P. 1
Etika[1]

Etika[1]

|Views: 25|Likes:
Published by gabriell13

More info:

Published by: gabriell13 on Jun 06, 2013
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PPT, PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

02/06/2014

pdf

text

original

Etika

Az etika mint filozófiai diszciplína Az ember (koncepciók) Az erkölcs gyökerei

Etika
 

1. 2.

filozófiai gondolkodás gyakorlati filozófia része (Arisztotelész tudományfelfogása) első megjelenési formája: preszókratikus töredékek: önismeret fontossága közösségi mivolt hangsúlyos szerepe Etika mint önálló filozófiai diszciplína: Arisztotelész /Nikomakhoszi Etika/

1. 2. 3.

4.
5.  

a világvallások szerves része kínai (konfuciánus) hindu buddhista iszlám zsidó-keresztény Isten-és ember viszonya ember közösségi kapcsolatrendszere etikai kódexek

Etika

 1. 2. 3. 4.

Alapja: az adott korszak emberről alkotott felfogása (emberképek, filozófiai antropológia a XVIII-XX. században) Tárgya: erkölcs, erkölcsi norma természete emberi cselekedetek az erkölcs szempontjából erkölcsi értékek természete (axiológia) premodern időszakban a társadalom minden területére kihat: társadalmi berendezkedés, politikai rendszer, jogszemlélet, gazdaság

a helyes értékelés és a döntés megszilárdult képessége. szokásokban és cselekvési mintákban ölt testet.Erkölcs     „mos” /szokás kifejezés (morál) = valamely nagyobb társadalmi csoport erkölcse egyes ember erkölcse: erkölcsiség (moralitás) ethosz: erkölcsi jellem. .

lassan változó társadalmi norma állami szankció. un. társadalmi szankciók . kikényszeríthetőség hiánya egyéb. helyes és helytelen diemnziójában általános közerkölcs stabil.Az erkölcsi norma jellemvonásai       társadalmi normák egyik meghatározó csoportja egyéni magatartás fokmérője a csoport. vagy társadalmi ideálhoz mérve (kritérium) a jó és rossz.

kölcsönös tulajdonságok. relációk értékhordozók köre változatos értékmonizmus ↔ értékpluralizmus értékek összehasonlíthatóak értékek forrása: belső motiváció: az ember vágyainak és szükségleteinek a kielégítése (alap-és másodlagos szükségletek) külső motiváció: környezeti hatások .Az erkölcsi értékek jellemvonásai      1. 2.

evilági boldogság.Az erkölcsi értékek  1. teljes értékrelativizmus (minden érték helyi és változó)  . 1. 3. önmegvalósítása. történetileg változó képződmények görög filozófia: bölcsességgel összefüggő értékek kereszténység: hit és a szeretet újkor: individuum önkibontakozása. teljes értékabszolutizmus (minden érték örök és változatlan) 1. közösségi együttélés(?) Szélsőséges álláspontok. 2.

balsors .Értékosztályok  Az értékek az ember szükségletei és vágyai alapján sorolhatóak egy adott osztályba: bioértékek (hedonista morálfilozófia) gyönyör – fájdalomérzet vitális értékosztály (eudaimonizmus) öröm – bánat szociokulturális értékosztály (közösségi etika) jólét .

Antik (görög) emberkép I. logosz + ethosz = kiváló ember 2. első mozdulatlan mozgató ↔ösztönök. igazság alapja nem a történelem. Arisztotelész) 1. Platón. nem a hagyomány. vita contempletíva / a bölcs az igazságot keresi 3. legfőbb jó ideája. 6. vágyak  . klasszikus kori polisz polgár képe önmagáról „zoon politikon” = a szabadság alapja a törvény (nomosz) nomosz: jog és kötelesség alapja: a racionalitás nem a történelmi hagyomány szabadság és rend dialektikája politeizmus testkultusz (kalosz) jelentései görög tudomány és filozófia emberképe (Szókratész. 2. hanem a logikus gondolkodás 4. 4. 3. 5. egyén és a kozmosz viszonya arché. akarat.  1.

narratív elbeszélések = történelemfilozófia hiánya akaratszabadság hiánya nevelés (paidea) fontossága. vagy a megvetés szókratészi erények. hétköznapi élet fontossága egyén boldogságának alapja a közösségi lét és az igazság megismerése.          Közös vonások nem rendelkezik történelem értelmezéssel – mítoszok. önismeret fontossága . amely racionális és erkölcsös lényt nevel ki. nem a túlvilági életben keresendő a közösségnek való megfelelés = dicsőség bűnértelmezés hiánya – hübrisz megsértése.Antik (görög) emberkép II.

 1. bűnös történetiség /Szent Ágoston: Vallomások bűn radikális értelmezése – eredendő bűn – megváltás lehetősége . vele szemben az ember az alávetettség pozíciójában emberkép: esendő. Isten – ember viszonyából értelmezhető Isten kép: abszolút tekintély. véges. 4.Bibliai emberkép I. 3. 2.

jóság = Isten iránti engedelmesség rossz = elfordulás Istentől. engedelmesség.  lényege: akarat (nem a racionális műveltség eszméje) a jó és rossz cselekedetek kiváltója. vagy univerzalizmus .A bibliai ember II. igazságosság. alázat. ember önértelmezése Istentől függetlenül más típusú erények: jog. könyörületesség. szeretet erények alapja: isteni tekintély és a történelmi hagyomány szabadság = bűntől való megszabadulás      Alapproblémák az isten és ember viszonyából következően  hit és tudás viszonya  akarat szabadsága – predesztináció periférikus jellegű tanítás  közösség = kiválasztódás.

Idealista emberkép XVIII. intenzív vallásosság  . személy méltósága Luther Márton: „sola fide” elve – hit központú keresztény élet. század felvilágosodás. amely az antik ember „folytatása” előzmény: a reneszánsz és a reformáció Mirandola: Az ember méltóságáról Rotterdami Erasmus: pacifizmus.

 élet lényege: 1. teológia Nem kérdőjelezi meg a hívő létmód jogosságát.  .Mirandola: Az ember méltóságáról Az emberi lét alapja a szabadság. dialektika 3. etika 2. amely a létformák közötti választás képességében ölt testet. A választás racionális és hiten alapuló.

Schelling) . 3. lelkiismeretben van az erényesség és a kötelesség – kategorikus imperatívusz nevelés fontossága esztétikum szabadság és rend dialektikája (Goethe. 4. szellem primátusa: elméleti ész és gyakorlati ész: önálló alappal bír.Az idealizmus emberképe 1. Lessing. 2.

  Immanuel Kant: Antropológiai írások Mit tudhatok? Mit kell tennem? Mit remélhetek? Mi az ember? Az ember kettős természete: heteronómia (Sinnlichkeit) – autonómia (Geist) – érzékiség.A kanti emberkép  1. jó akarat Az emberben megvan a rosszra való hajlam ténykérdés . fizikai test impulzusai. hajlam – kötelesség. 4. 3. 2.

individualizáció. 3. kommunikáció Az ember a „természet első felszabadult rabszolgája”  . tökéletesíthetőség. 2.Herder A nyelv eredetéről (1772)  Eszmék az emberiség történelmének filozófiájához Alap: ember és állat különbsége  Mängelwesen (hiánylény)  ész és szabadság (önkibontakozás és önmegvalósítás lehetősége)  nyelv mint eszköz. funkciói 1.

5. amely az érzékekkel felfogható és szerkezetében az ész által megismerhető valóságot tekinti” vizsgálódás alapjának hétköznapiság ész mellett ösztönök (naturalista) Az ember a természet terméke. az európai civilizáció bírálata alapja a szociológiának. 3. közgazdaságtannak és társadalomelméletnek természeti törvényszerűségek. 6. hanyatlás. válságtudat. kauzalitás . fiziológiai sajátosságának egyik része a szellem. XIX. század / francia regényirodalom „olyan szellemi magatartás.Realizmus emberképe  1. 4. történelmi relativizmus. 2. 7.

agresszió az „állati” jellemvonás – Ernst Hackel: Világproblémák Nietzsche: az ember meghatározatlan állat Schopenhauer: önfenntartás ösztöne. öntudatlan életakarat (Wille zum Leben) Kierkegaard: döntés szabadság. vallási stádium .XIX. de az emberben rejlő ösztönök. századi antropológia változatai      Karl Marx: homo faber. munka Darwin: biológiai fejlődés csúcspontja.

szellemi nagykorúság. szociális értékek. változatlan létezők Értékek rangsora: bioértékek.      1922-28: „Az ember helye a kozmoszban” (TK) Értékfenomenológiája komoly hatással van a katolikus egyházra Értékek = abszolút. választás hatalma kettősség: állattól származik.Max Scheler  1. de istenkereső lény –metafizikai meghatározatlanság szeretet – elmélet . lelki-szellemi értékek Személy fogalmának megalapozása/ értelmi teljesség.

tehermentesítés . technika 3. tulajdon 1. állam.  fogyatékosság ↔ világra nyitottság  természet ↔ mesterséges mű (kultúra) „Az ember nemcsak él. Scheler alapján az ember és állat viszonyából eredő sajátosságokat veszi alapul. társadalom. család. gazdaság. jog.nyelv  . Az ember ragaszkodása a társadalmi rendhez (fészek) 2. hanem életvitele is van”: munkaeszköz. házasság.Gehlen: Az ember természete és helye a világban (1940) M.

Az erkölcs gyökereit vizsgáló elméletek Az erkölcs gyökerei approbáció teológiai szerződés erkölcsi érzelem és érzék szociális evolucionista .

(megerősítés) eredménye teológiai (Isten tekintélye szerződéselméletek (jogi aktus) szociális közmegegyezés. szokások .Approbációs elméletek Az erkölcs mint a helyeslés.

A teológiai approbáció elméleti megalapozása   1. 4. Karl Rahner) 1925.Barth féle teológia perszonalizmus (J. XIII. 5. Leó pápa: „Aeterni patris” neoskolasztika a katolikus egyházban protestáns tanítások: Karl. stockholmi konferencia . 2. 3. XIX/XX. Maritain. század fordulója megújulás az egyházi tanításokban 1879.

az Isten mint külső tekintély az erkölcs alapja az embereknek Istennek tetsző életformát kell választani. 3. 2. János Pál (1920-2005) .A teológiai approbációs elmélet tézisei és képviselői    1. modern kor emberének szüksége van a hitre Képviselői: Emil Brunner (1889-1966) Reinhold Niebuhr (1884-1962) II. Az isteni kinyilatkoztatás.

Emil Brunner és Reinhold Niebuhr elmélete

etikai nihilizmus: az autonóm, pusztán az emberi természetre hivatkozó és az észre alapozott morál etikai normák nem alapozhatóak pusztán a hatalmi kényszer alapján (lsd. totális diktatúrák) Az emberi jogok, a személy méltósága az emberi méltóság kantiánus etikai kategóriái ellen tiltakozik. (60.)

moralitás értelme a szeretet forrás: Isten mint a legfőbb jó a szabad lény alapja a szeretetben rejlik, előfeltétele: önzetlen egyenlőség, és a jóindulat

II. János Pál
 1. 2. 3. 4.

Etikai elméletének előzményei: egzisztencializmus, scheleri értéketika, neoskolasztika II. vatikáni zsinat emberi természetről vallott nézetei perszonalizmus irányzatának kidolgozása („Átlépni a remény küszöbén”)

1.

2.

3. 4. 5.

Hit Isten tekintélyében Hit: erkölcsösségre kötelez emberi méltóság (62.o) igazság (62.o.) keresése szabadság(62.o) lelkiismeret közösségi mivolt

A stockholmi világkonferencia 1925
   

 

I. világháború utáni válságtudat (társ-i, pol-i, szociális, gazd-i, kult-, erkölcsi, civ.) legyőzése válság oka: ember gondolkodás-és érzésvilága ateizmus, materializmus, individualizmus elutasítása erkölcsös cselekedet kizárólag hívő életmóddal, Isten elfogadásával, közösségi kapcsolatrendszerben a krisztusi szeretet állt a középpontban emberi kapcsolatok fontossága: családi-rokoni, baráti

osztály. etnográfus nemzedék a (19/20. az egyén alkalmazkodik a közösség által elfogadott normákhoz. csoport) elismerését vagy elutasítását váltják ki.A szociális approbáció elmélete és képviselői  1. század fordulóján): Emile Durkheim (1858-1917) Lucien . nemzet. külső kényszer belső kényszerré válik .   szociológus.Levy Bruhl (1857-1939) az erkölcsi szabályok valamilyen közösség (nép. 2.

erkölcsszociológia Mi az erkölcsi tény? a kérdés megválaszolása biztosítja az erkölcsi valóság megismerését .Emile Durkheim elmélete      „A társadalmi munkamegosztásról” az etika alapja: a morális tények kimunkálása olyan szabályok és előírásokkal való foglalkozás. amely a társadalomban ténylegesen hat .

„kívánatosság” .Az erkölcsi tény természete és jellemvonásai  Magatartási szabályok (66 o.) tekintély kötelező erejű hatással bír az egyéni érzékenységre erkölcsi cselekedet parancs jellege „jó”.

Az erkölcsi tudat összetevői Durkheim erkölcsszociológiájában 1. Nem minősíthető erkölcsi cselekedetnek. 3.o. . mint egyén (közösség nélkül) nem erkölcsi tulajdonságokkal felruházott lény Erkölcs a társadalom vonatkozásában értelmezhető (67. 4. én. az egyénnek önös alapon szerzett tökéletességét biztosítja. 2. ami kizárólag az egyén érdekét szolgálja.) A társadalomban található: tekintély és a jó jellege az erkölcsi – magatartási – szabályoknak.

Az erkölcsi jó és helyes az uralkodó tetszéseket és nemtetszéseket fejezi ki lelkiismeretben a társadalom erkölcsi ereje érhető tetten .Lucien-Levy Bruhl       „A morál és az erkölcs tudománya” Vizsgálódás kiindulópontja: erkölcsi tények (természeti törvények) erkölcsi tények eredete és társadalmi szerepe (erkölcsszociológia) Az erkölcsi ítéletek értelmét az adott társadalom valóságában kell keresni.

tilalmak megfontolások.az erkölcs három fejlődési foka vallási hiedelmek. intézmények. 2. társadalom fejlettségi foka a döntő tényező (69. elméleti morál.erkölcsi elvek egyetemessé tétele. o) . környező feltételek (partikularitás)kötelességek.o) önreflexió . 3. gazdasági helyzet.Bruhl: szociális approbáció elmélete  1. erkölcsi rendszerek elvek kritikai és tudományos beállítódás (70.

. helyes és helytelen között.A szerződéselméletek  1. természeti állapotban nincs különbség jó és rossz.      szerződéskötés. mint jogi aktus három formája: (emberi természettel összhangban) Hobbes Locke (Spinoza) Rousseau az erkölcs gyökerei a szerződés utáni időszakból származnak.

Az erkölcsi érzelem (érzék) mint az erkölcs gyökere   1. 3. Westermarck: „Etikai relativitás” (1932) . 2. az érzelmi érettség foka: az erkölcsi érzék Képviselői: Shaftesbury: „Értekezés az erényről és az érdemről” (1699) Adam Smith: „Az erkölcsi érzelmek elmélete” E. az erkölcsi cselekedet alapja az érzelmi motívumokban kereshető.

nem függ a hasznosságtól (Mandeville) . mi összhangban áll az emberi természettel (metafizikai optimizmus) hajlam: egoista – altruista (saját és mások javainak szolgálata) egyensúly megteremtése → egyetemes emberi érzék a jóra (common sense) erkölcsi készség egy önálló lelki készség.Shaftesbury      erkölcs hierarchikusan elrendezett rendszer. harmonikus egész morális jó: hajlam.

ahol az emberi cselekedetek kölcsönösen korrigálják egymást (másik ember nézőpontja) szimpátia. másik érzelmeivel való azonosulás . társadalmi jelleg erkölcs: az a mozgástér.Adam Smith     erkölcsi érzelmek nem pusztán individuális és pszichológiai jelenségek.

2.   történeti módszertani megközelítés: társadalmi csoportok és egyének morális ítéleteinek nagyfokú változatossága erkölcsi eszmék: retributív érzés jellegűek Vizsgálat alapja: vizsgált csoport nagysága vizsgált csoport tevékenységi módja csoporton belüli és csoportközi érdekkonfliktusok tagadja az erkölcsiség objektív mércéjét Oka: különböző élethelyzetek.Westermarck    1. 3. amelyek formálják a morális cselekedetekről vallott nézeteket .

2. érzelmi gazdagság és akarati szilárdság erkölcsileg rossz? . 4. törvényei a természeti törvények mintái testi és szellemi erő.Az evolucionista etika  1. 5. 3. alkalmazkodás. rugalmasság. fejlődéselmélet és viselkedéselmélet eredményeinek az átültetése Charles Darwin Herbert Spencer Thomas és Julian Huxley Pjotr Kropotkon Albert Schweitzer      etikai fogalmak objektív kategóriák természet folyamataiból vezethetőek le az ember természeti lény.

2. de a társadalmi nyomás meghatározó szerepet játszik Érési és racionalizációs folyamat. emberi nem tökéletesedése . o)  1. 3. „Evoluciós etika” erkölcs forrása: az egyén és a világ kapcsolata gyökerek: biológiai eredetűek. a természet fejlődésének utánzata. nem a létért folytatott harcból fejlődik ki etika különbözteti meg a civilizációt a természettől (51.Thomas és Julien Huxley    „Fejlődés és etika” a társadalmi etika nem a kozmosz.

amely a közösség fejlődését és boldogulását szolgálja fejlődés fő tényezője: a kölcsönös segítség.Pjotr Kropotkon és Albert Schweitzer  1. minden élőlény tisztelete mint erkölcsi parancs (56.o) . nem a darwini létért folytatott harc erkölcsi érzés forrása: segítség (állatvilágban is megfigyelhető) jó és a rossz fogalma erkölcsi absztrakció. a természetből vetítik le    „Kultúra és etika” új etika megteremtése élet akarása. 4. 3. „A kölcsönös segítség mint természettörvény” realisztikus etika. 2.

2.Darwin és Spencer  1. 2. primitív életmód . rokonszenve méltánylás. „Az etika adata” fejlődés utilitarizmus erkölcsi jó: viszonylag fejlett életmód erkölcsi rossz: fejletlen.o)  1. 4. 4. 3. 3. hibáztatás Erkölcsi képesség alapja: az értelem fejlettsége (48. „Az ember származása” társas ösztönökből eredezteti az erkölcsi tulajdonságokat természetes kiválasztódás segítségnyújtás.

Etika (2) Az etika és a társadalomtudományok kapcsolata Alkalmazott etika .

Alkalmazott etika I. Politika és etika kapcsolata

Politika

Etika

közösségi mivolt uralom /hatalom

emberi cselekedetek

Politika és etika
 1. 2. 3.    

Az ember közösségi mivoltából és a hatalom természetéből eredő etikai problémák: Létezik erkölcsös politika? Szükséges- e az erkölcsös politika? Az adott politikai rendszeren belül hogyan valósítható meg a szabadság? Az adott politikai rendszeren belül hogyan valósítható meg az egyenlőség? Mit jelent az igazságosság (joggal is érintkezik)? Mit jelent a közjó? erőszak, háború létjogosultsága (Igazságos- e a háború?)

A politika és erkölcs viszonyából adódó etikai problémák
      

ókor és a középkor: erényes és bölcs uralkodó, illetve politikai rendszer kidolgozása Etika és politika egymást kiegészítő filozófiai diszciplínák (un. gyakorlati filozófia) közösségi ember szabadsága, amely a társadalom egy adott rétegét illeti meg (privilégium) közjó minőségileg más kategória, mint az egyéni boldogság, (alá-és fölérendeltség) emberek közötti egyenlőtlenség a természet mintájára háború megengedhető a jó cél érdekében?

3. hatalom szükségszerű a közösségi együttélés szempontjából eredményesség a döntő kritérium Erkölcsileg helytelen cselekedetek is alátámaszthatják az uralom szükségességét „machiavellizmus” .Etika és politika különválása  1. 4. Machiavelli: A fejedelem uralkodás. 2.

demokrácia) béke a racionális és erkölcsös egyén természetes állapota.A modern kor jellemvonásai  1. 2. Etika és politika autonóm filozófiai diszciplínák hatalom evilági. 4. 3. individuum szabadsága mindenekfelett utilitarizmus . racionális legitimációja (felvilágosodás) jogszerűség (felvilágosodás. konfliktusok feloldása egyén. 5.

században   1. totális diktatúrák tapasztalata: egyéni szabadságjogok diadala után a modern kor diktatúrák sorozatát hozta létre tömegtársadalom korszaka. Rawls . amely nivellálja az egyéni különbségeket MacIntyre J.Erkölcs és politika határán a XX. 2.

MacIntyre: Az erény nyomában(1981)     kommunitárius etika kidolgozása célkitűzés: premodern etikai koncepciók felelevenítése (arisztoteliánus etika (ker-ben és az iszlám vallásban is tovább élt) bírálta a marxi szocializmus és a liberális individualizmus eszmerendszerét. premodern és modern kor különbsége .

2.A modern kor sajátosságai MacIntyre koncepciójában  1. 3. 5. kortárs viták jellegzetességei: fogalmak összemérhetetlensége személytelenség (objektív normák hangoztatása) történelmileg különböző eredetű premisszák végeredmény: emotivizmus (szubjektív érzések. beállítottságok. 4. puszta akarat és önkényes döntés) értékpluralizmus: erkölcsi értékek kaotikus volta .

művészet. sport . politika. amivé válnia kell. nem mentes a közösség döntéseiért való felelősség vállalásban tevékeny ember: tudomány. ha meg akarja valósítani lényegét” közösség meghatározó volta: a polisz polgár felelős a közügyekért.Az arisztoteliánus etika előnyei    teleologikus: „az ember ahogyan éppen van” „az ember.

Alkalmazott etika II. Gazdaság és etika viszonya  I. akkor a közjót szolgálja .      Arisztotelész: „Nikomakhoszi etika” gazdálkodás két típusa: családok közötti termékcsere kifejezetten haszonszerzés céljából folytatott gazdasági tevékenység középkor: haszonra törekvő gazdálkodás alantas foglalkozás protestantizmus: evilági puritán életmód célkitűzése tőkés gazdaság: Adam Smith „A nemzetek gazdagságáról…” ha mindenki az önérdeket követi egy szabad piaci rendszerben.

2. 1960-as évek USA. A tőkés gazdaság alapmotívumai: termelési eszközök magántulajdona profit mint a gazdasági cselekvés alapmotivációja piac mint a gazdaság működésének színtere .Gazdasági etika    Modern irányzat. hasznosságmaximalizáló ember (gazdasági ember)  1. Nagy-Britannia (Institute of Business Ethics – (50 gazdasági etikai probléma) racionális. 3. önérdekkövető.

3. 2. 4.Gazdaságetika emberképe  1.  Kritika: (empirikus kísérletek – fogoly dilemma típusú élethelyzetek) 10 dolláros játék elveszített levél két számla esete 15 dollár esete végeredmény: gazdasági emberkép fikció .

42-66%) vall . 3. tettes nem vall – feltételek) vall egyszeri alkalom Eredmény: 40-60% 10-0 év együttműködik.„Fogolydilemma” típusú helyzetek  1. Alapstruktúra vall – nem 1950-es évek vall 2 egymás irányában idegen játékos 0-10 év játékszabályok ismerete adott szimmetrikus játszma (azonos helyzet és azonos 1. 4. 2. 5.1 év . 6.vall 5 – 5 év 2 tettes nem vall – nem vall 1 .

Személy a közösségben paradigma  1. 2.    „szocio – ökonómia” ember döntései és cselekvései mindig egy adott közösségi kontextusban játszódnak le: egyén és közösség feltételezi egymást Emberi motiváció forrásai: hasznosság általános értékek (esztétikai. morális. vallási) egyensúlyi helyzet megteremtése a kísérletek által igazolt alaptulajdonság .

Hasznosság és morál   viselkedés etikussága: hasznosság ↔ morál viselkedés cselekvő morális karaktere etikus cselekvés relatív költségei     erős morális karakter etikus cselekvés relatív költsége kicsi gyenge morális karakter etikus cselekvés költsége kicsi etikus cselekvés etikátlan cselekvés .

2.A tőkés gazdaság etikája  1. etikus cselekedetek a gazdaságban: csökkentik a gazdaság működésének a társadalmi költségeit. mivel etikai normák alapján cselekszenek figyelembe veszik az érintettek érdekeit és elvárásait. .

érintett által elérni kívánt jó  (lsd. adott helyzetben mérvadó etikai norma 2. természeti környezet. célja 3. Ford esete az 1970-es években) Soros György: „piaci fundamentalizmus”  értékek?: közjavak. döntéshozó érdeke. jövő generációja  .Etikai konfliktushelyzet a gazdasági életben három tényező együttes jelenléte: 1.

Alkalmazott etika III.másod és harmadik generációs jogok emberi cselekedetek: jogok és kötelességek jog ↔ jog jog↔ kötelesség kötelesség ↔ kötelesség . Jog és etika viszonya Jog Etika jogok katalógusa első.

ami megfelel ezen normáknak) utilitarista: az tekinthető jogosnak. ami előnyös kantiánus: az ember mint racionális és értelmes lény önmagának ad törvényt (erkölcsi törvény – ebben áll a szabadság. vagy az ember alkotta törvényektől független magasabb rendű normák (erkölcsös.Jogfelfogások    természetjogi: isteni eredetű. jogrend biztosítja a szabadságot és az ember méltóságát) .

a kisebb közösség és az egyén vonatkozásában realizálódik: a nagyobb közösség megadja a kisebbnek a közjóból megillető részt kompenzatív (kiegyenlítő): a közjóból minden egyénnek érdemeitől függetlenül juttat valamit .Az igazságosság típusai    kommutatív (kölcsönös): az emberek egymáshoz való viszonyában disztributív (osztó): az állam.

2. „fair” vagy méltányos eljárás minden személynek egyenlő joga van az alapvető emberi jogokhoz. amely egyenlő eséllyel elérhető mindenki számára méltányosság: mindenkivel jogai és érdemei függvényében bánnak .   3. Rawls igazságosság felfogása  1. ha összeegyeztethető mások jogaival társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek: legkevésbé előnyös helyzetben lévők legnagyobb nyeresége olyan pozíciókhoz és hivatalokhoz kapcsolódjék.J.

Etika (3) Etikai irányzatok A görög filozófiától a modernkori etikai koncepciókig .

amely az ember létéről és létezésének rendeletetéséről árul el lényeges információkat.Mitikus világkép – a mítoszok. archaikus görög embere     Az emberi személy méltósága. Az emberi lét végső kérdéseire adott válaszok. egyedisége és megismételhetetlen valósága Az ember a természet szerves része Az emberi és isteni világ metafizikai egységének lehetünk tanúi A mítosz a görög vallásosság korai formája. .

amely ember és isten között helyezkedik el. spontán cselekedetek sorozata.Az archaikus ember jellemvonásai      intuitív. A felismerést azonnal cselekvés követte. amelynek középponti eleme a rend. a pozitív cselekedetek előmozdításának eszköze. túlzásokat elkerülő kiegyensúlyozott magatartásforma. areté / erény = isteni normáknak megfelelő magatartás . ebben az összefüggésben a vágy. paideia = nevelés fontossága. mintakép: hős. azaz a szélsőségektől való mentesség.

A racionális görög ember etikai koncepciói    preszókratikus filozófia a racionális és mértéktartó magatartást állítja középpontba. az isteni szférától való elkülönülés. az ember világára koncentrál. Thalész és Hérakleitosz töredékei az önismeret parancsáról szólnak. .

Arisztotelész etikája    1. Platon – Szókrátész követője Fő műve: Nikomakhoszi Etika Etika helye a tudományok között: Gyakorlati filozófiai diszciplína „Jellem meghatározása”. 2. „jó jellem kimunkálása” Érintkezik a görögök emberfelfogásával . 3.

8. 5. 10. az emberi élet célja (teleologikus szemlélet) jó jellem minősége: hogyan jön létre a jó jellem? szándékos tett és az elhatározás (intencionalitás) erkölcsi erények észbeli erények igazságosság fegyelmezettség és fegyelmezetlenség élvezet barátság tökéletes élet . 7. 2. 6. 4. 9.A Nikomakhoszi Etika szerkezete 1. 3.

tevékenysége valamilyen célra (telosz) irányul cselekvéseink célja a jó.Az arisztotelészi etika szerkezete    1. 3. gazdagság jól . ám a legtöbb cselekvés csak eszköz jellegű egy magasabb rendű cél elérésére (pozitív emberkép) végcél: eudaimonia (önmagáért. 2. nem másért kívánjuk elérni) boldogság szerencse. az ember cselekvő lény.lét .

szándékos cselekvés külső javak 4. rabszolgák)  eudaimonia (funkció. „to logon ekhon” – „szabályt megértő és annak engedelmeskedő” . aktualitás gazdagság 2. teljes élet során jelen van szemlélődő élet. munka) kitüntetés (államférfiak) 1. erényes 5. tudomány szolgálata 3. „helyes közép” 6.Életformák     élvezet (állatok.

vágy értelem önfenntartás erkölcsi erények észbeli erények igazságosság bátorság bölcsesség mértékletesség becsvágy ész okosság .Az erények „katalógusa”  Lélekrészek vegetatív akarat.

Az erkölcsi erények   1. 5. 3. 2.   bátorság: félelem fölötti uralkodás Típusai: politikai (államférfi) tapasztalaton alapuló (katona) haragból fájdalomból táplálkozó vérmes vérmérsékletből fakadó tudatlanságból eredő mértékletesség: élvezetek. 4. fájdalom feletti önuralom becsvágy (büszke ember) .

Élvezet  élvezetre alkalmas dolgok semleges jó elkerülendő győzelem gazdagság kitüntetés táplálkozás szexualitás .

3.Barátság  1. 2. önérdek végett élvezet végett jó: érdekmentes és rokonszenv alapú a barátság előfeltétele az erénynek élethez szükség van rá. .   típusai: haszon.

Tökéletes élet elmélkedő.”  . amely a testi természetünkből fakadó érzéseinkkel összhangban valósul meg. szemlélődő életforma  hétköznapi élet: „Az erkölcsi erények és az okossággal berendezett élet.

3.A hellenizmus etikája  1. etikai program kettőssége: epikureizmus: hedonizmus (ataraxia) sztoicizmus: szenvedélymentesség (apatheia)→ kereszténységben tovább él szkepticizmus: kételkedés az etikai princípiumokban . 2.

A sztoikus etika elemei        természetnek megfelelő élet: értelmes élet: egyetlen erény és egyetlen boldogság közömbösség (külső és múlandó dolgok) affektusok az észhasználat korlátait jelentik. szenvedélyektől meg kell szabadulni Bölcsesség: szabadság állapota igazságosság emberszeretet kozmopolitizmus .

derűs lelki nyugalom ész irányítja a szenvedélyeket különbség: test és a lélek örömei között lelki béke fontossága .Az epikureizmus etikája      etika feladata: képessé tenni az embert a földi élet valódi élvezetére élet célja: boldogság.

középkori keresztény vallás (ókori hagyományokra támaszkodva) Aquinói Szent Tamás: Summa Theologiae emberi természet az isteni természet lenyomata (örök törvényben való részesedés) ember erkölcsi kötelessége természetének megfelelően cselekedni emberi természet szociális .A természetjog mint az etika alapja   1. 2. 3.

Descartes és a természeti törvény  1. 3. ha valamibe belekezdtél Győzd le inkább magadat mint a külső dolgokat vagy a szerencsét Evilági boldogság: gyakorlati tudás: Isten. lélek természete. 2. Értekezés a módszerről: ideiglenes etika iránti igény Engedelmeskedj az országod törvényeinek és ragaszkodj a katolikus hithez Cselekedj szilárdan és határozottan. társadalom . 4. világegyetem.

autonómia . 2.   kötelesség az erkölcsi cselekedet alapja Fő képviselője: Immanuel Kant Művei: Antropológiai írások A gyakorlati ész kritikája Az erkölcsök metafizikájának alapvetése Kiinduló probléma: Mi határozza meg cselekedeteinket? törvények: heteronómia .deontológiai (kötelességmodalitás) elméletek    1. 3.

A gyakorlati ész és az erkölcsi cselekedet ész elméleti gyakorlati megismerés maxima törvény hipotetikus kategorikus .

A kanti etika alapfogalmai    1.     maxima: egyetlen ember cselekedetét határozza meg gyakorlati törvény (imperatívusz): minden ember cselekedetét meghatározza típusai: feltételes: ha…akkor kategorikus: feltétel nélkül érvényes kötelesség és kötelességszerűség különbsége Alaptétel: „Cselekedj úgy.” (nem materiális. 2. hanem formális definíció) ↔ értéketika forma: tartalmazza az akarat meghatározási alapját! Előnye: bármely tartalommal feltölthető . hogy akaratod maximája mindenkor egyúttal egy általános törvényhozás alapjául szolgáljon.

A szabadság fogalma Kant etikájában     lelkiismeret felismerése a kategorikus imperatívusz követelményének jó: erkölcsi akarat: belső beállítottság problémája kötelesség: cselekedet motorja (akaratszabadság alapja)  1. 2. barátság . tisztelet. 4. 3. kötelességek szintjei: önmagunkkal mint fizikai lénnyel önmagunkkal mint morális lénnyel lelkiismeretünkkel (morális önmegismerés) más emberek iránti kötelesség: szeretet.

2. szofizmus: erkölcsi normák gyökerei az egyén érdekeiben és élvezetében. fájdalomtól való menekülés.Az utilitarizmus Történelmi gyökerek: 1. lelki béke 1-2: hedonizmus: utilitarizmus individualizált változata  utilitarizmus: hedonizmus univerzális változata: mások boldogságára tekintettel  . Epikureizmus: élvezettre való törekvés.

Társadalom boldogulásának prioritása J.Újkori utilitarista gondolkodók  1. tartalom. termékenység. tisztaság nagyobb élvezetértékkel rendelkező öröm: erkölcsileg magasabbrendű . 2. Bentham (1748-1832) élvezetek „kalkulusa” számítás alapja: intenzitás. biztosság. 2. közelség. hogy a boldogság létrejötte szempontjából mennyire hasznosak. Helvétius (1715-1771) Cselekedeteink erkölcsi értéke attól függ.  1. 3.

boldogság: élvezet. szenvedés hiánya .Mill és az utilitarizmus     élvezetek minőségi különbsége közösségi mivolt elsőbbsége az egyénnel szemben: „emberiség java” cselekedeteink minősége attól függ: mennyire mozdítják elő a boldogságot.

3. Karl Marx – Friedrich Engels: erkölcs: a gazdasági javak termelési módja határozza meg.Etika és a marxizmus  1. társadalmi osztályok érdekeit fejezték ki: ideológiai jelentőséggel bírnak etikai fogalmak és tartalmak történelmi változása ateizmus . 4. 2.

kötelező stb. 3. fogalmak jelentésüket önmagukban hordozzák intuíció módszere Képviselői: Moore Scheler Hartmann . jó. 2. helyes.Értékelméletek    1.

amely a jóhoz vezet .Moore értéketikája     utilitarista a cselekedet helyességét következményeinek jóság határozza meg. „jó” nem definiálható helyesség olyan magatartás.

  kanti formalizmus legélesebb hangú bírálója cselekvés→célok→értékek értékek jellemvonásai: abszolút változatlan értéktartományok: értékek nem izoláltan jelennek meg értékosztályok: magasabb és alacsonyabb rendű értékek . 2.Scheler: materiális értéketika    1.

Hartmann értékelmélete       Platón hatása érték. vagy generikus jó (idea) intuíció módszere értékek objektivitása (nem a fizikai létezés tartományában foglalnak helyet) „lenni kell”→”tenni kell” szubjektum értéket megvalósító természete .

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->