SZAKSZOLGÁLATI FÜZETEK

GEREBEN FERENCNÉ

A fejlõdési diszfázia és diszlexia tünetegyüttesének szerepe az iskolai pályafutás alakulásában három eset gyógypedagógiai pszichodiagnosztikai vizsgálatának tükrében

IV

Készítette:

GEREBEN FERENCNÉ PH.D.
ELTE Gyakorló Gyógypedagógiai és Logopédiai Szakszolgálat, Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság és Országos Gyógypedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény

Lektor:

NAGYNÉ DR. RÉZ ILONA

Felelõs szerkesztõ: HIDALMÁSI ANNA Tervezõszerkesztõ: DURMITS ILDIKÓ Fotó:

PINTÉR MÁRTA
Mozgásjavító Általános Iskola archívumából

Kiadja: Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány Felelõs kiadó: Tóth Egon

A kiadvány megjelenését az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatta.

ISBN 978-963-87487-1-3

GEREBEN FERENCNÉ A FEJLÕDÉSI DISZFÁZIA ÉS DISZLEXIA TÜNETEGYÜTTESÉNEK SZEREPE AZ ISKOLAI PÁLYAFUTÁS ALAKULÁSÁBAN HÁROM ESET GYÓGYPEDAGÓGIAI PSZICHODIAGNOSZTIKAI VIZSGÁLATÁNAK TÜKRÉBEN Budapest. 2007 .

. . . . . . .18 3. . . . .12 2. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Expresszív-motoros fejlõdési diszfázia enyhébb fokú artikulációs zavarral . . . .23 Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . .11 3. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3. .2. . . .28 Irodalom . 7 1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Expresszív-nyelvi diszfázia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .11 3. . . . . . . . . . . . . . . . . .30 . . . . . iskoláskori következményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .10 3. . . . . . . . . . . . .10 3. . . . . . . . . . Egyéb kritériumok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 2. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .TARTALOM Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . eset: Receptív-expresszív diszfázia óvodás-. . . . . . . . . . . . . . . .3. . . . . . 9 3. . .1. . . . . . eset: Az expresszív-motoros fejlõdési diszfázia maradványtünetei ifjú korban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Expresszív diszfázia . . . . . . . . Diagnosztikus támpontok . . . . .1. . . . . . . . . . . . . . . . . . A fejlõdési diszfázia tipológiája . . .1. . . . .12 1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . eset: Az expresszív-motoros fejlõdési diszfázia dinamikájának változása az óvodáskori és iskoláskori fejlõdés nyomonkövetésének függvényében . . . . . . . . . . . . . A receptív (szenzoros) diszfázia . . . . . . .2. . . . . . . . Expresszív-motoros fejlõdési diszfázia diszatriás jellegû artikulációs zavarral . . . . . . 8 3. .10 3. . . . A fejlõdési diszfázia értelmezése . . . . . . . . . . . . .1. . . . .

a nagy. amely – bár elsõdlegesen a nyelvi rendszert érintõ tünetekben nyilvánul meg – nem értelmezhetõ csak a nyelv szempontjából. hogy a diszfázia komplex nyelvi-kognitív zavar. 1986) enyhített kognitív hipotézise értelmében – amely széles körû pszicholingvisztikai kutatások eredményeként vált ismertté – a nyelv a kognitív folyamatok bázisán. a nyelvi rendszer fonológiai. A gyermekkori nyelvi zavarok egyik speciális megjelenési formája a fejlõdési diszfázia jelensége sok évtizede áll a gyermeknyelvkutatással és a gyermekkori fejlõdési zavarokkal foglalkozó tudományterületek érdeklõdésének középpontjában. különbözõ irányultságú pszichológiai és orvosi kutatások nyomán igen sok új ismeret fogalmazódott meg a fejlõdési diszfázia jelenségérõl. változatos tüneti kombinációban megjelenõ nyelvi zavar nem egyszer igen jelentõs tanulási. érthetetlen vagy a protoszavak hiánya miatt kialakulatlan beszéd formájában már a korai nyelvfejlõdés idõszakában feltûnhetnek.és szemantikai szintjén különbözõ súlyosságú. vizuális téri észlelés. A Tübingeni Lurija–Christensen neuropszichológiai teszttel óvodáskorú diszfáziás gyermekekkel végzett hazai vizsgálatok eredményei is igazolják (Marton– Gereben. az érintett gyermekcsoport nyelvi és kognitív képességeinek alakulásáról Benton (Gerebenné. A FEJLÕDÉSI DISZFÁZIA ÉRTELMEZÉSE A gyermekkori nyelvi zavarok egyfajta megjelenési formája. amelynek tünetei sivár gagyogás. a nyelvi rendszer valamennyi szintjét 7 . a verbális típusú tanulási zavarok megjelenésével jár együtt. A klinikai tapasztalatok szerint a nyelvi zavarok jelentõs része fejlõdési eredetû: a korai fejlõdés idõszakában. felhívják a figyelmet a nyelvfejlõdés normális alakulástól nagyfokban eltérõ jellegére. harmonikus fejlõdésének. 2002). a fejlõdési diszfázia az (developmental dysphasia) angolszász nyelvterületrõl származó. 1. vagy a rövid távú akusztikus és kinesztetikus emlékezet. de saját belsõ törvényszerûségeitõl meghatározva fejlõdik. Tünetei a receptív és expresszív beszéd területét. így többek között a taktilis-kinesztetikus észlelés. beilleszkedési nehézségekkel.és kismozgások szabályozása. A nyelvi hiányosságok fennállása mellett érintettek a nyelven kívüli kognitív funkciók. tanulási sikerességének alapvetõ feltétele. tüneti képének feltárása a gyermekek késõbbi. akiknek problémáját a beszédfejlõdés késése. Cromer (Pléh. elmaradása idézi elõ. 1995). a hiányosan szervezõdõ kognitív és nyelvi folyamatok együtthatásának következtében alakul ki. Az 1960-as évek óta. A jelenség korai felismerése. pszicholingvisztikai irányultságú meghatározás szerint specifikus nyelvfejlõdési zavar. A beszédértés és kifejezés területén. lexikai-grammatikai.BEVEZETÉS A pedagógiai szakszolgálatok munkatársai – köztük a leggyakrabban is talán a logopédusok – gyakran találkoznak olyan gyermekekkel.

A nyelvi rendszer egészének. diszpraxia) az orvosi megközelítés a jelenség neurogén eredetét hangsúlyozza. amelyek szorosan kapcsolódnak a központi idegrendszer biológiai fejlõdéséhez. diszlexia. minthogy a gyermekek tág életkori intervallumban. A háttérben ugyanis olyan funkciók fejlõdésének a zavarát feltételezik. 2. amely a képességek – jelen esetben a nyelvi képesség – fejlõdésének zavarát eredményezi. A BNO-10 a fejlõdési diszfáziát a „pszichés fejlõdés zavarai”-nak kategóriájába sorolja. hogy az ún. a beszédgyengeség és iskoláskorban a diszlexia diagnózisa olvasható a legnagyobb gyakorisággal. változó fejlõdési ütemben és körülmények között sajátítják el a nyelvet.és nyelvfejlõdés zavarai a gyermekkori fejlõdési zavarok között is speciális csoportot alkotnak. diszkalkúlia. Az alapvetõ diagnosztikus nehézséget a normális nyelvfejlõdés egyéni variációitól való elkülönítés jelenti. Bár az életkor elõrehaladásával a tünetek fokozatosan enyhülnek. Az idegrendszer fejlõdését. hogy a legkorábbi fejlõdés idõszakától jelen vannak. valamint a figyelem és az emlékezeti szervezõdés folyamatai. Környezeti tényezõk befolyásolhatják ugyan a jelenségek kialakulását. a funkciófejlõdés korai szakaszaiban. szó és mondatmegértés) érintettsége alapján a tünetegyüttes különbözõ megjelenési formáit figyelhetjük meg. minthogy a fejlõdési zavarok egyes formáit a családi anamnézisek jelzik. hogy a fejlõdési diszfázia és az egyéb „diszjelenségek” esetében biológiai. Ezek a funkciók a nyelv mellett az észlelési – köztük hangsúlyosan a vizuális-téri –. Nem elhanyagolható kérdés ugyanis. „megkésett” beszédfejlõdésû gyermekek többsége a késõbbiekben teljesen nor- 8 . Összességében azt lehet mondani. különösen fiatal életkorban. Más „disz-jelenségek”-hez hasonlóan (diszlália. auditív észlelés. és az egyéni tüneti kép szervezõdésének megfelelõen kognitív funkciózavarok különbözõ formáinak megjelenésével járnak együtt. A fejlõdési zavarokra jellemzõ. Ismeretes. DIAGNOSZTIKUS TÁMPONTOK A beszéd. a diagnózis felállításában. de tünetileg csak a képességfejlõdés meghatározott szakaszában észlelhetõk. Ezeknek értelmezése számos diagnosztikus kérdést vet fel. A fejlõdési dinamika változásának nyomon követése. A nyelvi fejlõdésükben elmaradott gyermekekrõl készített szakvéleményekben a megkésett beszédfejlõdés. a motoros funkciók. illetve egyes rész-területeinek (artikuláció. de döntõ szerepük a tüneti kép szervezõdésében nincsen. hogy a diagnosztikus gyakorlatban a fejlõdési diszfázia diagnózisával ritkán találkozunk. az egyéni tüneti kép és a normál fejlõdés jellegzetességeinek összehasonlítása segíthet a gyakran felmerülõ diagnosztikus nehézségek megoldásában. genetikai és pszichoszociális tényezõk eredõjében kialakuló funkciózavarról van szó. érését befolyásoló biológiai ártalmak mellett nem hanyagolható el a genetikus tényezõk szerepe. diszgráfia. szóképzés. nem ritkán enyhébb formában vagy a meglévõkre ráépülve magasabb életkorban is megmaradhatnak.érinthetik.

