Dr.

NagyJózsef

Haszonkert a ház körül

Zöldségtermesztés

Ez a kiadvány a Nyitott Szakképzésért Közalapítvány támogatásával készült

Nyitott Szakkép zésért Közalap itvány

Mestergazda könyvek
Sorozatszerkesztő:

Dr. Kovács László Miklós

MAGYAR AGRÁRKAMARA

MEZŐGAZDASÁGI

SZAKTUD ÁS KIADÓ

Dr. Nagy József

Haszonkert a ház körül

Zöldségtermesztés

Mezőgazdasági

Szaktudás Kiadó Budapest, 1999

K 1.139.092 88 320 N22
és a

Lektorálta:

dr. Gerendás Károly dr. Terbe István Farkas Marianna

Jombatermesztő

helyiségek errnesztett gombák c. fejezetet

dr. Szabó István
A kisgazdasági gyógynövényszárítók Fűszer- és gyógynövén yek c. fejezetet dr. Hornok László
a Növényvédelem c. fejezetet

dr. Glits Márton és dr. Pénzes Béla
a Gyomnövények c. fejezetet

dr. Petrányi István
írták
~.

© dr. Nagy József, 1999

ISBN 963 356 261 9 ISSN 1419-9513

Kiadja a Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó 1142 Budapest, Erzsébet királyné útja 36/b • Telefon: 252-4772 Felelős kiadó a kiadó ügyvezető igazgatója Felelős szerkesztő: Balassa Éva Műszaki szerkesztő: Keresztes Júlia

5 . ásványi )t. 1ég barlangban lakva gyűjtögette a számára legszükségesebb növényeket és :rmesztette azokat. Kenyérrel laknak jól az emberek. Jelentőségüket az ember fejlóctése során hamar felismerte. Új értékként jelentkezik a haszonnövényekben meglévő rostanyag. A magyarországi fogyasztást tekintve a második (fehérjefogyasztás) kategóába tartozunk. elemeket értik. Energiaf"ogyasztás.A zöldség. mint megtanult volna magának házat építeni. hogy l ember előbb létesített kertet. nagy biológiai értékű. Értéken a zöldség-. ipari eredetű élelmiszerek egyre :vésbé tartalmazzák. íz.és zamatanyagokat tartalmazó növények. hogy mielőbb az értékfor-asztók táborába tartozzunk. Fehéljefogyasztás. kútSl származó vízzel egyenértékű. A túlfinomított. sok vitamint. Ez a víz az ember számára nem a vízvezetékből. Nélkülözhetlen a vastagbél működéséhez. nyersen vagy feldolozva emberi táplálékul szolgáló. gyógy.zhetetlen vizet említjük. Értékfogyasztás. hüvelyesek adják. Köztudott. A szervezetünk működtetéséhez szükséges energiát zömmel a növényi és álti eredetű élelmiszerek adják.5 kJ. Főleg a fejlődő országokban jelentős kereslet alakul ki fehérjékben gazdag állati eredetű élelmiszerek iránt. Egy felnőtt ember napi szükséglete 10. 3. minden élőlény számára nélkü. A zöldségfogyasztá s minilális. Az étkezésben az energiában gazdag. A közepes gazdaigi fejlettség szintjén kezd kialakulni. gumós növények) dominálnak. Megnövekszik a húsfoyasztás. zöldségnövények lágyszárú. növényi eredetű 1yagok (cereáliák. Célunk e könyv megírásával az is. nő a zöldségfélék iránti igény. De mik is ezek az értékek? Elsőként a haszonnövények ben található.és fűszernövények táplálkozási jelentősége . A társadalmi fejlődés további szakaszait az élelmezéstudom ányi szakembe:k három nagy szakaszra osztják: l. ~m kenyérrel és hússal akarnak jóllakni. valatint a gyümölcsökben található összetevőket. 1nek zömét a nagy szénhidrát-tartalmú gabonafélék.és fűszernövényekben. intenzív művelést kívánó.5-12.2. Az emberek már tudatosan táplálkoznak.

Az energiát adó élelmiszereken kívül az egészség megtartásához elengedbe tetlenek a kis szénhidrát-, fehérje- és zsírtartalmú, dc vitaminokat, ásványi só kat, szerves savakat, íz- és zamatanyagokat jelentős mértékben tartalmazó ha szonnövények, zöldségfélék, gyógy- és fűszernövények. A zöldségfélék elsősorhan vitamin- és ásványi.\'(íforrások. A vitaminok sze repe közismert Korábbi vélemény szerint az ásványisó-források közül az em bernek minimum l O elemre elengedhetetlenül szüksége van. Ezek közül legna gyobb szerepet játszik pl. a kalcium, foszfor, vas. Az utóbbi évek gyakorlata v i szont bizonyítja, hogy az emberi szervezetnek a minimumon túl több tápelem n is szüksége van. Elegendő, ha a mesterségesen előállított (sok országban fo gyasztott) "cseppeket", "balzsamokat" stb. említjük. E kiegészítő anyagok a táplálkozási szokások, norn1ák hibáira figyelmeztetnek A zöldségfélékben található ásványi anyagok hamumaradványa lúgos kém hatású, ami könnyű emészthetőségüket segíti elő. A csupán néhány zöldségfajra terjedő fogyasztás elembeszűkülést jelent. E: azt jelenti, hogy a hiányt mesterséges úton kell pótolni. E helyett a változato fajösszetételre alapuló, folyamatos, friss zöldségellátást tartjuk egyedüli helye útnak. Magyarországon évente és személyenként 85-l 00 kg friss zöldsége fogyasztunk. Ez a statisztikai átlag. A haszonkerttel rendelkező emberek enné nagyobb mennyiséget fogyasztanak (önfogyasztás). Az egy ember számára optimális fogyasztást a szakemberek 120 kg/fő/é' értékben határozták meg. A hazánkban termesztett zöldségfajokból egy főre illetve egy négytagú családra jutó norma összetevőit, a termesztéshez szüksége területet tartalmazza az J. táhlázat. Az adatok szerint egy négytagú család zöldségigényét 360 m2 -en, választé kosan, igény szerint kielégíthetjük. Az ezen felüli területen folytatott termeszté már árutermesztési tesz lehelóvé és ez a haszonkert kiegészít() tevékenysége. A gyógy- és fűszernövényekben lévö táplálkozási értékek kiegészítik a zöldség féléknél elmondottakat. A növényekben rejlö gyógyérték az anyatejhez hasonló mivel abban nem csupán tápanyagok, hanem az önvédelmi harc és fejlóclés ered ményeképpen, rendkívül változatos, egymást kiegészít6, méregtelenító gyógy- é védőanyagok rejlenek. Ezek az anyagok az ember számára készen vannak, csak ér tük kell nyúlni. Nem véletlen tehát, hogy a természetes anyagok- köztük többsé gében a növényi eredetűek- ismét az érdeklődés középpontjába kerültek. A gyógynövények egyre nagyobb szerepet játszanak a betegségek megelő zésében, az egészség megtartásában, valamint a teljesítőképesség fokozásábm is. A korszerű gyógyászati és kozmetikai ipar nem nélkülözheti a gyógynövé nyeket, illetve azok ható- és illatanyagait Tudományosan igazolt tény, hogy az egészséges táplálkozás elképzelhetetle• fűszernövények nélkül. A növényi fűszerek ízükkel, zamatukkal, illatukkal é

6

l. táhláuil

Ztildségfogyasztás javasolt értékei, üsszetétele és területigénye Fejadag Zöldségfaj
kg/fő

Területigény kg/4

m 2/fő

m 2/4 fő 20,0 6,0 6,0 8,0 14,0 16,0 3,2 3,2 0,8 0.8 1,6 20,0 24,0 2,0 20,0 16,0 40,0 4,0 4,0 40,0 20,0 20,0 2,0 2,4 8.0 12,0 8,0 8,0 30,8 360,0

Fejes káposzta Kelkáposzta Karalábé Karfiol Sárgarépa Petrezselyem Zeller Retek (hónapos) Retek (nyári) Retek (téli) Cékla Paradicsom Zöldpaprika
Fűszerpaprika

Sárgadinnye Görögdinnye Uborka Spárgatök
Sütőtök

Zöldborsó Zöldbab Vöröshagyma Fokhagyma Zöldhagyma Fejes saláta Spenót Spárga Sóska Egyéb Összesen:

10,0 2,0 2,0 2,0 7,0 4,0 0,8 0,8 0,4 0,5 0,6 15,0 12,0 0,5 6,0 8,0 10,0 2,5 4,0 6,0 3,0 9,0 0,3 0,4 2,0 1,0 0,5 1,0 8,7 120,0

40,0 8,0 8,0 8.0 24,0 16,0 3,2 3,2 1,6 2,0 2,4 60,0 48,0 2,0 24,0 32,0 40,0 10,0 16,0 24,0 12,0 36,0 1,2 1,6 8,0 4,0 2,0 4,0 34,8 480,0

5,0 1,5 1,5 2,0 3,5 4,0 0,8 0,8 0,2 0,2 0,4 5,0 6,0 0,5 5,0 4.0 10,0 1,0 1,0 10,0 5,0 5,0 0,5 0,6 2,0 3,0 2,0 2,0 7,7 90,0

7

2. táhlázat A zöldségfélék beltartalmi értéke 100 g-ban Bimbóskel Brokkoli Burgonya Cékla Cikória Endívia Fehérítő zeller Fejes saláta Feketeretek Feketegyökér Fejes káposzta Fokhagyma Gumós kömény Hagyma Hagyma, szárított Karfiol Karalábé Kelkáposzta Kínai kel Kukorica Madársaláta Mángold
Metélőhagyma

Kalória (kcal) 52 33 87 37 !6 17 21 !6 20 74 85 !40 50 45 338 28 26 33 !6 107 22 23 55 28 19 61 38 18 19 35 20 26 352 370 25 76 28 !O 27 38 33 87

Joule (kl) 218 !38 364 !55 67 71 88 67 84 310 356 586 209 !88 !415 117 109 !38 67 448 92 96 230 117 80 255 !59 75 80 !47 84 109 !474 !549 104 318 117 42 113 !59 !38 364

Fehérje g 4 3 2 2 l 2 l l l l l 6 2 l ll 2 2 3

Zsír g l

Szénhidrát g 7 4 !9 8 2 2 4 2 4 16 4 28 9 10 69 4 4 4 2 19 3 3 8 5 3 10 6 3 4 7 3 3 58 61 5 15 5 l 4 7 5 13

Vitamin A A, C B" c A C, A A, C A, C A A, C
-

-

-

-

-

l -

3 2 2 4 l l 4 2 l l l 2 3 21 23 l 3 l l 2 2 2 7

l
-

A, C A, C A A A, C A, C A A, C
-

l

Paprika Paradicsom Petrezselyem Póréhagyma Rebarbara Retek Sárgarépa Spárga Spenót Szárazbab Szárazborsó Tojásgyümölcs Torma Tök Uborka Vöröshagyma Zeller Zöldbab Zöldborsó

-

A, C A, C A, C A, C A A, C
-

-

A, C A, C

-

A A, C A, C A, C A, C A A A A, C A, C A, C

2 l
-

-

-

-

A felsorolt zöldségfélék koleszterint nem tartalmaznak.

8

3. táhlúzat A ziildségfélék ásványianyag-tartalma 100 g-ban Cékla Fejes saláta Fejes káposzta Karfiol Karalábé Kelkáposzta Paprika Petrezselyem Retek Sárgarépa Spenót Vöröshagyma Zöldborsó Kalcium 34,5 28,2 33 J 28,9 43,0 56,8 12,3 56,0 47,0 46,1 133,0 31,1 36,6 Vas 0,6 0.2 0,2 0,3 0,3 0,2 0,3 0,4 1,5 0,3 4,0 1,6 1,0 Foszfor 30 40 80 60 80 80 55 30 40 50 160 25 130 Kálium 260 261 216 321 344 308 165 298 370 201 526 236 623 Nátrium 98,0 15,0 23,4 30,1 53,1 17,2 3,2 34,4 58,5 125,0 22,4 8.2 7,1 Magnézium 87 24 24 31 32 30 16 9 36 27 53 34 64

színükkel élvezetessé teszik ételeinket és italainkat Javítják az étvágyat, előse­ gítik az emésztő szervrendszer működését, esetenként csökkentik az emberi szervezet megterhelését. Gyakran gyógyhatásuk (görcsoldó, szélhajtó) is jelentős.

9

A főgyökérből alakulnak ki az első rendű oldalgyökerek. A gyökerek elágazása szerint megkülönböztetünk karó-. torma stb. segíti. levélen létrejöhetnek. dinnye. 2. A hajszálgyökerek és gyökérszövők szerepe kiemelkedő. hosszúságuk szinte azonos (spárga. hogy a f6gyökér és az oldalgyökerek közölti különbség nem nagy (bokorbab ). mert az ö feladatuk a tápanyagok felvétele a talajból. járulékos gyökereknek nevezzük. Egyes zöldségfajokmíl. tápanyagat vesz fel és 3.). negyedrendű oldalgyökerek fejlőd­ nek. Olyan gyökereket. A talajmorzsák. Az oldalgyökerek a függő­ legesen növekvő főgyökéren zömével arra mer6legesen. A járulékos gyökerek szintén hozzájárulnak a tápanyagfelvételhez.A haszonnövények morfológiai jellemzése A növénytermesztő embernek tevékenysége. A gyiikér elágazódása. amelyek oldalgyökerekké fejl6dnek. 10 . tök stb. rögök közölt a fiatal. kedvező környezeti hatásként is gyakori például a paradicsom. majd a harmadrendű. hagyma stb. A termesztőnek ki kell használnia a növények ezen tulajdonságát. Karógyökérről akkor beszélünk.). A főgyökér 1-3 cm hosszú fejlettségekor kis dudorok képződnek. ezekb61 a másodrendű oldalgyökerek. esetében. Az elágazó gyiikeret arról ismerhetjük fel. amikor az oldalgyökerek tömegéhez viszonyítva. mert a növény teljesítményét ezáltal is növelhetik. elágazó és bojtos gyökerű növényeket. Ezért elengedhetetlen az alapismeretek rövid összefoglalása. A gyökerek szinte egy pontból indulnak ki. A gyökér kialakulása. helyhez rögzíti a növényt. végül ezek hajszálgyökerekben végződnek. tartalék tápanyagokat raktároz (egyes fajoknál). amelyek a növénytest bárn1ilycn részén. vastagságuk. azok működését és feladatait. száron. Így alakul ki a növény gyökérrendszere. a talaj felszínével párhuzamosan növekednek. a fögyökér erősen fejlett (sárgarépa. A csírázás során a gyököcskéből kialakult csíranövény 3-4 mm hosszúság elérése után a talaj irányába görbül és ezt követően nür függő­ legesen növekszik. Bojtos gyiikeret fejlesztő fajnál a főgyökér jelentéktelen. a sikeres munka érdekében ismernie kell a növények morfológiai felépítését. A gyökér hármas feladatot tölt be: l. növekedő gyökér előreha­ ladását sok növényfajnál a gyökértenyészőcsúcson lév6 gyökérsüveg is védi.

A gyiikérrnódosulások közül megemlítjük a raktározó gyiikereket.zár. fiatal levelekké fejlődnek és az így kialakult leveles . a megévők levélkezdeménny é. A levelek hónaljában el yezkednek el az oldalriigyek. illetve a szaporításnál játszanak kiemelkedő szerepet. a virágot fejlesztót reproduktív hajtás~ak nevezzük. A leveles hajtást vegetatív hajtásnak. a szárból (hajt<tstengelyból) és a levelekből álló hajtás. Ezek erősen megvastagodnak . a tenyészőkúp oldalán levéldudorok és egyes fajokon (bab) nár levélkezdeménye k is találhatók. a levelek pedig mind ise bbek.Gyakorlati szempontból fontos járulékos gyökérként említjük a talpgyökereket (torma). A hajtásos növényeknek másik jellegzetes szerve a föld felszíne fölé emelkedó. A csírázáskor a gyökér megjelenését hamarosan kö'eti a hajtás kialakulása is. cukor. az ízközök mind rövidebbek. közben a hajtás tenyészókúpon újabb levéldudorok keletkeznek. sok tekintetben különbözik a ~yökér tenyészőkúptól. A hajtás lehet elágazó vagy el nem ágazó. vagy az epikotil szárrész meglyúlik. A gyökerekból szúllítja a nyers tápanyagat a levelekbe és a levelekból a kész tápanyagot a gyökerekbe. behatolnak a kéregszövetbe. a kéregsejteket gyors burjánzásra késztetik. A szárfeladata. A hajtás konzisztenciája alapján megkülönböztetü nk lágy-. A hajis csúcsa felé haladva. Gyökérgümők a pillangósvirágúa k gyökerén. a talajban élő Rhizobium fajok megtelepednek. A gümőkben élő baktériumok a levegő szabad nitrogénjét megkötik. A zöldségfajok egyéves változatain nég abban az évben. A csírázás. ott elszaporodnak. de cözvetlenül alatta. áttörve a talaj felszínét. s így kis gümők jönnek létre a gyökerek felületén. amik a növények táplálásában. amit a növény nitrát formájában felhasznál. A hajtás kialakulása. inzulin halmozódik fel. A száron helyezkednek el a levelek. amely hajtás tenyészókúpnak is nevezhető. hajtásrendszer alakul ki. A hajtás tenyészőkúpon csak a csúcsi rész tagolatlan. amelyek a tartaléktápanyagok raktározására szolgálnak. A hajtás és hajtásrendszer. A levelek kiindulási helyén csomót nodust) találunk. a levegóbe emelkedik (kikel). hajtás. az évelőkön a második évben a főtengely rügyeiből leveles .típusaszerint vagy a hipokotil. A mag nyugalmi állapotában az embrió kis rügyecscéje. sejtjeikben keményítő. Két csomó közötti rész az ízköz (internodium). A hajtás és az elágazások végén találjuk a csúcsriigyet. A hajtások elhelyezkedésük alapján lehetnek föld felettiek (ez a többség) és öldbeni hajtások. melyekből az oldalhajtások fejlődnek. húsos és fásszárú övényeket ll .Jdalhajtások képzödnek és ily módon elágazási rendszer.

Két változatát. Az egyedfejlődés kezdetén a csíranövényen elsökén t asziklevelek jelennek meg. Amikor egy levélnyélen csak egy levéllemezt találunk (pl. a spárga. Ezek alapján elkülönítjük a levélalapot. paprika). A levél lehet egyszerű és összetett. A levélnyél megléte. A levélnek először a levél lemeze differenciálódik. Dönt6en a levelek (a bennük lévő színtestek) segítségével asszimilálnak. amelyek mint raktározó szervek. A gyökértörzs abban különbözik a gyökértől. vagy hiánya esetén nyeles levelekr61 vagy ülő levelekről beszélünk. Az ággumónál a függőleges hajtások talajban lévő alsó leveleinek rügyeiből el6ször sztólók fejlődnek. majd megnyúlnak. Általuk megy végbe a szén-dioxid felvétele és átalakítása szerves anyagokká. A növények egyik legfontosabb szerve. gumóvá szerveződnek (burgonya. a • sóska. Aszik alatti szárrész és a gyökér felső része vastagodik meg (hónapos retek). másrészt a vegetatív úton való szaporodást szolgálják. csicsóka). A talaj felszíne alatt fejlődnek ki. ezt követően a csúcsokon vastagadni kezdenek. majd kifejlett levél alakul. mások kapaszkodásra is képesek (borsó). A levél veszi fel a légzéshez szükséges oxigént és ugyancsak a levélnyílásokon megy végbe a párologtatás is. majd a levél alapja és végül a levél nyele. amelyek a termesztés folyamán föld feletti hajtássá fejlődnek. A hagyma nem más. Ilyen föld alatti hajtást fejleszt pl. vastag (rebarbara). Ez lehet függőleges és vízszintes. bab) összetett levélről beszélünk. A levél a levélalappal ízesül a szárhoz. A hajtásgunuí vagy szárgumrí fejlődésénél két változat lehetséges. fotoszintetizálnak. hogy klorofilt nem tartalmaz. A szik feletti szár és aszárvastagszik meg (karalábé). a talajba hatolnak. A gumó szintén ebbe a csoportba tartozik. Az ízeken járulékos gyökerek fejlődnek. A hajtástengelyt liinknek nevezzük. mint húsos levelükkel körülvett föld alatti hajtás. Ennek csúcsán 1-3 rügy található. Föld alatti hajtás a gyiikértiirzs (rhizoma) is. akkor egyszerű levélről. A kis levéldudorból levélkezdemény . az ággumát és a hajtásgunuít vagy szárgunu)t különböztetjük meg. A levélnyél lehet vékony (paprika). A külső levelek megszáradnak. hogy ízekre és körökre tagolódik. A levél kialakulása. Afiildheni hajtások. Rügypikkelyeke t viszont ugyanúgy találunk rajta. 12 . A hajtás tenyészőkúp oldalán kis levéldudorok képz6dnek. ha pedig többet (pl. 2. szárölelő (póréhagyma). Más szóval rövidszártagú hajtás. A hajtástengely erősen megvastagodott és raktározó szerepet lát el. A levél. az áttelelést.Egyes zöldségfajok kúszószárúak (tűzbab). A föld feletti hajtástól pedig ! abban. a gázcsere-nyílásokon keresztül. mint a föld feletti hajtáson. l.

A magház egy. A fellevelek a lomblevelek szintje fölött alakulnak ki.alsóállású (a magház a vacokba süllyed) (uborka). Funkciója a pollen felfogása és táplálása. gyengébben összen6ttck (pl. A porzák porzászálhtíl és a portokhál áll. hasogatott. A term(f vagy termőtáj a virág legbelső köre. fonalas stb. Az egy tem1őlevélből szerveződött magháznak csak egy egyszerű bibeszála van (borsó). A virágtakaró külső köre zöld levélkékből áll. A magházban szervez6dnek a magkezdemények. 3. Azt a folyamatot. vagy erősebben. A virággá módosult levelek közül a belsők a termőt és a porzót alkotják. másoknál (bab) vékonyak és csak asszimilálnak (spenót).középállású (a magh<íz közepével egy magasságban helyezkednek el a többi virágrészek). Ezekben képz6dik a virágpor. (paradicsom) . A portokokban polienzsákok vannak. amely egy vagy több tem16levélb61 n6tt össze. A lomhlevelek nagyméretűek. belső. kabakosok). pl. A bibe alakja igen változatos: lehet ép. A bibe felülete papillás. A bibeszál . Az egynemű virágtakarót lepclnek nevezzük (egyszikűck). élénk színű sziromlevelekb61 álló körének párta a neve. védelmi (rügypikkelyek). A magház helyzete alapján a virágtakaró eredéséhez viszonyítva lehet: . kétszikűek). két vagy több termőlevélből alakul. ahány termő­ levélből szerveződött a tem1és (dinnye). A fellevelek csökcvényes fejlettségűek. szemölcsös vagy szőrös. amikor a virágpor a bibére jut. 13 . a bibét. burgonyafélék. Takarólevelekből és ivarlevelekb61 áll. különnemű csésze. Morfológiailag a hajtáscsúcsán vagy a levelek hónaljában helyezkedik cl.fels6állású (a magház a virágtakaró eredése felett áll). A termőn három részt különíthetünk cl: l. a magháza!. A levélnyelük általában hiányzik.rendszerint a magház csúcsán található. megporzásnak nevezzük. pajzs alakú. 2. Egyes növényeknél vastagok (raktároznak és fotoszintetizálnak). a (sárgarépa) gallér levele. változatos alakúak. A párta szintén több szabad vagy összen6tt sziromlevélb61 állhat. gömb. a bibeszálat. a sok termő­ levélb61 szerveződött magház pedig annyi bibeszállal rendelkezik. A csészelevelek lehetnek szabadok (pl. A virágok alatt található pl. Különböző feladatot látnak cl. keresztesvirágúak). raktározó (vöröshagyma). amelyeket a virágtakaró levelek vesznek körül. Aporzók a pártán vagy a Icplen belül helyezkednek el és a porzókört alkotják. A virág szaporítószervvé átalakult leveles hajtás. karéjos. .Asziklevelek száma lehet egy vagy kettő (egyszikűek.

hajtásos növények jellemz{) szervei. 14 . makk. A négy terméscsoport egyes képviselői közül a zöldségfajoknál a következő termések a leggyakoribbak: -a toktermések csoportjából a becő. az ikerkaszat. -a makktermések közül a kaszat.és a kabaktermés. ahol kettős megtermékenyítés történik. rovarok viszik át egyik virágról a másikra. Állományuk és felnyílásuk módja szerint több csoportra oszthatók: tok-. a központi sejtből tápláló szövet lesz. a becőke. Ez a folyamat a megtermékenyülés. mely a magház belsejében lévő magkezdemény be jut. A bibére jutott virágpor tömlőt fejleszt. A mag és a termés. funkciója a magok védelme és elterjesztése. A virágos. a másik a központi sejttel olvad össze.a bogyótermések közül a bogyó. a tok és a tüszö. önbeporzásról beszélünk.Ha a beporzás egy virágon belül történik. valamint csonthéjas termésekre. Ebben az esetben a virágport a szél. A petesejtböJ embrió. Egyik hímivarsejt a petesejttel.és bogyótermésekre. A természetben az idegenbeporzás a gyakoribb. amely a magkezdeményből alakul ki az embriófejlődéssei összehangoltan. . a hüvely. melyek az ivaros folyamatok eredményeként jöttek létre. A mag ivaros úton létrejövő szaporító szerv. A termés a zárvatermők törzsének tipikus szerve.

A termesztőhely kiválasztásakor tehát külön kell vizsgálnunk az adott hely legvilágítási viszonyait és a megvilágítás erősségét. \ fényenergia egy részét kémiailag megkötve tárolják és felhalmozzák. a növényeknek jut. A fény összetétele és eréíssége évszakonként és napszakonként változik. Minél több naponta a nap~nyes órák száma. szintén állandóan változó gényekkel. ~ fotoszintetikusan aktív tartományból a kék és vörös fényből nyelnek el leg)bbet a növények. Fény \ növények életük folyamán fényenergiát használnak anyagcseréjükhö z. röntgen stb. hogy azok folyamatos változását lehetőleg összhangba 10zza a növények fejlődése sor<in megnyilv. TulajIonképpen a haszonnövényt fogyasztva. amelyből a 400-800 nm hullámhosszúság ú az ember számára látható. A fő szerep a környezeti ényezőknek az ember javára történő hasznosításában. annál nagyobb a növények teljesítménye. Jgyanez a tartomány játszik fő szerepet a növények fotoszintézisében is.stb. valamint a 800 nm feletti infravörös. Az ~mber feladata viszont. azok alakulásán ceresziül fejtik ki tevékenységüket a növényekre. 6-8 órás "pihenésre" nekik is szükégük van. agy este. hő. sugarak láthatatlanok. A zöldség-.Környezeti igények <\környezeti tényezők az élettényezőkre gyakorolt hatásukkal. mint télen és reggel.inuló. mint ősszel. Taasszal több az ibolyatartomány ba sorolt fény.és fűszernövények életfolyamataiho z szükséges fény:más viszonyaink közölt a természetes napfény. IS . Fénynek nevezzük az elektromágneses sugárzásnak egy bizonyos tartomályát. A napi fénytartam változása a földrajzi szélességtől. gyógy. a Nap járásától függ. Az egész napos legvilágítást nem igénylik növényeink. a napfény benne tárolt energi<iját haszIOsítja az emberi szervezet. Az ultraibolya sugaak mennyisége nyáron és a déli órákban sokkal magasabb. A 400 nm hullámhosszúság alatti ibolyántúli. ugarak.

és fűszernövények hőmérsékleti igénye különböző. termesztj ük a esiperkéL Hőmérséklet Földünk hőmérsékletét döntőmértékben a napsugárz ás határozza meg. a felhőzet nagyságától. Közepes fényigényű: a fejes káposzta. A termeszte tt fajok közüllegt öbb fényt kívánnak: a paprika. a borsó és az uborka. mindegyi k képes termésfej lesztésre. a növények is. A Naptól kapja éltető melegét a talaj. Gyengébb megvilágí tás mellett is termeszthető: a zeller. a levegő szennyezettségétől. A ±!4 °C-os optimumt ól való eltérés a fejlődés minimum . A ±7 °C-os eltérést. 3 °C-onkén t változó. A zöldségfa jokat Markov és Haev optimális hőmérsékletük alapján. Zöldségn övényein k között nincsenek kifejezett en rövidnapp alas növények . Ez az energiame nnyiség a napsugara k beesési szögétől. a karalábé. = t ± 7 oc képlet alapján számolják . Alacsony hőmérsékleten a növények életfolyam lnak. egységnyi idő alatt érkezett energiame nnyiséget értjük. a cékla.és maximum értékeit adja. növekedé se és fejlődése szintén a hőmérséklettől atai lassúak függő folyamat. a különféle dinnyék. a bab.Fényinten zitás fogalmán az egységnyi területre. fekvésétől függően változik. mint az optimumt ól káros következm ény nélkül való eltérést kezelik. a vörösés a fokhagym a. gyógy. csoport: 16 °C Sárgarépa Petrezsely em Pasztinák Cikória Borsó Burgonya Fejes saláta Spenót Rebarbara Sóska Téli sarjadékh agyma Mctélőhagyma Bab Kukorica V. csoport: 13 Káposztaf él ék Retek Torma oc Az optimális hőigényt a t opt. a víz. 5 csoportba osztotta. ahol t= optimális hőmérséklet a vegetatív és reprodukt ív fázisokba n. csoport: 19 °C Cékla Vöröshag yma Fokhagym a Póréhagy ma Zeller Spárga IV. magasabb hőmérsékleten felgyorsu A zöldség-. hosszúnap palas viszonyok között is. valamint közvetve a levegő is. (vagy állnak). a paradicso m. csoport: 25 °C Sárgadinn ye Görögdin nye Uborka Spárgatök Paprika ll. Fény nélkül hajtatjuk a cikóriát. /. 16 . a sárgarépa . A növények anyagcser éje. csoport: 22 oc Paradicso m Tojásgyü mölcs Sütőtök lll.

A víz a növények életében többirányú szerepet is betölt. Az átmeneti vízhiány az esti.14 °C. . vagy mert a gyökerek megsérültek (rovarrágás. Kedvező körülmények között a vízfelvétel és a vízleadás mértéke . a sejt alkotó része. A levelek elvesztik feszességüket. Víz A növények testének közel 90%-a víz. A csírázáskor hozzáadjuk a hőmérsékleti optimumhoz a 7 °C-ot. Csupán egy példát említek. Szikleveles állapotban viszont csökkenteni kell a növények életfolyamatát -7 °C-kal. Ha a növény az elpárologtatott vizet nem pótolhatja a talajból. A növényen folyamatosan nagy tömegű víz áramlik át. Víz nélkül nincs élet. Különbséget tesz a termesztő az éjszakai és nappali hőmérsékleti értékek között is. erős légzést stb. A gyakori hosszabb ideig tartó lankadás kedvezőtlen a növény számára. kelést akarunk. kapunk.A növények fejlődési szakaszaikban eltérő hőmérsékleti értékeket kívánnak: -nyugalmi állapotban t. növényi tápanyag. helytelen kapálás).egyensúlyban van. mint nappal. Ezen értékeket a termesztő embernek ismernie és követnie kell a termesztés folyamán. 17 . melyet a növények lankadása jelez. éjszakai alacsonyabb hőmérsékleten megszűnik. Ezt kell a tennesztőnek elérni. a növény lankad. Gyors csírázást. E jelenség általában nyáron a déli órákban jelentkezik. szabályazza a sejtek turgor állapotát stb. a tápanyagok szállításában segít.7 °C. mert a talaj kiszáradt. A növény a talajból a tápanyagokat híg oldatban képes felszívni.és levélképzés idején t± O °C. de a növényi test felépítéséhez nem szükségcs vizet a leveleken át elpárologtatja. mert ellenkező esetben elnyurgulást. Ennek eredményeként a növények turgorállapota csökken.a vízforgalom. A növény egész élete folyamán tart a vázolt folyamat. Ez különösen a hajtatásban igényel kiemeit figyelmet. Lankadáskor a vízleadás meghaladja a vízfelvétel mértékét. Éjszaka 3-6 °C-kal alacsonyabb hőmérsékleten tartjuk a növényeket. A felvett.szikleveles fejlettségnél t. hogy a növények már nem képesek eredeti víztartalmuk visszanyerésére.csírázáskor t + 7 °C.szár. A vízveszteség olyan mértékű. hiába kapnak vízpótlást A termesztés során fokozottan ügyeljünk arra. .termésképzés időszakában t ± O oc. . gyenge gyökérfejlődést. A hervadás az előző állapotnál súlyosabb. . majd hervad. Ennek eredménye pedig a növény pusztulása lesz. lankadnak. hogy a lankadási jelek után azonnal pótoljuk a hiányzó vizet. vízhiány lép fel a növényben. párologtatással pedig hűti a növényeket.

a kén és a foszfor pedig negatív ionként kerül felvételre. a nitrogén. a mangán.és 25-féle mikroclemct használnak. l vödör) víznek felel meg. 18 . a borsó stb. a nemfémes elemek közül a nitrogén pozitív és negatív (NH. A szárazságot jobban bírja a spárga. a közepes vízigényű (mezofita) csoportba tartoznak. a mangán. Optimális vízellátottság a talaj nedvcsségi állapota .00% Szén 10.30% Kálium 0. a cink. mint például a dinnyék és a tök. Ilyen az étkezési paprika. Nyomokban található a réz. a molibdén. a kalcium. a sárgarépa stb. a bab. l O mm vízadag négyzetméterenként l O l (kb. a magnézium. Tápanyag A növények testük felépítéséhez kb.00% 18. a cink. a bór. NO. a nátrium.vízkapacitásának (VK) 60-90%-a között mozog. Az elsőrendű fontosságú anyagokat makrotápanyagoknak. hogy viszonyaink között csak rendszeres öntözéssel termeszthetök biztonsággal.30% 0. kisebb mennyiségben a levegőből és a vízből veszik fel.00% Hidrogén Nitrogén 0. Öntözéssel e fajok termesztése is biztonságosabbá tehető. Egyes fajok. 13 makro. Zöldségfajaink. Közepes vízigényű pl. a szilícium.i) ionként egyaránt. A makrotápelemek közül a kálium. a kalcium és a magnézium férnek. A fémek mint pozitív ionok. A mikroelemek közül pozitív ionként mozog a vas.j. ami azt jelenti. Laboratóriumi vizsgálatok szerint a főbb tápelemek a következő százalékos arányban találhatók szárazanyagukban: Oxigén 70. a bór és a molibdén. A zöldségfajok egy részét vízigényes növényként tartjuk nyilván.a növény vízigényétól függően.07% Foszfor Megtalálható továbbá szervczetükben a kén. a paradicsom. Negatív ionként pedig a klór. az uborka. A szükséges elemeket túlnyomórészt a talajból. a vas. hatalmas gyökérrendszerével.A vízellátottság mértéke a talaj víztelítettségi arányával ellenőrizhetö. növényföldrajzi értelemben. a réz és a nikkel. vagy nyomelemeknek nevezzük. kisebb-nagyobb mennyiségben. A termesztésben azonban pontosítanunk kell ezt a megítélést. a káposztafélék stb. a kisebb menynyiségben szükséges elemeket mikrotápanyagoknak. nagy talajtömeg "átjárásával" gyűjtik össze a számukra szükséges vizet. a foszfor és a kén pedig nemfémes elemek.

teljesítőképességétőL Talajnak a földkéreg külsö. tápanyaggaL Nem hiába állította már Arisztotelész is. Dc csak igény szerint használandó. termékeny talajra jellemző. A zöldség-. hogy hosszú ideig ellátja termesztett növényeinket vízzel. minél nagyobb a talaj vízáteresztő képessége és minél kisebb a tápelemmegkötő képessége. laza. nagyon különbözőek.03%-os széndioxid-tartalma. hogy a talaj. és alkalmas amikroelemhiány gyors megszüntctésére. szántóföldi termőhelyek A termés nagysága a növény genetikai teljesítőképességén és az időjáráson kívül. c) szabad ionként a talajoldatban (a növény számára könnyen felvehető. a növény számára. minőségét tekintve. A levéltrágyázás gyorsabb és kisebb veszteséggel járó tápelemfelvételt jelent. nagyban függ a talaj minöségétöl. Nagyüzemi tem1esztés esetén kötelező az idönkénti laboratóriumi talajvizsgálat. nemcsak a gyökéren. Házikert- 19 .pem1et formájában. mint utaltunk rá.való adagolásával a növények teljesítménye növelhető. lényeges sajáts<tga. növények termesztésére alkalmas részét nevezzük. Míg az erősen lúgos kémhatás savanyú műtrágyák adagolásával csökkenthető. A túl savanyú talajok pHja lúgos kémhatású műtrágyákkal. Az egyes elemek e vonatkozásban is eltéröen viselkednek. de kimosódásra is készen). Beigazolódott. közömbös és lúgos kémhatású. A talaj tápelemvesztesége a növény által kivont mennyiségből és a kimosódással kárba veszett mennyiségből tevtídik össze. Talajaink pH-értéke változhat és megváltoztatható. Növényeink zöme a gyengén savanyú és a semleges kémhatású talajokon érzi jól magát. A növények szárazanyag-tartalmának mintegy 45%-a szénhidrátokból áll. Ezt a növények gyökéren kívül i táplálkozásának nevezzük. Talajigény. de a kimosódástól védve). vagy meszezéssel javítható. gyógy. minden jónak eredője. Ezzel szemben a foszfor (P04 1) nem mosódik ki. hanem a levélen át is felvesznek tápanyagot. a kalciumé 90%-át teheti ki. A temlékenység tehát a talaj elválaszthatatlan. A növények. A kálium kimosódása az összes veszteségnek 3-25%-át. amelyek a zöld növényi részekben található szén-dioxid felhasználásával képződik. hogy a tápanyagok egy részének a levélen át. b) felületen kötve (a növény számára felvehető. A jó minőségű. A talajaink pH-ja lehet savanyú.A talaj tápanyagai három előfordulási formában találhatók: a) rögzítve (a növény számára közvetlenül fel nem vehető). Forrása a levegő 0.és fűszernövények tápanyagigényének kielégítését nagymértékben befolyásolja a talaj kémiai reakciója (pH) is. Talajaink összetételét. A kimosódás ezeknél annál nagyobb. a nitrogénéés a magnéziumé 50%-át.

Csernozjom talajok Barna erdőtalajok Kötött réti és glejes erdőtalajok Homok.kilúgozott csernozjom.és laza talajok Szikes talajok Sckély rétegű. haszonkertben ez nem kötelező. számú szántóföldi termőhely (csernozjom) Ide soroljuk a sík fekvésű vagy enyhén lejtős.ben. II. a jó tápanyagszaigáitató képesség és a viszonylag könnyű művelhetőség. -csernozjom réti talaj. Kedvezőtlen kémiai tulajdonságok a termelést általában nem zavarják. v. nem vagy kevésbé erodált csernozjom talajokat. víz-. Egyes gyógynövényeket az V.mészlepedékes csernozjom. levegő. és VI. a kiváló víz-. kérésre térítés ellenében megvizsgálják a kistermelők talajmintáit is.csernozjom barna erdőtalajok. 4. I. illetve körülmények között a legigényesebb zöldségfajok is sikeresen és biztonságosan termeszthetők. erodált talajok Zöldségnövények tennesztésérc csak az első négy termőhelyet tekintjük alkalmasnak. Ilyen talajokon. -réti csernozjom. vagy erősen lejtős. mély termőréteg. Az országos beosztás alapján ismertetjük a termőhelyi ismereteket.és hőgazdálkodás mellett a az olyan lejtőszög.és hőgazdálkodás. -terasz csernozjom.erdőmaradványos csernozjom. amelyen az eróziós károk még mű- 20 . levegő. III. Jellegzetes agronómiai tulajdonságuk a humuszban viszonylag gazdag. számú szántóföldi megfelelő művelhetőség. Az adottságok lehetővé teszik a fajta potenciális termőképességének maximális érvényesülését A genetikus talajosztályozás szerint ide tartozó talajtípusok: . termőhelyen is termeszthetünk. IV. táblázat A magym·országi Tennőhely termőhelyek csoportosítása tennőhely száma A szántóföldi neve I. VI. ll. . A Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomások. . termőhely (barna erdőtalajok) Általános jellemző a jó tápanyag-. .

illetve módszerekkel megakadá lyozhatók . a kedveztítlen vízgazdál kodás!. . főleg a tavaszi magas talajvízállás. . számú szántóföldi termőhely (laza talajok) Ebbe a csoportba sorolt talajok általános jellemzőjc a könnyű mechanik ai összetétel.agyagbem osódásos barna crdőtalaj. . de a nagy vízigényű növények biztonságos termeszté se is korlátozott. . a szervetlen és szerves kolloidok kis mennyisé ge. valamint a jellemző vízgazdál kodás miatt kedvezőtlen. Művelhetőségük a nagymértékű kötöttség. valamint a tartósan magas talajvízállást. Altípusok: . A termés és a tápanyagok érvényesü lése az évhat:ís miatt nagymért ékben ingadozhat. vízvezeté sük viszont kedvezőtlen.szaki talajvédelem nélkül. Ilyen körülményck között a kora tavaszi vetésű. III. Az ide sorolt talajok egy része a felső rétegekben CaCOrot nem tartalmaz . valamint a tápanyagok érvényesü lését az évszakonk énti. 21 . célszerű agrotechnikai (agronóm iai) eljárásokk al. pH-ja savanyú. Ide tartozó talajtípusok: .öntés-réti talajok (kötöllck). ezért a művelés minőségére a tápanyag okjobb érvényesü lése miatt is nagy figyelmet kell fordítani.szolonycces réti talajok. Ilyen körülmén yek között az igényesebb szántóföldi növények is sikercsen és biztonság osan termeszthetők. .pszeudog icjes barna erdőtípusok. .homokos réti talajok. főleg az elégtelen víztartó képcssége t és a tüpanyag mozgékon yságát. -savanyú barna erdtítalaj.lejtőhordalék-tal:1j. . . Víztartó képességü k nagy. .nyers öntéstalajok (kötöttek). valamint a nagyobb esők utáni gyors túltelítődés közvetlenül befolyáso lhatja.réti öntéstalajok.szolonyeces és szaloncsá kos réti talajok.réti talajok (kötöttek). . IV.Ramann-féle barna erdőtalaj. A zöldségtermesztést. emiatt a felmelegedésük lassú.lápos réti talajok.karbonátmaractványos barna crdtítalaj. számú szántóföldi termőhely (kötött réti talajok) Az ide sorolt talajokat általában a jó tápanyagk észlet mellett a gyenge tápanyag-feltáródás jellemzi. illetve vízborítást nem tűrő növények termeszté se nem ajánlatos. Ez az alapvető tulajdonsüg határozza meg a könnyű művelhetőséget. Javításuk után sem indokolt más termőhelyi kategóriáha való átsorolásuk. Ide tartozó talajtípusok: . s rendszerint kémiai javításra szorul.

a termésbiztonság ingadozó. A humuszosabb laza talajok (l . (0. akiadandó műtrágyák minőségét. számú szántóföldi termőhely (sekély termőrétegű. VI. számú szántóföldi termőhely (szikcsek) Ide soroljuk a szántóföldi művelés alatt álló talajokat. egyben az egyes növényfajok termeszthetőségét a kedvezőtlen kémiai tulajdonságok befolyásolják (savas vagy lúgos kémhatás). mind a kémiai tulajdonságok kedvezőtlenek.és csernozjom talajok).és tápanyag-gazdáikadásuk szélsőséges. .a trágyázás miatt is .A jellemzett fizikai tulajdonságok mellett szám os helyen a defláció is veszélyezteti ezeket a talajokat. Ilyenek: nagymértékű erodáltság lejtős területeken (erdő.2% feletti humusz) szántóföldi hasznosíthatósága kedvező is lehet. köves vagy kavicsrétegen kialakult.3% humusz felett). lejtős talajokj Az ebbe a csoportba tartozó talajok alapvető jellen1Zője a sekély tem1őréteg. függetlenül a lejtési viszonyoktóL 22 . -futóhomok talajok . Víz. A sekély termőrétegűség kialakulásának okai különbözők lehetnek. a biztonsággal termeszthető növények száma is kevés.mind a fizikai. -humuszos öntéstalajok (homok). . V. Az ide tartozó talajtípusok: .kovárványos barna erdőtalajok.rozsdabarna erdőtalajok. s helyenként a jobb termések feltételei is megteremthetők.nyers öntéstalajok (homok). Az elérhető termésszint általában alacsony. A trágyák érvényesülése is változó. A tápanyagok érvényesülését. 50 cm-nél vékonyabb talajréteg. A növénytermesztés számára .humuszos homoktalajok. erodált.

Termesztéstechnikai munkák A termeszt éstechni ka-más néven agrotech nika. %-ban (5. légtérbe juttatásá t értjük. A . például vizes ammónia . kötözés stb. hónaljaz ás. A folyékon y műtrágyák lehetnek nyomás nélküli egyedi tápeleme t tartalma zók. Ennek elemei: a trágyafé leség megvála sztása. például a szuperfo szfát. Ez lehet szil<írd. A trágyázás fogalmán a tápanyag ok talajba. Ide soroljuk a tápanyagellátást. ilyen az istállótrá gya. Komplex Irágyána k mondjuk . a zöldtrág ya. tetejezés . Összetet t trágyák. növényre . Kinck-k inek adottság a és lehetősége függvény ében kell ezeket használn i. amikor két-háro m hatóanya gat tartalma znak. A gyakorlati feladatok megoldá sára táblázatb an közöljük a legfonto sabb szerves és műtrágyák hatóanya gtartalm át. a tarlómaradvá ny. A növény környezetét változtató műveleteket iikotechnikaí eljárásoknak nevezzük . amikor csak egy hatóanya got tartalmaz nak. A trágyafél eség (a trágyasz er) sokféle lehet. Szervetlen trágyának nevezzük a műtrágyákat. Ezen belül egyedi trágyák. Gáz alakú a C02 (szén-dioxid) trágya. elosztása és bemunká lása.) az egyes fajok tennesztésénél ismertetjük. összetett ek (Tomaso l).fitotechnikai eljárásokat.sokféle műveletet foglal magába. A trágyázási rendszer fogja össze a haszonk ertben alkalmaz ott trágyázá si eljárások összessé gét. levelezés. komplex ek (Wuxal) . táblázat). a kijullatá s időpontja . Folyéko ny a hígtrágy a. melyeke t közvetlc nül a növénye ken végzünk (mctszés. az öntözést és a vetésforgót is. a tőzeg. Trágyázás A trágya termeszt ett növénye k tápanyag igényein ek kielégíté sére használt küés halmazá llapotú anyagok gyűjtő neve. A csoporto sításnál első helyre tesszük a szerves trágyát. adagja. Ezek is lehetnek szilárdak . a talajművelést. amikor a növény számára nélkülöz hetetlen tápelemeket tartalma zza a műtrágya. lönböző összetétclű 23 . a komposz t.

00 19.00 1.00 8.00 13.00 18.37 MgO Ca 5.00 23.31 0.00 10.60 0.00 8.45 0.00 14.00 30.5. 14.00 14.00 20. P20 5.00 0. Közöljük továbbá a zöldségfajok fajlagos tápanyagigényét (kg/t).és melléktermékre vonatkoztatva (7.00 16. 73 0.00-20.19 0.00 26.00 16.00 27.00 7. táblázat Fontosabb szerves és műtrágyák hatóanyag -tartalma Hatóanyag-tartalom Megnevezé se N Juhtrágya Lótrágya Szarvasma rhatrágya Tőzeges sertéstrágy a Vegyes istállótrágya Tőzeges fekáltrágya Karbamid Ammónium -nitrát Mészammo nsalétrom Szemcsés szuperfoszf át Triple szuperfoszf át Kálium-klo rid 0.35 0.00 13.00 60. táblázat).00 25.00 stb.50 0.91 46.67 0.00 21.30 34.00 4.40 0.83 0.40 0.00 15. K20) kivonását -24 -- .00 Kálium-szu lfát NPK szuszpenzi ós család Peretrix NPK komplex Tornasol Buvifer Volldünger 9.00 8.00 7.00 18.00 1.00 16.) tervezhető termésszinteket (t/ha) (6.45 0.23 0.00 A következő feladatunk a trágyaadag nagyságának megállapítása (mennyit adjunk?) Tájékoztatásul közöljük a zöldségtermesztésre alkalmas termőhelyeken (I-IV.60 0.52 0.00 21.00 40.00 28.0 0 45. táblázat).00 4.00 21.00 16.00 27.23 0. Ha tudjuk a három fő tápelem (N.00 26.00 5.00 20.00 21.00 50. fő.00 50.

25 . és tudjuk az elérhető tennésátlagot. Ezt tartalmazza kb. Termőhely ll. Ezt a számítást a három makroelemre minimálisan el kell végezni. 25--61 5-35 3-15 15--60 6-35 15-30 5-20 t0-25 5-8 10-15 14-26 12-34 3-4. a kettő szorzata adja a szükséges tápanyagmennyiséget. 12 tonna juhtnígya.5 4-8 20-50 16-32 18-30 16-32 12-28 20-34 13-18 t0-25 6--20 6-20 lll. 30-72 t0-35 10-70 6-35 20-30 5-20 t0-25 5-8 !2-15 19-22 12-25 3. tonnánként.5 3-5 10-34 12-30 12-28 12-26 8-20 14-26 10-14 8-25 5-20 3-20 Paradicsom Étkezési paprika Fűszerpaprika Sárgarépa Petrezselyem Zetter Retek Cékla Torma Dughagyma Dughagymáról ültetett étkezési vöröshagyma Magról vetett étkezési vöröshagyma Zöldborsó Zöldbab Uborka Fejes káposzta Ketkáposzta Karalábé Karfiol Vöröskáposzta Bimbóskel Fejes saláta Spenót Sóska 40-82 12-40 4-15 12-80 ü-35 25-35 5-20 10-25 5-8 !3-19 16-28 14-45 4-7. Példaként említjük. 25-67 8-30 6-18 t0-70 6-35 20-30 5-20 t0-25 5-8 !2-16 14-24 12-25 3. fajon ként. hogy a paradicsom egy tonna lernlésével kivonunk a talajból 2.6.5 4-8 14-30 16-28 14-30 10-24 18-30 !2-16 10-25 5-20 4-20 IV. Elvégezhető további kisebb tennésegységre (l 00 kg) is.5-6.5 5-10 20-50 24-56 24-48 18-43 14-30 22-38 14-20 12-25 6-20 7-20 a talajból.5 kg= l 00 kg nitrogén hatóanyagat kell adnunk. táhlázat Szántóföldi zöldségnövények tervezhető termésszintjei (t/ha) Növény l. amennyiben kisebb területen gazdálkodunk. Ha az egyes termőhelyen tennesztünk és 40 tonna tennésátlagol tervezünk. 40 x 2. 300 kg ammónium-nitrát műtrágya. vagy kb.5 kg nitrogént.5-5.

0 1.0 4.6 1.0 3.0 4.3 9.5 1.2 1.Visszapótló trágyázási rendszer esetén a kivonás és a visszapótlás összhangban van.0 2. .3 2.5 4.6 2.8 2.9 1.4 18.2 5.0 4.4 7.5 2.0 3. -Tartalékoló trágyázási rendszernél egy-két tápelemből (amik nem mosódnak ki) a kivont tápanyagtömegnél többet adunk a talajba.2 Sárgarépa Petrezselyem Zeller Retek (téli) Cékla Torma Dughagyma Vöröshagyma (dughagymáról ültetett) Vöröshagyma (magról vetett) Zöldborsó Zöldbab Uborka Fejes káposzta Kelkáposzta Karalábé Karfiol Vöröskáposzta Bimbóskel Fejes saláta Spenót Sóska A tápelemek visszapótlásának szintje alapján beszélhetünk: .5 1. Hajtatásban kerülhet erre sor.9 1.Feltöltő trágyázási rendszerben a talajt rendkívül nagy trágyaadagokkal.5 3.0 0. .5 4.9 5.0 8.8 4.0 1.0 3. A kevés szerves trágya és magas műtrágyaárak miatt kevésbé ajánlott.0 5.0 2.0 6.4 5. A haszonkertben is ezt javasoljuk alkalmazni.8 1.4 1.6 1.5-4.4 4.0 7.3 4.8 1.6 1.4 3.5 6.0 5.8 K20 3.6 3. luxusellátás szintjére feltöltjük. de csak átmeneti jelleggel.0 11.5 2. teljes adagú trágyának tekintjük a 35-40 tonna/hektár (3.0 6.2 11. mint a terméssel kivont tápanyagok tömege.7 3.0 6.0 3.0 3.4 4. szabadföldi termesztés esetén. Fél adagú trágyázást vég-26 -- . táblázat A zöldségfélék fajlagos tápanyagigénye (kg/t) Növény Paradicsom Paprika Fűszerpaprika N 2.1 1.0 5.0 kg/m 2) adagot. Jó talajadottságok esetén használható.8 15.7 1.7. Az istállótrágyából.9 4. amikor a visszapótolt tápanyagok mennyisége kisebb.6 3.0 6.5 3.3 0.0 6.0 3.3 PzÜs 1.8 2. Lassú feltöltődést indítunk el.5 5.9 12.Talajzsaroló trágyázási rendszerről.

könnyen felvehető hatóanyagat tartalmazó trágyák alkalmasak. ha 5-15 cm mélyen dolgozzuk be a trágyát. Fejtrágyázásra vízben oldható.zünk 18-20 t/ha (l . a tárcsa stb.8-2. Sortrágyaként a növények gyökerei alá helyezzük. a palánták begyökeredésének serkentése.a sorba -a trágyát. A legtöbb zöldségfajnál az alaptrágyázás időszaka az ősz. A trágyabemunkálás szintén nagy figyelmet érdemlö művelet.fejtrágyázásróL Az alaptrágyázást a tenyészidőszakon kívüli időben adjuk. -indító (starter) trágyázásról. Terítésnél a tr<Ígyát a talajra egyenletesen elterítjük. Talajművelés Talajnu/velésen a talaj munkaeszközökkel való mechanikai megmunkálását.alaptrágyázásról.0 kg/m 2 ) trágyaadaggaL Kis adagú trágyának tekintjük a fészektrágyaként adott 6-8 t/ha és a sortrágyaként kijuttatott 10-20 t/ha szervestrágyaadagot. Mindenkor a növény igényeihez kell igazodnunk. Tápoldatos öntözésnél a kijuttatás mélységét a vízadag határozza meg. A kijuttatási idő alapján beszélünk: . A fészektrágyát leggyakrabban a nagy térállásra ültetett növényeknél alkalmazzuk. -a talajművelő eszköz megválasztása. az ásógép. illetve fészekbe adva). de a nyári és őszi vetésű növények tavaszi és nyári alaptrágyázása is indokolt lehet. Célja a növények tápanyagigényének folyamatos és egyenletes kielégítése. 27 .légtérbe (C0 2 kijuttatása a tem1esztölétesítménybe). -növényre (növényre permetezve). Ez a legelterjedtebb trágyaelhelyezési mód. sorba. Talainu/vetési rendszer fogalmán egy adott területen. A fejtrágyát a tenyészidőben adjuk. hosszabb idön át végzett talajművelési eljárások összességét értjük. A talajművelési rendszer elemei: -a talajművelési eljárás megválasztása. . A bemunkálás eszköze az eke. 25-35 cm mélyen dolgozzzuk be a talajba. . Az alaptrágyát az öszi mélyműveléssel. A talajművelés! is rendszerszemlélettel vizsgáljuk. A trágyázás időpontja naptári idő szerinti kijuttatást jelent. Az indító (starter) trágyázás célja a kelés utáni kezdeti fejlődés segítése. szántással. Sekély bemunkálásról beszélünk. A trágyaelosztás módjai a következők: -talajra (terítéssel. alakítását értjük.

Az alapra/aj-nnive/és felad ata a talaj termékenységének javítása. Lege lfogadottabb a t e ny ész id ő h öz viszonyított id őpo nt sze rinti csoportos ítás.és gyommagvak kikelésének e l ősegíté­ se.nyári szántás. . a ut<Ín felszabaduló tarl ó sekély m eg művelése. A múvelés mélysége 6-10 cm. a nyári csapadék befogadása. hogy eső után jobb gyomkel ésünk legyen .tavaszi szántás. . . kártev ők elleni védelem. A talajmúve lési rendszereket a szakirodalom kül önféle e lvek alapj án csoportos ítja.tarlóhántá . Az egyéves növény betaka rít:í. .növényápoló t a l ajműve l és !. A növény lekerülése ut <ín a legröv idebb időn belül el kell végezni. Tarlóhánrás. Célja az c lpergett kultúr. -a múvel és mélysége. .vetés e l ő tti t alaj-e l ő k ész ít és t (magágykészít ést).. . A következő talajmúvelés i munkák tartoznak ide: .tarlóhántás ápolása.ősz i mélyszánt ás.a múvc lés id őpo ntj a. 28 .gyeptörés. . a tárcsa. Eszerint megkül önböztetünk : -a lap talajmúvclést (alapozó talajmúve lést). Eszköze az eke. -a múve lés su1ma . A tarlóhántást vagy kapcsoltan vagy nyomában haladva hengcrezzük .

A korai végzés eredménye. lekerülése után. kultivátor. illetve homokon gyűrűshengerrel zárni a talajt. ásóborona. Az őszi mélyszántás elvégzésével lehetővé tesszük a téli csapadék jobb befogadását. A zöldségtermesztő gazdaságokban kettős termesztés esetén kerül rá sor. száraz és rögös talajon sima hengert kell járatni.Tar/ríhántás ápolása. Előhántás ekével célszerű végezni. Elmunkálá sát a sok gyökérmaradvány miatt tavaszra hagyjuk. illetve ültetésű növények fontos alapozó talajmunkája az őszi mélyszántás. az évelő gyomok irtását. október hónapokban van. A porhanyító művelés után a talaj lezárására. ezért az ekével egy munkamenetben fogasboronáL kell járatni. II. Mélysége a tarlóhántásnál néhány cm-rel mélyebb legyen. Öntözhető területen célszerű előöntözést végezni. az erős szelek elmúltával. (Például zöldborsó. Az árvakelést. hogy a lebomlás még az évben megindul. Fontos szabály. az ülepedettség és a gyommentesség. Nyár végétől a fagyok beálltáig végezhető.. A nyári szántás eszköze az eke. homokveré snek kitett területeken az ősszel elmaradt szántásra. keverni. kedvező talajned vességi állapotot létrehozni. Eszköze a közönséges eke. Ideje szeptember. Ebben az esetben a szántást fogasboronával könnyen elmunkáljuk. tavasszal kerül sor. az aprómorzsás szerkezet. melynek jellemzóje a sima felszín. Nyári szántás. a tarlómaradványokat és a gyomnövényeket a tarlóápolással tudjuk a talajba aláforgatni. Eszközei: tárcsa. Gyeptörés. Az őszi mélyszántás őszi elmunkálására a kora tavaszi vetésű növények esetében az I. szám ú termőhelyeken kerülhet sor. mert így tökéletesebb takarást érünk el. Ennek elmunkálás a tárcsávai. nedvesebb talajszerkezetnél fogasboronát. Mélysége 15-20 cm lehet. Deflációnak kitett futóhomokon az őszi szántást elhagyjuk. Mélysége 20-35 cm. kivételes esetben altalajlazítóval felszerelve. Gyepek és évelő pillangós takarmánynövények kiszántását értjük a fogalmon. termőhelyi kategóriába tartozó. hengerrel lehetséges. zöldhagym a) után. Az elmunkálás t indokolja. A tavaszi vetésű. Vetés el/ftti talaj-el/fkészítés feladata a jó vetőágy kialakítása. a korán lekerülő zöldségnövények (áttelelő spenót. Tavaszi szántás. hogy a tavaszi szántást azonnal el kell művelni (lezárni). hogy a kora tavaszi elműveléskor a művelőgépek kereke a nedves talaj szerkezetét erősen károsítja. tavasszal szántunk. Lejtős területen a lejtőre merőleges irányban szántsunk. III. A IV. kombinátor. korai káposztafélék stb. Őszi mélyszántás. 29 . Mélysége 15-20 cm.) A nyári szántás minősége nagymértékben függ a talaj nedvességtartalmátóL Száraz talajon az eke nagy hantokat forgat. az alaptrágyák talaj ba juttatását Eszköze az eke. rögös lesz.. Tavaszi szántást kell végeznünk továbbá a kifagyott őszi vetések helyén.

követően a talaj kigyomoso stb. Amennyibe n nyári szántás után kerül sor a termesztésre. Őszi vetés(í növények (áttclelö zöldségfajok) vetés előtti talaj-előkészítése. Száraz talajon többszöri ismétléssei kaphatunk jó eredményt. a nyári szántáson kikelt növényeke t porhanyító talajműveléS eszközökkel kell kiművelni. kultivátor.) gően. Késfí tavaszi vetészT (április-má jus) növények talaj-előkészítő rendszere a köCélvetkező. Ez az az agrotechnikai eljárás. A vetés előtti talaj-előkészítés munkáit a vetés időpontjától függően is megkülönböztetjük. Ezt menni. illetve a palántaültetés mélységével megegyező legyen. Nyári vetésíí niivények talaj-előkészítése a nyári szántáshoz kapcsolódik. fogasborona) készítsük elö. Növényápo ló talajmtívelés feladata a tem1esztett növények mechanikai gyomtalaní tása. lehet talajra a amint ja a talaj kiszáradásának csökkentése. scm kézi munkaeró 30 . Beszélünk kora tavaszi. A szántást követő vetés. amelynek megvalósít ásához sem beruházás. nyári és őszi vetésű növények talaj-előkészítő munkáiról. Az esetek zömében rövid idő alatt kell elvégezni. Munkavégz és eszköze: tárcsa. illetve ültetés esetén az alapművelés elmunkálás a és a vetés előtti talaj-előkészítés egybeo! vad.A vetés előtti talaj-előkészítés munkái az alaptalaj-művelő munkák szerves folytatását képezik. További különbséget teszünk a helyrevetett és palántázott növények esetében. a küllős kapa. egyszer vagy kétszer porhanyítani kell (borona. Aprómagvú fajok termesztésekor sima henger használata kötelező. Ideje: fügmértékétől gyomosság a talajt. szigetelő réteg létrehozása. Kora tavaszi vetés(í (március) növények talaj-előkészítése az őszi szántás elegyenget ését vagy sekély porhanyítását igényli. a talajfelszín porhanyítása. A vetést megelőző napokban pedig a magágyat porhanyító. Aprómagvú növények vetése előtt hengerezzünk (sima hengerrel). a sima henger. Az ősszel szántott és elmunkálat lanul hagyott talajt simítázni kell. késő tavaszi. a sorközművelő kultivátor. a Vetésig dik. E feladat legegyszerűbben fogasborona járatásával oldható meg. Megkülönböztetjük az aprómagvú és nagymagvú növényfajo k talaj-előkészítő munkáit. rögtörő vagy gyűrűs henger. egyengetö eszközökkel (tárcsa. Vetésforgók kicsiben Vetésforgó fogalma alatt a művelt terület (legyen az kicsi vagy nagy) növénytermesztéss el való tervszerű hasznosítás át értjük. a tömörített magágy megteremtése érdekében. sem gép. Eszközei a kapa. Igény szerinti számban ismételhetők a munkák. Sőt vetés után újra hengerezzük a talajt. tárcsa A porhanyítá sok mélysége kismértékben változhat. Az utolsóé a vetés. a fogasborona.

a talaj tápanyag. A választás után meghatáro zzuk a fő. kézi munkaerő stb. értékesítési lehetőségek. A vetésterv azon növények összessége. Egy-egy jó vetésforg ó fél növényvé delemmel felér. .csak józanul gondolko dó ember. Az egy-két faj választása amonoku ltúra felé mutat. ahol a növények . Ezek a tapasztalatok késztették a tennesztő embereke t arra. a talaj tápanyagk észletét egyoldalú an használják. . szabad. A növényváltási sorrend megterve zésekor ezeket a hatásokat vesszük figyelembe. változtatás nélküli elvet fedi. Melyek ezek? . A rugalmas a számunkr a is megfelelő. 31 . . gépesíthetőség.a legjobban érzik magukat. -betegség ek.és másodnöv ényeket. majd termeszté sük lehetetlen né válik. amelyek nélkülözhetetlenek. Az első a merev. mégpedig az utána következő faj clőveteménye. hogy a növényfa jokat egy-egy területen évenként váltogatva termesszék. minden zöldségfa jnak meghatár ozott talaj. rugalmas.és tápanyagi génye van. A vetésforgó szerkesztése a vetésterv (összetétel) összeállításával kezdődik. hogy olyan sorrendet kell kialakítanunk. Ez számos adottság függvénye. Ez azt jelenti.Az elővetemény lekerülésének időpontja. k<irtevők szaporodá sára való hatás. Melyik a legjobb sorrend? A termesztés során minden növényfaj unk elővetemény. A termés<itlagok csökkenn ek. kötött. A vetésforgónak sokféle változata ismert. hogy a területet maximálisan hasznosítsuk.talajuntság clleni védekezés. A következő feladatunk a termesztésre kiválasztott növényfa jok által elfoglalt területi arányok. . Míg a szabad változat az évről évre való változtatást feltételezi. Ezáltal a kór. Következő lépés a növények válrási sorrendjé nek meghatáro zása. Mi is ennek a lényege? Mint ismert. A növényfajok elővetemény-hatása biológiai és agrotechn ikai hatásukban rejlik.). károsak lehetnek. illetve az árutem1esztés szándéka. Ha monokult úrában termesztj ük.és kárlevők ellen is hatékony küzdelme t folytathat unk. A középutat célszerű választani.nem szükséges .a talaj szervesanyag-gazdálkodása. A túlságosan nagyszám ú növény termeszté se a botanikuskert jelleget ölti. állatállom ány. más szóval a növények vetésterül etének meghatár ozása. Csak azokat a fajokat válagassu k be a vetéstervbe. A vetésterv növényeinek kiválasztá sát vezérelheti a saját ellátás.gyomnövények szaporodása. az általuk kiválaszto tt anyagok a talajban [elszapor odnak. amelyeke t tem1eszteni akarunk a gazdaságban.és vízgazdálkodása.az adott választékból . a gazdasági elvárások hoz igazodó. Számításb a kell venni a közgazda sági adottságokat (jövedelmezőség.

Mi is az öntözési terv. Egy-egy jó vetésforgó 4-8 szakaszból tevődik össze. Szakasz a vetésforgó területének meghatározó alapegysége. amelyen a vetésforgóban szereplő növények egységnyi részét termesztjük meg. Az öntözés a zöldségtermesztésben a terméshozamok. a vetésforgó egész területén végighaladnak. az előre megtervezett sorrendben követve egymást. ha tudjuk. legyen az kicsi vagy nagy területen meg valósítva. -az öntöző berendezések egész évi gazdaságos kihasználásának megterve zése. Öntözés Öntözésnek azt az agrotechnikai eljárást nevezzük. ha nem minden évben ugyanarra a helyr • vetjük. De leegyszerűsítve a dolgokat. szakmai és gazdaságossági el vek alapján. hogy a jó vetésforgó megtervezése nem. Ennek lényege. A gyakorlati szakembereket az öntözés ter vezésének ismereteire szerelnénk megtanítani. agrotechnikai. Célszerű a tiszta (egy fajból álló) szakaszok megvalósítása. Az is hasznos. Sajnos a leírtakból is kitűnik. És az is aján latos. hogy mely fajokat nem szabad frissen trágyázott földb vetnünk stb. amikor műszaki berendezé sek segítségével különböző vízforrásokból származó öntözővizet juttatunk k a termőterületre. amíg a vetésforgó létezik. A vetésforgót a saját (vagy nem saját) gazdaságunkban valósítjuk meg. A vetésforgó alapegységét vetésforgó szakasznak nevezzük. hogy az a legjobb vetésforgó-változa· amelyik a legnagyobb árbevételt adja. Az adott évben termesztett zöldségnövények mester séges vízellátásának ütemezése. és ezt mindaddig automatikusan ismétlik. fejlesztésének megalapozása. hogy a termesztett növények. a növények vízellátásának javítása végett. is olyan egyszerű. A vetésforgószakasz területét egy vagy több növényfaj foglalhatja el.a növények vízellátásának optimalizálása az egész tenyészidőre vonatka zóan. A tervezés célja: . aminőség és a termés biztonság növelésének alapfeltétele. 32 . Az előbbi esetben egyszerű. az utóbbi esetben osztott szakaszról beszélünk. mint amilyennek látszik. a haszonkert ben már az is hasznos.Mindezen szempontok figyelembevétele után tervezzük a vetésforgó kiilj'orgását (rotációját). ha a szerves trágyát igény lő fajokat csoportosít juk és a trágyázott területen termesztjük. Végül is abban megállapodhatunk. ültetjük ugyanazt a növényt. Az is előnyös ha a pillangósok által megkötött nitragént számításba vesszük.

és szivárgás útján terjed a bakhátak talajába. vagy tömlővel. akár hidropóniás termesztés! is folytathatunk a szabadföldön. E módon belül számos változatot találunk. A csőből kiszivárgó öntözővíz a talaj kapilláris hézagaiban körkörösen. csatornákon át. hogy egy bakháttal körülvett területre. A vezetésre legjobb a lyuggatott műanyag cső. és az a nehézségi erő hatására a lejtés irányába szabadon mozog. gördíthető és csévélhető változatok találhatók a gyakorlatban.Öntözési módok a zöldségtermesztésben Esőszerű öntözés (uralkodó). cseppekben kerül az öntözött területre. kevés kézi munkát ígényel. hogy a víz~losztás erős szélben egyenetlen lesz. E módnál a csővezetékben nyomás alatt vezetett víz szórófejeken át. mellék stb. amelyből csatlakozók (hidránsok) emelkednek a talaj felszínére. a növények vízben állnak. homokon. 33 . hozzájuk csatlakoztatják az áttelepítheló számyvezetékeket.5-1 . A kis intenzitású szórófej 5 mm/h. A szántóföldön használt szórófejek az időegység alatt kiszórt víz mennyisége alapján kis. a közepes 5-17 mm/h. majd elzárják a bakhát vízbejáratát és folytatják a következő ágyásnál az árasztás t. a csővezeték hordozhatósága alapján: . közepes és nagy intenzitásúak lehetnek. Altalajöntözé s. tápoldatos termesztéssel. Megvalósításához tereprendezést nem igényel. a nagy intenzitású szórófej 17 mm/h-nál nagyobb vízmennyiséget képes kiszórni.stabil csőhálozatú öntözőberenezések főleg a növényházakban általánosak. Barázdás öntözésnél bakhátakat. Az öntözővizet a talajban. amikor a talaj felszínén vezetik a vizet. a természetes esőhöz hasonlóan. Hazánkban.5 mm átmérőjű lehet. a szabadföldi zöldségtermesztésben a legelterjedtebb mód. elárasztják. Ezen eljárással.félstabil berendezés fővezetékét a földbe fektetik le. Az öntözővíz a barázdákban folyik. A szántóföldi termesztésben használt szórófejek által képzett optimális cseppnagyság 0. Hátránya. A növényeket a bakhátakra ültetik. A vízkijuttatás a bakhátak közé történhet fő-. Ez utóbbit úgy akadályozhatjuk meg. vezetékkel stb. . lefelé pedig gravitációs úton is szivárog. A csóvezeték-hálózat áttelepítési rendszerét tekintve szétszedhető. a bakhát megbontásával beengedik a vizet. gépi művelést nem akadályozza. nagy melegben a kipermetezett víz 20-30%-a a levegőben elpárolog. Felületi öntözés. Árasztó öntözés lényege. -hordozható berendezés csóhálózata teljes egészében áthelyezhető. a művelési határ alatt vezetik. hogy a vezeték alá széles fóliacsíkot terítünk. barázdákat alakítanak ki. Ez lehet barázdás (áztató) és árasztó (bolgár ágyas) öntözés (kava! és fitera).

. . A módszer lényege. Előnye a takarékos vízfelhasználás. öntözéssel még visszfordítható folyamat.öntözési fordulót. A levelek lankadása szemmel látható. amikor a talaj víztartalma erre a YK %-ra csökkent. A hervadás már visszafordíthatatlan állapot. -számítógépes tervezés módszcre stb. az automatizálás lehetősége. .idénynonnál (= öntözési nonnák összege). Öntözési terv elemei Az öntözési célnak megfelelően meg kell határozni az . Jó támpontot nyújt a talaj is a termesztő számára. gyökeresedési mélysége és a talaj vízkapacitása határozza meg. . Ez az érték a zöldségfajokra jellemző vízi gényesség függvényében 50-70% között változik.a talaj nedvességtartalmának mérése. hogy a vizet vezetéken juttatjuk a növényekhez. . Az értéket döntően az öntözési cél.a kritikus fenofázis meghatározása. . pontosabb módszerek is használhaták az öntözés időpontjának meghatározására: . Az öntözött talaj megadott ponton tartósan és folyamatosan kapja a vizet.öntözések időpontját. s az nyomásra nem áll össze. öntözési norma Az egyszeri öntözéssel kiadott víz mennyiségét jelenti.a növény testhőmérsékletének alakulása.Csepegtető öntözés. A talajnak a zöldségnövények számára még elfogadható. Az öntözés ideje akkor érkezett el. Öntözővíz mennyisége.az öntözési forduló szerinti öntözés.öntözési nonnál (=egy öntözésnél adott víz mennyisége). Számos változata alakult ki az elmúlt években. a termesztett zöldségnövény. ha a gazda markába veszi a földjét. mérsékelt költségigénye. kiszivárogva a növények mellett a talaj felszínére csepeg. legkisebb víztartalma a szántóföldi vízkapacitás százalékában (VK %) fejezhető ki. 34 . öntözni kell. Tennészelesen a tudományosabb. melyekből a víz kapilláris méretű hézagokon. Az öntözés időpontja A vízigényt legjobban a zöldségnövények maguk jelzik. annak fejlettsége.

Legnagyobb idénynormák a hosszú tenyészidejű. . Idénynorma A tenyészidőszak alatt végzett öntözések együttes vízmennyiségének az összege. Homokon ennek rövidítése indokolt.talajátmosó (sókimosö) öntözés. . A vízpótló öntözésnél a talajt mindig a gyökérzóna mélységéig nedvesítjük át. Ezek: . nagy vízigényű zöldségfajoknál adódnak.talajművelés! Hnnyítő öntözés. A gyakorlatban többféle önlözési cél fogalmazható meg.kelesztő öntözés.A céltól függően az öntözésino rma l-2 mm-től (párásító öntözés) a 150-200 mm-ig (átmosó öntözés. Ennek megfelelően tervezzük a kiadandó vízmennyiségct. . Azt tudni kell.nedvességt<íroló vagy feltöltő öntözés.trágyázó öntözés. -. 35 . üvegházban) terjed.frissítő öntözés. Több részletben célszerű adagolni. Öntözési forduló Fogalmán az egym<1st követő öntözések közölti időtartamot értjük és hosszát napokban fejezzük ki. termesztett növény lekerüléséig tart. Öntözött zöldségtermesztésben 10-14 napos fordulót terveznek. .vízpótló öntözés.fagy elleni öntözés.párásító öntözés. Az idénynom1a értéke szántóföldi zöldségtermesztésben 20-350 mm közölt változik.beiszapoló öntözés. Az öntözési időszak hossza az elővetemény lekerülésétől a tervezett. Öntüzési célok a zöldségtermesztésben Az öntözés legfőbb célja a víznek mint növényi élettényezőnek pótlása és a termesztési céllal egyeztetett optimalizálása. hogy az egyes tennőhelyek talajai ezt amennyisé get egyszerre kiadva nem tudják befogadni. Az l mm-es csapadék l cm-cs talajréteget nedvesít át. Tervezésnél tudjuk. . . . . hogy l m 2-re jutó l mm csapadék l liternek felel meg.

nagy adagu VIZ (100-120 mm) kljUttatasaval. Az cső­ azt felveszik szerűen adott kis vízadagot (2-4 mm).őleg a másodn?v~~y. Feladata a gyökérzettel átsével arászőtt talajréteg nedvesítése. A szükséges víznorma 20-30 mm.. A. Segíti a talajszemcséknek a gyökerek hez. A talajátmo sá. A vízpótló öntözésre a tenyészidőben kerül sor. hajtatásba a Főleg kerülnek. állapotba és sejtjeik víztelített sára.JO mm) végezhető. hőt . . Főleg a gombatem1esztésben elterjedt. alkalmazá sor kerülhet stb. Száraz talajon a vízpótlás szerepét is betölti.öntözés Kelesztő öntözésne k hívjuk a magvetés után adott öntözést. Uvegházban csak drénezett talaJon. A fa1:y elleni öntözésre a fűtés nélküli fóliás.JO mm. begyöker esedést eredményez. A beiszapo/ ó öntözést a pal án ták ültetésekor alkalmazzuk.~ eset~e~ fagy. felKéső tavaszi fagyveszé ly idején a benedvesí tett talaj a napsütés hatására levegő taa mérsékli sával kisugárzá éjszakai ennek majd tárol. j' A talajművelés! kiinnyít(f öntözés. illetve a földkock~-ihoz való tapadását. de használható más fajoknál is. l Aszályos. 36 ' i . A beiszapol ó öntözés ki teJjedhet a teljes talajfelületre (5.\ j lé~t ~eg!t~. fajoknál fejlesztő meget A párásírá öntözés víznormája 1-2 mm víz. Trágyázó öntözés alkalmazásakor tulajdonképpen tápoldatozó öntözést végzünk. jobban hasznosul a vízben feloldott tápanyag.JO mm) vagy a talaj lehűtésének csökkentése érdekében csak a tövek beöntözésére (1-5 dl/tő). igény szerint. Az öntözővizet permetszerűen juttatjuk ki a gombatermő felületre.j mentes teh napokon kerulhet sor.víztartalékainak felt?lt~sére tavasz kezdeté. a növények leveleire adva vegetatív tönagy n.! talmának a gyökérzónából való kimosása. A nedvesség tároló vagy feltii/t(f öntözésre a tenyészidőn kívül kerülhet sor. ~vekben a talaj . amennyiben a gazda időben elkezdi. sókimosó öntözést alkalmazhatjuk a hajtatásban. optimális feltételek teremtődnek a szakszerű talajművelésnek. illetve a nedves talaj nagy hókapacitását hasznosítjuk. esetleg a falakra. melegszik lajmenti rétegének lehülését. Víznormája 8. eloz1 elokeszile set egy 20 mm-es öntozes j nedvesedett. Kötött talajokon az öntözés talajcserepesítő. Itt a víz fajhőjét. Ennél az eljárásnál egyenletes a tápanyagel osztás. laza talajokon vé-l j gezhető. ezért a vízadagot a növények növekedé nyosan kell növelni. üvegházban. utakra. l szabadföl dön főként homokos és szerves anyagban gazdag.. illetve a korai szabadföldi termesztéstechnológiai eljárásoknál kerülhet sor. de a beiszapolásra nedves talajba való palántázáskor is szükség van. eliszapoló hatása a kelést akadályozhatja. A kimosáshoz J50-200 mm-es vízadag kell. ~élja a talaj megnövekedett só~ar. Kelesztő csak kis intenzitású szórófejekkel és kis vízadagokkal (5. 1 illetve a szabadföldi zöldségtermesztésben . v_etőáp j attalaJreteg cm-es 20 a Am1kor meg. mint a nevében is benne van a talajműve. Vízadagja 20-40 mm.) dinnye (uborka.ek t:~·nesztésén~I lehet hasznos. s ezáltal jobb eredési. igény szerint. A. a célnak megfelelő az összetétel.fi"issít(f öntözésko r a növény leveleinek Jankad<isát szüntetjük meg.

Ide soroljuk az oltást is. A palántanevelés olyan szaporítási eljárás. Palántaneveléssel hazánkban elsősorban pl. és egyes hagymafajokat stb. hogy a magot nem a végleges helyére. Egyik legelterjedtebb módja a szövettenyésztés.Szaporítás Szaporításnak nevezzük a termesztett növények életfolyamatának újrakezdésére irányuló tevékenységet. virágkezdemény. A magvetés célja szerint beszélünk: -végleges helyre vetésről. Lényege. hogy ellenálló növényre oltjuk. Mikroszaporítás. a tormát. hónaljrügy. ez a magvetést jelenti. mint az állandó helyre vetés. a paradicsomo!. a csemegekukoricát. Éppen napjainkra vált a mindennapi gyakorlat számára is elérhetővé. Ez történhet szabadföldön és termesztőlétesítményben. amelyre az jellemző. Oltással a betegségekre érzékeny fajtákat védjük meg a károsodástól azáltal. Az ivaros szervekkel történő szaporítás a legelterjedtebb. a gyökérzöldségféléket. A makroszaporításon belül megkülönböztetjük az ivaros (generatív) szervekkel és az ivartalan (vegetatív) szervekkel történő szaporítási eljárásokat.) izoláljuk és "in vitro" körülmények között 37 . Így szaporítjuk a burgonyát. amelynek eredménye a korábbi érés (szedés). a hagymákat. hanem termesztőlétesítménybe vetik el. Itt a fiatal növények fejlődési feltételei kedvezőek. a szaporít<isi módokat két nagy csoportba osztjuk. E tevékenység korábban kezdhető. hajtáscsúcs. levéllemez.mikroszaporítási módokról. . a kabakosokat. hogy növényi részeket (csúcsmerisztéma.palántanevelésrőL A végleges helyre vetés a legelterjedtebb és legolcsóbb a zöldségtermesztésben. a levélzöldségféléket. mert különleges termesztési beavatkozást nem kíván. a dinnyéket termesztjük. Korunk tudományos eredményeinek megfelelően. levélnyél. a paprikát.makroszaporítási és . hogy növényi részeket használunk továbbszaporításra. szár stb. Beszélünk: . a hüvelyeseket. Így szaporítjuk pl. Az ivartalan (vegetatív) szaporítás lényege.

hogy milyen gyorsan. Fajtatisztaság és fajtaazonosság fogalmán azt értjük.tenyésztjük tovább. . Erre mindig számítani kell (többet kell vetni!) A csírázási erély (másutt energiának is mondják) azt mutatja. mint mikroszaporítási eljárás. A szövettenyésztő munkával elérhető. tőle döntően függ tevékenységünk sikere. A nehezebb magban több tartaléktápanyag van és így ebből erősebb csíra. kevesebb mag kel ki. Számításba jöhet továbbá az embriótenyésztés és a pollenkultúra. mint azt a csírázási eredmény indokolná. hogy mennyi vetőmagot vegyünk. Tisztaság. .víztartalom. A fajtára jellemző bélyegek minden egyedben megvannak.osztályozottság. Az ezermagtömeg abban is eligazít. a hulladékol (törött mag. föld).csírázóképesség és csírázási erély. . A jobb csírázási erély gyorsabb növényfejlődést eredményez. hogy a vetőmag nem tartalmaz a fajtától eltérő egyedeket (vagyis az. ami azt jelenti. . laboratóriumi körülmények között. Az előforduló karantén gyommag a tétel kizárását vonja maga után. nagyobb növény fejlődhet. sérült részek. aminek vásároltuk). hogy egy növényi részből többmillió darab dugványt (növényt) kapjunk. amely önállóan képes új generáció létrehozá~ára. .tisztaság. Minél kevesebb tisztátalanságot tartalmaz a vetőmag. A termesztés biológiai alapja. A vetőmag gazdasági értékét genetikai potenciálja és az értékmérő tulajdonságok határozzák meg. az ottani kedvezőtlenebb hatások eredményeként. A magban lévő tápanyagtömeg mennyiségét mutatja. hogy l 00 db mag közül mennyi. 38 . Ezermagtömeg. Tisztátalanságának számítjuk az idegen.és gyomnövények magvait. A vetőmag A mag ivaros (generatív) úton létrejött növényi rész. Ezek: . fajtaazonos magvak darabszázalékát értjük. energikusan csírázik a vetőmag. . A vetőmagot csak megbízható helyről szabad beszerezni. A vetőmag tisztaságán az ép. Ellenőrzése legtöbb fajnál szabadföldi kitermesztéssel történik. Az esetek zömében a szabadföldi termesztésnél. annál értékesebb.fajtatisztaság és fajtaazonosság. Csírázóképesség. A mag csírázóképességél százalékban fejezzük ki.ezermagtömeg. Egyik legfontosabb értékmérő tulajdonsága a vetőmagnak. hány darab csírázik ki. 1000 darab magnak a tömege.egészségi állapot.

A nedves mag könnyen dohosodik. A kívánt sortávolság kiválaszt<ísával megkapjuk a vetésfolyómétert. a vetésmélység és vetés módjának jó megválasztás<t.meghatározh atjuk a szükséges vetőmag­ mennyiséget. Az értékesített vetőmag víztartalma 12-14%. a virágos élősködők okozta fertőzésre. Egy számban fejezi ki a vetőmagtétel tisztasági és csírázóképességi értékét. a megfelelő vetőmagmennyiség megállapítása . csírázóképess ége 93%. a rovarok és egyéb kártevők jelenlétére és az általuk okozott kártételre terjed ki. akkor használati értéke: I lé = 95 93 x = 88 35 100 .. Víztartalom. tisztasági% x csírázóképességo/o He = _ ____. ha egy tétel tisztasága 95%. Raktározni csak "légszárazon" lehet..::. tőtávolságát (állománysűrűség).__ _ _ _----''------'"'-100 Például. A magvetés legfontosabb mozzanatait a helyes vetési időpont (később ismertetjük). nedvesség és oxigén szLikséges. A megfelelő vetőmagmennyiség kiszámításáho z először is tudnunk kell a termesztett növény tcrvezett sortávolságát. A használati érték (Hé) kiszámítása: . Ebből a számításból és az ezermagtöme g értékéből . a kettőt összeszorozz uk. a termőterület nagyságát. ahol kövdelmény az egyszerre érés. Vetés Az elvetett mag csak akkor indul csírázásnak.Egészségi állapot. ha megvannak annak feltételei. amiből kiszámítható az állománysűrűség. Ennek gyors áttekintése érdekében közöljük a vetésfolyóméter-táblázatot (8. egymenetes betakarítás. A csírázáshoz hőmérséklet.ismerve az l hektárra vetendő csíraszámot. Az osztályozottság (kalibráltság) ott fontos. A termesztő ember számára kiemelkedő fontosságú a vetőmag használati értékének ismerete. Példaként 39 . egészségesnek kell lennie. Osztályozottság.. A vetőmagnak lehetőség szerint egyenletes szemnagyság únak. táblázat). megkapjuk a növény tenyésztcrületét. ahol magas a technológiai fegyelem. Vizsgálata a gombás és baktériumos betegségekre . A nagy víztartalmúbó l sokat kell vetni. Ezt követően megállapítjuk a tőtúvolságot.

00 4.0 40.62 0.43 1.0 45.00 0.33 2.77 2.25 1.11 1.0 8.22 2.0 75.0 100.0 90.00 1.91 0.0 150.33 1.0 30.66 1.0 140.66 5.0 120.50 40 .0 110.0 50.0 160.0 36.0 60.0 80.16 3.8.83 0.66 0.0 15.50 83 330 66 670 50 OOO 41 670 33 330 27 780 25 OOO 22 220 20 OOO 16 670 14 290 13 330 12 500 ll 100 10 OOO 9 090 8 330 7 143 6 660 6 250 5 OOO 2.33 6.0 24.0 20.71 0. táhlázat A vetés folyóméter-változása a sortávolság függvényében (m 2-re és ha-ra vonatkoztatva) Vetésfolyóméter Sortávolság Clll m 2-enként ha-onként 12.0 70.0 200.

E ll e nk ező esetben növelhetjük az áll ományt. . m2-ként 8.ívo lságra vetve. táhlázat.2. igény szerint csökkenthe tjük.33 folyómétert. hekt áronként pedig l 190 OOO db-ot. Majd az alábbi ak sze rint fo lytatjuk a számítást. A vetéshez szükséges magmenny iséget az alábbi képlet szerint számítjuk ki : . A tervezéshez a továbbiakban szü kségünk van az egyes faj ok ezermagtömegének és a ki sebb tenneszték nél az l gramm magban található magvak számára. 12 cm-es sort. l OOO OOO b 41 . kép. A l ő t ávolság 7 cm (a sorban 7 cmként vetünk). hogy a borsófajta 1000 magtömege 200 gramm ).ban = csíraszám (ha ) x ezem1agtömeg (g) b l OOO OOO ' esetünkben behelyettes ítve (feltételezve. Sorol. Egy növénynek 84 cm2 a tenyészterülete. Ehhez nyl'ljt segítséget a 9. Ha sű rűne k találjuk . Egy m2 -en l 19 db magot vetünk. Csíratömeg kg-ban = 1 190 OOO x 200 =238 ko l ha.ís magveléshcz említjük a zö ldborsó!. hektáronké nt 83 330 folyóméteri kapunk. CSirat omeg k~~..

0 25.9.0-8.0-6.0 150.2 9.0-5.0-20.0 0.5 18.0 13. táblázat A fontosabb zöldségfajok ezermagtömege és az I gramm magban található magvak darabszáma Ezennagtöm eg Növényfaj g Darab mag g Paradicsom Paprika Tojásgyümöl cs Görögdinnye Sárgadinnye Uborka Sütőtök Spárgatök Patisszon Borsó Bab (kismagvú) Bab (nagymagvú) Káposztafélék Fejes saláta Cikória Spe nó Sóska Rebarbara Spárga Vöröshagym a Póréhagyma Mctélőhagyma Sárgarépa Sárgarépa (dörzsölt) Petrezselyem Zeller Pasztinák Feketegyöké r Retek Cékla Csemegekuk orica Pattogatni való kukorica 2.7-1.8-l.8 0.0 6.0-300.7 0.0 60.0-4.4-3.0-200.0-200.0-150.0 l 00.0 3.2-3.O 2.4 l .0 400.0 0.0 3.0-10.0 3.2 1.0-300.0-2.0 200.0-14.0 20.0 600.0-700.0-30.0-500.4-0.2-1.0-70.5 3.0-22.6 5.0-1.0-7.2-1.0 250-400 140-200 220-280 6-50 30-40 30-50 2-3 5-6 14-16 2-10 5-10 1-2 !60-330 iW0-1200 800-1000 100-120 800-1400 70-100 50-55 250-330 270-450 1000-1200 400-500 650-800 500-800 2000-2500 200-300 70-75 120-150 45-70 3-5 3-6 --- 42 --- .5 1.8-1.0 2.0 13.0 150.0 l 00.0 18.2 8.0-500.0-14.0-30.5-4.

ha a gyököcske megjelenés ekor következik be. A gépi vetés előnye a gyorsaság. hogy nem minden magból fejlődik növény. Ekkor mondja a termesztő.ban ha-ra = Cs T x 100 a ho1 Hé ' H •• CsT = csíratömeg hektáronként. Példánk szerint a csíratömeg 238 kg/ha. A babot. A soros vetésen belül megkülönböztetjük a soros. hónaposret ek 43 . . lapogatjuk. -Befolyáso ló tényező a talaj szerkezete. A szórt vetés a technika fejlődésével egyre inkább háttérbe szorul. A sárgarépa. Különleges vetPsi mód a kevert. inkább a kisgazdasá gban fordul elő. az aprómagvú fajokat szinte a talaj felszínére vetjük (zeller). borsót 5-7 cm mélyre tesszük. Hé = használati érték. nedvességtartalma és ülepedettsége. a kulisszás és a sorjelző vetés. A kevert (keverék) vetésnél a növényeket egymással társítva termesztjük.Csírázás időtartama. Tehát a vetőmagtömeg kg-ban= 238 100 x =269. Homokon mélyebbre veLünk. A vetés rnélységét befolyásolja a: -Vetőmag mérete. ezért bizonyos módosításra van szükség. a jobb magelosztás.35 (A Hé-t korábbi példánkból vettük). ikersoros. Egyidejűleg két növényfaj magját vetjük ugyanarra a területre (pl. pl. szalagos elrendezést és a szórt vetést. az optimális vetésmélység stb. petrezselyem magját 1-2 cm mélyre vetjük. az alábbi képlet szerint: Vetomagtomeg kg. A kézi vetés ma már ritka. Jóvátehetetlen hiba. soros és fészkes. hogy "rossz volt a mag". A hosszú ideig csírázó petrezselyem felett a talaj könnyen kiszárad. Magvetés módja Vethetünk kézzel és géppel. Az óvatosabb termesztők bizonyos vetőmagtöbbletet még ehhez is hozzáadnak (l O% körüli érték).Tudjuk. A vetés lehet a magelhelyezés módja alapján: szórt. Tehát a használati értékkel módosított adat 269 kg/ha vetőmagtömegre módosul. 88.

E l ső k é nt ki szedjUk a retket ( hid eg t ű indul a fú sze rpaprika . kép. ö v é n y i védjUk a kedveKuliss zás vetésn él "bokszokat" képez Unk .íntaneve lés drágább. A pal ántát (a nö· ahov á vetettük. hogy a fő n . majd fejl ődés nek és fú szerpa prika). csemegekuk oricáítjük eml t uborká az ző tl e n környezeti hatáso któL Példak ént val körbeültetve. a növény fejlóctése kezeletén megte remtett kedve n álá kihasz terület jobb . majd másik helyre számtalan el· A pal. El ő bbre hozhat ó az érés. s által :1 a szedés szik. legtöbbször . mégis klímát má zőbb nye van . növek nyság (kettős termesztés) tesz l ehe t ővé. se nnyíté csírázó zöldség faj sorának helyét. A palántaneve lésnél ez a folyamat keuész környezeti viszoyozott szab:íl vény életének e l ső szakaszát) védel! . pahínt ának. Palántanevelés azon a helyen tölti. Magvetés takar.ís el61t rő).3. a múvelés megkö azzuk. a hatéko 44 . ént jelezni a lassan A smje/u í niivény szerepe: a gyorsabb kelés eredm ények érdeké ben. Áll andó helyre vetell magbó l fejl őd ö tt növény egész életét akad . k ültetjü nyok közölt neveljük. említe ttük . Legalkalm íl fajokm ő nyl gé i tet A fészk(!s t'l't ést a nagy tenyésztcrülc 3-4 darab be fészek y Egy-eg l. módda ési helyez gya-el többször társul a sze rvestd magot is vetünk. mint az álland ó helyre vetés.

Dán kutatók az üvegházi paradicsomtermesztés ben 30%-os terméstöbbletet értek el azáltal. 3. A cserepezés!.palántázás (nagycserepes paradicsompalánta). Újabb eljárás a Ki te Plant tálcás palántanevelés.cserepezés . Természetesen a palántanevelési idő ebben az esetben lerövidül. Tisztázzuk az egyes fogalmakat. Sűrű magvetés. táblázat). Tűzdelésen (pikírozáson) a fiatal növények palántanevelése közben való átültetését értjük. Vetés cserepekbe. Ritka vetésen a 400-800 db/m 2-es állománysűrűséget é11jük. A vetőmagigény kiszámítását külön kell venni a palántanevelő és termesztő tevékenységre. amely 800-1500 db/m 2-es állománysűrűséget jelent. Sűrű magvetés. Egy-egy négyzetméteren. Van azonban ezen belül a gyakorlatban egy másik fogalom. Egy 60 x 40 cm-es műanyag ládában (tálcában) 240 db kis földkockás palántát lehet felnevelni. Minél rövidebb a palántanevelés tervezett időtartama. a legnagyobb hatékonyságot és a jó biológiai teljesítményt vonja maga után. tálcás nevelést földkockás (mivel mindben ez van) nevelésnek mondjuk. hogy a növényeket szikleveles állapotban tűzdelték. a földkocka méretétől függően. Sűrű vetésen a 2000-5000 db/m 2 -ig terjedő állománysűrűséget értjük. A fiatal növények (szikleveles) átültetése a leggyorsabb munkavégzést. Állításunk alátámasztására egy kutatási eredményt ismertetünk. Főleg a szabadföldi tömegtermesztésnél használjuk.cserepezés vagy tápkockázás-palántá zás (paprika stb. A növények tűzdelését a szikleveles fejlettségtől kezdve az első lomblevél megjelenéséig célszerű elvégezni. figyelmet igényel ez az eljárás. Rendkívül nagy hozzáértési. Kis növényekből több elfér egységnyi területen anélkül. 2.tűzdelés. Ritka magvetés.palántázás. annál sűrűbb lehet az állomány. 45 .palántázás. Hogy melyik földkockaméretet választjuk. különböző szám ú palánta helyezhető el ( 10.palántázás.). 4.t(ízdelés -. a normál sűrűség. Kiszámítása a következő képletek alapján lehetséges (Filius nyomán). az a temlesztett faj és a technológia típusától fiigg. tápkockázást. az egy lombleveles fejlettségű növények tűzdelésével szemben.A palánták állománysűrűsége ezért sokkal nagyobb a végleges helyre ültetéshez viszonyítva. tápkockákba vagy tálcába. A hazánkhan kialakult termesztési szoküsok alapján a palántanevelésnek öt változatát különböztetjük meg: l. Ezt az állományt csak tűzdelésig nevelhetjük fel. Vetőmagigény. Sűrű magvetés . 5. hogy akadályoznák egymást a fejlődésükben. A magvetéstől számítva általában két hétre érik el a növények a tűzdelési fejlettséget.

fl ezermagtömeg 0.!. 4 x 4 cm-es tápkockába vetve.:.. ültetendő ter.. . hogy 80%-ban számíthatunk az elvetett míll ból palántára.. Esetünkben l grammal számolunk.__ _ _ Példánkban fejessaláta-palántát nevetünk. Akkor: ' 625 x l . A nevez ben szereplő 8-as szám aztjelenti. Vetomagtgeny g pa lanta= 8 x 96 N ' ' ( ) A hajtatásnál módosul a képlet. (m 2 )xpalánta (db/m 2 )xezerm.__. (g Vetomag g aJtatas = 8 x csírázás i% 10.8-1.. o = 0.. táblázat Az egy négyzetméteren elhelyezhető földkockák számának változása a méret alapján Földkocka mérete cm Földkocka alapterülete cm 2 l m 2-re elhelyezhető elarabszám 4x4 5x5 5x6 5x7 6x6 6x7 7x7 7x 8 8x 8 8x9 9x9 ]0X9 !Oxi O l lx! l !2xl2 16 25 30 35 36 42 49 56 64 72 81 90 100 !21 144 625 400 333 285 277 238 204 178 !56 138 123 lll 100 82 69 --- 46 --- . a terület számadatávaL " ()h.8 gramm.t.Vetőmag 2 (g) (g) palántanevelésben = palánta (db lm ) x ezermagtömeg ~-~::.2 gramm.:_____::..= 8xcsírázási% ..___ ___::. A csírázási % pedig 96%.

~ pk oc k :ízó aszlal 47 .5. T. kép .

7. kc:p. Magvc lés gycpkock:íba

48

Számokkal bchelycttesítve, l 00 m2-re tervezve és 25 db/m 2-es állománysűrű­ ség mellett, a következőképpen számolunk:

Vetőmag (g) hajtatás= IOO x 25 x 1 =3 25.
8x96 '
Tehát palántaneveléshez 0,8 g/m 2, míg a 100m 2-en hajtatott salátaternlesztéshez 3,25 gramm vetőmagra van szükségünk. Palánták tápkockaföldigénye mérettől függően változik. Egy köbméter földből l ,6-ll ,O ezer tápkocka készülhet (ll. táblázat).
ll. táblázat
Egy kiibméter
fiildkeverékből előállítható

tápkockák száma

Tápkocka mérete (cm) száma (db)

4x4 4,5x4,5 5x 5 6x 6 7x7 8x 8

10 OOO-l 1 OOO 8 500-9 OOO 6 500-7 OOO 4000-4 500 2 200-2 700 1 600-2 OOO

A palánták ápolási munkái
A palántanevelő a "szülőszoba". A legnagyobb rendnek, tisztaságnak, a környezeti feltételek optimális biztosításának kell eleget tennünk. Nézzük a fejlődési fázisokban elvégzendő teendőinket. Magvetéstfff a kelésig. Legfontosabb teendőnk a hőmérséklet, a nedvesség és az oxigénigény kielégítése (+7 °C, lásd hőmérsékleti igény). Keléstől az edzésig. Kikeit a növény, elsősorban fényre van szüksége, majd csökkentjük a hőmérsékletet. Adjuk a vizet és tápanyagat A fényt kell, mint meghatározó tényezőt követnünk, ehhez igazítjuk a többi környezeti tényezőt. A szükséges hőmérséklet fajonként változó. A túlzott öntözést kerüljük, mert a betegségek fellépését segíti. Tápanyagat hiányesetén adunk, oldva. A levegőz­ tetést folyamatosan elvégezzük.

49

8. kép. Szépcn

fejlődő

pal:ínt:\k

Edzés. A szabadföldi viszonyok ra való felkészítését jelenti a paliintának. A pa lántanevelés utolsó l 0- 12 napjában kerül rá sor. Edzhetjük a növényeket h őre (fólia és üveg alatt egyaránt). Ez azt jelenti , hogy fokozot t sze ll őztet éssei alacsonyabb h ő mérsé kleth ez szak tatjuk a palántákat. A lev egőt is szárítjuk, az önt özővize t is fokozatosa n elvonj uk a palán táktól. A fényreedzést az üveg alatti nevelésnél kell elvégeznünk. Ez azt jelenti , hogy i dőnként (kezdetben rövidebb, később hosszabb ide ig) !akaratl anul hagyjuk a növényeket, sütheti a nap. Egyes fajoknál elterjedt módszer a palánt ák átrakása (d innye, uborka, tök) a melegágyba. Ez azt jelenti , hogy l 0- 12 nappal a kiü lteté. e l ő tt amelegágy közepén lév ő palántákat a szélére, a szé lén l évőket középre rakj uk. Így a további id ő ben a szegé lyhatás eredményét eltünteljlik és egyön t e t ő fejlet tségú, nagyságú palántákat kapunk . A jó palánta i sme rt et ői, hogy gyökere a fö ldlabdát tökéletesen átszőtte, hajszálgyökerei fehérek (nem barnák), szik alatti szára rövid (kompak t növekedésú), sziklevelei egészségesek, 5-6 lomblevéllel rendelkezik, esetleg bimbó . Az il yen pal ántától várhatunk kiemelkedő teljesítményt. A palántát kiültelés e l ő tt beöntözzi.ik , e lőkészítjük a kii.iltetésre (8- I O mm víz/m 2) . A vízkapacitásra fe ltöltött pa lántaföld könnyít i a kiszedés!, egyben tartja a földkockát, a ki ültetésig ell átja a növényt vízzel (nem lankad, vagy fonnyad meg).

Termesztőlétesítmények
A te rm eszt ő l étes ítm é nyeke t a haszonnövények palántáinak nevelésére, illetve azok haj tatására építjük.

so

A tennesztőlétesítményekben az évnek abban az időszakában is biztosíthatjuk a növények környezeti igényeit (hő, főny, víz, C0 2 stb.), amikor az időjá­ rási viszonyok a szabadföldi tenneszrést nem teszik lehetővé. A tennesztőlétesítményeket a következők szerint csoportosítjuk: - növényházak, - műanyaggal borított létesítmények, - palántanevelő ágyak, - gombatennesztő helyiségek. Növényház. Köztudott, hogy a tennesztőlétesítmények közül, technikai színvonalát tekintve az üvegház a legkorszerűbb. A haszonkertben legtöbbször saját tervek és kivitelezés alapján épül. A kis fesztávalságú (3,20 m) házak a legolcsóbbak. A fesztávolság növelésével nő a beruházási költség is. Az is igaz, hogy a nagyobb légterű házak jobb hatékonysággal üzemeltethetők. A növényházak automatikája a hőmérséklet, szellőztetés, öntözés, tápoldatozás, szélvédelem szabályozását teszi lehetővé. A házak lehetnek egyedi vagy blokk elhelyezésűek. Fontos követelmény, hogy a létesítmény minél több fényt engedjen át, minél kisebb legyen a szerkezet árnyékvető felülete. A haszonkertbe, a családi ház központi fűtéséhez csatlakoztatható az üvegház fűtése is. A műanyaggal borított létesítmények száma örvendetesen növekszik a házikertekben, a kisgazdaságokban egyaránt. Közismerten kedvező tulajdonságaik - könnyű tömegük, jó fényáteresztő képességük, gyors, egyszerű építés ük- miatt a melegágyaknál gazdaságosabbak. A műanyag fólia sajátos formát igényel. Szakítani kell tehát a hagyományos fonnai megoldásokkal, s helyettük a mű­ anyag tulajdonságainak jobban megfelelő, félkör alakú, íves fonnát kell kialakítani. Magyarországon a polietilén fólia használata terjedt el. A fólia élettartamát tekintve lehet egyszezonos, egy évig, kettő és több évig használható. Lehet továbbá egy rétegből, vagy több rétegből álló. Vastagságát tekintve 40 mikrontól 200 mikronig terjedhet. Szélességét tekintve a 180 cm széles, ún. finom fóliát (kb. 24-27m 2/kg), a 8,5, 12,0 és a 16,0 m széles fóliát gyártják. Az agrofóliából 5-7m2 -nyi egy kg. Létesítmények építésénél 0,3 kg/m 2-es fóliaigénnyel számoljunk. A létesítmények csoportosítása sokféle lehet. Mérctük szerint változó rendszerben ismertetjük őket. Váz nélküli jóliaágy. A lehető legegyszerűbb tennesztőberendezés, amelyet kétoldalt 15-20 cm magas földbakhát övez, és felül perforált (vagy perforálatlan), kifeszített vé' .my fólia határol. Tulajdonképpen a régi hidegágyat helyettesíti. A haszonkertben, időszakos takarással tern1eszthető zöldségnövények fölé helyezzük.

51

A régebben oly elterjedt holl and ágyat helyettesítheti a kertben. kép. Fríliaa /agiÍt. illetve ültetés után egy mcnctbcn kész íti. A 3 méter széles ágyak gerincmagassága 90 cm. a ked vező id őj á rás beköszöntéve l a palástot levesszük. 52 . alumínium . Az id őjá rás kedvezőbbre fordu lt ával a fó li át levesszük. tároljuk és l e h e t ő l eg újra hasznosítsuk .100 cm . Hazánkban a kézi építés terjedt el. fúrésze ll vékony faanyagból stb . vessző bő l.íga pedig 50. magass. a 2 méter szé l ességűe k é 70 cm legyen. Pal ástként a váz nélküli fóliá takarásnál használt vékony (fi nom) fóliút használjuk.vagy vascsó bő l .100 cm széles be l ső teret tudunk kiképezni. Kézi készítésnél kap. l e h e t ő l eg tartós és olcsó legyen.8 métcr hosszú. A bordák iránti követelmény . Az FF-2 típu sú fó liafek t e t ő gép veté. könnyen alakíthat ó.9. Hosszúsága tetszés szerint alakítható. Tartószcrkcze tc készülhet acélhuzalból. A bakhútak egymástól való távo lságát a növényfaj térigénye és a fólia mérete határozza meg. Yázszerkezete készülhet PYC -cső bő l . Méretét tekintve szélessége 50. V:íz nélkiili fóli:\s rakar:ís Készítése történ het kézze l és géppel. PYC -csó bő l .70 cm közölt változik . ráterítjük a fóli át. A fó li aalagu tat kézze l és géppel is készíthetjük. Szintén egysze rű létesítmény . Ftíliaágy. A 180 cm széles fólia használatakor 80. Leggyakoribb méret a 2-3 méter széles és 70-90 cm magas fóliaágy . Id ősza k os takarásra használjuk . Hossza l ehet ő l eg 15 méternél hosszabb ne legyen. rögzítjük. hogy foml atartó.íval kialakítjuk a bakhátakat. majd fö ldet téve a szé lére. A borda 4.

ll . Fúliasáwr.10.5 méter széles agrofó li áva l boríthatunk. illetve va scső b ő L Ha z~í nkban igen elterjedt a 4. kép.íl a növény A fóliaágyakat polietil én fóliáva l. Fóliasálor a keriben 53 . Bordahossza 8 méter. Az ágyak palántaneve lésre és hajtatásnt alkalmasak. gyorsan. Építése a fóliaházéhoz hasonl óan egyszerű. jó termesztés i fe ltéte leket teremt. a 3 méter szé les ágyak befedéséhez 4.5 méter fesztávú sátor. A váz szerkezete készülhet műanyag c ső ből. A haszonkert hasznos létesítm énye . 20-30 mm vas tag al umínium c ő bő l . Fóli ás lakads alan jól érzi mag. melyet 8.20 méter széles fé li ára van szükség. . A 2 méter széles ágy takarásához 3.20 métere. kép. K e dve ző munkavégzés i. szakszerűcn kivitelezhe tő (lásd ou). agrofó li ával ( 150-200 mikron vas tag) takarj uk.

A fóliát lehetőleg meleg.) növelhetjük. Első teendőnk a létesítmény helyének kijelölése. A már kimért bordahelyeken felállítjuk az előfúró csövetéskalapác csal. hogy a nap sugarait ne fogja el az ágyban lévő növények elől. a kívánt mélységig a földbe verjük. hogy tavasszal a nap alacsonyan jár és az árnyékot nyújtja.0 méter fesztávú.Fóliaház. l m 2 felületre (ennél a típusnál) 2. felszereljük a gerincvezetékek et A fólia rögzítése történhet a talajban (földdel takarva). jól feltett. illetve hidegágyak. enyhe déli lejtéssei építsük. szélnek. Fűtéserősségük alapján lehetnek meleg-. PalántaneveM ágyak. Kinek-kinek magának kell eldöntenie.2 m 3 légtér jut. A lazán feltett fóliát a szél könnyen kikezdi. A fóliarögzítés kiemelkedő fontosságú tevékenység. Leginkább elterjedt a 7. egyik végén hegyben végződő. napos helyet jelöljük ki számára. Vegyük figyelembe azt az ismert tényt is. bilincsek segítségéve!. ami az üvegházi mutatóhoz köze !ít. esőnek ellenáll. napos időben húzzuk fel. hogy ne vizenyős.5 méterenként 70-75 cm mélyen süllyesztjük a talaj ba. A cső vastagsága 3/4-es illetve I colos. elviszi. A helyesen. melyik megoldás jövedelmező számára. Az előfúró 90-100 cm hosszú. feszített fóliapalást az időjárás elemeinek. ben. Ezután felállítjuk a vázszerkezetet. A palántanevelő ágyakat is nagy körültekintéssel helyezzük el a haszonkert-·. A létesítmény borítására 12méter széles. majd azok előfúrása (vascsővel). 3 méter magasságú típus. Bennük a munka jól gépesíthető. Keresztmerevítésük a bordához hasonló vascsövekkel biztosítható.5-9.5 méter fesztávú. Elsősorban a széltől védett. A fóliaházak nagylégterű létesítmények palántanevelésre és hajtatásra kiválóa~ megfelelnek. A szélvédelmet mesterséges szélfogák építésével (vessző-. A bordákat l . a bordánál valamivel nagyobb átmérőjű csó legyen. mert az összefutó víztömeg hűtő hatása kedvezőtlen. hőnek. A fóliás létesítmények hatékonysága tovább növelhető a kettős fóliapalást. a bordák helyének kimérése. Tartószer.· kezete 12 méter hosszú bordákból áll. langyos. A nagyobb biztonságot azonban a fóliaháznál is a technikai fűtés eredményezi. Epítése. 150-200 mikron vastagságú fóliát használunk. Nagy kár lesz az eredménye. Az ágyakat sima területre. Ez viszont drága. lankás helyet válasszunk. hogy a föld ne omoljon be utána. illetve bilincsek segítségéve!. 7. az energiaernyő. igen jó hő­ gazdálkodású létesítménytípus. esetleg belső létesítmények építésével. A szélvédő kerítés távolságát és magasságát úgy határozzuk meg. majd csavaró mozdulattal kihúzzuk. Ügyeljünk arra is. Palántanevelő vagy hajtatóágynak nevezzük a melegágyi ablakokkal takart egyszerű létesítményeket Fűtésük biofűtés (trágyatalp). 54 . nagy légteret magába foglaló. szárkerítés stb.

"heves" tnigya.. c irok. A hideg<ígyak üzeme ltetésére a talaj k e ll ő felme1 . A langyos ágyakat későb b kezdjük haszani. 2 részre osztva). Körül ül 6 héti g melegít. Fűtés ükrő l nek m cg fe l e l ően ke ll gondoskodni... atartását impregnálássa l. hőt hosszabb ideig tartó fűtőanyag . A me legágy i készülhet deszkából. · . Fűtésükre a nap energiája szo lgá l. Hazánkban két méret terjedt el: . A lótrágya gyorsan melegedő. kora tavasszal k ezd ő dik. Tartósságát .". A palántanevel ő ágyak egy ik legrégebbi fűtőanyaga az istáll ótrágya. A kívánatos h ő m é rsé kl e te ! a gyengébb e rősségű fűt ésse i és a nap eneregyüttesen érjük e l. A melegágyak építéséhez szükséges anyagok választéka nagy. nádpall óból. betonból. hogy ne vetemedjen.a l 25 x 150 cm -es (3 b e l ső bordával.. A növényágyak alá a fri ss istállótrágyá t részes ítjük e l ő nyben . műanyag bó l . A fával szem font os követelmény . A melcgágyi ab lak keretanyaga lehet fa . téglából. A marhatrágya lassabban ló.u•-"" után kerülhet sor.A melegágyak üzemeltetése tél végén.. fö l dből. festéssel növelhetjük . rőzse fo natb ó l . ss . fém vagy műan yag. noha beszeregyre nehezebb és költségesebb . 5 részre osztva) és ..a l OOx 150 cm-es ( l be l ső bordával .. alakját m egő ri zze.

Miután a trágyatalp kelléSen felmelegedett. Rakjuk kupacokba a trágyát. Palántanev efff ágyak készítése. Hátránya. A keret elkészülte után rárakjuk az ablakokat a melegágyra. de állandó jellegű. aminek következ!~ ben a talp bomlási folyamata lelassul. hogy a melegtalpat föld felszínén vagy a melegtalp vastagságának megfelelő mélységű föld ásott árokba helyezzük. Ezt követéSen (1-2 nap múlva) az ágy h~ mérséklete 30-35 °C-ra süllyed. A süllyesztett melegágyh oz kevesebb trágya kell. A melegágya k építésének munkái már ősszel elkezdődnek. Az ágy hely 15-20 cm vastagon szalmával -a kertben található hulladékanyagokkal -let karjuk. attól függően. hogy a föld átfagyását megakadályozzuk. gyorsab kevesebb munkát igényel. illetve a trágya közé néhány helyre égetett mcszet t gy ünk. földde után tartása ten hőmérsékle kellő A melegtalp elkészítése. A palántanevelő ágyak építésük szerint le hetnek föld feletti és süllyesztett ágyak. hogy több trágya kell hozzá és nagy a h vesztesége. esetleg forgassuk me amíg a teljes mennyiség össze nem gyűlik. s gondosan ügyelünk arra. hogy idő el6tti bemelegedését (b gyulladását) elkerüljük. tapossuk le (tömörítsük a talpat Ezzel a Irágyában lévő levegőt a minimumra csökkentjük. Hátrá nya az árok kiásásával járó többletmunka. ha magas a talajvíz.A haszonkertben összegyűlt szálas hulladékat (pl. A trágya összegyűjtésekor arra ügyeljünk. szalm szár. szalmát) is felhasználhatjuk melegtalp készítésére. Néhány nappal a taposás után utánigazítjuk melegtalpat. hogy a szilárd ürülék arányosan keveredjen a alommal. a melegtalp összerakása közben a trágy egyenletese n szétrázzuk. Palánt~ 56 l . takarjuk az ágyat. Ha a trágya száraz. építjük meg a kerete!. Hideg időbe takaróval (gyékény. A föld felszínére épített melegágy előnye. szár lombot.) védjük az ágy melcgét. Ügyelni ke arra. a tervezett vetési idő el6tt két héttel megkezdjük a melegtal összerakását. hőh tása kedvezőtlen. újra megtapossuk. kukoricaszárat. fólia stb. hogy építése könnyebb. hosszirányban pedig vízszintesen álljana mert ellenkező esetben az ablakok nem fekszenek fel. hogy a keret és a sa~ ' kok mentén a felszín és a tömörödöttség egyenletes legyen. rét genként öntözzük be. valamint. Kerüljük amelegtalp indokolatlan taposás<it. A föld vastagságát a terrnesztési cél határozza meg. Tavasszal. nagy hőveszteséget okoz. A trágyatalp elkészülte után állítjuk fel. hogy a keretek derékszögben. Trágyapótlóként az aljába tehetünk egyéb anyagokat (pl.) A szigetelőréteg elkészítése után. nád. kiigazítása. A jól elkészített t gyatalp 1-2 nap alatt 40-60°C-r a felmelegszik. Ha a talp nehezen melegszi forró vízzel öntözzük.

Lehet és célszerű ezeket gombával hasznosítani. A régi mosókonyhák ma szintén üresek. amelyeknél gyakran még a mennyezet is hiányzik. mert a ház körül mindig van olyan épület vagy épületrész.neveléshez (szálas palánta) és hajtatáshoz 15-20 cm vastag földet terítsünk. A hidegágy melegtalp nélkül készül. Bennük a gombák termesztése egyszerű és könnyű. tálcás palántanevelésnél elegendő a 2-4 cm-es földréteg. A langyos ágy trágyatalp-vastagsága 15-25 cm. üresen állnak. legtöbbször oldalfal nélküli létesítmények. Az istállók (szarvasmarha. Új létesítményeket azonban nem kell építeni. Tápkockás.alkalmasak a gombatermesztésre.kevés átalakítással-jól termeszthetők. Ilyenek: a pincék. a színek. A járhatákban mindkét faj jól terem. Tehát l 00 m 2 alapterületű helyiség betelepítéséhez 6000 kg táptalaj szükséges. Szükséges még néhány fogalom tisztázása. az ólak. 60 m 2 tehát a hasznos felület. a gombatermesztésre kiválóan alkalmasak. Néhány adat a hasznosításuk tervezéséhez. mivel a mosógépek a fürdőszobában is elférnek. Átalakítva-oldalfalla l és mennyezettel kiegészítve. az istállók. mivel az időjárás miatt szinte lehetetlen a termésértékesítés időzí­ tése. Bennük a csiperke és a laska egyaránt termeszthető. illetve 20-25 kg. amelyek kihasználatlanul. a fóliasátrakés az üvegházak. Egy l 00 m 2-es helyiségnek csak 60%-ára telepíthető táptalaj. a mosókonyhák. A vékonyabb trágyatalp kevesebb meleget fejleszt. Gombatermesztő helyiségek A esiperkét és a laskagombát-ha a cél árutermesztés-nem lehet szabadban termeszteni.és sertésólak) hasznosítása belmagasságuktól függ.dnek olyan. következhet a hasznosítás. ezért használatbavétele is csak később lehetséges. Az ólak (baromfi. A . Termesztésükhöz tehát létesítményekre van szükség. Bennük az említett fajok. Ezzel a melegágy elkészült. A vékony födéműek (2 méterig) csak tavasszal és ősszel. A kamrák . a kamrák. A táptalajjal töltött zsákok tömege 10-13. A pincék a legjobb gombatermesztő létesítmények. sőt nyáron is hasznosíthatók. a vastagabbak télen. Tehát l hasznos m2 -rc 8-10 vagy 4-5 db zsák helyezhető el. 57 . Egy hasznos m 2-re 100 kg táptalaj telepíthető.és lóistállók) ma a legtöbb helyen szintén kihasználatlanok.ma lomtárak vagy legtöbbször üresen állnak. A melegágy trágyatalp-vastagsága 30-50 cm.amelyek régen a gazdálkodás fontos kellékei voltak . mivel a terület többi részét az utak foglalják el. Hasznosításuk azonban a födémük vastagságától függ.

levél. szellős helyen. Nagyobb padlásterekbe. (A nyers gyógynövény zsákban vagy kupacban tárolva gyorsan befülled. vagy meleglevegős szárítókban lehet jó minőségben megszárítani. sűrű szövésű fém.Kisgazdasági gyógynövényszárítók A gyógy. levélből és hajtásból 1-2 kg/m 2. penészes. hajtás. (Virágból 0. A szárítókeretek 2xl. Fontos a tetőzet és a padlózat épsége is. gyökér stb.Gyógynövényeket csak napfénytől védett. ha a keresztgerendákra drótot hú- 58 . szellősek. .és fűszernövényeket többnyire csak szárítva lehet értékesíteni és felhasználni. könnyen takaríthaták legyenek.5 kg/m 2 . Erre a keretre rozsdamentes. penészedik vagy megrohad!) -A szárítás akkor fejezhető be. amikor a növényi rész (virág. Fontos követelmény. A gyógynövényszárítás legfontosabb követelményei a következők: . Nagyobb nedvességtartalommal pedig károsodás nélkül nem tárolható. szárítókereteket készíteni. A keretek sarkaira átlósan felszegezett sarokerősítő lécek egyben a keretek egymásra helyezésekor a szabad levegő áramlását is lehetővé teszik. bálázható és tárolható a gyógynövény. A poros. gyökerekből és termésekből 2-3 kg/m 2 mennyiség teríthető fel. közületek padlásai. értéktelen gyógynövény kerülhet csak le.) nedvességtartalma 10-14% közötti. A túlszárítás káros és gazdaságtalan. A szárítóhely jobb kihasználására. cseréplécből házilag is elkészíthetők. üres raktárak vagy a tiszta és jól szellőztet­ hető istállók. a hasznos szárítófelület növelése érdekében ajánlatos ún. A gyógynövények szakszerű kisgazdasági szárítása leggyakrabban természetes (fűtés nélküli) szárítással történik. megbarnul. ezáltal a keretekre vékony rétegben fölterített növényi részek egyenletesen és gyorsan száradnak. Erre alkalmasak a lakóházak. Ezért a gyógynövénytermelő fontos feladata a betakarított növényi részek gondos és szakszerű megszárítása.vagy műanyag szövetet feszítsünk ki. vagy lx l méter méretben. Megoldás az is. apajták és fedett színek. hogy a padlásterek tiszták. árnyékos. illetve helyiségekbe célszerű Salgó-állványzatot beépíteni és a szárítókereteket a megfelelően kialakított állványokon elhelyezni.A betakarítás (vágás) után azonnal meg kell kezdeni a szárítást. hiányos tetőzetű (madaraktól nem védett) padlásról szennyezett. Ilyen nedvességtartalommal már károsodás nélkül zsákolható.

