SZAKSZOLGÁLATI FÜZETEK

GEREBEN FERENCNÉ

A fejlõdési diszfázia és diszlexia tünetegyüttesének szerepe az iskolai pályafutás alakulásában három eset gyógypedagógiai pszichodiagnosztikai vizsgálatának tükrében

IV

Készítette:

GEREBEN FERENCNÉ PH.D.
ELTE Gyakorló Gyógypedagógiai és Logopédiai Szakszolgálat, Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság és Országos Gyógypedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény

Lektor:

NAGYNÉ DR. RÉZ ILONA

Felelõs szerkesztõ: HIDALMÁSI ANNA Tervezõszerkesztõ: DURMITS ILDIKÓ Fotó:

PINTÉR MÁRTA
Mozgásjavító Általános Iskola archívumából

Kiadja: Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány Felelõs kiadó: Tóth Egon

A kiadvány megjelenését az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatta.

ISBN 978-963-87487-1-3

GEREBEN FERENCNÉ A FEJLÕDÉSI DISZFÁZIA ÉS DISZLEXIA TÜNETEGYÜTTESÉNEK SZEREPE AZ ISKOLAI PÁLYAFUTÁS ALAKULÁSÁBAN HÁROM ESET GYÓGYPEDAGÓGIAI PSZICHODIAGNOSZTIKAI VIZSGÁLATÁNAK TÜKRÉBEN Budapest. 2007 .

. . . . . . Expresszív-motoros fejlõdési diszfázia enyhébb fokú artikulációs zavarral . . . . . . . . . . . . . Expresszív-motoros fejlõdési diszfázia diszatriás jellegû artikulációs zavarral . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . iskoláskori következményei . . . . . . . . . . . . . . . . . A fejlõdési diszfázia értelmezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egyéb kritériumok .3. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . eset: Az expresszív-motoros fejlõdési diszfázia dinamikájának változása az óvodáskori és iskoláskori fejlõdés nyomonkövetésének függvényében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .10 3. . . . . . . . . . . . . . . . . A receptív (szenzoros) diszfázia . . . . . 8 3. . . . . . . . . . .28 Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 2. . . . . . . .3. . . . . . . . . . . . . . . . . . . .11 3. . . . . . . . . . . .11 3. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . eset: Receptív-expresszív diszfázia óvodás-. . . . .30 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2. . . .1. . . . . . . . . .10 3. . . . . . . . . . . . .TARTALOM Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . 9 3. eset: Az expresszív-motoros fejlõdési diszfázia maradványtünetei ifjú korban . . A fejlõdési diszfázia tipológiája . . . . . . . . . . . . . .1.18 3. . . . . . . . . . . . . . 7 1. . . . . . . . . . . . . .1. . . . . . . . Expresszív-nyelvi diszfázia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1. .1. . . Expresszív diszfázia .2. . . .12 1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .12 2. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .10 3. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .23 Összefoglalás . . . Diagnosztikus támpontok . . . . . . . . . . . . . . .

felhívják a figyelmet a nyelvfejlõdés normális alakulástól nagyfokban eltérõ jellegére. tüneti képének feltárása a gyermekek késõbbi. pszicholingvisztikai irányultságú meghatározás szerint specifikus nyelvfejlõdési zavar. tanulási sikerességének alapvetõ feltétele. A gyermekkori nyelvi zavarok egyik speciális megjelenési formája a fejlõdési diszfázia jelensége sok évtizede áll a gyermeknyelvkutatással és a gyermekkori fejlõdési zavarokkal foglalkozó tudományterületek érdeklõdésének középpontjában.és szemantikai szintjén különbözõ súlyosságú. az érintett gyermekcsoport nyelvi és kognitív képességeinek alakulásáról Benton (Gerebenné. változatos tüneti kombinációban megjelenõ nyelvi zavar nem egyszer igen jelentõs tanulási. 1995). Az 1960-as évek óta. a fejlõdési diszfázia az (developmental dysphasia) angolszász nyelvterületrõl származó. vagy a rövid távú akusztikus és kinesztetikus emlékezet. lexikai-grammatikai. akiknek problémáját a beszédfejlõdés késése. elmaradása idézi elõ. a hiányosan szervezõdõ kognitív és nyelvi folyamatok együtthatásának következtében alakul ki.BEVEZETÉS A pedagógiai szakszolgálatok munkatársai – köztük a leggyakrabban is talán a logopédusok – gyakran találkoznak olyan gyermekekkel. Cromer (Pléh. harmonikus fejlõdésének.és kismozgások szabályozása. 1. 1986) enyhített kognitív hipotézise értelmében – amely széles körû pszicholingvisztikai kutatások eredményeként vált ismertté – a nyelv a kognitív folyamatok bázisán. így többek között a taktilis-kinesztetikus észlelés. A Tübingeni Lurija–Christensen neuropszichológiai teszttel óvodáskorú diszfáziás gyermekekkel végzett hazai vizsgálatok eredményei is igazolják (Marton– Gereben. A beszédértés és kifejezés területén. a nyelvi rendszer valamennyi szintjét 7 . beilleszkedési nehézségekkel. vizuális téri észlelés. a nyelvi rendszer fonológiai. a verbális típusú tanulási zavarok megjelenésével jár együtt. amelynek tünetei sivár gagyogás. A jelenség korai felismerése. A nyelvi hiányosságok fennállása mellett érintettek a nyelven kívüli kognitív funkciók. A FEJLÕDÉSI DISZFÁZIA ÉRTELMEZÉSE A gyermekkori nyelvi zavarok egyfajta megjelenési formája. amely – bár elsõdlegesen a nyelvi rendszert érintõ tünetekben nyilvánul meg – nem értelmezhetõ csak a nyelv szempontjából. különbözõ irányultságú pszichológiai és orvosi kutatások nyomán igen sok új ismeret fogalmazódott meg a fejlõdési diszfázia jelenségérõl. A klinikai tapasztalatok szerint a nyelvi zavarok jelentõs része fejlõdési eredetû: a korai fejlõdés idõszakában. érthetetlen vagy a protoszavak hiánya miatt kialakulatlan beszéd formájában már a korai nyelvfejlõdés idõszakában feltûnhetnek. 2002). Tünetei a receptív és expresszív beszéd területét. de saját belsõ törvényszerûségeitõl meghatározva fejlõdik. a nagy. hogy a diszfázia komplex nyelvi-kognitív zavar.

a funkciófejlõdés korai szakaszaiban. minthogy a fejlõdési zavarok egyes formáit a családi anamnézisek jelzik. hogy az ún.érinthetik. Összességében azt lehet mondani. A nyelvi fejlõdésükben elmaradott gyermekekrõl készített szakvéleményekben a megkésett beszédfejlõdés. Az alapvetõ diagnosztikus nehézséget a normális nyelvfejlõdés egyéni variációitól való elkülönítés jelenti. hogy a fejlõdési diszfázia és az egyéb „diszjelenségek” esetében biológiai. különösen fiatal életkorban. A nyelvi rendszer egészének. Környezeti tényezõk befolyásolhatják ugyan a jelenségek kialakulását. Ezeknek értelmezése számos diagnosztikus kérdést vet fel. Nem elhanyagolható kérdés ugyanis. A fejlõdési zavarokra jellemzõ. hogy a diagnosztikus gyakorlatban a fejlõdési diszfázia diagnózisával ritkán találkozunk. A BNO-10 a fejlõdési diszfáziát a „pszichés fejlõdés zavarai”-nak kategóriájába sorolja. a beszédgyengeség és iskoláskorban a diszlexia diagnózisa olvasható a legnagyobb gyakorisággal. valamint a figyelem és az emlékezeti szervezõdés folyamatai. diszgráfia. amely a képességek – jelen esetben a nyelvi képesség – fejlõdésének zavarát eredményezi. A háttérben ugyanis olyan funkciók fejlõdésének a zavarát feltételezik. 2. Más „disz-jelenségek”-hez hasonlóan (diszlália. diszkalkúlia. „megkésett” beszédfejlõdésû gyermekek többsége a késõbbiekben teljesen nor- 8 . amelyek szorosan kapcsolódnak a központi idegrendszer biológiai fejlõdéséhez. Ezek a funkciók a nyelv mellett az észlelési – köztük hangsúlyosan a vizuális-téri –. de döntõ szerepük a tüneti kép szervezõdésében nincsen. diszlexia. genetikai és pszichoszociális tényezõk eredõjében kialakuló funkciózavarról van szó. változó fejlõdési ütemben és körülmények között sajátítják el a nyelvet. nem ritkán enyhébb formában vagy a meglévõkre ráépülve magasabb életkorban is megmaradhatnak. A fejlõdési dinamika változásának nyomon követése. Ismeretes. de tünetileg csak a képességfejlõdés meghatározott szakaszában észlelhetõk. és az egyéni tüneti kép szervezõdésének megfelelõen kognitív funkciózavarok különbözõ formáinak megjelenésével járnak együtt. auditív észlelés.és nyelvfejlõdés zavarai a gyermekkori fejlõdési zavarok között is speciális csoportot alkotnak. az egyéni tüneti kép és a normál fejlõdés jellegzetességeinek összehasonlítása segíthet a gyakran felmerülõ diagnosztikus nehézségek megoldásában. a diagnózis felállításában. Az idegrendszer fejlõdését. szóképzés. a motoros funkciók. DIAGNOSZTIKUS TÁMPONTOK A beszéd. szó és mondatmegértés) érintettsége alapján a tünetegyüttes különbözõ megjelenési formáit figyelhetjük meg. diszpraxia) az orvosi megközelítés a jelenség neurogén eredetét hangsúlyozza. hogy a legkorábbi fejlõdés idõszakától jelen vannak. érését befolyásoló biológiai ártalmak mellett nem hanyagolható el a genetikus tényezõk szerepe. illetve egyes rész-területeinek (artikuláció. Bár az életkor elõrehaladásával a tünetek fokozatosan enyhülnek. minthogy a gyermekek tág életkori intervallumban.

a mentális retardációtól. A klinikai tapasztalatok szerint a diszfáziás gyermekek nem-verbális intelligenciatesztekkel (SON. hogy milyen vizsgálóeljárásokkal történik a nyelvi fejlõdésükben elmaradott gyermekek intellektuális teljesítményeinek megítélése. A FEJLÕDÉSI DISZFÁZIA TIPOLÓGIÁJA A fejlõdési diszfázia – a többi disz-jelenséghez hasonlóan – gyûjtõfogalom. amely különbözõ súlyossági fokú rendellenességeket foglal össze. illetve annak alsó határára esnek. és elsõdlegesen a beszédkifejezés. Nem mindegy tehát. az általános fejlõdési elmaradástól történõ elkülönítés is. Mivel az intelligenciának a verbális képességek is a részét képezik. A tünetek meghatározó módon a beszélt nyelv területét érintik. Egyes szerzõk értelmezése nyomán – fõként német nyelvterületen – a klinikumban a diszgrammatizmust diagnosztikus kategóriaként a fejlõdési diszfázia szinonimájaként használják. A verbális típusú tesztekkel kapott eredmények alapján tehát értelemszerûen merülnek fel a jelzett differenciáldiagnosztikai problémák. mentes minden késõbbi tanulási és beilleszkedési problémától. de nem magyarázzák a nyelvi fejlõdés olyan mértékû zavarának kialakulását. A fejlõdés dichotóniája ugyanis a fejlõdési késés esetében az egyes funkciók lassúbb fejlõdési ütemét. megértési rendszer zavar klinikai tüneteinek differenciál-diagnosztikai elkülönítése. a receptív beszéd területén fejezõdnek ki. Nem elhanyagolható szempont a hallásállapot és a beszédészlelési. a megkésett beszédfejlõdés és a fejlõdési diszfázia tüneteinek elhatárolása. verbális típusú tesztekben az intellektuális összteljesítmény alacsonyabb szintjét mutatják. és ennek megfelelõen a fejlõdési diszfázia alábbi két fõ csoportját alkotják. amely a gyermek kommunikációs képességének feltûnõ hiányosságaiban mutatkozik meg. illetve a beszédészlelés és megértés. A hallási feldolgozás zavarai ugyanis befolyásolhatják az expresszív és a receptív beszéd folyamatainak alakulását.mális fejlõdést mutat. nehézséget jelent az értelmi fejlõdés elmaradásától. az expresszív beszéd. 3. mennyiségi mutatóinak változását (pl. Csoporthomogenitásának meghatározó eleme a diszgrammatizmus. vagy nem képesek teljesíteni az adott életkorban. Azok a gyermekek. kisszámú aktív szókincs). a nyelvi struktúrák hibás szervezõdése grammatikai szinten) kialakulását vonja maga után. 9 . a zavart fejlõdés esetében mennyiségi és minõségi különbségek (aktív és passzív szókincs hiányossága. A klinikai kép tisztázását nehezíti a megkésett és zavart fejlõdés. akik verbálisan alulteljesítenek. Raven) mért intellektuális összteljesítményei – többnyire szórt intelligenciastruktúra mellett – a normál övezetbe.

– beszédészlelési gyengeség. – beszédészlelési gyengeség. 3. – 3-4 éves kortól igen nehezen érthetõ beszéd. – torz. jó beszédértés. töredékszavak. megszûnése. – az aktív szókincs hiánya. amely három típusba sorolható.1. – az artikulációs zavar és a diszgrammatizmus (enyhébb formájú) tüneteinek fennmaradása a késõbbi életszakaszokban. – verbális típusú tanulási nehézségek különbözõ formái: olvasási. a diszlexia tipikus tünetei. hibás hangképzés. EXPRESSZÍV DISZFÁZIA Az expresszív diszfáziás gyermekek beszédértése kifogástalan vagy messze meghaladja saját beszédteljesítményüket. Elsõdleges azonban minden esetben a beszédkifejezés zavara. – idegen nyelv tanulásának nehézsége. – diszgrammatizmus. az artikuláció sérült neuromotoros kontrollja. – a beszélt és írott nyelvi tünetek lassú. korlátozottsága. – jó szintû passzív szókincs. A nyelvi rendszer alsóbb szintjeinek mûködése hibátlan.3. írás-. – a beszélt és írott nyelvi tünetek lassú. EXPRESSZÍV-MOTOROS ARTIKULÁCIÓS ZAVARRAL FEJLÕDÉSI DISZFÁZIA DISZATRIÁS JELLEGÛ – 2-3 éves kor között az expresszív beszéd teljes hiánya. helyesírászavar. – akusztikomotoros integrációs zavar következtében centrális diszlália. beszédkezdemények.1. – utánmondásra javuló beszédteljesítmények. – a rövid távú verbális emlékezet zavara. fokozatos javulása. ejtési nehézségek. „hottentotta” beszéd. helyesírási gyengeség. megszûnése. vagy azok esetleges érintettsége miatt a beszédészlelés lehet enyhén vagy mérsékelten gyenge.1. – olvasás-.2. 10 . – 3-4 éves kortól nehezen érthetõ. fokozatos javulása. EXPRESSZÍV-MOTOROS ARTIKULÁCIÓS ZAVARRAL FEJLÕDÉSI DISZFÁZIA ENYHÉBB FOKÚ – 2-3 éves kor között vokalizáció. – utánzásra nem javuló hangejtés. – az aktív szókincs nagyfokú hiánya. – a diszlexia-tipikus tünetek megszûnésének lehetõsége. jó beszédértés. kifejezett hangképzési. – diszgrammatizmus. bébinyelv fennmaradása. – a rövid távú verbális emlékezet zavara. – jó szintû passzív szókincs.1. esetenként csekély vokalizáció. 3.

hibátlan artikuláció. beszédgyengeség a késõbbi életszakaszokban.2. névelõk elhagyása. megkülönböztetési zavarok.1. – verbális típusú tanulási nehézségek különbözõ zavarai: olvasási. – a diszlexia-tipikus tünetek megszûnésének lehetõsége. centrális diszlália tünetei. szituációhoz kötött beszédértés. értelmetlen szóképzõdmények.– az artikulációs zavar és a diszgrammatizmus (enyhébb formájú) tüneteinek fokozatos megszûnése a késõbbi életszakaszokban. Ez a klinikai kép az alapja annak a jelenségnek. – mondatszerkesztési hibák fennmaradása. – verbális típusú tanulási nehézségek különbözõ formái: olvasási. sivár spontán beszéd. illetve hallónémaság elnevezéseket használta. vagy igen jelentõs beszédmegértési nehézségekkel küzd. kommunikációs helyzetekben vizuális-mozgásos információforrások keresése. tiszta. szórendi problémák). amelynek súlyos megjelenési formájára korábban a szakirodalom az akusztikus agnózia. kérdésekre inadekvát válaszadás. 11 . szómegtalálási. – kifejezett diszgrammatizmus (hibás ragozás. – szómondatok. instrukciók követésének (feltûnõ) nehézsége. – idegen nyelv tanulásának nehézsége. helyesírási gyengeség.és mondatmegértési zavarok. szövegszerkesztési nehézségek. de elsõdleges a beszédértés és beszédészlelés zavara. – a rövid távú verbális emlékezet zavara. szó. – idegen nyelv tanulásának nehézsége. helyesírási gyengeség. Jellemzõi: – – – – – – – – – auditív észlelési zavar. fonéma-felismerési. illetve enyhe fokú artikulációs zavarok. – idegen nyelv tanulásának nehézsége. helyesírási gyengeség. EXPRESSZÍV-NYELVI DISZFÁZIA – hibátlan kiejtés és beszédészlelés vagy kisfokú ejtési és beszédészlelési nehézség. szósaláták.3. 3. A beszédkifejezés zavara itt is része a jelenségnek. 3. echolália. – verbális típusú tanulási nehézségek különbözõ formái: olvasási. A RECEPTÍV (SZENZOROS) DISZFÁZIA A receptív (szenzoros) diszfáziás gyermek a fentiekkel ellentétben nem érti a beszédet.

Ez nem okozott említésre méltó problémát.3. a logopédiai foglalkozásokon. EGYÉB KRITÉRIUMOK – átlagos intelligencia. RÉSZ Szülõi kérésre vizsgáltuk a 3.6 éves korban indult el önállóan. Rendszeresen foglalkozik a gyermekkel a logopédus útmutatása alapján. Aggodalmát sem a gyermekorvos. burokrepesztéssel. sem az óvónõk nem osztják. 1. – súlyos neurológiai sérülés. Szoba. Biztosan két éves korában járt. amelynek középpontjában a szókincs és a verbális emlékezet játékos fejlesztése állt. B. hogy a köldökzsinór a gyermek nyakára volt tekeredve. Nyugodt csecsemõ volt. gesztációs héten. Beszédfejlõdése mozgásfejlõdéséhez hasonlóan lassúbb ütemû: a 4 hónapos korban kezdõdõ gagyogást és az egyéves kori szókezdeményeket követõen. a 41. Aggódik a kislány további fejlõdésének alakulása miatt. a korai fejlõdés természetes jelenségének. 3250 gr testsúllyal született. fejlõdése intenzívebbé vált. a gyermek a megszületést követõen felsírt. babakocsit tologat. az anya logopédushoz fordult. sokat aludt.5 éves. 5 hónapos koráig szopott. illetve óvodástársaihoz viszonyítva. Az anamnesztikus adatok szerint Bori az anya I/1. – ép hallás.és ágytiszta. egyre nagyobb kedvvel firkál. a kislány nem elég tanulékony a beszéd területén. Az anya azonban ezt nem tartja kielégítõnek. zavartalan terhességébõl. és úgy látja. egyéni fejlõdési sajátosságnak tartják. Gyermekének beszédfejlõdését összehasonlítva egy azonos korú rokon fiúgyermek fejlõdésével úgy látja. az ébrenlét és alvás ritmusa hamar kialakult.3. jól kezelhetõ gyermek. ESET Az expresszív-motoros fejlõdési diszfázia dinamikájának változása az óvodáskori és iskoláskori fejlõdés nyomon követésének függvényében 1. Az anya beszédfejlõdési elmaradás panasza miatt kezdeményezte a kislány vizsgálatát. állni 10 hónapos korban tudott. emocionális zavarok. szívesen vesz részt. Mozgásfejlõdése lassúbb ütemû: önállóan felülni 8 hónapos. A logopédiai terápia eredményeként. kétéves koráig 12 . Más területen nem észlel problémát. Amikor Bori 3 éves lett és még csak néhány szava volt. a nyelvfejlõdést befolyásoló szociokulturális tényezõk kizárása. B. egyre többet játszik egyedül. 1. indított szüléssel. kiscsoportos óvodás Borit. Babázik. Az elsõ tíz életnapon magzati sárgaság miatt kékfény-kezelést kapott. A szülést nehezítette. amelyek az anya jelenlétében zajlanak. kockákat rakosgat. hogy Bori beszédének színvonala elmarad ahhoz.

a közös tevékenységet szívesen fogadja. óra=tiktak. hogy a testileg korának megfelelõen fejlett. villamos. A családi anamnézis negatív. maci=brum-brum). Beszédértése. gracilis testalkatú. kerítés. egyéb kognitív képességet vizsgáló játékos helyzetet (nagyság. a szóalakok ejtése ekkor érthetõbb. Énekel. ágy =aladó). A játékos feladathelyzetben az anyáról leválasztható. számosság) „nem-nem!” felkiáltással elhárít. harmonikus megjelenésû. Bori testileg megfelelõen fejlett. részegész. kedves gyermek. Beszédkésztetése jó. Tevékenységét beszéddel kevéssé kíséri. ép hallású gyermek beszédfejlõdési elmaradása megkésett beszédfejlõdésként értékelhetõ. azokat a teljes szöveggel elmondani nem tudja. mondókák utolsó szavait bemondja. kakaót kínál). „Bori nem víz kér”). az anya szerint a kanyaró elleni védõoltás után mozgásfejlõdése lelassult. fõleg szóvégi helyzetekben hangelhagyások érhetetlen. 13 . a szociobilitás megfelelõ szintjével társul. autó). Rajza firka jellegû. Idegrendszeri eltérésre utaló jel nem tapasztalható. egyenetlenebb. harmonikus személyiségû. Aktív szókincsében sok a kisgyermekes szóhasználat. illetve kreált szóalakok jellemzik (babakocsi.). Alapszíneket egyeztet. ezeket spontán rajzban a firka elnevezése helyettesíti. 8-9 hónapos korban középfülgyulladás. de összképében életkorának megfelelõ kognitív fejlettséggel. Emiatt a Snijders–Oomen nemverbális intelligenciateszt elemi feladatsorait sem végezzük el. ápolt. háromszavas mondatkezdemények figyelhetõk meg. hároméves kora után kezdõdött. kétszavas mondatok használata a közelmúltban. kapcsolatuk láthatóan szeretetteljes. amelynek képeit érdeklõdéssel nézegeti. utánzásra elemi sémák ábrázolására képes (napocska. fésüli. kognitív fejlettségével kapcsolatos véleményünket a pedagógiai megfigyelésre alapozzuk. (Lelet nem áll rendelkezésre. a Peabody-féle szókincsteszben. ezek között gyakoriak a diszgrammatikus mondatelemek („én csuk ajtó be”. csigabiga). Beszédében szómondatok használata mellett két-. Kiejtése esetenként nehezen érthetõ. több ízben mandulagyulladás zajlott le. A fentieket összefoglalva az a véleményünk. a bébinyelv maradványai (tyúk=pipi.aktív szókincse alig gyarapodott.és posztnatális anamnesztikus adatok a pszichikus fejlõdés lassúbb ütemét nem magyarázzák. Játékában a gyakorló játék mellett szerepjáték elemei figyelhetõk meg (fõz a babának. hangkihagyások. késõbb azonban a hibás ejtés visszatér. a differenciálatlan fogalomhasználat (csin-csin= busz. problémája érési késés következményének tekinthetõ. Említésre méltó komolyabb betegsége nem volt. szómegértése 3 éves szinten az átlagsáv alsó határán áll. bébis külsejû. névelõket rendszeresen elhagy (Maci alszik. Baba alszik. altatja. Problémája miatt a területi gyermek-ideggondozó szakrendelésén vizsgálták. formatáblába formákat próba-szerencse alapon helyez be. instrukciók követése megfelelõ. szavakat szívesen utánmond. Helyesen ejtett szóalakok mellett beszédét az inkonzekvens pöszeségnek megfelelõen hangcserék. a vizsgálat eredménye negatív volt.) A kislány vizsgálata mindvégig az anya jelenlétében történik. amely lassúbb ütemû. formapersellyel rövid ideig próbálkozik. A peri. Emberalak ábrázolása kialakulatlan.

B. Az idõben megkezdett és módszereiben megfelelõ logopédiai terápia jelentõsen segíteni fogja a fejlõdési hátrány csökkenését. otthon is igen sok segítséget. Bori problémáját a pszichológiai vizsgálatok eredményei alapján az intellektuális teljesítmények átlagnál alacsonyabb. amennyiben igénylik. az észlelési képesség és az ábrázoló képesség fejlesztése is hangsúlyos szerepet kapjon. a finommozgás-koordináció területén látnak. A gyermekközösség és a pedagógiai fejlesztés beszédfejlõdését és szocializációját elõnyösen befolyásolja. a helyi lehetõségek Bori problémájának megítélését és a további tennivalók megfogalmazását illetõen kimerültek.8 éves. és súlyos tanulási nehézségekkel küzd. számszerû vizsgálati eredmények nincsenek feltüntetve. Bori ekkor 8. A szakértõi véleményben diagnózis és BNO-kódok nem szerepelnek. Továbbra is gondos. osztályát látogatja. Ez azonban a sikeres iskolakezdéshez nem volt elegendõ. 2. Javasoljuk. kontrollvizsgálatát elvégezzük.. a helyi szakszolgálatokban elvégzett vizsgálatok Bori problémáját nem magyarázzák. hogy Bori nem tud beilleszkedni az iskolai közösségbe. hogy a 3 éves korban megkezdett és azóta is folyó logopédiai kezeléssel párhuzamosan helyi szinten sok fejlesztési segítséget kapott. szívesen és sokat beszél.A gyermek igen gondos családi környezetben nevelkedik. hogy ebben az általános kognitív fejlesztés részeként. 14 . hogy továbbra is járjon óvodába. Úgy tûnik. 4 éves óvodába járást követõen a nevelési tanácsadó és a tanulási képességet vizsgáló szakértõi bizottság egybehangzó véleménye alapján tanulmányait kompenzáló „elõkészítõ jellegû nulladik osztályban„ kezdte meg. a képi összefüggéseket jól felismeri. Fejlõdését figyelemmel kísérjük. ahová jól beilleszkedett. A vizsgálatot az anya és a logopédus együttesen kezdeményezik. Az anya fõ problémája. beszéde sokat fejlõdött. RÉSZ A területi ellátásra utalt kislány kontrollvizsgálatára öt évvel késõbb került sor. igen rosszul teljesít fõként az olvasás és írás területén. gyenge színvonalában látják. a nevelési tanácsadó szakvéleménye azonban ezt kizárta. hogy B. Bori újabb vizsgálatát saját vizsgálati eredményeink és a helyi nevelési tanácsadótól kapott idõközi vizsgálati eredmények. A nevelési tanácsadó vizsgálata külön kiemeli. szókincse megfelelõ. szeretõ családi környezetben nevelkedik. A szakértõi vélemények a beszédképesség megítélése szempontjából ellentmondásosak. Kifejezõkészsége „igen jó”. A logopédus diszlexia-diszgráfia gyanúját vetette fel. az általános iskola 1. bátortalan. A beszédfejlõdési elmaradás szerepét a gyermek további életében csak fejlõdésének nyomon követésével lehet egyértelmûen tisztázni. vélemények alapján foglaljuk össze. támogatást kap. További fejlõdése szempontjából tehát igen fontos. mivel úgy érzik. Az eltelt idõszak ismeretében kiderül. Problémát a fogalmi gondolkodás. a matematikai ismeretek. a logopédiai megsegítés mellett folyó egyéb fejlesztõ foglalkozások iskolai elõrehaladását nem segítik.

minthogy a vizsgálatok alapján pszichikus fejlõdése az eltelt idõszakban pozitív irányú volt. „ott lakunk. kedves. hibáit nem kontrollálja. az összbenyomás alapján azonban feltûnnek korábbi beszédhibájának maradványai: hangkihagyások fõként mássalhangzó torlódásos szóalakokban. Magatartása kiegyensúlyozott. Jól másol. Egyszerû mondatokból álló. Szómegtalási nehézségei vannak. fröcskölni=föcsõni. Ezek láthatóan nem zavarják. nyúlánk. A logopédus véleménye szerint szókincse bõvült. (járni=jáni. pöszeség (diszlália) diagnózisával kezelték. társalgási helyzetben feltûnik. A vizsgálat idõpontjában. beszéde aritmiás. ahol üres van. továbbá hangbetoldások (dagadt=dagadott). Az egyébként is túlkoros gyermek számára az anya részérõl erõsen támogatott továbblépés. fogsorzáródási rendellenesség. helyesírás és számolás területén mutatkozó tanulmányi lemaradása ellenére elsõ osztályban folytassa tanulmányait további logopédiai és egyéb fejlesztési segítség mellett. írás. mondatokat gyakran õ-szerû betoldással indítja.A szakértõi bizottság véleménye – részletesebb indoklás nélkül – ugyanakkor a kommunikációs képesség fejlesztését fogalmazza meg. a vizsgálati helyzetet jól fogadja. az artikulációs mozgások ügyetlensége. hallási figyelem fejletlensége miatt javulása lassú. amelyek egyúttal a rosszul ragozott igealakok diszgrammatikus formáit is jelentik. 10-es számkörben jól számol. Bár verbálisan könnyen megnyilatkozik. 15 . illetve a szülõk részérõl teljesen elutasított (speciális tantervû osztályba történõ) áthelyezés lehetõsége merült fel. hogy Bori az olvasás. a megkésett beszédfejlõdésként értékelt nyelvfejlõdési problémáról nem történik említés. az elsõ osztály befejezéséhez közeledve azonban megfogalmazódik. diszlexia-terápiában azonban – a szakvélemény indoklásának megfelelõen – nem részesült. teljesítménye hullámzó. vékonycsontú kislány. Ez a dilemma a logopédusban is megfogalmazódott. Betû-felismerési nehézségei miatt jelenleg folyamatosan olvasni nem tud. az osztályismétlés. hogy Ildikó néni lesz az elsõ osztálytanító néni”. a szavakat. életkorának megfelelõ. A Peabody-féle szókincsteszt szerint Bori passzív szókincse 8 éves szinten átlagos. Hangképzése tiszta. ahol földek vannak”). kisebb mértékben a számolás területén mutatkozó elmaradása miatt nem képes. helyesírás. hogy a tantárgyi követelmények teljesítésére elsõsorban az olvasás. Vizsgálataink szerint Bori magas. szívesen beszél. Az elsõ. „fecseg”. matematikában idõnként a nehezebb feladatokat könnyebben megoldja. Angliába= Andiába). sikertelenül befejezett iskolaévet követõen az a javaslat fogalmazódott meg. mondanivalója sokszor összefüggéstelen. „most lehet. a közelmúltban jutott el a két-három betûs szavak összeolvasásának szintjére. hogy beszédtempója lassúbb. tollbamondás után írni nem képes. alapvetõen grammatikus beszédmegnyilvánulásai mellett beszédében diszgrammatikus mondatszerkezetek figyelhetõk meg („az övé biciklijével is tudok már menni”. A korábbi (intézetünkben zajlott) vizsgálatról. írás.

alak-felismerési problémák miatt a „Mozaik” szubteszt feladatait idõn túl teljesíti. képsor összerakása. amelyek az akusztikus észlelés (hangfelismerés). amely „6 éven igen gyenge” eredményt mutat. értelmi kérdések. a magasabb szintû nyelvi teljesítmények (hármas parancs.Olvasásában akusztikus és vizuális alapú betûtévesztések (ty-gy-ny. Megerõsíteni látszik a fentieket a Bender-B tesztben nyújtott teljesítménye is. rímek. a logikai mûveletek segítik a számolási feladatok elvégzésében mindamellett. egyaránt elõfordulnak. hogy teljesítménye – a figyelem zavara miatt – erõsen hullámzó. Az 1991-93 között mért Binet IQ változó értékei (1991-ben ÉK: 6. a formák. hét napjai.5 év/IQ: 91) az intellektuális összteljesítmény alapját képezõ kognitív képességek pozitív irányú átalakulását. A Snijders–Oomen nem-verbális teszttel végzett jelenlegi vizsgálatunk alapján kapott eredmény szerint IQ: 90 (átlagos érték). összhangban a Binet-eredménnyel. hosszabb szavak elolvasására képtelen Számolási képessége az olvasási képességnél jobb. A SON-teszt eredményei megerõsíteni látszanak azt a feltevést. A profilelemzés szerint ez az érték azonban a globális intelligenciával legkevésbé összefüggõ.8 év/IQ: 71.2 év/IQ: 81. mintakirakás. értelmi fejlettsége – az elsõ vizsgálat alkalmával nem számszerûsíthetõ vizsgálati eredményekkel összhangban – az átlagövezetbe tartozik. 1993-ban ÉK 8. hogy a gyermeknél 3-9 éves kor között azokban a próbákban mutatkozott alulteljesítés. az irányok. és a szerialitás (számismétlés. szóanalógia). rombusz. 1992-ben ÉK:7. mondatismétlés) területén várják el a megfelelõ teljesítményt. két háromszög összerakása. rajzi emlékezet). B. iránytévesztések. b-d-p. Az intelligenciastruktúra elemzése alapján ugyanis kitûnik.3 év) és a kombináció (SZK:7. A helyi szintû kontrollvizsgálatok során mért globális intelligencia mutatók változása a képességstruktúra folyamatos átalakulását mutatja. dátum. a képsorok sorba rendezését verbalizációval segíti. fogalmak összehasonlítása. Ennek kifejezett jelei a korai fejlõdés idõszakában egyértelmûen még nem voltak felismerhetõek. de a gyengébb képességek kompenzációját jól segítõ „Emlékezet” szubtesztben nyújtott jó szintû teljesítménybõl ered (SZK: 9 év).3 év) gyengeségét jelzi. a fejlõdési elmaradás tengelyében álló verbális funkciógyengeség meglétét. sz-zs). A vizuális észlelés korához képes igen súlyos elmaradása a rész-egész viszony hibás megragadásában. Az intelligenciastruktúra a formaészlelési képesség (SZK:7. hogy Borinál a nemverbális kognitív képességek zavara is része a fejlõdési diszfázia tünetegyüttesének. hangokat az olvasásban kihagy. 16 . az „Analógia” szubtesztben SzK: 8 év. az ábrák helyzetének rossz felismerésében mutatkozik meg. történet elmondása. de tüneteinek csökkenõ jellegét mutatja. betold. A „Kombináció” feladatainak megoldását. a vizuális észlelés (hajtogatás.

A perceptuális szervezõdés további gyengesége figyelhetõ meg a GMP beszédészlelési és beszédmegértési képességet vizsgáló tesztben. szem-tem). a várható iskolai tanulási problémát. jelenlegi tanulási és beilleszkedési nehézségei az expresszív-motoros fejlõdési diszfázia és az arra ráépülõ fejlõdési diszlexia-diszgráfia következményének tekinthetõk. akusztikus hasonlóságon alapuló (zöngészöngétlen és egyéb) hangok cseréjébõl (méz-mész. szubteszt) szerint 30-40%-os. Vizsgálataink az látszanak megerõsíteni. Az olvasás folyamatában meghatározó szerepet játszó vizuális és akusztikus szervezõdés zavarai nehezítik a betûk. komplex nyelvi fejlesztés) megoldhatók. Ezek hátterében a nyelvi-kognitív képességek jelzett zavarai húzódnak meg. Neurológiai kontroll vizsgálata – a pszichológiai vizsgálatok jelzéseivel összhangban – neurogén eredetet valószínûsít a minimális cerebrális diszfunkció tüneteinek megfelelõen. rövid-hosszú ritmusok elkülönítése a magán. hangbetoldásból (ész-mész) erednek. nagyobb szövegegységek felismerését. a vizuális észlelési képesség fejlesztése Frostig-terápiával. hogy Bori egyenetlen fejlõdése. Az elsõ vizsgálat idején. Azt javasoljuk. ahol felzárkóztatása és a fejlesztés egyénre szabott formái (diszlexia reedukáció. A gyermek számára kifejezett nehézséget jelent továbbá a hangzók idõtartamának azonosítása (a ritmusképletek felismerése. szóalakok. hangkihagyásból (bõr-õr). a szájról olvasás (GMP 7) és a centrális mûködés (GMP 15) feladatainak megoldása. mi mu tá mi + mu + fut + Hibái fonémaazonosítási nehézségekbõl. a zavartalan olvasási teljesítmény kialakulását és diszlexia-tipikus tünetként értékelhetõek.és mássalhangzó idõtartam azonosítása. A gyermek fonológiai felismerése G-O-H (1. és egyben mind az írás-olvasás. az akkor még fiatal gyermeknél. a nyelvi kreativitás (GMP 11). 17 . a 3-4 éves gyermek szintjének felel meg. a funkciófejlõdés életkori sajátosságainak következtében nem lehetett egyértelmûen elõre jelezni a késõbbi fejlõdés kifejezett zavarait. mind a beszédprodukció centrális diszláliás tüneteit magyarázni látszanak. és összképében a (speciális) tanulási zavar tünetegyüttesének felelnek meg. az általános iskola tantervi követelményei alapján folytassa tanulmányait a kõszegi Beszédjavító Általános Iskolában. hogy B. mos sír bab szív ágy szem dob zsák gép busz mos + + + á tem mo á tép mu meggy síp bot száj gyík szék busz só kút szög me sí.

felsírt. Felvetették a kislány hallásvizsgálatának szükségességét. Úgy ítélték meg.8 éves Juditot. hogy 16 hónapos korában kórházi ellátásra szorult váratlanul fellépõ. komolyabb betegsége nem volt. mint a rongybaba). Említésre méltó. pszichomotoros fejlõdése megfelelõen alakult. hogy Judit korához képest beszédfejlõdésben óvodás társaihoz viszonyítva el van maradva. Hallásproblémát az elvégzett audiometriás vizsgálat nem igazolt. tónustalanná váltak (olyan lett. RÉSZ Szülõ kérésére vizsgáltuk a 4. aki középsõ csoportos óvodás. és iskolai kudarcai nem terhelik tovább az anya-gyermek kapcsolatot. Az intenzív fejlesztés eredményeként beszédállapota rendezõdött. Az anya gyermeke fejlõdését megfelelõnek tartja.Várható. beszédgyengeségét egyéni adottságnak tekinti. a szülõknek és a Beszédhibások Országos Szakértõi és Rehabilitációs Bizottságának megküldtük. 3000 g testsúllyal. bár a lakóhelytõl távol esõ iskoláztatás ténye némi aggodalmat keltett. figyelmetlenségét életkori sajátosságnak tulajdonítja. beszédhibás. Az anamnesztikus adatok szerint Judit az anya II/2. gyakran félreérti a hallottakat. Bár változatlanul sokat és szívesen beszél. nem figyel. nem tudja magát jól kifejezni. környezeti ingerekre (beszéd. a jelzéseket hárítani látszik. nyakára tekeredett köldökzsinórral született. A gyermek végtagjai petyhüdtté. simogatás) nem reagált. Bori két tanév után került vissza a helyi általános iskolába. beszédgyengeségének tünetei a verbális típusú tanulási helyzetekben fennmaradtak. 6 hónapos koráig szopott. Vizsgálatát az óvónõk kezdeményezték. Olvasása lassú. magas lázzal járó megbetegedés miatt. keveset beszél. A korai fejlõdés idõszakából megemlítendõ. fogalmazási feladatokat gyenge színvonalon teljesít. amelyet majd úgyis „kinõ”. illetve késõbbi iskolai tanulmányai során. tanulmányi nehézségei jelentõsen csökkentek. majd 18 . Véleményünket a kõszegi Beszédjavító Általános Iskolának. rohamos szüléssel. fõleg idõtartammal összefüggõ helyesírási hibákat vét. Az óvónõk szerint Juditnak várhatóan nehézségei lesznek a nagycsoportos óvodai foglalkozáson. 2. Idegen nyelv tanulása alól (angol) felmentésben részesítették. hogy a tanév végére mutatkozó további teljesítményjavulás és a nyári hónapokban történõ otthoni fejlesztõ foglalkozások eredményeként képes lesz a második osztályos tantervi elvárásoknak megfelelni. iskoláskori következményei 1. A szülõkkel a gyermek problémáját részletesen megbeszéltük. terhességébõl idõre. ESET Receptív-expresszív diszfázia óvodás-. Azt remélik. Javaslatunkat elfogadták. Az óvoda vizsgálati kérelmének a gyermek érdekében tesz eleget. hogy a környezetváltozást a gyermek jól fogja megélni.

A Csányi-féle grammatikai teszt mondatbefejezéses próbáiban csak néhány esetben ad értékelhetõ megoldást (múlt idõ használat). analógiás megoldásokat keres. jó?”). beszédének súlyos diszgrammatizmusa mellett feltûnik a mondatértés zavara.5 éves korban lett szobatiszta. betoldások. észrevehetõen keresi a vizuális támpontokat. Vizsgálataink szerint Judit testileg jól fejlett. Ezek a hanghibák az akusztiko-motoros integráció zavarát jelzõ centrális diszlália tüneteinek felelnek meg: kihagyások.5 éves korától óvodás. illetve társalgási helyzetekben hibás hangképzés figyelhetõ meg. A Snijders–Oomen nem-verbális teszt eredménye igen jó színvonalú mentális összteljesítményt mutat. IQ 147. egyenletes. A beszélõt figyeli. Gyakran használ kérdõ formákat: „Ez mi ez? Jó?. kert). 2. kifejezetten szép. rövid idõ elteltével visszatért. 3. összefüggõen elmesélni nem képes. magas szintû teljesítmény. 19 . Ébersége. változatos. RQ 139/Goodenough-féle emberrajz vizsgálat szerint. Azonnal kórházba szállították. együttmûködésre törekszik. Beszédvizsgálatát a Peabody szókincsteszt és a különbözõ beszédhelyzetekben nyújtott beszédminta elemzése alapján értékeljük. A Frostig-féle vizuális észlelési képességet vizsgáló teszt szerint PQ 110. gyakran visszakérdez. Beszédfejlõdésében gagyogás 4 hónapos kortól intenzíven van jelen. magabiztosan végez. Spontán beszédében képtörténet elmondásakor hasonló nehézségek jelennek meg. gyógyszerezését követõen állapota rendezõdött. képtörténetet szómondatokban fogalmaz meg. megfigyelés jellegû kórházi benntartózkodását. Kétnapos. Mozgása összerendezett. Judit tehát jelentõs szómegértési nehézségekkel küzd. jól kidolgozott tematikus és emberrajz (királylány. Hangképzése tiszta: A beszédhangokat az egyes szóalakokban utánmondásra helyesen ejti. de a verbális instrukciókat (Tedd a labdát a polcra! Adj a cicának enni!) feltûnõen lassan követi.elaludt. („Jó ez. A hirtelen fellépõ tüneteket eclampsiás görcsként értékelték. spontán beszédben képmegnevezéskor. Rajza színes. lerövidített szóalakok formájában. amelyet láthatóan örömmel. mozgása normalizálódott. magatartása oldottá válik. Játéka jól szervezett szerep.és konstrukciós játék. A Bender-A tesztben 5 éven nagyon jó teljesítményt nyújt. sok madár). madarak) kikerüli (sok autó. szókincse nehezen bõvül. 2 évesen jelentek meg az elsõ szavak. manipulációs mozgások területén kifejezetten ügyes. A játékokba belépõ vizsgáló személyt elfogadja. A Peabody-teszt szerint teljesítménye a 4 évesek szintjén értékelhetetlen. Nem jó?” Kiejtése kezdettõl tiszta. kissé szorongó gyermek. vár. Feladatteljesítés közben feltûnik a teszt verbális instrukcióinak nehezített követése. arányos alkatú. 3 éves kortól rövid mondatokat mond. amelyet beszéddel alig kísér. passzív szókincse korához képest fejletlen. Fõnevek többes számát (autók. a 3 évesek átlagos teljesítményének felel meg.

hárítani. a verbális emlékezet fejlesztése. törekszik a kapcsolat fenntartására. beszédészlelési és megértési képesség fejlesztése. amely a rajzi ábrázolás korát meghaladó színvonalával. A fentiek alapján vizsgálataink szerint a pszichoszociálisan korának megfelelõen fejlett. amely igen nagyfokú diszkrepanciát jelent a nem-verbális kognitív képességekhez és az intellektuális összteljesítményhez viszonyítva A gyermeket a számára a fokozott nyelvi elvárásokat jelentõ helyzetek megterhelik. Logopédiai terápiájának része – – – – – – – a szómegértés és a szókincs fejlesztése. Szép rajzai és egyéb munkái gyakran ki vannak téve az óvodában. magabiztossá. amely jó lehetõséget nyújt az egyéni fejlesztés lehetõségeinek biztosításához. együttmûködésre törekvõ. A negatív hallásvizsgálat eredményének ellenére hallásállapotának ismételt vizsgálatát szükségesnek tartjuk. Javaslatunkat az anya elfogadta. Ennek eredményeként az elmúlt idõszakban Judit magatartása sokat változott. a szituációval összefüggõ jelzések értelmezésére. igen jó értelmi képességekkel rendelkezõ. kissé szorongó magatartással társul. Beszédproblémája miatt évhalasztásban részesült. a grammatikai rendszer fejlesztése.A vizsgálatok szerint fejlõdési zavara a nyelvi képességrendszer egészére kiterjedt. Javasoljuk. a beszédészlelés és megértés kifejezett zavara képezi.és mondatmegértés gyenge színvonalának. hogy önbizalmát növelje.8 éves. más tevékenységet kezdeményez. Az új közösségbe könnyen beilleszkedett. 2. 20 . Erõsen figyeli a beszélõ gesztusait. fejlett vizuális-téri képességekkel. hogy Judit iskola-elõkészítése és intenzív logopédiai megsegítése logopédiai óvodai elhelyezés keretében történjen. a szeriális észlelés fejlesztése. az anamnesztikus adatok ismeretében gyermekneurológiai vizsgálata indokolt. diszlexia-prevenció. A kommunikációs helyzetekben feltûnõ beszédre irányulása. RÉSZ Második vizsgálatára beiskolázást megelõzõ kontrollvizsgálat keretében kerül sor. Judit logopédiai óvodai felvételt nyert. meglevõ nehézségei ellenére a beszéd területén is kezdeményezõvé vált. rendezett személyiségû gyermeknél a jelzett panaszokat a receptív-expresszív diszfázia tünetegyütteseként értékeljük. jól érzi magát. általános felkészítés az iskolába lépésre. alapját a receptív beszéd. mimikáját. Az ábrázolás és egyéb manuális tevékenység területén mutatkozó kiváló képességeire az óvoda tudatosan épít. sikerélmények érik. nagyfokú beszédmegértési nehézségeinek következménye. játékot. erre nagyon büszke. a kislány ekkor 6. én-bizonytalansága a szó. ezekbõl igyekszik kilépni.

bár elõfordulásuk észrevehetõen csökkent. Mik úsznak a vízben? (halak) halakok Mit fogott a bácsi ? (halat) e(l)vette hal Miket visz a fiú? (halakat) kettõ három összesen Ez egy oroszlán. Bár a tanult betûket vizuálisan biztosan felismeri és jól differenciálja. ez fõleg a verbalitást igénylõ helyzetekre jellemzõ. széttört a virágot=letörte a virágot) fennmaradása. Judit receptív beszédének zavara a Pléh–Palotás–Lõrik-féle (PPL) nyelvi képességet vizsgáló tesztben és a Token-tesztben egyaránt megmutatkozik. emellett ugyanakkor igen gyakori és jelentõs fokú a diszgrammatizmus (lemegy a lépcsõbe. Kontrollvizsgálata alapvetõen a pedagógiai és a beszédteljesítmények megítélésére terjed ki. Passzív és aktív szókincse egyaránt elmarad életkorától. Mit néznek a gyerekek? (oroszlánt) oroszlánt Ez egy madár. Az olvasásban a vizuoperceptív képességek jól segítik. A több elembõl álló szövegegységek megértésében változatlanul vannak nehézségei. A nyelvi képességek területén – az elmúlt idõszakban észlelt pozitív változások ellenére – jelenleg is nagyfokú elmaradást mutat. hogy a ragrendszer alkalmazásában – a rendszeres fejlesztés ellenére is – igen komoly nehézségei vannak. A PPL „Fõnévi allomorfok vizsgálata” szubtesztje alapján kitûnik. Judit megnyilvánulásai az alábbiak: Ez egy hal. Judit a feladathelyzetekben változó feladattartással és motivációval vesz részt. az akusztikus-vizuális-motoros integráció hiányosságai azonban nehezítik az elemi szintû olvasási folyamatok mûködését. és nagyfokú nehézségei vannak a két-három betûs szavak összeolvasása területén. A tesztfeladatban egy kijelentõ mondathoz kérdõ mondatok társulnak: az erre adott válaszok jelzik a fõnévi allomorfok használatának gyenge színvonalát. kiöntötte/leejtette a fagyit”). nehézséget jelent számára a hangbetû kapcsolat felismerése. Folyamatos beszédét gyakori szómegtalálási nehézségek jellemzik. minthogy korábbi vizsgálatai egyéb területeken képességelõnyt jeleztek.Mindemellett azonban ki kell emelni. Spontán beszédét képtörténet elmondása esetén grammatikailag rendezett egyszerû mondatszerkezetek használata és hibás szóhasználat egyaránt jellemzi („a kislány leesett/elesett”. Mik repülnek az égen ? (madarak) három madárokak 21 . a Peabody-teszt szerint passzív szókincse 6 éven „fejletlen”. medve=nedve). Beszédében inkonzekvens hangcserék továbbra is fennállnak (kutyus=futyus. hogy a beszédfejlesztõ és a diszlexiapevenciós foglalkozásokon Judit kevéssé tûnik sikeresnek. amelyek a kérdõformák megértésénél különösen feltûnõek. A Bender-A tesztben 6 éven „nagyon jó” teljesítményt nyújt (34 maximális pont). Az elõzõ vizsgálathoz képest ez a szómegértés fejlõdésének pozitív irányú változását jelezi. a madár repül.

hogy J.Ez egy egér. a „Mi voltál a farsangon?” kérdésre nem tudja megmondani. A Token-teszt elsõ négy szubtesztjét. A helyzet részletes. lokális idegrendszeri sérülést elõidézõ post- 22 . poháron. Miket kerget a macska? (egereket) megeszik az egérek. hogy J. de az elé-alá-közé-mögé. megerõsíti más irányú vizsgálati eredményeinket. illetve megkerülni igyekszik. szituációfüggõ válaszokat ad. pohárban. problémája pre. Válaszadásában erõsen támaszkodik a vizuális információkra. lovacska voltál?” kérdésnél tagadólag fejét ingatja és késleltetetten utal vissza az elhangzottakra: „indiánlány”. Mindezek hozzájárulnak ahhoz. A nyelvi fejlõdés igen lassú üteme miatt intézetünkben neurológiai vizsgálatot végeztünk. pohárból) a miben. Minthogy a feladatsor a verbális memória és a komplex nyelvi struktúrák megértési képességérõl nyújt információt. poháron (a bal oldal). A rendelkezésre álló anamnesztikus adatok alapján úgy tûnik.és korai posztnatális ártalom következményének tekinthetõ. A „Hol? Hová?” kérdéseket helyesen értelmezi. A kisgyermekkorban lezajlott magas lázzal járó megbetegedés tüneti képe alapján felmerül egy rohamosan lezajló. illetve alatt-között-mögött-mellett-elõtt nyelvi elemek helyett szótévesztéses. amely különbözõ színû. és a szituatív beszéd szintjén fogalmazza meg a helyzeteket: (pohárba) jobb oldal. illetve a kívülálló számára bizarrnak tûnõ válaszokat ad. Hová teszem a kék négyzetet? (a szekrény elé) az elõbb Hová teszem a piros kört? (a szekrény mögé) hátul Hová teszem a piros négyzetet (a szekrény mellé) balra Hol van a zöld kör? (a két szekrény között) középen Hol van a piros négyzet? (a szekrény mellett) mögött elején A „Honnan?” kérdéscsoportra nem tud választ megfogalmazni. Emiatt fáradékonnyá válik. Pl. Majd a „Ló. (pohárra) a fönt magas. elveszti a helyzetek feletti kontrollját. a „helyhatározók” vizsgálatánál (pohárba. Az V. formájú és méretû zsetonok azonosításán keresztül az egyre bonyolultabb szintaktikai-grammatikai szerkezetek felismerésének képességét vizsgálja. amely a „Hol? Honnan? Hová?” kérdésekre várja a helyrelációkat jelölõ nyelvi formák alkalmazását. gesztusokkal kísért megbeszélésénél inadekvátan válaszol: „ló”. Judit válaszai a relációs szókincs hiányosságára hívják fel a figyelmet. szubtesztben egy esetben sem ad értékelhetõ megoldást. A kislány a helyzetek nehézségével tisztában van. A „Névutóhasználat vizsgálata” szubtesztben. Figyelmét a beszélõvel való kontaktus folyamatos fenntartása erõsen megterheli. ezeket kompenzálni. hogy milyen jelmeze volt. Judit maximálisan. Amennyiben azok kevéssé segítik. hiba nélkül teljesíti. pohárról. pohárra. ezt a szót nem érti. mibõl segítõ kérdések vezetik. kérdésekre adott válaszai inadekváttá válnak. mirõl. amely a magasabb nyelvi szintek értelmezésének és használatának jelenleg is fennálló súlyos fokú elmaradásra utal. hétköznapi élethelyzetekben idõnként tévesen cselekszik.

Szakközépiskola és Gimnázium diszlexia tagozatán. fiútestvére két évvel fiatalabb. A magasabb osztályokban fõleg a szövegértés jelentett számára problémát. a félve említett értelmi fogyatékosság nem játszik-e szerepet. hogy problémájának feltárása nagyrészt pedagógiai diagnosztikai eljárásokon alapul. 23 . Beszédének diszgrammatikus elemei jelenleg is fennállnak. akik kifejezetten aggódtak azért. hogy nyelvi zavara következtében az anyanyelv. Rita ma 22 éves. és az elmúlt tanévben szerzett érettségi bizonyítványt az Eöveges József Szakiskola. ennek eredményét nem tapasztalják. a kislánnyal igen sokat foglalkoznak. nyelvi problémája továbbra is egyéni bánásmódot. Jelenleg gimnáziumi tanuló. sok segítséget igényel. hogy Rita problémájában – születési nehézségeinek ismeretében – értelmi fejlõdési zavar. Sikeres iskolai beilleszkedésének feltétele a tanítóval és logopédussal történõ folyamatos együttmûködés. Meg kell jegyezni. Kiváló értelmi képességei és az akadémiai ismeretek elsajátításában a nyelv mellett meghatározó szerepet játszó vizuális-téri képességrendszer kompenzáló szerepe. az olvasás. Bizonytalan volt abban. A diszlexia-reedukáció segítségével megtanult olvasni. Várható. már folyamatosan beszél. ESET Az expresszív-motoros fejlõdési diszfázia maradványtünetei ifjú korban Rita fejlõdését 4.5 éves korában végeztük el beszédfejlõdésének nagyfokú elmaradása. akik maguk is pedagógusok. helyesírás tantárgyakban hosszabb távon tanulmányi nehézségekkel fog küzdeni. A tanköteles korú gyermeknél – további. amely az agyi érés és fejlesztés együtthatása következtében csak hosszú távon kompenzálódhat. RÉSZ A kislány állapotát feltáró vizsgálatot az anya kezdeményezésére 4. Judit folyamatos szülõi és logopédiai támogatás mellett elvégezte az általános iskolát. ez indokolja. hogy a gyermek képes lesz-e iskolába lépéskor a folyamatos beszéd használatára és általános iskolai tanulmányok folytatására. Ha ez a lehetõség nem kínálkozik. 1.enchephalitises állapot lehetõsége. A nagyszülõkkel együtt élnek. A gyermek rendezett családi körülmények között nevelkedik. Rita pedagógus szülõk gyermeke.5 éves korától van alkalmunk nyomon követni. hogy óvodáskori vizsgálatának idején a diagnosztikus eljárások lényegesen korlátozottabbak voltak. valamint a szándékos figyelem fejlettsége segíteni fogják a nehézségek leküzdésében. írás. Rita számára nem nyílik lehetõség középiskola tanulmányok folytatására. lassú fejlõdési üteme miatt. 3. mint napjainkban. rendszeres logopédiai megsegítés mellett – az anya szándékának megfelelõen az általános iskola elsõ osztályába történõ beiskolázást javasolunk.

mondókát. amely tornáztatás eredményeként fokozatosan rendezõdött. magát fõleg kiáltás-jellegû hangadással. spontán induló. A verbális instrukciókat helyesen követi. aluszékony csecsemõ volt. futásnál a karok és lábak összerendezett mozgása hiányos. „repdesõ” mozgással próbálta kifejezni. kérek.és ágytiszta lett. szókincse alig gyarapodik. torony építése. A Bender-A teszt szerint 4 éven gyenge szinten teljesít. A felszólításokat megérti. idõre. Az artikuláció vizsgálata szerint szavakat utánmondásra nehezen érthetõ. 24 . nehéz. mamama. kis meséket szívesen hallgat. jól motiválható. Montessori-tornyot helyesen rak fel. Beszéde nehezen érthetõ. Keveset gagyogott. Négyéves korától kezdett szavakat mondani (apa. mama. az átlagövezetbe tartozik. kihagyja. babázás. Színeket. lépcsõn váltott lábbal. mivel a mássalhangzók nagy részét nem tudja képezni. gyakori bennük a firkaszerû elem. Mozgása darabos. oxigénbelélegeztetéssel élesztették.Rita fõleg gesztusokkal. hangadása a második félévben vált intenzívebbé. Rita szó. így minden szándékát ki tudja fejezni. kommunikatív. A beszédre odafigyelt. orr) összerendezetlen. erre tanították. kézfogás) megy. Emberalak-ábrázolása hiányos (lábak. 16 hónaposan tette meg az elsõ önálló lépéseket.és mondatértékû beszéde kialakulatlan. jobb válla beszorult. zavartalan terhességébõl. A kislány féléves korában tudott hátáról hasra fordulni. Rajzaiban emberalak ábrázolás kezdeményei négyéves kora elõtt jelentek meg. ez. Vizsgálataink szerint Rita testileg jól fejlett. beszédértése jó. hoppá). hangadással fejezi ki magát. majd a szülés folyamatában eltört. elhúzódó szüléssel 3600 g testsúllyal született. éleszteni kellett. barátságos. tíz hónaposan felült. RQ 84: Összértelmi teljesítményéhez viszonyítva ezt részben testsémazavarra. Hozzá intézett kérdésre ujjain megmutatja életkorát. Nem sírt fel. kockából ház. egyéves korára a nagymozgások szintjén nyom nélkül megszûnt. hallása – audiometriás vizsgálat eredménye alapján – ép. formát egyeztet. hogy beszédnehézségei nem korlátozzák szándékainak kifejezésében. motorosan gyengén kivitelezett. a hangzók többségét nem tudja képezni. Baloldali alsó és felsõ végtagi parézisét a megszületéskor kialakuló enyhe agyvérzés maradványtünetének tekintették. elemi ábrafelfogása tremoros jellegû. részben motoros koordinációs zavarra utaló jelzésnek tekintjük. azokat szívesen teljesíti. de támaszt keresve (korlát. rajzai egyre felismerhetõbbek. Szopni nehezen tudott. A könyveket érdeklõdve nézegeti. torz szóalakokkal mond. élénk mimikával. IQ 104. Szomatikusan fejlõdése megfelelõ volt. bizonytalan vonalvezetésû motoros kivitelezéssel társul. Játékos feladathelyzetbe bevonható. A Snijders–Oomen nem-verbális tesztben korának megfelelõ szinten teljesít. Az anamnesztikus adatok szerint Rita az anya II/1. majd felállt. 3-4 elembõl álló formákat kitartó próbálkozást követõen összerak. 3 évesen szoba. jól együttmûködõ gyermek. Játéka rakosgatás. Úgy látszik. hangszíne elmosódott. formatáblába azokat biztonsággal elhelyezi. Fekvési rendellenesség miatt elakadt a szülõútban.

Ismételt kapcsolatfelvételre hosszabb idõ elteltével. Íráshibái és a diktálás utáni írás rendkívül lassú tempója miatt igen nagy problémát jelentett számára a jegyzetelés. Rita 16 éves korában.és finommozgások területén mozgáskoordinációs zavarral. Fejlõdését nyomon követjük. gondozását a helyi intézmények látták el. szótöredék. diszartiás jellegû artikulációs zavarban nyilvánul meg és a nagy. 5. a gyermekközösségbe jól beilleszkedett. rendezett személyiségû. logopédiai fejlesztése megkezdõdött. A logopédus a család és az óvónõk együttmûködésével elõsegítheti a kortárskapcsolatok harmonikus fejlõdését. ü-û hangok hangzás és idõtartam szerinti hibás ejtése figyelhetõ meg. különös tekintettel arra. Nehézséget okozott számára a fõnévi allomorfok használata. amit mond. hogy késõbbi munkájában a betegek nehezen fogják érteni azt. A fentiek értelmében javasoljuk. értelmi fejlettsége alkalmassá teszi. A Peadody-teszt szerint passzív szókincse életkori szintjén a „fejlett szókincs” kategóriájába tartozik.-és testséma fejlesztésnek.utánozni. valamint a grafomotoros készség fejlesztésének is hangsúlyt kell kapni. enyhe fokú testséma zavarral. a beszédelmaradással összefüggõ kommunikációs nehézségek csökkentését. A fõ problémát azonban igen lassan javuló hangejtése okozta. az általános iskola befejezését követõen került sor. Fontosnak tartjuk felvételét normál óvodai gyermekközösségbe. amelyet még további két éven keresztül a pöszeség és diszlexia terápiája kísért. mondatértékû beszéd teljes hiányában. Egyéves késéssel a helyi általános iskola elsõ osztályában kezdte meg tanulmányait. továbbá a szakmai anyagok elolvasása és feldolgozása. segédápolónak tanult. Óvodáztatását a középsõ csoport szintjén tartjuk indokoltnak. amely beszédének megértését a kívülállók számára nehezen érthetõvé tette. A logopédiai kezelés hatására beszédfejlõdése felgyorsult. RÉSZ A vizsgálatban leírtak alapján Rita óvodai elhelyezése megtörtént. Logopédiai terápiájában a mozgás. a grafoperceptív funkció zavarával társul.6 éves korára jó szókinccsel. Vizsgálataink szerint a pszichoszomatikusan korának megfelelõen fejlett. átlagos intelligenciájú gyermek fejlõdési zavara az expresszív-motoros fejlõdési diszfázia tüneti képének felel meg. hogy Rita logopédiai fejlesztése a beszédindítás módszereinek megfelelõen mielõbb kezdõdjön meg. 25 . diszgrammatikus mondatokban beszélt. amelyre rendezett magatartása. 2. Az iskolában és otthon sok segítséget kapott. az alanyi és tárgyas ragozás helyes alkalmazása. minthogy iskolakezdése – beszédállapota miatt – egyéves felmentést követõen indokolt. az összefüggõ. aktív szókincse rohamosan gyarapodott. Fejlõdési zavara perinatális sérülés következményének tekinthetõ. Fejlõdésérõl az anya több ízben beszámolt. ö-õ. aktív szókincse ezzel szemben mintegy 30-40 szó. Ekkor speciális szakiskolába járt. a magánhangzók esetében a-á. amely jó szintû beszédmegértés mellett az aktív-passzív szókincs nagyfokú diszkrepanciájában. Magyartanárnõje pedig felvetette ismételt beszédjavításának szükségességét.

Jób megem egy mapos kövan sütkerezni Írásában túlnyomóan akusztikus. Hangszíne torz. zöngétlenítésben. Aktív szókincse a felnõtt MAWGYI szókincs-részpróbában korának megfelelõ szintû. Mivel írás közben gyakran mérlegel. tõr) pontatlan magánhangzóejtésben (a-á) nyilvánulnak meg. dallamtalan. mos sír bab szív ágy szem dob zsák gép busz dob szív mos gép + + + + + em/em + zsáf/+ + -/+ + + + kép/+ meggy síp bot száj gyík szék busz só kút szög szék bot gyík száj + +/+ +/+ száv/+ gíp. Én semi pencsert semmenek be a vizbe. Intelligenciavizsgálatától – az iskoláztatására és korai intelligenciavizsgálatára vonatkozó adatok alapján – eltekintettünk. Az írott nyelvhasználat a beszélt nyelvi nehézségeknél is nagyobb fokú zavart jelez. elveszti a szöveget. tör. írása lelassul.Az általános iskolát elsõsorban az anyanyelvi tárgyakból nyújtott teljesítményei miatt gyenge-közepes eredménnyel végezte el. Két kacsa totyok hapokva a tó féle. összképében „nagyothallás-jellegû”. Kiejtése diszartriás jellegû artikulációzavar tüneteit mutatja. aktív szókincse megfelelõ volt. beszédészlelési és megértési képességének vizsgálatát – eltekintve a teszthatárt meghaladó életkortól – a GMP-teszttel elvégeztük. egyenetlen. nehezen érthetõ.csíp/gíp + + sóv/+ +/+ szöv/szöv szív/év +/+ ív/gíp/gyíp +/+ 26 . vizsgálata a beszélt és írott nyelvi teljesítmények felmérésére irányult. mely a hangszínre és a hangadásra egyaránt kiterjed. Sopcs mári csa csapcsolnak fürdenek bene. kihagyások. kisebb mértékben vizuális tévesztések. Bár a betüket ismeri. rekedtes. a magán és mássalhangzók hosszú-rövid alakjának rendellenes ejtésében (vet-vett. azokat tollbamondás utáni írásnál helyesen alkalmazni nem tudja. Bár kiejtési hibái kellõ alapot nyújtanak diszlexia-tipikus tüneteinek fennállásában. írásképe kissé rendezetlen. betoldások. Hanghibái valamennyi zöngés hang hibás ejtésében. fogalomértelmezései helyesek. egyaránt elõfordulnak. Az artikulációs zavar jelzõtünetei már az óvodáskori vizsgálat idején is megfigyelhetõek voltak. Emiatt beszéde aritmiás. elmosódott. Rita folyamatos beszéde grammatikailag helyesen szerkesztett mondatokból állt. A bogyuket teleszedik picsi halokal meg békalencsével Konyu negtek kondoja a gyík a tó parton.

a rossz kiejtésrõl szerzett akusztikus információk visszacsatolása pedig folyamatosan rontotta a fonémaészlelési képesség fejlõdését. -betoldás jellemzi. A beszédészlelési zavar fennmaradása elõsegítette az írott nyelvhasználat súlyos zavarának kialakulását és a fejlõdési diszlexia tünetegyüttesét hívta elõ. Könnyû nektek gondolja a gyík a tóparton. megfelelõ vizsgálóeszköz hiányában az észlelés-kiejtés közötti kapcsolat tisztázására nem volt lehetõség. a dichotikus hallásteszt jobb oldali preferenciát jelez. és a tetõ árat lelakja…A római út csodalatos és gyönyörû volt. Artikulációs zavara maradandónak tûnik. 27 . -megkülönböztetési nehézségei vannak. Diszgrammatizmusa az írott nyelvben enyhe formában továbbra is megfigyelhetõ. az összetett szavaknak csak az egyik felét azonosítja. megtanult a hangokra tudatosan figyelni. A nyelvi zavar tüneteinek befolyásolásában a logopédiai kezelés többéves elmaradása is szerepet játszik. hogy a Jozska bacsi kivesz az erdi házat és a tetõt mivel rosz megcsinaltata. Feltételezzük. Két kacsa totyog hápogva a tó féle. A fenti eredmények azt jelzik. hogy az artikuláció neuromotoros kontrolljának sérülése meghatározó szerepet játszik a hangképzési hibák meglétében. hangkihagyás. ritmust hibásan ad vissza (GMP 14). amelyeket csak figyelmeztetésre vesz észre. hogy Ritánál a fejlõdési diszfázia tünetei a beszélt nyelv magasabb szintjein jól kompenzálódtak. újbóli logopédiai megsegítése lehetõséget nyújthat a meglévõ nehézségek csökkentéséhez. Zsupz máris pancsolnak fürdenek benne. Fejlõdési diszfáziájának maradványtünetei enyhébb formában megfigyelhetõk az írott nyelvhasználat szintjén. Bár kiejtési hibáit megszüntetni nem lehetett. fonéma-felismerési. „Úgy néz ki. Óvodáskori vizsgálatának idõszakában. hogy teljesítménye messze elmarad (60-70%) a 7 éves korban 100%-osan elvárttól. Rita másfél éven át tartó logopédiai kezelést követõen sokat változott. nem értelmezi azokat. Mama és papának fárasztó volt…legnagyobb élményt nekem a pápalátogatás jelentet…Rómában gyönyörû templomok és épületek látható…” Alkalmanként fogalmazásaiban diszgrammatikus mondatok jelenek meg. amelyek a centrális eredetû artikulációs zavar fennállását valószínûsítik. Megerõsíteni látszanak ezt a GMP egyéb szubtesztjei: az értelmetlen hangsorokat sok hibával azonosítja (GMP 10). A bögyüket teleszedik pici halakkal meg békalencsével.szem bab zsák busz ház sír em/em + zsáv/zsáp + áv/+ + só meggy szög kút síp busz só/+ +/+ szöv +/+ +/+ +/+ Kiderült. Súlyos fokú beszédészlelési zavara miatt együtt jár a fejlõdési diszlexia-diszgráfia tünetegyüttesének fennmaradásával.

(A véletlenszerû kiválasztás ellentmond a szakirodalom adatainak. arra ráépültek az írott nyelv zavarai. a lexikai-grammatikai és szemantikai szinteken nagyobb életkorban is fennmaradtak.) Közös sajátosságaik mellett sok szempontból különböznek egymástól. de a funkcionális mûködés szintjén fonéma felismerésének hiányosságai teljesen nem szûntek meg. Teljesítményei a gyakorlás hatására sokat javultak. Juditra pedig nem jellemzõ. Ez a különbözõség jól szemlélteti azt a sokszínûséget. egy évvel késõbb). Rita esetében maradandó. Jobb nekem egy napos kövön sütkérezni. 28 . amelyet általában pöszeségként értelmeznek és kezelnek. Bori és Rita esetében az expresszív beszéd zavarának tünetei közé tartozott a kiejtés rendellenessége. jó intellektusa és érett személyisége hozzásegítette ahhoz. hogy védett iskolai környezetben sikeresen leérettségizzen.Én semmi pénzért se mennék be a vízbe. Judit nehézségei a receptív beszéd területén kifejezettek. Gyógymasszõrnek készül. ÖSSZEFOGLALÁS Eseteink a fejlõdési diszfázia különbözõ megjelenési formáit mutatták be – mindhárom esetben lányoknál. Borinál ez az iskoláskorra teljesen rendezõdött. amely szerint a diszfázia rendszerzavar. mérés. A funkciók hiányos szervezõdésének bázisán felépülõ képességrendszer zavarának legsúlyosabb megjelenési formája a vizuális információfeldolgozás területén a legkifejezettebben Borit érintette. ezeket az írásban is képes alkalmazni. amely a diszfázia tüneti képét jellemzi. Borinak és Ritának ilyen nehézségei nincsenek. ún. amely egyúttal kompenzációs lehetõséget is teremtett számára. amelynek kialakulásában elsõdlegesen a biológiai fejlõdést befolyásoló különbözõ tényezõk játszanak szerepet. hogy a beszélt nyelv zavarai mellett. Bár fiatal életkorban ezen a területen Rita küzdött a legnagyobb nehézséggel. a fejlõdési diszlexia tüneti képének megfelelõen. miszerint az elõfordulási gyakoriság – hasonlóan más beszéd-rendellenességekhez – 3:1 fiú-lány arányt tükröz. Borinak erre nem nyílt lehetõsége.és idõtartambeli különbségeit. Mindhárom esetben nyomon követhetõ a tüneti kép átalakulása. tanulási iránti motivációja. Teljesítménye ezért is hullámzó. Judit ezen a területen bizonyos képességelõnnyel rendelkezett. fáradt állapotban. Önkontrollja. Ritánál pedig az óvodáskori funkciófejlõdés idõszakában fokozatos kiegyenlítõdés történt. hármuk közül õ az. a kognitív funkciók bázisán felépülõ nyelvi rendszer hierarchikus-strukturális szervezõdésének zavara. aki a legjobb színvonalú verbális teljesítménnyel rendelkezik – kiejtési problémáit kivéve. (lásd GOH 2. Felismeri a hangzók ejtés. Ez alátámasztani látszik azt a felfogás. frontos idõben romlik. amely az iskolásba lépéskor azt eredményezte.

családgondozás Megsegítésük hozzájárul a verbális típusú tanulási zavarok számának. 4 éves kor után. AZ ELLÁTÁS KÜLÖNBÖZÕ FORMÁI A KÖZOKTATÁSBAN – logopédiai tanácsadás és irányított családi nevelés. gyermekszakorvosi ellátás. – logopédiai osztály/beszédjavító általános iskola. Ennek fõ szempontjai a következõk: LOGOPÉDIAI IRÁNYULTSÁGÚ KOMPLEX ELLÁTÁS A logopédiai munkát segítõ szakemberek együttmûködése a nyelv. a eredmények számszerû és minõségi elemzése 7. Egyéb teljesítmények és képességek vizsgálata. 5. hanem a fejlesztés és segítségnyújtás biztosításának alapvetõ feltétele. Judit. – logopédiai óvodai fejlesztés és ellátás. tanítói.A fejlõdési diszfázia felismerése. – ambuláns egyéni. – normáltantervû és speciális tantervû általános iskola. amint Bori esetében láthattuk. illetve megfigyelése Bori. mint ahogy Judit és Rita esete bizonyítja. Rita és a hozzájuk hasonló gyermekek hosszú távú megsegítést igényelnek. grammatikai teszt 8. gyermekneurológia. a funkciófejlõdés magasabb szintjén már jól körülhatárolható.és beszédfejlesztõ pedagógiai. fejlesztõpedagógiai. Komplex gyógypedagógiai pszichológiai vizsgálat A fejlõdési folyamat alakulásának nyomon követése Vizsgálatok az értelmi fejlõdés alacsony szintjén Intelligenciavizsgálat nem-verbális (SON) intelligenciavizsgáló eljárással Az intelligenciastruktúra elemzése Az expresszív és receptív beszéd vizsgálata. Juhász–Bittera-féle megkésett és akadályozott beszédfejlõdés vizsgálata. GMP-teszt. óvodapedagógiai. – középiskola AZ – – – – EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS ELLÁTÁS KÜLÖNBÖZÕ FORMÁI fül-orr-gégészet. késõbbi kihatásuk következményeinek csökkenéséhez. illetve kiscsoportos logopédiai fejlesztés / integrált óvodai elhelyezés. artikuláció vizsgálat. 2. Token-teszt. A diagnosztikus kritériumok a következõk: 1. 3. audiológia. pszichológusi és orvosi munka területén. A vizuoperceptív organizáció vizsgálata 9. tanári. fiatal életkorban nem egyértelmû. 29 . PPL-teszt. A pontos diagnózis megfogalmazása számukra nem a stigma kifejezése. Diszlexia-diszgráfia irányultságú pedagógiai teljesítmények és képességek vizsgálata 10. 4. Peadody-teszt. 6.

Marton Ildikó–Gereben Ferencné: Diszfázia–felismerés–esélynyújtás. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképzõ Fõiskola.): Fejlõdési diszfázia. Budapest. 1995. 1986. évf.IRODALOM Benton. 2002. Budapest. XVI. I. A Tübingeni Lurija-Christensen neuropszichológiai vizsgálatsorozat alkalmazásának tapasztalatai óvodáskorú fejlõdési diszfáziás gyermekeknél. In: Gerebenné Várbíró Katalin (szerk.: Fejlõdési diszfáziás gyermekek kognitív teljesítményei. 43–59. 1995. képzési feladatainak tükrében) 85–93. Különszám (Az esélyegyenlõség a gyógypedagógia és a szociális munka kutatási. Gyógypedagógiai Szemle XXIX. Pléh Csaba: A gyermeknyelv fejlõdésének és kutatásának modelljeirõl. 30 . A fejlõdési diszfázia neuropszichológiai megközelítésben. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképzõ Fõiskola.): Fejlõdési diszfázia. Gerebenné Várbíró Katalin (szerk. Pszichológiai Tanulmányok.