P. 1
Nagy József - Zöldségtermesztés - Haszonkert a ház körül

Nagy József - Zöldségtermesztés - Haszonkert a ház körül

|Views: 508|Likes:
Published by tenikm

More info:

Published by: tenikm on Jun 23, 2013
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

02/02/2015

pdf

text

original

Dr.

NagyJózsef

Haszonkert a ház körül

Zöldségtermesztés

Ez a kiadvány a Nyitott Szakképzésért Közalapítvány támogatásával készült

Nyitott Szakkép zésért Közalap itvány

Mestergazda könyvek
Sorozatszerkesztő:

Dr. Kovács László Miklós

MAGYAR AGRÁRKAMARA

MEZŐGAZDASÁGI

SZAKTUD ÁS KIADÓ

Dr. Nagy József

Haszonkert a ház körül

Zöldségtermesztés

Mezőgazdasági

Szaktudás Kiadó Budapest, 1999

K 1.139.092 88 320 N22
és a

Lektorálta:

dr. Gerendás Károly dr. Terbe István Farkas Marianna

Jombatermesztő

helyiségek errnesztett gombák c. fejezetet

dr. Szabó István
A kisgazdasági gyógynövényszárítók Fűszer- és gyógynövén yek c. fejezetet dr. Hornok László
a Növényvédelem c. fejezetet

dr. Glits Márton és dr. Pénzes Béla
a Gyomnövények c. fejezetet

dr. Petrányi István
írták
~.

© dr. Nagy József, 1999

ISBN 963 356 261 9 ISSN 1419-9513

Kiadja a Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó 1142 Budapest, Erzsébet királyné útja 36/b • Telefon: 252-4772 Felelős kiadó a kiadó ügyvezető igazgatója Felelős szerkesztő: Balassa Éva Műszaki szerkesztő: Keresztes Júlia

növényi eredetű 1yagok (cereáliák. De mik is ezek az értékek? Elsőként a haszonnövények ben található. intenzív művelést kívánó. gyógy.5 kJ. Energiaf"ogyasztás. Értékfogyasztás. valatint a gyümölcsökben található összetevőket.és fűszernövényekben. Az étkezésben az energiában gazdag. Célunk e könyv megírásával az is. A szervezetünk működtetéséhez szükséges energiát zömmel a növényi és álti eredetű élelmiszerek adják.A zöldség. kútSl származó vízzel egyenértékű. 5 . 1ég barlangban lakva gyűjtögette a számára legszükségesebb növényeket és :rmesztette azokat. Értéken a zöldség-.és fűszernövények táplálkozási jelentősége . A zöldségfogyasztá s minilális. mint megtanult volna magának házat építeni.2. hüvelyesek adják. íz. Köztudott. nő a zöldségfélék iránti igény.és zamatanyagokat tartalmazó növények. Egy felnőtt ember napi szükséglete 10. ipari eredetű élelmiszerek egyre :vésbé tartalmazzák. elemeket értik. Nélkülözhetlen a vastagbél működéséhez. Főleg a fejlődő országokban jelentős kereslet alakul ki fehérjékben gazdag állati eredetű élelmiszerek iránt. hogy l ember előbb létesített kertet. Az emberek már tudatosan táplálkoznak. ~m kenyérrel és hússal akarnak jóllakni. A közepes gazdaigi fejlettség szintjén kezd kialakulni. A magyarországi fogyasztást tekintve a második (fehérjefogyasztás) kategóába tartozunk. 1nek zömét a nagy szénhidrát-tartalmú gabonafélék.5-12. sok vitamint. gumós növények) dominálnak. hogy mielőbb az értékfor-asztók táborába tartozzunk. Fehéljefogyasztás. 3. A társadalmi fejlődés további szakaszait az élelmezéstudom ányi szakembe:k három nagy szakaszra osztják: l. zöldségnövények lágyszárú. Jelentőségüket az ember fejlóctése során hamar felismerte. nyersen vagy feldolozva emberi táplálékul szolgáló. Kenyérrel laknak jól az emberek. Új értékként jelentkezik a haszonnövényekben meglévő rostanyag. Ez a víz az ember számára nem a vízvezetékből. Megnövekszik a húsfoyasztás. nagy biológiai értékű. minden élőlény számára nélkü. A túlfinomított. ásványi )t.zhetetlen vizet említjük.

Az energiát adó élelmiszereken kívül az egészség megtartásához elengedbe tetlenek a kis szénhidrát-, fehérje- és zsírtartalmú, dc vitaminokat, ásványi só kat, szerves savakat, íz- és zamatanyagokat jelentős mértékben tartalmazó ha szonnövények, zöldségfélék, gyógy- és fűszernövények. A zöldségfélék elsősorhan vitamin- és ásványi.\'(íforrások. A vitaminok sze repe közismert Korábbi vélemény szerint az ásványisó-források közül az em bernek minimum l O elemre elengedhetetlenül szüksége van. Ezek közül legna gyobb szerepet játszik pl. a kalcium, foszfor, vas. Az utóbbi évek gyakorlata v i szont bizonyítja, hogy az emberi szervezetnek a minimumon túl több tápelem n is szüksége van. Elegendő, ha a mesterségesen előállított (sok országban fo gyasztott) "cseppeket", "balzsamokat" stb. említjük. E kiegészítő anyagok a táplálkozási szokások, norn1ák hibáira figyelmeztetnek A zöldségfélékben található ásványi anyagok hamumaradványa lúgos kém hatású, ami könnyű emészthetőségüket segíti elő. A csupán néhány zöldségfajra terjedő fogyasztás elembeszűkülést jelent. E: azt jelenti, hogy a hiányt mesterséges úton kell pótolni. E helyett a változato fajösszetételre alapuló, folyamatos, friss zöldségellátást tartjuk egyedüli helye útnak. Magyarországon évente és személyenként 85-l 00 kg friss zöldsége fogyasztunk. Ez a statisztikai átlag. A haszonkerttel rendelkező emberek enné nagyobb mennyiséget fogyasztanak (önfogyasztás). Az egy ember számára optimális fogyasztást a szakemberek 120 kg/fő/é' értékben határozták meg. A hazánkban termesztett zöldségfajokból egy főre illetve egy négytagú családra jutó norma összetevőit, a termesztéshez szüksége területet tartalmazza az J. táhlázat. Az adatok szerint egy négytagú család zöldségigényét 360 m2 -en, választé kosan, igény szerint kielégíthetjük. Az ezen felüli területen folytatott termeszté már árutermesztési tesz lehelóvé és ez a haszonkert kiegészít() tevékenysége. A gyógy- és fűszernövényekben lévö táplálkozási értékek kiegészítik a zöldség féléknél elmondottakat. A növényekben rejlö gyógyérték az anyatejhez hasonló mivel abban nem csupán tápanyagok, hanem az önvédelmi harc és fejlóclés ered ményeképpen, rendkívül változatos, egymást kiegészít6, méregtelenító gyógy- é védőanyagok rejlenek. Ezek az anyagok az ember számára készen vannak, csak ér tük kell nyúlni. Nem véletlen tehát, hogy a természetes anyagok- köztük többsé gében a növényi eredetűek- ismét az érdeklődés középpontjába kerültek. A gyógynövények egyre nagyobb szerepet játszanak a betegségek megelő zésében, az egészség megtartásában, valamint a teljesítőképesség fokozásábm is. A korszerű gyógyászati és kozmetikai ipar nem nélkülözheti a gyógynövé nyeket, illetve azok ható- és illatanyagait Tudományosan igazolt tény, hogy az egészséges táplálkozás elképzelhetetle• fűszernövények nélkül. A növényi fűszerek ízükkel, zamatukkal, illatukkal é

6

l. táhláuil

Ztildségfogyasztás javasolt értékei, üsszetétele és területigénye Fejadag Zöldségfaj
kg/fő

Területigény kg/4

m 2/fő

m 2/4 fő 20,0 6,0 6,0 8,0 14,0 16,0 3,2 3,2 0,8 0.8 1,6 20,0 24,0 2,0 20,0 16,0 40,0 4,0 4,0 40,0 20,0 20,0 2,0 2,4 8.0 12,0 8,0 8,0 30,8 360,0

Fejes káposzta Kelkáposzta Karalábé Karfiol Sárgarépa Petrezselyem Zeller Retek (hónapos) Retek (nyári) Retek (téli) Cékla Paradicsom Zöldpaprika
Fűszerpaprika

Sárgadinnye Görögdinnye Uborka Spárgatök
Sütőtök

Zöldborsó Zöldbab Vöröshagyma Fokhagyma Zöldhagyma Fejes saláta Spenót Spárga Sóska Egyéb Összesen:

10,0 2,0 2,0 2,0 7,0 4,0 0,8 0,8 0,4 0,5 0,6 15,0 12,0 0,5 6,0 8,0 10,0 2,5 4,0 6,0 3,0 9,0 0,3 0,4 2,0 1,0 0,5 1,0 8,7 120,0

40,0 8,0 8,0 8.0 24,0 16,0 3,2 3,2 1,6 2,0 2,4 60,0 48,0 2,0 24,0 32,0 40,0 10,0 16,0 24,0 12,0 36,0 1,2 1,6 8,0 4,0 2,0 4,0 34,8 480,0

5,0 1,5 1,5 2,0 3,5 4,0 0,8 0,8 0,2 0,2 0,4 5,0 6,0 0,5 5,0 4.0 10,0 1,0 1,0 10,0 5,0 5,0 0,5 0,6 2,0 3,0 2,0 2,0 7,7 90,0

7

2. táhlázat A zöldségfélék beltartalmi értéke 100 g-ban Bimbóskel Brokkoli Burgonya Cékla Cikória Endívia Fehérítő zeller Fejes saláta Feketeretek Feketegyökér Fejes káposzta Fokhagyma Gumós kömény Hagyma Hagyma, szárított Karfiol Karalábé Kelkáposzta Kínai kel Kukorica Madársaláta Mángold
Metélőhagyma

Kalória (kcal) 52 33 87 37 !6 17 21 !6 20 74 85 !40 50 45 338 28 26 33 !6 107 22 23 55 28 19 61 38 18 19 35 20 26 352 370 25 76 28 !O 27 38 33 87

Joule (kl) 218 !38 364 !55 67 71 88 67 84 310 356 586 209 !88 !415 117 109 !38 67 448 92 96 230 117 80 255 !59 75 80 !47 84 109 !474 !549 104 318 117 42 113 !59 !38 364

Fehérje g 4 3 2 2 l 2 l l l l l 6 2 l ll 2 2 3

Zsír g l

Szénhidrát g 7 4 !9 8 2 2 4 2 4 16 4 28 9 10 69 4 4 4 2 19 3 3 8 5 3 10 6 3 4 7 3 3 58 61 5 15 5 l 4 7 5 13

Vitamin A A, C B" c A C, A A, C A, C A A, C
-

-

-

-

-

l -

3 2 2 4 l l 4 2 l l l 2 3 21 23 l 3 l l 2 2 2 7

l
-

A, C A, C A A A, C A, C A A, C
-

l

Paprika Paradicsom Petrezselyem Póréhagyma Rebarbara Retek Sárgarépa Spárga Spenót Szárazbab Szárazborsó Tojásgyümölcs Torma Tök Uborka Vöröshagyma Zeller Zöldbab Zöldborsó

-

A, C A, C A, C A, C A A, C
-

-

A, C A, C

-

A A, C A, C A, C A, C A A A A, C A, C A, C

2 l
-

-

-

-

A felsorolt zöldségfélék koleszterint nem tartalmaznak.

8

3. táhlúzat A ziildségfélék ásványianyag-tartalma 100 g-ban Cékla Fejes saláta Fejes káposzta Karfiol Karalábé Kelkáposzta Paprika Petrezselyem Retek Sárgarépa Spenót Vöröshagyma Zöldborsó Kalcium 34,5 28,2 33 J 28,9 43,0 56,8 12,3 56,0 47,0 46,1 133,0 31,1 36,6 Vas 0,6 0.2 0,2 0,3 0,3 0,2 0,3 0,4 1,5 0,3 4,0 1,6 1,0 Foszfor 30 40 80 60 80 80 55 30 40 50 160 25 130 Kálium 260 261 216 321 344 308 165 298 370 201 526 236 623 Nátrium 98,0 15,0 23,4 30,1 53,1 17,2 3,2 34,4 58,5 125,0 22,4 8.2 7,1 Magnézium 87 24 24 31 32 30 16 9 36 27 53 34 64

színükkel élvezetessé teszik ételeinket és italainkat Javítják az étvágyat, előse­ gítik az emésztő szervrendszer működését, esetenként csökkentik az emberi szervezet megterhelését. Gyakran gyógyhatásuk (görcsoldó, szélhajtó) is jelentős.

9

mert az ö feladatuk a tápanyagok felvétele a talajból. negyedrendű oldalgyökerek fejlőd­ nek. hogy a f6gyökér és az oldalgyökerek közölti különbség nem nagy (bokorbab ). amikor az oldalgyökerek tömegéhez viszonyítva. száron. elágazó és bojtos gyökerű növényeket. amelyek a növénytest bárn1ilycn részén. levélen létrejöhetnek. A csírázás során a gyököcskéből kialakult csíranövény 3-4 mm hosszúság elérése után a talaj irányába görbül és ezt követően nür függő­ legesen növekszik. Így alakul ki a növény gyökérrendszere. ezekb61 a másodrendű oldalgyökerek. Karógyökérről akkor beszélünk. A járulékos gyökerek szintén hozzájárulnak a tápanyagfelvételhez. A talajmorzsák. a sikeres munka érdekében ismernie kell a növények morfológiai felépítését. vastagságuk. a fögyökér erősen fejlett (sárgarépa. A gyökerek szinte egy pontból indulnak ki. Olyan gyökereket.).A haszonnövények morfológiai jellemzése A növénytermesztő embernek tevékenysége. amelyek oldalgyökerekké fejl6dnek. tök stb. végül ezek hajszálgyökerekben végződnek. azok működését és feladatait. A termesztőnek ki kell használnia a növények ezen tulajdonságát. Az elágazó gyiikeret arról ismerhetjük fel. tápanyagat vesz fel és 3. mert a növény teljesítményét ezáltal is növelhetik. A gyökerek elágazása szerint megkülönböztetünk karó-.). növekedő gyökér előreha­ ladását sok növényfajnál a gyökértenyészőcsúcson lév6 gyökérsüveg is védi. Az oldalgyökerek a függő­ legesen növekvő főgyökéren zömével arra mer6legesen. A főgyökérből alakulnak ki az első rendű oldalgyökerek. a talaj felszínével párhuzamosan növekednek. Bojtos gyiikeret fejlesztő fajnál a főgyökér jelentéktelen. 2. A főgyökér 1-3 cm hosszú fejlettségekor kis dudorok képződnek. hagyma stb. A hajszálgyökerek és gyökérszövők szerepe kiemelkedő. Egyes zöldségfajokmíl. A gyiikér elágazódása. torma stb. helyhez rögzíti a növényt. hosszúságuk szinte azonos (spárga. esetében. Ezért elengedhetetlen az alapismeretek rövid összefoglalása. rögök közölt a fiatal. dinnye. A gyökér hármas feladatot tölt be: l. segíti. majd a harmadrendű. tartalék tápanyagokat raktároz (egyes fajoknál). 10 . kedvező környezeti hatásként is gyakori például a paradicsom. A gyökér kialakulása. járulékos gyökereknek nevezzük.

az évelőkön a második évben a főtengely rügyeiből leveles . a tenyészőkúp oldalán levéldudorok és egyes fajokon (bab) nár levélkezdeménye k is találhatók. Két csomó közötti rész az ízköz (internodium). A hajtás és az elágazások végén találjuk a csúcsriigyet. A szárfeladata. sok tekintetben különbözik a ~yökér tenyészőkúptól. A leveles hajtást vegetatív hajtásnak. sejtjeikben keményítő. a virágot fejlesztót reproduktív hajtás~ak nevezzük. amelyek a tartaléktápanyagok raktározására szolgálnak. vagy az epikotil szárrész meglyúlik. a levegóbe emelkedik (kikel). A levelek kiindulási helyén csomót nodust) találunk. az ízközök mind rövidebbek. A hajis csúcsa felé haladva.Gyakorlati szempontból fontos járulékos gyökérként említjük a talpgyökereket (torma). A csírázás. A hajtás kialakulása. melyekből az oldalhajtások fejlődnek. A gümőkben élő baktériumok a levegő szabad nitrogénjét megkötik. áttörve a talaj felszínét.zár. A mag nyugalmi állapotában az embrió kis rügyecscéje. a szárból (hajt<tstengelyból) és a levelekből álló hajtás. hajtás. hajtásrendszer alakul ki. illetve a szaporításnál játszanak kiemelkedő szerepet. A zöldségfajok egyéves változatain nég abban az évben. A száron helyezkednek el a levelek. A hajtások elhelyezkedésük alapján lehetnek föld felettiek (ez a többség) és öldbeni hajtások. húsos és fásszárú övényeket ll . A gyökerekból szúllítja a nyers tápanyagat a levelekbe és a levelekból a kész tápanyagot a gyökerekbe. A hajtásos növényeknek másik jellegzetes szerve a föld felszíne fölé emelkedó. a megévők levélkezdeménny é. behatolnak a kéregszövetbe. ott elszaporodnak. a kéregsejteket gyors burjánzásra késztetik. de cözvetlenül alatta. fiatal levelekké fejlődnek és az így kialakult leveles . amik a növények táplálásában. s így kis gümők jönnek létre a gyökerek felületén. A hajtás konzisztenciája alapján megkülönböztetü nk lágy-. cukor. amit a növény nitrát formájában felhasznál. A hajtás lehet elágazó vagy el nem ágazó. Gyökérgümők a pillangósvirágúa k gyökerén. a talajban élő Rhizobium fajok megtelepednek. a levelek pedig mind ise bbek. közben a hajtás tenyészókúpon újabb levéldudorok keletkeznek. A csírázáskor a gyökér megjelenését hamarosan kö'eti a hajtás kialakulása is. inzulin halmozódik fel. A levelek hónaljában el yezkednek el az oldalriigyek. A gyiikérrnódosulások közül megemlítjük a raktározó gyiikereket. amely hajtás tenyészókúpnak is nevezhető.típusaszerint vagy a hipokotil. Ezek erősen megvastagodnak . A hajtás és hajtásrendszer. A hajtás tenyészőkúpon csak a csúcsi rész tagolatlan.Jdalhajtások képzödnek és ily módon elágazási rendszer.

A hajtásgunuí vagy szárgumrí fejlődésénél két változat lehetséges. amelyek mint raktározó szervek. A hajtástengely erősen megvastagodott és raktározó szerepet lát el. hogy klorofilt nem tartalmaz. szárölelő (póréhagyma). fotoszintetizálnak. Aszik alatti szárrész és a gyökér felső része vastagodik meg (hónapos retek). A szik feletti szár és aszárvastagszik meg (karalábé). A levélnyél megléte. ha pedig többet (pl. majd kifejlett levél alakul. A gumó szintén ebbe a csoportba tartozik. mint húsos levelükkel körülvett föld alatti hajtás. Más szóval rövidszártagú hajtás. A hagyma nem más. a talajba hatolnak. az ággumát és a hajtásgunuít vagy szárgunu)t különböztetjük meg. mint a föld feletti hajtáson. Ez lehet függőleges és vízszintes. A hajtástengelyt liinknek nevezzük. hogy ízekre és körökre tagolódik. A levél veszi fel a légzéshez szükséges oxigént és ugyancsak a levélnyílásokon megy végbe a párologtatás is. Afiildheni hajtások. A levél lehet egyszerű és összetett. vagy hiánya esetén nyeles levelekr61 vagy ülő levelekről beszélünk. Föld alatti hajtás a gyiikértiirzs (rhizoma) is. A levélnyél lehet vékony (paprika). Dönt6en a levelek (a bennük lévő színtestek) segítségével asszimilálnak. A levélnek először a levél lemeze differenciálódik. a • sóska. A gyökértörzs abban különbözik a gyökértől. Rügypikkelyeke t viszont ugyanúgy találunk rajta. Amikor egy levélnyélen csak egy levéllemezt találunk (pl. Ennek csúcsán 1-3 rügy található. 2. majd megnyúlnak. bab) összetett levélről beszélünk. akkor egyszerű levélről. paprika). Általuk megy végbe a szén-dioxid felvétele és átalakítása szerves anyagokká. A levél a levélalappal ízesül a szárhoz. A levél. A levél kialakulása. másrészt a vegetatív úton való szaporodást szolgálják. A kis levéldudorból levélkezdemény . vastag (rebarbara). Ilyen föld alatti hajtást fejleszt pl. A növények egyik legfontosabb szerve. ezt követően a csúcsokon vastagadni kezdenek. gumóvá szerveződnek (burgonya. Az egyedfejlődés kezdetén a csíranövényen elsökén t asziklevelek jelennek meg. A külső levelek megszáradnak. l. Két változatát. csicsóka). Az ággumónál a függőleges hajtások talajban lévő alsó leveleinek rügyeiből el6ször sztólók fejlődnek. Ezek alapján elkülönítjük a levélalapot. mások kapaszkodásra is képesek (borsó). majd a levél alapja és végül a levél nyele. az áttelelést. a spárga. A hajtás tenyészőkúp oldalán kis levéldudorok képz6dnek. Az ízeken járulékos gyökerek fejlődnek.Egyes zöldségfajok kúszószárúak (tűzbab). A talaj felszíne alatt fejlődnek ki. amelyek a termesztés folyamán föld feletti hajtássá fejlődnek. A föld feletti hajtástól pedig ! abban. a gázcsere-nyílásokon keresztül. 12 .

A termőn három részt különíthetünk cl: l. gyengébben összen6ttck (pl. Különböző feladatot látnak cl. védelmi (rügypikkelyek). A fellevelek csökcvényes fejlettségűek.középállású (a magh<íz közepével egy magasságban helyezkednek el a többi virágrészek). másoknál (bab) vékonyak és csak asszimilálnak (spenót). 13 . Az egy tem1őlevélből szerveződött magháznak csak egy egyszerű bibeszála van (borsó). 2. A párta szintén több szabad vagy összen6tt sziromlevélb61 állhat. Ezekben képz6dik a virágpor. Takarólevelekből és ivarlevelekb61 áll. különnemű csésze. megporzásnak nevezzük. a magháza!. 3.rendszerint a magház csúcsán található. A bibe alakja igen változatos: lehet ép. A levélnyelük általában hiányzik. A virágtakaró külső köre zöld levélkékből áll. Egyes növényeknél vastagok (raktároznak és fotoszintetizálnak). Aporzók a pártán vagy a Icplen belül helyezkednek el és a porzókört alkotják. pajzs alakú. . kabakosok). A virággá módosult levelek közül a belsők a termőt és a porzót alkotják. Morfológiailag a hajtáscsúcsán vagy a levelek hónaljában helyezkedik cl. A portokokban polienzsákok vannak. A magházban szervez6dnek a magkezdemények. Az egynemű virágtakarót lepclnek nevezzük (egyszikűck). A fellevelek a lomblevelek szintje fölött alakulnak ki. raktározó (vöröshagyma). két vagy több termőlevélből alakul. burgonyafélék. A csészelevelek lehetnek szabadok (pl. pl. karéjos. A porzák porzászálhtíl és a portokhál áll.Asziklevelek száma lehet egy vagy kettő (egyszikűek. belső. gömb. amely egy vagy több tem16levélb61 n6tt össze. kétszikűek).fels6állású (a magház a virágtakaró eredése felett áll). A virág szaporítószervvé átalakult leveles hajtás. A magház egy. amikor a virágpor a bibére jut. A bibeszál . vagy erősebben. a (sárgarépa) gallér levele. hasogatott. fonalas stb. Azt a folyamatot. amelyeket a virágtakaró levelek vesznek körül. változatos alakúak. Funkciója a pollen felfogása és táplálása. (paradicsom) . keresztesvirágúak). A term(f vagy termőtáj a virág legbelső köre. a bibét.alsóállású (a magház a vacokba süllyed) (uborka). A lomhlevelek nagyméretűek. élénk színű sziromlevelekb61 álló körének párta a neve. a bibeszálat. a sok termő­ levélb61 szerveződött magház pedig annyi bibeszállal rendelkezik. A magház helyzete alapján a virágtakaró eredéséhez viszonyítva lehet: . szemölcsös vagy szőrös. A bibe felülete papillás. A virágok alatt található pl. ahány termő­ levélből szerveződött a tem1és (dinnye).

Egyik hímivarsejt a petesejttel. A mag és a termés. hajtásos növények jellemz{) szervei. A bibére jutott virágpor tömlőt fejleszt. A termés a zárvatermők törzsének tipikus szerve. Ez a folyamat a megtermékenyülés. makk. Ebben az esetben a virágport a szél. amely a magkezdeményből alakul ki az embriófejlődéssei összehangoltan. funkciója a magok védelme és elterjesztése. mely a magház belsejében lévő magkezdemény be jut. a másik a központi sejttel olvad össze.a bogyótermések közül a bogyó. A virágos.Ha a beporzás egy virágon belül történik. melyek az ivaros folyamatok eredményeként jöttek létre. 14 . a központi sejtből tápláló szövet lesz. valamint csonthéjas termésekre.és bogyótermésekre. a hüvely. a becőke. -a makktermések közül a kaszat. ahol kettős megtermékenyítés történik.és a kabaktermés. A petesejtböJ embrió. Állományuk és felnyílásuk módja szerint több csoportra oszthatók: tok-. az ikerkaszat. a tok és a tüszö. A négy terméscsoport egyes képviselői közül a zöldségfajoknál a következő termések a leggyakoribbak: -a toktermések csoportjából a becő. A természetben az idegenbeporzás a gyakoribb. rovarok viszik át egyik virágról a másikra. önbeporzásról beszélünk. . A mag ivaros úton létrejövő szaporító szerv.

gyógy. szintén állandóan változó gényekkel. sugarak láthatatlanok.inuló.és fűszernövények életfolyamataiho z szükséges fény:más viszonyaink közölt a természetes napfény. a napfény benne tárolt energi<iját haszIOsítja az emberi szervezet. ~ fotoszintetikusan aktív tartományból a kék és vörös fényből nyelnek el leg)bbet a növények.Környezeti igények <\környezeti tényezők az élettényezőkre gyakorolt hatásukkal. a Nap járásától függ. azok alakulásán ceresziül fejtik ki tevékenységüket a növényekre. Jgyanez a tartomány játszik fő szerepet a növények fotoszintézisében is. agy este. A fő szerep a környezeti ényezőknek az ember javára történő hasznosításában. A napi fénytartam változása a földrajzi szélességtől. A termesztőhely kiválasztásakor tehát külön kell vizsgálnunk az adott hely legvilágítási viszonyait és a megvilágítás erősségét. a növényeknek jut. valamint a 800 nm feletti infravörös. hogy azok folyamatos változását lehetőleg összhangba 10zza a növények fejlődése sor<in megnyilv. Taasszal több az ibolyatartomány ba sorolt fény. IS . annál nagyobb a növények teljesítménye. 6-8 órás "pihenésre" nekik is szükégük van. mint ősszel. röntgen stb. Az ~mber feladata viszont. Az egész napos legvilágítást nem igénylik növényeink. Az ultraibolya sugaak mennyisége nyáron és a déli órákban sokkal magasabb. Fénynek nevezzük az elektromágneses sugárzásnak egy bizonyos tartomályát. A 400 nm hullámhosszúság alatti ibolyántúli. \ fényenergia egy részét kémiailag megkötve tárolják és felhalmozzák. A zöldség-. hő. ugarak. A fény összetétele és eréíssége évszakonként és napszakonként változik. TulajIonképpen a haszonnövényt fogyasztva.stb. Minél több naponta a nap~nyes órák száma. amelyből a 400-800 nm hullámhosszúság ú az ember számára látható. mint télen és reggel. Fény \ növények életük folyamán fényenergiát használnak anyagcseréjükhö z.

Fény nélkül hajtatjuk a cikóriát. A növények anyagcser éje. A Naptól kapja éltető melegét a talaj. Közepes fényigényű: a fejes káposzta. Alacsony hőmérsékleten a növények életfolyam lnak. Gyengébb megvilágí tás mellett is termeszthető: a zeller. a növények is. mindegyi k képes termésfej lesztésre. a sárgarépa .és fűszernövények hőmérsékleti igénye különböző. csoport: 16 °C Sárgarépa Petrezsely em Pasztinák Cikória Borsó Burgonya Fejes saláta Spenót Rebarbara Sóska Téli sarjadékh agyma Mctélőhagyma Bab Kukorica V.és maximum értékeit adja. csoport: 22 oc Paradicso m Tojásgyü mölcs Sütőtök lll. a felhőzet nagyságától. a cékla. csoport: 19 °C Cékla Vöröshag yma Fokhagym a Póréhagy ma Zeller Spárga IV. a paradicso m. A zöldségfa jokat Markov és Haev optimális hőmérsékletük alapján. fekvésétől függően változik. a borsó és az uborka. gyógy. 16 . /. A ±!4 °C-os optimumt ól való eltérés a fejlődés minimum . hosszúnap palas viszonyok között is. A termeszte tt fajok közüllegt öbb fényt kívánnak: a paprika. 5 csoportba osztotta. A ±7 °C-os eltérést. a vörösés a fokhagym a. csoport: 25 °C Sárgadinn ye Görögdin nye Uborka Spárgatök Paprika ll. ahol t= optimális hőmérséklet a vegetatív és reprodukt ív fázisokba n. termesztj ük a esiperkéL Hőmérséklet Földünk hőmérsékletét döntőmértékben a napsugárz ás határozza meg. 3 °C-onkén t változó. magasabb hőmérsékleten felgyorsu A zöldség-.Fényinten zitás fogalmán az egységnyi területre. egységnyi idő alatt érkezett energiame nnyiséget értjük. mint az optimumt ól káros következm ény nélkül való eltérést kezelik. növekedé se és fejlődése szintén a hőmérséklettől atai lassúak függő folyamat. Zöldségn övényein k között nincsenek kifejezett en rövidnapp alas növények . Ez az energiame nnyiség a napsugara k beesési szögétől. a víz. a levegő szennyezettségétől. a bab. = t ± 7 oc képlet alapján számolják . valamint közvetve a levegő is. (vagy állnak). a karalábé. a különféle dinnyék. csoport: 13 Káposztaf él ék Retek Torma oc Az optimális hőigényt a t opt.

vagy mert a gyökerek megsérültek (rovarrágás.csírázáskor t + 7 °C. helytelen kapálás). Ha a növény az elpárologtatott vizet nem pótolhatja a talajból. A vízveszteség olyan mértékű.A növények fejlődési szakaszaikban eltérő hőmérsékleti értékeket kívánnak: -nyugalmi állapotban t. Éjszaka 3-6 °C-kal alacsonyabb hőmérsékleten tartjuk a növényeket. Az átmeneti vízhiány az esti. hiába kapnak vízpótlást A termesztés során fokozottan ügyeljünk arra. Csupán egy példát említek. hogy a növények már nem képesek eredeti víztartalmuk visszanyerésére. majd hervad. . Szikleveles állapotban viszont csökkenteni kell a növények életfolyamatát -7 °C-kal. Víz A növények testének közel 90%-a víz. Ennek eredménye pedig a növény pusztulása lesz. Lankadáskor a vízleadás meghaladja a vízfelvétel mértékét.14 °C. mert a talaj kiszáradt. erős légzést stb. melyet a növények lankadása jelez.7 °C. kapunk. a növény lankad. E jelenség általában nyáron a déli órákban jelentkezik. kelést akarunk.termésképzés időszakában t ± O oc. A gyakori hosszabb ideig tartó lankadás kedvezőtlen a növény számára. mert ellenkező esetben elnyurgulást. de a növényi test felépítéséhez nem szükségcs vizet a leveleken át elpárologtatja. lankadnak.szikleveles fejlettségnél t. A növényen folyamatosan nagy tömegű víz áramlik át.a vízforgalom. hogy a lankadási jelek után azonnal pótoljuk a hiányzó vizet. .és levélképzés idején t± O °C. A hervadás az előző állapotnál súlyosabb. A növény a talajból a tápanyagokat híg oldatban képes felszívni. Kedvező körülmények között a vízfelvétel és a vízleadás mértéke . a tápanyagok szállításában segít. szabályazza a sejtek turgor állapotát stb. Ez különösen a hajtatásban igényel kiemeit figyelmet. Ennek eredményeként a növények turgorállapota csökken.egyensúlyban van. A csírázáskor hozzáadjuk a hőmérsékleti optimumhoz a 7 °C-ot. éjszakai alacsonyabb hőmérsékleten megszűnik. A növény egész élete folyamán tart a vázolt folyamat. vízhiány lép fel a növényben. a sejt alkotó része. . párologtatással pedig hűti a növényeket. Víz nélkül nincs élet. Ezen értékeket a termesztő embernek ismernie és követnie kell a termesztés folyamán. A levelek elvesztik feszességüket.szár. mint nappal. növényi tápanyag. Különbséget tesz a termesztő az éjszakai és nappali hőmérsékleti értékek között is. A víz a növények életében többirányú szerepet is betölt. 17 . gyenge gyökérfejlődést. A felvett. Gyors csírázást. . Ezt kell a tennesztőnek elérni.

a bór és a molibdén. a cink. a bór. a nemfémes elemek közül a nitrogén pozitív és negatív (NH.30% 0. A szárazságot jobban bírja a spárga. a paradicsom. a foszfor és a kén pedig nemfémes elemek. l O mm vízadag négyzetméterenként l O l (kb. a molibdén.07% Foszfor Megtalálható továbbá szervczetükben a kén. Az elsőrendű fontosságú anyagokat makrotápanyagoknak. a nitrogén. a magnézium. a kisebb menynyiségben szükséges elemeket mikrotápanyagoknak.i) ionként egyaránt. a szilícium. a bab.A vízellátottság mértéke a talaj víztelítettségi arányával ellenőrizhetö. a kalcium. a vas. Öntözéssel e fajok termesztése is biztonságosabbá tehető. nagy talajtömeg "átjárásával" gyűjtik össze a számukra szükséges vizet. A makrotápelemek közül a kálium. az uborka. Tápanyag A növények testük felépítéséhez kb.a növény vízigényétól függően. A szükséges elemeket túlnyomórészt a talajból. Nyomokban található a réz. a réz és a nikkel. növényföldrajzi értelemben. hatalmas gyökérrendszerével. a mangán. a sárgarépa stb. 18 . kisebb-nagyobb mennyiségben. kisebb mennyiségben a levegőből és a vízből veszik fel.00% Szén 10.j. Laboratóriumi vizsgálatok szerint a főbb tápelemek a következő százalékos arányban találhatók szárazanyagukban: Oxigén 70. l vödör) víznek felel meg. A fémek mint pozitív ionok. Ilyen az étkezési paprika.30% Kálium 0. ami azt jelenti. 13 makro. a káposztafélék stb. Egyes fajok. Közepes vízigényű pl. a kalcium és a magnézium férnek. Optimális vízellátottság a talaj nedvcsségi állapota . a közepes vízigényű (mezofita) csoportba tartoznak. Zöldségfajaink. hogy viszonyaink között csak rendszeres öntözéssel termeszthetök biztonsággal. vagy nyomelemeknek nevezzük. a cink. A termesztésben azonban pontosítanunk kell ezt a megítélést.vízkapacitásának (VK) 60-90%-a között mozog. a borsó stb. NO. mint például a dinnyék és a tök.és 25-féle mikroclemct használnak. A mikroelemek közül pozitív ionként mozog a vas. a kén és a foszfor pedig negatív ionként kerül felvételre.00% 18. a mangán.00% Hidrogén Nitrogén 0. A zöldségfajok egy részét vízigényes növényként tartjuk nyilván. Negatív ionként pedig a klór. a nátrium.

és alkalmas amikroelemhiány gyors megszüntctésére.pem1et formájában. nemcsak a gyökéren. a növény számára. a kalciumé 90%-át teheti ki. A túl savanyú talajok pHja lúgos kémhatású műtrágyákkal. A levéltrágyázás gyorsabb és kisebb veszteséggel járó tápelemfelvételt jelent. vagy meszezéssel javítható. gyógy. tápanyaggaL Nem hiába állította már Arisztotelész is. Ezt a növények gyökéren kívül i táplálkozásának nevezzük. nagyon különbözőek. Házikert- 19 . Míg az erősen lúgos kémhatás savanyú műtrágyák adagolásával csökkenthető. közömbös és lúgos kémhatású. A talajaink pH-ja lehet savanyú. A kálium kimosódása az összes veszteségnek 3-25%-át. amelyek a zöld növényi részekben található szén-dioxid felhasználásával képződik. a nitrogénéés a magnéziumé 50%-át. minőségét tekintve. nagyban függ a talaj minöségétöl. A talaj tápelemvesztesége a növény által kivont mennyiségből és a kimosódással kárba veszett mennyiségből tevtídik össze. de a kimosódástól védve). Ezzel szemben a foszfor (P04 1) nem mosódik ki. A növények szárazanyag-tartalmának mintegy 45%-a szénhidrátokból áll.és fűszernövények tápanyagigényének kielégítését nagymértékben befolyásolja a talaj kémiai reakciója (pH) is. b) felületen kötve (a növény számára felvehető. lényeges sajáts<tga. A zöldség-. Talajaink pH-értéke változhat és megváltoztatható. Nagyüzemi tem1esztés esetén kötelező az idönkénti laboratóriumi talajvizsgálat. Forrása a levegő 0. A növények. A jó minőségű. Dc csak igény szerint használandó. növények termesztésére alkalmas részét nevezzük. Növényeink zöme a gyengén savanyú és a semleges kémhatású talajokon érzi jól magát.való adagolásával a növények teljesítménye növelhető.A talaj tápanyagai három előfordulási formában találhatók: a) rögzítve (a növény számára közvetlenül fel nem vehető). Talajigény. teljesítőképességétőL Talajnak a földkéreg külsö. de kimosódásra is készen). termékeny talajra jellemző. minél nagyobb a talaj vízáteresztő képessége és minél kisebb a tápelemmegkötő képessége. hogy a talaj. hogy a tápanyagok egy részének a levélen át. A kimosódás ezeknél annál nagyobb. mint utaltunk rá. hogy hosszú ideig ellátja termesztett növényeinket vízzel.03%-os széndioxid-tartalma. szántóföldi termőhelyek A termés nagysága a növény genetikai teljesítőképességén és az időjáráson kívül. Talajaink összetételét. minden jónak eredője. Az egyes elemek e vonatkozásban is eltéröen viselkednek. c) szabad ionként a talajoldatban (a növény számára könnyen felvehető. Beigazolódott. laza. hanem a levélen át is felvesznek tápanyagot. A temlékenység tehát a talaj elválaszthatatlan.

mészlepedékes csernozjom. mély termőréteg. Jellegzetes agronómiai tulajdonságuk a humuszban viszonylag gazdag. ll. vagy erősen lejtős. levegő.kilúgozott csernozjom. víz-. és VI. Egyes gyógynövényeket az V. illetve körülmények között a legigényesebb zöldségfajok is sikeresen és biztonságosan termeszthetők. -csernozjom réti talaj. számú szántóföldi termőhely (csernozjom) Ide soroljuk a sík fekvésű vagy enyhén lejtős.és hőgazdálkodás mellett a az olyan lejtőszög. IV. termőhely (barna erdőtalajok) Általános jellemző a jó tápanyag-. a kiváló víz-. Csernozjom talajok Barna erdőtalajok Kötött réti és glejes erdőtalajok Homok. Az adottságok lehetővé teszik a fajta potenciális termőképességének maximális érvényesülését A genetikus talajosztályozás szerint ide tartozó talajtípusok: . a jó tápanyagszaigáitató képesség és a viszonylag könnyű művelhetőség.erdőmaradványos csernozjom. II. -réti csernozjom. 4. I. táblázat A magym·országi Tennőhely termőhelyek csoportosítása tennőhely száma A szántóföldi neve I. .és hőgazdálkodás. VI. haszonkertben ez nem kötelező. erodált talajok Zöldségnövények tennesztésérc csak az első négy termőhelyet tekintjük alkalmasnak. amelyen az eróziós károk még mű- 20 . számú szántóföldi megfelelő művelhetőség. Ilyen talajokon. .ben. levegő. nem vagy kevésbé erodált csernozjom talajokat. -terasz csernozjom. kérésre térítés ellenében megvizsgálják a kistermelők talajmintáit is. .és laza talajok Szikes talajok Sckély rétegű. Kedvezőtlen kémiai tulajdonságok a termelést általában nem zavarják. III. A Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomások.csernozjom barna erdőtalajok. Az országos beosztás alapján ismertetjük a termőhelyi ismereteket. termőhelyen is termeszthetünk. v.

A zöldségtermesztést.lejtőhordalék-tal:1j.lápos réti talajok. pH-ja savanyú. emiatt a felmelegedésük lassú. de a nagy vízigényű növények biztonságos termeszté se is korlátozott. .réti öntéstalajok.pszeudog icjes barna erdőtípusok.nyers öntéstalajok (kötöttek).szolonyeces és szaloncsá kos réti talajok. a szervetlen és szerves kolloidok kis mennyisé ge.réti talajok (kötöttek). III.karbonátmaractványos barna crdtítalaj.Ramann-féle barna erdőtalaj. célszerű agrotechnikai (agronóm iai) eljárásokk al. Ez az alapvető tulajdonsüg határozza meg a könnyű művelhetőséget. a kedveztítlen vízgazdál kodás!. Víztartó képességü k nagy. Művelhetőségük a nagymértékű kötöttség. számú szántóföldi termőhely (kötött réti talajok) Az ide sorolt talajokat általában a jó tápanyagk észlet mellett a gyenge tápanyag-feltáródás jellemzi. valamint a tápanyagok érvényesü lését az évszakonk énti. Altípusok: . . A termés és a tápanyagok érvényesü lése az évhat:ís miatt nagymért ékben ingadozhat. . valamint a jellemző vízgazdál kodás miatt kedvezőtlen. 21 . főleg az elégtelen víztartó képcssége t és a tüpanyag mozgékon yságát. . Ide tartozó talajtípusok: . valamint a tartósan magas talajvízállást. IV.szolonycces réti talajok. . . . .öntés-réti talajok (kötöllck).szaki talajvédelem nélkül. vízvezeté sük viszont kedvezőtlen. .agyagbem osódásos barna crdőtalaj. illetve vízborítást nem tűrő növények termeszté se nem ajánlatos.homokos réti talajok. Ilyen körülményck között a kora tavaszi vetésű. -savanyú barna erdtítalaj. valamint a nagyobb esők utáni gyors túltelítődés közvetlenül befolyáso lhatja. Ilyen körülmén yek között az igényesebb szántóföldi növények is sikercsen és biztonság osan termeszthetők. . s rendszerint kémiai javításra szorul. illetve módszerekkel megakadá lyozhatók . Ide tartozó talajtípusok: . főleg a tavaszi magas talajvízállás. ezért a művelés minőségére a tápanyag okjobb érvényesü lése miatt is nagy figyelmet kell fordítani. Az ide sorolt talajok egy része a felső rétegekben CaCOrot nem tartalmaz . számú szántóföldi termőhely (laza talajok) Ebbe a csoportba sorolt talajok általános jellemzőjc a könnyű mechanik ai összetétel. Javításuk után sem indokolt más termőhelyi kategóriáha való átsorolásuk.

és tápanyag-gazdáikadásuk szélsőséges. számú szántóföldi termőhely (szikcsek) Ide soroljuk a szántóföldi művelés alatt álló talajokat. V.és csernozjom talajok).nyers öntéstalajok (homok). . függetlenül a lejtési viszonyoktóL 22 . akiadandó műtrágyák minőségét.kovárványos barna erdőtalajok. A tápanyagok érvényesülését. -futóhomok talajok . Az ide tartozó talajtípusok: . a termésbiztonság ingadozó. Ilyenek: nagymértékű erodáltság lejtős területeken (erdő. VI. A sekély termőrétegűség kialakulásának okai különbözők lehetnek. A növénytermesztés számára .mind a fizikai. s helyenként a jobb termések feltételei is megteremthetők. a biztonsággal termeszthető növények száma is kevés. mind a kémiai tulajdonságok kedvezőtlenek.humuszos homoktalajok. A trágyák érvényesülése is változó. -humuszos öntéstalajok (homok). Víz. 50 cm-nél vékonyabb talajréteg. (0. erodált.3% humusz felett). lejtős talajokj Az ebbe a csoportba tartozó talajok alapvető jellen1Zője a sekély tem1őréteg.2% feletti humusz) szántóföldi hasznosíthatósága kedvező is lehet.A jellemzett fizikai tulajdonságok mellett szám os helyen a defláció is veszélyezteti ezeket a talajokat. . A humuszosabb laza talajok (l . számú szántóföldi termőhely (sekély termőrétegű. köves vagy kavicsrétegen kialakult.a trágyázás miatt is .rozsdabarna erdőtalajok. Az elérhető termésszint általában alacsony. egyben az egyes növényfajok termeszthetőségét a kedvezőtlen kémiai tulajdonságok befolyásolják (savas vagy lúgos kémhatás).

Gáz alakú a C02 (szén-dioxid) trágya. Összetet t trágyák. a tőzeg. elosztása és bemunká lása. Ennek elemei: a trágyafé leség megvála sztása. A gyakorlati feladatok megoldá sára táblázatb an közöljük a legfonto sabb szerves és műtrágyák hatóanya gtartalm át. ilyen az istállótrá gya. adagja. lönböző összetétclű 23 . kötözés stb.sokféle műveletet foglal magába. a kijullatá s időpontja . Ez lehet szil<írd. Ezen belül egyedi trágyák. A folyékon y műtrágyák lehetnek nyomás nélküli egyedi tápeleme t tartalma zók. Komplex Irágyána k mondjuk . A trágyafél eség (a trágyasz er) sokféle lehet. Ezek is lehetnek szilárdak . Folyéko ny a hígtrágy a. tetejezés . Szervetlen trágyának nevezzük a műtrágyákat. %-ban (5. Trágyázás A trágya termeszt ett növénye k tápanyag igényein ek kielégíté sére használt küés halmazá llapotú anyagok gyűjtő neve. a tarlómaradvá ny. A trágyázás fogalmán a tápanyag ok talajba. a komposz t.fitotechnikai eljárásokat. melyeke t közvetlc nül a növénye ken végzünk (mctszés. légtérbe juttatásá t értjük. az öntözést és a vetésforgót is. hónaljaz ás. A csoporto sításnál első helyre tesszük a szerves trágyát. táblázat). a zöldtrág ya. például a szuperfo szfát.) az egyes fajok tennesztésénél ismertetjük. Kinck-k inek adottság a és lehetősége függvény ében kell ezeket használn i. amikor a növény számára nélkülöz hetetlen tápelemeket tartalma zza a műtrágya. komplex ek (Wuxal) . növényre . amikor két-háro m hatóanya gat tartalma znak. levelezés. a talajművelést. Ide soroljuk a tápanyagellátást. A növény környezetét változtató műveleteket iikotechnikaí eljárásoknak nevezzük . A . például vizes ammónia .Termesztéstechnikai munkák A termeszt éstechni ka-más néven agrotech nika. A trágyázási rendszer fogja össze a haszonk ertben alkalmaz ott trágyázá si eljárások összessé gét. összetett ek (Tomaso l). amikor csak egy hatóanya got tartalmaz nak.

00 16.19 0.00 27. P20 5.60 0.45 0.00 8.40 0.00 7.00 16.00 14.00 21.91 46.00 26. táblázat Fontosabb szerves és műtrágyák hatóanyag -tartalma Hatóanyag-tartalom Megnevezé se N Juhtrágya Lótrágya Szarvasma rhatrágya Tőzeges sertéstrágy a Vegyes istállótrágya Tőzeges fekáltrágya Karbamid Ammónium -nitrát Mészammo nsalétrom Szemcsés szuperfoszf át Triple szuperfoszf át Kálium-klo rid 0.00 40.00 1.0 0 45.00 4. fő. táblázat).40 0.) tervezhető termésszinteket (t/ha) (6.31 0.00 25.00 60.67 0. Közöljük továbbá a zöldségfajok fajlagos tápanyagigényét (kg/t).00 28.00 50.83 0.00 30.60 0.00 8.és melléktermékre vonatkoztatva (7.45 0.00 16.00-20. 73 0.23 0.5.00 5.00 1.35 0.00 21.52 0. K20) kivonását -24 -- .00 15.00 21.37 MgO Ca 5.00 13.00 stb.00 21. táblázat).00 19.00 7.00 13.00 Kálium-szu lfát NPK szuszpenzi ós család Peretrix NPK komplex Tornasol Buvifer Volldünger 9.00 18.00 18. 14.00 0.00 16.00 4.00 10.00 50.50 0.00 23.00 8.00 20.00 27.00 26.30 34. Ha tudjuk a három fő tápelem (N.00 20.23 0.00 14.00 A következő feladatunk a trágyaadag nagyságának megállapítása (mennyit adjunk?) Tájékoztatásul közöljük a zöldségtermesztésre alkalmas termőhelyeken (I-IV.

5-5. 30-72 t0-35 10-70 6-35 20-30 5-20 t0-25 5-8 !2-15 19-22 12-25 3. 40 x 2. 12 tonna juhtnígya.5 3-5 10-34 12-30 12-28 12-26 8-20 14-26 10-14 8-25 5-20 3-20 Paradicsom Étkezési paprika Fűszerpaprika Sárgarépa Petrezselyem Zetter Retek Cékla Torma Dughagyma Dughagymáról ültetett étkezési vöröshagyma Magról vetett étkezési vöröshagyma Zöldborsó Zöldbab Uborka Fejes káposzta Ketkáposzta Karalábé Karfiol Vöröskáposzta Bimbóskel Fejes saláta Spenót Sóska 40-82 12-40 4-15 12-80 ü-35 25-35 5-20 10-25 5-8 !3-19 16-28 14-45 4-7. hogy a paradicsom egy tonna lernlésével kivonunk a talajból 2. vagy kb. Ezt tartalmazza kb. tonnánként. táhlázat Szántóföldi zöldségnövények tervezhető termésszintjei (t/ha) Növény l. amennyiben kisebb területen gazdálkodunk.5 4-8 20-50 16-32 18-30 16-32 12-28 20-34 13-18 t0-25 6--20 6-20 lll. 25-67 8-30 6-18 t0-70 6-35 20-30 5-20 t0-25 5-8 !2-16 14-24 12-25 3. 300 kg ammónium-nitrát műtrágya. Termőhely ll. Példaként említjük. fajon ként. Ezt a számítást a három makroelemre minimálisan el kell végezni. Elvégezhető további kisebb tennésegységre (l 00 kg) is.5 4-8 14-30 16-28 14-30 10-24 18-30 !2-16 10-25 5-20 4-20 IV. Ha az egyes termőhelyen tennesztünk és 40 tonna tennésátlagol tervezünk.5-6.5 5-10 20-50 24-56 24-48 18-43 14-30 22-38 14-20 12-25 6-20 7-20 a talajból.6. 25 .5 kg nitrogént. és tudjuk az elérhető tennésátlagot.5 kg= l 00 kg nitrogén hatóanyagat kell adnunk. 25--61 5-35 3-15 15--60 6-35 15-30 5-20 t0-25 5-8 10-15 14-26 12-34 3-4. a kettő szorzata adja a szükséges tápanyagmennyiséget.

0 4.0 5.0 1.0 6.9 1.7 3.5 3. A haszonkertben is ezt javasoljuk alkalmazni.5 1.0 0.5 4.0 2.5 4.2 5.6 1.2 1.8 1. luxusellátás szintjére feltöltjük.0 5.0 6.9 12.4 1.0 4.0 6. amikor a visszapótolt tápanyagok mennyisége kisebb.6 2.6 1.0 kg/m 2) adagot.0 7.6 1.1 1.0 3.2 11. szabadföldi termesztés esetén.Feltöltő trágyázási rendszerben a talajt rendkívül nagy trágyaadagokkal.3 0.Talajzsaroló trágyázási rendszerről.0 3.0 2.7 1.4 4. táblázat A zöldségfélék fajlagos tápanyagigénye (kg/t) Növény Paradicsom Paprika Fűszerpaprika N 2.0 3.6 3.3 4.3 2. A kevés szerves trágya és magas műtrágyaárak miatt kevésbé ajánlott. Fél adagú trágyázást vég-26 -- . Az istállótrágyából. Lassú feltöltődést indítunk el. de csak átmeneti jelleggel.4 7.0 11.0 1.4 18. .8 K20 3.5 5. -Tartalékoló trágyázási rendszernél egy-két tápelemből (amik nem mosódnak ki) a kivont tápanyagtömegnél többet adunk a talajba.0 6. mint a terméssel kivont tápanyagok tömege.4 5.8 2. Jó talajadottságok esetén használható.9 1.0 4.6 3.4 3.9 4.4 4.Visszapótló trágyázási rendszer esetén a kivonás és a visszapótlás összhangban van.0 3.0 8.8 4.0 3.5 2.5 1.0 3.9 5.8 1.5-4. Hajtatásban kerülhet erre sor.0 6. .3 9.2 Sárgarépa Petrezselyem Zeller Retek (téli) Cékla Torma Dughagyma Vöröshagyma (dughagymáról ültetett) Vöröshagyma (magról vetett) Zöldborsó Zöldbab Uborka Fejes káposzta Kelkáposzta Karalábé Karfiol Vöröskáposzta Bimbóskel Fejes saláta Spenót Sóska A tápelemek visszapótlásának szintje alapján beszélhetünk: .5 3. teljes adagú trágyának tekintjük a 35-40 tonna/hektár (3.5 2.5 6.8 2.3 PzÜs 1.8 15.0 5.7.

ha 5-15 cm mélyen dolgozzuk be a trágyát. -a talajművelő eszköz megválasztása. Talainu/vetési rendszer fogalmán egy adott területen. a tárcsa stb. A fészektrágyát leggyakrabban a nagy térállásra ültetett növényeknél alkalmazzuk. Sortrágyaként a növények gyökerei alá helyezzük. . -indító (starter) trágyázásról. de a nyári és őszi vetésű növények tavaszi és nyári alaptrágyázása is indokolt lehet. Sekély bemunkálásról beszélünk. 27 . A kijuttatási idő alapján beszélünk: . A legtöbb zöldségfajnál az alaptrágyázás időszaka az ősz. A fejtrágyát a tenyészidőben adjuk.8-2. az ásógép. 25-35 cm mélyen dolgozzzuk be a talajba. a palánták begyökeredésének serkentése. A trágyaelosztás módjai a következők: -talajra (terítéssel.fejtrágyázásróL Az alaptrágyázást a tenyészidőszakon kívüli időben adjuk.zünk 18-20 t/ha (l . Mindenkor a növény igényeihez kell igazodnunk. A trágyázás időpontja naptári idő szerinti kijuttatást jelent.0 kg/m 2 ) trágyaadaggaL Kis adagú trágyának tekintjük a fészektrágyaként adott 6-8 t/ha és a sortrágyaként kijuttatott 10-20 t/ha szervestrágyaadagot. A talajművelési rendszer elemei: -a talajművelési eljárás megválasztása. Az indító (starter) trágyázás célja a kelés utáni kezdeti fejlődés segítése. könnyen felvehető hatóanyagat tartalmazó trágyák alkalmasak.a sorba -a trágyát. hosszabb idön át végzett talajművelési eljárások összességét értjük. A trágyabemunkálás szintén nagy figyelmet érdemlö művelet. illetve fészekbe adva). A talajművelés! is rendszerszemlélettel vizsgáljuk. Az alaptrágyát az öszi mélyműveléssel. szántással. sorba. A bemunkálás eszköze az eke. Célja a növények tápanyagigényének folyamatos és egyenletes kielégítése.légtérbe (C0 2 kijuttatása a tem1esztölétesítménybe). Talajművelés Talajnu/velésen a talaj munkaeszközökkel való mechanikai megmunkálását. Fejtrágyázásra vízben oldható. alakítását értjük.alaptrágyázásról. Ez a legelterjedtebb trágyaelhelyezési mód. Tápoldatos öntözésnél a kijuttatás mélységét a vízadag határozza meg. Terítésnél a tr<Ígyát a talajra egyenletesen elterítjük. -növényre (növényre permetezve). .

-a múvel és mélysége. Az egyéves növény betaka rít:í. . A következő talajmúvelés i munkák tartoznak ide: . a nyári csapadék befogadása. .nyári szántás. Az alapra/aj-nnive/és felad ata a talaj termékenységének javítása. . Célja az c lpergett kultúr. a ut<Ín felszabaduló tarl ó sekély m eg művelése. Eszköze az eke. A talajmúve lési rendszereket a szakirodalom kül önféle e lvek alapj án csoportos ítja.és gyommagvak kikelésének e l ősegíté­ se. . A tarlóhántást vagy kapcsoltan vagy nyomában haladva hengcrezzük .tavaszi szántás.tarlóhántás ápolása.a múvc lés id őpo ntj a.növényápoló t a l ajműve l és !. . kártev ők elleni védelem. A növény lekerülése ut <ín a legröv idebb időn belül el kell végezni. A múvelés mélysége 6-10 cm. a tárcsa. -a múve lés su1ma . Eszerint megkül önböztetünk : -a lap talajmúvclést (alapozó talajmúve lést).. 28 .ősz i mélyszánt ás. . Lege lfogadottabb a t e ny ész id ő h öz viszonyított id őpo nt sze rinti csoportos ítás.vetés e l ő tti t alaj-e l ő k ész ít és t (magágykészít ést).tarlóhántá . hogy eső után jobb gyomkel ésünk legyen . Tarlóhánrás. .gyeptörés.

Őszi mélyszántás. a tarlómaradványokat és a gyomnövényeket a tarlóápolással tudjuk a talajba aláforgatni. az évelő gyomok irtását. Tavaszi szántás. A IV. Mélysége 20-35 cm. III. Öntözhető területen célszerű előöntözést végezni. Eszközei: tárcsa. nedvesebb talajszerkezetnél fogasboronát. zöldhagym a) után. A zöldségtermesztő gazdaságokban kettős termesztés esetén kerül rá sor. kultivátor. hogy a tavaszi szántást azonnal el kell művelni (lezárni). Ideje szeptember. korai káposztafélék stb. Gyepek és évelő pillangós takarmánynövények kiszántását értjük a fogalmon. Nyári szántás.. Vetés el/ftti talaj-el/fkészítés feladata a jó vetőágy kialakítása. A nyári szántás eszköze az eke. tavasszal szántunk. rögös lesz. Ennek elmunkálás a tárcsávai. száraz és rögös talajon sima hengert kell járatni. A tavaszi vetésű. Mélysége 15-20 cm. Eszköze a közönséges eke. az alaptrágyák talaj ba juttatását Eszköze az eke.Tar/ríhántás ápolása. az erős szelek elmúltával.) A nyári szántás minősége nagymértékben függ a talaj nedvességtartalmátóL Száraz talajon az eke nagy hantokat forgat. 29 . termőhelyi kategóriába tartozó. szám ú termőhelyeken kerülhet sor. keverni. illetve ültetésű növények fontos alapozó talajmunkája az őszi mélyszántás. Deflációnak kitett futóhomokon az őszi szántást elhagyjuk. melynek jellemzóje a sima felszín. hogy a kora tavaszi elműveléskor a művelőgépek kereke a nedves talaj szerkezetét erősen károsítja. Előhántás ekével célszerű végezni. a korán lekerülő zöldségnövények (áttelelő spenót. Mélysége a tarlóhántásnál néhány cm-rel mélyebb legyen. A korai végzés eredménye. Az elmunkálás t indokolja. tavasszal kerül sor. hengerrel lehetséges. Mélysége 15-20 cm lehet. II. Az őszi mélyszántás elvégzésével lehetővé tesszük a téli csapadék jobb befogadását. Fontos szabály. ezért az ekével egy munkamenetben fogasboronáL kell járatni. Ebben az esetben a szántást fogasboronával könnyen elmunkáljuk. Gyeptörés. Nyár végétől a fagyok beálltáig végezhető. illetve homokon gyűrűshengerrel zárni a talajt. Lejtős területen a lejtőre merőleges irányban szántsunk.. ásóborona. kivételes esetben altalajlazítóval felszerelve. az aprómorzsás szerkezet. A porhanyító művelés után a talaj lezárására. Az őszi mélyszántás őszi elmunkálására a kora tavaszi vetésű növények esetében az I. kombinátor. október hónapokban van. mert így tökéletesebb takarást érünk el. az ülepedettség és a gyommentesség. (Például zöldborsó. hogy a lebomlás még az évben megindul. Az árvakelést. Tavaszi szántást kell végeznünk továbbá a kifagyott őszi vetések helyén. kedvező talajned vességi állapotot létrehozni. Elmunkálá sát a sok gyökérmaradvány miatt tavaszra hagyjuk. lekerülése után. homokveré snek kitett területeken az ősszel elmaradt szántásra.

Ez az az agrotechnikai eljárás. illetve ültetés esetén az alapművelés elmunkálás a és a vetés előtti talaj-előkészítés egybeo! vad. Száraz talajon többszöri ismétléssei kaphatunk jó eredményt. a tömörített magágy megteremtése érdekében. kultivátor. Sőt vetés után újra hengerezzük a talajt. Nyári vetésíí niivények talaj-előkészítése a nyári szántáshoz kapcsolódik. Az esetek zömében rövid idő alatt kell elvégezni. Őszi vetés(í növények (áttclelö zöldségfajok) vetés előtti talaj-előkészítése. a Vetésig dik. A vetést megelőző napokban pedig a magágyat porhanyító. a küllős kapa. A vetés előtti talaj-előkészítés munkáit a vetés időpontjától függően is megkülönböztetjük. Aprómagvú fajok termesztésekor sima henger használata kötelező. Amennyibe n nyári szántás után kerül sor a termesztésre. Ezt menni. illetve a palántaültetés mélységével megegyező legyen. scm kézi munkaeró 30 . egyszer vagy kétszer porhanyítani kell (borona. Vetésforgók kicsiben Vetésforgó fogalma alatt a művelt terület (legyen az kicsi vagy nagy) növénytermesztéss el való tervszerű hasznosítás át értjük. a talajfelszín porhanyítása. követően a talaj kigyomoso stb. Növényápo ló talajmtívelés feladata a tem1esztett növények mechanikai gyomtalaní tása. Megkülönböztetjük az aprómagvú és nagymagvú növényfajo k talaj-előkészítő munkáit. nyári és őszi vetésű növények talaj-előkészítő munkáiról. Igény szerinti számban ismételhetők a munkák. Az ősszel szántott és elmunkálat lanul hagyott talajt simítázni kell. a sorközművelő kultivátor. Kora tavaszi vetés(í (március) növények talaj-előkészítése az őszi szántás elegyenget ését vagy sekély porhanyítását igényli. Késfí tavaszi vetészT (április-má jus) növények talaj-előkészítő rendszere a köCélvetkező. A szántást követő vetés. szigetelő réteg létrehozása. rögtörő vagy gyűrűs henger. a sima henger. E feladat legegyszerűbben fogasborona járatásával oldható meg. Munkavégz és eszköze: tárcsa.) gően.A vetés előtti talaj-előkészítés munkái az alaptalaj-művelő munkák szerves folytatását képezik. fogasborona) készítsük elö. Eszközei a kapa. sem gép. Beszélünk kora tavaszi. a nyári szántáson kikelt növényeke t porhanyító talajműveléS eszközökkel kell kiművelni. lehet talajra a amint ja a talaj kiszáradásának csökkentése. amelynek megvalósít ásához sem beruházás. Ideje: fügmértékétől gyomosság a talajt. a fogasborona. További különbséget teszünk a helyrevetett és palántázott növények esetében. egyengetö eszközökkel (tárcsa. Az utolsóé a vetés. Aprómagvú növények vetése előtt hengerezzünk (sima hengerrel). tárcsa A porhanyítá sok mélysége kismértékben változhat. késő tavaszi.

Míg a szabad változat az évről évre való változtatást feltételezi. A vetésterv azon növények összessége.gyomnövények szaporodása.talajuntság clleni védekezés. Az első a merev. A következő feladatunk a termesztésre kiválasztott növényfa jok által elfoglalt területi arányok. Az egy-két faj választása amonoku ltúra felé mutat.a legjobban érzik magukat. értékesítési lehetőségek. Mi is ennek a lényege? Mint ismert. hogy olyan sorrendet kell kialakítanunk. más szóval a növények vetésterül etének meghatár ozása. hogy a növényfa jokat egy-egy területen évenként váltogatva termesszék.a talaj tápanyag. állatállom ány. minden zöldségfa jnak meghatár ozott talaj. gépesíthetőség. A vetésforgó szerkesztése a vetésterv (összetétel) összeállításával kezdődik. .és másodnöv ényeket. Ezáltal a kór. károsak lehetnek.és tápanyagi génye van. Ez számos adottság függvénye. . szabad. hogy a területet maximálisan hasznosítsuk.és kárlevők ellen is hatékony küzdelme t folytathat unk. kötött. A termés<itlagok csökkenn ek. Egy-egy jó vetésforg ó fél növényvé delemmel felér. A választás után meghatáro zzuk a fő. Számításb a kell venni a közgazda sági adottságokat (jövedelmezőség. illetve az árutem1esztés szándéka. Ezek a tapasztalatok késztették a tennesztő embereke t arra. A középutat célszerű választani. k<irtevők szaporodá sára való hatás. A túlságosan nagyszám ú növény termeszté se a botanikuskert jelleget ölti. . A vetésforgónak sokféle változata ismert.a talaj szervesanyag-gazdálkodása. -betegség ek. Ez azt jelenti. Ha monokult úrában termesztj ük. amelyek nélkülözhetetlenek. Következő lépés a növények válrási sorrendjé nek meghatáro zása. mégpedig az utána következő faj clőveteménye.Az elővetemény lekerülésének időpontja. A vetésterv növényeinek kiválasztá sát vezérelheti a saját ellátás. változtatás nélküli elvet fedi. rugalmas. Melyik a legjobb sorrend? A termesztés során minden növényfaj unk elővetemény. a gazdasági elvárások hoz igazodó. kézi munkaerő stb.csak józanul gondolko dó ember. amelyeke t tem1eszteni akarunk a gazdaságban. A növényfajok elővetemény-hatása biológiai és agrotechn ikai hatásukban rejlik. Melyek ezek? . ahol a növények .és vízgazdálkodása.az adott választékból . A rugalmas a számunkr a is megfelelő. Csak azokat a fajokat válagassu k be a vetéstervbe. 31 . majd termeszté sük lehetetlen né válik. a talaj tápanyagk észletét egyoldalú an használják. .). az általuk kiválaszto tt anyagok a talajban [elszapor odnak. A növényváltási sorrend megterve zésekor ezeket a hatásokat vesszük figyelembe.nem szükséges .

Az is hasznos. hogy az a legjobb vetésforgó-változa· amelyik a legnagyobb árbevételt adja. ültetjük ugyanazt a növényt. Az öntözés a zöldségtermesztésben a terméshozamok. -az öntöző berendezések egész évi gazdaságos kihasználásának megterve zése. amikor műszaki berendezé sek segítségével különböző vízforrásokból származó öntözővizet juttatunk k a termőterületre. mint amilyennek látszik.Mindezen szempontok figyelembevétele után tervezzük a vetésforgó kiilj'orgását (rotációját).a növények vízellátásának optimalizálása az egész tenyészidőre vonatka zóan. hogy a jó vetésforgó megtervezése nem. A gyakorlati szakembereket az öntözés ter vezésének ismereteire szerelnénk megtanítani. Sajnos a leírtakból is kitűnik. Mi is az öntözési terv. és ezt mindaddig automatikusan ismétlik. Ennek lényege. aminőség és a termés biztonság növelésének alapfeltétele. Az adott évben termesztett zöldségnövények mester séges vízellátásának ütemezése. A vetésforgót a saját (vagy nem saját) gazdaságunkban valósítjuk meg. szakmai és gazdaságossági el vek alapján. is olyan egyszerű. A tervezés célja: . a haszonkert ben már az is hasznos. De leegyszerűsítve a dolgokat. Egy-egy jó vetésforgó 4-8 szakaszból tevődik össze. ha tudjuk. Az előbbi esetben egyszerű. ha nem minden évben ugyanarra a helyr • vetjük. Végül is abban megállapodhatunk. amíg a vetésforgó létezik. a vetésforgó egész területén végighaladnak. ha a szerves trágyát igény lő fajokat csoportosít juk és a trágyázott területen termesztjük. hogy a termesztett növények. Az is előnyös ha a pillangósok által megkötött nitragént számításba vesszük. 32 . Célszerű a tiszta (egy fajból álló) szakaszok megvalósítása. A vetésforgó alapegységét vetésforgó szakasznak nevezzük. amelyen a vetésforgóban szereplő növények egységnyi részét termesztjük meg. az előre megtervezett sorrendben követve egymást. És az is aján latos. Szakasz a vetésforgó területének meghatározó alapegysége. legyen az kicsi vagy nagy területen meg valósítva. A vetésforgószakasz területét egy vagy több növényfaj foglalhatja el. hogy mely fajokat nem szabad frissen trágyázott földb vetnünk stb. fejlesztésének megalapozása. agrotechnikai. Öntözés Öntözésnek azt az agrotechnikai eljárást nevezzük. a növények vízellátásának javítása végett. az utóbbi esetben osztott szakaszról beszélünk.

Ezen eljárással. amikor a talaj felszínén vezetik a vizet. nagy melegben a kipermetezett víz 20-30%-a a levegőben elpárolog. A csőből kiszivárgó öntözővíz a talaj kapilláris hézagaiban körkörösen. a közepes 5-17 mm/h.stabil csőhálozatú öntözőberenezések főleg a növényházakban általánosak. -hordozható berendezés csóhálózata teljes egészében áthelyezhető. barázdákat alakítanak ki. Ez utóbbit úgy akadályozhatjuk meg. hogy a vezeték alá széles fóliacsíkot terítünk. vezetékkel stb. A csóvezeték-hálózat áttelepítési rendszerét tekintve szétszedhető. elárasztják. hogy egy bakháttal körülvett területre. csatornákon át. gépi művelést nem akadályozza. a természetes esőhöz hasonlóan. . majd elzárják a bakhát vízbejáratát és folytatják a következő ágyásnál az árasztás t. E módon belül számos változatot találunk. tápoldatos termesztéssel. Hazánkban. A vezetésre legjobb a lyuggatott műanyag cső.5-1 . a művelési határ alatt vezetik. Az öntözővizet a talajban. Altalajöntözé s. A szántóföldi termesztésben használt szórófejek által képzett optimális cseppnagyság 0.Öntözési módok a zöldségtermesztésben Esőszerű öntözés (uralkodó). és szivárgás útján terjed a bakhátak talajába. cseppekben kerül az öntözött területre. akár hidropóniás termesztés! is folytathatunk a szabadföldön. kevés kézi munkát ígényel. lefelé pedig gravitációs úton is szivárog. A növényeket a bakhátakra ültetik.félstabil berendezés fővezetékét a földbe fektetik le. Barázdás öntözésnél bakhátakat. vagy tömlővel. közepes és nagy intenzitásúak lehetnek. Megvalósításához tereprendezést nem igényel. a nagy intenzitású szórófej 17 mm/h-nál nagyobb vízmennyiséget képes kiszórni.5 mm átmérőjű lehet. és az a nehézségi erő hatására a lejtés irányába szabadon mozog. a szabadföldi zöldségtermesztésben a legelterjedtebb mód. a csővezeték hordozhatósága alapján: . Az öntözővíz a barázdákban folyik. a növények vízben állnak. A szántóföldön használt szórófejek az időegység alatt kiszórt víz mennyisége alapján kis. Hátránya. mellék stb. Árasztó öntözés lényege. A vízkijuttatás a bakhátak közé történhet fő-. a bakhát megbontásával beengedik a vizet. A kis intenzitású szórófej 5 mm/h. hozzájuk csatlakoztatják az áttelepítheló számyvezetékeket. E módnál a csővezetékben nyomás alatt vezetett víz szórófejeken át. Ez lehet barázdás (áztató) és árasztó (bolgár ágyas) öntözés (kava! és fitera). Felületi öntözés. homokon. hogy a víz~losztás erős szélben egyenetlen lesz. gördíthető és csévélhető változatok találhatók a gyakorlatban. 33 . amelyből csatlakozók (hidránsok) emelkednek a talaj felszínére.

.Csepegtető öntözés. kiszivárogva a növények mellett a talaj felszínére csepeg. Jó támpontot nyújt a talaj is a termesztő számára. melyekből a víz kapilláris méretű hézagokon. Tennészelesen a tudományosabb. annak fejlettsége. ha a gazda markába veszi a földjét. öntözni kell. Előnye a takarékos vízfelhasználás. Ez az érték a zöldségfajokra jellemző vízi gényesség függvényében 50-70% között változik. Az értéket döntően az öntözési cél. . az automatizálás lehetősége. . amikor a talaj víztartalma erre a YK %-ra csökkent. A módszer lényege. öntözési norma Az egyszeri öntözéssel kiadott víz mennyiségét jelenti. hogy a vizet vezetéken juttatjuk a növényekhez. gyökeresedési mélysége és a talaj vízkapacitása határozza meg. s az nyomásra nem áll össze.a kritikus fenofázis meghatározása.öntözési nonnál (=egy öntözésnél adott víz mennyisége).öntözési fordulót. Az öntözött talaj megadott ponton tartósan és folyamatosan kapja a vizet. Az öntözés ideje akkor érkezett el. pontosabb módszerek is használhaták az öntözés időpontjának meghatározására: . Számos változata alakult ki az elmúlt években. mérsékelt költségigénye. Az öntözés időpontja A vízigényt legjobban a zöldségnövények maguk jelzik. A hervadás már visszafordíthatatlan állapot. öntözéssel még visszfordítható folyamat.az öntözési forduló szerinti öntözés. A levelek lankadása szemmel látható. Öntözővíz mennyisége.öntözések időpontját. a termesztett zöldségnövény. . .a talaj nedvességtartalmának mérése. legkisebb víztartalma a szántóföldi vízkapacitás százalékában (VK %) fejezhető ki. A talajnak a zöldségnövények számára még elfogadható. 34 . . Öntözési terv elemei Az öntözési célnak megfelelően meg kell határozni az .idénynonnál (= öntözési nonnák összege). -számítógépes tervezés módszcre stb.a növény testhőmérsékletének alakulása.

Tervezésnél tudjuk. .talajátmosó (sókimosö) öntözés.talajművelés! Hnnyítő öntözés.fagy elleni öntözés. Több részletben célszerű adagolni. termesztett növény lekerüléséig tart. 35 . hogy l m 2-re jutó l mm csapadék l liternek felel meg. Öntözési forduló Fogalmán az egym<1st követő öntözések közölti időtartamot értjük és hosszát napokban fejezzük ki.beiszapoló öntözés. .nedvességt<íroló vagy feltöltő öntözés.vízpótló öntözés. -. hogy az egyes tennőhelyek talajai ezt amennyisé get egyszerre kiadva nem tudják befogadni. . Az öntözési időszak hossza az elővetemény lekerülésétől a tervezett. Azt tudni kell. Az l mm-es csapadék l cm-cs talajréteget nedvesít át. Öntözött zöldségtermesztésben 10-14 napos fordulót terveznek. Az idénynom1a értéke szántóföldi zöldségtermesztésben 20-350 mm közölt változik. .frissítő öntözés. üvegházban) terjed.trágyázó öntözés. nagy vízigényű zöldségfajoknál adódnak.kelesztő öntözés. .A céltól függően az öntözésino rma l-2 mm-től (párásító öntözés) a 150-200 mm-ig (átmosó öntözés. A vízpótló öntözésnél a talajt mindig a gyökérzóna mélységéig nedvesítjük át. Idénynorma A tenyészidőszak alatt végzett öntözések együttes vízmennyiségének az összege. Öntüzési célok a zöldségtermesztésben Az öntözés legfőbb célja a víznek mint növényi élettényezőnek pótlása és a termesztési céllal egyeztetett optimalizálása. . . .párásító öntözés. Ennek megfelelően tervezzük a kiadandó vízmennyiségct. Ezek: . Legnagyobb idénynormák a hosszú tenyészidejű. Homokon ennek rövidítése indokolt. A gyakorlatban többféle önlözési cél fogalmazható meg.

üvegházban. Ennél az eljárásnál egyenletes a tápanyagel osztás. Itt a víz fajhőjét.őleg a másodn?v~~y. A kimosáshoz J50-200 mm-es vízadag kell. fajoknál fejlesztő meget A párásírá öntözés víznormája 1-2 mm víz.víztartalékainak felt?lt~sére tavasz kezdeté. Feladata a gyökérzettel átsével arászőtt talajréteg nedvesítése. A talajátmo sá. állapotba és sejtjeik víztelített sára. Kelesztő csak kis intenzitású szórófejekkel és kis vízadagokkal (5. l szabadföl dön főként homokos és szerves anyagban gazdag. Vízadagja 20-40 mm. illetve a korai szabadföldi termesztéstechnológiai eljárásoknál kerülhet sor. igény szerint. Uvegházban csak drénezett talaJon. A fa1:y elleni öntözésre a fűtés nélküli fóliás. Az cső­ azt felveszik szerűen adott kis vízadagot (2-4 mm). hőt . jobban hasznosul a vízben feloldott tápanyag.. v_etőáp j attalaJreteg cm-es 20 a Am1kor meg. A nedvesség tároló vagy feltii/t(f öntözésre a tenyészidőn kívül kerülhet sor. Trágyázó öntözés alkalmazásakor tulajdonképpen tápoldatozó öntözést végzünk. eliszapoló hatása a kelést akadályozhatja. Főleg a gombatem1esztésben elterjedt.JO mm) vagy a talaj lehűtésének csökkentése érdekében csak a tövek beöntözésére (1-5 dl/tő). nagy adagu VIZ (100-120 mm) kljUttatasaval. A vízpótló öntözésre a tenyészidőben kerül sor. Száraz talajon a vízpótlás szerepét is betölti. A. optimális feltételek teremtődnek a szakszerű talajművelésnek. 1 illetve a szabadföldi zöldségtermesztésben . illetve a nedves talaj nagy hókapacitását hasznosítjuk. Kötött talajokon az öntözés talajcserepesítő. mint a nevében is benne van a talajműve. melegszik lajmenti rétegének lehülését. l Aszályos. ~vekben a talaj .~ eset~e~ fagy. begyöker esedést eredményez. igény szerint. de használható más fajoknál is.\ j lé~t ~eg!t~. utakra. 36 ' i . de a beiszapolásra nedves talajba való palántázáskor is szükség van.JO mm. amennyiben a gazda időben elkezdi. sókimosó öntözést alkalmazhatjuk a hajtatásban.JO mm) végezhető. Víznormája 8. Az öntözővizet permetszerűen juttatjuk ki a gombatermő felületre.ek t:~·nesztésén~I lehet hasznos. hajtatásba a Főleg kerülnek. Segíti a talajszemcséknek a gyökerek hez. laza talajokon vé-l j gezhető. a növények leveleire adva vegetatív tönagy n.fi"issít(f öntözésko r a növény leveleinek Jankad<isát szüntetjük meg. A beiszapol ó öntözés ki teJjedhet a teljes talajfelületre (5. A beiszapo/ ó öntözést a pal án ták ültetésekor alkalmazzuk.öntözés Kelesztő öntözésne k hívjuk a magvetés után adott öntözést. a célnak megfelelő az összetétel. A. alkalmazá sor kerülhet stb. A szükséges víznorma 20-30 mm. eloz1 elokeszile set egy 20 mm-es öntozes j nedvesedett. s ezáltal jobb eredési. ~élja a talaj megnövekedett só~ar. esetleg a falakra. ezért a vízadagot a növények növekedé nyosan kell növelni. illetve a földkock~-ihoz való tapadását. felKéső tavaszi fagyveszé ly idején a benedvesí tett talaj a napsütés hatására levegő taa mérsékli sával kisugárzá éjszakai ennek majd tárol.! talmának a gyökérzónából való kimosása. .. j' A talajművelés! kiinnyít(f öntözés.) dinnye (uborka.j mentes teh napokon kerulhet sor.

Az ivaros szervekkel történő szaporítás a legelterjedtebb. Korunk tudományos eredményeinek megfelelően. levélnyél. Ez történhet szabadföldön és termesztőlétesítményben. hajtáscsúcs. amelyre az jellemző. A magvetés célja szerint beszélünk: -végleges helyre vetésről. a hagymákat.makroszaporítási és . a paprikát. a szaporít<isi módokat két nagy csoportba osztjuk. a tormát. hogy a magot nem a végleges helyére. virágkezdemény. Palántaneveléssel hazánkban elsősorban pl.) izoláljuk és "in vitro" körülmények között 37 . E tevékenység korábban kezdhető. a dinnyéket termesztjük. Beszélünk: . amelynek eredménye a korábbi érés (szedés). . a gyökérzöldségféléket. Így szaporítjuk pl. Itt a fiatal növények fejlődési feltételei kedvezőek. A palántanevelés olyan szaporítási eljárás. Lényege. a levélzöldségféléket. ez a magvetést jelenti. mint az állandó helyre vetés. Az ivartalan (vegetatív) szaporítás lényege. és egyes hagymafajokat stb. hogy növényi részeket (csúcsmerisztéma. Ide soroljuk az oltást is.palántanevelésrőL A végleges helyre vetés a legelterjedtebb és legolcsóbb a zöldségtermesztésben. a csemegekukoricát. Egyik legelterjedtebb módja a szövettenyésztés. a kabakosokat. hogy növényi részeket használunk továbbszaporításra.mikroszaporítási módokról. levéllemez. Éppen napjainkra vált a mindennapi gyakorlat számára is elérhetővé. hónaljrügy. Oltással a betegségekre érzékeny fajtákat védjük meg a károsodástól azáltal. Így szaporítjuk a burgonyát.Szaporítás Szaporításnak nevezzük a termesztett növények életfolyamatának újrakezdésére irányuló tevékenységet. hogy ellenálló növényre oltjuk. a hüvelyeseket. szár stb. A makroszaporításon belül megkülönböztetjük az ivaros (generatív) szervekkel és az ivartalan (vegetatív) szervekkel történő szaporítási eljárásokat. a paradicsomo!. mert különleges termesztési beavatkozást nem kíván. hanem termesztőlétesítménybe vetik el. Mikroszaporítás.

1000 darab magnak a tömege. A termesztés biológiai alapja. mint mikroszaporítási eljárás. A vetőmag tisztaságán az ép. . Egyik legfontosabb értékmérő tulajdonsága a vetőmagnak. Az ezermagtömeg abban is eligazít. A fajtára jellemző bélyegek minden egyedben megvannak.ezermagtömeg. fajtaazonos magvak darabszázalékát értjük. tőle döntően függ tevékenységünk sikere. a hulladékol (törött mag. Erre mindig számítani kell (többet kell vetni!) A csírázási erély (másutt energiának is mondják) azt mutatja. aminek vásároltuk). A jobb csírázási erély gyorsabb növényfejlődést eredményez. föld). Minél kevesebb tisztátalanságot tartalmaz a vetőmag.egészségi állapot. Tisztaság. ami azt jelenti. hogy l 00 db mag közül mennyi. A vetőmagot csak megbízható helyről szabad beszerezni.és gyomnövények magvait.víztartalom. A mag csírázóképességél százalékban fejezzük ki. amely önállóan képes új generáció létrehozá~ára. hogy a vetőmag nem tartalmaz a fajtától eltérő egyedeket (vagyis az. Az esetek zömében a szabadföldi termesztésnél.tisztaság. hogy egy növényi részből többmillió darab dugványt (növényt) kapjunk.csírázóképesség és csírázási erély. Ezermagtömeg. energikusan csírázik a vetőmag. hogy mennyi vetőmagot vegyünk. hány darab csírázik ki. Ezek: . .tenyésztjük tovább.osztályozottság. . . 38 . mint azt a csírázási eredmény indokolná. Az előforduló karantén gyommag a tétel kizárását vonja maga után. nagyobb növény fejlődhet. A nehezebb magban több tartaléktápanyag van és így ebből erősebb csíra. hogy milyen gyorsan. Ellenőrzése legtöbb fajnál szabadföldi kitermesztéssel történik. Fajtatisztaság és fajtaazonosság fogalmán azt értjük. az ottani kedvezőtlenebb hatások eredményeként. Számításba jöhet továbbá az embriótenyésztés és a pollenkultúra.fajtatisztaság és fajtaazonosság. . A vetőmag A mag ivaros (generatív) úton létrejött növényi rész. Tisztátalanságának számítjuk az idegen. laboratóriumi körülmények között. A magban lévő tápanyagtömeg mennyiségét mutatja. kevesebb mag kel ki. A szövettenyésztő munkával elérhető. Csírázóképesség. annál értékesebb. A vetőmag gazdasági értékét genetikai potenciálja és az értékmérő tulajdonságok határozzák meg. sérült részek. .

Vetés Az elvetett mag csak akkor indul csírázásnak. A vetőmagnak lehetőség szerint egyenletes szemnagyság únak. ahol magas a technológiai fegyelem. a termőterület nagyságát.__ _ _ _----''------'"'-100 Például. nedvesség és oxigén szLikséges. a vetésmélység és vetés módjának jó megválasztás<t. amiből kiszámítható az állománysűrűség. Osztályozottság. Ebből a számításból és az ezermagtöme g értékéből .. táblázat). A nagy víztartalmúbó l sokat kell vetni. Ennek gyors áttekintése érdekében közöljük a vetésfolyóméter-táblázatot (8. csírázóképess ége 93%.Egészségi állapot. a rovarok és egyéb kártevők jelenlétére és az általuk okozott kártételre terjed ki. Egy számban fejezi ki a vetőmagtétel tisztasági és csírázóképességi értékét.::. tisztasági% x csírázóképességo/o He = _ ____. ha megvannak annak feltételei. Az osztályozottság (kalibráltság) ott fontos. A magvetés legfontosabb mozzanatait a helyes vetési időpont (később ismertetjük). A megfelelő vetőmagmennyiség kiszámításáho z először is tudnunk kell a termesztett növény tcrvezett sortávolságát. Víztartalom. a megfelelő vetőmagmennyiség megállapítása . ha egy tétel tisztasága 95%. Példaként 39 . tőtávolságát (állománysűrűség).. A kívánt sortávolság kiválaszt<ísával megkapjuk a vetésfolyómétert. a kettőt összeszorozz uk. egészségesnek kell lennie. megkapjuk a növény tenyésztcrületét.meghatározh atjuk a szükséges vetőmag­ mennyiséget. A nedves mag könnyen dohosodik. Vizsgálata a gombás és baktériumos betegségekre . A használati érték (Hé) kiszámítása: . A termesztő ember számára kiemelkedő fontosságú a vetőmag használati értékének ismerete. a virágos élősködők okozta fertőzésre.. Az értékesített vetőmag víztartalma 12-14%. akkor használati értéke: I lé = 95 93 x = 88 35 100 . egymenetes betakarítás. A csírázáshoz hőmérséklet. Raktározni csak "légszárazon" lehet.ismerve az l hektárra vetendő csíraszámot. Ezt követően megállapítjuk a tőtúvolságot. ahol kövdelmény az egyszerre érés.

0 100.0 24.50 83 330 66 670 50 OOO 41 670 33 330 27 780 25 OOO 22 220 20 OOO 16 670 14 290 13 330 12 500 ll 100 10 OOO 9 090 8 330 7 143 6 660 6 250 5 OOO 2.0 200.66 5.66 1.0 8.25 1.0 150.43 1.33 6.0 30.00 4.0 120.0 80.0 60.62 0.11 1.00 0.83 0.71 0.16 3.0 70.0 140.0 45.00 1.0 160.22 2.91 0.0 15.50 40 .77 2.8.33 2.66 0.33 1. táhlázat A vetés folyóméter-változása a sortávolság függvényében (m 2-re és ha-ra vonatkoztatva) Vetésfolyóméter Sortávolság Clll m 2-enként ha-onként 12.0 90.0 20.0 50.0 40.0 110.0 36.0 75.

Ehhez nyl'ljt segítséget a 9. E ll e nk ező esetben növelhetjük az áll ományt. Ha sű rűne k találjuk . igény szerint csökkenthe tjük.ban = csíraszám (ha ) x ezem1agtömeg (g) b l OOO OOO ' esetünkben behelyettes ítve (feltételezve. Sorol. Csíratömeg kg-ban = 1 190 OOO x 200 =238 ko l ha. m2-ként 8. hekt áronként pedig l 190 OOO db-ot.33 folyómétert.ívo lságra vetve.ís magveléshcz említjük a zö ldborsó!. 12 cm-es sort. táhlázat. l OOO OOO b 41 . Majd az alábbi ak sze rint fo lytatjuk a számítást.. . kép.2. A tervezéshez a továbbiakban szü kségünk van az egyes faj ok ezermagtömegének és a ki sebb tenneszték nél az l gramm magban található magvak számára. hektáronké nt 83 330 folyóméteri kapunk. CSirat omeg k~~. hogy a borsófajta 1000 magtömege 200 gramm ). Egy növénynek 84 cm2 a tenyészterülete. A vetéshez szükséges magmenny iséget az alábbi képlet szerint számítjuk ki : . Egy m2 -en l 19 db magot vetünk. A l ő t ávolság 7 cm (a sorban 7 cmként vetünk).

0-4.9.4-0.0 3.0-8.0-2.0 200.0-20.0 20.0 0.0-5.0-150.0-22.0-70.0 l 00.0-30.8 0.0-200.5 18.0 150.0-10.0-500.0 60.0 13.6 5. táblázat A fontosabb zöldségfajok ezermagtömege és az I gramm magban található magvak darabszáma Ezennagtöm eg Növényfaj g Darab mag g Paradicsom Paprika Tojásgyümöl cs Görögdinnye Sárgadinnye Uborka Sütőtök Spárgatök Patisszon Borsó Bab (kismagvú) Bab (nagymagvú) Káposztafélék Fejes saláta Cikória Spe nó Sóska Rebarbara Spárga Vöröshagym a Póréhagyma Mctélőhagyma Sárgarépa Sárgarépa (dörzsölt) Petrezselyem Zeller Pasztinák Feketegyöké r Retek Cékla Csemegekuk orica Pattogatni való kukorica 2.0 6.2-3.0 2.0-300.2 1.8-l.0 250-400 140-200 220-280 6-50 30-40 30-50 2-3 5-6 14-16 2-10 5-10 1-2 !60-330 iW0-1200 800-1000 100-120 800-1400 70-100 50-55 250-330 270-450 1000-1200 400-500 650-800 500-800 2000-2500 200-300 70-75 120-150 45-70 3-5 3-6 --- 42 --- .0-6.0 400.7-1.0 13.2-1.8-1.O 2.0-14.5 1.0-1.0-7.2 8.0-14.0-700.0 150.2 9.5 3.0 0.5-4.0 l 00.0-200.0 3.0 25.7 0.0-300.0-500.2-1.0 600.4-3.0 18.4 l .0 3.0-30.

A babot. A gépi vetés előnye a gyorsaság. Az óvatosabb termesztők bizonyos vetőmagtöbbletet még ehhez is hozzáadnak (l O% körüli érték).35 (A Hé-t korábbi példánkból vettük). a jobb magelosztás. A szórt vetés a technika fejlődésével egyre inkább háttérbe szorul. ha a gyököcske megjelenés ekor következik be. petrezselyem magját 1-2 cm mélyre vetjük. az optimális vetésmélység stb. a kulisszás és a sorjelző vetés. Példánk szerint a csíratömeg 238 kg/ha. Jóvátehetetlen hiba. pl. nedvességtartalma és ülepedettsége. 88.Csírázás időtartama. ezért bizonyos módosításra van szükség. Tehát a használati értékkel módosított adat 269 kg/ha vetőmagtömegre módosul. Magvetés módja Vethetünk kézzel és géppel. hogy "rossz volt a mag". Ekkor mondja a termesztő. A kézi vetés ma már ritka. . Hé = használati érték. hónaposret ek 43 . Tehát a vetőmagtömeg kg-ban= 238 100 x =269. A soros vetésen belül megkülönböztetjük a soros. A hosszú ideig csírázó petrezselyem felett a talaj könnyen kiszárad. ikersoros. hogy nem minden magból fejlődik növény. inkább a kisgazdasá gban fordul elő. A vetés rnélységét befolyásolja a: -Vetőmag mérete.ban ha-ra = Cs T x 100 a ho1 Hé ' H •• CsT = csíratömeg hektáronként. az aprómagvú fajokat szinte a talaj felszínére vetjük (zeller). szalagos elrendezést és a szórt vetést. A kevert (keverék) vetésnél a növényeket egymással társítva termesztjük. borsót 5-7 cm mélyre tesszük. soros és fészkes. Egyidejűleg két növényfaj magját vetjük ugyanarra a területre (pl. lapogatjuk.Tudjuk. -Befolyáso ló tényező a talaj szerkezete. az alábbi képlet szerint: Vetomagtomeg kg. A vetés lehet a magelhelyezés módja alapján: szórt. A sárgarépa. Különleges vetPsi mód a kevert. Homokon mélyebbre veLünk.

E l ső k é nt ki szedjUk a retket ( hid eg t ű indul a fú sze rpaprika . csemegekuk oricáítjük eml t uborká az ző tl e n környezeti hatáso któL Példak ént val körbeültetve. majd másik helyre számtalan el· A pal. k ültetjü nyok közölt neveljük. s által :1 a szedés szik. A palántaneve lésnél ez a folyamat keuész környezeti viszoyozott szab:íl vény életének e l ső szakaszát) védel! . Magvetés takar. ö v é n y i védjUk a kedveKuliss zás vetésn él "bokszokat" képez Unk . pahínt ának. a múvelés megkö azzuk. Palántanevelés azon a helyen tölti.íntaneve lés drágább. a növény fejlóctése kezeletén megte remtett kedve n álá kihasz terület jobb . Legalkalm íl fajokm ő nyl gé i tet A fészk(!s t'l't ést a nagy tenyésztcrülc 3-4 darab be fészek y Egy-eg l. El ő bbre hozhat ó az érés.ís el61t rő). a hatéko 44 . növek nyság (kettős termesztés) tesz l ehe t ővé. se nnyíté csírázó zöldség faj sorának helyét. mégis klímát má zőbb nye van . A pal ántát (a nö· ahov á vetettük. ént jelezni a lassan A smje/u í niivény szerepe: a gyorsabb kelés eredm ények érdeké ben. Áll andó helyre vetell magbó l fejl őd ö tt növény egész életét akad . mint az álland ó helyre vetés. említe ttük . hogy a fő n .3. legtöbbször . kép. majd fejl ődés nek és fú szerpa prika). módda ési helyez gya-el többször társul a sze rvestd magot is vetünk.

A palánták állománysűrűsége ezért sokkal nagyobb a végleges helyre ültetéshez viszonyítva. tálcás nevelést földkockás (mivel mindben ez van) nevelésnek mondjuk. Kiszámítása a következő képletek alapján lehetséges (Filius nyomán). tápkockákba vagy tálcába. A hazánkhan kialakult termesztési szoküsok alapján a palántanevelésnek öt változatát különböztetjük meg: l. Vetés cserepekbe. A növények tűzdelését a szikleveles fejlettségtől kezdve az első lomblevél megjelenéséig célszerű elvégezni. Újabb eljárás a Ki te Plant tálcás palántanevelés.cserepezés vagy tápkockázás-palántá zás (paprika stb. Sűrű magvetés. 2. tápkockázást.cserepezés . a legnagyobb hatékonyságot és a jó biológiai teljesítményt vonja maga után. Hogy melyik földkockaméretet választjuk. figyelmet igényel ez az eljárás. A magvetéstől számítva általában két hétre érik el a növények a tűzdelési fejlettséget. hogy a növényeket szikleveles állapotban tűzdelték. a normál sűrűség. amely 800-1500 db/m 2-es állománysűrűséget jelent. Vetőmagigény. Van azonban ezen belül a gyakorlatban egy másik fogalom. Minél rövidebb a palántanevelés tervezett időtartama. 4.palántázás. 3. Tisztázzuk az egyes fogalmakat. annál sűrűbb lehet az állomány. Főleg a szabadföldi tömegtermesztésnél használjuk. A fiatal növények (szikleveles) átültetése a leggyorsabb munkavégzést. Egy-egy négyzetméteren. Rendkívül nagy hozzáértési. Sűrű magvetés. 45 . Természetesen a palántanevelési idő ebben az esetben lerövidül.t(ízdelés -. Dán kutatók az üvegházi paradicsomtermesztés ben 30%-os terméstöbbletet értek el azáltal. Ezt az állományt csak tűzdelésig nevelhetjük fel. az egy lombleveles fejlettségű növények tűzdelésével szemben.palántázás.palántázás.). Tűzdelésen (pikírozáson) a fiatal növények palántanevelése közben való átültetését értjük.palántázás (nagycserepes paradicsompalánta). Kis növényekből több elfér egységnyi területen anélkül. Sűrű vetésen a 2000-5000 db/m 2 -ig terjedő állománysűrűséget értjük. különböző szám ú palánta helyezhető el ( 10.tűzdelés. hogy akadályoznák egymást a fejlődésükben. az a temlesztett faj és a technológia típusától fiigg. Ritka magvetés. 5. A cserepezés!. Állításunk alátámasztására egy kutatási eredményt ismertetünk. Ritka vetésen a 400-800 db/m 2-es állománysűrűséget é11jük. táblázat). a földkocka méretétől függően. Egy 60 x 40 cm-es műanyag ládában (tálcában) 240 db kis földkockás palántát lehet felnevelni. A vetőmagigény kiszámítását külön kell venni a palántanevelő és termesztő tevékenységre. Sűrű magvetés .

:.__ _ _ Példánkban fejessaláta-palántát nevetünk. Vetomagtgeny g pa lanta= 8 x 96 N ' ' ( ) A hajtatásnál módosul a képlet.___ ___::. (g Vetomag g aJtatas = 8 x csírázás i% 10.2 gramm. a terület számadatávaL " ()h.!.. 4 x 4 cm-es tápkockába vetve.. (m 2 )xpalánta (db/m 2 )xezerm.__.. ültetendő ter.:_____::.Vetőmag 2 (g) (g) palántanevelésben = palánta (db lm ) x ezermagtömeg ~-~::. A nevez ben szereplő 8-as szám aztjelenti.. Esetünkben l grammal számolunk. .t... táblázat Az egy négyzetméteren elhelyezhető földkockák számának változása a méret alapján Földkocka mérete cm Földkocka alapterülete cm 2 l m 2-re elhelyezhető elarabszám 4x4 5x5 5x6 5x7 6x6 6x7 7x7 7x 8 8x 8 8x9 9x9 ]0X9 !Oxi O l lx! l !2xl2 16 25 30 35 36 42 49 56 64 72 81 90 100 !21 144 625 400 333 285 277 238 204 178 !56 138 123 lll 100 82 69 --- 46 --- .. Akkor: ' 625 x l . hogy 80%-ban számíthatunk az elvetett míll ból palántára.8 gramm.8-1. A csírázási % pedig 96%. o = 0. fl ezermagtömeg 0.= 8xcsírázási% .

kép .5.~ pk oc k :ízó aszlal 47 . T.

7. kc:p. Magvc lés gycpkock:íba

48

Számokkal bchelycttesítve, l 00 m2-re tervezve és 25 db/m 2-es állománysűrű­ ség mellett, a következőképpen számolunk:

Vetőmag (g) hajtatás= IOO x 25 x 1 =3 25.
8x96 '
Tehát palántaneveléshez 0,8 g/m 2, míg a 100m 2-en hajtatott salátaternlesztéshez 3,25 gramm vetőmagra van szükségünk. Palánták tápkockaföldigénye mérettől függően változik. Egy köbméter földből l ,6-ll ,O ezer tápkocka készülhet (ll. táblázat).
ll. táblázat
Egy kiibméter
fiildkeverékből előállítható

tápkockák száma

Tápkocka mérete (cm) száma (db)

4x4 4,5x4,5 5x 5 6x 6 7x7 8x 8

10 OOO-l 1 OOO 8 500-9 OOO 6 500-7 OOO 4000-4 500 2 200-2 700 1 600-2 OOO

A palánták ápolási munkái
A palántanevelő a "szülőszoba". A legnagyobb rendnek, tisztaságnak, a környezeti feltételek optimális biztosításának kell eleget tennünk. Nézzük a fejlődési fázisokban elvégzendő teendőinket. Magvetéstfff a kelésig. Legfontosabb teendőnk a hőmérséklet, a nedvesség és az oxigénigény kielégítése (+7 °C, lásd hőmérsékleti igény). Keléstől az edzésig. Kikeit a növény, elsősorban fényre van szüksége, majd csökkentjük a hőmérsékletet. Adjuk a vizet és tápanyagat A fényt kell, mint meghatározó tényezőt követnünk, ehhez igazítjuk a többi környezeti tényezőt. A szükséges hőmérséklet fajonként változó. A túlzott öntözést kerüljük, mert a betegségek fellépését segíti. Tápanyagat hiányesetén adunk, oldva. A levegőz­ tetést folyamatosan elvégezzük.

49

8. kép. Szépcn

fejlődő

pal:ínt:\k

Edzés. A szabadföldi viszonyok ra való felkészítését jelenti a paliintának. A pa lántanevelés utolsó l 0- 12 napjában kerül rá sor. Edzhetjük a növényeket h őre (fólia és üveg alatt egyaránt). Ez azt jelenti , hogy fokozot t sze ll őztet éssei alacsonyabb h ő mérsé kleth ez szak tatjuk a palántákat. A lev egőt is szárítjuk, az önt özővize t is fokozatosa n elvonj uk a palán táktól. A fényreedzést az üveg alatti nevelésnél kell elvégeznünk. Ez azt jelenti , hogy i dőnként (kezdetben rövidebb, később hosszabb ide ig) !akaratl anul hagyjuk a növényeket, sütheti a nap. Egyes fajoknál elterjedt módszer a palánt ák átrakása (d innye, uborka, tök) a melegágyba. Ez azt jelenti , hogy l 0- 12 nappal a kiü lteté. e l ő tt amelegágy közepén lév ő palántákat a szélére, a szé lén l évőket középre rakj uk. Így a további id ő ben a szegé lyhatás eredményét eltünteljlik és egyön t e t ő fejlet tségú, nagyságú palántákat kapunk . A jó palánta i sme rt et ői, hogy gyökere a fö ldlabdát tökéletesen átszőtte, hajszálgyökerei fehérek (nem barnák), szik alatti szára rövid (kompak t növekedésú), sziklevelei egészségesek, 5-6 lomblevéllel rendelkezik, esetleg bimbó . Az il yen pal ántától várhatunk kiemelkedő teljesítményt. A palántát kiültelés e l ő tt beöntözzi.ik , e lőkészítjük a kii.iltetésre (8- I O mm víz/m 2) . A vízkapacitásra fe ltöltött pa lántaföld könnyít i a kiszedés!, egyben tartja a földkockát, a ki ültetésig ell átja a növényt vízzel (nem lankad, vagy fonnyad meg).

Termesztőlétesítmények
A te rm eszt ő l étes ítm é nyeke t a haszonnövények palántáinak nevelésére, illetve azok haj tatására építjük.

so

A tennesztőlétesítményekben az évnek abban az időszakában is biztosíthatjuk a növények környezeti igényeit (hő, főny, víz, C0 2 stb.), amikor az időjá­ rási viszonyok a szabadföldi tenneszrést nem teszik lehetővé. A tennesztőlétesítményeket a következők szerint csoportosítjuk: - növényházak, - műanyaggal borított létesítmények, - palántanevelő ágyak, - gombatennesztő helyiségek. Növényház. Köztudott, hogy a tennesztőlétesítmények közül, technikai színvonalát tekintve az üvegház a legkorszerűbb. A haszonkertben legtöbbször saját tervek és kivitelezés alapján épül. A kis fesztávalságú (3,20 m) házak a legolcsóbbak. A fesztávolság növelésével nő a beruházási költség is. Az is igaz, hogy a nagyobb légterű házak jobb hatékonysággal üzemeltethetők. A növényházak automatikája a hőmérséklet, szellőztetés, öntözés, tápoldatozás, szélvédelem szabályozását teszi lehetővé. A házak lehetnek egyedi vagy blokk elhelyezésűek. Fontos követelmény, hogy a létesítmény minél több fényt engedjen át, minél kisebb legyen a szerkezet árnyékvető felülete. A haszonkertbe, a családi ház központi fűtéséhez csatlakoztatható az üvegház fűtése is. A műanyaggal borított létesítmények száma örvendetesen növekszik a házikertekben, a kisgazdaságokban egyaránt. Közismerten kedvező tulajdonságaik - könnyű tömegük, jó fényáteresztő képességük, gyors, egyszerű építés ük- miatt a melegágyaknál gazdaságosabbak. A műanyag fólia sajátos formát igényel. Szakítani kell tehát a hagyományos fonnai megoldásokkal, s helyettük a mű­ anyag tulajdonságainak jobban megfelelő, félkör alakú, íves fonnát kell kialakítani. Magyarországon a polietilén fólia használata terjedt el. A fólia élettartamát tekintve lehet egyszezonos, egy évig, kettő és több évig használható. Lehet továbbá egy rétegből, vagy több rétegből álló. Vastagságát tekintve 40 mikrontól 200 mikronig terjedhet. Szélességét tekintve a 180 cm széles, ún. finom fóliát (kb. 24-27m 2/kg), a 8,5, 12,0 és a 16,0 m széles fóliát gyártják. Az agrofóliából 5-7m2 -nyi egy kg. Létesítmények építésénél 0,3 kg/m 2-es fóliaigénnyel számoljunk. A létesítmények csoportosítása sokféle lehet. Mérctük szerint változó rendszerben ismertetjük őket. Váz nélküli jóliaágy. A lehető legegyszerűbb tennesztőberendezés, amelyet kétoldalt 15-20 cm magas földbakhát övez, és felül perforált (vagy perforálatlan), kifeszített vé' .my fólia határol. Tulajdonképpen a régi hidegágyat helyettesíti. A haszonkertben, időszakos takarással tern1eszthető zöldségnövények fölé helyezzük.

51

illetve ültetés után egy mcnctbcn kész íti. Pal ástként a váz nélküli fóliá takarásnál használt vékony (fi nom) fóliút használjuk. alumínium . Tartószcrkcze tc készülhet acélhuzalból. A fó li aalagu tat kézze l és géppel is készíthetjük.vagy vascsó bő l . rögzítjük. könnyen alakíthat ó. Fríliaa /agiÍt. 52 .9. magass. tároljuk és l e h e t ő l eg újra hasznosítsuk . Ftíliaágy. fúrésze ll vékony faanyagból stb . Yázszerkezete készülhet PYC -cső bő l .100 cm széles be l ső teret tudunk kiképezni. ráterítjük a fóli át. Méretét tekintve szélessége 50. a ked vező id őj á rás beköszöntéve l a palástot levesszük.70 cm közölt változik . vessző bő l.8 métcr hosszú. A 3 méter széles ágyak gerincmagassága 90 cm. A 180 cm széles fólia használatakor 80. hogy foml atartó.íga pedig 50. kép.íval kialakítjuk a bakhátakat. majd fö ldet téve a szé lére. Id ősza k os takarásra használjuk . A bakhútak egymástól való távo lságát a növényfaj térigénye és a fólia mérete határozza meg. Hossza l ehet ő l eg 15 méternél hosszabb ne legyen. Hazánkban a kézi építés terjedt el. Hosszúsága tetszés szerint alakítható. Szintén egysze rű létesítmény . a 2 méter szé l ességűe k é 70 cm legyen. A régebben oly elterjedt holl and ágyat helyettesítheti a kertben. V:íz nélkiili fóli:\s rakar:ís Készítése történ het kézze l és géppel. Az id őjá rás kedvezőbbre fordu lt ával a fó li át levesszük. A bordák iránti követelmény . A borda 4.100 cm . PYC -csó bő l . Az FF-2 típu sú fó liafek t e t ő gép veté. Leggyakoribb méret a 2-3 méter széles és 70-90 cm magas fóliaágy . l e h e t ő l eg tartós és olcsó legyen. Kézi készítésnél kap.

20-30 mm vas tag al umínium c ő bő l .20 métere.5 méter fesztávú sátor. Fóliasálor a keriben 53 . Az ágyak palántaneve lésre és hajtatásnt alkalmasak. melyet 8. kép.5 méter széles agrofó li áva l boríthatunk.10. K e dve ző munkavégzés i. szakszerűcn kivitelezhe tő (lásd ou). ll . gyorsan. kép. A váz szerkezete készülhet műanyag c ső ből. Fóli ás lakads alan jól érzi mag. Építése a fóliaházéhoz hasonl óan egyszerű. a 3 méter szé les ágyak befedéséhez 4.íl a növény A fóliaágyakat polietil én fóliáva l.20 méter széles fé li ára van szükség. agrofó li ával ( 150-200 mikron vas tag) takarj uk. jó termesztés i fe ltéte leket teremt. A haszonkert hasznos létesítm énye . A 2 méter széles ágy takarásához 3. Bordahossza 8 méter. . illetve va scső b ő L Ha z~í nkban igen elterjedt a 4. Fúliasáwr.

PalántaneveM ágyak. napos időben húzzuk fel.) növelhetjük. 3 méter magasságú típus. ami az üvegházi mutatóhoz köze !ít. hőnek. A már kimért bordahelyeken felállítjuk az előfúró csövetéskalapác csal. esőnek ellenáll. 54 . majd csavaró mozdulattal kihúzzuk. A fóliát lehetőleg meleg. szélnek. Első teendőnk a létesítmény helyének kijelölése. igen jó hő­ gazdálkodású létesítménytípus. Az ágyakat sima területre. esetleg belső létesítmények építésével. l m 2 felületre (ennél a típusnál) 2.5 méter fesztávú. Epítése.Fóliaház. 150-200 mikron vastagságú fóliát használunk. illetve bilincsek segítségéve!. Palántanevelő vagy hajtatóágynak nevezzük a melegágyi ablakokkal takart egyszerű létesítményeket Fűtésük biofűtés (trágyatalp). a bordák helyének kimérése. a bordánál valamivel nagyobb átmérőjű csó legyen. egyik végén hegyben végződő. Elsősorban a széltől védett. Ezután felállítjuk a vázszerkezetet. A fóliarögzítés kiemelkedő fontosságú tevékenység.5-9.2 m 3 légtér jut. A bordákat l . hogy tavasszal a nap alacsonyan jár és az árnyékot nyújtja. A helyesen. jól feltett. napos helyet jelöljük ki számára. Leginkább elterjedt a 7. A palántanevelő ágyakat is nagy körültekintéssel helyezzük el a haszonkert-·. Tartószer. Bennük a munka jól gépesíthető. nagy légteret magába foglaló. Kinek-kinek magának kell eldöntenie. Fűtéserősségük alapján lehetnek meleg-. A lazán feltett fóliát a szél könnyen kikezdi. Keresztmerevítésük a bordához hasonló vascsövekkel biztosítható. hogy a nap sugarait ne fogja el az ágyban lévő növények elől. elviszi. A nagyobb biztonságot azonban a fóliaháznál is a technikai fűtés eredményezi. melyik megoldás jövedelmező számára. A szélvédelmet mesterséges szélfogák építésével (vessző-. A cső vastagsága 3/4-es illetve I colos. majd azok előfúrása (vascsővel).· kezete 12 méter hosszú bordákból áll. az energiaernyő. Az előfúró 90-100 cm hosszú. A fóliaházak nagylégterű létesítmények palántanevelésre és hajtatásra kiválóa~ megfelelnek. Nagy kár lesz az eredménye. hogy a föld ne omoljon be utána. Ez viszont drága. A szélvédő kerítés távolságát és magasságát úgy határozzuk meg. 7. lankás helyet válasszunk. ben. enyhe déli lejtéssei építsük. hogy ne vizenyős. Vegyük figyelembe azt az ismert tényt is. langyos. a kívánt mélységig a földbe verjük. feszített fóliapalást az időjárás elemeinek. Ügyeljünk arra is. A fóliás létesítmények hatékonysága tovább növelhető a kettős fóliapalást. szárkerítés stb.5 méterenként 70-75 cm mélyen süllyesztjük a talaj ba.0 méter fesztávú. A létesítmény borítására 12méter széles. felszereljük a gerincvezetékek et A fólia rögzítése történhet a talajban (földdel takarva). mert az összefutó víztömeg hűtő hatása kedvezőtlen. illetve hidegágyak. bilincsek segítségéve!.

c irok. Tartósságát . betonból. rőzse fo natb ó l . A melegágyak építéséhez szükséges anyagok választéka nagy. A lótrágya gyorsan melegedő.a l OOx 150 cm-es ( l be l ső bordával . atartását impregnálássa l. festéssel növelhetjük .. A melcgágyi ab lak keretanyaga lehet fa . A fával szem font os követelmény . Hazánkban két méret terjedt el: .. téglából. · . A me legágy i készülhet deszkából. ss .. Körül ül 6 héti g melegít. A kívánatos h ő m é rsé kl e te ! a gyengébb e rősségű fűt ésse i és a nap eneregyüttesen érjük e l. 2 részre osztva).A melegágyak üzemeltetése tél végén. kora tavasszal k ezd ő dik. A növényágyak alá a fri ss istállótrágyá t részes ítjük e l ő nyben . Fűtés ükrő l nek m cg fe l e l ően ke ll gondoskodni. A hideg<ígyak üzeme ltetésére a talaj k e ll ő felme1 . A marhatrágya lassabban ló. "heves" tnigya. fém vagy műan yag. nádpall óból. A palántanevel ő ágyak egy ik legrégebbi fűtőanyaga az istáll ótrágya. fö l dből. műanyag bó l .a l 25 x 150 cm -es (3 b e l ső bordával.u•-"" után kerülhet sor. A langyos ágyakat későb b kezdjük haszani..". noha beszeregyre nehezebb és költségesebb ... alakját m egő ri zze. 5 részre osztva) és . hőt hosszabb ideig tartó fűtőanyag . hogy ne vetemedjen.. Fűtésükre a nap energiája szo lgá l.

fólia stb. Palánt~ 56 l . Miután a trágyatalp kelléSen felmelegedett. nagy hőveszteséget okoz. hogy több trágya kell hozzá és nagy a h vesztesége. a melegtalp összerakása közben a trágy egyenletese n szétrázzuk. A palántanevelő ágyak építésük szerint le hetnek föld feletti és süllyesztett ágyak.A haszonkertben összegyűlt szálas hulladékat (pl. A süllyesztett melegágyh oz kevesebb trágya kell. A trágya összegyűjtésekor arra ügyeljünk. A föld vastagságát a terrnesztési cél határozza meg. szalmát) is felhasználhatjuk melegtalp készítésére. gyorsab kevesebb munkát igényel. A trágyatalp elkészülte után állítjuk fel. A jól elkészített t gyatalp 1-2 nap alatt 40-60°C-r a felmelegszik. Néhány nappal a taposás után utánigazítjuk melegtalpat. ha magas a talajvíz. s gondosan ügyelünk arra. szalm szár. hogy idő el6tti bemelegedését (b gyulladását) elkerüljük. újra megtapossuk. hogy a szilárd ürülék arányosan keveredjen a alommal. Tavasszal. hogy a melegtalpat föld felszínén vagy a melegtalp vastagságának megfelelő mélységű föld ásott árokba helyezzük. hogy a föld átfagyását megakadályozzuk. A föld felszínére épített melegágy előnye. Kerüljük amelegtalp indokolatlan taposás<it. Ha a trágya száraz. Ezt követéSen (1-2 nap múlva) az ágy h~ mérséklete 30-35 °C-ra süllyed. illetve a trágya közé néhány helyre égetett mcszet t gy ünk. Hideg időbe takaróval (gyékény. Hátrá nya az árok kiásásával járó többletmunka. nád. építjük meg a kerete!. földde után tartása ten hőmérsékle kellő A melegtalp elkészítése. hogy építése könnyebb. hőh tása kedvezőtlen. aminek következ!~ ben a talp bomlási folyamata lelassul. Hátránya. de állandó jellegű. kiigazítása. valamint. esetleg forgassuk me amíg a teljes mennyiség össze nem gyűlik. Ügyelni ke arra. takarjuk az ágyat. a tervezett vetési idő el6tt két héttel megkezdjük a melegtal összerakását. tapossuk le (tömörítsük a talpat Ezzel a Irágyában lévő levegőt a minimumra csökkentjük.) A szigetelőréteg elkészítése után. hogy a keretek derékszögben. hogy a keret és a sa~ ' kok mentén a felszín és a tömörödöttség egyenletes legyen. A melegágya k építésének munkái már ősszel elkezdődnek. Ha a talp nehezen melegszi forró vízzel öntözzük.) védjük az ágy melcgét. A keret elkészülte után rárakjuk az ablakokat a melegágyra. Az ágy hely 15-20 cm vastagon szalmával -a kertben található hulladékanyagokkal -let karjuk. kukoricaszárat. rét genként öntözzük be. Rakjuk kupacokba a trágyát. attól függően. Trágyapótlóként az aljába tehetünk egyéb anyagokat (pl. szár lombot. Palántanev efff ágyak készítése. hosszirányban pedig vízszintesen álljana mert ellenkező esetben az ablakok nem fekszenek fel.

60 m 2 tehát a hasznos felület. Szükséges még néhány fogalom tisztázása. mivel a terület többi részét az utak foglalják el. Bennük a gombák termesztése egyszerű és könnyű. mert a ház körül mindig van olyan épület vagy épületrész. Tápkockás. A járhatákban mindkét faj jól terem. Tehát l 00 m 2 alapterületű helyiség betelepítéséhez 6000 kg táptalaj szükséges. 57 .amelyek régen a gazdálkodás fontos kellékei voltak . Ezzel a melegágy elkészült. Új létesítményeket azonban nem kell építeni.és lóistállók) ma a legtöbb helyen szintén kihasználatlanok. amelyek kihasználatlanul. mivel az időjárás miatt szinte lehetetlen a termésértékesítés időzí­ tése. Gombatermesztő helyiségek A esiperkét és a laskagombát-ha a cél árutermesztés-nem lehet szabadban termeszteni. Ilyenek: a pincék. tálcás palántanevelésnél elegendő a 2-4 cm-es földréteg. Bennük a csiperke és a laska egyaránt termeszthető. üresen állnak. amelyeknél gyakran még a mennyezet is hiányzik. Lehet és célszerű ezeket gombával hasznosítani. az ólak. Egy hasznos m 2-re 100 kg táptalaj telepíthető. ezért használatbavétele is csak később lehetséges. A táptalajjal töltött zsákok tömege 10-13.ma lomtárak vagy legtöbbször üresen állnak.alkalmasak a gombatermesztésre. sőt nyáron is hasznosíthatók. Az ólak (baromfi. következhet a hasznosítás. Átalakítva-oldalfalla l és mennyezettel kiegészítve. Tehát l hasznos m2 -rc 8-10 vagy 4-5 db zsák helyezhető el. a vastagabbak télen. A langyos ágy trágyatalp-vastagsága 15-25 cm. a gombatermesztésre kiválóan alkalmasak. mivel a mosógépek a fürdőszobában is elférnek. legtöbbször oldalfal nélküli létesítmények. A pincék a legjobb gombatermesztő létesítmények. A melegágy trágyatalp-vastagsága 30-50 cm. Néhány adat a hasznosításuk tervezéséhez. a színek. Egy l 00 m 2-es helyiségnek csak 60%-ára telepíthető táptalaj. Hasznosításuk azonban a födémük vastagságától függ. a fóliasátrakés az üvegházak. illetve 20-25 kg. Termesztésükhöz tehát létesítményekre van szükség. az istállók.és sertésólak) hasznosítása belmagasságuktól függ. a mosókonyhák. A régi mosókonyhák ma szintén üresek. a kamrák.neveléshez (szálas palánta) és hajtatáshoz 15-20 cm vastag földet terítsünk.kevés átalakítással-jól termeszthetők.dnek olyan. A vékonyabb trágyatalp kevesebb meleget fejleszt. A hidegágy melegtalp nélkül készül. A vékony födéműek (2 méterig) csak tavasszal és ősszel. Bennük az említett fajok. A . A kamrák . Az istállók (szarvasmarha.

ezáltal a keretekre vékony rétegben fölterített növényi részek egyenletesen és gyorsan száradnak. szárítókereteket készíteni. Nagyobb nedvességtartalommal pedig károsodás nélkül nem tárolható. gyökér stb.vagy műanyag szövetet feszítsünk ki. penészedik vagy megrohad!) -A szárítás akkor fejezhető be. sűrű szövésű fém. (Virágból 0. szellős helyen. levél. bálázható és tárolható a gyógynövény. árnyékos. Nagyobb padlásterekbe.A betakarítás (vágás) után azonnal meg kell kezdeni a szárítást. A poros. Megoldás az is. A túlszárítás káros és gazdaságtalan. Erre alkalmasak a lakóházak. Fontos követelmény. A gyógynövényszárítás legfontosabb követelményei a következők: . hogy a padlásterek tiszták. A keretek sarkaira átlósan felszegezett sarokerősítő lécek egyben a keretek egymásra helyezésekor a szabad levegő áramlását is lehetővé teszik. Erre a keretre rozsdamentes.) nedvességtartalma 10-14% közötti. . értéktelen gyógynövény kerülhet csak le. (A nyers gyógynövény zsákban vagy kupacban tárolva gyorsan befülled. amikor a növényi rész (virág. A szárítóhely jobb kihasználására. Ezért a gyógynövénytermelő fontos feladata a betakarított növényi részek gondos és szakszerű megszárítása.és fűszernövényeket többnyire csak szárítva lehet értékesíteni és felhasználni. levélből és hajtásból 1-2 kg/m 2. Ilyen nedvességtartalommal már károsodás nélkül zsákolható.Kisgazdasági gyógynövényszárítók A gyógy. cseréplécből házilag is elkészíthetők. illetve helyiségekbe célszerű Salgó-állványzatot beépíteni és a szárítókereteket a megfelelően kialakított állványokon elhelyezni. megbarnul. üres raktárak vagy a tiszta és jól szellőztet­ hető istállók. penészes. ha a keresztgerendákra drótot hú- 58 . A szárítókeretek 2xl. a hasznos szárítófelület növelése érdekében ajánlatos ún. Fontos a tetőzet és a padlózat épsége is. hajtás. közületek padlásai. A gyógynövények szakszerű kisgazdasági szárítása leggyakrabban természetes (fűtés nélküli) szárítással történik. gyökerekből és termésekből 2-3 kg/m 2 mennyiség teríthető fel. szellősek.Gyógynövényeket csak napfénytől védett.5 kg/m 2 . apajták és fedett színek. vagy lx l méter méretben. hiányos tetőzetű (madaraktól nem védett) padlásról szennyezett. könnyen takaríthaták legyenek. vagy meleglevegős szárítókban lehet jó minőségben megszárítani.

40-50 cm-től (pl. Hasznos. MINIDOSZ és MKD-25. bárhol könnyen összeállíthatók. Aszáradá si idő. ez esetben a főcsatornát a sátor falamelle tt építsük ki. édeskömé ny) 120-150 cm-ig (pl. hogy a hullámpapírt rá tudjuk teríteni és erre rakjuk a szárítandó gyógynövényt. raktárakba. Fő részei a ventilátor (többnyire mobil). de jól használhaták majoranna. Hosszabb fóliasátrakban terményszárító padozat is elhelyezhető. fóliasátorba és egyéb helyiségekbe egyaránt telepíthető. a friss növény nedvességtartalmától és az időjárástól függően 4--14 nap. Előnye. hogy minden jó minőségben szárítható rajta. magyar gyártmányú típusai: KDSZ-1. Gyógynövényszárítás esetén kisebb átalakítást (tűsorkere tek helyett tálcákat kell készíteni) igényelnek.és mellékcsatorna rendszer.csökkenthető. zunk ki. A hasznos szárító felület növelése érdekében pedig az előzőekben leírt szárítókereteket kell elhelyezni a sátorban. a növényi részek méretétől függően. hajtatás stb. valamint a fő. ezért a fóliasátor a tavaszi hasznosítás (palántanevelés. A berendezés összerakható elemekből áll. előregyártott elemekből. Ezek meleglevegős (40--80°C). borsfű és bazsalikom szárítására is. mesterséges szárítók közül a gyógynövények szárítására legelterjedtebben a TSZP terményszárító padozatot használják. olajtüzelésű szárítók. és színekbe. egymástól olyan távolságra. általában mindössze 6---24 óra. könnyen mozgatható és telepíthető. A gyógynövények szárítására ki válóan megfelelnek a nagy légterű (7 . Főként gyökerek. s a relatív páratartalom a szárításhoz szükséges szintre Az utóbbi években egyre több kisgazdaságban használják gyógynöv ények szárítására a kisüzemi dohányszárítókat. Az ún.5 méter széles. a légelosztó cső. Ezzel a szárító levegő hő­ mérséklete növelhető. Előnyük. 5. őszi időszak) is működtethető.a szennyeződés csökkentése érdekében -a talajfelszínt szintén fekete fóliával letakarni.) A szárítandó gyógynövény! a padozaton elhelyezett mellékcsatorna-rendszerre rakjuk. gazdaságosan üzemeltet hetőkés a szárítás gyors. A terítési vastagság. 3 méter magas) fótiasátrak is. hogy korszerű. (Négy fő 3-4 óra alatt üzemkész állapotba tudja helyezni. levelek és virágok szárítására alkalmasak. Mivel többnyire az év második felében történik a szárítás. A napfény kizárása érdekében feketefólia-palástot célszerű felhúzni. kamilla. Forgalomban lévő. mert hőlégfúvót (mobil termogenerátor) lehet a ventilátor elé helyezni. 59 .) után alakítható át gyógynövényszárításra. A rendszer a külső levegő nagy relatív páratartalma esetén (pl. tárkony) terjed.

átalakítást követően.betakarításuk történhet géppel és kézzel.betakarításuk történhet egyszerre. esetleg több menetben. · 60 . amely magában foglalja a szedést és az aratást. az egyes fajoknál nagy eltérést mutathat (uborka).Zöldségfélék betakarítása Betakarítás Összetett fogalom. egymenetben. A szedés itt folyamatos. változatos termesztéstechnológiai változata rendkívül sokrétűvé teszi ezt a kérdést. aratás a felhasználásra alkalmas növényi részek talajból való kiemelése. ha a betakarításra érett növényeket egyszerre. vagy többször ismételve. vagy anélkül közvetlenül felhasználásra kerülnek. mennyiségben. . nagyszámú fajtája. Ami eltér a többi. . A zöldségfajok betakarítását a piac által meghatározott érettségben. valamint a termények értékesítésre való előkészítését. piacképességük a szedés után rohamosan csökken. vagy a föld feletti hajtásoknál való leválasztása.a zöldségfélék nagy biológiai értékűek. többször is meg kell ismételni. főleg szántóföldi növénytől a betakarítás! tekintve: . aratás A szedés. de a fogyasztható része (hajtás. A nagyszámú termesztett zöldségfaj.) már szedésre érett. A szedés időben elnyújtott tevékenységet takar a növény maga még nem "érett". . mert sérülékenyek. termés stb. Aratásról akkor beszélünk. levél. -a szedési érettség. . ütemezve kell végeznünk j Szedés.gyorsan romlanak.szedés után. ' . A betakarítás a termesztési folyamat befejező része. Főleg a vetőmagtermesztésben használatos fogalom. egy menetben learatjuk. . a feldolgozóiparak minőségi követelményeinek megfelelően. ill. .szedésük nagy körültekintést igényel.

15-30 cm. Ugyanakkor a görögdinnye. Biológiai érettségrfff akkor beszélünk. A korábbi években exportra termesztett paradicsomol 70-80%-os érettségben szedtük. 9-12 cm. a paradicsomo!. Szedhetjük zöld. Egy-egy növényfaj termése. ha néhány nappal túlhalad az optimális érettségen. fűszerpaprikát. de szedjük 3-6 cm.) beépített pultontarthatóságot eredményező gén is. Egyes fajták érett termései akár egy hónapig is a tövön tarthatók. fejlettségben szedjük konzerv uborkaként A 2-4 cm-es méretet naponta kétszer szedik a lámrendszeres termesztésnéL A zöldborsót a konzervipar. . A betakarítás idejét meghatározó tényezők A betakarítás időpontj<inak meghatározása nagy szakértelmet igényel. Biológiailag éretten takarítjuk be a dinnyéket. sárgadinnye stb. Meghatározza a szedési időpontot Az uborkát 2-4. A felhasználási célnál a felhasználó igénye a döntő. Ezek a gének lehelóvé teszik. illetve nor génes fajtákat (pultontartható fajták) teljes biológiai érettségnél szedjük. nem nyújt teljes értékű táplálékot. A felhasználási hely távolsága egyes fajtáknál ma már nem játszik akkora szerepet mint régen. elérte a teljes érettséget. ha a termésben található magvak már továbbszaporításTa alkalmasak. 61 . a paradicsom alakú paprikát.Az érettség fogalma A zöldségféléknél az érettség más-más fejlettségi állapotot jelent. 6-9 cm. ép áru képét mutatja. ill. A legértékesebb a 2-4 cm-es berakó uborka. Fogyasztható lett. már apadt lesz. a mélyhűtőipar igényének megfelelő érettségben kell betakarítani. Megkülönböztetünk biológiai és gazdasági (felhasználási) érettséget. -a gazdaság távolságától a felhasználási helytől. Példaként említjük az uborkát. Függ: -a felhasználási céltól. 12-15 cm. csomagoltuk és szállítottuk. 30 cm-nél nagyobb méretű fejlettségnéL És értelemszerűen magnak teljes bilógiai érettségnéL Hasonló a helyzet a vöröshagymánál is. a sütőtököt. 3-6. valamint a vetőmagot termő zöldségnövényeket A gazdasági (felhasználási) érettséget a felhasználási cél határozza meg. étkezési hagymaként és biológiailag éretten (vetőmagtermesztés). Ma már a helyzet a rin. 6-9 cm stb. több ezer kilométeren át szállíthatjuk és még mindig teljesen friss.az időjárástól. a felhasználástól függően különböző fejlettségi (érettségi) állapotban takarítható be. Az is.vagy főzőhagymaként. Mire megérkezett. majd leszedve az üzletben is elállnak néhány hétig. Befolyásolja a szedés időpontját az adott fajtába (paradicsom.

meggátolják a folyamatot és hosszú ideig megóvják a paradicsomoL Más kérdés a konzerv paradicsom ügye. hogy ne fonnyadjon meg. hogy nagy melegben a levélzöldségek gyorsan fonnyadnak. Egyes fajoknál. A kései szedés is káros. cékla. Az európai piacokon aminőség versenyez a minőséggel. hogy a legtöbb zöldségfajnál az érés utolsó napjaiban alakulnak ki az íz. gozó vonaira kell tenni a zöldborsót Az időjárás szintén meghatározó tényező a szedés időpontjának meghatározá-. rögdinnyénél a túlérés az apadással. Az elvénült áru élvezeli értéke romlik. A petrezselyem. A 2-4 cm-es méretű uborkát lehetőleg "vízbe szedjük". 62 . anyagok. nagy termésátlagot erdményez. a termésátlag és aminőség csökkenésével' jár együtt. "bemelegednek". az áttelelő salátával. Roppantás. Érzékeny a fagyra a sárgarépa. a jobbik győz. Az esős idő ugyancsak hosszabb ideig zsengén tartja a szemeket. A túl korai szedés.llítani és feldolgozni. de aminőség romlik. A szedés időpontjának helyes meghatározása alakítja a termés tömegét és minőségét egyaránt. Melegigényes Zöldségnövényeinke már a korai fagyok (a legnagyobb kereskedő) előtt be kell takarítani. fej felreped stb. "megég". bé fásodik. szárazság sietteti. a jövőben méginkább meghatározó lesz aminőség. a káposzta-. a gomba rágóssá válik. főleg rossz fényviszonyok közölt fejl6dő zöldségfajnr rontja a termésátlagot és a minőséget is.hogy a teljes biológiai érettségnél leszedett termésben a lebontási folyamatokat irányító gének müködésbe lépnek. Cséplés után gyorsan (1-2 óra) a feldol-. spenót átteleltethető. hogy a nemkívánatos csíraszám alacsony értéken maradjon. a retek pudvásodik. Szedésre a reggeli és délutáni órák a legalkalmasabbak. is.. mint zöldborsó egy ideig növekszik ugyan a termésátlag. A magas hőmérséklet. sában. az érési folyamatot. zeller. A lényerésre termesztett paradicso• mot a léfeldolgozóhoz vagy konzervgyárhoz közeli területeken kell termeszteni. a fehér húsú paprika szinesedik. A korán leszedett áru kevesebb szárazanyago! és több vizet tartalmaz. ' A termés mennyisége. hűvös nyár időjárási kom• bináció a borsó számára megváltás. egyetemben. vitamin stb. Egy meleg tavasz. minősége és a betakarítás időpontjának összefüggése A zöldségtem1esztésben már ma is. kevésbé öregednek. a lényerés után gyorsan (1-2 óra) agyárba kell sz<í. aroma. A zöldborsó a hőségnapokon túlérik. Hasonló a feladat a zöldborsónál is. a karalá-. pasztinák. A fagy szintén meghatározó tényező. Köztudott. kelkáposztával stb. A gö-. Ügyelnünk kell arra is. karfiol stb.

adott fajtája. kézi termékgyűjtés. Előnyük. Növekszik a szedési teljesítmény is. fokhagym:ít. Betakarítási módok A zöldségfajok változatosságából adódóan a betakarításnak számtalan módja van. szállítószalagos.A szedések gyakorisága A zöldségfajokat betakarítjuk egyszerre. 2-3 naponta (3-6. Ismert az ipari paradicsom. cséplés. -gépi szedés (kiemelés). de jó áruminóség érhető el általa. a gyökérféléket egyszeri szedéssel. A szedés gyakoriságának meghatározásához mindig a termény minőségét kell figyelembe venni. póréhagymát. . 63 . zöldbab stb. a termesztéstechnológiai változat.két menetes gépi betakarítás. . a vöröshagymánál a kiemelés. -kézi szedés. hogy javul a minőség és csökken az élőmunka felhasználás. ahol a felhasználható részek a talajban helyezkednek el (gyökérfélék. Hobbi kerti. esetében. Az egymenete. paprikát. A legsűrűbben a méretes uborkát szedjük. házikerti. többszöri szedéssel. ládák stb. uborkát. A gépi betakarítás két menetben szintén a technológiai változat függvénye. A kézi szedés és a gépi gyiljtés egy fokkal fejlettebb az előzőnéL A gyűjtéshez szedőkocsikat.egymenetes gépi betakarítás. Ismert a zöldborsónál a rendre vágás.1· gépi betakarítás számos zöldségfajnál. ásók. háztáji gazdaságokban általános módszer. dinnyéket többszöri szedéssei takarítjuk be. a paradicsomo!. A gépi szedés (kiemelés) és kézi gyiljtés azoknál a zöldségfajoknál fordul elő. gépi gyűjtés. valamint rakodópiatás gyűjtőeszközöket használnak. burgonya stb. Igaz alkalmazzák még a hajtatásban is. Ezek a következők: -kézi szedés. kézi gyűjtés. naponta (3-6 cm). Eszközei egyszerűek: kések. hetente. az adott technológiai típusnál elterjedt.). A kézi szedés és kézi termékgytíjtés még általánosnak tekinthető. Tipikus esete a zöldborsó betakarítása. 6-9. A vöröshagymát. saláta-uborka. Az adott faj. vagy ismétléssel. vödrök. 9-12 cm). feldolgozás stb. felszedés. tojásgyümölcsöt. naponta kétszer (2-4 cm). termesztési cél határozza meg. felszedés. Kézimunkaigénye nagy. hogy melyiket alkalmazzuk.

hogy mutatós. zeller. esetében a külső. elemei: a tisztítás. csomózott sárgarépa. amely a betakarítás része. pasztinák. A tisztítás fogalmán értjük a téli fogyasztásra. Osztályozás. ill. gumós zeller. Egy a lényeg. valamint a sárguló. a csomagolás és a szállítás. A szabvány közös nyelv a termesztő és a felhasználó között. 64 . mint eladni. és a felszívott vizet is értékesíteni lehetett). tárolása A termények előkészítése értékesítésre Napjainkban a zöldségtermesztő gazdaságok is csak azokat a zöldségnövényeket termeszthetik. mint például a saláta. jó minő­ ségű árut állítsunk elő. káposztafélék. tárolásra. feldolgozásra termesztett zöldségfajok: petrezselyem.A zöldségfélék árukezelése. az értékesítést segíti. A mosás két okból szükséges: a terményen lévő szennyezettség eltávolítása miatt. sérült leveleket távolítjuk el. beteg. téli retek. Köztudott a termeszlők körében. A tisztítás igen fontos áruelőkészítő művelet. megtalálható. fajoknál alkalmazott teljes lombeltávolítást. torma a gyökerétől szépen. osztályú áru hozható forgalomba. illeszthetik a vetéstervükbe. Zöldségfajonként nagy változatosságot mutat. Pl. petrezselyem stb. az osztályozás. melyek a szabványok nyujtotta követelményeknek is megfelelnek. Módját szabványok írják elő. feldolgozása. vagy az áru frissen tartása érdekében. Több termény tisztításakor mosásra is szükség lehet. Több országban már csak az l. mert így friss maradt. Az áruelőkészítés költséges munkafolyamat. A minőségi elvárások növekedése miattt szerepük egyre nő. amelyeket biztonsággal értékesí-' teni is tudnak. Más fajoknál. zöldhagyma. Amosás végezhető medencében (emlékeztetőül minden hajdan volt és ma lévő bulgár kerlészetben megtalálható volt. hogy könnyebb az árut megtermelni. csemegekukorica. Erre kell törekedni nekünk is. Még a káposztaféléket is mosták. vöröshagyma stb. A tisztítás végezhető kézzel és géppel. Komplex művelet. fölösleges leveleket. sárgarépa. Az áru értékét mindig növeli. pontosan megszabadítva kerül a piacra. Főleg egyes gyökérzöldségféléknél kell a fölösleges gyökereket eltávolítani. Az áruelőkészítés.

a petrezselyem zöldjét stb. hogy a göngyölegbe mindig az előírt árutömeg kerüljön. stb. A legegyszerűbb csomagolás (az ömlesztett áruval itt nem foglalkozunk) a csomózás. ill. félkonténerek.Osztályozáskor mindenekelőtt az adott fajtajellegél meghatározó tulajdonságokat kell figyelembe venni. A termelő csomagolja a paradicsomot. Példaként említjük. nemcsak a mi fúzési gyakorlatunknak megfelelően forgalmazzák.). Rendeltetésük alapján megkülönböztetünk rakodógöngyölegeket (raklapok. rózsaszínű bogyójú termések iránti kereslet l Említhetjük a fürtös paradicsom ot is. ill. Tessék elgondolni. a zöld-. vöröshagymát stb. műanyagok. Védi a termény minősé­ gét. ill. egységcsomagoló anyagokat. Ezenkívül figyelemfelkeltő és vásárlást ingerlő hatása is van. Sok esetben a termelők csomagolják a zsugorfóti ás árut. A paradicsomnál az utóbbi időben nő a sárga. eszközök csoportosíthaták felhasználási területük.). paradicsomot. A "komolyabb" csomagolásra számtalan csomagolóeszköz áll rendelkezésünkre. épségére és tisztaságára is. Nem mindig egyszerű feladat. 3-6 cm. paprikát szín szerint. rendeltetésük és élettartamuk alapján. szalvéták. amikor egy piros. A termelés része a nagy élelmiszerláncoknak szállított áru előkészítése. A döntés országonként és időszakonként változó. papír stb. hogy fürtös 65 . a forma. Az osztályozás történhet nagyság szerint. Tekintetel kell lenni az áru érettségi. hogy a nyugati országokban a fokhagymát. gépi osztályozással. illetve csomagolóanyagokat A termelőnél mindhárom alkalmazására sor kerülhet. belföldi (belkereskedelmi) és export (külkereskedelmi) göngyölegeket. főzőhagymát. hanem kosárformára kialakítva. Ezek csomagolása mindig termesztő üzemben történik. hálók zsugorfóliákkal. 6-9 cm stb. tálcák. alapvető göngyölegeket (konténerek. nélküle. egy fehér (vagy sárga). Ezek: a szín. egészségi állapotára. illetve ideiglenes (eldobható) csomagolóanyagokat is megkülönböztetünk. Csomózva értékesítjük a hónapos retket. a méret és az íz. ládák. A csomagolásnál vigyázni kell. fészeklapok. akadályozza a párologtatást és sok esetben fagyvédelmet is nyújt. a fa göngyölegek alkalmazása körüli vita. rakoncák stb. Ugyancsak gépi osztályozással a görögdinnye ládás csomagolásánáL Nagyság szerint osztályozzuk a paprikát. hogy a paprika milyen szépen mutat a zsugorfólia alatt. Az anyagok.) és címkéket (cégjelzéseket). mint például az uborkánál. rekeszek. dobozok. objektív módon (2-4 cm. fogyasztási göngyölegeket zacskók. Közülük mindig a célnak legjobban megfelelőt kell választani. valamint egyéb díszítőanyagokat Példaként említjük. Felhasználási terület alapján megkülönböztetünk termelői (üzemi). · Élettartam alapján tartós. zsákok). sokszor száraz virággal díszítve : forgalmazzák. Napi téma a műanyag-. bélelő anyagokat (rácsbetétek. A csomagolás szintén fontos áruelőkészítő művelet. egy zöldszínű termés van "összezárva".

lényerés A konzerv paradicsom termesztésénél van jelentősége. A rakodás fogalomkörébe tartozik a termény elhelyezése a szállító járművek­ re. csomagol ni. A termények szedése. Ezt inkább a kereskedelem vagy a felhasználó végzi. A belső szállítás üzemen. Egy-egy ládába csak azonos faj. tárolóba. Itt szélválogatják a "levet". A fürtszámnak és a tömegnek is meg kel. A paradicsom elkerül a roppantóba. A tem1esztők ide szállítják a paradicsomat és felöntik a fogadó tartályba. gazdaságon belüli <irumozgatást jelent. illetve felhasz-.vagy a görögdinnye ládás csomagolására. náló helyekre. Ügyelni kell arra. pátkocsik. A munkabérek emelkedése.: feszesen álljanak egymás mellett. ta. Főleg a helyre vetett. Változatai: a rakodás. A külső szállítás már nem mindig a termesztő feladata. Gondoljunk csak a sárga. azonos érettségben. azonos külső megjelenésben kerülhet. Szállítás. a munkaerő kímélése egyre inkább a gépi megoldást szorgalmazzák. mosó szalagra. esetleg a közeli felvásárlótelepre. A beteget. Az árumozgatás végezhető kézzel és géppel. vagy palántázott paradicsomnál az egymenetes vagy folyamatos betakarításnál jöhet szóba. a magot és a héjat. Ezt is megoldották. különböző emelők. valamint az üzemi tárolóhelyeken. A zöldségféléknél kevésbé elterjedt módszer mint a gyümölcsnéL Kis mennyiségben bármilyen nyersanyagat száríthatunk házilag. kamionok (hűtöttek is). Előfeldolgozás. A levet. A felöntő tartályhól felvonóval viszik a paradicsomat a válogató. aratása és a tárolás vagy a közvetlen felhasználás között igen fontos művelet azok szállítása.paradicsomat kell pl. Jellemzője a termény hosszabb útja. de ne préseljék egymást. a belsó' szállítás és a külső szállítás. roppantás után 1-2 óra alatt a gyárba szállítják és feldolgozzák. azonos mérettel. vasúti kocsik. nem mindig igény a tükrözés. Egyszerű tartósítási eljárások Szárítás. Napon száríthatjuk 66 . sérültet eltávolítják. A munka elvégzésére számos eszköz és gép áll rendelkezéskünkre. A termény útja itt a leghosszabb. egyezni a ládákban. A feldolgozóipar a termesztés helyéhez közel telepíti a lényerő állomásokat. Így kerül az· áru az előkészítőbe. hogy az áru tetszetős legyen. tar. szállítótartályok.· tályládák (konténerek). Ezek: a rakodólap. és a repülőgépek.

A szárítás 3-4 óráig tart. lecsó. hogy egyenletes legyen a szárítás. majd lehűtjük. cl!lofánnallckötö tt üvegben stb. nyílt huzatos helységben szárítjuk. majd néhányszor átkeverjük. Szárítás közben a sütőből a gőznek távoznia kell. A gomba tartósítása szárítással a legegyszerűbb. amelyek 68-70%-os szárazanyag-tartalmúak és ún. A maradék 30-35%-os víztartalom mellett csak az ozmofil élesztők életképesek. A zöldségfélék 1·özül beslírítéssel tartósítjuk a paradicsomsűrítményeket. jé/koncentrátumok. amikor a levélzet könynyen morzsolódik. lecsepegtetjük. hanem drótfonatból készült cserényekre tesszük. és így helyezzük a sütőbe. 67 . A szárít<is akkor fejezhető be. vagy árnyékban.a gombákat. ezért romlásmentes eltartásuk csak m<ts tartósítási móddal (hűtőtárolás. papírzacskóban. esetleg fűtött helyen szárítjuk. A felszeletelt gombát szitára helyezzük és napon vagy ámyékban nyílt huzatos térségben. sóskapüré. A levélzetet egészben vagy apróra vágva tárolhatjuk. A nyersanyagat nem rakhatjuk sütőtálcára. amelynél a tartósítandó anyag víztartalmát elpárologtatással vagy kifagyasztással olyan mértékűre csökkentik. tároljuk. hogy a termékben a romlást okozó mikroorganizmu sok szaporodása kismértékű vagy teljcsen gátolt. Akihűlt szárítmányt vászonzsákban. Igaz a mélyhűtöttet jobban szeretjük! A zsenge zöldborsót puhára főzzük. A szárított hagyma használata már szélesebb körű. hőkezelés) kiegészítve biztosítható. Szárítás alatt a gombának meg kell tartania a világos színét. A jól szárított hagyma könnyen törik és világosszínű. Vékony rétegben80°C-o n szárítjuk. Szárítható a zöldborsó is. parajpüré stb. A készítményeknek teljesen száraznak kelllenni ük. A vízeltávolítás mértékétől függően előállíthatók sűrítménykésztermékek. Szárításra majdnem minden gomba alkalmas. A tárolt anyago t időnként ellenőrizni kell! Bes(irítés. A félkoncentrátum ok cukortartalma nem éri el a konzerváló hatás kifejtéséhez szükséges mértéket. vagy elektromos szárítóban. A gombát száríthatjuk zsinórra fűzve is. és finom szitára szórjuk. fúszeres paradicsommártás (ketchup). Szárítás közben a gombát igény szerint megforgatjuk. levélzöldeket. A megtisztított gombát 3 mm vastag szeletekre vágjuk. Nagyon alkalmasak erre a célra a szabályozható hőfokú sütők. ketchup paprikával. paprikasűrítmény. lecsó áttört paradicsomlével. és 65 oc körüli hőmérsékleten. az éleszlők és egyéb mikroorganizmu sok nagy részének életjelenségei 65-70%-os szárazanyag-tartalomnál mcgszűnnek. keverés közben szárítjuk. amelyek 45-50%-os sziírazanyag-tartalmúak. A hagymát szeletekre vágjuk. A szárítás alatt az anyagat keverjük és a cserényeket is áthelyezzük. paradicsom lé és -püré. gázsütőben. Ennek hiányában száríthatunk villamos sütőben. Az a fizikai tartósítási módszcr. A petrezselyem és a zeller zöldjét szitán napon. cukoradagolás. felhasználásig.

ecetes paprika. hetővé válik. és ezek meggátolják a romlást. Majd később el is pusztitják a káros. szolgál a káros mikroorganizmusok ellen. gyöngyhagyma vörösborral. légritkított térben. (15-20% ). A feldarabolt. A tejsavképző baktériumok bizonyos mikróbákra gátlóJa hatnak. egész. és kelle·. A sónak egyes mikróbákra életműködésüket erősen gátló vagy pusztító hatása is van. amelyek tejsavat. tölteni való paprika ecetese n. nem sótűrő baktériumokat. tölteni való paprika paradicsommártásban. paprikasaláta. A helyesen lefolytatott erjesztés után. hogy 68 . A legelterjedtebb tejsavas erjesztéssei készült savanyúságok: kovászos ubor·· ka. A konyhasó konzerváló hatása azon alapúl.A berendezések legtöbb típusa melegítéssel. ecetes cékla. hogy vákuumban. édesen sós-ecetes uborka. illetve etilal koholt képeznek. Savanyúságak kémiai eljárással. Az erjedés befejezésére a cukortartalom elfogy. Ecet hozzáadásával készült savanyúságok: ecetes uborka. ecetes gyöngyhagyma. mazunk. ece-. patisszon. többféle mikroorganizmus is részt vesz. A savanyúság közismert és széles körben fogyaszta Magyarországon. töményíti a tenn ket. A felhasznált sóadagnak nagynak kell lenni. fűszeres uborkaszeletek. vagy szeletelt zöldséghez 2-4% arányban kony hasót kell adni. amilyen a kovászos uborka. zöld dinnye savanyúság. téli sós-vizes uborka. nehogy a tartásításra szánt anyag erjedni kezdjen. Zöldségtartósítás sóban. a tejsavbaktériumok és az élesztőgombák. csemege uborka. zöld paradicsom. mes ízt alakítanak ki az erjedésen átment termékben. savanyú káposzta. Savanyúság készítése. uborkasaláta. de csak néhány zöldségnövénynél alkalmazható. Az egyébként nehezebben eltartható zöldségfajok konzervá Jására alkalmazott eljárás. A savanyílásos tartósításnál a mikroorganizmusok két típusa játsza a fő sze repet. hogy elvonja a víz nagy részét. ecet hozzáadásáv· is készíthetők. savanyított káposzta-konzerv. A só hatására a szövetekből a víz és az abban oldott sejtanya gok egy része kivonódik és ezáltal egyes mikroorganizmusok részére hozzáfér. a pH-csökkenése és a sav keletkezése eredményeként háttérbe szorítjá őket. tes gomba. édes-savanykás uborka. a kivont sejtnedve fel tudják használni. Egy teljes tajsavas erjedés le folyásában. forralással. és 2-3 hét múlva eléri az 1-2%-ot. A természetes tejsavas erjesztés útján történő savanyítás na gyon régen ismert. minél k' sebb hőmérsékleten történjék a besűrítés. Ilyen irányított természetes erjesztés! több zöldségfaj tartósításánál is alkat. Ez védelmül is. és ezáltal meggátolja a mikróbák romlást okozó tevékenységéL Kémiai hatása bizonyos fokig gyéríti is· a mikroorganizmusok számát. a tejsavtartalom nő. Általában arra törekszenek. Tudni kell. A nagy adag sóval való tartósítás a legegyszerűbb mód. vegyes savanyúság stb. A tejsavképző baktériumok sótűrőek. a késztermékben keletkezett tejsavtartalom a további tárolás alatt azonos marad. a sós-vizes uborka vagy a savanyíto káposzta esetében zajlik le.

E szempontból mind a nyersen. lestyán. bértárolással átvállalhatja a termesztő is. Tárolás A betakarított zöldségféléket a felhasználásig legtöbbször tárolni kell. zöldbabot sóban. Így készíthetjük a paprikapürét. melynek eredményeként a hosszú ideig és melegben tárolt anyagok megerjedhetnek. Ezen anyagokból. csak a jól tárolható zöldségfajoknál (gyökérfélék. zellergumó). Alkalmazására a szedések után. A cél. amelynek hiányában a termelési ráfordításnak. az ételekbe fűszer vagy adalék anyag formájában felhasználni igen keveset szabad. de alkalmazhatja a kereskedő és más felhasználó is. esetleg néhány hét. 69 . az átmeneti (időleges). illetve külföldi piacokra kerülő mennyiségeket kell figyelembe venni. kapor). jellegénél fogva az adja meg. Az átmeneti tárolás elsősorban a termelők feladata. vegyes gyökérzöldségeket (sárgarépa. és a tartós (téli) tárolás. hogy a termelési-forgalmazási ciklusnak egyik nélkülözhetetlen szakasza. nor génes paradicsomfajták. vagy a betakarítás végén kerül sor. petrezselyem gyökér. téli sárgadinnyék). Feladata a friss zöldségfélék évi folyamatos fogyasztásának lehetővé tétele. zöld levélfűszereket (petrezselyem. Az időtartam az adott zöldségnövény eltarthatóságának és a felhasználási módnak a függvénye. minőségét. illetve a jóminőségű állapotban értékesített termék árbevételének hányada elveszne. hogy a tömegérés időszakában aránylag alacsony áron értékesíthető terméket megőrzi a kedvezőbb árviszonyokkal rendelkező piaci időszakra. Feladata a fogyasztás egyenletességének lehetővé tétele és az értékesítés segítése. A zöldségtárolás jelentőségél a zöldségféléknek a belföldi fogyasztásban és az exportban elfoglalt szerepe határozza meg. Szinte hihetetlen. megpenészedhetnek.egyes mikroorganizmusok még ennél is nagyobb (30%) sótartalmat is tűrnek. műanyag zacskóba csomagol va. Ennek a termelőre visszaható gazdasági jelentősége az. A tartós tárolás főleg a forgalmazó és a feldolgozó feladata. A tartós tárolást. káposztafélék. Tartós (téli) tárolás időtartama 2-6 hónap. Az átmeneti tárolás jelentőségét. hogy az áru a felhasználásig megőrizze frissességét. Az átmeneti (időleges) tárolás időtartama csak néhány nap. mind a tartósított formában belföldi. A tárolásnak két változata ismert. hagymafélék. zeller. de az érett görögdinnye is hossabb ideig eltartható sós vízben. fokhagymát sóban. Alkalmazására mindig a tenyészidő végén kerül sor.

A környezeti tényezők. a. zöldbab. A termesztéstechnológiai változat szintén meghatározza.) inkább a friss áruellátásban játszanak nagyobb szerepet. melyek helyben. uborka. Nehezebben tárolható az étkezési paprika.a termesztőhely. téli tárolás növényei. itt nem térünk ki rájuk. A szabadföldi tömegtermesztési szolgáló technológiai változatok adják a tartós tárolás árualapját A termesztffhely magában foglalja a Magyarországon kialakított termőhelyi kategóriákat (6 termőhelyi kategória. Ezek az átmeneti tárolás növényei.a betakarítás időpontja. A tartós tárolás fajtái a középhosszú. átmeneti tárolás jöhet szóba náluk. -a környezeti tényezők. Befolyásolja: • -a faj és fajta. . Ezek a tartós. A termesztőhely.). A fajta szintén nagy változatosságot mutat a tárolást illetően. korai termesztéstechnológiai változatok (váznélküli fóliás termesztés. a talajban áttelelnek (fekete-: gyökér. hónapos retek. káposzta stb. a gazdaságilag érett főző-.A tárolás eredményességét meghatározó tényezők Az eredményes tárolás sok tényező együttes hatásának eredménye. Szoros összefüggésben a fajtánál leírtakkal. Viszonylag könnyen tárolhaták a gyökérfélék. tökök (az istengyaluita tök kivételével).a termesztéstechnológiai változat. . zöldborsó. sőt a tengerszint feletti magasság is befolyással van termékeink minőségére és eltarthatóságára. a hagyma.! Vannak könnyen tárolható fajok. hogy az áru átmeneti vagy tartóstárolásra alkalmas-e. csemege kukorica stb. A kategóriák talajtípusok szerint rendeződnek. Az éghajlati tényezők köz ül az eltarthatáságra főleg a fény. 70 . Korábban ezeket már ismertettük. fóliaalagutas termesztés. pasztinák stb. .és a káposztafélék stb. de a zöldségtermesztés csak 4-et használ). . idejű fajták csak átmeneti tárolásra alkalmasak (lásd a rövid tenyészidejű sárgarépa. Északról délre haladva több a termények cellulóz és fehérjetartalma. illetve hosszú tenyészidejűek. A rövid tenyész-. fajtákat).' spárga. a levélzöldségfélék. A zöldségfajok nagy változatosságot mutatnak a tárolhatóságukat illetően. amelyek szintén hatással vannak a tárolhatóságra.a tárolásra kerülő termény minősége. a hőmérséklet és a csapadék hatnak. korai szabadföldi termesztés stb.

tárolás előtt a gumós zelJerről és a tormáróL A tisztítás részét képezi a terményen lévő föld. Szinte törvényszerű. Minden zöldségfélét olyan fejlettségi fokban kell szedni. A válogatás nélküli heterogén árutömeg nagyon sok veszéllyel jár. A külső levelek eltávolítását nem szabad túlzásba vinni. A rövid és a hosszú ideig tárolható zöldségfélék javasolt környezeti tényezői t a 12. A minő­ ség ma is. hogy az első osztályú árut tároljuk! Aminőségnek velejárója az áru tisztasága. a légzési.A fény a fotoszintézis! befolyásolja. beteg borító leveleket távolítjuk el. kellő­ en szikkasztott minőségi áru kerülhet. sérült. kellő buroklevéllel rendelkező tétel a megfelelő. A betakarítás idfípontja. színére stb. osztályozotts ága. Az egyöntetűség vonatkozik mindenekelőtt az árú fajtaazonossá gára. behúzódott. gondosan kell eljárni. egyéb anyag eltávolítása. A tárolásra kerül() termény min(fsége a garancia a sikeres tárolásra. vagy beteg termény tárolásra alkalmatlan. Az osztályozottság a tárolási és a későbbi értékesítési egyaránt segíti. de a jövőben még inkább meghatározóv á válik. rosszabbul. A zöldségfélék betakarításánál igen körültekintően. esetleg megrothad az egész. mert azok védenek is. Csapadékban gazdag vidéken a termények víztartalma mindig nagyobb. és a /3. szöveti szerkezetük lazább. A vöröshagymánál az érett. fajtatisztasága stb. hogy tartós tárolásra kerülő termékeknél azt a fejlettsége! kell megvárni. érettségére. A sérül t. A tisztítás módja zöldségfajonként változhat. hogy a szívrész ne sérüljön. de a fontos tartaléktápany agok képzését is kedvezően befolyásolja. méretére. táblázathan foglaltuk össze. Ugy is fogalmazhatu nk. nehézségek Jesznek a tárolás során. A termények előkészítése tárolásra Tárolásra csak a szabványnak megfelelő. válogatott. eredményét javítja. A fölösleges gyökereket is eltávolítjuk. A mély fekvésű. amely a fogyasztás céljának legjobban megfelel. vizes talajokban termesztett áru mindig rosszul tárolható. Minden terméknél figyelembe kell venni a megfelelő érettségi fokot. A hőmérséklet nemcsak a fotoszintézis alakulását. A gyökérzöldségféléknél a lombazatot eltávolítjuk. 71 . A káposztafélék nél a fölösleges. A válogatás tárolás előtt elengedhetetlen folyamat. több veszteséggel tárolható. úgy. amelynél leghosszabb ideig eltartható. Ha már a betároláshoz "kombinés" a hagyma. osztályozott. tiszta.

3 0. Célja a terményekben vag a bennük lévő fölösleges víz eltávolítása. Tároló helyek előkészítése és fertőtlenítése A romlást okozó mikroorganizmusokat.9 0.4 90-95 85-90 85-90 85-90 85-90 85-90 90-95 85-90 85-90 90-95 90-95 90-95 90-95 90-95 90-95 95 85-90 15-30 15 8-24 15-24 8-15 8-15 8-24 8-15 8-15 5-8 15-24 10-15 8-15 8-24 21-28 14 5-8 0.i Zöldségfélék hőmérséklet Átl~gos oc fagyáspont "C Relatív nedvesség o/o Tárolási nap idő Karfiol Paprika Paradicsom (nem LSL fajta) Tojásgyümölcs Görögdinnye Sárgadinnye (nem téli dinnye) Uborka Zöldbab Zöldborsó Csemegekukorica Fejes saláta Spenót Spárga Retek (hónapos.7 0.9 !.7 0. tábláza! Rövid ideig tárolható zöldségnövény ek és javasolt környezeti (Balázs 1994) tényezőik Tárolá:.9 1. penészeket.1 1.9 1.1 1. minden évben el kell pusztítani a tárolás meg kezdése előtt. nyári) Bimbóskel Sárgarépa (csomózott) Csiperkegomba 0-2 7-10 7-12 10-12 10-13 7-10 10--13 7-10 0-2 0-2 0-2 0-2 0-2 0-4.6 1. amelyek a tárolók falán él a berendezéseken letelepedtek.1 0./2.6 Igen fontos előkészítő művelet a szikkasztás is.0 1. --- 72 --- .4 0.2 1.5 0-2 O-l O-l 1.8 1.

4 1.0 1.7 85-90 85-90 90-95 90-95 90-95 90-95 90-95 90-95 90-95 70-75 70-75 90-95 70-75 85-90 1-2 2-4 6 6 6 5 5-6 5-6 5-6 6-9 6-9 3-6 5-6 2-6 Régebben erre szolgált a kénezés. hogy nemcsak a tárolóhelyiség.5 0-4.5 0-4.!3. majd 24 óra hosszat bezárták a helyiségei. cstramentes. Külföldön Pirethron hatóanyagtartalmú szereket is használnak elsősorban rovarkártevők ellen.4 3.5 0-4. Szállító és csomagoló eszközök előkészítése. 5-1 O g/m 3-ként égettek el.5 1. 18-24 órán át zárva tartják a helyiségei. fertozesmentes legyen.4 1. Hasonló célt szolgált a bordói lé is (1-3%-os oldatban).5 l vízben feloldva ködszerűen kiperrnetezik).5 0-4.5 0-4. majd erősen szellőztettek.9 0.5 7-10 1. 2.5 O-l Sárgadinnye (téli) 0-4. táblázat Hosszú ideig tárolható zöldségfélék és javasolt környezeti tényezők (Balázs 1994) Tárolási Zöldségfélék hőmérséklet oc Paradicsom rin génes nor génes Fejes káposzta Sárgarépa Petrezselyem Zeller Cékla Őszi-téli retek Torma Vöröshagyma Fokhagyma Karalábé Sütőtök Átlagos fagyáspont oc 0.5 0-3 0-2 0-4.5 1.9 0.1 1. • • o " # 73 . csírátlanítása Fontos tényező.1 Relatív nedvesség % Tárolási idő hónap 7-12 7-12 0-4.1 3. de a szállító és tároló edényzet IS teljesen ttszta.1 1. majd erősen szellőztetnek. Újabban az üres raktárhelyiségek fertőtlenítésére szalgát az UNIFOSS (100m 3 légtérre 20 g-ot.7 1.

s így tovább. Így tárolhaták a gyökér. kellő mélységben. Az egyik legelterjedtebb módszer. . belerakjuk a tárolandó zöldségfajt.a kishairnos tárolás. ritkán a vöröshagyma.és káposztafélék. magassága 80-l 00 cm. . Lehetséges a ládákat növényvédőszer­ rel. hossza 20-40 m.. a hossza 20-40 m. A termény az árokba kerül. illetve az időjárástól függően. majd a következő barázda földjével. . A prizmát célszerű enyhén lejtős területen. az árumennyiségtől függően.Az idény megindulása előtt az előző évben használt anyagokat (göngyölegek) be kell nedvesíteni. hogy az adott körülmények között melyik felel meg leginkább a kitűzött célnak és melyik eljárás a gazdaságos. Hátrányuk. a káposztafélék. A tárolási mód és hely megv<ilasztásánál min-: dig azt kell szem előtt tartani. A prizma szélessége 80-200 cm. . fejjel lefelé. ekével takarjuk. Előnyük.a gúlás. földdel takarunk. a burgonya. melyet szalmával. Árkos vagy barázdás tárolás.nagyhairnos tárolás. a mélysége 30 cm. barázdás tárolás. tavasszal a felmelegedéssei egy időben a tárolást be kell fejezni. fejeskáposztát. esetleg gőzöléssei fertőtleníteni. A szélesség a tárolt terménynek és szellőzák A legegyszerűbb 74 .a prízmás tárolás. . szalmabálás tárolás. majd forró 4%-os szódás vízzel le kell kefélni. Tárolás szabad földön tárolási eljárások tartoznak ide: -az árkos. Prizmás tárolás. lehet. . A barázdás tárolás a lehető legegyszerűbb eljárás. Tárolási módok A tárolási módok igen sokfélék. hogy télen a terményhez nem lehet hozzáférni. A prizma a talaj felett elhelyezett szabadföldi tároló. észak-déli irányban elhelyezni. .egyszerű létesítményekben. pl.tárolás szabad földön.korszeru létesítményekben. alaposan leöblögetni és levegőn megszárítani.az önszellőzéses tárolás. hogy különösebb beruházást nem igényelnek. Így tárolhaták a gyökérfélék. Az árok készítés eszköze az ásó. Az árkok szélessége 40-50 cm. Csoportosítás uk: . A barázdát ekével nyítjuk.

majd szalmával. mely többnyire aprizmában hosszanti irányban kerül elhelyezésre. göngyölegbe (hídákba. A tárolóhalom szélessége ahová az árut ömleszt. Alkalmazható szabad földön. Ezt követően kialakítunk 3 szellőző csatornát (légrács). mert itt nem kell nyeregtető!. . A takaróanyag itt is szalmabála. Néhány napos szikkasztás után az adott zöldségfélére 20 cm vastag szalmaréteg : majd 4-5 nap múlva erre is 5-10 cm-es földréteg kerül. konténerekbe). Mennyi árut. főleg a halomba bejutni. öm lesz tv e (pl. melyek raklapra kerülnek. az áru alá l O cm vastag szalma réteget terítünk. így a termény folyamatosan ellenőrizhető. hossza a 20-25 métert. Főleg gyökérzöldségféléket és káposztaféléket tárolnak így. A bálaréteg egysoros (40-50 cm). ill. a szalmabálás tárolásnáL A területet gyomtalanítani kell. Az utóbbi évtizedekben kezdett elterjedni. középen és a két szélén. Gúlás. kb. tomávallátják el. A prizmákat legtöbb esetben. ·. 75 . a tárolóhelyek he. A tárolás első lépése a terület előkészítése. lehetőleg nyeregtető megoldással. melyet igény szerint vastagítunk. lyét a terepszinttől feltöltéssel kiemeljük. alul szellőzőcsa­ . Erre helyezzük az árut. magassága az 5-6 métert. E módszerrel bármely téli tárolásra alkalmas zöldségféle tárolható. . Majd fóliával zárjuk a tetőrészt. szalmahálás tárolás. ill. · Egy-egy ilyen gúla szélessége elérheti a 9 m-t is. 250-500 t között változhat. A hőmérséklet a prizmában ekkor 2-4 oc. mennyi helyen tudunk tárolni. Bennük az áru elhelyezhető ömlesztve. jük 6 méter. mert később így lehet a nyeregtetős fedést kialakítani. Különösen ügyelni kell arra. Középen 120 cm széles és 120 cm magas egyenlőszárú háromszög alakú szellőző csatornát alakítunk ki. A talajra. Az egy-egy gúlában tárolható termény a sűrűségtől és a gúla vagy a szín méretétől függően. lazán betakarjuk az árut. e körül helyezzük el mindenütt a szalmabála sort. A tárolásra pontos tervet készítünk . szellőztető és közlekedő utakat alakítanak ki. amelyre télen fólia vagy ponyva kerül. A gerincet a "végsőkig" i nyitva hagyjuk. csak szalmával takarjuk. A ládás vagy raklapos anyagot úgy máglyázzuk. fejes káposztát) 150 cm magasan. A szellőztető ventilálort a tárolóhalom · tengelyvonalába kell helyezni. Kialakítjuk a szellőztető ventilátor befogadására szolgáló befúvó nyílást. A színekbe kerülő rakatok természetesen kocka alakúak. duplázásra (80-100 cm) csak a hideg beállta előtt kerül sor. de fedett színekben is. Egy folyóméteren a prizma méretétől függően. majd a talajfelszínt elegyengetjük. Sok szellőzőkürtővel a fejes káposztából lehet a legszélesebb prizmát ké• szíteni. 80-120 kg termény : tárolható. hogy a csapadékvíz a fóliatakarás tetején ne tudjon megállni. Ez volt az ömlesztett tárolás.alkalmasságának a függvénye. hogy a középső rakatok mindig magasabban legyenek. A tél beállta előtt zárjuk a gerincet földdel. Itt a tárolótéren !Jelül ellenőrző. tetőt kiképezni.

l Tárolás egyszerű létesítményekben Egyszerű. csak szalmával takarják (szellőzés). a gerincmagassága 1. A felső és az alsó bálasor közepén képezik ki a szellőzőcsatornát Az alsó csatorna hátul. -a pincék. hagyományos módszerekkel igyekeznek a terményi a külső káros behatásoktól védeni. A halom alatti légcsatorna 2 méter hosszú rácsokból. igény szerint készül. A szellőztetésre beépített ventilátorak a hajnali órákban addig működnek. A passzív tárolási eljárásoknál cél a megtermelt termények összegyűjtése. A tárolót fótiával is borítják.5-2 méter mély árkok. A termény alatt. hogy az átszellőzés tökéletesebb legyen. Az alapba helyezett szalmabálákra rakodólapokat tesznek. A termelt és parciális nyomáskülönbségen alapul. kező hőmérséklet- hő. Kisebb mennyiség~ l l 76 . fagyás. j -a raktárak.a C0 2 és a pára következtében kelet-l Az önszellfizése. (de földes is lehet).5 m.). alapja egy 70 cm-es oldalhosszúságú. Ide sorolhatók: -a vermek.1· tárolás. E csatornarendszer a keletkező légáram kényszerp<Hyája.· gazásai is vannak. Nagyhalmos tárolás. Majdnem megegyezik a kishairnos tárolássaL A különbség a méretekben van. vagy passzív tárolóknak azokat a létesítményeket tartjuk. egyenlő oldalú háromszög keresztmetszetű szellőző farács. rágcsálók. felengedés. vadak stb. Ezzel a megoldással 250-500 t terménymennyiség is tárolható. a könnyebb hozzáférhetőség és szállíthatóság szempontjából. A kishairnos tárolásnál egy-egy halomba 50-70 t gyökérféle tárolható. A szellőzőrácson kívül már oldalfalak is vannak. Az ideiglenesek 2-3m szélesek~ 1. Készülhet burgonya és vöröshagyma tárolására (250-500 t). A hatásfokol mesterséges szellőztető közbeiktatásával tovább növelhetjük. A terményt erre az alagútra helyezzik.5 m. melyet polietilén fótiával védenek a csapadék ellen. amíg a gerincnél a gázjelenség meg nem szűnik. Ennél az eljárásnál a tároló padozata betonozott. A vermek lehetnek ideiglenesek és állandóak. a felső pedig elől zárt. a gerinc nyitott marad. Az alsó szellőző csatornának oldalelá. védelem a környezeti tényezők ellen (csapadék. A halom szélessége 2. Nálunk a szalmabálás szigetelés az elterjedt. -a padlások. Szigetelhető szalmabálákkal és polisztirol lemezekkel. fölött és oldalán szalmabálákkal szigetelnek. A prizmás tárolás továbbfejlesztett változata. A szigetelést 20-30 cm-es vastag szalma és szintén 20-30 cm-es földréteg képezi. A rács rései 2-3 cm szélesek. ideiglenes tetőszerkezettel ellátva. amelyek régi. erre helyezik a tárolandó terményt. A kishairnos tárolás.

az elhagyott kőfejtőkben jó :lehetőség kínálkozik a bor. Néz- 77 . Budapest térségében. Ezt ki is használták. Tárolás korszcrű létesítményekben Ezek a létesítmények már célirányosan a t:írolásra készültek. az utóbbi évtizedekben egyre kevésbé használják. konténerekben elhelyezhetők. Az állandó vermek már stabit oldal és végfalakkal készülnek. Ezekben bármely zöldségfaj. A takaróanyag szalma. itt is tárolható. Előnyük. Felül kell értékelnünk az eddigi hazai gyakorlatot. de a zöldségfélék tárolására is alkalmasak. falazatuk hő.és káposztafélék tárolására alkalmasak. Igaz. is van bennük. A tárolt zöldség elhelyezhető bennük halmokban. Mint már utaltunk rá. göngyölegben.a hűtőtárolók és -a szabályozott légterű (CA) táro!ók. sör stb. beosztásuktól függő­ en. Az tennészetes dolog. A termények bennük.posztaféle stb. A hűtőtárolás eddigi gyakorlatát a változó igényekhez kell igazítani. Követelmény irántuk. a kivánt és tervezett hőmérséklet tartására alkalmas hűtőberendezésseL Természetesen része a hűtőháznak az anyagelőkészítő és a kitároló részleg is. a zöldségellátás és kereskedelem is határok felettivé vált. prizm:. használják ma is. szélességük 5-6 m.5-2 méter. manipuláló. A technológiai alaplétesítmény maga a hűtőház. ömlesztve. náddal vagy kátránypapírraL Az ajtó a homlokfalon található. Miszerint a zöldségnek semmi keresnivalója sincs a hűtőházban.íban. jól szellőztethetők legyenek. Hosszuk 50 m. . A raktárak is felhasználhatók zöldségtárolásra. mélységük 1. a tél beállta előtt földdel is takarnak. legtöbbször csak ideiglenes megoldásként. A szigetelés megoldható szalmával. Bennük a tárolt temlény elhelyezhető öm!cs:-. osztályozótér stb. Szellőztetésük lehet tem1észetes és meslerséges. hogy a nagy hidegek bekö'szöntével külön fagyvédő takarásról kell gondoskodnunk. már fogadó-. A padlósok főleg a vidéki cmbct"ek hagyományos tároló helye volt és az ma :is. hiszen zömmel más célra épültek. tárolás mctlett a gombatennesztésre és a zöldségtárolásra. stabit létesítmények. A hűttftárolók. A létesítmény padozata beton. klímaszabályoz:íssal ellátva.és víz ellen szigetelt. bokszokban. Fontos tartozékaik a légcsatornák. igény szerint. Az árak igazodnak az európai árakhoz. Nagy alapterületűek. a szellőzőkűrtők és -berendezések. hogy vízmentesek. és káposztaft~lék tárolására alkalmasak.tvc vagy göngyölegekben. Ide tartoznak: -a tárolók. halmokban. hogy az áruhoz bánnikor hozzáférhetünk. Igaz. Bennük bánnel y zöldségféle tárolható. A pincék nemcsak a bor.gyökérféle. Főleg gyökér. A tárofák már rendeltetésszerű létesítmények. A vöröshagyma. ká. szárral. bánnikor tárolható.

hogy 1998. melyeket eddig száműztünk a teljes átértékelést igényelnek. relatív páratartalom szabályozzák a levegő összetételét is.<ll­ mellett.A. paradicsom. Az angol nevezés: controlled atmosphere. Ha az eredeti levegő-összetételtől rően.03% C02 -t. magyarul (SZL. A zöldségtárolásra még számba létesítmények. Ezek a létesítmények a zöldségfélék tárolásához még drágák.zük meg a téli zöldségárakat! A paprika.u~'·).rt<í«>• szolgáló berendezéseket. Elég arra utalni. a zöldségtermeszlőknek is fontos létesítményeik lesznek. Ezekben a létesítményekben már szabályozzák a oxigén és szén-dioxid arányát. A jövőben. szabályozott légterű tárolásról beszélünk. az európai . Ezekben a tárolókban a hőmérséklet. minimális mennyiségű kb. Az eredeti. a 21% 0 2 térfogaton belül. normál összetételű 21% 0 2 -t."v. telén-tavaszán a minőségű petrezselyemgyökér kg-onkénti ára elérte a 2000 Ft-ot. tárolás. uborka téli. 0.). lyozott légterű tárolás. a csúcs! De még mi várható?! A szabályozott légteríí (CA) tárolók. Ennek érdekében építik be a légtér gázösszetételének fprmt·. és nagyon kevés nemes is tartalmaz. az egyes zöldségfajok és fajták igényeinek felelően. 78 . oxigénben szegény légtérösszetételt biztosítunk a tárolóban. friss tói ára csökken. de nem mondhatunk le róluk. a gyökérzöldségfélék. Tudom. s a COTtartalmat. rövidítve C.

saláta. lachrymans) szabadföldön főleg a síkművelésű uborkán károsít. hagymafélé ken) sárga csíkosság . Fontosabh gazdan6vények: A kórokozó gazdanövén yköre széles. borsó. hagymafélék. A palántadőlés (kórokozó: Rhizoctonia so/ani) a palántanevelés jelentős betegsége. emiatt a betegség előfordulásával a legtöbb növénynél számolni kell. A káposztaf'éléken a tünetek az 79 . Ezek a növényállományban egy-egy tövön észlelhetők. Jellemzője. Egyes növényfajokon (pl. tennést alig hoznak. Az uhorkán a pszeudomo nászos betegség (kórokozó: Pseudomon as syringae pv. hogy a szártő be fűződik. A foltok először a növény alsó részein mutatkoznak. beszáradt baktériumn yálka figyelhető meg.Növényvédelem Kórokozók A mozaik tünetek a vírusos betegségek legjellemzőbb tünetei. A babon főleg a xantomom!szos betegség (kórokozó: Xanthomonas campestris pv. paprika. Fontosabb gazdanövények: paradicsom. bab. bab. szögletes. Különösen veszélyeztetett gazdan6vények: A paradicsomon a xantomoná szos . elbamul. A foltok először vizenyősek. Védekezés: A magvetés után. növények növekedésben visszamaradnak. Védekezés: A vírusokat átvivő levéltetvek rendszeres gyérítése. tök.betegség (kórokozó: Xanthomonas campestris pv. valamint a kelés után locsolókannával történő beöntözés a cineb tartalmú Cineb 80 vagy Perocin 80 WP 0. dinnye. Fontosabb gazdan6vények: paradicsom. Szembetűnő továbbá. borsó. phaseoli) valamint a pszeudomonászos betegség (kórokozó: Pseudomonas syringae pv. uborka. hogy a levélen erek által határolt. A foltokon gyakran fénylő. A baktériumos foltosság jellemzője. észlelhető.2%-os oldatávaL A foltosság a baktériumos és a gombás betegségek gyakori tünete. bazsalikom. azokról a baktériumo k főleg az öntözővízzel kerülnek a felső növényrészekre. A tünetek észlelésekor a tövek eltávolítása. később pedig barna színűek lesznek. emiatt a pal án ták elpusztulnak. phaseolicola) válhat jelentőssé. vesicatoria) szabadföldö n jelentős. káposztafélék. uborka. a száron és a termésen pedig ovális vagy kerek foltok láthatók. A kötődött termések is torzak. hogy a beteg .

vagy rézkomponenst is tartalmazó készítmények alkalm as· tün e te kt ő l e lt é rőek . vag az öntözés t k öve t őe n a víz a lombozalon hamar fclsz<1rad. A betegség leküzdésére l e h e t ő l eg m ege l őzés kép pe n a 14 .4 0. kép. Védekezés: Azokon a területeke n. ág. táh!tízat A baktérium os foltosság elle n aján lott készitmények Hatóanyag Rézoxiklorid Rézoxiklor id + cineb Márkanév Rézoxik lorid 50 WP Millox Special Töménység. % 0. aho l esőz t e l ősze rú e n ritkán öntöznek. k éső bb pedi g megnagyobbodnak és elhalnak. A fo ltok e l őszö r sárgászöldek. míg a száron megnyúltak . campestris) tünetére A xantomon á. Felül etükön az egyes bete ségek re j e ll em ző pontszerú tem1 ő tes t e k . a rók. "V alakú sárgafoltos. 14. 80 . zos betegség (kórokozó: Xanrhrmu j e ll e m ző a levél szé l é t ő l kiinduló.4 A gomhás foltosság j e ll em zőj e. hogy a levélen és a tennésen a foltok kere alakúak. szürke vagy barna bevonat látható.13.\ga általános nas campestris pv. amely e l őszö r a kül ső leveleken ész l e lh e t ő. Paradicsom bakléri umos bogyófollos s. a betegség kiseb mértékben fo rdul e l ő. táh/ázatha n ism relett réztartalmú . ováli sak.

A zeller szeptóriás nagy és kis levélfoltossága (kórokozó: Septm·ia apii. Az uhorkán és a dinnyén a kolletotrihumos betegség (kórokozó: Colletotrichum orhiculare) jelentős.Fontosabb gazdanövények: paradicsom. uborka. Védekezés: Főleg a veszélyeztetett növények esetében. Ezek közül a !5. a foltok felületén lévő sötétbarna bevonat (konídiumtartó gyep) jellemzőek. zónált foltok. A káposztajélék idősebb levelein az altemáriás levélfoltosság (kórokozó: Alternaria hrassicae. káposztafélék. A babon a kolletotrihumos betegség (kórokozó: Colletotrichum lindemuthianum) főleg a hüvelyen. A betegség a kifehéredő foltokról és a foltokban lévő pontszerű termőtestekről (piknídiumokról) ismerhető fel. Különösen veszélyeztetett gazdanövények: A paradicsomon egyrészt a szeptóriás betegség (kórokozó: Septoria lycopersici) jelentős. Később a foltoknak megfelelően a levél fonákán fehér vagy lilásszürke bevonat (sporangiumtartó gyep) látható. dinnye. sp. világosbarna foltok. A sárgarépa altemáriás levélfoltossága (kórokozó: Alternaria porii f. A peronoszpórákkal főleg a növény korai.2 A peronoszpórák jellemző tünete a levél színén először megjelenő sárgászöld. főleg csapadékos időjárás esetén válik jelentőssé. apii graveolentis) már a nyár közepére súlyos lombpusztulást eredményezhet. besüppedő foltokat idéz elő. bab. dmKi) a nyár végére az idős lomb teljes pusztulását eredményezi.4 0. tárkony. ovális vagy szögletes. Az altemáriás betegségre (kórokozó: Al:ernaria porri f. majoranna. borsó. pinodes. a termésen pedig kráterszerűen besüppedő foltok szembetűnőek. pinodella) okozta foltosság a leveleken és a hüvelyen. % 0. földimogyoró. sp. körömvirág. bennük apró rózsaszínű pontok (acervuluszok) láthatók. ún. tök. petrezselyem. még a betegség megjelenése előtt. A. citromfű. S. sóska. hanem a gyökérhozam is kevesebb lesz.2 0. A horsón az aszkohitás betegség (kórokozó: Ascochyta pisi. A. védekezni kell. 81 . olajfolt. so/ani) barna. intenzív növekedésének időszakában kell számolni. zeller. amely lehet kerek. táblázat A gombás foltosság ellen ajánlott készítmények Hatóanyag Rézoxiklorid + eine b Manakoceb Metirám Márkanév Miltox Special DithaneM 45 Polyram DF Töménység. A. A védekezésre számos készítmény alkalmas. hrassicicola) a nyár végétől válik szembetűnővé. táblázathan feltüntetetteket javasoljuk: 15. A leveleken lévő egynemű. torma. sárgarépa. A petrezselyem szeptóriás betegsége (kórokozó: Septm·ia petroselini) levélfoltjai miatt nemcsak a levél válik értéktelenné.

s azokon ugyancsak kés bevonat ész l elhető . spenót. A hagymajelék (kórokozó: Peronospo ra destmctor) már a kikeit hagymán ész re veh e t ő. vi zeny ős folt ok. sza talan alakú . A szögletes. már az e l ső lombleve lek ki alakulásakor jelentkezik. Különösen veszélyeztetett gazdanavények: A paradicsomon a fitoftórás tegség (kórokozók : Phytophtho ra infestans) t erm esz t őbe re ndezésbe n. mafé lék. A levéltüneire a sárgás. továbbá az al ész re v e h e t ő. és badföldön is j e l ent ős . mák. hogy egyes növények a többihez viszonyít va "'·'~"'Ju" " később tünet második A borítja. sa láta. szü rkésbarna e l színeződés láthat ó. (A szög letes sárga fo lt okat sokan vírus. erek ált al határolt. A salátaperonoszpóra (kórokozó: Bremia /actucae) rán. A levé l sz ínén látható. bevonat szürkés s levelük fel ső ham1adát nik meg. borsó. fehér. 82 . vagy baktérium okozta nek vélik! ) A káposztajé/ék peronoszpá rája (kórokozó: Perunospora bras fő l eg a palántaneve lés során válhat j e l e nt őssé. Ilyenkor sárgászöld olajfoltok alakulnak ki .Fontosabb gazdanövények: parad icsom. A termések fe lületén nagy. kam ill a. foltok és a levé lfonákan megj e l enő lil ásszürke bevonat a betegség jeltegzet(:sJ tünetei. káposztafélék. ·l e l ső tünet j e ll e m zője. gyér bevonat je ll e m ző. Az uborkapero noszpóra (kórokozó: Pseudoperonospora cubensis) az legveszé lyesebb betegsége. uborka . retek. macskagyö kér.

uborka és hagyma esetében legalább 2-3 kezelésre a szisztemikus szerek jöhetnek számításba ( 17. % 0. A második tünet később észlelhető. harmatképződés­ kor.2 0. pontszerű termőtestek (kleisztotéciumok) is kialakulnak. hanem a gumó felső részén szürkésbarna foltok jelentkeznek. szögletes olajfoltok fonáki részén ugyancsak szürkéslila bevonat található. sószerű kivirágzás észlelhető.2 Veszélyhelyzetben.foltok fonáki részén fehér. A retekperonoszpóra (kórokozó: Peronospora hrassicae) már a sziklevélen jelentkezik. Védekezés: A peronoszpárák ellen a különösen veszélyeztetett növények esetében feltétlenül védekezni kell. táblázat A peronoszpórák ellen ajánlott szisztematikus készitmények Hatóanyag Metalaxil + mankoceb Epál + rézoxiklorid Oxadixil + cineb Márkanév Rictornil MZ 72 WP Mikal C 64 WP Sanctofan Z Töménység. majd pedig a gumóra mosódik le. 83 . hosszan tartó csapadékos időjáráskor. táblázat A peronoszpórák ellen ajánlott készitmények Hatóanyag Rézoxiklorid + cineb Mankoceb Metirám Márkanév Miltox Special DithaneM 45 Polyram DF Töménység. táblázathan feltüntetett kantakt szerekkel eredményesen hárítják e betegségeke!. A mákperonoszpóra (kórokozó: feronospora arhorescens) első tünete már a kelés után szembetűnő: a tövek alacsonyak. táh lázat). % 0. onnan a lomblevélre jut. Az időben rendszeresen elvégzett kezelések a 16. 17. a gumó belsejében pedig szürkés elszíneződés észlelhető. Emiatt nemcsak a lomb károsodik.2 A lisztharmatok számos növényen fordulnak elő.4 0. Ilyenek: 16. a betegség jelentős fellépésekor különösen a paradicsom. a leveleket pedig szürkéslila bevonat borítja. Ilyenkor a sárgászöld. amelyben később elszórtan apró fekete. Az általános tünetektől eltérő a termesztőberendezésben előforduló paprikalisztharmat (kórfelismerhetők. tünetük alapján könnyen A növényen. főleg a levél színén szürkésfehér bevonat (epifita micélium a konídiumláncokkal) látható.4 0.2 0.

petrezselyem. l %-os töménységben ajánlható. Védekezés: A rozsdák kontakt szerekkel eredményesen leküzdhetők (lásd 19. sóska. sóska) esetében a lisztharmatos levelek levágása és eltávolítása is lehetséges. Jellegzetes tünet viszont a levelek kanalasodása. Thiovit S. saláta. 84 .2 0. Védekezés: A lisztharmatok (kivéve a paprikalisztharmat) a 18. bab. Egyes növényfajok (sárgarépa. paprika.2 A botrítiszes. A rozsdák egyes növényfajokon fordulnak elő. A betegség a nyár közepétől válhat jelentőssé. A paprikalisztharmat ellen csak szisztémikus szerek jöhetnek számításba. 19.szürkepenészes" rothadás egyes növényfajokon jelentős. petrezselyem. A betegségre a vizenyős levélfol tok. E betegségre a levél színén észlelhető elmosódott. 18. fehér bevonat (konídiumtartó) alig észrevehető. % 0. Fontosabb gazdanövények: paradicsom. táblázat). borsosmenta. rothadó szár és termés jellemzőek. konyhakömény.okozó: Leveilulia taurica) tünete.05 Az elemi kén tartalmú szereket 28 oc felett. a levél fonákán pedig a finom. táblázat Rozsdák ellen ajánlott kontakt szerek Hatóanyag Mankoceb Metiram Márkanév DithaneM 45 Polyram DF Töménység. barna és fekete rozsda (uredo és teleuto) telepekről jól felismerhető. Microlux 81 stb. uborka. macskagyökér. Később azokat dús szürke bevonat (konídiumtartó gyep) borítja be.. a perzselés veszélye miatt nem szabad használni. körömvirág. Ezek közül a pirazofosz hatóanyagú Afugan O. sárgás folt utal. táblázat Lisztharmat ellen ajánlott készítmények Hatóanyag Elemi kén Dinokap Márkanév Kumulus S. Fontosabb gazdanövények: paprika. uborka. A betegség az apró. tárkony. sárgarépa. borsó. % 0. Fontosabb gazdanövények: borsó. tök. dinnye. torma. .3 0. Karathane LC Töménység. táblázatban ismertetett kontakt szerekkel eredményesen leküzdhetők.

Védekezésre a botrítiszes rothadásnál ajánlott készítmények használhatók. "fehérpenészes" rothadás egyes növényfajokon a tennesztóberendezésekben fordul elő.08 A szklerotíniás. táblázat). A saláta kiültetése után kell védekezni. Különösen veszélyeztetett gazdanövények: A termesztőberendezésekben elsősorban a paprika. hogy a töveket ne ültessük mélyre. továbbá az uborka. majd kisebb lémennyiséggel a kezelést 3-4. Védekezés: A paprikát és az uborkát a kiültetés után nagy lémennyiséggel kell pennetezni. Szabadföldön e növények alig veszélyeztetettek. a növényfelüIet-nedvesség időtartamának csökkentése szellőztetéssel. 20. vattaszerű fehér bevonat (micélium) észlelhető. a károsított növény- 85 . Növényvédő szer használatára ezért csak a betegség megjelenésekor kerüljön sor. valamint a növény számára szükséges léghőmérséklet biztosításával rendkívül fontos. általában a botrítiszes betegséggel együtt szokott előfordulni. saláta. Salátán a betegség esetenként válhat jelentőssé. paprikán és uborkán kell a betegség fellépésére számítani. fólia alatt) termesztett paradicsomon. majd 8-9 lombleveles korban ismételjük meg. Védekezés: A termesztőberendezésben a relatív páratartalom. Az esetenkénti védekezésre néhány készítmény áll rendelkezésre (lásd 20. Fontosabb gazdanövények: paprika. Salátán mind tennesztőberendezésben. pusztulását idézhetik elő. Számításba jöhet azonban a ki ültetés után az állomány pennetezése a gyökérnyakvédelem miatt. A növényeken vizenyős foltok. drótférgek.08 0. mocskospajor) a gyökerek megrágásával a növények hervadását. % 0. korától. fekete.Küliiniisen veszélyeztetett gazdanövények: A termesztőberendezésben (pl. mind fólia alatt a betegség a kiültetés után tő­ pusztulást eredményez. A kártétel várható mértéke a talajlakó kártevők egyedszámától. azokon pedig dús. kemény képletek (szkleróciumok) is képződnek. Később 2-4 mm-es. uborka. Kártevők A talajlakó kártevők (pajorok. lótücsök.08 0. táblázat Butrítisz ellen ajánlott készítmények Hatóanyag Vinklozolin l prodion Proeimidon Márkanév Ronilan 50 WP Ro vrai Sumilex 50 WP Töménység. A saláta botrítiszes betegsége elleni védekezés egyik fontos eleme.

később borsónyi. így a növények gyen~ j gén fejlődnek. A gyökérgubacs-fonálférgek melegigényes kártevők. Védekezés: A fontosabb talajlakó kártevők többéves fejlődésű rovarok. A nagy tenyészterületű növényeknél (dinnye. a talaj lehűlésével. amelynek nagy a tenyészterülete. ahol a kártétel közvetlenül a tennényen jelentkezik. Szaporodásuk kedve~ feltételeit általában növényházakban találják meg. Amennyiben a talajművelés során nagyszámú kártevő jelenlété észleljük. l !l teri növényházban és szabadföldön kártételei A gyökérgubacs-fonálférgek mesztett növényeken egyaránt előfordulhatnak. ezért a kés őszi és a kora tavaszi talajfertőtlenítéstől nem várhatunk jó eredményt! Ameny. és tápanyagfelvételét zavarja. paprika) négyzetméterenként 2-3 talajlakó kártevő rovar már jelentős kárt okozhat. esetenként ettől is nagyobb megi vastagodások. 20 dkg/l 00 m hatóanyagú készítményekkel védekezhetünk. Az általu~ okozott tünet könnyen felismerhető. A talajlakó kártevő rovarok elle 2 a diazinon (Basudin 50. a terbufosz (Counter 50. A gyökérgubacs-fonálféreg növényházban nevelt. 2-3 éves pajorok. fehér színű. továbbá a gyökérzöldségek. nyiben a talajlakó kártevők közill a lótücsök károsít. amelegebb napszakban lankadnak. Ilyenkor a gyökerek részleges károsítása a növények víz. fertőzöd 86 . 35 dkg/l 00 m 2 ). Ebből adódóan nem szabad. gubacsak jelennek meg. ún. A talajlakó rovar· kártevők ősszel. így ezek a növények a növekedésben visszamaradhatnak. Különösen veszélyes a talajlakó kártevők jelenléte. csapadékkal a hatóanyag a kártevő élőhelyére jut és így gyorsan kifejt~ l a hatását. ezáltal a növényállo-. mány egyenetlen lesz. és a területre gyökérkártételre érzékeny növényeket ültetünk. hogy a kártétel váratlanul érje a gazdálkodót. Ennek ellenére számottevő kár1 tételükkel kizárólag a növényházi termesztés során találkozhatunk. hervadnak. drótférgek alkothatják a népesség többségéL A talajlakó kártevők okozta kártétel nem minden esetben eredményezi a növények pusztulását. ellene a fenitrotion + ma lation hatóanyagú (Bovatox 50. A talajlakó kárlevők által különösen veszélyeztetettek azok a növények.és tápanyagfelvételét zavarja. Fontosabb tápnövények: valamennyi lágyszárú növény. a kártétel megelőzésére végezzünk talajfertőtlenítést. ahol évente több nemzedéi kük is kifejlődik. majd 10-15 cm-re a talajba dolgozzuk. a drótférgek három-öt. A rovarölő granulátumot ültetés előtt a talajra szórjuk. A gubacs belsejében szabad szem~ mel alig látható. A fonálférge~ kártétele a növények víz-. A cserebogarak pajorjai három. öntöi zővízzel.fajtól függően változó. csepp alakú nőstényeket találunk. 30 dkg/100 m 2) készítményt használhatjuk A granulátumot a kiszórást követően nem szükséges a talajba bedolgozni. a lótücsök két évig fejlődik a talajban. A fonálféreg által károsított gyökereke~ kezdetben gombostűfejnyi. mélyebb rétegekbe húzódnak. amennyiben idősebb.

készítménytól függően. therendezésigénye és költséges volta miatt. A levéltetvek szabadföldön tojás ialakban. Né~ány fajuk növényházban a tél folyamán is szaporodik. bár ha:tékonysága elmarad a talajgözölést61 és környezetvédelmi szempontból is sok~kal veszélyesebb. melegigényes fajok a veszélyesebbek. a dinnye. vagy szárnyatlan levéltetvek a növény nedveifvel táplálkoznak. Mivel a fonálférgek elleni készítmé!nyeknek erös fitotoxikus (mérgezö) hatásuk is van. ezért a leg!gyakoribb fertőzési forrás a palántanevelésre használt földkeverék. A tertmesztett növényeken a levéltetveknek számos faja előfordul. káposztafélék. a többit ra~adós mézharmat formájában a levelekre ürítik. egyszerű kijuttatási módja 'miatt. paradicsom. inéhány mm nagyságú szárnyas. fásszárú tápnövényeken. a paprika. A levéltetvek kártétele rendszerint a növények fiatal. így megjelenésüket követöen rendkívül gyorsan jelentös kártételt ~kozhatnak. hajtásán jelentkezik. neveze' lesen a paradicsom. Csak !szermaradványtól mentes talajba ültethetünk növényt! A talajfertőtlenítö hatóianyagok közül a fonálférgek elleni védekezésre. talaj. A kártétel különösen jelentős lehet a paprikánál. 4-5 hét várakozási idöre van rszükség. A gőzölés számos előnyös tulajdonsága ellenére. A fajok élet~ódja. Fontosahh tápm)vények: a hajtatott zöldségfélék közül kerülnek ki. ezek n~ílunk szerencsére szabadföldön nem tudnak áttelelni. a tojásgyümölcs. elevenszüléssei szaporodnak. ~oknemzedékes kártev ök. ahol a közvetlen 87 . a dazomet (Basamid G. A vegyszeres talajfertőtlenítés 5 oc feletti talajhömérsékleten.palántával szabadföldre is kikerülhet és a nyár folyamán ott is károsíthat. fejlödésben visszamaradnak. növényrnentes talajon végezhetö el. borsó. A mézharmaton megtelepedő ~orompenész csökkenti a növény asszimilációs felületét A levéltetvek által 1károsított növények hajtásai torzulnak. A károsított növényen csoportosan szívogató. A felvett tápláléknak csak egy részét hasznosítják. A fonálférgek elleni !Jalajfertőtlenítö készítmények felhasználása könnyebben kivitelezhető. . !közepesen nedves talajon végezhet{) el. A talajfertőtlenítést követően 1a talajhömérséklettől. a kezelés a tern1esztési idötszakon túl. saláta. Ez után saláta-. Gyorsan fejlődő. hogy a kezelt talaj tartalmaz-e káros mértékben növényvédőszer-maradványt. A gyökérgubacs-fonálfé rgek vet6maggal nem terjednek. közivellen kártételükön túl vírusterjesztö tevékenységük is rendkívül jelentös. az uborka. apró. károsítása sok közös vonást mutat. Fontosabb tápnövények: paprika. nem terjedt el. bab. vagy zsázsapróbával meg kell gyözödni arról. 60 g/m 2) használata terjedt el. A gyökérgubacs-fonálférgek közül a gyorsan fejlödő. növekedésben lévö le:velein. vagy növénymaradványoko n telelnek át. A nyár folyamán szűznemzéssel. Védekezés: A fonálférgek elleni védekezés alapja a fertőzésmentes palánta celőállítása. A fo[ nálférgek ellen a talajt fertötleníthetjük gőzöléssei és fonálféregölö növényvédő !szerek felhasználásával. uborka.

Az apró. fátyolkáka! kíméli.02%. Ide rakják a tojásaikat is.05%) a Nomolt 15 SC (0. A káposztaféléknél részben a fiatal. melegigényes zöldségfélék gyakran előforduló kártevője. Az üvegházi molytetű a növényházban termesztett. feketére színeződnek. így a katicabogarakat. és itt is elsősorban az őszi hajtatásban okozhat súlyos károkat. és ezen megtelepszik a korompenész. a fejesedő állományban pedig a levelek közé behúzódó levéltetvek a minőség rontásával okozhatnak súlyos kártételt Az utóbbi kártétel különösen a bimbóskelnél jelentős.1 %. paradicsom. A fürkészdarázs által parazilált üvegházi molytetű. Mospilan 20 SP 0. növekedésben lévő állományban a fejesedés késleltetésével. ha a permezésekel a kártevő észlelésekor elkezdjük.2%) eredményesen használható. az imágókellen a Lannate 20L (0. A kémiai védekezéstől kizárólag akkor várhatunk jó eredményt. A burgonyabog ár a burgonyán kívül gyakran károsít paradicsomon. korábban fehérszínű !árvái a fürkészdarazsak tojásrakását követően 8-1 O nap elteltével. Így a védekezés sikere könnyen értékelhető. 0.025%) hatékony az üvegházi malytetű ellen.05%). Az üvegházi malytetű !árvái ellen az Applaud 25 WP (0.015% stb. A lárvák és az imágók a növény nedveit szívogatják. Az Encarsia formosa fürkészdarázs betelepítésével a növényházakban a növényvédő szeres kezelések elkerülhetők. szabadföldi növényeken is előfordul.06%) és aMospilan 20 SP (0. 88 . 3-4 hét alatt fejlődik ki egy nemzedéke. Lombrágó kártevő rovarok jelentős része növénycsoportokra specializálódott. hófehér imágók rendszerint a levelek fonákán tartózkodnak. Bi 58 EC. l mm nagyságú. tojásgyümölcsön. hanem az első levéltetű-kolóniák megjelenésekor végezzük el a permetezést.kártétel és a vírusterjesztés egyaránt súlyos gondot okoz.05%) a levéltetvek természetes ellenségeit. Az újabban engedélyezett rovarölő szerek közül a C hess 25 WP (0. Fontosabb tápn()vények: uborka. A károsított növények a fejlődésben visszamaradnak. Védekezés: A levéltetvek ellenszámos rovarölőszer (Chess 25 WP 0. A speciális levéltetűölő készítmény. Nyáron. l%) és a Mospilan 3 EC (0. A levéltetvek elleni kémiai védekezéssei ne várjuk meg a kártétel kialakulását. A levéltetvekhez hasonlóan mézham1atot ürítenek. A keresztesvirágúak földiboihái a kelő káposztafélék fiatal leveleit lyuggatják.04%.) eredményesen használható. Karate 5 EC 0. de számottevő kártételt nem okoz. a növényházak környékén. tojásgyümölcs. Különösen veszélyeztetett növény az uborka és a paradicsom. Növényházban egész évben szaporodik. a káposzta-bagolylepke és a káposztalepke a fejlettebb leveleket rágják. Védekezés: Az üvegházi malytetű ellen biológiai és kémiai védekezési mód egyaránt eredményes. paprika. a Pirimar 50 DP (0.

retek. fóliasátrakban gyakori.5 EC.5 EC (0. A zöldségfélék kártevői közül a növények gyökerén. bab. Fontosabb tápnövények: saláta. uborka. A közönséges takácsatka szívogatásának hatására a növények idősebb levelei sárgulnak. ahol a levelek lözött a granulátum fennakadhat.05%) védekezhetünk.4%. A kémiai védekezés csak akkor eredményes. vöröshagyma. A károsított növények a növekedésben lemaradnak. paradicsom. esetleg elszáradnak. A legyek csontfehér nyűvei a fiatal gyökereket felél ik. Növényházakban és szabadföldön egyaránt károsít.Fontosabb tápnövények: káposztafélék. barnulnak. szár. borsó. O. nyirkos helyet kedvelő. valamint csigaölő •szerek (Del ici a csigaölő szer. Évente több nemzedékük fejlődik. pl.ban. hagymában. a fiatal növények gyakran elpusztulnak.05%). 0. hagymalégy) kártétele a legjelentősebb.nedvszívó anyagok.5 mm nagyságú állatok a levél fonákán pókhálóra emlékeztető finom szövedék védelmében károsítanak. vagy a Chinetrin 25 EC (0. mint: Decis 2. gumóban élő légyfajok (káposztalégy. Mesurol csigaölő szer.06%).és melegkedvelő faj. 20 dkg/l 00 m2. 3 dkg/l 00 m 2) ! kiszórásával védekezhetünk. Meztelen csigák nedves. bab. gyomos területek melletti kertekben. tojásgyümölcs. ha a növényvédő szereket a takácsatkák élő­ helyére. fényt kerülő lombfogyasztó Kártételük elhanyagolt. porított szuperfoszfát kiszórásával. paprika. nem szabad felhasználni. Védekezés: Növényházakban az üvegházi ragadozóatka (Phytoseiulus persimilis) kibocsátásával is védekezhetünk a közönséges takácsatka ellen. piretroid hatóanyagú készítményekkel (Decis 2. 0. bab. 0. kártevők. spenót. egy-két alkalommal növényvédő szeres permetezésre is szükség lehet. Védekezés: A zöldségféléken károsító légyfajok elszaporodása a vetésforgó betartásával jelentősen mérsékelhető.05%. és így a későbbi kártétel kontakt hatású. dinnye. torma. 89 . a fiatallárvák ellen kontakt hatású permetezőszerekkel. Torque 50 WP. 0. . sóska. Fontosabb tápnövények: paprika. vagy atkaölő mellékhatású rovarölő szert (Dani tol IOEC. a palántázás! követően. Fontosabb tápnövények: káposztafélék. A védekezésre speciális akariddeket (Mitac 20 EC. gyökérnyaki részén. A tojások lerakása. Védekezés: A lombrágó kártevők ellen a kártétel kezdetén. az idősebb gyökerekben. gyökérlégy. A csigaölő szereket levélzöldségnél. l%) használhatunk. Cyperil 10 EC.04%) megelőzhető. A táblán kívüli területről betelepedő legyek imágói ellen. a levelek fonákára juttatjuk. hagymában járatokat készítenek. Szárazság. Védekezés: Ellenük talajba süllyesztett sörrel töltött csapdák kihelyezésével. retek. A hozzávetőlegesen 0.

melynek. Az egyéves gyomnövény eket életciklusuk. fűszer. hélazab (Ave na fa tua) . vagyis az előfordulási időszakok alapján négy csoportra oszthatjuk. a muharfélék (Setaria SfJfJ.alkotják. a kövér porcsin (Portulaca o/eracea).tennesztőberendezésekben. sebforrasztó zsombor (Sisymhrium sophia).és gyógynövény ek gyomosításáb an szerepet j<itszó gyom fa-· jok előfordulását és borításuk mértékét. a 90 .Gyomnövények megjelenő A biztonságos termesztés alapja a zöldség-. Több mint félszáz azon gyomnövény eknek a száma. legnagyobb részét az egyéves egy. nyek -. pipacs (Papaver! rhoeas). árvacsalánfélék (Lamiurn spp. Ebből a csoportból a fűfélék közül a kakasláb fű (Echinochloa crusgalli). méretük alapján a negyedik csoportba tartozó gyomnövény ek jelentik a legnagyobb veszélyt. fűszer. Az idetartozó gyomok az évelő.) és a pirók ujjasmuhar (Digitaria sanguinalis). és nyár végén. A termesztés körülményei (termesztés célja és módja. veronikafélék (Veronica spp. termesztés helye és ideje) nagymértékb en befolyásolják a zöldség. valamint a korán tavasszal vetett termesztett növények között fordulnak elő.vadrepce (Sinapis arvensis). A tennesztett növényekre fajszámuk.a jel-j lemzők. valamint a korán tavasszal vetett tennesztett nö-) ! vények között fordulnak elő. mezei árvácska (Viola arvensis). de kisebb-nagyo bb foltokban megjelenhetn ek az évelő egy. repcsényretek (Raphanus raphanistrum). az ebszékfű (Matricaria inodora). Ezek az áttelelő gyomnövény ek-tyúkhúr (Stellaria media). tömegük.és kétszikű gyomnövények is.).). Ugyanis a legjelentősebb szántóföldi gyomnövény ek a tavasszal vagy nyár elejétól folyamatosan csírázó.). ősszel magot érlelő növények közé tartoznak. míg a kétszikű gyomok közül a parlagfű (Amhrosia elatior). Az első csoportba az ősszel csírázó és tavasszal magot érlelő gyomnövények tartoznak. A ham1adik csoportot a tavasszal csírázó és nyáron magot érlelő gyomnövé-. melyek a kertészeti növények között előfordulhatnak. a disznóparéjfé lék (Amaranthus spp. Ezek a fajok az évelő. Haszonkertek ben a rendszeres talajművelés hatására úgynevezett "szántóföldi gyomflóra" alakul ki.és gyógynövények között különféle egyéves és évelő gyomfajok által okozott gyomosodás megelőzése vagy megszüntetés e. de már néhányuk a mclegigényes termesztett növényeket is károsítják. ma-l elején nyár és csírázó egyaránt tavasszal és ősszel A második csoportra az got érlelő gyomnövény ek-ragadós galaj (Galium aparine).). pásztortáska (Capsella hursa-pastori s). a libatopfélék (Chenopodiu m spp. főleg hideghajtatás során okoznaki l gondot. vetési hérics (Adonis aestivalis).és kétszikű gyomnövény ek alkotják.

például: hagyma. az apró gombvirág (Galinsoga parv!flora) és a varjúmák (Hibiscus trionum) emelhető ki. perzselő hatású totális levélherbicidek alkalmazására. · A gyomnövények irtása mechanikai. de még kelése előtt (preemergens) juttathatjuk ki. A herbicidek hatásmód alapján perzselő (kontakt) hatásúak és felszívódák (szisztemikus) lehetnek. ha a két eljárást egy vegetációs időn belül egyaránt ·alkalmazzuk. A gyomirtó szerek tulajdonságait figyelembe véve a herbicidek különböző kijuttatási időpontokban alkalmazhatók. A tennesztett növény kelése után vagy a kiültetett palánták begyökeresedése utáni gyomosodáskor (posztemergens) alkalmazhatók a levélherbicidek. Megkülönböztetünk talaj. Ezek közül a szártarackos és gyökértarackos gyomnö' ~nyek a legfontosabbak. vagy bizonyos esetekben a levélen és talajon keresztül egyaránt ható készítmények. Gyomirtási spektrumuk szerint a gyomirtó szerek lehetnek totális vagy szelektív hatásúak. (preplanting inemporario n). A gyökértarackosok közé 'olyan fajok tartoznak. és így lehetőség adódik kontakt. ahol a gyomirtó szert kipermetezése után azonnal vagy legkésőbb l órán belül a talajbakell dolgozni.. melyek talajra és növényre alkalmazva egyaránt hatékonyak. A gyomirtások speciális esete az úgynevezett . ~lapján csoportosíthatók. A vegyszeres gyomirtást gyomirtó szerek (herbicidek) alkalmazásával végezzük. Ismerünk vetés előtti (presowing) kezeléseket. Palántával szaporított növények esetében a gyomirtó szerek kijuttatása a kiültetés előtt (preplanting) megkezdődhet. paradicsom). Szártarackos növény többek közölt a tarackbúza '(Agropyron repens). pre-poszt" kezelések. a me['zci· acat (Cirsium arvense) és az útszéli zsázsa (Lepidium draba). Amennyiben az ily módon kijuttatott készítményeket a talajba is munkáljuk. Magról termesztett növények esetében a legtöbb gyomirtó szert a kultúrnövény vetése után. elhúzódó csírázási növények. mint például az apró szulák ( Convolvu/us arvcnsis). 91 . de a gyomnövények már igen. :··· Az évelő gyomnövények a talajban áttelelő vegetatív szaporító képleteik .és levélherbicideket Vannak olyan készítmények is. Ebben az időpontban a termesztett növény még nem kelt ki (lassan.fekete ebszőlő (Solanum nigrum). a csattanó maszlag (Datura stramonium). vagy kémiai eljárásokkal történhet. akkor az eljárás jelölése pp. a csillagpázsit (Cynodon dactylon). Gyakran akkor járunk el helyesen. a nád ( Phragmites 'communis) és a fenyércirok (Sorghum ha/epense).

fokhagyma. borsó. csemegekukorica gyomirtására használható. paradicsom gyomirtására. görögdinnye gyomirtására alkalmazható. vöröshagyma. zeller. Az izopropali n hatóanyagú (Paarlan) herbicid paprika és paradicsom gyom-· irtására alkalmazható. dinnye. Gesagard 300 FW) gyomirtó szerek lencse. Dual Gold 960 EC) gyomirtó szerek bab. A prometrin hatóanyagú (Merkazin. paradicsom. tök. paprika. Flubalex) készítmények borsó. petrezselyem. lencse. zeller és macskagyökér gyomirtására engedélyezett. gyökérzöldség. Preemergens kezelésnél kijuttatható hatóanyagok Egyszikű gyomok irtására: Az etalfluralin hatóanyagú (Buvilan EC) herbicid bab. Benefex. sárgarépa. Linurex 50 WP) szer csemegekukorica. A linuron hatóanyagú (A falon. bab. saláta uborka gyomirtására használhaták fel. petrezselyem. paprika gyomirtás<ha javasolható. Kétszikű gyomfajok irtására: A klórbromuron hatóanyagú (Maloran) szer sárgarépa és vöröshagyma gyomirtására engedélyezett.Presowing és ppi. A metobromuron hatóanyagú (Patoran 50 WP) gyomirtó szer bab gyomirtására alkalmazható. sárgarépa. borsó. Az smetolaklór hatóanyagú (Dual 960 EC. 92 . paradicsom. A lenacil hatóanyagú (Adol 80 WP) herhicidet borsó gyomirtására lehet felhasználni. Gesagard. A difenamid hatóanyagú (Rideon 80 WP) gyomirtó szer paprika és paradicsom gyomirtására engedélyezett. paradicsom. A napropamid hatóanyagú (Debrinol 50 WP. kezelésnél kijuttatható hatóanyagok A benfluralin hatóanyagú (Balan. Debrinol 45 F) készítmények felhasználhatók káposztafélék. vöröshagyma gyomirtására használható. Posztemergensen kijuttatható hatóanyagok A fluazifop-P-butil hatóanyagú (Fusilade S) szer paprika.

A szetoxidim hatóanyagú (Nabu S) szer paradicsom. A kiválasztott gyomirtó szereket 250-350 liter/hektár vízmennyiséggel juttassuk ki. 93 . vöröshagyma gyomirtására javasolt. A nitrofen hatóanyagú (Mezotox 25 EC) szer hagyma gyomirtására engedélyezett. A metazol hatóanyagú (Mezopur 75 WP) szer hagyma gyomirtására javasolt. uborka. A gyomirtó szerek felhasználása során a csomagoló burkolatokon lévő tájékoztatóban leírtakat minden esetben be kell tartani.A glüfozinát-ammonum hatóanyagú (Finale 14 SL) szer zárt termesztő berendezésekben és szabad földön "pre-poszt" kezelésre alkalmas.

Precodor F 1• K. Tini F 1. A korábban féldetermináltnak nevezett fajtaköméi a 8-9 fürt után áll le a főhajtás növekedése. Romatos F 1• Féldeterminált niivekedésűek: Luca F 1. két fajtacsoportot különböztet meg: -determinált. (A teljes sort helyszűke miatt nem tudjuk közölni. amely lezárja a hajtás további növekedését. a hajtásrendszer típusait elemezve. Gála F1. leginkább elterjedt zöldségfajunk. Counter Ft> Floriset F 1. A tipikus determinált· növekedéső fajtáknál a főhajtás 4-6 fürt kifejlesztése után lezár.és fűszernövények részletes bemutatása Burgonyafélék Paradicsom (Lycopersicon escu/entum MILL. Szívesen fogyasztjuk friss. E növekedéstípusnál a felső oldalhajtások erős hajlandóságot mutatnak a főhajtás szerepének átvállalására.) Hajtatásifajták (folytonos növekedésűek). A determinált növekedési típus főhajtásának csúcsán virágzat fejlődik. Ez aztjelenti. Suprella F 1. Beleanta F 1. A folytonos növekedésűfajták akár "fává" is megnöveszthetők. Táplálkozási értékét A. A főhajtás lezáródása serkenti az oldalhajtások hasonló felépítéslí növekedését. Rendera F 1.) A paradicsom az egyik közkedvelt. Dario F 1. -folytonos növekedésű fajtákat. Prisca F 1.és C-vitamin-tartalma. hogy a főhajtás végén nem képződik fürt. A magyar konyha nélkülözhetetlen eleme. Ennek eredménye a tipikus· bokorforma. F 1.A zöldség.és kalciummennyisége adja. Meran Fl> Estrella Ft> Andra F 1. Turbó F 1. Fajták: A nemzetközi irodalom a paradicsomnövény növekedési ütemét tekintve. Balca F 1. nagy kálium. Hajtatásban vagy gúlás termesztésben van nagy szerepük e fajtáknak. mélyhűtött és konzervált formában. 3 F 1• 94 . A termesztett fajtákat növekedési típusuk és a tern1esztéstechnológia alapján csoportosítjuk. Ezt a technológia ki is használja. Majorca. A determinált növekedési fajták köre sem egységes. Vernone F 1.

t e rm őh e lyekcn . Transzspirációs egy iilthatója 240-270 közölt van. ami 240-360 mm csapadéknak felel meg. Környezeti igénye. Treff. amin t arra rá lehet menni. Leglényegesebb az ősz i mélyszántás. A tech nológ iai változatokat.10.30.). mélyrehatoló gyökérzete a vizet jól reltárja . A talajt zá1juk be. Vízigénye nagy . A hajtatás! könyvü nkben nem rész letezziik. Fényigénye. Lugas. /5.11 I. Kecskeméti jubileum . Ki térünk a gép i termesztési vá ltozatok ra is. növekedésérc és fejl ődé sére a fény erőssége. A paradicsom a mel eg igényes zöldségfajok közé tartozik. Prima. Zömök. 95 . .helyrevetcll term esztés (áprili s 10-20.18 °C éjjel i és 20-25 °C nappali h ő m érsék l eten opti máli s. Kecskeméti 407. tervezés érdekében ismert etjük. . az eset lege: bérelt terül et műv e­ lését figye lembe véve. Ezek után nézzük a tec hn ológ iai változatokat: . Sláger.). Kifejezetten fényigényes növény. Közepesen érzékeny a talaj nedvességtartalmára. Érésben l évő paradicsom . illetve a vetésig gyommentesen tartani a területet. vetés). Optimális JuJigénye 22±7 °C.Szahadföldi fajták: Kecskeméti 262. kézzel szeelve (május 5. Delta. Ideje szeptemberoktóber . A tenyész id őb e ni összes vízfogyasztása ( 120 napos te n yészidő! alapul véve) 2400-3600 m3/ha . csupán a legfontosabb adatokat közöljük. Termesztéstechnolúg in i 1·ál toza!ok.az 1 . Hom okon a tavaszi szántást javaso ljuk.). Robot. Peto 95. Mobil . Korall . .). id őtartam·t . típusokat a könnyebb áttekinthetőség.lámrendszeres term esztés. Kecskeméti tárolási F 1. A virágok termékenylilé e 15. Red Hunter. A sz<íntás vagy ásás mélysége 25-35 cm legyen. Feladatunk továbbá a technológia típusától függően . Peto 86.szabadföleli tömegtermesztés friss fogya ·ztásra. Tavaszi első t a lajm űvelési munkánk a simítózás. Kecskeméti korai bíbor.15. Talaj-elríkészítés. kép.váz nélküli fól i:ístakarás és fóliaalagút alatti tenneszlés (ápri lis 10-20. palánt{tzoll (m:íj us 1.szabadföldi tömegtcnn c:ztés konzerv célra. ívó. .szabadfö ldi korai term esztés (április 20. a elenáció miatt. valamintamin őség van hat ással. a kiültetésig.

2 . A tervezett terméstömeg által kivont legfontosabb makroele. Mélysége 2-2. 2 . szálas palánta (600-800 db/m 2). A paradicsom : nagyon meghálálja az érett istállótrágy:ít.0--3. Virágzás előtt a nitrogénnel óvatosan bánjunk.ritka vetés (200-400 db/m 2). -sima..sűrű tűzdelésre váró vetésnél: 6. A foszfor és kálium kétharmadát ősszel. tűzdelt. a későbbi kiültelésnél tűzdelt vagy sima palántát ültetünk. Palántanevelésnél felnevelhető növényszámok: . illetve koptatottból 600-800 g/ha. . Tűzdelés szikleveles állapotban. 50--100 db/m ). annak kiszámításának módját korábban már ismertettük. koptatás nélküli magból 1500 gramm. • mert erős vegetatív túlsúlyt eredményezhet. 2 .tűzdelt palánta (300-400 db/m ). Magszükséglet: -ritka nevelésnél: l . A 21. A kelés 8-14 napra várható. 2 -cserepes palánta (10--14 cm-es cserép.5 cm. A palántanevelésnél számításba jöhet a tápkockás. -sima palántanevelésnél: 2. illetve február 20-március 5. A korai termesztési i technológiáknál tápkockás palántát. Állandó helyrevetésre akkor kerülhet sor. ha a talajhőmérséklet eléri a 14 ocot. Palántanevelés időtartama 6-9 hét.· mek visszapótlását.0-8. Vetési idffpontok: -váz nélküli. szabadföldi korai tem1esztésre: február 15.0 g/m • Hektáronkénti vetőmagigény 250-450 gramm mag. fóliaalagutas. A helyrevetés konzerv célra. sima palánta nevelése. egyharmadát tavasszal szó1juk ki. A műtrágyákat megosztva adjuk. Szaporítjuk palántázással és helyrevetéssel.5 g/m 2 .tápkockás palánta (200-300 db/m 2).Trágyázás. Szaporítás. 1 1 96 . Magszükséglet. A tenyészidőben fejtrágyát a növény fejlődé­ si erősségétől függően adunk. táblázatban a talaj tápanyag-ellátottsága alapján mutatjuk be fajlagos mű. A palánták edzése elengedhetetlen a szabadföldi ki ültetés előtt.• trágyaigényét Az alaptrágyát az őszi talajmunkákkal dolgozzuk be a talajba.tűzdeléses palántanevelés tűzrlelésig ( 1500-2000 db/m ). illetve április l O. -szabadföldi tömegtermcsztésre március 15-21.0-1 . A vetés mélysége: 0.5 cm. vagy később tömegtermelésre illetve tárolásra termesztett paradicsomnál elfogadott. .0 g/m 2 .

6 3.4 1.5 3.9 2. IV. ten n ő h ely A talaj tápanyag-ellátOltsága igen gyenge gyenge közepes jó igen jó Nitrogén l.2 6.0 3.5 1. kép . A Lenyészterül et a technológia típusa szerint változik. Korai szabadföldi termeszlésnél 80.5 3.5 0. Váz né lküli fó li ás takará alá 160 + (2x30)x30 cm (45 OOO tő/hek­ tár).3 2.2 3.9 1. IV .5 1. 3.5 6.5 3.15 cm (90.7 2.2 4. IV.21.8 - 3.7 1.7 Kálium l.3 1.8 6. Szabadföldi tömegterm esztésnél kézi szedéssei 125 + 35x30-35 cm (40 OOO t ő/h ektár) Helyrevetésnél 125 + 35 x l 0.4 - 2. lll. /ó . ll.2 Foszfor l.7 0.7 3.6 0. 7.8 2.6 6.8 0. 3.0 3.0 5. ráblázar A parad icsom faj lagos műln~gya i gé n ye (Hatóanyag kg/t) Tápelem.0 2.9 - - 5. lll.4 2.5 6.120 OOO t ő/hek t á r).3 1. Kenténeres paradicsom termesztés 97 .2 1.0 7.0 3.5 4.2 1.4 1.3 - - 2.9 3.6 3.5 2.1 2.l 00 + 30x 30 cm (50-60 OOO db/hektár).0 3.5 2.5 1. lll. ll.1 3.7 1. ll.8 A magvetést végezhetjük kézze l és géppel.

~ gyomi~~s. Fehér húsú (tölteni való) fajták: Albarégia. Hosszú Táltos. öntözéssel szintén védekezhetünk a kisebb fagyok ellen. Étkezési paprika (Capsicum annuum L. Az elérhető tennésátlag: 30-50 tonna/hektár. Paradicsom alakú zöld Szentesi. Paradicsom alakú zöld Pallagi. Betakarítás. Biológiai értékeit tekintve még a paradicsomnál is értékesebb. Táltos SH. A tenyészidőben adott csapadékpótló öntözésnél 30--40 mm-es vízadagot adunk. Kannen. HRF F 1. Csipke. Rapidus F 1. A csípős paprikában lévő kapszaici n étvágygerjesztő hatás ú. Ásványisó-tartalma is jelentős. Hazánkban legelterjedtebb a tennés hússzíne szerinti csoportosítás. Korai paradicsom alakú. Az egy főre jutó fogyasztás l 0--12 kg/ fő/év között változik. Javított Bogyiszlói. 98 . P-vitaminokat tartalmaz. Újmajori. igény szerint. csípős). Sobor. Az állandó helyre vetett állomány tőszámátatervezett sor-tőtávolságra és állományszámra állítsuk be. Rezisztens Keszthelyi. Egy-egy darab friss paprika napi fogyasztása a szervezetet szinte tökéletesen karbantartja. Fehérözön. Ontözés. Keceli l F 1. Ebből a csoportból kiválik színével a Szentesi sárga paradicsom alakú fajta. Suptol. Szarvasi ll. Szentesi piacos és hegyes fajtákat: Budai csípős hajtatási. Ezenkívül számottevő A-. Nagyobb felületen földdel is letakarhatjuk a paradicsomot. Ezt követően a fagyokig szedhetjük a paradicsomo!. Szintetikus Cecei SH. D.) A paprika hungarikum. A fölösleges egyedeket távolítsuk el. Cecei SH. A korai tennesztésnél elengedhetetlen a fagyvédelem. vérbőséget okoz. alma alakú. C-vitamin-tartalma 150--200 mg/100 gramm. Bz-. Néhány tövet fóliás takarással megvédhetünk. Belecskai.5 liter vízzel beöntözzük. Fajták: A paprikafajták többféleképpen csoportosíthatók. Góliát SH. B 1-. Novator F 1. Hatvani. gyorsítja a bélmozgás!. Egyéb zöld (pritamin) fajtákat: Greygo. A legkorábbi szabadföldi érésidő június 20-ra várható. talajporhanyítás folyamatos munkavégzést igényel. Ez az érték a zöldségfajok közül a paprikánál a legnagyobb. Rekord. fokozza a kiválasztást. Hárosi zöld. nagyhogyríjú fajtákat: Balaton F 1.Ápolás. Tizenegyes. A kelesztő öntözésre az állandó helyre vetett változatnál kerülhet sor. Egy-két napig bírja. A zNd húsú fajtákon belül megkülönböztetünk halványzöld. Szentesi kosszarv ú. Kocsolai. Duna F 1. Ultetésnél a palántákat 0. me rt a gyomor és bél nyálkahártyáját izgatja. Füstöléssel.2--0. Alakjánál fogva külön csoportba tartozik az almapaprika (fehér. Cseresznyefonnájú fajtánk a Szentesi.

Tavasszal simítózunk és gyomtalanul tartjuk a területet a vetés ig. a vetés e l ő tti talaj.szabadföldi tömegtenn esztés. A paprika érzékenyen reagál a h őm é rsé kl e ti változásokra . -szabadföldi . . kb. Paprika konténerben lermcsztve 99 . Őszi mé lyszántás vagy ás<ís itt is az alap. A fagypont alatti h őm érsék­ lete! még rövid ideig sem bírja ki . kép .tő l ).15 .J4 óra közöll) a legnagyobb. a Talajnnive/és címú fejezetben leírtakra . A magvak csírázása 25-32 °C-on a leggyorsabb. Vi sszautalva. Vízigénye nagy. pal ántáról (május 15-25. a k éső tavaszi aprómagvú növények rendszere szerint végezzük . mint a paradicsomé . Fényigény. míg az állandó helyre ve tett paprikánál.) -szabadföldi korai termesztés (május l 0.Környezeti igénye. Ta /aj-előkészítés. Termesztéstechnológiai vá/tozatok: -váz né lküli fó li ás takarás és kisalagutas tem1esztés (áprili s 20-május l 0.). a napi összfogyasztás 22-25%-a. A napi víz fogyasztás a déli órákban ( 12.14 órás megvilágítástartam szükséges. 5000 lux körüli fényerő és 12. o c. A paprika optim áli s h őigénye: 25±7 Tehát nagyobb. nagymagvú növények rendszere szerint . A paprikavirág termékenyül éséhez fajtánként változó. áll andó he lyre vetés (ápri li s 15 . a k éső tavaszi.). 17. illetve kiültetés ig.e l ő k ész ítés t palántázáskor. A szabadföldi tem1esztésnél szükséges fényvi szonyok hazánkban adottak .

Szakítani kell a hagyományos szemlélettel ebben a kérdésben is.0 1.8 8.2 7.8 2.0 5. ll.6 4.2 3.0 ll.0 4.1 lll.4 3.0 3. Türelmetlenül vártuk.6 - 7.5 3.7 4.3 5.3 4. Az étkezési paprika fajlagos mű­ trágyaigényét a 22.1 7.1 3.6 A paprikatermesztés sikere döntő mértékben a folyamatos tápelemellátástól függ. lll. Nagy volt az elvárásunk.4 5. de a siker érdekében nem sokat tettünk. 5. Korai termesztésnél foszfor-túlsúlyos tervet készítsünk. IV.5 - gyenge közepes jó igen jó Nitrogén l. ll. táblázat tartalmazza.5 4.0 5. termőhely igen gyenge 5.9 1. A sikeres termesztésért először ismerkedjünk meg a paprikanövény fejlődési jellemzőiveL A palánta kiültetése után.2 - 8.1 1. táh!ázat Az étkezési paprika fajlagos műtrágyaigénye (Hatóanyag kg/t) A talaj tápanyag-ellátoltsága Tápelem. 4-6 alkalommal adjuk.0 4.8 9.8 3.8 6. Ezt a növény hajtáscsúcsának színe változásával nyomon tudjuk követni. egyharmadát indítótrágyaként és egyharmadát a nitrogénnel.9 3.6 7. Kálium l.8 6. Kiültettük a paprika palántáját. egyben kijuttatjuk.8 2. 4.8 5. 8. Foszfor l. fejtrágyaként adjuk. lll. Ehhez idő kell.0 2. Ha nincs elegendő istállótrágya műtrágyával elégítsük ki igényét.5 2. Ezt követi a hajtás fejlődése. eltérően a paradicsomtól. hogy mikor indul fejlődésnek.4 1. A káliumtartalmú műtrágyát ősszel.2 2.2 4.1 4. 100 .0 8.5 4. mikor lehet szedni.4 - 3. 22.5 5. IV. A paprika igényli a szerves trágyát.7 - 4.0 IV. mikor virágzik.2 5. a nitragént az első virágok megtermékenyülése után. Nézzük mi volt ez. A foszfortartalmú műtrágya egyharmadát ősszel.2 1.2 2. 4.0 1. a paprika elsőként erős gyökérzetet fejleszt.8 5.Trágyázás.4 3.

A kiültetett palánta csúcs i része kékeszöld sz ín ű. Ez azt jelenti , nincs sejtosztódás, nincs fej l ő d és. Amikor a csúcsi részen l évő fejl ődő leve lek színe vi lágosabb zöld, mint az alsó lombleveleké, akkor "nagyüzem" van a növényben, fejl ődik , növekedni fog. Ez a közepes növekedési szint a kívánatos a tem1esztés folyam án. Amennyiben erő te ljes a vil <'igoszöld szín "kifolyása" a kifej lett lomblevelekre, túl gyors fejl ődésse i < íllunk szemben. Ezt c ökkenteni kell (víz-, h őe l vo n áss al ). A helyes eljárás az, amikor a palánta ki ültet ésétő l az e l ső bogyók megjelené éig mostohagyereknek tek intjük a paprikát. A bogyó ( 1-2 cm nagyságú) m egjel enését ő l adhatjuk a sok tápanya18. kép. J ó ltennő paprikató got, vizet stb., de fo lyamatosan. A túl sokái g mostohagyerekként keze lt paprika tem1ése ki cs i, defo rm ál t, használhatatl an lesz. Amennyiben kéthetenként , l O naponként fej trágyázzuk, oldott műtrágyáva l , a paprikák szépen kifejl ő dn ek, meghíznak a bogyók. Jó termésátl agot tudunk elém i, s a minőség is jó. Ennek érdekében szinte folyamalosan kell etetni , itatni a növényt. Szaporítás. Palántaneve léssel, és állandóhelyre vetés el egyaránt szaporíthatj uk. A korai termesztésben (váz nélküli fó li tistakarás, korai szabadföld i tennesztés) tápkockás palán télt ültetünk . A tápkocka mérete 6x6-7x7 cm. A paprikát t űzde lh etjük egy- és kétszálasan. Ez azt jelenti , hogy szikl eveles áll apotban egyesével, illetve párosával tű zd e ljük . A kétszálas tű zd e l és e l ő n ye, hogy növényenként több lesz az e l ső termés. Tömeg-pal ántaneve lé nél használjuk a sim a pal ántát ( k éső i ki ültetés).
Vetés idő:

-váz nélküli fó li ás term esztéshez febru ár 25-március 5., -korai szabadföldi termesztéshez március l O. , - szabadföldi töm egtermesztéshez márciu 20-30., -állandó helyrevetés ideje: áprili s 10 - t ő L Yetésmélység: 1- 1,5 cm pal ántanevelésnél, 2-3 cm áll andó helyrevetésnéL Tű zdel és: szikl eveles állapotban . Palántanevelési idő: 6-9 hét. Kiültetési id ő: lásd a technol ógiai változatoknáL Magszükség let: tűzde l és ig 20-30 g/m2. l hektárra korai tetm esztésnél l ,5 kg. Sima palántanevelésnél 1-2 kg/hektár.

101

Tenyészterület kiültetésnél: - nagybokrú fajták, pritaminpaprika: 50-55 x 30 cm 60-65 OOO db/ha. Ikersoros elrendezésben: 60+ 20 x 30 cm (83 OOO db/ha). Szalagos elrendezésben: -determinált növekedésű fajta, helyrevetve: 55+ (3 x 35) x 6-J O cm (250-400 OOO db/ha), - féldeterminál t: 55+ (3 x 35) x 20-25 cm (l 00-125 OOO db/ha), - váz nélküli fólia alá: 120 +(3 x 33) x 25 (kétszá! as), (65 OOO db tápkocka, 130 OOO db növénnyel). Ápolás: Fagyvédelem a korai kiültetésnél. Tőszámbeállítás az állandó, helyrevetett technológiánál. Folyamatos tápoldatozás. Öntözés: Kiülteléskor iszapoló öntözés, félliter víz tövenként Kelesztőöntözés, száraz tavasz esetén 5-10 mm. Az öntözést május végétől augusztus végéig folytatjuk. Vízpótló öntözésnél 25-35 mm-es vízadaggal öntözzünk. A paprikát öntözni csak 20 oc feletti léghőmérsékleten szabad. Betakarítás. A szedés kezdete a korai termesztési technológiáknál június IStől várható. A tömegtermesztésben július IS-től kezdjük szedni az étkezési paprikát A pritaminpaprika szedéskezdete augusztus 15. után van. A helyrevetett állományt augusztus 10-től szedhetjük. Aszedésta fagyokig folytatjuk. A várható termésátlag 20-30 tonna/hektár körül várható.
Fűszerpaprika

(Capsicum annuum L.)
A
fűszerpaprika

a magyar konyha nélkülözhetetlen

fűszere.

Fajták: Folytonos növekedés(í, csípősségmentes fajtacsoport: Kalocsai E 15, Kalocsai 50, Kalocsai 57-231, Szegedi 20, Szegedi 40, Szegedi 80, Szegedi nem csípős. Folytonos ni!vekedés{í fajták: Kalocsai 505, Szegedi 178, Szegedi 179, Szegedi F 03, Kalocsai V-2. F é/determinált, csípffsségmentes fajtacsoport Kalocsai 702, Kalocsai 801, Kalocsai merevszárú 622. Determinált növekedés([, csípfísségmentes fajtacsoport: Kalocsai determinált 60 l. Környezeti igénye: lásd az étkezési paprikánál leírtakat Termesztéstechnológiai változatok. A fűszerpaprikát Magyarországon két technológiai változatban, palántázva és állandó helyre vetve termesztjük. Talaj-elffkészítés. Nagy pontosságat igényel. Oszi mélyszántás 25-30 cm mélyen, októberben. Kötött talajokon célszerű az altalajlazító járatása.

102

Vetés e l ő tti t a laj -e l ő k észít és a sim ítózással kezdődik. Állandó helyrevetésnél márc ius végén-áprili s elején készítünk aprómorz. ás, jól tömörödött magágyat Palántázás e l ő tt, á p ri lis ban a k éső tavaszi, nagymagv ú növények talajműv e l és i rendszere szcrint járunk e l. 10- 15 cm-i g, a palántázás mé lységéig űve ljük a talaj t. Trágyázás. A fűszerpapr i ka alá teljes szervestrágyaad ago t ad unk (30-35 tonna/hektár). Ezze l párhuzamo an, igény szerint adjuk a műtrágyá­ kat (lásd 23 . ráblázar). A műtrágya­ adago lás id őzí t ése megegyezik az ~ tk ezés i paprikáénál leírtakkaL A fej/ 9. kép . Fűszerpap rik a érésben trágyát a fűszerpaprika is meghálálj a. Szaporítás. Az állandó helyrevetés csak ott alkalmazható, aho l a talaj szerkezete, tápanyag-e ll átottsága, vízgazdálkodása kedvező és az id őj árás is kegyeibe fogadja ezt a term esztés i módot. A Kalocsa körn yékén kialaku lt t e m1 ő t áj eb b ő l a zempontból kiválónak t e kinthet ő. Az állandó helyreverés ideje: március végé t ő l április 20-áig tart. A megkésell vetésnél (április 25-e után) a magot cé l sze rű "h őkeze lni ", hogy minél e l ő bb kikeljen. A ve tőmag h ő keze l é. c a köv e tkező. A 12% víztartalmú , lég záraz vetőmag­ hoz, négy részletben, 2-3 óránként 52- 59% vizet adunk. Ezt a mag gyorsan fel;zívja. Az átnedvesedett ve t őmag h őm érsékl ete gyorsan eléri a 30 °C-ot. Ezt köve~ően többszö! átlapátolva, 8- 10 napig 30 °C-os hőmérsékleten tartjuk a vetőmagot, mígnem megjelenik a csíra (gyököcske). A kezelés után a mag nyomban ve th e tő . A vetés mélysége, kötött talajon 3 cm, homokon 4 cm . A v e t ő mag i gé ny faj tától, illetve annak növekedés i típusától fü ggőe n változik . Aján/olinövényszám növekedési rfp usonkém: - fo lytonos n öve ked és űb ő l 400-500 ezer db/növény/hektár, - féldetem1iná ltból 450-600 ezer db/növény/hektár, - determin ált típusú fajtákbó l 600-800 ezer db/növény/ha. A kívánt növény zárn eléréséhez a gyakorl atban ~-szeres magtöbbletet vetnek. !\z ezermagtömeg 5- 7 gramm. Ez 6-12 kg/hektár vetőmagnorma közölt változik. A palántanevelés alkalmazása eselén a v e tő magot március 15- 30. közölt ve'k, enyhe fútésű fó liaházban . Előtte 24 órái g 25 °C-os vízben e l őáz tatj ák. Egy 1ektárra 3,5 kg vetőmagot számítunk. l m 2-re 30-35 grammot vetünk . A palán.ák május közepére válnak kiült e th e t ő kk é.

103

A

fűszerpaprika

23. táblázat fajlagos műtrágyaigénye (Hatóany ag kg/t)
A talaj tápanyag -ellátolts ága

Tápelem ,
termőhely

igen gyenge

gyenge

közepes Öntözetl en

igen jó

Nitrogén I.

15,0 16,0 15,5

14,0 15,0 14,5

13,0 14,0 13,5

12,0 13,0 12,5

10,0 11.5 10,5

III. IV.
Foszfor I.

13,0 14,0 13,0

12,0 13,0 12,0

11,0 12,0 11,0

10,0 10,0 10,0

8,0 8,0 8,0

Ill.
IV. Kálium I. III. IV.

18,0 19,0 18,0

17,0 18,0 17,0

16,0 17,0 16,0 Öntözött

15,0 16,0 15,0

14,0 15,0 14,0

Nitrogén l.

10,0 10,5 10,0

9,0 9,5 9,0

8,0 8,5 8,0

7,0 7,5 7,0

6,0 6,5 6,0

Ill. IV.
Foszfor l.

8,0 8,5 8.0

7,0 7,5 7,0

6,0 6,5 6,0

5,0 5,5 5,5

4,5 5,0 4,5

Ill.
IV. Kálium

l.
Ill. IV.

10,5 11,0 10,5

9,5 10,0 9,5

9,0 9,5 9,0

8,5 9,0 8,5

7,0 8,5 8,0

104

A fűszerpaprika utóérlelése fontos munkamozzanat. . június-július hónapokban. A sortávolság mindkét szaporítási módnál. az időjárás.Az ajánlott állománysűrűség itt is növekedési típusonként változik: -folytonos növekedésű fajtából 250-300 ezer db növény/hektár. A magvetés esetén hiányzó csapadékot kelesztő öntözéssel (5-10 mm) pótoljuk. Öntözés. kapálásból. Tartós meleg időjárás mellett ad elfogadható eredményt. A várható termésátlag 8-20 tonna/hektár között változik. A fúszerpaprikát 2-3 szálával ültetjük. a növekedés típusától függően lehet 50. Fagyveszélyesetén a kormos. Nálunk két fajta nyert elismerést: a Kecskeméti lila és a Kecskeméti I 98. különösen a napfényes órák száma. prizmás stb. A tenyészidőben 2-4 alkalommal. 30 mm-es vízadaggal öntözzük a fűszerpaprikát. Betakarítás. s akkor jó termést ad. Ápolás.determinált fajtából 400-500 ezer db növény/hektár.) A tojásgyümölcs hazánkban kevésbé ismert és fogyasztott zöldségfaj ta. Ápolási munkái a gyomtalanításból. biológiai érettségben (pirosan) szedjük. A leszedett fúszerpaprikát füzéres. Fajták: Fajtái a világban rendkívül forma. . Tojásgyümölcs (Solanum melongena L. Fényigénye is nagy. -korai szabadföldi termesztés (palántáról): május 15-25. Termesztéstechnológiai változatok: -váz nélküli fóliás takarás (földkockás palántáról) május 10-15. biológiai érésbehajló bogyókat is leszedjük. Ezek minősége természetesen nem éri el az előzőek értékeit.és színgazdagságot mutatnak. Rossz megvilágítás esetén fejlődése lelassul.féldeterminált fajtából 300-350 ezer db növény/hektár. A tőtávolság 20-30 cm. A paprikaőrle­ mény minőségét jelentősen befolyásolja a festéktartalom. ládás. 105 . Palántázáskor abeiszapoló öntözésre (10 mm) kerül sor. Vízigénye szintén nagy. tárolással utóérleljük. azonban termesztése és fogyasztása terjed fő­ leg külföldön. Az első termések beltartalmi értékei általában jobbak. 36. Kifejezetten hőigényes növény. Az érés ütemét döntően befolyásolja a fajta. Bolgárok véleménye. Környezeti igénye. A fúszerpaprikát. 25 cm. amely a leszedett bogyókban a szedés után 5-6 hétig tovább növekszik. Csak az igazán ínyencek ismerik értékeit. a virágok termékenyülése elmarad. zsákos. hogy szinte "vízbe kell állítani". mint a későn érőké.. Már nulla °C-on elpusztul. talajlazításból állnak. Fejlődésének hőoptimuma: 25±7 oc.

Mivel k ésőn kerül ki ültetés re.Helyrevetni vagy k ésőbb palántázn i nem cél ze rű . a műtrág y á t alap. Az ápolás i és edzési munkák megegyez nek a korábbi fejezetben leírtakkaL Kiültetés re a 6-8 lombl eveles fejl e tt ségű palánt ák a lega lkalmasab bak. A tojásgyüm ölcs húsos bogyója akkor sze dh e t ő. a virágz<í tól. Szaporítás. szabadföldön. a paprikához hasonlóan meghálálj a. Ültetésko r beisza- 106 . Lehet sű rűn vetni . Finom esemegc a Iojásgylímö lcs ki . Ápolás. kép . A tojásgyüm ölcs rendk ívül nagy temléstelj es ítményre képes. majd vetjük elején s áprili shez termeszté szabadföldi szikl eve les állapotban tű zd e lni . Gyomtala nítás. a k i fej l ődésig eltelt napok számával is elvégezhe tjük. de benne a mag érése még nem kczdőd ö tt meg. hajtatva. Egy négyzetm éterre 3-6 db növényt ültetünk. Nagy vízigényé t folyam atosan kell ki elégíteni . mert nem érik be. napra. a hosszú t e nyész id ej űe k (hosszú t e tm ésűe k ) a 35-40. Sajnos nálunk . Trágyázás. Betakarítás. A l ő t á vol ság 30-40 cm közölt változik . Vetés március 15-e után. 7x7 cm-es tápkockába. nem ritka az 50 kg/m2-es tetmésátl ag. napra. fejtrágyázás. Ta/aj-elffkészítés. addig gyommentesen tartjuk a területét. Az id ő e l ő tt leszedett term éssel termésátlag-c ökkenést. A javasolt sortávolság 50-70 cm egysoros elrendezésnéL Ikersoros ülteté hez a 70-80 cm-es széles sortávolságot és a 3~ 0 cm-cs keskeny sort ávo lságot javasoljuk. szint az egész kertben nem terem ennyit. a faj ta növekedés i erélyétól fü ggőe n . A rövid tenyészid cjú (ováli s típus) a vinígzás után i 15-20. napra válnak sze dh e t ő v é . A korai a magot. Ültetés e l őtt 8. Az ősz i mélysz<íntást tavasszal elmunkáljuk. 6x6 . Külföldön. Az istállótrág yát igényli. sim ítózzuk.10 cm mélyen megmunk<íljuk a talajt.és fejtrágyaként. poló öntözést ( l O mm ) adunk. a túlérettcl min őség­ csökkenést idézünk e lő. A szedés id őz ítésé ta te ny ész idő fü ggvényében. A váz nélküli fó liás takarás alá 7-8 hetes palántákat ültetünk 20. Vízpótl ó öntözéseket hetente végezzük el ( 3 ~ 0 mm vízadaggal ). Öntözés. amikor a fajtára j e ll e m ző méretét már elérte. a középhosszú t eny ész i dejű (középhosszú termésúek) 25-30.

termesztése elsősorban a gyorsan melegedő. nagy szénhidráttartalma miatt (15-19%) jelentős energiaértéket képvisel. A burgonyafajtákat éréscsoportokba sorolják. A már fejlődésnek indult csírák további fejlődéséhez alacsonyabb hőmérséklet. (Ebben tér el a többi zöldségfajtól!) Nagy C-. Fontosabb hajtatási körzetei: Balástya. Chile magas hegyeiben lévő őshaza igazolja. Hffigénye kicsi. 5-8 oc is elegendő. laza szerkezetű talajokon terjedt el (Üllő. Vecsés. Vízigénye. tenyészideje 85 nap.Középkései. -korai. Nálunk is csak az ezt közelítő viszonyok között fejlődik jól. -fólia alatti hajtatás (zöldségnövény). A mi esetünkban ezek az időadatok rövidebbek. Termesztéstechnikai l'áltozatok: . Hazánkban. A lombfejlődés 21 °C-nál.) Dél-Amerikából származik. mérsékelten meleg vidékek növénye. amelyek a koraiság. ez megegyezik a többi Solanaceae családból származó fajjaL A lényegesen kisebb hőigényt a Peru. A fajták változnak. Ezek tekinthetők zöldségnövénynek Táplálkozási jelentőségél tekintve. Szeged környéke. jele AA.tarlóburgony.fővetésű étkezési burgonya te1mesztése (tömeg). Az adott tenyészidő adatok az étkezési burgonyára. teljes kifejlettségre értendők. Fényigénye közepes. Vízigény szempontjából a virágzás és a gumóképződés időszaka tekinthető kritikusnak. A csapadékos. B1-. jele C. jele A. a megfelelő színű gumóhéj és hússzín követelményeinek leginkább megfelelnek.5 °Cnál optimális. a viszonylag nagy hozam. . Környezeti igény. Desiré stb. tenyészideje 105-115 nap. B-vitamintartalma érdemelmég említést. Fajták.Korai burgonya (Solanum tuberosum L. -korai szabadföldi termesztés (zöldségnövény). Gyökérképződése6°C-on indul meg. Nálunk a fogyaszták esősorban a piros héjú fajtákat keresik.). Ezek a következők: -igen korai. Ebből következik. Ócsa. Kistelek és Makó környéke.> ':::rmesztés. Barcs stb. tenyészideje 125 nap. de -l °C-on már erősen károsodik. .nyári ültetésű vetőburgonya-tern1esztés. Piacainkon a hajtatott és a korai burgonya már május hónapban megjelenik.középkorai. . a gumófejlődés 17. A fajták közül azokat kell választani. a hajtások fejlődéséhez 8 oc szükséges. . 107 . tenyészideje 85-105 nap. Kecskemét. Alsónémedi. hogy az előcsíráztatott burgonyát korábban a hűvö­ sebb talajba is kiültethetjük. jele B. csupán kettőt említünk a célnak megfelelők közül: Cleopátra.

törékenyek. A burgonya jó termését a nyári jó minőségú. 12-14 °C-on 5-7 hétig. hogy azokat a hajtatóhelyiségbe rakvaminden oldalról érje a fény. ültetéskor letörnek (pincecsírák). egészséges csírák fejlődnek. A tervezhető terméshez szükséges ru útrágyaadagot a 24. Az őszi szántásra október közepéig kerítsünk sort. Homokon gyűrűs hengert vagy hengert és fogast használjunk! Ültet/fágy-készítés. ültetés előtt 15-18 cm-re forgassuk meg és hengerrel tömörítsük. helyzetüket megváltoztatva át is rakjuk. 108 .Talaj-el/fkészítés. A vetés idejére l . vagy kombinátorral készítsük elő a talajt. Nem kerülhet önmaga a kukorica. Trágyázás. A burgonya l tonna termése a talajból 5 kg N-t.Tavasszal a lazább talajokon ültetés előtt kombinátorral készítsünk 15-17 cm-es ültetőágyat Középkötött talajon először simítózzunk. Műtrágyázás. A burgonya mesterséges fényen is csíráztatható. A korai burgonya termesztéséhez 25-30 t/ha érett. Tervezett terméstonnánként 0. táblázat alapján határozzuk meg.8-1. erősek ún.5 kg adható belőle. A korai szabad földi termesztésnél a gumókat előcsíráztatjuk.és káliummútrágyákat a nyári talajmunkával dolgozzuk be a talajba. zöldek. lehetőleg nyirkos. Ennek érdekében a ládákat egyszer-kétszer. Az alászántást tömörítő · hengerezés kövesse. nedves talajon végzett alapozó és érlelő talajmunkák alapozzák meg. A zöldtrágyanövényt szeptember második felében vagy október elején legalább 25 cm-re kell aláforgatni a talajba. fénycsírák: életerősek. teljes fényben. Növeli a termést a magnézium is. 20-25 cm mélyen. lucerna és a Solanaceae családba tartozó fajok után. jó minőségú · istállótrágyát kell kijuttatni. ládákba rakjuk. A sötétben fejlődött csírák etioláltak. A gumókat rekeszekbe. vízgazdáikadását stb. majd ültetés előtt ásóboronával. 2 kg P20 5-öt és 9 kg K20-t von ki. zömök. A tarlóhántást követi a tarlóápolás. napraforgó. E folyamatot nevezzük a gumók fénykezelésének. javítja annak szerkezetét. A burgonyának jó előveteményei a kalászosok. hosszúak. Másodvetésú zöldtrágya esetében a tarlóhántást a magágykészítéssel kapcsoljuk össze. A foszfor. A teljes fényben fejlődött csírák rövidek. vékonyan. kötöttebb talajon. Szaporítás Korai szabadföldi termesztés. Középkötött talajokon a N egyharmadát adjuk együtt a PK alaptrágyávaL Laza talajokon a N-t az ültetőágy alá szórjuk ki. Homokon tavasszal szántsunk.5-2 cm hosszú. A szerves trágya elsősorban a talaj szervesanyagtartalmát növeli. igény szerint megismétel ve. hüvelyesek. A homokvédelem végett ősszel szántatlanul maradt talajt tavasszal. A burgonya minőségére a kálium-szulfát ru útrágya előnyös.

között van.8 4.5 3.4 7.24. amelyeket később paprikával hasznosítanak. PzOs KzÜ N 4. A hajtatásban a sortávolság 40 cm a tőtávolság 15-20 cm. Főként a fóliaágyakat és kissátrakat használják erre a célra. Az ültetés ideje III. öntözött tennesztésben 300-360 ezer db/ha hajtásszám várható.0 7.0 5.0 2.3 9. Korai szabadföldi termesztés.8 6. a jó tápanyagellátás mellett emelhető az állománysűrűség. A ládában egy sorban elhelyezett csírás gumókat 7-10 nappal a kiültetés előtt 3-4 cm vastagon tőzeggel.0 4. A jelzett gumószámból öntözetlen viszonyok között 250 ezer. a sérüléseket elkerülendő.5 5.8 9.7 1.0 5.0 megfelelő jó 3.0 3.5 4.0 3. A burgonya területét igény szerint gyomtalanítjuk.5 0.0 l.5 8.0 ll. 109 .5 5.0 6. Fólia alatti hajtatás.0 3.5 1. 15-25. Ültetés.5 10.5 2.0 gyenge 5.0 11. Az ültetés mélysége az ültetőágy alatt 1-3 cm.2 11.0 1.5 6.0 igen sok 2.0 2.0 5.0 2. Ez hektáronként 53 és 57 ezer darab burgonyagumót (fészket) jelent.0 9. Az előgyökereztetett gumókat csak kézzel vethetjük.5 6.2 9. óvatosan.A kelés az ültetés után 20-25 napra várható. Az ültetési mélység 5-8 cm.0 9.0 11. PzOs K 20 N IV. Öntözött területen. táblázat A burgonya fajlagos tápanyagigénye (Hatóanyag kg/t) Szántóföldi termóhely Hatóanyag kg/t N A talaj tápanyag-ellátoltsága igen gyenge 6. Balástya környékén már március első napjaiban kiültetik az előcsíráztatott burgonyát. a tő­ távolság 25 cm. A sortávolság 70-75 cm. PzOs K 20 Az előcsíráztatott burgonya gyökereztetésével a tenyészidőt még tovább rövidíthetjük.0 10.0 4. A burgonya fűtés nélküli fóliás hajtatása az ország déli részén terjedt el. Ápolás.0 12.5 közepes 5.0 7.0 3.5 6.5 4. 80 OOO db-ig.5-6 cm között van.2 10. A kívánatos gumóméret 2. komposzttal vagy földdel takarjuk.7 7.1 7. tehát erősen megnövelik az állománysűrűséget.2 11.5 7. majd beöntözzük.

apsugár. zsenge állapotát. A vegyszeres gyomirtás ismereteit lásd az általános részben. Görögd innye liO . Korai kincs. K6 zépkésr1i éréstí fajta: Heves· (Csányi ). Laza homoktalajon . Várható termésátlag 6 . Fólia alatti hajtatás. kép.18 s t ó l függően eltávolítőjárá id Hajtatás ban. ne emelkedjen20 °C föl é . Hevesi Futó F" Korall F 1. Cél a g umóképz ődés feltételeinek segítése. töltöge tő c o Ka bakosok Görögdinnye (THUMB) MA SF. A biztonságos gumóképződéshez a hajtatásban i szükséges a töltögetés . Középkorai érésű faj ták: Favorit F11 Gömb Futó F 1. A májusi id őjárás t ó l fü ggőe n. Ez a burgonya 2-3 napig ő rzi meg friss. Hungaria 8. egy héttel korábban. Sárgahúsú (Szente i). amikor a fészekben a gumók mérete meghaladja a 2. az adott tot. A hőm érsé klet szabályozásánál ügyeljünk arra. Sugar Baby.Kelés után 20-25 nappal kell töltögetni (bakhát) a burgonyát.] lanatus [Citrullus A görögd innyél elsőso rb an frissen . Korai érés/í fajták: CRISBY F1. Fajtók: A hazánkban te m1esztett görögdinnyefajtáka t érésük alapján csoportosítjuk. Ez a múvelet kapával végez hető el. Orosházi 101 . hogy a légtér h őmérsék l ete közötti h ő m é rs ék l e t. vagy nagy eső k után a tö ltögetés! megismételjük. juk a fóliapalá Betakarítás. április második felében. A fris s fogyasztás ideje júliustól szeptember végéig tart. Sugar King. Szigetcsépi 51 F 1• Kázépérésű fajták: Kecskeméti vörö húsú . 21.0 t/ha között változik. kellemes íze.0. foszlós héjú. Kívánatos lenne a 16. hajtatásban kb.5 cm-t megkezdhet ő a felszedés. Ve etisztító hatása. aramája teszi közkedveltté. A hajtatásban a kikeit állományt igény szerint öntözzük! Különösen vízigényes a virágzás időszakában . Az öntözés i nom1a 20-30 mm.13 . biológ iailag érett áll apotban fogyas ztjuk. A korai burgonya mosv a 24-36 órán belül kerüljön a fogyasztóhoz. máj us 20-a ut án.

Szaporítás. a talaj víz. helyrevetett (április 10-20.a vetésig illetve ültetésig-a felső talajréteget fogas boronával. A tarlóhántásta főnövény lekerülése után azonnal. Első tavaszi munkánk a simítázás (ha nem ősszel készítettük a fészkeket). -szabadföldi tömegtermesztés. a növény egyedi teljesítménye nagyon megnő. Talaj-el/Jkészítés. Az alap-talajművelés feladata itt is a dinnye gyökérzetének jól. Vízigénye nagy. Az őszi mélyszántást szeptember végétől.). -szabadföldi tömegtermesztés. A palántanevelés ideje 4-6 hét. A magelőáztatás idejének és hőmérséklet-változásának hatását a görögdinnyemag csírázására a 25. Crimson Sweet. minőségi és időbeli kielégítése a termesztés eredményének egyik meghatározója. A vetés.). Trágyázás.Kés/Ji érésű fajták: Charleston-H. A magelőáztat<Ís a görögdinnyénél régmúltra visszatekintő eljárás. Ezt követően. növekszik a vízfelvételhez szükséges idő). a kalcium-. Hosszú évszázadokig így termesztették a dinnyét. földkockát használunk. A görögdinnye l tonna terméssel 1.23 kg nitrogén!. 0. igény szerint. a szabadföldi tömegter- lll . Környezeti igénye. kultivátorral. A palántaneveléshez gyepkockát vagy cserepet. majd 30-35 °C-on előcsíráz­ tatjuk. A görögdinnye genetikailag meghatározott teljesítőképességének eléréséhez kellő tüpanyagot igényel. illetve ültetés mélységéig terjedjen. Öntözéssel segítve. kombinátorral művelhetjük.és a magnéziumigény. A talajművelés mélysége a magvetés. Charleston Gray. A legtöbb meleget igénylő zöldségfajok csoportjába tartozik. A hőmérsékletigény részletezését lásd a sárgadinnyénél. A tüplálóelemek közül a görögdinnyének a káliumigénye a legnagyobb. Ternzesztéstechno!óg iai változatok: -váz nélküli fóliás takarás és kisalagutas termesztés (április 25-május 5. palántázott (május 15-25. Ennek mennyiségi.). A virágzüs 5-7 ezer lux fényerőnél már zavartalan.79 kg káliumot von ki a talajból. a gyomok irtása. Ezt többnyire hatalmas gyökérzetével jól kielégíti. a korai szabadföldi termesztéshez egy héttel később. termékeny talajréteg kialakítása és fenntartása. illetve elterjedt a gyeptörésben való termesztés.). Fényigénye nagy.és levegőgazdálkodásának javítása. Hőoptimuma 25±7 oc. illetve ültetés előtti talajmunkák feladata a jó vetőágy előkészítése. táblázat tartalmazza. A dinnyénél vált általánossá. kellő mélységben megmunkült. A váz nélküli termesztéshez március közepén. 6--10 cm mélyen végezzük el.3 kg foszfort és 1. Marsowszky. ezt követi a nitrogén-. a foszfor. -szabadföldi korai termesztés (május 1-15. tárcsávai. Egy-két napi előcsíráztatás után megjelenik a gyököcske (csíra). októberig 25-35 cm mélyen végezzük. A hazai termesztésben lévő fajtüink hosszúnappalosak. A görögdinnyemagot 30 °C-os vízben 4 óráig előáztatjuk (ha hűl a víz hőfoka.

25 84.00 79. akkor érzi jól magát. A kedvező földkockaméret a 7x7. Száraz mag (kontroll) 2. hogy egy hektárra 12 OOO magot vetünk. Ez azt jelenti.50 88.50 74. 200+60x75. de kétszer annyi vetőmagot kell vásárolni. 3. mesztéshez április elején kell a magot elvetni. A m 2-enkénti egynövényes állománysűrűség hektáronként l O OOO db-os állományt jelent.50 68.00 83. sőt a 112 . A haszonkertben korai termesztésnél. A váz nélküli fólia és azalagutas termesztésnél 150+50x l 00.75 86.00 69. 220+40x75 cm-re ültethetjük.50 90. A 60 g/1000 magtömegű fajtából 75 dkg magot vásároljunk.50 85.25 83.A magelőáztatás 25 táblázat idejének és a hőmérséklet változásánakh atása a görögdinnyem ag csírázására (Fajta: Marsowszky. 160+40x 100.75 71. A helyrevetés ideje az év százactik napja vagy utána. viszont kettesével veti egy-egy földkockába.50 67.50 73. Ez azt jelenti.00 81. hogy a 18 g/1000 magtömegű fajtából 216 gramm.25 82. ha a hajtásai minél előbb összekapaszkodnak. 7.00 81.00 85. Van aki nem csíráztatja elő a magot. Az állandó helyrevetésnél a vetés-folyómétert kell kiszámolni és így megvásárolni a magot.75 91.00 88. Az eddigi ritka ültetést javasoljuk felülértékelni és sűrűbben ültetni a görögdinnyéL A haszonkertben négyzetméterenként legalább egy-egy növényt ültessünk ki.00 20 20 20 30 30 30 4.75 93. 6. 5. A mi fajtáink ezermagtömege 18-60-70 grammig változik.75 84. 8x8 cm-es. 20%-os vetőmagtartalék vásárlásával elérhető a tervezett állomány.75 83. ha előcsíráztatjuk és egyesével vetjük. Ez lehetséges.00 74.00 89. 4 8 16 4 8 16 68. A vetőmagigény a tervezett állománysűrűségtől függ.00 90. hiszen a görögdinnye társasági növény.00 86. az egy fészekbe vetett több (4-6 db) mag szintén növeli a magigényt A sor. 180+50x 100. 1974) Csírázási százalék különböző hőmérsékleten Kezelések az előáztató víz hőfoka az előáztatüs oc ideje óra 15 oc 20 oc 25 oc 30 oc l j l. kikerekítve 22 dkg mag kell.és lőtávolság bő választékot ígér. Fészkes vetésnél.

Fészekkészftés idő végéig. amikor öklömnyi nagyságú a dinnye.és t ő táv o l ságoka t . Fe lvágunk egykét dinnyét. A haszon kertben a k öve tkező i meretekre építünk. a k éső bb termékenyülteket ke lt ő. feljegyezzük a dátum ot. Palántázáskor a beiszapoló öntözés re ( l O mm ). kétszeri . Egy-. A magyarországi temlésátlagok az öntözés nélküli gazdálkodás eredményét tükrözik. csak az epidermisz!. óvatosan megkarcoljuk a fcli. három stb. Itt nem részletezzük . Öntözéssel a tenné átlagok a görögdinnyénél is lényegesen javíthatók. amikor ez van. ellenőri zz ük az érettséget. Az áll andó helyrevetett technoJógiánál elvégezzük a tőszá m beáll ítást. vona lkáva l. Az egész dinnyeterm esztésben a leg több szakérte lm et a görögdinnye érettségének megá ll ap ítása jelenti . em javasoljuk a haj tások földclését. A termékenyül és sz inte hul Jámban (mindcn növényen közel azono id ő be n ) történik .il etét. mint egyes dinnyések gondolják. kép. kép. A görögdinnye term ős virágának megtermékenyülése után 30-35 napra megérik a dinnye. mert a hajtások hamar összekapaszkod nak (védekeznek a szél ell en) é a sorközök ekekapáva l sokáig m úve lh e tő k. Állandó helyre vetett dinynyénél igény szcrint porh anyítjuk a fé zkeket. Ha valaki l x l méterre. Amikor eltelt a 30-35 nap (jó id őben 30 nap). Az e l ső hull ám terméseit egy. 23 . Ha érett. Az állandó helyrevetésnél szi. Ültetés ut án egy hétre elkezdjük a kapálást. A Círú állomány megoldja a szélvédelmet. azt is jónak tartjuk. Ezt igény szerilll fol ytatjuk a tcnyész22. Elérhető tem1ésátl ag: 20-30 tonna/hektár. fészekbe vet. Ennek sokféle módja van. e ll en őrizzük a kelé t.ikség lehet a kc l esz t ő öntözésre. Ömiizés. az azonos jelölésú tem1ések mind szedh e tők. Ápolás. Nyúlnígás 113 . Betakarítás. 30-40 mm -es vízadaggal val ó vízpótló öntözé lényegesen növeli a temlésátlagoL cm rontja a min ősége t .tömegterm esztésnél is javasoljuk ezeket a sor.

). a minóség romlik . Pancha F 1• Középkésfii érésű fajták: Dixi .Sárgadinnye (Cucumis melo L. Késifi éré. Borús. a terméshéj vastagabb lesz. Termesztéstechnológiai változatok: -váz nélküli fóliás takará és fóliaalagutas termesztés (áprili s 25-május 5. 25±7 °C. Gold Star F 1.). Ha a fejét lehajtja.nífajták: Hibrid 7.). Tétényi csereshéjú. a dinnye fázik (vagy nagyon melege van).) A sárgadinnye a magyar embemek mindig fontos. Vízigénye változó a fejlődési szakaszokban. Topáz. Korai érés1í fajták: Fiata F" Ezüst ananász. Sárgadinnye let merev képet mutat. Fényigénye nagy. A sárgadinnyefajtákat érésük alapján csoportosítjuk. Kár. Br és C-vitamin-tartalma jelentős. s az egész kép24. kedvező számára a hő­ mérsék let. nehezen érik. A jelzett hórnér ékleten összhangban van a növény és a megporzást végző méhek tevékenysége. Durina F 1. Környezeti 1g enye: luíigénye nagy. A csíráztí. B 1-. Sajnos a hazai gyakorlat az öntözést nem kellően értékeli. KözépérésLi fajták: Fortuna. Gyors növekedésre számíthatunk. Magyar kincs. a rajta lévő serteszórök merevek. Döntő többségél friss "gyümölcsként" fogyasztjuk . hogy termesztése és fogyasztása az utóbbi években visszaesett Nagy cukortartalma. értékes csemegéje volt. felemelkedik a tal ajról. Javított Zentai. sót fél t ő l e (betegségfe llépés. Muskotály. valamint a hajtásés a t e rm és fej lődés idején sok vízre van szüksége. A kedvezőt l en hőmérsékleti hatá t a Sárgadi nnyén mutatj uk be. nagy lesz a lomb stb. A mag 15 °C-nál kezd csírázni. A virágok fejlódése és megtermékenyülése 16 és 38 °C között zavartalan. Fajták. fényszegény idő ben a növény fejlődése lelassul . olyan mint egy támadó kígyó felemelkedő feje. Ha a hajtások vége. szinte a talaj ba fúrva jól érLi magát. 114 . optimurna 30-32 °C. A csírázá kor. tal ajon tem1esztve. Középkorai éré.Hí fajták (téli dinnye) : Hógolyó.15 . kép. -szabadföldi korai termesztés (május 1. Ezek mind mind téves feltevések.

Alkalmazása főleg a dinnye és egyéb ritka térállásra ültetett zöldségfajnál terjedt el. 0.). A fészkeket kapával vagy ásóval készítjük. A négyzetesen. f A fészek készíthető ősszel és tavasszal. 30-40 cm szélességben és mélységben kiemeit föld helyére. A fészekkészítés munkája a sorok és fészkek helyének kijelölésével kezdődik. Szaporítás. Nagyon eredményes a műtrágyák szerves trágyával együtt való adagolása. A csíra mérete 1-5 mm között kerlvező. 2 óra alatt megduzzad. Jobb a tavaszi készítés. csökkent növekedést von maga után. Elégtelen nitrogénellátás esetén a hajtásnövekedés erősen csökken. A sárgadinnye l tonna tennéssel a talajból 2. A dinnye talajműveléséta késő tavaszi vetésű. gyát különösen meghálálja. A kicsíráztatott magot addig vethetjük el. hogy a sárgadinnyemag 30 °C-os vízben. Ezután vissahúzzuk a fölÍ det. összekeverjük a trágyával.a szerves trá.).). állandó helyre vetett (április 10-30. A sárgadinnye. ! Trágyázás. Ebben keresendő döntő mértékben a kis termésátlag oka. amíg fehér a csÍra. A kicsíráztatott mag életfolyamatát a hőmérséklet csökkentésével (hűtőbe tesszük) és az oxigén elvonásával tudjuk csökkenteni. nagy magvú zöldségfajok talajművelési rendszere alapján 1 végezzük. A sárgadinnyénél is alkalmazott eljárás a magvak előáztatása és előcsíráztatása. 2-3 héttel a 1tervezett ki ültetés előtt. Könnyű elvetni. végül a fészek helyén felkupacoljuk a földet. A növények növekedésében a nitrogén és foszfor szerepét kell kiemelni. -téli dinnye tennesztése (május 20-30.-szabadföldi tömegtennesztés. A szabályos. A megbarnult csírábó! nem lesz új növény. A különbség annyi. A tápelemek közül a sárgadinnye is a káliumot veszi fel a legnagyobb tömegben.0 kg nitrogént.a görögdinnyével egyetemben. a gödörbe érett trágyát teszünk. és az esztétikai elvárásokat egyaránt szolgálja. A további sorrend megegyezik a görögdinnyénél leírtakkaL A káliumnak különösen a tennésképzésben van kiemelkedő szerepe. -szabadföldi tömegtennesztés. megfelelő elrendezés a növény biológiai igényének jobb kielégítését. 1 A szegény ember sajátos talajművelési eljárása volt (az ma is) a fészekkészí' tés. nagy nitrogénadag mellett is. A foszfor relatív hiánya. rTudjuk hol a trágya. 115 . A hazai tennesztésben az első termős virágok tennékenyülése után lecsökken a levelekben mérhető foszfor.6 kg káliumot von ki. s egy éjszaka 30-35 °C-on kipattan a csírája. palántázott (május 15-25. Itt mondjuk el az ellenőrzés lehetőségét is.9 kg foszfort és 4. Talaj-el/fkészítés (lásd görögdinnyénél leírtakat).és káliumtartalom és folyamatosan csökken a nitrogéntartalom is.

Vízpótl ó öntözést két alkalommal (30-40 mm ) javasol unk. akkor 24x30 = 720 g = 72 dkg/hekt ár ve t őm ag szükséges.igé ny szerint. l m2-re optim áli snak tartjuk a kétnövényes á ll o mány sű rűsége t. l 00x75. l o cm-es szárral szedjük . Ill atozik. 8 °C-os helységben tároljuk. ben. Ápo lás. a din nye szereti látn i a gazda árnyékát. Feltételezve. A téli dinnyél 80%-os érettségben. a termésátlag hathatós növe lése érdekében . illetve a 160+40x44. Sárgad innye tatpra áll ítva 116 . pal ántanevelés i adatok megegyeznek a görögdinnyénél leírtakkal. héja vi lágosabb lesz stb. Betakarítás. Eze n kív ül puhul a bibepontja. hogy 20 000+20%=24 OOO db magot vásáro lunk .Az id őzít és i .ell entétben a görögdinnyéve l .átlag 15-20 tonna/hektár. l 00x50 cmes egysoros. Eltérés. Helyrevetésnél a vetés-fo l yómé t c rx t ő távo l ság+50 % -o ráhagyás adja az elfogadh ató eredményt. vagy is ha sokat t ö rőd n ek vele. Tehát 80-90%-o érett ségnél is sze dh e t ő. Ne fe ledjük. Beiszapoló és kclesztó önt özés re igény szerint kerü lhet sor. Az érett sárgad innye m essz i rő l elárulja magát. cm jelent nehézségct az érett ség megá llapít á a. hogy a sárgadinnyél sűrű bben ültetjük . 220+40x35 cm-es ikersoro elrendezé. A sárgad innye . 25. Az elrendezést a gyakorl atban alka lm azott ritkább és az ált alunk javasolt sű­ rűbb téráll ás alapján. Állandó helyrevetésnél felada t a tószám beá ll ítás.utóérik. Ez azt jelent i. hogy az adott fajta l OOO magtömege 30 gramm. Az igazi élvezetet a l 00%-os érettségben szedett termések jelenti k. a k övetkezőkben javasolj uk: l OOx l 00. Várható termé. hogy az általunk vázolt techno lógiákban ne metsszék a sárgadinnyéL Öntözés. Áll andó he lyrevetéskor (fészkelésnél is) a talaj porhanyírá a. kapá lás . Vitat ott kérdés a mctszés! Azt javaso lj uk . kép. 200+60x35.

Fajták. Kecskeméti keseredésment es konzerv . emegc. partenokarp fajták: Accordia F1. Dalibor F 1. Budai félhosszú F 1. Christinc F1. Ouverti. Tos1 ca F1. kép. Kígyó típus1í fajták (inkább hajtatásra): Aminex F 1. Farbio F 1. Lant F1. Melani F 1. rostanyag. Pasavia F1. Express F1.irc F 1. Tétényi n ővirág ú F1. Elka F • 1 Minikígyó típuslÍ fajták: Fl óra Fl> Picabeli o Fl> Minibar F1• SaJátauhorka faj ták: Astrea F 1.5 °Con már megfagy. Enné l alacsonyabb. Budai korai . Dóra F1. Kecskeméti haj tató. Ritm o F 1. Smaragd Fl> Szenzáció. Wilma F1• Köm yezeti igénye. imbu ·tol. UborkahajlaJás 117 . Inge F 1. Lucinde F . Az uborka fajtaválasztéka rendkívül gazdag. A teljesség igénye nélkül i mertetjük a fajtákat. zos. ami a v ese műk öd és t serkenti.0. 11ílnyonuía n n/Jvirág iÍ fajták: Kecskeméti 113 F 1 Levina F1• Aprótiiskés. . állapotban. 15-38 °C-on jól érzi magát. Witlo F1• SzemiHcsös. aramája szinte nélkül özhetetlen táplálkozás unkban. Kec keméti csemege. Réka F1. Elon F1. Támos3 F1. Anka F 1. Kecskem éti livmé. A növekedése és fej lóctése által ában 20-30 °C-o nappali és 17-2 1 °C-os éjszakai h őmérsék l eten optimális. il letve magasabb h ő m é rsékleten é l e tműköd ése kedv ezőtl en le z. egész évben. Kec keméti b őt e m1 ő. Darina F1. Pasca F 1. Karnaron F1. ká lium . Kecskeméti sa láta F1. Hőop tinumw: 25±7 °C. Laura F1. 26. Ilonca F1. Mi nerva F1. Nagy értéke a benne l évő víz.Uborka (C ucumis savitus L. Verina F 1 • Konzervuborka fajták: Aprótiiskés. Belair F 1. ková. Kellemes íze. Pannónia F1. Bellando F 1. Fantó F1. Aprótiiskés. Melegigényes növény. Lovita F 1. Sandra F 1. Fogyasztjuk fri s.) Az uborka tápértéke a többi zö ldségfajhoz viszonyítva kicsi. Innovátor. ecetes uborkaként. kel'ert l'irágiÍ fajták: C. túlnyomóan n/JvirágiÍ faj ták: Barbara Fl> Budai c emcge.

). majd e lmunká lása. Fé nyvi szonyaink a szabadföldi term esztésben kedvefé nyerőben zőe k . kép . korai te rmeszté nél l 00x40. Sortrágyaként 20-30 tonna/hektárt dol gozunk a talajba. őssze l ki szórva. Az ~íll a nd ó helyrevetés ideje (áprili s l 0-20). nagy teljesítményt eredm ényez. Azt szereti . gyökérzetének zömét a ta laj felső l O cm-es rétegében fej leszti. hogy a talaj 14 °C-ra felmelegedjen. ha a " lába" mindi g a vízben van. de megbízhatóbb.8x8 cm). vetés e l ő tt adj uk.50 cm-re ültetjük a pal ántákat. ha megvárjuk.). Tapasztalati szám a hektáronkénti 50 tonna/szerves trágya adagolása.). kisebb részét tava sza l. -szabadföldi lámrendszeres uborka (május l 0-20. Termesztéstechnológiai változatok: -váz nélküli fóliás és fóliaalagút alatti termesztés (április 25-május 10.másodvetés (július l O-ig). alaptrágyaként. A sétáló árnyékot elviseli.e l ő k ész ít és t. Eltérés a másodvetés előkészítése: nyári mé lyszántá . A rámrendszeres termesztésné l. . Ennek a talaj rétegnek a vízkapacitását kell 70%-os szinten tartani ahhoz. Talaj -ell'fkészítés. A lámrendszeres te rmesztéshez május 10-20. egyes termeszté k 70-l 00 tonna szerves trágyát is ki szórnak hektáronként.15 . A földkockában e l őcs írázt a to tt magot (30 °C-on 2 óráig e lő áz ta tva . 118 .). alaptrágyaként . öntözéssel összekapcsolv a. hogy jó term ésátlagot adjon . Hideg. 3-5 cm mélyen. Másodnövényként június-j úlius hónapokban vetünk. majd 6-8 óráig 35 °C-on e l őcsíráz t a tv a) vetünk. nedves talajban az uborka magja "betaknyosodik". 27. e lrohad. táblázathan rögzítj ük. A váz né lküli term esztés né l 170+50x40 cm-re. Gyenge is virágz ik . Lásd a dinnyénél leírt ta laj. A mútrágyaigényt a 26. Szaporítás. -szabadföldi tömegterme ztés.Fényigénye közepes. A korai ültetéshez 4-5 hetes palántákat ültetünk . Trágyázás. A mútrágya felét. A palántákat földkockában neveljük (7x7. helyrevetéssei (áprili s l 0-20. Az állomány folyamatos fejtrágyázása. Az uborka szereti a párás l evegő t. -szabadfö ldi korai tem1esztés (május 1. kétham1adát őssze l. Az uborka a csa lád többi tagjátó l e lt é rően . Uborka Vízigénye nagy. közölt vetünk .

2 3. Kálium l.1 4.0 - 7. A lámrendszer mellett termesztett uborka elrendezése lehet egysoros és ikersoros. termőhely A talaj tápanyag-ellátoltsága igen gyenge gyenge közepes jó igen jó Nitrogén l.0 1. Ez érvényesül az ápolásnál is.1 4. III.1 1.7 3. Foszfor 5.5 I. majd feljebb 3-4 levél után visszacsípjük azokat. a virágzáshabitus függvényében. 4.2 4. Partenokap termésű fajtáknál a méhek nem kívánatosak. Az uborkát "feleségül kell venni".2 5.5 3.2 4. A magvas uborkák megtermékenyítését a méhek segítik.7 3.9 3.8 4.2 5. Főbb ápolási munkák: akapálás-de csak sekélyen.7 5. IV.0 3.8 2.4 4.3 - 1. 5.2 2. lll. táblázat Az uborka fajlagos műtrágyaigénye (Hatóanyag kg/t) Tápelem. II. mondja a régi bölcselet.6 4. Ápolás. 119 .2 3. Ez azt jelenti. Az uborkát csak a lámrendszeres termesztéstechnológiában kell metszeni.2 4.3 6.2 ll.5 3.1 8.9 - 6.6 3.1 2. Ennek lényege.3 3.5 6. Az ikersoros elrendezés 120-140+60x25 -35 cm.6 2.0 4.8 5.26.0 3. A fejtrágyát folyamatosan igényli és meghálálja. IV.3 III.0 3.7 7. IV. de először 2 levél után. mert a gyökérzet közel a talajfelszín alatt helyezkedik el. Az uborkamag ezermagtömege 20-30 gramm.5 7. Il.3 Az állandó helyrevetés sortávolsága 70-100 cm-ig terjed. A tőszámbeállítás helyrevetésnél elengedhetetlen. hogy a főhajtásról 40 cm-ig eltávolítjuk a terméskezdeményeket és az oldalhajtásokat E fölött meghagyjuk az oldalhajtásokat.2 5.1 2. 7. hogy mindig vele kell lenni.

A korai időszakban leszedett. két öntözést megháláL (Sajnos nálunk zömmel öntözés nélkül termesztik. Betakarítás. Fajták: Alba. Azonos a dinnyénél leírtakkaL Trágyázás. 10-15 cm-es fcjlettségű termés kiváló rántva. 150+50x l 00 cm és 200+50x80 cm. A 12-14 cm nagyságú kovászolni való. Ezek jó áron értékesíthetők. Meghálálja a szerves trágyát. Öntözés. Az uborka sekély gyökérelhelyezkedése. A támrendszeres technológiával 40-80 t/ha is elérhető. mert így nagyobb' lesz a termésátlag. Palántázásko r elengedhetetlen abeiszapoló öntözés. Fényigénye nagy. pörköltnek. Az uborkát 18 oc léghőmérséklet alatt öntözni nem szabad. 120 . tőszám beállítás. Spárgatök (Cucurbita pepo L. Inctátlan fehér. Hőigényes.váz nélküli fóliás és ki sa lagutas takarás (április 15-30. Talaj-előkészítés. -késői állandó helyrevetés (május l 0-30. Ápolás. 6x6-10x10 cm-es méretben. Termesztéstechnológiai változatok: . Vecsési indás. A palántanevelés 30-40 nap. Vízigénye közepes. A folytonos növekedésű fajtát 150xl50 cm-re. A feldolgozóipar is növekvő mennyiségben igényli. nagy páratartalom.) Betakarítás. fogyasztjuk. Az első terméseket az olaszok már a termős virág megtermékenyülésétől szedik. nagy levcgőigénye. Az ennél nagyobb méretet salátának használjuk. Várható termésátlag 10-30 tonna/hektár. Korai ültetésnél fagyvédelem. 9-12 cm. A konzerv célra termesztett uborka mérethatárai a következők: 2-4 cm. 3-6 cm. Aminőség viszont kívánnivalót hagy maga után. ). Az első két technológiai változatban földkockás palántát nevetünk. kevesebb vízadagokkal való öntözést igényel. Később egy-. Igénye és elhelyezésmódja megegyezik a dinnyénél elmondottakkaL Szaporítás. 25±7 oc. Időszakos fóliás takarásnál a fólia levétele. 200xl50 cm-re és 200x200 cm-re ültethetjük.) A spárgatököt tavasz végén főzeléknek. gu gg on ülő fajtáknál. öntözés.). sütve stb. A hideget nem bírja. Nyáron a termesztő megvárja a teljes kifejlettséget.). 6-9 cm.). Ki!rnyezeti igénye. Gyommentes en tartás. füstölés. Olajba sütve fogyasztják.igénye a gyakoribb. -korai szabadföldi termesztés (április 25-május 5. l OOx l 00 cm. -állandó helyrevetés (április l 0-20. levesnek.Öntözés. A tcrvezett kiültetési időből számoljuk vissza a vetésidőt A növényelrendezés.

trágyázás. uborkát h e l ye lles ít ő .Cukkini (Cucurbita pepo L. patissoniana GREB. Talaj-elrJkészítés. kép. pás tétomnak elkészítve. Fogyasztható továbbá rántva. con var. jó ízű term ék. Környezeti igénye. Termesztéstechnológiáj a megegyezik a spárgatöknél le írtakkaL 28. Fajták. Lá ·d spárgatökné l leírtakaL Szaporítás.) Hazánkban új zö ldség fajnak te kinth e t ő.) A spárgatök édes testvére. szakaszosan ve th e tő. Diabetikus ételek készítésére kivál óan alkalmas. Lásd spárgatök . 121 . Óvári fehér. Végleges helyre áprili s kö zepé tő l június végéig. Savanyít va. Te rm esz th e t ő palántázással és állandó helyrevetéssel. giromontiina DUCH. Supremo F. Fajták: Aceeste F 1. Rodeo. Cukkini Csillagtök (Cucurbita pepo L. Termesztéstechnológiai változatok. T áplálkozás i értékei ve le m egeg yezőe k . convar. Amba sador F ~o Arlesa F 1.

Kiszombori. Hidegre érzékeny. A magot vethetjük sorba vagy fészekbe.és foszfortartalma is. Talaj-gyomtalanítás.8 mg/100 gramm. sokáig tárolható. mint a spárgatöké. C-vitamin-tartalma 30 mg/100 gramm. Termesztéstechnológiai változatok: állandó helyre vetett technológia (április . kemény termések alkalmasak. A virágok elnyílása után 1-2 hétre kifejlődik. 1 hektárra 0. Korai termesztését nem célszerű erőltet­ ni. Hőigénye 22-25 oc között van. Ezen kívül nagy a kalcium. Előnye. eléri az 5-6%-ot. könnyen vágható példányok keserűek. hogy könnyen tárolható. Karotintartalma 3. Jól előkészített talajba kell vetni. Környezeti igénye. Gyomtalanítás. Április végétől ki ültethető. Óvári hengeres. Sortávolság 1. Termesztése is egyszerű. Trágyázás.5-2.Palántanevelésre 4-5 hét elegendő.). Sütőtök (Cucurbita maxima DucH. Ápolás.0 méter. Laskatök (C ucurbita ficifolia B<>UCHÉ) Cukortartalma nagy.7-1 .) A sütőtök tápértékben a leggazdagabb tökféle.0 mé· ter tőtávolság ugyancsak 1. Főzeléket készítenek belőle. Lásd spárgatök. Ontözés. A teljes biológiai érettség 65-70 napra következik be. Vízigénye kisebb.O kg vetőmagot számítsunk. Fogyasztásra csak a teljesen kifejlődött. A vetésmélység 4-5 cm. Később egy-egy vízpótló öntözést nagyon megháláL Betakarítás. Ki ültetéskor beiszapol ó öntözés. Talaj-elfíkészítés. Nagydobosi.5-2. Hatalmas gyökérzetével megkeresi a számára szükséges vizet. Ásványisó-tartalma magas. Fajták. Az árnyékot nem szereti. Orange. Fényigénye nagy. 30-május 30. Betakarítás. Az éretlen. ~polás. Az érettet nehéz szélvágni. Mind a négy termőhelyen termeszthető. Szaporítás. Fajta: Téli zöld laskatök. viszont teljes értékű ételt lehet készíteni belőle. · Minél gyakrabban szedjük. fogyasztásra alkalmas lesz a termése. annál nagyobb teljesítményre képes. 122 .

•YJbrosia. Frostiroy. Triola. Banff. Középéréstlek: Astara. Jof. Cora!. Fajták: K!fejtfffajták: Debreceni sötét-zöld. A borsó hidegtűrő növény. Fészkenként 4-6 db magot helyezünk el. Termesztéstechnológiai változat: állandó helyrevetés április 30-május 15.25 m 2/növény. Karina. Gyomtalanítás. 200x200 cm (4. Superplus. Margit.4 °C. Velfíhorsók: Korai érést/ek: Auróra. Regina. Nordic. Hunter. Várható termésátlag 30-50 tonna/hektár. Itt is csak az érett tököt szabad leszedni. Markado.) Táplálkozási jelentőségél gazdag beltartalmi értékei adják. 4444 db/hektár). Léda. Vica. Egész évben szívesen fogyasztjuk. Újmajori középkorai. Ave. Debreceni sötétzöld. Környezeti igény. Pegado. Hőigénye: Hüvelyesek Borsó (Pisum sativum L. kocsánnyal együtt. Növénye/rendezés: 150x150 cm (2. Fonado. Robi. Zeusz. 3-5 cm mélyen. Lásd a dinnyénélleírtakat. Újmajori győző. Viridisz. 150x200 cm (3. Gloriadi Quimper. Express. Wavertop. 123 . A fejlell növény a hideget (--2 -5 "C) "elbírja". Daybreak. Prinsa. Az emberi szcrvezet számára nélkülözhetetlen szénhidrát-fchérjetartalom mellett számottevő C-vitamin-tartalma (25 mg/100 g). Vízigénye közepes. Tessa. Rapid. fészekbe vetjük.00 m 2/növény. Jubileum. Kés/fi érésűek: Atlas. nagy gyökérzete ezt feltárja. Budai gyöngy. Br. Bella. Debreceni világoszöld. Bz-vitamin-készlcte is. H6optimuma 16±7 oc. B 1-. 3333 db/ha). Henrik. Skinado. 52. Újmajori középkésői. Sparkle. Orcado. Br. Frila. Kelvedon csodája. Talaj-elffkészítés. 22±7 °C. Debreceni korai velő. Betakarítás.00 m2/növény. trágyázás. 2500 db/ha). Cukorhorsók: r. Szaporítás. Polar. Ápolás. Fényigénye kisebb mint a spárgatöké. 13. Facima. Újmajori korai.Környezeti igénye. Erika. Fagymentes helyen januárig tárolható. Rajnai törpe (Peti borsó). Coronado. Bravado. Fejlő­ dési küszöbértéke 4. Kisroaesi 130. Zsuzsi.

Vízigénye közepes.). Tavaszi elmunkálás (nehéz fogasborona + kombinát or). nagy szüksége van a talajban l é v ő nitrogénre. A vetés mély ége az eze m1ag töm egt ő l változó: 180 gramm/ezermagtömeg alatt 5. 29. Rövid megvilágításban vegetatív . hüvelye (február !5-április 15. nagym agv ú növényre j e ll e m ző. -tél alá vetés (november 20-december 10. Nitrogéngyújtó . A nitrogén mCítrágya kétharmadát őssze l . b) Hagyományo módon. "amint a talaj ra lehet menni ' a vetés kezdete. Túl zott megvil ágítás hatására szártagjai rövidülnek. 124 .A borsó számára jó h ő m é rsé kl e ti értékeket a magyar t e rm esz t ő a köv e tk ező mondássa l ti sztázza: "a meleg tavasz. 180-250 gramm/ezennagtömeg közöltieket 6-7 cm-re. . hűv ös nyár kombinációja" a nagy termé alapja. Különösen kora tava szal. Trágyaigényét e l ső orban mCítrágyákkal bi ztosíthatjuk. ősz i mélyszántás . Sze repe ki e m e lk e d ő fon tosságú. A foszf rt és a káliumot ó· sze l adjuk. táblázat.7 cm).nyitva hagyva. Trágyázás. kézi szedés. Ősz i elmunkáléÍS . Talajnuívelési rendszer: a kora tavaszi vetésCí.di szktiller +fogas. a 250 gramm/ezennagtömegnél nagyobbakat 7-8 cm mélyre vetjük .6 cm-re. egyham1adát tavasszal adjuk . ipari feldolgozás (márc iu 20-április l 0. Tavaszi vetés február 20-ápril is l O. Követe lmény a kifogástalan v e t őágy (vetésmélység 5. Borsó amíg nem tudja megkötni a l evegő nitrogénjét.). Csírázáskor és virágzáskor igényli a legtöbb vizet. . kép . Fényigénye nagy. asztalsimaság ú terü let. hosszú megvil ágításban generatív szervei fejlődnek jobban. Tavaszi tal aj -e l ő k észít és: fogas + kombinátor. Talaj.még is igényli a nitrogén!. majd szakaszosan vetünk. Ennek két változata van: a) Ősz i alapmCíve lés (ősz i mélyszántás).nyári termesztés.). .).ei!Jkészítés.tavaszi termesztés. másodveté · Uúnius 20-július l 0. Szaporítás. Alapja a gépi betakarítá nak is. a h őegységszámítás alapján. Termesztéstechnológiai változatok: . Lá d 27.tava zi termesztés.

5 cm-e sortávol ág ra. A tél alá vetést úgy idózítsük .üzemi teml esztésben 12.1. táblázat A zöldborsó fajlagos műtr ágya igé ny e (Hatóanyag kg/t) Tápe lem.250 kg/ hektár. amíg a növények elfémek a fogas alatt. Borsótábla 125 . ll. 25 28 32 18 21 28 25 28 27 23 26 29 16 18 25 24 26 25 20 23 25 29 14 16 23 21 22 22 23 25 19 22 24 28 13 15 21 20 20 21 20 22 15 18 20 24 12 13 20 20 17 20 18 19 - - A nyári vetésnél (június hó) a vetésmélység 4-8 cm . Haszonkertben 30 cm-es sortávolságra. ll. nagy kockázattal jár. IV . hogy télen ne keljen ki. A sű rű vetés csak vegyzeres gyom irtással val ó ítható meg. A borsót fogasol hatjuk is. A csíraszám 1 . Házikertben elengedhetetlen ápolási munka a kapálás. illetve fészkesen lehet vetni a borsót Yetómagszükség lete 150. Ápolás. kép. IV.5 mill ió db/ha közölt változik. Kálium l. lll .) javasoljuk. Ill . Foszfor l. Az elrendezés . IV . Ószi vetést csak a hazonkertbe (október !5. Ill.27. ll.november 5. te rm ő he l y A talaj tápanyag-e llátoltsága igen gye nge gyenge közepes jó igen jó Nitrogén l. 30.

Értékei közé tartozik a benne l évő kalcium . i. 0. Cherokee Echo. 3 1. Till a. fo -zfor. o. Fi letty. ami kor a hü ve lyben a szemek elérték a fajtára j e ll e m ző nagyságot. hi. B. 0. A fajrákat hüvelyük színe alapján csoportosítjuk . Buvet. Fajták. Vinígai már O°Cnál elpusztul nak. li zin. Tiszabög i korai .0% szénhidrátot.5-1.6-2. Valj a. A hüvelyes zöldborsó ennek közel kétszeresét adja. A konzerv célra term esztett borsót cé l sze rű géppel betakarítani. Boko rbab 126 . Smi lo. Goldki . kül önfé le ásványi anyagok rostanyaga. vas.. Akkor kezdjük a szedést. Sugár. Hriigényes növény. nanus) A zöldbab 2-6% fehérjét.h e t ő. 2-3 alkalommal szedjük . Hidegtúró képessége ki c.70%-os VK telített ségú talajt kíván . Öntözés. Rovet. A termésátl agok 3-1 O t/ha között változnak . Budai piaci . Vízigénye közepes. A-. erina. Betakarítás. Las. Rege. r. 1. A borsó hazai viszonyai nk közölt öntözés nélkül termeszt- Bokorbab (Phaseolus vulgatis L. A generatív sze rvek fej l őd é éhez c sz ükséges.-. cisztin .0% hamu alkotórészt tartalmaz. B 1. Maxidor. Gyenge megvilágításban is jól fejl őd ik . Kamyezeti igénye . A középérésú fajták egyszeri (30 mm). Forum .2. A hüvelyes zöldborsót kézzel szedjük . Oxy Amidor. ztidin) is tartalm azza.0% zsírt és 0. Sirály. Hungo ld . H őo ptimuma 22± 7 °C. Fan ion. E-v itamin-tartalm a is jel entős. Nagy tem1é át lag eléréséhez 65. Solare. Az emberi szervezet számára nélkülözhetetl en aminosavakat (triptofán. Cem zahahok zöld hiiJ•e!ytíek: Masai. Róna . kép . Sárga hiive!ytíek: Bodor. a k éső i fajt ák kétszeri öntözése (2x30 mm) nagymértékb en növeli a terme ztés bi ztonságát és a termésátlagot. Lada.szemben. Janka . 20-25 o Fényigénye közepes. var. ZöldhiivelyLíek: Allure.

A talaj tápanyag-ellátottsága igen gyenge gyenge köz. -szabadfö ldi tavaszi vetés. táblázat tartalmazza. Trágyázás. Ez április 20-a körül következik be. kézi szedéssei (ápri lis 20-május 30. táblázat A zöldbab fajlagos műtrágyai gé n ye (Hatóanyag kg/t) Tápelem. . Uto lsó vetésidőp ont július 10. illetve a nyári (másodvetésú) növények talajmúvelés i rendszere. A vetést akkor kezdhetjük . IV . ll. -szabadföldi tavaszi vetés gépi betakarítással (áprili s 20-május 15. ll.). IV .július 10. lll.for l. Talajmúve lés i rendszer: a késő tavaszi vetés ú. A bab tápanyagigényes növény. lll. IV . nagymagvú növények. A mútrágyák mell ett meghálálja a szerves trágyát is. Talaj -ehJkészítés.Termesztéstechnológiai változatok: -váz né lkü li fóli ás termesztés (ápri lis l 0-20.epes jó igen jó 22 23 21 25 19 20 19 22 16 17 18 19 15 16 15 18 14 15 14 17 14 19 20 22 ll 14 16 18 7 9 12 13 6 8 ll 5 7 10 ll 12 23 26 25 25 21 24 23 24 19 21 20 22 18 20 19 21 17 19 18 20 Szaporítás. tem1 óhely Ni trogén l. Faj lagos mútrágyaigényét a 28.másodvetés Uúnius l. A szakaszok között 40-50 h őegységnyi idő kül ö nbség n e k kell lenni . ).). amikor a talaj h őmérsékl ete 15 °C-ra emelkedik . Káliu m l. lll. Fosz.). (Részletesebben lásd a borsónál. A bab fejl ődés i küszöbértéke l O ° C.) 28. ll. 127 . Így a vetés szakaszolható.

Esetleg többször is. öntözetlen viszonyok között 4-5 t/ha. Öntözni kell a fejtrágya adagolásakor is. mélyfekvésű helyeken ad elfogadható termést. páraigényes növény. fészkenként 4--6 db maggal számoljunk. a hüvely állománya zsenge. Talaj-előkészítés. A haszonkertben egyszeri vetést is többször szedhetünk. Fészkes vetésnél 40-30x30.). Csíraszám: 500-600 ezer db csíra hektáronként." öntözött termesztésben 7-10 tonna/hektár. 40-60 cm.0 dkg/m ) fejtrágyázzuk. Az érettség jele. Sortávolság 24. pattanva törik. ha az állomány . Környezeti igénye: megegyezik a bokorbabnál leírtakkaL Termesztéstechnológiai változat: -állandó helyrevetés (május 1-20. Ez 100-200 kg vetőmagból állítható elő. A bab könnyen megújul és mindig újabb termés képzésére kényszeríthető.5-2. gúla rendszerű támrendszemél szintén 30-40 cm-es távolságra vetünk. tőtávolság 5-8 cm. fészkes. Kerítés mellé 30 cm-es tőtávra. Várható termésátlag. Vetésmélység 5-6 cm. hogy a hüvely hosszanti növekedése befejezödött. A babot fogasolni nem szabad! Mechanikai gyomirtás csak széles sorban lehetséges. Az uborkához hasonlóan. fészkenként 3-5 db magot. 2 egészségi állapota jó. 128 . A kézi szedést 4-X naponként ismételjük. Fajták: Juliska (sárga hüvelyű). Karósbab (Phaseolus vulgaris L. kézi előszedés és gépi betakarítás. Lehet egyszeri gépi betakarítás. Karózási igénye miatt nagy területen nem tudott elterjedni. szedés után nitrogénműtrágyával (l . communis) Csak párás. Öntözés. var. Öntözési normája 10-30 mm. valamint teljesen kéziszedésre alapozott. Kritikus fejlődési szakasz a csírázás és a virágzás ideje. Az elrendezés a rámrendszer függvénye. A virágzástól a hüvelyszedésig terjedő idő 14-18 nap. Mint a bokorbabnáL Trágyázás. Szedésidő: június végétől szeptember elejéig. cm. Ápolás. Iregi fehér fürtös (zöld hüvelyű). szalagos. Lásd a bokorbabnál leírtakat Szaporítás.A növényelrendezé s lehet soros. Betakarítás.

de nem tcm1ékcnyülnek a vinígok. Az e l őző áll apot öntözésel korábban e l ő id éz h e t ő. Trágyázás. Ide kell a türelem. de még zsenge. kiegészítve a szükséges mútrágyákkal. Sok B1 .) agyon értékes zö ldség faj . Szaporítás. Fajták: Kiszombori. május közepe). a téli csapadék befogadására és a tavaszi talajnedvesség meg ő rzésé t szolgáló tal ajmúvelésre. Ez így fo lytatódik. hogy zedj ük .Ápolás. 28-34% fehé1jét tal álunk. A túlzott nitrogénellátás vegetatív túlsúlyt. Termesztéstechnológiai változatok: -állandó helyrevetés (április vége. Ki fejtőbabnak akkor szedh e t ő. ha a talaj h ő m érsé kl e te 15 °C-ra emelkedik. Az ápo lási fejezetben említjük a türelmet is. Fényigénye is nagy. Betakarítás. csökken a h őség. Már vá rn ánk . E l sősorban fo zfor. 129 . Karósbab Földimogyoró (Arachis hypogaea L. 32. Meghálálja az érett istáll ótrágyát. Vetésre az érett. Sok meleget i gé nyl ő zöld ség fajunk . . pára is van . Támrendsze rrc való fclvezcté . telt szemú hüvelyek sértetlen magvai alkalmasak. Talaj.és káliumigénye nagy. A nyári id őbe n . Karózás . Öntiizés. Am ikor röv idülnek a nappaJok. Makói l . m egegyezőe n a többi hüvelyes igényéve l. záraz l evegő n a karósbab sok at virágzik dekoratív . nagy melegbcn. amikor a mag elérte a fajtára ~e ll e m ző nagyságot. Magjában 42-55% olajat.elr1készítés . Környezeti igénye. Gyomtal anít á . későbbi virágzást idéz e l ő. csírázáskor és virágzás idején nagyon nagy. laza talaj szerkezet kialakítására. Fokozott figyelmet kell fordítani a levegős. cgyzerre nagy tömegben termékenyülnek a virágok. Vízigénye. kép. Hüvelycsen szedé e megegyez ik a öldbabéval. Akkor vethetünk . fejl ő dnek a hüvelyek.és 8 2-vitamint is ta11almaz.

A sortávolság 60-80 cm . Fontos az állomány gyommentesen tartá a.5 tonna/hektár. K. Fészkesen 3-4 magot egy fészekbe. korai TC.1. hogy a virág megtermékenyülése után a hüvelykezdemények minél elóbb a talaj_ba tudjanak bújni.0. küls ő héj ük csont színű .és szénhidráttartalma. SC édes csemege. s__gtt növekedésnek induljanak.) F ő táplálkozás i értéke nagy fehérje. Favorit. i fajták: Kecskeméti (K) Korai érés1 sárga SC 300.) korai. 1-2 alkalomma l kelltöltöge tni . Az új abb. Ápolás. i fajták: Mv. Az érés jelei: a hüvelyek elérték a fajtára jellemző nagyságot. utóérleljük. Mv. Spirit. Középkésm érés1i faj ták: Bonanza. soro elrendezé ben. Kazépérés1 Mv. convar. Kecskeméti fehér. A burgonyához hasonlóan. Célja. Csemegekukorica (Zea mays L. Fajták: iek: Martonvásári Igen korai érés1 (Mv. K e m é nyít ő t artalm uk l O% alatt van . Mv. Yukon. Betakarítás . Csemegekukorica 130 . A magvak héja a fajtára j e ll emző piros árnyalatot kap. SC sárga csemege. Egészen az első őszi fagyokig hagyjuk a területen. Spring Gold. A bokrokat ásóval vagy ekével kiforgatjuk . Gazdag táplálkozási értékét növeli nyers zsír. K. Ideá l. ezek az úgy nevezett super sweet kukoricák. a magvakkal érintkező részeken barnafoltos. sárga SC 400. is vethető . K. kép. Ontözése. Ezt követ őe n kézze l leszedjük a n ö v é nyekrő l a hüvelyekeL Várható terméstömeg: l . a Lőtávolság 5 cm. sárga SC 444. A te nyészidő első felében lehet szükség öntözésre. 33. sárga SC 430. saccharala KoERN. Mv. Gyökérrel fe lfelé kötve szikkasztjuk.és vitamintartalma. A vetés mélysége 3-5 cm . nagyon édes fajtákba kem ényítő képződés t gátl ó géneket építettek. belső faluk fe hér. Középkorai érés1i faj ták: Jubilee. Speciális ápolási munkája a töltögetés. zacharóztartalmuk viszont meghaladja a 30%-ot. Reward.

A foszfort és káliumot alaptrágyaként. Speciális ápolás i m unkája. sok vizet igényel.5. Azokban az országokban. Fényigénye nagy. a fattyazás. 12-20 kg/hektár. 16. Vízigénye nagy. tápkockás palántáról termesztik a kukoricát. Jó terrr < sátlagra csak öntözéssel számíthatunk. jó szerkezetű. K.). eitéő megítélést kapott. Gépi betakarításkor 9 1. a nitregént a magágyba adj uk. A műtrágyaigé nye l tonna tem1és eléréséhez 25 kg N. hogy nagyo n érzékeny a tavaszi alacsony h őmérsék l et re . A vetés idejére porhanyós. illetve l 02 cm-es sortávolság és l 0-20 cm-es tőtá­ wolság szükséges (5 . majd a havi természetes csapadék kiegészítésére 100-120 mm-ig. Csemegekukorica-csövek !kell készítenünk.O db/m 2). Kívánja a szerves trágyát (25-35 t/ha). Szükség lehet a keesztő öntözésre (l O mm). Mint említettük. Környezeti igény. e lté rő módon reagálnak fanyazásra. e l ege ndő vizet tartalmazó talajt 34.1 l . Öntözés. sárga SC 500. Ápolás. az á ll ománysűrűségtő l függően. 12. kép . Leghatékonyabb a virágzáskor adott öntözés (30-40 mm). Szaporítás. Termesztéstechnológiai változat: -állandó helyrevetés (ápri li s ISjúnius 30. hogy akkor vethetjük. ártunk a fattyazással . fej trágyázás. fej l ődés i küszöbértéke 10 °C. 131 .18 kg K20. ahol a kukorica sz~mára kedvező időjárás rövid. A vetésmélység 3-5 cm. Vetőmagszükséglet. Ebből adódik. Ez hazánkban ápril is 15-e örül következik be. Ez azt jelenti. Ha jó a vízellátás. Gyomirtás. hogy a fajták fattyasodási haj ama elté rő. A szakemberek véleménye. Tenyészteriilet: kézi műve l és n é l 70 cm-es sortávolság és 20-22 cm-es t őtá­ iVolság (5-6 tő/m 2 ) . Hőigénye a bokorbabéval megegyezik. vízhiány esetén viszont öveli a termést. 22±7 °C. Vízigénye a csírázásnál és virágzá nál kiemelkedő. s a temlesztési feltételektől függően.KéslJi érés ti faj ták: Commander. Fejlődési küszöbértéke 10 °C. Ezt követően szakaszosan vethetjük. jól beérett. amikor a talaj l O°C-ra fe lmelegedett. Trágyázás. Talaj-ei(Jkészítés.14 kg P20 5.

). Fényigénye közepes. -állandó helyrevetett (március 10-május 30. sabb számára a 6-20 oc közötti hőmérséklet. F Atleta 1 1 Korai érésű fajták: 1 mat. egyszerű termesztésű zöldségfaj. Leghaszno°C. Fehérje. Hajdúsági>l Langendijker dauer. friss fogyasztásra (május !5-július 10.). A törésre érett optimális állapot. Vecsési gömbölyű stb. -nyári termesztés.). a hő­ mérséklettől függően. néhány napig tart.0zepes. Bartolo F 1. -őszi termesztés. Atria F 1.). Har-1 . Gloria F 1. capitata) Sokoldalúan felhasználható.. A letörött csöveket célszerű gyorsan értékesíteni. Vöröskáposzta-fajták: Gradúr F 1.Betakarítás.). A csöveket tejes érésben törjük. Vízigénye nagy. A kukoricát kézzel törjük. Nevelle F 1. Hidegtűrő Környezeti igénye. Türkis. A fejképzés időszakában a legkevésbé érzékeny a hidegre. B 1-.. Júniusi óriás. Káposztafélék Fejes káposzta (Brassica oleracea convar. tárolásra (április 25-május l 0. Közép-és késői érésú'fajták: Amager. l Fajták: A fajtákat tenyészidejük alapján csoportosítjuk. mi-lí 1 vel nagyon nagy számú fajtát termesztünk. Parel F 1. Dura!. 25%. a teljesség igénye nélkül. Paliagi lapos. Ve-j j csési fehér lapított. -szabadföl di korai termesztés (március !5-április 10. F cross Golden . Szentesi korai. szárazanyag-tartalmuk kb. Vízhiány esetén az alsó levelek lehull:ltásával csökkenti pá-) rologtató felületét Termesztéstechnológiai változatok: -váz nélküli fóliás termesztés (március 1-10. Szentesi tartós. Rapid F 1. Szentesi vörös. 13±7 a Hőoptimum növény. savanyításra (április 20-május 20.). Ekkor nedvességtartalmuk 72%. Bonnet F 1. Szentesi lapos. illetve feldolgozni. -őszi termesztés. Musketeer F 1. Holland kiviteli. B2-. Brando F 1. -őszi termesztés.és szénhidráttartalma l .). Az érettséget körömpróbával ellenőrizzük. 132 l . C-vitaminok jelentik. Dán tartós. Bislet F 1. Kempero F 1. F Delphi . Tápértékét a benne található A-. Langendij-! ' ker herbst. Enkhuizen diadala. palántázott (április l-június 30.

A szervcs trágya és műtrágyá k együtles adago lása is jó eredményt ad. Az állandó helyrevetésnél a hengerezés szerepét kiem eljük. fajlagos műtrágya i gé ny e viszont nagyobb . ráhlázar tartalm azza. Monokul túrás tem1esztésnél kiemelkedő fontosságú a sze rves trágya adagolá a. tárcsával . A korai kiültelésnél az ősz i mélyszántá t fogassa l még őssze l lezárjuk . fogas al elmunkáljuk. A nyári és a késő i termesztés! megvalósíthatjuk sima palántával és állandó helyrevetésse l. Szaporítás. A fejes és vörös káposztát termeszthetjük palántáról és állandó helyrevetésse l. A tárolásra termesztell káposzta eltarthatóságát viszont rontja. A fejes kéíposzta é a vörös káposzta is tápanyag igényes növények. illetve vetés e l őtt a nitrogén 30%-át és a maradék káliumol. Alaptrágyaként adjuk a szerves trágyát. így ha azonos szintre hozzuk a két faj fajlagos műtrágyaigé ny é t . kép. nyári szánt ást végzünk . A káposztánál a nitrogénhatás kellős. A fajlagos műtrágya i gé nyt a 29. A szabadföldi korai term esztéshez sima pal ántál használunk. helyesen járunk el. Az áprili . A tec hn ológ iai változatok szerint változik a t alaj -e l ő­ készítés is. A váz nélküli fó li ás takarás alá tápkockás palántát ültetünk. ültetés. i ültetéshez a talajt őssze l megszántjuk . A növekedés megindulásakor és a fejké pző ­ dés kezdetén. A júniusi kiü lteléshez tulajdonképpen másodnövényként . pl.35-40%-kal -. Korai tem1esztésben a nitrogén fokozza a koraiságot. nyári és őszi termesztésben két-három alkalommal. A nyári termesztésnél kétfelé kell bontani a tennivalókat. a foszfortartalmú műtrágy á t és a kálium 75%-át. tavassza l si mítózzuk és gyomtalanítjuk az ültetés ig. Indítótrágyaként dolgozzuk be. mivel apró35. Trágyázás. A vörös káposzta t e rv ez h e t ő term és tömege 20-30%-kal ki sebb a fejes káposztáénál.Talaj-el/fkészírés. borsó ut án. Fejtrágyaként nitrogén! adunk. Fejes káposzta magvú növ é nyrő l van zó. Korai tem1esztésben egy. hogy tavassza l egy magágynyi tássa l minél e l ő bb ültetésre késszé tegyük. Kiemelkedi k továbbá nagy nitrogéni génye. 133 .

2 7.1 8.3 1. IV.7 6. Kálium l. lll.0 4.4 5.6 2.9 5. 4.4 5. Foszfor l.7 5.4 8. termőhely igen gyenge gyenge közepes Fejes káposzta jó igen jó Nitrogén I.4 9.3 3.5 0. IV.9 9.1 6.4 5.2 1.7 0.9 10. IV.6 2.9 6.4 8.5 4.4 8.7 2.2 0.7 4.2 2. III. Foszfor l. II.9 4.7 2. ll.4 8.6 4.7 2.6 6.7 2. III.7 2.2 3.1 4. Il. Kálium l.2 5.3 Vörös káposzta 3.9 9.7 6.7 1.8 1.2 2.8 4. ll.4 7.5 9.2 6. III.4 4.6 5.2 9.7 7. táblázat A fejes és vörös káposzta fajlagos (Hatóanyag kg/t) műtrágyaigénye A talaj tápanyag-ellátoltsága Tápelem.6 3.2 1.2 5.8 4. l 3.1 4.3 5.8 134 .9 6.8 5. IV.2 1.2 1.7 3.7 1.2 1.0 2.6 Nitrogén l. IV.1 5.2 2.4 3.8 5. IV.2 7.7 1.7 7.1 1.9 3. Il.4 7.2 5.7 7. 6.9 3.7 3.2 2.2 2.1 6.7 3.8 3.7 5.7 3.2 2.3 3.2 3.4 9.1 5. lll.9 7.6 4.2 4.7 3.2 3.2 6.2 4.4 6.9 7.7 8.8 1.3 1.1 4.6 5.3 4. Il.9 8.2 6.2 2.9 9.9 8.29. III.3 4.7 2.7 4.

Szabadföldi ágyban. -korai szabadföldi tennesztésnél 80+40+40x35-50 cm. convar. A várható tennésátlag. A káposzta betakarítására az ültetést követően 60-160 nappal kerül sor. korai szabadföldinél 20-30 t/ha. Friss formában fogyasztjuk. a hosszú tenyészidejű fajtákat 130-160 napra szedjük. Tőszám beállítás. A váz nélküli fóliás takarás alól május közepétől szedhető a fejes káposzta. Ültetés után 1. 1. Az állandó helyrevetés idejét a tervezett kiülteléshez is igazíthatjuk. a váz nélküli fóliás tennesztésnél 15-20 t/hektár. Öntözés. Fajták: Korai érésíí fajták: Július F 1.) Vitamin-. a helyrevetett állomány 5-1 O cm-es fejlettségénéL Talajápolás. A rövid tenyészidejű fajtákat 60-90 napra. A káposzta egyenletes vízellátást igényel. bullata DucK. Helyszükséglet: tűzdelésig 2000-3000 db/m 2 növényt nevelhetünk (15-20 g/mag).A palántanevelés ideje 4-8 hét. Promasa F 1.5-2.és ásványisó-tartalma jelentik táplálkozási értékeit. visszaszámlálható (lásd a technológiai változatokat). 37 000-54 OOO db/ha. -nyári tennesztéshez 50-70x40-50 cm.5 hónapig sekélyen kapáljunk. Szentesi korai. Saguna F 1. elrendezés: -váz nélküli fóliás tennesztésnél 160+30x30 cm 35 OOO db/hektár. A szedés végezhető kézzel és géppel. ldénynorma: rövid tenyészidejű fajtáknál 60-120 mm (2-3 szori öntözéssel). A vetésidő a ki ültetési időből.0 cm mélyre. 28 nappal előtte kell elvetni a magot. nyáron 4 hét alatt lehet jó. -őszi tennesztésnél 60-70x50-60 cm. Tűzdelésnél 4-6 cm-es tápkockaméret a kívánatos. őszi tennesztésben 40-60 t/ha. a középtenyészidejűeket 90-130 napra. 24 000-33 OOO db/ha. Betakarítás. Szentesi fóliás. 30 000-50 OOO db/ha. Magszükséglet 0. Tenyészterület. fejtrágyázzunk. Ápolás. 135 . A szabadföldi technológiák növényeit június elejétől november közepéig szedjük. Váz nélküli fóliás tennesztésnél a fólia levétele. Kelkáposzta (Brassica oleracea L. Nyolc hét a váz nélküli tennesztéshez nevelt tápkockás palántanevelés ideje. sima palántát nevelni. Sima palántanevelésnél 400-l OOO db/m 2-es állománnyal dolgozunk (2-8 g mag). hosszú tenyészidejű fajtáknál 150-300 mm (5-8-szori öntözéssel).4-0. fehérje.7 kg/hektár.

Szente. A kora i fajták kevé bé t ű rik az e rős napv il ág ítást. Ezeket egy menetben takaríthatjuk be. A több i adat megegyezik a fejes káposztánál leírtakkaL ~po/ás. i k éső i . A korai fajtáknál nem szabad sokáig vámi a szedéssel. A fajlagos mútrágyaigényét a 30. Glo ter F1. míg a k éső i e k ezt károsodás nélkül elvi selik. gár. táblázatban rögzítettük .i átte l e l ő. a korai szabadfö ldit június e l ej é tő l kezdjük el szedni . áll andó helyrevetésnél tőszámbeá llít ás . A késő i e k e t október-november hónapokban szedjük .). A szerves trágyát a kelkáposzta is igényl i és meghálálja.ápri lis l 0.\z nélküli fóliás takarás alól máj us közepétól. Az átteleló kelkáposzta szedését április v égé t ő l . lcepri nce F1. H ő i gé ny e részben eltér a fejes káposztáétóL Hidegtúró képessége nagyobb annál. Trágyázás. Vízig énye ki sebb. Az átteleló kelkáposztál. szedjük . Az időzí­ tés i adatokal a technológ iai változatok mutatják.36. május e l ej é t ő l. Kclkáposzla Közép-és késői éré. mert könynyen felrepednek.júli us 15. Termesztéstechnológiai válw zatok : -váz nélkü li fó li a alatti termesztés (március 1. apsuma F" Solar. Ontözés. Fényigénylik tenyészidej ük alapján vált ozik. A kelkáposzta is rendszeres öntözés mellett ad jó termésátlagoL Az átte leló kelkáposztát általában öntözés nélkü l tem1esztik .<itt e l e l ő termesztés (október 10-25.műv e l és t és az ültetés e l ő k ész ít ésé t szi nt e egy menetben kell elvégezni .\'tí fajt ák: Frigga. . A kelkáposztát kézze l takarítjuk be.). Betakarítás. Sant< Taler F 1.zabactföldi tem1 esztés nyári-őszi fogyasztásra (április l. a szárazságot jobban túri . Gyomtalanítás.). amennyiben a piac igényli . Amelyik eléri a szedés i érettséget. Venus. teljes ki fejlettsége e l ő tt is szedhetjük.). mint a fejes káposztáé. 136 . Áll andó helyrevetésse i és pal ántázás al szaporítható. de nagy termés eléré éhez jó vízell átottságot igényel. Szaporítás. a v. lcecrown F1. kép. Wallasa F 1• Kiim yezeti igénye. -szabadföldi korai tem1 esztés (március IS. Lásd a fejes káposztánál és az általános részben leírtakaL Eltérést az átteleló technológia i vá ltozat jelent. Talaj -eli'fkészítés.10. . 28 nappal korábban kell a magot elvetni. lcequeen F" Mohác. Ebben az esetben a fő n övé ny lekerülése után az a l ap tal aj . A hosszú tenyészidejú fajták túróképessége jobb. Ha az ott jelzett palánt akiültetés i i dő t áll andó helyrevetéssei kívánjuk kiváltani .

6 4.5 11.7 4.7 5.7 6.8 5.5 12.7 9.3 5.8 4.0 9.6 3. 6.5 10.2 4.3 3.1 10.0 9. 5. ll.6 ll.5 7.8 10. Kálium I.3 4.0 8.1 1. 10.1 2.1 3.8 4.2 6.5 7.8 13.6 2.1 6. 3. lll. l ll . tennőhely A talaj tápanyag-ellátoltság a igen j gyenge gyenge J közepes Kelkáposzta jó igen jó Nitrogén l.6 4.1 10.0 9. Foszfor l.6 !O.3 5. IV.8 4.5 10.7 6.1 3.0 8.6 1.8 137 .6 3.6 9.8 6.9 5. 5. Kálium l.3 4. l 3.3 5. táblázat A kelkáposzta és a karalábé fajlagos (Hatóanyag kg/t) műtrágyaigénye -· Tápelem.5 7.6 2.5 Nitrogén l.7 10.3 5.9 8.6 3.2 5.5 6.4 IV.3 9.0 7.8 5.8 4.2 7. III.0 11.2 9.8 5.4 9.8 IV.1 2.6 3.2 5.7 6.8 6.5 10. Foszfor l.4 IV.3 3. lll.3 6.5 7.4 4.0 7.1 2.0 6.30.5 8. l 10.0 9. III. lll.6 IV.0 10.8 3.1 5.8 5.2 5.1 1.0 6. ll. lll.5 Karalábé 8.0 12.7 2.8 5.1 9.1 4.3 4. Il.1 4.2 5.5 5.8 6.3 4. ll.3 4.5 9.7 4.6 5. ll.6 11.7 8. IV.1 2.0 5. 10.8 11.8 4.0 6. ll.1 9.

gongyloides DucH.és kés/Ji érés1 Szentesi nyári kék. Talaj-előkész ítés. A tenyészidóben adott fej trágya kiemelketrágyadó jelentőségű. A fé nyszegény id ősza kban defonn ált gum ót fejleszt. ha a pal<1ntakorban alacsony h ő m é rsé kleten tartjuk. téli tárolás ra Uúnius IS-augusztu 30. Trágyá zás. Vízigénye nagy és folyamatos vízellátást igényel. Szentesi tartós kék. Táplálkozási értékét nagy C-v itamin-tartalma adja. Ezt azzal magyarázhatjuk. Szentesi hajtatási. Idea!. A fejes káposztánál elmondottaka t c é lszerű figye lembe venni. A karalábé tenneszté éhez alaptrágyaként is a gyorsan oldódó és könnyen felvehető hatóanyagú mútrágyákat cé l sze rű használni . Szentesi nyári fehér. Környezeti igény. a igényt \bé Karal< kép. Forcer F 1.). A legkisebb hó. jó szabrász médj ára változtatja külalakját. (Gumó 60 mg/100 g. Szentesi ősz i fehér. könnyen magszárba megy . Tern1eszrésrec hJwlág iai válrozarok: -váz nélkü li fóliás Iennesztés (március 1-20. Triumph. A számára kedvező tl en . hogy a karalábé alacsony h őmérsék l e ten tartva .). Kék sza lonna. -szabadföldi korai tem1esztés (március 20-ttpri lis l 0.. Fényigénye közepes. Szentesi fóli ás kék. hogy a káposztafélék közül a karalábé a legsekélyebben gyökeresedő faj. A fajlagos lll Ú almazza. Hidegtúró növény. Express. Kolibri F 1. 37. Szentesi fehér. Eltérés a fejes káposztával való összehasonlításnál .vagy fényhatás is egy-egy újabb "gum ócska" létrejöttét segíti .Karalábé (Brassica rupestris convar.) Egyre közkedveltebbé váló zöldségfaj.).szabadföldi tenneszté . levél l 50 mg/ 100 g. . -szabadföldi temJCszté.június 15. Szentes i fóli ás. i fajták: Gigant. Közép. Saroksári fehér. tart táblázat 30. Szentesi kék.) Fajták: Korai él·ész1 faj ták: Blusta. fő l eg ősz i idő ben . nyári-őszi fogyasztásra (április 15. 138 .).

White Ball. Hőoptimuma 13 oc. A folyamatos vízellátásra különösen figyelni kell. Környezeti igény. Plana F 1.5-2. Serrano F 1. White Satin. Triton.). B 1-. Váz nélküli fóliás termesztésben a 160+20+20+20x18 cm-es elrendezést javasoljuk (100 ezer db/ha). Szentcsi.0 cm.) Táplálkozási jelentőségél a benne lévő C-. Gyomtalanítás. Suprimax. Fényigénye azonos a fejes káposztáévaL Vízigénye a rózsaképződés kezdetén a legnagyobb. A korai karaláhét akkor kezdjük szedni. Oberon. Beiszapoló. Igloo. -téli átteleltetéses termesztés (csak hidegtűrő fajtákkal. Tenyészteriilet-igénye a legkisebb a káposztafélék között. Fejtrágyázás. A kifejlett növény a rózsaképzés idején a hidegre érzékenyebb.). Karfiol (Brassica eretica convar. Winner Oscna. Egy hektárról 15-40 tonna/hektár termésátlagot takaríthatunk be. Az 50-80 mg/100 g-os C-vitamin-tartalom igen jelentős mennyiség.). 20x20 cm-től 40x40 cm-ig változik sor. Az állandó helyrevetés időzítését a változatoknál ismertetett ültetéshez igazítjuk (28 nap). White Rock. Talaj-elffkészítés. A váz nélküli fóliás termesztésből május közepétől. Lásd a fejes káposztánál leírtakaL 139 .és kés!ii érésíí fajták: Andcs. Osena. Opaal. Matra. Állandó helyrevetéssei és palántázással termeszthetjük. Idol Osena. a korai szabadföldi termesztésből május végétől szedhető a karalábé. mint a káposzta.). Ápolás. szalagos elrendezéstjavasoljuk: 80+40+40x35 cm (54 OOO db/ha). 8 2-vitamin-tartalma adja. botrytis DucK. A kései karaláhét teljesen kifejlett állapotban szedjük. Montano F 1.és tőtávolsága (60-250 ezer db/ha). Kiizép. -szabadföldi korai termesztés (március !5-április l 0. külföldön).Szaporítás. Master Osena. amikor a gumó átmérő­ je elérte a 6-9 cm-t. Betakarítás. Öntözés. Tőszámbeállítás. Repos. illetve kelesztő öntözés. Fajták: Korai érésíí fajták: Carillon. Goodman. Vízpótló öntözéskor 25-30 mmes vízadagot adjunk. White Fox. A vetés mélysége 1. -szabadföldi ős?i termesztés (június 5-július 25. Termesztéstechnológiai változatok: -váz nélküli fólia alatti tem1esztés (március 1-15. -szabadföldi nyári termesztés (április l 5-május 15. Téli tárolásra a háromsoros. A gyakori kisebb vízadagokkal való öntözést meghálálja.

8.7 7. 1 6.0 8.2 7.0 8.ké ei termeszté.9 3.7 6. ezért a kálitrágyát eszerint válasszu k meg.7 140 .0 8.4 1.4 2. Az irányelvek megegyeznek a feje. 6.7 7.9 2.4 IV .9 1.2 6.5 6.4 2.4 1.9 4. ll. ll.4 6. term ő hely igen gyenge gyenge közepes jó igen jó Nitrogén l.9 0. Karfi ol Trágyázá s.4 3. 3 1.7 8.4 3.2 7. ll.4 1. Az elrendezés a kijvetkezff: . ben 60-70x50-65 cm.9 1.szabadföldi korai termeszté nél 40-50x30-40 cm. lll.á lleírtakkal.4 6.5 7.9 2.9 3.5 10.5 8.7 5. láblázat A karfiol fajlagos műtrágya igén ye ( Hatóanyag kg/t) A talaj lápanyag-e ll átoll sága Tápelem . Kálium l.8 6.2 5.4 2. kép.7 7. 1 6. IV. lll.0 7. takarásnál 150+35+35x35-40 cm (35-40 ezer növény/ha).0 6. 2.9 4. .0 7.2 7. táblázathan fog lalt uk össze.4 2.6 8.9 3.2 6.3 5. káposztán. Foszfo r l.9 5.5 9.0 7. A túlzott nitrogénellátás a konzerváru minóségé t rontja.5 9.5 8.6 l l IV.5 7.2 6.9 2.38.0 7. Szaporítás. lll.váz nélküli fóli á. Fajlagos műtrágyaigé ny é t a 31 . . Ügye lni kell továbbá a karfiol klórérzékenységére is.

Eltérés. eptune F 1. Fényigénye azonos a karfiolévaL Vízigénye nagy.l O alkalommal öntözzük . a fagyok e l ő tt betakarítjuk. Az ősz i karfiolt októberben. Cruiser F 1. Folyamatos vízellátást igényel. A korai t erm esz tés bő l május végét ő l szedünk. Termesztéstec hnolágiai változatok. Ma már a fajták zöme genetikail ag öntakaró. t öves t ő l ki szedjük a karfi olt. Tápanyagigénye megközelíti a karfiolét. italica PLEUCK.Ápolás. tehát ez az ápolási munka fölö leges é vált náluk. Lásd a karfiolnál leírtakaL Ta/aj-eh1kész ítés. A fejtrágyázásnál a foly amatos 39. fej trágyázás. Caravel F 1• Köm yezeti igénye. Brokkoli (Brassica eretica convar. Lásd a fejes kápo ztánál leírtakat Tenyészteriilet-igénye a karfioléval m e~egyező. botrytis DucK. H ő i gény e al acsony. igen j e l e nt ős. Apolás. tőszámbe ­ állítás. Öntözés. A váz nélküli fóli ás t e m1 esztésb ő l már május kö ze pé tő l kezdjük a karfi ol szedését.30 t/ha között változik.7 alkal ommal . A termésátl ag a rövid tenyész idejú fajtáknál l 0-20 tonna/hektár. még haszno íth ató rózsákat adhat. mint a karfi ol. A szé l sősége k et jobban túri . rendszeres öntözést kíván. Értékét növeli továbbá nagy A-vitamin-tartalma és a benne l évő nagy mennyi ségú ásványisó-tartalom. fagymentes helyen tárolva. A korai karftolt 6. kép. provar. A haszonkertbe n. C-vitamin -tartalm a 120 mg/ 100 gramm . Gyomtalanítás. spec iális ápolás i munkája volt a rózsafejek takarása. Betakarítás. hogy nitrogénbő l és káliumból 10-15%-kal többet adjunk. Lásd a fejes káposztánál leírtakat Trágyázás.) A karfiol közeli rokona. tőszámbeállít ás. Brokk oli 141 . fagyveszély esetén. a késeit 7. Fajták: Laser F 1. a hosszú tenyészidejúekn él 15. Gyomtalanítá s. Szaporítás.

A túl40.hosszú tenyészidejú fajták. kép. Bimbóskel (Brassica oleracea gemmifera DucK. Porter Fl> Roger F 1. A tal ajműve l ése megegyezi k a fejes káposztánál leírtakkaL Trágyázás. mint a fejes k<\posztáé. alacsony. Folyamatos vízellátást kíván. 81 -. C-vitamin-tartalma megközelíti az étkezési paprikáét (a téli id őszakban még felül is múlja). 6 g/100 gramm fehérjét és sok ásványi anyagot. Merl on Fl> Oliver F1.június 15.táplátást kell megvalósítani. Termesztésteclmológiai változatok: . Tartalmaz továbbá A-. amíg a bimbók még zártak. Fajták: Asgard F 1. A fajtára jellemző rózsanagyság elérésekor vágjuk le a rózsát. Magas h őm érsékleten c ak a szára n ő. Igényli a mély· műv e l és t. Talaj-el/fkészítés. 90-130 mg/100 gramm. a legértékesebb káposztaféle. őszi betakarításni (április l 0-május 30. Tápanyagigénye kisebb. Vízigénye a káposztafélék között a legki sebb.3 hétre oldalrózsákat fejleszt.röv id. Addig szedhető.20 °C-ot L elvi selik (fő l eg hó alatt). Yaliant F 1• Környezeti igény. H őoptimum a 13±7 °C. Bimbóskel zott nitrogénell átás nehezíti a bimbó- 142 . Az oldalrózsaképzésre hajlamos fajtáknak még a főrózsa leszedésekor is érdemes nitrogénmútrágyát adni (20-30 kg/hektár).} Beltartalmi értékeit tekintve. Párás. . Fényigénye nagy. hogy a brokkoli a rózsa levágása után 1. Titurel F 1. Br vitaminokat. A hosszú tenyészidejú fajták a . Az <1myékot nem túri. . téli szedésre (május !5.15 . nedves klíma alatt ad nagy termést. Igaz. Gyökértömege a talaj 20-30 cm-es rétegét szövi át.). Kundry F 1. Eltérés a karfiolhoz viszonyítva. Ci tadel F 1. Öntözés. ezek mérete kisebb.ho szú tenyészidejú fajták . a gumó lassan fejlődik.és középtenyészidejú fajták ültetése (máj us !5.). Betakarítás.június 15. de ezt is jól hasznosíthatjuk.).

elrendezés: 70x30-40 cm.1 7.7 2. l 5. mint a belső állomány. A szedést augusztus közepétől egészen márciusig folytathatjuk.1 2. Célszerű szalagosan.1 1.7 0. fejtrágyázás.4 4. Ezáltal megszüntetjük a tenyészőcsúcs további növekedését.2 2. A fajlagos műtrágyaigényt a 32. Kálium I.6 5. IV.6 6. A túl korai tetejezés káros.8 5.8 1. Ill.3 1.1 5.4 5. 5.7 ll. sok esetben idő előtt szétnyílnak. de kiegyenlítettebb bimbókat fejlesztenek.2 4. IV.9 5. Palántaneveléssel és állandó helyrevetéssei termeszthető. Palántanevelési ideje 4-5 hét.8 4. Kézi szedésnél alulról kezdjük.3 0. A sima palánta kiválóan megfelel e célnak. lazák maradnak a bimbók.9 5. a felszabaduló erő a bimbók fejlődésére fordítódik. Foszfor l.7 3. Gyomtalanítás.2 5. mert a szélső.6 2.4 6.6 7. s mindig a kifejlett bimbókat szedjük. blokkosítva telepíteni. 32. több fényt kapó egyedek bimbófejlődése gyorsabb.6 4. Ápolás. IV.2 4.3 1.5 0.3 4. egyenletesebb méretű bimbók fejlődnek. Il.8 1.9 7.9 6.7 5.1 5. Speciális ápolási munkája a tetejezés.5 6.5 6.1 6.6 6.4 6.fejlődést.0 3.8 4. Ill. Tenyészterület. tetejezés nélkül is termeszthetjük. Ha csak kevés növénnyel dolgozunk. míg a belső sorok egyedei később. 4-7 alkalommal öntözzük a bimbóskelt.9 4.1 3. II.6 6. összesen 140-180 mm-es víznormávaL Betakarítás. l m 2-en 500-600 db palántát nevelhetünk fel.6 6.6 3.1 2. táblázatban találj uk.1 2. termőhely A talaj tápanyag-ellátoltsága igen gyenge gyenge közepes jó igen jó Nitrogén J. tőszámbeállítás.1 5.4 5. Öntözés. Szaporítás.6 2. A szélső növények bimbói is előbb válnak szedhetővé. mert a felső bimbók kihajthatnak. táhlázat A bimbóskel fajlagos műtrágyaigénye (Hatóanyag kg/t) Tápelem.0 6.4 4. Tetejezésre a tervezett szedési idő előtt 3-4 héttel keriJI sor.0 6.6 3.1 1.7 1. 143 . Ill.4 5.

Gyom talanítás. Betakarítás. Jarov izác iós küszöbértéke 13. agaoka King F~o Treasure Island F 1• Kiirnyezeti igénye. Talaj. Öntözés. Állandó helyrevetésnél a ort ávolság 30-35 cm. Termesztéstechnológiai változatok: ernlesztés csak fe lm agzás ra nem -a váz nélküli fóliás és a korai szabadföldi L haj lamos fajtákkal lehetséges (márc ius 15. Nagy mennyiségben tartalm az fehérjét. Fényigénye közepes.l O mm).15 °C. A nyári veté ű növények talaj-elő­ készítés i rendszere zerint. Kiemell j e l en tőségű (lehet) a kele zt ő öntözés (5. J e l e nt ős ásványianyag-forrás. RUPR. K ínai kel 144 . Tápanyagigénye nagy. Aprómorzsás. Akkor kezdhe tő a szedése fri ss fogyasz tásra.és C-vi tamint. F 1. Egyesek a nehézkes eredési eml ítik a palántázott tenneszlés hátrányaként Ápolás. kép.Kínai kel [Brassica pekinensiss (LOUR).30. tőszámbe­ állítás. Hid egtű rő zöldségfaj. Granat. hogy még a karalábénál is korábban felmagzik.). 41. Röv id tcnyészideje alatt igényli a folyamatos vízell átotts·ígot. ha a fej alatti része kemény tapintású.eli'fkészítés.IO. Fajták: Nagaoka 50 F~o Spring Al. nagy zö ldtömeget fejl esz t ő zöldségfaj. Páraigénye közepes. A palántázott t e rm esz t és rő l megosz li k a szakemberek véleménye. Vízigénye nagy.] Röv id t e ny ész id cjű . -auguszt usi áll andó helyrevetés (augusztus l. Fejesedéshez alacsonyabb h ő m é r­ sékletet igényel. általában azonos a többi káposztaféléve L Szaporítás. fejtrágyázás. A kívánt L ő t ávo l ság a faj ta habilusa alapján változik (30-40 cm). Tárolásra csak a teljesen kemény fejek szed he t ő k . A. Trágyázás. jó sze rk eze tű talajt kell számára készíteni .). J e ll e m ző tul ajdonsága.

márc ius 30. . HILL. . Tápanyag igényét műtrá­ gyák adagolásával kie légíthetjük. mint a sárgarépa. W.Gyökérzöldség-növény ek Petrezselyem [Petroselinum crispum (MILL. 145 . Trágyázás. Petrezselye m hogy a kelést öntözéssel segít ük. ami kor a tal ajra rá tudunk menni. Korai cukor.és ásványi só-tartalm a. Félhosszú. .tél alá vetés (október 20-november 15. Omega . Feltéte l. Vízig énye. Mohafodrozatú . 42 . em igényli a fri ssen trágyázott tal ajt.átt eleltetett techno lóg ia (aug usztus IS-október 10 .). A kifejlett növények . mert a köreire fri ss fo1mában min dig ráteszik .).) NYM. Cs írázáskor és a kezdeti fejl ő dés hez igénye l sok vi zet. Talaj -e l őkész ítésében legfontosabb a mély vagy m é lyítő szántás. kép. Fényigénye közepes. H ő i gé n ye 16±7 °C.10. A b ő vá lasztékon túlm e n őe n a haszonkertben a petrezse lye m magját az évnek mindazon napján vethetjük .] A petrezse lyem a magya r konyha né lkülözhetetl en fú sze rező növénye . külföldön még racionáli sabban ha.ipari fe ldolgozásra és tárolá ra való tem1esztés (február 25. Triplcx .j úlius 10. hogy csak a talaj fe lső részét tömörítjük. . zno ítj ák.). J e l e ntős továbbá B-vitamin . A hideget jobban túri .15 °C hideget is e lviselnek. A sétáló árnyékot e lvi se li . Fajták: Bravo ur. Igaz. Ez azt je lenti . Környezeti igénye. mert a leve le 120. táblázathan rögzítettük. Hosszú. A fajl agos műtrágyai gényét a 33 .másodve tés Uúnius l.).). Teszik ezt azért. A jó víz fe l vevő és a vizet gazdaságosan felhasz náló növénye k közé tartozik. a tömött magágy. · . Ta/aj-e//íkészítés.150 mg/1 00 g C-vitamint tartalm az. Termesztéstechnológiai vá /rozawk: -szabadfö ldi korai termesztés (február 20-nH'írcius 15 . Ebben az esetben kevésbé ágazik el a gyökér. A. Kedvező feltételeket teremtünk a kelé hez és l e h e tősége t adunk a karógyökémek a zavartalan fejl ődés hez . De lta. Fakir.

0 1.4 2.0 6.5 5.0 146 . ll.4 0. lll.0 4.0 7.0 3. IV.5 4.0 4. 13.5 0.5 4.0 5.0 6.3 0.0 7.7 2.0 3.5 7. tennőhely igen gyenge gyenge közepes Petrezselyem jó igen jó Nitrogén l. III. Kálium 2.5 1.0 7. Ill.5 3. ll.0 4.8 3.0 2.7 1.5 0.0 5.5 5.0 1. 7.5 n.3 1. II.0 8.7 1.5 1.4 2.0 3.6 1.7 2.33.1 4.0 12.5 2.5 0.0 7. IV.6 1.0 1.5 5. III.0 3.6 0.7 0. Ill.7 1.5 3.0 8.8 0.3 2.8 l.4 2.0 5. 4. III.0 3.8 4.0 12.5 7.0 l. IV.0 3.7 4. Kálium 4.5 3.8 5.0 2.0 2. IV.5 l.5 1.9 3.0 4. táblázat A petrezselyem és a sárgarépa fajlagos (Hatóanyag kg/t) műtrágyaigénye A talaj tápanyag-ellátoltsága Tápelem. IV.1 1.7 2.5 2.0 2.5 6.0 6.5 2.9 1.5 7.0 11. IV.7 2.5 2.5 6.5 4.5 6.6 14.5 4.4 6.6 0.5 4.5 1.2 9.0 2.0 1.0 6.6 13.0 3.7 6.7 1.0 13.0 1.0 3. ll.8 6.6 4.3 5.5 0.7 7. Foszfor l.0 Nitrogén l. Foszfor 6.5 2. II.0 Sárgarépa 4.5 2.0 14.6 5.0 7.0 6.0 5.

A petrezselymet szaporíthatjuk állandó helyrevetéssei és a haszonkertben palántázható is. Flacoro. Nantes Fancy. Fedora F 1. Ritkításnál arra ügyeljünk. · Bz-. függvényében határozzuk meg. Bertaoda Fl> Bertop F 1. hogy a gyökerek ne érjenek össze. Jaguár F 1. októberben-november hó elején szedjük fel. vastartalmát Cukortartalma 6%. Értékesíthető levelesen. az előzőeknél még nagyobb répatestúek): Bergen F 1. Fiakker típusú l'.és C-vitamint. Nanti Forto. A lőtávolság l-2 cm. ssp. ikersoros és szalagos. 147 . Amszterdam Indu. sativus) Egyik legjelentősebb ka~otinforrásunk (7 mg/100 g).5-l . kúp alakú fajták): Arany. Mivel sekélyen vetünk. Napoli F 1. Ápolás: gyomtalanítás. A magvetést kelésig "víz alatt" kell tartani. Chantenay típusú fajták (középhosszú. A művelési mód lehet sík és bakhátas. levelétől megfosztva és petrezselyemzöldként. Parana F 1. Vörös óriás. a talaj felső rétegéből a szél gyorsan kifújja a nedvességet. 30-40 mm-es vízadaggaL Betakarítás. Az elrendezés lehet soros. Vetésfolyóméterenként 50-75 db magot vetünk. pótolnunk kell. Asványi anyagai közül kiemeljük a kalcium-. Chantenay Longidor. Elterjedt a soros vetés.~jták (széles vállú. kúp alakú fajták). Tip-top. Gyakoribb a síkművelés. Danvers 126. gyökérként. Narova F 1. Nairobi F 1. A levelet szinte az első lomblevél kifejlődésétől szedhetjük. A sortávolság 30-40 cm között változik. csomózva. nagytestú. Fertődi korai. értéktelenné válnak. Karotan. Vita Longa. Marimba F 1. Dana F 1. fejtrágyázás. Fena F 1. Tarnino F 1. A vetésmélység 2-3 cm. Sárgarépa (Daucus carota L. foszfor-. Keszthelyi hengeres. Tourina F 1• Berlicum típusú fajták (hengeres. mert akkor derformálódnak. A leveles petrezselymet 10. Vízpótló öntözésre 2-3 alkalommal kerül sor. rövid répatestúek) Amszterdami. Formula. Várható termésátlag (gyökér) 10-30 t/ha. Fiakker Regol. illetve 15 mm-es vállátmérőnél kezdjük szedni. Nanthya F 1. Trophy. Elterjedtebb az állandó helyrevetés. Chantal F 1. Nantucket F1. csomózva. Amszterdam Minicor. A tőszámot a fajta . sebből 20-35 db növényt takarítunk be. Magszükséglet l . Fajták: a fajtákat alakkörök szerint csoportosítjuk: Amszterdam típusú fajták (hengeres.8 kg/hektár. Feonia Banta. az előző csoportnál hosszabb répatestúek): Almara F 1. Öntözés.Szaporítás. B6 . Mokum F 1• Nanti típusú fajták (hengeres. tőszámbeállítás. Nanti. A gyökeret ősszel. Ezenkívül tartalmaz B 1-.

tavasszal magágykészítés. Környezeti igénye.e lőkészítés.másodvetés (május l. szerves anyagban gazdag talajban ún.25 °C.márci us 15. májusig vet h e t ő. Tápanyagigé nye mútrágyákkal kiel ég íth e tő. illetve túl magas h őm é rsékl e te n a sárgarépa színanyaga i nem tudnak k e ll őe n kifej/ l ődni. kép. szántás elmunkálása. kötött talajon a nitrogén el ső felét. Fajlagos mútrágyaigényét a 30. Első a rossz talajszerkezet (pl.si nyékot a sárgar' pa is elvi se li . Csírázási optimurna 18. júniusig hosszú tenyészidejú.20 °C közötti tartom ány. Megjegyezzük. Vízigénye . szőrös répák fejl ődn e k . Termesztéste chnológiai változatok: -szabadföldi korai termesztés (február 20. Címszavakban: tarl óhántás.ipari feldolgozásra . tárolásra (március 1. 44 .). Fényigénye közepes. A gyöké rfej l ő dés legkedvezőbb h őm érsé kl e te a 15. Va/ery típus/Í fajta: Fertődi vörös.St. Trágyá zás. A csírázáshoz és kezdeti fejl ődéséh ez sok vizet igényel. táblázat tartalmazza. tömölt. Itt is nagyon fontos a jó tal ajszerkezet. Száraz. Pári1. A szinte kifejlett répatest nehezen jut vízhez. Optimális hóc. . ősz i mélyszántás. Harmadik a csíragyökéren kialakuló nekrózis. A mag 4-6 °C-nál igénye 16±7 o kezd cs írázni. aprómagvú növények tal aj. A sétáló árvásár 43. Sárgarépa 148 .július 10. Ta/aj.).és a kálium-műtrá­ gyát. A nagyobb fagyot nem túri . A túlzott nitrogénadagolás nitrátfelhalmozódást okozhat. Szerves trágyát nem igényel. . kép. Kora tavaszi vetés ű.30. Őszi mélyszántássa l dolgozzuk be a talajba a foszfor. agyon alacsony.). hogy korai fajta: júliusig középérésú. illetve nyári v e t és ű . A répatest elágazódása három okra veze thet ő vis za. Második el őid ézőj e a fonálféreg (Meloidogyne hapl a). a tömör magágy. ezért a számtalan fehér gyökeret indítja beszerzésére.előkészítő rendszere szerint járunk el. tarlóhántás elmunkálása. köves). tarlóhántás ápolása.

Célszerű a sárgarépánál.Tavasszal. Gyomirtás.). fővetésből július közepétől. Fertődi félhosszú. Várható termésátlag: Nanti típusoknál 20-25 tonna/hektár. Magvai 3-4 °C-on már csírázni kezdenek. retek) hozzákevemi. PP-vitaminokat és jelentős tömegben szénhidrátot. a levelet sem embemek. B 1-. Hidegtűrő növény. szalagosan vetni.) A gyökerét fogyasztjuk. 30-35x4 cm (40-50 db mag/fm). a petrezselyemnél kevert vetést alkalmazni. Időpontja fajta és termesztési cél függvénye. 30-40 mm-es vízadaggaL Betakarítás. amíg ki nem kel. kötött talajon a nitrogén második felét. Ápolás. A Chantenay típusokat fővetésből augusztustól. Vízigénye nagy. -szabadföldi tömegtermesztés (március 1-30. Termesztéstechnológiai változatok: -szabadföldi korai termesztés (február 20-március 15. a Fiakker típusokat októberben takarítjuk be. Lásd a sárgarépánál leírtakat Trágyázás. másodvetésből október végétől szedhetjük. sem állatnak ne adjuk. indítótrágyaként adjuk. Kelesztő öntözés. Gyökerének beltartalmi értékei kiemelkedőek. Fiakker típusoknál 40-50 t/ha lehet. tőszámbeállítás (ritkítás). Chantenay típusoknál 25-30 t/ha. Ebből megmarad 20-25 növény folyóméterenként A petrezselyemnél elmondottak ide is érvényesek. Öntözés. 1 tonna terméssel 6 kg nitrogént. A sorelrendezés egysoros. Vízpótló öntözésre május vége és augusztus közepe között kerül sor. öntözés mellett. Pasztinák (Pastinaca sativa L. talajlazítás. Laza homoktalajon a nitrogén első felét. 4 kg faszfort és 12 kg káliumot vonunk ki a talajból. Szaporítás. Tartalmaz A-. 3-4 alkalommal. A vetésmélység 2-3 cm. Fényigénye a sárgarépáéval megegyező. sorjelző (gyorsan csírázó) növény magját (saláta. A Nanti típusokat. június közepéig 1-2 alkalommal a nitrogén második felét. Fejtrágyaként. Talaj-eli'Jkészítés. Vetőmagigény 2-4 kg/hektár. Csírázáskor és fejlődésekezdetén kíván sok vizet. Környezeti igénye. laza talajon. lehet ikersorban. A vetésidőpontokat a technológiai változatoknál közöltük. 149 . Fajták: Guernsey. C-. Levelének érintése az érzékeny bőrű emberekre káros hatású.). Bz-.

Monostorpályi. Apia. 2-3 cm méSzaporítás. Luna F 1. Biztonsággal csak öntözött területen tennes t: változa Termesztéstechnológiai -szaba dföldi palántázott tennesztés (május !O-június 10. Snehvide. ~polás. a yét gyázott területre ültessük. A pasztin földből. Duplex. Gum ós zeller [Apium graveo/ens L. Frissen trá. Imperator. számá zet szerve i ember talma. convar. átlag. Vízigénye nagy. optimá körül oc 20 ése Fejlőd é.). Vitaminra. Cascade. Roka. jó szerkezetű. az 2). 5-6 cm-es sortávolságra és Ebből tűzdelésre 3000. Fajlagos műtrágyaigén és tűzdeletlen tűzdelt Lehet ztjük Szaporítás. Alba. tehát nagyob nem szokták ezért lis. tábláza 34. Egy-két öntözést meghálál. ízanyaga nélkülözhetetlen az Brilliant. Frigga. Palántázáshoz jó ágyat kell készítenünk. Vigyázat. Optimális hőigénye 19±7 °C. Gyomtalanítás. Mars. zthető. Amszterdam r. Mento Ofir. 30-45 cm-es sortávolságra és 1-2 cm tőtávol csak egy évig tartégél képess csírázó ag vetőm a ~yen vetjük a magját.4000 növényt kapun lomblevelek megjelenésekor első 2-3 cm-es tőtávolságra tűzdeljük. b. répáé vagy a petrezselyem korán kiültetni. trom. t igényli. Fajták: Afina.) GAUD ICH] és ásványianyag-tarGumója és levele egyaránt értékes táplálékunk. (500-1 000 db/m r végén. Az istállótrágyá t tartalmazza. 150 . nagyobb lesz a tennés szedjük ki a előtt beállta fagyok a ősszel. Várható tennésátlag 15-25 tonna/hektár. 2 vetjük a magot (3-4 g/m ). Trágyázás. Ja meg! Vet/Jmagszükséglet 3-5 kg/hektár.ságra. tőszámbeállítás (ritkítás). Tűzdeléses palántaneveléshez február közepén k. késő ákot Betakarítás. Ontözés. mint a sárgaKörnyezeti igénye. Hegykői. A zeller tápanyagigénye nagy. A zellert palántáról tennes (sima) palántát ültetni.5-1 g/m 2 magot.. Alabás Struik. március elején vetünk. Tűzdelés nélküli palántanevelésnél februá 0. Fényigénye megegyezik a sárgarépáéval. az megfelelő. gyommentes. tett magágy a tömörí égig mélys i ültetés letű. rapaceum (MILL . Csak a sima felüTalaj-el/Jkészítés.

0 2.7 2.0 3.4 4.8 2.7 5. ll.2 9.5 3.34.0 3.0 8.5 7.0 4.8 2.2 4. 10.0 4.3 1.0 2.5 0.5 2. 5. Il. ll.0 7.8 6.6 2.2 1.0 10.9 3.6 III. Kálium l.5 7.5 2.0 9.6 2.3 0. IV.7 0.0 1. IV.5 4.5 0. III.5 Retek 3.0 3.8 2.0 7. IV.8 4.3 6.3 4.0 1.0 1.0 1.1 2.0 5.3 8.4 2.5 0. IV.0 151 .0 4.0 12. 13.0 4. 4. IV.0 2.0 5.0 2.2 5.0 13. táblázat A gumús zeller és a retek fajlagos műtrágyaigénye (Hatóanyag kg/t) A talaj tápanyag-ellátoltsága Tápelem.4 0.0 11. Foszfor I.5 15.0 2.2 3.0 4.2 2.6 4.2 1. III. Foszfor I.2 6. 3.8 4.0 1. IV.4 0.5 3.5 4. tennőhely igen gyenge gyenge közepes Gumós zeller jó igen jó Nitrogén I.6 14.8 5.5 4.6 1.5 5.0 4.8 3. II. II.6 3.8 2.5 6.0 2.3 6.0 III.5 3.8 III.5 4.7 4.4 2.0 12.0 5. ll.8 0.0 13.0 8.5 4.0 13.4 0. III. Kálium l.6 13.0 1.2 1.0 2.4 6.8 3.7 5.7 Nitrogén l.0 6.8 1.0 5.5 3.5 6.0 5.2 5.0 11.0 14.9 1.6 4.0 12.

A kifejlett gum ókat a fagyo k beá llt a e l ő tt szedjük . pudvásod ik . levelesen . Fényigény e. kic i gum ót fejleszt. Magja már 3 °C-on csírázni kezd .35 tonna/hektár. A gum ók fe lrepedése az egyenetl en víze ll átás eredménye. ti sztítju k és hűv ös helyen tároljuk. mert akkor m eg n ő ugyan a g um ó. A túl zott adagolás sem jó. Mikepérc s i vaj . Ebben az esetben több tápanyago! és vi zet ke ll adni . Betakarítás. Korund . Szentesi hajtató. Öntiizés. Jánosnapi . szalagos. Tavasz gyöngye. Patríc ia. Jégcsap. A ze llert rendszere sen ke ll öntözni. Korai legj obb. Ilyenkor vi ssza ke ll venni a tápanyagbó l és a víz b ő l. H ő i gén ye alacsony ( 13±7 °C). izás . Sokan panaszo lják . A hónapos retek magas h ő m é rsékl ete n nagy lombozato t. Ültetésko r beiszapoló öntözé t adunk . Gyomtal anítás. Környeze ti igénye. 45 . de benne a hús megszaka d . C-vitamin -tartalma vetekszik a paradicso mévaL Fajták : Hajtarási fajták (de szabadfö ldön is tem1eszth et ő hónapos retkek): Certina. Müncheni sör. A g um ók é p ződés csak e rős fény hatásá ra töké letes. fejtrágy< a gum ók oldalgyökereinek e ltávolítása . Vízigénye nagy. A leggyakoribb sortávol ság az 50 cm széles sor. Az ápoláson és tápl áláson múlik . A rövid tenyészid ejúek szedését már júliusban e lkezdjük . Ma már nem végzik . s benne 25-35 cm-re ültetve a pal ántákat. Retek (Raphan us sativus L) ye rsen fogyasztjuk . Szentes i óri ás vaj . csak a lomb . Hónapos rel ek 152 . Sora. Tavaszi piro . Fol yam atos víz e ll átás t igénye l. A rég i fajtáknál e lfogadott eljárás volt Ápolás. Je ll egzetes cs ípős ízét kéntart almú vegy ül etei adj ák. kép.A növénye lrendezés lehet soros. E l é rh e t ő termésátl ag 15. zsákszöve ttel dörzsö lve. hogy a g um ó mekkorára n ő. apró gum óval. hogy nem n őtt meg a gum ó. Szahadfii ldi fajták: Erfurti kerek fekete. 30-40 mm -es vízadaggal öntözünk . ikersoros. Húsvéti rózsa. A t e ny ész id ő b e n 6-7 alkal omm al.

Fajták: Bíborgömb. Sűrű vetésnél elengedhetetlen a ritkítás. Vetőmagigény 400 db/m 2. Ápolás. Minim<ílis ápolási munkát igényel. kalappapír) való ragasztása. Kis vízadagokkal. A korai tenncsztésben. a mctszéspontokra tennészetes eredetű papírragasztóval vagy csirizzel felragasztunk egy-egy magot. Talaj-elffkészítés. Várható termésátlag 7-20 tonna/hektár.) Táplálkozási értékét B 1-.és P-vitamin-. Rubin. A hónapos és a nyári retek talaj-elökészítésé t a kora tavaszi vetésű növények.). -nyári retek tennesztése (március !5-április 30. csomagoló-. Detroit. A túlzott nitrogénbőség káros. A ragasztás után száradni hagyjuk a papírt és tároljuk a "vetés" idejéig. 153 .). 5x5 cm-es kötésben megvonalazzuk a papírt. Vetünk (egyesével). gyakran öntözzük a hónapos retket. Ielapogatjuk a lyukak helyét. -őszi-téli retek tennesztése (július 15-30. Közepes tápanyagigényű növény.5 cm vastag takaróföldet rostálunk rá. Nero. Regala. canditiva ALEF.és cukortartalma adja. Az őszi-téli relket 20-30 mm-es vízadaggal öntözzük. esculenta convar. 5x5 cm-re. Készen van a vetés. Lapogatjuk. A talaj-clökészítés menetét a vetés időpontja és az elővete­ mény Ickerülése szabja meg. ssp. Hasonló eljárás. Szükség szerint gyomtalanítunk. -szabadföldi korai termesztés (február 20-március 30. Littre Ball. mcrt elősegíti a retek pudvásodását. táhlázathan rögzítettük. Öntözés. Bordo.Termesztéstcchno/i!giai változatok: -váz nélküli fólia alatti termesztés (február l O-március 5. Vetőmagigény 400 db/m 2• A Szentesi óriás vajrelket 8x8 cm-re vetjük. házikertben elterjedt a retekmag papírra (pl. "Vetéskor" letekerjük a papírt. amikor deszkalapra vagy hengcrre szerelünk 1-1. krepp-. Pronto. Bíborhenger. C. A nyári retket 30-35 cm-cs sortávolságra és 4-6 cm-es tőtávolságra vetjük.). Szaporítás. Trágyázás. crassa provar. valamint ásványisó. ráhelyezzük a talajra. majd 1-1. Az őszi relket is 30-40 cm-cs sortávolságra és 6-8 cm tőtávolságra célszerű vetni. nedvesítjük. Szerves trágyát nem igényel. a téli relekét a nyári vetésű növények talaj-előké­ szítö rendszere szerint végezzük. Cékla (Beta vulgaris L. s ezzel jelöljük ki a mag helyét.). Forono. Gazdasági érettségben szedjük. Br. A mag gyorsan kikel. Betakarítás.5 cm mély fogakat. Fajlagos műtrágyaigényét a 34.

).kétéves termesztés (augusztus 15-szept ember 20. ízletes gyökerét fogyasztjuk. Cékla jük. Ta/aj -elrJkészítés. Gyomta lanítás. Tápanyagigénye közepes. Fajták : Fajtavált ozatai vannak. Ontazés. .10 mm vi zet adunk. tömegtermesztés (áprili s !5. 3-4 cm mélyre. Már lúdtojás nagyság elérésétó l szedh e t ő. Vízigénye fejl óctése valamennyi szakaszában j e l e nt ős . a spárgaétellel fe l é rő. Szaporítás. egyelés. Környez eti igénye.15 cm-re. 154 . melyek között nincs lényeges kül önbség. Fényigénye nagy. táhlázat tartalm azza. kép. A növény 13-24 o . Áll andó helyreve téssei szaporítjuk . Két-háro m alkalommal adjuk. Fajlagos műtrágy a i gén yét a 35.). ~po/ás. Lásd a reteknél leírtakaL Trágyázás. altal ajlazítással.Környez eti 1genye.). Hóigény e alapján a hidegtúró zöldségfajok közé tartozik. Feketegyökér (Scorzonera hispanica L. Döntő a mé ly műve l és . -szabad földi tem1 e ztés tárolásra Uúlius 15-30. 10.máj us 15.e/6készít és. a gondos magágykészítés. Ke lesztó öntözéskor 5. c között érzi jól magát.) (egyéves). A tárolás ra temlesztett cékl át a fagyok e l őtt kell kiszedni . Várható termésátl ag 15-30 tonna/he ktár. 30-40 cm -es sortávolságra és 3-4 cm tótávolságra vet46. Fényigénye nagy Vízigénye közepes. Vízpótl ó öntözés adagja 30-40 mm. Hó igénye 19±7 °C. Termesz téstechnikai változatok: -szabadföldi termesztés (március 25-április 15 . Ta/aj. Betakarítás. amikor a fajtára je ll em ző nagyságo t elérte. Káliumb ól sokat igényel. Magja 10 °C alatt nehezen csírázik. Termesztéstechno /6giai változatok: -szabad földi tavaszi.) Tápanyagokban gazdag.

IV.0 12. Kálium l. Kálium l.0 5.0 2.2 9.8 IV.5 0.2 1.8 5. 23 25 27 29 19 21 23 25 12 14 16 18 7 8 9 12 4 5 5 7 Il.4 2. ll.4 6.5 3.0 Torma 4.5 4. Ill.0 2.0 11.5 3. ll.5 2.5 3 3 ll. lY. 41 44. Ill.6 14.2 1.0 3.5 2. 4. táblázat A cékla és a torma fajlagos műtrágyaigénye (Hatóanyag kg/t} A talaj tápanyag-ellátoltsága Tápelem. III.0 2. 13.8 4.0 8.0 2.2 2.3 1. ll. Foszfor l.5 5.2 2.0 1.6 13.0 13.0 2. ll. 13 15 16 18 10 10.0 3.0 14.0 7.6 4.0 Nitrogén l.2 2 2.5 5.7 0.5 3.5 4 3. IV. termőhely igen gyenge gyenge közepes Cékla jó igen jó Nitrogén l. Ill.0 5.5 9 3.6 0.5 4.0 5. Foszfor I.5 3.5 45 49 38 40 42 44 25 27 29 31 12 13 14 !9 5 6 7 8 -- 155 .0 8.0 3.7 5.5 0.0 1.0 4. lY.0 4.0 12. lll.35.0 2.7 1.0 IV.3 4.0 5.7 4. III.8 12 13 6.5 7 7. 4.2 1.

Hamburgi. Gyomta lanítás . A fe lszedett gyöke reket h űv ös helyen. Krenax. Ha beszakad a gyökér. veremben tárolhatjuk. Ápolás. 156 . Egyéves te1meszté ben március v égé tő l ápri li s közepéig vetjük. a Nürnbergi és Erl angeni e rősen csípős . Term esztjük a Debreceni édes-nemes.47. Önrözés. Torma (A rmoracia lapathifolia Jó GILIB) min őségű árut csak egyéves termesztéssei állíthatunk e l ő be l ő l e. csak tápanyagban gazdag. Bajor. Várható term ésátlag 10-25 tonna/hektár. tápo ldatozni. Swporírás. kép . Fajrái: Magyarországon eli smert faj tái nincsenek. csak azonnali fogyasztásra használható. 25-35 cm -es so rléívo l ágra és 4-6 cm t ő t ávo l ság ra . humuszos talajon terem megbízhatóan. Téli benthagyásnál sza lmával vagy trágyáva lt akaljuk a sorokat. Spreewa ldi . Júliusban cé l sze rű öntözni . Kétévesként augusztus-szeptember hónapokban. 3-4 cm mélyen vetjük . A szedés ideje ok t óbert ő l-áp rili s i g tart. a Nürnbergi édes. elfolyik a tejnedv . Malini Bagaméri fajtákat. K ülönlcgesség a fckcicgyökér Trágyúzús. pincében. Óvatosan szedjük ki a gyökereket. Tápanyag igénye nagy. Kül önl eges ápolási munka a gyak ran e l őt örő magsz<1rak ki tördelése. mert tej nedvet tartalm aznak. Berakarírús.

megtisztított gyökereket kötegelve. Várható termésátlag: 6-8 tonna/hektár. fejtrágyázás. Jelentős szénhidrát. szárítmány stb. Piroska. A nagy hidegek beállta előtt kiszántjuk az egész növényt. Nagy adagú (50-60 tonna/hektár) szerves trágyát igényel. Favorit. Braunschweigi. 157 . Sonkahagyma. Termesztéstechnoh!giai változat.és cukortartalma. Pannonia. Yellowstone F • 1 Gyöngyhagymák: Barletta. A lombot eltávolítjuk a fögyökérről. Stuttgarti óriás. Tétényi rubin. hogy simább gyökeret kapjunk. mély talaj-előkészítést igényel. A dugv<ínyokat olyan mélyre ültetjük. Talpgyökerekről szaporíthatjuk. Betakarítás. Makói fehér. s célszerű a dugványok föld felőli. Fajták: Alix. Trágyázás. Bóséges vízellátást igényel. Fagytűrőképessége jó. Gyomtalanítás. Vízigénye nagy. A szaporítóanyagot szedhetjük ősszel. Makói 104. Kedveli a mélyebb fekvésű. Alsógödi. Makói CR. Homok közölt tároljuk a kötegeket A növényelrendezés 70-100 cm-es sortávolság.K iirnyezeti igénye. Copra F . Aroma. Tisza I. táhlázatot). Kiemelkedik C-vitamin-tartalma.) A vöröshagymát sokféle formában (friss. Szaporítás. 15-25 cm-es lőtávolság. Perla Secunda. Környezeti igénye. Bolero. Csírázása 4-5 °C-on megindul. hűvös helyen tároljuk. Ápolás. Banco. 1 Express Yellow F 1. Hagymafélék Vöröshagyma (Allium cepa L. konzerv. illetve föld fölötti részét megjelölni. Pompey. őszi és tavaszi ültetéssel. 25-25 cm vagy 1-2 cm hosszú talpgyökerekról szaporítjuk. Talaj-elffkészítés. Makói bronz. párás levegőjű helyeket. Csípős ízét allilszulfid-tartalma okozza. Az egyéves tom1a gondos. Fajlagos műtnígyaigénye is nagy (lásd 35. Leszedjük és kötegeljük a talpgyökereket A megmaradó. Keep Weel F 1. a sétáló árnyékot is elviseli. illetve ta. Makói. Senshyu Yellow. Fényigénye közepes. vagy ömlesztve párás. Tartós szárazság esetén nagyon meghálálja az öntözést. A hosszabb és ferdén (30-40 °C-ban) ültetett gyökereknél a csúcsi rügy kihajtása után kibontják a bakhátat és lemorzso!ják a rügyeket. A tomlát a ceruzavastagságú. vasszaL A talpgyökereket kötegeljük. Fertődi ezüstfehér. Hidegtűrő növény 13±7 oc.) naponta fogyasztjuk. Hőoptimuma 19±7 oc. hogy fölöttük 2-3 cm vastag földréteg legyen. Ontiizés.

Sima hengerezés. Termesztéstechnológiai változatok: -dughagym a termesztése (március 10-30. Az egyéves termesztésben a foszfor. szántás-elmunkálás . -Nyári vetésű vöröshagyma (4x25+50 cm). 2-3 cm mélyre vetve. Dughagymáról a lassú növekedésű. 100-110 kg/hektár vetőmagigénnyel.). 90-100 kg mag szükséges hektáronként. Gyenge megvilágítás mellett nagy termésre nem számíthatunk.alaptalaj-művelésben. morzsás magágyat kapjunk.). táblázat tartalmazza.). -Tavaszi vetésű.Dughagymatermesztésnél az elrendezés 4x(24+4)+55 cm (600-900 db mag/fm). a nitrogén 30%-át. (március !5-április 15. A mérsékelten vízigényes fajok csoportjába tartozik. Fajlagos műtrágyaigényüket a 36. indítótrágyaként juttatjuk ki. aprómagvú növények talajművelési rendszere az irányadó nála. 7 kg/hektár magigénnyeL . Szaporítás.). A szükséges foszfor. • tavaszi vetésű étkezési hagyma (március 10-április 10. gabonasortávolságra vetve (12.Dughagymás termesztés. 158 . dughagymáról és palántáról egyaránt szaporítható. Magvetéssei szaporítjuk a gyors növekedésű (egyéves termesztésű) fajtákat. Trágyázás.). őszi mélyszántás. A hagyma szereti a sok fényt.Gyöngyhagymának termesztve. Fejtrágyaként a nitrogén 40%-át juttatjuk ki.étkezési hagyma dughagymás termesztése (2 éves termesztés). A nitrogén 70%-át ősszel.Fényigénye. hogy tömött. a fennmaradó mennyiséget tavasszal. • nyári vetés (augusztus 15-25. . a nitrogén 30%-át adjuk alaptrágya ként Indítótrágyaként adjuk a foszfor. . Talaj-elffkészítés. egyéves termesztésben (4x25+50 cm). . tarlóhántás elmunkálása. nagy szárazanyag-tartalmú fajtákat termesztjük. A dughagymáról való szaporításnál öntözés nélkül termesztjük a hagymát. 5-6 kg/ha vetőmag­ mennyiséggel. Vízigénye.és kálium 60%-át. -étkezési hagyma magról való termesztési változatai (egyéves termesztés): • gyöngyhagymának (március 10-30.5 cm).és kálium-műtrágya teljes törnegél ősszel adjuk. A kora tavaszi vetésű. • dughagymáról (szeptember !0-október 10.zöldhagyma-termesztés: • magról vetve Uúlius 15-31. A vöröshagyma tápanyagigényét műtrágyák adagolásával elégítjük ki. . 2-3 cm mélyen vetve.és káliumtartalmú műtrágyák 40%-át.).). A vöröshagyma megvetéssel. Vetés előtti talaj-előkészítés kombinátorozás a vetést megelőző napokban. Tarlóhántás. tarlóhántás ápolása.

0 3.5 3.0 .0 6.5 4.0 7.0 2.0 6.5 7.0 6.5 3.5 3.közegyenge ge pes jó igen jó Nitrogén \C (l) """' l.0 8.5 7.5 4.5 7.0 7.0 5.5 7.5 7.5 7.0 5.5 2.0 4.0 3.0 3.0 5.0 7.0 6.0 6.0 5.0 5.0 6.5 3.0 3.0 3.0 6.5 8.5 4.5 3.0 5. Foszfor 6.5 7.5 4.5 3.5 5.0 4.0 5.5 6.0 4.0 5.5 5.5 4.5 6.0 6.5 3.5 5.5 6.5 4.36.5 3.5 5.0 5.0 4.0 3.5 6.0 5.0 7.5 5.0 2.5 7.5 3.0 4.5 5.0 8.0 8.0 l l.0 7.5 6.5 4.0 3.0 5.5 2.0 5.0 7.5 8.5 2.0 l.0 5.5 8.5 7.0 4.5 5.5 7.0 7. Il.0 8.5 5.0 4.0 5.0 8.5 4.5 3. Il.5 8.0 7.5 7.0 4.0 7.0 7.0 4.5 4.0 6.5 2.0 8.0 7.5 6.0 5.5 7.0 5.5 9.5 5.0 5.5 6.5 7.5 4.5 5.0 9.0 3.5 4.0 5. Ill.5 4.0 9.5 6.5 6.5 4. IV. IV.5 8.0 4.5 4.0 6.5 3.0 4.5 6.5 5.0 4.0 6.0 5.0 6.0 3.5 5.5 4.0 7.5 4.0 7.5 4.5 4.0 6. táblázat Vöröshagyma fajlagos műtrágyaigénye (Hatóanyag kg/t) A talaj tápanyag-ellátottsága Tápelem.0 7. Kálium 7.5 3.0 4.5 6.0 8.5 6.5 8.5 5.5 4.5 4.0 3.5 7.5 7.0 7. Il.0 3.5 3. 8.0 6.0 4. III.5 6.0 7. III.5 5.0 4.0 5. IV.5 4.5 5.5 5.5 4. termőhely Dughagyma igen gyengyenge ge közepes igen jó Dughagymáról ültetett étkezési vöröshagyma jó igen gyengyenge ge közepes jó igen jó Magról vetett étkezési vöröshagyma igen gy en.

-III. annál jobb lesz a hagyma ó barnás minősége. A zöld.8 g/db. Csak az egyéves technológiai változatnál kerül rá sor. A dughagym át július végén. osztályú. augusztus elején takarítjuk be.7-2. 1. 6 g/db. 14-16 mm. 2. osztályú. 17-19 mm. illetve nyári vetést június-júl ius hónapokban szedjük. A h6kezelést 30-38 oc hőmérsékleten tartással érik cl.7 g/db. egyéves hagymát augusztus eleje és szeptember közepe között takarítjuk be. Egy hektárra 0. Minél cl6bb kipattintjuk a "bördőt" a tőbő!. júniusban javasoljuk. osztályú. 0. júliusban 1-3-szor 30-40 mm. -Zs ika 5-l O mm.ll. kimászik a földből. július elejétől főzőhagymának szedhetjük. A hagymát 4-6 napig renden szárítjuk.dughagymából 10-14 tonna/hektár. május végén 30-40 mm. vágott. l . . hogy a magszárképz6dést megakadályozzák. Betakarítás. Öntözés. -étkezés i hagyma: dughagymából 15-25 t/ha. A korán eltávolított bördő jele a levelek közölt meghúzód nem hagymát bördős tt eltávolíto későn A tó. 2-3 lombleveles fejlettségnél 20-30 mm. 23-26 mm. Kcleszt6 öntözés 10 mm vízadaggal. Előtte. használha szár. A mércttől függően. Az ültetés mélységc 3-5 cm. A kétéves termesztésben augusztus első felére beérik a hagyma. Ha sekélyen duggatjuk.5 tonna dughagymát számítunk. 3. Egy folyóméterre 12-22 db-ot duggatunk. Ápolás.Piklesz.4 g/db. augusztus elején 30-40 mm vízadaggal öntözünk. A tavaszi vctésű. A haszonkertben külön ápolási munka a magszárak kitörése. 20-22 mm. 10-60 nap kell hozzá. . 11-13 mm.l. magról 15-30 t/ha. -IV. a mérettől függően. 160 .8 g/db.A dughagym át mérete szcrinti osztályokba sorolták: .9 g/db. A parasztember régen a kemencére tette a dughagymát és tökélctes hőkeze­ lést kapott. Ettől a hagyma még . Várható termésátlagok: . osztályú. A dughagymát hőkezelik. tudjuk használni Fejtrágyázását május végén. Gyomtalanítás. júniusban 1-2-szer 30-40 mm.

161 . A sekély ültetést nem szereti. jelentős mennyiségű (50-70 mg/100 g) C-vitamint. Az ültetés mélysége 3-6 cm. Az őszi telepítés ű fajtákat június végén. Hőigénye a vöröshagymáéval megegyező. Makói tavaszi. palántázott termesztés (április 5-25. Szaporítás. A nyári fajták -10 °C-nál elfagynak. kevesebb allilszulfidot tartalmazó "csókos" hagyma. Longina. Általában öntözés nélkül termesztik a főbb termőtájakon. Néhány napig utóérleljük. Póréhagyma (Allium porrum L. -tavaszi. Az árnyékot nem túri! Vízigénye szintén nagy. palántázott termesztése (május 15-június 15.). Profina. -téli fajták. Őszi B 15. Tétényi áttelelő. Várható termésátlag: 12-15 tonna/hektár. Bulgina. Kamus. Gyomtalanítás.és tőtávolsága 25-28x8-l O cm. Tápanyagigénye közel megegyezik a vöröshagyma igényével.). Hőoptimuma 19±7 °C. Fényigénye nem tisztázott. a tavasziakat július első felében szedjük. Talaj-előkészítés. A hazai fényviszonyok zavartalan termesztését teszik Iehetővé. Szárítás után tisztítjuk. Fajták: Bastion. Csak öntözve ad jó termést. Vízigénye kicsi. Csak tökéletesen beérett és egészséges gerezdeket duggassunk. 400-500 ezer db hektáronként az optimális állomány. majd csomókba kötjük.).). Fényigénye nagy. Lásd vöröshagymánál elmondottakat. Ápolás. Termesztéstechnológiai változatok: -tavaszi állandó helyrevetéses technológia (március). a téli fajták nálunk különösebb gond nélkül áttelelnek. Herwina.Fokhagyma (A/lium sativum L. Környezeti igénye. Illóolajának erős baktericid (baktériumölő) hatása van. Betakarítás. -tavaszi ültetésű termesztés (március 1-15.) Nagy értéke erős fűszerező hatása. Sor. Trágyázás. Fajták: Makói őszi. Termesztéstechnológiai változatok: -őszi ültetésű termesztés (október l 0-20. Telepítés után könnyű boronával simítsuk el és hengerezzük sima hengerrel a területet. Környezeti igénye. 7% fehérjét és l 0-19 mg/10 gramm C-vitamint tartalmaz. 26% szénhidrátot.) Decembertől márciusig fogyasztható.

Mű­ trágyaigénye a vöröshagymáéhoz hasonló (lásd 36. az állandó helyrevetésnél. Öntiizés.Talaj-előkészítés. 162 . Környezeti igénye. pincében. mert a minőség. 600 palántát és technológia függvénye. A bolgár. A téli fajtákat egész télen a helyükön hagyhatjuk. augusztus végéig. Törekedjünk a mély ültetésre. Fajták: Elismert fajtája nincs. 30-40 tonna szerves trágya. 2 Szaporítás. Vízigénye kicsi. Talaj-el/íkészítés. l m -en 3 g magot elvetve. Fényigénye mérsékelt. hosszú típust feltöltve 60-70 cm-es sortávolságra. tápanyagban gazdag talajt igényel. Félárnyékban is megél. Az állandó helyrevetés ideje március. Ápolás. de haszonkertben vethető egész évben. 30-40x8-IO cm-re vetünk. Jól megmunkált talajba vessük. Mint utaltunk rá. Viszonyaink közölt télálló. Trágyázás. C-vitamin-tartalma 30-80 mg/100 gramm. hektáronként megfelelő számára.palántaneveléssel történő termesztés (március).). a finomabb levelű riparium és a durvább levelű sibiricum. Vetőmagigény 2-3 kg/hektár. Ha felszedtük. Öntözés nélkül is jól fejlődik. Allandó helyre.5 g/m ).) A mctélőhagyma értékes. a fehér rész aránya ezáltal növelhető (l 0-20 cm). Metélőhagyma (Allium schoenoprasum L. Hajtatáshoz jó szerkezetű. 2 A palántanevelés ideje 6-l O hét. Tápanyagigénye mérsékelt. porhanyítás. ritkítás. A lőtávolság l 0-15 cm közölt változik. A póréhagyma frissen istállótrágyázott területet igényel. A nyers fogyasztásra termesztett pórét a fagyok beállta előtt szedjük ki. fejtrágyázás.0-1 . Évelő növényként is tarthatj uk. a magvetés ideje a március. Lásd a vöröshagymánáL Trágyázás. Vízpótló öntözésnél 20-35 mm-es vízadagokkal dolgozunk. kb. . fajta a sortávolság A nevelhetünk fel. táblázat). a rövidebb szárat fejlesztő­ ket 30-40 cm-es sortávolságra ültetjük. ha öntözni tudjuk. veremben tároljuk. Szaporítás. tőszámbeállítás. töltögetés. a területre el terítve.tőosztásos termesztés (szeptember-október. 20-25 cm-es sortávolságra vetjük (l . Betakarítás. Termesztéstechnológ i ai változatok: -állandó helyrevetéses szaporítás (március 1-15. Hőoptimuma 16±7 oc. zöld leveleit télen fogyasztjuk. illetve március). A forgalomban két ípusa van. Gyomirtás. . Öntözési idénynormája 120-200 mm.

Trágyá zás. akko r ennek meg fe l e l őe n adagolj uk 48. Fajták: Eli smert fajtái nálunk nincsenek . cserepezve hajtatható.). Ápolás. sokkal nagyobb zöldhozam c t érhetünk e l. vetés e l ő t ­ ti sekély porhanyít ás és egyengeté s szükséges. Amennyib en hosszabb ide ig kívánju k a he lyér •artani (3-5 év). A Jél i surjudékhag yma a tápa nyago t.20 db magot vetni . Kiimyezeti igényiik. .A hajtatás ra szánt áll ományt neve lhetjük a talajba vetell. A téli fagyo t átvésze li. fejtrágyázás. Betakarítás. sokrt'l képpen fclha~lll á lhal6 163 . ) 15.) Zöldhagy maként fogyaszth ató. öntözés né lkült e m1 esz th e t ő. A m e té l ő h ag yma leve leit akkor vágjuk .m ag te m1 ő változatok .15. A hajtatott m c t é l ő h ag ym á t 20-22 °C-os h ő m é rsé kl e te n tartva. H őo ptimum a 16±7 °C. Tápanyag igénye közepes . fé lárn yékban is te rm esz th e tő. értékes zöldségfaj.tavaszi áll andó helyrevelé s (március 1. Gyomtal anítás. három hét után vághatjuk . Öntiizés. Fényigénye kics i. egysze r ű te nn esz tésű. 20-40 mg/ 100 g C-vitamint tartalm azó. Vízigénye kicsi. Cé l sze rű földkocká ba (tápkocka . Termesztéstechnolág iai változatok: .léghagym ákat fej l eszt ő változatok. amikor azok elérték a 15-20 cm-es hosszúság ot. A leveleket 2-3 cm-re l a nyak fel ett vágj uk e l.l ég h agy m áró lt ö 11é n ő te1 mesztés (szeptemb er-ok tóber). . Öntözés nélkül is te nn eszthető. Talaj-el(íkészítés. abban fe lnevelni a növényeket és k éső bb poharazni. azt felszedve. s űrű á llományb ó l. de ha öntözzük . cserép stb. kfp . Tavaszi magvetés hez ősz i m é l yműve l és. Két típusát tem1esztj ük : . Téli sarjadékhagyma (Alliumf istulosum L. Ószi ültetéshez közép mé ly alapműve l és és a fe l ső ta lajréteg porhanyítása és tömörítése egyaránt fontos.

tavasszal is megtehetjük. Levélzöldségfélék Fejes saláta (Lactuca sativa L. convar. hengerezés. -tavaszi. Vízigénye nagy.légsaláta-fajták: Calona. őszi tennesztésnél középmély szántás. Környezeti igénye.Szaporítás. A léghagymát szeptembertől a fagyokig ültethetjük. Az állandó helyrevetésnél 35-40 cm-es sortávolságot javaslunk. Szandra. Audran. Paulette. Ápolás. Soraya. Majális. karotintartalmát Ásványi sók közül meszet. Gyomtalanítás. Hőoptimuma 16±7 oc. ritkítás. ásás. Mantilia. Fényigényük fajtacsoportonként eltérő. Gyakori. Kora tavasszal szedjük. Nabucco. a nyári fajták csak hosszú nappalokon mennek magszárba. capitata) Táplálkozási jelentősége nagy. A korai ültetés jobb begyökeresedés! eredményez. B 1-vitamin-.). Fajták: Szabadföldi fajták: Attrakció. . Termesztéstechnológiai változatok: -váz nélküli fólia alatti tennesztés (március 1-15. hengerezés. állandó helyrevetett tennesztés (július 15-25. faszfort és vasat tartalmaz. Téli vajfej . csomózva értékesítjük. Saladin. kisadagú öntözéssel elégíthető ki igénye. Ószi mélyszántás. A levélzet 12-15 °C-on fejlődik legjobban. Malika. porhanyítás. Laibachi jeges.). 164 . állandó helyrevetett tennesztés (március lS-április 15. 35-40xl0 cm-re ültethetjük a kis hagymákat. -szabadföldi korai tennesztés (március 15-30. Ti res. Amennyiben nem tudtuk ősszel elültetni a léghagymákat.). Május királya. Capitan. Ta/aj-ellJkészítés.).). .áttelelő tennesztés (szeptember !O-október 20. Rigoletto. simítózás. Nyári. Nyári óriás vaj. tavasszal simítózás. A tőtávolság a többszöri ritkítással (zömmel áruhagymának) változik. Balaton zöld. Betakarítás. A vetés mélysége 2-3 cm. Keszthelyi nyári. Nansen.(30-40 mg/1 00 g). Értékei között említjük C-vitamin. külső leveleitől megtisztítva. A magvak 2-3°C-on már csírázni kezdenek. Vetőmagigény 5-6 kg/hektár. Reskia. Nagyon meghálálja az április első felében végzett nitrogén fejtrágyázást. -őszi. ennek elmunkálása. Juniális. A rövid tenyészidejű fajták rövid.

5 8.0 8.0 3. A nitregént c é l szerű megosztani . lll.0 3. rozetta állapotban adni . Jégsah\ta (60-80 OOO db/ha).0 4.5 IV.0 2.0 5.5 10. 10. táblázat tartalm azza. Szaporítás.0 4. A tavaszi technol ógiánál a tápanyagok j e l e ntős részét őssze l dolgozzuk a tal ajba.5 3. lll. IV.0 2.0 7. 165 . ll. lll.0 9. felét fejtrágyaként.0 6. Korai szabadföldi termesztésnél 60+(5x25)x20 cm-re ültetjük . 9.5 2.0 10.0 7.l 00 OOO db/hektár). Sóérzékeny növény.5 - 4.0 12.5 3.5 2.0 6.0 7.0 8. ll. táblázat A fejes saláta fajlagos műtrágyaigénye (Hatóanyag kg/t) A talaj tápanyag-ell átOltsága Tápelem.0 4.0 1.0 5.0 IV.0 6. 37.5 5. itrogénigénye nagy.0 8.5 8. a 4x4 cm-es tápkockás palántákat (60. a só k é pző mútrágyákkal óvatosan bánjunk. ll.0 7. Kálium l. Váz nélküli fóliás takarásnál J20+(4x20)x20 cm-re ültetjük a 4x4 cm-es tápkockás palántákat 49. A zerves Irágyából csak a fö ldd~ éreu trágyát használjuk! Fajlagos m ű trág y a­ igényét a 37.0 - 9. term őhe l y igen gyenge gyenge közepes jó ige n jó Nitrogén l. Foszfor l.0 11 . kép. fe lét az alaptrágyához.0 5.0 4.Trágyázás.0 7.

Fajták: Magyarországon elismert fajtája nincsen. Betakarítás. . Hőigénye alacsony. Eskarial zöld. A korai termesztés május első felében válik szedhetővé. Zavartalan fejlődéséhez 65-75%-os talajnedvességet kíván. . -őszi fogyasztásra való termesztés (július 1-15. a nagy mcleget nem bírja. Az eszkariol változat fajtái: Eskarial sárga. Nagy zöld fodros. téli endívia. Endíviasaláta (Cichorium endívia L. április közepén-végén. Minden technológiai változatban akkor kerül sor a szedésre. A salátamag előáztatása is eléggé elterjedt a kiskert-tulajdonosoknáL Ápolás. 166 .énye.énye a fejes saláta igényével megegyező. 30-50x25 cm-re ritkítsuk az állományt. Kelesztő. Öntözéssel biztonsággal termeszthető. Termesztéstechnikai változatok: -nyári fogyasztásra való termesztés (április 1-30. A nyári vetéseknél a nagy meleg miatt nehezen csírázik a mag. Kissé kesernyés ízét a benne található inzulin adja. A szedést szabadföldi termesztésben az áttelelő salátával. Az első változathoz tartozó fajták: pl. Kelésig hűvös helyen tartva. tésére tömörítsük a talajt a növény körül (tapossuk körül). Hőoptimuma 16±7 oc. Az őszít pedig szeptemberben szedjük. Állandó helyrevetésnél tőszámbeállítás.5 cm. Magszükséglet 0. Vízi?. Két változatát termesztik külföldön: . Tollfodrozatú.Állandó helyrevetésnél 30x30. Az átteleltetéshez szabadföldi ágyban nevelünk palántát és 25x30 cm-re ültetjük ki. Sárga fodros. Onhalványuló. crispum. Környezeti i?. illetve a váz nélküli termesztésből szinte egy időben kezdjük. 20-25 mm-es vízadagokkal öntözzük.) Hazánkban kevésbé ismert és fogyasztott zöldségfaj. zöld. Bubikopf stb. latifolium (eszkariol).Cichorium endívia var. Ásványisó-tartalma sok. Vetésmélység 1-1. Átteleltetésnél a tavaszi felfagyások csökken-. amikor a fejek elérték a fajtára jellemző nagyságot. Kézzel szedjük és lehetőleg hűvös helyen tároljuk. porhanyítás. Fejtrágyázás rozettás állapotban. jó. Öntözés.).). Fényi?. Hidcgtűrése. Az állandó helyrevetett állomány júniusban ad salátát..Cichorium endívia var. beiszapoló öntözésre az esetek zömében szükség van 5-10 mm). jobb eredményt kapunk. Ehhez kell igazítani termesztésének időzítését.énye nagy. Gyomtalanítás.5-2 kg/ha.

fo liosum L. Veronai piros.pótk<tvé-termesztésre szolgál a Brunswich. A termesztésben három fajtacsoportot küönböztetünk meg (külföldi fajtákkal): . vízpótló öntözést 25-30 mm-es vízadagokkal oldjuk meg. A. C-vitaminartalma. amikor a levélrozetta növekedése befejeződött. el!rte a fajtárajellemző méretet. Őszi fogyasztásra szabadföldi ágyban nevelünk palántát. Szaporítható állandó helyrevetéssei és palántázássaL Nyári fogyasztásra február végén. Áprilistól szakaszolva. A szedéstakk or kezdjük. Környezeti igénye. Magyarországon is mindenütt megtalálható. Szaporítás. 30-40 cm-es sortávolságra és 25-30 cm-cs tőtávolságra. PP-. helyrevetettet ezt követően.halványításrajavasolt fajták: Tonker F" Zoom F 1. A nyári fogyasztás ú enelíviát június végén-júliu s elején szedjük. . Június elején vetjük és júliusban ültetjük ki a 4-6 lombleveles palántákat. Hidegtűrő növények. vas-. Ronette). Betakarítás. Gyomtalanítás. Kultúrráltozatainak termesztése mégis kevésbé elterjedt hazánkban. és magnéziumkészletc. Öntözés. . talajlazítás. • pirosak (pl. Az őszi fogyasztásút szeptembertől kezdve fogyaszthatjuk. ssp.Talaj-el/íkészítés. !OOO db palántát 3 grammból tudunk előállítani. Erre a célra felhasználhatunk cserepeket.saJátának temlesztett típusok lehetnek • zöldek (pl. Lcgegyszerűbb. 16-18 °C körül van az optimális hő­ gényük. 2-3 hetes halványítás után áruképes az endíviasaláta. A beiszapoló. foszfor-. Halványításra csak a jól fejlett fejek alkalmasak. Maiwunder stb. Zealand stb.) Vad alakja a katángkóró. 6-7 hetes palántanevelési idő után áprilisban ültetjük ki. Speciális ápolási munkája a halványítás. Fajták: Elismert fajtánk nincsen. Fényigény: megegyezik a fejes saJátáévaL 167 . B 1-. Catalogna). Kulma Fr. illetve kelesztő öntözés (l O mm) elengedhetetlen. Vágás után a külső. Táplálkozási értéke a levelekben lévő bőséges A-. Jelentős továbbá kalcium-. Cikóriasaláta (Cichorium intybus L. Trágyázás. állandó helyre is vethetjük. szalmát stb.. sativum convar. március elején fóliasátorba vetjük a magját. keserű leveleket távolítsuk el. A. Zuckerhut. Ápolás. Lásd a fejes salátánálle írtakat. ha a növény leveleit a csúcsi részen összekötjük. Br. így önmaga takarójává válik. mert gyorsan romlásnak indul. A halványításra )sszekötött növények levelei közé víz nem juthat.

. Pótkávényerés célj ára május hónapban vetjük a magját. amikor a talajra rá lehet menni . A halványításni termesztett gyökér alá is m é l y műv e l é t. Zöldsa láta-tern1esztésnél gyomtalanítás. annak vetését akkor kezdjük . 16M . A halványításra a 25 cm magasságot elért növényekn él kerül sor. v e t ő mag i gény 4-5 kg/hektár. a magvetés ideje júliu augusztus. Sortávol ága 30-40 cm. Cikóriasaláta döli magágyat készítünk. Talaj-eWkészírés. kép. kell őe n tömörödött magágy ú. Term eszréstechn ológiai Fá lrozatok: -zöld (halványíto tt ) saláta tem1e ztése (március 1-30. Nyugat-Európában kidolgozták ősz i termesztésé t is. Magvetésse i szaporítjuk .30. fejtrágyázás és a halványítás igényel figye lmet.).pótkávé-tem1esztés (május 15. Magszükség lete 3-4 kg/hektár. Sortávolság 30 cm. Halványítoll cikória ápolási munkái : a gyomtalanítás. tőtávolsága 20 cm. hogy a fogyasztás i id ő t megnyújtsuk . A zö ld sa láta szedésére a vetés után 60 nappal kerül sor. gyom men tes talajt kell készítenünk . 190 kg kálium kijuttatásáva l elégíthetjük ki. A zöldsaláta-termesztést. ztésnél mélyen m űve lt . Szaporítás. A ke l eszt ő öntözést é száraz időjárás esetén a vízpótl ó öntözést is meghálálj a. Cé l sze rű szakaszosa n vetni.halványított cikóri ahajtatásho z a gyökér e l őá llít ása (máj us l O-június 15. A zö ldsaláta tal aj -e l őkészít és i munkái megegyeznek a feje salátánál leírtakkaL Pótkávénak szánt gyökérterme. · fejtrágyázás. 2-3 hét alatt kés a halv ányítás. A csúcsi részt összekötjük . Az istállótrágyázás utáni második szakaszban termesztjük .). Ápolás. ritkítás ( t őszámbeá llítá ). ke ll őe n tömörö50 . Általában öntözés nélkül is te nn eszth ető k . Betakarítás . . l ő t á vol ság l Ocm. Tápanyag igénye közepes.).Vízigénye közepes. a t őszá mbeá llít ás. Trágyázás. Pótkávé-termesztésben a rnagszárak ki fejl ődésé n ek megakadályozása jelent feladatot. A halványításra termesztell gyökérnyeré re május közepe és június közepe az opt im áli s vetés i id ő pont. 52 kg foszfor. Tápanyagigényét hektáronkén t 170 kg nitrogén. Önriizés.

Spenót (Spinacea oleracea L. Fényigénye: Fejlődése viszonyla g gyengébb fényviszo nyok között is kielégítő. Hajtatása. szeptember. kemény fejű. illetve értékesítés szabja meg a mennyiséget. keseredik. ma is így hajtatjuk. Az etiolált cikóriasalátát hajtalva állítjuk elő. Vannak télálló fajták. Újabban földtakarás nélkül. 3-4 mm-és gyökérrel vágjuk. Nagy meleg. Így nem esnek szét a levelek. jó minőségű földbe vagy hidropónikába helyezzük. Viroflay.megnő. Hajtatásban legjobb eredmény t az 5-6 cm vállátmérőjű gyökerek adják. máskor szidjuk. Ezt szedjük. Hőoptimuma 16±7 oc. Symphon y F . kálium-. Régebben a gyökereket 20--25 cm vastag földdel takarták. Spanda F . álló konténerbe. A hosszúságuk 16-18 cm közölt a legjobb. Csak a nyári fajták igényelnek öntözést. 1 1 Tristap F 1.rtalma (A.) Ásványisó.és nitrittartalmára is. Elfogadható még a 3-4 cm-es átmérő is. A hajtatótér léghőmérsékletét 15-17 °C-on. Fajták: Caballero F 1. Az etiolált cikóriasalátát fénytől elzárt környezetben hajtatjuk. Matador. Szedés után a lombot 2 cm-re visszavágjuk. Mindig a tervezett fogyasztás. napra kifejlődik az ctiolált. Vízigénye közepes. C) jelentős. Popey. A nem télállók viszont már -2. A magvak 4 °C-on már csírázni kezdenek. Ha nem tudunk fénymentes környezetet biztosítani. Polka F 1. -3°C-nál elpusztulnak. Solar F 1. a talaj vagy tápoldat hámérsék letét 16-18 °C-on célszerű tartani. A 12-16 cm hosszú. etiolált cikória a legértékesebb. A gyökereket osztályozzuk. Figyelemmel kell lenni nitrát. Carambole F 1. zárt. Pótkávényerésre termesztett cikóriát a vetést követően 120 napra szedjük. Matador Dark Mazurka F 1. Ha fény éri. magnézium-. Eszkimó. Szedés után. még a fagyok előtt. ládába. 1-3 hétig tárolható. termesztőlétesítmény talajába. 169 . erős fény sietteti magszárképző­ dését. alacsony hőmérsékleten. Hajtatásnál a gyökereket nagyméretű cserépbe. kalcium) tartalma és vitaminta. Wolter F 1• Környezeti igénye. Ennek két módja van. zárt salátafej. A sétáló árnyékot elviseli. Hiverna. fekete fótiával vagy sötét helyiségben hajtatjuk.(vas-. A halványított cikória nyerésére termesztett gyökeret a vetés után ll O napra szedjük. Alacsonyabb hőmérsékleten a hajtatási idő A kedvező hőmérsékleten tartott cikóriagyökéren a berakást követő 21-25. október hónapokban. Norvak. amelyek teleinket károsodás nélkül átvészelik. szorosan egymás mellé. Ertékei miatt egyszer túlértékeljük.

TermesztéstechnoMgiai változatok: . Foszfor l. ll. ősz i változathoz nyári 5 t. táblázat A spenót fajla gos műtrágyaigénye (Hatóa nyag kg/t) A talaj tápanyag-e llátoltsága Tápelem. Fajlago. IV. IV . tavaszi elmunkálás. mútrágyaigényét a 38. Trúgyúzás. A nyári .5 5 4. IV. t ö m ődö tt magágykészílés kell. 9 10 10 12 8 9 9 10 5 5 6 8 4.). Kálium l. Spenót szántás é magágykészílés tartozik.5 4 3. Nagy zöld tömegeinek kifejlesztéséhez e l sősorban ki adós nitrogénme nnyi ségre van igénye. táhlázat tartalmazza. Ta/aj-e!ríkészítés.). Frissen trágyázott területre is tehetjük. t ermő hely igen gyenge 12 12 14 15 8 8 7 6 gyenge közepes jó ige n jó 2 3 2 5 3. Talaj-előkészíté t az e l ővetemény lekerülése és a technológ ia típusa határozza meg. ll . kép. Tava zi veté.nyári vetésú technológia 20-augusztus 30.). lll. lll. . lll. -ősz i vetésú tech nológia tember 1-30.5 4 4 5 4 5 7 7 6 5 ll ll 10 12 5 5 5 4 7 8 7 9 16 17 16 17 170 . hez ősz i mély zántás. 38. ll.0 3 3 4 3 4 Nitrogén l.tavaszi vetésú technológia (február 20-április 15.

Folyamatos szedés gyorsabb megújhodást eredményez. fejtrágyázás. A hideget jól bírja. Megtalálható továbbá a haszonkertekben az Angol sóska (Rumex patientia) és a Francia sóska (Rumex scutatus).5 cm). Fajlagos műtrá­ gyaigényét a 39. Elviseli a sétáló árnyékot. Gyomtalanítás. Gyomtalanítás. Szaporítás.Szaporítás. Trágyázás. Vetőmag­ igény gabonasortávolságnál 16-20 kg/hektár. Már 4-5 lombleveles állapotban elkezdhetjük a szedését. tavasz végén a magszárak lekaszálásü fejtrágyázás. ~polás. Betakarítás. tavasszal és augusztus-szeptcm ber hónapokban. Magja nehezen csírázik. Különös szerepet kell szánnunk a hengernek. kétszeres gabonasortávolság (25 cm) és 30 cm. Hőoptimuma 16±7 oc. hogy a szívlevelek ne sérüljenek. Ontözés. Kézi szedésnél arra vigyázzunk. Vízigénye nagy. Környezeti igénye. hortensis DIERB. Sóska (Rumex acetosa L. Fényigénye kicsi. Hidegtűrő növény. Fajták: Paliagi nagylevelű. különösen figyelnünk kell az aprómorzsás szerkezetű. A spenótot állandó helyrevetéssei terrnesztjük. táhlázat tartalmazza. Mivel nagyon apró magja van. tömör magágy készítésére. A nyári vetés ű spenót csak öntözött területen ad jó termést. Várható termésátlag 7-20 tonna/hektár között változik (a kézi betakarítási a nagyobb). Termesztéstechno/á g i ai változatok: -tavaszi vetésű változat (március l-április 15. talajlazítás. Vetésmélység 2-3 cm. amint a talajra rá lehet menni. a vetésmélység 2-4 cm.és ásványisó-tartalma érdemel említést. 171 .) C-vitamin. A sortávolság lehet gabonasortávolság (12. Ezek levélhozama lényegesen kisebb. -őszi vetésű változat (augusztus 15-szeptember 25. Igényes a talaj és a levegő nedvességtartalmára. Talaj-elffkészítés. Gépi betakarításnál egyszerre takarítjuk be a spenótot. ritkasoros elrendezésnél l 0--12 kg/ha. ezért célszerű salátamaggal keverten vetni (sorjelzés). var. Ápolás. Javasolt sortávolság 30-35 cm. A magját vethetjük. A tőtávolság 4-5 cm. 4-5 évig marad a helyén. Szereti a szervrs trágyát (30-40 tonna/hektár). A sáskát évelő növényként tem1esztjük. mint a Paliagi nagylevelű fajtáé. Alá mélyen mű­ velt talajt készítünk.).). Szükséges vetőmag­ mennyisége 2 kgflv ':tár.

Argenteuili stb. III. .5 5 5 - 3 I. zöldspárgaként. II.J l trágyát (nitrogén) az öntözővízzel. A fej. oldva célszerű kijuttatni.39. III. Csak kis vízadagokkal és gyakran öntözzünk (20-25 mm). II. Kálium 7 7 6 4 - I. 10 8 8 10 ll 9 6 6 7 8 IV. Fajták: a fajták termesztheták halványításra. 172 . Az őszi vetésből a következő év elején válik szedhetővé a sóska. táblázat A súska fajlagos műtrágyaigénye (Hatóanyag kg/t) A talaj t<ípanyag-ellátottsága Tápelem. A tavaszi szedhetjük. i fagyokig a kifejlődésétől levelek a sóskát ültetésű Betakarítás.) j A spárga halványított hajtását (síp). Schwetzinger Meisterschuss. Foszfor 12 10 4 4 4 5 4. 16 17 16 17 ll ll 7 8 10 12 7 9 4 5 4 5 3 4 3 l~ 4 i ~ Öntözés. III. illetve mindkét ~ ~~ l l ! Halványításra termesztett fajták: Braunschwei gi. II. 12 14 10 8 9 7 8 - 10 8 - IV. l Várható termésátlag: 8-l O tonna/hektár. IV. l i Spárga (Asparagus officinalis L. Burgundi korai. termőhely igen gyenge gyenge közepes jó igen jó Nitrogén I. illetve a zöldspárga zárt fejű zöld sípjait fo-j 1 gyasztjuk.

fénylő. Csírázóképességél 3-4 évig megtartja. . Gyökér: A spárga bojtos gyökérzetű növény. Csírázási opti. rostos szívógyökerek képződnek.Zöldspárga faj ták: Franculi us. Termése. Dari ana. ezeket fagyasztj uk. Hajtásrendszere. Fényigénye. A pangó vizet sem túri. A gyökértörzs (rizóma) megvastagodott földbeli hajtás.3 stb. Külön-külön egyedeken fejlódnek a hím. Tenyészcsúcsuk évente kihajt. KB. nem ágaznak el.0--2. i' muma 26-28 oc. Lucullus. A gyökerek zöme a talaj felső 25-30 cm-es rétegében helyezkedik el. Mary Washington. Kétlaki növény. A szár hossza 100--160. magasabb hőmérsékletnél gyors. Vegyes célra termeszthetfffajták: Eros. Viking. egyik oldalán kissé lapított. Limbras 26. A hosszú megvilágítást és a nagy fényintenzitást kedveli. A szedési idő­ ben jelentkező szárazság a termés mennyiségét és minőségét is visszaveti. 173 . Gyökerei 2. A virágok állhatnak egyesével vagy kettesével a szártagokon. Tápanyagigénye nagy. A húsos tárológyökereken vékony. Ezermagtömege 18-22 g. Virág. vastagságuk a l O mm-t. Különösen igaz ez a hajtások fejlődésének időszakában.5 kg magnéziumot kell biztosítanunk. Limburgia. 2 cm hosszú. A levelek aprók. mely fásodó és víz- l szintes helyzetű. A raktározó gyökerek több évig is élnek és folyamatosan vastagodnak. A mag a hőmérséklet függvényében l 0--26 nap alatt csírázik r ki. Kb. A népi mondás szerint adja a "nyúlárnyékot". Optimális számára a talaj vízkapacitása 62-80% között. fillokiódium képződik. l tonna síphozamhoz 30 kg nitrogént. 8 mm átmérőjű bogyó. 0.5 m-ig lehatalhatnak a talajba. Goldschatz. A fiatal hajtások minden tavasszal a gyöktörzsből törnek ez elő. Tehát a bőséges vízellátást igényli.5 mm vastag levélalakú szár. A tönk folyamatosan a talajfelszín felé tör. Az elfásodott hajtást nevezzük spárgaszárnak. törzsön levő rügyekből fejlődő fiatal hajtásokat sípoknak nevezzük. Backlim F 1 stb. Hófej. Magja fekete. Levél. A sípok növel kedése alacsony hőmérsékleten lassú. A gyök. amelyeken 3-6 db. 8 kg P 20 5-ot. A raktározó gyökerei hengeresek. Környezeti igénye. Növénytani jellemzése. Egy-egy tőből l 0--12 db hajtás is kifejlődhet. Gyökérzete raktározó és szívógyökerekből áll. keveset terem. gömbölyű. Gyökér~ törzse hazai viszonyaink között károsodás nélkül áttelel. A pikkelyszerű képzódmények hónaljából rövid szártagú oldalhajtások képződnek.és a nővi­ rágok. hosszúságuk elérheti a 3-4 métert is. színe vörös vagy barnás vörös. --0. elérheti a 200 cm-t is. Vízigénye: 400 mm csapadék a tenyészidőben. A spárga sípjai fagyérzékenyek.5 °C-nál már elfagynak. pikkelyszerűek. kb. A spárga optimális hőigénye 19±7 oc. 55 kg K20-t és 3. A hajtások gazdagon el ágaznak. Arnyékban rosszul fejlődik.

Termesztéstechnológiai változatok: -halványított termesztés. a mag használati értékétől függően 12-25 kg/ha. A módszert Magyarországon Fehér Béláné dr. A vegetatív mód a tőosztás. ill. osztályú magonera lehet számítani. A 40 cmes sortávolságnál folyóméterenként 20 magot célszerű vetni. A talajforgatás után ülepedni hagyjuk a talajt. ásóvillávaL A magoncokat óvjuk a kiszáradástól. esetleg késő tavasszal. A tavaszi ültetésig 16-18 cm mély barázdába azonos magasságba vermeljük a magoncokat. majd beöntözzük a vermelő!. A szapo174 . Lényege. hogy a vetőmagot szaporítóládába (l O g/láda). Magoncnevelés. érett komposzt stb. A talaj-előkészítéssel (mélyforgatással) egy időben dolgozzuk be a talajba az alaptrágyát is. a szőlőhöz hasonlóan. A magból fejlődő növényt magoncnak (palánta) nevezzük.zöldspárga termesztése. Ebből adódik. A kifejlett magoncokat felszedhetjük ősszel és tavasszal is. majd eltűntetjük a talajfelszíni egyenetlenségeket. A felszedésnél ügyelni kell arra. sorba vagy szórva vetik március-április hónaphan. az adja a legtöbb első osztályú magoncot. Földdel takarjuk. Idősebb töveket 2-3 részre bontjuk és elültetjük. A talaj szervesanyag-tartalmát a nagy adagú szerves trágyával (90-100 t/ha) feljavítjuk. A sortávolság gépi vetésnél 40-50-60 cm. Ennek is két változata lehetséges. A generatív szaporítás mód az elterjedtebb. Legjobb a kora tavaszi magvetés. behúzzuk a barázdákat. A magvetés történhet ősszel. Feltétlenül érdemes a talajt laboratóriumi vizsgálatnak alávetni. kora tavasszal. a spárga részére is elengedhetetlen. konténerekben tároljuk. A magoncokat felszedés után azonnal telepíthetjük végleges helyükre. 30-40 mg K20-ra van szükség Szaporítás. Szólnunk kell még a konténeres magoncnevelésről. hogy a gyökérzet ne károsodjon. hogy sekély termőrétegű területeken ne termesszünk spárgát. 60-70 cm mélységben. A talaj szervesanyag-tartalmát növelhetjük zöldtrágyázással. Külföldi kutatási megfigyelések szerint 100 g talajban 25-35 mg P 205 -re. Trágyázás: Az alapműtrágyázást a talaj felvehető tápanyagszintjéhez igazítjuk az egyes termőhelyi kategóriákban. . Talaj-előkészítés. Ebből 200-300 ezer l. Igaz a folyamatos gyommentességet is biztosítani kell számára. A magoncok nevelési időtartama 5-6 hónap. dolgozta ki. majd minőség szerint osztályozzuk. A spárga számára lehetőleg gyommentes. tőzeg. Vetőmagigénye. mély termő­ rétegű. kultúr állapotú talajt válasszunk. A mélyforgatás. napfénytől és hűvös helyen ládákban. talajba juttatásávaL A műtrágyaadagokat a talaj felvehető tápanyagszintjéhez igazítjuk. melyet laboratóriumi vizsgálat alapján végzünk. laza szerkezetű talajon 6-7 cm. A vetés mélysége kötöttebb talajon 3-4 cm. A felszedés történhet ekével. A spárga szaporítható generatív és vegetatív úton. kézi vetésnél 25-30 cm.

halványított spárgából 17-23 OOO tő/ha. hogy a rügyekegy irányban. A barázdába 3-4 cm vastagon érett istállótrágyát terítünk (3. A kelés után 18-20 nap múlva a magoncokat 17x17 cm-es konténerbe tüzdelik és akiültetésig a fóliasátorban tartják. A halványított spárgát 140-150 x 30--40 cm-re telepítjük.8 t 40%-os kálisót adunk. mint a magoncneveléssel való szaporítás. főleg homokon. Az új ültetvény ápolása a telepítés évében és a következő évben kapálásból. 0. A telepítés! március végéig be kell fejezni. A zöldspárgát 120-150 x 20-30 cm-re rakjuk. A fejtrágyát június közepétől augusztus elejéig adjuk. a hiányzó tövek pótlásából és aszárak letakarításából áll. Hektáronként 40-50 t/ha szerves trágyát. A spárgát a hagyományos magoncnevelés mellett állandó helyrevetéssei is szaporítják.0-3. Termőrefordulásig.5 kg). Telepítés. Fejtrágyaként 2 x 100 kg ammónium-nitrátot dolgozunk a talajba.zöldspárgából 25-30 OOO tő/ha. Ápolás. Őszi telepítés előnye. A javasolt állománysűrűség: . Hátránya. A második évben a talaj tápanyagtartalmát szerves trágya adagolásával növelhetjük. Az állandó helyrevetés gazdaságosabb és könnyebb. szellőz­ teté~ből és tápoldatozásból áll. A tavaszitelepítésta spárgarügyek fakadása előtt célszerű elvégezni. hogy a téli erős szelek vastagíthatják a talajtakarót (15-20 cm-t is). kiszedésének. úgy. Ha erre nincs lehetőség. öntözésből. tenyészterület. A magot a tervezett sor. 60-80 kg/ha P20 5 . . 0. Ekkor helyezzük el a magoncokat. akkor legalább 150-160 kg/ha N. esetJeges tárolásának és telepítésének költsége. és 25 oc hőmérsékleten tartják a kelésig. A telepítés történhet ősszel és tavasszal.rítóládákat fóliaházakba helyezik.és lőtávolság­ nak megfelelően vetjük. Ezt követően 5-8 cm vastag talajréteggel takarjuk a magoncokat Ezennel megtörtént a telepítés. Az ültetéshez. majd e fölé húzunk 4-8 cm-es földborítást. gyökérzetét szépen kiterítve. 175 . traktorral 25-30 cm mély barázdát húzunk. hogy a magoncokat nem kell tárolni. Allandó helyre vetés. 160-180 kg/ha K20 hatóanyag adagolása szükséges. fejtrágyázásból. növényvédelemből. talajelőkészítést és magágykészítési igényel. Itt elmarad a magoncok termesztésének. A növények ápolása öntözésből. A harmadik évben az ápolási munkák közül kiemelkedő jelentősége van a pótlásnak és a tápanyag-visszapótlásnak A tápanyag-visszapótlást a laboratóriumi vizsgálat eredményeire építve kell tervezni. E módszer gondosabb területkiválasztást. a barázda hossztengelyével párhuzamosan helyezkedjenek el.6 t szuperfoszfátot.

Az eddigi vizsgálatok szerirlt a spárga optimális fejlődéséhez 400-600 mm vízmennyiségre van szükség. A bakhátakat. a tápanyagvisszapótlást elvégezzük. a szedés befejezte után. Az öntözési módok közül a csepegtető öntözés a legmegfelelőbb.rgánálleírtakkal. 80-100 kg/ha P 20 5 180-200 kg/ha K 20 hatóanyagú műtrágyákkal. A tárcsázást a sorokra merőlegesen végezzük. A zöldspárga a halványítottnál tápanyagban gazdagabb.'.A többi ápolási munka megegyezik az előző években végzettekkeL A termff spárga ápolása (halványított). fehér vagy fekete fóliával). vagy szedés előtt 60-80 mm vízadaggal öntözzünk. a tábláról. 25-30 cm magasra. a növényvédelmet folytatjuk. A termő spárga évente rendszeres tápanyagvisszapótlást igényel. Mindig a spárgatövek fejlettségi állapotának megfelelően készítsük a bakhátakat Célszerű két menetben elkészíteni a bakhátaL Eszköze a szántóeke. majd bakhát profilkészítő eszközzel elsimítjuk a felszínt. A záldspárga ápolása. a második vagy harmadik év végére termőültet­ vényként kezelhető. Aszedésta hagyományos ma176 j . majd elégetésük. Csapadékszegény tél után a szedési időszakban 2-4 alkalommal 20-25 mm vízadaggal. amivel a sorra mind a két oldalon ráfordítjuk a talajt. tavasszal a le nem takarított. Speciális ápolási munka a bakhátak készítése. J • · • . Ezt kiegészítik l 00-150 kg/ha nitrogén. A termő ültetvényt három évenként célszerű szerves trágyázni. Március közepe-vége felé kezdjük. Ezt követően a területet tisztán tartjuk. elszáradt szárrészek eltávolítása a talajból ill. A korábbi szedés érdekében érdemes a !akarást alkalmazni. Különösen a hibrid fajták érzékenyek a vízhiányra. A kihagyó években műtrágyával pótoljuk a hiányzó tápelemeket. A telepítés! követő első két év ápolási munkái megegyeznek a halványított sp:. A trágyák bedolgozása után talajjal bezárják a barázdát. június 15-20-a között lehúzzuk. A tennő állapotban lévő ültetvény első ápolási munkája. lehetőleg laboratóriumi vizsgálat alapján. a kiszáradás és a tápelemveszteség csökkentése érdekében. A növény növekedésének megkezdése előtt l 00 kg nitrogén hatóanyagat adunk hektáronként. A megfelelő vonalvezetés biztosítása érdekében célszerű a spárgahajtások megjelenése után készíteni a bakhátaL Utóbbi években terjed a bakhátak fóliás takarása (70 mikron vastag. mert kevesebb vízmennyiséggel is jól kielégíthető a spárga vízigénye. 25-30 cm koronaszélességben készítjük. A spárgatelep a magoncnevelési és telepítési módszertől függően. A szedés befejezése utána sorközöket kimélyítik. jobb vízgazdálkodású talajokon fejlődik kielégítően. és a barázdába 30--40 t/ha szerves trágyát szórunk. de a tenyészidő alatt állandóan emelkedik a vízigénye. Öntözés. 5-6 cm-nál nem mélyebben. A spárga viszonylag kevés vizet párologtat.

A zöldspárga szedésekor minden sípot. a sípok hossza 12-22 cm. osztályozást. Az osztályozott. A többi megegyezik a korábban leírtakkaL Betakarítás. I. csomagolt spárgát hűtőtárolába helyezzük a szállításig. A sípoknak teljesen épeknek. A sípok hosszúsága halványított spárgával 22 cm. osztályozással. A hazánkban elérhető termésátlag a hibrid fajtákból elérheti az 5. Régebben speciális késsel vágták a sípokat. osztályú spárgára vonatkozó előírások ugyanazok. minél gyorsabban végezzük. Itt elmarad a bakhátkészítés. a fölösleges részek levágásával készítjük elő. hogy a második évben vágjuk a sípokat. amikor a síp eléri a bakhát felső szintjét. amíg a csúcson zárva vannak a pikkelylevelek. A halványított spárgát mosással. kézzel kell kitömi vagy kivágni. bontás helyét. majd hűtjük. vagy megemelkedik.5 t/ha-t. a zöld spárgáé 27 cm hosszú lehet. a sípok hossza 12-22 cm. túl vékony) is le kell szedni. sérült. hogy a talajban maradó csonkok az egész tő elrothadúsához vezethetnek. A zöldspárga valamivel korábban szedhető. mindenféle károsodástól mentesnek kell lenniük.0-5. B: I 3-16 mm-es átmérő között. A gyorsított magoncnevelés. osztály~é. 177 . az értékesítésre alkalmatlant (beteg. mint az I. ha nem tőbő! törjük ki a sípokat. A sípokat naponta egyszer vagy kétszer szedjük. telepítés és az intenzív fajták használata lehetővé teszi. A zöldspárgát addig szedhetjük. mint a halványított. ott bontjuk ki kapával a bakhátat. A mosott sípokat vastagság szerint osztályozzuk. Hazánkban a spárga szedési időszaka április elejétől június közepéig tart. majd méretre vágjuk. majd kézzel tőbő! kitörjük a sípot.goncneveléssel nevelt és telepített ültetvény esetében a harmadik évben lehet kezdeni. osztályú spárga méretei: Solo A: 16 mm-es átmérőtöl fölfelé. Fejtörmelék D: 10 mm-es átmérőtől fölfelé. A II. Ahol a felszín megreped. Így megelőzhető az elszíneződés és a fonnyadás. Itt az volt és ma is az a probléma. A sípokat a talaj felszíne alatt 2-3 cm mélyen. A leszedett sípokat nedves vászonnal bélelt kosárba szedjük és a fénytől óvjuk. elszíneződés rajtuk lehetséges. Piaci előkészítés. válogatással. Leves C: 10-13 mm-es átmérő között. ha a talajban mélyebben vágjuk a sípot. csomagolás! fedett színben. ápolás. A spárga sípok szedése igényes munka. és lebontás munkája. A halványított spárgát akkor szedjük. de kisebb sérülés. Az előválogatást. a sípok hossza 12-22 cm. A spárganövény sípjai a harmadik évtől szedhetők. a sípok hossza 4-12 cm. A bakháton jelzi a síp a szedés.

A Világon jelenleg a esiperkét (Agaricus ssp. szürkésbama és kékesfekete.A zöldspárgát hazánkban a német szabvány szerint minősítik. osztályú (A) síp átmérője 16 mm feletti. Termesztett gombák A gombák az élővilág sajátos csoportját alkotják. Ezek eredménye. amely lehet szürke. osztályúéval.) ezek életmódjátóllényegesen különbözik. hogy a közeli jövőben tovább bő­ vül a termeszthető és így a termesztett fajok száma. ll. A felsorolt fajok közül azonban csak a laska-. hogy fogyasztásuk fokozatosan növekszik és már vannak országok (Németország). mivel ezek rendelkeznek olyan technológiákkal. Hidegtűrő faj. osztályúvaL A síp átmérője 8 mm körüli. de fogyasztásuk napjainkra már általánossá vált. Kalapjának színe a legsötétebb. A laskafé/ék csoportjátszá mos faj alkotja. valamint ezek hibridjeit javasoljuk. Közülük azonban csak a kései és a floridai laskagombát. A gombák már 3000 éve ismert és kedvelt élelmiszerek. mint a többi fajé. hogy először . Forgalomban lévő fajtái a PS és az LSz. benne görbült. Mindezt a termesztésük során a termesztési feltételeik meghatározásakor figyelembe kell venni. szaporodásuk stb. üreges is előfordulhat. és a csiperkefélék termesztését javasoljuk.) termesztik jelentősebb mennyiségben. nem állatok. amelyeket a ház körüli létesítményekben is gazdaságosan lehet alkalmazni. A síp 33 g-nál kisebb és üreges nem lehet. osztály teljesítését és forgalmazását szorgalmazzák. Az EU követelmények az l. Az említetteken kívül a termesztési kísérletekben még számos faj szerepel és várható. nem hizlalnak.). Jelenleg irántuk a fogyasztói és a termesztói érdeklődés is nagy.). osztályú (C) hossza azonos az 1-11. 15-27 cm hosszú. Kedvező jellemzőjük az is. hogy felhasználásuk során nincs hulladék és ma már néhány fajnak gyógyító hatást is tulajdonítanak. Nem növények. III. l. osztályú (B) síp hossza megegyezik az l. Igaz. Mi még csak ennek harmadát (l kg) fogyasztjuk. szénhidrátokban szegények. repedt. Kiváló élelmiszerek. zárt fejű. csak a császárok és uralkodók étlapján szerepeltek. 178 . mivel életmódjuk (táplálkozásuk. a laskaféléket (Pl eurotus ssp. Ezenkívül íz letesek és sokféle formában felhasználhatók. ahol az 1 főre jutó évi fogyasztás a 3 kg-ot is meghaladja. A Pleurotus ostreatus vagy késői laskagombajellemzője. a shiitake-t (Lentinus edodes) és a bocskoros gombát (Volvariella ssp. hogy a termőtestek és azok csoportjai nagyobbak. Fehérjékben gazdagok.

Ezek: Agaricus bisporus. hogy a javasolt intenzív technológiák fajtái. Külföldön a termeszták már számos fajta közül választhatnak. Az Agaricus hisporus. Ilyen hibridek: H 7. Agaricus macrosporoides. Jelenleg az államilag elismert fajt<tk száma csak három. Ígéretes fajtajelölt még a D 10 és a D ll-cs is. Érdekessége. sárgás. A csiperkefélék közül három faj érdemel említést. Ez a D 13-nál rövidebb tenyészidcjű. Agaricus bitorguis. hogy a termőtestek és azok csoportjai az előzőnél kisebbek. D 13. a legelterjedtebb. ezért nyáron inkúbb a D 13-t kell választani. így hazánkba is. bőtermőek és termés ük minősége is kiváló. hazánkban azonban a fajtaválaszték kicsi. a C 751 található. HK 44. 52. többet terem és a termése is jó exportáru.A P!eurotus Flm·ida. Barna kalapú. Csiperkegomba zsákos Ic•:' . Gyors növekedésűek. Jellemzője. Ezek egyesítik a fajok tulajdonságait. HK 35. A forgalomban jelenleg egy államilag elismert fajtája. Közülük a D 29 a legjobb. hogy tenyészideje rövidebb (2 hónap) és magasabb hőmérsékleten (25 °C} is jól terem. hogy a magasabb ( 18 °C) hőmér­ sékletre érzékeny. hanem a külföldi követelményeknek is. a magasabb hőmérsékletet jól tűrik. G 24. Ezek: D 29. Egyetlen hibája.és szürkésfehér. vagy floridai laskagomba Észak-Amerikából került Európába. mivel nagy mennyiségű (60-65%) exportárut adó fajta. Előnye. amelyek e két faj keresztezésének eredményei. Színe világosabb.·sztése 179 . kép. Közülük ma a HK 35 a legjobb. tenyészidejük rövid. megfelel nemcsak a hazai. vagy termesztett csiperke a Világon és Magyarországon is a legelterjedtebb faj.

Ennek jellemzője. amelyet a gombafonalak fokozatos terjedése és a táptalaj kivilágosodása is jelez. Az Agaricus rnacrosporoides. Várható. Az ember termesztói tevékenysége tulajdonképpen abból áll. annak módosításával igyekszik a gombák számára az életfeltételeket optimális vagy azt megközelítő szinten biztosítani. Ezek: a hffrnérséklet. annak változását részletesen ismertetnénk. a leveg(f és a tápanyag.és kukoricacsutka-keveréken jól terem. Mielőtt a gombák biológiai igényét. Természetesen ehhez szükséges a gombák biológiai igényeinek (életfeltételeinek) alapos ismerete. hogy magasabb hőmér­ sékleten (25 oq is jól terem. A termesztéshez ezeket előkészítik (aprítják. a Jegtöbb élettényező iránt. A termesztett gombák környezeti igénye A gombák életfeltételei ugy:mazok. ha a táptalaj hőmérséklete 22-25 °C. összetett tápta\aj. Az Agaricus hitorguis. Ez a tápanyag és a víz. ezt is az előkészítés során adják a táptalajhoz és nagyon fontos. a legjobb minőségű szárítmány ebből készül. hogy a környezetén keresztül. fejlődésük során változik. és a termesztés során nincs fejtrágyázás. A termése szintén jó minőségű. választékbővítésre alkalmas csiperkefaj. Időtartama 2-3 hét. hogy igényük. A fejlődési szakaszok. Ez az érték 180 . Az első fejlődési szakasz az átszövetési id/J. hogy ezzel a nyári csiperketermesztés gondjai megoldódnak. ha e technológia már alkalmazhatóvá válik. Hasonló a helyzet a vízzel. Az átszövődésjól érzékelhető folyamat. a többi fajnál illetve fajtánál 2 hét. A gombák táptalaja szerves anyag. Előnye.A "Barna kalapú" típus egy kidolgozás alatt álló technológia fajtája. ezért a termeszták csak akkor használhatják. Lehet szalma. Első és jelenleg egyetlen fajtája a "Puszta királynője". a következők: átszővetési idő­ szak. hogy a termesztő már tápanyagokkal és vízzel ellátott táptalajt kap. amely komplex. Ebből következik. lótrágya stb. vagy hortobágyi csiperke újabb termesztésbe vont csiperkefaj. vagy ízletes csiperke a termesztési kísérletekben szereplő. hogy szalma. Előnye. két életfeltételt kiemelünk közülük. érle\ési vagy lappangási idő és termőidő. Ez az időszak a csírázással. a zsákok elhelyezésével kezdődik és a teljes átszövődésig tart. komposztálják és hőkeze­ lik). hogy a termesztés során a táptalaj már vizet ne kapjon. hogy a táptabját nem kell komposztálni. mint a többi élőlényé. Ez azonban csak akl:or ennyi. Elismert fajtája az "Ízletes" nevet viselő fajta. A késői laskánál 3. amelyek egymástól jól elkülönülnek. A gombáknál azonban azt is tudni kell. a víz. nedvesítik. a fény. Ezek után nézzük a fejlődési szakaszokat és a gombák ezeknek megfelelő igényváltozás<lt. Ezeket ugyanis már a termesztés megkezdése előtt biztosítani kell.

A csiperkénél azonban már a takaróanyagat is nedvesen kell tartani. hogy ez a faj 15 oc feletti hőmérsékleten tem1ést nem képez. a fajták időben jelzik a levegőhiányt Ilyenkor a tönk vékony. Tudni kell. Gyakrabban szellőztetni csak akkor kell. A fajok. A legalacsonyabb érték 12-14 °C. Időtartama szintén 2 vagy 3 hét. Ezt az utak nedvesen tartásával tudjuk biztosítani. de lassan fejlődnek. csak az utakat kell nedvesíteni. A páratartalom-igény 80--90%. Ez a teljes átszövődéstől a kisgombák megjelenéséig tart. Ekkor már napi négyszeri. Öntözni még nem kell. 14-16. 181 . Levegőhiány esetén a laskagomba a fényhiányhoz hasonlóan abortál. A csiperkénél szép darabos terméseket 14-16 oc hőmérsékleten kapunk. Ezen az értéken túl termést már nem hoz. A termesztett csiperkénél a felső határ 18 °C. Fontos az egyenletes. A laskahibridek és nyári fajták kedvező hőmérséklete 16-18 °C. A késői laskánál 3. Az utóbbi a több szinten történő termesztésre vonatkozik. torz termőtesteket hoz. Ekkor a fajok sötétben is jól növekszenek és a levegőigényük is a legkisebb. Ez a fajok. a késői laska számára kedvező.5. E fejlődési szakaszban a legnagyobb a gombák levegőigénye. Ez a kisgombák megjelenésével kezdődik és a tenyészidő végéig tart. A harmadik fejlődési szakasz a term(fidő. A második fejlődési szakasz a iasl~áná! az érlelési. 80-90%-os páratartalom. ha a hőmérséklet túlságosan magas. valamennyi fajnál 18-22 °C. a csiperke sötétben is tartható.valamennyi javasolt fajra és fajtára érvényes. Alacsony. illetve a fajták függvénye. hosszú. Gyengébb fényben vagy &ötétben a gomba abortál. sót óránkénti légcserére is szükség lehet. A víznek valamennyi fajnál és fajtánál megnő a jelentősége. a késői laskánál 1. A kedvező hőmérséklet ekkor 12-14. gyapjasodik. A napi légcserék száma ekkor már 2. Természetesen az utóbbi esetben fokozottabb szellőztetésre és párásításra van szükség. a csiperkénél pedig 2-3 hónap. A napi egyszeri légcsere még elegendő. Időtartama a hibrid és nyári laskafajtáknál l. csak karfiolosodott. amely 25 °C-on is szépen terem. A laskánál a megfelelő erősségű megvilágítás legalább 100 lux. a kalap kicsi. A csiperke micéliuma ilyenkor erősen kifut a takaróföld felszínére. de ezek 20 oc feletti hőmérsékleten is jól teremnek. Fényt ebben a fejlődési szakaszban csak a laskagomba igényel. a többinél 2 hét. A csiperkénél azonban a takaróföldet sem lehet szárazon tartani. hogy a szükséges 80% körüli páratartalmat biztosítani tudjuk. 16-18 oc. A hő­ mérsékleti igény már kisebb. A csiperkénél ugyis meghatározható a takarástól a kisgombák megjelenéséig tartó időszak. Fényre még mindig nincs szükség. a csiperkénél a lappangási idő. Itt lenne jelentősége az "Ízletes" fajtának. 12 °C-nál alacsonyabb értéken a termőtestek nagyok.

betakarít és értékesít. A takaróanyagat a teljes átszövés után kell felvinni. hiszen számos üzem foglalkozik ilyen anyag készítésével és forgalmazásávaL A termesztő tehát csak átszövet. szedés. nedvesíteni. A termő­ fal magassága l méter. a termőréteget védő fátyol még ép. hogy a termesztés alapja a munkamegosztás legyen. így átszövődés.és a csiperkegombát szabad termeszteni. A járművön a zsákok több rétegben is elhelyezhetők. hőkezelni stb. Ezek a parányi képződmények 8-10 nap alatt válnak szedhetővé. Szállításukhoz bármilyen jármű megfelel. Öntözni csak annyira szabad. mivel ezek könnyebben bemelegszenek. komposztálni. Fontos. A takaróanyag sokféle lehet. Kivétel a csiperkénél a takarás. becsírázott. aprítani. E fajnál ez a művelet nagyon fontos. Ma már ez lehetséges. Átszövetés. a laskás zsákok pedig különállóan. a szellőztetés és a szükséges páratartalom biztosítása. előkészített táptalaj zsákokba töltve kerül a termesztőhöz. ha a kalap még zárt.csak a laska. hogy az alaita levő komposzt vizet ne kapjon. Házikertben célszerű. míg a csiperkénél ép oldalúak és felül nyitottak.) nem szabad. hogy esőtől védve legyenek. zsákolt anyagot meg kell vásárolni. Elhelyezéskor a zsákokat újra tömöríteni kell és laskánál újra szorosra kell kötni. amelyet a zsákos anyagot forgalmazó üzem árusít. mcrt csak így nedvesíthető tökéletesen. A becsírázott. Betakarítás. Érlelés és takarás. a lényeg. A vásárlás utáni termesztói teendők a következők: A zsákos anyag szállítása és elhelyezése. a laskásokból pedig termőfalat készítünk. Ezek a zsákok a laskánál perforáltak és felül zártak. Ez azt jelenti. hogy az előkészí­ tett. A rétegvastagság 3-4 cm. Előkészíteni (az alapanyagat beszerezni. csak termeszteni. A termőidőszak a kisgombák megjelenésével kezdődik. A második fejlődési szakasz befejeződésekor a esiperkés zsákok helyükön maradnak. Mint már említettük a ház körül -jövedelemkiegészítés céljából . Felvitele után egyenletesen simítsuk cl. Ezeket azonban a használatbavétel előtt minden esetben fertőtleníteni kell. A esiperkés zsákok állva kerüljenek a járműre.vagy négyes sorokban kerülnek átszövetésre. A csiperke akkor szedhető. Ennek a szakasznak az ápolási munkái az előzőekkel megegyezők. ha a zsákok mindjárt állandó helyükre kerülnek. 182 . hogy a csiperkekomposzt felszíne is egyenletes legyen. Otthon a zsákok bármely előzőleg ismertetett létesítménybe elhelyezhetők. esetleg érlelés után csak a laskaanyagat kell mozgatni.A javasolt gombafajok termesztése. A esiperkés zsákok egymáshoz szarosan illesztve. 4 vagy 5 egymásra fektetett zsákból készülnek. Fontos azonban az is. Mindig azt válasszuk. iker. de a kalap széle már kezd a tönktől eltávolodni. Mindez részletesen az előző fejezetben található. érlel. ápol. Ez fertőtlenített és a minősége is megfelelő. Ápolási munkái a hőmérséklet szabályozása.

Fajták. 2-3 tokot termő fajta. a korszerű gyógyászatban nélkülözhetetlen fájdalomcsillapító. Leírása. A várható termés mindkét fajnál 20 kg/100 kg táptalaj. 110-140 cm magas.Kompolti M". mivel sokoldalúan hasznosítható étkezésre: sütő. Tőlevelei elliptikusak. felső részén elágazó. Felvevő gyökérzete a talaj víz. A késsel csak a szennyezett tönk végét távolítjuk el.3--0. apró. Magja vese alakú. . Gyógyászati alkalmazásáról már Hippokratész is írt. Fűszer- és gyógynövények Mák (Papaver sornniferum L. hogy a göngyölegbe helyezett termés tiszta maradjon. több rekeszű tok. a kiegyenlített állomány és a jó termés- : ~ ~ ~ [ ! l r ~ 183 . hogy a termőtestek ne sérüljenek. Ez részletesen a növényvédelemről szóló fejezetben található. ülők. A mákfélék (Papaveraceae) családjába tartozó egyéves növény. Tenyészideje 120-130 nap. alakja.mindhárom fejlődési szakaszban. Ilyenkor naponként kell szedni. Ez a hiányzó takaróföld pótlását jelenti.. Ápolási munka még a növényvédelem .A laska másként jelzi a szedési érettségét. ülők. Jellemzője a szilárd szár. Erőteljes növekedésű.és édesipari termékek töltelék. 50-l 00 cm mélységben helyezkedik el. azzal a céllal. A szedés kézzel. Termése üreges. Szára felálló. köhögéscsillapító gyógyszerek alapanyagai. ha a lehajtó kalapnál már kezd kiegyenesedni. A mag kicséplése után megmaradó száraz (érett) máktok (népiesen "mákgubó") hatóanyagai a mák alkaloidok (morfin. a laskánál 3-4 terméshullámmal számolhatunk. Ritkábban olajnyerésre is használják. Kettős hasznosítású növény. Hullámszünetben a táptalajon gomba nincs.) Jelent6sége. Ennek időtartama 6-10 nap.és tápanyag-tartalmától függően. A csiperkénél 4-6. kés segítségével történik. mérete a fajtára jellemző. ezermagtömege: 0. Karószerű fő gyökere gyengén fásodó. Kevés oldalgyökeret fejleszt. görcsoldó.6 gramm. Az előző fejezetben ismertetett ápolási munkák ebben az időszakban a csiperkénél még az ágyásjavítással egészülnek ki. Ez akkor szedhető. A göngyöleg mindig merev falú legyen. A termést mindkét faj hullámban hozza.és beszóró anyagaként. A gomba a táptalajon csak terméshullámok idején található. A szárlevelek szórt állásúak. A kerti mák az egyik legősibb termesztett növény. 18-20 cm hosszú. Magja (a "mákszem") élelmiszer-alapanyag. Már több mint négyezer évvel ezelőtt is ismerték és termesztették. Végálló virága a fajtára jellemző színű. Virága fehér.). lila alapfolttaL Tokja kissé megnyúlt. kodein stb.

pogácsa vagy kúp alakú. alapi részén nyomott. A mák kora tavaszi vetése feltétlenül szükségessé teszi az őszi kö- l 184 . Erős növekedésű. közepesen kiegyenlített magasságú. Termő­ képessége 0. Tőlevélrózsáj a tartós fagyok hatására elpusztulnak. Talaj-előkészítés. 3-5 tokot hoz. A könnyű homoktalajok. termőhelyi igények.JI nak magszárba és a hozam csökken. bordázott. Magszíne középkék. Virágja nagy. A legtöbb növény után jól terem. kiegyenlített tokmagasság jellemzi. a növények korán indul.(morfin). kiegyenlítettsége közepes. a szélsőséges csapadékeloszlás kedvezőtlen. Az ' egyes tájak közötti időjárási különbségek a mák termelhetőségét alapvetően J nem befolyásolják.2 t/ha mag. Tenyészideje: 110-120 nap. "Kozmosz".4-0. közepes növekedésű.i tést igényli.O tonna/hektár mag és 0. Télállásága és szárazságtűrése jó. 100-130 cm magas. Termőképessége: 0. könnyen művelhető talajokat kedveli. Virága fehér. Az őszi fajták (Kozmosz) magja alacsony hőmérsék­ leten rosszul. A tok alkaloid. ugyanarra a területre 3 év elteltével vethető.0-1 . 1. bordázott.9 t/ha tok. A tok alkaloidtartalma 4.8 t/ha mag és 0.6-ű. kötött.vagy élénkrózsaszínű. a bibekorong tányérszerűen kiemelkedő. A tavaszi fajták (Kompolti M. 0.8-1. a savanyú. 18-20 °C-on jól csírázik (ezért kell nyár végén vetni!).7-1 . díszlik középkötött vagy homokos vályogtalajokon. Termőké­ pessége l . a csírázás hőoptimuma 7-8 oc (ezért lehet korán vetni!). Termőképessége 0. lila alapfolttaL Toktermése megnyúlt körte alakú..0 ezrelék. Szárszilárdsága jó. Közepes mennyiségű csapadékot igényel. 3-4 tokot hozó fajta. Áttelelő őszi mák. "Kék Duna". A mák magja 4-5 évig is csírázóképes. trágyázás. 110-120 cm magas. A mák. Kék Duna stb. Betegségekre közepesen fogékony. lila alapi folttaL Tokformája gömbölyded. Szilárd szár. Fajhibrid eredetű. Biológiai. Magszíne élénkkék. magas hőmérsékleten a fejlődés meggyorsul. Szárazságtűrése és betegség-ellenállásága az átlagosnál jobb.tartalma 6-8 ezrelék. s a jó termőképességű bar. 130-160 cm magas.) magja már 3 °C-on csírázni kezd. Tenyészideje 115-135 nap.2 t/ha tok.1 na homokon. Virága halvány. fehér.5-0. 3-5 tokot fejleszt. Öntűrőképessége rossz. Magszíne kékesszürke. A normális egyedfejlődésnek kezdetben a hűvös időjárás ' kedvez.0-1 . "BC-2". amelyek korán lekerülnek és nem gyomnevelők. A tápanyagokkal jól ellátott.5-5. Tőlevélró­ zsás állapotban jól túri a téli fagyokat A mák termesztésének éghajlati feltételei hazánk egész területén adottak.5 t/ha mag. Szilárd hajtásrendszerű.7 t/ha tok.apró magjamiatt-a jó talaj-előkészí. Kitűnően . Magszíne élénkkék. Középerős növekedésű. Tenyészideje: 235-260 nap. alapján sötétlila folttaL Toktermése nagy.biztonság. nedves agyagtalajok ' máktermesztésre nem alkalmasak.O t/ha tok. Jó előveteményei a trágyázott kapások és azok az egyéves pillangósok. A tok alkaloidtartalma 4-6 ezrelék. A tok alkaloidtartalma 4-6 ezrelék.6--1 .

mert a csírázóképességüket megtartó sugárkezelt magvak segítik az ép magvak csír:\inak felszínre törését. Az egyelési munkák csökkentését szolgálja a drazsírozott vetőmag használata is. szántóföldi tennőhelyen optimálisnak tekinthető a talaj tápanyag-ellátottsága. Mivel csak azép magból kelt növények fejlődnek tovább. A tavaszi talajmunkákat azonnal végezzük el. 53-66 kg/ha P20 5 és 47-58 kg/ha K 20 műtrágya hatóanyag kijuttatása ajánlatos. az egyelés elhagyható. Az elvetett magvak 50--60%-ának kikelésére akkor van remény. A tavaszi mák korán vethető. vagy kevesebb (50-80%-kal) munkával végezhető. februártól március végéig tart. közvetlenül vetés előtt.zépmélyszántást. Közepes tápanyag-ellátottság esetén. ezt követi a boronálás. I-IV. Vetés. amint a talajra rá lehet menni. mely l OOO OOO db körüli ép csírát tartalmaz. főzött mák stb. hogy tavasszal kevés talajmozgatással tudjunk magágyat készíteni. Az I. az ép magvakkal együtt kikelnek. 300-400 mg/kg P 20 5 és 200-300mg/kg KzÜ. A munkaigényes egyelés csökkentésére alkalmazzák a sugárkezelt vetőmagkeveréket A vető­ magkeverék egyötöde épp. ha a felvehető tápelemtartalom 100-150 mg/kg N. a talaj felszíne megpirkadt és a talaj a csoroszlyák után nem kenődik. ha a vetés RAU precíziós vetőgéppel történik. szántóföldi termőhelyen. egyhannadát tavasszal.) keverékkel szemben a sugárkezelt vetőmagkeverék teljes biztonságú kelést ad. l tonna mag képző­ déséhez 30 kg nitrogént. Az őszi mák optimális vetési időszaka szeptember második fele. 16 kg foszfort és 8 kg káliumot von ki a talajból. 185 . Gyakorlati tapasztalatok szerint a kedvező tőszám 40-50 db/m 2 . 60-80 kg/ha N. A mák rövid tenyészideje alatt csak a könnyen felvehető tápanyagokat tudja hasznosítani. a hazai gyakorlatban a 35-40 cm sortávolság vált be. kéthannadát ősszel. A sugárkezelt vetőmagkeve­ rékből 3-3. E tőszám tartásával a mák különféle tenyészterületre vethető.és káliumműtrágyákat alaptrágyaként az őszi talaj-előkészítő munkákkal egy időben célszerű adni. négyötöele pedig sugárkezelt magból áll. vagyis 450-500 ezer db/hektár. Így egyenletes a kelés és kisebb a máktokbarkó kártételének lehetősége. A drazsírozott mákmagból 8-LO kg-ot vetnek hektáronként. majd hengerezéssei tömör magágyat készítsünk. A sugárkezelt magvak nem vesztik el csírázóképességüket. amint a föld fagya kiengedett. A szántást a szokásostól eltérően. sz. A tavaszi mákot általában akkor vessük. Az utóbbi esetben ajánlatos a nitrogénműtrágyákat könnyen felvehető fonnában kijuttatni. még ősszel munkáljuk el. A ballasztanyagos (korpa. Közvetlen istállótrágy:ízást nem igényel. Mélyen lazító és fordító talajművelő eszközöket a mák tavaszi talaj-előkészítésekor ne használjunk.5 kg/hektár szükséges. Tavasszal az első művelet a simítózás. de a belőlük fejlődött csíranövények a kelés után elpusztulnak. A foszfor. A nitrogénműtrágyákat legjobb két részletben adni. A vetés az időjárástól és a talajállapottól függő­ en.

valamint a Fortschrit gyártmányú kombájnok. Erre a célra legalkalmasabbak a Class. Cserepesedésre hajlamos talajokon a hengerezés helyett célszerűbb ma~takaró boronát használni. a toktörmelék pedig 10-14%-os nedvességtartalommal zsákolható. 2-4 alkalommal sor. A mák gépi betakarítása egy menetben. július végén-augusztus elején történik. Sugárkezelt vető­ magkeverék. A gyakorlatban széleskörűen a részleges vegyszeres gyomirtás terjedt el. Betakarítás. mód van a részleges vagy teljes vegyszeres gyomirtásra is. folyamatos és maradéktalan mechanikai irtása alapvető munkafolyamat. Mind a kombájnnal betakarított. mind a kézi vagy gépi úton szedett. kévékbe kötik. A mák termesztését az elgyomosodás meghiúsíthatja. Apolás. Annak ellenére. és a tokot száraz. A mákmag 9-10%-os. hogy a mák a gyomirtószerekre igen érzékeny. de a területegységre jutó hozam mindenképpen bizonytalanabb. Az egyelés optimális időpontja a mák 4-6 lombleveles állapotában van. Ez 40 cm sortávolság esetén folyóméterenként 16-20 növény. Vetés után azonnal hengerezni kell. 186 . forgatni kell. majd szárítani és a magot tovább szükséges tisztítani. A tokokat 8-10 cm-es szárral vágják. Az egyelés során törekedjünk az optimális tőszám. a háztáji kézi művelésnél a gyomok időbeni. E célra a Dicuran 80 WP 2 kg/hektáros adagja alkalmas. vagy ezek számának csökkentése érdekében egy állománykezelést alkalmaznak a mák 8-l O tőlevel es állapotában. A későbbiek folyamán a gyomok ellen csak kapálással védekeznek.5 cm. a gyomosodástól függően. hogy az étkezésre alkalmas legyen. A hagyományos termesztésnél a kiskerti. a sarabolás elmaradhat. Jó minőségű mákot kombájnnal csak gyommentes területről lehet betakarítani. csépelt tokból származó mag-tok keveréket rostákon szét kell választani. majd cséplőgéppel nyerik ki a magot a tokból. Szokásos vetőmaggal történő vetéskor az egyelési munka a mák termesztési költségeinek csaknem egyharmadát felemészti. majd a magot kifejtik. drazsírozott mag alkalmazásakor az esetleges egyelés nem nagy gond. a harmat felszáradása után. Egyes helyeken éréskor a mákot kinyűvik. A viszonylag kis mennyiségű vetőmag egyenletes kijuttatására csak a pontosan beállított aprómagvető gépek alkalmasak. A mák aratása a magvak teljes érésekor.legalább 400-500 ezer db/hektár. A kelés t követő sarabolás után a mák szárbaindulásáig.A mák vetésére bármilyen vetőmagot is használunk. a kedvező vetésmélység 1-1 .és sorközkapálásra van szükség. Kis tcrületen száraz időben.ijuttatással a nitrofen hatóanyagú Mezotox 25 EC l O liter/ha dózisával a kezdeti gyomosodás megakadályozható. kézzel aratják. A vetés előtti k. Az értékesítésig a mákmagot. óvjuk a nedvességtől és ha szükséges. szellős helyen tároljuk. Ritkább térállásban egy növényen ugyan több tok képződik.kialakítására. korszerű gabonakombájnokkallehetséges.

és teljesítőképességet is fokozzák. de legkésőbb szeptembcr elején középmély szántás szükséges. Legjobb frissen szervestrágyázolt (15-20 tonna/hekt<í. középkötött. Nevét a középkorban a latin valm·e = egészségesnek lenni szóból kapta.) Jelent(fsége. Tinktúráját ideges szívpanaszok és alvászavarok gyógyítására használják.5-0. A magot talajfelszínre sorba (15-20 ern sortávolságra). évi 600-700 mrn csapadék. egy éven belül elveszti csírázóképességéL Az optimális csírázási hőmérséklet 18-20 °C. Magját jól előL. nedves réteken vadon is megtalálható. amelyet célszerű összekapcsolni a szerves trágya bedolgozásávaL Ha szervestrágyázásra nincs lehetőség. Vetés után leg- 187 . Ezermagtömege 0. Vízigénye nagy. hengeres. őszi kiültetéssel és a következő év őszén történő betakarítással termesztik. Ta/aj-e/(fkészítés. durván fogazottak. Leírása. kedvezőtlen körülrnények között 3-4 hét. Mély rétegű. A macskagyökeret általában nyári szabadágyi palántaneveléssel. Az első évben rendszerint még nem virágzik. A macskagyökér nitrogén. akkor az ültetőágy-készítési műveleteket (kultivátorozás. Közepes t:ípanyagtartalmú talajon. kelési ideje 7-12 nap. meszes. belül üreges.r) talajba ültetni. Biológiai. Általában áttelelő egyévesként termesztik. vagy barnahomok talajokon. Önmaga után 3 év elteltével ültethető. trágyázás. Levelei páratlanul számyaltak. Magja gyorsan. jó vízgazdálkodású.Macskagyökér (Valeriana officinalis L. sima felületű. palántanevelés és ki ültetés. csak tőrózsát fejleszt. sárgásbarna. tápanyagdús. Az ókori görögök Phu néven már ismerték gyógyító hatását.és 60-70 kg/ha P 2 0 5 -műtrágya kijuttatása indokolt. termffhelyi igények. csepp alakú. Jól termeszthető a közepes humusztartalmú. Cardiosan stb.és foszforigényes faj. könnyű talajokat igényel. hengeres. egymagvú rnakkocska. vagy szórva vessük. 140-220 ern magas. Nyugtató teakeverékeken kívül számos gyógyszert (Medivaler. tömörített talajú szabadágyba kell vetni. Vetés. Optimális vetési időszak: július vége. Hazánkban. Az elővetemény tekerülése után. Virágzala végálló élemyő.) és gyógyterméket készítenek belőle.) kell műtrágyázással összekapcsolni. tárcsázás stb. Megszárított gyökérzete főként nyugtató hatású anyagokat tartalmaz. Az őszi ki ültetés rniatt korán lekerülő előveteményi igényel. amelyből szárnos orsószerű húsos gyökér ered. Kivonatai a koncentráló. 40-60 kg/ha N. augusztus első fele. Gyökértörzse rövid. A Valerianaceae családba tartozó évelő növény. szervestrágyázüs hiányában. Szára felálló.>ZÍtett. fehér vagy halvány rózsaszínű virágokkaL Termése 2-5 mrn hosszú.6 gramm.

) Jelentffsége. Szárított levele vagy leveles hajtása a légúti megbetegedések elleni és a gyomorteák egyik legfontosabb alkotója. A palántaápolás gyakori öntözésből (kezdetben naponta többszöri) és rendszeres gyomtalanításból áll.a hengerezés. Fontos a talaj megfelelő szintű levegőzöttségének biztosítása. ezért más növényektől elkülönítve kell szárítani. szájvizek gyakori hatóanyaga. parfümök. A tenyészidőszakban rendszeres (3-4) sor. a kozmetikában és fűszerezésre egyaránt elterjedten használják. A palánták általában szeptember végére érik el az ültetéshez szükséges 15-17 cm-es méretet. Ennek megfelelően a gyökérkiszedés optimális időszaka október második fele. Sokféle élvezeti teaként is fogyasztják. amelyből 2.5-3. görcsoldó és baktériumölő hatása is közismert Kiváló dezinficiens és ízjavító. Lazább szerkezetű talajon az ősszel ültetett állomány első tavaszi munkája. majd pedig a gyökerek mosása bő vízzel. A borsosmentát a gyógyászatban.szárítás. A sekélyen elhelyezkedő gyökérzetet a föld feletti részek levágása után. Több hektáros ültetvényekben rázóvillás faiskolai ki szedő gépek is használhatók. Egy hektár beülteléséhez 700-900 m 2 palántanevelő felület szükséges. fogkrémek. Fájdalomcsillapító.feljebb 0. Az esetleg előtörő magszárakat a bimbók megjelenése előtt el kell távolítani.a felfagyási károk csökkentésére. Az ültetés kisebb felületen kézzel. A lecsurgatott és feldarabolt gyökérzetet árnyékos helyen (padláson) kiterítve vagy műszárítóban (40-50°C-on) ajánlatos szárítani. A vetőmagszükséglet l g/m 2. Ezt követi a gyökerek összeszedése és a gyökértörzsön maradt föld feletti részek eltávolítása (többnyire kézzel).és sorközkapálás szükséges. A gyökér tömege és minősége a tenyészidőszak végén a legnagyobb.5 t/ha szárított gyökér lesz. 40-50 cm sortávolságra és 20-25 cm tőtávolságra történik. Ápolás.0 t/ha friss. A száradó és a szárított gyökér kellemetlen. édesipari termékek ízesítésére használják. majd hengerezzük (vagy lapogatóval tömörítsük). Várható gyökérhozam: 6. nagyobb területen kormánylemez nélküli ekével emelik ki a talajból. kisebb felületen ásóval. átható szagú.5 cm vastagon talajjal célszerű takarni. Az optimális ki ültetési időszak: október első fele. 188 . az új levelek megjelenése előtt is szedhető.5-9. Kozmetikumok. hűsítő hatása folytán főként italok. Száraz időben a kiültetést követő beöntözés elengedhetetlen. nagyobb területen bármely palántaültető géppel. A kelésig célszerű a palántaágyat ámyékolni. Borsosmenta (Mentha piperita L. Szükség esetén kora tavasszal. Betakarítás. Fúszeres íze.

Sikeresen termeszthető barnahomok és tőzegtalajokon is. Fontos. gyökeres sarjhajtás. a sztólók. Minden része illóolajat tartalmaz. hogy azok 1-2 sorosan. négyélű. amely kis felületen kézi kapával. Attetető képletei a talaj 10 cm-es rétegében elhelyezkedő fehér. A szántott talajt ültetésig.tavasszal kihajtás előtt és első vágás után. A mentatelepítés első művelete a 13-15 cm mélységű barázdahúzás. A felszedett sztólót először meg kell tisztítani. Ezután közvetlenül kell a sztólókat a barázda aljára fektetni úgy. mert a sikeres telepítés feltétele a rög. élesen fűrészes szél űek. Termesztése öntözhető területeken jövedelmező. Legegyszerűbb és leggyakoribb a sztólóval (földbeli tarackszerű hajtás) történő szaporítás. A~ ajakoso~ . zöld dugvány) szaporítható. Jól hasznosítja a telepítés előtt talajba dolgozott 20--30 tonna/hektár szerves trágyát. Közvetlenül ültetés előtt rögtörő vagy sima hengert kell alkalmazni. trágyázás. a tenyészidőszakban legalább 700 mm csapadékot igényel. 30--100 cm magas. szükség szerint végzett kultivátorozással vagy tárcsázással kell gyommentesen tartani. Termőhelyi igény. hosszúnappafos növény. Virágzara világoslila. A szükséges P és K hatóanyagat (50--80.6 tonna/hektár (l . Az egész növény jellegzetes. A borsosmenta ültetvényt legfeljebb három évig célszerű fenntartani. Éghajlati igényei alapján hazánkban mindenhol sikeresen termeszthető. jó vízgazdálkodás ú. illetve 60--90 kg/ha) általában az őszi beszántással egyidejűleg adják. enyhén hűsítő és csípős ízű. Talaj-e/(íkészítés. Gabonafélék után tarlóhántással és mélyszántással .4-l . A 2.és üregmentes talaj.6 kg/10 m 2). 189 . Többszoros faJhlbnd. középkötött csernozjom talajt igényel. Ugyanarra a területre négy évnél hamarabb nem szabad visszavinni.családjába tartozó_ év~lő lágyszárú noveny. elágazó. hogy a kiválasztott terület évelő (főként tarackos) gyomoktól mentes legyen. Jó szerkezetű. Vízigénye nagy. A borsosmenta kizárólag vegetatív részeivel (sztóló. szaporHasra alkalmas magp nmcs.kell a talajt előkészíteni. a zöld és száradt.ajánlatos kijuttatni (lehet öntözővízzel is). A borsosmentát ősszel kell telepíteni. Sztólószükséglet: 1. Fényigényes. az árnyékot és félárnyékot nem túri. zsinórszerűen összeérjenek (ez a művelet csak kézzel végezhető). tarackszerű sarjhajtásai. A barázdák sortávolsága 50--60 cm.4-1 . Levelei hosszúkás tojásdadok. évben a N-műtrágyát (90-150 kg/hektár) két részletben. és a 3. A lefektetett sztólókat azonnal l 0--12 cm-es talajréteggel takarják.-~~írás~ . Egy tonna zöldtömeg képződéséhez 25 kg N-t. nagyobb területen kultivátorra szereJt nyitóelemek segítségével történhet.a szerves trágya leforgatásával egybekötve . s ezután azonnal ültetni kell. fűszeres illatú. barna részektől. (Ezzel történik szaporítása is!) Szára a termőhelytől függően.. Az ültetés többnyire kézzel történik. Szaporítás. 8 kg P 20 5-ot és 10 kg K20-t vesz ki a talajból. A sztólót októberben kell ültetni.kapával vagy simítóvaL A takarás után a talajt sima vagy gyűrűs hengerrel kell tömöríteni.

kellemes illatú növény. Ezern1agtömegc: 0. A borsosmenta legértéke~. 190 . közvetlenül a talajszint fölött. Optimális csírázási hőmérséklete 18-20 oc. nagyobb felületen pedig kaszálva rakodógéppel történik.7 gramm.5-4 tonna/hektár. felálló. de fő alkotórésze az emésztést segítő. terjeelő tövű félcserje. kézi fosztás) nagyon sok kézi munkát igényel. nyugtató és szélhajtó hatásuk miatt használják. Szára 50-100 cm magas. Betakarítás. a sorok kézzel gyomtalaníthatók. szélei csipkésfűrésze­ sek. Először még a bimbók megjele-nése előtt (június közepén) vágjuk le a hajtásokat. ízjavító. sárgás fehérek. A hajtások szárítüsára az aktív szellőztetéses (TSZP) szárítók a legalkalmasabbak. ideges gyomorpanaszokat gyógyító teakeverékeknek is. Az ajakosok csaláeljába tartozó évelő. Ál örvökben elhelyezkedő virágai aprók.ebb terméke a szárított levél. és 3. Aresin. A tenyészidőben általában 300-400 mm csapadékpótló öntözésre van szükség. A leszántás nemcsak a rozsdafertőzést csökkenti. felülete kissé hólyagos. általában sötétzöld. és 3. termesztésben 4-5 évig érdemes fenntartani. Magja 1-l . A levügott hajtásokról azonnaile kell fosztani a leveleket és lefosztás után vékony rétegben kiterítve. Leírása.5 rnm hosszú. Temzifhelyi igényei. Illatos étkezési tea is készül belőle. A tavaszi kihajtás után. A citromfű 15-20 évig is él.Ápolás. borsosmenta herbát készítenek. tojüsdad. teakeverékekben étvágy-. Várható hozam 2. A tenyészidőszakban a 20 oc körüli átlaghőmérséklet a kedvező. Fontos őszi teendő az első és a második tenyészidőszak végén az ültetvény leszánt<ísa úgy.) . ezért gyakran a levágott hajtásokat szárítják meg (elmarad a levelek leszedése) és ún. amikor már a teljes területet behálózza a menta. A citromfű vagy méhfű jellegzetes. a vágás kisebb területen kézi kaszüval. fénylőfekete. évben. évi nagy termésnek is.6-0. Ezért nagyobb felületű ültetvényben ajánlatosabb gyomirtó szereket (Merkazin. Citromfű (Melissa officinalis L. E célra egy évben kétszer. A 2. egyre nehezebb a mechanikai gyomirtás.és fénykedvelő. A következő vágásra az új hajtások 40-50 cm-es magassága idején kerülhet sor. Geonter) használni. de feltétele a 2.lelent!ísége. árnyékos helyen szárítsuk meg. Mcleg. Szárított levelét vagy leveles hajtásait egyedi teaként és más gyógynövényekkel együtt. Magja 3-4 évig csíraképes. hogy a sztólók többsége ismét 10 cm mélyre kerüljön. 2 Várható szárított levél hozam: 8-15 kg/100 m . A levéllemez gyéren szőrözött. A levéláru-előállítüs (kézi vágás. Levelei nyelesek. a sorok záródásáig a sorközök géppel. Az egész növény citramra emlékeztető illatú. tojáscladok. Ebben az esethen a betakarítás ideje megegyezik az előzővel. esetleg háromszor vágható a borsosmenta.

mély rétegű és jó vízgazdálk o- Majoránna (Majorana hortensis MöNCH. középkötött. Az l hektárra szükséges palántamennyiséget 200-250m 2 felületen lehet felnevelni. Vetés.dású talajok. A termő években általában 1-2 sorközművelés (a sorok záródásáig) elegendő. A fóliasátorban nevelt palántákat májusban. Utóbbi esetben a kelési idő csökkentésére áztatott vagy fagyasztott magot ajánlatos vetni. Az öntözés júniusban. Közismert. vagy terményszárító padozaton (TSZP) ajánlatos azonnal megszárítani. Az első vágást a bimbók megjelenésekor (június második fele). A műtrágyázást az őszi sorközműveléssel célszerű összekapcsolni. Ápolás. 50-60 kg/ha PP 5 és 70-80 kg/ha K20) igényel.35 cm. Telepítés előtt elengedhetetlen a szervestrágyázással (20-30 tonna/hektár) összekapcsolt mélyszántás. A betakarított hajtásokat igen vékony rétegben kiterítve. Jól tűrik a szárazságot. Az első évben 1-2 sorkapálás és 3-4 sorközművelés szükséges. az első vágást követően a leghatékonyabb. a másodikat szeprember elején végzik. A vágás a levéltelen szárrész fölött (l 0-15 cm) kézi kaszával vagy kaszálva rakodógéppel történik. A magvetés sortávolsága 20-25 cm. Várható hozam: 3-4 tonna/hektár szárított hajtás (herba). Vetőmagszükséglet 2-3 g/m 2 . Kis területen kézzel. 191 .5-1 . palántanevelés. A teljes föld feletti részt az első évben rendszerint egyszer (augusztus-szeptember). Nagy tem1éshozamot öntözött területen ad.O cm. trágyázás. A sor. a vetésmélység 0. régi fűszer. de hosszan tartó aszályos időszakban könnyen kipusztul. Legmegfelelőbbek a meszes. A termő években kiegyenlített műtrágyázást (50-70 kg/ha N.) Jelentősége. Palánta nevelése fűtetlen fólia alatt és szabadágyban történhet. A szélsőségesen rossz talajok kivételével mindenütt eredményesen termeszthető. nagyobb felületen palántázógéppel ültethető. Talaj-előkészítés. A citromfűültetvény ápolása gyomtalanításból és a rendszeres sorközművelésből áll. föld feletti részeit morzsolt. jellegzetes illatú és ízű.és tőtávolság 50-60x30. szárrészektől megtisztított állapotban forgalmazzák. Szárított. az előzőek szerint. Öntözött területen jó hatásfokú az első vágást követő N-tartalmú fejtrágyázás is. A magot szabadágyi palántanevelés esetén is novemberben vagy áprilisban vessük el. a szabadágyi palántákat pedig többnyire szeptemberben ültetik ki. Betakarítás. Az őszi szántást tavasszal a szokásos módon munkáljuk el és a palánták kiültetéséig gyommentesen kell tartani. a termő években általában kétszer vágják. Fóliás palántanevelés esetén a mag a fólia felhúzása előtt novemberben vagy a fóliapalást felhúzása után március közepén vethető.

jó vízgazdálkodású. palántanevelés. rezés henge a etlen Közvetlenül vetés előtt elengedhet tlen szervestrágyázást nem A majoránna tápanyagigényes növény.22-0.pedig 60-70 kg/ha N-t P 20 5-ot fejtrá gyáz ásra. de a növekedés is kat A kis növények átmenetileg 1-2 °C-os fagyo már l o °C-on leáll. egyév yire szürkészöldek. A palántákat általában 15-25 szálas ük. alkotó s mennyi húsfűszer-keverék fonto es növény. lösz és ősszel . trágy Talaj-előkészítés. Ápolás. rozsdafehére . humuszban szthető. et a fogasolás. kialak kg/hektár vetőmag-felhasználássallehet Közvetlenül vetés után éges.mélyszántott csak ránna majo A ázás. A növényápolási teendők között ~lső első talajlazító sorközművelést. Termffhelyi igény ási hőmérséklete 18-22 oc. barnaszínű. a magvetést 2-3 mm vastaően követ Ezt ban. Az ajakosok családjába tartozó. aprók ok álfüzér virágzatában (bugákban) a virág gramm. szőrösek. étvágyjavító élelmiszer-ipari és ja. többnyire fűtetlen fóliasátorPalántaneveléskor a magvetést március elején. -ot 0 P kg/ha 2 5 szántással) 50-60 kg/ha N-t. Szinte valaKellemes ízű.5 cm. készí en tömörített vetőágyat kell csetén többnyire 6-6 soros Sortávolság 36-48 cm. a talajfelszínre szórva végezzük. majd művel első talajba vethető. 8 kg foszfort és 15 kg igényel. gazdag. A kelés után néhány nappal el kell végezni az 192 . Magja apró. Tömött moly k. volságra és 20-26 cm tőtávolságra ültess a rendszeres talajművelés. illetv zás.többn yire az első vágás juttatnak a talajba. Sikeresen csak a gyorsan melegedő. Kora tavasszal az e kombinátorozás.háztartási fűszer. gépi művelés és betakarítás 120-130 db/fm. átoro a talajtól és gyomosodástól függően a kultiv . l 0-12 ° C-on kezd csírázni. 2-3 évig csíraképes magja fényk és gMele ei. szüks ép vetőg iós 0. ép szélűe k. terme okon ktalaj homo barna középkötött vályog. vagy ültethető. 60-80 kg/ha N-t és 18-20 kg/ha indítótrágyázásra (tavaszi talaj-előkészítéssel) 40-50 után . Szára felálló.44 edvelő. 40-50 ctn sortácsokr nagyságot. A hazai gyakorlatba és 120-140 kg/ha KzO-t. A helybevetéshez "aszta ideje: március második fele. llap simaságú" és megfelelő­ Vetés. A kedvező egyedsűrűs vetés mélysége legfeljebb A ítani. A sikeres vetéshez precíz célszerű hengerezni. i. de közve kg N-t. etés magv A teni. csapadékot igényel. dúsan elágazó. Egy tonna zöldtömeg képződéséhez 18 alaptrágyaként (az őszi mélyn káliumot von ki a talajból. Levelei rövid nyelűek. Leírása. amit 6-8 ég szalagos elrendezésben. de az optimális csíráz elviselnek. tojásdadok. A hajtások többn hosan szőrösek. 25-5 0 cm magas. ÖntözVízigényes. Ezermagtömege: 0. Vetőmagszükséglet: 2-3 takarn erű célsz vai korpá gon homokkal vagy tőzeg téshez szükséges 6-8 cm-es g/m 2 • A palánták április közepére érik el a kiülte okban. a tenyészidőszakban 600-650 mm hető területen ajánlatos te1meszteni.

Nemesített fajtái egynyári dísznövényként közismertek.és melegigényes. Jó minőségű. TSZP. A szárítás! a levelek és virágzali részek lemorzsolása (rendszerint morzsológéppel) követi.le!entlísége. ahol júniusban 17-18 oc. Napfény. az első vágás után közvetlenül és természetesen mindig. Karószerű gyökerei mélyrehatoló Szára 40-70 cm magas. A vágás kis területen kézzel (sarlóval).és bélfekélyek megelőzésére. Betakarítás. Körömvirág (Calendula officinalis L. Festékanyagait ételek. s az első vágás után elengedhet etlen a sorközművelés. ha a talaj víztartalma alacsony. Magja már 8-10 °C-on jól csírázik. júliusban pedig 19-20 oc az átlaghőmérséklet Hidegtűrő képessége jó. szárazságtűrő. a bimbozáskor. A sikeres majoránnatermesztés másik alapfeltétele a megfelelő vízellátás. lapátszerűen szélesedők. Szórt állású levelei hosszúkásak. A morzsolással egy menetben végezzük el a szárrészek eltávolítását és a homoktalanítást. A lemorzsolt anyagat 5. kivanatát kenőcsökbe keverve. A majorálma föld feletti virágzó. 193 . leveles szára egy tenyészidő­ szakban kétszer is vágható. A körömvirág megszárított virágzatát teakeverékekben vagy linktúrákban az epekiválasztás fokozására. sebkezelésre és bőrápolásra használják. lágyszárú növény. rövid szártagú. október elején kerülhet sor. 4-6 cm talajszint feletti magasságban történik. Virágzala 6-8 cm átmérőjű. Az öntözést célszerű N-fejtrágyázással összekapcsolni. A várható terméshozam: l .5-2. A levágott növényt azonnal szárítóba (meleglevegős szárító. a kisebb fagyokat károsodás nélkül elviseli.Később minden öntözés vagy nagyobb eső. vagy padlás) kell szállítani. szürkészöld árut az első virágok kinyílásakor Uúlius) vágott növényanyagból lehet előállítani. A fészkesek családjába tartozó egyéves. Ezem1agtömege 8-12 gramm. görbült kaszat.5 mm-es rostán átesett.5 mm lyukbőségű rostákon elválasztjuk a maradék szártörmeléktől és talajszennyezéstől. Tulajdonké ppen a 3. halványzöldek és molyhosan szőrözöttek. gyomor.5% homoktartalmú "herba" a végtermék. Hazánkban a majoránna a tenyészidőszakban átlagosan 160-180 mm csapadékpótló öntözést igényel. Leghatékonyabb az öntözés az elágazódás kezdetén. A tenyészidőszakban 6-8 kézi vagy gépi sorközművelés szükséges. italok színezésére is alkalmazzák. Nyelves virágai több sorban helyezkednek el. nagyobb felületen kaszálva rakodógéppel. majd 3. A virágzat élénk narancssárga. aljától elágazó. Jól terem azokon a helyeken. végálló fészek. a termése barna. legfeljebb 2. Leírása. Termlíhelyi igényei.) .0 tonna/hektár marzsolt majoránna. A második vágásra szeptember végén. felülete tüskés.

őszi talajkg/ha P 20 5 és 80-100 kg/ha tápanyagtartalmú talajo n. Vetés.amiko tt növényi részeket a levágo a i. állandó helyre vetni. Július véegyre zatok . márciusban sa 6-8 kg/hektár sználá gfelha vetőma cm. Szervestníg növekedését fokozza. Kisebb mcnnyiséget vékon . egészen ben. nagyobb mennyiséget műszárítóban a csomagoláshoz fóliaezért . levágn rű célsze n fölött 10-15 cm magasságba yaként 30-40 kg/hcktár mennyiterületről hordjuk ki. A terület nagyságától függően kis kézi ő. trágyázás. a részek tív vegeta a ez részesíteni nem ajánlatos. A körömvirág magját célszerű korán. de megfelelő hozaroot k. Legtöbbször május végén. 194 . ssal őrzik meg élénk szíA leszedett virágzatok csak azonnali és gyors szárítá y rétegben kiterítve.'ís -meg egyez túlzott nitrogénellátásban és yázni nyeknél szokásos műveletekkcl. vagy középkötött homo csak jó vízgazdálkodású. A tavasz nek a tavaszi vetésű növé.irm kezdhető cl a teljesen kizatok képezik. A körümvirágot trágyá i talaj-előkészítő műveletek mélys zánto tt talajban célszerű termesztcni. kombinátoroz. 3-5 leveles állapotban a túl sűrű és 1-2 sorkapálásra van kítsuk. június elején 2-3 naponként.közepes virágzatok rovására. 2-3 ége mélys Sortávolság: 40-50 cm. hatású szárítani.minőségi szempontból hátrá nyosa n. zsák vagy bélelt papírzsák felel száraz virágzat. jó minőségüxct. pel vontatott nagy gépekkel egyaránt vethet állományt 5-8 cm-re ritÁpolás. entcs. Az értékesíthető árut a sz. Ezzel egy időben fejtrág ak. A tenyészidő során rendszeres sorközművelésrc a hajtásképződés és a virágszükség.fogasolás. könnyen melegedő barna mezőségi talajokon ad. A szedés a virágzás ütemé a fagyokig ismételhető. Kelés után. A száraz drog erősen nedvszívó m 650-750 kg/hektár shoza termé tó Várha meg. nüket. vagy erőgép­ ppel vetőgé (12-18 db/fm). Három-négy hét múlva a növéségű nitrogén hatóa nyaga t a talajba kapáln nyeken ismét nagy virágok képződnek. simítózás.a növényeket a talaj apró at virágz a r gén vagy augusztus elején . nyílt virágok gyűjtése. teljes fészekvirágBetakarítás. szárítás. zott kapás után ősszel Talaj-elffkészítés. 60-80 K 20 ajánlható. Alaptrágyázásra .40-60 kg/ha N.és jó minőségű drogot Szárazabb talajokon is megél. 35-40 °C-on lehet megárnyékos helyen. szellős. A hőmérséklet emelkedésével felgyorsul kisebbek lesznek. mert előkészítéskor .

Magyarországon is megalakult a Vetőmag Terméktanács. március l. biológiai alap. fajtatiszta. bizalmi cikk. A vetőmag: gazdasági növények termesztése céljából különös gonddal megtermelt. a bizalmat elveszteni csak egyszer lehet. A vetőmagforgalom szabályozását az EU-ban a 2358/71 EU-rendelet szabályozza. Magyarországon 1878 óta minősítenek. 't ' i ~ l l A mag: ivaros (generatív) úton létrejött növényi rész (szaporítóképlet). A vetőmagtermelés helye a növénytermesztésben A vetőmag-szaporításnak hazánkban szép hagyományai vannak. A háború előtt a magyarcé gek (Mauthner. IST A) nemzetközi szabványainak előírásai t. Minősége külsőleg nem mindig állapítható meg.. vetőmagminősítés és forgalmazás államilag szigorúan ellenőrzött tevékenység. A vetőmag a fajta tulajdonságainak is hordozója. minősítés letéteményese az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI). minősített és vetésre előkészített mag.) jó hírnevet vívtak ki maguknak és a rájuk bízott feladatokat tökéletesen megoldották. valamennyi lépését szabványok rögzítik. Napjainkra a vetőmag termeltetése és forgalmazása egyaránt határok felettivé vált. Altalános magtermelési ismeretek i. Bizonyítja ezt 195 . magtermesztés. főbb vonalaiban harmonizál az EU-rendeletekkel. A Magyar Köztársaság Országgyűlése 1996. napján lépett hatályba.és fajtaazonos. mely állandóan képes új generáció létrehozására. Az ellenőrzés. Ez az úgynevezett "Yetőmagtör­ vény" 1997. faj. A nagy társadalmi munkamegosztás világméretűvé vált. A fajtaminősítés. Monori mag stb. A Magyar Szabvány (MSZ) átvette a Nemzetközi Magvizsgáló Szövetség (International Seed Testing Association. december I 9-i ülés napján. törvényt. valós értéke csak hosszabb idő után realizálódik. Kellner Ilka. Ez a törvény. egyhangúlag elfogadta az azévi CXXXI.

az kétmilag is elismert. A szép helyezésünk megtartásához elengedhetetlen: esztő -maga s színvonalú szakmai felkészültség (sajátos zöldségmagterm éra). miatt a szántóföldi növények és zöldség takarmány da erre a fajtaborsó.korszerű műszaki felszereltség. Vagyis megszü részesínem ésben elismer állami n országo Magyar l célú árutermeltetés céljábó nem tett növényfajta is felhasználható legyen. lés Bonyolítja továbbá a dolgunkat. helyen Hollandia. Dánia. Franciaország. gazMindezek birtokában területegységre számítva nagyobb árbevételt. változik között Ft milliárd 3-5 értéke g vetőma 10%-a. l l i 1 ! l l ~ j A "Vetőmag-törvény" érintő legRészletes ismertetésére helyhiány miatt nem térünk ki. Olaszország után a van Magyarország.jobb dasági eredményt érthetünk el. a szántóterület kb. t. lehetősé a azt nteti galomb a hozatal céljából. vetőmagot vásárol ot. 13%-a. (A Nemzeti Fajtajegyzékben szereplő fajta). között: k országo ló exportá ot vetőmag ez az arány magasabb. A zöldA vetőmag-szaporító terület: 182 ezer ha. 4%-a. A legtöbb 7. hogy jelenleg több mint 50 vetőmag-termeltető. atmoszf . -jó föld. a pontatlan adatköz pélJó sztani. hogy nagyon nehéz. A zöldség export A vetőmagexport összes értéke: 95 millió USD a mezőgazdasági nál vetőmag zöldség a kerül. terrnelő A el? sainak megfelelően jár-e állal egyútta fajta a hogy afelől. előírá­ Hogyan tudhatj a meg a gyakorlati szakember. szaktanácsadás. k lehetne tak nyugod nak. megfelelő birtoknagyság. . áthágva a fajtára 196 . -forgalmazó bejegyezve Magyarországon. Nincs különválasztva a fajtaborsó. A terrnesztót zők: fontosabb megállapítások a követke szapoMagyarországon csak állami elismerésben részesült vagy ideiglenes és forelés áruterm rításra engedélyezett növényfaj és növényfajta termeszthető export hogy get. Az összes vetőmagtermés 25%-a exportra USA. magyar időjárás. szétvála adatait fajok stb. hántolá si-és mag borsó. -nagyo n sok kézimunkaerő.átgondolt stratégia. a növénytermelés bruttó termelé . változot között ha ezer ségmagtermő terület az elmúlt években l 0-25 sének A termelés értéke: 40 milliárd Ft. Németország.l cég van az is. hogy a törvény eme olt) (fémzár tt minősíte iben amenny k. Aki "feketé n" vásáral ja vagy szerzi be a vetőmag vonatkozó atra használ vetőmag a és szeresen is törvényt sért.

. kukorica. a fajták egymástól való elválasztását jelenti. tök. fajtával való bevetése és már vethetjük is a következő fajtát. bejelentés. saláta. A certijlkált vetőmagtételt a hagyományos úton. előkészítő idejének feltételeit. uborka. Súgetelés (izoláhís). 197 . A vetőmagtermesztés különleges feladatai A vetőmagtermesztés különleges feladataiból kettőt emelünk ki: a szigetelést (izoláció) és a szelekciót. Az izolációs távolság megnövekszik az idegen termékenyülő növények (sárgarépa. petrezselyem.a standard. . petrezselyem. Az új törvény és végrehajtási utasításai felvállalják az EU-csatlakozás tényét és a csatlakozás átmeneti. Igen-igen nehezen tudott a szakma ezzel az új rendszerrel megbirkózni. -egymást kölcsönösen megtermékenyítffk: spenót. hogy a "fekete mag" használata esetén a termelő elesik mindazoktól a biztosítékoktól. -idegen beporzás miatti izoláció. dinnyefélék. vörös.és póréhagyma. Ez pedig nem kis gondot jelent. amiket a fajta és a vetőmag minősége nyújt. bab. annak hiányában a forgalmazó garantálja.önbeporzá zöldségnövények: paradicsom. sárgarépa. Az izoláció hatásfoka akkor érvényesül. Nehezíti a dolgot. hanem a szomszédok megporzó fajtái sem kerülhetnek az adott távolságnál közelebb. Öntermékenyülő növényeknél (saláta. Két fontos szempontot kell figyelembe venni a kivitelezésnél: . Ilyen esetben a fajtól. A jobb áttekinthetőség végett összefoglaljuk a zöldségfajok megtermékenyülési viszonyait: . retek. szemlék.jogszabályokat.certifikált vetőmag. ill. paradicsom stb. fémzárolás stb. paprika (részben). hogy nem csupán a saját vetéstervünkben szereplő fajok fajtáira kell figyelemmel lennünk. borsó. A fizikai keveredést kell itt elkerülnünk. Az új törvény kétféle vetőmagminősítést fogad el: . állították elő. feketegyökér. A vetőmag zöme ebbe a kategóriába tartozik. ha a megporzást végző rovar vagy a szél közvetítését idegen fajta pollenjével ki tudjuk küszöbölni. Érte felelősséget vállal az állam is. függően 500-1000 métert hagyunk ki az egyes tételek között. kabakosok stb. A standard minősítésnél a fajtára vonatkozó garanciát a nemesítő vagy fajtafenntartó.egymás között és repcsényretekkel keresztezffdffk: retkek. fajtától stb.) elegendő 1-2 vetőgép alja más fajjal.fajtakeveredés elkerülése.) között. nem beszélve arról.

őszi és téli retek. kínai kel. cékla. kötöző saláta). Külön szólunk a kétévesekrőL Ezeknél a dugványszelekciót is el kell végezni. metélőhagyma. rókafülű borsók kiszelektálása). póréhagyma. fekete gyökér. . 198 . kabakosok: uborka. nyári retek.évelő maghozó zöldségfélék: spárga. a fajtától elütő idegeneket eltávolítjuk. A munkát szakember irányítja. hogy azok egészséges magszárat fejlesszenek és termést érleljenek.-egymás közölt és a vad sárgarépával keresztez(fdik: sárgarépa. Feladata a fajtaazonosság megőrzése. Részletes zöldségmagtermesztés A magfogás ideje alapján megkülönböztetünk: . petrezselyem. Az idegen egyedek eltávolításának következő időszaka a virágzás ideje. Itt előfordulhat idegenbeporzás is. -egymás között és a vad fajokkal keresztez(fdik: cikória. Szelekció. de elvégezhető paprikánál. csemegekukorica. amikor a fajtára jellemző és jól felismerhető bélyegek már láthatók. Csak az egészséges. A fejlődés során. tépő saláta. bokorbab. káposztafélék: fejes káposzta. Az első szelekció alkalmával már a növekedésben elmaradt egyedeket is eltávolítjuk. Gyors intézkedést igényel ez a szelekció. alakjában. hagymafélék: vöröshagyma. kelkáposzta.kétéves magtermő zöldségfélék: gyökér. Legtöbbször a borsó hüvelyszelekciója szakott lenni.egyéves magtermő zöldségnövényeket hüvelyesek: borsó. zeller. bimbóskel. sárgadinnye. metélő saláta.és gumósnövények: sárgarépa. sóska. levélzöldségek: salátafélék (fejes saláta. jól fejlett növényállomány teszi lehetővé a fajtára jellemző bélyegek és tulajdonságok kifejlődését. A káposztafélék összes fajai és fajtái egymással kereszteződnek. virágzás idejében eltérőeket kiszelektáljuk. endivia saláta. A fajtára jellemző fajtabélyegek kialakulása után végezzük el a lombszelekciót (pl. karalábé. Az utolsó lehetőség a szelektálásra a termés megjelenésekor van. burgonyafélék: paradicsom. földimogyoró. A zöldségfajoknál kettő. görögdinnye. karósbab. Nagyon kell ügyelni ennek elkerülésére. Virág színében. káposztafélék: karfiol. tojásgyümölcs. Célja a fajtaleromlás folyamatának megállítása (DUS). . bordás kel. spenót. ritkán három szelekciót végzünk. A szelekcióhoz nagyfokú szakértelem és jó fajtaismeret szükséges. paradicsomnál stb. brokkoli. Ide tartozik továbbá a hónapos-. tök. paprika. a zárt állományt és a növények olyan fejlettségi fokát.

Tehát mindkét szaporítási mód ideje későbbimint az árutermesztésben. délkeleti részei a legkedvezőbbek a vetőmag termesztésére. A vetőmagot termeszthetjük állandó helyre vetéssei és palántázássaL A palántanevelés költsége miatt esetünkben a helyre vetés elterjedtebb. s a széles sorköz hosszabb ideig géppel is művelhető. A vetőmag aránya a termésen belül 0. a hibrid és a mag nélküli (triploid) magtermesztésben. talajelőkészítés szempontjai megegyeznek a szabadföldi termesztésnél leírtakkaL Szaporítás. A leszedett terméseket a kijelölt utak mentén kupacokba (a sérült. Kötelező az ellenőrzés.5-0. ami egyben a technológiai változatokat is jelenti. A dinnyemag kinyerhető kézzel és géppel. 100xl25. A szedő felelőssége itt is nagy. vagy kádakba) rakjuk. évelő faj rövid technológiai Görögdinnye (Citrullus tanatus [THUMB] MANSF. Amosás után szárítjuk a magot. idegen termékenyülő növény. de fajtaazonos dinnyéket hordóba. Növénye/rendezés. Az állandó helyre vetés ideje április 25-30. A táblakiválasztás. beteg egyedek kiválogatása a termésfejlődés kezdetén. A növényszám IOOx!OO. május 15-20. A szelekció már a lombnövekedés kezdetétől. Általában kétszeri mosással jó tisztaságú magot lehet nyerni. forgóha illesztés.) A görögdinnye egyéves. között ültetünk. mert a sűrű sorban előbb összekapaszkodnak a növények. A csörgő. Az éretlen dinnyéből szám1azó mag vetésre nem alkalmas. Az ikersoros elrendezés is ajánlott. A szedést akkor kell kezdeni. szabvány vetőmag előállításakor 500 m-es izolációs távalságat kell hagyni. az elütő. között van.Helyszűke miatt egy-egy egyéves. 125xl25 cm-es elrendezésben megfelelő. Konstans fajták magtermesztése: Az ország déli. Ez történhet napon és mesterséges szárítássaL Ez utóbbinál 40 °C fölé nem emelkedhet a hőmérséklet. I. 199 . eltérő lombra elkezdhető.7%. éréskezkedetkor és magozáskor. Augusztus vége. fokú szaporulat esetén 800 m. száraz magot zsákoljuk. hogy a magtermő tábla körül elit vetőmagtermesztéskor l OOO m. Előírás. mint tudjuk a görögdinnyénél nincs utóérés. A virágokat méhek termékenyítik meg. Ha palántát nevelünk. rothadás) okozná. amikor a legkorábban megtermékenyült és biológiailag legértékesebb termések már túlértek. Betakarítás. kétéves és leírását ismertetjük. szeptember eleje az első szedés ideje. A kézzel kivájt vagy géppel fejtett magot bő vizben mossuk. Az elérhető magtermés l 00--200 kg/ha. és a további várakozás egy részük pusztulását (fölrepedés. A magtermesztés technológiája eltér a konstans.

Aszülőpárok magját legtöbbször a nemesítő. 200 .és 1500 db apanövényt kell felnevelni. A hibrid mag nagy érték. Előrehaladott kísérletek folynak a kémiai kasztrálás bevezetésére (Ethrel stb. Mag nélküli (triploid) hibrid magtermesztése: Újra divatba jött a magnélküli görögdinnye. amíg el nem érjük. A kiültelés időpontja változik. (1961) állított elő elsőként triploid fajtát. 88% csírázóképességű és 12% nedvességtartalmú. Itt földkockás palántával dolgozunk.és tőtávval alakíthatjuk ki. között ültetjük ki. Az állománysűrűséget 1.5xl.5 m-es sor. osztály 98% tisztaságú. Az apanövények 15-18 napos fejlődési előnye tesz lehetővé megfelelő együttvirágzást Hibridmagterme sztésben 1000 m-es izoláló távolságot kell hagynunk. A triploid vetőmag termesztésekor és a hibrid magnál ismertetett (4:2 soros) elrendezést alkalmazzuk. a reggeli órákban leszedjük az éppen nyíló hímvirágokat (anyanövényekről). 94% csírázóképességű és 12% nedvességtartalmú. 9 óra) be kell fejezni. majd az USA-ban kerültek forgalomba. az anyanövényeket május 15. Speciális munka az állománykeresztezés. A hibrid mag előállítása a továbbiakban a fajtahibridével azonos. biztosan hibrid magot tartalmazó terméseket szedjük. Az apanövények május eleji kiültetése kockázattal jár. között. és 5. Hihridmagtermesztés: A görögdinnye hibridmagot a kukoricánál is alkalmazott állománykeresztezéses módszerrel állítják elő. Hektáronként 3000 db anya. Termésszedéskor csak az anyanövényen fejlődött. A triploid hibridek vetőmagját leginkább kézi porzással állítják elő. Az állománykeresztezés első napján az anyanövényekről eltávolítunk minden virágot (hím. Akkor kezdhető ha az apanövények 90%-a hímvirágot fejleszt. A keresztezést addig folytatjuk. hogy tövenként legyen 1-2 db megtermékenyített. Az apanövényeket május l.). fajtatulajdonos adja. A területen a 4:2 anya:apa arány kivánatos. tem1ős) és a korábban termékenyült terméseket A műveleteket naponta folytatjuk. és 20. A virágeltávolítást a méhjárás megindulásáig (kb. A II. 4:2 soros elrendezésben. hogy hímvirág még csak véletlenül sem maradjon az anyanövényeken. Az esetleges fagykár kiküszöbölésére l 00%-os tartalék palánta nevelése szükséges. A tetraplaid anya virágait egy diploid apa virágporával porozzuk be. osztályú mag 99% tisztaságú. A nap későbbi részében a hímvirágbimbókat is leszedjük. ez június-július hónapban esedékes.Min(fségi előírások: Az I. Magyarországon Kiss Á. s az anyanövények 25%-án megjelentek a termős virágok. A munkákat úgy kell szervezni. hibrid magot tartalmazó dinnye. hogy a következő nap reggelén kevés hímvirág legyen. Az első triploid dinnyék 1959-61-es években Japánban.

201 . Megtisztítjuk a föld és lombmaradványoktóL A sárgarépa dugványokat. tömör (nem tömött) magágyat készítünk.2 millió db/ha. a másodikban a magtennő növényt. ssp. a középhosszúakat május. A vetéshez egyenletes. Sárgarépa (Daucus carota L. de ez költségesebb. szempo ntjait lásd a korábban leírtakban. Izoláció: Az elválasztósáv dugványnevelésben legalább 2 m. hogy a szívrész meg ne sérüljön (l .A magtennesztés. A hosszú tenyészidejűeket április. mint a diploidoké. prizmás tárolókba tesszük. A kivánt csírasz ám 1-1. Lényeges. amikor az időjárás hűvösebbre fordul és könnyebb a dugványok prizmázás előtti lehűtése. talajelőkészítés stb. A nagyobb testű fajtáknál 0. sávközéptől sávköz épig értendő. sativus) A sárgarépa a magtennesztésben kétéves növény. Ki kell szedni belőlük a lombra elütő. a termékenyülés is nehézkesebb. jó szerkezetű. Az első évben felneveljük a dugványt. Kiváló dugványokat nevelhetünk bakhát as tennesztéssel is. A szántóföldi ellenőrzések ideje: -első: a kifejlett dugványok felszedésekor. a rövid tenyészidejűeket június közepén vetjük.8 millió db/ha. A megjel ölt időpontokban a kelés csak öntözött körülmények között biztosítható. Sávos vetésnél.5 kg/ha. Tennes ztett fajtáink zöme külföldi. A pollená tvitel. A vetés mélysége: 2-3 cm. télire. A felszedés történhet kézzel és géppel. hogy az őszi felszedés idejére még fejlődésben lévő dugván yokat kapjunk. majd az árutermesztés is a szülők genetikai alkatából adódóan nehézkesebb. A tetraploid anyák fenntartása. de szép magyar nemesítésű fajtasor is rendelkezésünkre áll.5-2 cm-es levélcsonkor hagyunk). Vetőmagszükséglet: 2. A javasolt vetésidő össszefügg a tennes ztett fajta tenyészidejével. A táblakiválasztás. ez mindössze egynyolcada a diploid fajtában található magna k. földprizmában tároljuk. Előfordulhat hűtőházi tárolás is. Szaporítás. -máso dik: a duványok kiültetése előtt. Egy-egy tetra tennés ben 50-80 db mag található. óvatosan. A sárgarépa dugványokat még felszedésük előtt szelekt álni kell. Dugványok fe/szedése. A sortávolság 30-50 cm. környezeti igényük kielégítése nagyobb gondosságot igényel. seprűsödő és felmagzó töveket. Ideje. novem ber elején. októbe r végén. késő ősszel.5-3. forgóha illesztés. A dugványokat megsza badítjuk a lobozatuktól. Szelekció. 4-6 cm.

Két kalászos közé ültessük a kombinált szántóföldi vetésforgóba. vadmurok és bürök eltávolítása aszigetelő távolságon belül (1000 m). A pontosabb. Mivel a sárgarépa a vadmurokkal kereszteződik. 6-8 napi utáérlelés után lehet a cséplést elkezdeni. Elütő típus.3-6. 12-15-18-24 m-ként hagyunk ki 3 méteres kezelőutat Az ültetés történhet kézzel ill. Magtermő 202 . jobb betakarítás érdekében van rá szükség. A csapadékpótló öntözések száma az időjárás függvénye. A dugványokat március közepén ültetjük ki. vályogtalajt válasszunk számára. A kétmenetes betakarítás az elterjedtebb. A magtermő év szelekcióját. A virágzáskor az egyöntetű­ ségre kell ügyelni. ahol több fajtát termesztenek. A maghozó évben az öntözés beiszapoló. Az ültetés mélysége akkor megfelelő. a megfelelő átalakítás elvégzése után. Második szelekció az érés kezdetén esedékes. Jól érzi magát a meszes. beteg. egyedeket eltávolítjuk. nagyban segíti a dugványok ültetés előtti válogatása. Szelekció (2. Az izolációs távolság 800--1000 m. év). majd a kúpokat körülkötjük. A cséplést CD-105. Az elrendezés soros. Izoláció. annak hatékonyságát. A reglonozás napjától számítva biológiai utóérés nincs. humuszban gazdag. mélyen művelhető. A mag betakarítása történhet egymenetes és kétmenetes módszerrel. síma felületű. A tőtávolság 25-30 cm. Első lépésként az érett állományt rendre vágjuk fűkaszával. öntözhető öntés. A magvak 80--85%-os érettségénél (barna mag) elvégezhető 2.0 pH közötti kémhatású. Mélyrétegű.0 l Reglone (5-600 l víz/ha) felhasználásával.5-3. Különösen ott fontos. A további szelekció: (első szelekció) virágzás idején. E 512. A legkisebb sortávolság 50 cm. E 516 stb. A művelésmód mindig sík. 5. gyökeresedést segítő öntözéssel kezdődik. Elővetemény. ha a dugvány koronája felett legalább 3-4 cm-es takaróréteg van. A eltérő típusokat. késve virágzó stb. kerülni kell a fertőzött területeket Ültetés. üde homoktalajokban is. (karógyökér alapján) és a beteg dugványokat feltétlenül távolítsuk el.év (második év): Terület kiválasztás. Betakarítás. A szárakat kézzel kúpokba rakjuk. amikor a talaj hőmér­ séklete eléri a 3-5 °C-ot. géppel. szemben a rendrevágássaL A reglonozás kizárólag a lombozat leszárítására és nem a mag érésének gyorsítására szolgál. Levéltelenítést jelent. Általában havonta egy-egy vízpótló öntözést tervezünk. Az ápolási munkák és a növényvédelem megegyeznek az árutermesztésnél leírtakkaL Defóliálás. Az első és második évben végzett ápolási munkák jellegében és számában alig különböznek. gabonakombájnokkal végezhetjük. középkötött.

gyommentes állomány. Min/fségi el/Jírások. Itt is a sávos vetést alkalmazzuk. november elején a növénysorokat takami kell. A feltöltésnél igyekezzünk minél nagyobb bakhátat húzni a sarok fölé. csírázási %-a 85. 12 métercnként hagyunk ki 2-3m-es sávot a növényvédelmi munkák biztosítására A vetőmagigény soronként 80-I 00 csíra. az előírt 14%-os víztartalomra.0 t/ha. A nemesített vetőmag I. A másodosztály tisztasága 97. dugványozás nélküli. Követelmény a fajtatiszta. Az elérhet/J magtermés rövid tenyészidejű fajtákból 0. A megmaradó növény aránya 20-30%-os.Az egymenetes betakarítás előfeltétele a homogén. csírázási %-a 70. nemesített szaporítóanyag (elit). A fagyok beállta előtt. víztartalma pedig 16-18%. öntözött körülmények között. Öntözési lehetőség nélkül a módszert alkalmazni nem szabad. nedvességtartalma 14% lehet. idegenmagtartalma 800 db/kg.8 t/ha. idegenmagtartalma 4000 db/kg. hogy a fagyok beálltáig ezt a múveletet elvégezzük. Öntözés. Szárítás után további tisztítás szükséges a szabványban előírt tisztaság eléréséhez.4-1. Eltér az indirekt eljárásnál ismertetettőL A vetés ideje július vége. A takarás eszköze a Van-Rumpt holland gyártmányú burgonyatöltögető. A kombájnnal elcsépelt sárgarépamag tisztasága 40-60%. ErreaK-523 A típusú előtisztító alkalmas. Ilyen technológiai fegyelemmel lett az érés viszonylag egyszerre következik be. a sorokat egymástól 3 cm távolságra állítjuk. általában október végén. Ennél a technoJógiánál elengedhetetlen a talajfertőtlení­ tés.0%. Az elsőosztályú mag tisztaság %-a 98. nedvességtartalma 14%. hónélküli állapotban -15. Az egymenetes betakarítás csak a defóliálás alkalmazásával. Betakart. A sarok egymástól 50 cm-re helyezkednek el. Vetés. -20 °C hőmérsékletet is kibírja.5. Ebben az időben a sárgarépa gyökérteste 5-8 mm átmérőjű. Előtisztítás után a magvakat szárítani kell. l sávban 3 sort vetünk. A direkt termesztési eljárás csak erre maximálisan alkalmas termőhelyi feltételek közölt valósítható meg. tisztítás. károsodás nélkül a sárgarépa. Átteleltetés.6-1. a félhosszú fajtákból 0. Az ismertetett technológia mellett megtalálható hazánkban is a helyben átteleltetett. hogy a levélzet felső 1/3-1/4-e maradjon takaratlanúl. direkt magtermesztési módszer. azt követően 6-10 nap múlva végezhető kombájnnaL Szárítás. a hosszú tenyészidejű fajtákból 0. úgy. bennhagyásos technológiája. Az elcsépelt magot előtisztítani kell. Feltétlenül szükséges. oszt.3 t/ha. augusztus első dekádja. 203 . Ez a technológia a sárgarépa magtermesztés nagyüzemi. hogy az a téli időszak alatt uralkodó szél irányával megegyező legyen. A direkt termesztési módnál az öntözés elkerülhetetlen feltétele a sikernek.3-0. A sárgarépa fagyérzékeny növény. A vetés irányát úgy válagassuk meg.-ban Xanthomonas carotae-val fertőzött mag nem lehet.

megjelölik.0 l/ha Reglone 500-600 l/ha vízben való kipermetezése. Kívánatos a folyóméterenkénti dása. majd szárbaszöknek. március végén 40 cm-es bakhátakat húznak a spárga fölé~ A bakhát alatt a tövek rohamos fejlődésnek indulnak. A Reglone kipermetezése után 5-8 nappal egy menetben. Aprilis közepén a bakhátakat elbontják. ügyelve arra. Szaporítás.5-3. fejlettsége. A vetés ideje március. Elterjedtebb és olcsóbb az állandó helyrevetés. Szárítás. A harmadik évben. A kora tavaszi fagyok megszűntével. Ezennel megtörtént a magtermesztésre Jegalkalmasabb tövek kiválasztása. Vetőmagigény 4 kg/ha. Szelekció. A kinyitás után a növények gyorsan kihajtanak. A szelektált töveket. rövid. tompaújjú boronával végezzük. Tövek áttelepítése. 12%-os víztartalmú magot tisztítjuk. amenynyiben szükséges. egészséges tövek. Ezeket karókkal stb. a takarást kinyitjuk. A rendszeres növényvédelem. Ápolási munkák. A nyitást a sorokra 45 fokos szögben járatott.5 méter vastagon terített sárgarépamagon. Növényelrendezés 100x30-4 0 cm. tisztítás. hogy az ültetvényben 5-6 nőegyedre jusson egy hím egyed. ültethetünk magonc_okat is. A virágzáskor szinte kizárólag egyelsődleges és kismértékben másodiagos virágokat lehet találni. kiegyenlítettsége általában jó. A magtermő táblákról nem szabad sípokat szedni. Betakarítás. maghozó növény megmara Virágzás. amikor a magvak 80-85%-a barna. A szárítás időtartama 3-5 nap. Ezt a műveletet az előzőre kos szögben megismételjük. Az áttelelt és szárbaszökött állomány beállottsága. egyöntetűsége. Spárga (Asparagus officinalis L. A virágzás öntetű. A sárgarépamag víztartalma ekkor 16--18%. kombájnnal e\csépelhető a mag. ferde gumiszalagos tisztítón engedjük át a magot. fajtaazonos. ill.) Évelő növény. Meghajtatjuk őket. egy előtisztítás után. Biztonság otjelent a 2.Tavaszi kitakarás. hogy alacsony relatív páratartalmú levegőt juttassunk keresztül a padazatra 1-1 . több évi megfigyelés után áttelepítik 100x40-5 0 cm-es térállásra. így már kijelölhetők lesznek a bőtermő. 204 . A végleges növényelrendezés a szelekció után alakul ki. Az állományt szigorú szelekció után állítjuk be. A spárgát vethetjük állandó helyre. Vetésmélység 3-4 cm. Aprilis elején öntözhető területen még vethetünk. A szárítást a magyar gyártmányú TSZP-IL típusú terményszárító padazatán helyezzük el. A szárítás lényege az. a kombájntól a szállítójármű azonnal a szárítópadozatra juttatja a magot. érés. illetve barnult. A szárított. ahogy a talajra rá lehet menni. 10-15 db megerősödnek. gyomirtás ad folyamatos munkát. 90 fokönnyű.

A szárról leválasztott bogyókat 2-3 napig vízben áztatják. 2-3 hétig. A spárgaszárat levágjuk. majd kicentrifugáljuk. Az áztatás végén a héj és húsrész a víz tetejére. napos helyen. 205 . A spárgamagot a bogyók teljes beérése után aratjuk. kemények. A tiszta magot ritka szövetű zsákba tesszük. Szárítás. A betakarítás menete.Betakarítás. A betakarítás ideje szeptember. a bennük lévő magvak érettek. zsákvászonra terítve 35--40 °C-on szárítjuk. A beérett bogyók fényes skarlátvörös színűek.0--1. A vágás történhet kézzel és géppel. kévébe kötjük és a magot utóérleljük. Ezt követően szellős. A maghozó tábláról először a negyedik évben szedhető mag. feketék. a kijelölt tövek számától függóen változó: 20--120 kg/ha. Az elérhető magtermés. a mag a kád aljára kerül. A szárítás ideje alatt többször megkeverjük a magot. Az áztatást igény szerint megismételhetjük.5 cm. vékony rétegben 1.

.

Irodalom Antal József (!987): Növénytermesztők zsebkönyve. Hodossi Sándor (!980): Az uborka szabadföldi termesztése és hajtatása. Nagy József-Zatykó Lajosné (!981): Dinnyetermesztés. MÉM NAK. Budapest. Budapest. Növényvéd(f szerek. Budapest.\· István (!987): Zöldségtermesztés a házikertben. Budapest. Fehér Béláné dr. Mezőgazdasági Kiadó. Mezőgazdasági Kiadó. Mezőgazdasági Kiadó. Balázs Sándor (!989. Budapest. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó. Hornok László ( 1990): Gyógynövények termesztése és feldolgozása. Budapest. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest. (1995): Spárgát a piacra. 207 . Budapest. Balázs Sándor-Filiu. 1994): Zöldségtermesztők kézikönyve. Budapest. Nagy József (!978): Uborka. nuTtrágyák ( 1990): Mezőgazdasági műtrágyázási Kiadó. Nahlik Gyiirgy (!981): A szántóföldi zöldségnövények irányelvei. Kiss Á1pád ( 1980): A borsó termesztése. Mezőgazdasági Kiadó. Mezőgazdasági Kiadó.és dinnyetermesztés a házi kertben.

L.. Medicina Kiadó. Mezőgazdasági Kiadó. a laska-. Budapest. Min. Sza/va Péter ( 1982): Káposztafél ék termesztése. Budapest. Int. korszerű Szabó István (1990): A csiperke-. K. Budapest. K. Rápóti-Romvári ( 1971 ): Gyógyító növények.és gyógynövényfajták jegyzéke. Medicina Kiadó. árutermesztési forgalmazásra javasolt zöldség. Mezőgazdasági Kiadó.és zöldborsótermesztés. Szalóczy Bálint ( 1990): Szaporításra engedélyezett. Budapest. Mezőgazdasági Kiadó. Terpó András (1986): Növényrendszertan az ökonombotanika alapjaival ( 1. Budapest.. Somos András ( 1983): Zöldségtermesztés. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.-Nyiredy Sz.) Mezőgazdasági Kiadó. (1989): Gyógynövények terápiás alkalmazása. Budapest. Velich István-Csizmadia László ( 1985): Zöldbab. és egyéb gombák termesztése. Mg. I.-Nyiredyné M. Budapest. Zatykó Lajos (1979): Paprikatermesztés. 208 .Petri G.

és fűszernövények táplálkozási jelentősége 5 10 15 15 16 17 18 19 A haszonnövények morfológiai jellemzése Környezeti igények Fény Hőmérséklet Víz Tápanyag Talajigény.Tartalom A zöldség. öntözési norma Idénynorma Öntözési forduló Öntözési célok a zöldségtermesztésben Szaporítás A vetőmag Vetés Magvetés módja Palántanevelés A palánták ápolási munkái Termesztőlétesítmények Gombatermesztő 32 33 34 34 34 35 35 35 37 38 39 43 44 49 50 57 helyiségek 209 . szántóföldi termőhelyek Termesztéstechnikai munkák Trágyázás Talajművelés 23 23 27 30 Vetésforgók kicsiben Öntözés Öntözési módok a zöldsgétermesztésben Öntözési terve elemei Az öntözés időpontja Öntözővíz mennyisége.

lényerés Egyszerű tartósítási eljárúsok Tárolás A tárolás eredményességét meghatározó tényezők A termények előkészítése tárolásra Tároló helyek előkészítése és fertőtlenítése Szállító és csomagoló eszközök előkészítése. csírátlanítása Tárolási módok Növényvédelem Kórokozók Kártevők 58 60 60 60 61 61 62 63 63 64 64 66 66 69 70 71 72 73 74 79 79 85 90 92 92 92 94 94 ~ Gyomnövények Presowing és ppi. minősége és a betakarítás időpontjának összefüggése A szedések gyakorisága Betakarítási módok A zöldségfélék árukezelése.Kisgazdasági gyógynövényszárítók Zöldségfélék betakarítása Betakarítás Szedés. feldolgozása. aratás Az érettség fogalma A betakarítás idejét meghatározó tényezők A tem1és mennyisége.és fűszernövények részletes bemutatása Burgonyafélék ~~~~ Étkezési paprika Fűszerpaprika Tojásgyümölcs Korai burgonya Kabakosok Görögdinnye Sárgadinnye 210 98 l 02 l 05 l 07 ll O ll O 114 . tárolása A termények előkészítése értékesítésre Előfeldolgozás. kezelésnél kijuttatható hatóanyagok Preemergens kezelésnél kijuttatható hatóanyagok Posztemergensen kijuttatható hatóanyagok A zöldség.

Uborka Spárgatök Cukkini Csillagtök Laskatök Sütőtök 117 Hüvelyesek Borsó Bokorbab Karósbab Földimogyoró Csemegekukorica Káposztafél ék Fejes káposzta Kelkáposzta Karalábé Karfiol Brokkoli Bimbóskel Kínai kel Gyökérzöldség-növények Petrezselyem Sárgarépa Pasztinák Gumós zeller Retek Cékla Feketegyökér Torma Hagymafélék Vöröshagyma Fokhagyma Póréhagyma Metélőhagyma Téli sarjadékhagyma Levélzöldségfélék Fejes saláta Endíviasaláta Cikóriasaláta Spenót Sóska 120 121 121 122 122 123 123 126 128 129 130 132 132 135 138 139 141 142 144 145 145 147 149 150 152 !53 154 156 157 157 161 !61 162 !63 !64 !64 166 167 169 171 211 .

Telefon: 251-5335.Spárga Terrnesztett gombák A rennesztett gombák környezeti igénye Fűszer.és gyógynövények Mák Macskagyökér Borsosmenta Citromfű 172 Majoránna Körömvirág Általános magtermelési ismeretek A vetőmagtermelés helye a növénytermesztésben A "Vetőmag-törvény" A vetőmagtermesztés különleges feladatai Részeletes zöldségmagtermesztés Irodalom 178 180 183 183 187 188 190 191 193 195 195 196 197 198 207 Készült a Grafika-Typopress Nyomdában 1147 Budapest. 251-7700 a nyomda ügyvezető igazgatója vezető Felelős . Kerékgyártó u. 47-49.

trágyázás. a környezeti igények talaj-előkészítés . ásványi sót. . Az újabb kutatások szerint a zöldség több mint táplálék. ]ó értelemben mondva ehhez "mesterré" kell válni.és zamatanyagat tartalmazó növények. feladatokat. Könyvünk a növény morfológiai leírásától kezdve ismerteti az általános termesztési igényeket. betakarítás ismertetésére. nagy biológiai értékű . ápolás. íz.Azöldségnövények intenzív művelést kívánó. szaporítás. · növényelrendezés. Afogyasztandó zöldség termesztéséhez alapos szakértelem szükséges. nyersen vagy feldolgozva emberi táplálékul szolgáló. sok vitamint. Azöldségfogyasztás fokozása az egészségmegőrzést szolgálja. Kitér a fajták felsorolására.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->