P. 1
fejlodesi_diszfazia

fejlodesi_diszfazia

|Views: 35|Likes:
Published by Dorka5

More info:

Published by: Dorka5 on May 10, 2013
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

06/02/2014

pdf

text

original

SZAKSZOLGÁLATI FÜZETEK

GEREBEN FERENCNÉ

A fejlõdési diszfázia és diszlexia tünetegyüttesének szerepe az iskolai pályafutás alakulásában három eset gyógypedagógiai pszichodiagnosztikai vizsgálatának tükrében

IV

Készítette:

GEREBEN FERENCNÉ PH.D.
ELTE Gyakorló Gyógypedagógiai és Logopédiai Szakszolgálat, Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság és Országos Gyógypedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény

Lektor:

NAGYNÉ DR. RÉZ ILONA

Felelõs szerkesztõ: HIDALMÁSI ANNA Tervezõszerkesztõ: DURMITS ILDIKÓ Fotó:

PINTÉR MÁRTA
Mozgásjavító Általános Iskola archívumából

Kiadja: Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány Felelõs kiadó: Tóth Egon

A kiadvány megjelenését az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatta.

ISBN 978-963-87487-1-3

GEREBEN FERENCNÉ A FEJLÕDÉSI DISZFÁZIA ÉS DISZLEXIA TÜNETEGYÜTTESÉNEK SZEREPE AZ ISKOLAI PÁLYAFUTÁS ALAKULÁSÁBAN HÁROM ESET GYÓGYPEDAGÓGIAI PSZICHODIAGNOSZTIKAI VIZSGÁLATÁNAK TÜKRÉBEN Budapest. 2007 .

. . . . . . . . . . . . . Expresszív-nyelvi diszfázia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .10 3. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 3. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egyéb kritériumok . . . . . . . . . . . .12 2. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 1. . . . . .23 Összefoglalás . . . . . . . . . . eset: Az expresszív-motoros fejlõdési diszfázia dinamikájának változása az óvodáskori és iskoláskori fejlõdés nyomonkövetésének függvényében . A receptív (szenzoros) diszfázia .1. . . . . . . . . . . . . . . . . .11 3. . iskoláskori következményei . . . . . . . .28 Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .12 1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Expresszív-motoros fejlõdési diszfázia enyhébb fokú artikulációs zavarral . . . . . . . . . A fejlõdési diszfázia értelmezése . . . . . . . . . . .1. . . . . . . . . . . eset: Receptív-expresszív diszfázia óvodás-. . A fejlõdési diszfázia tipológiája . . . . . . 8 3. . . .11 3. . . .30 . . . . .3. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1. . . . . . . . .18 3. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2. . . . . . . .3. . . . . . . . . . . . . . .TARTALOM Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1. . . . . . . . . . . . . . . . .2. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . eset: Az expresszív-motoros fejlõdési diszfázia maradványtünetei ifjú korban . . . .10 3. . . . . 7 2. . . . . . . . . . .10 3. . . . . . . . . Diagnosztikus támpontok . . Expresszív-motoros fejlõdési diszfázia diszatriás jellegû artikulációs zavarral . . Expresszív diszfázia . . . .

A nyelvi hiányosságok fennállása mellett érintettek a nyelven kívüli kognitív funkciók. 1986) enyhített kognitív hipotézise értelmében – amely széles körû pszicholingvisztikai kutatások eredményeként vált ismertté – a nyelv a kognitív folyamatok bázisán. A klinikai tapasztalatok szerint a nyelvi zavarok jelentõs része fejlõdési eredetû: a korai fejlõdés idõszakában. harmonikus fejlõdésének. A Tübingeni Lurija–Christensen neuropszichológiai teszttel óvodáskorú diszfáziás gyermekekkel végzett hazai vizsgálatok eredményei is igazolják (Marton– Gereben. hogy a diszfázia komplex nyelvi-kognitív zavar. Tünetei a receptív és expresszív beszéd területét. az érintett gyermekcsoport nyelvi és kognitív képességeinek alakulásáról Benton (Gerebenné. 1995).és szemantikai szintjén különbözõ súlyosságú. felhívják a figyelmet a nyelvfejlõdés normális alakulástól nagyfokban eltérõ jellegére. A FEJLÕDÉSI DISZFÁZIA ÉRTELMEZÉSE A gyermekkori nyelvi zavarok egyfajta megjelenési formája. Cromer (Pléh.BEVEZETÉS A pedagógiai szakszolgálatok munkatársai – köztük a leggyakrabban is talán a logopédusok – gyakran találkoznak olyan gyermekekkel. a nyelvi rendszer valamennyi szintjét 7 .és kismozgások szabályozása. különbözõ irányultságú pszichológiai és orvosi kutatások nyomán igen sok új ismeret fogalmazódott meg a fejlõdési diszfázia jelenségérõl. a hiányosan szervezõdõ kognitív és nyelvi folyamatok együtthatásának következtében alakul ki. de saját belsõ törvényszerûségeitõl meghatározva fejlõdik. tüneti képének feltárása a gyermekek késõbbi. amelynek tünetei sivár gagyogás. a fejlõdési diszfázia az (developmental dysphasia) angolszász nyelvterületrõl származó. vizuális téri észlelés. A jelenség korai felismerése. akiknek problémáját a beszédfejlõdés késése. a nagy. elmaradása idézi elõ. így többek között a taktilis-kinesztetikus észlelés. A gyermekkori nyelvi zavarok egyik speciális megjelenési formája a fejlõdési diszfázia jelensége sok évtizede áll a gyermeknyelvkutatással és a gyermekkori fejlõdési zavarokkal foglalkozó tudományterületek érdeklõdésének középpontjában. Az 1960-as évek óta. amely – bár elsõdlegesen a nyelvi rendszert érintõ tünetekben nyilvánul meg – nem értelmezhetõ csak a nyelv szempontjából. változatos tüneti kombinációban megjelenõ nyelvi zavar nem egyszer igen jelentõs tanulási. pszicholingvisztikai irányultságú meghatározás szerint specifikus nyelvfejlõdési zavar. tanulási sikerességének alapvetõ feltétele. lexikai-grammatikai. vagy a rövid távú akusztikus és kinesztetikus emlékezet. 1. a verbális típusú tanulási zavarok megjelenésével jár együtt. A beszédértés és kifejezés területén. a nyelvi rendszer fonológiai. beilleszkedési nehézségekkel. 2002). érthetetlen vagy a protoszavak hiánya miatt kialakulatlan beszéd formájában már a korai nyelvfejlõdés idõszakában feltûnhetnek.

Összességében azt lehet mondani. nem ritkán enyhébb formában vagy a meglévõkre ráépülve magasabb életkorban is megmaradhatnak. változó fejlõdési ütemben és körülmények között sajátítják el a nyelvet. diszkalkúlia. Ezeknek értelmezése számos diagnosztikus kérdést vet fel. a motoros funkciók. Más „disz-jelenségek”-hez hasonlóan (diszlália. a beszédgyengeség és iskoláskorban a diszlexia diagnózisa olvasható a legnagyobb gyakorisággal. A BNO-10 a fejlõdési diszfáziát a „pszichés fejlõdés zavarai”-nak kategóriájába sorolja. 2. hogy az ún. DIAGNOSZTIKUS TÁMPONTOK A beszéd. A háttérben ugyanis olyan funkciók fejlõdésének a zavarát feltételezik. hogy a legkorábbi fejlõdés idõszakától jelen vannak. Ismeretes. érését befolyásoló biológiai ártalmak mellett nem hanyagolható el a genetikus tényezõk szerepe. Az alapvetõ diagnosztikus nehézséget a normális nyelvfejlõdés egyéni variációitól való elkülönítés jelenti. auditív észlelés. Nem elhanyagolható kérdés ugyanis. hogy a fejlõdési diszfázia és az egyéb „diszjelenségek” esetében biológiai. A nyelvi fejlõdésükben elmaradott gyermekekrõl készített szakvéleményekben a megkésett beszédfejlõdés. A fejlõdési zavarokra jellemzõ. a funkciófejlõdés korai szakaszaiban. az egyéni tüneti kép és a normál fejlõdés jellegzetességeinek összehasonlítása segíthet a gyakran felmerülõ diagnosztikus nehézségek megoldásában. valamint a figyelem és az emlékezeti szervezõdés folyamatai. minthogy a fejlõdési zavarok egyes formáit a családi anamnézisek jelzik. és az egyéni tüneti kép szervezõdésének megfelelõen kognitív funkciózavarok különbözõ formáinak megjelenésével járnak együtt. amely a képességek – jelen esetben a nyelvi képesség – fejlõdésének zavarát eredményezi. a diagnózis felállításában. Környezeti tényezõk befolyásolhatják ugyan a jelenségek kialakulását. Az idegrendszer fejlõdését. Bár az életkor elõrehaladásával a tünetek fokozatosan enyhülnek. szó és mondatmegértés) érintettsége alapján a tünetegyüttes különbözõ megjelenési formáit figyelhetjük meg. hogy a diagnosztikus gyakorlatban a fejlõdési diszfázia diagnózisával ritkán találkozunk. amelyek szorosan kapcsolódnak a központi idegrendszer biológiai fejlõdéséhez. diszpraxia) az orvosi megközelítés a jelenség neurogén eredetét hangsúlyozza. de döntõ szerepük a tüneti kép szervezõdésében nincsen. diszlexia. különösen fiatal életkorban. illetve egyes rész-területeinek (artikuláció. „megkésett” beszédfejlõdésû gyermekek többsége a késõbbiekben teljesen nor- 8 . A fejlõdési dinamika változásának nyomon követése. de tünetileg csak a képességfejlõdés meghatározott szakaszában észlelhetõk. Ezek a funkciók a nyelv mellett az észlelési – köztük hangsúlyosan a vizuális-téri –. szóképzés. A nyelvi rendszer egészének. genetikai és pszichoszociális tényezõk eredõjében kialakuló funkciózavarról van szó. minthogy a gyermekek tág életkori intervallumban.érinthetik.és nyelvfejlõdés zavarai a gyermekkori fejlõdési zavarok között is speciális csoportot alkotnak. diszgráfia.

mentes minden késõbbi tanulási és beilleszkedési problémától. megértési rendszer zavar klinikai tüneteinek differenciál-diagnosztikai elkülönítése. az expresszív beszéd. amely különbözõ súlyossági fokú rendellenességeket foglal össze. amely a gyermek kommunikációs képességének feltûnõ hiányosságaiban mutatkozik meg. Nem elhanyagolható szempont a hallásállapot és a beszédészlelési. akik verbálisan alulteljesítenek. illetve annak alsó határára esnek. Nem mindegy tehát. A klinikai kép tisztázását nehezíti a megkésett és zavart fejlõdés. illetve a beszédészlelés és megértés. a nyelvi struktúrák hibás szervezõdése grammatikai szinten) kialakulását vonja maga után. a mentális retardációtól. vagy nem képesek teljesíteni az adott életkorban. A fejlõdés dichotóniája ugyanis a fejlõdési késés esetében az egyes funkciók lassúbb fejlõdési ütemét. A verbális típusú tesztekkel kapott eredmények alapján tehát értelemszerûen merülnek fel a jelzett differenciáldiagnosztikai problémák. 3. az általános fejlõdési elmaradástól történõ elkülönítés is. Mivel az intelligenciának a verbális képességek is a részét képezik. A tünetek meghatározó módon a beszélt nyelv területét érintik. a megkésett beszédfejlõdés és a fejlõdési diszfázia tüneteinek elhatárolása. verbális típusú tesztekben az intellektuális összteljesítmény alacsonyabb szintjét mutatják. kisszámú aktív szókincs). hogy milyen vizsgálóeljárásokkal történik a nyelvi fejlõdésükben elmaradott gyermekek intellektuális teljesítményeinek megítélése. de nem magyarázzák a nyelvi fejlõdés olyan mértékû zavarának kialakulását. 9 . Raven) mért intellektuális összteljesítményei – többnyire szórt intelligenciastruktúra mellett – a normál övezetbe. nehézséget jelent az értelmi fejlõdés elmaradásától. Egyes szerzõk értelmezése nyomán – fõként német nyelvterületen – a klinikumban a diszgrammatizmust diagnosztikus kategóriaként a fejlõdési diszfázia szinonimájaként használják. Azok a gyermekek. Csoporthomogenitásának meghatározó eleme a diszgrammatizmus. A klinikai tapasztalatok szerint a diszfáziás gyermekek nem-verbális intelligenciatesztekkel (SON. A FEJLÕDÉSI DISZFÁZIA TIPOLÓGIÁJA A fejlõdési diszfázia – a többi disz-jelenséghez hasonlóan – gyûjtõfogalom. mennyiségi mutatóinak változását (pl. és ennek megfelelõen a fejlõdési diszfázia alábbi két fõ csoportját alkotják. és elsõdlegesen a beszédkifejezés. a zavart fejlõdés esetében mennyiségi és minõségi különbségek (aktív és passzív szókincs hiányossága.mális fejlõdést mutat. A hallási feldolgozás zavarai ugyanis befolyásolhatják az expresszív és a receptív beszéd folyamatainak alakulását. a receptív beszéd területén fejezõdnek ki.

– verbális típusú tanulási nehézségek különbözõ formái: olvasási. ejtési nehézségek. esetenként csekély vokalizáció. kifejezett hangképzési. – a diszlexia-tipikus tünetek megszûnésének lehetõsége. 3. helyesírászavar. – a rövid távú verbális emlékezet zavara. Elsõdleges azonban minden esetben a beszédkifejezés zavara. a diszlexia tipikus tünetei. megszûnése. – diszgrammatizmus.1. – jó szintû passzív szókincs. – beszédészlelési gyengeség. beszédkezdemények. fokozatos javulása. „hottentotta” beszéd. – 3-4 éves kortól igen nehezen érthetõ beszéd. – utánzásra nem javuló hangejtés. – az artikulációs zavar és a diszgrammatizmus (enyhébb formájú) tüneteinek fennmaradása a késõbbi életszakaszokban.1. – a beszélt és írott nyelvi tünetek lassú. 10 . EXPRESSZÍV DISZFÁZIA Az expresszív diszfáziás gyermekek beszédértése kifogástalan vagy messze meghaladja saját beszédteljesítményüket. EXPRESSZÍV-MOTOROS ARTIKULÁCIÓS ZAVARRAL FEJLÕDÉSI DISZFÁZIA ENYHÉBB FOKÚ – 2-3 éves kor között vokalizáció. fokozatos javulása. – diszgrammatizmus. – akusztikomotoros integrációs zavar következtében centrális diszlália. – olvasás-. bébinyelv fennmaradása. EXPRESSZÍV-MOTOROS ARTIKULÁCIÓS ZAVARRAL FEJLÕDÉSI DISZFÁZIA DISZATRIÁS JELLEGÛ – 2-3 éves kor között az expresszív beszéd teljes hiánya. írás-. – torz. töredékszavak. jó beszédértés. – jó szintû passzív szókincs. A nyelvi rendszer alsóbb szintjeinek mûködése hibátlan. jó beszédértés. vagy azok esetleges érintettsége miatt a beszédészlelés lehet enyhén vagy mérsékelten gyenge. az artikuláció sérült neuromotoros kontrollja. amely három típusba sorolható. hibás hangképzés.3. – az aktív szókincs hiánya. – beszédészlelési gyengeség. – 3-4 éves kortól nehezen érthetõ. megszûnése. korlátozottsága. 3. – a beszélt és írott nyelvi tünetek lassú. helyesírási gyengeség.1. – utánmondásra javuló beszédteljesítmények. – idegen nyelv tanulásának nehézsége.1. – a rövid távú verbális emlékezet zavara.2. – az aktív szókincs nagyfokú hiánya.

– idegen nyelv tanulásának nehézsége.– az artikulációs zavar és a diszgrammatizmus (enyhébb formájú) tüneteinek fokozatos megszûnése a késõbbi életszakaszokban. echolália. 3. illetve hallónémaság elnevezéseket használta. – idegen nyelv tanulásának nehézsége.3. tiszta. sivár spontán beszéd.és mondatmegértési zavarok. Jellemzõi: – – – – – – – – – auditív észlelési zavar. 11 . – mondatszerkesztési hibák fennmaradása. de elsõdleges a beszédértés és beszédészlelés zavara. instrukciók követésének (feltûnõ) nehézsége. szósaláták. A beszédkifejezés zavara itt is része a jelenségnek. – verbális típusú tanulási nehézségek különbözõ formái: olvasási. helyesírási gyengeség. szórendi problémák).2.1. szituációhoz kötött beszédértés. – a diszlexia-tipikus tünetek megszûnésének lehetõsége. centrális diszlália tünetei. amelynek súlyos megjelenési formájára korábban a szakirodalom az akusztikus agnózia. – idegen nyelv tanulásának nehézsége. vagy igen jelentõs beszédmegértési nehézségekkel küzd. kérdésekre inadekvát válaszadás. megkülönböztetési zavarok. – a rövid távú verbális emlékezet zavara. beszédgyengeség a késõbbi életszakaszokban. értelmetlen szóképzõdmények. kommunikációs helyzetekben vizuális-mozgásos információforrások keresése. szövegszerkesztési nehézségek. helyesírási gyengeség. hibátlan artikuláció. 3. – kifejezett diszgrammatizmus (hibás ragozás. illetve enyhe fokú artikulációs zavarok. A RECEPTÍV (SZENZOROS) DISZFÁZIA A receptív (szenzoros) diszfáziás gyermek a fentiekkel ellentétben nem érti a beszédet. Ez a klinikai kép az alapja annak a jelenségnek. szómegtalálási. – szómondatok. névelõk elhagyása. helyesírási gyengeség. fonéma-felismerési. – verbális típusú tanulási nehézségek különbözõ zavarai: olvasási. – verbális típusú tanulási nehézségek különbözõ formái: olvasási. szó. EXPRESSZÍV-NYELVI DISZFÁZIA – hibátlan kiejtés és beszédészlelés vagy kisfokú ejtési és beszédészlelési nehézség.

és ágytiszta. Ez nem okozott említésre méltó problémát. babakocsit tologat. kétéves koráig 12 .6 éves korban indult el önállóan. a gyermek a megszületést követõen felsírt. 3250 gr testsúllyal született. B. Nyugodt csecsemõ volt. emocionális zavarok. Rendszeresen foglalkozik a gyermekkel a logopédus útmutatása alapján. A szülést nehezítette. indított szüléssel. a kislány nem elég tanulékony a beszéd területén. Az elsõ tíz életnapon magzati sárgaság miatt kékfény-kezelést kapott. Aggódik a kislány további fejlõdésének alakulása miatt.3. B. Aggodalmát sem a gyermekorvos. gesztációs héten. Az anamnesztikus adatok szerint Bori az anya I/1. Az anya beszédfejlõdési elmaradás panasza miatt kezdeményezte a kislány vizsgálatát. egyéni fejlõdési sajátosságnak tartják. Más területen nem észlel problémát. Gyermekének beszédfejlõdését összehasonlítva egy azonos korú rokon fiúgyermek fejlõdésével úgy látja. állni 10 hónapos korban tudott. – súlyos neurológiai sérülés. amelyek az anya jelenlétében zajlanak. egyre nagyobb kedvvel firkál. burokrepesztéssel. kiscsoportos óvodás Borit. RÉSZ Szülõi kérésre vizsgáltuk a 3. a korai fejlõdés természetes jelenségének. hogy a köldökzsinór a gyermek nyakára volt tekeredve. zavartalan terhességébõl. az anya logopédushoz fordult. 1. Az anya azonban ezt nem tartja kielégítõnek. 1. Biztosan két éves korában járt. EGYÉB KRITÉRIUMOK – átlagos intelligencia. sem az óvónõk nem osztják. egyre többet játszik egyedül. – ép hallás. A logopédiai terápia eredményeként.5 éves. 5 hónapos koráig szopott. szívesen vesz részt. sokat aludt. ESET Az expresszív-motoros fejlõdési diszfázia dinamikájának változása az óvodáskori és iskoláskori fejlõdés nyomon követésének függvényében 1. Amikor Bori 3 éves lett és még csak néhány szava volt. Babázik. és úgy látja. amelynek középpontjában a szókincs és a verbális emlékezet játékos fejlesztése állt.3. az ébrenlét és alvás ritmusa hamar kialakult. a 41. fejlõdése intenzívebbé vált. Beszédfejlõdése mozgásfejlõdéséhez hasonlóan lassúbb ütemû: a 4 hónapos korban kezdõdõ gagyogást és az egyéves kori szókezdeményeket követõen. Szoba. illetve óvodástársaihoz viszonyítva. kockákat rakosgat. a logopédiai foglalkozásokon. a nyelvfejlõdést befolyásoló szociokulturális tényezõk kizárása. jól kezelhetõ gyermek. Mozgásfejlõdése lassúbb ütemû: önállóan felülni 8 hónapos. hogy Bori beszédének színvonala elmarad ahhoz.

ezek között gyakoriak a diszgrammatikus mondatelemek („én csuk ajtó be”.). A fentieket összefoglalva az a véleményünk.aktív szókincse alig gyarapodott.) A kislány vizsgálata mindvégig az anya jelenlétében történik. gracilis testalkatú. a szóalakok ejtése ekkor érthetõbb. Beszédértése. A peri. Aktív szókincsében sok a kisgyermekes szóhasználat. hangkihagyások. 8-9 hónapos korban középfülgyulladás. Emberalak ábrázolása kialakulatlan. a vizsgálat eredménye negatív volt. Emiatt a Snijders–Oomen nemverbális intelligenciateszt elemi feladatsorait sem végezzük el. altatja. Rajza firka jellegû. Játékában a gyakorló játék mellett szerepjáték elemei figyelhetõk meg (fõz a babának. a bébinyelv maradványai (tyúk=pipi. Énekel. több ízben mandulagyulladás zajlott le. ápolt. kognitív fejlettségével kapcsolatos véleményünket a pedagógiai megfigyelésre alapozzuk. kapcsolatuk láthatóan szeretetteljes. A családi anamnézis negatív. 13 . Tevékenységét beszéddel kevéssé kíséri. harmonikus megjelenésû. Bori testileg megfelelõen fejlett. egyenetlenebb. formapersellyel rövid ideig próbálkozik. amely lassúbb ütemû. ezeket spontán rajzban a firka elnevezése helyettesíti. instrukciók követése megfelelõ. maci=brum-brum). hároméves kora után kezdõdött. fõleg szóvégi helyzetekben hangelhagyások érhetetlen. autó). bébis külsejû. ép hallású gyermek beszédfejlõdési elmaradása megkésett beszédfejlõdésként értékelhetõ. formatáblába formákat próba-szerencse alapon helyez be. Beszédében szómondatok használata mellett két-. fésüli. szómegértése 3 éves szinten az átlagsáv alsó határán áll. illetve kreált szóalakok jellemzik (babakocsi. az anya szerint a kanyaró elleni védõoltás után mozgásfejlõdése lelassult. amelynek képeit érdeklõdéssel nézegeti. számosság) „nem-nem!” felkiáltással elhárít. szavakat szívesen utánmond.és posztnatális anamnesztikus adatok a pszichikus fejlõdés lassúbb ütemét nem magyarázzák. Említésre méltó komolyabb betegsége nem volt. hogy a testileg korának megfelelõen fejlett. a Peabody-féle szókincsteszben. utánzásra elemi sémák ábrázolására képes (napocska. egyéb kognitív képességet vizsgáló játékos helyzetet (nagyság. Idegrendszeri eltérésre utaló jel nem tapasztalható. Beszédkésztetése jó. óra=tiktak. de összképében életkorának megfelelõ kognitív fejlettséggel. (Lelet nem áll rendelkezésre. csigabiga). a közös tevékenységet szívesen fogadja. Helyesen ejtett szóalakok mellett beszédét az inkonzekvens pöszeségnek megfelelõen hangcserék. kerítés. kedves gyermek. azokat a teljes szöveggel elmondani nem tudja. Kiejtése esetenként nehezen érthetõ. névelõket rendszeresen elhagy (Maci alszik. harmonikus személyiségû. a szociobilitás megfelelõ szintjével társul. villamos. mondókák utolsó szavait bemondja. Baba alszik. „Bori nem víz kér”). ágy =aladó). problémája érési késés következményének tekinthetõ. a differenciálatlan fogalomhasználat (csin-csin= busz. háromszavas mondatkezdemények figyelhetõk meg. részegész. Alapszíneket egyeztet. késõbb azonban a hibás ejtés visszatér. kakaót kínál). kétszavas mondatok használata a közelmúltban. Problémája miatt a területi gyermek-ideggondozó szakrendelésén vizsgálták. A játékos feladathelyzetben az anyáról leválasztható.

mivel úgy érzik.. hogy továbbra is járjon óvodába. beszéde sokat fejlõdött. 14 . B. A vizsgálatot az anya és a logopédus együttesen kezdeményezik. Továbbra is gondos. hogy Bori nem tud beilleszkedni az iskolai közösségbe. hogy B. igen rosszul teljesít fõként az olvasás és írás területén. az általános iskola 1. Fejlõdését figyelemmel kísérjük. hogy a 3 éves korban megkezdett és azóta is folyó logopédiai kezeléssel párhuzamosan helyi szinten sok fejlesztési segítséget kapott. Problémát a fogalmi gondolkodás. kontrollvizsgálatát elvégezzük. számszerû vizsgálati eredmények nincsenek feltüntetve. Az idõben megkezdett és módszereiben megfelelõ logopédiai terápia jelentõsen segíteni fogja a fejlõdési hátrány csökkenését. Úgy tûnik. Javasoljuk. támogatást kap. otthon is igen sok segítséget. szókincse megfelelõ. szeretõ családi környezetben nevelkedik. a logopédiai megsegítés mellett folyó egyéb fejlesztõ foglalkozások iskolai elõrehaladását nem segítik. Az anya fõ problémája. szívesen és sokat beszél. Bori ekkor 8. Bori újabb vizsgálatát saját vizsgálati eredményeink és a helyi nevelési tanácsadótól kapott idõközi vizsgálati eredmények. A logopédus diszlexia-diszgráfia gyanúját vetette fel. a finommozgás-koordináció területén látnak. gyenge színvonalában látják. 4 éves óvodába járást követõen a nevelési tanácsadó és a tanulási képességet vizsgáló szakértõi bizottság egybehangzó véleménye alapján tanulmányait kompenzáló „elõkészítõ jellegû nulladik osztályban„ kezdte meg.A gyermek igen gondos családi környezetben nevelkedik. ahová jól beilleszkedett. a nevelési tanácsadó szakvéleménye azonban ezt kizárta. További fejlõdése szempontjából tehát igen fontos. a helyi szakszolgálatokban elvégzett vizsgálatok Bori problémáját nem magyarázzák. a helyi lehetõségek Bori problémájának megítélését és a további tennivalók megfogalmazását illetõen kimerültek. az észlelési képesség és az ábrázoló képesség fejlesztése is hangsúlyos szerepet kapjon. A nevelési tanácsadó vizsgálata külön kiemeli. A beszédfejlõdési elmaradás szerepét a gyermek további életében csak fejlõdésének nyomon követésével lehet egyértelmûen tisztázni. osztályát látogatja. Kifejezõkészsége „igen jó”. és súlyos tanulási nehézségekkel küzd. A gyermekközösség és a pedagógiai fejlesztés beszédfejlõdését és szocializációját elõnyösen befolyásolja. a matematikai ismeretek. hogy ebben az általános kognitív fejlesztés részeként. A szakértõi véleményben diagnózis és BNO-kódok nem szerepelnek. Ez azonban a sikeres iskolakezdéshez nem volt elegendõ. A szakértõi vélemények a beszédképesség megítélése szempontjából ellentmondásosak. bátortalan. RÉSZ A területi ellátásra utalt kislány kontrollvizsgálatára öt évvel késõbb került sor.8 éves. 2. Az eltelt idõszak ismeretében kiderül. amennyiben igénylik. vélemények alapján foglaljuk össze. Bori problémáját a pszichológiai vizsgálatok eredményei alapján az intellektuális teljesítmények átlagnál alacsonyabb. a képi összefüggéseket jól felismeri.

Az egyébként is túlkoros gyermek számára az anya részérõl erõsen támogatott továbblépés. Betû-felismerési nehézségei miatt jelenleg folyamatosan olvasni nem tud. a megkésett beszédfejlõdésként értékelt nyelvfejlõdési problémáról nem történik említés. a közelmúltban jutott el a két-három betûs szavak összeolvasásának szintjére. írás. az osztályismétlés. továbbá hangbetoldások (dagadt=dagadott). az artikulációs mozgások ügyetlensége. hogy a tantárgyi követelmények teljesítésére elsõsorban az olvasás. Bár verbálisan könnyen megnyilatkozik. helyesírás. Egyszerû mondatokból álló. fogsorzáródási rendellenesség. Ezek láthatóan nem zavarják. (járni=jáni. „ott lakunk. hogy Ildikó néni lesz az elsõ osztálytanító néni”. amelyek egyúttal a rosszul ragozott igealakok diszgrammatikus formáit is jelentik. A Peabody-féle szókincsteszt szerint Bori passzív szókincse 8 éves szinten átlagos. illetve a szülõk részérõl teljesen elutasított (speciális tantervû osztályba történõ) áthelyezés lehetõsége merült fel. tollbamondás után írni nem képes. helyesírás és számolás területén mutatkozó tanulmányi lemaradása ellenére elsõ osztályban folytassa tanulmányait további logopédiai és egyéb fejlesztési segítség mellett. életkorának megfelelõ. Magatartása kiegyensúlyozott. társalgási helyzetben feltûnik. kedves. a szavakat. 10-es számkörben jól számol. ahol földek vannak”). „fecseg”. szívesen beszél. a vizsgálati helyzetet jól fogadja. írás. mondanivalója sokszor összefüggéstelen. hogy Bori az olvasás. mondatokat gyakran õ-szerû betoldással indítja. diszlexia-terápiában azonban – a szakvélemény indoklásának megfelelõen – nem részesült. Az elsõ. minthogy a vizsgálatok alapján pszichikus fejlõdése az eltelt idõszakban pozitív irányú volt. fröcskölni=föcsõni. A logopédus véleménye szerint szókincse bõvült.A szakértõi bizottság véleménye – részletesebb indoklás nélkül – ugyanakkor a kommunikációs képesség fejlesztését fogalmazza meg. A vizsgálat idõpontjában. Hangképzése tiszta. alapvetõen grammatikus beszédmegnyilvánulásai mellett beszédében diszgrammatikus mondatszerkezetek figyelhetõk meg („az övé biciklijével is tudok már menni”. az elsõ osztály befejezéséhez közeledve azonban megfogalmazódik. az összbenyomás alapján azonban feltûnnek korábbi beszédhibájának maradványai: hangkihagyások fõként mássalhangzó torlódásos szóalakokban. hibáit nem kontrollálja. Vizsgálataink szerint Bori magas. nyúlánk. hogy beszédtempója lassúbb. teljesítménye hullámzó. beszéde aritmiás. Ez a dilemma a logopédusban is megfogalmazódott. hallási figyelem fejletlensége miatt javulása lassú. matematikában idõnként a nehezebb feladatokat könnyebben megoldja. Szómegtalási nehézségei vannak. Jól másol. sikertelenül befejezett iskolaévet követõen az a javaslat fogalmazódott meg. pöszeség (diszlália) diagnózisával kezelték. ahol üres van. Angliába= Andiába). A korábbi (intézetünkben zajlott) vizsgálatról. 15 . „most lehet. kisebb mértékben a számolás területén mutatkozó elmaradása miatt nem képes. vékonycsontú kislány.

a képsorok sorba rendezését verbalizációval segíti. történet elmondása. a logikai mûveletek segítik a számolási feladatok elvégzésében mindamellett. összhangban a Binet-eredménnyel. egyaránt elõfordulnak. szóanalógia). iránytévesztések. 1992-ben ÉK:7. rajzi emlékezet). hosszabb szavak elolvasására képtelen Számolási képessége az olvasási képességnél jobb. dátum. a fejlõdési elmaradás tengelyében álló verbális funkciógyengeség meglétét. betold. a formák. az irányok. hogy Borinál a nemverbális kognitív képességek zavara is része a fejlõdési diszfázia tünetegyüttesének. az ábrák helyzetének rossz felismerésében mutatkozik meg. sz-zs). A helyi szintû kontrollvizsgálatok során mért globális intelligencia mutatók változása a képességstruktúra folyamatos átalakulását mutatja. Ennek kifejezett jelei a korai fejlõdés idõszakában egyértelmûen még nem voltak felismerhetõek. B. hangokat az olvasásban kihagy.3 év) gyengeségét jelzi. A SON-teszt eredményei megerõsíteni látszanak azt a feltevést.8 év/IQ: 71. A vizuális észlelés korához képes igen súlyos elmaradása a rész-egész viszony hibás megragadásában. hogy a gyermeknél 3-9 éves kor között azokban a próbákban mutatkozott alulteljesítés. A „Kombináció” feladatainak megoldását. Az intelligenciastruktúra elemzése alapján ugyanis kitûnik. két háromszög összerakása.Olvasásában akusztikus és vizuális alapú betûtévesztések (ty-gy-ny. értelmi kérdések.3 év) és a kombináció (SZK:7. A Snijders–Oomen nem-verbális teszttel végzett jelenlegi vizsgálatunk alapján kapott eredmény szerint IQ: 90 (átlagos érték). A profilelemzés szerint ez az érték azonban a globális intelligenciával legkevésbé összefüggõ. rímek. Az 1991-93 között mért Binet IQ változó értékei (1991-ben ÉK: 6. mintakirakás. az „Analógia” szubtesztben SzK: 8 év. hogy teljesítménye – a figyelem zavara miatt – erõsen hullámzó. Az intelligenciastruktúra a formaészlelési képesség (SZK:7.2 év/IQ: 81. amely „6 éven igen gyenge” eredményt mutat. mondatismétlés) területén várják el a megfelelõ teljesítményt. de a gyengébb képességek kompenzációját jól segítõ „Emlékezet” szubtesztben nyújtott jó szintû teljesítménybõl ered (SZK: 9 év). és a szerialitás (számismétlés. 16 . rombusz. alak-felismerési problémák miatt a „Mozaik” szubteszt feladatait idõn túl teljesíti. 1993-ban ÉK 8. fogalmak összehasonlítása. amelyek az akusztikus észlelés (hangfelismerés). képsor összerakása. b-d-p. értelmi fejlettsége – az elsõ vizsgálat alkalmával nem számszerûsíthetõ vizsgálati eredményekkel összhangban – az átlagövezetbe tartozik. hét napjai. de tüneteinek csökkenõ jellegét mutatja. a magasabb szintû nyelvi teljesítmények (hármas parancs. a vizuális észlelés (hajtogatás. Megerõsíteni látszik a fentieket a Bender-B tesztben nyújtott teljesítménye is.5 év/IQ: 91) az intellektuális összteljesítmény alapját képezõ kognitív képességek pozitív irányú átalakulását.

a várható iskolai tanulási problémát. szóalakok. Ezek hátterében a nyelvi-kognitív képességek jelzett zavarai húzódnak meg. A gyermek fonológiai felismerése G-O-H (1. hangbetoldásból (ész-mész) erednek. a szájról olvasás (GMP 7) és a centrális mûködés (GMP 15) feladatainak megoldása. az általános iskola tantervi követelményei alapján folytassa tanulmányait a kõszegi Beszédjavító Általános Iskolában. Vizsgálataink az látszanak megerõsíteni. mi mu tá mi + mu + fut + Hibái fonémaazonosítási nehézségekbõl.A perceptuális szervezõdés további gyengesége figyelhetõ meg a GMP beszédészlelési és beszédmegértési képességet vizsgáló tesztben. a vizuális észlelési képesség fejlesztése Frostig-terápiával. nagyobb szövegegységek felismerését. A gyermek számára kifejezett nehézséget jelent továbbá a hangzók idõtartamának azonosítása (a ritmusképletek felismerése. komplex nyelvi fejlesztés) megoldhatók. Neurológiai kontroll vizsgálata – a pszichológiai vizsgálatok jelzéseivel összhangban – neurogén eredetet valószínûsít a minimális cerebrális diszfunkció tüneteinek megfelelõen. és összképében a (speciális) tanulási zavar tünetegyüttesének felelnek meg. Az elsõ vizsgálat idején. szubteszt) szerint 30-40%-os. és egyben mind az írás-olvasás. szem-tem). az akkor még fiatal gyermeknél. Az olvasás folyamatában meghatározó szerepet játszó vizuális és akusztikus szervezõdés zavarai nehezítik a betûk. akusztikus hasonlóságon alapuló (zöngészöngétlen és egyéb) hangok cseréjébõl (méz-mész. Azt javasoljuk. hogy Bori egyenetlen fejlõdése. mind a beszédprodukció centrális diszláliás tüneteit magyarázni látszanak. a zavartalan olvasási teljesítmény kialakulását és diszlexia-tipikus tünetként értékelhetõek. a nyelvi kreativitás (GMP 11). hangkihagyásból (bõr-õr). 17 . ahol felzárkóztatása és a fejlesztés egyénre szabott formái (diszlexia reedukáció. mos sír bab szív ágy szem dob zsák gép busz mos + + + á tem mo á tép mu meggy síp bot száj gyík szék busz só kút szög me sí.és mássalhangzó idõtartam azonosítása. rövid-hosszú ritmusok elkülönítése a magán. a funkciófejlõdés életkori sajátosságainak következtében nem lehetett egyértelmûen elõre jelezni a késõbbi fejlõdés kifejezett zavarait. a 3-4 éves gyermek szintjének felel meg. hogy B. jelenlegi tanulási és beilleszkedési nehézségei az expresszív-motoros fejlõdési diszfázia és az arra ráépülõ fejlõdési diszlexia-diszgráfia következményének tekinthetõk.

Az óvoda vizsgálati kérelmének a gyermek érdekében tesz eleget. hogy 16 hónapos korában kórházi ellátásra szorult váratlanul fellépõ. hogy a tanév végére mutatkozó további teljesítményjavulás és a nyári hónapokban történõ otthoni fejlesztõ foglalkozások eredményeként képes lesz a második osztályos tantervi elvárásoknak megfelelni. felsírt. Úgy ítélték meg. magas lázzal járó megbetegedés miatt. 3000 g testsúllyal. simogatás) nem reagált. a jelzéseket hárítani látszik.Várható. fogalmazási feladatokat gyenge színvonalon teljesít. figyelmetlenségét életkori sajátosságnak tulajdonítja. Véleményünket a kõszegi Beszédjavító Általános Iskolának. nyakára tekeredett köldökzsinórral született. nem figyel. komolyabb betegsége nem volt. fõleg idõtartammal összefüggõ helyesírási hibákat vét. terhességébõl idõre. keveset beszél. Bori két tanév után került vissza a helyi általános iskolába. Felvetették a kislány hallásvizsgálatának szükségességét. RÉSZ Szülõ kérésére vizsgáltuk a 4. Olvasása lassú. Az intenzív fejlesztés eredményeként beszédállapota rendezõdött. beszédhibás. illetve késõbbi iskolai tanulmányai során. Az anya gyermeke fejlõdését megfelelõnek tartja. környezeti ingerekre (beszéd. rohamos szüléssel. Azt remélik. majd 18 . pszichomotoros fejlõdése megfelelõen alakult. beszédgyengeségének tünetei a verbális típusú tanulási helyzetekben fennmaradtak. Vizsgálatát az óvónõk kezdeményezték.8 éves Juditot. bár a lakóhelytõl távol esõ iskoláztatás ténye némi aggodalmat keltett. hogy Judit korához képest beszédfejlõdésben óvodás társaihoz viszonyítva el van maradva. hogy a környezetváltozást a gyermek jól fogja megélni. tónustalanná váltak (olyan lett. Javaslatunkat elfogadták. aki középsõ csoportos óvodás. a szülõknek és a Beszédhibások Országos Szakértõi és Rehabilitációs Bizottságának megküldtük. és iskolai kudarcai nem terhelik tovább az anya-gyermek kapcsolatot. Az anamnesztikus adatok szerint Judit az anya II/2. A gyermek végtagjai petyhüdtté. 2. amelyet majd úgyis „kinõ”. tanulmányi nehézségei jelentõsen csökkentek. mint a rongybaba). Idegen nyelv tanulása alól (angol) felmentésben részesítették. Említésre méltó. Az óvónõk szerint Juditnak várhatóan nehézségei lesznek a nagycsoportos óvodai foglalkozáson. Hallásproblémát az elvégzett audiometriás vizsgálat nem igazolt. iskoláskori következményei 1. beszédgyengeségét egyéni adottságnak tekinti. Bár változatlanul sokat és szívesen beszél. A korai fejlõdés idõszakából megemlítendõ. gyakran félreérti a hallottakat. ESET Receptív-expresszív diszfázia óvodás-. nem tudja magát jól kifejezni. 6 hónapos koráig szopott. A szülõkkel a gyermek problémáját részletesen megbeszéltük.

spontán beszédben képmegnevezéskor.és konstrukciós játék. kissé szorongó gyermek. illetve társalgási helyzetekben hibás hangképzés figyelhetõ meg. magas szintû teljesítmény. jó?”). vár. A Frostig-féle vizuális észlelési képességet vizsgáló teszt szerint PQ 110. Ébersége. Beszédvizsgálatát a Peabody szókincsteszt és a különbözõ beszédhelyzetekben nyújtott beszédminta elemzése alapján értékeljük.5 éves korától óvodás. RQ 139/Goodenough-féle emberrajz vizsgálat szerint. Vizsgálataink szerint Judit testileg jól fejlett. sok madár). A beszélõt figyeli. észrevehetõen keresi a vizuális támpontokat. összefüggõen elmesélni nem képes. A Snijders–Oomen nem-verbális teszt eredménye igen jó színvonalú mentális összteljesítményt mutat. Beszédfejlõdésében gagyogás 4 hónapos kortól intenzíven van jelen. magabiztosan végez. amelyet láthatóan örömmel. A játékokba belépõ vizsgáló személyt elfogadja. szókincse nehezen bõvül. Hangképzése tiszta: A beszédhangokat az egyes szóalakokban utánmondásra helyesen ejti. rövid idõ elteltével visszatért. manipulációs mozgások területén kifejezetten ügyes. A Csányi-féle grammatikai teszt mondatbefejezéses próbáiban csak néhány esetben ad értékelhetõ megoldást (múlt idõ használat). madarak) kikerüli (sok autó. analógiás megoldásokat keres. („Jó ez. Rajza színes. IQ 147. változatos. arányos alkatú. Nem jó?” Kiejtése kezdettõl tiszta. magatartása oldottá válik. Mozgása összerendezett. jól kidolgozott tematikus és emberrajz (királylány. lerövidített szóalakok formájában. 3. gyógyszerezését követõen állapota rendezõdött. 2 évesen jelentek meg az elsõ szavak. kifejezetten szép. Fõnevek többes számát (autók. kert). Feladatteljesítés közben feltûnik a teszt verbális instrukcióinak nehezített követése. 19 . Gyakran használ kérdõ formákat: „Ez mi ez? Jó?. Játéka jól szervezett szerep. Spontán beszédében képtörténet elmondásakor hasonló nehézségek jelennek meg.5 éves korban lett szobatiszta. mozgása normalizálódott. A Peabody-teszt szerint teljesítménye a 4 évesek szintjén értékelhetetlen. betoldások. A hirtelen fellépõ tüneteket eclampsiás görcsként értékelték. Ezek a hanghibák az akusztiko-motoros integráció zavarát jelzõ centrális diszlália tüneteinek felelnek meg: kihagyások. amelyet beszéddel alig kísér. Judit tehát jelentõs szómegértési nehézségekkel küzd. passzív szókincse korához képest fejletlen.elaludt. a 3 évesek átlagos teljesítményének felel meg. Kétnapos. 3 éves kortól rövid mondatokat mond. 2. A Bender-A tesztben 5 éven nagyon jó teljesítményt nyújt. képtörténetet szómondatokban fogalmaz meg. megfigyelés jellegû kórházi benntartózkodását. együttmûködésre törekszik. beszédének súlyos diszgrammatizmusa mellett feltûnik a mondatértés zavara. egyenletes. de a verbális instrukciókat (Tedd a labdát a polcra! Adj a cicának enni!) feltûnõen lassan követi. gyakran visszakérdez. Azonnal kórházba szállították.

8 éves. Erõsen figyeli a beszélõ gesztusait. Beszédproblémája miatt évhalasztásban részesült. Javaslatunkat az anya elfogadta. más tevékenységet kezdeményez. diszlexia-prevenció.A vizsgálatok szerint fejlõdési zavara a nyelvi képességrendszer egészére kiterjedt. a beszédészlelés és megértés kifejezett zavara képezi. Javasoljuk. én-bizonytalansága a szó. erre nagyon büszke. magabiztossá. ezekbõl igyekszik kilépni. jól érzi magát. A negatív hallásvizsgálat eredményének ellenére hallásállapotának ismételt vizsgálatát szükségesnek tartjuk.és mondatmegértés gyenge színvonalának. Judit logopédiai óvodai felvételt nyert. Szép rajzai és egyéb munkái gyakran ki vannak téve az óvodában. Az ábrázolás és egyéb manuális tevékenység területén mutatkozó kiváló képességeire az óvoda tudatosan épít. hárítani. rendezett személyiségû gyermeknél a jelzett panaszokat a receptív-expresszív diszfázia tünetegyütteseként értékeljük. a verbális emlékezet fejlesztése. a szituációval összefüggõ jelzések értelmezésére. hogy Judit iskola-elõkészítése és intenzív logopédiai megsegítése logopédiai óvodai elhelyezés keretében történjen. a kislány ekkor 6. igen jó értelmi képességekkel rendelkezõ. a szeriális észlelés fejlesztése. Ennek eredményeként az elmúlt idõszakban Judit magatartása sokat változott. A fentiek alapján vizsgálataink szerint a pszichoszociálisan korának megfelelõen fejlett. RÉSZ Második vizsgálatára beiskolázást megelõzõ kontrollvizsgálat keretében kerül sor. fejlett vizuális-téri képességekkel. törekszik a kapcsolat fenntartására. kissé szorongó magatartással társul. alapját a receptív beszéd. amely igen nagyfokú diszkrepanciát jelent a nem-verbális kognitív képességekhez és az intellektuális összteljesítményhez viszonyítva A gyermeket a számára a fokozott nyelvi elvárásokat jelentõ helyzetek megterhelik. mimikáját. A kommunikációs helyzetekben feltûnõ beszédre irányulása. általános felkészítés az iskolába lépésre. meglevõ nehézségei ellenére a beszéd területén is kezdeményezõvé vált. együttmûködésre törekvõ. amely a rajzi ábrázolás korát meghaladó színvonalával. az anamnesztikus adatok ismeretében gyermekneurológiai vizsgálata indokolt. nagyfokú beszédmegértési nehézségeinek következménye. sikerélmények érik. a grammatikai rendszer fejlesztése. 20 . 2. játékot. hogy önbizalmát növelje. beszédészlelési és megértési képesség fejlesztése. Az új közösségbe könnyen beilleszkedett. Logopédiai terápiájának része – – – – – – – a szómegértés és a szókincs fejlesztése. amely jó lehetõséget nyújt az egyéni fejlesztés lehetõségeinek biztosításához.

A nyelvi képességek területén – az elmúlt idõszakban észlelt pozitív változások ellenére – jelenleg is nagyfokú elmaradást mutat. Folyamatos beszédét gyakori szómegtalálási nehézségek jellemzik. Mik repülnek az égen ? (madarak) három madárokak 21 . a madár repül. Kontrollvizsgálata alapvetõen a pedagógiai és a beszédteljesítmények megítélésére terjed ki. széttört a virágot=letörte a virágot) fennmaradása. Spontán beszédét képtörténet elmondása esetén grammatikailag rendezett egyszerû mondatszerkezetek használata és hibás szóhasználat egyaránt jellemzi („a kislány leesett/elesett”. kiöntötte/leejtette a fagyit”). medve=nedve). A Bender-A tesztben 6 éven „nagyon jó” teljesítményt nyújt (34 maximális pont). Judit megnyilvánulásai az alábbiak: Ez egy hal. Beszédében inkonzekvens hangcserék továbbra is fennállnak (kutyus=futyus. a Peabody-teszt szerint passzív szókincse 6 éven „fejletlen”. A PPL „Fõnévi allomorfok vizsgálata” szubtesztje alapján kitûnik. Az elõzõ vizsgálathoz képest ez a szómegértés fejlõdésének pozitív irányú változását jelezi. amelyek a kérdõformák megértésénél különösen feltûnõek. Mik úsznak a vízben? (halak) halakok Mit fogott a bácsi ? (halat) e(l)vette hal Miket visz a fiú? (halakat) kettõ három összesen Ez egy oroszlán. A tesztfeladatban egy kijelentõ mondathoz kérdõ mondatok társulnak: az erre adott válaszok jelzik a fõnévi allomorfok használatának gyenge színvonalát. nehézséget jelent számára a hangbetû kapcsolat felismerése.Mindemellett azonban ki kell emelni. minthogy korábbi vizsgálatai egyéb területeken képességelõnyt jeleztek. hogy a beszédfejlesztõ és a diszlexiapevenciós foglalkozásokon Judit kevéssé tûnik sikeresnek. Az olvasásban a vizuoperceptív képességek jól segítik. az akusztikus-vizuális-motoros integráció hiányosságai azonban nehezítik az elemi szintû olvasási folyamatok mûködését. Mit néznek a gyerekek? (oroszlánt) oroszlánt Ez egy madár. Judit a feladathelyzetekben változó feladattartással és motivációval vesz részt. hogy a ragrendszer alkalmazásában – a rendszeres fejlesztés ellenére is – igen komoly nehézségei vannak. Passzív és aktív szókincse egyaránt elmarad életkorától. bár elõfordulásuk észrevehetõen csökkent. ez fõleg a verbalitást igénylõ helyzetekre jellemzõ. Bár a tanult betûket vizuálisan biztosan felismeri és jól differenciálja. Judit receptív beszédének zavara a Pléh–Palotás–Lõrik-féle (PPL) nyelvi képességet vizsgáló tesztben és a Token-tesztben egyaránt megmutatkozik. és nagyfokú nehézségei vannak a két-három betûs szavak összeolvasása területén. emellett ugyanakkor igen gyakori és jelentõs fokú a diszgrammatizmus (lemegy a lépcsõbe. A több elembõl álló szövegegységek megértésében változatlanul vannak nehézségei.

Judit maximálisan. A Token-teszt elsõ négy szubtesztjét. pohárról. A kisgyermekkorban lezajlott magas lázzal járó megbetegedés tüneti képe alapján felmerül egy rohamosan lezajló. megerõsíti más irányú vizsgálati eredményeinket. problémája pre. szubtesztben egy esetben sem ad értékelhetõ megoldást. kérdésekre adott válaszai inadekváttá válnak. Emiatt fáradékonnyá válik. Amennyiben azok kevéssé segítik. lovacska voltál?” kérdésnél tagadólag fejét ingatja és késleltetetten utal vissza az elhangzottakra: „indiánlány”. A helyzet részletes. szituációfüggõ válaszokat ad. (pohárra) a fönt magas. poháron (a bal oldal). A rendelkezésre álló anamnesztikus adatok alapján úgy tûnik. mirõl. mibõl segítõ kérdések vezetik. hétköznapi élethelyzetekben idõnként tévesen cselekszik. a „Mi voltál a farsangon?” kérdésre nem tudja megmondani. de az elé-alá-közé-mögé. ezt a szót nem érti. pohárra. ezeket kompenzálni. elveszti a helyzetek feletti kontrollját. Mindezek hozzájárulnak ahhoz. Judit válaszai a relációs szókincs hiányosságára hívják fel a figyelmet. lokális idegrendszeri sérülést elõidézõ post- 22 .és korai posztnatális ártalom következményének tekinthetõ. A „Hol? Hová?” kérdéseket helyesen értelmezi. Pl. és a szituatív beszéd szintjén fogalmazza meg a helyzeteket: (pohárba) jobb oldal.Ez egy egér. A nyelvi fejlõdés igen lassú üteme miatt intézetünkben neurológiai vizsgálatot végeztünk. Minthogy a feladatsor a verbális memória és a komplex nyelvi struktúrák megértési képességérõl nyújt információt. illetve a kívülálló számára bizarrnak tûnõ válaszokat ad. Miket kerget a macska? (egereket) megeszik az egérek. Válaszadásában erõsen támaszkodik a vizuális információkra. illetve alatt-között-mögött-mellett-elõtt nyelvi elemek helyett szótévesztéses. poháron. hogy milyen jelmeze volt. illetve megkerülni igyekszik. hiba nélkül teljesíti. A „Névutóhasználat vizsgálata” szubtesztben. Hová teszem a kék négyzetet? (a szekrény elé) az elõbb Hová teszem a piros kört? (a szekrény mögé) hátul Hová teszem a piros négyzetet (a szekrény mellé) balra Hol van a zöld kör? (a két szekrény között) középen Hol van a piros négyzet? (a szekrény mellett) mögött elején A „Honnan?” kérdéscsoportra nem tud választ megfogalmazni. hogy J. hogy J. pohárban. A kislány a helyzetek nehézségével tisztában van. Majd a „Ló. amely különbözõ színû. Figyelmét a beszélõvel való kontaktus folyamatos fenntartása erõsen megterheli. a „helyhatározók” vizsgálatánál (pohárba. amely a magasabb nyelvi szintek értelmezésének és használatának jelenleg is fennálló súlyos fokú elmaradásra utal. formájú és méretû zsetonok azonosításán keresztül az egyre bonyolultabb szintaktikai-grammatikai szerkezetek felismerésének képességét vizsgálja. pohárból) a miben. Az V. amely a „Hol? Honnan? Hová?” kérdésekre várja a helyrelációkat jelölõ nyelvi formák alkalmazását. gesztusokkal kísért megbeszélésénél inadekvátan válaszol: „ló”.

Szakközépiskola és Gimnázium diszlexia tagozatán. A nagyszülõkkel együtt élnek. hogy nyelvi zavara következtében az anyanyelv. valamint a szándékos figyelem fejlettsége segíteni fogják a nehézségek leküzdésében. rendszeres logopédiai megsegítés mellett – az anya szándékának megfelelõen az általános iskola elsõ osztályába történõ beiskolázást javasolunk.enchephalitises állapot lehetõsége. Rita ma 22 éves. akik kifejezetten aggódtak azért. hogy óvodáskori vizsgálatának idején a diagnosztikus eljárások lényegesen korlátozottabbak voltak. A diszlexia-reedukáció segítségével megtanult olvasni. 1. hogy a gyermek képes lesz-e iskolába lépéskor a folyamatos beszéd használatára és általános iskolai tanulmányok folytatására. amely az agyi érés és fejlesztés együtthatása következtében csak hosszú távon kompenzálódhat. ez indokolja. 23 . Meg kell jegyezni. A magasabb osztályokban fõleg a szövegértés jelentett számára problémát. hogy problémájának feltárása nagyrészt pedagógiai diagnosztikai eljárásokon alapul. RÉSZ A kislány állapotát feltáró vizsgálatot az anya kezdeményezésére 4. Jelenleg gimnáziumi tanuló. Beszédének diszgrammatikus elemei jelenleg is fennállnak. 3. ennek eredményét nem tapasztalják. mint napjainkban. nyelvi problémája továbbra is egyéni bánásmódot. az olvasás. Judit folyamatos szülõi és logopédiai támogatás mellett elvégezte az általános iskolát. Bizonytalan volt abban.5 éves korában végeztük el beszédfejlõdésének nagyfokú elmaradása. és az elmúlt tanévben szerzett érettségi bizonyítványt az Eöveges József Szakiskola. Ha ez a lehetõség nem kínálkozik. már folyamatosan beszél. lassú fejlõdési üteme miatt. ESET Az expresszív-motoros fejlõdési diszfázia maradványtünetei ifjú korban Rita fejlõdését 4. fiútestvére két évvel fiatalabb. írás. A gyermek rendezett családi körülmények között nevelkedik. Várható. Rita számára nem nyílik lehetõség középiskola tanulmányok folytatására. hogy Rita problémájában – születési nehézségeinek ismeretében – értelmi fejlõdési zavar. sok segítséget igényel.5 éves korától van alkalmunk nyomon követni. A tanköteles korú gyermeknél – további. a félve említett értelmi fogyatékosság nem játszik-e szerepet. Sikeres iskolai beilleszkedésének feltétele a tanítóval és logopédussal történõ folyamatos együttmûködés. Rita pedagógus szülõk gyermeke. helyesírás tantárgyakban hosszabb távon tanulmányi nehézségekkel fog küzdeni. akik maguk is pedagógusok. a kislánnyal igen sokat foglalkoznak. Kiváló értelmi képességei és az akadémiai ismeretek elsajátításában a nyelv mellett meghatározó szerepet játszó vizuális-téri képességrendszer kompenzáló szerepe.

Mozgása darabos. majd felállt. A verbális instrukciókat helyesen követi. Rajzaiban emberalak ábrázolás kezdeményei négyéves kora elõtt jelentek meg. Az artikuláció vizsgálata szerint szavakat utánmondásra nehezen érthetõ. az átlagövezetbe tartozik. amely tornáztatás eredményeként fokozatosan rendezõdött. oxigénbelélegeztetéssel élesztették. Keveset gagyogott. mamama. erre tanították. kézfogás) megy. hallása – audiometriás vizsgálat eredménye alapján – ép. barátságos. kommunikatív. szókincse alig gyarapodik. Fekvési rendellenesség miatt elakadt a szülõútban.és mondatértékû beszéde kialakulatlan.Rita fõleg gesztusokkal. Szopni nehezen tudott. azokat szívesen teljesíti. mondókát. elemi ábrafelfogása tremoros jellegû. kockából ház. Játéka rakosgatás. 24 . A kislány féléves korában tudott hátáról hasra fordulni. elhúzódó szüléssel 3600 g testsúllyal született. Nem sírt fel. jobb válla beszorult. hoppá). A könyveket érdeklõdve nézegeti. Emberalak-ábrázolása hiányos (lábak. kihagyja. Hozzá intézett kérdésre ujjain megmutatja életkorát. A Snijders–Oomen nem-verbális tesztben korának megfelelõ szinten teljesít. formát egyeztet. Vizsgálataink szerint Rita testileg jól fejlett. kérek. Beszéde nehezen érthetõ. bizonytalan vonalvezetésû motoros kivitelezéssel társul. orr) összerendezetlen. mama. Baloldali alsó és felsõ végtagi parézisét a megszületéskor kialakuló enyhe agyvérzés maradványtünetének tekintették. zavartalan terhességébõl. idõre. A beszédre odafigyelt. IQ 104. a hangzók többségét nem tudja képezni. 3-4 elembõl álló formákat kitartó próbálkozást követõen összerak. hangszíne elmosódott. motorosan gyengén kivitelezett. Négyéves korától kezdett szavakat mondani (apa. RQ 84: Összértelmi teljesítményéhez viszonyítva ezt részben testsémazavarra. hangadással fejezi ki magát. torz szóalakokkal mond. hogy beszédnehézségei nem korlátozzák szándékainak kifejezésében. lépcsõn váltott lábbal. éleszteni kellett. hangadása a második félévben vált intenzívebbé. jól együttmûködõ gyermek. Montessori-tornyot helyesen rak fel. egyéves korára a nagymozgások szintjén nyom nélkül megszûnt. spontán induló. Színeket. gyakori bennük a firkaszerû elem. aluszékony csecsemõ volt. tíz hónaposan felült. A felszólításokat megérti. Rita szó. A Bender-A teszt szerint 4 éven gyenge szinten teljesít. beszédértése jó. majd a szülés folyamatában eltört. jól motiválható. ez. babázás. magát fõleg kiáltás-jellegû hangadással. kis meséket szívesen hallgat. részben motoros koordinációs zavarra utaló jelzésnek tekintjük. nehéz. így minden szándékát ki tudja fejezni. „repdesõ” mozgással próbálta kifejezni. mivel a mássalhangzók nagy részét nem tudja képezni. Szomatikusan fejlõdése megfelelõ volt.és ágytiszta lett. Az anamnesztikus adatok szerint Rita az anya II/1. torony építése. Játékos feladathelyzetbe bevonható. formatáblába azokat biztonsággal elhelyezi. rajzai egyre felismerhetõbbek. futásnál a karok és lábak összerendezett mozgása hiányos. de támaszt keresve (korlát. 3 évesen szoba. 16 hónaposan tette meg az elsõ önálló lépéseket. Úgy látszik. élénk mimikával.

diszartiás jellegû artikulációs zavarban nyilvánul meg és a nagy. Magyartanárnõje pedig felvetette ismételt beszédjavításának szükségességét. a beszédelmaradással összefüggõ kommunikációs nehézségek csökkentését. 2. hogy Rita logopédiai fejlesztése a beszédindítás módszereinek megfelelõen mielõbb kezdõdjön meg. Fejlõdési zavara perinatális sérülés következményének tekinthetõ. amely jó szintû beszédmegértés mellett az aktív-passzív szókincs nagyfokú diszkrepanciájában. az alanyi és tárgyas ragozás helyes alkalmazása. valamint a grafomotoros készség fejlesztésének is hangsúlyt kell kapni. Ekkor speciális szakiskolába járt. gondozását a helyi intézmények látták el. Nehézséget okozott számára a fõnévi allomorfok használata. RÉSZ A vizsgálatban leírtak alapján Rita óvodai elhelyezése megtörtént. Az iskolában és otthon sok segítséget kapott. A logopédiai kezelés hatására beszédfejlõdése felgyorsult. átlagos intelligenciájú gyermek fejlõdési zavara az expresszív-motoros fejlõdési diszfázia tüneti képének felel meg. amelyre rendezett magatartása. ü-û hangok hangzás és idõtartam szerinti hibás ejtése figyelhetõ meg. Fejlõdését nyomon követjük. a grafoperceptív funkció zavarával társul. diszgrammatikus mondatokban beszélt. szótöredék. a magánhangzók esetében a-á. hogy késõbbi munkájában a betegek nehezen fogják érteni azt. mondatértékû beszéd teljes hiányában. A Peadody-teszt szerint passzív szókincse életkori szintjén a „fejlett szókincs” kategóriájába tartozik.6 éves korára jó szókinccsel.-és testséma fejlesztésnek. különös tekintettel arra. Logopédiai terápiájában a mozgás. ö-õ. 25 . Óvodáztatását a középsõ csoport szintjén tartjuk indokoltnak. a gyermekközösségbe jól beilleszkedett. Vizsgálataink szerint a pszichoszomatikusan korának megfelelõen fejlett. Rita 16 éves korában. Fejlõdésérõl az anya több ízben beszámolt. logopédiai fejlesztése megkezdõdött. amely beszédének megértését a kívülállók számára nehezen érthetõvé tette. segédápolónak tanult. A fentiek értelmében javasoljuk. Egyéves késéssel a helyi általános iskola elsõ osztályában kezdte meg tanulmányait. 5. amelyet még további két éven keresztül a pöszeség és diszlexia terápiája kísért. az általános iskola befejezését követõen került sor. aktív szókincse ezzel szemben mintegy 30-40 szó. minthogy iskolakezdése – beszédállapota miatt – egyéves felmentést követõen indokolt. Ismételt kapcsolatfelvételre hosszabb idõ elteltével.és finommozgások területén mozgáskoordinációs zavarral. az összefüggõ. rendezett személyiségû. aktív szókincse rohamosan gyarapodott. Íráshibái és a diktálás utáni írás rendkívül lassú tempója miatt igen nagy problémát jelentett számára a jegyzetelés.utánozni. Fontosnak tartjuk felvételét normál óvodai gyermekközösségbe. A logopédus a család és az óvónõk együttmûködésével elõsegítheti a kortárskapcsolatok harmonikus fejlõdését. továbbá a szakmai anyagok elolvasása és feldolgozása. A fõ problémát azonban igen lassan javuló hangejtése okozta. amit mond. enyhe fokú testséma zavarral. értelmi fejlettsége alkalmassá teszi.

kisebb mértékben vizuális tévesztések. Bár a betüket ismeri. tõr) pontatlan magánhangzóejtésben (a-á) nyilvánulnak meg. elmosódott. Sopcs mári csa csapcsolnak fürdenek bene.Az általános iskolát elsõsorban az anyanyelvi tárgyakból nyújtott teljesítményei miatt gyenge-közepes eredménnyel végezte el. Én semi pencsert semmenek be a vizbe. Aktív szókincse a felnõtt MAWGYI szókincs-részpróbában korának megfelelõ szintû. egyenetlen. Mivel írás közben gyakran mérlegel. egyaránt elõfordulnak.csíp/gíp + + sóv/+ +/+ szöv/szöv szív/év +/+ ív/gíp/gyíp +/+ 26 . Kiejtése diszartriás jellegû artikulációzavar tüneteit mutatja. aktív szókincse megfelelõ volt. tör. Intelligenciavizsgálatától – az iskoláztatására és korai intelligenciavizsgálatára vonatkozó adatok alapján – eltekintettünk. beszédészlelési és megértési képességének vizsgálatát – eltekintve a teszthatárt meghaladó életkortól – a GMP-teszttel elvégeztük. dallamtalan. kihagyások. összképében „nagyothallás-jellegû”. elveszti a szöveget. Az artikulációs zavar jelzõtünetei már az óvodáskori vizsgálat idején is megfigyelhetõek voltak. írása lelassul. rekedtes. fogalomértelmezései helyesek. a magán és mássalhangzók hosszú-rövid alakjának rendellenes ejtésében (vet-vett. mely a hangszínre és a hangadásra egyaránt kiterjed. Jób megem egy mapos kövan sütkerezni Írásában túlnyomóan akusztikus. Emiatt beszéde aritmiás. Bár kiejtési hibái kellõ alapot nyújtanak diszlexia-tipikus tüneteinek fennállásában. azokat tollbamondás utáni írásnál helyesen alkalmazni nem tudja. A bogyuket teleszedik picsi halokal meg békalencsével Konyu negtek kondoja a gyík a tó parton. Hangszíne torz. írásképe kissé rendezetlen. zöngétlenítésben. mos sír bab szív ágy szem dob zsák gép busz dob szív mos gép + + + + + em/em + zsáf/+ + -/+ + + + kép/+ meggy síp bot száj gyík szék busz só kút szög szék bot gyík száj + +/+ +/+ száv/+ gíp. betoldások. Az írott nyelvhasználat a beszélt nyelvi nehézségeknél is nagyobb fokú zavart jelez. Rita folyamatos beszéde grammatikailag helyesen szerkesztett mondatokból állt. Két kacsa totyok hapokva a tó féle. nehezen érthetõ. Hanghibái valamennyi zöngés hang hibás ejtésében. vizsgálata a beszélt és írott nyelvi teljesítmények felmérésére irányult.

Diszgrammatizmusa az írott nyelvben enyhe formában továbbra is megfigyelhetõ. A bögyüket teleszedik pici halakkal meg békalencsével. „Úgy néz ki. és a tetõ árat lelakja…A római út csodalatos és gyönyörû volt. amelyek a centrális eredetû artikulációs zavar fennállását valószínûsítik. Feltételezzük. Könnyû nektek gondolja a gyík a tóparton. -betoldás jellemzi. Artikulációs zavara maradandónak tûnik. Zsupz máris pancsolnak fürdenek benne. hogy Ritánál a fejlõdési diszfázia tünetei a beszélt nyelv magasabb szintjein jól kompenzálódtak. megfelelõ vizsgálóeszköz hiányában az észlelés-kiejtés közötti kapcsolat tisztázására nem volt lehetõség. nem értelmezi azokat. hangkihagyás. ritmust hibásan ad vissza (GMP 14).szem bab zsák busz ház sír em/em + zsáv/zsáp + áv/+ + só meggy szög kút síp busz só/+ +/+ szöv +/+ +/+ +/+ Kiderült. 27 . a dichotikus hallásteszt jobb oldali preferenciát jelez. A beszédészlelési zavar fennmaradása elõsegítette az írott nyelvhasználat súlyos zavarának kialakulását és a fejlõdési diszlexia tünetegyüttesét hívta elõ. Két kacsa totyog hápogva a tó féle. Óvodáskori vizsgálatának idõszakában. hogy a Jozska bacsi kivesz az erdi házat és a tetõt mivel rosz megcsinaltata. fonéma-felismerési. megtanult a hangokra tudatosan figyelni. Bár kiejtési hibáit megszüntetni nem lehetett. hogy teljesítménye messze elmarad (60-70%) a 7 éves korban 100%-osan elvárttól. Rita másfél éven át tartó logopédiai kezelést követõen sokat változott. -megkülönböztetési nehézségei vannak. újbóli logopédiai megsegítése lehetõséget nyújthat a meglévõ nehézségek csökkentéséhez. a rossz kiejtésrõl szerzett akusztikus információk visszacsatolása pedig folyamatosan rontotta a fonémaészlelési képesség fejlõdését. amelyeket csak figyelmeztetésre vesz észre. Fejlõdési diszfáziájának maradványtünetei enyhébb formában megfigyelhetõk az írott nyelvhasználat szintjén. A fenti eredmények azt jelzik. Mama és papának fárasztó volt…legnagyobb élményt nekem a pápalátogatás jelentet…Rómában gyönyörû templomok és épületek látható…” Alkalmanként fogalmazásaiban diszgrammatikus mondatok jelenek meg. Megerõsíteni látszanak ezt a GMP egyéb szubtesztjei: az értelmetlen hangsorokat sok hibával azonosítja (GMP 10). az összetett szavaknak csak az egyik felét azonosítja. Súlyos fokú beszédészlelési zavara miatt együtt jár a fejlõdési diszlexia-diszgráfia tünetegyüttesének fennmaradásával. hogy az artikuláció neuromotoros kontrolljának sérülése meghatározó szerepet játszik a hangképzési hibák meglétében. A nyelvi zavar tüneteinek befolyásolásában a logopédiai kezelés többéves elmaradása is szerepet játszik.

ún. Önkontrollja. Gyógymasszõrnek készül. fáradt állapotban.és idõtartambeli különbségeit. jó intellektusa és érett személyisége hozzásegítette ahhoz. amely a diszfázia tüneti képét jellemzi. hogy a beszélt nyelv zavarai mellett. Teljesítményei a gyakorlás hatására sokat javultak. amely az iskolásba lépéskor azt eredményezte. Judit nehézségei a receptív beszéd területén kifejezettek. a kognitív funkciók bázisán felépülõ nyelvi rendszer hierarchikus-strukturális szervezõdésének zavara. tanulási iránti motivációja.) Közös sajátosságaik mellett sok szempontból különböznek egymástól. Ez a különbözõség jól szemlélteti azt a sokszínûséget. de a funkcionális mûködés szintjén fonéma felismerésének hiányosságai teljesen nem szûntek meg. Rita esetében maradandó. a lexikai-grammatikai és szemantikai szinteken nagyobb életkorban is fennmaradtak. ezeket az írásban is képes alkalmazni. amelynek kialakulásában elsõdlegesen a biológiai fejlõdést befolyásoló különbözõ tényezõk játszanak szerepet. Ritánál pedig az óvodáskori funkciófejlõdés idõszakában fokozatos kiegyenlítõdés történt. Jobb nekem egy napos kövön sütkérezni. 28 . amely szerint a diszfázia rendszerzavar. a fejlõdési diszlexia tüneti képének megfelelõen. Juditra pedig nem jellemzõ. aki a legjobb színvonalú verbális teljesítménnyel rendelkezik – kiejtési problémáit kivéve. Bár fiatal életkorban ezen a területen Rita küzdött a legnagyobb nehézséggel. frontos idõben romlik. Felismeri a hangzók ejtés. Ez alátámasztani látszik azt a felfogás. ÖSSZEFOGLALÁS Eseteink a fejlõdési diszfázia különbözõ megjelenési formáit mutatták be – mindhárom esetben lányoknál. arra ráépültek az írott nyelv zavarai. amelyet általában pöszeségként értelmeznek és kezelnek. hogy védett iskolai környezetben sikeresen leérettségizzen. Teljesítménye ezért is hullámzó. miszerint az elõfordulási gyakoriság – hasonlóan más beszéd-rendellenességekhez – 3:1 fiú-lány arányt tükröz. mérés. (A véletlenszerû kiválasztás ellentmond a szakirodalom adatainak. Judit ezen a területen bizonyos képességelõnnyel rendelkezett. amely egyúttal kompenzációs lehetõséget is teremtett számára. Borinak erre nem nyílt lehetõsége. A funkciók hiányos szervezõdésének bázisán felépülõ képességrendszer zavarának legsúlyosabb megjelenési formája a vizuális információfeldolgozás területén a legkifejezettebben Borit érintette.Én semmi pénzért se mennék be a vízbe. hármuk közül õ az. Borinál ez az iskoláskorra teljesen rendezõdött. egy évvel késõbb). Bori és Rita esetében az expresszív beszéd zavarának tünetei közé tartozott a kiejtés rendellenessége. (lásd GOH 2. Borinak és Ritának ilyen nehézségei nincsenek. Mindhárom esetben nyomon követhetõ a tüneti kép átalakulása.

A vizuoperceptív organizáció vizsgálata 9. GMP-teszt.A fejlõdési diszfázia felismerése. pszichológusi és orvosi munka területén. grammatikai teszt 8. a funkciófejlõdés magasabb szintjén már jól körülhatárolható. Judit. Rita és a hozzájuk hasonló gyermekek hosszú távú megsegítést igényelnek. fiatal életkorban nem egyértelmû. óvodapedagógiai. tanítói. mint ahogy Judit és Rita esete bizonyítja. Juhász–Bittera-féle megkésett és akadályozott beszédfejlõdés vizsgálata. PPL-teszt. amint Bori esetében láthattuk. – ambuláns egyéni. Egyéb teljesítmények és képességek vizsgálata. A pontos diagnózis megfogalmazása számukra nem a stigma kifejezése. Ennek fõ szempontjai a következõk: LOGOPÉDIAI IRÁNYULTSÁGÚ KOMPLEX ELLÁTÁS A logopédiai munkát segítõ szakemberek együttmûködése a nyelv. AZ ELLÁTÁS KÜLÖNBÖZÕ FORMÁI A KÖZOKTATÁSBAN – logopédiai tanácsadás és irányított családi nevelés. a eredmények számszerû és minõségi elemzése 7. késõbbi kihatásuk következményeinek csökkenéséhez. Token-teszt. A diagnosztikus kritériumok a következõk: 1. – logopédiai osztály/beszédjavító általános iskola. 3. Diszlexia-diszgráfia irányultságú pedagógiai teljesítmények és képességek vizsgálata 10. – középiskola AZ – – – – EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS ELLÁTÁS KÜLÖNBÖZÕ FORMÁI fül-orr-gégészet. Komplex gyógypedagógiai pszichológiai vizsgálat A fejlõdési folyamat alakulásának nyomon követése Vizsgálatok az értelmi fejlõdés alacsony szintjén Intelligenciavizsgálat nem-verbális (SON) intelligenciavizsgáló eljárással Az intelligenciastruktúra elemzése Az expresszív és receptív beszéd vizsgálata. – normáltantervû és speciális tantervû általános iskola. audiológia. családgondozás Megsegítésük hozzájárul a verbális típusú tanulási zavarok számának. – logopédiai óvodai fejlesztés és ellátás. gyermekneurológia. artikuláció vizsgálat. 4. 5. 6. Peadody-teszt. tanári. 4 éves kor után. illetve kiscsoportos logopédiai fejlesztés / integrált óvodai elhelyezés.és beszédfejlesztõ pedagógiai. 2. hanem a fejlesztés és segítségnyújtás biztosításának alapvetõ feltétele. fejlesztõpedagógiai. illetve megfigyelése Bori. 29 . gyermekszakorvosi ellátás.

2002. Budapest. In: Gerebenné Várbíró Katalin (szerk. Gerebenné Várbíró Katalin (szerk.: Fejlõdési diszfáziás gyermekek kognitív teljesítményei. A Tübingeni Lurija-Christensen neuropszichológiai vizsgálatsorozat alkalmazásának tapasztalatai óvodáskorú fejlõdési diszfáziás gyermekeknél. A fejlõdési diszfázia neuropszichológiai megközelítésben. Budapest. Különszám (Az esélyegyenlõség a gyógypedagógia és a szociális munka kutatási.): Fejlõdési diszfázia. Gyógypedagógiai Szemle XXIX. képzési feladatainak tükrében) 85–93. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképzõ Fõiskola. Marton Ildikó–Gereben Ferencné: Diszfázia–felismerés–esélynyújtás. 43–59.IRODALOM Benton. XVI. évf. 30 . 1995. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképzõ Fõiskola.): Fejlõdési diszfázia. 1986. I. 1995. Pszichológiai Tanulmányok. Pléh Csaba: A gyermeknyelv fejlõdésének és kutatásának modelljeirõl.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->