A terítési vastagság. A berendezés összerakható elemekből áll. Gyógynövényszárítás esetén kisebb átalakítást (tűsorkere tek helyett tálcákat kell készíteni) igényelnek. bárhol könnyen összeállíthatók. hogy korszerű. gazdaságosan üzemeltet hetőkés a szárítás gyors. valamint a fő. ezért a fóliasátor a tavaszi hasznosítás (palántanevelés. 59 . mert hőlégfúvót (mobil termogenerátor) lehet a ventilátor elé helyezni.) A szárítandó gyógynövény! a padozaton elhelyezett mellékcsatorna-rendszerre rakjuk. ez esetben a főcsatornát a sátor falamelle tt építsük ki. Fő részei a ventilátor (többnyire mobil). Az ún. Hasznos. raktárakba. édeskömé ny) 120-150 cm-ig (pl.és mellékcsatorna rendszer. Aszáradá si idő. hajtatás stb. Előnye. és színekbe. Hosszabb fóliasátrakban terményszárító padozat is elhelyezhető.5 méter széles.) után alakítható át gyógynövényszárításra. hogy minden jó minőségben szárítható rajta. Mivel többnyire az év második felében történik a szárítás. A rendszer a külső levegő nagy relatív páratartalma esetén (pl. általában mindössze 6---24 óra. borsfű és bazsalikom szárítására is. a légelosztó cső. 5. A hasznos szárító felület növelése érdekében pedig az előzőekben leírt szárítókereteket kell elhelyezni a sátorban. egymástól olyan távolságra. s a relatív páratartalom a szárításhoz szükséges szintre Az utóbbi években egyre több kisgazdaságban használják gyógynöv ények szárítására a kisüzemi dohányszárítókat. tárkony) terjed. A gyógynövények szárítására ki válóan megfelelnek a nagy légterű (7 . kamilla. Ezek meleglevegős (40--80°C). MINIDOSZ és MKD-25. Előnyük. olajtüzelésű szárítók. a növényi részek méretétől függően. (Négy fő 3-4 óra alatt üzemkész állapotba tudja helyezni.csökkenthető. fóliasátorba és egyéb helyiségekbe egyaránt telepíthető. Főként gyökerek. Ezzel a szárító levegő hő­ mérséklete növelhető.a szennyeződés csökkentése érdekében -a talajfelszínt szintén fekete fóliával letakarni. őszi időszak) is működtethető. levelek és virágok szárítására alkalmasak. de jól használhaták majoranna. hogy a hullámpapírt rá tudjuk teríteni és erre rakjuk a szárítandó gyógynövényt. 3 méter magas) fótiasátrak is. A napfény kizárása érdekében feketefólia-palástot célszerű felhúzni. 40-50 cm-től (pl. magyar gyártmányú típusai: KDSZ-1. a friss növény nedvességtartalmától és az időjárástól függően 4--14 nap. előregyártott elemekből. zunk ki. könnyen mozgatható és telepíthető. mesterséges szárítók közül a gyógynövények szárítására legelterjedtebben a TSZP terményszárító padozatot használják. Forgalomban lévő.

főleg szántóföldi növénytől a betakarítás! tekintve: . A szedés itt folyamatos. A nagyszámú termesztett zöldségfaj.szedésük nagy körültekintést igényel. A betakarítás a termesztési folyamat befejező része. de a fogyasztható része (hajtás. Aratásról akkor beszélünk. vagy többször ismételve. . vagy a föld feletti hajtásoknál való leválasztása.szedés után. a feldolgozóiparak minőségi követelményeinek megfelelően. ill. amely magában foglalja a szedést és az aratást.a zöldségfélék nagy biológiai értékűek. ' . aratás A szedés. levél. esetleg több menetben.betakarításuk történhet géppel és kézzel. .) már szedésre érett. ütemezve kell végeznünk j Szedés. A zöldségfajok betakarítását a piac által meghatározott érettségben. egymenetben.Zöldségfélék betakarítása Betakarítás Összetett fogalom. Főleg a vetőmagtermesztésben használatos fogalom. egy menetben learatjuk. valamint a termények értékesítésre való előkészítését. változatos termesztéstechnológiai változata rendkívül sokrétűvé teszi ezt a kérdést.gyorsan romlanak.betakarításuk történhet egyszerre. ha a betakarításra érett növényeket egyszerre. nagyszámú fajtája. . · 60 . -a szedési érettség. mert sérülékenyek. A szedés időben elnyújtott tevékenységet takar a növény maga még nem "érett". . mennyiségben. piacképességük a szedés után rohamosan csökken. az egyes fajoknál nagy eltérést mutathat (uborka). átalakítást követően. . Ami eltér a többi. többször is meg kell ismételni. . termés stb. aratás a felhasználásra alkalmas növényi részek talajból való kiemelése. vagy anélkül közvetlenül felhasználásra kerülnek.

a mélyhűtőipar igényének megfelelő érettségben kell betakarítani. 6-9 cm. ha a termésben található magvak már továbbszaporításTa alkalmasak. már apadt lesz. Mire megérkezett. a paradicsomo!. de szedjük 3-6 cm. illetve nor génes fajtákat (pultontartható fajták) teljes biológiai érettségnél szedjük. ép áru képét mutatja. A korábbi években exportra termesztett paradicsomol 70-80%-os érettségben szedtük. 3-6. Ezek a gének lehelóvé teszik. A betakarítás idejét meghatározó tényezők A betakarítás időpontj<inak meghatározása nagy szakértelmet igényel. Ugyanakkor a görögdinnye. fűszerpaprikát. étkezési hagymaként és biológiailag éretten (vetőmagtermesztés). a sütőtököt. ha néhány nappal túlhalad az optimális érettségen. a felhasználástól függően különböző fejlettségi (érettségi) állapotban takarítható be. Egy-egy növényfaj termése. Egyes fajták érett termései akár egy hónapig is a tövön tarthatók.Az érettség fogalma A zöldségféléknél az érettség más-más fejlettségi állapotot jelent. fejlettségben szedjük konzerv uborkaként A 2-4 cm-es méretet naponta kétszer szedik a lámrendszeres termesztésnéL A zöldborsót a konzervipar. Az is. A felhasználási hely távolsága egyes fajtáknál ma már nem játszik akkora szerepet mint régen. elérte a teljes érettséget. Függ: -a felhasználási céltól. ill. A legértékesebb a 2-4 cm-es berakó uborka. sárgadinnye stb.az időjárástól.vagy főzőhagymaként. Befolyásolja a szedés időpontját az adott fajtába (paradicsom. 6-9 cm stb. A felhasználási célnál a felhasználó igénye a döntő. Példaként említjük az uborkát. Biológiai érettségrfff akkor beszélünk. 9-12 cm. 30 cm-nél nagyobb méretű fejlettségnéL És értelemszerűen magnak teljes bilógiai érettségnéL Hasonló a helyzet a vöröshagymánál is. Meghatározza a szedési időpontot Az uborkát 2-4.) beépített pultontarthatóságot eredményező gén is. Szedhetjük zöld. a paradicsom alakú paprikát. több ezer kilométeren át szállíthatjuk és még mindig teljesen friss. nem nyújt teljes értékű táplálékot. Fogyasztható lett. -a gazdaság távolságától a felhasználási helytől. . csomagoltuk és szállítottuk. 61 . 12-15 cm. valamint a vetőmagot termő zöldségnövényeket A gazdasági (felhasználási) érettséget a felhasználási cél határozza meg. Ma már a helyzet a rin. majd leszedve az üzletben is elállnak néhány hétig. Megkülönböztetünk biológiai és gazdasági (felhasználási) érettséget. Biológiailag éretten takarítjuk be a dinnyéket. 15-30 cm.

vitamin stb. Ügyelnünk kell arra is. hogy nagy melegben a levélzöldségek gyorsan fonnyadnak. A petrezselyem. A gö-. fej felreped stb. A fagy szintén meghatározó tényező. kelkáposztával stb. bé fásodik. ' A termés mennyisége. meggátolják a folyamatot és hosszú ideig megóvják a paradicsomoL Más kérdés a konzerv paradicsom ügye. hogy a legtöbb zöldségfajnál az érés utolsó napjaiban alakulnak ki az íz. hűvös nyár időjárási kom• bináció a borsó számára megváltás. anyagok. Egyes fajoknál. a retek pudvásodik. Az esős idő ugyancsak hosszabb ideig zsengén tartja a szemeket. "megég". Az elvénült áru élvezeli értéke romlik. cékla. A kései szedés is káros. spenót átteleltethető. A 2-4 cm-es méretű uborkát lehetőleg "vízbe szedjük". az érési folyamatot. a káposzta-. gozó vonaira kell tenni a zöldborsót Az időjárás szintén meghatározó tényező a szedés időpontjának meghatározá-. mint zöldborsó egy ideig növekszik ugyan a termésátlag. Hasonló a feladat a zöldborsónál is. zeller. a lényerés után gyorsan (1-2 óra) agyárba kell sz<í. Szedésre a reggeli és délutáni órák a legalkalmasabbak. A korán leszedett áru kevesebb szárazanyago! és több vizet tartalmaz. Cséplés után gyorsan (1-2 óra) a feldol-. is. Köztudott. Egy meleg tavasz. minősége és a betakarítás időpontjának összefüggése A zöldségtem1esztésben már ma is. főleg rossz fényviszonyok közölt fejl6dő zöldségfajnr rontja a termésátlagot és a minőséget is. nagy termésátlagot erdményez. szárazság sietteti. sában. pasztinák. Az európai piacokon aminőség versenyez a minőséggel. az áttelelő salátával.hogy a teljes biológiai érettségnél leszedett termésben a lebontási folyamatokat irányító gének müködésbe lépnek. 62 . a jövőben méginkább meghatározó lesz aminőség. "bemelegednek". a jobbik győz. a fehér húsú paprika szinesedik. karfiol stb. aroma. A lényerésre termesztett paradicso• mot a léfeldolgozóhoz vagy konzervgyárhoz közeli területeken kell termeszteni. a karalá-. hogy ne fonnyadjon meg. A szedés időpontjának helyes meghatározása alakítja a termés tömegét és minőségét egyaránt. A magas hőmérséklet. hogy a nemkívánatos csíraszám alacsony értéken maradjon. Roppantás. a gomba rágóssá válik..llítani és feldolgozni. a termésátlag és aminőség csökkenésével' jár együtt. kevésbé öregednek. A zöldborsó a hőségnapokon túlérik. A túl korai szedés. Érzékeny a fagyra a sárgarépa. rögdinnyénél a túlérés az apadással. egyetemben. Melegigényes Zöldségnövényeinke már a korai fagyok (a legnagyobb kereskedő) előtt be kell takarítani. de aminőség romlik.

vagy ismétléssel. Előnyük. hogy javul a minőség és csökken az élőmunka felhasználás. a vöröshagymánál a kiemelés. cséplés. Az egymenete. termesztési cél határozza meg. A gépi szedés (kiemelés) és kézi gyiljtés azoknál a zöldségfajoknál fordul elő. Eszközei egyszerűek: kések.A szedések gyakorisága A zöldségfajokat betakarítjuk egyszerre. naponta (3-6 cm). szállítószalagos. A szedés gyakoriságának meghatározásához mindig a termény minőségét kell figyelembe venni. -gépi szedés (kiemelés). A legsűrűbben a méretes uborkát szedjük. Ismert az ipari paradicsom. 9-12 cm).). . póréhagymát. házikerti. tojásgyümölcsöt. paprikát. a gyökérféléket egyszeri szedéssel. Tipikus esete a zöldborsó betakarítása. dinnyéket többszöri szedéssei takarítjuk be. . többszöri szedéssel. saláta-uborka. hogy melyiket alkalmazzuk. Igaz alkalmazzák még a hajtatásban is. Az adott faj. ládák stb. A kézi szedés és a gépi gyiljtés egy fokkal fejlettebb az előzőnéL A gyűjtéshez szedőkocsikat. A kézi szedés és kézi termékgytíjtés még általánosnak tekinthető. ásók. A vöröshagymát. Növekszik a szedési teljesítmény is. valamint rakodópiatás gyűjtőeszközöket használnak. kézi termékgyűjtés. vödrök. a paradicsomo!. 6-9. hetente. esetében.két menetes gépi betakarítás. fokhagym:ít. gépi gyűjtés.egymenetes gépi betakarítás. az adott technológiai típusnál elterjedt. felszedés. feldolgozás stb. kézi gyűjtés. naponta kétszer (2-4 cm). a termesztéstechnológiai változat. Ismert a zöldborsónál a rendre vágás. 2-3 naponta (3-6. Kézimunkaigénye nagy. -kézi szedés. háztáji gazdaságokban általános módszer. ahol a felhasználható részek a talajban helyezkednek el (gyökérfélék.1· gépi betakarítás számos zöldségfajnál. Betakarítási módok A zöldségfajok változatosságából adódóan a betakarításnak számtalan módja van. A gépi betakarítás két menetben szintén a technológiai változat függvénye. zöldbab stb. adott fajtája. 63 . Hobbi kerti. uborkát. felszedés. burgonya stb. de jó áruminóség érhető el általa. Ezek a következők: -kézi szedés.

ill. torma a gyökerétől szépen. sárgarépa. Az áruelőkészítés költséges munkafolyamat. Főleg egyes gyökérzöldségféléknél kell a fölösleges gyökereket eltávolítani. pontosan megszabadítva kerül a piacra. petrezselyem stb. zeller. Más fajoknál. tárolásra. Köztudott a termeszlők körében. Az áruelőkészítés. 64 . Több országban már csak az l. melyek a szabványok nyujtotta követelményeknek is megfelelnek. Komplex művelet. amelyeket biztonsággal értékesí-' teni is tudnak. megtalálható. csomózott sárgarépa. valamint a sárguló. osztályú áru hozható forgalomba. amely a betakarítás része. vagy az áru frissen tartása érdekében. A tisztítás fogalmán értjük a téli fogyasztásra. Erre kell törekedni nekünk is. A mosás két okból szükséges: a terményen lévő szennyezettség eltávolítása miatt. Zöldségfajonként nagy változatosságot mutat. gumós zeller. Több termény tisztításakor mosásra is szükség lehet. feldolgozása. Osztályozás. és a felszívott vizet is értékesíteni lehetett). A tisztítás végezhető kézzel és géppel. feldolgozásra termesztett zöldségfajok: petrezselyem. Amosás végezhető medencében (emlékeztetőül minden hajdan volt és ma lévő bulgár kerlészetben megtalálható volt. Módját szabványok írják elő. beteg. illeszthetik a vetéstervükbe. fölösleges leveleket. az osztályozás. hogy mutatós. A tisztítás igen fontos áruelőkészítő művelet. pasztinák. zöldhagyma. jó minő­ ségű árut állítsunk elő. káposztafélék. fajoknál alkalmazott teljes lombeltávolítást. mint eladni. téli retek. vöröshagyma stb. csemegekukorica. mert így friss maradt. az értékesítést segíti.A zöldségfélék árukezelése. esetében a külső. elemei: a tisztítás. Egy a lényeg. a csomagolás és a szállítás. A minőségi elvárások növekedése miattt szerepük egyre nő. sérült leveleket távolítjuk el. Az áru értékét mindig növeli. Pl. A szabvány közös nyelv a termesztő és a felhasználó között. mint például a saláta. Még a káposztaféléket is mosták. tárolása A termények előkészítése értékesítésre Napjainkban a zöldségtermesztő gazdaságok is csak azokat a zöldségnövényeket termeszthetik. hogy könnyebb az árut megtermelni.

Az osztályozás történhet nagyság szerint. ill. a petrezselyem zöldjét stb. ill.Osztályozáskor mindenekelőtt az adott fajtajellegél meghatározó tulajdonságokat kell figyelembe venni. Napi téma a műanyag-. tálcák. műanyagok. zsákok). bélelő anyagokat (rácsbetétek. amikor egy piros. rakoncák stb. A termelő csomagolja a paradicsomot. valamint egyéb díszítőanyagokat Példaként említjük. fészeklapok.). sokszor száraz virággal díszítve : forgalmazzák. · Élettartam alapján tartós. rózsaszínű bogyójú termések iránti kereslet l Említhetjük a fürtös paradicsom ot is. A termelés része a nagy élelmiszerláncoknak szállított áru előkészítése. rendeltetésük és élettartamuk alapján. objektív módon (2-4 cm. félkonténerek. 3-6 cm. A paradicsomnál az utóbbi időben nő a sárga. nemcsak a mi fúzési gyakorlatunknak megfelelően forgalmazzák. a fa göngyölegek alkalmazása körüli vita. Az anyagok. A "komolyabb" csomagolásra számtalan csomagolóeszköz áll rendelkezésünkre. vöröshagymát stb. paprikát szín szerint. Ugyancsak gépi osztályozással a görögdinnye ládás csomagolásánáL Nagyság szerint osztályozzuk a paprikát. hogy a paprika milyen szépen mutat a zsugorfólia alatt. a méret és az íz. Tekintetel kell lenni az áru érettségi. hanem kosárformára kialakítva. Sok esetben a termelők csomagolják a zsugorfóti ás árut. Példaként említjük. illetve csomagolóanyagokat A termelőnél mindhárom alkalmazására sor kerülhet. Felhasználási terület alapján megkülönböztetünk termelői (üzemi). hálók zsugorfóliákkal. fogyasztási göngyölegeket zacskók. Csomózva értékesítjük a hónapos retket. A döntés országonként és időszakonként változó. rekeszek. 6-9 cm stb. főzőhagymát. A csomagolásnál vigyázni kell. A csomagolás szintén fontos áruelőkészítő művelet. egy fehér (vagy sárga). dobozok. hogy fürtös 65 . ládák.) és címkéket (cégjelzéseket). egészségi állapotára. ill. mint például az uborkánál. hogy a göngyölegbe mindig az előírt árutömeg kerüljön. Ezek: a szín. alapvető göngyölegeket (konténerek. stb. papír stb. eszközök csoportosíthaták felhasználási területük. egy zöldszínű termés van "összezárva". belföldi (belkereskedelmi) és export (külkereskedelmi) göngyölegeket. Védi a termény minősé­ gét. Közülük mindig a célnak legjobban megfelelőt kell választani. szalvéták. épségére és tisztaságára is. a forma. Nem mindig egyszerű feladat. paradicsomot. Tessék elgondolni.). nélküle. A legegyszerűbb csomagolás (az ömlesztett áruval itt nem foglalkozunk) a csomózás. Ezek csomagolása mindig termesztő üzemben történik. hogy a nyugati országokban a fokhagymát. egységcsomagoló anyagokat. Rendeltetésük alapján megkülönböztetünk rakodógöngyölegeket (raklapok. akadályozza a párologtatást és sok esetben fagyvédelmet is nyújt. Ezenkívül figyelemfelkeltő és vásárlást ingerlő hatása is van. illetve ideiglenes (eldobható) csomagolóanyagokat is megkülönböztetünk. a zöld-. gépi osztályozással.

A termények szedése. a belsó' szállítás és a külső szállítás. esetleg a közeli felvásárlótelepre. a munkaerő kímélése egyre inkább a gépi megoldást szorgalmazzák. valamint az üzemi tárolóhelyeken.vagy a görögdinnye ládás csomagolására. A beteget. sérültet eltávolítják. Így kerül az· áru az előkészítőbe. A külső szállítás már nem mindig a termesztő feladata.: feszesen álljanak egymás mellett. A munka elvégzésére számos eszköz és gép áll rendelkezéskünkre. illetve felhasz-. a magot és a héjat. A munkabérek emelkedése. Egyszerű tartósítási eljárások Szárítás. szállítótartályok. Ezek: a rakodólap. Előfeldolgozás. A felöntő tartályhól felvonóval viszik a paradicsomat a válogató. Napon száríthatjuk 66 . de ne préseljék egymást. mosó szalagra. aratása és a tárolás vagy a közvetlen felhasználás között igen fontos művelet azok szállítása. lényerés A konzerv paradicsom termesztésénél van jelentősége. nem mindig igény a tükrözés. vasúti kocsik. kamionok (hűtöttek is). Szállítás. csomagol ni. tar. Itt szélválogatják a "levet". Egy-egy ládába csak azonos faj. Az árumozgatás végezhető kézzel és géppel. Jellemzője a termény hosszabb útja. Gondoljunk csak a sárga. vagy palántázott paradicsomnál az egymenetes vagy folyamatos betakarításnál jöhet szóba. A fürtszámnak és a tömegnek is meg kel. tárolóba. Változatai: a rakodás. A termény útja itt a leghosszabb. egyezni a ládákban. ta. és a repülőgépek. A rakodás fogalomkörébe tartozik a termény elhelyezése a szállító járművek­ re. A levet. A feldolgozóipar a termesztés helyéhez közel telepíti a lényerő állomásokat. Főleg a helyre vetett. A zöldségféléknél kevésbé elterjedt módszer mint a gyümölcsnéL Kis mennyiségben bármilyen nyersanyagat száríthatunk házilag. Ügyelni kell arra. Ezt is megoldották. Ezt inkább a kereskedelem vagy a felhasználó végzi. azonos külső megjelenésben kerülhet. gazdaságon belüli <irumozgatást jelent. A belső szállítás üzemen. hogy az áru tetszetős legyen. roppantás után 1-2 óra alatt a gyárba szállítják és feldolgozzák. A paradicsom elkerül a roppantóba. azonos mérettel. A tem1esztők ide szállítják a paradicsomat és felöntik a fogadó tartályba. pátkocsik.· tályládák (konténerek). náló helyekre. azonos érettségben.paradicsomat kell pl. különböző emelők.

hogy a termékben a romlást okozó mikroorganizmu sok szaporodása kismértékű vagy teljcsen gátolt. A felszeletelt gombát szitára helyezzük és napon vagy ámyékban nyílt huzatos térségben. fúszeres paradicsommártás (ketchup). és így helyezzük a sütőbe. A vízeltávolítás mértékétől függően előállíthatók sűrítménykésztermékek. majd lehűtjük. hogy egyenletes legyen a szárítás. Akihűlt szárítmányt vászonzsákban. amelyek 45-50%-os sziírazanyag-tartalmúak. Nagyon alkalmasak erre a célra a szabályozható hőfokú sütők. felhasználásig. keverés közben szárítjuk. A zöldségfélék 1·özül beslírítéssel tartósítjuk a paradicsomsűrítményeket. A készítményeknek teljesen száraznak kelllenni ük. Szárítás alatt a gombának meg kell tartania a világos színét. sóskapüré. nyílt huzatos helységben szárítjuk. A megtisztított gombát 3 mm vastag szeletekre vágjuk. paprikasűrítmény. hanem drótfonatból készült cserényekre tesszük. parajpüré stb. Szárítás közben a sütőből a gőznek távoznia kell. A szárított hagyma használata már szélesebb körű.a gombákat. ezért romlásmentes eltartásuk csak m<ts tartósítási móddal (hűtőtárolás. A gomba tartósítása szárítással a legegyszerűbb. A félkoncentrátum ok cukortartalma nem éri el a konzerváló hatás kifejtéséhez szükséges mértéket. az éleszlők és egyéb mikroorganizmu sok nagy részének életjelenségei 65-70%-os szárazanyag-tartalomnál mcgszűnnek. gázsütőben. lecsó. Vékony rétegben80°C-o n szárítjuk. A szárítás alatt az anyagat keverjük és a cserényeket is áthelyezzük. lecsepegtetjük. A petrezselyem és a zeller zöldjét szitán napon. esetleg fűtött helyen szárítjuk. amelyek 68-70%-os szárazanyag-tartalmúak és ún. papírzacskóban. 67 . jé/koncentrátumok. vagy árnyékban. Ennek hiányában száríthatunk villamos sütőben. amikor a levélzet könynyen morzsolódik. A tárolt anyago t időnként ellenőrizni kell! Bes(irítés. amelynél a tartósítandó anyag víztartalmát elpárologtatással vagy kifagyasztással olyan mértékűre csökkentik. Szárítás közben a gombát igény szerint megforgatjuk. vagy elektromos szárítóban. Szárítható a zöldborsó is. Az a fizikai tartósítási módszcr. és finom szitára szórjuk. A szárítás 3-4 óráig tart. cl!lofánnallckötö tt üvegben stb. cukoradagolás. A gombát száríthatjuk zsinórra fűzve is. ketchup paprikával. A hagymát szeletekre vágjuk. A nyersanyagat nem rakhatjuk sütőtálcára. Szárításra majdnem minden gomba alkalmas. tároljuk. A szárít<is akkor fejezhető be. paradicsom lé és -püré. és 65 oc körüli hőmérsékleten. levélzöldeket. A levélzetet egészben vagy apróra vágva tárolhatjuk. lecsó áttört paradicsomlével. hőkezelés) kiegészítve biztosítható. majd néhányszor átkeverjük. Igaz a mélyhűtöttet jobban szeretjük! A zsenge zöldborsót puhára főzzük. A maradék 30-35%-os víztartalom mellett csak az ozmofil élesztők életképesek. A jól szárított hagyma könnyen törik és világosszínű.

és ezáltal meggátolja a mikróbák romlást okozó tevékenységéL Kémiai hatása bizonyos fokig gyéríti is· a mikroorganizmusok számát. tölteni való paprika paradicsommártásban. hogy vákuumban. forralással. vagy szeletelt zöldséghez 2-4% arányban kony hasót kell adni. légritkított térben. többféle mikroorganizmus is részt vesz. A legelterjedtebb tejsavas erjesztéssei készült savanyúságok: kovászos ubor·· ka. Az egyébként nehezebben eltartható zöldségfajok konzervá Jására alkalmazott eljárás. ecetes gyöngyhagyma. Savanyúság készítése. és kelle·. zöld paradicsom. édesen sós-ecetes uborka. vegyes savanyúság stb. Majd később el is pusztitják a káros. és ezek meggátolják a romlást. A természetes tejsavas erjesztés útján történő savanyítás na gyon régen ismert. tölteni való paprika ecetese n. a késztermékben keletkezett tejsavtartalom a további tárolás alatt azonos marad. A feldarabolt. hogy elvonja a víz nagy részét. Az erjedés befejezésére a cukortartalom elfogy. Ez védelmül is. gyöngyhagyma vörösborral. szolgál a káros mikroorganizmusok ellen. édes-savanykás uborka. patisszon. A tejsavképző baktériumok sótűrőek. Savanyúságak kémiai eljárással. a pH-csökkenése és a sav keletkezése eredményeként háttérbe szorítjá őket. Ecet hozzáadásával készült savanyúságok: ecetes uborka. a kivont sejtnedve fel tudják használni. zöld dinnye savanyúság. mazunk. A só hatására a szövetekből a víz és az abban oldott sejtanya gok egy része kivonódik és ezáltal egyes mikroorganizmusok részére hozzáfér. minél k' sebb hőmérsékleten történjék a besűrítés. A konyhasó konzerváló hatása azon alapúl. (15-20% ). A tejsavképző baktériumok bizonyos mikróbákra gátlóJa hatnak. A helyesen lefolytatott erjesztés után. uborkasaláta. amilyen a kovászos uborka. ece-. de csak néhány zöldségnövénynél alkalmazható. Ilyen irányított természetes erjesztés! több zöldségfaj tartósításánál is alkat. ecet hozzáadásáv· is készíthetők. A felhasznált sóadagnak nagynak kell lenni. fűszeres uborkaszeletek. téli sós-vizes uborka. A nagy adag sóval való tartósítás a legegyszerűbb mód. a tejsavtartalom nő. A savanyúság közismert és széles körben fogyaszta Magyarországon. a sós-vizes uborka vagy a savanyíto káposzta esetében zajlik le. nem sótűrő baktériumokat. és 2-3 hét múlva eléri az 1-2%-ot. hetővé válik. hogy 68 . Általában arra törekszenek. paprikasaláta. csemege uborka. egész. tes gomba. ecetes paprika. Tudni kell. Egy teljes tajsavas erjedés le folyásában. Zöldségtartósítás sóban. A sónak egyes mikróbákra életműködésüket erősen gátló vagy pusztító hatása is van. ecetes cékla. mes ízt alakítanak ki az erjedésen átment termékben. nehogy a tartásításra szánt anyag erjedni kezdjen. A savanyílásos tartósításnál a mikroorganizmusok két típusa játsza a fő sze repet. savanyú káposzta. a tejsavbaktériumok és az élesztőgombák.A berendezések legtöbb típusa melegítéssel. savanyított káposzta-konzerv. illetve etilal koholt képeznek. töményíti a tenn ket. amelyek tejsavat.

A tárolásnak két változata ismert. csak a jól tárolható zöldségfajoknál (gyökérfélék. A tartós tárolást. melynek eredményeként a hosszú ideig és melegben tárolt anyagok megerjedhetnek. hogy az áru a felhasználásig megőrizze frissességét. Így készíthetjük a paprikapürét. Tartós (téli) tárolás időtartama 2-6 hónap. zellergumó). de alkalmazhatja a kereskedő és más felhasználó is. petrezselyem gyökér. vagy a betakarítás végén kerül sor. Ezen anyagokból. A tartós tárolás főleg a forgalmazó és a feldolgozó feladata. és a tartós (téli) tárolás. téli sárgadinnyék). esetleg néhány hét. 69 . A cél. az átmeneti (időleges). A zöldségtárolás jelentőségél a zöldségféléknek a belföldi fogyasztásban és az exportban elfoglalt szerepe határozza meg. de az érett görögdinnye is hossabb ideig eltartható sós vízben. zöldbabot sóban. Feladata a friss zöldségfélék évi folyamatos fogyasztásának lehetővé tétele. Feladata a fogyasztás egyenletességének lehetővé tétele és az értékesítés segítése. műanyag zacskóba csomagol va. jellegénél fogva az adja meg. fokhagymát sóban. illetve külföldi piacokra kerülő mennyiségeket kell figyelembe venni. mind a tartósított formában belföldi. zöld levélfűszereket (petrezselyem. Szinte hihetetlen. illetve a jóminőségű állapotban értékesített termék árbevételének hányada elveszne. Tárolás A betakarított zöldségféléket a felhasználásig legtöbbször tárolni kell. Az átmeneti (időleges) tárolás időtartama csak néhány nap. Az időtartam az adott zöldségnövény eltarthatóságának és a felhasználási módnak a függvénye. vegyes gyökérzöldségeket (sárgarépa. E szempontból mind a nyersen.egyes mikroorganizmusok még ennél is nagyobb (30%) sótartalmat is tűrnek. megpenészedhetnek. bértárolással átvállalhatja a termesztő is. káposztafélék. minőségét. Alkalmazására mindig a tenyészidő végén kerül sor. amelynek hiányában a termelési ráfordításnak. zeller. az ételekbe fűszer vagy adalék anyag formájában felhasználni igen keveset szabad. lestyán. Az átmeneti tárolás elsősorban a termelők feladata. kapor). Alkalmazására a szedések után. Ennek a termelőre visszaható gazdasági jelentősége az. nor génes paradicsomfajták. hogy a tömegérés időszakában aránylag alacsony áron értékesíthető terméket megőrzi a kedvezőbb árviszonyokkal rendelkező piaci időszakra. Az átmeneti tárolás jelentőségét. hagymafélék. hogy a termelési-forgalmazási ciklusnak egyik nélkülözhetetlen szakasza.

de a zöldségtermesztés csak 4-et használ). . sőt a tengerszint feletti magasság is befolyással van termékeink minőségére és eltarthatóságára. A termesztéstechnológiai változat szintén meghatározza. korai termesztéstechnológiai változatok (váznélküli fóliás termesztés. 70 . korai szabadföldi termesztés stb. A rövid tenyész-. Ezek a tartós. A környezeti tényezők. téli tárolás növényei. hogy az áru átmeneti vagy tartóstárolásra alkalmas-e. A zöldségfajok nagy változatosságot mutatnak a tárolhatóságukat illetően. Korábban ezeket már ismertettük.A tárolás eredményességét meghatározó tényezők Az eredményes tárolás sok tényező együttes hatásának eredménye.). a levélzöldségfélék. A fajta szintén nagy változatosságot mutat a tárolást illetően. Nehezebben tárolható az étkezési paprika. .a tárolásra kerülő termény minősége. -a környezeti tényezők.és a káposztafélék stb.a betakarítás időpontja. Befolyásolja: • -a faj és fajta. Északról délre haladva több a termények cellulóz és fehérjetartalma. uborka. hónapos retek. A termesztőhely. átmeneti tárolás jöhet szóba náluk. zöldbab. A tartós tárolás fajtái a középhosszú.) inkább a friss áruellátásban játszanak nagyobb szerepet. zöldborsó. Ezek az átmeneti tárolás növényei. a talajban áttelelnek (fekete-: gyökér.' spárga. a gazdaságilag érett főző-.a termesztéstechnológiai változat. amelyek szintén hatással vannak a tárolhatóságra.a termesztőhely.! Vannak könnyen tárolható fajok. pasztinák stb. A szabadföldi tömegtermesztési szolgáló technológiai változatok adják a tartós tárolás árualapját A termesztffhely magában foglalja a Magyarországon kialakított termőhelyi kategóriákat (6 termőhelyi kategória. káposzta stb. itt nem térünk ki rájuk. idejű fajták csak átmeneti tárolásra alkalmasak (lásd a rövid tenyészidejű sárgarépa. . Az éghajlati tényezők köz ül az eltarthatáságra főleg a fény. fóliaalagutas termesztés. A kategóriák talajtípusok szerint rendeződnek. fajtákat). a. melyek helyben. tökök (az istengyaluita tök kivételével). a hagyma. illetve hosszú tenyészidejűek. Szoros összefüggésben a fajtánál leírtakkal. Viszonylag könnyen tárolhaták a gyökérfélék. csemege kukorica stb. a hőmérséklet és a csapadék hatnak. .

Csapadékban gazdag vidéken a termények víztartalma mindig nagyobb. behúzódott. Minden terméknél figyelembe kell venni a megfelelő érettségi fokot. tárolás előtt a gumós zelJerről és a tormáróL A tisztítás részét képezi a terményen lévő föld. A külső levelek eltávolítását nem szabad túlzásba vinni. A betakarítás idfípontja. gondosan kell eljárni. kellő buroklevéllel rendelkező tétel a megfelelő. A válogatás tárolás előtt elengedhetetlen folyamat. érettségére. 71 . amely a fogyasztás céljának legjobban megfelel. rosszabbul. több veszteséggel tárolható. osztályozott. A minő­ ség ma is. színére stb. kellő­ en szikkasztott minőségi áru kerülhet. A válogatás nélküli heterogén árutömeg nagyon sok veszéllyel jár. a légzési. Az egyöntetűség vonatkozik mindenekelőtt az árú fajtaazonossá gára. amelynél leghosszabb ideig eltartható. szöveti szerkezetük lazább. A zöldségfélék betakarításánál igen körültekintően. de a jövőben még inkább meghatározóv á válik. tiszta. vagy beteg termény tárolásra alkalmatlan. A vöröshagymánál az érett. A káposztafélék nél a fölösleges. A rövid és a hosszú ideig tárolható zöldségfélék javasolt környezeti tényezői t a 12. sérült. osztályozotts ága. eredményét javítja. A tisztítás módja zöldségfajonként változhat. Minden zöldségfélét olyan fejlettségi fokban kell szedni. méretére. A termények előkészítése tárolásra Tárolásra csak a szabványnak megfelelő. és a /3. Ugy is fogalmazhatu nk. egyéb anyag eltávolítása. A fölösleges gyökereket is eltávolítjuk. fajtatisztasága stb. úgy. hogy tartós tárolásra kerülő termékeknél azt a fejlettsége! kell megvárni. Az osztályozottság a tárolási és a későbbi értékesítési egyaránt segíti. A mély fekvésű. A gyökérzöldségféléknél a lombazatot eltávolítjuk. A sérül t. táblázathan foglaltuk össze. Ha már a betároláshoz "kombinés" a hagyma. hogy a szívrész ne sérüljön. nehézségek Jesznek a tárolás során. hogy az első osztályú árut tároljuk! Aminőségnek velejárója az áru tisztasága. mert azok védenek is. A hőmérséklet nemcsak a fotoszintézis alakulását. de a fontos tartaléktápany agok képzését is kedvezően befolyásolja. A tárolásra kerül() termény min(fsége a garancia a sikeres tárolásra. válogatott. Szinte törvényszerű. beteg borító leveleket távolítjuk el. vizes talajokban termesztett áru mindig rosszul tárolható. esetleg megrothad az egész.A fény a fotoszintézis! befolyásolja.

7 0.6 Igen fontos előkészítő művelet a szikkasztás is.9 !.9 1.4 90-95 85-90 85-90 85-90 85-90 85-90 90-95 85-90 85-90 90-95 90-95 90-95 90-95 90-95 90-95 95 85-90 15-30 15 8-24 15-24 8-15 8-15 8-24 8-15 8-15 5-8 15-24 10-15 8-15 8-24 21-28 14 5-8 0.5 0-2 O-l O-l 1.3 0.4 0.1 1. penészeket. --- 72 --- .9 0.2 1./2. amelyek a tárolók falán él a berendezéseken letelepedtek.1 0.0 1. Célja a terményekben vag a bennük lévő fölösleges víz eltávolítása. nyári) Bimbóskel Sárgarépa (csomózott) Csiperkegomba 0-2 7-10 7-12 10-12 10-13 7-10 10--13 7-10 0-2 0-2 0-2 0-2 0-2 0-4. tábláza! Rövid ideig tárolható zöldségnövény ek és javasolt környezeti (Balázs 1994) tényezőik Tárolá:. minden évben el kell pusztítani a tárolás meg kezdése előtt.6 1.1 1. Tároló helyek előkészítése és fertőtlenítése A romlást okozó mikroorganizmusokat.8 1.9 1.7 0.i Zöldségfélék hőmérséklet Átl~gos oc fagyáspont "C Relatív nedvesség o/o Tárolási nap idő Karfiol Paprika Paradicsom (nem LSL fajta) Tojásgyümölcs Görögdinnye Sárgadinnye (nem téli dinnye) Uborka Zöldbab Zöldborsó Csemegekukorica Fejes saláta Spenót Spárga Retek (hónapos.

2.4 1.4 1. csírátlanítása Fontos tényező. majd erősen szellőztetnek. Újabban az üres raktárhelyiségek fertőtlenítésére szalgát az UNIFOSS (100m 3 légtérre 20 g-ot.1 Relatív nedvesség % Tárolási idő hónap 7-12 7-12 0-4.4 3.5 0-4.9 0.5 0-4.5 l vízben feloldva ködszerűen kiperrnetezik). Szállító és csomagoló eszközök előkészítése.5 0-4.5 0-3 0-2 0-4. hogy nemcsak a tárolóhelyiség.1 1.!3.5 0-4. fertozesmentes legyen.1 1. táblázat Hosszú ideig tárolható zöldségfélék és javasolt környezeti tényezők (Balázs 1994) Tárolási Zöldségfélék hőmérséklet oc Paradicsom rin génes nor génes Fejes káposzta Sárgarépa Petrezselyem Zeller Cékla Őszi-téli retek Torma Vöröshagyma Fokhagyma Karalábé Sütőtök Átlagos fagyáspont oc 0. 18-24 órán át zárva tartják a helyiségei. 5-1 O g/m 3-ként égettek el.5 1. cstramentes.1 3. majd 24 óra hosszat bezárták a helyiségei. majd erősen szellőztettek.5 0-4.7 1. • • o " # 73 .7 85-90 85-90 90-95 90-95 90-95 90-95 90-95 90-95 90-95 70-75 70-75 90-95 70-75 85-90 1-2 2-4 6 6 6 5 5-6 5-6 5-6 6-9 6-9 3-6 5-6 2-6 Régebben erre szolgált a kénezés. Külföldön Pirethron hatóanyagtartalmú szereket is használnak elsősorban rovarkártevők ellen.5 7-10 1.5 1. de a szállító és tároló edényzet IS teljesen ttszta.0 1.9 0. Hasonló célt szolgált a bordói lé is (1-3%-os oldatban).5 O-l Sárgadinnye (téli) 0-4.

Előnyük. a mélysége 30 cm. A prizma a talaj felett elhelyezett szabadföldi tároló. Az árok készítés eszköze az ásó. a káposztafélék. fejeskáposztát. belerakjuk a tárolandó zöldségfajt. s így tovább.a kishairnos tárolás. magassága 80-l 00 cm. A szélesség a tárolt terménynek és szellőzák A legegyszerűbb 74 . . hogy télen a terményhez nem lehet hozzáférni. szalmabálás tárolás. esetleg gőzöléssei fertőtleníteni. A prizmát célszerű enyhén lejtős területen. illetve az időjárástól függően.. Így tárolhaták a gyökér. A termény az árokba kerül. Így tárolhaták a gyökérfélék.és káposztafélék. a hossza 20-40 m. hossza 20-40 m. A tárolási mód és hely megv<ilasztásánál min-: dig azt kell szem előtt tartani. . A barázdás tárolás a lehető legegyszerűbb eljárás. Lehetséges a ládákat növényvédőszer­ rel.az önszellőzéses tárolás. alaposan leöblögetni és levegőn megszárítani. földdel takarunk. tavasszal a felmelegedéssei egy időben a tárolást be kell fejezni. Az egyik legelterjedtebb módszer. Csoportosítás uk: . fejjel lefelé. majd forró 4%-os szódás vízzel le kell kefélni. pl. melyet szalmával. A barázdát ekével nyítjuk.korszeru létesítményekben. .egyszerű létesítményekben. kellő mélységben. Hátrányuk. hogy az adott körülmények között melyik felel meg leginkább a kitűzött célnak és melyik eljárás a gazdaságos. észak-déli irányban elhelyezni. Tárolás szabad földön tárolási eljárások tartoznak ide: -az árkos. hogy különösebb beruházást nem igényelnek. az árumennyiségtől függően. ritkán a vöröshagyma. A prizma szélessége 80-200 cm. Az árkok szélessége 40-50 cm. .tárolás szabad földön. lehet. barázdás tárolás. majd a következő barázda földjével.Az idény megindulása előtt az előző évben használt anyagokat (göngyölegek) be kell nedvesíteni.nagyhairnos tárolás.a prízmás tárolás. ekével takarjuk. Prizmás tárolás. . a burgonya. Tárolási módok A tárolási módok igen sokfélék. Árkos vagy barázdás tárolás. . .a gúlás.

hogy a csapadékvíz a fóliatakarás tetején ne tudjon megállni. Középen 120 cm széles és 120 cm magas egyenlőszárú háromszög alakú szellőző csatornát alakítunk ki. A szellőztető ventilálort a tárolóhalom · tengelyvonalába kell helyezni. ill. csak szalmával takarjuk. konténerekbe). Egy folyóméteren a prizma méretétől függően. Főleg gyökérzöldségféléket és káposztaféléket tárolnak így. a szalmabálás tárolásnáL A területet gyomtalanítani kell. 250-500 t között változhat. A tárolóhalom szélessége ahová az árut ömleszt. 75 . Itt a tárolótéren !Jelül ellenőrző. göngyölegbe (hídákba. lazán betakarjuk az árut. A tél beállta előtt zárjuk a gerincet földdel. . Alkalmazható szabad földön. majd szalmával. e körül helyezzük el mindenütt a szalmabála sort. amelyre télen fólia vagy ponyva kerül. majd a talajfelszínt elegyengetjük. de fedett színekben is. Majd fóliával zárjuk a tetőrészt. a tárolóhelyek he. jük 6 méter. az áru alá l O cm vastag szalma réteget terítünk. hossza a 20-25 métert. így a termény folyamatosan ellenőrizhető. Az egy-egy gúlában tárolható termény a sűrűségtől és a gúla vagy a szín méretétől függően. Ez volt az ömlesztett tárolás. Gúlás. A gerincet a "végsőkig" i nyitva hagyjuk. Sok szellőzőkürtővel a fejes káposztából lehet a legszélesebb prizmát ké• szíteni. hogy a középső rakatok mindig magasabban legyenek. A talajra. · Egy-egy ilyen gúla szélessége elérheti a 9 m-t is. melyet igény szerint vastagítunk. melyek raklapra kerülnek. Kialakítjuk a szellőztető ventilátor befogadására szolgáló befúvó nyílást. szalmahálás tárolás. A bálaréteg egysoros (40-50 cm). Az utóbbi évtizedekben kezdett elterjedni. tetőt kiképezni. fejes káposztát) 150 cm magasan.alkalmasságának a függvénye. középen és a két szélén. főleg a halomba bejutni. tomávallátják el. duplázásra (80-100 cm) csak a hideg beállta előtt kerül sor. ·. A tárolásra pontos tervet készítünk . ill. mennyi helyen tudunk tárolni. A takaróanyag itt is szalmabála. lehetőleg nyeregtető megoldással. mely többnyire aprizmában hosszanti irányban kerül elhelyezésre. lyét a terepszinttől feltöltéssel kiemeljük. A ládás vagy raklapos anyagot úgy máglyázzuk. A prizmákat legtöbb esetben. magassága az 5-6 métert. Erre helyezzük az árut. öm lesz tv e (pl. 80-120 kg termény : tárolható. Mennyi árut. mert itt nem kell nyeregtető!. Néhány napos szikkasztás után az adott zöldségfélére 20 cm vastag szalmaréteg : majd 4-5 nap múlva erre is 5-10 cm-es földréteg kerül. mert később így lehet a nyeregtetős fedést kialakítani. kb. . A tárolás első lépése a terület előkészítése. E módszerrel bármely téli tárolásra alkalmas zöldségféle tárolható. alul szellőzőcsa­ . A színekbe kerülő rakatok természetesen kocka alakúak. Bennük az áru elhelyezhető ömlesztve. A hőmérséklet a prizmában ekkor 2-4 oc. szellőztető és közlekedő utakat alakítanak ki. Különösen ügyelni kell arra. Ezt követően kialakítunk 3 szellőző csatornát (légrács).

-a padlások. A szigetelést 20-30 cm-es vastag szalma és szintén 20-30 cm-es földréteg képezi. egyenlő oldalú háromszög keresztmetszetű szellőző farács. hagyományos módszerekkel igyekeznek a terményi a külső káros behatásoktól védeni. A terményt erre az alagútra helyezzik. Az alapba helyezett szalmabálákra rakodólapokat tesznek. -a pincék. Ezzel a megoldással 250-500 t terménymennyiség is tárolható.1· tárolás. A prizmás tárolás továbbfejlesztett változata. Szigetelhető szalmabálákkal és polisztirol lemezekkel.a C0 2 és a pára következtében kelet-l Az önszellfizése. Kisebb mennyiség~ l l 76 . A tárolót fótiával is borítják.· gazásai is vannak. A szellőzőrácson kívül már oldalfalak is vannak. A szellőztetésre beépített ventilátorak a hajnali órákban addig működnek. a felső pedig elől zárt. Majdnem megegyezik a kishairnos tárolássaL A különbség a méretekben van. l Tárolás egyszerű létesítményekben Egyszerű. igény szerint készül. A halom szélessége 2. a gerincmagassága 1. Az alsó szellőző csatornának oldalelá. amelyek régi. felengedés. Nagyhalmos tárolás. A halom alatti légcsatorna 2 méter hosszú rácsokból. A rács rései 2-3 cm szélesek. hogy az átszellőzés tökéletesebb legyen.5 m. vadak stb. Nálunk a szalmabálás szigetelés az elterjedt. fagyás. Az ideiglenesek 2-3m szélesek~ 1.5-2 méter mély árkok. A hatásfokol mesterséges szellőztető közbeiktatásával tovább növelhetjük. melyet polietilén fótiával védenek a csapadék ellen. A vermek lehetnek ideiglenesek és állandóak. A kishairnos tárolásnál egy-egy halomba 50-70 t gyökérféle tárolható. A termény alatt. Ide sorolhatók: -a vermek. A passzív tárolási eljárásoknál cél a megtermelt termények összegyűjtése. j -a raktárak.5 m. A termelt és parciális nyomáskülönbségen alapul. csak szalmával takarják (szellőzés). Ennél az eljárásnál a tároló padozata betonozott. (de földes is lehet).). A felső és az alsó bálasor közepén képezik ki a szellőzőcsatornát Az alsó csatorna hátul. rágcsálók. A kishairnos tárolás. alapja egy 70 cm-es oldalhosszúságú. amíg a gerincnél a gázjelenség meg nem szűnik. erre helyezik a tárolandó terményt. a könnyebb hozzáférhetőség és szállíthatóság szempontjából. Készülhet burgonya és vöröshagyma tárolására (250-500 t). ideiglenes tetőszerkezettel ellátva. vagy passzív tárolóknak azokat a létesítményeket tartjuk. a gerinc nyitott marad. védelem a környezeti tényezők ellen (csapadék. kező hőmérséklet- hő. fölött és oldalán szalmabálákkal szigetelnek. E csatornarendszer a keletkező légáram kényszerp<Hyája.

klímaszabályoz:íssal ellátva. stabit létesítmények.gyökérféle. A raktárak is felhasználhatók zöldségtárolásra. náddal vagy kátránypapírraL Az ajtó a homlokfalon található. a tél beállta előtt földdel is takarnak. Felül kell értékelnünk az eddigi hazai gyakorlatot.a hűtőtárolók és -a szabályozott légterű (CA) táro!ók. göngyölegben. konténerekben elhelyezhetők. jól szellőztethetők legyenek. Ezt ki is használták. Néz- 77 . hogy az áruhoz bánnikor hozzáférhetünk.posztaféle stb. és káposztaft~lék tárolására alkalmasak. tárolás mctlett a gombatennesztésre és a zöldségtárolásra. bokszokban. Előnyük. hiszen zömmel más célra épültek.és káposztafélék tárolására alkalmasak. már fogadó-. Mint már utaltunk rá. Tárolás korszcrű létesítményekben Ezek a létesítmények már célirányosan a t:írolásra készültek. osztályozótér stb. Az tennészetes dolog. beosztásuktól függő­ en. de a zöldségfélék tárolására is alkalmasak. szárral. A létesítmény padozata beton. Az állandó vermek már stabit oldal és végfalakkal készülnek. használják ma is. Szellőztetésük lehet tem1észetes és meslerséges. Az árak igazodnak az európai árakhoz. halmokban. Követelmény irántuk. legtöbbször csak ideiglenes megoldásként. Ezekben bármely zöldségfaj.5-2 méter. A tárolt zöldség elhelyezhető bennük halmokban. A szigetelés megoldható szalmával.íban. a szellőzőkűrtők és -berendezések. Miszerint a zöldségnek semmi keresnivalója sincs a hűtőházban. ká. Nagy alapterületűek. falazatuk hő. manipuláló.és víz ellen szigetelt. A technológiai alaplétesítmény maga a hűtőház. ömlesztve. A hűttftárolók. Fontos tartozékaik a légcsatornák. A takaróanyag szalma. szélességük 5-6 m. is van bennük. A padlósok főleg a vidéki cmbct"ek hagyományos tároló helye volt és az ma :is. Bennük a tárolt temlény elhelyezhető öm!cs:-. sör stb. mélységük 1. az elhagyott kőfejtőkben jó :lehetőség kínálkozik a bor. Bennük bánnel y zöldségféle tárolható. hogy a nagy hidegek bekö'szöntével külön fagyvédő takarásról kell gondoskodnunk. az utóbbi évtizedekben egyre kevésbé használják. A tárofák már rendeltetésszerű létesítmények. . bánnikor tárolható. A pincék nemcsak a bor. Budapest térségében. igény szerint. A vöröshagyma. a zöldségellátás és kereskedelem is határok felettivé vált. itt is tárolható. Igaz. Igaz. a kivánt és tervezett hőmérséklet tartására alkalmas hűtőberendezésseL Természetesen része a hűtőháznak az anyagelőkészítő és a kitároló részleg is. Főleg gyökér. hogy vízmentesek.tvc vagy göngyölegekben. Ide tartoznak: -a tárolók. A termények bennük. Hosszuk 50 m. prizm:. A hűtőtárolás eddigi gyakorlatát a változó igényekhez kell igazítani.

Az eredeti. tárolás.rt<í«>• szolgáló berendezéseket. Ennek érdekében építik be a légtér gázösszetételének fprmt·. Tudom.u~'·).). Elég arra utalni. hogy 1998. 78 . a gyökérzöldségfélék. magyarul (SZL. az egyes zöldségfajok és fajták igényeinek felelően. normál összetételű 21% 0 2 -t. Ha az eredeti levegő-összetételtől rően. A zöldségtárolásra még számba létesítmények. melyeket eddig száműztünk a teljes átértékelést igényelnek. friss tói ára csökken. de nem mondhatunk le róluk. paradicsom. lyozott légterű tárolás.03% C02 -t. A jövőben.zük meg a téli zöldségárakat! A paprika. a csúcs! De még mi várható?! A szabályozott légteríí (CA) tárolók. a 21% 0 2 térfogaton belül. Az angol nevezés: controlled atmosphere.<ll­ mellett. Ezek a létesítmények a zöldségfélék tárolásához még drágák. a zöldségtermeszlőknek is fontos létesítményeik lesznek. rövidítve C. oxigénben szegény légtérösszetételt biztosítunk a tárolóban. relatív páratartalom szabályozzák a levegő összetételét is. minimális mennyiségű kb. uborka téli. szabályozott légterű tárolásról beszélünk."v. és nagyon kevés nemes is tartalmaz. Ezekben a létesítményekben már szabályozzák a oxigén és szén-dioxid arányát. telén-tavaszán a minőségű petrezselyemgyökér kg-onkénti ára elérte a 2000 Ft-ot. Ezekben a tárolókban a hőmérséklet. 0. az európai . s a COTtartalmat.A.

hogy a beteg .2%-os oldatávaL A foltosság a baktériumos és a gombás betegségek gyakori tünete. A foltok először a növény alsó részein mutatkoznak. borsó. káposztafélék. észlelhető. Különösen veszélyeztetett gazdan6vények: A paradicsomon a xantomoná szos . emiatt a betegség előfordulásával a legtöbb növénynél számolni kell. bab. phaseolicola) válhat jelentőssé. Ezek a növényállományban egy-egy tövön észlelhetők. Fontosabb gazdan6vények: paradicsom.Növényvédelem Kórokozók A mozaik tünetek a vírusos betegségek legjellemzőbb tünetei. szögletes. emiatt a pal án ták elpusztulnak. dinnye. azokról a baktériumo k főleg az öntözővízzel kerülnek a felső növényrészekre. A foltokon gyakran fénylő. Fontosabh gazdan6vények: A kórokozó gazdanövén yköre széles. Védekezés: A vírusokat átvivő levéltetvek rendszeres gyérítése. hogy a szártő be fűződik. A palántadőlés (kórokozó: Rhizoctonia so/ani) a palántanevelés jelentős betegsége. Jellemzője. vesicatoria) szabadföldö n jelentős. hagymafélé ken) sárga csíkosság . elbamul. A baktériumos foltosság jellemzője. uborka. Szembetűnő továbbá. paprika. tennést alig hoznak. a száron és a termésen pedig ovális vagy kerek foltok láthatók. uborka. valamint a kelés után locsolókannával történő beöntözés a cineb tartalmú Cineb 80 vagy Perocin 80 WP 0. később pedig barna színűek lesznek. Egyes növényfajokon (pl. Az uhorkán a pszeudomo nászos betegség (kórokozó: Pseudomon as syringae pv. borsó. bab. A babon főleg a xantomom!szos betegség (kórokozó: Xanthomonas campestris pv. A foltok először vizenyősek. Fontosabb gazdanövények: paradicsom. bazsalikom. tök. növények növekedésben visszamaradnak. beszáradt baktériumn yálka figyelhető meg. A tünetek észlelésekor a tövek eltávolítása.betegség (kórokozó: Xanthomonas campestris pv. saláta. hagymafélék. lachrymans) szabadföldön főleg a síkművelésű uborkán károsít. A kötődött termések is torzak. A káposztaf'éléken a tünetek az 79 . phaseoli) valamint a pszeudomonászos betegség (kórokozó: Pseudomonas syringae pv. Védekezés: A magvetés után. hogy a levélen erek által határolt.

ováli sak. szürke vagy barna bevonat látható. kép. a betegség kiseb mértékben fo rdul e l ő. Védekezés: Azokon a területeke n. % 0. A fo ltok e l őszö r sárgászöldek. amely e l őszö r a kül ső leveleken ész l e lh e t ő. táh/ázatha n ism relett réztartalmú . ág.\ga általános nas campestris pv. táh!tízat A baktérium os foltosság elle n aján lott készitmények Hatóanyag Rézoxiklorid Rézoxiklor id + cineb Márkanév Rézoxik lorid 50 WP Millox Special Töménység. Paradicsom bakléri umos bogyófollos s. A betegség leküzdésére l e h e t ő l eg m ege l őzés kép pe n a 14 . a rók. k éső bb pedi g megnagyobbodnak és elhalnak. 14. zos betegség (kórokozó: Xanrhrmu j e ll e m ző a levél szé l é t ő l kiinduló. hogy a levélen és a tennésen a foltok kere alakúak.4 0. "V alakú sárgafoltos. aho l esőz t e l ősze rú e n ritkán öntöznek. Felül etükön az egyes bete ségek re j e ll em ző pontszerú tem1 ő tes t e k . míg a száron megnyúltak .4 A gomhás foltosság j e ll em zőj e. vagy rézkomponenst is tartalmazó készítmények alkalm as· tün e te kt ő l e lt é rőek .13. campestris) tünetére A xantomon á. 80 . vag az öntözés t k öve t őe n a víz a lombozalon hamar fclsz<1rad.

Fontosabb gazdanövények: paradicsom. tök. sp. táblázat A gombás foltosság ellen ajánlott készítmények Hatóanyag Rézoxiklorid + eine b Manakoceb Metirám Márkanév Miltox Special DithaneM 45 Polyram DF Töménység. Az uhorkán és a dinnyén a kolletotrihumos betegség (kórokozó: Colletotrichum orhiculare) jelentős. olajfolt. hrassicicola) a nyár végétől válik szembetűnővé. A peronoszpórákkal főleg a növény korai. A védekezésre számos készítmény alkalmas. uborka. hanem a gyökérhozam is kevesebb lesz. majoranna. citromfű. sárgarépa. apii graveolentis) már a nyár közepére súlyos lombpusztulást eredményezhet. ovális vagy szögletes. földimogyoró. tárkony. Ezek közül a !5. zónált foltok. bennük apró rózsaszínű pontok (acervuluszok) láthatók. dinnye. Védekezés: Főleg a veszélyeztetett növények esetében.2 A peronoszpórák jellemző tünete a levél színén először megjelenő sárgászöld. A. táblázathan feltüntetetteket javasoljuk: 15. körömvirág. amely lehet kerek. besüppedő foltokat idéz elő. főleg csapadékos időjárás esetén válik jelentőssé. S. még a betegség megjelenése előtt. sóska. a foltok felületén lévő sötétbarna bevonat (konídiumtartó gyep) jellemzőek. A babon a kolletotrihumos betegség (kórokozó: Colletotrichum lindemuthianum) főleg a hüvelyen. intenzív növekedésének időszakában kell számolni. Az altemáriás betegségre (kórokozó: Al:ernaria porri f.2 0. világosbarna foltok. védekezni kell. A leveleken lévő egynemű. a termésen pedig kráterszerűen besüppedő foltok szembetűnőek. sp. A betegség a kifehéredő foltokról és a foltokban lévő pontszerű termőtestekről (piknídiumokról) ismerhető fel. A káposztajélék idősebb levelein az altemáriás levélfoltosság (kórokozó: Alternaria hrassicae. so/ani) barna. bab. torma. A horsón az aszkohitás betegség (kórokozó: Ascochyta pisi. káposztafélék. A petrezselyem szeptóriás betegsége (kórokozó: Septm·ia petroselini) levélfoltjai miatt nemcsak a levél válik értéktelenné. borsó. A sárgarépa altemáriás levélfoltossága (kórokozó: Alternaria porii f. pinodes. % 0. dmKi) a nyár végére az idős lomb teljes pusztulását eredményezi.4 0. Különösen veszélyeztetett gazdanövények: A paradicsomon egyrészt a szeptóriás betegség (kórokozó: Septoria lycopersici) jelentős. Később a foltoknak megfelelően a levél fonákán fehér vagy lilásszürke bevonat (sporangiumtartó gyep) látható. petrezselyem. A. pinodella) okozta foltosság a leveleken és a hüvelyen. zeller. A. ún. 81 . A zeller szeptóriás nagy és kis levélfoltossága (kórokozó: Septm·ia apii.

A salátaperonoszpóra (kórokozó: Bremia /actucae) rán. már az e l ső lombleve lek ki alakulásakor jelentkezik. sa láta. erek ált al határolt. fehér. továbbá az al ész re v e h e t ő. mák. A hagymajelék (kórokozó: Peronospo ra destmctor) már a kikeit hagymán ész re veh e t ő.Fontosabb gazdanövények: parad icsom. (A szög letes sárga fo lt okat sokan vírus. retek. A levéltüneire a sárgás. vagy baktérium okozta nek vélik! ) A káposztajé/ék peronoszpá rája (kórokozó: Perunospora bras fő l eg a palántaneve lés során válhat j e l e nt őssé. macskagyö kér. A szögletes. Ilyenkor sárgászöld olajfoltok alakulnak ki . s azokon ugyancsak kés bevonat ész l elhető . vi zeny ős folt ok. szü rkésbarna e l színeződés láthat ó. foltok és a levé lfonákan megj e l enő lil ásszürke bevonat a betegség jeltegzet(:sJ tünetei. káposztafélék. borsó. spenót. kam ill a. hogy egyes növények a többihez viszonyít va "'·'~"'Ju" " később tünet második A borítja. uborka . A termések fe lületén nagy. gyér bevonat je ll e m ző. ·l e l ső tünet j e ll e m zője. 82 . sza talan alakú . bevonat szürkés s levelük fel ső ham1adát nik meg. A levé l sz ínén látható. mafé lék. és badföldön is j e l ent ős . Különösen veszélyeztetett gazdanavények: A paradicsomon a fitoftórás tegség (kórokozók : Phytophtho ra infestans) t erm esz t őbe re ndezésbe n. Az uborkapero noszpóra (kórokozó: Pseudoperonospora cubensis) az legveszé lyesebb betegsége.

uborka és hagyma esetében legalább 2-3 kezelésre a szisztemikus szerek jöhetnek számításba ( 17. A második tünet később észlelhető. Az időben rendszeresen elvégzett kezelések a 16. % 0.4 0. főleg a levél színén szürkésfehér bevonat (epifita micélium a konídiumláncokkal) látható. % 0. harmatképződés­ kor. táh lázat). sószerű kivirágzás észlelhető. A mákperonoszpóra (kórokozó: feronospora arhorescens) első tünete már a kelés után szembetűnő: a tövek alacsonyak.4 0. Ilyenek: 16. táblázat A peronoszpórák ellen ajánlott készitmények Hatóanyag Rézoxiklorid + cineb Mankoceb Metirám Márkanév Miltox Special DithaneM 45 Polyram DF Töménység. szögletes olajfoltok fonáki részén ugyancsak szürkéslila bevonat található. táblázathan feltüntetett kantakt szerekkel eredményesen hárítják e betegségeke!. onnan a lomblevélre jut. A retekperonoszpóra (kórokozó: Peronospora hrassicae) már a sziklevélen jelentkezik. amelyben később elszórtan apró fekete.2 0.2 A lisztharmatok számos növényen fordulnak elő. Ilyenkor a sárgászöld. 17. tünetük alapján könnyen A növényen. Védekezés: A peronoszpárák ellen a különösen veszélyeztetett növények esetében feltétlenül védekezni kell. Emiatt nemcsak a lomb károsodik. Az általános tünetektől eltérő a termesztőberendezésben előforduló paprikalisztharmat (kórfelismerhetők. a gumó belsejében pedig szürkés elszíneződés észlelhető.2 0. hanem a gumó felső részén szürkésbarna foltok jelentkeznek. a betegség jelentős fellépésekor különösen a paradicsom. táblázat A peronoszpórák ellen ajánlott szisztematikus készitmények Hatóanyag Metalaxil + mankoceb Epál + rézoxiklorid Oxadixil + cineb Márkanév Rictornil MZ 72 WP Mikal C 64 WP Sanctofan Z Töménység. pontszerű termőtestek (kleisztotéciumok) is kialakulnak. a leveleket pedig szürkéslila bevonat borítja. majd pedig a gumóra mosódik le.foltok fonáki részén fehér. hosszan tartó csapadékos időjáráskor.2 Veszélyhelyzetben. 83 .

Védekezés: A lisztharmatok (kivéve a paprikalisztharmat) a 18. tárkony. A betegségre a vizenyős levélfol tok..3 0. 19. körömvirág. torma. l %-os töménységben ajánlható. fehér bevonat (konídiumtartó) alig észrevehető. uborka. sárgás folt utal. uborka.okozó: Leveilulia taurica) tünete.szürkepenészes" rothadás egyes növényfajokon jelentős.05 Az elemi kén tartalmú szereket 28 oc felett. % 0. Védekezés: A rozsdák kontakt szerekkel eredményesen leküzdhetők (lásd 19. rothadó szár és termés jellemzőek. Jellegzetes tünet viszont a levelek kanalasodása. borsó. 18. A paprikalisztharmat ellen csak szisztémikus szerek jöhetnek számításba. táblázat Rozsdák ellen ajánlott kontakt szerek Hatóanyag Mankoceb Metiram Márkanév DithaneM 45 Polyram DF Töménység. Thiovit S. konyhakömény. macskagyökér. 84 . saláta. Fontosabb gazdanövények: paprika. tök. sárgarépa. bab. a perzselés veszélye miatt nem szabad használni. sóska. táblázatban ismertetett kontakt szerekkel eredményesen leküzdhetők. Fontosabb gazdanövények: paradicsom. petrezselyem. E betegségre a levél színén észlelhető elmosódott. petrezselyem. A rozsdák egyes növényfajokon fordulnak elő. paprika. táblázat Lisztharmat ellen ajánlott készítmények Hatóanyag Elemi kén Dinokap Márkanév Kumulus S. a levél fonákán pedig a finom. A betegség az apró. dinnye. táblázat). A betegség a nyár közepétől válhat jelentőssé. borsosmenta. Egyes növényfajok (sárgarépa. .2 A botrítiszes. % 0. sóska) esetében a lisztharmatos levelek levágása és eltávolítása is lehetséges. Fontosabb gazdanövények: borsó. Ezek közül a pirazofosz hatóanyagú Afugan O.2 0. Karathane LC Töménység. Microlux 81 stb. Később azokat dús szürke bevonat (konídiumtartó gyep) borítja be. barna és fekete rozsda (uredo és teleuto) telepekről jól felismerhető.

táblázat). Különösen veszélyeztetett gazdanövények: A termesztőberendezésekben elsősorban a paprika.08 A szklerotíniás. a károsított növény- 85 . % 0. A kártétel várható mértéke a talajlakó kártevők egyedszámától. Védekezés: A paprikát és az uborkát a kiültetés után nagy lémennyiséggel kell pennetezni. 20. Salátán mind tennesztőberendezésben. Növényvédő szer használatára ezért csak a betegség megjelenésekor kerüljön sor. A saláta botrítiszes betegsége elleni védekezés egyik fontos eleme. majd 8-9 lombleveles korban ismételjük meg. kemény képletek (szkleróciumok) is képződnek. paprikán és uborkán kell a betegség fellépésére számítani. saláta. Számításba jöhet azonban a ki ültetés után az állomány pennetezése a gyökérnyakvédelem miatt. továbbá az uborka. drótférgek.08 0.Küliiniisen veszélyeztetett gazdanövények: A termesztőberendezésben (pl. Később 2-4 mm-es. a növényfelüIet-nedvesség időtartamának csökkentése szellőztetéssel. Védekezés: A termesztőberendezésben a relatív páratartalom. hogy a töveket ne ültessük mélyre. Fontosabb gazdanövények: paprika. fólia alatt) termesztett paradicsomon. A saláta kiültetése után kell védekezni. valamint a növény számára szükséges léghőmérséklet biztosításával rendkívül fontos. azokon pedig dús. Védekezésre a botrítiszes rothadásnál ajánlott készítmények használhatók. mocskospajor) a gyökerek megrágásával a növények hervadását. korától. majd kisebb lémennyiséggel a kezelést 3-4. uborka. pusztulását idézhetik elő. általában a botrítiszes betegséggel együtt szokott előfordulni. mind fólia alatt a betegség a kiültetés után tő­ pusztulást eredményez. lótücsök.08 0. A növényeken vizenyős foltok. vattaszerű fehér bevonat (micélium) észlelhető. "fehérpenészes" rothadás egyes növényfajokon a tennesztóberendezésekben fordul elő. Salátán a betegség esetenként válhat jelentőssé. Az esetenkénti védekezésre néhány készítmény áll rendelkezésre (lásd 20. Kártevők A talajlakó kártevők (pajorok. fekete. Szabadföldön e növények alig veszélyeztetettek. táblázat Butrítisz ellen ajánlott készítmények Hatóanyag Vinklozolin l prodion Proeimidon Márkanév Ronilan 50 WP Ro vrai Sumilex 50 WP Töménység.

Fontosabb tápnövények: valamennyi lágyszárú növény. csepp alakú nőstényeket találunk. ellene a fenitrotion + ma lation hatóanyagú (Bovatox 50. mány egyenetlen lesz. A nagy tenyészterületű növényeknél (dinnye. Ilyenkor a gyökerek részleges károsítása a növények víz. nyiben a talajlakó kártevők közill a lótücsök károsít. A fonálférge~ kártétele a növények víz-. 35 dkg/l 00 m 2 ). amennyiben idősebb. ahol a kártétel közvetlenül a tennényen jelentkezik. később borsónyi. l !l teri növényházban és szabadföldön kártételei A gyökérgubacs-fonálférgek mesztett növényeken egyaránt előfordulhatnak. öntöi zővízzel. majd 10-15 cm-re a talajba dolgozzuk. és a területre gyökérkártételre érzékeny növényeket ültetünk. A cserebogarak pajorjai három. és tápanyagfelvételét zavarja. 30 dkg/100 m 2) készítményt használhatjuk A granulátumot a kiszórást követően nem szükséges a talajba bedolgozni. A fonálféreg által károsított gyökereke~ kezdetben gombostűfejnyi. Szaporodásuk kedve~ feltételeit általában növényházakban találják meg. a kártétel megelőzésére végezzünk talajfertőtlenítést. amelynek nagy a tenyészterülete. 2-3 éves pajorok. ezáltal a növényállo-. Az általu~ okozott tünet könnyen felismerhető. amelegebb napszakban lankadnak. Különösen veszélyes a talajlakó kártevők jelenléte. hervadnak. mélyebb rétegekbe húzódnak. hogy a kártétel váratlanul érje a gazdálkodót. A talajlakó kárlevők által különösen veszélyeztetettek azok a növények. Ebből adódóan nem szabad. csapadékkal a hatóanyag a kártevő élőhelyére jut és így gyorsan kifejt~ l a hatását. drótférgek alkothatják a népesség többségéL A talajlakó kártevők okozta kártétel nem minden esetben eredményezi a növények pusztulását. fehér színű. a talaj lehűlésével. A talajlakó kártevő rovarok elle 2 a diazinon (Basudin 50. Ennek ellenére számottevő kár1 tételükkel kizárólag a növényházi termesztés során találkozhatunk. 20 dkg/l 00 m hatóanyagú készítményekkel védekezhetünk. gubacsak jelennek meg. A gyökérgubacs-fonálféreg növényházban nevelt. A gubacs belsejében szabad szem~ mel alig látható. paprika) négyzetméterenként 2-3 talajlakó kártevő rovar már jelentős kárt okozhat. a lótücsök két évig fejlődik a talajban. fertőzöd 86 . A rovarölő granulátumot ültetés előtt a talajra szórjuk. ahol évente több nemzedéi kük is kifejlődik. Amennyiben a talajművelés során nagyszámú kártevő jelenlété észleljük. ún. a terbufosz (Counter 50.és tápanyagfelvételét zavarja. így ezek a növények a növekedésben visszamaradhatnak. A talajlakó rovar· kártevők ősszel. a drótférgek három-öt.fajtól függően változó. ezért a kés őszi és a kora tavaszi talajfertőtlenítéstől nem várhatunk jó eredményt! Ameny. Védekezés: A fontosabb talajlakó kártevők többéves fejlődésű rovarok. esetenként ettől is nagyobb megi vastagodások. továbbá a gyökérzöldségek. A gyökérgubacs-fonálférgek melegigényes kártevők. így a növények gyen~ j gén fejlődnek.

a kezelés a tern1esztési idötszakon túl. ezek n~ílunk szerencsére szabadföldön nem tudnak áttelelni. borsó. A felvett tápláléknak csak egy részét hasznosítják. hogy a kezelt talaj tartalmaz-e káros mértékben növényvédőszer-maradványt. A nyár folyamán szűznemzéssel. A fo[ nálférgek ellen a talajt fertötleníthetjük gőzöléssei és fonálféregölö növényvédő !szerek felhasználásával. !közepesen nedves talajon végezhet{) el. Fontosahh tápm)vények: a hajtatott zöldségfélék közül kerülnek ki. egyszerű kijuttatási módja 'miatt. therendezésigénye és költséges volta miatt. A gőzölés számos előnyös tulajdonsága ellenére. inéhány mm nagyságú szárnyas. A levéltetvek kártétele rendszerint a növények fiatal. melegigényes fajok a veszélyesebbek. talaj. . növényrnentes talajon végezhetö el. hajtásán jelentkezik. A mézharmaton megtelepedő ~orompenész csökkenti a növény asszimilációs felületét A levéltetvek által 1károsított növények hajtásai torzulnak. a dinnye. a dazomet (Basamid G. A vegyszeres talajfertőtlenítés 5 oc feletti talajhömérsékleten. nem terjedt el. paradicsom. vagy zsázsapróbával meg kell gyözödni arról. így megjelenésüket követöen rendkívül gyorsan jelentös kártételt ~kozhatnak. saláta. A kártétel különösen jelentős lehet a paprikánál. bab. készítménytól függően. a paprika. a tojásgyümölcs. Fontosabb tápnövények: paprika.palántával szabadföldre is kikerülhet és a nyár folyamán ott is károsíthat. A levéltetvek szabadföldön tojás ialakban. fejlödésben visszamaradnak. a többit ra~adós mézharmat formájában a levelekre ürítik. Ez után saláta-. növekedésben lévö le:velein. ezért a leg!gyakoribb fertőzési forrás a palántanevelésre használt földkeverék. ahol a közvetlen 87 . 60 g/m 2) használata terjedt el. ~oknemzedékes kártev ök. Védekezés: A fonálférgek elleni védekezés alapja a fertőzésmentes palánta celőállítása. elevenszüléssei szaporodnak. A gyökérgubacs-fonálférgek közül a gyorsan fejlödő. A talajfertőtlenítést követően 1a talajhömérséklettől. vagy szárnyatlan levéltetvek a növény nedveifvel táplálkoznak. A tertmesztett növényeken a levéltetveknek számos faja előfordul. A fajok élet~ódja. Csak !szermaradványtól mentes talajba ültethetünk növényt! A talajfertőtlenítö hatóianyagok közül a fonálférgek elleni védekezésre. fásszárú tápnövényeken. káposztafélék. A károsított növényen csoportosan szívogató. közivellen kártételükön túl vírusterjesztö tevékenységük is rendkívül jelentös. neveze' lesen a paradicsom. Gyorsan fejlődő. vagy növénymaradványoko n telelnek át. Né~ány fajuk növényházban a tél folyamán is szaporodik. 4-5 hét várakozási idöre van rszükség. károsítása sok közös vonást mutat. apró. Mivel a fonálférgek elleni készítmé!nyeknek erös fitotoxikus (mérgezö) hatásuk is van. bár ha:tékonysága elmarad a talajgözölést61 és környezetvédelmi szempontból is sok~kal veszélyesebb. uborka. az uborka. A fonálférgek elleni !Jalajfertőtlenítö készítmények felhasználása könnyebben kivitelezhető. A gyökérgubacs-fonálfé rgek vet6maggal nem terjednek.

ha a permezésekel a kártevő észlelésekor elkezdjük. a Pirimar 50 DP (0. Mospilan 20 SP 0. A káposztaféléknél részben a fiatal. A fürkészdarázs által parazilált üvegházi molytetű. A levéltetvekhez hasonlóan mézham1atot ürítenek. Így a védekezés sikere könnyen értékelhető.05%) a levéltetvek természetes ellenségeit. A burgonyabog ár a burgonyán kívül gyakran károsít paradicsomon. l mm nagyságú.05%). 3-4 hét alatt fejlődik ki egy nemzedéke. Fontosabb tápn()vények: uborka. korábban fehérszínű !árvái a fürkészdarazsak tojásrakását követően 8-1 O nap elteltével.06%) és aMospilan 20 SP (0.) eredményesen használható.2%) eredményesen használható. Nyáron. és ezen megtelepszik a korompenész. paprika. Az Encarsia formosa fürkészdarázs betelepítésével a növényházakban a növényvédő szeres kezelések elkerülhetők. A keresztesvirágúak földiboihái a kelő káposztafélék fiatal leveleit lyuggatják.05%) a Nomolt 15 SC (0. a növényházak környékén. A lárvák és az imágók a növény nedveit szívogatják. A károsított növények a fejlődésben visszamaradnak. 88 . szabadföldi növényeken is előfordul. de számottevő kártételt nem okoz.04%. A kémiai védekezéstől kizárólag akkor várhatunk jó eredményt. Lombrágó kártevő rovarok jelentős része növénycsoportokra specializálódott. l%) és a Mospilan 3 EC (0. Ide rakják a tojásaikat is. és itt is elsősorban az őszi hajtatásban okozhat súlyos károkat. Karate 5 EC 0. melegigényes zöldségfélék gyakran előforduló kártevője. hanem az első levéltetű-kolóniák megjelenésekor végezzük el a permetezést. Az üvegházi malytetű !árvái ellen az Applaud 25 WP (0.1 %. paradicsom. a káposzta-bagolylepke és a káposztalepke a fejlettebb leveleket rágják. Különösen veszélyeztetett növény az uborka és a paradicsom. feketére színeződnek. 0.025%) hatékony az üvegházi malytetű ellen. hófehér imágók rendszerint a levelek fonákán tartózkodnak. az imágókellen a Lannate 20L (0. Védekezés: Az üvegházi malytetű ellen biológiai és kémiai védekezési mód egyaránt eredményes. Az újabban engedélyezett rovarölő szerek közül a C hess 25 WP (0. a fejesedő állományban pedig a levelek közé behúzódó levéltetvek a minőség rontásával okozhatnak súlyos kártételt Az utóbbi kártétel különösen a bimbóskelnél jelentős. Növényházban egész évben szaporodik. növekedésben lévő állományban a fejesedés késleltetésével. így a katicabogarakat.02%. tojásgyümölcs. A levéltetvek elleni kémiai védekezéssei ne várjuk meg a kártétel kialakulását.015% stb. A speciális levéltetűölő készítmény. Bi 58 EC. tojásgyümölcsön. fátyolkáka! kíméli. Az apró.kártétel és a vírusterjesztés egyaránt súlyos gondot okoz. Védekezés: A levéltetvek ellenszámos rovarölőszer (Chess 25 WP 0. Az üvegházi molytetű a növényházban termesztett.

A hozzávetőlegesen 0. Mesurol csigaölő szer. nyirkos helyet kedvelő. paradicsom. 3 dkg/l 00 m 2) ! kiszórásával védekezhetünk.06%). Fontosabb tápnövények: saláta.5 EC (0. A kémiai védekezés csak akkor eredményes.5 mm nagyságú állatok a levél fonákán pókhálóra emlékeztető finom szövedék védelmében károsítanak. 0. kártevők. Szárazság.05%). a fiatallárvák ellen kontakt hatású permetezőszerekkel. retek. esetleg elszáradnak. 20 dkg/l 00 m2. torma. A táblán kívüli területről betelepedő legyek imágói ellen. fóliasátrakban gyakori. gumóban élő légyfajok (káposztalégy. vagy a Chinetrin 25 EC (0.és melegkedvelő faj.5 EC. 0. uborka. fényt kerülő lombfogyasztó Kártételük elhanyagolt. bab. ahol a levelek lözött a granulátum fennakadhat. vöröshagyma. A zöldségfélék kártevői közül a növények gyökerén. mint: Decis 2. a levelek fonákára juttatjuk. Fontosabb tápnövények: paprika. a fiatal növények gyakran elpusztulnak.05%. a palántázás! követően. Évente több nemzedékük fejlődik. valamint csigaölő •szerek (Del ici a csigaölő szer. egy-két alkalommal növényvédő szeres permetezésre is szükség lehet. A védekezésre speciális akariddeket (Mitac 20 EC. O. A tojások lerakása. bab.ban. A károsított növények a növekedésben lemaradnak. Védekezés: Ellenük talajba süllyesztett sörrel töltött csapdák kihelyezésével. sóska. vagy atkaölő mellékhatású rovarölő szert (Dani tol IOEC. az idősebb gyökerekben.Fontosabb tápnövények: káposztafélék. nem szabad felhasználni. borsó. A csigaölő szereket levélzöldségnél. Meztelen csigák nedves. hagymalégy) kártétele a legjelentősebb. l%) használhatunk. piretroid hatóanyagú készítményekkel (Decis 2. gyomos területek melletti kertekben.04%) megelőzhető.4%. porított szuperfoszfát kiszórásával. Torque 50 WP. A közönséges takácsatka szívogatásának hatására a növények idősebb levelei sárgulnak. . tojásgyümölcs. spenót. retek. barnulnak. Fontosabb tápnövények: káposztafélék. Növényházakban és szabadföldön egyaránt károsít. pl. Védekezés: A zöldségféléken károsító légyfajok elszaporodása a vetésforgó betartásával jelentősen mérsékelhető. és így a későbbi kártétel kontakt hatású. Védekezés: A lombrágó kártevők ellen a kártétel kezdetén. dinnye. 0. A legyek csontfehér nyűvei a fiatal gyökereket felél ik. 89 . 0. Cyperil 10 EC. bab.nedvszívó anyagok. hagymában. gyökérnyaki részén. szár. paprika. gyökérlégy. ha a növényvédő szereket a takácsatkák élő­ helyére. hagymában járatokat készítenek. Védekezés: Növényházakban az üvegházi ragadozóatka (Phytoseiulus persimilis) kibocsátásával is védekezhetünk a közönséges takácsatka ellen.05%) védekezhetünk.

Haszonkertek ben a rendszeres talajművelés hatására úgynevezett "szántóföldi gyomflóra" alakul ki. és nyár végén. Az egyéves gyomnövény eket életciklusuk. vetési hérics (Adonis aestivalis). melynek. a disznóparéjfé lék (Amaranthus spp. hélazab (Ave na fa tua) . valamint a korán tavasszal vetett tennesztett nö-) ! vények között fordulnak elő. tömegük.). főleg hideghajtatás során okoznaki l gondot. a muharfélék (Setaria SfJfJ.tennesztőberendezésekben. Az első csoportba az ősszel csírázó és tavasszal magot érlelő gyomnövények tartoznak. A tennesztett növényekre fajszámuk. pásztortáska (Capsella hursa-pastori s). a 90 .).vadrepce (Sinapis arvensis).és kétszikű gyomnövény ek alkotják. árvacsalánfélék (Lamiurn spp.és gyógynövények között különféle egyéves és évelő gyomfajok által okozott gyomosodás megelőzése vagy megszüntetés e. veronikafélék (Veronica spp. A ham1adik csoportot a tavasszal csírázó és nyáron magot érlelő gyomnövé-.) és a pirók ujjasmuhar (Digitaria sanguinalis). Ugyanis a legjelentősebb szántóföldi gyomnövény ek a tavasszal vagy nyár elejétól folyamatosan csírázó.alkotják. A termesztés körülményei (termesztés célja és módja. valamint a korán tavasszal vetett termesztett növények között fordulnak elő.Gyomnövények megjelenő A biztonságos termesztés alapja a zöldség-. nyek -. melyek a kertészeti növények között előfordulhatnak.és gyógynövény ek gyomosításáb an szerepet j<itszó gyom fa-· jok előfordulását és borításuk mértékét. fűszer. mezei árvácska (Viola arvensis). Több mint félszáz azon gyomnövény eknek a száma. méretük alapján a negyedik csoportba tartozó gyomnövény ek jelentik a legnagyobb veszélyt. de már néhányuk a mclegigényes termesztett növényeket is károsítják. fűszer. Az idetartozó gyomok az évelő. a libatopfélék (Chenopodiu m spp. ősszel magot érlelő növények közé tartoznak. míg a kétszikű gyomok közül a parlagfű (Amhrosia elatior). termesztés helye és ideje) nagymértékb en befolyásolják a zöldség. pipacs (Papaver! rhoeas). Ezek az áttelelő gyomnövény ek-tyúkhúr (Stellaria media).és kétszikű gyomnövények is.).a jel-j lemzők. ma-l elején nyár és csírázó egyaránt tavasszal és ősszel A második csoportra az got érlelő gyomnövény ek-ragadós galaj (Galium aparine).). Ebből a csoportból a fűfélék közül a kakasláb fű (Echinochloa crusgalli). Ezek a fajok az évelő. repcsényretek (Raphanus raphanistrum). sebforrasztó zsombor (Sisymhrium sophia). az ebszékfű (Matricaria inodora). vagyis az előfordulási időszakok alapján négy csoportra oszthatjuk. legnagyobb részét az egyéves egy. de kisebb-nagyo bb foltokban megjelenhetn ek az évelő egy. a kövér porcsin (Portulaca o/eracea).

~lapján csoportosíthatók. Ebben az időpontban a termesztett növény még nem kelt ki (lassan. az apró gombvirág (Galinsoga parv!flora) és a varjúmák (Hibiscus trionum) emelhető ki.és levélherbicideket Vannak olyan készítmények is. de még kelése előtt (preemergens) juttathatjuk ki. A herbicidek hatásmód alapján perzselő (kontakt) hatásúak és felszívódák (szisztemikus) lehetnek.fekete ebszőlő (Solanum nigrum). Gyomirtási spektrumuk szerint a gyomirtó szerek lehetnek totális vagy szelektív hatásúak. A vegyszeres gyomirtást gyomirtó szerek (herbicidek) alkalmazásával végezzük. mint például az apró szulák ( Convolvu/us arvcnsis). a me['zci· acat (Cirsium arvense) és az útszéli zsázsa (Lepidium draba). A gyomirtó szerek tulajdonságait figyelembe véve a herbicidek különböző kijuttatási időpontokban alkalmazhatók. de a gyomnövények már igen. Ezek közül a szártarackos és gyökértarackos gyomnö' ~nyek a legfontosabbak. a csattanó maszlag (Datura stramonium). elhúzódó csírázási növények. 91 . Szártarackos növény többek közölt a tarackbúza '(Agropyron repens). A gyomirtások speciális esete az úgynevezett . melyek talajra és növényre alkalmazva egyaránt hatékonyak. Ismerünk vetés előtti (presowing) kezeléseket. a csillagpázsit (Cynodon dactylon). Amennyiben az ily módon kijuttatott készítményeket a talajba is munkáljuk. vagy bizonyos esetekben a levélen és talajon keresztül egyaránt ható készítmények. · A gyomnövények irtása mechanikai. vagy kémiai eljárásokkal történhet. pre-poszt" kezelések. (preplanting inemporario n). ha a két eljárást egy vegetációs időn belül egyaránt ·alkalmazzuk. Palántával szaporított növények esetében a gyomirtó szerek kijuttatása a kiültetés előtt (preplanting) megkezdődhet. :··· Az évelő gyomnövények a talajban áttelelő vegetatív szaporító képleteik . perzselő hatású totális levélherbicidek alkalmazására. A tennesztett növény kelése után vagy a kiültetett palánták begyökeresedése utáni gyomosodáskor (posztemergens) alkalmazhatók a levélherbicidek. és így lehetőség adódik kontakt. A gyökértarackosok közé 'olyan fajok tartoznak. a nád ( Phragmites 'communis) és a fenyércirok (Sorghum ha/epense). akkor az eljárás jelölése pp.. Magról termesztett növények esetében a legtöbb gyomirtó szert a kultúrnövény vetése után. például: hagyma. Gyakran akkor járunk el helyesen. Megkülönböztetünk talaj. ahol a gyomirtó szert kipermetezése után azonnal vagy legkésőbb l órán belül a talajbakell dolgozni. paradicsom).

A difenamid hatóanyagú (Rideon 80 WP) gyomirtó szer paprika és paradicsom gyomirtására engedélyezett. Gesagard 300 FW) gyomirtó szerek lencse. Gesagard. csemegekukorica gyomirtására használható. gyökérzöldség. kezelésnél kijuttatható hatóanyagok A benfluralin hatóanyagú (Balan. A lenacil hatóanyagú (Adol 80 WP) herhicidet borsó gyomirtására lehet felhasználni. A metobromuron hatóanyagú (Patoran 50 WP) gyomirtó szer bab gyomirtására alkalmazható. sárgarépa. paradicsom. vöröshagyma gyomirtására használható. borsó. görögdinnye gyomirtására alkalmazható. Az izopropali n hatóanyagú (Paarlan) herbicid paprika és paradicsom gyom-· irtására alkalmazható. Az smetolaklór hatóanyagú (Dual 960 EC. Posztemergensen kijuttatható hatóanyagok A fluazifop-P-butil hatóanyagú (Fusilade S) szer paprika. petrezselyem. Dual Gold 960 EC) gyomirtó szerek bab. zeller és macskagyökér gyomirtására engedélyezett. dinnye. Preemergens kezelésnél kijuttatható hatóanyagok Egyszikű gyomok irtására: Az etalfluralin hatóanyagú (Buvilan EC) herbicid bab. paradicsom. paprika. lencse. bab. fokhagyma. Kétszikű gyomfajok irtására: A klórbromuron hatóanyagú (Maloran) szer sárgarépa és vöröshagyma gyomirtására engedélyezett. tök.Presowing és ppi. A prometrin hatóanyagú (Merkazin. Linurex 50 WP) szer csemegekukorica. A linuron hatóanyagú (A falon. A napropamid hatóanyagú (Debrinol 50 WP. Debrinol 45 F) készítmények felhasználhatók káposztafélék. paradicsom gyomirtására. zeller. borsó. petrezselyem. paprika gyomirtás<ha javasolható. Flubalex) készítmények borsó. 92 . Benefex. saláta uborka gyomirtására használhaták fel. paradicsom. vöröshagyma. sárgarépa.

A szetoxidim hatóanyagú (Nabu S) szer paradicsom.A glüfozinát-ammonum hatóanyagú (Finale 14 SL) szer zárt termesztő berendezésekben és szabad földön "pre-poszt" kezelésre alkalmas. 93 . vöröshagyma gyomirtására javasolt. A metazol hatóanyagú (Mezopur 75 WP) szer hagyma gyomirtására javasolt. A kiválasztott gyomirtó szereket 250-350 liter/hektár vízmennyiséggel juttassuk ki. A gyomirtó szerek felhasználása során a csomagoló burkolatokon lévő tájékoztatóban leírtakat minden esetben be kell tartani. A nitrofen hatóanyagú (Mezotox 25 EC) szer hagyma gyomirtására engedélyezett. uborka.

Rendera F 1. Majorca. Hajtatásban vagy gúlás termesztésben van nagy szerepük e fajtáknak.) Hajtatásifajták (folytonos növekedésűek). Szívesen fogyasztjuk friss. nagy kálium. leginkább elterjedt zöldségfajunk. Dario F 1. Fajták: A nemzetközi irodalom a paradicsomnövény növekedési ütemét tekintve. A főhajtás lezáródása serkenti az oldalhajtások hasonló felépítéslí növekedését.A zöldség. A determinált növekedési típus főhajtásának csúcsán virágzat fejlődik. A folytonos növekedésűfajták akár "fává" is megnöveszthetők. Ezt a technológia ki is használja. A determinált növekedési fajták köre sem egységes. hogy a főhajtás végén nem képződik fürt. -folytonos növekedésű fajtákat. Vernone F 1. A korábban féldetermináltnak nevezett fajtaköméi a 8-9 fürt után áll le a főhajtás növekedése. A termesztett fajtákat növekedési típusuk és a tern1esztéstechnológia alapján csoportosítjuk. a hajtásrendszer típusait elemezve. Precodor F 1• K. Counter Ft> Floriset F 1.) A paradicsom az egyik közkedvelt. Gála F1. 3 F 1• 94 .és C-vitamin-tartalma. Ez aztjelenti. Turbó F 1. E növekedéstípusnál a felső oldalhajtások erős hajlandóságot mutatnak a főhajtás szerepének átvállalására.és kalciummennyisége adja. Meran Fl> Estrella Ft> Andra F 1. F 1. Beleanta F 1. amely lezárja a hajtás további növekedését. Romatos F 1• Féldeterminált niivekedésűek: Luca F 1. A magyar konyha nélkülözhetetlen eleme. Prisca F 1. mélyhűtött és konzervált formában. Táplálkozási értékét A. Ennek eredménye a tipikus· bokorforma. A tipikus determinált· növekedéső fajtáknál a főhajtás 4-6 fürt kifejlesztése után lezár. (A teljes sort helyszűke miatt nem tudjuk közölni. Suprella F 1. két fajtacsoportot különböztet meg: -determinált. Tini F 1. Balca F 1.és fűszernövények részletes bemutatása Burgonyafélék Paradicsom (Lycopersicon escu/entum MILL.

Leglényegesebb az ősz i mélyszántás. ívó.). Kifejezetten fényigényes növény.az 1 . Kecskeméti 407. A tenyész id őb e ni összes vízfogyasztása ( 120 napos te n yészidő! alapul véve) 2400-3600 m3/ha . Prima. 95 .lámrendszeres term esztés.). a kiültetésig. Vízigénye nagy . Talaj-elríkészítés. A talajt zá1juk be. . Kecskeméti tárolási F 1. . palánt{tzoll (m:íj us 1. A hajtatás! könyvü nkben nem rész letezziik. Érésben l évő paradicsom . Korall . illetve a vetésig gyommentesen tartani a területet. A paradicsom a mel eg igényes zöldségfajok közé tartozik.váz nélküli fól i:ístakarás és fóliaalagút alatti tenneszlés (ápri lis 10-20. növekedésérc és fejl ődé sére a fény erőssége.18 °C éjjel i és 20-25 °C nappali h ő m érsék l eten opti máli s.30. mélyrehatoló gyökérzete a vizet jól reltárja . kézzel szeelve (május 5.Szahadföldi fajták: Kecskeméti 262. vetés).11 I. . a elenáció miatt. Zömök. Transzspirációs egy iilthatója 240-270 közölt van.15. A sz<íntás vagy ásás mélysége 25-35 cm legyen. t e rm őh e lyekcn . Hom okon a tavaszi szántást javaso ljuk. amin t arra rá lehet menni. Fényigénye.szabadfö ldi korai term esztés (április 20. Red Hunter. Lugas. Peto 95. Kecskeméti jubileum . kép. Kecskeméti korai bíbor. Környezeti igénye. típusokat a könnyebb áttekinthetőség. A tech nológ iai változatokat. . Ki térünk a gép i termesztési vá ltozatok ra is.szabadföleli tömegtermesztés friss fogya ·ztásra. Optimális JuJigénye 22±7 °C.). valamintamin őség van hat ással. Tavaszi első t a lajm űvelési munkánk a simítózás. Ideje szeptemberoktóber . Peto 86. Delta. Ezek után nézzük a tec hn ológ iai változatokat: .helyrevetcll term esztés (áprili s 10-20. /5. id őtartam·t . tervezés érdekében ismert etjük. csupán a legfontosabb adatokat közöljük. Közepesen érzékeny a talaj nedvességtartalmára.). ami 240-360 mm csapadéknak felel meg. Mobil .10. Treff. Feladatunk továbbá a technológia típusától függően .szabadföldi tömegtcnn c:ztés konzerv célra. A virágok termékenylilé e 15. Robot. az eset lege: bérelt terül et műv e­ lését figye lembe véve. Termesztéstechnolúg in i 1·ál toza!ok. Sláger.

50--100 db/m ). ha a talajhőmérséklet eléri a 14 ocot. -sima palántanevelésnél: 2. 2 . Szaporítjuk palántázással és helyrevetéssel. Tűzdelés szikleveles állapotban. 2 . 2 -cserepes palánta (10--14 cm-es cserép. A tenyészidőben fejtrágyát a növény fejlődé­ si erősségétől függően adunk. A palántanevelésnél számításba jöhet a tápkockás.tűzdelt palánta (300-400 db/m ).0 g/m • Hektáronkénti vetőmagigény 250-450 gramm mag.5 cm.5 g/m 2 . szabadföldi korai tem1esztésre: február 15. illetve április l O.tápkockás palánta (200-300 db/m 2). A helyrevetés konzerv célra. 2 . Szaporítás.Trágyázás. A kelés 8-14 napra várható.sűrű tűzdelésre váró vetésnél: 6. egyharmadát tavasszal szó1juk ki. annak kiszámításának módját korábban már ismertettük. táblázatban a talaj tápanyag-ellátottsága alapján mutatjuk be fajlagos mű. illetve február 20-március 5. koptatás nélküli magból 1500 gramm. a későbbi kiültelésnél tűzdelt vagy sima palántát ültetünk. -sima. Vetési idffpontok: -váz nélküli. A 21. Palántanevelésnél felnevelhető növényszámok: . Virágzás előtt a nitrogénnel óvatosan bánjunk. vagy később tömegtermelésre illetve tárolásra termesztett paradicsomnál elfogadott.. 1 1 96 . Palántanevelés időtartama 6-9 hét. A műtrágyákat megosztva adjuk.• trágyaigényét Az alaptrágyát az őszi talajmunkákkal dolgozzuk be a talajba.0-8. fóliaalagutas. -szabadföldi tömegtermcsztésre március 15-21.0-1 .tűzdeléses palántanevelés tűzrlelésig ( 1500-2000 db/m ). . A tervezett terméstömeg által kivont legfontosabb makroele.0--3. Állandó helyrevetésre akkor kerülhet sor.0 g/m 2 .5 cm. sima palánta nevelése. illetve koptatottból 600-800 g/ha. szálas palánta (600-800 db/m 2). Magszükséglet. • mert erős vegetatív túlsúlyt eredményezhet. A paradicsom : nagyon meghálálja az érett istállótrágy:ít. . Mélysége 2-2. A palánták edzése elengedhetetlen a szabadföldi ki ültetés előtt. A foszfor és kálium kétharmadát ősszel. Magszükséglet: -ritka nevelésnél: l . tűzdelt.· mek visszapótlását. A vetés mélysége: 0.ritka vetés (200-400 db/m 2). A korai termesztési i technológiáknál tápkockás palántát.

lll.0 3. Kenténeres paradicsom termesztés 97 .3 1.0 3.7 3.7 0. IV.8 0.l 00 + 30x 30 cm (50-60 OOO db/hektár).9 2.2 4.5 3.9 3.3 2.5 6.9 1.4 1.7 Kálium l.5 4.4 - 2. Szabadföldi tömegterm esztésnél kézi szedéssei 125 + 35x30-35 cm (40 OOO t ő/h ektár) Helyrevetésnél 125 + 35 x l 0. A Lenyészterül et a technológia típusa szerint változik.0 2.1 2.15 cm (90.0 3. 3.8 - 3.2 6.5 1. kép .7 1.2 1. 3. ll.0 5. lll.7 1.5 6. Váz né lküli fó li ás takará alá 160 + (2x30)x30 cm (45 OOO tő/hek­ tár). ráblázar A parad icsom faj lagos műln~gya i gé n ye (Hatóanyag kg/t) Tápelem.4 1.5 2. IV. IV .5 1.8 6.8 2. ten n ő h ely A talaj tápanyag-ellátOltsága igen gyenge gyenge közepes jó igen jó Nitrogén l.4 2.6 0.120 OOO t ő/hek t á r). ll.8 A magvetést végezhetjük kézze l és géppel.5 3.6 3. Korai szabadföldi termeszlésnél 80.2 3.7 2. ll.0 3.2 1.9 - - 5.6 6.5 1.5 2.5 0.21.2 Foszfor l. lll. /ó .6 3. 7.0 7.3 - - 2.1 3.3 1.5 3.

Rekord. Csipke. A csípős paprikában lévő kapszaici n étvágygerjesztő hatás ú. Szintetikus Cecei SH. Javított Bogyiszlói. Sobor. Cseresznyefonnájú fajtánk a Szentesi. Rezisztens Keszthelyi. alma alakú. Tizenegyes. A fölösleges egyedeket távolítsuk el. Kannen. Kocsolai. D. Ebből a csoportból kiválik színével a Szentesi sárga paradicsom alakú fajta. Ontözés. Az egy főre jutó fogyasztás l 0--12 kg/ fő/év között változik. Korai paradicsom alakú. vérbőséget okoz. Biológiai értékeit tekintve még a paradicsomnál is értékesebb. Suptol. A legkorábbi szabadföldi érésidő június 20-ra várható. Füstöléssel. Betakarítás. Ezenkívül számottevő A-. A kelesztő öntözésre az állandó helyre vetett változatnál kerülhet sor. csípős). Ultetésnél a palántákat 0. Ásványisó-tartalma is jelentős. Keceli l F 1. Hosszú Táltos. 98 . Hazánkban legelterjedtebb a tennés hússzíne szerinti csoportosítás. Cecei SH.Ápolás. Hárosi zöld. Belecskai. Az állandó helyre vetett állomány tőszámátatervezett sor-tőtávolságra és állományszámra állítsuk be. C-vitamin-tartalma 150--200 mg/100 gramm. Ezt követően a fagyokig szedhetjük a paradicsomo!. A korai tennesztésnél elengedhetetlen a fagyvédelem. gyorsítja a bélmozgás!. Góliát SH. me rt a gyomor és bél nyálkahártyáját izgatja. fokozza a kiválasztást. A tenyészidőben adott csapadékpótló öntözésnél 30--40 mm-es vízadagot adunk. Paradicsom alakú zöld Szentesi. Fehér húsú (tölteni való) fajták: Albarégia. Fajták: A paprikafajták többféleképpen csoportosíthatók. öntözéssel szintén védekezhetünk a kisebb fagyok ellen. ~ gyomi~~s. Alakjánál fogva külön csoportba tartozik az almapaprika (fehér. B 1-. Táltos SH. Novator F 1. HRF F 1.2--0. igény szerint. Rapidus F 1. Szentesi kosszarv ú. Bz-. Néhány tövet fóliás takarással megvédhetünk. Hatvani. Paradicsom alakú zöld Pallagi. Szarvasi ll. talajporhanyítás folyamatos munkavégzést igényel. Nagyobb felületen földdel is letakarhatjuk a paradicsomot. Az elérhető tennésátlag: 30-50 tonna/hektár. Szentesi piacos és hegyes fajtákat: Budai csípős hajtatási. Egyéb zöld (pritamin) fajtákat: Greygo. Fehérözön. Egy-egy darab friss paprika napi fogyasztása a szervezetet szinte tökéletesen karbantartja. P-vitaminokat tartalmaz. Ez az érték a zöldségfajok közül a paprikánál a legnagyobb. Egy-két napig bírja. Étkezési paprika (Capsicum annuum L. Duna F 1. nagyhogyríjú fajtákat: Balaton F 1. Újmajori.) A paprika hungarikum. A zNd húsú fajtákon belül megkülönböztetünk halványzöld.5 liter vízzel beöntözzük.

A magvak csírázása 25-32 °C-on a leggyorsabb. Ta /aj-előkészítés. Paprika konténerben lermcsztve 99 . Fényigény. a napi összfogyasztás 22-25%-a. illetve kiültetés ig. A paprikavirág termékenyül éséhez fajtánként változó.szabadföldi tömegtenn esztés. Termesztéstechnológiai vá/tozatok: -váz né lküli fó li ás takarás és kisalagutas tem1esztés (áprili s 20-május l 0. a Talajnnive/és címú fejezetben leírtakra . A paprika érzékenyen reagál a h őm é rsé kl e ti változásokra .).) -szabadföldi korai termesztés (május l 0.J4 óra közöll) a legnagyobb.15 . Vi sszautalva.). -szabadföldi . . A fagypont alatti h őm érsék­ lete! még rövid ideig sem bírja ki . o c.tő l ). A napi víz fogyasztás a déli órákban ( 12. mint a paradicsomé .e l ő k ész ítés t palántázáskor. nagymagvú növények rendszere szerint . A szabadföldi tem1esztésnél szükséges fényvi szonyok hazánkban adottak . a k éső tavaszi aprómagvú növények rendszere szerint végezzük . kép .14 órás megvilágítástartam szükséges. 5000 lux körüli fényerő és 12. kb. áll andó he lyre vetés (ápri li s 15 . pal ántáról (május 15-25. a k éső tavaszi. míg az állandó helyre ve tett paprikánál. 17. a vetés e l ő tti talaj.Környezeti igénye. A paprika optim áli s h őigénye: 25±7 Tehát nagyobb. Tavasszal simítózunk és gyomtalanul tartjuk a területet a vetés ig. Őszi mé lyszántás vagy ás<ís itt is az alap. Vízigénye nagy.

1 lll. Nagy volt az elvárásunk.8 2. mikor lehet szedni.4 - 3. 100 . mikor virágzik.0 8.7 4.8 9. Kálium l.3 5. ll. 8. fejtrágyaként adjuk.9 1.5 4.9 3.2 7.5 4.0 ll.0 1.4 3. Türelmetlenül vártuk.6 - 7. Nézzük mi volt ez. Ezt a növény hajtáscsúcsának színe változásával nyomon tudjuk követni. a nitragént az első virágok megtermékenyülése után.5 3.1 4. eltérően a paradicsomtól. Kiültettük a paprika palántáját. 5.8 6. táblázat tartalmazza. 4.6 7. de a siker érdekében nem sokat tettünk. ll. hogy mikor indul fejlődésnek. 22.8 5.2 3. lll. Ehhez idő kell.5 - gyenge közepes jó igen jó Nitrogén l. táh!ázat Az étkezési paprika fajlagos műtrágyaigénye (Hatóanyag kg/t) A talaj tápanyag-ellátoltsága Tápelem.1 3. Korai termesztésnél foszfor-túlsúlyos tervet készítsünk.0 1.5 2.Trágyázás.8 2.1 7. A sikeres termesztésért először ismerkedjünk meg a paprikanövény fejlődési jellemzőiveL A palánta kiültetése után.4 1. a paprika elsőként erős gyökérzetet fejleszt.3 4.8 6. lll.2 - 8. Ha nincs elegendő istállótrágya műtrágyával elégítsük ki igényét. 4. A paprika igényli a szerves trágyát.0 2. 4-6 alkalommal adjuk. Szakítani kell a hagyományos szemlélettel ebben a kérdésben is. egyben kijuttatjuk.4 3.0 5. Foszfor l.2 2.0 4.0 3. A káliumtartalmú műtrágyát ősszel.0 IV.8 5.2 4. termőhely igen gyenge 5.8 3.7 - 4. IV.1 1. Ezt követi a hajtás fejlődése.2 2.2 1.6 4.0 4.2 5. Az étkezési paprika fajlagos mű­ trágyaigényét a 22. IV. A foszfortartalmú műtrágya egyharmadát ősszel. egyharmadát indítótrágyaként és egyharmadát a nitrogénnel.8 8.4 5.6 A paprikatermesztés sikere döntő mértékben a folyamatos tápelemellátástól függ.0 5.5 5.

A kiültetett palánta csúcs i része kékeszöld sz ín ű. Ez azt jelenti , nincs sejtosztódás, nincs fej l ő d és. Amikor a csúcsi részen l évő fejl ődő leve lek színe vi lágosabb zöld, mint az alsó lombleveleké, akkor "nagyüzem" van a növényben, fejl ődik , növekedni fog. Ez a közepes növekedési szint a kívánatos a tem1esztés folyam án. Amennyiben erő te ljes a vil <'igoszöld szín "kifolyása" a kifej lett lomblevelekre, túl gyors fejl ődésse i < íllunk szemben. Ezt c ökkenteni kell (víz-, h őe l vo n áss al ). A helyes eljárás az, amikor a palánta ki ültet ésétő l az e l ső bogyók megjelené éig mostohagyereknek tek intjük a paprikát. A bogyó ( 1-2 cm nagyságú) m egjel enését ő l adhatjuk a sok tápanya18. kép. J ó ltennő paprikató got, vizet stb., de fo lyamatosan. A túl sokái g mostohagyerekként keze lt paprika tem1ése ki cs i, defo rm ál t, használhatatl an lesz. Amennyiben kéthetenként , l O naponként fej trágyázzuk, oldott műtrágyáva l , a paprikák szépen kifejl ő dn ek, meghíznak a bogyók. Jó termésátl agot tudunk elém i, s a minőség is jó. Ennek érdekében szinte folyamalosan kell etetni , itatni a növényt. Szaporítás. Palántaneve léssel, és állandóhelyre vetés el egyaránt szaporíthatj uk. A korai termesztésben (váz nélküli fó li tistakarás, korai szabadföld i tennesztés) tápkockás palán télt ültetünk . A tápkocka mérete 6x6-7x7 cm. A paprikát t űzde lh etjük egy- és kétszálasan. Ez azt jelenti , hogy szikl eveles áll apotban egyesével, illetve párosával tű zd e ljük . A kétszálas tű zd e l és e l ő n ye, hogy növényenként több lesz az e l ső termés. Tömeg-pal ántaneve lé nél használjuk a sim a pal ántát ( k éső i ki ültetés).
Vetés idő:

-váz nélküli fó li ás term esztéshez febru ár 25-március 5., -korai szabadföldi termesztéshez március l O. , - szabadföldi töm egtermesztéshez márciu 20-30., -állandó helyrevetés ideje: áprili s 10 - t ő L Yetésmélység: 1- 1,5 cm pal ántanevelésnél, 2-3 cm áll andó helyrevetésnéL Tű zdel és: szikl eveles állapotban . Palántanevelési idő: 6-9 hét. Kiültetési id ő: lásd a technol ógiai változatoknáL Magszükség let: tűzde l és ig 20-30 g/m2. l hektárra korai tetm esztésnél l ,5 kg. Sima palántanevelésnél 1-2 kg/hektár.

101

Tenyészterület kiültetésnél: - nagybokrú fajták, pritaminpaprika: 50-55 x 30 cm 60-65 OOO db/ha. Ikersoros elrendezésben: 60+ 20 x 30 cm (83 OOO db/ha). Szalagos elrendezésben: -determinált növekedésű fajta, helyrevetve: 55+ (3 x 35) x 6-J O cm (250-400 OOO db/ha), - féldeterminál t: 55+ (3 x 35) x 20-25 cm (l 00-125 OOO db/ha), - váz nélküli fólia alá: 120 +(3 x 33) x 25 (kétszá! as), (65 OOO db tápkocka, 130 OOO db növénnyel). Ápolás: Fagyvédelem a korai kiültetésnél. Tőszámbeállítás az állandó, helyrevetett technológiánál. Folyamatos tápoldatozás. Öntözés: Kiülteléskor iszapoló öntözés, félliter víz tövenként Kelesztőöntözés, száraz tavasz esetén 5-10 mm. Az öntözést május végétől augusztus végéig folytatjuk. Vízpótló öntözésnél 25-35 mm-es vízadaggal öntözzünk. A paprikát öntözni csak 20 oc feletti léghőmérsékleten szabad. Betakarítás. A szedés kezdete a korai termesztési technológiáknál június IStől várható. A tömegtermesztésben július IS-től kezdjük szedni az étkezési paprikát A pritaminpaprika szedéskezdete augusztus 15. után van. A helyrevetett állományt augusztus 10-től szedhetjük. Aszedésta fagyokig folytatjuk. A várható termésátlag 20-30 tonna/hektár körül várható.
Fűszerpaprika

(Capsicum annuum L.)
A
fűszerpaprika

a magyar konyha nélkülözhetetlen

fűszere.

Fajták: Folytonos növekedés(í, csípősségmentes fajtacsoport: Kalocsai E 15, Kalocsai 50, Kalocsai 57-231, Szegedi 20, Szegedi 40, Szegedi 80, Szegedi nem csípős. Folytonos ni!vekedés{í fajták: Kalocsai 505, Szegedi 178, Szegedi 179, Szegedi F 03, Kalocsai V-2. F é/determinált, csípffsségmentes fajtacsoport Kalocsai 702, Kalocsai 801, Kalocsai merevszárú 622. Determinált növekedés([, csípfísségmentes fajtacsoport: Kalocsai determinált 60 l. Környezeti igénye: lásd az étkezési paprikánál leírtakat Termesztéstechnológiai változatok. A fűszerpaprikát Magyarországon két technológiai változatban, palántázva és állandó helyre vetve termesztjük. Talaj-elffkészítés. Nagy pontosságat igényel. Oszi mélyszántás 25-30 cm mélyen, októberben. Kötött talajokon célszerű az altalajlazító járatása.

102

Vetés e l ő tti t a laj -e l ő k észít és a sim ítózással kezdődik. Állandó helyrevetésnél márc ius végén-áprili s elején készítünk aprómorz. ás, jól tömörödött magágyat Palántázás e l ő tt, á p ri lis ban a k éső tavaszi, nagymagv ú növények talajműv e l és i rendszere szcrint járunk e l. 10- 15 cm-i g, a palántázás mé lységéig űve ljük a talaj t. Trágyázás. A fűszerpapr i ka alá teljes szervestrágyaad ago t ad unk (30-35 tonna/hektár). Ezze l párhuzamo an, igény szerint adjuk a műtrágyá­ kat (lásd 23 . ráblázar). A műtrágya­ adago lás id őzí t ése megegyezik az ~ tk ezés i paprikáénál leírtakkaL A fej/ 9. kép . Fűszerpap rik a érésben trágyát a fűszerpaprika is meghálálj a. Szaporítás. Az állandó helyrevetés csak ott alkalmazható, aho l a talaj szerkezete, tápanyag-e ll átottsága, vízgazdálkodása kedvező és az id őj árás is kegyeibe fogadja ezt a term esztés i módot. A Kalocsa körn yékén kialaku lt t e m1 ő t áj eb b ő l a zempontból kiválónak t e kinthet ő. Az állandó helyreverés ideje: március végé t ő l április 20-áig tart. A megkésell vetésnél (április 25-e után) a magot cé l sze rű "h őkeze lni ", hogy minél e l ő bb kikeljen. A ve tőmag h ő keze l é. c a köv e tkező. A 12% víztartalmú , lég záraz vetőmag­ hoz, négy részletben, 2-3 óránként 52- 59% vizet adunk. Ezt a mag gyorsan fel;zívja. Az átnedvesedett ve t őmag h őm érsékl ete gyorsan eléri a 30 °C-ot. Ezt köve~ően többszö! átlapátolva, 8- 10 napig 30 °C-os hőmérsékleten tartjuk a vetőmagot, mígnem megjelenik a csíra (gyököcske). A kezelés után a mag nyomban ve th e tő . A vetés mélysége, kötött talajon 3 cm, homokon 4 cm . A v e t ő mag i gé ny faj tától, illetve annak növekedés i típusától fü ggőe n változik . Aján/olinövényszám növekedési rfp usonkém: - fo lytonos n öve ked és űb ő l 400-500 ezer db/növény/hektár, - féldetem1iná ltból 450-600 ezer db/növény/hektár, - determin ált típusú fajtákbó l 600-800 ezer db/növény/ha. A kívánt növény zárn eléréséhez a gyakorl atban ~-szeres magtöbbletet vetnek. !\z ezermagtömeg 5- 7 gramm. Ez 6-12 kg/hektár vetőmagnorma közölt változik. A palántanevelés alkalmazása eselén a v e tő magot március 15- 30. közölt ve'k, enyhe fútésű fó liaházban . Előtte 24 órái g 25 °C-os vízben e l őáz tatj ák. Egy 1ektárra 3,5 kg vetőmagot számítunk. l m 2-re 30-35 grammot vetünk . A palán.ák május közepére válnak kiült e th e t ő kk é.

103

A

fűszerpaprika

23. táblázat fajlagos műtrágyaigénye (Hatóany ag kg/t)
A talaj tápanyag -ellátolts ága

Tápelem ,
termőhely

igen gyenge

gyenge

közepes Öntözetl en

igen jó

Nitrogén I.

15,0 16,0 15,5

14,0 15,0 14,5

13,0 14,0 13,5

12,0 13,0 12,5

10,0 11.5 10,5

III. IV.
Foszfor I.

13,0 14,0 13,0

12,0 13,0 12,0

11,0 12,0 11,0

10,0 10,0 10,0

8,0 8,0 8,0

Ill.
IV. Kálium I. III. IV.

18,0 19,0 18,0

17,0 18,0 17,0

16,0 17,0 16,0 Öntözött

15,0 16,0 15,0

14,0 15,0 14,0

Nitrogén l.

10,0 10,5 10,0

9,0 9,5 9,0

8,0 8,5 8,0

7,0 7,5 7,0

6,0 6,5 6,0

Ill. IV.
Foszfor l.

8,0 8,5 8.0

7,0 7,5 7,0

6,0 6,5 6,0

5,0 5,5 5,5

4,5 5,0 4,5

Ill.
IV. Kálium

l.
Ill. IV.

10,5 11,0 10,5

9,5 10,0 9,5

9,0 9,5 9,0

8,5 9,0 8,5

7,0 8,5 8,0

104

Környezeti igénye. talajlazításból állnak.. biológiai érettségben (pirosan) szedjük. A tőtávolság 20-30 cm. Termesztéstechnológiai változatok: -váz nélküli fóliás takarás (földkockás palántáról) május 10-15. hogy szinte "vízbe kell állítani". A várható termésátlag 8-20 tonna/hektár között változik.és színgazdagságot mutatnak. kapálásból. A magvetés esetén hiányzó csapadékot kelesztő öntözéssel (5-10 mm) pótoljuk. 25 cm. A fúszerpaprikát. a virágok termékenyülése elmarad. prizmás stb. ládás. különösen a napfényes órák száma. 36. tárolással utóérleljük. Fejlődésének hőoptimuma: 25±7 oc. Rossz megvilágítás esetén fejlődése lelassul. Betakarítás. Ápolási munkái a gyomtalanításból. június-július hónapokban. Palántázáskor abeiszapoló öntözésre (10 mm) kerül sor. Bolgárok véleménye. A tenyészidőben 2-4 alkalommal. a növekedés típusától függően lehet 50. A leszedett fúszerpaprikát füzéres. Nálunk két fajta nyert elismerést: a Kecskeméti lila és a Kecskeméti I 98. Vízigénye szintén nagy. A paprikaőrle­ mény minőségét jelentősen befolyásolja a festéktartalom. A fúszerpaprikát 2-3 szálával ültetjük. s akkor jó termést ad. Fajták: Fajtái a világban rendkívül forma. azonban termesztése és fogyasztása terjed fő­ leg külföldön.féldeterminált fajtából 300-350 ezer db növény/hektár. Fényigénye is nagy. Kifejezetten hőigényes növény. Ápolás. Csak az igazán ínyencek ismerik értékeit. Tojásgyümölcs (Solanum melongena L. amely a leszedett bogyókban a szedés után 5-6 hétig tovább növekszik. mint a későn érőké.Az ajánlott állománysűrűség itt is növekedési típusonként változik: -folytonos növekedésű fajtából 250-300 ezer db növény/hektár. Öntözés. A sortávolság mindkét szaporítási módnál. 30 mm-es vízadaggal öntözzük a fűszerpaprikát. Ezek minősége természetesen nem éri el az előzőek értékeit. 105 . -korai szabadföldi termesztés (palántáról): május 15-25. .) A tojásgyümölcs hazánkban kevésbé ismert és fogyasztott zöldségfaj ta. zsákos. Tartós meleg időjárás mellett ad elfogadható eredményt. Fagyveszélyesetén a kormos. biológiai érésbehajló bogyókat is leszedjük. az időjárás. Az érés ütemét döntően befolyásolja a fajta. A fűszerpaprika utóérlelése fontos munkamozzanat.determinált fajtából 400-500 ezer db növény/hektár. . Már nulla °C-on elpusztul. Az első termések beltartalmi értékei általában jobbak.

addig gyommentesen tartjuk a területét. Ta/aj-elffkészítés. Ápolás. A korai a magot. A tojásgyüm ölcs rendk ívül nagy temléstelj es ítményre képes. Az ápolás i és edzési munkák megegyez nek a korábbi fejezetben leírtakkaL Kiültetés re a 6-8 lombl eveles fejl e tt ségű palánt ák a lega lkalmasab bak. Betakarítás. majd vetjük elején s áprili shez termeszté szabadföldi szikl eve les állapotban tű zd e lni . Ültetés e l őtt 8.Helyrevetni vagy k ésőbb palántázn i nem cél ze rű . poló öntözést ( l O mm ) adunk. 7x7 cm-es tápkockába. Vízpótl ó öntözéseket hetente végezzük el ( 3 ~ 0 mm vízadaggal ). a faj ta növekedés i erélyétól fü ggőe n . A váz nélküli fó liás takarás alá 7-8 hetes palántákat ültetünk 20.és fejtrágyaként. szint az egész kertben nem terem ennyit. napra válnak sze dh e t ő v é . Öntözés. napra. A rövid tenyészid cjú (ováli s típus) a vinígzás után i 15-20. A szedés id őz ítésé ta te ny ész idő fü ggvényében. fejtrágyázás. a középhosszú t eny ész i dejű (középhosszú termésúek) 25-30. mert nem érik be. A tojásgyüm ölcs húsos bogyója akkor sze dh e t ő. Lehet sű rűn vetni . Nagy vízigényé t folyam atosan kell ki elégíteni . a műtrág y á t alap. kép . Külföldön. a virágz<í tól. sim ítózzuk. a paprikához hasonlóan meghálálj a. Az ősz i mélysz<íntást tavasszal elmunkáljuk. 6x6 . Gyomtala nítás. Egy négyzetm éterre 3-6 db növényt ültetünk. Trágyázás. amikor a fajtára j e ll e m ző méretét már elérte. Mivel k ésőn kerül ki ültetés re.10 cm mélyen megmunk<íljuk a talajt. Finom esemegc a Iojásgylímö lcs ki . Ültetésko r beisza- 106 . A l ő t á vol ság 30-40 cm közölt változik . de benne a mag érése még nem kczdőd ö tt meg. napra. Szaporítás. Vetés március 15-e után. Az id ő e l ő tt leszedett term éssel termésátlag-c ökkenést. szabadföldön. nem ritka az 50 kg/m2-es tetmésátl ag. a k i fej l ődésig eltelt napok számával is elvégezhe tjük. a hosszú t e nyész id ej űe k (hosszú t e tm ésűe k ) a 35-40. a túlérettcl min őség­ csökkenést idézünk e lő. Az istállótrág yát igényli. hajtatva. A javasolt sortávolság 50-70 cm egysoros elrendezésnéL Ikersoros ülteté hez a 70-80 cm-es széles sortávolságot és a 3~ 0 cm-cs keskeny sort ávo lságot javasoljuk. Sajnos nálunk .

fővetésű étkezési burgonya te1mesztése (tömeg). Chile magas hegyeiben lévő őshaza igazolja. -korai. Kistelek és Makó környéke. Nálunk is csak az ezt közelítő viszonyok között fejlődik jól. . jele AA. A csapadékos. Gyökérképződése6°C-on indul meg. B-vitamintartalma érdemelmég említést. A fajták változnak. Ebből következik. A mi esetünkban ezek az időadatok rövidebbek. Szeged környéke. Vecsés. Vízigény szempontjából a virágzás és a gumóképződés időszaka tekinthető kritikusnak. -fólia alatti hajtatás (zöldségnövény).5 °Cnál optimális. csupán kettőt említünk a célnak megfelelők közül: Cleopátra. ez megegyezik a többi Solanaceae családból származó fajjaL A lényegesen kisebb hőigényt a Peru. nagy szénhidráttartalma miatt (15-19%) jelentős energiaértéket képvisel. a megfelelő színű gumóhéj és hússzín követelményeinek leginkább megfelelnek. Ezek a következők: -igen korai.). A lombfejlődés 21 °C-nál. . Környezeti igény. tenyészideje 125 nap. Nálunk a fogyaszták esősorban a piros héjú fajtákat keresik. jele A. mérsékelten meleg vidékek növénye. tenyészideje 85 nap. . a hajtások fejlődéséhez 8 oc szükséges. amelyek a koraiság. Az adott tenyészidő adatok az étkezési burgonyára. Kecskemét. Hazánkban. a gumófejlődés 17. A fajták közül azokat kell választani. -korai szabadföldi termesztés (zöldségnövény). Piacainkon a hajtatott és a korai burgonya már május hónapban megjelenik. 5-8 oc is elegendő. a viszonylag nagy hozam. Desiré stb. B1-.tarlóburgony. 107 . Fajták. Ócsa.> ':::rmesztés.Korai burgonya (Solanum tuberosum L. teljes kifejlettségre értendők. Ezek tekinthetők zöldségnövénynek Táplálkozási jelentőségél tekintve.) Dél-Amerikából származik. Barcs stb. tenyészideje 85-105 nap. termesztése elsősorban a gyorsan melegedő. de -l °C-on már erősen károsodik.középkorai.nyári ültetésű vetőburgonya-tern1esztés. Vízigénye. Alsónémedi. A burgonyafajtákat éréscsoportokba sorolják. . Termesztéstechnikai l'áltozatok: . (Ebben tér el a többi zöldségfajtól!) Nagy C-. hogy az előcsíráztatott burgonyát korábban a hűvö­ sebb talajba is kiültethetjük. jele B. A már fejlődésnek indult csírák további fejlődéséhez alacsonyabb hőmérséklet.Középkései. Hffigénye kicsi. jele C. Fontosabb hajtatási körzetei: Balástya. Fényigénye közepes. tenyészideje 105-115 nap. laza szerkezetű talajokon terjedt el (Üllő.

zömök. A gumókat rekeszekbe. Trágyázás. zöldek. A tervezhető terméshez szükséges ru útrágyaadagot a 24. Középkötött talajokon a N egyharmadát adjuk együtt a PK alaptrágyávaL Laza talajokon a N-t az ültetőágy alá szórjuk ki. A zöldtrágyanövényt szeptember második felében vagy október elején legalább 25 cm-re kell aláforgatni a talajba. A szerves trágya elsősorban a talaj szervesanyagtartalmát növeli. ültetéskor letörnek (pincecsírák). Az alászántást tömörítő · hengerezés kövesse. kötöttebb talajon. lucerna és a Solanaceae családba tartozó fajok után. napraforgó.Tavasszal a lazább talajokon ültetés előtt kombinátorral készítsünk 15-17 cm-es ültetőágyat Középkötött talajon először simítózzunk. ládákba rakjuk. vagy kombinátorral készítsük elő a talajt. Szaporítás Korai szabadföldi termesztés. erősek ún.5 kg adható belőle. A vetés idejére l . helyzetüket megváltoztatva át is rakjuk.és káliummútrágyákat a nyári talajmunkával dolgozzuk be a talajba. fénycsírák: életerősek. Ennek érdekében a ládákat egyszer-kétszer. A teljes fényben fejlődött csírák rövidek.Talaj-el/fkészítés. 12-14 °C-on 5-7 hétig. teljes fényben. A sötétben fejlődött csírák etioláltak. A korai burgonya termesztéséhez 25-30 t/ha érett. vékonyan. hosszúak. táblázat alapján határozzuk meg. A tarlóhántást követi a tarlóápolás. Nem kerülhet önmaga a kukorica. Tervezett terméstonnánként 0. hüvelyesek. A burgonya l tonna termése a talajból 5 kg N-t. Műtrágyázás. 108 . nedves talajon végzett alapozó és érlelő talajmunkák alapozzák meg. javítja annak szerkezetét. A korai szabad földi termesztésnél a gumókat előcsíráztatjuk. majd ültetés előtt ásóboronával. A foszfor. egészséges csírák fejlődnek. E folyamatot nevezzük a gumók fénykezelésének. Másodvetésú zöldtrágya esetében a tarlóhántást a magágykészítéssel kapcsoljuk össze. 20-25 cm mélyen. Növeli a termést a magnézium is. 2 kg P20 5-öt és 9 kg K20-t von ki.5-2 cm hosszú. törékenyek. ültetés előtt 15-18 cm-re forgassuk meg és hengerrel tömörítsük. Homokon gyűrűs hengert vagy hengert és fogast használjunk! Ültet/fágy-készítés. A burgonya mesterséges fényen is csíráztatható. A burgonyának jó előveteményei a kalászosok. vízgazdáikadását stb. hogy azokat a hajtatóhelyiségbe rakvaminden oldalról érje a fény. lehetőleg nyirkos. A burgonya minőségére a kálium-szulfát ru útrágya előnyös. A homokvédelem végett ősszel szántatlanul maradt talajt tavasszal. Az őszi szántásra október közepéig kerítsünk sort. jó minőségú · istállótrágyát kell kijuttatni.8-1. igény szerint megismétel ve. A burgonya jó termését a nyári jó minőségú. Homokon tavasszal szántsunk.

A kívánatos gumóméret 2. a jó tápanyagellátás mellett emelhető az állománysűrűség.0 5. Az ültetés mélysége az ültetőágy alatt 1-3 cm.5 4. Öntözött területen.24.0 11.0 megfelelő jó 3.8 6.0 2.0 5.0 3.0 3. PzOs KzÜ N 4.5 6.0 1.7 7.0 3.0 6. PzOs K 20 N IV.2 10.5 7.8 4. A sortávolság 70-75 cm.A kelés az ültetés után 20-25 napra várható.5 közepes 5.3 9. A burgonya fűtés nélküli fóliás hajtatása az ország déli részén terjedt el.5 5.0 9.0 l. PzOs K 20 Az előcsíráztatott burgonya gyökereztetésével a tenyészidőt még tovább rövidíthetjük.5 6.5 4.0 5.0 igen sok 2. A jelzett gumószámból öntözetlen viszonyok között 250 ezer. a tő­ távolság 25 cm.5 10. A burgonya területét igény szerint gyomtalanítjuk. 15-25.5 8. Az ültetés ideje III. Ez hektáronként 53 és 57 ezer darab burgonyagumót (fészket) jelent. óvatosan.5 1.5 3.0 7.0 ll.0 gyenge 5. Az ültetési mélység 5-8 cm.2 9.0 11.5 6.2 11.0 10.0 2. komposzttal vagy földdel takarjuk. 109 . Főként a fóliaágyakat és kissátrakat használják erre a célra.8 9.4 7.0 7.0 4.0 4. Korai szabadföldi termesztés. Az előgyökereztetett gumókat csak kézzel vethetjük. között van. Fólia alatti hajtatás. 80 OOO db-ig. A hajtatásban a sortávolság 40 cm a tőtávolság 15-20 cm.2 11.0 3.5 5.7 1.0 12. öntözött tennesztésben 300-360 ezer db/ha hajtásszám várható.0 9. Balástya környékén már március első napjaiban kiültetik az előcsíráztatott burgonyát. táblázat A burgonya fajlagos tápanyagigénye (Hatóanyag kg/t) Szántóföldi termóhely Hatóanyag kg/t N A talaj tápanyag-ellátoltsága igen gyenge 6. a sérüléseket elkerülendő.0 2.5-6 cm között van. tehát erősen megnövelik az állománysűrűséget. Ápolás.1 7.5 2.5 0. Ültetés. A ládában egy sorban elhelyezett csírás gumókat 7-10 nappal a kiültetés előtt 3-4 cm vastagon tőzeggel. amelyeket később paprikával hasznosítanak. majd beöntözzük.

18 s t ó l függően eltávolítőjárá id Hajtatás ban.Kelés után 20-25 nappal kell töltögetni (bakhát) a burgonyát. Orosházi 101 . 21. aramája teszi közkedveltté. április második felében. Laza homoktalajon . Cél a g umóképz ődés feltételeinek segítése. Korai érés/í fajták: CRISBY F1. Várható termésátlag 6 .0 t/ha között változik. amikor a fészekben a gumók mérete meghaladja a 2. juk a fóliapalá Betakarítás. foszlós héjú. egy héttel korábban. máj us 20-a ut án.5 cm-t megkezdhet ő a felszedés. zsenge állapotát. Korai kincs. apsugár. A májusi id őjárás t ó l fü ggőe n. K6 zépkésr1i éréstí fajta: Heves· (Csányi ). Ez a burgonya 2-3 napig ő rzi meg friss. Sugar King. Fajtók: A hazánkban te m1esztett görögdinnyefajtáka t érésük alapján csoportosítjuk. A hajtatásban a kikeit állományt igény szerint öntözzük! Különösen vízigényes a virágzás időszakában .] lanatus [Citrullus A görögd innyél elsőso rb an frissen . biológ iailag érett áll apotban fogyas ztjuk. Az öntözés i nom1a 20-30 mm. Ez a múvelet kapával végez hető el. Szigetcsépi 51 F 1• Kázépérésű fajták: Kecskeméti vörö húsú . Sárgahúsú (Szente i).13 . ne emelkedjen20 °C föl é . töltöge tő c o Ka bakosok Görögdinnye (THUMB) MA SF. A fris s fogyasztás ideje júliustól szeptember végéig tart. A korai burgonya mosv a 24-36 órán belül kerüljön a fogyasztóhoz. Hungaria 8. hogy a légtér h őmérsék l ete közötti h ő m é rs ék l e t. Kívánatos lenne a 16. A biztonságos gumóképződéshez a hajtatásban i szükséges a töltögetés . kép. Fólia alatti hajtatás. Hevesi Futó F" Korall F 1. Sugar Baby. hajtatásban kb. kellemes íze. Középkorai érésű faj ták: Favorit F11 Gömb Futó F 1. az adott tot. Görögd innye liO . vagy nagy eső k után a tö ltögetés! megismételjük. Ve etisztító hatása. A hőm érsé klet szabályozásánál ügyeljünk arra.0. A vegyszeres gyomirtás ismereteit lásd az általános részben.

földkockát használunk.és levegőgazdálkodásának javítása.3 kg foszfort és 1. Crimson Sweet. a szabadföldi tömegter- lll . a kalcium-. -szabadföldi korai termesztés (május 1-15. a korai szabadföldi termesztéshez egy héttel később. majd 30-35 °C-on előcsíráz­ tatjuk. illetve ültetés előtti talajmunkák feladata a jó vetőágy előkészítése.és a magnéziumigény. Marsowszky. 6--10 cm mélyen végezzük el. A legtöbb meleget igénylő zöldségfajok csoportjába tartozik. illetve ültetés mélységéig terjedjen. kombinátorral művelhetjük. A görögdinnye l tonna terméssel 1.23 kg nitrogén!. Vízigénye nagy. Fényigénye nagy. tárcsávai. Ezt többnyire hatalmas gyökérzetével jól kielégíti.Kés/Ji érésű fajták: Charleston-H. A palántaneveléshez gyepkockát vagy cserepet. A magelőáztatás idejének és hőmérséklet-változásának hatását a görögdinnyemag csírázására a 25.a vetésig illetve ültetésig-a felső talajréteget fogas boronával. növekszik a vízfelvételhez szükséges idő). Talaj-el/Jkészítés. A magelőáztat<Ís a görögdinnyénél régmúltra visszatekintő eljárás. A dinnyénél vált általánossá. kultivátorral. Szaporítás. Az alap-talajművelés feladata itt is a dinnye gyökérzetének jól. Első tavaszi munkánk a simítázás (ha nem ősszel készítettük a fészkeket). A virágzüs 5-7 ezer lux fényerőnél már zavartalan. termékeny talajréteg kialakítása és fenntartása. Charleston Gray. helyrevetett (április 10-20. Trágyázás. -szabadföldi tömegtermesztés.). Öntözéssel segítve. A talajművelés mélysége a magvetés. Az őszi mélyszántást szeptember végétől. A görögdinnye genetikailag meghatározott teljesítőképességének eléréséhez kellő tüpanyagot igényel. a gyomok irtása. A tarlóhántásta főnövény lekerülése után azonnal. októberig 25-35 cm mélyen végezzük. 0. palántázott (május 15-25. A hőmérsékletigény részletezését lásd a sárgadinnyénél. illetve elterjedt a gyeptörésben való termesztés. Hőoptimuma 25±7 oc. A hazai termesztésben lévő fajtüink hosszúnappalosak. a talaj víz. táblázat tartalmazza. igény szerint. Ternzesztéstechno!óg iai változatok: -váz nélküli fóliás takarás és kisalagutas termesztés (április 25-május 5. a foszfor.). A tüplálóelemek közül a görögdinnyének a káliumigénye a legnagyobb. Egy-két napi előcsíráztatás után megjelenik a gyököcske (csíra). A vetés. A görögdinnyemagot 30 °C-os vízben 4 óráig előáztatjuk (ha hűl a víz hőfoka.). a növény egyedi teljesítménye nagyon megnő. Hosszú évszázadokig így termesztették a dinnyét. minőségi és időbeli kielégítése a termesztés eredményének egyik meghatározója. Ennek mennyiségi. -szabadföldi tömegtermesztés.79 kg káliumot von ki a talajból. A váz nélküli termesztéshez március közepén. kellő mélységben megmunkült. Ezt követően. ezt követi a nitrogén-. Környezeti igénye. A palántanevelés ideje 4-6 hét.).

00 89.75 84. 160+40x 100. mesztéshez április elején kell a magot elvetni.00 90. hogy a 18 g/1000 magtömegű fajtából 216 gramm.00 69.00 86.50 74. 5.00 85.75 86.00 20 20 20 30 30 30 4. hiszen a görögdinnye társasági növény. hogy egy hektárra 12 OOO magot vetünk.00 81. 180+50x 100.75 91. Ez azt jelenti. A haszonkertben korai termesztésnél. 3. az egy fészekbe vetett több (4-6 db) mag szintén növeli a magigényt A sor. A vetőmagigény a tervezett állománysűrűségtől függ. 4 8 16 4 8 16 68.00 88. A m 2-enkénti egynövényes állománysűrűség hektáronként l O OOO db-os állományt jelent. Ez lehetséges.75 83.25 83. ha előcsíráztatjuk és egyesével vetjük.75 93. de kétszer annyi vetőmagot kell vásárolni.00 81. akkor érzi jól magát. 200+60x75.25 84. A helyrevetés ideje az év százactik napja vagy utána. A kedvező földkockaméret a 7x7. Van aki nem csíráztatja elő a magot. viszont kettesével veti egy-egy földkockába. sőt a 112 . 8x8 cm-es. 7. 6. Ez azt jelenti.00 79. Fészkes vetésnél.50 85.75 71.és lőtávolság bő választékot ígér. Az állandó helyrevetésnél a vetés-folyómétert kell kiszámolni és így megvásárolni a magot. A váz nélküli fólia és azalagutas termesztésnél 150+50x l 00. 20%-os vetőmagtartalék vásárlásával elérhető a tervezett állomány. Az eddigi ritka ültetést javasoljuk felülértékelni és sűrűbben ültetni a görögdinnyéL A haszonkertben négyzetméterenként legalább egy-egy növényt ültessünk ki. Száraz mag (kontroll) 2.25 82.50 68.A magelőáztatás 25 táblázat idejének és a hőmérséklet változásánakh atása a görögdinnyem ag csírázására (Fajta: Marsowszky. 220+40x75 cm-re ültethetjük.50 67. ha a hajtásai minél előbb összekapaszkodnak. kikerekítve 22 dkg mag kell.00 74. 1974) Csírázási százalék különböző hőmérsékleten Kezelések az előáztató víz hőfoka az előáztatüs oc ideje óra 15 oc 20 oc 25 oc 30 oc l j l.50 88.50 90. A 60 g/1000 magtömegű fajtából 75 dkg magot vásároljunk. A mi fajtáink ezermagtömege 18-60-70 grammig változik.50 73.00 83.

Ennek sokféle módja van. Ömiizés. A magyarországi temlésátlagok az öntözés nélküli gazdálkodás eredményét tükrözik. három stb.il etét.ikség lehet a kc l esz t ő öntözésre. Fe lvágunk egykét dinnyét. a k éső bb termékenyülteket ke lt ő. amikor ez van. fészekbe vet. Ha valaki l x l méterre. A haszon kertben a k öve tkező i meretekre építünk. Fészekkészftés idő végéig. azt is jónak tartjuk. mint egyes dinnyések gondolják. óvatosan megkarcoljuk a fcli. Az állandó helyrevetésnél szi. mert a hajtások hamar összekapaszkod nak (védekeznek a szél ell en) é a sorközök ekekapáva l sokáig m úve lh e tő k. Ha érett. ellenőri zz ük az érettséget. Palántázáskor a beiszapoló öntözés re ( l O mm ). amikor öklömnyi nagyságú a dinnye. kétszeri . Ültetés ut án egy hétre elkezdjük a kapálást. em javasoljuk a haj tások földclését. Elérhető tem1ésátl ag: 20-30 tonna/hektár. Ápolás. Egy-. kép. Állandó helyre vetett dinynyénél igény szcrint porh anyítjuk a fé zkeket.és t ő táv o l ságoka t . Az áll andó helyrevetett technoJógiánál elvégezzük a tőszá m beáll ítást. Amikor eltelt a 30-35 nap (jó id őben 30 nap). Öntözéssel a tenné átlagok a görögdinnyénél is lényegesen javíthatók. Az egész dinnyeterm esztésben a leg több szakérte lm et a görögdinnye érettségének megá ll ap ítása jelenti . Nyúlnígás 113 . e ll en őrizzük a kelé t.tömegterm esztésnél is javasoljuk ezeket a sor. kép. A görögdinnye term ős virágának megtermékenyülése után 30-35 napra megérik a dinnye. Betakarítás. feljegyezzük a dátum ot. Az e l ső hull ám terméseit egy. A Círú állomány megoldja a szélvédelmet. 30-40 mm -es vízadaggal val ó vízpótló öntözé lényegesen növeli a temlésátlagoL cm rontja a min ősége t . Itt nem részletezzük . vona lkáva l. Ezt igény szerilll fol ytatjuk a tcnyész22. A termékenyül és sz inte hul Jámban (mindcn növényen közel azono id ő be n ) történik . 23 . csak az epidermisz!. az azonos jelölésú tem1ések mind szedh e tők.

). Ha a hajtások vége. értékes csemegéje volt. Magyar kincs. s az egész kép24.Hí fajták (téli dinnye) : Hógolyó. -szabadföldi korai termesztés (május 1. Vízigénye változó a fejlődési szakaszokban. Gyors növekedésre számíthatunk. Tétényi csereshéjú. felemelkedik a tal ajról. szinte a talaj ba fúrva jól érLi magát. optimurna 30-32 °C. 114 . A virágok fejlódése és megtermékenyülése 16 és 38 °C között zavartalan. kép. a dinnye fázik (vagy nagyon melege van).nífajták: Hibrid 7. Br és C-vitamin-tartalma jelentős. A jelzett hórnér ékleten összhangban van a növény és a megporzást végző méhek tevékenysége. Korai érés1í fajták: Fiata F" Ezüst ananász. Sajnos a hazai gyakorlat az öntözést nem kellően értékeli. hogy termesztése és fogyasztása az utóbbi években visszaesett Nagy cukortartalma. olyan mint egy támadó kígyó felemelkedő feje. Fajták. Gold Star F 1. a minóség romlik . Döntő többségél friss "gyümölcsként" fogyasztjuk . nagy lesz a lomb stb. A csírázá kor. Pancha F 1• Középkésfii érésű fajták: Dixi . A sárgadinnyefajtákat érésük alapján csoportosítjuk. A csíráztí. A kedvezőt l en hőmérsékleti hatá t a Sárgadi nnyén mutatj uk be. Muskotály. Termesztéstechnológiai változatok: -váz nélküli fóliás takará és fóliaalagutas termesztés (áprili s 25-május 5. B 1-. Kár. valamint a hajtásés a t e rm és fej lődés idején sok vízre van szüksége. tal ajon tem1esztve. Környezeti 1g enye: luíigénye nagy.Sárgadinnye (Cucumis melo L. Ezek mind mind téves feltevések. sót fél t ő l e (betegségfe llépés. Késifi éré. kedvező számára a hő­ mérsék let. nehezen érik.). a rajta lévő serteszórök merevek. fényszegény idő ben a növény fejlődése lelassul .). 25±7 °C. a terméshéj vastagabb lesz. Durina F 1. Javított Zentai.) A sárgadinnye a magyar embemek mindig fontos. Topáz. Borús. KözépérésLi fajták: Fortuna. Ha a fejét lehajtja. Fényigénye nagy.15 . Sárgadinnye let merev képet mutat. Középkorai éré. A mag 15 °C-nál kezd csírázni.

A megbarnult csírábó! nem lesz új növény. palántázott (május 15-25. nagy nitrogénadag mellett is. állandó helyre vetett (április 10-30.a szerves trá. a gödörbe érett trágyát teszünk. Nagyon eredményes a műtrágyák szerves trágyával együtt való adagolása. A további sorrend megegyezik a görögdinnyénél leírtakkaL A káliumnak különösen a tennésképzésben van kiemelkedő szerepe. A kicsíráztatott mag életfolyamatát a hőmérséklet csökkentésével (hűtőbe tesszük) és az oxigén elvonásával tudjuk csökkenteni. Talaj-el/fkészítés (lásd görögdinnyénél leírtakat). Jobb a tavaszi készítés. Ezután vissahúzzuk a fölÍ det. hogy a sárgadinnyemag 30 °C-os vízben. Ebben keresendő döntő mértékben a kis termésátlag oka. csökkent növekedést von maga után. 1 A szegény ember sajátos talajművelési eljárása volt (az ma is) a fészekkészí' tés. gyát különösen meghálálja. A fészekkészítés munkája a sorok és fészkek helyének kijelölésével kezdődik.6 kg káliumot von ki. 0. 30-40 cm szélességben és mélységben kiemeit föld helyére.és káliumtartalom és folyamatosan csökken a nitrogéntartalom is. amíg fehér a csÍra. A négyzetesen.). A foszfor relatív hiánya. s egy éjszaka 30-35 °C-on kipattan a csírája. megfelelő elrendezés a növény biológiai igényének jobb kielégítését. A kicsíráztatott magot addig vethetjük el. -szabadföldi tömegtennesztés. Elégtelen nitrogénellátás esetén a hajtásnövekedés erősen csökken. -téli dinnye tennesztése (május 20-30. rTudjuk hol a trágya. A csíra mérete 1-5 mm között kerlvező. f A fészek készíthető ősszel és tavasszal.a görögdinnyével egyetemben. A sárgadinnyénél is alkalmazott eljárás a magvak előáztatása és előcsíráztatása. Itt mondjuk el az ellenőrzés lehetőségét is. A szabályos. Szaporítás. végül a fészek helyén felkupacoljuk a földet.-szabadföldi tömegtennesztés. 2-3 héttel a 1tervezett ki ültetés előtt. A különbség annyi.). nagy magvú zöldségfajok talajművelési rendszere alapján 1 végezzük. A fészkeket kapával vagy ásóval készítjük.0 kg nitrogént. A tápelemek közül a sárgadinnye is a káliumot veszi fel a legnagyobb tömegben.). 115 . összekeverjük a trágyával.9 kg foszfort és 4. Alkalmazása főleg a dinnye és egyéb ritka térállásra ültetett zöldségfajnál terjedt el. A sárgadinnye l tonna tennéssel a talajból 2. és az esztétikai elvárásokat egyaránt szolgálja. A sárgadinnye. A hazai tennesztésben az első termős virágok tennékenyülése után lecsökken a levelekben mérhető foszfor. 2 óra alatt megduzzad. A növények növekedésében a nitrogén és foszfor szerepét kell kiemelni. Könnyű elvetni. ! Trágyázás. A dinnye talajműveléséta késő tavaszi vetésű.

héja vi lágosabb lesz stb. Az elrendezést a gyakorl atban alka lm azott ritkább és az ált alunk javasolt sű­ rűbb téráll ás alapján. l 00x75. akkor 24x30 = 720 g = 72 dkg/hekt ár ve t őm ag szükséges. l m2-re optim áli snak tartjuk a kétnövényes á ll o mány sű rűsége t. pal ántanevelés i adatok megegyeznek a görögdinnyénél leírtakkal. hogy az általunk vázolt techno lógiákban ne metsszék a sárgadinnyéL Öntözés. Tehát 80-90%-o érett ségnél is sze dh e t ő. Vízpótl ó öntözést két alkalommal (30-40 mm ) javasol unk. Ez azt jelent i. a din nye szereti látn i a gazda árnyékát. l o cm-es szárral szedjük . l 00x50 cmes egysoros.ell entétben a görögdinnyéve l . 200+60x35. ben. kapá lás . A téli dinnyél 80%-os érettségben. hogy az adott fajta l OOO magtömege 30 gramm. a termésátlag hathatós növe lése érdekében . A sárgad innye . Az igazi élvezetet a l 00%-os érettségben szedett termések jelenti k. 25. Helyrevetésnél a vetés-fo l yómé t c rx t ő távo l ság+50 % -o ráhagyás adja az elfogadh ató eredményt. Állandó helyrevetésnél felada t a tószám beá ll ítás. Eltérés.igé ny szerint. 8 °C-os helységben tároljuk. Eze n kív ül puhul a bibepontja. Áll andó he lyrevetéskor (fészkelésnél is) a talaj porhanyírá a. Ápo lás. Beiszapoló és kclesztó önt özés re igény szerint kerü lhet sor. Feltételezve. hogy a sárgadinnyél sűrű bben ültetjük . Vitat ott kérdés a mctszés! Azt javaso lj uk . Ill atozik. Betakarítás. Sárgad innye tatpra áll ítva 116 . Az érett sárgad innye m essz i rő l elárulja magát. kép.Az id őzít és i . hogy 20 000+20%=24 OOO db magot vásáro lunk .utóérik. a k övetkezőkben javasolj uk: l OOx l 00. vagy is ha sokat t ö rőd n ek vele. illetve a 160+40x44.átlag 15-20 tonna/hektár. 220+40x35 cm-es ikersoro elrendezé. Várható termé. cm jelent nehézségct az érett ség megá llapít á a. Ne fe ledjük.

Lant F1.) Az uborka tápértéke a többi zö ldségfajhoz viszonyítva kicsi. Kecskeméti sa láta F1.irc F 1. UborkahajlaJás 117 . Ritm o F 1. Enné l alacsonyabb. Nagy értéke a benne l évő víz. Pasavia F1. rostanyag. ecetes uborkaként. Witlo F1• SzemiHcsös. Az uborka fajtaválasztéka rendkívül gazdag. Ouverti. Pasca F 1. Ilonca F1.Uborka (C ucumis savitus L. aramája szinte nélkül özhetetlen táplálkozás unkban. Kígyó típus1í fajták (inkább hajtatásra): Aminex F 1. túlnyomóan n/JvirágiÍ faj ták: Barbara Fl> Budai c emcge. Tétényi n ővirág ú F1. kel'ert l'irágiÍ fajták: C. Aprótiiskés. Pannónia F1. partenokarp fajták: Accordia F1. Smaragd Fl> Szenzáció. Darina F1. Kec keméti csemege. Melegigényes növény. Fajták. Anka F 1. Dóra F1. 11ílnyonuía n n/Jvirág iÍ fajták: Kecskeméti 113 F 1 Levina F1• Aprótiiskés. Kecskeméti haj tató. Karnaron F1. Wilma F1• Köm yezeti igénye. Budai korai . állapotban. Belair F 1. Innovátor. Christinc F1. Inge F 1. Kecskeméti keseredésment es konzerv . Elka F • 1 Minikígyó típuslÍ fajták: Fl óra Fl> Picabeli o Fl> Minibar F1• SaJátauhorka faj ták: Astrea F 1. A teljesség igénye nélkül i mertetjük a fajtákat. Kellemes íze. Tos1 ca F1. emegc. kép. . 26. Lucinde F . Fogyasztjuk fri s.0. Bellando F 1. Express F1. Kec keméti b őt e m1 ő. ami a v ese műk öd és t serkenti. Sandra F 1. egész évben. Farbio F 1. Kecskem éti livmé. Budai félhosszú F 1. zos. il letve magasabb h ő m é rsékleten é l e tműköd ése kedv ezőtl en le z. Laura F1. Verina F 1 • Konzervuborka fajták: Aprótiiskés. Elon F1. Réka F1.5 °Con már megfagy. Mi nerva F1. Dalibor F 1. Fantó F1. Támos3 F1. Melani F 1. Hőop tinumw: 25±7 °C. imbu ·tol. 15-38 °C-on jól érzi magát. Lovita F 1. ková. A növekedése és fej lóctése által ában 20-30 °C-o nappali és 17-2 1 °C-os éjszakai h őmérsék l eten optimális. ká lium .

Az állomány folyamatos fejtrágyázása. Az ~íll a nd ó helyrevetés ideje (áprili s l 0-20). kisebb részét tava sza l.). e lrohad. ha a " lába" mindi g a vízben van.8x8 cm).). helyrevetéssei (áprili s l 0-20. A sétáló árnyékot elviseli. Uborka Vízigénye nagy. hogy jó term ésátlagot adjon . majd 6-8 óráig 35 °C-on e l őcsíráz t a tv a) vetünk. Hideg. majd e lmunká lása. gyökérzetének zömét a ta laj felső l O cm-es rétegében fej leszti. Sortrágyaként 20-30 tonna/hektárt dol gozunk a talajba.másodvetés (július l O-ig). Ennek a talaj rétegnek a vízkapacitását kell 70%-os szinten tartani ahhoz. Eltérés a másodvetés előkészítése: nyári mé lyszántá . A földkockában e l őcs írázt a to tt magot (30 °C-on 2 óráig e lő áz ta tva . közölt vetünk . A lámrendszeres te rmesztéshez május 10-20. A mútrágyaigényt a 26. A mútrágya felét. kétham1adát őssze l. Másodnövényként június-j úlius hónapokban vetünk. egyes termeszté k 70-l 00 tonna szerves trágyát is ki szórnak hektáronként. -szabadföldi lámrendszeres uborka (május l 0-20.Fényigénye közepes. őssze l ki szórva. A váz né lküli term esztés né l 170+50x40 cm-re.). Lásd a dinnyénél leírt ta laj. -szabadfö ldi korai tem1esztés (május 1. Termesztéstechnológiai változatok: -váz nélküli fóliás és fóliaalagút alatti termesztés (április 25-május 10. Szaporítás. hogy a talaj 14 °C-ra felmelegedjen. 27. Tapasztalati szám a hektáronkénti 50 tonna/szerves trágya adagolása. Gyenge is virágz ik . nagy teljesítményt eredm ényez. 118 . nedves talajban az uborka magja "betaknyosodik". A korai ültetéshez 4-5 hetes palántákat ültetünk . A rámrendszeres termesztésné l.50 cm-re ültetjük a pal ántákat.e l ő k ész ít és t. ha megvárjuk. Fé nyvi szonyaink a szabadföldi term esztésben kedvefé nyerőben zőe k . . kép . vetés e l ő tt adj uk. Az uborka a csa lád többi tagjátó l e lt é rően . korai te rmeszté nél l 00x40. Trágyázás. Talaj -ell'fkészítés. alaptrágyaként. -szabadföldi tömegterme ztés. alaptrágyaként . 3-5 cm mélyen. A palántákat földkockában neveljük (7x7. Azt szereti . táblázathan rögzítj ük. de megbízhatóbb.15 . Az uborka szereti a párás l evegő t. öntözéssel összekapcsolv a.).

8 2.2 4. Ez azt jelenti.5 7. IV. Ez érvényesül az ápolásnál is.3 6.7 5.2 3.2 5. Kálium l. Az ikersoros elrendezés 120-140+60x25 -35 cm.5 3.7 3. hogy a főhajtásról 40 cm-ig eltávolítjuk a terméskezdeményeket és az oldalhajtásokat E fölött meghagyjuk az oldalhajtásokat.2 4.26.6 4. 7.1 4.6 3. Partenokap termésű fajtáknál a méhek nem kívánatosak.0 3.1 2. 4. a virágzáshabitus függvényében. mert a gyökérzet közel a talajfelszín alatt helyezkedik el. lll.3 - 1. Főbb ápolási munkák: akapálás-de csak sekélyen. majd feljebb 3-4 levél után visszacsípjük azokat.5 3. III.9 - 6.2 5.6 2. Ennek lényege.2 2.1 4. 119 . Il.8 4. A fejtrágyát folyamatosan igényli és meghálálja. Az uborkamag ezermagtömege 20-30 gramm.2 3. Foszfor 5. IV.0 1. Ápolás. hogy mindig vele kell lenni. mondja a régi bölcselet. A tőszámbeállítás helyrevetésnél elengedhetetlen.7 3.3 3.4 4.5 6.0 4. II.1 8.3 III.8 5. Az uborkát "feleségül kell venni".0 3. 5.2 5. termőhely A talaj tápanyag-ellátoltsága igen gyenge gyenge közepes jó igen jó Nitrogén l.3 Az állandó helyrevetés sortávolsága 70-100 cm-ig terjed.9 3.0 - 7. Az uborkát csak a lámrendszeres termesztéstechnológiában kell metszeni. táblázat Az uborka fajlagos műtrágyaigénye (Hatóanyag kg/t) Tápelem.2 4. IV. A magvas uborkák megtermékenyítését a méhek segítik.2 ll.5 I.7 7. de először 2 levél után.1 1.0 3. A lámrendszer mellett termesztett uborka elrendezése lehet egysoros és ikersoros.1 2.

Igénye és elhelyezésmódja megegyezik a dinnyénél elmondottakkaL Szaporítás. A tcrvezett kiültetési időből számoljuk vissza a vetésidőt A növényelrendezés.) Betakarítás. Időszakos fóliás takarásnál a fólia levétele. Spárgatök (Cucurbita pepo L. Hőigényes.). -korai szabadföldi termesztés (április 25-május 5. Ápolás. sütve stb. A konzerv célra termesztett uborka mérethatárai a következők: 2-4 cm. 200xl50 cm-re és 200x200 cm-re ültethetjük. Aminőség viszont kívánnivalót hagy maga után. öntözés. levesnek. Fényigénye nagy. nagy levcgőigénye. 9-12 cm. ). mert így nagyobb' lesz a termésátlag. Olajba sütve fogyasztják. Az uborka sekély gyökérelhelyezkedése. 25±7 oc.váz nélküli fóliás és ki sa lagutas takarás (április 15-30. Az első két technológiai változatban földkockás palántát nevetünk. Később egy-.). Ki!rnyezeti igénye. Az uborkát 18 oc léghőmérséklet alatt öntözni nem szabad. Korai ültetésnél fagyvédelem. l OOx l 00 cm. A feldolgozóipar is növekvő mennyiségben igényli. Azonos a dinnyénél leírtakkaL Trágyázás. Nyáron a termesztő megvárja a teljes kifejlettséget. Ezek jó áron értékesíthetők. Meghálálja a szerves trágyát. 6-9 cm. pörköltnek. 120 . 10-15 cm-es fcjlettségű termés kiváló rántva. fogyasztjuk. kevesebb vízadagokkal való öntözést igényel. A korai időszakban leszedett. -állandó helyrevetés (április l 0-20. Talaj-előkészítés. Az ennél nagyobb méretet salátának használjuk.Öntözés. -késői állandó helyrevetés (május l 0-30. tőszám beállítás. Termesztéstechnológiai változatok: . 6x6-10x10 cm-es méretben. A hideget nem bírja. Vecsési indás. Inctátlan fehér. gu gg on ülő fajtáknál. A 12-14 cm nagyságú kovászolni való. A palántanevelés 30-40 nap.igénye a gyakoribb. 150+50x l 00 cm és 200+50x80 cm. Vízigénye közepes. Várható termésátlag 10-30 tonna/hektár.). A támrendszeres technológiával 40-80 t/ha is elérhető. Gyommentes en tartás. A folytonos növekedésű fajtát 150xl50 cm-re. nagy páratartalom. Betakarítás. Öntözés. füstölés. Palántázásko r elengedhetetlen abeiszapoló öntözés. Fajták: Alba. két öntözést megháláL (Sajnos nálunk zömmel öntözés nélkül termesztik. 3-6 cm. Az első terméseket az olaszok már a termős virág megtermékenyülésétől szedik.) A spárgatököt tavasz végén főzeléknek.

szakaszosan ve th e tő. pás tétomnak elkészítve. 121 . Fogyasztható továbbá rántva.Cukkini (Cucurbita pepo L. Amba sador F ~o Arlesa F 1. Supremo F. trágyázás. T áplálkozás i értékei ve le m egeg yezőe k . giromontiina DUCH. Te rm esz th e t ő palántázással és állandó helyrevetéssel. Óvári fehér. Diabetikus ételek készítésére kivál óan alkalmas.) Hazánkban új zö ldség fajnak te kinth e t ő. Cukkini Csillagtök (Cucurbita pepo L. jó ízű term ék. Lásd spárgatök . Rodeo. con var. Lá ·d spárgatökné l leírtakaL Szaporítás. uborkát h e l ye lles ít ő . Fajták: Aceeste F 1. Talaj-elrJkészítés. Termesztéstechnológiáj a megegyezik a spárgatöknél le írtakkaL 28.) A spárgatök édes testvére. Környezeti igénye. Fajták. Termesztéstechnológiai változatok. Végleges helyre áprili s kö zepé tő l június végéig. kép. convar. Savanyít va. patissoniana GREB.

Nagydobosi. 1 hektárra 0.) A sütőtök tápértékben a leggazdagabb tökféle. Vízigénye kisebb.7-1 . C-vitamin-tartalma 30 mg/100 gramm. Korai termesztését nem célszerű erőltet­ ni. Termesztése is egyszerű. Jól előkészített talajba kell vetni. Fényigénye nagy. Ontözés. Gyomtalanítás. A teljes biológiai érettség 65-70 napra következik be. Fogyasztásra csak a teljesen kifejlődött.5-2. A magot vethetjük sorba vagy fészekbe. Orange. hogy könnyen tárolható. Laskatök (C ucurbita ficifolia B<>UCHÉ) Cukortartalma nagy. Hatalmas gyökérzetével megkeresi a számára szükséges vizet. Főzeléket készítenek belőle. könnyen vágható példányok keserűek. Az árnyékot nem szereti.). Fajta: Téli zöld laskatök. Az érettet nehéz szélvágni.Palántanevelésre 4-5 hét elegendő. Ápolás. viszont teljes értékű ételt lehet készíteni belőle. Talaj-elfíkészítés. Hőigénye 22-25 oc között van. Karotintartalma 3. 122 . fogyasztásra alkalmas lesz a termése. Ásványisó-tartalma magas. sokáig tárolható. Ezen kívül nagy a kalcium. Szaporítás. Kiszombori. 30-május 30.5-2. Április végétől ki ültethető. Talaj-gyomtalanítás. eléri az 5-6%-ot.0 mé· ter tőtávolság ugyancsak 1. A virágok elnyílása után 1-2 hétre kifejlődik. Ki ültetéskor beiszapol ó öntözés. Trágyázás. Az éretlen. Sütőtök (Cucurbita maxima DucH. annál nagyobb teljesítményre képes. Mind a négy termőhelyen termeszthető. kemény termések alkalmasak. Óvári hengeres. Lásd spárgatök. ~polás. Környezeti igénye. Előnye. Hidegre érzékeny. Sortávolság 1.és foszfortartalma is. A vetésmélység 4-5 cm. Később egy-egy vízpótló öntözést nagyon megháláL Betakarítás.O kg vetőmagot számítsunk. · Minél gyakrabban szedjük. Betakarítás. Fajták.8 mg/100 gramm.0 méter. Termesztéstechnológiai változatok: állandó helyre vetett technológia (április . mint a spárgatöké.

Jubileum. Gyomtalanítás. Vízigénye közepes. Frila. Pegado. Rapid. Orcado. Kelvedon csodája. Fagymentes helyen januárig tárolható. Hunter. Itt is csak az érett tököt szabad leszedni. Banff. fészekbe vetjük. Cukorhorsók: r. Frostiroy. Velfíhorsók: Korai érést/ek: Auróra. Talaj-elffkészítés. Jof. 22±7 °C. Betakarítás. Tessa. Viridisz. Környezeti igény. Lásd a dinnyénélleírtakat. 3333 db/ha). 13. Várható termésátlag 30-50 tonna/hektár. Fonado. Zeusz. Kisroaesi 130.25 m 2/növény. Fényigénye kisebb mint a spárgatöké. Fejlő­ dési küszöbértéke 4. Karina. Debreceni korai velő. Újmajori győző. Léda. Br. Az emberi szcrvezet számára nélkülözhetetlen szénhidrát-fchérjetartalom mellett számottevő C-vitamin-tartalma (25 mg/100 g). Újmajori középkorai. Növénye/rendezés: 150x150 cm (2. Ápolás.00 m2/növény. Nordic. Margit. A fejlell növény a hideget (--2 -5 "C) "elbírja". Polar. Robi. Bz-vitamin-készlcte is. 150x200 cm (3. Gloriadi Quimper. H6optimuma 16±7 oc. Fajták: K!fejtfffajták: Debreceni sötét-zöld. B 1-.4 °C. Prinsa.00 m 2/növény. Coronado. Br. kocsánnyal együtt. 4444 db/hektár). Daybreak. Hőigénye: Hüvelyesek Borsó (Pisum sativum L. Budai gyöngy. Zsuzsi. Egész évben szívesen fogyasztjuk. Wavertop. Középéréstlek: Astara. Facima. Újmajori középkésői. 52. Superplus. Vica. Henrik. Markado. 3-5 cm mélyen. trágyázás. Bravado. Triola. 2500 db/ha). Kés/fi érésűek: Atlas. Express. Szaporítás. Ave. 200x200 cm (4. Debreceni sötétzöld. Regina.) Táplálkozási jelentőségél gazdag beltartalmi értékei adják. 123 . Sparkle. Termesztéstechnológiai változat: állandó helyrevetés április 30-május 15. Cora!. nagy gyökérzete ezt feltárja. Bella. Rajnai törpe (Peti borsó). Erika. Újmajori korai. Skinado. Debreceni világoszöld. A borsó hidegtűrő növény. Fészkenként 4-6 db magot helyezünk el.Környezeti igénye.•YJbrosia.

6 cm-re. Fényigénye nagy. Szaporítás.). asztalsimaság ú terü let. A nitrogén mCítrágya kétharmadát őssze l . Csírázáskor és virágzáskor igényli a legtöbb vizet. Talajnuívelési rendszer: a kora tavaszi vetésCí. Követe lmény a kifogástalan v e t őágy (vetésmélység 5. hüvelye (február !5-április 15.A borsó számára jó h ő m é rsé kl e ti értékeket a magyar t e rm esz t ő a köv e tk ező mondássa l ti sztázza: "a meleg tavasz.). Vízigénye közepes. . kép . táblázat.tavaszi termesztés. ősz i mélyszántás . Borsó amíg nem tudja megkötni a l evegő nitrogénjét. nagy szüksége van a talajban l é v ő nitrogénre. ipari feldolgozás (márc iu 20-április l 0. A foszf rt és a káliumot ó· sze l adjuk.7 cm).di szktiller +fogas. A vetés mély ége az eze m1ag töm egt ő l változó: 180 gramm/ezermagtömeg alatt 5. Termesztéstechnológiai változatok: . Ennek két változata van: a) Ősz i alapmCíve lés (ősz i mélyszántás). 180-250 gramm/ezennagtömeg közöltieket 6-7 cm-re. a h őegységszámítás alapján. Trágyázás. Tavaszi elmunkálás (nehéz fogasborona + kombinát or). Nitrogéngyújtó . majd szakaszosan vetünk. Alapja a gépi betakarítá nak is. -tél alá vetés (november 20-december 10. Talaj. . Sze repe ki e m e lk e d ő fon tosságú. . Különösen kora tava szal. Tavaszi vetés február 20-ápril is l O.nyitva hagyva.tava zi termesztés. másodveté · Uúnius 20-július l 0. Trágyaigényét e l ső orban mCítrágyákkal bi ztosíthatjuk. egyham1adát tavasszal adjuk . 29. Ősz i elmunkáléÍS .még is igényli a nitrogén!.ei!Jkészítés. nagym agv ú növényre j e ll e m ző. "amint a talaj ra lehet menni ' a vetés kezdete. Túl zott megvil ágítás hatására szártagjai rövidülnek.). Tavaszi tal aj -e l ő k észít és: fogas + kombinátor.). 124 . hűv ös nyár kombinációja" a nagy termé alapja.nyári termesztés. Rövid megvilágításban vegetatív . hosszú megvil ágításban generatív szervei fejlődnek jobban. b) Hagyományo módon. Lá d 27. a 250 gramm/ezennagtömegnél nagyobbakat 7-8 cm mélyre vetjük . kézi szedés.

A borsót fogasol hatjuk is.27. Házikertben elengedhetetlen ápolási munka a kapálás. Kálium l. Ószi vetést csak a hazonkertbe (október !5. IV .üzemi teml esztésben 12.5 cm-e sortávol ág ra. A csíraszám 1 . ll. lll .) javasoljuk. Foszfor l. Haszonkertben 30 cm-es sortávolságra. illetve fészkesen lehet vetni a borsót Yetómagszükség lete 150. ll. 25 28 32 18 21 28 25 28 27 23 26 29 16 18 25 24 26 25 20 23 25 29 14 16 23 21 22 22 23 25 19 22 24 28 13 15 21 20 20 21 20 22 15 18 20 24 12 13 20 20 17 20 18 19 - - A nyári vetésnél (június hó) a vetésmélység 4-8 cm . A tél alá vetést úgy idózítsük . amíg a növények elfémek a fogas alatt.250 kg/ hektár. IV. Borsótábla 125 . nagy kockázattal jár. táblázat A zöldborsó fajlagos műtr ágya igé ny e (Hatóanyag kg/t) Tápe lem. 30. IV . hogy télen ne keljen ki. Ill . Ill.november 5. A sű rű vetés csak vegyzeres gyom irtással val ó ítható meg.5 mill ió db/ha közölt változik. te rm ő he l y A talaj tápanyag-e llátoltsága igen gye nge gyenge közepes jó igen jó Nitrogén l. ll. Ápolás.1. kép. Az elrendezés .

E-v itamin-tartalm a is jel entős. nanus) A zöldbab 2-6% fehérjét. erina. Fan ion. kép . Till a.70%-os VK telített ségú talajt kíván . a k éső i fajt ák kétszeri öntözése (2x30 mm) nagymértékb en növeli a terme ztés bi ztonságát és a termésátlagot. 0. Vinígai már O°Cnál elpusztul nak.0% szénhidrátot.6-2. B 1. Róna . Cem zahahok zöld hiiJ•e!ytíek: Masai.2. o. 2-3 alkalommal szedjük .5-1. A-. H őo ptimuma 22± 7 °C. fo -zfor.-. Hidegtúró képessége ki c. A termésátl agok 3-1 O t/ha között változnak .0% hamu alkotórészt tartalmaz. hi. li zin. 3 1. Öntözés. Vízigénye közepes. A generatív sze rvek fej l őd é éhez c sz ükséges. kül önfé le ásványi anyagok rostanyaga. Cherokee Echo. A borsó hazai viszonyai nk közölt öntözés nélkül termeszt- Bokorbab (Phaseolus vulgatis L.. B. ZöldhiivelyLíek: Allure. A hüvelyes zöldborsó ennek közel kétszeresét adja. A konzerv célra term esztett borsót cé l sze rű géppel betakarítani. ztidin) is tartalm azza.szemben. Smi lo. Las. Sirály. Janka . Buvet. Valj a. Oxy Amidor. Gyenge megvilágításban is jól fejl őd ik . Sárga hiive!ytíek: Bodor. Boko rbab 126 . 0. 1. Értékei közé tartozik a benne l évő kalcium . Sugár. r. var.0% zsírt és 0. Hriigényes növény. Hungo ld . Akkor kezdjük a szedést. Forum . 20-25 o Fényigénye közepes. Fajták. A középérésú fajták egyszeri (30 mm). Tiszabög i korai . Maxidor. Solare. Rege. A fajrákat hüvelyük színe alapján csoportosítjuk . ami kor a hü ve lyben a szemek elérték a fajtára j e ll e m ző nagyságot. cisztin . Lada. Fi letty. Nagy tem1é át lag eléréséhez 65. Betakarítás. vas. Rovet. Goldki . Az emberi szervezet számára nélkülözhetetl en aminosavakat (triptofán. i. Budai piaci . A hüvelyes zöldborsót kézzel szedjük . Kamyezeti igénye .h e t ő.

ll. Ez április 20-a körül következik be. táblázat A zöldbab fajlagos műtrágyai gé n ye (Hatóanyag kg/t) Tápelem. Káliu m l.). Trágyázás.epes jó igen jó 22 23 21 25 19 20 19 22 16 17 18 19 15 16 15 18 14 15 14 17 14 19 20 22 ll 14 16 18 7 9 12 13 6 8 ll 5 7 10 ll 12 23 26 25 25 21 24 23 24 19 21 20 22 18 20 19 21 17 19 18 20 Szaporítás. A vetést akkor kezdhetjük . tem1 óhely Ni trogén l. ll.for l. A szakaszok között 40-50 h őegységnyi idő kül ö nbség n e k kell lenni . kézi szedéssei (ápri lis 20-május 30.). táblázat tartalmazza. IV . ll. A talaj tápanyag-ellátottsága igen gyenge gyenge köz. lll. lll. A mútrágyák mell ett meghálálja a szerves trágyát is.július 10. Talaj -ehJkészítés. lll. illetve a nyári (másodvetésú) növények talajmúvelés i rendszere. . nagymagvú növények. Fosz. A bab tápanyagigényes növény. IV . ).másodvetés Uúnius l.). (Részletesebben lásd a borsónál. -szabadfö ldi tavaszi vetés.) 28. IV . Uto lsó vetésidőp ont július 10. Faj lagos mútrágyaigényét a 28. A bab fejl ődés i küszöbértéke l O ° C. Így a vetés szakaszolható. 127 . -szabadföldi tavaszi vetés gépi betakarítással (áprili s 20-május 15. Talajmúve lés i rendszer: a késő tavaszi vetés ú. amikor a talaj h őmérsékl ete 15 °C-ra emelkedik .Termesztéstechnológiai változatok: -váz né lkü li fóli ás termesztés (ápri lis l 0-20.

A haszonkertben egyszeri vetést is többször szedhetünk. Talaj-előkészítés. cm. 128 . Mint a bokorbabnáL Trágyázás. Iregi fehér fürtös (zöld hüvelyű). valamint teljesen kéziszedésre alapozott.5-2. Kerítés mellé 30 cm-es tőtávra. A bab könnyen megújul és mindig újabb termés képzésére kényszeríthető. Csíraszám: 500-600 ezer db csíra hektáronként.0 dkg/m ) fejtrágyázzuk. Az elrendezés a rámrendszer függvénye. Öntözés. Fészkes vetésnél 40-30x30. Környezeti igénye: megegyezik a bokorbabnál leírtakkaL Termesztéstechnológiai változat: -állandó helyrevetés (május 1-20. Karózási igénye miatt nagy területen nem tudott elterjedni. páraigényes növény." öntözött termesztésben 7-10 tonna/hektár. szalagos. Kritikus fejlődési szakasz a csírázás és a virágzás ideje. A kézi szedést 4-X naponként ismételjük. 40-60 cm. Öntözési normája 10-30 mm. pattanva törik. gúla rendszerű támrendszemél szintén 30-40 cm-es távolságra vetünk. Lásd a bokorbabnál leírtakat Szaporítás. Az érettség jele. Fajták: Juliska (sárga hüvelyű). szedés után nitrogénműtrágyával (l . A babot fogasolni nem szabad! Mechanikai gyomirtás csak széles sorban lehetséges. Várható termésátlag. Esetleg többször is. mélyfekvésű helyeken ad elfogadható termést. Lehet egyszeri gépi betakarítás. 2 egészségi állapota jó. a hüvely állománya zsenge. Szedésidő: június végétől szeptember elejéig. Az uborkához hasonlóan. fészkes. hogy a hüvely hosszanti növekedése befejezödött. Ápolás. öntözetlen viszonyok között 4-5 t/ha. Ez 100-200 kg vetőmagból állítható elő. communis) Csak párás. Betakarítás.A növényelrendezé s lehet soros.). Karósbab (Phaseolus vulgaris L. ha az állomány . Vetésmélység 5-6 cm. Öntözni kell a fejtrágya adagolásakor is. fészkenként 4--6 db maggal számoljunk. A virágzástól a hüvelyszedésig terjedő idő 14-18 nap. Sortávolság 24. fészkenként 3-5 db magot. var. kézi előszedés és gépi betakarítás. tőtávolság 5-8 cm.

Fajták: Kiszombori. csírázáskor és virágzás idején nagyon nagy. Magjában 42-55% olajat. záraz l evegő n a karósbab sok at virágzik dekoratív . . Sok meleget i gé nyl ő zöld ség fajunk . Betakarítás. amikor a mag elérte a fajtára ~e ll e m ző nagyságot. Az e l őző áll apot öntözésel korábban e l ő id éz h e t ő. Vetésre az érett. cgyzerre nagy tömegben termékenyülnek a virágok. Az ápo lási fejezetben említjük a türelmet is. a téli csapadék befogadására és a tavaszi talajnedvesség meg ő rzésé t szolgáló tal ajmúvelésre. Már vá rn ánk . Trágyázás. Vízigénye. E l sősorban fo zfor. hogy zedj ük . Környezeti igénye. de nem tcm1ékcnyülnek a vinígok. Sok B1 . Fényigénye is nagy. Támrendsze rrc való fclvezcté .Ápolás.és 8 2-vitamint is ta11almaz. Karósbab Földimogyoró (Arachis hypogaea L. Meghálálja az érett istáll ótrágyát. csökken a h őség. Ide kell a türelem. A nyári id őbe n . Makói l . Öntiizés. Ez így fo lytatódik. fejl ő dnek a hüvelyek. Fokozott figyelmet kell fordítani a levegős. A túlzott nitrogénellátás vegetatív túlsúlyt. kiegészítve a szükséges mútrágyákkal. 32. későbbi virágzást idéz e l ő.elr1készítés . Hüvelycsen szedé e megegyez ik a öldbabéval. 28-34% fehé1jét tal álunk. pára is van . kép. Ki fejtőbabnak akkor szedh e t ő. május közepe). de még zsenge. Akkor vethetünk . 129 . m egegyezőe n a többi hüvelyes igényéve l. telt szemú hüvelyek sértetlen magvai alkalmasak. laza talaj szerkezet kialakítására. ha a talaj h ő m érsé kl e te 15 °C-ra emelkedik. Gyomtal anít á . Karózás . Talaj.) agyon értékes zö ldség faj . Termesztéstechnológiai változatok: -állandó helyrevetés (április vége. nagy melegbcn.és káliumigénye nagy. Szaporítás. Am ikor röv idülnek a nappaJok.

i fajták: Kecskeméti (K) Korai érés1 sárga SC 300. s__gtt növekedésnek induljanak. Fontos az állomány gyommentesen tartá a. sárga SC 444.A sortávolság 60-80 cm . a magvakkal érintkező részeken barnafoltos. Kecskeméti fehér. A te nyészidő első felében lehet szükség öntözésre. Betakarítás .5 tonna/hektár. Ápolás. saccharala KoERN. K. Fészkesen 3-4 magot egy fészekbe. ezek az úgy nevezett super sweet kukoricák. Ezt követ őe n kézze l leszedjük a n ö v é nyekrő l a hüvelyekeL Várható terméstömeg: l . K. utóérleljük. is vethető . küls ő héj ük csont színű . Mv. Középkorai érés1i faj ták: Jubilee. K e m é nyít ő t artalm uk l O% alatt van . hogy a virág megtermékenyülése után a hüvelykezdemények minél elóbb a talaj_ba tudjanak bújni. kép. Csemegekukorica (Zea mays L. Fajták: iek: Martonvásári Igen korai érés1 (Mv. Mv. Célja. korai TC. Mv. A bokrokat ásóval vagy ekével kiforgatjuk . Spring Gold. Ideá l. Speciális ápolási munkája a töltögetés. zacharóztartalmuk viszont meghaladja a 30%-ot. sárga SC 430. soro elrendezé ben. Az érés jelei: a hüvelyek elérték a fajtára jellemző nagyságot. sárga SC 400. Gazdag táplálkozási értékét növeli nyers zsír. nagyon édes fajtákba kem ényítő képződés t gátl ó géneket építettek. K. Kazépérés1 Mv.1. i fajták: Mv.) korai. Középkésm érés1i faj ták: Bonanza. Spirit. 33. A vetés mélysége 3-5 cm . Csemegekukorica 130 . Reward. Yukon. A burgonyához hasonlóan. SC sárga csemege.0. Gyökérrel fe lfelé kötve szikkasztjuk. convar. Egészen az első őszi fagyokig hagyjuk a területen. Az új abb.) F ő táplálkozás i értéke nagy fehérje. A magvak héja a fajtára j e ll emző piros árnyalatot kap. belső faluk fe hér. SC édes csemege.és vitamintartalma. Favorit. Ontözése. 1-2 alkalomma l kelltöltöge tni .és szénhidráttartalma. a Lőtávolság 5 cm.

Vetőmagszükséglet. tápkockás palántáról termesztik a kukoricát. illetve l 02 cm-es sortávolság és l 0-20 cm-es tőtá­ wolság szükséges (5 . A vetés idejére porhanyós. Szükség lehet a keesztő öntözésre (l O mm). Ez azt jelenti. Speciális ápolás i m unkája. Jó terrr < sátlagra csak öntözéssel számíthatunk. Mint említettük.18 kg K20. sok vizet igényel. e lté rő módon reagálnak fanyazásra. a fattyazás. Vízigénye nagy. Ha jó a vízellátás. fej l ődés i küszöbértéke 10 °C. ártunk a fattyazással .O db/m 2). 12-20 kg/hektár. 131 . Azokban az országokban. Csemegekukorica-csövek !kell készítenünk. Trágyázás. amikor a talaj l O°C-ra fe lmelegedett.1 l . A műtrágyaigé nye l tonna tem1és eléréséhez 25 kg N. hogy a fajták fattyasodási haj ama elté rő. Tenyészteriilet: kézi műve l és n é l 70 cm-es sortávolság és 20-22 cm-es t őtá­ iVolság (5-6 tő/m 2 ) . s a temlesztési feltételektől függően. A vetésmélység 3-5 cm. Környezeti igény.KéslJi érés ti faj ták: Commander. sárga SC 500. Termesztéstechnológiai változat: -állandó helyrevetés (ápri li s ISjúnius 30. jó szerkezetű. eitéő megítélést kapott. Szaporítás. Hőigénye a bokorbabéval megegyezik. Kívánja a szerves trágyát (25-35 t/ha). kép . Ebből adódik. K. fej trágyázás. A szakemberek véleménye. az á ll ománysűrűségtő l függően. a nitregént a magágyba adj uk. vízhiány esetén viszont öveli a termést. A foszfort és káliumot alaptrágyaként. hogy akkor vethetjük.5. 16. Leghatékonyabb a virágzáskor adott öntözés (30-40 mm).14 kg P20 5. jól beérett. 22±7 °C. Ez hazánkban ápril is 15-e örül következik be. Gépi betakarításkor 9 1. Vízigénye a csírázásnál és virágzá nál kiemelkedő. e l ege ndő vizet tartalmazó talajt 34. Öntözés. Ezt követően szakaszosan vethetjük. Fényigénye nagy.). Ápolás. hogy nagyo n érzékeny a tavaszi alacsony h őmérsék l et re . Talaj-ei(Jkészítés. Fejlődési küszöbértéke 10 °C. ahol a kukorica sz~mára kedvező időjárás rövid. majd a havi természetes csapadék kiegészítésére 100-120 mm-ig. 12. Gyomirtás.

néhány napig tart. 132 l . Bartolo F 1. capitata) Sokoldalúan felhasználható. A csöveket tejes érésben törjük. A fejképzés időszakában a legkevésbé érzékeny a hidegre. Ekkor nedvességtartalmuk 72%. -nyári termesztés. A törésre érett optimális állapot. illetve feldolgozni. Vízigénye nagy. palántázott (április l-június 30. Szentesi tartós. Szentesi vörös.).). Bonnet F 1. Rapid F 1. Leghaszno°C.. F cross Golden . savanyításra (április 20-május 20.).és szénhidráttartalma l . sabb számára a 6-20 oc közötti hőmérséklet. Gloria F 1. Dán tartós.. A kukoricát kézzel törjük. Dura!. Nevelle F 1. Enkhuizen diadala.Betakarítás. Paliagi lapos. Holland kiviteli. Har-1 . szárazanyag-tartalmuk kb. B2-. Bislet F 1.). Fényigénye közepes. Vecsési gömbölyű stb.). 13±7 a Hőoptimum növény. -őszi termesztés. -őszi termesztés. Júniusi óriás. Parel F 1. Türkis. a teljesség igénye nélkül. l Fajták: A fajtákat tenyészidejük alapján csoportosítjuk. C-vitaminok jelentik.). Langendij-! ' ker herbst. Kempero F 1. a hő­ mérséklettől függően. Vízhiány esetén az alsó levelek lehull:ltásával csökkenti pá-) rologtató felületét Termesztéstechnológiai változatok: -váz nélküli fóliás termesztés (március 1-10. Tápértékét a benne található A-. mi-lí 1 vel nagyon nagy számú fajtát termesztünk. F Delphi . friss fogyasztásra (május !5-július 10. Közép-és késői érésú'fajták: Amager. Brando F 1. A letörött csöveket célszerű gyorsan értékesíteni. Szentesi korai. 25%. tárolásra (április 25-május l 0. Fehérje. B 1-. Musketeer F 1. egyszerű termesztésű zöldségfaj.0zepes. -szabadföl di korai termesztés (március !5-április 10. Hajdúsági>l Langendijker dauer. Hidegtűrő Környezeti igénye. Szentesi lapos. -őszi termesztés. Káposztafélék Fejes káposzta (Brassica oleracea convar. Ve-j j csési fehér lapított. Atria F 1. Az érettséget körömpróbával ellenőrizzük. Vöröskáposzta-fajták: Gradúr F 1. F Atleta 1 1 Korai érésű fajták: 1 mat. -állandó helyrevetett (március 10-május 30.).

borsó ut án. A szabadföldi korai term esztéshez sima pal ántál használunk. Az áprili . A korai kiültelésnél az ősz i mélyszántá t fogassa l még őssze l lezárjuk . Az állandó helyrevetésnél a hengerezés szerepét kiem eljük. Fejtrágyaként nitrogén! adunk. kép. hogy tavassza l egy magágynyi tássa l minél e l ő bb ültetésre késszé tegyük. ültetés. A váz nélküli fó li ás takarás alá tápkockás palántát ültetünk. A tec hn ológ iai változatok szerint változik a t alaj -e l ő­ készítés is. A növekedés megindulásakor és a fejké pző ­ dés kezdetén. ráhlázar tartalm azza. Trágyázás. 133 . A fajlagos műtrágya i gé nyt a 29. helyesen járunk el. A káposztánál a nitrogénhatás kellős.Talaj-el/fkészírés. Kiemelkedi k továbbá nagy nitrogéni génye. Indítótrágyaként dolgozzuk be. Alaptrágyaként adjuk a szerves trágyát. A szervcs trágya és műtrágyá k együtles adago lása is jó eredményt ad. nyári szánt ást végzünk . A nyári termesztésnél kétfelé kell bontani a tennivalókat. tavassza l si mítózzuk és gyomtalanítjuk az ültetés ig. tárcsával . Korai tem1esztésben egy. a foszfortartalmú műtrágy á t és a kálium 75%-át. Monokul túrás tem1esztésnél kiemelkedő fontosságú a sze rves trágya adagolá a. mivel apró35. A júniusi kiü lteléshez tulajdonképpen másodnövényként . A vörös káposzta t e rv ez h e t ő term és tömege 20-30%-kal ki sebb a fejes káposztáénál. illetve vetés e l őtt a nitrogén 30%-át és a maradék káliumol. Fejes káposzta magvú növ é nyrő l van zó. A tárolásra termesztell káposzta eltarthatóságát viszont rontja. A fejes kéíposzta é a vörös káposzta is tápanyag igényes növények. fajlagos műtrágya i gé ny e viszont nagyobb . pl. Korai tem1esztésben a nitrogén fokozza a koraiságot. Szaporítás.35-40%-kal -. A nyári és a késő i termesztés! megvalósíthatjuk sima palántával és állandó helyrevetésse l. nyári és őszi termesztésben két-három alkalommal. A fejes és vörös káposztát termeszthetjük palántáról és állandó helyrevetésse l. i ültetéshez a talajt őssze l megszántjuk . így ha azonos szintre hozzuk a két faj fajlagos műtrágyaigé ny é t . fogas al elmunkáljuk.

7 3.2 9.4 9.3 5.7 7.8 5.6 4.1 4. Il.9 6.5 0.7 6.2 2.4 5.7 2.0 4.4 8.7 1. Kálium l.1 6.9 5.4 7.4 4.3 4.2 0. III.3 1.4 5.2 2.9 7.9 4.2 2.2 1. Kálium l.9 9.4 7.7 3.2 1.7 2.1 8.7 7.1 6. III. ll.7 3.2 6. lll.2 5.2 2. Foszfor l. 4.2 2.8 4.7 5.6 4.4 8. IV.2 4.2 1.7 5.8 1. III.2 3.7 0. termőhely igen gyenge gyenge közepes Fejes káposzta jó igen jó Nitrogén I.7 3.3 4. IV.6 5.1 4.6 5. ll.7 2.6 2. Il.8 5.6 6.4 5.2 3.2 4.0 2. l 3.4 3. Foszfor l.5 4. IV.8 3.1 1.4 8.2 1.5 9.7 4. lll.7 2.7 2.2 5.3 3.3 Vörös káposzta 3.7 4.9 9.2 7.9 3.9 7.7 2.4 8.4 6.2 1. IV. Il. II.2 6. IV.9 3.9 6.6 2.4 9.2 2.9 8.2 5.8 4.8 1.7 7.6 3.2 2.2 3.7 3.29.3 3.9 9. IV.2 6.9 8.7 1.7 8. táblázat A fejes és vörös káposzta fajlagos (Hatóanyag kg/t) műtrágyaigénye A talaj tápanyag-ellátoltsága Tápelem.8 134 .2 7.1 5.1 5. 6.7 1.1 4.6 Nitrogén l.9 10.7 6. III.3 1.

28 nappal előtte kell elvetni a magot. 30 000-50 OOO db/ha. a helyrevetett állomány 5-1 O cm-es fejlettségénéL Talajápolás. Tenyészterület. Friss formában fogyasztjuk. Szentesi fóliás. fehérje. nyáron 4 hét alatt lehet jó. a középtenyészidejűeket 90-130 napra.4-0. A szedés végezhető kézzel és géppel. 24 000-33 OOO db/ha. Fajták: Korai érésíí fajták: Július F 1. 1. Betakarítás. a váz nélküli fóliás tennesztésnél 15-20 t/hektár. A káposzta egyenletes vízellátást igényel. Kelkáposzta (Brassica oleracea L. korai szabadföldinél 20-30 t/ha.A palántanevelés ideje 4-8 hét. sima palántát nevelni. Nyolc hét a váz nélküli tennesztéshez nevelt tápkockás palántanevelés ideje. elrendezés: -váz nélküli fóliás tennesztésnél 160+30x30 cm 35 OOO db/hektár. A váz nélküli fóliás takarás alól május közepétől szedhető a fejes káposzta. A vetésidő a ki ültetési időből.és ásványisó-tartalma jelentik táplálkozási értékeit. Sima palántanevelésnél 400-l OOO db/m 2-es állománnyal dolgozunk (2-8 g mag). convar. A várható tennésátlag. -őszi tennesztésnél 60-70x50-60 cm.5-2. fejtrágyázzunk. A káposzta betakarítására az ültetést követően 60-160 nappal kerül sor. 37 000-54 OOO db/ha. Promasa F 1. A rövid tenyészidejű fajtákat 60-90 napra. 135 . Öntözés.0 cm mélyre. Magszükséglet 0.) Vitamin-. ldénynorma: rövid tenyészidejű fajtáknál 60-120 mm (2-3 szori öntözéssel). Saguna F 1. Váz nélküli fóliás tennesztésnél a fólia levétele. a hosszú tenyészidejű fajtákat 130-160 napra szedjük. Az állandó helyrevetés idejét a tervezett kiülteléshez is igazíthatjuk. Tőszám beállítás. Helyszükséglet: tűzdelésig 2000-3000 db/m 2 növényt nevelhetünk (15-20 g/mag). -nyári tennesztéshez 50-70x40-50 cm. Szentesi korai.7 kg/hektár. őszi tennesztésben 40-60 t/ha. Ápolás. visszaszámlálható (lásd a technológiai változatokat). -korai szabadföldi tennesztésnél 80+40+40x35-50 cm. Tűzdelésnél 4-6 cm-es tápkockaméret a kívánatos. hosszú tenyészidejű fajtáknál 150-300 mm (5-8-szori öntözéssel).5 hónapig sekélyen kapáljunk. Ültetés után 1. Szabadföldi ágyban. A szabadföldi technológiák növényeit június elejétől november közepéig szedjük. bullata DucK.

a szárazságot jobban túri . i k éső i .). Amelyik eléri a szedés i érettséget. apsuma F" Solar. Trágyázás.zabactföldi tem1 esztés nyári-őszi fogyasztásra (április l. A hosszú tenyészidejú fajták túróképessége jobb.műv e l és t és az ültetés e l ő k ész ít ésé t szi nt e egy menetben kell elvégezni . Szaporítás.36. A korai fajtáknál nem szabad sokáig vámi a szedéssel. Kclkáposzla Közép-és késői éré. gár. Az átteleló kelkáposztál. Talaj -eli'fkészítés.<itt e l e l ő termesztés (október 10-25. lcepri nce F1. lcecrown F1. a korai szabadfö ldit június e l ej é tő l kezdjük el szedni . amennyiben a piac igényli . Ezeket egy menetben takaríthatjuk be. H ő i gé ny e részben eltér a fejes káposztáétóL Hidegtúró képessége nagyobb annál. lcequeen F" Mohác. Sant< Taler F 1.ápri lis l 0. Glo ter F1. Az átteleló kelkáposzta szedését április v égé t ő l . A kelkáposztát kézze l takarítjuk be. A kora i fajták kevé bé t ű rik az e rős napv il ág ítást. táblázatban rögzítettük . A késő i e k e t október-november hónapokban szedjük . 136 . Lásd a fejes káposztánál és az általános részben leírtakaL Eltérést az átteleló technológia i vá ltozat jelent. május e l ej é t ő l.\z nélküli fóliás takarás alól máj us közepétól.). A több i adat megegyezik a fejes káposztánál leírtakkaL ~po/ás.i átte l e l ő. . A fajlagos mútrágyaigényét a 30. Wallasa F 1• Kiim yezeti igénye. Vízig énye ki sebb. A szerves trágyát a kelkáposzta is igényl i és meghálálja. Az időzí­ tés i adatokal a technológ iai változatok mutatják. Termesztéstechnológiai válw zatok : -váz nélkü li fó li a alatti termesztés (március 1. Áll andó helyrevetésse i és pal ántázás al szaporítható. Gyomtalanítás. Ebben az esetben a fő n övé ny lekerülése után az a l ap tal aj . . Ontözés. A kelkáposzta is rendszeres öntözés mellett ad jó termésátlagoL Az átte leló kelkáposztát általában öntözés nélkü l tem1esztik . Venus. mint a fejes káposztáé. teljes ki fejlettsége e l ő tt is szedhetjük.júli us 15. Ha az ott jelzett palánt akiültetés i i dő t áll andó helyrevetéssei kívánjuk kiváltani . szedjük . Betakarítás. áll andó helyrevetésnél tőszámbeá llít ás . Fényigénylik tenyészidej ük alapján vált ozik.).\'tí fajt ák: Frigga. 28 nappal korábban kell a magot elvetni. míg a k éső i e k ezt károsodás nélkül elvi selik. mert könynyen felrepednek.10. kép. Szente. de nagy termés eléré éhez jó vízell átottságot igényel. -szabadföldi korai tem1 esztés (március IS.). a v.

6 1.0 5.5 Karalábé 8.8 11.0 6. Foszfor l.5 10.3 4.3 4.0 10. IV.4 IV.6 3.1 10.8 137 .2 7.4 4.0 11.3 4.5 12.3 6.5 8.5 7.8 5.3 9.1 6.6 3.3 5.8 IV.1 3.8 4. ll. ll.1 2.6 2.1 4.7 4.4 9. ll. lll.3 4. l 3.7 9.0 9.1 1.6 IV.6 4.6 3. Kálium I.7 6.6 11.30.2 9.5 5. l 10.3 5.2 5.2 4.5 7.6 4.6 5.8 6.3 5. 5.5 7.1 4.3 3.0 7.0 6.7 5.8 6.8 10. ll.7 6.6 !O.0 7.1 9.1 10.6 2.0 9.0 12.8 4.6 9. lll.8 5. 3. táblázat A kelkáposzta és a karalábé fajlagos (Hatóanyag kg/t) műtrágyaigénye -· Tápelem.5 Nitrogén l. IV.2 5.5 7.5 10.8 13. III.1 5. 10. 6. ll.8 5.8 5.0 8. Kálium l.0 9.5 10.1 2.7 10.5 6.4 IV.3 4.7 4.3 5.1 9.0 9.8 4.1 3.1 1.1 2.7 8.0 6. 10.8 4. III.2 5.2 6.2 5. l ll .5 9.8 3.7 2.9 8.6 3. Il. lll.3 3. tennőhely A talaj tápanyag-ellátoltság a igen j gyenge gyenge J közepes Kelkáposzta jó igen jó Nitrogén l.8 6.1 2. lll.0 8. Foszfor l. 5.6 ll.8 4.7 6.8 5.5 11.9 5.

. A legkisebb hó.). Trágyá zás. Fényigénye közepes.Karalábé (Brassica rupestris convar. Közép.) Egyre közkedveltebbé váló zöldségfaj. tart táblázat 30. Szentesi fehér. A fejes káposztánál elmondottaka t c é lszerű figye lembe venni. Vízigénye nagy és folyamatos vízellátást igényel. A tenyészidóben adott fej trágya kiemelketrágyadó jelentőségű. Szentesi nyári fehér. Szentesi ősz i fehér. (Gumó 60 mg/100 g. könnyen magszárba megy . 37.). Forcer F 1. Talaj-előkész ítés. Eltérés a fejes káposztával való összehasonlításnál . téli tárolás ra Uúnius IS-augusztu 30. gongyloides DucH. Express. Ezt azzal magyarázhatjuk. A fajlagos lll Ú almazza. ha a pal<1ntakorban alacsony h ő m é rsé kleten tartjuk. -szabadföldi temJCszté. 138 .és kés/Ji érés1 Szentesi nyári kék. .szabadföldi tenneszté . Idea!. Kék sza lonna. hogy a karalábé alacsony h őmérsék l e ten tartva . jó szabrász médj ára változtatja külalakját. Triumph. A karalábé tenneszté éhez alaptrágyaként is a gyorsan oldódó és könnyen felvehető hatóanyagú mútrágyákat cé l sze rű használni . Szentesi kék. Szentesi fóli ás kék. A számára kedvező tl en . Saroksári fehér. Szentesi tartós kék. Tern1eszrésrec hJwlág iai válrozarok: -váz nélkü li fóliás Iennesztés (március 1-20. hogy a káposztafélék közül a karalábé a legsekélyebben gyökeresedő faj. levél l 50 mg/ 100 g. -szabadföldi korai tem1esztés (március 20-ttpri lis l 0. Táplálkozási értékét nagy C-v itamin-tartalma adja.) Fajták: Korai él·ész1 faj ták: Blusta. fő l eg ősz i idő ben .).vagy fényhatás is egy-egy újabb "gum ócska" létrejöttét segíti . A fé nyszegény id ősza kban defonn ált gum ót fejleszt. Szentesi hajtatási. nyári-őszi fogyasztásra (április 15.). Hidegtúró növény. Szentes i fóli ás. Kolibri F 1.június 15. a igényt \bé Karal< kép. Környezeti igény. i fajták: Gigant.

Triton. A korai karaláhét akkor kezdjük szedni. Termesztéstechnológiai változatok: -váz nélküli fólia alatti tem1esztés (március 1-15. -téli átteleltetéses termesztés (csak hidegtűrő fajtákkal. Állandó helyrevetéssei és palántázással termeszthetjük. Master Osena.). A folyamatos vízellátásra különösen figyelni kell. Repos. Váz nélküli fóliás termesztésben a 160+20+20+20x18 cm-es elrendezést javasoljuk (100 ezer db/ha). illetve kelesztő öntözés. Kiizép. Karfiol (Brassica eretica convar. White Rock. Az állandó helyrevetés időzítését a változatoknál ismertetett ültetéshez igazítjuk (28 nap).). A gyakori kisebb vízadagokkal való öntözést meghálálja. Vízpótló öntözéskor 25-30 mmes vízadagot adjunk. Matra. Idol Osena. A vetés mélysége 1.Szaporítás. -szabadföldi korai termesztés (március !5-április l 0. Gyomtalanítás. Beiszapoló. Egy hektárról 15-40 tonna/hektár termésátlagot takaríthatunk be. Lásd a fejes káposztánál leírtakaL 139 .). Plana F 1. -szabadföldi nyári termesztés (április l 5-május 15. B 1-. Talaj-elffkészítés. botrytis DucK. Opaal. Környezeti igény. A váz nélküli fóliás termesztésből május közepétől. Igloo.) Táplálkozási jelentőségél a benne lévő C-. Oberon. Öntözés. Tőszámbeállítás. a korai szabadföldi termesztésből május végétől szedhető a karalábé. Fejtrágyázás. szalagos elrendezéstjavasoljuk: 80+40+40x35 cm (54 OOO db/ha). 20x20 cm-től 40x40 cm-ig változik sor. mint a káposzta.és tőtávolsága (60-250 ezer db/ha). amikor a gumó átmérő­ je elérte a 6-9 cm-t. A kifejlett növény a rózsaképzés idején a hidegre érzékenyebb. Téli tárolásra a háromsoros. Tenyészteriilet-igénye a legkisebb a káposztafélék között. Hőoptimuma 13 oc. -szabadföldi ős?i termesztés (június 5-július 25. Serrano F 1. Fajták: Korai érésíí fajták: Carillon. Az 50-80 mg/100 g-os C-vitamin-tartalom igen jelentős mennyiség.és kés!ii érésíí fajták: Andcs. Goodman. Winner Oscna. Ápolás. White Fox. Szentcsi. külföldön).). A kései karaláhét teljesen kifejlett állapotban szedjük. Betakarítás. White Satin. Montano F 1.5-2. Suprimax.0 cm. Fényigénye azonos a fejes káposztáévaL Vízigénye a rózsaképződés kezdetén a legnagyobb. 8 2-vitamin-tartalma adja. White Ball. Osena.

0 8. táblázathan fog lalt uk össze.5 9.4 2. lll.9 3.7 140 .9 3. kép.4 3.38.2 6.7 7.szabadföldi korai termeszté nél 40-50x30-40 cm.8 6. Az irányelvek megegyeznek a feje.2 6.4 2.9 3.2 6.2 7.5 10.0 6.6 l l IV.4 6. Karfi ol Trágyázá s.0 7.5 8. A túlzott nitrogénellátás a konzerváru minóségé t rontja.3 5. Foszfo r l.0 8. 8. 3 1.7 6. Fajlagos műtrágyaigé ny é t a 31 .4 2.9 2.9 1. Ügye lni kell továbbá a karfiol klórérzékenységére is. 2.7 5.9 4. takarásnál 150+35+35x35-40 cm (35-40 ezer növény/ha). .4 1. Szaporítás.váz nélküli fóli á.5 7.0 7.5 6.ké ei termeszté. 1 6.7 7.á lleírtakkal.9 2.5 8. . ezért a kálitrágyát eszerint válasszu k meg.5 9. 1 6.4 2.6 8.4 6.0 8. ll. lll.4 1.9 5.4 3. Kálium l. IV.7 8. term ő hely igen gyenge gyenge közepes jó igen jó Nitrogén l.9 4.2 7.0 7. káposztán.2 7.9 2. ll. láblázat A karfiol fajlagos műtrágya igén ye ( Hatóanyag kg/t) A talaj lápanyag-e ll átoll sága Tápelem . 6.0 7.2 5.5 7.9 1. lll.9 0. Az elrendezés a kijvetkezff: . ben 60-70x50-65 cm. ll.4 IV .7 7.4 1.

a fagyok e l ő tt betakarítjuk. Caravel F 1• Köm yezeti igénye.) A karfiol közeli rokona. C-vitamin -tartalm a 120 mg/ 100 gramm . kép. hogy nitrogénbő l és káliumból 10-15%-kal többet adjunk. Lásd a fejes kápo ztánál leírtakat Tenyészteriilet-igénye a karfioléval m e~egyező. igen j e l e nt ős. Lásd a karfiolnál leírtakaL Ta/aj-eh1kész ítés.30 t/ha között változik. italica PLEUCK. Termesztéstec hnolágiai változatok. Tápanyagigénye megközelíti a karfiolét. spec iális ápolás i munkája volt a rózsafejek takarása. A váz nélküli fóli ás t e m1 esztésb ő l már május kö ze pé tő l kezdjük a karfi ol szedését. eptune F 1. tőszámbeállít ás. Eltérés. Értékét növeli továbbá nagy A-vitamin-tartalma és a benne l évő nagy mennyi ségú ásványisó-tartalom. Brokk oli 141 . fagyveszély esetén. fej trágyázás. H ő i gény e al acsony. Folyamatos vízellátást igényel. A termésátl ag a rövid tenyész idejú fajtáknál l 0-20 tonna/hektár. Cruiser F 1. A korai t erm esz tés bő l május végét ő l szedünk. Gyomtalanítá s. Betakarítás. Az ősz i karfiolt októberben. t öves t ő l ki szedjük a karfi olt. a késeit 7. fagymentes helyen tárolva. Lásd a fejes káposztánál leírtakat Trágyázás. botrytis DucK. Fényigénye azonos a karfiolévaL Vízigénye nagy. Gyomtalanítás. Öntözés. tehát ez az ápolási munka fölö leges é vált náluk. A fejtrágyázásnál a foly amatos 39. Fajták: Laser F 1. mint a karfi ol. tőszámbe ­ állítás.7 alkal ommal . rendszeres öntözést kíván.l O alkalommal öntözzük . Szaporítás. Brokkoli (Brassica eretica convar. provar. A szé l sősége k et jobban túri . Apolás. A haszonkertbe n. Ma már a fajták zöme genetikail ag öntakaró. a hosszú tenyészidejúekn él 15.Ápolás. A korai karftolt 6. még haszno íth ató rózsákat adhat.

hogy a brokkoli a rózsa levágása után 1. Fajták: Asgard F 1.röv id.június 15. kép.június 15. alacsony. Tartalmaz továbbá A-. Ci tadel F 1. A fajtára jellemző rózsanagyság elérésekor vágjuk le a rózsát. Gyökértömege a talaj 20-30 cm-es rétegét szövi át. Porter Fl> Roger F 1. Bimbóskel zott nitrogénell átás nehezíti a bimbó- 142 . A túl40. Magas h őm érsékleten c ak a szára n ő. 90-130 mg/100 gramm.hosszú tenyészidejú fajták. Az oldalrózsaképzésre hajlamos fajtáknak még a főrózsa leszedésekor is érdemes nitrogénmútrágyát adni (20-30 kg/hektár). Yaliant F 1• Környezeti igény. a legértékesebb káposztaféle. téli szedésre (május !5. Betakarítás.20 °C-ot L elvi selik (fő l eg hó alatt). Bimbóskel (Brassica oleracea gemmifera DucK. .).és középtenyészidejú fajták ültetése (máj us !5. Merl on Fl> Oliver F1. Igényli a mély· műv e l és t. Az <1myékot nem túri. Eltérés a karfiolhoz viszonyítva. Talaj-el/fkészítés. Br vitaminokat. H őoptimum a 13±7 °C. Igaz. Termesztésteclmológiai változatok: .ho szú tenyészidejú fajták .} Beltartalmi értékeit tekintve. a gumó lassan fejlődik. Párás. Tápanyagigénye kisebb. C-vitamin-tartalma megközelíti az étkezési paprikáét (a téli id őszakban még felül is múlja).15 . Vízigénye a káposztafélék között a legki sebb.). 81 -. Kundry F 1. mint a fejes k<\posztáé. de ezt is jól hasznosíthatjuk.táplátást kell megvalósítani.). A hosszú tenyészidejú fajták a . Folyamatos vízellátást kíván. A tal ajműve l ése megegyezi k a fejes káposztánál leírtakkaL Trágyázás. 6 g/100 gramm fehérjét és sok ásványi anyagot. Titurel F 1.3 hétre oldalrózsákat fejleszt. őszi betakarításni (április l 0-május 30. Addig szedhető. ezek mérete kisebb. Fényigénye nagy. Öntözés. . nedves klíma alatt ad nagy termést. amíg a bimbók még zártak.

több fényt kapó egyedek bimbófejlődése gyorsabb.1 3.6 5.1 6. tetejezés nélkül is termeszthetjük. termőhely A talaj tápanyag-ellátoltsága igen gyenge gyenge közepes jó igen jó Nitrogén J. mert a felső bimbók kihajthatnak. Gyomtalanítás. de kiegyenlítettebb bimbókat fejlesztenek.6 6.1 5.8 1.1 2. fejtrágyázás.8 4.4 5. l m 2-en 500-600 db palántát nevelhetünk fel. Kálium I.7 ll. A sima palánta kiválóan megfelel e célnak. 5. Tetejezésre a tervezett szedési idő előtt 3-4 héttel keriJI sor.5 6. egyenletesebb méretű bimbók fejlődnek.6 2.3 1.7 2. IV. A túl korai tetejezés káros. sok esetben idő előtt szétnyílnak. 143 .7 0. Ill.8 1.3 4. Palántanevelési ideje 4-5 hét. IV.4 6.4 5.6 4.1 5. táhlázat A bimbóskel fajlagos műtrágyaigénye (Hatóanyag kg/t) Tápelem.7 3.fejlődést.6 2.1 5. Öntözés.3 1. elrendezés: 70x30-40 cm.2 4. mint a belső állomány.4 6. Ha csak kevés növénnyel dolgozunk. A szedést augusztus közepétől egészen márciusig folytathatjuk. táblázatban találj uk.5 6.0 6.2 4. s mindig a kifejlett bimbókat szedjük.6 3.6 3.1 2.7 1. 4-7 alkalommal öntözzük a bimbóskelt.8 5. Kézi szedésnél alulról kezdjük. Ill. Tenyészterület. Speciális ápolási munkája a tetejezés.1 1. tőszámbeállítás.4 4. Ápolás.9 5.4 5. A fajlagos műtrágyaigényt a 32.2 2. Il. blokkosítva telepíteni. 32.9 7. Palántaneveléssel és állandó helyrevetéssei termeszthető. a felszabaduló erő a bimbók fejlődésére fordítódik. l 5.9 5.6 6.6 6. IV. Ezáltal megszüntetjük a tenyészőcsúcs további növekedését.9 6.9 4. mert a szélső. Szaporítás.0 6. A szélső növények bimbói is előbb válnak szedhetővé.2 5.0 3.1 1.6 6.8 4.7 5. összesen 140-180 mm-es víznormávaL Betakarítás. II. Ill. míg a belső sorok egyedei később. lazák maradnak a bimbók. Célszerű szalagosan. Foszfor l.4 4.5 0.3 0.1 7.1 2.6 7.

Páraigénye közepes. Jarov izác iós küszöbértéke 13.15 °C. Nagy mennyiségben tartalm az fehérjét.] Röv id t e ny ész id cjű . általában azonos a többi káposztaféléve L Szaporítás. Kiemell j e l en tőségű (lehet) a kele zt ő öntözés (5.és C-vi tamint. Öntözés. fejtrágyázás. nagy zö ldtömeget fejl esz t ő zöldségfaj. Talaj.l O mm). A nyári veté ű növények talaj-elő­ készítés i rendszere zerint. Hid egtű rő zöldségfaj. Tápanyagigénye nagy. J e ll e m ző tul ajdonsága. Állandó helyrevetésnél a ort ávolság 30-35 cm. Termesztéstechnológiai változatok: ernlesztés csak fe lm agzás ra nem -a váz nélküli fóliás és a korai szabadföldi L haj lamos fajtákkal lehetséges (márc ius 15. Akkor kezdhe tő a szedése fri ss fogyasz tásra. A kívánt L ő t ávo l ság a faj ta habilusa alapján változik (30-40 cm). ha a fej alatti része kemény tapintású. hogy még a karalábénál is korábban felmagzik. Betakarítás. Trágyázás. Aprómorzsás.). kép.). tőszámbe­ állítás. Vízigénye nagy. Granat. F 1.Kínai kel [Brassica pekinensiss (LOUR). Egyesek a nehézkes eredési eml ítik a palántázott tenneszlés hátrányaként Ápolás. 41.30. Röv id tcnyészideje alatt igényli a folyamatos vízell átotts·ígot. A. Tárolásra csak a teljesen kemény fejek szed he t ő k . J e l e nt ős ásványianyag-forrás. K ínai kel 144 . jó sze rk eze tű talajt kell számára készíteni . Fényigénye közepes. -auguszt usi áll andó helyrevetés (augusztus l. Gyom talanítás. agaoka King F~o Treasure Island F 1• Kiirnyezeti igénye. A palántázott t e rm esz t és rő l megosz li k a szakemberek véleménye. Fajták: Nagaoka 50 F~o Spring Al.IO. RUPR.eli'fkészítés. Fejesedéshez alacsonyabb h ő m é r­ sékletet igényel.

Fényigénye közepes. HILL.] A petrezse lyem a magya r konyha né lkülözhetetl en fú sze rező növénye . ami kor a tal ajra rá tudunk menni. Ez azt je lenti . . Korai cukor.átt eleltetett techno lóg ia (aug usztus IS-október 10 . Fakir. Mohafodrozatú . A sétáló árnyékot e lvi se li . W. Tápanyag igényét műtrá­ gyák adagolásával kie légíthetjük. hogy csak a talaj fe lső részét tömörítjük. A b ő vá lasztékon túlm e n őe n a haszonkertben a petrezse lye m magját az évnek mindazon napján vethetjük . A.és ásványi só-tartalm a. .15 °C hideget is e lviselnek. Talaj -e l őkész ítésében legfontosabb a mély vagy m é lyítő szántás. J e l e ntős továbbá B-vitamin . Omega . mert a köreire fri ss fo1mában min dig ráteszik . .). Trágyázás.márc ius 30. 145 . külföldön még racionáli sabban ha. mert a leve le 120. A hideget jobban túri . A jó víz fe l vevő és a vizet gazdaságosan felhasz náló növénye k közé tartozik. Ebben az esetben kevésbé ágazik el a gyökér. Környezeti igénye. Kedvező feltételeket teremtünk a kelé hez és l e h e tősége t adunk a karógyökémek a zavartalan fejl ődés hez . Hosszú.).) NYM. a tömött magágy.150 mg/1 00 g C-vitamint tartalm az. . em igényli a fri ssen trágyázott tal ajt.másodve tés Uúnius l. Igaz.). De lta. Feltéte l. zno ítj ák. A fajl agos műtrágyai gényét a 33 . 42 . Ta/aj-e//íkészítés. · .tél alá vetés (október 20-november 15. A kifejlett növények . H ő i gé n ye 16±7 °C.10. Félhosszú. Cs írázáskor és a kezdeti fejl ő dés hez igénye l sok vi zet.). Petrezselye m hogy a kelést öntözéssel segít ük. Termesztéstechnológiai vá /rozawk: -szabadfö ldi korai termesztés (február 20-nH'írcius 15 . Triplcx . Vízig énye. Teszik ezt azért. mint a sárgarépa.ipari fe ldolgozásra és tárolá ra való tem1esztés (február 25.Gyökérzöldség-növény ek Petrezselyem [Petroselinum crispum (MILL.j úlius 10. Fajták: Bravo ur.). kép. táblázathan rögzítettük.

IV.0 13.8 4.3 0.5 7.0 l.0 146 .6 13. IV.0 2.5 4.0 6.0 6. ll.5 6.0 1.0 6.5 3.0 4.7 1.7 2.7 6.5 5. Kálium 4. III.7 2.5 3.0 1.1 1.0 3.0 6.1 4.6 5.0 5.0 5. IV.6 0.0 1.4 6.0 3.7 7.5 5. II. 13.8 3.0 4.5 3.8 6.2 9.4 2.0 8.4 2.5 6.3 2. tennőhely igen gyenge gyenge közepes Petrezselyem jó igen jó Nitrogén l. táblázat A petrezselyem és a sárgarépa fajlagos (Hatóanyag kg/t) műtrágyaigénye A talaj tápanyag-ellátoltsága Tápelem.0 5.0 Sárgarépa 4.5 n.0 7.33.8 l.0 4.3 1.0 6. Kálium 2.0 4.7 2. III.5 0. lll.0 3.0 1.5 7.5 4.8 5.0 7.0 12.5 1.6 1.0 3. 4.5 5.7 0.3 5. ll.7 1.5 0.0 1. III.5 1. IV.0 5.5 0.6 0.8 0.6 14.0 11.5 2. II. Foszfor 6.5 2.5 4. ll.0 7.4 0.0 2.5 1.4 2.5 4.5 2.0 3. Ill.7 2.5 4. IV. Ill. Foszfor l.0 8.9 3.7 1.5 0.5 l.0 12.6 1.0 2.0 7.5 2.0 2.5 7.6 4.5 1.5 2.9 1.7 1.0 3. IV.5 2.5 6. 7.0 Nitrogén l.0 7.0 2.7 4.0 14.0 3.0 3.

30-40 mm-es vízadaggaL Betakarítás. Chantal F 1. · Bz-. hogy a gyökerek ne érjenek össze. Asványi anyagai közül kiemeljük a kalcium-. vastartalmát Cukortartalma 6%. mert akkor derformálódnak. foszfor-.8 kg/hektár. a talaj felső rétegéből a szél gyorsan kifújja a nedvességet. Feonia Banta. Ezenkívül tartalmaz B 1-. Tarnino F 1. Fena F 1. 147 . Parana F 1. tőszámbeállítás. Vita Longa. Fedora F 1. értéktelenné válnak. függvényében határozzuk meg. A lőtávolság l-2 cm. Narova F 1. fejtrágyázás. Formula. Értékesíthető levelesen. levelétől megfosztva és petrezselyemzöldként. Keszthelyi hengeres. Danvers 126. A művelési mód lehet sík és bakhátas. kúp alakú fajták). Vetésfolyóméterenként 50-75 db magot vetünk. Elterjedtebb az állandó helyrevetés. Amszterdam Minicor.Szaporítás. Mokum F 1• Nanti típusú fajták (hengeres. Vörös óriás. A magvetést kelésig "víz alatt" kell tartani. Magszükséglet l . nagytestú. csomózva. sebből 20-35 db növényt takarítunk be. Dana F 1. Trophy. A sortávolság 30-40 cm között változik. Fiakker típusú l'. B6 . ssp. A tőszámot a fajta . Várható termésátlag (gyökér) 10-30 t/ha. Tourina F 1• Berlicum típusú fajták (hengeres. Karotan. Jaguár F 1. októberben-november hó elején szedjük fel. A levelet szinte az első lomblevél kifejlődésétől szedhetjük. Nanti. Vízpótló öntözésre 2-3 alkalommal kerül sor. Sárgarépa (Daucus carota L. az előzőeknél még nagyobb répatestúek): Bergen F 1.és C-vitamint. az előző csoportnál hosszabb répatestúek): Almara F 1. pótolnunk kell. A leveles petrezselymet 10. Elterjedt a soros vetés. A petrezselymet szaporíthatjuk állandó helyrevetéssei és a haszonkertben palántázható is. Öntözés. Nanti Forto.~jták (széles vállú. csomózva. Fajták: a fajtákat alakkörök szerint csoportosítjuk: Amszterdam típusú fajták (hengeres. A gyökeret ősszel. Ritkításnál arra ügyeljünk. rövid répatestúek) Amszterdami.5-l . Bertaoda Fl> Bertop F 1. Chantenay Longidor. Az elrendezés lehet soros. Nantes Fancy. Napoli F 1. sativus) Egyik legjelentősebb ka~otinforrásunk (7 mg/100 g). ikersoros és szalagos. Nanthya F 1. Nantucket F1. A vetésmélység 2-3 cm. Tip-top. kúp alakú fajták): Arany. Amszterdam Indu. Flacoro. Fertődi korai. Mivel sekélyen vetünk. Ápolás: gyomtalanítás. Fiakker Regol. Chantenay típusú fajták (középhosszú. Gyakoribb a síkművelés. Nairobi F 1. Marimba F 1. gyökérként. illetve 15 mm-es vállátmérőnél kezdjük szedni.

25 °C.előkészítő rendszere szerint járunk el. A sétáló árvásár 43. Harmadik a csíragyökéren kialakuló nekrózis.20 °C közötti tartom ány. ősz i mélyszántás. A mag 4-6 °C-nál igénye 16±7 o kezd cs írázni. Pári1. Kora tavaszi vetés ű.). .márci us 15. A gyöké rfej l ő dés legkedvezőbb h őm érsé kl e te a 15. szőrös répák fejl ődn e k . Termesztéste chnológiai változatok: -szabadföldi korai termesztés (február 20. hogy korai fajta: júliusig középérésú. agyon alacsony. Trágyá zás. A csírázáshoz és kezdeti fejl ődéséh ez sok vizet igényel. kép. illetve nyári v e t és ű . aprómagvú növények tal aj. Fajlagos mútrágyaigényét a 30. köves). Optimális hóc.másodvetés (május l. Megjegyezzük. Vízigénye .30. a tömör magágy. júniusig hosszú tenyészidejú. Csírázási optimurna 18.ipari feldolgozásra .). A nagyobb fagyot nem túri . tárolásra (március 1. Környezeti igénye. A túlzott nitrogénadagolás nitrátfelhalmozódást okozhat. Va/ery típus/Í fajta: Fertődi vörös.július 10. tarlóhántás elmunkálása. Ta/aj. A répatest elágazódása három okra veze thet ő vis za.e lőkészítés. 44 . szántás elmunkálása. tarlóhántás ápolása. ezért a számtalan fehér gyökeret indítja beszerzésére. kötött talajon a nitrogén el ső felét. Itt is nagyon fontos a jó tal ajszerkezet. Második el őid ézőj e a fonálféreg (Meloidogyne hapl a). kép. Első a rossz talajszerkezet (pl.si nyékot a sárgar' pa is elvi se li . A szinte kifejlett répatest nehezen jut vízhez. májusig vet h e t ő. . Szerves trágyát nem igényel. tavasszal magágykészítés. Sárgarépa 148 . Száraz. szerves anyagban gazdag talajban ún. Őszi mélyszántássa l dolgozzuk be a talajba a foszfor.és a kálium-műtrá­ gyát.St.). illetve túl magas h őm é rsékl e te n a sárgarépa színanyaga i nem tudnak k e ll őe n kifej/ l ődni. Fényigénye közepes. Tápanyagigé nye mútrágyákkal kiel ég íth e tő. tömölt. Címszavakban: tarl óhántás. táblázat tartalmazza.

Fejtrágyaként. Fiakker típusoknál 40-50 t/ha lehet. másodvetésből október végétől szedhetjük. Célszerű a sárgarépánál. lehet ikersorban. indítótrágyaként adjuk. Fényigénye a sárgarépáéval megegyező. 149 . -szabadföldi tömegtermesztés (március 1-30. Fajták: Guernsey. fővetésből július közepétől. A vetésmélység 2-3 cm. Pasztinák (Pastinaca sativa L. Tartalmaz A-. amíg ki nem kel. Környezeti igénye. Vízpótló öntözésre május vége és augusztus közepe között kerül sor. A sorelrendezés egysoros. a levelet sem embemek.) A gyökerét fogyasztjuk. 30-35x4 cm (40-50 db mag/fm). Termesztéstechnológiai változatok: -szabadföldi korai termesztés (február 20-március 15.). 3-4 alkalommal. Levelének érintése az érzékeny bőrű emberekre káros hatású. Ápolás. Szaporítás. A vetésidőpontokat a technológiai változatoknál közöltük. Várható termésátlag: Nanti típusoknál 20-25 tonna/hektár. Öntözés. 4 kg faszfort és 12 kg káliumot vonunk ki a talajból. a Fiakker típusokat októberben takarítjuk be. Gyökerének beltartalmi értékei kiemelkedőek. 1 tonna terméssel 6 kg nitrogént. sem állatnak ne adjuk. tőszámbeállítás (ritkítás). Chantenay típusoknál 25-30 t/ha. PP-vitaminokat és jelentős tömegben szénhidrátot. Ebből megmarad 20-25 növény folyóméterenként A petrezselyemnél elmondottak ide is érvényesek. A Chantenay típusokat fővetésből augusztustól. A Nanti típusokat. Lásd a sárgarépánál leírtakat Trágyázás. Talaj-eli'Jkészítés. retek) hozzákevemi. Gyomirtás. sorjelző (gyorsan csírázó) növény magját (saláta. Kelesztő öntözés. 30-40 mm-es vízadaggaL Betakarítás. Laza homoktalajon a nitrogén első felét. Vízigénye nagy. öntözés mellett. C-. Időpontja fajta és termesztési cél függvénye. június közepéig 1-2 alkalommal a nitrogén második felét. laza talajon. kötött talajon a nitrogén második felét. a petrezselyemnél kevert vetést alkalmazni. Magvai 3-4 °C-on már csírázni kezdenek. talajlazítás. Hidegtűrő növény. Vetőmagigény 2-4 kg/hektár. Bz-. szalagosan vetni. B 1-. Fertődi félhosszú. Csírázáskor és fejlődésekezdetén kíván sok vizet.Tavasszal.).

5-6 cm-es sortávolságra és Ebből tűzdelésre 3000. Vigyázat. a yét gyázott területre ültessük. mint a sárgaKörnyezeti igénye. tábláza 34. zthető. Tűzdelés nélküli palántanevelésnél februá 0. Biztonsággal csak öntözött területen tennes t: változa Termesztéstechnológiai -szaba dföldi palántázott tennesztés (május !O-június 10. Optimális hőigénye 19±7 °C. Mars. rapaceum (MILL . A zellert palántáról tennes (sima) palántát ültetni. Trágyázás. Apia. 30-45 cm-es sortávolságra és 1-2 cm tőtávol csak egy évig tartégél képess csírázó ag vetőm a ~yen vetjük a magját. 150 . Roka. Fajlagos műtrágyaigén és tűzdeletlen tűzdelt Lehet ztjük Szaporítás. Ja meg! Vet/Jmagszükséglet 3-5 kg/hektár. Alba.4000 növényt kapun lomblevelek megjelenésekor első 2-3 cm-es tőtávolságra tűzdeljük. Alabás Struik. nagyobb lesz a tennés szedjük ki a előtt beállta fagyok a ősszel. Ontözés. Csak a sima felüTalaj-el/Jkészítés. (500-1 000 db/m r végén. t igényli. Luna F 1. Vitaminra. Frissen trá. Tűzdeléses palántaneveléshez február közepén k. A pasztin földből. számá zet szerve i ember talma. Palántázáshoz jó ágyat kell készítenünk. az 2). Monostorpályi.. tehát nagyob nem szokták ezért lis. Fajták: Afina. gyommentes. Egy-két öntözést meghálál. átlag. b.ságra. Gum ós zeller [Apium graveo/ens L. optimá körül oc 20 ése Fejlőd é.). 2-3 cm méSzaporítás. tőszámbeállítás (ritkítás). Fényigénye megegyezik a sárgarépáéval. Frigga. ~polás. Gyomtalanítás. Duplex. Cascade. Imperator. késő ákot Betakarítás. március elején vetünk.5-1 g/m 2 magot. ízanyaga nélkülözhetetlen az Brilliant. A zeller tápanyagigénye nagy.) GAUD ICH] és ásványianyag-tarGumója és levele egyaránt értékes táplálékunk. convar. Hegykői. az megfelelő. Az istállótrágyá t tartalmazza. Vízigénye nagy. tett magágy a tömörí égig mélys i ültetés letű. Várható tennésátlag 15-25 tonna/hektár. Amszterdam r. Snehvide. répáé vagy a petrezselyem korán kiültetni. jó szerkezetű. trom. Mento Ofir. 2 vetjük a magot (3-4 g/m ).

0 5.5 4.5 4.5 6.8 4.2 1.5 3.4 2.6 2.0 12.5 2.5 4.4 0.6 2.8 III.0 1.5 2. Foszfor I.2 4.9 1.5 3.8 3.2 9. 3. tennőhely igen gyenge gyenge közepes Gumós zeller jó igen jó Nitrogén I.0 4.0 1.0 2.8 2.4 0.34. táblázat A gumús zeller és a retek fajlagos műtrágyaigénye (Hatóanyag kg/t) A talaj tápanyag-ellátoltsága Tápelem.0 12.0 1.2 3.2 1.4 6.0 14.5 6. ll.0 4.8 2.0 3.7 5.4 4.0 3.0 5. III.1 2.0 11.5 5.8 2.8 0.5 3.0 4.0 2. ll.6 1.0 7.0 12.6 14.2 2.6 4. III. III.0 1.7 5.0 6.2 5.5 7.3 6.0 4.0 8.0 10.2 5.0 4.7 Nitrogén l.6 4. 4.9 3.6 3.3 8.2 6.2 1. IV.3 6.3 4. IV.0 2. Il.5 0.0 8.5 Retek 3. II.5 15.6 III.0 3.8 4.0 2.5 4. IV.0 5.6 13. IV.0 1. 10.0 5.0 4.3 0. 13.5 0.5 0.0 13. 5.0 7.8 6. Kálium l.0 151 .0 11.0 9.7 4.8 2.0 5. Kálium l.0 1.3 1.0 2. II.4 2.5 4.0 2.7 2.0 2. ll.0 13.5 3.8 5. IV.0 III.4 0. Foszfor I.5 7.8 3.8 1.0 13.7 0. IV.

A leggyakoribb sortávol ság az 50 cm széles sor. Mikepérc s i vaj . Húsvéti rózsa. levelesen . 30-40 mm -es vízadaggal öntözünk . izás . Sokan panaszo lják . Sora. Betakarítás. fejtrágy< a gum ók oldalgyökereinek e ltávolítása . E l é rh e t ő termésátl ag 15. Fol yam atos víz e ll átás t igénye l. A túl zott adagolás sem jó. ti sztítju k és hűv ös helyen tároljuk. apró gum óval. Tavaszi piro . Müncheni sör. hogy nem n őtt meg a gum ó. C-vitamin -tartalma vetekszik a paradicso mévaL Fajták : Hajtarási fajták (de szabadfö ldön is tem1eszth et ő hónapos retkek): Certina. A kifejlett gum ókat a fagyo k beá llt a e l ő tt szedjük . Az ápoláson és tápl áláson múlik . Ebben az esetben több tápanyago! és vi zet ke ll adni . A rövid tenyészid ejúek szedését már júliusban e lkezdjük . hogy a g um ó mekkorára n ő. Öntiizés. Magja már 3 °C-on csírázni kezd . Jánosnapi . Környeze ti igénye. pudvásod ik . zsákszöve ttel dörzsö lve. Tavasz gyöngye.A növénye lrendezés lehet soros. Ültetésko r beiszapoló öntözé t adunk . Je ll egzetes cs ípős ízét kéntart almú vegy ül etei adj ák. A gum ók fe lrepedése az egyenetl en víze ll átás eredménye. Fényigény e. Jégcsap. Korund . Ma már nem végzik . Hónapos rel ek 152 .35 tonna/hektár. s benne 25-35 cm-re ültetve a pal ántákat. szalagos. Szahadfii ldi fajták: Erfurti kerek fekete. ikersoros. Korai legj obb. de benne a hús megszaka d . H ő i gén ye alacsony ( 13±7 °C). Vízigénye nagy. A rég i fajtáknál e lfogadott eljárás volt Ápolás. A g um ók é p ződés csak e rős fény hatásá ra töké letes. A hónapos retek magas h ő m é rsékl ete n nagy lombozato t. Gyomtal anítás. Retek (Raphan us sativus L) ye rsen fogyasztjuk . Ilyenkor vi ssza ke ll venni a tápanyagbó l és a víz b ő l. 45 . Szentesi hajtató. mert akkor m eg n ő ugyan a g um ó. Patríc ia. Szentes i óri ás vaj . kép. A t e ny ész id ő b e n 6-7 alkal omm al. csak a lomb . kic i gum ót fejleszt. A ze llert rendszere sen ke ll öntözni.

5 cm vastag takaróföldet rostálunk rá. Detroit. "Vetéskor" letekerjük a papírt. Minim<ílis ápolási munkát igényel. nedvesítjük. A hónapos és a nyári retek talaj-elökészítésé t a kora tavaszi vetésű növények. amikor deszkalapra vagy hengcrre szerelünk 1-1.). -nyári retek tennesztése (március !5-április 30. csomagoló-. mcrt elősegíti a retek pudvásodását. Cékla (Beta vulgaris L. Szerves trágyát nem igényel. házikertben elterjedt a retekmag papírra (pl. ráhelyezzük a talajra.). A ragasztás után száradni hagyjuk a papírt és tároljuk a "vetés" idejéig. a mctszéspontokra tennészetes eredetű papírragasztóval vagy csirizzel felragasztunk egy-egy magot. -szabadföldi korai termesztés (február 20-március 30. Forono. a téli relekét a nyári vetésű növények talaj-előké­ szítö rendszere szerint végezzük.és cukortartalma adja. Lapogatjuk. Betakarítás. 5x5 cm-re. 5x5 cm-es kötésben megvonalazzuk a papírt. kalappapír) való ragasztása. gyakran öntözzük a hónapos retket. majd 1-1. canditiva ALEF. Öntözés.5 cm mély fogakat. Várható termésátlag 7-20 tonna/hektár. Bordo. Fajták: Bíborgömb. Talaj-elffkészítés. Vetőmagigény 400 db/m 2• A Szentesi óriás vajrelket 8x8 cm-re vetjük.) Táplálkozási értékét B 1-. A túlzott nitrogénbőség káros. A korai tenncsztésben. Vetőmagigény 400 db/m 2. Regala. A talaj-clökészítés menetét a vetés időpontja és az elővete­ mény Ickerülése szabja meg. ssp. Pronto. Rubin.Termesztéstcchno/i!giai változatok: -váz nélküli fólia alatti termesztés (február l O-március 5. Vetünk (egyesével). Szükség szerint gyomtalanítunk. Bíborhenger. Közepes tápanyagigényű növény. Trágyázás. Br. Kis vízadagokkal. -őszi-téli retek tennesztése (július 15-30.). Littre Ball. A mag gyorsan kikel. C. krepp-. s ezzel jelöljük ki a mag helyét. táhlázathan rögzítettük. Nero. Az őszi-téli relket 20-30 mm-es vízadaggal öntözzük.és P-vitamin-. Az őszi relket is 30-40 cm-cs sortávolságra és 6-8 cm tőtávolságra célszerű vetni. crassa provar. valamint ásványisó. 153 . Sűrű vetésnél elengedhetetlen a ritkítás. A nyári retket 30-35 cm-cs sortávolságra és 4-6 cm-es tőtávolságra vetjük. esculenta convar.). Gazdasági érettségben szedjük. Ielapogatjuk a lyukak helyét. Szaporítás. Hasonló eljárás. Készen van a vetés. Fajlagos műtrágyaigényét a 34. Ápolás.

). Vízpótl ó öntözés adagja 30-40 mm. 154 . A növény 13-24 o . tömegtermesztés (áprili s !5.). Termesztéstechno /6giai változatok: -szabad földi tavaszi.) (egyéves). Áll andó helyreve téssei szaporítjuk . . Döntő a mé ly műve l és . Termesz téstechnikai változatok: -szabadföldi termesztés (március 25-április 15 .) Tápanyagokban gazdag. Fényigénye nagy Vízigénye közepes. Hó igénye 19±7 °C. 3-4 cm mélyre. Már lúdtojás nagyság elérésétó l szedh e t ő.kétéves termesztés (augusztus 15-szept ember 20. Vízigénye fejl óctése valamennyi szakaszában j e l e nt ős . Fajták : Fajtavált ozatai vannak.10 mm vi zet adunk. Tápanyagigénye közepes. kép. táhlázat tartalm azza. amikor a fajtára je ll em ző nagyságo t elérte. 10. Ta/aj. Betakarítás. Magja 10 °C alatt nehezen csírázik. a spárgaétellel fe l é rő. Fényigénye nagy. Káliumb ól sokat igényel. Lásd a reteknél leírtakaL Trágyázás.15 cm-re. Ontazés. Várható termésátl ag 15-30 tonna/he ktár. c között érzi jól magát. Feketegyökér (Scorzonera hispanica L. altal ajlazítással. A tárolás ra temlesztett cékl át a fagyok e l őtt kell kiszedni . Gyomta lanítás. Hóigény e alapján a hidegtúró zöldségfajok közé tartozik.). Szaporítás. 30-40 cm -es sortávolságra és 3-4 cm tótávolságra vet46. Ke lesztó öntözéskor 5. ízletes gyökerét fogyasztjuk. ~po/ás.Környez eti 1genye. Fajlagos műtrágy a i gén yét a 35. -szabad földi tem1 e ztés tárolásra Uúlius 15-30. a gondos magágykészítés. egyelés.máj us 15. melyek között nincs lényeges kül önbség. Ta/aj -elrJkészítés. Környez eti igénye. Két-háro m alkalommal adjuk. Cékla jük.e/6készít és.

35.8 5.5 3.0 8.5 3.4 2.2 1.2 9. 23 25 27 29 19 21 23 25 12 14 16 18 7 8 9 12 4 5 5 7 Il.0 7.0 12.0 5.0 Nitrogén l.0 4. táblázat A cékla és a torma fajlagos műtrágyaigénye (Hatóanyag kg/t} A talaj tápanyag-ellátoltsága Tápelem.0 3.2 2.0 14.0 2.8 4.7 1. 4. Foszfor l.5 0.5 4 3.0 5. III.6 14.0 2.0 8.8 12 13 6.5 5. ll. III. Ill.2 2.6 13.0 13.5 5.0 1. lY.0 IV.0 Torma 4.2 1. Foszfor I.0 12.0 2.0 2.8 IV.5 3. Ill. ll. 13 15 16 18 10 10. IV.5 2.0 2. Kálium l.2 1. Kálium l.0 5.5 9 3.5 3 3 ll. ll.0 11.6 4. 41 44. lll. lY.3 4. termőhely igen gyenge gyenge közepes Cékla jó igen jó Nitrogén l.5 4.6 0. IV.5 2.0 1.0 4.0 3. 4.0 2.3 1.7 5.7 4.0 3.5 3. ll.5 7 7.5 45 49 38 40 42 44 25 27 29 31 12 13 14 !9 5 6 7 8 -- 155 .4 6. Ill.5 0.5 4. 13.0 5.2 2 2.7 0.

Krenax. A szedés ideje ok t óbert ő l-áp rili s i g tart. Fajrái: Magyarországon eli smert faj tái nincsenek. 25-35 cm -es so rléívo l ágra és 4-6 cm t ő t ávo l ság ra . csak tápanyagban gazdag. Ápolás. Kül önl eges ápolási munka a gyak ran e l őt örő magsz<1rak ki tördelése. csak azonnali fogyasztásra használható. Egyéves te1meszté ben március v égé tő l ápri li s közepéig vetjük. Bajor. Önrözés. Kétévesként augusztus-szeptember hónapokban. Óvatosan szedjük ki a gyökereket. humuszos talajon terem megbízhatóan. mert tej nedvet tartalm aznak. Tápanyag igénye nagy. Ha beszakad a gyökér. a Nürnbergi és Erl angeni e rősen csípős . 3-4 cm mélyen vetjük . Hamburgi. veremben tárolhatjuk. tápo ldatozni. Malini Bagaméri fajtákat. A fe lszedett gyöke reket h űv ös helyen. Júliusban cé l sze rű öntözni . K ülönlcgesség a fckcicgyökér Trágyúzús. Téli benthagyásnál sza lmával vagy trágyáva lt akaljuk a sorokat. Term esztjük a Debreceni édes-nemes.47. elfolyik a tejnedv . 156 . Spreewa ldi . Swporírás. pincében. Gyomta lanítás . Torma (A rmoracia lapathifolia Jó GILIB) min őségű árut csak egyéves termesztéssei állíthatunk e l ő be l ő l e. a Nürnbergi édes. Berakarírús. kép . Várható term ésátlag 10-25 tonna/hektár.

Stuttgarti óriás. Tisza I. Tétényi rubin. Fajlagos műtnígyaigénye is nagy (lásd 35. vagy ömlesztve párás. Fajták: Alix.) naponta fogyasztjuk. Fagytűrőképessége jó. Senshyu Yellow. Copra F . Trágyázás. Hagymafélék Vöröshagyma (Allium cepa L. Kiemelkedik C-vitamin-tartalma. Kedveli a mélyebb fekvésű. Perla Secunda. Csípős ízét allilszulfid-tartalma okozza. Sonkahagyma. Hidegtűrő növény 13±7 oc. mély talaj-előkészítést igényel. Makói 104. illetve föld fölötti részét megjelölni. Várható termésátlag: 6-8 tonna/hektár. 25-25 cm vagy 1-2 cm hosszú talpgyökerekról szaporítjuk. 1 Express Yellow F 1. Betakarítás. Favorit. Az egyéves tom1a gondos. Környezeti igénye. Talpgyökerekről szaporíthatjuk. Keep Weel F 1. Fényigénye közepes.K iirnyezeti igénye. Tartós szárazság esetén nagyon meghálálja az öntözést. megtisztított gyökereket kötegelve.) A vöröshagymát sokféle formában (friss. Gyomtalanítás. Nagy adagú (50-60 tonna/hektár) szerves trágyát igényel. Leszedjük és kötegeljük a talpgyökereket A megmaradó. Homok közölt tároljuk a kötegeket A növényelrendezés 70-100 cm-es sortávolság. Makói bronz. konzerv. A lombot eltávolítjuk a fögyökérről.és cukortartalma. Makói fehér. Makói. Csírázása 4-5 °C-on megindul. fejtrágyázás. A nagy hidegek beállta előtt kiszántjuk az egész növényt. hogy fölöttük 2-3 cm vastag földréteg legyen. Bolero. Banco. Ontiizés. Hőoptimuma 19±7 oc. 157 . szárítmány stb. vasszaL A talpgyökereket kötegeljük. 15-25 cm-es lőtávolság. hogy simább gyökeret kapjunk. A szaporítóanyagot szedhetjük ősszel. Aroma. Talaj-elffkészítés. Jelentős szénhidrát. Pannonia. Braunschweigi. táhlázatot). A tomlát a ceruzavastagságú. Ápolás. párás levegőjű helyeket. Yellowstone F • 1 Gyöngyhagymák: Barletta. Szaporítás. Fertődi ezüstfehér. Makói CR. Termesztéstechnoh!giai változat. Vízigénye nagy. Bóséges vízellátást igényel. A dugv<ínyokat olyan mélyre ültetjük. őszi és tavaszi ültetéssel. Piroska. illetve ta. Pompey. s célszerű a dugványok föld felőli. A hosszabb és ferdén (30-40 °C-ban) ültetett gyökereknél a csúcsi rügy kihajtása után kibontják a bakhátat és lemorzso!ják a rügyeket. a sétáló árnyékot is elviseli. Alsógödi. hűvös helyen tároljuk.

Fejtrágyaként a nitrogén 40%-át juttatjuk ki. 158 . a fennmaradó mennyiséget tavasszal. A nitrogén 70%-át ősszel. -Nyári vetésű vöröshagyma (4x25+50 cm). A vöröshagyma tápanyagigényét műtrágyák adagolásával elégítjük ki.Gyöngyhagymának termesztve. . -étkezési hagyma magról való termesztési változatai (egyéves termesztés): • gyöngyhagymának (március 10-30. Talaj-elffkészítés. . Trágyázás. tarlóhántás ápolása. aprómagvú növények talajművelési rendszere az irányadó nála.). . Vízigénye. A vöröshagyma megvetéssel. • nyári vetés (augusztus 15-25. táblázat tartalmazza. dughagymáról és palántáról egyaránt szaporítható. indítótrágyaként juttatjuk ki. Szaporítás. tarlóhántás elmunkálása.).étkezési hagyma dughagymás termesztése (2 éves termesztés). Dughagymáról a lassú növekedésű. A dughagymáról való szaporításnál öntözés nélkül termesztjük a hagymát. Tarlóhántás.zöldhagyma-termesztés: • magról vetve Uúlius 15-31. 2-3 cm mélyen vetve.Dughagymatermesztésnél az elrendezés 4x(24+4)+55 cm (600-900 db mag/fm).). nagy szárazanyag-tartalmú fajtákat termesztjük. Az egyéves termesztésben a foszfor. . Sima hengerezés. A szükséges foszfor. Magvetéssei szaporítjuk a gyors növekedésű (egyéves termesztésű) fajtákat.). 2-3 cm mélyre vetve. szántás-elmunkálás . őszi mélyszántás. Fajlagos műtrágyaigényüket a 36. morzsás magágyat kapjunk. 5-6 kg/ha vetőmag­ mennyiséggel. 7 kg/hektár magigénnyeL . Vetés előtti talaj-előkészítés kombinátorozás a vetést megelőző napokban. A hagyma szereti a sok fényt. 90-100 kg mag szükséges hektáronként.).). A mérsékelten vízigényes fajok csoportjába tartozik. • tavaszi vetésű étkezési hagyma (március 10-április 10.Dughagymás termesztés. (március !5-április 15. a nitrogén 30%-át. • dughagymáról (szeptember !0-október 10. a nitrogén 30%-át adjuk alaptrágya ként Indítótrágyaként adjuk a foszfor. Termesztéstechnológiai változatok: -dughagym a termesztése (március 10-30. -Tavaszi vetésű.és kálium 60%-át. egyéves termesztésben (4x25+50 cm). gabonasortávolságra vetve (12.Fényigénye.és káliumtartalmú műtrágyák 40%-át.alaptalaj-művelésben.). hogy tömött.5 cm). A kora tavaszi vetésű.és kálium-műtrágya teljes törnegél ősszel adjuk. 100-110 kg/hektár vetőmagigénnyel. Gyenge megvilágítás mellett nagy termésre nem számíthatunk.

5 6.0 6.5 8.0 5. IV.5 4.5 8.0 8.0 6.0 5.0 7.0 2. táblázat Vöröshagyma fajlagos műtrágyaigénye (Hatóanyag kg/t) A talaj tápanyag-ellátottsága Tápelem.5 7.5 3.5 2.5 5.0 5.5 4.0 9.5 6.5 4. IV.0 7.0 5.5 5. Ill.5 4.0 3.0 7.0 6.5 3.5 7. Il.0 5.5 4.0 7.5 6.36.5 7.5 4.0 3.5 4.0 7.0 3.5 8.5 6.0 5.5 3.0 4.0 5.0 3.5 5.5 3.0 6.5 9.0 7.0 7. III.5 5.5 7.0 3.0 5.0 5.0 7.0 5.0 5.5 4.5 7.0 3.5 4.0 6.0 4.5 6.0 7.0 3.5 5.5 6.5 3.0 8.0 4.0 7.0 6.5 4.0 7.0 4.5 7.5 5.0 4.5 5.0 7. Il.0 6.5 4.5 3.0 7.5 4.0 4.0 5.0 l l.0 6.5 5.0 4.5 3.0 5.0 4.5 3.0 5.5 2.0 3.5 8.0 5.0 4.5 5.0 6.5 3.0 4.0 8.0 6. III.közegyenge ge pes jó igen jó Nitrogén \C (l) """' l.0 6.5 8.5 5.0 9.5 5.5 7.5 6.5 3.5 4.5 7.0 5.5 6.0 7.5 5.5 7.0 6. IV.5 6.5 4. termőhely Dughagyma igen gyengyenge ge közepes igen jó Dughagymáról ültetett étkezési vöröshagyma jó igen gyengyenge ge közepes jó igen jó Magról vetett étkezési vöröshagyma igen gy en.0 3.5 5.0 8.0 5. Kálium 7.0 5.0 5.5 7.5 7.5 5.0 8.5 7.0 6.0 4.0 7.5 3. Il.5 4.5 4.5 8.0 4.5 3.0 l.5 4.5 6.0 4.0 4.5 6.0 7.0 2.0 6.5 5. 8.5 2.5 7.5 4.5 3.5 4.5 4.0 .5 7.0 3.5 6.0 4.5 7.0 8. Foszfor 6.0 8.5 5.0 3.5 2.5 4.5 4.5 6.0 5.

1. 160 . 6 g/db. osztályú. 10-60 nap kell hozzá.8 g/db. tudjuk használni Fejtrágyázását május végén. -étkezés i hagyma: dughagymából 15-25 t/ha. Öntözés. 2. A korán eltávolított bördő jele a levelek közölt meghúzód nem hagymát bördős tt eltávolíto későn A tó. osztályú. Az ültetés mélységc 3-5 cm. magról 15-30 t/ha. Ha sekélyen duggatjuk.l. augusztus elején takarítjuk be. A tavaszi vctésű. A kétéves termesztésben augusztus első felére beérik a hagyma.7 g/db. A zöld. Ettől a hagyma még . a mérettől függően. Csak az egyéves technológiai változatnál kerül rá sor. A h6kezelést 30-38 oc hőmérsékleten tartással érik cl. 11-13 mm. május végén 30-40 mm. Ápolás. 0. -IV. A haszonkertben külön ápolási munka a magszárak kitörése.5 tonna dughagymát számítunk. július elejétől főzőhagymának szedhetjük. A mércttől függően. egyéves hagymát augusztus eleje és szeptember közepe között takarítjuk be. osztályú. 14-16 mm. 2-3 lombleveles fejlettségnél 20-30 mm. Betakarítás. használha szár. Egy hektárra 0. annál jobb lesz a hagyma ó barnás minősége. A hagymát 4-6 napig renden szárítjuk. Kcleszt6 öntözés 10 mm vízadaggal. vágott. júliusban 1-3-szor 30-40 mm.4 g/db. A dughagymát hőkezelik. A parasztember régen a kemencére tette a dughagymát és tökélctes hőkeze­ lést kapott.9 g/db. Várható termésátlagok: . -Zs ika 5-l O mm. 17-19 mm. illetve nyári vetést június-júl ius hónapokban szedjük.ll. 23-26 mm. Minél cl6bb kipattintjuk a "bördőt" a tőbő!. . osztályú. augusztus elején 30-40 mm vízadaggal öntözünk. júniusban 1-2-szer 30-40 mm.dughagymából 10-14 tonna/hektár. Előtte. A dughagym át július végén. 3. -III. Gyomtalanítás. hogy a magszárképz6dést megakadályozzák. Egy folyóméterre 12-22 db-ot duggatunk. 20-22 mm.8 g/db.7-2.A dughagym át mérete szcrinti osztályokba sorolták: . kimászik a földből.Piklesz. l . júniusban javasoljuk. .

Trágyázás. Hőoptimuma 19±7 °C. Az árnyékot nem túri! Vízigénye szintén nagy. Makói tavaszi. a tavasziakat július első felében szedjük. Csak tökéletesen beérett és egészséges gerezdeket duggassunk. A sekély ültetést nem szereti. Kamus.Fokhagyma (A/lium sativum L. Tápanyagigénye közel megegyezik a vöröshagyma igényével. Ápolás.). majd csomókba kötjük. Sor. Lásd vöröshagymánál elmondottakat. Hőigénye a vöröshagymáéval megegyező. Várható termésátlag: 12-15 tonna/hektár. Környezeti igénye. Néhány napig utóérleljük. Betakarítás. Gyomtalanítás. Őszi B 15.) Decembertől márciusig fogyasztható. A hazai fényviszonyok zavartalan termesztését teszik Iehetővé. Illóolajának erős baktericid (baktériumölő) hatása van.és tőtávolsága 25-28x8-l O cm. Termesztéstechnológiai változatok: -tavaszi állandó helyrevetéses technológia (március). -tavaszi.). Fényigénye nagy. 161 . kevesebb allilszulfidot tartalmazó "csókos" hagyma.). palántázott termesztés (április 5-25. Herwina. palántázott termesztése (május 15-június 15. 400-500 ezer db hektáronként az optimális állomány. Telepítés után könnyű boronával simítsuk el és hengerezzük sima hengerrel a területet. Profina. -téli fajták. 26% szénhidrátot. Szárítás után tisztítjuk. jelentős mennyiségű (50-70 mg/100 g) C-vitamint. -tavaszi ültetésű termesztés (március 1-15. A nyári fajták -10 °C-nál elfagynak. Vízigénye kicsi.). Fajták: Bastion. Tétényi áttelelő. Bulgina. Longina. a téli fajták nálunk különösebb gond nélkül áttelelnek. Általában öntözés nélkül termesztik a főbb termőtájakon. Fényigénye nem tisztázott. Fajták: Makói őszi. Póréhagyma (Allium porrum L. Szaporítás. Talaj-előkészítés. Az ültetés mélysége 3-6 cm. Az őszi telepítés ű fajtákat június végén.) Nagy értéke erős fűszerező hatása. Környezeti igénye. Termesztéstechnológiai változatok: -őszi ültetésű termesztés (október l 0-20. Csak öntözve ad jó termést. 7% fehérjét és l 0-19 mg/10 gramm C-vitamint tartalmaz.

Ápolás. Tápanyagigénye mérsékelt. veremben tároljuk. fejtrágyázás. táblázat). 162 . Az állandó helyrevetés ideje március. Öntiizés. kb. 2 Szaporítás. illetve március). Öntözés nélkül is jól fejlődik. C-vitamin-tartalma 30-80 mg/100 gramm. Termesztéstechnológ i ai változatok: -állandó helyrevetéses szaporítás (március 1-15. l m -en 3 g magot elvetve. a fehér rész aránya ezáltal növelhető (l 0-20 cm). 2 A palántanevelés ideje 6-l O hét. Fajták: Elismert fajtája nincs. A nyers fogyasztásra termesztett pórét a fagyok beállta előtt szedjük ki. Vízigénye kicsi. hosszú típust feltöltve 60-70 cm-es sortávolságra.palántaneveléssel történő termesztés (március). A téli fajtákat egész télen a helyükön hagyhatjuk. Mint utaltunk rá. pincében. Trágyázás. a rövidebb szárat fejlesztő­ ket 30-40 cm-es sortávolságra ültetjük. Gyomirtás.5 g/m ). ha öntözni tudjuk.0-1 . A lőtávolság l 0-15 cm közölt változik. A forgalomban két ípusa van. A bolgár. Vízpótló öntözésnél 20-35 mm-es vízadagokkal dolgozunk. . zöld leveleit télen fogyasztjuk. Hőoptimuma 16±7 oc. a finomabb levelű riparium és a durvább levelű sibiricum. az állandó helyrevetésnél. Szaporítás. Talaj-el/íkészítés. 30-40 tonna szerves trágya. 600 palántát és technológia függvénye. Metélőhagyma (Allium schoenoprasum L.tőosztásos termesztés (szeptember-október. porhanyítás.) A mctélőhagyma értékes. ritkítás. de haszonkertben vethető egész évben. . töltögetés. Lásd a vöröshagymánáL Trágyázás. a magvetés ideje a március. Jól megmunkált talajba vessük.). Fényigénye mérsékelt. a területre el terítve. Allandó helyre. hektáronként megfelelő számára. fajta a sortávolság A nevelhetünk fel. Törekedjünk a mély ültetésre. Ha felszedtük. A póréhagyma frissen istállótrágyázott területet igényel. Hajtatáshoz jó szerkezetű. Mű­ trágyaigénye a vöröshagymáéhoz hasonló (lásd 36. 30-40x8-IO cm-re vetünk. 20-25 cm-es sortávolságra vetjük (l . tápanyagban gazdag talajt igényel. Környezeti igénye. Évelő növényként is tarthatj uk.Talaj-előkészítés. Félárnyékban is megél. Vetőmagigény 2-3 kg/hektár. Öntözési idénynormája 120-200 mm. Viszonyaink közölt télálló. augusztus végéig. Betakarítás. tőszámbeállítás. mert a minőség.

A m e té l ő h ag yma leve leit akkor vágjuk . s űrű á llományb ó l. Fajták: Eli smert fajtái nálunk nincsenek . amikor azok elérték a 15-20 cm-es hosszúság ot. fejtrágyázás.m ag te m1 ő változatok . fé lárn yékban is te rm esz th e tő.léghagym ákat fej l eszt ő változatok. abban fe lnevelni a növényeket és k éső bb poharazni. A hajtatott m c t é l ő h ag ym á t 20-22 °C-os h ő m é rsé kl e te n tartva. 20-40 mg/ 100 g C-vitamint tartalm azó. értékes zöldségfaj. Öntözés nélkül is te nn eszthető. Kiimyezeti igényiik.). akko r ennek meg fe l e l őe n adagolj uk 48. H őo ptimum a 16±7 °C. Tavaszi magvetés hez ősz i m é l yműve l és. kfp . A leveleket 2-3 cm-re l a nyak fel ett vágj uk e l.15.20 db magot vetni . Trágyá zás. Gyomtal anítás. vetés e l ő t ­ ti sekély porhanyít ás és egyengeté s szükséges. Ápolás. cserepezve hajtatható. Talaj-el(íkészítés. Termesztéstechnolág iai változatok: .) Zöldhagy maként fogyaszth ató.A hajtatás ra szánt áll ományt neve lhetjük a talajba vetell. Amennyib en hosszabb ide ig kívánju k a he lyér •artani (3-5 év). . egysze r ű te nn esz tésű.l ég h agy m áró lt ö 11é n ő te1 mesztés (szeptemb er-ok tóber). A Jél i surjudékhag yma a tápa nyago t. cserép stb. Vízigénye kicsi. Cé l sze rű földkocká ba (tápkocka . Fényigénye kics i. Téli sarjadékhagyma (Alliumf istulosum L. sokkal nagyobb zöldhozam c t érhetünk e l. azt felszedve. Tápanyag igénye közepes . sokrt'l képpen fclha~lll á lhal6 163 .tavaszi áll andó helyrevelé s (március 1. Betakarítás. . Két típusát tem1esztj ük : . ) 15. Ószi ültetéshez közép mé ly alapműve l és és a fe l ső ta lajréteg porhanyítása és tömörítése egyaránt fontos. öntözés né lkült e m1 esz th e t ő. Öntiizés. három hét után vághatjuk . A téli fagyo t átvésze li. de ha öntözzük .

őszi tennesztésnél középmély szántás. hengerezés. faszfort és vasat tartalmaz. külső leveleitől megtisztítva. Hőoptimuma 16±7 oc.). Reskia. simítózás. Keszthelyi nyári. porhanyítás. Termesztéstechnológiai változatok: -váz nélküli fólia alatti tennesztés (március 1-15. ásás. a nyári fajták csak hosszú nappalokon mennek magszárba. Nyári óriás vaj. Gyakori. Mantilia. Nagyon meghálálja az április első felében végzett nitrogén fejtrágyázást. Nabucco.). kisadagú öntözéssel elégíthető ki igénye. Kora tavasszal szedjük. 164 . Saladin.). -őszi. A magvak 2-3°C-on már csírázni kezdenek. Betakarítás. Nansen. hengerezés. 35-40xl0 cm-re ültethetjük a kis hagymákat. Értékei között említjük C-vitamin.Szaporítás. Audran. Május királya. . -szabadföldi korai tennesztés (március 15-30. Ószi mélyszántás. A korai ültetés jobb begyökeresedés! eredményez. Levélzöldségfélék Fejes saláta (Lactuca sativa L. A léghagymát szeptembertől a fagyokig ültethetjük. Téli vajfej . A tőtávolság a többszöri ritkítással (zömmel áruhagymának) változik. Amennyiben nem tudtuk ősszel elültetni a léghagymákat. Szandra. Vízigénye nagy. Környezeti igénye. convar. Capitan. . Fényigényük fajtacsoportonként eltérő. Az állandó helyrevetésnél 35-40 cm-es sortávolságot javaslunk. tavasszal simítózás. capitata) Táplálkozási jelentősége nagy. Ápolás. Juniális. csomózva értékesítjük.légsaláta-fajták: Calona. Ti res. Malika. Ta/aj-ellJkészítés. B 1-vitamin-. karotintartalmát Ásványi sók közül meszet. A levélzet 12-15 °C-on fejlődik legjobban. Paulette. Rigoletto. Majális. ennek elmunkálása. Laibachi jeges. állandó helyrevetett tennesztés (március lS-április 15. tavasszal is megtehetjük.). ritkítás. -tavaszi. állandó helyrevetett tennesztés (július 15-25. Gyomtalanítás.). Vetőmagigény 5-6 kg/hektár.áttelelő tennesztés (szeptember !O-október 20.(30-40 mg/1 00 g). Balaton zöld. Nyári. A rövid tenyészidejű fajták rövid. Soraya. Fajták: Szabadföldi fajták: Attrakció. A vetés mélysége 2-3 cm.

A tavaszi technol ógiánál a tápanyagok j e l e ntős részét őssze l dolgozzuk a tal ajba. Kálium l.0 6.5 3.5 5. táblázat A fejes saláta fajlagos műtrágyaigénye (Hatóanyag kg/t) A talaj tápanyag-ell átOltsága Tápelem.5 3.0 8. lll.0 2.0 2.5 8.5 IV. A nitregént c é l szerű megosztani . lll. ll.0 1. Váz nélküli fóliás takarásnál J20+(4x20)x20 cm-re ültetjük a 4x4 cm-es tápkockás palántákat 49. Korai szabadföldi termesztésnél 60+(5x25)x20 cm-re ültetjük .0 5. 10.0 4.0 7.0 6.0 7.0 7. fe lét az alaptrágyához.5 10.5 2.0 9.0 11 .5 8. rozetta állapotban adni . 9. A zerves Irágyából csak a fö ldd~ éreu trágyát használjuk! Fajlagos m ű trág y a­ igényét a 37.Trágyázás. táblázat tartalm azza. itrogénigénye nagy. Szaporítás.0 6.5 - 4.0 10. term őhe l y igen gyenge gyenge közepes jó ige n jó Nitrogén l.0 8.0 4.l 00 OOO db/hektár). 165 .0 4. a só k é pző mútrágyákkal óvatosan bánjunk.5 2.0 5.0 8.0 3.0 IV.0 12.0 7. kép.0 - 9. 37.0 5.0 4. Sóérzékeny növény.0 3. IV. ll. Foszfor l. Jégsah\ta (60-80 OOO db/ha). felét fejtrágyaként. lll.0 7. ll. a 4x4 cm-es tápkockás palántákat (60.

a nagy mcleget nem bírja. illetve a váz nélküli termesztésből szinte egy időben kezdjük. Ehhez kell igazítani termesztésének időzítését. Zavartalan fejlődéséhez 65-75%-os talajnedvességet kíván. Hőoptimuma 16±7 oc. Vízi?. 30-50x25 cm-re ritkítsuk az állományt. 166 . Az őszít pedig szeptemberben szedjük. -őszi fogyasztásra való termesztés (július 1-15. április közepén-végén. A nyári vetéseknél a nagy meleg miatt nehezen csírázik a mag. Hőigénye alacsony. Sárga fodros. Termesztéstechnikai változatok: -nyári fogyasztásra való termesztés (április 1-30. jó. Az eszkariol változat fajtái: Eskarial sárga.Állandó helyrevetésnél 30x30. 20-25 mm-es vízadagokkal öntözzük. Betakarítás.énye nagy. Kelésig hűvös helyen tartva.Cichorium endívia var. Tollfodrozatú. Kézzel szedjük és lehetőleg hűvös helyen tároljuk. A korai termesztés május első felében válik szedhetővé.). jobb eredményt kapunk. Fejtrágyázás rozettás állapotban. Endíviasaláta (Cichorium endívia L. Állandó helyrevetésnél tőszámbeállítás. latifolium (eszkariol). Az első változathoz tartozó fajták: pl.énye. Kelesztő. Fényi?. Kissé kesernyés ízét a benne található inzulin adja. Környezeti i?. crispum.) Hazánkban kevésbé ismert és fogyasztott zöldségfaj. Átteleltetésnél a tavaszi felfagyások csökken-. porhanyítás. téli endívia. amikor a fejek elérték a fajtára jellemző nagyságot. . Gyomtalanítás. zöld. Bubikopf stb. Ásványisó-tartalma sok. Eskarial zöld. tésére tömörítsük a talajt a növény körül (tapossuk körül). A salátamag előáztatása is eléggé elterjedt a kiskert-tulajdonosoknáL Ápolás. . Két változatát termesztik külföldön: . Vetésmélység 1-1. Nagy zöld fodros.).5 cm.5-2 kg/ha. Hidcgtűrése. Minden technológiai változatban akkor kerül sor a szedésre. Magszükséglet 0. Öntözés. Az átteleltetéshez szabadföldi ágyban nevelünk palántát és 25x30 cm-re ültetjük ki.Cichorium endívia var.énye a fejes saláta igényével megegyező. beiszapoló öntözésre az esetek zömében szükség van 5-10 mm). Onhalványuló. Fajták: Magyarországon elismert fajtája nincsen. Öntözéssel biztonsággal termeszthető.. Az állandó helyrevetett állomány júniusban ad salátát. A szedést szabadföldi termesztésben az áttelelő salátával.

Speciális ápolási munkája a halványítás. Lásd a fejes salátánálle írtakat.saJátának temlesztett típusok lehetnek • zöldek (pl. állandó helyre is vethetjük. Táplálkozási értéke a levelekben lévő bőséges A-. sativum convar.fo liosum L. Környezeti igénye. vas-. és magnéziumkészletc. keserű leveleket távolítsuk el. 6-7 hetes palántanevelési idő után áprilisban ültetjük ki. . Catalogna). Gyomtalanítás. Erre a célra felhasználhatunk cserepeket. Magyarországon is mindenütt megtalálható. illetve kelesztő öntözés (l O mm) elengedhetetlen. B 1-. Hidegtűrő növények. Öntözés. el!rte a fajtárajellemző méretet. PP-. A halványításra )sszekötött növények levelei közé víz nem juthat. Veronai piros. Maiwunder stb.Talaj-el/íkészítés. 2-3 hetes halványítás után áruképes az endíviasaláta. foszfor-. Fényigény: megegyezik a fejes saJátáévaL 167 . vízpótló öntözést 25-30 mm-es vízadagokkal oldjuk meg. helyrevetettet ezt követően. • pirosak (pl. Zuckerhut.halványításrajavasolt fajták: Tonker F" Zoom F 1. mert gyorsan romlásnak indul. Vágás után a külső. Trágyázás. A szedéstakk or kezdjük. Jelentős továbbá kalcium-. Áprilistól szakaszolva. szalmát stb. Lcgegyszerűbb. A. C-vitaminartalma. Szaporítás. A. Halványításra csak a jól fejlett fejek alkalmasak. Zealand stb. Kultúrráltozatainak termesztése mégis kevésbé elterjedt hazánkban. Június elején vetjük és júliusban ültetjük ki a 4-6 lombleveles palántákat. ssp. !OOO db palántát 3 grammból tudunk előállítani. március elején fóliasátorba vetjük a magját. Fajták: Elismert fajtánk nincsen. Cikóriasaláta (Cichorium intybus L. A beiszapoló. 16-18 °C körül van az optimális hő­ gényük. Őszi fogyasztásra szabadföldi ágyban nevelünk palántát. Az őszi fogyasztásút szeptembertől kezdve fogyaszthatjuk. Br.) Vad alakja a katángkóró. 30-40 cm-es sortávolságra és 25-30 cm-cs tőtávolságra. Szaporítható állandó helyrevetéssei és palántázássaL Nyári fogyasztásra február végén.. így önmaga takarójává válik. talajlazítás. Ápolás. Betakarítás. ha a növény leveleit a csúcsi részen összekötjük. Kulma Fr.pótk<tvé-termesztésre szolgál a Brunswich. A termesztésben három fajtacsoportot küönböztetünk meg (külföldi fajtákkal): . . A nyári fogyasztás ú enelíviát június végén-júliu s elején szedjük. Ronette). amikor a levélrozetta növekedése befejeződött.

Trágyázás. v e t ő mag i gény 4-5 kg/hektár. · fejtrágyázás. A halványításra termesztell gyökérnyeré re május közepe és június közepe az opt im áli s vetés i id ő pont. Önriizés.Vízigénye közepes. a magvetés ideje júliu augusztus.). amikor a talajra rá lehet menni . Az istállótrágyázás utáni második szakaszban termesztjük . gyom men tes talajt kell készítenünk . Zöldsa láta-tern1esztésnél gyomtalanítás. A zö ldsaláta tal aj -e l őkészít és i munkái megegyeznek a feje salátánál leírtakkaL Pótkávénak szánt gyökérterme.pótkávé-tem1esztés (május 15. Sortávol ága 30-40 cm.30. Sortávolság 30 cm. Általában öntözés nélkül is te nn eszth ető k . A ke l eszt ő öntözést é száraz időjárás esetén a vízpótl ó öntözést is meghálálj a.halványított cikóri ahajtatásho z a gyökér e l őá llít ása (máj us l O-június 15. kép. Talaj-eWkészírés. A halványításni termesztett gyökér alá is m é l y műv e l é t. 2-3 hét alatt kés a halv ányítás. fejtrágyázás és a halványítás igényel figye lmet. Tápanyag igénye közepes. Nyugat-Európában kidolgozták ősz i termesztésé t is. Tápanyagigényét hektáronkén t 170 kg nitrogén.). Pótkávé-termesztésben a rnagszárak ki fejl ődésé n ek megakadályozása jelent feladatot. Magvetésse i szaporítjuk . annak vetését akkor kezdjük . hogy a fogyasztás i id ő t megnyújtsuk . 190 kg kálium kijuttatásáva l elégíthetjük ki. Pótkávényerés célj ára május hónapban vetjük a magját. 16M . Betakarítás . l ő t á vol ság l Ocm. Halványítoll cikória ápolási munkái : a gyomtalanítás.). Term eszréstechn ológiai Fá lrozatok: -zöld (halványíto tt ) saláta tem1e ztése (március 1-30. A csúcsi részt összekötjük . . Ápolás. A zö ld sa láta szedésére a vetés után 60 nappal kerül sor. a t őszá mbeá llít ás. kell őe n tömörödött magágy ú. tőtávolsága 20 cm. A zöldsaláta-termesztést. ritkítás ( t őszámbeá llítá ). Cikóriasaláta döli magágyat készítünk. Magszükség lete 3-4 kg/hektár. ztésnél mélyen m űve lt . A halványításra a 25 cm magasságot elért növényekn él kerül sor. Szaporítás. 52 kg foszfor. ke ll őe n tömörö50 . Cé l sze rű szakaszosa n vetni. .

Ezt szedjük. Újabban földtakarás nélkül. Szedés után.megnő. szorosan egymás mellé. Régebben a gyökereket 20--25 cm vastag földdel takarták. erős fény sietteti magszárképző­ dését. illetve értékesítés szabja meg a mennyiséget. 169 . Fajták: Caballero F 1. Csak a nyári fajták igényelnek öntözést. Carambole F 1. kálium-. 1-3 hétig tárolható. álló konténerbe. keseredik. Figyelemmel kell lenni nitrát. Szedés után a lombot 2 cm-re visszavágjuk. Spanda F . Ertékei miatt egyszer túlértékeljük. Polka F 1. kalcium) tartalma és vitaminta. alacsony hőmérsékleten. A halványított cikória nyerésére termesztett gyökeret a vetés után ll O napra szedjük. termesztőlétesítmény talajába. Az etiolált cikóriasalátát hajtalva állítjuk elő.rtalma (A. Symphon y F . zárt salátafej. október hónapokban. Elfogadható még a 3-4 cm-es átmérő is. C) jelentős. A nem télállók viszont már -2. A magvak 4 °C-on már csírázni kezdenek. Vannak télálló fajták. 3-4 mm-és gyökérrel vágjuk. kemény fejű.) Ásványisó. Így nem esnek szét a levelek. a talaj vagy tápoldat hámérsék letét 16-18 °C-on célszerű tartani. Matador. Viroflay. A hajtatótér léghőmérsékletét 15-17 °C-on. még a fagyok előtt. Nagy meleg. Ennek két módja van. Hőoptimuma 16±7 oc. Hajtatása. ládába. szeptember. Mindig a tervezett fogyasztás. -3°C-nál elpusztulnak. Spenót (Spinacea oleracea L. Matador Dark Mazurka F 1. Vízigénye közepes. Az etiolált cikóriasalátát fénytől elzárt környezetben hajtatjuk. Norvak. Hajtatásnál a gyökereket nagyméretű cserépbe. Alacsonyabb hőmérsékleten a hajtatási idő A kedvező hőmérsékleten tartott cikóriagyökéren a berakást követő 21-25. Ha nem tudunk fénymentes környezetet biztosítani. Popey. Solar F 1. Wolter F 1• Környezeti igénye. napra kifejlődik az ctiolált. Eszkimó. Fényigénye: Fejlődése viszonyla g gyengébb fényviszo nyok között is kielégítő. Pótkávényerésre termesztett cikóriát a vetést követően 120 napra szedjük. magnézium-. A gyökereket osztályozzuk. A 12-16 cm hosszú. A hosszúságuk 16-18 cm közölt a legjobb. ma is így hajtatjuk. Hiverna. etiolált cikória a legértékesebb.és nitrittartalmára is. Ha fény éri. 1 1 Tristap F 1. jó minőségű földbe vagy hidropónikába helyezzük. fekete fótiával vagy sötét helyiségben hajtatjuk.(vas-. A sétáló árnyékot elviseli. amelyek teleinket károsodás nélkül átvészelik. máskor szidjuk. Hajtatásban legjobb eredmény t az 5-6 cm vállátmérőjű gyökerek adják. zárt.

ll . lll. lll.). Frissen trágyázott területre is tehetjük. ll. Trúgyúzás. táblázat A spenót fajla gos műtrágyaigénye (Hatóa nyag kg/t) A talaj tápanyag-e llátoltsága Tápelem. lll. ll. Ta/aj-e!ríkészítés. -ősz i vetésú tech nológia tember 1-30.). kép. IV . táhlázat tartalmazza. A nyári . . 38. ősz i változathoz nyári 5 t. mútrágyaigényét a 38. t ermő hely igen gyenge 12 12 14 15 8 8 7 6 gyenge közepes jó ige n jó 2 3 2 5 3. Talaj-előkészíté t az e l ővetemény lekerülése és a technológ ia típusa határozza meg. Fajlago.0 3 3 4 3 4 Nitrogén l. Nagy zöld tömegeinek kifejlesztéséhez e l sősorban ki adós nitrogénme nnyi ségre van igénye.5 4 3. Tava zi veté. Foszfor l.5 4 4 5 4 5 7 7 6 5 ll ll 10 12 5 5 5 4 7 8 7 9 16 17 16 17 170 .tavaszi vetésú technológia (február 20-április 15.).nyári vetésú technológia 20-augusztus 30. 9 10 10 12 8 9 9 10 5 5 6 8 4. IV. Kálium l.TermesztéstechnoMgiai változatok: . hez ősz i mély zántás.5 5 4. tavaszi elmunkálás. IV. t ö m ődö tt magágykészílés kell. Spenót szántás é magágykészílés tartozik.

Folyamatos szedés gyorsabb megújhodást eredményez. táhlázat tartalmazza.). tavasz végén a magszárak lekaszálásü fejtrágyázás. Vízigénye nagy. Ezek levélhozama lényegesen kisebb.és ásványisó-tartalma érdemel említést. Várható termésátlag 7-20 tonna/hektár között változik (a kézi betakarítási a nagyobb). Vetésmélység 2-3 cm. A tőtávolság 4-5 cm. Fajlagos műtrá­ gyaigényét a 39. Javasolt sortávolság 30-35 cm. Alá mélyen mű­ velt talajt készítünk. A hideget jól bírja.). Sóska (Rumex acetosa L.) C-vitamin. A nyári vetés ű spenót csak öntözött területen ad jó termést. fejtrágyázás. Betakarítás. ezért célszerű salátamaggal keverten vetni (sorjelzés). 171 . Ontözés. Szaporítás. Elviseli a sétáló árnyékot. A spenótot állandó helyrevetéssei terrnesztjük. Igényes a talaj és a levegő nedvességtartalmára. A magját vethetjük. Már 4-5 lombleveles állapotban elkezdhetjük a szedését. A sáskát évelő növényként tem1esztjük. Szükséges vetőmag­ mennyisége 2 kgflv ':tár. Hőoptimuma 16±7 oc. talajlazítás. Gyomtalanítás. 4-5 évig marad a helyén. Mivel nagyon apró magja van. Ápolás. Megtalálható továbbá a haszonkertekben az Angol sóska (Rumex patientia) és a Francia sóska (Rumex scutatus). Kézi szedésnél arra vigyázzunk. Trágyázás. tavasszal és augusztus-szeptcm ber hónapokban. hortensis DIERB. Fajták: Paliagi nagylevelű.5 cm). Gépi betakarításnál egyszerre takarítjuk be a spenótot. amint a talajra rá lehet menni. különösen figyelnünk kell az aprómorzsás szerkezetű. Magja nehezen csírázik. Fényigénye kicsi. A sortávolság lehet gabonasortávolság (12. Különös szerepet kell szánnunk a hengernek. mint a Paliagi nagylevelű fajtáé. a vetésmélység 2-4 cm. Hidegtűrő növény. -őszi vetésű változat (augusztus 15-szeptember 25. var. kétszeres gabonasortávolság (25 cm) és 30 cm. hogy a szívlevelek ne sérüljenek. tömör magágy készítésére.Szaporítás. Vetőmag­ igény gabonasortávolságnál 16-20 kg/hektár. Termesztéstechno/á g i ai változatok: -tavaszi vetésű változat (március l-április 15. ritkasoros elrendezésnél l 0--12 kg/ha. Talaj-elffkészítés. ~polás. Szereti a szervrs trágyát (30-40 tonna/hektár). Gyomtalanítás. Környezeti igénye.

l Várható termésátlag: 8-l O tonna/hektár. II. termőhely igen gyenge gyenge közepes jó igen jó Nitrogén I. II. III. illetve mindkét ~ ~~ l l ! Halványításra termesztett fajták: Braunschwei gi. illetve a zöldspárga zárt fejű zöld sípjait fo-j 1 gyasztjuk.39. Schwetzinger Meisterschuss. táblázat A súska fajlagos műtrágyaigénye (Hatóanyag kg/t) A talaj t<ípanyag-ellátottsága Tápelem. 172 . III. l i Spárga (Asparagus officinalis L. i fagyokig a kifejlődésétől levelek a sóskát ültetésű Betakarítás. 12 14 10 8 9 7 8 - 10 8 - IV. . Az őszi vetésből a következő év elején válik szedhetővé a sóska. III.J l trágyát (nitrogén) az öntözővízzel. IV. II. oldva célszerű kijuttatni. zöldspárgaként.) j A spárga halványított hajtását (síp).5 5 5 - 3 I. 10 8 8 10 ll 9 6 6 7 8 IV. Csak kis vízadagokkal és gyakran öntözzünk (20-25 mm). Burgundi korai. 16 17 16 17 ll ll 7 8 10 12 7 9 4 5 4 5 3 4 3 l~ 4 i ~ Öntözés. Kálium 7 7 6 4 - I. A tavaszi szedhetjük. Argenteuili stb. A fej. Fajták: a fajták termesztheták halványításra. Foszfor 12 10 4 4 4 5 4.

55 kg K20-t és 3. A raktározó gyökerek több évig is élnek és folyamatosan vastagodnak. A népi mondás szerint adja a "nyúlárnyékot". A szedési idő­ ben jelentkező szárazság a termés mennyiségét és minőségét is visszaveti. --0.Zöldspárga faj ták: Franculi us. Limbras 26. Limburgia. Levél. Dari ana. Backlim F 1 stb. Arnyékban rosszul fejlődik. 8 mm átmérőjű bogyó. 8 kg P 20 5-ot. Külön-külön egyedeken fejlódnek a hím. nem ágaznak el. i' muma 26-28 oc.és a nővi­ rágok. A szár hossza 100--160. Gyökér~ törzse hazai viszonyaink között károsodás nélkül áttelel. Kétlaki növény. Gyökér: A spárga bojtos gyökérzetű növény. A spárga sípjai fagyérzékenyek.5 m-ig lehatalhatnak a talajba. A levelek aprók. Növénytani jellemzése. A pikkelyszerű képzódmények hónaljából rövid szártagú oldalhajtások képződnek.5 mm vastag levélalakú szár. mely fásodó és víz- l szintes helyzetű. Különösen igaz ez a hajtások fejlődésének időszakában. keveset terem. A spárga optimális hőigénye 19±7 oc. Viking. A tönk folyamatosan a talajfelszín felé tör. vastagságuk a l O mm-t. Az elfásodott hajtást nevezzük spárgaszárnak. A mag a hőmérséklet függvényében l 0--26 nap alatt csírázik r ki. Tehát a bőséges vízellátást igényli. 0. A hosszú megvilágítást és a nagy fényintenzitást kedveli. 2 cm hosszú. rostos szívógyökerek képződnek. Gyökerei 2. Tenyészcsúcsuk évente kihajt. Egy-egy tőből l 0--12 db hajtás is kifejlődhet. Csírázási opti. A húsos tárológyökereken vékony. 173 . A gyökerek zöme a talaj felső 25-30 cm-es rétegében helyezkedik el. Vegyes célra termeszthetfffajták: Eros. Vízigénye: 400 mm csapadék a tenyészidőben. Ezermagtömege 18-22 g. A fiatal hajtások minden tavasszal a gyöktörzsből törnek ez elő. A pangó vizet sem túri. A raktározó gyökerei hengeresek. A gyök. színe vörös vagy barnás vörös. Hajtásrendszere. Goldschatz. Kb. A sípok növel kedése alacsony hőmérsékleten lassú. Csírázóképességél 3-4 évig megtartja.5 kg magnéziumot kell biztosítanunk. ezeket fagyasztj uk. Gyökérzete raktározó és szívógyökerekből áll. Környezeti igénye. Optimális számára a talaj vízkapacitása 62-80% között. fénylő. egyik oldalán kissé lapított. Termése. A virágok állhatnak egyesével vagy kettesével a szártagokon. Lucullus. hosszúságuk elérheti a 3-4 métert is. pikkelyszerűek. kb. Virág. A hajtások gazdagon el ágaznak. fillokiódium képződik. . l tonna síphozamhoz 30 kg nitrogént. Tápanyagigénye nagy. magasabb hőmérsékletnél gyors. Mary Washington. Hófej.3 stb. Magja fekete. Fényigénye. gömbölyű. törzsön levő rügyekből fejlődő fiatal hajtásokat sípoknak nevezzük. amelyeken 3-6 db.5 °C-nál már elfagynak. elérheti a 200 cm-t is. A gyökértörzs (rizóma) megvastagodott földbeli hajtás.0--2. KB.

hogy sekély termőrétegű területeken ne termesszünk spárgát. tőzeg. konténerekben tároljuk. Talaj-előkészítés. A magoncok nevelési időtartama 5-6 hónap. A tavaszi ültetésig 16-18 cm mély barázdába azonos magasságba vermeljük a magoncokat. A vetés mélysége kötöttebb talajon 3-4 cm. majd eltűntetjük a talajfelszíni egyenetlenségeket. kultúr állapotú talajt válasszunk. a mag használati értékétől függően 12-25 kg/ha. 60-70 cm mélységben. Külföldi kutatási megfigyelések szerint 100 g talajban 25-35 mg P 205 -re.zöldspárga termesztése. A 40 cmes sortávolságnál folyóméterenként 20 magot célszerű vetni. Ebből 200-300 ezer l. A generatív szaporítás mód az elterjedtebb. A magból fejlődő növényt magoncnak (palánta) nevezzük. A felszedés történhet ekével. hogy a vetőmagot szaporítóládába (l O g/láda). Trágyázás: Az alapműtrágyázást a talaj felvehető tápanyagszintjéhez igazítjuk az egyes termőhelyi kategóriákban. esetleg késő tavasszal. A talaj-előkészítéssel (mélyforgatással) egy időben dolgozzuk be a talajba az alaptrágyát is. Lényege. A talajforgatás után ülepedni hagyjuk a talajt. A kifejlett magoncokat felszedhetjük ősszel és tavasszal is. a szőlőhöz hasonlóan. a spárga részére is elengedhetetlen. A talaj szervesanyag-tartalmát növelhetjük zöldtrágyázással. Ebből adódik. Szólnunk kell még a konténeres magoncnevelésről. A magoncokat felszedés után azonnal telepíthetjük végleges helyükre. Legjobb a kora tavaszi magvetés. kézi vetésnél 25-30 cm. majd minőség szerint osztályozzuk. talajba juttatásávaL A műtrágyaadagokat a talaj felvehető tápanyagszintjéhez igazítjuk. A magvetés történhet ősszel. A spárga szaporítható generatív és vegetatív úton. A spárga számára lehetőleg gyommentes. az adja a legtöbb első osztályú magoncot. érett komposzt stb. kora tavasszal. osztályú magonera lehet számítani. A mélyforgatás. sorba vagy szórva vetik március-április hónaphan.Termesztéstechnológiai változatok: -halványított termesztés. majd beöntözzük a vermelő!. Feltétlenül érdemes a talajt laboratóriumi vizsgálatnak alávetni. hogy a gyökérzet ne károsodjon. 30-40 mg K20-ra van szükség Szaporítás. Igaz a folyamatos gyommentességet is biztosítani kell számára. ásóvillávaL A magoncokat óvjuk a kiszáradástól. A talaj szervesanyag-tartalmát a nagy adagú szerves trágyával (90-100 t/ha) feljavítjuk. A felszedésnél ügyelni kell arra. A sortávolság gépi vetésnél 40-50-60 cm. Idősebb töveket 2-3 részre bontjuk és elültetjük. behúzzuk a barázdákat. Magoncnevelés. A módszert Magyarországon Fehér Béláné dr. A vegetatív mód a tőosztás. . napfénytől és hűvös helyen ládákban. ill. dolgozta ki. mély termő­ rétegű. Földdel takarjuk. A szapo174 . laza szerkezetű talajon 6-7 cm. melyet laboratóriumi vizsgálat alapján végzünk. Ennek is két változata lehetséges. Vetőmagigénye.

A telepítés! március végéig be kell fejezni. . Fejtrágyaként 2 x 100 kg ammónium-nitrátot dolgozunk a talajba. Az új ültetvény ápolása a telepítés évében és a következő évben kapálásból. Itt elmarad a magoncok termesztésének. hogy a téli erős szelek vastagíthatják a talajtakarót (15-20 cm-t is).és lőtávolság­ nak megfelelően vetjük. majd e fölé húzunk 4-8 cm-es földborítást. 60-80 kg/ha P20 5 . A harmadik évben az ápolási munkák közül kiemelkedő jelentősége van a pótlásnak és a tápanyag-visszapótlásnak A tápanyag-visszapótlást a laboratóriumi vizsgálat eredményeire építve kell tervezni. esetJeges tárolásának és telepítésének költsége. A javasolt állománysűrűség: . növényvédelemből. A zöldspárgát 120-150 x 20-30 cm-re rakjuk. gyökérzetét szépen kiterítve.6 t szuperfoszfátot.5 kg). a hiányzó tövek pótlásából és aszárak letakarításából áll. tenyészterület. A barázdába 3-4 cm vastagon érett istállótrágyát terítünk (3. A magot a tervezett sor. 0. Ápolás. 0. talajelőkészítést és magágykészítési igényel. Őszi telepítés előnye. öntözésből. A növények ápolása öntözésből. a barázda hossztengelyével párhuzamosan helyezkedjenek el. A telepítés történhet ősszel és tavasszal. Ezt követően 5-8 cm vastag talajréteggel takarjuk a magoncokat Ezennel megtörtént a telepítés. traktorral 25-30 cm mély barázdát húzunk. A kelés után 18-20 nap múlva a magoncokat 17x17 cm-es konténerbe tüzdelik és akiültetésig a fóliasátorban tartják.0-3. szellőz­ teté~ből és tápoldatozásból áll. A második évben a talaj tápanyagtartalmát szerves trágya adagolásával növelhetjük. mint a magoncneveléssel való szaporítás.rítóládákat fóliaházakba helyezik. Telepítés. hogy a rügyekegy irányban. A spárgát a hagyományos magoncnevelés mellett állandó helyrevetéssei is szaporítják. úgy. E módszer gondosabb területkiválasztást. kiszedésének. fejtrágyázásból. Hátránya. Az állandó helyrevetés gazdaságosabb és könnyebb. Ekkor helyezzük el a magoncokat.8 t 40%-os kálisót adunk. Termőrefordulásig. akkor legalább 150-160 kg/ha N. A tavaszitelepítésta spárgarügyek fakadása előtt célszerű elvégezni. Allandó helyre vetés. Az ültetéshez. 160-180 kg/ha K20 hatóanyag adagolása szükséges. 175 .halványított spárgából 17-23 OOO tő/ha. Ha erre nincs lehetőség. főleg homokon.zöldspárgából 25-30 OOO tő/ha. A halványított spárgát 140-150 x 30--40 cm-re telepítjük. Hektáronként 40-50 t/ha szerves trágyát. A fejtrágyát június közepétől augusztus elejéig adjuk. és 25 oc hőmérsékleten tartják a kelésig. hogy a magoncokat nem kell tárolni.

és a barázdába 30--40 t/ha szerves trágyát szórunk. A záldspárga ápolása. J • · • . A megfelelő vonalvezetés biztosítása érdekében célszerű a spárgahajtások megjelenése után készíteni a bakhátaL Utóbbi években terjed a bakhátak fóliás takarása (70 mikron vastag. Speciális ápolási munka a bakhátak készítése. A kihagyó években műtrágyával pótoljuk a hiányzó tápelemeket. 25-30 cm magasra. mert kevesebb vízmennyiséggel is jól kielégíthető a spárga vízigénye. A tárcsázást a sorokra merőlegesen végezzük.A többi ápolási munka megegyezik az előző években végzettekkeL A termff spárga ápolása (halványított). A korábbi szedés érdekében érdemes a !akarást alkalmazni. a tábláról. A szedés befejezése utána sorközöket kimélyítik. 25-30 cm koronaszélességben készítjük. de a tenyészidő alatt állandóan emelkedik a vízigénye. majd elégetésük. A spárga viszonylag kevés vizet párologtat. Különösen a hibrid fajták érzékenyek a vízhiányra. lehetőleg laboratóriumi vizsgálat alapján. a növényvédelmet folytatjuk. fehér vagy fekete fóliával). június 15-20-a között lehúzzuk. majd bakhát profilkészítő eszközzel elsimítjuk a felszínt. elszáradt szárrészek eltávolítása a talajból ill. a szedés befejezte után. jobb vízgazdálkodású talajokon fejlődik kielégítően. A zöldspárga a halványítottnál tápanyagban gazdagabb. amivel a sorra mind a két oldalon ráfordítjuk a talajt.rgánálleírtakkal. a kiszáradás és a tápelemveszteség csökkentése érdekében. tavasszal a le nem takarított. A bakhátakat. Ezt követően a területet tisztán tartjuk.'. A növény növekedésének megkezdése előtt l 00 kg nitrogén hatóanyagat adunk hektáronként. 80-100 kg/ha P 20 5 180-200 kg/ha K 20 hatóanyagú műtrágyákkal. a tápanyagvisszapótlást elvégezzük. a második vagy harmadik év végére termőültet­ vényként kezelhető. A termő spárga évente rendszeres tápanyagvisszapótlást igényel. vagy szedés előtt 60-80 mm vízadaggal öntözzünk. Csapadékszegény tél után a szedési időszakban 2-4 alkalommal 20-25 mm vízadaggal. Aszedésta hagyományos ma176 j . A termő ültetvényt három évenként célszerű szerves trágyázni. Mindig a spárgatövek fejlettségi állapotának megfelelően készítsük a bakhátakat Célszerű két menetben elkészíteni a bakhátaL Eszköze a szántóeke. A tennő állapotban lévő ültetvény első ápolási munkája. Öntözés. Március közepe-vége felé kezdjük. A spárgatelep a magoncnevelési és telepítési módszertől függően. Az eddigi vizsgálatok szerirlt a spárga optimális fejlődéséhez 400-600 mm vízmennyiségre van szükség. Az öntözési módok közül a csepegtető öntözés a legmegfelelőbb. 5-6 cm-nál nem mélyebben. A telepítés! követő első két év ápolási munkái megegyeznek a halványított sp:. A trágyák bedolgozása után talajjal bezárják a barázdát. Ezt kiegészítik l 00-150 kg/ha nitrogén.

majd méretre vágjuk. Fejtörmelék D: 10 mm-es átmérőtől fölfelé. csomagolás! fedett színben. a fölösleges részek levágásával készítjük elő. és lebontás munkája. A leszedett sípokat nedves vászonnal bélelt kosárba szedjük és a fénytől óvjuk. A bakháton jelzi a síp a szedés. A sípoknak teljesen épeknek. Itt elmarad a bakhátkészítés. osztályozást. elszíneződés rajtuk lehetséges. Régebben speciális késsel vágták a sípokat. osztályú spárga méretei: Solo A: 16 mm-es átmérőtöl fölfelé. A zöldspárgát addig szedhetjük. hogy a talajban maradó csonkok az egész tő elrothadúsához vezethetnek. B: I 3-16 mm-es átmérő között. ápolás. majd kézzel tőbő! kitörjük a sípot.0-5. A II. Hazánkban a spárga szedési időszaka április elejétől június közepéig tart. A gyorsított magoncnevelés. 177 . a sípok hossza 4-12 cm. mint a halványított. vagy megemelkedik. mint az I. A mosott sípokat vastagság szerint osztályozzuk. A spárganövény sípjai a harmadik évtől szedhetők.goncneveléssel nevelt és telepített ültetvény esetében a harmadik évben lehet kezdeni. A sípokat naponta egyszer vagy kétszer szedjük. mindenféle károsodástól mentesnek kell lenniük. a sípok hossza 12-22 cm. Ahol a felszín megreped. sérült. de kisebb sérülés. A hazánkban elérhető termésátlag a hibrid fajtákból elérheti az 5. A zöldspárga szedésekor minden sípot. Az osztályozott. kézzel kell kitömi vagy kivágni. minél gyorsabban végezzük. amíg a csúcson zárva vannak a pikkelylevelek. hogy a második évben vágjuk a sípokat. A halványított spárgát akkor szedjük. Így megelőzhető az elszíneződés és a fonnyadás. A zöldspárga valamivel korábban szedhető. a sípok hossza 12-22 cm. válogatással. telepítés és az intenzív fajták használata lehetővé teszi. az értékesítésre alkalmatlant (beteg. osztályozással. csomagolt spárgát hűtőtárolába helyezzük a szállításig. túl vékony) is le kell szedni. ha nem tőbő! törjük ki a sípokat. amikor a síp eléri a bakhát felső szintjét. Leves C: 10-13 mm-es átmérő között. osztályú spárgára vonatkozó előírások ugyanazok. Az előválogatást.5 t/ha-t. majd hűtjük. a sípok hossza 12-22 cm. Itt az volt és ma is az a probléma. A sípok hosszúsága halványított spárgával 22 cm. A sípokat a talaj felszíne alatt 2-3 cm mélyen. I. a zöld spárgáé 27 cm hosszú lehet. Piaci előkészítés. A többi megegyezik a korábban leírtakkaL Betakarítás. ott bontjuk ki kapával a bakhátat. ha a talajban mélyebben vágjuk a sípot. A halványított spárgát mosással. osztály~é. bontás helyét. A spárga sípok szedése igényes munka.

hogy fogyasztásuk fokozatosan növekszik és már vannak országok (Németország). Kedvező jellemzőjük az is. hogy a termőtestek és azok csoportjai nagyobbak. osztályúvaL A síp átmérője 8 mm körüli. Fehérjékben gazdagok. Kiváló élelmiszerek. Jelenleg irántuk a fogyasztói és a termesztói érdeklődés is nagy. zárt fejű.). l. 178 . hogy a közeli jövőben tovább bő­ vül a termeszthető és így a termesztett fajok száma. Mindezt a termesztésük során a termesztési feltételeik meghatározásakor figyelembe kell venni. osztályú (B) síp hossza megegyezik az l. repedt. hogy felhasználásuk során nincs hulladék és ma már néhány fajnak gyógyító hatást is tulajdonítanak. Termesztett gombák A gombák az élővilág sajátos csoportját alkotják. de fogyasztásuk napjainkra már általánossá vált.). hogy először .) termesztik jelentősebb mennyiségben. Az említetteken kívül a termesztési kísérletekben még számos faj szerepel és várható. szürkésbama és kékesfekete. ahol az 1 főre jutó évi fogyasztás a 3 kg-ot is meghaladja. mivel életmódjuk (táplálkozásuk. amely lehet szürke. benne görbült. 15-27 cm hosszú. ll. Igaz. a shiitake-t (Lentinus edodes) és a bocskoros gombát (Volvariella ssp. osztály teljesítését és forgalmazását szorgalmazzák. Az EU követelmények az l. nem állatok. mivel ezek rendelkeznek olyan technológiákkal. Ezek eredménye. A laskafé/ék csoportjátszá mos faj alkotja. A gombák már 3000 éve ismert és kedvelt élelmiszerek. Kalapjának színe a legsötétebb. üreges is előfordulhat. Ezenkívül íz letesek és sokféle formában felhasználhatók. osztályú (C) hossza azonos az 1-11. A Pleurotus ostreatus vagy késői laskagombajellemzője. Hidegtűrő faj. Közülük azonban csak a kései és a floridai laskagombát. Nem növények. III. amelyeket a ház körüli létesítményekben is gazdaságosan lehet alkalmazni. A Világon jelenleg a esiperkét (Agaricus ssp. osztályúéval. és a csiperkefélék termesztését javasoljuk. szaporodásuk stb. A síp 33 g-nál kisebb és üreges nem lehet. nem hizlalnak. osztályú (A) síp átmérője 16 mm feletti. Forgalomban lévő fajtái a PS és az LSz. csak a császárok és uralkodók étlapján szerepeltek. valamint ezek hibridjeit javasoljuk. A felsorolt fajok közül azonban csak a laska-.) ezek életmódjátóllényegesen különbözik. mint a többi fajé.A zöldspárgát hazánkban a német szabvány szerint minősítik. szénhidrátokban szegények. a laskaféléket (Pl eurotus ssp. Mi még csak ennek harmadát (l kg) fogyasztjuk.

sárgás. Külföldön a termeszták már számos fajta közül választhatnak. kép.és szürkésfehér. Agaricus bitorguis. hogy a termőtestek és azok csoportjai az előzőnél kisebbek. hogy tenyészideje rövidebb (2 hónap) és magasabb hőmérsékleten (25 °C} is jól terem. Közülük ma a HK 35 a legjobb. a C 751 található. Közülük a D 29 a legjobb. bőtermőek és termés ük minősége is kiváló. Előnye. tenyészidejük rövid. HK 35. Egyetlen hibája. mivel nagy mennyiségű (60-65%) exportárut adó fajta. HK 44. Agaricus macrosporoides. amelyek e két faj keresztezésének eredményei. Ígéretes fajtajelölt még a D 10 és a D ll-cs is. Barna kalapú. Jelenleg az államilag elismert fajt<tk száma csak három. vagy termesztett csiperke a Világon és Magyarországon is a legelterjedtebb faj. hogy a magasabb ( 18 °C) hőmér­ sékletre érzékeny. ezért nyáron inkúbb a D 13-t kell választani. Ezek egyesítik a fajok tulajdonságait. Ilyen hibridek: H 7. a magasabb hőmérsékletet jól tűrik. A csiperkefélék közül három faj érdemel említést. Az Agaricus hisporus. Ezek: Agaricus bisporus. Érdekessége. Ez a D 13-nál rövidebb tenyészidcjű. Ezek: D 29. G 24. többet terem és a termése is jó exportáru. A forgalomban jelenleg egy államilag elismert fajtája. vagy floridai laskagomba Észak-Amerikából került Európába.·sztése 179 . Jellemzője. hazánkban azonban a fajtaválaszték kicsi. 52. Színe világosabb. Gyors növekedésűek. így hazánkba is. megfelel nemcsak a hazai. a legelterjedtebb. D 13. hanem a külföldi követelményeknek is. hogy a javasolt intenzív technológiák fajtái. Csiperkegomba zsákos Ic•:' .A P!eurotus Flm·ida.

komposztálják és hőkeze­ lik). Első és jelenleg egyetlen fajtája a "Puszta királynője". nedvesítik. amely komplex. Az első fejlődési szakasz az átszövetési id/J. Előnye. fejlődésük során változik. érle\ési vagy lappangási idő és termőidő. hogy a táptabját nem kell komposztálni. A késői laskánál 3. Természetesen ehhez szükséges a gombák biológiai igényeinek (életfeltételeinek) alapos ismerete. amelyek egymástól jól elkülönülnek. Ennek jellemzője. A gombák táptalaja szerves anyag. hogy ezzel a nyári csiperketermesztés gondjai megoldódnak. a fény. a leveg(f és a tápanyag. A gombáknál azonban azt is tudni kell. Ebből következik. A termesztéshez ezeket előkészítik (aprítják.és kukoricacsutka-keveréken jól terem. hogy magasabb hőmér­ sékleten (25 oq is jól terem. Lehet szalma.A "Barna kalapú" típus egy kidolgozás alatt álló technológia fajtája. ezt is az előkészítés során adják a táptalajhoz és nagyon fontos. Ez a tápanyag és a víz. választékbővítésre alkalmas csiperkefaj. Ezeket ugyanis már a termesztés megkezdése előtt biztosítani kell. Az Agaricus hitorguis. két életfeltételt kiemelünk közülük. Hasonló a helyzet a vízzel. a víz. Az Agaricus rnacrosporoides. amelyet a gombafonalak fokozatos terjedése és a táptalaj kivilágosodása is jelez. összetett tápta\aj. hogy igényük. Várható. a zsákok elhelyezésével kezdődik és a teljes átszövődésig tart. Ezek után nézzük a fejlődési szakaszokat és a gombák ezeknek megfelelő igényváltozás<lt. hogy a termesztés során a táptalaj már vizet ne kapjon. a legjobb minőségű szárítmány ebből készül. Ez azonban csak akl:or ennyi. mint a többi élőlényé. Az ember termesztói tevékenysége tulajdonképpen abból áll. Az átszövődésjól érzékelhető folyamat. annak módosításával igyekszik a gombák számára az életfeltételeket optimális vagy azt megközelítő szinten biztosítani. Időtartama 2-3 hét. és a termesztés során nincs fejtrágyázás. Előnye. a Jegtöbb élettényező iránt. Ez az érték 180 . ezért a termeszták csak akkor használhatják. ha a táptalaj hőmérséklete 22-25 °C. Ez az időszak a csírázással. A fejlődési szakaszok. ha e technológia már alkalmazhatóvá válik. lótrágya stb. Ezek: a hffrnérséklet. vagy ízletes csiperke a termesztési kísérletekben szereplő. a többi fajnál illetve fajtánál 2 hét. Mielőtt a gombák biológiai igényét. Elismert fajtája az "Ízletes" nevet viselő fajta. vagy hortobágyi csiperke újabb termesztésbe vont csiperkefaj. A termesztett gombák környezeti igénye A gombák életfeltételei ugy:mazok. A termése szintén jó minőségű. a következők: átszővetési idő­ szak. annak változását részletesen ismertetnénk. hogy a környezetén keresztül. hogy szalma. hogy a termesztő már tápanyagokkal és vízzel ellátott táptalajt kap.

Ekkor már napi négyszeri. A csiperke micéliuma ilyenkor erősen kifut a takaróföld felszínére. sót óránkénti légcserére is szükség lehet. gyapjasodik. Fontos az egyenletes. a késői laska számára kedvező. Gyakrabban szellőztetni csak akkor kell. A késői laskánál 3. csak az utakat kell nedvesíteni. valamennyi fajnál 18-22 °C. torz termőtesteket hoz. a csiperkénél a lappangási idő. Fényt ebben a fejlődési szakaszban csak a laskagomba igényel. A harmadik fejlődési szakasz a term(fidő. E fejlődési szakaszban a legnagyobb a gombák levegőigénye. amely 25 °C-on is szépen terem. A kedvező hőmérséklet ekkor 12-14. A fajok. Ezen az értéken túl termést már nem hoz. 181 . Időtartama szintén 2 vagy 3 hét. A páratartalom-igény 80--90%. a kalap kicsi. hogy ez a faj 15 oc feletti hőmérsékleten tem1ést nem képez. Fényre még mindig nincs szükség. Itt lenne jelentősége az "Ízletes" fajtának. ha a hőmérséklet túlságosan magas. A legalacsonyabb érték 12-14 °C. Levegőhiány esetén a laskagomba a fényhiányhoz hasonlóan abortál. A második fejlődési szakasz a iasl~áná! az érlelési. csak karfiolosodott. A napi légcserék száma ekkor már 2. Időtartama a hibrid és nyári laskafajtáknál l. a csiperkénél pedig 2-3 hónap. hosszú. illetve a fajták függvénye. Ezt az utak nedvesen tartásával tudjuk biztosítani. a többinél 2 hét. A termesztett csiperkénél a felső határ 18 °C. A csiperkénél azonban már a takaróanyagat is nedvesen kell tartani. A napi egyszeri légcsere még elegendő. Ez a teljes átszövődéstől a kisgombák megjelenéséig tart. A víznek valamennyi fajnál és fajtánál megnő a jelentősége. A hő­ mérsékleti igény már kisebb. Az utóbbi a több szinten történő termesztésre vonatkozik. de lassan fejlődnek. hogy a szükséges 80% körüli páratartalmat biztosítani tudjuk. 16-18 oc. A laskahibridek és nyári fajták kedvező hőmérséklete 16-18 °C. Tudni kell. a csiperke sötétben is tartható. 14-16. 80-90%-os páratartalom. A csiperkénél szép darabos terméseket 14-16 oc hőmérsékleten kapunk. Ez a kisgombák megjelenésével kezdődik és a tenyészidő végéig tart. Alacsony. Természetesen az utóbbi esetben fokozottabb szellőztetésre és párásításra van szükség. 12 °C-nál alacsonyabb értéken a termőtestek nagyok. Ez a fajok. A laskánál a megfelelő erősségű megvilágítás legalább 100 lux. a késői laskánál 1. Ekkor a fajok sötétben is jól növekszenek és a levegőigényük is a legkisebb. A csiperkénél azonban a takaróföldet sem lehet szárazon tartani.valamennyi javasolt fajra és fajtára érvényes. Öntözni még nem kell. a fajták időben jelzik a levegőhiányt Ilyenkor a tönk vékony. A csiperkénél ugyis meghatározható a takarástól a kisgombák megjelenéséig tartó időszak.5. Gyengébb fényben vagy &ötétben a gomba abortál. de ezek 20 oc feletti hőmérsékleten is jól teremnek.

A takaróanyagat a teljes átszövés után kell felvinni. A becsírázott. komposztálni. Mindig azt válasszuk. érlel. A vásárlás utáni termesztói teendők a következők: A zsákos anyag szállítása és elhelyezése. Ezeket azonban a használatbavétel előtt minden esetben fertőtleníteni kell. a laskásokból pedig termőfalat készítünk.) nem szabad. míg a csiperkénél ép oldalúak és felül nyitottak. A második fejlődési szakasz befejeződésekor a esiperkés zsákok helyükön maradnak. mcrt csak így nedvesíthető tökéletesen. esetleg érlelés után csak a laskaanyagat kell mozgatni.és a csiperkegombát szabad termeszteni. Előkészíteni (az alapanyagat beszerezni. Ezek a parányi képződmények 8-10 nap alatt válnak szedhetővé. a termőréteget védő fátyol még ép. Mint már említettük a ház körül -jövedelemkiegészítés céljából .A javasolt gombafajok termesztése.csak a laska. A esiperkés zsákok egymáshoz szarosan illesztve. Fontos. iker. hogy a termesztés alapja a munkamegosztás legyen. Ma már ez lehetséges. a lényeg. a laskás zsákok pedig különállóan. de a kalap széle már kezd a tönktől eltávolodni. 4 vagy 5 egymásra fektetett zsákból készülnek. A rétegvastagság 3-4 cm.vagy négyes sorokban kerülnek átszövetésre. hőkezelni stb. hogy az előkészí­ tett. becsírázott. amelyet a zsákos anyagot forgalmazó üzem árusít. Elhelyezéskor a zsákokat újra tömöríteni kell és laskánál újra szorosra kell kötni. A esiperkés zsákok állva kerüljenek a járműre. Átszövetés. A járművön a zsákok több rétegben is elhelyezhetők. ha a kalap még zárt. A takaróanyag sokféle lehet. előkészített táptalaj zsákokba töltve kerül a termesztőhöz. hogy esőtől védve legyenek. hogy az alaita levő komposzt vizet ne kapjon. így átszövődés. nedvesíteni. Ez fertőtlenített és a minősége is megfelelő. Érlelés és takarás. Ezek a zsákok a laskánál perforáltak és felül zártak. A termőidőszak a kisgombák megjelenésével kezdődik. a szellőztetés és a szükséges páratartalom biztosítása. Ennek a szakasznak az ápolási munkái az előzőekkel megegyezők. Otthon a zsákok bármely előzőleg ismertetett létesítménybe elhelyezhetők. ha a zsákok mindjárt állandó helyükre kerülnek. Betakarítás. Szállításukhoz bármilyen jármű megfelel. A termő­ fal magassága l méter. Mindez részletesen az előző fejezetben található. csak termeszteni. E fajnál ez a művelet nagyon fontos. hogy a csiperkekomposzt felszíne is egyenletes legyen. hiszen számos üzem foglalkozik ilyen anyag készítésével és forgalmazásávaL A termesztő tehát csak átszövet. Felvitele után egyenletesen simítsuk cl. Öntözni csak annyira szabad. szedés. zsákolt anyagot meg kell vásárolni. aprítani. Ez azt jelenti. Kivétel a csiperkénél a takarás. A csiperke akkor szedhető. 182 . ápol. Ápolási munkái a hőmérséklet szabályozása. betakarít és értékesít. Fontos azonban az is. mivel ezek könnyebben bemelegszenek. Házikertben célszerű.

mérete a fajtára jellemző. Szára felálló. a laskánál 3-4 terméshullámmal számolhatunk. Kettős hasznosítású növény. Erőteljes növekedésű. Ennek időtartama 6-10 nap.mindhárom fejlődési szakaszban. 50-l 00 cm mélységben helyezkedik el.6 gramm. Leírása. hogy a göngyölegbe helyezett termés tiszta maradjon.) Jelent6sége. Ilyenkor naponként kell szedni. Magja (a "mákszem") élelmiszer-alapanyag.A laska másként jelzi a szedési érettségét. köhögéscsillapító gyógyszerek alapanyagai. Ez részletesen a növényvédelemről szóló fejezetben található. Termése üreges.és édesipari termékek töltelék. Fajták. Fűszer- és gyógynövények Mák (Papaver sornniferum L. Tenyészideje 120-130 nap.3--0.és beszóró anyagaként. 2-3 tokot termő fajta. több rekeszű tok. a kiegyenlített állomány és a jó termés- : ~ ~ ~ [ ! l r ~ 183 . A göngyöleg mindig merev falú legyen. Karószerű fő gyökere gyengén fásodó. 18-20 cm hosszú. A késsel csak a szennyezett tönk végét távolítjuk el. A szedés kézzel. a korszerű gyógyászatban nélkülözhetetlen fájdalomcsillapító. Kevés oldalgyökeret fejleszt. alakja. hogy a termőtestek ne sérüljenek. görcsoldó. kés segítségével történik. . Az előző fejezetben ismertetett ápolási munkák ebben az időszakban a csiperkénél még az ágyásjavítással egészülnek ki. 110-140 cm magas. Ez akkor szedhető. apró. Ritkábban olajnyerésre is használják.. Virága fehér.). A gomba a táptalajon csak terméshullámok idején található. mivel sokoldalúan hasznosítható étkezésre: sütő. A kerti mák az egyik legősibb termesztett növény. A várható termés mindkét fajnál 20 kg/100 kg táptalaj. A termést mindkét faj hullámban hozza. Magja vese alakú. Ápolási munka még a növényvédelem . Végálló virága a fajtára jellemző színű. Tőlevelei elliptikusak. ülők. Már több mint négyezer évvel ezelőtt is ismerték és termesztették. kodein stb. Gyógyászati alkalmazásáról már Hippokratész is írt. azzal a céllal. Ez a hiányzó takaróföld pótlását jelenti.és tápanyag-tartalmától függően.Kompolti M". A mag kicséplése után megmaradó száraz (érett) máktok (népiesen "mákgubó") hatóanyagai a mák alkaloidok (morfin. felső részén elágazó. A szárlevelek szórt állásúak. Jellemzője a szilárd szár. A csiperkénél 4-6. Felvevő gyökérzete a talaj víz. Hullámszünetben a táptalajon gomba nincs. ezermagtömege: 0. ülők. lila alapfolttaL Tokja kissé megnyúlt. ha a lehajtó kalapnál már kezd kiegyenesedni. A mákfélék (Papaveraceae) családjába tartozó egyéves növény.

(morfin). Kék Duna stb. A tavaszi fajták (Kompolti M. Magszíne középkék. magas hőmérsékleten a fejlődés meggyorsul. fehér.O t/ha tok. Öntűrőképessége rossz. A könnyű homoktalajok.9 t/ha tok. a szélsőséges csapadékeloszlás kedvezőtlen. közepesen kiegyenlített magasságú. 130-160 cm magas.i tést igényli. Középerős növekedésű. 0. Tenyészideje: 235-260 nap. Biológiai.O tonna/hektár mag és 0.2 t/ha mag. 3-5 tokot fejleszt. Talaj-előkészítés.. Termő­ képessége 0. kiegyenlített tokmagasság jellemzi. Tenyészideje 115-135 nap.0-1 . a savanyú. 110-120 cm magas. trágyázás. 100-130 cm magas. nedves agyagtalajok ' máktermesztésre nem alkalmasak.6--1 . A tok alkaloidtartalma 4. bordázott. Virágja nagy. A tok alkaloid. Szárszilárdsága jó. 18-20 °C-on jól csírázik (ezért kell nyár végén vetni!). Tőlevélrózsáj a tartós fagyok hatására elpusztulnak. alapján sötétlila folttaL Toktermése nagy. A mák kora tavaszi vetése feltétlenül szükségessé teszi az őszi kö- l 184 . díszlik középkötött vagy homokos vályogtalajokon. Az ' egyes tájak közötti időjárási különbségek a mák termelhetőségét alapvetően J nem befolyásolják. lila alapi folttaL Tokformája gömbölyded.5-0. "BC-2". a növények korán indul. Termőké­ pessége l . Magszíne élénkkék. Télállásága és szárazságtűrése jó.0 ezrelék. s a jó termőképességű bar. Szilárd szár. Jó előveteményei a trágyázott kapások és azok az egyéves pillangósok. bordázott. a csírázás hőoptimuma 7-8 oc (ezért lehet korán vetni!). 3-5 tokot hoz. a bibekorong tányérszerűen kiemelkedő. Magszíne kékesszürke.apró magjamiatt-a jó talaj-előkészí. A mák.2 t/ha tok.7 t/ha tok. Virága halvány. Magszíne élénkkék. "Kozmosz".biztonság.JI nak magszárba és a hozam csökken.8-1. Szilárd hajtásrendszerű. amelyek korán lekerülnek és nem gyomnevelők. A tok alkaloidtartalma 4-6 ezrelék. "Kék Duna".5 t/ha mag.1 na homokon. Virága fehér. Áttelelő őszi mák.5-5.7-1 . ugyanarra a területre 3 év elteltével vethető. A tápanyagokkal jól ellátott. Termőképessége: 0. Tenyészideje: 110-120 nap. A legtöbb növény után jól terem.6-ű. Termőképessége 0.vagy élénkrózsaszínű. Erős növekedésű. pogácsa vagy kúp alakú. Fajhibrid eredetű.tartalma 6-8 ezrelék. 1. A mák magja 4-5 évig is csírázóképes. Közepes mennyiségű csapadékot igényel. 3-4 tokot hozó fajta. kötött. Az őszi fajták (Kozmosz) magja alacsony hőmérsék­ leten rosszul.) magja már 3 °C-on csírázni kezd.8 t/ha mag és 0.4-0. A tok alkaloidtartalma 4-6 ezrelék. termőhelyi igények. Szárazságtűrése és betegség-ellenállásága az átlagosnál jobb. lila alapfolttaL Toktermése megnyúlt körte alakú. kiegyenlítettsége közepes. Betegségekre közepesen fogékony.0-1 . alapi részén nyomott. A normális egyedfejlődésnek kezdetben a hűvös időjárás ' kedvez. Kitűnően . könnyen művelhető talajokat kedveli. Tőlevélró­ zsás állapotban jól túri a téli fagyokat A mák termesztésének éghajlati feltételei hazánk egész területén adottak. közepes növekedésű.

A sugárkezelt magvak nem vesztik el csírázóképességüket. az ép magvakkal együtt kikelnek. közvetlenül vetés előtt. az egyelés elhagyható. I-IV. Az utóbbi esetben ajánlatos a nitrogénműtrágyákat könnyen felvehető fonnában kijuttatni. négyötöele pedig sugárkezelt magból áll. Gyakorlati tapasztalatok szerint a kedvező tőszám 40-50 db/m 2 . A tavaszi talajmunkákat azonnal végezzük el. Az őszi mák optimális vetési időszaka szeptember második fele. A tavaszi mák korán vethető. A mák rövid tenyészideje alatt csak a könnyen felvehető tápanyagokat tudja hasznosítani. hogy tavasszal kevés talajmozgatással tudjunk magágyat készíteni. E tőszám tartásával a mák különféle tenyészterületre vethető. a talaj felszíne megpirkadt és a talaj a csoroszlyák után nem kenődik. Mivel csak azép magból kelt növények fejlődnek tovább. majd hengerezéssei tömör magágyat készítsünk. Mélyen lazító és fordító talajművelő eszközöket a mák tavaszi talaj-előkészítésekor ne használjunk. de a belőlük fejlődött csíranövények a kelés után elpusztulnak. Vetés. sz. A munkaigényes egyelés csökkentésére alkalmazzák a sugárkezelt vetőmagkeveréket A vető­ magkeverék egyötöde épp. Az I. A sugárkezelt vetőmagkeve­ rékből 3-3. a hazai gyakorlatban a 35-40 cm sortávolság vált be. Az egyelési munkák csökkentését szolgálja a drazsírozott vetőmag használata is. Az elvetett magvak 50--60%-ának kikelésére akkor van remény. kéthannadát ősszel. szántóföldi termőhelyen. amint a föld fagya kiengedett. A ballasztanyagos (korpa. 185 . A nitrogénműtrágyákat legjobb két részletben adni. Közvetlen istállótrágy:ízást nem igényel. A foszfor. még ősszel munkáljuk el. 16 kg foszfort és 8 kg káliumot von ki a talajból. egyhannadát tavasszal. l tonna mag képző­ déséhez 30 kg nitrogént. A vetés az időjárástól és a talajállapottól függő­ en.5 kg/hektár szükséges. 300-400 mg/kg P 20 5 és 200-300mg/kg KzÜ. 60-80 kg/ha N. vagy kevesebb (50-80%-kal) munkával végezhető. ha a felvehető tápelemtartalom 100-150 mg/kg N. A tavaszi mákot általában akkor vessük. szántóföldi tennőhelyen optimálisnak tekinthető a talaj tápanyag-ellátottsága.és káliumműtrágyákat alaptrágyaként az őszi talaj-előkészítő munkákkal egy időben célszerű adni. amint a talajra rá lehet menni. februártól március végéig tart.) keverékkel szemben a sugárkezelt vetőmagkeverék teljes biztonságú kelést ad. Tavasszal az első művelet a simítózás. vagyis 450-500 ezer db/hektár. főzött mák stb. A szántást a szokásostól eltérően. Így egyenletes a kelés és kisebb a máktokbarkó kártételének lehetősége. ha a vetés RAU precíziós vetőgéppel történik. Közepes tápanyag-ellátottság esetén. ezt követi a boronálás. A drazsírozott mákmagból 8-LO kg-ot vetnek hektáronként. mely l OOO OOO db körüli ép csírát tartalmaz.zépmélyszántást. mert a csírázóképességüket megtartó sugárkezelt magvak segítik az ép magvak csír:\inak felszínre törését. 53-66 kg/ha P20 5 és 47-58 kg/ha K 20 műtrágya hatóanyag kijuttatása ajánlatos.

majd a magot kifejtik. Erre a célra legalkalmasabbak a Class.és sorközkapálásra van szükség. A mák termesztését az elgyomosodás meghiúsíthatja. A gyakorlatban széleskörűen a részleges vegyszeres gyomirtás terjedt el. és a tokot száraz. A tokokat 8-10 cm-es szárral vágják.5 cm. mód van a részleges vagy teljes vegyszeres gyomirtásra is. A későbbiek folyamán a gyomok ellen csak kapálással védekeznek. Kis tcrületen száraz időben. hogy az étkezésre alkalmas legyen. A hagyományos termesztésnél a kiskerti. kézzel aratják. Sugárkezelt vető­ magkeverék. majd szárítani és a magot tovább szükséges tisztítani.kialakítására. Az egyelés optimális időpontja a mák 4-6 lombleveles állapotában van. majd cséplőgéppel nyerik ki a magot a tokból. de a területegységre jutó hozam mindenképpen bizonytalanabb. Jó minőségű mákot kombájnnal csak gyommentes területről lehet betakarítani. korszerű gabonakombájnokkallehetséges. Szokásos vetőmaggal történő vetéskor az egyelési munka a mák termesztési költségeinek csaknem egyharmadát felemészti. óvjuk a nedvességtől és ha szükséges. július végén-augusztus elején történik. Az egyelés során törekedjünk az optimális tőszám. Annak ellenére. folyamatos és maradéktalan mechanikai irtása alapvető munkafolyamat. forgatni kell. A vetés előtti k. a kedvező vetésmélység 1-1 . 186 . valamint a Fortschrit gyártmányú kombájnok. Egyes helyeken éréskor a mákot kinyűvik. a gyomosodástól függően. szellős helyen tároljuk. A viszonylag kis mennyiségű vetőmag egyenletes kijuttatására csak a pontosan beállított aprómagvető gépek alkalmasak. Apolás. a toktörmelék pedig 10-14%-os nedvességtartalommal zsákolható. 2-4 alkalommal sor. Ez 40 cm sortávolság esetén folyóméterenként 16-20 növény. A mákmag 9-10%-os. E célra a Dicuran 80 WP 2 kg/hektáros adagja alkalmas. a sarabolás elmaradhat. drazsírozott mag alkalmazásakor az esetleges egyelés nem nagy gond. Mind a kombájnnal betakarított. A kelés t követő sarabolás után a mák szárbaindulásáig. Betakarítás. Cserepesedésre hajlamos talajokon a hengerezés helyett célszerűbb ma~takaró boronát használni. A mák gépi betakarítása egy menetben. kévékbe kötik.ijuttatással a nitrofen hatóanyagú Mezotox 25 EC l O liter/ha dózisával a kezdeti gyomosodás megakadályozható. a harmat felszáradása után.A mák vetésére bármilyen vetőmagot is használunk. mind a kézi vagy gépi úton szedett. Ritkább térállásban egy növényen ugyan több tok képződik.legalább 400-500 ezer db/hektár. Az értékesítésig a mákmagot. a háztáji kézi művelésnél a gyomok időbeni. A mák aratása a magvak teljes érésekor. hogy a mák a gyomirtószerekre igen érzékeny. vagy ezek számának csökkentése érdekében egy állománykezelést alkalmaznak a mák 8-l O tőlevel es állapotában. csépelt tokból származó mag-tok keveréket rostákon szét kell választani. Vetés után azonnal hengerezni kell.

amelyet célszerű összekapcsolni a szerves trágya bedolgozásávaL Ha szervestrágyázásra nincs lehetőség. Önmaga után 3 év elteltével ültethető. Vetés után leg- 187 . Szára felálló. őszi kiültetéssel és a következő év őszén történő betakarítással termesztik. jó vízgazdálkodású. Legjobb frissen szervestrágyázolt (15-20 tonna/hekt<í. könnyű talajokat igényel. csepp alakú. tömörített talajú szabadágyba kell vetni. Leírása. évi 600-700 mrn csapadék. Közepes t:ípanyagtartalmú talajon. kedvezőtlen körülrnények között 3-4 hét. vagy szórva vessük. Mély rétegű. Az elővetemény tekerülése után.és foszforigényes faj. kelési ideje 7-12 nap. Cardiosan stb. Ezermagtömege 0. termffhelyi igények. 140-220 ern magas. Megszárított gyökérzete főként nyugtató hatású anyagokat tartalmaz. Hazánkban. A magot talajfelszínre sorba (15-20 ern sortávolságra). trágyázás. A macskagyökeret általában nyári szabadágyi palántaneveléssel.r) talajba ültetni. csak tőrózsát fejleszt.>ZÍtett.) Jelent(fsége. középkötött.Macskagyökér (Valeriana officinalis L. Jól termeszthető a közepes humusztartalmú. Általában áttelelő egyévesként termesztik. Vetés. Optimális vetési időszak: július vége. Az ókori görögök Phu néven már ismerték gyógyító hatását. durván fogazottak. amelyből szárnos orsószerű húsos gyökér ered. Magja gyorsan. palántanevelés és ki ültetés. Kivonatai a koncentráló. Nevét a középkorban a latin valm·e = egészségesnek lenni szóból kapta. Tinktúráját ideges szívpanaszok és alvászavarok gyógyítására használják. tápanyagdús. A Valerianaceae családba tartozó évelő növény. Nyugtató teakeverékeken kívül számos gyógyszert (Medivaler. 40-60 kg/ha N. sárgásbarna. de legkésőbb szeptembcr elején középmély szántás szükséges. Gyökértörzse rövid. meszes.) kell műtrágyázással összekapcsolni.és 60-70 kg/ha P 2 0 5 -műtrágya kijuttatása indokolt.6 gramm. egymagvú rnakkocska. tárcsázás stb. szervestrágyázüs hiányában. hengeres. Biológiai. Az őszi ki ültetés rniatt korán lekerülő előveteményi igényel. belül üreges.és teljesítőképességet is fokozzák. sima felületű. nedves réteken vadon is megtalálható. Ta/aj-e/(fkészítés. Az első évben rendszerint még nem virágzik. Magját jól előL. augusztus első fele.5-0. hengeres. Virágzala végálló élemyő. Vízigénye nagy. akkor az ültetőágy-készítési műveleteket (kultivátorozás. egy éven belül elveszti csírázóképességéL Az optimális csírázási hőmérséklet 18-20 °C. A macskagyökér nitrogén.) és gyógyterméket készítenek belőle. Levelei páratlanul számyaltak. fehér vagy halvány rózsaszínű virágokkaL Termése 2-5 mrn hosszú. vagy barnahomok talajokon.

A vetőmagszükséglet l g/m 2.szárítás. Lazább szerkezetű talajon az ősszel ültetett állomány első tavaszi munkája. a kozmetikában és fűszerezésre egyaránt elterjedten használják. Az ültetés kisebb felületen kézzel. fogkrémek. édesipari termékek ízesítésére használják.a felfagyási károk csökkentésére. A száradó és a szárított gyökér kellemetlen. Ezt követi a gyökerek összeszedése és a gyökértörzsön maradt föld feletti részek eltávolítása (többnyire kézzel). Az optimális ki ültetési időszak: október első fele.5 cm vastagon talajjal célszerű takarni.a hengerezés.5 t/ha szárított gyökér lesz. Sokféle élvezeti teaként is fogyasztják. görcsoldó és baktériumölő hatása is közismert Kiváló dezinficiens és ízjavító. A borsosmentát a gyógyászatban. A palánták általában szeptember végére érik el az ültetéshez szükséges 15-17 cm-es méretet. A kelésig célszerű a palántaágyat ámyékolni. Szárított levele vagy leveles hajtása a légúti megbetegedések elleni és a gyomorteák egyik legfontosabb alkotója. szájvizek gyakori hatóanyaga. Szükség esetén kora tavasszal. Fúszeres íze. az új levelek megjelenése előtt is szedhető. majd pedig a gyökerek mosása bő vízzel. amelyből 2. Betakarítás. Egy hektár beülteléséhez 700-900 m 2 palántanevelő felület szükséges. 188 . A palántaápolás gyakori öntözésből (kezdetben naponta többszöri) és rendszeres gyomtalanításból áll.és sorközkapálás szükséges. Ennek megfelelően a gyökérkiszedés optimális időszaka október második fele. 40-50 cm sortávolságra és 20-25 cm tőtávolságra történik. nagyobb területen kormánylemez nélküli ekével emelik ki a talajból. Fontos a talaj megfelelő szintű levegőzöttségének biztosítása. hűsítő hatása folytán főként italok. Ápolás. A gyökér tömege és minősége a tenyészidőszak végén a legnagyobb. átható szagú. Fájdalomcsillapító. majd hengerezzük (vagy lapogatóval tömörítsük). Borsosmenta (Mentha piperita L. kisebb felületen ásóval. nagyobb területen bármely palántaültető géppel.5-9.) Jelentffsége.5-3. Várható gyökérhozam: 6. parfümök. Az esetleg előtörő magszárakat a bimbók megjelenése előtt el kell távolítani. A lecsurgatott és feldarabolt gyökérzetet árnyékos helyen (padláson) kiterítve vagy műszárítóban (40-50°C-on) ajánlatos szárítani. Több hektáros ültetvényekben rázóvillás faiskolai ki szedő gépek is használhatók. ezért más növényektől elkülönítve kell szárítani. Száraz időben a kiültetést követő beöntözés elengedhetetlen. Kozmetikumok. A tenyészidőszakban rendszeres (3-4) sor.feljebb 0. A sekélyen elhelyezkedő gyökérzetet a föld feletti részek levágása után.0 t/ha friss.

az árnyékot és félárnyékot nem túri. barna részektől.tavasszal kihajtás előtt és első vágás után. Gabonafélék után tarlóhántással és mélyszántással . jó vízgazdálkodás ú. négyélű.. trágyázás. a zöld és száradt. A~ ajakoso~ . A felszedett sztólót először meg kell tisztítani. A mentatelepítés első művelete a 13-15 cm mélységű barázdahúzás. A borsosmenta ültetvényt legfeljebb három évig célszerű fenntartani. Többszoros faJhlbnd. (Ezzel történik szaporítása is!) Szára a termőhelytől függően.6 kg/10 m 2).és üregmentes talaj. mert a sikeres telepítés feltétele a rög. Termőhelyi igény. A szántott talajt ültetésig.a szerves trágya leforgatásával egybekötve . Sikeresen termeszthető barnahomok és tőzegtalajokon is. A borsosmentát ősszel kell telepíteni. Ezután közvetlenül kell a sztólókat a barázda aljára fektetni úgy. Levelei hosszúkás tojásdadok. hosszúnappafos növény. évben a N-műtrágyát (90-150 kg/hektár) két részletben. zöld dugvány) szaporítható.családjába tartozó_ év~lő lágyszárú noveny. 30--100 cm magas. Attetető képletei a talaj 10 cm-es rétegében elhelyezkedő fehér. Vízigénye nagy. Egy tonna zöldtömeg képződéséhez 25 kg N-t. A barázdák sortávolsága 50--60 cm. A szükséges P és K hatóanyagat (50--80. fűszeres illatú. Sztólószükséglet: 1. Jól hasznosítja a telepítés előtt talajba dolgozott 20--30 tonna/hektár szerves trágyát. amely kis felületen kézi kapával. zsinórszerűen összeérjenek (ez a művelet csak kézzel végezhető). gyökeres sarjhajtás. Az ültetés többnyire kézzel történik. Szaporítás. középkötött csernozjom talajt igényel. Fényigényes. Az egész növény jellegzetes. Jó szerkezetű. szükség szerint végzett kultivátorozással vagy tárcsázással kell gyommentesen tartani. A borsosmenta kizárólag vegetatív részeivel (sztóló. hogy azok 1-2 sorosan. Éghajlati igényei alapján hazánkban mindenhol sikeresen termeszthető.ajánlatos kijuttatni (lehet öntözővízzel is). s ezután azonnal ültetni kell. Virágzara világoslila. Közvetlenül ültetés előtt rögtörő vagy sima hengert kell alkalmazni. és a 3. hogy a kiválasztott terület évelő (főként tarackos) gyomoktól mentes legyen. élesen fűrészes szél űek.6 tonna/hektár (l .kell a talajt előkészíteni. Legegyszerűbb és leggyakoribb a sztólóval (földbeli tarackszerű hajtás) történő szaporítás. Ugyanarra a területre négy évnél hamarabb nem szabad visszavinni. 189 . a tenyészidőszakban legalább 700 mm csapadékot igényel. Minden része illóolajat tartalmaz.-~~írás~ . enyhén hűsítő és csípős ízű. tarackszerű sarjhajtásai.4-1 . A sztólót októberben kell ültetni. A 2. szaporHasra alkalmas magp nmcs. nagyobb területen kultivátorra szereJt nyitóelemek segítségével történhet. 8 kg P 20 5-ot és 10 kg K20-t vesz ki a talajból. Talaj-e/(íkészítés. Termesztése öntözhető területeken jövedelmező.4-l . elágazó.kapával vagy simítóvaL A takarás után a talajt sima vagy gyűrűs hengerrel kell tömöríteni. Fontos. A lefektetett sztólókat azonnal l 0--12 cm-es talajréteggel takarják. illetve 60--90 kg/ha) általában az őszi beszántással egyidejűleg adják. a sztólók.

Ápolás. A tavaszi kihajtás után. évben. 2 Várható szárított levél hozam: 8-15 kg/100 m . A tenyészidőszakban a 20 oc körüli átlaghőmérséklet a kedvező. A citromfű 15-20 évig is él. Szára 50-100 cm magas. A 2. Az egész növény citramra emlékeztető illatú. terjeelő tövű félcserje. A borsosmenta legértéke~. Ál örvökben elhelyezkedő virágai aprók. Ebben az esethen a betakarítás ideje megegyezik az előzővel. Levelei nyelesek. Fontos őszi teendő az első és a második tenyészidőszak végén az ültetvény leszánt<ísa úgy. borsosmenta herbát készítenek. nagyobb felületen pedig kaszálva rakodógéppel történik. Geonter) használni.ebb terméke a szárított levél. Leírása. Szárított levelét vagy leveles hajtásait egyedi teaként és más gyógynövényekkel együtt. felálló. de feltétele a 2. A következő vágásra az új hajtások 40-50 cm-es magassága idején kerülhet sor. a sorok záródásáig a sorközök géppel. tojüsdad. amikor már a teljes területet behálózza a menta. Temzifhelyi igényei. Optimális csírázási hőmérséklete 18-20 oc. Mcleg. és 3. A citromfű vagy méhfű jellegzetes. Aresin. sárgás fehérek. Várható hozam 2. közvetlenül a talajszint fölött.és fénykedvelő. szélei csipkésfűrésze­ sek. felülete kissé hólyagos. A levéláru-előállítüs (kézi vágás. évi nagy termésnek is. A levéllemez gyéren szőrözött. Ezern1agtömegc: 0. Először még a bimbók megjele-nése előtt (június közepén) vágjuk le a hajtásokat.) .5-4 tonna/hektár. Betakarítás. de fő alkotórésze az emésztést segítő. tojáscladok. kézi fosztás) nagyon sok kézi munkát igényel. ízjavító. Magja 3-4 évig csíraképes. egyre nehezebb a mechanikai gyomirtás. ideges gyomorpanaszokat gyógyító teakeverékeknek is. A hajtások szárítüsára az aktív szellőztetéses (TSZP) szárítók a legalkalmasabbak. Citromfű (Melissa officinalis L.5 rnm hosszú. fénylőfekete. A levügott hajtásokról azonnaile kell fosztani a leveleket és lefosztás után vékony rétegben kiterítve. 190 . Illatos étkezési tea is készül belőle. Az ajakosok csaláeljába tartozó évelő. esetleg háromszor vágható a borsosmenta. és 3. A tenyészidőben általában 300-400 mm csapadékpótló öntözésre van szükség. árnyékos helyen szárítsuk meg. termesztésben 4-5 évig érdemes fenntartani. E célra egy évben kétszer. általában sötétzöld. teakeverékekben étvágy-. a vágás kisebb területen kézi kaszüval.lelent!ísége. hogy a sztólók többsége ismét 10 cm mélyre kerüljön.6-0. ezért gyakran a levágott hajtásokat szárítják meg (elmarad a levelek leszedése) és ún. Magja 1-l . nyugtató és szélhajtó hatásuk miatt használják. Ezért nagyobb felületű ültetvényben ajánlatosabb gyomirtó szereket (Merkazin. A leszántás nemcsak a rozsdafertőzést csökkenti. kellemes illatú növény.7 gramm. a sorok kézzel gyomtalaníthatók.

) Jelentősége. Az öntözés júniusban. 191 . A magvetés sortávolsága 20-25 cm. Várható hozam: 3-4 tonna/hektár szárított hajtás (herba). A vágás a levéltelen szárrész fölött (l 0-15 cm) kézi kaszával vagy kaszálva rakodógéppel történik.dású talajok. föld feletti részeit morzsolt. nagyobb felületen palántázógéppel ültethető. A magot szabadágyi palántanevelés esetén is novemberben vagy áprilisban vessük el.O cm. Palánta nevelése fűtetlen fólia alatt és szabadágyban történhet. régi fűszer. szárrészektől megtisztított állapotban forgalmazzák.5-1 . A teljes föld feletti részt az első évben rendszerint egyszer (augusztus-szeptember). jellegzetes illatú és ízű. Utóbbi esetben a kelési idő csökkentésére áztatott vagy fagyasztott magot ajánlatos vetni. A sor. Nagy tem1éshozamot öntözött területen ad. A műtrágyázást az őszi sorközműveléssel célszerű összekapcsolni. vagy terményszárító padozaton (TSZP) ajánlatos azonnal megszárítani. Talaj-előkészítés. A szélsőségesen rossz talajok kivételével mindenütt eredményesen termeszthető. Az l hektárra szükséges palántamennyiséget 200-250m 2 felületen lehet felnevelni. Az őszi szántást tavasszal a szokásos módon munkáljuk el és a palánták kiültetéséig gyommentesen kell tartani. a másodikat szeprember elején végzik. a termő években általában kétszer vágják. Közismert. 50-60 kg/ha PP 5 és 70-80 kg/ha K20) igényel. középkötött. Betakarítás. palántanevelés.35 cm. A betakarított hajtásokat igen vékony rétegben kiterítve. Szárított. A citromfűültetvény ápolása gyomtalanításból és a rendszeres sorközművelésből áll. A termő években kiegyenlített műtrágyázást (50-70 kg/ha N. Az első évben 1-2 sorkapálás és 3-4 sorközművelés szükséges. Telepítés előtt elengedhetetlen a szervestrágyázással (20-30 tonna/hektár) összekapcsolt mélyszántás. A termő években általában 1-2 sorközművelés (a sorok záródásáig) elegendő. a vetésmélység 0. trágyázás. a szabadágyi palántákat pedig többnyire szeptemberben ültetik ki. az előzőek szerint. mély rétegű és jó vízgazdálk o- Majoránna (Majorana hortensis MöNCH. Legmegfelelőbbek a meszes. Vetőmagszükséglet 2-3 g/m 2 . Az első vágást a bimbók megjelenésekor (június második fele). A fóliasátorban nevelt palántákat májusban.és tőtávolság 50-60x30. Ápolás. az első vágást követően a leghatékonyabb. Fóliás palántanevelés esetén a mag a fólia felhúzása előtt novemberben vagy a fóliapalást felhúzása után március közepén vethető. Jól tűrik a szárazságot. de hosszan tartó aszályos időszakban könnyen kipusztul. Öntözött területen jó hatásfokú az első vágást követő N-tartalmú fejtrágyázás is. Kis területen kézzel. Vetés.

et a fogasolás.háztartási fűszer. volságra és 20-26 cm tőtávolságra ültess a rendszeres talajművelés. Ápolás. Az ajakosok családjába tartozó. ép szélűe k. átoro a talajtól és gyomosodástól függően a kultiv . etés magv A teni. Vetőmagszükséglet: 2-3 takarn erű célsz vai korpá gon homokkal vagy tőzeg téshez szükséges 6-8 cm-es g/m 2 • A palánták április közepére érik el a kiülte okban. aprók ok álfüzér virágzatában (bugákban) a virág gramm. A palántákat általában 15-25 szálas ük. Leírása.mélyszántott csak ránna majo A ázás. a magvetést 2-3 mm vastaően követ Ezt ban. de közve kg N-t. vagy ültethető. 2-3 évig csíraképes magja fényk és gMele ei. palántanevelés. étvágyjavító élelmiszer-ipari és ja. humuszban szthető. A hajtások többn hosan szőrösek. illetv zás. többnyire fűtetlen fóliasátorPalántaneveléskor a magvetést március elején. i. lösz és ősszel . A kedvező egyedsűrűs vetés mélysége legfeljebb A ítani. gazdag. Szinte valaKellemes ízű. barnaszínű.44 edvelő. Magja apró. jó vízgazdálkodású. 60-80 kg/ha N-t és 18-20 kg/ha indítótrágyázásra (tavaszi talaj-előkészítéssel) 40-50 után .5 cm. csapadékot igényel. A hazai gyakorlatba és 120-140 kg/ha KzO-t. amit 6-8 ég szalagos elrendezésben. szőrösek. A sikeres vetéshez precíz célszerű hengerezni. A növényápolási teendők között ~lső első talajlazító sorközművelést. trágy Talaj-előkészítés. Egy tonna zöldtömeg képződéséhez 18 alaptrágyaként (az őszi mélyn káliumot von ki a talajból. gépi művelés és betakarítás 120-130 db/fm. kialak kg/hektár vetőmag-felhasználássallehet Közvetlenül vetés után éges. tojásdadok. 8 kg foszfort és 15 kg igényel. majd művel első talajba vethető. a talajfelszínre szórva végezzük. készí en tömörített vetőágyat kell csetén többnyire 6-6 soros Sortávolság 36-48 cm. Sikeresen csak a gyorsan melegedő. Termffhelyi igény ási hőmérséklete 18-22 oc. a tenyészidőszakban 600-650 mm hető területen ajánlatos te1meszteni. llap simaságú" és megfelelő­ Vetés.többn yire az első vágás juttatnak a talajba. A helybevetéshez "aszta ideje: március második fele. 25-5 0 cm magas. Kora tavasszal az e kombinátorozás. dúsan elágazó. Ezermagtömege: 0. ÖntözVízigényes. Szára felálló. egyév yire szürkészöldek. Tömött moly k. rezés henge a etlen Közvetlenül vetés előtt elengedhet tlen szervestrágyázást nem A majoránna tápanyagigényes növény. szüks ép vetőg iós 0. terme okon ktalaj homo barna középkötött vályog. l 0-12 ° C-on kezd csírázni. 40-50 ctn sortácsokr nagyságot. -ot 0 P kg/ha 2 5 szántással) 50-60 kg/ha N-t.22-0. de az optimális csíráz elviselnek. de a növekedés is kat A kis növények átmenetileg 1-2 °C-os fagyo már l o °C-on leáll. rozsdafehére . A kelés után néhány nappal el kell végezni az 192 . Levelei rövid nyelűek. alkotó s mennyi húsfűszer-keverék fonto es növény.pedig 60-70 kg/ha N-t P 20 5-ot fejtrá gyáz ásra.

az első vágás után közvetlenül és természetesen mindig. vagy padlás) kell szállítani. lágyszárú növény. ha a talaj víztartalma alacsony. Nyelves virágai több sorban helyezkednek el. A morzsolással egy menetben végezzük el a szárrészek eltávolítását és a homoktalanítást. Virágzala 6-8 cm átmérőjű. Napfény.5-2. júliusban pedig 19-20 oc az átlaghőmérséklet Hidegtűrő képessége jó. Ezem1agtömege 8-12 gramm. A vágás kis területen kézzel (sarlóval). TSZP. Hazánkban a majoránna a tenyészidőszakban átlagosan 160-180 mm csapadékpótló öntözést igényel. A virágzat élénk narancssárga. Jó minőségű. a termése barna. nagyobb felületen kaszálva rakodógéppel. október elején kerülhet sor. Az öntözést célszerű N-fejtrágyázással összekapcsolni.5 mm lyukbőségű rostákon elválasztjuk a maradék szártörmeléktől és talajszennyezéstől. Magja már 8-10 °C-on jól csírázik.le!entlísége. A körömvirág megszárított virágzatát teakeverékekben vagy linktúrákban az epekiválasztás fokozására. kivanatát kenőcsökbe keverve. végálló fészek. halványzöldek és molyhosan szőrözöttek. A levágott növényt azonnal szárítóba (meleglevegős szárító. Festékanyagait ételek. rövid szártagú.) . lapátszerűen szélesedők. leveles szára egy tenyészidő­ szakban kétszer is vágható. Tulajdonké ppen a 3. Jól terem azokon a helyeken.5% homoktartalmú "herba" a végtermék. görbült kaszat. sebkezelésre és bőrápolásra használják. Nemesített fajtái egynyári dísznövényként közismertek. a kisebb fagyokat károsodás nélkül elviseli. s az első vágás után elengedhet etlen a sorközművelés. felülete tüskés. szárazságtűrő. Leírása. szürkészöld árut az első virágok kinyílásakor Uúlius) vágott növényanyagból lehet előállítani. aljától elágazó. A szárítás! a levelek és virágzali részek lemorzsolása (rendszerint morzsológéppel) követi. A tenyészidőszakban 6-8 kézi vagy gépi sorközművelés szükséges. A fészkesek családjába tartozó egyéves.és bélfekélyek megelőzésére. A várható terméshozam: l .5 mm-es rostán átesett.és melegigényes. majd 3.0 tonna/hektár marzsolt majoránna. a bimbozáskor.Később minden öntözés vagy nagyobb eső. A lemorzsolt anyagat 5. italok színezésére is alkalmazzák. ahol júniusban 17-18 oc. A majorálma föld feletti virágzó. Termlíhelyi igényei. Körömvirág (Calendula officinalis L. legfeljebb 2. Karószerű gyökerei mélyrehatoló Szára 40-70 cm magas. A sikeres majoránnatermesztés másik alapfeltétele a megfelelő vízellátás. Szórt állású levelei hosszúkásak. 4-6 cm talajszint feletti magasságban történik. Betakarítás. Leghatékonyabb az öntözés az elágazódás kezdetén. 193 . gyomor. A második vágásra szeptember végén.

35-40 °C-on lehet megárnyékos helyen.közepes virágzatok rovására. nyílt virágok gyűjtése. Július véegyre zatok . Ezzel egy időben fejtrág ak. A száraz drog erősen nedvszívó m 650-750 kg/hektár shoza termé tó Várha meg. A körümvirágot trágyá i talaj-előkészítő műveletek mélys zánto tt talajban célszerű termesztcni.és jó minőségű drogot Szárazabb talajokon is megél. Alaptrágyázásra . A körömvirág magját célszerű korán.amiko tt növényi részeket a levágo a i. Legtöbbször május végén.40-60 kg/ha N.a növényeket a talaj apró at virágz a r gén vagy augusztus elején . entcs. vagy erőgép­ ppel vetőgé (12-18 db/fm). egészen ben. A szedés a virágzás ütemé a fagyokig ismételhető. 2-3 ége mélys Sortávolság: 40-50 cm. jó minőségüxct. A hőmérséklet emelkedésével felgyorsul kisebbek lesznek. szárítás. márciusban sa 6-8 kg/hektár sználá gfelha vetőma cm. könnyen melegedő barna mezőségi talajokon ad. levágn rű célsze n fölött 10-15 cm magasságba yaként 30-40 kg/hcktár mennyiterületről hordjuk ki. Vetés. hatású szárítani. szellős. 3-5 leveles állapotban a túl sűrű és 1-2 sorkapálásra van kítsuk. mert előkészítéskor .'ís -meg egyez túlzott nitrogénellátásban és yázni nyeknél szokásos műveletekkcl.fogasolás.irm kezdhető cl a teljesen kizatok képezik. vagy középkötött homo csak jó vízgazdálkodású. június elején 2-3 naponként. Az értékesíthető árut a sz. A terület nagyságától függően kis kézi ő. simítózás. zott kapás után ősszel Talaj-elffkészítés. 194 . pel vontatott nagy gépekkel egyaránt vethet állományt 5-8 cm-re ritÁpolás. teljes fészekvirágBetakarítás. Kelés után. Kisebb mcnnyiséget vékon . de megfelelő hozaroot k. Három-négy hét múlva a növéségű nitrogén hatóa nyaga t a talajba kapáln nyeken ismét nagy virágok képződnek. nagyobb mennyiséget műszárítóban a csomagoláshoz fóliaezért . trágyázás. nüket. Szervestníg növekedését fokozza. kombinátoroz. A tavasz nek a tavaszi vetésű növé. zsák vagy bélelt papírzsák felel száraz virágzat. a részek tív vegeta a ez részesíteni nem ajánlatos. A tenyészidő során rendszeres sorközművelésrc a hajtásképződés és a virágszükség.őszi talajkg/ha P 20 5 és 80-100 kg/ha tápanyagtartalmú talajo n.minőségi szempontból hátrá nyosa n. ssal őrzik meg élénk szíA leszedett virágzatok csak azonnali és gyors szárítá y rétegben kiterítve. állandó helyre vetni. 60-80 K 20 ajánlható.

napján lépett hatályba. A vetőmagtermelés helye a növénytermesztésben A vetőmag-szaporításnak hazánkban szép hagyományai vannak. valamennyi lépését szabványok rögzítik. IST A) nemzetközi szabványainak előírásai t. Kellner Ilka. magtermesztés. Ez a törvény. valós értéke csak hosszabb idő után realizálódik. Bizonyítja ezt 195 . fajtatiszta. Ez az úgynevezett "Yetőmagtör­ vény" 1997. biológiai alap. mely állandóan képes új generáció létrehozására. bizalmi cikk.) jó hírnevet vívtak ki maguknak és a rájuk bízott feladatokat tökéletesen megoldották. Magyarországon is megalakult a Vetőmag Terméktanács. A háború előtt a magyarcé gek (Mauthner.. március l. Altalános magtermelési ismeretek i. Az ellenőrzés. vetőmagminősítés és forgalmazás államilag szigorúan ellenőrzött tevékenység. törvényt. A nagy társadalmi munkamegosztás világméretűvé vált. A Magyar Szabvány (MSZ) átvette a Nemzetközi Magvizsgáló Szövetség (International Seed Testing Association. A vetőmag: gazdasági növények termesztése céljából különös gonddal megtermelt. Minősége külsőleg nem mindig állapítható meg. egyhangúlag elfogadta az azévi CXXXI. Napjainkra a vetőmag termeltetése és forgalmazása egyaránt határok felettivé vált. A vetőmag a fajta tulajdonságainak is hordozója. A vetőmagforgalom szabályozását az EU-ban a 2358/71 EU-rendelet szabályozza. A Magyar Köztársaság Országgyűlése 1996. A fajtaminősítés. minősített és vetésre előkészített mag. december I 9-i ülés napján. 't ' i ~ l l A mag: ivaros (generatív) úton létrejött növényi rész (szaporítóképlet). a bizalmat elveszteni csak egyszer lehet. főbb vonalaiban harmonizál az EU-rendeletekkel.és fajtaazonos. Magyarországon 1878 óta minősítenek. minősítés letéteményese az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI). faj. Monori mag stb.

hogy nagyon nehéz. . A zöldség export A vetőmagexport összes értéke: 95 millió USD a mezőgazdasági nál vetőmag zöldség a kerül. terrnelő A el? sainak megfelelően jár-e állal egyútta fajta a hogy afelől. 4%-a. miatt a szántóföldi növények és zöldség takarmány da erre a fajtaborsó. A szép helyezésünk megtartásához elengedhetetlen: esztő -maga s színvonalú szakmai felkészültség (sajátos zöldségmagterm éra). l l i 1 ! l l ~ j A "Vetőmag-törvény" érintő legRészletes ismertetésére helyhiány miatt nem térünk ki. áthágva a fajtára 196 . Nincs különválasztva a fajtaborsó. magyar időjárás. szaktanácsadás. Németország. k lehetne tak nyugod nak. helyen Hollandia.átgondolt stratégia. vetőmagot vásárol ot. A legtöbb 7. Dánia. között: k országo ló exportá ot vetőmag ez az arány magasabb. hogy jelenleg több mint 50 vetőmag-termeltető. (A Nemzeti Fajtajegyzékben szereplő fajta). előírá­ Hogyan tudhatj a meg a gyakorlati szakember. gazMindezek birtokában területegységre számítva nagyobb árbevételt.l cég van az is. Aki "feketé n" vásáral ja vagy szerzi be a vetőmag vonatkozó atra használ vetőmag a és szeresen is törvényt sért. Franciaország. A terrnesztót zők: fontosabb megállapítások a követke szapoMagyarországon csak állami elismerésben részesült vagy ideiglenes és forelés áruterm rításra engedélyezett növényfaj és növényfajta termeszthető export hogy get. -forgalmazó bejegyezve Magyarországon. szétvála adatait fajok stb. megfelelő birtoknagyság. lehetősé a azt nteti galomb a hozatal céljából. lés Bonyolítja továbbá a dolgunkat. a pontatlan adatköz pélJó sztani. -nagyo n sok kézimunkaerő. a növénytermelés bruttó termelé .jobb dasági eredményt érthetünk el. változik között Ft milliárd 3-5 értéke g vetőma 10%-a. Olaszország után a van Magyarország. a szántóterület kb. hántolá si-és mag borsó. hogy a törvény eme olt) (fémzár tt minősíte iben amenny k.korszerű műszaki felszereltség. t. Vagyis megszü részesínem ésben elismer állami n országo Magyar l célú árutermeltetés céljábó nem tett növényfajta is felhasználható legyen. az kétmilag is elismert. atmoszf . változot között ha ezer ségmagtermő terület az elmúlt években l 0-25 sének A termelés értéke: 40 milliárd Ft. A zöldA vetőmag-szaporító terület: 182 ezer ha. Az összes vetőmagtermés 25%-a exportra USA. -jó föld. 13%-a.

hanem a szomszédok megporzó fajtái sem kerülhetnek az adott távolságnál közelebb. Az izoláció hatásfoka akkor érvényesül. ill.fajtakeveredés elkerülése.önbeporzá zöldségnövények: paradicsom. kukorica. nem beszélve arról. Öntermékenyülő növényeknél (saláta. petrezselyem.certifikált vetőmag. saláta. bab. Az izolációs távolság megnövekszik az idegen termékenyülő növények (sárgarépa. tök. paprika (részben). A jobb áttekinthetőség végett összefoglaljuk a zöldségfajok megtermékenyülési viszonyait: . Súgetelés (izoláhís). ha a megporzást végző rovar vagy a szél közvetítését idegen fajta pollenjével ki tudjuk küszöbölni. A certijlkált vetőmagtételt a hagyományos úton. paradicsom stb.) között. vörös.) elegendő 1-2 vetőgép alja más fajjal. Ez pedig nem kis gondot jelent. A fizikai keveredést kell itt elkerülnünk. petrezselyem. előkészítő idejének feltételeit. fajtától stb. sárgarépa.és póréhagyma. 197 . dinnyefélék. borsó. A vetőmag zöme ebbe a kategóriába tartozik. feketegyökér. uborka. . hogy a "fekete mag" használata esetén a termelő elesik mindazoktól a biztosítékoktól. hogy nem csupán a saját vetéstervünkben szereplő fajok fajtáira kell figyelemmel lennünk. szemlék.a standard. a fajták egymástól való elválasztását jelenti. A standard minősítésnél a fajtára vonatkozó garanciát a nemesítő vagy fajtafenntartó. Az új törvény kétféle vetőmagminősítést fogad el: . bejelentés. Igen-igen nehezen tudott a szakma ezzel az új rendszerrel megbirkózni. kabakosok stb. A vetőmagtermesztés különleges feladatai A vetőmagtermesztés különleges feladataiból kettőt emelünk ki: a szigetelést (izoláció) és a szelekciót.egymás között és repcsényretekkel keresztezffdffk: retkek. Az új törvény és végrehajtási utasításai felvállalják az EU-csatlakozás tényét és a csatlakozás átmeneti. -egymást kölcsönösen megtermékenyítffk: spenót. Érte felelősséget vállal az állam is. amiket a fajta és a vetőmag minősége nyújt. függően 500-1000 métert hagyunk ki az egyes tételek között. Két fontos szempontot kell figyelembe venni a kivitelezésnél: . állították elő. -idegen beporzás miatti izoláció. Ilyen esetben a fajtól.jogszabályokat. fajtával való bevetése és már vethetjük is a következő fajtát. Nehezíti a dolgot. fémzárolás stb. . annak hiányában a forgalmazó garantálja. retek.

Részletes zöldségmagtermesztés A magfogás ideje alapján megkülönböztetünk: . bordás kel.és gumósnövények: sárgarépa.egyéves magtermő zöldségnövényeket hüvelyesek: borsó. endivia saláta. Csak az egészséges. kínai kel. A szelekcióhoz nagyfokú szakértelem és jó fajtaismeret szükséges. a fajtától elütő idegeneket eltávolítjuk. virágzás idejében eltérőeket kiszelektáljuk. A fajtára jellemző fajtabélyegek kialakulása után végezzük el a lombszelekciót (pl. amikor a fajtára jellemző és jól felismerhető bélyegek már láthatók. Célja a fajtaleromlás folyamatának megállítása (DUS). Az idegen egyedek eltávolításának következő időszaka a virágzás ideje. -egymás között és a vad fajokkal keresztez(fdik: cikória. tojásgyümölcs. hogy azok egészséges magszárat fejlesszenek és termést érleljenek. . póréhagyma. tépő saláta. A káposztafélék összes fajai és fajtái egymással kereszteződnek. Gyors intézkedést igényel ez a szelekció. tök. kelkáposzta. Külön szólunk a kétévesekrőL Ezeknél a dugványszelekciót is el kell végezni. sárgadinnye. Ide tartozik továbbá a hónapos-. a zárt állományt és a növények olyan fejlettségi fokát. burgonyafélék: paradicsom.-egymás közölt és a vad sárgarépával keresztez(fdik: sárgarépa. 198 . . Az utolsó lehetőség a szelektálásra a termés megjelenésekor van. petrezselyem. karalábé. nyári retek. csemegekukorica. brokkoli. alakjában. Itt előfordulhat idegenbeporzás is. Szelekció. paradicsomnál stb. káposztafélék: fejes káposzta. rókafülű borsók kiszelektálása). paprika. ritkán három szelekciót végzünk. karósbab. őszi és téli retek. földimogyoró. görögdinnye. kötöző saláta). de elvégezhető paprikánál. levélzöldségek: salátafélék (fejes saláta.évelő maghozó zöldségfélék: spárga. Feladata a fajtaazonosság megőrzése. Virág színében. zeller. jól fejlett növényállomány teszi lehetővé a fajtára jellemző bélyegek és tulajdonságok kifejlődését. A zöldségfajoknál kettő. metélő saláta. fekete gyökér. Nagyon kell ügyelni ennek elkerülésére. sóska. cékla. spenót. kabakosok: uborka. A fejlődés során. Az első szelekció alkalmával már a növekedésben elmaradt egyedeket is eltávolítjuk. bokorbab. A munkát szakember irányítja. bimbóskel. metélőhagyma. káposztafélék: karfiol. hagymafélék: vöröshagyma. Legtöbbször a borsó hüvelyszelekciója szakott lenni.kétéves magtermő zöldségfélék: gyökér.

vagy kádakba) rakjuk. beteg egyedek kiválogatása a termésfejlődés kezdetén. szabvány vetőmag előállításakor 500 m-es izolációs távalságat kell hagyni. és a további várakozás egy részük pusztulását (fölrepedés. eltérő lombra elkezdhető. s a széles sorköz hosszabb ideig géppel is művelhető. száraz magot zsákoljuk. Az ikersoros elrendezés is ajánlott. A leszedett terméseket a kijelölt utak mentén kupacokba (a sérült. között van. mert a sűrű sorban előbb összekapaszkodnak a növények. Növénye/rendezés.Helyszűke miatt egy-egy egyéves. fokú szaporulat esetén 800 m. május 15-20. szeptember eleje az első szedés ideje. Előírás. rothadás) okozná. Amosás után szárítjuk a magot. A szedést akkor kell kezdeni. A dinnyemag kinyerhető kézzel és géppel. A magtermesztés technológiája eltér a konstans. A szedő felelőssége itt is nagy. A virágokat méhek termékenyítik meg. de fajtaazonos dinnyéket hordóba. Augusztus vége.) A görögdinnye egyéves. 100xl25. Ez történhet napon és mesterséges szárítássaL Ez utóbbinál 40 °C fölé nem emelkedhet a hőmérséklet.5-0. talajelőkészítés szempontjai megegyeznek a szabadföldi termesztésnél leírtakkaL Szaporítás. évelő faj rövid technológiai Görögdinnye (Citrullus tanatus [THUMB] MANSF. forgóha illesztés. mint tudjuk a görögdinnyénél nincs utóérés. a hibrid és a mag nélküli (triploid) magtermesztésben. Ha palántát nevelünk. Betakarítás. 125xl25 cm-es elrendezésben megfelelő. éréskezkedetkor és magozáskor. Konstans fajták magtermesztése: Az ország déli. A vetőmagot termeszthetjük állandó helyre vetéssei és palántázássaL A palántanevelés költsége miatt esetünkben a helyre vetés elterjedtebb. 199 . A növényszám IOOx!OO.7%. ami egyben a technológiai változatokat is jelenti. az elütő. A csörgő. délkeleti részei a legkedvezőbbek a vetőmag termesztésére. Az elérhető magtermés l 00--200 kg/ha. idegen termékenyülő növény. amikor a legkorábban megtermékenyült és biológiailag legértékesebb termések már túlértek. Tehát mindkét szaporítási mód ideje későbbimint az árutermesztésben. Általában kétszeri mosással jó tisztaságú magot lehet nyerni. A szelekció már a lombnövekedés kezdetétől. A táblakiválasztás. Az éretlen dinnyéből szám1azó mag vetésre nem alkalmas. A kézzel kivájt vagy géppel fejtett magot bő vizben mossuk. Az állandó helyre vetés ideje április 25-30. Kötelező az ellenőrzés. kétéves és leírását ismertetjük. között ültetünk. A vetőmag aránya a termésen belül 0. hogy a magtermő tábla körül elit vetőmagtermesztéskor l OOO m. I.

A nap későbbi részében a hímvirágbimbókat is leszedjük. Hihridmagtermesztés: A görögdinnye hibridmagot a kukoricánál is alkalmazott állománykeresztezéses módszerrel állítják elő. között ültetjük ki. majd az USA-ban kerültek forgalomba. s az anyanövények 25%-án megjelentek a termős virágok. A triploid vetőmag termesztésekor és a hibrid magnál ismertetett (4:2 soros) elrendezést alkalmazzuk. A munkákat úgy kell szervezni.és 1500 db apanövényt kell felnevelni. 88% csírázóképességű és 12% nedvességtartalmú.5xl. amíg el nem érjük. és 5. hogy hímvirág még csak véletlenül sem maradjon az anyanövényeken. Termésszedéskor csak az anyanövényen fejlődött. Mag nélküli (triploid) hibrid magtermesztése: Újra divatba jött a magnélküli görögdinnye. tem1ős) és a korábban termékenyült terméseket A műveleteket naponta folytatjuk. biztosan hibrid magot tartalmazó terméseket szedjük. fajtatulajdonos adja. Speciális munka az állománykeresztezés. osztály 98% tisztaságú.és tőtávval alakíthatjuk ki. 4:2 soros elrendezésben. A tetraplaid anya virágait egy diploid apa virágporával porozzuk be. (1961) állított elő elsőként triploid fajtát. Az állománykeresztezés első napján az anyanövényekről eltávolítunk minden virágot (hím. a reggeli órákban leszedjük az éppen nyíló hímvirágokat (anyanövényekről). Az esetleges fagykár kiküszöbölésére l 00%-os tartalék palánta nevelése szükséges. Magyarországon Kiss Á.Min(fségi előírások: Az I. Az első triploid dinnyék 1959-61-es években Japánban. hogy a következő nap reggelén kevés hímvirág legyen. A II. osztályú mag 99% tisztaságú. Előrehaladott kísérletek folynak a kémiai kasztrálás bevezetésére (Ethrel stb. A kiültelés időpontja változik. Aszülőpárok magját legtöbbször a nemesítő. A triploid hibridek vetőmagját leginkább kézi porzással állítják elő. Az apanövények május eleji kiültetése kockázattal jár. hibrid magot tartalmazó dinnye. között. 9 óra) be kell fejezni.5 m-es sor. A keresztezést addig folytatjuk. hogy tövenként legyen 1-2 db megtermékenyített. Hektáronként 3000 db anya. Az apanövények 15-18 napos fejlődési előnye tesz lehetővé megfelelő együttvirágzást Hibridmagterme sztésben 1000 m-es izoláló távolságot kell hagynunk. A hibrid mag nagy érték. A hibrid mag előállítása a továbbiakban a fajtahibridével azonos. Az állománysűrűséget 1. A virágeltávolítást a méhjárás megindulásáig (kb. 200 .). A területen a 4:2 anya:apa arány kivánatos. ez június-július hónapban esedékes. Itt földkockás palántával dolgozunk. és 20. az anyanövényeket május 15. Akkor kezdhető ha az apanövények 90%-a hímvirágot fejleszt. Az apanövényeket május l. 94% csírázóképességű és 12% nedvességtartalmú.

novem ber elején. A javasolt vetésidő össszefügg a tennes ztett fajta tenyészidejével. A kivánt csírasz ám 1-1. Szaporítás. télire. ssp. 4-6 cm. Sávos vetésnél. tömör (nem tömött) magágyat készítünk. Izoláció: Az elválasztósáv dugványnevelésben legalább 2 m. földprizmában tároljuk. A vetés mélysége: 2-3 cm. a középhosszúakat május. Egy-egy tetra tennés ben 50-80 db mag található. környezeti igényük kielégítése nagyobb gondosságot igényel. Vetőmagszükséglet: 2. A tetraploid anyák fenntartása. 201 . óvatosan. A felszedés történhet kézzel és géppel. ez mindössze egynyolcada a diploid fajtában található magna k. A sárgarépa dugványokat még felszedésük előtt szelekt álni kell. a termékenyülés is nehézkesebb. -máso dik: a duványok kiültetése előtt. prizmás tárolókba tesszük. Ideje. a rövid tenyészidejűeket június közepén vetjük.5 kg/ha. hogy az őszi felszedés idejére még fejlődésben lévő dugván yokat kapjunk. sativus) A sárgarépa a magtennesztésben kétéves növény. hogy a szívrész meg ne sérüljön (l .5-3. Ki kell szedni belőlük a lombra elütő. A dugványokat megsza badítjuk a lobozatuktól. szempo ntjait lásd a korábban leírtakban.8 millió db/ha. Az első évben felneveljük a dugványt. késő ősszel.5-2 cm-es levélcsonkor hagyunk). Kiváló dugványokat nevelhetünk bakhát as tennesztéssel is. A nagyobb testű fajtáknál 0. A szántóföldi ellenőrzések ideje: -első: a kifejlett dugványok felszedésekor. Lényeges. A hosszú tenyészidejűeket április. mint a diploidoké. Megtisztítjuk a föld és lombmaradványoktóL A sárgarépa dugványokat. októbe r végén. Tennes ztett fajtáink zöme külföldi. de ez költségesebb. A táblakiválasztás.2 millió db/ha. talajelőkészítés stb. a másodikban a magtennő növényt. majd az árutermesztés is a szülők genetikai alkatából adódóan nehézkesebb. A pollená tvitel. de szép magyar nemesítésű fajtasor is rendelkezésünkre áll. Dugványok fe/szedése.A magtennesztés. A sortávolság 30-50 cm. sávközéptől sávköz épig értendő. seprűsödő és felmagzó töveket. Előfordulhat hűtőházi tárolás is. jó szerkezetű. A megjel ölt időpontokban a kelés csak öntözött körülmények között biztosítható. amikor az időjárás hűvösebbre fordul és könnyebb a dugványok prizmázás előtti lehűtése. A vetéshez egyenletes. Szelekció. forgóha illesztés. Sárgarépa (Daucus carota L.

beteg. Az ápolási munkák és a növényvédelem megegyeznek az árutermesztésnél leírtakkaL Defóliálás. év). Elütő típus. Első lépésként az érett állományt rendre vágjuk fűkaszával. egyedeket eltávolítjuk. Mivel a sárgarépa a vadmurokkal kereszteződik. Két kalászos közé ültessük a kombinált szántóföldi vetésforgóba. Az első és második évben végzett ápolási munkák jellegében és számában alig különböznek. A reglonozás napjától számítva biológiai utóérés nincs. A virágzáskor az egyöntetű­ ségre kell ügyelni. öntözhető öntés. vadmurok és bürök eltávolítása aszigetelő távolságon belül (1000 m). ha a dugvány koronája felett legalább 3-4 cm-es takaróréteg van. Különösen ott fontos. késve virágzó stb. Elővetemény. A mag betakarítása történhet egymenetes és kétmenetes módszerrel. A maghozó évben az öntözés beiszapoló. Levéltelenítést jelent. a megfelelő átalakítás elvégzése után. géppel. mélyen művelhető. Az ültetés mélysége akkor megfelelő. A magvak 80--85%-os érettségénél (barna mag) elvégezhető 2.0 l Reglone (5-600 l víz/ha) felhasználásával. Általában havonta egy-egy vízpótló öntözést tervezünk. gabonakombájnokkal végezhetjük. Jól érzi magát a meszes. A eltérő típusokat.év (második év): Terület kiválasztás. majd a kúpokat körülkötjük. Szelekció (2.3-6. A szárakat kézzel kúpokba rakjuk. síma felületű. 5. nagyban segíti a dugványok ültetés előtti válogatása. szemben a rendrevágássaL A reglonozás kizárólag a lombozat leszárítására és nem a mag érésének gyorsítására szolgál. Magtermő 202 . A további szelekció: (első szelekció) virágzás idején. vályogtalajt válasszunk számára. A dugványokat március közepén ültetjük ki. kerülni kell a fertőzött területeket Ültetés. A pontosabb. E 516 stb. A kétmenetes betakarítás az elterjedtebb.0 pH közötti kémhatású. annak hatékonyságát. Az elrendezés soros. A legkisebb sortávolság 50 cm. Mélyrétegű. A tőtávolság 25-30 cm. jobb betakarítás érdekében van rá szükség. A magtermő év szelekcióját. A csapadékpótló öntözések száma az időjárás függvénye. Izoláció. gyökeresedést segítő öntözéssel kezdődik. (karógyökér alapján) és a beteg dugványokat feltétlenül távolítsuk el. 6-8 napi utáérlelés után lehet a cséplést elkezdeni. humuszban gazdag.5-3. ahol több fajtát termesztenek. E 512. 12-15-18-24 m-ként hagyunk ki 3 méteres kezelőutat Az ültetés történhet kézzel ill. A cséplést CD-105. üde homoktalajokban is. középkötött. A művelésmód mindig sík. Betakarítás. Az izolációs távolság 800--1000 m. Második szelekció az érés kezdetén esedékes. amikor a talaj hőmér­ séklete eléri a 3-5 °C-ot.

203 . -20 °C hőmérsékletet is kibírja.-ban Xanthomonas carotae-val fertőzött mag nem lehet. a sorokat egymástól 3 cm távolságra állítjuk. Eltér az indirekt eljárásnál ismertetettőL A vetés ideje július vége. hogy az a téli időszak alatt uralkodó szél irányával megegyező legyen. direkt magtermesztési módszer. A megmaradó növény aránya 20-30%-os. Betakart. Min/fségi el/Jírások.3-0. víztartalma pedig 16-18%. Ennél a technoJógiánál elengedhetetlen a talajfertőtlení­ tés. A nemesített vetőmag I. Előtisztítás után a magvakat szárítani kell. csírázási %-a 70. Az egymenetes betakarítás csak a defóliálás alkalmazásával. Öntözés. A feltöltésnél igyekezzünk minél nagyobb bakhátat húzni a sarok fölé. úgy. Ebben az időben a sárgarépa gyökérteste 5-8 mm átmérőjű. csírázási %-a 85. Itt is a sávos vetést alkalmazzuk. A sarok egymástól 50 cm-re helyezkednek el. nemesített szaporítóanyag (elit). Ez a technológia a sárgarépa magtermesztés nagyüzemi.0%. A vetés irányát úgy válagassuk meg. Ilyen technológiai fegyelemmel lett az érés viszonylag egyszerre következik be. 12 métercnként hagyunk ki 2-3m-es sávot a növényvédelmi munkák biztosítására A vetőmagigény soronként 80-I 00 csíra. l sávban 3 sort vetünk. dugványozás nélküli. bennhagyásos technológiája.6-1. hogy a levélzet felső 1/3-1/4-e maradjon takaratlanúl. A kombájnnal elcsépelt sárgarépamag tisztasága 40-60%. nedvességtartalma 14% lehet. A takarás eszköze a Van-Rumpt holland gyártmányú burgonyatöltögető. a hosszú tenyészidejű fajtákból 0. idegenmagtartalma 4000 db/kg.Az egymenetes betakarítás előfeltétele a homogén. az előírt 14%-os víztartalomra. Feltétlenül szükséges. Az elérhet/J magtermés rövid tenyészidejű fajtákból 0. A direkt termesztési módnál az öntözés elkerülhetetlen feltétele a sikernek.8 t/ha. a félhosszú fajtákból 0. idegenmagtartalma 800 db/kg. Öntözési lehetőség nélkül a módszert alkalmazni nem szabad. Vetés. A fagyok beállta előtt. gyommentes állomány. hónélküli állapotban -15. Követelmény a fajtatiszta. A másodosztály tisztasága 97. A sárgarépa fagyérzékeny növény. augusztus első dekádja. november elején a növénysorokat takami kell. azt követően 6-10 nap múlva végezhető kombájnnaL Szárítás. Átteleltetés.3 t/ha. nedvességtartalma 14%. általában október végén. oszt.4-1. Az ismertetett technológia mellett megtalálható hazánkban is a helyben átteleltetett. Szárítás után további tisztítás szükséges a szabványban előírt tisztaság eléréséhez. károsodás nélkül a sárgarépa. A direkt termesztési eljárás csak erre maximálisan alkalmas termőhelyi feltételek közölt valósítható meg.0 t/ha. hogy a fagyok beálltáig ezt a múveletet elvégezzük. Az elsőosztályú mag tisztaság %-a 98. tisztítás. öntözött körülmények között. Az elcsépelt magot előtisztítani kell. ErreaK-523 A típusú előtisztító alkalmas.5.

Kívánatos a folyóméterenkénti dása. ültethetünk magonc_okat is. március végén 40 cm-es bakhátakat húznak a spárga fölé~ A bakhát alatt a tövek rohamos fejlődésnek indulnak. hogy az ültetvényben 5-6 nőegyedre jusson egy hím egyed. a kombájntól a szállítójármű azonnal a szárítópadozatra juttatja a magot. Vetőmagigény 4 kg/ha. kiegyenlítettsége általában jó. amenynyiben szükséges. Meghajtatjuk őket. A virágzás öntetű. így már kijelölhetők lesznek a bőtermő. A szárítás lényege az. A szárítást a magyar gyártmányú TSZP-IL típusú terményszárító padazatán helyezzük el. Tövek áttelepítése.5 méter vastagon terített sárgarépamagon.Tavaszi kitakarás. ferde gumiszalagos tisztítón engedjük át a magot. A vetés ideje március. majd szárbaszöknek. Betakarítás. A virágzáskor szinte kizárólag egyelsődleges és kismértékben másodiagos virágokat lehet találni. fejlettsége. ill. Biztonság otjelent a 2. gyomirtás ad folyamatos munkát. tisztítás. ügyelve arra. maghozó növény megmara Virágzás. A sárgarépamag víztartalma ekkor 16--18%. 12%-os víztartalmú magot tisztítjuk. egészséges tövek. Az áttelelt és szárbaszökött állomány beállottsága. Vetésmélység 3-4 cm. A harmadik évben. kombájnnal e\csépelhető a mag. hogy alacsony relatív páratartalmú levegőt juttassunk keresztül a padazatra 1-1 . fajtaazonos. ahogy a talajra rá lehet menni. A Reglone kipermetezése után 5-8 nappal egy menetben. A magtermő táblákról nem szabad sípokat szedni. A végleges növényelrendezés a szelekció után alakul ki. A spárgát vethetjük állandó helyre.0 l/ha Reglone 500-600 l/ha vízben való kipermetezése. Szelekció. A nyitást a sorokra 45 fokos szögben járatott. egyöntetűsége. 204 . A kinyitás után a növények gyorsan kihajtanak. Ezeket karókkal stb. megjelölik. egy előtisztítás után. rövid. Aprilis közepén a bakhátakat elbontják. A szárítás időtartama 3-5 nap. Ezennel megtörtént a magtermesztésre Jegalkalmasabb tövek kiválasztása. Ápolási munkák. tompaújjú boronával végezzük. illetve barnult. Szárítás. érés. Növényelrendezés 100x30-4 0 cm.5-3. amikor a magvak 80-85%-a barna. A kora tavaszi fagyok megszűntével. Spárga (Asparagus officinalis L. Az állományt szigorú szelekció után állítjuk be. Aprilis elején öntözhető területen még vethetünk. a takarást kinyitjuk.) Évelő növény. Elterjedtebb és olcsóbb az állandó helyrevetés. A szárított. több évi megfigyelés után áttelepítik 100x40-5 0 cm-es térállásra. A szelektált töveket. Ezt a műveletet az előzőre kos szögben megismételjük. 90 fokönnyű. 10-15 db megerősödnek. Szaporítás. A rendszeres növényvédelem.

A maghozó tábláról először a negyedik évben szedhető mag. 205 . Az áztatást igény szerint megismételhetjük. Szárítás.0--1. Ezt követően szellős. kemények. a mag a kád aljára kerül. a kijelölt tövek számától függóen változó: 20--120 kg/ha.Betakarítás. zsákvászonra terítve 35--40 °C-on szárítjuk.5 cm. kévébe kötjük és a magot utóérleljük. majd kicentrifugáljuk. A tiszta magot ritka szövetű zsákba tesszük. A betakarítás menete. napos helyen. A spárgamagot a bogyók teljes beérése után aratjuk. vékony rétegben 1. feketék. A betakarítás ideje szeptember. A szárítás ideje alatt többször megkeverjük a magot. 2-3 hétig. A spárgaszárat levágjuk. a bennük lévő magvak érettek. A beérett bogyók fényes skarlátvörös színűek. Az áztatás végén a héj és húsrész a víz tetejére. Az elérhető magtermés. A szárról leválasztott bogyókat 2-3 napig vízben áztatják. A vágás történhet kézzel és géppel.

.

Budapest. 1994): Zöldségtermesztők kézikönyve. Budapest. Nagy József-Zatykó Lajosné (!981): Dinnyetermesztés.Irodalom Antal József (!987): Növénytermesztők zsebkönyve. Kiss Á1pád ( 1980): A borsó termesztése. Balázs Sándor (!989. Növényvéd(f szerek. Hodossi Sándor (!980): Az uborka szabadföldi termesztése és hajtatása. 207 . Fehér Béláné dr. Mezőgazdasági Kiadó. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest. (1995): Spárgát a piacra. Budapest. Budapest. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó. Budapest. MÉM NAK. Budapest. Hornok László ( 1990): Gyógynövények termesztése és feldolgozása. Nahlik Gyiirgy (!981): A szántóföldi zöldségnövények irányelvei. Budapest. Budapest. Mezőgazdasági Kiadó.és dinnyetermesztés a házi kertben. Mezőgazdasági Kiadó. Mezőgazdasági Kiadó. nuTtrágyák ( 1990): Mezőgazdasági műtrágyázási Kiadó. Balázs Sándor-Filiu. Budapest. Nagy József (!978): Uborka. Budapest. Mezőgazdasági Kiadó.\· István (!987): Zöldségtermesztés a házikertben. Mezőgazdasági Kiadó. Mezőgazdasági Kiadó.

Min. Somos András ( 1983): Zöldségtermesztés. Szalóczy Bálint ( 1990): Szaporításra engedélyezett. Sza/va Péter ( 1982): Káposztafél ék termesztése. Budapest. korszerű Szabó István (1990): A csiperke-. Budapest. K. Rápóti-Romvári ( 1971 ): Gyógyító növények. Mezőgazdasági Kiadó. Terpó András (1986): Növényrendszertan az ökonombotanika alapjaival ( 1. Budapest. Budapest. Budapest. 208 . Budapest. (1989): Gyógynövények terápiás alkalmazása. Int. Velich István-Csizmadia László ( 1985): Zöldbab. és egyéb gombák termesztése. I.és zöldborsótermesztés.és gyógynövényfajták jegyzéke.-Nyiredy Sz.Petri G. Budapest. Mezőgazdasági Kiadó. árutermesztési forgalmazásra javasolt zöldség.-Nyiredyné M. Mg.. Medicina Kiadó. Mezőgazdasági Kiadó.. K. Budapest. Zatykó Lajos (1979): Paprikatermesztés.) Mezőgazdasági Kiadó. a laska-. Mezőgazdasági Kiadó. Medicina Kiadó. L.

és fűszernövények táplálkozási jelentősége 5 10 15 15 16 17 18 19 A haszonnövények morfológiai jellemzése Környezeti igények Fény Hőmérséklet Víz Tápanyag Talajigény. szántóföldi termőhelyek Termesztéstechnikai munkák Trágyázás Talajművelés 23 23 27 30 Vetésforgók kicsiben Öntözés Öntözési módok a zöldsgétermesztésben Öntözési terve elemei Az öntözés időpontja Öntözővíz mennyisége.Tartalom A zöldség. öntözési norma Idénynorma Öntözési forduló Öntözési célok a zöldségtermesztésben Szaporítás A vetőmag Vetés Magvetés módja Palántanevelés A palánták ápolási munkái Termesztőlétesítmények Gombatermesztő 32 33 34 34 34 35 35 35 37 38 39 43 44 49 50 57 helyiségek 209 .

feldolgozása.Kisgazdasági gyógynövényszárítók Zöldségfélék betakarítása Betakarítás Szedés. kezelésnél kijuttatható hatóanyagok Preemergens kezelésnél kijuttatható hatóanyagok Posztemergensen kijuttatható hatóanyagok A zöldség. lényerés Egyszerű tartósítási eljárúsok Tárolás A tárolás eredményességét meghatározó tényezők A termények előkészítése tárolásra Tároló helyek előkészítése és fertőtlenítése Szállító és csomagoló eszközök előkészítése. minősége és a betakarítás időpontjának összefüggése A szedések gyakorisága Betakarítási módok A zöldségfélék árukezelése. tárolása A termények előkészítése értékesítésre Előfeldolgozás.és fűszernövények részletes bemutatása Burgonyafélék ~~~~ Étkezési paprika Fűszerpaprika Tojásgyümölcs Korai burgonya Kabakosok Görögdinnye Sárgadinnye 210 98 l 02 l 05 l 07 ll O ll O 114 . aratás Az érettség fogalma A betakarítás idejét meghatározó tényezők A tem1és mennyisége. csírátlanítása Tárolási módok Növényvédelem Kórokozók Kártevők 58 60 60 60 61 61 62 63 63 64 64 66 66 69 70 71 72 73 74 79 79 85 90 92 92 92 94 94 ~ Gyomnövények Presowing és ppi.

Uborka Spárgatök Cukkini Csillagtök Laskatök Sütőtök 117 Hüvelyesek Borsó Bokorbab Karósbab Földimogyoró Csemegekukorica Káposztafél ék Fejes káposzta Kelkáposzta Karalábé Karfiol Brokkoli Bimbóskel Kínai kel Gyökérzöldség-növények Petrezselyem Sárgarépa Pasztinák Gumós zeller Retek Cékla Feketegyökér Torma Hagymafélék Vöröshagyma Fokhagyma Póréhagyma Metélőhagyma Téli sarjadékhagyma Levélzöldségfélék Fejes saláta Endíviasaláta Cikóriasaláta Spenót Sóska 120 121 121 122 122 123 123 126 128 129 130 132 132 135 138 139 141 142 144 145 145 147 149 150 152 !53 154 156 157 157 161 !61 162 !63 !64 !64 166 167 169 171 211 .

Kerékgyártó u. 251-7700 a nyomda ügyvezető igazgatója vezető Felelős . 47-49.Spárga Terrnesztett gombák A rennesztett gombák környezeti igénye Fűszer. Telefon: 251-5335.és gyógynövények Mák Macskagyökér Borsosmenta Citromfű 172 Majoránna Körömvirág Általános magtermelési ismeretek A vetőmagtermelés helye a növénytermesztésben A "Vetőmag-törvény" A vetőmagtermesztés különleges feladatai Részeletes zöldségmagtermesztés Irodalom 178 180 183 183 187 188 190 191 193 195 195 196 197 198 207 Készült a Grafika-Typopress Nyomdában 1147 Budapest.

Azöldségnövények intenzív művelést kívánó. szaporítás. a környezeti igények talaj-előkészítés . Afogyasztandó zöldség termesztéséhez alapos szakértelem szükséges. Könyvünk a növény morfológiai leírásától kezdve ismerteti az általános termesztési igényeket. ásványi sót. nyersen vagy feldolgozva emberi táplálékul szolgáló.és zamatanyagat tartalmazó növények. nagy biológiai értékű . Azöldségfogyasztás fokozása az egészségmegőrzést szolgálja. sok vitamint. · növényelrendezés. ]ó értelemben mondva ehhez "mesterré" kell válni. ápolás. feladatokat. íz. Kitér a fajták felsorolására. . Az újabb kutatások szerint a zöldség több mint táplálék. trágyázás. betakarítás ismertetésére.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful