te rmeszté nél l 00x40. Azt szereti . -szabadföldi tömegterme ztés. Uborka Vízigénye nagy. alaptrágyaként. A sétáló árnyékot elviseli. majd 6-8 óráig 35 °C-on e l őcsíráz t a tv a) vetünk. közölt vetünk . -szabadfö ldi korai tem1esztés (május 1. hogy jó term ésátlagot adjon . A földkockában e l őcs írázt a to tt magot (30 °C-on 2 óráig e lő áz ta tva .Fényigénye közepes. Másodnövényként június-j úlius hónapokban vetünk. őssze l ki szórva. A mútrágya felét. kép . ha megvárjuk. de megbízhatóbb. Tapasztalati szám a hektáronkénti 50 tonna/szerves trágya adagolása. . kisebb részét tava sza l. Gyenge is virágz ik . majd e lmunká lása.

0 3. mondja a régi bölcselet. Ez érvényesül az ápolásnál is.5 3. 119 .2 4.4 4.7 3. de először 2 levél után.7 5. A lámrendszer mellett termesztett uborka elrendezése lehet egysoros és ikersoros. III. lll.1 4. termőhely A talaj tápanyag-ellátoltsága igen gyenge gyenge közepes jó igen jó Nitrogén l. Főbb ápolási munkák: akapálás-de csak sekélyen. Az uborkát "feleségül kell venni".2 5.26.0 - 7. hogy mindig vele kell lenni.3 3.9 3.7 3.3 6. a virágzáshabitus függvényében.6 3.6 2. II.0 1. Partenokap termésű fajtáknál a méhek nem kívánatosak.2 3.2 2. Foszfor 5.5 I. Az ikersoros elrendezés 120-140+60x25 -35 cm. táblázat Az uborka fajlagos műtrágyaigénye (Hatóanyag kg/t) Tápelem. Ez azt jelenti. 4.8 2. IV.1 2. mert a gyökérzet közel a talajfelszín alatt helyezkedik el.2 5.0 3.1 8. A tőszámbeállítás helyrevetésnél elengedhetetlen.7 7.2 ll.6 4. Kálium l. IV.2 4. Az uborkamag ezermagtömege 20-30 gramm. hogy a főhajtásról 40 cm-ig eltávolítjuk a terméskezdeményeket és az oldalhajtásokat E fölött meghagyjuk az oldalhajtásokat. A magvas uborkák megtermékenyítését a méhek segítik.1 1. 7.0 4.1 2.1 4. Ápolás. 5.3 III.9 - 6.2 4. majd feljebb 3-4 levél után visszacsípjük azokat.5 6.8 4.0 3.5 3.3 Az állandó helyrevetés sortávolsága 70-100 cm-ig terjed. Ennek lényege.5 7.2 5. Az uborkát csak a lámrendszeres termesztéstechnológiában kell metszeni.8 5.3 - 1. IV.2 3. Il. A fejtrágyát folyamatosan igényli és meghálálja.

öntözés.). gu gg on ülő fajtáknál. -korai szabadföldi termesztés (április 25-május 5. Az első két technológiai változatban földkockás palántát nevetünk. A hideget nem bírja. Az uborka sekély gyökérelhelyezkedése.). mert így nagyobb' lesz a termésátlag. Nyáron a termesztő megvárja a teljes kifejlettséget. Vízigénye közepes. Az uborkát 18 oc léghőmérséklet alatt öntözni nem szabad. A korai időszakban leszedett. Ezek jó áron értékesíthetők. Várható termésátlag 10-30 tonna/hektár. A konzerv célra termesztett uborka mérethatárai a következők: 2-4 cm. 3-6 cm. Időszakos fóliás takarásnál a fólia levétele. Ápolás. Spárgatök (Cucurbita pepo L. ). füstölés. -állandó helyrevetés (április l 0-20. Fényigénye nagy. Öntözés. -késői állandó helyrevetés (május l 0-30. Vecsési indás. Fajták: Alba. Az ennél nagyobb méretet salátának használjuk. Termesztéstechnológiai változatok: . A támrendszeres technológiával 40-80 t/ha is elérhető. 9-12 cm. két öntözést megháláL (Sajnos nálunk zömmel öntözés nélkül termesztik. kevesebb vízadagokkal való öntözést igényel.) A spárgatököt tavasz végén főzeléknek. Később egy-.). 150+50x l 00 cm és 200+50x80 cm. 10-15 cm-es fcjlettségű termés kiváló rántva. fogyasztjuk. A folytonos növekedésű fajtát 150xl50 cm-re. Palántázásko r elengedhetetlen abeiszapoló öntözés. 200xl50 cm-re és 200x200 cm-re ültethetjük. pörköltnek. l OOx l 00 cm. Inctátlan fehér. A 12-14 cm nagyságú kovászolni való. nagy páratartalom. Ki!rnyezeti igénye. 120 . A palántanevelés 30-40 nap. Betakarítás. Az első terméseket az olaszok már a termős virág megtermékenyülésétől szedik. Talaj-előkészítés. Meghálálja a szerves trágyát. tőszám beállítás. 25±7 oc. A feldolgozóipar is növekvő mennyiségben igényli. Igénye és elhelyezésmódja megegyezik a dinnyénél elmondottakkaL Szaporítás.váz nélküli fóliás és ki sa lagutas takarás (április 15-30.igénye a gyakoribb.Öntözés. nagy levcgőigénye. A tcrvezett kiültetési időből számoljuk vissza a vetésidőt A növényelrendezés. levesnek. Aminőség viszont kívánnivalót hagy maga után. Olajba sütve fogyasztják. Korai ültetésnél fagyvédelem. 6x6-10x10 cm-es méretben. Azonos a dinnyénél leírtakkaL Trágyázás. 6-9 cm. Hőigényes. sütve stb.) Betakarítás. Gyommentes en tartás.

Savanyít va. 121 . pás tétomnak elkészítve.Cukkini (Cucurbita pepo L. giromontiina DUCH. Termesztéstechnológiai változatok. Amba sador F ~o Arlesa F 1. Fajták. Supremo F. patissoniana GREB. Óvári fehér. con var. kép. Lá ·d spárgatökné l leírtakaL Szaporítás. Te rm esz th e t ő palántázással és állandó helyrevetéssel. Fogyasztható továbbá rántva. Cukkini Csillagtök (Cucurbita pepo L. uborkát h e l ye lles ít ő . jó ízű term ék. Termesztéstechnológiáj a megegyezik a spárgatöknél le írtakkaL 28. Talaj-elrJkészítés.) Hazánkban új zö ldség fajnak te kinth e t ő. szakaszosan ve th e tő. convar. trágyázás. T áplálkozás i értékei ve le m egeg yezőe k . Végleges helyre áprili s kö zepé tő l június végéig. Fajták: Aceeste F 1. Rodeo.) A spárgatök édes testvére. Lásd spárgatök . Diabetikus ételek készítésére kivál óan alkalmas. Környezeti igénye.

Mind a négy termőhelyen termeszthető. · Minél gyakrabban szedjük. ~polás. fogyasztásra alkalmas lesz a termése. Április végétől ki ültethető. Lásd spárgatök. Trágyázás. A vetésmélység 4-5 cm. Kiszombori. Korai termesztését nem célszerű erőltet­ ni.0 méter. Ápolás. Talaj-elfíkészítés.). Termesztése is egyszerű.7-1 . Ki ültetéskor beiszapol ó öntözés. Környezeti igénye. Az árnyékot nem szereti. Sortávolság 1. eléri az 5-6%-ot. Orange. A teljes biológiai érettség 65-70 napra következik be. Fényigénye nagy. Hőigénye 22-25 oc között van. hogy könnyen tárolható. Fogyasztásra csak a teljesen kifejlődött.O kg vetőmagot számítsunk. annál nagyobb teljesítményre képes. Termesztéstechnológiai változatok: állandó helyre vetett technológia (április . Sütőtök (Cucurbita maxima DucH. 122 . Nagydobosi. Hidegre érzékeny. Fajta: Téli zöld laskatök. sokáig tárolható. Óvári hengeres. Ásványisó-tartalma magas. Az érettet nehéz szélvágni.8 mg/100 gramm. Később egy-egy vízpótló öntözést nagyon megháláL Betakarítás. Betakarítás. Gyomtalanítás.és foszfortartalma is.5-2. Az éretlen. Főzeléket készítenek belőle. Karotintartalma 3. 30-május 30. Hatalmas gyökérzetével megkeresi a számára szükséges vizet. Vízigénye kisebb. A magot vethetjük sorba vagy fészekbe.) A sütőtök tápértékben a leggazdagabb tökféle. Szaporítás.Palántanevelésre 4-5 hét elegendő.5-2. Fajták. kemény termések alkalmasak. Ezen kívül nagy a kalcium. C-vitamin-tartalma 30 mg/100 gramm. viszont teljes értékű ételt lehet készíteni belőle. Talaj-gyomtalanítás. mint a spárgatöké. Előnye. könnyen vágható példányok keserűek. Ontözés. Laskatök (C ucurbita ficifolia B<>UCHÉ) Cukortartalma nagy. Jól előkészített talajba kell vetni. A virágok elnyílása után 1-2 hétre kifejlődik.0 mé· ter tőtávolság ugyancsak 1. 1 hektárra 0.

200x200 cm (4. Jof. Itt is csak az érett tököt szabad leszedni. Cukorhorsók: r. Frila. Gyomtalanítás. 4444 db/hektár).Környezeti igénye. Léda. Vízigénye közepes. Frostiroy.25 m 2/növény. B 1-. Pegado. Regina. Bravado. Br. Fényigénye kisebb mint a spárgatöké. Az emberi szcrvezet számára nélkülözhetetlen szénhidrát-fchérjetartalom mellett számottevő C-vitamin-tartalma (25 mg/100 g).00 m 2/növény. Kelvedon csodája. Viridisz. Robi. A borsó hidegtűrő növény. Zsuzsi. Facima. Várható termésátlag 30-50 tonna/hektár. Egész évben szívesen fogyasztjuk. 52. Kisroaesi 130. Fonado. 123 . Debreceni sötétzöld. Polar. 3333 db/ha). Erika.•YJbrosia. Fajták: K!fejtfffajták: Debreceni sötét-zöld. Karina. Prinsa. Velfíhorsók: Korai érést/ek: Auróra. Cora!. Banff. Bz-vitamin-készlcte is. Coronado. Wavertop. Újmajori középkésői. Triola. Rapid.00 m2/növény. Superplus. trágyázás. Henrik. kocsánnyal együtt. Középéréstlek: Astara. Talaj-elffkészítés. Jubileum. Újmajori korai. Nordic. 3-5 cm mélyen. Sparkle. Bella. Debreceni korai velő. Daybreak. H6optimuma 16±7 oc. 2500 db/ha). Hunter. Környezeti igény. Növénye/rendezés: 150x150 cm (2. Betakarítás. Express. A fejlell növény a hideget (--2 -5 "C) "elbírja". Szaporítás. nagy gyökérzete ezt feltárja.) Táplálkozási jelentőségél gazdag beltartalmi értékei adják. Zeusz. Ave. fészekbe vetjük. 22±7 °C. Budai gyöngy. Fészkenként 4-6 db magot helyezünk el. Fagymentes helyen januárig tárolható. Rajnai törpe (Peti borsó). Kés/fi érésűek: Atlas. Fejlő­ dési küszöbértéke 4. Debreceni világoszöld.4 °C. 13. Lásd a dinnyénélleírtakat. Gloriadi Quimper. Br. Újmajori győző. Tessa. 150x200 cm (3. Orcado. Markado. Margit. Termesztéstechnológiai változat: állandó helyrevetés április 30-május 15. Vica. Hőigénye: Hüvelyesek Borsó (Pisum sativum L. Skinado. Ápolás. Újmajori középkorai.

asztalsimaság ú terü let.).7 cm). majd szakaszosan vetünk. 180-250 gramm/ezennagtömeg közöltieket 6-7 cm-re. nagym agv ú növényre j e ll e m ző.). Szaporítás. Követe lmény a kifogástalan v e t őágy (vetésmélység 5. a h őegységszámítás alapján. Tavaszi tal aj -e l ő k észít és: fogas + kombinátor. -tél alá vetés (november 20-december 10. nagy szüksége van a talajban l é v ő nitrogénre. Termesztéstechnológiai változatok: .A borsó számára jó h ő m é rsé kl e ti értékeket a magyar t e rm esz t ő a köv e tk ező mondássa l ti sztázza: "a meleg tavasz. . . Rövid megvilágításban vegetatív . A vetés mély ége az eze m1ag töm egt ő l változó: 180 gramm/ezermagtömeg alatt 5. Csírázáskor és virágzáskor igényli a legtöbb vizet.még is igényli a nitrogén!. a 250 gramm/ezennagtömegnél nagyobbakat 7-8 cm mélyre vetjük . 124 . Különösen kora tava szal. ősz i mélyszántás . kép . másodveté · Uúnius 20-július l 0. .).tava zi termesztés. Talajnuívelési rendszer: a kora tavaszi vetésCí. egyham1adát tavasszal adjuk . hüvelye (február !5-április 15.ei!Jkészítés. ipari feldolgozás (márc iu 20-április l 0.nyitva hagyva.). hosszú megvil ágításban generatív szervei fejlődnek jobban.tavaszi termesztés. Borsó amíg nem tudja megkötni a l evegő nitrogénjét. Nitrogéngyújtó .6 cm-re. Túl zott megvil ágítás hatására szártagjai rövidülnek.nyári termesztés. Alapja a gépi betakarítá nak is. Talaj. Ősz i elmunkáléÍS . Trágyaigényét e l ső orban mCítrágyákkal bi ztosíthatjuk. táblázat. hűv ös nyár kombinációja" a nagy termé alapja.di szktiller +fogas. Ennek két változata van: a) Ősz i alapmCíve lés (ősz i mélyszántás). Trágyázás. b) Hagyományo módon. Sze repe ki e m e lk e d ő fon tosságú. Lá d 27. "amint a talaj ra lehet menni ' a vetés kezdete. Tavaszi elmunkálás (nehéz fogasborona + kombinát or). A nitrogén mCítrágya kétharmadát őssze l . A foszf rt és a káliumot ó· sze l adjuk. 29. kézi szedés. Vízigénye közepes. Fényigénye nagy. Tavaszi vetés február 20-ápril is l O.

ll.) javasoljuk. A csíraszám 1 . 30.üzemi teml esztésben 12. IV. kép. hogy télen ne keljen ki. IV .1. Kálium l. amíg a növények elfémek a fogas alatt. Borsótábla 125 .november 5. nagy kockázattal jár.27.5 mill ió db/ha közölt változik. táblázat A zöldborsó fajlagos műtr ágya igé ny e (Hatóanyag kg/t) Tápe lem. IV .250 kg/ hektár. 25 28 32 18 21 28 25 28 27 23 26 29 16 18 25 24 26 25 20 23 25 29 14 16 23 21 22 22 23 25 19 22 24 28 13 15 21 20 20 21 20 22 15 18 20 24 12 13 20 20 17 20 18 19 - - A nyári vetésnél (június hó) a vetésmélység 4-8 cm . Ószi vetést csak a hazonkertbe (október !5. ll. A sű rű vetés csak vegyzeres gyom irtással val ó ítható meg. illetve fészkesen lehet vetni a borsót Yetómagszükség lete 150. lll . Ápolás. Ill. te rm ő he l y A talaj tápanyag-e llátoltsága igen gye nge gyenge közepes jó igen jó Nitrogén l. Haszonkertben 30 cm-es sortávolságra. Foszfor l. Házikertben elengedhetetlen ápolási munka a kapálás. Ill . A borsót fogasol hatjuk is.5 cm-e sortávol ág ra. A tél alá vetést úgy idózítsük . ll. Az elrendezés .

B. kép . 0. Sugár. Oxy Amidor. Fajták. A hüvelyes zöldborsó ennek közel kétszeresét adja. Las. Gyenge megvilágításban is jól fejl őd ik .-. i. ZöldhiivelyLíek: Allure. hi. Janka . A fajrákat hüvelyük színe alapján csoportosítjuk . A termésátl agok 3-1 O t/ha között változnak . Betakarítás. cisztin . Smi lo. Valj a. 3 1. Vízigénye közepes.szemben. Maxidor. Kamyezeti igénye . kül önfé le ásványi anyagok rostanyaga. li zin. fo -zfor. A középérésú fajták egyszeri (30 mm). Cem zahahok zöld hiiJ•e!ytíek: Masai.0% zsírt és 0. ztidin) is tartalm azza. A generatív sze rvek fej l őd é éhez c sz ükséges. r. Goldki . Solare. Hriigényes növény. 2-3 alkalommal szedjük . Hidegtúró képessége ki c. var.. Róna .6-2. Lada. Sárga hiive!ytíek: Bodor. Hungo ld .0% szénhidrátot. B 1. Vinígai már O°Cnál elpusztul nak. Buvet. Rege. a k éső i fajt ák kétszeri öntözése (2x30 mm) nagymértékb en növeli a terme ztés bi ztonságát és a termésátlagot. A borsó hazai viszonyai nk közölt öntözés nélkül termeszt- Bokorbab (Phaseolus vulgatis L. Budai piaci . Értékei közé tartozik a benne l évő kalcium . vas. A konzerv célra term esztett borsót cé l sze rű géppel betakarítani. Boko rbab 126 . Az emberi szervezet számára nélkülözhetetl en aminosavakat (triptofán. nanus) A zöldbab 2-6% fehérjét. o. Öntözés.0% hamu alkotórészt tartalmaz. Nagy tem1é át lag eléréséhez 65. 0. Till a. Akkor kezdjük a szedést.5-1. erina. Cherokee Echo. A hüvelyes zöldborsót kézzel szedjük . H őo ptimuma 22± 7 °C. Sirály.2. Rovet. ami kor a hü ve lyben a szemek elérték a fajtára j e ll e m ző nagyságot. Tiszabög i korai . 1. Fan ion. E-v itamin-tartalm a is jel entős. Fi letty. A-.h e t ő. 20-25 o Fényigénye közepes.70%-os VK telített ségú talajt kíván . Forum .

másodvetés Uúnius l. kézi szedéssei (ápri lis 20-május 30. (Részletesebben lásd a borsónál. ll. amikor a talaj h őmérsékl ete 15 °C-ra emelkedik . A talaj tápanyag-ellátottsága igen gyenge gyenge köz. IV .epes jó igen jó 22 23 21 25 19 20 19 22 16 17 18 19 15 16 15 18 14 15 14 17 14 19 20 22 ll 14 16 18 7 9 12 13 6 8 ll 5 7 10 ll 12 23 26 25 25 21 24 23 24 19 21 20 22 18 20 19 21 17 19 18 20 Szaporítás. A vetést akkor kezdhetjük . táblázat A zöldbab fajlagos műtrágyai gé n ye (Hatóanyag kg/t) Tápelem. Uto lsó vetésidőp ont július 10. lll.). ll.). illetve a nyári (másodvetésú) növények talajmúvelés i rendszere. táblázat tartalmazza.for l. tem1 óhely Ni trogén l.július 10. Talajmúve lés i rendszer: a késő tavaszi vetés ú. nagymagvú növények. lll.). ). A szakaszok között 40-50 h őegységnyi idő kül ö nbség n e k kell lenni . A bab tápanyagigényes növény. 127 . -szabadföldi tavaszi vetés gépi betakarítással (áprili s 20-május 15.) 28. A bab fejl ődés i küszöbértéke l O ° C. Fosz. -szabadfö ldi tavaszi vetés. Trágyázás. Káliu m l. Így a vetés szakaszolható. A mútrágyák mell ett meghálálja a szerves trágyát is. IV . Faj lagos mútrágyaigényét a 28. Ez április 20-a körül következik be. ll. IV . lll. .Termesztéstechnológiai változatok: -váz né lkü li fóli ás termesztés (ápri lis l 0-20. Talaj -ehJkészítés.

cm. Ez 100-200 kg vetőmagból állítható elő. Az érettség jele. Lásd a bokorbabnál leírtakat Szaporítás. Ápolás. Karózási igénye miatt nagy területen nem tudott elterjedni. A haszonkertben egyszeri vetést is többször szedhetünk. Fajták: Juliska (sárga hüvelyű). Szedésidő: június végétől szeptember elejéig.5-2. Kritikus fejlődési szakasz a csírázás és a virágzás ideje. öntözetlen viszonyok között 4-5 t/ha. Öntözni kell a fejtrágya adagolásakor is. mélyfekvésű helyeken ad elfogadható termést. Öntözési normája 10-30 mm. fészkenként 3-5 db magot. szalagos. Iregi fehér fürtös (zöld hüvelyű). Öntözés. Várható termésátlag. 2 egészségi állapota jó. kézi előszedés és gépi betakarítás. páraigényes növény. A babot fogasolni nem szabad! Mechanikai gyomirtás csak széles sorban lehetséges. Csíraszám: 500-600 ezer db csíra hektáronként. valamint teljesen kéziszedésre alapozott. Az uborkához hasonlóan. szedés után nitrogénműtrágyával (l . Talaj-előkészítés. 128 . Környezeti igénye: megegyezik a bokorbabnál leírtakkaL Termesztéstechnológiai változat: -állandó helyrevetés (május 1-20. A bab könnyen megújul és mindig újabb termés képzésére kényszeríthető. var. Fészkes vetésnél 40-30x30.0 dkg/m ) fejtrágyázzuk. ha az állomány ." öntözött termesztésben 7-10 tonna/hektár. fészkes. fészkenként 4--6 db maggal számoljunk. Esetleg többször is. 40-60 cm. tőtávolság 5-8 cm. Karósbab (Phaseolus vulgaris L. Vetésmélység 5-6 cm. Betakarítás. pattanva törik. a hüvely állománya zsenge.A növényelrendezé s lehet soros. Lehet egyszeri gépi betakarítás. A virágzástól a hüvelyszedésig terjedő idő 14-18 nap. hogy a hüvely hosszanti növekedése befejezödött. Sortávolság 24. Mint a bokorbabnáL Trágyázás. Kerítés mellé 30 cm-es tőtávra. gúla rendszerű támrendszemél szintén 30-40 cm-es távolságra vetünk. A kézi szedést 4-X naponként ismételjük. Az elrendezés a rámrendszer függvénye. communis) Csak párás.).

Karózás .és káliumigénye nagy. cgyzerre nagy tömegben termékenyülnek a virágok.) agyon értékes zö ldség faj . Az ápo lási fejezetben említjük a türelmet is. Támrendsze rrc való fclvezcté . Az e l őző áll apot öntözésel korábban e l ő id éz h e t ő. későbbi virágzást idéz e l ő. Vízigénye. a téli csapadék befogadására és a tavaszi talajnedvesség meg ő rzésé t szolgáló tal ajmúvelésre. Magjában 42-55% olajat. telt szemú hüvelyek sértetlen magvai alkalmasak. Talaj. Makói l . Szaporítás. Vetésre az érett. Hüvelycsen szedé e megegyez ik a öldbabéval. 129 . de még zsenge. Akkor vethetünk . 28-34% fehé1jét tal álunk. hogy zedj ük . Termesztéstechnológiai változatok: -állandó helyrevetés (április vége. Fényigénye is nagy. A nyári id őbe n . .elr1készítés . m egegyezőe n a többi hüvelyes igényéve l.Ápolás. de nem tcm1ékcnyülnek a vinígok. kép. záraz l evegő n a karósbab sok at virágzik dekoratív . Ide kell a türelem. kiegészítve a szükséges mútrágyákkal. Sok B1 . A túlzott nitrogénellátás vegetatív túlsúlyt. Ez így fo lytatódik. Már vá rn ánk . csírázáskor és virágzás idején nagyon nagy. Am ikor röv idülnek a nappaJok. Trágyázás. pára is van . Sok meleget i gé nyl ő zöld ség fajunk . Ki fejtőbabnak akkor szedh e t ő. Gyomtal anít á . ha a talaj h ő m érsé kl e te 15 °C-ra emelkedik. csökken a h őség. Karósbab Földimogyoró (Arachis hypogaea L. Fokozott figyelmet kell fordítani a levegős. Meghálálja az érett istáll ótrágyát. nagy melegbcn. laza talaj szerkezet kialakítására. Környezeti igénye. Fajták: Kiszombori. amikor a mag elérte a fajtára ~e ll e m ző nagyságot. E l sősorban fo zfor.és 8 2-vitamint is ta11almaz. május közepe). Betakarítás. Öntiizés. 32. fejl ő dnek a hüvelyek.

Mv. Az érés jelei: a hüvelyek elérték a fajtára jellemző nagyságot. A burgonyához hasonlóan. Spring Gold. A te nyészidő első felében lehet szükség öntözésre.1. sárga SC 444. 1-2 alkalomma l kelltöltöge tni . Fészkesen 3-4 magot egy fészekbe. Speciális ápolási munkája a töltögetés. zacharóztartalmuk viszont meghaladja a 30%-ot. kép. Egészen az első őszi fagyokig hagyjuk a területen. Betakarítás . hogy a virág megtermékenyülése után a hüvelykezdemények minél elóbb a talaj_ba tudjanak bújni. A bokrokat ásóval vagy ekével kiforgatjuk . Kecskeméti fehér. Gyökérrel fe lfelé kötve szikkasztjuk. K. s__gtt növekedésnek induljanak.) F ő táplálkozás i értéke nagy fehérje. Célja. Favorit.) korai. Középkorai érés1i faj ták: Jubilee. i fajták: Kecskeméti (K) Korai érés1 sárga SC 300. SC édes csemege. Az új abb. saccharala KoERN. Spirit. is vethető . sárga SC 400. Fontos az állomány gyommentesen tartá a. sárga SC 430. Középkésm érés1i faj ták: Bonanza. soro elrendezé ben. a Lőtávolság 5 cm. K. convar. Kazépérés1 Mv. K e m é nyít ő t artalm uk l O% alatt van . Ezt követ őe n kézze l leszedjük a n ö v é nyekrő l a hüvelyekeL Várható terméstömeg: l .A sortávolság 60-80 cm . Gazdag táplálkozási értékét növeli nyers zsír. K. Ápolás.0. 33. A magvak héja a fajtára j e ll emző piros árnyalatot kap. belső faluk fe hér. Yukon. Mv. Csemegekukorica 130 .és szénhidráttartalma. a magvakkal érintkező részeken barnafoltos. Mv.5 tonna/hektár. A vetés mélysége 3-5 cm . küls ő héj ük csont színű . korai TC. utóérleljük.és vitamintartalma. i fajták: Mv. Ideá l. nagyon édes fajtákba kem ényítő képződés t gátl ó géneket építettek. SC sárga csemege. Fajták: iek: Martonvásári Igen korai érés1 (Mv. ezek az úgy nevezett super sweet kukoricák. Csemegekukorica (Zea mays L. Reward. Ontözése.

hogy nagyo n érzékeny a tavaszi alacsony h őmérsék l et re . Azokban az országokban. A foszfort és káliumot alaptrágyaként. e l ege ndő vizet tartalmazó talajt 34. sárga SC 500. Fényigénye nagy. fej trágyázás. az á ll ománysűrűségtő l függően. tápkockás palántáról termesztik a kukoricát. Kívánja a szerves trágyát (25-35 t/ha). Mint említettük. Fejlődési küszöbértéke 10 °C. Ebből adódik. Trágyázás. illetve l 02 cm-es sortávolság és l 0-20 cm-es tőtá­ wolság szükséges (5 . a fattyazás. s a temlesztési feltételektől függően. jól beérett. e lté rő módon reagálnak fanyazásra. A vetésmélység 3-5 cm. amikor a talaj l O°C-ra fe lmelegedett. Vízigénye nagy. Ez azt jelenti. Ápolás. eitéő megítélést kapott. K. ahol a kukorica sz~mára kedvező időjárás rövid.18 kg K20. Gépi betakarításkor 9 1. 22±7 °C.5. hogy akkor vethetjük.O db/m 2). Vetőmagszükséglet. Környezeti igény. Szükség lehet a keesztő öntözésre (l O mm).14 kg P20 5. Ezt követően szakaszosan vethetjük. ártunk a fattyazással .KéslJi érés ti faj ták: Commander. Gyomirtás. 12. Öntözés. Jó terrr < sátlagra csak öntözéssel számíthatunk. kép . Szaporítás. Ez hazánkban ápril is 15-e örül következik be. 131 . Tenyészteriilet: kézi műve l és n é l 70 cm-es sortávolság és 20-22 cm-es t őtá­ iVolság (5-6 tő/m 2 ) . a nitregént a magágyba adj uk. 16. Termesztéstechnológiai változat: -állandó helyrevetés (ápri li s ISjúnius 30. majd a havi természetes csapadék kiegészítésére 100-120 mm-ig.). A szakemberek véleménye. sok vizet igényel. vízhiány esetén viszont öveli a termést. A vetés idejére porhanyós. jó szerkezetű. hogy a fajták fattyasodási haj ama elté rő. Csemegekukorica-csövek !kell készítenünk. Vízigénye a csírázásnál és virágzá nál kiemelkedő. Leghatékonyabb a virágzáskor adott öntözés (30-40 mm).1 l . Hőigénye a bokorbabéval megegyezik. Talaj-ei(Jkészítés. A műtrágyaigé nye l tonna tem1és eléréséhez 25 kg N. Speciális ápolás i m unkája. Ha jó a vízellátás. fej l ődés i küszöbértéke 10 °C. 12-20 kg/hektár.

Bislet F 1.). Fehérje. 25%. Dura!. Türkis. -őszi termesztés. F Atleta 1 1 Korai érésű fajták: 1 mat. B 1-. Bartolo F 1. a teljesség igénye nélkül. 132 l . Vízhiány esetén az alsó levelek lehull:ltásával csökkenti pá-) rologtató felületét Termesztéstechnológiai változatok: -váz nélküli fóliás termesztés (március 1-10. Musketeer F 1. Vecsési gömbölyű stb. A csöveket tejes érésben törjük. Hidegtűrő Környezeti igénye. Bonnet F 1.). Holland kiviteli.0zepes. Enkhuizen diadala. capitata) Sokoldalúan felhasználható.). Atria F 1. -nyári termesztés. -őszi termesztés. Paliagi lapos..). A kukoricát kézzel törjük. Rapid F 1. sabb számára a 6-20 oc közötti hőmérséklet. B2-. mi-lí 1 vel nagyon nagy számú fajtát termesztünk. néhány napig tart. Hajdúsági>l Langendijker dauer. egyszerű termesztésű zöldségfaj. Leghaszno°C. Ve-j j csési fehér lapított. tárolásra (április 25-május l 0. Gloria F 1. Fényigénye közepes. Szentesi lapos.). C-vitaminok jelentik. friss fogyasztásra (május !5-július 10. Szentesi korai. Brando F 1.). -szabadföl di korai termesztés (március !5-április 10. Az érettséget körömpróbával ellenőrizzük. A letörött csöveket célszerű gyorsan értékesíteni. Langendij-! ' ker herbst. -állandó helyrevetett (március 10-május 30. A törésre érett optimális állapot. Har-1 . Tápértékét a benne található A-. F Delphi . l Fajták: A fajtákat tenyészidejük alapján csoportosítjuk.Betakarítás. palántázott (április l-június 30. illetve feldolgozni. Kempero F 1. F cross Golden . Dán tartós. savanyításra (április 20-május 20. Káposztafélék Fejes káposzta (Brassica oleracea convar. Parel F 1. Szentesi vörös. 13±7 a Hőoptimum növény. A fejképzés időszakában a legkevésbé érzékeny a hidegre.).. -őszi termesztés. Szentesi tartós. Vízigénye nagy. Közép-és késői érésú'fajták: Amager.és szénhidráttartalma l . Vöröskáposzta-fajták: Gradúr F 1. Ekkor nedvességtartalmuk 72%. Nevelle F 1. szárazanyag-tartalmuk kb. a hő­ mérséklettől függően. Júniusi óriás.

nyári és őszi termesztésben két-három alkalommal. A fajlagos műtrágya i gé nyt a 29. Trágyázás. A váz nélküli fó li ás takarás alá tápkockás palántát ültetünk. nyári szánt ást végzünk . i ültetéshez a talajt őssze l megszántjuk . A fejes kéíposzta é a vörös káposzta is tápanyag igényes növények. ráhlázar tartalm azza. A korai kiültelésnél az ősz i mélyszántá t fogassa l még őssze l lezárjuk . A növekedés megindulásakor és a fejké pző ­ dés kezdetén. Fejtrágyaként nitrogén! adunk. A júniusi kiü lteléshez tulajdonképpen másodnövényként . A káposztánál a nitrogénhatás kellős. 133 . Alaptrágyaként adjuk a szerves trágyát.35-40%-kal -. Indítótrágyaként dolgozzuk be. Monokul túrás tem1esztésnél kiemelkedő fontosságú a sze rves trágya adagolá a. A szervcs trágya és műtrágyá k együtles adago lása is jó eredményt ad. Kiemelkedi k továbbá nagy nitrogéni génye. kép. A tec hn ológ iai változatok szerint változik a t alaj -e l ő­ készítés is. helyesen járunk el. Szaporítás. A tárolásra termesztell káposzta eltarthatóságát viszont rontja. hogy tavassza l egy magágynyi tássa l minél e l ő bb ültetésre késszé tegyük. mivel apró35. Az áprili . tavassza l si mítózzuk és gyomtalanítjuk az ültetés ig. Fejes káposzta magvú növ é nyrő l van zó. ültetés. illetve vetés e l őtt a nitrogén 30%-át és a maradék káliumol. borsó ut án. Korai tem1esztésben a nitrogén fokozza a koraiságot. A vörös káposzta t e rv ez h e t ő term és tömege 20-30%-kal ki sebb a fejes káposztáénál. A fejes és vörös káposztát termeszthetjük palántáról és állandó helyrevetésse l. Az állandó helyrevetésnél a hengerezés szerepét kiem eljük. A nyári termesztésnél kétfelé kell bontani a tennivalókat. fogas al elmunkáljuk. A nyári és a késő i termesztés! megvalósíthatjuk sima palántával és állandó helyrevetésse l.Talaj-el/fkészírés. pl. a foszfortartalmú műtrágy á t és a kálium 75%-át. A szabadföldi korai term esztéshez sima pal ántál használunk. tárcsával . így ha azonos szintre hozzuk a két faj fajlagos műtrágyaigé ny é t . Korai tem1esztésben egy. fajlagos műtrágya i gé ny e viszont nagyobb .

8 134 .2 3.1 6.9 6. IV.2 5.4 8. IV.9 9.2 2.6 3.7 0.7 1. 6.8 5.7 4.2 4.3 1.8 3.2 2.29.7 2.8 5.1 6.2 7.2 2.5 4.7 3. l 3.7 7.4 4.7 5.1 8.4 8.2 1.4 7. III.6 4.2 5.3 4.2 5. 4.7 2. Foszfor l. lll.7 4.9 3.8 4. Foszfor l.9 7.7 5.3 Vörös káposzta 3.3 1.9 9. IV.6 Nitrogén l.7 3.9 3.9 6.7 1.8 4.4 9.3 4.2 6. Kálium l.6 4.4 8. termőhely igen gyenge gyenge közepes Fejes káposzta jó igen jó Nitrogén I.6 6.9 7.2 0.8 1. IV.4 5.3 5.1 5.9 8.2 3.2 1. ll.1 1.5 9.7 2.1 4.4 3.7 6. III.6 5. II.0 2.7 8.2 4. III.9 4.7 6. Kálium l.1 5.4 5.4 7.6 2.2 6. táblázat A fejes és vörös káposzta fajlagos (Hatóanyag kg/t) műtrágyaigénye A talaj tápanyag-ellátoltsága Tápelem.2 2.2 2.6 5. Il.9 8. ll.3 3.9 10. IV.7 2.7 3. Il.0 4.9 9.7 7.4 9.4 8.6 2.7 3.8 1.7 2.7 2.3 3.2 6.2 1.2 1.2 2.1 4. III.7 3. Il. IV.2 9.4 6.9 5.2 1.4 5. lll.7 7.7 1.2 2.1 4.2 7.5 0.2 3.

Tőszám beállítás. 24 000-33 OOO db/ha. Sima palántanevelésnél 400-l OOO db/m 2-es állománnyal dolgozunk (2-8 g mag).0 cm mélyre. Promasa F 1. 1. 28 nappal előtte kell elvetni a magot. -korai szabadföldi tennesztésnél 80+40+40x35-50 cm. A vetésidő a ki ültetési időből.4-0. Fajták: Korai érésíí fajták: Július F 1.és ásványisó-tartalma jelentik táplálkozási értékeit. nyáron 4 hét alatt lehet jó. Saguna F 1. a helyrevetett állomány 5-1 O cm-es fejlettségénéL Talajápolás. őszi tennesztésben 40-60 t/ha. Szabadföldi ágyban. a középtenyészidejűeket 90-130 napra. elrendezés: -váz nélküli fóliás tennesztésnél 160+30x30 cm 35 OOO db/hektár. Betakarítás. a váz nélküli fóliás tennesztésnél 15-20 t/hektár. sima palántát nevelni. -őszi tennesztésnél 60-70x50-60 cm. Kelkáposzta (Brassica oleracea L. bullata DucK. Magszükséglet 0. -nyári tennesztéshez 50-70x40-50 cm. Friss formában fogyasztjuk. Helyszükséglet: tűzdelésig 2000-3000 db/m 2 növényt nevelhetünk (15-20 g/mag). hosszú tenyészidejű fajtáknál 150-300 mm (5-8-szori öntözéssel). convar.7 kg/hektár. visszaszámlálható (lásd a technológiai változatokat). A káposzta egyenletes vízellátást igényel. a hosszú tenyészidejű fajtákat 130-160 napra szedjük. Tűzdelésnél 4-6 cm-es tápkockaméret a kívánatos. Tenyészterület. Az állandó helyrevetés idejét a tervezett kiülteléshez is igazíthatjuk. Váz nélküli fóliás tennesztésnél a fólia levétele. Szentesi fóliás. korai szabadföldinél 20-30 t/ha. Szentesi korai. Ápolás. 37 000-54 OOO db/ha. Öntözés. A káposzta betakarítására az ültetést követően 60-160 nappal kerül sor.A palántanevelés ideje 4-8 hét. Ültetés után 1. Nyolc hét a váz nélküli tennesztéshez nevelt tápkockás palántanevelés ideje. 135 . A rövid tenyészidejű fajtákat 60-90 napra. fehérje. 30 000-50 OOO db/ha. A várható tennésátlag. A szedés végezhető kézzel és géppel. ldénynorma: rövid tenyészidejű fajtáknál 60-120 mm (2-3 szori öntözéssel). fejtrágyázzunk. A szabadföldi technológiák növényeit június elejétől november közepéig szedjük.5 hónapig sekélyen kapáljunk.5-2. A váz nélküli fóliás takarás alól május közepétől szedhető a fejes káposzta.) Vitamin-.

). Gyomtalanítás. a szárazságot jobban túri . Szente. apsuma F" Solar. áll andó helyrevetésnél tőszámbeá llít ás .<itt e l e l ő termesztés (október 10-25. Kclkáposzla Közép-és késői éré. A korai fajtáknál nem szabad sokáig vámi a szedéssel. Betakarítás. 28 nappal korábban kell a magot elvetni. Áll andó helyrevetésse i és pal ántázás al szaporítható. H ő i gé ny e részben eltér a fejes káposztáétóL Hidegtúró képessége nagyobb annál. Venus. táblázatban rögzítettük . . Glo ter F1. A késő i e k e t október-november hónapokban szedjük .ápri lis l 0. a v. szedjük . Talaj -eli'fkészítés.zabactföldi tem1 esztés nyári-őszi fogyasztásra (április l. Az átteleló kelkáposzta szedését április v égé t ő l . teljes ki fejlettsége e l ő tt is szedhetjük.\'tí fajt ák: Frigga. Szaporítás. Wallasa F 1• Kiim yezeti igénye. A kelkáposzta is rendszeres öntözés mellett ad jó termésátlagoL Az átte leló kelkáposztát általában öntözés nélkü l tem1esztik .\z nélküli fóliás takarás alól máj us közepétól. Sant< Taler F 1. A kelkáposztát kézze l takarítjuk be. Az átteleló kelkáposztál.36. Fényigénylik tenyészidej ük alapján vált ozik.10.). Trágyázás. mint a fejes káposztáé. a korai szabadfö ldit június e l ej é tő l kezdjük el szedni . május e l ej é t ő l. A fajlagos mútrágyaigényét a 30. mert könynyen felrepednek. Ontözés. -szabadföldi korai tem1 esztés (március IS. lcepri nce F1. i k éső i .).júli us 15. lcequeen F" Mohác. A szerves trágyát a kelkáposzta is igényl i és meghálálja. Ebben az esetben a fő n övé ny lekerülése után az a l ap tal aj . lcecrown F1. 136 . Lásd a fejes káposztánál és az általános részben leírtakaL Eltérést az átteleló technológia i vá ltozat jelent. gár. Termesztéstechnológiai válw zatok : -váz nélkü li fó li a alatti termesztés (március 1. de nagy termés eléré éhez jó vízell átottságot igényel. kép. amennyiben a piac igényli . Az időzí­ tés i adatokal a technológ iai változatok mutatják.műv e l és t és az ültetés e l ő k ész ít ésé t szi nt e egy menetben kell elvégezni . Amelyik eléri a szedés i érettséget. A kora i fajták kevé bé t ű rik az e rős napv il ág ítást. míg a k éső i e k ezt károsodás nélkül elvi selik. A hosszú tenyészidejú fajták túróképessége jobb. Ezeket egy menetben takaríthatjuk be. Ha az ott jelzett palánt akiültetés i i dő t áll andó helyrevetéssei kívánjuk kiváltani .i átte l e l ő. .). A több i adat megegyezik a fejes káposztánál leírtakkaL ~po/ás. Vízig énye ki sebb.

8 11. IV.8 5.7 4.7 4.4 4.2 7. Foszfor l. III. táblázat A kelkáposzta és a karalábé fajlagos (Hatóanyag kg/t) műtrágyaigénye -· Tápelem.2 9.6 4.5 6.4 IV.5 10.0 9.0 6. Il.2 5.0 10.9 5. 3.7 6.5 10.1 6.6 9.5 Karalábé 8.0 6.30.0 6. ll.8 6.8 4.4 9.9 8.6 3.6 3.3 5.0 9.1 3.3 4.5 12.8 4.5 5.0 8.4 IV.3 4.6 11.3 5.8 5. lll.1 10.2 5.1 4. Kálium I.0 9.2 4. ll.6 5.5 10.5 7. tennőhely A talaj tápanyag-ellátoltság a igen j gyenge gyenge J közepes Kelkáposzta jó igen jó Nitrogén l. 6.6 2.3 4.0 12.1 2.7 2.5 Nitrogén l. ll.7 6.5 7.3 5.8 IV.3 6. lll.1 2.8 10.8 3.2 5.1 10.6 3.6 2.3 3.3 9. Foszfor l.6 4. 5.7 10.3 4.5 8. III.3 5. 10.8 4.8 5.0 7. l 3.8 5.8 4.1 2.6 3.8 137 . Kálium l.5 9. l 10.0 9.6 !O.1 1. 10.0 7.5 11. 5. lll.0 8.1 9.5 7. l ll .6 ll.8 5.0 11.2 6. IV. ll.8 6.3 3.6 IV.1 4.2 5.7 8.1 5.7 9.8 13.1 9.1 3.0 5.7 5.1 2.5 7.7 6.3 4.6 1. ll. lll.1 1.8 6.8 4.

könnyen magszárba megy . Szentesi nyári fehér. -szabadföldi korai tem1esztés (március 20-ttpri lis l 0. Saroksári fehér. A karalábé tenneszté éhez alaptrágyaként is a gyorsan oldódó és könnyen felvehető hatóanyagú mútrágyákat cé l sze rű használni . Közép. téli tárolás ra Uúnius IS-augusztu 30. A tenyészidóben adott fej trágya kiemelketrágyadó jelentőségű. Talaj-előkész ítés.) Fajták: Korai él·ész1 faj ták: Blusta.). hogy a karalábé alacsony h őmérsék l e ten tartva . 138 .és kés/Ji érés1 Szentesi nyári kék. A fejes káposztánál elmondottaka t c é lszerű figye lembe venni. nyári-őszi fogyasztásra (április 15.vagy fényhatás is egy-egy újabb "gum ócska" létrejöttét segíti . A fajlagos lll Ú almazza.szabadföldi tenneszté .június 15. Forcer F 1. Szentesi tartós kék. a igényt \bé Karal< kép. Fényigénye közepes. Hidegtúró növény. 37. jó szabrász médj ára változtatja külalakját. Idea!. A fé nyszegény id ősza kban defonn ált gum ót fejleszt.). Kék sza lonna.) Egyre közkedveltebbé váló zöldségfaj. Eltérés a fejes káposztával való összehasonlításnál . A számára kedvező tl en . Táplálkozási értékét nagy C-v itamin-tartalma adja.). Triumph. ha a pal<1ntakorban alacsony h ő m é rsé kleten tartjuk. Tern1eszrésrec hJwlág iai válrozarok: -váz nélkü li fóliás Iennesztés (március 1-20.. Szentes i fóli ás.). hogy a káposztafélék közül a karalábé a legsekélyebben gyökeresedő faj. Express. Kolibri F 1.Karalábé (Brassica rupestris convar. Szentesi ősz i fehér. Környezeti igény. Trágyá zás. i fajták: Gigant. Szentesi hajtatási. gongyloides DucH. Ezt azzal magyarázhatjuk. Szentesi kék. Vízigénye nagy és folyamatos vízellátást igényel. tart táblázat 30. . levél l 50 mg/ 100 g. fő l eg ősz i idő ben . -szabadföldi temJCszté. Szentesi fehér. A legkisebb hó. (Gumó 60 mg/100 g. Szentesi fóli ás kék.

). Igloo. Idol Osena. Szentcsi. -szabadföldi ős?i termesztés (június 5-július 25. A kései karaláhét teljesen kifejlett állapotban szedjük. Montano F 1.). Ápolás. A váz nélküli fóliás termesztésből május közepétől. Hőoptimuma 13 oc. Repos. 20x20 cm-től 40x40 cm-ig változik sor. 8 2-vitamin-tartalma adja. -szabadföldi korai termesztés (március !5-április l 0. amikor a gumó átmérő­ je elérte a 6-9 cm-t. Triton. A gyakori kisebb vízadagokkal való öntözést meghálálja. Kiizép. Tenyészteriilet-igénye a legkisebb a káposztafélék között. külföldön). botrytis DucK. Betakarítás. Plana F 1. Váz nélküli fóliás termesztésben a 160+20+20+20x18 cm-es elrendezést javasoljuk (100 ezer db/ha). Termesztéstechnológiai változatok: -váz nélküli fólia alatti tem1esztés (március 1-15. A folyamatos vízellátásra különösen figyelni kell. Vízpótló öntözéskor 25-30 mmes vízadagot adjunk. Winner Oscna. Tőszámbeállítás.) Táplálkozási jelentőségél a benne lévő C-. illetve kelesztő öntözés. Karfiol (Brassica eretica convar. -szabadföldi nyári termesztés (április l 5-május 15. White Fox. Az állandó helyrevetés időzítését a változatoknál ismertetett ültetéshez igazítjuk (28 nap). Öntözés. A korai karaláhét akkor kezdjük szedni. Oberon. Az 50-80 mg/100 g-os C-vitamin-tartalom igen jelentős mennyiség. szalagos elrendezéstjavasoljuk: 80+40+40x35 cm (54 OOO db/ha). a korai szabadföldi termesztésből május végétől szedhető a karalábé.).Szaporítás. Goodman. Gyomtalanítás. Fejtrágyázás. White Ball. White Satin. Beiszapoló.és kés!ii érésíí fajták: Andcs.5-2. mint a káposzta. Talaj-elffkészítés. Egy hektárról 15-40 tonna/hektár termésátlagot takaríthatunk be. Lásd a fejes káposztánál leírtakaL 139 . Téli tárolásra a háromsoros. Master Osena. B 1-. Állandó helyrevetéssei és palántázással termeszthetjük. A vetés mélysége 1. Opaal. Környezeti igény. Fajták: Korai érésíí fajták: Carillon. Suprimax.0 cm. Serrano F 1. -téli átteleltetéses termesztés (csak hidegtűrő fajtákkal. Matra. Fényigénye azonos a fejes káposztáévaL Vízigénye a rózsaképződés kezdetén a legnagyobb. Osena.).és tőtávolsága (60-250 ezer db/ha). A kifejlett növény a rózsaképzés idején a hidegre érzékenyebb. White Rock.

7 7.váz nélküli fóli á.8 6.2 6.6 l l IV.5 6. lll.9 0.2 5.9 3.4 2.9 3.9 5.3 5. A túlzott nitrogénellátás a konzerváru minóségé t rontja. Az irányelvek megegyeznek a feje.4 IV .szabadföldi korai termeszté nél 40-50x30-40 cm.7 5.0 7.5 10.2 7. ezért a kálitrágyát eszerint válasszu k meg.9 2. ll.4 2. Fajlagos műtrágyaigé ny é t a 31 .9 4. 2. táblázathan fog lalt uk össze.0 6.4 1.5 9. Az elrendezés a kijvetkezff: .5 8.0 7.5 8. ll.9 4. . 8.4 2.4 3.9 1.ké ei termeszté.6 8. 1 6.9 2. káposztán. kép. IV. Karfi ol Trágyázá s.2 6.0 7.0 8.7 8. term ő hely igen gyenge gyenge közepes jó igen jó Nitrogén l. 6.á lleírtakkal.5 7.7 7. Foszfo r l.9 3. 3 1.5 9.7 140 .4 6. Ügye lni kell továbbá a karfiol klórérzékenységére is.4 2.4 3. Szaporítás.2 7.0 7. . takarásnál 150+35+35x35-40 cm (35-40 ezer növény/ha). lll.7 6.4 1. ll.7 7. 1 6. láblázat A karfiol fajlagos műtrágya igén ye ( Hatóanyag kg/t) A talaj lápanyag-e ll átoll sága Tápelem .2 6.4 6.2 7.9 1.38. Kálium l.4 1.0 8.0 8. lll. ben 60-70x50-65 cm.9 2.5 7.

Folyamatos vízellátást igényel. fej trágyázás. spec iális ápolás i munkája volt a rózsafejek takarása. Tápanyagigénye megközelíti a karfiolét. Lásd a fejes káposztánál leírtakat Trágyázás. Fényigénye azonos a karfiolévaL Vízigénye nagy. Brokkoli (Brassica eretica convar. Cruiser F 1. Brokk oli 141 . A váz nélküli fóli ás t e m1 esztésb ő l már május kö ze pé tő l kezdjük a karfi ol szedését. Betakarítás. kép. Értékét növeli továbbá nagy A-vitamin-tartalma és a benne l évő nagy mennyi ségú ásványisó-tartalom.l O alkalommal öntözzük . Lásd a karfiolnál leírtakaL Ta/aj-eh1kész ítés. Öntözés. Szaporítás. igen j e l e nt ős. Gyomtalanítá s. tőszámbeállít ás. mint a karfi ol. rendszeres öntözést kíván. fagyveszély esetén. hogy nitrogénbő l és káliumból 10-15%-kal többet adjunk. tehát ez az ápolási munka fölö leges é vált náluk. Gyomtalanítás. C-vitamin -tartalm a 120 mg/ 100 gramm . A haszonkertbe n. Lásd a fejes kápo ztánál leírtakat Tenyészteriilet-igénye a karfioléval m e~egyező. Apolás. Eltérés. A szé l sősége k et jobban túri . italica PLEUCK. t öves t ő l ki szedjük a karfi olt. Fajták: Laser F 1.Ápolás. tőszámbe ­ állítás. a késeit 7. Az ősz i karfiolt októberben. a hosszú tenyészidejúekn él 15. A termésátl ag a rövid tenyész idejú fajtáknál l 0-20 tonna/hektár. fagymentes helyen tárolva. Termesztéstec hnolágiai változatok.) A karfiol közeli rokona.7 alkal ommal . A korai t erm esz tés bő l május végét ő l szedünk. Caravel F 1• Köm yezeti igénye. Ma már a fajták zöme genetikail ag öntakaró. A korai karftolt 6. a fagyok e l ő tt betakarítjuk. még haszno íth ató rózsákat adhat. provar. botrytis DucK. A fejtrágyázásnál a foly amatos 39. H ő i gény e al acsony. eptune F 1.30 t/ha között változik.

). 6 g/100 gramm fehérjét és sok ásványi anyagot. Yaliant F 1• Környezeti igény.röv id. . Eltérés a karfiolhoz viszonyítva. A túl40. a gumó lassan fejlődik. Titurel F 1. Termesztésteclmológiai változatok: .20 °C-ot L elvi selik (fő l eg hó alatt). Gyökértömege a talaj 20-30 cm-es rétegét szövi át. Tartalmaz továbbá A-. Bimbóskel zott nitrogénell átás nehezíti a bimbó- 142 . mint a fejes k<\posztáé. C-vitamin-tartalma megközelíti az étkezési paprikáét (a téli id őszakban még felül is múlja). őszi betakarításni (április l 0-május 30. 90-130 mg/100 gramm.15 . de ezt is jól hasznosíthatjuk. Fényigénye nagy. A fajtára jellemző rózsanagyság elérésekor vágjuk le a rózsát. Vízigénye a káposztafélék között a legki sebb. nedves klíma alatt ad nagy termést. H őoptimum a 13±7 °C. Talaj-el/fkészítés.és középtenyészidejú fajták ültetése (máj us !5. Bimbóskel (Brassica oleracea gemmifera DucK. Magas h őm érsékleten c ak a szára n ő. Öntözés. Porter Fl> Roger F 1.hosszú tenyészidejú fajták. .} Beltartalmi értékeit tekintve. téli szedésre (május !5. Folyamatos vízellátást kíván. Fajták: Asgard F 1. Kundry F 1. Br vitaminokat.3 hétre oldalrózsákat fejleszt. amíg a bimbók még zártak. 81 -. Tápanyagigénye kisebb. kép.). Párás. Az oldalrózsaképzésre hajlamos fajtáknak még a főrózsa leszedésekor is érdemes nitrogénmútrágyát adni (20-30 kg/hektár). Addig szedhető. ezek mérete kisebb. alacsony. A hosszú tenyészidejú fajták a . Az <1myékot nem túri. Betakarítás.ho szú tenyészidejú fajták .táplátást kell megvalósítani. a legértékesebb káposztaféle.). Ci tadel F 1.június 15. Igaz. hogy a brokkoli a rózsa levágása után 1. A tal ajműve l ése megegyezi k a fejes káposztánál leírtakkaL Trágyázás.június 15. Igényli a mély· műv e l és t. Merl on Fl> Oliver F1.

4 4.7 2.0 3. IV. Célszerű szalagosan.1 2. Ápolás.6 6. fejtrágyázás.1 5. sok esetben idő előtt szétnyílnak. Ezáltal megszüntetjük a tenyészőcsúcs további növekedését. Tenyészterület.6 2. 5.1 7.8 4.9 7.4 5.5 6. mint a belső állomány. 143 . A túl korai tetejezés káros. de kiegyenlítettebb bimbókat fejlesztenek.6 5.9 5.8 1.4 5.1 1. termőhely A talaj tápanyag-ellátoltsága igen gyenge gyenge közepes jó igen jó Nitrogén J. Gyomtalanítás. A fajlagos műtrágyaigényt a 32.4 4.7 3.1 1. A szélső növények bimbói is előbb válnak szedhetővé.7 1.3 4. Szaporítás.8 5.2 2. s mindig a kifejlett bimbókat szedjük. Kézi szedésnél alulról kezdjük.4 6. Palántanevelési ideje 4-5 hét.6 3.2 5.9 6. l m 2-en 500-600 db palántát nevelhetünk fel. blokkosítva telepíteni. Kálium I.0 6. Foszfor l.9 4.6 6. Öntözés.1 5.2 4.5 6. táhlázat A bimbóskel fajlagos műtrágyaigénye (Hatóanyag kg/t) Tápelem. II. összesen 140-180 mm-es víznormávaL Betakarítás.3 1.1 2.6 6.fejlődést. Ill.3 1.7 0. 32. A sima palánta kiválóan megfelel e célnak. A szedést augusztus közepétől egészen márciusig folytathatjuk. elrendezés: 70x30-40 cm.0 6. IV. Ill. Tetejezésre a tervezett szedési idő előtt 3-4 héttel keriJI sor. Speciális ápolási munkája a tetejezés.3 0.4 5. táblázatban találj uk. míg a belső sorok egyedei később. lazák maradnak a bimbók.1 5. IV. több fényt kapó egyedek bimbófejlődése gyorsabb.7 ll.6 3.6 2.8 4. tetejezés nélkül is termeszthetjük. Il. Ha csak kevés növénnyel dolgozunk.2 4.1 6.7 5. l 5.8 1. mert a felső bimbók kihajthatnak. Ill.9 5. 4-7 alkalommal öntözzük a bimbóskelt.6 6.6 4.1 3. mert a szélső. egyenletesebb méretű bimbók fejlődnek. tőszámbeállítás. Palántaneveléssel és állandó helyrevetéssei termeszthető.6 7.1 2.4 6.5 0. a felszabaduló erő a bimbók fejlődésére fordítódik.

Röv id tcnyészideje alatt igényli a folyamatos vízell átotts·ígot. általában azonos a többi káposztaféléve L Szaporítás. kép.). Páraigénye közepes. RUPR.30. A kívánt L ő t ávo l ság a faj ta habilusa alapján változik (30-40 cm). Fejesedéshez alacsonyabb h ő m é r­ sékletet igényel. Öntözés. F 1. Granat.l O mm). 41. Egyesek a nehézkes eredési eml ítik a palántázott tenneszlés hátrányaként Ápolás. fejtrágyázás. -auguszt usi áll andó helyrevetés (augusztus l. Tárolásra csak a teljesen kemény fejek szed he t ő k .IO.] Röv id t e ny ész id cjű . Termesztéstechnológiai változatok: ernlesztés csak fe lm agzás ra nem -a váz nélküli fóliás és a korai szabadföldi L haj lamos fajtákkal lehetséges (márc ius 15. Jarov izác iós küszöbértéke 13.15 °C.).eli'fkészítés.és C-vi tamint. A palántázott t e rm esz t és rő l megosz li k a szakemberek véleménye. Betakarítás. ha a fej alatti része kemény tapintású. jó sze rk eze tű talajt kell számára készíteni . Vízigénye nagy. Nagy mennyiségben tartalm az fehérjét. A. Trágyázás. agaoka King F~o Treasure Island F 1• Kiirnyezeti igénye. Fényigénye közepes. J e ll e m ző tul ajdonsága. hogy még a karalábénál is korábban felmagzik. nagy zö ldtömeget fejl esz t ő zöldségfaj. Kiemell j e l en tőségű (lehet) a kele zt ő öntözés (5. Hid egtű rő zöldségfaj. Talaj. Fajták: Nagaoka 50 F~o Spring Al. A nyári veté ű növények talaj-elő­ készítés i rendszere zerint. Gyom talanítás. Állandó helyrevetésnél a ort ávolság 30-35 cm. J e l e nt ős ásványianyag-forrás. Akkor kezdhe tő a szedése fri ss fogyasz tásra. Tápanyagigénye nagy.Kínai kel [Brassica pekinensiss (LOUR). tőszámbe­ állítás. K ínai kel 144 . Aprómorzsás.

. . Termesztéstechnológiai vá /rozawk: -szabadfö ldi korai termesztés (február 20-nH'írcius 15 . Fajták: Bravo ur. zno ítj ák. A fajl agos műtrágyai gényét a 33 . ami kor a tal ajra rá tudunk menni. A sétáló árnyékot e lvi se li . Tápanyag igényét műtrá­ gyák adagolásával kie légíthetjük. . Fényigénye közepes.) NYM. . Hosszú. Feltéte l. Teszik ezt azért. Mohafodrozatú . W. 145 . Korai cukor. mert a leve le 120.j úlius 10.Gyökérzöldség-növény ek Petrezselyem [Petroselinum crispum (MILL. · . Cs írázáskor és a kezdeti fejl ő dés hez igénye l sok vi zet.).ipari fe ldolgozásra és tárolá ra való tem1esztés (február 25. A kifejlett növények . kép. A. mert a köreire fri ss fo1mában min dig ráteszik .és ásványi só-tartalm a. táblázathan rögzítettük. Omega . A b ő vá lasztékon túlm e n őe n a haszonkertben a petrezse lye m magját az évnek mindazon napján vethetjük . Kedvező feltételeket teremtünk a kelé hez és l e h e tősége t adunk a karógyökémek a zavartalan fejl ődés hez . H ő i gé n ye 16±7 °C.tél alá vetés (október 20-november 15.). HILL.). Környezeti igénye. A jó víz fe l vevő és a vizet gazdaságosan felhasz náló növénye k közé tartozik. Félhosszú. Ta/aj-e//íkészítés. Trágyázás. a tömött magágy. Petrezselye m hogy a kelést öntözéssel segít ük. A hideget jobban túri . külföldön még racionáli sabban ha. Ebben az esetben kevésbé ágazik el a gyökér. 42 .másodve tés Uúnius l.10.] A petrezse lyem a magya r konyha né lkülözhetetl en fú sze rező növénye . J e l e ntős továbbá B-vitamin . Ez azt je lenti . Talaj -e l őkész ítésében legfontosabb a mély vagy m é lyítő szántás.15 °C hideget is e lviselnek. Fakir. em igényli a fri ssen trágyázott tal ajt.márc ius 30. De lta. hogy csak a talaj fe lső részét tömörítjük.150 mg/1 00 g C-vitamint tartalm az. Igaz. Vízig énye. mint a sárgarépa.).). Triplcx .átt eleltetett techno lóg ia (aug usztus IS-október 10 .

5 4.7 2. III. ll.4 2. IV.7 1.5 3. lll.0 1.5 1.8 5. IV.7 2.0 3.0 4.0 l.5 2. Kálium 4.0 3.0 6. tennőhely igen gyenge gyenge közepes Petrezselyem jó igen jó Nitrogén l.5 2.0 5. IV.0 Nitrogén l. II.0 3. Foszfor 6.0 6.0 6.6 4. IV. IV.7 7.5 0.0 7.0 6. 13.5 6.9 1.0 7.0 1.4 6. Kálium 2.3 1.5 4. 4.3 5.5 2.5 7.0 8. Ill.5 1.0 13.6 5.7 0.7 1.0 2.0 7.0 4.1 4.0 2.0 7.0 146 .4 0.5 7.0 3.5 0. ll.5 3.0 12.0 Sárgarépa 4.5 4.5 7. táblázat A petrezselyem és a sárgarépa fajlagos (Hatóanyag kg/t) műtrágyaigénye A talaj tápanyag-ellátoltsága Tápelem.6 0.1 1.0 3.0 6.5 l.0 4.5 6.5 5.0 2.5 5.0 1.5 4.6 1.2 9. Foszfor l.8 6.0 8. 7.0 5.0 5.7 1.3 2.5 2.0 2. II.0 14.5 2.7 4.5 0.6 14.0 2.0 4.6 1.3 0.5 3.9 3.7 2.0 5.5 n.0 3.33.7 1. ll.4 2.8 3.0 3.8 4. IV.4 2.6 13.0 11.0 1.7 6.5 4.8 0. III.5 6.0 1. Ill.8 l.5 5.5 1. III.0 3.5 1.5 0.0 7.5 2.6 0.0 12.7 2.

csomózva. Várható termésátlag (gyökér) 10-30 t/ha. A gyökeret ősszel. Feonia Banta. Ápolás: gyomtalanítás. rövid répatestúek) Amszterdami. Nantes Fancy. · Bz-. kúp alakú fajták). Danvers 126. az előző csoportnál hosszabb répatestúek): Almara F 1. tőszámbeállítás. Trophy. csomózva. Ezenkívül tartalmaz B 1-. Fena F 1. A lőtávolság l-2 cm. Elterjedt a soros vetés. Tourina F 1• Berlicum típusú fajták (hengeres. sativus) Egyik legjelentősebb ka~otinforrásunk (7 mg/100 g). A magvetést kelésig "víz alatt" kell tartani. nagytestú.8 kg/hektár. Vörös óriás. gyökérként. hogy a gyökerek ne érjenek össze. Flacoro. illetve 15 mm-es vállátmérőnél kezdjük szedni. 30-40 mm-es vízadaggaL Betakarítás. Asványi anyagai közül kiemeljük a kalcium-.~jták (széles vállú. fejtrágyázás. 147 . függvényében határozzuk meg. levelétől megfosztva és petrezselyemzöldként. Dana F 1. Vetésfolyóméterenként 50-75 db magot vetünk. Vízpótló öntözésre 2-3 alkalommal kerül sor. az előzőeknél még nagyobb répatestúek): Bergen F 1. Tip-top. Nantucket F1.és C-vitamint. Amszterdam Minicor. Fertődi korai. értéktelenné válnak. B6 . a talaj felső rétegéből a szél gyorsan kifújja a nedvességet. A művelési mód lehet sík és bakhátas. Mivel sekélyen vetünk. vastartalmát Cukortartalma 6%. Narova F 1. A tőszámot a fajta . ikersoros és szalagos. Tarnino F 1. Chantal F 1. Fajták: a fajtákat alakkörök szerint csoportosítjuk: Amszterdam típusú fajták (hengeres. Nanti. Nairobi F 1. Elterjedtebb az állandó helyrevetés. Keszthelyi hengeres. Öntözés. Értékesíthető levelesen. Gyakoribb a síkművelés. foszfor-. ssp. sebből 20-35 db növényt takarítunk be. A vetésmélység 2-3 cm. A sortávolság 30-40 cm között változik. Marimba F 1. A leveles petrezselymet 10. Sárgarépa (Daucus carota L. mert akkor derformálódnak. Vita Longa. Karotan. Ritkításnál arra ügyeljünk. Formula. Az elrendezés lehet soros. Chantenay típusú fajták (középhosszú. Nanti Forto. A petrezselymet szaporíthatjuk állandó helyrevetéssei és a haszonkertben palántázható is. Fiakker Regol. októberben-november hó elején szedjük fel. Jaguár F 1. kúp alakú fajták): Arany.5-l . Napoli F 1. Magszükséglet l . Nanthya F 1.Szaporítás. Amszterdam Indu. Bertaoda Fl> Bertop F 1. A levelet szinte az első lomblevél kifejlődésétől szedhetjük. Fedora F 1. Chantenay Longidor. Mokum F 1• Nanti típusú fajták (hengeres. Parana F 1. pótolnunk kell. Fiakker típusú l'.

illetve nyári v e t és ű . tarlóhántás ápolása. tárolásra (március 1.25 °C. ősz i mélyszántás. kép. Tápanyagigé nye mútrágyákkal kiel ég íth e tő. Harmadik a csíragyökéren kialakuló nekrózis. tavasszal magágykészítés. Pári1. Vízigénye .si nyékot a sárgar' pa is elvi se li . A gyöké rfej l ő dés legkedvezőbb h őm érsé kl e te a 15.30. . A sétáló árvásár 43. Ta/aj.St. A répatest elágazódása három okra veze thet ő vis za.e lőkészítés. Csírázási optimurna 18. tarlóhántás elmunkálása. köves). illetve túl magas h őm é rsékl e te n a sárgarépa színanyaga i nem tudnak k e ll őe n kifej/ l ődni. szerves anyagban gazdag talajban ún. a tömör magágy. Fajlagos mútrágyaigényét a 30.). . szőrös répák fejl ődn e k .július 10. A csírázáshoz és kezdeti fejl ődéséh ez sok vizet igényel. Trágyá zás. Második el őid ézőj e a fonálféreg (Meloidogyne hapl a).20 °C közötti tartom ány.ipari feldolgozásra .). júniusig hosszú tenyészidejú. A nagyobb fagyot nem túri .másodvetés (május l. Sárgarépa 148 .előkészítő rendszere szerint járunk el. A mag 4-6 °C-nál igénye 16±7 o kezd cs írázni. szántás elmunkálása. Száraz. A túlzott nitrogénadagolás nitrátfelhalmozódást okozhat. Kora tavaszi vetés ű. májusig vet h e t ő. Va/ery típus/Í fajta: Fertődi vörös.márci us 15. kép. Őszi mélyszántássa l dolgozzuk be a talajba a foszfor. hogy korai fajta: júliusig középérésú. aprómagvú növények tal aj. táblázat tartalmazza. agyon alacsony. Fényigénye közepes. kötött talajon a nitrogén el ső felét. Környezeti igénye. Optimális hóc. A szinte kifejlett répatest nehezen jut vízhez. Megjegyezzük. tömölt. ezért a számtalan fehér gyökeret indítja beszerzésére. Szerves trágyát nem igényel. Címszavakban: tarl óhántás. Első a rossz talajszerkezet (pl.).és a kálium-műtrá­ gyát. Itt is nagyon fontos a jó tal ajszerkezet. 44 . Termesztéste chnológiai változatok: -szabadföldi korai termesztés (február 20.

Pasztinák (Pastinaca sativa L.). Vetőmagigény 2-4 kg/hektár. Laza homoktalajon a nitrogén első felét. Ebből megmarad 20-25 növény folyóméterenként A petrezselyemnél elmondottak ide is érvényesek. szalagosan vetni. a petrezselyemnél kevert vetést alkalmazni. öntözés mellett. kötött talajon a nitrogén második felét. Tartalmaz A-. Gyomirtás. 1 tonna terméssel 6 kg nitrogént. talajlazítás. másodvetésből október végétől szedhetjük. A vetésidőpontokat a technológiai változatoknál közöltük.) A gyökerét fogyasztjuk. Fényigénye a sárgarépáéval megegyező. C-. Fejtrágyaként. PP-vitaminokat és jelentős tömegben szénhidrátot. 30-40 mm-es vízadaggaL Betakarítás. -szabadföldi tömegtermesztés (március 1-30. Lásd a sárgarépánál leírtakat Trágyázás.). Bz-. indítótrágyaként adjuk. laza talajon. tőszámbeállítás (ritkítás). Talaj-eli'Jkészítés. a Fiakker típusokat októberben takarítjuk be. amíg ki nem kel. Fajták: Guernsey. Öntözés. Környezeti igénye. A Nanti típusokat. B 1-. 149 . fővetésből július közepétől. Ápolás. Vízpótló öntözésre május vége és augusztus közepe között kerül sor. 3-4 alkalommal. A Chantenay típusokat fővetésből augusztustól. Vízigénye nagy. Csírázáskor és fejlődésekezdetén kíván sok vizet. Várható termésátlag: Nanti típusoknál 20-25 tonna/hektár.Tavasszal. Fiakker típusoknál 40-50 t/ha lehet. Fertődi félhosszú. Időpontja fajta és termesztési cél függvénye. Gyökerének beltartalmi értékei kiemelkedőek. A vetésmélység 2-3 cm. sem állatnak ne adjuk. Hidegtűrő növény. Levelének érintése az érzékeny bőrű emberekre káros hatású. Chantenay típusoknál 25-30 t/ha. Magvai 3-4 °C-on már csírázni kezdenek. 30-35x4 cm (40-50 db mag/fm). Termesztéstechnológiai változatok: -szabadföldi korai termesztés (február 20-március 15. retek) hozzákevemi. A sorelrendezés egysoros. lehet ikersorban. sorjelző (gyorsan csírázó) növény magját (saláta. a levelet sem embemek. Kelesztő öntözés. 4 kg faszfort és 12 kg káliumot vonunk ki a talajból. Szaporítás. Célszerű a sárgarépánál. június közepéig 1-2 alkalommal a nitrogén második felét.

ízanyaga nélkülözhetetlen az Brilliant. a yét gyázott területre ültessük. b. tehát nagyob nem szokták ezért lis. Optimális hőigénye 19±7 °C. répáé vagy a petrezselyem korán kiültetni.5-1 g/m 2 magot. 150 . zthető. tábláza 34. Trágyázás. Mento Ofir. Fényigénye megegyezik a sárgarépáéval. Fajlagos műtrágyaigén és tűzdeletlen tűzdelt Lehet ztjük Szaporítás. ~polás. (500-1 000 db/m r végén. Biztonsággal csak öntözött területen tennes t: változa Termesztéstechnológiai -szaba dföldi palántázott tennesztés (május !O-június 10. 5-6 cm-es sortávolságra és Ebből tűzdelésre 3000. Hegykői. átlag.) GAUD ICH] és ásványianyag-tarGumója és levele egyaránt értékes táplálékunk. trom. Palántázáshoz jó ágyat kell készítenünk. jó szerkezetű. Gum ós zeller [Apium graveo/ens L. Apia. gyommentes. 2-3 cm méSzaporítás.).4000 növényt kapun lomblevelek megjelenésekor első 2-3 cm-es tőtávolságra tűzdeljük. késő ákot Betakarítás. 2 vetjük a magot (3-4 g/m ). Imperator. Alba. Luna F 1. convar. A zellert palántáról tennes (sima) palántát ültetni. Roka.. A zeller tápanyagigénye nagy. rapaceum (MILL . nagyobb lesz a tennés szedjük ki a előtt beállta fagyok a ősszel. Frissen trá. március elején vetünk. Tűzdelés nélküli palántanevelésnél februá 0. Cascade. Frigga. Az istállótrágyá t tartalmazza. Tűzdeléses palántaneveléshez február közepén k. tett magágy a tömörí égig mélys i ültetés letű. Várható tennésátlag 15-25 tonna/hektár. t igényli. Ontözés.ságra. Amszterdam r. Csak a sima felüTalaj-el/Jkészítés. Monostorpályi. Egy-két öntözést meghálál. Mars. Fajták: Afina. tőszámbeállítás (ritkítás). Ja meg! Vet/Jmagszükséglet 3-5 kg/hektár. Alabás Struik. 30-45 cm-es sortávolságra és 1-2 cm tőtávol csak egy évig tartégél képess csírázó ag vetőm a ~yen vetjük a magját. Gyomtalanítás. optimá körül oc 20 ése Fejlőd é. mint a sárgaKörnyezeti igénye. az megfelelő. Duplex. Vigyázat. A pasztin földből. számá zet szerve i ember talma. az 2). Vitaminra. Snehvide. Vízigénye nagy.

8 1.0 13.0 11.0 5.0 1.0 4.0 2.4 0.0 1.7 Nitrogén l.4 2.5 4.2 2. Kálium l.7 5.8 3.4 4. II. Il.7 4.0 13.5 7.0 4.8 III.2 5.5 2.0 3.8 6.5 15. II. III.0 3.0 2.8 4. táblázat A gumús zeller és a retek fajlagos műtrágyaigénye (Hatóanyag kg/t) A talaj tápanyag-ellátoltsága Tápelem.7 2.5 0.0 2.0 4. III.0 2.3 6.9 3.6 2.0 12. III.8 4.0 8. 5.34.3 6.0 7.2 3.0 4.6 3.0 5.0 5.0 2.8 5.0 1.1 2.6 4.8 2.0 1.0 12.9 1.5 5.2 4.5 4. IV.6 1.6 4.5 3.5 2.3 4.5 4.0 5.5 3.8 2.0 11.2 9. IV.2 1.0 1.0 4.6 III. IV.0 9.7 5.5 6.0 6. Kálium l.0 13. 4.3 1.2 5.2 1.3 8.4 0.5 4.0 III.5 7.0 8.8 3.8 2. Foszfor I.6 13.7 0. IV.0 5.2 1. IV.6 2. ll. tennőhely igen gyenge gyenge közepes Gumós zeller jó igen jó Nitrogén I. IV.5 0. 10.5 Retek 3. ll.0 14.4 6.0 151 .0 4. Foszfor I.0 1.2 6.5 3.8 0.0 10.4 0. 13.6 14.0 2.8 2.5 4. 3.0 3.5 0.5 6.0 12. ll.4 2.3 0.0 7.5 3.0 2.

Betakarítás. C-vitamin -tartalma vetekszik a paradicso mévaL Fajták : Hajtarási fajták (de szabadfö ldön is tem1eszth et ő hónapos retkek): Certina.A növénye lrendezés lehet soros. Ilyenkor vi ssza ke ll venni a tápanyagbó l és a víz b ő l. s benne 25-35 cm-re ültetve a pal ántákat. Környeze ti igénye. Ma már nem végzik . Gyomtal anítás. Szentes i óri ás vaj . mert akkor m eg n ő ugyan a g um ó. zsákszöve ttel dörzsö lve. ikersoros. Szahadfii ldi fajták: Erfurti kerek fekete. Jégcsap. Vízigénye nagy. E l é rh e t ő termésátl ag 15. A hónapos retek magas h ő m é rsékl ete n nagy lombozato t. A g um ók é p ződés csak e rős fény hatásá ra töké letes. izás . Jánosnapi . Tavaszi piro . Mikepérc s i vaj . szalagos. Korund . H ő i gén ye alacsony ( 13±7 °C). A rég i fajtáknál e lfogadott eljárás volt Ápolás. A kifejlett gum ókat a fagyo k beá llt a e l ő tt szedjük . A leggyakoribb sortávol ság az 50 cm széles sor. Retek (Raphan us sativus L) ye rsen fogyasztjuk . Patríc ia. A túl zott adagolás sem jó. A t e ny ész id ő b e n 6-7 alkal omm al. A gum ók fe lrepedése az egyenetl en víze ll átás eredménye. hogy nem n őtt meg a gum ó. csak a lomb . Szentesi hajtató. Ültetésko r beiszapoló öntözé t adunk . 30-40 mm -es vízadaggal öntözünk . kic i gum ót fejleszt. Sora. hogy a g um ó mekkorára n ő. fejtrágy< a gum ók oldalgyökereinek e ltávolítása . A ze llert rendszere sen ke ll öntözni. Fol yam atos víz e ll átás t igénye l. ti sztítju k és hűv ös helyen tároljuk. apró gum óval. 45 . pudvásod ik . A rövid tenyészid ejúek szedését már júliusban e lkezdjük . Fényigény e. Hónapos rel ek 152 . levelesen . de benne a hús megszaka d . Húsvéti rózsa. Magja már 3 °C-on csírázni kezd . kép. Az ápoláson és tápl áláson múlik . Tavasz gyöngye. Müncheni sör. Je ll egzetes cs ípős ízét kéntart almú vegy ül etei adj ák. Öntiizés. Korai legj obb. Sokan panaszo lják .35 tonna/hektár. Ebben az esetben több tápanyago! és vi zet ke ll adni .

házikertben elterjedt a retekmag papírra (pl. Az őszi relket is 30-40 cm-cs sortávolságra és 6-8 cm tőtávolságra célszerű vetni. mcrt elősegíti a retek pudvásodását. Fajlagos műtrágyaigényét a 34. Talaj-elffkészítés.). Lapogatjuk. 5x5 cm-es kötésben megvonalazzuk a papírt. ssp. Sűrű vetésnél elengedhetetlen a ritkítás. Betakarítás. Littre Ball. táhlázathan rögzítettük. 5x5 cm-re. Br. -őszi-téli retek tennesztése (július 15-30. A ragasztás után száradni hagyjuk a papírt és tároljuk a "vetés" idejéig. Bordo. A nyári retket 30-35 cm-cs sortávolságra és 4-6 cm-es tőtávolságra vetjük. Regala. csomagoló-. Közepes tápanyagigényű növény. krepp-.Termesztéstcchno/i!giai változatok: -váz nélküli fólia alatti termesztés (február l O-március 5. s ezzel jelöljük ki a mag helyét. Minim<ílis ápolási munkát igényel. Várható termésátlag 7-20 tonna/hektár. Gazdasági érettségben szedjük.) Táplálkozási értékét B 1-. Rubin. A mag gyorsan kikel. Bíborhenger. "Vetéskor" letekerjük a papírt. Forono. 153 . A túlzott nitrogénbőség káros. Nero. esculenta convar. valamint ásványisó.5 cm mély fogakat. Szükség szerint gyomtalanítunk. a téli relekét a nyári vetésű növények talaj-előké­ szítö rendszere szerint végezzük. amikor deszkalapra vagy hengcrre szerelünk 1-1.).). Hasonló eljárás. Ielapogatjuk a lyukak helyét.és cukortartalma adja. Vetőmagigény 400 db/m 2. A korai tenncsztésben. canditiva ALEF.és P-vitamin-. a mctszéspontokra tennészetes eredetű papírragasztóval vagy csirizzel felragasztunk egy-egy magot.5 cm vastag takaróföldet rostálunk rá. C. -nyári retek tennesztése (március !5-április 30. Pronto. Szaporítás. Az őszi-téli relket 20-30 mm-es vízadaggal öntözzük. -szabadföldi korai termesztés (február 20-március 30. Öntözés. gyakran öntözzük a hónapos retket. nedvesítjük. kalappapír) való ragasztása. A hónapos és a nyári retek talaj-elökészítésé t a kora tavaszi vetésű növények. Ápolás. Szerves trágyát nem igényel. Fajták: Bíborgömb. majd 1-1. Vetünk (egyesével). Készen van a vetés. Vetőmagigény 400 db/m 2• A Szentesi óriás vajrelket 8x8 cm-re vetjük. Detroit.). Cékla (Beta vulgaris L. A talaj-clökészítés menetét a vetés időpontja és az elővete­ mény Ickerülése szabja meg. Trágyázás. crassa provar. Kis vízadagokkal. ráhelyezzük a talajra.

~po/ás. Káliumb ól sokat igényel. Vízigénye fejl óctése valamennyi szakaszában j e l e nt ős . Ta/aj -elrJkészítés. Két-háro m alkalommal adjuk. altal ajlazítással. ízletes gyökerét fogyasztjuk.Környez eti 1genye. Fajták : Fajtavált ozatai vannak. táhlázat tartalm azza.e/6készít és. 10. kép. 3-4 cm mélyre. Magja 10 °C alatt nehezen csírázik. Vízpótl ó öntözés adagja 30-40 mm. amikor a fajtára je ll em ző nagyságo t elérte. egyelés. Lásd a reteknél leírtakaL Trágyázás. tömegtermesztés (áprili s !5.15 cm-re. Betakarítás. c között érzi jól magát. Hó igénye 19±7 °C. . Fajlagos műtrágy a i gén yét a 35. Fényigénye nagy. Cékla jük. Tápanyagigénye közepes. A tárolás ra temlesztett cékl át a fagyok e l őtt kell kiszedni . Áll andó helyreve téssei szaporítjuk . Fényigénye nagy Vízigénye közepes.). -szabad földi tem1 e ztés tárolásra Uúlius 15-30. melyek között nincs lényeges kül önbség. 154 . a gondos magágykészítés. A növény 13-24 o . Döntő a mé ly műve l és .kétéves termesztés (augusztus 15-szept ember 20. Feketegyökér (Scorzonera hispanica L. Ontazés.máj us 15. Termesztéstechno /6giai változatok: -szabad földi tavaszi.). a spárgaétellel fe l é rő. Már lúdtojás nagyság elérésétó l szedh e t ő. Ta/aj. Várható termésátl ag 15-30 tonna/he ktár. Hóigény e alapján a hidegtúró zöldségfajok közé tartozik.) (egyéves). Termesz téstechnikai változatok: -szabadföldi termesztés (március 25-április 15 . 30-40 cm -es sortávolságra és 3-4 cm tótávolságra vet46. Szaporítás. Környez eti igénye.). Ke lesztó öntözéskor 5. Gyomta lanítás.) Tápanyagokban gazdag.10 mm vi zet adunk.

0 1.0 IV. ll.0 2.35.5 4 3.8 4.7 4. 4.0 5.8 IV.5 4.0 Nitrogén l.0 8.0 3. ll. táblázat A cékla és a torma fajlagos műtrágyaigénye (Hatóanyag kg/t} A talaj tápanyag-ellátoltsága Tápelem.0 12.5 0. ll.5 45 49 38 40 42 44 25 27 29 31 12 13 14 !9 5 6 7 8 -- 155 . 13.3 4.0 14.5 2.0 13.0 1. IV.4 6.0 8. lY. Foszfor I.7 5. III. 23 25 27 29 19 21 23 25 12 14 16 18 7 8 9 12 4 5 5 7 Il.5 7 7. Foszfor l.3 1.0 5.8 12 13 6.5 3 3 ll.0 Torma 4.5 9 3.5 5.6 13. Kálium l.4 2.0 3.2 9.2 1.5 3.0 7. ll. termőhely igen gyenge gyenge közepes Cékla jó igen jó Nitrogén l.0 12.2 2.2 2. lll.0 4.2 1. 41 44.5 2. IV.5 3.6 14. Ill.0 2.0 5.5 3.0 2.5 5.6 4.0 4.6 0. 4. 13 15 16 18 10 10. lY.0 2.0 2. Ill.0 11.7 0.0 5.2 1.8 5. Ill.7 1.0 2.5 3.5 0. Kálium l.0 3. III.5 4.2 2 2.

a Nürnbergi és Erl angeni e rősen csípős . Berakarírús. Hamburgi. 3-4 cm mélyen vetjük . A szedés ideje ok t óbert ő l-áp rili s i g tart. Swporírás. Term esztjük a Debreceni édes-nemes. Óvatosan szedjük ki a gyökereket. Kétévesként augusztus-szeptember hónapokban. Torma (A rmoracia lapathifolia Jó GILIB) min őségű árut csak egyéves termesztéssei állíthatunk e l ő be l ő l e. K ülönlcgesség a fckcicgyökér Trágyúzús. Fajrái: Magyarországon eli smert faj tái nincsenek. Malini Bagaméri fajtákat. a Nürnbergi édes. elfolyik a tejnedv . csak azonnali fogyasztásra használható. mert tej nedvet tartalm aznak.47. Gyomta lanítás . Egyéves te1meszté ben március v égé tő l ápri li s közepéig vetjük. Bajor. Ápolás. Júliusban cé l sze rű öntözni . Krenax. Önrözés. kép . Várható term ésátlag 10-25 tonna/hektár. Kül önl eges ápolási munka a gyak ran e l őt örő magsz<1rak ki tördelése. 25-35 cm -es so rléívo l ágra és 4-6 cm t ő t ávo l ság ra . A fe lszedett gyöke reket h űv ös helyen. tápo ldatozni. Ha beszakad a gyökér. Spreewa ldi . humuszos talajon terem megbízhatóan. Tápanyag igénye nagy. Téli benthagyásnál sza lmával vagy trágyáva lt akaljuk a sorokat. veremben tárolhatjuk. pincében. 156 . csak tápanyagban gazdag.

Hidegtűrő növény 13±7 oc. Keep Weel F 1. Talpgyökerekről szaporíthatjuk. Kedveli a mélyebb fekvésű. Kiemelkedik C-vitamin-tartalma. Leszedjük és kötegeljük a talpgyökereket A megmaradó. Bóséges vízellátást igényel. hűvös helyen tároljuk. Ontiizés. Tétényi rubin. Fajták: Alix. Bolero. Copra F . Fajlagos műtnígyaigénye is nagy (lásd 35. Fényigénye közepes. mély talaj-előkészítést igényel. Yellowstone F • 1 Gyöngyhagymák: Barletta. Termesztéstechnoh!giai változat.K iirnyezeti igénye. Gyomtalanítás. konzerv. Aroma.) naponta fogyasztjuk. Perla Secunda. Braunschweigi. Csírázása 4-5 °C-on megindul. A dugv<ínyokat olyan mélyre ültetjük. Alsógödi. Piroska. Hőoptimuma 19±7 oc. Talaj-elffkészítés. s célszerű a dugványok föld felőli. Fagytűrőképessége jó. megtisztított gyökereket kötegelve. Trágyázás. Vízigénye nagy. 15-25 cm-es lőtávolság. vagy ömlesztve párás. Makói bronz. Stuttgarti óriás. Betakarítás. a sétáló árnyékot is elviseli. illetve föld fölötti részét megjelölni. Makói CR.) A vöröshagymát sokféle formában (friss. táhlázatot). Fertődi ezüstfehér. Pompey. Makói fehér. Nagy adagú (50-60 tonna/hektár) szerves trágyát igényel. Hagymafélék Vöröshagyma (Allium cepa L. vasszaL A talpgyökereket kötegeljük. illetve ta. Szaporítás. Jelentős szénhidrát. Senshyu Yellow. A lombot eltávolítjuk a fögyökérről. őszi és tavaszi ültetéssel. 25-25 cm vagy 1-2 cm hosszú talpgyökerekról szaporítjuk. A nagy hidegek beállta előtt kiszántjuk az egész növényt.és cukortartalma. Tartós szárazság esetén nagyon meghálálja az öntözést. Csípős ízét allilszulfid-tartalma okozza. Tisza I. Pannonia. A hosszabb és ferdén (30-40 °C-ban) ültetett gyökereknél a csúcsi rügy kihajtása után kibontják a bakhátat és lemorzso!ják a rügyeket. Makói. szárítmány stb. 157 . Banco. Az egyéves tom1a gondos. A szaporítóanyagot szedhetjük ősszel. A tomlát a ceruzavastagságú. Ápolás. Favorit. fejtrágyázás. hogy fölöttük 2-3 cm vastag földréteg legyen. párás levegőjű helyeket. Homok közölt tároljuk a kötegeket A növényelrendezés 70-100 cm-es sortávolság. Sonkahagyma. 1 Express Yellow F 1. hogy simább gyökeret kapjunk. Makói 104. Környezeti igénye. Várható termésátlag: 6-8 tonna/hektár.

.5 cm). Sima hengerezés. tarlóhántás elmunkálása. a nitrogén 30%-át adjuk alaptrágya ként Indítótrágyaként adjuk a foszfor. nagy szárazanyag-tartalmú fajtákat termesztjük. (március !5-április 15.). .és kálium-műtrágya teljes törnegél ősszel adjuk.Fényigénye.és kálium 60%-át. táblázat tartalmazza. hogy tömött. 5-6 kg/ha vetőmag­ mennyiséggel. Az egyéves termesztésben a foszfor. • nyári vetés (augusztus 15-25. 7 kg/hektár magigénnyeL . Fajlagos műtrágyaigényüket a 36. 100-110 kg/hektár vetőmagigénnyel. dughagymáról és palántáról egyaránt szaporítható.étkezési hagyma dughagymás termesztése (2 éves termesztés).). 158 . szántás-elmunkálás . A szükséges foszfor.Gyöngyhagymának termesztve. Termesztéstechnológiai változatok: -dughagym a termesztése (március 10-30. -Tavaszi vetésű. .). őszi mélyszántás. Tarlóhántás. Dughagymáról a lassú növekedésű. Vízigénye.). Vetés előtti talaj-előkészítés kombinátorozás a vetést megelőző napokban.Dughagymás termesztés. A vöröshagyma tápanyagigényét műtrágyák adagolásával elégítjük ki.zöldhagyma-termesztés: • magról vetve Uúlius 15-31. Gyenge megvilágítás mellett nagy termésre nem számíthatunk. morzsás magágyat kapjunk. A dughagymáról való szaporításnál öntözés nélkül termesztjük a hagymát. A kora tavaszi vetésű. Fejtrágyaként a nitrogén 40%-át juttatjuk ki. 2-3 cm mélyre vetve. Szaporítás. Magvetéssei szaporítjuk a gyors növekedésű (egyéves termesztésű) fajtákat. Trágyázás. gabonasortávolságra vetve (12. a nitrogén 30%-át. • tavaszi vetésű étkezési hagyma (március 10-április 10. 2-3 cm mélyen vetve. .). A vöröshagyma megvetéssel.alaptalaj-művelésben. • dughagymáról (szeptember !0-október 10. indítótrágyaként juttatjuk ki. -Nyári vetésű vöröshagyma (4x25+50 cm). tarlóhántás ápolása. Talaj-elffkészítés. -étkezési hagyma magról való termesztési változatai (egyéves termesztés): • gyöngyhagymának (március 10-30. A nitrogén 70%-át ősszel. aprómagvú növények talajművelési rendszere az irányadó nála.). A hagyma szereti a sok fényt. a fennmaradó mennyiséget tavasszal. egyéves termesztésben (4x25+50 cm). A mérsékelten vízigényes fajok csoportjába tartozik.Dughagymatermesztésnél az elrendezés 4x(24+4)+55 cm (600-900 db mag/fm).). 90-100 kg mag szükséges hektáronként.és káliumtartalmú műtrágyák 40%-át.

Kálium 7.0 6.5 5.0 5.0 4.36.5 8.5 4.0 l l.0 4.0 5.0 . Foszfor 6.0 8.5 8.5 5. Il. Ill.0 5.0 4.5 4.0 5.0 6.0 6.5 5.5 6.0 4.0 4.5 5.5 7.0 5. IV.0 6.5 2.0 7.5 4.5 4.0 7.5 3.0 5.5 4.5 3.5 4.5 4.0 5.5 4.0 8.5 3.5 6.0 7. 8.0 5.5 8.5 6.5 6.0 3.0 6.0 7.5 7.5 5.0 6.0 7.5 7.0 4.0 8.5 7.0 8.5 4.0 8.0 2.5 5.0 5. IV.0 7.5 6.0 6.5 4.0 7.0 5.5 7.0 5. III.0 4.5 4.0 7.5 5.0 4.5 3.5 3.5 4.5 6.0 6.0 l.5 7.5 4.0 4.0 7. III.0 3.0 3.0 3.5 6.5 7.5 7.5 7.0 7.0 6.5 6.0 5.5 4.5 7.5 3.5 7.0 6.0 7.0 7. Il.0 6.5 2.0 6.5 3.5 6.5 5.5 2.5 3.0 4.5 7. IV.0 4.0 3.5 4.0 9.0 3.0 7.0 6.5 5.5 4.0 5. táblázat Vöröshagyma fajlagos műtrágyaigénye (Hatóanyag kg/t) A talaj tápanyag-ellátottsága Tápelem.0 5.0 5.5 4.0 6.5 2.5 4.5 7.közegyenge ge pes jó igen jó Nitrogén \C (l) """' l.5 8.5 3.5 6.5 5.5 9.5 4.5 3.0 5.5 6.5 5.0 3.0 5.5 3.5 5.5 7.0 3.5 5.5 5. termőhely Dughagyma igen gyengyenge ge közepes igen jó Dughagymáról ültetett étkezési vöröshagyma jó igen gyengyenge ge közepes jó igen jó Magról vetett étkezési vöröshagyma igen gy en.5 4.5 5.0 9.0 4.0 2.5 3.0 4. Il.0 8.5 8.5 7.5 4.0 3.0 7.0 3.0 3.0 5.5 6.0 8.5 4.5 6.5 8.0 7.5 5.0 4.0 5.5 3.0 7.0 5.0 4.

osztályú. a mérettől függően.dughagymából 10-14 tonna/hektár. Ettől a hagyma még . . A haszonkertben külön ápolási munka a magszárak kitörése. A dughagymát hőkezelik. -III.A dughagym át mérete szcrinti osztályokba sorolták: . A zöld.4 g/db. Minél cl6bb kipattintjuk a "bördőt" a tőbő!.7-2. A mércttől függően. A tavaszi vctésű. illetve nyári vetést június-júl ius hónapokban szedjük. magról 15-30 t/ha. Előtte. -IV. 2. 17-19 mm. 160 . 10-60 nap kell hozzá. Ápolás. osztályú. Öntözés. tudjuk használni Fejtrágyázását május végén. hogy a magszárképz6dést megakadályozzák.Piklesz. 11-13 mm. Betakarítás. osztályú. július elejétől főzőhagymának szedhetjük. 2-3 lombleveles fejlettségnél 20-30 mm. 3. . vágott. augusztus elején takarítjuk be. osztályú. 0.8 g/db. l . Egy folyóméterre 12-22 db-ot duggatunk. A korán eltávolított bördő jele a levelek közölt meghúzód nem hagymát bördős tt eltávolíto későn A tó. Az ültetés mélységc 3-5 cm. 1. -Zs ika 5-l O mm.ll. Ha sekélyen duggatjuk. egyéves hagymát augusztus eleje és szeptember közepe között takarítjuk be. Csak az egyéves technológiai változatnál kerül rá sor. A kétéves termesztésben augusztus első felére beérik a hagyma. A hagymát 4-6 napig renden szárítjuk.l. 14-16 mm. A parasztember régen a kemencére tette a dughagymát és tökélctes hőkeze­ lést kapott. május végén 30-40 mm. -étkezés i hagyma: dughagymából 15-25 t/ha. használha szár. Gyomtalanítás. 6 g/db. júniusban 1-2-szer 30-40 mm. Kcleszt6 öntözés 10 mm vízadaggal.5 tonna dughagymát számítunk. Egy hektárra 0.9 g/db. Várható termésátlagok: . augusztus elején 30-40 mm vízadaggal öntözünk.8 g/db. kimászik a földből. 20-22 mm. 23-26 mm. A dughagym át július végén.7 g/db. júniusban javasoljuk. A h6kezelést 30-38 oc hőmérsékleten tartással érik cl. annál jobb lesz a hagyma ó barnás minősége. júliusban 1-3-szor 30-40 mm.

palántázott termesztés (április 5-25. Lásd vöröshagymánál elmondottakat. Szárítás után tisztítjuk. Várható termésátlag: 12-15 tonna/hektár. -tavaszi ültetésű termesztés (március 1-15. Póréhagyma (Allium porrum L. Csak tökéletesen beérett és egészséges gerezdeket duggassunk. Környezeti igénye. Betakarítás. Herwina.Fokhagyma (A/lium sativum L. Tápanyagigénye közel megegyezik a vöröshagyma igényével. Kamus. 400-500 ezer db hektáronként az optimális állomány. -tavaszi. Általában öntözés nélkül termesztik a főbb termőtájakon. Telepítés után könnyű boronával simítsuk el és hengerezzük sima hengerrel a területet. Vízigénye kicsi. Termesztéstechnológiai változatok: -őszi ültetésű termesztés (október l 0-20. Ápolás. Trágyázás. Fajták: Bastion. Gyomtalanítás. a téli fajták nálunk különösebb gond nélkül áttelelnek.) Decembertől márciusig fogyasztható. kevesebb allilszulfidot tartalmazó "csókos" hagyma. -téli fajták. A sekély ültetést nem szereti. Néhány napig utóérleljük. jelentős mennyiségű (50-70 mg/100 g) C-vitamint. Makói tavaszi. Sor. Fajták: Makói őszi. Hőoptimuma 19±7 °C. Talaj-előkészítés. Őszi B 15. 161 . A nyári fajták -10 °C-nál elfagynak.). Longina. Az őszi telepítés ű fajtákat június végén. Fényigénye nagy. Illóolajának erős baktericid (baktériumölő) hatása van.). Termesztéstechnológiai változatok: -tavaszi állandó helyrevetéses technológia (március).).és tőtávolsága 25-28x8-l O cm. Hőigénye a vöröshagymáéval megegyező. a tavasziakat július első felében szedjük. Szaporítás. Csak öntözve ad jó termést. 26% szénhidrátot. Az ültetés mélysége 3-6 cm. Tétényi áttelelő. 7% fehérjét és l 0-19 mg/10 gramm C-vitamint tartalmaz. Fényigénye nem tisztázott.). Bulgina. A hazai fényviszonyok zavartalan termesztését teszik Iehetővé. Az árnyékot nem túri! Vízigénye szintén nagy. Környezeti igénye. palántázott termesztése (május 15-június 15. majd csomókba kötjük.) Nagy értéke erős fűszerező hatása. Profina.

töltögetés. Fajták: Elismert fajtája nincs. Szaporítás. porhanyítás. Félárnyékban is megél. Vízigénye kicsi. Ápolás. 2 Szaporítás. Mint utaltunk rá. Viszonyaink közölt télálló. Metélőhagyma (Allium schoenoprasum L. de haszonkertben vethető egész évben. Évelő növényként is tarthatj uk. Hajtatáshoz jó szerkezetű. a finomabb levelű riparium és a durvább levelű sibiricum. Öntözési idénynormája 120-200 mm. Allandó helyre. tőszámbeállítás. hektáronként megfelelő számára. Hőoptimuma 16±7 oc. 30-40x8-IO cm-re vetünk. Törekedjünk a mély ültetésre. Az állandó helyrevetés ideje március. Öntözés nélkül is jól fejlődik. hosszú típust feltöltve 60-70 cm-es sortávolságra.palántaneveléssel történő termesztés (március). a fehér rész aránya ezáltal növelhető (l 0-20 cm).). 600 palántát és technológia függvénye. Fényigénye mérsékelt. A póréhagyma frissen istállótrágyázott területet igényel. Öntiizés. Betakarítás. Gyomirtás. .) A mctélőhagyma értékes. Tápanyagigénye mérsékelt. Termesztéstechnológ i ai változatok: -állandó helyrevetéses szaporítás (március 1-15. A forgalomban két ípusa van. veremben tároljuk. tápanyagban gazdag talajt igényel.tőosztásos termesztés (szeptember-október. 30-40 tonna szerves trágya. augusztus végéig. Vetőmagigény 2-3 kg/hektár. Talaj-el/íkészítés. mert a minőség. 162 .Talaj-előkészítés. fajta a sortávolság A nevelhetünk fel. pincében. Jól megmunkált talajba vessük. A nyers fogyasztásra termesztett pórét a fagyok beállta előtt szedjük ki. Ha felszedtük. a rövidebb szárat fejlesztő­ ket 30-40 cm-es sortávolságra ültetjük. ha öntözni tudjuk. fejtrágyázás. kb. A téli fajtákat egész télen a helyükön hagyhatjuk. táblázat).0-1 . Vízpótló öntözésnél 20-35 mm-es vízadagokkal dolgozunk. A bolgár. A lőtávolság l 0-15 cm közölt változik. Lásd a vöröshagymánáL Trágyázás. Környezeti igénye. illetve március). l m -en 3 g magot elvetve.5 g/m ). 20-25 cm-es sortávolságra vetjük (l . a területre el terítve. Trágyázás. 2 A palántanevelés ideje 6-l O hét. a magvetés ideje a március. az állandó helyrevetésnél. zöld leveleit télen fogyasztjuk. ritkítás. C-vitamin-tartalma 30-80 mg/100 gramm. . Mű­ trágyaigénye a vöröshagymáéhoz hasonló (lásd 36.

20-40 mg/ 100 g C-vitamint tartalm azó. vetés e l ő t ­ ti sekély porhanyít ás és egyengeté s szükséges. kfp . Két típusát tem1esztj ük : . három hét után vághatjuk . akko r ennek meg fe l e l őe n adagolj uk 48. H őo ptimum a 16±7 °C. A hajtatott m c t é l ő h ag ym á t 20-22 °C-os h ő m é rsé kl e te n tartva. Kiimyezeti igényiik. Amennyib en hosszabb ide ig kívánju k a he lyér •artani (3-5 év).léghagym ákat fej l eszt ő változatok. sokrt'l képpen fclha~lll á lhal6 163 .A hajtatás ra szánt áll ományt neve lhetjük a talajba vetell.tavaszi áll andó helyrevelé s (március 1. Fényigénye kics i. cserepezve hajtatható. azt felszedve. Fajták: Eli smert fajtái nálunk nincsenek . értékes zöldségfaj. de ha öntözzük .). Betakarítás.) Zöldhagy maként fogyaszth ató. abban fe lnevelni a növényeket és k éső bb poharazni.l ég h agy m áró lt ö 11é n ő te1 mesztés (szeptemb er-ok tóber). Cé l sze rű földkocká ba (tápkocka .20 db magot vetni . . . Öntiizés. ) 15. öntözés né lkült e m1 esz th e t ő. egysze r ű te nn esz tésű. Téli sarjadékhagyma (Alliumf istulosum L. s űrű á llományb ó l.15. Gyomtal anítás. sokkal nagyobb zöldhozam c t érhetünk e l. Trágyá zás. fejtrágyázás. Ápolás. Ószi ültetéshez közép mé ly alapműve l és és a fe l ső ta lajréteg porhanyítása és tömörítése egyaránt fontos. amikor azok elérték a 15-20 cm-es hosszúság ot. Talaj-el(íkészítés. A leveleket 2-3 cm-re l a nyak fel ett vágj uk e l. A téli fagyo t átvésze li. A Jél i surjudékhag yma a tápa nyago t. Tavaszi magvetés hez ősz i m é l yműve l és. fé lárn yékban is te rm esz th e tő.m ag te m1 ő változatok . cserép stb. Öntözés nélkül is te nn eszthető. Tápanyag igénye közepes . Vízigénye kicsi. A m e té l ő h ag yma leve leit akkor vágjuk . Termesztéstechnolág iai változatok: .

Fényigényük fajtacsoportonként eltérő. Nagyon meghálálja az április első felében végzett nitrogén fejtrágyázást. Reskia.). Gyomtalanítás. Környezeti igénye. Ószi mélyszántás. -tavaszi. porhanyítás. Vízigénye nagy. A rövid tenyészidejű fajták rövid. -őszi. Levélzöldségfélék Fejes saláta (Lactuca sativa L. ennek elmunkálása. A korai ültetés jobb begyökeresedés! eredményez. Laibachi jeges. Kora tavasszal szedjük. Nyári óriás vaj. Szandra. Termesztéstechnológiai változatok: -váz nélküli fólia alatti tennesztés (március 1-15. Május királya. faszfort és vasat tartalmaz. külső leveleitől megtisztítva. Nyári. Gyakori. Rigoletto.). Ti res. ásás.). Vetőmagigény 5-6 kg/hektár. A vetés mélysége 2-3 cm. Balaton zöld.). Hőoptimuma 16±7 oc. tavasszal simítózás. A léghagymát szeptembertől a fagyokig ültethetjük. simítózás. A tőtávolság a többszöri ritkítással (zömmel áruhagymának) változik. állandó helyrevetett tennesztés (március lS-április 15. Saladin. Fajták: Szabadföldi fajták: Attrakció. Majális. B 1-vitamin-. Értékei között említjük C-vitamin. Malika. -szabadföldi korai tennesztés (március 15-30. kisadagú öntözéssel elégíthető ki igénye. Audran.légsaláta-fajták: Calona. Paulette. Capitan. A levélzet 12-15 °C-on fejlődik legjobban. Ta/aj-ellJkészítés. állandó helyrevetett tennesztés (július 15-25.(30-40 mg/1 00 g).áttelelő tennesztés (szeptember !O-október 20. Juniális. . 164 . Soraya. őszi tennesztésnél középmély szántás. convar. csomózva értékesítjük. Ápolás. tavasszal is megtehetjük. Betakarítás. Az állandó helyrevetésnél 35-40 cm-es sortávolságot javaslunk. Mantilia. hengerezés. Téli vajfej . a nyári fajták csak hosszú nappalokon mennek magszárba. A magvak 2-3°C-on már csírázni kezdenek. .). Amennyiben nem tudtuk ősszel elültetni a léghagymákat. karotintartalmát Ásványi sók közül meszet.Szaporítás. Nansen. 35-40xl0 cm-re ültethetjük a kis hagymákat. ritkítás. Keszthelyi nyári. hengerezés. Nabucco. capitata) Táplálkozási jelentősége nagy.

5 5.0 10. A zerves Irágyából csak a fö ldd~ éreu trágyát használjuk! Fajlagos m ű trág y a­ igényét a 37.0 1. fe lét az alaptrágyához. a só k é pző mútrágyákkal óvatosan bánjunk.0 - 9.0 6.0 7.5 10.0 12.5 8.0 2. lll.0 6.0 7. itrogénigénye nagy. Kálium l. a 4x4 cm-es tápkockás palántákat (60.5 2.5 - 4. 9.0 11 . Foszfor l.0 4.0 IV.0 8.0 3.0 5.0 8. ll.5 8.5 IV. Korai szabadföldi termesztésnél 60+(5x25)x20 cm-re ültetjük . Szaporítás. 37.0 5.0 7.0 3.0 8. A nitregént c é l szerű megosztani . rozetta állapotban adni .5 3.5 2. lll. 10. A tavaszi technol ógiánál a tápanyagok j e l e ntős részét őssze l dolgozzuk a tal ajba.0 6.0 7.0 9. kép. ll. lll.0 7. IV.0 4. term őhe l y igen gyenge gyenge közepes jó ige n jó Nitrogén l.0 5.5 3.0 4. táblázat tartalm azza. 165 .l 00 OOO db/hektár).0 2.0 4. felét fejtrágyaként. Jégsah\ta (60-80 OOO db/ha). Sóérzékeny növény. Váz nélküli fóliás takarásnál J20+(4x20)x20 cm-re ültetjük a 4x4 cm-es tápkockás palántákat 49. táblázat A fejes saláta fajlagos műtrágyaigénye (Hatóanyag kg/t) A talaj tápanyag-ell átOltsága Tápelem. ll.Trágyázás.

zöld. Az eszkariol változat fajtái: Eskarial sárga. illetve a váz nélküli termesztésből szinte egy időben kezdjük. Az átteleltetéshez szabadföldi ágyban nevelünk palántát és 25x30 cm-re ültetjük ki.énye nagy. amikor a fejek elérték a fajtára jellemző nagyságot. porhanyítás. Öntözéssel biztonsággal termeszthető. Kelesztő. Eskarial zöld.) Hazánkban kevésbé ismert és fogyasztott zöldségfaj. jobb eredményt kapunk. Hőigénye alacsony. crispum. tésére tömörítsük a talajt a növény körül (tapossuk körül). Fényi?.Állandó helyrevetésnél 30x30. jó.. A korai termesztés május első felében válik szedhetővé. Gyomtalanítás. Az állandó helyrevetett állomány júniusban ad salátát. A szedést szabadföldi termesztésben az áttelelő salátával. . Sárga fodros.Cichorium endívia var. -őszi fogyasztásra való termesztés (július 1-15.). Tollfodrozatú. Hőoptimuma 16±7 oc. április közepén-végén. Kelésig hűvös helyen tartva. Termesztéstechnikai változatok: -nyári fogyasztásra való termesztés (április 1-30.5-2 kg/ha. Két változatát termesztik külföldön: . A nyári vetéseknél a nagy meleg miatt nehezen csírázik a mag. Minden technológiai változatban akkor kerül sor a szedésre. Vetésmélység 1-1. Bubikopf stb. téli endívia. beiszapoló öntözésre az esetek zömében szükség van 5-10 mm).5 cm. Öntözés. 30-50x25 cm-re ritkítsuk az állományt. 166 . Magszükséglet 0. Nagy zöld fodros. Az őszít pedig szeptemberben szedjük. A salátamag előáztatása is eléggé elterjedt a kiskert-tulajdonosoknáL Ápolás.énye a fejes saláta igényével megegyező. Endíviasaláta (Cichorium endívia L. Átteleltetésnél a tavaszi felfagyások csökken-.énye. latifolium (eszkariol). Vízi?. Fajták: Magyarországon elismert fajtája nincsen. Betakarítás. 20-25 mm-es vízadagokkal öntözzük. Ehhez kell igazítani termesztésének időzítését. Az első változathoz tartozó fajták: pl. Kissé kesernyés ízét a benne található inzulin adja. Állandó helyrevetésnél tőszámbeállítás. Zavartalan fejlődéséhez 65-75%-os talajnedvességet kíván. Hidcgtűrése.). Környezeti i?.Cichorium endívia var. a nagy mcleget nem bírja. Fejtrágyázás rozettás állapotban. Onhalványuló. Ásványisó-tartalma sok. . Kézzel szedjük és lehetőleg hűvös helyen tároljuk.

Vágás után a külső. Jelentős továbbá kalcium-. keserű leveleket távolítsuk el. foszfor-. Zealand stb. Halványításra csak a jól fejlett fejek alkalmasak. Speciális ápolási munkája a halványítás. Kulma Fr. Az őszi fogyasztásút szeptembertől kezdve fogyaszthatjuk. !OOO db palántát 3 grammból tudunk előállítani. illetve kelesztő öntözés (l O mm) elengedhetetlen.pótk<tvé-termesztésre szolgál a Brunswich. B 1-. C-vitaminartalma. ha a növény leveleit a csúcsi részen összekötjük. A. Betakarítás.saJátának temlesztett típusok lehetnek • zöldek (pl. Szaporítható állandó helyrevetéssei és palántázássaL Nyári fogyasztásra február végén. Szaporítás. A beiszapoló. Cikóriasaláta (Cichorium intybus L. Június elején vetjük és júliusban ültetjük ki a 4-6 lombleveles palántákat. Catalogna). vízpótló öntözést 25-30 mm-es vízadagokkal oldjuk meg. Lásd a fejes salátánálle írtakat. A halványításra )sszekötött növények levelei közé víz nem juthat. Áprilistól szakaszolva. Lcgegyszerűbb. vas-. Kultúrráltozatainak termesztése mégis kevésbé elterjedt hazánkban.Talaj-el/íkészítés. így önmaga takarójává válik.fo liosum L. A szedéstakk or kezdjük. Őszi fogyasztásra szabadföldi ágyban nevelünk palántát. mert gyorsan romlásnak indul. Hidegtűrő növények. . Trágyázás. helyrevetettet ezt követően. Ronette). Ápolás. A. Gyomtalanítás. . sativum convar. Fajták: Elismert fajtánk nincsen. állandó helyre is vethetjük.halványításrajavasolt fajták: Tonker F" Zoom F 1. Magyarországon is mindenütt megtalálható. A termesztésben három fajtacsoportot küönböztetünk meg (külföldi fajtákkal): . és magnéziumkészletc. szalmát stb. Erre a célra felhasználhatunk cserepeket. Fényigény: megegyezik a fejes saJátáévaL 167 . Br. talajlazítás. Zuckerhut. 2-3 hetes halványítás után áruképes az endíviasaláta.. március elején fóliasátorba vetjük a magját. A nyári fogyasztás ú enelíviát június végén-júliu s elején szedjük. 30-40 cm-es sortávolságra és 25-30 cm-cs tőtávolságra. Környezeti igénye. ssp. 16-18 °C körül van az optimális hő­ gényük. Veronai piros. el!rte a fajtárajellemző méretet. • pirosak (pl. PP-. Táplálkozási értéke a levelekben lévő bőséges A-. Maiwunder stb. Öntözés.) Vad alakja a katángkóró. 6-7 hetes palántanevelési idő után áprilisban ültetjük ki. amikor a levélrozetta növekedése befejeződött.

Tápanyagigényét hektáronkén t 170 kg nitrogén. A halványításra termesztell gyökérnyeré re május közepe és június közepe az opt im áli s vetés i id ő pont. Szaporítás. Cé l sze rű szakaszosa n vetni. Betakarítás . gyom men tes talajt kell készítenünk . Az istállótrágyázás utáni második szakaszban termesztjük . · fejtrágyázás. kép. 190 kg kálium kijuttatásáva l elégíthetjük ki. Term eszréstechn ológiai Fá lrozatok: -zöld (halványíto tt ) saláta tem1e ztése (március 1-30.Vízigénye közepes.). a magvetés ideje júliu augusztus. . Magvetésse i szaporítjuk . Pótkávé-termesztésben a rnagszárak ki fejl ődésé n ek megakadályozása jelent feladatot. Pótkávényerés célj ára május hónapban vetjük a magját. A halványításra a 25 cm magasságot elért növényekn él kerül sor. Ápolás. hogy a fogyasztás i id ő t megnyújtsuk . annak vetését akkor kezdjük . A halványításni termesztett gyökér alá is m é l y műv e l é t. Nyugat-Európában kidolgozták ősz i termesztésé t is.).).halványított cikóri ahajtatásho z a gyökér e l őá llít ása (máj us l O-június 15. Talaj-eWkészírés. amikor a talajra rá lehet menni . fejtrágyázás és a halványítás igényel figye lmet. A zö ldsaláta tal aj -e l őkészít és i munkái megegyeznek a feje salátánál leírtakkaL Pótkávénak szánt gyökérterme. A zö ld sa láta szedésére a vetés után 60 nappal kerül sor. . ke ll őe n tömörö50 . tőtávolsága 20 cm. ztésnél mélyen m űve lt . a t őszá mbeá llít ás. l ő t á vol ság l Ocm. Sortávol ága 30-40 cm. kell őe n tömörödött magágy ú. Sortávolság 30 cm. Cikóriasaláta döli magágyat készítünk. Önriizés. A ke l eszt ő öntözést é száraz időjárás esetén a vízpótl ó öntözést is meghálálj a. Zöldsa láta-tern1esztésnél gyomtalanítás. 2-3 hét alatt kés a halv ányítás. 16M . 52 kg foszfor.30. Általában öntözés nélkül is te nn eszth ető k . Tápanyag igénye közepes. Halványítoll cikória ápolási munkái : a gyomtalanítás. ritkítás ( t őszámbeá llítá ). A zöldsaláta-termesztést. Trágyázás.pótkávé-tem1esztés (május 15. A csúcsi részt összekötjük . Magszükség lete 3-4 kg/hektár. v e t ő mag i gény 4-5 kg/hektár.

fekete fótiával vagy sötét helyiségben hajtatjuk. A sétáló árnyékot elviseli. Wolter F 1• Környezeti igénye. 3-4 mm-és gyökérrel vágjuk. álló konténerbe.és nitrittartalmára is. Alacsonyabb hőmérsékleten a hajtatási idő A kedvező hőmérsékleten tartott cikóriagyökéren a berakást követő 21-25. Ennek két módja van. C) jelentős.megnő. zárt salátafej. Újabban földtakarás nélkül. Ha fény éri. Szedés után a lombot 2 cm-re visszavágjuk. A 12-16 cm hosszú. Polka F 1. etiolált cikória a legértékesebb. A nem télállók viszont már -2. amelyek teleinket károsodás nélkül átvészelik. szeptember. Symphon y F . Hajtatása. Hajtatásnál a gyökereket nagyméretű cserépbe. A gyökereket osztályozzuk. szorosan egymás mellé. jó minőségű földbe vagy hidropónikába helyezzük. kalcium) tartalma és vitaminta. A hosszúságuk 16-18 cm közölt a legjobb. keseredik. ládába. Ha nem tudunk fénymentes környezetet biztosítani. Csak a nyári fajták igényelnek öntözést. -3°C-nál elpusztulnak. ma is így hajtatjuk.rtalma (A. október hónapokban. kálium-. Ertékei miatt egyszer túlértékeljük. 1 1 Tristap F 1. Elfogadható még a 3-4 cm-es átmérő is. Szedés után. Hiverna. Így nem esnek szét a levelek. Norvak. zárt. Vízigénye közepes. Popey. 1-3 hétig tárolható. Carambole F 1. Mindig a tervezett fogyasztás. magnézium-. Fajták: Caballero F 1. Fényigénye: Fejlődése viszonyla g gyengébb fényviszo nyok között is kielégítő. Spanda F .(vas-. 169 . Eszkimó. A halványított cikória nyerésére termesztett gyökeret a vetés után ll O napra szedjük. Az etiolált cikóriasalátát hajtalva állítjuk elő. A hajtatótér léghőmérsékletét 15-17 °C-on. Hajtatásban legjobb eredmény t az 5-6 cm vállátmérőjű gyökerek adják. napra kifejlődik az ctiolált. Ezt szedjük. Hőoptimuma 16±7 oc. erős fény sietteti magszárképző­ dését. A magvak 4 °C-on már csírázni kezdenek.) Ásványisó. Vannak télálló fajták. termesztőlétesítmény talajába. Nagy meleg. Viroflay. illetve értékesítés szabja meg a mennyiséget. Matador. Régebben a gyökereket 20--25 cm vastag földdel takarták. Pótkávényerésre termesztett cikóriát a vetést követően 120 napra szedjük. Az etiolált cikóriasalátát fénytől elzárt környezetben hajtatjuk. Matador Dark Mazurka F 1. kemény fejű. még a fagyok előtt. Solar F 1. a talaj vagy tápoldat hámérsék letét 16-18 °C-on célszerű tartani. Figyelemmel kell lenni nitrát. máskor szidjuk. Spenót (Spinacea oleracea L. alacsony hőmérsékleten.

TermesztéstechnoMgiai változatok: . Kálium l. Foszfor l. 9 10 10 12 8 9 9 10 5 5 6 8 4. -ősz i vetésú tech nológia tember 1-30. ll.).5 5 4.tavaszi vetésú technológia (február 20-április 15. Trúgyúzás. hez ősz i mély zántás. Frissen trágyázott területre is tehetjük.nyári vetésú technológia 20-augusztus 30. ll. lll. mútrágyaigényét a 38. Ta/aj-e!ríkészítés. A nyári . lll. Talaj-előkészíté t az e l ővetemény lekerülése és a technológ ia típusa határozza meg. Tava zi veté.). IV. táblázat A spenót fajla gos műtrágyaigénye (Hatóa nyag kg/t) A talaj tápanyag-e llátoltsága Tápelem. IV. Nagy zöld tömegeinek kifejlesztéséhez e l sősorban ki adós nitrogénme nnyi ségre van igénye. Fajlago. kép. t ermő hely igen gyenge 12 12 14 15 8 8 7 6 gyenge közepes jó ige n jó 2 3 2 5 3. táhlázat tartalmazza. ll .5 4 3. IV . Spenót szántás é magágykészílés tartozik.0 3 3 4 3 4 Nitrogén l. 38.5 4 4 5 4 5 7 7 6 5 ll ll 10 12 5 5 5 4 7 8 7 9 16 17 16 17 170 . . t ö m ődö tt magágykészílés kell. tavaszi elmunkálás.). ősz i változathoz nyári 5 t. lll.

Gyomtalanítás. Javasolt sortávolság 30-35 cm. Különös szerepet kell szánnunk a hengernek. 171 . tavasz végén a magszárak lekaszálásü fejtrágyázás. Talaj-elffkészítés. var. Folyamatos szedés gyorsabb megújhodást eredményez. Trágyázás. Ápolás. ~polás.és ásványisó-tartalma érdemel említést. tavasszal és augusztus-szeptcm ber hónapokban.). Hőoptimuma 16±7 oc. táhlázat tartalmazza. hortensis DIERB. Várható termésátlag 7-20 tonna/hektár között változik (a kézi betakarítási a nagyobb). A tőtávolság 4-5 cm. Szükséges vetőmag­ mennyisége 2 kgflv ':tár. Igényes a talaj és a levegő nedvességtartalmára. Szereti a szervrs trágyát (30-40 tonna/hektár). -őszi vetésű változat (augusztus 15-szeptember 25. Termesztéstechno/á g i ai változatok: -tavaszi vetésű változat (március l-április 15. A nyári vetés ű spenót csak öntözött területen ad jó termést. Hidegtűrő növény. amint a talajra rá lehet menni. Megtalálható továbbá a haszonkertekben az Angol sóska (Rumex patientia) és a Francia sóska (Rumex scutatus). Ontözés. Gyomtalanítás. ezért célszerű salátamaggal keverten vetni (sorjelzés). Ezek levélhozama lényegesen kisebb.Szaporítás. Vízigénye nagy. Fajták: Paliagi nagylevelű. A sortávolság lehet gabonasortávolság (12. Magja nehezen csírázik. Vetőmag­ igény gabonasortávolságnál 16-20 kg/hektár. Szaporítás. Kézi szedésnél arra vigyázzunk. Környezeti igénye.) C-vitamin. a vetésmélység 2-4 cm. Mivel nagyon apró magja van. hogy a szívlevelek ne sérüljenek. A hideget jól bírja. tömör magágy készítésére. mint a Paliagi nagylevelű fajtáé.5 cm). Elviseli a sétáló árnyékot. Alá mélyen mű­ velt talajt készítünk. Betakarítás. Fényigénye kicsi. Vetésmélység 2-3 cm.). A sáskát évelő növényként tem1esztjük. kétszeres gabonasortávolság (25 cm) és 30 cm. Fajlagos műtrá­ gyaigényét a 39. fejtrágyázás. Sóska (Rumex acetosa L. Már 4-5 lombleveles állapotban elkezdhetjük a szedését. 4-5 évig marad a helyén. talajlazítás. A magját vethetjük. ritkasoros elrendezésnél l 0--12 kg/ha. A spenótot állandó helyrevetéssei terrnesztjük. különösen figyelnünk kell az aprómorzsás szerkezetű. Gépi betakarításnál egyszerre takarítjuk be a spenótot.

39. .J l trágyát (nitrogén) az öntözővízzel. illetve mindkét ~ ~~ l l ! Halványításra termesztett fajták: Braunschwei gi. i fagyokig a kifejlődésétől levelek a sóskát ültetésű Betakarítás. Az őszi vetésből a következő év elején válik szedhetővé a sóska. II. Kálium 7 7 6 4 - I. A tavaszi szedhetjük. Burgundi korai. oldva célszerű kijuttatni. termőhely igen gyenge gyenge közepes jó igen jó Nitrogén I. III. 12 14 10 8 9 7 8 - 10 8 - IV. II. II. l Várható termésátlag: 8-l O tonna/hektár.5 5 5 - 3 I. Csak kis vízadagokkal és gyakran öntözzünk (20-25 mm). Schwetzinger Meisterschuss. 172 .) j A spárga halványított hajtását (síp). III. A fej. zöldspárgaként. 16 17 16 17 ll ll 7 8 10 12 7 9 4 5 4 5 3 4 3 l~ 4 i ~ Öntözés. IV. Foszfor 12 10 4 4 4 5 4. Argenteuili stb. 10 8 8 10 ll 9 6 6 7 8 IV. l i Spárga (Asparagus officinalis L. táblázat A súska fajlagos műtrágyaigénye (Hatóanyag kg/t) A talaj t<ípanyag-ellátottsága Tápelem. III. illetve a zöldspárga zárt fejű zöld sípjait fo-j 1 gyasztjuk. Fajták: a fajták termesztheták halványításra.

rostos szívógyökerek képződnek. 0. A szár hossza 100--160. Gyökér: A spárga bojtos gyökérzetű növény. A szedési idő­ ben jelentkező szárazság a termés mennyiségét és minőségét is visszaveti. Levél.3 stb. A hajtások gazdagon el ágaznak. 8 mm átmérőjű bogyó. A mag a hőmérséklet függvényében l 0--26 nap alatt csírázik r ki. törzsön levő rügyekből fejlődő fiatal hajtásokat sípoknak nevezzük. hosszúságuk elérheti a 3-4 métert is. Tehát a bőséges vízellátást igényli. Goldschatz. Csírázóképességél 3-4 évig megtartja. elérheti a 200 cm-t is. Külön-külön egyedeken fejlódnek a hím. A hosszú megvilágítást és a nagy fényintenzitást kedveli. A sípok növel kedése alacsony hőmérsékleten lassú. Optimális számára a talaj vízkapacitása 62-80% között. gömbölyű. Növénytani jellemzése. Arnyékban rosszul fejlődik. kb. Fényigénye. Magja fekete. Kétlaki növény. Viking. ezeket fagyasztj uk. . A raktározó gyökerei hengeresek. pikkelyszerűek. Gyökér~ törzse hazai viszonyaink között károsodás nélkül áttelel.5 m-ig lehatalhatnak a talajba. i' muma 26-28 oc. Ezermagtömege 18-22 g. Dari ana. --0. Gyökerei 2. 55 kg K20-t és 3. KB.Zöldspárga faj ták: Franculi us. Gyökérzete raktározó és szívógyökerekből áll. egyik oldalán kissé lapított. Környezeti igénye. Tenyészcsúcsuk évente kihajt.5 mm vastag levélalakú szár. 2 cm hosszú. A virágok állhatnak egyesével vagy kettesével a szártagokon.5 °C-nál már elfagynak. vastagságuk a l O mm-t. A gyök. Különösen igaz ez a hajtások fejlődésének időszakában. Virág. magasabb hőmérsékletnél gyors. A tönk folyamatosan a talajfelszín felé tör. Hófej. színe vörös vagy barnás vörös. A népi mondás szerint adja a "nyúlárnyékot". Backlim F 1 stb. nem ágaznak el. Termése. Hajtásrendszere. mely fásodó és víz- l szintes helyzetű. amelyeken 3-6 db. Tápanyagigénye nagy. 173 . A gyökerek zöme a talaj felső 25-30 cm-es rétegében helyezkedik el.5 kg magnéziumot kell biztosítanunk. Az elfásodott hajtást nevezzük spárgaszárnak. A spárga optimális hőigénye 19±7 oc. l tonna síphozamhoz 30 kg nitrogént. A fiatal hajtások minden tavasszal a gyöktörzsből törnek ez elő. Kb. Csírázási opti. A pikkelyszerű képzódmények hónaljából rövid szártagú oldalhajtások képződnek. A spárga sípjai fagyérzékenyek. A pangó vizet sem túri. fénylő. Limburgia. A gyökértörzs (rizóma) megvastagodott földbeli hajtás. Vízigénye: 400 mm csapadék a tenyészidőben. Vegyes célra termeszthetfffajták: Eros. 8 kg P 20 5-ot. A húsos tárológyökereken vékony. A levelek aprók. Limbras 26. Mary Washington. Egy-egy tőből l 0--12 db hajtás is kifejlődhet. keveset terem. fillokiódium képződik.0--2. Lucullus. A raktározó gyökerek több évig is élnek és folyamatosan vastagodnak.és a nővi­ rágok.

ásóvillávaL A magoncokat óvjuk a kiszáradástól. a spárga részére is elengedhetetlen. 60-70 cm mélységben. . laza szerkezetű talajon 6-7 cm. hogy a gyökérzet ne károsodjon. Feltétlenül érdemes a talajt laboratóriumi vizsgálatnak alávetni. az adja a legtöbb első osztályú magoncot. tőzeg. dolgozta ki. A felszedésnél ügyelni kell arra. Szólnunk kell még a konténeres magoncnevelésről. konténerekben tároljuk. Ebből 200-300 ezer l. A generatív szaporítás mód az elterjedtebb. mély termő­ rétegű. érett komposzt stb. behúzzuk a barázdákat. a mag használati értékétől függően 12-25 kg/ha. A magvetés történhet ősszel. A talaj-előkészítéssel (mélyforgatással) egy időben dolgozzuk be a talajba az alaptrágyát is. A sortávolság gépi vetésnél 40-50-60 cm. hogy sekély termőrétegű területeken ne termesszünk spárgát. A 40 cmes sortávolságnál folyóméterenként 20 magot célszerű vetni. A tavaszi ültetésig 16-18 cm mély barázdába azonos magasságba vermeljük a magoncokat. majd beöntözzük a vermelő!. A spárga szaporítható generatív és vegetatív úton. A magból fejlődő növényt magoncnak (palánta) nevezzük. A mélyforgatás. majd minőség szerint osztályozzuk. A talaj szervesanyag-tartalmát a nagy adagú szerves trágyával (90-100 t/ha) feljavítjuk. Igaz a folyamatos gyommentességet is biztosítani kell számára. a szőlőhöz hasonlóan. Ennek is két változata lehetséges. Lényege. A módszert Magyarországon Fehér Béláné dr. hogy a vetőmagot szaporítóládába (l O g/láda). A magoncokat felszedés után azonnal telepíthetjük végleges helyükre. osztályú magonera lehet számítani.Termesztéstechnológiai változatok: -halványított termesztés. esetleg késő tavasszal. Vetőmagigénye. talajba juttatásávaL A műtrágyaadagokat a talaj felvehető tápanyagszintjéhez igazítjuk. napfénytől és hűvös helyen ládákban. Talaj-előkészítés. Ebből adódik. Külföldi kutatási megfigyelések szerint 100 g talajban 25-35 mg P 205 -re. A szapo174 . Idősebb töveket 2-3 részre bontjuk és elültetjük. sorba vagy szórva vetik március-április hónaphan. A felszedés történhet ekével. kultúr állapotú talajt válasszunk. Trágyázás: Az alapműtrágyázást a talaj felvehető tápanyagszintjéhez igazítjuk az egyes termőhelyi kategóriákban. A vetés mélysége kötöttebb talajon 3-4 cm. A magoncok nevelési időtartama 5-6 hónap. A spárga számára lehetőleg gyommentes. majd eltűntetjük a talajfelszíni egyenetlenségeket. melyet laboratóriumi vizsgálat alapján végzünk. ill. A talaj szervesanyag-tartalmát növelhetjük zöldtrágyázással. Földdel takarjuk.zöldspárga termesztése. Magoncnevelés. Legjobb a kora tavaszi magvetés. kézi vetésnél 25-30 cm. A vegetatív mód a tőosztás. 30-40 mg K20-ra van szükség Szaporítás. A kifejlett magoncokat felszedhetjük ősszel és tavasszal is. kora tavasszal. A talajforgatás után ülepedni hagyjuk a talajt.

A második évben a talaj tápanyagtartalmát szerves trágya adagolásával növelhetjük. A zöldspárgát 120-150 x 20-30 cm-re rakjuk. úgy. Ha erre nincs lehetőség. Termőrefordulásig. .5 kg).0-3. gyökérzetét szépen kiterítve. növényvédelemből. a barázda hossztengelyével párhuzamosan helyezkedjenek el. Ezt követően 5-8 cm vastag talajréteggel takarjuk a magoncokat Ezennel megtörtént a telepítés. kiszedésének. hogy a rügyekegy irányban. hogy a téli erős szelek vastagíthatják a talajtakarót (15-20 cm-t is). Allandó helyre vetés. és 25 oc hőmérsékleten tartják a kelésig. talajelőkészítést és magágykészítési igényel.rítóládákat fóliaházakba helyezik. E módszer gondosabb területkiválasztást. Őszi telepítés előnye. majd e fölé húzunk 4-8 cm-es földborítást. 60-80 kg/ha P20 5 . Az ültetéshez. hogy a magoncokat nem kell tárolni. Fejtrágyaként 2 x 100 kg ammónium-nitrátot dolgozunk a talajba. fejtrágyázásból. A kelés után 18-20 nap múlva a magoncokat 17x17 cm-es konténerbe tüzdelik és akiültetésig a fóliasátorban tartják.6 t szuperfoszfátot. Hátránya.és lőtávolság­ nak megfelelően vetjük. a hiányzó tövek pótlásából és aszárak letakarításából áll. akkor legalább 150-160 kg/ha N. esetJeges tárolásának és telepítésének költsége. A barázdába 3-4 cm vastagon érett istállótrágyát terítünk (3. A magot a tervezett sor. A fejtrágyát június közepétől augusztus elejéig adjuk. A halványított spárgát 140-150 x 30--40 cm-re telepítjük. A spárgát a hagyományos magoncnevelés mellett állandó helyrevetéssei is szaporítják. A növények ápolása öntözésből. szellőz­ teté~ből és tápoldatozásból áll. traktorral 25-30 cm mély barázdát húzunk. 0. Telepítés. Ápolás. 0. 160-180 kg/ha K20 hatóanyag adagolása szükséges. Az állandó helyrevetés gazdaságosabb és könnyebb.zöldspárgából 25-30 OOO tő/ha. A telepítés! március végéig be kell fejezni. A telepítés történhet ősszel és tavasszal. tenyészterület. 175 .halványított spárgából 17-23 OOO tő/ha. főleg homokon. Itt elmarad a magoncok termesztésének.8 t 40%-os kálisót adunk. A javasolt állománysűrűség: . Hektáronként 40-50 t/ha szerves trágyát. A harmadik évben az ápolási munkák közül kiemelkedő jelentősége van a pótlásnak és a tápanyag-visszapótlásnak A tápanyag-visszapótlást a laboratóriumi vizsgálat eredményeire építve kell tervezni. A tavaszitelepítésta spárgarügyek fakadása előtt célszerű elvégezni. öntözésből. mint a magoncneveléssel való szaporítás. Ekkor helyezzük el a magoncokat. Az új ültetvény ápolása a telepítés évében és a következő évben kapálásból.

a növényvédelmet folytatjuk. Ezt kiegészítik l 00-150 kg/ha nitrogén. A termő spárga évente rendszeres tápanyagvisszapótlást igényel. de a tenyészidő alatt állandóan emelkedik a vízigénye. 25-30 cm koronaszélességben készítjük. 80-100 kg/ha P 20 5 180-200 kg/ha K 20 hatóanyagú műtrágyákkal. A kihagyó években műtrágyával pótoljuk a hiányzó tápelemeket.'. Ezt követően a területet tisztán tartjuk. a második vagy harmadik év végére termőültet­ vényként kezelhető. 5-6 cm-nál nem mélyebben. Mindig a spárgatövek fejlettségi állapotának megfelelően készítsük a bakhátakat Célszerű két menetben elkészíteni a bakhátaL Eszköze a szántóeke.A többi ápolási munka megegyezik az előző években végzettekkeL A termff spárga ápolása (halványított). elszáradt szárrészek eltávolítása a talajból ill. A tennő állapotban lévő ültetvény első ápolási munkája. A trágyák bedolgozása után talajjal bezárják a barázdát. J • · • . A növény növekedésének megkezdése előtt l 00 kg nitrogén hatóanyagat adunk hektáronként. A zöldspárga a halványítottnál tápanyagban gazdagabb. A bakhátakat. Az öntözési módok közül a csepegtető öntözés a legmegfelelőbb. Különösen a hibrid fajták érzékenyek a vízhiányra. majd elégetésük. június 15-20-a között lehúzzuk. majd bakhát profilkészítő eszközzel elsimítjuk a felszínt. tavasszal a le nem takarított. Öntözés. jobb vízgazdálkodású talajokon fejlődik kielégítően. a szedés befejezte után. A szedés befejezése utána sorközöket kimélyítik. és a barázdába 30--40 t/ha szerves trágyát szórunk. a kiszáradás és a tápelemveszteség csökkentése érdekében. Március közepe-vége felé kezdjük. a tábláról. A termő ültetvényt három évenként célszerű szerves trágyázni. Aszedésta hagyományos ma176 j . A telepítés! követő első két év ápolási munkái megegyeznek a halványított sp:. mert kevesebb vízmennyiséggel is jól kielégíthető a spárga vízigénye. 25-30 cm magasra. A megfelelő vonalvezetés biztosítása érdekében célszerű a spárgahajtások megjelenése után készíteni a bakhátaL Utóbbi években terjed a bakhátak fóliás takarása (70 mikron vastag. A tárcsázást a sorokra merőlegesen végezzük. A korábbi szedés érdekében érdemes a !akarást alkalmazni. Speciális ápolási munka a bakhátak készítése. lehetőleg laboratóriumi vizsgálat alapján. A záldspárga ápolása. a tápanyagvisszapótlást elvégezzük. vagy szedés előtt 60-80 mm vízadaggal öntözzünk. A spárga viszonylag kevés vizet párologtat. Csapadékszegény tél után a szedési időszakban 2-4 alkalommal 20-25 mm vízadaggal. amivel a sorra mind a két oldalon ráfordítjuk a talajt.rgánálleírtakkal. fehér vagy fekete fóliával). Az eddigi vizsgálatok szerirlt a spárga optimális fejlődéséhez 400-600 mm vízmennyiségre van szükség. A spárgatelep a magoncnevelési és telepítési módszertől függően.

a sípok hossza 4-12 cm. Régebben speciális késsel vágták a sípokat. ott bontjuk ki kapával a bakhátat. ha a talajban mélyebben vágjuk a sípot. A gyorsított magoncnevelés. csomagolás! fedett színben. Ahol a felszín megreped. a zöld spárgáé 27 cm hosszú lehet. A sípoknak teljesen épeknek. majd méretre vágjuk. a sípok hossza 12-22 cm. Itt az volt és ma is az a probléma. A spárganövény sípjai a harmadik évtől szedhetők. sérült. túl vékony) is le kell szedni. A sípok hosszúsága halványított spárgával 22 cm. osztályú spárga méretei: Solo A: 16 mm-es átmérőtöl fölfelé. osztályozással. Az osztályozott. A többi megegyezik a korábban leírtakkaL Betakarítás. telepítés és az intenzív fajták használata lehetővé teszi. Így megelőzhető az elszíneződés és a fonnyadás. Itt elmarad a bakhátkészítés. A zöldspárga szedésekor minden sípot. amikor a síp eléri a bakhát felső szintjét. 177 . A mosott sípokat vastagság szerint osztályozzuk. Fejtörmelék D: 10 mm-es átmérőtől fölfelé. csomagolt spárgát hűtőtárolába helyezzük a szállításig. mint az I. osztály~é. Piaci előkészítés.5 t/ha-t. Az előválogatást. A halványított spárgát mosással. B: I 3-16 mm-es átmérő között. a fölösleges részek levágásával készítjük elő. Hazánkban a spárga szedési időszaka április elejétől június közepéig tart. A sípokat naponta egyszer vagy kétszer szedjük. a sípok hossza 12-22 cm. bontás helyét. kézzel kell kitömi vagy kivágni. vagy megemelkedik. majd hűtjük. osztályú spárgára vonatkozó előírások ugyanazok. A leszedett sípokat nedves vászonnal bélelt kosárba szedjük és a fénytől óvjuk. A zöldspárgát addig szedhetjük. válogatással. A zöldspárga valamivel korábban szedhető. A spárga sípok szedése igényes munka. az értékesítésre alkalmatlant (beteg. elszíneződés rajtuk lehetséges. hogy a második évben vágjuk a sípokat. Leves C: 10-13 mm-es átmérő között. osztályozást. amíg a csúcson zárva vannak a pikkelylevelek.goncneveléssel nevelt és telepített ültetvény esetében a harmadik évben lehet kezdeni.0-5. I. és lebontás munkája. de kisebb sérülés. A halványított spárgát akkor szedjük. minél gyorsabban végezzük. A hazánkban elérhető termésátlag a hibrid fajtákból elérheti az 5. a sípok hossza 12-22 cm. mint a halványított. A bakháton jelzi a síp a szedés. ápolás. A sípokat a talaj felszíne alatt 2-3 cm mélyen. A II. majd kézzel tőbő! kitörjük a sípot. mindenféle károsodástól mentesnek kell lenniük. hogy a talajban maradó csonkok az egész tő elrothadúsához vezethetnek. ha nem tőbő! törjük ki a sípokat.

Fehérjékben gazdagok. A síp 33 g-nál kisebb és üreges nem lehet. Igaz. Közülük azonban csak a kései és a floridai laskagombát. szaporodásuk stb.). a laskaféléket (Pl eurotus ssp. osztályúéval. III. a shiitake-t (Lentinus edodes) és a bocskoros gombát (Volvariella ssp. nem állatok. mivel ezek rendelkeznek olyan technológiákkal. hogy a közeli jövőben tovább bő­ vül a termeszthető és így a termesztett fajok száma. osztályú (B) síp hossza megegyezik az l. l. zárt fejű. szénhidrátokban szegények. mint a többi fajé. amely lehet szürke. A Pleurotus ostreatus vagy késői laskagombajellemzője. A laskafé/ék csoportjátszá mos faj alkotja. üreges is előfordulhat. hogy először . benne görbült. Jelenleg irántuk a fogyasztói és a termesztói érdeklődés is nagy. Az EU követelmények az l. A felsorolt fajok közül azonban csak a laska-. amelyeket a ház körüli létesítményekben is gazdaságosan lehet alkalmazni. nem hizlalnak. ll. Hidegtűrő faj. Kiváló élelmiszerek. Az említetteken kívül a termesztési kísérletekben még számos faj szerepel és várható. Termesztett gombák A gombák az élővilág sajátos csoportját alkotják. Ezenkívül íz letesek és sokféle formában felhasználhatók.). hogy felhasználásuk során nincs hulladék és ma már néhány fajnak gyógyító hatást is tulajdonítanak. Ezek eredménye. A gombák már 3000 éve ismert és kedvelt élelmiszerek. csak a császárok és uralkodók étlapján szerepeltek. repedt.) ezek életmódjátóllényegesen különbözik. Nem növények. valamint ezek hibridjeit javasoljuk. és a csiperkefélék termesztését javasoljuk. hogy fogyasztásuk fokozatosan növekszik és már vannak országok (Németország). ahol az 1 főre jutó évi fogyasztás a 3 kg-ot is meghaladja. hogy a termőtestek és azok csoportjai nagyobbak. Mi még csak ennek harmadát (l kg) fogyasztjuk. de fogyasztásuk napjainkra már általánossá vált. Kedvező jellemzőjük az is. mivel életmódjuk (táplálkozásuk. Forgalomban lévő fajtái a PS és az LSz. A Világon jelenleg a esiperkét (Agaricus ssp. osztályú (C) hossza azonos az 1-11. szürkésbama és kékesfekete.A zöldspárgát hazánkban a német szabvány szerint minősítik. Kalapjának színe a legsötétebb. osztályúvaL A síp átmérője 8 mm körüli. osztályú (A) síp átmérője 16 mm feletti. 178 . 15-27 cm hosszú.) termesztik jelentősebb mennyiségben. Mindezt a termesztésük során a termesztési feltételeik meghatározásakor figyelembe kell venni. osztály teljesítését és forgalmazását szorgalmazzák.

Ilyen hibridek: H 7. Előnye. vagy floridai laskagomba Észak-Amerikából került Európába. Közülük ma a HK 35 a legjobb. a magasabb hőmérsékletet jól tűrik. A forgalomban jelenleg egy államilag elismert fajtája. mivel nagy mennyiségű (60-65%) exportárut adó fajta. megfelel nemcsak a hazai. hogy a magasabb ( 18 °C) hőmér­ sékletre érzékeny. Az Agaricus hisporus. a legelterjedtebb. Közülük a D 29 a legjobb. hanem a külföldi követelményeknek is. Gyors növekedésűek. ezért nyáron inkúbb a D 13-t kell választani. amelyek e két faj keresztezésének eredményei. Ez a D 13-nál rövidebb tenyészidcjű. A csiperkefélék közül három faj érdemel említést.·sztése 179 . Agaricus macrosporoides. vagy termesztett csiperke a Világon és Magyarországon is a legelterjedtebb faj. többet terem és a termése is jó exportáru. a C 751 található. Ezek: Agaricus bisporus. G 24.és szürkésfehér. Barna kalapú. így hazánkba is. bőtermőek és termés ük minősége is kiváló. 52. Agaricus bitorguis.A P!eurotus Flm·ida. Ezek: D 29. sárgás. HK 44. Külföldön a termeszták már számos fajta közül választhatnak. Jelenleg az államilag elismert fajt<tk száma csak három. hogy tenyészideje rövidebb (2 hónap) és magasabb hőmérsékleten (25 °C} is jól terem. Egyetlen hibája. Ígéretes fajtajelölt még a D 10 és a D ll-cs is. Színe világosabb. kép. Jellemzője. Csiperkegomba zsákos Ic•:' . hogy a javasolt intenzív technológiák fajtái. hazánkban azonban a fajtaválaszték kicsi. D 13. tenyészidejük rövid. HK 35. Ezek egyesítik a fajok tulajdonságait. Érdekessége. hogy a termőtestek és azok csoportjai az előzőnél kisebbek.

a legjobb minőségű szárítmány ebből készül. ha a táptalaj hőmérséklete 22-25 °C. Ez azonban csak akl:or ennyi. ezért a termeszták csak akkor használhatják. Mielőtt a gombák biológiai igényét.A "Barna kalapú" típus egy kidolgozás alatt álló technológia fajtája. hogy szalma. vagy ízletes csiperke a termesztési kísérletekben szereplő. Lehet szalma. Az Agaricus hitorguis. hogy a termesztés során a táptalaj már vizet ne kapjon. A fejlődési szakaszok. Hasonló a helyzet a vízzel. amely komplex. vagy hortobágyi csiperke újabb termesztésbe vont csiperkefaj. Előnye. A termesztett gombák környezeti igénye A gombák életfeltételei ugy:mazok. annak módosításával igyekszik a gombák számára az életfeltételeket optimális vagy azt megközelítő szinten biztosítani. a Jegtöbb élettényező iránt. Ezek után nézzük a fejlődési szakaszokat és a gombák ezeknek megfelelő igényváltozás<lt. Ez az időszak a csírázással. Természetesen ehhez szükséges a gombák biológiai igényeinek (életfeltételeinek) alapos ismerete. Ez a tápanyag és a víz. Ezeket ugyanis már a termesztés megkezdése előtt biztosítani kell. A termése szintén jó minőségű. hogy igényük. Ez az érték 180 . két életfeltételt kiemelünk közülük. komposztálják és hőkeze­ lik). összetett tápta\aj. a zsákok elhelyezésével kezdődik és a teljes átszövődésig tart. ha e technológia már alkalmazhatóvá válik. Az Agaricus rnacrosporoides. a fény. a víz. Ennek jellemzője. hogy magasabb hőmér­ sékleten (25 oq is jól terem. fejlődésük során változik. választékbővítésre alkalmas csiperkefaj. hogy a környezetén keresztül. Az átszövődésjól érzékelhető folyamat. a leveg(f és a tápanyag. Első és jelenleg egyetlen fajtája a "Puszta királynője".és kukoricacsutka-keveréken jól terem. Ebből következik. annak változását részletesen ismertetnénk. Az első fejlődési szakasz az átszövetési id/J. A gombáknál azonban azt is tudni kell. lótrágya stb. hogy ezzel a nyári csiperketermesztés gondjai megoldódnak. mint a többi élőlényé. Időtartama 2-3 hét. A termesztéshez ezeket előkészítik (aprítják. a következők: átszővetési idő­ szak. hogy a termesztő már tápanyagokkal és vízzel ellátott táptalajt kap. amelyet a gombafonalak fokozatos terjedése és a táptalaj kivilágosodása is jelez. A késői laskánál 3. Ezek: a hffrnérséklet. nedvesítik. érle\ési vagy lappangási idő és termőidő. a többi fajnál illetve fajtánál 2 hét. Előnye. A gombák táptalaja szerves anyag. ezt is az előkészítés során adják a táptalajhoz és nagyon fontos. Az ember termesztói tevékenysége tulajdonképpen abból áll. hogy a táptabját nem kell komposztálni. Elismert fajtája az "Ízletes" nevet viselő fajta. Várható. amelyek egymástól jól elkülönülnek. és a termesztés során nincs fejtrágyázás.

hogy a szükséges 80% körüli páratartalmat biztosítani tudjuk. gyapjasodik. a többinél 2 hét. A késői laskánál 3. A fajok. amely 25 °C-on is szépen terem. a csiperkénél pedig 2-3 hónap. A csiperkénél szép darabos terméseket 14-16 oc hőmérsékleten kapunk. A hő­ mérsékleti igény már kisebb. Ez a teljes átszövődéstől a kisgombák megjelenéséig tart.valamennyi javasolt fajra és fajtára érvényes. csak karfiolosodott. a késői laskánál 1. Levegőhiány esetén a laskagomba a fényhiányhoz hasonlóan abortál. A harmadik fejlődési szakasz a term(fidő. hosszú.5. Tudni kell. Ekkor már napi négyszeri. a kalap kicsi. de lassan fejlődnek. a csiperkénél a lappangási idő. valamennyi fajnál 18-22 °C. hogy ez a faj 15 oc feletti hőmérsékleten tem1ést nem képez. Ezen az értéken túl termést már nem hoz. Alacsony. Ez a fajok. Ezt az utak nedvesen tartásával tudjuk biztosítani. Fényre még mindig nincs szükség. csak az utakat kell nedvesíteni. a fajták időben jelzik a levegőhiányt Ilyenkor a tönk vékony. Ez a kisgombák megjelenésével kezdődik és a tenyészidő végéig tart. A csiperkénél azonban már a takaróanyagat is nedvesen kell tartani. Ekkor a fajok sötétben is jól növekszenek és a levegőigényük is a legkisebb. de ezek 20 oc feletti hőmérsékleten is jól teremnek. 16-18 oc. 14-16. Időtartama szintén 2 vagy 3 hét. A csiperke micéliuma ilyenkor erősen kifut a takaróföld felszínére. A napi légcserék száma ekkor már 2. Az utóbbi a több szinten történő termesztésre vonatkozik. A napi egyszeri légcsere még elegendő. E fejlődési szakaszban a legnagyobb a gombák levegőigénye. A legalacsonyabb érték 12-14 °C. A laskánál a megfelelő erősségű megvilágítás legalább 100 lux. Öntözni még nem kell. Gyakrabban szellőztetni csak akkor kell. 12 °C-nál alacsonyabb értéken a termőtestek nagyok. sót óránkénti légcserére is szükség lehet. a késői laska számára kedvező. A kedvező hőmérséklet ekkor 12-14. A második fejlődési szakasz a iasl~áná! az érlelési. A csiperkénél ugyis meghatározható a takarástól a kisgombák megjelenéséig tartó időszak. Itt lenne jelentősége az "Ízletes" fajtának. Időtartama a hibrid és nyári laskafajtáknál l. 80-90%-os páratartalom. illetve a fajták függvénye. A laskahibridek és nyári fajták kedvező hőmérséklete 16-18 °C. A csiperkénél azonban a takaróföldet sem lehet szárazon tartani. Természetesen az utóbbi esetben fokozottabb szellőztetésre és párásításra van szükség. a csiperke sötétben is tartható. 181 . torz termőtesteket hoz. A páratartalom-igény 80--90%. ha a hőmérséklet túlságosan magas. Fényt ebben a fejlődési szakaszban csak a laskagomba igényel. A termesztett csiperkénél a felső határ 18 °C. Gyengébb fényben vagy &ötétben a gomba abortál. A víznek valamennyi fajnál és fajtánál megnő a jelentősége. Fontos az egyenletes.

A második fejlődési szakasz befejeződésekor a esiperkés zsákok helyükön maradnak. becsírázott. hogy a csiperkekomposzt felszíne is egyenletes legyen.) nem szabad. szedés. Otthon a zsákok bármely előzőleg ismertetett létesítménybe elhelyezhetők. mivel ezek könnyebben bemelegszenek. Mindez részletesen az előző fejezetben található. Mindig azt válasszuk. amelyet a zsákos anyagot forgalmazó üzem árusít. E fajnál ez a művelet nagyon fontos. Ez fertőtlenített és a minősége is megfelelő.és a csiperkegombát szabad termeszteni. A termőidőszak a kisgombák megjelenésével kezdődik. Előkészíteni (az alapanyagat beszerezni. Ennek a szakasznak az ápolási munkái az előzőekkel megegyezők.vagy négyes sorokban kerülnek átszövetésre. hogy esőtől védve legyenek. csak termeszteni. A termő­ fal magassága l méter. betakarít és értékesít. Ezek a zsákok a laskánál perforáltak és felül zártak. A becsírázott. zsákolt anyagot meg kell vásárolni. Mint már említettük a ház körül -jövedelemkiegészítés céljából . Érlelés és takarás. ha a kalap még zárt. hogy a termesztés alapja a munkamegosztás legyen. nedvesíteni. A takaróanyag sokféle lehet. érlel.A javasolt gombafajok termesztése. hiszen számos üzem foglalkozik ilyen anyag készítésével és forgalmazásávaL A termesztő tehát csak átszövet. hogy az alaita levő komposzt vizet ne kapjon. Ápolási munkái a hőmérséklet szabályozása. Kivétel a csiperkénél a takarás. 182 . A esiperkés zsákok egymáshoz szarosan illesztve. hogy az előkészí­ tett. aprítani. Fontos azonban az is. a laskás zsákok pedig különállóan. A takaróanyagat a teljes átszövés után kell felvinni. A esiperkés zsákok állva kerüljenek a járműre. de a kalap széle már kezd a tönktől eltávolodni. Elhelyezéskor a zsákokat újra tömöríteni kell és laskánál újra szorosra kell kötni. Átszövetés. hőkezelni stb. a szellőztetés és a szükséges páratartalom biztosítása. ápol. Betakarítás. Házikertben célszerű. mcrt csak így nedvesíthető tökéletesen. a laskásokból pedig termőfalat készítünk.csak a laska. A vásárlás utáni termesztói teendők a következők: A zsákos anyag szállítása és elhelyezése. ha a zsákok mindjárt állandó helyükre kerülnek. Fontos. iker. esetleg érlelés után csak a laskaanyagat kell mozgatni. A csiperke akkor szedhető. A rétegvastagság 3-4 cm. a termőréteget védő fátyol még ép. A járművön a zsákok több rétegben is elhelyezhetők. 4 vagy 5 egymásra fektetett zsákból készülnek. Szállításukhoz bármilyen jármű megfelel. komposztálni. Ez azt jelenti. a lényeg. Ezeket azonban a használatbavétel előtt minden esetben fertőtleníteni kell. előkészített táptalaj zsákokba töltve kerül a termesztőhöz. Felvitele után egyenletesen simítsuk cl. Öntözni csak annyira szabad. míg a csiperkénél ép oldalúak és felül nyitottak. Ezek a parányi képződmények 8-10 nap alatt válnak szedhetővé. Ma már ez lehetséges. így átszövődés.

A kerti mák az egyik legősibb termesztett növény. Ritkábban olajnyerésre is használják. Ez a hiányzó takaróföld pótlását jelenti. Fajták. Erőteljes növekedésű. ülők. a korszerű gyógyászatban nélkülözhetetlen fájdalomcsillapító. azzal a céllal. A csiperkénél 4-6. Felvevő gyökérzete a talaj víz. A termést mindkét faj hullámban hozza.és tápanyag-tartalmától függően. 110-140 cm magas. Leírása. ezermagtömege: 0. Már több mint négyezer évvel ezelőtt is ismerték és termesztették. apró. a laskánál 3-4 terméshullámmal számolhatunk. 18-20 cm hosszú. A gomba a táptalajon csak terméshullámok idején található. kodein stb. Magja vese alakú.és beszóró anyagaként. Tenyészideje 120-130 nap. . Végálló virága a fajtára jellemző színű. hogy a termőtestek ne sérüljenek. 50-l 00 cm mélységben helyezkedik el.). Ez akkor szedhető. Szára felálló. A várható termés mindkét fajnál 20 kg/100 kg táptalaj. ülők. Jellemzője a szilárd szár. 2-3 tokot termő fajta. Kevés oldalgyökeret fejleszt. A mákfélék (Papaveraceae) családjába tartozó egyéves növény.és édesipari termékek töltelék. Tőlevelei elliptikusak.. több rekeszű tok. Magja (a "mákszem") élelmiszer-alapanyag.6 gramm. A késsel csak a szennyezett tönk végét távolítjuk el. köhögéscsillapító gyógyszerek alapanyagai. Fűszer- és gyógynövények Mák (Papaver sornniferum L. Karószerű fő gyökere gyengén fásodó. A göngyöleg mindig merev falú legyen. alakja. a kiegyenlített állomány és a jó termés- : ~ ~ ~ [ ! l r ~ 183 . mérete a fajtára jellemző. görcsoldó. mivel sokoldalúan hasznosítható étkezésre: sütő. hogy a göngyölegbe helyezett termés tiszta maradjon. Virága fehér. Hullámszünetben a táptalajon gomba nincs.mindhárom fejlődési szakaszban. A szedés kézzel. lila alapfolttaL Tokja kissé megnyúlt. A mag kicséplése után megmaradó száraz (érett) máktok (népiesen "mákgubó") hatóanyagai a mák alkaloidok (morfin. Ennek időtartama 6-10 nap. Ápolási munka még a növényvédelem .A laska másként jelzi a szedési érettségét. Az előző fejezetben ismertetett ápolási munkák ebben az időszakban a csiperkénél még az ágyásjavítással egészülnek ki. Gyógyászati alkalmazásáról már Hippokratész is írt. Kettős hasznosítású növény. Ez részletesen a növényvédelemről szóló fejezetben található.3--0. Termése üreges.) Jelent6sége. kés segítségével történik. A szárlevelek szórt állásúak. felső részén elágazó.Kompolti M". ha a lehajtó kalapnál már kezd kiegyenesedni. Ilyenkor naponként kell szedni.

lila alapi folttaL Tokformája gömbölyded. pogácsa vagy kúp alakú. kötött. 0.O tonna/hektár mag és 0. A mák magja 4-5 évig is csírázóképes. A mák. 110-120 cm magas. Öntűrőképessége rossz. Tenyészideje: 110-120 nap. Magszíne kékesszürke. 3-4 tokot hozó fajta. "Kozmosz". 3-5 tokot hoz. Közepes mennyiségű csapadékot igényel. Kitűnően .O t/ha tok. 18-20 °C-on jól csírázik (ezért kell nyár végén vetni!). A tok alkaloid. "Kék Duna". Termő­ képessége 0.5-5. nedves agyagtalajok ' máktermesztésre nem alkalmasak. 100-130 cm magas.6--1 . Magszíne élénkkék. A tok alkaloidtartalma 4.5 t/ha mag. s a jó termőképességű bar.apró magjamiatt-a jó talaj-előkészí. Magszíne középkék. A normális egyedfejlődésnek kezdetben a hűvös időjárás ' kedvez. lila alapfolttaL Toktermése megnyúlt körte alakú. bordázott. Tenyészideje 115-135 nap. Termőképessége 0.(morfin).0 ezrelék.2 t/ha mag. 3-5 tokot fejleszt.8-1.7 t/ha tok. kiegyenlítettsége közepes.0-1 . A könnyű homoktalajok.5-0. A legtöbb növény után jól terem. Erős növekedésű.2 t/ha tok. A tok alkaloidtartalma 4-6 ezrelék. közepes növekedésű. Termőképessége: 0. a csírázás hőoptimuma 7-8 oc (ezért lehet korán vetni!). Biológiai.9 t/ha tok. ugyanarra a területre 3 év elteltével vethető.1 na homokon. Áttelelő őszi mák. Szárazságtűrése és betegség-ellenállásága az átlagosnál jobb. Tőlevélrózsáj a tartós fagyok hatására elpusztulnak. Termőké­ pessége l . Virágja nagy. Szilárd szár.6-ű. könnyen művelhető talajokat kedveli. magas hőmérsékleten a fejlődés meggyorsul. "BC-2".vagy élénkrózsaszínű.7-1 .0-1 . Virága halvány. alapján sötétlila folttaL Toktermése nagy.tartalma 6-8 ezrelék. A tavaszi fajták (Kompolti M. Magszíne élénkkék. Kék Duna stb. alapi részén nyomott. termőhelyi igények.. a bibekorong tányérszerűen kiemelkedő. Jó előveteményei a trágyázott kapások és azok az egyéves pillangósok. Középerős növekedésű. Tenyészideje: 235-260 nap. Fajhibrid eredetű. Betegségekre közepesen fogékony.8 t/ha mag és 0. A tápanyagokkal jól ellátott.JI nak magszárba és a hozam csökken. a szélsőséges csapadékeloszlás kedvezőtlen. Virága fehér. közepesen kiegyenlített magasságú. Tőlevélró­ zsás állapotban jól túri a téli fagyokat A mák termesztésének éghajlati feltételei hazánk egész területén adottak.4-0.i tést igényli. Szilárd hajtásrendszerű. amelyek korán lekerülnek és nem gyomnevelők.biztonság. A tok alkaloidtartalma 4-6 ezrelék.) magja már 3 °C-on csírázni kezd. a növények korán indul. trágyázás. A mák kora tavaszi vetése feltétlenül szükségessé teszi az őszi kö- l 184 . 130-160 cm magas. Télállásága és szárazságtűrése jó. kiegyenlített tokmagasság jellemzi. bordázott. fehér. Az őszi fajták (Kozmosz) magja alacsony hőmérsék­ leten rosszul. a savanyú. díszlik középkötött vagy homokos vályogtalajokon. Talaj-előkészítés. 1. Szárszilárdsága jó. Az ' egyes tájak közötti időjárási különbségek a mák termelhetőségét alapvetően J nem befolyásolják.

A tavaszi talajmunkákat azonnal végezzük el. Vetés. Az őszi mák optimális vetési időszaka szeptember második fele. egyhannadát tavasszal. 53-66 kg/ha P20 5 és 47-58 kg/ha K 20 műtrágya hatóanyag kijuttatása ajánlatos. A vetés az időjárástól és a talajállapottól függő­ en. főzött mák stb. A foszfor. sz. az ép magvakkal együtt kikelnek. I-IV. A szántást a szokásostól eltérően. A drazsírozott mákmagból 8-LO kg-ot vetnek hektáronként. majd hengerezéssei tömör magágyat készítsünk. 300-400 mg/kg P 20 5 és 200-300mg/kg KzÜ. vagy kevesebb (50-80%-kal) munkával végezhető. hogy tavasszal kevés talajmozgatással tudjunk magágyat készíteni. kéthannadát ősszel. februártól március végéig tart. Mélyen lazító és fordító talajművelő eszközöket a mák tavaszi talaj-előkészítésekor ne használjunk. A tavaszi mákot általában akkor vessük. Az I. Az elvetett magvak 50--60%-ának kikelésére akkor van remény. A sugárkezelt vetőmagkeve­ rékből 3-3. mely l OOO OOO db körüli ép csírát tartalmaz. Közepes tápanyag-ellátottság esetén.5 kg/hektár szükséges. 60-80 kg/ha N. mert a csírázóképességüket megtartó sugárkezelt magvak segítik az ép magvak csír:\inak felszínre törését. közvetlenül vetés előtt. amint a talajra rá lehet menni. A munkaigényes egyelés csökkentésére alkalmazzák a sugárkezelt vetőmagkeveréket A vető­ magkeverék egyötöde épp. A tavaszi mák korán vethető. ha a felvehető tápelemtartalom 100-150 mg/kg N. még ősszel munkáljuk el. az egyelés elhagyható. A sugárkezelt magvak nem vesztik el csírázóképességüket.zépmélyszántást. Így egyenletes a kelés és kisebb a máktokbarkó kártételének lehetősége. Mivel csak azép magból kelt növények fejlődnek tovább. Közvetlen istállótrágy:ízást nem igényel. de a belőlük fejlődött csíranövények a kelés után elpusztulnak. 16 kg foszfort és 8 kg káliumot von ki a talajból. a hazai gyakorlatban a 35-40 cm sortávolság vált be. A mák rövid tenyészideje alatt csak a könnyen felvehető tápanyagokat tudja hasznosítani. A ballasztanyagos (korpa.és káliumműtrágyákat alaptrágyaként az őszi talaj-előkészítő munkákkal egy időben célszerű adni. ezt követi a boronálás. E tőszám tartásával a mák különféle tenyészterületre vethető. vagyis 450-500 ezer db/hektár. szántóföldi tennőhelyen optimálisnak tekinthető a talaj tápanyag-ellátottsága. A nitrogénműtrágyákat legjobb két részletben adni. Gyakorlati tapasztalatok szerint a kedvező tőszám 40-50 db/m 2 . l tonna mag képző­ déséhez 30 kg nitrogént. a talaj felszíne megpirkadt és a talaj a csoroszlyák után nem kenődik. ha a vetés RAU precíziós vetőgéppel történik. Az egyelési munkák csökkentését szolgálja a drazsírozott vetőmag használata is. 185 . amint a föld fagya kiengedett.) keverékkel szemben a sugárkezelt vetőmagkeverék teljes biztonságú kelést ad. Tavasszal az első művelet a simítózás. négyötöele pedig sugárkezelt magból áll. Az utóbbi esetben ajánlatos a nitrogénműtrágyákat könnyen felvehető fonnában kijuttatni. szántóföldi termőhelyen.

A gyakorlatban széleskörűen a részleges vegyszeres gyomirtás terjedt el. kézzel aratják. Vetés után azonnal hengerezni kell. a sarabolás elmaradhat. Cserepesedésre hajlamos talajokon a hengerezés helyett célszerűbb ma~takaró boronát használni. Szokásos vetőmaggal történő vetéskor az egyelési munka a mák termesztési költségeinek csaknem egyharmadát felemészti. mód van a részleges vagy teljes vegyszeres gyomirtásra is. csépelt tokból származó mag-tok keveréket rostákon szét kell választani. A mák termesztését az elgyomosodás meghiúsíthatja. kévékbe kötik. a harmat felszáradása után. július végén-augusztus elején történik. A kelés t követő sarabolás után a mák szárbaindulásáig. korszerű gabonakombájnokkallehetséges. A hagyományos termesztésnél a kiskerti. Annak ellenére. Betakarítás. valamint a Fortschrit gyártmányú kombájnok. a kedvező vetésmélység 1-1 . a gyomosodástól függően. A tokokat 8-10 cm-es szárral vágják.A mák vetésére bármilyen vetőmagot is használunk. Az egyelés optimális időpontja a mák 4-6 lombleveles állapotában van. Ritkább térállásban egy növényen ugyan több tok képződik.5 cm. Egyes helyeken éréskor a mákot kinyűvik. Mind a kombájnnal betakarított. Apolás. majd szárítani és a magot tovább szükséges tisztítani. majd a magot kifejtik. folyamatos és maradéktalan mechanikai irtása alapvető munkafolyamat. Sugárkezelt vető­ magkeverék.legalább 400-500 ezer db/hektár. Kis tcrületen száraz időben. Ez 40 cm sortávolság esetén folyóméterenként 16-20 növény. Az egyelés során törekedjünk az optimális tőszám.kialakítására. óvjuk a nedvességtől és ha szükséges. A viszonylag kis mennyiségű vetőmag egyenletes kijuttatására csak a pontosan beállított aprómagvető gépek alkalmasak. de a területegységre jutó hozam mindenképpen bizonytalanabb. szellős helyen tároljuk. 2-4 alkalommal sor. hogy a mák a gyomirtószerekre igen érzékeny. a toktörmelék pedig 10-14%-os nedvességtartalommal zsákolható. drazsírozott mag alkalmazásakor az esetleges egyelés nem nagy gond. mind a kézi vagy gépi úton szedett. és a tokot száraz. a háztáji kézi művelésnél a gyomok időbeni. vagy ezek számának csökkentése érdekében egy állománykezelést alkalmaznak a mák 8-l O tőlevel es állapotában. Az értékesítésig a mákmagot.és sorközkapálásra van szükség. A vetés előtti k. 186 . hogy az étkezésre alkalmas legyen. majd cséplőgéppel nyerik ki a magot a tokból. A későbbiek folyamán a gyomok ellen csak kapálással védekeznek. Erre a célra legalkalmasabbak a Class. A mák aratása a magvak teljes érésekor.ijuttatással a nitrofen hatóanyagú Mezotox 25 EC l O liter/ha dózisával a kezdeti gyomosodás megakadályozható. A mák gépi betakarítása egy menetben. Jó minőségű mákot kombájnnal csak gyommentes területről lehet betakarítani. A mákmag 9-10%-os. E célra a Dicuran 80 WP 2 kg/hektáros adagja alkalmas. forgatni kell.

Ezermagtömege 0. Megszárított gyökérzete főként nyugtató hatású anyagokat tartalmaz. hengeres. belül üreges. tárcsázás stb. A macskagyökér nitrogén. Vetés. Tinktúráját ideges szívpanaszok és alvászavarok gyógyítására használják. Levelei páratlanul számyaltak. Magja gyorsan.) és gyógyterméket készítenek belőle.>ZÍtett. jó vízgazdálkodású. Biológiai. fehér vagy halvány rózsaszínű virágokkaL Termése 2-5 mrn hosszú. Szára felálló. Az őszi ki ültetés rniatt korán lekerülő előveteményi igényel. Leírása. tápanyagdús. Virágzala végálló élemyő. de legkésőbb szeptembcr elején középmély szántás szükséges. szervestrágyázüs hiányában. Az ókori görögök Phu néven már ismerték gyógyító hatását. 40-60 kg/ha N.és 60-70 kg/ha P 2 0 5 -műtrágya kijuttatása indokolt. Jól termeszthető a közepes humusztartalmú. Gyökértörzse rövid. trágyázás.r) talajba ültetni. amelyet célszerű összekapcsolni a szerves trágya bedolgozásávaL Ha szervestrágyázásra nincs lehetőség.és teljesítőképességet is fokozzák. sima felületű. amelyből szárnos orsószerű húsos gyökér ered. könnyű talajokat igényel. egy éven belül elveszti csírázóképességéL Az optimális csírázási hőmérséklet 18-20 °C.6 gramm. augusztus első fele.5-0. kedvezőtlen körülrnények között 3-4 hét.) kell műtrágyázással összekapcsolni. Vetés után leg- 187 . Cardiosan stb. palántanevelés és ki ültetés. Nyugtató teakeverékeken kívül számos gyógyszert (Medivaler. őszi kiültetéssel és a következő év őszén történő betakarítással termesztik. Hazánkban. kelési ideje 7-12 nap. termffhelyi igények. Mély rétegű. Az elővetemény tekerülése után. A Valerianaceae családba tartozó évelő növény. Önmaga után 3 év elteltével ültethető. Ta/aj-e/(fkészítés. A magot talajfelszínre sorba (15-20 ern sortávolságra).és foszforigényes faj. Legjobb frissen szervestrágyázolt (15-20 tonna/hekt<í. nedves réteken vadon is megtalálható. csak tőrózsát fejleszt.Macskagyökér (Valeriana officinalis L. egymagvú rnakkocska. Nevét a középkorban a latin valm·e = egészségesnek lenni szóból kapta. középkötött. tömörített talajú szabadágyba kell vetni. évi 600-700 mrn csapadék. A macskagyökeret általában nyári szabadágyi palántaneveléssel. meszes. akkor az ültetőágy-készítési műveleteket (kultivátorozás. vagy szórva vessük. Közepes t:ípanyagtartalmú talajon. Optimális vetési időszak: július vége. sárgásbarna. csepp alakú. durván fogazottak. hengeres. Általában áttelelő egyévesként termesztik. Magját jól előL. 140-220 ern magas. Az első évben rendszerint még nem virágzik. Vízigénye nagy. Kivonatai a koncentráló. vagy barnahomok talajokon.) Jelent(fsége.

Fontos a talaj megfelelő szintű levegőzöttségének biztosítása. A vetőmagszükséglet l g/m 2. édesipari termékek ízesítésére használják.feljebb 0. Az optimális ki ültetési időszak: október első fele. A borsosmentát a gyógyászatban. 188 . fogkrémek.a felfagyási károk csökkentésére.) Jelentffsége. Sokféle élvezeti teaként is fogyasztják.5 cm vastagon talajjal célszerű takarni. Az ültetés kisebb felületen kézzel. majd hengerezzük (vagy lapogatóval tömörítsük). Az esetleg előtörő magszárakat a bimbók megjelenése előtt el kell távolítani. Ennek megfelelően a gyökérkiszedés optimális időszaka október második fele. A palánták általában szeptember végére érik el az ültetéshez szükséges 15-17 cm-es méretet. nagyobb területen kormánylemez nélküli ekével emelik ki a talajból. parfümök. kisebb felületen ásóval. Betakarítás. A lecsurgatott és feldarabolt gyökérzetet árnyékos helyen (padláson) kiterítve vagy műszárítóban (40-50°C-on) ajánlatos szárítani. Kozmetikumok. 40-50 cm sortávolságra és 20-25 cm tőtávolságra történik. nagyobb területen bármely palántaültető géppel. Szükség esetén kora tavasszal.és sorközkapálás szükséges.a hengerezés. majd pedig a gyökerek mosása bő vízzel. Ezt követi a gyökerek összeszedése és a gyökértörzsön maradt föld feletti részek eltávolítása (többnyire kézzel). Több hektáros ültetvényekben rázóvillás faiskolai ki szedő gépek is használhatók. Egy hektár beülteléséhez 700-900 m 2 palántanevelő felület szükséges.5-9. átható szagú. ezért más növényektől elkülönítve kell szárítani. Száraz időben a kiültetést követő beöntözés elengedhetetlen. a kozmetikában és fűszerezésre egyaránt elterjedten használják.0 t/ha friss. szájvizek gyakori hatóanyaga. Fúszeres íze. Várható gyökérhozam: 6. Lazább szerkezetű talajon az ősszel ültetett állomány első tavaszi munkája. Szárított levele vagy leveles hajtása a légúti megbetegedések elleni és a gyomorteák egyik legfontosabb alkotója.szárítás. amelyből 2. A sekélyen elhelyezkedő gyökérzetet a föld feletti részek levágása után. Ápolás. görcsoldó és baktériumölő hatása is közismert Kiváló dezinficiens és ízjavító.5 t/ha szárított gyökér lesz. hűsítő hatása folytán főként italok. A tenyészidőszakban rendszeres (3-4) sor.5-3. Borsosmenta (Mentha piperita L. az új levelek megjelenése előtt is szedhető. A palántaápolás gyakori öntözésből (kezdetben naponta többszöri) és rendszeres gyomtalanításból áll. A kelésig célszerű a palántaágyat ámyékolni. A száradó és a szárított gyökér kellemetlen. A gyökér tömege és minősége a tenyészidőszak végén a legnagyobb. Fájdalomcsillapító.

8 kg P 20 5-ot és 10 kg K20-t vesz ki a talajból. enyhén hűsítő és csípős ízű.ajánlatos kijuttatni (lehet öntözővízzel is).6 kg/10 m 2). A szükséges P és K hatóanyagat (50--80. (Ezzel történik szaporítása is!) Szára a termőhelytől függően. Vízigénye nagy. nagyobb területen kultivátorra szereJt nyitóelemek segítségével történhet. Szaporítás. A barázdák sortávolsága 50--60 cm. hogy azok 1-2 sorosan.családjába tartozó_ év~lő lágyszárú noveny. és a 3. Közvetlenül ültetés előtt rögtörő vagy sima hengert kell alkalmazni.kell a talajt előkészíteni. A szántott talajt ültetésig.és üregmentes talaj. A lefektetett sztólókat azonnal l 0--12 cm-es talajréteggel takarják. szükség szerint végzett kultivátorozással vagy tárcsázással kell gyommentesen tartani.-~~írás~ . Legegyszerűbb és leggyakoribb a sztólóval (földbeli tarackszerű hajtás) történő szaporítás. a tenyészidőszakban legalább 700 mm csapadékot igényel. A felszedett sztólót először meg kell tisztítani. hosszúnappafos növény. A 2. barna részektől. Fontos. Levelei hosszúkás tojásdadok. Talaj-e/(íkészítés. évben a N-műtrágyát (90-150 kg/hektár) két részletben. Sztólószükséglet: 1.tavasszal kihajtás előtt és első vágás után. négyélű. Többszoros faJhlbnd. Termőhelyi igény.a szerves trágya leforgatásával egybekötve . Minden része illóolajat tartalmaz. A borsosmentát ősszel kell telepíteni. Éghajlati igényei alapján hazánkban mindenhol sikeresen termeszthető. középkötött csernozjom talajt igényel. A borsosmenta ültetvényt legfeljebb három évig célszerű fenntartani. élesen fűrészes szél űek. Ezután közvetlenül kell a sztólókat a barázda aljára fektetni úgy.. trágyázás. Az ültetés többnyire kézzel történik. hogy a kiválasztott terület évelő (főként tarackos) gyomoktól mentes legyen. zöld dugvány) szaporítható. s ezután azonnal ültetni kell. a zöld és száradt. Termesztése öntözhető területeken jövedelmező. Virágzara világoslila. illetve 60--90 kg/ha) általában az őszi beszántással egyidejűleg adják. A~ ajakoso~ . Jól hasznosítja a telepítés előtt talajba dolgozott 20--30 tonna/hektár szerves trágyát. mert a sikeres telepítés feltétele a rög. Az egész növény jellegzetes. Sikeresen termeszthető barnahomok és tőzegtalajokon is. Ugyanarra a területre négy évnél hamarabb nem szabad visszavinni.4-l .4-1 . Gabonafélék után tarlóhántással és mélyszántással . Jó szerkezetű. Attetető képletei a talaj 10 cm-es rétegében elhelyezkedő fehér. elágazó. fűszeres illatú. tarackszerű sarjhajtásai. Fényigényes. az árnyékot és félárnyékot nem túri. amely kis felületen kézi kapával. 30--100 cm magas. jó vízgazdálkodás ú. 189 . szaporHasra alkalmas magp nmcs. A borsosmenta kizárólag vegetatív részeivel (sztóló. gyökeres sarjhajtás. zsinórszerűen összeérjenek (ez a művelet csak kézzel végezhető). a sztólók.6 tonna/hektár (l . A sztólót októberben kell ültetni. Egy tonna zöldtömeg képződéséhez 25 kg N-t.kapával vagy simítóvaL A takarás után a talajt sima vagy gyűrűs hengerrel kell tömöríteni. A mentatelepítés első művelete a 13-15 cm mélységű barázdahúzás.

Citromfű (Melissa officinalis L. amikor már a teljes területet behálózza a menta. a sorok záródásáig a sorközök géppel. A borsosmenta legértéke~. tojüsdad. A levügott hajtásokról azonnaile kell fosztani a leveleket és lefosztás után vékony rétegben kiterítve. Az egész növény citramra emlékeztető illatú. esetleg háromszor vágható a borsosmenta. Temzifhelyi igényei.ebb terméke a szárított levél. Ebben az esethen a betakarítás ideje megegyezik az előzővel. közvetlenül a talajszint fölött. terjeelő tövű félcserje. felálló. Szárított levelét vagy leveles hajtásait egyedi teaként és más gyógynövényekkel együtt. sárgás fehérek. A citromfű vagy méhfű jellegzetes. 190 . egyre nehezebb a mechanikai gyomirtás. termesztésben 4-5 évig érdemes fenntartani. Fontos őszi teendő az első és a második tenyészidőszak végén az ültetvény leszánt<ísa úgy. Magja 1-l . Ezért nagyobb felületű ültetvényben ajánlatosabb gyomirtó szereket (Merkazin. árnyékos helyen szárítsuk meg. A hajtások szárítüsára az aktív szellőztetéses (TSZP) szárítók a legalkalmasabbak.és fénykedvelő. évben. Geonter) használni. de feltétele a 2. Ál örvökben elhelyezkedő virágai aprók. Várható hozam 2. Magja 3-4 évig csíraképes.7 gramm. A 2. kellemes illatú növény.lelent!ísége. 2 Várható szárított levél hozam: 8-15 kg/100 m .5 rnm hosszú. A leszántás nemcsak a rozsdafertőzést csökkenti. E célra egy évben kétszer. Levelei nyelesek. de fő alkotórésze az emésztést segítő. és 3. a vágás kisebb területen kézi kaszüval. Leírása. és 3. Először még a bimbók megjele-nése előtt (június közepén) vágjuk le a hajtásokat. borsosmenta herbát készítenek. Aresin. a sorok kézzel gyomtalaníthatók. A levéllemez gyéren szőrözött. Az ajakosok csaláeljába tartozó évelő. Mcleg. szélei csipkésfűrésze­ sek. ideges gyomorpanaszokat gyógyító teakeverékeknek is. Optimális csírázási hőmérséklete 18-20 oc. tojáscladok. Szára 50-100 cm magas. Betakarítás.Ápolás. általában sötétzöld. A tavaszi kihajtás után. A citromfű 15-20 évig is él. A tenyészidőszakban a 20 oc körüli átlaghőmérséklet a kedvező. ízjavító. évi nagy termésnek is.5-4 tonna/hektár. teakeverékekben étvágy-. A levéláru-előállítüs (kézi vágás. Illatos étkezési tea is készül belőle. nagyobb felületen pedig kaszálva rakodógéppel történik. ezért gyakran a levágott hajtásokat szárítják meg (elmarad a levelek leszedése) és ún. felülete kissé hólyagos. kézi fosztás) nagyon sok kézi munkát igényel.6-0. Ezern1agtömegc: 0. fénylőfekete. hogy a sztólók többsége ismét 10 cm mélyre kerüljön. nyugtató és szélhajtó hatásuk miatt használják. A tenyészidőben általában 300-400 mm csapadékpótló öntözésre van szükség.) . A következő vágásra az új hajtások 40-50 cm-es magassága idején kerülhet sor.

Nagy tem1éshozamot öntözött területen ad.) Jelentősége. Vetés. A szélsőségesen rossz talajok kivételével mindenütt eredményesen termeszthető. A teljes föld feletti részt az első évben rendszerint egyszer (augusztus-szeptember). 50-60 kg/ha PP 5 és 70-80 kg/ha K20) igényel. Utóbbi esetben a kelési idő csökkentésére áztatott vagy fagyasztott magot ajánlatos vetni.és tőtávolság 50-60x30. a szabadágyi palántákat pedig többnyire szeptemberben ültetik ki. A fóliasátorban nevelt palántákat májusban. a másodikat szeprember elején végzik.5-1 . Az első évben 1-2 sorkapálás és 3-4 sorközművelés szükséges. A magvetés sortávolsága 20-25 cm. a termő években általában kétszer vágják. Vetőmagszükséglet 2-3 g/m 2 . Az öntözés júniusban. palántanevelés. középkötött. az első vágást követően a leghatékonyabb. Palánta nevelése fűtetlen fólia alatt és szabadágyban történhet. A termő években kiegyenlített műtrágyázást (50-70 kg/ha N. A magot szabadágyi palántanevelés esetén is novemberben vagy áprilisban vessük el. trágyázás. Talaj-előkészítés. A műtrágyázást az őszi sorközműveléssel célszerű összekapcsolni. Betakarítás. A termő években általában 1-2 sorközművelés (a sorok záródásáig) elegendő.35 cm. Kis területen kézzel. A sor.dású talajok. nagyobb felületen palántázógéppel ültethető. Fóliás palántanevelés esetén a mag a fólia felhúzása előtt novemberben vagy a fóliapalást felhúzása után március közepén vethető. Az őszi szántást tavasszal a szokásos módon munkáljuk el és a palánták kiültetéséig gyommentesen kell tartani. Az l hektárra szükséges palántamennyiséget 200-250m 2 felületen lehet felnevelni. az előzőek szerint. Jól tűrik a szárazságot. föld feletti részeit morzsolt. a vetésmélység 0. vagy terményszárító padozaton (TSZP) ajánlatos azonnal megszárítani. de hosszan tartó aszályos időszakban könnyen kipusztul. Az első vágást a bimbók megjelenésekor (június második fele). Várható hozam: 3-4 tonna/hektár szárított hajtás (herba).O cm. jellegzetes illatú és ízű. Szárított. A betakarított hajtásokat igen vékony rétegben kiterítve. Öntözött területen jó hatásfokú az első vágást követő N-tartalmú fejtrágyázás is. szárrészektől megtisztított állapotban forgalmazzák. Telepítés előtt elengedhetetlen a szervestrágyázással (20-30 tonna/hektár) összekapcsolt mélyszántás. A vágás a levéltelen szárrész fölött (l 0-15 cm) kézi kaszával vagy kaszálva rakodógéppel történik. Legmegfelelőbbek a meszes. A citromfűültetvény ápolása gyomtalanításból és a rendszeres sorközművelésből áll. mély rétegű és jó vízgazdálk o- Majoránna (Majorana hortensis MöNCH. régi fűszer. 191 . Ápolás. Közismert.

Szára felálló. A sikeres vetéshez precíz célszerű hengerezni. et a fogasolás. dúsan elágazó. A kedvező egyedsűrűs vetés mélysége legfeljebb A ítani. A helybevetéshez "aszta ideje: március második fele. volságra és 20-26 cm tőtávolságra ültess a rendszeres talajművelés. ép szélűe k. 60-80 kg/ha N-t és 18-20 kg/ha indítótrágyázásra (tavaszi talaj-előkészítéssel) 40-50 után . Kora tavasszal az e kombinátorozás. 2-3 évig csíraképes magja fényk és gMele ei. Vetőmagszükséglet: 2-3 takarn erű célsz vai korpá gon homokkal vagy tőzeg téshez szükséges 6-8 cm-es g/m 2 • A palánták április közepére érik el a kiülte okban. egyév yire szürkészöldek. Sikeresen csak a gyorsan melegedő.44 edvelő. 8 kg foszfort és 15 kg igényel. barnaszínű. Magja apró. a talajfelszínre szórva végezzük. gépi művelés és betakarítás 120-130 db/fm. szüks ép vetőg iós 0. terme okon ktalaj homo barna középkötött vályog. Ezermagtömege: 0. A hazai gyakorlatba és 120-140 kg/ha KzO-t. Termffhelyi igény ási hőmérséklete 18-22 oc. A palántákat általában 15-25 szálas ük.háztartási fűszer. csapadékot igényel. készí en tömörített vetőágyat kell csetén többnyire 6-6 soros Sortávolság 36-48 cm. -ot 0 P kg/ha 2 5 szántással) 50-60 kg/ha N-t. l 0-12 ° C-on kezd csírázni. palántanevelés. illetv zás. a magvetést 2-3 mm vastaően követ Ezt ban.mélyszántott csak ránna majo A ázás. aprók ok álfüzér virágzatában (bugákban) a virág gramm. Ápolás. jó vízgazdálkodású. humuszban szthető. de közve kg N-t.5 cm. többnyire fűtetlen fóliasátorPalántaneveléskor a magvetést március elején. de a növekedés is kat A kis növények átmenetileg 1-2 °C-os fagyo már l o °C-on leáll. kialak kg/hektár vetőmag-felhasználássallehet Közvetlenül vetés után éges. 25-5 0 cm magas. Szinte valaKellemes ízű. etés magv A teni. trágy Talaj-előkészítés. majd művel első talajba vethető. lösz és ősszel . szőrösek.pedig 60-70 kg/ha N-t P 20 5-ot fejtrá gyáz ásra. átoro a talajtól és gyomosodástól függően a kultiv . gazdag. tojásdadok. amit 6-8 ég szalagos elrendezésben. étvágyjavító élelmiszer-ipari és ja. Az ajakosok családjába tartozó. Levelei rövid nyelűek. Tömött moly k.többn yire az első vágás juttatnak a talajba. rezés henge a etlen Közvetlenül vetés előtt elengedhet tlen szervestrágyázást nem A majoránna tápanyagigényes növény. vagy ültethető. rozsdafehére . llap simaságú" és megfelelő­ Vetés. Egy tonna zöldtömeg képződéséhez 18 alaptrágyaként (az őszi mélyn káliumot von ki a talajból. 40-50 ctn sortácsokr nagyságot. alkotó s mennyi húsfűszer-keverék fonto es növény. A kelés után néhány nappal el kell végezni az 192 . de az optimális csíráz elviselnek. A növényápolási teendők között ~lső első talajlazító sorközművelést. Leírása. a tenyészidőszakban 600-650 mm hető területen ajánlatos te1meszteni. A hajtások többn hosan szőrösek.22-0. i. ÖntözVízigényes.

aljától elágazó. A lemorzsolt anyagat 5. A morzsolással egy menetben végezzük el a szárrészek eltávolítását és a homoktalanítást. Termlíhelyi igényei.5-2.) . A szárítás! a levelek és virágzali részek lemorzsolása (rendszerint morzsológéppel) követi. a bimbozáskor. lágyszárú növény.le!entlísége. görbült kaszat. október elején kerülhet sor. júliusban pedig 19-20 oc az átlaghőmérséklet Hidegtűrő képessége jó. A majorálma föld feletti virágzó. Jól terem azokon a helyeken. Tulajdonké ppen a 3. A levágott növényt azonnal szárítóba (meleglevegős szárító. Szórt állású levelei hosszúkásak. Az öntözést célszerű N-fejtrágyázással összekapcsolni. majd 3. A körömvirág megszárított virágzatát teakeverékekben vagy linktúrákban az epekiválasztás fokozására. sebkezelésre és bőrápolásra használják.5% homoktartalmú "herba" a végtermék. italok színezésére is alkalmazzák. Nemesített fajtái egynyári dísznövényként közismertek. az első vágás után közvetlenül és természetesen mindig. Nyelves virágai több sorban helyezkednek el. A várható terméshozam: l . Festékanyagait ételek. 193 . kivanatát kenőcsökbe keverve. legfeljebb 2. Körömvirág (Calendula officinalis L. Virágzala 6-8 cm átmérőjű. Hazánkban a majoránna a tenyészidőszakban átlagosan 160-180 mm csapadékpótló öntözést igényel. szárazságtűrő. 4-6 cm talajszint feletti magasságban történik. A második vágásra szeptember végén. Ezem1agtömege 8-12 gramm. Magja már 8-10 °C-on jól csírázik. ha a talaj víztartalma alacsony. s az első vágás után elengedhet etlen a sorközművelés. nagyobb felületen kaszálva rakodógéppel. ahol júniusban 17-18 oc. A fészkesek családjába tartozó egyéves.5 mm lyukbőségű rostákon elválasztjuk a maradék szártörmeléktől és talajszennyezéstől. gyomor. szürkészöld árut az első virágok kinyílásakor Uúlius) vágott növényanyagból lehet előállítani. Napfény. TSZP. a termése barna. A virágzat élénk narancssárga. Betakarítás. Leírása.Később minden öntözés vagy nagyobb eső. a kisebb fagyokat károsodás nélkül elviseli.0 tonna/hektár marzsolt majoránna. halványzöldek és molyhosan szőrözöttek. Jó minőségű. A tenyészidőszakban 6-8 kézi vagy gépi sorközművelés szükséges. vagy padlás) kell szállítani. A sikeres majoránnatermesztés másik alapfeltétele a megfelelő vízellátás. leveles szára egy tenyészidő­ szakban kétszer is vágható. végálló fészek. Karószerű gyökerei mélyrehatoló Szára 40-70 cm magas. felülete tüskés.és bélfekélyek megelőzésére.5 mm-es rostán átesett. rövid szártagú. lapátszerűen szélesedők.és melegigényes. A vágás kis területen kézzel (sarlóval). Leghatékonyabb az öntözés az elágazódás kezdetén.

Legtöbbször május végén. nyílt virágok gyűjtése. nüket.a növényeket a talaj apró at virágz a r gén vagy augusztus elején . nagyobb mennyiséget műszárítóban a csomagoláshoz fóliaezért . kombinátoroz. 35-40 °C-on lehet megárnyékos helyen. A tenyészidő során rendszeres sorközművelésrc a hajtásképződés és a virágszükség. vagy középkötött homo csak jó vízgazdálkodású. hatású szárítani. Vetés. pel vontatott nagy gépekkel egyaránt vethet állományt 5-8 cm-re ritÁpolás.40-60 kg/ha N. június elején 2-3 naponként. könnyen melegedő barna mezőségi talajokon ad. zsák vagy bélelt papírzsák felel száraz virágzat. 3-5 leveles állapotban a túl sűrű és 1-2 sorkapálásra van kítsuk. simítózás.minőségi szempontból hátrá nyosa n. trágyázás. A hőmérséklet emelkedésével felgyorsul kisebbek lesznek. entcs.irm kezdhető cl a teljesen kizatok képezik. szellős. teljes fészekvirágBetakarítás. 194 . egészen ben. 2-3 ége mélys Sortávolság: 40-50 cm. Kisebb mcnnyiséget vékon .és jó minőségű drogot Szárazabb talajokon is megél. A terület nagyságától függően kis kézi ő. ssal őrzik meg élénk szíA leszedett virágzatok csak azonnali és gyors szárítá y rétegben kiterítve. szárítás. 60-80 K 20 ajánlható.közepes virágzatok rovására. Szervestníg növekedését fokozza.őszi talajkg/ha P 20 5 és 80-100 kg/ha tápanyagtartalmú talajo n. A tavasz nek a tavaszi vetésű növé. A szedés a virágzás ütemé a fagyokig ismételhető. A körömvirág magját célszerű korán. zott kapás után ősszel Talaj-elffkészítés. A körümvirágot trágyá i talaj-előkészítő műveletek mélys zánto tt talajban célszerű termesztcni. Kelés után. Három-négy hét múlva a növéségű nitrogén hatóa nyaga t a talajba kapáln nyeken ismét nagy virágok képződnek. de megfelelő hozaroot k. vagy erőgép­ ppel vetőgé (12-18 db/fm). mert előkészítéskor . Július véegyre zatok . A száraz drog erősen nedvszívó m 650-750 kg/hektár shoza termé tó Várha meg. állandó helyre vetni. márciusban sa 6-8 kg/hektár sználá gfelha vetőma cm.fogasolás.'ís -meg egyez túlzott nitrogénellátásban és yázni nyeknél szokásos műveletekkcl. levágn rű célsze n fölött 10-15 cm magasságba yaként 30-40 kg/hcktár mennyiterületről hordjuk ki. a részek tív vegeta a ez részesíteni nem ajánlatos. Az értékesíthető árut a sz. Ezzel egy időben fejtrág ak. Alaptrágyázásra .amiko tt növényi részeket a levágo a i. jó minőségüxct.

A Magyar Szabvány (MSZ) átvette a Nemzetközi Magvizsgáló Szövetség (International Seed Testing Association. A fajtaminősítés. Kellner Ilka. Magyarországon 1878 óta minősítenek. vetőmagminősítés és forgalmazás államilag szigorúan ellenőrzött tevékenység. A háború előtt a magyarcé gek (Mauthner. fajtatiszta. valamennyi lépését szabványok rögzítik. faj. mely állandóan képes új generáció létrehozására. magtermesztés.) jó hírnevet vívtak ki maguknak és a rájuk bízott feladatokat tökéletesen megoldották. A vetőmag: gazdasági növények termesztése céljából különös gonddal megtermelt. minősített és vetésre előkészített mag. március l. A vetőmagforgalom szabályozását az EU-ban a 2358/71 EU-rendelet szabályozza. Napjainkra a vetőmag termeltetése és forgalmazása egyaránt határok felettivé vált. Monori mag stb. a bizalmat elveszteni csak egyszer lehet. Ez a törvény. 't ' i ~ l l A mag: ivaros (generatív) úton létrejött növényi rész (szaporítóképlet). A Magyar Köztársaság Országgyűlése 1996. Ez az úgynevezett "Yetőmagtör­ vény" 1997. bizalmi cikk.. Az ellenőrzés. biológiai alap. A nagy társadalmi munkamegosztás világméretűvé vált. december I 9-i ülés napján. Magyarországon is megalakult a Vetőmag Terméktanács. A vetőmagtermelés helye a növénytermesztésben A vetőmag-szaporításnak hazánkban szép hagyományai vannak. minősítés letéteményese az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI). napján lépett hatályba.és fajtaazonos. főbb vonalaiban harmonizál az EU-rendeletekkel. egyhangúlag elfogadta az azévi CXXXI. A vetőmag a fajta tulajdonságainak is hordozója. IST A) nemzetközi szabványainak előírásai t. Minősége külsőleg nem mindig állapítható meg. Bizonyítja ezt 195 . Altalános magtermelési ismeretek i. valós értéke csak hosszabb idő után realizálódik. törvényt.

A szép helyezésünk megtartásához elengedhetetlen: esztő -maga s színvonalú szakmai felkészültség (sajátos zöldségmagterm éra). Németország. megfelelő birtoknagyság. l l i 1 ! l l ~ j A "Vetőmag-törvény" érintő legRészletes ismertetésére helyhiány miatt nem térünk ki. Franciaország. hántolá si-és mag borsó. a szántóterület kb. lés Bonyolítja továbbá a dolgunkat. -nagyo n sok kézimunkaerő.l cég van az is. -forgalmazó bejegyezve Magyarországon. Vagyis megszü részesínem ésben elismer állami n országo Magyar l célú árutermeltetés céljábó nem tett növényfajta is felhasználható legyen. szétvála adatait fajok stb. helyen Hollandia. gazMindezek birtokában területegységre számítva nagyobb árbevételt. A terrnesztót zők: fontosabb megállapítások a követke szapoMagyarországon csak állami elismerésben részesült vagy ideiglenes és forelés áruterm rításra engedélyezett növényfaj és növényfajta termeszthető export hogy get. az kétmilag is elismert. A zöldA vetőmag-szaporító terület: 182 ezer ha. a növénytermelés bruttó termelé . Az összes vetőmagtermés 25%-a exportra USA. terrnelő A el? sainak megfelelően jár-e állal egyútta fajta a hogy afelől. t. 13%-a.korszerű műszaki felszereltség.jobb dasági eredményt érthetünk el. Aki "feketé n" vásáral ja vagy szerzi be a vetőmag vonatkozó atra használ vetőmag a és szeresen is törvényt sért. A zöldség export A vetőmagexport összes értéke: 95 millió USD a mezőgazdasági nál vetőmag zöldség a kerül. előírá­ Hogyan tudhatj a meg a gyakorlati szakember. -jó föld. változik között Ft milliárd 3-5 értéke g vetőma 10%-a. 4%-a. vetőmagot vásárol ot. k lehetne tak nyugod nak. (A Nemzeti Fajtajegyzékben szereplő fajta). hogy a törvény eme olt) (fémzár tt minősíte iben amenny k. szaktanácsadás. atmoszf . Nincs különválasztva a fajtaborsó. változot között ha ezer ségmagtermő terület az elmúlt években l 0-25 sének A termelés értéke: 40 milliárd Ft. magyar időjárás. . lehetősé a azt nteti galomb a hozatal céljából. A legtöbb 7. Olaszország után a van Magyarország.átgondolt stratégia. hogy jelenleg több mint 50 vetőmag-termeltető. a pontatlan adatköz pélJó sztani. között: k országo ló exportá ot vetőmag ez az arány magasabb. hogy nagyon nehéz. áthágva a fajtára 196 . Dánia. miatt a szántóföldi növények és zöldség takarmány da erre a fajtaborsó.

Az izoláció hatásfoka akkor érvényesül. . hogy a "fekete mag" használata esetén a termelő elesik mindazoktól a biztosítékoktól. a fajták egymástól való elválasztását jelenti. petrezselyem. A standard minősítésnél a fajtára vonatkozó garanciát a nemesítő vagy fajtafenntartó. Nehezíti a dolgot. fajtától stb. retek. hanem a szomszédok megporzó fajtái sem kerülhetnek az adott távolságnál közelebb. Két fontos szempontot kell figyelembe venni a kivitelezésnél: . sárgarépa. -egymást kölcsönösen megtermékenyítffk: spenót. szemlék. A jobb áttekinthetőség végett összefoglaljuk a zöldségfajok megtermékenyülési viszonyait: . A vetőmagtermesztés különleges feladatai A vetőmagtermesztés különleges feladataiból kettőt emelünk ki: a szigetelést (izoláció) és a szelekciót. vörös. állították elő. Érte felelősséget vállal az állam is. paprika (részben).a standard. amiket a fajta és a vetőmag minősége nyújt. fémzárolás stb. Ilyen esetben a fajtól.egymás között és repcsényretekkel keresztezffdffk: retkek. nem beszélve arról. ill. Ez pedig nem kis gondot jelent. petrezselyem. feketegyökér. annak hiányában a forgalmazó garantálja. borsó. bab. előkészítő idejének feltételeit. kabakosok stb. saláta. A certijlkált vetőmagtételt a hagyományos úton. kukorica. Az izolációs távolság megnövekszik az idegen termékenyülő növények (sárgarépa. Az új törvény és végrehajtási utasításai felvállalják az EU-csatlakozás tényét és a csatlakozás átmeneti. függően 500-1000 métert hagyunk ki az egyes tételek között. dinnyefélék.certifikált vetőmag.fajtakeveredés elkerülése. Az új törvény kétféle vetőmagminősítést fogad el: . ha a megporzást végző rovar vagy a szél közvetítését idegen fajta pollenjével ki tudjuk küszöbölni.) között. Igen-igen nehezen tudott a szakma ezzel az új rendszerrel megbirkózni. -idegen beporzás miatti izoláció.jogszabályokat. bejelentés. tök.és póréhagyma. uborka. paradicsom stb.önbeporzá zöldségnövények: paradicsom. 197 . hogy nem csupán a saját vetéstervünkben szereplő fajok fajtáira kell figyelemmel lennünk. Öntermékenyülő növényeknél (saláta.) elegendő 1-2 vetőgép alja más fajjal. A fizikai keveredést kell itt elkerülnünk. . fajtával való bevetése és már vethetjük is a következő fajtát. Súgetelés (izoláhís). A vetőmag zöme ebbe a kategóriába tartozik.

brokkoli. . bimbóskel. alakjában. spenót. karalábé. póréhagyma. csemegekukorica. A szelekcióhoz nagyfokú szakértelem és jó fajtaismeret szükséges. Csak az egészséges. őszi és téli retek.egyéves magtermő zöldségnövényeket hüvelyesek: borsó. Az utolsó lehetőség a szelektálásra a termés megjelenésekor van. zeller. hogy azok egészséges magszárat fejlesszenek és termést érleljenek. sóska. tépő saláta. Virág színében. fekete gyökér. virágzás idejében eltérőeket kiszelektáljuk.évelő maghozó zöldségfélék: spárga. bordás kel. A káposztafélék összes fajai és fajtái egymással kereszteződnek. paradicsomnál stb. Gyors intézkedést igényel ez a szelekció. Ide tartozik továbbá a hónapos-. sárgadinnye. burgonyafélék: paradicsom. Az első szelekció alkalmával már a növekedésben elmaradt egyedeket is eltávolítjuk. karósbab. A fajtára jellemző fajtabélyegek kialakulása után végezzük el a lombszelekciót (pl. Nagyon kell ügyelni ennek elkerülésére. endivia saláta. jól fejlett növényállomány teszi lehetővé a fajtára jellemző bélyegek és tulajdonságok kifejlődését. tojásgyümölcs. -egymás között és a vad fajokkal keresztez(fdik: cikória. Részletes zöldségmagtermesztés A magfogás ideje alapján megkülönböztetünk: . a zárt állományt és a növények olyan fejlettségi fokát. kabakosok: uborka. paprika. rókafülű borsók kiszelektálása). 198 . tök. cékla. Legtöbbször a borsó hüvelyszelekciója szakott lenni. levélzöldségek: salátafélék (fejes saláta. kötöző saláta). Külön szólunk a kétévesekrőL Ezeknél a dugványszelekciót is el kell végezni. kelkáposzta. ritkán három szelekciót végzünk. nyári retek. metélőhagyma. földimogyoró. a fajtától elütő idegeneket eltávolítjuk.és gumósnövények: sárgarépa. Szelekció. . Itt előfordulhat idegenbeporzás is. amikor a fajtára jellemző és jól felismerhető bélyegek már láthatók. hagymafélék: vöröshagyma. káposztafélék: karfiol. Feladata a fajtaazonosság megőrzése. petrezselyem. A munkát szakember irányítja. káposztafélék: fejes káposzta. A fejlődés során.-egymás közölt és a vad sárgarépával keresztez(fdik: sárgarépa. metélő saláta. görögdinnye. Célja a fajtaleromlás folyamatának megállítása (DUS). Az idegen egyedek eltávolításának következő időszaka a virágzás ideje.kétéves magtermő zöldségfélék: gyökér. A zöldségfajoknál kettő. bokorbab. de elvégezhető paprikánál. kínai kel.

A virágokat méhek termékenyítik meg.) A görögdinnye egyéves. Ez történhet napon és mesterséges szárítássaL Ez utóbbinál 40 °C fölé nem emelkedhet a hőmérséklet. idegen termékenyülő növény. Amosás után szárítjuk a magot. Általában kétszeri mosással jó tisztaságú magot lehet nyerni. szabvány vetőmag előállításakor 500 m-es izolációs távalságat kell hagyni. beteg egyedek kiválogatása a termésfejlődés kezdetén. A szedő felelőssége itt is nagy. A kézzel kivájt vagy géppel fejtett magot bő vizben mossuk. fokú szaporulat esetén 800 m. délkeleti részei a legkedvezőbbek a vetőmag termesztésére. a hibrid és a mag nélküli (triploid) magtermesztésben. talajelőkészítés szempontjai megegyeznek a szabadföldi termesztésnél leírtakkaL Szaporítás. 125xl25 cm-es elrendezésben megfelelő. A csörgő. mert a sűrű sorban előbb összekapaszkodnak a növények. Betakarítás. 199 . 100xl25. A leszedett terméseket a kijelölt utak mentén kupacokba (a sérült. Az állandó helyre vetés ideje április 25-30. rothadás) okozná. A táblakiválasztás. Ha palántát nevelünk. amikor a legkorábban megtermékenyült és biológiailag legértékesebb termések már túlértek. A növényszám IOOx!OO. A dinnyemag kinyerhető kézzel és géppel.7%. szeptember eleje az első szedés ideje. Konstans fajták magtermesztése: Az ország déli. forgóha illesztés. de fajtaazonos dinnyéket hordóba. hogy a magtermő tábla körül elit vetőmagtermesztéskor l OOO m. Kötelező az ellenőrzés. között ültetünk. Növénye/rendezés. Az ikersoros elrendezés is ajánlott. május 15-20. ami egyben a technológiai változatokat is jelenti. évelő faj rövid technológiai Görögdinnye (Citrullus tanatus [THUMB] MANSF. s a széles sorköz hosszabb ideig géppel is művelhető. A magtermesztés technológiája eltér a konstans. éréskezkedetkor és magozáskor. A szedést akkor kell kezdeni.5-0.Helyszűke miatt egy-egy egyéves. az elütő. száraz magot zsákoljuk. Augusztus vége. mint tudjuk a görögdinnyénél nincs utóérés. A vetőmag aránya a termésen belül 0. vagy kádakba) rakjuk. A szelekció már a lombnövekedés kezdetétől. és a további várakozás egy részük pusztulását (fölrepedés. Előírás. Az elérhető magtermés l 00--200 kg/ha. Tehát mindkét szaporítási mód ideje későbbimint az árutermesztésben. Az éretlen dinnyéből szám1azó mag vetésre nem alkalmas. kétéves és leírását ismertetjük. A vetőmagot termeszthetjük állandó helyre vetéssei és palántázássaL A palántanevelés költsége miatt esetünkben a helyre vetés elterjedtebb. eltérő lombra elkezdhető. I. között van.

Min(fségi előírások: Az I. ez június-július hónapban esedékes. A triploid vetőmag termesztésekor és a hibrid magnál ismertetett (4:2 soros) elrendezést alkalmazzuk. Az esetleges fagykár kiküszöbölésére l 00%-os tartalék palánta nevelése szükséges. 4:2 soros elrendezésben. Az apanövények május eleji kiültetése kockázattal jár. fajtatulajdonos adja. és 20. Az állománysűrűséget 1. A munkákat úgy kell szervezni. biztosan hibrid magot tartalmazó terméseket szedjük. között. A II. s az anyanövények 25%-án megjelentek a termős virágok. a reggeli órákban leszedjük az éppen nyíló hímvirágokat (anyanövényekről). 200 . Speciális munka az állománykeresztezés. A hibrid mag nagy érték. A területen a 4:2 anya:apa arány kivánatos. Az apanövényeket május l. Az apanövények 15-18 napos fejlődési előnye tesz lehetővé megfelelő együttvirágzást Hibridmagterme sztésben 1000 m-es izoláló távolságot kell hagynunk.5xl. A triploid hibridek vetőmagját leginkább kézi porzással állítják elő. 9 óra) be kell fejezni. A virágeltávolítást a méhjárás megindulásáig (kb. Előrehaladott kísérletek folynak a kémiai kasztrálás bevezetésére (Ethrel stb. között ültetjük ki. hogy hímvirág még csak véletlenül sem maradjon az anyanövényeken. az anyanövényeket május 15.és tőtávval alakíthatjuk ki. amíg el nem érjük. Termésszedéskor csak az anyanövényen fejlődött. Aszülőpárok magját legtöbbször a nemesítő. hibrid magot tartalmazó dinnye. Hihridmagtermesztés: A görögdinnye hibridmagot a kukoricánál is alkalmazott állománykeresztezéses módszerrel állítják elő. Mag nélküli (triploid) hibrid magtermesztése: Újra divatba jött a magnélküli görögdinnye. Hektáronként 3000 db anya. osztályú mag 99% tisztaságú. hogy tövenként legyen 1-2 db megtermékenyített. A tetraplaid anya virágait egy diploid apa virágporával porozzuk be. Itt földkockás palántával dolgozunk. tem1ős) és a korábban termékenyült terméseket A műveleteket naponta folytatjuk.5 m-es sor. Akkor kezdhető ha az apanövények 90%-a hímvirágot fejleszt. Az első triploid dinnyék 1959-61-es években Japánban.). és 5. 88% csírázóképességű és 12% nedvességtartalmú. Az állománykeresztezés első napján az anyanövényekről eltávolítunk minden virágot (hím. majd az USA-ban kerültek forgalomba. Magyarországon Kiss Á. (1961) állított elő elsőként triploid fajtát. A keresztezést addig folytatjuk.és 1500 db apanövényt kell felnevelni. A kiültelés időpontja változik. hogy a következő nap reggelén kevés hímvirág legyen. osztály 98% tisztaságú. 94% csírázóképességű és 12% nedvességtartalmú. A hibrid mag előállítása a továbbiakban a fajtahibridével azonos. A nap későbbi részében a hímvirágbimbókat is leszedjük.

Sávos vetésnél.2 millió db/ha. sativus) A sárgarépa a magtennesztésben kétéves növény. a termékenyülés is nehézkesebb. A vetéshez egyenletes. talajelőkészítés stb. a középhosszúakat május. Vetőmagszükséglet: 2. ez mindössze egynyolcada a diploid fajtában található magna k. A vetés mélysége: 2-3 cm. A tetraploid anyák fenntartása. 201 . A hosszú tenyészidejűeket április. Ki kell szedni belőlük a lombra elütő. környezeti igényük kielégítése nagyobb gondosságot igényel. -máso dik: a duványok kiültetése előtt. A javasolt vetésidő össszefügg a tennes ztett fajta tenyészidejével. seprűsödő és felmagzó töveket. prizmás tárolókba tesszük. amikor az időjárás hűvösebbre fordul és könnyebb a dugványok prizmázás előtti lehűtése. A táblakiválasztás. Szaporítás. télire. Dugványok fe/szedése. mint a diploidoké. a rövid tenyészidejűeket június közepén vetjük. A felszedés történhet kézzel és géppel. hogy a szívrész meg ne sérüljön (l . Lényeges. földprizmában tároljuk. forgóha illesztés. A sárgarépa dugványokat még felszedésük előtt szelekt álni kell. Sárgarépa (Daucus carota L.5-2 cm-es levélcsonkor hagyunk). tömör (nem tömött) magágyat készítünk. A pollená tvitel. a másodikban a magtennő növényt.5 kg/ha. szempo ntjait lásd a korábban leírtakban. A sortávolság 30-50 cm. Előfordulhat hűtőházi tárolás is. A dugványokat megsza badítjuk a lobozatuktól.5-3. sávközéptől sávköz épig értendő. 4-6 cm. jó szerkezetű. de ez költségesebb.8 millió db/ha. Egy-egy tetra tennés ben 50-80 db mag található. de szép magyar nemesítésű fajtasor is rendelkezésünkre áll. Kiváló dugványokat nevelhetünk bakhát as tennesztéssel is. A szántóföldi ellenőrzések ideje: -első: a kifejlett dugványok felszedésekor. késő ősszel. Szelekció. Ideje.A magtennesztés. Izoláció: Az elválasztósáv dugványnevelésben legalább 2 m. októbe r végén. ssp. novem ber elején. Tennes ztett fajtáink zöme külföldi. A nagyobb testű fajtáknál 0. Megtisztítjuk a föld és lombmaradványoktóL A sárgarépa dugványokat. majd az árutermesztés is a szülők genetikai alkatából adódóan nehézkesebb. hogy az őszi felszedés idejére még fejlődésben lévő dugván yokat kapjunk. A megjel ölt időpontokban a kelés csak öntözött körülmények között biztosítható. Az első évben felneveljük a dugványt. A kivánt csírasz ám 1-1. óvatosan.

Betakarítás. gyökeresedést segítő öntözéssel kezdődik. ha a dugvány koronája felett legalább 3-4 cm-es takaróréteg van. A mag betakarítása történhet egymenetes és kétmenetes módszerrel. E 512. Általában havonta egy-egy vízpótló öntözést tervezünk. Mivel a sárgarépa a vadmurokkal kereszteződik.3-6. Második szelekció az érés kezdetén esedékes. öntözhető öntés. A dugványokat március közepén ültetjük ki. A kétmenetes betakarítás az elterjedtebb. (karógyökér alapján) és a beteg dugványokat feltétlenül távolítsuk el. A csapadékpótló öntözések száma az időjárás függvénye. annak hatékonyságát. gabonakombájnokkal végezhetjük. a megfelelő átalakítás elvégzése után. A virágzáskor az egyöntetű­ ségre kell ügyelni. A szárakat kézzel kúpokba rakjuk. Első lépésként az érett állományt rendre vágjuk fűkaszával. A cséplést CD-105. A eltérő típusokat. Az ápolási munkák és a növényvédelem megegyeznek az árutermesztésnél leírtakkaL Defóliálás. vályogtalajt válasszunk számára. Izoláció. Az ültetés mélysége akkor megfelelő. A maghozó évben az öntözés beiszapoló. 6-8 napi utáérlelés után lehet a cséplést elkezdeni. nagyban segíti a dugványok ültetés előtti válogatása. középkötött. A legkisebb sortávolság 50 cm. A reglonozás napjától számítva biológiai utóérés nincs. A további szelekció: (első szelekció) virágzás idején. Jól érzi magát a meszes. üde homoktalajokban is. 5. kerülni kell a fertőzött területeket Ültetés. vadmurok és bürök eltávolítása aszigetelő távolságon belül (1000 m). A tőtávolság 25-30 cm. egyedeket eltávolítjuk. majd a kúpokat körülkötjük. jobb betakarítás érdekében van rá szükség. 12-15-18-24 m-ként hagyunk ki 3 méteres kezelőutat Az ültetés történhet kézzel ill. szemben a rendrevágássaL A reglonozás kizárólag a lombozat leszárítására és nem a mag érésének gyorsítására szolgál. mélyen művelhető. A művelésmód mindig sík. Az elrendezés soros. géppel.0 l Reglone (5-600 l víz/ha) felhasználásával. humuszban gazdag. Elővetemény. Az izolációs távolság 800--1000 m. ahol több fajtát termesztenek. év).év (második év): Terület kiválasztás. Magtermő 202 .5-3.0 pH közötti kémhatású. beteg. A magvak 80--85%-os érettségénél (barna mag) elvégezhető 2. Az első és második évben végzett ápolási munkák jellegében és számában alig különböznek. késve virágzó stb. síma felületű. Szelekció (2. Elütő típus. A magtermő év szelekcióját. A pontosabb. Két kalászos közé ültessük a kombinált szántóföldi vetésforgóba. amikor a talaj hőmér­ séklete eléri a 3-5 °C-ot. Mélyrétegű. Levéltelenítést jelent. Különösen ott fontos. E 516 stb.

A kombájnnal elcsépelt sárgarépamag tisztasága 40-60%. Betakart. általában október végén. károsodás nélkül a sárgarépa. A nemesített vetőmag I. hogy az a téli időszak alatt uralkodó szél irányával megegyező legyen. nemesített szaporítóanyag (elit). november elején a növénysorokat takami kell. l sávban 3 sort vetünk.3 t/ha. Ebben az időben a sárgarépa gyökérteste 5-8 mm átmérőjű.6-1. csírázási %-a 70. A direkt termesztési eljárás csak erre maximálisan alkalmas termőhelyi feltételek közölt valósítható meg. idegenmagtartalma 800 db/kg. Vetés. -20 °C hőmérsékletet is kibírja. víztartalma pedig 16-18%. A sarok egymástól 50 cm-re helyezkednek el. Az ismertetett technológia mellett megtalálható hazánkban is a helyben átteleltetett. bennhagyásos technológiája. Ez a technológia a sárgarépa magtermesztés nagyüzemi.-ban Xanthomonas carotae-val fertőzött mag nem lehet. oszt. a hosszú tenyészidejű fajtákból 0. dugványozás nélküli. direkt magtermesztési módszer. csírázási %-a 85. az előírt 14%-os víztartalomra. Eltér az indirekt eljárásnál ismertetettőL A vetés ideje július vége. azt követően 6-10 nap múlva végezhető kombájnnaL Szárítás. A megmaradó növény aránya 20-30%-os. A fagyok beállta előtt. gyommentes állomány. öntözött körülmények között. hogy a fagyok beálltáig ezt a múveletet elvégezzük. idegenmagtartalma 4000 db/kg. Min/fségi el/Jírások. Feltétlenül szükséges.4-1. Előtisztítás után a magvakat szárítani kell. a félhosszú fajtákból 0.Az egymenetes betakarítás előfeltétele a homogén.8 t/ha. nedvességtartalma 14%. Az egymenetes betakarítás csak a defóliálás alkalmazásával. 203 . ErreaK-523 A típusú előtisztító alkalmas. augusztus első dekádja.0 t/ha. A direkt termesztési módnál az öntözés elkerülhetetlen feltétele a sikernek. hónélküli állapotban -15.0%. tisztítás. Ilyen technológiai fegyelemmel lett az érés viszonylag egyszerre következik be. A takarás eszköze a Van-Rumpt holland gyártmányú burgonyatöltögető. 12 métercnként hagyunk ki 2-3m-es sávot a növényvédelmi munkák biztosítására A vetőmagigény soronként 80-I 00 csíra.5. Átteleltetés. A sárgarépa fagyérzékeny növény. Öntözés. Öntözési lehetőség nélkül a módszert alkalmazni nem szabad. Ennél a technoJógiánál elengedhetetlen a talajfertőtlení­ tés. Követelmény a fajtatiszta.3-0. Itt is a sávos vetést alkalmazzuk. a sorokat egymástól 3 cm távolságra állítjuk. A másodosztály tisztasága 97. A feltöltésnél igyekezzünk minél nagyobb bakhátat húzni a sarok fölé. nedvességtartalma 14% lehet. Az elérhet/J magtermés rövid tenyészidejű fajtákból 0. hogy a levélzet felső 1/3-1/4-e maradjon takaratlanúl. Az elcsépelt magot előtisztítani kell. úgy. Szárítás után további tisztítás szükséges a szabványban előírt tisztaság eléréséhez. Az elsőosztályú mag tisztaság %-a 98. A vetés irányát úgy válagassuk meg.

A nyitást a sorokra 45 fokos szögben járatott. illetve barnult. A virágzáskor szinte kizárólag egyelsődleges és kismértékben másodiagos virágokat lehet találni. kiegyenlítettsége általában jó. A spárgát vethetjük állandó helyre.Tavaszi kitakarás. egy előtisztítás után. Aprilis közepén a bakhátakat elbontják. amikor a magvak 80-85%-a barna. ill. A kinyitás után a növények gyorsan kihajtanak. egyöntetűsége.) Évelő növény. fajtaazonos. Vetőmagigény 4 kg/ha. Tövek áttelepítése. majd szárbaszöknek. egészséges tövek. Ezeket karókkal stb. hogy az ültetvényben 5-6 nőegyedre jusson egy hím egyed. 90 fokönnyű. Szelekció. Elterjedtebb és olcsóbb az állandó helyrevetés. gyomirtás ad folyamatos munkát. A vetés ideje március. Kívánatos a folyóméterenkénti dása. érés. maghozó növény megmara Virágzás. fejlettsége. A sárgarépamag víztartalma ekkor 16--18%. tompaújjú boronával végezzük. Aprilis elején öntözhető területen még vethetünk. A szárítást a magyar gyártmányú TSZP-IL típusú terményszárító padazatán helyezzük el. ültethetünk magonc_okat is. a takarást kinyitjuk. A magtermő táblákról nem szabad sípokat szedni. Szárítás. rövid. A szelektált töveket. tisztítás.5-3. A szárítás időtartama 3-5 nap. Biztonság otjelent a 2. több évi megfigyelés után áttelepítik 100x40-5 0 cm-es térállásra.0 l/ha Reglone 500-600 l/ha vízben való kipermetezése. Szaporítás. A harmadik évben. ügyelve arra. hogy alacsony relatív páratartalmú levegőt juttassunk keresztül a padazatra 1-1 . a kombájntól a szállítójármű azonnal a szárítópadozatra juttatja a magot. Betakarítás. március végén 40 cm-es bakhátakat húznak a spárga fölé~ A bakhát alatt a tövek rohamos fejlődésnek indulnak. Növényelrendezés 100x30-4 0 cm. 10-15 db megerősödnek. A szárítás lényege az. Spárga (Asparagus officinalis L. megjelölik. A szárított. Vetésmélység 3-4 cm. ahogy a talajra rá lehet menni. A virágzás öntetű. Meghajtatjuk őket. A Reglone kipermetezése után 5-8 nappal egy menetben. amenynyiben szükséges. 12%-os víztartalmú magot tisztítjuk. Ezennel megtörtént a magtermesztésre Jegalkalmasabb tövek kiválasztása. ferde gumiszalagos tisztítón engedjük át a magot. kombájnnal e\csépelhető a mag. Ezt a műveletet az előzőre kos szögben megismételjük. 204 . A rendszeres növényvédelem. A végleges növényelrendezés a szelekció után alakul ki. Ápolási munkák. Az áttelelt és szárbaszökött állomány beállottsága. Az állományt szigorú szelekció után állítjuk be.5 méter vastagon terített sárgarépamagon. így már kijelölhetők lesznek a bőtermő. A kora tavaszi fagyok megszűntével.

A betakarítás ideje szeptember. majd kicentrifugáljuk. A betakarítás menete. A szárról leválasztott bogyókat 2-3 napig vízben áztatják.5 cm. Az elérhető magtermés. A maghozó tábláról először a negyedik évben szedhető mag. Az áztatást igény szerint megismételhetjük. a mag a kád aljára kerül. vékony rétegben 1. 2-3 hétig. A beérett bogyók fényes skarlátvörös színűek. zsákvászonra terítve 35--40 °C-on szárítjuk. A tiszta magot ritka szövetű zsákba tesszük. A szárítás ideje alatt többször megkeverjük a magot. 205 . Az áztatás végén a héj és húsrész a víz tetejére. napos helyen. kévébe kötjük és a magot utóérleljük. feketék. kemények. Szárítás.0--1. A vágás történhet kézzel és géppel. A spárgaszárat levágjuk. a bennük lévő magvak érettek. Ezt követően szellős.Betakarítás. a kijelölt tövek számától függóen változó: 20--120 kg/ha. A spárgamagot a bogyók teljes beérése után aratjuk.

.

Budapest. Mezőgazdasági Kiadó. Mezőgazdasági Kiadó. Fehér Béláné dr. Budapest. Mezőgazdasági Kiadó. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó. Balázs Sándor-Filiu. (1995): Spárgát a piacra. Hodossi Sándor (!980): Az uborka szabadföldi termesztése és hajtatása. Nahlik Gyiirgy (!981): A szántóföldi zöldségnövények irányelvei. Budapest. Balázs Sándor (!989. Mezőgazdasági Kiadó. Mezőgazdasági Kiadó. Hornok László ( 1990): Gyógynövények termesztése és feldolgozása. Budapest. Nagy József-Zatykó Lajosné (!981): Dinnyetermesztés.\· István (!987): Zöldségtermesztés a házikertben. Budapest. Budapest. 1994): Zöldségtermesztők kézikönyve. Budapest. Mezőgazdasági Kiadó. MÉM NAK. Nagy József (!978): Uborka. 207 . nuTtrágyák ( 1990): Mezőgazdasági műtrágyázási Kiadó.és dinnyetermesztés a házi kertben. Mezőgazdasági Kiadó.Irodalom Antal József (!987): Növénytermesztők zsebkönyve. Budapest. Budapest. Budapest. Mezőgazdasági Kiadó. Kiss Á1pád ( 1980): A borsó termesztése. Budapest. Növényvéd(f szerek.

és egyéb gombák termesztése. Budapest. Budapest. Sza/va Péter ( 1982): Káposztafél ék termesztése. a laska-. (1989): Gyógynövények terápiás alkalmazása.-Nyiredy Sz.Petri G. K.) Mezőgazdasági Kiadó. I. Mg.. 208 . Int. Terpó András (1986): Növényrendszertan az ökonombotanika alapjaival ( 1. K. Rápóti-Romvári ( 1971 ): Gyógyító növények.és gyógynövényfajták jegyzéke.és zöldborsótermesztés. árutermesztési forgalmazásra javasolt zöldség. Budapest. Budapest. Budapest. L. Budapest. Velich István-Csizmadia László ( 1985): Zöldbab. Szalóczy Bálint ( 1990): Szaporításra engedélyezett. Min. Mezőgazdasági Kiadó. Medicina Kiadó..-Nyiredyné M. Budapest. Medicina Kiadó. Somos András ( 1983): Zöldségtermesztés. Mezőgazdasági Kiadó. korszerű Szabó István (1990): A csiperke-. Budapest. Zatykó Lajos (1979): Paprikatermesztés. Mezőgazdasági Kiadó. Mezőgazdasági Kiadó.

öntözési norma Idénynorma Öntözési forduló Öntözési célok a zöldségtermesztésben Szaporítás A vetőmag Vetés Magvetés módja Palántanevelés A palánták ápolási munkái Termesztőlétesítmények Gombatermesztő 32 33 34 34 34 35 35 35 37 38 39 43 44 49 50 57 helyiségek 209 .Tartalom A zöldség. szántóföldi termőhelyek Termesztéstechnikai munkák Trágyázás Talajművelés 23 23 27 30 Vetésforgók kicsiben Öntözés Öntözési módok a zöldsgétermesztésben Öntözési terve elemei Az öntözés időpontja Öntözővíz mennyisége.és fűszernövények táplálkozási jelentősége 5 10 15 15 16 17 18 19 A haszonnövények morfológiai jellemzése Környezeti igények Fény Hőmérséklet Víz Tápanyag Talajigény.

minősége és a betakarítás időpontjának összefüggése A szedések gyakorisága Betakarítási módok A zöldségfélék árukezelése.és fűszernövények részletes bemutatása Burgonyafélék ~~~~ Étkezési paprika Fűszerpaprika Tojásgyümölcs Korai burgonya Kabakosok Görögdinnye Sárgadinnye 210 98 l 02 l 05 l 07 ll O ll O 114 .Kisgazdasági gyógynövényszárítók Zöldségfélék betakarítása Betakarítás Szedés. feldolgozása. aratás Az érettség fogalma A betakarítás idejét meghatározó tényezők A tem1és mennyisége. tárolása A termények előkészítése értékesítésre Előfeldolgozás. lényerés Egyszerű tartósítási eljárúsok Tárolás A tárolás eredményességét meghatározó tényezők A termények előkészítése tárolásra Tároló helyek előkészítése és fertőtlenítése Szállító és csomagoló eszközök előkészítése. kezelésnél kijuttatható hatóanyagok Preemergens kezelésnél kijuttatható hatóanyagok Posztemergensen kijuttatható hatóanyagok A zöldség. csírátlanítása Tárolási módok Növényvédelem Kórokozók Kártevők 58 60 60 60 61 61 62 63 63 64 64 66 66 69 70 71 72 73 74 79 79 85 90 92 92 92 94 94 ~ Gyomnövények Presowing és ppi.

Uborka Spárgatök Cukkini Csillagtök Laskatök Sütőtök 117 Hüvelyesek Borsó Bokorbab Karósbab Földimogyoró Csemegekukorica Káposztafél ék Fejes káposzta Kelkáposzta Karalábé Karfiol Brokkoli Bimbóskel Kínai kel Gyökérzöldség-növények Petrezselyem Sárgarépa Pasztinák Gumós zeller Retek Cékla Feketegyökér Torma Hagymafélék Vöröshagyma Fokhagyma Póréhagyma Metélőhagyma Téli sarjadékhagyma Levélzöldségfélék Fejes saláta Endíviasaláta Cikóriasaláta Spenót Sóska 120 121 121 122 122 123 123 126 128 129 130 132 132 135 138 139 141 142 144 145 145 147 149 150 152 !53 154 156 157 157 161 !61 162 !63 !64 !64 166 167 169 171 211 .

Kerékgyártó u.Spárga Terrnesztett gombák A rennesztett gombák környezeti igénye Fűszer. 251-7700 a nyomda ügyvezető igazgatója vezető Felelős .és gyógynövények Mák Macskagyökér Borsosmenta Citromfű 172 Majoránna Körömvirág Általános magtermelési ismeretek A vetőmagtermelés helye a növénytermesztésben A "Vetőmag-törvény" A vetőmagtermesztés különleges feladatai Részeletes zöldségmagtermesztés Irodalom 178 180 183 183 187 188 190 191 193 195 195 196 197 198 207 Készült a Grafika-Typopress Nyomdában 1147 Budapest. Telefon: 251-5335. 47-49.

nyersen vagy feldolgozva emberi táplálékul szolgáló. szaporítás. ápolás. nagy biológiai értékű . betakarítás ismertetésére. Könyvünk a növény morfológiai leírásától kezdve ismerteti az általános termesztési igényeket. . a környezeti igények talaj-előkészítés . trágyázás. sok vitamint. feladatokat. Azöldségfogyasztás fokozása az egészségmegőrzést szolgálja. íz. ásványi sót. Az újabb kutatások szerint a zöldség több mint táplálék. ]ó értelemben mondva ehhez "mesterré" kell válni. Afogyasztandó zöldség termesztéséhez alapos szakértelem szükséges. Kitér a fajták felsorolására.és zamatanyagat tartalmazó növények.Azöldségnövények intenzív művelést kívánó. · növényelrendezés.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful