Dr.

NagyJózsef

Haszonkert a ház körül

Zöldségtermesztés

Ez a kiadvány a Nyitott Szakképzésért Közalapítvány támogatásával készült

Nyitott Szakkép zésért Közalap itvány

Mestergazda könyvek
Sorozatszerkesztő:

Dr. Kovács László Miklós

MAGYAR AGRÁRKAMARA

MEZŐGAZDASÁGI

SZAKTUD ÁS KIADÓ

Dr. Nagy József

Haszonkert a ház körül

Zöldségtermesztés

Mezőgazdasági

Szaktudás Kiadó Budapest, 1999

K 1.139.092 88 320 N22
és a

Lektorálta:

dr. Gerendás Károly dr. Terbe István Farkas Marianna

Jombatermesztő

helyiségek errnesztett gombák c. fejezetet

dr. Szabó István
A kisgazdasági gyógynövényszárítók Fűszer- és gyógynövén yek c. fejezetet dr. Hornok László
a Növényvédelem c. fejezetet

dr. Glits Márton és dr. Pénzes Béla
a Gyomnövények c. fejezetet

dr. Petrányi István
írták
~.

© dr. Nagy József, 1999

ISBN 963 356 261 9 ISSN 1419-9513

Kiadja a Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó 1142 Budapest, Erzsébet királyné útja 36/b • Telefon: 252-4772 Felelős kiadó a kiadó ügyvezető igazgatója Felelős szerkesztő: Balassa Éva Műszaki szerkesztő: Keresztes Júlia

ipari eredetű élelmiszerek egyre :vésbé tartalmazzák.2. 5 . A magyarországi fogyasztást tekintve a második (fehérjefogyasztás) kategóába tartozunk. Fehéljefogyasztás. Új értékként jelentkezik a haszonnövényekben meglévő rostanyag. Az emberek már tudatosan táplálkoznak. hüvelyesek adják.5-12. íz. A szervezetünk működtetéséhez szükséges energiát zömmel a növényi és álti eredetű élelmiszerek adják. kútSl származó vízzel egyenértékű. mint megtanult volna magának házat építeni. Nélkülözhetlen a vastagbél működéséhez. növényi eredetű 1yagok (cereáliák. ~m kenyérrel és hússal akarnak jóllakni. Ez a víz az ember számára nem a vízvezetékből. De mik is ezek az értékek? Elsőként a haszonnövények ben található. Értékfogyasztás. Megnövekszik a húsfoyasztás. elemeket értik. A társadalmi fejlődés további szakaszait az élelmezéstudom ányi szakembe:k három nagy szakaszra osztják: l. Főleg a fejlődő országokban jelentős kereslet alakul ki fehérjékben gazdag állati eredetű élelmiszerek iránt. Energiaf"ogyasztás. nő a zöldségfélék iránti igény. hogy l ember előbb létesített kertet. zöldségnövények lágyszárú. gyógy. 1nek zömét a nagy szénhidrát-tartalmú gabonafélék. sok vitamint.5 kJ. nagy biológiai értékű. Köztudott. hogy mielőbb az értékfor-asztók táborába tartozzunk. Jelentőségüket az ember fejlóctése során hamar felismerte.A zöldség. 1ég barlangban lakva gyűjtögette a számára legszükségesebb növényeket és :rmesztette azokat. A túlfinomított. Célunk e könyv megírásával az is. valatint a gyümölcsökben található összetevőket. minden élőlény számára nélkü.és fűszernövények táplálkozási jelentősége . Az étkezésben az energiában gazdag.és zamatanyagokat tartalmazó növények.és fűszernövényekben. Értéken a zöldség-. intenzív művelést kívánó. nyersen vagy feldolozva emberi táplálékul szolgáló. A zöldségfogyasztá s minilális. 3. A közepes gazdaigi fejlettség szintjén kezd kialakulni. gumós növények) dominálnak. Kenyérrel laknak jól az emberek.zhetetlen vizet említjük. Egy felnőtt ember napi szükséglete 10. ásványi )t.

Az energiát adó élelmiszereken kívül az egészség megtartásához elengedbe tetlenek a kis szénhidrát-, fehérje- és zsírtartalmú, dc vitaminokat, ásványi só kat, szerves savakat, íz- és zamatanyagokat jelentős mértékben tartalmazó ha szonnövények, zöldségfélék, gyógy- és fűszernövények. A zöldségfélék elsősorhan vitamin- és ásványi.\'(íforrások. A vitaminok sze repe közismert Korábbi vélemény szerint az ásványisó-források közül az em bernek minimum l O elemre elengedhetetlenül szüksége van. Ezek közül legna gyobb szerepet játszik pl. a kalcium, foszfor, vas. Az utóbbi évek gyakorlata v i szont bizonyítja, hogy az emberi szervezetnek a minimumon túl több tápelem n is szüksége van. Elegendő, ha a mesterségesen előállított (sok országban fo gyasztott) "cseppeket", "balzsamokat" stb. említjük. E kiegészítő anyagok a táplálkozási szokások, norn1ák hibáira figyelmeztetnek A zöldségfélékben található ásványi anyagok hamumaradványa lúgos kém hatású, ami könnyű emészthetőségüket segíti elő. A csupán néhány zöldségfajra terjedő fogyasztás elembeszűkülést jelent. E: azt jelenti, hogy a hiányt mesterséges úton kell pótolni. E helyett a változato fajösszetételre alapuló, folyamatos, friss zöldségellátást tartjuk egyedüli helye útnak. Magyarországon évente és személyenként 85-l 00 kg friss zöldsége fogyasztunk. Ez a statisztikai átlag. A haszonkerttel rendelkező emberek enné nagyobb mennyiséget fogyasztanak (önfogyasztás). Az egy ember számára optimális fogyasztást a szakemberek 120 kg/fő/é' értékben határozták meg. A hazánkban termesztett zöldségfajokból egy főre illetve egy négytagú családra jutó norma összetevőit, a termesztéshez szüksége területet tartalmazza az J. táhlázat. Az adatok szerint egy négytagú család zöldségigényét 360 m2 -en, választé kosan, igény szerint kielégíthetjük. Az ezen felüli területen folytatott termeszté már árutermesztési tesz lehelóvé és ez a haszonkert kiegészít() tevékenysége. A gyógy- és fűszernövényekben lévö táplálkozási értékek kiegészítik a zöldség féléknél elmondottakat. A növényekben rejlö gyógyérték az anyatejhez hasonló mivel abban nem csupán tápanyagok, hanem az önvédelmi harc és fejlóclés ered ményeképpen, rendkívül változatos, egymást kiegészít6, méregtelenító gyógy- é védőanyagok rejlenek. Ezek az anyagok az ember számára készen vannak, csak ér tük kell nyúlni. Nem véletlen tehát, hogy a természetes anyagok- köztük többsé gében a növényi eredetűek- ismét az érdeklődés középpontjába kerültek. A gyógynövények egyre nagyobb szerepet játszanak a betegségek megelő zésében, az egészség megtartásában, valamint a teljesítőképesség fokozásábm is. A korszerű gyógyászati és kozmetikai ipar nem nélkülözheti a gyógynövé nyeket, illetve azok ható- és illatanyagait Tudományosan igazolt tény, hogy az egészséges táplálkozás elképzelhetetle• fűszernövények nélkül. A növényi fűszerek ízükkel, zamatukkal, illatukkal é

6

l. táhláuil

Ztildségfogyasztás javasolt értékei, üsszetétele és területigénye Fejadag Zöldségfaj
kg/fő

Területigény kg/4

m 2/fő

m 2/4 fő 20,0 6,0 6,0 8,0 14,0 16,0 3,2 3,2 0,8 0.8 1,6 20,0 24,0 2,0 20,0 16,0 40,0 4,0 4,0 40,0 20,0 20,0 2,0 2,4 8.0 12,0 8,0 8,0 30,8 360,0

Fejes káposzta Kelkáposzta Karalábé Karfiol Sárgarépa Petrezselyem Zeller Retek (hónapos) Retek (nyári) Retek (téli) Cékla Paradicsom Zöldpaprika
Fűszerpaprika

Sárgadinnye Görögdinnye Uborka Spárgatök
Sütőtök

Zöldborsó Zöldbab Vöröshagyma Fokhagyma Zöldhagyma Fejes saláta Spenót Spárga Sóska Egyéb Összesen:

10,0 2,0 2,0 2,0 7,0 4,0 0,8 0,8 0,4 0,5 0,6 15,0 12,0 0,5 6,0 8,0 10,0 2,5 4,0 6,0 3,0 9,0 0,3 0,4 2,0 1,0 0,5 1,0 8,7 120,0

40,0 8,0 8,0 8.0 24,0 16,0 3,2 3,2 1,6 2,0 2,4 60,0 48,0 2,0 24,0 32,0 40,0 10,0 16,0 24,0 12,0 36,0 1,2 1,6 8,0 4,0 2,0 4,0 34,8 480,0

5,0 1,5 1,5 2,0 3,5 4,0 0,8 0,8 0,2 0,2 0,4 5,0 6,0 0,5 5,0 4.0 10,0 1,0 1,0 10,0 5,0 5,0 0,5 0,6 2,0 3,0 2,0 2,0 7,7 90,0

7

2. táhlázat A zöldségfélék beltartalmi értéke 100 g-ban Bimbóskel Brokkoli Burgonya Cékla Cikória Endívia Fehérítő zeller Fejes saláta Feketeretek Feketegyökér Fejes káposzta Fokhagyma Gumós kömény Hagyma Hagyma, szárított Karfiol Karalábé Kelkáposzta Kínai kel Kukorica Madársaláta Mángold
Metélőhagyma

Kalória (kcal) 52 33 87 37 !6 17 21 !6 20 74 85 !40 50 45 338 28 26 33 !6 107 22 23 55 28 19 61 38 18 19 35 20 26 352 370 25 76 28 !O 27 38 33 87

Joule (kl) 218 !38 364 !55 67 71 88 67 84 310 356 586 209 !88 !415 117 109 !38 67 448 92 96 230 117 80 255 !59 75 80 !47 84 109 !474 !549 104 318 117 42 113 !59 !38 364

Fehérje g 4 3 2 2 l 2 l l l l l 6 2 l ll 2 2 3

Zsír g l

Szénhidrát g 7 4 !9 8 2 2 4 2 4 16 4 28 9 10 69 4 4 4 2 19 3 3 8 5 3 10 6 3 4 7 3 3 58 61 5 15 5 l 4 7 5 13

Vitamin A A, C B" c A C, A A, C A, C A A, C
-

-

-

-

-

l -

3 2 2 4 l l 4 2 l l l 2 3 21 23 l 3 l l 2 2 2 7

l
-

A, C A, C A A A, C A, C A A, C
-

l

Paprika Paradicsom Petrezselyem Póréhagyma Rebarbara Retek Sárgarépa Spárga Spenót Szárazbab Szárazborsó Tojásgyümölcs Torma Tök Uborka Vöröshagyma Zeller Zöldbab Zöldborsó

-

A, C A, C A, C A, C A A, C
-

-

A, C A, C

-

A A, C A, C A, C A, C A A A A, C A, C A, C

2 l
-

-

-

-

A felsorolt zöldségfélék koleszterint nem tartalmaznak.

8

3. táhlúzat A ziildségfélék ásványianyag-tartalma 100 g-ban Cékla Fejes saláta Fejes káposzta Karfiol Karalábé Kelkáposzta Paprika Petrezselyem Retek Sárgarépa Spenót Vöröshagyma Zöldborsó Kalcium 34,5 28,2 33 J 28,9 43,0 56,8 12,3 56,0 47,0 46,1 133,0 31,1 36,6 Vas 0,6 0.2 0,2 0,3 0,3 0,2 0,3 0,4 1,5 0,3 4,0 1,6 1,0 Foszfor 30 40 80 60 80 80 55 30 40 50 160 25 130 Kálium 260 261 216 321 344 308 165 298 370 201 526 236 623 Nátrium 98,0 15,0 23,4 30,1 53,1 17,2 3,2 34,4 58,5 125,0 22,4 8.2 7,1 Magnézium 87 24 24 31 32 30 16 9 36 27 53 34 64

színükkel élvezetessé teszik ételeinket és italainkat Javítják az étvágyat, előse­ gítik az emésztő szervrendszer működését, esetenként csökkentik az emberi szervezet megterhelését. Gyakran gyógyhatásuk (görcsoldó, szélhajtó) is jelentős.

9

A főgyökér 1-3 cm hosszú fejlettségekor kis dudorok képződnek. Egyes zöldségfajokmíl. tartalék tápanyagokat raktároz (egyes fajoknál). A gyiikér elágazódása. száron. ezekb61 a másodrendű oldalgyökerek. A főgyökérből alakulnak ki az első rendű oldalgyökerek. növekedő gyökér előreha­ ladását sok növényfajnál a gyökértenyészőcsúcson lév6 gyökérsüveg is védi. a fögyökér erősen fejlett (sárgarépa.). tápanyagat vesz fel és 3. amelyek oldalgyökerekké fejl6dnek. mert a növény teljesítményét ezáltal is növelhetik. helyhez rögzíti a növényt. hogy a f6gyökér és az oldalgyökerek közölti különbség nem nagy (bokorbab ). amikor az oldalgyökerek tömegéhez viszonyítva. végül ezek hajszálgyökerekben végződnek. 10 . hagyma stb. Az oldalgyökerek a függő­ legesen növekvő főgyökéren zömével arra mer6legesen. esetében. kedvező környezeti hatásként is gyakori például a paradicsom. majd a harmadrendű. Bojtos gyiikeret fejlesztő fajnál a főgyökér jelentéktelen. Olyan gyökereket.A haszonnövények morfológiai jellemzése A növénytermesztő embernek tevékenysége. hosszúságuk szinte azonos (spárga. járulékos gyökereknek nevezzük. A hajszálgyökerek és gyökérszövők szerepe kiemelkedő. Karógyökérről akkor beszélünk. mert az ö feladatuk a tápanyagok felvétele a talajból. A gyökerek szinte egy pontból indulnak ki. tök stb. negyedrendű oldalgyökerek fejlőd­ nek. A termesztőnek ki kell használnia a növények ezen tulajdonságát. torma stb. A gyökér hármas feladatot tölt be: l. A talajmorzsák.). a sikeres munka érdekében ismernie kell a növények morfológiai felépítését. levélen létrejöhetnek. segíti. Ezért elengedhetetlen az alapismeretek rövid összefoglalása. vastagságuk. Az elágazó gyiikeret arról ismerhetjük fel. elágazó és bojtos gyökerű növényeket. A járulékos gyökerek szintén hozzájárulnak a tápanyagfelvételhez. 2. dinnye. A gyökerek elágazása szerint megkülönböztetünk karó-. amelyek a növénytest bárn1ilycn részén. Így alakul ki a növény gyökérrendszere. rögök közölt a fiatal. azok működését és feladatait. A gyökér kialakulása. A csírázás során a gyököcskéből kialakult csíranövény 3-4 mm hosszúság elérése után a talaj irányába görbül és ezt követően nür függő­ legesen növekszik. a talaj felszínével párhuzamosan növekednek.

amelyek a tartaléktápanyagok raktározására szolgálnak. illetve a szaporításnál játszanak kiemelkedő szerepet. A mag nyugalmi állapotában az embrió kis rügyecscéje. a levelek pedig mind ise bbek. közben a hajtás tenyészókúpon újabb levéldudorok keletkeznek. A hajis csúcsa felé haladva. amely hajtás tenyészókúpnak is nevezhető.Jdalhajtások képzödnek és ily módon elágazási rendszer. sok tekintetben különbözik a ~yökér tenyészőkúptól. A szárfeladata. de cözvetlenül alatta. A gyökerekból szúllítja a nyers tápanyagat a levelekbe és a levelekból a kész tápanyagot a gyökerekbe. a kéregsejteket gyors burjánzásra késztetik. fiatal levelekké fejlődnek és az így kialakult leveles . behatolnak a kéregszövetbe. a tenyészőkúp oldalán levéldudorok és egyes fajokon (bab) nár levélkezdeménye k is találhatók. a szárból (hajt<tstengelyból) és a levelekből álló hajtás. Ezek erősen megvastagodnak . A leveles hajtást vegetatív hajtásnak. A zöldségfajok egyéves változatain nég abban az évben. a talajban élő Rhizobium fajok megtelepednek.típusaszerint vagy a hipokotil. A gümőkben élő baktériumok a levegő szabad nitrogénjét megkötik. amik a növények táplálásában. a levegóbe emelkedik (kikel). A hajtás és az elágazások végén találjuk a csúcsriigyet. A csírázás. A csírázáskor a gyökér megjelenését hamarosan kö'eti a hajtás kialakulása is. sejtjeikben keményítő. s így kis gümők jönnek létre a gyökerek felületén. A hajtás tenyészőkúpon csak a csúcsi rész tagolatlan. A gyiikérrnódosulások közül megemlítjük a raktározó gyiikereket. Gyökérgümők a pillangósvirágúa k gyökerén. az évelőkön a második évben a főtengely rügyeiből leveles . ott elszaporodnak. A hajtás konzisztenciája alapján megkülönböztetü nk lágy-. hajtásrendszer alakul ki. A levelek hónaljában el yezkednek el az oldalriigyek. A levelek kiindulási helyén csomót nodust) találunk. A hajtásos növényeknek másik jellegzetes szerve a föld felszíne fölé emelkedó. A száron helyezkednek el a levelek. cukor. A hajtás és hajtásrendszer. áttörve a talaj felszínét. amit a növény nitrát formájában felhasznál. húsos és fásszárú övényeket ll . A hajtások elhelyezkedésük alapján lehetnek föld felettiek (ez a többség) és öldbeni hajtások. a virágot fejlesztót reproduktív hajtás~ak nevezzük. vagy az epikotil szárrész meglyúlik. Két csomó közötti rész az ízköz (internodium). inzulin halmozódik fel. az ízközök mind rövidebbek.Gyakorlati szempontból fontos járulékos gyökérként említjük a talpgyökereket (torma). a megévők levélkezdeménny é. A hajtás lehet elágazó vagy el nem ágazó.zár. A hajtás kialakulása. hajtás. melyekből az oldalhajtások fejlődnek.

mint a föld feletti hajtáson. az ággumát és a hajtásgunuít vagy szárgunu)t különböztetjük meg. Afiildheni hajtások. 12 . Aszik alatti szárrész és a gyökér felső része vastagodik meg (hónapos retek). A gyökértörzs abban különbözik a gyökértől. Ez lehet függőleges és vízszintes. gumóvá szerveződnek (burgonya. Két változatát. mások kapaszkodásra is képesek (borsó). Ezek alapján elkülönítjük a levélalapot. A külső levelek megszáradnak. Az ízeken járulékos gyökerek fejlődnek. A föld feletti hajtástól pedig ! abban. majd kifejlett levél alakul. Rügypikkelyeke t viszont ugyanúgy találunk rajta. A növények egyik legfontosabb szerve. vastag (rebarbara). A talaj felszíne alatt fejlődnek ki. másrészt a vegetatív úton való szaporodást szolgálják. Az ággumónál a függőleges hajtások talajban lévő alsó leveleinek rügyeiből el6ször sztólók fejlődnek. vagy hiánya esetén nyeles levelekr61 vagy ülő levelekről beszélünk. A hajtástengely erősen megvastagodott és raktározó szerepet lát el. hogy klorofilt nem tartalmaz. majd a levél alapja és végül a levél nyele. 2. a gázcsere-nyílásokon keresztül. szárölelő (póréhagyma). A hajtás tenyészőkúp oldalán kis levéldudorok képz6dnek. A levélnyél lehet vékony (paprika). A hajtástengelyt liinknek nevezzük. A levél a levélalappal ízesül a szárhoz. A levél lehet egyszerű és összetett. ha pedig többet (pl. amelyek a termesztés folyamán föld feletti hajtássá fejlődnek. csicsóka). a talajba hatolnak. paprika). bab) összetett levélről beszélünk. A levél veszi fel a légzéshez szükséges oxigént és ugyancsak a levélnyílásokon megy végbe a párologtatás is. akkor egyszerű levélről. Más szóval rövidszártagú hajtás. Az egyedfejlődés kezdetén a csíranövényen elsökén t asziklevelek jelennek meg. A levél. fotoszintetizálnak. a • sóska. amelyek mint raktározó szervek. Általuk megy végbe a szén-dioxid felvétele és átalakítása szerves anyagokká. majd megnyúlnak. l. Ennek csúcsán 1-3 rügy található.Egyes zöldségfajok kúszószárúak (tűzbab). Ilyen föld alatti hajtást fejleszt pl. A hajtásgunuí vagy szárgumrí fejlődésénél két változat lehetséges. A levél kialakulása. hogy ízekre és körökre tagolódik. az áttelelést. A hagyma nem más. Föld alatti hajtás a gyiikértiirzs (rhizoma) is. Amikor egy levélnyélen csak egy levéllemezt találunk (pl. A szik feletti szár és aszárvastagszik meg (karalábé). A levélnek először a levél lemeze differenciálódik. A kis levéldudorból levélkezdemény . A gumó szintén ebbe a csoportba tartozik. A levélnyél megléte. ezt követően a csúcsokon vastagadni kezdenek. a spárga. Dönt6en a levelek (a bennük lévő színtestek) segítségével asszimilálnak. mint húsos levelükkel körülvett föld alatti hajtás.

13 . pl. (paradicsom) . A magházban szervez6dnek a magkezdemények. Ezekben képz6dik a virágpor. a magháza!. A levélnyelük általában hiányzik. élénk színű sziromlevelekb61 álló körének párta a neve. A virággá módosult levelek közül a belsők a termőt és a porzót alkotják. a bibét.fels6állású (a magház a virágtakaró eredése felett áll). különnemű csésze. A virágtakaró külső köre zöld levélkékből áll. Funkciója a pollen felfogása és táplálása. A csészelevelek lehetnek szabadok (pl. változatos alakúak. A magház helyzete alapján a virágtakaró eredéséhez viszonyítva lehet: . fonalas stb.Asziklevelek száma lehet egy vagy kettő (egyszikűek. karéjos. a sok termő­ levélb61 szerveződött magház pedig annyi bibeszállal rendelkezik. Morfológiailag a hajtáscsúcsán vagy a levelek hónaljában helyezkedik cl. vagy erősebben. A term(f vagy termőtáj a virág legbelső köre. 3. A fellevelek csökcvényes fejlettségűek. A bibe alakja igen változatos: lehet ép. raktározó (vöröshagyma). A virág szaporítószervvé átalakult leveles hajtás. A fellevelek a lomblevelek szintje fölött alakulnak ki. . belső. a bibeszálat. ahány termő­ levélből szerveződött a tem1és (dinnye). Aporzók a pártán vagy a Icplen belül helyezkednek el és a porzókört alkotják. Az egy tem1őlevélből szerveződött magháznak csak egy egyszerű bibeszála van (borsó). Egyes növényeknél vastagok (raktároznak és fotoszintetizálnak). A lomhlevelek nagyméretűek.középállású (a magh<íz közepével egy magasságban helyezkednek el a többi virágrészek). A termőn három részt különíthetünk cl: l. A bibeszál . A magház egy. kabakosok). másoknál (bab) vékonyak és csak asszimilálnak (spenót). burgonyafélék. a (sárgarépa) gallér levele. 2. kétszikűek). Takarólevelekből és ivarlevelekb61 áll. pajzs alakú. A bibe felülete papillás. keresztesvirágúak). A porzák porzászálhtíl és a portokhál áll. gyengébben összen6ttck (pl. amely egy vagy több tem16levélb61 n6tt össze. Különböző feladatot látnak cl. Azt a folyamatot. Az egynemű virágtakarót lepclnek nevezzük (egyszikűck).rendszerint a magház csúcsán található. két vagy több termőlevélből alakul. megporzásnak nevezzük. védelmi (rügypikkelyek). A virágok alatt található pl. A portokokban polienzsákok vannak. hasogatott. A párta szintén több szabad vagy összen6tt sziromlevélb61 állhat. amikor a virágpor a bibére jut. amelyeket a virágtakaró levelek vesznek körül.alsóállású (a magház a vacokba süllyed) (uborka). szemölcsös vagy szőrös. gömb.

A négy terméscsoport egyes képviselői közül a zöldségfajoknál a következő termések a leggyakoribbak: -a toktermések csoportjából a becő. . önbeporzásról beszélünk.és a kabaktermés. A termés a zárvatermők törzsének tipikus szerve. A mag ivaros úton létrejövő szaporító szerv. A bibére jutott virágpor tömlőt fejleszt. Állományuk és felnyílásuk módja szerint több csoportra oszthatók: tok-. makk. a központi sejtből tápláló szövet lesz. a hüvely. Egyik hímivarsejt a petesejttel. amely a magkezdeményből alakul ki az embriófejlődéssei összehangoltan. 14 . A virágos. az ikerkaszat. A petesejtböJ embrió. hajtásos növények jellemz{) szervei. melyek az ivaros folyamatok eredményeként jöttek létre. rovarok viszik át egyik virágról a másikra. a tok és a tüszö. A természetben az idegenbeporzás a gyakoribb. Ez a folyamat a megtermékenyülés.a bogyótermések közül a bogyó. funkciója a magok védelme és elterjesztése. -a makktermések közül a kaszat.Ha a beporzás egy virágon belül történik. ahol kettős megtermékenyítés történik.és bogyótermésekre. Ebben az esetben a virágport a szél. a másik a központi sejttel olvad össze. a becőke. valamint csonthéjas termésekre. mely a magház belsejében lévő magkezdemény be jut. A mag és a termés.

TulajIonképpen a haszonnövényt fogyasztva. hő. Az ~mber feladata viszont. A termesztőhely kiválasztásakor tehát külön kell vizsgálnunk az adott hely legvilágítási viszonyait és a megvilágítás erősségét. a napfény benne tárolt energi<iját haszIOsítja az emberi szervezet. \ fényenergia egy részét kémiailag megkötve tárolják és felhalmozzák. A napi fénytartam változása a földrajzi szélességtől. Az egész napos legvilágítást nem igénylik növényeink. azok alakulásán ceresziül fejtik ki tevékenységüket a növényekre. a növényeknek jut. gyógy. IS . ~ fotoszintetikusan aktív tartományból a kék és vörös fényből nyelnek el leg)bbet a növények. Az ultraibolya sugaak mennyisége nyáron és a déli órákban sokkal magasabb. röntgen stb. amelyből a 400-800 nm hullámhosszúság ú az ember számára látható. szintén állandóan változó gényekkel. Taasszal több az ibolyatartomány ba sorolt fény. Minél több naponta a nap~nyes órák száma. A fő szerep a környezeti ényezőknek az ember javára történő hasznosításában. A 400 nm hullámhosszúság alatti ibolyántúli. Jgyanez a tartomány játszik fő szerepet a növények fotoszintézisében is. mint télen és reggel. A zöldség-.stb. 6-8 órás "pihenésre" nekik is szükégük van. Fény \ növények életük folyamán fényenergiát használnak anyagcseréjükhö z. valamint a 800 nm feletti infravörös.inuló. mint ősszel. hogy azok folyamatos változását lehetőleg összhangba 10zza a növények fejlődése sor<in megnyilv. annál nagyobb a növények teljesítménye.Környezeti igények <\környezeti tényezők az élettényezőkre gyakorolt hatásukkal. A fény összetétele és eréíssége évszakonként és napszakonként változik. Fénynek nevezzük az elektromágneses sugárzásnak egy bizonyos tartomályát. ugarak. agy este.és fűszernövények életfolyamataiho z szükséges fény:más viszonyaink közölt a természetes napfény. sugarak láthatatlanok. a Nap járásától függ.

magasabb hőmérsékleten felgyorsu A zöldség-. 3 °C-onkén t változó. = t ± 7 oc képlet alapján számolják . a borsó és az uborka. Fény nélkül hajtatjuk a cikóriát. a felhőzet nagyságától. csoport: 19 °C Cékla Vöröshag yma Fokhagym a Póréhagy ma Zeller Spárga IV. 5 csoportba osztotta. a vörösés a fokhagym a. 16 . fekvésétől függően változik. A ±!4 °C-os optimumt ól való eltérés a fejlődés minimum .és maximum értékeit adja. a levegő szennyezettségétől. a sárgarépa . Zöldségn övényein k között nincsenek kifejezett en rövidnapp alas növények . mint az optimumt ól káros következm ény nélkül való eltérést kezelik. a növények is. a bab. a karalábé. Alacsony hőmérsékleten a növények életfolyam lnak. a cékla. hosszúnap palas viszonyok között is. a paradicso m. a víz. A zöldségfa jokat Markov és Haev optimális hőmérsékletük alapján. ahol t= optimális hőmérséklet a vegetatív és reprodukt ív fázisokba n. csoport: 13 Káposztaf él ék Retek Torma oc Az optimális hőigényt a t opt. csoport: 22 oc Paradicso m Tojásgyü mölcs Sütőtök lll. A ±7 °C-os eltérést.és fűszernövények hőmérsékleti igénye különböző. mindegyi k képes termésfej lesztésre. a különféle dinnyék. növekedé se és fejlődése szintén a hőmérséklettől atai lassúak függő folyamat. A Naptól kapja éltető melegét a talaj. A növények anyagcser éje. (vagy állnak). valamint közvetve a levegő is. Ez az energiame nnyiség a napsugara k beesési szögétől. A termeszte tt fajok közüllegt öbb fényt kívánnak: a paprika. gyógy. csoport: 16 °C Sárgarépa Petrezsely em Pasztinák Cikória Borsó Burgonya Fejes saláta Spenót Rebarbara Sóska Téli sarjadékh agyma Mctélőhagyma Bab Kukorica V. Közepes fényigényű: a fejes káposzta. termesztj ük a esiperkéL Hőmérséklet Földünk hőmérsékletét döntőmértékben a napsugárz ás határozza meg. Gyengébb megvilágí tás mellett is termeszthető: a zeller.Fényinten zitás fogalmán az egységnyi területre. egységnyi idő alatt érkezett energiame nnyiséget értjük. /. csoport: 25 °C Sárgadinn ye Görögdin nye Uborka Spárgatök Paprika ll.

éjszakai alacsonyabb hőmérsékleten megszűnik.A növények fejlődési szakaszaikban eltérő hőmérsékleti értékeket kívánnak: -nyugalmi állapotban t. A gyakori hosszabb ideig tartó lankadás kedvezőtlen a növény számára. Ezen értékeket a termesztő embernek ismernie és követnie kell a termesztés folyamán. . majd hervad. mert a talaj kiszáradt. Ezt kell a tennesztőnek elérni. Ez különösen a hajtatásban igényel kiemeit figyelmet. A növényen folyamatosan nagy tömegű víz áramlik át.14 °C. mert ellenkező esetben elnyurgulást. a növény lankad.a vízforgalom.és levélképzés idején t± O °C.egyensúlyban van. Víz nélkül nincs élet. mint nappal. E jelenség általában nyáron a déli órákban jelentkezik. A levelek elvesztik feszességüket. Az átmeneti vízhiány az esti. vagy mert a gyökerek megsérültek (rovarrágás.szár. Kedvező körülmények között a vízfelvétel és a vízleadás mértéke . A hervadás az előző állapotnál súlyosabb. Lankadáskor a vízleadás meghaladja a vízfelvétel mértékét. gyenge gyökérfejlődést. Szikleveles állapotban viszont csökkenteni kell a növények életfolyamatát -7 °C-kal.7 °C. Ha a növény az elpárologtatott vizet nem pótolhatja a talajból. növényi tápanyag.szikleveles fejlettségnél t. szabályazza a sejtek turgor állapotát stb. erős légzést stb. Gyors csírázást. . kelést akarunk. helytelen kapálás). A felvett. a sejt alkotó része. hogy a növények már nem képesek eredeti víztartalmuk visszanyerésére. . kapunk. 17 .csírázáskor t + 7 °C. a tápanyagok szállításában segít. de a növényi test felépítéséhez nem szükségcs vizet a leveleken át elpárologtatja. A víz a növények életében többirányú szerepet is betölt. hiába kapnak vízpótlást A termesztés során fokozottan ügyeljünk arra. melyet a növények lankadása jelez. hogy a lankadási jelek után azonnal pótoljuk a hiányzó vizet. Éjszaka 3-6 °C-kal alacsonyabb hőmérsékleten tartjuk a növényeket. A vízveszteség olyan mértékű. A növény egész élete folyamán tart a vázolt folyamat. Különbséget tesz a termesztő az éjszakai és nappali hőmérsékleti értékek között is. párologtatással pedig hűti a növényeket. Víz A növények testének közel 90%-a víz. . Csupán egy példát említek.termésképzés időszakában t ± O oc. Ennek eredményeként a növények turgorállapota csökken. A növény a talajból a tápanyagokat híg oldatban képes felszívni. Ennek eredménye pedig a növény pusztulása lesz. A csírázáskor hozzáadjuk a hőmérsékleti optimumhoz a 7 °C-ot. vízhiány lép fel a növényben. lankadnak.

A makrotápelemek közül a kálium. ami azt jelenti. kisebb-nagyobb mennyiségben. a foszfor és a kén pedig nemfémes elemek. a paradicsom. Negatív ionként pedig a klór. A zöldségfajok egy részét vízigényes növényként tartjuk nyilván. Öntözéssel e fajok termesztése is biztonságosabbá tehető. hatalmas gyökérrendszerével. Egyes fajok. Zöldségfajaink.00% Szén 10. 18 . nagy talajtömeg "átjárásával" gyűjtik össze a számukra szükséges vizet. a közepes vízigényű (mezofita) csoportba tartoznak.j. a cink. a kalcium. kisebb mennyiségben a levegőből és a vízből veszik fel. Laboratóriumi vizsgálatok szerint a főbb tápelemek a következő százalékos arányban találhatók szárazanyagukban: Oxigén 70. 13 makro.07% Foszfor Megtalálható továbbá szervczetükben a kén. a mangán. a bab.30% 0. a sárgarépa stb. Közepes vízigényű pl. Az elsőrendű fontosságú anyagokat makrotápanyagoknak. a molibdén. a káposztafélék stb. A termesztésben azonban pontosítanunk kell ezt a megítélést. a réz és a nikkel. a nátrium. A szárazságot jobban bírja a spárga. Ilyen az étkezési paprika. A mikroelemek közül pozitív ionként mozog a vas. NO.A vízellátottság mértéke a talaj víztelítettségi arányával ellenőrizhetö. az uborka. a szilícium. a mangán. l vödör) víznek felel meg. a bór.00% 18. A szükséges elemeket túlnyomórészt a talajból. a nitrogén.és 25-féle mikroclemct használnak. A fémek mint pozitív ionok. a kisebb menynyiségben szükséges elemeket mikrotápanyagoknak. Tápanyag A növények testük felépítéséhez kb. l O mm vízadag négyzetméterenként l O l (kb. hogy viszonyaink között csak rendszeres öntözéssel termeszthetök biztonsággal. a nemfémes elemek közül a nitrogén pozitív és negatív (NH. vagy nyomelemeknek nevezzük. mint például a dinnyék és a tök. a magnézium.00% Hidrogén Nitrogén 0. a borsó stb. növényföldrajzi értelemben.vízkapacitásának (VK) 60-90%-a között mozog.a növény vízigényétól függően. a vas.30% Kálium 0.i) ionként egyaránt. a bór és a molibdén. Nyomokban található a réz. a kalcium és a magnézium férnek. a kén és a foszfor pedig negatív ionként kerül felvételre. a cink. Optimális vízellátottság a talaj nedvcsségi állapota .

közömbös és lúgos kémhatású. mint utaltunk rá. lényeges sajáts<tga. Forrása a levegő 0. tápanyaggaL Nem hiába állította már Arisztotelész is. vagy meszezéssel javítható. A jó minőségű. A kimosódás ezeknél annál nagyobb. nagyon különbözőek. minél nagyobb a talaj vízáteresztő képessége és minél kisebb a tápelemmegkötő képessége. szántóföldi termőhelyek A termés nagysága a növény genetikai teljesítőképességén és az időjáráson kívül. hogy hosszú ideig ellátja termesztett növényeinket vízzel. Nagyüzemi tem1esztés esetén kötelező az idönkénti laboratóriumi talajvizsgálat.való adagolásával a növények teljesítménye növelhető. A zöldség-. Dc csak igény szerint használandó.03%-os széndioxid-tartalma. Míg az erősen lúgos kémhatás savanyú műtrágyák adagolásával csökkenthető. nemcsak a gyökéren. és alkalmas amikroelemhiány gyors megszüntctésére. de a kimosódástól védve). teljesítőképességétőL Talajnak a földkéreg külsö. gyógy. Növényeink zöme a gyengén savanyú és a semleges kémhatású talajokon érzi jól magát. A temlékenység tehát a talaj elválaszthatatlan. de kimosódásra is készen). Ezt a növények gyökéren kívül i táplálkozásának nevezzük. laza. b) felületen kötve (a növény számára felvehető.A talaj tápanyagai három előfordulási formában találhatók: a) rögzítve (a növény számára közvetlenül fel nem vehető). a kalciumé 90%-át teheti ki. Talajaink összetételét. nagyban függ a talaj minöségétöl.pem1et formájában. A növények. A növények szárazanyag-tartalmának mintegy 45%-a szénhidrátokból áll. Az egyes elemek e vonatkozásban is eltéröen viselkednek. Talajaink pH-értéke változhat és megváltoztatható. minőségét tekintve. A levéltrágyázás gyorsabb és kisebb veszteséggel járó tápelemfelvételt jelent. A talaj tápelemvesztesége a növény által kivont mennyiségből és a kimosódással kárba veszett mennyiségből tevtídik össze. hanem a levélen át is felvesznek tápanyagot. a nitrogénéés a magnéziumé 50%-át. hogy a talaj. A kálium kimosódása az összes veszteségnek 3-25%-át. növények termesztésére alkalmas részét nevezzük. hogy a tápanyagok egy részének a levélen át. Beigazolódott. A túl savanyú talajok pHja lúgos kémhatású műtrágyákkal. amelyek a zöld növényi részekben található szén-dioxid felhasználásával képződik. c) szabad ionként a talajoldatban (a növény számára könnyen felvehető. Ezzel szemben a foszfor (P04 1) nem mosódik ki. termékeny talajra jellemző. minden jónak eredője.és fűszernövények tápanyagigényének kielégítését nagymértékben befolyásolja a talaj kémiai reakciója (pH) is. A talajaink pH-ja lehet savanyú. Talajigény. Házikert- 19 . a növény számára.

a kiváló víz-. levegő. termőhelyen is termeszthetünk. .és laza talajok Szikes talajok Sckély rétegű. víz-. Az országos beosztás alapján ismertetjük a termőhelyi ismereteket. v. vagy erősen lejtős. levegő. mély termőréteg.erdőmaradványos csernozjom. számú szántóföldi megfelelő művelhetőség. erodált talajok Zöldségnövények tennesztésérc csak az első négy termőhelyet tekintjük alkalmasnak. Csernozjom talajok Barna erdőtalajok Kötött réti és glejes erdőtalajok Homok. ll. és VI. . -terasz csernozjom. amelyen az eróziós károk még mű- 20 . illetve körülmények között a legigényesebb zöldségfajok is sikeresen és biztonságosan termeszthetők. a jó tápanyagszaigáitató képesség és a viszonylag könnyű művelhetőség. kérésre térítés ellenében megvizsgálják a kistermelők talajmintáit is. Ilyen talajokon. I.és hőgazdálkodás mellett a az olyan lejtőszög. -réti csernozjom. VI. Egyes gyógynövényeket az V. 4. Kedvezőtlen kémiai tulajdonságok a termelést általában nem zavarják. táblázat A magym·országi Tennőhely termőhelyek csoportosítása tennőhely száma A szántóföldi neve I.csernozjom barna erdőtalajok. Jellegzetes agronómiai tulajdonságuk a humuszban viszonylag gazdag. III. haszonkertben ez nem kötelező. termőhely (barna erdőtalajok) Általános jellemző a jó tápanyag-. -csernozjom réti talaj. nem vagy kevésbé erodált csernozjom talajokat. A Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomások.kilúgozott csernozjom.ben. II. számú szántóföldi termőhely (csernozjom) Ide soroljuk a sík fekvésű vagy enyhén lejtős.mészlepedékes csernozjom.és hőgazdálkodás. . IV. Az adottságok lehetővé teszik a fajta potenciális termőképességének maximális érvényesülését A genetikus talajosztályozás szerint ide tartozó talajtípusok: .

.lejtőhordalék-tal:1j. ezért a művelés minőségére a tápanyag okjobb érvényesü lése miatt is nagy figyelmet kell fordítani. . pH-ja savanyú.öntés-réti talajok (kötöllck).karbonátmaractványos barna crdtítalaj. A zöldségtermesztést. Javításuk után sem indokolt más termőhelyi kategóriáha való átsorolásuk. de a nagy vízigényű növények biztonságos termeszté se is korlátozott. valamint a tápanyagok érvényesü lését az évszakonk énti. számú szántóföldi termőhely (laza talajok) Ebbe a csoportba sorolt talajok általános jellemzőjc a könnyű mechanik ai összetétel.homokos réti talajok. emiatt a felmelegedésük lassú. célszerű agrotechnikai (agronóm iai) eljárásokk al. főleg a tavaszi magas talajvízállás.nyers öntéstalajok (kötöttek). Altípusok: .szolonycces réti talajok. Ide tartozó talajtípusok: .agyagbem osódásos barna crdőtalaj.szolonyeces és szaloncsá kos réti talajok.Ramann-féle barna erdőtalaj. . a szervetlen és szerves kolloidok kis mennyisé ge.pszeudog icjes barna erdőtípusok. Ilyen körülmén yek között az igényesebb szántóföldi növények is sikercsen és biztonság osan termeszthetők. valamint a tartósan magas talajvízállást. III. -savanyú barna erdtítalaj. IV. s rendszerint kémiai javításra szorul. Ez az alapvető tulajdonsüg határozza meg a könnyű művelhetőséget. valamint a jellemző vízgazdál kodás miatt kedvezőtlen. . főleg az elégtelen víztartó képcssége t és a tüpanyag mozgékon yságát. . illetve módszerekkel megakadá lyozhatók .szaki talajvédelem nélkül. vízvezeté sük viszont kedvezőtlen. Víztartó képességü k nagy. Ilyen körülményck között a kora tavaszi vetésű. . a kedveztítlen vízgazdál kodás!. A termés és a tápanyagok érvényesü lése az évhat:ís miatt nagymért ékben ingadozhat. Művelhetőségük a nagymértékű kötöttség.réti öntéstalajok. Az ide sorolt talajok egy része a felső rétegekben CaCOrot nem tartalmaz . valamint a nagyobb esők utáni gyors túltelítődés közvetlenül befolyáso lhatja.réti talajok (kötöttek). 21 . . Ide tartozó talajtípusok: . számú szántóföldi termőhely (kötött réti talajok) Az ide sorolt talajokat általában a jó tápanyagk észlet mellett a gyenge tápanyag-feltáródás jellemzi. . .lápos réti talajok. illetve vízborítást nem tűrő növények termeszté se nem ajánlatos. .

A humuszosabb laza talajok (l . A trágyák érvényesülése is változó. mind a kémiai tulajdonságok kedvezőtlenek. Az elérhető termésszint általában alacsony. A tápanyagok érvényesülését.2% feletti humusz) szántóföldi hasznosíthatósága kedvező is lehet. . erodált.a trágyázás miatt is .nyers öntéstalajok (homok). -humuszos öntéstalajok (homok). a termésbiztonság ingadozó. (0.és tápanyag-gazdáikadásuk szélsőséges. akiadandó műtrágyák minőségét.3% humusz felett).kovárványos barna erdőtalajok. számú szántóföldi termőhely (sekély termőrétegű. egyben az egyes növényfajok termeszthetőségét a kedvezőtlen kémiai tulajdonságok befolyásolják (savas vagy lúgos kémhatás). Az ide tartozó talajtípusok: . A növénytermesztés számára . függetlenül a lejtési viszonyoktóL 22 .humuszos homoktalajok. 50 cm-nél vékonyabb talajréteg. a biztonsággal termeszthető növények száma is kevés. Ilyenek: nagymértékű erodáltság lejtős területeken (erdő. köves vagy kavicsrétegen kialakult. VI.A jellemzett fizikai tulajdonságok mellett szám os helyen a defláció is veszélyezteti ezeket a talajokat. -futóhomok talajok . V. A sekély termőrétegűség kialakulásának okai különbözők lehetnek. számú szántóföldi termőhely (szikcsek) Ide soroljuk a szántóföldi művelés alatt álló talajokat. Víz.rozsdabarna erdőtalajok. s helyenként a jobb termések feltételei is megteremthetők. lejtős talajokj Az ebbe a csoportba tartozó talajok alapvető jellen1Zője a sekély tem1őréteg.és csernozjom talajok). .mind a fizikai.

ilyen az istállótrá gya.Termesztéstechnikai munkák A termeszt éstechni ka-más néven agrotech nika. Ez lehet szil<írd. Szervetlen trágyának nevezzük a műtrágyákat.fitotechnikai eljárásokat. például a szuperfo szfát. hónaljaz ás. növényre . A trágyafél eség (a trágyasz er) sokféle lehet. melyeke t közvetlc nül a növénye ken végzünk (mctszés. táblázat). a zöldtrág ya. amikor a növény számára nélkülöz hetetlen tápelemeket tartalma zza a műtrágya. A növény környezetét változtató műveleteket iikotechnikaí eljárásoknak nevezzük . %-ban (5. levelezés. A folyékon y műtrágyák lehetnek nyomás nélküli egyedi tápeleme t tartalma zók. adagja. amikor két-háro m hatóanya gat tartalma znak.) az egyes fajok tennesztésénél ismertetjük. a tarlómaradvá ny. Trágyázás A trágya termeszt ett növénye k tápanyag igényein ek kielégíté sére használt küés halmazá llapotú anyagok gyűjtő neve. elosztása és bemunká lása. A trágyázás fogalmán a tápanyag ok talajba. lönböző összetétclű 23 . A csoporto sításnál első helyre tesszük a szerves trágyát. komplex ek (Wuxal) . Ezen belül egyedi trágyák. A gyakorlati feladatok megoldá sára táblázatb an közöljük a legfonto sabb szerves és műtrágyák hatóanya gtartalm át. Összetet t trágyák. Folyéko ny a hígtrágy a. Ezek is lehetnek szilárdak . Komplex Irágyána k mondjuk . az öntözést és a vetésforgót is. tetejezés . amikor csak egy hatóanya got tartalmaz nak. A trágyázási rendszer fogja össze a haszonk ertben alkalmaz ott trágyázá si eljárások összessé gét. Ide soroljuk a tápanyagellátást. kötözés stb. Kinck-k inek adottság a és lehetősége függvény ében kell ezeket használn i. A . a tőzeg. például vizes ammónia . összetett ek (Tomaso l). légtérbe juttatásá t értjük. a kijullatá s időpontja . Ennek elemei: a trágyafé leség megvála sztása. a talajművelést.sokféle műveletet foglal magába. a komposz t. Gáz alakú a C02 (szén-dioxid) trágya.

és melléktermékre vonatkoztatva (7.00 21.45 0.00 20.30 34. fő.00 stb.00 20.23 0. táblázat Fontosabb szerves és műtrágyák hatóanyag -tartalma Hatóanyag-tartalom Megnevezé se N Juhtrágya Lótrágya Szarvasma rhatrágya Tőzeges sertéstrágy a Vegyes istállótrágya Tőzeges fekáltrágya Karbamid Ammónium -nitrát Mészammo nsalétrom Szemcsés szuperfoszf át Triple szuperfoszf át Kálium-klo rid 0.00 21.00 16.31 0.00 8. táblázat).00 7.91 46.52 0.67 0. 14.60 0. P20 5.19 0.00 1.00 27.45 0.00 19.00 4.00 16.40 0.00 14.00 15.35 0.00 13.00 18.00 21. 73 0.00 4.00 50.00 60.00 26.5.40 0.37 MgO Ca 5. Közöljük továbbá a zöldségfajok fajlagos tápanyagigényét (kg/t).00 18.00 8.00 8.00 14. K20) kivonását -24 -- .00 7.83 0.00 5.00 1.00 21.00 10.00 23.00 27.00 16.23 0.00 26.00 A következő feladatunk a trágyaadag nagyságának megállapítása (mennyit adjunk?) Tájékoztatásul közöljük a zöldségtermesztésre alkalmas termőhelyeken (I-IV.00 0.00-20.00 30.60 0. táblázat).00 16. Ha tudjuk a három fő tápelem (N.00 25.00 Kálium-szu lfát NPK szuszpenzi ós család Peretrix NPK komplex Tornasol Buvifer Volldünger 9.) tervezhető termésszinteket (t/ha) (6.00 40.00 13.50 0.00 50.00 28.0 0 45.

5-6. a kettő szorzata adja a szükséges tápanyagmennyiséget. hogy a paradicsom egy tonna lernlésével kivonunk a talajból 2. 300 kg ammónium-nitrát műtrágya. táhlázat Szántóföldi zöldségnövények tervezhető termésszintjei (t/ha) Növény l.5 kg= l 00 kg nitrogén hatóanyagat kell adnunk. tonnánként. 25-67 8-30 6-18 t0-70 6-35 20-30 5-20 t0-25 5-8 !2-16 14-24 12-25 3. Példaként említjük. 12 tonna juhtnígya. Elvégezhető további kisebb tennésegységre (l 00 kg) is. Ezt a számítást a három makroelemre minimálisan el kell végezni.5 4-8 14-30 16-28 14-30 10-24 18-30 !2-16 10-25 5-20 4-20 IV. 25 . Termőhely ll. és tudjuk az elérhető tennésátlagot. Ha az egyes termőhelyen tennesztünk és 40 tonna tennésátlagol tervezünk. amennyiben kisebb területen gazdálkodunk.5 kg nitrogént.6. Ezt tartalmazza kb. 30-72 t0-35 10-70 6-35 20-30 5-20 t0-25 5-8 !2-15 19-22 12-25 3. 40 x 2.5 4-8 20-50 16-32 18-30 16-32 12-28 20-34 13-18 t0-25 6--20 6-20 lll. 25--61 5-35 3-15 15--60 6-35 15-30 5-20 t0-25 5-8 10-15 14-26 12-34 3-4. vagy kb. fajon ként.5-5.5 3-5 10-34 12-30 12-28 12-26 8-20 14-26 10-14 8-25 5-20 3-20 Paradicsom Étkezési paprika Fűszerpaprika Sárgarépa Petrezselyem Zetter Retek Cékla Torma Dughagyma Dughagymáról ültetett étkezési vöröshagyma Magról vetett étkezési vöröshagyma Zöldborsó Zöldbab Uborka Fejes káposzta Ketkáposzta Karalábé Karfiol Vöröskáposzta Bimbóskel Fejes saláta Spenót Sóska 40-82 12-40 4-15 12-80 ü-35 25-35 5-20 10-25 5-8 !3-19 16-28 14-45 4-7.5 5-10 20-50 24-56 24-48 18-43 14-30 22-38 14-20 12-25 6-20 7-20 a talajból.

8 1.5 4.Feltöltő trágyázási rendszerben a talajt rendkívül nagy trágyaadagokkal.7. Hajtatásban kerülhet erre sor.0 3.4 18.0 3. A haszonkertben is ezt javasoljuk alkalmazni. mint a terméssel kivont tápanyagok tömege.9 1.4 7.5 6.0 6.5 2.3 4.0 2. Az istállótrágyából.6 1.9 12.0 5.6 1.4 1.5 3.8 K20 3.0 6.0 8.0 7.0 4.0 3.5 4.6 1.0 4.9 5. teljes adagú trágyának tekintjük a 35-40 tonna/hektár (3.8 2.3 PzÜs 1.5 1.3 9.4 5.0 6.0 2.6 3. Lassú feltöltődést indítunk el.Visszapótló trágyázási rendszer esetén a kivonás és a visszapótlás összhangban van. -Tartalékoló trágyázási rendszernél egy-két tápelemből (amik nem mosódnak ki) a kivont tápanyagtömegnél többet adunk a talajba.5 1.2 1.7 1. táblázat A zöldségfélék fajlagos tápanyagigénye (kg/t) Növény Paradicsom Paprika Fűszerpaprika N 2.8 4.2 11.5 2.8 2.7 3. A kevés szerves trágya és magas műtrágyaárak miatt kevésbé ajánlott. Jó talajadottságok esetén használható. .6 2. luxusellátás szintjére feltöltjük.9 1.8 15. de csak átmeneti jelleggel.4 4.0 kg/m 2) adagot.1 1.0 0.0 6.2 5.0 6.5 3.0 1.0 11.0 3.3 2.5-4. Fél adagú trágyázást vég-26 -- . amikor a visszapótolt tápanyagok mennyisége kisebb. szabadföldi termesztés esetén.Talajzsaroló trágyázási rendszerről.3 0.0 3.6 3.4 4.0 3.2 Sárgarépa Petrezselyem Zeller Retek (téli) Cékla Torma Dughagyma Vöröshagyma (dughagymáról ültetett) Vöröshagyma (magról vetett) Zöldborsó Zöldbab Uborka Fejes káposzta Kelkáposzta Karalábé Karfiol Vöröskáposzta Bimbóskel Fejes saláta Spenót Sóska A tápelemek visszapótlásának szintje alapján beszélhetünk: .5 5.0 5. .0 4.0 5.4 3.9 4.0 1.8 1.

A trágyázás időpontja naptári idő szerinti kijuttatást jelent. . a palánták begyökeredésének serkentése. .légtérbe (C0 2 kijuttatása a tem1esztölétesítménybe). könnyen felvehető hatóanyagat tartalmazó trágyák alkalmasak.a sorba -a trágyát.alaptrágyázásról. Tápoldatos öntözésnél a kijuttatás mélységét a vízadag határozza meg. Fejtrágyázásra vízben oldható. -növényre (növényre permetezve). Célja a növények tápanyagigényének folyamatos és egyenletes kielégítése. Ez a legelterjedtebb trágyaelhelyezési mód.8-2.zünk 18-20 t/ha (l .fejtrágyázásróL Az alaptrágyázást a tenyészidőszakon kívüli időben adjuk. illetve fészekbe adva). -a talajművelő eszköz megválasztása. A trágyaelosztás módjai a következők: -talajra (terítéssel. Az alaptrágyát az öszi mélyműveléssel. -indító (starter) trágyázásról. sorba. A fészektrágyát leggyakrabban a nagy térállásra ültetett növényeknél alkalmazzuk. szántással. 25-35 cm mélyen dolgozzzuk be a talajba. Sekély bemunkálásról beszélünk. Mindenkor a növény igényeihez kell igazodnunk. A talajművelés! is rendszerszemlélettel vizsgáljuk. Sortrágyaként a növények gyökerei alá helyezzük. ha 5-15 cm mélyen dolgozzuk be a trágyát. alakítását értjük. A trágyabemunkálás szintén nagy figyelmet érdemlö művelet. A bemunkálás eszköze az eke. A kijuttatási idő alapján beszélünk: .0 kg/m 2 ) trágyaadaggaL Kis adagú trágyának tekintjük a fészektrágyaként adott 6-8 t/ha és a sortrágyaként kijuttatott 10-20 t/ha szervestrágyaadagot. a tárcsa stb. Talajművelés Talajnu/velésen a talaj munkaeszközökkel való mechanikai megmunkálását. de a nyári és őszi vetésű növények tavaszi és nyári alaptrágyázása is indokolt lehet. Az indító (starter) trágyázás célja a kelés utáni kezdeti fejlődés segítése. hosszabb idön át végzett talajművelési eljárások összességét értjük. A fejtrágyát a tenyészidőben adjuk. az ásógép. Talainu/vetési rendszer fogalmán egy adott területen. A legtöbb zöldségfajnál az alaptrágyázás időszaka az ősz. A talajművelési rendszer elemei: -a talajművelési eljárás megválasztása. Terítésnél a tr<Ígyát a talajra egyenletesen elterítjük. 27 .

tarlóhántás ápolása. Eszerint megkül önböztetünk : -a lap talajmúvclést (alapozó talajmúve lést). A múvelés mélysége 6-10 cm.ősz i mélyszánt ás. Célja az c lpergett kultúr. A talajmúve lési rendszereket a szakirodalom kül önféle e lvek alapj án csoportos ítja. Lege lfogadottabb a t e ny ész id ő h öz viszonyított id őpo nt sze rinti csoportos ítás. . -a múvel és mélysége. -a múve lés su1ma .tarlóhántá . a tárcsa. Eszköze az eke.a múvc lés id őpo ntj a. hogy eső után jobb gyomkel ésünk legyen . 28 . A következő talajmúvelés i munkák tartoznak ide: .vetés e l ő tti t alaj-e l ő k ész ít és t (magágykészít ést). A tarlóhántást vagy kapcsoltan vagy nyomában haladva hengcrezzük . a ut<Ín felszabaduló tarl ó sekély m eg művelése. Az egyéves növény betaka rít:í.nyári szántás. . . . . Az alapra/aj-nnive/és felad ata a talaj termékenységének javítása.növényápoló t a l ajműve l és !..és gyommagvak kikelésének e l ősegíté­ se. kártev ők elleni védelem.tavaszi szántás. . Tarlóhánrás. . A növény lekerülése ut <ín a legröv idebb időn belül el kell végezni. a nyári csapadék befogadása.gyeptörés.

ezért az ekével egy munkamenetben fogasboronáL kell járatni. az ülepedettség és a gyommentesség. keverni. hogy a tavaszi szántást azonnal el kell művelni (lezárni). Fontos szabály. száraz és rögös talajon sima hengert kell járatni. Vetés el/ftti talaj-el/fkészítés feladata a jó vetőágy kialakítása. Mélysége 15-20 cm lehet. szám ú termőhelyeken kerülhet sor. Az árvakelést. hengerrel lehetséges. az évelő gyomok irtását. ásóborona. illetve ültetésű növények fontos alapozó talajmunkája az őszi mélyszántás. (Például zöldborsó. Mélysége 15-20 cm. Az őszi mélyszántás őszi elmunkálására a kora tavaszi vetésű növények esetében az I. 29 . termőhelyi kategóriába tartozó. Nyári szántás. Eszköze a közönséges eke. A korai végzés eredménye. Eszközei: tárcsa. tavasszal szántunk. homokveré snek kitett területeken az ősszel elmaradt szántásra. Előhántás ekével célszerű végezni. október hónapokban van. II. Nyár végétől a fagyok beálltáig végezhető. III. Elmunkálá sát a sok gyökérmaradvány miatt tavaszra hagyjuk. zöldhagym a) után. A tavaszi vetésű. Az elmunkálás t indokolja. hogy a kora tavaszi elműveléskor a művelőgépek kereke a nedves talaj szerkezetét erősen károsítja.Tar/ríhántás ápolása. Őszi mélyszántás. a tarlómaradványokat és a gyomnövényeket a tarlóápolással tudjuk a talajba aláforgatni. Ebben az esetben a szántást fogasboronával könnyen elmunkáljuk. az erős szelek elmúltával. A IV. Lejtős területen a lejtőre merőleges irányban szántsunk. melynek jellemzóje a sima felszín. kedvező talajned vességi állapotot létrehozni. A zöldségtermesztő gazdaságokban kettős termesztés esetén kerül rá sor. Gyepek és évelő pillangós takarmánynövények kiszántását értjük a fogalmon. Gyeptörés. a korán lekerülő zöldségnövények (áttelelő spenót.. A porhanyító művelés után a talaj lezárására. kombinátor. hogy a lebomlás még az évben megindul. tavasszal kerül sor. Mélysége a tarlóhántásnál néhány cm-rel mélyebb legyen. kivételes esetben altalajlazítóval felszerelve. Tavaszi szántás. A nyári szántás eszköze az eke. Az őszi mélyszántás elvégzésével lehetővé tesszük a téli csapadék jobb befogadását. lekerülése után. az aprómorzsás szerkezet. mert így tökéletesebb takarást érünk el.) A nyári szántás minősége nagymértékben függ a talaj nedvességtartalmátóL Száraz talajon az eke nagy hantokat forgat. korai káposztafélék stb. Öntözhető területen célszerű előöntözést végezni. kultivátor. nedvesebb talajszerkezetnél fogasboronát.. az alaptrágyák talaj ba juttatását Eszköze az eke. rögös lesz. Ideje szeptember. Tavaszi szántást kell végeznünk továbbá a kifagyott őszi vetések helyén. Deflációnak kitett futóhomokon az őszi szántást elhagyjuk. Ennek elmunkálás a tárcsávai. illetve homokon gyűrűshengerrel zárni a talajt. Mélysége 20-35 cm.

A vetés előtti talaj-előkészítés munkái az alaptalaj-művelő munkák szerves folytatását képezik. a fogasborona. sem gép. a Vetésig dik. A vetés előtti talaj-előkészítés munkáit a vetés időpontjától függően is megkülönböztetjük. szigetelő réteg létrehozása. Aprómagvú fajok termesztésekor sima henger használata kötelező. a nyári szántáson kikelt növényeke t porhanyító talajműveléS eszközökkel kell kiművelni. egyszer vagy kétszer porhanyítani kell (borona. Aprómagvú növények vetése előtt hengerezzünk (sima hengerrel). rögtörő vagy gyűrűs henger. További különbséget teszünk a helyrevetett és palántázott növények esetében. illetve a palántaültetés mélységével megegyező legyen. a tömörített magágy megteremtése érdekében. A szántást követő vetés. egyengetö eszközökkel (tárcsa. E feladat legegyszerűbben fogasborona járatásával oldható meg. Eszközei a kapa. Késfí tavaszi vetészT (április-má jus) növények talaj-előkészítő rendszere a köCélvetkező. Vetésforgók kicsiben Vetésforgó fogalma alatt a művelt terület (legyen az kicsi vagy nagy) növénytermesztéss el való tervszerű hasznosítás át értjük. a küllős kapa. Beszélünk kora tavaszi. nyári és őszi vetésű növények talaj-előkészítő munkáiról. a sima henger. lehet talajra a amint ja a talaj kiszáradásának csökkentése. scm kézi munkaeró 30 . Sőt vetés után újra hengerezzük a talajt. Száraz talajon többszöri ismétléssei kaphatunk jó eredményt. Az ősszel szántott és elmunkálat lanul hagyott talajt simítázni kell. fogasborona) készítsük elö. kultivátor. a talajfelszín porhanyítása. Kora tavaszi vetés(í (március) növények talaj-előkészítése az őszi szántás elegyenget ését vagy sekély porhanyítását igényli. Amennyibe n nyári szántás után kerül sor a termesztésre. Igény szerinti számban ismételhetők a munkák.) gően. amelynek megvalósít ásához sem beruházás. illetve ültetés esetén az alapművelés elmunkálás a és a vetés előtti talaj-előkészítés egybeo! vad. követően a talaj kigyomoso stb. A vetést megelőző napokban pedig a magágyat porhanyító. Munkavégz és eszköze: tárcsa. Őszi vetés(í növények (áttclelö zöldségfajok) vetés előtti talaj-előkészítése. a sorközművelő kultivátor. Az utolsóé a vetés. Nyári vetésíí niivények talaj-előkészítése a nyári szántáshoz kapcsolódik. Megkülönböztetjük az aprómagvú és nagymagvú növényfajo k talaj-előkészítő munkáit. Ideje: fügmértékétől gyomosság a talajt. Növényápo ló talajmtívelés feladata a tem1esztett növények mechanikai gyomtalaní tása. Az esetek zömében rövid idő alatt kell elvégezni. Ez az az agrotechnikai eljárás. tárcsa A porhanyítá sok mélysége kismértékben változhat. késő tavaszi. Ezt menni.

a talaj szervesanyag-gazdálkodása. A növényfajok elővetemény-hatása biológiai és agrotechn ikai hatásukban rejlik. 31 . A vetésterv növényeinek kiválasztá sát vezérelheti a saját ellátás. .a talaj tápanyag. k<irtevők szaporodá sára való hatás. szabad.nem szükséges . Számításb a kell venni a közgazda sági adottságokat (jövedelmezőség. a gazdasági elvárások hoz igazodó. Ezek a tapasztalatok késztették a tennesztő embereke t arra. változtatás nélküli elvet fedi. gépesíthetőség. Ezáltal a kór. A vetésforgó szerkesztése a vetésterv (összetétel) összeállításával kezdődik. Míg a szabad változat az évről évre való változtatást feltételezi. A vetésterv azon növények összessége. kötött.és kárlevők ellen is hatékony küzdelme t folytathat unk. . A következő feladatunk a termesztésre kiválasztott növényfa jok által elfoglalt területi arányok. Az egy-két faj választása amonoku ltúra felé mutat. kézi munkaerő stb. Az első a merev. a talaj tápanyagk észletét egyoldalú an használják.az adott választékból . Ez azt jelenti.és másodnöv ényeket. . A vetésforgónak sokféle változata ismert. Következő lépés a növények válrási sorrendjé nek meghatáro zása. Ha monokult úrában termesztj ük.csak józanul gondolko dó ember. Melyik a legjobb sorrend? A termesztés során minden növényfaj unk elővetemény. Melyek ezek? . Egy-egy jó vetésforg ó fél növényvé delemmel felér. mégpedig az utána következő faj clőveteménye.talajuntság clleni védekezés. majd termeszté sük lehetetlen né válik. amelyeke t tem1eszteni akarunk a gazdaságban. az általuk kiválaszto tt anyagok a talajban [elszapor odnak. A választás után meghatáro zzuk a fő. hogy a növényfa jokat egy-egy területen évenként váltogatva termesszék. állatállom ány. -betegség ek. A középutat célszerű választani. hogy a területet maximálisan hasznosítsuk. Csak azokat a fajokat válagassu k be a vetéstervbe. minden zöldségfa jnak meghatár ozott talaj.Az elővetemény lekerülésének időpontja. értékesítési lehetőségek.a legjobban érzik magukat. illetve az árutem1esztés szándéka. ahol a növények . A termés<itlagok csökkenn ek. Ez számos adottság függvénye. Mi is ennek a lényege? Mint ismert. . károsak lehetnek.).és tápanyagi génye van.és vízgazdálkodása. A rugalmas a számunkr a is megfelelő.gyomnövények szaporodása. rugalmas. más szóval a növények vetésterül etének meghatár ozása. amelyek nélkülözhetetlenek. hogy olyan sorrendet kell kialakítanunk. A túlságosan nagyszám ú növény termeszté se a botanikuskert jelleget ölti. A növényváltási sorrend megterve zésekor ezeket a hatásokat vesszük figyelembe.

Sajnos a leírtakból is kitűnik. ha nem minden évben ugyanarra a helyr • vetjük. Mi is az öntözési terv. Egy-egy jó vetésforgó 4-8 szakaszból tevődik össze. hogy az a legjobb vetésforgó-változa· amelyik a legnagyobb árbevételt adja. szakmai és gazdaságossági el vek alapján. is olyan egyszerű. a növények vízellátásának javítása végett. agrotechnikai. A vetésforgószakasz területét egy vagy több növényfaj foglalhatja el. A vetésforgót a saját (vagy nem saját) gazdaságunkban valósítjuk meg. ha a szerves trágyát igény lő fajokat csoportosít juk és a trágyázott területen termesztjük. ha tudjuk. És az is aján latos. Az is előnyös ha a pillangósok által megkötött nitragént számításba vesszük. Az is hasznos. Végül is abban megállapodhatunk. amelyen a vetésforgóban szereplő növények egységnyi részét termesztjük meg. A gyakorlati szakembereket az öntözés ter vezésének ismereteire szerelnénk megtanítani. és ezt mindaddig automatikusan ismétlik. a haszonkert ben már az is hasznos. az utóbbi esetben osztott szakaszról beszélünk. -az öntöző berendezések egész évi gazdaságos kihasználásának megterve zése. Szakasz a vetésforgó területének meghatározó alapegysége. De leegyszerűsítve a dolgokat. amikor műszaki berendezé sek segítségével különböző vízforrásokból származó öntözővizet juttatunk k a termőterületre. A tervezés célja: . hogy a termesztett növények. legyen az kicsi vagy nagy területen meg valósítva. ültetjük ugyanazt a növényt. hogy a jó vetésforgó megtervezése nem. Célszerű a tiszta (egy fajból álló) szakaszok megvalósítása. mint amilyennek látszik. Az adott évben termesztett zöldségnövények mester séges vízellátásának ütemezése. 32 . amíg a vetésforgó létezik. Az öntözés a zöldségtermesztésben a terméshozamok. Öntözés Öntözésnek azt az agrotechnikai eljárást nevezzük. a vetésforgó egész területén végighaladnak. hogy mely fajokat nem szabad frissen trágyázott földb vetnünk stb. Az előbbi esetben egyszerű. aminőség és a termés biztonság növelésének alapfeltétele. fejlesztésének megalapozása.Mindezen szempontok figyelembevétele után tervezzük a vetésforgó kiilj'orgását (rotációját).a növények vízellátásának optimalizálása az egész tenyészidőre vonatka zóan. Ennek lényege. A vetésforgó alapegységét vetésforgó szakasznak nevezzük. az előre megtervezett sorrendben követve egymást.

5-1 . hozzájuk csatlakoztatják az áttelepítheló számyvezetékeket. Hazánkban. E módon belül számos változatot találunk. Árasztó öntözés lényege. -hordozható berendezés csóhálózata teljes egészében áthelyezhető. A szántóföldön használt szórófejek az időegység alatt kiszórt víz mennyisége alapján kis. Megvalósításához tereprendezést nem igényel. a csővezeték hordozhatósága alapján: . a bakhát megbontásával beengedik a vizet. Ez lehet barázdás (áztató) és árasztó (bolgár ágyas) öntözés (kava! és fitera). közepes és nagy intenzitásúak lehetnek.5 mm átmérőjű lehet. Az öntözővizet a talajban. Ezen eljárással. és szivárgás útján terjed a bakhátak talajába. a növények vízben állnak. Felületi öntözés. barázdákat alakítanak ki. lefelé pedig gravitációs úton is szivárog. A csőből kiszivárgó öntözővíz a talaj kapilláris hézagaiban körkörösen.Öntözési módok a zöldségtermesztésben Esőszerű öntözés (uralkodó). A vezetésre legjobb a lyuggatott műanyag cső. mellék stb. cseppekben kerül az öntözött területre. E módnál a csővezetékben nyomás alatt vezetett víz szórófejeken át. a természetes esőhöz hasonlóan. hogy egy bakháttal körülvett területre. A szántóföldi termesztésben használt szórófejek által képzett optimális cseppnagyság 0. gördíthető és csévélhető változatok találhatók a gyakorlatban. amelyből csatlakozók (hidránsok) emelkednek a talaj felszínére. tápoldatos termesztéssel. nagy melegben a kipermetezett víz 20-30%-a a levegőben elpárolog. hogy a vezeték alá széles fóliacsíkot terítünk. Hátránya. Az öntözővíz a barázdákban folyik. hogy a víz~losztás erős szélben egyenetlen lesz. a nagy intenzitású szórófej 17 mm/h-nál nagyobb vízmennyiséget képes kiszórni. A csóvezeték-hálózat áttelepítési rendszerét tekintve szétszedhető. gépi művelést nem akadályozza. a művelési határ alatt vezetik. és az a nehézségi erő hatására a lejtés irányába szabadon mozog. 33 .stabil csőhálozatú öntözőberenezések főleg a növényházakban általánosak. a szabadföldi zöldségtermesztésben a legelterjedtebb mód. majd elzárják a bakhát vízbejáratát és folytatják a következő ágyásnál az árasztás t. amikor a talaj felszínén vezetik a vizet. Barázdás öntözésnél bakhátakat. A vízkijuttatás a bakhátak közé történhet fő-. kevés kézi munkát ígényel. . A kis intenzitású szórófej 5 mm/h. Ez utóbbit úgy akadályozhatjuk meg. Altalajöntözé s. vezetékkel stb. a közepes 5-17 mm/h. csatornákon át. akár hidropóniás termesztés! is folytathatunk a szabadföldön. vagy tömlővel. elárasztják. A növényeket a bakhátakra ültetik. homokon.félstabil berendezés fővezetékét a földbe fektetik le.

amikor a talaj víztartalma erre a YK %-ra csökkent. 34 . .öntözési fordulót. A levelek lankadása szemmel látható.a talaj nedvességtartalmának mérése. öntözési norma Az egyszeri öntözéssel kiadott víz mennyiségét jelenti.az öntözési forduló szerinti öntözés. a termesztett zöldségnövény. Öntözővíz mennyisége. . Számos változata alakult ki az elmúlt években. Tennészelesen a tudományosabb. Jó támpontot nyújt a talaj is a termesztő számára.Csepegtető öntözés. A módszer lényege. hogy a vizet vezetéken juttatjuk a növényekhez. Öntözési terv elemei Az öntözési célnak megfelelően meg kell határozni az . A talajnak a zöldségnövények számára még elfogadható. öntözni kell. mérsékelt költségigénye.a kritikus fenofázis meghatározása. -számítógépes tervezés módszcre stb. A hervadás már visszafordíthatatlan állapot. melyekből a víz kapilláris méretű hézagokon. ha a gazda markába veszi a földjét. legkisebb víztartalma a szántóföldi vízkapacitás százalékában (VK %) fejezhető ki. pontosabb módszerek is használhaták az öntözés időpontjának meghatározására: . s az nyomásra nem áll össze. . Előnye a takarékos vízfelhasználás.idénynonnál (= öntözési nonnák összege). Az öntözés ideje akkor érkezett el.a növény testhőmérsékletének alakulása. annak fejlettsége. . gyökeresedési mélysége és a talaj vízkapacitása határozza meg. Az értéket döntően az öntözési cél. Ez az érték a zöldségfajokra jellemző vízi gényesség függvényében 50-70% között változik. kiszivárogva a növények mellett a talaj felszínére csepeg.öntözések időpontját. Az öntözés időpontja A vízigényt legjobban a zöldségnövények maguk jelzik. az automatizálás lehetősége.öntözési nonnál (=egy öntözésnél adott víz mennyisége). öntözéssel még visszfordítható folyamat. . . Az öntözött talaj megadott ponton tartósan és folyamatosan kapja a vizet.

Azt tudni kell. .talajművelés! Hnnyítő öntözés. . 35 . Öntözési forduló Fogalmán az egym<1st követő öntözések közölti időtartamot értjük és hosszát napokban fejezzük ki.nedvességt<íroló vagy feltöltő öntözés. . . üvegházban) terjed. hogy l m 2-re jutó l mm csapadék l liternek felel meg. . Az l mm-es csapadék l cm-cs talajréteget nedvesít át. -. Az öntözési időszak hossza az elővetemény lekerülésétől a tervezett. A gyakorlatban többféle önlözési cél fogalmazható meg. A vízpótló öntözésnél a talajt mindig a gyökérzóna mélységéig nedvesítjük át.frissítő öntözés. Tervezésnél tudjuk. Öntüzési célok a zöldségtermesztésben Az öntözés legfőbb célja a víznek mint növényi élettényezőnek pótlása és a termesztési céllal egyeztetett optimalizálása. hogy az egyes tennőhelyek talajai ezt amennyisé get egyszerre kiadva nem tudják befogadni. Öntözött zöldségtermesztésben 10-14 napos fordulót terveznek.trágyázó öntözés.vízpótló öntözés. Idénynorma A tenyészidőszak alatt végzett öntözések együttes vízmennyiségének az összege. . Homokon ennek rövidítése indokolt.A céltól függően az öntözésino rma l-2 mm-től (párásító öntözés) a 150-200 mm-ig (átmosó öntözés. .kelesztő öntözés. Ennek megfelelően tervezzük a kiadandó vízmennyiségct. Legnagyobb idénynormák a hosszú tenyészidejű.beiszapoló öntözés. Az idénynom1a értéke szántóföldi zöldségtermesztésben 20-350 mm közölt változik.fagy elleni öntözés. Ezek: . . Több részletben célszerű adagolni.párásító öntözés.talajátmosó (sókimosö) öntözés. nagy vízigényű zöldségfajoknál adódnak. termesztett növény lekerüléséig tart.

. Főleg a gombatem1esztésben elterjedt. A talajátmo sá.JO mm) vagy a talaj lehűtésének csökkentése érdekében csak a tövek beöntözésére (1-5 dl/tő). Száraz talajon a vízpótlás szerepét is betölti. fajoknál fejlesztő meget A párásírá öntözés víznormája 1-2 mm víz. esetleg a falakra. A szükséges víznorma 20-30 mm. felKéső tavaszi fagyveszé ly idején a benedvesí tett talaj a napsütés hatására levegő taa mérsékli sával kisugárzá éjszakai ennek majd tárol. eliszapoló hatása a kelést akadályozhatja. eloz1 elokeszile set egy 20 mm-es öntozes j nedvesedett. Víznormája 8. ezért a vízadagot a növények növekedé nyosan kell növelni.őleg a másodn?v~~y. hajtatásba a Főleg kerülnek. mint a nevében is benne van a talajműve. A vízpótló öntözésre a tenyészidőben kerül sor. Itt a víz fajhőjét. Vízadagja 20-40 mm. Kelesztő csak kis intenzitású szórófejekkel és kis vízadagokkal (5. Kötött talajokon az öntözés talajcserepesítő. A beiszapol ó öntözés ki teJjedhet a teljes talajfelületre (5. Az cső­ azt felveszik szerűen adott kis vízadagot (2-4 mm). Trágyázó öntözés alkalmazásakor tulajdonképpen tápoldatozó öntözést végzünk. j' A talajművelés! kiinnyít(f öntözés.\ j lé~t ~eg!t~. alkalmazá sor kerülhet stb. l Aszályos. A kimosáshoz J50-200 mm-es vízadag kell. üvegházban. v_etőáp j attalaJreteg cm-es 20 a Am1kor meg. illetve a földkock~-ihoz való tapadását. Uvegházban csak drénezett talaJon.öntözés Kelesztő öntözésne k hívjuk a magvetés után adott öntözést.) dinnye (uborka. ~vekben a talaj . sókimosó öntözést alkalmazhatjuk a hajtatásban.! talmának a gyökérzónából való kimosása. de a beiszapolásra nedves talajba való palántázáskor is szükség van. Segíti a talajszemcséknek a gyökerek hez. A. a célnak megfelelő az összetétel. ~élja a talaj megnövekedett só~ar. A beiszapo/ ó öntözést a pal án ták ültetésekor alkalmazzuk. igény szerint. laza talajokon vé-l j gezhető. 36 ' i . l szabadföl dön főként homokos és szerves anyagban gazdag. utakra.ek t:~·nesztésén~I lehet hasznos. jobban hasznosul a vízben feloldott tápanyag.víztartalékainak felt?lt~sére tavasz kezdeté. a növények leveleire adva vegetatív tönagy n. Feladata a gyökérzettel átsével arászőtt talajréteg nedvesítése. illetve a nedves talaj nagy hókapacitását hasznosítjuk.fi"issít(f öntözésko r a növény leveleinek Jankad<isát szüntetjük meg.. Ennél az eljárásnál egyenletes a tápanyagel osztás. Az öntözővizet permetszerűen juttatjuk ki a gombatermő felületre. A. állapotba és sejtjeik víztelített sára. begyöker esedést eredményez.~ eset~e~ fagy. optimális feltételek teremtődnek a szakszerű talajművelésnek. de használható más fajoknál is. amennyiben a gazda időben elkezdi.JO mm) végezhető. 1 illetve a szabadföldi zöldségtermesztésben . igény szerint. melegszik lajmenti rétegének lehülését.JO mm. s ezáltal jobb eredési. nagy adagu VIZ (100-120 mm) kljUttatasaval. A fa1:y elleni öntözésre a fűtés nélküli fóliás. A nedvesség tároló vagy feltii/t(f öntözésre a tenyészidőn kívül kerülhet sor.j mentes teh napokon kerulhet sor. illetve a korai szabadföldi termesztéstechnológiai eljárásoknál kerülhet sor. hőt ..

a dinnyéket termesztjük. Mikroszaporítás. a paprikát. Palántaneveléssel hazánkban elsősorban pl. hanem termesztőlétesítménybe vetik el.Szaporítás Szaporításnak nevezzük a termesztett növények életfolyamatának újrakezdésére irányuló tevékenységet. a tormát. a hüvelyeseket. Az ivartalan (vegetatív) szaporítás lényege.mikroszaporítási módokról. hogy a magot nem a végleges helyére. a szaporít<isi módokat két nagy csoportba osztjuk. Korunk tudományos eredményeinek megfelelően.) izoláljuk és "in vitro" körülmények között 37 . amelynek eredménye a korábbi érés (szedés). hajtáscsúcs. mert különleges termesztési beavatkozást nem kíván. és egyes hagymafajokat stb. mint az állandó helyre vetés. Itt a fiatal növények fejlődési feltételei kedvezőek. A palántanevelés olyan szaporítási eljárás. amelyre az jellemző. szár stb. a paradicsomo!. Az ivaros szervekkel történő szaporítás a legelterjedtebb. A magvetés célja szerint beszélünk: -végleges helyre vetésről. A makroszaporításon belül megkülönböztetjük az ivaros (generatív) szervekkel és az ivartalan (vegetatív) szervekkel történő szaporítási eljárásokat. a csemegekukoricát.makroszaporítási és . levéllemez. a levélzöldségféléket. Ide soroljuk az oltást is. Így szaporítjuk a burgonyát. Egyik legelterjedtebb módja a szövettenyésztés. E tevékenység korábban kezdhető. levélnyél.palántanevelésrőL A végleges helyre vetés a legelterjedtebb és legolcsóbb a zöldségtermesztésben. a hagymákat. hogy növényi részeket (csúcsmerisztéma. Éppen napjainkra vált a mindennapi gyakorlat számára is elérhetővé. a kabakosokat. . a gyökérzöldségféléket. Oltással a betegségekre érzékeny fajtákat védjük meg a károsodástól azáltal. virágkezdemény. Így szaporítjuk pl. ez a magvetést jelenti. Lényege. hónaljrügy. hogy ellenálló növényre oltjuk. hogy növényi részeket használunk továbbszaporításra. Ez történhet szabadföldön és termesztőlétesítményben. Beszélünk: .

annál értékesebb. fajtaazonos magvak darabszázalékát értjük. az ottani kedvezőtlenebb hatások eredményeként. . hogy egy növényi részből többmillió darab dugványt (növényt) kapjunk. . Ellenőrzése legtöbb fajnál szabadföldi kitermesztéssel történik. Minél kevesebb tisztátalanságot tartalmaz a vetőmag.és gyomnövények magvait. sérült részek. A termesztés biológiai alapja. a hulladékol (törött mag. Ezermagtömeg.tisztaság. A nehezebb magban több tartaléktápanyag van és így ebből erősebb csíra.ezermagtömeg. Erre mindig számítani kell (többet kell vetni!) A csírázási erély (másutt energiának is mondják) azt mutatja. .tenyésztjük tovább. hogy a vetőmag nem tartalmaz a fajtától eltérő egyedeket (vagyis az. Fajtatisztaság és fajtaazonosság fogalmán azt értjük. energikusan csírázik a vetőmag.egészségi állapot. hány darab csírázik ki. A vetőmag tisztaságán az ép. . A vetőmagot csak megbízható helyről szabad beszerezni. 1000 darab magnak a tömege.víztartalom.fajtatisztaság és fajtaazonosság. Az esetek zömében a szabadföldi termesztésnél.osztályozottság. aminek vásároltuk). Az előforduló karantén gyommag a tétel kizárását vonja maga után. Tisztaság. Tisztátalanságának számítjuk az idegen. Csírázóképesség. Számításba jöhet továbbá az embriótenyésztés és a pollenkultúra. A magban lévő tápanyagtömeg mennyiségét mutatja.csírázóképesség és csírázási erély. A mag csírázóképességél százalékban fejezzük ki. Egyik legfontosabb értékmérő tulajdonsága a vetőmagnak. . 38 . kevesebb mag kel ki. hogy milyen gyorsan. mint mikroszaporítási eljárás. nagyobb növény fejlődhet. A jobb csírázási erély gyorsabb növényfejlődést eredményez. föld). hogy l 00 db mag közül mennyi. A szövettenyésztő munkával elérhető. ami azt jelenti. A vetőmag gazdasági értékét genetikai potenciálja és az értékmérő tulajdonságok határozzák meg. . Ezek: . Az ezermagtömeg abban is eligazít. hogy mennyi vetőmagot vegyünk. amely önállóan képes új generáció létrehozá~ára. A vetőmag A mag ivaros (generatív) úton létrejött növényi rész. tőle döntően függ tevékenységünk sikere. A fajtára jellemző bélyegek minden egyedben megvannak. laboratóriumi körülmények között. mint azt a csírázási eredmény indokolná.

egészségesnek kell lennie. tisztasági% x csírázóképességo/o He = _ ____. ha megvannak annak feltételei. a kettőt összeszorozz uk. Ezt követően megállapítjuk a tőtúvolságot. Egy számban fejezi ki a vetőmagtétel tisztasági és csírázóképességi értékét. Ennek gyors áttekintése érdekében közöljük a vetésfolyóméter-táblázatot (8. A kívánt sortávolság kiválaszt<ísával megkapjuk a vetésfolyómétert. amiből kiszámítható az állománysűrűség. akkor használati értéke: I lé = 95 93 x = 88 35 100 . megkapjuk a növény tenyésztcrületét. táblázat). a termőterület nagyságát. A nagy víztartalmúbó l sokat kell vetni. Osztályozottság.Egészségi állapot. a megfelelő vetőmagmennyiség megállapítása . A vetőmagnak lehetőség szerint egyenletes szemnagyság únak. Példaként 39 . A nedves mag könnyen dohosodik. A magvetés legfontosabb mozzanatait a helyes vetési időpont (később ismertetjük). a rovarok és egyéb kártevők jelenlétére és az általuk okozott kártételre terjed ki. A használati érték (Hé) kiszámítása: . Raktározni csak "légszárazon" lehet. ahol magas a technológiai fegyelem. ha egy tétel tisztasága 95%.::. A megfelelő vetőmagmennyiség kiszámításáho z először is tudnunk kell a termesztett növény tcrvezett sortávolságát. ahol kövdelmény az egyszerre érés. csírázóképess ége 93%. nedvesség és oxigén szLikséges. Vetés Az elvetett mag csak akkor indul csírázásnak.__ _ _ _----''------'"'-100 Például.ismerve az l hektárra vetendő csíraszámot. Vizsgálata a gombás és baktériumos betegségekre . A termesztő ember számára kiemelkedő fontosságú a vetőmag használati értékének ismerete. egymenetes betakarítás.meghatározh atjuk a szükséges vetőmag­ mennyiséget.. tőtávolságát (állománysűrűség).. Víztartalom. a vetésmélység és vetés módjának jó megválasztás<t. Az osztályozottság (kalibráltság) ott fontos. Az értékesített vetőmag víztartalma 12-14%. a virágos élősködők okozta fertőzésre. Ebből a számításból és az ezermagtöme g értékéből .. A csírázáshoz hőmérséklet.

0 36.0 75.77 2.0 110.0 8.0 60.0 120.25 1.0 140.0 50.00 1.33 2.0 150.0 100.0 70.0 90.33 1.0 160.8.11 1.66 0.43 1.33 6. táhlázat A vetés folyóméter-változása a sortávolság függvényében (m 2-re és ha-ra vonatkoztatva) Vetésfolyóméter Sortávolság Clll m 2-enként ha-onként 12.83 0.71 0.0 20.0 40.0 200.16 3.66 5.00 0.0 24.66 1.50 83 330 66 670 50 OOO 41 670 33 330 27 780 25 OOO 22 220 20 OOO 16 670 14 290 13 330 12 500 ll 100 10 OOO 9 090 8 330 7 143 6 660 6 250 5 OOO 2.0 30.0 80.0 15.91 0.62 0.0 45.00 4.22 2.50 40 .

ban = csíraszám (ha ) x ezem1agtömeg (g) b l OOO OOO ' esetünkben behelyettes ítve (feltételezve.33 folyómétert. A vetéshez szükséges magmenny iséget az alábbi képlet szerint számítjuk ki : . Csíratömeg kg-ban = 1 190 OOO x 200 =238 ko l ha. . m2-ként 8. 12 cm-es sort. Egy növénynek 84 cm2 a tenyészterülete. Egy m2 -en l 19 db magot vetünk. hektáronké nt 83 330 folyóméteri kapunk. Ha sű rűne k találjuk . CSirat omeg k~~. Majd az alábbi ak sze rint fo lytatjuk a számítást. A tervezéshez a továbbiakban szü kségünk van az egyes faj ok ezermagtömegének és a ki sebb tenneszték nél az l gramm magban található magvak számára. Ehhez nyl'ljt segítséget a 9. igény szerint csökkenthe tjük.ívo lságra vetve. hekt áronként pedig l 190 OOO db-ot. táhlázat. kép. A l ő t ávolság 7 cm (a sorban 7 cmként vetünk).2. l OOO OOO b 41 . hogy a borsófajta 1000 magtömege 200 gramm ).. E ll e nk ező esetben növelhetjük az áll ományt.ís magveléshcz említjük a zö ldborsó!. Sorol.

0 250-400 140-200 220-280 6-50 30-40 30-50 2-3 5-6 14-16 2-10 5-10 1-2 !60-330 iW0-1200 800-1000 100-120 800-1400 70-100 50-55 250-330 270-450 1000-1200 400-500 650-800 500-800 2000-2500 200-300 70-75 120-150 45-70 3-5 3-6 --- 42 --- .0-150.0-300.0-500.0-200.7-1.8-l.0-500.0 25.6 5.0 3.0-700.9.0-14.0 13.0 18.0 l 00.0 3.0 0.2-3.0 0.0-22.2 1.0-30.0 400.0-7.0-20.0-5.0 2.0-4.5-4.0-1.0-6.O 2.8-1.4-3.2-1.0 60.0 200.0 l 00.0-300.0-10.0-200.0-30.5 18.7 0.0 150.0-14.5 1.4 l .2 8.0 150.5 3.0-2.0-70.2-1.0-8.8 0.0 13.0 600.0 20.0 6.4-0.2 9.0 3. táblázat A fontosabb zöldségfajok ezermagtömege és az I gramm magban található magvak darabszáma Ezennagtöm eg Növényfaj g Darab mag g Paradicsom Paprika Tojásgyümöl cs Görögdinnye Sárgadinnye Uborka Sütőtök Spárgatök Patisszon Borsó Bab (kismagvú) Bab (nagymagvú) Káposztafélék Fejes saláta Cikória Spe nó Sóska Rebarbara Spárga Vöröshagym a Póréhagyma Mctélőhagyma Sárgarépa Sárgarépa (dörzsölt) Petrezselyem Zeller Pasztinák Feketegyöké r Retek Cékla Csemegekuk orica Pattogatni való kukorica 2.

az optimális vetésmélység stb. A vetés lehet a magelhelyezés módja alapján: szórt. a jobb magelosztás. az alábbi képlet szerint: Vetomagtomeg kg. Jóvátehetetlen hiba. lapogatjuk. petrezselyem magját 1-2 cm mélyre vetjük.Tudjuk. A kevert (keverék) vetésnél a növényeket egymással társítva termesztjük. az aprómagvú fajokat szinte a talaj felszínére vetjük (zeller). Egyidejűleg két növényfaj magját vetjük ugyanarra a területre (pl. inkább a kisgazdasá gban fordul elő. ikersoros.35 (A Hé-t korábbi példánkból vettük).ban ha-ra = Cs T x 100 a ho1 Hé ' H •• CsT = csíratömeg hektáronként. pl. A kézi vetés ma már ritka. soros és fészkes. 88. hónaposret ek 43 . Példánk szerint a csíratömeg 238 kg/ha. A gépi vetés előnye a gyorsaság. a kulisszás és a sorjelző vetés. A szórt vetés a technika fejlődésével egyre inkább háttérbe szorul. A sárgarépa. borsót 5-7 cm mélyre tesszük. Tehát a vetőmagtömeg kg-ban= 238 100 x =269.Csírázás időtartama. A hosszú ideig csírázó petrezselyem felett a talaj könnyen kiszárad. Ekkor mondja a termesztő. hogy "rossz volt a mag". Különleges vetPsi mód a kevert. Az óvatosabb termesztők bizonyos vetőmagtöbbletet még ehhez is hozzáadnak (l O% körüli érték). Hé = használati érték. ha a gyököcske megjelenés ekor következik be. A vetés rnélységét befolyásolja a: -Vetőmag mérete. Tehát a használati értékkel módosított adat 269 kg/ha vetőmagtömegre módosul. -Befolyáso ló tényező a talaj szerkezete. ezért bizonyos módosításra van szükség. Homokon mélyebbre veLünk. nedvességtartalma és ülepedettsége. Magvetés módja Vethetünk kézzel és géppel. A soros vetésen belül megkülönböztetjük a soros. szalagos elrendezést és a szórt vetést. A babot. . hogy nem minden magból fejlődik növény.

se nnyíté csírázó zöldség faj sorának helyét. ént jelezni a lassan A smje/u í niivény szerepe: a gyorsabb kelés eredm ények érdeké ben. a hatéko 44 . a múvelés megkö azzuk. majd fejl ődés nek és fú szerpa prika). A palántaneve lésnél ez a folyamat keuész környezeti viszoyozott szab:íl vény életének e l ső szakaszát) védel! . Áll andó helyre vetell magbó l fejl őd ö tt növény egész életét akad . kép. k ültetjü nyok közölt neveljük. pahínt ának. Legalkalm íl fajokm ő nyl gé i tet A fészk(!s t'l't ést a nagy tenyésztcrülc 3-4 darab be fészek y Egy-eg l. a növény fejlóctése kezeletén megte remtett kedve n álá kihasz terület jobb . csemegekuk oricáítjük eml t uborká az ző tl e n környezeti hatáso któL Példak ént val körbeültetve. mégis klímát má zőbb nye van . majd másik helyre számtalan el· A pal. módda ési helyez gya-el többször társul a sze rvestd magot is vetünk. A pal ántát (a nö· ahov á vetettük. legtöbbször . hogy a fő n . Magvetés takar. említe ttük . növek nyság (kettős termesztés) tesz l ehe t ővé. s által :1 a szedés szik.ís el61t rő). ö v é n y i védjUk a kedveKuliss zás vetésn él "bokszokat" képez Unk . El ő bbre hozhat ó az érés. E l ső k é nt ki szedjUk a retket ( hid eg t ű indul a fú sze rpaprika .3. Palántanevelés azon a helyen tölti.íntaneve lés drágább. mint az álland ó helyre vetés.

cserepezés vagy tápkockázás-palántá zás (paprika stb. Hogy melyik földkockaméretet választjuk. A magvetéstől számítva általában két hétre érik el a növények a tűzdelési fejlettséget.palántázás (nagycserepes paradicsompalánta). A vetőmagigény kiszámítását külön kell venni a palántanevelő és termesztő tevékenységre.t(ízdelés -. Állításunk alátámasztására egy kutatási eredményt ismertetünk. 45 . A fiatal növények (szikleveles) átültetése a leggyorsabb munkavégzést. Ezt az állományt csak tűzdelésig nevelhetjük fel. Minél rövidebb a palántanevelés tervezett időtartama. Sűrű magvetés . Egy 60 x 40 cm-es műanyag ládában (tálcában) 240 db kis földkockás palántát lehet felnevelni. Ritka magvetés. 5. Vetés cserepekbe. Vetőmagigény. Sűrű magvetés. tálcás nevelést földkockás (mivel mindben ez van) nevelésnek mondjuk. tápkockákba vagy tálcába. Dán kutatók az üvegházi paradicsomtermesztés ben 30%-os terméstöbbletet értek el azáltal. Újabb eljárás a Ki te Plant tálcás palántanevelés.palántázás.palántázás. Főleg a szabadföldi tömegtermesztésnél használjuk. a legnagyobb hatékonyságot és a jó biológiai teljesítményt vonja maga után. A növények tűzdelését a szikleveles fejlettségtől kezdve az első lomblevél megjelenéséig célszerű elvégezni. tápkockázást. a normál sűrűség.palántázás. táblázat). 4. annál sűrűbb lehet az állomány. hogy a növényeket szikleveles állapotban tűzdelték. az a temlesztett faj és a technológia típusától fiigg. az egy lombleveles fejlettségű növények tűzdelésével szemben. Kis növényekből több elfér egységnyi területen anélkül. Sűrű vetésen a 2000-5000 db/m 2 -ig terjedő állománysűrűséget értjük. A cserepezés!.).cserepezés . Rendkívül nagy hozzáértési. amely 800-1500 db/m 2-es állománysűrűséget jelent. Van azonban ezen belül a gyakorlatban egy másik fogalom. Egy-egy négyzetméteren. hogy akadályoznák egymást a fejlődésükben. Tűzdelésen (pikírozáson) a fiatal növények palántanevelése közben való átültetését értjük. Természetesen a palántanevelési idő ebben az esetben lerövidül. Kiszámítása a következő képletek alapján lehetséges (Filius nyomán). 3. A hazánkhan kialakult termesztési szoküsok alapján a palántanevelésnek öt változatát különböztetjük meg: l.tűzdelés. 2. különböző szám ú palánta helyezhető el ( 10. a földkocka méretétől függően. figyelmet igényel ez az eljárás.A palánták állománysűrűsége ezért sokkal nagyobb a végleges helyre ültetéshez viszonyítva. Sűrű magvetés. Tisztázzuk az egyes fogalmakat. Ritka vetésen a 400-800 db/m 2-es állománysűrűséget é11jük.

a terület számadatávaL " ()h..__ _ _ Példánkban fejessaláta-palántát nevetünk. Akkor: ' 625 x l . Vetomagtgeny g pa lanta= 8 x 96 N ' ' ( ) A hajtatásnál módosul a képlet. (m 2 )xpalánta (db/m 2 )xezerm.8-1..= 8xcsírázási% .!.t. (g Vetomag g aJtatas = 8 x csírázás i% 10..:_____::. hogy 80%-ban számíthatunk az elvetett míll ból palántára. Esetünkben l grammal számolunk.Vetőmag 2 (g) (g) palántanevelésben = palánta (db lm ) x ezermagtömeg ~-~::.2 gramm. .__...:. o = 0.8 gramm. ültetendő ter.. 4 x 4 cm-es tápkockába vetve.___ ___::. A nevez ben szereplő 8-as szám aztjelenti.. táblázat Az egy négyzetméteren elhelyezhető földkockák számának változása a méret alapján Földkocka mérete cm Földkocka alapterülete cm 2 l m 2-re elhelyezhető elarabszám 4x4 5x5 5x6 5x7 6x6 6x7 7x7 7x 8 8x 8 8x9 9x9 ]0X9 !Oxi O l lx! l !2xl2 16 25 30 35 36 42 49 56 64 72 81 90 100 !21 144 625 400 333 285 277 238 204 178 !56 138 123 lll 100 82 69 --- 46 --- . A csírázási % pedig 96%. fl ezermagtömeg 0.

~ pk oc k :ízó aszlal 47 .5. T. kép .

7. kc:p. Magvc lés gycpkock:íba

48

Számokkal bchelycttesítve, l 00 m2-re tervezve és 25 db/m 2-es állománysűrű­ ség mellett, a következőképpen számolunk:

Vetőmag (g) hajtatás= IOO x 25 x 1 =3 25.
8x96 '
Tehát palántaneveléshez 0,8 g/m 2, míg a 100m 2-en hajtatott salátaternlesztéshez 3,25 gramm vetőmagra van szükségünk. Palánták tápkockaföldigénye mérettől függően változik. Egy köbméter földből l ,6-ll ,O ezer tápkocka készülhet (ll. táblázat).
ll. táblázat
Egy kiibméter
fiildkeverékből előállítható

tápkockák száma

Tápkocka mérete (cm) száma (db)

4x4 4,5x4,5 5x 5 6x 6 7x7 8x 8

10 OOO-l 1 OOO 8 500-9 OOO 6 500-7 OOO 4000-4 500 2 200-2 700 1 600-2 OOO

A palánták ápolási munkái
A palántanevelő a "szülőszoba". A legnagyobb rendnek, tisztaságnak, a környezeti feltételek optimális biztosításának kell eleget tennünk. Nézzük a fejlődési fázisokban elvégzendő teendőinket. Magvetéstfff a kelésig. Legfontosabb teendőnk a hőmérséklet, a nedvesség és az oxigénigény kielégítése (+7 °C, lásd hőmérsékleti igény). Keléstől az edzésig. Kikeit a növény, elsősorban fényre van szüksége, majd csökkentjük a hőmérsékletet. Adjuk a vizet és tápanyagat A fényt kell, mint meghatározó tényezőt követnünk, ehhez igazítjuk a többi környezeti tényezőt. A szükséges hőmérséklet fajonként változó. A túlzott öntözést kerüljük, mert a betegségek fellépését segíti. Tápanyagat hiányesetén adunk, oldva. A levegőz­ tetést folyamatosan elvégezzük.

49

8. kép. Szépcn

fejlődő

pal:ínt:\k

Edzés. A szabadföldi viszonyok ra való felkészítését jelenti a paliintának. A pa lántanevelés utolsó l 0- 12 napjában kerül rá sor. Edzhetjük a növényeket h őre (fólia és üveg alatt egyaránt). Ez azt jelenti , hogy fokozot t sze ll őztet éssei alacsonyabb h ő mérsé kleth ez szak tatjuk a palántákat. A lev egőt is szárítjuk, az önt özővize t is fokozatosa n elvonj uk a palán táktól. A fényreedzést az üveg alatti nevelésnél kell elvégeznünk. Ez azt jelenti , hogy i dőnként (kezdetben rövidebb, később hosszabb ide ig) !akaratl anul hagyjuk a növényeket, sütheti a nap. Egyes fajoknál elterjedt módszer a palánt ák átrakása (d innye, uborka, tök) a melegágyba. Ez azt jelenti , hogy l 0- 12 nappal a kiü lteté. e l ő tt amelegágy közepén lév ő palántákat a szélére, a szé lén l évőket középre rakj uk. Így a további id ő ben a szegé lyhatás eredményét eltünteljlik és egyön t e t ő fejlet tségú, nagyságú palántákat kapunk . A jó palánta i sme rt et ői, hogy gyökere a fö ldlabdát tökéletesen átszőtte, hajszálgyökerei fehérek (nem barnák), szik alatti szára rövid (kompak t növekedésú), sziklevelei egészségesek, 5-6 lomblevéllel rendelkezik, esetleg bimbó . Az il yen pal ántától várhatunk kiemelkedő teljesítményt. A palántát kiültelés e l ő tt beöntözzi.ik , e lőkészítjük a kii.iltetésre (8- I O mm víz/m 2) . A vízkapacitásra fe ltöltött pa lántaföld könnyít i a kiszedés!, egyben tartja a földkockát, a ki ültetésig ell átja a növényt vízzel (nem lankad, vagy fonnyad meg).

Termesztőlétesítmények
A te rm eszt ő l étes ítm é nyeke t a haszonnövények palántáinak nevelésére, illetve azok haj tatására építjük.

so

A tennesztőlétesítményekben az évnek abban az időszakában is biztosíthatjuk a növények környezeti igényeit (hő, főny, víz, C0 2 stb.), amikor az időjá­ rási viszonyok a szabadföldi tenneszrést nem teszik lehetővé. A tennesztőlétesítményeket a következők szerint csoportosítjuk: - növényházak, - műanyaggal borított létesítmények, - palántanevelő ágyak, - gombatennesztő helyiségek. Növényház. Köztudott, hogy a tennesztőlétesítmények közül, technikai színvonalát tekintve az üvegház a legkorszerűbb. A haszonkertben legtöbbször saját tervek és kivitelezés alapján épül. A kis fesztávalságú (3,20 m) házak a legolcsóbbak. A fesztávolság növelésével nő a beruházási költség is. Az is igaz, hogy a nagyobb légterű házak jobb hatékonysággal üzemeltethetők. A növényházak automatikája a hőmérséklet, szellőztetés, öntözés, tápoldatozás, szélvédelem szabályozását teszi lehetővé. A házak lehetnek egyedi vagy blokk elhelyezésűek. Fontos követelmény, hogy a létesítmény minél több fényt engedjen át, minél kisebb legyen a szerkezet árnyékvető felülete. A haszonkertbe, a családi ház központi fűtéséhez csatlakoztatható az üvegház fűtése is. A műanyaggal borított létesítmények száma örvendetesen növekszik a házikertekben, a kisgazdaságokban egyaránt. Közismerten kedvező tulajdonságaik - könnyű tömegük, jó fényáteresztő képességük, gyors, egyszerű építés ük- miatt a melegágyaknál gazdaságosabbak. A műanyag fólia sajátos formát igényel. Szakítani kell tehát a hagyományos fonnai megoldásokkal, s helyettük a mű­ anyag tulajdonságainak jobban megfelelő, félkör alakú, íves fonnát kell kialakítani. Magyarországon a polietilén fólia használata terjedt el. A fólia élettartamát tekintve lehet egyszezonos, egy évig, kettő és több évig használható. Lehet továbbá egy rétegből, vagy több rétegből álló. Vastagságát tekintve 40 mikrontól 200 mikronig terjedhet. Szélességét tekintve a 180 cm széles, ún. finom fóliát (kb. 24-27m 2/kg), a 8,5, 12,0 és a 16,0 m széles fóliát gyártják. Az agrofóliából 5-7m2 -nyi egy kg. Létesítmények építésénél 0,3 kg/m 2-es fóliaigénnyel számoljunk. A létesítmények csoportosítása sokféle lehet. Mérctük szerint változó rendszerben ismertetjük őket. Váz nélküli jóliaágy. A lehető legegyszerűbb tennesztőberendezés, amelyet kétoldalt 15-20 cm magas földbakhát övez, és felül perforált (vagy perforálatlan), kifeszített vé' .my fólia határol. Tulajdonképpen a régi hidegágyat helyettesíti. A haszonkertben, időszakos takarással tern1eszthető zöldségnövények fölé helyezzük.

51

PYC -csó bő l . V:íz nélkiili fóli:\s rakar:ís Készítése történ het kézze l és géppel. Az FF-2 típu sú fó liafek t e t ő gép veté. A fó li aalagu tat kézze l és géppel is készíthetjük. Hazánkban a kézi építés terjedt el. fúrésze ll vékony faanyagból stb . rögzítjük.8 métcr hosszú. A 180 cm széles fólia használatakor 80. Szintén egysze rű létesítmény . Tartószcrkcze tc készülhet acélhuzalból. kép. A 3 méter széles ágyak gerincmagassága 90 cm. Hosszúsága tetszés szerint alakítható. Az id őjá rás kedvezőbbre fordu lt ával a fó li át levesszük. illetve ültetés után egy mcnctbcn kész íti. majd fö ldet téve a szé lére. A régebben oly elterjedt holl and ágyat helyettesítheti a kertben. Leggyakoribb méret a 2-3 méter széles és 70-90 cm magas fóliaágy . alumínium . A bakhútak egymástól való távo lságát a növényfaj térigénye és a fólia mérete határozza meg. könnyen alakíthat ó. Id ősza k os takarásra használjuk . Ftíliaágy. ráterítjük a fóli át.íga pedig 50. vessző bő l. A borda 4. A bordák iránti követelmény . l e h e t ő l eg tartós és olcsó legyen. magass. Méretét tekintve szélessége 50. Kézi készítésnél kap.9. a 2 méter szé l ességűe k é 70 cm legyen. a ked vező id őj á rás beköszöntéve l a palástot levesszük. tároljuk és l e h e t ő l eg újra hasznosítsuk . Hossza l ehet ő l eg 15 méternél hosszabb ne legyen.70 cm közölt változik . Yázszerkezete készülhet PYC -cső bő l . Fríliaa /agiÍt.100 cm . hogy foml atartó.100 cm széles be l ső teret tudunk kiképezni. Pal ástként a váz nélküli fóliá takarásnál használt vékony (fi nom) fóliút használjuk. 52 .íval kialakítjuk a bakhátakat.vagy vascsó bő l .

illetve va scső b ő L Ha z~í nkban igen elterjedt a 4. Bordahossza 8 méter. A váz szerkezete készülhet műanyag c ső ből. Fúliasáwr. kép.10. melyet 8. agrofó li ával ( 150-200 mikron vas tag) takarj uk. Építése a fóliaházéhoz hasonl óan egyszerű.20 métere. K e dve ző munkavégzés i. a 3 méter szé les ágyak befedéséhez 4.íl a növény A fóliaágyakat polietil én fóliáva l.5 méter fesztávú sátor. Fóli ás lakads alan jól érzi mag.20 méter széles fé li ára van szükség. gyorsan. ll . 20-30 mm vas tag al umínium c ő bő l . kép.5 méter széles agrofó li áva l boríthatunk. Fóliasálor a keriben 53 . jó termesztés i fe ltéte leket teremt. . A 2 méter széles ágy takarásához 3. szakszerűcn kivitelezhe tő (lásd ou). Az ágyak palántaneve lésre és hajtatásnt alkalmasak. A haszonkert hasznos létesítm énye .

Fűtéserősségük alapján lehetnek meleg-. szárkerítés stb. majd azok előfúrása (vascsővel). bilincsek segítségéve!. feszített fóliapalást az időjárás elemeinek. Ez viszont drága. mert az összefutó víztömeg hűtő hatása kedvezőtlen. lankás helyet válasszunk. A lazán feltett fóliát a szél könnyen kikezdi. 3 méter magasságú típus. esőnek ellenáll. a bordánál valamivel nagyobb átmérőjű csó legyen. szélnek. Nagy kár lesz az eredménye. Keresztmerevítésük a bordához hasonló vascsövekkel biztosítható.0 méter fesztávú. Kinek-kinek magának kell eldöntenie.5 méter fesztávú.5-9. elviszi. A nagyobb biztonságot azonban a fóliaháznál is a technikai fűtés eredményezi. napos időben húzzuk fel. Ügyeljünk arra is. Elsősorban a széltől védett. a bordák helyének kimérése.· kezete 12 méter hosszú bordákból áll.2 m 3 légtér jut. ami az üvegházi mutatóhoz köze !ít. illetve bilincsek segítségéve!. A szélvédelmet mesterséges szélfogák építésével (vessző-. A fóliarögzítés kiemelkedő fontosságú tevékenység. Az előfúró 90-100 cm hosszú. Ezután felállítjuk a vázszerkezetet. A létesítmény borítására 12méter széles. Palántanevelő vagy hajtatóágynak nevezzük a melegágyi ablakokkal takart egyszerű létesítményeket Fűtésük biofűtés (trágyatalp). 150-200 mikron vastagságú fóliát használunk. 7. A cső vastagsága 3/4-es illetve I colos. Leginkább elterjedt a 7. A szélvédő kerítés távolságát és magasságát úgy határozzuk meg. A bordákat l . felszereljük a gerincvezetékek et A fólia rögzítése történhet a talajban (földdel takarva). A már kimért bordahelyeken felállítjuk az előfúró csövetéskalapác csal. A fóliás létesítmények hatékonysága tovább növelhető a kettős fóliapalást. az energiaernyő. A fóliaházak nagylégterű létesítmények palántanevelésre és hajtatásra kiválóa~ megfelelnek. Vegyük figyelembe azt az ismert tényt is. egyik végén hegyben végződő. hogy a nap sugarait ne fogja el az ágyban lévő növények elől. Bennük a munka jól gépesíthető. igen jó hő­ gazdálkodású létesítménytípus. majd csavaró mozdulattal kihúzzuk.5 méterenként 70-75 cm mélyen süllyesztjük a talaj ba. enyhe déli lejtéssei építsük. l m 2 felületre (ennél a típusnál) 2. hogy ne vizenyős.Fóliaház. Első teendőnk a létesítmény helyének kijelölése. hogy a föld ne omoljon be utána. Epítése. melyik megoldás jövedelmező számára. A fóliát lehetőleg meleg. Az ágyakat sima területre. a kívánt mélységig a földbe verjük. nagy légteret magába foglaló. A helyesen. esetleg belső létesítmények építésével. illetve hidegágyak. A palántanevelő ágyakat is nagy körültekintéssel helyezzük el a haszonkert-·.) növelhetjük. napos helyet jelöljük ki számára. PalántaneveM ágyak. langyos. ben. jól feltett. hőnek. 54 . Tartószer. hogy tavasszal a nap alacsonyan jár és az árnyékot nyújtja.

ss . 5 részre osztva) és . A marhatrágya lassabban ló. nádpall óból. A langyos ágyakat későb b kezdjük haszani. A me legágy i készülhet deszkából. "heves" tnigya. · .A melegágyak üzemeltetése tél végén. fö l dből. fém vagy műan yag.. kora tavasszal k ezd ő dik. A hideg<ígyak üzeme ltetésére a talaj k e ll ő felme1 .. atartását impregnálássa l.. Fűtésükre a nap energiája szo lgá l. A palántanevel ő ágyak egy ik legrégebbi fűtőanyaga az istáll ótrágya. téglából. rőzse fo natb ó l .u•-"" után kerülhet sor. A kívánatos h ő m é rsé kl e te ! a gyengébb e rősségű fűt ésse i és a nap eneregyüttesen érjük e l. műanyag bó l . A lótrágya gyorsan melegedő. 2 részre osztva). A melegágyak építéséhez szükséges anyagok választéka nagy. hogy ne vetemedjen. Körül ül 6 héti g melegít.a l 25 x 150 cm -es (3 b e l ső bordával. c irok.. festéssel növelhetjük . Tartósságát . noha beszeregyre nehezebb és költségesebb .. Fűtés ükrő l nek m cg fe l e l ően ke ll gondoskodni. A növényágyak alá a fri ss istállótrágyá t részes ítjük e l ő nyben . hőt hosszabb ideig tartó fűtőanyag . betonból. Hazánkban két méret terjedt el: .a l OOx 150 cm-es ( l be l ső bordával .. A melcgágyi ab lak keretanyaga lehet fa . alakját m egő ri zze. A fával szem font os követelmény ."..

a melegtalp összerakása közben a trágy egyenletese n szétrázzuk. takarjuk az ágyat. hogy idő el6tti bemelegedését (b gyulladását) elkerüljük. hosszirányban pedig vízszintesen álljana mert ellenkező esetben az ablakok nem fekszenek fel. Tavasszal. illetve a trágya közé néhány helyre égetett mcszet t gy ünk. Hátrá nya az árok kiásásával járó többletmunka. A föld felszínére épített melegágy előnye. Ügyelni ke arra. hogy a keretek derékszögben. valamint. hogy a keret és a sa~ ' kok mentén a felszín és a tömörödöttség egyenletes legyen. ha magas a talajvíz. A jól elkészített t gyatalp 1-2 nap alatt 40-60°C-r a felmelegszik. hogy a melegtalpat föld felszínén vagy a melegtalp vastagságának megfelelő mélységű föld ásott árokba helyezzük. gyorsab kevesebb munkát igényel. hogy a szilárd ürülék arányosan keveredjen a alommal. hogy a föld átfagyását megakadályozzuk. földde után tartása ten hőmérsékle kellő A melegtalp elkészítése. építjük meg a kerete!.) A szigetelőréteg elkészítése után. Rakjuk kupacokba a trágyát. attól függően. tapossuk le (tömörítsük a talpat Ezzel a Irágyában lévő levegőt a minimumra csökkentjük. A keret elkészülte után rárakjuk az ablakokat a melegágyra. Néhány nappal a taposás után utánigazítjuk melegtalpat. fólia stb. A föld vastagságát a terrnesztési cél határozza meg. Hideg időbe takaróval (gyékény. Miután a trágyatalp kelléSen felmelegedett. A melegágya k építésének munkái már ősszel elkezdődnek. A trágyatalp elkészülte után állítjuk fel. Palántanev efff ágyak készítése. de állandó jellegű. Ha a trágya száraz. aminek következ!~ ben a talp bomlási folyamata lelassul. szalmát) is felhasználhatjuk melegtalp készítésére. Ezt követéSen (1-2 nap múlva) az ágy h~ mérséklete 30-35 °C-ra süllyed. kiigazítása. rét genként öntözzük be. Hátránya.A haszonkertben összegyűlt szálas hulladékat (pl. esetleg forgassuk me amíg a teljes mennyiség össze nem gyűlik. A trágya összegyűjtésekor arra ügyeljünk. Ha a talp nehezen melegszi forró vízzel öntözzük. Az ágy hely 15-20 cm vastagon szalmával -a kertben található hulladékanyagokkal -let karjuk. A süllyesztett melegágyh oz kevesebb trágya kell. A palántanevelő ágyak építésük szerint le hetnek föld feletti és süllyesztett ágyak. Kerüljük amelegtalp indokolatlan taposás<it. nagy hőveszteséget okoz. Palánt~ 56 l . hőh tása kedvezőtlen. hogy több trágya kell hozzá és nagy a h vesztesége.) védjük az ágy melcgét. kukoricaszárat. hogy építése könnyebb. s gondosan ügyelünk arra. szalm szár. nád. újra megtapossuk. szár lombot. Trágyapótlóként az aljába tehetünk egyéb anyagokat (pl. a tervezett vetési idő el6tt két héttel megkezdjük a melegtal összerakását.

Bennük a csiperke és a laska egyaránt termeszthető. A vékony födéműek (2 méterig) csak tavasszal és ősszel. mert a ház körül mindig van olyan épület vagy épületrész. A . tálcás palántanevelésnél elegendő a 2-4 cm-es földréteg. a kamrák. a gombatermesztésre kiválóan alkalmasak. Az ólak (baromfi. A melegágy trágyatalp-vastagsága 30-50 cm.alkalmasak a gombatermesztésre. a mosókonyhák. A kamrák . Bennük az említett fajok. Termesztésükhöz tehát létesítményekre van szükség. az istállók. A régi mosókonyhák ma szintén üresek.és lóistállók) ma a legtöbb helyen szintén kihasználatlanok. ezért használatbavétele is csak később lehetséges. illetve 20-25 kg. A táptalajjal töltött zsákok tömege 10-13. 60 m 2 tehát a hasznos felület. Tehát l 00 m 2 alapterületű helyiség betelepítéséhez 6000 kg táptalaj szükséges. a fóliasátrakés az üvegházak. üresen állnak.dnek olyan. Hasznosításuk azonban a födémük vastagságától függ. sőt nyáron is hasznosíthatók. Átalakítva-oldalfalla l és mennyezettel kiegészítve. Gombatermesztő helyiségek A esiperkét és a laskagombát-ha a cél árutermesztés-nem lehet szabadban termeszteni. legtöbbször oldalfal nélküli létesítmények. a vastagabbak télen. mivel a terület többi részét az utak foglalják el. A pincék a legjobb gombatermesztő létesítmények. Lehet és célszerű ezeket gombával hasznosítani. amelyek kihasználatlanul. Tehát l hasznos m2 -rc 8-10 vagy 4-5 db zsák helyezhető el. Az istállók (szarvasmarha. A hidegágy melegtalp nélkül készül. mivel a mosógépek a fürdőszobában is elférnek. Egy hasznos m 2-re 100 kg táptalaj telepíthető.neveléshez (szálas palánta) és hajtatáshoz 15-20 cm vastag földet terítsünk. Ezzel a melegágy elkészült. Szükséges még néhány fogalom tisztázása.amelyek régen a gazdálkodás fontos kellékei voltak . a színek. az ólak. A langyos ágy trágyatalp-vastagsága 15-25 cm. Tápkockás. amelyeknél gyakran még a mennyezet is hiányzik. Néhány adat a hasznosításuk tervezéséhez. Egy l 00 m 2-es helyiségnek csak 60%-ára telepíthető táptalaj. mivel az időjárás miatt szinte lehetetlen a termésértékesítés időzí­ tése.és sertésólak) hasznosítása belmagasságuktól függ. A vékonyabb trágyatalp kevesebb meleget fejleszt.ma lomtárak vagy legtöbbször üresen állnak. Új létesítményeket azonban nem kell építeni. Bennük a gombák termesztése egyszerű és könnyű. Ilyenek: a pincék. 57 .kevés átalakítással-jól termeszthetők. A járhatákban mindkét faj jól terem. következhet a hasznosítás.

hiányos tetőzetű (madaraktól nem védett) padlásról szennyezett. Fontos követelmény. Erre a keretre rozsdamentes. bálázható és tárolható a gyógynövény. Megoldás az is. penészes. közületek padlásai. hajtás. szárítókereteket készíteni. sűrű szövésű fém. Ilyen nedvességtartalommal már károsodás nélkül zsákolható.Kisgazdasági gyógynövényszárítók A gyógy.és fűszernövényeket többnyire csak szárítva lehet értékesíteni és felhasználni. (A nyers gyógynövény zsákban vagy kupacban tárolva gyorsan befülled. Nagyobb padlásterekbe.A betakarítás (vágás) után azonnal meg kell kezdeni a szárítást. árnyékos. szellősek. könnyen takaríthaták legyenek. illetve helyiségekbe célszerű Salgó-állványzatot beépíteni és a szárítókereteket a megfelelően kialakított állványokon elhelyezni. penészedik vagy megrohad!) -A szárítás akkor fejezhető be. Fontos a tetőzet és a padlózat épsége is. Nagyobb nedvességtartalommal pedig károsodás nélkül nem tárolható.Gyógynövényeket csak napfénytől védett. vagy meleglevegős szárítókban lehet jó minőségben megszárítani. megbarnul. szellős helyen. gyökerekből és termésekből 2-3 kg/m 2 mennyiség teríthető fel. A gyógynövények szakszerű kisgazdasági szárítása leggyakrabban természetes (fűtés nélküli) szárítással történik. A szárítóhely jobb kihasználására. a hasznos szárítófelület növelése érdekében ajánlatos ún. levélből és hajtásból 1-2 kg/m 2. gyökér stb. apajták és fedett színek. amikor a növényi rész (virág.vagy műanyag szövetet feszítsünk ki.) nedvességtartalma 10-14% közötti. ezáltal a keretekre vékony rétegben fölterített növényi részek egyenletesen és gyorsan száradnak. ha a keresztgerendákra drótot hú- 58 . Erre alkalmasak a lakóházak. üres raktárak vagy a tiszta és jól szellőztet­ hető istállók. A szárítókeretek 2xl. A keretek sarkaira átlósan felszegezett sarokerősítő lécek egyben a keretek egymásra helyezésekor a szabad levegő áramlását is lehetővé teszik. . hogy a padlásterek tiszták. (Virágból 0. vagy lx l méter méretben. A poros. A gyógynövényszárítás legfontosabb követelményei a következők: . cseréplécből házilag is elkészíthetők. értéktelen gyógynövény kerülhet csak le. A túlszárítás káros és gazdaságtalan. levél.5 kg/m 2 . Ezért a gyógynövénytermelő fontos feladata a betakarított növényi részek gondos és szakszerű megszárítása.

40-50 cm-től (pl. Fő részei a ventilátor (többnyire mobil). Főként gyökerek. a növényi részek méretétől függően. raktárakba. ezért a fóliasátor a tavaszi hasznosítás (palántanevelés. fóliasátorba és egyéb helyiségekbe egyaránt telepíthető. Gyógynövényszárítás esetén kisebb átalakítást (tűsorkere tek helyett tálcákat kell készíteni) igényelnek. őszi időszak) is működtethető. a légelosztó cső. A hasznos szárító felület növelése érdekében pedig az előzőekben leírt szárítókereteket kell elhelyezni a sátorban. hogy minden jó minőségben szárítható rajta.5 méter széles. és színekbe. Ezek meleglevegős (40--80°C). Hosszabb fóliasátrakban terményszárító padozat is elhelyezhető. hajtatás stb. 5. Az ún. MINIDOSZ és MKD-25. levelek és virágok szárítására alkalmasak. mesterséges szárítók közül a gyógynövények szárítására legelterjedtebben a TSZP terményszárító padozatot használják. hogy korszerű. édeskömé ny) 120-150 cm-ig (pl. Forgalomban lévő. Előnyük. Előnye. mert hőlégfúvót (mobil termogenerátor) lehet a ventilátor elé helyezni. A napfény kizárása érdekében feketefólia-palástot célszerű felhúzni. olajtüzelésű szárítók. valamint a fő. bárhol könnyen összeállíthatók. magyar gyártmányú típusai: KDSZ-1. egymástól olyan távolságra. Ezzel a szárító levegő hő­ mérséklete növelhető. (Négy fő 3-4 óra alatt üzemkész állapotba tudja helyezni. hogy a hullámpapírt rá tudjuk teríteni és erre rakjuk a szárítandó gyógynövényt. A rendszer a külső levegő nagy relatív páratartalma esetén (pl. A berendezés összerakható elemekből áll. gazdaságosan üzemeltet hetőkés a szárítás gyors.) A szárítandó gyógynövény! a padozaton elhelyezett mellékcsatorna-rendszerre rakjuk. 3 méter magas) fótiasátrak is. előregyártott elemekből. A gyógynövények szárítására ki válóan megfelelnek a nagy légterű (7 . zunk ki. tárkony) terjed. 59 .és mellékcsatorna rendszer.a szennyeződés csökkentése érdekében -a talajfelszínt szintén fekete fóliával letakarni. Hasznos. kamilla. Aszáradá si idő. a friss növény nedvességtartalmától és az időjárástól függően 4--14 nap. általában mindössze 6---24 óra. borsfű és bazsalikom szárítására is. A terítési vastagság. ez esetben a főcsatornát a sátor falamelle tt építsük ki. de jól használhaták majoranna.) után alakítható át gyógynövényszárításra. könnyen mozgatható és telepíthető. s a relatív páratartalom a szárításhoz szükséges szintre Az utóbbi években egyre több kisgazdaságban használják gyógynöv ények szárítására a kisüzemi dohányszárítókat. Mivel többnyire az év második felében történik a szárítás.csökkenthető.

ütemezve kell végeznünk j Szedés. a feldolgozóiparak minőségi követelményeinek megfelelően. . . .betakarításuk történhet géppel és kézzel. A szedés itt folyamatos. vagy többször ismételve.Zöldségfélék betakarítása Betakarítás Összetett fogalom. nagyszámú fajtája. levél. mennyiségben. . A nagyszámú termesztett zöldségfaj.szedés után. mert sérülékenyek. · 60 . Aratásról akkor beszélünk. az egyes fajoknál nagy eltérést mutathat (uborka). aratás a felhasználásra alkalmas növényi részek talajból való kiemelése. de a fogyasztható része (hajtás. valamint a termények értékesítésre való előkészítését. A betakarítás a termesztési folyamat befejező része. -a szedési érettség. ill. amely magában foglalja a szedést és az aratást. esetleg több menetben. ' . aratás A szedés. termés stb. vagy anélkül közvetlenül felhasználásra kerülnek. átalakítást követően. egy menetben learatjuk.betakarításuk történhet egyszerre. A szedés időben elnyújtott tevékenységet takar a növény maga még nem "érett". főleg szántóföldi növénytől a betakarítás! tekintve: . többször is meg kell ismételni.gyorsan romlanak. ha a betakarításra érett növényeket egyszerre. piacképességük a szedés után rohamosan csökken.a zöldségfélék nagy biológiai értékűek. . változatos termesztéstechnológiai változata rendkívül sokrétűvé teszi ezt a kérdést. Főleg a vetőmagtermesztésben használatos fogalom. . Ami eltér a többi. egymenetben. vagy a föld feletti hajtásoknál való leválasztása. A zöldségfajok betakarítását a piac által meghatározott érettségben.) már szedésre érett.szedésük nagy körültekintést igényel.

ha néhány nappal túlhalad az optimális érettségen. 61 . több ezer kilométeren át szállíthatjuk és még mindig teljesen friss. 6-9 cm stb. 15-30 cm. illetve nor génes fajtákat (pultontartható fajták) teljes biológiai érettségnél szedjük. Meghatározza a szedési időpontot Az uborkát 2-4. Biológiailag éretten takarítjuk be a dinnyéket. csomagoltuk és szállítottuk. . ép áru képét mutatja. A felhasználási célnál a felhasználó igénye a döntő.) beépített pultontarthatóságot eredményező gén is. a paradicsom alakú paprikát.az időjárástól. 12-15 cm. Függ: -a felhasználási céltól. valamint a vetőmagot termő zöldségnövényeket A gazdasági (felhasználási) érettséget a felhasználási cél határozza meg. A korábbi években exportra termesztett paradicsomol 70-80%-os érettségben szedtük. a mélyhűtőipar igényének megfelelő érettségben kell betakarítani. étkezési hagymaként és biológiailag éretten (vetőmagtermesztés). Megkülönböztetünk biológiai és gazdasági (felhasználási) érettséget. 30 cm-nél nagyobb méretű fejlettségnéL És értelemszerűen magnak teljes bilógiai érettségnéL Hasonló a helyzet a vöröshagymánál is. sárgadinnye stb. 9-12 cm. Az is. A felhasználási hely távolsága egyes fajtáknál ma már nem játszik akkora szerepet mint régen. Ma már a helyzet a rin. fejlettségben szedjük konzerv uborkaként A 2-4 cm-es méretet naponta kétszer szedik a lámrendszeres termesztésnéL A zöldborsót a konzervipar. Ezek a gének lehelóvé teszik. Befolyásolja a szedés időpontját az adott fajtába (paradicsom. Egy-egy növényfaj termése. 3-6. ill. majd leszedve az üzletben is elállnak néhány hétig. 6-9 cm. Egyes fajták érett termései akár egy hónapig is a tövön tarthatók. a sütőtököt. a felhasználástól függően különböző fejlettségi (érettségi) állapotban takarítható be. Ugyanakkor a görögdinnye. Biológiai érettségrfff akkor beszélünk. -a gazdaság távolságától a felhasználási helytől. Fogyasztható lett. a paradicsomo!. A betakarítás idejét meghatározó tényezők A betakarítás időpontj<inak meghatározása nagy szakértelmet igényel. Példaként említjük az uborkát. de szedjük 3-6 cm. Szedhetjük zöld. elérte a teljes érettséget. ha a termésben található magvak már továbbszaporításTa alkalmasak. A legértékesebb a 2-4 cm-es berakó uborka. Mire megérkezett. nem nyújt teljes értékű táplálékot. már apadt lesz.Az érettség fogalma A zöldségféléknél az érettség más-más fejlettségi állapotot jelent.vagy főzőhagymaként. fűszerpaprikát.

Ügyelnünk kell arra is. is. kevésbé öregednek. spenót átteleltethető. sában. A petrezselyem. Köztudott. de aminőség romlik. a lényerés után gyorsan (1-2 óra) agyárba kell sz<í. karfiol stb. főleg rossz fényviszonyok közölt fejl6dő zöldségfajnr rontja a termésátlagot és a minőséget is. mint zöldborsó egy ideig növekszik ugyan a termésátlag. A túl korai szedés. a káposzta-. A 2-4 cm-es méretű uborkát lehetőleg "vízbe szedjük". kelkáposztával stb. rögdinnyénél a túlérés az apadással.. szárazság sietteti. ' A termés mennyisége. fej felreped stb. A fagy szintén meghatározó tényező. Az európai piacokon aminőség versenyez a minőséggel. az érési folyamatot. gozó vonaira kell tenni a zöldborsót Az időjárás szintén meghatározó tényező a szedés időpontjának meghatározá-. pasztinák. "bemelegednek". Szedésre a reggeli és délutáni órák a legalkalmasabbak. Hasonló a feladat a zöldborsónál is. anyagok. minősége és a betakarítás időpontjának összefüggése A zöldségtem1esztésben már ma is. A zöldborsó a hőségnapokon túlérik. Egyes fajoknál. A korán leszedett áru kevesebb szárazanyago! és több vizet tartalmaz. a fehér húsú paprika szinesedik. A szedés időpontjának helyes meghatározása alakítja a termés tömegét és minőségét egyaránt. Melegigényes Zöldségnövényeinke már a korai fagyok (a legnagyobb kereskedő) előtt be kell takarítani. a jobbik győz. zeller. nagy termésátlagot erdményez. cékla. 62 . "megég". Az elvénült áru élvezeli értéke romlik. a termésátlag és aminőség csökkenésével' jár együtt. Érzékeny a fagyra a sárgarépa.llítani és feldolgozni. Egy meleg tavasz. hogy nagy melegben a levélzöldségek gyorsan fonnyadnak. Az esős idő ugyancsak hosszabb ideig zsengén tartja a szemeket. a gomba rágóssá válik. a jövőben méginkább meghatározó lesz aminőség. Cséplés után gyorsan (1-2 óra) a feldol-. hogy a legtöbb zöldségfajnál az érés utolsó napjaiban alakulnak ki az íz. bé fásodik.hogy a teljes biológiai érettségnél leszedett termésben a lebontási folyamatokat irányító gének müködésbe lépnek. A gö-. A lényerésre termesztett paradicso• mot a léfeldolgozóhoz vagy konzervgyárhoz közeli területeken kell termeszteni. hogy ne fonnyadjon meg. a retek pudvásodik. egyetemben. A kései szedés is káros. meggátolják a folyamatot és hosszú ideig megóvják a paradicsomoL Más kérdés a konzerv paradicsom ügye. hogy a nemkívánatos csíraszám alacsony értéken maradjon. Roppantás. A magas hőmérséklet. az áttelelő salátával. aroma. vitamin stb. hűvös nyár időjárási kom• bináció a borsó számára megváltás. a karalá-.

termesztési cél határozza meg. A gépi szedés (kiemelés) és kézi gyiljtés azoknál a zöldségfajoknál fordul elő. többszöri szedéssel. naponta (3-6 cm). feldolgozás stb. kézi termékgyűjtés. Az egymenete.két menetes gépi betakarítás. 6-9. póréhagymát. valamint rakodópiatás gyűjtőeszközöket használnak. vagy ismétléssel. A kézi szedés és a gépi gyiljtés egy fokkal fejlettebb az előzőnéL A gyűjtéshez szedőkocsikat. zöldbab stb. az adott technológiai típusnál elterjedt. ládák stb.). Ismert az ipari paradicsom. felszedés. paprikát. cséplés. Hobbi kerti. -kézi szedés. Ismert a zöldborsónál a rendre vágás. ásók. A szedés gyakoriságának meghatározásához mindig a termény minőségét kell figyelembe venni. Az adott faj. a paradicsomo!. A kézi szedés és kézi termékgytíjtés még általánosnak tekinthető. felszedés. . . szállítószalagos. hogy javul a minőség és csökken az élőmunka felhasználás. tojásgyümölcsöt. 63 . Növekszik a szedési teljesítmény is. hetente. fokhagym:ít. Igaz alkalmazzák még a hajtatásban is. kézi gyűjtés. házikerti. Tipikus esete a zöldborsó betakarítása. Eszközei egyszerűek: kések. 9-12 cm). a vöröshagymánál a kiemelés. vödrök. Előnyük. A vöröshagymát.A szedések gyakorisága A zöldségfajokat betakarítjuk egyszerre. a termesztéstechnológiai változat. A gépi betakarítás két menetben szintén a technológiai változat függvénye. Betakarítási módok A zöldségfajok változatosságából adódóan a betakarításnak számtalan módja van. adott fajtája. dinnyéket többszöri szedéssei takarítjuk be. ahol a felhasználható részek a talajban helyezkednek el (gyökérfélék. uborkát. de jó áruminóség érhető el általa. A legsűrűbben a méretes uborkát szedjük. Ezek a következők: -kézi szedés.1· gépi betakarítás számos zöldségfajnál. Kézimunkaigénye nagy. 2-3 naponta (3-6. esetében. a gyökérféléket egyszeri szedéssel. burgonya stb. -gépi szedés (kiemelés). háztáji gazdaságokban általános módszer. naponta kétszer (2-4 cm).egymenetes gépi betakarítás. hogy melyiket alkalmazzuk. saláta-uborka. gépi gyűjtés.

esetében a külső. Más fajoknál. Az áruelőkészítés. Az áruelőkészítés költséges munkafolyamat. A szabvány közös nyelv a termesztő és a felhasználó között.A zöldségfélék árukezelése. A tisztítás fogalmán értjük a téli fogyasztásra. hogy mutatós. csemegekukorica. Amosás végezhető medencében (emlékeztetőül minden hajdan volt és ma lévő bulgár kerlészetben megtalálható volt. zöldhagyma. valamint a sárguló. A tisztítás igen fontos áruelőkészítő művelet. elemei: a tisztítás. beteg. mint például a saláta. feldolgozása. Komplex művelet. jó minő­ ségű árut állítsunk elő. csomózott sárgarépa. és a felszívott vizet is értékesíteni lehetett). Zöldségfajonként nagy változatosságot mutat. torma a gyökerétől szépen. illeszthetik a vetéstervükbe. ill. sárgarépa. mint eladni. a csomagolás és a szállítás. amely a betakarítás része. Az áru értékét mindig növeli. Köztudott a termeszlők körében. Erre kell törekedni nekünk is. téli retek. vagy az áru frissen tartása érdekében. Pl. hogy könnyebb az árut megtermelni. fajoknál alkalmazott teljes lombeltávolítást. vöröshagyma stb. megtalálható. tárolása A termények előkészítése értékesítésre Napjainkban a zöldségtermesztő gazdaságok is csak azokat a zöldségnövényeket termeszthetik. A minőségi elvárások növekedése miattt szerepük egyre nő. Osztályozás. Még a káposztaféléket is mosták. pontosan megszabadítva kerül a piacra. petrezselyem stb. A tisztítás végezhető kézzel és géppel. feldolgozásra termesztett zöldségfajok: petrezselyem. amelyeket biztonsággal értékesí-' teni is tudnak. az osztályozás. Egy a lényeg. Több termény tisztításakor mosásra is szükség lehet. osztályú áru hozható forgalomba. A mosás két okból szükséges: a terményen lévő szennyezettség eltávolítása miatt. pasztinák. zeller. 64 . káposztafélék. Módját szabványok írják elő. sérült leveleket távolítjuk el. mert így friss maradt. Főleg egyes gyökérzöldségféléknél kell a fölösleges gyökereket eltávolítani. az értékesítést segíti. gumós zeller. fölösleges leveleket. tárolásra. Több országban már csak az l. melyek a szabványok nyujtotta követelményeknek is megfelelnek.

ill. Rendeltetésük alapján megkülönböztetünk rakodógöngyölegeket (raklapok. A "komolyabb" csomagolásra számtalan csomagolóeszköz áll rendelkezésünkre. A paradicsomnál az utóbbi időben nő a sárga. egy fehér (vagy sárga). hálók zsugorfóliákkal. A termelés része a nagy élelmiszerláncoknak szállított áru előkészítése. Példaként említjük. A csomagolásnál vigyázni kell. hogy a nyugati országokban a fokhagymát. Védi a termény minősé­ gét. egy zöldszínű termés van "összezárva". Ezek csomagolása mindig termesztő üzemben történik. stb. rendeltetésük és élettartamuk alapján. paprikát szín szerint. a petrezselyem zöldjét stb.). Ezenkívül figyelemfelkeltő és vásárlást ingerlő hatása is van. a zöld-.) és címkéket (cégjelzéseket). A döntés országonként és időszakonként változó. illetve csomagolóanyagokat A termelőnél mindhárom alkalmazására sor kerülhet. egységcsomagoló anyagokat. ládák. hogy a paprika milyen szépen mutat a zsugorfólia alatt. hogy fürtös 65 . Ugyancsak gépi osztályozással a görögdinnye ládás csomagolásánáL Nagyság szerint osztályozzuk a paprikát. Közülük mindig a célnak legjobban megfelelőt kell választani. bélelő anyagokat (rácsbetétek. főzőhagymát. épségére és tisztaságára is. sokszor száraz virággal díszítve : forgalmazzák. szalvéták. Tessék elgondolni.). a fa göngyölegek alkalmazása körüli vita. a méret és az íz. Nem mindig egyszerű feladat. rakoncák stb. Napi téma a műanyag-. A termelő csomagolja a paradicsomot. félkonténerek. vöröshagymát stb. 6-9 cm stb. fészeklapok. akadályozza a párologtatást és sok esetben fagyvédelmet is nyújt. ill. papír stb. ill. rekeszek. valamint egyéb díszítőanyagokat Példaként említjük.Osztályozáskor mindenekelőtt az adott fajtajellegél meghatározó tulajdonságokat kell figyelembe venni. Az osztályozás történhet nagyság szerint. dobozok. hanem kosárformára kialakítva. műanyagok. Az anyagok. gépi osztályozással. fogyasztási göngyölegeket zacskók. nemcsak a mi fúzési gyakorlatunknak megfelelően forgalmazzák. objektív módon (2-4 cm. Csomózva értékesítjük a hónapos retket. rózsaszínű bogyójú termések iránti kereslet l Említhetjük a fürtös paradicsom ot is. tálcák. hogy a göngyölegbe mindig az előírt árutömeg kerüljön. 3-6 cm. egészségi állapotára. belföldi (belkereskedelmi) és export (külkereskedelmi) göngyölegeket. paradicsomot. Tekintetel kell lenni az áru érettségi. Felhasználási terület alapján megkülönböztetünk termelői (üzemi). zsákok). mint például az uborkánál. a forma. · Élettartam alapján tartós. Sok esetben a termelők csomagolják a zsugorfóti ás árut. A legegyszerűbb csomagolás (az ömlesztett áruval itt nem foglalkozunk) a csomózás. alapvető göngyölegeket (konténerek. Ezek: a szín. amikor egy piros. eszközök csoportosíthaták felhasználási területük. illetve ideiglenes (eldobható) csomagolóanyagokat is megkülönböztetünk. nélküle. A csomagolás szintén fontos áruelőkészítő művelet.

nem mindig igény a tükrözés. Egy-egy ládába csak azonos faj. egyezni a ládákban. tárolóba. A feldolgozóipar a termesztés helyéhez közel telepíti a lényerő állomásokat. Változatai: a rakodás. A fürtszámnak és a tömegnek is meg kel. A termények szedése.paradicsomat kell pl. vagy palántázott paradicsomnál az egymenetes vagy folyamatos betakarításnál jöhet szóba. a belsó' szállítás és a külső szállítás. A munka elvégzésére számos eszköz és gép áll rendelkezéskünkre. valamint az üzemi tárolóhelyeken. A levet. Ezt inkább a kereskedelem vagy a felhasználó végzi. A külső szállítás már nem mindig a termesztő feladata. lényerés A konzerv paradicsom termesztésénél van jelentősége. szállítótartályok. esetleg a közeli felvásárlótelepre. mosó szalagra. ta. a magot és a héjat. azonos külső megjelenésben kerülhet. Főleg a helyre vetett. pátkocsik. Ezt is megoldották. sérültet eltávolítják. csomagol ni. Előfeldolgozás. Egyszerű tartósítási eljárások Szárítás. roppantás után 1-2 óra alatt a gyárba szállítják és feldolgozzák. A beteget. azonos érettségben.· tályládák (konténerek). Ügyelni kell arra. A zöldségféléknél kevésbé elterjedt módszer mint a gyümölcsnéL Kis mennyiségben bármilyen nyersanyagat száríthatunk házilag. kamionok (hűtöttek is). vasúti kocsik. gazdaságon belüli <irumozgatást jelent. Napon száríthatjuk 66 . a munkaerő kímélése egyre inkább a gépi megoldást szorgalmazzák.: feszesen álljanak egymás mellett. náló helyekre. Jellemzője a termény hosszabb útja. A paradicsom elkerül a roppantóba. A munkabérek emelkedése. A belső szállítás üzemen. A tem1esztők ide szállítják a paradicsomat és felöntik a fogadó tartályba.vagy a görögdinnye ládás csomagolására. A rakodás fogalomkörébe tartozik a termény elhelyezése a szállító járművek­ re. tar. Így kerül az· áru az előkészítőbe. Itt szélválogatják a "levet". de ne préseljék egymást. A termény útja itt a leghosszabb. hogy az áru tetszetős legyen. Ezek: a rakodólap. és a repülőgépek. A felöntő tartályhól felvonóval viszik a paradicsomat a válogató. Gondoljunk csak a sárga. aratása és a tárolás vagy a közvetlen felhasználás között igen fontos művelet azok szállítása. illetve felhasz-. Az árumozgatás végezhető kézzel és géppel. Szállítás. azonos mérettel. különböző emelők.

Az a fizikai tartósítási módszcr. A készítményeknek teljesen száraznak kelllenni ük. A szárítás alatt az anyagat keverjük és a cserényeket is áthelyezzük. A petrezselyem és a zeller zöldjét szitán napon. 67 . felhasználásig. amikor a levélzet könynyen morzsolódik. A zöldségfélék 1·özül beslírítéssel tartósítjuk a paradicsomsűrítményeket. paprikasűrítmény. lecsó. papírzacskóban. A maradék 30-35%-os víztartalom mellett csak az ozmofil élesztők életképesek. majd néhányszor átkeverjük. A jól szárított hagyma könnyen törik és világosszínű. sóskapüré. az éleszlők és egyéb mikroorganizmu sok nagy részének életjelenségei 65-70%-os szárazanyag-tartalomnál mcgszűnnek. Ennek hiányában száríthatunk villamos sütőben. A vízeltávolítás mértékétől függően előállíthatók sűrítménykésztermékek. hőkezelés) kiegészítve biztosítható. majd lehűtjük. és 65 oc körüli hőmérsékleten. A levélzetet egészben vagy apróra vágva tárolhatjuk. levélzöldeket. A szárítás 3-4 óráig tart. lecsepegtetjük. cukoradagolás. amelyek 68-70%-os szárazanyag-tartalmúak és ún. Szárítás közben a gombát igény szerint megforgatjuk. A tárolt anyago t időnként ellenőrizni kell! Bes(irítés. hogy a termékben a romlást okozó mikroorganizmu sok szaporodása kismértékű vagy teljcsen gátolt. és így helyezzük a sütőbe. Szárításra majdnem minden gomba alkalmas. esetleg fűtött helyen szárítjuk. ezért romlásmentes eltartásuk csak m<ts tartósítási móddal (hűtőtárolás. A nyersanyagat nem rakhatjuk sütőtálcára. jé/koncentrátumok. és finom szitára szórjuk. nyílt huzatos helységben szárítjuk. keverés közben szárítjuk. amelynél a tartósítandó anyag víztartalmát elpárologtatással vagy kifagyasztással olyan mértékűre csökkentik. fúszeres paradicsommártás (ketchup). tároljuk. Nagyon alkalmasak erre a célra a szabályozható hőfokú sütők. A gombát száríthatjuk zsinórra fűzve is. ketchup paprikával. Szárítás alatt a gombának meg kell tartania a világos színét. hanem drótfonatból készült cserényekre tesszük. vagy elektromos szárítóban. A félkoncentrátum ok cukortartalma nem éri el a konzerváló hatás kifejtéséhez szükséges mértéket. parajpüré stb.a gombákat. A hagymát szeletekre vágjuk. Szárítható a zöldborsó is. A gomba tartósítása szárítással a legegyszerűbb. A megtisztított gombát 3 mm vastag szeletekre vágjuk. paradicsom lé és -püré. gázsütőben. amelyek 45-50%-os sziírazanyag-tartalmúak. Vékony rétegben80°C-o n szárítjuk. lecsó áttört paradicsomlével. A szárít<is akkor fejezhető be. Akihűlt szárítmányt vászonzsákban. Igaz a mélyhűtöttet jobban szeretjük! A zsenge zöldborsót puhára főzzük. vagy árnyékban. A felszeletelt gombát szitára helyezzük és napon vagy ámyékban nyílt huzatos térségben. A szárított hagyma használata már szélesebb körű. hogy egyenletes legyen a szárítás. Szárítás közben a sütőből a gőznek távoznia kell. cl!lofánnallckötö tt üvegben stb.

A sónak egyes mikróbákra életműködésüket erősen gátló vagy pusztító hatása is van. légritkított térben. A tejsavképző baktériumok sótűrőek. édesen sós-ecetes uborka. A természetes tejsavas erjesztés útján történő savanyítás na gyon régen ismert. Az egyébként nehezebben eltartható zöldségfajok konzervá Jására alkalmazott eljárás. A felhasznált sóadagnak nagynak kell lenni. A nagy adag sóval való tartósítás a legegyszerűbb mód. mes ízt alakítanak ki az erjedésen átment termékben. a késztermékben keletkezett tejsavtartalom a további tárolás alatt azonos marad. többféle mikroorganizmus is részt vesz. édes-savanykás uborka. Majd később el is pusztitják a káros. Savanyúságak kémiai eljárással. tölteni való paprika ecetese n. ecetes paprika. Ez védelmül is. szolgál a káros mikroorganizmusok ellen. egész. zöld paradicsom. hogy 68 . A savanyúság közismert és széles körben fogyaszta Magyarországon. ecetes cékla. patisszon. (15-20% ). zöld dinnye savanyúság. tes gomba. amelyek tejsavat. paprikasaláta. és ezáltal meggátolja a mikróbák romlást okozó tevékenységéL Kémiai hatása bizonyos fokig gyéríti is· a mikroorganizmusok számát. gyöngyhagyma vörösborral. nem sótűrő baktériumokat. vagy szeletelt zöldséghez 2-4% arányban kony hasót kell adni. a sós-vizes uborka vagy a savanyíto káposzta esetében zajlik le. a kivont sejtnedve fel tudják használni. A legelterjedtebb tejsavas erjesztéssei készült savanyúságok: kovászos ubor·· ka. Ecet hozzáadásával készült savanyúságok: ecetes uborka. A savanyílásos tartósításnál a mikroorganizmusok két típusa játsza a fő sze repet. A tejsavképző baktériumok bizonyos mikróbákra gátlóJa hatnak. hogy vákuumban. de csak néhány zöldségnövénynél alkalmazható. amilyen a kovászos uborka. hetővé válik. és ezek meggátolják a romlást. minél k' sebb hőmérsékleten történjék a besűrítés. a pH-csökkenése és a sav keletkezése eredményeként háttérbe szorítjá őket. mazunk. nehogy a tartásításra szánt anyag erjedni kezdjen. A helyesen lefolytatott erjesztés után. ece-. A só hatására a szövetekből a víz és az abban oldott sejtanya gok egy része kivonódik és ezáltal egyes mikroorganizmusok részére hozzáfér. téli sós-vizes uborka. fűszeres uborkaszeletek. savanyított káposzta-konzerv. Általában arra törekszenek. savanyú káposzta. A konyhasó konzerváló hatása azon alapúl. uborkasaláta. Ilyen irányított természetes erjesztés! több zöldségfaj tartósításánál is alkat. tölteni való paprika paradicsommártásban. és kelle·. a tejsavtartalom nő. hogy elvonja a víz nagy részét. illetve etilal koholt képeznek. a tejsavbaktériumok és az élesztőgombák.A berendezések legtöbb típusa melegítéssel. ecet hozzáadásáv· is készíthetők. A feldarabolt. és 2-3 hét múlva eléri az 1-2%-ot. Savanyúság készítése. Egy teljes tajsavas erjedés le folyásában. vegyes savanyúság stb. Az erjedés befejezésére a cukortartalom elfogy. töményíti a tenn ket. Zöldségtartósítás sóban. ecetes gyöngyhagyma. forralással. Tudni kell. csemege uborka.

Alkalmazására mindig a tenyészidő végén kerül sor. Az átmeneti tárolás jelentőségét. az átmeneti (időleges). Így készíthetjük a paprikapürét. és a tartós (téli) tárolás. hogy a termelési-forgalmazási ciklusnak egyik nélkülözhetetlen szakasza. műanyag zacskóba csomagol va. A tartós tárolást. esetleg néhány hét. Feladata a fogyasztás egyenletességének lehetővé tétele és az értékesítés segítése. hogy a tömegérés időszakában aránylag alacsony áron értékesíthető terméket megőrzi a kedvezőbb árviszonyokkal rendelkező piaci időszakra. nor génes paradicsomfajták. téli sárgadinnyék). Ennek a termelőre visszaható gazdasági jelentősége az. de alkalmazhatja a kereskedő és más felhasználó is. vegyes gyökérzöldségeket (sárgarépa. Az átmeneti (időleges) tárolás időtartama csak néhány nap. Feladata a friss zöldségfélék évi folyamatos fogyasztásának lehetővé tétele. E szempontból mind a nyersen. kapor). bértárolással átvállalhatja a termesztő is. fokhagymát sóban. hogy az áru a felhasználásig megőrizze frissességét. A tartós tárolás főleg a forgalmazó és a feldolgozó feladata. A tárolásnak két változata ismert. zöldbabot sóban. megpenészedhetnek. csak a jól tárolható zöldségfajoknál (gyökérfélék. Tartós (téli) tárolás időtartama 2-6 hónap. de az érett görögdinnye is hossabb ideig eltartható sós vízben. Ezen anyagokból. vagy a betakarítás végén kerül sor. amelynek hiányában a termelési ráfordításnak. A zöldségtárolás jelentőségél a zöldségféléknek a belföldi fogyasztásban és az exportban elfoglalt szerepe határozza meg. zeller. illetve a jóminőségű állapotban értékesített termék árbevételének hányada elveszne. Az átmeneti tárolás elsősorban a termelők feladata. minőségét. hagymafélék. 69 . az ételekbe fűszer vagy adalék anyag formájában felhasználni igen keveset szabad. Szinte hihetetlen. A cél. mind a tartósított formában belföldi. illetve külföldi piacokra kerülő mennyiségeket kell figyelembe venni. Az időtartam az adott zöldségnövény eltarthatóságának és a felhasználási módnak a függvénye. lestyán. petrezselyem gyökér. zöld levélfűszereket (petrezselyem. melynek eredményeként a hosszú ideig és melegben tárolt anyagok megerjedhetnek. Tárolás A betakarított zöldségféléket a felhasználásig legtöbbször tárolni kell. zellergumó). káposztafélék. Alkalmazására a szedések után.egyes mikroorganizmusok még ennél is nagyobb (30%) sótartalmat is tűrnek. jellegénél fogva az adja meg.

illetve hosszú tenyészidejűek. pasztinák stb. A szabadföldi tömegtermesztési szolgáló technológiai változatok adják a tartós tárolás árualapját A termesztffhely magában foglalja a Magyarországon kialakított termőhelyi kategóriákat (6 termőhelyi kategória. A fajta szintén nagy változatosságot mutat a tárolást illetően. csemege kukorica stb. káposzta stb. a hőmérséklet és a csapadék hatnak. fajtákat).a tárolásra kerülő termény minősége. . hogy az áru átmeneti vagy tartóstárolásra alkalmas-e. -a környezeti tényezők. Befolyásolja: • -a faj és fajta. a levélzöldségfélék. A termesztéstechnológiai változat szintén meghatározza. Viszonylag könnyen tárolhaták a gyökérfélék. A zöldségfajok nagy változatosságot mutatnak a tárolhatóságukat illetően. fóliaalagutas termesztés. A termesztőhely.a termesztéstechnológiai változat.és a káposztafélék stb. korai termesztéstechnológiai változatok (váznélküli fóliás termesztés.) inkább a friss áruellátásban játszanak nagyobb szerepet. Ezek az átmeneti tárolás növényei. sőt a tengerszint feletti magasság is befolyással van termékeink minőségére és eltarthatóságára. a talajban áttelelnek (fekete-: gyökér. tökök (az istengyaluita tök kivételével). a gazdaságilag érett főző-. idejű fajták csak átmeneti tárolásra alkalmasak (lásd a rövid tenyészidejű sárgarépa. zöldborsó. A tartós tárolás fajtái a középhosszú. A rövid tenyész-. a hagyma. A kategóriák talajtípusok szerint rendeződnek.' spárga. téli tárolás növényei. Északról délre haladva több a termények cellulóz és fehérjetartalma. .! Vannak könnyen tárolható fajok. korai szabadföldi termesztés stb. 70 . Az éghajlati tényezők köz ül az eltarthatáságra főleg a fény. átmeneti tárolás jöhet szóba náluk. amelyek szintén hatással vannak a tárolhatóságra.a betakarítás időpontja. Szoros összefüggésben a fajtánál leírtakkal. itt nem térünk ki rájuk. Ezek a tartós. Nehezebben tárolható az étkezési paprika. .a termesztőhely. uborka. hónapos retek.). a. . melyek helyben. de a zöldségtermesztés csak 4-et használ). zöldbab. Korábban ezeket már ismertettük.A tárolás eredményességét meghatározó tényezők Az eredményes tárolás sok tényező együttes hatásának eredménye. A környezeti tényezők.

A káposztafélék nél a fölösleges. A külső levelek eltávolítását nem szabad túlzásba vinni. és a /3. A termények előkészítése tárolásra Tárolásra csak a szabványnak megfelelő. táblázathan foglaltuk össze. nehézségek Jesznek a tárolás során. hogy az első osztályú árut tároljuk! Aminőségnek velejárója az áru tisztasága. több veszteséggel tárolható. méretére. Minden zöldségfélét olyan fejlettségi fokban kell szedni. egyéb anyag eltávolítása. sérült. A sérül t. hogy tartós tárolásra kerülő termékeknél azt a fejlettsége! kell megvárni. osztályozott. vizes talajokban termesztett áru mindig rosszul tárolható. esetleg megrothad az egész. a légzési. A fölösleges gyökereket is eltávolítjuk. válogatott. tiszta. A hőmérséklet nemcsak a fotoszintézis alakulását. A válogatás nélküli heterogén árutömeg nagyon sok veszéllyel jár. mert azok védenek is. Szinte törvényszerű. fajtatisztasága stb. Az osztályozottság a tárolási és a későbbi értékesítési egyaránt segíti. A zöldségfélék betakarításánál igen körültekintően. vagy beteg termény tárolásra alkalmatlan. A rövid és a hosszú ideig tárolható zöldségfélék javasolt környezeti tényezői t a 12. gondosan kell eljárni.A fény a fotoszintézis! befolyásolja. osztályozotts ága. Az egyöntetűség vonatkozik mindenekelőtt az árú fajtaazonossá gára. Minden terméknél figyelembe kell venni a megfelelő érettségi fokot. hogy a szívrész ne sérüljön. A minő­ ség ma is. A tárolásra kerül() termény min(fsége a garancia a sikeres tárolásra. érettségére. A tisztítás módja zöldségfajonként változhat. 71 . de a jövőben még inkább meghatározóv á válik. amely a fogyasztás céljának legjobban megfelel. Csapadékban gazdag vidéken a termények víztartalma mindig nagyobb. A mély fekvésű. A válogatás tárolás előtt elengedhetetlen folyamat. Ugy is fogalmazhatu nk. színére stb. A betakarítás idfípontja. kellő buroklevéllel rendelkező tétel a megfelelő. A vöröshagymánál az érett. úgy. szöveti szerkezetük lazább. A gyökérzöldségféléknél a lombazatot eltávolítjuk. tárolás előtt a gumós zelJerről és a tormáróL A tisztítás részét képezi a terményen lévő föld. amelynél leghosszabb ideig eltartható. behúzódott. de a fontos tartaléktápany agok képzését is kedvezően befolyásolja. eredményét javítja. rosszabbul. Ha már a betároláshoz "kombinés" a hagyma. beteg borító leveleket távolítjuk el. kellő­ en szikkasztott minőségi áru kerülhet.

4 0.7 0.7 0. Célja a terményekben vag a bennük lévő fölösleges víz eltávolítása.5 0-2 O-l O-l 1.3 0.0 1.4 90-95 85-90 85-90 85-90 85-90 85-90 90-95 85-90 85-90 90-95 90-95 90-95 90-95 90-95 90-95 95 85-90 15-30 15 8-24 15-24 8-15 8-15 8-24 8-15 8-15 5-8 15-24 10-15 8-15 8-24 21-28 14 5-8 0. nyári) Bimbóskel Sárgarépa (csomózott) Csiperkegomba 0-2 7-10 7-12 10-12 10-13 7-10 10--13 7-10 0-2 0-2 0-2 0-2 0-2 0-4.9 !.9 1. --- 72 --- .1 0. amelyek a tárolók falán él a berendezéseken letelepedtek.1 1. minden évben el kell pusztítani a tárolás meg kezdése előtt. tábláza! Rövid ideig tárolható zöldségnövény ek és javasolt környezeti (Balázs 1994) tényezőik Tárolá:.6 Igen fontos előkészítő művelet a szikkasztás is.6 1.9 0.8 1. penészeket.9 1.1 1. Tároló helyek előkészítése és fertőtlenítése A romlást okozó mikroorganizmusokat.2 1.i Zöldségfélék hőmérséklet Átl~gos oc fagyáspont "C Relatív nedvesség o/o Tárolási nap idő Karfiol Paprika Paradicsom (nem LSL fajta) Tojásgyümölcs Görögdinnye Sárgadinnye (nem téli dinnye) Uborka Zöldbab Zöldborsó Csemegekukorica Fejes saláta Spenót Spárga Retek (hónapos./2.

majd erősen szellőztetnek.5 0-4.5 7-10 1.4 1. Újabban az üres raktárhelyiségek fertőtlenítésére szalgát az UNIFOSS (100m 3 légtérre 20 g-ot. majd 24 óra hosszat bezárták a helyiségei. 5-1 O g/m 3-ként égettek el.!3. cstramentes.4 1. fertozesmentes legyen.1 3.5 1. Külföldön Pirethron hatóanyagtartalmú szereket is használnak elsősorban rovarkártevők ellen.4 3.9 0. Hasonló célt szolgált a bordói lé is (1-3%-os oldatban).5 0-3 0-2 0-4.5 0-4.0 1.9 0. • • o " # 73 .5 0-4.1 Relatív nedvesség % Tárolási idő hónap 7-12 7-12 0-4.1 1.5 O-l Sárgadinnye (téli) 0-4. Szállító és csomagoló eszközök előkészítése.7 85-90 85-90 90-95 90-95 90-95 90-95 90-95 90-95 90-95 70-75 70-75 90-95 70-75 85-90 1-2 2-4 6 6 6 5 5-6 5-6 5-6 6-9 6-9 3-6 5-6 2-6 Régebben erre szolgált a kénezés.5 0-4.1 1. táblázat Hosszú ideig tárolható zöldségfélék és javasolt környezeti tényezők (Balázs 1994) Tárolási Zöldségfélék hőmérséklet oc Paradicsom rin génes nor génes Fejes káposzta Sárgarépa Petrezselyem Zeller Cékla Őszi-téli retek Torma Vöröshagyma Fokhagyma Karalábé Sütőtök Átlagos fagyáspont oc 0.5 1.5 l vízben feloldva ködszerűen kiperrnetezik). hogy nemcsak a tárolóhelyiség. csírátlanítása Fontos tényező. 18-24 órán át zárva tartják a helyiségei. majd erősen szellőztettek. 2.5 0-4.7 1. de a szállító és tároló edényzet IS teljesen ttszta.

majd a következő barázda földjével. lehet. Árkos vagy barázdás tárolás.a gúlás.az önszellőzéses tárolás. A prizma szélessége 80-200 cm.Az idény megindulása előtt az előző évben használt anyagokat (göngyölegek) be kell nedvesíteni. fejjel lefelé.egyszerű létesítményekben. Tárolási módok A tárolási módok igen sokfélék. hogy az adott körülmények között melyik felel meg leginkább a kitűzött célnak és melyik eljárás a gazdaságos. belerakjuk a tárolandó zöldségfajt. A tárolási mód és hely megv<ilasztásánál min-: dig azt kell szem előtt tartani. az árumennyiségtől függően. Tárolás szabad földön tárolási eljárások tartoznak ide: -az árkos. Az árkok szélessége 40-50 cm. fejeskáposztát.korszeru létesítményekben. . . a hossza 20-40 m. kellő mélységben. földdel takarunk. Csoportosítás uk: . észak-déli irányban elhelyezni. magassága 80-l 00 cm. Így tárolhaták a gyökérfélék. majd forró 4%-os szódás vízzel le kell kefélni. hossza 20-40 m. Lehetséges a ládákat növényvédőszer­ rel. a káposztafélék. barázdás tárolás. . ritkán a vöröshagyma. ekével takarjuk. melyet szalmával. tavasszal a felmelegedéssei egy időben a tárolást be kell fejezni. szalmabálás tárolás. A prizma a talaj felett elhelyezett szabadföldi tároló.tárolás szabad földön. Az árok készítés eszköze az ásó.a kishairnos tárolás. Így tárolhaták a gyökér. alaposan leöblögetni és levegőn megszárítani. esetleg gőzöléssei fertőtleníteni. a burgonya. A szélesség a tárolt terménynek és szellőzák A legegyszerűbb 74 . Prizmás tárolás. . A barázdát ekével nyítjuk. A prizmát célszerű enyhén lejtős területen. a mélysége 30 cm. hogy télen a terményhez nem lehet hozzáférni. Hátrányuk.a prízmás tárolás.nagyhairnos tárolás. A termény az árokba kerül. A barázdás tárolás a lehető legegyszerűbb eljárás. . . Az egyik legelterjedtebb módszer. pl.. . illetve az időjárástól függően. Előnyük. s így tovább. hogy különösebb beruházást nem igényelnek.és káposztafélék.

duplázásra (80-100 cm) csak a hideg beállta előtt kerül sor. mert később így lehet a nyeregtetős fedést kialakítani. alul szellőzőcsa­ . A tárolóhalom szélessége ahová az árut ömleszt. A prizmákat legtöbb esetben. Mennyi árut. mely többnyire aprizmában hosszanti irányban kerül elhelyezésre. így a termény folyamatosan ellenőrizhető. a szalmabálás tárolásnáL A területet gyomtalanítani kell. főleg a halomba bejutni. Az utóbbi évtizedekben kezdett elterjedni. lehetőleg nyeregtető megoldással. a tárolóhelyek he. A gerincet a "végsőkig" i nyitva hagyjuk. . 75 . de fedett színekben is. kb. mert itt nem kell nyeregtető!. szalmahálás tárolás. . Gúlás. majd szalmával. tomávallátják el. Egy folyóméteren a prizma méretétől függően. A tárolás első lépése a terület előkészítése. Ezt követően kialakítunk 3 szellőző csatornát (légrács). középen és a két szélén. ill. göngyölegbe (hídákba. Középen 120 cm széles és 120 cm magas egyenlőszárú háromszög alakú szellőző csatornát alakítunk ki. majd a talajfelszínt elegyengetjük. A bálaréteg egysoros (40-50 cm). A színekbe kerülő rakatok természetesen kocka alakúak. jük 6 méter. Bennük az áru elhelyezhető ömlesztve. fejes káposztát) 150 cm magasan. Főleg gyökérzöldségféléket és káposztaféléket tárolnak így. A talajra. mennyi helyen tudunk tárolni. melyek raklapra kerülnek.alkalmasságának a függvénye. amelyre télen fólia vagy ponyva kerül. öm lesz tv e (pl. Ez volt az ömlesztett tárolás. csak szalmával takarjuk. E módszerrel bármely téli tárolásra alkalmas zöldségféle tárolható. Különösen ügyelni kell arra. A takaróanyag itt is szalmabála. · Egy-egy ilyen gúla szélessége elérheti a 9 m-t is. Alkalmazható szabad földön. konténerekbe). A tél beállta előtt zárjuk a gerincet földdel. A hőmérséklet a prizmában ekkor 2-4 oc. hossza a 20-25 métert. szellőztető és közlekedő utakat alakítanak ki. melyet igény szerint vastagítunk. Az egy-egy gúlában tárolható termény a sűrűségtől és a gúla vagy a szín méretétől függően. Itt a tárolótéren !Jelül ellenőrző. lyét a terepszinttől feltöltéssel kiemeljük. lazán betakarjuk az árut. A tárolásra pontos tervet készítünk . 80-120 kg termény : tárolható. Néhány napos szikkasztás után az adott zöldségfélére 20 cm vastag szalmaréteg : majd 4-5 nap múlva erre is 5-10 cm-es földréteg kerül. hogy a csapadékvíz a fóliatakarás tetején ne tudjon megállni. magassága az 5-6 métert. Sok szellőzőkürtővel a fejes káposztából lehet a legszélesebb prizmát ké• szíteni. Majd fóliával zárjuk a tetőrészt. e körül helyezzük el mindenütt a szalmabála sort. A ládás vagy raklapos anyagot úgy máglyázzuk. az áru alá l O cm vastag szalma réteget terítünk. hogy a középső rakatok mindig magasabban legyenek. A szellőztető ventilálort a tárolóhalom · tengelyvonalába kell helyezni. ·. Kialakítjuk a szellőztető ventilátor befogadására szolgáló befúvó nyílást. tetőt kiképezni. Erre helyezzük az árut. ill. 250-500 t között változhat.

erre helyezik a tárolandó terményt. A szigetelést 20-30 cm-es vastag szalma és szintén 20-30 cm-es földréteg képezi. alapja egy 70 cm-es oldalhosszúságú. A halom szélessége 2.a C0 2 és a pára következtében kelet-l Az önszellfizése.5 m. E csatornarendszer a keletkező légáram kényszerp<Hyája. Majdnem megegyezik a kishairnos tárolássaL A különbség a méretekben van. A prizmás tárolás továbbfejlesztett változata. Szigetelhető szalmabálákkal és polisztirol lemezekkel. a könnyebb hozzáférhetőség és szállíthatóság szempontjából. melyet polietilén fótiával védenek a csapadék ellen. A tárolót fótiával is borítják. l Tárolás egyszerű létesítményekben Egyszerű. amíg a gerincnél a gázjelenség meg nem szűnik. védelem a környezeti tényezők ellen (csapadék. -a pincék. fagyás. csak szalmával takarják (szellőzés). -a padlások. hagyományos módszerekkel igyekeznek a terményi a külső káros behatásoktól védeni.1· tárolás. Ennél az eljárásnál a tároló padozata betonozott. A passzív tárolási eljárásoknál cél a megtermelt termények összegyűjtése. A szellőztetésre beépített ventilátorak a hajnali órákban addig működnek. egyenlő oldalú háromszög keresztmetszetű szellőző farács. hogy az átszellőzés tökéletesebb legyen. kező hőmérséklet- hő. felengedés. Az alsó szellőző csatornának oldalelá.).5 m. Az ideiglenesek 2-3m szélesek~ 1.5-2 méter mély árkok. A felső és az alsó bálasor közepén képezik ki a szellőzőcsatornát Az alsó csatorna hátul. rágcsálók. A termelt és parciális nyomáskülönbségen alapul. A vermek lehetnek ideiglenesek és állandóak. Az alapba helyezett szalmabálákra rakodólapokat tesznek. ideiglenes tetőszerkezettel ellátva. A hatásfokol mesterséges szellőztető közbeiktatásával tovább növelhetjük. Ide sorolhatók: -a vermek.· gazásai is vannak. Kisebb mennyiség~ l l 76 . A rács rései 2-3 cm szélesek. A szellőzőrácson kívül már oldalfalak is vannak. Nálunk a szalmabálás szigetelés az elterjedt. (de földes is lehet). a gerincmagassága 1. A halom alatti légcsatorna 2 méter hosszú rácsokból. A kishairnos tárolásnál egy-egy halomba 50-70 t gyökérféle tárolható. vagy passzív tárolóknak azokat a létesítményeket tartjuk. a gerinc nyitott marad. vadak stb. A kishairnos tárolás. Ezzel a megoldással 250-500 t terménymennyiség is tárolható. a felső pedig elől zárt. j -a raktárak. amelyek régi. fölött és oldalán szalmabálákkal szigetelnek. igény szerint készül. Készülhet burgonya és vöröshagyma tárolására (250-500 t). A termény alatt. A terményt erre az alagútra helyezzik. Nagyhalmos tárolás.

A padlósok főleg a vidéki cmbct"ek hagyományos tároló helye volt és az ma :is.posztaféle stb. . tárolás mctlett a gombatennesztésre és a zöldségtárolásra. Az tennészetes dolog. klímaszabályoz:íssal ellátva. Követelmény irántuk.gyökérféle. szárral. A vöröshagyma. Az árak igazodnak az európai árakhoz. az elhagyott kőfejtőkben jó :lehetőség kínálkozik a bor. bánnikor tárolható. A szigetelés megoldható szalmával. A hűttftárolók. A termények bennük. A pincék nemcsak a bor. Főleg gyökér. de a zöldségfélék tárolására is alkalmasak. osztályozótér stb. konténerekben elhelyezhetők. jól szellőztethetők legyenek. hogy a nagy hidegek bekö'szöntével külön fagyvédő takarásról kell gondoskodnunk. göngyölegben. A tárofák már rendeltetésszerű létesítmények. Néz- 77 . Mint már utaltunk rá.íban. is van bennük. Hosszuk 50 m. Szellőztetésük lehet tem1észetes és meslerséges. Nagy alapterületűek. A raktárak is felhasználhatók zöldségtárolásra. a tél beállta előtt földdel is takarnak. náddal vagy kátránypapírraL Az ajtó a homlokfalon található. falazatuk hő. Miszerint a zöldségnek semmi keresnivalója sincs a hűtőházban. ömlesztve. Bennük bánnel y zöldségféle tárolható. Ide tartoznak: -a tárolók. prizm:. Igaz. a kivánt és tervezett hőmérséklet tartására alkalmas hűtőberendezésseL Természetesen része a hűtőháznak az anyagelőkészítő és a kitároló részleg is. manipuláló. A tárolt zöldség elhelyezhető bennük halmokban. bokszokban.5-2 méter. Igaz. hiszen zömmel más célra épültek. A technológiai alaplétesítmény maga a hűtőház. szélességük 5-6 m. Budapest térségében.és káposztafélék tárolására alkalmasak. Előnyük. hogy az áruhoz bánnikor hozzáférhetünk. a szellőzőkűrtők és -berendezések. Az állandó vermek már stabit oldal és végfalakkal készülnek. már fogadó-. sör stb. és káposztaft~lék tárolására alkalmasak. legtöbbször csak ideiglenes megoldásként. Bennük a tárolt temlény elhelyezhető öm!cs:-.tvc vagy göngyölegekben. A hűtőtárolás eddigi gyakorlatát a változó igényekhez kell igazítani. Tárolás korszcrű létesítményekben Ezek a létesítmények már célirányosan a t:írolásra készültek.a hűtőtárolók és -a szabályozott légterű (CA) táro!ók. halmokban. stabit létesítmények. beosztásuktól függő­ en. Felül kell értékelnünk az eddigi hazai gyakorlatot. mélységük 1.és víz ellen szigetelt. Ezt ki is használták. Ezekben bármely zöldségfaj. a zöldségellátás és kereskedelem is határok felettivé vált. Fontos tartozékaik a légcsatornák. itt is tárolható. az utóbbi évtizedekben egyre kevésbé használják. hogy vízmentesek. igény szerint. ká. használják ma is. A takaróanyag szalma. A létesítmény padozata beton.

szabályozott légterű tárolásról beszélünk. 0.). tárolás. a gyökérzöldségfélék.u~'·). lyozott légterű tárolás. magyarul (SZL. A zöldségtárolásra még számba létesítmények. melyeket eddig száműztünk a teljes átértékelést igényelnek."v.A. paradicsom. normál összetételű 21% 0 2 -t. A jövőben. a csúcs! De még mi várható?! A szabályozott légteríí (CA) tárolók.03% C02 -t. s a COTtartalmat. Ezekben a létesítményekben már szabályozzák a oxigén és szén-dioxid arányát. telén-tavaszán a minőségű petrezselyemgyökér kg-onkénti ára elérte a 2000 Ft-ot. oxigénben szegény légtérösszetételt biztosítunk a tárolóban. a zöldségtermeszlőknek is fontos létesítményeik lesznek. Elég arra utalni. Az eredeti. Ha az eredeti levegő-összetételtől rően. friss tói ára csökken. az európai . 78 . hogy 1998. az egyes zöldségfajok és fajták igényeinek felelően. Tudom. rövidítve C. és nagyon kevés nemes is tartalmaz. Ezek a létesítmények a zöldségfélék tárolásához még drágák.zük meg a téli zöldségárakat! A paprika. a 21% 0 2 térfogaton belül. Az angol nevezés: controlled atmosphere. relatív páratartalom szabályozzák a levegő összetételét is.rt<í«>• szolgáló berendezéseket. Ennek érdekében építik be a légtér gázösszetételének fprmt·. de nem mondhatunk le róluk. Ezekben a tárolókban a hőmérséklet. minimális mennyiségű kb.<ll­ mellett. uborka téli.

betegség (kórokozó: Xanthomonas campestris pv. A palántadőlés (kórokozó: Rhizoctonia so/ani) a palántanevelés jelentős betegsége. emiatt a betegség előfordulásával a legtöbb növénynél számolni kell. vesicatoria) szabadföldö n jelentős. növények növekedésben visszamaradnak. hogy a szártő be fűződik. A foltokon gyakran fénylő. emiatt a pal án ták elpusztulnak. beszáradt baktériumn yálka figyelhető meg. káposztafélék. tök. Védekezés: A vírusokat átvivő levéltetvek rendszeres gyérítése.2%-os oldatávaL A foltosság a baktériumos és a gombás betegségek gyakori tünete. valamint a kelés után locsolókannával történő beöntözés a cineb tartalmú Cineb 80 vagy Perocin 80 WP 0. azokról a baktériumo k főleg az öntözővízzel kerülnek a felső növényrészekre. Jellemzője. bab. hogy a levélen erek által határolt. saláta. bab. tennést alig hoznak. A foltok először a növény alsó részein mutatkoznak. Védekezés: A magvetés után. A baktériumos foltosság jellemzője. Fontosabb gazdan6vények: paradicsom. hogy a beteg . borsó. észlelhető. szögletes. phaseoli) valamint a pszeudomonászos betegség (kórokozó: Pseudomonas syringae pv. uborka. a száron és a termésen pedig ovális vagy kerek foltok láthatók. lachrymans) szabadföldön főleg a síkművelésű uborkán károsít. borsó. A káposztaf'éléken a tünetek az 79 . A tünetek észlelésekor a tövek eltávolítása. Az uhorkán a pszeudomo nászos betegség (kórokozó: Pseudomon as syringae pv. hagymafélék. A foltok először vizenyősek. phaseolicola) válhat jelentőssé.Növényvédelem Kórokozók A mozaik tünetek a vírusos betegségek legjellemzőbb tünetei. A kötődött termések is torzak. Különösen veszélyeztetett gazdan6vények: A paradicsomon a xantomoná szos . Fontosabb gazdanövények: paradicsom. Egyes növényfajokon (pl. később pedig barna színűek lesznek. hagymafélé ken) sárga csíkosság . A babon főleg a xantomom!szos betegség (kórokozó: Xanthomonas campestris pv. elbamul. uborka. paprika. bazsalikom. Szembetűnő továbbá. Ezek a növényállományban egy-egy tövön észlelhetők. Fontosabh gazdan6vények: A kórokozó gazdanövén yköre széles. dinnye.

"V alakú sárgafoltos.13. Védekezés: Azokon a területeke n. míg a száron megnyúltak . vagy rézkomponenst is tartalmazó készítmények alkalm as· tün e te kt ő l e lt é rőek . aho l esőz t e l ősze rú e n ritkán öntöznek. amely e l őszö r a kül ső leveleken ész l e lh e t ő. 14. ág. táh/ázatha n ism relett réztartalmú . táh!tízat A baktérium os foltosság elle n aján lott készitmények Hatóanyag Rézoxiklorid Rézoxiklor id + cineb Márkanév Rézoxik lorid 50 WP Millox Special Töménység. kép. Felül etükön az egyes bete ségek re j e ll em ző pontszerú tem1 ő tes t e k .4 A gomhás foltosság j e ll em zőj e. A betegség leküzdésére l e h e t ő l eg m ege l őzés kép pe n a 14 . 80 . % 0.4 0. campestris) tünetére A xantomon á.\ga általános nas campestris pv. ováli sak. a betegség kiseb mértékben fo rdul e l ő. zos betegség (kórokozó: Xanrhrmu j e ll e m ző a levél szé l é t ő l kiinduló. vag az öntözés t k öve t őe n a víz a lombozalon hamar fclsz<1rad. k éső bb pedi g megnagyobbodnak és elhalnak. hogy a levélen és a tennésen a foltok kere alakúak. szürke vagy barna bevonat látható. Paradicsom bakléri umos bogyófollos s. a rók. A fo ltok e l őszö r sárgászöldek.

A káposztajélék idősebb levelein az altemáriás levélfoltosság (kórokozó: Alternaria hrassicae. so/ani) barna. A sárgarépa altemáriás levélfoltossága (kórokozó: Alternaria porii f. táblázathan feltüntetetteket javasoljuk: 15.4 0. káposztafélék. sp. sp. táblázat A gombás foltosság ellen ajánlott készítmények Hatóanyag Rézoxiklorid + eine b Manakoceb Metirám Márkanév Miltox Special DithaneM 45 Polyram DF Töménység. földimogyoró. sárgarépa. pinodes. bennük apró rózsaszínű pontok (acervuluszok) láthatók. apii graveolentis) már a nyár közepére súlyos lombpusztulást eredményezhet. A petrezselyem szeptóriás betegsége (kórokozó: Septm·ia petroselini) levélfoltjai miatt nemcsak a levél válik értéktelenné. majoranna. S. % 0. védekezni kell. borsó. ovális vagy szögletes. sóska. amely lehet kerek. intenzív növekedésének időszakában kell számolni. főleg csapadékos időjárás esetén válik jelentőssé.2 A peronoszpórák jellemző tünete a levél színén először megjelenő sárgászöld. hrassicicola) a nyár végétől válik szembetűnővé. A.Fontosabb gazdanövények: paradicsom. tárkony. A. A betegség a kifehéredő foltokról és a foltokban lévő pontszerű termőtestekről (piknídiumokról) ismerhető fel. 81 . citromfű. A leveleken lévő egynemű. Védekezés: Főleg a veszélyeztetett növények esetében. A védekezésre számos készítmény alkalmas. Különösen veszélyeztetett gazdanövények: A paradicsomon egyrészt a szeptóriás betegség (kórokozó: Septoria lycopersici) jelentős. uborka. tök. A. torma. hanem a gyökérhozam is kevesebb lesz. pinodella) okozta foltosság a leveleken és a hüvelyen. Az uhorkán és a dinnyén a kolletotrihumos betegség (kórokozó: Colletotrichum orhiculare) jelentős. A zeller szeptóriás nagy és kis levélfoltossága (kórokozó: Septm·ia apii.2 0. a foltok felületén lévő sötétbarna bevonat (konídiumtartó gyep) jellemzőek. a termésen pedig kráterszerűen besüppedő foltok szembetűnőek. még a betegség megjelenése előtt. A peronoszpórákkal főleg a növény korai. petrezselyem. zónált foltok. körömvirág. A babon a kolletotrihumos betegség (kórokozó: Colletotrichum lindemuthianum) főleg a hüvelyen. világosbarna foltok. Az altemáriás betegségre (kórokozó: Al:ernaria porri f. Később a foltoknak megfelelően a levél fonákán fehér vagy lilásszürke bevonat (sporangiumtartó gyep) látható. dinnye. bab. A horsón az aszkohitás betegség (kórokozó: Ascochyta pisi. ún. olajfolt. zeller. dmKi) a nyár végére az idős lomb teljes pusztulását eredményezi. Ezek közül a !5. besüppedő foltokat idéz elő.

már az e l ső lombleve lek ki alakulásakor jelentkezik. káposztafélék. A szögletes. vagy baktérium okozta nek vélik! ) A káposztajé/ék peronoszpá rája (kórokozó: Perunospora bras fő l eg a palántaneve lés során válhat j e l e nt őssé. kam ill a. s azokon ugyancsak kés bevonat ész l elhető . fehér. A levé l sz ínén látható. (A szög letes sárga fo lt okat sokan vírus. Különösen veszélyeztetett gazdanavények: A paradicsomon a fitoftórás tegség (kórokozók : Phytophtho ra infestans) t erm esz t őbe re ndezésbe n. retek. és badföldön is j e l ent ős . erek ált al határolt. 82 . mák. vi zeny ős folt ok. A hagymajelék (kórokozó: Peronospo ra destmctor) már a kikeit hagymán ész re veh e t ő. szü rkésbarna e l színeződés láthat ó. foltok és a levé lfonákan megj e l enő lil ásszürke bevonat a betegség jeltegzet(:sJ tünetei. macskagyö kér. A salátaperonoszpóra (kórokozó: Bremia /actucae) rán. hogy egyes növények a többihez viszonyít va "'·'~"'Ju" " később tünet második A borítja. mafé lék. sza talan alakú . továbbá az al ész re v e h e t ő. borsó. A termések fe lületén nagy. Ilyenkor sárgászöld olajfoltok alakulnak ki . ·l e l ső tünet j e ll e m zője. A levéltüneire a sárgás. spenót. uborka . bevonat szürkés s levelük fel ső ham1adát nik meg.Fontosabb gazdanövények: parad icsom. Az uborkapero noszpóra (kórokozó: Pseudoperonospora cubensis) az legveszé lyesebb betegsége. sa láta. gyér bevonat je ll e m ző.

2 0.2 Veszélyhelyzetben. Ilyenkor a sárgászöld. tünetük alapján könnyen A növényen. Emiatt nemcsak a lomb károsodik. táblázat A peronoszpórák ellen ajánlott szisztematikus készitmények Hatóanyag Metalaxil + mankoceb Epál + rézoxiklorid Oxadixil + cineb Márkanév Rictornil MZ 72 WP Mikal C 64 WP Sanctofan Z Töménység. táblázathan feltüntetett kantakt szerekkel eredményesen hárítják e betegségeke!. a betegség jelentős fellépésekor különösen a paradicsom. táh lázat). % 0.4 0. A retekperonoszpóra (kórokozó: Peronospora hrassicae) már a sziklevélen jelentkezik.2 0. 83 .foltok fonáki részén fehér. amelyben később elszórtan apró fekete. Az időben rendszeresen elvégzett kezelések a 16. 17. pontszerű termőtestek (kleisztotéciumok) is kialakulnak. táblázat A peronoszpórák ellen ajánlott készitmények Hatóanyag Rézoxiklorid + cineb Mankoceb Metirám Márkanév Miltox Special DithaneM 45 Polyram DF Töménység. a gumó belsejében pedig szürkés elszíneződés észlelhető. főleg a levél színén szürkésfehér bevonat (epifita micélium a konídiumláncokkal) látható. Az általános tünetektől eltérő a termesztőberendezésben előforduló paprikalisztharmat (kórfelismerhetők. sószerű kivirágzás észlelhető. A második tünet később észlelhető. uborka és hagyma esetében legalább 2-3 kezelésre a szisztemikus szerek jöhetnek számításba ( 17. Ilyenek: 16. % 0. Védekezés: A peronoszpárák ellen a különösen veszélyeztetett növények esetében feltétlenül védekezni kell. majd pedig a gumóra mosódik le.4 0. a leveleket pedig szürkéslila bevonat borítja. onnan a lomblevélre jut. A mákperonoszpóra (kórokozó: feronospora arhorescens) első tünete már a kelés után szembetűnő: a tövek alacsonyak.2 A lisztharmatok számos növényen fordulnak elő. harmatképződés­ kor. szögletes olajfoltok fonáki részén ugyancsak szürkéslila bevonat található. hosszan tartó csapadékos időjáráskor. hanem a gumó felső részén szürkésbarna foltok jelentkeznek.

Microlux 81 stb. táblázat Lisztharmat ellen ajánlott készítmények Hatóanyag Elemi kén Dinokap Márkanév Kumulus S. torma. Thiovit S. 18. a perzselés veszélye miatt nem szabad használni. . uborka. borsosmenta. % 0. bab. Egyes növényfajok (sárgarépa. Védekezés: A rozsdák kontakt szerekkel eredményesen leküzdhetők (lásd 19. E betegségre a levél színén észlelhető elmosódott. Védekezés: A lisztharmatok (kivéve a paprikalisztharmat) a 18. táblázatban ismertetett kontakt szerekkel eredményesen leküzdhetők.. borsó. uborka.2 A botrítiszes.szürkepenészes" rothadás egyes növényfajokon jelentős. tárkony. 19. konyhakömény. A betegség az apró. A paprikalisztharmat ellen csak szisztémikus szerek jöhetnek számításba. l %-os töménységben ajánlható. Jellegzetes tünet viszont a levelek kanalasodása.okozó: Leveilulia taurica) tünete. táblázat Rozsdák ellen ajánlott kontakt szerek Hatóanyag Mankoceb Metiram Márkanév DithaneM 45 Polyram DF Töménység. saláta.3 0. fehér bevonat (konídiumtartó) alig észrevehető. petrezselyem. Karathane LC Töménység. sóska.2 0. Fontosabb gazdanövények: paprika. sárgás folt utal. macskagyökér. a levél fonákán pedig a finom. Később azokat dús szürke bevonat (konídiumtartó gyep) borítja be. barna és fekete rozsda (uredo és teleuto) telepekről jól felismerhető. körömvirág. sóska) esetében a lisztharmatos levelek levágása és eltávolítása is lehetséges. sárgarépa. % 0. paprika. A betegség a nyár közepétől válhat jelentőssé. Fontosabb gazdanövények: paradicsom. rothadó szár és termés jellemzőek. A rozsdák egyes növényfajokon fordulnak elő. petrezselyem. dinnye. Fontosabb gazdanövények: borsó. A betegségre a vizenyős levélfol tok. Ezek közül a pirazofosz hatóanyagú Afugan O. tök.05 Az elemi kén tartalmú szereket 28 oc felett. 84 . táblázat).

kemény képletek (szkleróciumok) is képződnek. korától. % 0. mocskospajor) a gyökerek megrágásával a növények hervadását. 20. hogy a töveket ne ültessük mélyre. uborka. lótücsök. Salátán a betegség esetenként válhat jelentőssé. Fontosabb gazdanövények: paprika. Növényvédő szer használatára ezért csak a betegség megjelenésekor kerüljön sor.Küliiniisen veszélyeztetett gazdanövények: A termesztőberendezésben (pl. Védekezés: A termesztőberendezésben a relatív páratartalom. majd 8-9 lombleveles korban ismételjük meg. Számításba jöhet azonban a ki ültetés után az állomány pennetezése a gyökérnyakvédelem miatt. vattaszerű fehér bevonat (micélium) észlelhető. drótférgek. a károsított növény- 85 . paprikán és uborkán kell a betegség fellépésére számítani. fólia alatt) termesztett paradicsomon. mind fólia alatt a betegség a kiültetés után tő­ pusztulást eredményez. Az esetenkénti védekezésre néhány készítmény áll rendelkezésre (lásd 20.08 0. A saláta botrítiszes betegsége elleni védekezés egyik fontos eleme. Salátán mind tennesztőberendezésben. valamint a növény számára szükséges léghőmérséklet biztosításával rendkívül fontos. saláta. Szabadföldön e növények alig veszélyeztetettek. Kártevők A talajlakó kártevők (pajorok. majd kisebb lémennyiséggel a kezelést 3-4.08 A szklerotíniás. A saláta kiültetése után kell védekezni. táblázat). továbbá az uborka. Védekezésre a botrítiszes rothadásnál ajánlott készítmények használhatók. Különösen veszélyeztetett gazdanövények: A termesztőberendezésekben elsősorban a paprika. általában a botrítiszes betegséggel együtt szokott előfordulni. táblázat Butrítisz ellen ajánlott készítmények Hatóanyag Vinklozolin l prodion Proeimidon Márkanév Ronilan 50 WP Ro vrai Sumilex 50 WP Töménység. A növényeken vizenyős foltok. A kártétel várható mértéke a talajlakó kártevők egyedszámától. azokon pedig dús. a növényfelüIet-nedvesség időtartamának csökkentése szellőztetéssel. Védekezés: A paprikát és az uborkát a kiültetés után nagy lémennyiséggel kell pennetezni.08 0. Később 2-4 mm-es. fekete. pusztulását idézhetik elő. "fehérpenészes" rothadás egyes növényfajokon a tennesztóberendezésekben fordul elő.

A fonálféreg által károsított gyökereke~ kezdetben gombostűfejnyi. A talajlakó kártevő rovarok elle 2 a diazinon (Basudin 50. fertőzöd 86 . Védekezés: A fontosabb talajlakó kártevők többéves fejlődésű rovarok. A gubacs belsejében szabad szem~ mel alig látható. fehér színű. A nagy tenyészterületű növényeknél (dinnye. Ebből adódóan nem szabad. Az általu~ okozott tünet könnyen felismerhető. 30 dkg/100 m 2) készítményt használhatjuk A granulátumot a kiszórást követően nem szükséges a talajba bedolgozni. A gyökérgubacs-fonálférgek melegigényes kártevők. paprika) négyzetméterenként 2-3 talajlakó kártevő rovar már jelentős kárt okozhat. mány egyenetlen lesz. A talajlakó kárlevők által különösen veszélyeztetettek azok a növények. A cserebogarak pajorjai három. majd 10-15 cm-re a talajba dolgozzuk. drótférgek alkothatják a népesség többségéL A talajlakó kártevők okozta kártétel nem minden esetben eredményezi a növények pusztulását.és tápanyagfelvételét zavarja. nyiben a talajlakó kártevők közill a lótücsök károsít. így ezek a növények a növekedésben visszamaradhatnak. ezáltal a növényállo-. Különösen veszélyes a talajlakó kártevők jelenléte. l !l teri növényházban és szabadföldön kártételei A gyökérgubacs-fonálférgek mesztett növényeken egyaránt előfordulhatnak. mélyebb rétegekbe húzódnak. Ennek ellenére számottevő kár1 tételükkel kizárólag a növényházi termesztés során találkozhatunk. ellene a fenitrotion + ma lation hatóanyagú (Bovatox 50.fajtól függően változó. Ilyenkor a gyökerek részleges károsítása a növények víz. a drótférgek három-öt. és tápanyagfelvételét zavarja. 2-3 éves pajorok. ahol évente több nemzedéi kük is kifejlődik. 35 dkg/l 00 m 2 ). gubacsak jelennek meg. ahol a kártétel közvetlenül a tennényen jelentkezik. ezért a kés őszi és a kora tavaszi talajfertőtlenítéstől nem várhatunk jó eredményt! Ameny. 20 dkg/l 00 m hatóanyagú készítményekkel védekezhetünk. a lótücsök két évig fejlődik a talajban. A talajlakó rovar· kártevők ősszel. Amennyiben a talajművelés során nagyszámú kártevő jelenlété észleljük. A rovarölő granulátumot ültetés előtt a talajra szórjuk. a talaj lehűlésével. esetenként ettől is nagyobb megi vastagodások. A gyökérgubacs-fonálféreg növényházban nevelt. továbbá a gyökérzöldségek. a terbufosz (Counter 50. amelynek nagy a tenyészterülete. és a területre gyökérkártételre érzékeny növényeket ültetünk. Szaporodásuk kedve~ feltételeit általában növényházakban találják meg. ún. öntöi zővízzel. Fontosabb tápnövények: valamennyi lágyszárú növény. A fonálférge~ kártétele a növények víz-. hogy a kártétel váratlanul érje a gazdálkodót. hervadnak. a kártétel megelőzésére végezzünk talajfertőtlenítést. amelegebb napszakban lankadnak. csapadékkal a hatóanyag a kártevő élőhelyére jut és így gyorsan kifejt~ l a hatását. amennyiben idősebb. csepp alakú nőstényeket találunk. később borsónyi. így a növények gyen~ j gén fejlődnek.

borsó. a többit ra~adós mézharmat formájában a levelekre ürítik. ahol a közvetlen 87 . Fontosabb tápnövények: paprika. nem terjedt el. fásszárú tápnövényeken. Fontosahh tápm)vények: a hajtatott zöldségfélék közül kerülnek ki. közivellen kártételükön túl vírusterjesztö tevékenységük is rendkívül jelentös. A fo[ nálférgek ellen a talajt fertötleníthetjük gőzöléssei és fonálféregölö növényvédő !szerek felhasználásával. károsítása sok közös vonást mutat. Gyorsan fejlődő. ezért a leg!gyakoribb fertőzési forrás a palántanevelésre használt földkeverék. vagy növénymaradványoko n telelnek át. a dazomet (Basamid G. Védekezés: A fonálférgek elleni védekezés alapja a fertőzésmentes palánta celőállítása. Ez után saláta-. A gyökérgubacs-fonálfé rgek vet6maggal nem terjednek. az uborka. A gyökérgubacs-fonálférgek közül a gyorsan fejlödő. !közepesen nedves talajon végezhet{) el. a dinnye. Né~ány fajuk növényházban a tél folyamán is szaporodik. ~oknemzedékes kártev ök. talaj. Csak !szermaradványtól mentes talajba ültethetünk növényt! A talajfertőtlenítö hatóianyagok közül a fonálférgek elleni védekezésre. fejlödésben visszamaradnak. bár ha:tékonysága elmarad a talajgözölést61 és környezetvédelmi szempontból is sok~kal veszélyesebb. Mivel a fonálférgek elleni készítmé!nyeknek erös fitotoxikus (mérgezö) hatásuk is van. elevenszüléssei szaporodnak. a paprika.palántával szabadföldre is kikerülhet és a nyár folyamán ott is károsíthat. A talajfertőtlenítést követően 1a talajhömérséklettől. 4-5 hét várakozási idöre van rszükség. A felvett tápláléknak csak egy részét hasznosítják. bab. neveze' lesen a paradicsom. egyszerű kijuttatási módja 'miatt. növekedésben lévö le:velein. hajtásán jelentkezik. . 60 g/m 2) használata terjedt el. A levéltetvek kártétele rendszerint a növények fiatal. A levéltetvek szabadföldön tojás ialakban. A károsított növényen csoportosan szívogató. inéhány mm nagyságú szárnyas. növényrnentes talajon végezhetö el. készítménytól függően. paradicsom. vagy szárnyatlan levéltetvek a növény nedveifvel táplálkoznak. saláta. a tojásgyümölcs. hogy a kezelt talaj tartalmaz-e káros mértékben növényvédőszer-maradványt. A mézharmaton megtelepedő ~orompenész csökkenti a növény asszimilációs felületét A levéltetvek által 1károsított növények hajtásai torzulnak. melegigényes fajok a veszélyesebbek. uborka. A kártétel különösen jelentős lehet a paprikánál. A nyár folyamán szűznemzéssel. káposztafélék. a kezelés a tern1esztési idötszakon túl. így megjelenésüket követöen rendkívül gyorsan jelentös kártételt ~kozhatnak. therendezésigénye és költséges volta miatt. A vegyszeres talajfertőtlenítés 5 oc feletti talajhömérsékleten. A tertmesztett növényeken a levéltetveknek számos faja előfordul. A fajok élet~ódja. apró. ezek n~ílunk szerencsére szabadföldön nem tudnak áttelelni. A fonálférgek elleni !Jalajfertőtlenítö készítmények felhasználása könnyebben kivitelezhető. vagy zsázsapróbával meg kell gyözödni arról. A gőzölés számos előnyös tulajdonsága ellenére.

05%) a Nomolt 15 SC (0. az imágókellen a Lannate 20L (0. paprika. Különösen veszélyeztetett növény az uborka és a paradicsom. Karate 5 EC 0.05%) a levéltetvek természetes ellenségeit. növekedésben lévő állományban a fejesedés késleltetésével. A keresztesvirágúak földiboihái a kelő káposztafélék fiatal leveleit lyuggatják. tojásgyümölcsön. a fejesedő állományban pedig a levelek közé behúzódó levéltetvek a minőség rontásával okozhatnak súlyos kártételt Az utóbbi kártétel különösen a bimbóskelnél jelentős. A fürkészdarázs által parazilált üvegházi molytetű. A levéltetvek elleni kémiai védekezéssei ne várjuk meg a kártétel kialakulását.06%) és aMospilan 20 SP (0. A speciális levéltetűölő készítmény. A káposztaféléknél részben a fiatal. Ide rakják a tojásaikat is. a káposzta-bagolylepke és a káposztalepke a fejlettebb leveleket rágják. és ezen megtelepszik a korompenész. Az üvegházi molytetű a növényházban termesztett.025%) hatékony az üvegházi malytetű ellen. Az apró. feketére színeződnek.015% stb. A levéltetvekhez hasonlóan mézham1atot ürítenek. 3-4 hét alatt fejlődik ki egy nemzedéke. ha a permezésekel a kártevő észlelésekor elkezdjük.2%) eredményesen használható. szabadföldi növényeken is előfordul.kártétel és a vírusterjesztés egyaránt súlyos gondot okoz. Így a védekezés sikere könnyen értékelhető. így a katicabogarakat. l mm nagyságú. 88 . hófehér imágók rendszerint a levelek fonákán tartózkodnak. melegigényes zöldségfélék gyakran előforduló kártevője. tojásgyümölcs. hanem az első levéltetű-kolóniák megjelenésekor végezzük el a permetezést. Védekezés: Az üvegházi malytetű ellen biológiai és kémiai védekezési mód egyaránt eredményes. paradicsom.) eredményesen használható. A kémiai védekezéstől kizárólag akkor várhatunk jó eredményt. Az Encarsia formosa fürkészdarázs betelepítésével a növényházakban a növényvédő szeres kezelések elkerülhetők. korábban fehérszínű !árvái a fürkészdarazsak tojásrakását követően 8-1 O nap elteltével. Növényházban egész évben szaporodik. de számottevő kártételt nem okoz. A lárvák és az imágók a növény nedveit szívogatják. a Pirimar 50 DP (0.05%). Védekezés: A levéltetvek ellenszámos rovarölőszer (Chess 25 WP 0. Nyáron. és itt is elsősorban az őszi hajtatásban okozhat súlyos károkat. 0. A károsított növények a fejlődésben visszamaradnak.04%.1 %. Mospilan 20 SP 0.02%. Az üvegházi malytetű !árvái ellen az Applaud 25 WP (0. l%) és a Mospilan 3 EC (0. Lombrágó kártevő rovarok jelentős része növénycsoportokra specializálódott. fátyolkáka! kíméli. A burgonyabog ár a burgonyán kívül gyakran károsít paradicsomon. a növényházak környékén. Fontosabb tápn()vények: uborka. Bi 58 EC. Az újabban engedélyezett rovarölő szerek közül a C hess 25 WP (0.

esetleg elszáradnak. 0. szár. hagymában. ha a növényvédő szereket a takácsatkák élő­ helyére. ahol a levelek lözött a granulátum fennakadhat. kártevők.05%). 89 . Fontosabb tápnövények: saláta. a fiatal növények gyakran elpusztulnak. uborka. vöröshagyma. gyökérnyaki részén. a levelek fonákára juttatjuk.és melegkedvelő faj. retek. A kémiai védekezés csak akkor eredményes. A károsított növények a növekedésben lemaradnak. Fontosabb tápnövények: paprika. a palántázás! követően. vagy atkaölő mellékhatású rovarölő szert (Dani tol IOEC. fóliasátrakban gyakori.05%. Növényházakban és szabadföldön egyaránt károsít. pl. tojásgyümölcs.5 mm nagyságú állatok a levél fonákán pókhálóra emlékeztető finom szövedék védelmében károsítanak. hagymában járatokat készítenek. valamint csigaölő •szerek (Del ici a csigaölő szer. vagy a Chinetrin 25 EC (0. 3 dkg/l 00 m 2) ! kiszórásával védekezhetünk. Szárazság. dinnye.5 EC (0. bab. a fiatallárvák ellen kontakt hatású permetezőszerekkel. gyomos területek melletti kertekben. A zöldségfélék kártevői közül a növények gyökerén. 0. O. gyökérlégy.06%). Fontosabb tápnövények: káposztafélék. A közönséges takácsatka szívogatásának hatására a növények idősebb levelei sárgulnak. Torque 50 WP. Védekezés: Növényházakban az üvegházi ragadozóatka (Phytoseiulus persimilis) kibocsátásával is védekezhetünk a közönséges takácsatka ellen. Védekezés: A lombrágó kártevők ellen a kártétel kezdetén. 0. gumóban élő légyfajok (káposztalégy. A csigaölő szereket levélzöldségnél. bab. Védekezés: A zöldségféléken károsító légyfajok elszaporodása a vetésforgó betartásával jelentősen mérsékelhető. A táblán kívüli területről betelepedő legyek imágói ellen. A tojások lerakása. nem szabad felhasználni.4%. torma. egy-két alkalommal növényvédő szeres permetezésre is szükség lehet.5 EC. retek. A hozzávetőlegesen 0.ban. nyirkos helyet kedvelő. 20 dkg/l 00 m2.04%) megelőzhető.nedvszívó anyagok. az idősebb gyökerekben. l%) használhatunk. Évente több nemzedékük fejlődik. A védekezésre speciális akariddeket (Mitac 20 EC. sóska. fényt kerülő lombfogyasztó Kártételük elhanyagolt. hagymalégy) kártétele a legjelentősebb.Fontosabb tápnövények: káposztafélék. spenót. piretroid hatóanyagú készítményekkel (Decis 2. borsó. Mesurol csigaölő szer. . és így a későbbi kártétel kontakt hatású. Meztelen csigák nedves. A legyek csontfehér nyűvei a fiatal gyökereket felél ik. Védekezés: Ellenük talajba süllyesztett sörrel töltött csapdák kihelyezésével. porított szuperfoszfát kiszórásával. 0.05%) védekezhetünk. paradicsom. mint: Decis 2. paprika. barnulnak. Cyperil 10 EC. bab.

főleg hideghajtatás során okoznaki l gondot. valamint a korán tavasszal vetett termesztett növények között fordulnak elő. vetési hérics (Adonis aestivalis). hélazab (Ave na fa tua) .). Ezek az áttelelő gyomnövény ek-tyúkhúr (Stellaria media). ősszel magot érlelő növények közé tartoznak.tennesztőberendezésekben.és gyógynövény ek gyomosításáb an szerepet j<itszó gyom fa-· jok előfordulását és borításuk mértékét. Az idetartozó gyomok az évelő. Haszonkertek ben a rendszeres talajművelés hatására úgynevezett "szántóföldi gyomflóra" alakul ki.a jel-j lemzők. a muharfélék (Setaria SfJfJ. fűszer.vadrepce (Sinapis arvensis). árvacsalánfélék (Lamiurn spp. méretük alapján a negyedik csoportba tartozó gyomnövény ek jelentik a legnagyobb veszélyt.). mezei árvácska (Viola arvensis).).és kétszikű gyomnövény ek alkotják. a disznóparéjfé lék (Amaranthus spp.alkotják. repcsényretek (Raphanus raphanistrum). az ebszékfű (Matricaria inodora). de kisebb-nagyo bb foltokban megjelenhetn ek az évelő egy. melyek a kertészeti növények között előfordulhatnak.Gyomnövények megjelenő A biztonságos termesztés alapja a zöldség-. melynek. A termesztés körülményei (termesztés célja és módja. A ham1adik csoportot a tavasszal csírázó és nyáron magot érlelő gyomnövé-. míg a kétszikű gyomok közül a parlagfű (Amhrosia elatior). Az egyéves gyomnövény eket életciklusuk. vagyis az előfordulási időszakok alapján négy csoportra oszthatjuk. A tennesztett növényekre fajszámuk.és gyógynövények között különféle egyéves és évelő gyomfajok által okozott gyomosodás megelőzése vagy megszüntetés e. fűszer. a libatopfélék (Chenopodiu m spp. sebforrasztó zsombor (Sisymhrium sophia).és kétszikű gyomnövények is. pipacs (Papaver! rhoeas). nyek -. termesztés helye és ideje) nagymértékb en befolyásolják a zöldség. és nyár végén. a 90 . Az első csoportba az ősszel csírázó és tavasszal magot érlelő gyomnövények tartoznak. veronikafélék (Veronica spp. Ezek a fajok az évelő.). Több mint félszáz azon gyomnövény eknek a száma. de már néhányuk a mclegigényes termesztett növényeket is károsítják. pásztortáska (Capsella hursa-pastori s). tömegük. valamint a korán tavasszal vetett tennesztett nö-) ! vények között fordulnak elő. a kövér porcsin (Portulaca o/eracea). Ugyanis a legjelentősebb szántóföldi gyomnövény ek a tavasszal vagy nyár elejétól folyamatosan csírázó. Ebből a csoportból a fűfélék közül a kakasláb fű (Echinochloa crusgalli). ma-l elején nyár és csírázó egyaránt tavasszal és ősszel A második csoportra az got érlelő gyomnövény ek-ragadós galaj (Galium aparine). legnagyobb részét az egyéves egy.) és a pirók ujjasmuhar (Digitaria sanguinalis).

fekete ebszőlő (Solanum nigrum). A gyökértarackosok közé 'olyan fajok tartoznak. Amennyiben az ily módon kijuttatott készítményeket a talajba is munkáljuk. A gyomirtó szerek tulajdonságait figyelembe véve a herbicidek különböző kijuttatási időpontokban alkalmazhatók. Palántával szaporított növények esetében a gyomirtó szerek kijuttatása a kiültetés előtt (preplanting) megkezdődhet. Gyakran akkor járunk el helyesen. Ismerünk vetés előtti (presowing) kezeléseket. de a gyomnövények már igen. pre-poszt" kezelések.. A vegyszeres gyomirtást gyomirtó szerek (herbicidek) alkalmazásával végezzük. Ezek közül a szártarackos és gyökértarackos gyomnö' ~nyek a legfontosabbak. a nád ( Phragmites 'communis) és a fenyércirok (Sorghum ha/epense). 91 . paradicsom). például: hagyma. mint például az apró szulák ( Convolvu/us arvcnsis). Magról termesztett növények esetében a legtöbb gyomirtó szert a kultúrnövény vetése után. Gyomirtási spektrumuk szerint a gyomirtó szerek lehetnek totális vagy szelektív hatásúak. melyek talajra és növényre alkalmazva egyaránt hatékonyak. akkor az eljárás jelölése pp. A herbicidek hatásmód alapján perzselő (kontakt) hatásúak és felszívódák (szisztemikus) lehetnek. és így lehetőség adódik kontakt. Megkülönböztetünk talaj.és levélherbicideket Vannak olyan készítmények is. Ebben az időpontban a termesztett növény még nem kelt ki (lassan. (preplanting inemporario n). ~lapján csoportosíthatók. de még kelése előtt (preemergens) juttathatjuk ki. elhúzódó csírázási növények. ahol a gyomirtó szert kipermetezése után azonnal vagy legkésőbb l órán belül a talajbakell dolgozni. a csillagpázsit (Cynodon dactylon). vagy kémiai eljárásokkal történhet. :··· Az évelő gyomnövények a talajban áttelelő vegetatív szaporító képleteik . vagy bizonyos esetekben a levélen és talajon keresztül egyaránt ható készítmények. a csattanó maszlag (Datura stramonium). a me['zci· acat (Cirsium arvense) és az útszéli zsázsa (Lepidium draba). A tennesztett növény kelése után vagy a kiültetett palánták begyökeresedése utáni gyomosodáskor (posztemergens) alkalmazhatók a levélherbicidek. ha a két eljárást egy vegetációs időn belül egyaránt ·alkalmazzuk. · A gyomnövények irtása mechanikai. Szártarackos növény többek közölt a tarackbúza '(Agropyron repens). az apró gombvirág (Galinsoga parv!flora) és a varjúmák (Hibiscus trionum) emelhető ki. A gyomirtások speciális esete az úgynevezett . perzselő hatású totális levélherbicidek alkalmazására.

A metobromuron hatóanyagú (Patoran 50 WP) gyomirtó szer bab gyomirtására alkalmazható. paradicsom. Az smetolaklór hatóanyagú (Dual 960 EC. A linuron hatóanyagú (A falon. borsó. paprika. Az izopropali n hatóanyagú (Paarlan) herbicid paprika és paradicsom gyom-· irtására alkalmazható. A napropamid hatóanyagú (Debrinol 50 WP. Gesagard. zeller. 92 . A difenamid hatóanyagú (Rideon 80 WP) gyomirtó szer paprika és paradicsom gyomirtására engedélyezett. lencse. gyökérzöldség. Benefex. vöröshagyma. paradicsom gyomirtására. Kétszikű gyomfajok irtására: A klórbromuron hatóanyagú (Maloran) szer sárgarépa és vöröshagyma gyomirtására engedélyezett. Preemergens kezelésnél kijuttatható hatóanyagok Egyszikű gyomok irtására: Az etalfluralin hatóanyagú (Buvilan EC) herbicid bab. zeller és macskagyökér gyomirtására engedélyezett. sárgarépa. Dual Gold 960 EC) gyomirtó szerek bab.Presowing és ppi. A lenacil hatóanyagú (Adol 80 WP) herhicidet borsó gyomirtására lehet felhasználni. petrezselyem. A prometrin hatóanyagú (Merkazin. vöröshagyma gyomirtására használható. fokhagyma. paprika gyomirtás<ha javasolható. görögdinnye gyomirtására alkalmazható. Flubalex) készítmények borsó. kezelésnél kijuttatható hatóanyagok A benfluralin hatóanyagú (Balan. paradicsom. tök. petrezselyem. borsó. saláta uborka gyomirtására használhaták fel. Debrinol 45 F) készítmények felhasználhatók káposztafélék. paradicsom. dinnye. csemegekukorica gyomirtására használható. sárgarépa. Gesagard 300 FW) gyomirtó szerek lencse. bab. Linurex 50 WP) szer csemegekukorica. Posztemergensen kijuttatható hatóanyagok A fluazifop-P-butil hatóanyagú (Fusilade S) szer paprika.

A nitrofen hatóanyagú (Mezotox 25 EC) szer hagyma gyomirtására engedélyezett. A metazol hatóanyagú (Mezopur 75 WP) szer hagyma gyomirtására javasolt.A glüfozinát-ammonum hatóanyagú (Finale 14 SL) szer zárt termesztő berendezésekben és szabad földön "pre-poszt" kezelésre alkalmas. 93 . uborka. vöröshagyma gyomirtására javasolt. A szetoxidim hatóanyagú (Nabu S) szer paradicsom. A kiválasztott gyomirtó szereket 250-350 liter/hektár vízmennyiséggel juttassuk ki. A gyomirtó szerek felhasználása során a csomagoló burkolatokon lévő tájékoztatóban leírtakat minden esetben be kell tartani.

Balca F 1. A tipikus determinált· növekedéső fajtáknál a főhajtás 4-6 fürt kifejlesztése után lezár. A termesztett fajtákat növekedési típusuk és a tern1esztéstechnológia alapján csoportosítjuk. nagy kálium. Romatos F 1• Féldeterminált niivekedésűek: Luca F 1. a hajtásrendszer típusait elemezve.és C-vitamin-tartalma. Precodor F 1• K. Rendera F 1. Szívesen fogyasztjuk friss.A zöldség. Meran Fl> Estrella Ft> Andra F 1. Turbó F 1. F 1. Dario F 1.) A paradicsom az egyik közkedvelt. Táplálkozási értékét A. A determinált növekedési fajták köre sem egységes. Vernone F 1. amely lezárja a hajtás további növekedését. A magyar konyha nélkülözhetetlen eleme. Hajtatásban vagy gúlás termesztésben van nagy szerepük e fajtáknak. Ennek eredménye a tipikus· bokorforma. Ezt a technológia ki is használja. Ez aztjelenti. -folytonos növekedésű fajtákat. két fajtacsoportot különböztet meg: -determinált. A folytonos növekedésűfajták akár "fává" is megnöveszthetők. Fajták: A nemzetközi irodalom a paradicsomnövény növekedési ütemét tekintve. Majorca. A főhajtás lezáródása serkenti az oldalhajtások hasonló felépítéslí növekedését. A korábban féldetermináltnak nevezett fajtaköméi a 8-9 fürt után áll le a főhajtás növekedése. Beleanta F 1. Suprella F 1. mélyhűtött és konzervált formában.és kalciummennyisége adja. A determinált növekedési típus főhajtásának csúcsán virágzat fejlődik. (A teljes sort helyszűke miatt nem tudjuk közölni. leginkább elterjedt zöldségfajunk. Gála F1. Counter Ft> Floriset F 1. hogy a főhajtás végén nem képződik fürt. E növekedéstípusnál a felső oldalhajtások erős hajlandóságot mutatnak a főhajtás szerepének átvállalására. Prisca F 1.) Hajtatásifajták (folytonos növekedésűek). 3 F 1• 94 .és fűszernövények részletes bemutatása Burgonyafélék Paradicsom (Lycopersicon escu/entum MILL. Tini F 1.

Kecskeméti korai bíbor. Közepesen érzékeny a talaj nedvességtartalmára. Red Hunter. ívó.18 °C éjjel i és 20-25 °C nappali h ő m érsék l eten opti máli s. A sz<íntás vagy ásás mélysége 25-35 cm legyen. Talaj-elríkészítés. id őtartam·t . Sláger. Környezeti igénye. Transzspirációs egy iilthatója 240-270 közölt van. . Kecskeméti tárolási F 1. Optimális JuJigénye 22±7 °C.10. Hom okon a tavaszi szántást javaso ljuk. valamintamin őség van hat ással. vetés).30. a elenáció miatt.helyrevetcll term esztés (áprili s 10-20. kézzel szeelve (május 5. 95 . tervezés érdekében ismert etjük. típusokat a könnyebb áttekinthetőség. Kifejezetten fényigényes növény.Szahadföldi fajták: Kecskeméti 262. Peto 86.lámrendszeres term esztés.szabadfö ldi korai term esztés (április 20. Kecskeméti 407. Leglényegesebb az ősz i mélyszántás.váz nélküli fól i:ístakarás és fóliaalagút alatti tenneszlés (ápri lis 10-20. Korall .az 1 . növekedésérc és fejl ődé sére a fény erőssége. Peto 95. Robot.szabadföldi tömegtcnn c:ztés konzerv célra.). az eset lege: bérelt terül et műv e­ lését figye lembe véve. A paradicsom a mel eg igényes zöldségfajok közé tartozik. mélyrehatoló gyökérzete a vizet jól reltárja . a kiültetésig. /5. A talajt zá1juk be. csupán a legfontosabb adatokat közöljük. kép. Delta. Ki térünk a gép i termesztési vá ltozatok ra is. . Tavaszi első t a lajm űvelési munkánk a simítózás. Vízigénye nagy . A hajtatás! könyvü nkben nem rész letezziik.). Kecskeméti jubileum .). amin t arra rá lehet menni. Treff. illetve a vetésig gyommentesen tartani a területet. t e rm őh e lyekcn . Termesztéstechnolúg in i 1·ál toza!ok.15. Fényigénye. A virágok termékenylilé e 15. Ideje szeptemberoktóber . Mobil . Ezek után nézzük a tec hn ológ iai változatokat: . Lugas. Érésben l évő paradicsom . .11 I. Prima. Zömök.).szabadföleli tömegtermesztés friss fogya ·ztásra. ami 240-360 mm csapadéknak felel meg. A tech nológ iai változatokat. A tenyész id őb e ni összes vízfogyasztása ( 120 napos te n yészidő! alapul véve) 2400-3600 m3/ha . palánt{tzoll (m:íj us 1. . Feladatunk továbbá a technológia típusától függően .

. A korai termesztési i technológiáknál tápkockás palántát.. • mert erős vegetatív túlsúlyt eredményezhet. -sima.ritka vetés (200-400 db/m 2).sűrű tűzdelésre váró vetésnél: 6. egyharmadát tavasszal szó1juk ki. koptatás nélküli magból 1500 gramm. . fóliaalagutas. Vetési idffpontok: -váz nélküli. A tenyészidőben fejtrágyát a növény fejlődé­ si erősségétől függően adunk. sima palánta nevelése.tűzdelt palánta (300-400 db/m ). A műtrágyákat megosztva adjuk. A helyrevetés konzerv célra. szálas palánta (600-800 db/m 2). A kelés 8-14 napra várható. 2 .0-1 . 2 . A paradicsom : nagyon meghálálja az érett istállótrágy:ít.0-8.5 cm. Magszükséglet. A vetés mélysége: 0.• trágyaigényét Az alaptrágyát az őszi talajmunkákkal dolgozzuk be a talajba. 2 -cserepes palánta (10--14 cm-es cserép. A palántanevelésnél számításba jöhet a tápkockás. annak kiszámításának módját korábban már ismertettük. -szabadföldi tömegtermcsztésre március 15-21. 2 . Tűzdelés szikleveles állapotban. ha a talajhőmérséklet eléri a 14 ocot. illetve április l O. 1 1 96 . Virágzás előtt a nitrogénnel óvatosan bánjunk. -sima palántanevelésnél: 2. Mélysége 2-2. Szaporítás. Palántanevelés időtartama 6-9 hét. Állandó helyrevetésre akkor kerülhet sor.0 g/m • Hektáronkénti vetőmagigény 250-450 gramm mag. Magszükséglet: -ritka nevelésnél: l . illetve február 20-március 5. a későbbi kiültelésnél tűzdelt vagy sima palántát ültetünk.· mek visszapótlását.tápkockás palánta (200-300 db/m 2). A tervezett terméstömeg által kivont legfontosabb makroele.5 cm. táblázatban a talaj tápanyag-ellátottsága alapján mutatjuk be fajlagos mű. tűzdelt. Szaporítjuk palántázással és helyrevetéssel. A foszfor és kálium kétharmadát ősszel. illetve koptatottból 600-800 g/ha. A 21.5 g/m 2 . vagy később tömegtermelésre illetve tárolásra termesztett paradicsomnál elfogadott. 50--100 db/m ). A palánták edzése elengedhetetlen a szabadföldi ki ültetés előtt. Palántanevelésnél felnevelhető növényszámok: .0 g/m 2 . szabadföldi korai tem1esztésre: február 15.Trágyázás.0--3.tűzdeléses palántanevelés tűzrlelésig ( 1500-2000 db/m ).

8 - 3. IV. 7.5 3. ll. 3.3 2.0 2.4 2. ten n ő h ely A talaj tápanyag-ellátOltsága igen gyenge gyenge közepes jó igen jó Nitrogén l.9 3. lll.9 - - 5.7 1. IV. Szabadföldi tömegterm esztésnél kézi szedéssei 125 + 35x30-35 cm (40 OOO t ő/h ektár) Helyrevetésnél 125 + 35 x l 0.5 2.8 6.5 3.5 1.7 Kálium l.3 1.6 6.5 2.0 3.5 3. kép .5 1.5 6.2 1.7 1.2 4.8 2.7 0.1 3.5 1.l 00 + 30x 30 cm (50-60 OOO db/hektár). ll. ráblázar A parad icsom faj lagos műln~gya i gé n ye (Hatóanyag kg/t) Tápelem.9 2.0 3.120 OOO t ő/hek t á r). ll.3 1.2 3.4 - 2.8 0.7 2.2 1.21. lll.0 3. A Lenyészterül et a technológia típusa szerint változik. Váz né lküli fó li ás takará alá 160 + (2x30)x30 cm (45 OOO tő/hek­ tár). 3. IV .2 Foszfor l.6 3.4 1.2 6.6 3.8 A magvetést végezhetjük kézze l és géppel.0 3.6 0. lll.5 6.5 4.0 5. Kenténeres paradicsom termesztés 97 .15 cm (90.9 1.3 - - 2. /ó .5 0.1 2.7 3. Korai szabadföldi termeszlésnél 80.4 1.0 7.

2--0. Hatvani. Paradicsom alakú zöld Pallagi. Nagyobb felületen földdel is letakarhatjuk a paradicsomot. Szentesi kosszarv ú. Bz-. A kelesztő öntözésre az állandó helyre vetett változatnál kerülhet sor. Sobor. Alakjánál fogva külön csoportba tartozik az almapaprika (fehér. Hazánkban legelterjedtebb a tennés hússzíne szerinti csoportosítás. Egy-egy darab friss paprika napi fogyasztása a szervezetet szinte tökéletesen karbantartja. Egy-két napig bírja. talajporhanyítás folyamatos munkavégzést igényel. B 1-. igény szerint. Rekord. A zNd húsú fajtákon belül megkülönböztetünk halványzöld. Rezisztens Keszthelyi. fokozza a kiválasztást. me rt a gyomor és bél nyálkahártyáját izgatja. Ezenkívül számottevő A-. Fehérözön. Egyéb zöld (pritamin) fajtákat: Greygo. Csipke. Az elérhető tennésátlag: 30-50 tonna/hektár. Biológiai értékeit tekintve még a paradicsomnál is értékesebb. gyorsítja a bélmozgás!. Szarvasi ll. Füstöléssel. Novator F 1. Ontözés.5 liter vízzel beöntözzük. Ez az érték a zöldségfajok közül a paprikánál a legnagyobb. Ultetésnél a palántákat 0.Ápolás. A csípős paprikában lévő kapszaici n étvágygerjesztő hatás ú. ~ gyomi~~s. A tenyészidőben adott csapadékpótló öntözésnél 30--40 mm-es vízadagot adunk. csípős). Belecskai. Szentesi piacos és hegyes fajtákat: Budai csípős hajtatási. HRF F 1. Duna F 1. Góliát SH. P-vitaminokat tartalmaz. Kocsolai. Újmajori. A korai tennesztésnél elengedhetetlen a fagyvédelem. Ebből a csoportból kiválik színével a Szentesi sárga paradicsom alakú fajta. Javított Bogyiszlói. Cecei SH. Szintetikus Cecei SH. A legkorábbi szabadföldi érésidő június 20-ra várható. Néhány tövet fóliás takarással megvédhetünk. 98 . öntözéssel szintén védekezhetünk a kisebb fagyok ellen. nagyhogyríjú fajtákat: Balaton F 1. D. C-vitamin-tartalma 150--200 mg/100 gramm. Paradicsom alakú zöld Szentesi. Cseresznyefonnájú fajtánk a Szentesi.) A paprika hungarikum. Korai paradicsom alakú. Hárosi zöld. Rapidus F 1. Fajták: A paprikafajták többféleképpen csoportosíthatók. Az állandó helyre vetett állomány tőszámátatervezett sor-tőtávolságra és állományszámra állítsuk be. Táltos SH. Fehér húsú (tölteni való) fajták: Albarégia. Ezt követően a fagyokig szedhetjük a paradicsomo!. Betakarítás. alma alakú. Keceli l F 1. vérbőséget okoz. Hosszú Táltos. Suptol. Kannen. Étkezési paprika (Capsicum annuum L. Tizenegyes. Ásványisó-tartalma is jelentős. A fölösleges egyedeket távolítsuk el. Az egy főre jutó fogyasztás l 0--12 kg/ fő/év között változik.

a napi összfogyasztás 22-25%-a. . A paprika érzékenyen reagál a h őm é rsé kl e ti változásokra . pal ántáról (május 15-25. kb. a k éső tavaszi.e l ő k ész ítés t palántázáskor. -szabadföldi . Paprika konténerben lermcsztve 99 . Vi sszautalva.tő l ). illetve kiültetés ig.14 órás megvilágítástartam szükséges. 5000 lux körüli fényerő és 12. a Talajnnive/és címú fejezetben leírtakra .).szabadföldi tömegtenn esztés. a vetés e l ő tti talaj. mint a paradicsomé . Tavasszal simítózunk és gyomtalanul tartjuk a területet a vetés ig.J4 óra közöll) a legnagyobb. Vízigénye nagy. áll andó he lyre vetés (ápri li s 15 .15 .Környezeti igénye. míg az állandó helyre ve tett paprikánál. A szabadföldi tem1esztésnél szükséges fényvi szonyok hazánkban adottak .). A fagypont alatti h őm érsék­ lete! még rövid ideig sem bírja ki . nagymagvú növények rendszere szerint . Ta /aj-előkészítés. Fényigény. o c. Termesztéstechnológiai vá/tozatok: -váz né lküli fó li ás takarás és kisalagutas tem1esztés (áprili s 20-május l 0. a k éső tavaszi aprómagvú növények rendszere szerint végezzük . 17. A napi víz fogyasztás a déli órákban ( 12. Őszi mé lyszántás vagy ás<ís itt is az alap.) -szabadföldi korai termesztés (május l 0. kép . A paprikavirág termékenyül éséhez fajtánként változó. A magvak csírázása 25-32 °C-on a leggyorsabb. A paprika optim áli s h őigénye: 25±7 Tehát nagyobb.

Ezt a növény hajtáscsúcsának színe változásával nyomon tudjuk követni. lll.2 4. A foszfortartalmú műtrágya egyharmadát ősszel.1 lll.8 5. Kiültettük a paprika palántáját.4 - 3.0 5.5 3.6 A paprikatermesztés sikere döntő mértékben a folyamatos tápelemellátástól függ.2 1.Trágyázás.5 2.8 2.8 5. Nézzük mi volt ez.1 7.0 8.4 3. 4.0 1.9 1.2 5.6 4. mikor virágzik.0 ll.4 1. lll. fejtrágyaként adjuk.2 3.7 4.8 6.5 - gyenge közepes jó igen jó Nitrogén l.0 3.2 2.0 4. 100 .7 - 4. A káliumtartalmú műtrágyát ősszel.0 IV.8 9. 8.3 4. egyben kijuttatjuk. Foszfor l. Ezt követi a hajtás fejlődése.8 8. Korai termesztésnél foszfor-túlsúlyos tervet készítsünk.0 1.5 5. Az étkezési paprika fajlagos mű­ trágyaigényét a 22.0 4.5 4.8 2. A sikeres termesztésért először ismerkedjünk meg a paprikanövény fejlődési jellemzőiveL A palánta kiültetése után. Ehhez idő kell. ll. a paprika elsőként erős gyökérzetet fejleszt. IV.1 3.4 3.9 3.0 2.0 5.3 5. eltérően a paradicsomtól. Kálium l. IV. 5.4 5. termőhely igen gyenge 5. Szakítani kell a hagyományos szemlélettel ebben a kérdésben is. Ha nincs elegendő istállótrágya műtrágyával elégítsük ki igényét. Nagy volt az elvárásunk. hogy mikor indul fejlődésnek. a nitragént az első virágok megtermékenyülése után.1 1. ll.8 6. Türelmetlenül vártuk. egyharmadát indítótrágyaként és egyharmadát a nitrogénnel.6 - 7. 4. mikor lehet szedni. táh!ázat Az étkezési paprika fajlagos műtrágyaigénye (Hatóanyag kg/t) A talaj tápanyag-ellátoltsága Tápelem. 4-6 alkalommal adjuk.2 - 8.1 4.6 7.2 2.5 4.2 7.8 3. 22. de a siker érdekében nem sokat tettünk. A paprika igényli a szerves trágyát. táblázat tartalmazza.

A kiültetett palánta csúcs i része kékeszöld sz ín ű. Ez azt jelenti , nincs sejtosztódás, nincs fej l ő d és. Amikor a csúcsi részen l évő fejl ődő leve lek színe vi lágosabb zöld, mint az alsó lombleveleké, akkor "nagyüzem" van a növényben, fejl ődik , növekedni fog. Ez a közepes növekedési szint a kívánatos a tem1esztés folyam án. Amennyiben erő te ljes a vil <'igoszöld szín "kifolyása" a kifej lett lomblevelekre, túl gyors fejl ődésse i < íllunk szemben. Ezt c ökkenteni kell (víz-, h őe l vo n áss al ). A helyes eljárás az, amikor a palánta ki ültet ésétő l az e l ső bogyók megjelené éig mostohagyereknek tek intjük a paprikát. A bogyó ( 1-2 cm nagyságú) m egjel enését ő l adhatjuk a sok tápanya18. kép. J ó ltennő paprikató got, vizet stb., de fo lyamatosan. A túl sokái g mostohagyerekként keze lt paprika tem1ése ki cs i, defo rm ál t, használhatatl an lesz. Amennyiben kéthetenként , l O naponként fej trágyázzuk, oldott műtrágyáva l , a paprikák szépen kifejl ő dn ek, meghíznak a bogyók. Jó termésátl agot tudunk elém i, s a minőség is jó. Ennek érdekében szinte folyamalosan kell etetni , itatni a növényt. Szaporítás. Palántaneve léssel, és állandóhelyre vetés el egyaránt szaporíthatj uk. A korai termesztésben (váz nélküli fó li tistakarás, korai szabadföld i tennesztés) tápkockás palán télt ültetünk . A tápkocka mérete 6x6-7x7 cm. A paprikát t űzde lh etjük egy- és kétszálasan. Ez azt jelenti , hogy szikl eveles áll apotban egyesével, illetve párosával tű zd e ljük . A kétszálas tű zd e l és e l ő n ye, hogy növényenként több lesz az e l ső termés. Tömeg-pal ántaneve lé nél használjuk a sim a pal ántát ( k éső i ki ültetés).
Vetés idő:

-váz nélküli fó li ás term esztéshez febru ár 25-március 5., -korai szabadföldi termesztéshez március l O. , - szabadföldi töm egtermesztéshez márciu 20-30., -állandó helyrevetés ideje: áprili s 10 - t ő L Yetésmélység: 1- 1,5 cm pal ántanevelésnél, 2-3 cm áll andó helyrevetésnéL Tű zdel és: szikl eveles állapotban . Palántanevelési idő: 6-9 hét. Kiültetési id ő: lásd a technol ógiai változatoknáL Magszükség let: tűzde l és ig 20-30 g/m2. l hektárra korai tetm esztésnél l ,5 kg. Sima palántanevelésnél 1-2 kg/hektár.

101

Tenyészterület kiültetésnél: - nagybokrú fajták, pritaminpaprika: 50-55 x 30 cm 60-65 OOO db/ha. Ikersoros elrendezésben: 60+ 20 x 30 cm (83 OOO db/ha). Szalagos elrendezésben: -determinált növekedésű fajta, helyrevetve: 55+ (3 x 35) x 6-J O cm (250-400 OOO db/ha), - féldeterminál t: 55+ (3 x 35) x 20-25 cm (l 00-125 OOO db/ha), - váz nélküli fólia alá: 120 +(3 x 33) x 25 (kétszá! as), (65 OOO db tápkocka, 130 OOO db növénnyel). Ápolás: Fagyvédelem a korai kiültetésnél. Tőszámbeállítás az állandó, helyrevetett technológiánál. Folyamatos tápoldatozás. Öntözés: Kiülteléskor iszapoló öntözés, félliter víz tövenként Kelesztőöntözés, száraz tavasz esetén 5-10 mm. Az öntözést május végétől augusztus végéig folytatjuk. Vízpótló öntözésnél 25-35 mm-es vízadaggal öntözzünk. A paprikát öntözni csak 20 oc feletti léghőmérsékleten szabad. Betakarítás. A szedés kezdete a korai termesztési technológiáknál június IStől várható. A tömegtermesztésben július IS-től kezdjük szedni az étkezési paprikát A pritaminpaprika szedéskezdete augusztus 15. után van. A helyrevetett állományt augusztus 10-től szedhetjük. Aszedésta fagyokig folytatjuk. A várható termésátlag 20-30 tonna/hektár körül várható.
Fűszerpaprika

(Capsicum annuum L.)
A
fűszerpaprika

a magyar konyha nélkülözhetetlen

fűszere.

Fajták: Folytonos növekedés(í, csípősségmentes fajtacsoport: Kalocsai E 15, Kalocsai 50, Kalocsai 57-231, Szegedi 20, Szegedi 40, Szegedi 80, Szegedi nem csípős. Folytonos ni!vekedés{í fajták: Kalocsai 505, Szegedi 178, Szegedi 179, Szegedi F 03, Kalocsai V-2. F é/determinált, csípffsségmentes fajtacsoport Kalocsai 702, Kalocsai 801, Kalocsai merevszárú 622. Determinált növekedés([, csípfísségmentes fajtacsoport: Kalocsai determinált 60 l. Környezeti igénye: lásd az étkezési paprikánál leírtakat Termesztéstechnológiai változatok. A fűszerpaprikát Magyarországon két technológiai változatban, palántázva és állandó helyre vetve termesztjük. Talaj-elffkészítés. Nagy pontosságat igényel. Oszi mélyszántás 25-30 cm mélyen, októberben. Kötött talajokon célszerű az altalajlazító járatása.

102

Vetés e l ő tti t a laj -e l ő k észít és a sim ítózással kezdődik. Állandó helyrevetésnél márc ius végén-áprili s elején készítünk aprómorz. ás, jól tömörödött magágyat Palántázás e l ő tt, á p ri lis ban a k éső tavaszi, nagymagv ú növények talajműv e l és i rendszere szcrint járunk e l. 10- 15 cm-i g, a palántázás mé lységéig űve ljük a talaj t. Trágyázás. A fűszerpapr i ka alá teljes szervestrágyaad ago t ad unk (30-35 tonna/hektár). Ezze l párhuzamo an, igény szerint adjuk a műtrágyá­ kat (lásd 23 . ráblázar). A műtrágya­ adago lás id őzí t ése megegyezik az ~ tk ezés i paprikáénál leírtakkaL A fej/ 9. kép . Fűszerpap rik a érésben trágyát a fűszerpaprika is meghálálj a. Szaporítás. Az állandó helyrevetés csak ott alkalmazható, aho l a talaj szerkezete, tápanyag-e ll átottsága, vízgazdálkodása kedvező és az id őj árás is kegyeibe fogadja ezt a term esztés i módot. A Kalocsa körn yékén kialaku lt t e m1 ő t áj eb b ő l a zempontból kiválónak t e kinthet ő. Az állandó helyreverés ideje: március végé t ő l április 20-áig tart. A megkésell vetésnél (április 25-e után) a magot cé l sze rű "h őkeze lni ", hogy minél e l ő bb kikeljen. A ve tőmag h ő keze l é. c a köv e tkező. A 12% víztartalmú , lég záraz vetőmag­ hoz, négy részletben, 2-3 óránként 52- 59% vizet adunk. Ezt a mag gyorsan fel;zívja. Az átnedvesedett ve t őmag h őm érsékl ete gyorsan eléri a 30 °C-ot. Ezt köve~ően többszö! átlapátolva, 8- 10 napig 30 °C-os hőmérsékleten tartjuk a vetőmagot, mígnem megjelenik a csíra (gyököcske). A kezelés után a mag nyomban ve th e tő . A vetés mélysége, kötött talajon 3 cm, homokon 4 cm . A v e t ő mag i gé ny faj tától, illetve annak növekedés i típusától fü ggőe n változik . Aján/olinövényszám növekedési rfp usonkém: - fo lytonos n öve ked és űb ő l 400-500 ezer db/növény/hektár, - féldetem1iná ltból 450-600 ezer db/növény/hektár, - determin ált típusú fajtákbó l 600-800 ezer db/növény/ha. A kívánt növény zárn eléréséhez a gyakorl atban ~-szeres magtöbbletet vetnek. !\z ezermagtömeg 5- 7 gramm. Ez 6-12 kg/hektár vetőmagnorma közölt változik. A palántanevelés alkalmazása eselén a v e tő magot március 15- 30. közölt ve'k, enyhe fútésű fó liaházban . Előtte 24 órái g 25 °C-os vízben e l őáz tatj ák. Egy 1ektárra 3,5 kg vetőmagot számítunk. l m 2-re 30-35 grammot vetünk . A palán.ák május közepére válnak kiült e th e t ő kk é.

103

A

fűszerpaprika

23. táblázat fajlagos műtrágyaigénye (Hatóany ag kg/t)
A talaj tápanyag -ellátolts ága

Tápelem ,
termőhely

igen gyenge

gyenge

közepes Öntözetl en

igen jó

Nitrogén I.

15,0 16,0 15,5

14,0 15,0 14,5

13,0 14,0 13,5

12,0 13,0 12,5

10,0 11.5 10,5

III. IV.
Foszfor I.

13,0 14,0 13,0

12,0 13,0 12,0

11,0 12,0 11,0

10,0 10,0 10,0

8,0 8,0 8,0

Ill.
IV. Kálium I. III. IV.

18,0 19,0 18,0

17,0 18,0 17,0

16,0 17,0 16,0 Öntözött

15,0 16,0 15,0

14,0 15,0 14,0

Nitrogén l.

10,0 10,5 10,0

9,0 9,5 9,0

8,0 8,5 8,0

7,0 7,5 7,0

6,0 6,5 6,0

Ill. IV.
Foszfor l.

8,0 8,5 8.0

7,0 7,5 7,0

6,0 6,5 6,0

5,0 5,5 5,5

4,5 5,0 4,5

Ill.
IV. Kálium

l.
Ill. IV.

10,5 11,0 10,5

9,5 10,0 9,5

9,0 9,5 9,0

8,5 9,0 8,5

7,0 8,5 8,0

104

30 mm-es vízadaggal öntözzük a fűszerpaprikát. hogy szinte "vízbe kell állítani". az időjárás. Az első termések beltartalmi értékei általában jobbak. ládás. 25 cm. a virágok termékenyülése elmarad. 105 . . Ápolási munkái a gyomtalanításból. kapálásból. Termesztéstechnológiai változatok: -váz nélküli fóliás takarás (földkockás palántáról) május 10-15. biológiai érettségben (pirosan) szedjük. különösen a napfényes órák száma. A leszedett fúszerpaprikát füzéres. Palántázáskor abeiszapoló öntözésre (10 mm) kerül sor. június-július hónapokban. Bolgárok véleménye. Az érés ütemét döntően befolyásolja a fajta. A tőtávolság 20-30 cm. A fúszerpaprikát 2-3 szálával ültetjük. A magvetés esetén hiányzó csapadékot kelesztő öntözéssel (5-10 mm) pótoljuk. amely a leszedett bogyókban a szedés után 5-6 hétig tovább növekszik. A sortávolság mindkét szaporítási módnál. s akkor jó termést ad.) A tojásgyümölcs hazánkban kevésbé ismert és fogyasztott zöldségfaj ta. 36. Ezek minősége természetesen nem éri el az előzőek értékeit. Fejlődésének hőoptimuma: 25±7 oc.és színgazdagságot mutatnak. Öntözés. -korai szabadföldi termesztés (palántáról): május 15-25. Ápolás. azonban termesztése és fogyasztása terjed fő­ leg külföldön. Vízigénye szintén nagy. mint a későn érőké. Fajták: Fajtái a világban rendkívül forma. a növekedés típusától függően lehet 50. . Csak az igazán ínyencek ismerik értékeit.determinált fajtából 400-500 ezer db növény/hektár. A fúszerpaprikát. biológiai érésbehajló bogyókat is leszedjük. A tenyészidőben 2-4 alkalommal. Fagyveszélyesetén a kormos. Fényigénye is nagy. Már nulla °C-on elpusztul. zsákos. Kifejezetten hőigényes növény. Környezeti igénye. Betakarítás. A fűszerpaprika utóérlelése fontos munkamozzanat. talajlazításból állnak.. Rossz megvilágítás esetén fejlődése lelassul. A várható termésátlag 8-20 tonna/hektár között változik. Tartós meleg időjárás mellett ad elfogadható eredményt. prizmás stb. Tojásgyümölcs (Solanum melongena L. Nálunk két fajta nyert elismerést: a Kecskeméti lila és a Kecskeméti I 98. tárolással utóérleljük.féldeterminált fajtából 300-350 ezer db növény/hektár.Az ajánlott állománysűrűség itt is növekedési típusonként változik: -folytonos növekedésű fajtából 250-300 ezer db növény/hektár. A paprikaőrle­ mény minőségét jelentősen befolyásolja a festéktartalom.

szint az egész kertben nem terem ennyit. mert nem érik be. Gyomtala nítás. Betakarítás. a k i fej l ődésig eltelt napok számával is elvégezhe tjük. szabadföldön. napra. Lehet sű rűn vetni . A rövid tenyészid cjú (ováli s típus) a vinígzás után i 15-20. Finom esemegc a Iojásgylímö lcs ki . a paprikához hasonlóan meghálálj a. Szaporítás. A l ő t á vol ság 30-40 cm közölt változik . Vetés március 15-e után. sim ítózzuk. Ültetésko r beisza- 106 .és fejtrágyaként. A tojásgyüm ölcs húsos bogyója akkor sze dh e t ő. amikor a fajtára j e ll e m ző méretét már elérte. a középhosszú t eny ész i dejű (középhosszú termésúek) 25-30. hajtatva. Ta/aj-elffkészítés.10 cm mélyen megmunk<íljuk a talajt. Mivel k ésőn kerül ki ültetés re. Ültetés e l őtt 8. A tojásgyüm ölcs rendk ívül nagy temléstelj es ítményre képes.Helyrevetni vagy k ésőbb palántázn i nem cél ze rű . Ápolás. Az ápolás i és edzési munkák megegyez nek a korábbi fejezetben leírtakkaL Kiültetés re a 6-8 lombl eveles fejl e tt ségű palánt ák a lega lkalmasab bak. Az ősz i mélysz<íntást tavasszal elmunkáljuk. a faj ta növekedés i erélyétól fü ggőe n . a hosszú t e nyész id ej űe k (hosszú t e tm ésűe k ) a 35-40. a műtrág y á t alap. poló öntözést ( l O mm ) adunk. Az istállótrág yát igényli. majd vetjük elején s áprili shez termeszté szabadföldi szikl eve les állapotban tű zd e lni . addig gyommentesen tartjuk a területét. napra. Az id ő e l ő tt leszedett term éssel termésátlag-c ökkenést. a virágz<í tól. A szedés id őz ítésé ta te ny ész idő fü ggvényében. A váz nélküli fó liás takarás alá 7-8 hetes palántákat ültetünk 20. 6x6 . A korai a magot. fejtrágyázás. A javasolt sortávolság 50-70 cm egysoros elrendezésnéL Ikersoros ülteté hez a 70-80 cm-es széles sortávolságot és a 3~ 0 cm-cs keskeny sort ávo lságot javasoljuk. Külföldön. Egy négyzetm éterre 3-6 db növényt ültetünk. Trágyázás. Öntözés. nem ritka az 50 kg/m2-es tetmésátl ag. a túlérettcl min őség­ csökkenést idézünk e lő. napra válnak sze dh e t ő v é . Nagy vízigényé t folyam atosan kell ki elégíteni . Vízpótl ó öntözéseket hetente végezzük el ( 3 ~ 0 mm vízadaggal ). de benne a mag érése még nem kczdőd ö tt meg. 7x7 cm-es tápkockába. Sajnos nálunk . kép .

Ezek a következők: -igen korai. Chile magas hegyeiben lévő őshaza igazolja. tenyészideje 105-115 nap. Nálunk is csak az ezt közelítő viszonyok között fejlődik jól. Vízigénye.tarlóburgony. 107 . Kistelek és Makó környéke. A fajták közül azokat kell választani. Ezek tekinthetők zöldségnövénynek Táplálkozási jelentőségél tekintve.középkorai. jele B. (Ebben tér el a többi zöldségfajtól!) Nagy C-.nyári ültetésű vetőburgonya-tern1esztés.). A burgonyafajtákat éréscsoportokba sorolják. a hajtások fejlődéséhez 8 oc szükséges. Az adott tenyészidő adatok az étkezési burgonyára.> ':::rmesztés.Korai burgonya (Solanum tuberosum L. 5-8 oc is elegendő. Ebből következik. Kecskemét. a viszonylag nagy hozam. a megfelelő színű gumóhéj és hússzín követelményeinek leginkább megfelelnek. tenyészideje 85-105 nap. B1-. ez megegyezik a többi Solanaceae családból származó fajjaL A lényegesen kisebb hőigényt a Peru. Vízigény szempontjából a virágzás és a gumóképződés időszaka tekinthető kritikusnak. termesztése elsősorban a gyorsan melegedő. -korai szabadföldi termesztés (zöldségnövény). Nálunk a fogyaszták esősorban a piros héjú fajtákat keresik. A mi esetünkban ezek az időadatok rövidebbek. Fényigénye közepes. . Ócsa. Fajták. de -l °C-on már erősen károsodik. a gumófejlődés 17. -korai. . B-vitamintartalma érdemelmég említést. Barcs stb. tenyészideje 85 nap. A csapadékos. jele C. . Gyökérképződése6°C-on indul meg. teljes kifejlettségre értendők. -fólia alatti hajtatás (zöldségnövény). Piacainkon a hajtatott és a korai burgonya már május hónapban megjelenik. Alsónémedi. Hffigénye kicsi. laza szerkezetű talajokon terjedt el (Üllő.5 °Cnál optimális. Szeged környéke. Vecsés. jele AA. tenyészideje 125 nap. A már fejlődésnek indult csírák további fejlődéséhez alacsonyabb hőmérséklet. nagy szénhidráttartalma miatt (15-19%) jelentős energiaértéket képvisel. csupán kettőt említünk a célnak megfelelők közül: Cleopátra. Környezeti igény. Termesztéstechnikai l'áltozatok: .fővetésű étkezési burgonya te1mesztése (tömeg). Hazánkban.) Dél-Amerikából származik. amelyek a koraiság. A lombfejlődés 21 °C-nál. . hogy az előcsíráztatott burgonyát korábban a hűvö­ sebb talajba is kiültethetjük.Középkései. mérsékelten meleg vidékek növénye. jele A. Desiré stb. A fajták változnak. Fontosabb hajtatási körzetei: Balástya.

Az alászántást tömörítő · hengerezés kövesse. táblázat alapján határozzuk meg. kötöttebb talajon.5 kg adható belőle. 2 kg P20 5-öt és 9 kg K20-t von ki. A burgonya minőségére a kálium-szulfát ru útrágya előnyös. E folyamatot nevezzük a gumók fénykezelésének. Középkötött talajokon a N egyharmadát adjuk együtt a PK alaptrágyávaL Laza talajokon a N-t az ültetőágy alá szórjuk ki. Az őszi szántásra október közepéig kerítsünk sort. Növeli a termést a magnézium is. A szerves trágya elsősorban a talaj szervesanyagtartalmát növeli. Másodvetésú zöldtrágya esetében a tarlóhántást a magágykészítéssel kapcsoljuk össze. hüvelyesek. A burgonya jó termését a nyári jó minőségú. 108 . 12-14 °C-on 5-7 hétig. A burgonya l tonna termése a talajból 5 kg N-t. javítja annak szerkezetét. vízgazdáikadását stb.Talaj-el/fkészítés. vagy kombinátorral készítsük elő a talajt. Ennek érdekében a ládákat egyszer-kétszer. jó minőségú · istállótrágyát kell kijuttatni. majd ültetés előtt ásóboronával. A zöldtrágyanövényt szeptember második felében vagy október elején legalább 25 cm-re kell aláforgatni a talajba. ládákba rakjuk. törékenyek.8-1. Műtrágyázás. igény szerint megismétel ve.és káliummútrágyákat a nyári talajmunkával dolgozzuk be a talajba. zömök. napraforgó. teljes fényben. lucerna és a Solanaceae családba tartozó fajok után. A foszfor. Trágyázás. lehetőleg nyirkos. Tervezett terméstonnánként 0. A tervezhető terméshez szükséges ru útrágyaadagot a 24. Homokon gyűrűs hengert vagy hengert és fogast használjunk! Ültet/fágy-készítés. ültetéskor letörnek (pincecsírák). hogy azokat a hajtatóhelyiségbe rakvaminden oldalról érje a fény. hosszúak. Szaporítás Korai szabadföldi termesztés. A gumókat rekeszekbe. A vetés idejére l . A tarlóhántást követi a tarlóápolás. A korai szabad földi termesztésnél a gumókat előcsíráztatjuk. ültetés előtt 15-18 cm-re forgassuk meg és hengerrel tömörítsük. Nem kerülhet önmaga a kukorica. A teljes fényben fejlődött csírák rövidek. vékonyan. A burgonyának jó előveteményei a kalászosok. 20-25 cm mélyen. zöldek. A homokvédelem végett ősszel szántatlanul maradt talajt tavasszal. nedves talajon végzett alapozó és érlelő talajmunkák alapozzák meg. A burgonya mesterséges fényen is csíráztatható. egészséges csírák fejlődnek. A sötétben fejlődött csírák etioláltak. helyzetüket megváltoztatva át is rakjuk. A korai burgonya termesztéséhez 25-30 t/ha érett. erősek ún. fénycsírák: életerősek.5-2 cm hosszú. Homokon tavasszal szántsunk.Tavasszal a lazább talajokon ültetés előtt kombinátorral készítsünk 15-17 cm-es ültetőágyat Középkötött talajon először simítózzunk.

0 12. 109 .8 6. Ültetés.0 gyenge 5.0 5.5 6. Ez hektáronként 53 és 57 ezer darab burgonyagumót (fészket) jelent. Főként a fóliaágyakat és kissátrakat használják erre a célra.0 1. majd beöntözzük.5-6 cm között van.0 7.24.5 0.0 11.0 igen sok 2.8 4. A burgonya területét igény szerint gyomtalanítjuk.A kelés az ültetés után 20-25 napra várható.0 6.0 5.8 9. Ápolás.0 ll.5 3. között van.5 4. A jelzett gumószámból öntözetlen viszonyok között 250 ezer.0 2. PzOs KzÜ N 4.0 5. öntözött tennesztésben 300-360 ezer db/ha hajtásszám várható.0 10. Az előgyökereztetett gumókat csak kézzel vethetjük. PzOs K 20 N IV. komposzttal vagy földdel takarjuk.5 2.5 6. 80 OOO db-ig.3 9. a sérüléseket elkerülendő.5 5.0 3.0 4.0 l. amelyeket később paprikával hasznosítanak.5 8.0 9. PzOs K 20 Az előcsíráztatott burgonya gyökereztetésével a tenyészidőt még tovább rövidíthetjük. Az ültetési mélység 5-8 cm. Az ültetés mélysége az ültetőágy alatt 1-3 cm. A hajtatásban a sortávolság 40 cm a tőtávolság 15-20 cm.5 7.2 9.0 2.2 11. Fólia alatti hajtatás.5 10. A kívánatos gumóméret 2.7 1.0 4.7 7. Korai szabadföldi termesztés. táblázat A burgonya fajlagos tápanyagigénye (Hatóanyag kg/t) Szántóföldi termóhely Hatóanyag kg/t N A talaj tápanyag-ellátoltsága igen gyenge 6.0 3. a tő­ távolság 25 cm.0 9.2 10.1 7.5 1. A sortávolság 70-75 cm.2 11.5 6. A ládában egy sorban elhelyezett csírás gumókat 7-10 nappal a kiültetés előtt 3-4 cm vastagon tőzeggel.0 3.0 megfelelő jó 3.5 5.0 3.0 2. tehát erősen megnövelik az állománysűrűséget. Balástya környékén már március első napjaiban kiültetik az előcsíráztatott burgonyát.5 közepes 5. 15-25.5 4.0 11. óvatosan. A burgonya fűtés nélküli fóliás hajtatása az ország déli részén terjedt el. a jó tápanyagellátás mellett emelhető az állománysűrűség. Öntözött területen. Az ültetés ideje III.4 7.0 7.

Cél a g umóképz ődés feltételeinek segítése. vagy nagy eső k után a tö ltögetés! megismételjük. Korai érés/í fajták: CRISBY F1. Ve etisztító hatása. A biztonságos gumóképződéshez a hajtatásban i szükséges a töltögetés . Fajtók: A hazánkban te m1esztett görögdinnyefajtáka t érésük alapján csoportosítjuk. ne emelkedjen20 °C föl é .Kelés után 20-25 nappal kell töltögetni (bakhát) a burgonyát. Kívánatos lenne a 16. A fris s fogyasztás ideje júliustól szeptember végéig tart. aramája teszi közkedveltté.0. Várható termésátlag 6 . máj us 20-a ut án.13 . Korai kincs.5 cm-t megkezdhet ő a felszedés. Az öntözés i nom1a 20-30 mm. április második felében. A hőm érsé klet szabályozásánál ügyeljünk arra. kép. A májusi id őjárás t ó l fü ggőe n.18 s t ó l függően eltávolítőjárá id Hajtatás ban. Sugar King.0 t/ha között változik. hajtatásban kb. töltöge tő c o Ka bakosok Görögdinnye (THUMB) MA SF. K6 zépkésr1i éréstí fajta: Heves· (Csányi ). egy héttel korábban. Sárgahúsú (Szente i). zsenge állapotát. Ez a múvelet kapával végez hető el. Sugar Baby. Fólia alatti hajtatás. 21. biológ iailag érett áll apotban fogyas ztjuk. Hevesi Futó F" Korall F 1. foszlós héjú. Hungaria 8. az adott tot. Görögd innye liO . hogy a légtér h őmérsék l ete közötti h ő m é rs ék l e t. juk a fóliapalá Betakarítás. A hajtatásban a kikeit állományt igény szerint öntözzük! Különösen vízigényes a virágzás időszakában .] lanatus [Citrullus A görögd innyél elsőso rb an frissen . Szigetcsépi 51 F 1• Kázépérésű fajták: Kecskeméti vörö húsú . Ez a burgonya 2-3 napig ő rzi meg friss. kellemes íze. A korai burgonya mosv a 24-36 órán belül kerüljön a fogyasztóhoz. Középkorai érésű faj ták: Favorit F11 Gömb Futó F 1. A vegyszeres gyomirtás ismereteit lásd az általános részben. amikor a fészekben a gumók mérete meghaladja a 2. apsugár. Orosházi 101 . Laza homoktalajon .

A váz nélküli termesztéshez március közepén.Kés/Ji érésű fajták: Charleston-H. Az alap-talajművelés feladata itt is a dinnye gyökérzetének jól. A legtöbb meleget igénylő zöldségfajok csoportjába tartozik. Egy-két napi előcsíráztatás után megjelenik a gyököcske (csíra). A dinnyénél vált általánossá. -szabadföldi tömegtermesztés. minőségi és időbeli kielégítése a termesztés eredményének egyik meghatározója. ezt követi a nitrogén-.79 kg káliumot von ki a talajból. Marsowszky. Talaj-el/Jkészítés. Környezeti igénye. igény szerint. a foszfor. Az őszi mélyszántást szeptember végétől. Vízigénye nagy.a vetésig illetve ültetésig-a felső talajréteget fogas boronával. Crimson Sweet. Ezt követően. Első tavaszi munkánk a simítázás (ha nem ősszel készítettük a fészkeket).és a magnéziumigény.3 kg foszfort és 1. a korai szabadföldi termesztéshez egy héttel később. kellő mélységben megmunkült. A hazai termesztésben lévő fajtüink hosszúnappalosak. A palántaneveléshez gyepkockát vagy cserepet.). növekszik a vízfelvételhez szükséges idő). Ennek mennyiségi. A görögdinnye genetikailag meghatározott teljesítőképességének eléréséhez kellő tüpanyagot igényel. A magelőáztatás idejének és hőmérséklet-változásának hatását a görögdinnyemag csírázására a 25.). illetve ültetés előtti talajmunkák feladata a jó vetőágy előkészítése. Hosszú évszázadokig így termesztették a dinnyét. Charleston Gray. táblázat tartalmazza. kombinátorral művelhetjük. majd 30-35 °C-on előcsíráz­ tatjuk. A tüplálóelemek közül a görögdinnyének a káliumigénye a legnagyobb. Trágyázás. Ezt többnyire hatalmas gyökérzetével jól kielégíti. A magelőáztat<Ís a görögdinnyénél régmúltra visszatekintő eljárás. A tarlóhántásta főnövény lekerülése után azonnal. a gyomok irtása. tárcsávai. földkockát használunk. Ternzesztéstechno!óg iai változatok: -váz nélküli fóliás takarás és kisalagutas termesztés (április 25-május 5. 6--10 cm mélyen végezzük el. A palántanevelés ideje 4-6 hét. a kalcium-. -szabadföldi tömegtermesztés. -szabadföldi korai termesztés (május 1-15.). palántázott (május 15-25. októberig 25-35 cm mélyen végezzük. A görögdinnye l tonna terméssel 1. A talajművelés mélysége a magvetés. a szabadföldi tömegter- lll . A hőmérsékletigény részletezését lásd a sárgadinnyénél. 0. A vetés. a talaj víz. a növény egyedi teljesítménye nagyon megnő. A virágzüs 5-7 ezer lux fényerőnél már zavartalan. termékeny talajréteg kialakítása és fenntartása. illetve elterjedt a gyeptörésben való termesztés.és levegőgazdálkodásának javítása. helyrevetett (április 10-20. Hőoptimuma 25±7 oc. illetve ültetés mélységéig terjedjen. kultivátorral.23 kg nitrogén!. A görögdinnyemagot 30 °C-os vízben 4 óráig előáztatjuk (ha hűl a víz hőfoka. Szaporítás. Öntözéssel segítve. Fényigénye nagy.).

de kétszer annyi vetőmagot kell vásárolni.00 74. ha előcsíráztatjuk és egyesével vetjük. 7. 160+40x 100. hiszen a görögdinnye társasági növény. A váz nélküli fólia és azalagutas termesztésnél 150+50x l 00. 8x8 cm-es. 3.00 81. Ez azt jelenti.25 82. A vetőmagigény a tervezett állománysűrűségtől függ.és lőtávolság bő választékot ígér.50 85.75 71. az egy fészekbe vetett több (4-6 db) mag szintén növeli a magigényt A sor.00 89. hogy a 18 g/1000 magtömegű fajtából 216 gramm.00 90. mesztéshez április elején kell a magot elvetni. ha a hajtásai minél előbb összekapaszkodnak. akkor érzi jól magát. Az eddigi ritka ültetést javasoljuk felülértékelni és sűrűbben ültetni a görögdinnyéL A haszonkertben négyzetméterenként legalább egy-egy növényt ültessünk ki. A m 2-enkénti egynövényes állománysűrűség hektáronként l O OOO db-os állományt jelent. sőt a 112 . A haszonkertben korai termesztésnél.75 91. 6.50 73. viszont kettesével veti egy-egy földkockába.00 86.50 67. A helyrevetés ideje az év százactik napja vagy utána. Száraz mag (kontroll) 2.00 69.00 85. 20%-os vetőmagtartalék vásárlásával elérhető a tervezett állomány.75 84.75 86.00 20 20 20 30 30 30 4.A magelőáztatás 25 táblázat idejének és a hőmérséklet változásánakh atása a görögdinnyem ag csírázására (Fajta: Marsowszky.50 74.00 81. 200+60x75.75 93.00 88. Ez lehetséges.75 83. 4 8 16 4 8 16 68. hogy egy hektárra 12 OOO magot vetünk.00 79. 1974) Csírázási százalék különböző hőmérsékleten Kezelések az előáztató víz hőfoka az előáztatüs oc ideje óra 15 oc 20 oc 25 oc 30 oc l j l. A 60 g/1000 magtömegű fajtából 75 dkg magot vásároljunk.50 68. 5. kikerekítve 22 dkg mag kell. Van aki nem csíráztatja elő a magot. Az állandó helyrevetésnél a vetés-folyómétert kell kiszámolni és így megvásárolni a magot. 220+40x75 cm-re ültethetjük. 180+50x 100.50 90. Fészkes vetésnél.00 83.50 88. A mi fajtáink ezermagtömege 18-60-70 grammig változik.25 84. Ez azt jelenti.25 83. A kedvező földkockaméret a 7x7.

óvatosan megkarcoljuk a fcli. Palántázáskor a beiszapoló öntözés re ( l O mm ). ellenőri zz ük az érettséget. Ha érett. Fe lvágunk egykét dinnyét.ikség lehet a kc l esz t ő öntözésre. kép. Ha valaki l x l méterre. Ennek sokféle módja van.tömegterm esztésnél is javasoljuk ezeket a sor. A görögdinnye term ős virágának megtermékenyülése után 30-35 napra megérik a dinnye. amikor öklömnyi nagyságú a dinnye. Az áll andó helyrevetett technoJógiánál elvégezzük a tőszá m beáll ítást. e ll en őrizzük a kelé t. csak az epidermisz!. Az egész dinnyeterm esztésben a leg több szakérte lm et a görögdinnye érettségének megá ll ap ítása jelenti . három stb. A magyarországi temlésátlagok az öntözés nélküli gazdálkodás eredményét tükrözik. 30-40 mm -es vízadaggal val ó vízpótló öntözé lényegesen növeli a temlésátlagoL cm rontja a min ősége t . Ezt igény szerilll fol ytatjuk a tcnyész22. 23 . Ápolás. mert a hajtások hamar összekapaszkod nak (védekeznek a szél ell en) é a sorközök ekekapáva l sokáig m úve lh e tő k. Itt nem részletezzük . Öntözéssel a tenné átlagok a görögdinnyénél is lényegesen javíthatók. a k éső bb termékenyülteket ke lt ő. Állandó helyre vetett dinynyénél igény szcrint porh anyítjuk a fé zkeket. A haszon kertben a k öve tkező i meretekre építünk. Ömiizés. fészekbe vet.és t ő táv o l ságoka t . kétszeri . vona lkáva l. Betakarítás. Nyúlnígás 113 . azt is jónak tartjuk. A Círú állomány megoldja a szélvédelmet.il etét. Egy-. em javasoljuk a haj tások földclését. kép. az azonos jelölésú tem1ések mind szedh e tők. A termékenyül és sz inte hul Jámban (mindcn növényen közel azono id ő be n ) történik . amikor ez van. Az e l ső hull ám terméseit egy. mint egyes dinnyések gondolják. Elérhető tem1ésátl ag: 20-30 tonna/hektár. Az állandó helyrevetésnél szi. Ültetés ut án egy hétre elkezdjük a kapálást. Amikor eltelt a 30-35 nap (jó id őben 30 nap). feljegyezzük a dátum ot. Fészekkészftés idő végéig.

Muskotály. 25±7 °C. Magyar kincs. olyan mint egy támadó kígyó felemelkedő feje.) A sárgadinnye a magyar embemek mindig fontos. sót fél t ő l e (betegségfe llépés. Tétényi csereshéjú. kép. nagy lesz a lomb stb. valamint a hajtásés a t e rm és fej lődés idején sok vízre van szüksége. tal ajon tem1esztve. A virágok fejlódése és megtermékenyülése 16 és 38 °C között zavartalan. A kedvezőt l en hőmérsékleti hatá t a Sárgadi nnyén mutatj uk be. Javított Zentai. Vízigénye változó a fejlődési szakaszokban.Sárgadinnye (Cucumis melo L. Késifi éré.). Középkorai éré. 114 . Durina F 1. Környezeti 1g enye: luíigénye nagy.). A mag 15 °C-nál kezd csírázni. fényszegény idő ben a növény fejlődése lelassul . a dinnye fázik (vagy nagyon melege van). kedvező számára a hő­ mérsék let. -szabadföldi korai termesztés (május 1.Hí fajták (téli dinnye) : Hógolyó. Ha a fejét lehajtja. szinte a talaj ba fúrva jól érLi magát. Br és C-vitamin-tartalma jelentős. B 1-. Ezek mind mind téves feltevések.15 . A csíráztí. Termesztéstechnológiai változatok: -váz nélküli fóliás takará és fóliaalagutas termesztés (áprili s 25-május 5. A csírázá kor.nífajták: Hibrid 7. optimurna 30-32 °C. Fényigénye nagy. felemelkedik a tal ajról. a minóség romlik . Kár. hogy termesztése és fogyasztása az utóbbi években visszaesett Nagy cukortartalma. A jelzett hórnér ékleten összhangban van a növény és a megporzást végző méhek tevékenysége. A sárgadinnyefajtákat érésük alapján csoportosítjuk. értékes csemegéje volt. Korai érés1í fajták: Fiata F" Ezüst ananász. Sajnos a hazai gyakorlat az öntözést nem kellően értékeli. Gold Star F 1. Sárgadinnye let merev képet mutat.). Ha a hajtások vége. Topáz. KözépérésLi fajták: Fortuna. nehezen érik. a terméshéj vastagabb lesz. Gyors növekedésre számíthatunk. Borús. Pancha F 1• Középkésfii érésű fajták: Dixi . Fajták. s az egész kép24. a rajta lévő serteszórök merevek. Döntő többségél friss "gyümölcsként" fogyasztjuk .

végül a fészek helyén felkupacoljuk a földet. Nagyon eredményes a műtrágyák szerves trágyával együtt való adagolása. A fészekkészítés munkája a sorok és fészkek helyének kijelölésével kezdődik. Elégtelen nitrogénellátás esetén a hajtásnövekedés erősen csökken.a szerves trá. 2-3 héttel a 1tervezett ki ültetés előtt. A szabályos. A növények növekedésében a nitrogén és foszfor szerepét kell kiemelni.9 kg foszfort és 4.és káliumtartalom és folyamatosan csökken a nitrogéntartalom is. A sárgadinnye. A sárgadinnyénél is alkalmazott eljárás a magvak előáztatása és előcsíráztatása.). s egy éjszaka 30-35 °C-on kipattan a csírája. A különbség annyi. A négyzetesen. ! Trágyázás. gyát különösen meghálálja. a gödörbe érett trágyát teszünk. A csíra mérete 1-5 mm között kerlvező. rTudjuk hol a trágya. és az esztétikai elvárásokat egyaránt szolgálja. Szaporítás. Ezután vissahúzzuk a fölÍ det. csökkent növekedést von maga után. Könnyű elvetni. hogy a sárgadinnyemag 30 °C-os vízben. Ebben keresendő döntő mértékben a kis termésátlag oka. palántázott (május 15-25.0 kg nitrogént. A dinnye talajműveléséta késő tavaszi vetésű. amíg fehér a csÍra. 115 . 2 óra alatt megduzzad. A további sorrend megegyezik a görögdinnyénél leírtakkaL A káliumnak különösen a tennésképzésben van kiemelkedő szerepe. -téli dinnye tennesztése (május 20-30.a görögdinnyével egyetemben. A sárgadinnye l tonna tennéssel a talajból 2.). A foszfor relatív hiánya. f A fészek készíthető ősszel és tavasszal.-szabadföldi tömegtennesztés. Itt mondjuk el az ellenőrzés lehetőségét is. nagy nitrogénadag mellett is. nagy magvú zöldségfajok talajművelési rendszere alapján 1 végezzük.6 kg káliumot von ki. -szabadföldi tömegtennesztés. A hazai tennesztésben az első termős virágok tennékenyülése után lecsökken a levelekben mérhető foszfor. összekeverjük a trágyával. Talaj-el/fkészítés (lásd görögdinnyénél leírtakat). állandó helyre vetett (április 10-30. A megbarnult csírábó! nem lesz új növény. 1 A szegény ember sajátos talajművelési eljárása volt (az ma is) a fészekkészí' tés. Jobb a tavaszi készítés. A fészkeket kapával vagy ásóval készítjük.). 0. 30-40 cm szélességben és mélységben kiemeit föld helyére. A tápelemek közül a sárgadinnye is a káliumot veszi fel a legnagyobb tömegben. Alkalmazása főleg a dinnye és egyéb ritka térállásra ültetett zöldségfajnál terjedt el. A kicsíráztatott magot addig vethetjük el. A kicsíráztatott mag életfolyamatát a hőmérséklet csökkentésével (hűtőbe tesszük) és az oxigén elvonásával tudjuk csökkenteni. megfelelő elrendezés a növény biológiai igényének jobb kielégítését.

l 00x75.ell entétben a görögdinnyéve l . vagy is ha sokat t ö rőd n ek vele. 220+40x35 cm-es ikersoro elrendezé. kép. a din nye szereti látn i a gazda árnyékát. Ez azt jelent i. Várható termé. l 00x50 cmes egysoros. Az igazi élvezetet a l 00%-os érettségben szedett termések jelenti k. Sárgad innye tatpra áll ítva 116 . Áll andó he lyrevetéskor (fészkelésnél is) a talaj porhanyírá a. akkor 24x30 = 720 g = 72 dkg/hekt ár ve t őm ag szükséges. a termésátlag hathatós növe lése érdekében .átlag 15-20 tonna/hektár. hogy az adott fajta l OOO magtömege 30 gramm. Állandó helyrevetésnél felada t a tószám beá ll ítás. 200+60x35. Ne fe ledjük. Vízpótl ó öntözést két alkalommal (30-40 mm ) javasol unk. 8 °C-os helységben tároljuk. Vitat ott kérdés a mctszés! Azt javaso lj uk . l m2-re optim áli snak tartjuk a kétnövényes á ll o mány sű rűsége t. cm jelent nehézségct az érett ség megá llapít á a. hogy az általunk vázolt techno lógiákban ne metsszék a sárgadinnyéL Öntözés. illetve a 160+40x44. Helyrevetésnél a vetés-fo l yómé t c rx t ő távo l ság+50 % -o ráhagyás adja az elfogadh ató eredményt. Eze n kív ül puhul a bibepontja. Feltételezve. pal ántanevelés i adatok megegyeznek a görögdinnyénél leírtakkal. 25. hogy 20 000+20%=24 OOO db magot vásáro lunk . Az elrendezést a gyakorl atban alka lm azott ritkább és az ált alunk javasolt sű­ rűbb téráll ás alapján. Eltérés. A téli dinnyél 80%-os érettségben.igé ny szerint. Tehát 80-90%-o érett ségnél is sze dh e t ő. Az érett sárgad innye m essz i rő l elárulja magát. ben. Betakarítás. Ill atozik. Beiszapoló és kclesztó önt özés re igény szerint kerü lhet sor. A sárgad innye . a k övetkezőkben javasolj uk: l OOx l 00. hogy a sárgadinnyél sűrű bben ültetjük .Az id őzít és i .utóérik. l o cm-es szárral szedjük . héja vi lágosabb lesz stb. Ápo lás. kapá lás .

Kecskeméti haj tató. Réka F1. Elon F1. Karnaron F1. Budai félhosszú F 1. A teljesség igénye nélkül i mertetjük a fajtákat. Mi nerva F1. Budai korai . Kecskem éti livmé. Tétényi n ővirág ú F1. imbu ·tol. Laura F1. Anka F 1. Inge F 1. 11ílnyonuía n n/Jvirág iÍ fajták: Kecskeméti 113 F 1 Levina F1• Aprótiiskés. Dalibor F 1. UborkahajlaJás 117 . Lucinde F . Ritm o F 1. Melani F 1. ková. kép. partenokarp fajták: Accordia F1. A növekedése és fej lóctése által ában 20-30 °C-o nappali és 17-2 1 °C-os éjszakai h őmérsék l eten optimális. 26. 15-38 °C-on jól érzi magát. Farbio F 1. Wilma F1• Köm yezeti igénye.5 °Con már megfagy. Verina F 1 • Konzervuborka fajták: Aprótiiskés.Uborka (C ucumis savitus L. Sandra F 1. Smaragd Fl> Szenzáció. Darina F1. rostanyag. túlnyomóan n/JvirágiÍ faj ták: Barbara Fl> Budai c emcge. ká lium . il letve magasabb h ő m é rsékleten é l e tműköd ése kedv ezőtl en le z. Pasca F 1. Pannónia F1.) Az uborka tápértéke a többi zö ldségfajhoz viszonyítva kicsi. Kígyó típus1í fajták (inkább hajtatásra): Aminex F 1. ecetes uborkaként. . Lant F1. Elka F • 1 Minikígyó típuslÍ fajták: Fl óra Fl> Picabeli o Fl> Minibar F1• SaJátauhorka faj ták: Astrea F 1. Witlo F1• SzemiHcsös. Christinc F1. zos. Belair F 1. egész évben. Lovita F 1. Nagy értéke a benne l évő víz.irc F 1. Ouverti. ami a v ese műk öd és t serkenti. Innovátor. aramája szinte nélkül özhetetlen táplálkozás unkban. Express F1. Tos1 ca F1. Dóra F1. Fantó F1. Kecskeméti sa láta F1. Támos3 F1. Pasavia F1. Hőop tinumw: 25±7 °C. Melegigényes növény. Fogyasztjuk fri s.0. Az uborka fajtaválasztéka rendkívül gazdag. Kec keméti csemege. Kellemes íze. Ilonca F1. Bellando F 1. állapotban. Aprótiiskés. Enné l alacsonyabb. emegc. kel'ert l'irágiÍ fajták: C. Kecskeméti keseredésment es konzerv . Kec keméti b őt e m1 ő. Fajták.

közölt vetünk . A lámrendszeres te rmesztéshez május 10-20. Trágyázás. Hideg. Másodnövényként június-j úlius hónapokban vetünk. kisebb részét tava sza l. . de megbízhatóbb.50 cm-re ültetjük a pal ántákat. 3-5 cm mélyen. vetés e l ő tt adj uk. Ennek a talaj rétegnek a vízkapacitását kell 70%-os szinten tartani ahhoz. kétham1adát őssze l. alaptrágyaként .15 .). e lrohad. Gyenge is virágz ik . 27.e l ő k ész ít és t. Termesztéstechnológiai változatok: -váz nélküli fóliás és fóliaalagút alatti termesztés (április 25-május 10. A váz né lküli term esztés né l 170+50x40 cm-re.). -szabadföldi tömegterme ztés. öntözéssel összekapcsolv a. Eltérés a másodvetés előkészítése: nyári mé lyszántá . A mútrágya felét. helyrevetéssei (áprili s l 0-20. majd 6-8 óráig 35 °C-on e l őcsíráz t a tv a) vetünk. Lásd a dinnyénél leírt ta laj. -szabadfö ldi korai tem1esztés (május 1. majd e lmunká lása. Azt szereti . őssze l ki szórva. hogy jó term ésátlagot adjon . A palántákat földkockában neveljük (7x7. hogy a talaj 14 °C-ra felmelegedjen. alaptrágyaként.). nagy teljesítményt eredm ényez. A földkockában e l őcs írázt a to tt magot (30 °C-on 2 óráig e lő áz ta tva . Talaj -ell'fkészítés.).Fényigénye közepes. A sétáló árnyékot elviseli. táblázathan rögzítj ük. kép . ha megvárjuk. A rámrendszeres termesztésné l. Az uborka szereti a párás l evegő t. Tapasztalati szám a hektáronkénti 50 tonna/szerves trágya adagolása.másodvetés (július l O-ig). Az állomány folyamatos fejtrágyázása. Sortrágyaként 20-30 tonna/hektárt dol gozunk a talajba. Uborka Vízigénye nagy. -szabadföldi lámrendszeres uborka (május l 0-20. A mútrágyaigényt a 26. egyes termeszté k 70-l 00 tonna szerves trágyát is ki szórnak hektáronként. Az ~íll a nd ó helyrevetés ideje (áprili s l 0-20). nedves talajban az uborka magja "betaknyosodik". Fé nyvi szonyaink a szabadföldi term esztésben kedvefé nyerőben zőe k . 118 . Szaporítás. Az uborka a csa lád többi tagjátó l e lt é rően . A korai ültetéshez 4-5 hetes palántákat ültetünk . korai te rmeszté nél l 00x40.8x8 cm). ha a " lába" mindi g a vízben van. gyökérzetének zömét a ta laj felső l O cm-es rétegében fej leszti.

1 2. hogy mindig vele kell lenni.5 3.2 3.2 4.3 6. IV. táblázat Az uborka fajlagos műtrágyaigénye (Hatóanyag kg/t) Tápelem.7 3. Az uborkát csak a lámrendszeres termesztéstechnológiában kell metszeni.2 5. de először 2 levél után. Ez érvényesül az ápolásnál is.5 I.8 4. IV.1 2.3 - 1.2 ll.8 2. Az uborkamag ezermagtömege 20-30 gramm.3 3.9 3. majd feljebb 3-4 levél után visszacsípjük azokat.2 5. A lámrendszer mellett termesztett uborka elrendezése lehet egysoros és ikersoros.26.8 5.1 1. A tőszámbeállítás helyrevetésnél elengedhetetlen.7 5. III. termőhely A talaj tápanyag-ellátoltsága igen gyenge gyenge közepes jó igen jó Nitrogén l.1 4. hogy a főhajtásról 40 cm-ig eltávolítjuk a terméskezdeményeket és az oldalhajtásokat E fölött meghagyjuk az oldalhajtásokat.0 3. Il. A fejtrágyát folyamatosan igényli és meghálálja.5 3.2 4. a virágzáshabitus függvényében. lll. Az uborkát "feleségül kell venni".3 III.0 3.7 7.0 - 7.2 4. 7. Foszfor 5. Ennek lényege.2 3. Az ikersoros elrendezés 120-140+60x25 -35 cm.0 3.1 4.5 7. 5.6 2.0 1. Főbb ápolási munkák: akapálás-de csak sekélyen. IV.1 8.0 4.6 4. A magvas uborkák megtermékenyítését a méhek segítik. Kálium l. Ez azt jelenti.3 Az állandó helyrevetés sortávolsága 70-100 cm-ig terjed.5 6.4 4. 4. II.2 5. mert a gyökérzet közel a talajfelszín alatt helyezkedik el.7 3.2 2. Ápolás.6 3. Partenokap termésű fajtáknál a méhek nem kívánatosak. 119 . mondja a régi bölcselet.9 - 6.

A korai időszakban leszedett. 3-6 cm. Később egy-. 25±7 oc. -korai szabadföldi termesztés (április 25-május 5. Betakarítás. 150+50x l 00 cm és 200+50x80 cm. A palántanevelés 30-40 nap. 6-9 cm. fogyasztjuk. Termesztéstechnológiai változatok: . Fajták: Alba.). A feldolgozóipar is növekvő mennyiségben igényli. Várható termésátlag 10-30 tonna/hektár. Ápolás. Hőigényes.). Igénye és elhelyezésmódja megegyezik a dinnyénél elmondottakkaL Szaporítás. -késői állandó helyrevetés (május l 0-30. A 12-14 cm nagyságú kovászolni való.váz nélküli fóliás és ki sa lagutas takarás (április 15-30. gu gg on ülő fajtáknál. ). 10-15 cm-es fcjlettségű termés kiváló rántva. Az uborkát 18 oc léghőmérséklet alatt öntözni nem szabad. Nyáron a termesztő megvárja a teljes kifejlettséget. sütve stb. A hideget nem bírja. l OOx l 00 cm. mert így nagyobb' lesz a termésátlag. Az ennél nagyobb méretet salátának használjuk. Vecsési indás. A tcrvezett kiültetési időből számoljuk vissza a vetésidőt A növényelrendezés. 6x6-10x10 cm-es méretben. Gyommentes en tartás. A konzerv célra termesztett uborka mérethatárai a következők: 2-4 cm. 120 .) A spárgatököt tavasz végén főzeléknek. pörköltnek. Olajba sütve fogyasztják.Öntözés. Korai ültetésnél fagyvédelem.igénye a gyakoribb. Fényigénye nagy. Vízigénye közepes. Inctátlan fehér. öntözés. levesnek. -állandó helyrevetés (április l 0-20. Öntözés. Ezek jó áron értékesíthetők. Aminőség viszont kívánnivalót hagy maga után. 200xl50 cm-re és 200x200 cm-re ültethetjük. Az uborka sekély gyökérelhelyezkedése. Meghálálja a szerves trágyát. Spárgatök (Cucurbita pepo L. A folytonos növekedésű fajtát 150xl50 cm-re. nagy páratartalom. 9-12 cm. tőszám beállítás.). nagy levcgőigénye. kevesebb vízadagokkal való öntözést igényel. Időszakos fóliás takarásnál a fólia levétele. Ki!rnyezeti igénye. két öntözést megháláL (Sajnos nálunk zömmel öntözés nélkül termesztik. füstölés.) Betakarítás. Az első terméseket az olaszok már a termős virág megtermékenyülésétől szedik. Talaj-előkészítés. Palántázásko r elengedhetetlen abeiszapoló öntözés. Az első két technológiai változatban földkockás palántát nevetünk. A támrendszeres technológiával 40-80 t/ha is elérhető. Azonos a dinnyénél leírtakkaL Trágyázás.

Supremo F. Amba sador F ~o Arlesa F 1. con var. giromontiina DUCH. Lá ·d spárgatökné l leírtakaL Szaporítás. convar. Fajták. Cukkini Csillagtök (Cucurbita pepo L. 121 . Talaj-elrJkészítés. Környezeti igénye. Termesztéstechnológiáj a megegyezik a spárgatöknél le írtakkaL 28. Fajták: Aceeste F 1. Fogyasztható továbbá rántva. Te rm esz th e t ő palántázással és állandó helyrevetéssel. Savanyít va. Termesztéstechnológiai változatok. Rodeo. Végleges helyre áprili s kö zepé tő l június végéig.) A spárgatök édes testvére. kép. patissoniana GREB. pás tétomnak elkészítve. trágyázás. Óvári fehér. uborkát h e l ye lles ít ő . T áplálkozás i értékei ve le m egeg yezőe k . Lásd spárgatök . jó ízű term ék. szakaszosan ve th e tő. Diabetikus ételek készítésére kivál óan alkalmas.) Hazánkban új zö ldség fajnak te kinth e t ő.Cukkini (Cucurbita pepo L.

Az éretlen. 30-május 30. Fogyasztásra csak a teljesen kifejlődött. Ezen kívül nagy a kalcium. Fényigénye nagy. Jól előkészített talajba kell vetni.8 mg/100 gramm. Lásd spárgatök. Ki ültetéskor beiszapol ó öntözés. 1 hektárra 0. Talaj-elfíkészítés. Mind a négy termőhelyen termeszthető.) A sütőtök tápértékben a leggazdagabb tökféle. Ápolás. kemény termések alkalmasak. mint a spárgatöké. Orange. fogyasztásra alkalmas lesz a termése. A virágok elnyílása után 1-2 hétre kifejlődik. Fajták. Az érettet nehéz szélvágni.5-2. Később egy-egy vízpótló öntözést nagyon megháláL Betakarítás. Korai termesztését nem célszerű erőltet­ ni. Ásványisó-tartalma magas. Előnye. 122 . könnyen vágható példányok keserűek. Talaj-gyomtalanítás. Sortávolság 1.Palántanevelésre 4-5 hét elegendő. Trágyázás. · Minél gyakrabban szedjük. Április végétől ki ültethető.O kg vetőmagot számítsunk. Betakarítás.0 méter. Főzeléket készítenek belőle. Laskatök (C ucurbita ficifolia B<>UCHÉ) Cukortartalma nagy. Kiszombori. Környezeti igénye. Hatalmas gyökérzetével megkeresi a számára szükséges vizet. A vetésmélység 4-5 cm. Hidegre érzékeny. C-vitamin-tartalma 30 mg/100 gramm. A magot vethetjük sorba vagy fészekbe.7-1 .5-2.). Szaporítás. Fajta: Téli zöld laskatök. Termesztése is egyszerű. ~polás. Vízigénye kisebb. viszont teljes értékű ételt lehet készíteni belőle. sokáig tárolható. Termesztéstechnológiai változatok: állandó helyre vetett technológia (április .és foszfortartalma is. Az árnyékot nem szereti. Sütőtök (Cucurbita maxima DucH. Óvári hengeres. Karotintartalma 3. Nagydobosi. hogy könnyen tárolható. eléri az 5-6%-ot. A teljes biológiai érettség 65-70 napra következik be.0 mé· ter tőtávolság ugyancsak 1. Ontözés. annál nagyobb teljesítményre képes. Gyomtalanítás. Hőigénye 22-25 oc között van.

Regina. Itt is csak az érett tököt szabad leszedni.00 m 2/növény.25 m 2/növény. Fényigénye kisebb mint a spárgatöké. Coronado. Orcado.) Táplálkozási jelentőségél gazdag beltartalmi értékei adják. Bz-vitamin-készlcte is. Újmajori középkésői. Margit. B 1-. Frostiroy. Újmajori középkorai. Erika. Ápolás. Debreceni korai velő. 13. Express. Prinsa. Hőigénye: Hüvelyesek Borsó (Pisum sativum L. Ave. Zeusz. Fajták: K!fejtfffajták: Debreceni sötét-zöld. Banff. Betakarítás. Debreceni világoszöld. A borsó hidegtűrő növény. Triola. Egész évben szívesen fogyasztjuk. nagy gyökérzete ezt feltárja. Polar. 200x200 cm (4. Növénye/rendezés: 150x150 cm (2. Cukorhorsók: r. 3-5 cm mélyen. Budai gyöngy. Superplus. Újmajori korai. Vica. Fejlő­ dési küszöbértéke 4. Br. Jof. Bravado.•YJbrosia.Környezeti igénye. Gloriadi Quimper. Henrik. Karina. Várható termésátlag 30-50 tonna/hektár. 150x200 cm (3. Frila. H6optimuma 16±7 oc. Daybreak. Fészkenként 4-6 db magot helyezünk el. Talaj-elffkészítés. Br. Velfíhorsók: Korai érést/ek: Auróra. Az emberi szcrvezet számára nélkülözhetetlen szénhidrát-fchérjetartalom mellett számottevő C-vitamin-tartalma (25 mg/100 g). Középéréstlek: Astara. Rajnai törpe (Peti borsó). Jubileum. Lásd a dinnyénélleírtakat. Skinado. Rapid. Környezeti igény. Wavertop. Hunter. Sparkle. Nordic. A fejlell növény a hideget (--2 -5 "C) "elbírja". Léda. Cora!. Viridisz. Újmajori győző. Fagymentes helyen januárig tárolható. trágyázás. 2500 db/ha). Kisroaesi 130. fészekbe vetjük. Markado. 22±7 °C. kocsánnyal együtt. 4444 db/hektár). Zsuzsi. Robi.00 m2/növény. Vízigénye közepes. Gyomtalanítás. Termesztéstechnológiai változat: állandó helyrevetés április 30-május 15.4 °C. Pegado. Szaporítás. 123 . Kés/fi érésűek: Atlas. 3333 db/ha). Tessa. Facima. Bella. Kelvedon csodája. Fonado. Debreceni sötétzöld. 52.

6 cm-re. Vízigénye közepes. Termesztéstechnológiai változatok: .di szktiller +fogas.még is igényli a nitrogén!. Különösen kora tava szal. Túl zott megvil ágítás hatására szártagjai rövidülnek. Követe lmény a kifogástalan v e t őágy (vetésmélység 5. A nitrogén mCítrágya kétharmadát őssze l . kézi szedés. majd szakaszosan vetünk. kép . a 250 gramm/ezennagtömegnél nagyobbakat 7-8 cm mélyre vetjük . Nitrogéngyújtó . -tél alá vetés (november 20-december 10. .). 180-250 gramm/ezennagtömeg közöltieket 6-7 cm-re.tava zi termesztés.). Trágyázás. ősz i mélyszántás .). egyham1adát tavasszal adjuk . "amint a talaj ra lehet menni ' a vetés kezdete. Tavaszi vetés február 20-ápril is l O. A foszf rt és a káliumot ó· sze l adjuk. Talaj. nagym agv ú növényre j e ll e m ző.tavaszi termesztés. hüvelye (február !5-április 15. .A borsó számára jó h ő m é rsé kl e ti értékeket a magyar t e rm esz t ő a köv e tk ező mondássa l ti sztázza: "a meleg tavasz. Alapja a gépi betakarítá nak is. Szaporítás. asztalsimaság ú terü let.ei!Jkészítés. táblázat. 29. Sze repe ki e m e lk e d ő fon tosságú. hűv ös nyár kombinációja" a nagy termé alapja. Lá d 27. . Tavaszi elmunkálás (nehéz fogasborona + kombinát or). Fényigénye nagy. Talajnuívelési rendszer: a kora tavaszi vetésCí. Tavaszi tal aj -e l ő k észít és: fogas + kombinátor. Borsó amíg nem tudja megkötni a l evegő nitrogénjét. nagy szüksége van a talajban l é v ő nitrogénre. A vetés mély ége az eze m1ag töm egt ő l változó: 180 gramm/ezermagtömeg alatt 5. Ennek két változata van: a) Ősz i alapmCíve lés (ősz i mélyszántás). Ősz i elmunkáléÍS .7 cm).).nyitva hagyva. Csírázáskor és virágzáskor igényli a legtöbb vizet. 124 .nyári termesztés. hosszú megvil ágításban generatív szervei fejlődnek jobban. Trágyaigényét e l ső orban mCítrágyákkal bi ztosíthatjuk. ipari feldolgozás (márc iu 20-április l 0. a h őegységszámítás alapján. Rövid megvilágításban vegetatív . b) Hagyományo módon. másodveté · Uúnius 20-július l 0.

hogy télen ne keljen ki. Kálium l. Ószi vetést csak a hazonkertbe (október !5. illetve fészkesen lehet vetni a borsót Yetómagszükség lete 150. A borsót fogasol hatjuk is. nagy kockázattal jár. ll. ll. A tél alá vetést úgy idózítsük . IV . Ápolás. kép. 30. Haszonkertben 30 cm-es sortávolságra. Az elrendezés . Ill . IV . A csíraszám 1 .250 kg/ hektár.27. Foszfor l. 25 28 32 18 21 28 25 28 27 23 26 29 16 18 25 24 26 25 20 23 25 29 14 16 23 21 22 22 23 25 19 22 24 28 13 15 21 20 20 21 20 22 15 18 20 24 12 13 20 20 17 20 18 19 - - A nyári vetésnél (június hó) a vetésmélység 4-8 cm .5 mill ió db/ha közölt változik. Ill. táblázat A zöldborsó fajlagos műtr ágya igé ny e (Hatóanyag kg/t) Tápe lem. A sű rű vetés csak vegyzeres gyom irtással val ó ítható meg. Házikertben elengedhetetlen ápolási munka a kapálás.üzemi teml esztésben 12. te rm ő he l y A talaj tápanyag-e llátoltsága igen gye nge gyenge közepes jó igen jó Nitrogén l.1.) javasoljuk. lll . amíg a növények elfémek a fogas alatt. IV. ll. Borsótábla 125 .5 cm-e sortávol ág ra.november 5.

vas. kép .6-2. Lada. o. Róna .. H őo ptimuma 22± 7 °C.0% szénhidrátot. Sirály. a k éső i fajt ák kétszeri öntözése (2x30 mm) nagymértékb en növeli a terme ztés bi ztonságát és a termésátlagot. Fajták. 3 1. Rege. var. Hidegtúró képessége ki c. A hüvelyes zöldborsó ennek közel kétszeresét adja. Az emberi szervezet számára nélkülözhetetl en aminosavakat (triptofán.2. Valj a. A hüvelyes zöldborsót kézzel szedjük . Las. Tiszabög i korai . Rovet.70%-os VK telített ségú talajt kíván . Cem zahahok zöld hiiJ•e!ytíek: Masai. A termésátl agok 3-1 O t/ha között változnak . Janka . nanus) A zöldbab 2-6% fehérjét. r. E-v itamin-tartalm a is jel entős. Goldki . Hriigényes növény. Vízigénye közepes. Nagy tem1é át lag eléréséhez 65. Budai piaci . fo -zfor. Vinígai már O°Cnál elpusztul nak. A fajrákat hüvelyük színe alapján csoportosítjuk . Fi letty. Smi lo. Öntözés.5-1. Solare. Forum . Értékei közé tartozik a benne l évő kalcium . A generatív sze rvek fej l őd é éhez c sz ükséges. Kamyezeti igénye . 2-3 alkalommal szedjük . Sárga hiive!ytíek: Bodor. cisztin . 0. 1. Cherokee Echo. 20-25 o Fényigénye közepes. ZöldhiivelyLíek: Allure. Akkor kezdjük a szedést. hi. Boko rbab 126 . Oxy Amidor. Gyenge megvilágításban is jól fejl őd ik .0% hamu alkotórészt tartalmaz.0% zsírt és 0. kül önfé le ásványi anyagok rostanyaga.-. Maxidor. Betakarítás. Fan ion. A középérésú fajták egyszeri (30 mm). Buvet. B. ztidin) is tartalm azza. 0.szemben. Till a. A konzerv célra term esztett borsót cé l sze rű géppel betakarítani. ami kor a hü ve lyben a szemek elérték a fajtára j e ll e m ző nagyságot. i. Sugár. A-. A borsó hazai viszonyai nk közölt öntözés nélkül termeszt- Bokorbab (Phaseolus vulgatis L.h e t ő. Hungo ld . erina. B 1. li zin.

kézi szedéssei (ápri lis 20-május 30.epes jó igen jó 22 23 21 25 19 20 19 22 16 17 18 19 15 16 15 18 14 15 14 17 14 19 20 22 ll 14 16 18 7 9 12 13 6 8 ll 5 7 10 ll 12 23 26 25 25 21 24 23 24 19 21 20 22 18 20 19 21 17 19 18 20 Szaporítás. Így a vetés szakaszolható. A bab fejl ődés i küszöbértéke l O ° C. táblázat A zöldbab fajlagos műtrágyai gé n ye (Hatóanyag kg/t) Tápelem. A vetést akkor kezdhetjük . 127 . Trágyázás.Termesztéstechnológiai változatok: -váz né lkü li fóli ás termesztés (ápri lis l 0-20. Faj lagos mútrágyaigényét a 28.másodvetés Uúnius l. Uto lsó vetésidőp ont július 10. illetve a nyári (másodvetésú) növények talajmúvelés i rendszere. ll.július 10. nagymagvú növények. Káliu m l.). A talaj tápanyag-ellátottsága igen gyenge gyenge köz. Ez április 20-a körül következik be. A bab tápanyagigényes növény. amikor a talaj h őmérsékl ete 15 °C-ra emelkedik . lll. (Részletesebben lásd a borsónál. tem1 óhely Ni trogén l.) 28. Talajmúve lés i rendszer: a késő tavaszi vetés ú. Talaj -ehJkészítés. A szakaszok között 40-50 h őegységnyi idő kül ö nbség n e k kell lenni . -szabadföldi tavaszi vetés gépi betakarítással (áprili s 20-május 15. lll. IV . táblázat tartalmazza. IV . ). Fosz. A mútrágyák mell ett meghálálja a szerves trágyát is. -szabadfö ldi tavaszi vetés. ll. ll.for l.).). IV . . lll.

A virágzástól a hüvelyszedésig terjedő idő 14-18 nap. cm. A kézi szedést 4-X naponként ismételjük. communis) Csak párás. Szedésidő: június végétől szeptember elejéig. Várható termésátlag. ha az állomány . Vetésmélység 5-6 cm. fészkenként 4--6 db maggal számoljunk. Mint a bokorbabnáL Trágyázás. kézi előszedés és gépi betakarítás. hogy a hüvely hosszanti növekedése befejezödött. 2 egészségi állapota jó. A haszonkertben egyszeri vetést is többször szedhetünk. Karósbab (Phaseolus vulgaris L. Az uborkához hasonlóan. Fészkes vetésnél 40-30x30. Környezeti igénye: megegyezik a bokorbabnál leírtakkaL Termesztéstechnológiai változat: -állandó helyrevetés (május 1-20.0 dkg/m ) fejtrágyázzuk. Fajták: Juliska (sárga hüvelyű). 128 . Az érettség jele. szalagos. pattanva törik.A növényelrendezé s lehet soros. Csíraszám: 500-600 ezer db csíra hektáronként. Karózási igénye miatt nagy területen nem tudott elterjedni. Ez 100-200 kg vetőmagból állítható elő. szedés után nitrogénműtrágyával (l . mélyfekvésű helyeken ad elfogadható termést. öntözetlen viszonyok között 4-5 t/ha. A babot fogasolni nem szabad! Mechanikai gyomirtás csak széles sorban lehetséges. a hüvely állománya zsenge. fészkes. Öntözni kell a fejtrágya adagolásakor is. páraigényes növény. Kerítés mellé 30 cm-es tőtávra. tőtávolság 5-8 cm. Talaj-előkészítés. Öntözési normája 10-30 mm. Az elrendezés a rámrendszer függvénye. A bab könnyen megújul és mindig újabb termés képzésére kényszeríthető. Iregi fehér fürtös (zöld hüvelyű). 40-60 cm. Esetleg többször is. Ápolás. Lásd a bokorbabnál leírtakat Szaporítás. Sortávolság 24.5-2." öntözött termesztésben 7-10 tonna/hektár. Lehet egyszeri gépi betakarítás. valamint teljesen kéziszedésre alapozott. Kritikus fejlődési szakasz a csírázás és a virágzás ideje. gúla rendszerű támrendszemél szintén 30-40 cm-es távolságra vetünk. Betakarítás. fészkenként 3-5 db magot.). var. Öntözés.

Ki fejtőbabnak akkor szedh e t ő. Meghálálja az érett istáll ótrágyát. nagy melegbcn. Ez így fo lytatódik. Öntiizés. A nyári id őbe n . Talaj. Az e l őző áll apot öntözésel korábban e l ő id éz h e t ő. Szaporítás.Ápolás. laza talaj szerkezet kialakítására. Trágyázás. Ide kell a türelem. Az ápo lási fejezetben említjük a türelmet is. 32. kép. . hogy zedj ük . csökken a h őség. m egegyezőe n a többi hüvelyes igényéve l. Környezeti igénye. Karósbab Földimogyoró (Arachis hypogaea L. Vízigénye. kiegészítve a szükséges mútrágyákkal. fejl ő dnek a hüvelyek. 28-34% fehé1jét tal álunk. Fokozott figyelmet kell fordítani a levegős. Makói l . ha a talaj h ő m érsé kl e te 15 °C-ra emelkedik. Betakarítás. 129 . de még zsenge. Sok B1 . záraz l evegő n a karósbab sok at virágzik dekoratív . E l sősorban fo zfor. Gyomtal anít á . Akkor vethetünk . a téli csapadék befogadására és a tavaszi talajnedvesség meg ő rzésé t szolgáló tal ajmúvelésre. Fényigénye is nagy. Már vá rn ánk . pára is van . Termesztéstechnológiai változatok: -állandó helyrevetés (április vége. Fajták: Kiszombori. Sok meleget i gé nyl ő zöld ség fajunk . Hüvelycsen szedé e megegyez ik a öldbabéval.és 8 2-vitamint is ta11almaz. de nem tcm1ékcnyülnek a vinígok. A túlzott nitrogénellátás vegetatív túlsúlyt. telt szemú hüvelyek sértetlen magvai alkalmasak. Am ikor röv idülnek a nappaJok.elr1készítés . csírázáskor és virágzás idején nagyon nagy. későbbi virágzást idéz e l ő. május közepe).) agyon értékes zö ldség faj . Vetésre az érett. Karózás . cgyzerre nagy tömegben termékenyülnek a virágok. Támrendsze rrc való fclvezcté . amikor a mag elérte a fajtára ~e ll e m ző nagyságot.és káliumigénye nagy. Magjában 42-55% olajat.

és szénhidráttartalma. Ezt követ őe n kézze l leszedjük a n ö v é nyekrő l a hüvelyekeL Várható terméstömeg: l . i fajták: Mv. Középkésm érés1i faj ták: Bonanza. Ontözése. Középkorai érés1i faj ták: Jubilee. Csemegekukorica (Zea mays L. Csemegekukorica 130 . sárga SC 430. küls ő héj ük csont színű . Gazdag táplálkozási értékét növeli nyers zsír. A bokrokat ásóval vagy ekével kiforgatjuk . a Lőtávolság 5 cm. sárga SC 400. Mv. nagyon édes fajtákba kem ényítő képződés t gátl ó géneket építettek. ezek az úgy nevezett super sweet kukoricák. Ápolás. hogy a virág megtermékenyülése után a hüvelykezdemények minél elóbb a talaj_ba tudjanak bújni.és vitamintartalma. Yukon. Célja. Az érés jelei: a hüvelyek elérték a fajtára jellemző nagyságot. Spring Gold.) korai. K e m é nyít ő t artalm uk l O% alatt van . Fészkesen 3-4 magot egy fészekbe.A sortávolság 60-80 cm . soro elrendezé ben. Gyökérrel fe lfelé kötve szikkasztjuk. Spirit. utóérleljük. kép. Betakarítás .) F ő táplálkozás i értéke nagy fehérje.1. a magvakkal érintkező részeken barnafoltos.0. Kazépérés1 Mv. belső faluk fe hér. 1-2 alkalomma l kelltöltöge tni . K. korai TC.5 tonna/hektár. Egészen az első őszi fagyokig hagyjuk a területen. A te nyészidő első felében lehet szükség öntözésre. zacharóztartalmuk viszont meghaladja a 30%-ot. is vethető . Kecskeméti fehér. A vetés mélysége 3-5 cm . Mv. Az új abb. SC édes csemege. Ideá l. saccharala KoERN. Fajták: iek: Martonvásári Igen korai érés1 (Mv. i fajták: Kecskeméti (K) Korai érés1 sárga SC 300. A magvak héja a fajtára j e ll emző piros árnyalatot kap. A burgonyához hasonlóan. Reward. 33. Speciális ápolási munkája a töltögetés. Fontos az állomány gyommentesen tartá a. sárga SC 444. Favorit. SC sárga csemege. convar. K. K. s__gtt növekedésnek induljanak. Mv.

Ha jó a vízellátás. amikor a talaj l O°C-ra fe lmelegedett. eitéő megítélést kapott. a fattyazás. 16. kép . Szaporítás. Vetőmagszükséglet. 22±7 °C. jól beérett. 131 . K. A vetés idejére porhanyós. A foszfort és káliumot alaptrágyaként. jó szerkezetű. Ez hazánkban ápril is 15-e örül következik be. Mint említettük. Szükség lehet a keesztő öntözésre (l O mm). Környezeti igény. Fejlődési küszöbértéke 10 °C.O db/m 2). Speciális ápolás i m unkája. Vízigénye nagy. e l ege ndő vizet tartalmazó talajt 34. Trágyázás. Öntözés. e lté rő módon reagálnak fanyazásra. fej l ődés i küszöbértéke 10 °C. Vízigénye a csírázásnál és virágzá nál kiemelkedő. Ez azt jelenti.KéslJi érés ti faj ták: Commander. Leghatékonyabb a virágzáskor adott öntözés (30-40 mm). 12-20 kg/hektár. A szakemberek véleménye. Hőigénye a bokorbabéval megegyezik. illetve l 02 cm-es sortávolság és l 0-20 cm-es tőtá­ wolság szükséges (5 . ahol a kukorica sz~mára kedvező időjárás rövid. vízhiány esetén viszont öveli a termést. az á ll ománysűrűségtő l függően. Ebből adódik. sok vizet igényel. Kívánja a szerves trágyát (25-35 t/ha). Ápolás. hogy a fajták fattyasodási haj ama elté rő. a nitregént a magágyba adj uk. A vetésmélység 3-5 cm.18 kg K20. s a temlesztési feltételektől függően. Fényigénye nagy. Azokban az országokban. Termesztéstechnológiai változat: -állandó helyrevetés (ápri li s ISjúnius 30. majd a havi természetes csapadék kiegészítésére 100-120 mm-ig. tápkockás palántáról termesztik a kukoricát. ártunk a fattyazással . Csemegekukorica-csövek !kell készítenünk. Talaj-ei(Jkészítés. Gyomirtás. 12.). Gépi betakarításkor 9 1. sárga SC 500. Tenyészteriilet: kézi műve l és n é l 70 cm-es sortávolság és 20-22 cm-es t őtá­ iVolság (5-6 tő/m 2 ) .14 kg P20 5.5. hogy akkor vethetjük. fej trágyázás. Ezt követően szakaszosan vethetjük. hogy nagyo n érzékeny a tavaszi alacsony h őmérsék l et re . A műtrágyaigé nye l tonna tem1és eléréséhez 25 kg N.1 l . Jó terrr < sátlagra csak öntözéssel számíthatunk.

Fényigénye közepes.). l Fajták: A fajtákat tenyészidejük alapján csoportosítjuk. mi-lí 1 vel nagyon nagy számú fajtát termesztünk. Fehérje. Hidegtűrő Környezeti igénye. 13±7 a Hőoptimum növény.). A törésre érett optimális állapot.Betakarítás.0zepes. illetve feldolgozni. -szabadföl di korai termesztés (március !5-április 10. palántázott (április l-június 30.). Rapid F 1. F Delphi . Ve-j j csési fehér lapított. Türkis. -őszi termesztés. Bislet F 1. Holland kiviteli. néhány napig tart. -őszi termesztés. 25%. F Atleta 1 1 Korai érésű fajták: 1 mat. Brando F 1.). szárazanyag-tartalmuk kb. A letörött csöveket célszerű gyorsan értékesíteni. egyszerű termesztésű zöldségfaj. Gloria F 1. Dán tartós. Langendij-! ' ker herbst. Atria F 1. Musketeer F 1. sabb számára a 6-20 oc közötti hőmérséklet. Paliagi lapos. Tápértékét a benne található A-. C-vitaminok jelentik. tárolásra (április 25-május l 0. Hajdúsági>l Langendijker dauer.). Nevelle F 1. Vízigénye nagy. Az érettséget körömpróbával ellenőrizzük. A fejképzés időszakában a legkevésbé érzékeny a hidegre. Parel F 1.. Dura!. a teljesség igénye nélkül. 132 l . Közép-és késői érésú'fajták: Amager..). capitata) Sokoldalúan felhasználható. -nyári termesztés. F cross Golden . Leghaszno°C. Kempero F 1. B2-. Szentesi lapos. Enkhuizen diadala. a hő­ mérséklettől függően. Szentesi tartós. Ekkor nedvességtartalmuk 72%. Szentesi korai. Júniusi óriás. Vecsési gömbölyű stb.és szénhidráttartalma l . Káposztafélék Fejes káposzta (Brassica oleracea convar. Bartolo F 1. -állandó helyrevetett (március 10-május 30. A csöveket tejes érésben törjük. Vízhiány esetén az alsó levelek lehull:ltásával csökkenti pá-) rologtató felületét Termesztéstechnológiai változatok: -váz nélküli fóliás termesztés (március 1-10. Bonnet F 1. savanyításra (április 20-május 20. Har-1 . Vöröskáposzta-fajták: Gradúr F 1.). friss fogyasztásra (május !5-július 10. A kukoricát kézzel törjük. B 1-. -őszi termesztés. Szentesi vörös.

tárcsával . A nyári termesztésnél kétfelé kell bontani a tennivalókat. Korai tem1esztésben a nitrogén fokozza a koraiságot.Talaj-el/fkészírés. A júniusi kiü lteléshez tulajdonképpen másodnövényként . nyári szánt ást végzünk . helyesen járunk el. pl. Indítótrágyaként dolgozzuk be. ráhlázar tartalm azza. ültetés. A szervcs trágya és műtrágyá k együtles adago lása is jó eredményt ad. A tec hn ológ iai változatok szerint változik a t alaj -e l ő­ készítés is. Az állandó helyrevetésnél a hengerezés szerepét kiem eljük. A tárolásra termesztell káposzta eltarthatóságát viszont rontja. borsó ut án. i ültetéshez a talajt őssze l megszántjuk . Trágyázás. fogas al elmunkáljuk. Alaptrágyaként adjuk a szerves trágyát. A káposztánál a nitrogénhatás kellős. A váz nélküli fó li ás takarás alá tápkockás palántát ültetünk. mivel apró35. A nyári és a késő i termesztés! megvalósíthatjuk sima palántával és állandó helyrevetésse l. fajlagos műtrágya i gé ny e viszont nagyobb . A vörös káposzta t e rv ez h e t ő term és tömege 20-30%-kal ki sebb a fejes káposztáénál. Kiemelkedi k továbbá nagy nitrogéni génye. a foszfortartalmú műtrágy á t és a kálium 75%-át. tavassza l si mítózzuk és gyomtalanítjuk az ültetés ig. Monokul túrás tem1esztésnél kiemelkedő fontosságú a sze rves trágya adagolá a. Szaporítás. A fajlagos műtrágya i gé nyt a 29. kép. A növekedés megindulásakor és a fejké pző ­ dés kezdetén. A korai kiültelésnél az ősz i mélyszántá t fogassa l még őssze l lezárjuk . hogy tavassza l egy magágynyi tássa l minél e l ő bb ültetésre késszé tegyük. A szabadföldi korai term esztéshez sima pal ántál használunk. Fejtrágyaként nitrogén! adunk. így ha azonos szintre hozzuk a két faj fajlagos műtrágyaigé ny é t . Korai tem1esztésben egy. Fejes káposzta magvú növ é nyrő l van zó. illetve vetés e l őtt a nitrogén 30%-át és a maradék káliumol.35-40%-kal -. Az áprili . A fejes és vörös káposztát termeszthetjük palántáról és állandó helyrevetésse l. nyári és őszi termesztésben két-három alkalommal. A fejes kéíposzta é a vörös káposzta is tápanyag igényes növények. 133 .

0 2. IV.7 8.4 5.2 6.9 7. III.9 8.4 8.2 1.0 4. III.4 8.4 7.6 2.7 2.8 3.6 3.6 4.3 1.7 2.4 8.6 2. Kálium l.7 5.9 9.29. l 3.4 4. Foszfor l.9 6.1 8.7 0.8 1.8 4.1 6. III.9 5.2 2.9 8. III.9 9.7 5.2 1.7 7.8 5.8 4.4 9.7 6. táblázat A fejes és vörös káposzta fajlagos (Hatóanyag kg/t) műtrágyaigénye A talaj tápanyag-ellátoltsága Tápelem.2 6.4 7.4 5.6 6.4 8.9 3.2 2. Kálium l. termőhely igen gyenge gyenge közepes Fejes káposzta jó igen jó Nitrogén I.9 6. IV.2 7.2 4.7 2.2 2.7 4.2 1.5 0.4 3.7 3. IV.2 2.1 5.1 4.7 3.2 5.7 2. Il. Il.8 1. lll.7 3.7 2.6 5.7 3.3 3.8 5.9 9.7 1.2 7.7 7.1 4. Il.2 1.1 6.4 9. IV. II.7 6.4 5.9 7.3 4. Foszfor l.2 5.1 1.2 1.6 Nitrogén l.2 6. ll.2 4.2 0.5 9.2 2.7 7.5 4.8 134 .6 4.9 4.1 5.3 3.2 3.7 2. 4.3 4.2 5. lll. ll.3 1.1 4.6 5.2 3.2 2.2 2.2 9.4 6.2 3. IV. 6.7 3.9 10.9 3.3 5.7 1.3 Vörös káposzta 3. IV.7 1.7 4.

A szabadföldi technológiák növényeit június elejétől november közepéig szedjük. 24 000-33 OOO db/ha. convar. -nyári tennesztéshez 50-70x40-50 cm. Az állandó helyrevetés idejét a tervezett kiülteléshez is igazíthatjuk. fejtrágyázzunk. -őszi tennesztésnél 60-70x50-60 cm. ldénynorma: rövid tenyészidejű fajtáknál 60-120 mm (2-3 szori öntözéssel). a középtenyészidejűeket 90-130 napra. Öntözés. A rövid tenyészidejű fajtákat 60-90 napra. -korai szabadföldi tennesztésnél 80+40+40x35-50 cm. sima palántát nevelni. 37 000-54 OOO db/ha. korai szabadföldinél 20-30 t/ha. a helyrevetett állomány 5-1 O cm-es fejlettségénéL Talajápolás. A vetésidő a ki ültetési időből. Szentesi fóliás. Tőszám beállítás.7 kg/hektár. őszi tennesztésben 40-60 t/ha. Promasa F 1. Saguna F 1. Kelkáposzta (Brassica oleracea L. Szentesi korai.és ásványisó-tartalma jelentik táplálkozási értékeit. elrendezés: -váz nélküli fóliás tennesztésnél 160+30x30 cm 35 OOO db/hektár.4-0. hosszú tenyészidejű fajtáknál 150-300 mm (5-8-szori öntözéssel). Nyolc hét a váz nélküli tennesztéshez nevelt tápkockás palántanevelés ideje. bullata DucK.5-2. fehérje. a hosszú tenyészidejű fajtákat 130-160 napra szedjük. a váz nélküli fóliás tennesztésnél 15-20 t/hektár. A várható tennésátlag. Ültetés után 1.5 hónapig sekélyen kapáljunk. A szedés végezhető kézzel és géppel. 30 000-50 OOO db/ha. Helyszükséglet: tűzdelésig 2000-3000 db/m 2 növényt nevelhetünk (15-20 g/mag). Tűzdelésnél 4-6 cm-es tápkockaméret a kívánatos. Magszükséglet 0. Friss formában fogyasztjuk. nyáron 4 hét alatt lehet jó. Váz nélküli fóliás tennesztésnél a fólia levétele. 135 . Sima palántanevelésnél 400-l OOO db/m 2-es állománnyal dolgozunk (2-8 g mag). A káposzta egyenletes vízellátást igényel. 28 nappal előtte kell elvetni a magot. visszaszámlálható (lásd a technológiai változatokat). Ápolás.A palántanevelés ideje 4-8 hét. Tenyészterület.0 cm mélyre. Betakarítás. A káposzta betakarítására az ültetést követően 60-160 nappal kerül sor. Fajták: Korai érésíí fajták: Július F 1. Szabadföldi ágyban. A váz nélküli fóliás takarás alól május közepétől szedhető a fejes káposzta.) Vitamin-. 1.

36.i átte l e l ő.júli us 15. míg a k éső i e k ezt károsodás nélkül elvi selik. Talaj -eli'fkészítés. de nagy termés eléré éhez jó vízell átottságot igényel. táblázatban rögzítettük . Gyomtalanítás. . Ha az ott jelzett palánt akiültetés i i dő t áll andó helyrevetéssei kívánjuk kiváltani . mert könynyen felrepednek. Venus. Amelyik eléri a szedés i érettséget. -szabadföldi korai tem1 esztés (március IS. A kora i fajták kevé bé t ű rik az e rős napv il ág ítást. Ontözés. . a szárazságot jobban túri .).\'tí fajt ák: Frigga. A több i adat megegyezik a fejes káposztánál leírtakkaL ~po/ás. amennyiben a piac igényli .10.<itt e l e l ő termesztés (október 10-25. Glo ter F1. Ebben az esetben a fő n övé ny lekerülése után az a l ap tal aj .\z nélküli fóliás takarás alól máj us közepétól.zabactföldi tem1 esztés nyári-őszi fogyasztásra (április l. Az átteleló kelkáposzta szedését április v égé t ő l . Lásd a fejes káposztánál és az általános részben leírtakaL Eltérést az átteleló technológia i vá ltozat jelent. 28 nappal korábban kell a magot elvetni.ápri lis l 0. lcepri nce F1. Áll andó helyrevetésse i és pal ántázás al szaporítható. lcecrown F1. mint a fejes káposztáé. kép.). a korai szabadfö ldit június e l ej é tő l kezdjük el szedni . Az átteleló kelkáposztál. a v. A kelkáposzta is rendszeres öntözés mellett ad jó termésátlagoL Az átte leló kelkáposztát általában öntözés nélkü l tem1esztik . A hosszú tenyészidejú fajták túróképessége jobb. gár. A kelkáposztát kézze l takarítjuk be. áll andó helyrevetésnél tőszámbeá llít ás . teljes ki fejlettsége e l ő tt is szedhetjük. H ő i gé ny e részben eltér a fejes káposztáétóL Hidegtúró képessége nagyobb annál. Szente. Kclkáposzla Közép-és késői éré. Szaporítás.). Vízig énye ki sebb. szedjük .).műv e l és t és az ültetés e l ő k ész ít ésé t szi nt e egy menetben kell elvégezni . lcequeen F" Mohác. 136 . Fényigénylik tenyészidej ük alapján vált ozik. Betakarítás. Termesztéstechnológiai válw zatok : -váz nélkü li fó li a alatti termesztés (március 1. A szerves trágyát a kelkáposzta is igényl i és meghálálja. A késő i e k e t október-november hónapokban szedjük . A korai fajtáknál nem szabad sokáig vámi a szedéssel. Ezeket egy menetben takaríthatjuk be. Sant< Taler F 1. Wallasa F 1• Kiim yezeti igénye. A fajlagos mútrágyaigényét a 30. Trágyázás. apsuma F" Solar. Az időzí­ tés i adatokal a technológ iai változatok mutatják. május e l ej é t ő l. i k éső i .

0 5.1 2. ll.8 4.1 10.0 8.1 1.3 3. 5.6 IV.8 13. táblázat A kelkáposzta és a karalábé fajlagos (Hatóanyag kg/t) műtrágyaigénye -· Tápelem.3 4.7 9.6 4.6 1.7 4.2 5.3 5.7 8.0 11. IV.4 IV. lll.0 6.0 9.4 9.3 5.3 6.8 IV.1 5.6 2.0 6.30.6 3.6 3.5 7. Il.1 4.5 10. l 3.8 6.6 11.8 6.7 4.6 2.6 3. Foszfor l.8 5.8 5.5 9.8 4.8 10.1 9.8 4.6 9.8 11.8 6. lll. Foszfor l.1 2.0 7.5 7.3 5.8 3. l ll .7 6. l 10.7 2.9 5.0 9.2 5.5 Karalábé 8.5 7.0 10.0 6.1 2. IV.5 11.2 7.5 6.0 9. Kálium I.7 6.1 10.4 IV. III. 10.3 4. ll.6 5.7 6.2 4.5 8. ll.0 9.1 3.5 10.8 5.0 8.1 9.5 12. III.1 6.3 3.3 4.8 137 .0 7.2 9.7 10.5 5.1 3.9 8.5 10.6 !O.8 4. 5.2 5.3 4.6 4. ll.5 Nitrogén l. lll.1 1.6 3. 6.1 4.8 5.1 2.8 5.8 4.4 4.6 ll.2 6.5 7.3 4.0 12.3 9.7 5. lll. 10.2 5. tennőhely A talaj tápanyag-ellátoltság a igen j gyenge gyenge J közepes Kelkáposzta jó igen jó Nitrogén l. Kálium l. ll. 3.3 5.

A legkisebb hó. téli tárolás ra Uúnius IS-augusztu 30. tart táblázat 30. Szentesi kék.) Fajták: Korai él·ész1 faj ták: Blusta. gongyloides DucH. Közép. 37.).). -szabadföldi temJCszté.Karalábé (Brassica rupestris convar. A számára kedvező tl en . Szentesi hajtatási.június 15. jó szabrász médj ára változtatja külalakját. Kolibri F 1. hogy a karalábé alacsony h őmérsék l e ten tartva . Szentesi fóli ás kék.szabadföldi tenneszté . fő l eg ősz i idő ben . Forcer F 1. A fajlagos lll Ú almazza.vagy fényhatás is egy-egy újabb "gum ócska" létrejöttét segíti . Saroksári fehér. Trágyá zás.). A tenyészidóben adott fej trágya kiemelketrágyadó jelentőségű. Szentesi tartós kék.. -szabadföldi korai tem1esztés (március 20-ttpri lis l 0. Ezt azzal magyarázhatjuk. Fényigénye közepes. Környezeti igény. Triumph. ha a pal<1ntakorban alacsony h ő m é rsé kleten tartjuk. Idea!. a igényt \bé Karal< kép. Eltérés a fejes káposztával való összehasonlításnál . Szentes i fóli ás. i fajták: Gigant. A fé nyszegény id ősza kban defonn ált gum ót fejleszt. Táplálkozási értékét nagy C-v itamin-tartalma adja. Szentesi nyári fehér. Tern1eszrésrec hJwlág iai válrozarok: -váz nélkü li fóliás Iennesztés (március 1-20. Kék sza lonna. . hogy a káposztafélék közül a karalábé a legsekélyebben gyökeresedő faj. levél l 50 mg/ 100 g. A fejes káposztánál elmondottaka t c é lszerű figye lembe venni.) Egyre közkedveltebbé váló zöldségfaj. könnyen magszárba megy . A karalábé tenneszté éhez alaptrágyaként is a gyorsan oldódó és könnyen felvehető hatóanyagú mútrágyákat cé l sze rű használni . 138 . nyári-őszi fogyasztásra (április 15. Hidegtúró növény. (Gumó 60 mg/100 g.és kés/Ji érés1 Szentesi nyári kék.). Szentesi fehér. Vízigénye nagy és folyamatos vízellátást igényel. Szentesi ősz i fehér. Express. Talaj-előkész ítés.

szalagos elrendezéstjavasoljuk: 80+40+40x35 cm (54 OOO db/ha). Téli tárolásra a háromsoros. Winner Oscna. Matra. Tenyészteriilet-igénye a legkisebb a káposztafélék között. Plana F 1. Master Osena.) Táplálkozási jelentőségél a benne lévő C-.és kés!ii érésíí fajták: Andcs. A korai karaláhét akkor kezdjük szedni. Hőoptimuma 13 oc. Fejtrágyázás. Karfiol (Brassica eretica convar. White Ball. White Satin. -szabadföldi nyári termesztés (április l 5-május 15. White Rock. Az 50-80 mg/100 g-os C-vitamin-tartalom igen jelentős mennyiség. A folyamatos vízellátásra különösen figyelni kell. Suprimax.). Triton. -szabadföldi ős?i termesztés (június 5-július 25.).). A vetés mélysége 1.5-2. Opaal. 8 2-vitamin-tartalma adja. Lásd a fejes káposztánál leírtakaL 139 . A kifejlett növény a rózsaképzés idején a hidegre érzékenyebb. Vízpótló öntözéskor 25-30 mmes vízadagot adjunk. Termesztéstechnológiai változatok: -váz nélküli fólia alatti tem1esztés (március 1-15. Osena. Talaj-elffkészítés. Szentcsi. Az állandó helyrevetés időzítését a változatoknál ismertetett ültetéshez igazítjuk (28 nap).és tőtávolsága (60-250 ezer db/ha). Goodman. Idol Osena. külföldön). White Fox. Ápolás. A váz nélküli fóliás termesztésből május közepétől. amikor a gumó átmérő­ je elérte a 6-9 cm-t. Állandó helyrevetéssei és palántázással termeszthetjük. mint a káposzta. botrytis DucK. Oberon. Fényigénye azonos a fejes káposztáévaL Vízigénye a rózsaképződés kezdetén a legnagyobb.Szaporítás. Betakarítás. Gyomtalanítás. Repos. -szabadföldi korai termesztés (március !5-április l 0. Beiszapoló. Környezeti igény. 20x20 cm-től 40x40 cm-ig változik sor. Fajták: Korai érésíí fajták: Carillon. illetve kelesztő öntözés. Montano F 1. Egy hektárról 15-40 tonna/hektár termésátlagot takaríthatunk be. Serrano F 1. Öntözés.).0 cm. A gyakori kisebb vízadagokkal való öntözést meghálálja. -téli átteleltetéses termesztés (csak hidegtűrő fajtákkal. a korai szabadföldi termesztésből május végétől szedhető a karalábé. A kései karaláhét teljesen kifejlett állapotban szedjük. Tőszámbeállítás. Kiizép. Igloo. Váz nélküli fóliás termesztésben a 160+20+20+20x18 cm-es elrendezést javasoljuk (100 ezer db/ha). B 1-.

Az elrendezés a kijvetkezff: . Szaporítás.9 2.0 6. ezért a kálitrágyát eszerint válasszu k meg. 1 6.váz nélküli fóli á.9 5. IV.4 6.7 5. káposztán.2 7.9 3. 2.4 2.7 140 . 6.0 8.4 2.4 3. láblázat A karfiol fajlagos műtrágya igén ye ( Hatóanyag kg/t) A talaj lápanyag-e ll átoll sága Tápelem . takarásnál 150+35+35x35-40 cm (35-40 ezer növény/ha).5 10. A túlzott nitrogénellátás a konzerváru minóségé t rontja. term ő hely igen gyenge gyenge közepes jó igen jó Nitrogén l.9 4. lll. 3 1.9 0.9 1. Fajlagos műtrágyaigé ny é t a 31 .9 3. .6 8.4 1.3 5. lll.5 6.0 7.7 6.6 l l IV. .7 7.4 6.5 9. 8. ll.5 7.2 5. lll.4 2.4 IV .0 7.9 2.4 2.á lleírtakkal.2 6.0 7. táblázathan fog lalt uk össze.0 7.4 3.szabadföldi korai termeszté nél 40-50x30-40 cm.9 4.4 1.0 8.9 1.5 9. ben 60-70x50-65 cm.2 7. Kálium l. kép.8 6.7 7. ll.4 1.5 8.5 7.9 3.2 7.7 7.ké ei termeszté.9 2. ll. 1 6. Foszfo r l.38.2 6.5 8.0 8. Az irányelvek megegyeznek a feje.2 6. Karfi ol Trágyázá s. Ügye lni kell továbbá a karfiol klórérzékenységére is.7 8.

Gyomtalanítá s. Lásd a karfiolnál leírtakaL Ta/aj-eh1kész ítés. spec iális ápolás i munkája volt a rózsafejek takarása. A termésátl ag a rövid tenyész idejú fajtáknál l 0-20 tonna/hektár. Szaporítás. hogy nitrogénbő l és káliumból 10-15%-kal többet adjunk. C-vitamin -tartalm a 120 mg/ 100 gramm . A haszonkertbe n. A fejtrágyázásnál a foly amatos 39. A váz nélküli fóli ás t e m1 esztésb ő l már május kö ze pé tő l kezdjük a karfi ol szedését. A szé l sősége k et jobban túri . Öntözés. Az ősz i karfiolt októberben. a hosszú tenyészidejúekn él 15. Lásd a fejes kápo ztánál leírtakat Tenyészteriilet-igénye a karfioléval m e~egyező. botrytis DucK. a fagyok e l ő tt betakarítjuk. Cruiser F 1. Brokkoli (Brassica eretica convar. Brokk oli 141 . Caravel F 1• Köm yezeti igénye. igen j e l e nt ős. A korai t erm esz tés bő l május végét ő l szedünk. Folyamatos vízellátást igényel. a késeit 7. Gyomtalanítás. Betakarítás.l O alkalommal öntözzük . mint a karfi ol. A korai karftolt 6. t öves t ő l ki szedjük a karfi olt. kép. Apolás. tőszámbe ­ állítás.7 alkal ommal . tőszámbeállít ás. Értékét növeli továbbá nagy A-vitamin-tartalma és a benne l évő nagy mennyi ségú ásványisó-tartalom. fej trágyázás. rendszeres öntözést kíván. Termesztéstec hnolágiai változatok. fagymentes helyen tárolva. Eltérés. italica PLEUCK.Ápolás. provar. H ő i gény e al acsony. Lásd a fejes káposztánál leírtakat Trágyázás. Tápanyagigénye megközelíti a karfiolét. Fényigénye azonos a karfiolévaL Vízigénye nagy. eptune F 1. tehát ez az ápolási munka fölö leges é vált náluk. még haszno íth ató rózsákat adhat. Ma már a fajták zöme genetikail ag öntakaró. fagyveszély esetén.30 t/ha között változik.) A karfiol közeli rokona. Fajták: Laser F 1.

mint a fejes k<\posztáé. Fényigénye nagy. ezek mérete kisebb. Öntözés.3 hétre oldalrózsákat fejleszt. Vízigénye a káposztafélék között a legki sebb. Bimbóskel zott nitrogénell átás nehezíti a bimbó- 142 .). Kundry F 1. Eltérés a karfiolhoz viszonyítva. Folyamatos vízellátást kíván.röv id. de ezt is jól hasznosíthatjuk. A tal ajműve l ése megegyezi k a fejes káposztánál leírtakkaL Trágyázás. Párás. 90-130 mg/100 gramm.20 °C-ot L elvi selik (fő l eg hó alatt). téli szedésre (május !5.).} Beltartalmi értékeit tekintve. Talaj-el/fkészítés. Yaliant F 1• Környezeti igény.és középtenyészidejú fajták ültetése (máj us !5.június 15.15 . Fajták: Asgard F 1. Igaz. H őoptimum a 13±7 °C.ho szú tenyészidejú fajták . Addig szedhető. Ci tadel F 1. Betakarítás. . Az oldalrózsaképzésre hajlamos fajtáknak még a főrózsa leszedésekor is érdemes nitrogénmútrágyát adni (20-30 kg/hektár). őszi betakarításni (április l 0-május 30.). a gumó lassan fejlődik. amíg a bimbók még zártak. Gyökértömege a talaj 20-30 cm-es rétegét szövi át. kép. Magas h őm érsékleten c ak a szára n ő. Porter Fl> Roger F 1.hosszú tenyészidejú fajták. Bimbóskel (Brassica oleracea gemmifera DucK. alacsony. Merl on Fl> Oliver F1. hogy a brokkoli a rózsa levágása után 1. C-vitamin-tartalma megközelíti az étkezési paprikáét (a téli id őszakban még felül is múlja). Titurel F 1. Termesztésteclmológiai változatok: .június 15. Tartalmaz továbbá A-.táplátást kell megvalósítani. 6 g/100 gramm fehérjét és sok ásványi anyagot. Br vitaminokat. 81 -. Az <1myékot nem túri. Igényli a mély· műv e l és t. A hosszú tenyészidejú fajták a . A fajtára jellemző rózsanagyság elérésekor vágjuk le a rózsát. nedves klíma alatt ad nagy termést. A túl40. Tápanyagigénye kisebb. a legértékesebb káposztaféle. .

6 3.6 5.1 5.8 4.4 4. de kiegyenlítettebb bimbókat fejlesztenek. l 5.1 1.7 3. táhlázat A bimbóskel fajlagos műtrágyaigénye (Hatóanyag kg/t) Tápelem.6 4. IV.6 2. míg a belső sorok egyedei később. 5.2 2. Szaporítás.7 5.6 6.1 7.2 4. mert a szélső. tetejezés nélkül is termeszthetjük.1 2.6 6.8 1.8 1.4 6. Speciális ápolási munkája a tetejezés. blokkosítva telepíteni.7 1. A szedést augusztus közepétől egészen márciusig folytathatjuk. a felszabaduló erő a bimbók fejlődésére fordítódik.9 5. Gyomtalanítás.6 6.9 5. Ezáltal megszüntetjük a tenyészőcsúcs további növekedését. A fajlagos műtrágyaigényt a 32.5 6. lazák maradnak a bimbók.2 5. egyenletesebb méretű bimbók fejlődnek.9 6. 32. Öntözés.9 7. termőhely A talaj tápanyag-ellátoltsága igen gyenge gyenge közepes jó igen jó Nitrogén J. II.0 6. s mindig a kifejlett bimbókat szedjük.1 3.1 2. mert a felső bimbók kihajthatnak. több fényt kapó egyedek bimbófejlődése gyorsabb.1 5. Ill. Palántanevelési ideje 4-5 hét. táblázatban találj uk.6 7.1 2.7 2.6 6.2 4.fejlődést.5 6.3 4.5 0.6 2.8 5. Palántaneveléssel és állandó helyrevetéssei termeszthető. tőszámbeállítás. sok esetben idő előtt szétnyílnak. Célszerű szalagosan. IV. fejtrágyázás. Kálium I. A sima palánta kiválóan megfelel e célnak. A túl korai tetejezés káros. 143 .7 0. összesen 140-180 mm-es víznormávaL Betakarítás.8 4.0 6.6 3. Kézi szedésnél alulról kezdjük. Il. Foszfor l. mint a belső állomány. Ill.3 1. A szélső növények bimbói is előbb válnak szedhetővé. 4-7 alkalommal öntözzük a bimbóskelt.4 6.4 4.7 ll. IV. Tenyészterület. Ha csak kevés növénnyel dolgozunk.1 5.1 6. Tetejezésre a tervezett szedési idő előtt 3-4 héttel keriJI sor.9 4. Ill.0 3. Ápolás. elrendezés: 70x30-40 cm.1 1. l m 2-en 500-600 db palántát nevelhetünk fel.3 0.4 5.4 5.3 1.4 5.

Fajták: Nagaoka 50 F~o Spring Al. J e ll e m ző tul ajdonsága. 41. Trágyázás.eli'fkészítés. Betakarítás. általában azonos a többi káposztaféléve L Szaporítás. K ínai kel 144 . F 1. Granat. A kívánt L ő t ávo l ság a faj ta habilusa alapján változik (30-40 cm).Kínai kel [Brassica pekinensiss (LOUR).és C-vi tamint.). nagy zö ldtömeget fejl esz t ő zöldségfaj. Kiemell j e l en tőségű (lehet) a kele zt ő öntözés (5. Vízigénye nagy. Tápanyagigénye nagy. Aprómorzsás. Állandó helyrevetésnél a ort ávolság 30-35 cm. fejtrágyázás. Nagy mennyiségben tartalm az fehérjét. RUPR. ha a fej alatti része kemény tapintású. Fényigénye közepes. Talaj. A nyári veté ű növények talaj-elő­ készítés i rendszere zerint. Páraigénye közepes. Gyom talanítás. Jarov izác iós küszöbértéke 13.l O mm). jó sze rk eze tű talajt kell számára készíteni . Egyesek a nehézkes eredési eml ítik a palántázott tenneszlés hátrányaként Ápolás.] Röv id t e ny ész id cjű . J e l e nt ős ásványianyag-forrás. Termesztéstechnológiai változatok: ernlesztés csak fe lm agzás ra nem -a váz nélküli fóliás és a korai szabadföldi L haj lamos fajtákkal lehetséges (márc ius 15.IO. Röv id tcnyészideje alatt igényli a folyamatos vízell átotts·ígot. A palántázott t e rm esz t és rő l megosz li k a szakemberek véleménye. agaoka King F~o Treasure Island F 1• Kiirnyezeti igénye. kép. A. -auguszt usi áll andó helyrevetés (augusztus l. Akkor kezdhe tő a szedése fri ss fogyasz tásra. tőszámbe­ állítás.). Hid egtű rő zöldségfaj.30. Öntözés. hogy még a karalábénál is korábban felmagzik. Tárolásra csak a teljesen kemény fejek szed he t ő k . Fejesedéshez alacsonyabb h ő m é r­ sékletet igényel.15 °C.

A. zno ítj ák. Mohafodrozatú . külföldön még racionáli sabban ha. mint a sárgarépa. 145 .másodve tés Uúnius l.10. Petrezselye m hogy a kelést öntözéssel segít ük. Ta/aj-e//íkészítés. . . HILL.). A fajl agos műtrágyai gényét a 33 . .j úlius 10. Hosszú. Triplcx . hogy csak a talaj fe lső részét tömörítjük. Fényigénye közepes. kép.15 °C hideget is e lviselnek. W.). Tápanyag igényét műtrá­ gyák adagolásával kie légíthetjük. Ebben az esetben kevésbé ágazik el a gyökér. Korai cukor. Trágyázás. A sétáló árnyékot e lvi se li . De lta. Ez azt je lenti . ami kor a tal ajra rá tudunk menni. mert a leve le 120.] A petrezse lyem a magya r konyha né lkülözhetetl en fú sze rező növénye .) NYM. A jó víz fe l vevő és a vizet gazdaságosan felhasz náló növénye k közé tartozik. mert a köreire fri ss fo1mában min dig ráteszik .tél alá vetés (október 20-november 15.átt eleltetett techno lóg ia (aug usztus IS-október 10 . A hideget jobban túri .ipari fe ldolgozásra és tárolá ra való tem1esztés (február 25.és ásványi só-tartalm a. Teszik ezt azért.). Fakir. J e l e ntős továbbá B-vitamin .). Fajták: Bravo ur. Vízig énye. Félhosszú. a tömött magágy.márc ius 30. · .Gyökérzöldség-növény ek Petrezselyem [Petroselinum crispum (MILL. Kedvező feltételeket teremtünk a kelé hez és l e h e tősége t adunk a karógyökémek a zavartalan fejl ődés hez . Feltéte l.150 mg/1 00 g C-vitamint tartalm az. em igényli a fri ssen trágyázott tal ajt. Talaj -e l őkész ítésében legfontosabb a mély vagy m é lyítő szántás. Termesztéstechnológiai vá /rozawk: -szabadfö ldi korai termesztés (február 20-nH'írcius 15 . Cs írázáskor és a kezdeti fejl ő dés hez igénye l sok vi zet. Környezeti igénye. A b ő vá lasztékon túlm e n őe n a haszonkertben a petrezse lye m magját az évnek mindazon napján vethetjük . táblázathan rögzítettük. 42 . A kifejlett növények .). . H ő i gé n ye 16±7 °C. Igaz. Omega .

0 7.5 5.5 5.5 0.0 1.5 6.0 1.5 4.5 4.0 6.0 5. 7.0 8.0 4. táblázat A petrezselyem és a sárgarépa fajlagos (Hatóanyag kg/t) műtrágyaigénye A talaj tápanyag-ellátoltsága Tápelem.5 6.5 7.1 1.0 2.6 1.0 3.0 5.8 0.6 13. Kálium 4.5 3. 13. IV.5 2. Foszfor l.5 2.0 l. IV.0 13.7 1.0 2.4 2.5 4. II.2 9.4 6.7 7.0 3.0 6.5 4.0 Nitrogén l.5 7.0 8.5 2.7 1.0 6.8 5. Kálium 2.5 7.0 1.3 2.0 3.6 0.8 l.5 n.3 5.0 2. ll.0 3. IV.0 4.9 1.33.5 2.5 1.5 6.6 4. IV.7 1.0 3.0 7.0 7.0 6.7 2.9 3.0 Sárgarépa 4.5 3.3 0.5 l.7 1.8 4.0 7.0 2. ll.6 0.0 5.4 2.4 2. II.0 12.0 1.5 2. Foszfor 6.0 3.7 6.5 2. III.0 6.5 1.0 3.0 146 .0 1.0 4.5 0.7 2.5 4.5 1.0 12.0 3.0 4.3 1. III.7 2.1 4.4 0. IV.5 5.7 4.6 5. lll.8 3. III.0 7.5 1.6 14. IV.0 5.5 0. ll.7 0.0 11.5 0. tennőhely igen gyenge gyenge közepes Petrezselyem jó igen jó Nitrogén l. Ill. Ill.0 2.6 1.7 2.8 6.0 14.5 3. 4.

Sárgarépa (Daucus carota L. az előző csoportnál hosszabb répatestúek): Almara F 1. Öntözés. foszfor-. Napoli F 1. Ritkításnál arra ügyeljünk. Fiakker típusú l'. Tourina F 1• Berlicum típusú fajták (hengeres. sebből 20-35 db növényt takarítunk be. Fena F 1. Fiakker Regol. levelétől megfosztva és petrezselyemzöldként. Nantes Fancy. A lőtávolság l-2 cm. A leveles petrezselymet 10. a talaj felső rétegéből a szél gyorsan kifújja a nedvességet. 30-40 mm-es vízadaggaL Betakarítás. Értékesíthető levelesen. 147 . Vízpótló öntözésre 2-3 alkalommal kerül sor. Fertődi korai. A petrezselymet szaporíthatjuk állandó helyrevetéssei és a haszonkertben palántázható is. csomózva. Magszükséglet l . Nanthya F 1.5-l . rövid répatestúek) Amszterdami. B6 . Bertaoda Fl> Bertop F 1. Fajták: a fajtákat alakkörök szerint csoportosítjuk: Amszterdam típusú fajták (hengeres. Chantal F 1. hogy a gyökerek ne érjenek össze. Elterjedt a soros vetés.8 kg/hektár. A gyökeret ősszel. ikersoros és szalagos. Mivel sekélyen vetünk. Vita Longa. októberben-november hó elején szedjük fel.és C-vitamint. A tőszámot a fajta . Vörös óriás. nagytestú. Nairobi F 1. Gyakoribb a síkművelés. Várható termésátlag (gyökér) 10-30 t/ha.~jták (széles vállú. Narova F 1. Ezenkívül tartalmaz B 1-. Vetésfolyóméterenként 50-75 db magot vetünk. Formula. Trophy. sativus) Egyik legjelentősebb ka~otinforrásunk (7 mg/100 g). A levelet szinte az első lomblevél kifejlődésétől szedhetjük. Tarnino F 1. Az elrendezés lehet soros. Fedora F 1. Nanti Forto. A vetésmélység 2-3 cm. az előzőeknél még nagyobb répatestúek): Bergen F 1. A sortávolság 30-40 cm között változik. mert akkor derformálódnak. Feonia Banta. Karotan. Jaguár F 1. Danvers 126. gyökérként. Flacoro. tőszámbeállítás. értéktelenné válnak. Elterjedtebb az állandó helyrevetés. Amszterdam Indu. pótolnunk kell. Asványi anyagai közül kiemeljük a kalcium-. Tip-top.Szaporítás. Mokum F 1• Nanti típusú fajták (hengeres. illetve 15 mm-es vállátmérőnél kezdjük szedni. ssp. · Bz-. függvényében határozzuk meg. Nantucket F1. Ápolás: gyomtalanítás. A művelési mód lehet sík és bakhátas. Parana F 1. Chantenay Longidor. Marimba F 1. kúp alakú fajták). csomózva. Nanti. Chantenay típusú fajták (középhosszú. vastartalmát Cukortartalma 6%. kúp alakú fajták): Arany. Keszthelyi hengeres. A magvetést kelésig "víz alatt" kell tartani. fejtrágyázás. Dana F 1. Amszterdam Minicor.

Vízigénye . Fajlagos mútrágyaigényét a 30. Környezeti igénye. Kora tavaszi vetés ű.másodvetés (május l. tarlóhántás elmunkálása. . köves).). júniusig hosszú tenyészidejú. Fényigénye közepes. tavasszal magágykészítés. A mag 4-6 °C-nál igénye 16±7 o kezd cs írázni. A sétáló árvásár 43.előkészítő rendszere szerint járunk el. ősz i mélyszántás.ipari feldolgozásra . tömölt. Második el őid ézőj e a fonálféreg (Meloidogyne hapl a). Va/ery típus/Í fajta: Fertődi vörös. tarlóhántás ápolása. Pári1.és a kálium-műtrá­ gyát.márci us 15. . A túlzott nitrogénadagolás nitrátfelhalmozódást okozhat. tárolásra (március 1. illetve nyári v e t és ű . hogy korai fajta: júliusig középérésú. kép. szerves anyagban gazdag talajban ún.St. Címszavakban: tarl óhántás.július 10. A nagyobb fagyot nem túri . Megjegyezzük. Itt is nagyon fontos a jó tal ajszerkezet. a tömör magágy.). agyon alacsony. 44 . Harmadik a csíragyökéren kialakuló nekrózis. A szinte kifejlett répatest nehezen jut vízhez.30. Száraz. táblázat tartalmazza. Trágyá zás. májusig vet h e t ő. aprómagvú növények tal aj. Ta/aj.25 °C. Őszi mélyszántássa l dolgozzuk be a talajba a foszfor. illetve túl magas h őm é rsékl e te n a sárgarépa színanyaga i nem tudnak k e ll őe n kifej/ l ődni.si nyékot a sárgar' pa is elvi se li . kép. ezért a számtalan fehér gyökeret indítja beszerzésére. Sárgarépa 148 . Optimális hóc.).20 °C közötti tartom ány. A gyöké rfej l ő dés legkedvezőbb h őm érsé kl e te a 15. Szerves trágyát nem igényel. szőrös répák fejl ődn e k . Termesztéste chnológiai változatok: -szabadföldi korai termesztés (február 20. A csírázáshoz és kezdeti fejl ődéséh ez sok vizet igényel. Tápanyagigé nye mútrágyákkal kiel ég íth e tő.e lőkészítés. Csírázási optimurna 18. szántás elmunkálása. Első a rossz talajszerkezet (pl. A répatest elágazódása három okra veze thet ő vis za. kötött talajon a nitrogén el ső felét.

másodvetésből október végétől szedhetjük. szalagosan vetni. Tartalmaz A-. kötött talajon a nitrogén második felét. Vetőmagigény 2-4 kg/hektár. 30-40 mm-es vízadaggaL Betakarítás. Ebből megmarad 20-25 növény folyóméterenként A petrezselyemnél elmondottak ide is érvényesek. Levelének érintése az érzékeny bőrű emberekre káros hatású. Hidegtűrő növény. a Fiakker típusokat októberben takarítjuk be. A sorelrendezés egysoros. talajlazítás. Várható termésátlag: Nanti típusoknál 20-25 tonna/hektár. -szabadföldi tömegtermesztés (március 1-30. Ápolás. sem állatnak ne adjuk. Vízpótló öntözésre május vége és augusztus közepe között kerül sor.). sorjelző (gyorsan csírázó) növény magját (saláta. öntözés mellett. A vetésidőpontokat a technológiai változatoknál közöltük. 3-4 alkalommal.Tavasszal. Chantenay típusoknál 25-30 t/ha.). laza talajon. Bz-. C-. Vízigénye nagy. A vetésmélység 2-3 cm.) A gyökerét fogyasztjuk. 149 . 1 tonna terméssel 6 kg nitrogént. Laza homoktalajon a nitrogén első felét. június közepéig 1-2 alkalommal a nitrogén második felét. Pasztinák (Pastinaca sativa L. Fiakker típusoknál 40-50 t/ha lehet. Csírázáskor és fejlődésekezdetén kíván sok vizet. B 1-. 4 kg faszfort és 12 kg káliumot vonunk ki a talajból. Gyomirtás. Fajták: Guernsey. retek) hozzákevemi. Fejtrágyaként. PP-vitaminokat és jelentős tömegben szénhidrátot. Fertődi félhosszú. Környezeti igénye. amíg ki nem kel. Talaj-eli'Jkészítés. Gyökerének beltartalmi értékei kiemelkedőek. Szaporítás. indítótrágyaként adjuk. Célszerű a sárgarépánál. a petrezselyemnél kevert vetést alkalmazni. Termesztéstechnológiai változatok: -szabadföldi korai termesztés (február 20-március 15. Fényigénye a sárgarépáéval megegyező. Időpontja fajta és termesztési cél függvénye. a levelet sem embemek. lehet ikersorban. 30-35x4 cm (40-50 db mag/fm). A Nanti típusokat. Lásd a sárgarépánál leírtakat Trágyázás. Magvai 3-4 °C-on már csírázni kezdenek. Öntözés. A Chantenay típusokat fővetésből augusztustól. tőszámbeállítás (ritkítás). fővetésből július közepétől. Kelesztő öntözés.

5-1 g/m 2 magot. Ontözés. A zellert palántáról tennes (sima) palántát ültetni. optimá körül oc 20 ése Fejlőd é. késő ákot Betakarítás. Mento Ofir.) GAUD ICH] és ásványianyag-tarGumója és levele egyaránt értékes táplálékunk. tábláza 34. Fajlagos műtrágyaigén és tűzdeletlen tűzdelt Lehet ztjük Szaporítás. trom. Vitaminra. Várható tennésátlag 15-25 tonna/hektár. Cascade. A pasztin földből. Alba. Tűzdelés nélküli palántanevelésnél februá 0. 150 .4000 növényt kapun lomblevelek megjelenésekor első 2-3 cm-es tőtávolságra tűzdeljük. Gyomtalanítás. Optimális hőigénye 19±7 °C. Luna F 1. átlag. az megfelelő. 5-6 cm-es sortávolságra és Ebből tűzdelésre 3000. tőszámbeállítás (ritkítás). jó szerkezetű. rapaceum (MILL . convar. 2 vetjük a magot (3-4 g/m ). t igényli. Apia. 2-3 cm méSzaporítás. 30-45 cm-es sortávolságra és 1-2 cm tőtávol csak egy évig tartégél képess csírázó ag vetőm a ~yen vetjük a magját. Snehvide. Roka.). mint a sárgaKörnyezeti igénye. ~polás. Frissen trá.. (500-1 000 db/m r végén. Vízigénye nagy. Trágyázás. Biztonsággal csak öntözött területen tennes t: változa Termesztéstechnológiai -szaba dföldi palántázott tennesztés (május !O-június 10. Az istállótrágyá t tartalmazza. gyommentes. répáé vagy a petrezselyem korán kiültetni. Ja meg! Vet/Jmagszükséglet 3-5 kg/hektár. március elején vetünk. Gum ós zeller [Apium graveo/ens L. Csak a sima felüTalaj-el/Jkészítés. Vigyázat. b. Hegykői. Frigga. tehát nagyob nem szokták ezért lis. a yét gyázott területre ültessük. Fényigénye megegyezik a sárgarépáéval. Palántázáshoz jó ágyat kell készítenünk. Mars. Duplex. Fajták: Afina. Amszterdam r.ságra. Monostorpályi. Tűzdeléses palántaneveléshez február közepén k. tett magágy a tömörí égig mélys i ültetés letű. számá zet szerve i ember talma. A zeller tápanyagigénye nagy. nagyobb lesz a tennés szedjük ki a előtt beállta fagyok a ősszel. zthető. Alabás Struik. Imperator. az 2). Egy-két öntözést meghálál. ízanyaga nélkülözhetetlen az Brilliant.

5 0.4 2. Kálium l.5 6.6 13.8 2.8 5.5 4. Foszfor I.6 III.5 3.0 11.0 5.0 151 .0 1.0 3.0 8. 5. IV.9 3.0 4.5 2. ll.4 2. II.7 5.6 14.5 2.8 2.7 2.5 4.5 3.6 4. IV.3 8.0 1.7 4.0 13. 13.0 12. táblázat A gumús zeller és a retek fajlagos műtrágyaigénye (Hatóanyag kg/t) A talaj tápanyag-ellátoltsága Tápelem.5 5.9 1.2 3.0 2.0 5.0 III.8 1.0 9.0 5.0 7.0 12. IV.0 5.0 1.0 5.34.0 1.4 4.8 III.0 10.5 7.2 1.5 4.3 4.8 4.5 4.0 4.0 2.0 11.6 2.0 6.7 5.6 3. IV.8 0.0 8.0 2.0 12.0 4. Il.0 4.0 14. III. ll. IV.2 4.0 2.3 1. III.5 3. Foszfor I.0 4.0 2.0 13.2 1.0 3.8 3.7 0. ll.0 2.2 9.7 Nitrogén l. III. 4.8 4.6 2.6 4.2 5.2 6.4 0. tennőhely igen gyenge gyenge közepes Gumós zeller jó igen jó Nitrogén I.0 4.5 0.8 2.4 0.0 1.5 6.2 5.0 13. 10.8 2. II.3 6.1 2.2 1.0 7.8 6.0 3.6 1.5 15.3 6. Kálium l.5 7.0 2.5 0.0 1.5 Retek 3.2 2. 3.8 3.5 4.4 0. IV.5 3.3 0.4 6.

Patríc ia. Sokan panaszo lják . A gum ók fe lrepedése az egyenetl en víze ll átás eredménye. Korund . Ma már nem végzik . Szentesi hajtató. Szentes i óri ás vaj . A túl zott adagolás sem jó. apró gum óval. ikersoros. kic i gum ót fejleszt. Ebben az esetben több tápanyago! és vi zet ke ll adni . Jánosnapi . Fol yam atos víz e ll átás t igénye l. hogy nem n őtt meg a gum ó. Betakarítás. Ilyenkor vi ssza ke ll venni a tápanyagbó l és a víz b ő l. C-vitamin -tartalma vetekszik a paradicso mévaL Fajták : Hajtarási fajták (de szabadfö ldön is tem1eszth et ő hónapos retkek): Certina. Környeze ti igénye. Tavaszi piro . A rövid tenyészid ejúek szedését már júliusban e lkezdjük . A g um ók é p ződés csak e rős fény hatásá ra töké letes. A t e ny ész id ő b e n 6-7 alkal omm al. A kifejlett gum ókat a fagyo k beá llt a e l ő tt szedjük . H ő i gén ye alacsony ( 13±7 °C). Magja már 3 °C-on csírázni kezd . Müncheni sör. szalagos. Húsvéti rózsa. A ze llert rendszere sen ke ll öntözni. A leggyakoribb sortávol ság az 50 cm széles sor. Tavasz gyöngye. ti sztítju k és hűv ös helyen tároljuk. Sora. Korai legj obb. levelesen . zsákszöve ttel dörzsö lve.A növénye lrendezés lehet soros. E l é rh e t ő termésátl ag 15. hogy a g um ó mekkorára n ő. Gyomtal anítás. 45 . fejtrágy< a gum ók oldalgyökereinek e ltávolítása . Mikepérc s i vaj . Jégcsap. mert akkor m eg n ő ugyan a g um ó. 30-40 mm -es vízadaggal öntözünk . csak a lomb . Ültetésko r beiszapoló öntözé t adunk . Fényigény e. A rég i fajtáknál e lfogadott eljárás volt Ápolás. Öntiizés. Szahadfii ldi fajták: Erfurti kerek fekete. s benne 25-35 cm-re ültetve a pal ántákat. kép. izás . Retek (Raphan us sativus L) ye rsen fogyasztjuk . Az ápoláson és tápl áláson múlik . pudvásod ik . A hónapos retek magas h ő m é rsékl ete n nagy lombozato t. de benne a hús megszaka d . Vízigénye nagy. Je ll egzetes cs ípős ízét kéntart almú vegy ül etei adj ák. Hónapos rel ek 152 .35 tonna/hektár.

Szerves trágyát nem igényel. A nyári retket 30-35 cm-cs sortávolságra és 4-6 cm-es tőtávolságra vetjük. mcrt elősegíti a retek pudvásodását. Trágyázás.). 5x5 cm-re. a téli relekét a nyári vetésű növények talaj-előké­ szítö rendszere szerint végezzük. Sűrű vetésnél elengedhetetlen a ritkítás. Vetőmagigény 400 db/m 2• A Szentesi óriás vajrelket 8x8 cm-re vetjük. Nero. Vetünk (egyesével). táhlázathan rögzítettük. házikertben elterjedt a retekmag papírra (pl. 153 .) Táplálkozási értékét B 1-. Fajták: Bíborgömb.Termesztéstcchno/i!giai változatok: -váz nélküli fólia alatti termesztés (február l O-március 5. Pronto.5 cm vastag takaróföldet rostálunk rá.). a mctszéspontokra tennészetes eredetű papírragasztóval vagy csirizzel felragasztunk egy-egy magot. Hasonló eljárás. Készen van a vetés. Ápolás. Ielapogatjuk a lyukak helyét. Regala. csomagoló-. Az őszi relket is 30-40 cm-cs sortávolságra és 6-8 cm tőtávolságra célszerű vetni. gyakran öntözzük a hónapos retket. Cékla (Beta vulgaris L. Minim<ílis ápolási munkát igényel. Várható termésátlag 7-20 tonna/hektár.és P-vitamin-.). -szabadföldi korai termesztés (február 20-március 30. C. Fajlagos műtrágyaigényét a 34.és cukortartalma adja. Bíborhenger.). Az őszi-téli relket 20-30 mm-es vízadaggal öntözzük. -nyári retek tennesztése (március !5-április 30. Lapogatjuk. A talaj-clökészítés menetét a vetés időpontja és az elővete­ mény Ickerülése szabja meg. Detroit. amikor deszkalapra vagy hengcrre szerelünk 1-1. 5x5 cm-es kötésben megvonalazzuk a papírt. A korai tenncsztésben. esculenta convar. Szükség szerint gyomtalanítunk. Szaporítás. Gazdasági érettségben szedjük. A túlzott nitrogénbőség káros. ssp. Vetőmagigény 400 db/m 2. majd 1-1. Közepes tápanyagigényű növény. -őszi-téli retek tennesztése (július 15-30. Kis vízadagokkal. Br. "Vetéskor" letekerjük a papírt. Littre Ball. Betakarítás. Talaj-elffkészítés. A hónapos és a nyári retek talaj-elökészítésé t a kora tavaszi vetésű növények. valamint ásványisó. Rubin. s ezzel jelöljük ki a mag helyét. kalappapír) való ragasztása. crassa provar. Öntözés. A mag gyorsan kikel.5 cm mély fogakat. nedvesítjük. krepp-. Forono. ráhelyezzük a talajra. Bordo. canditiva ALEF. A ragasztás után száradni hagyjuk a papírt és tároljuk a "vetés" idejéig.

3-4 cm mélyre. tömegtermesztés (áprili s !5. amikor a fajtára je ll em ző nagyságo t elérte.) Tápanyagokban gazdag. Várható termésátl ag 15-30 tonna/he ktár.) (egyéves). Feketegyökér (Scorzonera hispanica L. ~po/ás. 30-40 cm -es sortávolságra és 3-4 cm tótávolságra vet46. c között érzi jól magát. Hóigény e alapján a hidegtúró zöldségfajok közé tartozik. melyek között nincs lényeges kül önbség. táhlázat tartalm azza. Káliumb ól sokat igényel. Gyomta lanítás. Termesztéstechno /6giai változatok: -szabad földi tavaszi. Lásd a reteknél leírtakaL Trágyázás.kétéves termesztés (augusztus 15-szept ember 20. egyelés. Fényigénye nagy Vízigénye közepes.máj us 15. Ta/aj. Két-háro m alkalommal adjuk. Ke lesztó öntözéskor 5. Ontazés. Környez eti igénye.).15 cm-re. -szabad földi tem1 e ztés tárolásra Uúlius 15-30. Fajlagos műtrágy a i gén yét a 35.e/6készít és. a gondos magágykészítés. Vízpótl ó öntözés adagja 30-40 mm. Döntő a mé ly műve l és . A tárolás ra temlesztett cékl át a fagyok e l őtt kell kiszedni . Betakarítás. altal ajlazítással. Vízigénye fejl óctése valamennyi szakaszában j e l e nt ős . Már lúdtojás nagyság elérésétó l szedh e t ő. Termesz téstechnikai változatok: -szabadföldi termesztés (március 25-április 15 . Hó igénye 19±7 °C.). . a spárgaétellel fe l é rő. A növény 13-24 o .Környez eti 1genye. Magja 10 °C alatt nehezen csírázik.10 mm vi zet adunk. Fényigénye nagy.). Fajták : Fajtavált ozatai vannak. Cékla jük. Tápanyagigénye közepes. ízletes gyökerét fogyasztjuk. 10. Szaporítás. Ta/aj -elrJkészítés. 154 . Áll andó helyreve téssei szaporítjuk . kép.

5 4.4 6.0 2.7 4.0 IV.0 1.0 2.0 2.0 2.0 7.0 5.0 5. IV.2 1.8 IV.6 4.0 Nitrogén l. III.0 12.5 3 3 ll. Ill.8 4. 23 25 27 29 19 21 23 25 12 14 16 18 7 8 9 12 4 5 5 7 Il.5 4.0 8. Foszfor l.5 2.0 Torma 4.0 14.5 3.8 12 13 6.8 5.2 2 2.5 9 3.0 3.5 45 49 38 40 42 44 25 27 29 31 12 13 14 !9 5 6 7 8 -- 155 .2 1. III.5 3. Foszfor I. 41 44.0 1.2 2.0 2. ll.5 0.2 2.5 5. Kálium l.6 14.7 1.3 1.5 5. ll.0 4.6 13.5 3. termőhely igen gyenge gyenge közepes Cékla jó igen jó Nitrogén l.2 9. lY.5 0.0 12.0 2. 13 15 16 18 10 10.5 4 3.35.5 2.0 11. Ill. IV. táblázat A cékla és a torma fajlagos műtrágyaigénye (Hatóanyag kg/t} A talaj tápanyag-ellátoltsága Tápelem.7 0.0 3. lY. 4.5 7 7.0 4.0 3. Kálium l.0 5.4 2.3 4.5 3.2 1. 13. ll.0 8. 4.0 5. lll.7 5.6 0.0 13. Ill. ll.

Torma (A rmoracia lapathifolia Jó GILIB) min őségű árut csak egyéves termesztéssei állíthatunk e l ő be l ő l e. pincében. Bajor. Krenax. Júliusban cé l sze rű öntözni . Önrözés. Berakarírús. Malini Bagaméri fajtákat. tápo ldatozni. Kül önl eges ápolási munka a gyak ran e l őt örő magsz<1rak ki tördelése. Term esztjük a Debreceni édes-nemes. A fe lszedett gyöke reket h űv ös helyen. A szedés ideje ok t óbert ő l-áp rili s i g tart. Spreewa ldi . csak tápanyagban gazdag. Kétévesként augusztus-szeptember hónapokban. Várható term ésátlag 10-25 tonna/hektár. Fajrái: Magyarországon eli smert faj tái nincsenek. Swporírás. kép . Téli benthagyásnál sza lmával vagy trágyáva lt akaljuk a sorokat. elfolyik a tejnedv . csak azonnali fogyasztásra használható. Óvatosan szedjük ki a gyökereket. Hamburgi. 25-35 cm -es so rléívo l ágra és 4-6 cm t ő t ávo l ság ra . 156 . a Nürnbergi és Erl angeni e rősen csípős . a Nürnbergi édes.47. Egyéves te1meszté ben március v égé tő l ápri li s közepéig vetjük. Gyomta lanítás . K ülönlcgesség a fckcicgyökér Trágyúzús. veremben tárolhatjuk. Ápolás. humuszos talajon terem megbízhatóan. Tápanyag igénye nagy. 3-4 cm mélyen vetjük . Ha beszakad a gyökér. mert tej nedvet tartalm aznak.

hogy fölöttük 2-3 cm vastag földréteg legyen. A nagy hidegek beállta előtt kiszántjuk az egész növényt. Fajták: Alix. Alsógödi. Yellowstone F • 1 Gyöngyhagymák: Barletta. Sonkahagyma. Homok közölt tároljuk a kötegeket A növényelrendezés 70-100 cm-es sortávolság. Keep Weel F 1. illetve ta. Talaj-elffkészítés. Makói fehér. hűvös helyen tároljuk. Pannonia. Fagytűrőképessége jó. Banco. hogy simább gyökeret kapjunk. 15-25 cm-es lőtávolság. konzerv. Betakarítás. Tartós szárazság esetén nagyon meghálálja az öntözést. fejtrágyázás. 25-25 cm vagy 1-2 cm hosszú talpgyökerekról szaporítjuk. 1 Express Yellow F 1. A lombot eltávolítjuk a fögyökérről. Copra F . Bolero. Kedveli a mélyebb fekvésű. Várható termésátlag: 6-8 tonna/hektár. Senshyu Yellow. Trágyázás. megtisztított gyökereket kötegelve. Szaporítás.) naponta fogyasztjuk. A dugv<ínyokat olyan mélyre ültetjük. Kiemelkedik C-vitamin-tartalma. Hidegtűrő növény 13±7 oc. 157 . Makói bronz.és cukortartalma. Stuttgarti óriás. Hagymafélék Vöröshagyma (Allium cepa L. Ontiizés. Termesztéstechnoh!giai változat. Jelentős szénhidrát. Makói CR. Tétényi rubin. Leszedjük és kötegeljük a talpgyökereket A megmaradó. Talpgyökerekről szaporíthatjuk. Nagy adagú (50-60 tonna/hektár) szerves trágyát igényel. táhlázatot). szárítmány stb. illetve föld fölötti részét megjelölni. Piroska. Fajlagos műtnígyaigénye is nagy (lásd 35. Csírázása 4-5 °C-on megindul. vasszaL A talpgyökereket kötegeljük.K iirnyezeti igénye. mély talaj-előkészítést igényel. Makói 104. Hőoptimuma 19±7 oc. párás levegőjű helyeket. Vízigénye nagy. A hosszabb és ferdén (30-40 °C-ban) ültetett gyökereknél a csúcsi rügy kihajtása után kibontják a bakhátat és lemorzso!ják a rügyeket. Aroma. Bóséges vízellátást igényel. Az egyéves tom1a gondos. Favorit. Pompey. A tomlát a ceruzavastagságú. Fertődi ezüstfehér. Környezeti igénye. Braunschweigi. a sétáló árnyékot is elviseli. Ápolás. őszi és tavaszi ültetéssel. Tisza I. A szaporítóanyagot szedhetjük ősszel. s célszerű a dugványok föld felőli.) A vöröshagymát sokféle formában (friss. Makói. vagy ömlesztve párás. Perla Secunda. Gyomtalanítás. Csípős ízét allilszulfid-tartalma okozza. Fényigénye közepes.

dughagymáról és palántáról egyaránt szaporítható. Trágyázás. -Tavaszi vetésű. . A dughagymáról való szaporításnál öntözés nélkül termesztjük a hagymát. Szaporítás.étkezési hagyma dughagymás termesztése (2 éves termesztés). a fennmaradó mennyiséget tavasszal. morzsás magágyat kapjunk. Fajlagos műtrágyaigényüket a 36. • dughagymáról (szeptember !0-október 10.Dughagymatermesztésnél az elrendezés 4x(24+4)+55 cm (600-900 db mag/fm). Talaj-elffkészítés. (március !5-április 15. nagy szárazanyag-tartalmú fajtákat termesztjük. Vetés előtti talaj-előkészítés kombinátorozás a vetést megelőző napokban. indítótrágyaként juttatjuk ki.alaptalaj-művelésben. A vöröshagyma megvetéssel. . 7 kg/hektár magigénnyeL .). -étkezési hagyma magról való termesztési változatai (egyéves termesztés): • gyöngyhagymának (március 10-30. A nitrogén 70%-át ősszel. 2-3 cm mélyen vetve. Vízigénye. 100-110 kg/hektár vetőmagigénnyel. Dughagymáról a lassú növekedésű. 158 . .). • nyári vetés (augusztus 15-25. táblázat tartalmazza.és kálium 60%-át.).Dughagymás termesztés.Gyöngyhagymának termesztve. • tavaszi vetésű étkezési hagyma (március 10-április 10. a nitrogén 30%-át. őszi mélyszántás.és kálium-műtrágya teljes törnegél ősszel adjuk. gabonasortávolságra vetve (12. hogy tömött.). A hagyma szereti a sok fényt. A kora tavaszi vetésű. Termesztéstechnológiai változatok: -dughagym a termesztése (március 10-30.zöldhagyma-termesztés: • magról vetve Uúlius 15-31. a nitrogén 30%-át adjuk alaptrágya ként Indítótrágyaként adjuk a foszfor. Tarlóhántás.). 2-3 cm mélyre vetve. Gyenge megvilágítás mellett nagy termésre nem számíthatunk. egyéves termesztésben (4x25+50 cm). tarlóhántás elmunkálása. -Nyári vetésű vöröshagyma (4x25+50 cm).Fényigénye. A mérsékelten vízigényes fajok csoportjába tartozik. A szükséges foszfor.5 cm). 90-100 kg mag szükséges hektáronként. Az egyéves termesztésben a foszfor. szántás-elmunkálás . Fejtrágyaként a nitrogén 40%-át juttatjuk ki. tarlóhántás ápolása.). 5-6 kg/ha vetőmag­ mennyiséggel. .és káliumtartalmú műtrágyák 40%-át. aprómagvú növények talajművelési rendszere az irányadó nála. A vöröshagyma tápanyagigényét műtrágyák adagolásával elégítjük ki. Magvetéssei szaporítjuk a gyors növekedésű (egyéves termesztésű) fajtákat. Sima hengerezés.).

termőhely Dughagyma igen gyengyenge ge közepes igen jó Dughagymáról ültetett étkezési vöröshagyma jó igen gyengyenge ge közepes jó igen jó Magról vetett étkezési vöröshagyma igen gy en.5 7.5 5.5 8.0 8.0 5.0 6.0 6.5 3.0 4.5 6.0 5.5 5.0 7.5 6.5 4.0 7.5 7.0 7.5 7.5 6.36.0 7.5 5.5 5.5 6.5 6. táblázat Vöröshagyma fajlagos műtrágyaigénye (Hatóanyag kg/t) A talaj tápanyag-ellátottsága Tápelem.0 5.0 6.0 6.0 3.0 3.0 4.5 3.0 5.0 3. Kálium 7.0 7.5 4. IV.0 7.5 6.5 4.5 4.5 5.5 8.0 6.5 2.0 3.5 4.5 4.0 4.5 4.5 7.0 6.5 5. Il.5 4.5 3.5 5.5 3.0 5.0 5.0 5.5 4.0 l.0 8. Ill.0 6.0 7.5 4.5 7.0 8.0 8.0 7.0 7.0 6.0 7.0 5.0 3.0 8.5 7.0 9.5 5.5 7.5 3.0 5.5 5.0 7.5 4.0 5.0 4.0 4.0 4.0 5.0 7.5 5.közegyenge ge pes jó igen jó Nitrogén \C (l) """' l.5 4.5 7.5 4.5 4.0 3.5 3.0 7.5 3.5 2.0 3. III.0 4.5 3.0 8.5 7. Il. 8.0 4.0 6.5 6.5 4.0 4.5 7.5 4.0 6.5 5.5 3.5 6.5 9.0 4.5 8.0 4.0 l l.5 7.0 2.0 3.0 9.5 4.0 4.0 3.5 7.0 5.0 3.0 6.0 6.0 7.0 4. Il.0 4.0 5.5 6.5 4.0 .5 6.5 5.0 8.0 5.0 7.0 5.5 3.5 5.0 6.5 7.0 3.5 8.5 3.5 3.5 6.5 5.0 7. III.0 5.0 6.5 7. IV.5 6.5 4.5 8.0 5.0 5.5 8.5 3. Foszfor 6.5 5. IV.5 2.5 7.0 2.5 2.0 4.0 5.5 4.5 4.5 4.5 6.0 5.5 5.

A dughagym át mérete szcrinti osztályokba sorolták: . 11-13 mm. augusztus elején 30-40 mm vízadaggal öntözünk. l . . A korán eltávolított bördő jele a levelek közölt meghúzód nem hagymát bördős tt eltávolíto későn A tó.4 g/db. 2.8 g/db. A h6kezelést 30-38 oc hőmérsékleten tartással érik cl. Ettől a hagyma még . hogy a magszárképz6dést megakadályozzák. osztályú.l.dughagymából 10-14 tonna/hektár. Ápolás. Kcleszt6 öntözés 10 mm vízadaggal. Ha sekélyen duggatjuk. A zöld.7-2. annál jobb lesz a hagyma ó barnás minősége. osztályú. augusztus elején takarítjuk be. 0. 10-60 nap kell hozzá. 1. A dughagymát hőkezelik. A kétéves termesztésben augusztus első felére beérik a hagyma. Gyomtalanítás. A tavaszi vctésű. Minél cl6bb kipattintjuk a "bördőt" a tőbő!. A hagymát 4-6 napig renden szárítjuk. 160 . használha szár. -III. A dughagym át július végén. a mérettől függően. illetve nyári vetést június-júl ius hónapokban szedjük. -étkezés i hagyma: dughagymából 15-25 t/ha. júliusban 1-3-szor 30-40 mm. 2-3 lombleveles fejlettségnél 20-30 mm. kimászik a földből. 20-22 mm. júniusban javasoljuk. 17-19 mm.8 g/db. -Zs ika 5-l O mm. Csak az egyéves technológiai változatnál kerül rá sor. A haszonkertben külön ápolási munka a magszárak kitörése. július elejétől főzőhagymának szedhetjük. 23-26 mm. egyéves hagymát augusztus eleje és szeptember közepe között takarítjuk be. Öntözés. Betakarítás.ll.5 tonna dughagymát számítunk.9 g/db.Piklesz. 14-16 mm. -IV. A parasztember régen a kemencére tette a dughagymát és tökélctes hőkeze­ lést kapott. A mércttől függően. május végén 30-40 mm.7 g/db. Egy hektárra 0. Az ültetés mélységc 3-5 cm. vágott. osztályú. tudjuk használni Fejtrágyázását május végén. osztályú. 6 g/db. magról 15-30 t/ha. Várható termésátlagok: . júniusban 1-2-szer 30-40 mm. Előtte. Egy folyóméterre 12-22 db-ot duggatunk. . 3.

Általában öntözés nélkül termesztik a főbb termőtájakon.Fokhagyma (A/lium sativum L. Csak öntözve ad jó termést. -tavaszi. Fajták: Bastion. Az árnyékot nem túri! Vízigénye szintén nagy. A hazai fényviszonyok zavartalan termesztését teszik Iehetővé.) Nagy értéke erős fűszerező hatása. Sor.). Várható termésátlag: 12-15 tonna/hektár. Szárítás után tisztítjuk. a tavasziakat július első felében szedjük. Vízigénye kicsi. majd csomókba kötjük. Ápolás. A nyári fajták -10 °C-nál elfagynak. Illóolajának erős baktericid (baktériumölő) hatása van. Gyomtalanítás. palántázott termesztése (május 15-június 15. Talaj-előkészítés. jelentős mennyiségű (50-70 mg/100 g) C-vitamint. Lásd vöröshagymánál elmondottakat.) Decembertől márciusig fogyasztható. -tavaszi ültetésű termesztés (március 1-15. A sekély ültetést nem szereti. Trágyázás. -téli fajták.). Betakarítás. Kamus. Telepítés után könnyű boronával simítsuk el és hengerezzük sima hengerrel a területet.). Az őszi telepítés ű fajtákat június végén. Környezeti igénye. Fényigénye nem tisztázott.és tőtávolsága 25-28x8-l O cm. 26% szénhidrátot. Fényigénye nagy. kevesebb allilszulfidot tartalmazó "csókos" hagyma. Hőoptimuma 19±7 °C. palántázott termesztés (április 5-25. Profina. Termesztéstechnológiai változatok: -őszi ültetésű termesztés (október l 0-20. Herwina. Csak tökéletesen beérett és egészséges gerezdeket duggassunk. Longina. Póréhagyma (Allium porrum L. Az ültetés mélysége 3-6 cm. Fajták: Makói őszi. Szaporítás. Őszi B 15. Környezeti igénye. Néhány napig utóérleljük. 7% fehérjét és l 0-19 mg/10 gramm C-vitamint tartalmaz. Tétényi áttelelő. Hőigénye a vöröshagymáéval megegyező. 400-500 ezer db hektáronként az optimális állomány. Tápanyagigénye közel megegyezik a vöröshagyma igényével. 161 .). Termesztéstechnológiai változatok: -tavaszi állandó helyrevetéses technológia (március). Bulgina. a téli fajták nálunk különösebb gond nélkül áttelelnek. Makói tavaszi.

Szaporítás.5 g/m ). pincében. Gyomirtás. Jól megmunkált talajba vessük. Betakarítás. a finomabb levelű riparium és a durvább levelű sibiricum. Mint utaltunk rá. zöld leveleit télen fogyasztjuk. tápanyagban gazdag talajt igényel. Talaj-el/íkészítés. A lőtávolság l 0-15 cm közölt változik. porhanyítás. 30-40x8-IO cm-re vetünk. a területre el terítve.0-1 . Allandó helyre. Hőoptimuma 16±7 oc. 20-25 cm-es sortávolságra vetjük (l . A póréhagyma frissen istállótrágyázott területet igényel. az állandó helyrevetésnél. 30-40 tonna szerves trágya. 2 A palántanevelés ideje 6-l O hét. Termesztéstechnológ i ai változatok: -állandó helyrevetéses szaporítás (március 1-15. l m -en 3 g magot elvetve. ritkítás. Trágyázás. mert a minőség. 162 .tőosztásos termesztés (szeptember-október. 2 Szaporítás. Évelő növényként is tarthatj uk. Öntiizés. hosszú típust feltöltve 60-70 cm-es sortávolságra. Viszonyaink közölt télálló. Hajtatáshoz jó szerkezetű.Talaj-előkészítés. Lásd a vöröshagymánáL Trágyázás. Vetőmagigény 2-3 kg/hektár. de haszonkertben vethető egész évben. . a rövidebb szárat fejlesztő­ ket 30-40 cm-es sortávolságra ültetjük.) A mctélőhagyma értékes. veremben tároljuk. hektáronként megfelelő számára. 600 palántát és technológia függvénye. A forgalomban két ípusa van. a magvetés ideje a március. a fehér rész aránya ezáltal növelhető (l 0-20 cm). illetve március). augusztus végéig. Metélőhagyma (Allium schoenoprasum L. A bolgár. tőszámbeállítás. Az állandó helyrevetés ideje március. Környezeti igénye. Mű­ trágyaigénye a vöröshagymáéhoz hasonló (lásd 36. Fajták: Elismert fajtája nincs. A nyers fogyasztásra termesztett pórét a fagyok beállta előtt szedjük ki. Ápolás. Ha felszedtük. Fényigénye mérsékelt. fejtrágyázás. Törekedjünk a mély ültetésre. A téli fajtákat egész télen a helyükön hagyhatjuk. Vízpótló öntözésnél 20-35 mm-es vízadagokkal dolgozunk. Félárnyékban is megél. Vízigénye kicsi. Öntözés nélkül is jól fejlődik.palántaneveléssel történő termesztés (március). Öntözési idénynormája 120-200 mm. fajta a sortávolság A nevelhetünk fel.). C-vitamin-tartalma 30-80 mg/100 gramm. táblázat). . Tápanyagigénye mérsékelt. ha öntözni tudjuk. töltögetés. kb.

A m e té l ő h ag yma leve leit akkor vágjuk .tavaszi áll andó helyrevelé s (március 1. Gyomtal anítás.léghagym ákat fej l eszt ő változatok. A téli fagyo t átvésze li.15. értékes zöldségfaj. 20-40 mg/ 100 g C-vitamint tartalm azó.A hajtatás ra szánt áll ományt neve lhetjük a talajba vetell. három hét után vághatjuk . Kiimyezeti igényiik. sokrt'l képpen fclha~lll á lhal6 163 . cserép stb. egysze r ű te nn esz tésű. Betakarítás. Fajták: Eli smert fajtái nálunk nincsenek . A leveleket 2-3 cm-re l a nyak fel ett vágj uk e l. amikor azok elérték a 15-20 cm-es hosszúság ot.) Zöldhagy maként fogyaszth ató. Ószi ültetéshez közép mé ly alapműve l és és a fe l ső ta lajréteg porhanyítása és tömörítése egyaránt fontos.m ag te m1 ő változatok . Cé l sze rű földkocká ba (tápkocka .). . fé lárn yékban is te rm esz th e tő. Két típusát tem1esztj ük : . cserepezve hajtatható. azt felszedve. s űrű á llományb ó l. vetés e l ő t ­ ti sekély porhanyít ás és egyengeté s szükséges. A Jél i surjudékhag yma a tápa nyago t. Tavaszi magvetés hez ősz i m é l yműve l és. öntözés né lkült e m1 esz th e t ő. ) 15. fejtrágyázás. Trágyá zás. A hajtatott m c t é l ő h ag ym á t 20-22 °C-os h ő m é rsé kl e te n tartva. Termesztéstechnolág iai változatok: . H őo ptimum a 16±7 °C. Talaj-el(íkészítés. kfp .l ég h agy m áró lt ö 11é n ő te1 mesztés (szeptemb er-ok tóber). Vízigénye kicsi. Tápanyag igénye közepes . de ha öntözzük . sokkal nagyobb zöldhozam c t érhetünk e l. Öntözés nélkül is te nn eszthető.20 db magot vetni . Téli sarjadékhagyma (Alliumf istulosum L. Öntiizés. abban fe lnevelni a növényeket és k éső bb poharazni. Fényigénye kics i. . Ápolás. Amennyib en hosszabb ide ig kívánju k a he lyér •artani (3-5 év). akko r ennek meg fe l e l őe n adagolj uk 48.

Hőoptimuma 16±7 oc. Fényigényük fajtacsoportonként eltérő. ennek elmunkálása. Malika. Saladin. állandó helyrevetett tennesztés (július 15-25. 164 . Értékei között említjük C-vitamin. -őszi. B 1-vitamin-. A léghagymát szeptembertől a fagyokig ültethetjük. Május királya. A tőtávolság a többszöri ritkítással (zömmel áruhagymának) változik. Gyomtalanítás. ásás. A levélzet 12-15 °C-on fejlődik legjobban.Szaporítás.).). Mantilia. Keszthelyi nyári. Szandra. Ta/aj-ellJkészítés. hengerezés. Levélzöldségfélék Fejes saláta (Lactuca sativa L. Nagyon meghálálja az április első felében végzett nitrogén fejtrágyázást. Környezeti igénye. porhanyítás. A rövid tenyészidejű fajták rövid. csomózva értékesítjük. a nyári fajták csak hosszú nappalokon mennek magszárba. tavasszal simítózás. . Laibachi jeges. -tavaszi.). Amennyiben nem tudtuk ősszel elültetni a léghagymákat. . Téli vajfej . A magvak 2-3°C-on már csírázni kezdenek. convar.). A korai ültetés jobb begyökeresedés! eredményez. őszi tennesztésnél középmély szántás. Ápolás. Vetőmagigény 5-6 kg/hektár. Soraya. Az állandó helyrevetésnél 35-40 cm-es sortávolságot javaslunk. külső leveleitől megtisztítva. állandó helyrevetett tennesztés (március lS-április 15.áttelelő tennesztés (szeptember !O-október 20. Ószi mélyszántás. Rigoletto. Ti res.(30-40 mg/1 00 g). tavasszal is megtehetjük. Nabucco. Juniális. Nyári. hengerezés.). kisadagú öntözéssel elégíthető ki igénye. Audran. Capitan. Fajták: Szabadföldi fajták: Attrakció. Reskia. Kora tavasszal szedjük. Nyári óriás vaj. Paulette. 35-40xl0 cm-re ültethetjük a kis hagymákat. Betakarítás. faszfort és vasat tartalmaz. Vízigénye nagy. simítózás. Termesztéstechnológiai változatok: -váz nélküli fólia alatti tennesztés (március 1-15. Gyakori. capitata) Táplálkozási jelentősége nagy. Nansen. -szabadföldi korai tennesztés (március 15-30. ritkítás. Majális. A vetés mélysége 2-3 cm. karotintartalmát Ásványi sók közül meszet. Balaton zöld.légsaláta-fajták: Calona.

0 8.5 10.0 5. rozetta állapotban adni . fe lét az alaptrágyához.0 6. lll.0 9.0 8.5 IV.0 3.0 10.0 7.5 2.0 4.0 7. a só k é pző mútrágyákkal óvatosan bánjunk.0 11 .5 - 4. A tavaszi technol ógiánál a tápanyagok j e l e ntős részét őssze l dolgozzuk a tal ajba.0 6. itrogénigénye nagy.0 12.5 8. 9.5 8. Kálium l.0 7.0 IV.0 - 9. táblázat tartalm azza. felét fejtrágyaként. lll.5 3.5 5.0 2.0 4.0 3.0 4.0 7.0 4.0 5. ll. Váz nélküli fóliás takarásnál J20+(4x20)x20 cm-re ültetjük a 4x4 cm-es tápkockás palántákat 49. Jégsah\ta (60-80 OOO db/ha). 37. Foszfor l. kép. Szaporítás. A nitregént c é l szerű megosztani .l 00 OOO db/hektár).0 7. ll. term őhe l y igen gyenge gyenge közepes jó ige n jó Nitrogén l. ll.5 3. A zerves Irágyából csak a fö ldd~ éreu trágyát használjuk! Fajlagos m ű trág y a­ igényét a 37.0 6. Sóérzékeny növény. a 4x4 cm-es tápkockás palántákat (60. lll.5 2. 10. Korai szabadföldi termesztésnél 60+(5x25)x20 cm-re ültetjük .0 5. táblázat A fejes saláta fajlagos műtrágyaigénye (Hatóanyag kg/t) A talaj tápanyag-ell átOltsága Tápelem.Trágyázás.0 8. IV.0 2. 165 .0 1.

énye a fejes saláta igényével megegyező. a nagy mcleget nem bírja. Gyomtalanítás. Magszükséglet 0. Minden technológiai változatban akkor kerül sor a szedésre. Ehhez kell igazítani termesztésének időzítését. Környezeti i?.) Hazánkban kevésbé ismert és fogyasztott zöldségfaj. Fényi?. Állandó helyrevetésnél tőszámbeállítás. Endíviasaláta (Cichorium endívia L. Vetésmélység 1-1. A nyári vetéseknél a nagy meleg miatt nehezen csírázik a mag. 166 . Nagy zöld fodros. Öntözés. crispum. 20-25 mm-es vízadagokkal öntözzük. Az első változathoz tartozó fajták: pl. Eskarial zöld. Az eszkariol változat fajtái: Eskarial sárga.). beiszapoló öntözésre az esetek zömében szükség van 5-10 mm). Két változatát termesztik külföldön: .Cichorium endívia var. Onhalványuló. Zavartalan fejlődéséhez 65-75%-os talajnedvességet kíván. Kézzel szedjük és lehetőleg hűvös helyen tároljuk.5 cm. április közepén-végén. Az átteleltetéshez szabadföldi ágyban nevelünk palántát és 25x30 cm-re ültetjük ki. . Termesztéstechnikai változatok: -nyári fogyasztásra való termesztés (április 1-30. Vízi?. tésére tömörítsük a talajt a növény körül (tapossuk körül). 30-50x25 cm-re ritkítsuk az állományt. Hidcgtűrése. jó. Az őszít pedig szeptemberben szedjük. . A szedést szabadföldi termesztésben az áttelelő salátával.5-2 kg/ha. A korai termesztés május első felében válik szedhetővé.énye nagy. A salátamag előáztatása is eléggé elterjedt a kiskert-tulajdonosoknáL Ápolás. Kelesztő. Sárga fodros.Cichorium endívia var.Állandó helyrevetésnél 30x30.énye. Betakarítás.). Átteleltetésnél a tavaszi felfagyások csökken-. zöld. latifolium (eszkariol). Fajták: Magyarországon elismert fajtája nincsen. amikor a fejek elérték a fajtára jellemző nagyságot. Hőoptimuma 16±7 oc. Fejtrágyázás rozettás állapotban. Bubikopf stb. Az állandó helyrevetett állomány júniusban ad salátát.. Kissé kesernyés ízét a benne található inzulin adja. jobb eredményt kapunk. Tollfodrozatú. illetve a váz nélküli termesztésből szinte egy időben kezdjük. porhanyítás. téli endívia. -őszi fogyasztásra való termesztés (július 1-15. Kelésig hűvös helyen tartva. Öntözéssel biztonsággal termeszthető. Ásványisó-tartalma sok. Hőigénye alacsony.

A. Öntözés. így önmaga takarójává válik. A szedéstakk or kezdjük. Áprilistól szakaszolva. Trágyázás. Vágás után a külső. Fényigény: megegyezik a fejes saJátáévaL 167 . A beiszapoló. foszfor-. Jelentős továbbá kalcium-. Táplálkozási értéke a levelekben lévő bőséges A-. március elején fóliasátorba vetjük a magját. illetve kelesztő öntözés (l O mm) elengedhetetlen. Zealand stb. Br. 16-18 °C körül van az optimális hő­ gényük. Magyarországon is mindenütt megtalálható. Speciális ápolási munkája a halványítás.halványításrajavasolt fajták: Tonker F" Zoom F 1. Ápolás. Halványításra csak a jól fejlett fejek alkalmasak. Zuckerhut. B 1-. Cikóriasaláta (Cichorium intybus L. A termesztésben három fajtacsoportot küönböztetünk meg (külföldi fajtákkal): . 30-40 cm-es sortávolságra és 25-30 cm-cs tőtávolságra. !OOO db palántát 3 grammból tudunk előállítani. ha a növény leveleit a csúcsi részen összekötjük. el!rte a fajtárajellemző méretet.pótk<tvé-termesztésre szolgál a Brunswich. Gyomtalanítás. A nyári fogyasztás ú enelíviát június végén-júliu s elején szedjük.) Vad alakja a katángkóró. 6-7 hetes palántanevelési idő után áprilisban ültetjük ki. Június elején vetjük és júliusban ültetjük ki a 4-6 lombleveles palántákat. ssp. mert gyorsan romlásnak indul. Az őszi fogyasztásút szeptembertől kezdve fogyaszthatjuk. helyrevetettet ezt követően. Fajták: Elismert fajtánk nincsen. A. .Talaj-el/íkészítés. sativum convar. Szaporítható állandó helyrevetéssei és palántázássaL Nyári fogyasztásra február végén. Szaporítás. Lásd a fejes salátánálle írtakat.fo liosum L. • pirosak (pl. 2-3 hetes halványítás után áruképes az endíviasaláta. Kulma Fr.. Környezeti igénye. Kultúrráltozatainak termesztése mégis kevésbé elterjedt hazánkban. talajlazítás. Maiwunder stb. szalmát stb.saJátának temlesztett típusok lehetnek • zöldek (pl. Hidegtűrő növények. amikor a levélrozetta növekedése befejeződött. A halványításra )sszekötött növények levelei közé víz nem juthat. Catalogna). . Lcgegyszerűbb. keserű leveleket távolítsuk el. és magnéziumkészletc. vas-. Veronai piros. Ronette). állandó helyre is vethetjük. vízpótló öntözést 25-30 mm-es vízadagokkal oldjuk meg. Erre a célra felhasználhatunk cserepeket. C-vitaminartalma. PP-. Betakarítás. Őszi fogyasztásra szabadföldi ágyban nevelünk palántát.

Általában öntözés nélkül is te nn eszth ető k .Vízigénye közepes. Trágyázás. A ke l eszt ő öntözést é száraz időjárás esetén a vízpótl ó öntözést is meghálálj a. Talaj-eWkészírés. Pótkávényerés célj ára május hónapban vetjük a magját. a t őszá mbeá llít ás. A zö ld sa láta szedésére a vetés után 60 nappal kerül sor.pótkávé-tem1esztés (május 15. hogy a fogyasztás i id ő t megnyújtsuk . A halványításni termesztett gyökér alá is m é l y műv e l é t. · fejtrágyázás. Zöldsa láta-tern1esztésnél gyomtalanítás. amikor a talajra rá lehet menni .). annak vetését akkor kezdjük . ztésnél mélyen m űve lt . Tápanyag igénye közepes. Sortávolság 30 cm. Cé l sze rű szakaszosa n vetni. Tápanyagigényét hektáronkén t 170 kg nitrogén. Magszükség lete 3-4 kg/hektár. kell őe n tömörödött magágy ú.). Szaporítás.halványított cikóri ahajtatásho z a gyökér e l őá llít ása (máj us l O-június 15. Cikóriasaláta döli magágyat készítünk. A halványításra a 25 cm magasságot elért növényekn él kerül sor. . tőtávolsága 20 cm. l ő t á vol ság l Ocm. Az istállótrágyázás utáni második szakaszban termesztjük . Önriizés. 190 kg kálium kijuttatásáva l elégíthetjük ki. Magvetésse i szaporítjuk . kép.). 16M . A zöldsaláta-termesztést. Halványítoll cikória ápolási munkái : a gyomtalanítás. v e t ő mag i gény 4-5 kg/hektár. Ápolás. ritkítás ( t őszámbeá llítá ). A zö ldsaláta tal aj -e l őkészít és i munkái megegyeznek a feje salátánál leírtakkaL Pótkávénak szánt gyökérterme. Nyugat-Európában kidolgozták ősz i termesztésé t is. ke ll őe n tömörö50 . 2-3 hét alatt kés a halv ányítás. Sortávol ága 30-40 cm. A halványításra termesztell gyökérnyeré re május közepe és június közepe az opt im áli s vetés i id ő pont. gyom men tes talajt kell készítenünk . . Betakarítás . a magvetés ideje júliu augusztus. fejtrágyázás és a halványítás igényel figye lmet. Term eszréstechn ológiai Fá lrozatok: -zöld (halványíto tt ) saláta tem1e ztése (március 1-30. 52 kg foszfor.30. Pótkávé-termesztésben a rnagszárak ki fejl ődésé n ek megakadályozása jelent feladatot. A csúcsi részt összekötjük .

Fényigénye: Fejlődése viszonyla g gyengébb fényviszo nyok között is kielégítő. C) jelentős. máskor szidjuk. Elfogadható még a 3-4 cm-es átmérő is.és nitrittartalmára is. szorosan egymás mellé. a talaj vagy tápoldat hámérsék letét 16-18 °C-on célszerű tartani. kalcium) tartalma és vitaminta. fekete fótiával vagy sötét helyiségben hajtatjuk. jó minőségű földbe vagy hidropónikába helyezzük. zárt salátafej. kálium-. Szedés után a lombot 2 cm-re visszavágjuk. ládába. Az etiolált cikóriasalátát hajtalva állítjuk elő. ma is így hajtatjuk. 1 1 Tristap F 1. 169 . A nem télállók viszont már -2. erős fény sietteti magszárképző­ dését. Matador. Norvak. még a fagyok előtt. illetve értékesítés szabja meg a mennyiséget. 3-4 mm-és gyökérrel vágjuk. A halványított cikória nyerésére termesztett gyökeret a vetés után ll O napra szedjük. A hajtatótér léghőmérsékletét 15-17 °C-on. napra kifejlődik az ctiolált. Ha nem tudunk fénymentes környezetet biztosítani. A gyökereket osztályozzuk. Spenót (Spinacea oleracea L. Figyelemmel kell lenni nitrát. Carambole F 1. Popey. Ertékei miatt egyszer túlértékeljük. Matador Dark Mazurka F 1. amelyek teleinket károsodás nélkül átvészelik. Mindig a tervezett fogyasztás. Hajtatása. alacsony hőmérsékleten. október hónapokban. Symphon y F . keseredik. Csak a nyári fajták igényelnek öntözést. Hőoptimuma 16±7 oc. szeptember.megnő. Fajták: Caballero F 1. A 12-16 cm hosszú. Szedés után. etiolált cikória a legértékesebb. Vízigénye közepes. Pótkávényerésre termesztett cikóriát a vetést követően 120 napra szedjük. Viroflay. Eszkimó. Hajtatásnál a gyökereket nagyméretű cserépbe. Ezt szedjük. Hajtatásban legjobb eredmény t az 5-6 cm vállátmérőjű gyökerek adják. -3°C-nál elpusztulnak. Ennek két módja van. Újabban földtakarás nélkül. Nagy meleg. A magvak 4 °C-on már csírázni kezdenek. Így nem esnek szét a levelek. termesztőlétesítmény talajába. Régebben a gyökereket 20--25 cm vastag földdel takarták. Alacsonyabb hőmérsékleten a hajtatási idő A kedvező hőmérsékleten tartott cikóriagyökéren a berakást követő 21-25. Hiverna. Vannak télálló fajták. Ha fény éri. Solar F 1. zárt. 1-3 hétig tárolható. álló konténerbe.) Ásványisó. kemény fejű. Wolter F 1• Környezeti igénye.rtalma (A. magnézium-.(vas-. Spanda F . Polka F 1. A hosszúságuk 16-18 cm közölt a legjobb. Az etiolált cikóriasalátát fénytől elzárt környezetben hajtatjuk. A sétáló árnyékot elviseli.

Foszfor l.5 4 4 5 4 5 7 7 6 5 ll ll 10 12 5 5 5 4 7 8 7 9 16 17 16 17 170 .5 5 4. .0 3 3 4 3 4 Nitrogén l. Tava zi veté.).5 4 3. lll.). Ta/aj-e!ríkészítés.tavaszi vetésú technológia (február 20-április 15. lll. t ö m ődö tt magágykészílés kell. Talaj-előkészíté t az e l ővetemény lekerülése és a technológ ia típusa határozza meg. táhlázat tartalmazza. IV . tavaszi elmunkálás.TermesztéstechnoMgiai változatok: .nyári vetésú technológia 20-augusztus 30. ősz i változathoz nyári 5 t. IV. Spenót szántás é magágykészílés tartozik. t ermő hely igen gyenge 12 12 14 15 8 8 7 6 gyenge közepes jó ige n jó 2 3 2 5 3.). Kálium l. Fajlago. IV. ll . kép. lll. mútrágyaigényét a 38. -ősz i vetésú tech nológia tember 1-30. A nyári . Frissen trágyázott területre is tehetjük. ll. ll. Trúgyúzás. Nagy zöld tömegeinek kifejlesztéséhez e l sősorban ki adós nitrogénme nnyi ségre van igénye. 38. táblázat A spenót fajla gos műtrágyaigénye (Hatóa nyag kg/t) A talaj tápanyag-e llátoltsága Tápelem. 9 10 10 12 8 9 9 10 5 5 6 8 4. hez ősz i mély zántás.

A spenótot állandó helyrevetéssei terrnesztjük. Szereti a szervrs trágyát (30-40 tonna/hektár). Termesztéstechno/á g i ai változatok: -tavaszi vetésű változat (március l-április 15. Szükséges vetőmag­ mennyisége 2 kgflv ':tár. fejtrágyázás. Ápolás. tavasz végén a magszárak lekaszálásü fejtrágyázás. Vetőmag­ igény gabonasortávolságnál 16-20 kg/hektár. Fényigénye kicsi. talajlazítás. Elviseli a sétáló árnyékot. hortensis DIERB. Folyamatos szedés gyorsabb megújhodást eredményez. Alá mélyen mű­ velt talajt készítünk.Szaporítás. var. Ontözés. -őszi vetésű változat (augusztus 15-szeptember 25. ~polás.5 cm).és ásványisó-tartalma érdemel említést. ritkasoros elrendezésnél l 0--12 kg/ha. kétszeres gabonasortávolság (25 cm) és 30 cm. Már 4-5 lombleveles állapotban elkezdhetjük a szedését. Mivel nagyon apró magja van. különösen figyelnünk kell az aprómorzsás szerkezetű. tavasszal és augusztus-szeptcm ber hónapokban. 171 . Megtalálható továbbá a haszonkertekben az Angol sóska (Rumex patientia) és a Francia sóska (Rumex scutatus). A tőtávolság 4-5 cm. Különös szerepet kell szánnunk a hengernek. Igényes a talaj és a levegő nedvességtartalmára. amint a talajra rá lehet menni. Fajlagos műtrá­ gyaigényét a 39. 4-5 évig marad a helyén. Vízigénye nagy. Gépi betakarításnál egyszerre takarítjuk be a spenótot. A sortávolság lehet gabonasortávolság (12. mint a Paliagi nagylevelű fajtáé. A sáskát évelő növényként tem1esztjük.) C-vitamin. Vetésmélység 2-3 cm. Betakarítás. Gyomtalanítás. Magja nehezen csírázik. A magját vethetjük. Trágyázás. a vetésmélység 2-4 cm. Környezeti igénye.). táhlázat tartalmazza.). Hidegtűrő növény. Talaj-elffkészítés. Várható termésátlag 7-20 tonna/hektár között változik (a kézi betakarítási a nagyobb). Szaporítás. ezért célszerű salátamaggal keverten vetni (sorjelzés). A hideget jól bírja. Hőoptimuma 16±7 oc. Javasolt sortávolság 30-35 cm. hogy a szívlevelek ne sérüljenek. A nyári vetés ű spenót csak öntözött területen ad jó termést. Sóska (Rumex acetosa L. Gyomtalanítás. Fajták: Paliagi nagylevelű. Kézi szedésnél arra vigyázzunk. tömör magágy készítésére. Ezek levélhozama lényegesen kisebb.

l i Spárga (Asparagus officinalis L. III. . A fej. III.) j A spárga halványított hajtását (síp). II. Az őszi vetésből a következő év elején válik szedhetővé a sóska. illetve a zöldspárga zárt fejű zöld sípjait fo-j 1 gyasztjuk. Burgundi korai. 172 . 16 17 16 17 ll ll 7 8 10 12 7 9 4 5 4 5 3 4 3 l~ 4 i ~ Öntözés. II. illetve mindkét ~ ~~ l l ! Halványításra termesztett fajták: Braunschwei gi. termőhely igen gyenge gyenge közepes jó igen jó Nitrogén I. Foszfor 12 10 4 4 4 5 4. III. Kálium 7 7 6 4 - I. táblázat A súska fajlagos műtrágyaigénye (Hatóanyag kg/t) A talaj t<ípanyag-ellátottsága Tápelem.J l trágyát (nitrogén) az öntözővízzel. Schwetzinger Meisterschuss.5 5 5 - 3 I. Fajták: a fajták termesztheták halványításra.39. i fagyokig a kifejlődésétől levelek a sóskát ültetésű Betakarítás. Argenteuili stb. zöldspárgaként. 12 14 10 8 9 7 8 - 10 8 - IV. IV. Csak kis vízadagokkal és gyakran öntözzünk (20-25 mm). l Várható termésátlag: 8-l O tonna/hektár. II. A tavaszi szedhetjük. 10 8 8 10 ll 9 6 6 7 8 IV. oldva célszerű kijuttatni.

elérheti a 200 cm-t is. A gyökerek zöme a talaj felső 25-30 cm-es rétegében helyezkedik el.5 °C-nál már elfagynak. Az elfásodott hajtást nevezzük spárgaszárnak. Tenyészcsúcsuk évente kihajt. A szár hossza 100--160. Tehát a bőséges vízellátást igényli. --0. egyik oldalán kissé lapított. Csírázási opti. fénylő. Hófej. Termése. Vegyes célra termeszthetfffajták: Eros. A mag a hőmérséklet függvényében l 0--26 nap alatt csírázik r ki. Gyökér~ törzse hazai viszonyaink között károsodás nélkül áttelel. A hosszú megvilágítást és a nagy fényintenzitást kedveli.5 mm vastag levélalakú szár. 0. A gyökértörzs (rizóma) megvastagodott földbeli hajtás. A spárga sípjai fagyérzékenyek. Arnyékban rosszul fejlődik. 8 mm átmérőjű bogyó. kb. 173 . Backlim F 1 stb. Csírázóképességél 3-4 évig megtartja. Hajtásrendszere. Dari ana. amelyeken 3-6 db. Virág. magasabb hőmérsékletnél gyors. Külön-külön egyedeken fejlódnek a hím. Kb. Fényigénye. Gyökerei 2. fillokiódium képződik. A hajtások gazdagon el ágaznak. A pangó vizet sem túri. . A sípok növel kedése alacsony hőmérsékleten lassú. Goldschatz. A gyök. Egy-egy tőből l 0--12 db hajtás is kifejlődhet. A fiatal hajtások minden tavasszal a gyöktörzsből törnek ez elő. keveset terem. A szedési idő­ ben jelentkező szárazság a termés mennyiségét és minőségét is visszaveti. A raktározó gyökerek több évig is élnek és folyamatosan vastagodnak. vastagságuk a l O mm-t. 55 kg K20-t és 3. Növénytani jellemzése. Ezermagtömege 18-22 g. pikkelyszerűek. Különösen igaz ez a hajtások fejlődésének időszakában. Gyökér: A spárga bojtos gyökérzetű növény. Viking. ezeket fagyasztj uk. hosszúságuk elérheti a 3-4 métert is. Limbras 26.5 kg magnéziumot kell biztosítanunk. Lucullus. Vízigénye: 400 mm csapadék a tenyészidőben. l tonna síphozamhoz 30 kg nitrogént.3 stb. A raktározó gyökerei hengeresek. Optimális számára a talaj vízkapacitása 62-80% között. nem ágaznak el. i' muma 26-28 oc. A népi mondás szerint adja a "nyúlárnyékot".0--2. Magja fekete. Limburgia. A húsos tárológyökereken vékony. törzsön levő rügyekből fejlődő fiatal hajtásokat sípoknak nevezzük.Zöldspárga faj ták: Franculi us. Környezeti igénye. 8 kg P 20 5-ot. A levelek aprók. Levél.és a nővi­ rágok. gömbölyű. 2 cm hosszú. Gyökérzete raktározó és szívógyökerekből áll. A tönk folyamatosan a talajfelszín felé tör. Kétlaki növény.5 m-ig lehatalhatnak a talajba. KB. mely fásodó és víz- l szintes helyzetű. A spárga optimális hőigénye 19±7 oc. A pikkelyszerű képzódmények hónaljából rövid szártagú oldalhajtások képződnek. színe vörös vagy barnás vörös. Mary Washington. rostos szívógyökerek képződnek. Tápanyagigénye nagy. A virágok állhatnak egyesével vagy kettesével a szártagokon.

Talaj-előkészítés. A magvetés történhet ősszel. Vetőmagigénye. Feltétlenül érdemes a talajt laboratóriumi vizsgálatnak alávetni. A tavaszi ültetésig 16-18 cm mély barázdába azonos magasságba vermeljük a magoncokat. kultúr állapotú talajt válasszunk. A mélyforgatás. majd minőség szerint osztályozzuk. A 40 cmes sortávolságnál folyóméterenként 20 magot célszerű vetni. Ebből adódik. A talaj-előkészítéssel (mélyforgatással) egy időben dolgozzuk be a talajba az alaptrágyát is. sorba vagy szórva vetik március-április hónaphan. Földdel takarjuk. A magból fejlődő növényt magoncnak (palánta) nevezzük. Igaz a folyamatos gyommentességet is biztosítani kell számára. A vegetatív mód a tőosztás. talajba juttatásávaL A műtrágyaadagokat a talaj felvehető tápanyagszintjéhez igazítjuk. A talaj szervesanyag-tartalmát a nagy adagú szerves trágyával (90-100 t/ha) feljavítjuk. Idősebb töveket 2-3 részre bontjuk és elültetjük. Magoncnevelés. a szőlőhöz hasonlóan. 60-70 cm mélységben. majd eltűntetjük a talajfelszíni egyenetlenségeket. A spárga szaporítható generatív és vegetatív úton. hogy sekély termőrétegű területeken ne termesszünk spárgát. dolgozta ki. 30-40 mg K20-ra van szükség Szaporítás. ásóvillávaL A magoncokat óvjuk a kiszáradástól. Ebből 200-300 ezer l. Külföldi kutatási megfigyelések szerint 100 g talajban 25-35 mg P 205 -re. mély termő­ rétegű. A kifejlett magoncokat felszedhetjük ősszel és tavasszal is. A generatív szaporítás mód az elterjedtebb. tőzeg. kora tavasszal.Termesztéstechnológiai változatok: -halványított termesztés. behúzzuk a barázdákat. A vetés mélysége kötöttebb talajon 3-4 cm. Legjobb a kora tavaszi magvetés. érett komposzt stb. kézi vetésnél 25-30 cm. az adja a legtöbb első osztályú magoncot. A talajforgatás után ülepedni hagyjuk a talajt. A módszert Magyarországon Fehér Béláné dr. hogy a gyökérzet ne károsodjon. melyet laboratóriumi vizsgálat alapján végzünk. esetleg késő tavasszal. Ennek is két változata lehetséges. ill. majd beöntözzük a vermelő!. A felszedésnél ügyelni kell arra. a mag használati értékétől függően 12-25 kg/ha. A talaj szervesanyag-tartalmát növelhetjük zöldtrágyázással. A spárga számára lehetőleg gyommentes. A sortávolság gépi vetésnél 40-50-60 cm. hogy a vetőmagot szaporítóládába (l O g/láda). napfénytől és hűvös helyen ládákban. Szólnunk kell még a konténeres magoncnevelésről. A magoncok nevelési időtartama 5-6 hónap.zöldspárga termesztése. A szapo174 . laza szerkezetű talajon 6-7 cm. a spárga részére is elengedhetetlen. konténerekben tároljuk. A felszedés történhet ekével. Lényege. A magoncokat felszedés után azonnal telepíthetjük végleges helyükre. . osztályú magonera lehet számítani. Trágyázás: Az alapműtrágyázást a talaj felvehető tápanyagszintjéhez igazítjuk az egyes termőhelyi kategóriákban.

. A tavaszitelepítésta spárgarügyek fakadása előtt célszerű elvégezni.halványított spárgából 17-23 OOO tő/ha. szellőz­ teté~ből és tápoldatozásból áll. A halványított spárgát 140-150 x 30--40 cm-re telepítjük. A fejtrágyát június közepétől augusztus elejéig adjuk. és 25 oc hőmérsékleten tartják a kelésig. Fejtrágyaként 2 x 100 kg ammónium-nitrátot dolgozunk a talajba. Hátránya. Az állandó helyrevetés gazdaságosabb és könnyebb. öntözésből. 175 . 160-180 kg/ha K20 hatóanyag adagolása szükséges. Ekkor helyezzük el a magoncokat. A magot a tervezett sor. növényvédelemből. A telepítés történhet ősszel és tavasszal. A zöldspárgát 120-150 x 20-30 cm-re rakjuk. A második évben a talaj tápanyagtartalmát szerves trágya adagolásával növelhetjük. Ápolás. Ha erre nincs lehetőség. A növények ápolása öntözésből. mint a magoncneveléssel való szaporítás. A barázdába 3-4 cm vastagon érett istállótrágyát terítünk (3. fejtrágyázásból. Allandó helyre vetés. a hiányzó tövek pótlásából és aszárak letakarításából áll. úgy. 0. 0. gyökérzetét szépen kiterítve. Telepítés. A javasolt állománysűrűség: . hogy a téli erős szelek vastagíthatják a talajtakarót (15-20 cm-t is). majd e fölé húzunk 4-8 cm-es földborítást. traktorral 25-30 cm mély barázdát húzunk. A kelés után 18-20 nap múlva a magoncokat 17x17 cm-es konténerbe tüzdelik és akiültetésig a fóliasátorban tartják.8 t 40%-os kálisót adunk.zöldspárgából 25-30 OOO tő/ha. akkor legalább 150-160 kg/ha N. főleg homokon. hogy a magoncokat nem kell tárolni. Őszi telepítés előnye. a barázda hossztengelyével párhuzamosan helyezkedjenek el. Az ültetéshez. esetJeges tárolásának és telepítésének költsége.és lőtávolság­ nak megfelelően vetjük. tenyészterület. Hektáronként 40-50 t/ha szerves trágyát. hogy a rügyekegy irányban. Itt elmarad a magoncok termesztésének. Ezt követően 5-8 cm vastag talajréteggel takarjuk a magoncokat Ezennel megtörtént a telepítés. Az új ültetvény ápolása a telepítés évében és a következő évben kapálásból.0-3. A spárgát a hagyományos magoncnevelés mellett állandó helyrevetéssei is szaporítják. Termőrefordulásig. A telepítés! március végéig be kell fejezni. A harmadik évben az ápolási munkák közül kiemelkedő jelentősége van a pótlásnak és a tápanyag-visszapótlásnak A tápanyag-visszapótlást a laboratóriumi vizsgálat eredményeire építve kell tervezni.rítóládákat fóliaházakba helyezik.6 t szuperfoszfátot. talajelőkészítést és magágykészítési igényel. E módszer gondosabb területkiválasztást. 60-80 kg/ha P20 5 .5 kg). kiszedésének.

25-30 cm magasra. Különösen a hibrid fajták érzékenyek a vízhiányra. mert kevesebb vízmennyiséggel is jól kielégíthető a spárga vízigénye. Március közepe-vége felé kezdjük. lehetőleg laboratóriumi vizsgálat alapján. 25-30 cm koronaszélességben készítjük. Speciális ápolási munka a bakhátak készítése. A trágyák bedolgozása után talajjal bezárják a barázdát. a tápanyagvisszapótlást elvégezzük. Ezt kiegészítik l 00-150 kg/ha nitrogén. elszáradt szárrészek eltávolítása a talajból ill. de a tenyészidő alatt állandóan emelkedik a vízigénye. A növény növekedésének megkezdése előtt l 00 kg nitrogén hatóanyagat adunk hektáronként. vagy szedés előtt 60-80 mm vízadaggal öntözzünk. A spárgatelep a magoncnevelési és telepítési módszertől függően. A termő ültetvényt három évenként célszerű szerves trágyázni. és a barázdába 30--40 t/ha szerves trágyát szórunk. A termő spárga évente rendszeres tápanyagvisszapótlást igényel. Aszedésta hagyományos ma176 j . Az öntözési módok közül a csepegtető öntözés a legmegfelelőbb. Az eddigi vizsgálatok szerirlt a spárga optimális fejlődéséhez 400-600 mm vízmennyiségre van szükség. a növényvédelmet folytatjuk. jobb vízgazdálkodású talajokon fejlődik kielégítően. 80-100 kg/ha P 20 5 180-200 kg/ha K 20 hatóanyagú műtrágyákkal. A zöldspárga a halványítottnál tápanyagban gazdagabb.'. Mindig a spárgatövek fejlettségi állapotának megfelelően készítsük a bakhátakat Célszerű két menetben elkészíteni a bakhátaL Eszköze a szántóeke. majd bakhát profilkészítő eszközzel elsimítjuk a felszínt. amivel a sorra mind a két oldalon ráfordítjuk a talajt. A tárcsázást a sorokra merőlegesen végezzük. A bakhátakat. A szedés befejezése utána sorközöket kimélyítik.A többi ápolási munka megegyezik az előző években végzettekkeL A termff spárga ápolása (halványított). Ezt követően a területet tisztán tartjuk. majd elégetésük. a szedés befejezte után. A spárga viszonylag kevés vizet párologtat. június 15-20-a között lehúzzuk. a kiszáradás és a tápelemveszteség csökkentése érdekében. a második vagy harmadik év végére termőültet­ vényként kezelhető.rgánálleírtakkal. Öntözés. A záldspárga ápolása. 5-6 cm-nál nem mélyebben. a tábláról. Csapadékszegény tél után a szedési időszakban 2-4 alkalommal 20-25 mm vízadaggal. fehér vagy fekete fóliával). J • · • . tavasszal a le nem takarított. A korábbi szedés érdekében érdemes a !akarást alkalmazni. A telepítés! követő első két év ápolási munkái megegyeznek a halványított sp:. A kihagyó években műtrágyával pótoljuk a hiányzó tápelemeket. A tennő állapotban lévő ültetvény első ápolási munkája. A megfelelő vonalvezetés biztosítása érdekében célszerű a spárgahajtások megjelenése után készíteni a bakhátaL Utóbbi években terjed a bakhátak fóliás takarása (70 mikron vastag.

amikor a síp eléri a bakhát felső szintjét. ápolás. minél gyorsabban végezzük. A sípoknak teljesen épeknek. A spárga sípok szedése igényes munka. Az osztályozott. elszíneződés rajtuk lehetséges. Piaci előkészítés. A zöldspárgát addig szedhetjük. és lebontás munkája. A sípokat a talaj felszíne alatt 2-3 cm mélyen. A sípokat naponta egyszer vagy kétszer szedjük. A bakháton jelzi a síp a szedés. ott bontjuk ki kapával a bakhátat. osztályozással. majd méretre vágjuk. bontás helyét. Hazánkban a spárga szedési időszaka április elejétől június közepéig tart. mint a halványított. a zöld spárgáé 27 cm hosszú lehet. válogatással. Leves C: 10-13 mm-es átmérő között. hogy a második évben vágjuk a sípokat. ha nem tőbő! törjük ki a sípokat. A spárganövény sípjai a harmadik évtől szedhetők. A leszedett sípokat nedves vászonnal bélelt kosárba szedjük és a fénytől óvjuk. mint az I. hogy a talajban maradó csonkok az egész tő elrothadúsához vezethetnek. csomagolás! fedett színben.0-5. A hazánkban elérhető termésátlag a hibrid fajtákból elérheti az 5. Régebben speciális késsel vágták a sípokat. Itt elmarad a bakhátkészítés.5 t/ha-t. ha a talajban mélyebben vágjuk a sípot. a sípok hossza 12-22 cm. A II. a fölösleges részek levágásával készítjük elő. A zöldspárga szedésekor minden sípot. Így megelőzhető az elszíneződés és a fonnyadás. A halványított spárgát mosással. A gyorsított magoncnevelés. A mosott sípokat vastagság szerint osztályozzuk. a sípok hossza 12-22 cm. Fejtörmelék D: 10 mm-es átmérőtől fölfelé. a sípok hossza 12-22 cm. osztály~é. Az előválogatást. csomagolt spárgát hűtőtárolába helyezzük a szállításig. Ahol a felszín megreped. osztályozást. amíg a csúcson zárva vannak a pikkelylevelek. telepítés és az intenzív fajták használata lehetővé teszi. de kisebb sérülés.goncneveléssel nevelt és telepített ültetvény esetében a harmadik évben lehet kezdeni. mindenféle károsodástól mentesnek kell lenniük. túl vékony) is le kell szedni. sérült. a sípok hossza 4-12 cm. majd kézzel tőbő! kitörjük a sípot. majd hűtjük. osztályú spárga méretei: Solo A: 16 mm-es átmérőtöl fölfelé. vagy megemelkedik. A zöldspárga valamivel korábban szedhető. A halványított spárgát akkor szedjük. az értékesítésre alkalmatlant (beteg. A sípok hosszúsága halványított spárgával 22 cm. 177 . Itt az volt és ma is az a probléma. osztályú spárgára vonatkozó előírások ugyanazok. I. B: I 3-16 mm-es átmérő között. kézzel kell kitömi vagy kivágni. A többi megegyezik a korábban leírtakkaL Betakarítás.

Közülük azonban csak a kései és a floridai laskagombát. Ezenkívül íz letesek és sokféle formában felhasználhatók. hogy a közeli jövőben tovább bő­ vül a termeszthető és így a termesztett fajok száma. A laskafé/ék csoportjátszá mos faj alkotja. A Pleurotus ostreatus vagy késői laskagombajellemzője. Fehérjékben gazdagok.) termesztik jelentősebb mennyiségben. amely lehet szürke. benne görbült. repedt. hogy fogyasztásuk fokozatosan növekszik és már vannak országok (Németország). osztály teljesítését és forgalmazását szorgalmazzák. l. Kedvező jellemzőjük az is. Ezek eredménye. 15-27 cm hosszú. Az említetteken kívül a termesztési kísérletekben még számos faj szerepel és várható. üreges is előfordulhat.) ezek életmódjátóllényegesen különbözik. de fogyasztásuk napjainkra már általánossá vált. szürkésbama és kékesfekete. A Világon jelenleg a esiperkét (Agaricus ssp. A gombák már 3000 éve ismert és kedvelt élelmiszerek. és a csiperkefélék termesztését javasoljuk. valamint ezek hibridjeit javasoljuk. osztályúéval. mivel ezek rendelkeznek olyan technológiákkal. hogy felhasználásuk során nincs hulladék és ma már néhány fajnak gyógyító hatást is tulajdonítanak. Kiváló élelmiszerek. szénhidrátokban szegények. Hidegtűrő faj. a shiitake-t (Lentinus edodes) és a bocskoros gombát (Volvariella ssp. Nem növények. Jelenleg irántuk a fogyasztói és a termesztói érdeklődés is nagy. Forgalomban lévő fajtái a PS és az LSz. csak a császárok és uralkodók étlapján szerepeltek.A zöldspárgát hazánkban a német szabvány szerint minősítik. Termesztett gombák A gombák az élővilág sajátos csoportját alkotják. nem hizlalnak. osztályú (A) síp átmérője 16 mm feletti. osztályúvaL A síp átmérője 8 mm körüli. amelyeket a ház körüli létesítményekben is gazdaságosan lehet alkalmazni. Kalapjának színe a legsötétebb. osztályú (C) hossza azonos az 1-11. A felsorolt fajok közül azonban csak a laska-. Mi még csak ennek harmadát (l kg) fogyasztjuk. mivel életmódjuk (táplálkozásuk. hogy a termőtestek és azok csoportjai nagyobbak. a laskaféléket (Pl eurotus ssp.). hogy először . mint a többi fajé. szaporodásuk stb. A síp 33 g-nál kisebb és üreges nem lehet. ahol az 1 főre jutó évi fogyasztás a 3 kg-ot is meghaladja. osztályú (B) síp hossza megegyezik az l. III. Igaz. ll. zárt fejű. Mindezt a termesztésük során a termesztési feltételeik meghatározásakor figyelembe kell venni. nem állatok. Az EU követelmények az l.). 178 .

Csiperkegomba zsákos Ic•:' . tenyészidejük rövid. Színe világosabb. Ezek: D 29.A P!eurotus Flm·ida. többet terem és a termése is jó exportáru. Agaricus bitorguis. bőtermőek és termés ük minősége is kiváló. Az Agaricus hisporus. Egyetlen hibája. hogy a termőtestek és azok csoportjai az előzőnél kisebbek. Ezek: Agaricus bisporus. Ilyen hibridek: H 7. Jellemzője. mivel nagy mennyiségű (60-65%) exportárut adó fajta. Gyors növekedésűek.és szürkésfehér. kép. HK 35. amelyek e két faj keresztezésének eredményei. a magasabb hőmérsékletet jól tűrik. HK 44. Ígéretes fajtajelölt még a D 10 és a D ll-cs is. A csiperkefélék közül három faj érdemel említést. G 24. hazánkban azonban a fajtaválaszték kicsi. hogy a javasolt intenzív technológiák fajtái. A forgalomban jelenleg egy államilag elismert fajtája. a C 751 található. Külföldön a termeszták már számos fajta közül választhatnak. Ezek egyesítik a fajok tulajdonságait. Jelenleg az államilag elismert fajt<tk száma csak három. vagy floridai laskagomba Észak-Amerikából került Európába. D 13. Közülük a D 29 a legjobb. Előnye. hogy a magasabb ( 18 °C) hőmér­ sékletre érzékeny. sárgás. így hazánkba is. Érdekessége. hogy tenyészideje rövidebb (2 hónap) és magasabb hőmérsékleten (25 °C} is jól terem. Agaricus macrosporoides. hanem a külföldi követelményeknek is. ezért nyáron inkúbb a D 13-t kell választani. Barna kalapú. Ez a D 13-nál rövidebb tenyészidcjű. a legelterjedtebb. megfelel nemcsak a hazai. Közülük ma a HK 35 a legjobb.·sztése 179 . 52. vagy termesztett csiperke a Világon és Magyarországon is a legelterjedtebb faj.

ezért a termeszták csak akkor használhatják.és kukoricacsutka-keveréken jól terem. vagy hortobágyi csiperke újabb termesztésbe vont csiperkefaj. Elismert fajtája az "Ízletes" nevet viselő fajta. a leveg(f és a tápanyag. Előnye. annak módosításával igyekszik a gombák számára az életfeltételeket optimális vagy azt megközelítő szinten biztosítani. hogy a termesztő már tápanyagokkal és vízzel ellátott táptalajt kap. Ezek után nézzük a fejlődési szakaszokat és a gombák ezeknek megfelelő igényváltozás<lt. a víz. A termesztett gombák környezeti igénye A gombák életfeltételei ugy:mazok. Hasonló a helyzet a vízzel. ezt is az előkészítés során adják a táptalajhoz és nagyon fontos. amely komplex. a többi fajnál illetve fajtánál 2 hét. Az Agaricus rnacrosporoides. hogy a táptabját nem kell komposztálni. hogy ezzel a nyári csiperketermesztés gondjai megoldódnak. ha a táptalaj hőmérséklete 22-25 °C. összetett tápta\aj. és a termesztés során nincs fejtrágyázás. Ez az időszak a csírázással. két életfeltételt kiemelünk közülük. Az átszövődésjól érzékelhető folyamat.A "Barna kalapú" típus egy kidolgozás alatt álló technológia fajtája. hogy igényük. Az ember termesztói tevékenysége tulajdonképpen abból áll. lótrágya stb. annak változását részletesen ismertetnénk. A fejlődési szakaszok. A gombák táptalaja szerves anyag. Az első fejlődési szakasz az átszövetési id/J. hogy a termesztés során a táptalaj már vizet ne kapjon. hogy szalma. hogy magasabb hőmér­ sékleten (25 oq is jól terem. a Jegtöbb élettényező iránt. a következők: átszővetési idő­ szak. a fény. Ennek jellemzője. hogy a környezetén keresztül. Az Agaricus hitorguis. vagy ízletes csiperke a termesztési kísérletekben szereplő. Első és jelenleg egyetlen fajtája a "Puszta királynője". A termesztéshez ezeket előkészítik (aprítják. nedvesítik. A gombáknál azonban azt is tudni kell. Ezeket ugyanis már a termesztés megkezdése előtt biztosítani kell. a legjobb minőségű szárítmány ebből készül. Ebből következik. ha e technológia már alkalmazhatóvá válik. Lehet szalma. amelyek egymástól jól elkülönülnek. Ez a tápanyag és a víz. Előnye. Időtartama 2-3 hét. választékbővítésre alkalmas csiperkefaj. A késői laskánál 3. amelyet a gombafonalak fokozatos terjedése és a táptalaj kivilágosodása is jelez. Várható. komposztálják és hőkeze­ lik). Mielőtt a gombák biológiai igényét. Természetesen ehhez szükséges a gombák biológiai igényeinek (életfeltételeinek) alapos ismerete. mint a többi élőlényé. fejlődésük során változik. a zsákok elhelyezésével kezdődik és a teljes átszövődésig tart. Ez azonban csak akl:or ennyi. érle\ési vagy lappangási idő és termőidő. A termése szintén jó minőségű. Ezek: a hffrnérséklet. Ez az érték 180 .

hogy a szükséges 80% körüli páratartalmat biztosítani tudjuk. Levegőhiány esetén a laskagomba a fényhiányhoz hasonlóan abortál. a késői laskánál 1. de lassan fejlődnek. Itt lenne jelentősége az "Ízletes" fajtának.valamennyi javasolt fajra és fajtára érvényes. torz termőtesteket hoz. A páratartalom-igény 80--90%. A hő­ mérsékleti igény már kisebb. a többinél 2 hét. csak az utakat kell nedvesíteni. Alacsony. A csiperkénél ugyis meghatározható a takarástól a kisgombák megjelenéséig tartó időszak. Gyengébb fényben vagy &ötétben a gomba abortál. Ezen az értéken túl termést már nem hoz. Ez a fajok. Természetesen az utóbbi esetben fokozottabb szellőztetésre és párásításra van szükség. Ezt az utak nedvesen tartásával tudjuk biztosítani. hogy ez a faj 15 oc feletti hőmérsékleten tem1ést nem képez. a fajták időben jelzik a levegőhiányt Ilyenkor a tönk vékony. ha a hőmérséklet túlságosan magas. Időtartama a hibrid és nyári laskafajtáknál l. A laskahibridek és nyári fajták kedvező hőmérséklete 16-18 °C. Ekkor már napi négyszeri. 16-18 oc. sót óránkénti légcserére is szükség lehet. Tudni kell. A csiperkénél azonban a takaróföldet sem lehet szárazon tartani. A laskánál a megfelelő erősségű megvilágítás legalább 100 lux. A kedvező hőmérséklet ekkor 12-14. a csiperkénél a lappangási idő. amely 25 °C-on is szépen terem. 181 . valamennyi fajnál 18-22 °C. A csiperkénél szép darabos terméseket 14-16 oc hőmérsékleten kapunk. 12 °C-nál alacsonyabb értéken a termőtestek nagyok. Fontos az egyenletes. A napi egyszeri légcsere még elegendő. Ez a kisgombák megjelenésével kezdődik és a tenyészidő végéig tart. a csiperkénél pedig 2-3 hónap. Fényt ebben a fejlődési szakaszban csak a laskagomba igényel. Az utóbbi a több szinten történő termesztésre vonatkozik. A második fejlődési szakasz a iasl~áná! az érlelési. Ekkor a fajok sötétben is jól növekszenek és a levegőigényük is a legkisebb. 14-16. A harmadik fejlődési szakasz a term(fidő. A fajok. de ezek 20 oc feletti hőmérsékleten is jól teremnek. A napi légcserék száma ekkor már 2. csak karfiolosodott. Fényre még mindig nincs szükség. Időtartama szintén 2 vagy 3 hét. 80-90%-os páratartalom. a csiperke sötétben is tartható. A késői laskánál 3. a kalap kicsi. A csiperke micéliuma ilyenkor erősen kifut a takaróföld felszínére. gyapjasodik. Öntözni még nem kell. Ez a teljes átszövődéstől a kisgombák megjelenéséig tart. illetve a fajták függvénye. A víznek valamennyi fajnál és fajtánál megnő a jelentősége. A legalacsonyabb érték 12-14 °C. hosszú. E fejlődési szakaszban a legnagyobb a gombák levegőigénye. Gyakrabban szellőztetni csak akkor kell. a késői laska számára kedvező.5. A termesztett csiperkénél a felső határ 18 °C. A csiperkénél azonban már a takaróanyagat is nedvesen kell tartani.

Kivétel a csiperkénél a takarás. Házikertben célszerű. hogy az alaita levő komposzt vizet ne kapjon. ha a zsákok mindjárt állandó helyükre kerülnek. ha a kalap még zárt. Ma már ez lehetséges. a laskás zsákok pedig különállóan. A esiperkés zsákok egymáshoz szarosan illesztve. Átszövetés. érlel. A becsírázott. E fajnál ez a művelet nagyon fontos. hogy esőtől védve legyenek. míg a csiperkénél ép oldalúak és felül nyitottak. előkészített táptalaj zsákokba töltve kerül a termesztőhöz. hogy a termesztés alapja a munkamegosztás legyen.vagy négyes sorokban kerülnek átszövetésre. a szellőztetés és a szükséges páratartalom biztosítása. mivel ezek könnyebben bemelegszenek. Otthon a zsákok bármely előzőleg ismertetett létesítménybe elhelyezhetők. Öntözni csak annyira szabad. Ezeket azonban a használatbavétel előtt minden esetben fertőtleníteni kell. a laskásokból pedig termőfalat készítünk. Mindez részletesen az előző fejezetben található. iker. A járművön a zsákok több rétegben is elhelyezhetők. Ez fertőtlenített és a minősége is megfelelő. esetleg érlelés után csak a laskaanyagat kell mozgatni. A takaróanyag sokféle lehet. 182 . hogy az előkészí­ tett. mcrt csak így nedvesíthető tökéletesen. A vásárlás utáni termesztói teendők a következők: A zsákos anyag szállítása és elhelyezése.és a csiperkegombát szabad termeszteni. így átszövődés. Mint már említettük a ház körül -jövedelemkiegészítés céljából . A esiperkés zsákok állva kerüljenek a járműre. hőkezelni stb. Ezek a zsákok a laskánál perforáltak és felül zártak. A rétegvastagság 3-4 cm. A csiperke akkor szedhető. Előkészíteni (az alapanyagat beszerezni. aprítani. Ezek a parányi képződmények 8-10 nap alatt válnak szedhetővé. hiszen számos üzem foglalkozik ilyen anyag készítésével és forgalmazásávaL A termesztő tehát csak átszövet.csak a laska. Fontos azonban az is.A javasolt gombafajok termesztése. csak termeszteni. A takaróanyagat a teljes átszövés után kell felvinni. Ez azt jelenti. komposztálni. Mindig azt válasszuk. szedés. ápol. Szállításukhoz bármilyen jármű megfelel. A termőidőszak a kisgombák megjelenésével kezdődik. 4 vagy 5 egymásra fektetett zsákból készülnek. hogy a csiperkekomposzt felszíne is egyenletes legyen. betakarít és értékesít. Fontos. Érlelés és takarás. Felvitele után egyenletesen simítsuk cl. a lényeg. becsírázott. Elhelyezéskor a zsákokat újra tömöríteni kell és laskánál újra szorosra kell kötni. de a kalap széle már kezd a tönktől eltávolodni. A termő­ fal magassága l méter. Ápolási munkái a hőmérséklet szabályozása. nedvesíteni. Betakarítás. A második fejlődési szakasz befejeződésekor a esiperkés zsákok helyükön maradnak.) nem szabad. a termőréteget védő fátyol még ép. Ennek a szakasznak az ápolási munkái az előzőekkel megegyezők. amelyet a zsákos anyagot forgalmazó üzem árusít. zsákolt anyagot meg kell vásárolni.

. ülők. Kevés oldalgyökeret fejleszt. Szára felálló. ülők. Fajták. görcsoldó. Ennek időtartama 6-10 nap. Ilyenkor naponként kell szedni. A mákfélék (Papaveraceae) családjába tartozó egyéves növény. a laskánál 3-4 terméshullámmal számolhatunk. lila alapfolttaL Tokja kissé megnyúlt. Jellemzője a szilárd szár. hogy a termőtestek ne sérüljenek. Leírása. Végálló virága a fajtára jellemző színű. több rekeszű tok. Hullámszünetben a táptalajon gomba nincs. Fűszer- és gyógynövények Mák (Papaver sornniferum L.és beszóró anyagaként. alakja. mivel sokoldalúan hasznosítható étkezésre: sütő. Ez a hiányzó takaróföld pótlását jelenti.A laska másként jelzi a szedési érettségét. felső részén elágazó. Már több mint négyezer évvel ezelőtt is ismerték és termesztették.) Jelent6sége. 50-l 00 cm mélységben helyezkedik el. ezermagtömege: 0. Magja vese alakú. 18-20 cm hosszú. A szárlevelek szórt állásúak. Ez részletesen a növényvédelemről szóló fejezetben található. Tőlevelei elliptikusak.és tápanyag-tartalmától függően. a kiegyenlített állomány és a jó termés- : ~ ~ ~ [ ! l r ~ 183 . Ritkábban olajnyerésre is használják. a korszerű gyógyászatban nélkülözhetetlen fájdalomcsillapító. apró. Magja (a "mákszem") élelmiszer-alapanyag. A göngyöleg mindig merev falú legyen. Ápolási munka még a növényvédelem .Kompolti M". Gyógyászati alkalmazásáról már Hippokratész is írt. kodein stb.3--0.. Felvevő gyökérzete a talaj víz. 2-3 tokot termő fajta. mérete a fajtára jellemző. A gomba a táptalajon csak terméshullámok idején található.mindhárom fejlődési szakaszban. A szedés kézzel. A várható termés mindkét fajnál 20 kg/100 kg táptalaj. Erőteljes növekedésű. A kerti mák az egyik legősibb termesztett növény. A késsel csak a szennyezett tönk végét távolítjuk el. Virága fehér. köhögéscsillapító gyógyszerek alapanyagai. ha a lehajtó kalapnál már kezd kiegyenesedni. Termése üreges. azzal a céllal. Karószerű fő gyökere gyengén fásodó. Az előző fejezetben ismertetett ápolási munkák ebben az időszakban a csiperkénél még az ágyásjavítással egészülnek ki. Tenyészideje 120-130 nap. Kettős hasznosítású növény. kés segítségével történik. A termést mindkét faj hullámban hozza.6 gramm. A mag kicséplése után megmaradó száraz (érett) máktok (népiesen "mákgubó") hatóanyagai a mák alkaloidok (morfin.). hogy a göngyölegbe helyezett termés tiszta maradjon. Ez akkor szedhető. A csiperkénél 4-6. 110-140 cm magas.és édesipari termékek töltelék.

3-4 tokot hozó fajta.JI nak magszárba és a hozam csökken. Magszíne középkék.7-1 .5-5. a növények korán indul. a csírázás hőoptimuma 7-8 oc (ezért lehet korán vetni!). Virága fehér. Biológiai. A mák magja 4-5 évig is csírázóképes. "Kék Duna". lila alapfolttaL Toktermése megnyúlt körte alakú. Szilárd hajtásrendszerű. Középerős növekedésű. alapi részén nyomott. 3-5 tokot fejleszt. Virága halvány.O t/ha tok.8 t/ha mag és 0.(morfin). magas hőmérsékleten a fejlődés meggyorsul. Szárszilárdsága jó.9 t/ha tok.0-1 . Öntűrőképessége rossz. Szilárd szár. bordázott.apró magjamiatt-a jó talaj-előkészí. kiegyenlítettsége közepes.vagy élénkrózsaszínű. Tőlevélró­ zsás állapotban jól túri a téli fagyokat A mák termesztésének éghajlati feltételei hazánk egész területén adottak.i tést igényli. Fajhibrid eredetű. pogácsa vagy kúp alakú. kiegyenlített tokmagasság jellemzi. 0. Talaj-előkészítés. "Kozmosz".biztonság.) magja már 3 °C-on csírázni kezd. Áttelelő őszi mák. 100-130 cm magas. 3-5 tokot hoz. Tenyészideje: 110-120 nap. A mák.5-0. A mák kora tavaszi vetése feltétlenül szükségessé teszi az őszi kö- l 184 . A tok alkaloidtartalma 4-6 ezrelék. 130-160 cm magas. Tenyészideje: 235-260 nap. A legtöbb növény után jól terem.4-0. Virágja nagy. ugyanarra a területre 3 év elteltével vethető. Magszíne élénkkék. Jó előveteményei a trágyázott kapások és azok az egyéves pillangósok. könnyen művelhető talajokat kedveli. Közepes mennyiségű csapadékot igényel. Erős növekedésű. 18-20 °C-on jól csírázik (ezért kell nyár végén vetni!). "BC-2". alapján sötétlila folttaL Toktermése nagy. a bibekorong tányérszerűen kiemelkedő. a savanyú. trágyázás. A tavaszi fajták (Kompolti M. Az őszi fajták (Kozmosz) magja alacsony hőmérsék­ leten rosszul. lila alapi folttaL Tokformája gömbölyded. A normális egyedfejlődésnek kezdetben a hűvös időjárás ' kedvez.O tonna/hektár mag és 0. A könnyű homoktalajok. s a jó termőképességű bar. Termőképessége: 0. nedves agyagtalajok ' máktermesztésre nem alkalmasak. Magszíne élénkkék. A tok alkaloid.5 t/ha mag. Kitűnően .8-1. Termőké­ pessége l . amelyek korán lekerülnek és nem gyomnevelők. fehér. a szélsőséges csapadékeloszlás kedvezőtlen. A tápanyagokkal jól ellátott. Tőlevélrózsáj a tartós fagyok hatására elpusztulnak.0-1 . Az ' egyes tájak közötti időjárási különbségek a mák termelhetőségét alapvetően J nem befolyásolják. díszlik középkötött vagy homokos vályogtalajokon. A tok alkaloidtartalma 4-6 ezrelék.0 ezrelék.2 t/ha tok. Kék Duna stb.6--1 . Termőképessége 0. A tok alkaloidtartalma 4. Télállásága és szárazságtűrése jó.2 t/ha mag. Magszíne kékesszürke. 110-120 cm magas.7 t/ha tok. 1. közepes növekedésű. termőhelyi igények. Betegségekre közepesen fogékony. Tenyészideje 115-135 nap. Szárazságtűrése és betegség-ellenállásága az átlagosnál jobb. kötött..1 na homokon.tartalma 6-8 ezrelék. Termő­ képessége 0. bordázott. közepesen kiegyenlített magasságú.6-ű.

A munkaigényes egyelés csökkentésére alkalmazzák a sugárkezelt vetőmagkeveréket A vető­ magkeverék egyötöde épp. A szántást a szokásostól eltérően. vagyis 450-500 ezer db/hektár. A vetés az időjárástól és a talajállapottól függő­ en. szántóföldi tennőhelyen optimálisnak tekinthető a talaj tápanyag-ellátottsága. l tonna mag képző­ déséhez 30 kg nitrogént. 53-66 kg/ha P20 5 és 47-58 kg/ha K 20 műtrágya hatóanyag kijuttatása ajánlatos. Vetés.) keverékkel szemben a sugárkezelt vetőmagkeverék teljes biztonságú kelést ad. Gyakorlati tapasztalatok szerint a kedvező tőszám 40-50 db/m 2 . majd hengerezéssei tömör magágyat készítsünk. hogy tavasszal kevés talajmozgatással tudjunk magágyat készíteni. 16 kg foszfort és 8 kg káliumot von ki a talajból. Közepes tápanyag-ellátottság esetén. A nitrogénműtrágyákat legjobb két részletben adni. I-IV. A ballasztanyagos (korpa. A tavaszi talajmunkákat azonnal végezzük el.és káliumműtrágyákat alaptrágyaként az őszi talaj-előkészítő munkákkal egy időben célszerű adni. A drazsírozott mákmagból 8-LO kg-ot vetnek hektáronként. Mélyen lazító és fordító talajművelő eszközöket a mák tavaszi talaj-előkészítésekor ne használjunk. Az utóbbi esetben ajánlatos a nitrogénműtrágyákat könnyen felvehető fonnában kijuttatni. ha a vetés RAU precíziós vetőgéppel történik. a talaj felszíne megpirkadt és a talaj a csoroszlyák után nem kenődik. Tavasszal az első művelet a simítózás. mert a csírázóképességüket megtartó sugárkezelt magvak segítik az ép magvak csír:\inak felszínre törését. A tavaszi mák korán vethető. Az I. Mivel csak azép magból kelt növények fejlődnek tovább. amint a talajra rá lehet menni. vagy kevesebb (50-80%-kal) munkával végezhető. még ősszel munkáljuk el. ha a felvehető tápelemtartalom 100-150 mg/kg N. Közvetlen istállótrágy:ízást nem igényel. A sugárkezelt vetőmagkeve­ rékből 3-3. 60-80 kg/ha N. szántóföldi termőhelyen. főzött mák stb. egyhannadát tavasszal. A foszfor. Az őszi mák optimális vetési időszaka szeptember második fele. Az egyelési munkák csökkentését szolgálja a drazsírozott vetőmag használata is.5 kg/hektár szükséges. de a belőlük fejlődött csíranövények a kelés után elpusztulnak. a hazai gyakorlatban a 35-40 cm sortávolság vált be.zépmélyszántást. E tőszám tartásával a mák különféle tenyészterületre vethető. amint a föld fagya kiengedett. közvetlenül vetés előtt. sz. kéthannadát ősszel. Az elvetett magvak 50--60%-ának kikelésére akkor van remény. négyötöele pedig sugárkezelt magból áll. A tavaszi mákot általában akkor vessük. Így egyenletes a kelés és kisebb a máktokbarkó kártételének lehetősége. A sugárkezelt magvak nem vesztik el csírázóképességüket. az egyelés elhagyható. ezt követi a boronálás. februártól március végéig tart. 185 . mely l OOO OOO db körüli ép csírát tartalmaz. A mák rövid tenyészideje alatt csak a könnyen felvehető tápanyagokat tudja hasznosítani. az ép magvakkal együtt kikelnek. 300-400 mg/kg P 20 5 és 200-300mg/kg KzÜ.

Erre a célra legalkalmasabbak a Class.kialakítására. 2-4 alkalommal sor. hogy az étkezésre alkalmas legyen. Kis tcrületen száraz időben. A gyakorlatban széleskörűen a részleges vegyszeres gyomirtás terjedt el. vagy ezek számának csökkentése érdekében egy állománykezelést alkalmaznak a mák 8-l O tőlevel es állapotában. Egyes helyeken éréskor a mákot kinyűvik. A kelés t követő sarabolás után a mák szárbaindulásáig. majd szárítani és a magot tovább szükséges tisztítani. Szokásos vetőmaggal történő vetéskor az egyelési munka a mák termesztési költségeinek csaknem egyharmadát felemészti.5 cm. A viszonylag kis mennyiségű vetőmag egyenletes kijuttatására csak a pontosan beállított aprómagvető gépek alkalmasak. korszerű gabonakombájnokkallehetséges. drazsírozott mag alkalmazásakor az esetleges egyelés nem nagy gond. Jó minőségű mákot kombájnnal csak gyommentes területről lehet betakarítani. óvjuk a nedvességtől és ha szükséges. Cserepesedésre hajlamos talajokon a hengerezés helyett célszerűbb ma~takaró boronát használni. de a területegységre jutó hozam mindenképpen bizonytalanabb. a kedvező vetésmélység 1-1 . július végén-augusztus elején történik. A hagyományos termesztésnél a kiskerti. Annak ellenére. a harmat felszáradása után. Sugárkezelt vető­ magkeverék. A mákmag 9-10%-os. A későbbiek folyamán a gyomok ellen csak kapálással védekeznek. kézzel aratják. hogy a mák a gyomirtószerekre igen érzékeny. és a tokot száraz. szellős helyen tároljuk. Az értékesítésig a mákmagot. Az egyelés optimális időpontja a mák 4-6 lombleveles állapotában van. a toktörmelék pedig 10-14%-os nedvességtartalommal zsákolható. 186 . Ritkább térállásban egy növényen ugyan több tok képződik. Ez 40 cm sortávolság esetén folyóméterenként 16-20 növény.ijuttatással a nitrofen hatóanyagú Mezotox 25 EC l O liter/ha dózisával a kezdeti gyomosodás megakadályozható. E célra a Dicuran 80 WP 2 kg/hektáros adagja alkalmas. Betakarítás. a háztáji kézi művelésnél a gyomok időbeni. forgatni kell.és sorközkapálásra van szükség. kévékbe kötik. mind a kézi vagy gépi úton szedett. A mák termesztését az elgyomosodás meghiúsíthatja. valamint a Fortschrit gyártmányú kombájnok. csépelt tokból származó mag-tok keveréket rostákon szét kell választani. A tokokat 8-10 cm-es szárral vágják. Apolás.A mák vetésére bármilyen vetőmagot is használunk. Vetés után azonnal hengerezni kell. Az egyelés során törekedjünk az optimális tőszám. A mák gépi betakarítása egy menetben. a gyomosodástól függően. majd a magot kifejtik.legalább 400-500 ezer db/hektár. A mák aratása a magvak teljes érésekor. folyamatos és maradéktalan mechanikai irtása alapvető munkafolyamat. mód van a részleges vagy teljes vegyszeres gyomirtásra is. Mind a kombájnnal betakarított. majd cséplőgéppel nyerik ki a magot a tokból. A vetés előtti k. a sarabolás elmaradhat.

Tinktúráját ideges szívpanaszok és alvászavarok gyógyítására használják. kelési ideje 7-12 nap. belül üreges. Önmaga után 3 év elteltével ültethető. 40-60 kg/ha N. meszes. nedves réteken vadon is megtalálható. könnyű talajokat igényel. Optimális vetési időszak: július vége.5-0. szervestrágyázüs hiányában. Szára felálló.és teljesítőképességet is fokozzák. Nevét a középkorban a latin valm·e = egészségesnek lenni szóból kapta. sárgásbarna. Biológiai. kedvezőtlen körülrnények között 3-4 hét. Virágzala végálló élemyő. Leírása. termffhelyi igények. Vetés. de legkésőbb szeptembcr elején középmély szántás szükséges. Az ókori görögök Phu néven már ismerték gyógyító hatását. Ta/aj-e/(fkészítés. Általában áttelelő egyévesként termesztik. Cardiosan stb. A macskagyökér nitrogén. Gyökértörzse rövid. évi 600-700 mrn csapadék.r) talajba ültetni. középkötött. fehér vagy halvány rózsaszínű virágokkaL Termése 2-5 mrn hosszú. csak tőrózsát fejleszt. A Valerianaceae családba tartozó évelő növény. Megszárított gyökérzete főként nyugtató hatású anyagokat tartalmaz. tápanyagdús.>ZÍtett. trágyázás.és 60-70 kg/ha P 2 0 5 -műtrágya kijuttatása indokolt. Közepes t:ípanyagtartalmú talajon.6 gramm. jó vízgazdálkodású. egy éven belül elveszti csírázóképességéL Az optimális csírázási hőmérséklet 18-20 °C. Az elővetemény tekerülése után. augusztus első fele. hengeres. Vízigénye nagy. tárcsázás stb. Vetés után leg- 187 . akkor az ültetőágy-készítési műveleteket (kultivátorozás.) Jelent(fsége. 140-220 ern magas. sima felületű. vagy szórva vessük. Ezermagtömege 0. Jól termeszthető a közepes humusztartalmú. Magja gyorsan. Levelei páratlanul számyaltak. A macskagyökeret általában nyári szabadágyi palántaneveléssel. Nyugtató teakeverékeken kívül számos gyógyszert (Medivaler. Az első évben rendszerint még nem virágzik. Hazánkban. amelyből szárnos orsószerű húsos gyökér ered. Az őszi ki ültetés rniatt korán lekerülő előveteményi igényel.és foszforigényes faj. Legjobb frissen szervestrágyázolt (15-20 tonna/hekt<í. csepp alakú. vagy barnahomok talajokon.Macskagyökér (Valeriana officinalis L. A magot talajfelszínre sorba (15-20 ern sortávolságra).) és gyógyterméket készítenek belőle. palántanevelés és ki ültetés. hengeres.) kell műtrágyázással összekapcsolni. egymagvú rnakkocska. Mély rétegű. amelyet célszerű összekapcsolni a szerves trágya bedolgozásávaL Ha szervestrágyázásra nincs lehetőség. Kivonatai a koncentráló. őszi kiültetéssel és a következő év őszén történő betakarítással termesztik. tömörített talajú szabadágyba kell vetni. Magját jól előL. durván fogazottak.

5 cm vastagon talajjal célszerű takarni. ezért más növényektől elkülönítve kell szárítani. A száradó és a szárított gyökér kellemetlen. Több hektáros ültetvényekben rázóvillás faiskolai ki szedő gépek is használhatók. Az esetleg előtörő magszárakat a bimbók megjelenése előtt el kell távolítani. A borsosmentát a gyógyászatban. A lecsurgatott és feldarabolt gyökérzetet árnyékos helyen (padláson) kiterítve vagy műszárítóban (40-50°C-on) ajánlatos szárítani. Lazább szerkezetű talajon az ősszel ültetett állomány első tavaszi munkája. Szárított levele vagy leveles hajtása a légúti megbetegedések elleni és a gyomorteák egyik legfontosabb alkotója. A palánták általában szeptember végére érik el az ültetéshez szükséges 15-17 cm-es méretet. édesipari termékek ízesítésére használják. amelyből 2. szájvizek gyakori hatóanyaga.a hengerezés.szárítás. Az optimális ki ültetési időszak: október első fele. Száraz időben a kiültetést követő beöntözés elengedhetetlen.5-9. 188 . Fontos a talaj megfelelő szintű levegőzöttségének biztosítása. görcsoldó és baktériumölő hatása is közismert Kiváló dezinficiens és ízjavító.5-3. majd hengerezzük (vagy lapogatóval tömörítsük).és sorközkapálás szükséges. hűsítő hatása folytán főként italok. Ezt követi a gyökerek összeszedése és a gyökértörzsön maradt föld feletti részek eltávolítása (többnyire kézzel). 40-50 cm sortávolságra és 20-25 cm tőtávolságra történik. Fájdalomcsillapító. A sekélyen elhelyezkedő gyökérzetet a föld feletti részek levágása után. Ápolás. majd pedig a gyökerek mosása bő vízzel. kisebb felületen ásóval. nagyobb területen kormánylemez nélküli ekével emelik ki a talajból. A vetőmagszükséglet l g/m 2. a kozmetikában és fűszerezésre egyaránt elterjedten használják. fogkrémek.0 t/ha friss.a felfagyási károk csökkentésére. Sokféle élvezeti teaként is fogyasztják.5 t/ha szárított gyökér lesz. A tenyészidőszakban rendszeres (3-4) sor. parfümök. Szükség esetén kora tavasszal. A palántaápolás gyakori öntözésből (kezdetben naponta többszöri) és rendszeres gyomtalanításból áll. Egy hektár beülteléséhez 700-900 m 2 palántanevelő felület szükséges. Fúszeres íze. az új levelek megjelenése előtt is szedhető. A gyökér tömege és minősége a tenyészidőszak végén a legnagyobb. Ennek megfelelően a gyökérkiszedés optimális időszaka október második fele.feljebb 0. A kelésig célszerű a palántaágyat ámyékolni. átható szagú. Betakarítás.) Jelentffsége. Borsosmenta (Mentha piperita L. Várható gyökérhozam: 6. nagyobb területen bármely palántaültető géppel. Kozmetikumok. Az ültetés kisebb felületen kézzel.

A felszedett sztólót először meg kell tisztítani. zsinórszerűen összeérjenek (ez a művelet csak kézzel végezhető). elágazó.ajánlatos kijuttatni (lehet öntözővízzel is). az árnyékot és félárnyékot nem túri. Az ültetés többnyire kézzel történik. A barázdák sortávolsága 50--60 cm. amely kis felületen kézi kapával. 30--100 cm magas.. Közvetlenül ültetés előtt rögtörő vagy sima hengert kell alkalmazni. jó vízgazdálkodás ú. Vízigénye nagy. mert a sikeres telepítés feltétele a rög. 8 kg P 20 5-ot és 10 kg K20-t vesz ki a talajból. Jó szerkezetű. élesen fűrészes szél űek.kapával vagy simítóvaL A takarás után a talajt sima vagy gyűrűs hengerrel kell tömöríteni.családjába tartozó_ év~lő lágyszárú noveny.6 kg/10 m 2).4-l . A sztólót októberben kell ültetni. Talaj-e/(íkészítés. A~ ajakoso~ . enyhén hűsítő és csípős ízű. Egy tonna zöldtömeg képződéséhez 25 kg N-t. Ugyanarra a területre négy évnél hamarabb nem szabad visszavinni. a tenyészidőszakban legalább 700 mm csapadékot igényel.a szerves trágya leforgatásával egybekötve . Levelei hosszúkás tojásdadok. fűszeres illatú. a sztólók. szükség szerint végzett kultivátorozással vagy tárcsázással kell gyommentesen tartani.-~~írás~ . Ezután közvetlenül kell a sztólókat a barázda aljára fektetni úgy. A 2. és a 3. 189 . trágyázás. Sikeresen termeszthető barnahomok és tőzegtalajokon is. Jól hasznosítja a telepítés előtt talajba dolgozott 20--30 tonna/hektár szerves trágyát. négyélű. A borsosmentát ősszel kell telepíteni. hosszúnappafos növény.és üregmentes talaj. hogy azok 1-2 sorosan. Termesztése öntözhető területeken jövedelmező. Sztólószükséglet: 1. nagyobb területen kultivátorra szereJt nyitóelemek segítségével történhet. szaporHasra alkalmas magp nmcs. barna részektől. Fényigényes. Az egész növény jellegzetes. évben a N-műtrágyát (90-150 kg/hektár) két részletben.4-1 . Éghajlati igényei alapján hazánkban mindenhol sikeresen termeszthető. Termőhelyi igény. A szántott talajt ültetésig. A borsosmenta kizárólag vegetatív részeivel (sztóló. Szaporítás. Többszoros faJhlbnd. s ezután azonnal ültetni kell. Virágzara világoslila. Attetető képletei a talaj 10 cm-es rétegében elhelyezkedő fehér. középkötött csernozjom talajt igényel. Legegyszerűbb és leggyakoribb a sztólóval (földbeli tarackszerű hajtás) történő szaporítás. Minden része illóolajat tartalmaz. A szükséges P és K hatóanyagat (50--80.kell a talajt előkészíteni. Gabonafélék után tarlóhántással és mélyszántással . tarackszerű sarjhajtásai.6 tonna/hektár (l . illetve 60--90 kg/ha) általában az őszi beszántással egyidejűleg adják. Fontos.tavasszal kihajtás előtt és első vágás után. A borsosmenta ültetvényt legfeljebb három évig célszerű fenntartani. zöld dugvány) szaporítható. A mentatelepítés első művelete a 13-15 cm mélységű barázdahúzás. hogy a kiválasztott terület évelő (főként tarackos) gyomoktól mentes legyen. a zöld és száradt. gyökeres sarjhajtás. A lefektetett sztólókat azonnal l 0--12 cm-es talajréteggel takarják. (Ezzel történik szaporítása is!) Szára a termőhelytől függően.

A citromfű vagy méhfű jellegzetes. a sorok kézzel gyomtalaníthatók. sárgás fehérek. A levéllemez gyéren szőrözött. A levéláru-előállítüs (kézi vágás. Citromfű (Melissa officinalis L. nyugtató és szélhajtó hatásuk miatt használják. évi nagy termésnek is. 190 . Temzifhelyi igényei. nagyobb felületen pedig kaszálva rakodógéppel történik. A citromfű 15-20 évig is él. felálló. teakeverékekben étvágy-.5-4 tonna/hektár.Ápolás. árnyékos helyen szárítsuk meg. 2 Várható szárított levél hozam: 8-15 kg/100 m . Levelei nyelesek.) . kézi fosztás) nagyon sok kézi munkát igényel. tojüsdad.6-0. felülete kissé hólyagos. amikor már a teljes területet behálózza a menta. de feltétele a 2. szélei csipkésfűrésze­ sek.ebb terméke a szárított levél.7 gramm. A leszántás nemcsak a rozsdafertőzést csökkenti. Leírása. hogy a sztólók többsége ismét 10 cm mélyre kerüljön. fénylőfekete. Az ajakosok csaláeljába tartozó évelő.és fénykedvelő.5 rnm hosszú. termesztésben 4-5 évig érdemes fenntartani. Magja 3-4 évig csíraképes. Illatos étkezési tea is készül belőle. A következő vágásra az új hajtások 40-50 cm-es magassága idején kerülhet sor. Ál örvökben elhelyezkedő virágai aprók. Szárított levelét vagy leveles hajtásait egyedi teaként és más gyógynövényekkel együtt. évben. Várható hozam 2. A levügott hajtásokról azonnaile kell fosztani a leveleket és lefosztás után vékony rétegben kiterítve. tojáscladok. ízjavító. Magja 1-l . E célra egy évben kétszer. Ezern1agtömegc: 0. borsosmenta herbát készítenek. közvetlenül a talajszint fölött. ideges gyomorpanaszokat gyógyító teakeverékeknek is. és 3. kellemes illatú növény. Először még a bimbók megjele-nése előtt (június közepén) vágjuk le a hajtásokat. Ebben az esethen a betakarítás ideje megegyezik az előzővel. egyre nehezebb a mechanikai gyomirtás. esetleg háromszor vágható a borsosmenta. Szára 50-100 cm magas. Geonter) használni. Fontos őszi teendő az első és a második tenyészidőszak végén az ültetvény leszánt<ísa úgy. de fő alkotórésze az emésztést segítő. Ezért nagyobb felületű ültetvényben ajánlatosabb gyomirtó szereket (Merkazin. a sorok záródásáig a sorközök géppel. ezért gyakran a levágott hajtásokat szárítják meg (elmarad a levelek leszedése) és ún. a vágás kisebb területen kézi kaszüval. A tenyészidőszakban a 20 oc körüli átlaghőmérséklet a kedvező. A borsosmenta legértéke~. terjeelő tövű félcserje. Aresin. A 2. A tenyészidőben általában 300-400 mm csapadékpótló öntözésre van szükség. általában sötétzöld. Mcleg. Az egész növény citramra emlékeztető illatú. A tavaszi kihajtás után. Optimális csírázási hőmérséklete 18-20 oc.lelent!ísége. és 3. A hajtások szárítüsára az aktív szellőztetéses (TSZP) szárítók a legalkalmasabbak. Betakarítás.

Az őszi szántást tavasszal a szokásos módon munkáljuk el és a palánták kiültetéséig gyommentesen kell tartani. Várható hozam: 3-4 tonna/hektár szárított hajtás (herba). régi fűszer. Az öntözés júniusban. mély rétegű és jó vízgazdálk o- Majoránna (Majorana hortensis MöNCH. jellegzetes illatú és ízű. Öntözött területen jó hatásfokú az első vágást követő N-tartalmú fejtrágyázás is.és tőtávolság 50-60x30. Az l hektárra szükséges palántamennyiséget 200-250m 2 felületen lehet felnevelni. 50-60 kg/ha PP 5 és 70-80 kg/ha K20) igényel. A műtrágyázást az őszi sorközműveléssel célszerű összekapcsolni. Vetőmagszükséglet 2-3 g/m 2 . 191 . A termő években kiegyenlített műtrágyázást (50-70 kg/ha N. A vágás a levéltelen szárrész fölött (l 0-15 cm) kézi kaszával vagy kaszálva rakodógéppel történik. Utóbbi esetben a kelési idő csökkentésére áztatott vagy fagyasztott magot ajánlatos vetni. a vetésmélység 0. Vetés. az előzőek szerint. A szélsőségesen rossz talajok kivételével mindenütt eredményesen termeszthető. Nagy tem1éshozamot öntözött területen ad. A magvetés sortávolsága 20-25 cm. Legmegfelelőbbek a meszes. A teljes föld feletti részt az első évben rendszerint egyszer (augusztus-szeptember). föld feletti részeit morzsolt.O cm. szárrészektől megtisztított állapotban forgalmazzák. A fóliasátorban nevelt palántákat májusban. nagyobb felületen palántázógéppel ültethető. Az első évben 1-2 sorkapálás és 3-4 sorközművelés szükséges.dású talajok. a szabadágyi palántákat pedig többnyire szeptemberben ültetik ki. Szárított. Fóliás palántanevelés esetén a mag a fólia felhúzása előtt novemberben vagy a fóliapalást felhúzása után március közepén vethető. Jól tűrik a szárazságot. az első vágást követően a leghatékonyabb. a másodikat szeprember elején végzik. A citromfűültetvény ápolása gyomtalanításból és a rendszeres sorközművelésből áll. A sor. a termő években általában kétszer vágják. középkötött. A betakarított hajtásokat igen vékony rétegben kiterítve.5-1 . trágyázás. vagy terményszárító padozaton (TSZP) ajánlatos azonnal megszárítani. A magot szabadágyi palántanevelés esetén is novemberben vagy áprilisban vessük el. de hosszan tartó aszályos időszakban könnyen kipusztul. Talaj-előkészítés.35 cm. Az első vágást a bimbók megjelenésekor (június második fele). Palánta nevelése fűtetlen fólia alatt és szabadágyban történhet. Betakarítás. A termő években általában 1-2 sorközművelés (a sorok záródásáig) elegendő. Kis területen kézzel. Telepítés előtt elengedhetetlen a szervestrágyázással (20-30 tonna/hektár) összekapcsolt mélyszántás.) Jelentősége. palántanevelés. Ápolás. Közismert.

a tenyészidőszakban 600-650 mm hető területen ajánlatos te1meszteni. alkotó s mennyi húsfűszer-keverék fonto es növény. a talajfelszínre szórva végezzük. 2-3 évig csíraképes magja fényk és gMele ei. A kelés után néhány nappal el kell végezni az 192 . jó vízgazdálkodású. Az ajakosok családjába tartozó. gazdag. llap simaságú" és megfelelő­ Vetés. majd művel első talajba vethető. Sikeresen csak a gyorsan melegedő. A növényápolási teendők között ~lső első talajlazító sorközművelést. csapadékot igényel.22-0. etés magv A teni. egyév yire szürkészöldek. de közve kg N-t. készí en tömörített vetőágyat kell csetén többnyire 6-6 soros Sortávolság 36-48 cm. rezés henge a etlen Közvetlenül vetés előtt elengedhet tlen szervestrágyázást nem A majoránna tápanyagigényes növény. Egy tonna zöldtömeg képződéséhez 18 alaptrágyaként (az őszi mélyn káliumot von ki a talajból. A hazai gyakorlatba és 120-140 kg/ha KzO-t. l 0-12 ° C-on kezd csírázni. tojásdadok. A kedvező egyedsűrűs vetés mélysége legfeljebb A ítani. Szára felálló. gépi művelés és betakarítás 120-130 db/fm. Levelei rövid nyelűek. -ot 0 P kg/ha 2 5 szántással) 50-60 kg/ha N-t. étvágyjavító élelmiszer-ipari és ja. 8 kg foszfort és 15 kg igényel. illetv zás.többn yire az első vágás juttatnak a talajba. A hajtások többn hosan szőrösek. Vetőmagszükséglet: 2-3 takarn erű célsz vai korpá gon homokkal vagy tőzeg téshez szükséges 6-8 cm-es g/m 2 • A palánták április közepére érik el a kiülte okban. de az optimális csíráz elviselnek. kialak kg/hektár vetőmag-felhasználássallehet Közvetlenül vetés után éges. Tömött moly k. Ezermagtömege: 0. 60-80 kg/ha N-t és 18-20 kg/ha indítótrágyázásra (tavaszi talaj-előkészítéssel) 40-50 után . Kora tavasszal az e kombinátorozás. szőrösek. aprók ok álfüzér virágzatában (bugákban) a virág gramm. volságra és 20-26 cm tőtávolságra ültess a rendszeres talajművelés.mélyszántott csak ránna majo A ázás. palántanevelés. amit 6-8 ég szalagos elrendezésben. humuszban szthető.5 cm. i. 40-50 ctn sortácsokr nagyságot. et a fogasolás.pedig 60-70 kg/ha N-t P 20 5-ot fejtrá gyáz ásra. A sikeres vetéshez precíz célszerű hengerezni. A helybevetéshez "aszta ideje: március második fele. ÖntözVízigényes. Szinte valaKellemes ízű. a magvetést 2-3 mm vastaően követ Ezt ban. A palántákat általában 15-25 szálas ük. átoro a talajtól és gyomosodástól függően a kultiv . Leírása. Termffhelyi igény ási hőmérséklete 18-22 oc. trágy Talaj-előkészítés. lösz és ősszel . dúsan elágazó.háztartási fűszer. de a növekedés is kat A kis növények átmenetileg 1-2 °C-os fagyo már l o °C-on leáll. terme okon ktalaj homo barna középkötött vályog. vagy ültethető. többnyire fűtetlen fóliasátorPalántaneveléskor a magvetést március elején. rozsdafehére . szüks ép vetőg iós 0. 25-5 0 cm magas. Ápolás.44 edvelő. Magja apró. barnaszínű. ép szélűe k.

Festékanyagait ételek. Nemesített fajtái egynyári dísznövényként közismertek. az első vágás után közvetlenül és természetesen mindig. sebkezelésre és bőrápolásra használják. felülete tüskés. szárazságtűrő. júliusban pedig 19-20 oc az átlaghőmérséklet Hidegtűrő képessége jó. a kisebb fagyokat károsodás nélkül elviseli. A sikeres majoránnatermesztés másik alapfeltétele a megfelelő vízellátás. végálló fészek. A fészkesek családjába tartozó egyéves. A lemorzsolt anyagat 5. Leghatékonyabb az öntözés az elágazódás kezdetén. A morzsolással egy menetben végezzük el a szárrészek eltávolítását és a homoktalanítást. a termése barna. Virágzala 6-8 cm átmérőjű. szürkészöld árut az első virágok kinyílásakor Uúlius) vágott növényanyagból lehet előállítani. görbült kaszat. 193 .le!entlísége. kivanatát kenőcsökbe keverve. gyomor.) . nagyobb felületen kaszálva rakodógéppel. Tulajdonké ppen a 3. a bimbozáskor. A második vágásra szeptember végén. A szárítás! a levelek és virágzali részek lemorzsolása (rendszerint morzsológéppel) követi. Szórt állású levelei hosszúkásak. Napfény.5% homoktartalmú "herba" a végtermék. italok színezésére is alkalmazzák. Körömvirág (Calendula officinalis L. 4-6 cm talajszint feletti magasságban történik. A várható terméshozam: l . rövid szártagú. Karószerű gyökerei mélyrehatoló Szára 40-70 cm magas.5 mm-es rostán átesett.5-2. TSZP.0 tonna/hektár marzsolt majoránna. A tenyészidőszakban 6-8 kézi vagy gépi sorközművelés szükséges. Hazánkban a majoránna a tenyészidőszakban átlagosan 160-180 mm csapadékpótló öntözést igényel. ahol júniusban 17-18 oc. A virágzat élénk narancssárga.Később minden öntözés vagy nagyobb eső. Ezem1agtömege 8-12 gramm. A vágás kis területen kézzel (sarlóval). lapátszerűen szélesedők. s az első vágás után elengedhet etlen a sorközművelés. Termlíhelyi igényei. majd 3. Jól terem azokon a helyeken. A levágott növényt azonnal szárítóba (meleglevegős szárító. leveles szára egy tenyészidő­ szakban kétszer is vágható. vagy padlás) kell szállítani. aljától elágazó. Betakarítás. ha a talaj víztartalma alacsony.és bélfekélyek megelőzésére. lágyszárú növény.5 mm lyukbőségű rostákon elválasztjuk a maradék szártörmeléktől és talajszennyezéstől. A körömvirág megszárított virágzatát teakeverékekben vagy linktúrákban az epekiválasztás fokozására. halványzöldek és molyhosan szőrözöttek. október elején kerülhet sor. A majorálma föld feletti virágzó. legfeljebb 2. Jó minőségű. Magja már 8-10 °C-on jól csírázik. Nyelves virágai több sorban helyezkednek el.és melegigényes. Az öntözést célszerű N-fejtrágyázással összekapcsolni. Leírása.

Alaptrágyázásra . mert előkészítéskor . vagy erőgép­ ppel vetőgé (12-18 db/fm). nagyobb mennyiséget műszárítóban a csomagoláshoz fóliaezért . trágyázás. jó minőségüxct.irm kezdhető cl a teljesen kizatok képezik.minőségi szempontból hátrá nyosa n. Három-négy hét múlva a növéségű nitrogén hatóa nyaga t a talajba kapáln nyeken ismét nagy virágok képződnek. Vetés. A hőmérséklet emelkedésével felgyorsul kisebbek lesznek. levágn rű célsze n fölött 10-15 cm magasságba yaként 30-40 kg/hcktár mennyiterületről hordjuk ki. a részek tív vegeta a ez részesíteni nem ajánlatos. nyílt virágok gyűjtése. szellős. A tavasz nek a tavaszi vetésű növé. simítózás. A körömvirág magját célszerű korán.40-60 kg/ha N. teljes fészekvirágBetakarítás. entcs. zott kapás után ősszel Talaj-elffkészítés. A terület nagyságától függően kis kézi ő. ssal őrzik meg élénk szíA leszedett virágzatok csak azonnali és gyors szárítá y rétegben kiterítve. kombinátoroz. egészen ben. állandó helyre vetni. Az értékesíthető árut a sz. vagy középkötött homo csak jó vízgazdálkodású. Legtöbbször május végén. könnyen melegedő barna mezőségi talajokon ad. pel vontatott nagy gépekkel egyaránt vethet állományt 5-8 cm-re ritÁpolás. A körümvirágot trágyá i talaj-előkészítő műveletek mélys zánto tt talajban célszerű termesztcni. 60-80 K 20 ajánlható. márciusban sa 6-8 kg/hektár sználá gfelha vetőma cm. A száraz drog erősen nedvszívó m 650-750 kg/hektár shoza termé tó Várha meg.és jó minőségű drogot Szárazabb talajokon is megél. A tenyészidő során rendszeres sorközművelésrc a hajtásképződés és a virágszükség. 35-40 °C-on lehet megárnyékos helyen. 2-3 ége mélys Sortávolság: 40-50 cm. szárítás.amiko tt növényi részeket a levágo a i. Kelés után. Július véegyre zatok .'ís -meg egyez túlzott nitrogénellátásban és yázni nyeknél szokásos műveletekkcl.őszi talajkg/ha P 20 5 és 80-100 kg/ha tápanyagtartalmú talajo n. de megfelelő hozaroot k.a növényeket a talaj apró at virágz a r gén vagy augusztus elején .közepes virágzatok rovására. A szedés a virágzás ütemé a fagyokig ismételhető. Szervestníg növekedését fokozza. hatású szárítani. zsák vagy bélelt papírzsák felel száraz virágzat. 194 . Ezzel egy időben fejtrág ak. június elején 2-3 naponként. Kisebb mcnnyiséget vékon . 3-5 leveles állapotban a túl sűrű és 1-2 sorkapálásra van kítsuk. nüket.fogasolás.

március l. december I 9-i ülés napján. valamennyi lépését szabványok rögzítik. Kellner Ilka. 't ' i ~ l l A mag: ivaros (generatív) úton létrejött növényi rész (szaporítóképlet). Ez az úgynevezett "Yetőmagtör­ vény" 1997. a bizalmat elveszteni csak egyszer lehet. A vetőmag: gazdasági növények termesztése céljából különös gonddal megtermelt.. Minősége külsőleg nem mindig állapítható meg. Ez a törvény. magtermesztés. IST A) nemzetközi szabványainak előírásai t. Magyarországon is megalakult a Vetőmag Terméktanács. vetőmagminősítés és forgalmazás államilag szigorúan ellenőrzött tevékenység.és fajtaazonos. Magyarországon 1878 óta minősítenek. mely állandóan képes új generáció létrehozására. főbb vonalaiban harmonizál az EU-rendeletekkel.) jó hírnevet vívtak ki maguknak és a rájuk bízott feladatokat tökéletesen megoldották. Altalános magtermelési ismeretek i. A Magyar Szabvány (MSZ) átvette a Nemzetközi Magvizsgáló Szövetség (International Seed Testing Association. Monori mag stb. A vetőmagforgalom szabályozását az EU-ban a 2358/71 EU-rendelet szabályozza. fajtatiszta. A háború előtt a magyarcé gek (Mauthner. Napjainkra a vetőmag termeltetése és forgalmazása egyaránt határok felettivé vált. biológiai alap. Az ellenőrzés. valós értéke csak hosszabb idő után realizálódik. minősített és vetésre előkészített mag. A fajtaminősítés. A vetőmagtermelés helye a növénytermesztésben A vetőmag-szaporításnak hazánkban szép hagyományai vannak. bizalmi cikk. napján lépett hatályba. A vetőmag a fajta tulajdonságainak is hordozója. A nagy társadalmi munkamegosztás világméretűvé vált. törvényt. faj. A Magyar Köztársaság Országgyűlése 1996. egyhangúlag elfogadta az azévi CXXXI. Bizonyítja ezt 195 . minősítés letéteményese az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI).

-forgalmazó bejegyezve Magyarországon. atmoszf . a szántóterület kb. Aki "feketé n" vásáral ja vagy szerzi be a vetőmag vonatkozó atra használ vetőmag a és szeresen is törvényt sért. hogy nagyon nehéz. t. vetőmagot vásárol ot. szétvála adatait fajok stb. -jó föld. A zöldség export A vetőmagexport összes értéke: 95 millió USD a mezőgazdasági nál vetőmag zöldség a kerül. az kétmilag is elismert. Vagyis megszü részesínem ésben elismer állami n országo Magyar l célú árutermeltetés céljábó nem tett növényfajta is felhasználható legyen. helyen Hollandia. előírá­ Hogyan tudhatj a meg a gyakorlati szakember.jobb dasági eredményt érthetünk el. A szép helyezésünk megtartásához elengedhetetlen: esztő -maga s színvonalú szakmai felkészültség (sajátos zöldségmagterm éra). hántolá si-és mag borsó. 4%-a. a növénytermelés bruttó termelé . Nincs különválasztva a fajtaborsó. lés Bonyolítja továbbá a dolgunkat. A legtöbb 7. hogy a törvény eme olt) (fémzár tt minősíte iben amenny k. hogy jelenleg több mint 50 vetőmag-termeltető. . Dánia. megfelelő birtoknagyság. k lehetne tak nyugod nak.korszerű műszaki felszereltség. Franciaország. -nagyo n sok kézimunkaerő. 13%-a. miatt a szántóföldi növények és zöldség takarmány da erre a fajtaborsó. szaktanácsadás. áthágva a fajtára 196 . Az összes vetőmagtermés 25%-a exportra USA. A terrnesztót zők: fontosabb megállapítások a követke szapoMagyarországon csak állami elismerésben részesült vagy ideiglenes és forelés áruterm rításra engedélyezett növényfaj és növényfajta termeszthető export hogy get.l cég van az is. lehetősé a azt nteti galomb a hozatal céljából. l l i 1 ! l l ~ j A "Vetőmag-törvény" érintő legRészletes ismertetésére helyhiány miatt nem térünk ki.átgondolt stratégia. magyar időjárás. Olaszország után a van Magyarország. Németország. között: k országo ló exportá ot vetőmag ez az arány magasabb. terrnelő A el? sainak megfelelően jár-e állal egyútta fajta a hogy afelől. gazMindezek birtokában területegységre számítva nagyobb árbevételt. változot között ha ezer ségmagtermő terület az elmúlt években l 0-25 sének A termelés értéke: 40 milliárd Ft. A zöldA vetőmag-szaporító terület: 182 ezer ha. (A Nemzeti Fajtajegyzékben szereplő fajta). a pontatlan adatköz pélJó sztani. változik között Ft milliárd 3-5 értéke g vetőma 10%-a.

) között. paradicsom stb. Érte felelősséget vállal az állam is. -egymást kölcsönösen megtermékenyítffk: spenót. állították elő. hogy a "fekete mag" használata esetén a termelő elesik mindazoktól a biztosítékoktól. szemlék. Az új törvény és végrehajtási utasításai felvállalják az EU-csatlakozás tényét és a csatlakozás átmeneti. vörös.) elegendő 1-2 vetőgép alja más fajjal. retek. saláta. kabakosok stb. . Az új törvény kétféle vetőmagminősítést fogad el: . uborka. előkészítő idejének feltételeit. bab. a fajták egymástól való elválasztását jelenti. 197 . Az izoláció hatásfoka akkor érvényesül. bejelentés. Súgetelés (izoláhís). petrezselyem.fajtakeveredés elkerülése. amiket a fajta és a vetőmag minősége nyújt. fajtával való bevetése és már vethetjük is a következő fajtát. ill. függően 500-1000 métert hagyunk ki az egyes tételek között. fajtától stb. sárgarépa. ha a megporzást végző rovar vagy a szél közvetítését idegen fajta pollenjével ki tudjuk küszöbölni.a standard. kukorica. Ez pedig nem kis gondot jelent. A vetőmagtermesztés különleges feladatai A vetőmagtermesztés különleges feladataiból kettőt emelünk ki: a szigetelést (izoláció) és a szelekciót.certifikált vetőmag. Ilyen esetben a fajtól.önbeporzá zöldségnövények: paradicsom. annak hiányában a forgalmazó garantálja. borsó. dinnyefélék. -idegen beporzás miatti izoláció.jogszabályokat. tök. fémzárolás stb.egymás között és repcsényretekkel keresztezffdffk: retkek. hogy nem csupán a saját vetéstervünkben szereplő fajok fajtáira kell figyelemmel lennünk. A certijlkált vetőmagtételt a hagyományos úton. Nehezíti a dolgot.és póréhagyma. petrezselyem. A fizikai keveredést kell itt elkerülnünk. paprika (részben). feketegyökér. hanem a szomszédok megporzó fajtái sem kerülhetnek az adott távolságnál közelebb. Az izolációs távolság megnövekszik az idegen termékenyülő növények (sárgarépa. A standard minősítésnél a fajtára vonatkozó garanciát a nemesítő vagy fajtafenntartó. A vetőmag zöme ebbe a kategóriába tartozik. Öntermékenyülő növényeknél (saláta. nem beszélve arról. Két fontos szempontot kell figyelembe venni a kivitelezésnél: . . Igen-igen nehezen tudott a szakma ezzel az új rendszerrel megbirkózni. A jobb áttekinthetőség végett összefoglaljuk a zöldségfajok megtermékenyülési viszonyait: .

paradicsomnál stb. kötöző saláta). földimogyoró.-egymás közölt és a vad sárgarépával keresztez(fdik: sárgarépa. zeller. A káposztafélék összes fajai és fajtái egymással kereszteződnek. levélzöldségek: salátafélék (fejes saláta. kelkáposzta. Feladata a fajtaazonosság megőrzése. póréhagyma. bokorbab. 198 . karalábé. petrezselyem. nyári retek. Legtöbbször a borsó hüvelyszelekciója szakott lenni. Az idegen egyedek eltávolításának következő időszaka a virágzás ideje. Részletes zöldségmagtermesztés A magfogás ideje alapján megkülönböztetünk: . a fajtától elütő idegeneket eltávolítjuk. Virág színében. Külön szólunk a kétévesekrőL Ezeknél a dugványszelekciót is el kell végezni. A fejlődés során. kínai kel. hagymafélék: vöröshagyma. metélőhagyma. bimbóskel. őszi és téli retek.kétéves magtermő zöldségfélék: gyökér. Célja a fajtaleromlás folyamatának megállítása (DUS). cékla. endivia saláta. A zöldségfajoknál kettő. amikor a fajtára jellemző és jól felismerhető bélyegek már láthatók. virágzás idejében eltérőeket kiszelektáljuk. sóska. Csak az egészséges. . Itt előfordulhat idegenbeporzás is. A munkát szakember irányítja. csemegekukorica. tépő saláta. jól fejlett növényállomány teszi lehetővé a fajtára jellemző bélyegek és tulajdonságok kifejlődését. Gyors intézkedést igényel ez a szelekció. Nagyon kell ügyelni ennek elkerülésére. hogy azok egészséges magszárat fejlesszenek és termést érleljenek. alakjában.egyéves magtermő zöldségnövényeket hüvelyesek: borsó. brokkoli. Szelekció. bordás kel. tök. a zárt állományt és a növények olyan fejlettségi fokát. Az első szelekció alkalmával már a növekedésben elmaradt egyedeket is eltávolítjuk. . rókafülű borsók kiszelektálása). kabakosok: uborka. de elvégezhető paprikánál. A fajtára jellemző fajtabélyegek kialakulása után végezzük el a lombszelekciót (pl. ritkán három szelekciót végzünk. görögdinnye. Az utolsó lehetőség a szelektálásra a termés megjelenésekor van.és gumósnövények: sárgarépa.évelő maghozó zöldségfélék: spárga. tojásgyümölcs. karósbab. fekete gyökér. -egymás között és a vad fajokkal keresztez(fdik: cikória. sárgadinnye. káposztafélék: karfiol. káposztafélék: fejes káposzta. A szelekcióhoz nagyfokú szakértelem és jó fajtaismeret szükséges. metélő saláta. burgonyafélék: paradicsom. spenót. paprika. Ide tartozik továbbá a hónapos-.

A növényszám IOOx!OO. száraz magot zsákoljuk. éréskezkedetkor és magozáskor. I. forgóha illesztés. mert a sűrű sorban előbb összekapaszkodnak a növények. A szelekció már a lombnövekedés kezdetétől. A kézzel kivájt vagy géppel fejtett magot bő vizben mossuk. ami egyben a technológiai változatokat is jelenti. Augusztus vége. Ha palántát nevelünk. a hibrid és a mag nélküli (triploid) magtermesztésben. amikor a legkorábban megtermékenyült és biológiailag legértékesebb termések már túlértek. A vetőmagot termeszthetjük állandó helyre vetéssei és palántázássaL A palántanevelés költsége miatt esetünkben a helyre vetés elterjedtebb. évelő faj rövid technológiai Görögdinnye (Citrullus tanatus [THUMB] MANSF. A leszedett terméseket a kijelölt utak mentén kupacokba (a sérült. 199 . Előírás. Az éretlen dinnyéből szám1azó mag vetésre nem alkalmas. között van.7%. A szedést akkor kell kezdeni. Az elérhető magtermés l 00--200 kg/ha. és a további várakozás egy részük pusztulását (fölrepedés. Betakarítás. A dinnyemag kinyerhető kézzel és géppel. 100xl25. idegen termékenyülő növény.Helyszűke miatt egy-egy egyéves. mint tudjuk a görögdinnyénél nincs utóérés. A vetőmag aránya a termésen belül 0. A táblakiválasztás. vagy kádakba) rakjuk. A virágokat méhek termékenyítik meg. szeptember eleje az első szedés ideje. eltérő lombra elkezdhető. Tehát mindkét szaporítási mód ideje későbbimint az árutermesztésben. Kötelező az ellenőrzés. talajelőkészítés szempontjai megegyeznek a szabadföldi termesztésnél leírtakkaL Szaporítás. A szedő felelőssége itt is nagy. Az ikersoros elrendezés is ajánlott. Amosás után szárítjuk a magot. Konstans fajták magtermesztése: Az ország déli. beteg egyedek kiválogatása a termésfejlődés kezdetén. között ültetünk. Általában kétszeri mosással jó tisztaságú magot lehet nyerni.) A görögdinnye egyéves. Növénye/rendezés. délkeleti részei a legkedvezőbbek a vetőmag termesztésére.5-0. hogy a magtermő tábla körül elit vetőmagtermesztéskor l OOO m. május 15-20. Az állandó helyre vetés ideje április 25-30. de fajtaazonos dinnyéket hordóba. rothadás) okozná. Ez történhet napon és mesterséges szárítássaL Ez utóbbinál 40 °C fölé nem emelkedhet a hőmérséklet. A csörgő. A magtermesztés technológiája eltér a konstans. s a széles sorköz hosszabb ideig géppel is művelhető. fokú szaporulat esetén 800 m. az elütő. 125xl25 cm-es elrendezésben megfelelő. kétéves és leírását ismertetjük. szabvány vetőmag előállításakor 500 m-es izolációs távalságat kell hagyni.

a reggeli órákban leszedjük az éppen nyíló hímvirágokat (anyanövényekről). Az esetleges fagykár kiküszöbölésére l 00%-os tartalék palánta nevelése szükséges. A II. A keresztezést addig folytatjuk. biztosan hibrid magot tartalmazó terméseket szedjük.és tőtávval alakíthatjuk ki. A virágeltávolítást a méhjárás megindulásáig (kb. között ültetjük ki. Mag nélküli (triploid) hibrid magtermesztése: Újra divatba jött a magnélküli görögdinnye. A tetraplaid anya virágait egy diploid apa virágporával porozzuk be. Termésszedéskor csak az anyanövényen fejlődött. és 20. között. A területen a 4:2 anya:apa arány kivánatos. A nap későbbi részében a hímvirágbimbókat is leszedjük. Magyarországon Kiss Á. Az apanövényeket május l. és 5. Akkor kezdhető ha az apanövények 90%-a hímvirágot fejleszt. Előrehaladott kísérletek folynak a kémiai kasztrálás bevezetésére (Ethrel stb. Az állománysűrűséget 1. osztályú mag 99% tisztaságú. Az első triploid dinnyék 1959-61-es években Japánban. A triploid vetőmag termesztésekor és a hibrid magnál ismertetett (4:2 soros) elrendezést alkalmazzuk. A munkákat úgy kell szervezni. Az apanövények május eleji kiültetése kockázattal jár. ez június-július hónapban esedékes.5 m-es sor. Az apanövények 15-18 napos fejlődési előnye tesz lehetővé megfelelő együttvirágzást Hibridmagterme sztésben 1000 m-es izoláló távolságot kell hagynunk. hogy a következő nap reggelén kevés hímvirág legyen. 9 óra) be kell fejezni. majd az USA-ban kerültek forgalomba. tem1ős) és a korábban termékenyült terméseket A műveleteket naponta folytatjuk. 4:2 soros elrendezésben. hibrid magot tartalmazó dinnye. A hibrid mag nagy érték.Min(fségi előírások: Az I. Aszülőpárok magját legtöbbször a nemesítő.és 1500 db apanövényt kell felnevelni. 94% csírázóképességű és 12% nedvességtartalmú. A kiültelés időpontja változik.5xl.). Itt földkockás palántával dolgozunk. s az anyanövények 25%-án megjelentek a termős virágok. Hihridmagtermesztés: A görögdinnye hibridmagot a kukoricánál is alkalmazott állománykeresztezéses módszerrel állítják elő. az anyanövényeket május 15. 88% csírázóképességű és 12% nedvességtartalmú. Speciális munka az állománykeresztezés. A triploid hibridek vetőmagját leginkább kézi porzással állítják elő. (1961) állított elő elsőként triploid fajtát. Hektáronként 3000 db anya. 200 . hogy tövenként legyen 1-2 db megtermékenyített. osztály 98% tisztaságú. Az állománykeresztezés első napján az anyanövényekről eltávolítunk minden virágot (hím. A hibrid mag előállítása a továbbiakban a fajtahibridével azonos. amíg el nem érjük. hogy hímvirág még csak véletlenül sem maradjon az anyanövényeken. fajtatulajdonos adja.

prizmás tárolókba tesszük.A magtennesztés. -máso dik: a duványok kiültetése előtt. A vetéshez egyenletes. Lényeges. Az első évben felneveljük a dugványt. hogy az őszi felszedés idejére még fejlődésben lévő dugván yokat kapjunk. A javasolt vetésidő össszefügg a tennes ztett fajta tenyészidejével. novem ber elején. A megjel ölt időpontokban a kelés csak öntözött körülmények között biztosítható. A hosszú tenyészidejűeket április. Egy-egy tetra tennés ben 50-80 db mag található. majd az árutermesztés is a szülők genetikai alkatából adódóan nehézkesebb. amikor az időjárás hűvösebbre fordul és könnyebb a dugványok prizmázás előtti lehűtése. Előfordulhat hűtőházi tárolás is. 201 . a rövid tenyészidejűeket június közepén vetjük. A kivánt csírasz ám 1-1. szempo ntjait lásd a korábban leírtakban. A tetraploid anyák fenntartása.5-3.5-2 cm-es levélcsonkor hagyunk).8 millió db/ha. seprűsödő és felmagzó töveket.2 millió db/ha. A nagyobb testű fajtáknál 0. Kiváló dugványokat nevelhetünk bakhát as tennesztéssel is. ez mindössze egynyolcada a diploid fajtában található magna k. októbe r végén. ssp. A pollená tvitel. Dugványok fe/szedése. A dugványokat megsza badítjuk a lobozatuktól. hogy a szívrész meg ne sérüljön (l . óvatosan. télire. A vetés mélysége: 2-3 cm. talajelőkészítés stb. tömör (nem tömött) magágyat készítünk. Tennes ztett fajtáink zöme külföldi. de szép magyar nemesítésű fajtasor is rendelkezésünkre áll. de ez költségesebb. Sárgarépa (Daucus carota L. Megtisztítjuk a föld és lombmaradványoktóL A sárgarépa dugványokat. földprizmában tároljuk. a középhosszúakat május. Izoláció: Az elválasztósáv dugványnevelésben legalább 2 m. jó szerkezetű. A táblakiválasztás. környezeti igényük kielégítése nagyobb gondosságot igényel. sativus) A sárgarépa a magtennesztésben kétéves növény. sávközéptől sávköz épig értendő. forgóha illesztés. A sárgarépa dugványokat még felszedésük előtt szelekt álni kell. A sortávolság 30-50 cm. Sávos vetésnél. Szaporítás. Ideje. 4-6 cm. Ki kell szedni belőlük a lombra elütő. a termékenyülés is nehézkesebb. A felszedés történhet kézzel és géppel. mint a diploidoké.5 kg/ha. a másodikban a magtennő növényt. Szelekció. A szántóföldi ellenőrzések ideje: -első: a kifejlett dugványok felszedésekor. Vetőmagszükséglet: 2. késő ősszel.

öntözhető öntés. Jól érzi magát a meszes. majd a kúpokat körülkötjük. szemben a rendrevágássaL A reglonozás kizárólag a lombozat leszárítására és nem a mag érésének gyorsítására szolgál. A kétmenetes betakarítás az elterjedtebb. Az első és második évben végzett ápolási munkák jellegében és számában alig különböznek. Az ápolási munkák és a növényvédelem megegyeznek az árutermesztésnél leírtakkaL Defóliálás. év). amikor a talaj hőmér­ séklete eléri a 3-5 °C-ot. A maghozó évben az öntözés beiszapoló. gyökeresedést segítő öntözéssel kezdődik. síma felületű. Az elrendezés soros. Az ültetés mélysége akkor megfelelő. Szelekció (2. 12-15-18-24 m-ként hagyunk ki 3 méteres kezelőutat Az ültetés történhet kézzel ill. 6-8 napi utáérlelés után lehet a cséplést elkezdeni. Különösen ott fontos. A cséplést CD-105. Általában havonta egy-egy vízpótló öntözést tervezünk. géppel. A további szelekció: (első szelekció) virágzás idején. vadmurok és bürök eltávolítása aszigetelő távolságon belül (1000 m). Elővetemény. A magvak 80--85%-os érettségénél (barna mag) elvégezhető 2. mélyen művelhető. A legkisebb sortávolság 50 cm. 5. Elütő típus.3-6. A eltérő típusokat. üde homoktalajokban is.0 l Reglone (5-600 l víz/ha) felhasználásával. A szárakat kézzel kúpokba rakjuk. ahol több fajtát termesztenek. késve virágzó stb. A dugványokat március közepén ültetjük ki. Mivel a sárgarépa a vadmurokkal kereszteződik. jobb betakarítás érdekében van rá szükség. egyedeket eltávolítjuk. Az izolációs távolság 800--1000 m. nagyban segíti a dugványok ültetés előtti válogatása. kerülni kell a fertőzött területeket Ültetés. humuszban gazdag. vályogtalajt válasszunk számára. A magtermő év szelekcióját. beteg. A tőtávolság 25-30 cm. Második szelekció az érés kezdetén esedékes.év (második év): Terület kiválasztás. Levéltelenítést jelent. ha a dugvány koronája felett legalább 3-4 cm-es takaróréteg van. Magtermő 202 . A virágzáskor az egyöntetű­ ségre kell ügyelni. A csapadékpótló öntözések száma az időjárás függvénye. A pontosabb. Betakarítás. E 516 stb. A reglonozás napjától számítva biológiai utóérés nincs.0 pH közötti kémhatású. Első lépésként az érett állományt rendre vágjuk fűkaszával.5-3. Izoláció. Két kalászos közé ültessük a kombinált szántóföldi vetésforgóba. A művelésmód mindig sík. A mag betakarítása történhet egymenetes és kétmenetes módszerrel. a megfelelő átalakítás elvégzése után. gabonakombájnokkal végezhetjük. középkötött. annak hatékonyságát. (karógyökér alapján) és a beteg dugványokat feltétlenül távolítsuk el. Mélyrétegű. E 512.

3 t/ha. augusztus első dekádja. károsodás nélkül a sárgarépa. Az egymenetes betakarítás csak a defóliálás alkalmazásával. A sárgarépa fagyérzékeny növény. hogy a levélzet felső 1/3-1/4-e maradjon takaratlanúl. a sorokat egymástól 3 cm távolságra állítjuk. A direkt termesztési eljárás csak erre maximálisan alkalmas termőhelyi feltételek közölt valósítható meg. Feltétlenül szükséges. az előírt 14%-os víztartalomra. A megmaradó növény aránya 20-30%-os.0%.0 t/ha. Vetés. A nemesített vetőmag I. azt követően 6-10 nap múlva végezhető kombájnnaL Szárítás. csírázási %-a 70. 203 . Ilyen technológiai fegyelemmel lett az érés viszonylag egyszerre következik be. Az elérhet/J magtermés rövid tenyészidejű fajtákból 0. Eltér az indirekt eljárásnál ismertetettőL A vetés ideje július vége. hogy az a téli időszak alatt uralkodó szél irányával megegyező legyen. A feltöltésnél igyekezzünk minél nagyobb bakhátat húzni a sarok fölé. általában október végén. Itt is a sávos vetést alkalmazzuk. Ez a technológia a sárgarépa magtermesztés nagyüzemi. A takarás eszköze a Van-Rumpt holland gyártmányú burgonyatöltögető. gyommentes állomány. Öntözési lehetőség nélkül a módszert alkalmazni nem szabad. Átteleltetés.-ban Xanthomonas carotae-val fertőzött mag nem lehet. víztartalma pedig 16-18%. oszt. úgy. Ebben az időben a sárgarépa gyökérteste 5-8 mm átmérőjű.4-1. Min/fségi el/Jírások. direkt magtermesztési módszer. ErreaK-523 A típusú előtisztító alkalmas. -20 °C hőmérsékletet is kibírja.5. nedvességtartalma 14%. A fagyok beállta előtt. Az elcsépelt magot előtisztítani kell. csírázási %-a 85. A direkt termesztési módnál az öntözés elkerülhetetlen feltétele a sikernek. bennhagyásos technológiája. Öntözés.Az egymenetes betakarítás előfeltétele a homogén.6-1. l sávban 3 sort vetünk. tisztítás. hónélküli állapotban -15. Az elsőosztályú mag tisztaság %-a 98. Követelmény a fajtatiszta. A kombájnnal elcsépelt sárgarépamag tisztasága 40-60%. Az ismertetett technológia mellett megtalálható hazánkban is a helyben átteleltetett. a félhosszú fajtákból 0.3-0. hogy a fagyok beálltáig ezt a múveletet elvégezzük. Betakart. Előtisztítás után a magvakat szárítani kell. a hosszú tenyészidejű fajtákból 0. 12 métercnként hagyunk ki 2-3m-es sávot a növényvédelmi munkák biztosítására A vetőmagigény soronként 80-I 00 csíra.8 t/ha. november elején a növénysorokat takami kell. nedvességtartalma 14% lehet. idegenmagtartalma 4000 db/kg. A vetés irányát úgy válagassuk meg. dugványozás nélküli. A sarok egymástól 50 cm-re helyezkednek el. nemesített szaporítóanyag (elit). Ennél a technoJógiánál elengedhetetlen a talajfertőtlení­ tés. Szárítás után további tisztítás szükséges a szabványban előírt tisztaság eléréséhez. öntözött körülmények között. A másodosztály tisztasága 97. idegenmagtartalma 800 db/kg.

A virágzáskor szinte kizárólag egyelsődleges és kismértékben másodiagos virágokat lehet találni. ferde gumiszalagos tisztítón engedjük át a magot. Ezennel megtörtént a magtermesztésre Jegalkalmasabb tövek kiválasztása. ill. A magtermő táblákról nem szabad sípokat szedni. tompaújjú boronával végezzük. A kora tavaszi fagyok megszűntével. így már kijelölhetők lesznek a bőtermő. Elterjedtebb és olcsóbb az állandó helyrevetés. tisztítás. A sárgarépamag víztartalma ekkor 16--18%. ügyelve arra. egy előtisztítás után. Ezt a műveletet az előzőre kos szögben megismételjük. 90 fokönnyű. Betakarítás. illetve barnult. Kívánatos a folyóméterenkénti dása. amikor a magvak 80-85%-a barna. a kombájntól a szállítójármű azonnal a szárítópadozatra juttatja a magot. A virágzás öntetű. Vetőmagigény 4 kg/ha. 10-15 db megerősödnek. rövid. A szárított. Ápolási munkák. kiegyenlítettsége általában jó. kombájnnal e\csépelhető a mag. Szelekció. Meghajtatjuk őket. a takarást kinyitjuk. 204 . 12%-os víztartalmú magot tisztítjuk. A Reglone kipermetezése után 5-8 nappal egy menetben. A spárgát vethetjük állandó helyre. Aprilis közepén a bakhátakat elbontják.Tavaszi kitakarás. Az állományt szigorú szelekció után állítjuk be. majd szárbaszöknek. fajtaazonos. Az áttelelt és szárbaszökött állomány beállottsága.0 l/ha Reglone 500-600 l/ha vízben való kipermetezése. ahogy a talajra rá lehet menni. A szárítás időtartama 3-5 nap. megjelölik.) Évelő növény. fejlettsége. érés. A szárítást a magyar gyártmányú TSZP-IL típusú terményszárító padazatán helyezzük el. gyomirtás ad folyamatos munkát. egyöntetűsége. Aprilis elején öntözhető területen még vethetünk. A végleges növényelrendezés a szelekció után alakul ki. ültethetünk magonc_okat is. egészséges tövek. amenynyiben szükséges. Biztonság otjelent a 2. Ezeket karókkal stb. Spárga (Asparagus officinalis L. Tövek áttelepítése. hogy az ültetvényben 5-6 nőegyedre jusson egy hím egyed. A nyitást a sorokra 45 fokos szögben járatott. A szelektált töveket. március végén 40 cm-es bakhátakat húznak a spárga fölé~ A bakhát alatt a tövek rohamos fejlődésnek indulnak. A kinyitás után a növények gyorsan kihajtanak. A szárítás lényege az. Szárítás. Vetésmélység 3-4 cm.5-3. több évi megfigyelés után áttelepítik 100x40-5 0 cm-es térállásra. A harmadik évben. Szaporítás.5 méter vastagon terített sárgarépamagon. maghozó növény megmara Virágzás. hogy alacsony relatív páratartalmú levegőt juttassunk keresztül a padazatra 1-1 . A vetés ideje március. Növényelrendezés 100x30-4 0 cm. A rendszeres növényvédelem.

majd kicentrifugáljuk. A tiszta magot ritka szövetű zsákba tesszük. napos helyen. Az áztatást igény szerint megismételhetjük. zsákvászonra terítve 35--40 °C-on szárítjuk. feketék. A spárgamagot a bogyók teljes beérése után aratjuk. kévébe kötjük és a magot utóérleljük. A beérett bogyók fényes skarlátvörös színűek. A szárról leválasztott bogyókat 2-3 napig vízben áztatják. 2-3 hétig. A szárítás ideje alatt többször megkeverjük a magot. a mag a kád aljára kerül. 205 .0--1. A maghozó tábláról először a negyedik évben szedhető mag. vékony rétegben 1. A betakarítás ideje szeptember.5 cm. a kijelölt tövek számától függóen változó: 20--120 kg/ha.Betakarítás. a bennük lévő magvak érettek. A spárgaszárat levágjuk. Az elérhető magtermés. Az áztatás végén a héj és húsrész a víz tetejére. A betakarítás menete. Szárítás. Ezt követően szellős. kemények. A vágás történhet kézzel és géppel.

.

Hornok László ( 1990): Gyógynövények termesztése és feldolgozása. Budapest. Budapest. Mezőgazdasági Kiadó. nuTtrágyák ( 1990): Mezőgazdasági műtrágyázási Kiadó. Budapest. Mezőgazdasági Kiadó. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest. Fehér Béláné dr. Kiss Á1pád ( 1980): A borsó termesztése. Növényvéd(f szerek. Budapest. Budapest.\· István (!987): Zöldségtermesztés a házikertben. Nahlik Gyiirgy (!981): A szántóföldi zöldségnövények irányelvei. Budapest. Hodossi Sándor (!980): Az uborka szabadföldi termesztése és hajtatása. MÉM NAK. Budapest. Nagy József-Zatykó Lajosné (!981): Dinnyetermesztés. 1994): Zöldségtermesztők kézikönyve. Budapest.és dinnyetermesztés a házi kertben. Balázs Sándor-Filiu. 207 . Mezőgazdasági Kiadó. Mezőgazdasági Kiadó. Mezőgazdasági Kiadó. Nagy József (!978): Uborka. Budapest. Mezőgazdasági Kiadó. Mezőgazdasági Kiadó. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó. Balázs Sándor (!989. Budapest.Irodalom Antal József (!987): Növénytermesztők zsebkönyve. (1995): Spárgát a piacra.

Rápóti-Romvári ( 1971 ): Gyógyító növények. árutermesztési forgalmazásra javasolt zöldség.-Nyiredy Sz. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest. Budapest. Int.és gyógynövényfajták jegyzéke. (1989): Gyógynövények terápiás alkalmazása. Terpó András (1986): Növényrendszertan az ökonombotanika alapjaival ( 1. Velich István-Csizmadia László ( 1985): Zöldbab. és egyéb gombák termesztése.-Nyiredyné M.) Mezőgazdasági Kiadó. Budapest. Min.és zöldborsótermesztés... Somos András ( 1983): Zöldségtermesztés. L. Medicina Kiadó. Budapest. a laska-.Petri G. K. 208 . Mezőgazdasági Kiadó. Szalóczy Bálint ( 1990): Szaporításra engedélyezett. Budapest. Mezőgazdasági Kiadó. Zatykó Lajos (1979): Paprikatermesztés. Budapest. korszerű Szabó István (1990): A csiperke-. Sza/va Péter ( 1982): Káposztafél ék termesztése. Mezőgazdasági Kiadó. I. Mg. K. Budapest. Budapest. Medicina Kiadó.

és fűszernövények táplálkozási jelentősége 5 10 15 15 16 17 18 19 A haszonnövények morfológiai jellemzése Környezeti igények Fény Hőmérséklet Víz Tápanyag Talajigény. öntözési norma Idénynorma Öntözési forduló Öntözési célok a zöldségtermesztésben Szaporítás A vetőmag Vetés Magvetés módja Palántanevelés A palánták ápolási munkái Termesztőlétesítmények Gombatermesztő 32 33 34 34 34 35 35 35 37 38 39 43 44 49 50 57 helyiségek 209 .Tartalom A zöldség. szántóföldi termőhelyek Termesztéstechnikai munkák Trágyázás Talajművelés 23 23 27 30 Vetésforgók kicsiben Öntözés Öntözési módok a zöldsgétermesztésben Öntözési terve elemei Az öntözés időpontja Öntözővíz mennyisége.

minősége és a betakarítás időpontjának összefüggése A szedések gyakorisága Betakarítási módok A zöldségfélék árukezelése. kezelésnél kijuttatható hatóanyagok Preemergens kezelésnél kijuttatható hatóanyagok Posztemergensen kijuttatható hatóanyagok A zöldség. lényerés Egyszerű tartósítási eljárúsok Tárolás A tárolás eredményességét meghatározó tényezők A termények előkészítése tárolásra Tároló helyek előkészítése és fertőtlenítése Szállító és csomagoló eszközök előkészítése.és fűszernövények részletes bemutatása Burgonyafélék ~~~~ Étkezési paprika Fűszerpaprika Tojásgyümölcs Korai burgonya Kabakosok Görögdinnye Sárgadinnye 210 98 l 02 l 05 l 07 ll O ll O 114 .Kisgazdasági gyógynövényszárítók Zöldségfélék betakarítása Betakarítás Szedés. csírátlanítása Tárolási módok Növényvédelem Kórokozók Kártevők 58 60 60 60 61 61 62 63 63 64 64 66 66 69 70 71 72 73 74 79 79 85 90 92 92 92 94 94 ~ Gyomnövények Presowing és ppi. feldolgozása. aratás Az érettség fogalma A betakarítás idejét meghatározó tényezők A tem1és mennyisége. tárolása A termények előkészítése értékesítésre Előfeldolgozás.

Uborka Spárgatök Cukkini Csillagtök Laskatök Sütőtök 117 Hüvelyesek Borsó Bokorbab Karósbab Földimogyoró Csemegekukorica Káposztafél ék Fejes káposzta Kelkáposzta Karalábé Karfiol Brokkoli Bimbóskel Kínai kel Gyökérzöldség-növények Petrezselyem Sárgarépa Pasztinák Gumós zeller Retek Cékla Feketegyökér Torma Hagymafélék Vöröshagyma Fokhagyma Póréhagyma Metélőhagyma Téli sarjadékhagyma Levélzöldségfélék Fejes saláta Endíviasaláta Cikóriasaláta Spenót Sóska 120 121 121 122 122 123 123 126 128 129 130 132 132 135 138 139 141 142 144 145 145 147 149 150 152 !53 154 156 157 157 161 !61 162 !63 !64 !64 166 167 169 171 211 .

Kerékgyártó u. Telefon: 251-5335.és gyógynövények Mák Macskagyökér Borsosmenta Citromfű 172 Majoránna Körömvirág Általános magtermelési ismeretek A vetőmagtermelés helye a növénytermesztésben A "Vetőmag-törvény" A vetőmagtermesztés különleges feladatai Részeletes zöldségmagtermesztés Irodalom 178 180 183 183 187 188 190 191 193 195 195 196 197 198 207 Készült a Grafika-Typopress Nyomdában 1147 Budapest. 251-7700 a nyomda ügyvezető igazgatója vezető Felelős .Spárga Terrnesztett gombák A rennesztett gombák környezeti igénye Fűszer. 47-49.

Afogyasztandó zöldség termesztéséhez alapos szakértelem szükséges. betakarítás ismertetésére. · növényelrendezés. sok vitamint. Az újabb kutatások szerint a zöldség több mint táplálék.Azöldségnövények intenzív művelést kívánó. feladatokat. trágyázás. Könyvünk a növény morfológiai leírásától kezdve ismerteti az általános termesztési igényeket. Kitér a fajták felsorolására. szaporítás. nagy biológiai értékű . Azöldségfogyasztás fokozása az egészségmegőrzést szolgálja. ápolás. íz. .és zamatanyagat tartalmazó növények. ásványi sót. nyersen vagy feldolgozva emberi táplálékul szolgáló. a környezeti igények talaj-előkészítés . ]ó értelemben mondva ehhez "mesterré" kell válni.