fejlodesi_diszfazia

SZAKSZOLGÁLATI FÜZETEK

GEREBEN FERENCNÉ

A fejlõdési diszfázia és diszlexia tünetegyüttesének szerepe az iskolai pályafutás alakulásában három eset gyógypedagógiai pszichodiagnosztikai vizsgálatának tükrében

IV

Készítette:

GEREBEN FERENCNÉ PH.D.
ELTE Gyakorló Gyógypedagógiai és Logopédiai Szakszolgálat, Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság és Országos Gyógypedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény

Lektor:

NAGYNÉ DR. RÉZ ILONA

Felelõs szerkesztõ: HIDALMÁSI ANNA Tervezõszerkesztõ: DURMITS ILDIKÓ Fotó:

PINTÉR MÁRTA
Mozgásjavító Általános Iskola archívumából

Kiadja: Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány Felelõs kiadó: Tóth Egon

A kiadvány megjelenését az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatta.

ISBN 978-963-87487-1-3

GEREBEN FERENCNÉ A FEJLÕDÉSI DISZFÁZIA ÉS DISZLEXIA TÜNETEGYÜTTESÉNEK SZEREPE AZ ISKOLAI PÁLYAFUTÁS ALAKULÁSÁBAN HÁROM ESET GYÓGYPEDAGÓGIAI PSZICHODIAGNOSZTIKAI VIZSGÁLATÁNAK TÜKRÉBEN Budapest. 2007 .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egyéb kritériumok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 3. . . .10 3. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Expresszív-nyelvi diszfázia .30 . . . . . . . . .11 3. . . . . . . . . . eset: Az expresszív-motoros fejlõdési diszfázia maradványtünetei ifjú korban . . . . . . . . . . . . . . iskoláskori következményei . . . . . . 7 2. .28 Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A receptív (szenzoros) diszfázia . . . . . . . .1. . . . . . . .11 3. . .TARTALOM Bevezetés . . . . . . . . . . . . . .23 Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . Expresszív-motoros fejlõdési diszfázia enyhébb fokú artikulációs zavarral . . . . . Expresszív-motoros fejlõdési diszfázia diszatriás jellegû artikulációs zavarral . . .1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A fejlõdési diszfázia tipológiája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . eset: Az expresszív-motoros fejlõdési diszfázia dinamikájának változása az óvodáskori és iskoláskori fejlõdés nyomonkövetésének függvényében . . . . . . . . . . . . . .12 1. . . . . . . . . . . . . . .12 2. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .18 3. . . . . . . . . . .2. .10 3. . . . . . . . . . . . . . Expresszív diszfázia . .3. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1. . . . . . .10 3. . . . . . . . . . . . . . . . . A fejlõdési diszfázia értelmezése . 9 3. .1. . . . . . . . . . . . . . . . . . .2. . . . . . . . . Diagnosztikus támpontok . . . . . . . . . . . eset: Receptív-expresszív diszfázia óvodás-.1. . . . . .

beilleszkedési nehézségekkel. hogy a diszfázia komplex nyelvi-kognitív zavar. de saját belsõ törvényszerûségeitõl meghatározva fejlõdik. az érintett gyermekcsoport nyelvi és kognitív képességeinek alakulásáról Benton (Gerebenné. vizuális téri észlelés. lexikai-grammatikai. A beszédértés és kifejezés területén. amelynek tünetei sivár gagyogás. a hiányosan szervezõdõ kognitív és nyelvi folyamatok együtthatásának következtében alakul ki. változatos tüneti kombinációban megjelenõ nyelvi zavar nem egyszer igen jelentõs tanulási. Az 1960-as évek óta. 1. 2002). amely – bár elsõdlegesen a nyelvi rendszert érintõ tünetekben nyilvánul meg – nem értelmezhetõ csak a nyelv szempontjából. a nyelvi rendszer fonológiai. a nagy. A nyelvi hiányosságok fennállása mellett érintettek a nyelven kívüli kognitív funkciók. a fejlõdési diszfázia az (developmental dysphasia) angolszász nyelvterületrõl származó. Cromer (Pléh. így többek között a taktilis-kinesztetikus észlelés. A jelenség korai felismerése. tanulási sikerességének alapvetõ feltétele. A FEJLÕDÉSI DISZFÁZIA ÉRTELMEZÉSE A gyermekkori nyelvi zavarok egyfajta megjelenési formája. vagy a rövid távú akusztikus és kinesztetikus emlékezet. elmaradása idézi elõ.BEVEZETÉS A pedagógiai szakszolgálatok munkatársai – köztük a leggyakrabban is talán a logopédusok – gyakran találkoznak olyan gyermekekkel. tüneti képének feltárása a gyermekek késõbbi. különbözõ irányultságú pszichológiai és orvosi kutatások nyomán igen sok új ismeret fogalmazódott meg a fejlõdési diszfázia jelenségérõl.és kismozgások szabályozása. 1995). érthetetlen vagy a protoszavak hiánya miatt kialakulatlan beszéd formájában már a korai nyelvfejlõdés idõszakában feltûnhetnek. A klinikai tapasztalatok szerint a nyelvi zavarok jelentõs része fejlõdési eredetû: a korai fejlõdés idõszakában. akiknek problémáját a beszédfejlõdés késése. a nyelvi rendszer valamennyi szintjét 7 . a verbális típusú tanulási zavarok megjelenésével jár együtt. A gyermekkori nyelvi zavarok egyik speciális megjelenési formája a fejlõdési diszfázia jelensége sok évtizede áll a gyermeknyelvkutatással és a gyermekkori fejlõdési zavarokkal foglalkozó tudományterületek érdeklõdésének középpontjában. felhívják a figyelmet a nyelvfejlõdés normális alakulástól nagyfokban eltérõ jellegére. pszicholingvisztikai irányultságú meghatározás szerint specifikus nyelvfejlõdési zavar. harmonikus fejlõdésének. 1986) enyhített kognitív hipotézise értelmében – amely széles körû pszicholingvisztikai kutatások eredményeként vált ismertté – a nyelv a kognitív folyamatok bázisán.és szemantikai szintjén különbözõ súlyosságú. Tünetei a receptív és expresszív beszéd területét. A Tübingeni Lurija–Christensen neuropszichológiai teszttel óvodáskorú diszfáziás gyermekekkel végzett hazai vizsgálatok eredményei is igazolják (Marton– Gereben.

diszgráfia. diszkalkúlia. az egyéni tüneti kép és a normál fejlõdés jellegzetességeinek összehasonlítása segíthet a gyakran felmerülõ diagnosztikus nehézségek megoldásában. amely a képességek – jelen esetben a nyelvi képesség – fejlõdésének zavarát eredményezi. Ezeknek értelmezése számos diagnosztikus kérdést vet fel. szóképzés. DIAGNOSZTIKUS TÁMPONTOK A beszéd. genetikai és pszichoszociális tényezõk eredõjében kialakuló funkciózavarról van szó. és az egyéni tüneti kép szervezõdésének megfelelõen kognitív funkciózavarok különbözõ formáinak megjelenésével járnak együtt. A fejlõdési zavarokra jellemzõ. Ezek a funkciók a nyelv mellett az észlelési – köztük hangsúlyosan a vizuális-téri –. a motoros funkciók. auditív észlelés. 2. Nem elhanyagolható kérdés ugyanis. hogy a legkorábbi fejlõdés idõszakától jelen vannak. Környezeti tényezõk befolyásolhatják ugyan a jelenségek kialakulását. érését befolyásoló biológiai ártalmak mellett nem hanyagolható el a genetikus tényezõk szerepe. a funkciófejlõdés korai szakaszaiban. de tünetileg csak a képességfejlõdés meghatározott szakaszában észlelhetõk. A nyelvi rendszer egészének. A fejlõdési dinamika változásának nyomon követése. változó fejlõdési ütemben és körülmények között sajátítják el a nyelvet.és nyelvfejlõdés zavarai a gyermekkori fejlõdési zavarok között is speciális csoportot alkotnak. A nyelvi fejlõdésükben elmaradott gyermekekrõl készített szakvéleményekben a megkésett beszédfejlõdés. különösen fiatal életkorban. a diagnózis felállításában. Az idegrendszer fejlõdését. „megkésett” beszédfejlõdésû gyermekek többsége a késõbbiekben teljesen nor- 8 . diszlexia. hogy az ún. hogy a fejlõdési diszfázia és az egyéb „diszjelenségek” esetében biológiai. szó és mondatmegértés) érintettsége alapján a tünetegyüttes különbözõ megjelenési formáit figyelhetjük meg. A háttérben ugyanis olyan funkciók fejlõdésének a zavarát feltételezik.érinthetik. Ismeretes. Más „disz-jelenségek”-hez hasonlóan (diszlália. nem ritkán enyhébb formában vagy a meglévõkre ráépülve magasabb életkorban is megmaradhatnak. Az alapvetõ diagnosztikus nehézséget a normális nyelvfejlõdés egyéni variációitól való elkülönítés jelenti. A BNO-10 a fejlõdési diszfáziát a „pszichés fejlõdés zavarai”-nak kategóriájába sorolja. Bár az életkor elõrehaladásával a tünetek fokozatosan enyhülnek. amelyek szorosan kapcsolódnak a központi idegrendszer biológiai fejlõdéséhez. diszpraxia) az orvosi megközelítés a jelenség neurogén eredetét hangsúlyozza. Összességében azt lehet mondani. hogy a diagnosztikus gyakorlatban a fejlõdési diszfázia diagnózisával ritkán találkozunk. valamint a figyelem és az emlékezeti szervezõdés folyamatai. de döntõ szerepük a tüneti kép szervezõdésében nincsen. a beszédgyengeség és iskoláskorban a diszlexia diagnózisa olvasható a legnagyobb gyakorisággal. illetve egyes rész-területeinek (artikuláció. minthogy a fejlõdési zavarok egyes formáit a családi anamnézisek jelzik. minthogy a gyermekek tág életkori intervallumban.

Mivel az intelligenciának a verbális képességek is a részét képezik. a zavart fejlõdés esetében mennyiségi és minõségi különbségek (aktív és passzív szókincs hiányossága. a megkésett beszédfejlõdés és a fejlõdési diszfázia tüneteinek elhatárolása. mentes minden késõbbi tanulási és beilleszkedési problémától. kisszámú aktív szókincs). 3. A klinikai kép tisztázását nehezíti a megkésett és zavart fejlõdés. Csoporthomogenitásának meghatározó eleme a diszgrammatizmus. A klinikai tapasztalatok szerint a diszfáziás gyermekek nem-verbális intelligenciatesztekkel (SON. megértési rendszer zavar klinikai tüneteinek differenciál-diagnosztikai elkülönítése. A FEJLÕDÉSI DISZFÁZIA TIPOLÓGIÁJA A fejlõdési diszfázia – a többi disz-jelenséghez hasonlóan – gyûjtõfogalom. vagy nem képesek teljesíteni az adott életkorban.mális fejlõdést mutat. mennyiségi mutatóinak változását (pl. Nem mindegy tehát. amely a gyermek kommunikációs képességének feltûnõ hiányosságaiban mutatkozik meg. A fejlõdés dichotóniája ugyanis a fejlõdési késés esetében az egyes funkciók lassúbb fejlõdési ütemét. az expresszív beszéd. illetve a beszédészlelés és megértés. amely különbözõ súlyossági fokú rendellenességeket foglal össze. Azok a gyermekek. és ennek megfelelõen a fejlõdési diszfázia alábbi két fõ csoportját alkotják. az általános fejlõdési elmaradástól történõ elkülönítés is. Nem elhanyagolható szempont a hallásállapot és a beszédészlelési. akik verbálisan alulteljesítenek. de nem magyarázzák a nyelvi fejlõdés olyan mértékû zavarának kialakulását. A verbális típusú tesztekkel kapott eredmények alapján tehát értelemszerûen merülnek fel a jelzett differenciáldiagnosztikai problémák. verbális típusú tesztekben az intellektuális összteljesítmény alacsonyabb szintjét mutatják. Raven) mért intellektuális összteljesítményei – többnyire szórt intelligenciastruktúra mellett – a normál övezetbe. illetve annak alsó határára esnek. és elsõdlegesen a beszédkifejezés. Egyes szerzõk értelmezése nyomán – fõként német nyelvterületen – a klinikumban a diszgrammatizmust diagnosztikus kategóriaként a fejlõdési diszfázia szinonimájaként használják. a receptív beszéd területén fejezõdnek ki. A hallási feldolgozás zavarai ugyanis befolyásolhatják az expresszív és a receptív beszéd folyamatainak alakulását. nehézséget jelent az értelmi fejlõdés elmaradásától. 9 . a mentális retardációtól. hogy milyen vizsgálóeljárásokkal történik a nyelvi fejlõdésükben elmaradott gyermekek intellektuális teljesítményeinek megítélése. a nyelvi struktúrák hibás szervezõdése grammatikai szinten) kialakulását vonja maga után. A tünetek meghatározó módon a beszélt nyelv területét érintik.

10 . vagy azok esetleges érintettsége miatt a beszédészlelés lehet enyhén vagy mérsékelten gyenge. a diszlexia tipikus tünetei. – verbális típusú tanulási nehézségek különbözõ formái: olvasási. EXPRESSZÍV-MOTOROS ARTIKULÁCIÓS ZAVARRAL FEJLÕDÉSI DISZFÁZIA DISZATRIÁS JELLEGÛ – 2-3 éves kor között az expresszív beszéd teljes hiánya. A nyelvi rendszer alsóbb szintjeinek mûködése hibátlan. helyesírászavar. – beszédészlelési gyengeség. – utánzásra nem javuló hangejtés. korlátozottsága. – az aktív szókincs hiánya. kifejezett hangképzési. – az aktív szókincs nagyfokú hiánya. „hottentotta” beszéd. beszédkezdemények. fokozatos javulása. – az artikulációs zavar és a diszgrammatizmus (enyhébb formájú) tüneteinek fennmaradása a késõbbi életszakaszokban. – diszgrammatizmus. jó beszédértés. – diszgrammatizmus. ejtési nehézségek. – a beszélt és írott nyelvi tünetek lassú. – akusztikomotoros integrációs zavar következtében centrális diszlália. – beszédészlelési gyengeség. bébinyelv fennmaradása. – a diszlexia-tipikus tünetek megszûnésének lehetõsége. amely három típusba sorolható. helyesírási gyengeség. írás-.1.1. megszûnése. Elsõdleges azonban minden esetben a beszédkifejezés zavara. töredékszavak. az artikuláció sérült neuromotoros kontrollja. – a rövid távú verbális emlékezet zavara. – 3-4 éves kortól igen nehezen érthetõ beszéd. – utánmondásra javuló beszédteljesítmények. esetenként csekély vokalizáció.3. – 3-4 éves kortól nehezen érthetõ.2.1. – jó szintû passzív szókincs. – olvasás-. – jó szintû passzív szókincs. megszûnése. – idegen nyelv tanulásának nehézsége. – a beszélt és írott nyelvi tünetek lassú. 3. – a rövid távú verbális emlékezet zavara. – torz. jó beszédértés. EXPRESSZÍV DISZFÁZIA Az expresszív diszfáziás gyermekek beszédértése kifogástalan vagy messze meghaladja saját beszédteljesítményüket. EXPRESSZÍV-MOTOROS ARTIKULÁCIÓS ZAVARRAL FEJLÕDÉSI DISZFÁZIA ENYHÉBB FOKÚ – 2-3 éves kor között vokalizáció. fokozatos javulása.1. 3. hibás hangképzés.

névelõk elhagyása.és mondatmegértési zavarok. – szómondatok. Ez a klinikai kép az alapja annak a jelenségnek. tiszta. de elsõdleges a beszédértés és beszédészlelés zavara. szituációhoz kötött beszédértés. instrukciók követésének (feltûnõ) nehézsége. A RECEPTÍV (SZENZOROS) DISZFÁZIA A receptív (szenzoros) diszfáziás gyermek a fentiekkel ellentétben nem érti a beszédet. – idegen nyelv tanulásának nehézsége. szövegszerkesztési nehézségek. szórendi problémák). sivár spontán beszéd. szósaláták. – mondatszerkesztési hibák fennmaradása.2. megkülönböztetési zavarok. centrális diszlália tünetei. – verbális típusú tanulási nehézségek különbözõ formái: olvasási. helyesírási gyengeség. értelmetlen szóképzõdmények. – a diszlexia-tipikus tünetek megszûnésének lehetõsége. szó. helyesírási gyengeség. illetve enyhe fokú artikulációs zavarok. kommunikációs helyzetekben vizuális-mozgásos információforrások keresése. – idegen nyelv tanulásának nehézsége. hibátlan artikuláció. 11 . – verbális típusú tanulási nehézségek különbözõ formái: olvasási. EXPRESSZÍV-NYELVI DISZFÁZIA – hibátlan kiejtés és beszédészlelés vagy kisfokú ejtési és beszédészlelési nehézség. illetve hallónémaság elnevezéseket használta. Jellemzõi: – – – – – – – – – auditív észlelési zavar.– az artikulációs zavar és a diszgrammatizmus (enyhébb formájú) tüneteinek fokozatos megszûnése a késõbbi életszakaszokban. 3. echolália. kérdésekre inadekvát válaszadás.1. – kifejezett diszgrammatizmus (hibás ragozás.3. A beszédkifejezés zavara itt is része a jelenségnek. helyesírási gyengeség. 3. – verbális típusú tanulási nehézségek különbözõ zavarai: olvasási. beszédgyengeség a késõbbi életszakaszokban. – idegen nyelv tanulásának nehézsége. fonéma-felismerési. vagy igen jelentõs beszédmegértési nehézségekkel küzd. amelynek súlyos megjelenési formájára korábban a szakirodalom az akusztikus agnózia. szómegtalálási. – a rövid távú verbális emlékezet zavara.

hogy a köldökzsinór a gyermek nyakára volt tekeredve. egyéni fejlõdési sajátosságnak tartják. gesztációs héten. Beszédfejlõdése mozgásfejlõdéséhez hasonlóan lassúbb ütemû: a 4 hónapos korban kezdõdõ gagyogást és az egyéves kori szókezdeményeket követõen. Babázik. 5 hónapos koráig szopott. B. amelynek középpontjában a szókincs és a verbális emlékezet játékos fejlesztése állt. 1.5 éves. az anya logopédushoz fordult. ESET Az expresszív-motoros fejlõdési diszfázia dinamikájának változása az óvodáskori és iskoláskori fejlõdés nyomon követésének függvényében 1. fejlõdése intenzívebbé vált.3. a nyelvfejlõdést befolyásoló szociokulturális tényezõk kizárása. RÉSZ Szülõi kérésre vizsgáltuk a 3. Gyermekének beszédfejlõdését összehasonlítva egy azonos korú rokon fiúgyermek fejlõdésével úgy látja. – ép hallás. és úgy látja. 3250 gr testsúllyal született.6 éves korban indult el önállóan. – súlyos neurológiai sérülés. EGYÉB KRITÉRIUMOK – átlagos intelligencia. A szülést nehezítette. emocionális zavarok. Aggódik a kislány további fejlõdésének alakulása miatt. indított szüléssel. Az anya beszédfejlõdési elmaradás panasza miatt kezdeményezte a kislány vizsgálatát. zavartalan terhességébõl. Az anya azonban ezt nem tartja kielégítõnek. kockákat rakosgat. egyre nagyobb kedvvel firkál. a kislány nem elég tanulékony a beszéd területén. Az elsõ tíz életnapon magzati sárgaság miatt kékfény-kezelést kapott. 1. az ébrenlét és alvás ritmusa hamar kialakult. Mozgásfejlõdése lassúbb ütemû: önállóan felülni 8 hónapos. a logopédiai foglalkozásokon. Biztosan két éves korában járt. kétéves koráig 12 . Nyugodt csecsemõ volt. szívesen vesz részt. Szoba. Aggodalmát sem a gyermekorvos. B. egyre többet játszik egyedül. hogy Bori beszédének színvonala elmarad ahhoz. sokat aludt. kiscsoportos óvodás Borit. a korai fejlõdés természetes jelenségének. illetve óvodástársaihoz viszonyítva. állni 10 hónapos korban tudott. sem az óvónõk nem osztják.és ágytiszta. Rendszeresen foglalkozik a gyermekkel a logopédus útmutatása alapján. babakocsit tologat. amelyek az anya jelenlétében zajlanak. a gyermek a megszületést követõen felsírt. burokrepesztéssel. Az anamnesztikus adatok szerint Bori az anya I/1. jól kezelhetõ gyermek. Amikor Bori 3 éves lett és még csak néhány szava volt. A logopédiai terápia eredményeként. Ez nem okozott említésre méltó problémát. Más területen nem észlel problémát.3. a 41.

Énekel. fésüli. instrukciók követése megfelelõ. hogy a testileg korának megfelelõen fejlett. 8-9 hónapos korban középfülgyulladás. Aktív szókincsében sok a kisgyermekes szóhasználat. csigabiga). Baba alszik. (Lelet nem áll rendelkezésre. az anya szerint a kanyaró elleni védõoltás után mozgásfejlõdése lelassult. Helyesen ejtett szóalakok mellett beszédét az inkonzekvens pöszeségnek megfelelõen hangcserék. formapersellyel rövid ideig próbálkozik. fõleg szóvégi helyzetekben hangelhagyások érhetetlen. harmonikus személyiségû.aktív szókincse alig gyarapodott. Bori testileg megfelelõen fejlett. A játékos feladathelyzetben az anyáról leválasztható. problémája érési késés következményének tekinthetõ. A családi anamnézis negatív. Említésre méltó komolyabb betegsége nem volt. Beszédében szómondatok használata mellett két-. kedves gyermek. Beszédértése. kognitív fejlettségével kapcsolatos véleményünket a pedagógiai megfigyelésre alapozzuk. utánzásra elemi sémák ábrázolására képes (napocska. hároméves kora után kezdõdött. Idegrendszeri eltérésre utaló jel nem tapasztalható. „Bori nem víz kér”). a differenciálatlan fogalomhasználat (csin-csin= busz. kapcsolatuk láthatóan szeretetteljes. kétszavas mondatok használata a közelmúltban. altatja. szómegértése 3 éves szinten az átlagsáv alsó határán áll. ápolt. 13 . a Peabody-féle szókincsteszben. Játékában a gyakorló játék mellett szerepjáték elemei figyelhetõk meg (fõz a babának. harmonikus megjelenésû. hangkihagyások. óra=tiktak. a szociobilitás megfelelõ szintjével társul. több ízben mandulagyulladás zajlott le. villamos. mondókák utolsó szavait bemondja. bébis külsejû. formatáblába formákat próba-szerencse alapon helyez be. egyenetlenebb. autó). Kiejtése esetenként nehezen érthetõ. de összképében életkorának megfelelõ kognitív fejlettséggel. részegész.) A kislány vizsgálata mindvégig az anya jelenlétében történik. A fentieket összefoglalva az a véleményünk. illetve kreált szóalakok jellemzik (babakocsi. ezeket spontán rajzban a firka elnevezése helyettesíti. számosság) „nem-nem!” felkiáltással elhárít. ezek között gyakoriak a diszgrammatikus mondatelemek („én csuk ajtó be”. a közös tevékenységet szívesen fogadja. kakaót kínál).). Alapszíneket egyeztet. amely lassúbb ütemû. Emiatt a Snijders–Oomen nemverbális intelligenciateszt elemi feladatsorait sem végezzük el. ágy =aladó). Problémája miatt a területi gyermek-ideggondozó szakrendelésén vizsgálták. a vizsgálat eredménye negatív volt. maci=brum-brum). gracilis testalkatú. a bébinyelv maradványai (tyúk=pipi. Beszédkésztetése jó. késõbb azonban a hibás ejtés visszatér. névelõket rendszeresen elhagy (Maci alszik.és posztnatális anamnesztikus adatok a pszichikus fejlõdés lassúbb ütemét nem magyarázzák. A peri. ép hallású gyermek beszédfejlõdési elmaradása megkésett beszédfejlõdésként értékelhetõ. egyéb kognitív képességet vizsgáló játékos helyzetet (nagyság. a szóalakok ejtése ekkor érthetõbb. amelynek képeit érdeklõdéssel nézegeti. háromszavas mondatkezdemények figyelhetõk meg. azokat a teljes szöveggel elmondani nem tudja. Rajza firka jellegû. Tevékenységét beszéddel kevéssé kíséri. szavakat szívesen utánmond. kerítés. Emberalak ábrázolása kialakulatlan.

az általános iskola 1. a nevelési tanácsadó szakvéleménye azonban ezt kizárta. hogy Bori nem tud beilleszkedni az iskolai közösségbe.8 éves. RÉSZ A területi ellátásra utalt kislány kontrollvizsgálatára öt évvel késõbb került sor. A szakértõi vélemények a beszédképesség megítélése szempontjából ellentmondásosak. és súlyos tanulási nehézségekkel küzd. hogy B. a képi összefüggéseket jól felismeri.A gyermek igen gondos családi környezetben nevelkedik. A vizsgálatot az anya és a logopédus együttesen kezdeményezik. hogy a 3 éves korban megkezdett és azóta is folyó logopédiai kezeléssel párhuzamosan helyi szinten sok fejlesztési segítséget kapott. A logopédus diszlexia-diszgráfia gyanúját vetette fel. vélemények alapján foglaljuk össze. kontrollvizsgálatát elvégezzük. Fejlõdését figyelemmel kísérjük. beszéde sokat fejlõdött. A beszédfejlõdési elmaradás szerepét a gyermek további életében csak fejlõdésének nyomon követésével lehet egyértelmûen tisztázni. 14 . számszerû vizsgálati eredmények nincsenek feltüntetve. Az anya fõ problémája. szókincse megfelelõ. amennyiben igénylik. Az eltelt idõszak ismeretében kiderül. a matematikai ismeretek. 2. Ez azonban a sikeres iskolakezdéshez nem volt elegendõ. a helyi lehetõségek Bori problémájának megítélését és a további tennivalók megfogalmazását illetõen kimerültek. Bori problémáját a pszichológiai vizsgálatok eredményei alapján az intellektuális teljesítmények átlagnál alacsonyabb. Kifejezõkészsége „igen jó”. Az idõben megkezdett és módszereiben megfelelõ logopédiai terápia jelentõsen segíteni fogja a fejlõdési hátrány csökkenését. a finommozgás-koordináció területén látnak. Bori ekkor 8. gyenge színvonalában látják. szeretõ családi környezetben nevelkedik. osztályát látogatja. hogy ebben az általános kognitív fejlesztés részeként. Problémát a fogalmi gondolkodás. szívesen és sokat beszél. ahová jól beilleszkedett. A szakértõi véleményben diagnózis és BNO-kódok nem szerepelnek. Bori újabb vizsgálatát saját vizsgálati eredményeink és a helyi nevelési tanácsadótól kapott idõközi vizsgálati eredmények. További fejlõdése szempontjából tehát igen fontos. az észlelési képesség és az ábrázoló képesség fejlesztése is hangsúlyos szerepet kapjon. hogy továbbra is járjon óvodába. a helyi szakszolgálatokban elvégzett vizsgálatok Bori problémáját nem magyarázzák. Úgy tûnik. a logopédiai megsegítés mellett folyó egyéb fejlesztõ foglalkozások iskolai elõrehaladását nem segítik. támogatást kap. A gyermekközösség és a pedagógiai fejlesztés beszédfejlõdését és szocializációját elõnyösen befolyásolja. mivel úgy érzik. igen rosszul teljesít fõként az olvasás és írás területén. A nevelési tanácsadó vizsgálata külön kiemeli.. otthon is igen sok segítséget. bátortalan. 4 éves óvodába járást követõen a nevelési tanácsadó és a tanulási képességet vizsgáló szakértõi bizottság egybehangzó véleménye alapján tanulmányait kompenzáló „elõkészítõ jellegû nulladik osztályban„ kezdte meg. Javasoljuk. B. Továbbra is gondos.

kedves. hogy Bori az olvasás. A vizsgálat idõpontjában. matematikában idõnként a nehezebb feladatokat könnyebben megoldja. a szavakat. mondanivalója sokszor összefüggéstelen. Szómegtalási nehézségei vannak. Angliába= Andiába). tollbamondás után írni nem képes. ahol üres van. pöszeség (diszlália) diagnózisával kezelték. hibáit nem kontrollálja. az osztályismétlés.A szakértõi bizottság véleménye – részletesebb indoklás nélkül – ugyanakkor a kommunikációs képesség fejlesztését fogalmazza meg. a megkésett beszédfejlõdésként értékelt nyelvfejlõdési problémáról nem történik említés. nyúlánk. kisebb mértékben a számolás területén mutatkozó elmaradása miatt nem képes. továbbá hangbetoldások (dagadt=dagadott). Az elsõ. helyesírás. A korábbi (intézetünkben zajlott) vizsgálatról. fogsorzáródási rendellenesség. 10-es számkörben jól számol. Egyszerû mondatokból álló. hogy a tantárgyi követelmények teljesítésére elsõsorban az olvasás. (járni=jáni. „most lehet. fröcskölni=föcsõni. mondatokat gyakran õ-szerû betoldással indítja. „fecseg”. az artikulációs mozgások ügyetlensége. sikertelenül befejezett iskolaévet követõen az a javaslat fogalmazódott meg. társalgási helyzetben feltûnik. illetve a szülõk részérõl teljesen elutasított (speciális tantervû osztályba történõ) áthelyezés lehetõsége merült fel. amelyek egyúttal a rosszul ragozott igealakok diszgrammatikus formáit is jelentik. Ezek láthatóan nem zavarják. írás. Betû-felismerési nehézségei miatt jelenleg folyamatosan olvasni nem tud. alapvetõen grammatikus beszédmegnyilvánulásai mellett beszédében diszgrammatikus mondatszerkezetek figyelhetõk meg („az övé biciklijével is tudok már menni”. „ott lakunk. Magatartása kiegyensúlyozott. Ez a dilemma a logopédusban is megfogalmazódott. hogy Ildikó néni lesz az elsõ osztálytanító néni”. beszéde aritmiás. A Peabody-féle szókincsteszt szerint Bori passzív szókincse 8 éves szinten átlagos. hogy beszédtempója lassúbb. minthogy a vizsgálatok alapján pszichikus fejlõdése az eltelt idõszakban pozitív irányú volt. Vizsgálataink szerint Bori magas. Bár verbálisan könnyen megnyilatkozik. az összbenyomás alapján azonban feltûnnek korábbi beszédhibájának maradványai: hangkihagyások fõként mássalhangzó torlódásos szóalakokban. 15 . ahol földek vannak”). hallási figyelem fejletlensége miatt javulása lassú. a vizsgálati helyzetet jól fogadja. Jól másol. szívesen beszél. diszlexia-terápiában azonban – a szakvélemény indoklásának megfelelõen – nem részesült. életkorának megfelelõ. Hangképzése tiszta. A logopédus véleménye szerint szókincse bõvült. helyesírás és számolás területén mutatkozó tanulmányi lemaradása ellenére elsõ osztályban folytassa tanulmányait további logopédiai és egyéb fejlesztési segítség mellett. teljesítménye hullámzó. az elsõ osztály befejezéséhez közeledve azonban megfogalmazódik. vékonycsontú kislány. írás. Az egyébként is túlkoros gyermek számára az anya részérõl erõsen támogatott továbblépés. a közelmúltban jutott el a két-három betûs szavak összeolvasásának szintjére.

Az intelligenciastruktúra a formaészlelési képesség (SZK:7. a képsorok sorba rendezését verbalizációval segíti. sz-zs). A helyi szintû kontrollvizsgálatok során mért globális intelligencia mutatók változása a képességstruktúra folyamatos átalakulását mutatja.8 év/IQ: 71. összhangban a Binet-eredménnyel. hangokat az olvasásban kihagy. de tüneteinek csökkenõ jellegét mutatja. hosszabb szavak elolvasására képtelen Számolási képessége az olvasási képességnél jobb. B. amelyek az akusztikus észlelés (hangfelismerés). szóanalógia). rajzi emlékezet).Olvasásában akusztikus és vizuális alapú betûtévesztések (ty-gy-ny. A „Kombináció” feladatainak megoldását. és a szerialitás (számismétlés. de a gyengébb képességek kompenzációját jól segítõ „Emlékezet” szubtesztben nyújtott jó szintû teljesítménybõl ered (SZK: 9 év). betold. hét napjai. értelmi fejlettsége – az elsõ vizsgálat alkalmával nem számszerûsíthetõ vizsgálati eredményekkel összhangban – az átlagövezetbe tartozik. dátum. 1993-ban ÉK 8. iránytévesztések. A Snijders–Oomen nem-verbális teszttel végzett jelenlegi vizsgálatunk alapján kapott eredmény szerint IQ: 90 (átlagos érték). mondatismétlés) területén várják el a megfelelõ teljesítményt.3 év) és a kombináció (SZK:7. A profilelemzés szerint ez az érték azonban a globális intelligenciával legkevésbé összefüggõ. egyaránt elõfordulnak. A vizuális észlelés korához képes igen súlyos elmaradása a rész-egész viszony hibás megragadásában. a magasabb szintû nyelvi teljesítmények (hármas parancs. értelmi kérdések. alak-felismerési problémák miatt a „Mozaik” szubteszt feladatait idõn túl teljesíti. A SON-teszt eredményei megerõsíteni látszanak azt a feltevést. mintakirakás. amely „6 éven igen gyenge” eredményt mutat. fogalmak összehasonlítása.5 év/IQ: 91) az intellektuális összteljesítmény alapját képezõ kognitív képességek pozitív irányú átalakulását. rímek.3 év) gyengeségét jelzi. rombusz. hogy teljesítménye – a figyelem zavara miatt – erõsen hullámzó. történet elmondása. az „Analógia” szubtesztben SzK: 8 év. a vizuális észlelés (hajtogatás. Ennek kifejezett jelei a korai fejlõdés idõszakában egyértelmûen még nem voltak felismerhetõek. b-d-p. Az 1991-93 között mért Binet IQ változó értékei (1991-ben ÉK: 6. az irányok. az ábrák helyzetének rossz felismerésében mutatkozik meg.2 év/IQ: 81. a logikai mûveletek segítik a számolási feladatok elvégzésében mindamellett. két háromszög összerakása. hogy Borinál a nemverbális kognitív képességek zavara is része a fejlõdési diszfázia tünetegyüttesének. Az intelligenciastruktúra elemzése alapján ugyanis kitûnik. 16 . a formák. hogy a gyermeknél 3-9 éves kor között azokban a próbákban mutatkozott alulteljesítés. 1992-ben ÉK:7. Megerõsíteni látszik a fentieket a Bender-B tesztben nyújtott teljesítménye is. képsor összerakása. a fejlõdési elmaradás tengelyében álló verbális funkciógyengeség meglétét.

és egyben mind az írás-olvasás. a funkciófejlõdés életkori sajátosságainak következtében nem lehetett egyértelmûen elõre jelezni a késõbbi fejlõdés kifejezett zavarait. és összképében a (speciális) tanulási zavar tünetegyüttesének felelnek meg. hogy B. a szájról olvasás (GMP 7) és a centrális mûködés (GMP 15) feladatainak megoldása. A gyermek fonológiai felismerése G-O-H (1. 17 . az általános iskola tantervi követelményei alapján folytassa tanulmányait a kõszegi Beszédjavító Általános Iskolában. mos sír bab szív ágy szem dob zsák gép busz mos + + + á tem mo á tép mu meggy síp bot száj gyík szék busz só kút szög me sí. a zavartalan olvasási teljesítmény kialakulását és diszlexia-tipikus tünetként értékelhetõek.és mássalhangzó idõtartam azonosítása. szubteszt) szerint 30-40%-os. a vizuális észlelési képesség fejlesztése Frostig-terápiával.A perceptuális szervezõdés további gyengesége figyelhetõ meg a GMP beszédészlelési és beszédmegértési képességet vizsgáló tesztben. hangbetoldásból (ész-mész) erednek. Az elsõ vizsgálat idején. szóalakok. az akkor még fiatal gyermeknél. Vizsgálataink az látszanak megerõsíteni. hogy Bori egyenetlen fejlõdése. a nyelvi kreativitás (GMP 11). hangkihagyásból (bõr-õr). jelenlegi tanulási és beilleszkedési nehézségei az expresszív-motoros fejlõdési diszfázia és az arra ráépülõ fejlõdési diszlexia-diszgráfia következményének tekinthetõk. szem-tem). Ezek hátterében a nyelvi-kognitív képességek jelzett zavarai húzódnak meg. ahol felzárkóztatása és a fejlesztés egyénre szabott formái (diszlexia reedukáció. Azt javasoljuk. A gyermek számára kifejezett nehézséget jelent továbbá a hangzók idõtartamának azonosítása (a ritmusképletek felismerése. a várható iskolai tanulási problémát. Az olvasás folyamatában meghatározó szerepet játszó vizuális és akusztikus szervezõdés zavarai nehezítik a betûk. a 3-4 éves gyermek szintjének felel meg. akusztikus hasonlóságon alapuló (zöngészöngétlen és egyéb) hangok cseréjébõl (méz-mész. mind a beszédprodukció centrális diszláliás tüneteit magyarázni látszanak. rövid-hosszú ritmusok elkülönítése a magán. nagyobb szövegegységek felismerését. mi mu tá mi + mu + fut + Hibái fonémaazonosítási nehézségekbõl. Neurológiai kontroll vizsgálata – a pszichológiai vizsgálatok jelzéseivel összhangban – neurogén eredetet valószínûsít a minimális cerebrális diszfunkció tüneteinek megfelelõen. komplex nyelvi fejlesztés) megoldhatók.

pszichomotoros fejlõdése megfelelõen alakult. mint a rongybaba). tanulmányi nehézségei jelentõsen csökkentek. 6 hónapos koráig szopott. bár a lakóhelytõl távol esõ iskoláztatás ténye némi aggodalmat keltett. 2. beszédgyengeségének tünetei a verbális típusú tanulási helyzetekben fennmaradtak. a szülõknek és a Beszédhibások Országos Szakértõi és Rehabilitációs Bizottságának megküldtük. A szülõkkel a gyermek problémáját részletesen megbeszéltük. Olvasása lassú. simogatás) nem reagált. hogy a környezetváltozást a gyermek jól fogja megélni. Az intenzív fejlesztés eredményeként beszédállapota rendezõdött. aki középsõ csoportos óvodás. Javaslatunkat elfogadták. a jelzéseket hárítani látszik.Várható. beszédhibás. rohamos szüléssel. Bár változatlanul sokat és szívesen beszél. terhességébõl idõre. iskoláskori következményei 1. majd 18 . A gyermek végtagjai petyhüdtté. tónustalanná váltak (olyan lett. Az anamnesztikus adatok szerint Judit az anya II/2. amelyet majd úgyis „kinõ”. gyakran félreérti a hallottakat. Bori két tanév után került vissza a helyi általános iskolába. nyakára tekeredett köldökzsinórral született. Úgy ítélték meg. magas lázzal járó megbetegedés miatt. Említésre méltó. RÉSZ Szülõ kérésére vizsgáltuk a 4. fõleg idõtartammal összefüggõ helyesírási hibákat vét. komolyabb betegsége nem volt. és iskolai kudarcai nem terhelik tovább az anya-gyermek kapcsolatot. nem figyel. hogy a tanév végére mutatkozó további teljesítményjavulás és a nyári hónapokban történõ otthoni fejlesztõ foglalkozások eredményeként képes lesz a második osztályos tantervi elvárásoknak megfelelni. Hallásproblémát az elvégzett audiometriás vizsgálat nem igazolt. hogy 16 hónapos korában kórházi ellátásra szorult váratlanul fellépõ. hogy Judit korához képest beszédfejlõdésben óvodás társaihoz viszonyítva el van maradva.8 éves Juditot. Az óvónõk szerint Juditnak várhatóan nehézségei lesznek a nagycsoportos óvodai foglalkozáson. nem tudja magát jól kifejezni. környezeti ingerekre (beszéd. 3000 g testsúllyal. Az anya gyermeke fejlõdését megfelelõnek tartja. felsírt. Az óvoda vizsgálati kérelmének a gyermek érdekében tesz eleget. keveset beszél. Azt remélik. Felvetették a kislány hallásvizsgálatának szükségességét. Véleményünket a kõszegi Beszédjavító Általános Iskolának. fogalmazási feladatokat gyenge színvonalon teljesít. ESET Receptív-expresszív diszfázia óvodás-. figyelmetlenségét életkori sajátosságnak tulajdonítja. Vizsgálatát az óvónõk kezdeményezték. A korai fejlõdés idõszakából megemlítendõ. illetve késõbbi iskolai tanulmányai során. Idegen nyelv tanulása alól (angol) felmentésben részesítették. beszédgyengeségét egyéni adottságnak tekinti.

Judit tehát jelentõs szómegértési nehézségekkel küzd. Vizsgálataink szerint Judit testileg jól fejlett. Kétnapos. amelyet beszéddel alig kísér. manipulációs mozgások területén kifejezetten ügyes. Rajza színes. A Snijders–Oomen nem-verbális teszt eredménye igen jó színvonalú mentális összteljesítményt mutat. Játéka jól szervezett szerep. képtörténetet szómondatokban fogalmaz meg. Hangképzése tiszta: A beszédhangokat az egyes szóalakokban utánmondásra helyesen ejti. Gyakran használ kérdõ formákat: „Ez mi ez? Jó?. A Frostig-féle vizuális észlelési képességet vizsgáló teszt szerint PQ 110. Ezek a hanghibák az akusztiko-motoros integráció zavarát jelzõ centrális diszlália tüneteinek felelnek meg: kihagyások. madarak) kikerüli (sok autó. analógiás megoldásokat keres. 3. 3 éves kortól rövid mondatokat mond. A Peabody-teszt szerint teljesítménye a 4 évesek szintjén értékelhetetlen. passzív szókincse korához képest fejletlen. A Bender-A tesztben 5 éven nagyon jó teljesítményt nyújt. gyakran visszakérdez. betoldások. megfigyelés jellegû kórházi benntartózkodását.5 éves korban lett szobatiszta. („Jó ez. arányos alkatú. 2. összefüggõen elmesélni nem képes. gyógyszerezését követõen állapota rendezõdött. illetve társalgási helyzetekben hibás hangképzés figyelhetõ meg. Azonnal kórházba szállították. de a verbális instrukciókat (Tedd a labdát a polcra! Adj a cicának enni!) feltûnõen lassan követi. Nem jó?” Kiejtése kezdettõl tiszta. egyenletes. Fõnevek többes számát (autók. kifejezetten szép. rövid idõ elteltével visszatért. Beszédvizsgálatát a Peabody szókincsteszt és a különbözõ beszédhelyzetekben nyújtott beszédminta elemzése alapján értékeljük. A játékokba belépõ vizsgáló személyt elfogadja. Mozgása összerendezett. sok madár). A Csányi-féle grammatikai teszt mondatbefejezéses próbáiban csak néhány esetben ad értékelhetõ megoldást (múlt idõ használat). jól kidolgozott tematikus és emberrajz (királylány.5 éves korától óvodás. kert). vár. amelyet láthatóan örömmel. magas szintû teljesítmény.elaludt. lerövidített szóalakok formájában. magabiztosan végez. RQ 139/Goodenough-féle emberrajz vizsgálat szerint. Beszédfejlõdésében gagyogás 4 hónapos kortól intenzíven van jelen. észrevehetõen keresi a vizuális támpontokat. jó?”). A hirtelen fellépõ tüneteket eclampsiás görcsként értékelték. Spontán beszédében képtörténet elmondásakor hasonló nehézségek jelennek meg.és konstrukciós játék. szókincse nehezen bõvül. spontán beszédben képmegnevezéskor. 2 évesen jelentek meg az elsõ szavak. Feladatteljesítés közben feltûnik a teszt verbális instrukcióinak nehezített követése. IQ 147. Ébersége. beszédének súlyos diszgrammatizmusa mellett feltûnik a mondatértés zavara. kissé szorongó gyermek. együttmûködésre törekszik. A beszélõt figyeli. magatartása oldottá válik. mozgása normalizálódott. a 3 évesek átlagos teljesítményének felel meg. változatos. 19 .

más tevékenységet kezdeményez. a verbális emlékezet fejlesztése. én-bizonytalansága a szó. RÉSZ Második vizsgálatára beiskolázást megelõzõ kontrollvizsgálat keretében kerül sor. sikerélmények érik. erre nagyon büszke. hárítani. beszédészlelési és megértési képesség fejlesztése. A fentiek alapján vizsgálataink szerint a pszichoszociálisan korának megfelelõen fejlett. ezekbõl igyekszik kilépni. a szeriális észlelés fejlesztése. a kislány ekkor 6. Az új közösségbe könnyen beilleszkedett. jól érzi magát. Javaslatunkat az anya elfogadta. 2. a szituációval összefüggõ jelzések értelmezésére. Szép rajzai és egyéb munkái gyakran ki vannak téve az óvodában. Erõsen figyeli a beszélõ gesztusait. Az ábrázolás és egyéb manuális tevékenység területén mutatkozó kiváló képességeire az óvoda tudatosan épít. amely igen nagyfokú diszkrepanciát jelent a nem-verbális kognitív képességekhez és az intellektuális összteljesítményhez viszonyítva A gyermeket a számára a fokozott nyelvi elvárásokat jelentõ helyzetek megterhelik. Javasoljuk. diszlexia-prevenció. A negatív hallásvizsgálat eredményének ellenére hallásállapotának ismételt vizsgálatát szükségesnek tartjuk. mimikáját. magabiztossá. alapját a receptív beszéd. amely jó lehetõséget nyújt az egyéni fejlesztés lehetõségeinek biztosításához. általános felkészítés az iskolába lépésre. 20 .8 éves. az anamnesztikus adatok ismeretében gyermekneurológiai vizsgálata indokolt. Judit logopédiai óvodai felvételt nyert. hogy Judit iskola-elõkészítése és intenzív logopédiai megsegítése logopédiai óvodai elhelyezés keretében történjen. meglevõ nehézségei ellenére a beszéd területén is kezdeményezõvé vált. nagyfokú beszédmegértési nehézségeinek következménye. együttmûködésre törekvõ. törekszik a kapcsolat fenntartására. fejlett vizuális-téri képességekkel. hogy önbizalmát növelje.A vizsgálatok szerint fejlõdési zavara a nyelvi képességrendszer egészére kiterjedt. Ennek eredményeként az elmúlt idõszakban Judit magatartása sokat változott. a beszédészlelés és megértés kifejezett zavara képezi. A kommunikációs helyzetekben feltûnõ beszédre irányulása. kissé szorongó magatartással társul. igen jó értelmi képességekkel rendelkezõ. a grammatikai rendszer fejlesztése. játékot. amely a rajzi ábrázolás korát meghaladó színvonalával. rendezett személyiségû gyermeknél a jelzett panaszokat a receptív-expresszív diszfázia tünetegyütteseként értékeljük. Logopédiai terápiájának része – – – – – – – a szómegértés és a szókincs fejlesztése.és mondatmegértés gyenge színvonalának. Beszédproblémája miatt évhalasztásban részesült.

Judit a feladathelyzetekben változó feladattartással és motivációval vesz részt. Kontrollvizsgálata alapvetõen a pedagógiai és a beszédteljesítmények megítélésére terjed ki. A tesztfeladatban egy kijelentõ mondathoz kérdõ mondatok társulnak: az erre adott válaszok jelzik a fõnévi allomorfok használatának gyenge színvonalát. a Peabody-teszt szerint passzív szókincse 6 éven „fejletlen”. Judit receptív beszédének zavara a Pléh–Palotás–Lõrik-féle (PPL) nyelvi képességet vizsgáló tesztben és a Token-tesztben egyaránt megmutatkozik. Mik úsznak a vízben? (halak) halakok Mit fogott a bácsi ? (halat) e(l)vette hal Miket visz a fiú? (halakat) kettõ három összesen Ez egy oroszlán. A Bender-A tesztben 6 éven „nagyon jó” teljesítményt nyújt (34 maximális pont). és nagyfokú nehézségei vannak a két-három betûs szavak összeolvasása területén. Passzív és aktív szókincse egyaránt elmarad életkorától. széttört a virágot=letörte a virágot) fennmaradása. minthogy korábbi vizsgálatai egyéb területeken képességelõnyt jeleztek. nehézséget jelent számára a hangbetû kapcsolat felismerése. Bár a tanult betûket vizuálisan biztosan felismeri és jól differenciálja. hogy a ragrendszer alkalmazásában – a rendszeres fejlesztés ellenére is – igen komoly nehézségei vannak. Mik repülnek az égen ? (madarak) három madárokak 21 . Judit megnyilvánulásai az alábbiak: Ez egy hal. Az elõzõ vizsgálathoz képest ez a szómegértés fejlõdésének pozitív irányú változását jelezi.Mindemellett azonban ki kell emelni. amelyek a kérdõformák megértésénél különösen feltûnõek. az akusztikus-vizuális-motoros integráció hiányosságai azonban nehezítik az elemi szintû olvasási folyamatok mûködését. Beszédében inkonzekvens hangcserék továbbra is fennállnak (kutyus=futyus. A nyelvi képességek területén – az elmúlt idõszakban észlelt pozitív változások ellenére – jelenleg is nagyfokú elmaradást mutat. bár elõfordulásuk észrevehetõen csökkent. Folyamatos beszédét gyakori szómegtalálási nehézségek jellemzik. emellett ugyanakkor igen gyakori és jelentõs fokú a diszgrammatizmus (lemegy a lépcsõbe. medve=nedve). a madár repül. ez fõleg a verbalitást igénylõ helyzetekre jellemzõ. Spontán beszédét képtörténet elmondása esetén grammatikailag rendezett egyszerû mondatszerkezetek használata és hibás szóhasználat egyaránt jellemzi („a kislány leesett/elesett”. hogy a beszédfejlesztõ és a diszlexiapevenciós foglalkozásokon Judit kevéssé tûnik sikeresnek. Mit néznek a gyerekek? (oroszlánt) oroszlánt Ez egy madár. kiöntötte/leejtette a fagyit”). A több elembõl álló szövegegységek megértésében változatlanul vannak nehézségei. Az olvasásban a vizuoperceptív képességek jól segítik. A PPL „Fõnévi allomorfok vizsgálata” szubtesztje alapján kitûnik.

poháron (a bal oldal). mibõl segítõ kérdések vezetik. hogy milyen jelmeze volt. Pl. poháron. ezt a szót nem érti. Minthogy a feladatsor a verbális memória és a komplex nyelvi struktúrák megértési képességérõl nyújt információt. ezeket kompenzálni. problémája pre. amely a magasabb nyelvi szintek értelmezésének és használatának jelenleg is fennálló súlyos fokú elmaradásra utal. illetve megkerülni igyekszik. de az elé-alá-közé-mögé. szituációfüggõ válaszokat ad. és a szituatív beszéd szintjén fogalmazza meg a helyzeteket: (pohárba) jobb oldal. hétköznapi élethelyzetekben idõnként tévesen cselekszik. (pohárra) a fönt magas. amely a „Hol? Honnan? Hová?” kérdésekre várja a helyrelációkat jelölõ nyelvi formák alkalmazását. A Token-teszt elsõ négy szubtesztjét. a „Mi voltál a farsangon?” kérdésre nem tudja megmondani. Miket kerget a macska? (egereket) megeszik az egérek. Mindezek hozzájárulnak ahhoz. megerõsíti más irányú vizsgálati eredményeinket. hogy J. Amennyiben azok kevéssé segítik. pohárból) a miben.és korai posztnatális ártalom következményének tekinthetõ. A kisgyermekkorban lezajlott magas lázzal járó megbetegedés tüneti képe alapján felmerül egy rohamosan lezajló. mirõl. illetve a kívülálló számára bizarrnak tûnõ válaszokat ad.Ez egy egér. Emiatt fáradékonnyá válik. A helyzet részletes. Az V. lokális idegrendszeri sérülést elõidézõ post- 22 . hogy J. Hová teszem a kék négyzetet? (a szekrény elé) az elõbb Hová teszem a piros kört? (a szekrény mögé) hátul Hová teszem a piros négyzetet (a szekrény mellé) balra Hol van a zöld kör? (a két szekrény között) középen Hol van a piros négyzet? (a szekrény mellett) mögött elején A „Honnan?” kérdéscsoportra nem tud választ megfogalmazni. kérdésekre adott válaszai inadekváttá válnak. A „Hol? Hová?” kérdéseket helyesen értelmezi. Majd a „Ló. hiba nélkül teljesíti. szubtesztben egy esetben sem ad értékelhetõ megoldást. Válaszadásában erõsen támaszkodik a vizuális információkra. Figyelmét a beszélõvel való kontaktus folyamatos fenntartása erõsen megterheli. elveszti a helyzetek feletti kontrollját. A rendelkezésre álló anamnesztikus adatok alapján úgy tûnik. Judit válaszai a relációs szókincs hiányosságára hívják fel a figyelmet. A „Névutóhasználat vizsgálata” szubtesztben. pohárról. A kislány a helyzetek nehézségével tisztában van. amely különbözõ színû. Judit maximálisan. pohárban. A nyelvi fejlõdés igen lassú üteme miatt intézetünkben neurológiai vizsgálatot végeztünk. lovacska voltál?” kérdésnél tagadólag fejét ingatja és késleltetetten utal vissza az elhangzottakra: „indiánlány”. pohárra. a „helyhatározók” vizsgálatánál (pohárba. gesztusokkal kísért megbeszélésénél inadekvátan válaszol: „ló”. formájú és méretû zsetonok azonosításán keresztül az egyre bonyolultabb szintaktikai-grammatikai szerkezetek felismerésének képességét vizsgálja. illetve alatt-között-mögött-mellett-elõtt nyelvi elemek helyett szótévesztéses.

nyelvi problémája továbbra is egyéni bánásmódot. A tanköteles korú gyermeknél – további. rendszeres logopédiai megsegítés mellett – az anya szándékának megfelelõen az általános iskola elsõ osztályába történõ beiskolázást javasolunk. A diszlexia-reedukáció segítségével megtanult olvasni. 3. az olvasás. írás. A nagyszülõkkel együtt élnek. hogy Rita problémájában – születési nehézségeinek ismeretében – értelmi fejlõdési zavar. Jelenleg gimnáziumi tanuló.enchephalitises állapot lehetõsége. valamint a szándékos figyelem fejlettsége segíteni fogják a nehézségek leküzdésében. akik maguk is pedagógusok. Ha ez a lehetõség nem kínálkozik. Sikeres iskolai beilleszkedésének feltétele a tanítóval és logopédussal történõ folyamatos együttmûködés. Meg kell jegyezni. ennek eredményét nem tapasztalják. Bizonytalan volt abban. lassú fejlõdési üteme miatt. Beszédének diszgrammatikus elemei jelenleg is fennállnak. akik kifejezetten aggódtak azért. Rita pedagógus szülõk gyermeke. Várható. 1. A magasabb osztályokban fõleg a szövegértés jelentett számára problémát. mint napjainkban. már folyamatosan beszél. RÉSZ A kislány állapotát feltáró vizsgálatot az anya kezdeményezésére 4. A gyermek rendezett családi körülmények között nevelkedik. Kiváló értelmi képességei és az akadémiai ismeretek elsajátításában a nyelv mellett meghatározó szerepet játszó vizuális-téri képességrendszer kompenzáló szerepe. fiútestvére két évvel fiatalabb. Szakközépiskola és Gimnázium diszlexia tagozatán. 23 . ESET Az expresszív-motoros fejlõdési diszfázia maradványtünetei ifjú korban Rita fejlõdését 4. hogy óvodáskori vizsgálatának idején a diagnosztikus eljárások lényegesen korlátozottabbak voltak. Rita számára nem nyílik lehetõség középiskola tanulmányok folytatására. a félve említett értelmi fogyatékosság nem játszik-e szerepet. ez indokolja.5 éves korában végeztük el beszédfejlõdésének nagyfokú elmaradása. a kislánnyal igen sokat foglalkoznak. hogy nyelvi zavara következtében az anyanyelv. Judit folyamatos szülõi és logopédiai támogatás mellett elvégezte az általános iskolát. sok segítséget igényel. amely az agyi érés és fejlesztés együtthatása következtében csak hosszú távon kompenzálódhat. és az elmúlt tanévben szerzett érettségi bizonyítványt az Eöveges József Szakiskola. Rita ma 22 éves. hogy a gyermek képes lesz-e iskolába lépéskor a folyamatos beszéd használatára és általános iskolai tanulmányok folytatására.5 éves korától van alkalmunk nyomon követni. hogy problémájának feltárása nagyrészt pedagógiai diagnosztikai eljárásokon alapul. helyesírás tantárgyakban hosszabb távon tanulmányi nehézségekkel fog küzdeni.

majd felállt. Montessori-tornyot helyesen rak fel. Játékos feladathelyzetbe bevonható. rajzai egyre felismerhetõbbek. futásnál a karok és lábak összerendezett mozgása hiányos. jobb válla beszorult.Rita fõleg gesztusokkal. A könyveket érdeklõdve nézegeti. azokat szívesen teljesíti. spontán induló. torony építése. IQ 104. beszédértése jó. formatáblába azokat biztonsággal elhelyezi. kockából ház. Szomatikusan fejlõdése megfelelõ volt. Játéka rakosgatás. A verbális instrukciókat helyesen követi. Szopni nehezen tudott. A felszólításokat megérti. aluszékony csecsemõ volt. orr) összerendezetlen. Keveset gagyogott. A beszédre odafigyelt.és mondatértékû beszéde kialakulatlan. gyakori bennük a firkaszerû elem. „repdesõ” mozgással próbálta kifejezni. élénk mimikával. magát fõleg kiáltás-jellegû hangadással. Az artikuláció vizsgálata szerint szavakat utánmondásra nehezen érthetõ. hangadása a második félévben vált intenzívebbé. Rajzaiban emberalak ábrázolás kezdeményei négyéves kora elõtt jelentek meg. Fekvési rendellenesség miatt elakadt a szülõútban. oxigénbelélegeztetéssel élesztették. mamama. a hangzók többségét nem tudja képezni. A Bender-A teszt szerint 4 éven gyenge szinten teljesít. éleszteni kellett. Mozgása darabos. az átlagövezetbe tartozik. kommunikatív. majd a szülés folyamatában eltört. torz szóalakokkal mond. Emberalak-ábrázolása hiányos (lábak. mama. jól együttmûködõ gyermek. formát egyeztet. elemi ábrafelfogása tremoros jellegû. Úgy látszik. mivel a mássalhangzók nagy részét nem tudja képezni. szókincse alig gyarapodik. hallása – audiometriás vizsgálat eredménye alapján – ép. A kislány féléves korában tudott hátáról hasra fordulni. részben motoros koordinációs zavarra utaló jelzésnek tekintjük. babázás. Nem sírt fel. jól motiválható. nehéz. zavartalan terhességébõl. Beszéde nehezen érthetõ. ez. Hozzá intézett kérdésre ujjain megmutatja életkorát. 16 hónaposan tette meg az elsõ önálló lépéseket. Baloldali alsó és felsõ végtagi parézisét a megszületéskor kialakuló enyhe agyvérzés maradványtünetének tekintették. 3 évesen szoba. hoppá). A Snijders–Oomen nem-verbális tesztben korának megfelelõ szinten teljesít. hangszíne elmosódott. barátságos. hogy beszédnehézségei nem korlátozzák szándékainak kifejezésében. kézfogás) megy. 3-4 elembõl álló formákat kitartó próbálkozást követõen összerak. RQ 84: Összértelmi teljesítményéhez viszonyítva ezt részben testsémazavarra. Az anamnesztikus adatok szerint Rita az anya II/1. amely tornáztatás eredményeként fokozatosan rendezõdött. bizonytalan vonalvezetésû motoros kivitelezéssel társul. kis meséket szívesen hallgat. kérek. kihagyja. 24 . tíz hónaposan felült. elhúzódó szüléssel 3600 g testsúllyal született. erre tanították. így minden szándékát ki tudja fejezni. Vizsgálataink szerint Rita testileg jól fejlett.és ágytiszta lett. hangadással fejezi ki magát. de támaszt keresve (korlát. Rita szó. Színeket. egyéves korára a nagymozgások szintjén nyom nélkül megszûnt. Négyéves korától kezdett szavakat mondani (apa. idõre. motorosan gyengén kivitelezett. lépcsõn váltott lábbal. mondókát.

amely jó szintû beszédmegértés mellett az aktív-passzív szókincs nagyfokú diszkrepanciájában.utánozni.-és testséma fejlesztésnek. ü-û hangok hangzás és idõtartam szerinti hibás ejtése figyelhetõ meg. hogy Rita logopédiai fejlesztése a beszédindítás módszereinek megfelelõen mielõbb kezdõdjön meg. az alanyi és tárgyas ragozás helyes alkalmazása. A Peadody-teszt szerint passzív szókincse életkori szintjén a „fejlett szókincs” kategóriájába tartozik. ö-õ. amelyre rendezett magatartása. Fejlõdésérõl az anya több ízben beszámolt. Magyartanárnõje pedig felvetette ismételt beszédjavításának szükségességét. az általános iskola befejezését követõen került sor. RÉSZ A vizsgálatban leírtak alapján Rita óvodai elhelyezése megtörtént. gondozását a helyi intézmények látták el. diszgrammatikus mondatokban beszélt. amit mond. Ismételt kapcsolatfelvételre hosszabb idõ elteltével. mondatértékû beszéd teljes hiányában. hogy késõbbi munkájában a betegek nehezen fogják érteni azt. A logopédiai kezelés hatására beszédfejlõdése felgyorsult. különös tekintettel arra. 5. A logopédus a család és az óvónõk együttmûködésével elõsegítheti a kortárskapcsolatok harmonikus fejlõdését. továbbá a szakmai anyagok elolvasása és feldolgozása. Fejlõdését nyomon követjük. valamint a grafomotoros készség fejlesztésének is hangsúlyt kell kapni. enyhe fokú testséma zavarral. aktív szókincse ezzel szemben mintegy 30-40 szó. Nehézséget okozott számára a fõnévi allomorfok használata. a grafoperceptív funkció zavarával társul. Rita 16 éves korában. diszartiás jellegû artikulációs zavarban nyilvánul meg és a nagy. az összefüggõ. A fentiek értelmében javasoljuk. amelyet még további két éven keresztül a pöszeség és diszlexia terápiája kísért. rendezett személyiségû. Egyéves késéssel a helyi általános iskola elsõ osztályában kezdte meg tanulmányait. Fejlõdési zavara perinatális sérülés következményének tekinthetõ.6 éves korára jó szókinccsel. A fõ problémát azonban igen lassan javuló hangejtése okozta. Íráshibái és a diktálás utáni írás rendkívül lassú tempója miatt igen nagy problémát jelentett számára a jegyzetelés. 25 . amely beszédének megértését a kívülállók számára nehezen érthetõvé tette. segédápolónak tanult. a gyermekközösségbe jól beilleszkedett. értelmi fejlettsége alkalmassá teszi. szótöredék.és finommozgások területén mozgáskoordinációs zavarral. 2. a magánhangzók esetében a-á. Az iskolában és otthon sok segítséget kapott. Fontosnak tartjuk felvételét normál óvodai gyermekközösségbe. Logopédiai terápiájában a mozgás. minthogy iskolakezdése – beszédállapota miatt – egyéves felmentést követõen indokolt. átlagos intelligenciájú gyermek fejlõdési zavara az expresszív-motoros fejlõdési diszfázia tüneti képének felel meg. logopédiai fejlesztése megkezdõdött. aktív szókincse rohamosan gyarapodott. Vizsgálataink szerint a pszichoszomatikusan korának megfelelõen fejlett. a beszédelmaradással összefüggõ kommunikációs nehézségek csökkentését. Óvodáztatását a középsõ csoport szintjén tartjuk indokoltnak. Ekkor speciális szakiskolába járt.

írása lelassul. nehezen érthetõ. egyaránt elõfordulnak. vizsgálata a beszélt és írott nyelvi teljesítmények felmérésére irányult. rekedtes. fogalomértelmezései helyesek. Aktív szókincse a felnõtt MAWGYI szókincs-részpróbában korának megfelelõ szintû. elveszti a szöveget. Sopcs mári csa csapcsolnak fürdenek bene. egyenetlen. Rita folyamatos beszéde grammatikailag helyesen szerkesztett mondatokból állt. Bár kiejtési hibái kellõ alapot nyújtanak diszlexia-tipikus tüneteinek fennállásában. írásképe kissé rendezetlen. aktív szókincse megfelelõ volt. Intelligenciavizsgálatától – az iskoláztatására és korai intelligenciavizsgálatára vonatkozó adatok alapján – eltekintettünk.csíp/gíp + + sóv/+ +/+ szöv/szöv szív/év +/+ ív/gíp/gyíp +/+ 26 . kihagyások. Bár a betüket ismeri. Mivel írás közben gyakran mérlegel. mely a hangszínre és a hangadásra egyaránt kiterjed. dallamtalan. Kiejtése diszartriás jellegû artikulációzavar tüneteit mutatja. Emiatt beszéde aritmiás. Hangszíne torz. összképében „nagyothallás-jellegû”. Jób megem egy mapos kövan sütkerezni Írásában túlnyomóan akusztikus. tõr) pontatlan magánhangzóejtésben (a-á) nyilvánulnak meg. a magán és mássalhangzók hosszú-rövid alakjának rendellenes ejtésében (vet-vett. tör. beszédészlelési és megértési képességének vizsgálatát – eltekintve a teszthatárt meghaladó életkortól – a GMP-teszttel elvégeztük. A bogyuket teleszedik picsi halokal meg békalencsével Konyu negtek kondoja a gyík a tó parton. Az írott nyelvhasználat a beszélt nyelvi nehézségeknél is nagyobb fokú zavart jelez. Hanghibái valamennyi zöngés hang hibás ejtésében. betoldások. mos sír bab szív ágy szem dob zsák gép busz dob szív mos gép + + + + + em/em + zsáf/+ + -/+ + + + kép/+ meggy síp bot száj gyík szék busz só kút szög szék bot gyík száj + +/+ +/+ száv/+ gíp. Két kacsa totyok hapokva a tó féle. Én semi pencsert semmenek be a vizbe. Az artikulációs zavar jelzõtünetei már az óvodáskori vizsgálat idején is megfigyelhetõek voltak.Az általános iskolát elsõsorban az anyanyelvi tárgyakból nyújtott teljesítményei miatt gyenge-közepes eredménnyel végezte el. elmosódott. zöngétlenítésben. azokat tollbamondás utáni írásnál helyesen alkalmazni nem tudja. kisebb mértékben vizuális tévesztések.

hogy Ritánál a fejlõdési diszfázia tünetei a beszélt nyelv magasabb szintjein jól kompenzálódtak. Súlyos fokú beszédészlelési zavara miatt együtt jár a fejlõdési diszlexia-diszgráfia tünetegyüttesének fennmaradásával. Mama és papának fárasztó volt…legnagyobb élményt nekem a pápalátogatás jelentet…Rómában gyönyörû templomok és épületek látható…” Alkalmanként fogalmazásaiban diszgrammatikus mondatok jelenek meg. nem értelmezi azokat. megfelelõ vizsgálóeszköz hiányában az észlelés-kiejtés közötti kapcsolat tisztázására nem volt lehetõség.szem bab zsák busz ház sír em/em + zsáv/zsáp + áv/+ + só meggy szög kút síp busz só/+ +/+ szöv +/+ +/+ +/+ Kiderült. hangkihagyás. „Úgy néz ki. amelyek a centrális eredetû artikulációs zavar fennállását valószínûsítik. Diszgrammatizmusa az írott nyelvben enyhe formában továbbra is megfigyelhetõ. a dichotikus hallásteszt jobb oldali preferenciát jelez. -megkülönböztetési nehézségei vannak. Rita másfél éven át tartó logopédiai kezelést követõen sokat változott. A nyelvi zavar tüneteinek befolyásolásában a logopédiai kezelés többéves elmaradása is szerepet játszik. hogy a Jozska bacsi kivesz az erdi házat és a tetõt mivel rosz megcsinaltata. Megerõsíteni látszanak ezt a GMP egyéb szubtesztjei: az értelmetlen hangsorokat sok hibával azonosítja (GMP 10). ritmust hibásan ad vissza (GMP 14). A fenti eredmények azt jelzik. Bár kiejtési hibáit megszüntetni nem lehetett. A beszédészlelési zavar fennmaradása elõsegítette az írott nyelvhasználat súlyos zavarának kialakulását és a fejlõdési diszlexia tünetegyüttesét hívta elõ. -betoldás jellemzi. Zsupz máris pancsolnak fürdenek benne. Óvodáskori vizsgálatának idõszakában. fonéma-felismerési. hogy az artikuláció neuromotoros kontrolljának sérülése meghatározó szerepet játszik a hangképzési hibák meglétében. az összetett szavaknak csak az egyik felét azonosítja. 27 . Artikulációs zavara maradandónak tûnik. a rossz kiejtésrõl szerzett akusztikus információk visszacsatolása pedig folyamatosan rontotta a fonémaészlelési képesség fejlõdését. amelyeket csak figyelmeztetésre vesz észre. Fejlõdési diszfáziájának maradványtünetei enyhébb formában megfigyelhetõk az írott nyelvhasználat szintjén. hogy teljesítménye messze elmarad (60-70%) a 7 éves korban 100%-osan elvárttól. A bögyüket teleszedik pici halakkal meg békalencsével. Könnyû nektek gondolja a gyík a tóparton. Két kacsa totyog hápogva a tó féle. újbóli logopédiai megsegítése lehetõséget nyújthat a meglévõ nehézségek csökkentéséhez. és a tetõ árat lelakja…A római út csodalatos és gyönyörû volt. Feltételezzük. megtanult a hangokra tudatosan figyelni.

Bori és Rita esetében az expresszív beszéd zavarának tünetei közé tartozott a kiejtés rendellenessége. amely az iskolásba lépéskor azt eredményezte. frontos idõben romlik. aki a legjobb színvonalú verbális teljesítménnyel rendelkezik – kiejtési problémáit kivéve. Felismeri a hangzók ejtés. hármuk közül õ az. amely a diszfázia tüneti képét jellemzi. a kognitív funkciók bázisán felépülõ nyelvi rendszer hierarchikus-strukturális szervezõdésének zavara. Mindhárom esetben nyomon követhetõ a tüneti kép átalakulása. Juditra pedig nem jellemzõ. de a funkcionális mûködés szintjén fonéma felismerésének hiányosságai teljesen nem szûntek meg. Judit ezen a területen bizonyos képességelõnnyel rendelkezett. amelyet általában pöszeségként értelmeznek és kezelnek. fáradt állapotban. Teljesítménye ezért is hullámzó. 28 . Gyógymasszõrnek készül. amelynek kialakulásában elsõdlegesen a biológiai fejlõdést befolyásoló különbözõ tényezõk játszanak szerepet. Jobb nekem egy napos kövön sütkérezni. Rita esetében maradandó. ún. ezeket az írásban is képes alkalmazni. hogy a beszélt nyelv zavarai mellett. Borinál ez az iskoláskorra teljesen rendezõdött.) Közös sajátosságaik mellett sok szempontból különböznek egymástól. Ez alátámasztani látszik azt a felfogás.Én semmi pénzért se mennék be a vízbe. A funkciók hiányos szervezõdésének bázisán felépülõ képességrendszer zavarának legsúlyosabb megjelenési formája a vizuális információfeldolgozás területén a legkifejezettebben Borit érintette. amely szerint a diszfázia rendszerzavar.és idõtartambeli különbségeit. Ritánál pedig az óvodáskori funkciófejlõdés idõszakában fokozatos kiegyenlítõdés történt. amely egyúttal kompenzációs lehetõséget is teremtett számára. Borinak erre nem nyílt lehetõsége. Teljesítményei a gyakorlás hatására sokat javultak. Judit nehézségei a receptív beszéd területén kifejezettek. arra ráépültek az írott nyelv zavarai. Önkontrollja. a fejlõdési diszlexia tüneti képének megfelelõen. Bár fiatal életkorban ezen a területen Rita küzdött a legnagyobb nehézséggel. jó intellektusa és érett személyisége hozzásegítette ahhoz. mérés. tanulási iránti motivációja. (A véletlenszerû kiválasztás ellentmond a szakirodalom adatainak. (lásd GOH 2. egy évvel késõbb). miszerint az elõfordulási gyakoriság – hasonlóan más beszéd-rendellenességekhez – 3:1 fiú-lány arányt tükröz. a lexikai-grammatikai és szemantikai szinteken nagyobb életkorban is fennmaradtak. hogy védett iskolai környezetben sikeresen leérettségizzen. Borinak és Ritának ilyen nehézségei nincsenek. Ez a különbözõség jól szemlélteti azt a sokszínûséget. ÖSSZEFOGLALÁS Eseteink a fejlõdési diszfázia különbözõ megjelenési formáit mutatták be – mindhárom esetben lányoknál.

Rita és a hozzájuk hasonló gyermekek hosszú távú megsegítést igényelnek. 5. a funkciófejlõdés magasabb szintjén már jól körülhatárolható. 2. audiológia. mint ahogy Judit és Rita esete bizonyítja. gyermekneurológia. – logopédiai osztály/beszédjavító általános iskola. gyermekszakorvosi ellátás. hanem a fejlesztés és segítségnyújtás biztosításának alapvetõ feltétele. AZ ELLÁTÁS KÜLÖNBÖZÕ FORMÁI A KÖZOKTATÁSBAN – logopédiai tanácsadás és irányított családi nevelés. óvodapedagógiai. 3. illetve kiscsoportos logopédiai fejlesztés / integrált óvodai elhelyezés.és beszédfejlesztõ pedagógiai. 29 . Judit. grammatikai teszt 8. A pontos diagnózis megfogalmazása számukra nem a stigma kifejezése. tanári. késõbbi kihatásuk következményeinek csökkenéséhez. – logopédiai óvodai fejlesztés és ellátás. Diszlexia-diszgráfia irányultságú pedagógiai teljesítmények és képességek vizsgálata 10. A vizuoperceptív organizáció vizsgálata 9. Ennek fõ szempontjai a következõk: LOGOPÉDIAI IRÁNYULTSÁGÚ KOMPLEX ELLÁTÁS A logopédiai munkát segítõ szakemberek együttmûködése a nyelv. Token-teszt. fejlesztõpedagógiai. pszichológusi és orvosi munka területén. – középiskola AZ – – – – EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS ELLÁTÁS KÜLÖNBÖZÕ FORMÁI fül-orr-gégészet. Egyéb teljesítmények és képességek vizsgálata. GMP-teszt. – ambuláns egyéni. Peadody-teszt. a eredmények számszerû és minõségi elemzése 7. amint Bori esetében láthattuk. 4. Juhász–Bittera-féle megkésett és akadályozott beszédfejlõdés vizsgálata. illetve megfigyelése Bori. artikuláció vizsgálat. 4 éves kor után.A fejlõdési diszfázia felismerése. családgondozás Megsegítésük hozzájárul a verbális típusú tanulási zavarok számának. tanítói. PPL-teszt. 6. – normáltantervû és speciális tantervû általános iskola. A diagnosztikus kritériumok a következõk: 1. Komplex gyógypedagógiai pszichológiai vizsgálat A fejlõdési folyamat alakulásának nyomon követése Vizsgálatok az értelmi fejlõdés alacsony szintjén Intelligenciavizsgálat nem-verbális (SON) intelligenciavizsgáló eljárással Az intelligenciastruktúra elemzése Az expresszív és receptív beszéd vizsgálata. fiatal életkorban nem egyértelmû.

Budapest. XVI.): Fejlõdési diszfázia. Pléh Csaba: A gyermeknyelv fejlõdésének és kutatásának modelljeirõl. Gyógypedagógiai Szemle XXIX. Budapest. 1995. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképzõ Fõiskola. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképzõ Fõiskola. 2002. A fejlõdési diszfázia neuropszichológiai megközelítésben. 43–59. Marton Ildikó–Gereben Ferencné: Diszfázia–felismerés–esélynyújtás. A Tübingeni Lurija-Christensen neuropszichológiai vizsgálatsorozat alkalmazásának tapasztalatai óvodáskorú fejlõdési diszfáziás gyermekeknél. In: Gerebenné Várbíró Katalin (szerk.: Fejlõdési diszfáziás gyermekek kognitív teljesítményei. Különszám (Az esélyegyenlõség a gyógypedagógia és a szociális munka kutatási. Gerebenné Várbíró Katalin (szerk. képzési feladatainak tükrében) 85–93. 30 .IRODALOM Benton. 1986.): Fejlõdési diszfázia. 1995. Pszichológiai Tanulmányok. évf. I.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful