SZAKSZOLGÁLATI FÜZETEK

GEREBEN FERENCNÉ

A fejlõdési diszfázia és diszlexia tünetegyüttesének szerepe az iskolai pályafutás alakulásában három eset gyógypedagógiai pszichodiagnosztikai vizsgálatának tükrében

IV

Készítette:

GEREBEN FERENCNÉ PH.D.
ELTE Gyakorló Gyógypedagógiai és Logopédiai Szakszolgálat, Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság és Országos Gyógypedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény

Lektor:

NAGYNÉ DR. RÉZ ILONA

Felelõs szerkesztõ: HIDALMÁSI ANNA Tervezõszerkesztõ: DURMITS ILDIKÓ Fotó:

PINTÉR MÁRTA
Mozgásjavító Általános Iskola archívumából

Kiadja: Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány Felelõs kiadó: Tóth Egon

A kiadvány megjelenését az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatta.

ISBN 978-963-87487-1-3

2007 .GEREBEN FERENCNÉ A FEJLÕDÉSI DISZFÁZIA ÉS DISZLEXIA TÜNETEGYÜTTESÉNEK SZEREPE AZ ISKOLAI PÁLYAFUTÁS ALAKULÁSÁBAN HÁROM ESET GYÓGYPEDAGÓGIAI PSZICHODIAGNOSZTIKAI VIZSGÁLATÁNAK TÜKRÉBEN Budapest.

. . . . . . . . .23 Összefoglalás . . eset: Az expresszív-motoros fejlõdési diszfázia maradványtünetei ifjú korban . . . . . . . . . . .1. . . . . . . . . . . . .3. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Expresszív-motoros fejlõdési diszfázia diszatriás jellegû artikulációs zavarral . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . eset: Receptív-expresszív diszfázia óvodás-. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .12 1. . . . .1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3. . . . . . . . . .10 3. . 9 3. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . iskoláskori következményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Expresszív-nyelvi diszfázia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Diagnosztikus támpontok . . . . . . . . . . . . Expresszív diszfázia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Expresszív-motoros fejlõdési diszfázia enyhébb fokú artikulációs zavarral . . .2. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egyéb kritériumok . . . . . . . . . . . . . . . . . .18 3. . . . . . . .10 3. . . . . . . . . 7 1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2. . . .11 3. 8 3. . . . . . . . . . . . . . . . . . eset: Az expresszív-motoros fejlõdési diszfázia dinamikájának változása az óvodáskori és iskoláskori fejlõdés nyomonkövetésének függvényében . .28 Irodalom .11 3. .30 . . . A receptív (szenzoros) diszfázia . . . . . . .1. . . . . . . . . . . . . . 7 2. . . . . . . . . . . . . .1. . . . . . . A fejlõdési diszfázia értelmezése . A fejlõdési diszfázia tipológiája . . . .TARTALOM Bevezetés .12 2. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .10 3. . . . .

2002). a fejlõdési diszfázia az (developmental dysphasia) angolszász nyelvterületrõl származó. A gyermekkori nyelvi zavarok egyik speciális megjelenési formája a fejlõdési diszfázia jelensége sok évtizede áll a gyermeknyelvkutatással és a gyermekkori fejlõdési zavarokkal foglalkozó tudományterületek érdeklõdésének középpontjában. amelynek tünetei sivár gagyogás. lexikai-grammatikai. 1995).és szemantikai szintjén különbözõ súlyosságú. Cromer (Pléh. a hiányosan szervezõdõ kognitív és nyelvi folyamatok együtthatásának következtében alakul ki. változatos tüneti kombinációban megjelenõ nyelvi zavar nem egyszer igen jelentõs tanulási. A jelenség korai felismerése. 1. A FEJLÕDÉSI DISZFÁZIA ÉRTELMEZÉSE A gyermekkori nyelvi zavarok egyfajta megjelenési formája. különbözõ irányultságú pszichológiai és orvosi kutatások nyomán igen sok új ismeret fogalmazódott meg a fejlõdési diszfázia jelenségérõl. a nagy. akiknek problémáját a beszédfejlõdés késése. hogy a diszfázia komplex nyelvi-kognitív zavar. 1986) enyhített kognitív hipotézise értelmében – amely széles körû pszicholingvisztikai kutatások eredményeként vált ismertté – a nyelv a kognitív folyamatok bázisán. A nyelvi hiányosságok fennállása mellett érintettek a nyelven kívüli kognitív funkciók. elmaradása idézi elõ. tüneti képének feltárása a gyermekek késõbbi.és kismozgások szabályozása. a nyelvi rendszer valamennyi szintjét 7 . A beszédértés és kifejezés területén. vagy a rövid távú akusztikus és kinesztetikus emlékezet. A Tübingeni Lurija–Christensen neuropszichológiai teszttel óvodáskorú diszfáziás gyermekekkel végzett hazai vizsgálatok eredményei is igazolják (Marton– Gereben. amely – bár elsõdlegesen a nyelvi rendszert érintõ tünetekben nyilvánul meg – nem értelmezhetõ csak a nyelv szempontjából. érthetetlen vagy a protoszavak hiánya miatt kialakulatlan beszéd formájában már a korai nyelvfejlõdés idõszakában feltûnhetnek. a verbális típusú tanulási zavarok megjelenésével jár együtt. Az 1960-as évek óta. A klinikai tapasztalatok szerint a nyelvi zavarok jelentõs része fejlõdési eredetû: a korai fejlõdés idõszakában. felhívják a figyelmet a nyelvfejlõdés normális alakulástól nagyfokban eltérõ jellegére. az érintett gyermekcsoport nyelvi és kognitív képességeinek alakulásáról Benton (Gerebenné. a nyelvi rendszer fonológiai. tanulási sikerességének alapvetõ feltétele. beilleszkedési nehézségekkel. vizuális téri észlelés. pszicholingvisztikai irányultságú meghatározás szerint specifikus nyelvfejlõdési zavar. harmonikus fejlõdésének. de saját belsõ törvényszerûségeitõl meghatározva fejlõdik. így többek között a taktilis-kinesztetikus észlelés.BEVEZETÉS A pedagógiai szakszolgálatok munkatársai – köztük a leggyakrabban is talán a logopédusok – gyakran találkoznak olyan gyermekekkel. Tünetei a receptív és expresszív beszéd területét.

diszkalkúlia. a motoros funkciók. hogy a fejlõdési diszfázia és az egyéb „diszjelenségek” esetében biológiai. hogy a diagnosztikus gyakorlatban a fejlõdési diszfázia diagnózisával ritkán találkozunk. a diagnózis felállításában. 2.érinthetik. A nyelvi rendszer egészének. változó fejlõdési ütemben és körülmények között sajátítják el a nyelvet. A nyelvi fejlõdésükben elmaradott gyermekekrõl készített szakvéleményekben a megkésett beszédfejlõdés. érését befolyásoló biológiai ártalmak mellett nem hanyagolható el a genetikus tényezõk szerepe. az egyéni tüneti kép és a normál fejlõdés jellegzetességeinek összehasonlítása segíthet a gyakran felmerülõ diagnosztikus nehézségek megoldásában. Bár az életkor elõrehaladásával a tünetek fokozatosan enyhülnek. szóképzés. Környezeti tényezõk befolyásolhatják ugyan a jelenségek kialakulását. Az alapvetõ diagnosztikus nehézséget a normális nyelvfejlõdés egyéni variációitól való elkülönítés jelenti. hogy az ún. különösen fiatal életkorban. Ismeretes. Ezeknek értelmezése számos diagnosztikus kérdést vet fel. genetikai és pszichoszociális tényezõk eredõjében kialakuló funkciózavarról van szó. diszgráfia. nem ritkán enyhébb formában vagy a meglévõkre ráépülve magasabb életkorban is megmaradhatnak. amely a képességek – jelen esetben a nyelvi képesség – fejlõdésének zavarát eredményezi. de döntõ szerepük a tüneti kép szervezõdésében nincsen. a funkciófejlõdés korai szakaszaiban.és nyelvfejlõdés zavarai a gyermekkori fejlõdési zavarok között is speciális csoportot alkotnak. „megkésett” beszédfejlõdésû gyermekek többsége a késõbbiekben teljesen nor- 8 . de tünetileg csak a képességfejlõdés meghatározott szakaszában észlelhetõk. diszlexia. DIAGNOSZTIKUS TÁMPONTOK A beszéd. és az egyéni tüneti kép szervezõdésének megfelelõen kognitív funkciózavarok különbözõ formáinak megjelenésével járnak együtt. A fejlõdési dinamika változásának nyomon követése. szó és mondatmegértés) érintettsége alapján a tünetegyüttes különbözõ megjelenési formáit figyelhetjük meg. illetve egyes rész-területeinek (artikuláció. minthogy a fejlõdési zavarok egyes formáit a családi anamnézisek jelzik. valamint a figyelem és az emlékezeti szervezõdés folyamatai. A BNO-10 a fejlõdési diszfáziát a „pszichés fejlõdés zavarai”-nak kategóriájába sorolja. auditív észlelés. Nem elhanyagolható kérdés ugyanis. hogy a legkorábbi fejlõdés idõszakától jelen vannak. A háttérben ugyanis olyan funkciók fejlõdésének a zavarát feltételezik. Ezek a funkciók a nyelv mellett az észlelési – köztük hangsúlyosan a vizuális-téri –. A fejlõdési zavarokra jellemzõ. Más „disz-jelenségek”-hez hasonlóan (diszlália. diszpraxia) az orvosi megközelítés a jelenség neurogén eredetét hangsúlyozza. a beszédgyengeség és iskoláskorban a diszlexia diagnózisa olvasható a legnagyobb gyakorisággal. Az idegrendszer fejlõdését. amelyek szorosan kapcsolódnak a központi idegrendszer biológiai fejlõdéséhez. Összességében azt lehet mondani. minthogy a gyermekek tág életkori intervallumban.