Csoporthomogenitásának meghatározó eleme a diszgrammatizmus. Raven) mért intellektuális összteljesítményei – többnyire szórt intelligenciastruktúra mellett – a normál övezetbe. Nem mindegy tehát. kisszámú aktív szókincs). és ennek megfelelõen a fejlõdési diszfázia alábbi két fõ csoportját alkotják. A tünetek meghatározó módon a beszélt nyelv területét érintik. a nyelvi struktúrák hibás szervezõdése grammatikai szinten) kialakulását vonja maga után. Nem elhanyagolható szempont a hallásállapot és a beszédészlelési. A verbális típusú tesztekkel kapott eredmények alapján tehát értelemszerûen merülnek fel a jelzett differenciáldiagnosztikai problémák. verbális típusú tesztekben az intellektuális összteljesítmény alacsonyabb szintjét mutatják. megértési rendszer zavar klinikai tüneteinek differenciál-diagnosztikai elkülönítése. amely különbözõ súlyossági fokú rendellenességeket foglal össze. nehézséget jelent az értelmi fejlõdés elmaradásától. akik verbálisan alulteljesítenek. az expresszív beszéd. illetve a beszédészlelés és megértés. 3. hogy milyen vizsgálóeljárásokkal történik a nyelvi fejlõdésükben elmaradott gyermekek intellektuális teljesítményeinek megítélése. a zavart fejlõdés esetében mennyiségi és minõségi különbségek (aktív és passzív szókincs hiányossága. A fejlõdés dichotóniája ugyanis a fejlõdési késés esetében az egyes funkciók lassúbb fejlõdési ütemét. A hallási feldolgozás zavarai ugyanis befolyásolhatják az expresszív és a receptív beszéd folyamatainak alakulását. mennyiségi mutatóinak változását (pl. Mivel az intelligenciának a verbális képességek is a részét képezik. A FEJLÕDÉSI DISZFÁZIA TIPOLÓGIÁJA A fejlõdési diszfázia – a többi disz-jelenséghez hasonlóan – gyûjtõfogalom. és elsõdlegesen a beszédkifejezés. 9 . de nem magyarázzák a nyelvi fejlõdés olyan mértékû zavarának kialakulását. A klinikai tapasztalatok szerint a diszfáziás gyermekek nem-verbális intelligenciatesztekkel (SON. Egyes szerzõk értelmezése nyomán – fõként német nyelvterületen – a klinikumban a diszgrammatizmust diagnosztikus kategóriaként a fejlõdési diszfázia szinonimájaként használják. az általános fejlõdési elmaradástól történõ elkülönítés is. illetve annak alsó határára esnek. a mentális retardációtól. amely a gyermek kommunikációs képességének feltûnõ hiányosságaiban mutatkozik meg. a receptív beszéd területén fejezõdnek ki. A klinikai kép tisztázását nehezíti a megkésett és zavart fejlõdés.mális fejlõdést mutat. vagy nem képesek teljesíteni az adott életkorban. Azok a gyermekek. mentes minden késõbbi tanulási és beilleszkedési problémától. a megkésett beszédfejlõdés és a fejlõdési diszfázia tüneteinek elhatárolása.

– 3-4 éves kortól nehezen érthetõ. a diszlexia tipikus tünetei. – torz. jó beszédértés. – a rövid távú verbális emlékezet zavara. Elsõdleges azonban minden esetben a beszédkifejezés zavara. – diszgrammatizmus. esetenként csekély vokalizáció.2. – az artikulációs zavar és a diszgrammatizmus (enyhébb formájú) tüneteinek fennmaradása a késõbbi életszakaszokban. vagy azok esetleges érintettsége miatt a beszédészlelés lehet enyhén vagy mérsékelten gyenge. – a rövid távú verbális emlékezet zavara. 10 . – utánmondásra javuló beszédteljesítmények. fokozatos javulása. korlátozottsága. – beszédészlelési gyengeség.1. – verbális típusú tanulási nehézségek különbözõ formái: olvasási. A nyelvi rendszer alsóbb szintjeinek mûködése hibátlan. az artikuláció sérült neuromotoros kontrollja. EXPRESSZÍV-MOTOROS ARTIKULÁCIÓS ZAVARRAL FEJLÕDÉSI DISZFÁZIA DISZATRIÁS JELLEGÛ – 2-3 éves kor között az expresszív beszéd teljes hiánya. beszédkezdemények. amely három típusba sorolható.3. – az aktív szókincs nagyfokú hiánya. hibás hangképzés. – az aktív szókincs hiánya. – beszédészlelési gyengeség.1. – a beszélt és írott nyelvi tünetek lassú. – a diszlexia-tipikus tünetek megszûnésének lehetõsége. kifejezett hangképzési. – jó szintû passzív szókincs. – 3-4 éves kortól igen nehezen érthetõ beszéd. jó beszédértés.1. bébinyelv fennmaradása. – olvasás-. EXPRESSZÍV-MOTOROS ARTIKULÁCIÓS ZAVARRAL FEJLÕDÉSI DISZFÁZIA ENYHÉBB FOKÚ – 2-3 éves kor között vokalizáció. „hottentotta” beszéd. töredékszavak. – jó szintû passzív szókincs. – akusztikomotoros integrációs zavar következtében centrális diszlália. – diszgrammatizmus.1. EXPRESSZÍV DISZFÁZIA Az expresszív diszfáziás gyermekek beszédértése kifogástalan vagy messze meghaladja saját beszédteljesítményüket. 3. írás-. fokozatos javulása. ejtési nehézségek. helyesírászavar. – a beszélt és írott nyelvi tünetek lassú. – idegen nyelv tanulásának nehézsége. megszûnése. – utánzásra nem javuló hangejtés. 3. helyesírási gyengeség. megszûnése.

2. A beszédkifejezés zavara itt is része a jelenségnek. fonéma-felismerési. hibátlan artikuláció. szómegtalálási. sivár spontán beszéd. centrális diszlália tünetei. megkülönböztetési zavarok. 11 . kérdésekre inadekvát válaszadás. echolália. tiszta. – a rövid távú verbális emlékezet zavara. helyesírási gyengeség. EXPRESSZÍV-NYELVI DISZFÁZIA – hibátlan kiejtés és beszédészlelés vagy kisfokú ejtési és beszédészlelési nehézség. – idegen nyelv tanulásának nehézsége. illetve enyhe fokú artikulációs zavarok. – mondatszerkesztési hibák fennmaradása.1. helyesírási gyengeség. Ez a klinikai kép az alapja annak a jelenségnek.3. de elsõdleges a beszédértés és beszédészlelés zavara. értelmetlen szóképzõdmények. – szómondatok. – verbális típusú tanulási nehézségek különbözõ formái: olvasási. beszédgyengeség a késõbbi életszakaszokban. szórendi problémák). – verbális típusú tanulási nehézségek különbözõ formái: olvasási.és mondatmegértési zavarok. 3. szó. – a diszlexia-tipikus tünetek megszûnésének lehetõsége. szövegszerkesztési nehézségek.– az artikulációs zavar és a diszgrammatizmus (enyhébb formájú) tüneteinek fokozatos megszûnése a késõbbi életszakaszokban. amelynek súlyos megjelenési formájára korábban a szakirodalom az akusztikus agnózia. instrukciók követésének (feltûnõ) nehézsége. helyesírási gyengeség. szósaláták. szituációhoz kötött beszédértés. – idegen nyelv tanulásának nehézsége. vagy igen jelentõs beszédmegértési nehézségekkel küzd. – kifejezett diszgrammatizmus (hibás ragozás. 3. A RECEPTÍV (SZENZOROS) DISZFÁZIA A receptív (szenzoros) diszfáziás gyermek a fentiekkel ellentétben nem érti a beszédet. – verbális típusú tanulási nehézségek különbözõ zavarai: olvasási. illetve hallónémaság elnevezéseket használta. Jellemzõi: – – – – – – – – – auditív észlelési zavar. kommunikációs helyzetekben vizuális-mozgásos információforrások keresése. névelõk elhagyása. – idegen nyelv tanulásának nehézsége.

Amikor Bori 3 éves lett és még csak néhány szava volt. Mozgásfejlõdése lassúbb ütemû: önállóan felülni 8 hónapos. hogy Bori beszédének színvonala elmarad ahhoz. Az anamnesztikus adatok szerint Bori az anya I/1. Aggódik a kislány további fejlõdésének alakulása miatt. Beszédfejlõdése mozgásfejlõdéséhez hasonlóan lassúbb ütemû: a 4 hónapos korban kezdõdõ gagyogást és az egyéves kori szókezdeményeket követõen.és ágytiszta. 1. az anya logopédushoz fordult. Ez nem okozott említésre méltó problémát. 5 hónapos koráig szopott. sem az óvónõk nem osztják. ESET Az expresszív-motoros fejlõdési diszfázia dinamikájának változása az óvodáskori és iskoláskori fejlõdés nyomon követésének függvényében 1. Babázik. egyéni fejlõdési sajátosságnak tartják. EGYÉB KRITÉRIUMOK – átlagos intelligencia. Szoba. állni 10 hónapos korban tudott. kétéves koráig 12 . egyre többet játszik egyedül. emocionális zavarok. a nyelvfejlõdést befolyásoló szociokulturális tényezõk kizárása. a logopédiai foglalkozásokon. – ép hallás. Aggodalmát sem a gyermekorvos. a gyermek a megszületést követõen felsírt. illetve óvodástársaihoz viszonyítva. a korai fejlõdés természetes jelenségének. és úgy látja. burokrepesztéssel. gesztációs héten. 1. B. hogy a köldökzsinór a gyermek nyakára volt tekeredve. A szülést nehezítette. Az elsõ tíz életnapon magzati sárgaság miatt kékfény-kezelést kapott. a kislány nem elég tanulékony a beszéd területén. Biztosan két éves korában járt. a 41.3. szívesen vesz részt. B. jól kezelhetõ gyermek. kiscsoportos óvodás Borit. Az anya beszédfejlõdési elmaradás panasza miatt kezdeményezte a kislány vizsgálatát. – súlyos neurológiai sérülés. A logopédiai terápia eredményeként.6 éves korban indult el önállóan. zavartalan terhességébõl. kockákat rakosgat. az ébrenlét és alvás ritmusa hamar kialakult. Gyermekének beszédfejlõdését összehasonlítva egy azonos korú rokon fiúgyermek fejlõdésével úgy látja. egyre nagyobb kedvvel firkál. RÉSZ Szülõi kérésre vizsgáltuk a 3. sokat aludt. Az anya azonban ezt nem tartja kielégítõnek.5 éves. fejlõdése intenzívebbé vált.3. indított szüléssel. Más területen nem észlel problémát. babakocsit tologat. Nyugodt csecsemõ volt. Rendszeresen foglalkozik a gyermekkel a logopédus útmutatása alapján. amelynek középpontjában a szókincs és a verbális emlékezet játékos fejlesztése állt. 3250 gr testsúllyal született. amelyek az anya jelenlétében zajlanak.

névelõket rendszeresen elhagy (Maci alszik. Beszédében szómondatok használata mellett két-. csigabiga). a Peabody-féle szókincsteszben. autó). harmonikus személyiségû. (Lelet nem áll rendelkezésre. azokat a teljes szöveggel elmondani nem tudja. a közös tevékenységet szívesen fogadja. formatáblába formákat próba-szerencse alapon helyez be. formapersellyel rövid ideig próbálkozik. bébis külsejû. a bébinyelv maradványai (tyúk=pipi. hároméves kora után kezdõdött. egyéb kognitív képességet vizsgáló játékos helyzetet (nagyság. Alapszíneket egyeztet. hangkihagyások. részegész. Helyesen ejtett szóalakok mellett beszédét az inkonzekvens pöszeségnek megfelelõen hangcserék. kapcsolatuk láthatóan szeretetteljes. kognitív fejlettségével kapcsolatos véleményünket a pedagógiai megfigyelésre alapozzuk. a vizsgálat eredménye negatív volt. instrukciók követése megfelelõ. maci=brum-brum). háromszavas mondatkezdemények figyelhetõk meg. Aktív szókincsében sok a kisgyermekes szóhasználat. illetve kreált szóalakok jellemzik (babakocsi. Idegrendszeri eltérésre utaló jel nem tapasztalható. Beszédértése. Problémája miatt a területi gyermek-ideggondozó szakrendelésén vizsgálták. számosság) „nem-nem!” felkiáltással elhárít. 13 . Kiejtése esetenként nehezen érthetõ. utánzásra elemi sémák ábrázolására képes (napocska. egyenetlenebb. ágy =aladó). ép hallású gyermek beszédfejlõdési elmaradása megkésett beszédfejlõdésként értékelhetõ. ápolt. „Bori nem víz kér”). fõleg szóvégi helyzetekben hangelhagyások érhetetlen. óra=tiktak. a szociobilitás megfelelõ szintjével társul. késõbb azonban a hibás ejtés visszatér.). kerítés. a szóalakok ejtése ekkor érthetõbb. mondókák utolsó szavait bemondja. kedves gyermek.aktív szókincse alig gyarapodott. több ízben mandulagyulladás zajlott le. fésüli. harmonikus megjelenésû. A családi anamnézis negatív. szómegértése 3 éves szinten az átlagsáv alsó határán áll. Beszédkésztetése jó. Énekel. ezeket spontán rajzban a firka elnevezése helyettesíti.) A kislány vizsgálata mindvégig az anya jelenlétében történik. A játékos feladathelyzetben az anyáról leválasztható. amelynek képeit érdeklõdéssel nézegeti. Bori testileg megfelelõen fejlett. Rajza firka jellegû. Emiatt a Snijders–Oomen nemverbális intelligenciateszt elemi feladatsorait sem végezzük el. kakaót kínál). Tevékenységét beszéddel kevéssé kíséri. Említésre méltó komolyabb betegsége nem volt. szavakat szívesen utánmond. altatja. a differenciálatlan fogalomhasználat (csin-csin= busz. Baba alszik. A fentieket összefoglalva az a véleményünk. de összképében életkorának megfelelõ kognitív fejlettséggel. villamos. Emberalak ábrázolása kialakulatlan.és posztnatális anamnesztikus adatok a pszichikus fejlõdés lassúbb ütemét nem magyarázzák. Játékában a gyakorló játék mellett szerepjáték elemei figyelhetõk meg (fõz a babának. 8-9 hónapos korban középfülgyulladás. kétszavas mondatok használata a közelmúltban. amely lassúbb ütemû. az anya szerint a kanyaró elleni védõoltás után mozgásfejlõdése lelassult. problémája érési késés következményének tekinthetõ. A peri. ezek között gyakoriak a diszgrammatikus mondatelemek („én csuk ajtó be”. hogy a testileg korának megfelelõen fejlett. gracilis testalkatú.

RÉSZ A területi ellátásra utalt kislány kontrollvizsgálatára öt évvel késõbb került sor. a helyi lehetõségek Bori problémájának megítélését és a további tennivalók megfogalmazását illetõen kimerültek. beszéde sokat fejlõdött. Bori újabb vizsgálatát saját vizsgálati eredményeink és a helyi nevelési tanácsadótól kapott idõközi vizsgálati eredmények. Úgy tûnik.8 éves. Ez azonban a sikeres iskolakezdéshez nem volt elegendõ. Fejlõdését figyelemmel kísérjük. 14 . A logopédus diszlexia-diszgráfia gyanúját vetette fel. az általános iskola 1.A gyermek igen gondos családi környezetben nevelkedik. igen rosszul teljesít fõként az olvasás és írás területén. A nevelési tanácsadó vizsgálata külön kiemeli. mivel úgy érzik. az észlelési képesség és az ábrázoló képesség fejlesztése is hangsúlyos szerepet kapjon. bátortalan. a nevelési tanácsadó szakvéleménye azonban ezt kizárta. 4 éves óvodába járást követõen a nevelési tanácsadó és a tanulási képességet vizsgáló szakértõi bizottság egybehangzó véleménye alapján tanulmányait kompenzáló „elõkészítõ jellegû nulladik osztályban„ kezdte meg. Kifejezõkészsége „igen jó”. A beszédfejlõdési elmaradás szerepét a gyermek további életében csak fejlõdésének nyomon követésével lehet egyértelmûen tisztázni. Az idõben megkezdett és módszereiben megfelelõ logopédiai terápia jelentõsen segíteni fogja a fejlõdési hátrány csökkenését. További fejlõdése szempontjából tehát igen fontos. szívesen és sokat beszél. hogy a 3 éves korban megkezdett és azóta is folyó logopédiai kezeléssel párhuzamosan helyi szinten sok fejlesztési segítséget kapott. A szakértõi vélemények a beszédképesség megítélése szempontjából ellentmondásosak. kontrollvizsgálatát elvégezzük. a helyi szakszolgálatokban elvégzett vizsgálatok Bori problémáját nem magyarázzák. otthon is igen sok segítséget. B. számszerû vizsgálati eredmények nincsenek feltüntetve. támogatást kap. Javasoljuk. a képi összefüggéseket jól felismeri. gyenge színvonalában látják. hogy Bori nem tud beilleszkedni az iskolai közösségbe. Továbbra is gondos. A vizsgálatot az anya és a logopédus együttesen kezdeményezik. a finommozgás-koordináció területén látnak. amennyiben igénylik. Az eltelt idõszak ismeretében kiderül.. osztályát látogatja. A gyermekközösség és a pedagógiai fejlesztés beszédfejlõdését és szocializációját elõnyösen befolyásolja. A szakértõi véleményben diagnózis és BNO-kódok nem szerepelnek. Bori problémáját a pszichológiai vizsgálatok eredményei alapján az intellektuális teljesítmények átlagnál alacsonyabb. Problémát a fogalmi gondolkodás. szókincse megfelelõ. Az anya fõ problémája. hogy továbbra is járjon óvodába. ahová jól beilleszkedett. szeretõ családi környezetben nevelkedik. a matematikai ismeretek. és súlyos tanulási nehézségekkel küzd. vélemények alapján foglaljuk össze. hogy B. 2. hogy ebben az általános kognitív fejlesztés részeként. Bori ekkor 8. a logopédiai megsegítés mellett folyó egyéb fejlesztõ foglalkozások iskolai elõrehaladását nem segítik.

kedves. „most lehet. kisebb mértékben a számolás területén mutatkozó elmaradása miatt nem képes. Az egyébként is túlkoros gyermek számára az anya részérõl erõsen támogatott továbblépés. hallási figyelem fejletlensége miatt javulása lassú. minthogy a vizsgálatok alapján pszichikus fejlõdése az eltelt idõszakban pozitív irányú volt. 10-es számkörben jól számol. (járni=jáni. Szómegtalási nehézségei vannak. az osztályismétlés. beszéde aritmiás. Angliába= Andiába). tollbamondás után írni nem képes. ahol üres van. Bár verbálisan könnyen megnyilatkozik. A korábbi (intézetünkben zajlott) vizsgálatról. életkorának megfelelõ. hogy Ildikó néni lesz az elsõ osztálytanító néni”. helyesírás. továbbá hangbetoldások (dagadt=dagadott). hogy Bori az olvasás. az összbenyomás alapján azonban feltûnnek korábbi beszédhibájának maradványai: hangkihagyások fõként mássalhangzó torlódásos szóalakokban. A logopédus véleménye szerint szókincse bõvült. fogsorzáródási rendellenesség. A vizsgálat idõpontjában. amelyek egyúttal a rosszul ragozott igealakok diszgrammatikus formáit is jelentik. az elsõ osztály befejezéséhez közeledve azonban megfogalmazódik. Ezek láthatóan nem zavarják. „fecseg”. írás. a megkésett beszédfejlõdésként értékelt nyelvfejlõdési problémáról nem történik említés. szívesen beszél. 15 . Hangképzése tiszta. pöszeség (diszlália) diagnózisával kezelték. mondanivalója sokszor összefüggéstelen. fröcskölni=föcsõni. Betû-felismerési nehézségei miatt jelenleg folyamatosan olvasni nem tud.A szakértõi bizottság véleménye – részletesebb indoklás nélkül – ugyanakkor a kommunikációs képesség fejlesztését fogalmazza meg. a közelmúltban jutott el a két-három betûs szavak összeolvasásának szintjére. vékonycsontú kislány. teljesítménye hullámzó. alapvetõen grammatikus beszédmegnyilvánulásai mellett beszédében diszgrammatikus mondatszerkezetek figyelhetõk meg („az övé biciklijével is tudok már menni”. a szavakat. matematikában idõnként a nehezebb feladatokat könnyebben megoldja. írás. az artikulációs mozgások ügyetlensége. Az elsõ. Magatartása kiegyensúlyozott. a vizsgálati helyzetet jól fogadja. hogy beszédtempója lassúbb. Vizsgálataink szerint Bori magas. diszlexia-terápiában azonban – a szakvélemény indoklásának megfelelõen – nem részesült. Jól másol. nyúlánk. „ott lakunk. társalgási helyzetben feltûnik. Ez a dilemma a logopédusban is megfogalmazódott. hogy a tantárgyi követelmények teljesítésére elsõsorban az olvasás. ahol földek vannak”). hibáit nem kontrollálja. illetve a szülõk részérõl teljesen elutasított (speciális tantervû osztályba történõ) áthelyezés lehetõsége merült fel. helyesírás és számolás területén mutatkozó tanulmányi lemaradása ellenére elsõ osztályban folytassa tanulmányait további logopédiai és egyéb fejlesztési segítség mellett. Egyszerû mondatokból álló. sikertelenül befejezett iskolaévet követõen az a javaslat fogalmazódott meg. mondatokat gyakran õ-szerû betoldással indítja. A Peabody-féle szókincsteszt szerint Bori passzív szókincse 8 éves szinten átlagos.

amely „6 éven igen gyenge” eredményt mutat. mintakirakás. hét napjai. hogy teljesítménye – a figyelem zavara miatt – erõsen hullámzó.2 év/IQ: 81. A profilelemzés szerint ez az érték azonban a globális intelligenciával legkevésbé összefüggõ. 1992-ben ÉK:7. a formák. alak-felismerési problémák miatt a „Mozaik” szubteszt feladatait idõn túl teljesíti. Megerõsíteni látszik a fentieket a Bender-B tesztben nyújtott teljesítménye is. mondatismétlés) területén várják el a megfelelõ teljesítményt. és a szerialitás (számismétlés. Az intelligenciastruktúra a formaészlelési képesség (SZK:7. összhangban a Binet-eredménnyel. 16 .5 év/IQ: 91) az intellektuális összteljesítmény alapját képezõ kognitív képességek pozitív irányú átalakulását. A Snijders–Oomen nem-verbális teszttel végzett jelenlegi vizsgálatunk alapján kapott eredmény szerint IQ: 90 (átlagos érték). fogalmak összehasonlítása. az ábrák helyzetének rossz felismerésében mutatkozik meg. A SON-teszt eredményei megerõsíteni látszanak azt a feltevést. B. képsor összerakása. két háromszög összerakása. rombusz. a logikai mûveletek segítik a számolási feladatok elvégzésében mindamellett. de tüneteinek csökkenõ jellegét mutatja. Az intelligenciastruktúra elemzése alapján ugyanis kitûnik. a vizuális észlelés (hajtogatás. dátum. de a gyengébb képességek kompenzációját jól segítõ „Emlékezet” szubtesztben nyújtott jó szintû teljesítménybõl ered (SZK: 9 év).Olvasásában akusztikus és vizuális alapú betûtévesztések (ty-gy-ny. b-d-p. hogy a gyermeknél 3-9 éves kor között azokban a próbákban mutatkozott alulteljesítés. A helyi szintû kontrollvizsgálatok során mért globális intelligencia mutatók változása a képességstruktúra folyamatos átalakulását mutatja. Az 1991-93 között mért Binet IQ változó értékei (1991-ben ÉK: 6. a fejlõdési elmaradás tengelyében álló verbális funkciógyengeség meglétét. A vizuális észlelés korához képes igen súlyos elmaradása a rész-egész viszony hibás megragadásában. történet elmondása. szóanalógia). sz-zs). értelmi fejlettsége – az elsõ vizsgálat alkalmával nem számszerûsíthetõ vizsgálati eredményekkel összhangban – az átlagövezetbe tartozik. Ennek kifejezett jelei a korai fejlõdés idõszakában egyértelmûen még nem voltak felismerhetõek. iránytévesztések.8 év/IQ: 71. betold. 1993-ban ÉK 8. amelyek az akusztikus észlelés (hangfelismerés). hangokat az olvasásban kihagy. a magasabb szintû nyelvi teljesítmények (hármas parancs. rajzi emlékezet). a képsorok sorba rendezését verbalizációval segíti. az „Analógia” szubtesztben SzK: 8 év. hosszabb szavak elolvasására képtelen Számolási képessége az olvasási képességnél jobb. A „Kombináció” feladatainak megoldását. értelmi kérdések. hogy Borinál a nemverbális kognitív képességek zavara is része a fejlõdési diszfázia tünetegyüttesének.3 év) és a kombináció (SZK:7. az irányok. rímek. egyaránt elõfordulnak.3 év) gyengeségét jelzi.

a nyelvi kreativitás (GMP 11). a funkciófejlõdés életkori sajátosságainak következtében nem lehetett egyértelmûen elõre jelezni a késõbbi fejlõdés kifejezett zavarait. Az olvasás folyamatában meghatározó szerepet játszó vizuális és akusztikus szervezõdés zavarai nehezítik a betûk.és mássalhangzó idõtartam azonosítása. a 3-4 éves gyermek szintjének felel meg. a zavartalan olvasási teljesítmény kialakulását és diszlexia-tipikus tünetként értékelhetõek. hangbetoldásból (ész-mész) erednek. Neurológiai kontroll vizsgálata – a pszichológiai vizsgálatok jelzéseivel összhangban – neurogén eredetet valószínûsít a minimális cerebrális diszfunkció tüneteinek megfelelõen. ahol felzárkóztatása és a fejlesztés egyénre szabott formái (diszlexia reedukáció. szóalakok. akusztikus hasonlóságon alapuló (zöngészöngétlen és egyéb) hangok cseréjébõl (méz-mész. 17 . rövid-hosszú ritmusok elkülönítése a magán. A gyermek fonológiai felismerése G-O-H (1. Az elsõ vizsgálat idején. hangkihagyásból (bõr-õr).A perceptuális szervezõdés további gyengesége figyelhetõ meg a GMP beszédészlelési és beszédmegértési képességet vizsgáló tesztben. a várható iskolai tanulási problémát. a vizuális észlelési képesség fejlesztése Frostig-terápiával. A gyermek számára kifejezett nehézséget jelent továbbá a hangzók idõtartamának azonosítása (a ritmusképletek felismerése. mos sír bab szív ágy szem dob zsák gép busz mos + + + á tem mo á tép mu meggy síp bot száj gyík szék busz só kút szög me sí. nagyobb szövegegységek felismerését. mind a beszédprodukció centrális diszláliás tüneteit magyarázni látszanak. az általános iskola tantervi követelményei alapján folytassa tanulmányait a kõszegi Beszédjavító Általános Iskolában. szubteszt) szerint 30-40%-os. és összképében a (speciális) tanulási zavar tünetegyüttesének felelnek meg. szem-tem). jelenlegi tanulási és beilleszkedési nehézségei az expresszív-motoros fejlõdési diszfázia és az arra ráépülõ fejlõdési diszlexia-diszgráfia következményének tekinthetõk. Ezek hátterében a nyelvi-kognitív képességek jelzett zavarai húzódnak meg. hogy B. Azt javasoljuk. mi mu tá mi + mu + fut + Hibái fonémaazonosítási nehézségekbõl. az akkor még fiatal gyermeknél. hogy Bori egyenetlen fejlõdése. komplex nyelvi fejlesztés) megoldhatók. a szájról olvasás (GMP 7) és a centrális mûködés (GMP 15) feladatainak megoldása. Vizsgálataink az látszanak megerõsíteni. és egyben mind az írás-olvasás.

hogy Judit korához képest beszédfejlõdésben óvodás társaihoz viszonyítva el van maradva. tónustalanná váltak (olyan lett. iskoláskori következményei 1. majd 18 . nem figyel. simogatás) nem reagált. környezeti ingerekre (beszéd. Hallásproblémát az elvégzett audiometriás vizsgálat nem igazolt. beszédgyengeségét egyéni adottságnak tekinti. Úgy ítélték meg. aki középsõ csoportos óvodás.Várható.8 éves Juditot. hogy a környezetváltozást a gyermek jól fogja megélni. ESET Receptív-expresszív diszfázia óvodás-. rohamos szüléssel. Az óvónõk szerint Juditnak várhatóan nehézségei lesznek a nagycsoportos óvodai foglalkozáson. hogy 16 hónapos korában kórházi ellátásra szorult váratlanul fellépõ. fogalmazási feladatokat gyenge színvonalon teljesít. keveset beszél. Az intenzív fejlesztés eredményeként beszédállapota rendezõdött. Idegen nyelv tanulása alól (angol) felmentésben részesítették. hogy a tanév végére mutatkozó további teljesítményjavulás és a nyári hónapokban történõ otthoni fejlesztõ foglalkozások eredményeként képes lesz a második osztályos tantervi elvárásoknak megfelelni. A gyermek végtagjai petyhüdtté. Olvasása lassú. Javaslatunkat elfogadták. RÉSZ Szülõ kérésére vizsgáltuk a 4. terhességébõl idõre. Az óvoda vizsgálati kérelmének a gyermek érdekében tesz eleget. és iskolai kudarcai nem terhelik tovább az anya-gyermek kapcsolatot. a szülõknek és a Beszédhibások Országos Szakértõi és Rehabilitációs Bizottságának megküldtük. Vizsgálatát az óvónõk kezdeményezték. amelyet majd úgyis „kinõ”. Azt remélik. pszichomotoros fejlõdése megfelelõen alakult. gyakran félreérti a hallottakat. nyakára tekeredett köldökzsinórral született. illetve késõbbi iskolai tanulmányai során. A szülõkkel a gyermek problémáját részletesen megbeszéltük. magas lázzal járó megbetegedés miatt. fõleg idõtartammal összefüggõ helyesírási hibákat vét. Bori két tanév után került vissza a helyi általános iskolába. Az anya gyermeke fejlõdését megfelelõnek tartja. tanulmányi nehézségei jelentõsen csökkentek. 2. Bár változatlanul sokat és szívesen beszél. Az anamnesztikus adatok szerint Judit az anya II/2. 3000 g testsúllyal. Felvetették a kislány hallásvizsgálatának szükségességét. figyelmetlenségét életkori sajátosságnak tulajdonítja. Véleményünket a kõszegi Beszédjavító Általános Iskolának. komolyabb betegsége nem volt. nem tudja magát jól kifejezni. Említésre méltó. mint a rongybaba). bár a lakóhelytõl távol esõ iskoláztatás ténye némi aggodalmat keltett. a jelzéseket hárítani látszik. A korai fejlõdés idõszakából megemlítendõ. 6 hónapos koráig szopott. beszédgyengeségének tünetei a verbális típusú tanulási helyzetekben fennmaradtak. felsírt. beszédhibás.

Ébersége. magatartása oldottá válik. Vizsgálataink szerint Judit testileg jól fejlett. képtörténetet szómondatokban fogalmaz meg. jó?”). manipulációs mozgások területén kifejezetten ügyes.5 éves korától óvodás. kert). sok madár). A Frostig-féle vizuális észlelési képességet vizsgáló teszt szerint PQ 110. spontán beszédben képmegnevezéskor. amelyet beszéddel alig kísér. („Jó ez. 2 évesen jelentek meg az elsõ szavak. együttmûködésre törekszik. Spontán beszédében képtörténet elmondásakor hasonló nehézségek jelennek meg. illetve társalgási helyzetekben hibás hangképzés figyelhetõ meg. egyenletes. A Peabody-teszt szerint teljesítménye a 4 évesek szintjén értékelhetetlen. Fõnevek többes számát (autók. rövid idõ elteltével visszatért.elaludt. IQ 147. A játékokba belépõ vizsgáló személyt elfogadja. kifejezetten szép. Rajza színes. gyakran visszakérdez.5 éves korban lett szobatiszta. amelyet láthatóan örömmel. mozgása normalizálódott. 19 . passzív szókincse korához képest fejletlen. RQ 139/Goodenough-féle emberrajz vizsgálat szerint. madarak) kikerüli (sok autó. A Csányi-féle grammatikai teszt mondatbefejezéses próbáiban csak néhány esetben ad értékelhetõ megoldást (múlt idõ használat). magas szintû teljesítmény. de a verbális instrukciókat (Tedd a labdát a polcra! Adj a cicának enni!) feltûnõen lassan követi. Azonnal kórházba szállították. Gyakran használ kérdõ formákat: „Ez mi ez? Jó?. Hangképzése tiszta: A beszédhangokat az egyes szóalakokban utánmondásra helyesen ejti. Kétnapos. Ezek a hanghibák az akusztiko-motoros integráció zavarát jelzõ centrális diszlália tüneteinek felelnek meg: kihagyások. Judit tehát jelentõs szómegértési nehézségekkel küzd. lerövidített szóalakok formájában. Beszédvizsgálatát a Peabody szókincsteszt és a különbözõ beszédhelyzetekben nyújtott beszédminta elemzése alapján értékeljük. vár. analógiás megoldásokat keres. észrevehetõen keresi a vizuális támpontokat.és konstrukciós játék. beszédének súlyos diszgrammatizmusa mellett feltûnik a mondatértés zavara. Játéka jól szervezett szerep. összefüggõen elmesélni nem képes. 3. 3 éves kortól rövid mondatokat mond. A Snijders–Oomen nem-verbális teszt eredménye igen jó színvonalú mentális összteljesítményt mutat. kissé szorongó gyermek. Nem jó?” Kiejtése kezdettõl tiszta. változatos. A beszélõt figyeli. 2. Beszédfejlõdésében gagyogás 4 hónapos kortól intenzíven van jelen. betoldások. A Bender-A tesztben 5 éven nagyon jó teljesítményt nyújt. magabiztosan végez. Mozgása összerendezett. gyógyszerezését követõen állapota rendezõdött. A hirtelen fellépõ tüneteket eclampsiás görcsként értékelték. jól kidolgozott tematikus és emberrajz (királylány. a 3 évesek átlagos teljesítményének felel meg. Feladatteljesítés közben feltûnik a teszt verbális instrukcióinak nehezített követése. arányos alkatú. megfigyelés jellegû kórházi benntartózkodását. szókincse nehezen bõvül.

a szeriális észlelés fejlesztése. magabiztossá. a szituációval összefüggõ jelzések értelmezésére. általános felkészítés az iskolába lépésre. Beszédproblémája miatt évhalasztásban részesült. amely a rajzi ábrázolás korát meghaladó színvonalával. nagyfokú beszédmegértési nehézségeinek következménye. Ennek eredményeként az elmúlt idõszakban Judit magatartása sokat változott. A fentiek alapján vizsgálataink szerint a pszichoszociálisan korának megfelelõen fejlett. sikerélmények érik. alapját a receptív beszéd. Judit logopédiai óvodai felvételt nyert.A vizsgálatok szerint fejlõdési zavara a nyelvi képességrendszer egészére kiterjedt. mimikáját. fejlett vizuális-téri képességekkel. játékot. Javasoljuk. más tevékenységet kezdeményez. Logopédiai terápiájának része – – – – – – – a szómegértés és a szókincs fejlesztése. Erõsen figyeli a beszélõ gesztusait.és mondatmegértés gyenge színvonalának. Javaslatunkat az anya elfogadta. én-bizonytalansága a szó. az anamnesztikus adatok ismeretében gyermekneurológiai vizsgálata indokolt.8 éves. igen jó értelmi képességekkel rendelkezõ. erre nagyon büszke. amely jó lehetõséget nyújt az egyéni fejlesztés lehetõségeinek biztosításához. ezekbõl igyekszik kilépni. Szép rajzai és egyéb munkái gyakran ki vannak téve az óvodában. a kislány ekkor 6. hárítani. jól érzi magát. amely igen nagyfokú diszkrepanciát jelent a nem-verbális kognitív képességekhez és az intellektuális összteljesítményhez viszonyítva A gyermeket a számára a fokozott nyelvi elvárásokat jelentõ helyzetek megterhelik. hogy Judit iskola-elõkészítése és intenzív logopédiai megsegítése logopédiai óvodai elhelyezés keretében történjen. RÉSZ Második vizsgálatára beiskolázást megelõzõ kontrollvizsgálat keretében kerül sor. 2. diszlexia-prevenció. a grammatikai rendszer fejlesztése. a beszédészlelés és megértés kifejezett zavara képezi. Az ábrázolás és egyéb manuális tevékenység területén mutatkozó kiváló képességeire az óvoda tudatosan épít. 20 . a verbális emlékezet fejlesztése. rendezett személyiségû gyermeknél a jelzett panaszokat a receptív-expresszív diszfázia tünetegyütteseként értékeljük. hogy önbizalmát növelje. A kommunikációs helyzetekben feltûnõ beszédre irányulása. törekszik a kapcsolat fenntartására. A negatív hallásvizsgálat eredményének ellenére hallásállapotának ismételt vizsgálatát szükségesnek tartjuk. együttmûködésre törekvõ. Az új közösségbe könnyen beilleszkedett. beszédészlelési és megértési képesség fejlesztése. kissé szorongó magatartással társul. meglevõ nehézségei ellenére a beszéd területén is kezdeményezõvé vált.

medve=nedve). amelyek a kérdõformák megértésénél különösen feltûnõek. a madár repül. ez fõleg a verbalitást igénylõ helyzetekre jellemzõ. minthogy korábbi vizsgálatai egyéb területeken képességelõnyt jeleztek. Az elõzõ vizsgálathoz képest ez a szómegértés fejlõdésének pozitív irányú változását jelezi. A nyelvi képességek területén – az elmúlt idõszakban észlelt pozitív változások ellenére – jelenleg is nagyfokú elmaradást mutat. és nagyfokú nehézségei vannak a két-három betûs szavak összeolvasása területén. széttört a virágot=letörte a virágot) fennmaradása. A Bender-A tesztben 6 éven „nagyon jó” teljesítményt nyújt (34 maximális pont). A PPL „Fõnévi allomorfok vizsgálata” szubtesztje alapján kitûnik. nehézséget jelent számára a hangbetû kapcsolat felismerése. a Peabody-teszt szerint passzív szókincse 6 éven „fejletlen”. az akusztikus-vizuális-motoros integráció hiányosságai azonban nehezítik az elemi szintû olvasási folyamatok mûködését. hogy a ragrendszer alkalmazásában – a rendszeres fejlesztés ellenére is – igen komoly nehézségei vannak. Folyamatos beszédét gyakori szómegtalálási nehézségek jellemzik. Judit megnyilvánulásai az alábbiak: Ez egy hal. Passzív és aktív szókincse egyaránt elmarad életkorától. Spontán beszédét képtörténet elmondása esetén grammatikailag rendezett egyszerû mondatszerkezetek használata és hibás szóhasználat egyaránt jellemzi („a kislány leesett/elesett”. Beszédében inkonzekvens hangcserék továbbra is fennállnak (kutyus=futyus.Mindemellett azonban ki kell emelni. A több elembõl álló szövegegységek megértésében változatlanul vannak nehézségei. Az olvasásban a vizuoperceptív képességek jól segítik. bár elõfordulásuk észrevehetõen csökkent. emellett ugyanakkor igen gyakori és jelentõs fokú a diszgrammatizmus (lemegy a lépcsõbe. Mit néznek a gyerekek? (oroszlánt) oroszlánt Ez egy madár. Bár a tanult betûket vizuálisan biztosan felismeri és jól differenciálja. A tesztfeladatban egy kijelentõ mondathoz kérdõ mondatok társulnak: az erre adott válaszok jelzik a fõnévi allomorfok használatának gyenge színvonalát. hogy a beszédfejlesztõ és a diszlexiapevenciós foglalkozásokon Judit kevéssé tûnik sikeresnek. Kontrollvizsgálata alapvetõen a pedagógiai és a beszédteljesítmények megítélésére terjed ki. Judit a feladathelyzetekben változó feladattartással és motivációval vesz részt. Mik úsznak a vízben? (halak) halakok Mit fogott a bácsi ? (halat) e(l)vette hal Miket visz a fiú? (halakat) kettõ három összesen Ez egy oroszlán. Mik repülnek az égen ? (madarak) három madárokak 21 . Judit receptív beszédének zavara a Pléh–Palotás–Lõrik-féle (PPL) nyelvi képességet vizsgáló tesztben és a Token-tesztben egyaránt megmutatkozik. kiöntötte/leejtette a fagyit”).

A helyzet részletes. hogy J.Ez egy egér. A nyelvi fejlõdés igen lassú üteme miatt intézetünkben neurológiai vizsgálatot végeztünk. lovacska voltál?” kérdésnél tagadólag fejét ingatja és késleltetetten utal vissza az elhangzottakra: „indiánlány”. amely a „Hol? Honnan? Hová?” kérdésekre várja a helyrelációkat jelölõ nyelvi formák alkalmazását. Figyelmét a beszélõvel való kontaktus folyamatos fenntartása erõsen megterheli. amely a magasabb nyelvi szintek értelmezésének és használatának jelenleg is fennálló súlyos fokú elmaradásra utal. poháron. a „helyhatározók” vizsgálatánál (pohárba. formájú és méretû zsetonok azonosításán keresztül az egyre bonyolultabb szintaktikai-grammatikai szerkezetek felismerésének képességét vizsgálja. illetve alatt-között-mögött-mellett-elõtt nyelvi elemek helyett szótévesztéses. szubtesztben egy esetben sem ad értékelhetõ megoldást. A Token-teszt elsõ négy szubtesztjét. lokális idegrendszeri sérülést elõidézõ post- 22 . poháron (a bal oldal). gesztusokkal kísért megbeszélésénél inadekvátan válaszol: „ló”. illetve a kívülálló számára bizarrnak tûnõ válaszokat ad. Pl. Judit válaszai a relációs szókincs hiányosságára hívják fel a figyelmet. A kislány a helyzetek nehézségével tisztában van. Minthogy a feladatsor a verbális memória és a komplex nyelvi struktúrák megértési képességérõl nyújt információt. Miket kerget a macska? (egereket) megeszik az egérek. Majd a „Ló. Judit maximálisan. elveszti a helyzetek feletti kontrollját. problémája pre. mirõl. de az elé-alá-közé-mögé. megerõsíti más irányú vizsgálati eredményeinket. ezeket kompenzálni. illetve megkerülni igyekszik. ezt a szót nem érti. hétköznapi élethelyzetekben idõnként tévesen cselekszik. A „Hol? Hová?” kérdéseket helyesen értelmezi. szituációfüggõ válaszokat ad. és a szituatív beszéd szintjén fogalmazza meg a helyzeteket: (pohárba) jobb oldal. pohárról. a „Mi voltál a farsangon?” kérdésre nem tudja megmondani. mibõl segítõ kérdések vezetik. hogy J. A rendelkezésre álló anamnesztikus adatok alapján úgy tûnik. pohárra. Mindezek hozzájárulnak ahhoz. amely különbözõ színû. pohárban.és korai posztnatális ártalom következményének tekinthetõ. hiba nélkül teljesíti. Emiatt fáradékonnyá válik. Hová teszem a kék négyzetet? (a szekrény elé) az elõbb Hová teszem a piros kört? (a szekrény mögé) hátul Hová teszem a piros négyzetet (a szekrény mellé) balra Hol van a zöld kör? (a két szekrény között) középen Hol van a piros négyzet? (a szekrény mellett) mögött elején A „Honnan?” kérdéscsoportra nem tud választ megfogalmazni. A „Névutóhasználat vizsgálata” szubtesztben. A kisgyermekkorban lezajlott magas lázzal járó megbetegedés tüneti képe alapján felmerül egy rohamosan lezajló. (pohárra) a fönt magas. kérdésekre adott válaszai inadekváttá válnak. hogy milyen jelmeze volt. pohárból) a miben. Válaszadásában erõsen támaszkodik a vizuális információkra. Az V. Amennyiben azok kevéssé segítik.

5 éves korában végeztük el beszédfejlõdésének nagyfokú elmaradása. Jelenleg gimnáziumi tanuló. Kiváló értelmi képességei és az akadémiai ismeretek elsajátításában a nyelv mellett meghatározó szerepet játszó vizuális-téri képességrendszer kompenzáló szerepe.5 éves korától van alkalmunk nyomon követni. 23 . ESET Az expresszív-motoros fejlõdési diszfázia maradványtünetei ifjú korban Rita fejlõdését 4. Beszédének diszgrammatikus elemei jelenleg is fennállnak. A magasabb osztályokban fõleg a szövegértés jelentett számára problémát. az olvasás. hogy Rita problémájában – születési nehézségeinek ismeretében – értelmi fejlõdési zavar. A nagyszülõkkel együtt élnek. már folyamatosan beszél. Rita ma 22 éves. hogy nyelvi zavara következtében az anyanyelv. Szakközépiskola és Gimnázium diszlexia tagozatán. RÉSZ A kislány állapotát feltáró vizsgálatot az anya kezdeményezésére 4. Sikeres iskolai beilleszkedésének feltétele a tanítóval és logopédussal történõ folyamatos együttmûködés. hogy problémájának feltárása nagyrészt pedagógiai diagnosztikai eljárásokon alapul. valamint a szándékos figyelem fejlettsége segíteni fogják a nehézségek leküzdésében. írás. Rita számára nem nyílik lehetõség középiskola tanulmányok folytatására. akik maguk is pedagógusok. helyesírás tantárgyakban hosszabb távon tanulmányi nehézségekkel fog küzdeni. a kislánnyal igen sokat foglalkoznak.enchephalitises állapot lehetõsége. Bizonytalan volt abban. sok segítséget igényel. A tanköteles korú gyermeknél – további. ez indokolja. amely az agyi érés és fejlesztés együtthatása következtében csak hosszú távon kompenzálódhat. rendszeres logopédiai megsegítés mellett – az anya szándékának megfelelõen az általános iskola elsõ osztályába történõ beiskolázást javasolunk. Ha ez a lehetõség nem kínálkozik. 3. 1. mint napjainkban. A gyermek rendezett családi körülmények között nevelkedik. nyelvi problémája továbbra is egyéni bánásmódot. akik kifejezetten aggódtak azért. ennek eredményét nem tapasztalják. Meg kell jegyezni. Várható. hogy a gyermek képes lesz-e iskolába lépéskor a folyamatos beszéd használatára és általános iskolai tanulmányok folytatására. Rita pedagógus szülõk gyermeke. lassú fejlõdési üteme miatt. Judit folyamatos szülõi és logopédiai támogatás mellett elvégezte az általános iskolát. A diszlexia-reedukáció segítségével megtanult olvasni. fiútestvére két évvel fiatalabb. a félve említett értelmi fogyatékosság nem játszik-e szerepet. hogy óvodáskori vizsgálatának idején a diagnosztikus eljárások lényegesen korlátozottabbak voltak. és az elmúlt tanévben szerzett érettségi bizonyítványt az Eöveges József Szakiskola.

idõre. Fekvési rendellenesség miatt elakadt a szülõútban. a hangzók többségét nem tudja képezni. jól motiválható. Vizsgálataink szerint Rita testileg jól fejlett. beszédértése jó. Az anamnesztikus adatok szerint Rita az anya II/1. spontán induló. kérek. elemi ábrafelfogása tremoros jellegû.és mondatértékû beszéde kialakulatlan. Baloldali alsó és felsõ végtagi parézisét a megszületéskor kialakuló enyhe agyvérzés maradványtünetének tekintették. mama. kommunikatív. Színeket. rajzai egyre felismerhetõbbek. amely tornáztatás eredményeként fokozatosan rendezõdött. majd felállt. lépcsõn váltott lábbal. Szopni nehezen tudott. Beszéde nehezen érthetõ. nehéz. mamama. IQ 104. zavartalan terhességébõl. mivel a mássalhangzók nagy részét nem tudja képezni. hangadása a második félévben vált intenzívebbé. A kislány féléves korában tudott hátáról hasra fordulni. A Snijders–Oomen nem-verbális tesztben korának megfelelõ szinten teljesít. így minden szándékát ki tudja fejezni. elhúzódó szüléssel 3600 g testsúllyal született. Keveset gagyogott. Nem sírt fel. hangadással fejezi ki magát. kockából ház. éleszteni kellett. barátságos. hallása – audiometriás vizsgálat eredménye alapján – ép. 3 évesen szoba. oxigénbelélegeztetéssel élesztették. Négyéves korától kezdett szavakat mondani (apa. részben motoros koordinációs zavarra utaló jelzésnek tekintjük. Emberalak-ábrázolása hiányos (lábak. tíz hónaposan felült. Úgy látszik. 3-4 elembõl álló formákat kitartó próbálkozást követõen összerak. torz szóalakokkal mond. hoppá). kis meséket szívesen hallgat. Rita szó. 16 hónaposan tette meg az elsõ önálló lépéseket.Rita fõleg gesztusokkal. A felszólításokat megérti. bizonytalan vonalvezetésû motoros kivitelezéssel társul. szókincse alig gyarapodik. jobb válla beszorult. motorosan gyengén kivitelezett.és ágytiszta lett. egyéves korára a nagymozgások szintjén nyom nélkül megszûnt. A könyveket érdeklõdve nézegeti. mondókát. hogy beszédnehézségei nem korlátozzák szándékainak kifejezésében. majd a szülés folyamatában eltört. Az artikuláció vizsgálata szerint szavakat utánmondásra nehezen érthetõ. RQ 84: Összértelmi teljesítményéhez viszonyítva ezt részben testsémazavarra. torony építése. formát egyeztet. Szomatikusan fejlõdése megfelelõ volt. 24 . hangszíne elmosódott. Játéka rakosgatás. formatáblába azokat biztonsággal elhelyezi. aluszékony csecsemõ volt. Rajzaiban emberalak ábrázolás kezdeményei négyéves kora elõtt jelentek meg. jól együttmûködõ gyermek. azokat szívesen teljesíti. Mozgása darabos. élénk mimikával. Montessori-tornyot helyesen rak fel. de támaszt keresve (korlát. babázás. Hozzá intézett kérdésre ujjain megmutatja életkorát. kihagyja. „repdesõ” mozgással próbálta kifejezni. az átlagövezetbe tartozik. gyakori bennük a firkaszerû elem. ez. futásnál a karok és lábak összerendezett mozgása hiányos. kézfogás) megy. A Bender-A teszt szerint 4 éven gyenge szinten teljesít. erre tanították. magát fõleg kiáltás-jellegû hangadással. orr) összerendezetlen. Játékos feladathelyzetbe bevonható. A verbális instrukciókat helyesen követi. A beszédre odafigyelt.

amelyre rendezett magatartása. hogy Rita logopédiai fejlesztése a beszédindítás módszereinek megfelelõen mielõbb kezdõdjön meg. Fontosnak tartjuk felvételét normál óvodai gyermekközösségbe. RÉSZ A vizsgálatban leírtak alapján Rita óvodai elhelyezése megtörtént. Fejlõdését nyomon követjük. enyhe fokú testséma zavarral. amelyet még további két éven keresztül a pöszeség és diszlexia terápiája kísért. Nehézséget okozott számára a fõnévi allomorfok használata.és finommozgások területén mozgáskoordinációs zavarral. diszartiás jellegû artikulációs zavarban nyilvánul meg és a nagy. az összefüggõ. a grafoperceptív funkció zavarával társul. Fejlõdésérõl az anya több ízben beszámolt.utánozni. Rita 16 éves korában. átlagos intelligenciájú gyermek fejlõdési zavara az expresszív-motoros fejlõdési diszfázia tüneti képének felel meg. értelmi fejlettsége alkalmassá teszi. Az iskolában és otthon sok segítséget kapott. Vizsgálataink szerint a pszichoszomatikusan korának megfelelõen fejlett. szótöredék. hogy késõbbi munkájában a betegek nehezen fogják érteni azt. az alanyi és tárgyas ragozás helyes alkalmazása. A fõ problémát azonban igen lassan javuló hangejtése okozta. A fentiek értelmében javasoljuk. a beszédelmaradással összefüggõ kommunikációs nehézségek csökkentését. valamint a grafomotoros készség fejlesztésének is hangsúlyt kell kapni.-és testséma fejlesztésnek. segédápolónak tanult. aktív szókincse ezzel szemben mintegy 30-40 szó. az általános iskola befejezését követõen került sor. 2. gondozását a helyi intézmények látták el. Fejlõdési zavara perinatális sérülés következményének tekinthetõ. Óvodáztatását a középsõ csoport szintjén tartjuk indokoltnak. Egyéves késéssel a helyi általános iskola elsõ osztályában kezdte meg tanulmányait. rendezett személyiségû. 25 . Magyartanárnõje pedig felvetette ismételt beszédjavításának szükségességét.6 éves korára jó szókinccsel. mondatértékû beszéd teljes hiányában. Ismételt kapcsolatfelvételre hosszabb idõ elteltével. amit mond. 5. ö-õ. A logopédus a család és az óvónõk együttmûködésével elõsegítheti a kortárskapcsolatok harmonikus fejlõdését. diszgrammatikus mondatokban beszélt. A Peadody-teszt szerint passzív szókincse életkori szintjén a „fejlett szókincs” kategóriájába tartozik. a magánhangzók esetében a-á. amely beszédének megértését a kívülállók számára nehezen érthetõvé tette. továbbá a szakmai anyagok elolvasása és feldolgozása. aktív szókincse rohamosan gyarapodott. Íráshibái és a diktálás utáni írás rendkívül lassú tempója miatt igen nagy problémát jelentett számára a jegyzetelés. ü-û hangok hangzás és idõtartam szerinti hibás ejtése figyelhetõ meg. különös tekintettel arra. A logopédiai kezelés hatására beszédfejlõdése felgyorsult. minthogy iskolakezdése – beszédállapota miatt – egyéves felmentést követõen indokolt. Ekkor speciális szakiskolába járt. logopédiai fejlesztése megkezdõdött. a gyermekközösségbe jól beilleszkedett. amely jó szintû beszédmegértés mellett az aktív-passzív szókincs nagyfokú diszkrepanciájában. Logopédiai terápiájában a mozgás.

egyenetlen. írásképe kissé rendezetlen. kihagyások. azokat tollbamondás utáni írásnál helyesen alkalmazni nem tudja. nehezen érthetõ. összképében „nagyothallás-jellegû”. Jób megem egy mapos kövan sütkerezni Írásában túlnyomóan akusztikus. Sopcs mári csa csapcsolnak fürdenek bene. Én semi pencsert semmenek be a vizbe. vizsgálata a beszélt és írott nyelvi teljesítmények felmérésére irányult. zöngétlenítésben. fogalomértelmezései helyesek.csíp/gíp + + sóv/+ +/+ szöv/szöv szív/év +/+ ív/gíp/gyíp +/+ 26 . mos sír bab szív ágy szem dob zsák gép busz dob szív mos gép + + + + + em/em + zsáf/+ + -/+ + + + kép/+ meggy síp bot száj gyík szék busz só kút szög szék bot gyík száj + +/+ +/+ száv/+ gíp. A bogyuket teleszedik picsi halokal meg békalencsével Konyu negtek kondoja a gyík a tó parton. rekedtes. írása lelassul. Hangszíne torz. beszédészlelési és megértési képességének vizsgálatát – eltekintve a teszthatárt meghaladó életkortól – a GMP-teszttel elvégeztük. aktív szókincse megfelelõ volt. Rita folyamatos beszéde grammatikailag helyesen szerkesztett mondatokból állt. egyaránt elõfordulnak. tör. a magán és mássalhangzók hosszú-rövid alakjának rendellenes ejtésében (vet-vett. Hanghibái valamennyi zöngés hang hibás ejtésében. tõr) pontatlan magánhangzóejtésben (a-á) nyilvánulnak meg. Bár a betüket ismeri. Az artikulációs zavar jelzõtünetei már az óvodáskori vizsgálat idején is megfigyelhetõek voltak. Mivel írás közben gyakran mérlegel. elveszti a szöveget. Aktív szókincse a felnõtt MAWGYI szókincs-részpróbában korának megfelelõ szintû. Bár kiejtési hibái kellõ alapot nyújtanak diszlexia-tipikus tüneteinek fennállásában. elmosódott. dallamtalan. Kiejtése diszartriás jellegû artikulációzavar tüneteit mutatja.Az általános iskolát elsõsorban az anyanyelvi tárgyakból nyújtott teljesítményei miatt gyenge-közepes eredménnyel végezte el. Az írott nyelvhasználat a beszélt nyelvi nehézségeknél is nagyobb fokú zavart jelez. betoldások. Intelligenciavizsgálatától – az iskoláztatására és korai intelligenciavizsgálatára vonatkozó adatok alapján – eltekintettünk. mely a hangszínre és a hangadásra egyaránt kiterjed. Emiatt beszéde aritmiás. Két kacsa totyok hapokva a tó féle. kisebb mértékben vizuális tévesztések.

szem bab zsák busz ház sír em/em + zsáv/zsáp + áv/+ + só meggy szög kút síp busz só/+ +/+ szöv +/+ +/+ +/+ Kiderült. Zsupz máris pancsolnak fürdenek benne. hogy a Jozska bacsi kivesz az erdi házat és a tetõt mivel rosz megcsinaltata. -betoldás jellemzi. fonéma-felismerési. hogy teljesítménye messze elmarad (60-70%) a 7 éves korban 100%-osan elvárttól. Feltételezzük. Könnyû nektek gondolja a gyík a tóparton. A bögyüket teleszedik pici halakkal meg békalencsével. hangkihagyás. és a tetõ árat lelakja…A római út csodalatos és gyönyörû volt. amelyeket csak figyelmeztetésre vesz észre. „Úgy néz ki. Rita másfél éven át tartó logopédiai kezelést követõen sokat változott. Súlyos fokú beszédészlelési zavara miatt együtt jár a fejlõdési diszlexia-diszgráfia tünetegyüttesének fennmaradásával. hogy az artikuláció neuromotoros kontrolljának sérülése meghatározó szerepet játszik a hangképzési hibák meglétében. újbóli logopédiai megsegítése lehetõséget nyújthat a meglévõ nehézségek csökkentéséhez. -megkülönböztetési nehézségei vannak. nem értelmezi azokat. Fejlõdési diszfáziájának maradványtünetei enyhébb formában megfigyelhetõk az írott nyelvhasználat szintjén. megfelelõ vizsgálóeszköz hiányában az észlelés-kiejtés közötti kapcsolat tisztázására nem volt lehetõség. Óvodáskori vizsgálatának idõszakában. Diszgrammatizmusa az írott nyelvben enyhe formában továbbra is megfigyelhetõ. A beszédészlelési zavar fennmaradása elõsegítette az írott nyelvhasználat súlyos zavarának kialakulását és a fejlõdési diszlexia tünetegyüttesét hívta elõ. A fenti eredmények azt jelzik. az összetett szavaknak csak az egyik felét azonosítja. amelyek a centrális eredetû artikulációs zavar fennállását valószínûsítik. Megerõsíteni látszanak ezt a GMP egyéb szubtesztjei: az értelmetlen hangsorokat sok hibával azonosítja (GMP 10). A nyelvi zavar tüneteinek befolyásolásában a logopédiai kezelés többéves elmaradása is szerepet játszik. ritmust hibásan ad vissza (GMP 14). Két kacsa totyog hápogva a tó féle. Artikulációs zavara maradandónak tûnik. 27 . hogy Ritánál a fejlõdési diszfázia tünetei a beszélt nyelv magasabb szintjein jól kompenzálódtak. megtanult a hangokra tudatosan figyelni. a rossz kiejtésrõl szerzett akusztikus információk visszacsatolása pedig folyamatosan rontotta a fonémaészlelési képesség fejlõdését. Mama és papának fárasztó volt…legnagyobb élményt nekem a pápalátogatás jelentet…Rómában gyönyörû templomok és épületek látható…” Alkalmanként fogalmazásaiban diszgrammatikus mondatok jelenek meg. Bár kiejtési hibáit megszüntetni nem lehetett. a dichotikus hallásteszt jobb oldali preferenciát jelez.

Mindhárom esetben nyomon követhetõ a tüneti kép átalakulása. a lexikai-grammatikai és szemantikai szinteken nagyobb életkorban is fennmaradtak. Borinak és Ritának ilyen nehézségei nincsenek. A funkciók hiányos szervezõdésének bázisán felépülõ képességrendszer zavarának legsúlyosabb megjelenési formája a vizuális információfeldolgozás területén a legkifejezettebben Borit érintette. Teljesítménye ezért is hullámzó. mérés. ÖSSZEFOGLALÁS Eseteink a fejlõdési diszfázia különbözõ megjelenési formáit mutatták be – mindhárom esetben lányoknál. aki a legjobb színvonalú verbális teljesítménnyel rendelkezik – kiejtési problémáit kivéve. Judit nehézségei a receptív beszéd területén kifejezettek. amely egyúttal kompenzációs lehetõséget is teremtett számára. amely az iskolásba lépéskor azt eredményezte. Jobb nekem egy napos kövön sütkérezni. de a funkcionális mûködés szintjén fonéma felismerésének hiányosságai teljesen nem szûntek meg. hogy védett iskolai környezetben sikeresen leérettségizzen. Ez a különbözõség jól szemlélteti azt a sokszínûséget. a fejlõdési diszlexia tüneti képének megfelelõen. Gyógymasszõrnek készül. 28 . Judit ezen a területen bizonyos képességelõnnyel rendelkezett. Felismeri a hangzók ejtés. frontos idõben romlik.) Közös sajátosságaik mellett sok szempontból különböznek egymástól. Rita esetében maradandó. miszerint az elõfordulási gyakoriság – hasonlóan más beszéd-rendellenességekhez – 3:1 fiú-lány arányt tükröz. ezeket az írásban is képes alkalmazni. amely a diszfázia tüneti képét jellemzi. arra ráépültek az írott nyelv zavarai. jó intellektusa és érett személyisége hozzásegítette ahhoz. a kognitív funkciók bázisán felépülõ nyelvi rendszer hierarchikus-strukturális szervezõdésének zavara. (lásd GOH 2. Teljesítményei a gyakorlás hatására sokat javultak. Juditra pedig nem jellemzõ. Borinál ez az iskoláskorra teljesen rendezõdött. amely szerint a diszfázia rendszerzavar. Bori és Rita esetében az expresszív beszéd zavarának tünetei közé tartozott a kiejtés rendellenessége. Ritánál pedig az óvodáskori funkciófejlõdés idõszakában fokozatos kiegyenlítõdés történt. amelynek kialakulásában elsõdlegesen a biológiai fejlõdést befolyásoló különbözõ tényezõk játszanak szerepet. egy évvel késõbb). hármuk közül õ az. (A véletlenszerû kiválasztás ellentmond a szakirodalom adatainak.és idõtartambeli különbségeit. Bár fiatal életkorban ezen a területen Rita küzdött a legnagyobb nehézséggel. Ez alátámasztani látszik azt a felfogás. fáradt állapotban. Önkontrollja. amelyet általában pöszeségként értelmeznek és kezelnek. tanulási iránti motivációja. hogy a beszélt nyelv zavarai mellett. Borinak erre nem nyílt lehetõsége. ún.Én semmi pénzért se mennék be a vízbe.

grammatikai teszt 8. Komplex gyógypedagógiai pszichológiai vizsgálat A fejlõdési folyamat alakulásának nyomon követése Vizsgálatok az értelmi fejlõdés alacsony szintjén Intelligenciavizsgálat nem-verbális (SON) intelligenciavizsgáló eljárással Az intelligenciastruktúra elemzése Az expresszív és receptív beszéd vizsgálata. óvodapedagógiai. 3. gyermekszakorvosi ellátás. A pontos diagnózis megfogalmazása számukra nem a stigma kifejezése. fejlesztõpedagógiai. fiatal életkorban nem egyértelmû. – középiskola AZ – – – – EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS ELLÁTÁS KÜLÖNBÖZÕ FORMÁI fül-orr-gégészet. illetve kiscsoportos logopédiai fejlesztés / integrált óvodai elhelyezés. hanem a fejlesztés és segítségnyújtás biztosításának alapvetõ feltétele. Diszlexia-diszgráfia irányultságú pedagógiai teljesítmények és képességek vizsgálata 10. illetve megfigyelése Bori. A vizuoperceptív organizáció vizsgálata 9. tanári. A diagnosztikus kritériumok a következõk: 1. tanítói. a eredmények számszerû és minõségi elemzése 7. 6. – normáltantervû és speciális tantervû általános iskola. – logopédiai óvodai fejlesztés és ellátás. Ennek fõ szempontjai a következõk: LOGOPÉDIAI IRÁNYULTSÁGÚ KOMPLEX ELLÁTÁS A logopédiai munkát segítõ szakemberek együttmûködése a nyelv. 29 . – logopédiai osztály/beszédjavító általános iskola. 4 éves kor után. artikuláció vizsgálat. késõbbi kihatásuk következményeinek csökkenéséhez. családgondozás Megsegítésük hozzájárul a verbális típusú tanulási zavarok számának. gyermekneurológia. audiológia. Juhász–Bittera-féle megkésett és akadályozott beszédfejlõdés vizsgálata. – ambuláns egyéni. Egyéb teljesítmények és képességek vizsgálata. pszichológusi és orvosi munka területén. Token-teszt. 5. 4. GMP-teszt. 2. a funkciófejlõdés magasabb szintjén már jól körülhatárolható. Judit.és beszédfejlesztõ pedagógiai. amint Bori esetében láthattuk.A fejlõdési diszfázia felismerése. Peadody-teszt. AZ ELLÁTÁS KÜLÖNBÖZÕ FORMÁI A KÖZOKTATÁSBAN – logopédiai tanácsadás és irányított családi nevelés. PPL-teszt. mint ahogy Judit és Rita esete bizonyítja. Rita és a hozzájuk hasonló gyermekek hosszú távú megsegítést igényelnek.

2002.): Fejlõdési diszfázia. In: Gerebenné Várbíró Katalin (szerk. 43–59. 1995. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképzõ Fõiskola. Pléh Csaba: A gyermeknyelv fejlõdésének és kutatásának modelljeirõl. 1986. A Tübingeni Lurija-Christensen neuropszichológiai vizsgálatsorozat alkalmazásának tapasztalatai óvodáskorú fejlõdési diszfáziás gyermekeknél. A fejlõdési diszfázia neuropszichológiai megközelítésben. 1995. évf.): Fejlõdési diszfázia. Gerebenné Várbíró Katalin (szerk. Budapest.: Fejlõdési diszfáziás gyermekek kognitív teljesítményei. Gyógypedagógiai Szemle XXIX. Budapest. 30 . Pszichológiai Tanulmányok. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképzõ Fõiskola. Marton Ildikó–Gereben Ferencné: Diszfázia–felismerés–esélynyújtás.IRODALOM Benton. I. Különszám (Az esélyegyenlõség a gyógypedagógia és a szociális munka kutatási. XVI. képzési feladatainak tükrében) 85–93.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful