Dr.

NagyJózsef

Haszonkert a ház körül

Zöldségtermesztés

Ez a kiadvány a Nyitott Szakképzésért Közalapítvány támogatásával készült

Nyitott Szakkép zésért Közalap itvány

Mestergazda könyvek
Sorozatszerkesztő:

Dr. Kovács László Miklós

MAGYAR AGRÁRKAMARA

MEZŐGAZDASÁGI

SZAKTUD ÁS KIADÓ

Dr. Nagy József

Haszonkert a ház körül

Zöldségtermesztés

Mezőgazdasági

Szaktudás Kiadó Budapest, 1999

K 1.139.092 88 320 N22
és a

Lektorálta:

dr. Gerendás Károly dr. Terbe István Farkas Marianna

Jombatermesztő

helyiségek errnesztett gombák c. fejezetet

dr. Szabó István
A kisgazdasági gyógynövényszárítók Fűszer- és gyógynövén yek c. fejezetet dr. Hornok László
a Növényvédelem c. fejezetet

dr. Glits Márton és dr. Pénzes Béla
a Gyomnövények c. fejezetet

dr. Petrányi István
írták
~.

© dr. Nagy József, 1999

ISBN 963 356 261 9 ISSN 1419-9513

Kiadja a Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó 1142 Budapest, Erzsébet királyné útja 36/b • Telefon: 252-4772 Felelős kiadó a kiadó ügyvezető igazgatója Felelős szerkesztő: Balassa Éva Műszaki szerkesztő: Keresztes Júlia

2.és fűszernövényekben. íz. Kenyérrel laknak jól az emberek. 3.A zöldség. A társadalmi fejlődés további szakaszait az élelmezéstudom ányi szakembe:k három nagy szakaszra osztják: l. gumós növények) dominálnak. nyersen vagy feldolozva emberi táplálékul szolgáló. Ez a víz az ember számára nem a vízvezetékből. Értéken a zöldség-. intenzív művelést kívánó. növényi eredetű 1yagok (cereáliák. Főleg a fejlődő országokban jelentős kereslet alakul ki fehérjékben gazdag állati eredetű élelmiszerek iránt. valatint a gyümölcsökben található összetevőket. elemeket értik. ~m kenyérrel és hússal akarnak jóllakni. Nélkülözhetlen a vastagbél működéséhez. Jelentőségüket az ember fejlóctése során hamar felismerte.zhetetlen vizet említjük. A túlfinomított. nő a zöldségfélék iránti igény. A szervezetünk működtetéséhez szükséges energiát zömmel a növényi és álti eredetű élelmiszerek adják. 1ég barlangban lakva gyűjtögette a számára legszükségesebb növényeket és :rmesztette azokat. A zöldségfogyasztá s minilális. Az étkezésben az energiában gazdag. A közepes gazdaigi fejlettség szintjén kezd kialakulni. Új értékként jelentkezik a haszonnövényekben meglévő rostanyag.és zamatanyagokat tartalmazó növények. ásványi )t. minden élőlény számára nélkü. Értékfogyasztás. gyógy. De mik is ezek az értékek? Elsőként a haszonnövények ben található. zöldségnövények lágyszárú. mint megtanult volna magának házat építeni. Fehéljefogyasztás. kútSl származó vízzel egyenértékű. Az emberek már tudatosan táplálkoznak. A magyarországi fogyasztást tekintve a második (fehérjefogyasztás) kategóába tartozunk. nagy biológiai értékű. hüvelyesek adják. 1nek zömét a nagy szénhidrát-tartalmú gabonafélék. Megnövekszik a húsfoyasztás.és fűszernövények táplálkozási jelentősége . 5 . ipari eredetű élelmiszerek egyre :vésbé tartalmazzák. hogy l ember előbb létesített kertet. Köztudott. Energiaf"ogyasztás. Célunk e könyv megírásával az is.5-12. sok vitamint. Egy felnőtt ember napi szükséglete 10.5 kJ. hogy mielőbb az értékfor-asztók táborába tartozzunk.

Az energiát adó élelmiszereken kívül az egészség megtartásához elengedbe tetlenek a kis szénhidrát-, fehérje- és zsírtartalmú, dc vitaminokat, ásványi só kat, szerves savakat, íz- és zamatanyagokat jelentős mértékben tartalmazó ha szonnövények, zöldségfélék, gyógy- és fűszernövények. A zöldségfélék elsősorhan vitamin- és ásványi.\'(íforrások. A vitaminok sze repe közismert Korábbi vélemény szerint az ásványisó-források közül az em bernek minimum l O elemre elengedhetetlenül szüksége van. Ezek közül legna gyobb szerepet játszik pl. a kalcium, foszfor, vas. Az utóbbi évek gyakorlata v i szont bizonyítja, hogy az emberi szervezetnek a minimumon túl több tápelem n is szüksége van. Elegendő, ha a mesterségesen előállított (sok országban fo gyasztott) "cseppeket", "balzsamokat" stb. említjük. E kiegészítő anyagok a táplálkozási szokások, norn1ák hibáira figyelmeztetnek A zöldségfélékben található ásványi anyagok hamumaradványa lúgos kém hatású, ami könnyű emészthetőségüket segíti elő. A csupán néhány zöldségfajra terjedő fogyasztás elembeszűkülést jelent. E: azt jelenti, hogy a hiányt mesterséges úton kell pótolni. E helyett a változato fajösszetételre alapuló, folyamatos, friss zöldségellátást tartjuk egyedüli helye útnak. Magyarországon évente és személyenként 85-l 00 kg friss zöldsége fogyasztunk. Ez a statisztikai átlag. A haszonkerttel rendelkező emberek enné nagyobb mennyiséget fogyasztanak (önfogyasztás). Az egy ember számára optimális fogyasztást a szakemberek 120 kg/fő/é' értékben határozták meg. A hazánkban termesztett zöldségfajokból egy főre illetve egy négytagú családra jutó norma összetevőit, a termesztéshez szüksége területet tartalmazza az J. táhlázat. Az adatok szerint egy négytagú család zöldségigényét 360 m2 -en, választé kosan, igény szerint kielégíthetjük. Az ezen felüli területen folytatott termeszté már árutermesztési tesz lehelóvé és ez a haszonkert kiegészít() tevékenysége. A gyógy- és fűszernövényekben lévö táplálkozási értékek kiegészítik a zöldség féléknél elmondottakat. A növényekben rejlö gyógyérték az anyatejhez hasonló mivel abban nem csupán tápanyagok, hanem az önvédelmi harc és fejlóclés ered ményeképpen, rendkívül változatos, egymást kiegészít6, méregtelenító gyógy- é védőanyagok rejlenek. Ezek az anyagok az ember számára készen vannak, csak ér tük kell nyúlni. Nem véletlen tehát, hogy a természetes anyagok- köztük többsé gében a növényi eredetűek- ismét az érdeklődés középpontjába kerültek. A gyógynövények egyre nagyobb szerepet játszanak a betegségek megelő zésében, az egészség megtartásában, valamint a teljesítőképesség fokozásábm is. A korszerű gyógyászati és kozmetikai ipar nem nélkülözheti a gyógynövé nyeket, illetve azok ható- és illatanyagait Tudományosan igazolt tény, hogy az egészséges táplálkozás elképzelhetetle• fűszernövények nélkül. A növényi fűszerek ízükkel, zamatukkal, illatukkal é

6

l. táhláuil

Ztildségfogyasztás javasolt értékei, üsszetétele és területigénye Fejadag Zöldségfaj
kg/fő

Területigény kg/4

m 2/fő

m 2/4 fő 20,0 6,0 6,0 8,0 14,0 16,0 3,2 3,2 0,8 0.8 1,6 20,0 24,0 2,0 20,0 16,0 40,0 4,0 4,0 40,0 20,0 20,0 2,0 2,4 8.0 12,0 8,0 8,0 30,8 360,0

Fejes káposzta Kelkáposzta Karalábé Karfiol Sárgarépa Petrezselyem Zeller Retek (hónapos) Retek (nyári) Retek (téli) Cékla Paradicsom Zöldpaprika
Fűszerpaprika

Sárgadinnye Görögdinnye Uborka Spárgatök
Sütőtök

Zöldborsó Zöldbab Vöröshagyma Fokhagyma Zöldhagyma Fejes saláta Spenót Spárga Sóska Egyéb Összesen:

10,0 2,0 2,0 2,0 7,0 4,0 0,8 0,8 0,4 0,5 0,6 15,0 12,0 0,5 6,0 8,0 10,0 2,5 4,0 6,0 3,0 9,0 0,3 0,4 2,0 1,0 0,5 1,0 8,7 120,0

40,0 8,0 8,0 8.0 24,0 16,0 3,2 3,2 1,6 2,0 2,4 60,0 48,0 2,0 24,0 32,0 40,0 10,0 16,0 24,0 12,0 36,0 1,2 1,6 8,0 4,0 2,0 4,0 34,8 480,0

5,0 1,5 1,5 2,0 3,5 4,0 0,8 0,8 0,2 0,2 0,4 5,0 6,0 0,5 5,0 4.0 10,0 1,0 1,0 10,0 5,0 5,0 0,5 0,6 2,0 3,0 2,0 2,0 7,7 90,0

7

2. táhlázat A zöldségfélék beltartalmi értéke 100 g-ban Bimbóskel Brokkoli Burgonya Cékla Cikória Endívia Fehérítő zeller Fejes saláta Feketeretek Feketegyökér Fejes káposzta Fokhagyma Gumós kömény Hagyma Hagyma, szárított Karfiol Karalábé Kelkáposzta Kínai kel Kukorica Madársaláta Mángold
Metélőhagyma

Kalória (kcal) 52 33 87 37 !6 17 21 !6 20 74 85 !40 50 45 338 28 26 33 !6 107 22 23 55 28 19 61 38 18 19 35 20 26 352 370 25 76 28 !O 27 38 33 87

Joule (kl) 218 !38 364 !55 67 71 88 67 84 310 356 586 209 !88 !415 117 109 !38 67 448 92 96 230 117 80 255 !59 75 80 !47 84 109 !474 !549 104 318 117 42 113 !59 !38 364

Fehérje g 4 3 2 2 l 2 l l l l l 6 2 l ll 2 2 3

Zsír g l

Szénhidrát g 7 4 !9 8 2 2 4 2 4 16 4 28 9 10 69 4 4 4 2 19 3 3 8 5 3 10 6 3 4 7 3 3 58 61 5 15 5 l 4 7 5 13

Vitamin A A, C B" c A C, A A, C A, C A A, C
-

-

-

-

-

l -

3 2 2 4 l l 4 2 l l l 2 3 21 23 l 3 l l 2 2 2 7

l
-

A, C A, C A A A, C A, C A A, C
-

l

Paprika Paradicsom Petrezselyem Póréhagyma Rebarbara Retek Sárgarépa Spárga Spenót Szárazbab Szárazborsó Tojásgyümölcs Torma Tök Uborka Vöröshagyma Zeller Zöldbab Zöldborsó

-

A, C A, C A, C A, C A A, C
-

-

A, C A, C

-

A A, C A, C A, C A, C A A A A, C A, C A, C

2 l
-

-

-

-

A felsorolt zöldségfélék koleszterint nem tartalmaznak.

8

3. táhlúzat A ziildségfélék ásványianyag-tartalma 100 g-ban Cékla Fejes saláta Fejes káposzta Karfiol Karalábé Kelkáposzta Paprika Petrezselyem Retek Sárgarépa Spenót Vöröshagyma Zöldborsó Kalcium 34,5 28,2 33 J 28,9 43,0 56,8 12,3 56,0 47,0 46,1 133,0 31,1 36,6 Vas 0,6 0.2 0,2 0,3 0,3 0,2 0,3 0,4 1,5 0,3 4,0 1,6 1,0 Foszfor 30 40 80 60 80 80 55 30 40 50 160 25 130 Kálium 260 261 216 321 344 308 165 298 370 201 526 236 623 Nátrium 98,0 15,0 23,4 30,1 53,1 17,2 3,2 34,4 58,5 125,0 22,4 8.2 7,1 Magnézium 87 24 24 31 32 30 16 9 36 27 53 34 64

színükkel élvezetessé teszik ételeinket és italainkat Javítják az étvágyat, előse­ gítik az emésztő szervrendszer működését, esetenként csökkentik az emberi szervezet megterhelését. Gyakran gyógyhatásuk (görcsoldó, szélhajtó) is jelentős.

9

a sikeres munka érdekében ismernie kell a növények morfológiai felépítését. segíti. mert a növény teljesítményét ezáltal is növelhetik. növekedő gyökér előreha­ ladását sok növényfajnál a gyökértenyészőcsúcson lév6 gyökérsüveg is védi. járulékos gyökereknek nevezzük.). negyedrendű oldalgyökerek fejlőd­ nek. amelyek oldalgyökerekké fejl6dnek. elágazó és bojtos gyökerű növényeket. tápanyagat vesz fel és 3. A gyiikér elágazódása. száron. 10 . tök stb. a fögyökér erősen fejlett (sárgarépa. helyhez rögzíti a növényt. végül ezek hajszálgyökerekben végződnek. vastagságuk. Ezért elengedhetetlen az alapismeretek rövid összefoglalása. esetében. kedvező környezeti hatásként is gyakori például a paradicsom. Karógyökérről akkor beszélünk. torma stb. A főgyökér 1-3 cm hosszú fejlettségekor kis dudorok képződnek. mert az ö feladatuk a tápanyagok felvétele a talajból. A főgyökérből alakulnak ki az első rendű oldalgyökerek. Olyan gyökereket. amelyek a növénytest bárn1ilycn részén. hosszúságuk szinte azonos (spárga. a talaj felszínével párhuzamosan növekednek. Bojtos gyiikeret fejlesztő fajnál a főgyökér jelentéktelen. A gyökerek elágazása szerint megkülönböztetünk karó-. A gyökér kialakulása. A járulékos gyökerek szintén hozzájárulnak a tápanyagfelvételhez. A talajmorzsák. Az oldalgyökerek a függő­ legesen növekvő főgyökéren zömével arra mer6legesen. Így alakul ki a növény gyökérrendszere. 2. hagyma stb. Egyes zöldségfajokmíl.A haszonnövények morfológiai jellemzése A növénytermesztő embernek tevékenysége. majd a harmadrendű. A csírázás során a gyököcskéből kialakult csíranövény 3-4 mm hosszúság elérése után a talaj irányába görbül és ezt követően nür függő­ legesen növekszik. tartalék tápanyagokat raktároz (egyes fajoknál). A gyökér hármas feladatot tölt be: l. A termesztőnek ki kell használnia a növények ezen tulajdonságát. amikor az oldalgyökerek tömegéhez viszonyítva. A gyökerek szinte egy pontból indulnak ki. hogy a f6gyökér és az oldalgyökerek közölti különbség nem nagy (bokorbab ). rögök közölt a fiatal. azok működését és feladatait.). ezekb61 a másodrendű oldalgyökerek. dinnye. levélen létrejöhetnek. A hajszálgyökerek és gyökérszövők szerepe kiemelkedő. Az elágazó gyiikeret arról ismerhetjük fel.

zár. s így kis gümők jönnek létre a gyökerek felületén. A levelek hónaljában el yezkednek el az oldalriigyek. A hajtás tenyészőkúpon csak a csúcsi rész tagolatlan. A mag nyugalmi állapotában az embrió kis rügyecscéje. a szárból (hajt<tstengelyból) és a levelekből álló hajtás. amit a növény nitrát formájában felhasznál. Gyökérgümők a pillangósvirágúa k gyökerén. Két csomó közötti rész az ízköz (internodium). a levelek pedig mind ise bbek. A hajtás és az elágazások végén találjuk a csúcsriigyet. ott elszaporodnak. A hajtás konzisztenciája alapján megkülönböztetü nk lágy-. A száron helyezkednek el a levelek. a tenyészőkúp oldalán levéldudorok és egyes fajokon (bab) nár levélkezdeménye k is találhatók. amik a növények táplálásában. inzulin halmozódik fel. húsos és fásszárú övényeket ll . áttörve a talaj felszínét. A hajtások elhelyezkedésük alapján lehetnek föld felettiek (ez a többség) és öldbeni hajtások. A gyiikérrnódosulások közül megemlítjük a raktározó gyiikereket. cukor. közben a hajtás tenyészókúpon újabb levéldudorok keletkeznek. a talajban élő Rhizobium fajok megtelepednek. A csírázáskor a gyökér megjelenését hamarosan kö'eti a hajtás kialakulása is. sejtjeikben keményítő. A gümőkben élő baktériumok a levegő szabad nitrogénjét megkötik.Gyakorlati szempontból fontos járulékos gyökérként említjük a talpgyökereket (torma). a megévők levélkezdeménny é. amelyek a tartaléktápanyagok raktározására szolgálnak. A hajtás kialakulása. melyekből az oldalhajtások fejlődnek. az ízközök mind rövidebbek. amely hajtás tenyészókúpnak is nevezhető. hajtás. A zöldségfajok egyéves változatain nég abban az évben. A hajtás és hajtásrendszer. illetve a szaporításnál játszanak kiemelkedő szerepet. vagy az epikotil szárrész meglyúlik. a levegóbe emelkedik (kikel). A leveles hajtást vegetatív hajtásnak. a kéregsejteket gyors burjánzásra késztetik.típusaszerint vagy a hipokotil. Ezek erősen megvastagodnak . hajtásrendszer alakul ki. A hajtás lehet elágazó vagy el nem ágazó. A csírázás. fiatal levelekké fejlődnek és az így kialakult leveles . a virágot fejlesztót reproduktív hajtás~ak nevezzük. A szárfeladata. A hajtásos növényeknek másik jellegzetes szerve a föld felszíne fölé emelkedó. A hajis csúcsa felé haladva. az évelőkön a második évben a főtengely rügyeiből leveles . behatolnak a kéregszövetbe. A levelek kiindulási helyén csomót nodust) találunk. sok tekintetben különbözik a ~yökér tenyészőkúptól.Jdalhajtások képzödnek és ily módon elágazási rendszer. A gyökerekból szúllítja a nyers tápanyagat a levelekbe és a levelekból a kész tápanyagot a gyökerekbe. de cözvetlenül alatta.

hogy klorofilt nem tartalmaz.Egyes zöldségfajok kúszószárúak (tűzbab). A levélnyél lehet vékony (paprika). Ilyen föld alatti hajtást fejleszt pl. A szik feletti szár és aszárvastagszik meg (karalábé). mint a föld feletti hajtáson. a • sóska. paprika). fotoszintetizálnak. Más szóval rövidszártagú hajtás. A hagyma nem más. majd kifejlett levél alakul. A hajtástengelyt liinknek nevezzük. A levél a levélalappal ízesül a szárhoz. ha pedig többet (pl. a talajba hatolnak. Ez lehet függőleges és vízszintes. mint húsos levelükkel körülvett föld alatti hajtás. A talaj felszíne alatt fejlődnek ki. Ezek alapján elkülönítjük a levélalapot. Az ízeken járulékos gyökerek fejlődnek. Ennek csúcsán 1-3 rügy található. a gázcsere-nyílásokon keresztül. A hajtástengely erősen megvastagodott és raktározó szerepet lát el. vastag (rebarbara). A levélnyél megléte. Két változatát. bab) összetett levélről beszélünk. amelyek a termesztés folyamán föld feletti hajtássá fejlődnek. gumóvá szerveződnek (burgonya. másrészt a vegetatív úton való szaporodást szolgálják. Dönt6en a levelek (a bennük lévő színtestek) segítségével asszimilálnak. A gyökértörzs abban különbözik a gyökértől. Az egyedfejlődés kezdetén a csíranövényen elsökén t asziklevelek jelennek meg. ezt követően a csúcsokon vastagadni kezdenek. majd a levél alapja és végül a levél nyele. csicsóka). amelyek mint raktározó szervek. Az ággumónál a függőleges hajtások talajban lévő alsó leveleinek rügyeiből el6ször sztólók fejlődnek. 12 . A levél lehet egyszerű és összetett. A hajtás tenyészőkúp oldalán kis levéldudorok képz6dnek. Afiildheni hajtások. A levélnek először a levél lemeze differenciálódik. Aszik alatti szárrész és a gyökér felső része vastagodik meg (hónapos retek). szárölelő (póréhagyma). Föld alatti hajtás a gyiikértiirzs (rhizoma) is. akkor egyszerű levélről. mások kapaszkodásra is képesek (borsó). A föld feletti hajtástól pedig ! abban. A gumó szintén ebbe a csoportba tartozik. A kis levéldudorból levélkezdemény . Rügypikkelyeke t viszont ugyanúgy találunk rajta. A levél veszi fel a légzéshez szükséges oxigént és ugyancsak a levélnyílásokon megy végbe a párologtatás is. A hajtásgunuí vagy szárgumrí fejlődésénél két változat lehetséges. A levél kialakulása. A külső levelek megszáradnak. a spárga. Amikor egy levélnyélen csak egy levéllemezt találunk (pl. vagy hiánya esetén nyeles levelekr61 vagy ülő levelekről beszélünk. az áttelelést. Általuk megy végbe a szén-dioxid felvétele és átalakítása szerves anyagokká. A levél. az ággumát és a hajtásgunuít vagy szárgunu)t különböztetjük meg. majd megnyúlnak. hogy ízekre és körökre tagolódik. A növények egyik legfontosabb szerve. l. 2.

A fellevelek a lomblevelek szintje fölött alakulnak ki. amelyeket a virágtakaró levelek vesznek körül. A term(f vagy termőtáj a virág legbelső köre.rendszerint a magház csúcsán található. . másoknál (bab) vékonyak és csak asszimilálnak (spenót). burgonyafélék. Takarólevelekből és ivarlevelekb61 áll. két vagy több termőlevélből alakul. Különböző feladatot látnak cl. gömb.Asziklevelek száma lehet egy vagy kettő (egyszikűek. A termőn három részt különíthetünk cl: l. A virág szaporítószervvé átalakult leveles hajtás. (paradicsom) . raktározó (vöröshagyma). fonalas stb. karéjos. 2. Morfológiailag a hajtáscsúcsán vagy a levelek hónaljában helyezkedik cl. A bibe alakja igen változatos: lehet ép. A magházban szervez6dnek a magkezdemények. megporzásnak nevezzük. 13 . A magház helyzete alapján a virágtakaró eredéséhez viszonyítva lehet: . kabakosok). A fellevelek csökcvényes fejlettségűek. A portokokban polienzsákok vannak. A virágok alatt található pl. gyengébben összen6ttck (pl. amely egy vagy több tem16levélb61 n6tt össze. A bibeszál . a (sárgarépa) gallér levele. változatos alakúak. vagy erősebben. védelmi (rügypikkelyek). a bibét. a sok termő­ levélb61 szerveződött magház pedig annyi bibeszállal rendelkezik. a bibeszálat. A párta szintén több szabad vagy összen6tt sziromlevélb61 állhat. 3. Aporzók a pártán vagy a Icplen belül helyezkednek el és a porzókört alkotják. A magház egy.alsóállású (a magház a vacokba süllyed) (uborka). Funkciója a pollen felfogása és táplálása.középállású (a magh<íz közepével egy magasságban helyezkednek el a többi virágrészek). A virággá módosult levelek közül a belsők a termőt és a porzót alkotják. kétszikűek). A virágtakaró külső köre zöld levélkékből áll. Az egy tem1őlevélből szerveződött magháznak csak egy egyszerű bibeszála van (borsó).fels6állású (a magház a virágtakaró eredése felett áll). élénk színű sziromlevelekb61 álló körének párta a neve. A bibe felülete papillás. keresztesvirágúak). a magháza!. Egyes növényeknél vastagok (raktároznak és fotoszintetizálnak). Az egynemű virágtakarót lepclnek nevezzük (egyszikűck). ahány termő­ levélből szerveződött a tem1és (dinnye). A csészelevelek lehetnek szabadok (pl. pajzs alakú. A lomhlevelek nagyméretűek. különnemű csésze. belső. amikor a virágpor a bibére jut. A porzák porzászálhtíl és a portokhál áll. hasogatott. Azt a folyamatot. szemölcsös vagy szőrös. Ezekben képz6dik a virágpor. A levélnyelük általában hiányzik. pl.

amely a magkezdeményből alakul ki az embriófejlődéssei összehangoltan. hajtásos növények jellemz{) szervei. a becőke. makk. valamint csonthéjas termésekre. melyek az ivaros folyamatok eredményeként jöttek létre.a bogyótermések közül a bogyó. A természetben az idegenbeporzás a gyakoribb. . 14 . Ebben az esetben a virágport a szél. A mag ivaros úton létrejövő szaporító szerv. A bibére jutott virágpor tömlőt fejleszt. önbeporzásról beszélünk. ahol kettős megtermékenyítés történik. a hüvely. a tok és a tüszö. funkciója a magok védelme és elterjesztése. A termés a zárvatermők törzsének tipikus szerve. mely a magház belsejében lévő magkezdemény be jut. Állományuk és felnyílásuk módja szerint több csoportra oszthatók: tok-.és a kabaktermés. -a makktermések közül a kaszat. Ez a folyamat a megtermékenyülés. rovarok viszik át egyik virágról a másikra. A virágos. a másik a központi sejttel olvad össze. A petesejtböJ embrió. A mag és a termés. az ikerkaszat. a központi sejtből tápláló szövet lesz.Ha a beporzás egy virágon belül történik.és bogyótermésekre. A négy terméscsoport egyes képviselői közül a zöldségfajoknál a következő termések a leggyakoribbak: -a toktermések csoportjából a becő. Egyik hímivarsejt a petesejttel.

hő. agy este. Az egész napos legvilágítást nem igénylik növényeink. Taasszal több az ibolyatartomány ba sorolt fény. a napfény benne tárolt energi<iját haszIOsítja az emberi szervezet. \ fényenergia egy részét kémiailag megkötve tárolják és felhalmozzák. A zöldség-. sugarak láthatatlanok.és fűszernövények életfolyamataiho z szükséges fény:más viszonyaink közölt a természetes napfény. mint télen és reggel. Fény \ növények életük folyamán fényenergiát használnak anyagcseréjükhö z. Minél több naponta a nap~nyes órák száma. IS .inuló.stb. szintén állandóan változó gényekkel. ugarak. gyógy. TulajIonképpen a haszonnövényt fogyasztva.Környezeti igények <\környezeti tényezők az élettényezőkre gyakorolt hatásukkal. A termesztőhely kiválasztásakor tehát külön kell vizsgálnunk az adott hely legvilágítási viszonyait és a megvilágítás erősségét. annál nagyobb a növények teljesítménye. Jgyanez a tartomány játszik fő szerepet a növények fotoszintézisében is. ~ fotoszintetikusan aktív tartományból a kék és vörös fényből nyelnek el leg)bbet a növények. mint ősszel. a Nap járásától függ. a növényeknek jut. azok alakulásán ceresziül fejtik ki tevékenységüket a növényekre. Fénynek nevezzük az elektromágneses sugárzásnak egy bizonyos tartomályát. 6-8 órás "pihenésre" nekik is szükégük van. valamint a 800 nm feletti infravörös. röntgen stb. amelyből a 400-800 nm hullámhosszúság ú az ember számára látható. Az ultraibolya sugaak mennyisége nyáron és a déli órákban sokkal magasabb. hogy azok folyamatos változását lehetőleg összhangba 10zza a növények fejlődése sor<in megnyilv. A fény összetétele és eréíssége évszakonként és napszakonként változik. A fő szerep a környezeti ényezőknek az ember javára történő hasznosításában. A napi fénytartam változása a földrajzi szélességtől. Az ~mber feladata viszont. A 400 nm hullámhosszúság alatti ibolyántúli.

Fény nélkül hajtatjuk a cikóriát. csoport: 25 °C Sárgadinn ye Görögdin nye Uborka Spárgatök Paprika ll. valamint közvetve a levegő is. a különféle dinnyék. a bab. Gyengébb megvilágí tás mellett is termeszthető: a zeller. Zöldségn övényein k között nincsenek kifejezett en rövidnapp alas növények .és maximum értékeit adja. egységnyi idő alatt érkezett energiame nnyiséget értjük. a borsó és az uborka. a paradicso m. (vagy állnak). A növények anyagcser éje. a víz. A ±7 °C-os eltérést. a cékla. mindegyi k képes termésfej lesztésre. ahol t= optimális hőmérséklet a vegetatív és reprodukt ív fázisokba n. 5 csoportba osztotta. a karalábé. A Naptól kapja éltető melegét a talaj. A termeszte tt fajok közüllegt öbb fényt kívánnak: a paprika. = t ± 7 oc képlet alapján számolják . a felhőzet nagyságától. a levegő szennyezettségétől. 3 °C-onkén t változó. A zöldségfa jokat Markov és Haev optimális hőmérsékletük alapján. A ±!4 °C-os optimumt ól való eltérés a fejlődés minimum . a sárgarépa . hosszúnap palas viszonyok között is. csoport: 19 °C Cékla Vöröshag yma Fokhagym a Póréhagy ma Zeller Spárga IV. termesztj ük a esiperkéL Hőmérséklet Földünk hőmérsékletét döntőmértékben a napsugárz ás határozza meg. 16 . magasabb hőmérsékleten felgyorsu A zöldség-.és fűszernövények hőmérsékleti igénye különböző.Fényinten zitás fogalmán az egységnyi területre. Alacsony hőmérsékleten a növények életfolyam lnak. mint az optimumt ól káros következm ény nélkül való eltérést kezelik. csoport: 13 Káposztaf él ék Retek Torma oc Az optimális hőigényt a t opt. a növények is. növekedé se és fejlődése szintén a hőmérséklettől atai lassúak függő folyamat. csoport: 16 °C Sárgarépa Petrezsely em Pasztinák Cikória Borsó Burgonya Fejes saláta Spenót Rebarbara Sóska Téli sarjadékh agyma Mctélőhagyma Bab Kukorica V. csoport: 22 oc Paradicso m Tojásgyü mölcs Sütőtök lll. a vörösés a fokhagym a. gyógy. Ez az energiame nnyiség a napsugara k beesési szögétől. Közepes fényigényű: a fejes káposzta. /. fekvésétől függően változik.

kapunk. hogy a növények már nem képesek eredeti víztartalmuk visszanyerésére. szabályazza a sejtek turgor állapotát stb. majd hervad. hiába kapnak vízpótlást A termesztés során fokozottan ügyeljünk arra. Csupán egy példát említek. Ezen értékeket a termesztő embernek ismernie és követnie kell a termesztés folyamán. Éjszaka 3-6 °C-kal alacsonyabb hőmérsékleten tartjuk a növényeket.és levélképzés idején t± O °C. A víz a növények életében többirányú szerepet is betölt. 17 . A felvett. A növény egész élete folyamán tart a vázolt folyamat.termésképzés időszakában t ± O oc. Szikleveles állapotban viszont csökkenteni kell a növények életfolyamatát -7 °C-kal.egyensúlyban van. mert ellenkező esetben elnyurgulást. erős légzést stb. mert a talaj kiszáradt. . . hogy a lankadási jelek után azonnal pótoljuk a hiányzó vizet. melyet a növények lankadása jelez. Ez különösen a hajtatásban igényel kiemeit figyelmet. párologtatással pedig hűti a növényeket. E jelenség általában nyáron a déli órákban jelentkezik. vízhiány lép fel a növényben. mint nappal. a tápanyagok szállításában segít. Ennek eredményeként a növények turgorállapota csökken. A növényen folyamatosan nagy tömegű víz áramlik át. Gyors csírázást. gyenge gyökérfejlődést. Ha a növény az elpárologtatott vizet nem pótolhatja a talajból. éjszakai alacsonyabb hőmérsékleten megszűnik. de a növényi test felépítéséhez nem szükségcs vizet a leveleken át elpárologtatja.14 °C. vagy mert a gyökerek megsérültek (rovarrágás. helytelen kapálás). A gyakori hosszabb ideig tartó lankadás kedvezőtlen a növény számára. A levelek elvesztik feszességüket. A vízveszteség olyan mértékű.szár. kelést akarunk. lankadnak. A csírázáskor hozzáadjuk a hőmérsékleti optimumhoz a 7 °C-ot. a sejt alkotó része. A növény a talajból a tápanyagokat híg oldatban képes felszívni. Különbséget tesz a termesztő az éjszakai és nappali hőmérsékleti értékek között is. Ennek eredménye pedig a növény pusztulása lesz. a növény lankad. Kedvező körülmények között a vízfelvétel és a vízleadás mértéke . A hervadás az előző állapotnál súlyosabb. Lankadáskor a vízleadás meghaladja a vízfelvétel mértékét.szikleveles fejlettségnél t.a vízforgalom.A növények fejlődési szakaszaikban eltérő hőmérsékleti értékeket kívánnak: -nyugalmi állapotban t. Ezt kell a tennesztőnek elérni. Az átmeneti vízhiány az esti.csírázáskor t + 7 °C. Víz nélkül nincs élet. . . Víz A növények testének közel 90%-a víz. növényi tápanyag.7 °C.

vagy nyomelemeknek nevezzük. a bór és a molibdén. Közepes vízigényű pl. a cink. a sárgarépa stb. az uborka. A mikroelemek közül pozitív ionként mozog a vas. a szilícium. A makrotápelemek közül a kálium. a réz és a nikkel. Nyomokban található a réz. NO. Az elsőrendű fontosságú anyagokat makrotápanyagoknak. nagy talajtömeg "átjárásával" gyűjtik össze a számukra szükséges vizet. a vas.30% 0. a káposztafélék stb. 13 makro. a nemfémes elemek közül a nitrogén pozitív és negatív (NH. l O mm vízadag négyzetméterenként l O l (kb. l vödör) víznek felel meg.a növény vízigényétól függően. a kén és a foszfor pedig negatív ionként kerül felvételre. a bab. a kalcium. növényföldrajzi értelemben.00% Szén 10. a foszfor és a kén pedig nemfémes elemek. Negatív ionként pedig a klór. a nitrogén. a bór. Zöldségfajaink. a közepes vízigényű (mezofita) csoportba tartoznak.A vízellátottság mértéke a talaj víztelítettségi arányával ellenőrizhetö. Tápanyag A növények testük felépítéséhez kb. a mangán.07% Foszfor Megtalálható továbbá szervczetükben a kén.vízkapacitásának (VK) 60-90%-a között mozog. hogy viszonyaink között csak rendszeres öntözéssel termeszthetök biztonsággal. Optimális vízellátottság a talaj nedvcsségi állapota .00% Hidrogén Nitrogén 0. kisebb mennyiségben a levegőből és a vízből veszik fel. A termesztésben azonban pontosítanunk kell ezt a megítélést. A zöldségfajok egy részét vízigényes növényként tartjuk nyilván. A szükséges elemeket túlnyomórészt a talajból. a kisebb menynyiségben szükséges elemeket mikrotápanyagoknak.00% 18. a cink. Öntözéssel e fajok termesztése is biztonságosabbá tehető.és 25-féle mikroclemct használnak. a paradicsom. ami azt jelenti. Egyes fajok. kisebb-nagyobb mennyiségben.j. a nátrium. a magnézium. Laboratóriumi vizsgálatok szerint a főbb tápelemek a következő százalékos arányban találhatók szárazanyagukban: Oxigén 70. a mangán.30% Kálium 0. hatalmas gyökérrendszerével. mint például a dinnyék és a tök. A fémek mint pozitív ionok. 18 .i) ionként egyaránt. a molibdén. a borsó stb. a kalcium és a magnézium férnek. A szárazságot jobban bírja a spárga. Ilyen az étkezési paprika.

a nitrogénéés a magnéziumé 50%-át.03%-os széndioxid-tartalma. Növényeink zöme a gyengén savanyú és a semleges kémhatású talajokon érzi jól magát. hogy a tápanyagok egy részének a levélen át. nagyban függ a talaj minöségétöl.és fűszernövények tápanyagigényének kielégítését nagymértékben befolyásolja a talaj kémiai reakciója (pH) is. Forrása a levegő 0.A talaj tápanyagai három előfordulási formában találhatók: a) rögzítve (a növény számára közvetlenül fel nem vehető). Talajaink összetételét. szántóföldi termőhelyek A termés nagysága a növény genetikai teljesítőképességén és az időjáráson kívül. nagyon különbözőek. a kalciumé 90%-át teheti ki. teljesítőképességétőL Talajnak a földkéreg külsö. Beigazolódott. minőségét tekintve. Házikert- 19 . A zöldség-. tápanyaggaL Nem hiába állította már Arisztotelész is. Az egyes elemek e vonatkozásban is eltéröen viselkednek. hanem a levélen át is felvesznek tápanyagot. A jó minőségű. A talajaink pH-ja lehet savanyú. A kimosódás ezeknél annál nagyobb. A túl savanyú talajok pHja lúgos kémhatású műtrágyákkal.pem1et formájában. de a kimosódástól védve). A kálium kimosódása az összes veszteségnek 3-25%-át. b) felületen kötve (a növény számára felvehető. A temlékenység tehát a talaj elválaszthatatlan. vagy meszezéssel javítható. Dc csak igény szerint használandó. gyógy. Ezzel szemben a foszfor (P04 1) nem mosódik ki. nemcsak a gyökéren. növények termesztésére alkalmas részét nevezzük. Ezt a növények gyökéren kívül i táplálkozásának nevezzük. Talajigény. és alkalmas amikroelemhiány gyors megszüntctésére. lényeges sajáts<tga. termékeny talajra jellemző.való adagolásával a növények teljesítménye növelhető. hogy hosszú ideig ellátja termesztett növényeinket vízzel. A növények szárazanyag-tartalmának mintegy 45%-a szénhidrátokból áll. A növények. amelyek a zöld növényi részekben található szén-dioxid felhasználásával képződik. mint utaltunk rá. A levéltrágyázás gyorsabb és kisebb veszteséggel járó tápelemfelvételt jelent. c) szabad ionként a talajoldatban (a növény számára könnyen felvehető. a növény számára. laza. de kimosódásra is készen). közömbös és lúgos kémhatású. Talajaink pH-értéke változhat és megváltoztatható. A talaj tápelemvesztesége a növény által kivont mennyiségből és a kimosódással kárba veszett mennyiségből tevtídik össze. minél nagyobb a talaj vízáteresztő képessége és minél kisebb a tápelemmegkötő képessége. minden jónak eredője. hogy a talaj. Nagyüzemi tem1esztés esetén kötelező az idönkénti laboratóriumi talajvizsgálat. Míg az erősen lúgos kémhatás savanyú műtrágyák adagolásával csökkenthető.

Jellegzetes agronómiai tulajdonságuk a humuszban viszonylag gazdag. levegő. Csernozjom talajok Barna erdőtalajok Kötött réti és glejes erdőtalajok Homok. VI. I. termőhely (barna erdőtalajok) Általános jellemző a jó tápanyag-. . vagy erősen lejtős.erdőmaradványos csernozjom. II. A Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomások.csernozjom barna erdőtalajok. .ben. . a jó tápanyagszaigáitató képesség és a viszonylag könnyű művelhetőség. számú szántóföldi megfelelő művelhetőség. -terasz csernozjom. amelyen az eróziós károk még mű- 20 . haszonkertben ez nem kötelező. kérésre térítés ellenében megvizsgálják a kistermelők talajmintáit is. Az adottságok lehetővé teszik a fajta potenciális termőképességének maximális érvényesülését A genetikus talajosztályozás szerint ide tartozó talajtípusok: . mély termőréteg.kilúgozott csernozjom. levegő.mészlepedékes csernozjom. a kiváló víz-. Ilyen talajokon. III. táblázat A magym·országi Tennőhely termőhelyek csoportosítása tennőhely száma A szántóföldi neve I. termőhelyen is termeszthetünk. 4. -réti csernozjom. ll. Kedvezőtlen kémiai tulajdonságok a termelést általában nem zavarják. illetve körülmények között a legigényesebb zöldségfajok is sikeresen és biztonságosan termeszthetők. víz-. Egyes gyógynövényeket az V.és hőgazdálkodás mellett a az olyan lejtőszög.és laza talajok Szikes talajok Sckély rétegű. IV. és VI.és hőgazdálkodás. Az országos beosztás alapján ismertetjük a termőhelyi ismereteket. számú szántóföldi termőhely (csernozjom) Ide soroljuk a sík fekvésű vagy enyhén lejtős. nem vagy kevésbé erodált csernozjom talajokat. -csernozjom réti talaj. erodált talajok Zöldségnövények tennesztésérc csak az első négy termőhelyet tekintjük alkalmasnak. v.

nyers öntéstalajok (kötöttek). valamint a nagyobb esők utáni gyors túltelítődés közvetlenül befolyáso lhatja. vízvezeté sük viszont kedvezőtlen. s rendszerint kémiai javításra szorul. . a kedveztítlen vízgazdál kodás!. valamint a jellemző vízgazdál kodás miatt kedvezőtlen. A zöldségtermesztést.Ramann-féle barna erdőtalaj.lápos réti talajok. pH-ja savanyú. . a szervetlen és szerves kolloidok kis mennyisé ge. Ilyen körülmén yek között az igényesebb szántóföldi növények is sikercsen és biztonság osan termeszthetők.szolonycces réti talajok. Altípusok: . illetve módszerekkel megakadá lyozhatók . Az ide sorolt talajok egy része a felső rétegekben CaCOrot nem tartalmaz . főleg a tavaszi magas talajvízállás. számú szántóföldi termőhely (kötött réti talajok) Az ide sorolt talajokat általában a jó tápanyagk észlet mellett a gyenge tápanyag-feltáródás jellemzi.karbonátmaractványos barna crdtítalaj. Ide tartozó talajtípusok: .öntés-réti talajok (kötöllck). . . célszerű agrotechnikai (agronóm iai) eljárásokk al. . -savanyú barna erdtítalaj.lejtőhordalék-tal:1j. . emiatt a felmelegedésük lassú. . Ilyen körülményck között a kora tavaszi vetésű. főleg az elégtelen víztartó képcssége t és a tüpanyag mozgékon yságát. számú szántóföldi termőhely (laza talajok) Ebbe a csoportba sorolt talajok általános jellemzőjc a könnyű mechanik ai összetétel. illetve vízborítást nem tűrő növények termeszté se nem ajánlatos. Víztartó képességü k nagy. ezért a művelés minőségére a tápanyag okjobb érvényesü lése miatt is nagy figyelmet kell fordítani. Művelhetőségük a nagymértékű kötöttség.réti öntéstalajok. 21 . IV.szaki talajvédelem nélkül. Ez az alapvető tulajdonsüg határozza meg a könnyű művelhetőséget.homokos réti talajok. A termés és a tápanyagok érvényesü lése az évhat:ís miatt nagymért ékben ingadozhat. .agyagbem osódásos barna crdőtalaj.szolonyeces és szaloncsá kos réti talajok. Ide tartozó talajtípusok: . . .réti talajok (kötöttek). valamint a tápanyagok érvényesü lését az évszakonk énti.pszeudog icjes barna erdőtípusok. III. Javításuk után sem indokolt más termőhelyi kategóriáha való átsorolásuk. de a nagy vízigényű növények biztonságos termeszté se is korlátozott. valamint a tartósan magas talajvízállást.

s helyenként a jobb termések feltételei is megteremthetők.mind a fizikai. A sekély termőrétegűség kialakulásának okai különbözők lehetnek. erodált. Ilyenek: nagymértékű erodáltság lejtős területeken (erdő. a termésbiztonság ingadozó.és csernozjom talajok). . mind a kémiai tulajdonságok kedvezőtlenek. számú szántóföldi termőhely (sekély termőrétegű. A növénytermesztés számára . Az ide tartozó talajtípusok: . függetlenül a lejtési viszonyoktóL 22 .rozsdabarna erdőtalajok. a biztonsággal termeszthető növények száma is kevés.a trágyázás miatt is .3% humusz felett). . -futóhomok talajok .A jellemzett fizikai tulajdonságok mellett szám os helyen a defláció is veszélyezteti ezeket a talajokat. V. 50 cm-nél vékonyabb talajréteg. A tápanyagok érvényesülését. lejtős talajokj Az ebbe a csoportba tartozó talajok alapvető jellen1Zője a sekély tem1őréteg.humuszos homoktalajok.és tápanyag-gazdáikadásuk szélsőséges. köves vagy kavicsrétegen kialakult. akiadandó műtrágyák minőségét. -humuszos öntéstalajok (homok). Víz.2% feletti humusz) szántóföldi hasznosíthatósága kedvező is lehet. (0.kovárványos barna erdőtalajok. A trágyák érvényesülése is változó. A humuszosabb laza talajok (l . számú szántóföldi termőhely (szikcsek) Ide soroljuk a szántóföldi művelés alatt álló talajokat. egyben az egyes növényfajok termeszthetőségét a kedvezőtlen kémiai tulajdonságok befolyásolják (savas vagy lúgos kémhatás). Az elérhető termésszint általában alacsony.nyers öntéstalajok (homok). VI.

kötözés stb. A csoporto sításnál első helyre tesszük a szerves trágyát.fitotechnikai eljárásokat. például a szuperfo szfát. Komplex Irágyána k mondjuk . Összetet t trágyák. Ezen belül egyedi trágyák. ilyen az istállótrá gya. %-ban (5. a komposz t. hónaljaz ás. A trágyázási rendszer fogja össze a haszonk ertben alkalmaz ott trágyázá si eljárások összessé gét. összetett ek (Tomaso l). például vizes ammónia . Ide soroljuk a tápanyagellátást. Ennek elemei: a trágyafé leség megvála sztása. A folyékon y műtrágyák lehetnek nyomás nélküli egyedi tápeleme t tartalma zók. növényre . a tőzeg. Ez lehet szil<írd. légtérbe juttatásá t értjük. a kijullatá s időpontja .) az egyes fajok tennesztésénél ismertetjük. komplex ek (Wuxal) . a talajművelést. Trágyázás A trágya termeszt ett növénye k tápanyag igényein ek kielégíté sére használt küés halmazá llapotú anyagok gyűjtő neve. melyeke t közvetlc nül a növénye ken végzünk (mctszés. a zöldtrág ya. levelezés.sokféle műveletet foglal magába. A növény környezetét változtató műveleteket iikotechnikaí eljárásoknak nevezzük . amikor két-háro m hatóanya gat tartalma znak. A trágyafél eség (a trágyasz er) sokféle lehet. tetejezés . az öntözést és a vetésforgót is. lönböző összetétclű 23 . A gyakorlati feladatok megoldá sára táblázatb an közöljük a legfonto sabb szerves és műtrágyák hatóanya gtartalm át. amikor a növény számára nélkülöz hetetlen tápelemeket tartalma zza a műtrágya. Folyéko ny a hígtrágy a. elosztása és bemunká lása. a tarlómaradvá ny. A . Ezek is lehetnek szilárdak . adagja. Szervetlen trágyának nevezzük a műtrágyákat. A trágyázás fogalmán a tápanyag ok talajba.Termesztéstechnikai munkák A termeszt éstechni ka-más néven agrotech nika. amikor csak egy hatóanya got tartalmaz nak. táblázat). Kinck-k inek adottság a és lehetősége függvény ében kell ezeket használn i. Gáz alakú a C02 (szén-dioxid) trágya.

táblázat Fontosabb szerves és műtrágyák hatóanyag -tartalma Hatóanyag-tartalom Megnevezé se N Juhtrágya Lótrágya Szarvasma rhatrágya Tőzeges sertéstrágy a Vegyes istállótrágya Tőzeges fekáltrágya Karbamid Ammónium -nitrát Mészammo nsalétrom Szemcsés szuperfoszf át Triple szuperfoszf át Kálium-klo rid 0.00 8.00 16.45 0.52 0.00 21.00 A következő feladatunk a trágyaadag nagyságának megállapítása (mennyit adjunk?) Tájékoztatásul közöljük a zöldségtermesztésre alkalmas termőhelyeken (I-IV.5.00 4.91 46.30 34.00 13.és melléktermékre vonatkoztatva (7.00 14. Közöljük továbbá a zöldségfajok fajlagos tápanyagigényét (kg/t).31 0.23 0.45 0.00-20.00 1.37 MgO Ca 5. 73 0.00 23. fő.0 0 45.00 0.19 0. Ha tudjuk a három fő tápelem (N.23 0.00 27.00 40.00 19.) tervezhető termésszinteket (t/ha) (6. K20) kivonását -24 -- .50 0.40 0.00 5.00 8.00 50.00 28.00 20. 14.00 16.00 25.60 0.00 7.00 15.00 7.00 20.00 Kálium-szu lfát NPK szuszpenzi ós család Peretrix NPK komplex Tornasol Buvifer Volldünger 9.40 0.00 1.00 18.00 21.00 21.00 21.00 8.35 0. táblázat).00 10.00 stb. táblázat).83 0. P20 5.00 27.60 0.00 13.00 60.00 50.00 26.00 26.00 16.00 30.00 14.00 16.00 18.67 0.00 4.

5 kg= l 00 kg nitrogén hatóanyagat kell adnunk. fajon ként. Példaként említjük. 40 x 2.5 4-8 14-30 16-28 14-30 10-24 18-30 !2-16 10-25 5-20 4-20 IV.6. vagy kb. Ha az egyes termőhelyen tennesztünk és 40 tonna tennésátlagol tervezünk. Ezt a számítást a három makroelemre minimálisan el kell végezni. 25--61 5-35 3-15 15--60 6-35 15-30 5-20 t0-25 5-8 10-15 14-26 12-34 3-4.5-6. Termőhely ll. 12 tonna juhtnígya. Elvégezhető további kisebb tennésegységre (l 00 kg) is. táhlázat Szántóföldi zöldségnövények tervezhető termésszintjei (t/ha) Növény l. Ezt tartalmazza kb.5 4-8 20-50 16-32 18-30 16-32 12-28 20-34 13-18 t0-25 6--20 6-20 lll.5 3-5 10-34 12-30 12-28 12-26 8-20 14-26 10-14 8-25 5-20 3-20 Paradicsom Étkezési paprika Fűszerpaprika Sárgarépa Petrezselyem Zetter Retek Cékla Torma Dughagyma Dughagymáról ültetett étkezési vöröshagyma Magról vetett étkezési vöröshagyma Zöldborsó Zöldbab Uborka Fejes káposzta Ketkáposzta Karalábé Karfiol Vöröskáposzta Bimbóskel Fejes saláta Spenót Sóska 40-82 12-40 4-15 12-80 ü-35 25-35 5-20 10-25 5-8 !3-19 16-28 14-45 4-7. a kettő szorzata adja a szükséges tápanyagmennyiséget. tonnánként.5-5. és tudjuk az elérhető tennésátlagot. 25-67 8-30 6-18 t0-70 6-35 20-30 5-20 t0-25 5-8 !2-16 14-24 12-25 3.5 kg nitrogént. 300 kg ammónium-nitrát műtrágya. amennyiben kisebb területen gazdálkodunk. hogy a paradicsom egy tonna lernlésével kivonunk a talajból 2.5 5-10 20-50 24-56 24-48 18-43 14-30 22-38 14-20 12-25 6-20 7-20 a talajból. 30-72 t0-35 10-70 6-35 20-30 5-20 t0-25 5-8 !2-15 19-22 12-25 3. 25 .

Fél adagú trágyázást vég-26 -- .Feltöltő trágyázási rendszerben a talajt rendkívül nagy trágyaadagokkal.4 4.6 1. A kevés szerves trágya és magas műtrágyaárak miatt kevésbé ajánlott.5 5.4 18.8 1.4 5. Hajtatásban kerülhet erre sor. Az istállótrágyából.8 4. de csak átmeneti jelleggel.2 5. luxusellátás szintjére feltöltjük.0 3. . szabadföldi termesztés esetén.5 3.9 4.7 3.0 6.3 9.3 0.9 1. amikor a visszapótolt tápanyagok mennyisége kisebb.0 6.0 7.0 1.9 1.5 3.0 kg/m 2) adagot.6 1.8 2.4 1.6 3.8 K20 3.2 11.7.6 1. Jó talajadottságok esetén használható.0 4. teljes adagú trágyának tekintjük a 35-40 tonna/hektár (3.0 6.5 4.3 PzÜs 1.8 1.0 3.1 1.7 1.5 1.4 4.9 5.0 5.5-4.4 3.3 2.0 5.0 8.Visszapótló trágyázási rendszer esetén a kivonás és a visszapótlás összhangban van.0 0.0 2.5 6. -Tartalékoló trágyázási rendszernél egy-két tápelemből (amik nem mosódnak ki) a kivont tápanyagtömegnél többet adunk a talajba.0 5.5 4.2 1.4 7.0 3.Talajzsaroló trágyázási rendszerről.0 1.0 3. mint a terméssel kivont tápanyagok tömege.2 Sárgarépa Petrezselyem Zeller Retek (téli) Cékla Torma Dughagyma Vöröshagyma (dughagymáról ültetett) Vöröshagyma (magról vetett) Zöldborsó Zöldbab Uborka Fejes káposzta Kelkáposzta Karalábé Karfiol Vöröskáposzta Bimbóskel Fejes saláta Spenót Sóska A tápelemek visszapótlásának szintje alapján beszélhetünk: .9 12.0 2.5 2. A haszonkertben is ezt javasoljuk alkalmazni.0 4. Lassú feltöltődést indítunk el.6 2. táblázat A zöldségfélék fajlagos tápanyagigénye (kg/t) Növény Paradicsom Paprika Fűszerpaprika N 2.0 6. .0 3.0 6.3 4.8 2.0 3.5 2.5 1.8 15.0 4.6 3.0 11.

. -indító (starter) trágyázásról. ha 5-15 cm mélyen dolgozzuk be a trágyát. A fészektrágyát leggyakrabban a nagy térállásra ültetett növényeknél alkalmazzuk.a sorba -a trágyát. 25-35 cm mélyen dolgozzzuk be a talajba. -a talajművelő eszköz megválasztása. Sortrágyaként a növények gyökerei alá helyezzük. Talainu/vetési rendszer fogalmán egy adott területen.alaptrágyázásról. de a nyári és őszi vetésű növények tavaszi és nyári alaptrágyázása is indokolt lehet. A fejtrágyát a tenyészidőben adjuk. hosszabb idön át végzett talajművelési eljárások összességét értjük. könnyen felvehető hatóanyagat tartalmazó trágyák alkalmasak. Sekély bemunkálásról beszélünk.zünk 18-20 t/ha (l . alakítását értjük. az ásógép. a tárcsa stb. Célja a növények tápanyagigényének folyamatos és egyenletes kielégítése. A trágyázás időpontja naptári idő szerinti kijuttatást jelent.0 kg/m 2 ) trágyaadaggaL Kis adagú trágyának tekintjük a fészektrágyaként adott 6-8 t/ha és a sortrágyaként kijuttatott 10-20 t/ha szervestrágyaadagot. A trágyaelosztás módjai a következők: -talajra (terítéssel. szántással. A bemunkálás eszköze az eke. Az indító (starter) trágyázás célja a kelés utáni kezdeti fejlődés segítése. . a palánták begyökeredésének serkentése.8-2. illetve fészekbe adva). 27 .fejtrágyázásróL Az alaptrágyázást a tenyészidőszakon kívüli időben adjuk. Az alaptrágyát az öszi mélyműveléssel. -növényre (növényre permetezve).légtérbe (C0 2 kijuttatása a tem1esztölétesítménybe). Ez a legelterjedtebb trágyaelhelyezési mód. A talajművelés! is rendszerszemlélettel vizsgáljuk. A trágyabemunkálás szintén nagy figyelmet érdemlö művelet. Mindenkor a növény igényeihez kell igazodnunk. A talajművelési rendszer elemei: -a talajművelési eljárás megválasztása. Tápoldatos öntözésnél a kijuttatás mélységét a vízadag határozza meg. Talajművelés Talajnu/velésen a talaj munkaeszközökkel való mechanikai megmunkálását. A legtöbb zöldségfajnál az alaptrágyázás időszaka az ősz. A kijuttatási idő alapján beszélünk: . Terítésnél a tr<Ígyát a talajra egyenletesen elterítjük. Fejtrágyázásra vízben oldható. sorba.

A növény lekerülése ut <ín a legröv idebb időn belül el kell végezni. Eszerint megkül önböztetünk : -a lap talajmúvclést (alapozó talajmúve lést). Lege lfogadottabb a t e ny ész id ő h öz viszonyított id őpo nt sze rinti csoportos ítás. . -a múvel és mélysége.vetés e l ő tti t alaj-e l ő k ész ít és t (magágykészít ést). Tarlóhánrás. -a múve lés su1ma .tavaszi szántás.és gyommagvak kikelésének e l ősegíté­ se. a nyári csapadék befogadása. A tarlóhántást vagy kapcsoltan vagy nyomában haladva hengcrezzük .. a ut<Ín felszabaduló tarl ó sekély m eg művelése. A talajmúve lési rendszereket a szakirodalom kül önféle e lvek alapj án csoportos ítja. Célja az c lpergett kultúr.gyeptörés. .nyári szántás. Az egyéves növény betaka rít:í. .tarlóhántás ápolása. Eszköze az eke.a múvc lés id őpo ntj a. A múvelés mélysége 6-10 cm. . Az alapra/aj-nnive/és felad ata a talaj termékenységének javítása. . kártev ők elleni védelem. a tárcsa.növényápoló t a l ajműve l és !.tarlóhántá . hogy eső után jobb gyomkel ésünk legyen . 28 . .ősz i mélyszánt ás. A következő talajmúvelés i munkák tartoznak ide: . .

Nyári szántás. illetve ültetésű növények fontos alapozó talajmunkája az őszi mélyszántás. II. Elmunkálá sát a sok gyökérmaradvány miatt tavaszra hagyjuk. zöldhagym a) után. a tarlómaradványokat és a gyomnövényeket a tarlóápolással tudjuk a talajba aláforgatni. Előhántás ekével célszerű végezni. termőhelyi kategóriába tartozó. kedvező talajned vességi állapotot létrehozni. Mélysége 15-20 cm lehet. Tavaszi szántás. nedvesebb talajszerkezetnél fogasboronát. Az elmunkálás t indokolja. Lejtős területen a lejtőre merőleges irányban szántsunk.) A nyári szántás minősége nagymértékben függ a talaj nedvességtartalmátóL Száraz talajon az eke nagy hantokat forgat.Tar/ríhántás ápolása. Gyepek és évelő pillangós takarmánynövények kiszántását értjük a fogalmon. keverni. az alaptrágyák talaj ba juttatását Eszköze az eke. Eszköze a közönséges eke. mert így tökéletesebb takarást érünk el. A zöldségtermesztő gazdaságokban kettős termesztés esetén kerül rá sor.. száraz és rögös talajon sima hengert kell járatni. melynek jellemzóje a sima felszín. Ideje szeptember.. korai káposztafélék stb. homokveré snek kitett területeken az ősszel elmaradt szántásra. Tavaszi szántást kell végeznünk továbbá a kifagyott őszi vetések helyén. A nyári szántás eszköze az eke. kivételes esetben altalajlazítóval felszerelve. Ennek elmunkálás a tárcsávai. (Például zöldborsó. III. Az őszi mélyszántás őszi elmunkálására a kora tavaszi vetésű növények esetében az I. az erős szelek elmúltával. hogy a tavaszi szántást azonnal el kell művelni (lezárni). kultivátor. Mélysége a tarlóhántásnál néhány cm-rel mélyebb legyen. A korai végzés eredménye. A IV. Nyár végétől a fagyok beálltáig végezhető. az aprómorzsás szerkezet. Vetés el/ftti talaj-el/fkészítés feladata a jó vetőágy kialakítása. Eszközei: tárcsa. Ebben az esetben a szántást fogasboronával könnyen elmunkáljuk. lekerülése után. Őszi mélyszántás. a korán lekerülő zöldségnövények (áttelelő spenót. hogy a kora tavaszi elműveléskor a művelőgépek kereke a nedves talaj szerkezetét erősen károsítja. október hónapokban van. Öntözhető területen célszerű előöntözést végezni. az ülepedettség és a gyommentesség. ásóborona. Mélysége 15-20 cm. szám ú termőhelyeken kerülhet sor. Fontos szabály. hengerrel lehetséges. Gyeptörés. Mélysége 20-35 cm. Deflációnak kitett futóhomokon az őszi szántást elhagyjuk. tavasszal kerül sor. kombinátor. rögös lesz. ezért az ekével egy munkamenetben fogasboronáL kell járatni. Az őszi mélyszántás elvégzésével lehetővé tesszük a téli csapadék jobb befogadását. tavasszal szántunk. az évelő gyomok irtását. Az árvakelést. 29 . A porhanyító művelés után a talaj lezárására. hogy a lebomlás még az évben megindul. A tavaszi vetésű. illetve homokon gyűrűshengerrel zárni a talajt.

amelynek megvalósít ásához sem beruházás. illetve ültetés esetén az alapművelés elmunkálás a és a vetés előtti talaj-előkészítés egybeo! vad. lehet talajra a amint ja a talaj kiszáradásának csökkentése. A szántást követő vetés. Ezt menni. Nyári vetésíí niivények talaj-előkészítése a nyári szántáshoz kapcsolódik. kultivátor. illetve a palántaültetés mélységével megegyező legyen. Igény szerinti számban ismételhetők a munkák. Sőt vetés után újra hengerezzük a talajt. Aprómagvú növények vetése előtt hengerezzünk (sima hengerrel). Az esetek zömében rövid idő alatt kell elvégezni. a nyári szántáson kikelt növényeke t porhanyító talajműveléS eszközökkel kell kiművelni. Őszi vetés(í növények (áttclelö zöldségfajok) vetés előtti talaj-előkészítése. A vetés előtti talaj-előkészítés munkáit a vetés időpontjától függően is megkülönböztetjük. a talajfelszín porhanyítása. Száraz talajon többszöri ismétléssei kaphatunk jó eredményt. Növényápo ló talajmtívelés feladata a tem1esztett növények mechanikai gyomtalaní tása. További különbséget teszünk a helyrevetett és palántázott növények esetében. Az ősszel szántott és elmunkálat lanul hagyott talajt simítázni kell. Az utolsóé a vetés. Ideje: fügmértékétől gyomosság a talajt. fogasborona) készítsük elö. a sima henger. Amennyibe n nyári szántás után kerül sor a termesztésre.) gően. E feladat legegyszerűbben fogasborona járatásával oldható meg. Beszélünk kora tavaszi. a fogasborona. Késfí tavaszi vetészT (április-má jus) növények talaj-előkészítő rendszere a köCélvetkező. Munkavégz és eszköze: tárcsa. egyszer vagy kétszer porhanyítani kell (borona. Ez az az agrotechnikai eljárás. a küllős kapa. Kora tavaszi vetés(í (március) növények talaj-előkészítése az őszi szántás elegyenget ését vagy sekély porhanyítását igényli. sem gép. Eszközei a kapa. szigetelő réteg létrehozása. tárcsa A porhanyítá sok mélysége kismértékben változhat. követően a talaj kigyomoso stb. a Vetésig dik. egyengetö eszközökkel (tárcsa. késő tavaszi. a sorközművelő kultivátor. rögtörő vagy gyűrűs henger. scm kézi munkaeró 30 . Aprómagvú fajok termesztésekor sima henger használata kötelező.A vetés előtti talaj-előkészítés munkái az alaptalaj-művelő munkák szerves folytatását képezik. Megkülönböztetjük az aprómagvú és nagymagvú növényfajo k talaj-előkészítő munkáit. a tömörített magágy megteremtése érdekében. A vetést megelőző napokban pedig a magágyat porhanyító. Vetésforgók kicsiben Vetésforgó fogalma alatt a művelt terület (legyen az kicsi vagy nagy) növénytermesztéss el való tervszerű hasznosítás át értjük. nyári és őszi vetésű növények talaj-előkészítő munkáiról.

a legjobban érzik magukat. Ez számos adottság függvénye. A középutat célszerű választani.és kárlevők ellen is hatékony küzdelme t folytathat unk. Melyek ezek? . A vetésforgónak sokféle változata ismert.a talaj tápanyag.). változtatás nélküli elvet fedi. a gazdasági elvárások hoz igazodó. Az első a merev. szabad. . A választás után meghatáro zzuk a fő. A következő feladatunk a termesztésre kiválasztott növényfa jok által elfoglalt területi arányok. Egy-egy jó vetésforg ó fél növényvé delemmel felér.és másodnöv ényeket. hogy olyan sorrendet kell kialakítanunk. Ezáltal a kór. . Mi is ennek a lényege? Mint ismert. kézi munkaerő stb.nem szükséges . A növényfajok elővetemény-hatása biológiai és agrotechn ikai hatásukban rejlik. károsak lehetnek. gépesíthetőség. A vetésterv azon növények összessége. Ha monokult úrában termesztj ük. k<irtevők szaporodá sára való hatás. A rugalmas a számunkr a is megfelelő.csak józanul gondolko dó ember. kötött. más szóval a növények vetésterül etének meghatár ozása. Míg a szabad változat az évről évre való változtatást feltételezi. rugalmas. . A vetésforgó szerkesztése a vetésterv (összetétel) összeállításával kezdődik. A növényváltási sorrend megterve zésekor ezeket a hatásokat vesszük figyelembe. Melyik a legjobb sorrend? A termesztés során minden növényfaj unk elővetemény.a talaj szervesanyag-gazdálkodása.talajuntság clleni védekezés. Ezek a tapasztalatok késztették a tennesztő embereke t arra. Számításb a kell venni a közgazda sági adottságokat (jövedelmezőség. A vetésterv növényeinek kiválasztá sát vezérelheti a saját ellátás. Csak azokat a fajokat válagassu k be a vetéstervbe. -betegség ek. hogy a növényfa jokat egy-egy területen évenként váltogatva termesszék.gyomnövények szaporodása. majd termeszté sük lehetetlen né válik. . A túlságosan nagyszám ú növény termeszté se a botanikuskert jelleget ölti. minden zöldségfa jnak meghatár ozott talaj. mégpedig az utána következő faj clőveteménye.és vízgazdálkodása. az általuk kiválaszto tt anyagok a talajban [elszapor odnak. hogy a területet maximálisan hasznosítsuk. ahol a növények .az adott választékból . Ez azt jelenti. Következő lépés a növények válrási sorrendjé nek meghatáro zása. állatállom ány. amelyeke t tem1eszteni akarunk a gazdaságban. Az egy-két faj választása amonoku ltúra felé mutat. értékesítési lehetőségek. a talaj tápanyagk észletét egyoldalú an használják. amelyek nélkülözhetetlenek.és tápanyagi génye van. illetve az árutem1esztés szándéka.Az elővetemény lekerülésének időpontja. A termés<itlagok csökkenn ek. 31 .

Ennek lényege. hogy mely fajokat nem szabad frissen trágyázott földb vetnünk stb. a haszonkert ben már az is hasznos. Az adott évben termesztett zöldségnövények mester séges vízellátásának ütemezése. ha tudjuk. A gyakorlati szakembereket az öntözés ter vezésének ismereteire szerelnénk megtanítani. Sajnos a leírtakból is kitűnik. és ezt mindaddig automatikusan ismétlik. Az előbbi esetben egyszerű. ültetjük ugyanazt a növényt. És az is aján latos. hogy a termesztett növények. legyen az kicsi vagy nagy területen meg valósítva. Az is előnyös ha a pillangósok által megkötött nitragént számításba vesszük. agrotechnikai. Szakasz a vetésforgó területének meghatározó alapegysége. A vetésforgó alapegységét vetésforgó szakasznak nevezzük. A tervezés célja: . Egy-egy jó vetésforgó 4-8 szakaszból tevődik össze. az utóbbi esetben osztott szakaszról beszélünk. Végül is abban megállapodhatunk. A vetésforgót a saját (vagy nem saját) gazdaságunkban valósítjuk meg. az előre megtervezett sorrendben követve egymást. amíg a vetésforgó létezik. szakmai és gazdaságossági el vek alapján. A vetésforgószakasz területét egy vagy több növényfaj foglalhatja el.Mindezen szempontok figyelembevétele után tervezzük a vetésforgó kiilj'orgását (rotációját). a vetésforgó egész területén végighaladnak. 32 . aminőség és a termés biztonság növelésének alapfeltétele. amelyen a vetésforgóban szereplő növények egységnyi részét termesztjük meg. hogy az a legjobb vetésforgó-változa· amelyik a legnagyobb árbevételt adja. Mi is az öntözési terv. Az is hasznos. ha nem minden évben ugyanarra a helyr • vetjük. mint amilyennek látszik. is olyan egyszerű. Öntözés Öntözésnek azt az agrotechnikai eljárást nevezzük. ha a szerves trágyát igény lő fajokat csoportosít juk és a trágyázott területen termesztjük. Célszerű a tiszta (egy fajból álló) szakaszok megvalósítása. fejlesztésének megalapozása.a növények vízellátásának optimalizálása az egész tenyészidőre vonatka zóan. Az öntözés a zöldségtermesztésben a terméshozamok. De leegyszerűsítve a dolgokat. amikor műszaki berendezé sek segítségével különböző vízforrásokból származó öntözővizet juttatunk k a termőterületre. hogy a jó vetésforgó megtervezése nem. -az öntöző berendezések egész évi gazdaságos kihasználásának megterve zése. a növények vízellátásának javítása végett.

nagy melegben a kipermetezett víz 20-30%-a a levegőben elpárolog. a csővezeték hordozhatósága alapján: . a közepes 5-17 mm/h. közepes és nagy intenzitásúak lehetnek. a nagy intenzitású szórófej 17 mm/h-nál nagyobb vízmennyiséget képes kiszórni. mellék stb. Ezen eljárással. hogy a víz~losztás erős szélben egyenetlen lesz. Altalajöntözé s. lefelé pedig gravitációs úton is szivárog. E módnál a csővezetékben nyomás alatt vezetett víz szórófejeken át. A vezetésre legjobb a lyuggatott műanyag cső. hogy a vezeték alá széles fóliacsíkot terítünk. cseppekben kerül az öntözött területre. -hordozható berendezés csóhálózata teljes egészében áthelyezhető.stabil csőhálozatú öntözőberenezések főleg a növényházakban általánosak. homokon. gördíthető és csévélhető változatok találhatók a gyakorlatban. tápoldatos termesztéssel. vezetékkel stb. Felületi öntözés. kevés kézi munkát ígényel. és az a nehézségi erő hatására a lejtés irányába szabadon mozog. akár hidropóniás termesztés! is folytathatunk a szabadföldön. 33 . Megvalósításához tereprendezést nem igényel. Az öntözővíz a barázdákban folyik. amikor a talaj felszínén vezetik a vizet. a művelési határ alatt vezetik.5 mm átmérőjű lehet.félstabil berendezés fővezetékét a földbe fektetik le. és szivárgás útján terjed a bakhátak talajába. A szántóföldi termesztésben használt szórófejek által képzett optimális cseppnagyság 0. Az öntözővizet a talajban. a növények vízben állnak. majd elzárják a bakhát vízbejáratát és folytatják a következő ágyásnál az árasztás t. a bakhát megbontásával beengedik a vizet. . csatornákon át. A csőből kiszivárgó öntözővíz a talaj kapilláris hézagaiban körkörösen. Hazánkban. A kis intenzitású szórófej 5 mm/h. gépi művelést nem akadályozza. amelyből csatlakozók (hidránsok) emelkednek a talaj felszínére. A vízkijuttatás a bakhátak közé történhet fő-. Árasztó öntözés lényege. a természetes esőhöz hasonlóan.5-1 . Barázdás öntözésnél bakhátakat.Öntözési módok a zöldségtermesztésben Esőszerű öntözés (uralkodó). Ez lehet barázdás (áztató) és árasztó (bolgár ágyas) öntözés (kava! és fitera). Hátránya. A növényeket a bakhátakra ültetik. A szántóföldön használt szórófejek az időegység alatt kiszórt víz mennyisége alapján kis. A csóvezeték-hálózat áttelepítési rendszerét tekintve szétszedhető. E módon belül számos változatot találunk. vagy tömlővel. Ez utóbbit úgy akadályozhatjuk meg. hozzájuk csatlakoztatják az áttelepítheló számyvezetékeket. a szabadföldi zöldségtermesztésben a legelterjedtebb mód. elárasztják. hogy egy bakháttal körülvett területre. barázdákat alakítanak ki.

legkisebb víztartalma a szántóföldi vízkapacitás százalékában (VK %) fejezhető ki. amikor a talaj víztartalma erre a YK %-ra csökkent. . öntözési norma Az egyszeri öntözéssel kiadott víz mennyiségét jelenti. gyökeresedési mélysége és a talaj vízkapacitása határozza meg. a termesztett zöldségnövény. mérsékelt költségigénye. .Csepegtető öntözés. annak fejlettsége. öntözéssel még visszfordítható folyamat.a kritikus fenofázis meghatározása. A talajnak a zöldségnövények számára még elfogadható. Ez az érték a zöldségfajokra jellemző vízi gényesség függvényében 50-70% között változik.a talaj nedvességtartalmának mérése. Öntözési terv elemei Az öntözési célnak megfelelően meg kell határozni az . A hervadás már visszafordíthatatlan állapot. s az nyomásra nem áll össze. . -számítógépes tervezés módszcre stb. A levelek lankadása szemmel látható. Az öntözés időpontja A vízigényt legjobban a zöldségnövények maguk jelzik. Előnye a takarékos vízfelhasználás. Tennészelesen a tudományosabb. melyekből a víz kapilláris méretű hézagokon. Jó támpontot nyújt a talaj is a termesztő számára. 34 . Az öntözött talaj megadott ponton tartósan és folyamatosan kapja a vizet. öntözni kell. az automatizálás lehetősége.öntözési fordulót. ha a gazda markába veszi a földjét. . Az értéket döntően az öntözési cél.idénynonnál (= öntözési nonnák összege). . kiszivárogva a növények mellett a talaj felszínére csepeg. Az öntözés ideje akkor érkezett el. A módszer lényege. .öntözések időpontját. Öntözővíz mennyisége. pontosabb módszerek is használhaták az öntözés időpontjának meghatározására: .a növény testhőmérsékletének alakulása. hogy a vizet vezetéken juttatjuk a növényekhez. Számos változata alakult ki az elmúlt években.öntözési nonnál (=egy öntözésnél adott víz mennyisége).az öntözési forduló szerinti öntözés.

hogy l m 2-re jutó l mm csapadék l liternek felel meg. Tervezésnél tudjuk. Az öntözési időszak hossza az elővetemény lekerülésétől a tervezett. .vízpótló öntözés.talajművelés! Hnnyítő öntözés.trágyázó öntözés.frissítő öntözés. nagy vízigényű zöldségfajoknál adódnak.kelesztő öntözés. . .nedvességt<íroló vagy feltöltő öntözés.fagy elleni öntözés. Több részletben célszerű adagolni.beiszapoló öntözés. . Homokon ennek rövidítése indokolt. Az l mm-es csapadék l cm-cs talajréteget nedvesít át. Az idénynom1a értéke szántóföldi zöldségtermesztésben 20-350 mm közölt változik. Azt tudni kell. Idénynorma A tenyészidőszak alatt végzett öntözések együttes vízmennyiségének az összege. A gyakorlatban többféle önlözési cél fogalmazható meg.párásító öntözés. Legnagyobb idénynormák a hosszú tenyészidejű.A céltól függően az öntözésino rma l-2 mm-től (párásító öntözés) a 150-200 mm-ig (átmosó öntözés. . Öntözött zöldségtermesztésben 10-14 napos fordulót terveznek.talajátmosó (sókimosö) öntözés. Ezek: . Öntüzési célok a zöldségtermesztésben Az öntözés legfőbb célja a víznek mint növényi élettényezőnek pótlása és a termesztési céllal egyeztetett optimalizálása. A vízpótló öntözésnél a talajt mindig a gyökérzóna mélységéig nedvesítjük át. . Öntözési forduló Fogalmán az egym<1st követő öntözések közölti időtartamot értjük és hosszát napokban fejezzük ki. üvegházban) terjed. Ennek megfelelően tervezzük a kiadandó vízmennyiségct. 35 . termesztett növény lekerüléséig tart. . hogy az egyes tennőhelyek talajai ezt amennyisé get egyszerre kiadva nem tudják befogadni. -. .

Ennél az eljárásnál egyenletes a tápanyagel osztás.fi"issít(f öntözésko r a növény leveleinek Jankad<isát szüntetjük meg.JO mm. nagy adagu VIZ (100-120 mm) kljUttatasaval. illetve a nedves talaj nagy hókapacitását hasznosítjuk. optimális feltételek teremtődnek a szakszerű talajművelésnek. Száraz talajon a vízpótlás szerepét is betölti. állapotba és sejtjeik víztelített sára. v_etőáp j attalaJreteg cm-es 20 a Am1kor meg. mint a nevében is benne van a talajműve. laza talajokon vé-l j gezhető. de a beiszapolásra nedves talajba való palántázáskor is szükség van. j' A talajművelés! kiinnyít(f öntözés. alkalmazá sor kerülhet stb. Víznormája 8. de használható más fajoknál is. üvegházban. melegszik lajmenti rétegének lehülését. Az öntözővizet permetszerűen juttatjuk ki a gombatermő felületre. l Aszályos.\ j lé~t ~eg!t~. ~vekben a talaj . eliszapoló hatása a kelést akadályozhatja. Kelesztő csak kis intenzitású szórófejekkel és kis vízadagokkal (5. illetve a földkock~-ihoz való tapadását.ek t:~·nesztésén~I lehet hasznos. Főleg a gombatem1esztésben elterjedt. igény szerint. A. amennyiben a gazda időben elkezdi. jobban hasznosul a vízben feloldott tápanyag.. Kötött talajokon az öntözés talajcserepesítő. ~élja a talaj megnövekedett só~ar. Az cső­ azt felveszik szerűen adott kis vízadagot (2-4 mm). A kimosáshoz J50-200 mm-es vízadag kell. A szükséges víznorma 20-30 mm. utakra. A talajátmo sá.őleg a másodn?v~~y.JO mm) vagy a talaj lehűtésének csökkentése érdekében csak a tövek beöntözésére (1-5 dl/tő). a célnak megfelelő az összetétel. 36 ' i . ezért a vízadagot a növények növekedé nyosan kell növelni. igény szerint..öntözés Kelesztő öntözésne k hívjuk a magvetés után adott öntözést. Vízadagja 20-40 mm. fajoknál fejlesztő meget A párásírá öntözés víznormája 1-2 mm víz.~ eset~e~ fagy.j mentes teh napokon kerulhet sor. A fa1:y elleni öntözésre a fűtés nélküli fóliás. illetve a korai szabadföldi termesztéstechnológiai eljárásoknál kerülhet sor. eloz1 elokeszile set egy 20 mm-es öntozes j nedvesedett. . hőt . hajtatásba a Főleg kerülnek. A. esetleg a falakra. l szabadföl dön főként homokos és szerves anyagban gazdag. A vízpótló öntözésre a tenyészidőben kerül sor.JO mm) végezhető. Itt a víz fajhőjét.! talmának a gyökérzónából való kimosása. Trágyázó öntözés alkalmazásakor tulajdonképpen tápoldatozó öntözést végzünk. A beiszapol ó öntözés ki teJjedhet a teljes talajfelületre (5.) dinnye (uborka. s ezáltal jobb eredési. A beiszapo/ ó öntözést a pal án ták ültetésekor alkalmazzuk. 1 illetve a szabadföldi zöldségtermesztésben .víztartalékainak felt?lt~sére tavasz kezdeté. felKéső tavaszi fagyveszé ly idején a benedvesí tett talaj a napsütés hatására levegő taa mérsékli sával kisugárzá éjszakai ennek majd tárol. a növények leveleire adva vegetatív tönagy n. Uvegházban csak drénezett talaJon. Feladata a gyökérzettel átsével arászőtt talajréteg nedvesítése. begyöker esedést eredményez. sókimosó öntözést alkalmazhatjuk a hajtatásban. Segíti a talajszemcséknek a gyökerek hez. A nedvesség tároló vagy feltii/t(f öntözésre a tenyészidőn kívül kerülhet sor.

hajtáscsúcs. amelynek eredménye a korábbi érés (szedés). a hüvelyeseket. Így szaporítjuk pl. . A magvetés célja szerint beszélünk: -végleges helyre vetésről. levélnyél. amelyre az jellemző. Az ivartalan (vegetatív) szaporítás lényege. mert különleges termesztési beavatkozást nem kíván. Éppen napjainkra vált a mindennapi gyakorlat számára is elérhetővé. hogy növényi részeket használunk továbbszaporításra. Oltással a betegségekre érzékeny fajtákat védjük meg a károsodástól azáltal. Ez történhet szabadföldön és termesztőlétesítményben.palántanevelésrőL A végleges helyre vetés a legelterjedtebb és legolcsóbb a zöldségtermesztésben. Egyik legelterjedtebb módja a szövettenyésztés. A makroszaporításon belül megkülönböztetjük az ivaros (generatív) szervekkel és az ivartalan (vegetatív) szervekkel történő szaporítási eljárásokat. mint az állandó helyre vetés. hónaljrügy. a levélzöldségféléket. hogy ellenálló növényre oltjuk. Beszélünk: . a kabakosokat. A palántanevelés olyan szaporítási eljárás. a gyökérzöldségféléket. Mikroszaporítás. Ide soroljuk az oltást is. a csemegekukoricát. a hagymákat. Palántaneveléssel hazánkban elsősorban pl.makroszaporítási és . Az ivaros szervekkel történő szaporítás a legelterjedtebb. ez a magvetést jelenti.Szaporítás Szaporításnak nevezzük a termesztett növények életfolyamatának újrakezdésére irányuló tevékenységet. Korunk tudományos eredményeinek megfelelően. virágkezdemény. a dinnyéket termesztjük. szár stb. és egyes hagymafajokat stb. Lényege. a tormát. hogy növényi részeket (csúcsmerisztéma.mikroszaporítási módokról. E tevékenység korábban kezdhető. a paprikát.) izoláljuk és "in vitro" körülmények között 37 . hogy a magot nem a végleges helyére. levéllemez. a paradicsomo!. Itt a fiatal növények fejlődési feltételei kedvezőek. Így szaporítjuk a burgonyát. hanem termesztőlétesítménybe vetik el. a szaporít<isi módokat két nagy csoportba osztjuk.

Az előforduló karantén gyommag a tétel kizárását vonja maga után. Számításba jöhet továbbá az embriótenyésztés és a pollenkultúra. energikusan csírázik a vetőmag. A szövettenyésztő munkával elérhető. Erre mindig számítani kell (többet kell vetni!) A csírázási erély (másutt energiának is mondják) azt mutatja. A vetőmag A mag ivaros (generatív) úton létrejött növényi rész. A vetőmag gazdasági értékét genetikai potenciálja és az értékmérő tulajdonságok határozzák meg.és gyomnövények magvait. hogy milyen gyorsan. laboratóriumi körülmények között. hány darab csírázik ki. amely önállóan képes új generáció létrehozá~ára. mint mikroszaporítási eljárás. A vetőmag tisztaságán az ép. az ottani kedvezőtlenebb hatások eredményeként. A fajtára jellemző bélyegek minden egyedben megvannak. Ezermagtömeg. A termesztés biológiai alapja. nagyobb növény fejlődhet. hogy mennyi vetőmagot vegyünk. . föld). .ezermagtömeg. Tisztátalanságának számítjuk az idegen. a hulladékol (törött mag. Az esetek zömében a szabadföldi termesztésnél. A magban lévő tápanyagtömeg mennyiségét mutatja.víztartalom. 38 . Ellenőrzése legtöbb fajnál szabadföldi kitermesztéssel történik. Az ezermagtömeg abban is eligazít.csírázóképesség és csírázási erély. A vetőmagot csak megbízható helyről szabad beszerezni. aminek vásároltuk). sérült részek. ami azt jelenti. hogy l 00 db mag közül mennyi. . kevesebb mag kel ki.tenyésztjük tovább.osztályozottság. . A jobb csírázási erély gyorsabb növényfejlődést eredményez. Tisztaság. 1000 darab magnak a tömege. Egyik legfontosabb értékmérő tulajdonsága a vetőmagnak. Csírázóképesség. fajtaazonos magvak darabszázalékát értjük.tisztaság. Minél kevesebb tisztátalanságot tartalmaz a vetőmag. Ezek: . . Fajtatisztaság és fajtaazonosság fogalmán azt értjük.egészségi állapot. hogy egy növényi részből többmillió darab dugványt (növényt) kapjunk. . annál értékesebb.fajtatisztaság és fajtaazonosság. A nehezebb magban több tartaléktápanyag van és így ebből erősebb csíra. hogy a vetőmag nem tartalmaz a fajtától eltérő egyedeket (vagyis az. tőle döntően függ tevékenységünk sikere. A mag csírázóképességél százalékban fejezzük ki. mint azt a csírázási eredmény indokolná.

tisztasági% x csírázóképességo/o He = _ ____. nedvesség és oxigén szLikséges. A termesztő ember számára kiemelkedő fontosságú a vetőmag használati értékének ismerete. ha megvannak annak feltételei. A vetőmagnak lehetőség szerint egyenletes szemnagyság únak. a rovarok és egyéb kártevők jelenlétére és az általuk okozott kártételre terjed ki. megkapjuk a növény tenyésztcrületét. egészségesnek kell lennie. Vetés Az elvetett mag csak akkor indul csírázásnak.::. A csírázáshoz hőmérséklet. Vizsgálata a gombás és baktériumos betegségekre . ahol magas a technológiai fegyelem.. A megfelelő vetőmagmennyiség kiszámításáho z először is tudnunk kell a termesztett növény tcrvezett sortávolságát. a kettőt összeszorozz uk. táblázat). Az értékesített vetőmag víztartalma 12-14%. Példaként 39 . ha egy tétel tisztasága 95%. a megfelelő vetőmagmennyiség megállapítása .. A kívánt sortávolság kiválaszt<ísával megkapjuk a vetésfolyómétert. csírázóképess ége 93%. Ebből a számításból és az ezermagtöme g értékéből . A használati érték (Hé) kiszámítása: . Ennek gyors áttekintése érdekében közöljük a vetésfolyóméter-táblázatot (8. Az osztályozottság (kalibráltság) ott fontos. a virágos élősködők okozta fertőzésre.. Víztartalom. A magvetés legfontosabb mozzanatait a helyes vetési időpont (később ismertetjük).Egészségi állapot. Raktározni csak "légszárazon" lehet.meghatározh atjuk a szükséges vetőmag­ mennyiséget. egymenetes betakarítás. ahol kövdelmény az egyszerre érés.ismerve az l hektárra vetendő csíraszámot. Ezt követően megállapítjuk a tőtúvolságot. akkor használati értéke: I lé = 95 93 x = 88 35 100 . a vetésmélység és vetés módjának jó megválasztás<t. Osztályozottság. Egy számban fejezi ki a vetőmagtétel tisztasági és csírázóképességi értékét. a termőterület nagyságát.__ _ _ _----''------'"'-100 Például. A nedves mag könnyen dohosodik. tőtávolságát (állománysűrűség). A nagy víztartalmúbó l sokat kell vetni. amiből kiszámítható az állománysűrűség.

33 6.0 120.00 0.91 0.0 15.33 1.0 200.50 83 330 66 670 50 OOO 41 670 33 330 27 780 25 OOO 22 220 20 OOO 16 670 14 290 13 330 12 500 ll 100 10 OOO 9 090 8 330 7 143 6 660 6 250 5 OOO 2.66 0.16 3.0 50.71 0.0 100.66 5.0 36.43 1.8.0 45.66 1.83 0.0 30.0 20.11 1.0 8.0 90.33 2.0 150.0 160.0 24.0 80.0 70.50 40 .0 110.0 140.00 4.25 1.00 1.22 2. táhlázat A vetés folyóméter-változása a sortávolság függvényében (m 2-re és ha-ra vonatkoztatva) Vetésfolyóméter Sortávolság Clll m 2-enként ha-onként 12.77 2.0 60.0 75.0 40.62 0.

l OOO OOO b 41 .ban = csíraszám (ha ) x ezem1agtömeg (g) b l OOO OOO ' esetünkben behelyettes ítve (feltételezve.ís magveléshcz említjük a zö ldborsó!. A l ő t ávolság 7 cm (a sorban 7 cmként vetünk). m2-ként 8. A tervezéshez a továbbiakban szü kségünk van az egyes faj ok ezermagtömegének és a ki sebb tenneszték nél az l gramm magban található magvak számára. kép. Ha sű rűne k találjuk . Egy m2 -en l 19 db magot vetünk. hogy a borsófajta 1000 magtömege 200 gramm ). Egy növénynek 84 cm2 a tenyészterülete. Ehhez nyl'ljt segítséget a 9. hektáronké nt 83 330 folyóméteri kapunk.33 folyómétert. CSirat omeg k~~.ívo lságra vetve. . E ll e nk ező esetben növelhetjük az áll ományt. igény szerint csökkenthe tjük.2. Csíratömeg kg-ban = 1 190 OOO x 200 =238 ko l ha. Sorol. táhlázat. Majd az alábbi ak sze rint fo lytatjuk a számítást.. hekt áronként pedig l 190 OOO db-ot. 12 cm-es sort. A vetéshez szükséges magmenny iséget az alábbi képlet szerint számítjuk ki : .

0-500.0 150.0-14.4-0.0 l 00.0 3.0-1.0 400.0 2.0-500.0 13.5-4.0-10.7-1.0-200.0-22.0-14.7 0.0 0.2 8.0 25.0 3.9.8-1. táblázat A fontosabb zöldségfajok ezermagtömege és az I gramm magban található magvak darabszáma Ezennagtöm eg Növényfaj g Darab mag g Paradicsom Paprika Tojásgyümöl cs Görögdinnye Sárgadinnye Uborka Sütőtök Spárgatök Patisszon Borsó Bab (kismagvú) Bab (nagymagvú) Káposztafélék Fejes saláta Cikória Spe nó Sóska Rebarbara Spárga Vöröshagym a Póréhagyma Mctélőhagyma Sárgarépa Sárgarépa (dörzsölt) Petrezselyem Zeller Pasztinák Feketegyöké r Retek Cékla Csemegekuk orica Pattogatni való kukorica 2.6 5.2 9.0 3.0-300.0-4.2-1.0 l 00.0-200.0-700.5 1.O 2.0 200.0-70.0 6.0-20.0 13.0-6.8 0.0-150.2-1.0 20.0-30.0-30.4 l .0 250-400 140-200 220-280 6-50 30-40 30-50 2-3 5-6 14-16 2-10 5-10 1-2 !60-330 iW0-1200 800-1000 100-120 800-1400 70-100 50-55 250-330 270-450 1000-1200 400-500 650-800 500-800 2000-2500 200-300 70-75 120-150 45-70 3-5 3-6 --- 42 --- .2-3.0-2.0 150.0-7.2 1.8-l.5 3.0-300.0 60.0 0.4-3.0 600.0-5.0-8.0 18.5 18.

Tehát a használati értékkel módosított adat 269 kg/ha vetőmagtömegre módosul. ezért bizonyos módosításra van szükség. A babot. . A soros vetésen belül megkülönböztetjük a soros. hogy "rossz volt a mag". hogy nem minden magból fejlődik növény. petrezselyem magját 1-2 cm mélyre vetjük. ha a gyököcske megjelenés ekor következik be. Jóvátehetetlen hiba. -Befolyáso ló tényező a talaj szerkezete. A vetés rnélységét befolyásolja a: -Vetőmag mérete. ikersoros. Egyidejűleg két növényfaj magját vetjük ugyanarra a területre (pl. Különleges vetPsi mód a kevert. A gépi vetés előnye a gyorsaság. A vetés lehet a magelhelyezés módja alapján: szórt. Példánk szerint a csíratömeg 238 kg/ha. Az óvatosabb termesztők bizonyos vetőmagtöbbletet még ehhez is hozzáadnak (l O% körüli érték). A hosszú ideig csírázó petrezselyem felett a talaj könnyen kiszárad. a kulisszás és a sorjelző vetés.35 (A Hé-t korábbi példánkból vettük). Tehát a vetőmagtömeg kg-ban= 238 100 x =269. Magvetés módja Vethetünk kézzel és géppel. 88. borsót 5-7 cm mélyre tesszük. A kevert (keverék) vetésnél a növényeket egymással társítva termesztjük. inkább a kisgazdasá gban fordul elő. az alábbi képlet szerint: Vetomagtomeg kg. az aprómagvú fajokat szinte a talaj felszínére vetjük (zeller). hónaposret ek 43 . az optimális vetésmélység stb. a jobb magelosztás. Homokon mélyebbre veLünk. Hé = használati érték. A kézi vetés ma már ritka. pl.Csírázás időtartama. szalagos elrendezést és a szórt vetést.Tudjuk. A sárgarépa. soros és fészkes. Ekkor mondja a termesztő.ban ha-ra = Cs T x 100 a ho1 Hé ' H •• CsT = csíratömeg hektáronként. nedvességtartalma és ülepedettsége. A szórt vetés a technika fejlődésével egyre inkább háttérbe szorul. lapogatjuk.

ént jelezni a lassan A smje/u í niivény szerepe: a gyorsabb kelés eredm ények érdeké ben.íntaneve lés drágább. A pal ántát (a nö· ahov á vetettük. Áll andó helyre vetell magbó l fejl őd ö tt növény egész életét akad . növek nyság (kettős termesztés) tesz l ehe t ővé. mint az álland ó helyre vetés. se nnyíté csírázó zöldség faj sorának helyét. k ültetjü nyok közölt neveljük. módda ési helyez gya-el többször társul a sze rvestd magot is vetünk. E l ső k é nt ki szedjUk a retket ( hid eg t ű indul a fú sze rpaprika . majd másik helyre számtalan el· A pal. a növény fejlóctése kezeletén megte remtett kedve n álá kihasz terület jobb . ö v é n y i védjUk a kedveKuliss zás vetésn él "bokszokat" képez Unk . csemegekuk oricáítjük eml t uborká az ző tl e n környezeti hatáso któL Példak ént val körbeültetve.3. Magvetés takar. a múvelés megkö azzuk. pahínt ának. majd fejl ődés nek és fú szerpa prika). s által :1 a szedés szik. hogy a fő n . A palántaneve lésnél ez a folyamat keuész környezeti viszoyozott szab:íl vény életének e l ső szakaszát) védel! . El ő bbre hozhat ó az érés. legtöbbször . említe ttük . a hatéko 44 .ís el61t rő). kép. Legalkalm íl fajokm ő nyl gé i tet A fészk(!s t'l't ést a nagy tenyésztcrülc 3-4 darab be fészek y Egy-eg l. Palántanevelés azon a helyen tölti. mégis klímát má zőbb nye van .

Dán kutatók az üvegházi paradicsomtermesztés ben 30%-os terméstöbbletet értek el azáltal.palántázás. A magvetéstől számítva általában két hétre érik el a növények a tűzdelési fejlettséget. 5. az egy lombleveles fejlettségű növények tűzdelésével szemben. Főleg a szabadföldi tömegtermesztésnél használjuk. Sűrű magvetés.A palánták állománysűrűsége ezért sokkal nagyobb a végleges helyre ültetéshez viszonyítva. különböző szám ú palánta helyezhető el ( 10. Sűrű magvetés. Kis növényekből több elfér egységnyi területen anélkül. Ezt az állományt csak tűzdelésig nevelhetjük fel. Természetesen a palántanevelési idő ebben az esetben lerövidül. A hazánkhan kialakult termesztési szoküsok alapján a palántanevelésnek öt változatát különböztetjük meg: l. tálcás nevelést földkockás (mivel mindben ez van) nevelésnek mondjuk. a legnagyobb hatékonyságot és a jó biológiai teljesítményt vonja maga után. Kiszámítása a következő képletek alapján lehetséges (Filius nyomán). amely 800-1500 db/m 2-es állománysűrűséget jelent. az a temlesztett faj és a technológia típusától fiigg. Hogy melyik földkockaméretet választjuk. 3. Egy-egy négyzetméteren. 4.tűzdelés. Tisztázzuk az egyes fogalmakat. Újabb eljárás a Ki te Plant tálcás palántanevelés. A cserepezés!. 45 .t(ízdelés -. A növények tűzdelését a szikleveles fejlettségtől kezdve az első lomblevél megjelenéséig célszerű elvégezni. a földkocka méretétől függően.palántázás. annál sűrűbb lehet az állomány.palántázás (nagycserepes paradicsompalánta). A fiatal növények (szikleveles) átültetése a leggyorsabb munkavégzést.cserepezés vagy tápkockázás-palántá zás (paprika stb.palántázás. A vetőmagigény kiszámítását külön kell venni a palántanevelő és termesztő tevékenységre. Ritka magvetés. táblázat). hogy a növényeket szikleveles állapotban tűzdelték. Tűzdelésen (pikírozáson) a fiatal növények palántanevelése közben való átültetését értjük. 2. hogy akadályoznák egymást a fejlődésükben. Vetés cserepekbe.cserepezés . Minél rövidebb a palántanevelés tervezett időtartama. Állításunk alátámasztására egy kutatási eredményt ismertetünk. Sűrű vetésen a 2000-5000 db/m 2 -ig terjedő állománysűrűséget értjük. Rendkívül nagy hozzáértési.). Ritka vetésen a 400-800 db/m 2-es állománysűrűséget é11jük. Vetőmagigény. Van azonban ezen belül a gyakorlatban egy másik fogalom. tápkockákba vagy tálcába. a normál sűrűség. figyelmet igényel ez az eljárás. tápkockázást. Sűrű magvetés . Egy 60 x 40 cm-es műanyag ládában (tálcában) 240 db kis földkockás palántát lehet felnevelni.

(m 2 )xpalánta (db/m 2 )xezerm.!....:. táblázat Az egy négyzetméteren elhelyezhető földkockák számának változása a méret alapján Földkocka mérete cm Földkocka alapterülete cm 2 l m 2-re elhelyezhető elarabszám 4x4 5x5 5x6 5x7 6x6 6x7 7x7 7x 8 8x 8 8x9 9x9 ]0X9 !Oxi O l lx! l !2xl2 16 25 30 35 36 42 49 56 64 72 81 90 100 !21 144 625 400 333 285 277 238 204 178 !56 138 123 lll 100 82 69 --- 46 --- ..__.__ _ _ Példánkban fejessaláta-palántát nevetünk. Akkor: ' 625 x l .8 gramm.t.Vetőmag 2 (g) (g) palántanevelésben = palánta (db lm ) x ezermagtömeg ~-~::. Vetomagtgeny g pa lanta= 8 x 96 N ' ' ( ) A hajtatásnál módosul a képlet... ültetendő ter.2 gramm.. (g Vetomag g aJtatas = 8 x csírázás i% 10.= 8xcsírázási% . 4 x 4 cm-es tápkockába vetve. A csírázási % pedig 96%. .___ ___::. hogy 80%-ban számíthatunk az elvetett míll ból palántára.8-1. fl ezermagtömeg 0.:_____::. a terület számadatávaL " ()h. A nevez ben szereplő 8-as szám aztjelenti. o = 0. Esetünkben l grammal számolunk.

~ pk oc k :ízó aszlal 47 . T. kép .5.

7. kc:p. Magvc lés gycpkock:íba

48

Számokkal bchelycttesítve, l 00 m2-re tervezve és 25 db/m 2-es állománysűrű­ ség mellett, a következőképpen számolunk:

Vetőmag (g) hajtatás= IOO x 25 x 1 =3 25.
8x96 '
Tehát palántaneveléshez 0,8 g/m 2, míg a 100m 2-en hajtatott salátaternlesztéshez 3,25 gramm vetőmagra van szükségünk. Palánták tápkockaföldigénye mérettől függően változik. Egy köbméter földből l ,6-ll ,O ezer tápkocka készülhet (ll. táblázat).
ll. táblázat
Egy kiibméter
fiildkeverékből előállítható

tápkockák száma

Tápkocka mérete (cm) száma (db)

4x4 4,5x4,5 5x 5 6x 6 7x7 8x 8

10 OOO-l 1 OOO 8 500-9 OOO 6 500-7 OOO 4000-4 500 2 200-2 700 1 600-2 OOO

A palánták ápolási munkái
A palántanevelő a "szülőszoba". A legnagyobb rendnek, tisztaságnak, a környezeti feltételek optimális biztosításának kell eleget tennünk. Nézzük a fejlődési fázisokban elvégzendő teendőinket. Magvetéstfff a kelésig. Legfontosabb teendőnk a hőmérséklet, a nedvesség és az oxigénigény kielégítése (+7 °C, lásd hőmérsékleti igény). Keléstől az edzésig. Kikeit a növény, elsősorban fényre van szüksége, majd csökkentjük a hőmérsékletet. Adjuk a vizet és tápanyagat A fényt kell, mint meghatározó tényezőt követnünk, ehhez igazítjuk a többi környezeti tényezőt. A szükséges hőmérséklet fajonként változó. A túlzott öntözést kerüljük, mert a betegségek fellépését segíti. Tápanyagat hiányesetén adunk, oldva. A levegőz­ tetést folyamatosan elvégezzük.

49

8. kép. Szépcn

fejlődő

pal:ínt:\k

Edzés. A szabadföldi viszonyok ra való felkészítését jelenti a paliintának. A pa lántanevelés utolsó l 0- 12 napjában kerül rá sor. Edzhetjük a növényeket h őre (fólia és üveg alatt egyaránt). Ez azt jelenti , hogy fokozot t sze ll őztet éssei alacsonyabb h ő mérsé kleth ez szak tatjuk a palántákat. A lev egőt is szárítjuk, az önt özővize t is fokozatosa n elvonj uk a palán táktól. A fényreedzést az üveg alatti nevelésnél kell elvégeznünk. Ez azt jelenti , hogy i dőnként (kezdetben rövidebb, később hosszabb ide ig) !akaratl anul hagyjuk a növényeket, sütheti a nap. Egyes fajoknál elterjedt módszer a palánt ák átrakása (d innye, uborka, tök) a melegágyba. Ez azt jelenti , hogy l 0- 12 nappal a kiü lteté. e l ő tt amelegágy közepén lév ő palántákat a szélére, a szé lén l évőket középre rakj uk. Így a további id ő ben a szegé lyhatás eredményét eltünteljlik és egyön t e t ő fejlet tségú, nagyságú palántákat kapunk . A jó palánta i sme rt et ői, hogy gyökere a fö ldlabdát tökéletesen átszőtte, hajszálgyökerei fehérek (nem barnák), szik alatti szára rövid (kompak t növekedésú), sziklevelei egészségesek, 5-6 lomblevéllel rendelkezik, esetleg bimbó . Az il yen pal ántától várhatunk kiemelkedő teljesítményt. A palántát kiültelés e l ő tt beöntözzi.ik , e lőkészítjük a kii.iltetésre (8- I O mm víz/m 2) . A vízkapacitásra fe ltöltött pa lántaföld könnyít i a kiszedés!, egyben tartja a földkockát, a ki ültetésig ell átja a növényt vízzel (nem lankad, vagy fonnyad meg).

Termesztőlétesítmények
A te rm eszt ő l étes ítm é nyeke t a haszonnövények palántáinak nevelésére, illetve azok haj tatására építjük.

so

A tennesztőlétesítményekben az évnek abban az időszakában is biztosíthatjuk a növények környezeti igényeit (hő, főny, víz, C0 2 stb.), amikor az időjá­ rási viszonyok a szabadföldi tenneszrést nem teszik lehetővé. A tennesztőlétesítményeket a következők szerint csoportosítjuk: - növényházak, - műanyaggal borított létesítmények, - palántanevelő ágyak, - gombatennesztő helyiségek. Növényház. Köztudott, hogy a tennesztőlétesítmények közül, technikai színvonalát tekintve az üvegház a legkorszerűbb. A haszonkertben legtöbbször saját tervek és kivitelezés alapján épül. A kis fesztávalságú (3,20 m) házak a legolcsóbbak. A fesztávolság növelésével nő a beruházási költség is. Az is igaz, hogy a nagyobb légterű házak jobb hatékonysággal üzemeltethetők. A növényházak automatikája a hőmérséklet, szellőztetés, öntözés, tápoldatozás, szélvédelem szabályozását teszi lehetővé. A házak lehetnek egyedi vagy blokk elhelyezésűek. Fontos követelmény, hogy a létesítmény minél több fényt engedjen át, minél kisebb legyen a szerkezet árnyékvető felülete. A haszonkertbe, a családi ház központi fűtéséhez csatlakoztatható az üvegház fűtése is. A műanyaggal borított létesítmények száma örvendetesen növekszik a házikertekben, a kisgazdaságokban egyaránt. Közismerten kedvező tulajdonságaik - könnyű tömegük, jó fényáteresztő képességük, gyors, egyszerű építés ük- miatt a melegágyaknál gazdaságosabbak. A műanyag fólia sajátos formát igényel. Szakítani kell tehát a hagyományos fonnai megoldásokkal, s helyettük a mű­ anyag tulajdonságainak jobban megfelelő, félkör alakú, íves fonnát kell kialakítani. Magyarországon a polietilén fólia használata terjedt el. A fólia élettartamát tekintve lehet egyszezonos, egy évig, kettő és több évig használható. Lehet továbbá egy rétegből, vagy több rétegből álló. Vastagságát tekintve 40 mikrontól 200 mikronig terjedhet. Szélességét tekintve a 180 cm széles, ún. finom fóliát (kb. 24-27m 2/kg), a 8,5, 12,0 és a 16,0 m széles fóliát gyártják. Az agrofóliából 5-7m2 -nyi egy kg. Létesítmények építésénél 0,3 kg/m 2-es fóliaigénnyel számoljunk. A létesítmények csoportosítása sokféle lehet. Mérctük szerint változó rendszerben ismertetjük őket. Váz nélküli jóliaágy. A lehető legegyszerűbb tennesztőberendezés, amelyet kétoldalt 15-20 cm magas földbakhát övez, és felül perforált (vagy perforálatlan), kifeszített vé' .my fólia határol. Tulajdonképpen a régi hidegágyat helyettesíti. A haszonkertben, időszakos takarással tern1eszthető zöldségnövények fölé helyezzük.

51

Pal ástként a váz nélküli fóliá takarásnál használt vékony (fi nom) fóliút használjuk. Leggyakoribb méret a 2-3 méter széles és 70-90 cm magas fóliaágy .100 cm .íval kialakítjuk a bakhátakat. Szintén egysze rű létesítmény . Az FF-2 típu sú fó liafek t e t ő gép veté. 52 .vagy vascsó bő l . magass. A régebben oly elterjedt holl and ágyat helyettesítheti a kertben. Ftíliaágy. Fríliaa /agiÍt. l e h e t ő l eg tartós és olcsó legyen. illetve ültetés után egy mcnctbcn kész íti. Tartószcrkcze tc készülhet acélhuzalból.íga pedig 50. vessző bő l. Yázszerkezete készülhet PYC -cső bő l .100 cm széles be l ső teret tudunk kiképezni. A borda 4. A bordák iránti követelmény . PYC -csó bő l . tároljuk és l e h e t ő l eg újra hasznosítsuk . kép. rögzítjük. alumínium . Id ősza k os takarásra használjuk . Hosszúsága tetszés szerint alakítható. a ked vező id őj á rás beköszöntéve l a palástot levesszük. V:íz nélkiili fóli:\s rakar:ís Készítése történ het kézze l és géppel. A 3 méter széles ágyak gerincmagassága 90 cm. majd fö ldet téve a szé lére.70 cm közölt változik . A bakhútak egymástól való távo lságát a növényfaj térigénye és a fólia mérete határozza meg. Az id őjá rás kedvezőbbre fordu lt ával a fó li át levesszük. A fó li aalagu tat kézze l és géppel is készíthetjük.9. Méretét tekintve szélessége 50. ráterítjük a fóli át. hogy foml atartó. könnyen alakíthat ó.8 métcr hosszú. A 180 cm széles fólia használatakor 80. Hazánkban a kézi építés terjedt el. fúrésze ll vékony faanyagból stb . a 2 méter szé l ességűe k é 70 cm legyen. Hossza l ehet ő l eg 15 méternél hosszabb ne legyen. Kézi készítésnél kap.

Fúliasáwr. K e dve ző munkavégzés i. A 2 méter széles ágy takarásához 3. Az ágyak palántaneve lésre és hajtatásnt alkalmasak.5 méter széles agrofó li áva l boríthatunk. szakszerűcn kivitelezhe tő (lásd ou). kép. melyet 8. illetve va scső b ő L Ha z~í nkban igen elterjedt a 4. Építése a fóliaházéhoz hasonl óan egyszerű. jó termesztés i fe ltéte leket teremt. Bordahossza 8 méter.20 métere. 20-30 mm vas tag al umínium c ő bő l . A haszonkert hasznos létesítm énye . kép.20 méter széles fé li ára van szükség.10. ll . Fóliasálor a keriben 53 .íl a növény A fóliaágyakat polietil én fóliáva l. gyorsan. A váz szerkezete készülhet műanyag c ső ből. Fóli ás lakads alan jól érzi mag. . a 3 méter szé les ágyak befedéséhez 4. agrofó li ával ( 150-200 mikron vas tag) takarj uk.5 méter fesztávú sátor.

PalántaneveM ágyak. egyik végén hegyben végződő. Keresztmerevítésük a bordához hasonló vascsövekkel biztosítható. Vegyük figyelembe azt az ismert tényt is. Első teendőnk a létesítmény helyének kijelölése. A helyesen. nagy légteret magába foglaló. A fóliás létesítmények hatékonysága tovább növelhető a kettős fóliapalást. A szélvédő kerítés távolságát és magasságát úgy határozzuk meg. A fóliaházak nagylégterű létesítmények palántanevelésre és hajtatásra kiválóa~ megfelelnek. hogy a nap sugarait ne fogja el az ágyban lévő növények elől. enyhe déli lejtéssei építsük. melyik megoldás jövedelmező számára. A szélvédelmet mesterséges szélfogák építésével (vessző-. Az előfúró 90-100 cm hosszú. hogy a föld ne omoljon be utána. igen jó hő­ gazdálkodású létesítménytípus. A fóliát lehetőleg meleg. l m 2 felületre (ennél a típusnál) 2. Nagy kár lesz az eredménye. 7. Kinek-kinek magának kell eldöntenie. Ez viszont drága. szárkerítés stb. A nagyobb biztonságot azonban a fóliaháznál is a technikai fűtés eredményezi. az energiaernyő. 54 . hogy tavasszal a nap alacsonyan jár és az árnyékot nyújtja. napos időben húzzuk fel.Fóliaház. elviszi. Tartószer.0 méter fesztávú. majd azok előfúrása (vascsővel). Ezután felállítjuk a vázszerkezetet. Fűtéserősségük alapján lehetnek meleg-. A palántanevelő ágyakat is nagy körültekintéssel helyezzük el a haszonkert-·. hogy ne vizenyős. mert az összefutó víztömeg hűtő hatása kedvezőtlen.) növelhetjük.2 m 3 légtér jut. A cső vastagsága 3/4-es illetve I colos.5-9. Epítése. A lazán feltett fóliát a szél könnyen kikezdi. 150-200 mikron vastagságú fóliát használunk. Elsősorban a széltől védett. A bordákat l . a kívánt mélységig a földbe verjük. illetve bilincsek segítségéve!. ben. Palántanevelő vagy hajtatóágynak nevezzük a melegágyi ablakokkal takart egyszerű létesítményeket Fűtésük biofűtés (trágyatalp). A már kimért bordahelyeken felállítjuk az előfúró csövetéskalapác csal. esetleg belső létesítmények építésével. Leginkább elterjedt a 7. majd csavaró mozdulattal kihúzzuk.5 méter fesztávú. esőnek ellenáll. illetve hidegágyak. feszített fóliapalást az időjárás elemeinek. 3 méter magasságú típus. hőnek. felszereljük a gerincvezetékek et A fólia rögzítése történhet a talajban (földdel takarva). lankás helyet válasszunk. jól feltett. A fóliarögzítés kiemelkedő fontosságú tevékenység. Az ágyakat sima területre. A létesítmény borítására 12méter széles. bilincsek segítségéve!.5 méterenként 70-75 cm mélyen süllyesztjük a talaj ba. langyos. Bennük a munka jól gépesíthető. a bordánál valamivel nagyobb átmérőjű csó legyen. szélnek. napos helyet jelöljük ki számára. ami az üvegházi mutatóhoz köze !ít. Ügyeljünk arra is. a bordák helyének kimérése.· kezete 12 méter hosszú bordákból áll.

· .. alakját m egő ri zze.. A kívánatos h ő m é rsé kl e te ! a gyengébb e rősségű fűt ésse i és a nap eneregyüttesen érjük e l. kora tavasszal k ezd ő dik. Körül ül 6 héti g melegít. hőt hosszabb ideig tartó fűtőanyag . Tartósságát . 2 részre osztva). ss .u•-"" után kerülhet sor. hogy ne vetemedjen. rőzse fo natb ó l . téglából.". fém vagy műan yag.A melegágyak üzemeltetése tél végén. betonból. A növényágyak alá a fri ss istállótrágyá t részes ítjük e l ő nyben .. Fűtésükre a nap energiája szo lgá l. "heves" tnigya.. A marhatrágya lassabban ló. Hazánkban két méret terjedt el: . festéssel növelhetjük . 5 részre osztva) és .a l 25 x 150 cm -es (3 b e l ső bordával.. műanyag bó l . A melegágyak építéséhez szükséges anyagok választéka nagy. Fűtés ükrő l nek m cg fe l e l ően ke ll gondoskodni. c irok. A langyos ágyakat későb b kezdjük haszani. A fával szem font os követelmény . A hideg<ígyak üzeme ltetésére a talaj k e ll ő felme1 . noha beszeregyre nehezebb és költségesebb . A lótrágya gyorsan melegedő. A me legágy i készülhet deszkából. fö l dből. atartását impregnálássa l. A melcgágyi ab lak keretanyaga lehet fa ..a l OOx 150 cm-es ( l be l ső bordával . A palántanevel ő ágyak egy ik legrégebbi fűtőanyaga az istáll ótrágya. nádpall óból..

A süllyesztett melegágyh oz kevesebb trágya kell. Hátránya. hogy a szilárd ürülék arányosan keveredjen a alommal. hogy a keret és a sa~ ' kok mentén a felszín és a tömörödöttség egyenletes legyen. aminek következ!~ ben a talp bomlási folyamata lelassul. takarjuk az ágyat. hőh tása kedvezőtlen. s gondosan ügyelünk arra. szalmát) is felhasználhatjuk melegtalp készítésére. Trágyapótlóként az aljába tehetünk egyéb anyagokat (pl. nagy hőveszteséget okoz. hogy a melegtalpat föld felszínén vagy a melegtalp vastagságának megfelelő mélységű föld ásott árokba helyezzük. A palántanevelő ágyak építésük szerint le hetnek föld feletti és süllyesztett ágyak. A jól elkészített t gyatalp 1-2 nap alatt 40-60°C-r a felmelegszik. Ha a trágya száraz. A trágya összegyűjtésekor arra ügyeljünk. építjük meg a kerete!. A föld vastagságát a terrnesztési cél határozza meg. fólia stb. A melegágya k építésének munkái már ősszel elkezdődnek. hogy idő el6tti bemelegedését (b gyulladását) elkerüljük. Néhány nappal a taposás után utánigazítjuk melegtalpat.) A szigetelőréteg elkészítése után. A keret elkészülte után rárakjuk az ablakokat a melegágyra. kukoricaszárat. kiigazítása. Hátrá nya az árok kiásásával járó többletmunka. Palántanev efff ágyak készítése. Ha a talp nehezen melegszi forró vízzel öntözzük. hogy a keretek derékszögben. Kerüljük amelegtalp indokolatlan taposás<it. A trágyatalp elkészülte után állítjuk fel. rét genként öntözzük be. Rakjuk kupacokba a trágyát. a melegtalp összerakása közben a trágy egyenletese n szétrázzuk.) védjük az ágy melcgét. nád. Palánt~ 56 l . de állandó jellegű.A haszonkertben összegyűlt szálas hulladékat (pl. attól függően. szár lombot. a tervezett vetési idő el6tt két héttel megkezdjük a melegtal összerakását. Tavasszal. Az ágy hely 15-20 cm vastagon szalmával -a kertben található hulladékanyagokkal -let karjuk. valamint. ha magas a talajvíz. hogy a föld átfagyását megakadályozzuk. hogy több trágya kell hozzá és nagy a h vesztesége. esetleg forgassuk me amíg a teljes mennyiség össze nem gyűlik. hogy építése könnyebb. Ezt követéSen (1-2 nap múlva) az ágy h~ mérséklete 30-35 °C-ra süllyed. gyorsab kevesebb munkát igényel. hosszirányban pedig vízszintesen álljana mert ellenkező esetben az ablakok nem fekszenek fel. tapossuk le (tömörítsük a talpat Ezzel a Irágyában lévő levegőt a minimumra csökkentjük. illetve a trágya közé néhány helyre égetett mcszet t gy ünk. Ügyelni ke arra. szalm szár. Hideg időbe takaróval (gyékény. földde után tartása ten hőmérsékle kellő A melegtalp elkészítése. A föld felszínére épített melegágy előnye. Miután a trágyatalp kelléSen felmelegedett. újra megtapossuk.

amelyeknél gyakran még a mennyezet is hiányzik. A melegágy trágyatalp-vastagsága 30-50 cm. ezért használatbavétele is csak később lehetséges. 57 . következhet a hasznosítás. Gombatermesztő helyiségek A esiperkét és a laskagombát-ha a cél árutermesztés-nem lehet szabadban termeszteni. A hidegágy melegtalp nélkül készül. Az ólak (baromfi. Bennük a gombák termesztése egyszerű és könnyű. a mosókonyhák. amelyek kihasználatlanul.amelyek régen a gazdálkodás fontos kellékei voltak . A vékonyabb trágyatalp kevesebb meleget fejleszt.ma lomtárak vagy legtöbbször üresen állnak. Új létesítményeket azonban nem kell építeni. Termesztésükhöz tehát létesítményekre van szükség. Néhány adat a hasznosításuk tervezéséhez. A vékony födéműek (2 méterig) csak tavasszal és ősszel. Bennük a csiperke és a laska egyaránt termeszthető. Szükséges még néhány fogalom tisztázása. Egy hasznos m 2-re 100 kg táptalaj telepíthető. a kamrák. Ezzel a melegágy elkészült.neveléshez (szálas palánta) és hajtatáshoz 15-20 cm vastag földet terítsünk. A kamrák . mert a ház körül mindig van olyan épület vagy épületrész. Lehet és célszerű ezeket gombával hasznosítani.alkalmasak a gombatermesztésre. A pincék a legjobb gombatermesztő létesítmények. Ilyenek: a pincék. a fóliasátrakés az üvegházak. a vastagabbak télen. A járhatákban mindkét faj jól terem.kevés átalakítással-jól termeszthetők. sőt nyáron is hasznosíthatók. Az istállók (szarvasmarha. A langyos ágy trágyatalp-vastagsága 15-25 cm. illetve 20-25 kg. az ólak. Egy l 00 m 2-es helyiségnek csak 60%-ára telepíthető táptalaj. mivel a mosógépek a fürdőszobában is elférnek. tálcás palántanevelésnél elegendő a 2-4 cm-es földréteg. a színek. Tápkockás. a gombatermesztésre kiválóan alkalmasak. Tehát l 00 m 2 alapterületű helyiség betelepítéséhez 6000 kg táptalaj szükséges. legtöbbször oldalfal nélküli létesítmények. A régi mosókonyhák ma szintén üresek. üresen állnak. A táptalajjal töltött zsákok tömege 10-13. A . 60 m 2 tehát a hasznos felület. Tehát l hasznos m2 -rc 8-10 vagy 4-5 db zsák helyezhető el. Bennük az említett fajok.dnek olyan. az istállók. Átalakítva-oldalfalla l és mennyezettel kiegészítve. mivel a terület többi részét az utak foglalják el.és lóistállók) ma a legtöbb helyen szintén kihasználatlanok. Hasznosításuk azonban a födémük vastagságától függ.és sertésólak) hasznosítása belmagasságuktól függ. mivel az időjárás miatt szinte lehetetlen a termésértékesítés időzí­ tése.

(Virágból 0. Ilyen nedvességtartalommal már károsodás nélkül zsákolható. apajták és fedett színek. szellős helyen. üres raktárak vagy a tiszta és jól szellőztet­ hető istállók. hiányos tetőzetű (madaraktól nem védett) padlásról szennyezett.vagy műanyag szövetet feszítsünk ki. értéktelen gyógynövény kerülhet csak le. Erre alkalmasak a lakóházak. Fontos a tetőzet és a padlózat épsége is. árnyékos. megbarnul. vagy meleglevegős szárítókban lehet jó minőségben megszárítani. A gyógynövények szakszerű kisgazdasági szárítása leggyakrabban természetes (fűtés nélküli) szárítással történik. penészedik vagy megrohad!) -A szárítás akkor fejezhető be. Erre a keretre rozsdamentes. A keretek sarkaira átlósan felszegezett sarokerősítő lécek egyben a keretek egymásra helyezésekor a szabad levegő áramlását is lehetővé teszik.5 kg/m 2 . penészes. illetve helyiségekbe célszerű Salgó-állványzatot beépíteni és a szárítókereteket a megfelelően kialakított állványokon elhelyezni. amikor a növényi rész (virág. levélből és hajtásból 1-2 kg/m 2.Gyógynövényeket csak napfénytől védett. könnyen takaríthaták legyenek. a hasznos szárítófelület növelése érdekében ajánlatos ún. levél. Ezért a gyógynövénytermelő fontos feladata a betakarított növényi részek gondos és szakszerű megszárítása. gyökér stb. A szárítókeretek 2xl. Megoldás az is.és fűszernövényeket többnyire csak szárítva lehet értékesíteni és felhasználni. bálázható és tárolható a gyógynövény.Kisgazdasági gyógynövényszárítók A gyógy. A gyógynövényszárítás legfontosabb követelményei a következők: . szellősek. (A nyers gyógynövény zsákban vagy kupacban tárolva gyorsan befülled. A túlszárítás káros és gazdaságtalan. ezáltal a keretekre vékony rétegben fölterített növényi részek egyenletesen és gyorsan száradnak. hogy a padlásterek tiszták. gyökerekből és termésekből 2-3 kg/m 2 mennyiség teríthető fel. Nagyobb padlásterekbe. közületek padlásai.) nedvességtartalma 10-14% közötti. Fontos követelmény.A betakarítás (vágás) után azonnal meg kell kezdeni a szárítást. A szárítóhely jobb kihasználására. ha a keresztgerendákra drótot hú- 58 . hajtás. cseréplécből házilag is elkészíthetők. vagy lx l méter méretben. . Nagyobb nedvességtartalommal pedig károsodás nélkül nem tárolható. szárítókereteket készíteni. sűrű szövésű fém. A poros.

mert hőlégfúvót (mobil termogenerátor) lehet a ventilátor elé helyezni. őszi időszak) is működtethető. 40-50 cm-től (pl. a légelosztó cső. de jól használhaták majoranna. hajtatás stb. Mivel többnyire az év második felében történik a szárítás. egymástól olyan távolságra.) A szárítandó gyógynövény! a padozaton elhelyezett mellékcsatorna-rendszerre rakjuk. A terítési vastagság. a növényi részek méretétől függően. fóliasátorba és egyéb helyiségekbe egyaránt telepíthető. 5. mesterséges szárítók közül a gyógynövények szárítására legelterjedtebben a TSZP terményszárító padozatot használják. tárkony) terjed. raktárakba.a szennyeződés csökkentése érdekében -a talajfelszínt szintén fekete fóliával letakarni. Hosszabb fóliasátrakban terményszárító padozat is elhelyezhető. olajtüzelésű szárítók. 59 . előregyártott elemekből. valamint a fő. Főként gyökerek. hogy a hullámpapírt rá tudjuk teríteni és erre rakjuk a szárítandó gyógynövényt. könnyen mozgatható és telepíthető. Forgalomban lévő. bárhol könnyen összeállíthatók. Ezzel a szárító levegő hő­ mérséklete növelhető. hogy minden jó minőségben szárítható rajta. Gyógynövényszárítás esetén kisebb átalakítást (tűsorkere tek helyett tálcákat kell készíteni) igényelnek. (Négy fő 3-4 óra alatt üzemkész állapotba tudja helyezni. és színekbe. A hasznos szárító felület növelése érdekében pedig az előzőekben leírt szárítókereteket kell elhelyezni a sátorban. A gyógynövények szárítására ki válóan megfelelnek a nagy légterű (7 .csökkenthető. édeskömé ny) 120-150 cm-ig (pl. hogy korszerű. magyar gyártmányú típusai: KDSZ-1. A berendezés összerakható elemekből áll. Az ún. kamilla. A rendszer a külső levegő nagy relatív páratartalma esetén (pl. levelek és virágok szárítására alkalmasak. ez esetben a főcsatornát a sátor falamelle tt építsük ki. a friss növény nedvességtartalmától és az időjárástól függően 4--14 nap. borsfű és bazsalikom szárítására is. Előnye. Előnyük. A napfény kizárása érdekében feketefólia-palástot célszerű felhúzni. gazdaságosan üzemeltet hetőkés a szárítás gyors.) után alakítható át gyógynövényszárításra. MINIDOSZ és MKD-25. általában mindössze 6---24 óra. 3 méter magas) fótiasátrak is.5 méter széles. Fő részei a ventilátor (többnyire mobil). Aszáradá si idő. zunk ki. Ezek meleglevegős (40--80°C).és mellékcsatorna rendszer. ezért a fóliasátor a tavaszi hasznosítás (palántanevelés. s a relatív páratartalom a szárításhoz szükséges szintre Az utóbbi években egyre több kisgazdaságban használják gyógynöv ények szárítására a kisüzemi dohányszárítókat. Hasznos.

· 60 . változatos termesztéstechnológiai változata rendkívül sokrétűvé teszi ezt a kérdést. termés stb. levél. A zöldségfajok betakarítását a piac által meghatározott érettségben. Aratásról akkor beszélünk. .betakarításuk történhet géppel és kézzel. . aratás A szedés.a zöldségfélék nagy biológiai értékűek.Zöldségfélék betakarítása Betakarítás Összetett fogalom. többször is meg kell ismételni. A szedés itt folyamatos. Főleg a vetőmagtermesztésben használatos fogalom.betakarításuk történhet egyszerre. de a fogyasztható része (hajtás. ütemezve kell végeznünk j Szedés. egy menetben learatjuk. piacképességük a szedés után rohamosan csökken. főleg szántóföldi növénytől a betakarítás! tekintve: . . ill. A nagyszámú termesztett zöldségfaj. a feldolgozóiparak minőségi követelményeinek megfelelően. vagy anélkül közvetlenül felhasználásra kerülnek. . vagy többször ismételve.szedés után. nagyszámú fajtája. átalakítást követően. valamint a termények értékesítésre való előkészítését. egymenetben. az egyes fajoknál nagy eltérést mutathat (uborka).szedésük nagy körültekintést igényel. mennyiségben.gyorsan romlanak. mert sérülékenyek. ' . ha a betakarításra érett növényeket egyszerre. aratás a felhasználásra alkalmas növényi részek talajból való kiemelése. esetleg több menetben. . vagy a föld feletti hajtásoknál való leválasztása. A betakarítás a termesztési folyamat befejező része. . Ami eltér a többi.) már szedésre érett. amely magában foglalja a szedést és az aratást. -a szedési érettség. A szedés időben elnyújtott tevékenységet takar a növény maga még nem "érett".

elérte a teljes érettséget. 61 . a mélyhűtőipar igényének megfelelő érettségben kell betakarítani. csomagoltuk és szállítottuk. A felhasználási célnál a felhasználó igénye a döntő. a paradicsomo!. Ezek a gének lehelóvé teszik.az időjárástól. Biológiailag éretten takarítjuk be a dinnyéket. Fogyasztható lett. Egy-egy növényfaj termése. ép áru képét mutatja. fűszerpaprikát. -a gazdaság távolságától a felhasználási helytől. fejlettségben szedjük konzerv uborkaként A 2-4 cm-es méretet naponta kétszer szedik a lámrendszeres termesztésnéL A zöldborsót a konzervipar. 6-9 cm. ill. 30 cm-nél nagyobb méretű fejlettségnéL És értelemszerűen magnak teljes bilógiai érettségnéL Hasonló a helyzet a vöröshagymánál is. Példaként említjük az uborkát. Befolyásolja a szedés időpontját az adott fajtába (paradicsom. már apadt lesz. . ha néhány nappal túlhalad az optimális érettségen. 15-30 cm. 3-6. ha a termésben található magvak már továbbszaporításTa alkalmasak. Ma már a helyzet a rin. nem nyújt teljes értékű táplálékot. étkezési hagymaként és biológiailag éretten (vetőmagtermesztés). a felhasználástól függően különböző fejlettségi (érettségi) állapotban takarítható be. valamint a vetőmagot termő zöldségnövényeket A gazdasági (felhasználási) érettséget a felhasználási cél határozza meg. Függ: -a felhasználási céltól. több ezer kilométeren át szállíthatjuk és még mindig teljesen friss. Meghatározza a szedési időpontot Az uborkát 2-4. Egyes fajták érett termései akár egy hónapig is a tövön tarthatók. Biológiai érettségrfff akkor beszélünk. a paradicsom alakú paprikát. 12-15 cm. 6-9 cm stb. Ugyanakkor a görögdinnye. illetve nor génes fajtákat (pultontartható fajták) teljes biológiai érettségnél szedjük. Mire megérkezett. A felhasználási hely távolsága egyes fajtáknál ma már nem játszik akkora szerepet mint régen.Az érettség fogalma A zöldségféléknél az érettség más-más fejlettségi állapotot jelent.) beépített pultontarthatóságot eredményező gén is. sárgadinnye stb. Megkülönböztetünk biológiai és gazdasági (felhasználási) érettséget.vagy főzőhagymaként. A betakarítás idejét meghatározó tényezők A betakarítás időpontj<inak meghatározása nagy szakértelmet igényel. Szedhetjük zöld. majd leszedve az üzletben is elállnak néhány hétig. A legértékesebb a 2-4 cm-es berakó uborka. 9-12 cm. de szedjük 3-6 cm. a sütőtököt. Az is. A korábbi években exportra termesztett paradicsomol 70-80%-os érettségben szedtük.

Roppantás.llítani és feldolgozni. a karalá-. is. bé fásodik. A lényerésre termesztett paradicso• mot a léfeldolgozóhoz vagy konzervgyárhoz közeli területeken kell termeszteni. Hasonló a feladat a zöldborsónál is. a retek pudvásodik. a jövőben méginkább meghatározó lesz aminőség. zeller. nagy termésátlagot erdményez. A fagy szintén meghatározó tényező. hogy ne fonnyadjon meg. Az elvénült áru élvezeli értéke romlik. mint zöldborsó egy ideig növekszik ugyan a termésátlag. Cséplés után gyorsan (1-2 óra) a feldol-. Az európai piacokon aminőség versenyez a minőséggel. a lényerés után gyorsan (1-2 óra) agyárba kell sz<í. hogy nagy melegben a levélzöldségek gyorsan fonnyadnak. a káposzta-. főleg rossz fényviszonyok közölt fejl6dő zöldségfajnr rontja a termésátlagot és a minőséget is. az áttelelő salátával. egyetemben. A gö-. Érzékeny a fagyra a sárgarépa. rögdinnyénél a túlérés az apadással. az érési folyamatot. Egyes fajoknál. Köztudott. A zöldborsó a hőségnapokon túlérik. kelkáposztával stb. a gomba rágóssá válik. hogy a nemkívánatos csíraszám alacsony értéken maradjon. A 2-4 cm-es méretű uborkát lehetőleg "vízbe szedjük". a fehér húsú paprika szinesedik. a jobbik győz. Az esős idő ugyancsak hosszabb ideig zsengén tartja a szemeket. pasztinák. fej felreped stb. de aminőség romlik. hogy a legtöbb zöldségfajnál az érés utolsó napjaiban alakulnak ki az íz. sában. A magas hőmérséklet. minősége és a betakarítás időpontjának összefüggése A zöldségtem1esztésben már ma is. spenót átteleltethető.hogy a teljes biológiai érettségnél leszedett termésben a lebontási folyamatokat irányító gének müködésbe lépnek.. "megég". vitamin stb. A kései szedés is káros. ' A termés mennyisége. Ügyelnünk kell arra is. cékla. szárazság sietteti. aroma. anyagok. A túl korai szedés. "bemelegednek". A korán leszedett áru kevesebb szárazanyago! és több vizet tartalmaz. Egy meleg tavasz. 62 . meggátolják a folyamatot és hosszú ideig megóvják a paradicsomoL Más kérdés a konzerv paradicsom ügye. karfiol stb. A szedés időpontjának helyes meghatározása alakítja a termés tömegét és minőségét egyaránt. kevésbé öregednek. Szedésre a reggeli és délutáni órák a legalkalmasabbak. Melegigényes Zöldségnövényeinke már a korai fagyok (a legnagyobb kereskedő) előtt be kell takarítani. gozó vonaira kell tenni a zöldborsót Az időjárás szintén meghatározó tényező a szedés időpontjának meghatározá-. a termésátlag és aminőség csökkenésével' jár együtt. A petrezselyem. hűvös nyár időjárási kom• bináció a borsó számára megváltás.

naponta kétszer (2-4 cm).A szedések gyakorisága A zöldségfajokat betakarítjuk egyszerre. háztáji gazdaságokban általános módszer. A gépi betakarítás két menetben szintén a technológiai változat függvénye. naponta (3-6 cm). paprikát. felszedés. feldolgozás stb. póréhagymát. a gyökérféléket egyszeri szedéssel. zöldbab stb. ládák stb. esetében. a vöröshagymánál a kiemelés. A gépi szedés (kiemelés) és kézi gyiljtés azoknál a zöldségfajoknál fordul elő. A szedés gyakoriságának meghatározásához mindig a termény minőségét kell figyelembe venni. burgonya stb. ásók. ahol a felhasználható részek a talajban helyezkednek el (gyökérfélék. -gépi szedés (kiemelés). A legsűrűbben a méretes uborkát szedjük. Ismert a zöldborsónál a rendre vágás. szállítószalagos. fokhagym:ít. vödrök. adott fajtája. házikerti.két menetes gépi betakarítás. saláta-uborka. Hobbi kerti. Igaz alkalmazzák még a hajtatásban is. Betakarítási módok A zöldségfajok változatosságából adódóan a betakarításnak számtalan módja van. 6-9. Előnyük.1· gépi betakarítás számos zöldségfajnál. -kézi szedés. Növekszik a szedési teljesítmény is. tojásgyümölcsöt. Eszközei egyszerűek: kések. termesztési cél határozza meg. . A vöröshagymát.egymenetes gépi betakarítás. Ezek a következők: -kézi szedés. hogy javul a minőség és csökken az élőmunka felhasználás. Az egymenete. Ismert az ipari paradicsom. de jó áruminóség érhető el általa. felszedés. . a termesztéstechnológiai változat. 2-3 naponta (3-6. valamint rakodópiatás gyűjtőeszközöket használnak. kézi gyűjtés. többszöri szedéssel. kézi termékgyűjtés. hogy melyiket alkalmazzuk. Tipikus esete a zöldborsó betakarítása. 63 . cséplés. A kézi szedés és a gépi gyiljtés egy fokkal fejlettebb az előzőnéL A gyűjtéshez szedőkocsikat.). A kézi szedés és kézi termékgytíjtés még általánosnak tekinthető. uborkát. gépi gyűjtés. 9-12 cm). Kézimunkaigénye nagy. vagy ismétléssel. hetente. dinnyéket többszöri szedéssei takarítjuk be. az adott technológiai típusnál elterjedt. a paradicsomo!. Az adott faj.

téli retek. Pl. hogy könnyebb az árut megtermelni. Még a káposztaféléket is mosták. elemei: a tisztítás. beteg. ill. csemegekukorica. mint például a saláta. A tisztítás fogalmán értjük a téli fogyasztásra. az osztályozás. Az áru értékét mindig növeli. 64 . az értékesítést segíti. Más fajoknál.A zöldségfélék árukezelése. megtalálható. gumós zeller. feldolgozása. Módját szabványok írják elő. vagy az áru frissen tartása érdekében. mert így friss maradt. A szabvány közös nyelv a termesztő és a felhasználó között. Komplex művelet. torma a gyökerétől szépen. amelyeket biztonsággal értékesí-' teni is tudnak. Amosás végezhető medencében (emlékeztetőül minden hajdan volt és ma lévő bulgár kerlészetben megtalálható volt. tárolásra. valamint a sárguló. A mosás két okból szükséges: a terményen lévő szennyezettség eltávolítása miatt. sárgarépa. Az áruelőkészítés. tárolása A termények előkészítése értékesítésre Napjainkban a zöldségtermesztő gazdaságok is csak azokat a zöldségnövényeket termeszthetik. Köztudott a termeszlők körében. Osztályozás. fölösleges leveleket. Több országban már csak az l. a csomagolás és a szállítás. A minőségi elvárások növekedése miattt szerepük egyre nő. A tisztítás végezhető kézzel és géppel. Egy a lényeg. Erre kell törekedni nekünk is. és a felszívott vizet is értékesíteni lehetett). petrezselyem stb. A tisztítás igen fontos áruelőkészítő művelet. hogy mutatós. káposztafélék. zeller. sérült leveleket távolítjuk el. feldolgozásra termesztett zöldségfajok: petrezselyem. Az áruelőkészítés költséges munkafolyamat. mint eladni. melyek a szabványok nyujtotta követelményeknek is megfelelnek. Zöldségfajonként nagy változatosságot mutat. pontosan megszabadítva kerül a piacra. illeszthetik a vetéstervükbe. zöldhagyma. csomózott sárgarépa. osztályú áru hozható forgalomba. pasztinák. jó minő­ ségű árut állítsunk elő. esetében a külső. Több termény tisztításakor mosásra is szükség lehet. amely a betakarítás része. vöröshagyma stb. Főleg egyes gyökérzöldségféléknél kell a fölösleges gyökereket eltávolítani. fajoknál alkalmazott teljes lombeltávolítást.

belföldi (belkereskedelmi) és export (külkereskedelmi) göngyölegeket. hogy a göngyölegbe mindig az előírt árutömeg kerüljön. a forma. stb. A döntés országonként és időszakonként változó. épségére és tisztaságára is. hanem kosárformára kialakítva. Napi téma a műanyag-. hogy a nyugati országokban a fokhagymát. a méret és az íz. Az anyagok. 3-6 cm. egységcsomagoló anyagokat. főzőhagymát. paprikát szín szerint. Példaként említjük. sokszor száraz virággal díszítve : forgalmazzák. műanyagok. paradicsomot. mint például az uborkánál. Rendeltetésük alapján megkülönböztetünk rakodógöngyölegeket (raklapok. bélelő anyagokat (rácsbetétek. hogy a paprika milyen szépen mutat a zsugorfólia alatt. szalvéták. · Élettartam alapján tartós. illetve ideiglenes (eldobható) csomagolóanyagokat is megkülönböztetünk. Tessék elgondolni.) és címkéket (cégjelzéseket). alapvető göngyölegeket (konténerek. A csomagolásnál vigyázni kell. A csomagolás szintén fontos áruelőkészítő művelet.). akadályozza a párologtatást és sok esetben fagyvédelmet is nyújt. gépi osztályozással. rakoncák stb. A legegyszerűbb csomagolás (az ömlesztett áruval itt nem foglalkozunk) a csomózás. a zöld-. a fa göngyölegek alkalmazása körüli vita. eszközök csoportosíthaták felhasználási területük. illetve csomagolóanyagokat A termelőnél mindhárom alkalmazására sor kerülhet. Az osztályozás történhet nagyság szerint. A paradicsomnál az utóbbi időben nő a sárga. nemcsak a mi fúzési gyakorlatunknak megfelelően forgalmazzák. ill. papír stb. 6-9 cm stb. zsákok). egy fehér (vagy sárga).). Sok esetben a termelők csomagolják a zsugorfóti ás árut. félkonténerek. egy zöldszínű termés van "összezárva". fogyasztási göngyölegeket zacskók. amikor egy piros. valamint egyéb díszítőanyagokat Példaként említjük. Csomózva értékesítjük a hónapos retket. Ugyancsak gépi osztályozással a görögdinnye ládás csomagolásánáL Nagyság szerint osztályozzuk a paprikát. a petrezselyem zöldjét stb. Ezenkívül figyelemfelkeltő és vásárlást ingerlő hatása is van. tálcák. ill. rózsaszínű bogyójú termések iránti kereslet l Említhetjük a fürtös paradicsom ot is. objektív módon (2-4 cm. A termelő csomagolja a paradicsomot. egészségi állapotára. Közülük mindig a célnak legjobban megfelelőt kell választani. ládák. nélküle. dobozok. rekeszek. Nem mindig egyszerű feladat. vöröshagymát stb. ill. Védi a termény minősé­ gét. hogy fürtös 65 . fészeklapok. Felhasználási terület alapján megkülönböztetünk termelői (üzemi).Osztályozáskor mindenekelőtt az adott fajtajellegél meghatározó tulajdonságokat kell figyelembe venni. Ezek: a szín. A termelés része a nagy élelmiszerláncoknak szállított áru előkészítése. A "komolyabb" csomagolásra számtalan csomagolóeszköz áll rendelkezésünkre. rendeltetésük és élettartamuk alapján. Tekintetel kell lenni az áru érettségi. hálók zsugorfóliákkal. Ezek csomagolása mindig termesztő üzemben történik.

tar. Egyszerű tartósítási eljárások Szárítás. roppantás után 1-2 óra alatt a gyárba szállítják és feldolgozzák. vagy palántázott paradicsomnál az egymenetes vagy folyamatos betakarításnál jöhet szóba. tárolóba. Napon száríthatjuk 66 . náló helyekre. Főleg a helyre vetett. A termények szedése.vagy a görögdinnye ládás csomagolására. aratása és a tárolás vagy a közvetlen felhasználás között igen fontos művelet azok szállítása. A fürtszámnak és a tömegnek is meg kel. A belső szállítás üzemen. A feldolgozóipar a termesztés helyéhez közel telepíti a lényerő állomásokat. és a repülőgépek. de ne préseljék egymást. azonos mérettel. A beteget. A felöntő tartályhól felvonóval viszik a paradicsomat a válogató. Az árumozgatás végezhető kézzel és géppel. illetve felhasz-. a magot és a héjat. Változatai: a rakodás. A levet. Szállítás. mosó szalagra. sérültet eltávolítják. A munka elvégzésére számos eszköz és gép áll rendelkezéskünkre. A zöldségféléknél kevésbé elterjedt módszer mint a gyümölcsnéL Kis mennyiségben bármilyen nyersanyagat száríthatunk házilag. Ezt is megoldották. a belsó' szállítás és a külső szállítás. pátkocsik. ta. szállítótartályok. kamionok (hűtöttek is). lényerés A konzerv paradicsom termesztésénél van jelentősége. Előfeldolgozás.· tályládák (konténerek). A külső szállítás már nem mindig a termesztő feladata. A tem1esztők ide szállítják a paradicsomat és felöntik a fogadó tartályba. Ügyelni kell arra. valamint az üzemi tárolóhelyeken.paradicsomat kell pl. esetleg a közeli felvásárlótelepre. Így kerül az· áru az előkészítőbe. Ezt inkább a kereskedelem vagy a felhasználó végzi. azonos külső megjelenésben kerülhet. azonos érettségben. Gondoljunk csak a sárga. hogy az áru tetszetős legyen. A termény útja itt a leghosszabb. A munkabérek emelkedése. Itt szélválogatják a "levet". A rakodás fogalomkörébe tartozik a termény elhelyezése a szállító járművek­ re.: feszesen álljanak egymás mellett. Ezek: a rakodólap. különböző emelők. Egy-egy ládába csak azonos faj. A paradicsom elkerül a roppantóba. gazdaságon belüli <irumozgatást jelent. a munkaerő kímélése egyre inkább a gépi megoldást szorgalmazzák. nem mindig igény a tükrözés. egyezni a ládákban. csomagol ni. Jellemzője a termény hosszabb útja. vasúti kocsik.

A szárított hagyma használata már szélesebb körű. 67 . Szárítható a zöldborsó is. fúszeres paradicsommártás (ketchup). vagy árnyékban. A zöldségfélék 1·özül beslírítéssel tartósítjuk a paradicsomsűrítményeket. A felszeletelt gombát szitára helyezzük és napon vagy ámyékban nyílt huzatos térségben.a gombákat. A vízeltávolítás mértékétől függően előállíthatók sűrítménykésztermékek. levélzöldeket. lecsepegtetjük. amelyek 68-70%-os szárazanyag-tartalmúak és ún. jé/koncentrátumok. felhasználásig. A megtisztított gombát 3 mm vastag szeletekre vágjuk. A készítményeknek teljesen száraznak kelllenni ük. amelyek 45-50%-os sziírazanyag-tartalmúak. A maradék 30-35%-os víztartalom mellett csak az ozmofil élesztők életképesek. Igaz a mélyhűtöttet jobban szeretjük! A zsenge zöldborsót puhára főzzük. lecsó áttört paradicsomlével. sóskapüré. A szárítás alatt az anyagat keverjük és a cserényeket is áthelyezzük. Szárítás közben a sütőből a gőznek távoznia kell. hogy egyenletes legyen a szárítás. nyílt huzatos helységben szárítjuk. és finom szitára szórjuk. A félkoncentrátum ok cukortartalma nem éri el a konzerváló hatás kifejtéséhez szükséges mértéket. A levélzetet egészben vagy apróra vágva tárolhatjuk. Szárítás alatt a gombának meg kell tartania a világos színét. parajpüré stb. és 65 oc körüli hőmérsékleten. paradicsom lé és -püré. lecsó. és így helyezzük a sütőbe. hogy a termékben a romlást okozó mikroorganizmu sok szaporodása kismértékű vagy teljcsen gátolt. amelynél a tartósítandó anyag víztartalmát elpárologtatással vagy kifagyasztással olyan mértékűre csökkentik. papírzacskóban. A gombát száríthatjuk zsinórra fűzve is. az éleszlők és egyéb mikroorganizmu sok nagy részének életjelenségei 65-70%-os szárazanyag-tartalomnál mcgszűnnek. Az a fizikai tartósítási módszcr. A gomba tartósítása szárítással a legegyszerűbb. paprikasűrítmény. Szárítás közben a gombát igény szerint megforgatjuk. A petrezselyem és a zeller zöldjét szitán napon. gázsütőben. ezért romlásmentes eltartásuk csak m<ts tartósítási móddal (hűtőtárolás. Szárításra majdnem minden gomba alkalmas. A szárít<is akkor fejezhető be. A jól szárított hagyma könnyen törik és világosszínű. Akihűlt szárítmányt vászonzsákban. majd lehűtjük. majd néhányszor átkeverjük. cukoradagolás. ketchup paprikával. A hagymát szeletekre vágjuk. esetleg fűtött helyen szárítjuk. vagy elektromos szárítóban. keverés közben szárítjuk. Vékony rétegben80°C-o n szárítjuk. A szárítás 3-4 óráig tart. hőkezelés) kiegészítve biztosítható. amikor a levélzet könynyen morzsolódik. A nyersanyagat nem rakhatjuk sütőtálcára. hanem drótfonatból készült cserényekre tesszük. tároljuk. A tárolt anyago t időnként ellenőrizni kell! Bes(irítés. cl!lofánnallckötö tt üvegben stb. Nagyon alkalmasak erre a célra a szabályozható hőfokú sütők. Ennek hiányában száríthatunk villamos sütőben.

A savanyúság közismert és széles körben fogyaszta Magyarországon. tes gomba. egész. forralással. a késztermékben keletkezett tejsavtartalom a további tárolás alatt azonos marad. zöld paradicsom. és 2-3 hét múlva eléri az 1-2%-ot. A feldarabolt. a kivont sejtnedve fel tudják használni. tölteni való paprika paradicsommártásban. A nagy adag sóval való tartósítás a legegyszerűbb mód. A természetes tejsavas erjesztés útján történő savanyítás na gyon régen ismert. és ezek meggátolják a romlást. a sós-vizes uborka vagy a savanyíto káposzta esetében zajlik le. Ez védelmül is. savanyú káposzta. patisszon. amilyen a kovászos uborka. édes-savanykás uborka. hogy vákuumban. Savanyúságak kémiai eljárással. Majd később el is pusztitják a káros.A berendezések legtöbb típusa melegítéssel. ecetes paprika. tölteni való paprika ecetese n. ecetes gyöngyhagyma. minél k' sebb hőmérsékleten történjék a besűrítés. Zöldségtartósítás sóban. uborkasaláta. paprikasaláta. nem sótűrő baktériumokat. Savanyúság készítése. szolgál a káros mikroorganizmusok ellen. A savanyílásos tartósításnál a mikroorganizmusok két típusa játsza a fő sze repet. és ezáltal meggátolja a mikróbák romlást okozó tevékenységéL Kémiai hatása bizonyos fokig gyéríti is· a mikroorganizmusok számát. A sónak egyes mikróbákra életműködésüket erősen gátló vagy pusztító hatása is van. töményíti a tenn ket. Ilyen irányított természetes erjesztés! több zöldségfaj tartósításánál is alkat. hogy 68 . mazunk. mes ízt alakítanak ki az erjedésen átment termékben. a pH-csökkenése és a sav keletkezése eredményeként háttérbe szorítjá őket. vegyes savanyúság stb. Általában arra törekszenek. A só hatására a szövetekből a víz és az abban oldott sejtanya gok egy része kivonódik és ezáltal egyes mikroorganizmusok részére hozzáfér. csemege uborka. A legelterjedtebb tejsavas erjesztéssei készült savanyúságok: kovászos ubor·· ka. gyöngyhagyma vörösborral. vagy szeletelt zöldséghez 2-4% arányban kony hasót kell adni. Tudni kell. ecetes cékla. A konyhasó konzerváló hatása azon alapúl. A felhasznált sóadagnak nagynak kell lenni. többféle mikroorganizmus is részt vesz. Az erjedés befejezésére a cukortartalom elfogy. illetve etilal koholt képeznek. A tejsavképző baktériumok sótűrőek. és kelle·. de csak néhány zöldségnövénynél alkalmazható. légritkított térben. a tejsavbaktériumok és az élesztőgombák. amelyek tejsavat. savanyított káposzta-konzerv. ecet hozzáadásáv· is készíthetők. hetővé válik. édesen sós-ecetes uborka. ece-. Az egyébként nehezebben eltartható zöldségfajok konzervá Jására alkalmazott eljárás. (15-20% ). zöld dinnye savanyúság. téli sós-vizes uborka. Egy teljes tajsavas erjedés le folyásában. A helyesen lefolytatott erjesztés után. nehogy a tartásításra szánt anyag erjedni kezdjen. hogy elvonja a víz nagy részét. Ecet hozzáadásával készült savanyúságok: ecetes uborka. A tejsavképző baktériumok bizonyos mikróbákra gátlóJa hatnak. fűszeres uborkaszeletek. a tejsavtartalom nő.

Így készíthetjük a paprikapürét. mind a tartósított formában belföldi. Ennek a termelőre visszaható gazdasági jelentősége az. bértárolással átvállalhatja a termesztő is. és a tartós (téli) tárolás. Az időtartam az adott zöldségnövény eltarthatóságának és a felhasználási módnak a függvénye. Az átmeneti tárolás jelentőségét. A tárolásnak két változata ismert. Tartós (téli) tárolás időtartama 2-6 hónap. zöld levélfűszereket (petrezselyem. E szempontból mind a nyersen. megpenészedhetnek. minőségét. hogy a termelési-forgalmazási ciklusnak egyik nélkülözhetetlen szakasza. A tartós tárolást. zellergumó). melynek eredményeként a hosszú ideig és melegben tárolt anyagok megerjedhetnek. zöldbabot sóban. fokhagymát sóban. káposztafélék. jellegénél fogva az adja meg. Alkalmazására a szedések után. vegyes gyökérzöldségeket (sárgarépa. Az átmeneti (időleges) tárolás időtartama csak néhány nap. illetve külföldi piacokra kerülő mennyiségeket kell figyelembe venni. A tartós tárolás főleg a forgalmazó és a feldolgozó feladata.egyes mikroorganizmusok még ennél is nagyobb (30%) sótartalmat is tűrnek. A zöldségtárolás jelentőségél a zöldségféléknek a belföldi fogyasztásban és az exportban elfoglalt szerepe határozza meg. de alkalmazhatja a kereskedő és más felhasználó is. hagymafélék. kapor). csak a jól tárolható zöldségfajoknál (gyökérfélék. téli sárgadinnyék). műanyag zacskóba csomagol va. 69 . hogy a tömegérés időszakában aránylag alacsony áron értékesíthető terméket megőrzi a kedvezőbb árviszonyokkal rendelkező piaci időszakra. A cél. esetleg néhány hét. Ezen anyagokból. Feladata a fogyasztás egyenletességének lehetővé tétele és az értékesítés segítése. Szinte hihetetlen. az átmeneti (időleges). az ételekbe fűszer vagy adalék anyag formájában felhasználni igen keveset szabad. nor génes paradicsomfajták. vagy a betakarítás végén kerül sor. Az átmeneti tárolás elsősorban a termelők feladata. Tárolás A betakarított zöldségféléket a felhasználásig legtöbbször tárolni kell. amelynek hiányában a termelési ráfordításnak. hogy az áru a felhasználásig megőrizze frissességét. petrezselyem gyökér. Feladata a friss zöldségfélék évi folyamatos fogyasztásának lehetővé tétele. illetve a jóminőségű állapotban értékesített termék árbevételének hányada elveszne. zeller. Alkalmazására mindig a tenyészidő végén kerül sor. de az érett görögdinnye is hossabb ideig eltartható sós vízben. lestyán.

a. A zöldségfajok nagy változatosságot mutatnak a tárolhatóságukat illetően. Nehezebben tárolható az étkezési paprika.) inkább a friss áruellátásban játszanak nagyobb szerepet. Korábban ezeket már ismertettük. csemege kukorica stb. Szoros összefüggésben a fajtánál leírtakkal. zöldborsó.a tárolásra kerülő termény minősége. A termesztőhely. 70 .és a káposztafélék stb. sőt a tengerszint feletti magasság is befolyással van termékeink minőségére és eltarthatóságára. illetve hosszú tenyészidejűek. a talajban áttelelnek (fekete-: gyökér. átmeneti tárolás jöhet szóba náluk. .). A kategóriák talajtípusok szerint rendeződnek. a gazdaságilag érett főző-. Ezek a tartós. Északról délre haladva több a termények cellulóz és fehérjetartalma.! Vannak könnyen tárolható fajok. A tartós tárolás fajtái a középhosszú. uborka. idejű fajták csak átmeneti tárolásra alkalmasak (lásd a rövid tenyészidejű sárgarépa. .a betakarítás időpontja. melyek helyben. hogy az áru átmeneti vagy tartóstárolásra alkalmas-e. a hagyma. A szabadföldi tömegtermesztési szolgáló technológiai változatok adják a tartós tárolás árualapját A termesztffhely magában foglalja a Magyarországon kialakított termőhelyi kategóriákat (6 termőhelyi kategória. . káposzta stb. amelyek szintén hatással vannak a tárolhatóságra. -a környezeti tényezők. fóliaalagutas termesztés. tökök (az istengyaluita tök kivételével). fajtákat). Az éghajlati tényezők köz ül az eltarthatáságra főleg a fény.A tárolás eredményességét meghatározó tényezők Az eredményes tárolás sok tényező együttes hatásának eredménye. A fajta szintén nagy változatosságot mutat a tárolást illetően. . Befolyásolja: • -a faj és fajta. hónapos retek. Viszonylag könnyen tárolhaták a gyökérfélék. a hőmérséklet és a csapadék hatnak. de a zöldségtermesztés csak 4-et használ). a levélzöldségfélék. Ezek az átmeneti tárolás növényei.a termesztéstechnológiai változat.' spárga. korai szabadföldi termesztés stb. zöldbab.a termesztőhely. pasztinák stb. A környezeti tényezők. téli tárolás növényei. A rövid tenyész-. korai termesztéstechnológiai változatok (váznélküli fóliás termesztés. A termesztéstechnológiai változat szintén meghatározza. itt nem térünk ki rájuk.

kellő­ en szikkasztott minőségi áru kerülhet. Az osztályozottság a tárolási és a későbbi értékesítési egyaránt segíti. A rövid és a hosszú ideig tárolható zöldségfélék javasolt környezeti tényezői t a 12. és a /3. több veszteséggel tárolható. A káposztafélék nél a fölösleges. hogy a szívrész ne sérüljön. hogy az első osztályú árut tároljuk! Aminőségnek velejárója az áru tisztasága. egyéb anyag eltávolítása. A sérül t. a légzési. Az egyöntetűség vonatkozik mindenekelőtt az árú fajtaazonossá gára. A gyökérzöldségféléknél a lombazatot eltávolítjuk. A hőmérséklet nemcsak a fotoszintézis alakulását. A külső levelek eltávolítását nem szabad túlzásba vinni. úgy. A termények előkészítése tárolásra Tárolásra csak a szabványnak megfelelő.A fény a fotoszintézis! befolyásolja. de a fontos tartaléktápany agok képzését is kedvezően befolyásolja. Minden zöldségfélét olyan fejlettségi fokban kell szedni. Minden terméknél figyelembe kell venni a megfelelő érettségi fokot. gondosan kell eljárni. rosszabbul. sérült. tiszta. 71 . Ugy is fogalmazhatu nk. eredményét javítja. behúzódott. A betakarítás idfípontja. A fölösleges gyökereket is eltávolítjuk. szöveti szerkezetük lazább. A vöröshagymánál az érett. esetleg megrothad az egész. fajtatisztasága stb. válogatott. nehézségek Jesznek a tárolás során. amelynél leghosszabb ideig eltartható. kellő buroklevéllel rendelkező tétel a megfelelő. beteg borító leveleket távolítjuk el. osztályozott. Csapadékban gazdag vidéken a termények víztartalma mindig nagyobb. A tisztítás módja zöldségfajonként változhat. A zöldségfélék betakarításánál igen körültekintően. színére stb. A válogatás tárolás előtt elengedhetetlen folyamat. hogy tartós tárolásra kerülő termékeknél azt a fejlettsége! kell megvárni. A minő­ ség ma is. táblázathan foglaltuk össze. Szinte törvényszerű. vagy beteg termény tárolásra alkalmatlan. tárolás előtt a gumós zelJerről és a tormáróL A tisztítás részét képezi a terményen lévő föld. Ha már a betároláshoz "kombinés" a hagyma. de a jövőben még inkább meghatározóv á válik. A válogatás nélküli heterogén árutömeg nagyon sok veszéllyel jár. osztályozotts ága. érettségére. méretére. amely a fogyasztás céljának legjobban megfelel. A tárolásra kerül() termény min(fsége a garancia a sikeres tárolásra. vizes talajokban termesztett áru mindig rosszul tárolható. A mély fekvésű. mert azok védenek is.

amelyek a tárolók falán él a berendezéseken letelepedtek. penészeket.9 0.7 0./2. Tároló helyek előkészítése és fertőtlenítése A romlást okozó mikroorganizmusokat.3 0. tábláza! Rövid ideig tárolható zöldségnövény ek és javasolt környezeti (Balázs 1994) tényezőik Tárolá:.1 1.9 !.2 1.9 1.7 0.4 90-95 85-90 85-90 85-90 85-90 85-90 90-95 85-90 85-90 90-95 90-95 90-95 90-95 90-95 90-95 95 85-90 15-30 15 8-24 15-24 8-15 8-15 8-24 8-15 8-15 5-8 15-24 10-15 8-15 8-24 21-28 14 5-8 0. nyári) Bimbóskel Sárgarépa (csomózott) Csiperkegomba 0-2 7-10 7-12 10-12 10-13 7-10 10--13 7-10 0-2 0-2 0-2 0-2 0-2 0-4.1 1.4 0. minden évben el kell pusztítani a tárolás meg kezdése előtt.6 1.i Zöldségfélék hőmérséklet Átl~gos oc fagyáspont "C Relatív nedvesség o/o Tárolási nap idő Karfiol Paprika Paradicsom (nem LSL fajta) Tojásgyümölcs Görögdinnye Sárgadinnye (nem téli dinnye) Uborka Zöldbab Zöldborsó Csemegekukorica Fejes saláta Spenót Spárga Retek (hónapos. Célja a terményekben vag a bennük lévő fölösleges víz eltávolítása.1 0.8 1.6 Igen fontos előkészítő művelet a szikkasztás is.5 0-2 O-l O-l 1.0 1.9 1. --- 72 --- .

1 3. fertozesmentes legyen.5 l vízben feloldva ködszerűen kiperrnetezik). majd erősen szellőztetnek. csírátlanítása Fontos tényező. 5-1 O g/m 3-ként égettek el. • • o " # 73 . cstramentes.5 0-4.5 0-4.1 1.1 1.4 1.5 O-l Sárgadinnye (téli) 0-4.5 1. Újabban az üres raktárhelyiségek fertőtlenítésére szalgát az UNIFOSS (100m 3 légtérre 20 g-ot.9 0.7 1.4 3.5 0-4.1 Relatív nedvesség % Tárolási idő hónap 7-12 7-12 0-4.9 0.5 0-4.5 7-10 1. majd 24 óra hosszat bezárták a helyiségei.7 85-90 85-90 90-95 90-95 90-95 90-95 90-95 90-95 90-95 70-75 70-75 90-95 70-75 85-90 1-2 2-4 6 6 6 5 5-6 5-6 5-6 6-9 6-9 3-6 5-6 2-6 Régebben erre szolgált a kénezés.5 0-3 0-2 0-4.5 0-4. majd erősen szellőztettek. Szállító és csomagoló eszközök előkészítése.0 1. Külföldön Pirethron hatóanyagtartalmú szereket is használnak elsősorban rovarkártevők ellen. Hasonló célt szolgált a bordói lé is (1-3%-os oldatban). de a szállító és tároló edényzet IS teljesen ttszta. 2. 18-24 órán át zárva tartják a helyiségei. táblázat Hosszú ideig tárolható zöldségfélék és javasolt környezeti tényezők (Balázs 1994) Tárolási Zöldségfélék hőmérséklet oc Paradicsom rin génes nor génes Fejes káposzta Sárgarépa Petrezselyem Zeller Cékla Őszi-téli retek Torma Vöröshagyma Fokhagyma Karalábé Sütőtök Átlagos fagyáspont oc 0.4 1. hogy nemcsak a tárolóhelyiség.!3.5 1.

tavasszal a felmelegedéssei egy időben a tárolást be kell fejezni. kellő mélységben. fejeskáposztát. a mélysége 30 cm.nagyhairnos tárolás. Lehetséges a ládákat növényvédőszer­ rel.korszeru létesítményekben. Prizmás tárolás.tárolás szabad földön.a prízmás tárolás. Így tárolhaták a gyökér. lehet. Csoportosítás uk: . A barázdát ekével nyítjuk.egyszerű létesítményekben. a hossza 20-40 m. . melyet szalmával. esetleg gőzöléssei fertőtleníteni. észak-déli irányban elhelyezni. . A termény az árokba kerül. illetve az időjárástól függően. fejjel lefelé. Előnyük. majd forró 4%-os szódás vízzel le kell kefélni. földdel takarunk. magassága 80-l 00 cm. Az árkok szélessége 40-50 cm.és káposztafélék. A barázdás tárolás a lehető legegyszerűbb eljárás. az árumennyiségtől függően. Árkos vagy barázdás tárolás. a káposztafélék. . A tárolási mód és hely megv<ilasztásánál min-: dig azt kell szem előtt tartani. ekével takarjuk. belerakjuk a tárolandó zöldségfajt.a kishairnos tárolás. a burgonya. . hogy télen a terményhez nem lehet hozzáférni. majd a következő barázda földjével. hossza 20-40 m. Így tárolhaták a gyökérfélék. A prizma a talaj felett elhelyezett szabadföldi tároló. Az árok készítés eszköze az ásó. A prizmát célszerű enyhén lejtős területen. alaposan leöblögetni és levegőn megszárítani. hogy különösebb beruházást nem igényelnek.Az idény megindulása előtt az előző évben használt anyagokat (göngyölegek) be kell nedvesíteni. pl. ritkán a vöröshagyma. szalmabálás tárolás.. Tárolási módok A tárolási módok igen sokfélék. A szélesség a tárolt terménynek és szellőzák A legegyszerűbb 74 .az önszellőzéses tárolás. A prizma szélessége 80-200 cm. . barázdás tárolás. . . s így tovább. Hátrányuk.a gúlás. hogy az adott körülmények között melyik felel meg leginkább a kitűzött célnak és melyik eljárás a gazdaságos. Tárolás szabad földön tárolási eljárások tartoznak ide: -az árkos. Az egyik legelterjedtebb módszer.

öm lesz tv e (pl. Kialakítjuk a szellőztető ventilátor befogadására szolgáló befúvó nyílást. A hőmérséklet a prizmában ekkor 2-4 oc. Az utóbbi évtizedekben kezdett elterjedni. hossza a 20-25 métert. szellőztető és közlekedő utakat alakítanak ki. a szalmabálás tárolásnáL A területet gyomtalanítani kell. göngyölegbe (hídákba. majd szalmával. majd a talajfelszínt elegyengetjük. ill. konténerekbe). Majd fóliával zárjuk a tetőrészt. magassága az 5-6 métert. Mennyi árut. főleg a halomba bejutni. fejes káposztát) 150 cm magasan. 80-120 kg termény : tárolható. a tárolóhelyek he. lehetőleg nyeregtető megoldással. tetőt kiképezni. Gúlás. szalmahálás tárolás. Sok szellőzőkürtővel a fejes káposztából lehet a legszélesebb prizmát ké• szíteni. A szellőztető ventilálort a tárolóhalom · tengelyvonalába kell helyezni. A tárolóhalom szélessége ahová az árut ömleszt. jük 6 méter. 75 . lyét a terepszinttől feltöltéssel kiemeljük. kb. Az egy-egy gúlában tárolható termény a sűrűségtől és a gúla vagy a szín méretétől függően. Egy folyóméteren a prizma méretétől függően. lazán betakarjuk az árut. E módszerrel bármely téli tárolásra alkalmas zöldségféle tárolható. Erre helyezzük az árut. e körül helyezzük el mindenütt a szalmabála sort. középen és a két szélén. A takaróanyag itt is szalmabála. Középen 120 cm széles és 120 cm magas egyenlőszárú háromszög alakú szellőző csatornát alakítunk ki. hogy a csapadékvíz a fóliatakarás tetején ne tudjon megállni. ·. Néhány napos szikkasztás után az adott zöldségfélére 20 cm vastag szalmaréteg : majd 4-5 nap múlva erre is 5-10 cm-es földréteg kerül. Bennük az áru elhelyezhető ömlesztve. az áru alá l O cm vastag szalma réteget terítünk. A gerincet a "végsőkig" i nyitva hagyjuk. . ill. mennyi helyen tudunk tárolni. Főleg gyökérzöldségféléket és káposztaféléket tárolnak így. tomávallátják el. A tárolás első lépése a terület előkészítése. így a termény folyamatosan ellenőrizhető. de fedett színekben is. mert itt nem kell nyeregtető!. melyet igény szerint vastagítunk. A bálaréteg egysoros (40-50 cm). . Itt a tárolótéren !Jelül ellenőrző. · Egy-egy ilyen gúla szélessége elérheti a 9 m-t is. A színekbe kerülő rakatok természetesen kocka alakúak. A prizmákat legtöbb esetben.alkalmasságának a függvénye. mely többnyire aprizmában hosszanti irányban kerül elhelyezésre. A tél beállta előtt zárjuk a gerincet földdel. amelyre télen fólia vagy ponyva kerül. alul szellőzőcsa­ . A ládás vagy raklapos anyagot úgy máglyázzuk. Különösen ügyelni kell arra. 250-500 t között változhat. A talajra. A tárolásra pontos tervet készítünk . Alkalmazható szabad földön. hogy a középső rakatok mindig magasabban legyenek. csak szalmával takarjuk. Ez volt az ömlesztett tárolás. duplázásra (80-100 cm) csak a hideg beállta előtt kerül sor. mert később így lehet a nyeregtetős fedést kialakítani. Ezt követően kialakítunk 3 szellőző csatornát (légrács). melyek raklapra kerülnek.

Ennél az eljárásnál a tároló padozata betonozott. Nagyhalmos tárolás. Ide sorolhatók: -a vermek.1· tárolás. Az alsó szellőző csatornának oldalelá. A szellőzőrácson kívül már oldalfalak is vannak. Készülhet burgonya és vöröshagyma tárolására (250-500 t). A felső és az alsó bálasor közepén képezik ki a szellőzőcsatornát Az alsó csatorna hátul. A szellőztetésre beépített ventilátorak a hajnali órákban addig működnek. melyet polietilén fótiával védenek a csapadék ellen. A prizmás tárolás továbbfejlesztett változata. hogy az átszellőzés tökéletesebb legyen. j -a raktárak. a felső pedig elől zárt. amelyek régi. Szigetelhető szalmabálákkal és polisztirol lemezekkel. védelem a környezeti tényezők ellen (csapadék. a könnyebb hozzáférhetőség és szállíthatóság szempontjából.). A kishairnos tárolás. (de földes is lehet). Az alapba helyezett szalmabálákra rakodólapokat tesznek. Kisebb mennyiség~ l l 76 . A passzív tárolási eljárásoknál cél a megtermelt termények összegyűjtése. Nálunk a szalmabálás szigetelés az elterjedt. Ezzel a megoldással 250-500 t terménymennyiség is tárolható. E csatornarendszer a keletkező légáram kényszerp<Hyája. a gerincmagassága 1.5 m. csak szalmával takarják (szellőzés). A szigetelést 20-30 cm-es vastag szalma és szintén 20-30 cm-es földréteg képezi.5 m. A tárolót fótiával is borítják. fagyás. alapja egy 70 cm-es oldalhosszúságú. A termelt és parciális nyomáskülönbségen alapul. A vermek lehetnek ideiglenesek és állandóak.· gazásai is vannak. rágcsálók. vadak stb. felengedés. amíg a gerincnél a gázjelenség meg nem szűnik. egyenlő oldalú háromszög keresztmetszetű szellőző farács. hagyományos módszerekkel igyekeznek a terményi a külső káros behatásoktól védeni. Majdnem megegyezik a kishairnos tárolássaL A különbség a méretekben van. -a padlások. A halom alatti légcsatorna 2 méter hosszú rácsokból.a C0 2 és a pára következtében kelet-l Az önszellfizése. A hatásfokol mesterséges szellőztető közbeiktatásával tovább növelhetjük. fölött és oldalán szalmabálákkal szigetelnek. A halom szélessége 2. igény szerint készül. ideiglenes tetőszerkezettel ellátva. Az ideiglenesek 2-3m szélesek~ 1.5-2 méter mély árkok. -a pincék. vagy passzív tárolóknak azokat a létesítményeket tartjuk. A kishairnos tárolásnál egy-egy halomba 50-70 t gyökérféle tárolható. l Tárolás egyszerű létesítményekben Egyszerű. A terményt erre az alagútra helyezzik. kező hőmérséklet- hő. a gerinc nyitott marad. A termény alatt. A rács rései 2-3 cm szélesek. erre helyezik a tárolandó terményt.

a hűtőtárolók és -a szabályozott légterű (CA) táro!ók. de a zöldségfélék tárolására is alkalmasak. Hosszuk 50 m. jól szellőztethetők legyenek. a tél beállta előtt földdel is takarnak. szélességük 5-6 m. használják ma is.5-2 méter. sör stb. konténerekben elhelyezhetők. Szellőztetésük lehet tem1észetes és meslerséges. igény szerint. Ezekben bármely zöldségfaj. Felül kell értékelnünk az eddigi hazai gyakorlatot. a szellőzőkűrtők és -berendezések. A takaróanyag szalma. beosztásuktól függő­ en. Mint már utaltunk rá. osztályozótér stb. az utóbbi évtizedekben egyre kevésbé használják. Követelmény irántuk. bokszokban. Miszerint a zöldségnek semmi keresnivalója sincs a hűtőházban. klímaszabályoz:íssal ellátva. Néz- 77 . legtöbbször csak ideiglenes megoldásként. A tárofák már rendeltetésszerű létesítmények. Főleg gyökér. manipuláló. A pincék nemcsak a bor.és víz ellen szigetelt. tárolás mctlett a gombatennesztésre és a zöldségtárolásra. A tárolt zöldség elhelyezhető bennük halmokban. A szigetelés megoldható szalmával. Budapest térségében. A hűttftárolók. A padlósok főleg a vidéki cmbct"ek hagyományos tároló helye volt és az ma :is. mélységük 1. ká.tvc vagy göngyölegekben. A vöröshagyma. Ezt ki is használták. prizm:. . az elhagyott kőfejtőkben jó :lehetőség kínálkozik a bor. Bennük bánnel y zöldségféle tárolható. a zöldségellátás és kereskedelem is határok felettivé vált. A létesítmény padozata beton. bánnikor tárolható. itt is tárolható. hogy az áruhoz bánnikor hozzáférhetünk. Ide tartoznak: -a tárolók. hogy vízmentesek. már fogadó-. és káposztaft~lék tárolására alkalmasak. göngyölegben. hiszen zömmel más célra épültek. stabit létesítmények. ömlesztve. is van bennük. A technológiai alaplétesítmény maga a hűtőház. A raktárak is felhasználhatók zöldségtárolásra. Az tennészetes dolog. Tárolás korszcrű létesítményekben Ezek a létesítmények már célirányosan a t:írolásra készültek. halmokban. Fontos tartozékaik a légcsatornák. Az állandó vermek már stabit oldal és végfalakkal készülnek. A termények bennük. Igaz. Igaz.és káposztafélék tárolására alkalmasak. szárral. Előnyük.posztaféle stb. náddal vagy kátránypapírraL Az ajtó a homlokfalon található. A hűtőtárolás eddigi gyakorlatát a változó igényekhez kell igazítani. Az árak igazodnak az európai árakhoz.gyökérféle. Bennük a tárolt temlény elhelyezhető öm!cs:-. hogy a nagy hidegek bekö'szöntével külön fagyvédő takarásról kell gondoskodnunk. a kivánt és tervezett hőmérséklet tartására alkalmas hűtőberendezésseL Természetesen része a hűtőháznak az anyagelőkészítő és a kitároló részleg is. falazatuk hő. Nagy alapterületűek.íban.

Tudom. normál összetételű 21% 0 2 -t.rt<í«>• szolgáló berendezéseket. a zöldségtermeszlőknek is fontos létesítményeik lesznek. az egyes zöldségfajok és fajták igényeinek felelően.03% C02 -t. és nagyon kevés nemes is tartalmaz. magyarul (SZL. az európai . 78 . paradicsom. lyozott légterű tárolás. telén-tavaszán a minőségű petrezselyemgyökér kg-onkénti ára elérte a 2000 Ft-ot. A jövőben. rövidítve C. a gyökérzöldségfélék. Ha az eredeti levegő-összetételtől rően. Ennek érdekében építik be a légtér gázösszetételének fprmt·.zük meg a téli zöldségárakat! A paprika. Ezek a létesítmények a zöldségfélék tárolásához még drágák. Ezekben a tárolókban a hőmérséklet. Az angol nevezés: controlled atmosphere.A. Elég arra utalni. s a COTtartalmat. Az eredeti. szabályozott légterű tárolásról beszélünk. A zöldségtárolásra még számba létesítmények. de nem mondhatunk le róluk. 0. oxigénben szegény légtérösszetételt biztosítunk a tárolóban. a csúcs! De még mi várható?! A szabályozott légteríí (CA) tárolók.). melyeket eddig száműztünk a teljes átértékelést igényelnek. tárolás.<ll­ mellett. Ezekben a létesítményekben már szabályozzák a oxigén és szén-dioxid arányát. a 21% 0 2 térfogaton belül. hogy 1998."v. uborka téli.u~'·). minimális mennyiségű kb. friss tói ára csökken. relatív páratartalom szabályozzák a levegő összetételét is.

borsó. borsó. A foltokon gyakran fénylő. hogy a levélen erek által határolt. phaseoli) valamint a pszeudomonászos betegség (kórokozó: Pseudomonas syringae pv. azokról a baktériumo k főleg az öntözővízzel kerülnek a felső növényrészekre. A foltok először a növény alsó részein mutatkoznak. észlelhető. A tünetek észlelésekor a tövek eltávolítása. bab. Szembetűnő továbbá. káposztafélék. a száron és a termésen pedig ovális vagy kerek foltok láthatók. hogy a szártő be fűződik. saláta. Védekezés: A magvetés után. uborka. A foltok először vizenyősek. tennést alig hoznak. dinnye. A baktériumos foltosság jellemzője. uborka. A babon főleg a xantomom!szos betegség (kórokozó: Xanthomonas campestris pv. beszáradt baktériumn yálka figyelhető meg. A káposztaf'éléken a tünetek az 79 . emiatt a pal án ták elpusztulnak.Növényvédelem Kórokozók A mozaik tünetek a vírusos betegségek legjellemzőbb tünetei. növények növekedésben visszamaradnak. hagymafélék. lachrymans) szabadföldön főleg a síkművelésű uborkán károsít.2%-os oldatávaL A foltosság a baktériumos és a gombás betegségek gyakori tünete. később pedig barna színűek lesznek. Ezek a növényállományban egy-egy tövön észlelhetők. Fontosabb gazdanövények: paradicsom. szögletes. bab. valamint a kelés után locsolókannával történő beöntözés a cineb tartalmú Cineb 80 vagy Perocin 80 WP 0. Védekezés: A vírusokat átvivő levéltetvek rendszeres gyérítése. bazsalikom. hogy a beteg . emiatt a betegség előfordulásával a legtöbb növénynél számolni kell. Egyes növényfajokon (pl. tök. Fontosabh gazdan6vények: A kórokozó gazdanövén yköre széles. phaseolicola) válhat jelentőssé. Jellemzője. elbamul.betegség (kórokozó: Xanthomonas campestris pv. vesicatoria) szabadföldö n jelentős. paprika. hagymafélé ken) sárga csíkosság . A palántadőlés (kórokozó: Rhizoctonia so/ani) a palántanevelés jelentős betegsége. Különösen veszélyeztetett gazdan6vények: A paradicsomon a xantomoná szos . A kötődött termések is torzak. Az uhorkán a pszeudomo nászos betegség (kórokozó: Pseudomon as syringae pv. Fontosabb gazdan6vények: paradicsom.

\ga általános nas campestris pv. vagy rézkomponenst is tartalmazó készítmények alkalm as· tün e te kt ő l e lt é rőek . amely e l őszö r a kül ső leveleken ész l e lh e t ő. 14. kép. "V alakú sárgafoltos. hogy a levélen és a tennésen a foltok kere alakúak.4 0. A fo ltok e l őszö r sárgászöldek. táh!tízat A baktérium os foltosság elle n aján lott készitmények Hatóanyag Rézoxiklorid Rézoxiklor id + cineb Márkanév Rézoxik lorid 50 WP Millox Special Töménység. % 0. k éső bb pedi g megnagyobbodnak és elhalnak. aho l esőz t e l ősze rú e n ritkán öntöznek. Felül etükön az egyes bete ségek re j e ll em ző pontszerú tem1 ő tes t e k . vag az öntözés t k öve t őe n a víz a lombozalon hamar fclsz<1rad. zos betegség (kórokozó: Xanrhrmu j e ll e m ző a levél szé l é t ő l kiinduló. ág. campestris) tünetére A xantomon á. Paradicsom bakléri umos bogyófollos s. 80 . A betegség leküzdésére l e h e t ő l eg m ege l őzés kép pe n a 14 . Védekezés: Azokon a területeke n.4 A gomhás foltosság j e ll em zőj e. míg a száron megnyúltak . szürke vagy barna bevonat látható. a betegség kiseb mértékben fo rdul e l ő.13. táh/ázatha n ism relett réztartalmú . a rók. ováli sak.

Később a foltoknak megfelelően a levél fonákán fehér vagy lilásszürke bevonat (sporangiumtartó gyep) látható. majoranna. sóska. A káposztajélék idősebb levelein az altemáriás levélfoltosság (kórokozó: Alternaria hrassicae. bab. A sárgarépa altemáriás levélfoltossága (kórokozó: Alternaria porii f. amely lehet kerek. ovális vagy szögletes. torma. intenzív növekedésének időszakában kell számolni. citromfű. zónált foltok.2 A peronoszpórák jellemző tünete a levél színén először megjelenő sárgászöld. tárkony. A horsón az aszkohitás betegség (kórokozó: Ascochyta pisi. körömvirág. még a betegség megjelenése előtt. petrezselyem. Védekezés: Főleg a veszélyeztetett növények esetében. so/ani) barna. dinnye. pinodes. pinodella) okozta foltosság a leveleken és a hüvelyen. a termésen pedig kráterszerűen besüppedő foltok szembetűnőek. borsó. védekezni kell. Különösen veszélyeztetett gazdanövények: A paradicsomon egyrészt a szeptóriás betegség (kórokozó: Septoria lycopersici) jelentős.4 0. 81 . táblázat A gombás foltosság ellen ajánlott készítmények Hatóanyag Rézoxiklorid + eine b Manakoceb Metirám Márkanév Miltox Special DithaneM 45 Polyram DF Töménység. sp.Fontosabb gazdanövények: paradicsom. uborka. Az uhorkán és a dinnyén a kolletotrihumos betegség (kórokozó: Colletotrichum orhiculare) jelentős. Az altemáriás betegségre (kórokozó: Al:ernaria porri f. A. A védekezésre számos készítmény alkalmas. tök. A. világosbarna foltok. dmKi) a nyár végére az idős lomb teljes pusztulását eredményezi. A leveleken lévő egynemű. A betegség a kifehéredő foltokról és a foltokban lévő pontszerű termőtestekről (piknídiumokról) ismerhető fel. bennük apró rózsaszínű pontok (acervuluszok) láthatók. A. besüppedő foltokat idéz elő. Ezek közül a !5. zeller. földimogyoró. hrassicicola) a nyár végétől válik szembetűnővé. főleg csapadékos időjárás esetén válik jelentőssé. % 0.2 0. a foltok felületén lévő sötétbarna bevonat (konídiumtartó gyep) jellemzőek. táblázathan feltüntetetteket javasoljuk: 15. sárgarépa. A peronoszpórákkal főleg a növény korai. S. káposztafélék. apii graveolentis) már a nyár közepére súlyos lombpusztulást eredményezhet. A petrezselyem szeptóriás betegsége (kórokozó: Septm·ia petroselini) levélfoltjai miatt nemcsak a levél válik értéktelenné. olajfolt. A babon a kolletotrihumos betegség (kórokozó: Colletotrichum lindemuthianum) főleg a hüvelyen. hanem a gyökérhozam is kevesebb lesz. sp. ún. A zeller szeptóriás nagy és kis levélfoltossága (kórokozó: Septm·ia apii.

Különösen veszélyeztetett gazdanavények: A paradicsomon a fitoftórás tegség (kórokozók : Phytophtho ra infestans) t erm esz t őbe re ndezésbe n. Az uborkapero noszpóra (kórokozó: Pseudoperonospora cubensis) az legveszé lyesebb betegsége. vagy baktérium okozta nek vélik! ) A káposztajé/ék peronoszpá rája (kórokozó: Perunospora bras fő l eg a palántaneve lés során válhat j e l e nt őssé. szü rkésbarna e l színeződés láthat ó. káposztafélék. Ilyenkor sárgászöld olajfoltok alakulnak ki . A hagymajelék (kórokozó: Peronospo ra destmctor) már a kikeit hagymán ész re veh e t ő. s azokon ugyancsak kés bevonat ész l elhető . spenót. továbbá az al ész re v e h e t ő. erek ált al határolt. fehér. ·l e l ső tünet j e ll e m zője. retek. A termések fe lületén nagy. és badföldön is j e l ent ős . sza talan alakú . uborka . mák. bevonat szürkés s levelük fel ső ham1adát nik meg. vi zeny ős folt ok. borsó.Fontosabb gazdanövények: parad icsom. gyér bevonat je ll e m ző. A levé l sz ínén látható. mafé lék. macskagyö kér. A szögletes. már az e l ső lombleve lek ki alakulásakor jelentkezik. kam ill a. hogy egyes növények a többihez viszonyít va "'·'~"'Ju" " később tünet második A borítja. 82 . sa láta. A salátaperonoszpóra (kórokozó: Bremia /actucae) rán. (A szög letes sárga fo lt okat sokan vírus. foltok és a levé lfonákan megj e l enő lil ásszürke bevonat a betegség jeltegzet(:sJ tünetei. A levéltüneire a sárgás.

a betegség jelentős fellépésekor különösen a paradicsom. a leveleket pedig szürkéslila bevonat borítja. Ilyenek: 16. hanem a gumó felső részén szürkésbarna foltok jelentkeznek. táblázat A peronoszpórák ellen ajánlott készitmények Hatóanyag Rézoxiklorid + cineb Mankoceb Metirám Márkanév Miltox Special DithaneM 45 Polyram DF Töménység. táblázat A peronoszpórák ellen ajánlott szisztematikus készitmények Hatóanyag Metalaxil + mankoceb Epál + rézoxiklorid Oxadixil + cineb Márkanév Rictornil MZ 72 WP Mikal C 64 WP Sanctofan Z Töménység.4 0. táblázathan feltüntetett kantakt szerekkel eredményesen hárítják e betegségeke!. A retekperonoszpóra (kórokozó: Peronospora hrassicae) már a sziklevélen jelentkezik. tünetük alapján könnyen A növényen. Védekezés: A peronoszpárák ellen a különösen veszélyeztetett növények esetében feltétlenül védekezni kell. Az időben rendszeresen elvégzett kezelések a 16. uborka és hagyma esetében legalább 2-3 kezelésre a szisztemikus szerek jöhetnek számításba ( 17. főleg a levél színén szürkésfehér bevonat (epifita micélium a konídiumláncokkal) látható. amelyben később elszórtan apró fekete.2 0. 83 . Az általános tünetektől eltérő a termesztőberendezésben előforduló paprikalisztharmat (kórfelismerhetők. A mákperonoszpóra (kórokozó: feronospora arhorescens) első tünete már a kelés után szembetűnő: a tövek alacsonyak. táh lázat). A második tünet később észlelhető. % 0. % 0. hosszan tartó csapadékos időjáráskor. a gumó belsejében pedig szürkés elszíneződés észlelhető.2 Veszélyhelyzetben.2 0. onnan a lomblevélre jut. pontszerű termőtestek (kleisztotéciumok) is kialakulnak. Ilyenkor a sárgászöld.4 0.foltok fonáki részén fehér.2 A lisztharmatok számos növényen fordulnak elő. majd pedig a gumóra mosódik le. harmatképződés­ kor. szögletes olajfoltok fonáki részén ugyancsak szürkéslila bevonat található. sószerű kivirágzás észlelhető. Emiatt nemcsak a lomb károsodik. 17.

2 0. A rozsdák egyes növényfajokon fordulnak elő.szürkepenészes" rothadás egyes növényfajokon jelentős. A betegségre a vizenyős levélfol tok. Védekezés: A rozsdák kontakt szerekkel eredményesen leküzdhetők (lásd 19. bab. táblázat Lisztharmat ellen ajánlott készítmények Hatóanyag Elemi kén Dinokap Márkanév Kumulus S. Fontosabb gazdanövények: paprika.. Jellegzetes tünet viszont a levelek kanalasodása. macskagyökér. sárgarépa. . Fontosabb gazdanövények: borsó. Egyes növényfajok (sárgarépa. Karathane LC Töménység. torma. A paprikalisztharmat ellen csak szisztémikus szerek jöhetnek számításba. petrezselyem. sóska) esetében a lisztharmatos levelek levágása és eltávolítása is lehetséges. Védekezés: A lisztharmatok (kivéve a paprikalisztharmat) a 18. táblázatban ismertetett kontakt szerekkel eredményesen leküzdhetők. tök.3 0. a perzselés veszélye miatt nem szabad használni. A betegség a nyár közepétől válhat jelentőssé. borsosmenta. 19. l %-os töménységben ajánlható. E betegségre a levél színén észlelhető elmosódott. Ezek közül a pirazofosz hatóanyagú Afugan O. sárgás folt utal. petrezselyem. sóska. konyhakömény. Microlux 81 stb. saláta. Fontosabb gazdanövények: paradicsom. % 0. Később azokat dús szürke bevonat (konídiumtartó gyep) borítja be. A betegség az apró. Thiovit S. uborka. borsó. uborka. dinnye. a levél fonákán pedig a finom. paprika. rothadó szár és termés jellemzőek. táblázat).05 Az elemi kén tartalmú szereket 28 oc felett. 18. táblázat Rozsdák ellen ajánlott kontakt szerek Hatóanyag Mankoceb Metiram Márkanév DithaneM 45 Polyram DF Töménység.okozó: Leveilulia taurica) tünete.2 A botrítiszes. barna és fekete rozsda (uredo és teleuto) telepekről jól felismerhető. % 0. körömvirág. 84 . fehér bevonat (konídiumtartó) alig észrevehető. tárkony.

Növényvédő szer használatára ezért csak a betegség megjelenésekor kerüljön sor. uborka. korától. majd 8-9 lombleveles korban ismételjük meg. Védekezés: A termesztőberendezésben a relatív páratartalom. mind fólia alatt a betegség a kiültetés után tő­ pusztulást eredményez. A saláta botrítiszes betegsége elleni védekezés egyik fontos eleme. Salátán mind tennesztőberendezésben.Küliiniisen veszélyeztetett gazdanövények: A termesztőberendezésben (pl. Szabadföldön e növények alig veszélyeztetettek. fólia alatt) termesztett paradicsomon. Fontosabb gazdanövények: paprika. A saláta kiültetése után kell védekezni. "fehérpenészes" rothadás egyes növényfajokon a tennesztóberendezésekben fordul elő. A növényeken vizenyős foltok. mocskospajor) a gyökerek megrágásával a növények hervadását. paprikán és uborkán kell a betegség fellépésére számítani. táblázat). A kártétel várható mértéke a talajlakó kártevők egyedszámától. a növényfelüIet-nedvesség időtartamának csökkentése szellőztetéssel. Salátán a betegség esetenként válhat jelentőssé. pusztulását idézhetik elő. továbbá az uborka.08 A szklerotíniás. Az esetenkénti védekezésre néhány készítmény áll rendelkezésre (lásd 20. Később 2-4 mm-es. fekete. majd kisebb lémennyiséggel a kezelést 3-4. vattaszerű fehér bevonat (micélium) észlelhető. Különösen veszélyeztetett gazdanövények: A termesztőberendezésekben elsősorban a paprika. általában a botrítiszes betegséggel együtt szokott előfordulni. 20. Kártevők A talajlakó kártevők (pajorok. Védekezés: A paprikát és az uborkát a kiültetés után nagy lémennyiséggel kell pennetezni. Védekezésre a botrítiszes rothadásnál ajánlott készítmények használhatók.08 0. hogy a töveket ne ültessük mélyre. drótférgek. táblázat Butrítisz ellen ajánlott készítmények Hatóanyag Vinklozolin l prodion Proeimidon Márkanév Ronilan 50 WP Ro vrai Sumilex 50 WP Töménység. % 0.08 0. a károsított növény- 85 . kemény képletek (szkleróciumok) is képződnek. lótücsök. saláta. valamint a növény számára szükséges léghőmérséklet biztosításával rendkívül fontos. Számításba jöhet azonban a ki ültetés után az állomány pennetezése a gyökérnyakvédelem miatt. azokon pedig dús.

Védekezés: A fontosabb talajlakó kártevők többéves fejlődésű rovarok. fehér színű. majd 10-15 cm-re a talajba dolgozzuk.és tápanyagfelvételét zavarja. Ilyenkor a gyökerek részleges károsítása a növények víz. A talajlakó rovar· kártevők ősszel. A talajlakó kártevő rovarok elle 2 a diazinon (Basudin 50. a terbufosz (Counter 50. a lótücsök két évig fejlődik a talajban. amennyiben idősebb. továbbá a gyökérzöldségek. hogy a kártétel váratlanul érje a gazdálkodót. Szaporodásuk kedve~ feltételeit általában növényházakban találják meg. amelynek nagy a tenyészterülete. amelegebb napszakban lankadnak. ezáltal a növényállo-. később borsónyi. csapadékkal a hatóanyag a kártevő élőhelyére jut és így gyorsan kifejt~ l a hatását. Az általu~ okozott tünet könnyen felismerhető. A gyökérgubacs-fonálféreg növényházban nevelt. A nagy tenyészterületű növényeknél (dinnye. így a növények gyen~ j gén fejlődnek. l !l teri növényházban és szabadföldön kártételei A gyökérgubacs-fonálférgek mesztett növényeken egyaránt előfordulhatnak. 35 dkg/l 00 m 2 ). paprika) négyzetméterenként 2-3 talajlakó kártevő rovar már jelentős kárt okozhat. ahol évente több nemzedéi kük is kifejlődik. hervadnak. Ennek ellenére számottevő kár1 tételükkel kizárólag a növényházi termesztés során találkozhatunk. és a területre gyökérkártételre érzékeny növényeket ültetünk. 30 dkg/100 m 2) készítményt használhatjuk A granulátumot a kiszórást követően nem szükséges a talajba bedolgozni. A gubacs belsejében szabad szem~ mel alig látható. drótférgek alkothatják a népesség többségéL A talajlakó kártevők okozta kártétel nem minden esetben eredményezi a növények pusztulását. ezért a kés őszi és a kora tavaszi talajfertőtlenítéstől nem várhatunk jó eredményt! Ameny. és tápanyagfelvételét zavarja. 2-3 éves pajorok. Fontosabb tápnövények: valamennyi lágyszárú növény. nyiben a talajlakó kártevők közill a lótücsök károsít. mélyebb rétegekbe húzódnak. esetenként ettől is nagyobb megi vastagodások. ún. a kártétel megelőzésére végezzünk talajfertőtlenítést. A cserebogarak pajorjai három. öntöi zővízzel. A fonálférge~ kártétele a növények víz-. A fonálféreg által károsított gyökereke~ kezdetben gombostűfejnyi. a talaj lehűlésével. így ezek a növények a növekedésben visszamaradhatnak. A gyökérgubacs-fonálférgek melegigényes kártevők.fajtól függően változó. Különösen veszélyes a talajlakó kártevők jelenléte. ahol a kártétel közvetlenül a tennényen jelentkezik. fertőzöd 86 . A talajlakó kárlevők által különösen veszélyeztetettek azok a növények. 20 dkg/l 00 m hatóanyagú készítményekkel védekezhetünk. Ebből adódóan nem szabad. Amennyiben a talajművelés során nagyszámú kártevő jelenlété észleljük. mány egyenetlen lesz. a drótférgek három-öt. csepp alakú nőstényeket találunk. ellene a fenitrotion + ma lation hatóanyagú (Bovatox 50. A rovarölő granulátumot ültetés előtt a talajra szórjuk. gubacsak jelennek meg.

apró. növekedésben lévö le:velein. így megjelenésüket követöen rendkívül gyorsan jelentös kártételt ~kozhatnak. hogy a kezelt talaj tartalmaz-e káros mértékben növényvédőszer-maradványt. A fajok élet~ódja. a kezelés a tern1esztési idötszakon túl. Fontosahh tápm)vények: a hajtatott zöldségfélék közül kerülnek ki. a dazomet (Basamid G. 4-5 hét várakozási idöre van rszükség. A fonálférgek elleni !Jalajfertőtlenítö készítmények felhasználása könnyebben kivitelezhető. fásszárú tápnövényeken. A kártétel különösen jelentős lehet a paprikánál.palántával szabadföldre is kikerülhet és a nyár folyamán ott is károsíthat. ahol a közvetlen 87 . káposztafélék. saláta. nem terjedt el. készítménytól függően. A levéltetvek szabadföldön tojás ialakban. közivellen kártételükön túl vírusterjesztö tevékenységük is rendkívül jelentös. A nyár folyamán szűznemzéssel. Fontosabb tápnövények: paprika. A gyökérgubacs-fonálfé rgek vet6maggal nem terjednek. Né~ány fajuk növényházban a tél folyamán is szaporodik. 60 g/m 2) használata terjedt el. A vegyszeres talajfertőtlenítés 5 oc feletti talajhömérsékleten. károsítása sok közös vonást mutat. hajtásán jelentkezik. !közepesen nedves talajon végezhet{) el. a tojásgyümölcs. borsó. A felvett tápláléknak csak egy részét hasznosítják. bár ha:tékonysága elmarad a talajgözölést61 és környezetvédelmi szempontból is sok~kal veszélyesebb. vagy szárnyatlan levéltetvek a növény nedveifvel táplálkoznak. Gyorsan fejlődő. a dinnye. uborka. bab. . ezek n~ílunk szerencsére szabadföldön nem tudnak áttelelni. elevenszüléssei szaporodnak. a többit ra~adós mézharmat formájában a levelekre ürítik. vagy zsázsapróbával meg kell gyözödni arról. az uborka. A levéltetvek kártétele rendszerint a növények fiatal. A gőzölés számos előnyös tulajdonsága ellenére. egyszerű kijuttatási módja 'miatt. ~oknemzedékes kártev ök. Ez után saláta-. ezért a leg!gyakoribb fertőzési forrás a palántanevelésre használt földkeverék. növényrnentes talajon végezhetö el. A károsított növényen csoportosan szívogató. melegigényes fajok a veszélyesebbek. Mivel a fonálférgek elleni készítmé!nyeknek erös fitotoxikus (mérgezö) hatásuk is van. a paprika. Védekezés: A fonálférgek elleni védekezés alapja a fertőzésmentes palánta celőállítása. A gyökérgubacs-fonálférgek közül a gyorsan fejlödő. A talajfertőtlenítést követően 1a talajhömérséklettől. Csak !szermaradványtól mentes talajba ültethetünk növényt! A talajfertőtlenítö hatóianyagok közül a fonálférgek elleni védekezésre. neveze' lesen a paradicsom. therendezésigénye és költséges volta miatt. inéhány mm nagyságú szárnyas. vagy növénymaradványoko n telelnek át. fejlödésben visszamaradnak. A fo[ nálférgek ellen a talajt fertötleníthetjük gőzöléssei és fonálféregölö növényvédő !szerek felhasználásával. A mézharmaton megtelepedő ~orompenész csökkenti a növény asszimilációs felületét A levéltetvek által 1károsított növények hajtásai torzulnak. paradicsom. A tertmesztett növényeken a levéltetveknek számos faja előfordul. talaj.

feketére színeződnek. A levéltetvekhez hasonlóan mézham1atot ürítenek.05%) a levéltetvek természetes ellenségeit. A lárvák és az imágók a növény nedveit szívogatják. és itt is elsősorban az őszi hajtatásban okozhat súlyos károkat.05%).025%) hatékony az üvegházi malytetű ellen.04%. Így a védekezés sikere könnyen értékelhető. A fürkészdarázs által parazilált üvegházi molytetű. a káposzta-bagolylepke és a káposztalepke a fejlettebb leveleket rágják. szabadföldi növényeken is előfordul. a fejesedő állományban pedig a levelek közé behúzódó levéltetvek a minőség rontásával okozhatnak súlyos kártételt Az utóbbi kártétel különösen a bimbóskelnél jelentős.02%. a Pirimar 50 DP (0. Növényházban egész évben szaporodik.1 %. Különösen veszélyeztetett növény az uborka és a paradicsom. Az Encarsia formosa fürkészdarázs betelepítésével a növényházakban a növényvédő szeres kezelések elkerülhetők. paprika. és ezen megtelepszik a korompenész. fátyolkáka! kíméli. Lombrágó kártevő rovarok jelentős része növénycsoportokra specializálódott. 3-4 hét alatt fejlődik ki egy nemzedéke. hófehér imágók rendszerint a levelek fonákán tartózkodnak. korábban fehérszínű !árvái a fürkészdarazsak tojásrakását követően 8-1 O nap elteltével. ha a permezésekel a kártevő észlelésekor elkezdjük. Az újabban engedélyezett rovarölő szerek közül a C hess 25 WP (0. Fontosabb tápn()vények: uborka. A speciális levéltetűölő készítmény. de számottevő kártételt nem okoz. Az apró. melegigényes zöldségfélék gyakran előforduló kártevője. A keresztesvirágúak földiboihái a kelő káposztafélék fiatal leveleit lyuggatják. növekedésben lévő állományban a fejesedés késleltetésével. l mm nagyságú.015% stb. l%) és a Mospilan 3 EC (0. Ide rakják a tojásaikat is. A károsított növények a fejlődésben visszamaradnak. Bi 58 EC. A burgonyabog ár a burgonyán kívül gyakran károsít paradicsomon.) eredményesen használható. 88 . paradicsom. A kémiai védekezéstől kizárólag akkor várhatunk jó eredményt. tojásgyümölcs.2%) eredményesen használható. Nyáron. Védekezés: Az üvegházi malytetű ellen biológiai és kémiai védekezési mód egyaránt eredményes. hanem az első levéltetű-kolóniák megjelenésekor végezzük el a permetezést. az imágókellen a Lannate 20L (0. Karate 5 EC 0. a növényházak környékén. 0. Az üvegházi molytetű a növényházban termesztett.06%) és aMospilan 20 SP (0. tojásgyümölcsön. A káposztaféléknél részben a fiatal.05%) a Nomolt 15 SC (0. Mospilan 20 SP 0. így a katicabogarakat. A levéltetvek elleni kémiai védekezéssei ne várjuk meg a kártétel kialakulását. Az üvegházi malytetű !árvái ellen az Applaud 25 WP (0. Védekezés: A levéltetvek ellenszámos rovarölőszer (Chess 25 WP 0.kártétel és a vírusterjesztés egyaránt súlyos gondot okoz.

A hozzávetőlegesen 0.05%). 0. fényt kerülő lombfogyasztó Kártételük elhanyagolt. mint: Decis 2. Védekezés: A lombrágó kártevők ellen a kártétel kezdetén. Évente több nemzedékük fejlődik. 0. a levelek fonákára juttatjuk. Védekezés: A zöldségféléken károsító légyfajok elszaporodása a vetésforgó betartásával jelentősen mérsékelhető. gyomos területek melletti kertekben. szár. gyökérlégy.és melegkedvelő faj.05%. Mesurol csigaölő szer. hagymában járatokat készítenek. a palántázás! követően.5 EC. fóliasátrakban gyakori. vagy atkaölő mellékhatású rovarölő szert (Dani tol IOEC.4%.nedvszívó anyagok. Cyperil 10 EC. tojásgyümölcs. retek. hagymalégy) kártétele a legjelentősebb. paradicsom. és így a későbbi kártétel kontakt hatású. valamint csigaölő •szerek (Del ici a csigaölő szer. O. A kémiai védekezés csak akkor eredményes. bab. ahol a levelek lözött a granulátum fennakadhat. Védekezés: Ellenük talajba süllyesztett sörrel töltött csapdák kihelyezésével.06%).5 mm nagyságú állatok a levél fonákán pókhálóra emlékeztető finom szövedék védelmében károsítanak. Szárazság. A zöldségfélék kártevői közül a növények gyökerén. 89 .ban. Fontosabb tápnövények: paprika. 0.Fontosabb tápnövények: káposztafélék. l%) használhatunk. nem szabad felhasználni. 0.5 EC (0. egy-két alkalommal növényvédő szeres permetezésre is szükség lehet. uborka.05%) védekezhetünk. dinnye. barnulnak. a fiatal növények gyakran elpusztulnak. A táblán kívüli területről betelepedő legyek imágói ellen. 3 dkg/l 00 m 2) ! kiszórásával védekezhetünk. gumóban élő légyfajok (káposztalégy. hagymában. paprika. A tojások lerakása. Védekezés: Növényházakban az üvegházi ragadozóatka (Phytoseiulus persimilis) kibocsátásával is védekezhetünk a közönséges takácsatka ellen. Fontosabb tápnövények: káposztafélék. A közönséges takácsatka szívogatásának hatására a növények idősebb levelei sárgulnak. spenót. piretroid hatóanyagú készítményekkel (Decis 2. vagy a Chinetrin 25 EC (0. Növényházakban és szabadföldön egyaránt károsít. borsó. A károsított növények a növekedésben lemaradnak. . sóska. Meztelen csigák nedves. az idősebb gyökerekben. bab. kártevők. vöröshagyma. gyökérnyaki részén. A legyek csontfehér nyűvei a fiatal gyökereket felél ik. Torque 50 WP. pl. esetleg elszáradnak. a fiatallárvák ellen kontakt hatású permetezőszerekkel. retek. Fontosabb tápnövények: saláta. A védekezésre speciális akariddeket (Mitac 20 EC. porított szuperfoszfát kiszórásával. bab. A csigaölő szereket levélzöldségnél. nyirkos helyet kedvelő. torma. 20 dkg/l 00 m2. ha a növényvédő szereket a takácsatkák élő­ helyére.04%) megelőzhető.

A termesztés körülményei (termesztés célja és módja. Ugyanis a legjelentősebb szántóföldi gyomnövény ek a tavasszal vagy nyár elejétól folyamatosan csírázó. Az idetartozó gyomok az évelő. a muharfélék (Setaria SfJfJ.Gyomnövények megjelenő A biztonságos termesztés alapja a zöldség-. tömegük. Ebből a csoportból a fűfélék közül a kakasláb fű (Echinochloa crusgalli). a kövér porcsin (Portulaca o/eracea). A tennesztett növényekre fajszámuk. Az első csoportba az ősszel csírázó és tavasszal magot érlelő gyomnövények tartoznak. az ebszékfű (Matricaria inodora). melynek. Az egyéves gyomnövény eket életciklusuk. méretük alapján a negyedik csoportba tartozó gyomnövény ek jelentik a legnagyobb veszélyt. ősszel magot érlelő növények közé tartoznak. Haszonkertek ben a rendszeres talajművelés hatására úgynevezett "szántóföldi gyomflóra" alakul ki.). Ezek a fajok az évelő. mezei árvácska (Viola arvensis). de kisebb-nagyo bb foltokban megjelenhetn ek az évelő egy.és gyógynövények között különféle egyéves és évelő gyomfajok által okozott gyomosodás megelőzése vagy megszüntetés e.). valamint a korán tavasszal vetett termesztett növények között fordulnak elő. fűszer. de már néhányuk a mclegigényes termesztett növényeket is károsítják. vetési hérics (Adonis aestivalis). hélazab (Ave na fa tua) . A ham1adik csoportot a tavasszal csírázó és nyáron magot érlelő gyomnövé-. ma-l elején nyár és csírázó egyaránt tavasszal és ősszel A második csoportra az got érlelő gyomnövény ek-ragadós galaj (Galium aparine). a disznóparéjfé lék (Amaranthus spp.és kétszikű gyomnövény ek alkotják. a 90 .). fűszer. míg a kétszikű gyomok közül a parlagfű (Amhrosia elatior).és gyógynövény ek gyomosításáb an szerepet j<itszó gyom fa-· jok előfordulását és borításuk mértékét.vadrepce (Sinapis arvensis). Ezek az áttelelő gyomnövény ek-tyúkhúr (Stellaria media). veronikafélék (Veronica spp. a libatopfélék (Chenopodiu m spp. pásztortáska (Capsella hursa-pastori s). valamint a korán tavasszal vetett tennesztett nö-) ! vények között fordulnak elő. repcsényretek (Raphanus raphanistrum). főleg hideghajtatás során okoznaki l gondot.alkotják. legnagyobb részét az egyéves egy.a jel-j lemzők. Több mint félszáz azon gyomnövény eknek a száma.tennesztőberendezésekben. pipacs (Papaver! rhoeas). melyek a kertészeti növények között előfordulhatnak.). sebforrasztó zsombor (Sisymhrium sophia). nyek -.) és a pirók ujjasmuhar (Digitaria sanguinalis). vagyis az előfordulási időszakok alapján négy csoportra oszthatjuk. árvacsalánfélék (Lamiurn spp. termesztés helye és ideje) nagymértékb en befolyásolják a zöldség.és kétszikű gyomnövények is. és nyár végén.

fekete ebszőlő (Solanum nigrum).. Megkülönböztetünk talaj. :··· Az évelő gyomnövények a talajban áttelelő vegetatív szaporító képleteik . A vegyszeres gyomirtást gyomirtó szerek (herbicidek) alkalmazásával végezzük. a me['zci· acat (Cirsium arvense) és az útszéli zsázsa (Lepidium draba). A herbicidek hatásmód alapján perzselő (kontakt) hatásúak és felszívódák (szisztemikus) lehetnek. de még kelése előtt (preemergens) juttathatjuk ki. Palántával szaporított növények esetében a gyomirtó szerek kijuttatása a kiültetés előtt (preplanting) megkezdődhet. például: hagyma. a csillagpázsit (Cynodon dactylon). vagy kémiai eljárásokkal történhet. akkor az eljárás jelölése pp. · A gyomnövények irtása mechanikai. ~lapján csoportosíthatók. ha a két eljárást egy vegetációs időn belül egyaránt ·alkalmazzuk. A gyökértarackosok közé 'olyan fajok tartoznak. Ezek közül a szártarackos és gyökértarackos gyomnö' ~nyek a legfontosabbak. Ebben az időpontban a termesztett növény még nem kelt ki (lassan. vagy bizonyos esetekben a levélen és talajon keresztül egyaránt ható készítmények.és levélherbicideket Vannak olyan készítmények is. A gyomirtások speciális esete az úgynevezett . Gyakran akkor járunk el helyesen. paradicsom). Szártarackos növény többek közölt a tarackbúza '(Agropyron repens). Gyomirtási spektrumuk szerint a gyomirtó szerek lehetnek totális vagy szelektív hatásúak. Magról termesztett növények esetében a legtöbb gyomirtó szert a kultúrnövény vetése után. mint például az apró szulák ( Convolvu/us arvcnsis). de a gyomnövények már igen. ahol a gyomirtó szert kipermetezése után azonnal vagy legkésőbb l órán belül a talajbakell dolgozni. az apró gombvirág (Galinsoga parv!flora) és a varjúmák (Hibiscus trionum) emelhető ki. és így lehetőség adódik kontakt. pre-poszt" kezelések. (preplanting inemporario n). a nád ( Phragmites 'communis) és a fenyércirok (Sorghum ha/epense). a csattanó maszlag (Datura stramonium). perzselő hatású totális levélherbicidek alkalmazására. A gyomirtó szerek tulajdonságait figyelembe véve a herbicidek különböző kijuttatási időpontokban alkalmazhatók. Ismerünk vetés előtti (presowing) kezeléseket. Amennyiben az ily módon kijuttatott készítményeket a talajba is munkáljuk. A tennesztett növény kelése után vagy a kiültetett palánták begyökeresedése utáni gyomosodáskor (posztemergens) alkalmazhatók a levélherbicidek. 91 . melyek talajra és növényre alkalmazva egyaránt hatékonyak. elhúzódó csírázási növények.

saláta uborka gyomirtására használhaták fel. sárgarépa. paprika gyomirtás<ha javasolható. zeller. paradicsom.Presowing és ppi. Dual Gold 960 EC) gyomirtó szerek bab. petrezselyem. dinnye. zeller és macskagyökér gyomirtására engedélyezett. A linuron hatóanyagú (A falon. fokhagyma. Debrinol 45 F) készítmények felhasználhatók káposztafélék. sárgarépa. csemegekukorica gyomirtására használható. görögdinnye gyomirtására alkalmazható. 92 . kezelésnél kijuttatható hatóanyagok A benfluralin hatóanyagú (Balan. tök. bab. paprika. Kétszikű gyomfajok irtására: A klórbromuron hatóanyagú (Maloran) szer sárgarépa és vöröshagyma gyomirtására engedélyezett. vöröshagyma. Flubalex) készítmények borsó. lencse. gyökérzöldség. Benefex. Preemergens kezelésnél kijuttatható hatóanyagok Egyszikű gyomok irtására: Az etalfluralin hatóanyagú (Buvilan EC) herbicid bab. paradicsom gyomirtására. Gesagard 300 FW) gyomirtó szerek lencse. borsó. Az izopropali n hatóanyagú (Paarlan) herbicid paprika és paradicsom gyom-· irtására alkalmazható. A napropamid hatóanyagú (Debrinol 50 WP. A difenamid hatóanyagú (Rideon 80 WP) gyomirtó szer paprika és paradicsom gyomirtására engedélyezett. Gesagard. paradicsom. Az smetolaklór hatóanyagú (Dual 960 EC. petrezselyem. A lenacil hatóanyagú (Adol 80 WP) herhicidet borsó gyomirtására lehet felhasználni. Posztemergensen kijuttatható hatóanyagok A fluazifop-P-butil hatóanyagú (Fusilade S) szer paprika. A metobromuron hatóanyagú (Patoran 50 WP) gyomirtó szer bab gyomirtására alkalmazható. borsó. A prometrin hatóanyagú (Merkazin. vöröshagyma gyomirtására használható. paradicsom. Linurex 50 WP) szer csemegekukorica.

A metazol hatóanyagú (Mezopur 75 WP) szer hagyma gyomirtására javasolt. uborka. 93 .A glüfozinát-ammonum hatóanyagú (Finale 14 SL) szer zárt termesztő berendezésekben és szabad földön "pre-poszt" kezelésre alkalmas. A szetoxidim hatóanyagú (Nabu S) szer paradicsom. A nitrofen hatóanyagú (Mezotox 25 EC) szer hagyma gyomirtására engedélyezett. A gyomirtó szerek felhasználása során a csomagoló burkolatokon lévő tájékoztatóban leírtakat minden esetben be kell tartani. A kiválasztott gyomirtó szereket 250-350 liter/hektár vízmennyiséggel juttassuk ki. vöröshagyma gyomirtására javasolt.

-folytonos növekedésű fajtákat. (A teljes sort helyszűke miatt nem tudjuk közölni. E növekedéstípusnál a felső oldalhajtások erős hajlandóságot mutatnak a főhajtás szerepének átvállalására. Turbó F 1. F 1. Beleanta F 1. A termesztett fajtákat növekedési típusuk és a tern1esztéstechnológia alapján csoportosítjuk. Majorca. hogy a főhajtás végén nem képződik fürt. Táplálkozási értékét A. Suprella F 1. Vernone F 1.) Hajtatásifajták (folytonos növekedésűek). Ennek eredménye a tipikus· bokorforma.) A paradicsom az egyik közkedvelt. A korábban féldetermináltnak nevezett fajtaköméi a 8-9 fürt után áll le a főhajtás növekedése. leginkább elterjedt zöldségfajunk. Szívesen fogyasztjuk friss. Fajták: A nemzetközi irodalom a paradicsomnövény növekedési ütemét tekintve.A zöldség. A folytonos növekedésűfajták akár "fává" is megnöveszthetők. Rendera F 1. a hajtásrendszer típusait elemezve. Dario F 1. A főhajtás lezáródása serkenti az oldalhajtások hasonló felépítéslí növekedését. Hajtatásban vagy gúlás termesztésben van nagy szerepük e fajtáknak. Romatos F 1• Féldeterminált niivekedésűek: Luca F 1.és C-vitamin-tartalma. Balca F 1. mélyhűtött és konzervált formában. Prisca F 1. Gála F1. Counter Ft> Floriset F 1.és kalciummennyisége adja. Tini F 1.és fűszernövények részletes bemutatása Burgonyafélék Paradicsom (Lycopersicon escu/entum MILL. A tipikus determinált· növekedéső fajtáknál a főhajtás 4-6 fürt kifejlesztése után lezár. nagy kálium. A determinált növekedési típus főhajtásának csúcsán virágzat fejlődik. amely lezárja a hajtás további növekedését. Ezt a technológia ki is használja. Ez aztjelenti. A magyar konyha nélkülözhetetlen eleme. két fajtacsoportot különböztet meg: -determinált. A determinált növekedési fajták köre sem egységes. Meran Fl> Estrella Ft> Andra F 1. Precodor F 1• K. 3 F 1• 94 .

vetés). típusokat a könnyebb áttekinthetőség. Tavaszi első t a lajm űvelési munkánk a simítózás. A paradicsom a mel eg igényes zöldségfajok közé tartozik. Peto 95.helyrevetcll term esztés (áprili s 10-20. az eset lege: bérelt terül et műv e­ lését figye lembe véve.10. Optimális JuJigénye 22±7 °C. a elenáció miatt.szabadföldi tömegtcnn c:ztés konzerv célra. /5. id őtartam·t . . A sz<íntás vagy ásás mélysége 25-35 cm legyen.Szahadföldi fajták: Kecskeméti 262. 95 . a kiültetésig. Feladatunk továbbá a technológia típusától függően .). Kifejezetten fényigényes növény. Ki térünk a gép i termesztési vá ltozatok ra is. . Lugas. csupán a legfontosabb adatokat közöljük.). Fényigénye. Robot. Hom okon a tavaszi szántást javaso ljuk. A tenyész id őb e ni összes vízfogyasztása ( 120 napos te n yészidő! alapul véve) 2400-3600 m3/ha . palánt{tzoll (m:íj us 1. illetve a vetésig gyommentesen tartani a területet. Zömök. Termesztéstechnolúg in i 1·ál toza!ok.váz nélküli fól i:ístakarás és fóliaalagút alatti tenneszlés (ápri lis 10-20. Mobil .szabadfö ldi korai term esztés (április 20. Kecskeméti tárolási F 1. kép. Sláger. A hajtatás! könyvü nkben nem rész letezziik.). A virágok termékenylilé e 15. Korall .). ami 240-360 mm csapadéknak felel meg. kézzel szeelve (május 5.30. Kecskeméti jubileum . Ideje szeptemberoktóber . Peto 86. Delta. A talajt zá1juk be. Prima. növekedésérc és fejl ődé sére a fény erőssége. A tech nológ iai változatokat.18 °C éjjel i és 20-25 °C nappali h ő m érsék l eten opti máli s. Ezek után nézzük a tec hn ológ iai változatokat: .15. Vízigénye nagy . . tervezés érdekében ismert etjük. Talaj-elríkészítés.szabadföleli tömegtermesztés friss fogya ·ztásra. valamintamin őség van hat ással. t e rm őh e lyekcn . Közepesen érzékeny a talaj nedvességtartalmára. mélyrehatoló gyökérzete a vizet jól reltárja . Kecskeméti 407. Transzspirációs egy iilthatója 240-270 közölt van. Treff.az 1 . ívó. Kecskeméti korai bíbor. Környezeti igénye.lámrendszeres term esztés. Érésben l évő paradicsom . Red Hunter.11 I. Leglényegesebb az ősz i mélyszántás. amin t arra rá lehet menni. .

A helyrevetés konzerv célra. táblázatban a talaj tápanyag-ellátottsága alapján mutatjuk be fajlagos mű. A palánták edzése elengedhetetlen a szabadföldi ki ültetés előtt.tápkockás palánta (200-300 db/m 2).Trágyázás.. A kelés 8-14 napra várható. A 21. ha a talajhőmérséklet eléri a 14 ocot. fóliaalagutas. .5 cm.sűrű tűzdelésre váró vetésnél: 6.· mek visszapótlását. egyharmadát tavasszal szó1juk ki.5 g/m 2 . A vetés mélysége: 0.tűzdeléses palántanevelés tűzrlelésig ( 1500-2000 db/m ). sima palánta nevelése.• trágyaigényét Az alaptrágyát az őszi talajmunkákkal dolgozzuk be a talajba. • mert erős vegetatív túlsúlyt eredményezhet. A tenyészidőben fejtrágyát a növény fejlődé­ si erősségétől függően adunk. . Palántanevelés időtartama 6-9 hét. szálas palánta (600-800 db/m 2).ritka vetés (200-400 db/m 2). -sima palántanevelésnél: 2. annak kiszámításának módját korábban már ismertettük.0 g/m 2 . 2 . Palántanevelésnél felnevelhető növényszámok: . Magszükséglet. illetve koptatottból 600-800 g/ha. Tűzdelés szikleveles állapotban. -sima. Állandó helyrevetésre akkor kerülhet sor. Vetési idffpontok: -váz nélküli.tűzdelt palánta (300-400 db/m ). 2 .5 cm.0 g/m • Hektáronkénti vetőmagigény 250-450 gramm mag. 2 -cserepes palánta (10--14 cm-es cserép. a későbbi kiültelésnél tűzdelt vagy sima palántát ültetünk. A korai termesztési i technológiáknál tápkockás palántát. 2 . 50--100 db/m ). A palántanevelésnél számításba jöhet a tápkockás. illetve április l O. illetve február 20-március 5.0-8. Magszükséglet: -ritka nevelésnél: l . koptatás nélküli magból 1500 gramm.0-1 . vagy később tömegtermelésre illetve tárolásra termesztett paradicsomnál elfogadott. Szaporítás. Virágzás előtt a nitrogénnel óvatosan bánjunk. 1 1 96 . A foszfor és kálium kétharmadát ősszel. -szabadföldi tömegtermcsztésre március 15-21. A tervezett terméstömeg által kivont legfontosabb makroele. Szaporítjuk palántázással és helyrevetéssel. A paradicsom : nagyon meghálálja az érett istállótrágy:ít. Mélysége 2-2. szabadföldi korai tem1esztésre: február 15. tűzdelt. A műtrágyákat megosztva adjuk.0--3.

8 A magvetést végezhetjük kézze l és géppel.120 OOO t ő/hek t á r). 7.3 2. 3.5 0.7 Kálium l.5 3. IV. ráblázar A parad icsom faj lagos műln~gya i gé n ye (Hatóanyag kg/t) Tápelem.0 2.0 7.5 3. Korai szabadföldi termeszlésnél 80. 3. /ó . lll. kép .3 1.6 3.5 1.2 3. IV .5 6. ll.2 1.5 2.5 4.3 - - 2.7 1.21.5 6. Kenténeres paradicsom termesztés 97 .8 0.5 1.0 3.5 1.6 0.9 - - 5.2 Foszfor l.15 cm (90.8 - 3. Szabadföldi tömegterm esztésnél kézi szedéssei 125 + 35x30-35 cm (40 OOO t ő/h ektár) Helyrevetésnél 125 + 35 x l 0.2 4.4 2.4 - 2. A Lenyészterül et a technológia típusa szerint változik. ll.0 3.9 3.6 6.9 1. ll.0 5.6 3.4 1.l 00 + 30x 30 cm (50-60 OOO db/hektár).3 1. Váz né lküli fó li ás takará alá 160 + (2x30)x30 cm (45 OOO tő/hek­ tár).7 2.1 2.7 0.8 2.7 1.5 2.8 6.0 3. lll. ten n ő h ely A talaj tápanyag-ellátOltsága igen gyenge gyenge közepes jó igen jó Nitrogén l.2 6.1 3.5 3.0 3.9 2.7 3. IV.2 1. lll.4 1.

Újmajori. A kelesztő öntözésre az állandó helyre vetett változatnál kerülhet sor. Sobor. Góliát SH. Szentesi kosszarv ú. Hazánkban legelterjedtebb a tennés hússzíne szerinti csoportosítás. Kocsolai. Egyéb zöld (pritamin) fajtákat: Greygo. Alakjánál fogva külön csoportba tartozik az almapaprika (fehér. Ez az érték a zöldségfajok közül a paprikánál a legnagyobb. Cseresznyefonnájú fajtánk a Szentesi. Szarvasi ll. Hárosi zöld. Az egy főre jutó fogyasztás l 0--12 kg/ fő/év között változik. Szentesi piacos és hegyes fajtákat: Budai csípős hajtatási. Táltos SH.) A paprika hungarikum. Rapidus F 1. Belecskai. Füstöléssel. Duna F 1. Keceli l F 1. Nagyobb felületen földdel is letakarhatjuk a paradicsomot. Fehér húsú (tölteni való) fajták: Albarégia. A legkorábbi szabadföldi érésidő június 20-ra várható. P-vitaminokat tartalmaz. Ontözés. D. Bz-. igény szerint. Ebből a csoportból kiválik színével a Szentesi sárga paradicsom alakú fajta. Ezt követően a fagyokig szedhetjük a paradicsomo!. Az elérhető tennésátlag: 30-50 tonna/hektár. Fajták: A paprikafajták többféleképpen csoportosíthatók. Ezenkívül számottevő A-. Az állandó helyre vetett állomány tőszámátatervezett sor-tőtávolságra és állományszámra állítsuk be. Javított Bogyiszlói. csípős). Csipke. alma alakú. Étkezési paprika (Capsicum annuum L.Ápolás. Betakarítás. C-vitamin-tartalma 150--200 mg/100 gramm. Korai paradicsom alakú. 98 .2--0. A korai tennesztésnél elengedhetetlen a fagyvédelem. Fehérözön. talajporhanyítás folyamatos munkavégzést igényel. ~ gyomi~~s. Rekord. Hosszú Táltos. Paradicsom alakú zöld Pallagi. Biológiai értékeit tekintve még a paradicsomnál is értékesebb. A csípős paprikában lévő kapszaici n étvágygerjesztő hatás ú. HRF F 1. Cecei SH. A fölösleges egyedeket távolítsuk el. nagyhogyríjú fajtákat: Balaton F 1. Rezisztens Keszthelyi. Paradicsom alakú zöld Szentesi. gyorsítja a bélmozgás!. me rt a gyomor és bél nyálkahártyáját izgatja. Egy-két napig bírja. fokozza a kiválasztást.5 liter vízzel beöntözzük. Néhány tövet fóliás takarással megvédhetünk. Egy-egy darab friss paprika napi fogyasztása a szervezetet szinte tökéletesen karbantartja. vérbőséget okoz. B 1-. Ásványisó-tartalma is jelentős. Hatvani. A tenyészidőben adott csapadékpótló öntözésnél 30--40 mm-es vízadagot adunk. Kannen. öntözéssel szintén védekezhetünk a kisebb fagyok ellen. Ultetésnél a palántákat 0. A zNd húsú fajtákon belül megkülönböztetünk halványzöld. Szintetikus Cecei SH. Novator F 1. Tizenegyes. Suptol.

17. kb. illetve kiültetés ig. Fényigény. a k éső tavaszi. A paprikavirág termékenyül éséhez fajtánként változó. A magvak csírázása 25-32 °C-on a leggyorsabb.). -szabadföldi .J4 óra közöll) a legnagyobb. Tavasszal simítózunk és gyomtalanul tartjuk a területet a vetés ig. áll andó he lyre vetés (ápri li s 15 . Termesztéstechnológiai vá/tozatok: -váz né lküli fó li ás takarás és kisalagutas tem1esztés (áprili s 20-május l 0. . míg az állandó helyre ve tett paprikánál. a Talajnnive/és címú fejezetben leírtakra .Környezeti igénye. a napi összfogyasztás 22-25%-a. Vi sszautalva. o c. Paprika konténerben lermcsztve 99 .tő l ).szabadföldi tömegtenn esztés. 5000 lux körüli fényerő és 12. Őszi mé lyszántás vagy ás<ís itt is az alap.) -szabadföldi korai termesztés (május l 0. pal ántáról (május 15-25. mint a paradicsomé . A paprika érzékenyen reagál a h őm é rsé kl e ti változásokra . A paprika optim áli s h őigénye: 25±7 Tehát nagyobb. A napi víz fogyasztás a déli órákban ( 12. a vetés e l ő tti talaj.15 . Ta /aj-előkészítés.e l ő k ész ítés t palántázáskor. nagymagvú növények rendszere szerint . A fagypont alatti h őm érsék­ lete! még rövid ideig sem bírja ki . kép . A szabadföldi tem1esztésnél szükséges fényvi szonyok hazánkban adottak . Vízigénye nagy.14 órás megvilágítástartam szükséges.). a k éső tavaszi aprómagvú növények rendszere szerint végezzük .

0 IV. ll.8 2.6 7. ll.8 5.3 4. Kiültettük a paprika palántáját.0 5. de a siker érdekében nem sokat tettünk.2 7.8 6.8 8.2 2. Az étkezési paprika fajlagos mű­ trágyaigényét a 22.7 - 4.2 3. A sikeres termesztésért először ismerkedjünk meg a paprikanövény fejlődési jellemzőiveL A palánta kiültetése után. 100 .5 - gyenge közepes jó igen jó Nitrogén l.8 2. eltérően a paradicsomtól. fejtrágyaként adjuk.6 - 7.1 7. egyben kijuttatjuk. 22.8 3.2 2.4 5.0 8. termőhely igen gyenge 5.1 3.2 4.9 1. 5.2 1. A paprika igényli a szerves trágyát. Nagy volt az elvárásunk. a paprika elsőként erős gyökérzetet fejleszt. Korai termesztésnél foszfor-túlsúlyos tervet készítsünk. IV. 4.5 3. a nitragént az első virágok megtermékenyülése után. Ezt követi a hajtás fejlődése.5 4.4 3.4 3.8 9.0 4.1 4.6 4. lll.4 1.0 3. mikor lehet szedni. Ezt a növény hajtáscsúcsának színe változásával nyomon tudjuk követni.0 4. A foszfortartalmú műtrágya egyharmadát ősszel. 4-6 alkalommal adjuk. Nézzük mi volt ez.1 1.3 5. IV. 8.6 A paprikatermesztés sikere döntő mértékben a folyamatos tápelemellátástól függ.0 1.7 4.2 - 8.8 5.1 lll. táblázat tartalmazza. 4.Trágyázás. mikor virágzik. Ha nincs elegendő istállótrágya műtrágyával elégítsük ki igényét. A káliumtartalmú műtrágyát ősszel. Szakítani kell a hagyományos szemlélettel ebben a kérdésben is. Kálium l.5 2.5 5.0 ll.0 1. Ehhez idő kell.2 5.8 6. lll. Türelmetlenül vártuk.5 4. hogy mikor indul fejlődésnek.9 3.0 5. táh!ázat Az étkezési paprika fajlagos műtrágyaigénye (Hatóanyag kg/t) A talaj tápanyag-ellátoltsága Tápelem. egyharmadát indítótrágyaként és egyharmadát a nitrogénnel.0 2.4 - 3. Foszfor l.

A kiültetett palánta csúcs i része kékeszöld sz ín ű. Ez azt jelenti , nincs sejtosztódás, nincs fej l ő d és. Amikor a csúcsi részen l évő fejl ődő leve lek színe vi lágosabb zöld, mint az alsó lombleveleké, akkor "nagyüzem" van a növényben, fejl ődik , növekedni fog. Ez a közepes növekedési szint a kívánatos a tem1esztés folyam án. Amennyiben erő te ljes a vil <'igoszöld szín "kifolyása" a kifej lett lomblevelekre, túl gyors fejl ődésse i < íllunk szemben. Ezt c ökkenteni kell (víz-, h őe l vo n áss al ). A helyes eljárás az, amikor a palánta ki ültet ésétő l az e l ső bogyók megjelené éig mostohagyereknek tek intjük a paprikát. A bogyó ( 1-2 cm nagyságú) m egjel enését ő l adhatjuk a sok tápanya18. kép. J ó ltennő paprikató got, vizet stb., de fo lyamatosan. A túl sokái g mostohagyerekként keze lt paprika tem1ése ki cs i, defo rm ál t, használhatatl an lesz. Amennyiben kéthetenként , l O naponként fej trágyázzuk, oldott műtrágyáva l , a paprikák szépen kifejl ő dn ek, meghíznak a bogyók. Jó termésátl agot tudunk elém i, s a minőség is jó. Ennek érdekében szinte folyamalosan kell etetni , itatni a növényt. Szaporítás. Palántaneve léssel, és állandóhelyre vetés el egyaránt szaporíthatj uk. A korai termesztésben (váz nélküli fó li tistakarás, korai szabadföld i tennesztés) tápkockás palán télt ültetünk . A tápkocka mérete 6x6-7x7 cm. A paprikát t űzde lh etjük egy- és kétszálasan. Ez azt jelenti , hogy szikl eveles áll apotban egyesével, illetve párosával tű zd e ljük . A kétszálas tű zd e l és e l ő n ye, hogy növényenként több lesz az e l ső termés. Tömeg-pal ántaneve lé nél használjuk a sim a pal ántát ( k éső i ki ültetés).
Vetés idő:

-váz nélküli fó li ás term esztéshez febru ár 25-március 5., -korai szabadföldi termesztéshez március l O. , - szabadföldi töm egtermesztéshez márciu 20-30., -állandó helyrevetés ideje: áprili s 10 - t ő L Yetésmélység: 1- 1,5 cm pal ántanevelésnél, 2-3 cm áll andó helyrevetésnéL Tű zdel és: szikl eveles állapotban . Palántanevelési idő: 6-9 hét. Kiültetési id ő: lásd a technol ógiai változatoknáL Magszükség let: tűzde l és ig 20-30 g/m2. l hektárra korai tetm esztésnél l ,5 kg. Sima palántanevelésnél 1-2 kg/hektár.

101

Tenyészterület kiültetésnél: - nagybokrú fajták, pritaminpaprika: 50-55 x 30 cm 60-65 OOO db/ha. Ikersoros elrendezésben: 60+ 20 x 30 cm (83 OOO db/ha). Szalagos elrendezésben: -determinált növekedésű fajta, helyrevetve: 55+ (3 x 35) x 6-J O cm (250-400 OOO db/ha), - féldeterminál t: 55+ (3 x 35) x 20-25 cm (l 00-125 OOO db/ha), - váz nélküli fólia alá: 120 +(3 x 33) x 25 (kétszá! as), (65 OOO db tápkocka, 130 OOO db növénnyel). Ápolás: Fagyvédelem a korai kiültetésnél. Tőszámbeállítás az állandó, helyrevetett technológiánál. Folyamatos tápoldatozás. Öntözés: Kiülteléskor iszapoló öntözés, félliter víz tövenként Kelesztőöntözés, száraz tavasz esetén 5-10 mm. Az öntözést május végétől augusztus végéig folytatjuk. Vízpótló öntözésnél 25-35 mm-es vízadaggal öntözzünk. A paprikát öntözni csak 20 oc feletti léghőmérsékleten szabad. Betakarítás. A szedés kezdete a korai termesztési technológiáknál június IStől várható. A tömegtermesztésben július IS-től kezdjük szedni az étkezési paprikát A pritaminpaprika szedéskezdete augusztus 15. után van. A helyrevetett állományt augusztus 10-től szedhetjük. Aszedésta fagyokig folytatjuk. A várható termésátlag 20-30 tonna/hektár körül várható.
Fűszerpaprika

(Capsicum annuum L.)
A
fűszerpaprika

a magyar konyha nélkülözhetetlen

fűszere.

Fajták: Folytonos növekedés(í, csípősségmentes fajtacsoport: Kalocsai E 15, Kalocsai 50, Kalocsai 57-231, Szegedi 20, Szegedi 40, Szegedi 80, Szegedi nem csípős. Folytonos ni!vekedés{í fajták: Kalocsai 505, Szegedi 178, Szegedi 179, Szegedi F 03, Kalocsai V-2. F é/determinált, csípffsségmentes fajtacsoport Kalocsai 702, Kalocsai 801, Kalocsai merevszárú 622. Determinált növekedés([, csípfísségmentes fajtacsoport: Kalocsai determinált 60 l. Környezeti igénye: lásd az étkezési paprikánál leírtakat Termesztéstechnológiai változatok. A fűszerpaprikát Magyarországon két technológiai változatban, palántázva és állandó helyre vetve termesztjük. Talaj-elffkészítés. Nagy pontosságat igényel. Oszi mélyszántás 25-30 cm mélyen, októberben. Kötött talajokon célszerű az altalajlazító járatása.

102

Vetés e l ő tti t a laj -e l ő k észít és a sim ítózással kezdődik. Állandó helyrevetésnél márc ius végén-áprili s elején készítünk aprómorz. ás, jól tömörödött magágyat Palántázás e l ő tt, á p ri lis ban a k éső tavaszi, nagymagv ú növények talajműv e l és i rendszere szcrint járunk e l. 10- 15 cm-i g, a palántázás mé lységéig űve ljük a talaj t. Trágyázás. A fűszerpapr i ka alá teljes szervestrágyaad ago t ad unk (30-35 tonna/hektár). Ezze l párhuzamo an, igény szerint adjuk a műtrágyá­ kat (lásd 23 . ráblázar). A műtrágya­ adago lás id őzí t ése megegyezik az ~ tk ezés i paprikáénál leírtakkaL A fej/ 9. kép . Fűszerpap rik a érésben trágyát a fűszerpaprika is meghálálj a. Szaporítás. Az állandó helyrevetés csak ott alkalmazható, aho l a talaj szerkezete, tápanyag-e ll átottsága, vízgazdálkodása kedvező és az id őj árás is kegyeibe fogadja ezt a term esztés i módot. A Kalocsa körn yékén kialaku lt t e m1 ő t áj eb b ő l a zempontból kiválónak t e kinthet ő. Az állandó helyreverés ideje: március végé t ő l április 20-áig tart. A megkésell vetésnél (április 25-e után) a magot cé l sze rű "h őkeze lni ", hogy minél e l ő bb kikeljen. A ve tőmag h ő keze l é. c a köv e tkező. A 12% víztartalmú , lég záraz vetőmag­ hoz, négy részletben, 2-3 óránként 52- 59% vizet adunk. Ezt a mag gyorsan fel;zívja. Az átnedvesedett ve t őmag h őm érsékl ete gyorsan eléri a 30 °C-ot. Ezt köve~ően többszö! átlapátolva, 8- 10 napig 30 °C-os hőmérsékleten tartjuk a vetőmagot, mígnem megjelenik a csíra (gyököcske). A kezelés után a mag nyomban ve th e tő . A vetés mélysége, kötött talajon 3 cm, homokon 4 cm . A v e t ő mag i gé ny faj tától, illetve annak növekedés i típusától fü ggőe n változik . Aján/olinövényszám növekedési rfp usonkém: - fo lytonos n öve ked és űb ő l 400-500 ezer db/növény/hektár, - féldetem1iná ltból 450-600 ezer db/növény/hektár, - determin ált típusú fajtákbó l 600-800 ezer db/növény/ha. A kívánt növény zárn eléréséhez a gyakorl atban ~-szeres magtöbbletet vetnek. !\z ezermagtömeg 5- 7 gramm. Ez 6-12 kg/hektár vetőmagnorma közölt változik. A palántanevelés alkalmazása eselén a v e tő magot március 15- 30. közölt ve'k, enyhe fútésű fó liaházban . Előtte 24 órái g 25 °C-os vízben e l őáz tatj ák. Egy 1ektárra 3,5 kg vetőmagot számítunk. l m 2-re 30-35 grammot vetünk . A palán.ák május közepére válnak kiült e th e t ő kk é.

103

A

fűszerpaprika

23. táblázat fajlagos műtrágyaigénye (Hatóany ag kg/t)
A talaj tápanyag -ellátolts ága

Tápelem ,
termőhely

igen gyenge

gyenge

közepes Öntözetl en

igen jó

Nitrogén I.

15,0 16,0 15,5

14,0 15,0 14,5

13,0 14,0 13,5

12,0 13,0 12,5

10,0 11.5 10,5

III. IV.
Foszfor I.

13,0 14,0 13,0

12,0 13,0 12,0

11,0 12,0 11,0

10,0 10,0 10,0

8,0 8,0 8,0

Ill.
IV. Kálium I. III. IV.

18,0 19,0 18,0

17,0 18,0 17,0

16,0 17,0 16,0 Öntözött

15,0 16,0 15,0

14,0 15,0 14,0

Nitrogén l.

10,0 10,5 10,0

9,0 9,5 9,0

8,0 8,5 8,0

7,0 7,5 7,0

6,0 6,5 6,0

Ill. IV.
Foszfor l.

8,0 8,5 8.0

7,0 7,5 7,0

6,0 6,5 6,0

5,0 5,5 5,5

4,5 5,0 4,5

Ill.
IV. Kálium

l.
Ill. IV.

10,5 11,0 10,5

9,5 10,0 9,5

9,0 9,5 9,0

8,5 9,0 8,5

7,0 8,5 8,0

104

Nálunk két fajta nyert elismerést: a Kecskeméti lila és a Kecskeméti I 98.) A tojásgyümölcs hazánkban kevésbé ismert és fogyasztott zöldségfaj ta. Az érés ütemét döntően befolyásolja a fajta. különösen a napfényes órák száma.Az ajánlott állománysűrűség itt is növekedési típusonként változik: -folytonos növekedésű fajtából 250-300 ezer db növény/hektár. Fejlődésének hőoptimuma: 25±7 oc. mint a későn érőké. zsákos. A fúszerpaprikát 2-3 szálával ültetjük. A fúszerpaprikát. Ápolási munkái a gyomtalanításból. Fényigénye is nagy. A fűszerpaprika utóérlelése fontos munkamozzanat.determinált fajtából 400-500 ezer db növény/hektár. A tőtávolság 20-30 cm. A paprikaőrle­ mény minőségét jelentősen befolyásolja a festéktartalom. Rossz megvilágítás esetén fejlődése lelassul. A magvetés esetén hiányzó csapadékot kelesztő öntözéssel (5-10 mm) pótoljuk. tárolással utóérleljük. 30 mm-es vízadaggal öntözzük a fűszerpaprikát. Betakarítás. . . prizmás stb. Palántázáskor abeiszapoló öntözésre (10 mm) kerül sor. Tartós meleg időjárás mellett ad elfogadható eredményt. -korai szabadföldi termesztés (palántáról): május 15-25. talajlazításból állnak. Ezek minősége természetesen nem éri el az előzőek értékeit. Termesztéstechnológiai változatok: -váz nélküli fóliás takarás (földkockás palántáról) május 10-15. Fajták: Fajtái a világban rendkívül forma. A várható termésátlag 8-20 tonna/hektár között változik. amely a leszedett bogyókban a szedés után 5-6 hétig tovább növekszik. Fagyveszélyesetén a kormos. Öntözés. A leszedett fúszerpaprikát füzéres. Az első termések beltartalmi értékei általában jobbak. ládás. Környezeti igénye. Bolgárok véleménye. 36. Ápolás. 25 cm. Kifejezetten hőigényes növény. biológiai érésbehajló bogyókat is leszedjük. Vízigénye szintén nagy. kapálásból. A sortávolság mindkét szaporítási módnál. hogy szinte "vízbe kell állítani". biológiai érettségben (pirosan) szedjük. 105 . A tenyészidőben 2-4 alkalommal. június-július hónapokban. az időjárás.. Már nulla °C-on elpusztul. Csak az igazán ínyencek ismerik értékeit. Tojásgyümölcs (Solanum melongena L. s akkor jó termést ad. a virágok termékenyülése elmarad.és színgazdagságot mutatnak. a növekedés típusától függően lehet 50. azonban termesztése és fogyasztása terjed fő­ leg külföldön.féldeterminált fajtából 300-350 ezer db növény/hektár.

Az id ő e l ő tt leszedett term éssel termésátlag-c ökkenést. napra. poló öntözést ( l O mm ) adunk. szabadföldön. 7x7 cm-es tápkockába. a hosszú t e nyész id ej űe k (hosszú t e tm ésűe k ) a 35-40. a túlérettcl min őség­ csökkenést idézünk e lő. szint az egész kertben nem terem ennyit. Sajnos nálunk . a műtrág y á t alap. amikor a fajtára j e ll e m ző méretét már elérte. majd vetjük elején s áprili shez termeszté szabadföldi szikl eve les állapotban tű zd e lni . 6x6 . Öntözés. Külföldön. Egy négyzetm éterre 3-6 db növényt ültetünk. Trágyázás. A tojásgyüm ölcs rendk ívül nagy temléstelj es ítményre képes. Vízpótl ó öntözéseket hetente végezzük el ( 3 ~ 0 mm vízadaggal ). addig gyommentesen tartjuk a területét. Ta/aj-elffkészítés. Ültetés e l őtt 8. Ápolás. hajtatva. A rövid tenyészid cjú (ováli s típus) a vinígzás után i 15-20. Lehet sű rűn vetni . A l ő t á vol ság 30-40 cm közölt változik . Mivel k ésőn kerül ki ültetés re. fejtrágyázás. a k i fej l ődésig eltelt napok számával is elvégezhe tjük. Az ápolás i és edzési munkák megegyez nek a korábbi fejezetben leírtakkaL Kiültetés re a 6-8 lombl eveles fejl e tt ségű palánt ák a lega lkalmasab bak. A tojásgyüm ölcs húsos bogyója akkor sze dh e t ő. Gyomtala nítás. sim ítózzuk. Nagy vízigényé t folyam atosan kell ki elégíteni . napra. nem ritka az 50 kg/m2-es tetmésátl ag. Finom esemegc a Iojásgylímö lcs ki . Vetés március 15-e után. Az istállótrág yát igényli. napra válnak sze dh e t ő v é . A korai a magot.10 cm mélyen megmunk<íljuk a talajt. mert nem érik be. a virágz<í tól. A váz nélküli fó liás takarás alá 7-8 hetes palántákat ültetünk 20. de benne a mag érése még nem kczdőd ö tt meg.Helyrevetni vagy k ésőbb palántázn i nem cél ze rű . Szaporítás. A javasolt sortávolság 50-70 cm egysoros elrendezésnéL Ikersoros ülteté hez a 70-80 cm-es széles sortávolságot és a 3~ 0 cm-cs keskeny sort ávo lságot javasoljuk. a paprikához hasonlóan meghálálj a.és fejtrágyaként. Ültetésko r beisza- 106 . A szedés id őz ítésé ta te ny ész idő fü ggvényében. Az ősz i mélysz<íntást tavasszal elmunkáljuk. a középhosszú t eny ész i dejű (középhosszú termésúek) 25-30. a faj ta növekedés i erélyétól fü ggőe n . Betakarítás. kép .

). a megfelelő színű gumóhéj és hússzín követelményeinek leginkább megfelelnek.fővetésű étkezési burgonya te1mesztése (tömeg). laza szerkezetű talajokon terjedt el (Üllő.> ':::rmesztés. tenyészideje 85 nap. Fényigénye közepes. a gumófejlődés 17. hogy az előcsíráztatott burgonyát korábban a hűvö­ sebb talajba is kiültethetjük.Korai burgonya (Solanum tuberosum L. Piacainkon a hajtatott és a korai burgonya már május hónapban megjelenik. Ócsa. a hajtások fejlődéséhez 8 oc szükséges. Vízigénye. tenyészideje 105-115 nap. B-vitamintartalma érdemelmég említést. Nálunk is csak az ezt közelítő viszonyok között fejlődik jól. Chile magas hegyeiben lévő őshaza igazolja. nagy szénhidráttartalma miatt (15-19%) jelentős energiaértéket képvisel.középkorai. . jele C. jele AA. amelyek a koraiság. Desiré stb. Fontosabb hajtatási körzetei: Balástya. mérsékelten meleg vidékek növénye. -fólia alatti hajtatás (zöldségnövény). A fajták közül azokat kell választani.nyári ültetésű vetőburgonya-tern1esztés. (Ebben tér el a többi zöldségfajtól!) Nagy C-. Ebből következik. . a viszonylag nagy hozam. Az adott tenyészidő adatok az étkezési burgonyára. de -l °C-on már erősen károsodik. Hazánkban. A mi esetünkban ezek az időadatok rövidebbek. Ezek a következők: -igen korai.5 °Cnál optimális. Vízigény szempontjából a virágzás és a gumóképződés időszaka tekinthető kritikusnak. termesztése elsősorban a gyorsan melegedő. Gyökérképződése6°C-on indul meg. A fajták változnak. Kistelek és Makó környéke. Nálunk a fogyaszták esősorban a piros héjú fajtákat keresik. Barcs stb. -korai. tenyészideje 125 nap. Termesztéstechnikai l'áltozatok: . jele A. Vecsés. Szeged környéke. jele B. ez megegyezik a többi Solanaceae családból származó fajjaL A lényegesen kisebb hőigényt a Peru. teljes kifejlettségre értendők. Kecskemét.tarlóburgony. tenyészideje 85-105 nap. Fajták. 107 .Középkései. -korai szabadföldi termesztés (zöldségnövény). . Alsónémedi. A már fejlődésnek indult csírák további fejlődéséhez alacsonyabb hőmérséklet. A burgonyafajtákat éréscsoportokba sorolják. A csapadékos. 5-8 oc is elegendő. A lombfejlődés 21 °C-nál. Ezek tekinthetők zöldségnövénynek Táplálkozási jelentőségél tekintve. csupán kettőt említünk a célnak megfelelők közül: Cleopátra.) Dél-Amerikából származik. Környezeti igény. Hffigénye kicsi. . B1-.

zömök. A burgonya mesterséges fényen is csíráztatható.5-2 cm hosszú. Homokon tavasszal szántsunk. Nem kerülhet önmaga a kukorica. napraforgó.és káliummútrágyákat a nyári talajmunkával dolgozzuk be a talajba. A tarlóhántást követi a tarlóápolás. lehetőleg nyirkos. A tervezhető terméshez szükséges ru útrágyaadagot a 24. fénycsírák: életerősek. Tervezett terméstonnánként 0. Szaporítás Korai szabadföldi termesztés. igény szerint megismétel ve. ládákba rakjuk. javítja annak szerkezetét. 2 kg P20 5-öt és 9 kg K20-t von ki.5 kg adható belőle. nedves talajon végzett alapozó és érlelő talajmunkák alapozzák meg. A burgonya minőségére a kálium-szulfát ru útrágya előnyös. 20-25 cm mélyen. Az őszi szántásra október közepéig kerítsünk sort. E folyamatot nevezzük a gumók fénykezelésének. vékonyan. hogy azokat a hajtatóhelyiségbe rakvaminden oldalról érje a fény. Növeli a termést a magnézium is. lucerna és a Solanaceae családba tartozó fajok után. hosszúak. ültetéskor letörnek (pincecsírák). A szerves trágya elsősorban a talaj szervesanyagtartalmát növeli. 12-14 °C-on 5-7 hétig. A vetés idejére l . A korai szabad földi termesztésnél a gumókat előcsíráztatjuk. jó minőségú · istállótrágyát kell kijuttatni. ültetés előtt 15-18 cm-re forgassuk meg és hengerrel tömörítsük. Homokon gyűrűs hengert vagy hengert és fogast használjunk! Ültet/fágy-készítés. A foszfor. hüvelyesek. majd ültetés előtt ásóboronával. helyzetüket megváltoztatva át is rakjuk. teljes fényben. A homokvédelem végett ősszel szántatlanul maradt talajt tavasszal.Tavasszal a lazább talajokon ültetés előtt kombinátorral készítsünk 15-17 cm-es ültetőágyat Középkötött talajon először simítózzunk. kötöttebb talajon. Középkötött talajokon a N egyharmadát adjuk együtt a PK alaptrágyávaL Laza talajokon a N-t az ültetőágy alá szórjuk ki. vízgazdáikadását stb. vagy kombinátorral készítsük elő a talajt. törékenyek. A burgonya l tonna termése a talajból 5 kg N-t. 108 . A korai burgonya termesztéséhez 25-30 t/ha érett. A sötétben fejlődött csírák etioláltak. Műtrágyázás.Talaj-el/fkészítés. A zöldtrágyanövényt szeptember második felében vagy október elején legalább 25 cm-re kell aláforgatni a talajba. A teljes fényben fejlődött csírák rövidek. Ennek érdekében a ládákat egyszer-kétszer. zöldek. A burgonyának jó előveteményei a kalászosok. Trágyázás. erősek ún. Másodvetésú zöldtrágya esetében a tarlóhántást a magágykészítéssel kapcsoljuk össze. A gumókat rekeszekbe.8-1. Az alászántást tömörítő · hengerezés kövesse. táblázat alapján határozzuk meg. egészséges csírák fejlődnek. A burgonya jó termését a nyári jó minőségú.

Korai szabadföldi termesztés. Az ültetés mélysége az ültetőágy alatt 1-3 cm. A sortávolság 70-75 cm.0 9.5 4. Öntözött területen.0 3.0 7. amelyeket később paprikával hasznosítanak.1 7.5 8.8 4. A hajtatásban a sortávolság 40 cm a tőtávolság 15-20 cm.0 11. A burgonya területét igény szerint gyomtalanítjuk.5 5.7 7.0 4. Fólia alatti hajtatás.2 9.0 6.5 2.5-6 cm között van. óvatosan.5 7. A ládában egy sorban elhelyezett csírás gumókat 7-10 nappal a kiültetés előtt 3-4 cm vastagon tőzeggel. Ez hektáronként 53 és 57 ezer darab burgonyagumót (fészket) jelent. majd beöntözzük.5 6.0 5. A jelzett gumószámból öntözetlen viszonyok között 250 ezer.0 2. PzOs K 20 N IV. a jó tápanyagellátás mellett emelhető az állománysűrűség.5 10.0 3.0 12. öntözött tennesztésben 300-360 ezer db/ha hajtásszám várható. 15-25.0 4.0 megfelelő jó 3. komposzttal vagy földdel takarjuk. a tő­ távolság 25 cm.3 9.7 1. 80 OOO db-ig. A kívánatos gumóméret 2.5 1. Az ültetés ideje III.0 l. tehát erősen megnövelik az állománysűrűséget.2 11.0 3. 109 .0 1.8 9.0 5. A burgonya fűtés nélküli fóliás hajtatása az ország déli részén terjedt el. a sérüléseket elkerülendő.5 6.0 gyenge 5. PzOs KzÜ N 4.0 11.0 2.5 6.0 9.5 3.5 4. Az előgyökereztetett gumókat csak kézzel vethetjük.5 0. táblázat A burgonya fajlagos tápanyagigénye (Hatóanyag kg/t) Szántóföldi termóhely Hatóanyag kg/t N A talaj tápanyag-ellátoltsága igen gyenge 6. Ápolás. Az ültetési mélység 5-8 cm.2 11.0 7.2 10.24.0 3. Főként a fóliaágyakat és kissátrakat használják erre a célra.0 2. Ültetés.0 10. Balástya környékén már március első napjaiban kiültetik az előcsíráztatott burgonyát.0 ll.4 7.A kelés az ültetés után 20-25 napra várható. között van.5 közepes 5.0 igen sok 2. PzOs K 20 Az előcsíráztatott burgonya gyökereztetésével a tenyészidőt még tovább rövidíthetjük.8 6.5 5.0 5.

hogy a légtér h őmérsék l ete közötti h ő m é rs ék l e t. máj us 20-a ut án. Szigetcsépi 51 F 1• Kázépérésű fajták: Kecskeméti vörö húsú . vagy nagy eső k után a tö ltögetés! megismételjük. A korai burgonya mosv a 24-36 órán belül kerüljön a fogyasztóhoz. ne emelkedjen20 °C föl é . Korai érés/í fajták: CRISBY F1. A hajtatásban a kikeit állományt igény szerint öntözzük! Különösen vízigényes a virágzás időszakában .13 . A májusi id őjárás t ó l fü ggőe n.18 s t ó l függően eltávolítőjárá id Hajtatás ban. apsugár.Kelés után 20-25 nappal kell töltögetni (bakhát) a burgonyát. zsenge állapotát. kellemes íze. Sugar King. kép.5 cm-t megkezdhet ő a felszedés. töltöge tő c o Ka bakosok Görögdinnye (THUMB) MA SF. A biztonságos gumóképződéshez a hajtatásban i szükséges a töltögetés . Hevesi Futó F" Korall F 1. biológ iailag érett áll apotban fogyas ztjuk. Várható termésátlag 6 . Sárgahúsú (Szente i). Orosházi 101 . Ez a burgonya 2-3 napig ő rzi meg friss. Sugar Baby. juk a fóliapalá Betakarítás. egy héttel korábban. az adott tot. Az öntözés i nom1a 20-30 mm. K6 zépkésr1i éréstí fajta: Heves· (Csányi ). A fris s fogyasztás ideje júliustól szeptember végéig tart. foszlós héjú. Fajtók: A hazánkban te m1esztett görögdinnyefajtáka t érésük alapján csoportosítjuk. aramája teszi közkedveltté. 21. A vegyszeres gyomirtás ismereteit lásd az általános részben. A hőm érsé klet szabályozásánál ügyeljünk arra. hajtatásban kb. Cél a g umóképz ődés feltételeinek segítése.0. Ez a múvelet kapával végez hető el. április második felében. amikor a fészekben a gumók mérete meghaladja a 2.0 t/ha között változik. Laza homoktalajon . Fólia alatti hajtatás. Hungaria 8. Korai kincs. Középkorai érésű faj ták: Favorit F11 Gömb Futó F 1.] lanatus [Citrullus A görögd innyél elsőso rb an frissen . Görögd innye liO . Kívánatos lenne a 16. Ve etisztító hatása.

Talaj-el/Jkészítés. A tüplálóelemek közül a görögdinnyének a káliumigénye a legnagyobb. Környezeti igénye. Szaporítás. táblázat tartalmazza. Első tavaszi munkánk a simítázás (ha nem ősszel készítettük a fészkeket).). Egy-két napi előcsíráztatás után megjelenik a gyököcske (csíra). A görögdinnye genetikailag meghatározott teljesítőképességének eléréséhez kellő tüpanyagot igényel. Hosszú évszázadokig így termesztették a dinnyét. A palántaneveléshez gyepkockát vagy cserepet.Kés/Ji érésű fajták: Charleston-H. a gyomok irtása. a foszfor. A legtöbb meleget igénylő zöldségfajok csoportjába tartozik. A görögdinnye l tonna terméssel 1. Ezt többnyire hatalmas gyökérzetével jól kielégíti. 0. Charleston Gray. Az őszi mélyszántást szeptember végétől. A váz nélküli termesztéshez március közepén. -szabadföldi tömegtermesztés. a növény egyedi teljesítménye nagyon megnő. termékeny talajréteg kialakítása és fenntartása. Crimson Sweet. Vízigénye nagy. A magelőáztat<Ís a görögdinnyénél régmúltra visszatekintő eljárás. -szabadföldi korai termesztés (május 1-15. Ternzesztéstechno!óg iai változatok: -váz nélküli fóliás takarás és kisalagutas termesztés (április 25-május 5. majd 30-35 °C-on előcsíráz­ tatjuk.23 kg nitrogén!. illetve elterjedt a gyeptörésben való termesztés. Ennek mennyiségi.és levegőgazdálkodásának javítása. októberig 25-35 cm mélyen végezzük. ezt követi a nitrogén-.79 kg káliumot von ki a talajból. Fényigénye nagy. Öntözéssel segítve. kultivátorral. A vetés. Hőoptimuma 25±7 oc. -szabadföldi tömegtermesztés. a korai szabadföldi termesztéshez egy héttel később. Ezt követően. a kalcium-. A magelőáztatás idejének és hőmérséklet-változásának hatását a görögdinnyemag csírázására a 25.és a magnéziumigény. helyrevetett (április 10-20. minőségi és időbeli kielégítése a termesztés eredményének egyik meghatározója.). 6--10 cm mélyen végezzük el. A tarlóhántásta főnövény lekerülése után azonnal. A görögdinnyemagot 30 °C-os vízben 4 óráig előáztatjuk (ha hűl a víz hőfoka. Trágyázás. igény szerint. kellő mélységben megmunkült. Az alap-talajművelés feladata itt is a dinnye gyökérzetének jól. földkockát használunk. illetve ültetés mélységéig terjedjen. A talajművelés mélysége a magvetés.). A hőmérsékletigény részletezését lásd a sárgadinnyénél. kombinátorral művelhetjük. Marsowszky. A palántanevelés ideje 4-6 hét. palántázott (május 15-25. illetve ültetés előtti talajmunkák feladata a jó vetőágy előkészítése.). növekszik a vízfelvételhez szükséges idő). a talaj víz.3 kg foszfort és 1. A dinnyénél vált általánossá. a szabadföldi tömegter- lll .a vetésig illetve ültetésig-a felső talajréteget fogas boronával. A hazai termesztésben lévő fajtüink hosszúnappalosak. A virágzüs 5-7 ezer lux fényerőnél már zavartalan. tárcsávai.

ha előcsíráztatjuk és egyesével vetjük. az egy fészekbe vetett több (4-6 db) mag szintén növeli a magigényt A sor.25 82. 5.50 85. sőt a 112 .00 83. Ez azt jelenti.00 74. 7. 8x8 cm-es.50 73.50 88.A magelőáztatás 25 táblázat idejének és a hőmérséklet változásánakh atása a görögdinnyem ag csírázására (Fajta: Marsowszky. kikerekítve 22 dkg mag kell.50 74. Száraz mag (kontroll) 2.75 71.00 89.és lőtávolság bő választékot ígér. A m 2-enkénti egynövényes állománysűrűség hektáronként l O OOO db-os állományt jelent. A váz nélküli fólia és azalagutas termesztésnél 150+50x l 00. A 60 g/1000 magtömegű fajtából 75 dkg magot vásároljunk. akkor érzi jól magát. Az eddigi ritka ültetést javasoljuk felülértékelni és sűrűbben ültetni a görögdinnyéL A haszonkertben négyzetméterenként legalább egy-egy növényt ültessünk ki. 6.50 68. viszont kettesével veti egy-egy földkockába.25 83.00 88. 220+40x75 cm-re ültethetjük.00 81.75 86. ha a hajtásai minél előbb összekapaszkodnak. 180+50x 100.00 20 20 20 30 30 30 4. Ez azt jelenti. A kedvező földkockaméret a 7x7.00 81. 200+60x75.75 83.00 85. mesztéshez április elején kell a magot elvetni. A vetőmagigény a tervezett állománysűrűségtől függ. A mi fajtáink ezermagtömege 18-60-70 grammig változik. Ez lehetséges. hogy a 18 g/1000 magtömegű fajtából 216 gramm.50 67. 4 8 16 4 8 16 68. hiszen a görögdinnye társasági növény.00 90. Van aki nem csíráztatja elő a magot.25 84.00 79.75 93.00 86. 20%-os vetőmagtartalék vásárlásával elérhető a tervezett állomány. A haszonkertben korai termesztésnél. 3.00 69. Az állandó helyrevetésnél a vetés-folyómétert kell kiszámolni és így megvásárolni a magot. hogy egy hektárra 12 OOO magot vetünk. A helyrevetés ideje az év százactik napja vagy utána. 160+40x 100.75 84. de kétszer annyi vetőmagot kell vásárolni.50 90.75 91. Fészkes vetésnél. 1974) Csírázási százalék különböző hőmérsékleten Kezelések az előáztató víz hőfoka az előáztatüs oc ideje óra 15 oc 20 oc 25 oc 30 oc l j l.

fészekbe vet. Egy-. Az egész dinnyeterm esztésben a leg több szakérte lm et a görögdinnye érettségének megá ll ap ítása jelenti . Ezt igény szerilll fol ytatjuk a tcnyész22. Fe lvágunk egykét dinnyét. Az e l ső hull ám terméseit egy. A Círú állomány megoldja a szélvédelmet. Elérhető tem1ésátl ag: 20-30 tonna/hektár. mert a hajtások hamar összekapaszkod nak (védekeznek a szél ell en) é a sorközök ekekapáva l sokáig m úve lh e tő k. A haszon kertben a k öve tkező i meretekre építünk. Ápolás. 30-40 mm -es vízadaggal val ó vízpótló öntözé lényegesen növeli a temlésátlagoL cm rontja a min ősége t . az azonos jelölésú tem1ések mind szedh e tők. Ömiizés. kétszeri . amikor öklömnyi nagyságú a dinnye. Állandó helyre vetett dinynyénél igény szcrint porh anyítjuk a fé zkeket. e ll en őrizzük a kelé t. amikor ez van. A termékenyül és sz inte hul Jámban (mindcn növényen közel azono id ő be n ) történik . Az áll andó helyrevetett technoJógiánál elvégezzük a tőszá m beáll ítást. Palántázáskor a beiszapoló öntözés re ( l O mm ). kép. Nyúlnígás 113 . vona lkáva l. mint egyes dinnyések gondolják.il etét. a k éső bb termékenyülteket ke lt ő.tömegterm esztésnél is javasoljuk ezeket a sor. Ha valaki l x l méterre.ikség lehet a kc l esz t ő öntözésre. A magyarországi temlésátlagok az öntözés nélküli gazdálkodás eredményét tükrözik. Az állandó helyrevetésnél szi. óvatosan megkarcoljuk a fcli. Ha érett. Öntözéssel a tenné átlagok a görögdinnyénél is lényegesen javíthatók. Itt nem részletezzük . kép. Fészekkészftés idő végéig. ellenőri zz ük az érettséget. Ültetés ut án egy hétre elkezdjük a kapálást. em javasoljuk a haj tások földclését. Ennek sokféle módja van. A görögdinnye term ős virágának megtermékenyülése után 30-35 napra megérik a dinnye. csak az epidermisz!. Betakarítás. 23 . feljegyezzük a dátum ot. három stb. Amikor eltelt a 30-35 nap (jó id őben 30 nap).és t ő táv o l ságoka t . azt is jónak tartjuk.

). A csírázá kor. A mag 15 °C-nál kezd csírázni. A jelzett hórnér ékleten összhangban van a növény és a megporzást végző méhek tevékenysége. A sárgadinnyefajtákat érésük alapján csoportosítjuk. a rajta lévő serteszórök merevek.) A sárgadinnye a magyar embemek mindig fontos. Muskotály. s az egész kép24. Tétényi csereshéjú. valamint a hajtásés a t e rm és fej lődés idején sok vízre van szüksége. Sárgadinnye let merev képet mutat. a dinnye fázik (vagy nagyon melege van). A virágok fejlódése és megtermékenyülése 16 és 38 °C között zavartalan. Gold Star F 1. Borús. kedvező számára a hő­ mérsék let. Termesztéstechnológiai változatok: -váz nélküli fóliás takará és fóliaalagutas termesztés (áprili s 25-május 5. hogy termesztése és fogyasztása az utóbbi években visszaesett Nagy cukortartalma. Topáz. felemelkedik a tal ajról.). olyan mint egy támadó kígyó felemelkedő feje.Sárgadinnye (Cucumis melo L. a terméshéj vastagabb lesz. Késifi éré. 114 . Magyar kincs.15 . Br és C-vitamin-tartalma jelentős. Középkorai éré. A kedvezőt l en hőmérsékleti hatá t a Sárgadi nnyén mutatj uk be. nehezen érik. nagy lesz a lomb stb. Sajnos a hazai gyakorlat az öntözést nem kellően értékeli. KözépérésLi fajták: Fortuna. Ezek mind mind téves feltevések. Fajták. Pancha F 1• Középkésfii érésű fajták: Dixi . 25±7 °C. Korai érés1í fajták: Fiata F" Ezüst ananász. szinte a talaj ba fúrva jól érLi magát. értékes csemegéje volt. Fényigénye nagy. Javított Zentai. kép. Döntő többségél friss "gyümölcsként" fogyasztjuk .nífajták: Hibrid 7. Durina F 1. Gyors növekedésre számíthatunk. a minóség romlik . A csíráztí. sót fél t ő l e (betegségfe llépés.). Környezeti 1g enye: luíigénye nagy. Vízigénye változó a fejlődési szakaszokban. B 1-. Ha a hajtások vége. -szabadföldi korai termesztés (május 1. Ha a fejét lehajtja. tal ajon tem1esztve. optimurna 30-32 °C.Hí fajták (téli dinnye) : Hógolyó. Kár. fényszegény idő ben a növény fejlődése lelassul .

összekeverjük a trágyával. 30-40 cm szélességben és mélységben kiemeit föld helyére. A szabályos. A négyzetesen. Jobb a tavaszi készítés.és káliumtartalom és folyamatosan csökken a nitrogéntartalom is. A további sorrend megegyezik a görögdinnyénél leírtakkaL A káliumnak különösen a tennésképzésben van kiemelkedő szerepe. s egy éjszaka 30-35 °C-on kipattan a csírája. Alkalmazása főleg a dinnye és egyéb ritka térállásra ültetett zöldségfajnál terjedt el. Ebben keresendő döntő mértékben a kis termésátlag oka. A kicsíráztatott mag életfolyamatát a hőmérséklet csökkentésével (hűtőbe tesszük) és az oxigén elvonásával tudjuk csökkenteni. palántázott (május 15-25. amíg fehér a csÍra. -szabadföldi tömegtennesztés. Könnyű elvetni.6 kg káliumot von ki. nagy nitrogénadag mellett is. A sárgadinnye l tonna tennéssel a talajból 2. -téli dinnye tennesztése (május 20-30. A hazai tennesztésben az első termős virágok tennékenyülése után lecsökken a levelekben mérhető foszfor. ! Trágyázás. Itt mondjuk el az ellenőrzés lehetőségét is.a szerves trá.). Nagyon eredményes a műtrágyák szerves trágyával együtt való adagolása. rTudjuk hol a trágya. nagy magvú zöldségfajok talajművelési rendszere alapján 1 végezzük. A megbarnult csírábó! nem lesz új növény. A dinnye talajműveléséta késő tavaszi vetésű. Szaporítás. 1 A szegény ember sajátos talajművelési eljárása volt (az ma is) a fészekkészí' tés. A sárgadinnyénél is alkalmazott eljárás a magvak előáztatása és előcsíráztatása.).9 kg foszfort és 4. A tápelemek közül a sárgadinnye is a káliumot veszi fel a legnagyobb tömegben. A fészkeket kapával vagy ásóval készítjük. a gödörbe érett trágyát teszünk. csökkent növekedést von maga után. A különbség annyi. állandó helyre vetett (április 10-30. A foszfor relatív hiánya. f A fészek készíthető ősszel és tavasszal. végül a fészek helyén felkupacoljuk a földet.-szabadföldi tömegtennesztés. Elégtelen nitrogénellátás esetén a hajtásnövekedés erősen csökken. 2 óra alatt megduzzad. gyát különösen meghálálja. hogy a sárgadinnyemag 30 °C-os vízben. megfelelő elrendezés a növény biológiai igényének jobb kielégítését. A növények növekedésében a nitrogén és foszfor szerepét kell kiemelni. A csíra mérete 1-5 mm között kerlvező.).a görögdinnyével egyetemben. Ezután vissahúzzuk a fölÍ det. 0. A sárgadinnye. 115 . A fészekkészítés munkája a sorok és fészkek helyének kijelölésével kezdődik. 2-3 héttel a 1tervezett ki ültetés előtt. A kicsíráztatott magot addig vethetjük el.0 kg nitrogént. és az esztétikai elvárásokat egyaránt szolgálja. Talaj-el/fkészítés (lásd görögdinnyénél leírtakat).

Az érett sárgad innye m essz i rő l elárulja magát. 200+60x35. l 00x75. hogy 20 000+20%=24 OOO db magot vásáro lunk . Betakarítás. héja vi lágosabb lesz stb. pal ántanevelés i adatok megegyeznek a görögdinnyénél leírtakkal. 25. Ápo lás. vagy is ha sokat t ö rőd n ek vele. A sárgad innye . illetve a 160+40x44. Várható termé. a k övetkezőkben javasolj uk: l OOx l 00. l m2-re optim áli snak tartjuk a kétnövényes á ll o mány sű rűsége t. Eltérés. Feltételezve. Vízpótl ó öntözést két alkalommal (30-40 mm ) javasol unk. Áll andó he lyrevetéskor (fészkelésnél is) a talaj porhanyírá a.Az id őzít és i . ben. kapá lás . Eze n kív ül puhul a bibepontja. l 00x50 cmes egysoros. Az igazi élvezetet a l 00%-os érettségben szedett termések jelenti k. cm jelent nehézségct az érett ség megá llapít á a. l o cm-es szárral szedjük . hogy a sárgadinnyél sűrű bben ültetjük . a din nye szereti látn i a gazda árnyékát.igé ny szerint. Ez azt jelent i.ell entétben a görögdinnyéve l . hogy az általunk vázolt techno lógiákban ne metsszék a sárgadinnyéL Öntözés. akkor 24x30 = 720 g = 72 dkg/hekt ár ve t őm ag szükséges. A téli dinnyél 80%-os érettségben.átlag 15-20 tonna/hektár.utóérik. 8 °C-os helységben tároljuk. hogy az adott fajta l OOO magtömege 30 gramm. kép. a termésátlag hathatós növe lése érdekében . Tehát 80-90%-o érett ségnél is sze dh e t ő. Beiszapoló és kclesztó önt özés re igény szerint kerü lhet sor. Állandó helyrevetésnél felada t a tószám beá ll ítás. Helyrevetésnél a vetés-fo l yómé t c rx t ő távo l ság+50 % -o ráhagyás adja az elfogadh ató eredményt. 220+40x35 cm-es ikersoro elrendezé. Ill atozik. Sárgad innye tatpra áll ítva 116 . Az elrendezést a gyakorl atban alka lm azott ritkább és az ált alunk javasolt sű­ rűbb téráll ás alapján. Vitat ott kérdés a mctszés! Azt javaso lj uk . Ne fe ledjük.

Mi nerva F1. kép. Budai korai . Melegigényes növény. Inge F 1. Tétényi n ővirág ú F1. Lucinde F . Smaragd Fl> Szenzáció.) Az uborka tápértéke a többi zö ldségfajhoz viszonyítva kicsi.Uborka (C ucumis savitus L. Kígyó típus1í fajták (inkább hajtatásra): Aminex F 1.5 °Con már megfagy. Witlo F1• SzemiHcsös. UborkahajlaJás 117 . Christinc F1. . Fajták. aramája szinte nélkül özhetetlen táplálkozás unkban. ková. Kecskeméti sa láta F1. Express F1. Kecskem éti livmé. Laura F1. állapotban. zos. Belair F 1. Dóra F1. Fogyasztjuk fri s. A teljesség igénye nélkül i mertetjük a fajtákat.irc F 1. Pannónia F1. Tos1 ca F1. Sandra F 1. 15-38 °C-on jól érzi magát. Az uborka fajtaválasztéka rendkívül gazdag. Elka F • 1 Minikígyó típuslÍ fajták: Fl óra Fl> Picabeli o Fl> Minibar F1• SaJátauhorka faj ták: Astrea F 1. Nagy értéke a benne l évő víz. Lovita F 1. Elon F1. ami a v ese műk öd és t serkenti. emegc. 26. A növekedése és fej lóctése által ában 20-30 °C-o nappali és 17-2 1 °C-os éjszakai h őmérsék l eten optimális.0. kel'ert l'irágiÍ fajták: C. Ilonca F1. Melani F 1. Enné l alacsonyabb. partenokarp fajták: Accordia F1. Pasavia F1. Karnaron F1. Aprótiiskés. ká lium . Anka F 1. Kellemes íze. Ritm o F 1. Dalibor F 1. egész évben. il letve magasabb h ő m é rsékleten é l e tműköd ése kedv ezőtl en le z. túlnyomóan n/JvirágiÍ faj ták: Barbara Fl> Budai c emcge. Kecskeméti haj tató. Ouverti. Darina F1. Fantó F1. Pasca F 1. Innovátor. Budai félhosszú F 1. Támos3 F1. Kecskeméti keseredésment es konzerv . 11ílnyonuía n n/Jvirág iÍ fajták: Kecskeméti 113 F 1 Levina F1• Aprótiiskés. rostanyag. Lant F1. Farbio F 1. imbu ·tol. Wilma F1• Köm yezeti igénye. Réka F1. Verina F 1 • Konzervuborka fajták: Aprótiiskés. Kec keméti b őt e m1 ő. Kec keméti csemege. Hőop tinumw: 25±7 °C. ecetes uborkaként. Bellando F 1.

A mútrágyaigényt a 26. Fé nyvi szonyaink a szabadföldi term esztésben kedvefé nyerőben zőe k .15 . öntözéssel összekapcsolv a. alaptrágyaként. őssze l ki szórva. Az ~íll a nd ó helyrevetés ideje (áprili s l 0-20). Tapasztalati szám a hektáronkénti 50 tonna/szerves trágya adagolása. kép . hogy a talaj 14 °C-ra felmelegedjen. korai te rmeszté nél l 00x40. alaptrágyaként . Azt szereti . Az uborka a csa lád többi tagjátó l e lt é rően . közölt vetünk . Lásd a dinnyénél leírt ta laj.8x8 cm). Az állomány folyamatos fejtrágyázása. nagy teljesítményt eredm ényez. Uborka Vízigénye nagy. kisebb részét tava sza l. Hideg. helyrevetéssei (áprili s l 0-20. de megbízhatóbb.). -szabadföldi tömegterme ztés. 3-5 cm mélyen.e l ő k ész ít és t. A lámrendszeres te rmesztéshez május 10-20. Talaj -ell'fkészítés. -szabadfö ldi korai tem1esztés (május 1. A korai ültetéshez 4-5 hetes palántákat ültetünk . nedves talajban az uborka magja "betaknyosodik". ha a " lába" mindi g a vízben van. . A mútrágya felét. Termesztéstechnológiai változatok: -váz nélküli fóliás és fóliaalagút alatti termesztés (április 25-május 10. Eltérés a másodvetés előkészítése: nyári mé lyszántá .50 cm-re ültetjük a pal ántákat. majd e lmunká lása. Az uborka szereti a párás l evegő t. -szabadföldi lámrendszeres uborka (május l 0-20. gyökérzetének zömét a ta laj felső l O cm-es rétegében fej leszti. Sortrágyaként 20-30 tonna/hektárt dol gozunk a talajba. vetés e l ő tt adj uk. A földkockában e l őcs írázt a to tt magot (30 °C-on 2 óráig e lő áz ta tva . e lrohad. Szaporítás. hogy jó term ésátlagot adjon . ha megvárjuk. A váz né lküli term esztés né l 170+50x40 cm-re. A sétáló árnyékot elviseli.). A rámrendszeres termesztésné l.).). 27.Fényigénye közepes. Másodnövényként június-j úlius hónapokban vetünk. Ennek a talaj rétegnek a vízkapacitását kell 70%-os szinten tartani ahhoz. Gyenge is virágz ik . A palántákat földkockában neveljük (7x7.másodvetés (július l O-ig). majd 6-8 óráig 35 °C-on e l őcsíráz t a tv a) vetünk. Trágyázás. táblázathan rögzítj ük. egyes termeszté k 70-l 00 tonna szerves trágyát is ki szórnak hektáronként. 118 . kétham1adát őssze l.

9 3. majd feljebb 3-4 levél után visszacsípjük azokat. 7.1 2.7 3. Ez érvényesül az ápolásnál is. A fejtrágyát folyamatosan igényli és meghálálja.1 2.1 4. lll.0 3.1 8. mert a gyökérzet közel a talajfelszín alatt helyezkedik el. Az ikersoros elrendezés 120-140+60x25 -35 cm.9 - 6.0 4.5 3. IV. Partenokap termésű fajtáknál a méhek nem kívánatosak.6 2.5 I. A tőszámbeállítás helyrevetésnél elengedhetetlen. a virágzáshabitus függvényében.3 3.1 1. táblázat Az uborka fajlagos műtrágyaigénye (Hatóanyag kg/t) Tápelem.0 - 7.6 3.7 3. Il. Ápolás. Ez azt jelenti.3 6. A magvas uborkák megtermékenyítését a méhek segítik. de először 2 levél után.6 4.4 4. mondja a régi bölcselet.0 3.3 III. IV.7 5. termőhely A talaj tápanyag-ellátoltsága igen gyenge gyenge közepes jó igen jó Nitrogén l.2 5.3 Az állandó helyrevetés sortávolsága 70-100 cm-ig terjed. hogy a főhajtásról 40 cm-ig eltávolítjuk a terméskezdeményeket és az oldalhajtásokat E fölött meghagyjuk az oldalhajtásokat.8 5.5 7.5 6. Főbb ápolási munkák: akapálás-de csak sekélyen.0 1. Foszfor 5.2 3. Ennek lényege. Az uborkamag ezermagtömege 20-30 gramm.2 4.2 4.3 - 1. hogy mindig vele kell lenni. III.8 4.8 2. Az uborkát csak a lámrendszeres termesztéstechnológiában kell metszeni.2 5. IV. Az uborkát "feleségül kell venni".1 4.2 2.2 5.7 7.5 3. Kálium l. 5.0 3. 4.2 ll.26. II.2 4. A lámrendszer mellett termesztett uborka elrendezése lehet egysoros és ikersoros. 119 .2 3.

Spárgatök (Cucurbita pepo L. fogyasztjuk. Később egy-. Azonos a dinnyénél leírtakkaL Trágyázás. nagy páratartalom. Meghálálja a szerves trágyát. -késői állandó helyrevetés (május l 0-30. Aminőség viszont kívánnivalót hagy maga után. Palántázásko r elengedhetetlen abeiszapoló öntözés.Öntözés. Inctátlan fehér. Ezek jó áron értékesíthetők. 120 . A korai időszakban leszedett. levesnek. Vízigénye közepes. nagy levcgőigénye. Betakarítás. A palántanevelés 30-40 nap. Ápolás. Ki!rnyezeti igénye. A támrendszeres technológiával 40-80 t/ha is elérhető. A konzerv célra termesztett uborka mérethatárai a következők: 2-4 cm. -korai szabadföldi termesztés (április 25-május 5. -állandó helyrevetés (április l 0-20. 9-12 cm. A folytonos növekedésű fajtát 150xl50 cm-re. öntözés. pörköltnek. 150+50x l 00 cm és 200+50x80 cm. Korai ültetésnél fagyvédelem. kevesebb vízadagokkal való öntözést igényel. ). l OOx l 00 cm. Az első két technológiai változatban földkockás palántát nevetünk. A tcrvezett kiültetési időből számoljuk vissza a vetésidőt A növényelrendezés. Várható termésátlag 10-30 tonna/hektár. Talaj-előkészítés. Fényigénye nagy. Hőigényes. füstölés.). Olajba sütve fogyasztják.). Időszakos fóliás takarásnál a fólia levétele. gu gg on ülő fajtáknál.) Betakarítás. mert így nagyobb' lesz a termésátlag. Igénye és elhelyezésmódja megegyezik a dinnyénél elmondottakkaL Szaporítás. 200xl50 cm-re és 200x200 cm-re ültethetjük. Vecsési indás. Az uborkát 18 oc léghőmérséklet alatt öntözni nem szabad. Az ennél nagyobb méretet salátának használjuk.váz nélküli fóliás és ki sa lagutas takarás (április 15-30. Öntözés. Az első terméseket az olaszok már a termős virág megtermékenyülésétől szedik.igénye a gyakoribb. Termesztéstechnológiai változatok: . 6x6-10x10 cm-es méretben. 3-6 cm. 6-9 cm. Fajták: Alba. tőszám beállítás. A 12-14 cm nagyságú kovászolni való. 10-15 cm-es fcjlettségű termés kiváló rántva.) A spárgatököt tavasz végén főzeléknek.). két öntözést megháláL (Sajnos nálunk zömmel öntözés nélkül termesztik. Az uborka sekély gyökérelhelyezkedése. sütve stb. A feldolgozóipar is növekvő mennyiségben igényli. A hideget nem bírja. Gyommentes en tartás. Nyáron a termesztő megvárja a teljes kifejlettséget. 25±7 oc.

Cukkini Csillagtök (Cucurbita pepo L. kép. Lá ·d spárgatökné l leírtakaL Szaporítás. Óvári fehér. Te rm esz th e t ő palántázással és állandó helyrevetéssel. Fogyasztható továbbá rántva. giromontiina DUCH. Talaj-elrJkészítés. szakaszosan ve th e tő. 121 .) Hazánkban új zö ldség fajnak te kinth e t ő. jó ízű term ék.Cukkini (Cucurbita pepo L. Végleges helyre áprili s kö zepé tő l június végéig. Amba sador F ~o Arlesa F 1. Savanyít va. Fajták. uborkát h e l ye lles ít ő .) A spárgatök édes testvére. trágyázás. convar. Rodeo. Fajták: Aceeste F 1. Diabetikus ételek készítésére kivál óan alkalmas. Supremo F. T áplálkozás i értékei ve le m egeg yezőe k . pás tétomnak elkészítve. Termesztéstechnológiáj a megegyezik a spárgatöknél le írtakkaL 28. Környezeti igénye. Termesztéstechnológiai változatok. patissoniana GREB. Lásd spárgatök . con var.

Kiszombori.0 mé· ter tőtávolság ugyancsak 1. viszont teljes értékű ételt lehet készíteni belőle. sokáig tárolható. Nagydobosi. Fogyasztásra csak a teljesen kifejlődött.O kg vetőmagot számítsunk. Vízigénye kisebb. · Minél gyakrabban szedjük. Hőigénye 22-25 oc között van. Főzeléket készítenek belőle. Termesztése is egyszerű.és foszfortartalma is. 122 . Jól előkészített talajba kell vetni. Sütőtök (Cucurbita maxima DucH. könnyen vágható példányok keserűek. Fajta: Téli zöld laskatök. Mind a négy termőhelyen termeszthető. Ásványisó-tartalma magas. Később egy-egy vízpótló öntözést nagyon megháláL Betakarítás. Hatalmas gyökérzetével megkeresi a számára szükséges vizet. Az éretlen. Az árnyékot nem szereti. Szaporítás. Trágyázás. Termesztéstechnológiai változatok: állandó helyre vetett technológia (április . Ápolás. Gyomtalanítás. A magot vethetjük sorba vagy fészekbe.5-2. Óvári hengeres. C-vitamin-tartalma 30 mg/100 gramm. mint a spárgatöké.5-2. Április végétől ki ültethető. Laskatök (C ucurbita ficifolia B<>UCHÉ) Cukortartalma nagy. Ki ültetéskor beiszapol ó öntözés. Talaj-gyomtalanítás. hogy könnyen tárolható. A vetésmélység 4-5 cm. Sortávolság 1. Fajták. kemény termések alkalmasak. Környezeti igénye. Ontözés. Fényigénye nagy.8 mg/100 gramm. annál nagyobb teljesítményre képes. ~polás. Talaj-elfíkészítés. Lásd spárgatök. Betakarítás.Palántanevelésre 4-5 hét elegendő.) A sütőtök tápértékben a leggazdagabb tökféle.). Előnye.7-1 .0 méter. Karotintartalma 3. 1 hektárra 0. Hidegre érzékeny. A teljes biológiai érettség 65-70 napra következik be. fogyasztásra alkalmas lesz a termése. Orange. Korai termesztését nem célszerű erőltet­ ni. eléri az 5-6%-ot. 30-május 30. Az érettet nehéz szélvágni. Ezen kívül nagy a kalcium. A virágok elnyílása után 1-2 hétre kifejlődik.

Fajták: K!fejtfffajták: Debreceni sötét-zöld. Várható termésátlag 30-50 tonna/hektár. Cukorhorsók: r. Debreceni világoszöld. Bella. Regina. Margit. 150x200 cm (3. Gloriadi Quimper. Viridisz. A fejlell növény a hideget (--2 -5 "C) "elbírja". Daybreak. Fényigénye kisebb mint a spárgatöké. 13. A borsó hidegtűrő növény. Léda. Fonado. H6optimuma 16±7 oc. Erika. Karina. Betakarítás. Egész évben szívesen fogyasztjuk. Fejlő­ dési küszöbértéke 4. Az emberi szcrvezet számára nélkülözhetetlen szénhidrát-fchérjetartalom mellett számottevő C-vitamin-tartalma (25 mg/100 g). Superplus.25 m 2/növény. Budai gyöngy.4 °C. Fagymentes helyen januárig tárolható. 123 . Növénye/rendezés: 150x150 cm (2. Robi. Középéréstlek: Astara. Express. Rajnai törpe (Peti borsó). Tessa. Újmajori középkorai. Hunter. Újmajori középkésői. Facima. Ave. Környezeti igény. Triola. Bravado. Vízigénye közepes. Sparkle. Talaj-elffkészítés. 3-5 cm mélyen. Szaporítás. Nordic. Lásd a dinnyénélleírtakat. Itt is csak az érett tököt szabad leszedni. 22±7 °C. Coronado. Rapid. Újmajori győző. 3333 db/ha). Vica. kocsánnyal együtt. Ápolás. Újmajori korai. Jubileum.Környezeti igénye. Velfíhorsók: Korai érést/ek: Auróra.) Táplálkozási jelentőségél gazdag beltartalmi értékei adják. Kisroaesi 130. Markado. Pegado. Zsuzsi. 200x200 cm (4. Frila. Br. Orcado. Zeusz. Cora!. B 1-. Termesztéstechnológiai változat: állandó helyrevetés április 30-május 15. Debreceni sötétzöld. fészekbe vetjük.•YJbrosia.00 m2/növény. Frostiroy. Fészkenként 4-6 db magot helyezünk el. nagy gyökérzete ezt feltárja. Jof. Prinsa. Debreceni korai velő. Polar. 4444 db/hektár).00 m 2/növény. Skinado. Henrik. 52. Bz-vitamin-készlcte is. Kés/fi érésűek: Atlas. Banff. Hőigénye: Hüvelyesek Borsó (Pisum sativum L. 2500 db/ha). trágyázás. Kelvedon csodája. Wavertop. Gyomtalanítás. Br.

124 . Követe lmény a kifogástalan v e t őágy (vetésmélység 5.). a 250 gramm/ezennagtömegnél nagyobbakat 7-8 cm mélyre vetjük . kézi szedés.).). . kép . hűv ös nyár kombinációja" a nagy termé alapja. "amint a talaj ra lehet menni ' a vetés kezdete. Különösen kora tava szal. ipari feldolgozás (márc iu 20-április l 0. Nitrogéngyújtó . nagym agv ú növényre j e ll e m ző. 29. Csírázáskor és virágzáskor igényli a legtöbb vizet. másodveté · Uúnius 20-július l 0. b) Hagyományo módon. A nitrogén mCítrágya kétharmadát őssze l .nyitva hagyva.nyári termesztés. Tavaszi vetés február 20-ápril is l O. A foszf rt és a káliumot ó· sze l adjuk. hosszú megvil ágításban generatív szervei fejlődnek jobban. Talajnuívelési rendszer: a kora tavaszi vetésCí. Vízigénye közepes. hüvelye (február !5-április 15. Ősz i elmunkáléÍS .7 cm). A vetés mély ége az eze m1ag töm egt ő l változó: 180 gramm/ezermagtömeg alatt 5. egyham1adát tavasszal adjuk .tava zi termesztés. Fényigénye nagy. 180-250 gramm/ezennagtömeg közöltieket 6-7 cm-re.6 cm-re. Tavaszi tal aj -e l ő k észít és: fogas + kombinátor. Szaporítás.). ősz i mélyszántás . Trágyaigényét e l ső orban mCítrágyákkal bi ztosíthatjuk. Termesztéstechnológiai változatok: . táblázat. Ennek két változata van: a) Ősz i alapmCíve lés (ősz i mélyszántás). a h őegységszámítás alapján. majd szakaszosan vetünk. Tavaszi elmunkálás (nehéz fogasborona + kombinát or).ei!Jkészítés. Rövid megvilágításban vegetatív .tavaszi termesztés. Túl zott megvil ágítás hatására szártagjai rövidülnek.még is igényli a nitrogén!. Talaj. Sze repe ki e m e lk e d ő fon tosságú. .A borsó számára jó h ő m é rsé kl e ti értékeket a magyar t e rm esz t ő a köv e tk ező mondássa l ti sztázza: "a meleg tavasz. asztalsimaság ú terü let. Borsó amíg nem tudja megkötni a l evegő nitrogénjét. Lá d 27. Trágyázás.di szktiller +fogas. Alapja a gépi betakarítá nak is. nagy szüksége van a talajban l é v ő nitrogénre. . -tél alá vetés (november 20-december 10.

IV . nagy kockázattal jár.1. Borsótábla 125 .5 mill ió db/ha közölt változik.250 kg/ hektár.üzemi teml esztésben 12. Házikertben elengedhetetlen ápolási munka a kapálás. ll.27. Haszonkertben 30 cm-es sortávolságra. ll. hogy télen ne keljen ki. IV . Ill. Foszfor l. A borsót fogasol hatjuk is. Ószi vetést csak a hazonkertbe (október !5.) javasoljuk. lll .november 5. Ápolás. A sű rű vetés csak vegyzeres gyom irtással val ó ítható meg. Kálium l. 30. A csíraszám 1 . IV.5 cm-e sortávol ág ra. A tél alá vetést úgy idózítsük . kép. amíg a növények elfémek a fogas alatt. illetve fészkesen lehet vetni a borsót Yetómagszükség lete 150. Az elrendezés . táblázat A zöldborsó fajlagos műtr ágya igé ny e (Hatóanyag kg/t) Tápe lem. 25 28 32 18 21 28 25 28 27 23 26 29 16 18 25 24 26 25 20 23 25 29 14 16 23 21 22 22 23 25 19 22 24 28 13 15 21 20 20 21 20 22 15 18 20 24 12 13 20 20 17 20 18 19 - - A nyári vetésnél (június hó) a vetésmélység 4-8 cm . te rm ő he l y A talaj tápanyag-e llátoltsága igen gye nge gyenge közepes jó igen jó Nitrogén l. Ill . ll.

A hüvelyes zöldborsó ennek közel kétszeresét adja. cisztin . Forum . Lada. Fajták.0% szénhidrátot. Az emberi szervezet számára nélkülözhetetl en aminosavakat (triptofán.6-2. 20-25 o Fényigénye közepes. var. r. Vízigénye közepes. Smi lo. Oxy Amidor. B 1. E-v itamin-tartalm a is jel entős.5-1. A borsó hazai viszonyai nk közölt öntözés nélkül termeszt- Bokorbab (Phaseolus vulgatis L. Goldki . Nagy tem1é át lag eléréséhez 65. li zin. Kamyezeti igénye . A fajrákat hüvelyük színe alapján csoportosítjuk . 2-3 alkalommal szedjük . 0. Solare. Budai piaci .0% zsírt és 0. Boko rbab 126 .70%-os VK telített ségú talajt kíván . Öntözés. Rege. Hungo ld . 3 1. Cem zahahok zöld hiiJ•e!ytíek: Masai. Valj a. 1. Maxidor. ZöldhiivelyLíek: Allure. Las. Hidegtúró képessége ki c. A generatív sze rvek fej l őd é éhez c sz ükséges. A termésátl agok 3-1 O t/ha között változnak . Róna . Buvet. Betakarítás. ami kor a hü ve lyben a szemek elérték a fajtára j e ll e m ző nagyságot. a k éső i fajt ák kétszeri öntözése (2x30 mm) nagymértékb en növeli a terme ztés bi ztonságát és a termésátlagot. Rovet. ztidin) is tartalm azza. Fi letty.-. Fan ion. Értékei közé tartozik a benne l évő kalcium . o. Vinígai már O°Cnál elpusztul nak. A-.. fo -zfor. nanus) A zöldbab 2-6% fehérjét.0% hamu alkotórészt tartalmaz.h e t ő. Sugár. H őo ptimuma 22± 7 °C. Janka . Gyenge megvilágításban is jól fejl őd ik . kül önfé le ásványi anyagok rostanyaga. A hüvelyes zöldborsót kézzel szedjük . erina. A konzerv célra term esztett borsót cé l sze rű géppel betakarítani. vas.szemben. i. Cherokee Echo. hi. 0. Sárga hiive!ytíek: Bodor. Tiszabög i korai .2. Sirály. Till a. kép . Akkor kezdjük a szedést. Hriigényes növény. A középérésú fajták egyszeri (30 mm). B.

Talaj -ehJkészítés.). Így a vetés szakaszolható. A bab tápanyagigényes növény.július 10. lll. Ez április 20-a körül következik be. A szakaszok között 40-50 h őegységnyi idő kül ö nbség n e k kell lenni . táblázat tartalmazza. -szabadfö ldi tavaszi vetés. Uto lsó vetésidőp ont július 10. ll. ). amikor a talaj h őmérsékl ete 15 °C-ra emelkedik . IV . (Részletesebben lásd a borsónál. -szabadföldi tavaszi vetés gépi betakarítással (áprili s 20-május 15. ll. IV . Trágyázás. lll.epes jó igen jó 22 23 21 25 19 20 19 22 16 17 18 19 15 16 15 18 14 15 14 17 14 19 20 22 ll 14 16 18 7 9 12 13 6 8 ll 5 7 10 ll 12 23 26 25 25 21 24 23 24 19 21 20 22 18 20 19 21 17 19 18 20 Szaporítás. Faj lagos mútrágyaigényét a 28.Termesztéstechnológiai változatok: -váz né lkü li fóli ás termesztés (ápri lis l 0-20. A talaj tápanyag-ellátottsága igen gyenge gyenge köz. lll. kézi szedéssei (ápri lis 20-május 30.for l. Talajmúve lés i rendszer: a késő tavaszi vetés ú. A vetést akkor kezdhetjük . táblázat A zöldbab fajlagos műtrágyai gé n ye (Hatóanyag kg/t) Tápelem. A mútrágyák mell ett meghálálja a szerves trágyát is.) 28. . tem1 óhely Ni trogén l.). ll. 127 . nagymagvú növények. illetve a nyári (másodvetésú) növények talajmúvelés i rendszere.). Káliu m l. IV . Fosz. A bab fejl ődés i küszöbértéke l O ° C.másodvetés Uúnius l.

). Várható termésátlag.0 dkg/m ) fejtrágyázzuk. Lehet egyszeri gépi betakarítás. Esetleg többször is. Szedésidő: június végétől szeptember elejéig. pattanva törik. Csíraszám: 500-600 ezer db csíra hektáronként. Az elrendezés a rámrendszer függvénye. Talaj-előkészítés. szalagos. A bab könnyen megújul és mindig újabb termés képzésére kényszeríthető. páraigényes növény.A növényelrendezé s lehet soros. Lásd a bokorbabnál leírtakat Szaporítás. Öntözni kell a fejtrágya adagolásakor is. mélyfekvésű helyeken ad elfogadható termést. var. Kerítés mellé 30 cm-es tőtávra. Vetésmélység 5-6 cm. Környezeti igénye: megegyezik a bokorbabnál leírtakkaL Termesztéstechnológiai változat: -állandó helyrevetés (május 1-20. cm. 128 . hogy a hüvely hosszanti növekedése befejezödött. Ápolás. fészkenként 3-5 db magot. Öntözés. a hüvely állománya zsenge. fészkes. Az uborkához hasonlóan. A babot fogasolni nem szabad! Mechanikai gyomirtás csak széles sorban lehetséges. Karózási igénye miatt nagy területen nem tudott elterjedni. Iregi fehér fürtös (zöld hüvelyű). Fajták: Juliska (sárga hüvelyű). gúla rendszerű támrendszemél szintén 30-40 cm-es távolságra vetünk. 2 egészségi állapota jó. A haszonkertben egyszeri vetést is többször szedhetünk. Betakarítás. Öntözési normája 10-30 mm. kézi előszedés és gépi betakarítás. fészkenként 4--6 db maggal számoljunk. A kézi szedést 4-X naponként ismételjük. A virágzástól a hüvelyszedésig terjedő idő 14-18 nap. ha az állomány . valamint teljesen kéziszedésre alapozott. szedés után nitrogénműtrágyával (l . tőtávolság 5-8 cm. Karósbab (Phaseolus vulgaris L. Az érettség jele. Kritikus fejlődési szakasz a csírázás és a virágzás ideje. Mint a bokorbabnáL Trágyázás. öntözetlen viszonyok között 4-5 t/ha. Ez 100-200 kg vetőmagból állítható elő. 40-60 cm. Fészkes vetésnél 40-30x30." öntözött termesztésben 7-10 tonna/hektár. Sortávolság 24.5-2. communis) Csak párás.

kép. Környezeti igénye. a téli csapadék befogadására és a tavaszi talajnedvesség meg ő rzésé t szolgáló tal ajmúvelésre. cgyzerre nagy tömegben termékenyülnek a virágok. nagy melegbcn. Gyomtal anít á . Fajták: Kiszombori. Akkor vethetünk .és káliumigénye nagy. Am ikor röv idülnek a nappaJok. amikor a mag elérte a fajtára ~e ll e m ző nagyságot. Makói l . telt szemú hüvelyek sértetlen magvai alkalmasak. Az ápo lási fejezetben említjük a türelmet is. Karózás . csökken a h őség. 129 . Talaj. 32. Sok B1 . 28-34% fehé1jét tal álunk. Sok meleget i gé nyl ő zöld ség fajunk . Az e l őző áll apot öntözésel korábban e l ő id éz h e t ő. pára is van . de nem tcm1ékcnyülnek a vinígok. későbbi virágzást idéz e l ő. Magjában 42-55% olajat. m egegyezőe n a többi hüvelyes igényéve l. ha a talaj h ő m érsé kl e te 15 °C-ra emelkedik. Fokozott figyelmet kell fordítani a levegős. Trágyázás. E l sősorban fo zfor. Ki fejtőbabnak akkor szedh e t ő. záraz l evegő n a karósbab sok at virágzik dekoratív . . Támrendsze rrc való fclvezcté .Ápolás. Termesztéstechnológiai változatok: -állandó helyrevetés (április vége. Betakarítás. Már vá rn ánk . laza talaj szerkezet kialakítására. Hüvelycsen szedé e megegyez ik a öldbabéval. Ez így fo lytatódik. Ide kell a türelem.elr1készítés . A túlzott nitrogénellátás vegetatív túlsúlyt. kiegészítve a szükséges mútrágyákkal. hogy zedj ük . csírázáskor és virágzás idején nagyon nagy. Fényigénye is nagy. Vetésre az érett. Karósbab Földimogyoró (Arachis hypogaea L.és 8 2-vitamint is ta11almaz.) agyon értékes zö ldség faj . fejl ő dnek a hüvelyek. Öntiizés. Vízigénye. A nyári id őbe n . május közepe). Meghálálja az érett istáll ótrágyát. Szaporítás. de még zsenge.

Mv. sárga SC 430. i fajták: Kecskeméti (K) Korai érés1 sárga SC 300. K. i fajták: Mv. convar. 33. A magvak héja a fajtára j e ll emző piros árnyalatot kap. Gazdag táplálkozási értékét növeli nyers zsír. kép.) korai.1. Fontos az állomány gyommentesen tartá a. Ápolás. 1-2 alkalomma l kelltöltöge tni . s__gtt növekedésnek induljanak. Célja. Betakarítás . Csemegekukorica (Zea mays L. Középkésm érés1i faj ták: Bonanza. korai TC. belső faluk fe hér. soro elrendezé ben. Ideá l. K. A bokrokat ásóval vagy ekével kiforgatjuk . SC sárga csemege.és vitamintartalma. Speciális ápolási munkája a töltögetés. A te nyészidő első felében lehet szükség öntözésre. K e m é nyít ő t artalm uk l O% alatt van . Spirit. Csemegekukorica 130 . nagyon édes fajtákba kem ényítő képződés t gátl ó géneket építettek. SC édes csemege. Fészkesen 3-4 magot egy fészekbe. is vethető .5 tonna/hektár.A sortávolság 60-80 cm .0. sárga SC 400. a magvakkal érintkező részeken barnafoltos. Középkorai érés1i faj ták: Jubilee. Mv. Reward. Fajták: iek: Martonvásári Igen korai érés1 (Mv. hogy a virág megtermékenyülése után a hüvelykezdemények minél elóbb a talaj_ba tudjanak bújni. K. A vetés mélysége 3-5 cm . Ezt követ őe n kézze l leszedjük a n ö v é nyekrő l a hüvelyekeL Várható terméstömeg: l . ezek az úgy nevezett super sweet kukoricák. Kazépérés1 Mv. Gyökérrel fe lfelé kötve szikkasztjuk. zacharóztartalmuk viszont meghaladja a 30%-ot. Yukon.és szénhidráttartalma. saccharala KoERN. Kecskeméti fehér. Spring Gold. Mv. Az érés jelei: a hüvelyek elérték a fajtára jellemző nagyságot.) F ő táplálkozás i értéke nagy fehérje. Az új abb. a Lőtávolság 5 cm. utóérleljük. sárga SC 444. A burgonyához hasonlóan. Favorit. Egészen az első őszi fagyokig hagyjuk a területen. Ontözése. küls ő héj ük csont színű .

ártunk a fattyazással . Ebből adódik. Ezt követően szakaszosan vethetjük. Speciális ápolás i m unkája. Kívánja a szerves trágyát (25-35 t/ha). A vetés idejére porhanyós. Fényigénye nagy. 131 . jó szerkezetű. hogy akkor vethetjük. Fejlődési küszöbértéke 10 °C. Környezeti igény. e l ege ndő vizet tartalmazó talajt 34. Leghatékonyabb a virágzáskor adott öntözés (30-40 mm). Mint említettük. A műtrágyaigé nye l tonna tem1és eléréséhez 25 kg N. eitéő megítélést kapott. Termesztéstechnológiai változat: -állandó helyrevetés (ápri li s ISjúnius 30. Vetőmagszükséglet.14 kg P20 5. Csemegekukorica-csövek !kell készítenünk. fej trágyázás. Gépi betakarításkor 9 1. sok vizet igényel. a fattyazás. Azokban az országokban. sárga SC 500. vízhiány esetén viszont öveli a termést. Jó terrr < sátlagra csak öntözéssel számíthatunk. 12-20 kg/hektár. hogy a fajták fattyasodási haj ama elté rő. s a temlesztési feltételektől függően. tápkockás palántáról termesztik a kukoricát. Ha jó a vízellátás. K. fej l ődés i küszöbértéke 10 °C. Tenyészteriilet: kézi műve l és n é l 70 cm-es sortávolság és 20-22 cm-es t őtá­ iVolság (5-6 tő/m 2 ) .1 l . Hőigénye a bokorbabéval megegyezik. A vetésmélység 3-5 cm. A foszfort és káliumot alaptrágyaként. Szükség lehet a keesztő öntözésre (l O mm). 16. e lté rő módon reagálnak fanyazásra. kép .18 kg K20. Ez hazánkban ápril is 15-e örül következik be. a nitregént a magágyba adj uk. Öntözés. Gyomirtás. jól beérett.O db/m 2). Talaj-ei(Jkészítés. az á ll ománysűrűségtő l függően. ahol a kukorica sz~mára kedvező időjárás rövid. illetve l 02 cm-es sortávolság és l 0-20 cm-es tőtá­ wolság szükséges (5 . Trágyázás. 22±7 °C. Vízigénye a csírázásnál és virágzá nál kiemelkedő.KéslJi érés ti faj ták: Commander. Ápolás. Ez azt jelenti. amikor a talaj l O°C-ra fe lmelegedett.). majd a havi természetes csapadék kiegészítésére 100-120 mm-ig.5. hogy nagyo n érzékeny a tavaszi alacsony h őmérsék l et re . Vízigénye nagy. A szakemberek véleménye. Szaporítás. 12.

A letörött csöveket célszerű gyorsan értékesíteni. tárolásra (április 25-május l 0. Holland kiviteli.). 132 l . 13±7 a Hőoptimum növény. Vöröskáposzta-fajták: Gradúr F 1. a hő­ mérséklettől függően. Dura!. savanyításra (április 20-május 20. -őszi termesztés. palántázott (április l-június 30. Bislet F 1. B2-. Fényigénye közepes. Hidegtűrő Környezeti igénye. Kempero F 1.). Szentesi vörös. A fejképzés időszakában a legkevésbé érzékeny a hidegre. 25%. Szentesi tartós.és szénhidráttartalma l .). Szentesi lapos. egyszerű termesztésű zöldségfaj. Dán tartós. néhány napig tart. C-vitaminok jelentik. Atria F 1.. Enkhuizen diadala. Vízhiány esetén az alsó levelek lehull:ltásával csökkenti pá-) rologtató felületét Termesztéstechnológiai változatok: -váz nélküli fóliás termesztés (március 1-10. -szabadföl di korai termesztés (március !5-április 10.. Az érettséget körömpróbával ellenőrizzük. Rapid F 1. illetve feldolgozni.).).).). a teljesség igénye nélkül. Ve-j j csési fehér lapított. Káposztafélék Fejes káposzta (Brassica oleracea convar. Nevelle F 1. Szentesi korai. Paliagi lapos. mi-lí 1 vel nagyon nagy számú fajtát termesztünk. -őszi termesztés. Bonnet F 1.0zepes. Közép-és késői érésú'fajták: Amager. Júniusi óriás. B 1-. -őszi termesztés. friss fogyasztásra (május !5-július 10. capitata) Sokoldalúan felhasználható. Brando F 1. l Fajták: A fajtákat tenyészidejük alapján csoportosítjuk. szárazanyag-tartalmuk kb. -állandó helyrevetett (március 10-május 30. Har-1 . Ekkor nedvességtartalmuk 72%. -nyári termesztés. A kukoricát kézzel törjük. Vízigénye nagy. Musketeer F 1. sabb számára a 6-20 oc közötti hőmérséklet. Langendij-! ' ker herbst. F Atleta 1 1 Korai érésű fajták: 1 mat.Betakarítás. Tápértékét a benne található A-. A csöveket tejes érésben törjük. Bartolo F 1. Fehérje. Türkis. Leghaszno°C. Gloria F 1. F Delphi . A törésre érett optimális állapot. Parel F 1. Vecsési gömbölyű stb. Hajdúsági>l Langendijker dauer. F cross Golden .

így ha azonos szintre hozzuk a két faj fajlagos műtrágyaigé ny é t . tavassza l si mítózzuk és gyomtalanítjuk az ültetés ig. A vörös káposzta t e rv ez h e t ő term és tömege 20-30%-kal ki sebb a fejes káposztáénál. A fejes és vörös káposztát termeszthetjük palántáról és állandó helyrevetésse l. Az áprili . A fajlagos műtrágya i gé nyt a 29. A nyári termesztésnél kétfelé kell bontani a tennivalókat. fajlagos műtrágya i gé ny e viszont nagyobb . Az állandó helyrevetésnél a hengerezés szerepét kiem eljük. A szabadföldi korai term esztéshez sima pal ántál használunk. A szervcs trágya és műtrágyá k együtles adago lása is jó eredményt ad. Fejes káposzta magvú növ é nyrő l van zó. A tárolásra termesztell káposzta eltarthatóságát viszont rontja. Kiemelkedi k továbbá nagy nitrogéni génye. A júniusi kiü lteléshez tulajdonképpen másodnövényként . Korai tem1esztésben a nitrogén fokozza a koraiságot. Korai tem1esztésben egy. Trágyázás. mivel apró35. nyári és őszi termesztésben két-három alkalommal. tárcsával . A nyári és a késő i termesztés! megvalósíthatjuk sima palántával és állandó helyrevetésse l. ráhlázar tartalm azza. kép. fogas al elmunkáljuk. pl. Indítótrágyaként dolgozzuk be. a foszfortartalmú műtrágy á t és a kálium 75%-át. 133 . A korai kiültelésnél az ősz i mélyszántá t fogassa l még őssze l lezárjuk . A fejes kéíposzta é a vörös káposzta is tápanyag igényes növények. A káposztánál a nitrogénhatás kellős. helyesen járunk el. illetve vetés e l őtt a nitrogén 30%-át és a maradék káliumol. ültetés. Fejtrágyaként nitrogén! adunk. nyári szánt ást végzünk . Alaptrágyaként adjuk a szerves trágyát. hogy tavassza l egy magágynyi tássa l minél e l ő bb ültetésre késszé tegyük. A tec hn ológ iai változatok szerint változik a t alaj -e l ő­ készítés is.35-40%-kal -.Talaj-el/fkészírés. i ültetéshez a talajt őssze l megszántjuk . Monokul túrás tem1esztésnél kiemelkedő fontosságú a sze rves trágya adagolá a. A növekedés megindulásakor és a fejké pző ­ dés kezdetén. borsó ut án. A váz nélküli fó li ás takarás alá tápkockás palántát ültetünk. Szaporítás.

9 6.1 5.1 5.4 3.7 7. ll. Il.4 8.4 5.0 4.8 1. lll.5 9.7 4.7 0.9 3.2 2.1 1.2 5.2 5.7 2. IV.2 0. 6. III. Kálium l.4 5. 4.4 9.6 3.7 8.2 1.7 4.6 2.1 4.2 7.8 3.4 6.7 3.8 134 .6 6.9 8.9 10.8 4.2 4.3 3.2 9.4 8.7 2.7 7.9 5. III.5 4.1 6.9 4. ll. IV.6 4.9 9.9 7.7 6.9 6. IV.9 9.3 4.7 7.4 9. l 3. táblázat A fejes és vörös káposzta fajlagos (Hatóanyag kg/t) műtrágyaigénye A talaj tápanyag-ellátoltsága Tápelem.6 2.2 1.3 Vörös káposzta 3.7 2.0 2.9 8.2 3.2 2.2 2.6 Nitrogén l.2 3.4 8.7 3.2 2.2 1.6 4.8 1.7 5. III.4 5.2 1.7 5.7 1.7 6.4 8.5 0. II.9 7.7 3. termőhely igen gyenge gyenge közepes Fejes káposzta jó igen jó Nitrogén I.2 1.2 6.8 4.4 4.8 5.7 1.6 5.1 6.1 8.2 4.3 1.3 5. Kálium l.4 7.7 2. IV.2 6.7 2.6 5.1 4. lll. Foszfor l.8 5.7 3. IV.2 2.29.9 3.7 3.3 3.7 2.7 1.3 1.2 3. Foszfor l. Il.2 5.1 4.2 6. Il.3 4.2 2. III.4 7. IV.9 9.2 2.2 7.

Tűzdelésnél 4-6 cm-es tápkockaméret a kívánatos. 1. a hosszú tenyészidejű fajtákat 130-160 napra szedjük. 30 000-50 OOO db/ha. Tenyészterület. A káposzta egyenletes vízellátást igényel. Nyolc hét a váz nélküli tennesztéshez nevelt tápkockás palántanevelés ideje. Betakarítás. fehérje. ldénynorma: rövid tenyészidejű fajtáknál 60-120 mm (2-3 szori öntözéssel). visszaszámlálható (lásd a technológiai változatokat). Szentesi korai. -őszi tennesztésnél 60-70x50-60 cm. A káposzta betakarítására az ültetést követően 60-160 nappal kerül sor. 24 000-33 OOO db/ha. Váz nélküli fóliás tennesztésnél a fólia levétele. Ápolás. A szedés végezhető kézzel és géppel. A rövid tenyészidejű fajtákat 60-90 napra. 37 000-54 OOO db/ha. korai szabadföldinél 20-30 t/ha.és ásványisó-tartalma jelentik táplálkozási értékeit. 28 nappal előtte kell elvetni a magot. a középtenyészidejűeket 90-130 napra. Fajták: Korai érésíí fajták: Július F 1. Öntözés.) Vitamin-. Az állandó helyrevetés idejét a tervezett kiülteléshez is igazíthatjuk. őszi tennesztésben 40-60 t/ha. Szentesi fóliás. nyáron 4 hét alatt lehet jó.4-0. Promasa F 1. Kelkáposzta (Brassica oleracea L. hosszú tenyészidejű fajtáknál 150-300 mm (5-8-szori öntözéssel). -korai szabadföldi tennesztésnél 80+40+40x35-50 cm. a helyrevetett állomány 5-1 O cm-es fejlettségénéL Talajápolás.5-2. Magszükséglet 0.7 kg/hektár. sima palántát nevelni. A szabadföldi technológiák növényeit június elejétől november közepéig szedjük. Sima palántanevelésnél 400-l OOO db/m 2-es állománnyal dolgozunk (2-8 g mag). Szabadföldi ágyban.0 cm mélyre. bullata DucK. A vetésidő a ki ültetési időből. Tőszám beállítás.5 hónapig sekélyen kapáljunk. fejtrágyázzunk. A váz nélküli fóliás takarás alól május közepétől szedhető a fejes káposzta. -nyári tennesztéshez 50-70x40-50 cm. a váz nélküli fóliás tennesztésnél 15-20 t/hektár. convar. Saguna F 1. 135 .A palántanevelés ideje 4-8 hét. Helyszükséglet: tűzdelésig 2000-3000 db/m 2 növényt nevelhetünk (15-20 g/mag). Friss formában fogyasztjuk. Ültetés után 1. A várható tennésátlag. elrendezés: -váz nélküli fóliás tennesztésnél 160+30x30 cm 35 OOO db/hektár.

a szárazságot jobban túri . lcepri nce F1. de nagy termés eléré éhez jó vízell átottságot igényel. a korai szabadfö ldit június e l ej é tő l kezdjük el szedni . lcecrown F1. A fajlagos mútrágyaigényét a 30.ápri lis l 0. Termesztéstechnológiai válw zatok : -váz nélkü li fó li a alatti termesztés (március 1. teljes ki fejlettsége e l ő tt is szedhetjük. A kora i fajták kevé bé t ű rik az e rős napv il ág ítást. amennyiben a piac igényli . Fényigénylik tenyészidej ük alapján vált ozik.zabactföldi tem1 esztés nyári-őszi fogyasztásra (április l. . Venus. Ebben az esetben a fő n övé ny lekerülése után az a l ap tal aj . Talaj -eli'fkészítés.\'tí fajt ák: Frigga.<itt e l e l ő termesztés (október 10-25. H ő i gé ny e részben eltér a fejes káposztáétóL Hidegtúró képessége nagyobb annál. Sant< Taler F 1. Ha az ott jelzett palánt akiültetés i i dő t áll andó helyrevetéssei kívánjuk kiváltani . A több i adat megegyezik a fejes káposztánál leírtakkaL ~po/ás. -szabadföldi korai tem1 esztés (március IS.műv e l és t és az ültetés e l ő k ész ít ésé t szi nt e egy menetben kell elvégezni . Trágyázás. A korai fajtáknál nem szabad sokáig vámi a szedéssel. Áll andó helyrevetésse i és pal ántázás al szaporítható. Gyomtalanítás. Ezeket egy menetben takaríthatjuk be. Ontözés. táblázatban rögzítettük . Glo ter F1.i átte l e l ő. A szerves trágyát a kelkáposzta is igényl i és meghálálja. míg a k éső i e k ezt károsodás nélkül elvi selik.\z nélküli fóliás takarás alól máj us közepétól. Szente.). Wallasa F 1• Kiim yezeti igénye. Kclkáposzla Közép-és késői éré. Lásd a fejes káposztánál és az általános részben leírtakaL Eltérést az átteleló technológia i vá ltozat jelent. Az átteleló kelkáposztál. Az időzí­ tés i adatokal a technológ iai változatok mutatják. A kelkáposzta is rendszeres öntözés mellett ad jó termésátlagoL Az átte leló kelkáposztát általában öntözés nélkü l tem1esztik . május e l ej é t ő l. gár. 28 nappal korábban kell a magot elvetni. mint a fejes káposztáé.).).36. a v. A kelkáposztát kézze l takarítjuk be. i k éső i . Az átteleló kelkáposzta szedését április v égé t ő l .júli us 15. . Amelyik eléri a szedés i érettséget.). szedjük . A késő i e k e t október-november hónapokban szedjük . 136 . kép. mert könynyen felrepednek. apsuma F" Solar. Szaporítás. Betakarítás. A hosszú tenyészidejú fajták túróképessége jobb. áll andó helyrevetésnél tőszámbeá llít ás . Vízig énye ki sebb.10. lcequeen F" Mohác.

5 Nitrogén l.0 9.8 13.3 4.8 5.8 4. ll.8 5.5 9.8 10. lll.0 11.7 4.0 7.4 9.7 9.5 7.0 6.7 10.2 5.3 3. Foszfor l.6 2.1 6.0 9.1 3. lll.5 11.6 3.0 6.6 ll.3 6.2 5. III. lll. IV.1 5. l 3. Il.8 IV.5 8.6 11.9 5.1 9.3 4.4 4. tennőhely A talaj tápanyag-ellátoltság a igen j gyenge gyenge J közepes Kelkáposzta jó igen jó Nitrogén l. l 10.0 8.1 10.8 4.0 12.3 3. IV.7 6.2 6.8 6.6 3. táblázat A kelkáposzta és a karalábé fajlagos (Hatóanyag kg/t) műtrágyaigénye -· Tápelem.6 4.8 4.0 9.8 3.0 6.7 6.6 IV.3 5.1 4.6 4.8 5. Kálium l.30.9 8.3 5.3 5.5 5.8 11.7 4. 10.2 5. Kálium I. 5. 10. 3.6 1.7 2.5 10.2 9.1 4.1 2.5 10.5 6. III.1 2. lll.1 3.3 4.6 !O.5 7.5 12. ll. 6.2 7.5 7.8 4.8 6.2 5.0 5.7 8. l ll .1 2.5 7.4 IV. Foszfor l.6 3.2 4.0 10.3 4.7 5.0 7.7 6.1 1. ll.8 4. ll.3 5.5 10.1 10.6 3.3 4.1 1.6 5.8 137 .1 2.4 IV. 5.6 9.8 5.8 6. ll.0 8.1 9.5 Karalábé 8.0 9.8 5.6 2.3 9.

Triumph.vagy fényhatás is egy-egy újabb "gum ócska" létrejöttét segíti . Idea!. -szabadföldi temJCszté. Szentesi fehér. gongyloides DucH.június 15. A legkisebb hó. A tenyészidóben adott fej trágya kiemelketrágyadó jelentőségű. (Gumó 60 mg/100 g. A fajlagos lll Ú almazza. hogy a karalábé alacsony h őmérsék l e ten tartva . a igényt \bé Karal< kép. Szentesi fóli ás kék. i fajták: Gigant. Talaj-előkész ítés. levél l 50 mg/ 100 g. jó szabrász médj ára változtatja külalakját.és kés/Ji érés1 Szentesi nyári kék. Közép. Szentes i fóli ás. könnyen magszárba megy . 138 . tart táblázat 30. Környezeti igény. nyári-őszi fogyasztásra (április 15. Szentesi tartós kék. . Trágyá zás. Szentesi ősz i fehér. Kék sza lonna. Ezt azzal magyarázhatjuk. téli tárolás ra Uúnius IS-augusztu 30.). Kolibri F 1.) Fajták: Korai él·ész1 faj ták: Blusta.). Táplálkozási értékét nagy C-v itamin-tartalma adja. Szentesi kék.szabadföldi tenneszté . Saroksári fehér. -szabadföldi korai tem1esztés (március 20-ttpri lis l 0. Forcer F 1. Szentesi nyári fehér. Vízigénye nagy és folyamatos vízellátást igényel. ha a pal<1ntakorban alacsony h ő m é rsé kleten tartjuk.) Egyre közkedveltebbé váló zöldségfaj. fő l eg ősz i idő ben . A karalábé tenneszté éhez alaptrágyaként is a gyorsan oldódó és könnyen felvehető hatóanyagú mútrágyákat cé l sze rű használni . 37.). Express..Karalábé (Brassica rupestris convar. Hidegtúró növény. A fejes káposztánál elmondottaka t c é lszerű figye lembe venni. Fényigénye közepes. A számára kedvező tl en . Szentesi hajtatási. hogy a káposztafélék közül a karalábé a legsekélyebben gyökeresedő faj. A fé nyszegény id ősza kban defonn ált gum ót fejleszt.). Eltérés a fejes káposztával való összehasonlításnál . Tern1eszrésrec hJwlág iai válrozarok: -váz nélkü li fóliás Iennesztés (március 1-20.

Termesztéstechnológiai változatok: -váz nélküli fólia alatti tem1esztés (március 1-15. Talaj-elffkészítés. White Fox. Montano F 1. botrytis DucK. Karfiol (Brassica eretica convar. A vetés mélysége 1.). Master Osena. Tőszámbeállítás. külföldön).0 cm. Öntözés. Váz nélküli fóliás termesztésben a 160+20+20+20x18 cm-es elrendezést javasoljuk (100 ezer db/ha). -téli átteleltetéses termesztés (csak hidegtűrő fajtákkal. Hőoptimuma 13 oc. Az állandó helyrevetés időzítését a változatoknál ismertetett ültetéshez igazítjuk (28 nap). illetve kelesztő öntözés. A kései karaláhét teljesen kifejlett állapotban szedjük. B 1-. -szabadföldi nyári termesztés (április l 5-május 15. -szabadföldi korai termesztés (március !5-április l 0. amikor a gumó átmérő­ je elérte a 6-9 cm-t. White Satin. 20x20 cm-től 40x40 cm-ig változik sor. Vízpótló öntözéskor 25-30 mmes vízadagot adjunk. Fejtrágyázás. Lásd a fejes káposztánál leírtakaL 139 . Fajták: Korai érésíí fajták: Carillon. Opaal. Ápolás. Egy hektárról 15-40 tonna/hektár termésátlagot takaríthatunk be.és kés!ii érésíí fajták: Andcs.és tőtávolsága (60-250 ezer db/ha). A folyamatos vízellátásra különösen figyelni kell. 8 2-vitamin-tartalma adja. A kifejlett növény a rózsaképzés idején a hidegre érzékenyebb. Idol Osena. A korai karaláhét akkor kezdjük szedni.). Betakarítás. Suprimax. Winner Oscna. Téli tárolásra a háromsoros. Serrano F 1. Az 50-80 mg/100 g-os C-vitamin-tartalom igen jelentős mennyiség.5-2. Igloo. Tenyészteriilet-igénye a legkisebb a káposztafélék között. A váz nélküli fóliás termesztésből május közepétől. A gyakori kisebb vízadagokkal való öntözést meghálálja. Triton. a korai szabadföldi termesztésből május végétől szedhető a karalábé. Repos. mint a káposzta. Osena.Szaporítás.).) Táplálkozási jelentőségél a benne lévő C-. Környezeti igény. Plana F 1. White Rock. Kiizép. Beiszapoló.). Matra. Szentcsi. Fényigénye azonos a fejes káposztáévaL Vízigénye a rózsaképződés kezdetén a legnagyobb. -szabadföldi ős?i termesztés (június 5-július 25. White Ball. szalagos elrendezéstjavasoljuk: 80+40+40x35 cm (54 OOO db/ha). Goodman. Állandó helyrevetéssei és palántázással termeszthetjük. Gyomtalanítás. Oberon.

2 6. takarásnál 150+35+35x35-40 cm (35-40 ezer növény/ha).5 6.2 6.2 5.9 2. Foszfo r l.9 0. táblázathan fog lalt uk össze.4 1.9 1.4 6. A túlzott nitrogénellátás a konzerváru minóségé t rontja.2 7. 1 6. ll.5 7.4 2.9 2. .9 4.0 7.szabadföldi korai termeszté nél 40-50x30-40 cm. ll.4 2.7 7. ll.5 10. IV.7 7.0 8.5 9.7 5.6 8. Szaporítás. . Fajlagos műtrágyaigé ny é t a 31 .4 3.váz nélküli fóli á.5 9. láblázat A karfiol fajlagos műtrágya igén ye ( Hatóanyag kg/t) A talaj lápanyag-e ll átoll sága Tápelem .9 2. ezért a kálitrágyát eszerint válasszu k meg.9 4.9 3.4 2.38. term ő hely igen gyenge gyenge közepes jó igen jó Nitrogén l.9 1. lll. 6.7 7. káposztán.5 7.4 1.0 8. ben 60-70x50-65 cm. Az irányelvek megegyeznek a feje.4 2. 3 1. 2.4 1.4 3.9 3.ké ei termeszté.7 140 . Az elrendezés a kijvetkezff: .0 6.0 7.6 l l IV.0 8.4 IV .2 7. 8.7 6.2 7. Kálium l.7 8.á lleírtakkal. Ügye lni kell továbbá a karfiol klórérzékenységére is.4 6.8 6.0 7.9 3. kép. lll.0 7. 1 6.5 8.9 5. Karfi ol Trágyázá s. lll.2 6.3 5.5 8.

Lásd a karfiolnál leírtakaL Ta/aj-eh1kész ítés. Szaporítás. provar. Brokkoli (Brassica eretica convar.) A karfiol közeli rokona. Az ősz i karfiolt októberben. rendszeres öntözést kíván. Folyamatos vízellátást igényel. Cruiser F 1. t öves t ő l ki szedjük a karfi olt. A korai karftolt 6. A váz nélküli fóli ás t e m1 esztésb ő l már május kö ze pé tő l kezdjük a karfi ol szedését. Termesztéstec hnolágiai változatok. A korai t erm esz tés bő l május végét ő l szedünk. hogy nitrogénbő l és káliumból 10-15%-kal többet adjunk. kép. italica PLEUCK. eptune F 1. Eltérés. Brokk oli 141 .Ápolás. Öntözés. még haszno íth ató rózsákat adhat. fagymentes helyen tárolva. Gyomtalanítá s.l O alkalommal öntözzük . A termésátl ag a rövid tenyész idejú fajtáknál l 0-20 tonna/hektár. Lásd a fejes káposztánál leírtakat Trágyázás. Ma már a fajták zöme genetikail ag öntakaró. Értékét növeli továbbá nagy A-vitamin-tartalma és a benne l évő nagy mennyi ségú ásványisó-tartalom. a fagyok e l ő tt betakarítjuk. tőszámbe ­ állítás. a hosszú tenyészidejúekn él 15. tőszámbeállít ás. A szé l sősége k et jobban túri . A fejtrágyázásnál a foly amatos 39. C-vitamin -tartalm a 120 mg/ 100 gramm . Fényigénye azonos a karfiolévaL Vízigénye nagy. botrytis DucK. fej trágyázás. Tápanyagigénye megközelíti a karfiolét. a késeit 7. H ő i gény e al acsony. Caravel F 1• Köm yezeti igénye. fagyveszély esetén. A haszonkertbe n. Lásd a fejes kápo ztánál leírtakat Tenyészteriilet-igénye a karfioléval m e~egyező. igen j e l e nt ős. mint a karfi ol.7 alkal ommal .30 t/ha között változik. Betakarítás. Apolás. Gyomtalanítás. Fajták: Laser F 1. tehát ez az ápolási munka fölö leges é vált náluk. spec iális ápolás i munkája volt a rózsafejek takarása.

H őoptimum a 13±7 °C. a gumó lassan fejlődik. téli szedésre (május !5. Br vitaminokat.). de ezt is jól hasznosíthatjuk. Betakarítás. Gyökértömege a talaj 20-30 cm-es rétegét szövi át. Ci tadel F 1. Folyamatos vízellátást kíván. mint a fejes k<\posztáé. A hosszú tenyészidejú fajták a . Öntözés. Talaj-el/fkészítés. Igényli a mély· műv e l és t. Eltérés a karfiolhoz viszonyítva.} Beltartalmi értékeit tekintve.). Fényigénye nagy.és középtenyészidejú fajták ültetése (máj us !5. Addig szedhető. 81 -. 6 g/100 gramm fehérjét és sok ásványi anyagot. Fajták: Asgard F 1. . Tápanyagigénye kisebb.hosszú tenyészidejú fajták. alacsony.20 °C-ot L elvi selik (fő l eg hó alatt).táplátást kell megvalósítani. a legértékesebb káposztaféle.3 hétre oldalrózsákat fejleszt.június 15. Magas h őm érsékleten c ak a szára n ő. Az oldalrózsaképzésre hajlamos fajtáknak még a főrózsa leszedésekor is érdemes nitrogénmútrágyát adni (20-30 kg/hektár).röv id. ezek mérete kisebb. Bimbóskel zott nitrogénell átás nehezíti a bimbó- 142 . kép. Bimbóskel (Brassica oleracea gemmifera DucK. 90-130 mg/100 gramm.15 . A fajtára jellemző rózsanagyság elérésekor vágjuk le a rózsát. Yaliant F 1• Környezeti igény. Kundry F 1. Termesztésteclmológiai változatok: . A tal ajműve l ése megegyezi k a fejes káposztánál leírtakkaL Trágyázás. Igaz. Merl on Fl> Oliver F1. amíg a bimbók még zártak. Vízigénye a káposztafélék között a legki sebb. Párás. C-vitamin-tartalma megközelíti az étkezési paprikáét (a téli id őszakban még felül is múlja). Tartalmaz továbbá A-.ho szú tenyészidejú fajták . A túl40. nedves klíma alatt ad nagy termést. Az <1myékot nem túri. Porter Fl> Roger F 1.). . hogy a brokkoli a rózsa levágása után 1. Titurel F 1.június 15. őszi betakarításni (április l 0-május 30.

7 5.0 3. Ill. táblázatban találj uk. A szélső növények bimbói is előbb válnak szedhetővé.9 5. összesen 140-180 mm-es víznormávaL Betakarítás.4 4. Kézi szedésnél alulról kezdjük. fejtrágyázás.6 6.6 7. 32.4 5.6 4.1 5. Tenyészterület. a felszabaduló erő a bimbók fejlődésére fordítódik.1 7. A fajlagos műtrágyaigényt a 32.1 5. Speciális ápolási munkája a tetejezés. de kiegyenlítettebb bimbókat fejlesztenek. sok esetben idő előtt szétnyílnak.9 5. Foszfor l.3 4.5 6. elrendezés: 70x30-40 cm.6 6.1 5.2 4. egyenletesebb méretű bimbók fejlődnek. termőhely A talaj tápanyag-ellátoltsága igen gyenge gyenge közepes jó igen jó Nitrogén J. Tetejezésre a tervezett szedési idő előtt 3-4 héttel keriJI sor. 5. A szedést augusztus közepétől egészen márciusig folytathatjuk.4 5. IV. A sima palánta kiválóan megfelel e célnak.8 4.6 5.8 4. Ezáltal megszüntetjük a tenyészőcsúcs további növekedését.6 6. lazák maradnak a bimbók. Il.5 6. tőszámbeállítás.1 1.4 6.6 6.1 2. mert a felső bimbók kihajthatnak. mint a belső állomány. Ha csak kevés növénnyel dolgozunk.8 1. Kálium I.8 5.1 2. Öntözés. IV.4 6. Szaporítás.3 0.0 6.5 0.4 4.9 4.7 0. Ill.1 1.2 4. tetejezés nélkül is termeszthetjük.9 6.8 1. Ill. blokkosítva telepíteni.7 1. II. több fényt kapó egyedek bimbófejlődése gyorsabb.1 3. 4-7 alkalommal öntözzük a bimbóskelt.7 3. mert a szélső.1 6. s mindig a kifejlett bimbókat szedjük. 143 .6 2. IV. l 5.2 5. Célszerű szalagosan. táhlázat A bimbóskel fajlagos műtrágyaigénye (Hatóanyag kg/t) Tápelem.7 2.6 3.6 3.fejlődést.9 7. A túl korai tetejezés káros. Ápolás.2 2.4 5.0 6.6 2.1 2. Palántanevelési ideje 4-5 hét. míg a belső sorok egyedei később.3 1. Gyomtalanítás.3 1. Palántaneveléssel és állandó helyrevetéssei termeszthető.7 ll. l m 2-en 500-600 db palántát nevelhetünk fel.

Aprómorzsás. Hid egtű rő zöldségfaj.15 °C. J e l e nt ős ásványianyag-forrás. ha a fej alatti része kemény tapintású. A. fejtrágyázás.). Tárolásra csak a teljesen kemény fejek szed he t ő k . Fajták: Nagaoka 50 F~o Spring Al. Egyesek a nehézkes eredési eml ítik a palántázott tenneszlés hátrányaként Ápolás. Állandó helyrevetésnél a ort ávolság 30-35 cm. Gyom talanítás. F 1. A kívánt L ő t ávo l ság a faj ta habilusa alapján változik (30-40 cm). Betakarítás. A nyári veté ű növények talaj-elő­ készítés i rendszere zerint. Kiemell j e l en tőségű (lehet) a kele zt ő öntözés (5. Akkor kezdhe tő a szedése fri ss fogyasz tásra. tőszámbe­ állítás. Vízigénye nagy. J e ll e m ző tul ajdonsága. nagy zö ldtömeget fejl esz t ő zöldségfaj.és C-vi tamint.30.IO. Fényigénye közepes.l O mm). Öntözés.Kínai kel [Brassica pekinensiss (LOUR).eli'fkészítés. -auguszt usi áll andó helyrevetés (augusztus l. kép. hogy még a karalábénál is korábban felmagzik. Nagy mennyiségben tartalm az fehérjét. Jarov izác iós küszöbértéke 13. A palántázott t e rm esz t és rő l megosz li k a szakemberek véleménye. Fejesedéshez alacsonyabb h ő m é r­ sékletet igényel.). Granat. RUPR. agaoka King F~o Treasure Island F 1• Kiirnyezeti igénye. Röv id tcnyészideje alatt igényli a folyamatos vízell átotts·ígot. Termesztéstechnológiai változatok: ernlesztés csak fe lm agzás ra nem -a váz nélküli fóliás és a korai szabadföldi L haj lamos fajtákkal lehetséges (márc ius 15. általában azonos a többi káposztaféléve L Szaporítás.] Röv id t e ny ész id cjű . Trágyázás. jó sze rk eze tű talajt kell számára készíteni . K ínai kel 144 . Tápanyagigénye nagy. Páraigénye közepes. 41. Talaj.

kép.150 mg/1 00 g C-vitamint tartalm az. Ta/aj-e//íkészítés.Gyökérzöldség-növény ek Petrezselyem [Petroselinum crispum (MILL. Félhosszú. Korai cukor. Cs írázáskor és a kezdeti fejl ő dés hez igénye l sok vi zet.átt eleltetett techno lóg ia (aug usztus IS-október 10 . . Vízig énye. . A. A kifejlett növények . zno ítj ák. A sétáló árnyékot e lvi se li .) NYM.). W. mert a köreire fri ss fo1mában min dig ráteszik .). Mohafodrozatú . A jó víz fe l vevő és a vizet gazdaságosan felhasz náló növénye k közé tartozik. . Hosszú. HILL. em igényli a fri ssen trágyázott tal ajt. · . Fényigénye közepes. Petrezselye m hogy a kelést öntözéssel segít ük. a tömött magágy.). Triplcx . Teszik ezt azért. J e l e ntős továbbá B-vitamin .15 °C hideget is e lviselnek.márc ius 30. A hideget jobban túri . Talaj -e l őkész ítésében legfontosabb a mély vagy m é lyítő szántás. táblázathan rögzítettük. A fajl agos műtrágyai gényét a 33 .másodve tés Uúnius l. Ez azt je lenti . 145 .] A petrezse lyem a magya r konyha né lkülözhetetl en fú sze rező növénye . ami kor a tal ajra rá tudunk menni. mint a sárgarépa. De lta.). Trágyázás. külföldön még racionáli sabban ha. H ő i gé n ye 16±7 °C. Fajták: Bravo ur.tél alá vetés (október 20-november 15. . Tápanyag igényét műtrá­ gyák adagolásával kie légíthetjük. Környezeti igénye. Feltéte l. hogy csak a talaj fe lső részét tömörítjük. Igaz. 42 .10. Ebben az esetben kevésbé ágazik el a gyökér. Fakir.ipari fe ldolgozásra és tárolá ra való tem1esztés (február 25. mert a leve le 120. Termesztéstechnológiai vá /rozawk: -szabadfö ldi korai termesztés (február 20-nH'írcius 15 .és ásványi só-tartalm a.).j úlius 10. Kedvező feltételeket teremtünk a kelé hez és l e h e tősége t adunk a karógyökémek a zavartalan fejl ődés hez . Omega . A b ő vá lasztékon túlm e n őe n a haszonkertben a petrezse lye m magját az évnek mindazon napján vethetjük .

5 4.0 12. 7.4 2.7 4.0 7.0 8.5 6. IV.0 Nitrogén l.0 2.5 3.0 5.5 1.6 0. III.0 12.5 0.0 7.6 5.5 2.0 11.5 2.0 13.1 4.5 2.0 4. lll.0 5.0 1.0 1.5 7. táblázat A petrezselyem és a sárgarépa fajlagos (Hatóanyag kg/t) műtrágyaigénye A talaj tápanyag-ellátoltsága Tápelem.5 l. III.5 6.5 7.0 2.9 1.6 1.0 3.0 3.0 2.4 0. IV. II.6 13.5 0.8 3. IV.5 5. Foszfor 6.1 1. Ill. ll.4 6. Kálium 4.0 6.0 6.0 5.5 5.0 7.0 14.7 1. IV.8 0.5 2.5 6. IV.0 8.5 1.0 4.7 2.0 3. tennőhely igen gyenge gyenge közepes Petrezselyem jó igen jó Nitrogén l.7 2. 4.5 1.7 2.5 4.7 1.0 6.3 1.7 7.5 1.0 3.8 4.9 3. ll.3 5.8 6.6 14.0 2.8 5.7 0.0 1.4 2.5 4. III.5 n.0 l.0 146 .0 1.7 1.5 4.4 2.6 4.0 3.5 5.0 6.0 7.5 3.0 2.7 1. IV.6 0.0 1.0 4.5 2.0 Sárgarépa 4.0 3.0 6.5 4.0 3.5 2.6 1.7 2.3 0.0 3.5 0.5 7.0 7.0 5. 13.33. Ill. II.3 2.8 l.7 6.2 9. Kálium 2.0 4.5 0.5 3. ll. Foszfor l.

az előzőeknél még nagyobb répatestúek): Bergen F 1. Magszükséglet l . foszfor-. Narova F 1. fejtrágyázás. Értékesíthető levelesen. Ezenkívül tartalmaz B 1-. Danvers 126. A petrezselymet szaporíthatjuk állandó helyrevetéssei és a haszonkertben palántázható is. levelétől megfosztva és petrezselyemzöldként. Elterjedt a soros vetés. A gyökeret ősszel. 147 . kúp alakú fajták): Arany. októberben-november hó elején szedjük fel. Fena F 1. A lőtávolság l-2 cm. az előző csoportnál hosszabb répatestúek): Almara F 1.~jták (széles vállú. ikersoros és szalagos. Asványi anyagai közül kiemeljük a kalcium-. A sortávolság 30-40 cm között változik. Tip-top. Parana F 1. Az elrendezés lehet soros. A vetésmélység 2-3 cm.és C-vitamint. Gyakoribb a síkművelés.8 kg/hektár. Marimba F 1. Fedora F 1. Ritkításnál arra ügyeljünk. illetve 15 mm-es vállátmérőnél kezdjük szedni. Chantenay típusú fajták (középhosszú. tőszámbeállítás. Vita Longa. Karotan. Nantes Fancy. Dana F 1. · Bz-. Fiakker típusú l'. pótolnunk kell. A művelési mód lehet sík és bakhátas. Formula. Fertődi korai. értéktelenné válnak. gyökérként. Tarnino F 1. hogy a gyökerek ne érjenek össze. Vízpótló öntözésre 2-3 alkalommal kerül sor. A magvetést kelésig "víz alatt" kell tartani.5-l . csomózva. rövid répatestúek) Amszterdami. Napoli F 1. mert akkor derformálódnak. Várható termésátlag (gyökér) 10-30 t/ha. Amszterdam Indu. vastartalmát Cukortartalma 6%. Mivel sekélyen vetünk. Ápolás: gyomtalanítás. Vörös óriás. B6 . Vetésfolyóméterenként 50-75 db magot vetünk. Nanthya F 1. Tourina F 1• Berlicum típusú fajták (hengeres. sativus) Egyik legjelentősebb ka~otinforrásunk (7 mg/100 g). Chantal F 1. Öntözés. 30-40 mm-es vízadaggaL Betakarítás. ssp. Nairobi F 1. Bertaoda Fl> Bertop F 1. A tőszámot a fajta . A leveles petrezselymet 10. csomózva. Mokum F 1• Nanti típusú fajták (hengeres. kúp alakú fajták). függvényében határozzuk meg. Keszthelyi hengeres. Fajták: a fajtákat alakkörök szerint csoportosítjuk: Amszterdam típusú fajták (hengeres.Szaporítás. Elterjedtebb az állandó helyrevetés. Nanti. Trophy. a talaj felső rétegéből a szél gyorsan kifújja a nedvességet. Amszterdam Minicor. Chantenay Longidor. Fiakker Regol. A levelet szinte az első lomblevél kifejlődésétől szedhetjük. Flacoro. nagytestú. Nantucket F1. Jaguár F 1. Sárgarépa (Daucus carota L. sebből 20-35 db növényt takarítunk be. Nanti Forto. Feonia Banta.

július 10. kötött talajon a nitrogén el ső felét. Sárgarépa 148 . 44 . Szerves trágyát nem igényel.és a kálium-műtrá­ gyát. illetve túl magas h őm é rsékl e te n a sárgarépa színanyaga i nem tudnak k e ll őe n kifej/ l ődni. A szinte kifejlett répatest nehezen jut vízhez. . Tápanyagigé nye mútrágyákkal kiel ég íth e tő. Környezeti igénye. Va/ery típus/Í fajta: Fertődi vörös.előkészítő rendszere szerint járunk el.St. szerves anyagban gazdag talajban ún. A mag 4-6 °C-nál igénye 16±7 o kezd cs írázni. . Megjegyezzük. A túlzott nitrogénadagolás nitrátfelhalmozódást okozhat.). Fényigénye közepes.20 °C közötti tartom ány. A nagyobb fagyot nem túri .márci us 15. szőrös répák fejl ődn e k . aprómagvú növények tal aj. tömölt. táblázat tartalmazza.). Vízigénye . tárolásra (március 1. Száraz. szántás elmunkálása. Második el őid ézőj e a fonálféreg (Meloidogyne hapl a). A gyöké rfej l ő dés legkedvezőbb h őm érsé kl e te a 15.ipari feldolgozásra . A csírázáshoz és kezdeti fejl ődéséh ez sok vizet igényel. agyon alacsony. A sétáló árvásár 43. köves). Fajlagos mútrágyaigényét a 30. júniusig hosszú tenyészidejú.30. Trágyá zás. ezért a számtalan fehér gyökeret indítja beszerzésére. májusig vet h e t ő.másodvetés (május l. ősz i mélyszántás.e lőkészítés. Őszi mélyszántássa l dolgozzuk be a talajba a foszfor. Pári1. a tömör magágy.25 °C. Ta/aj. Kora tavaszi vetés ű. kép. Harmadik a csíragyökéren kialakuló nekrózis. hogy korai fajta: júliusig középérésú. tarlóhántás ápolása.si nyékot a sárgar' pa is elvi se li . Csírázási optimurna 18. kép. Első a rossz talajszerkezet (pl. tarlóhántás elmunkálása. tavasszal magágykészítés. Itt is nagyon fontos a jó tal ajszerkezet. illetve nyári v e t és ű . Termesztéste chnológiai változatok: -szabadföldi korai termesztés (február 20. Optimális hóc. Címszavakban: tarl óhántás. A répatest elágazódása három okra veze thet ő vis za.).

indítótrágyaként adjuk. a Fiakker típusokat októberben takarítjuk be. PP-vitaminokat és jelentős tömegben szénhidrátot. A Chantenay típusokat fővetésből augusztustól. talajlazítás. Fiakker típusoknál 40-50 t/ha lehet. 1 tonna terméssel 6 kg nitrogént. Pasztinák (Pastinaca sativa L. Fényigénye a sárgarépáéval megegyező. Vízigénye nagy. Vízpótló öntözésre május vége és augusztus közepe között kerül sor. Tartalmaz A-. retek) hozzákevemi. a petrezselyemnél kevert vetést alkalmazni. Hidegtűrő növény. C-. laza talajon. kötött talajon a nitrogén második felét. a levelet sem embemek. Fajták: Guernsey.) A gyökerét fogyasztjuk. Bz-.Tavasszal. Termesztéstechnológiai változatok: -szabadföldi korai termesztés (február 20-március 15. június közepéig 1-2 alkalommal a nitrogén második felét. Chantenay típusoknál 25-30 t/ha. A sorelrendezés egysoros. Gyomirtás. Fejtrágyaként. Ebből megmarad 20-25 növény folyóméterenként A petrezselyemnél elmondottak ide is érvényesek. sorjelző (gyorsan csírázó) növény magját (saláta. Magvai 3-4 °C-on már csírázni kezdenek. Várható termésátlag: Nanti típusoknál 20-25 tonna/hektár. A Nanti típusokat. Levelének érintése az érzékeny bőrű emberekre káros hatású. Csírázáskor és fejlődésekezdetén kíván sok vizet. Fertődi félhosszú. A vetésmélység 2-3 cm.). 3-4 alkalommal. 30-35x4 cm (40-50 db mag/fm). szalagosan vetni. tőszámbeállítás (ritkítás). 4 kg faszfort és 12 kg káliumot vonunk ki a talajból. Ápolás. A vetésidőpontokat a technológiai változatoknál közöltük. Környezeti igénye. Célszerű a sárgarépánál. -szabadföldi tömegtermesztés (március 1-30. Kelesztő öntözés. 30-40 mm-es vízadaggaL Betakarítás. sem állatnak ne adjuk. Időpontja fajta és termesztési cél függvénye. Lásd a sárgarépánál leírtakat Trágyázás. másodvetésből október végétől szedhetjük. B 1-. Gyökerének beltartalmi értékei kiemelkedőek. öntözés mellett. Vetőmagigény 2-4 kg/hektár. Szaporítás. Talaj-eli'Jkészítés. lehet ikersorban. fővetésből július közepétől. amíg ki nem kel.). Laza homoktalajon a nitrogén első felét. 149 . Öntözés.

2-3 cm méSzaporítás. trom. ~polás.4000 növényt kapun lomblevelek megjelenésekor első 2-3 cm-es tőtávolságra tűzdeljük.5-1 g/m 2 magot. 5-6 cm-es sortávolságra és Ebből tűzdelésre 3000. A zeller tápanyagigénye nagy. Frissen trá. ízanyaga nélkülözhetetlen az Brilliant. Gum ós zeller [Apium graveo/ens L. Vízigénye nagy. Egy-két öntözést meghálál. optimá körül oc 20 ése Fejlőd é.ságra. számá zet szerve i ember talma. Fajlagos műtrágyaigén és tűzdeletlen tűzdelt Lehet ztjük Szaporítás. A zellert palántáról tennes (sima) palántát ültetni. Frigga. az 2). mint a sárgaKörnyezeti igénye. Imperator. a yét gyázott területre ültessük. tábláza 34. b.. késő ákot Betakarítás. tehát nagyob nem szokták ezért lis. Csak a sima felüTalaj-el/Jkészítés. Ja meg! Vet/Jmagszükséglet 3-5 kg/hektár. répáé vagy a petrezselyem korán kiültetni. Várható tennésátlag 15-25 tonna/hektár. Apia. Luna F 1. Vitaminra. Vigyázat. tőszámbeállítás (ritkítás). Az istállótrágyá t tartalmazza. Optimális hőigénye 19±7 °C. Mars. Monostorpályi. Snehvide. Tűzdeléses palántaneveléshez február közepén k. tett magágy a tömörí égig mélys i ültetés letű. Biztonsággal csak öntözött területen tennes t: változa Termesztéstechnológiai -szaba dföldi palántázott tennesztés (május !O-június 10. Hegykői. március elején vetünk. Alba. Ontözés. Fényigénye megegyezik a sárgarépáéval. rapaceum (MILL . átlag. Roka. (500-1 000 db/m r végén. zthető. 150 . t igényli.) GAUD ICH] és ásványianyag-tarGumója és levele egyaránt értékes táplálékunk. 2 vetjük a magot (3-4 g/m ). jó szerkezetű. A pasztin földből. Palántázáshoz jó ágyat kell készítenünk. Tűzdelés nélküli palántanevelésnél februá 0. Amszterdam r. Cascade. Mento Ofir. Gyomtalanítás. Fajták: Afina. 30-45 cm-es sortávolságra és 1-2 cm tőtávol csak egy évig tartégél képess csírázó ag vetőm a ~yen vetjük a magját. gyommentes. nagyobb lesz a tennés szedjük ki a előtt beállta fagyok a ősszel. Trágyázás. az megfelelő. convar. Duplex.). Alabás Struik.

6 2.8 III.2 3. II.8 5.0 4.0 12.8 4.8 1.6 13.5 0.6 4.0 12.5 7.4 4. ll.0 1.2 9.8 2.0 5.0 7.2 4.2 5.5 6.0 5.4 6.8 2.0 9.2 1. IV.6 14.0 4. Kálium l.4 0.0 2. 10.6 1.6 III.0 2.5 3.0 3.5 3. 4.5 4. IV.6 4. ll.4 2.0 4.3 6.7 5. Foszfor I.6 3.0 3.0 14.0 11.0 5.0 13. tennőhely igen gyenge gyenge közepes Gumós zeller jó igen jó Nitrogén I.0 2.2 1. III.0 8.7 4.0 1.0 4.9 1.5 Retek 3.9 3.0 12. Kálium l.4 2.4 0.8 3.0 2. III.0 3. Il. IV.0 10.8 4. 3.5 5.4 0.34.0 4.0 151 .0 1.2 2.0 1.0 6.0 5.3 8.5 2.3 6.6 2. IV.8 3.5 3. II.5 4.0 8.0 2.0 4.5 4.0 11. táblázat A gumús zeller és a retek fajlagos műtrágyaigénye (Hatóanyag kg/t) A talaj tápanyag-ellátoltsága Tápelem.5 3.3 4.5 4.2 6.0 5.8 2.0 13. 5.0 7.2 5.0 1.8 6. IV.5 15.7 5. 13. ll. Foszfor I.3 0.0 III.5 2.5 4.1 2. III.0 2. IV.5 6.5 7.8 0.0 2.0 13.0 1.5 0.5 0.7 2.2 1.3 1.8 2.7 0.7 Nitrogén l.

Tavasz gyöngye. Fol yam atos víz e ll átás t igénye l. Fényigény e. Magja már 3 °C-on csírázni kezd . Szahadfii ldi fajták: Erfurti kerek fekete. Környeze ti igénye. kic i gum ót fejleszt. fejtrágy< a gum ók oldalgyökereinek e ltávolítása . Ma már nem végzik . Korund . Mikepérc s i vaj . Vízigénye nagy. 30-40 mm -es vízadaggal öntözünk . Je ll egzetes cs ípős ízét kéntart almú vegy ül etei adj ák. Hónapos rel ek 152 . Húsvéti rózsa. kép. pudvásod ik . ti sztítju k és hűv ös helyen tároljuk. ikersoros. s benne 25-35 cm-re ültetve a pal ántákat. Az ápoláson és tápl áláson múlik . izás . C-vitamin -tartalma vetekszik a paradicso mévaL Fajták : Hajtarási fajták (de szabadfö ldön is tem1eszth et ő hónapos retkek): Certina.35 tonna/hektár. A hónapos retek magas h ő m é rsékl ete n nagy lombozato t. Gyomtal anítás. A leggyakoribb sortávol ság az 50 cm széles sor. szalagos. mert akkor m eg n ő ugyan a g um ó. Jánosnapi . Tavaszi piro . Ilyenkor vi ssza ke ll venni a tápanyagbó l és a víz b ő l. Jégcsap. Szentesi hajtató. apró gum óval. E l é rh e t ő termésátl ag 15. csak a lomb . Öntiizés. A rövid tenyészid ejúek szedését már júliusban e lkezdjük . A t e ny ész id ő b e n 6-7 alkal omm al. A kifejlett gum ókat a fagyo k beá llt a e l ő tt szedjük . A gum ók fe lrepedése az egyenetl en víze ll átás eredménye. Korai legj obb. Retek (Raphan us sativus L) ye rsen fogyasztjuk . H ő i gén ye alacsony ( 13±7 °C). Müncheni sör. zsákszöve ttel dörzsö lve. Sora. A rég i fajtáknál e lfogadott eljárás volt Ápolás. Ültetésko r beiszapoló öntözé t adunk . Szentes i óri ás vaj . Patríc ia. 45 . levelesen . Betakarítás. A túl zott adagolás sem jó. Ebben az esetben több tápanyago! és vi zet ke ll adni . Sokan panaszo lják . de benne a hús megszaka d . hogy a g um ó mekkorára n ő. hogy nem n őtt meg a gum ó. A g um ók é p ződés csak e rős fény hatásá ra töké letes. A ze llert rendszere sen ke ll öntözni.A növénye lrendezés lehet soros.

ráhelyezzük a talajra. Az őszi relket is 30-40 cm-cs sortávolságra és 6-8 cm tőtávolságra célszerű vetni. A ragasztás után száradni hagyjuk a papírt és tároljuk a "vetés" idejéig. 5x5 cm-es kötésben megvonalazzuk a papírt. A mag gyorsan kikel. canditiva ALEF. ssp. Minim<ílis ápolási munkát igényel. Br.) Táplálkozási értékét B 1-. Várható termésátlag 7-20 tonna/hektár. mcrt elősegíti a retek pudvásodását. -szabadföldi korai termesztés (február 20-március 30. valamint ásványisó. Fajták: Bíborgömb. Littre Ball.). Rubin. A talaj-clökészítés menetét a vetés időpontja és az elővete­ mény Ickerülése szabja meg. s ezzel jelöljük ki a mag helyét. kalappapír) való ragasztása. a téli relekét a nyári vetésű növények talaj-előké­ szítö rendszere szerint végezzük. majd 1-1. Szükség szerint gyomtalanítunk. 5x5 cm-re. Bíborhenger. amikor deszkalapra vagy hengcrre szerelünk 1-1. Lapogatjuk. Regala. Talaj-elffkészítés. crassa provar. esculenta convar.5 cm mély fogakat. a mctszéspontokra tennészetes eredetű papírragasztóval vagy csirizzel felragasztunk egy-egy magot.). Vetőmagigény 400 db/m 2. A túlzott nitrogénbőség káros. Betakarítás. Nero. Öntözés. Bordo. gyakran öntözzük a hónapos retket. Ápolás. Cékla (Beta vulgaris L. Az őszi-téli relket 20-30 mm-es vízadaggal öntözzük.). Szaporítás. csomagoló-.Termesztéstcchno/i!giai változatok: -váz nélküli fólia alatti termesztés (február l O-március 5. A korai tenncsztésben. táhlázathan rögzítettük. Gazdasági érettségben szedjük. Forono. A nyári retket 30-35 cm-cs sortávolságra és 4-6 cm-es tőtávolságra vetjük. Hasonló eljárás. Detroit. C.5 cm vastag takaróföldet rostálunk rá. 153 . nedvesítjük. krepp-. -nyári retek tennesztése (március !5-április 30. Ielapogatjuk a lyukak helyét. Közepes tápanyagigényű növény. házikertben elterjedt a retekmag papírra (pl. Kis vízadagokkal.). Trágyázás. Pronto. Szerves trágyát nem igényel.és P-vitamin-. -őszi-téli retek tennesztése (július 15-30. Készen van a vetés. "Vetéskor" letekerjük a papírt. Fajlagos műtrágyaigényét a 34. Vetünk (egyesével). Vetőmagigény 400 db/m 2• A Szentesi óriás vajrelket 8x8 cm-re vetjük. A hónapos és a nyári retek talaj-elökészítésé t a kora tavaszi vetésű növények. Sűrű vetésnél elengedhetetlen a ritkítás.és cukortartalma adja.

-szabad földi tem1 e ztés tárolásra Uúlius 15-30. Várható termésátl ag 15-30 tonna/he ktár. Hó igénye 19±7 °C.máj us 15. Ke lesztó öntözéskor 5.10 mm vi zet adunk. Vízigénye fejl óctése valamennyi szakaszában j e l e nt ős . Döntő a mé ly műve l és . Káliumb ól sokat igényel. egyelés.) (egyéves). a gondos magágykészítés. Ta/aj -elrJkészítés. Termesztéstechno /6giai változatok: -szabad földi tavaszi. táhlázat tartalm azza. 30-40 cm -es sortávolságra és 3-4 cm tótávolságra vet46.Környez eti 1genye. Termesz téstechnikai változatok: -szabadföldi termesztés (március 25-április 15 . altal ajlazítással. 3-4 cm mélyre. Fajták : Fajtavált ozatai vannak. tömegtermesztés (áprili s !5. 154 . kép. 10. A növény 13-24 o . Környez eti igénye. Hóigény e alapján a hidegtúró zöldségfajok közé tartozik. ~po/ás.15 cm-re. c között érzi jól magát.). Szaporítás.). Két-háro m alkalommal adjuk. Fényigénye nagy Vízigénye közepes. A tárolás ra temlesztett cékl át a fagyok e l őtt kell kiszedni . Magja 10 °C alatt nehezen csírázik. Áll andó helyreve téssei szaporítjuk . Betakarítás. . Gyomta lanítás. Ta/aj. Cékla jük. Tápanyagigénye közepes. Feketegyökér (Scorzonera hispanica L. Fényigénye nagy.) Tápanyagokban gazdag. Lásd a reteknél leírtakaL Trágyázás. Ontazés. Fajlagos műtrágy a i gén yét a 35.kétéves termesztés (augusztus 15-szept ember 20. a spárgaétellel fe l é rő. amikor a fajtára je ll em ző nagyságo t elérte. melyek között nincs lényeges kül önbség. Vízpótl ó öntözés adagja 30-40 mm.). ízletes gyökerét fogyasztjuk.e/6készít és. Már lúdtojás nagyság elérésétó l szedh e t ő.

0 3. ll. táblázat A cékla és a torma fajlagos műtrágyaigénye (Hatóanyag kg/t} A talaj tápanyag-ellátoltsága Tápelem.3 4.0 2.7 1.0 5. III.0 1. 23 25 27 29 19 21 23 25 12 14 16 18 7 8 9 12 4 5 5 7 Il.2 1. Kálium l.4 2.0 7.8 IV. ll.5 0.5 45 49 38 40 42 44 25 27 29 31 12 13 14 !9 5 6 7 8 -- 155 .5 2. 41 44.0 2. III.0 5. Foszfor l.5 5. IV. Ill.5 9 3.0 4. termőhely igen gyenge gyenge közepes Cékla jó igen jó Nitrogén l.3 1.5 7 7.6 4.5 4.7 4.5 4 3.2 1.0 12.0 1. IV.0 8.7 5. lY.0 14.0 11.0 3.6 14.5 5.0 IV. Ill. ll.5 0. Foszfor I.8 12 13 6.5 3 3 ll.5 3. ll. 4.2 2 2.5 3. Kálium l. 4.2 2.0 2.8 5.0 2.0 8.0 12.7 0.4 6.0 4.5 3.0 2.2 2. 13 15 16 18 10 10. lll.0 3. Ill.6 0.8 4.5 3.5 2.0 Nitrogén l.0 Torma 4. 13.0 5.5 4.2 9. lY.6 13.0 13.35.0 2.2 1.0 5.

Kétévesként augusztus-szeptember hónapokban. Berakarírús. A fe lszedett gyöke reket h űv ös helyen. Krenax. Téli benthagyásnál sza lmával vagy trágyáva lt akaljuk a sorokat. mert tej nedvet tartalm aznak. Bajor. 156 . Ápolás. a Nürnbergi édes. Egyéves te1meszté ben március v égé tő l ápri li s közepéig vetjük. humuszos talajon terem megbízhatóan. A szedés ideje ok t óbert ő l-áp rili s i g tart. kép . a Nürnbergi és Erl angeni e rősen csípős .47. pincében. tápo ldatozni. Swporírás. Óvatosan szedjük ki a gyökereket. Kül önl eges ápolási munka a gyak ran e l őt örő magsz<1rak ki tördelése. csak azonnali fogyasztásra használható. Ha beszakad a gyökér. elfolyik a tejnedv . Fajrái: Magyarországon eli smert faj tái nincsenek. Önrözés. Term esztjük a Debreceni édes-nemes. 25-35 cm -es so rléívo l ágra és 4-6 cm t ő t ávo l ság ra . csak tápanyagban gazdag. Tápanyag igénye nagy. 3-4 cm mélyen vetjük . K ülönlcgesség a fckcicgyökér Trágyúzús. Júliusban cé l sze rű öntözni . Gyomta lanítás . Torma (A rmoracia lapathifolia Jó GILIB) min őségű árut csak egyéves termesztéssei állíthatunk e l ő be l ő l e. veremben tárolhatjuk. Hamburgi. Várható term ésátlag 10-25 tonna/hektár. Malini Bagaméri fajtákat. Spreewa ldi .

Senshyu Yellow. a sétáló árnyékot is elviseli. Makói CR. Braunschweigi. Ápolás. Perla Secunda. Kedveli a mélyebb fekvésű. Fertődi ezüstfehér.) A vöröshagymát sokféle formában (friss. Copra F . A hosszabb és ferdén (30-40 °C-ban) ültetett gyökereknél a csúcsi rügy kihajtása után kibontják a bakhátat és lemorzso!ják a rügyeket. konzerv. Nagy adagú (50-60 tonna/hektár) szerves trágyát igényel. Gyomtalanítás. 1 Express Yellow F 1. 157 . vasszaL A talpgyökereket kötegeljük. Piroska. Hagymafélék Vöröshagyma (Allium cepa L. A szaporítóanyagot szedhetjük ősszel. Várható termésátlag: 6-8 tonna/hektár. Leszedjük és kötegeljük a talpgyökereket A megmaradó. hűvös helyen tároljuk.és cukortartalma. Szaporítás. Hidegtűrő növény 13±7 oc. Fajlagos műtnígyaigénye is nagy (lásd 35. Talpgyökerekről szaporíthatjuk. Csípős ízét allilszulfid-tartalma okozza. Pannonia. Tétényi rubin. Betakarítás. Yellowstone F • 1 Gyöngyhagymák: Barletta. megtisztított gyökereket kötegelve. Jelentős szénhidrát. Homok közölt tároljuk a kötegeket A növényelrendezés 70-100 cm-es sortávolság. hogy simább gyökeret kapjunk. Fényigénye közepes. 25-25 cm vagy 1-2 cm hosszú talpgyökerekról szaporítjuk. Ontiizés. szárítmány stb. táhlázatot). illetve ta. Környezeti igénye. Banco. mély talaj-előkészítést igényel. illetve föld fölötti részét megjelölni. Stuttgarti óriás. Pompey. Fajták: Alix. őszi és tavaszi ültetéssel. Kiemelkedik C-vitamin-tartalma. A lombot eltávolítjuk a fögyökérről. Favorit. A nagy hidegek beállta előtt kiszántjuk az egész növényt. Makói fehér.K iirnyezeti igénye. Makói 104. Aroma. párás levegőjű helyeket. hogy fölöttük 2-3 cm vastag földréteg legyen. Hőoptimuma 19±7 oc.) naponta fogyasztjuk. Trágyázás. Sonkahagyma. 15-25 cm-es lőtávolság. Fagytűrőképessége jó. Alsógödi. Tisza I. vagy ömlesztve párás. Vízigénye nagy. Keep Weel F 1. Talaj-elffkészítés. Makói. s célszerű a dugványok föld felőli. Csírázása 4-5 °C-on megindul. Az egyéves tom1a gondos. fejtrágyázás. A tomlát a ceruzavastagságú. Bolero. Bóséges vízellátást igényel. Termesztéstechnoh!giai változat. A dugv<ínyokat olyan mélyre ültetjük. Tartós szárazság esetén nagyon meghálálja az öntözést. Makói bronz.

egyéves termesztésben (4x25+50 cm).és kálium 60%-át. Szaporítás. dughagymáról és palántáról egyaránt szaporítható.alaptalaj-művelésben. .). őszi mélyszántás. • dughagymáról (szeptember !0-október 10. .és kálium-műtrágya teljes törnegél ősszel adjuk. indítótrágyaként juttatjuk ki. nagy szárazanyag-tartalmú fajtákat termesztjük. gabonasortávolságra vetve (12. Vízigénye.Dughagymatermesztésnél az elrendezés 4x(24+4)+55 cm (600-900 db mag/fm). Vetés előtti talaj-előkészítés kombinátorozás a vetést megelőző napokban.5 cm). Az egyéves termesztésben a foszfor. 2-3 cm mélyen vetve. Fejtrágyaként a nitrogén 40%-át juttatjuk ki. A vöröshagyma tápanyagigényét műtrágyák adagolásával elégítjük ki. A hagyma szereti a sok fényt. Sima hengerezés. aprómagvú növények talajművelési rendszere az irányadó nála. A nitrogén 70%-át ősszel. A szükséges foszfor. a nitrogén 30%-át adjuk alaptrágya ként Indítótrágyaként adjuk a foszfor. -Nyári vetésű vöröshagyma (4x25+50 cm).zöldhagyma-termesztés: • magról vetve Uúlius 15-31. 158 .étkezési hagyma dughagymás termesztése (2 éves termesztés). tarlóhántás ápolása. Talaj-elffkészítés.Fényigénye. Fajlagos műtrágyaigényüket a 36. A dughagymáról való szaporításnál öntözés nélkül termesztjük a hagymát. . tarlóhántás elmunkálása.Gyöngyhagymának termesztve. • nyári vetés (augusztus 15-25. hogy tömött.). Tarlóhántás.).). 100-110 kg/hektár vetőmagigénnyel. 90-100 kg mag szükséges hektáronként. Termesztéstechnológiai változatok: -dughagym a termesztése (március 10-30. Trágyázás. a nitrogén 30%-át. • tavaszi vetésű étkezési hagyma (március 10-április 10. morzsás magágyat kapjunk. táblázat tartalmazza. (március !5-április 15. a fennmaradó mennyiséget tavasszal.).). A mérsékelten vízigényes fajok csoportjába tartozik. A kora tavaszi vetésű. A vöröshagyma megvetéssel. Magvetéssei szaporítjuk a gyors növekedésű (egyéves termesztésű) fajtákat. . -Tavaszi vetésű. Gyenge megvilágítás mellett nagy termésre nem számíthatunk.és káliumtartalmú műtrágyák 40%-át.Dughagymás termesztés. Dughagymáról a lassú növekedésű. -étkezési hagyma magról való termesztési változatai (egyéves termesztés): • gyöngyhagymának (március 10-30. 7 kg/hektár magigénnyeL .). 2-3 cm mélyre vetve. 5-6 kg/ha vetőmag­ mennyiséggel. szántás-elmunkálás .

0 7.közegyenge ge pes jó igen jó Nitrogén \C (l) """' l.0 6.0 4.5 6.5 4.5 7.5 6.0 6.5 7.5 3.5 6.0 4.5 8.0 7.0 5.0 8.5 4.0 5.0 5.0 4.5 6.0 6.0 l l. IV.0 5. Il.5 5.5 4.0 6.0 6.0 3.5 8.5 4.0 8.0 3.5 7.5 4.5 4.5 3. Ill. táblázat Vöröshagyma fajlagos műtrágyaigénye (Hatóanyag kg/t) A talaj tápanyag-ellátottsága Tápelem.5 4.5 9.0 l.0 7.5 4.5 3.5 3.5 5.0 6.5 5.0 7.0 4.5 3.0 4.5 6.0 6.5 6.0 5.5 4.36.5 6. 8.0 3.5 6.5 6.5 3.0 6.0 8.0 .0 7.5 3.0 7.5 7.0 7.0 5.0 5.5 5.5 4.0 3.5 4.5 4.0 3. IV.0 5.5 5.5 7.5 3. Il.5 2.5 7.5 7.0 3.5 4.5 5.5 8.0 5.0 4.5 5.5 5.5 4.5 4.5 7.0 3. Kálium 7.0 4.0 4.0 7.0 5. Foszfor 6.0 2.0 9.0 6.0 3.5 3.5 8.5 4.5 4.0 5.5 6.5 5.5 4.5 6.0 5.5 7. Il.5 2.0 4.0 5.0 7.5 4.5 3.0 6.0 7.0 4.5 4.5 2.5 7.5 5.0 6. termőhely Dughagyma igen gyengyenge ge közepes igen jó Dughagymáról ültetett étkezési vöröshagyma jó igen gyengyenge ge közepes jó igen jó Magról vetett étkezési vöröshagyma igen gy en.0 8.0 4.5 8.5 5.5 5.0 4.0 5.5 7.0 7.0 6.5 7.0 7.0 7.0 5.5 3.0 6.0 9.5 7.0 3.5 7.5 5.5 5.0 8.0 8.0 4.5 7. III.0 4.0 5.0 7.0 5.0 4.5 8.5 3.5 6.5 6.5 2.0 3.0 2.0 7.0 8.5 3.0 6.5 4.0 5.0 3.5 4. III.5 5.0 5. IV.0 5.5 5.0 7.

osztályú. osztályú. használha szár. júniusban javasoljuk. A parasztember régen a kemencére tette a dughagymát és tökélctes hőkeze­ lést kapott. Gyomtalanítás. A haszonkertben külön ápolási munka a magszárak kitörése. magról 15-30 t/ha. Egy hektárra 0.ll. illetve nyári vetést június-júl ius hónapokban szedjük. a mérettől függően.7 g/db.l.Piklesz. . annál jobb lesz a hagyma ó barnás minősége. Ápolás. vágott. osztályú. A korán eltávolított bördő jele a levelek közölt meghúzód nem hagymát bördős tt eltávolíto későn A tó. osztályú. Várható termésátlagok: . hogy a magszárképz6dést megakadályozzák.9 g/db. Öntözés. Az ültetés mélységc 3-5 cm. Ettől a hagyma még . -III. Egy folyóméterre 12-22 db-ot duggatunk. A dughagym át július végén. 0. 10-60 nap kell hozzá.5 tonna dughagymát számítunk. kimászik a földből. 1. 23-26 mm. 14-16 mm. -IV. Előtte. Minél cl6bb kipattintjuk a "bördőt" a tőbő!. Ha sekélyen duggatjuk.8 g/db. A tavaszi vctésű. július elejétől főzőhagymának szedhetjük. -étkezés i hagyma: dughagymából 15-25 t/ha. 160 . 17-19 mm.4 g/db.8 g/db. l . Betakarítás. 2. A mércttől függően. egyéves hagymát augusztus eleje és szeptember közepe között takarítjuk be. A zöld. júniusban 1-2-szer 30-40 mm. május végén 30-40 mm. A h6kezelést 30-38 oc hőmérsékleten tartással érik cl. tudjuk használni Fejtrágyázását május végén. 20-22 mm. 11-13 mm. júliusban 1-3-szor 30-40 mm. 3. 2-3 lombleveles fejlettségnél 20-30 mm. augusztus elején 30-40 mm vízadaggal öntözünk. Kcleszt6 öntözés 10 mm vízadaggal. A hagymát 4-6 napig renden szárítjuk. Csak az egyéves technológiai változatnál kerül rá sor.7-2. A kétéves termesztésben augusztus első felére beérik a hagyma. A dughagymát hőkezelik. . -Zs ika 5-l O mm.dughagymából 10-14 tonna/hektár. augusztus elején takarítjuk be.A dughagym át mérete szcrinti osztályokba sorolták: . 6 g/db.

Csak tökéletesen beérett és egészséges gerezdeket duggassunk. Hőigénye a vöröshagymáéval megegyező. Gyomtalanítás. Fényigénye nagy. Vízigénye kicsi. -tavaszi ültetésű termesztés (március 1-15. Telepítés után könnyű boronával simítsuk el és hengerezzük sima hengerrel a területet. Trágyázás. 26% szénhidrátot. palántázott termesztés (április 5-25. Szaporítás. Illóolajának erős baktericid (baktériumölő) hatása van. Termesztéstechnológiai változatok: -őszi ültetésű termesztés (október l 0-20. Betakarítás.). Sor. Hőoptimuma 19±7 °C.). a téli fajták nálunk különösebb gond nélkül áttelelnek. Általában öntözés nélkül termesztik a főbb termőtájakon. kevesebb allilszulfidot tartalmazó "csókos" hagyma. Az árnyékot nem túri! Vízigénye szintén nagy. -tavaszi. Környezeti igénye. Longina. Környezeti igénye. palántázott termesztése (május 15-június 15.) Decembertől márciusig fogyasztható. Póréhagyma (Allium porrum L. 400-500 ezer db hektáronként az optimális állomány. -téli fajták. Lásd vöröshagymánál elmondottakat. 161 . Makói tavaszi. A nyári fajták -10 °C-nál elfagynak. Profina. a tavasziakat július első felében szedjük. Fajták: Makói őszi. jelentős mennyiségű (50-70 mg/100 g) C-vitamint. Ápolás.). Termesztéstechnológiai változatok: -tavaszi állandó helyrevetéses technológia (március). A hazai fényviszonyok zavartalan termesztését teszik Iehetővé. Bulgina.). Néhány napig utóérleljük. Herwina. Várható termésátlag: 12-15 tonna/hektár. A sekély ültetést nem szereti.és tőtávolsága 25-28x8-l O cm.Fokhagyma (A/lium sativum L. majd csomókba kötjük. Az ültetés mélysége 3-6 cm. Kamus. Csak öntözve ad jó termést. 7% fehérjét és l 0-19 mg/10 gramm C-vitamint tartalmaz.) Nagy értéke erős fűszerező hatása. Talaj-előkészítés. Tápanyagigénye közel megegyezik a vöröshagyma igényével. Fényigénye nem tisztázott. Őszi B 15. Szárítás után tisztítjuk. Tétényi áttelelő. Az őszi telepítés ű fajtákat június végén. Fajták: Bastion.

2 Szaporítás. hektáronként megfelelő számára. Évelő növényként is tarthatj uk. hosszú típust feltöltve 60-70 cm-es sortávolságra. Metélőhagyma (Allium schoenoprasum L.tőosztásos termesztés (szeptember-október. Mű­ trágyaigénye a vöröshagymáéhoz hasonló (lásd 36. Vetőmagigény 2-3 kg/hektár.0-1 . A téli fajtákat egész télen a helyükön hagyhatjuk. Fajták: Elismert fajtája nincs. ha öntözni tudjuk. zöld leveleit télen fogyasztjuk. fejtrágyázás. Jól megmunkált talajba vessük. 30-40 tonna szerves trágya. 20-25 cm-es sortávolságra vetjük (l . Tápanyagigénye mérsékelt. A bolgár. 162 . mert a minőség. Az állandó helyrevetés ideje március. Ha felszedtük.). kb. Öntözési idénynormája 120-200 mm. Termesztéstechnológ i ai változatok: -állandó helyrevetéses szaporítás (március 1-15. porhanyítás. de haszonkertben vethető egész évben. Talaj-el/íkészítés. C-vitamin-tartalma 30-80 mg/100 gramm. A nyers fogyasztásra termesztett pórét a fagyok beállta előtt szedjük ki. a területre el terítve.5 g/m ). Trágyázás. fajta a sortávolság A nevelhetünk fel. Betakarítás. tápanyagban gazdag talajt igényel. Törekedjünk a mély ültetésre. Hőoptimuma 16±7 oc. . Vízigénye kicsi. Ápolás. a magvetés ideje a március. a fehér rész aránya ezáltal növelhető (l 0-20 cm). töltögetés. Viszonyaink közölt télálló. Félárnyékban is megél. a rövidebb szárat fejlesztő­ ket 30-40 cm-es sortávolságra ültetjük. táblázat). 30-40x8-IO cm-re vetünk. Lásd a vöröshagymánáL Trágyázás.Talaj-előkészítés. Öntözés nélkül is jól fejlődik.palántaneveléssel történő termesztés (március). 600 palántát és technológia függvénye. Környezeti igénye. Allandó helyre. a finomabb levelű riparium és a durvább levelű sibiricum. . A lőtávolság l 0-15 cm közölt változik. A póréhagyma frissen istállótrágyázott területet igényel. A forgalomban két ípusa van. Hajtatáshoz jó szerkezetű. Gyomirtás. veremben tároljuk. l m -en 3 g magot elvetve. illetve március). tőszámbeállítás. Fényigénye mérsékelt. Szaporítás. ritkítás. Mint utaltunk rá. Vízpótló öntözésnél 20-35 mm-es vízadagokkal dolgozunk. Öntiizés. 2 A palántanevelés ideje 6-l O hét.) A mctélőhagyma értékes. pincében. augusztus végéig. az állandó helyrevetésnél.

A leveleket 2-3 cm-re l a nyak fel ett vágj uk e l. Öntözés nélkül is te nn eszthető. fé lárn yékban is te rm esz th e tő.) Zöldhagy maként fogyaszth ató.A hajtatás ra szánt áll ományt neve lhetjük a talajba vetell.tavaszi áll andó helyrevelé s (március 1. Betakarítás. Ápolás. Fényigénye kics i. Gyomtal anítás. A m e té l ő h ag yma leve leit akkor vágjuk . három hét után vághatjuk . kfp . Tápanyag igénye közepes . Téli sarjadékhagyma (Alliumf istulosum L. de ha öntözzük . Tavaszi magvetés hez ősz i m é l yműve l és. ) 15. Talaj-el(íkészítés. .). Termesztéstechnolág iai változatok: . cserepezve hajtatható. értékes zöldségfaj. Cé l sze rű földkocká ba (tápkocka . egysze r ű te nn esz tésű. akko r ennek meg fe l e l őe n adagolj uk 48. Fajták: Eli smert fajtái nálunk nincsenek . amikor azok elérték a 15-20 cm-es hosszúság ot. . sokrt'l képpen fclha~lll á lhal6 163 .20 db magot vetni .léghagym ákat fej l eszt ő változatok. s űrű á llományb ó l.15. Öntiizés. öntözés né lkült e m1 esz th e t ő. Vízigénye kicsi. fejtrágyázás. Trágyá zás. Ószi ültetéshez közép mé ly alapműve l és és a fe l ső ta lajréteg porhanyítása és tömörítése egyaránt fontos.l ég h agy m áró lt ö 11é n ő te1 mesztés (szeptemb er-ok tóber). Amennyib en hosszabb ide ig kívánju k a he lyér •artani (3-5 év). A téli fagyo t átvésze li. sokkal nagyobb zöldhozam c t érhetünk e l. H őo ptimum a 16±7 °C. Két típusát tem1esztj ük : . azt felszedve. abban fe lnevelni a növényeket és k éső bb poharazni. A Jél i surjudékhag yma a tápa nyago t. A hajtatott m c t é l ő h ag ym á t 20-22 °C-os h ő m é rsé kl e te n tartva. vetés e l ő t ­ ti sekély porhanyít ás és egyengeté s szükséges. 20-40 mg/ 100 g C-vitamint tartalm azó. cserép stb.m ag te m1 ő változatok . Kiimyezeti igényiik.

Ápolás. Nagyon meghálálja az április első felében végzett nitrogén fejtrágyázást. Fényigényük fajtacsoportonként eltérő.Szaporítás.áttelelő tennesztés (szeptember !O-október 20. Majális. Paulette. faszfort és vasat tartalmaz. Capitan.). Reskia. Levélzöldségfélék Fejes saláta (Lactuca sativa L. . Ta/aj-ellJkészítés. simítózás. Értékei között említjük C-vitamin. állandó helyrevetett tennesztés (március lS-április 15. A vetés mélysége 2-3 cm. tavasszal is megtehetjük. Juniális. Hőoptimuma 16±7 oc. Környezeti igénye. csomózva értékesítjük. 164 . Audran. karotintartalmát Ásványi sók közül meszet. convar. Gyomtalanítás. -tavaszi. 35-40xl0 cm-re ültethetjük a kis hagymákat. Az állandó helyrevetésnél 35-40 cm-es sortávolságot javaslunk. Soraya.légsaláta-fajták: Calona. Szandra. kisadagú öntözéssel elégíthető ki igénye. . Betakarítás. ásás. A korai ültetés jobb begyökeresedés! eredményez. A magvak 2-3°C-on már csírázni kezdenek. Keszthelyi nyári. hengerezés. a nyári fajták csak hosszú nappalokon mennek magszárba. -szabadföldi korai tennesztés (március 15-30. hengerezés. Kora tavasszal szedjük. Balaton zöld.). Vízigénye nagy. Téli vajfej . B 1-vitamin-. A léghagymát szeptembertől a fagyokig ültethetjük. porhanyítás. Laibachi jeges. Amennyiben nem tudtuk ősszel elültetni a léghagymákat. Rigoletto. állandó helyrevetett tennesztés (július 15-25. capitata) Táplálkozási jelentősége nagy.). Saladin. -őszi. A levélzet 12-15 °C-on fejlődik legjobban. Ószi mélyszántás. Fajták: Szabadföldi fajták: Attrakció. Gyakori. ritkítás.). Vetőmagigény 5-6 kg/hektár. tavasszal simítózás. Mantilia. Termesztéstechnológiai változatok: -váz nélküli fólia alatti tennesztés (március 1-15. Ti res. külső leveleitől megtisztítva. Nyári óriás vaj. Nyári. ennek elmunkálása. Nabucco. A rövid tenyészidejű fajták rövid. őszi tennesztésnél középmély szántás. Nansen. Május királya. Malika.).(30-40 mg/1 00 g). A tőtávolság a többszöri ritkítással (zömmel áruhagymának) változik.

0 4. Foszfor l.0 3.0 7. IV.0 2.0 8.0 7. táblázat A fejes saláta fajlagos műtrágyaigénye (Hatóanyag kg/t) A talaj tápanyag-ell átOltsága Tápelem. 165 .5 8.5 8.5 IV.0 IV. Kálium l. ll. ll. lll.0 4. a 4x4 cm-es tápkockás palántákat (60.5 5.0 12.0 1.5 - 4.0 5. lll.5 2. Korai szabadföldi termesztésnél 60+(5x25)x20 cm-re ültetjük .0 10. fe lét az alaptrágyához.0 5.5 10. itrogénigénye nagy. ll.0 - 9. lll. 10. a só k é pző mútrágyákkal óvatosan bánjunk.0 6. kép.5 3. A nitregént c é l szerű megosztani . Szaporítás. Váz nélküli fóliás takarásnál J20+(4x20)x20 cm-re ültetjük a 4x4 cm-es tápkockás palántákat 49. Jégsah\ta (60-80 OOO db/ha).0 2.0 3. felét fejtrágyaként.0 7. táblázat tartalm azza.0 6.5 3. term őhe l y igen gyenge gyenge közepes jó ige n jó Nitrogén l. rozetta állapotban adni .0 11 . A zerves Irágyából csak a fö ldd~ éreu trágyát használjuk! Fajlagos m ű trág y a­ igényét a 37. Sóérzékeny növény.Trágyázás. 9.0 4.0 7. 37.0 4.0 7.5 2.0 8.l 00 OOO db/hektár).0 8.0 5.0 6. A tavaszi technol ógiánál a tápanyagok j e l e ntős részét őssze l dolgozzuk a tal ajba.0 9.

A korai termesztés május első felében válik szedhetővé. crispum. Endíviasaláta (Cichorium endívia L. Sárga fodros.). porhanyítás.) Hazánkban kevésbé ismert és fogyasztott zöldségfaj. téli endívia.énye. zöld. Környezeti i?. Kelesztő. április közepén-végén. latifolium (eszkariol). Az állandó helyrevetett állomány júniusban ad salátát. Fejtrágyázás rozettás állapotban. Hidcgtűrése.énye nagy.énye a fejes saláta igényével megegyező. jó. A szedést szabadföldi termesztésben az áttelelő salátával.Cichorium endívia var. Betakarítás. Nagy zöld fodros. .). Vetésmélység 1-1. Fajták: Magyarországon elismert fajtája nincsen. Magszükséglet 0. Kissé kesernyés ízét a benne található inzulin adja. Két változatát termesztik külföldön: . Minden technológiai változatban akkor kerül sor a szedésre. -őszi fogyasztásra való termesztés (július 1-15. Vízi?. beiszapoló öntözésre az esetek zömében szükség van 5-10 mm). Az eszkariol változat fajtái: Eskarial sárga. illetve a váz nélküli termesztésből szinte egy időben kezdjük.Cichorium endívia var. Termesztéstechnikai változatok: -nyári fogyasztásra való termesztés (április 1-30. a nagy mcleget nem bírja. Öntözés. tésére tömörítsük a talajt a növény körül (tapossuk körül). A nyári vetéseknél a nagy meleg miatt nehezen csírázik a mag. Az átteleltetéshez szabadföldi ágyban nevelünk palántát és 25x30 cm-re ültetjük ki. Kelésig hűvös helyen tartva. Az őszít pedig szeptemberben szedjük. Zavartalan fejlődéséhez 65-75%-os talajnedvességet kíván. . Állandó helyrevetésnél tőszámbeállítás. Fényi?. Kézzel szedjük és lehetőleg hűvös helyen tároljuk. Ehhez kell igazítani termesztésének időzítését.. Öntözéssel biztonsággal termeszthető. Ásványisó-tartalma sok. Hőigénye alacsony. A salátamag előáztatása is eléggé elterjedt a kiskert-tulajdonosoknáL Ápolás. Tollfodrozatú. 30-50x25 cm-re ritkítsuk az állományt. amikor a fejek elérték a fajtára jellemző nagyságot. Hőoptimuma 16±7 oc. Onhalványuló. jobb eredményt kapunk. 20-25 mm-es vízadagokkal öntözzük. Eskarial zöld.Állandó helyrevetésnél 30x30. 166 .5-2 kg/ha. Átteleltetésnél a tavaszi felfagyások csökken-.5 cm. Az első változathoz tartozó fajták: pl. Gyomtalanítás. Bubikopf stb.

Veronai piros. ha a növény leveleit a csúcsi részen összekötjük. 6-7 hetes palántanevelési idő után áprilisban ültetjük ki. PP-. A nyári fogyasztás ú enelíviát június végén-júliu s elején szedjük.. így önmaga takarójává válik. Cikóriasaláta (Cichorium intybus L. szalmát stb. . állandó helyre is vethetjük. Maiwunder stb. mert gyorsan romlásnak indul. amikor a levélrozetta növekedése befejeződött. helyrevetettet ezt követően. A beiszapoló. Áprilistól szakaszolva. Zuckerhut. Gyomtalanítás. Lásd a fejes salátánálle írtakat. Zealand stb. Trágyázás. Br. Őszi fogyasztásra szabadföldi ágyban nevelünk palántát. Ronette). Hidegtűrő növények. március elején fóliasátorba vetjük a magját. Vágás után a külső. A. Ápolás. Catalogna). Szaporítás. illetve kelesztő öntözés (l O mm) elengedhetetlen. Szaporítható állandó helyrevetéssei és palántázássaL Nyári fogyasztásra február végén.Talaj-el/íkészítés. Június elején vetjük és júliusban ültetjük ki a 4-6 lombleveles palántákat. Öntözés.fo liosum L. Jelentős továbbá kalcium-. Magyarországon is mindenütt megtalálható. Erre a célra felhasználhatunk cserepeket. el!rte a fajtárajellemző méretet. Speciális ápolási munkája a halványítás. A termesztésben három fajtacsoportot küönböztetünk meg (külföldi fajtákkal): . B 1-. A halványításra )sszekötött növények levelei közé víz nem juthat. foszfor-. és magnéziumkészletc. A. Táplálkozási értéke a levelekben lévő bőséges A-. A szedéstakk or kezdjük. Fajták: Elismert fajtánk nincsen. 16-18 °C körül van az optimális hő­ gényük. !OOO db palántát 3 grammból tudunk előállítani. Halványításra csak a jól fejlett fejek alkalmasak.pótk<tvé-termesztésre szolgál a Brunswich.) Vad alakja a katángkóró. 30-40 cm-es sortávolságra és 25-30 cm-cs tőtávolságra. ssp. vízpótló öntözést 25-30 mm-es vízadagokkal oldjuk meg. talajlazítás.saJátának temlesztett típusok lehetnek • zöldek (pl. . C-vitaminartalma.halványításrajavasolt fajták: Tonker F" Zoom F 1. Az őszi fogyasztásút szeptembertől kezdve fogyaszthatjuk. Kultúrráltozatainak termesztése mégis kevésbé elterjedt hazánkban. keserű leveleket távolítsuk el. vas-. sativum convar. Kulma Fr. 2-3 hetes halványítás után áruképes az endíviasaláta. Fényigény: megegyezik a fejes saJátáévaL 167 . • pirosak (pl. Környezeti igénye. Lcgegyszerűbb. Betakarítás.

. Nyugat-Európában kidolgozták ősz i termesztésé t is. Sortávolság 30 cm. a magvetés ideje júliu augusztus.). Talaj-eWkészírés. 2-3 hét alatt kés a halv ányítás.30. a t őszá mbeá llít ás. Cé l sze rű szakaszosa n vetni. ztésnél mélyen m űve lt . 190 kg kálium kijuttatásáva l elégíthetjük ki. 16M . Cikóriasaláta döli magágyat készítünk.halványított cikóri ahajtatásho z a gyökér e l őá llít ása (máj us l O-június 15.). Term eszréstechn ológiai Fá lrozatok: -zöld (halványíto tt ) saláta tem1e ztése (március 1-30. A halványításni termesztett gyökér alá is m é l y műv e l é t. Magvetésse i szaporítjuk . Tápanyag igénye közepes. 52 kg foszfor. A ke l eszt ő öntözést é száraz időjárás esetén a vízpótl ó öntözést is meghálálj a. ke ll őe n tömörö50 . amikor a talajra rá lehet menni .). Trágyázás. A halványításra termesztell gyökérnyeré re május közepe és június közepe az opt im áli s vetés i id ő pont. kell őe n tömörödött magágy ú. Sortávol ága 30-40 cm. Betakarítás . A csúcsi részt összekötjük . Ápolás. Tápanyagigényét hektáronkén t 170 kg nitrogén. Pótkávényerés célj ára május hónapban vetjük a magját. ritkítás ( t őszámbeá llítá ). l ő t á vol ság l Ocm. Halványítoll cikória ápolási munkái : a gyomtalanítás. A zö ldsaláta tal aj -e l őkészít és i munkái megegyeznek a feje salátánál leírtakkaL Pótkávénak szánt gyökérterme. Általában öntözés nélkül is te nn eszth ető k . Pótkávé-termesztésben a rnagszárak ki fejl ődésé n ek megakadályozása jelent feladatot. annak vetését akkor kezdjük . Az istállótrágyázás utáni második szakaszban termesztjük . . tőtávolsága 20 cm. Önriizés. gyom men tes talajt kell készítenünk . Magszükség lete 3-4 kg/hektár. fejtrágyázás és a halványítás igényel figye lmet. Zöldsa láta-tern1esztésnél gyomtalanítás. hogy a fogyasztás i id ő t megnyújtsuk . A zö ld sa láta szedésére a vetés után 60 nappal kerül sor. kép. A zöldsaláta-termesztést. A halványításra a 25 cm magasságot elért növényekn él kerül sor. · fejtrágyázás.Vízigénye közepes.pótkávé-tem1esztés (május 15. Szaporítás. v e t ő mag i gény 4-5 kg/hektár.

169 . Viroflay. 3-4 mm-és gyökérrel vágjuk. Újabban földtakarás nélkül. Popey.megnő. Polka F 1. Hiverna. magnézium-. A halványított cikória nyerésére termesztett gyökeret a vetés után ll O napra szedjük. Ha nem tudunk fénymentes környezetet biztosítani. Így nem esnek szét a levelek. szeptember. Szedés után a lombot 2 cm-re visszavágjuk. A gyökereket osztályozzuk. Hajtatása.és nitrittartalmára is. A nem télállók viszont már -2. Matador Dark Mazurka F 1. a talaj vagy tápoldat hámérsék letét 16-18 °C-on célszerű tartani.(vas-. A 12-16 cm hosszú. termesztőlétesítmény talajába. Ertékei miatt egyszer túlértékeljük. Figyelemmel kell lenni nitrát. kalcium) tartalma és vitaminta.) Ásványisó. Hajtatásban legjobb eredmény t az 5-6 cm vállátmérőjű gyökerek adják. Vannak télálló fajták. 1-3 hétig tárolható. etiolált cikória a legértékesebb. Carambole F 1. -3°C-nál elpusztulnak. szorosan egymás mellé. Solar F 1. ládába. zárt.rtalma (A. Az etiolált cikóriasalátát fénytől elzárt környezetben hajtatjuk. zárt salátafej. Hőoptimuma 16±7 oc. 1 1 Tristap F 1. Eszkimó. A sétáló árnyékot elviseli. Norvak. október hónapokban. amelyek teleinket károsodás nélkül átvészelik. Csak a nyári fajták igényelnek öntözést. Spanda F . A hajtatótér léghőmérsékletét 15-17 °C-on. keseredik. Mindig a tervezett fogyasztás. alacsony hőmérsékleten. erős fény sietteti magszárképző­ dését. Fényigénye: Fejlődése viszonyla g gyengébb fényviszo nyok között is kielégítő. Nagy meleg. C) jelentős. Hajtatásnál a gyökereket nagyméretű cserépbe. álló konténerbe. Matador. fekete fótiával vagy sötét helyiségben hajtatjuk. ma is így hajtatjuk. Elfogadható még a 3-4 cm-es átmérő is. napra kifejlődik az ctiolált. A hosszúságuk 16-18 cm közölt a legjobb. Az etiolált cikóriasalátát hajtalva állítjuk elő. kemény fejű. Fajták: Caballero F 1. Vízigénye közepes. Alacsonyabb hőmérsékleten a hajtatási idő A kedvező hőmérsékleten tartott cikóriagyökéren a berakást követő 21-25. Ennek két módja van. máskor szidjuk. Pótkávényerésre termesztett cikóriát a vetést követően 120 napra szedjük. jó minőségű földbe vagy hidropónikába helyezzük. kálium-. Wolter F 1• Környezeti igénye. Ha fény éri. A magvak 4 °C-on már csírázni kezdenek. Régebben a gyökereket 20--25 cm vastag földdel takarták. illetve értékesítés szabja meg a mennyiséget. Spenót (Spinacea oleracea L. még a fagyok előtt. Symphon y F . Ezt szedjük. Szedés után.

tavaszi vetésú technológia (február 20-április 15. Foszfor l.).5 5 4. lll. A nyári . Spenót szántás é magágykészílés tartozik.5 4 4 5 4 5 7 7 6 5 ll ll 10 12 5 5 5 4 7 8 7 9 16 17 16 17 170 . t ermő hely igen gyenge 12 12 14 15 8 8 7 6 gyenge közepes jó ige n jó 2 3 2 5 3. ll. 9 10 10 12 8 9 9 10 5 5 6 8 4.nyári vetésú technológia 20-augusztus 30. -ősz i vetésú tech nológia tember 1-30. Ta/aj-e!ríkészítés. IV. IV . 38. tavaszi elmunkálás. mútrágyaigényét a 38.).). kép. ll . . táblázat A spenót fajla gos műtrágyaigénye (Hatóa nyag kg/t) A talaj tápanyag-e llátoltsága Tápelem. hez ősz i mély zántás. lll. Fajlago. IV. Nagy zöld tömegeinek kifejlesztéséhez e l sősorban ki adós nitrogénme nnyi ségre van igénye. Trúgyúzás. ősz i változathoz nyári 5 t. táhlázat tartalmazza.5 4 3. Tava zi veté. ll. Talaj-előkészíté t az e l ővetemény lekerülése és a technológ ia típusa határozza meg. Kálium l. Frissen trágyázott területre is tehetjük.TermesztéstechnoMgiai változatok: . lll. t ö m ődö tt magágykészílés kell.0 3 3 4 3 4 Nitrogén l.

Gépi betakarításnál egyszerre takarítjuk be a spenótot. Igényes a talaj és a levegő nedvességtartalmára. Különös szerepet kell szánnunk a hengernek. kétszeres gabonasortávolság (25 cm) és 30 cm. A spenótot állandó helyrevetéssei terrnesztjük. Sóska (Rumex acetosa L. tömör magágy készítésére.Szaporítás. Környezeti igénye. -őszi vetésű változat (augusztus 15-szeptember 25. tavasz végén a magszárak lekaszálásü fejtrágyázás. tavasszal és augusztus-szeptcm ber hónapokban. Fajlagos műtrá­ gyaigényét a 39. Hőoptimuma 16±7 oc. táhlázat tartalmazza. Fajták: Paliagi nagylevelű. Gyomtalanítás. 171 . Vetésmélység 2-3 cm. Magja nehezen csírázik.). Ápolás. A nyári vetés ű spenót csak öntözött területen ad jó termést. Vízigénye nagy. Szereti a szervrs trágyát (30-40 tonna/hektár).5 cm). Betakarítás. ritkasoros elrendezésnél l 0--12 kg/ha. fejtrágyázás. amint a talajra rá lehet menni. hogy a szívlevelek ne sérüljenek. Fényigénye kicsi. Trágyázás. var. Már 4-5 lombleveles állapotban elkezdhetjük a szedését. A hideget jól bírja. Ontözés. A sortávolság lehet gabonasortávolság (12. Gyomtalanítás. 4-5 évig marad a helyén. ~polás.) C-vitamin. a vetésmélység 2-4 cm. Folyamatos szedés gyorsabb megújhodást eredményez. Hidegtűrő növény. ezért célszerű salátamaggal keverten vetni (sorjelzés). különösen figyelnünk kell az aprómorzsás szerkezetű. Szaporítás. Elviseli a sétáló árnyékot. mint a Paliagi nagylevelű fajtáé. talajlazítás. A tőtávolság 4-5 cm. Javasolt sortávolság 30-35 cm. A sáskát évelő növényként tem1esztjük.). Vetőmag­ igény gabonasortávolságnál 16-20 kg/hektár. A magját vethetjük.és ásványisó-tartalma érdemel említést. Termesztéstechno/á g i ai változatok: -tavaszi vetésű változat (március l-április 15. Várható termésátlag 7-20 tonna/hektár között változik (a kézi betakarítási a nagyobb). Megtalálható továbbá a haszonkertekben az Angol sóska (Rumex patientia) és a Francia sóska (Rumex scutatus). Alá mélyen mű­ velt talajt készítünk. Mivel nagyon apró magja van. Ezek levélhozama lényegesen kisebb. hortensis DIERB. Kézi szedésnél arra vigyázzunk. Szükséges vetőmag­ mennyisége 2 kgflv ':tár. Talaj-elffkészítés.

l i Spárga (Asparagus officinalis L. II.) j A spárga halványított hajtását (síp). Foszfor 12 10 4 4 4 5 4. illetve mindkét ~ ~~ l l ! Halványításra termesztett fajták: Braunschwei gi. III. A fej. oldva célszerű kijuttatni. II. Schwetzinger Meisterschuss. termőhely igen gyenge gyenge közepes jó igen jó Nitrogén I. i fagyokig a kifejlődésétől levelek a sóskát ültetésű Betakarítás. Burgundi korai. 172 . Csak kis vízadagokkal és gyakran öntözzünk (20-25 mm). l Várható termésátlag: 8-l O tonna/hektár. 16 17 16 17 ll ll 7 8 10 12 7 9 4 5 4 5 3 4 3 l~ 4 i ~ Öntözés. Az őszi vetésből a következő év elején válik szedhetővé a sóska.39. III. 10 8 8 10 ll 9 6 6 7 8 IV. III. Kálium 7 7 6 4 - I. Argenteuili stb. . Fajták: a fajták termesztheták halványításra. zöldspárgaként. A tavaszi szedhetjük.5 5 5 - 3 I. táblázat A súska fajlagos műtrágyaigénye (Hatóanyag kg/t) A talaj t<ípanyag-ellátottsága Tápelem. 12 14 10 8 9 7 8 - 10 8 - IV. II. IV. illetve a zöldspárga zárt fejű zöld sípjait fo-j 1 gyasztjuk.J l trágyát (nitrogén) az öntözővízzel.

Növénytani jellemzése. 2 cm hosszú. Környezeti igénye. A fiatal hajtások minden tavasszal a gyöktörzsből törnek ez elő. Vízigénye: 400 mm csapadék a tenyészidőben. Gyökérzete raktározó és szívógyökerekből áll. keveset terem. A húsos tárológyökereken vékony. Gyökerei 2. A hosszú megvilágítást és a nagy fényintenzitást kedveli. Csírázóképességél 3-4 évig megtartja. fillokiódium képződik. Ezermagtömege 18-22 g. Egy-egy tőből l 0--12 db hajtás is kifejlődhet. A gyökértörzs (rizóma) megvastagodott földbeli hajtás. Magja fekete. A raktározó gyökerei hengeresek. A sípok növel kedése alacsony hőmérsékleten lassú. Tehát a bőséges vízellátást igényli. gömbölyű. Termése. A hajtások gazdagon el ágaznak. A pangó vizet sem túri. 8 mm átmérőjű bogyó. Hajtásrendszere. A spárga sípjai fagyérzékenyek. Backlim F 1 stb.3 stb. fénylő. A pikkelyszerű képzódmények hónaljából rövid szártagú oldalhajtások képződnek. Limburgia. A népi mondás szerint adja a "nyúlárnyékot". Levél. A raktározó gyökerek több évig is élnek és folyamatosan vastagodnak. A szedési idő­ ben jelentkező szárazság a termés mennyiségét és minőségét is visszaveti. A gyök. i' muma 26-28 oc. Csírázási opti. l tonna síphozamhoz 30 kg nitrogént. kb. Gyökér: A spárga bojtos gyökérzetű növény. Mary Washington. ezeket fagyasztj uk. Optimális számára a talaj vízkapacitása 62-80% között. A spárga optimális hőigénye 19±7 oc. . 8 kg P 20 5-ot. 55 kg K20-t és 3. Kb. --0. 173 . színe vörös vagy barnás vörös. Hófej. Arnyékban rosszul fejlődik. Virág. Limbras 26. Vegyes célra termeszthetfffajták: Eros. Az elfásodott hajtást nevezzük spárgaszárnak.és a nővi­ rágok. A szár hossza 100--160. Külön-külön egyedeken fejlódnek a hím. hosszúságuk elérheti a 3-4 métert is. Viking.5 kg magnéziumot kell biztosítanunk.Zöldspárga faj ták: Franculi us. Kétlaki növény. A mag a hőmérséklet függvényében l 0--26 nap alatt csírázik r ki. elérheti a 200 cm-t is. vastagságuk a l O mm-t. rostos szívógyökerek képződnek. Dari ana. magasabb hőmérsékletnél gyors. törzsön levő rügyekből fejlődő fiatal hajtásokat sípoknak nevezzük. nem ágaznak el. Goldschatz. A gyökerek zöme a talaj felső 25-30 cm-es rétegében helyezkedik el. mely fásodó és víz- l szintes helyzetű. Tenyészcsúcsuk évente kihajt. 0. KB. Gyökér~ törzse hazai viszonyaink között károsodás nélkül áttelel.5 °C-nál már elfagynak. pikkelyszerűek. Lucullus. A levelek aprók. amelyeken 3-6 db.5 m-ig lehatalhatnak a talajba. Fényigénye.5 mm vastag levélalakú szár.0--2. egyik oldalán kissé lapított. Tápanyagigénye nagy. A tönk folyamatosan a talajfelszín felé tör. Különösen igaz ez a hajtások fejlődésének időszakában. A virágok állhatnak egyesével vagy kettesével a szártagokon.

A felszedés történhet ekével. A vegetatív mód a tőosztás. . Szólnunk kell még a konténeres magoncnevelésről. hogy sekély termőrétegű területeken ne termesszünk spárgát. a mag használati értékétől függően 12-25 kg/ha. A spárga szaporítható generatív és vegetatív úton.Termesztéstechnológiai változatok: -halványított termesztés. A talaj szervesanyag-tartalmát a nagy adagú szerves trágyával (90-100 t/ha) feljavítjuk. a szőlőhöz hasonlóan. majd eltűntetjük a talajfelszíni egyenetlenségeket. A felszedésnél ügyelni kell arra. az adja a legtöbb első osztályú magoncot. dolgozta ki. esetleg késő tavasszal. érett komposzt stb. Külföldi kutatási megfigyelések szerint 100 g talajban 25-35 mg P 205 -re. mély termő­ rétegű. behúzzuk a barázdákat. A generatív szaporítás mód az elterjedtebb. kora tavasszal. Magoncnevelés. Vetőmagigénye. A magvetés történhet ősszel. hogy a gyökérzet ne károsodjon. Feltétlenül érdemes a talajt laboratóriumi vizsgálatnak alávetni. A talaj-előkészítéssel (mélyforgatással) egy időben dolgozzuk be a talajba az alaptrágyát is. sorba vagy szórva vetik március-április hónaphan. laza szerkezetű talajon 6-7 cm. A mélyforgatás. ill. Igaz a folyamatos gyommentességet is biztosítani kell számára. A sortávolság gépi vetésnél 40-50-60 cm. Trágyázás: Az alapműtrágyázást a talaj felvehető tápanyagszintjéhez igazítjuk az egyes termőhelyi kategóriákban. napfénytől és hűvös helyen ládákban. Ennek is két változata lehetséges. A magból fejlődő növényt magoncnak (palánta) nevezzük. a spárga részére is elengedhetetlen. A tavaszi ültetésig 16-18 cm mély barázdába azonos magasságba vermeljük a magoncokat. A spárga számára lehetőleg gyommentes. Idősebb töveket 2-3 részre bontjuk és elültetjük. A 40 cmes sortávolságnál folyóméterenként 20 magot célszerű vetni. Talaj-előkészítés. A magoncokat felszedés után azonnal telepíthetjük végleges helyükre. konténerekben tároljuk. A vetés mélysége kötöttebb talajon 3-4 cm. kézi vetésnél 25-30 cm. melyet laboratóriumi vizsgálat alapján végzünk. A szapo174 . A kifejlett magoncokat felszedhetjük ősszel és tavasszal is.zöldspárga termesztése. talajba juttatásávaL A műtrágyaadagokat a talaj felvehető tápanyagszintjéhez igazítjuk. ásóvillávaL A magoncokat óvjuk a kiszáradástól. osztályú magonera lehet számítani. Legjobb a kora tavaszi magvetés. Ebből 200-300 ezer l. kultúr állapotú talajt válasszunk. A magoncok nevelési időtartama 5-6 hónap. majd minőség szerint osztályozzuk. Földdel takarjuk. A módszert Magyarországon Fehér Béláné dr. A talajforgatás után ülepedni hagyjuk a talajt. A talaj szervesanyag-tartalmát növelhetjük zöldtrágyázással. Lényege. 60-70 cm mélységben. Ebből adódik. 30-40 mg K20-ra van szükség Szaporítás. majd beöntözzük a vermelő!. hogy a vetőmagot szaporítóládába (l O g/láda). tőzeg.

Az állandó helyrevetés gazdaságosabb és könnyebb. kiszedésének. 60-80 kg/ha P20 5 . a barázda hossztengelyével párhuzamosan helyezkedjenek el. A spárgát a hagyományos magoncnevelés mellett állandó helyrevetéssei is szaporítják. 175 .halványított spárgából 17-23 OOO tő/ha. növényvédelemből. E módszer gondosabb területkiválasztást. Ekkor helyezzük el a magoncokat. 160-180 kg/ha K20 hatóanyag adagolása szükséges. és 25 oc hőmérsékleten tartják a kelésig. A második évben a talaj tápanyagtartalmát szerves trágya adagolásával növelhetjük. Az új ültetvény ápolása a telepítés évében és a következő évben kapálásból. A javasolt állománysűrűség: . Hektáronként 40-50 t/ha szerves trágyát. A tavaszitelepítésta spárgarügyek fakadása előtt célszerű elvégezni.5 kg). majd e fölé húzunk 4-8 cm-es földborítást. esetJeges tárolásának és telepítésének költsége. Hátránya. mint a magoncneveléssel való szaporítás. A harmadik évben az ápolási munkák közül kiemelkedő jelentősége van a pótlásnak és a tápanyag-visszapótlásnak A tápanyag-visszapótlást a laboratóriumi vizsgálat eredményeire építve kell tervezni. szellőz­ teté~ből és tápoldatozásból áll. Ezt követően 5-8 cm vastag talajréteggel takarjuk a magoncokat Ezennel megtörtént a telepítés.zöldspárgából 25-30 OOO tő/ha. tenyészterület.8 t 40%-os kálisót adunk. A fejtrágyát június közepétől augusztus elejéig adjuk. A halványított spárgát 140-150 x 30--40 cm-re telepítjük.0-3. akkor legalább 150-160 kg/ha N.6 t szuperfoszfátot. Allandó helyre vetés. Telepítés. 0. A kelés után 18-20 nap múlva a magoncokat 17x17 cm-es konténerbe tüzdelik és akiültetésig a fóliasátorban tartják. A telepítés! március végéig be kell fejezni. Termőrefordulásig. gyökérzetét szépen kiterítve. úgy. fejtrágyázásból. Ha erre nincs lehetőség. A magot a tervezett sor. talajelőkészítést és magágykészítési igényel.rítóládákat fóliaházakba helyezik. A barázdába 3-4 cm vastagon érett istállótrágyát terítünk (3. Ápolás. traktorral 25-30 cm mély barázdát húzunk. Itt elmarad a magoncok termesztésének. öntözésből. A zöldspárgát 120-150 x 20-30 cm-re rakjuk.és lőtávolság­ nak megfelelően vetjük. hogy a magoncokat nem kell tárolni. . A növények ápolása öntözésből. Őszi telepítés előnye. Az ültetéshez. hogy a rügyekegy irányban. A telepítés történhet ősszel és tavasszal. hogy a téli erős szelek vastagíthatják a talajtakarót (15-20 cm-t is). Fejtrágyaként 2 x 100 kg ammónium-nitrátot dolgozunk a talajba. a hiányzó tövek pótlásából és aszárak letakarításából áll. főleg homokon. 0.

Ezt kiegészítik l 00-150 kg/ha nitrogén. Március közepe-vége felé kezdjük. Az öntözési módok közül a csepegtető öntözés a legmegfelelőbb.A többi ápolási munka megegyezik az előző években végzettekkeL A termff spárga ápolása (halványított). majd elégetésük. A trágyák bedolgozása után talajjal bezárják a barázdát. és a barázdába 30--40 t/ha szerves trágyát szórunk.'. 5-6 cm-nál nem mélyebben. A termő spárga évente rendszeres tápanyagvisszapótlást igényel. A telepítés! követő első két év ápolási munkái megegyeznek a halványított sp:. június 15-20-a között lehúzzuk. 25-30 cm koronaszélességben készítjük. Öntözés. jobb vízgazdálkodású talajokon fejlődik kielégítően. a növényvédelmet folytatjuk. a tábláról. A spárgatelep a magoncnevelési és telepítési módszertől függően. fehér vagy fekete fóliával). a kiszáradás és a tápelemveszteség csökkentése érdekében. Csapadékszegény tél után a szedési időszakban 2-4 alkalommal 20-25 mm vízadaggal. A zöldspárga a halványítottnál tápanyagban gazdagabb. Aszedésta hagyományos ma176 j . Ezt követően a területet tisztán tartjuk. amivel a sorra mind a két oldalon ráfordítjuk a talajt. A korábbi szedés érdekében érdemes a !akarást alkalmazni.rgánálleírtakkal. majd bakhát profilkészítő eszközzel elsimítjuk a felszínt. Az eddigi vizsgálatok szerirlt a spárga optimális fejlődéséhez 400-600 mm vízmennyiségre van szükség. a második vagy harmadik év végére termőültet­ vényként kezelhető. A szedés befejezése utána sorközöket kimélyítik. A kihagyó években műtrágyával pótoljuk a hiányzó tápelemeket. a szedés befejezte után. a tápanyagvisszapótlást elvégezzük. mert kevesebb vízmennyiséggel is jól kielégíthető a spárga vízigénye. A spárga viszonylag kevés vizet párologtat. A tennő állapotban lévő ültetvény első ápolási munkája. A növény növekedésének megkezdése előtt l 00 kg nitrogén hatóanyagat adunk hektáronként. A termő ültetvényt három évenként célszerű szerves trágyázni. A záldspárga ápolása. A megfelelő vonalvezetés biztosítása érdekében célszerű a spárgahajtások megjelenése után készíteni a bakhátaL Utóbbi években terjed a bakhátak fóliás takarása (70 mikron vastag. Különösen a hibrid fajták érzékenyek a vízhiányra. 25-30 cm magasra. A bakhátakat. Mindig a spárgatövek fejlettségi állapotának megfelelően készítsük a bakhátakat Célszerű két menetben elkészíteni a bakhátaL Eszköze a szántóeke. 80-100 kg/ha P 20 5 180-200 kg/ha K 20 hatóanyagú műtrágyákkal. de a tenyészidő alatt állandóan emelkedik a vízigénye. elszáradt szárrészek eltávolítása a talajból ill. vagy szedés előtt 60-80 mm vízadaggal öntözzünk. lehetőleg laboratóriumi vizsgálat alapján. J • · • . tavasszal a le nem takarított. Speciális ápolási munka a bakhátak készítése. A tárcsázást a sorokra merőlegesen végezzük.

A sípokat a talaj felszíne alatt 2-3 cm mélyen. Fejtörmelék D: 10 mm-es átmérőtől fölfelé. kézzel kell kitömi vagy kivágni. A többi megegyezik a korábban leírtakkaL Betakarítás. Így megelőzhető az elszíneződés és a fonnyadás. csomagolt spárgát hűtőtárolába helyezzük a szállításig. A bakháton jelzi a síp a szedés. Hazánkban a spárga szedési időszaka április elejétől június közepéig tart. ápolás. csomagolás! fedett színben. A sípok hosszúsága halványított spárgával 22 cm. a zöld spárgáé 27 cm hosszú lehet. osztályozással. telepítés és az intenzív fajták használata lehetővé teszi. A sípokat naponta egyszer vagy kétszer szedjük. ha a talajban mélyebben vágjuk a sípot. Az előválogatást. Régebben speciális késsel vágták a sípokat. Ahol a felszín megreped. a sípok hossza 12-22 cm.0-5. A sípoknak teljesen épeknek. mint a halványított. hogy a talajban maradó csonkok az egész tő elrothadúsához vezethetnek. A spárganövény sípjai a harmadik évtől szedhetők. amíg a csúcson zárva vannak a pikkelylevelek. A leszedett sípokat nedves vászonnal bélelt kosárba szedjük és a fénytől óvjuk. a sípok hossza 12-22 cm. Itt elmarad a bakhátkészítés. hogy a második évben vágjuk a sípokat. A zöldspárgát addig szedhetjük. osztályozást. A II. B: I 3-16 mm-es átmérő között. I. amikor a síp eléri a bakhát felső szintjét. Leves C: 10-13 mm-es átmérő között. ott bontjuk ki kapával a bakhátat. mindenféle károsodástól mentesnek kell lenniük. de kisebb sérülés. a sípok hossza 4-12 cm. és lebontás munkája. A mosott sípokat vastagság szerint osztályozzuk. A zöldspárga valamivel korábban szedhető.5 t/ha-t. vagy megemelkedik. ha nem tőbő! törjük ki a sípokat. bontás helyét. osztályú spárgára vonatkozó előírások ugyanazok. mint az I. Piaci előkészítés. Az osztályozott. túl vékony) is le kell szedni. Itt az volt és ma is az a probléma. osztály~é. A zöldspárga szedésekor minden sípot. majd hűtjük. osztályú spárga méretei: Solo A: 16 mm-es átmérőtöl fölfelé. A hazánkban elérhető termésátlag a hibrid fajtákból elérheti az 5. A halványított spárgát mosással. A gyorsított magoncnevelés. a sípok hossza 12-22 cm. majd kézzel tőbő! kitörjük a sípot. minél gyorsabban végezzük. elszíneződés rajtuk lehetséges.goncneveléssel nevelt és telepített ültetvény esetében a harmadik évben lehet kezdeni. sérült. 177 . a fölösleges részek levágásával készítjük elő. az értékesítésre alkalmatlant (beteg. majd méretre vágjuk. válogatással. A halványított spárgát akkor szedjük. A spárga sípok szedése igényes munka.

Fehérjékben gazdagok.) ezek életmódjátóllényegesen különbözik. nem állatok. osztályú (A) síp átmérője 16 mm feletti. A síp 33 g-nál kisebb és üreges nem lehet. nem hizlalnak. Mindezt a termesztésük során a termesztési feltételeik meghatározásakor figyelembe kell venni. osztályúvaL A síp átmérője 8 mm körüli. a laskaféléket (Pl eurotus ssp. ll. szénhidrátokban szegények. szaporodásuk stb. A laskafé/ék csoportjátszá mos faj alkotja. hogy a közeli jövőben tovább bő­ vül a termeszthető és így a termesztett fajok száma. mint a többi fajé. 178 . Forgalomban lévő fajtái a PS és az LSz. Igaz. amelyeket a ház körüli létesítményekben is gazdaságosan lehet alkalmazni. hogy fogyasztásuk fokozatosan növekszik és már vannak országok (Németország). Kalapjának színe a legsötétebb. repedt. Jelenleg irántuk a fogyasztói és a termesztói érdeklődés is nagy. A gombák már 3000 éve ismert és kedvelt élelmiszerek. valamint ezek hibridjeit javasoljuk. Kedvező jellemzőjük az is. A felsorolt fajok közül azonban csak a laska-. ahol az 1 főre jutó évi fogyasztás a 3 kg-ot is meghaladja. mivel ezek rendelkeznek olyan technológiákkal. és a csiperkefélék termesztését javasoljuk. Hidegtűrő faj. Termesztett gombák A gombák az élővilág sajátos csoportját alkotják. üreges is előfordulhat. Ezenkívül íz letesek és sokféle formában felhasználhatók. amely lehet szürke. III. csak a császárok és uralkodók étlapján szerepeltek. A Pleurotus ostreatus vagy késői laskagombajellemzője. osztály teljesítését és forgalmazását szorgalmazzák. Kiváló élelmiszerek.). szürkésbama és kékesfekete.A zöldspárgát hazánkban a német szabvány szerint minősítik. de fogyasztásuk napjainkra már általánossá vált. 15-27 cm hosszú. osztályú (B) síp hossza megegyezik az l. hogy felhasználásuk során nincs hulladék és ma már néhány fajnak gyógyító hatást is tulajdonítanak. hogy először . a shiitake-t (Lentinus edodes) és a bocskoros gombát (Volvariella ssp.). benne görbült. osztályú (C) hossza azonos az 1-11. Az EU követelmények az l. Közülük azonban csak a kései és a floridai laskagombát. Mi még csak ennek harmadát (l kg) fogyasztjuk. l. Az említetteken kívül a termesztési kísérletekben még számos faj szerepel és várható. zárt fejű. Ezek eredménye. A Világon jelenleg a esiperkét (Agaricus ssp. osztályúéval. Nem növények. mivel életmódjuk (táplálkozásuk.) termesztik jelentősebb mennyiségben. hogy a termőtestek és azok csoportjai nagyobbak.

Külföldön a termeszták már számos fajta közül választhatnak. kép. hogy tenyészideje rövidebb (2 hónap) és magasabb hőmérsékleten (25 °C} is jól terem. HK 35. a C 751 található. G 24. vagy floridai laskagomba Észak-Amerikából került Európába. tenyészidejük rövid. megfelel nemcsak a hazai. Ezek egyesítik a fajok tulajdonságait. Jelenleg az államilag elismert fajt<tk száma csak három.·sztése 179 . Ez a D 13-nál rövidebb tenyészidcjű. hogy a javasolt intenzív technológiák fajtái. Ilyen hibridek: H 7. D 13. A forgalomban jelenleg egy államilag elismert fajtája. Agaricus bitorguis. Ezek: D 29. így hazánkba is.és szürkésfehér. többet terem és a termése is jó exportáru. Közülük ma a HK 35 a legjobb. Jellemzője. HK 44. Barna kalapú. Agaricus macrosporoides. Ezek: Agaricus bisporus. 52. Egyetlen hibája. hazánkban azonban a fajtaválaszték kicsi. a magasabb hőmérsékletet jól tűrik. Az Agaricus hisporus. vagy termesztett csiperke a Világon és Magyarországon is a legelterjedtebb faj. Érdekessége. mivel nagy mennyiségű (60-65%) exportárut adó fajta. A csiperkefélék közül három faj érdemel említést. a legelterjedtebb. sárgás. amelyek e két faj keresztezésének eredményei. bőtermőek és termés ük minősége is kiváló. ezért nyáron inkúbb a D 13-t kell választani. Gyors növekedésűek. hanem a külföldi követelményeknek is.A P!eurotus Flm·ida. Színe világosabb. Előnye. Csiperkegomba zsákos Ic•:' . Ígéretes fajtajelölt még a D 10 és a D ll-cs is. hogy a magasabb ( 18 °C) hőmér­ sékletre érzékeny. hogy a termőtestek és azok csoportjai az előzőnél kisebbek. Közülük a D 29 a legjobb.

amelyet a gombafonalak fokozatos terjedése és a táptalaj kivilágosodása is jelez. a Jegtöbb élettényező iránt. Ezek után nézzük a fejlődési szakaszokat és a gombák ezeknek megfelelő igényváltozás<lt. Előnye. a következők: átszővetési idő­ szak. Ez a tápanyag és a víz. a többi fajnál illetve fajtánál 2 hét. nedvesítik. amelyek egymástól jól elkülönülnek. Elismert fajtája az "Ízletes" nevet viselő fajta. Mielőtt a gombák biológiai igényét. érle\ési vagy lappangási idő és termőidő. annak módosításával igyekszik a gombák számára az életfeltételeket optimális vagy azt megközelítő szinten biztosítani. két életfeltételt kiemelünk közülük. a víz. Természetesen ehhez szükséges a gombák biológiai igényeinek (életfeltételeinek) alapos ismerete. Első és jelenleg egyetlen fajtája a "Puszta királynője". lótrágya stb. a leveg(f és a tápanyag. ha a táptalaj hőmérséklete 22-25 °C. a legjobb minőségű szárítmány ebből készül. Ennek jellemzője.és kukoricacsutka-keveréken jól terem. mint a többi élőlényé. vagy ízletes csiperke a termesztési kísérletekben szereplő. A termése szintén jó minőségű. annak változását részletesen ismertetnénk. a fény. Lehet szalma. Az Agaricus rnacrosporoides. Az első fejlődési szakasz az átszövetési id/J. Időtartama 2-3 hét. komposztálják és hőkeze­ lik). A gombák táptalaja szerves anyag. Ezek: a hffrnérséklet. A gombáknál azonban azt is tudni kell. Hasonló a helyzet a vízzel. Ez az érték 180 . ezért a termeszták csak akkor használhatják. vagy hortobágyi csiperke újabb termesztésbe vont csiperkefaj. Az átszövődésjól érzékelhető folyamat. hogy igényük. hogy szalma. a zsákok elhelyezésével kezdődik és a teljes átszövődésig tart. hogy ezzel a nyári csiperketermesztés gondjai megoldódnak. fejlődésük során változik. Ebből következik. ezt is az előkészítés során adják a táptalajhoz és nagyon fontos. választékbővítésre alkalmas csiperkefaj. összetett tápta\aj. Ezeket ugyanis már a termesztés megkezdése előtt biztosítani kell. hogy a táptabját nem kell komposztálni. Ez az időszak a csírázással. Előnye.A "Barna kalapú" típus egy kidolgozás alatt álló technológia fajtája. hogy a környezetén keresztül. hogy a termesztés során a táptalaj már vizet ne kapjon. hogy magasabb hőmér­ sékleten (25 oq is jól terem. Ez azonban csak akl:or ennyi. Az ember termesztói tevékenysége tulajdonképpen abból áll. A termesztéshez ezeket előkészítik (aprítják. A termesztett gombák környezeti igénye A gombák életfeltételei ugy:mazok. A fejlődési szakaszok. amely komplex. ha e technológia már alkalmazhatóvá válik. A késői laskánál 3. és a termesztés során nincs fejtrágyázás. hogy a termesztő már tápanyagokkal és vízzel ellátott táptalajt kap. Az Agaricus hitorguis. Várható.

Az utóbbi a több szinten történő termesztésre vonatkozik. Ekkor a fajok sötétben is jól növekszenek és a levegőigényük is a legkisebb. A páratartalom-igény 80--90%. A második fejlődési szakasz a iasl~áná! az érlelési. A hő­ mérsékleti igény már kisebb. A csiperke micéliuma ilyenkor erősen kifut a takaróföld felszínére. A laskánál a megfelelő erősségű megvilágítás legalább 100 lux. 14-16. csak karfiolosodott. amely 25 °C-on is szépen terem. illetve a fajták függvénye. A csiperkénél ugyis meghatározható a takarástól a kisgombák megjelenéséig tartó időszak. Levegőhiány esetén a laskagomba a fényhiányhoz hasonlóan abortál. Alacsony. valamennyi fajnál 18-22 °C. Ezen az értéken túl termést már nem hoz. E fejlődési szakaszban a legnagyobb a gombák levegőigénye. Fényt ebben a fejlődési szakaszban csak a laskagomba igényel. Fontos az egyenletes. a kalap kicsi. sót óránkénti légcserére is szükség lehet. Ekkor már napi négyszeri. Tudni kell. A késői laskánál 3. 181 . de lassan fejlődnek. a csiperke sötétben is tartható. a csiperkénél a lappangási idő. A víznek valamennyi fajnál és fajtánál megnő a jelentősége. Gyengébb fényben vagy &ötétben a gomba abortál.5. Természetesen az utóbbi esetben fokozottabb szellőztetésre és párásításra van szükség. A napi egyszeri légcsere még elegendő. Ez a teljes átszövődéstől a kisgombák megjelenéséig tart. hosszú. A termesztett csiperkénél a felső határ 18 °C. ha a hőmérséklet túlságosan magas. A laskahibridek és nyári fajták kedvező hőmérséklete 16-18 °C. 12 °C-nál alacsonyabb értéken a termőtestek nagyok. A legalacsonyabb érték 12-14 °C. Ez a fajok. a többinél 2 hét. 16-18 oc. a fajták időben jelzik a levegőhiányt Ilyenkor a tönk vékony. Időtartama szintén 2 vagy 3 hét. a késői laska számára kedvező. A csiperkénél szép darabos terméseket 14-16 oc hőmérsékleten kapunk. torz termőtesteket hoz. Időtartama a hibrid és nyári laskafajtáknál l. de ezek 20 oc feletti hőmérsékleten is jól teremnek. hogy a szükséges 80% körüli páratartalmat biztosítani tudjuk. A csiperkénél azonban a takaróföldet sem lehet szárazon tartani. A fajok. Fényre még mindig nincs szükség. A csiperkénél azonban már a takaróanyagat is nedvesen kell tartani. A napi légcserék száma ekkor már 2. 80-90%-os páratartalom. Öntözni még nem kell. Ezt az utak nedvesen tartásával tudjuk biztosítani. Gyakrabban szellőztetni csak akkor kell. A harmadik fejlődési szakasz a term(fidő. A kedvező hőmérséklet ekkor 12-14. a késői laskánál 1. a csiperkénél pedig 2-3 hónap. Itt lenne jelentősége az "Ízletes" fajtának. Ez a kisgombák megjelenésével kezdődik és a tenyészidő végéig tart.valamennyi javasolt fajra és fajtára érvényes. hogy ez a faj 15 oc feletti hőmérsékleten tem1ést nem képez. csak az utakat kell nedvesíteni. gyapjasodik.

Ezek a parányi képződmények 8-10 nap alatt válnak szedhetővé. A esiperkés zsákok egymáshoz szarosan illesztve. mcrt csak így nedvesíthető tökéletesen. zsákolt anyagot meg kell vásárolni. csak termeszteni.csak a laska. E fajnál ez a művelet nagyon fontos. amelyet a zsákos anyagot forgalmazó üzem árusít. így átszövődés. a lényeg. A járművön a zsákok több rétegben is elhelyezhetők. hogy a csiperkekomposzt felszíne is egyenletes legyen. Ezek a zsákok a laskánál perforáltak és felül zártak. Öntözni csak annyira szabad. hiszen számos üzem foglalkozik ilyen anyag készítésével és forgalmazásávaL A termesztő tehát csak átszövet. A csiperke akkor szedhető. A második fejlődési szakasz befejeződésekor a esiperkés zsákok helyükön maradnak. hogy az előkészí­ tett. A takaróanyagat a teljes átszövés után kell felvinni. Fontos. Házikertben célszerű.vagy négyes sorokban kerülnek átszövetésre.és a csiperkegombát szabad termeszteni. A termő­ fal magassága l méter. Mindez részletesen az előző fejezetben található. 4 vagy 5 egymásra fektetett zsákból készülnek. Ez azt jelenti. A rétegvastagság 3-4 cm. a laskás zsákok pedig különállóan. Átszövetés. hőkezelni stb. mivel ezek könnyebben bemelegszenek. Érlelés és takarás. Kivétel a csiperkénél a takarás. Elhelyezéskor a zsákokat újra tömöríteni kell és laskánál újra szorosra kell kötni. míg a csiperkénél ép oldalúak és felül nyitottak. a termőréteget védő fátyol még ép. szedés. a laskásokból pedig termőfalat készítünk. 182 . hogy esőtől védve legyenek. iker. ápol. aprítani. Ápolási munkái a hőmérséklet szabályozása. komposztálni. Mint már említettük a ház körül -jövedelemkiegészítés céljából . ha a kalap még zárt. A termőidőszak a kisgombák megjelenésével kezdődik. Mindig azt válasszuk. hogy az alaita levő komposzt vizet ne kapjon. betakarít és értékesít. Szállításukhoz bármilyen jármű megfelel. de a kalap széle már kezd a tönktől eltávolodni.A javasolt gombafajok termesztése. érlel. becsírázott. Ma már ez lehetséges. Felvitele után egyenletesen simítsuk cl. esetleg érlelés után csak a laskaanyagat kell mozgatni. ha a zsákok mindjárt állandó helyükre kerülnek. előkészített táptalaj zsákokba töltve kerül a termesztőhöz. A takaróanyag sokféle lehet. Ezeket azonban a használatbavétel előtt minden esetben fertőtleníteni kell. Otthon a zsákok bármely előzőleg ismertetett létesítménybe elhelyezhetők. Ennek a szakasznak az ápolási munkái az előzőekkel megegyezők.) nem szabad. A vásárlás utáni termesztói teendők a következők: A zsákos anyag szállítása és elhelyezése. hogy a termesztés alapja a munkamegosztás legyen. A esiperkés zsákok állva kerüljenek a járműre. Fontos azonban az is. A becsírázott. a szellőztetés és a szükséges páratartalom biztosítása. Előkészíteni (az alapanyagat beszerezni. Ez fertőtlenített és a minősége is megfelelő. nedvesíteni. Betakarítás.

a kiegyenlített állomány és a jó termés- : ~ ~ ~ [ ! l r ~ 183 . Ez a hiányzó takaróföld pótlását jelenti. Tőlevelei elliptikusak.és tápanyag-tartalmától függően.mindhárom fejlődési szakaszban.) Jelent6sége. mérete a fajtára jellemző. a laskánál 3-4 terméshullámmal számolhatunk. A göngyöleg mindig merev falú legyen. kés segítségével történik.3--0. Ez részletesen a növényvédelemről szóló fejezetben található. Az előző fejezetben ismertetett ápolási munkák ebben az időszakban a csiperkénél még az ágyásjavítással egészülnek ki. Ritkábban olajnyerésre is használják. Kettős hasznosítású növény. görcsoldó. 50-l 00 cm mélységben helyezkedik el. Erőteljes növekedésű. 18-20 cm hosszú. A szedés kézzel. a korszerű gyógyászatban nélkülözhetetlen fájdalomcsillapító. Végálló virága a fajtára jellemző színű. Kevés oldalgyökeret fejleszt. Virága fehér. Hullámszünetben a táptalajon gomba nincs. hogy a termőtestek ne sérüljenek. lila alapfolttaL Tokja kissé megnyúlt. 110-140 cm magas.és beszóró anyagaként. Karószerű fő gyökere gyengén fásodó. Leírása. Ápolási munka még a növényvédelem . A késsel csak a szennyezett tönk végét távolítjuk el. Szára felálló. Termése üreges. ha a lehajtó kalapnál már kezd kiegyenesedni. ezermagtömege: 0. ülők. Ilyenkor naponként kell szedni.és édesipari termékek töltelék.Kompolti M". A várható termés mindkét fajnál 20 kg/100 kg táptalaj. több rekeszű tok. apró. A csiperkénél 4-6. Gyógyászati alkalmazásáról már Hippokratész is írt. köhögéscsillapító gyógyszerek alapanyagai. mivel sokoldalúan hasznosítható étkezésre: sütő. azzal a céllal. Ennek időtartama 6-10 nap. A mag kicséplése után megmaradó száraz (érett) máktok (népiesen "mákgubó") hatóanyagai a mák alkaloidok (morfin. Jellemzője a szilárd szár. alakja.. A gomba a táptalajon csak terméshullámok idején található. A szárlevelek szórt állásúak.). Már több mint négyezer évvel ezelőtt is ismerték és termesztették.A laska másként jelzi a szedési érettségét. ülők. felső részén elágazó. Felvevő gyökérzete a talaj víz. Ez akkor szedhető. A termést mindkét faj hullámban hozza. 2-3 tokot termő fajta. kodein stb. A kerti mák az egyik legősibb termesztett növény. . hogy a göngyölegbe helyezett termés tiszta maradjon. Magja vese alakú. Tenyészideje 120-130 nap. Fűszer- és gyógynövények Mák (Papaver sornniferum L. Magja (a "mákszem") élelmiszer-alapanyag. Fajták. A mákfélék (Papaveraceae) családjába tartozó egyéves növény.6 gramm.

) magja már 3 °C-on csírázni kezd. Szárazságtűrése és betegség-ellenállásága az átlagosnál jobb. amelyek korán lekerülnek és nem gyomnevelők. A tok alkaloid.biztonság. Az őszi fajták (Kozmosz) magja alacsony hőmérsék­ leten rosszul.6--1 . Fajhibrid eredetű. Magszíne élénkkék.JI nak magszárba és a hozam csökken.vagy élénkrózsaszínű. Biológiai. Termőké­ pessége l .5-0. A mák magja 4-5 évig is csírázóképes.0-1 . Öntűrőképessége rossz. Jó előveteményei a trágyázott kapások és azok az egyéves pillangósok. nedves agyagtalajok ' máktermesztésre nem alkalmasak.7-1 . A könnyű homoktalajok. A mák. Tőlevélrózsáj a tartós fagyok hatására elpusztulnak. a savanyú. A tok alkaloidtartalma 4.6-ű. lila alapfolttaL Toktermése megnyúlt körte alakú.tartalma 6-8 ezrelék. lila alapi folttaL Tokformája gömbölyded. 0. a szélsőséges csapadékeloszlás kedvezőtlen. Középerős növekedésű. bordázott. Szárszilárdsága jó. Szilárd szár. 130-160 cm magas.0-1 . Termő­ képessége 0. A legtöbb növény után jól terem. A tápanyagokkal jól ellátott.O t/ha tok. kiegyenlített tokmagasság jellemzi. a növények korán indul. A mák kora tavaszi vetése feltétlenül szükségessé teszi az őszi kö- l 184 . Kitűnően . "Kozmosz". Tenyészideje: 235-260 nap. Tenyészideje 115-135 nap.5 t/ha mag. 3-5 tokot hoz. 18-20 °C-on jól csírázik (ezért kell nyár végén vetni!). alapi részén nyomott. Termőképessége 0. Tenyészideje: 110-120 nap.2 t/ha tok. A normális egyedfejlődésnek kezdetben a hűvös időjárás ' kedvez. kiegyenlítettsége közepes. Magszíne élénkkék. A tavaszi fajták (Kompolti M. A tok alkaloidtartalma 4-6 ezrelék. alapján sötétlila folttaL Toktermése nagy.8 t/ha mag és 0. "BC-2". Erős növekedésű. Talaj-előkészítés.apró magjamiatt-a jó talaj-előkészí. ugyanarra a területre 3 év elteltével vethető. Virága halvány. 1. a bibekorong tányérszerűen kiemelkedő. fehér. s a jó termőképességű bar. közepesen kiegyenlített magasságú. Magszíne kékesszürke.(morfin). Kék Duna stb. Tőlevélró­ zsás állapotban jól túri a téli fagyokat A mák termesztésének éghajlati feltételei hazánk egész területén adottak.O tonna/hektár mag és 0. trágyázás. pogácsa vagy kúp alakú. Közepes mennyiségű csapadékot igényel.5-5. 3-5 tokot fejleszt..7 t/ha tok. Télállásága és szárazságtűrése jó. Áttelelő őszi mák. Virágja nagy. Magszíne középkék. magas hőmérsékleten a fejlődés meggyorsul. a csírázás hőoptimuma 7-8 oc (ezért lehet korán vetni!). 100-130 cm magas. közepes növekedésű. "Kék Duna".8-1.9 t/ha tok.2 t/ha mag. 110-120 cm magas. Termőképessége: 0. kötött. könnyen művelhető talajokat kedveli. Az ' egyes tájak közötti időjárási különbségek a mák termelhetőségét alapvetően J nem befolyásolják.4-0. 3-4 tokot hozó fajta.i tést igényli. bordázott. Virága fehér.0 ezrelék. A tok alkaloidtartalma 4-6 ezrelék. díszlik középkötött vagy homokos vályogtalajokon.1 na homokon. termőhelyi igények. Szilárd hajtásrendszerű. Betegségekre közepesen fogékony.

zépmélyszántást. vagy kevesebb (50-80%-kal) munkával végezhető. szántóföldi termőhelyen. A ballasztanyagos (korpa. a hazai gyakorlatban a 35-40 cm sortávolság vált be. A munkaigényes egyelés csökkentésére alkalmazzák a sugárkezelt vetőmagkeveréket A vető­ magkeverék egyötöde épp. Az utóbbi esetben ajánlatos a nitrogénműtrágyákat könnyen felvehető fonnában kijuttatni. E tőszám tartásával a mák különféle tenyészterületre vethető. Így egyenletes a kelés és kisebb a máktokbarkó kártételének lehetősége. A drazsírozott mákmagból 8-LO kg-ot vetnek hektáronként. 53-66 kg/ha P20 5 és 47-58 kg/ha K 20 műtrágya hatóanyag kijuttatása ajánlatos. februártól március végéig tart. 185 . Vetés. mely l OOO OOO db körüli ép csírát tartalmaz. 16 kg foszfort és 8 kg káliumot von ki a talajból. az egyelés elhagyható. még ősszel munkáljuk el. A mák rövid tenyészideje alatt csak a könnyen felvehető tápanyagokat tudja hasznosítani. majd hengerezéssei tömör magágyat készítsünk. Mivel csak azép magból kelt növények fejlődnek tovább. közvetlenül vetés előtt. A szántást a szokásostól eltérően. Gyakorlati tapasztalatok szerint a kedvező tőszám 40-50 db/m 2 . az ép magvakkal együtt kikelnek.5 kg/hektár szükséges. Az őszi mák optimális vetési időszaka szeptember második fele. Közepes tápanyag-ellátottság esetén.) keverékkel szemben a sugárkezelt vetőmagkeverék teljes biztonságú kelést ad. vagyis 450-500 ezer db/hektár. Az egyelési munkák csökkentését szolgálja a drazsírozott vetőmag használata is. ha a vetés RAU precíziós vetőgéppel történik. ezt követi a boronálás. amint a talajra rá lehet menni. de a belőlük fejlődött csíranövények a kelés után elpusztulnak. főzött mák stb. ha a felvehető tápelemtartalom 100-150 mg/kg N. kéthannadát ősszel. hogy tavasszal kevés talajmozgatással tudjunk magágyat készíteni. Közvetlen istállótrágy:ízást nem igényel. szántóföldi tennőhelyen optimálisnak tekinthető a talaj tápanyag-ellátottsága.és káliumműtrágyákat alaptrágyaként az őszi talaj-előkészítő munkákkal egy időben célszerű adni. a talaj felszíne megpirkadt és a talaj a csoroszlyák után nem kenődik. A tavaszi mákot általában akkor vessük. A sugárkezelt magvak nem vesztik el csírázóképességüket. A foszfor. 300-400 mg/kg P 20 5 és 200-300mg/kg KzÜ. Mélyen lazító és fordító talajművelő eszközöket a mák tavaszi talaj-előkészítésekor ne használjunk. A nitrogénműtrágyákat legjobb két részletben adni. Az I. négyötöele pedig sugárkezelt magból áll. Az elvetett magvak 50--60%-ának kikelésére akkor van remény. I-IV. amint a föld fagya kiengedett. egyhannadát tavasszal. A sugárkezelt vetőmagkeve­ rékből 3-3. l tonna mag képző­ déséhez 30 kg nitrogént. sz. A tavaszi mák korán vethető. Tavasszal az első művelet a simítózás. mert a csírázóképességüket megtartó sugárkezelt magvak segítik az ép magvak csír:\inak felszínre törését. A vetés az időjárástól és a talajállapottól függő­ en. 60-80 kg/ha N. A tavaszi talajmunkákat azonnal végezzük el.

csépelt tokból származó mag-tok keveréket rostákon szét kell választani. a sarabolás elmaradhat. vagy ezek számának csökkentése érdekében egy állománykezelést alkalmaznak a mák 8-l O tőlevel es állapotában. hogy az étkezésre alkalmas legyen. Mind a kombájnnal betakarított. óvjuk a nedvességtől és ha szükséges. 186 . A vetés előtti k. A viszonylag kis mennyiségű vetőmag egyenletes kijuttatására csak a pontosan beállított aprómagvető gépek alkalmasak. A mák termesztését az elgyomosodás meghiúsíthatja.kialakítására. A kelés t követő sarabolás után a mák szárbaindulásáig. A hagyományos termesztésnél a kiskerti. Betakarítás. a gyomosodástól függően. és a tokot száraz. Az egyelés során törekedjünk az optimális tőszám. forgatni kell.legalább 400-500 ezer db/hektár.ijuttatással a nitrofen hatóanyagú Mezotox 25 EC l O liter/ha dózisával a kezdeti gyomosodás megakadályozható. de a területegységre jutó hozam mindenképpen bizonytalanabb. korszerű gabonakombájnokkallehetséges. mód van a részleges vagy teljes vegyszeres gyomirtásra is. A későbbiek folyamán a gyomok ellen csak kapálással védekeznek. A tokokat 8-10 cm-es szárral vágják. kézzel aratják. Sugárkezelt vető­ magkeverék. szellős helyen tároljuk. 2-4 alkalommal sor.A mák vetésére bármilyen vetőmagot is használunk. Ritkább térállásban egy növényen ugyan több tok képződik. a harmat felszáradása után. Szokásos vetőmaggal történő vetéskor az egyelési munka a mák termesztési költségeinek csaknem egyharmadát felemészti. valamint a Fortschrit gyártmányú kombájnok. Az egyelés optimális időpontja a mák 4-6 lombleveles állapotában van. majd cséplőgéppel nyerik ki a magot a tokból. majd szárítani és a magot tovább szükséges tisztítani.5 cm. a toktörmelék pedig 10-14%-os nedvességtartalommal zsákolható. E célra a Dicuran 80 WP 2 kg/hektáros adagja alkalmas. Jó minőségű mákot kombájnnal csak gyommentes területről lehet betakarítani. Annak ellenére. A mák gépi betakarítása egy menetben. Erre a célra legalkalmasabbak a Class. Egyes helyeken éréskor a mákot kinyűvik. A gyakorlatban széleskörűen a részleges vegyszeres gyomirtás terjedt el. A mák aratása a magvak teljes érésekor. Cserepesedésre hajlamos talajokon a hengerezés helyett célszerűbb ma~takaró boronát használni. a kedvező vetésmélység 1-1 . Apolás. majd a magot kifejtik. kévékbe kötik. július végén-augusztus elején történik. A mákmag 9-10%-os. hogy a mák a gyomirtószerekre igen érzékeny. drazsírozott mag alkalmazásakor az esetleges egyelés nem nagy gond. a háztáji kézi művelésnél a gyomok időbeni.és sorközkapálásra van szükség. Ez 40 cm sortávolság esetén folyóméterenként 16-20 növény. mind a kézi vagy gépi úton szedett. Kis tcrületen száraz időben. Az értékesítésig a mákmagot. folyamatos és maradéktalan mechanikai irtása alapvető munkafolyamat. Vetés után azonnal hengerezni kell.

5-0. Cardiosan stb. jó vízgazdálkodású. Az elővetemény tekerülése után.és foszforigényes faj. amelyből szárnos orsószerű húsos gyökér ered. Megszárított gyökérzete főként nyugtató hatású anyagokat tartalmaz.és 60-70 kg/ha P 2 0 5 -műtrágya kijuttatása indokolt. A macskagyökér nitrogén. vagy barnahomok talajokon. Az őszi ki ültetés rniatt korán lekerülő előveteményi igényel.6 gramm. durván fogazottak. amelyet célszerű összekapcsolni a szerves trágya bedolgozásávaL Ha szervestrágyázásra nincs lehetőség. vagy szórva vessük. Az ókori görögök Phu néven már ismerték gyógyító hatását. augusztus első fele. Optimális vetési időszak: július vége.>ZÍtett. Szára felálló. Ta/aj-e/(fkészítés. Ezermagtömege 0. Önmaga után 3 év elteltével ültethető. palántanevelés és ki ültetés. egy éven belül elveszti csírázóképességéL Az optimális csírázási hőmérséklet 18-20 °C. egymagvú rnakkocska. csepp alakú. Vetés után leg- 187 . de legkésőbb szeptembcr elején középmély szántás szükséges. csak tőrózsát fejleszt. akkor az ültetőágy-készítési műveleteket (kultivátorozás. Biológiai.Macskagyökér (Valeriana officinalis L. tárcsázás stb.) és gyógyterméket készítenek belőle. trágyázás. meszes. Virágzala végálló élemyő.r) talajba ültetni. Vízigénye nagy. kedvezőtlen körülrnények között 3-4 hét. Általában áttelelő egyévesként termesztik. Levelei páratlanul számyaltak. 140-220 ern magas. Vetés. Tinktúráját ideges szívpanaszok és alvászavarok gyógyítására használják. Az első évben rendszerint még nem virágzik. évi 600-700 mrn csapadék. Hazánkban.és teljesítőképességet is fokozzák. A macskagyökeret általában nyári szabadágyi palántaneveléssel. Magja gyorsan.) Jelent(fsége. Legjobb frissen szervestrágyázolt (15-20 tonna/hekt<í. őszi kiültetéssel és a következő év őszén történő betakarítással termesztik. fehér vagy halvány rózsaszínű virágokkaL Termése 2-5 mrn hosszú. szervestrágyázüs hiányában. Közepes t:ípanyagtartalmú talajon. termffhelyi igények. Kivonatai a koncentráló. tömörített talajú szabadágyba kell vetni. A Valerianaceae családba tartozó évelő növény. Gyökértörzse rövid. könnyű talajokat igényel. hengeres. A magot talajfelszínre sorba (15-20 ern sortávolságra). középkötött. Jól termeszthető a közepes humusztartalmú. Nyugtató teakeverékeken kívül számos gyógyszert (Medivaler. sárgásbarna. Mély rétegű. Leírása. sima felületű. Nevét a középkorban a latin valm·e = egészségesnek lenni szóból kapta. tápanyagdús. belül üreges. kelési ideje 7-12 nap. hengeres. 40-60 kg/ha N.) kell műtrágyázással összekapcsolni. nedves réteken vadon is megtalálható. Magját jól előL.

majd pedig a gyökerek mosása bő vízzel. édesipari termékek ízesítésére használják.0 t/ha friss. nagyobb területen kormánylemez nélküli ekével emelik ki a talajból. Ezt követi a gyökerek összeszedése és a gyökértörzsön maradt föld feletti részek eltávolítása (többnyire kézzel). átható szagú. Szükség esetén kora tavasszal.a hengerezés. Több hektáros ültetvényekben rázóvillás faiskolai ki szedő gépek is használhatók. Kozmetikumok. Várható gyökérhozam: 6. parfümök. szájvizek gyakori hatóanyaga. 40-50 cm sortávolságra és 20-25 cm tőtávolságra történik. görcsoldó és baktériumölő hatása is közismert Kiváló dezinficiens és ízjavító. A tenyészidőszakban rendszeres (3-4) sor. Az esetleg előtörő magszárakat a bimbók megjelenése előtt el kell távolítani.) Jelentffsége. 188 . Fontos a talaj megfelelő szintű levegőzöttségének biztosítása. Sokféle élvezeti teaként is fogyasztják. A palántaápolás gyakori öntözésből (kezdetben naponta többszöri) és rendszeres gyomtalanításból áll. Egy hektár beülteléséhez 700-900 m 2 palántanevelő felület szükséges. A száradó és a szárított gyökér kellemetlen.feljebb 0.szárítás. Szárított levele vagy leveles hajtása a légúti megbetegedések elleni és a gyomorteák egyik legfontosabb alkotója. kisebb felületen ásóval. Az ültetés kisebb felületen kézzel. Ápolás.5-3. Betakarítás. Az optimális ki ültetési időszak: október első fele. A kelésig célszerű a palántaágyat ámyékolni. Száraz időben a kiültetést követő beöntözés elengedhetetlen. az új levelek megjelenése előtt is szedhető. A borsosmentát a gyógyászatban. A gyökér tömege és minősége a tenyészidőszak végén a legnagyobb.és sorközkapálás szükséges. Fúszeres íze. majd hengerezzük (vagy lapogatóval tömörítsük). Borsosmenta (Mentha piperita L.5 t/ha szárított gyökér lesz. A palánták általában szeptember végére érik el az ültetéshez szükséges 15-17 cm-es méretet.a felfagyási károk csökkentésére.5-9. A lecsurgatott és feldarabolt gyökérzetet árnyékos helyen (padláson) kiterítve vagy műszárítóban (40-50°C-on) ajánlatos szárítani. nagyobb területen bármely palántaültető géppel. Fájdalomcsillapító. hűsítő hatása folytán főként italok. amelyből 2. A sekélyen elhelyezkedő gyökérzetet a föld feletti részek levágása után. ezért más növényektől elkülönítve kell szárítani.5 cm vastagon talajjal célszerű takarni. Lazább szerkezetű talajon az ősszel ültetett állomány első tavaszi munkája. fogkrémek. Ennek megfelelően a gyökérkiszedés optimális időszaka október második fele. A vetőmagszükséglet l g/m 2. a kozmetikában és fűszerezésre egyaránt elterjedten használják.

Attetető képletei a talaj 10 cm-es rétegében elhelyezkedő fehér. Sztólószükséglet: 1. jó vízgazdálkodás ú. hosszúnappafos növény. A felszedett sztólót először meg kell tisztítani. enyhén hűsítő és csípős ízű. A 2. Egy tonna zöldtömeg képződéséhez 25 kg N-t. s ezután azonnal ültetni kell. amely kis felületen kézi kapával. Termesztése öntözhető területeken jövedelmező. A szükséges P és K hatóanyagat (50--80. Jó szerkezetű.családjába tartozó_ év~lő lágyszárú noveny. Minden része illóolajat tartalmaz. zöld dugvány) szaporítható. évben a N-műtrágyát (90-150 kg/hektár) két részletben. Talaj-e/(íkészítés. Közvetlenül ültetés előtt rögtörő vagy sima hengert kell alkalmazni. A borsosmentát ősszel kell telepíteni. (Ezzel történik szaporítása is!) Szára a termőhelytől függően. zsinórszerűen összeérjenek (ez a művelet csak kézzel végezhető). trágyázás. Éghajlati igényei alapján hazánkban mindenhol sikeresen termeszthető.kell a talajt előkészíteni.a szerves trágya leforgatásával egybekötve . Gabonafélék után tarlóhántással és mélyszántással . Ugyanarra a területre négy évnél hamarabb nem szabad visszavinni. A borsosmenta ültetvényt legfeljebb három évig célszerű fenntartani. hogy azok 1-2 sorosan. és a 3. Az ültetés többnyire kézzel történik. gyökeres sarjhajtás. Az egész növény jellegzetes. Levelei hosszúkás tojásdadok. tarackszerű sarjhajtásai. Legegyszerűbb és leggyakoribb a sztólóval (földbeli tarackszerű hajtás) történő szaporítás.-~~írás~ . szükség szerint végzett kultivátorozással vagy tárcsázással kell gyommentesen tartani. szaporHasra alkalmas magp nmcs.4-l . a zöld és száradt. A~ ajakoso~ . Jól hasznosítja a telepítés előtt talajba dolgozott 20--30 tonna/hektár szerves trágyát. mert a sikeres telepítés feltétele a rög. fűszeres illatú. középkötött csernozjom talajt igényel. illetve 60--90 kg/ha) általában az őszi beszántással egyidejűleg adják. a tenyészidőszakban legalább 700 mm csapadékot igényel. 8 kg P 20 5-ot és 10 kg K20-t vesz ki a talajból. Fényigényes. 30--100 cm magas. A barázdák sortávolsága 50--60 cm.ajánlatos kijuttatni (lehet öntözővízzel is). a sztólók. hogy a kiválasztott terület évelő (főként tarackos) gyomoktól mentes legyen. A borsosmenta kizárólag vegetatív részeivel (sztóló. A sztólót októberben kell ültetni. nagyobb területen kultivátorra szereJt nyitóelemek segítségével történhet. az árnyékot és félárnyékot nem túri. barna részektől.. négyélű. A lefektetett sztólókat azonnal l 0--12 cm-es talajréteggel takarják.tavasszal kihajtás előtt és első vágás után. elágazó. A mentatelepítés első művelete a 13-15 cm mélységű barázdahúzás.6 tonna/hektár (l .6 kg/10 m 2).4-1 . Sikeresen termeszthető barnahomok és tőzegtalajokon is.és üregmentes talaj. Virágzara világoslila. 189 . Szaporítás. Többszoros faJhlbnd. Termőhelyi igény.kapával vagy simítóvaL A takarás után a talajt sima vagy gyűrűs hengerrel kell tömöríteni. Ezután közvetlenül kell a sztólókat a barázda aljára fektetni úgy. A szántott talajt ültetésig. élesen fűrészes szél űek. Vízigénye nagy. Fontos.

Aresin. sárgás fehérek. borsosmenta herbát készítenek. A tavaszi kihajtás után. ízjavító. Ál örvökben elhelyezkedő virágai aprók. de feltétele a 2. egyre nehezebb a mechanikai gyomirtás. A levéláru-előállítüs (kézi vágás. tojáscladok. 2 Várható szárított levél hozam: 8-15 kg/100 m . Várható hozam 2. Leírása. Ebben az esethen a betakarítás ideje megegyezik az előzővel. fénylőfekete. Betakarítás. általában sötétzöld. Citromfű (Melissa officinalis L. tojüsdad. Mcleg. ezért gyakran a levágott hajtásokat szárítják meg (elmarad a levelek leszedése) és ún. és 3. A levéllemez gyéren szőrözött. Optimális csírázási hőmérséklete 18-20 oc. E célra egy évben kétszer. Szárított levelét vagy leveles hajtásait egyedi teaként és más gyógynövényekkel együtt.7 gramm. Geonter) használni. felálló. Magja 1-l . termesztésben 4-5 évig érdemes fenntartani. A levügott hajtásokról azonnaile kell fosztani a leveleket és lefosztás után vékony rétegben kiterítve. a sorok kézzel gyomtalaníthatók. amikor már a teljes területet behálózza a menta. A citromfű 15-20 évig is él. Az egész növény citramra emlékeztető illatú. Az ajakosok csaláeljába tartozó évelő. de fő alkotórésze az emésztést segítő. közvetlenül a talajszint fölött. hogy a sztólók többsége ismét 10 cm mélyre kerüljön.és fénykedvelő. teakeverékekben étvágy-. szélei csipkésfűrésze­ sek.6-0.5-4 tonna/hektár. nyugtató és szélhajtó hatásuk miatt használják. A 2. és 3. Ezért nagyobb felületű ültetvényben ajánlatosabb gyomirtó szereket (Merkazin. A borsosmenta legértéke~. Ezern1agtömegc: 0. árnyékos helyen szárítsuk meg. A hajtások szárítüsára az aktív szellőztetéses (TSZP) szárítók a legalkalmasabbak. felülete kissé hólyagos. kellemes illatú növény. A citromfű vagy méhfű jellegzetes. Levelei nyelesek. Temzifhelyi igényei. Illatos étkezési tea is készül belőle. ideges gyomorpanaszokat gyógyító teakeverékeknek is. kézi fosztás) nagyon sok kézi munkát igényel.lelent!ísége.) . Fontos őszi teendő az első és a második tenyészidőszak végén az ültetvény leszánt<ísa úgy. esetleg háromszor vágható a borsosmenta. a vágás kisebb területen kézi kaszüval. nagyobb felületen pedig kaszálva rakodógéppel történik. a sorok záródásáig a sorközök géppel.5 rnm hosszú. A következő vágásra az új hajtások 40-50 cm-es magassága idején kerülhet sor. évben. terjeelő tövű félcserje. A leszántás nemcsak a rozsdafertőzést csökkenti. A tenyészidőben általában 300-400 mm csapadékpótló öntözésre van szükség. Először még a bimbók megjele-nése előtt (június közepén) vágjuk le a hajtásokat.Ápolás.ebb terméke a szárított levél. évi nagy termésnek is. Magja 3-4 évig csíraképes. Szára 50-100 cm magas. 190 . A tenyészidőszakban a 20 oc körüli átlaghőmérséklet a kedvező.

Az öntözés júniusban. Az első vágást a bimbók megjelenésekor (június második fele). A betakarított hajtásokat igen vékony rétegben kiterítve. A szélsőségesen rossz talajok kivételével mindenütt eredményesen termeszthető. A citromfűültetvény ápolása gyomtalanításból és a rendszeres sorközművelésből áll. szárrészektől megtisztított állapotban forgalmazzák. Szárított. Ápolás. Az első évben 1-2 sorkapálás és 3-4 sorközművelés szükséges. Fóliás palántanevelés esetén a mag a fólia felhúzása előtt novemberben vagy a fóliapalást felhúzása után március közepén vethető. Nagy tem1éshozamot öntözött területen ad.) Jelentősége. A fóliasátorban nevelt palántákat májusban. A magot szabadágyi palántanevelés esetén is novemberben vagy áprilisban vessük el. Talaj-előkészítés.5-1 .dású talajok.O cm. a másodikat szeprember elején végzik. vagy terményszárító padozaton (TSZP) ajánlatos azonnal megszárítani. 50-60 kg/ha PP 5 és 70-80 kg/ha K20) igényel. a termő években általában kétszer vágják. Kis területen kézzel. A sor. régi fűszer. Vetés. Betakarítás. Jól tűrik a szárazságot. Az őszi szántást tavasszal a szokásos módon munkáljuk el és a palánták kiültetéséig gyommentesen kell tartani. Vetőmagszükséglet 2-3 g/m 2 . a vetésmélység 0. A teljes föld feletti részt az első évben rendszerint egyszer (augusztus-szeptember). 191 . Közismert. a szabadágyi palántákat pedig többnyire szeptemberben ültetik ki. A magvetés sortávolsága 20-25 cm. A vágás a levéltelen szárrész fölött (l 0-15 cm) kézi kaszával vagy kaszálva rakodógéppel történik. Utóbbi esetben a kelési idő csökkentésére áztatott vagy fagyasztott magot ajánlatos vetni. nagyobb felületen palántázógéppel ültethető. Palánta nevelése fűtetlen fólia alatt és szabadágyban történhet. palántanevelés. középkötött. az első vágást követően a leghatékonyabb. mély rétegű és jó vízgazdálk o- Majoránna (Majorana hortensis MöNCH.és tőtávolság 50-60x30. trágyázás. de hosszan tartó aszályos időszakban könnyen kipusztul. Legmegfelelőbbek a meszes. az előzőek szerint. A műtrágyázást az őszi sorközműveléssel célszerű összekapcsolni. A termő években kiegyenlített műtrágyázást (50-70 kg/ha N. Telepítés előtt elengedhetetlen a szervestrágyázással (20-30 tonna/hektár) összekapcsolt mélyszántás. Az l hektárra szükséges palántamennyiséget 200-250m 2 felületen lehet felnevelni. Várható hozam: 3-4 tonna/hektár szárított hajtás (herba).35 cm. Öntözött területen jó hatásfokú az első vágást követő N-tartalmú fejtrágyázás is. A termő években általában 1-2 sorközművelés (a sorok záródásáig) elegendő. jellegzetes illatú és ízű. föld feletti részeit morzsolt.

Szinte valaKellemes ízű. de a növekedés is kat A kis növények átmenetileg 1-2 °C-os fagyo már l o °C-on leáll. a tenyészidőszakban 600-650 mm hető területen ajánlatos te1meszteni. csapadékot igényel. volságra és 20-26 cm tőtávolságra ültess a rendszeres talajművelés. A palántákat általában 15-25 szálas ük.22-0. étvágyjavító élelmiszer-ipari és ja. et a fogasolás. A sikeres vetéshez precíz célszerű hengerezni. gépi művelés és betakarítás 120-130 db/fm. Szára felálló.44 edvelő. Levelei rövid nyelűek. A helybevetéshez "aszta ideje: március második fele. A hajtások többn hosan szőrösek. 8 kg foszfort és 15 kg igényel. dúsan elágazó. Sikeresen csak a gyorsan melegedő. egyév yire szürkészöldek. a magvetést 2-3 mm vastaően követ Ezt ban. 60-80 kg/ha N-t és 18-20 kg/ha indítótrágyázásra (tavaszi talaj-előkészítéssel) 40-50 után . tojásdadok. a talajfelszínre szórva végezzük. terme okon ktalaj homo barna középkötött vályog. 2-3 évig csíraképes magja fényk és gMele ei. Termffhelyi igény ási hőmérséklete 18-22 oc. ÖntözVízigényes. gazdag.többn yire az első vágás juttatnak a talajba. rezés henge a etlen Közvetlenül vetés előtt elengedhet tlen szervestrágyázást nem A majoránna tápanyagigényes növény. de az optimális csíráz elviselnek. i. Leírása. humuszban szthető. Kora tavasszal az e kombinátorozás. Vetőmagszükséglet: 2-3 takarn erű célsz vai korpá gon homokkal vagy tőzeg téshez szükséges 6-8 cm-es g/m 2 • A palánták április közepére érik el a kiülte okban.pedig 60-70 kg/ha N-t P 20 5-ot fejtrá gyáz ásra. A növényápolási teendők között ~lső első talajlazító sorközművelést. trágy Talaj-előkészítés. 25-5 0 cm magas. llap simaságú" és megfelelő­ Vetés. ép szélűe k. készí en tömörített vetőágyat kell csetén többnyire 6-6 soros Sortávolság 36-48 cm. A kedvező egyedsűrűs vetés mélysége legfeljebb A ítani. vagy ültethető.mélyszántott csak ránna majo A ázás. de közve kg N-t. átoro a talajtól és gyomosodástól függően a kultiv . lösz és ősszel . illetv zás.5 cm. majd művel első talajba vethető. többnyire fűtetlen fóliasátorPalántaneveléskor a magvetést március elején. -ot 0 P kg/ha 2 5 szántással) 50-60 kg/ha N-t. rozsdafehére . 40-50 ctn sortácsokr nagyságot. szőrösek. Az ajakosok családjába tartozó. palántanevelés. Egy tonna zöldtömeg képződéséhez 18 alaptrágyaként (az őszi mélyn káliumot von ki a talajból. szüks ép vetőg iós 0. l 0-12 ° C-on kezd csírázni. Tömött moly k. aprók ok álfüzér virágzatában (bugákban) a virág gramm. amit 6-8 ég szalagos elrendezésben. Ápolás. jó vízgazdálkodású. A hazai gyakorlatba és 120-140 kg/ha KzO-t. barnaszínű. Magja apró. alkotó s mennyi húsfűszer-keverék fonto es növény. A kelés után néhány nappal el kell végezni az 192 .háztartási fűszer. etés magv A teni. kialak kg/hektár vetőmag-felhasználássallehet Közvetlenül vetés után éges. Ezermagtömege: 0.

rövid szártagú. Szórt állású levelei hosszúkásak. lágyszárú növény. Nemesített fajtái egynyári dísznövényként közismertek. Leghatékonyabb az öntözés az elágazódás kezdetén. Termlíhelyi igényei. a kisebb fagyokat károsodás nélkül elviseli. felülete tüskés. italok színezésére is alkalmazzák. A fészkesek családjába tartozó egyéves. szárazságtűrő.5% homoktartalmú "herba" a végtermék. legfeljebb 2. aljától elágazó. vagy padlás) kell szállítani.le!entlísége. Nyelves virágai több sorban helyezkednek el. Karószerű gyökerei mélyrehatoló Szára 40-70 cm magas. október elején kerülhet sor. A várható terméshozam: l . A sikeres majoránnatermesztés másik alapfeltétele a megfelelő vízellátás. Napfény. A vágás kis területen kézzel (sarlóval). nagyobb felületen kaszálva rakodógéppel. a termése barna. sebkezelésre és bőrápolásra használják. A morzsolással egy menetben végezzük el a szárrészek eltávolítását és a homoktalanítást.Később minden öntözés vagy nagyobb eső. A lemorzsolt anyagat 5. A majorálma föld feletti virágzó.5 mm lyukbőségű rostákon elválasztjuk a maradék szártörmeléktől és talajszennyezéstől. ahol júniusban 17-18 oc. Jól terem azokon a helyeken. leveles szára egy tenyészidő­ szakban kétszer is vágható. Jó minőségű. Tulajdonké ppen a 3.5-2. Virágzala 6-8 cm átmérőjű.5 mm-es rostán átesett. Magja már 8-10 °C-on jól csírázik. s az első vágás után elengedhet etlen a sorközművelés. A szárítás! a levelek és virágzali részek lemorzsolása (rendszerint morzsológéppel) követi.) . Ezem1agtömege 8-12 gramm. Az öntözést célszerű N-fejtrágyázással összekapcsolni.és melegigényes. júliusban pedig 19-20 oc az átlaghőmérséklet Hidegtűrő képessége jó. majd 3. gyomor. Körömvirág (Calendula officinalis L. lapátszerűen szélesedők. Betakarítás. a bimbozáskor. ha a talaj víztartalma alacsony. szürkészöld árut az első virágok kinyílásakor Uúlius) vágott növényanyagból lehet előállítani. 4-6 cm talajszint feletti magasságban történik. 193 .0 tonna/hektár marzsolt majoránna. A körömvirág megszárított virágzatát teakeverékekben vagy linktúrákban az epekiválasztás fokozására. A virágzat élénk narancssárga.és bélfekélyek megelőzésére. az első vágás után közvetlenül és természetesen mindig. halványzöldek és molyhosan szőrözöttek. kivanatát kenőcsökbe keverve. A levágott növényt azonnal szárítóba (meleglevegős szárító. Leírása. Festékanyagait ételek. TSZP. A második vágásra szeptember végén. görbült kaszat. végálló fészek. Hazánkban a majoránna a tenyészidőszakban átlagosan 160-180 mm csapadékpótló öntözést igényel. A tenyészidőszakban 6-8 kézi vagy gépi sorközművelés szükséges.

levágn rű célsze n fölött 10-15 cm magasságba yaként 30-40 kg/hcktár mennyiterületről hordjuk ki. A körömvirág magját célszerű korán. hatású szárítani. ssal őrzik meg élénk szíA leszedett virágzatok csak azonnali és gyors szárítá y rétegben kiterítve. Ezzel egy időben fejtrág ak. teljes fészekvirágBetakarítás.minőségi szempontból hátrá nyosa n. Három-négy hét múlva a növéségű nitrogén hatóa nyaga t a talajba kapáln nyeken ismét nagy virágok képződnek. 194 . A terület nagyságától függően kis kézi ő. de megfelelő hozaroot k. egészen ben. trágyázás. mert előkészítéskor . Kelés után. kombinátoroz. nüket. 60-80 K 20 ajánlható. állandó helyre vetni.őszi talajkg/ha P 20 5 és 80-100 kg/ha tápanyagtartalmú talajo n. 35-40 °C-on lehet megárnyékos helyen. szárítás. nagyobb mennyiséget műszárítóban a csomagoláshoz fóliaezért . Kisebb mcnnyiséget vékon .és jó minőségű drogot Szárazabb talajokon is megél. A tavasz nek a tavaszi vetésű növé. A körümvirágot trágyá i talaj-előkészítő műveletek mélys zánto tt talajban célszerű termesztcni. A hőmérséklet emelkedésével felgyorsul kisebbek lesznek.'ís -meg egyez túlzott nitrogénellátásban és yázni nyeknél szokásos műveletekkcl. simítózás. entcs. márciusban sa 6-8 kg/hektár sználá gfelha vetőma cm.közepes virágzatok rovására. vagy erőgép­ ppel vetőgé (12-18 db/fm). A száraz drog erősen nedvszívó m 650-750 kg/hektár shoza termé tó Várha meg. Július véegyre zatok . könnyen melegedő barna mezőségi talajokon ad. 3-5 leveles állapotban a túl sűrű és 1-2 sorkapálásra van kítsuk. nyílt virágok gyűjtése. zott kapás után ősszel Talaj-elffkészítés. A szedés a virágzás ütemé a fagyokig ismételhető. Legtöbbször május végén.amiko tt növényi részeket a levágo a i. vagy középkötött homo csak jó vízgazdálkodású. a részek tív vegeta a ez részesíteni nem ajánlatos.irm kezdhető cl a teljesen kizatok képezik. Vetés. június elején 2-3 naponként. pel vontatott nagy gépekkel egyaránt vethet állományt 5-8 cm-re ritÁpolás. Szervestníg növekedését fokozza.fogasolás. jó minőségüxct.a növényeket a talaj apró at virágz a r gén vagy augusztus elején . Alaptrágyázásra . A tenyészidő során rendszeres sorközművelésrc a hajtásképződés és a virágszükség. 2-3 ége mélys Sortávolság: 40-50 cm. zsák vagy bélelt papírzsák felel száraz virágzat. Az értékesíthető árut a sz. szellős.40-60 kg/ha N.

fajtatiszta. Monori mag stb. Ez a törvény. magtermesztés. A nagy társadalmi munkamegosztás világméretűvé vált. Az ellenőrzés. A fajtaminősítés. Minősége külsőleg nem mindig állapítható meg. biológiai alap.. A vetőmag a fajta tulajdonságainak is hordozója. december I 9-i ülés napján. minősítés letéteményese az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI). A háború előtt a magyarcé gek (Mauthner. A vetőmagforgalom szabályozását az EU-ban a 2358/71 EU-rendelet szabályozza. törvényt. Ez az úgynevezett "Yetőmagtör­ vény" 1997.és fajtaazonos. Altalános magtermelési ismeretek i. mely állandóan képes új generáció létrehozására. napján lépett hatályba. 't ' i ~ l l A mag: ivaros (generatív) úton létrejött növényi rész (szaporítóképlet). valamennyi lépését szabványok rögzítik. IST A) nemzetközi szabványainak előírásai t. Kellner Ilka. főbb vonalaiban harmonizál az EU-rendeletekkel. A Magyar Szabvány (MSZ) átvette a Nemzetközi Magvizsgáló Szövetség (International Seed Testing Association. valós értéke csak hosszabb idő után realizálódik. Magyarországon is megalakult a Vetőmag Terméktanács. bizalmi cikk. A Magyar Köztársaság Országgyűlése 1996. Bizonyítja ezt 195 . március l. Napjainkra a vetőmag termeltetése és forgalmazása egyaránt határok felettivé vált. A vetőmagtermelés helye a növénytermesztésben A vetőmag-szaporításnak hazánkban szép hagyományai vannak. a bizalmat elveszteni csak egyszer lehet. vetőmagminősítés és forgalmazás államilag szigorúan ellenőrzött tevékenység. egyhangúlag elfogadta az azévi CXXXI. A vetőmag: gazdasági növények termesztése céljából különös gonddal megtermelt. minősített és vetésre előkészített mag. faj. Magyarországon 1878 óta minősítenek.) jó hírnevet vívtak ki maguknak és a rájuk bízott feladatokat tökéletesen megoldották.

Németország.korszerű műszaki felszereltség. Aki "feketé n" vásáral ja vagy szerzi be a vetőmag vonatkozó atra használ vetőmag a és szeresen is törvényt sért. Az összes vetőmagtermés 25%-a exportra USA. a növénytermelés bruttó termelé . az kétmilag is elismert. A legtöbb 7. között: k országo ló exportá ot vetőmag ez az arány magasabb. A zöldA vetőmag-szaporító terület: 182 ezer ha. A zöldség export A vetőmagexport összes értéke: 95 millió USD a mezőgazdasági nál vetőmag zöldség a kerül. a pontatlan adatköz pélJó sztani.jobb dasági eredményt érthetünk el. hogy a törvény eme olt) (fémzár tt minősíte iben amenny k. változik között Ft milliárd 3-5 értéke g vetőma 10%-a. hántolá si-és mag borsó. változot között ha ezer ségmagtermő terület az elmúlt években l 0-25 sének A termelés értéke: 40 milliárd Ft. -nagyo n sok kézimunkaerő. magyar időjárás. előírá­ Hogyan tudhatj a meg a gyakorlati szakember. Olaszország után a van Magyarország. vetőmagot vásárol ot. l l i 1 ! l l ~ j A "Vetőmag-törvény" érintő legRészletes ismertetésére helyhiány miatt nem térünk ki. miatt a szántóföldi növények és zöldség takarmány da erre a fajtaborsó. Nincs különválasztva a fajtaborsó. szétvála adatait fajok stb. hogy jelenleg több mint 50 vetőmag-termeltető. 13%-a. k lehetne tak nyugod nak. hogy nagyon nehéz. helyen Hollandia.l cég van az is. (A Nemzeti Fajtajegyzékben szereplő fajta). gazMindezek birtokában területegységre számítva nagyobb árbevételt. Franciaország. Dánia. 4%-a. lés Bonyolítja továbbá a dolgunkat. A szép helyezésünk megtartásához elengedhetetlen: esztő -maga s színvonalú szakmai felkészültség (sajátos zöldségmagterm éra). A terrnesztót zők: fontosabb megállapítások a követke szapoMagyarországon csak állami elismerésben részesült vagy ideiglenes és forelés áruterm rításra engedélyezett növényfaj és növényfajta termeszthető export hogy get. -forgalmazó bejegyezve Magyarországon. megfelelő birtoknagyság.átgondolt stratégia. Vagyis megszü részesínem ésben elismer állami n országo Magyar l célú árutermeltetés céljábó nem tett növényfajta is felhasználható legyen. áthágva a fajtára 196 . terrnelő A el? sainak megfelelően jár-e állal egyútta fajta a hogy afelől. . lehetősé a azt nteti galomb a hozatal céljából. atmoszf . a szántóterület kb. szaktanácsadás. -jó föld. t.

Az új törvény kétféle vetőmagminősítést fogad el: . Az izoláció hatásfoka akkor érvényesül. . -idegen beporzás miatti izoláció. annak hiányában a forgalmazó garantálja. Érte felelősséget vállal az állam is. A jobb áttekinthetőség végett összefoglaljuk a zöldségfajok megtermékenyülési viszonyait: . A fizikai keveredést kell itt elkerülnünk. Az izolációs távolság megnövekszik az idegen termékenyülő növények (sárgarépa. paprika (részben). tök.egymás között és repcsényretekkel keresztezffdffk: retkek.önbeporzá zöldségnövények: paradicsom. paradicsom stb. függően 500-1000 métert hagyunk ki az egyes tételek között.) elegendő 1-2 vetőgép alja más fajjal. bab. kukorica. fajtával való bevetése és már vethetjük is a következő fajtát. -egymást kölcsönösen megtermékenyítffk: spenót. a fajták egymástól való elválasztását jelenti.és póréhagyma. feketegyökér. fémzárolás stb. előkészítő idejének feltételeit. hogy nem csupán a saját vetéstervünkben szereplő fajok fajtáira kell figyelemmel lennünk. amiket a fajta és a vetőmag minősége nyújt. Az új törvény és végrehajtási utasításai felvállalják az EU-csatlakozás tényét és a csatlakozás átmeneti. A standard minősítésnél a fajtára vonatkozó garanciát a nemesítő vagy fajtafenntartó. petrezselyem. Igen-igen nehezen tudott a szakma ezzel az új rendszerrel megbirkózni. dinnyefélék. Két fontos szempontot kell figyelembe venni a kivitelezésnél: . 197 . retek.a standard. saláta.fajtakeveredés elkerülése. A certijlkált vetőmagtételt a hagyományos úton. bejelentés. Ez pedig nem kis gondot jelent. borsó. Öntermékenyülő növényeknél (saláta. ill. állították elő. hogy a "fekete mag" használata esetén a termelő elesik mindazoktól a biztosítékoktól. Ilyen esetben a fajtól. fajtától stb.jogszabályokat. vörös.certifikált vetőmag. ha a megporzást végző rovar vagy a szél közvetítését idegen fajta pollenjével ki tudjuk küszöbölni. . Nehezíti a dolgot. uborka. kabakosok stb. szemlék. A vetőmagtermesztés különleges feladatai A vetőmagtermesztés különleges feladataiból kettőt emelünk ki: a szigetelést (izoláció) és a szelekciót. sárgarépa. Súgetelés (izoláhís). A vetőmag zöme ebbe a kategóriába tartozik. petrezselyem.) között. nem beszélve arról. hanem a szomszédok megporzó fajtái sem kerülhetnek az adott távolságnál közelebb.

Külön szólunk a kétévesekrőL Ezeknél a dugványszelekciót is el kell végezni. karalábé. ritkán három szelekciót végzünk. spenót. Szelekció. Virág színében. Nagyon kell ügyelni ennek elkerülésére. A fejlődés során. Legtöbbször a borsó hüvelyszelekciója szakott lenni. káposztafélék: karfiol. amikor a fajtára jellemző és jól felismerhető bélyegek már láthatók. tépő saláta. bokorbab. csemegekukorica. petrezselyem. alakjában. paprika. burgonyafélék: paradicsom. Célja a fajtaleromlás folyamatának megállítása (DUS). levélzöldségek: salátafélék (fejes saláta. 198 . őszi és téli retek. . brokkoli. endivia saláta. Gyors intézkedést igényel ez a szelekció. kabakosok: uborka. paradicsomnál stb. póréhagyma. tök.-egymás közölt és a vad sárgarépával keresztez(fdik: sárgarépa. kínai kel.egyéves magtermő zöldségnövényeket hüvelyesek: borsó. Részletes zöldségmagtermesztés A magfogás ideje alapján megkülönböztetünk: . bordás kel. Az utolsó lehetőség a szelektálásra a termés megjelenésekor van. kelkáposzta. nyári retek. sóska. tojásgyümölcs. a fajtától elütő idegeneket eltávolítjuk. kötöző saláta). földimogyoró. Itt előfordulhat idegenbeporzás is. A szelekcióhoz nagyfokú szakértelem és jó fajtaismeret szükséges. A fajtára jellemző fajtabélyegek kialakulása után végezzük el a lombszelekciót (pl. hogy azok egészséges magszárat fejlesszenek és termést érleljenek. hagymafélék: vöröshagyma. jól fejlett növényállomány teszi lehetővé a fajtára jellemző bélyegek és tulajdonságok kifejlődését. metélőhagyma. A munkát szakember irányítja. Az idegen egyedek eltávolításának következő időszaka a virágzás ideje. metélő saláta. görögdinnye. rókafülű borsók kiszelektálása). Ide tartozik továbbá a hónapos-. karósbab. bimbóskel. Feladata a fajtaazonosság megőrzése. Csak az egészséges. A káposztafélék összes fajai és fajtái egymással kereszteződnek. fekete gyökér. . A zöldségfajoknál kettő. Az első szelekció alkalmával már a növekedésben elmaradt egyedeket is eltávolítjuk. sárgadinnye.évelő maghozó zöldségfélék: spárga. káposztafélék: fejes káposzta. virágzás idejében eltérőeket kiszelektáljuk. zeller. a zárt állományt és a növények olyan fejlettségi fokát.kétéves magtermő zöldségfélék: gyökér. -egymás között és a vad fajokkal keresztez(fdik: cikória. cékla.és gumósnövények: sárgarépa. de elvégezhető paprikánál.

május 15-20. 100xl25. A leszedett terméseket a kijelölt utak mentén kupacokba (a sérült. Amosás után szárítjuk a magot. s a széles sorköz hosszabb ideig géppel is művelhető. Általában kétszeri mosással jó tisztaságú magot lehet nyerni.7%. A magtermesztés technológiája eltér a konstans. Az ikersoros elrendezés is ajánlott. között van. talajelőkészítés szempontjai megegyeznek a szabadföldi termesztésnél leírtakkaL Szaporítás. hogy a magtermő tábla körül elit vetőmagtermesztéskor l OOO m. Betakarítás. A csörgő. a hibrid és a mag nélküli (triploid) magtermesztésben. Az állandó helyre vetés ideje április 25-30. A virágokat méhek termékenyítik meg. A kézzel kivájt vagy géppel fejtett magot bő vizben mossuk. mint tudjuk a görögdinnyénél nincs utóérés. kétéves és leírását ismertetjük. de fajtaazonos dinnyéket hordóba. Az elérhető magtermés l 00--200 kg/ha. Ha palántát nevelünk. 125xl25 cm-es elrendezésben megfelelő.) A görögdinnye egyéves. idegen termékenyülő növény. mert a sűrű sorban előbb összekapaszkodnak a növények. között ültetünk. délkeleti részei a legkedvezőbbek a vetőmag termesztésére. A vetőmag aránya a termésen belül 0. Konstans fajták magtermesztése: Az ország déli. szabvány vetőmag előállításakor 500 m-es izolációs távalságat kell hagyni. fokú szaporulat esetén 800 m. A szelekció már a lombnövekedés kezdetétől. A dinnyemag kinyerhető kézzel és géppel. A vetőmagot termeszthetjük állandó helyre vetéssei és palántázássaL A palántanevelés költsége miatt esetünkben a helyre vetés elterjedtebb. és a további várakozás egy részük pusztulását (fölrepedés.5-0. szeptember eleje az első szedés ideje. A szedő felelőssége itt is nagy. A növényszám IOOx!OO. az elütő. Augusztus vége. rothadás) okozná. éréskezkedetkor és magozáskor. Ez történhet napon és mesterséges szárítássaL Ez utóbbinál 40 °C fölé nem emelkedhet a hőmérséklet. beteg egyedek kiválogatása a termésfejlődés kezdetén.Helyszűke miatt egy-egy egyéves. 199 . Kötelező az ellenőrzés. vagy kádakba) rakjuk. Az éretlen dinnyéből szám1azó mag vetésre nem alkalmas. Előírás. száraz magot zsákoljuk. A táblakiválasztás. A szedést akkor kell kezdeni. I. Tehát mindkét szaporítási mód ideje későbbimint az árutermesztésben. ami egyben a technológiai változatokat is jelenti. forgóha illesztés. amikor a legkorábban megtermékenyült és biológiailag legértékesebb termések már túlértek. eltérő lombra elkezdhető. Növénye/rendezés. évelő faj rövid technológiai Görögdinnye (Citrullus tanatus [THUMB] MANSF.

Az állománykeresztezés első napján az anyanövényekről eltávolítunk minden virágot (hím. Hektáronként 3000 db anya.és 1500 db apanövényt kell felnevelni. A triploid hibridek vetőmagját leginkább kézi porzással állítják elő. Az első triploid dinnyék 1959-61-es években Japánban. hogy a következő nap reggelén kevés hímvirág legyen. és 5. Aszülőpárok magját legtöbbször a nemesítő.Min(fségi előírások: Az I. Mag nélküli (triploid) hibrid magtermesztése: Újra divatba jött a magnélküli görögdinnye. Előrehaladott kísérletek folynak a kémiai kasztrálás bevezetésére (Ethrel stb.és tőtávval alakíthatjuk ki. A kiültelés időpontja változik. A triploid vetőmag termesztésekor és a hibrid magnál ismertetett (4:2 soros) elrendezést alkalmazzuk. A területen a 4:2 anya:apa arány kivánatos. tem1ős) és a korábban termékenyült terméseket A műveleteket naponta folytatjuk. az anyanövényeket május 15.). Az állománysűrűséget 1. A keresztezést addig folytatjuk. Itt földkockás palántával dolgozunk. Az apanövények 15-18 napos fejlődési előnye tesz lehetővé megfelelő együttvirágzást Hibridmagterme sztésben 1000 m-es izoláló távolságot kell hagynunk. a reggeli órákban leszedjük az éppen nyíló hímvirágokat (anyanövényekről). Hihridmagtermesztés: A görögdinnye hibridmagot a kukoricánál is alkalmazott állománykeresztezéses módszerrel állítják elő. 9 óra) be kell fejezni. A munkákat úgy kell szervezni. amíg el nem érjük. Magyarországon Kiss Á. hibrid magot tartalmazó dinnye. és 20.5 m-es sor. között ültetjük ki. s az anyanövények 25%-án megjelentek a termős virágok. osztályú mag 99% tisztaságú. Az esetleges fagykár kiküszöbölésére l 00%-os tartalék palánta nevelése szükséges. ez június-július hónapban esedékes. A tetraplaid anya virágait egy diploid apa virágporával porozzuk be. hogy hímvirág még csak véletlenül sem maradjon az anyanövényeken. A hibrid mag előállítása a továbbiakban a fajtahibridével azonos. 200 . hogy tövenként legyen 1-2 db megtermékenyített. Az apanövények május eleji kiültetése kockázattal jár. A virágeltávolítást a méhjárás megindulásáig (kb. fajtatulajdonos adja. osztály 98% tisztaságú. 94% csírázóképességű és 12% nedvességtartalmú. majd az USA-ban kerültek forgalomba. 4:2 soros elrendezésben. biztosan hibrid magot tartalmazó terméseket szedjük. A hibrid mag nagy érték. Speciális munka az állománykeresztezés. Termésszedéskor csak az anyanövényen fejlődött. Az apanövényeket május l. 88% csírázóképességű és 12% nedvességtartalmú. A II. A nap későbbi részében a hímvirágbimbókat is leszedjük.5xl. Akkor kezdhető ha az apanövények 90%-a hímvirágot fejleszt. között. (1961) állított elő elsőként triploid fajtát.

Kiváló dugványokat nevelhetünk bakhát as tennesztéssel is. A javasolt vetésidő össszefügg a tennes ztett fajta tenyészidejével. A dugványokat megsza badítjuk a lobozatuktól. Az első évben felneveljük a dugványt. Egy-egy tetra tennés ben 50-80 db mag található.8 millió db/ha. késő ősszel. Sárgarépa (Daucus carota L. A felszedés történhet kézzel és géppel. A nagyobb testű fajtáknál 0. mint a diploidoké. -máso dik: a duványok kiültetése előtt. jó szerkezetű. talajelőkészítés stb. környezeti igényük kielégítése nagyobb gondosságot igényel. A vetéshez egyenletes. hogy az őszi felszedés idejére még fejlődésben lévő dugván yokat kapjunk.5-2 cm-es levélcsonkor hagyunk). a rövid tenyészidejűeket június közepén vetjük. Szelekció. a termékenyülés is nehézkesebb. Tennes ztett fajtáink zöme külföldi. Előfordulhat hűtőházi tárolás is. A pollená tvitel. Vetőmagszükséglet: 2. óvatosan.5-3. amikor az időjárás hűvösebbre fordul és könnyebb a dugványok prizmázás előtti lehűtése. tömör (nem tömött) magágyat készítünk. a középhosszúakat május. A megjel ölt időpontokban a kelés csak öntözött körülmények között biztosítható. Szaporítás. ssp. majd az árutermesztés is a szülők genetikai alkatából adódóan nehézkesebb.A magtennesztés. a másodikban a magtennő növényt. forgóha illesztés. de szép magyar nemesítésű fajtasor is rendelkezésünkre áll. Dugványok fe/szedése. Sávos vetésnél. A sortávolság 30-50 cm. A kivánt csírasz ám 1-1. novem ber elején. szempo ntjait lásd a korábban leírtakban.5 kg/ha. prizmás tárolókba tesszük. A szántóföldi ellenőrzések ideje: -első: a kifejlett dugványok felszedésekor. A hosszú tenyészidejűeket április. de ez költségesebb. Ideje. októbe r végén. 201 . A vetés mélysége: 2-3 cm. Izoláció: Az elválasztósáv dugványnevelésben legalább 2 m. A tetraploid anyák fenntartása. hogy a szívrész meg ne sérüljön (l . A táblakiválasztás. A sárgarépa dugványokat még felszedésük előtt szelekt álni kell. 4-6 cm. sávközéptől sávköz épig értendő. Ki kell szedni belőlük a lombra elütő. Megtisztítjuk a föld és lombmaradványoktóL A sárgarépa dugványokat. ez mindössze egynyolcada a diploid fajtában található magna k.2 millió db/ha. télire. seprűsödő és felmagzó töveket. Lényeges. földprizmában tároljuk. sativus) A sárgarépa a magtennesztésben kétéves növény.

amikor a talaj hőmér­ séklete eléri a 3-5 °C-ot. A eltérő típusokat. A reglonozás napjától számítva biológiai utóérés nincs. A szárakat kézzel kúpokba rakjuk. A legkisebb sortávolság 50 cm. 5. Betakarítás. késve virágzó stb.5-3. beteg. Jól érzi magát a meszes. A maghozó évben az öntözés beiszapoló. öntözhető öntés. Magtermő 202 . Elővetemény. A kétmenetes betakarítás az elterjedtebb. (karógyökér alapján) és a beteg dugványokat feltétlenül távolítsuk el. A cséplést CD-105. a megfelelő átalakítás elvégzése után. 12-15-18-24 m-ként hagyunk ki 3 méteres kezelőutat Az ültetés történhet kézzel ill. Mélyrétegű. mélyen művelhető. ha a dugvány koronája felett legalább 3-4 cm-es takaróréteg van. egyedeket eltávolítjuk. gabonakombájnokkal végezhetjük. ahol több fajtát termesztenek. Szelekció (2.év (második év): Terület kiválasztás. Első lépésként az érett állományt rendre vágjuk fűkaszával. kerülni kell a fertőzött területeket Ültetés. Az ültetés mélysége akkor megfelelő. E 512. Különösen ott fontos. Általában havonta egy-egy vízpótló öntözést tervezünk. humuszban gazdag. Az első és második évben végzett ápolási munkák jellegében és számában alig különböznek. jobb betakarítás érdekében van rá szükség. A művelésmód mindig sík. év). A magvak 80--85%-os érettségénél (barna mag) elvégezhető 2. Az ápolási munkák és a növényvédelem megegyeznek az árutermesztésnél leírtakkaL Defóliálás. síma felületű. Levéltelenítést jelent. majd a kúpokat körülkötjük. A csapadékpótló öntözések száma az időjárás függvénye. vályogtalajt válasszunk számára. középkötött. Az elrendezés soros. 6-8 napi utáérlelés után lehet a cséplést elkezdeni. A virágzáskor az egyöntetű­ ségre kell ügyelni.0 pH közötti kémhatású. Második szelekció az érés kezdetén esedékes. üde homoktalajokban is. A pontosabb. nagyban segíti a dugványok ültetés előtti válogatása. Elütő típus. annak hatékonyságát. szemben a rendrevágássaL A reglonozás kizárólag a lombozat leszárítására és nem a mag érésének gyorsítására szolgál. A dugványokat március közepén ültetjük ki.0 l Reglone (5-600 l víz/ha) felhasználásával. Két kalászos közé ültessük a kombinált szántóföldi vetésforgóba. A magtermő év szelekcióját. Izoláció. vadmurok és bürök eltávolítása aszigetelő távolságon belül (1000 m). Az izolációs távolság 800--1000 m. E 516 stb. A mag betakarítása történhet egymenetes és kétmenetes módszerrel. gyökeresedést segítő öntözéssel kezdődik. A tőtávolság 25-30 cm. A további szelekció: (első szelekció) virágzás idején.3-6. géppel. Mivel a sárgarépa a vadmurokkal kereszteződik.

A direkt termesztési módnál az öntözés elkerülhetetlen feltétele a sikernek. nedvességtartalma 14% lehet. csírázási %-a 85. ErreaK-523 A típusú előtisztító alkalmas. csírázási %-a 70. Átteleltetés. Ebben az időben a sárgarépa gyökérteste 5-8 mm átmérőjű. öntözött körülmények között. 12 métercnként hagyunk ki 2-3m-es sávot a növényvédelmi munkák biztosítására A vetőmagigény soronként 80-I 00 csíra. A sarok egymástól 50 cm-re helyezkednek el. a félhosszú fajtákból 0. augusztus első dekádja. Min/fségi el/Jírások. idegenmagtartalma 4000 db/kg. úgy. Öntözési lehetőség nélkül a módszert alkalmazni nem szabad. általában október végén. A fagyok beállta előtt. A másodosztály tisztasága 97. Az egymenetes betakarítás csak a defóliálás alkalmazásával.0 t/ha. víztartalma pedig 16-18%. A megmaradó növény aránya 20-30%-os.3 t/ha. Az elérhet/J magtermés rövid tenyészidejű fajtákból 0. direkt magtermesztési módszer. károsodás nélkül a sárgarépa. hogy az a téli időszak alatt uralkodó szél irányával megegyező legyen. Öntözés.6-1.Az egymenetes betakarítás előfeltétele a homogén. dugványozás nélküli. hogy a levélzet felső 1/3-1/4-e maradjon takaratlanúl.4-1. Eltér az indirekt eljárásnál ismertetettőL A vetés ideje július vége. A kombájnnal elcsépelt sárgarépamag tisztasága 40-60%. 203 .0%. A vetés irányát úgy válagassuk meg. Betakart. A nemesített vetőmag I. Itt is a sávos vetést alkalmazzuk. idegenmagtartalma 800 db/kg. azt követően 6-10 nap múlva végezhető kombájnnaL Szárítás. Az ismertetett technológia mellett megtalálható hazánkban is a helyben átteleltetett. Követelmény a fajtatiszta. Szárítás után további tisztítás szükséges a szabványban előírt tisztaság eléréséhez.-ban Xanthomonas carotae-val fertőzött mag nem lehet. november elején a növénysorokat takami kell. A takarás eszköze a Van-Rumpt holland gyártmányú burgonyatöltögető. oszt. Ez a technológia a sárgarépa magtermesztés nagyüzemi. A feltöltésnél igyekezzünk minél nagyobb bakhátat húzni a sarok fölé. Ilyen technológiai fegyelemmel lett az érés viszonylag egyszerre következik be. Az elsőosztályú mag tisztaság %-a 98. Vetés. A sárgarépa fagyérzékeny növény. hogy a fagyok beálltáig ezt a múveletet elvégezzük. hónélküli állapotban -15. az előírt 14%-os víztartalomra. tisztítás. A direkt termesztési eljárás csak erre maximálisan alkalmas termőhelyi feltételek közölt valósítható meg.3-0.8 t/ha. Feltétlenül szükséges. gyommentes állomány. a hosszú tenyészidejű fajtákból 0. Előtisztítás után a magvakat szárítani kell. nedvességtartalma 14%. nemesített szaporítóanyag (elit). a sorokat egymástól 3 cm távolságra állítjuk. l sávban 3 sort vetünk. bennhagyásos technológiája. Az elcsépelt magot előtisztítani kell.5. -20 °C hőmérsékletet is kibírja. Ennél a technoJógiánál elengedhetetlen a talajfertőtlení­ tés.

A harmadik évben. 90 fokönnyű. 10-15 db megerősödnek. egy előtisztítás után. érés.Tavaszi kitakarás. így már kijelölhetők lesznek a bőtermő. A magtermő táblákról nem szabad sípokat szedni. A szárítás lényege az. A virágzáskor szinte kizárólag egyelsődleges és kismértékben másodiagos virágokat lehet találni. március végén 40 cm-es bakhátakat húznak a spárga fölé~ A bakhát alatt a tövek rohamos fejlődésnek indulnak. illetve barnult. Vetésmélység 3-4 cm. A szárítás időtartama 3-5 nap. Aprilis közepén a bakhátakat elbontják. hogy alacsony relatív páratartalmú levegőt juttassunk keresztül a padazatra 1-1 . amikor a magvak 80-85%-a barna. Szárítás. A szárított. A végleges növényelrendezés a szelekció után alakul ki. egyöntetűsége. Elterjedtebb és olcsóbb az állandó helyrevetés. A szelektált töveket. majd szárbaszöknek. a kombájntól a szállítójármű azonnal a szárítópadozatra juttatja a magot. A vetés ideje március. ill. fajtaazonos. Tövek áttelepítése. Ezennel megtörtént a magtermesztésre Jegalkalmasabb tövek kiválasztása. A szárítást a magyar gyártmányú TSZP-IL típusú terményszárító padazatán helyezzük el.) Évelő növény.5-3. gyomirtás ad folyamatos munkát. A spárgát vethetjük állandó helyre. Betakarítás. amenynyiben szükséges. A virágzás öntetű. Meghajtatjuk őket. a takarást kinyitjuk. Spárga (Asparagus officinalis L. ferde gumiszalagos tisztítón engedjük át a magot.5 méter vastagon terített sárgarépamagon. fejlettsége. Aprilis elején öntözhető területen még vethetünk. tompaújjú boronával végezzük. Az áttelelt és szárbaszökött állomány beállottsága. A Reglone kipermetezése után 5-8 nappal egy menetben. tisztítás. Biztonság otjelent a 2.0 l/ha Reglone 500-600 l/ha vízben való kipermetezése. hogy az ültetvényben 5-6 nőegyedre jusson egy hím egyed. Ezeket karókkal stb. A kora tavaszi fagyok megszűntével. ügyelve arra. A nyitást a sorokra 45 fokos szögben járatott. 204 . Kívánatos a folyóméterenkénti dása. kombájnnal e\csépelhető a mag. Vetőmagigény 4 kg/ha. Növényelrendezés 100x30-4 0 cm. ahogy a talajra rá lehet menni. rövid. maghozó növény megmara Virágzás. 12%-os víztartalmú magot tisztítjuk. A kinyitás után a növények gyorsan kihajtanak. Szelekció. Szaporítás. Ápolási munkák. egészséges tövek. megjelölik. kiegyenlítettsége általában jó. több évi megfigyelés után áttelepítik 100x40-5 0 cm-es térállásra. ültethetünk magonc_okat is. Az állományt szigorú szelekció után állítjuk be. A rendszeres növényvédelem. Ezt a műveletet az előzőre kos szögben megismételjük. A sárgarépamag víztartalma ekkor 16--18%.

feketék. A betakarítás ideje szeptember. A tiszta magot ritka szövetű zsákba tesszük. A spárgamagot a bogyók teljes beérése után aratjuk. Ezt követően szellős.0--1. A betakarítás menete. Szárítás. A szárítás ideje alatt többször megkeverjük a magot. a kijelölt tövek számától függóen változó: 20--120 kg/ha. Az elérhető magtermés. a mag a kád aljára kerül. 205 . 2-3 hétig. zsákvászonra terítve 35--40 °C-on szárítjuk. kemények. Az áztatást igény szerint megismételhetjük. a bennük lévő magvak érettek. Az áztatás végén a héj és húsrész a víz tetejére. A szárról leválasztott bogyókat 2-3 napig vízben áztatják.5 cm. majd kicentrifugáljuk. kévébe kötjük és a magot utóérleljük. A maghozó tábláról először a negyedik évben szedhető mag.Betakarítás. A spárgaszárat levágjuk. vékony rétegben 1. A vágás történhet kézzel és géppel. A beérett bogyók fényes skarlátvörös színűek. napos helyen.

.

Hornok László ( 1990): Gyógynövények termesztése és feldolgozása. Budapest. Budapest. Fehér Béláné dr. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest. Balázs Sándor (!989. Mezőgazdasági Kiadó. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó. Kiss Á1pád ( 1980): A borsó termesztése. Balázs Sándor-Filiu. Budapest. MÉM NAK.Irodalom Antal József (!987): Növénytermesztők zsebkönyve. Mezőgazdasági Kiadó. Mezőgazdasági Kiadó. Nagy József (!978): Uborka. Budapest. Budapest. Budapest. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest. Mezőgazdasági Kiadó. Mezőgazdasági Kiadó. Hodossi Sándor (!980): Az uborka szabadföldi termesztése és hajtatása.\· István (!987): Zöldségtermesztés a házikertben. 207 . 1994): Zöldségtermesztők kézikönyve. Budapest. (1995): Spárgát a piacra. Nagy József-Zatykó Lajosné (!981): Dinnyetermesztés. Növényvéd(f szerek. nuTtrágyák ( 1990): Mezőgazdasági műtrágyázási Kiadó. Nahlik Gyiirgy (!981): A szántóföldi zöldségnövények irányelvei.és dinnyetermesztés a házi kertben. Budapest. Budapest. Mezőgazdasági Kiadó.

Budapest. Budapest. 208 . K. Min. Mezőgazdasági Kiadó. Sza/va Péter ( 1982): Káposztafél ék termesztése. Medicina Kiadó. Budapest. Rápóti-Romvári ( 1971 ): Gyógyító növények. Mg. árutermesztési forgalmazásra javasolt zöldség. Budapest. Mezőgazdasági Kiadó.-Nyiredy Sz. (1989): Gyógynövények terápiás alkalmazása. Szalóczy Bálint ( 1990): Szaporításra engedélyezett. Int. Somos András ( 1983): Zöldségtermesztés. K. Budapest.) Mezőgazdasági Kiadó. Mezőgazdasági Kiadó.Petri G. korszerű Szabó István (1990): A csiperke-.-Nyiredyné M.és zöldborsótermesztés. Budapest. Medicina Kiadó. L. a laska-. Budapest. Mezőgazdasági Kiadó. és egyéb gombák termesztése. Terpó András (1986): Növényrendszertan az ökonombotanika alapjaival ( 1.. I. Budapest..és gyógynövényfajták jegyzéke. Zatykó Lajos (1979): Paprikatermesztés. Velich István-Csizmadia László ( 1985): Zöldbab.

szántóföldi termőhelyek Termesztéstechnikai munkák Trágyázás Talajművelés 23 23 27 30 Vetésforgók kicsiben Öntözés Öntözési módok a zöldsgétermesztésben Öntözési terve elemei Az öntözés időpontja Öntözővíz mennyisége.Tartalom A zöldség.és fűszernövények táplálkozási jelentősége 5 10 15 15 16 17 18 19 A haszonnövények morfológiai jellemzése Környezeti igények Fény Hőmérséklet Víz Tápanyag Talajigény. öntözési norma Idénynorma Öntözési forduló Öntözési célok a zöldségtermesztésben Szaporítás A vetőmag Vetés Magvetés módja Palántanevelés A palánták ápolási munkái Termesztőlétesítmények Gombatermesztő 32 33 34 34 34 35 35 35 37 38 39 43 44 49 50 57 helyiségek 209 .

kezelésnél kijuttatható hatóanyagok Preemergens kezelésnél kijuttatható hatóanyagok Posztemergensen kijuttatható hatóanyagok A zöldség. csírátlanítása Tárolási módok Növényvédelem Kórokozók Kártevők 58 60 60 60 61 61 62 63 63 64 64 66 66 69 70 71 72 73 74 79 79 85 90 92 92 92 94 94 ~ Gyomnövények Presowing és ppi. lényerés Egyszerű tartósítási eljárúsok Tárolás A tárolás eredményességét meghatározó tényezők A termények előkészítése tárolásra Tároló helyek előkészítése és fertőtlenítése Szállító és csomagoló eszközök előkészítése. tárolása A termények előkészítése értékesítésre Előfeldolgozás. aratás Az érettség fogalma A betakarítás idejét meghatározó tényezők A tem1és mennyisége.Kisgazdasági gyógynövényszárítók Zöldségfélék betakarítása Betakarítás Szedés.és fűszernövények részletes bemutatása Burgonyafélék ~~~~ Étkezési paprika Fűszerpaprika Tojásgyümölcs Korai burgonya Kabakosok Görögdinnye Sárgadinnye 210 98 l 02 l 05 l 07 ll O ll O 114 . feldolgozása. minősége és a betakarítás időpontjának összefüggése A szedések gyakorisága Betakarítási módok A zöldségfélék árukezelése.

Uborka Spárgatök Cukkini Csillagtök Laskatök Sütőtök 117 Hüvelyesek Borsó Bokorbab Karósbab Földimogyoró Csemegekukorica Káposztafél ék Fejes káposzta Kelkáposzta Karalábé Karfiol Brokkoli Bimbóskel Kínai kel Gyökérzöldség-növények Petrezselyem Sárgarépa Pasztinák Gumós zeller Retek Cékla Feketegyökér Torma Hagymafélék Vöröshagyma Fokhagyma Póréhagyma Metélőhagyma Téli sarjadékhagyma Levélzöldségfélék Fejes saláta Endíviasaláta Cikóriasaláta Spenót Sóska 120 121 121 122 122 123 123 126 128 129 130 132 132 135 138 139 141 142 144 145 145 147 149 150 152 !53 154 156 157 157 161 !61 162 !63 !64 !64 166 167 169 171 211 .

251-7700 a nyomda ügyvezető igazgatója vezető Felelős .és gyógynövények Mák Macskagyökér Borsosmenta Citromfű 172 Majoránna Körömvirág Általános magtermelési ismeretek A vetőmagtermelés helye a növénytermesztésben A "Vetőmag-törvény" A vetőmagtermesztés különleges feladatai Részeletes zöldségmagtermesztés Irodalom 178 180 183 183 187 188 190 191 193 195 195 196 197 198 207 Készült a Grafika-Typopress Nyomdában 1147 Budapest. Telefon: 251-5335. 47-49.Spárga Terrnesztett gombák A rennesztett gombák környezeti igénye Fűszer. Kerékgyártó u.

szaporítás. Azöldségfogyasztás fokozása az egészségmegőrzést szolgálja. feladatokat. betakarítás ismertetésére.Azöldségnövények intenzív művelést kívánó. ápolás. a környezeti igények talaj-előkészítés . ]ó értelemben mondva ehhez "mesterré" kell válni. Az újabb kutatások szerint a zöldség több mint táplálék. sok vitamint. íz. Afogyasztandó zöldség termesztéséhez alapos szakértelem szükséges. nyersen vagy feldolgozva emberi táplálékul szolgáló. nagy biológiai értékű . Kitér a fajták felsorolására.és zamatanyagat tartalmazó növények. ásványi sót. · növényelrendezés. Könyvünk a növény morfológiai leírásától kezdve ismerteti az általános termesztési igényeket. . trágyázás.