és ennek megfelelõen a fejlõdési diszfázia alábbi két fõ csoportját alkotják. nehézséget jelent az értelmi fejlõdés elmaradásától. A verbális típusú tesztekkel kapott eredmények alapján tehát értelemszerûen merülnek fel a jelzett differenciáldiagnosztikai problémák.mális fejlõdést mutat. 9 . amely különbözõ súlyossági fokú rendellenességeket foglal össze. illetve a beszédészlelés és megértés. A FEJLÕDÉSI DISZFÁZIA TIPOLÓGIÁJA A fejlõdési diszfázia – a többi disz-jelenséghez hasonlóan – gyûjtõfogalom. a mentális retardációtól. illetve annak alsó határára esnek. de nem magyarázzák a nyelvi fejlõdés olyan mértékû zavarának kialakulását. Mivel az intelligenciának a verbális képességek is a részét képezik. verbális típusú tesztekben az intellektuális összteljesítmény alacsonyabb szintjét mutatják. vagy nem képesek teljesíteni az adott életkorban. hogy milyen vizsgálóeljárásokkal történik a nyelvi fejlõdésükben elmaradott gyermekek intellektuális teljesítményeinek megítélése. A tünetek meghatározó módon a beszélt nyelv területét érintik. amely a gyermek kommunikációs képességének feltûnõ hiányosságaiban mutatkozik meg. Raven) mért intellektuális összteljesítményei – többnyire szórt intelligenciastruktúra mellett – a normál övezetbe. az általános fejlõdési elmaradástól történõ elkülönítés is. a zavart fejlõdés esetében mennyiségi és minõségi különbségek (aktív és passzív szókincs hiányossága. Nem mindegy tehát. megértési rendszer zavar klinikai tüneteinek differenciál-diagnosztikai elkülönítése. mentes minden késõbbi tanulási és beilleszkedési problémától. 3. A hallási feldolgozás zavarai ugyanis befolyásolhatják az expresszív és a receptív beszéd folyamatainak alakulását. A klinikai tapasztalatok szerint a diszfáziás gyermekek nem-verbális intelligenciatesztekkel (SON. kisszámú aktív szókincs). Egyes szerzõk értelmezése nyomán – fõként német nyelvterületen – a klinikumban a diszgrammatizmust diagnosztikus kategóriaként a fejlõdési diszfázia szinonimájaként használják. akik verbálisan alulteljesítenek. a receptív beszéd területén fejezõdnek ki. a nyelvi struktúrák hibás szervezõdése grammatikai szinten) kialakulását vonja maga után. Nem elhanyagolható szempont a hallásállapot és a beszédészlelési. az expresszív beszéd. Azok a gyermekek. a megkésett beszédfejlõdés és a fejlõdési diszfázia tüneteinek elhatárolása. A klinikai kép tisztázását nehezíti a megkésett és zavart fejlõdés. mennyiségi mutatóinak változását (pl. és elsõdlegesen a beszédkifejezés. A fejlõdés dichotóniája ugyanis a fejlõdési késés esetében az egyes funkciók lassúbb fejlõdési ütemét. Csoporthomogenitásának meghatározó eleme a diszgrammatizmus.

– akusztikomotoros integrációs zavar következtében centrális diszlália. – utánmondásra javuló beszédteljesítmények. a diszlexia tipikus tünetei. kifejezett hangképzési. Elsõdleges azonban minden esetben a beszédkifejezés zavara. – jó szintû passzív szókincs. – az aktív szókincs nagyfokú hiánya. esetenként csekély vokalizáció. – diszgrammatizmus. – verbális típusú tanulási nehézségek különbözõ formái: olvasási. jó beszédértés. fokozatos javulása. 10 . – 3-4 éves kortól nehezen érthetõ. – idegen nyelv tanulásának nehézsége. – a rövid távú verbális emlékezet zavara. – a beszélt és írott nyelvi tünetek lassú. vagy azok esetleges érintettsége miatt a beszédészlelés lehet enyhén vagy mérsékelten gyenge. EXPRESSZÍV DISZFÁZIA Az expresszív diszfáziás gyermekek beszédértése kifogástalan vagy messze meghaladja saját beszédteljesítményüket.1.1. jó beszédértés.2. írás-. EXPRESSZÍV-MOTOROS ARTIKULÁCIÓS ZAVARRAL FEJLÕDÉSI DISZFÁZIA ENYHÉBB FOKÚ – 2-3 éves kor között vokalizáció.1. – beszédészlelési gyengeség.3. hibás hangképzés.1. – 3-4 éves kortól igen nehezen érthetõ beszéd. megszûnése. helyesírási gyengeség. – beszédészlelési gyengeség. 3. fokozatos javulása. – torz. – olvasás-. – diszgrammatizmus. megszûnése. – utánzásra nem javuló hangejtés. A nyelvi rendszer alsóbb szintjeinek mûködése hibátlan. bébinyelv fennmaradása. 3. EXPRESSZÍV-MOTOROS ARTIKULÁCIÓS ZAVARRAL FEJLÕDÉSI DISZFÁZIA DISZATRIÁS JELLEGÛ – 2-3 éves kor között az expresszív beszéd teljes hiánya. – jó szintû passzív szókincs. – a diszlexia-tipikus tünetek megszûnésének lehetõsége. korlátozottsága. beszédkezdemények. – az artikulációs zavar és a diszgrammatizmus (enyhébb formájú) tüneteinek fennmaradása a késõbbi életszakaszokban. „hottentotta” beszéd. ejtési nehézségek. – a beszélt és írott nyelvi tünetek lassú. – a rövid távú verbális emlékezet zavara. helyesírászavar. amely három típusba sorolható. – az aktív szókincs hiánya. töredékszavak. az artikuláció sérült neuromotoros kontrollja.

névelõk elhagyása. amelynek súlyos megjelenési formájára korábban a szakirodalom az akusztikus agnózia. szómegtalálási. sivár spontán beszéd. 11 . illetve hallónémaság elnevezéseket használta. – mondatszerkesztési hibák fennmaradása.3. kommunikációs helyzetekben vizuális-mozgásos információforrások keresése. beszédgyengeség a késõbbi életszakaszokban. szituációhoz kötött beszédértés. – verbális típusú tanulási nehézségek különbözõ formái: olvasási.– az artikulációs zavar és a diszgrammatizmus (enyhébb formájú) tüneteinek fokozatos megszûnése a késõbbi életszakaszokban. EXPRESSZÍV-NYELVI DISZFÁZIA – hibátlan kiejtés és beszédészlelés vagy kisfokú ejtési és beszédészlelési nehézség. szósaláták. szövegszerkesztési nehézségek. – kifejezett diszgrammatizmus (hibás ragozás. helyesírási gyengeség.1. helyesírási gyengeség. Jellemzõi: – – – – – – – – – auditív észlelési zavar. hibátlan artikuláció. megkülönböztetési zavarok. Ez a klinikai kép az alapja annak a jelenségnek. fonéma-felismerési. – a rövid távú verbális emlékezet zavara. helyesírási gyengeség. – idegen nyelv tanulásának nehézsége. 3. A beszédkifejezés zavara itt is része a jelenségnek. vagy igen jelentõs beszédmegértési nehézségekkel küzd. – verbális típusú tanulási nehézségek különbözõ formái: olvasási. – szómondatok. szó. 3.2.és mondatmegértési zavarok. értelmetlen szóképzõdmények. – a diszlexia-tipikus tünetek megszûnésének lehetõsége. kérdésekre inadekvát válaszadás. – idegen nyelv tanulásának nehézsége. szórendi problémák). – verbális típusú tanulási nehézségek különbözõ zavarai: olvasási. echolália. – idegen nyelv tanulásának nehézsége. illetve enyhe fokú artikulációs zavarok. A RECEPTÍV (SZENZOROS) DISZFÁZIA A receptív (szenzoros) diszfáziás gyermek a fentiekkel ellentétben nem érti a beszédet. tiszta. centrális diszlália tünetei. instrukciók követésének (feltûnõ) nehézsége. de elsõdleges a beszédértés és beszédészlelés zavara.

hogy a köldökzsinór a gyermek nyakára volt tekeredve. hogy Bori beszédének színvonala elmarad ahhoz. szívesen vesz részt. Más területen nem észlel problémát. EGYÉB KRITÉRIUMOK – átlagos intelligencia.3. a gyermek a megszületést követõen felsírt. Az anya beszédfejlõdési elmaradás panasza miatt kezdeményezte a kislány vizsgálatát. 5 hónapos koráig szopott. kiscsoportos óvodás Borit. jól kezelhetõ gyermek. ESET Az expresszív-motoros fejlõdési diszfázia dinamikájának változása az óvodáskori és iskoláskori fejlõdés nyomon követésének függvényében 1. a korai fejlõdés természetes jelenségének. Amikor Bori 3 éves lett és még csak néhány szava volt. állni 10 hónapos korban tudott. babakocsit tologat. Az elsõ tíz életnapon magzati sárgaság miatt kékfény-kezelést kapott. Biztosan két éves korában járt.5 éves. B. a nyelvfejlõdést befolyásoló szociokulturális tényezõk kizárása. és úgy látja. A logopédiai terápia eredményeként. – súlyos neurológiai sérülés. Az anamnesztikus adatok szerint Bori az anya I/1. illetve óvodástársaihoz viszonyítva. sem az óvónõk nem osztják. fejlõdése intenzívebbé vált. Szoba. az anya logopédushoz fordult. Beszédfejlõdése mozgásfejlõdéséhez hasonlóan lassúbb ütemû: a 4 hónapos korban kezdõdõ gagyogást és az egyéves kori szókezdeményeket követõen. Mozgásfejlõdése lassúbb ütemû: önállóan felülni 8 hónapos. Nyugodt csecsemõ volt. A szülést nehezítette. Az anya azonban ezt nem tartja kielégítõnek. Rendszeresen foglalkozik a gyermekkel a logopédus útmutatása alapján. Aggódik a kislány további fejlõdésének alakulása miatt. kétéves koráig 12 . gesztációs héten. a kislány nem elég tanulékony a beszéd területén. RÉSZ Szülõi kérésre vizsgáltuk a 3. egyre nagyobb kedvvel firkál. 1. a logopédiai foglalkozásokon. az ébrenlét és alvás ritmusa hamar kialakult. egyéni fejlõdési sajátosságnak tartják. sokat aludt. zavartalan terhességébõl. kockákat rakosgat. amelynek középpontjában a szókincs és a verbális emlékezet játékos fejlesztése állt. – ép hallás. amelyek az anya jelenlétében zajlanak.3. indított szüléssel.és ágytiszta. 3250 gr testsúllyal született. Aggodalmát sem a gyermekorvos. a 41. Ez nem okozott említésre méltó problémát. Babázik. Gyermekének beszédfejlõdését összehasonlítva egy azonos korú rokon fiúgyermek fejlõdésével úgy látja.6 éves korban indult el önállóan. B. emocionális zavarok. egyre többet játszik egyedül. burokrepesztéssel. 1.

illetve kreált szóalakok jellemzik (babakocsi. Alapszíneket egyeztet. számosság) „nem-nem!” felkiáltással elhárít. fésüli. Bori testileg megfelelõen fejlett. A fentieket összefoglalva az a véleményünk. a szóalakok ejtése ekkor érthetõbb. harmonikus megjelenésû. A peri.és posztnatális anamnesztikus adatok a pszichikus fejlõdés lassúbb ütemét nem magyarázzák. Említésre méltó komolyabb betegsége nem volt. altatja. Beszédkésztetése jó. háromszavas mondatkezdemények figyelhetõk meg. Baba alszik. a Peabody-féle szókincsteszben. A játékos feladathelyzetben az anyáról leválasztható. egyenetlenebb. óra=tiktak. (Lelet nem áll rendelkezésre. harmonikus személyiségû. Beszédértése. amelynek képeit érdeklõdéssel nézegeti. azokat a teljes szöveggel elmondani nem tudja. utánzásra elemi sémák ábrázolására képes (napocska. gracilis testalkatú. de összképében életkorának megfelelõ kognitív fejlettséggel. instrukciók követése megfelelõ. kétszavas mondatok használata a közelmúltban. a bébinyelv maradványai (tyúk=pipi. fõleg szóvégi helyzetekben hangelhagyások érhetetlen. maci=brum-brum). kedves gyermek. a szociobilitás megfelelõ szintjével társul. a vizsgálat eredménye negatív volt. Emberalak ábrázolása kialakulatlan. mondókák utolsó szavait bemondja.). szavakat szívesen utánmond. Tevékenységét beszéddel kevéssé kíséri. ezek között gyakoriak a diszgrammatikus mondatelemek („én csuk ajtó be”. formapersellyel rövid ideig próbálkozik. hogy a testileg korának megfelelõen fejlett. Kiejtése esetenként nehezen érthetõ. egyéb kognitív képességet vizsgáló játékos helyzetet (nagyság. késõbb azonban a hibás ejtés visszatér.) A kislány vizsgálata mindvégig az anya jelenlétében történik. szómegértése 3 éves szinten az átlagsáv alsó határán áll. hároméves kora után kezdõdött. névelõket rendszeresen elhagy (Maci alszik. Rajza firka jellegû. Problémája miatt a területi gyermek-ideggondozó szakrendelésén vizsgálták. hangkihagyások. Idegrendszeri eltérésre utaló jel nem tapasztalható. Helyesen ejtett szóalakok mellett beszédét az inkonzekvens pöszeségnek megfelelõen hangcserék. kognitív fejlettségével kapcsolatos véleményünket a pedagógiai megfigyelésre alapozzuk. „Bori nem víz kér”). az anya szerint a kanyaró elleni védõoltás után mozgásfejlõdése lelassult. csigabiga). villamos. Emiatt a Snijders–Oomen nemverbális intelligenciateszt elemi feladatsorait sem végezzük el. bébis külsejû. kakaót kínál). kerítés. a differenciálatlan fogalomhasználat (csin-csin= busz. kapcsolatuk láthatóan szeretetteljes. több ízben mandulagyulladás zajlott le. ágy =aladó). ép hallású gyermek beszédfejlõdési elmaradása megkésett beszédfejlõdésként értékelhetõ. Énekel. formatáblába formákat próba-szerencse alapon helyez be. amely lassúbb ütemû. autó). problémája érési késés következményének tekinthetõ. 13 . A családi anamnézis negatív. ápolt. a közös tevékenységet szívesen fogadja. Játékában a gyakorló játék mellett szerepjáték elemei figyelhetõk meg (fõz a babának. ezeket spontán rajzban a firka elnevezése helyettesíti. Aktív szókincsében sok a kisgyermekes szóhasználat. részegész. Beszédében szómondatok használata mellett két-.aktív szókincse alig gyarapodott. 8-9 hónapos korban középfülgyulladás.

gyenge színvonalában látják. 4 éves óvodába járást követõen a nevelési tanácsadó és a tanulási képességet vizsgáló szakértõi bizottság egybehangzó véleménye alapján tanulmányait kompenzáló „elõkészítõ jellegû nulladik osztályban„ kezdte meg. beszéde sokat fejlõdött.. A gyermekközösség és a pedagógiai fejlesztés beszédfejlõdését és szocializációját elõnyösen befolyásolja. B. a finommozgás-koordináció területén látnak. Javasoljuk. kontrollvizsgálatát elvégezzük. További fejlõdése szempontjából tehát igen fontos. az általános iskola 1. a logopédiai megsegítés mellett folyó egyéb fejlesztõ foglalkozások iskolai elõrehaladását nem segítik. Az eltelt idõszak ismeretében kiderül. Továbbra is gondos. A szakértõi vélemények a beszédképesség megítélése szempontjából ellentmondásosak. igen rosszul teljesít fõként az olvasás és írás területén. Az anya fõ problémája. és súlyos tanulási nehézségekkel küzd. hogy B. hogy a 3 éves korban megkezdett és azóta is folyó logopédiai kezeléssel párhuzamosan helyi szinten sok fejlesztési segítséget kapott. Bori újabb vizsgálatát saját vizsgálati eredményeink és a helyi nevelési tanácsadótól kapott idõközi vizsgálati eredmények. szeretõ családi környezetben nevelkedik. A nevelési tanácsadó vizsgálata külön kiemeli. otthon is igen sok segítséget. 2. A beszédfejlõdési elmaradás szerepét a gyermek további életében csak fejlõdésének nyomon követésével lehet egyértelmûen tisztázni. vélemények alapján foglaljuk össze. Problémát a fogalmi gondolkodás. támogatást kap. RÉSZ A területi ellátásra utalt kislány kontrollvizsgálatára öt évvel késõbb került sor. bátortalan. Ez azonban a sikeres iskolakezdéshez nem volt elegendõ. Kifejezõkészsége „igen jó”. a képi összefüggéseket jól felismeri. hogy Bori nem tud beilleszkedni az iskolai közösségbe. szókincse megfelelõ. Fejlõdését figyelemmel kísérjük. A logopédus diszlexia-diszgráfia gyanúját vetette fel. a matematikai ismeretek. a helyi lehetõségek Bori problémájának megítélését és a további tennivalók megfogalmazását illetõen kimerültek. hogy továbbra is járjon óvodába.A gyermek igen gondos családi környezetben nevelkedik. osztályát látogatja. Bori problémáját a pszichológiai vizsgálatok eredményei alapján az intellektuális teljesítmények átlagnál alacsonyabb.8 éves. az észlelési képesség és az ábrázoló képesség fejlesztése is hangsúlyos szerepet kapjon. A szakértõi véleményben diagnózis és BNO-kódok nem szerepelnek. ahová jól beilleszkedett. A vizsgálatot az anya és a logopédus együttesen kezdeményezik. Úgy tûnik. a helyi szakszolgálatokban elvégzett vizsgálatok Bori problémáját nem magyarázzák. Bori ekkor 8. hogy ebben az általános kognitív fejlesztés részeként. a nevelési tanácsadó szakvéleménye azonban ezt kizárta. 14 . amennyiben igénylik. mivel úgy érzik. számszerû vizsgálati eredmények nincsenek feltüntetve. Az idõben megkezdett és módszereiben megfelelõ logopédiai terápia jelentõsen segíteni fogja a fejlõdési hátrány csökkenését. szívesen és sokat beszél.

fogsorzáródási rendellenesség. hallási figyelem fejletlensége miatt javulása lassú. A logopédus véleménye szerint szókincse bõvült. amelyek egyúttal a rosszul ragozott igealakok diszgrammatikus formáit is jelentik. 15 . Hangképzése tiszta. hogy Bori az olvasás. diszlexia-terápiában azonban – a szakvélemény indoklásának megfelelõen – nem részesült. az osztályismétlés. hibáit nem kontrollálja. sikertelenül befejezett iskolaévet követõen az a javaslat fogalmazódott meg. a megkésett beszédfejlõdésként értékelt nyelvfejlõdési problémáról nem történik említés. teljesítménye hullámzó. szívesen beszél. Szómegtalási nehézségei vannak. matematikában idõnként a nehezebb feladatokat könnyebben megoldja. tollbamondás után írni nem képes. Az egyébként is túlkoros gyermek számára az anya részérõl erõsen támogatott továbblépés. fröcskölni=föcsõni. Angliába= Andiába). Az elsõ. (járni=jáni. illetve a szülõk részérõl teljesen elutasított (speciális tantervû osztályba történõ) áthelyezés lehetõsége merült fel. kisebb mértékben a számolás területén mutatkozó elmaradása miatt nem képes. az összbenyomás alapján azonban feltûnnek korábbi beszédhibájának maradványai: hangkihagyások fõként mássalhangzó torlódásos szóalakokban. hogy a tantárgyi követelmények teljesítésére elsõsorban az olvasás. „fecseg”. „most lehet. A Peabody-féle szókincsteszt szerint Bori passzív szókincse 8 éves szinten átlagos. kedves. helyesírás és számolás területén mutatkozó tanulmányi lemaradása ellenére elsõ osztályban folytassa tanulmányait további logopédiai és egyéb fejlesztési segítség mellett. A vizsgálat idõpontjában. alapvetõen grammatikus beszédmegnyilvánulásai mellett beszédében diszgrammatikus mondatszerkezetek figyelhetõk meg („az övé biciklijével is tudok már menni”. beszéde aritmiás. minthogy a vizsgálatok alapján pszichikus fejlõdése az eltelt idõszakban pozitív irányú volt. mondanivalója sokszor összefüggéstelen. az artikulációs mozgások ügyetlensége. A korábbi (intézetünkben zajlott) vizsgálatról. Ezek láthatóan nem zavarják. Magatartása kiegyensúlyozott. Bár verbálisan könnyen megnyilatkozik. „ott lakunk. a közelmúltban jutott el a két-három betûs szavak összeolvasásának szintjére. pöszeség (diszlália) diagnózisával kezelték. 10-es számkörben jól számol. ahol földek vannak”). hogy beszédtempója lassúbb. az elsõ osztály befejezéséhez közeledve azonban megfogalmazódik. továbbá hangbetoldások (dagadt=dagadott). Ez a dilemma a logopédusban is megfogalmazódott. hogy Ildikó néni lesz az elsõ osztálytanító néni”. Vizsgálataink szerint Bori magas. nyúlánk. ahol üres van. a vizsgálati helyzetet jól fogadja. Betû-felismerési nehézségei miatt jelenleg folyamatosan olvasni nem tud.A szakértõi bizottság véleménye – részletesebb indoklás nélkül – ugyanakkor a kommunikációs képesség fejlesztését fogalmazza meg. helyesírás. mondatokat gyakran õ-szerû betoldással indítja. vékonycsontú kislány. társalgási helyzetben feltûnik. életkorának megfelelõ. a szavakat. Jól másol. írás. írás. Egyszerû mondatokból álló.

de tüneteinek csökkenõ jellegét mutatja.Olvasásában akusztikus és vizuális alapú betûtévesztések (ty-gy-ny. b-d-p. a képsorok sorba rendezését verbalizációval segíti. az ábrák helyzetének rossz felismerésében mutatkozik meg. egyaránt elõfordulnak. amely „6 éven igen gyenge” eredményt mutat. A profilelemzés szerint ez az érték azonban a globális intelligenciával legkevésbé összefüggõ. sz-zs).3 év) gyengeségét jelzi. Az 1991-93 között mért Binet IQ változó értékei (1991-ben ÉK: 6. dátum. hogy Borinál a nemverbális kognitív képességek zavara is része a fejlõdési diszfázia tünetegyüttesének. hogy teljesítménye – a figyelem zavara miatt – erõsen hullámzó. történet elmondása. szóanalógia). alak-felismerési problémák miatt a „Mozaik” szubteszt feladatait idõn túl teljesíti. Az intelligenciastruktúra a formaészlelési képesség (SZK:7. hangokat az olvasásban kihagy. értelmi fejlettsége – az elsõ vizsgálat alkalmával nem számszerûsíthetõ vizsgálati eredményekkel összhangban – az átlagövezetbe tartozik. amelyek az akusztikus észlelés (hangfelismerés). hosszabb szavak elolvasására képtelen Számolási képessége az olvasási képességnél jobb. A vizuális észlelés korához képes igen súlyos elmaradása a rész-egész viszony hibás megragadásában. az „Analógia” szubtesztben SzK: 8 év. mondatismétlés) területén várják el a megfelelõ teljesítményt. hét napjai. és a szerialitás (számismétlés. a fejlõdési elmaradás tengelyében álló verbális funkciógyengeség meglétét.8 év/IQ: 71. B. fogalmak összehasonlítása. képsor összerakása. iránytévesztések. A SON-teszt eredményei megerõsíteni látszanak azt a feltevést. 16 . A helyi szintû kontrollvizsgálatok során mért globális intelligencia mutatók változása a képességstruktúra folyamatos átalakulását mutatja. 1993-ban ÉK 8. A „Kombináció” feladatainak megoldását. hogy a gyermeknél 3-9 éves kor között azokban a próbákban mutatkozott alulteljesítés.2 év/IQ: 81. de a gyengébb képességek kompenzációját jól segítõ „Emlékezet” szubtesztben nyújtott jó szintû teljesítménybõl ered (SZK: 9 év). rímek. az irányok. értelmi kérdések. Ennek kifejezett jelei a korai fejlõdés idõszakában egyértelmûen még nem voltak felismerhetõek. 1992-ben ÉK:7. Az intelligenciastruktúra elemzése alapján ugyanis kitûnik. a formák. A Snijders–Oomen nem-verbális teszttel végzett jelenlegi vizsgálatunk alapján kapott eredmény szerint IQ: 90 (átlagos érték). rajzi emlékezet). betold.5 év/IQ: 91) az intellektuális összteljesítmény alapját képezõ kognitív képességek pozitív irányú átalakulását. összhangban a Binet-eredménnyel. a logikai mûveletek segítik a számolási feladatok elvégzésében mindamellett. rombusz. a vizuális észlelés (hajtogatás. Megerõsíteni látszik a fentieket a Bender-B tesztben nyújtott teljesítménye is. a magasabb szintû nyelvi teljesítmények (hármas parancs.3 év) és a kombináció (SZK:7. mintakirakás. két háromszög összerakása.

a várható iskolai tanulási problémát. Ezek hátterében a nyelvi-kognitív képességek jelzett zavarai húzódnak meg.A perceptuális szervezõdés további gyengesége figyelhetõ meg a GMP beszédészlelési és beszédmegértési képességet vizsgáló tesztben. rövid-hosszú ritmusok elkülönítése a magán. az akkor még fiatal gyermeknél. az általános iskola tantervi követelményei alapján folytassa tanulmányait a kõszegi Beszédjavító Általános Iskolában. hangbetoldásból (ész-mész) erednek. a zavartalan olvasási teljesítmény kialakulását és diszlexia-tipikus tünetként értékelhetõek. hogy Bori egyenetlen fejlõdése.és mássalhangzó idõtartam azonosítása. Az olvasás folyamatában meghatározó szerepet játszó vizuális és akusztikus szervezõdés zavarai nehezítik a betûk. komplex nyelvi fejlesztés) megoldhatók. 17 . szóalakok. és egyben mind az írás-olvasás. mi mu tá mi + mu + fut + Hibái fonémaazonosítási nehézségekbõl. hogy B. mos sír bab szív ágy szem dob zsák gép busz mos + + + á tem mo á tép mu meggy síp bot száj gyík szék busz só kút szög me sí. mind a beszédprodukció centrális diszláliás tüneteit magyarázni látszanak. a 3-4 éves gyermek szintjének felel meg. és összképében a (speciális) tanulási zavar tünetegyüttesének felelnek meg. A gyermek számára kifejezett nehézséget jelent továbbá a hangzók idõtartamának azonosítása (a ritmusképletek felismerése. Az elsõ vizsgálat idején. a szájról olvasás (GMP 7) és a centrális mûködés (GMP 15) feladatainak megoldása. akusztikus hasonlóságon alapuló (zöngészöngétlen és egyéb) hangok cseréjébõl (méz-mész. a nyelvi kreativitás (GMP 11). Vizsgálataink az látszanak megerõsíteni. Azt javasoljuk. ahol felzárkóztatása és a fejlesztés egyénre szabott formái (diszlexia reedukáció. Neurológiai kontroll vizsgálata – a pszichológiai vizsgálatok jelzéseivel összhangban – neurogén eredetet valószínûsít a minimális cerebrális diszfunkció tüneteinek megfelelõen. szem-tem). A gyermek fonológiai felismerése G-O-H (1. nagyobb szövegegységek felismerését. hangkihagyásból (bõr-õr). jelenlegi tanulási és beilleszkedési nehézségei az expresszív-motoros fejlõdési diszfázia és az arra ráépülõ fejlõdési diszlexia-diszgráfia következményének tekinthetõk. szubteszt) szerint 30-40%-os. a vizuális észlelési képesség fejlesztése Frostig-terápiával. a funkciófejlõdés életkori sajátosságainak következtében nem lehetett egyértelmûen elõre jelezni a késõbbi fejlõdés kifejezett zavarait.

nem figyel. mint a rongybaba). Olvasása lassú. Idegen nyelv tanulása alól (angol) felmentésben részesítették. a szülõknek és a Beszédhibások Országos Szakértõi és Rehabilitációs Bizottságának megküldtük. Bori két tanév után került vissza a helyi általános iskolába. beszédhibás. 3000 g testsúllyal. simogatás) nem reagált. hogy Judit korához képest beszédfejlõdésben óvodás társaihoz viszonyítva el van maradva. nem tudja magát jól kifejezni. Az anya gyermeke fejlõdését megfelelõnek tartja.Várható.8 éves Juditot. és iskolai kudarcai nem terhelik tovább az anya-gyermek kapcsolatot. Felvetették a kislány hallásvizsgálatának szükségességét. A gyermek végtagjai petyhüdtté. A korai fejlõdés idõszakából megemlítendõ. 6 hónapos koráig szopott. fõleg idõtartammal összefüggõ helyesírási hibákat vét. felsírt. beszédgyengeségét egyéni adottságnak tekinti. komolyabb betegsége nem volt. terhességébõl idõre. A szülõkkel a gyermek problémáját részletesen megbeszéltük. Az óvónõk szerint Juditnak várhatóan nehézségei lesznek a nagycsoportos óvodai foglalkozáson. nyakára tekeredett köldökzsinórral született. ESET Receptív-expresszív diszfázia óvodás-. amelyet majd úgyis „kinõ”. aki középsõ csoportos óvodás. Véleményünket a kõszegi Beszédjavító Általános Iskolának. keveset beszél. pszichomotoros fejlõdése megfelelõen alakult. Javaslatunkat elfogadták. majd 18 . hogy a tanév végére mutatkozó további teljesítményjavulás és a nyári hónapokban történõ otthoni fejlesztõ foglalkozások eredményeként képes lesz a második osztályos tantervi elvárásoknak megfelelni. fogalmazási feladatokat gyenge színvonalon teljesít. magas lázzal járó megbetegedés miatt. hogy 16 hónapos korában kórházi ellátásra szorult váratlanul fellépõ. bár a lakóhelytõl távol esõ iskoláztatás ténye némi aggodalmat keltett. illetve késõbbi iskolai tanulmányai során. 2. Úgy ítélték meg. Hallásproblémát az elvégzett audiometriás vizsgálat nem igazolt. Bár változatlanul sokat és szívesen beszél. rohamos szüléssel. tónustalanná váltak (olyan lett. Azt remélik. Említésre méltó. Az anamnesztikus adatok szerint Judit az anya II/2. iskoláskori következményei 1. Vizsgálatát az óvónõk kezdeményezték. Az intenzív fejlesztés eredményeként beszédállapota rendezõdött. a jelzéseket hárítani látszik. beszédgyengeségének tünetei a verbális típusú tanulási helyzetekben fennmaradtak. RÉSZ Szülõ kérésére vizsgáltuk a 4. hogy a környezetváltozást a gyermek jól fogja megélni. Az óvoda vizsgálati kérelmének a gyermek érdekében tesz eleget. gyakran félreérti a hallottakat. figyelmetlenségét életkori sajátosságnak tulajdonítja. környezeti ingerekre (beszéd. tanulmányi nehézségei jelentõsen csökkentek.

Nem jó?” Kiejtése kezdettõl tiszta. Azonnal kórházba szállították. gyógyszerezését követõen állapota rendezõdött. lerövidített szóalakok formájában. sok madár). manipulációs mozgások területén kifejezetten ügyes. Beszédfejlõdésében gagyogás 4 hónapos kortól intenzíven van jelen. A Csányi-féle grammatikai teszt mondatbefejezéses próbáiban csak néhány esetben ad értékelhetõ megoldást (múlt idõ használat). 3. („Jó ez. madarak) kikerüli (sok autó. A Peabody-teszt szerint teljesítménye a 4 évesek szintjén értékelhetetlen. képtörténetet szómondatokban fogalmaz meg. RQ 139/Goodenough-féle emberrajz vizsgálat szerint. jó?”). Feladatteljesítés közben feltûnik a teszt verbális instrukcióinak nehezített követése. kifejezetten szép. észrevehetõen keresi a vizuális támpontokat. mozgása normalizálódott. A hirtelen fellépõ tüneteket eclampsiás görcsként értékelték. A játékokba belépõ vizsgáló személyt elfogadja. 2. Spontán beszédében képtörténet elmondásakor hasonló nehézségek jelennek meg. A Snijders–Oomen nem-verbális teszt eredménye igen jó színvonalú mentális összteljesítményt mutat. egyenletes. amelyet beszéddel alig kísér. Mozgása összerendezett. arányos alkatú. Rajza színes. együttmûködésre törekszik. rövid idõ elteltével visszatért. 3 éves kortól rövid mondatokat mond. Beszédvizsgálatát a Peabody szókincsteszt és a különbözõ beszédhelyzetekben nyújtott beszédminta elemzése alapján értékeljük. 19 . Gyakran használ kérdõ formákat: „Ez mi ez? Jó?. gyakran visszakérdez. megfigyelés jellegû kórházi benntartózkodását. illetve társalgási helyzetekben hibás hangképzés figyelhetõ meg. Fõnevek többes számát (autók. A Bender-A tesztben 5 éven nagyon jó teljesítményt nyújt. kissé szorongó gyermek. betoldások. Hangképzése tiszta: A beszédhangokat az egyes szóalakokban utánmondásra helyesen ejti. IQ 147.5 éves korától óvodás. jól kidolgozott tematikus és emberrajz (királylány. 2 évesen jelentek meg az elsõ szavak. magabiztosan végez. magas szintû teljesítmény. kert).elaludt.5 éves korban lett szobatiszta. változatos. Kétnapos. Ezek a hanghibák az akusztiko-motoros integráció zavarát jelzõ centrális diszlália tüneteinek felelnek meg: kihagyások. a 3 évesek átlagos teljesítményének felel meg. vár. beszédének súlyos diszgrammatizmusa mellett feltûnik a mondatértés zavara. Judit tehát jelentõs szómegértési nehézségekkel küzd. magatartása oldottá válik. Játéka jól szervezett szerep. de a verbális instrukciókat (Tedd a labdát a polcra! Adj a cicának enni!) feltûnõen lassan követi. Ébersége. analógiás megoldásokat keres. passzív szókincse korához képest fejletlen. A beszélõt figyeli. amelyet láthatóan örömmel. spontán beszédben képmegnevezéskor. A Frostig-féle vizuális észlelési képességet vizsgáló teszt szerint PQ 110.és konstrukciós játék. szókincse nehezen bõvül. Vizsgálataink szerint Judit testileg jól fejlett. összefüggõen elmesélni nem képes.

általános felkészítés az iskolába lépésre. én-bizonytalansága a szó. nagyfokú beszédmegértési nehézségeinek következménye. beszédészlelési és megértési képesség fejlesztése. Szép rajzai és egyéb munkái gyakran ki vannak téve az óvodában. Az új közösségbe könnyen beilleszkedett.A vizsgálatok szerint fejlõdési zavara a nyelvi képességrendszer egészére kiterjedt. ezekbõl igyekszik kilépni. 20 . más tevékenységet kezdeményez. RÉSZ Második vizsgálatára beiskolázást megelõzõ kontrollvizsgálat keretében kerül sor. a beszédészlelés és megértés kifejezett zavara képezi. A kommunikációs helyzetekben feltûnõ beszédre irányulása. Ennek eredményeként az elmúlt idõszakban Judit magatartása sokat változott. kissé szorongó magatartással társul. a verbális emlékezet fejlesztése. Beszédproblémája miatt évhalasztásban részesült. a szituációval összefüggõ jelzések értelmezésére. az anamnesztikus adatok ismeretében gyermekneurológiai vizsgálata indokolt. igen jó értelmi képességekkel rendelkezõ. Javasoljuk. játékot. rendezett személyiségû gyermeknél a jelzett panaszokat a receptív-expresszív diszfázia tünetegyütteseként értékeljük. Javaslatunkat az anya elfogadta. Logopédiai terápiájának része – – – – – – – a szómegértés és a szókincs fejlesztése. Judit logopédiai óvodai felvételt nyert. magabiztossá. amely igen nagyfokú diszkrepanciát jelent a nem-verbális kognitív képességekhez és az intellektuális összteljesítményhez viszonyítva A gyermeket a számára a fokozott nyelvi elvárásokat jelentõ helyzetek megterhelik. jól érzi magát. a kislány ekkor 6. A negatív hallásvizsgálat eredményének ellenére hallásállapotának ismételt vizsgálatát szükségesnek tartjuk. Erõsen figyeli a beszélõ gesztusait. amely a rajzi ábrázolás korát meghaladó színvonalával. a grammatikai rendszer fejlesztése. együttmûködésre törekvõ. Az ábrázolás és egyéb manuális tevékenység területén mutatkozó kiváló képességeire az óvoda tudatosan épít. mimikáját. hárítani. diszlexia-prevenció. alapját a receptív beszéd. a szeriális észlelés fejlesztése. hogy önbizalmát növelje. sikerélmények érik.és mondatmegértés gyenge színvonalának. fejlett vizuális-téri képességekkel. A fentiek alapján vizsgálataink szerint a pszichoszociálisan korának megfelelõen fejlett. törekszik a kapcsolat fenntartására. amely jó lehetõséget nyújt az egyéni fejlesztés lehetõségeinek biztosításához. hogy Judit iskola-elõkészítése és intenzív logopédiai megsegítése logopédiai óvodai elhelyezés keretében történjen.8 éves. meglevõ nehézségei ellenére a beszéd területén is kezdeményezõvé vált. 2. erre nagyon büszke.

amelyek a kérdõformák megértésénél különösen feltûnõek. Judit receptív beszédének zavara a Pléh–Palotás–Lõrik-féle (PPL) nyelvi képességet vizsgáló tesztben és a Token-tesztben egyaránt megmutatkozik. Mik repülnek az égen ? (madarak) három madárokak 21 . A tesztfeladatban egy kijelentõ mondathoz kérdõ mondatok társulnak: az erre adott válaszok jelzik a fõnévi allomorfok használatának gyenge színvonalát. A nyelvi képességek területén – az elmúlt idõszakban észlelt pozitív változások ellenére – jelenleg is nagyfokú elmaradást mutat. széttört a virágot=letörte a virágot) fennmaradása. Kontrollvizsgálata alapvetõen a pedagógiai és a beszédteljesítmények megítélésére terjed ki. ez fõleg a verbalitást igénylõ helyzetekre jellemzõ. Passzív és aktív szókincse egyaránt elmarad életkorától. hogy a ragrendszer alkalmazásában – a rendszeres fejlesztés ellenére is – igen komoly nehézségei vannak. nehézséget jelent számára a hangbetû kapcsolat felismerése. A PPL „Fõnévi allomorfok vizsgálata” szubtesztje alapján kitûnik. emellett ugyanakkor igen gyakori és jelentõs fokú a diszgrammatizmus (lemegy a lépcsõbe. medve=nedve). a Peabody-teszt szerint passzív szókincse 6 éven „fejletlen”. A több elembõl álló szövegegységek megértésében változatlanul vannak nehézségei.Mindemellett azonban ki kell emelni. Mik úsznak a vízben? (halak) halakok Mit fogott a bácsi ? (halat) e(l)vette hal Miket visz a fiú? (halakat) kettõ három összesen Ez egy oroszlán. bár elõfordulásuk észrevehetõen csökkent. Az olvasásban a vizuoperceptív képességek jól segítik. A Bender-A tesztben 6 éven „nagyon jó” teljesítményt nyújt (34 maximális pont). és nagyfokú nehézségei vannak a két-három betûs szavak összeolvasása területén. Spontán beszédét képtörténet elmondása esetén grammatikailag rendezett egyszerû mondatszerkezetek használata és hibás szóhasználat egyaránt jellemzi („a kislány leesett/elesett”. Beszédében inkonzekvens hangcserék továbbra is fennállnak (kutyus=futyus. Judit a feladathelyzetekben változó feladattartással és motivációval vesz részt. kiöntötte/leejtette a fagyit”). Az elõzõ vizsgálathoz képest ez a szómegértés fejlõdésének pozitív irányú változását jelezi. minthogy korábbi vizsgálatai egyéb területeken képességelõnyt jeleztek. hogy a beszédfejlesztõ és a diszlexiapevenciós foglalkozásokon Judit kevéssé tûnik sikeresnek. Judit megnyilvánulásai az alábbiak: Ez egy hal. Folyamatos beszédét gyakori szómegtalálási nehézségek jellemzik. a madár repül. Bár a tanult betûket vizuálisan biztosan felismeri és jól differenciálja. az akusztikus-vizuális-motoros integráció hiányosságai azonban nehezítik az elemi szintû olvasási folyamatok mûködését. Mit néznek a gyerekek? (oroszlánt) oroszlánt Ez egy madár.

Az V. Amennyiben azok kevéssé segítik. amely különbözõ színû. Minthogy a feladatsor a verbális memória és a komplex nyelvi struktúrák megértési képességérõl nyújt információt. illetve alatt-között-mögött-mellett-elõtt nyelvi elemek helyett szótévesztéses. Válaszadásában erõsen támaszkodik a vizuális információkra. amely a „Hol? Honnan? Hová?” kérdésekre várja a helyrelációkat jelölõ nyelvi formák alkalmazását. hogy J. mibõl segítõ kérdések vezetik. mirõl. szubtesztben egy esetben sem ad értékelhetõ megoldást. pohárról. a „helyhatározók” vizsgálatánál (pohárba.és korai posztnatális ártalom következményének tekinthetõ. Mindezek hozzájárulnak ahhoz. hogy J. amely a magasabb nyelvi szintek értelmezésének és használatának jelenleg is fennálló súlyos fokú elmaradásra utal. gesztusokkal kísért megbeszélésénél inadekvátan válaszol: „ló”. pohárra. és a szituatív beszéd szintjén fogalmazza meg a helyzeteket: (pohárba) jobb oldal. Figyelmét a beszélõvel való kontaktus folyamatos fenntartása erõsen megterheli. elveszti a helyzetek feletti kontrollját. A kisgyermekkorban lezajlott magas lázzal járó megbetegedés tüneti képe alapján felmerül egy rohamosan lezajló. kérdésekre adott válaszai inadekváttá válnak. (pohárra) a fönt magas. Emiatt fáradékonnyá válik. poháron. ezeket kompenzálni. szituációfüggõ válaszokat ad. formájú és méretû zsetonok azonosításán keresztül az egyre bonyolultabb szintaktikai-grammatikai szerkezetek felismerésének képességét vizsgálja. lokális idegrendszeri sérülést elõidézõ post- 22 . hétköznapi élethelyzetekben idõnként tévesen cselekszik. A Token-teszt elsõ négy szubtesztjét. A kislány a helyzetek nehézségével tisztában van. Pl. Majd a „Ló. A nyelvi fejlõdés igen lassú üteme miatt intézetünkben neurológiai vizsgálatot végeztünk. Judit válaszai a relációs szókincs hiányosságára hívják fel a figyelmet. A „Névutóhasználat vizsgálata” szubtesztben. ezt a szót nem érti. hogy milyen jelmeze volt. Judit maximálisan. hiba nélkül teljesíti. A „Hol? Hová?” kérdéseket helyesen értelmezi. pohárban. a „Mi voltál a farsangon?” kérdésre nem tudja megmondani. pohárból) a miben.Ez egy egér. Miket kerget a macska? (egereket) megeszik az egérek. de az elé-alá-közé-mögé. illetve a kívülálló számára bizarrnak tûnõ válaszokat ad. A rendelkezésre álló anamnesztikus adatok alapján úgy tûnik. megerõsíti más irányú vizsgálati eredményeinket. lovacska voltál?” kérdésnél tagadólag fejét ingatja és késleltetetten utal vissza az elhangzottakra: „indiánlány”. A helyzet részletes. problémája pre. poháron (a bal oldal). illetve megkerülni igyekszik. Hová teszem a kék négyzetet? (a szekrény elé) az elõbb Hová teszem a piros kört? (a szekrény mögé) hátul Hová teszem a piros négyzetet (a szekrény mellé) balra Hol van a zöld kör? (a két szekrény között) középen Hol van a piros négyzet? (a szekrény mellett) mögött elején A „Honnan?” kérdéscsoportra nem tud választ megfogalmazni.

hogy óvodáskori vizsgálatának idején a diagnosztikus eljárások lényegesen korlátozottabbak voltak. A magasabb osztályokban fõleg a szövegértés jelentett számára problémát. mint napjainkban.enchephalitises állapot lehetõsége. helyesírás tantárgyakban hosszabb távon tanulmányi nehézségekkel fog küzdeni. 23 . ESET Az expresszív-motoros fejlõdési diszfázia maradványtünetei ifjú korban Rita fejlõdését 4. Sikeres iskolai beilleszkedésének feltétele a tanítóval és logopédussal történõ folyamatos együttmûködés. valamint a szándékos figyelem fejlettsége segíteni fogják a nehézségek leküzdésében. lassú fejlõdési üteme miatt. A tanköteles korú gyermeknél – további. a kislánnyal igen sokat foglalkoznak. ez indokolja. rendszeres logopédiai megsegítés mellett – az anya szándékának megfelelõen az általános iskola elsõ osztályába történõ beiskolázást javasolunk. Jelenleg gimnáziumi tanuló. 3. Beszédének diszgrammatikus elemei jelenleg is fennállnak. Rita ma 22 éves. ennek eredményét nem tapasztalják. A nagyszülõkkel együtt élnek. Rita számára nem nyílik lehetõség középiskola tanulmányok folytatására. amely az agyi érés és fejlesztés együtthatása következtében csak hosszú távon kompenzálódhat. akik kifejezetten aggódtak azért. fiútestvére két évvel fiatalabb. A gyermek rendezett családi körülmények között nevelkedik. Szakközépiskola és Gimnázium diszlexia tagozatán. hogy problémájának feltárása nagyrészt pedagógiai diagnosztikai eljárásokon alapul. az olvasás. hogy a gyermek képes lesz-e iskolába lépéskor a folyamatos beszéd használatára és általános iskolai tanulmányok folytatására. a félve említett értelmi fogyatékosság nem játszik-e szerepet. Bizonytalan volt abban. akik maguk is pedagógusok. A diszlexia-reedukáció segítségével megtanult olvasni. RÉSZ A kislány állapotát feltáró vizsgálatot az anya kezdeményezésére 4. Meg kell jegyezni. és az elmúlt tanévben szerzett érettségi bizonyítványt az Eöveges József Szakiskola. már folyamatosan beszél.5 éves korától van alkalmunk nyomon követni. hogy nyelvi zavara következtében az anyanyelv. hogy Rita problémájában – születési nehézségeinek ismeretében – értelmi fejlõdési zavar. írás. Judit folyamatos szülõi és logopédiai támogatás mellett elvégezte az általános iskolát. Ha ez a lehetõség nem kínálkozik. 1. Kiváló értelmi képességei és az akadémiai ismeretek elsajátításában a nyelv mellett meghatározó szerepet játszó vizuális-téri képességrendszer kompenzáló szerepe. sok segítséget igényel. nyelvi problémája továbbra is egyéni bánásmódot. Rita pedagógus szülõk gyermeke.5 éves korában végeztük el beszédfejlõdésének nagyfokú elmaradása. Várható.

a hangzók többségét nem tudja képezni. mivel a mássalhangzók nagy részét nem tudja képezni. Nem sírt fel. kérek. gyakori bennük a firkaszerû elem. torz szóalakokkal mond. tíz hónaposan felült. A könyveket érdeklõdve nézegeti.és mondatértékû beszéde kialakulatlan. ez. hallása – audiometriás vizsgálat eredménye alapján – ép. A felszólításokat megérti. Rajzaiban emberalak ábrázolás kezdeményei négyéves kora elõtt jelentek meg. éleszteni kellett. Fekvési rendellenesség miatt elakadt a szülõútban. mama. hogy beszédnehézségei nem korlátozzák szándékainak kifejezésében. rajzai egyre felismerhetõbbek. Játéka rakosgatás. Emberalak-ábrázolása hiányos (lábak. magát fõleg kiáltás-jellegû hangadással. jobb válla beszorult. részben motoros koordinációs zavarra utaló jelzésnek tekintjük. formát egyeztet. hangszíne elmosódott. kihagyja. Montessori-tornyot helyesen rak fel. zavartalan terhességébõl. jól együttmûködõ gyermek. Négyéves korától kezdett szavakat mondani (apa. egyéves korára a nagymozgások szintjén nyom nélkül megszûnt. formatáblába azokat biztonsággal elhelyezi. az átlagövezetbe tartozik. Hozzá intézett kérdésre ujjain megmutatja életkorát. kockából ház. spontán induló. futásnál a karok és lábak összerendezett mozgása hiányos. orr) összerendezetlen. A Bender-A teszt szerint 4 éven gyenge szinten teljesít. 24 . motorosan gyengén kivitelezett. torony építése. A Snijders–Oomen nem-verbális tesztben korának megfelelõ szinten teljesít. de támaszt keresve (korlát. 3-4 elembõl álló formákat kitartó próbálkozást követõen összerak. „repdesõ” mozgással próbálta kifejezni. majd a szülés folyamatában eltört.és ágytiszta lett. Vizsgálataink szerint Rita testileg jól fejlett. Az artikuláció vizsgálata szerint szavakat utánmondásra nehezen érthetõ. IQ 104. mondókát. hangadása a második félévben vált intenzívebbé. nehéz. Keveset gagyogott. bizonytalan vonalvezetésû motoros kivitelezéssel társul. Mozgása darabos. A kislány féléves korában tudott hátáról hasra fordulni. szókincse alig gyarapodik. babázás. így minden szándékát ki tudja fejezni. mamama. oxigénbelélegeztetéssel élesztették. beszédértése jó. idõre. elhúzódó szüléssel 3600 g testsúllyal született. Úgy látszik. Baloldali alsó és felsõ végtagi parézisét a megszületéskor kialakuló enyhe agyvérzés maradványtünetének tekintették.Rita fõleg gesztusokkal. Szomatikusan fejlõdése megfelelõ volt. Rita szó. elemi ábrafelfogása tremoros jellegû. Színeket. RQ 84: Összértelmi teljesítményéhez viszonyítva ezt részben testsémazavarra. aluszékony csecsemõ volt. barátságos. amely tornáztatás eredményeként fokozatosan rendezõdött. azokat szívesen teljesíti. A verbális instrukciókat helyesen követi. 3 évesen szoba. Játékos feladathelyzetbe bevonható. hoppá). hangadással fejezi ki magát. Beszéde nehezen érthetõ. kis meséket szívesen hallgat. majd felállt. Szopni nehezen tudott. lépcsõn váltott lábbal. kommunikatív. jól motiválható. erre tanították. 16 hónaposan tette meg az elsõ önálló lépéseket. A beszédre odafigyelt. Az anamnesztikus adatok szerint Rita az anya II/1. kézfogás) megy. élénk mimikával.

A logopédiai kezelés hatására beszédfejlõdése felgyorsult. hogy Rita logopédiai fejlesztése a beszédindítás módszereinek megfelelõen mielõbb kezdõdjön meg. a grafoperceptív funkció zavarával társul. a beszédelmaradással összefüggõ kommunikációs nehézségek csökkentését. ü-û hangok hangzás és idõtartam szerinti hibás ejtése figyelhetõ meg. A fõ problémát azonban igen lassan javuló hangejtése okozta. az összefüggõ. valamint a grafomotoros készség fejlesztésének is hangsúlyt kell kapni. a magánhangzók esetében a-á. Az iskolában és otthon sok segítséget kapott.6 éves korára jó szókinccsel. A fentiek értelmében javasoljuk. Fejlõdését nyomon követjük. RÉSZ A vizsgálatban leírtak alapján Rita óvodai elhelyezése megtörtént. diszgrammatikus mondatokban beszélt. amely beszédének megértését a kívülállók számára nehezen érthetõvé tette. 2. Logopédiai terápiájában a mozgás. Magyartanárnõje pedig felvetette ismételt beszédjavításának szükségességét. továbbá a szakmai anyagok elolvasása és feldolgozása. mondatértékû beszéd teljes hiányában. Vizsgálataink szerint a pszichoszomatikusan korának megfelelõen fejlett. A Peadody-teszt szerint passzív szókincse életkori szintjén a „fejlett szókincs” kategóriájába tartozik. aktív szókincse ezzel szemben mintegy 30-40 szó. gondozását a helyi intézmények látták el.utánozni. amit mond. aktív szókincse rohamosan gyarapodott. Óvodáztatását a középsõ csoport szintjén tartjuk indokoltnak. A logopédus a család és az óvónõk együttmûködésével elõsegítheti a kortárskapcsolatok harmonikus fejlõdését. átlagos intelligenciájú gyermek fejlõdési zavara az expresszív-motoros fejlõdési diszfázia tüneti képének felel meg. segédápolónak tanult. Fontosnak tartjuk felvételét normál óvodai gyermekközösségbe. minthogy iskolakezdése – beszédállapota miatt – egyéves felmentést követõen indokolt. szótöredék. amelyet még további két éven keresztül a pöszeség és diszlexia terápiája kísért. Ekkor speciális szakiskolába járt. rendezett személyiségû. 5. Rita 16 éves korában. Fejlõdési zavara perinatális sérülés következményének tekinthetõ. diszartiás jellegû artikulációs zavarban nyilvánul meg és a nagy. Egyéves késéssel a helyi általános iskola elsõ osztályában kezdte meg tanulmányait. Íráshibái és a diktálás utáni írás rendkívül lassú tempója miatt igen nagy problémát jelentett számára a jegyzetelés. amelyre rendezett magatartása.és finommozgások területén mozgáskoordinációs zavarral.-és testséma fejlesztésnek. értelmi fejlettsége alkalmassá teszi. az általános iskola befejezését követõen került sor. 25 . ö-õ. Nehézséget okozott számára a fõnévi allomorfok használata. a gyermekközösségbe jól beilleszkedett. enyhe fokú testséma zavarral. Fejlõdésérõl az anya több ízben beszámolt. amely jó szintû beszédmegértés mellett az aktív-passzív szókincs nagyfokú diszkrepanciájában. különös tekintettel arra. logopédiai fejlesztése megkezdõdött. hogy késõbbi munkájában a betegek nehezen fogják érteni azt. Ismételt kapcsolatfelvételre hosszabb idõ elteltével. az alanyi és tárgyas ragozás helyes alkalmazása.

Sopcs mári csa csapcsolnak fürdenek bene. nehezen érthetõ. Hanghibái valamennyi zöngés hang hibás ejtésében. Hangszíne torz. Jób megem egy mapos kövan sütkerezni Írásában túlnyomóan akusztikus. zöngétlenítésben. Aktív szókincse a felnõtt MAWGYI szókincs-részpróbában korának megfelelõ szintû. vizsgálata a beszélt és írott nyelvi teljesítmények felmérésére irányult. Bár kiejtési hibái kellõ alapot nyújtanak diszlexia-tipikus tüneteinek fennállásában. Az artikulációs zavar jelzõtünetei már az óvodáskori vizsgálat idején is megfigyelhetõek voltak. kihagyások.Az általános iskolát elsõsorban az anyanyelvi tárgyakból nyújtott teljesítményei miatt gyenge-közepes eredménnyel végezte el. aktív szókincse megfelelõ volt. a magán és mássalhangzók hosszú-rövid alakjának rendellenes ejtésében (vet-vett. elveszti a szöveget. Kiejtése diszartriás jellegû artikulációzavar tüneteit mutatja. azokat tollbamondás utáni írásnál helyesen alkalmazni nem tudja. mely a hangszínre és a hangadásra egyaránt kiterjed. Két kacsa totyok hapokva a tó féle. összképében „nagyothallás-jellegû”. Bár a betüket ismeri. mos sír bab szív ágy szem dob zsák gép busz dob szív mos gép + + + + + em/em + zsáf/+ + -/+ + + + kép/+ meggy síp bot száj gyík szék busz só kút szög szék bot gyík száj + +/+ +/+ száv/+ gíp. kisebb mértékben vizuális tévesztések. rekedtes. írása lelassul. Rita folyamatos beszéde grammatikailag helyesen szerkesztett mondatokból állt. elmosódott. betoldások. Mivel írás közben gyakran mérlegel. Intelligenciavizsgálatától – az iskoláztatására és korai intelligenciavizsgálatára vonatkozó adatok alapján – eltekintettünk. tõr) pontatlan magánhangzóejtésben (a-á) nyilvánulnak meg.csíp/gíp + + sóv/+ +/+ szöv/szöv szív/év +/+ ív/gíp/gyíp +/+ 26 . dallamtalan. Én semi pencsert semmenek be a vizbe. egyenetlen. fogalomértelmezései helyesek. tör. írásképe kissé rendezetlen. A bogyuket teleszedik picsi halokal meg békalencsével Konyu negtek kondoja a gyík a tó parton. beszédészlelési és megértési képességének vizsgálatát – eltekintve a teszthatárt meghaladó életkortól – a GMP-teszttel elvégeztük. Az írott nyelvhasználat a beszélt nyelvi nehézségeknél is nagyobb fokú zavart jelez. egyaránt elõfordulnak. Emiatt beszéde aritmiás.

A beszédészlelési zavar fennmaradása elõsegítette az írott nyelvhasználat súlyos zavarának kialakulását és a fejlõdési diszlexia tünetegyüttesét hívta elõ. a dichotikus hallásteszt jobb oldali preferenciát jelez. Mama és papának fárasztó volt…legnagyobb élményt nekem a pápalátogatás jelentet…Rómában gyönyörû templomok és épületek látható…” Alkalmanként fogalmazásaiban diszgrammatikus mondatok jelenek meg. -megkülönböztetési nehézségei vannak. 27 . Súlyos fokú beszédészlelési zavara miatt együtt jár a fejlõdési diszlexia-diszgráfia tünetegyüttesének fennmaradásával. „Úgy néz ki. A fenti eredmények azt jelzik. A nyelvi zavar tüneteinek befolyásolásában a logopédiai kezelés többéves elmaradása is szerepet játszik. amelyek a centrális eredetû artikulációs zavar fennállását valószínûsítik. hangkihagyás. az összetett szavaknak csak az egyik felét azonosítja. Bár kiejtési hibáit megszüntetni nem lehetett. újbóli logopédiai megsegítése lehetõséget nyújthat a meglévõ nehézségek csökkentéséhez. Könnyû nektek gondolja a gyík a tóparton. nem értelmezi azokat. hogy teljesítménye messze elmarad (60-70%) a 7 éves korban 100%-osan elvárttól. Artikulációs zavara maradandónak tûnik.szem bab zsák busz ház sír em/em + zsáv/zsáp + áv/+ + só meggy szög kút síp busz só/+ +/+ szöv +/+ +/+ +/+ Kiderült. A bögyüket teleszedik pici halakkal meg békalencsével. -betoldás jellemzi. Két kacsa totyog hápogva a tó féle. Fejlõdési diszfáziájának maradványtünetei enyhébb formában megfigyelhetõk az írott nyelvhasználat szintjén. hogy Ritánál a fejlõdési diszfázia tünetei a beszélt nyelv magasabb szintjein jól kompenzálódtak. a rossz kiejtésrõl szerzett akusztikus információk visszacsatolása pedig folyamatosan rontotta a fonémaészlelési képesség fejlõdését. Óvodáskori vizsgálatának idõszakában. hogy az artikuláció neuromotoros kontrolljának sérülése meghatározó szerepet játszik a hangképzési hibák meglétében. amelyeket csak figyelmeztetésre vesz észre. Megerõsíteni látszanak ezt a GMP egyéb szubtesztjei: az értelmetlen hangsorokat sok hibával azonosítja (GMP 10). hogy a Jozska bacsi kivesz az erdi házat és a tetõt mivel rosz megcsinaltata. Rita másfél éven át tartó logopédiai kezelést követõen sokat változott. Zsupz máris pancsolnak fürdenek benne. Feltételezzük. ritmust hibásan ad vissza (GMP 14). fonéma-felismerési. és a tetõ árat lelakja…A római út csodalatos és gyönyörû volt. Diszgrammatizmusa az írott nyelvben enyhe formában továbbra is megfigyelhetõ. megtanult a hangokra tudatosan figyelni. megfelelõ vizsgálóeszköz hiányában az észlelés-kiejtés közötti kapcsolat tisztázására nem volt lehetõség.

Jobb nekem egy napos kövön sütkérezni. Rita esetében maradandó. (A véletlenszerû kiválasztás ellentmond a szakirodalom adatainak. Juditra pedig nem jellemzõ. de a funkcionális mûködés szintjén fonéma felismerésének hiányosságai teljesen nem szûntek meg. Borinak erre nem nyílt lehetõsége. Ritánál pedig az óvodáskori funkciófejlõdés idõszakában fokozatos kiegyenlítõdés történt. Mindhárom esetben nyomon követhetõ a tüneti kép átalakulása. (lásd GOH 2. Judit nehézségei a receptív beszéd területén kifejezettek. hogy a beszélt nyelv zavarai mellett. Ez alátámasztani látszik azt a felfogás. ezeket az írásban is képes alkalmazni. amelyet általában pöszeségként értelmeznek és kezelnek. Judit ezen a területen bizonyos képességelõnnyel rendelkezett. Önkontrollja. Bár fiatal életkorban ezen a területen Rita küzdött a legnagyobb nehézséggel. amely a diszfázia tüneti képét jellemzi. A funkciók hiányos szervezõdésének bázisán felépülõ képességrendszer zavarának legsúlyosabb megjelenési formája a vizuális információfeldolgozás területén a legkifejezettebben Borit érintette. Teljesítményei a gyakorlás hatására sokat javultak.) Közös sajátosságaik mellett sok szempontból különböznek egymástól.és idõtartambeli különbségeit. amely szerint a diszfázia rendszerzavar. amely egyúttal kompenzációs lehetõséget is teremtett számára. fáradt állapotban. Borinál ez az iskoláskorra teljesen rendezõdött. miszerint az elõfordulási gyakoriság – hasonlóan más beszéd-rendellenességekhez – 3:1 fiú-lány arányt tükröz. jó intellektusa és érett személyisége hozzásegítette ahhoz. ún. Teljesítménye ezért is hullámzó. Borinak és Ritának ilyen nehézségei nincsenek. Gyógymasszõrnek készül. arra ráépültek az írott nyelv zavarai. a lexikai-grammatikai és szemantikai szinteken nagyobb életkorban is fennmaradtak. Bori és Rita esetében az expresszív beszéd zavarának tünetei közé tartozott a kiejtés rendellenessége. 28 . Felismeri a hangzók ejtés. hogy védett iskolai környezetben sikeresen leérettségizzen. ÖSSZEFOGLALÁS Eseteink a fejlõdési diszfázia különbözõ megjelenési formáit mutatták be – mindhárom esetben lányoknál. Ez a különbözõség jól szemlélteti azt a sokszínûséget. frontos idõben romlik. egy évvel késõbb). amelynek kialakulásában elsõdlegesen a biológiai fejlõdést befolyásoló különbözõ tényezõk játszanak szerepet. a fejlõdési diszlexia tüneti képének megfelelõen. hármuk közül õ az. amely az iskolásba lépéskor azt eredményezte. tanulási iránti motivációja. mérés.Én semmi pénzért se mennék be a vízbe. a kognitív funkciók bázisán felépülõ nyelvi rendszer hierarchikus-strukturális szervezõdésének zavara. aki a legjobb színvonalú verbális teljesítménnyel rendelkezik – kiejtési problémáit kivéve.

GMP-teszt. Judit. 2. illetve megfigyelése Bori. – középiskola AZ – – – – EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS ELLÁTÁS KÜLÖNBÖZÕ FORMÁI fül-orr-gégészet. késõbbi kihatásuk következményeinek csökkenéséhez. AZ ELLÁTÁS KÜLÖNBÖZÕ FORMÁI A KÖZOKTATÁSBAN – logopédiai tanácsadás és irányított családi nevelés. Komplex gyógypedagógiai pszichológiai vizsgálat A fejlõdési folyamat alakulásának nyomon követése Vizsgálatok az értelmi fejlõdés alacsony szintjén Intelligenciavizsgálat nem-verbális (SON) intelligenciavizsgáló eljárással Az intelligenciastruktúra elemzése Az expresszív és receptív beszéd vizsgálata. Rita és a hozzájuk hasonló gyermekek hosszú távú megsegítést igényelnek. gyermekszakorvosi ellátás. A diagnosztikus kritériumok a következõk: 1. A pontos diagnózis megfogalmazása számukra nem a stigma kifejezése. artikuláció vizsgálat. fejlesztõpedagógiai. 29 . Peadody-teszt. a eredmények számszerû és minõségi elemzése 7. 3. illetve kiscsoportos logopédiai fejlesztés / integrált óvodai elhelyezés. pszichológusi és orvosi munka területén. gyermekneurológia. – logopédiai óvodai fejlesztés és ellátás. amint Bori esetében láthattuk. A vizuoperceptív organizáció vizsgálata 9. óvodapedagógiai. Diszlexia-diszgráfia irányultságú pedagógiai teljesítmények és képességek vizsgálata 10. grammatikai teszt 8. mint ahogy Judit és Rita esete bizonyítja. hanem a fejlesztés és segítségnyújtás biztosításának alapvetõ feltétele. – ambuláns egyéni. audiológia. 6. 4. – normáltantervû és speciális tantervû általános iskola. Token-teszt. 4 éves kor után.és beszédfejlesztõ pedagógiai.A fejlõdési diszfázia felismerése. családgondozás Megsegítésük hozzájárul a verbális típusú tanulási zavarok számának. Juhász–Bittera-féle megkésett és akadályozott beszédfejlõdés vizsgálata. Ennek fõ szempontjai a következõk: LOGOPÉDIAI IRÁNYULTSÁGÚ KOMPLEX ELLÁTÁS A logopédiai munkát segítõ szakemberek együttmûködése a nyelv. fiatal életkorban nem egyértelmû. 5. – logopédiai osztály/beszédjavító általános iskola. a funkciófejlõdés magasabb szintjén már jól körülhatárolható. Egyéb teljesítmények és képességek vizsgálata. PPL-teszt. tanítói. tanári.

Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképzõ Fõiskola. 43–59. 1986.): Fejlõdési diszfázia. Budapest. Különszám (Az esélyegyenlõség a gyógypedagógia és a szociális munka kutatási. Marton Ildikó–Gereben Ferencné: Diszfázia–felismerés–esélynyújtás. A Tübingeni Lurija-Christensen neuropszichológiai vizsgálatsorozat alkalmazásának tapasztalatai óvodáskorú fejlõdési diszfáziás gyermekeknél. Pléh Csaba: A gyermeknyelv fejlõdésének és kutatásának modelljeirõl. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképzõ Fõiskola. Gerebenné Várbíró Katalin (szerk.IRODALOM Benton. I. Gyógypedagógiai Szemle XXIX. Pszichológiai Tanulmányok. 30 . XVI. évf. Budapest.: Fejlõdési diszfáziás gyermekek kognitív teljesítményei.): Fejlõdési diszfázia. A fejlõdési diszfázia neuropszichológiai megközelítésben. 1995. képzési feladatainak tükrében) 85–93. 1995. In: Gerebenné Várbíró Katalin (szerk. 2002.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful