SZAKSZOLGÁLATI FÜZETEK

GEREBEN FERENCNÉ

A fejlõdési diszfázia és diszlexia tünetegyüttesének szerepe az iskolai pályafutás alakulásában három eset gyógypedagógiai pszichodiagnosztikai vizsgálatának tükrében

IV

Készítette:

GEREBEN FERENCNÉ PH.D.
ELTE Gyakorló Gyógypedagógiai és Logopédiai Szakszolgálat, Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság és Országos Gyógypedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény

Lektor:

NAGYNÉ DR. RÉZ ILONA

Felelõs szerkesztõ: HIDALMÁSI ANNA Tervezõszerkesztõ: DURMITS ILDIKÓ Fotó:

PINTÉR MÁRTA
Mozgásjavító Általános Iskola archívumából

Kiadja: Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány Felelõs kiadó: Tóth Egon

A kiadvány megjelenését az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatta.

ISBN 978-963-87487-1-3

2007 .GEREBEN FERENCNÉ A FEJLÕDÉSI DISZFÁZIA ÉS DISZLEXIA TÜNETEGYÜTTESÉNEK SZEREPE AZ ISKOLAI PÁLYAFUTÁS ALAKULÁSÁBAN HÁROM ESET GYÓGYPEDAGÓGIAI PSZICHODIAGNOSZTIKAI VIZSGÁLATÁNAK TÜKRÉBEN Budapest.

. . . . . . A receptív (szenzoros) diszfázia . . . . . . . . . . . . .28 Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 3. . .1. . . . . . . . . Expresszív-motoros fejlõdési diszfázia enyhébb fokú artikulációs zavarral . A fejlõdési diszfázia tipológiája . . . . . . . .1. . . . . . .12 2. . . . .1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .11 3. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .12 1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2. . . . . . . . . . . . . . .3. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .10 3. . . . . . . . . . . . . . . Diagnosztikus támpontok . . . . . . . . . . . . . . . . . . Expresszív-motoros fejlõdési diszfázia diszatriás jellegû artikulációs zavarral . .1. . . . . . . eset: Receptív-expresszív diszfázia óvodás-. . . . . . . . . . . . . . . .10 3. iskoláskori következményei . . . . . . . eset: Az expresszív-motoros fejlõdési diszfázia maradványtünetei ifjú korban . . . . . Expresszív-nyelvi diszfázia . . . . . . . . . . . .18 3. . . . . . . . . . . . . . 8 3. . . . . . . . . . A fejlõdési diszfázia értelmezése . . . .2.11 3.3. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 2. . . . .23 Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . Expresszív diszfázia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .TARTALOM Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egyéb kritériumok . .10 3. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1. . . . . . . . .30 . . . . . . . . . . . 7 1. eset: Az expresszív-motoros fejlõdési diszfázia dinamikájának változása az óvodáskori és iskoláskori fejlõdés nyomonkövetésének függvényében . . . . . . . . .

a hiányosan szervezõdõ kognitív és nyelvi folyamatok együtthatásának következtében alakul ki. elmaradása idézi elõ. Az 1960-as évek óta. tüneti képének feltárása a gyermekek késõbbi. lexikai-grammatikai. harmonikus fejlõdésének.BEVEZETÉS A pedagógiai szakszolgálatok munkatársai – köztük a leggyakrabban is talán a logopédusok – gyakran találkoznak olyan gyermekekkel. beilleszkedési nehézségekkel. hogy a diszfázia komplex nyelvi-kognitív zavar. A FEJLÕDÉSI DISZFÁZIA ÉRTELMEZÉSE A gyermekkori nyelvi zavarok egyfajta megjelenési formája. A nyelvi hiányosságok fennállása mellett érintettek a nyelven kívüli kognitív funkciók. felhívják a figyelmet a nyelvfejlõdés normális alakulástól nagyfokban eltérõ jellegére. Cromer (Pléh. A gyermekkori nyelvi zavarok egyik speciális megjelenési formája a fejlõdési diszfázia jelensége sok évtizede áll a gyermeknyelvkutatással és a gyermekkori fejlõdési zavarokkal foglalkozó tudományterületek érdeklõdésének középpontjában. változatos tüneti kombinációban megjelenõ nyelvi zavar nem egyszer igen jelentõs tanulási. A beszédértés és kifejezés területén. érthetetlen vagy a protoszavak hiánya miatt kialakulatlan beszéd formájában már a korai nyelvfejlõdés idõszakában feltûnhetnek. A klinikai tapasztalatok szerint a nyelvi zavarok jelentõs része fejlõdési eredetû: a korai fejlõdés idõszakában.és kismozgások szabályozása. 1. a verbális típusú tanulási zavarok megjelenésével jár együtt. akiknek problémáját a beszédfejlõdés késése. A jelenség korai felismerése. de saját belsõ törvényszerûségeitõl meghatározva fejlõdik. a fejlõdési diszfázia az (developmental dysphasia) angolszász nyelvterületrõl származó. vagy a rövid távú akusztikus és kinesztetikus emlékezet. tanulási sikerességének alapvetõ feltétele. 1995). a nagy. pszicholingvisztikai irányultságú meghatározás szerint specifikus nyelvfejlõdési zavar. Tünetei a receptív és expresszív beszéd területét. 2002). 1986) enyhített kognitív hipotézise értelmében – amely széles körû pszicholingvisztikai kutatások eredményeként vált ismertté – a nyelv a kognitív folyamatok bázisán. az érintett gyermekcsoport nyelvi és kognitív képességeinek alakulásáról Benton (Gerebenné. vizuális téri észlelés. a nyelvi rendszer valamennyi szintjét 7 . különbözõ irányultságú pszichológiai és orvosi kutatások nyomán igen sok új ismeret fogalmazódott meg a fejlõdési diszfázia jelenségérõl.és szemantikai szintjén különbözõ súlyosságú. amely – bár elsõdlegesen a nyelvi rendszert érintõ tünetekben nyilvánul meg – nem értelmezhetõ csak a nyelv szempontjából. a nyelvi rendszer fonológiai. így többek között a taktilis-kinesztetikus észlelés. amelynek tünetei sivár gagyogás. A Tübingeni Lurija–Christensen neuropszichológiai teszttel óvodáskorú diszfáziás gyermekekkel végzett hazai vizsgálatok eredményei is igazolják (Marton– Gereben.

diszkalkúlia. Összességében azt lehet mondani. „megkésett” beszédfejlõdésû gyermekek többsége a késõbbiekben teljesen nor- 8 . minthogy a fejlõdési zavarok egyes formáit a családi anamnézisek jelzik. a motoros funkciók. és az egyéni tüneti kép szervezõdésének megfelelõen kognitív funkciózavarok különbözõ formáinak megjelenésével járnak együtt.és nyelvfejlõdés zavarai a gyermekkori fejlõdési zavarok között is speciális csoportot alkotnak. Környezeti tényezõk befolyásolhatják ugyan a jelenségek kialakulását. az egyéni tüneti kép és a normál fejlõdés jellegzetességeinek összehasonlítása segíthet a gyakran felmerülõ diagnosztikus nehézségek megoldásában. A fejlõdési zavarokra jellemzõ. érését befolyásoló biológiai ártalmak mellett nem hanyagolható el a genetikus tényezõk szerepe. amely a képességek – jelen esetben a nyelvi képesség – fejlõdésének zavarát eredményezi. hogy a fejlõdési diszfázia és az egyéb „diszjelenségek” esetében biológiai. hogy az ún. de tünetileg csak a képességfejlõdés meghatározott szakaszában észlelhetõk. a funkciófejlõdés korai szakaszaiban. Az idegrendszer fejlõdését. Ismeretes. A háttérben ugyanis olyan funkciók fejlõdésének a zavarát feltételezik.érinthetik. szó és mondatmegértés) érintettsége alapján a tünetegyüttes különbözõ megjelenési formáit figyelhetjük meg. genetikai és pszichoszociális tényezõk eredõjében kialakuló funkciózavarról van szó. a beszédgyengeség és iskoláskorban a diszlexia diagnózisa olvasható a legnagyobb gyakorisággal. hogy a legkorábbi fejlõdés idõszakától jelen vannak. diszlexia. változó fejlõdési ütemben és körülmények között sajátítják el a nyelvet. szóképzés. de döntõ szerepük a tüneti kép szervezõdésében nincsen. hogy a diagnosztikus gyakorlatban a fejlõdési diszfázia diagnózisával ritkán találkozunk. különösen fiatal életkorban. auditív észlelés. diszpraxia) az orvosi megközelítés a jelenség neurogén eredetét hangsúlyozza. 2. Ezeknek értelmezése számos diagnosztikus kérdést vet fel. illetve egyes rész-területeinek (artikuláció. A fejlõdési dinamika változásának nyomon követése. A BNO-10 a fejlõdési diszfáziát a „pszichés fejlõdés zavarai”-nak kategóriájába sorolja. A nyelvi rendszer egészének. Az alapvetõ diagnosztikus nehézséget a normális nyelvfejlõdés egyéni variációitól való elkülönítés jelenti. amelyek szorosan kapcsolódnak a központi idegrendszer biológiai fejlõdéséhez. nem ritkán enyhébb formában vagy a meglévõkre ráépülve magasabb életkorban is megmaradhatnak. a diagnózis felállításában. Bár az életkor elõrehaladásával a tünetek fokozatosan enyhülnek. diszgráfia. DIAGNOSZTIKUS TÁMPONTOK A beszéd. valamint a figyelem és az emlékezeti szervezõdés folyamatai. Más „disz-jelenségek”-hez hasonlóan (diszlália. A nyelvi fejlõdésükben elmaradott gyermekekrõl készített szakvéleményekben a megkésett beszédfejlõdés. minthogy a gyermekek tág életkori intervallumban. Nem elhanyagolható kérdés ugyanis. Ezek a funkciók a nyelv mellett az észlelési – köztük hangsúlyosan a vizuális-téri –.

Nem mindegy tehát. nehézséget jelent az értelmi fejlõdés elmaradásától. Raven) mért intellektuális összteljesítményei – többnyire szórt intelligenciastruktúra mellett – a normál övezetbe. illetve a beszédészlelés és megértés. 9 . vagy nem képesek teljesíteni az adott életkorban. a zavart fejlõdés esetében mennyiségi és minõségi különbségek (aktív és passzív szókincs hiányossága. a nyelvi struktúrák hibás szervezõdése grammatikai szinten) kialakulását vonja maga után. A verbális típusú tesztekkel kapott eredmények alapján tehát értelemszerûen merülnek fel a jelzett differenciáldiagnosztikai problémák. hogy milyen vizsgálóeljárásokkal történik a nyelvi fejlõdésükben elmaradott gyermekek intellektuális teljesítményeinek megítélése. és elsõdlegesen a beszédkifejezés. megértési rendszer zavar klinikai tüneteinek differenciál-diagnosztikai elkülönítése. A klinikai tapasztalatok szerint a diszfáziás gyermekek nem-verbális intelligenciatesztekkel (SON. Nem elhanyagolható szempont a hallásállapot és a beszédészlelési. A FEJLÕDÉSI DISZFÁZIA TIPOLÓGIÁJA A fejlõdési diszfázia – a többi disz-jelenséghez hasonlóan – gyûjtõfogalom. amely különbözõ súlyossági fokú rendellenességeket foglal össze. Mivel az intelligenciának a verbális képességek is a részét képezik.mális fejlõdést mutat. az általános fejlõdési elmaradástól történõ elkülönítés is. mentes minden késõbbi tanulási és beilleszkedési problémától. A tünetek meghatározó módon a beszélt nyelv területét érintik. amely a gyermek kommunikációs képességének feltûnõ hiányosságaiban mutatkozik meg. kisszámú aktív szókincs). és ennek megfelelõen a fejlõdési diszfázia alábbi két fõ csoportját alkotják. az expresszív beszéd. a megkésett beszédfejlõdés és a fejlõdési diszfázia tüneteinek elhatárolása. A fejlõdés dichotóniája ugyanis a fejlõdési késés esetében az egyes funkciók lassúbb fejlõdési ütemét. A klinikai kép tisztázását nehezíti a megkésett és zavart fejlõdés. Egyes szerzõk értelmezése nyomán – fõként német nyelvterületen – a klinikumban a diszgrammatizmust diagnosztikus kategóriaként a fejlõdési diszfázia szinonimájaként használják. 3. verbális típusú tesztekben az intellektuális összteljesítmény alacsonyabb szintjét mutatják. Azok a gyermekek. a mentális retardációtól. Csoporthomogenitásának meghatározó eleme a diszgrammatizmus. A hallási feldolgozás zavarai ugyanis befolyásolhatják az expresszív és a receptív beszéd folyamatainak alakulását. de nem magyarázzák a nyelvi fejlõdés olyan mértékû zavarának kialakulását. mennyiségi mutatóinak változását (pl. illetve annak alsó határára esnek. akik verbálisan alulteljesítenek. a receptív beszéd területén fejezõdnek ki.

hibás hangképzés. – 3-4 éves kortól igen nehezen érthetõ beszéd. – utánzásra nem javuló hangejtés. fokozatos javulása.1. fokozatos javulása. EXPRESSZÍV-MOTOROS ARTIKULÁCIÓS ZAVARRAL FEJLÕDÉSI DISZFÁZIA ENYHÉBB FOKÚ – 2-3 éves kor között vokalizáció. helyesírási gyengeség. – a rövid távú verbális emlékezet zavara. bébinyelv fennmaradása. – jó szintû passzív szókincs. töredékszavak. A nyelvi rendszer alsóbb szintjeinek mûködése hibátlan. megszûnése. – idegen nyelv tanulásának nehézsége. korlátozottsága. EXPRESSZÍV-MOTOROS ARTIKULÁCIÓS ZAVARRAL FEJLÕDÉSI DISZFÁZIA DISZATRIÁS JELLEGÛ – 2-3 éves kor között az expresszív beszéd teljes hiánya. EXPRESSZÍV DISZFÁZIA Az expresszív diszfáziás gyermekek beszédértése kifogástalan vagy messze meghaladja saját beszédteljesítményüket. – 3-4 éves kortól nehezen érthetõ. 3. – beszédészlelési gyengeség. helyesírászavar. – verbális típusú tanulási nehézségek különbözõ formái: olvasási. – az aktív szókincs nagyfokú hiánya. – utánmondásra javuló beszédteljesítmények.3. „hottentotta” beszéd. – torz. 10 . – az aktív szókincs hiánya. – beszédészlelési gyengeség. – akusztikomotoros integrációs zavar következtében centrális diszlália. – diszgrammatizmus. Elsõdleges azonban minden esetben a beszédkifejezés zavara. vagy azok esetleges érintettsége miatt a beszédészlelés lehet enyhén vagy mérsékelten gyenge.1.1. megszûnése.1. – diszgrammatizmus. – jó szintû passzív szókincs. – olvasás-. ejtési nehézségek. 3. az artikuláció sérült neuromotoros kontrollja. írás-. amely három típusba sorolható.2. – az artikulációs zavar és a diszgrammatizmus (enyhébb formájú) tüneteinek fennmaradása a késõbbi életszakaszokban. – a diszlexia-tipikus tünetek megszûnésének lehetõsége. jó beszédértés. kifejezett hangképzési. a diszlexia tipikus tünetei. – a beszélt és írott nyelvi tünetek lassú. jó beszédértés. esetenként csekély vokalizáció. beszédkezdemények. – a rövid távú verbális emlékezet zavara. – a beszélt és írott nyelvi tünetek lassú.

illetve enyhe fokú artikulációs zavarok. szó.2. helyesírási gyengeség. szituációhoz kötött beszédértés.1. A RECEPTÍV (SZENZOROS) DISZFÁZIA A receptív (szenzoros) diszfáziás gyermek a fentiekkel ellentétben nem érti a beszédet. helyesírási gyengeség. tiszta. instrukciók követésének (feltûnõ) nehézsége. Ez a klinikai kép az alapja annak a jelenségnek. kommunikációs helyzetekben vizuális-mozgásos információforrások keresése. vagy igen jelentõs beszédmegértési nehézségekkel küzd. – kifejezett diszgrammatizmus (hibás ragozás. megkülönböztetési zavarok. amelynek súlyos megjelenési formájára korábban a szakirodalom az akusztikus agnózia.– az artikulációs zavar és a diszgrammatizmus (enyhébb formájú) tüneteinek fokozatos megszûnése a késõbbi életszakaszokban. kérdésekre inadekvát válaszadás.és mondatmegértési zavarok. – mondatszerkesztési hibák fennmaradása. centrális diszlália tünetei. – idegen nyelv tanulásának nehézsége. 11 . echolália. Jellemzõi: – – – – – – – – – auditív észlelési zavar. szómegtalálási. szórendi problémák). – verbális típusú tanulási nehézségek különbözõ zavarai: olvasási. hibátlan artikuláció. EXPRESSZÍV-NYELVI DISZFÁZIA – hibátlan kiejtés és beszédészlelés vagy kisfokú ejtési és beszédészlelési nehézség. fonéma-felismerési. 3. – verbális típusú tanulási nehézségek különbözõ formái: olvasási. helyesírási gyengeség. 3. szövegszerkesztési nehézségek. – idegen nyelv tanulásának nehézsége.3. de elsõdleges a beszédértés és beszédészlelés zavara. – a diszlexia-tipikus tünetek megszûnésének lehetõsége. – a rövid távú verbális emlékezet zavara. sivár spontán beszéd. A beszédkifejezés zavara itt is része a jelenségnek. – szómondatok. szósaláták. illetve hallónémaság elnevezéseket használta. – idegen nyelv tanulásának nehézsége. beszédgyengeség a késõbbi életszakaszokban. – verbális típusú tanulási nehézségek különbözõ formái: olvasási. értelmetlen szóképzõdmények. névelõk elhagyása.

az anya logopédushoz fordult. kiscsoportos óvodás Borit. 1.3. egyre többet játszik egyedül. – ép hallás. ESET Az expresszív-motoros fejlõdési diszfázia dinamikájának változása az óvodáskori és iskoláskori fejlõdés nyomon követésének függvényében 1. amelyek az anya jelenlétében zajlanak. Rendszeresen foglalkozik a gyermekkel a logopédus útmutatása alapján. sokat aludt. hogy Bori beszédének színvonala elmarad ahhoz. Az anamnesztikus adatok szerint Bori az anya I/1. emocionális zavarok. a 41. Biztosan két éves korában járt.3. Szoba. B. indított szüléssel. az ébrenlét és alvás ritmusa hamar kialakult.és ágytiszta. Más területen nem észlel problémát. és úgy látja.5 éves. kétéves koráig 12 . RÉSZ Szülõi kérésre vizsgáltuk a 3. Beszédfejlõdése mozgásfejlõdéséhez hasonlóan lassúbb ütemû: a 4 hónapos korban kezdõdõ gagyogást és az egyéves kori szókezdeményeket követõen. Az elsõ tíz életnapon magzati sárgaság miatt kékfény-kezelést kapott. a nyelvfejlõdést befolyásoló szociokulturális tényezõk kizárása. B. 3250 gr testsúllyal született. fejlõdése intenzívebbé vált. a kislány nem elég tanulékony a beszéd területén. A logopédiai terápia eredményeként. burokrepesztéssel. 5 hónapos koráig szopott. hogy a köldökzsinór a gyermek nyakára volt tekeredve. Aggódik a kislány további fejlõdésének alakulása miatt. állni 10 hónapos korban tudott. illetve óvodástársaihoz viszonyítva. Az anya azonban ezt nem tartja kielégítõnek. A szülést nehezítette. Amikor Bori 3 éves lett és még csak néhány szava volt. Ez nem okozott említésre méltó problémát. Gyermekének beszédfejlõdését összehasonlítva egy azonos korú rokon fiúgyermek fejlõdésével úgy látja. jól kezelhetõ gyermek. sem az óvónõk nem osztják. szívesen vesz részt. amelynek középpontjában a szókincs és a verbális emlékezet játékos fejlesztése állt. a korai fejlõdés természetes jelenségének. egyre nagyobb kedvvel firkál. 1. a gyermek a megszületést követõen felsírt. Nyugodt csecsemõ volt. Aggodalmát sem a gyermekorvos. EGYÉB KRITÉRIUMOK – átlagos intelligencia. – súlyos neurológiai sérülés. babakocsit tologat. a logopédiai foglalkozásokon. zavartalan terhességébõl. Babázik. gesztációs héten.6 éves korban indult el önállóan. kockákat rakosgat. Mozgásfejlõdése lassúbb ütemû: önállóan felülni 8 hónapos. Az anya beszédfejlõdési elmaradás panasza miatt kezdeményezte a kislány vizsgálatát. egyéni fejlõdési sajátosságnak tartják.

egyenetlenebb. Emberalak ábrázolása kialakulatlan. kakaót kínál). Aktív szókincsében sok a kisgyermekes szóhasználat. a bébinyelv maradványai (tyúk=pipi. hogy a testileg korának megfelelõen fejlett. ezek között gyakoriak a diszgrammatikus mondatelemek („én csuk ajtó be”. de összképében életkorának megfelelõ kognitív fejlettséggel. fõleg szóvégi helyzetekben hangelhagyások érhetetlen. szavakat szívesen utánmond. Énekel. óra=tiktak. ezeket spontán rajzban a firka elnevezése helyettesíti. részegész. instrukciók követése megfelelõ. A játékos feladathelyzetben az anyáról leválasztható. háromszavas mondatkezdemények figyelhetõk meg. altatja. mondókák utolsó szavait bemondja. Játékában a gyakorló játék mellett szerepjáték elemei figyelhetõk meg (fõz a babának. az anya szerint a kanyaró elleni védõoltás után mozgásfejlõdése lelassult. bébis külsejû. kognitív fejlettségével kapcsolatos véleményünket a pedagógiai megfigyelésre alapozzuk. Problémája miatt a területi gyermek-ideggondozó szakrendelésén vizsgálták. a közös tevékenységet szívesen fogadja. késõbb azonban a hibás ejtés visszatér. kedves gyermek. kétszavas mondatok használata a közelmúltban. egyéb kognitív képességet vizsgáló játékos helyzetet (nagyság. (Lelet nem áll rendelkezésre. névelõket rendszeresen elhagy (Maci alszik.) A kislány vizsgálata mindvégig az anya jelenlétében történik. formapersellyel rövid ideig próbálkozik. 13 . a szociobilitás megfelelõ szintjével társul. ápolt. villamos. fésüli. amelynek képeit érdeklõdéssel nézegeti. a differenciálatlan fogalomhasználat (csin-csin= busz. Beszédértése. szómegértése 3 éves szinten az átlagsáv alsó határán áll. utánzásra elemi sémák ábrázolására képes (napocska. formatáblába formákat próba-szerencse alapon helyez be. kerítés. hangkihagyások. Kiejtése esetenként nehezen érthetõ. illetve kreált szóalakok jellemzik (babakocsi. számosság) „nem-nem!” felkiáltással elhárít. amely lassúbb ütemû. a vizsgálat eredménye negatív volt. Beszédkésztetése jó. problémája érési késés következményének tekinthetõ. gracilis testalkatú. harmonikus megjelenésû. Bori testileg megfelelõen fejlett. „Bori nem víz kér”). A peri. Helyesen ejtett szóalakok mellett beszédét az inkonzekvens pöszeségnek megfelelõen hangcserék. harmonikus személyiségû. autó).aktív szókincse alig gyarapodott. ágy =aladó). kapcsolatuk láthatóan szeretetteljes. Alapszíneket egyeztet.és posztnatális anamnesztikus adatok a pszichikus fejlõdés lassúbb ütemét nem magyarázzák. Emiatt a Snijders–Oomen nemverbális intelligenciateszt elemi feladatsorait sem végezzük el. maci=brum-brum). Rajza firka jellegû. csigabiga). Tevékenységét beszéddel kevéssé kíséri. Beszédében szómondatok használata mellett két-.). azokat a teljes szöveggel elmondani nem tudja. hároméves kora után kezdõdött. több ízben mandulagyulladás zajlott le. Idegrendszeri eltérésre utaló jel nem tapasztalható. Említésre méltó komolyabb betegsége nem volt. a szóalakok ejtése ekkor érthetõbb. Baba alszik. a Peabody-féle szókincsteszben. A családi anamnézis negatív. ép hallású gyermek beszédfejlõdési elmaradása megkésett beszédfejlõdésként értékelhetõ. A fentieket összefoglalva az a véleményünk. 8-9 hónapos korban középfülgyulladás.

az észlelési képesség és az ábrázoló képesség fejlesztése is hangsúlyos szerepet kapjon. támogatást kap. a képi összefüggéseket jól felismeri. hogy Bori nem tud beilleszkedni az iskolai közösségbe. osztályát látogatja. otthon is igen sok segítséget. Bori problémáját a pszichológiai vizsgálatok eredményei alapján az intellektuális teljesítmények átlagnál alacsonyabb. hogy ebben az általános kognitív fejlesztés részeként. és súlyos tanulási nehézségekkel küzd. bátortalan. 14 . a nevelési tanácsadó szakvéleménye azonban ezt kizárta. Bori újabb vizsgálatát saját vizsgálati eredményeink és a helyi nevelési tanácsadótól kapott idõközi vizsgálati eredmények. Fejlõdését figyelemmel kísérjük. szeretõ családi környezetben nevelkedik. a helyi lehetõségek Bori problémájának megítélését és a további tennivalók megfogalmazását illetõen kimerültek. A gyermekközösség és a pedagógiai fejlesztés beszédfejlõdését és szocializációját elõnyösen befolyásolja. A nevelési tanácsadó vizsgálata külön kiemeli. hogy továbbra is járjon óvodába. További fejlõdése szempontjából tehát igen fontos.8 éves. A vizsgálatot az anya és a logopédus együttesen kezdeményezik. számszerû vizsgálati eredmények nincsenek feltüntetve. A beszédfejlõdési elmaradás szerepét a gyermek további életében csak fejlõdésének nyomon követésével lehet egyértelmûen tisztázni. kontrollvizsgálatát elvégezzük. amennyiben igénylik. 4 éves óvodába járást követõen a nevelési tanácsadó és a tanulási képességet vizsgáló szakértõi bizottság egybehangzó véleménye alapján tanulmányait kompenzáló „elõkészítõ jellegû nulladik osztályban„ kezdte meg. RÉSZ A területi ellátásra utalt kislány kontrollvizsgálatára öt évvel késõbb került sor. Ez azonban a sikeres iskolakezdéshez nem volt elegendõ. beszéde sokat fejlõdött. A szakértõi vélemények a beszédképesség megítélése szempontjából ellentmondásosak. igen rosszul teljesít fõként az olvasás és írás területén.A gyermek igen gondos családi környezetben nevelkedik. Továbbra is gondos. 2. a finommozgás-koordináció területén látnak. szívesen és sokat beszél. a logopédiai megsegítés mellett folyó egyéb fejlesztõ foglalkozások iskolai elõrehaladását nem segítik. az általános iskola 1. Bori ekkor 8. Problémát a fogalmi gondolkodás. Az anya fõ problémája. hogy a 3 éves korban megkezdett és azóta is folyó logopédiai kezeléssel párhuzamosan helyi szinten sok fejlesztési segítséget kapott. A logopédus diszlexia-diszgráfia gyanúját vetette fel. hogy B. Az eltelt idõszak ismeretében kiderül. A szakértõi véleményben diagnózis és BNO-kódok nem szerepelnek. vélemények alapján foglaljuk össze. ahová jól beilleszkedett. gyenge színvonalában látják. szókincse megfelelõ. B.. a helyi szakszolgálatokban elvégzett vizsgálatok Bori problémáját nem magyarázzák. Javasoljuk. Úgy tûnik. Az idõben megkezdett és módszereiben megfelelõ logopédiai terápia jelentõsen segíteni fogja a fejlõdési hátrány csökkenését. a matematikai ismeretek. mivel úgy érzik. Kifejezõkészsége „igen jó”.

Hangképzése tiszta. kedves. társalgási helyzetben feltûnik. illetve a szülõk részérõl teljesen elutasított (speciális tantervû osztályba történõ) áthelyezés lehetõsége merült fel. hibáit nem kontrollálja. a vizsgálati helyzetet jól fogadja. sikertelenül befejezett iskolaévet követõen az a javaslat fogalmazódott meg. matematikában idõnként a nehezebb feladatokat könnyebben megoldja. teljesítménye hullámzó. A vizsgálat idõpontjában. „ott lakunk. továbbá hangbetoldások (dagadt=dagadott). Ezek láthatóan nem zavarják. mondanivalója sokszor összefüggéstelen. az osztályismétlés. a megkésett beszédfejlõdésként értékelt nyelvfejlõdési problémáról nem történik említés. 10-es számkörben jól számol. az artikulációs mozgások ügyetlensége. kisebb mértékben a számolás területén mutatkozó elmaradása miatt nem képes. A logopédus véleménye szerint szókincse bõvült. pöszeség (diszlália) diagnózisával kezelték. minthogy a vizsgálatok alapján pszichikus fejlõdése az eltelt idõszakban pozitív irányú volt. Angliába= Andiába). beszéde aritmiás. Szómegtalási nehézségei vannak. ahol üres van. helyesírás és számolás területén mutatkozó tanulmányi lemaradása ellenére elsõ osztályban folytassa tanulmányait további logopédiai és egyéb fejlesztési segítség mellett. a közelmúltban jutott el a két-három betûs szavak összeolvasásának szintjére. a szavakat. ahol földek vannak”). (járni=jáni. diszlexia-terápiában azonban – a szakvélemény indoklásának megfelelõen – nem részesült. helyesírás. A korábbi (intézetünkben zajlott) vizsgálatról. amelyek egyúttal a rosszul ragozott igealakok diszgrammatikus formáit is jelentik. Egyszerû mondatokból álló. hogy beszédtempója lassúbb.A szakértõi bizottság véleménye – részletesebb indoklás nélkül – ugyanakkor a kommunikációs képesség fejlesztését fogalmazza meg. mondatokat gyakran õ-szerû betoldással indítja. A Peabody-féle szókincsteszt szerint Bori passzív szókincse 8 éves szinten átlagos. írás. „most lehet. 15 . hogy a tantárgyi követelmények teljesítésére elsõsorban az olvasás. Magatartása kiegyensúlyozott. tollbamondás után írni nem képes. Az egyébként is túlkoros gyermek számára az anya részérõl erõsen támogatott továbblépés. Az elsõ. nyúlánk. az összbenyomás alapján azonban feltûnnek korábbi beszédhibájának maradványai: hangkihagyások fõként mássalhangzó torlódásos szóalakokban. hogy Ildikó néni lesz az elsõ osztálytanító néni”. Betû-felismerési nehézségei miatt jelenleg folyamatosan olvasni nem tud. vékonycsontú kislány. szívesen beszél. „fecseg”. alapvetõen grammatikus beszédmegnyilvánulásai mellett beszédében diszgrammatikus mondatszerkezetek figyelhetõk meg („az övé biciklijével is tudok már menni”. Vizsgálataink szerint Bori magas. hallási figyelem fejletlensége miatt javulása lassú. Bár verbálisan könnyen megnyilatkozik. életkorának megfelelõ. fogsorzáródási rendellenesség. Ez a dilemma a logopédusban is megfogalmazódott. fröcskölni=föcsõni. az elsõ osztály befejezéséhez közeledve azonban megfogalmazódik. írás. Jól másol. hogy Bori az olvasás.

sz-zs). a logikai mûveletek segítik a számolási feladatok elvégzésében mindamellett. képsor összerakása. szóanalógia). 1993-ban ÉK 8. értelmi fejlettsége – az elsõ vizsgálat alkalmával nem számszerûsíthetõ vizsgálati eredményekkel összhangban – az átlagövezetbe tartozik. alak-felismerési problémák miatt a „Mozaik” szubteszt feladatait idõn túl teljesíti. A Snijders–Oomen nem-verbális teszttel végzett jelenlegi vizsgálatunk alapján kapott eredmény szerint IQ: 90 (átlagos érték). A profilelemzés szerint ez az érték azonban a globális intelligenciával legkevésbé összefüggõ.8 év/IQ: 71. iránytévesztések. A helyi szintû kontrollvizsgálatok során mért globális intelligencia mutatók változása a képességstruktúra folyamatos átalakulását mutatja. dátum. Az intelligenciastruktúra elemzése alapján ugyanis kitûnik. hosszabb szavak elolvasására képtelen Számolási képessége az olvasási képességnél jobb. mondatismétlés) területén várják el a megfelelõ teljesítményt.3 év) gyengeségét jelzi. összhangban a Binet-eredménnyel.3 év) és a kombináció (SZK:7. a magasabb szintû nyelvi teljesítmények (hármas parancs. és a szerialitás (számismétlés.2 év/IQ: 81. mintakirakás. a képsorok sorba rendezését verbalizációval segíti.Olvasásában akusztikus és vizuális alapú betûtévesztések (ty-gy-ny. b-d-p. 16 . hogy Borinál a nemverbális kognitív képességek zavara is része a fejlõdési diszfázia tünetegyüttesének. a vizuális észlelés (hajtogatás. az ábrák helyzetének rossz felismerésében mutatkozik meg. rajzi emlékezet).5 év/IQ: 91) az intellektuális összteljesítmény alapját képezõ kognitív képességek pozitív irányú átalakulását. 1992-ben ÉK:7. de tüneteinek csökkenõ jellegét mutatja. A vizuális észlelés korához képes igen súlyos elmaradása a rész-egész viszony hibás megragadásában. hogy teljesítménye – a figyelem zavara miatt – erõsen hullámzó. Az intelligenciastruktúra a formaészlelési képesség (SZK:7. a fejlõdési elmaradás tengelyében álló verbális funkciógyengeség meglétét. hét napjai. Megerõsíteni látszik a fentieket a Bender-B tesztben nyújtott teljesítménye is. rímek. egyaránt elõfordulnak. hogy a gyermeknél 3-9 éves kor között azokban a próbákban mutatkozott alulteljesítés. történet elmondása. betold. az irányok. hangokat az olvasásban kihagy. az „Analógia” szubtesztben SzK: 8 év. amelyek az akusztikus észlelés (hangfelismerés). A SON-teszt eredményei megerõsíteni látszanak azt a feltevést. értelmi kérdések. fogalmak összehasonlítása. rombusz. de a gyengébb képességek kompenzációját jól segítõ „Emlékezet” szubtesztben nyújtott jó szintû teljesítménybõl ered (SZK: 9 év). Az 1991-93 között mért Binet IQ változó értékei (1991-ben ÉK: 6. A „Kombináció” feladatainak megoldását. Ennek kifejezett jelei a korai fejlõdés idõszakában egyértelmûen még nem voltak felismerhetõek. B. a formák. amely „6 éven igen gyenge” eredményt mutat. két háromszög összerakása.

jelenlegi tanulási és beilleszkedési nehézségei az expresszív-motoros fejlõdési diszfázia és az arra ráépülõ fejlõdési diszlexia-diszgráfia következményének tekinthetõk. rövid-hosszú ritmusok elkülönítése a magán. a zavartalan olvasási teljesítmény kialakulását és diszlexia-tipikus tünetként értékelhetõek. a szájról olvasás (GMP 7) és a centrális mûködés (GMP 15) feladatainak megoldása.és mássalhangzó idõtartam azonosítása. az általános iskola tantervi követelményei alapján folytassa tanulmányait a kõszegi Beszédjavító Általános Iskolában. ahol felzárkóztatása és a fejlesztés egyénre szabott formái (diszlexia reedukáció. a nyelvi kreativitás (GMP 11). mi mu tá mi + mu + fut + Hibái fonémaazonosítási nehézségekbõl. a vizuális észlelési képesség fejlesztése Frostig-terápiával. Azt javasoljuk. szóalakok. a funkciófejlõdés életkori sajátosságainak következtében nem lehetett egyértelmûen elõre jelezni a késõbbi fejlõdés kifejezett zavarait. mos sír bab szív ágy szem dob zsák gép busz mos + + + á tem mo á tép mu meggy síp bot száj gyík szék busz só kút szög me sí.A perceptuális szervezõdés további gyengesége figyelhetõ meg a GMP beszédészlelési és beszédmegértési képességet vizsgáló tesztben. a 3-4 éves gyermek szintjének felel meg. A gyermek fonológiai felismerése G-O-H (1. az akkor még fiatal gyermeknél. hangbetoldásból (ész-mész) erednek. Ezek hátterében a nyelvi-kognitív képességek jelzett zavarai húzódnak meg. hogy Bori egyenetlen fejlõdése. szem-tem). A gyermek számára kifejezett nehézséget jelent továbbá a hangzók idõtartamának azonosítása (a ritmusképletek felismerése. mind a beszédprodukció centrális diszláliás tüneteit magyarázni látszanak. Neurológiai kontroll vizsgálata – a pszichológiai vizsgálatok jelzéseivel összhangban – neurogén eredetet valószínûsít a minimális cerebrális diszfunkció tüneteinek megfelelõen. és egyben mind az írás-olvasás. akusztikus hasonlóságon alapuló (zöngészöngétlen és egyéb) hangok cseréjébõl (méz-mész. hangkihagyásból (bõr-õr). a várható iskolai tanulási problémát. Az elsõ vizsgálat idején. nagyobb szövegegységek felismerését. és összképében a (speciális) tanulási zavar tünetegyüttesének felelnek meg. hogy B. komplex nyelvi fejlesztés) megoldhatók. 17 . Az olvasás folyamatában meghatározó szerepet játszó vizuális és akusztikus szervezõdés zavarai nehezítik a betûk. Vizsgálataink az látszanak megerõsíteni. szubteszt) szerint 30-40%-os.

környezeti ingerekre (beszéd. tanulmányi nehézségei jelentõsen csökkentek. Hallásproblémát az elvégzett audiometriás vizsgálat nem igazolt. gyakran félreérti a hallottakat. Az anya gyermeke fejlõdését megfelelõnek tartja. beszédgyengeségének tünetei a verbális típusú tanulási helyzetekben fennmaradtak. a jelzéseket hárítani látszik. Úgy ítélték meg. nem tudja magát jól kifejezni. Az anamnesztikus adatok szerint Judit az anya II/2. A gyermek végtagjai petyhüdtté. iskoláskori következményei 1. 2. rohamos szüléssel. Azt remélik. majd 18 . hogy a tanév végére mutatkozó további teljesítményjavulás és a nyári hónapokban történõ otthoni fejlesztõ foglalkozások eredményeként képes lesz a második osztályos tantervi elvárásoknak megfelelni. Bár változatlanul sokat és szívesen beszél. nyakára tekeredett köldökzsinórral született.8 éves Juditot. Az intenzív fejlesztés eredményeként beszédállapota rendezõdött. ESET Receptív-expresszív diszfázia óvodás-.Várható. simogatás) nem reagált. Véleményünket a kõszegi Beszédjavító Általános Iskolának. mint a rongybaba). tónustalanná váltak (olyan lett. bár a lakóhelytõl távol esõ iskoláztatás ténye némi aggodalmat keltett. beszédgyengeségét egyéni adottságnak tekinti. aki középsõ csoportos óvodás. Említésre méltó. RÉSZ Szülõ kérésére vizsgáltuk a 4. Bori két tanév után került vissza a helyi általános iskolába. illetve késõbbi iskolai tanulmányai során. fõleg idõtartammal összefüggõ helyesírási hibákat vét. A szülõkkel a gyermek problémáját részletesen megbeszéltük. Felvetették a kislány hallásvizsgálatának szükségességét. a szülõknek és a Beszédhibások Országos Szakértõi és Rehabilitációs Bizottságának megküldtük. fogalmazási feladatokat gyenge színvonalon teljesít. hogy 16 hónapos korában kórházi ellátásra szorult váratlanul fellépõ. nem figyel. 6 hónapos koráig szopott. Az óvoda vizsgálati kérelmének a gyermek érdekében tesz eleget. 3000 g testsúllyal. figyelmetlenségét életkori sajátosságnak tulajdonítja. Az óvónõk szerint Juditnak várhatóan nehézségei lesznek a nagycsoportos óvodai foglalkozáson. hogy a környezetváltozást a gyermek jól fogja megélni. felsírt. Idegen nyelv tanulása alól (angol) felmentésben részesítették. komolyabb betegsége nem volt. A korai fejlõdés idõszakából megemlítendõ. Olvasása lassú. terhességébõl idõre. amelyet majd úgyis „kinõ”. és iskolai kudarcai nem terhelik tovább az anya-gyermek kapcsolatot. keveset beszél. hogy Judit korához képest beszédfejlõdésben óvodás társaihoz viszonyítva el van maradva. Javaslatunkat elfogadták. beszédhibás. pszichomotoros fejlõdése megfelelõen alakult. magas lázzal járó megbetegedés miatt. Vizsgálatát az óvónõk kezdeményezték.

változatos. madarak) kikerüli (sok autó.5 éves korától óvodás. 3 éves kortól rövid mondatokat mond. 3. Beszédvizsgálatát a Peabody szókincsteszt és a különbözõ beszédhelyzetekben nyújtott beszédminta elemzése alapján értékeljük. A Csányi-féle grammatikai teszt mondatbefejezéses próbáiban csak néhány esetben ad értékelhetõ megoldást (múlt idõ használat). A Frostig-féle vizuális észlelési képességet vizsgáló teszt szerint PQ 110. lerövidített szóalakok formájában. Feladatteljesítés közben feltûnik a teszt verbális instrukcióinak nehezített követése. A Peabody-teszt szerint teljesítménye a 4 évesek szintjén értékelhetetlen. A Bender-A tesztben 5 éven nagyon jó teljesítményt nyújt. amelyet láthatóan örömmel. Vizsgálataink szerint Judit testileg jól fejlett. észrevehetõen keresi a vizuális támpontokat. IQ 147. RQ 139/Goodenough-féle emberrajz vizsgálat szerint. passzív szókincse korához képest fejletlen. Rajza színes. képtörténetet szómondatokban fogalmaz meg. magas szintû teljesítmény. beszédének súlyos diszgrammatizmusa mellett feltûnik a mondatértés zavara. Ezek a hanghibák az akusztiko-motoros integráció zavarát jelzõ centrális diszlália tüneteinek felelnek meg: kihagyások. Hangképzése tiszta: A beszédhangokat az egyes szóalakokban utánmondásra helyesen ejti. jó?”). gyógyszerezését követõen állapota rendezõdött. összefüggõen elmesélni nem képes. egyenletes. A hirtelen fellépõ tüneteket eclampsiás görcsként értékelték. magatartása oldottá válik. betoldások. de a verbális instrukciókat (Tedd a labdát a polcra! Adj a cicának enni!) feltûnõen lassan követi. spontán beszédben képmegnevezéskor. gyakran visszakérdez. amelyet beszéddel alig kísér. rövid idõ elteltével visszatért. Beszédfejlõdésében gagyogás 4 hónapos kortól intenzíven van jelen. („Jó ez. A Snijders–Oomen nem-verbális teszt eredménye igen jó színvonalú mentális összteljesítményt mutat. vár. szókincse nehezen bõvül. mozgása normalizálódott. kert). jól kidolgozott tematikus és emberrajz (királylány. arányos alkatú. A beszélõt figyeli. illetve társalgási helyzetekben hibás hangképzés figyelhetõ meg. 2 évesen jelentek meg az elsõ szavak. Mozgása összerendezett. Azonnal kórházba szállították. Gyakran használ kérdõ formákat: „Ez mi ez? Jó?. Judit tehát jelentõs szómegértési nehézségekkel küzd.és konstrukciós játék. a 3 évesek átlagos teljesítményének felel meg. kifejezetten szép. együttmûködésre törekszik. Kétnapos. sok madár). 19 . A játékokba belépõ vizsgáló személyt elfogadja.elaludt.5 éves korban lett szobatiszta. Nem jó?” Kiejtése kezdettõl tiszta. manipulációs mozgások területén kifejezetten ügyes. Fõnevek többes számát (autók. kissé szorongó gyermek. Játéka jól szervezett szerep. Spontán beszédében képtörténet elmondásakor hasonló nehézségek jelennek meg. Ébersége. 2. megfigyelés jellegû kórházi benntartózkodását. analógiás megoldásokat keres. magabiztosan végez.

együttmûködésre törekvõ. fejlett vizuális-téri képességekkel. Logopédiai terápiájának része – – – – – – – a szómegértés és a szókincs fejlesztése. amely igen nagyfokú diszkrepanciát jelent a nem-verbális kognitív képességekhez és az intellektuális összteljesítményhez viszonyítva A gyermeket a számára a fokozott nyelvi elvárásokat jelentõ helyzetek megterhelik. meglevõ nehézségei ellenére a beszéd területén is kezdeményezõvé vált. sikerélmények érik.és mondatmegértés gyenge színvonalának. A kommunikációs helyzetekben feltûnõ beszédre irányulása. igen jó értelmi képességekkel rendelkezõ. én-bizonytalansága a szó. mimikáját. Ennek eredményeként az elmúlt idõszakban Judit magatartása sokat változott. amely a rajzi ábrázolás korát meghaladó színvonalával. az anamnesztikus adatok ismeretében gyermekneurológiai vizsgálata indokolt. A fentiek alapján vizsgálataink szerint a pszichoszociálisan korának megfelelõen fejlett. RÉSZ Második vizsgálatára beiskolázást megelõzõ kontrollvizsgálat keretében kerül sor. más tevékenységet kezdeményez. magabiztossá. 2. Az új közösségbe könnyen beilleszkedett. Javasoljuk. ezekbõl igyekszik kilépni. a szeriális észlelés fejlesztése. hogy Judit iskola-elõkészítése és intenzív logopédiai megsegítése logopédiai óvodai elhelyezés keretében történjen. alapját a receptív beszéd. játékot. kissé szorongó magatartással társul. nagyfokú beszédmegértési nehézségeinek következménye.8 éves. Javaslatunkat az anya elfogadta. általános felkészítés az iskolába lépésre. hárítani. hogy önbizalmát növelje. Az ábrázolás és egyéb manuális tevékenység területén mutatkozó kiváló képességeire az óvoda tudatosan épít. rendezett személyiségû gyermeknél a jelzett panaszokat a receptív-expresszív diszfázia tünetegyütteseként értékeljük. erre nagyon büszke. a kislány ekkor 6. törekszik a kapcsolat fenntartására. Erõsen figyeli a beszélõ gesztusait. a szituációval összefüggõ jelzések értelmezésére. a verbális emlékezet fejlesztése. Judit logopédiai óvodai felvételt nyert.A vizsgálatok szerint fejlõdési zavara a nyelvi képességrendszer egészére kiterjedt. beszédészlelési és megértési képesség fejlesztése. diszlexia-prevenció. a beszédészlelés és megértés kifejezett zavara képezi. amely jó lehetõséget nyújt az egyéni fejlesztés lehetõségeinek biztosításához. jól érzi magát. a grammatikai rendszer fejlesztése. A negatív hallásvizsgálat eredményének ellenére hallásállapotának ismételt vizsgálatát szükségesnek tartjuk. Szép rajzai és egyéb munkái gyakran ki vannak téve az óvodában. 20 . Beszédproblémája miatt évhalasztásban részesült.

Judit receptív beszédének zavara a Pléh–Palotás–Lõrik-féle (PPL) nyelvi képességet vizsgáló tesztben és a Token-tesztben egyaránt megmutatkozik. Folyamatos beszédét gyakori szómegtalálási nehézségek jellemzik. A PPL „Fõnévi allomorfok vizsgálata” szubtesztje alapján kitûnik. az akusztikus-vizuális-motoros integráció hiányosságai azonban nehezítik az elemi szintû olvasási folyamatok mûködését. és nagyfokú nehézségei vannak a két-három betûs szavak összeolvasása területén. A tesztfeladatban egy kijelentõ mondathoz kérdõ mondatok társulnak: az erre adott válaszok jelzik a fõnévi allomorfok használatának gyenge színvonalát. amelyek a kérdõformák megértésénél különösen feltûnõek. hogy a ragrendszer alkalmazásában – a rendszeres fejlesztés ellenére is – igen komoly nehézségei vannak. a madár repül. A nyelvi képességek területén – az elmúlt idõszakban észlelt pozitív változások ellenére – jelenleg is nagyfokú elmaradást mutat. emellett ugyanakkor igen gyakori és jelentõs fokú a diszgrammatizmus (lemegy a lépcsõbe. Spontán beszédét képtörténet elmondása esetén grammatikailag rendezett egyszerû mondatszerkezetek használata és hibás szóhasználat egyaránt jellemzi („a kislány leesett/elesett”. medve=nedve). kiöntötte/leejtette a fagyit”). Kontrollvizsgálata alapvetõen a pedagógiai és a beszédteljesítmények megítélésére terjed ki. Judit megnyilvánulásai az alábbiak: Ez egy hal. A több elembõl álló szövegegységek megértésében változatlanul vannak nehézségei. nehézséget jelent számára a hangbetû kapcsolat felismerése. minthogy korábbi vizsgálatai egyéb területeken képességelõnyt jeleztek. ez fõleg a verbalitást igénylõ helyzetekre jellemzõ. bár elõfordulásuk észrevehetõen csökkent. a Peabody-teszt szerint passzív szókincse 6 éven „fejletlen”. Az elõzõ vizsgálathoz képest ez a szómegértés fejlõdésének pozitív irányú változását jelezi. Mik úsznak a vízben? (halak) halakok Mit fogott a bácsi ? (halat) e(l)vette hal Miket visz a fiú? (halakat) kettõ három összesen Ez egy oroszlán. Judit a feladathelyzetekben változó feladattartással és motivációval vesz részt. hogy a beszédfejlesztõ és a diszlexiapevenciós foglalkozásokon Judit kevéssé tûnik sikeresnek. széttört a virágot=letörte a virágot) fennmaradása. Beszédében inkonzekvens hangcserék továbbra is fennállnak (kutyus=futyus. Mit néznek a gyerekek? (oroszlánt) oroszlánt Ez egy madár. Passzív és aktív szókincse egyaránt elmarad életkorától.Mindemellett azonban ki kell emelni. Mik repülnek az égen ? (madarak) három madárokak 21 . A Bender-A tesztben 6 éven „nagyon jó” teljesítményt nyújt (34 maximális pont). Az olvasásban a vizuoperceptív képességek jól segítik. Bár a tanult betûket vizuálisan biztosan felismeri és jól differenciálja.

gesztusokkal kísért megbeszélésénél inadekvátan válaszol: „ló”. ezeket kompenzálni. lokális idegrendszeri sérülést elõidézõ post- 22 . A Token-teszt elsõ négy szubtesztjét. és a szituatív beszéd szintjén fogalmazza meg a helyzeteket: (pohárba) jobb oldal. ezt a szót nem érti. A kisgyermekkorban lezajlott magas lázzal járó megbetegedés tüneti képe alapján felmerül egy rohamosan lezajló. Válaszadásában erõsen támaszkodik a vizuális információkra. Judit válaszai a relációs szókincs hiányosságára hívják fel a figyelmet.Ez egy egér. A „Hol? Hová?” kérdéseket helyesen értelmezi.és korai posztnatális ártalom következményének tekinthetõ. A helyzet részletes. hogy J. pohárról. mibõl segítõ kérdések vezetik. elveszti a helyzetek feletti kontrollját. poháron. Majd a „Ló. hogy J. A rendelkezésre álló anamnesztikus adatok alapján úgy tûnik. hétköznapi élethelyzetekben idõnként tévesen cselekszik. illetve megkerülni igyekszik. Figyelmét a beszélõvel való kontaktus folyamatos fenntartása erõsen megterheli. Emiatt fáradékonnyá válik. szubtesztben egy esetben sem ad értékelhetõ megoldást. amely különbözõ színû. illetve a kívülálló számára bizarrnak tûnõ válaszokat ad. formájú és méretû zsetonok azonosításán keresztül az egyre bonyolultabb szintaktikai-grammatikai szerkezetek felismerésének képességét vizsgálja. a „helyhatározók” vizsgálatánál (pohárba. szituációfüggõ válaszokat ad. amely a „Hol? Honnan? Hová?” kérdésekre várja a helyrelációkat jelölõ nyelvi formák alkalmazását. pohárból) a miben. Minthogy a feladatsor a verbális memória és a komplex nyelvi struktúrák megértési képességérõl nyújt információt. de az elé-alá-közé-mögé. Amennyiben azok kevéssé segítik. a „Mi voltál a farsangon?” kérdésre nem tudja megmondani. Mindezek hozzájárulnak ahhoz. (pohárra) a fönt magas. Az V. poháron (a bal oldal). A „Névutóhasználat vizsgálata” szubtesztben. Pl. kérdésekre adott válaszai inadekváttá válnak. A kislány a helyzetek nehézségével tisztában van. lovacska voltál?” kérdésnél tagadólag fejét ingatja és késleltetetten utal vissza az elhangzottakra: „indiánlány”. Hová teszem a kék négyzetet? (a szekrény elé) az elõbb Hová teszem a piros kört? (a szekrény mögé) hátul Hová teszem a piros négyzetet (a szekrény mellé) balra Hol van a zöld kör? (a két szekrény között) középen Hol van a piros négyzet? (a szekrény mellett) mögött elején A „Honnan?” kérdéscsoportra nem tud választ megfogalmazni. megerõsíti más irányú vizsgálati eredményeinket. hogy milyen jelmeze volt. A nyelvi fejlõdés igen lassú üteme miatt intézetünkben neurológiai vizsgálatot végeztünk. hiba nélkül teljesíti. mirõl. problémája pre. illetve alatt-között-mögött-mellett-elõtt nyelvi elemek helyett szótévesztéses. pohárra. Judit maximálisan. Miket kerget a macska? (egereket) megeszik az egérek. pohárban. amely a magasabb nyelvi szintek értelmezésének és használatának jelenleg is fennálló súlyos fokú elmaradásra utal.

a kislánnyal igen sokat foglalkoznak. valamint a szándékos figyelem fejlettsége segíteni fogják a nehézségek leküzdésében. RÉSZ A kislány állapotát feltáró vizsgálatot az anya kezdeményezésére 4. a félve említett értelmi fogyatékosság nem játszik-e szerepet. Sikeres iskolai beilleszkedésének feltétele a tanítóval és logopédussal történõ folyamatos együttmûködés. már folyamatosan beszél. mint napjainkban. A gyermek rendezett családi körülmények között nevelkedik. hogy Rita problémájában – születési nehézségeinek ismeretében – értelmi fejlõdési zavar. 23 . az olvasás. nyelvi problémája továbbra is egyéni bánásmódot. A nagyszülõkkel együtt élnek. ESET Az expresszív-motoros fejlõdési diszfázia maradványtünetei ifjú korban Rita fejlõdését 4. ez indokolja. Rita számára nem nyílik lehetõség középiskola tanulmányok folytatására. ennek eredményét nem tapasztalják. és az elmúlt tanévben szerzett érettségi bizonyítványt az Eöveges József Szakiskola. Rita ma 22 éves. Várható. Meg kell jegyezni. A magasabb osztályokban fõleg a szövegértés jelentett számára problémát. helyesírás tantárgyakban hosszabb távon tanulmányi nehézségekkel fog küzdeni. akik kifejezetten aggódtak azért. hogy nyelvi zavara következtében az anyanyelv. 1. Jelenleg gimnáziumi tanuló. hogy a gyermek képes lesz-e iskolába lépéskor a folyamatos beszéd használatára és általános iskolai tanulmányok folytatására. akik maguk is pedagógusok. sok segítséget igényel.enchephalitises állapot lehetõsége. hogy óvodáskori vizsgálatának idején a diagnosztikus eljárások lényegesen korlátozottabbak voltak. Rita pedagógus szülõk gyermeke.5 éves korában végeztük el beszédfejlõdésének nagyfokú elmaradása. hogy problémájának feltárása nagyrészt pedagógiai diagnosztikai eljárásokon alapul. amely az agyi érés és fejlesztés együtthatása következtében csak hosszú távon kompenzálódhat. Ha ez a lehetõség nem kínálkozik. A diszlexia-reedukáció segítségével megtanult olvasni. 3. lassú fejlõdési üteme miatt. Judit folyamatos szülõi és logopédiai támogatás mellett elvégezte az általános iskolát.5 éves korától van alkalmunk nyomon követni. rendszeres logopédiai megsegítés mellett – az anya szándékának megfelelõen az általános iskola elsõ osztályába történõ beiskolázást javasolunk. A tanköteles korú gyermeknél – további. Bizonytalan volt abban. Kiváló értelmi képességei és az akadémiai ismeretek elsajátításában a nyelv mellett meghatározó szerepet játszó vizuális-téri képességrendszer kompenzáló szerepe. Beszédének diszgrammatikus elemei jelenleg is fennállnak. fiútestvére két évvel fiatalabb. írás. Szakközépiskola és Gimnázium diszlexia tagozatán.

16 hónaposan tette meg az elsõ önálló lépéseket. Úgy látszik. Az anamnesztikus adatok szerint Rita az anya II/1. oxigénbelélegeztetéssel élesztették. A Snijders–Oomen nem-verbális tesztben korának megfelelõ szinten teljesít. az átlagövezetbe tartozik. Az artikuláció vizsgálata szerint szavakat utánmondásra nehezen érthetõ. bizonytalan vonalvezetésû motoros kivitelezéssel társul. „repdesõ” mozgással próbálta kifejezni. éleszteni kellett. Baloldali alsó és felsõ végtagi parézisét a megszületéskor kialakuló enyhe agyvérzés maradványtünetének tekintették. így minden szándékát ki tudja fejezni. Beszéde nehezen érthetõ. hogy beszédnehézségei nem korlátozzák szándékainak kifejezésében. jobb válla beszorult. kommunikatív. de támaszt keresve (korlát. 24 . Játéka rakosgatás. Rita szó. hangadással fejezi ki magát.és ágytiszta lett. hangszíne elmosódott. elemi ábrafelfogása tremoros jellegû. lépcsõn váltott lábbal. Négyéves korától kezdett szavakat mondani (apa. torz szóalakokkal mond. Szopni nehezen tudott. barátságos. kockából ház. ez.és mondatértékû beszéde kialakulatlan. hoppá). Emberalak-ábrázolása hiányos (lábak. Vizsgálataink szerint Rita testileg jól fejlett. Montessori-tornyot helyesen rak fel. zavartalan terhességébõl. A verbális instrukciókat helyesen követi. tíz hónaposan felült. amely tornáztatás eredményeként fokozatosan rendezõdött. elhúzódó szüléssel 3600 g testsúllyal született. kézfogás) megy. A beszédre odafigyelt. magát fõleg kiáltás-jellegû hangadással. Mozgása darabos. formatáblába azokat biztonsággal elhelyezi. kis meséket szívesen hallgat. Fekvési rendellenesség miatt elakadt a szülõútban. azokat szívesen teljesíti. Keveset gagyogott. A könyveket érdeklõdve nézegeti. A Bender-A teszt szerint 4 éven gyenge szinten teljesít. erre tanították. élénk mimikával. orr) összerendezetlen. 3-4 elembõl álló formákat kitartó próbálkozást követõen összerak. formát egyeztet. Szomatikusan fejlõdése megfelelõ volt. mamama.Rita fõleg gesztusokkal. kérek. hangadása a második félévben vált intenzívebbé. Játékos feladathelyzetbe bevonható. beszédértése jó. A kislány féléves korában tudott hátáról hasra fordulni. RQ 84: Összértelmi teljesítményéhez viszonyítva ezt részben testsémazavarra. motorosan gyengén kivitelezett. Hozzá intézett kérdésre ujjain megmutatja életkorát. a hangzók többségét nem tudja képezni. kihagyja. spontán induló. Színeket. babázás. részben motoros koordinációs zavarra utaló jelzésnek tekintjük. szókincse alig gyarapodik. rajzai egyre felismerhetõbbek. mondókát. torony építése. mivel a mássalhangzók nagy részét nem tudja képezni. egyéves korára a nagymozgások szintjén nyom nélkül megszûnt. aluszékony csecsemõ volt. futásnál a karok és lábak összerendezett mozgása hiányos. majd felállt. Nem sírt fel. jól együttmûködõ gyermek. Rajzaiban emberalak ábrázolás kezdeményei négyéves kora elõtt jelentek meg. IQ 104. nehéz. idõre. jól motiválható. mama. majd a szülés folyamatában eltört. gyakori bennük a firkaszerû elem. 3 évesen szoba. A felszólításokat megérti. hallása – audiometriás vizsgálat eredménye alapján – ép.

Ismételt kapcsolatfelvételre hosszabb idõ elteltével. átlagos intelligenciájú gyermek fejlõdési zavara az expresszív-motoros fejlõdési diszfázia tüneti képének felel meg. amely beszédének megértését a kívülállók számára nehezen érthetõvé tette. A Peadody-teszt szerint passzív szókincse életkori szintjén a „fejlett szókincs” kategóriájába tartozik. Logopédiai terápiájában a mozgás. értelmi fejlettsége alkalmassá teszi. Nehézséget okozott számára a fõnévi allomorfok használata. Vizsgálataink szerint a pszichoszomatikusan korának megfelelõen fejlett. az összefüggõ.utánozni. aktív szókincse rohamosan gyarapodott. hogy késõbbi munkájában a betegek nehezen fogják érteni azt. A logopédus a család és az óvónõk együttmûködésével elõsegítheti a kortárskapcsolatok harmonikus fejlõdését. Fejlõdési zavara perinatális sérülés következményének tekinthetõ. Fejlõdésérõl az anya több ízben beszámolt. aktív szókincse ezzel szemben mintegy 30-40 szó. amit mond. Egyéves késéssel a helyi általános iskola elsõ osztályában kezdte meg tanulmányait. ü-û hangok hangzás és idõtartam szerinti hibás ejtése figyelhetõ meg. a beszédelmaradással összefüggõ kommunikációs nehézségek csökkentését. hogy Rita logopédiai fejlesztése a beszédindítás módszereinek megfelelõen mielõbb kezdõdjön meg. Az iskolában és otthon sok segítséget kapott. mondatértékû beszéd teljes hiányában. diszartiás jellegû artikulációs zavarban nyilvánul meg és a nagy. 2. Fejlõdését nyomon követjük. az alanyi és tárgyas ragozás helyes alkalmazása. Rita 16 éves korában. Íráshibái és a diktálás utáni írás rendkívül lassú tempója miatt igen nagy problémát jelentett számára a jegyzetelés. minthogy iskolakezdése – beszédállapota miatt – egyéves felmentést követõen indokolt.és finommozgások területén mozgáskoordinációs zavarral. ö-õ. A fõ problémát azonban igen lassan javuló hangejtése okozta. az általános iskola befejezését követõen került sor. logopédiai fejlesztése megkezdõdött. a gyermekközösségbe jól beilleszkedett. enyhe fokú testséma zavarral. különös tekintettel arra. segédápolónak tanult. valamint a grafomotoros készség fejlesztésének is hangsúlyt kell kapni. Fontosnak tartjuk felvételét normál óvodai gyermekközösségbe.6 éves korára jó szókinccsel. amely jó szintû beszédmegértés mellett az aktív-passzív szókincs nagyfokú diszkrepanciájában. amelyet még további két éven keresztül a pöszeség és diszlexia terápiája kísért. szótöredék. A logopédiai kezelés hatására beszédfejlõdése felgyorsult. 5. A fentiek értelmében javasoljuk. Magyartanárnõje pedig felvetette ismételt beszédjavításának szükségességét. Ekkor speciális szakiskolába járt. 25 . diszgrammatikus mondatokban beszélt. rendezett személyiségû. RÉSZ A vizsgálatban leírtak alapján Rita óvodai elhelyezése megtörtént.-és testséma fejlesztésnek. amelyre rendezett magatartása. a magánhangzók esetében a-á. a grafoperceptív funkció zavarával társul. gondozását a helyi intézmények látták el. továbbá a szakmai anyagok elolvasása és feldolgozása. Óvodáztatását a középsõ csoport szintjén tartjuk indokoltnak.

Én semi pencsert semmenek be a vizbe. Emiatt beszéde aritmiás. Hangszíne torz. tõr) pontatlan magánhangzóejtésben (a-á) nyilvánulnak meg. összképében „nagyothallás-jellegû”. zöngétlenítésben. Hanghibái valamennyi zöngés hang hibás ejtésében. írásképe kissé rendezetlen. beszédészlelési és megértési képességének vizsgálatát – eltekintve a teszthatárt meghaladó életkortól – a GMP-teszttel elvégeztük. írása lelassul. azokat tollbamondás utáni írásnál helyesen alkalmazni nem tudja. A bogyuket teleszedik picsi halokal meg békalencsével Konyu negtek kondoja a gyík a tó parton. nehezen érthetõ. tör. a magán és mássalhangzók hosszú-rövid alakjának rendellenes ejtésében (vet-vett. mos sír bab szív ágy szem dob zsák gép busz dob szív mos gép + + + + + em/em + zsáf/+ + -/+ + + + kép/+ meggy síp bot száj gyík szék busz só kút szög szék bot gyík száj + +/+ +/+ száv/+ gíp. dallamtalan. betoldások. fogalomértelmezései helyesek. Az artikulációs zavar jelzõtünetei már az óvodáskori vizsgálat idején is megfigyelhetõek voltak. Kiejtése diszartriás jellegû artikulációzavar tüneteit mutatja.Az általános iskolát elsõsorban az anyanyelvi tárgyakból nyújtott teljesítményei miatt gyenge-közepes eredménnyel végezte el. elmosódott. egyaránt elõfordulnak. Jób megem egy mapos kövan sütkerezni Írásában túlnyomóan akusztikus. Sopcs mári csa csapcsolnak fürdenek bene. kisebb mértékben vizuális tévesztések. rekedtes. vizsgálata a beszélt és írott nyelvi teljesítmények felmérésére irányult. Intelligenciavizsgálatától – az iskoláztatására és korai intelligenciavizsgálatára vonatkozó adatok alapján – eltekintettünk. kihagyások. Mivel írás közben gyakran mérlegel. Két kacsa totyok hapokva a tó féle.csíp/gíp + + sóv/+ +/+ szöv/szöv szív/év +/+ ív/gíp/gyíp +/+ 26 . Rita folyamatos beszéde grammatikailag helyesen szerkesztett mondatokból állt. Bár kiejtési hibái kellõ alapot nyújtanak diszlexia-tipikus tüneteinek fennállásában. Az írott nyelvhasználat a beszélt nyelvi nehézségeknél is nagyobb fokú zavart jelez. egyenetlen. aktív szókincse megfelelõ volt. elveszti a szöveget. Bár a betüket ismeri. mely a hangszínre és a hangadásra egyaránt kiterjed. Aktív szókincse a felnõtt MAWGYI szókincs-részpróbában korának megfelelõ szintû.

a dichotikus hallásteszt jobb oldali preferenciát jelez. újbóli logopédiai megsegítése lehetõséget nyújthat a meglévõ nehézségek csökkentéséhez. amelyek a centrális eredetû artikulációs zavar fennállását valószínûsítik. Zsupz máris pancsolnak fürdenek benne. hangkihagyás. Diszgrammatizmusa az írott nyelvben enyhe formában továbbra is megfigyelhetõ. Feltételezzük. -megkülönböztetési nehézségei vannak. Könnyû nektek gondolja a gyík a tóparton. Súlyos fokú beszédészlelési zavara miatt együtt jár a fejlõdési diszlexia-diszgráfia tünetegyüttesének fennmaradásával. Mama és papának fárasztó volt…legnagyobb élményt nekem a pápalátogatás jelentet…Rómában gyönyörû templomok és épületek látható…” Alkalmanként fogalmazásaiban diszgrammatikus mondatok jelenek meg. amelyeket csak figyelmeztetésre vesz észre. hogy Ritánál a fejlõdési diszfázia tünetei a beszélt nyelv magasabb szintjein jól kompenzálódtak.szem bab zsák busz ház sír em/em + zsáv/zsáp + áv/+ + só meggy szög kút síp busz só/+ +/+ szöv +/+ +/+ +/+ Kiderült. megfelelõ vizsgálóeszköz hiányában az észlelés-kiejtés közötti kapcsolat tisztázására nem volt lehetõség. ritmust hibásan ad vissza (GMP 14). Megerõsíteni látszanak ezt a GMP egyéb szubtesztjei: az értelmetlen hangsorokat sok hibával azonosítja (GMP 10). A fenti eredmények azt jelzik. Rita másfél éven át tartó logopédiai kezelést követõen sokat változott. és a tetõ árat lelakja…A római út csodalatos és gyönyörû volt. hogy a Jozska bacsi kivesz az erdi házat és a tetõt mivel rosz megcsinaltata. „Úgy néz ki. az összetett szavaknak csak az egyik felét azonosítja. Fejlõdési diszfáziájának maradványtünetei enyhébb formában megfigyelhetõk az írott nyelvhasználat szintjén. Bár kiejtési hibáit megszüntetni nem lehetett. A nyelvi zavar tüneteinek befolyásolásában a logopédiai kezelés többéves elmaradása is szerepet játszik. A bögyüket teleszedik pici halakkal meg békalencsével. A beszédészlelési zavar fennmaradása elõsegítette az írott nyelvhasználat súlyos zavarának kialakulását és a fejlõdési diszlexia tünetegyüttesét hívta elõ. hogy az artikuláció neuromotoros kontrolljának sérülése meghatározó szerepet játszik a hangképzési hibák meglétében. Artikulációs zavara maradandónak tûnik. nem értelmezi azokat. 27 . a rossz kiejtésrõl szerzett akusztikus információk visszacsatolása pedig folyamatosan rontotta a fonémaészlelési képesség fejlõdését. -betoldás jellemzi. Óvodáskori vizsgálatának idõszakában. megtanult a hangokra tudatosan figyelni. fonéma-felismerési. Két kacsa totyog hápogva a tó féle. hogy teljesítménye messze elmarad (60-70%) a 7 éves korban 100%-osan elvárttól.

ún.és idõtartambeli különbségeit. a lexikai-grammatikai és szemantikai szinteken nagyobb életkorban is fennmaradtak. Judit nehézségei a receptív beszéd területén kifejezettek. Ez alátámasztani látszik azt a felfogás. Borinál ez az iskoláskorra teljesen rendezõdött. amely a diszfázia tüneti képét jellemzi. de a funkcionális mûködés szintjén fonéma felismerésének hiányosságai teljesen nem szûntek meg. hogy védett iskolai környezetben sikeresen leérettségizzen. a fejlõdési diszlexia tüneti képének megfelelõen. hármuk közül õ az. (A véletlenszerû kiválasztás ellentmond a szakirodalom adatainak. Gyógymasszõrnek készül. tanulási iránti motivációja. Teljesítményei a gyakorlás hatására sokat javultak. Borinak és Ritának ilyen nehézségei nincsenek. Juditra pedig nem jellemzõ. Ez a különbözõség jól szemlélteti azt a sokszínûséget. Önkontrollja. a kognitív funkciók bázisán felépülõ nyelvi rendszer hierarchikus-strukturális szervezõdésének zavara. Judit ezen a területen bizonyos képességelõnnyel rendelkezett. amely egyúttal kompenzációs lehetõséget is teremtett számára. Teljesítménye ezért is hullámzó. Borinak erre nem nyílt lehetõsége. ezeket az írásban is képes alkalmazni. Felismeri a hangzók ejtés. ÖSSZEFOGLALÁS Eseteink a fejlõdési diszfázia különbözõ megjelenési formáit mutatták be – mindhárom esetben lányoknál. aki a legjobb színvonalú verbális teljesítménnyel rendelkezik – kiejtési problémáit kivéve. amelynek kialakulásában elsõdlegesen a biológiai fejlõdést befolyásoló különbözõ tényezõk játszanak szerepet. mérés. Bori és Rita esetében az expresszív beszéd zavarának tünetei közé tartozott a kiejtés rendellenessége. hogy a beszélt nyelv zavarai mellett. Mindhárom esetben nyomon követhetõ a tüneti kép átalakulása. A funkciók hiányos szervezõdésének bázisán felépülõ képességrendszer zavarának legsúlyosabb megjelenési formája a vizuális információfeldolgozás területén a legkifejezettebben Borit érintette. egy évvel késõbb). arra ráépültek az írott nyelv zavarai. (lásd GOH 2. amely szerint a diszfázia rendszerzavar. Rita esetében maradandó. Bár fiatal életkorban ezen a területen Rita küzdött a legnagyobb nehézséggel. Jobb nekem egy napos kövön sütkérezni.Én semmi pénzért se mennék be a vízbe. amelyet általában pöszeségként értelmeznek és kezelnek.) Közös sajátosságaik mellett sok szempontból különböznek egymástól. frontos idõben romlik. Ritánál pedig az óvodáskori funkciófejlõdés idõszakában fokozatos kiegyenlítõdés történt. jó intellektusa és érett személyisége hozzásegítette ahhoz. miszerint az elõfordulási gyakoriság – hasonlóan más beszéd-rendellenességekhez – 3:1 fiú-lány arányt tükröz. fáradt állapotban. 28 . amely az iskolásba lépéskor azt eredményezte.

fiatal életkorban nem egyértelmû. – logopédiai osztály/beszédjavító általános iskola. a funkciófejlõdés magasabb szintjén már jól körülhatárolható. Egyéb teljesítmények és képességek vizsgálata. a eredmények számszerû és minõségi elemzése 7. A vizuoperceptív organizáció vizsgálata 9. fejlesztõpedagógiai. pszichológusi és orvosi munka területén. 4 éves kor után. Rita és a hozzájuk hasonló gyermekek hosszú távú megsegítést igényelnek. – ambuláns egyéni. 6. – középiskola AZ – – – – EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS ELLÁTÁS KÜLÖNBÖZÕ FORMÁI fül-orr-gégészet. 3. PPL-teszt. grammatikai teszt 8. A diagnosztikus kritériumok a következõk: 1. tanári. 29 . AZ ELLÁTÁS KÜLÖNBÖZÕ FORMÁI A KÖZOKTATÁSBAN – logopédiai tanácsadás és irányított családi nevelés. családgondozás Megsegítésük hozzájárul a verbális típusú tanulási zavarok számának. Diszlexia-diszgráfia irányultságú pedagógiai teljesítmények és képességek vizsgálata 10. gyermekneurológia. artikuláció vizsgálat. hanem a fejlesztés és segítségnyújtás biztosításának alapvetõ feltétele. illetve kiscsoportos logopédiai fejlesztés / integrált óvodai elhelyezés. audiológia.és beszédfejlesztõ pedagógiai. 5. Peadody-teszt. illetve megfigyelése Bori. – normáltantervû és speciális tantervû általános iskola. – logopédiai óvodai fejlesztés és ellátás. Token-teszt. 2. Judit. késõbbi kihatásuk következményeinek csökkenéséhez. óvodapedagógiai. Ennek fõ szempontjai a következõk: LOGOPÉDIAI IRÁNYULTSÁGÚ KOMPLEX ELLÁTÁS A logopédiai munkát segítõ szakemberek együttmûködése a nyelv. A pontos diagnózis megfogalmazása számukra nem a stigma kifejezése. Komplex gyógypedagógiai pszichológiai vizsgálat A fejlõdési folyamat alakulásának nyomon követése Vizsgálatok az értelmi fejlõdés alacsony szintjén Intelligenciavizsgálat nem-verbális (SON) intelligenciavizsgáló eljárással Az intelligenciastruktúra elemzése Az expresszív és receptív beszéd vizsgálata. 4.A fejlõdési diszfázia felismerése. Juhász–Bittera-féle megkésett és akadályozott beszédfejlõdés vizsgálata. GMP-teszt. mint ahogy Judit és Rita esete bizonyítja. amint Bori esetében láthattuk. tanítói. gyermekszakorvosi ellátás.

1995. In: Gerebenné Várbíró Katalin (szerk. Különszám (Az esélyegyenlõség a gyógypedagógia és a szociális munka kutatási. XVI. 1995. képzési feladatainak tükrében) 85–93. Pléh Csaba: A gyermeknyelv fejlõdésének és kutatásának modelljeirõl. I. Gerebenné Várbíró Katalin (szerk.: Fejlõdési diszfáziás gyermekek kognitív teljesítményei.IRODALOM Benton. A Tübingeni Lurija-Christensen neuropszichológiai vizsgálatsorozat alkalmazásának tapasztalatai óvodáskorú fejlõdési diszfáziás gyermekeknél. 2002. 43–59. évf. Gyógypedagógiai Szemle XXIX.): Fejlõdési diszfázia. 1986. 30 . A fejlõdési diszfázia neuropszichológiai megközelítésben. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképzõ Fõiskola. Budapest. Marton Ildikó–Gereben Ferencné: Diszfázia–felismerés–esélynyújtás.): Fejlõdési diszfázia. Pszichológiai Tanulmányok. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképzõ Fõiskola. Budapest.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful