P. 1
altalanos allattenyesztestan

altalanos allattenyesztestan

|Views: 268|Likes:
Published by Attila Tófalvi
Általános álattenyésztéstan
Általános álattenyésztéstan

More info:

Published by: Attila Tófalvi on May 02, 2013
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

08/19/2015

pdf

text

original

ÁLTALÁNOS ÁLLATTENYÉSZTÉSTAN

Írta/szerkesztette: Vidács Lajos

Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Főiskolai Kar Állattenyésztéstani Tanszék

Hódmezővásárhely 2003

TARTALOMJEGYZÉK
Oldal 1. Bevezetés……………………………………………………………………………..1. 2. Az állattenyésztéstan feladata és módszertana……………………………………….2. 2.1. Az állattenyésztés gazdasági jelentősége…………………………………………..3. 3. Az állattenyésztés fejlődéstörténetének áttekintése…………………………………..7. 3.1. A hazai állattenyésztés története…………………………………………………..10. 3.2. Az állattartási formák fejlődése…………………………………………………...17. 4. A gazdasági állatok eredete, háziasítása…………………………………………….23. 4.1. A háziasítás és a háziállat…………………………………………………………23. 4.2. A domesztikáció fokozatai (stádiumai)…………………………………………...23. 4.3. A háziasításra késztető okok……………………………………………………...27. 4.4. A háziasítás módszerei……………………………………………………………28. 4.5. Az állatok változásai a háziasítás során…………………………………………..29. 5. A gazdasági állatok rendszerezése………………………………………………….34. 5.1. A fajták rendszerezése…………………………………………………………….36. 5.2. A fajtán belüli rendszertani egységek (szubpopulációk)………………………….38. 5.2.1. Alfajta (fajtaváltozat, válfajta)…………………………………………………..38. 5.2.2. Törzs…………………………………………………………………………….39. 5.2.3. Család…………………………………………………………………………...39. 5.2.4. Vonal……………………………………………………………………………39. 5.2.5. Típus……………………………………………………………………………40. 6. A gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai………………………………………43. 6.1. Takarmányértékesítő képesség……………………………………………………44. 6.2. Hústermelő képesség……………………………………………………………...46. 6.3. Tejtermelő képesség………………………………………………………………50. 6.4. Gyapjútermelő képesség…………………………………………………………..54. 6.5. A baromfifajok értékmérő tulajdonságai………………………………………….57. 6.6. A prémesállatok értékmérői……………………………………………………….62. 6.7. Reprodukció……………………………………………………………………….62. 6.7.1. Koraérés – ivari koraérés………………………………………………………..64. 6.8. Konstitúció………………………………………………………………………..66.

6.9. Vérmérséklet………………………………………………………………………68. 6.10. Igényesség, igénytelenség……………………………………………………….69. 6.11. Technológiai tűrés……………………………………………………………….70. 6.12. Életteljesítmény, élettartam és selejtezés………………………………………..71. 7. A gazdasági állatok küllemtana…………………………………………………….73. 7.1. A küllemi bírálat általános szempontjai…………………………………………..74. 7.2. Méretfelvétel, fontosabb testméretek, testalkati indexek…………………………76. 7.3. Az egyes testtájak megítélésének alapelvei……………………………………….79. 7.4. Bírálati rendszerek………………………………………………………………...80. 7.4.1. Rendszerszemléletű bírálat……………………………………………………...80. 7.4.2. A küllemi jegyek, a testalkati jellegvonások megítélése………………………..83. 7.4.2.1. A küllem és a formalizmus…………………………………………………....83. 7.4.2.2. Részletekbe menő küllemi értékelés…………………………………………..84. 7.5. A gazdasági állatfajok küllemi bírálati elvei és módszerei……………………….86. 7.6. Az összbenyomás…………………………………………………………………89. 8. A környezeti tényezők hatása az állatok szervezetére………………………………91. 8.1. Általános környezeti hatások……………………………………………………...91. 8.2. A környezeti tényezők fogalma, felosztása……………………………………….91. 8.3. Természetes és mesterséges környezet……………………………………………92. 8.4. Élő és élettelen tényezők………………………………………………………….94. 8.5. Külső környezeti tényezők………………………………………………………..95. 8.5.1. Takarmányozás…………………………………………………………………95. 8.6. Klimatikus hatások……………………………………………………………….97. 8.6.1. A hőmérséklet…………………………………………………………………..97. 8.6.2. A levegő nedvességtartalma…………………………………………………..100. 8.6.3. A légmozgás…………………………………………………………………..101. 8.6.4. A levegő összetétele…………………………………………………………...101. 8.6.5. A fény………………………………………………………………………….102. 8.7. A technológiai tényezők szerepe………………………………………………...103. 8.8. Külső és belső tényezők kapcsolata……………………………………………...104. 8.9. A szervezetre ható belső tényezők……………………………………………….104. 8.10. Honosulás, akklimatizáció……………………………………………………...106.

9. Gazdasági haszonállatok viselkedése……………………………………………..109. 9.1. Az etológiai megfigyelések gazdasági jelentősége……………………………...109. 9.2. Az alkalmazott etológia………………………………………………………….110. 9.3. A viselkedési formák megnyilvánulása………………………………………….112. 9.4. A stressz és viselkedés…………………………………………………………...118. 9.5. A gazdasági állatok viselkedésének megismerése……………………………….120. 10. Tenyésztési eljárások……………………………………………………………..122. 10.1. A rokontenyésztés………………………………………………………………123. 10.2. A vonaltenyésztés………………………………………………………………125. 10.3. A vérfrissítés……………………………………………………………………125. 10.4. A nemesítő (cseppvér) keresztezés………………………………………….….126. 10.5. Fajtaátalakító keresztezés……………………………………………………....126. 10.6. Új fajtát előállító keresztezés…………………………………………………...128. 10.7. A heterózishatás kihasználására irányuló tenyésztési eljárások………………..130. 10.7.1. Egyszerű heterózistenyésztési módszerek…………………………………....131. 10.7.1.1. Közvetlen haszonállat előállító keresztezés………………………………..131. 10.7.1.2. A közvetett haszonállat előállító keresztezés………………………………131. 10.7.1.3. Közvetett haszonállat előállító keresztezés………………………………...131. 10.7.2. Kombinációs képességre alapozott tenyésztési eljárások…………………….133. 10.7.2.1. Vonalkeresztezés…………………………………………………………...133. 10.8. A fajhibrid előállítás……………………………………………………………138. 11. Biotechnika és biotechnológiai módszerek az állattenyésztésben………………..140. 11.1. A biotechnika definíciója……………………………………………………….140. 11.2. A biotechnológia fogalma……………………………………………………...141. 11.3. A mesterséges termékenyítés (beondózás)……………………………………..142. 11.4. A sperma mélyhűtése…………………………………………………………...143. 11.5. Ivarspecifikus vagy ivarra orientált sperma előállítása………………………...143. 11.6. Az ivarzás szinkronizálása……………………………………………………..146. 11.7. Az embrióátültetés……………………………………………………………..148. 11.8. Indukált ikerellés……………………………………………………………….151. 11.9. Az embriófelezés (darabolás)…………………………………………………..152. 11.10. Az embrió ivarának megállapítása……………………………………………153.

12.3.6. 11. törzskönyvezés és teljesítményvizsgálatok……………….1.167. A rekombináns DNS-technika hasznosítása………………………………….5.2.8. Génmegőrzés……………………………………………………………………. 13. Termelésellenőrzés.. A szelektált tulajdonságok közötti összefüggés (korreláció)………………….. Az egyedi megjelölés célja és módszerei………………………………………182.168.155. Saját termelés (a fenotípus) alapján történő tenyészértékbecslés……………. teljesítményvizsgálat……………………………………. 11. 11.6... 13.7.157. Ivarátfordítás………………………………………………………………….2.15. 12.190. 11. 13. 12.. A szervezeten kívüli (in vitro) termékenyítés…………………………………153.11.. 12.5. gynomegenezis.2. Tenyésztésszervezés.6.. 12.16. 11.4. Fajtaelismerés………………………………………………………………….6. 12. 13. 12.3. 13. 12.162. 12.191. 12. Tenyészértékbecslés az ivadékok minősége alapján…………………………172. A tenyészértékbecslés pontossága……………………………………………..183.3.11.173. 13.157... A tulajdonságok öröklődése……………………………………………………162.179..1.10. 13. A tenyésztő-nemesítő munka szervezeti. Apaállat-gazdálkodás…………………………………………………………. A popiploidia………………………………………………………………….189.193.12..179. A genotípus környezet kölcsönhatása (ingerakciója)………………………….174.157. A genetikai regresszió…………………………………………………………. A tenyészkiválasztás populációgenetikai alapjai…………………………………161.6. A szelekciós differenciál (SZD)………………………………………………. Klónozás………………………………………………………………………155.14.13. 12.17. Tenyészértékbecslés a származás és az oldalági rokonok értékelése alapján. Partenogenezis.9. A tulajdonság genetikai varianciája……………………………………………. 12. 13. Törzskönyvezés………………………………………………………………...166.4. intézményi keretei…………………. 12.7. A mesterséges szelekció fogalma………………………………………………161. 12.. 14. Kimérák előállítása……………………………………………………………154. Genotípus-környezet kölcsönhatás és a teljesítményvizsgálat…………………185.169..176.1.175.. A szelekciós haladást befolyásoló genetikai tényezők…………………………162. A szelektált tulajdonságok száma és a szelekció módszere…………………. androgenezis………………………………. 11. .

.

hibridek) tenyésztésbiológiájával és termeléstechnológiai elemeivel. 2. _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 1 . Bevezetés Az állattenyésztés ismeretanyagát (tananyagát) elvi és módszertani. Az állattenyésztés alanyai a gazdasági állatok. 1996. Budapest. az állattartás és az állatszaporítás fogalmát. szerk. amelyek a részletes – az egyes gazdasági állatfajokra vonatkozó – állattenyésztési tételek megértéséhez és a nemesítő munka műveléséhez szükségesek. Az állattenyésztés alapjai – más megfogalmazásban az általános állattenyésztéstan – magában foglalja és rendszerezi mindazon ismeretanyagot. 3. illetve hobbi) céljából tartott és tenyésztett fajok (fajták. Bodó Imre: Általános állattenyésztés. Mezőgazda Kiadó. 1996. elkülöníthető jellemzőit. és differenciált jellegű komponenseit. szerk.feladat beküldésének jelölés Ajánlott irodalom: 1. 1988. 1976. Mezőgazdasági Kiadó. 1978. Budapest. A tudományszak egyes fogalmainak általánosan elfogadott – avagy esetenként eltérő – értelmezése miatt indokolt ezek áttekintése és érdemi elhatárolása. 4.1. ezek meghatározott.: Horn Artúr: Állattenyésztés 1. valamint gyakorlati. 5.feladat megoldásának jelölése . termeléstechnológiai szemszögből rendszerező tudományszak az állattenyésztéstan. Czakó József: Gazdasági állatok viselkedés. . Nagy Nándor: Az állattenyésztés alapjai. Bevezetés ____________________________________________________________________________________ 1. Mezőgazdasági Kiadó. A háziállatfajok közül csak a gazdasági érdekek (és nem sport. A gazdasági állatok nemesítése keretében értelmeznünk kell az állattenyésztés. ÁOTE Jegyzet. Gere Tibor: Állattenyésztés. Budapest. Gazdakönyvtár. tételes számbavétele. azok összefüggésrendszereivel és kölcsönhatásaival foglalkozunk.

továbbá tartásának. ilyen módon. A nemesítés célja egyrészt a mindenkori (társadalmi. az ágazati tárgycsoportok egymásra épülésének rendszerében valósulnak meg. fajták nemesítésének (genetikai fejlesztésének). módjának és mértékének ismerete ugyanis – a változékonyság mellett – elengedhetetlen előfeltétele gazdasági állataink nemesítésének. így a tenyészkiválasztás (szelekció) és párosítás (tenyésztési eljárás) eredményességének. Mindezen célok és feladatok az agrármérnök képzés során a tantárgyak. Az állattenyésztéstan feladata és módszertana ____________________________________________________________________________________ 2. illetve az exportérdekeknek és követelményeknek megfelelő állatpopulációk (genotípusok) kialakítása. Az állattenyésztés – mint tudományszak – a gazdasági állatfajok. a nemesítés módszertani – tenyésztésdidaktikai – eljárásainak áttekintése. másrészt a változékonysággal és az átörökléssel kapcsolatos törvényszerűségek módszeres feltárása és alkotó alkalmazása. a genetikai és környezeti kölcsönhatások (interakciók) érdemi feltárása. takarmányozásának és hasznosításának elméleti megalapozottsággal és módszerekkel kialakított és állandóan fejlődő rendszerét foglalja 2 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . milyen mértékben és mekkora biztonsággal? Az átöröklés jellegének. Az állattenyésztéstan feladata és módszertana Az általános állattenyésztéstan feladatai tézisszerűen a következők: a tenyésztésbiológiai szemlélet kialakítása és fejlesztése. az ok. törvényszerűségek és az alkalmazható módszereknek (újabban a biotechnológia és a biotechnika eredményinek) tudatos alkalmazását.2. valamint azok szaporításának és felnevelésének. öröklődnek-e az egyes tulajdonságok. A gazdasági állatok nemesítése – mint tudományszak – magában foglalja és ötvözi a genetikai elvek. és ha igen. A korszerű nemesítő munka elvi és módszertani alapja az állattenyésztésben is a kreatív és tudatosan alkalmazott genetika. A nemesítés – az állattenyésztési ágazatokban – a populáció(k) értékmérőinek genetikai javítását. az alapvető tenyésztéspolitikai (stratégiai és taktikai) és a termeléstechnológiai témakörökben is megalapozott.és okozati összefüggések feltárása és gyakorlati alkalmazása. piaci) igényeknek. a hazai. tudományos igényű tájékozottság kialakítása és elmélyítése. A tenyésztőt elsődlegesen érdeklő kérdés: milyen a változékonyság. illetve fejlesztését szolgálja.

Az állattenyésztés gazdasági jelentősége Az előzőekben vázoltakból eredően az állattenyésztés elsődleges feladata az emberiség értékes élelmiszerekkel történő ellátása és ipari nyersanyag (gyapjú. tenyésztésről. Az állattenyésztés elsajátításának és magas színvonalú művelésének feltétele a megfelelő tájékozottság a kapcsolódó alap. A tenyésztés. Ha gazdasági állatainkat nem szaporítjuk tovább. szaporítónevelő.nemesítés művelőinek alapvető feladata és elsődleges célja az állati termékek előállításával szemben támasztott sokrétű. Ennek célja a többet (mennyiség). Az állatszaporítás fogalomköre a tenyésztésnél szűkebb szakmai területet. Az állattenyésztéstan feladata és módszertana ____________________________________________________________________________________ magába. hanem csak tartásról és hasznosításról van szó (pl. Az állattartás értelmezése a „tenyésztés” fogalmától alapvetően különbözik. a zoológia. ökológiai) igények gazdaságos kielégítése. a mikrobiológia.2. összetett (biológiai. Az állattenyésztés – szemben az állattartással – magában foglalja azt az alkalmazott genetikai (nemesítő) munkát. valamint az anatómia. tevékenységsorozatot jelent. tehát tenyésztésbiológiai munka. biológiai értelemben vett szaporító munkáról nincs szó. tejelő tehenészet). A szűkebb értelemben vett tenyésztés egy biológiai tevékenységsorozat. melyek továbbszaporításra kész tenyészanyagot 2. azok felnevelése és szaporítása. Tipikus példa erre az ún. termelési környezet stb. az állathigiénia. Az állattenyésztéstan a „tartás” fogalmát (elhelyezés. _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 3 . gerezna) előállítása.és közgazdaságtan stb. amelynek határozott stratégiai célja az utódok (ivadékok) továbbtenyésztésre történő kiválasztása.és segédtudományokban. szaporítóüzemek tevékenysége. szaporodásbiológiai állítanak elő. jobbat (minőség) és gazdaságosabban (nagyobb haszonnal) termelő utódok előállítása – vagyis más felfogásban: az állatnemesítés.1. tartástechnológiák oldaláról elemzi és értékeli. akkor nem tenyésztésről. az agrár. az ún. az állategészségtan.) napjainkban más értelmezésben is. a fizika. műszaki. a fiziológia. herélt ló. a kémia (biokémia). Ilyen többek között a matematika (biometria). bőr. amely kiterjed a jövő nemzedék szülőjéül szolgáló egyedek tervszerű kiválasztására is.

de a jelentős mozgást és területet igénylő ló sem. Az emberiség szempontjából komoly kihívást jelent. az alultápláltság. A rénszarvas arktikus területeken. juh és a kecske az említett gazdasági állatfajokkal szemben rendkívül jól alkalmazkodó. hogy a mezőgazdaság – és ezen belül az állattenyésztés – élelmiszer termelése nem tart lépést a Föld népességének rohamos növekedésével. Gazdasági állataink tartása eredetileg szorosan összefüggött adott körzet természeti feltételeivel. Az állattenyésztés nagymértékben függvénye az egyes területek gazdasági. Legtöbb gazdasági állatunk azonban (elsősorban a nagy tömegtakarmányt fogyasztó állatfajok. Gazdasági állataink elterjedtségét a természeti környezet befolyásolja. tehát 60 év múlva várhatóan a jelenlegi népesség kétszeresét kell ellátni a mainál lehetőleg magasabb színvonalon. Egyes fajok tenyésztés határozottan körvonalazható tenyészterületekre korlátozódik. A demográfiai becslések szerint a Föld lakossága a 21. fürj). század derekán 10 milliárd körül stabilizálódik. nyúl. Az éhezés. ma már kiragadható természetes környezetéből és termelése iparszerű körülmények között elméletileg bárhol megoldható. a zebu Afrika egyes területein honos. A talajhoz. ökológiai. de világszerte növekszik és a táplálkozásban elfoglalt arányuk az életszínvonal egyik fokmérője. A technikai-műszaki fejlesztés mai színvonalán kialakult tartási és takarmányozási rendszerek lehetővé teszik. Az állattenyésztéstan feladata és módszertana ____________________________________________________________________________________ Az állati eredetű élelmiszerek iránti kereslet kontinensenként eltérő módon ugyan. hogy néhány állatfaj (baromfi. kulturális és vallási viszonyainak. az emberiség egyik legelterjedtebb „betegsége” és a Föld lakosságának legalább egyharmadát sújtja. továbbá a víziszárnyasok és a házi méh) csak a számára megfelelő ökológiai környezetben tartható és tenyészthető jelentősebb károsodás és leromlás nélkül. Az állattenyésztés fejlettsége és a gazdasági termelésen belüli részaránya (hazánkban 45 %. a fejlett állattenyésztéssel rendelkező országokban 60-70 %) jól tükrözi egy ország mezőgazdaságának általános színvonalát. a láma a hideg és magas fekvésű Andokban. A szarvasmarha.2. éghajlathoz és a vegetációhoz való 4 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . történelmi. az egyoldalú táplálkozás különösen a harmadik világ országaiban embermilliók természetellenes halálát okozza. Ezért tekintik napjaink egyik legnagyobb kihívásának az éhség elleni világméretű globális küzdelmet. a yak a Himalája és Tibet térségeiben. a banteng és a bali marha Indonéziában.

kukoricaszár. ami természetesen eltérő fajták (típusok) tartását feltételezi. Hazánk szántóterületének több mint felén takarmányt termesztenek. A mezőgazdasági üzemeken kívül keletkező élelmiszeripari melléktermékek takarmányozási célú hasznosítása ma még nem teljeskörűen megoldott. vagy az előállított takarmánynövény értékesítéséből realizált nyereséget. esetleg növénytermesztési melléktermékeket is igényelnek.és munkaerő igényével és a lekötött eszközök viszonylag lassú megtérülésével. Az állattenyésztési ágazatokat többnyire szervesen beillesztik a mezőgazdasági vállalatok kereteibe. leveles cukorrépafej stb.2. húspép hasznosítása hízósertésekkel. A _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 5 . választás előtti időszak) szántóföldön termesztett kiegészítő takarmányokat. A sikeres állattenyésztés egyik legfontosabb alapfeltétele a növénytermesztéssel való harmonikus összhang megteremtése. ha az állati termékek értékesítésekor keletkező nyereség eléri. vagy meghaladja azonos területen árunövény termesztéssel előállítható nyereségtömeget. Ez utóbbiak (szalma. tejsavóból kivont fehérjék borjútápszer komponensként történő hasznosítása) mellett a takarmánygyártásra vár az a feladat. szoptatás. A gyepen elhelyezett állatok a legeltetésen kívüli időszakban és a termelésük meghatározott fázisaiban (vemhesség.) célszerű hasznosítása jelentős mértékben csökkentheti az állatállomány főtakarmány-termelő terület lekötését. Ezek ésszerű hasznosítása csak a kérődző állatfajokkal lehetséges. Hazánk mezőgazdaságilag hasznosítható területének közel 20 %-a gyep. Az állattenyésztés létrehozásánál számolni kell az ágazat jelentős eszköz. de tenyészthetők a magas hegyvidéki tájakon és a szélsőséges arktikus nedves trópusi területek határáig is. A megtermelt takarmány-tápanyag gazdaságos transzformációja alapvetően meghatározza a vállalati (üzemi) eredményt. A takarmánynövények termesztése és az állattenyésztési vertikum kialakítása csak akkor versenyképes. A kérődző állatfajok tenyésztése megszervezhető külterjes (extenzív) és intenzív termelési rendszerekben. Számos ígéretes termék (karbamiddal dúsított répaszelet és szőlőtörköly. hogy e melléktermékek és hulladékok minél szélesebb köre hasznosuljon. A kérődzők tartása kiterjed a legjobb szántóföldi területektől a legszegényebb sztyeppés területekig. Az állati eredetű termékek értékesítésekor a nyereségnek tehát az adott területen árunövénytermesztéssel elérhető nyereséget is tartalmaznia kell. Az állattenyésztéstan feladata és módszertana ____________________________________________________________________________________ adaptációban azokat is felülmúlja a sertés.

amely a méhek. repce. A mezőgazdaság gépesítése előtt a ló és részben a szarvasmarha és a bivaly szolgáltatta vonóerő jelentős „erőforrást” képviselt. díszhalak. Az állattenyésztés szerves kapcsolata a kertészettel és növénytermesztéssel a talajerő-gazdálkodásban is megnyilvánul. 2. hanem az állattenyésztési ágazatban lekötött eszközök után is nyereségre számít. Különleges helyet foglalnak el az ember életében a kedvtelésből tartott (díszmadarak. Közvetett jelentőségűnek tekinthető a takarmányozási célra termesztett pillangós szálastakarmányoknak a talaj N-tartalmát gazdagító hatása. hogy az üzem nemcsak a takarmánytermesztéssel lekötött területet árunövény termesztéssel elérhető nyereségét várja. agár). A világ számos országában azonban az igásállat még napjainkban is fontos szerepet játszik. ehhez azonban szükséges a kapcsolódó mezőgazdasági termelés. egyre fokozódik. a rovarváró (entomofil) növények (napraforgó. továbbá a viador típusú (szarvasmarha. 2000 karakteres vagy max. 300 szavas terjedelemben dolgozza ki produkcióbiológiai megközelítésből az állattenyésztés és a növénytermesztés kapcsolatát. teknősfélék stb. egyes tyúkfajták) állatok. Ellenőrző kérdések: 1. 6 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . 3.2. Ismertesse az általános állattenyésztéstan feladatait! Milyen ismereteket foglal magában az állattenyésztés mint tudományszak? Milyen kapcsolat van az állattenyésztés és a növénytermesztés között? Milyen tevékenységet jelent az állattartás és az állatszaporítás? Beküldendő feladat: Az ajánlott irodalmak segítségével max. Az állatállomány által termelt istállótrágya jelentősége. hörcsögfélék. az egyre emelkedő műtrágya árak és a nagyadagú műtrágyázás talajszerkezet romboló és környezetterhelő hatását is figyelembe véve. az élelmiszeripari feldolgozás és termékfeldolgozás (tehát a teljes vertikum) jó összehangolása is. regenerálódását szolgálják és kiegészítik az egyre jobban urbanizálódó környezetét. kielégítő nyereség elérését teszi lehetővé. Jól szervezett biológiailag. Az állattenyésztéstan feladata és módszertana ____________________________________________________________________________________ vállalati döntés kapcsán figyelembe kell venni. egyes gyümölcsfajok) megporzásából származik.) és a sport célokat szolgáló (ló. amelyek az ember szórakozását. 4. műszakilag és ökonómiailag megalapozott állattenyésztés megfelelő közgazdasági környezetben. Nem elhanyagolható például az a gazdasági haszon.

3. Az állattenyésztés fejlődéstörténetének áttekintése ____________________________________________________________________________________

3. Az állattenyésztés fejlődéstörténetének áttekintése
Az emberiség egyik legősibb foglalkozásáról, az állattenyésztésről mintegy 5000 évvel visszamenően találhatók feljegyzések. Az ókori Egyiptom állattenyésztéséről a gizehi piramisokból származó falfestmények (i.e. 3000 év) tanúskodnak. A szarvasmarhákat például meglepően sokoldalúan (tej, hús, erőtermelés, bikaviadalok, áldozati célok) hasznosították. A ló viszont csak később, i.e. 1700 évvel jelent meg az ország gazdasági életében. Babilonia területén talált falfestmények és metszetek az ökrök és szamarak igázását, a juh és kecskenyájak legeltetését ábrázolják. Figyelemre méltó, hogy Hammurábi már i.e. 1250-ben szabályozta az állatok tulajdonlását, az állatorvosi díjtételeket és a pásztorok fizetését. Kína állattenyésztéséről Fu-Hsi császár idejéből (i.e. 3341-3227) származnak feljegyzések, aki a juhok, marhák, kutyák és sertések tenyésztésére tanította népét. Különösen a sertéstenyésztés volt fejlett Kínában. A nagyszaporaságú kínai sertések génjei a civilizált világ számos fajtájában megjelentek. A sertés egyébként több mint 5000 éve elterjedt állatfaj volt Kínában. A selyemhernyó tenyésztését és a selyemgyártást hosszú ideig kínai titokként tartották számon. Korai fejlett állattenyésztési kultúrája ellenére Kína a világ állattenyésztésére (sem az ókorban, sem napjainkban) jelentős hatást nem gyakorolt. A régi zsidók nagy előszeretettel foglalkoztak az állattenyésztéssel. A juh és a kecske, a szarvasmarha és a szamár volt különösen elterjedt háziállatuk. A szamarat hátas és málhás állatként, igavonásra, a szarvasmarhát mezőgazdasági munkára használták. Különösen híres volt Salamon király (i.e. 1000) ménese. A hagyomány szerint az arabok legnemesebb lovai az ő tenyészetéből származtak. India állattenyésztéséről a hinduizmus 4 vallási könyve, a Védák (i.e. 2500-500) szolgáltatnak értékes ismereteket. Elsősorban lovat, marhát, tevét, juhot és kecskét, tyúkot tartottak (sertést nem). A feltehetően zebu eredetű marhájuk fekete-, vörös és barna-tarka volt. Az időszámítás előtti Indiában a szarvasmarhát sokoldalúan hasznosították. A teheneket naponta háromszor fejték (!), a tehéntejet savanyították és vajjá dolgozták fel. A szarvasmarhát igavonásra és vágóállatként is hasznosították. Nagy becsben tartották lóállományukat. Több fajtát is tenyésztettek, az ókori India lótenyésztési kultúrája magas színvonalon állt.

_____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan

7

3. Az állattenyésztés fejlődéstörténetének áttekintése ____________________________________________________________________________________

Megemlítem, hogy a tyúk háziasítása is Indiában történt (i.e. 3. évezredben). A perzsák – a sertés kivételével – az eddig felsorolt összes állatfajt tenyésztették. Közismerten félelmetes lovasságuk alapját fejlett lótenyésztésük képezte. Figyelemre méltó, hogy egy könnyebb gyorsmozgású és egy tömegesebb lótípust tenyésztettek. Az ókori Görögország nemzeti jövedelmének egyik fő forrását az állattenyésztés képezte. Az előbbiekben említett fajokon túl már méhtenyésztéssel is foglalkoztak, és házuk táján megtalálható volt a lúd, kacsa, a gyöngytyúk és a galamb is. A lovas- és kocsiversenyek részét képezték az olimpiai játékoknak is. Xenaphon (i.e. 434-355) meglepő szakszerűséggel körvonalazza a jó hátasló küllemét. Különösen a pata bírálatát tárgyalja minden részletre kiterjedően, miután a patkolás akkor még ismeretlen volt. Arisztotelész (i.e. 384-322) a „Historia Anamalium” c. könyvében fektette le a korabeli szarvasmarhatenyésztés alapelveit. A görög állam korai időszakában az érték kifejezésére a szarvasmarha szolgált. A pénz (pecunia) kifejezés (mint a későbbi római időben) a pecusból = a szarvasmarhából ered. Az ókori görögök nagy sertéshús fogyasztásukat korszerűnek mondható telepeken végzett sertéstenyésztésből fedezték. a régi görögöknél fejlett gyapjútermelést és feldolgozást említenek a korabeli feljegyzések. Az ókori Itália állattenyésztéséről és gabonatermesztéséről volt híres. Varro szerint az ország még a nevét is az ökrök után nyerte, mivel a görögök az ökröt italiusnak nevezték. Az állattenyésztésről szóló írásos feljegyzések a latin íróktól (Cato, Varro, Columella) maradtak ránk. Columella 13 kötetet felölelő „De re rustica” művéből négy az állatok takarmányozásával, a tenyésztési ismeretekkel, az állattartás módszerével foglalkozik. A rómaiak jelentős és nagy területekre kiterjedő hadviselése miatt a lótenyésztésre különleges hangsúlyt helyeztek. Az egykori római katonaló típusa a görögöknél nehezebb, tömegesebb volt. A kocsiversenyek és a lovassport céljára egy Szicíliából és a mai Spanyolország területéről származó könnyebb sportló típust tenyésztettek. A rómaiak által tenyésztett további lótípus mezőgazdasági célokat szolgált. A ló küllemi tulajdonságainak megítélését nagy hozzáértéssel végezték. A jelentékeny lóállomány mellett tekintélyes szarvasmarha-, juh-, kecskeés sertésállományuk volt. Körültekintően jártak el az igásökrök kiválasztásánál. Nagyra értékelték a kifejezett

8

_____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan

3. Az állattenyésztés fejlődéstörténetének áttekintése ____________________________________________________________________________________

mart, az erős lebernyeget, a dongás mellkast és a jó lábszerkezetet. A szarvasmarha legkedveltebb színe a fekete, vörös-barna és bőrsárga volt. A fehér színt hátrányosnak tekintették (színformalizmus). Kitüntetett figyelmet szenteltek a sertés tenyésztésének. Jó hizodalmasságú sertésük típusában a kínai sertéshez állhatott közel. Kívánatosnak tartották a sertés hajlott, megtört orrhátát (mopszfej), a széles és mély törzset és a terjedelmes hasat. Meglepő, hogy a rómaiak milyen kifinomult technikával hizlalták a különböző baromfifajokat. A latin írók munkáiból számos figyelemreméltó tenyésztéstechnikai útmutatás maradt az utókorra (ivadékvizsgálat, párosítási módszerek, a pároztatás irányelvei, ikerellésre irányuló szelekció.) A római birodalom felbomlását követő visszaesés után Nyugat-Európa ujjáépülése a VIII. században kezdődött. Ebben az időszakban a kolostorok váltak a fejlett mezőgazdaság kiindulópontjává. Különösen a Kelet-Római Császárság bizonyult a mezőgazdasági kultúra folytatójának. Viszonylag fejlett szarvasmarhatenyésztés alakult ki Skandináviában. A gazdálkodás azonban meglehetősen külterjesen folyt. Szinte kizárólag a téli hónapokban részesültek az állatok némi kiegészítő takarmányozásban. Takarmánytermesztés és készletezés alig volt. A jó legelőkészség és az élelemkereső képesség ebben az időben fontos tulajdonságnak számított. Korszerűnek tekinthető takarmánygazdálkodás csak a Németalföldön folyt. A XVII. századtól kezdve meginduló takarmánytermesztés adott újabb lökést az állattenyésztés fejlődésének, amely kedvezően hatott vissza (istállótrágya) a mezei gazdálkodásra. A takarmánybázis megteremtése tette lehetővé új, korszerű tenyésztési irányok létrejöttét és ez a körülmény gyorsította a kultúrfajták kialakulását. Ettől kezdve az empírikus tenyésztést a szabatos feljegyzésen alapuló szervezettebb tenyésztői munka váltja fel. A mai értelemben vett korszerű állattenyésztés megteremtőjének az angol Bakewell Robertet (1725-1795) és követőit tekintjük, aki szakítva a korábbi módszerekkel, megalkotta a mai értelemben vett tenyésztői munkát (ivadékvizsgálat, rokontenyésztés tudatos alkalmazása, párosítási elvek kidolgozása, a formalisztikus elemek kiküszöbölése). Az új tenyésztési elvek gyakorlati alkalmazásával Bakewell és követői számos kultúrfajtát állítottak elő. Létrehozzák az első törzskönyvet, megindul a teljesítményvizsgálat (gyapjúfinomság mérése 1779-ben, lóversenyek teljesítményének

_____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan

9

3. Az állattenyésztés fejlődéstörténetének áttekintése ____________________________________________________________________________________

rögzítése, folyamatos tejelés-ellenőrzés). Párhuzamosan fejlődtek a takarmányozási ismeretek is. Az állattenyésztés gyors ütemű fejlődése a múlt század végétől számítható. Különösen századunk első harmada bővelkedik kiváló állattenyésztő egyéniségekben, akik elévülhetetlen érdemeket szereztek a tudományterület fejlődésében (Duerst, Ivanov, Justinius, Nathusius, Settegast, Kronacher, Adametz, Hammond, Lush, hazánkban Ujhelyi, Wellmann, Schandl). A századfordulón jöttek létre az állattenyésztési kutató- és minősítő intézetek. A tenyésztés szervezés és irányítás fontos műhelyei a különböző tenyésztő szövetségek lettek. Az állattenyésztés fejlődésére termékenyen hatott a kapcsolódó tudományterületek (állatgenetika, állatélettan, biokémia, ökológia, etológia, anatómia, állathigiéne) fellendülése és a társtudományok területén született felfedezések. Az állattartás színvonala a társadalom általános műszaki-technikai fejlődésével összefüggésben korszerűsödött. A napjainkban lezajló biotechnológiai forradalom új perspektívákat nyithat az állatnemesítésben is. A mezőgazdasági alkalmazott biotechnológia olyan komplex kutatási, fejlesztési és agrárpolitikai stratégiai módszer, amely a következő évtizedekben kulcsfontosságú növelője lehet az élelmiszertermelésnek.

3.1. A hazai állattenyésztés története
Állattenyésztésünk története szorosan összefügg népünk történelmével. Őseink főfoglalkozása már a honfoglalást megelőző időkben is az állattenyésztés volt. A történetírók lovas nemzetként emlegetik eleinket. Kétségtelen, hogy elválaszthatatlan társuk a kisebb termetű, szikár izomzatú, edzett ló volt, de szarvasmarhát, sertést, juhot is tartottak. Erre utalnak a juh, tej, fejni szavaink, amelyek finnugor eredetűek. Mai hazánk területére is lovon érkeztek elődeink, de magukkal hozták a szürkemarhát, a juhot és a szalontai sertést is. A Kárpát-medence adottságai kedveztek a nomád állattenyésztésnek. A magyarszürke marhát elsősorban a nagy kiterjedésű alföldi legelőkön, a juhokat inkább a dombos vidékeken, a magukkal hozott és az itt talált (pl. bakonyi) sertéskondákat pedig a folyók árterein és a makkos erdőkben tartották. A szilaj állatcsordák egész évben a szabadban voltak.

10 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan

de a császári katonaság is óriási rablást. majd ezt követően tenyésztésünk is jelentős változásokon. A juhtenyésztés is fontos szerepet játszott. Különösen a török hódoltság idején emelkedett az állomány létszáma. A magyar marhával külföldön bikaviadalokat is rendeztek. Bécs ostromára vonuló török sereg. A kiváló magyar lovat külföldön is keresték. szalontai. A magyar parlagi ló mellett főleg zsákmányolás. Az állatokat lábon hajtották a külföldi piacokra. arab) fajták kerültek be a Kárpát-medencébe. A megmaradó magyar szürke gulyákat és racka nyájakat a lakosság a járhatatlan ingoványokba. Szent István például kiváltsággal ruházta fel a sertéstartókat. A portyázásokhoz. amit a magyar szürke fajta nem tudott kielégíteni. pusztítást végzett. Az alföld állatállománya csaknem teljesen kipusztult. Béla vámtarifája pedig élénk állatkereskedelemről tanúskodik. A hódoltság felé állattenyésztésünk jelentősen visszaesett. Megnövekedett a tej iránti igény. A lótenyésztés virágzó tevékenység volt ez idő tájt. ami a marhakereskedelmet csaknem megszüntette.3. A hízlalás főleg csak a házi szükséglet érdekében történt. Állatállományunk létszáma ebben az időben jelentős volt és igen sok élőállatot szállítottunk Nyugat-Európa városaiba. Elődeink a bakonyi. 1870-ben _____________________________________________________________________________ 11 Általános állattenyésztéstan . mivel alig termelt több tejet. szíria. mivel a törökök sertéshúst nem fogyasztottak. IV. átalakuláson ment át. járhatatlan mocsarainkban és rétjeinkben. Nürnberg például évi 70000 marhát vásárolt. Az állattenyésztés fejlődéstörténetének áttekintése ____________________________________________________________________________________ Királyaink támogatták az állattenyésztést. alföldi és réti sertésből nagyszámú kondát tartottak erdőségeinkben. Ezek közül elsősorban az arab gyakorolt jelentősebb hatást lovaink típusára. ami hatalmas bevételt hozott országunknak. Fontos volt a szarvasmarhatenyésztés is. Hazai fajtánk kiváló húsminősége folytán keresett volt és általában többet fizettek érte. de ajándékozás révén is egyéb (berber. A Habsburg császárok emelték a vámot. Ennek ellenére a sertéstenyésztés fejlődött a legkevésbé ebben az időben. század első felétől indult meg. erdőkbe menekítette el. Buda ostromakor a császári seregek például mintegy 80000 szarvasmarhát tulajdonítottak el. Állatkivitelünk legnagyobb hányadát a magyar szürke marha tette ki. perzsa. mint amennyi a borja számára szükséges volt. majd a török elleni harcokhoz a lóra volt a legnagyobb szükség. mert a török a juhhúst mindennél többre becsülte. mint a helyi fajtákért. Állatállomány létszámának újbóli emelkedése a XVIII.

Kezdetét vette a magyartarka és tájfajtáinak kialakítása. ami kiterjedt a gyapjúminőségre és a küllemi bírálatra is. majd a XVIII. szakírói és gyakorlati tevékenységükkel jelentősen hozzájárultak a hazai állattenyésztés fejlődéséhez. Az állattenyésztés fejlődéstörténetének áttekintése ____________________________________________________________________________________ sor került több tejelő svájci „helvét” tehén importjára. 1916-ban Mezőhegyesre került a „Nonius senior” anglo-norman mén. ahova 1836 óta importálták Szíriából az arab méneket. a szimentáli fajtát hoztuk be. hogy az ország fedeztető telepeit jó ménekkel lássa el. A „selyemgyapjas birkák” behozatala után juhtenyésztésünk is fellendülésnek indult. A mangalica-tenyésztés olyan lendületet vett. 1782-ben létesült Budapesten a később világhírnévre szert tett Állatorvosi Főiskola. hogy a régi magyar szalontai. A merinó gyapjúnak igen jó ára volt. 1818-ban pedig Magyaróváron alakult felsőbb gazdasági tanintézet. A szervezett lótenyésztést is ettől az időtől számítjuk.3. 1789-ben létesült a bábolnai ménes. század végére sorra alakultak ki az akkori kornak megfelelő. Ma ezen a néven világhírű arab lófajtánk létezik. Később pedig ugyancsak Svájcból. Mária Terézia 173-ban Budaörsön törzsjuhászatot alapított. 1858-ban megfogalmazásra került az országos juhtörzskönyvezés alapelve. 1833-ban József nádor az ajándékba kapott két sumadia kannal és kilenc emsével megvetette alapjait a világhírű magyar mangalica sertésfajtának. Létrehozták az első tejgazdaságot Keszthelyen. 1797-ben Nagyváthy János javaslatára Festetics György Keszthelyen megalapította a „GEORGIKON”-t. A sertéstenyésztésben is jelentős fordulat következett be. állattenyésztéssel foglalkozó oktatási és tudományos intézményeink létrehozása. 1868-ban Debrecen város és birtokosságának jelentős támogatásával megnyitja kapuit Debrecen-Pallag pusztán a Debreceni Országos Felsőbb Gazdasági Tanintézet. Erre az időszakra esik a mezőgazdasággal. Említést 12 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . amely megalapozta gazdasági típusú lótenyésztésünket. európai színvonalú tejgazdaságok. melyből a tömeges import 1875 és 1895 közötti időszakra tehető. A magyarszürke fajta létszáma pedig folyamatosan csökkent. korszerű. A szóban forgó intézmények kiváló tudós tanárai. alföldi és bakonyi sertés szinte teljesen eltűnt. Európa első önálló felsőfokú mezőgazdasági tanintézetét. melyek közül a shagya tett szert a legnagyobb hírnévre. ezért többször is hoztunk be Spanyolországból tenyészállatokat. kutatói. Nem sokkal később. 1785-ben a mezőhegyesi volt lógyűjtő telepet katonai ménessé alakították át abból a célból.

elsősorban angliai. termelése jelentősen javult. németországi. A háborús események után 1920-ban a Fejér Megyei Tejellenőrző Egyesület kezdte meg munkáját. _____________________________________________________________________________ 13 Általános állattenyésztéstan . A törzskönyvezési tevékenység eredményeként állatállományunk minősége. illetve az Állatorvosi Főiskola tanára. Kovácsi Béla (1861-1931) a Kassai Gazdasági Tanintézet tanára és Újhelyi Imre (1866-1923) a Magyaróvári Gazdasági Tanintézet tanára. A sertések törzskönyvezését az 1923-ban alakult Hússertéstenyésztők Országos Egyesülete és az 1927-ben létrehozott Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete végezte. szinte minden fajtában egységes típus alakult ki. melyek részletesen foglalkoznak az állattenyésztés kérdéseivel. Az 1885-ben megalakult Országos Törzskönyvelő Bizottság (OTB) aktív tevékenysége eredményeként a külföldi. Az első világháborúban az ellenőrzés csaknem megszűnt. a szintén keszthelyi Pethe Ferenc (17621832) „Pallérozott mezei gazdaság” c. munkája. A juhok törzskönyvezésére hivatott Juhtenyésztők Országos Egyesülete 1937ben kezdte meg működését. Jelentős szakirodalmi tevékenységet fejtettek ki továbbá Tormay Béla (1838-1906) a Keszthelyi Georgikon. Elévülhetetlen érdemei vannak továbbá a magyar állattenyésztés. amelynek példája nyomán több vármegye is hasonló szervezeteket hozott létre. amit sorra követtek a többi megyékben létrehozott szervezetek is. A századfordulót követő időszakban a hazai állattenyésztésben új korszaknak tekinthető. A lovak törzskönyvezését ekkor a Földművelésügyi Minisztérium. A második világháború kitörésekor már minden megyében működött egy-egy szarvasmarhatenyésztő egyesület. Az állattenyésztés fejlődéstörténetének áttekintése ____________________________________________________________________________________ érdemelnek Nagyváthy János (1755-1819) keszthelyi tanár „A szorgalmatos mezei gazda” és a „Magyar practitus tenyésztető”. 1899-ben az Országos Gyapjúminősítő Intézet. 1898-ban a Magyar Állami Baromfikísérleti Tangazdaság. 1910-ben megalakították a Károlyházai Szarvasmarha Ellenőrző Egyesületet. dániai és svédországi tapasztalatok alapján megindult a törzskönyvező egyesületek szervezése. a baromfi és házinyúl tenyésztésének irányítását pedig a Baromfitenyésztők Országos Egyesülete végezte. Erre az időszakra tehető az állattenyésztést szolgáló kutatóintézetek kialakulása is. Monostori Károly (1852-1917) az Állatorvosi Főiskola tanára.3. A Debrecen-Pallagi Gazdasági Tanintézet. 1903-ban pedig a Magyaróvári Tejkísérleti Állomás kezdte meg működését. különösen a lótenyésztés fejlesztésében Széchenyi István (1791-1860) grófnak. 1896-ban az Állatélettani és Takarmányozási Kísérleti Állomás.

a megyei mezőgazdasági igazgatóságok és a járási tanácsok mezőgazdasági osztályai vettek át.és Megyei Állattenyésztési Felügyelőségek (OÁF. segíteni igyekeztek a tenyésztők munkáját. hatásköre stb. és ettől kezdve irányították a megyei mesterséges termékenyítő állomásokat és kostelepeket. 1948-ra állatállományunk fokozatosan gyarapodott. ellenőrzése 1964től az OÁF (Országos Állattenyésztési Felügyelőség) és jogutódjainak feladata volt. MÁF). 14 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . Az említett szervezetek elnevezése. 1948-ban az akkori kormány megszüntette a korábban működő állattenyésztő szervezeteket. 1967-ben a megyei állattenyésztési felügyelőségek az OÁF megyei kirendeltségei nevet kapták. 1947-ben megindult a mesterséges termékenyítések szervezése. Állatállományunk 57 %-a elpusztult. 1968-ban a megyei kirendeltségeket a megyei tanácsok VB Mezőgazdasági Osztályainak irányítása alá rendelték és kialakították a járási felügyelői hálózatot. A törzskönyvezéssel összefüggő feladatok szervezése. A második világháború jelentős veszteségeket okozott állattenyésztésünkben és az azt kiszolgáló szervezetek munkájában. Később létrejött az Országos Mesterséges Termékenyítő Főállomás és ennek a megyei mesterséges termékenyítő állomásai. Az operatív teendőket (pl. a veszteségek pótlását. Így a megyei állattenyésztési szervezet kettős irányítás alá került (OÁF és MTVB Mezőgazdasági Osztály). és megalakult az Országos Lótenyésztési Felügyelőség (OLF). Az állattenyésztés fejlődéstörténetének áttekintése ____________________________________________________________________________________ A folyamatosan megrendezésre kerülő Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Tenyészállatvásárok jól reprezentálták állattenyésztésünk akkori kornak megfelelő színvonalát. azóta jelentős változásokon ment keresztül. Később (1963-ban) megalakultak az Országos. termelésellenőrzés) a megyei állattenyésztési felügyelőségek és jogutód szervezetei végezték. 1965-ben FM (Földművelésügyi Minisztérium) rendelet alapján létrejött az Országos Takarmányminősítő és Ellenőrző Felügyelőség (OTEF). A törzskönyvezés és a tenyésztésszervezés feladatait a Földművelésügyi Minisztérium Állattenyésztési Főügyosztálya. A háború után az állattenyésztő szervezetek újra megkezdték tevékenységüket. és ekkor már ismét megrendezték az országos mezőgazdasági és tenyészállat kiállítást és vásárt.3. 1968-ban az OÁF szervezetéből levált a lótenyésztés. irányítása.

Az OTÁF és az intézményeként működő Laboratóriumi Központ. Ugyanebben az évben az OÁF nevét Országos Állattenyésztési és Takarmányozási Felügyelőségre változtatták (OÁTF). Kecskemét. Az utóbbi ágazatban 1972-ben megindult _____________________________________________________________________________ 15 Általános állattenyésztéstan . 1983. a teljesítményvizsgáló állomásokat. Székesfehérvár és Szombathely székhellyel. 1978-ban minisztériumi utasításra az OÁTF neve Országos Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőségre (OTÁF) változott. az OTÁF Számítástechnikai Központja és az Országos Lótenyésztési Felügyelőség területi kirendeltségei. a tenyésztéshez kapcsolódó igazgatási és hatósági feladatok ellátására alakult az Állattenyésztési és Takarmányozási Minősítő Intézet (ÁTMI).3. január 1-én a minisztérium – költségmegtakarítás címen – a volt állattenyésztő felügyelőségeket jövedelemérdekeltségben működő állami vállalatokká szervezte át. az OLF és a Fajtakísérleti Intézet Állattenyésztési Részlegének összevonásával. majd abból az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézetet (OMMI). 1977-ben megszűnt az Országos Takarmányminősítő és Ellenőrző Felügyelőség és feladatát az OÁTF vette át. majd ezt követte az iparszerű sertésés szarvasmarhatenyésztés kialakulása. Ezekből alakult ki hat állattenyésztő vállalat Gödöllő. Szekszárd. Debrecen. a lótenyésztési szervezeteket és a mesterséges termékenyítő állomásokat. A mesterséges termékenyítő főállomások és teljesítményvizsgáló állomások. Ezek a vállalatok létrehozták az Állattenyésztési Közös Vállalatot Budapesten. 1988-ban az ÁTMI és a NÖMI (Növénynemesítési Minősítő Intézet) összevonásával alapították a Mezőgazdasági Minősítő Intézetet (MMI). Az állattenyésztés fejlődéstörténetének áttekintése ____________________________________________________________________________________ 1976-tól a mesterséges termékenyítő állomások irányítása ismét az OÁF-hez került. Ezek hatáskörébe sorolta a törzskönyvezéssel és ivadékvizsgálattal foglalkozó szervezeteket. Századunk második felében állattenyésztésünk valamennyi ágazatában kimagasló fejlődés ment végbe. Az OMMI Állattenyésztési Főosztálya látja el az ÁTMI jogutódjaként a tenyésztésszervezés körébe tartozó igazgatási és felügyeleti teendőket. a megyei szervezetei pedig Megyei Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség (METÁF) nevet kaptak. Elsőként a baromfitenyésztésben terjedtek a korszerű hibridek és technológiai megoldások. mint önálló szervezetek megszűntek.

A törzskönyvezéssel kapcsolatos oktatás megszervezésében és a szarvasmarhatenyésztési kutatásokban Berke Péter (1899-1986). rangra később a emelkedett. majd egyetemi karra emelésének megalapozásában Guba Sándor (1927-1984) szerzett elévülhetetlen érdemeket.3. a juhtenyésztők egyesületének alapítása Schandl József (1885-1973). Az állattenyésztés fejlődéstörténetének áttekintése ____________________________________________________________________________________ szakosodás óta a tehenenkénti tejhozam a világon is egyedülálló mértékben (húsz év alatt csaknem 3000 literrel) emelkedett. Kiváló állattenyésztő tudósaink munkáiból könyvtárnyi írásos anyag. E tevékenységet 1992-től 16 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . teljesítményvizsgálati feladatokat. A mesterséges termékenyítés és ivadékvizsgálat kezdeményezése Csukás Zoltán (1900-1957). Jelentős volt az állattenyésztési tudomány fejlődésében. bennük számos. hogy a mezőgazdasági felsőoktatás 1920-ban egyetemi Egyetemen. A törzskönyvezés korszerű alapokra helyezésében Wellmann Oszkár (1876-1943). ma is megszívlelendő jó tanács. kutatási intézményekben magas szintű tudományos munka folyt. az állattenyésztési szakszolgálat megszervezésében Konkoly Thege Sándor (1888-1969) végzett kimagasló tevékenységet. a korszerű módszerek kidolgozásához és elterjesztéséhez. intelem maradt ránk. A jövedelmezőségben érdekelt vállalatok egyre kevésbé tudták ellátni a tenyésztésellenőrzést. 1991-re az állattenyésztést szervező intézményrendszer gyakorlatilag összeomlott. Horn Artúr (1991-2003) állattenyésztés tudományában oktatóként. a sertéstenyésztési kutatásokban Kertész Ferenc (1901-1972) és Csire Lajos (19231974) végzett kiemelkedő munkát. a sertéstenyésztő egyesületek szervezése Enesei Dorner Béla (1869-1954) nevéhez fűződik. Az 1980-as évek második felétől a kormány fokozatosan csökkentette az állattenyésztéshez. kutatóként és szakíróként nyújtott maradandót. Az állattenyésztés tudománya hazánkban is nagymértékben hozzájárult az állattenyésztési szakemberek felkészítéséhez. az állattenyésztési szervezetek működéséhez szükséges állami támogatást. József Nádor Kezdetben Műszaki a és Közgazdaságtudományi Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági Karán és Állatorvosi Karán (a mai Állatorvostudományi Egyetem és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem jogelődje) és a már említett oktatási. A szarvasmarhatenyésztési és az iparszerű tartással összefüggő etológiai kutatásokban Czakó József (1923-1990). a Kaposvári Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum állattenyésztési főiskolai.

Jelentős esemény volt a hazai állattenyésztés történetében. előállításának gazdaságossága és versenyképessége. hogy 1992. Az állattartási formák fejlődése A Föld állattenyésztése változatos földrajzi viszonyok között. c. január 1-én csatlakoztunk az ICAR (International Committee for Animal Recording) nemzetközi szervezethez.és haszonértéküket. valamint állategészségügyi követelményeknek. december 22-én elfogadta az állattenyésztésről szóló törvényt (1993. f.) az állattenyésztésben alkalmazott tenyésztési módszerek feleljenek meg a környezet és természetvédelmi. piaci. eltérő társadalmi fejlettségi színvonalon álló régiókban jött létre. illetve azok csoportjai. genetikai sokféleségük. b. váltólegelős állattartás.) javuljon az előállított állati termékek minősége. tv. állatvédelmi. évi CXIV. közegészségügyi. Az állattenyésztés fejlődéstörténetének áttekintése ____________________________________________________________________________________ folyamatosan átvették az állatfajonként és fajtánként szerveződött tenyésztő egyesületek. 3. Az országgyűlés 1993. hogy a.) biztosítsa a nemzetközi előírásokhoz való alkalmazkodást.2. illetve szövetségek. ami a tenyésztő szervezeteinket kötelezi az európai előírások betartására és egyben lehetőséget teremt a külföldi tenyészállat és szaporítóanyag forgalmazásába történő bekapcsolódásunkra is.) az állatok tenyész.) elősegítse a magas színvonalú tenyésztői tevékenység folytatását. genetikai sokféleségüket megőrizzék. d. Napjainkig az előbbiből 41.) hosszú távon megőrizhetők legyenek a nemzeti értékeket képviselő fajták génjei. hogy a magyar állattenyésztés meríteni tudjon a támogatási forrásokból.). e. A közeljövő célja az EU-ba történő csatlakozást követően.3. havasi pásztorkodás. az utóbbiból pedig 10 szervezet alakult meg. illetve növeljék. ami az állatok tenyésztését azzal a céllal szabályozza. _____________________________________________________________________________ 17 Általános állattenyésztéstan . hogy zökkenőmentesen integrálódjunk a közösség szabályozási rendszerébe annak érdekében. Az állati termék előállítási módja szerint az állattenyésztésnek a következő gazdasági és földrajzi típusai alakultak ki: nomád állattenyésztés.

a legjobban megfelelő helyen letelepedve terelik. táplálék-. Nyugat. mely a félig domesztikált állatcsordát terelve-követve hús-. A nomád állattartás nagy területekre kiterjedő vándorlással jár. Az állattenyésztés itt a félsivatagok és a száraz sztyeppék magas tápértékű. Az állattenyésztés fejlődéstörténetének áttekintése ____________________________________________________________________________________ - modern legeltetéses állattartás. a Földközi-tenger keleti medencéjében 18 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . csupán a természetes (meglehetősen szegényes) takarmányforrásokat hasznosítja.és Közép-Ázsián. lovat. hanem egyúttal életformát is jelent. így a pásztorkodás az egyetlen mezőgazdasági hasznosítási lehetősége e hatalmas területeknek. félsivatagi területek nomád állattartása Észak-Amerikától Közép-Keleten. A szóban forgó övezetekben több állatfajt (juhot. lovat. tunguzok. Svédország. Ez az állattenyésztési mód Norvégia. bőr. A nomád pásztorkodást folytatók vándorlási útvonala hosszú idők óta kialakult rend szerint folyik.és élelemforrást jelentenek az ember számára. A nomád életmódot folytató népek teljes ingóságukkal együtt a legelőviszonyoknak megfelelően célszerűen változtatva a lakóhelyüket. Mauritánia.3. növénytermesztést kiegészítő állattenyésztés.) A száraz sivatagi. amire a vándorló legeltetés jellemző. gyakran követik állataikat. iparszerű állatitermék-előállítás A nomád pásztorkodás nem csupán állattenyésztési forma. A nomád életformában az állatok szerepe döntő fontosságú. Észak-Afrikában Marokkó. kecskét és helyenként szarvasmarhát) tenyésztenek. A minimális csapadék miatt (marginális övezetek) a növénytermesztés csak korlátozott területen folytatható. Finnország és a volt Szovjetunió tundrás vidékein folyik (csukcsok. A rénszarvas igénytelen erős szervezetű állat. de a csapadékhiány miatt gyér növényzet hasznosítására alakult ki. nyenyecek. Iránon és Mongólián át Európa területét mintegy háromszor meghaladó térségben (35 millió km2) folyik. Algéria. A nomádizmusnak egyik formája az Európa északi részén kialakult sarkövi rénszarvastenyésztő állattartás. takarmányforrását a zuzmók és a tundra növényzete képezi. zürjének és a lappok egyes törzsei folytatják. tej-.és erőtermelésre használja. Tunisz területén lelhető fel ez az állattenyésztési forma. A nomádizmust folytató területeken a kedvezőtlen természeti környezet mellett rendelkezésre álló szegényes vegetáció hasznosításának még napjainkban is ez a legracionálisabb módja. ruha.

beef-master) tartanak. Ázsiában a kirgizek és a mongol törzsek folytatnak kiterjedt nomád állattenyésztést. onnan vissza irányulnak. A nomádizmusnál fejlettebb. majd a zebu és szarvasmarha faj keresztezéseit (Santa-Gertrudis. Ez az állattartási forma is csak természetes takarmányforrásokra támaszkodik. sajátossága. charbray. amely a síksági és hegyvidéki legelők váltott használatán alapul. a síksági területek a szárazság miatt nem hasznosíthatók egész évben. A havasi legelők kitűnő minőségű füve és az alpesi klíma alatt kiváló minőségű – általában kettős hasznosítású – kultúrfajták (svájci szimentáli. borzderes szarvasmarha.3. Szűk keretek között a Balkánon. Egyes vidékeken az alpesi legelőket főleg a növendékállatokkal hasznosítják. szánentáli kecske) jöttek létre. télen pedig a völgyekben istállóban helyezik el. hogy a _____________________________________________________________________________ 19 Általános állattenyésztéstan . Észak-Afrikában és Kis-Ázsiában maradt fenn nomád elemekkel erősen keveredve. Később a természetes legelők okszerű hasznosításáról és feljavításáról is gondoskodtak. A modern legeltető állattartást a XVIII. A kiterjedt legelők növényzetének felhasználására Európából származó juh és szarvasmarha fajtákat (aberdeen-angus. amelyek kontinensünkön széles körben elterjedtek és jól akklimatizálódtak. ezért is alakult ki a tej feldolgozása és vált széles körben ismertté például a svájci sajtipar.) A vándorlások általában a síkságról a hegyvidék felé. és XIX. (A hegyvidéki legelők a hóborítottság idején. hogy két egymást jól kiegészítő legeltetési zónát felváltva hasznosít. bradford. elsősorban nagymennyiségű. A havasi legelőn nyerstej szállítását a nehéz közlekedési viszonyok nem tették lehetővé. amelyet a fagyasztó és hűtőhajó hálózat kialakulásával Európába is eljuttattak. olcsó marhahús termelésére. Jellemzője ennek az állattartási módnak. hogy az állatállományt tavasszal felhajtják a havasi legelőkre. Jellegzetessége. brangus. A váltólegelős pásztorkodásnak a klasszikus formája Európában ma már visszaszorulóban van. a lengyel Kárpátokban. A területek állatállománya természetes takarmányokkal táplálkozik. a délamerikai pampákon Ausztrália és Új-Zéland legelőin. A havasi pásztorkodás főleg a svájci és osztrák Alpokban jött létre. shorthorn szarvasmarha). Az állattenyésztés fejlődéstörténetének áttekintése ____________________________________________________________________________________ a beduinok. században európai származású telepesek Amerikában és Ausztráliában hozták létre az észak-amerikai prériken. csak a pásztorok vándorlását jelentő formája a legeltetéses állattartásnak a transhumance. ahol a rétről begyűjtött és termesztett takarmányon teleltetik át. hereford.

Uruguay. A földművelés térhódításával. a hűvös nyár az egyenletes csapadékeloszlás ezeken a területeken tehetővé teszi az év szinte minden időszakában a legeltetést. szakaszos legeltetés) a kedvező klíma és az ágazathoz csatlakozó feldolgozó és értékesítő hálózat folytán a szóban forgó országok a világ vezető juhtenyésztő államaivá váltak. A modern legeltetéses állattartást Argentína. Külön említést érdemel az Európa kedvező klimatikus adottságokkal rendelkező területein kialakult szabadtéri legeltetéses állattartása. A XIX. Az állati termékek fogyasztása alacsony színvonalú volt. Az enyhe tél. ÚjZéland. Hollandia. Brazília pampáin és szavannáin. corriedale). a korszerű agrotechnikai (öntözés. Németország. de hihetetlen gyors fejlődési ívet írt le Ausztrália. vagy minimális épület igényű tartásmódok jöttek létre. Nagy-Britannia és Franciaország 20 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . ahol épület nélküli. melioráció) eljárások elterjedésével a világ állattenyésztése a belterjesebb formák irányába fejlődik. mérsékelt övezetű tengerparti országokban (Skandinávia. század első felében az állattenyésztést a földművelés kiegészítő ágazataként kezelték. az állategészségügyben és a termékfeldolgozásban a legkorszerűbb módszert alkalmazzák. így a piaci törvények hatására a mezőgazdasági termelésben az állattenyésztés új hangsúlyt kapott és kialakultak (különösen a kedvező takarmánynövény-termesztési adottságú területeken) a növénytermesztés fölé rendelt állattenyésztési formák. Ez a múlt század második felében lezajló folyamat főleg a nedves. Ebbe a típusba sorolható Dél-Anglia és Normandia juhtenyésztése. Az állattenyésztés fejlődéstörténetének áttekintése ____________________________________________________________________________________ legeltetéstechnikában. Később az urbanizáció megteremtette az állati termékek piacát és a mezőgazdaság gépesítésével az igavonó állatok szerepe alárendeltté vált.3. miután a marhák a legelőn a juhoknak elegendő táplálékot hagynak. Viszonylag újabb keletű. Belgium. ahol a juh az uralkodó fajta. A területek egy részén a szarvasmarhatenyésztést a juhászattal kombinálják. a naturális gazdálkodás az állatokat igavonó és trágyaszolgáltató forrásként kezelte. Egyre inkább teret nyernek a növénytermesztéssel kombinált állattartási és tenyésztési formák. A korszerű legeltetési formák (bekerített legelők. Dél-Afrika és a Tűzföld legelőre alapozott állattenyésztése. Texas. Oklahoma prérijein és Mexikóban űzik. Jelentős sikereket értek el a juhfajták nemesítésében (nagyszaporaságú boroola merinó.

Az iparszerű termelés nagyfokú szakosodást tételez fel. korszerűsödtek és specializálódtak a tenyésztett fajták (hústípusú sertésfajták. optimális nagyságú üzemben történik. teret engedve ezzel a takarmánynövények elterjedésének. Az állattenyésztés prioritásának kialakulásában a következő fontosabb körülmények szerepére lehet utalni: A takarmánytermesztés és gyepgazdálkodás számára kedvező éghajlati adottságok. tojás). A termelésre a nagyfokú koncentráció és szakosodás jellemző. korszerű baromfi hibridek). olymódon. szabályozott környezetben. optimális zootechnikai és állategészségügyi feltételek között. tartósan nagy termelést biztosító takarmányozás mellett. a termelőmunka tudományos alapokon nyugvó szervezésével.3. hogy az ember a maximális produkció érdekében szabályozza és ellenőrzése alá igyekszik vonni a termelést befolyásoló tényezők minél szélesebb körét. A fejlett állattenyésztési kultúrával rendelkező országokban alakultak ki napjaink intenzív termelési formái az iparszerű termék-előállító üzemek. Az olcsó. Az állattenyésztés fejlődéstörténetének áttekintése ____________________________________________________________________________________ kedvező éghajlatú területein zajlott le. Ezek jellemzője. hanem a korszerű technológiával egyidejűleg igényli az állatok termelő.és _____________________________________________________________________________ 21 Általános állattenyésztéstan . a technológia követelményeinek megfelelő épületekben. hogy fokozottabb szerepet kap a diszpécser rendszerű termelésirányítás. helyben termelhető és nagy biológiai értékű állati termékek iránt (tej és tejtermék. A termelés irányának megfelelően specializált fajták és hibridek tenyésztése került előtérbe. Az iparszerű tartási technológia létrehozása nemcsak egyszerű technikai átalakulást jelent. jó minőségű tengerentúli búza megjelenése az európai piacokon a nyugat-európai gabonatermesztést visszaszorította. A mezőgazdasági népesség csökkenésével az urbanizálódó lakosság élelmiszerszükséglete jelentősen nőtt a frissen fogyasztható. A folyamattal párhuzamosan kialakult a korszerű élelmiszer-feldolgozás és takarmánygyártó iparágak hálózata. Hasonló folyamat mutatható ki az USA atlanti partvidékén. Az ipari üzemszerű termelés módszerei elsősorban a kisebb testtömegű állatfajoknál alakultak ki. tejelő típusú szarvasmarhák. komplex gépestéssel. csoportos állatkezelés esetén. Az új termelési célnak megfelelően megváltozott az állomány szerkezete és fajtaösszetétele.

Soroljon fel néhány ókori írásos munkát és szerzőt az állattenyésztés témaköréből! 2. napjainkban is érvényesülő tanulsággal szolgálhat. amelyeknek feladata az állattenyésztés oktatása. Soroljon fel tanintézeteket és kutatóhelyeket.3. vagy azzal analóg nagyság)! 22 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . kutatása! 5. Lényeges ezért. Jelölje meg a hazai állattenyésztés történetének jelentősebb állomásait! 4. Sorolja fel az állattenyésztés gazdasági és földrajzi típusait! Beküldendő feladat! Írjon vázlatot a magyar állattenyésztés kronológiai történetéről a népvándorlástól napjainkig (terjedelem max. 2 géppel írott oldal. Említsen néhány jelentős tudóst az állattenyésztéstan tudományterületéről! 3. Ezek elmélyült ismerete a ma élő generáció számára is nélkülözhetetlen és a korábbiakban felhalmozott ismeretek állattenyésztési kultúránk szerves részét képezik. Az állattenyésztés és állattartás vázlatos áttekintése számos. Ellenőrző kérdések: 1. Említsen hazai neves tudósokat az állattenyésztés területéről! 6. hogy a korszerű telepekre kiegyenlítetten nagyhozamú. Az állattenyésztés fejlődéstörténetének áttekintése ____________________________________________________________________________________ alkalmazkodó képességének meghatározott átformálását. az ökológiai feltételekre egységesen reagáló állomány kerüljön.

A gazdasági állatok eredete. A produkciós stádium. Az ember szempontjából nézve a háziasítás egyrészt tudatos.1. Az izolációs stádium. tenyésztettségről még nem beszélhetünk. A természetes szelekció dominál. szemiizolációs stádium). háziasítása 4. összetett és bonyolult folyamat révén. amelyek éppúgy. a predomesztikációs stádium. A háziasítás és a háziállat A háziasítás (domesztikáció) a háziállatok kialakulását. alkalmazkodást. élettani átalakulást. A domesztikáltságnak az a fokozata. a vadállatoknak háziállattá tételét jelenti egy olyan hosszú. nincsen még takarmánytermesztés. A háziasítás fokozatai további szintekre oszthatók (pl. Intenzív szelekció. új módszereket alkalmaznak (pl. Kialakulnak a fajták. Bevezetik az iparszerű tartást. Kialakul az istállózó tartás és a takarmányozás. Az állatok jelentősen megváltoznak. a termelőképesség kihasználására való törekvés a jellemző. A vad ősöktől való eltérés mértéke még csekély. melynek révén az ember nemzedékről nemzedékre felhalmozza állatállományában a megfelelő tulajdonságokat. A domesztikáció fokozatosan megy végbe. Az állatok számára a domesztikáció elsősorban ivar izolációt.2. az állatok nagymértékű megváltozása a jellemző. 4. alaki. A haszonvétel kezdetlegessége és alkalomszerűsége mellett beindult a termelésre irányuló szelekció. Szuperprodukciós stádium. mesterséges termékenyítés). A preprodukciós stádium. mint az itt bemutatott stádiumok az egységes _____________________________________________________________________________ 23 Általános állattenyésztéstan . illetve haszonhoz jut. háziasítása ____________________________________________________________________________________ 4. A gazdasági állatok eredete. amely mind az ember. mesterséges szelekciót. A domesztikáció legalacsonyabb foka. A legeltetés szerepe döntő. céltudatos haszonvétel. Specializált fajtákat és hibrideket állítanak elő. 2. valamint szükségleteinek fedezésére állati termékekhez. új tulajdonságok kialakulását és annak átörökítését jelenti. ahol az ember a korszerű állattenyésztési ismeretek birtokában a háziállatok maximális termelőképességét ki tudja bontakoztatni. Egyes szerzők szerint legalább 50 nemzedék szükséges a domesztikálódáshoz. A domesztikáció fokozatai (stádiumai) 1. mind pedig az állat szempontjából külön értékelendő. 3. 4. másrészt gazdasági tevékenységet jelent. tenyésztőegyesületek jönnek létre.4.

de a háziállatok története során nem különültek el élesen. A kitenyésztettségben fennálló különbözőségek azt mutatják. vagyis azzal szaporodási közösséget alkotnak.) is tartoznak. tartható istállóban vagy szabadon (pl. hogy háziállat lehet az az állat. A gazdasági állatok közé viszont olyan fajok (ponty. hogy a háziállatok a domesztikáltságnak nem azonos fokozatáig jutottak el. a dedomesztikációt. musztáng). A predomeszitkáció a háziasítás legkorábbi szakaszát jelzi. ha a korábban háziállatként tartott állatok az ember ellenőrzése alól kiszabadulva. és az ember céljainak megfelelően rendszeresen szaporodik. 24 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . a magyar szürke szarvasmarha valóságos domesztikált állat. rénszarvas). másrészt a gazdasági hasznosság különbözőségével függnek össze. félig domesztikált állatokat jelent. háziasítása ____________________________________________________________________________________ fejlődési folyamat egymásba kapcsolódó láncszemei. amelyről akkor beszélünk. hanem az adott helyzetben annak más-más fejlődési szintjén állnak (pl. ismét a szabad természetben élnek több generáción keresztül (pl. de tartásuk és tenyésztésük gazdasági haszonnal jár. illetőleg a kitenyésztettség határozza meg. Átmeneti forma: az ide sorolható állatok még nem rendelkeznek megszilárdult háziállat-tulajdonságokkal. A háziállat fogalmának értelmezési problémái egyrészt a domesztikáltság eltérő fokozataival. amelyik a domesztikáció bizonyos fokára eljutott. amelyben az állatok még csak elődomesztikáltnak tekinthetők. amelyek még nem jutottak el a teljes domesztikáltság állapotába. Itt kell megemlíteni a domesztikációval ellentétes ható folyamatot. nyérc. A gazdasági állatok eredete. de alacsonyabb fokon áll. El kell fogadnunk. élhet a ház körül. nutria stb. a vad formától még nincsenek ivarilag teljesen izolálva. Ebben az egyes állatfajok között és a világ különböző tájain élő állatok között is óriási különbségek vannak. amelyek nem élnek a ház körül.4. Szemidomesztikáció félvad. mint például a jersey). A domesztikáltság fokát a vad őshöz viszonyított megváltozás mértéke.

A gazdasági állatok eredete.4. 1975) _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 25 . háziasítása ____________________________________________________________________________________ 1. ábra: A háziállatok domesztikációjának földrajzi elhelyezkedése (Matolcsi.

4. 1788) i.. 19. század Dél-Amerika Nutria Csincsilla chincihilla Lichtenstein..4.. Kelet-Európa Nyugat-Ázsia i. 1882) Jelenkor. 4. 1827) Ovis aries L. század Észak-Amerika Amerikai nyérc (Mustela vison Jelenkor. táblázat: A háziállatok törzsfajai és háziasításuk ideje. catus Házinyúl Üregi nyúl i.C. A gazdasági állatok eredete. 1788 Juh Kecske Szarvasmarha monofiletikus eredetű Vörös vadjuh (ázsiai muflon) (Ovis orientalis. 9. évezred Dél-Európa. domestica Endben. évezred Palegawra Vörösróka (Vulpes L. 1778 Myocastor coypus f. caballus i. 1758 Capra aegagrus f. Schreber. 1000 körül Oryctolagus cuniculus L. 8. hircus L. 2000 körül silvestris Schreber. familiaris Vulpes vulpes f. 1758) Bezoár kecske (Capra aegagnis Endeben.e. 12. 7. domestica Chinchilla laniger f. 1788) 19. domestica v.e. L. domestica Mustela vison f. 1788) Sus crofa f. Jelenkor. helye Az állat neve A törzsfaj A háziasítás legkorábbi A háziállat ideje és helye tudományos elnevezése Nyúlalakúak rendjéből (Lagomorpha) Oryctolagus cuniculus f.e... taurus L.e. Földközi-tenger partvidéke Equus africanus f.. domestica Felis silvestris f. domestica Canis lupus f.e. 1782) Dél-amerikai csincsilla (Chinchilla laniger Molina. 26 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . 1830 Kutya Ezüstróka Nyérc Macska Ragadozók rendjéből (Carnivora) Farkas (Canis lupus L. évezred Délnyugat-Európa Afrikai vadszamár (Equus i.e. 12.e. 1777) Egyiptom Páratlan ujjú patások rendjéből (Perissodactyla) polilifetikus eredetű Tarpán (Equus przewalskii 1881 (E. asius Sertés Vaddisznó (Sus scrofa Linnaeus. 1777) monofiletikus eredetű Őstulok (Bos primigenius Bojanus. évezred Poliakov) Délkelet-Európa Ló melegvérű ló Hidegvérű ló Szamár Equus przewalskii f.e.e. század Dél-Amerika Jelenkor 20. robustus) vitatott i. 1859) Egyiptom Párosujjú patások rendjéből (Artiodactyla) i. háziasítása ____________________________________________________________________________________ 1. század Észak-Amerika Núbiai fakómacska (Felis i. Chinchilla chinchilla f. évezred Délnyugat-Ázsia i. 1758 Pireneusi-félsziget Rágcsálók rendjéből (Rodentia) Dél-amerikai nutria (Myocastor coypus Molina. Délkelet-Ázsia 2. évezred két központban 1. domestcia L. évezred Délnyugat-Ázsia i. évezred africanus Fitzinger.e. 1789 Bos primigentus f. 1777) 19. 1789. 8.

1000 körül gallopavo L. üldözése. Az azonban bizonyos. 1758) Ázsiai selyemlepke (Bombyx mandarina Moore 1882) i. 3. 1759) Nyári lúd (Anser anser L. évezred Délnyugat-Ázsia i. Kína i. domestica Apis mellifera f. Az új-kőkorszakban az emberek vadászattal jutottak húshoz. mégis a barlangot elhagyó – letelepedő – ember számára mind nagyobb nehézséget jelenthetett a táplálék megszerzése. ami a vad keresése. évezred Gamelin. A gazdasági állatok eredete. évezred 1758) India Szirti galamb (Columba livia i. 1000 körül Földközi-tenger partvidéke Mexikói vadpulyka (Meleagris i. _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 27 . Az állattenyésztésre való áttérést egyesek a földművelés következményének tekintik.. domestica Coturnix coturnix f. század Schegel. 4. 2000 körül Délkelet-Ázsia Anas platyrhynchos f. jól őrizhető helyre hajtottak.e. domestica Bombyx mandarina f. 1758) Afrikai gyöngytyúk (Numida meleagris L. évezred Egyiptom i.e.e. Kína Rovarok osztályából (Insecta) Vadméh (Apis mellifera Linnaeus. a földművelés – ezen belül a takarmánytermesztés – szerepe nem vitatható. amit a lakóhelyükhöz közeli. 3... 1849) Japán Halak osztályából (Fisces) Ponty (Cyprinus carpio L...e. Így a szerzők többsége a háziasításra késztető okok közül elsőként az „élő hústartalék-képzését” említi. 1759 Anser anser f.e.e. A háziasításra késztető okok A kérdés a szakirodalomban tárgyalt sok feltevés ellenére még ma is nyitott. 1758) i. domestica Gallus gallus f.3. táblázat folytatása Madarak osztályából (Aves) Kacsa Lúd Gyöngytyúk Pulyka Tyúk Galamb Fürj Tőkés réce (Anas platyrchynchos L.e. domestica Meleagris gallopavo f. A domesztikáció későbbi fokozatait tekintve. a zsákmány szállítása helyett nagyobb állatcsoport befogását jelentette. 1789) Földközi-tenger partvidéke) Japán fürj (Coturnix coturnix Jelenkor. i. mori Háziméh Selyemhernyó 4. 1. japonica Temminck et 20. domestica Nemesponty Cyprinus carpio f. vagyis a mai háziállatok kialakulása szempontjából.sz.. háziasítása ____________________________________________________________________________________ 1. domestica Numida meleagris f. 4. domestica L.. kezdete körül 1758) Európa. hogy a háziasításra késztető okok megismeréséhez és megértéséhez az emberi kultúra fejlődésének ismerete fontos segítséget jelenthet.4. domestica Columba livia f. 1758) Mexikó Bankiva tyúk (Gallus gallus L. míg mások ennek ellenkezőjét állítják. i. Habár az eszközök fejlődtek.e. évezred Dél-Európa.

eltérő időben és talán más formában is zajlott. Az élő hústartalék-képzésben vagy az áldozati állatok tartásán keresztül vagy egyéb módon a gazdasági szükségszerűség ösztönösen vitte az embereket a domesztikáció útjára. Valószínűnek tűnik. Végül felvetődik a gazdasági szükségszerűség. E felfogás szerint az áldozati állatként tartott állatok váltak később háziállattá. gondoznak minden anyagi haszon reménye nélkül ma is állatot. hogy az emberek a társas életet élő. a foglyul ejtés. a megváltozott életforma miatt. szarvasmarha stb. ha arra gondolunk. az állatok domesztikációja már szükségszerűvé vált. Az állatok tartása. és ebből az együttvándorlásból fejlődhetett ki a későbbi nomád pásztorkodás. isteni tulajdonságokkal ruházták fel az egyes állatokat. a fiatal állatok felnevelése. A magános. háziasítása ____________________________________________________________________________________ A háziasításra késztető okok között igen nagy irodalma van a vallási kultusznak. Ez a felfogás – ami az ember és az állat közötti szociális viszonyra utal – inkább a szelídítés okaira adhat magyarázatot. sehol nem vált háziállattá. vagyis a fejlődés bizonyos fokán.4.) a követés és izolálás módszerét választhatták. hűsége. Ugyancsak sokan tartják az emberi kedvtelést háziasításra késztető oknak. hogy minél később háziasítottak egy állatfajt. Összefoglalóan megállapítható. A gazdasági állatok eredete. Bizonyos felsőbbrendű. kecske. és közülük sok soha. Ez a Föld különböző részein más és más fajokra vonatkozóan. Ez a nézet könnyen elfogadható lenne. A megnövekedett népesség. Hiszen sok örömet okozhat egy fiatal állat felnevelése. és ezért etették.4. hányan tartanak. 28 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . A háziasítás módszerei A háziasítás lehetséges módszereként a szakirodalom az alábbi eljárásokat ismerteti: a követés és az izolálás. annál nagyobb szerepe volt a haszonvételnek. annak ragaszkodása. Természetesen a domesztikáció kezdetén ez nem a mai értelemben vett többirányú haszonvételt jelentette. hasznosságuk felismeréséhez. gondozták azokat. Természetesen a különböző fajok esetében más és más lehetett a követett eljárás. Ennek a nézetnek ellentmond. mint a háziasítás lehetséges oka. nyájállatok esetén (juh. gondozása során szerzett tapasztalatok vezethettek azok jobb megismeréséhez. 4. ún. hogy az áldozati és a szent állatok köre nagy volt.

hogy a háziasítás során a vad állományéhoz képest lényegesen megnövekedett a tulajdonságok változékonysága. Ilyen általános érvényű megváltozás figyelhető meg például a koponya hosszúsági méreteinek nagyobb arányú növekedésében. és a különböző tenyésztési eljárások hatására alakul ki. a szaporaság. Darwin (1885 in. A testnagyság és az alkat. mind a mennyiségi tulajdonságokra. színe. A domesztikáció hatására a testnagyság. A testnagyság csökkenése – mint határozott és elsődleges domesztikációs hatás – jut kifejeződésre a szarvasmarhánál. az idegrendszer stb. főleg a stresszhatások miatt. A gazdasági állatok eredete. macska. 1975) egyedül a házigalambnak 150-nél több fajtájáról számolt be. a testtömeg fajonként eltérő irányban és mértékben változott meg. A zoológiai irodalom elhatárol egy elsődleges és egy másodlagos megváltozási folyamatot. és a kutyák esetében is több mint 350 elismert fajtáról tudunk. Matolcsi. Megváltozott az állatok nagysága. módosultak az élettani folyamatok. Ezeket párhuzamos vagy paralel változásoknak nevezik. viszonylag gyorsan jönnek létre. formája. a szaporodás. a domesztikáció következményeként. bár szinte minden faj esetében alkalmazták. az emberi lakóhely nyújtotta biztonságnak. sertés) pedig fontos szerepe lehetett az etetésnek. Az állatok változásai a háziasítás során A gazdasági állatok szervezete a háziasítás során a megváltozott körülmények és a szelekció hatására lényegesen módosult.4. Az elsődleges megváltozások a háziállattá válás velejárói. az ivari élet. A tenyésztő szempontjából legnagyobb jelentőségű az állat ivari életének és termelőképességének megváltozása. A háziasítás tehát módosító hatással volt mind a minőségi. A megnövekedett változékonyság fejeződik ki a háziállatfajták rendkívül nagy számában. A foglyul ejtést – a kifejlett állatok esetében – kevesen tartják sikeres módszernek. Vannak azonban olyan változások. Fiatal állatok esetében azonban többnyire eredményes a fogságban tartás és nevelés. míg a szélességi méretek nem növekednek.5. A másodlagos megváltozási folyamat a már domesztikált állatokra jellemző. A _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 29 . 4. Ezek a domesztikáció folyamataival függnek össze. háziasítása ____________________________________________________________________________________ hulladékevő állatoknál (kutya. Valamennyi fajra jellemző. amelyek egyaránt fellépnek az egymástól rendszertanilag távol eső fajokban is.

mint azt a háziállatok körében tapasztalhatjuk. Kivétel ez alól a tendencia alól a házinyúl és a baromfi. ahol a megváltozás ellentétes irányú volt. 1978). Különbségek figyelhetők meg a bőr vastagságában. bár a rézkorra az eddigi átlagos 60 cm-es marmagasság 70 cm-re emelkedett. A kültakaró. 1971) Ugyancsak csökkenést figyeltek meg a juhokon. a kecskénél. Marmagasságuk 126 cm és 144 cm között volt. A háziasítás következtében létrejöhetnek és fenn is maradnak különleges alkaton.4. 2. Általánosságban az egyedfejlődés különböző idejének és intenzitásának. a 30 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . a macskánál. 2. Európa nyugati részén a történelem előtti lovak átlagos marmagassága 126-127 cm volt (Bököny. Kelet-Európa és a Kárpát-medence lovainak mérete közel állt a Dereivkában – a háziasítás centrumában – domesztikált lovakéhoz. A lovaknak két csoportját különböztetjük meg. ábra: A szarvasmarha marmagasságának változása a háziasítás hatására (Boessneck et al. Szintén megfigyelhető a testmagasság csökkenése a kutyánál.. átlagos marmagaságuk 120-130 cm volt (Bökönyi. Így a kültakaró változékonysága is a domesztikációra vezethető vissza. A vadállatok körében a klimatikus tényezők önmagukban sohasem hozzák létre a kültakarónak olyan sokféle – fajon belüli – elváltozását. ábra). fajon belüli szélsőséges formák. valamint a szervek megváltozott életműködésének tulajdonítják a vad ősöktől eltérő alkati típusok és méretek kifejlődését. 1974. amilyenek a vad állományokban sehol sem lelhetők fel.. A gazdasági állatok eredete. háziasítása ____________________________________________________________________________________ házimarhák már a neolitikumban átlagosan 20 %-kal lettek alacsonyabbak az őstuloknál. a sertésnél és még több más háziállatfajnál is.

ami azonban nemcsak a szőr meghosszabbodását. másrészt a tudatos szelekcióban keresendők. A csontváz. illetve a kültakaró minőségét Horn (1955) kapcsolatba hozza az állatok fajtájával. _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 31 . sertés.és formagazdagságuk. hogy a csontok megvastagodtak. A bőr változékonyságát. Összességében megállapítható. Az idegrendszer. cirmos macska).és ágyékcsigolyák számának növekedésével magyarázható (pl. melynek okai egyrészt a mutációban (pl.4. attól függően. szivacsosabbá váltak. ami a juhfajban a gyapjútermelő képesség kialakulásához vezetett. vagy csak kismértékben térnek el attól (pl. háziasítása ____________________________________________________________________________________ redők képzésére való hajlamban (pl. marha. a koponya jelentősen kisebb lett. Ez utóbbi a fedőszőrök elvékonyodásának és a finomabb alsó szőrzet megnövekedésének tulajdonítják. negyven év alatt 7. tápláltsági állapotával és hasznosítási irányával. ivarával. de megnőtt méret. párzási hajlam). tyúk). Jellemző a szarvatlanság megjelenése is. A gazdasági állatok eredete. hanem annak elvékonyodását és finomodását is jelenti. hallásra.5 cm-rel nőtt). a dán sertés hossza kb. láma). ami főként az arckoponya megrövidülésével magyarázható. A magatartási formák egy része kevésbé kifejezett (pl. Ezek a változások kihatnak az érzékszervekre – különösen azokra. A gerincoszlop hosszának megnövekedése a hát. hogy testnagyságuk csökkent vagy megnövekedett a háziasítás hatására. német juhászkutya. A kültakaró színe a bőr és a szőrzet vagy a tollazat pigmentáltságától függ. szamár. kecske. mint a vad ősökéi. melyek megőrizték az eredeti vadszínt (pl. jak. korával. lúd. Mindez összefügg a vedlés (időszakos szőrváltás) megszűnésével és a szőrzet folyamatos növekedésével. teve). és így a központi idegrendszer is megváltozott. Az agy elváltozásait összefüggésbe hozzák a háziállatok magatartásának megváltozásával is. táplálékszerzési ösztönök hiánya). kacsa. A háziállatok csontjai vagy kisebbek vagy nagyobbak. védekezési. A háziasítás hatására a szarvak kisebbek lettek. A bordák száma 16-18-ra emelkedett. albinizmus). amelyeknek központjai az agy legerőteljesebben megváltozott részein vannak – így a látásra. amely a korábbi fajtákénál 6-8 karajjal többet jelent. Vannak olyan háziállatok. A szőrzet megnövekedésének ismert következménye az angóra jelleg. míg más formák intenzívebbé váltak (pl. kutya. evési ösztön. szaglásra. menekülési. a szőr hosszanti növekedésében (juh. juh. A háziasítás hatására az agyvelő nagysága csökkent. de a többség színeződésére a rendkívüli változatosság és színgazdagság jellemző.

a domesztikáció legmagasabb fokán lévő fajok esetében pedig ivari koraérésről és korai tenyészérettségről beszélhetünk. így a domesztikáció alacsonyabb fokán lévő. Itt kell megemlíteni. kutya). nyúl. Tejtermelő képesség kialakulásával együtt járt a szarvasmarha tőgyének erőteljes megnövekedése és átalakulása. ezzel szemben a háziasítás hatására a háziállatok ivarzásának évszakhoz kötöttsége részben vagy teljesen megszűnt. A háziállatok emésztőcsatornája minden faj esetében hosszabb. A háziasítás hatására nőtt a termékenység is. az egyoldalú hústermelő fajtákkal lehet a leggazdaságosabban húst előállítani. Megállapítást nyert továbbá. A termelőképesség szakaszos fejlődését tükrözik a domesztikáltság fokát jelző stádiumok. és a vesetestecskék kisebbek lettek. a here és a petefészek mérete és súlya is nőtt. Számos fajnál megfigyelték a szív tömegének csökkenését (juh. az ivarérettség. ami az ellenálló képesség csökkenésének lehet a magyarázata. A domesztikáció hatására kialakuló értékmérő tulajdonságok az arra specializált. parlagi fajták esetében még megfigyelhető bizonyos szezonalitás. mind pedig a funkció tekintetében megnövekedett. A vese kéregállománya csökkent. A vér összetételében jelentősen változott a globulintartalom (csökkent). a bélfodorban és a vese körül. hogy a vemhességi idő. arra kitenyésztett fajtáknál a legkifejezettebbek. és érvényes más belső elválasztású hormontermelő szervekre is. Hosszú folyamat eredménye az ivari élet ilyen mértékű átalakulása. a szaporodás időszaka és gyakorisága a háziasítás következtében módosult.4. Ez a növekedés kisebb mértékű a parlagi és nagyobb mértékű a kultúrfajtáknál. Ezek a változások azonban nem minden fajnál azonos irányúak. de ennek kihatása a vérkeringésre még nem tisztázott. A vad és a jól tejelő házimarha tőgye közötti különbség 32 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . A vadon élő állatok ivari élete évszakhoz kötött. mint a vadállatoké. kecske. és ennek figyelembe vételén alapszik a háziállat fajták felosztása is. Az ivari élet és a szaporodás. hogy a háziállatok képesek tartalékzsír-felhalmozásra. Ez a megállapítás általános érvényűnek tekinthető. A gazdasági állatok eredete. A háziasítás során a hipofízis variabilitása mind a forma. az izomrostok között. sertés. A vadon élő állatokkal szemben a háziállatok – a domesztikáció hatására – termék előállítására váltak képessé. háziasítása ____________________________________________________________________________________ A belső szervek és a vér. A májban morfológiai és biokémiai változásokat találtak. A termelőképesség. Hústermelő képesség csak a háziállatokon mérhető mennyiségi jelleg. főleg a bőr alatti kötőszövetekben. Az ivarszervek megnagyobbodtak.

Ez utóbbitól nagymértékben függ a gyapjú tömöttsége és részben a mennyisége is. Egy kiválasztott állatfajon kövesse nyomon az állatok változásait a háziasítás során! Beküldendő feladatok: 1. Sorolja fel a háziasításra késztető okokat! 2. Sorolja fel az állatok változásait a háziasítás során! 5. A hosszúság pedig a folyamatos növekedéssel függ össze. Tojástermelő képesség a háziállatok nagyobb szaporaságával van összefüggésben. illetve a tőgy mirigyes állományának fejlettségében mutatkozik meg. amelyeknél a téli-nyári hosszú szünetek és a kotlás elmaradtak. Jellegzetes eltérések tapasztalhatók a szervezet finomodásában. Hogyan lehet csoportosítani a háziasított állatokat? 4. a testméretek eltérő alakulásában a kifejezetten tejtípusú fajtáknál. Töltse ki az alábbi táblázatot! Háziállat neve házinyúl kutya kecske kacsa sertés Törzsfaj (monofiletikus) A háziasítás ideje helye _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 33 . Sorolja fel a háziasítás módszereit! 3. Ismertesse a domesztikáció szakaszait (stádiumait)! 4.4. és a másodlagos tüszők számának gyarapodása. E kedvező tulajdonságok kialakulása az ösztönök. A háziállatok igavonó képességének kialakulásában döntő szerepe volt az arra való alkalmasságuknak. A gazdasági állatok eredete. Sorolja fel egy-egy példát említve. A tyúk fajban a ma már szinte folyamatos termelés oka. mely törzsekben és osztályokban találunk háziállatot! 3. háziasítása ____________________________________________________________________________________ a tejmirigyeknek. Gyapjútermelő képesség kialakulásánál alapvető volt a vedlés megszűnése. válaszában említsen konkrét példákat! 2. és az állatok szervezetének nagyfokú átalakulásán alapszik. kezelhetőségüknek és irányíthatóságuknak. hogy szelekcióval olyan korán érő állományokat hoztak létre. a vérmérséklet és a magatartás terén bekövetkezett változásokkal magyarázható. Mi a különbség a háziasított és a szelídített állat között. Ellenőrző kérdések: 1.

saját körükön belül szaporodó élő formák”. ahol az állatok háborítatlanul. hogy mikor és milyen mértékben hajtja szolgálatába. Az egy ugyanazon fajba tartozó állatok egymással történő pároztatása továbbszaporításra képes utódokat eredményez. A kromoszómaszám is fontos faji bélyeg. A faj tehát semmiképpen sem fogható fel statikus. taxonómia tudományának fejlődésével időnként módosul. az ember befolyásától mentesen élnének. A fajta. A fajokat mesterséges rendszer keretében magasabb rendű csoportokba (családok. sőt új fajok keletkezésének lehetőségét jelentik. A faj rendszertani egység. Horn Artúr definíciója szerint: „A fajok változó. zebu).5. vagy egymással rokonságban élő fajba sorolja a taxonomus az ilyen állatokat (szarvasmarha. esetleg teszi háziállattá egyik vagy másik állatfajt. változatlan kategóriának. szín és szervműködésbeli sajátosságok. és ezek biztos öröklődése. Az állatoknak valamely fajhoz való tartozása meghatározott faji bélyegek alapján dönthető el. Kérdéses lehet. nemek stb. hogy azonos fajba. Az állattan a fajt tekinti a természetes alapegységnek. Ha 3 faj élesen elkülönül. amely a fajtát kialakította. Vannak átmeneti fajok is. Közvetve. Ezek esetenként jól felismerhető morfológiai különbségeket mutatnak. viszont jól szaporíthatók egymással. többé-kevésbé egységes külső formák. a többé-kevésbé egységes tenyésztői munka. egymástól többé-kevésbé elhatárolható. változatok keletkeznek. 34 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . hogy különböző kromoszómaszámú fajokat is lehet keresztezni. bár egymástól különböző fajoknak is lehet azonos számú kromoszómája és megtörténik. Ez a rendszer a zoológia. vagy közvetlenül mindenütt az ember tevékenységének hatása érvényesül. A gazdasági állatok rendszerezése ____________________________________________________________________________________ 5.) sorolják. a fajon belül olyan állatcsoportot jelent. egyöntetű jellegű. a rendszertan művelőinek könnyű a helyzete. melyek már nem határolhatók el élesen. A gazdasági állatok rendszerezése Ma már szinte nem lehet olyan helyet találni a Földön. Gondot okoz a világ különböző tájain kialakult fajok rendszertani besorolása. amelyre jellemző a közös származás. alfajok. Csak az emberiség érdekeitől függ és idő kérdése. Ha azonban a faji bélyegek elmosódnak.

amelynek ősei közt nagymértékben (3/4-nél is nagyobb arányban) szerepel a nemesítő fajta (pl. az egységes célra történő felhasználás. A telivér megjelölést az angol lótenyésztésben használták először. hogy az állat nem fajtatiszta (pl. Fajtatiszta az az egyed. A gazdasági állatok rendszerezése ____________________________________________________________________________________ - bizonyos struktúra = vonalak és családok. arab) telivér volt. Ma már ugyanakkor több olyan fajtát jelölünk meg ezzel a kifejezéssel. kisbéri. Napjainkban az egyes gazdasági fajták esetében a meghatározott fajtához tartozást nem ítéli meg olyan szigorúan. mezőhegyesi félvér stb. kisbéri ló. a fajták kialakításának időszakában. Ez azt jelenti. a szoros rokonpárosítás nélküli továbbszaporodáshoz elegendő létszám. angol.) megkülönböztetésére is bevezették és alkalmazták. holstein-„red” szarvasmarha. A félvér fogalma ugyancsak a lótenyésztésben volt használatos kifejezés. _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 35 . Klasszikus értelemben telivér csak olyan ló lehet. mint régebben. amelynek kialakulásában döntő szerepet jutott az egyes telivér fajtáknak. a többé-kevésbé azonos.).5. takarmányozás. magyar szürke pigmenthiánya. vagy hasonló környezet. Változatlanul szigorúan ítéljük meg azonban azokat a jellegeket. E kifejezés arra utal. GSB). A fajtatiszta állományokat az esetek nagy részében meghatározott fokú egyöntetűség jellemzi. hogy az apa és az anyai nagyapa (ritkán nagyanya) is kiinduló és értékes. svéd lapály sertés stb. tehát a nemesítő fajtához tartozik. hogy az állat egyik őse (pl. amely a küllemi tulajdonságokban a legkifejezettebb. karakül juh stb. tájfajták vannak benne. szakszerű elnevezése: fajtátlan (basztard. fehér hússertések nagyobb pigmentfoltjai stb. melynek minden őse szerepelt az 1793-ban alapított angol telivér törzskönyvben (General Stud Book. amelyek más fajta génjeinek határozott jelenlétét bizonyítják. korcs). később más állatfajok (fajták) fajtatiszta egyedeinek (pl. szimentáli marha. aszkániai juh. Magas félvér az olyan egyed. hogy a diszkvalifikációs tulajdonságok számát világszerte jelentősen csökkentették. amelyik valamilyen elismert fajtába tartozik és idegen fajta génjeit – így fajtajellegvonásait – nem tartalmazza. Szokás még „háromnegyedvérről” is beszélni. amely a gyakorlati tenyésztői szóhasználatban azt jelenti. esetleg alfajták. A fajtába nem sorolható állategyed helyes.). bélyegeket.). vagyis azt. magát a fajtát azonban saját körben tenyésztik (pl.

ha a számunkra is előnyös értékmérő tulajdonságokban a fajta egyre kiegyenlítettebbé válik. és ezek kombinálódhatnak. Az országok szerinti. így sikertelen tenyésztői munka következtében leromolhatnak. A származás (eredet) pl.1. A származás (eredet). csoportosítása – a tenyésztés gyakorlatában következők: 1. fajtákról.).5. a „kontraszelekció”. A hasznosítás (termelés) iránya és száma. váll-. A gazdasági állatok rendszerezése ____________________________________________________________________________________ A fajta egyöntetűsége. A tenyésztettség fokának alapján megkülönböztetjük (Darwin-féle elv): a. sztyeppi stb. Jellemzőik általában a nagyfokú igénytelenség. A fajta leromlását több tényező is kiváltja. A fajták is – különböző okokra visszavezethetően. ha tulajdonságai. Ennek alapján beszélünk hegyi. Megkülönböztethető „rendező elvek” az osztályozás. ahol kialakultak. A fajta sem fogható fel statikus. 7. A testalkat néhány fontos jellegzetessége (félkos fej. Jellemző többféle elvi alapon történhet. tájak). színvonala. ellenálló képesség. ilyen például a nem megfelelő környezet. A termelés. 4. A földrajzi környezet (régiók. monofiletikus attól függően. jó egészség. változatlan kategóriának. s eltérő mértékben – fejlődnek vagy éppen nem megfelelő környezeti tényezők vagy rosszul végrehajtott. amelyek kialakulásában – a háziasítás szakaszaiban – a természetes szelekciónak és a helyi viszonyoknak jutott nagyobb szerep. 2. a csoportosítás során a 36 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . de alacsonyabb a termelési színvonal. a túl szoros rokontenyésztés. nyakörv stb. A tenyésztettség foka. így külleme és teljesítményei javulnak. 5. A földrajzi környezet. A fajták rendszerezése A fajták osztályozása – azok rendszerezése. hogy egy vagy több őstől származtak-e. A fajta fejlődéséről akkor beszélhetünk. lapályi. 6. edzettség. 3. illetve a teljesítmény színvonala. 5. illetve ahol tenyésztik az adott fajtákat.) a primitív fajtákat (őshonos fajták). ill. valamint a szakszerűtlen tenyészcél-kijelölés stb. konszolidáltsága vagy éppen változékonysága mindenekelőtt annak kitenyésztettségétől – a nemesítő munka eredményességétől – függ.

Egyhasznú a fajta. A hasznosítás (termelés) iránya. pl. ha egyetlen célra hasznosítják. Kialakulásuk. értékesebb fajtába tartozó tenyészállatok felhasználásával. keletkezésük története többnyire jól ismert. A vegyeshasznú (kombinatív) fajták többnyire kettős. Húshasznosítású egyhasznú tarkáról (hegyi tarka) beszélhetünk. ha egyetlen alapcél megvalósítására törekedve tenyésztették ki. alkalmazkodó képességűek. illetve zsírfarkú juhfajták stb. hogy az átalakított fajták (fajtacsoportok) ellenálló képességüket. komondor stb. hogy a megnövekedett követelményeket.) a nemesített vagy átmeneti fajtákat. a dán lapálysertés. Jellemző képviselői e fajtacsoportnak pl. A termelés jellege. hagyományos. Ezek a fajták nagy termelőképességűek. magas színvonalú és egyben gazdaságos termelés került előtérbe. a magyar szürke szarvasmarha. vegyeshasznú fajtákról. a magyar fehér hússertés. E fajtacsoportnak jellemző képviselői a magyar tarka szarvasmarha. félintenzív és intenzív fajtákat. _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 37 .) a kultúrfajták vagy kitenyésztett fajták tenyésztése során a céltudatos.5. a holstein-fríz szarvasmarha. a már kiveszett bakonyi és szalontai sertés. az eltérő igényeket a parlagi fajták önmagukban már nem tudták kielégíteni. vagy több-. más. az angol telivér. A gazdasági állatok rendszerezése ____________________________________________________________________________________ hazai képviselői e fajtacsoportnak pl. ha a tarka marhát nem fejjük. tojástermelő. a magyar vizsla stb. a racka juh. jellege és száma alapján beszélhetünk egyhasznú. csak a hústermelés érdekében tartjuk (szoptatásos nevelés). jobban termelő. a fodros tollú lúd. a magyar nemesített lúd és tyúk. nem igázzuk. a cornish tyúk. egyhasznosítású pedig akkor. kuvasz. szarvtalan szarvasmarha-fajták. avagy rövid. Így például ismeretesek kopasznyakú baromfiak. Néhány tulajdonságukat keresztezéssel kívánták javítani úgy. tejtermelő. melyek többnyire a primitív fajtákból fokozatos átmenettel alakultak ki. c. A testalakulás (testfelépítés) néhány fontos jellegzetessége is lehet csoportosítási elv. b. ennek megfelelően igényesebbek is. a német juhászkutya stb. Ennek az a magyarázata. edzettségüket lehetőség szerint megőrizzék. a német húsmerinó juh. versenyző stb.és hosszú farkú. a magyar félvér ló. illetve a teljesítmény színvonala szerint megkülönböztetünk extenzív. hármas termelési típusúak. és gyengébb ellenállóill.

1. de itt nem biológiai. francia stb. ahol a földrajzi elhelyezkedést. válfajta. Az állattenyésztésben populáció alatt érjük általában azt a nagyobb létszámú. amelyből a vizsgálatra kiválasztott egyedeket kiemeljük. így teljesítményük tekintetében is kisebb-nagyobb különbséget mutatnak. amelyre a jelenséget. valamint az őket körülvevő külviszonyok szempontjából nagy hasonlóságot mutatnak. változatok). A biometriában ugyanis populációnak nevezzük az összes egyedet. A biometriában szintén használatos a populáció fogalma. A populáció így tehát a vizsgálandó anyag. mint például a hegyi tarka marha fajtacsoport esetében. A populáció egyes egyedei – genetikai értelemben variánsai – külső testalakulásuk és belső értékmérő tulajdonságaik. svéd lapálysertések stb. német. nagyobb tenyészet állománya ugyancsak ennek minősülhet. genetikai szempontból heterogén öröklési anyaggal rendelkező csoportot. A csoportosítási elveket kombinálva is szokásos használni.) 5. tehát heterogén öröklési anyaggal rendelkező állományt értjük. avagy a „tenyészettel”. Populációnak tekinthető a gazdasági állataink tenyésztésében egyegy fajta. amelynek tagjai főleg származásuk. de egy jellegzetes. 5. A populáció tehát tenyésztői értelemben nem teljesen azonos a magyar „állomány” kifejezéssel.5. a színt. A populáció tagjainak küllemi tulajdonságai és teljesítménye ugyanakkor azonos mértékkel mérhető. Ezek a különbségek vagyis a változatosság a populáció tagjai és ezeknek leszármazottai között is fellelhetők. a törvényszerűséget vonatkoztatjuk. angol. válfajta) Alfajtának (válfajtának) vagy fajtaváltozatnak nevezzük a legalább egy tulajdonságban a fajta többi tagjától eltérő állatcsoportot. valamint a többé-kevésbé azonos származást jelöli a közös elnevezés (bajor. illetve francia hegyi tarka szarvasmarhafajták. angol. gazdasági állatfajták (típusok. hanem matematikai értelemben. A fajtán belüli rendszertani egységek (szubpopulációk) A populáció fogalma alatt – genetikai értelemben – a „kevert”. Az elkülönítő tulajdonság 38 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . A gazdasági állatok rendszerezése ____________________________________________________________________________________ Az országok szerinti fajtacsoportosítás is gyakori. Alfajta (fajtaváltozat.2.2. Ilyen értelemben vannak magyar.

pároztatási rendszerező szemszögből jelenthet értéket. akkor tájfajtáról beszélünk. Törzs A törzs fogalmán általában a kimagasló értékű tenyészhímektől származó ivadékcsoportot értjük. míg az unipara és a hosszú generációs intervallumú fajok esetében csak egy-két nemzedéken keresztül jelent valódi. A család és a családtenyésztés ma már a baromfifajok tenyésztésében elsődleges fontosságú. Jellemzője. Tényleges. de a kis létszáma miatt még nem tekintjük fajtának. a fajta többi egyedétől megkülönböztethető nemesítési jelentősége nincs.3. tényleges genetikai értéket. 5. A baromfitenyésztésben egy törzs az egy kakashoz beosztott nőivarú egyedek csoportja. Híres példái ennek az angol telivér kialakulásában _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 39 . A törzs megjelölés használatos ugyanakkor „tenyésztörzs” (nukleusz-populáció) értelmezésben is. így nemesítésmódszertani szemszögből is számításba vehető. 5. és a táj gazdasági. 5. ha egy híres apaállattól származó állatcsoportról van szó. ahol nemesítői.2. biotechnológiai minősítést jelent. és így a fajta többi részétől (pl. Ha ez az elkülönülés különböző vidékeken. Család A család a gazdasági állatrendszerben általában a nőivarú tenyészállatoktól származó ivadékcsoport. ha egy állomány (szubpopuláció) jellegzetes tulajdonságokkal rendelkezik valamilyen fajtán belül. klimatikus adottságaihoz. A gazdasági állatok rendszerezése ____________________________________________________________________________________ lehet például termelési tulajdonság (tejelő magyar tarka) vagy elütő színváltozat (fecskehasú mangalica. a tájpopulációtól is) elkülönül. így eltérő ökológiai adottságok között jön létre. sárga. célok alapján tenyésztették. nemre való tekintet nélkül.2.).4. párosították azokat. illetve tenyésztésbiológiai. Vonal A vonal fogalma alatt a gazdasági állatok rendszertanának keretében megkülönböztetjük: A klasszikus (leszármazási vagy genetalógiai) vonalat.5.2.2. hogy egységes elvek. tartási és tenyésztési viszonyaihoz való alkalmazkodásban jut kifejezésre. fehér vagy kendermagos magyar tyúk stb. A fajtán belüli „szubpopulációk” jelentősége történeti. A törzs elnevezését használjuk akkor is.

amelyek „közeli rokonságban vannak egy kívánatos őssel anélkül. és ezért biztonságosan átörökítik a kívánatos testalakulást. az ökológiai adottságoktól és a tenyésztés céljától. Jelentősége a modern tenyésztő-nemesítő munkában alapvető. Az egyes tenyészvonalak korszerű genetikai értelmezésben és történelmi szemléletben gyakorlatilag „mikrofajtáknak” tekinthetők. A tenyészvonal olyan sajátos (minőségi) mutatókkal rendelkező törzsállatok (részpopulációk) csoportja. a tesztvizsgálatok adatai szerint határozott genetikai fölény. a többi tulajdonságban legalább átlagos szintű termelés. A genetikai értelemben vett vonal olyan állatok csoportja. mivel az adott tulajdonságot nagy biztonsággal örökítő és jól kombinálódó állatok csoportja. A tenyészvonalakkal szemben támasztott – a nagyüzemi tartástechnológiákkal jelentősen módosuló – speciális követelmények hazánkban is alapvetően a termelés specializációjából és/vagy koncentrálásából fakadóan módosulnak és a minőségi (piaci) követelmények szerint időben és térben egyaránt fokozódhatnak.5. a tenyésztőmunka eredményeként lehetőleg nagy tenyész. hanem a technológiától. A tenyészvonalakkal szembeni követelmények természetesem sohasem voltak – és jelenleg sem lehetnek – statikusak. 1976). hogy a többi (felmenő ági) ős is a legközelebbi ősi sorokban többször szerepelne” (Horn. a típust és a gazdaságilag hasznos. azaz a tenyészirány szempontjából alapvető tenyésztés-biológiai tulajdonságokat. a testalakulásban és a típusban nagyfokú homogenitás. avagy Furió hazai vonalai stb. Az egyes tenyészvonalak meghatározó jellemzői (komponensei) vázlatosan a következők: egy-két tulajdonságban kiemelkedő. Darley Arbian és Godolphin Barb. 40 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . elsőrendű értékmérőket. a tenyésziránytól függően dinamikus jellegűek (lásd kanadai és USA-beli vagy izraeli holstein-fríz típus).és haszonállat létszám. A gazdasági állatok rendszerezése ____________________________________________________________________________________ szerepet játszó három vonalapító gén: Byerly Turk. amelyek kiváló őstől származnak.

.tenyésztési (szaporítás. szervezeti).) típus.vágási (culard. . A fenti fogalomkörön belül. 2. részértékmérők szerint – az esetek többségében az egyes állatfajokban – az alábbi típusváltozatok különíthetők el. „T”-) típus. mini. szezonális ellés). a konstitúciós (alkati. a hibridhatás kiaknázása miatt is – mind _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 41 .kombinatív (K) köztes típus.5. 3. történelmi szemléletében ugyan változó. disszimilatív). . napjainkban ugyanakkor egyre növekvő jelentőségű tenyésztésrendszertani fogalom a típus. oxidatív. a hasznosítási (termelési).korán érő. aszimilatív). lassan fejlődő típusok. nevelőképesség). 4.5. A típus fogalma a tenyésztők körében is régóta ismert. igás). e jellemzők alapvető komponenseinek számbavétele é összehasonlító áttekintése. illetve későn érő.celebrális (koponyaalakulási) típusokat. A gazdasági állatok rendszerezése ____________________________________________________________________________________ 5. nagy kapacitású.2. de használata napjainkban – a heterózistenyésztés alkalmazása folytán. . Biológiai típus fogalomkörén belül: . ellés. Értelmezése szerint lehet fajták fölötti vagy fajtákon belüli kategória is. Megkülönböztetjük egymástól: 1.) típusokat.ivari koraérő (tenyészérettség. szervezeti) fogalomkörön belül: . sonka-. márkázható. Típus A gazdasági állatok rendszertanában. a biológiai (bio-. bacon-.kis kapacitású.kicsi intenzitású (erélyű). erőtermelő. . A típus fogalmának értelmezési sokfélesége miatt indokolt a gazdasági állattípusok meghatározó jellemzőinek. . . végtermék-előállító. a növekedési-fejlődési.reprodukciós (nővonal jellegű. illetve maxi változatok stb.respiratoriusz (lélegző. stb.muszkuláris (atlétikus. „R”-) típus. reduktív. . öko.digesztívusz (emésztő. avagy más értelmezésben genetikai szubpopulációkat. Növekedési-fejlődési fogalomkörön belül: . Hasznosítási (termelési) típus fogalomkörén belül: .terminál (hímvonal jellegű. illetve . Konstitúciós (alkati.

a gazdaságosságot is meghatározó. Az alább felsorolt állatfajoknál példákkal illusztrálva sorolja fel a hasznosítási irányokat! ló: szarvasmarha: sertés: juh: tyúk: 2. Mai értelmezése a tenyésztő-nemesítő munka érdemi módosulását jelzi. növekedésifejlődési. Napjaiban esetenként a fajtakérdést is – az eltérő ökológiai viszonyok szerint mérlegelve – mint alapvető. Ellenőrző kérdések: 1. 2. tehát a várható. 4. Az alábbi felsorolt fajoknál soroljon fel példákkal hasznosítási. 3. típuskérdést kell számbavennünk (Fekete. előrejelezhető (a használati avagy a vágóértékekhez igazodó) követelmények miatt értelmezése is jelentősen változott. konsitúciós és biológiai típusokat! ló: szarvasmarha: juh: sertés: tyúk: 42 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan .5. A gazdasági állatok rendszerezése ____________________________________________________________________________________ gyakoribb. 1959). Egy kiválasztott állatfajnál ismertesse a faji bélyegeket! Ismertesse a háziállatok rendszerezésének rendező elveit (mindenütt említsen példákat)! Sorolja fel a fajtán belüli szubpopulációkat! A hazai állattenyésztésből említsen példákat a fajtán belüli szubpopulációkra! Beküldendő feladatok: 1.

tejtermelő képesség. illetve élettartam stb.életteljesítmény. hús. hogy azok külső (küllem) értékmérő tulajdonságok. igénytelenség. .6. A gyakorlat szemszögéből jelentős értékmérő tulajdonságokat (tej-. A belső értékmérő tulajdonságok ritkábban – esetenként vitatottan – akként is csoportosíthatjuk. . .konstitúció.és tojástermelő képesség stb. termelési) értékmérők: . tehát megjelöljük.hústermelő képesség.igényesség. cv %) jellemzi. A gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai ____________________________________________________________________________________ 6. . A mennyiségi tulajdonságok közül minden állatfajnál értelmezhető a növekedési erély. • a másodlagos (szekunder) értékmérők . technológiai tűrés. jelleg) tartjuk gazdasági szempontból is fontos értékmérőknek. . illetve kapacitás. illetve közvetett gazdasági hasznot hozó jellegek csoportjába tartoznak-e? Eszerint megkülönböztethetők: • az elsődleges (primer.) – a mennyiségi jellegük miatt is. Minden esetben a külső értékmérőket azonban jelzős szerkezetben (külső értékmérő tulajdonságok) használjuk. hogy közvetlen. összetett. külső értékmérő tulajdonságokon a testalakulást (testfelépítést) kifejező jellegek összességét értjük. általában additív átörökítési törvényszerűségek szerint öröklődnek és komplex (többtényezős.takarmányértékesítő képesség.reprodukció.vérmérséklet.az esetek többségében a termelésben nagymértékű variancia (SD. A gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai Az értékmérő tulajdonságok – alkalmazott genetikai szemszögből – poligén eredetűek. résztulajdonságokból álló. . integrált) jellegűek.és tojástermelő képesség csak meghatározott fajokra korlátozódik. .gyapjútermelő képesség. Ezzel szemben pl. . belső értékmérő tulajdonságokat (fén.adaptáció.tojástermelő képesség. Szűkebb értelemben az ún. a gyapjú. Tágabb értelmezés szerint az ún. . _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 43 .

amely viszont – egy bizonyos határig – az élősúly növekedésével párhuzamosan változik.6. egyedek és populációk) közötti különbségek.3-0. Az 1 kg tömeggyarapodásra jutó abrakfelvétel pozitív irányú összefüggést mutat a takarmányfelvevő képességgel. A takarmányértékesítés h2 értékei állatfajonként a következők értékek között mozognak: szarvasmarha h2 = 0. A fajlagos takarmányozási költség azonban az egyed takarmányértékesítő képességén túl a takarmány összetételétől. illetve –zsír %. ugyanis a különböző állatitermék-előállítási költségek 66-75 %-át a takarmányozási költségek teszik ki.3. hogy az 1 kg súlygyarapodásra jutó abrakfelvétel mértéke – mint legegyszerűbb. 6. A takarmányértékesítő képesség számszerűségének kifejezésére alkalmas – szakmailag is praktikus – jellemzők éppen a tulajdonság sokrétűsége. az egyes teljesítmények populáció szinten hatékonyan növelhetők. A termék minőségét inkább kifejező értékmérő tulajdonságok (tejfehérje.) alakítja. vágósúly.2-0. sertés h2 = 0. A takarmányértékesítő képesség azért is külön figyelemre méltó. Az említettekből fakadóan örökölhetőségi értékük (h2) is zömében 0. mert az adott fajtákon belül az egyes típusok (törzsek. a termelési színvonalat) a genetikai meghatározottság (a hajlam) mellett az adott környezet (tartás. tehát a variancia. tenyészvonalak. komplex jellege miatt. örökölhetőségi értékük (h2) 0.4. tojássúly. Az egyes kifejezésmódokkal összefüggésben mindenekelőtt arra kell utalnunk.) varianciája kisebb. táplálóanyag-tartalmától.6 fölötti.1. A takarmányfelvevő képesség ugyanis az előbbi két tényezőtől jelentős mértékben függ. juh h2 = 0.3 (30 %) alatti. Takarmányértékesítő képesség A takarmányértékesítő képesség ökonómiai szemszögből fontos értékmérő tulajdonság. de legkevésbé pontos mutató – csak azonos korú és élőtömegű egyedek esetében minősíthető elfogadható jellemzőnek. hasított féltestek súlya stb. illetve ennek szignifikanciája is örökletes hátterű. Ebből fakadóan az utóbbiak fenotípusos szelekcióval is eredményesebben fejleszthetők. 44 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan .2-0. Emiatt a fajlagos takarmányozási költség (tehát az egységnyi mennyiségű állati termékre jutó takarmányozási költség) csökkentése minden hasznosítási (termelési) irányban fontos tenyésztői-nemesítői törekvés. több oldalú megközelítést tesznek szükségessé. a környezet kialakulásukat kevésbé módosítja. az adag nagyságától és a termelés mértékétől is függ. éghajlat stb. A gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai ____________________________________________________________________________________ Megjelenésüket (a fenotípust.7.és takarmányozás-technológia.

6.8-0.8 b.szalonnavastagság – takarmányértékesítés között r = 0. a termelés színvonala és a külső (ökológiai.9 .4-0. különböző meghatározott mutatók mellett tömeggyarapodásra jutó fehérjefogyasztás is számítandó és figyelembe veendő. az életkor. A baromfitenyésztésben általában ezzel szemben az 1 kg tömeggyarapodásra jutó metabolizálható (ME. hogy minden esetben csakis kortárs egyedek.tejtermelés – takarmányértékesítés között r = 0. abrakautomata stb. technológiai) környezeti tényezők egyaránt befolyásolják. hizlalása és hasznosítása során a takarmányértékesítés és a táplálóanyag-hasznosítás érdemi (genetikai) (r. takarmányértékesítési százalék A (napi (a tömeggyarapodásra rendelkezésre MJ/napi álló Neg. az ún. MJ/tömeggyarapodás energiaszükséglete Neg. illetve populációk (azonos születési időszakú) takarmányértékesítés teljesítményeit hasonlítsuk össze. 1988): a. több országban elterjedt.) valósítható meg. Lényeges elv tehát. A takarmányértékesítés tényleges értékhatárainak megállapítása a takarmányozás gyakorlatában azért is nehéz – az egyedi tartás és takarmányozás kivételével – mert csoportos tartási körülmények közötti többféle takarmányféleség etetésekor az egyedek takarmányfelvételének mérése csak igen költséges berendezésekkel (elektronikus kapu.7 .tömeggyarapodás – takarmányértékesítés között r = 0.40 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 45 . A gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai ____________________________________________________________________________________ Az 1 kg tömeggyarapodásra jutó emészthető (DE. A gazdasági állatok nevelése. mindenképpen figyelembe kell venni azt. bx/y) összefüggést a következő tulajdonságokkal mutat (Iváncsics-Gaál. A szarvasmarha. hogy ezt a tulajdonságot az egyediség. MJ) energiát számítjuk ki. az ivar. MJ) energia alapján történő értékelés a sertéstenyésztésben használatos kifejezésmód.és juhtenyésztés gyakorlatában. illetve az energiaértékesítési tömeggyarapodás energiaalapon energiatartalma takarmányadag az 1 kg metabolizálható energiatartalma ⋅ 100) meghatározása.) sertés: . MJ ⋅ 100). Bármilyen módon is számszerűsítjük gazdasági állataink takarmányértékesítését.) szarvasmarha: .5-0.05-0. a vérmérséklet.napi tömeggyarapodás – takarmányértékesítés között r = 0.

fogamzásés nevelőkészség stb. A gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai ____________________________________________________________________________________ c. A hústermelés néhány fontosabb résztulajdonságának örökölhetőségi értékét a 2.20) Az összefüggések rámutatnak arra. 2. húsformák. táblázatban mutatjuk be. vágóérték) befolyásoló tényezők összességét értjük. gazdaságilag fontos értékmérő tulajdonságot is (tejtermelés. hogy a takarmányértékesítésre irányuló szelekció közvetett módon befolyásol más.és a sertésfajok teljesítményvizsgálatában (STV. Hústermelő képesség A hústermelő képességen – tág értelmezés szerint – a hízóalapanyag-előállítást (termékenység. súlygyarapodás.2.5 .) tyúk .tojássúly – takarmányértékesítés között r = 0. 6. ITV) megtalálhatók. 1991). Mindegyik állatfajban a termelt húsmennyiség számottevő részét – a mai táplálkozási igények következtében – fiatal állatokkal állítjuk elő. táblázat: A hústermelés szempontjából fontos tulajdonságok örökölhetősége (h2) 46 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . Fiatal állatok esetében a vágási érettség 0.) és a végtermékhízlalást (hizodalmasság.tojás darabszám – takarmányértékesítés között r = 0. Ezért ezek a tulajdonságok általában a szarvasmarha-.6.2-(-)0.6-(+0. szalonnavastagság stb.). a juh.35-0.80 % között változik (Seiller és mtsai.

táblázat: A hústermelés intenzitása. A gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai ____________________________________________________________________________________ A hústermelő képesség jellemzésére alapvetően a következő résztulajdonságok szolgálnak: • • élő állapotban – hizodalmasság és húsformák. növekedési erélyének takarmányértékesítésének valamint növekedésének. fejlődésének jellegével (korán. táblázatban foglaltuk össze. 3.= kedvezőtlen tulajdonság _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 47 . illetve későn érő típus) jellemezhetjük. táblázat: A hústermelő képesség fontosabb jellemzői 4. vágott állapotban – a vágóértéket kifejező tulajdonságok. A hústermelő képesség néhány kifejezési módját a 3.6. tartalma és kapacitása alapján elkülönített típusok + = kedvező tulajdonság (a +jelek számának növekedése a kérdéses tulajdonság jelentőségét szimbolizálja . egyed hizodalmasságát (hízékonyságát) mértékével. Valamely intenzitásával.

A szarvasmarha és a sertés. vágóértéket kifejező mutató számításmódját az 5. osztályú húsok aránya). táblázat). csontoshús-termelés (g/nap).. faggyú. hasított felek tömege (carcass. színhústermelés (g/nap). márványozottsága. illetve típustól függően is): • • • • • • • • • vágási testtömeg (kg). jelentősen elősegíti és eredményessé teheti. bőr. A gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai ____________________________________________________________________________________ A hústermelés intenzitása. kg). sertés.). víztartó képesség.6. illetve melléktermékek aránya egyaránt beletartozik. húsminőség. csont mennyisége és aránya. a faggyú-. juh) négy alaptípusba sorolhatók (lásd 4. III. vágási veszteség (vér.) és az értékesülő másod-. hús színe. A hústermelő képességet a küllemi bírálat során főleg a húsformák értékelésével is megfelelő biztonsággal jellemezhetjük. vágóértéket kifejező tulajdonságok értékelésével lehetséges (hasított test összetétele. a húsjuh küllemi bírálata során főleg a húsarányok (I. illetve zsírminőség stb. A hústermelő képesség pontosabb és reálisabb jellemzése csak a vágást követő ún. Néhány fontosabb. emésztő traktus stb. II. faggyú. illetve zsír mennyisége és aránya (a hasított fél %-ában). illetve zsírlerakódás. a hústeltség (testtájankénti izmoltság).. valamint a csontozat finomságának megítélésére irányuló nemesítő munkát – a viszonylagosan magas h2 értékek és a különböző vágási tulajdonságokkal mutatott pozitív irányú összefüggések miatt -. 48 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . tartama és kapacitása alapján gazdasági állataink általában (szarvasmarha. hús mennyisége és aránya. táblázatban foglaltuk össze. A vágott test minőségének jellemzésére az alábbiakban felsorolt tulajdonságok szolgálhatnak alapul (fajtától. pH-ja stb.

A gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai ____________________________________________________________________________________ 5. Az unipara fajokban (szarvasmarha. Mindezeken túl lényeges azt is ismernünk. Ez különösen akkor nélkülözhetetlen.6. A hústermelő képesség megítélése során a hústermelés szolgálatában álló teljes populáció integrált értékelésére is szükségünk van. A vágóérték egyes adatainak értékelésekor minden esetben figyelemmel kell lenni arra. ha adott populáció hústermelési kapacitását kívánjuk értékelni. Mind ez idáig a hústermelő képességet az egyed szemszögéből vizsgálva tárgyaltuk. illetve a hízlalás. hogy milyen fajtával (azon belül is milyen hasznosítási típussal). A populáció hústermelési kapacitása tulajdonképpen az egyed hústermelési kapacitásának és a hízlalásba állítható fiatal állatok – tehát az ivadékok – számának szorzataként (k x R) számszerűsíthető. milyen apai származású (genetikai hátterű). juh) különösen lényeges kérdés – a populáció hústermelő képességének szemszögéből – a kisebb testtömegű (R-típusú) anyaállatok _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 49 . A hízlalásra kerülő állománynagyság ugyanis elsősorban az adott takarmánybázison (területegységen) eltartható anyaállat-állomány létszámától és szaporulati arányától függ. takarmányozás módja stb.) mellett történt a nevelés. milyen életkorú és ivarú egyedeket vagy populációkat hasonlítunk össze. táblázat: A vágóértéket kifejező mutatók (alapparaméterek) ♦ A csontos hús százalékos arányából becslő egyenlet segítségével lehet becsülni a színhúsarányt. táplálóanyag-ellátás intenzitása. hogy milyen környezeti feltételek (tartástechnológia.

A laktációs termelésben az eltérések nemcsak a fajok között. A tejmennyiséget jellemző kifejezésmódok közül – a szarvasmarhatenyésztésben – a laktációs hozam (elléstől az elapasztásig) mellett az éves termelés (egy naptári év 50 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . következetesen végrehajtott tenyésztő munkája következtében ugyanakkor a szarvasmarha. A tejtermelés mennyiségét kifejező fontosabb tulajdonságokat – állatfajonkénti bontásban – a 6. Tejtermelő képesség Gazdasági állataink közül – a halat és a baromfiakat kivéve – valamennyi állatfaj ivadékainak felnevelése érdekében meghatározott mennyiségű tejet termel. hanem fajon belül (hasznosítási irányok között) is jelentősek. illetve a tehén képviseli a szélső értékeket (30-350 nap). s ennél fogva a humán táplálkozás céljait is szolgálja. A tejtermelő képesség is több résztulajdonságot magába foglaló – mennyiségi és minőségi jellemzőket egyesítő -. 6. táblázatban mutatjuk be.). Az ellést követően a termelés maximumát – a tehén kivételével – 3-4 hét múlva érik el az anyaállatok. perzisztencia stb. a kecske és a juh fajok tejtermelése felülmúlja az utódok neveléséhez szükséges tejmennyiséget. A gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai ____________________________________________________________________________________ tartása (mert kisebb létfenntartó szükséglet mellett. táblázat: Gazdasági haszonállataink tejtermelésének néhány jellemzője A napi tejtermelési adatok vonatkozásában az egyes fajok között jelentős különbségek (0.6. A tejelési napokat illetően az anyanyúl. tej összetétele.3. Az ember több száz éves. 6.8-30 kg) mutatkoznak. tehát komplex értékmérő tulajdonság (tejmennyiség. több hízlalásra alkalmas ivadék is előállítható).

Ez a mutató is tulajdonképpen különböző fajták. ábra) fejezhetjük ki.6. avagy a havi befejéseknek a legnagyobb napi tejtermelés %-ához történő viszonyítása. illetve a gazdálkodás eredményességének alakulására utal. A perzisztencia jól számszerűsíthető. alapvető módszereiről a szarvasmarhatenyésztéstan ad bővebb áttekintést és elemzést. illetve egy _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 51 . például a szarvasmarhatenyésztésben a laktáció második 100 és az első 100 napja alatt termelt tej hányadának százalékos értékével. illetve a havi termelési adatok grafikus megjelenítésével (3. ábra: Fehér hússertés szoptató kocák átlagos napi tejhozama Az abszolút kifejezésmódokon kívül használhatjuk a relatív formában történő számszerűsítést is. 1976). valamint az életteljesítmény (a kérdéses egyed élete során termelt tej összes mennyisége) is egyaránt használatos. Gazdasági állataink tejtermelésének perzisztenciáját legegyszerűbben a napi. 3. fontos. 4 % zsírtartalomra korrigált tejmennyiség) az élősúlyhoz viszonyítjuk. Perzisztencián a tejelésnek a viszonylag hosszú időn át történő egyenletes fenntartását érjük (Horn. A perzisztencia számításának más. A gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai ____________________________________________________________________________________ termelése). A termelt tej mennyiségének – a laktáció ideje alatt történő – változásával összefügg a perzisztencia. A jó perzisztenciával rendelkező egyed – szervezetének kiegyenlített termelése miatt – a környezeti viszonyokhoz jól képes alkalmazkodni. Az egy takarmányozási. Ebben az esetben a tejelő egyed – különböző módon kifejezett – tejtermelését (életteljesítményében. illetve egy életnapra jutó termelés – adott környezeti és gazdálkodási feltételek mellett – elsősorban az ágazat.

A fehérjetartalom esetében is az előzővel közel azonos sorrend állapítható meg (2. A tejzsír a tej energiájának körülbelül 50 %-át teszi ki – az egypatás állatok kivételével – gazdasági állatainknál. juh. Így a húshasznosítású tehén 120. ezért igen fontos energiaforrás. Az anyaállat által termelt tej mennyiségét a gyakorlati körülmények között – a tejelő tehén kivételével – az ivadékok elválasztásakor (tejtáplálás befejezése) mért össztömegével jellemezzük. Gazdasági állataink és a humán anyatej összetételét Schmidt (1993) nyomán a 7. amely szerkezete. gamma. sertés. gazdaságosságának megítélését teszi lehetővé. A gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai ____________________________________________________________________________________ fajtán belül az eltérő egyedek termelésének. béta. A tenyésztő és a felhasználó (fogyasztó) számára egyaránt fontos a termelt tej összetételének alakulása. kecske.3-13. összetétele és foszfortartalma alapján több frakcióra (alfa. szarvasmarha. A házinyúl tejének szárazanyag-tartalma az előbbieknél jóval nagyobb (30 % fölötti). A kazein különböző típusai közül a sajtgyártás szempontjából (előállítható sajt mennyisége és minősége) a kappa-kazeinnek van jelentősége 52 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . A tej N-tartalmú anyagai közül a valódi fehérjék (kazein. táblázat: Gazdasági haszonállataink tejének és a humán anyatej összetétel A szárazanyag-tartalom gazdasági háziállataink tejében 11-19 %.6. illetve 205 napos borjútömege. táblázatban foglaltuk össze. nyúl irányában növekszik. 7. albumin. globulin) 60-95 %-kal részesednek. az anyanyúl 10-14 napos alomtömege stb. A tejzsír-koncentráció – a 7. táblázat adatai szerint – ló. A tejre jellemző és csak a tejben található fehérje a kazein.6 %). kappa) bontható. de a föcstejben 25-27 % körül alakul.

hanem fajon belül is (hasznosítási típus) kimutathatók különbségek. hogy a tőgy termelési részaránya. A gépi fejhetőségnek – mint a tejtermelő képesség egyik jellemzőjének – elsősorban a juh. Az egyes értékmérő tulajdonságok közötti összefüggések ismerete a szelekciós munka hatékonysága szempontjából különösen fontos. Emiatt a korszerű bikakatalógusok az apaállatok kappa-kazein genotípusát (AA. 1991).8) a tőgy küllemi bírálatának fontosságát bizonyítja.4-0. az egészségi állapot és a fejés következményeképpen. A tej cukortartalmának csökkentése az egyik legfontosabb kifejezője lehet a szubklinikai masztitisz jelenségének.2 %). A tenyésztői munka eredményes. A gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai ____________________________________________________________________________________ (Szakály.2-0.és szarvasmarhatenyésztésben van kiemelt szerepe. A 8. a tejzsír. amelynek döntő szerepe van a tőgy ozmotikus nyomásának beállításában. 8.6. illetve jól öröklődik (h2 = 0. főleg a fajta. a tartás és takarmányozás.4). táblázatban a szarvasmarhára és a juhra vonatkozóan foglaltuk össze a fontosabb örökölhetőségi értékeket. BB) is közlik.9). A tejcukor tej egyik legstabilabb összetevője (1. táblázat: A tejtermelés szempontjából jelentősebb értékmérő tulajdonságok örökölhetősége (h2) A tejmennyiség általában gyengén (h2 = 0.6-0.5-6.2-0. A tej összetételében nemcsak fajok között.3) öröklődik. _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 53 . illetve a tőgybimbók alakja általában közepesen. gyakorlati megvalósításához nyújtanak segítséget a tejtermelést jellemző fontosabb értékmérő tulajdonságok örökölhetőségi értékei (h2). Az. illetve jól (h2 = 0. illetve a tejfehérje % közepesen. AB. a perzisztencia szintén gyengén (h2 = 0.

lábak) borítják. ezért a termelési eredményeket – egyedi és populációs szinten egyaránt – mindig több szemszögből vizsgálva indokolt értékelni. amely az árában is kifejezésre jut. angóra kecske. Jó hőszigetelő.6. Jól mosható. Szálfinomság. A szálak átlagos átmérőjét objektív mérések alapján adják meg. Nemezesítésre is alkalmas. skót feketefejű). alpaka. A magyar szabvány szerint a gyapjút az átlagos szálfinomság és a szórásértékek alapján 7 finomsági fokozatba (szortimentumba) pl. a vadjuhoknál ismeretlen. Gyapjúszál: minden háziasított és tenyésztett juh bundájában megtalálható speciális szőrtípus. Kedvező tulajdonságai miatt ez fonásra. fixálható.85 sorolják. Felszőr: a fedőszőr és a gyapjúszál közötti átmeneti típus. 6. kasmír kecske. Rugalmas. A gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai ____________________________________________________________________________________ Mivel a tejtermelő képességet számos tényező (fajta. illetve hőtároló. Más állatfajok fonható szőrét is esetenként gyapjú néven említik. elaszticitása kedvező. figyelemre méltó. bár minden más textilnyersanyagnál (műszálas. Az egymással szomszédos gyapjúszálak fürtöket alkotnak. A gyapjúnak ezen kívül fontos jellemzője még a gyapjúszálak szakítási szilárdsága. nyújthatósága. A/AA=22µ. angóra nyúl). pamut stb. különböző textilipari feldolgozásra kiválóan alkalmas. Minél finomabb elemi szálakból áll. tisztítható és festhető. 54 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . annál simulékonyabb. tartóssága vegyi kezeléssel még növelhető. láma. testtömeg. jól fonható. elsősorban a kevertgyapjas juhfajtákban fordul elő (pl. Az értéket mikrométerben (µ) fejezik ki. Juhokon a következő gyapjúszáltípusokat különböztetjük meg: Fedőszőr: az elsődleges tüszőkből fejlődő durva szálak. kerülete és átmérője. ezeknek van velőállományuk és a juhok gyapjútakaróval nem fedett testrészeit (fej. Finomsága és hosszúsága a fajták között – és ezen belül is – jelentős különbségeket mutat. de a D-D/E=38-60µ. s=5. nagyobb az előállítási költsége. azonban ezeket a szaknyelv „állati szőrnek” nevezi (teve. A gyapjúszál jellemző tulajdonságai: a gyapjú igen tartós.10. Magyarországon ma „lanaméter” segítségével is történik a gyapjúminták értékelése.4. S=15.) befolyásolja. Gyapjútermelő képesség A gyapjú alatt a juhok szőrbundáját értjük. tenyésztésbevétel ideje. A gyapjúszálat számos értékes tulajdonsága miatt a feldolgozóipar vásárolja. takarmányozás stb.

_____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 55 . A fehértől eltérő színeződésnek lehetnek genetikai. A gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai ____________________________________________________________________________________ A kiegyenlítettség szálak és a fürtök. corriedale) 1. A finomság becslésére használhatjuk az 1 cm-re eső hullámívek számát is. A gyapjú főbb típusait és jellemzőit a 9. A finom gyapjú hullámos lefutású. A szálhosszúság és fürthosszúság aránya merinóknál pl. A textilipar szempontjából a fehér színű gyapjú a kívánatos.6. A gyapjúzsír tisztaságát alapvetően meghatározza a gyapjú zsírtartalma. táblázatban mutatjuk be (Bedő.9. A hullámívek alakja sokféle (nyitott. A gyapjúszálak hullámos lefutásúak. A gyapjú tisztasága. Ívelődések száma. valamint a populáció finomságának egyöntetűségét. illetve gombák kártételeként pl.6. A gyapjúban a szükséges gyapjúzsír mellett egyéb. de környezeti eredetű (baktériumok. Fürthosszúság.) lehet.5-1. horgolt stb. pl. normál. illetve a bunda. 1. ürülék) is található. A gyapjúzsír. homok és sár. de tartalmaz egyéb vegyületeket is. sárgás-vöröses elszíneződés) okai is. crossbred fajtáknál (pl. néhány országban szelekciós tényező is. hosszúgyapjas fajtáknál 1.4-1. nemkívánatos szennyeződések (por. mivel az ilyen alapanyag bármilyen színűre festhető. fajtajellegbeli (színes szálakkal tűzdelt. A gyapjú színe és fénye. romanov).1-1. takarmány. akkor megkapjuk a szál hosszúságát. A gyapjú tisztaságát alapvetően meghatározza a gyapjú zsírtartalma. és így mérjük meg a hosszukat. A gyapjúfürt eredeti (kinyújtatlan) állapotban mért hosszúságát élő állaton mérve fürthosszúságnak nevezzük. összetétele fajtánként és egyedenként is erősen változó. jellegzett.3 (az ívelődések eltérő száma és mértéke miatt). mely jórészt zsírokból áll. ha nyújtás nélkül kiegyenesítjük az egyes szálakat. vagyis a szálátmérő szórását kifejező mutató. cigája. 1986). pleveni. Az ívelődések száma sok más tulajdonsággal is összefügg.

texel. Bonitálásnak nevezzük az állaton – rendszerint a nyírást megelőzően – végzett bundaminősítést. ausztrál). A gyapjútermelő képességet befolyásoló fontosabb tényezők az alábbiak: • • • genetikai meghatározottság. S = másodlagos (szekunder) szőrtüsző A rendement – mint fontos index. Az angóragyapjú-termelését az alábbiak jellemzik: évi mennyiség 800-1000 g/állat. kor és élőtömeg (pl. fajta. Az angóragyapjúból készített meleg alsóneműk és pulóverek magas áruk miatt luxuscikknek számítanak. táblázat ad számunkra a nemesítés módszerét és eredményességét érintő elsődleges információkat. 31-40 kg-nál nyírósúly az élőtömeg %-ban 14-15 %.5 cm. tartás (alomellátás) és takarmányozás (kéntartalmú aminosavak). hogy egységnyi zsíros gyapjúból hány százalék 17 % nedvességtartalmú tiszta gyapjú nyerhető. hasznosítási irány (racka. típus. 1986). táblázat: A juhok gyapjújának főbb típusai. Évszázadokon át a gyapjú mennyiségi és minőségi elbírálásának egyedüli és kizárólagos módszere ez volt. illetve paraméter – azt fejezi ki. de az 51-60 kg-nál ugyanez csak 8-9 %. s ezek jellemző tulajdonságai P = elsődleges (primer) szőrtüsző. • • bőrfelület nagysága és a gyapjúszálak sűrűsége. A gyapjú jellemzőinek h2 értékeiről a 10. átlagos finomság: 12-17µ. A gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai ____________________________________________________________________________________ 9. 56 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . fürthosszúság: 2-7. A juh gyapjútermelés mellett az angóra nyúl termelése is fontos hazánkban is.6. Szerepe és jelentősége ma is vitathatatlan. Mihálka.

a kotlás hiánya és a korai ivarérés (Goodale-Hays teória). Ennek oka lehet a külső hőmérséklet szélsőségesen magas vagy alacsony értéke.30). ciklusok vannak. amelyek nem jellemzőek az emlős fajokra.5.6. _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 57 . fénnyel stimulált környezetben sem várhatjuk a tyúktól az év minden napján egy tojás előállítását. kvantitatív tulajdonságok is szerepelnek. vagyis az egymás után folyamatosan lerakott tojások száma a tojástermelés intenzitását adja. amelyeket egy-egy nap szünet követ. A ciklusok hosszúsága. az intenzitás. A perzisztencia a tojástermelési időszak hosszát jelenti. a hosszú szünetek hiánya. kifejezhető napokban vagy hetekben. Minden négy napnál hosszabb kihagyást a tojásrakásban hosszú szünetként tartunk számon. még intenzív. Ezek: a perzisztencia. táblázat: A gyapjú jellemzőinek örökölhetőségi értékei (h2) 6. A tojástermelő képességet öt alaptulajdonság határozza meg. A gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai ____________________________________________________________________________________ 10. Közöttük első helyen a multipara (sok utódot létrehozó) jelleghez kapcsolódó tojástermelő képesség szerepel. vagy valamilyen egyéb kedvezőtlen környezeti hatás miatt fellépő vedlés. A baromfifajok értékmérő tulajdonságai A baromfifajok értékmérő tulajdonságai között olyan poligénes jellegű. A tojástermelésben néhány napos ún. Tojástermelő képesség (h2 = 0. Hosszú szünetet az extenzíven tartott baromfifajok gyakran „beiktatnak” a termelés folyamatába.25-0. Mivel a tyúkfajban egy tojás előállításának átlagos időtartama a következő pete leválásáig csaknem 26 óra.

az ivararány. a rokontenyésztettség foka. hét) következtében azonban a fiatal szervezet könnyebben kimerülhet. mindig a tojástermelés csúcsa után jelentkezik az egyes állományokban. a lúd.15) meghatározza a termékenység (h2 = 0. vagy túl hosszú ideig tojik az állomány apró. a tojás súlya. mint a pulyka. A túl korai ivarérés (pl.6. A hústermelés a baromfifajok egyik fő hasznosítási iránya. vagyis rövidül a perzisztencia. de a tárolás ideje és annak körülményei is. eladásra.55-0. táblázat: A tojástermelő képesség jellemzésére szolgáló főbb mutatók alakulása fajonként A baromfifajok szaporaságát (h2 = 0. valamint az egészségi állapot és a kondíció egyaránt befolyásolja. A keltethetőségre különböző mértékben hatással vannak: a termékenység. valamint penészmentessége. elsősorban a jó hústermelő képességű szülők között. ezzel annak költségeit is csökkenti. ezért a szaporaságot követő. a takarmányozás. A keltethetőség a termékeny tojásokból kikelt egyedek számának aránya. Termékenynek nevezzük azt a tojást. A termékenységet a termelésben eltöltött idő. a tojáshéj épsége és a héjszilárdság. A tojástermelő képességet az alaptulajdonságokon kívül jellemző számos tulajdonság fajonkénti összefoglalását a 11. táblázat mutatja be. 11. vagy a hústípusú tyúk szülőpárok. illetve keltetésre alkalmatlan tojásokat. amelyben a megtojás pillanatában életképes zigóta van. Hústermelő képesség (h2 = 0.1) és a keltethetőség (h2 = 0.09) is. alakja. 58 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . tyúk 16-18. A kotlás ugyanis speciálisan. benne a hígsűrű fehérje arány. a tartás. A korai ivarérés – az első tojás lerakása – a felnevelés idejét rövidíti.60). legfontosabb értékmérő tulajdonság. A gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai ____________________________________________________________________________________ A kotlás is hosszú ideig tartó kihagyást jelent a tojásrakásban.

és a hús is ízletesebb lesz. Egy ilyen beavatkozásnak az az eredménye. máj nélküli „grillfertig” (sütéskész) tömeg. hogy a kakasok fejlődésének – az ivarérés időszakában jellemző – visszamaradását kiküszöböljük. amely a növendék kakasok heréjének a hasfalon át vagy más módon történő eltávolítását jelenti. A vágóérték komponensei az élőtömeg %-ában kifejezett vágott tömeg. A baromfiak hústermelő képességét befolyásolja a vágóérték. a tollától megfosztott kopasztott tömeg. _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 59 . a vásárlót alapvetően érdeklő tulajdonság a vágott testben az első. a másodrendű húsrészek közé a csontos részek. zúza. A gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai ____________________________________________________________________________________ Amint az a 4. ábrán is jól érzékelhető. Napjainkban ismét reneszánszát éli a „kappanozás”. lábak bél és bélháj nélküli „bratfertig” (konyhakész) tömeg. Az elsőrendű húsrészeket a mell és a combok adják. mint ahogy ezt a 12. A növekedési erély tekintetében fajonként változó a hím és nőivar növekedési sajátosságaiból eredő ivari dimorfizmus. a fej. a farhát és a nyak tartoznak.6. A legfontosabb. A baromfiak hústermelő képessége a multipara sajátosságból eredően egyedileg kis testtömegük ellenére is meglehetősen nagy. táblázat adatai is érzékeltetik. Az egyes fajok növekedési görbéi ugyanis más-más hústermelő képességet jelentenek.és másodrendű húsrészek aránya. a szárnyak. mert a más4. a növekedési erély pedig töretlen marad. Az egyes fajoknál jelentős mértékű – teszi eltérés az az ivarok között szükségessé – de legalábbis kívánatossá ivaronként A elkülönített eltérő felnevelést. az egyes fajokban eltérő a növekedési erély és az abból következő növekedési kapacitás is. avagy a szív. növekedés intenzitásából eredő eltérő környezeti igény kielégítésével az ivaronként külön nevelés eredményesebb. ábra: Baromfifélék élőtömegmás jellegű környezeti feltételek változása az életkor függvényében megteremtése is megoldható.

ábra: A 2200 grammos brojlerről készült háromdimenziós hisztogram 60 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . táblázat: A baromfifajok potenciális hústermelő képességének összehasonlítása A hústermelő képesség a baromfifajokon és fajtákon belül is nagy eltéréseket mutat. amelyet számos tényező befolyásol. ábra: Fiatal és többéves szülőktől származó gúnár és tojó utódok növekedése 9 hetes korig 6.6. A szülők életkorának hatásáról az utódok növekedési erélyére vonatkozóan az 5. ábra ad tájékoztatást. A gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai ____________________________________________________________________________________ 12. 5.

Természetesen minden jó eredményt alapvetően az a személy befolyásol. életképességét és ellenálló képességét indokolt figyelembe venni. az egészségi állapot. A máj igen kedvelt csemege. a pehely százaléka. izmoltsága. bőr és egyéb szövetek aránya ma már élő egyedeken is nagy biztonsággal vizsgálható a computer tomográf segítségével. A hazai lúd és az utóbbi években a mulard (a pekingi kacsa és a pézsmaréce fajhibridje) minőségi májtermékünk az állandó külföldi kereslet miatt eladható terméket jelent. A víziszárnyasok intenzív etetés (tömés) hatására képesek rövid idő alatt igen ízletes és nagy májat produkálni. a tartás és a takarmányozás. illetve tömegét. tömhetőséggel jellemezzük. pehelytartalma. a toll növekedésének üteme. tömegétől. aki magát a tömés műveletét végzi. Meghatározó. A máj minősége alapvetően függ annak extra-. A termék minőségének megítélésénél a sovány máj nagysága és fehérjetartalma lényeges szempont. Tolltermelő képesség (h2 = 0. hogy a rövid ideig tartó intenzív igénybevételt hogyan bírja a tömött egyed. A gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai ____________________________________________________________________________________ A baromfitestben foglalt izom. csont. ezerpehelytömege. _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 61 . A zúza tömege. azaz az ún. de előállítása nagyon költséges. az ivar. Természetesen befolyásoló tényező a májtermelési eredményekben a vérmérséklet is. Ezt a technológiai tűrőképességgel. a tollnövekedés egyenletessége és a takarmányértékesítés határozza meg. Az értékmérő tulajdonságot ennek megfelelően befolyásolja a genotípus.35). színétől. az első.és másodrendű tollpapillák száma.45). a lebenyek kiegyenlítettségétől. Elsősorban a víziszárnyasok. A tolltermelő képességet a testtömegen. valamint a toll színe. amint az a 6. A baromfifajokra jellemző haszonvételi forrás a toll. az életkor. töltőereje. A toll minőségét befolyásolja színe. Az emésztés sebessége határozza meg a tömések napi gyakoriságát. ezek sűrűsége. rugalmassága stb. Az állatok tömésre való alkalmasságának megítélésekor az egyed hízóba állítási életkorát. illetve intracelluláris zsírtartalmától. ábra is szemlélteti. a nyelőcső tömege és hossza mindenekelőtt a takarmánybefogadó képességet és a jó emésztés feltételeit befolyásolja. tisztasága. Májtermelő képesség (h2 = 0. épségétől.6. tapintásától. a testfelületen kívül. azok között is a lúd tolla a legértékesebb. a kondíció. a tépések gyakorisága és a tépés szakszerűsége.

Prémje csak melléktermék. szaporodóképesség – emlősöknél tehát az egyes teljesítmények előfeltétele. tojás stb. baromfiaknál (madaraknál) ez maga a tényleges termelés (tojáshozam. A prémesállatok értékmérői A nyulat elsősorban húsáért tenyésztjük.) faji sajátosságai eltérőek. tehát a kis testtömeg a cél. prémgörény. A nyulak gyapjútermelő képességét a testfelület nagysága befolyásolja. Reprodukció A reprodukció a tenyésztés gyakorlatában általában a termékenységet. mégis kívánatos e hasznosítási típusban is a szabályos ütemű. az ellenálló képesség. tehát a termelést is meghatározó tulajdonság. Tágabb értelmezésben ugyanakkor magában foglalja még a következő értékmérő tulajdonságokat is: • • • • • anyai ösztön (szopástűrés). Biológiai értelemben a reprodukció – termékenység. a fajtának megfelelő élőtömeggyarapodás.7. azok manifesztálódását. esetenként az anyaállatok nevelőképességét jelenti. mert további (tej.75). a vérmérséklet. Mindegyik faj esetében azonban a döntő a testtömeg és a szőrmés bőr tömege. szaporaság. Minden 1 kg-os testtömegváltozás ugyanis a szőrmés bőr tömegének 42 g-os változásával jár együtt.6. a kifejlett kori testtömeg a baromfifajok esetében is fajspecifikus jelenséggel bírnak. a rossz szokások. ivadékgondozás.6. Más háziállatokhoz képest a nyúlfióka kétszerezi meg legrövidebb idő alatt születéskori élőtömegét.) értékmérőket. Az angóranyúl elsődleges hasznosítása azonban már az angóragyapjún keresztül nyerhető. A növényevő és ragadozó. A reprodukció jelentősége biológiai és gazdasági szemszögből egyaránt kiemelkedően fontos. A gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai ____________________________________________________________________________________ A takarmányértékesítő képesség. 6. nevelőképesség. kelési %). keltethetőség (baromfi) ivari koraérés. vörös-. A rendszeres ellés nélkül ugyanis 62 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . a szaporaságot. hús. amely a nutria esetében szoros pozitív korrelációt mutat (r = 0. nyérc stb. és ezüstróka. 6. minőségi prémet termelő prémesállatok (sarki-.

esetenként az évszak. 13. a takarmányozás színvonala (fehérje és ásványianyagok. A reprodukció öröklődhetősége kicsi (h2-érték 0. mértékét is meghatározza.6. A reprodukció mértékét befolyásoló tényezők – a 13. hogy megjelenését (manifesztálódását) a környezeti tényezők 80-90 %-os arányban befolyásolják. 5. táblázat adatai szerint is – biológiai és környezeti eredetűek. A reprodukció alapvető kifejezésmódjai: • • • • vemhesülési % (fertilitási % a hímivarban!). hústermelési kapacitást.2). húsmarha). jellege (kötött. táblázat: Reprodukciós értékek állatfajonként Így: 1. 2. sőt populációk szintjén az ún. ami a hústermelő képességet.). a tartás (elhelyezés) módja. felnevelési %. tekintettel arra. „rövidnappalos” juh. illetve az éghajlati tényezők (lásd az ún.1-0. az ellés lefolyása és az újratermékenyülés. 4. _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 63 . a fajta. de a tenyészállat-utánpótlás jellegét. kötetlen stb. azaz más értelmezésben a hasznosult szaporulat. illetve a vemhességi idő. vitaminok). 3. ellési % (ellési forgó). így a választási alomszám és alomsúly. A gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai ____________________________________________________________________________________ nincs megfelelő utódszám sem. szervízperiódus (elléstől a vemhesülésig eltelt napok száma).

a nagyüzemi technológiai (szarvasmarha.) teljesítése esetén optimális táplálóanyag-ellátását biztosítanunk. illetve a fajta (hibrid. ennek aránya. A koraérés alapjában relatív jellegű fogalom. ezek hátránya is elsőként szaporodásbiológiai zavarokat okoz(hat). E tulajdonság is fajtához. a maximális termelés elérésének időszaka. A koraérés – mint értékmérő – a tekintetben is fontos jellemző. típushoz. laktáció. vagyis a növendék állat milyen korban vemhesül. váltása. A gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai ____________________________________________________________________________________ A reprodukció és a termelési színvonal kapcsolata – mai ismereteink szerint azért is – ellentmondásos. A reprodukció. • hiányosak a környezeti (termeléstechnológiai) tényezők. tehát a vágóállat a szabványokban meghatározott minőséget. mikor kezdi meg utódának létrehozását. különösen az ún. az optimális vágósúlyt milyen életkorban éri el. fékezi a reprodukciót. juh) rendszerekben. alomszám stb. az ellést követő első (laktációs) termelés mértéke. illetve ellik le először. illetve későn érő egyed. valamint hogyan. 64 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan .1.6.és tenyészérettség ideje (első ellési életkora). az alkalmazkodás képessége). jellegzetes szakaszait (fázisait) milyen életkorban érik el gazdasági állataink. populáció) esetében a fontosabb jellemzők az életkor függvényében: • • • • fogainak hasadása. iparszerű. tehát korlátozza. mert a tényszerű összefüggéseket zavarhatják a következők: • a nagy termelések (pl. – csoportos tartásrendszerben – körülményes 6. ezekhez szervesen kapcsolódó jellemző. valamint az éves.7. illetve felnevelését. A hasznosítási típus egyik komponenseként is számon tartjuk és értékeljük. hogy a fejlődés meghatározott. sertés. így kifejlett kori tömegéhez is kötött. ivar.és az életteljesítmények közti összefüggések mértékét módosítja a „technológiai tűrés” (adaptáció. hogy a hízóállat milyen korban és súlyban vágóérett. A korán. Koraérés – ivari koraérés A koraérés a növekedés és fejlődés törvényszerűségeihez kapcsolódó biológiai és gazdasági szemszögből egyaránt fontos értékmérő. s azt fejezi ki.

A gazdasági szemszögből pedig azért elsőrendű fontosságú. illetve választási tömeg). illetve felnevelt). mert a rövidebb felnevelési idő egyben kisebb költséggel terheli meg az elért teljesítményeket. illetve a tenyészérettség időszakát is jelzi a rendszeres tojástermelés megkezdése. A gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai ____________________________________________________________________________________ Az ivari koraérés a reprodukcióhoz. a szelekció bővülését. a hasznosítható szaporulat. hogy milyen életkorban vehető az egyed – szaporodásbiológiai hátrányok nélkül – tenyésztésbe. _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 65 . a nagyobb ivadékszámot.és tenyészérettség kívánatos különböző időpontját a 14. kedvezőtlen konstitúció stb. időszakos) teljesítmény. illetve milyen életkorban ellik először. és kezdi meg produkcióját. ivadékszám (született. A baromfifajok esetében az ivar-. az utódok romló életképessége. táblázatban foglaltuk össze. újratermékenyülés (service period) mértéke (pl. s a generációs intervallum rövidülését lehet említeni. hanem a tenyészérettséghez kapcsolódó jellemző. 14. első laktációs teljesítmény (tejtermelés. sertés 2/48 stb. táblázat: Az ivar. termékenyítések száma/újrafogamzásig eltelt idő. Az emlős gazdasági állataink vonatkozásában ugyanakkor ez a fogalom nem az ivarérettséghez. szarvasmarha 2/125.és tenyészérettség ideje Az ivari koraérés tehát gazdasági állataink esetében. Az ivar. A korai tenyésztésbevétel előnyei között a felnevelési költség csökkentését. Jól jelzi tehát. több résztulajdonságot érintő tulajdonság.6. elsősorban ma az emlősök szaporodóképességéhez kapcsolódó részértékmérő tulajdonság. A túl korai tenyésztésbe vétel során viszont a következő hátrányokkal kerülhetünk szembe: nőivar fejlődési zavarai. illetve első ellési idő). Nevezetesen: • • • • tenyészérettség (fedeztetési.). nehéz ellés. kicsi laktációs (éves.

az egyes teljesítmények színvonalában manifesztálódnak. anyagi és szervműködési tulajdonságainak összességét értjük. csontozat stb. 6. hosszú törzsű és farú). A konstitúció felosztásának – osztályozásának és rendszerezésének – elvei és módjai állatfajonként és hasznosítási típusonként is különbözőek. testtömeg és testarányok) nyilvánulnak meg. atletikus és koponyaalkati típus) tekintetben. esetenként jelentősebben is eltérhetnek egymástól. anyagcsere jellege és mértéke (lélegző. emésztő. Konstitúció A fogalmat alapvetően humán (élettani. meghatározó komponensei részleteiben a következők: Az alaki (alkati) tulajdonságok a különböző gazdasági állatok külső testalakulásában (testfelépítés. belső) tényezőire. Az anyagi tulajdonságok az egyes testszövetek (bőr. küllemi felépítés és típus (megnyúlt. juh) a felnevelési költségek megoszlása miatt is különösen fontos értékmeghatározó tulajdonság. illetve fajsúlyban) ismerhetők fel. illetve relatív hozamban). a tényleges termelésben (a fajlagos. A konstitúció jellegének. A konstitúció egyes elemei. században – többféle értelmezésben is – állatfajtánkénti általános és speciális rendszerezésben egyaránt alkalmazták a gazdasági állatfajták jellemzésére. amelyek megszabják az állat válaszreakcióját a környezet különböző (külső. formáinak elbírálása történhet: 66 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . -egészségügyi) értelmezésben alkalmazták. majd az állattenyésztési technológiában is átvették és használták. A gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai ____________________________________________________________________________________ • hasznos élettartam és életteljesítmény paraméterei (pl. A XIX. tenyészbika 48 hónapos korában még termelő leányainak száma és teljesítménye). az egyet ellő. Az életteljesítmény egyúttal a gazdasági állataink közül a lassan szaporodó. Nevezetesen: • • • alkat-szervezet (Wellmann-féle korábbi megjelölésben: habitus és komplexió). tehát ilyen értelmezésben a nagy és gazdaságos életteljesítmény. illetve a hosszú generáció intervallumú állatfajokban (szarvasmarha. a reprodukcióban. A jó konstitúció időbeni kifejezője a hosszú. hasznos élettartam.8. az abszolút. Konstitúció alatt a szervezet alaki. ló. A szervműködési tulajdonságok fiziológiai folyamatokban ellenálló képességben.) felépítési módjában (méreteiben és tömörségében.6. szőr.

ábra: A finom szervezet jellemzői minősíthetők. finom vagy durva szervezet (túl finom.és lapockafüggesztés. feszes csüd. ábra: Laza és feszes testtájak _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 67 . ítéljük állatbírálatok során az egyedet akkor. szikár szárméret. simulékony csekély rugalmas izomzat. jellemzőit rövid. ízületek) a 7. jó ágyékkötés. stabil váll.6. szőr) és az egyes szaruképletek már az élet korai szakaszaiban elbírálható. tömör csülök és acélos az inak. ha a szilárdság és a finomság mint a konstitúció jellegvonásai egyaránt és együttesen jellemzik azt. ábra szemlélteti. illetve goromba) (vékony. szövetsúly (petyhüdt) (tömörség) szervezetet. A gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai ____________________________________________________________________________________ • A szövetek mérete szerint: finom szervezet bőr. 8. A alapján szilárd felismerhetők és 7. A laza leírtak szervezetre Nemesnek előzőekben az ellenkezője a jellemző (8. ábra). kicsi száraz és szőr. A testszövetek (csont. bőr. így a konstitúció formája megkülönböztetjük a szilárd és a laza szervezet sajátosságai a következők: feszes hát.

pl. hormonális területen egyaránt figyelmet érdemelnek. hevességének mértékét jelenti. trapéz alakú test. érverések. Vérmérséklet A vérmérséklet vagy temperamentum a különböző eredetű. 6. némely esetben a pajzsmirigy kisebb arányú hiperfunkciója. amelyek pajzsmirigye esetleg kissé elégtelenül is működik. • digesztivusz (emésztő) típusúnak minősülnek a kevésbé élénk anyagcseréjű. hasznos élettartam miatt is kiemelt jelentőségű. mert ez szoros összefüggésben áll a konstitúció típusával. a nyakuk. bordáik derékszögűek. Tárgyalása az ún. vérkép (vérösszetétel) alapján. Küllemi szempontból jellemzőjük a karcsúbb. Nevezetesen: . tőgyük kisebb és kevésbé mirigyes. Testalakulásukra a következők jellemzők: a test elölnézetben hordószerű.élénk (túl élénk. oldalnézetben téglatest alakú. vagy társas viselkedésből fakadó hatásokra történő válaszreakció jellegét. minden állatfaj esetében a hosszú. másodlagos tulajdonságok között azért is indokolt. A konstitúció megítélése a küllemi bírálat során. illetve formáival. megnyúltabb nyak és törzs (körte alakú törzs).9. a törzs jól fejlett középső része és a nagy. Gazdasági állatainkat vérmérséklet alapján több alapkategóriába sorolhatjuk. a törzsük. Ezek az állatok általában élénk vérmérsékletűek. tartástechnológiai.nyugodt (higgadt). . 68 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan .6. sőt flegmatikus vérmérsékletű állatok. Küllemi szempontból ezeknek az állatoknak rövidebb a fejük. ideges). nyugodt. A gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai ____________________________________________________________________________________ Az anyagcsere jellege szerint a következő típusokat különböztetjük meg: • respiratóriusz (lélegző) típusra jellemző az élénkebb anyagcsere. így légzés. mellkasuk rövid. A konstitúciókutatás újabb módszerei és eredményei egyrészt az élettani tényezők. amely azonban még nem kóros állapot. másrészt idegi. a mirigyes tőgy.flegmatikus (tunya). . szűk bordaközzel. a hosszú mellkas.

szúnyogok. legyek. a környezethez való alkalmazkodás mellett az élénk vérmérséklet is jellemzi. és ezekre milyen reakciókkal válasz? • • Hogyan tűri az adott egyed az esetleges durvább bánásmódot? Milyen mértékű ellenállást fejt ki az adott állat bizonyos munkák (mérlegelés. illetve fajtán belül milyen mértékű vérmérséklet-különbség tapasztalható a hím és a nőivarú egyedek között? 6. illetve a hízlalásra? • Adott fajon. Gazdasági állataink tenyésztésében a vérmérsékletnek – de az állat természetének is – napjainkban nemcsak a hideg-. vérvétel stb. az őshonos fajták nagymértékű alkalmazkodó képességükkel és a környezettel szemben támasztott szerény igényükkel tűnnek ki (pl. és mik ezek következményei. A dán vörös fajta tenyésztési programja szerint az ideges állatok selejtezését még kiváló tejtermelésük ellenére is végrehajtják. tápanyagok stb. zaklatása. a környezet ingereire alig reagál. hatásai? • A vérmérséklet jellege mennyire teszi alkalmassá az egyedet a takarmányfelvételre.) elvégzésekor. ellenálló szervezet) felmutató állatot a jó termékenység. magyar szürke szarvasmarha. hogy az állati szervezet milyen. Igényesség. tartás. illetve melegvérű lovak nemesítésében van jelentősége. vakcinázás.10. genetikailag meghatározott különböző jellegű feltételek összességét támasztja a környezettel (elhelyezés. A gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai ____________________________________________________________________________________ A finom-szilárd konstitúciót (egészséges.6. böglyök stb. illetve szarvasmarha-tenyésztésben is. A kultúrfajtákat ezzel szemben általában – főleg a nagy teljesítményre specializált típusoknál – az alkalmazkodóképesség csökkenése és az igényesség növekedése _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 69 . igénytelenség Az igényességen. illetve igénytelenségen lényegében azt értjük. A primitív. racka juh. tetoválás. takarmányok. mangalica sertés). Az egyes állatfajokra vonatkozóan a vérmérséklettel kapcsolatban a következő irányelvek mérlegelendők: • Milyen mértékben zavarja az egyedet a rovarok.) szemben. A durva konstitúciójú egyed ezzel szemben az esetek többségében flegmatikus vérmérsékletű. hanem például a juh-.

A technológiai tűrőképességen – tulajdonképpen – a nagyüzemi tartástechnológiához történő kedvező alkalmazkodást (adaptációt) értjük. a húshasznosítási juhfajták ezzel szemben szerényebb takarmányozási és elhelyezési körülményekkel is beérik. A technológiai tűrőképesség vonatkozásában – a gazdasági állatfajok tekintetében – a legelőbbre a baromfitenyésztés jutott. (Részletesen lásd: az egyes fajták értékmérői. Technológiai tűrés A nagyüzemi tartástechnológiák kialakulásával és elterjedésével együtt a technológiai tűrésnek (tűrőképességnek) – szinte mindegyik gazdasági állatfajban – fontos a szerepe. és azok megítélése!) 6.és a sertésfajokra. A szarvasmarha. ketreces. szarvasmarha milyen módon lehet a technológiai tűrést kifejező tulajdonságokat csoportosítani. a tejelő juhfajták igényesek a takarmányozással és a fejési technológiával szemben.ivari koraérés. . A gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai ____________________________________________________________________________________ jellemzi. technológiák). differenciált módon jut érvényre pl. Arra vonatkozólag. hasznosítási irányonként. 70 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . .reprodukció. a 15. . ezen belül fajtákra. Az egyes kultúrfajták között azonban vannak kivételek is (pl. Állattenyésztésünk mai színvonalán az igényesség-igénytelenség kérdése állatfajon belül.hosszú. termelési típusokra vonatkozóan a technológiai tűrés jellemzésére a következő tulajdonságokat tartjuk indokoltnak figyelembe venni és összehasonlító jelleggel értékelni: .termelés (teljesítmény). táblázatban összefoglaltakra utal. gondoljunk például az árutojástermelésben használt fehér és barna héjú tojást termelő tojóhibridek nagyfokú adaptációjára az eltérő tartási rendszerekhez (dróthálós. alternatív stb. hasznos élettartam. merinó juh stb. amelyek – szilárd konstitúciójuknál fogva – értékes alkalmazkodóképességgel és viszonylag szerény igényességgel bírnak.11. hereford marha. a juh. angol és arab telivér ló. hogy egy-egy fajon belül pl.6.).

élettartam és a selejtezés Az életteljesítmény mértékét a termelésben töltött idő alatt teljesített reprodukciós. szarvasmarha 5-6 év. Általában a következők: sertés 3-4 év. A termelésben tartás kívánatos időtartama – a nőivarra vonatkozóan – állatfajonként természetesen eltérő. avagy populációk szintjén az éves selejtezés arányától. vagy produkciót kifejező értékmérő tulajdonságról van-e szó. hogy reprodukciót. juh 67 év. Életteljesítmény. Az életteljesítmény számszerű kifejezése más-más.6. táblázat: Technológiai tűrés alapkomponensei tejhasznú típusokban 6. attól függően. szaporodásbiológiai-. és technológiai) betegségek miatt a termelésben töltött idő a kívánatos időtartamtól elmarad. sokszor – különösen nagyüzemekben – alig több mint annak a fele. _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 71 .12. vagy produkciós teljesítményként határozhatjuk meg. s a tőlük származó utódok létszámának növelése minden gazdasági haszonállatfaj nemesítésében alapvető tenyésztői törekvés. Az élet során nyújtott teljesítmény színvonala nagymértékben függ a tenyészcéltól. A gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai ____________________________________________________________________________________ 15. Az életteljesítmény genetikai jellegű javítása érdekében az adott környezeti feltételek között hosszú időn keresztül kiemelkedő teljesítményt nyújtó egyedek kiválogatása. A gyakorlati tenyésztőmunkában az állomány mérete és a különböző eredetű (anyagcsere-.

A gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai ____________________________________________________________________________________ Ellenőrző kérdések: 1. Milyen mutatókkal jellemezhető a háziállatok vágóértéke? 5. Sorolja fel a tojástermelő képességet meghatározó alaptulajdonságokat! 8. Számokkal hogyan lehet jellemezni a takarmányértékesítő képességet? 3. Csoportosítva sorolja fel a belső értékmérő tulajdonságokat! 2. sertés fajták esetében a törzskönyvezés során vizsgálandó értékmérő tulajdonságokat! 72 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . Ismertese hústermelő képesség fontosabb jellemző mutatóit! 4. Milyen adatokkal jellemezhető az emlős állatok tejtermelése? 6.6. Csoportosítva példákkal ismertesse a konstitúció típusokat! Beküldendő feladat: Írja le a ló. szarvasmarha. Sorolja fel a reprodukció alapvető kifejezésmódjait! 9. Ismertesse a gyapjúszál jellemző tulajdonságait! 7.

a fogatolhatóság szempontjából egyaránt. az egyes testtájak jellemzői és a hosszú. hasznos élettartamát. Napjainkban a küllemtan alapvető feladatául a következők jelölhetők meg: • • • a fajtajelleg és a konstitúció megítélése. A küllemre is szelektálni kell. az egyes testrészek felépítésének jellegével. E téma már az ókorban is foglalkoztatta a tenyésztőket. a testalakulás és a teljesítmény közötti kapcsolat feltárásával foglalkozó tudományág. Minden jól képzett tenyésztő elismeri a gazdasági álaltok tenyész. A küllem és a teljesítmény. A ló ugyanis a hasznát mindegyik alkalmazási módban egész testével fejti ki. A gazdasági állatok küllemtana A küllemtan a gazdasági állatok testalakulásával.és haszonértékének növelése érdekében alkalmazott tudatos szelekció fontosságát. A küllem – a szubjektíven elbírálható és esetleg számszerűen is kifejezhető testalakulás – szolgáltatja az első információkat az állatokról. A küllemi átörökítő képesség a tenyészérték egyik jelentős fokmérője. hasznos élettartam. Ismeretében és felhasználásával a tenyésztő eredményesen alakíthatja. javíthatja az újabb generációk küllemét. az egyes testtájak egymáshoz viszonyított aránya meghatározó a mozgás. a lovagolhatóság. szintetizálásával. a test felépítése. Az is nyilvánvalóvalóvá vált. ami azután az alkati (szervezeti) ideál kereséséhez vezetett az állattenyésztésben. A gazdasági állatok küllemtana ____________________________________________________________________________________ 7. az ugróképesség. illetve a használati cél közötti összefüggés különösen a lónál nyilvánvaló. és csak a reneszánsz korban foglalkoztak érdemben ismételten vele. A késői középkorig azonban alig lehet összefoglaló munkát találni a küllem megítéléséről. De más gazdasági állatfajnál is kimutatható az összefüggés a küllem és a teljesítmény között. A testalakulás. életteljesítményét – közvetve a termelés színvonalát és gazdaságosságát. a testalakulás és várható teljesítmény (termelés) közötti összefüggések értékelése.7. hogy kizárólag a termelési (kvantitatív) tulajdonságokra irányuló szelekció nem hozza meg a kellő eredményt. testalkati jellegvonásokból a szülők örökítő képességének becslése. továbbá az életteljesítmény közötti kapcsolat feltárása. • a küllemi bélyegekből. az állat megjelenésének analizálásával. _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 73 .

illetve kedvezőtlen tulajdonságait fel kell ismernie és helyesen kell megítélnie. A bírálóval. az egyes testtájak funkcionális szerepét. ábrák). A hiányos kondíció pedig éppen ellenkezőleg. hogy testi felépítése még aránytalan. Nem lehet eltekinteni az érdemi analizáló és szintetizáló képességtől sem Az analizáló tevékenység során az egyes testrészek kedvező. nem engedhet önös vagy külső befolyásnak. mind a négy lábát egyformán terhelő állatra és nyugodt környezetre van szükség. 74 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . Ennek figyelembevételével ítél és rangsorol. Az előrehaladottan vemhes. a szubjektummal szemben támasztott legfőbb követelmény. (Ehhez kívánnak segítséget nyújtani a ló és a szarvasmarha küllemét bemutató 6. Fiatal állat bírálatánál tudni kell. A bírálathoz sima talajra. hogy nem lehet részlehajló. Ezek figyelembevétele nélkül objektív képet az állatról nem kaphatunk. a közvetlenül ellés után lévő és a szoptatásban lezsarolt állatok sem bírálhatók kifogástalanul. Legyen jó megfigyelő. Bírálatra kifejlett. Készségesen és okszerűen indokolja meg álláspontját. Másrészt alaposan ismernie kell a bírálandó fajtát. mert ezek főleg előnytelen tulajdonságokat mutatnak. Mindez csak akkor érvényesülhet.7. A küllemi bírálat – bármennyire is objektív képet kíván adni az adott egyedről – szubjektív hibákkal terhelt.és ítélőképességű. melyeknek méretei és testarányai már kialakultak. a szakkifejezéseket helyesen használja. és 7. Az utóbbira különösen a sertések között találhatunk példát. hangsúlyozhatja azokat. A gazdasági állatok küllemtana ____________________________________________________________________________________ 7.1. Szintetizáló tevékenysége abban fejezhető ki. főleg magassági méretei dominálnak. hogy a felismert testalkati előnyöket és hátrányokat a termelés alakulásával összhangban kezeli. ha a bíráló vagy bíráló bizottság az állat küllemi felépítésével maradéktalanul tisztában van. ezen belül a kívánatos típust. a szélességi és mindenekelőtt a mellkasmélységi méretei csak a teljes kifejlettség idejére alakulnak ki. mert esetleg takarja a testalkati hibákat. Nem bírálhatók a beteg és sérült egyedek. A küllemi bírálat általános szempontjai A küllemi tulajdonságok csak szakszerűen végzett. az ok-okozat elvére épülő. A túlzott kondíció is zavaró. folyamatosan fejlesztett bírálat alkalmazásával ítélhetők meg. lehetőleg tenyészérett állatokat vezetünk fel. a küllem egyéb jellemzőit maradéktalanul ismeri.

ábra: A szarvasmarha. illetve a sertés testtájai _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 75 . ábra: A ló testtájai 7.7. A gazdasági állatok küllemtana ____________________________________________________________________________________ 6.

a törzsmélységet. 7. nemi jelleget. annak kezdetén különféle méreteket veszünk fel az állatról. 76 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . ábra). 8. információt kapjunk az egyes fejlettségéről. A bírálat végeztével a tulajdonos megkapja a bírálati lap másodpéldányát. hát. A bírálatot az állat álló helyzetében és mozgásában végzik el. mar. hátulnézetben a lábszerkezetet. amelyet mindegyik tag az elnökkel együtt aláír. Jegyzőkönyvet is vezetnek. a fej milyenségét. azok működését. a felső vonal (nyak. szélességét (főleg a sertés és juh esetében). far) alakulását. térölelő voltát. ágyék izmoltságát. a far alakulását. A bírálók többnyire 3-5 méterre állnak az állattól és általában: oldalnézetben bírálják a típust. a törzshosszt. fontosabb testméretek. Méretfelvétel.2. elölnézetben bírálják a lábszerkezetet. felülnézetben a hát. ellenőrizzük a tenyésztői célkitűzések eredményét. de jobb a 3-5 főnyi bizottság. a mozgás rugalmasságát. a has terjedelmét. számszerű adataink legyenek a térben és időben nem együtt élő egyedekről. Bírálhat egy ember is. a fejlettséget. A méretfelvétel célja. testalkati indexek A bírálat gyakorlati végrehajtása során. ágyék. Álló helyzetű bírálathoz a trapéz alakú pálya párhuzamos oldalai közül a rövidebb mentén állítsuk fel az egyedet. az arányosságot. ami egy trapéz alakú pálya (8. hogy: • • • • az egyedet hasonlítani tudjuk a fajtastandardhoz. a szügy. A gazdasági állatok küllemtana ____________________________________________________________________________________ Az egyes testtájak bírálatára a bírálói négyszögben kerül sor. ábrán a folyamatos vonalon elhelyezett nyilak jelölik a felvezetés irányát) is. a mellkas alakulását. mozgásban bírálják a végtagok előrevitelét.7. az állat kötését. az izmoltságot. Általában az elnök vezeti a bírálatot és a tagok véleményét megkérdezve dönt. ábra: A bírálati hely vázlata Lépésbeni mozgásbírálathoz elegendő rövidebb szakasz megtétele (a 8.

ábra szemlélteti. ebből a csont vastagságára tudunk következtetni. Ebből következtetni lehet a fejlettségre.. ívkörző. Az övméretet a mar mögött mérjük. mégis többnyire a testhosszúság. Optimális időpontja a tenyészérettség (2/3-3/4 arányú fejlettség) elérése.vagy medencehossz rögzítésére kerül sor. A hosszúsági méreteket nem általánosan használjuk. A gazdasági állatok küllemtana ____________________________________________________________________________________ A méretfelvételek kapcsolódnak az egyedfejlődés szakaszaihoz. de többnyire a marmagasságot. A szárkörméretet az elülső szár alsó harmadának az alján vesszük fel. közvetve ezek teljestményére. vízszintes (sík. II. Az ábrán a méretfelvételre használt eszközök (mérőbot. Fontos méret a marmagasság (a mar legmagasabb pontja és a patatalp közötti távolság). A fejméretek közül a fejhossznak és a fejszélességnek lehet jelentősége. a szív nagyságára. az első ellést (fialást) követő involúciós időszak után. ritkábban a farbúbmagasság és a hátközépmagasság.és zajmentesség). a mellkasmélység. és III farszélesség a külső csípőszögletek. A felvett adatokból a faralakulásra és a medence terjedelmére következtethetünk. ahol a mellkas a legkisebb körméretet mutatja. a lábak egyenletes terhelése (négy lábra állítás). A homlokés az orrhossz egymáshoz viszonyított aránya jól jellemezheti a fej. vele együtt az állat fejlettségét. mérőszalag. hosszúsági. A szakszerű méretfelvétel előfeltétele a bírálat általános feltételeinél is tárgyalt • • • • • nyugodt környezet (zavar. természetes testtartás (nyugodt felvezetés). de típusát és termelési irányát is. Az I. amelyekhez az övméretet és a szárkörméretet soroljuk. mélységi és szélességi méreteket. szögmérő) is láthatók. egyenes) talaj. a típusra. Megkülönböztetünk ezen kívül még körméreteket. valamint a teljes kifejletség ideje. a szárkörméretet. közvetlenül a lapocka mögött. A gyakorló állattenyésztők állatfajtól függően. szabványos mérőeszközök gyakorlott használata. a törzshosszúság és a far. _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 77 . a tompor és az ülőgumók közötti távolság. Alapvető testméretek közé soroljuk a magassági. a tüdő. Mindezeket a 9. ritkábban a törzshosszúságot és a farszélességet mérik. A szélességi méretek közül rendszeresen mérik a dongásságot (mellkasszélességet). az övméretet.7. ahol a szár a legvékonyabb.

ferde törzshossz. Tájékoztatnak az állat fejlettségéről. A testalkati indexek alkalmazásának jelentősége a nemesítő munka során állatfajonként különböző. Ilyenek: • • • • a zömökségi index (övméret: ferde törzshosszarány %-ban kifejezve). ábra: Méretfelvétel és mérőeszközök A relatív (%-os) testméreteket a marmagasság százalékában fejezzük ki. farszélességarány %-ban kifejezve). farszélesség: III. faroktőmagasság. 2. A testméretek mellett használatosak az egymással anatómiailag összefüggő testrészek arányát jobban kifejező testalkati. 3. 9. szárkörméret. testalakulási indexek is.7. konstitúciós és termelési típusáról. farhossz 9. 4. faralakulási index (I. farszélességarány %-ban kifejezve). marmagasság. hát (közép)magasság. far(búb)magasság. s a fajtastandard egyik fontos jellemzőjének tekintjük. 10. 5. mellkasmélység és övméret. 78 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . A gazdasági állatok küllemtana ____________________________________________________________________________________ 1. mellkasi index (dongásság: mellkasmélységarány %-ban kifejezve). 6. törzshossz. 7-8. medence-mellkasi index (dongásság: I.

kötőszöveti terheltség hosszúság. a csontok hosszúsága. irányultság. csülök. munkahasználati értékről szervezeti szilárdságról. ízület terjedelme. izmoltság hosszúság. alak. izmoltság. méret. termelési-hasznosítási irányról. fejlettsége. ivadékgondozásról. használati formáról konstitúciós típusról. teljesítőképességről mar hát ágyék far lapocka mellkas has lábak. szöveti szerkezet megléte vagy hiánya. izmoltság hosszúság. illesztés. ellés lefolyásáról _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 79 . lapocka alakulásáról a hús mennyiségéről és arányáról. szélesség. terjedelem. burkoltság hosszúság. dongásság feszesség. izmoltság (terjedelem) hosszúság. A gazdasági állatok küllemtana ____________________________________________________________________________________ 7. irány hosszúság. konstitúcióról. az erőkifejtés mértékéről. anyagcsere-típusról. konstitúcióról. értékes húsrészek aránya a hústermelő képességről. szabálytalan állás. termékenyítőképességről. vágási %. feszesség. körmök felépítése lépéshossz. használati típusról. illetve fejletlensége Tájékoztatást nyújt fajtajellegről. az ellés lefolyásáról konstitúcióról. feszesség. szervezeti szilárdságról. testkapacitásról takarmányfelvevő képességről. értékes húsok mennyiségéről konstitúciós és használati típusról. egyéb teljesítőképességről. profilvonal. izmoltság.és fogamzóképességről.3. izmoltság hosszúság. lábszerkezet mozgás tőgy ivarszervek vérmérsékletről.7. gépi fejhetőségről. munkahasználati tulajdonságokról típusról. „mozgásszabadságról”. technológiai tűrőképességről. mozgás rugalmassága. forma szabályos. erőtermelő képességről szervezeti szilárdságról. szervezeti szilárdságról. pata. mélység. Az egyes testtájak megítélésének alapelvei Testtáj fej nyak Elbírálandó nagyság. munkahasználati tulajdonságokról testnagyságról. csontvastagság. kóros elváltozások. dőltség. terjedelem. lábszerkezet illesztés. szervezeti szilárdságról. függesztés. fejtűzés. szélesség. szervezeti szilárdságról. alak. épsége. erőátvitel hatékonyságáról. feszesség. az erőátvitel hatékonyságáról. mint pl. szervezeti szilárdságról. magasság. tejtermelő képességről nemző.

1. arányosság. a testrészek arányaiból igyekszünk összbenyomást. Bírálati rendszerek A gazdasági állatok küllemi megítélése magában foglalja: • az állati szervezet egészének (összbenyomás.4. 7. szilárd. vagyis az állat küllemi értékéről. típus. Gazdasági állataink értékét nagymértékben befolyásolja életerejük. kedvező összbenyomást. A szervek és szövetek méretarányaiból. A gazdasági állatok küllemtana ____________________________________________________________________________________ Amióta a küllemi bírálat eredménye a tenyészértékbecslés meghatározó része lett. szívósságuk. az arányosságot soroljuk előre. nemi jelleg stb. hivatalos bírálók minősítik. Ezek az állatfaj alakrajzain jól tájékoztató információkat közölnek az egyed előnyös vagy hátrányos (hibás) testalkati jellemzőiről. tömörségéből. a részek és az egész harmóniáját jelenti. Aránytalan. • • a küllemi jegyek.4.) bírálatát. hogy finom. A heterogén szervezeti felépítés azt is valószínűsíti. Például a különböző bírálók szubjektív ítéletéből származó hiba lehető legkisebbre szorítása érdekében Magyarországon a holstein-fríz tejelő marhát ún. szöveti szerkezetéből. sőt kontinensek vonatkozásában is. hogy az ilyen állatok ivadékainak nemcsak a küllemi sajátosságai. hanem a genotípusuk is heterogén. állatfajon belül egy-egy hasznosítási típusra specializálódott bírálók végzik az adott típus minősítését országosan. 80 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . A bírálatokat kiegészíthetik az egyezményes bírálati jelek. Rendszerszemléletű bírálat A rendszerszemléletű (az állati szervezet egészét magába foglaló) bírálat során a gazdasági állatok testfelépítésének kedvező összbenyomását. azaz általános képet szerezni arról. hiszen ennek alkalmazása során részletekbe menő testtáji bírálatba nem bocsátkozunk. heterogén felépítésű az egyed. ha a szilárd és a laza konstitúcionális formák az egyes testrészeken váltakozva keverednek. Az arányosság egységes felépítésű egyedet. ellenálló képességük. egyszóval konstitúciójuk (alkattípusuk). durva vagy szivacsos alkattal állunk-e szemben. 7. az egyes testtájak (termelési típus szerinti) értékelését.7. testalkati jellegvonások megítélését. A konstitúció megítélése ugyancsak a rendszerszemléletű bírálathoz tartozik.

sőt a gyapjú állapota (fényessége. A jó tápláltsági állapot az egyes testrészek. (sovány állatra jellemző kondíció). hízókondíció (vágó-. annál nagyobb termeléselmaradás várható a fejletlen egyedektől. a természetszerű tartás. A fejlettséget szorosan a fajtastandardhoz viszonyítva ítéljük meg és méretben vagy élőtömegben fejezzük ki. • hiányos kondíció (mínusz kondíció). illetve növendékállatok hajtatott nevelése vagy idősebb állatok hizlalása esetén tapasztalt kondíció). illetve faggyú mennyiségének túlzott jelenlétét. amelyre közepes tápláltsági és jó erőbeni állapot a jellemző. esetenként jelentősen befolyásolja. Nagy jelentősége van a tenyészkondíciónak. toka). az agár és az angol telivér a versenypályákon). amely a kedvező szaporodásbiológiai állapotot. Némi összefüggést mutat a fejlettséggel a kondíció. simasága) is jól tükrözi és minősíti a kondíciót. alapvetően a húsrégiók teltségében. versenykondíció) alakítja ki. esetleg a gyakorlás (pl. kiállítási kondíció (a tetszőlegesség látszatát keltő. Ennek fogalma alatt gazdasági állataink tápláltsági és erőbeni állapotát értjük. Ez már ugyanis túlkondíciót (plusz kondíciót) jelez. ezek arányának növekedését. versenykondíció (gyorsasági versenyben használt állatok holttehermentes kondíciója) (pl. Nem jelenti egyidejűleg a bőr alatt és a bőrkettőzetekben (lebernyeg. teljesítményre legalkalmasabb). A fajtajellemzőktől méretben és súlyban elmaradó egyedet fejletlennek tekintjük. rugalmassága.7. termelési kondíció (munkavégzésre. Az egyedi kondícióformák: • • • • tenyészkondíció (jó szaporodóképességre utal). valamint a hasüregben. Az egyes kondícióformákat a tartásmód és a takarmányozás. haskorc. Termelése rendszerint nem kielégítő. főleg a cseplesz és a vese tájékán képződő zsír. az izmok erőteljes fejlettségében nyilvánul meg. szakadékonysága. A rendszeres mozgatás. A tenyészkondíción belül megkülönböztetünk javuló kondíciót. általában már túlkondíció). • • túlkondíció (plusz kondíció): tenyészállatok nem kívánatos túlzott kondíciója. Minél intenzívebb termelésre „tenyésztett” egy genotípus. a reprodukciós teljesítmény javulását határozottan _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 81 . Ezzel szemben a mínuszkondícióra az itt elmondottak ellenkezője jellemző. a kellő mértékű táplálóanyag-ellátás fontos szerepet játszik a kialakulásában. A szőr és a toll. tartása nem gazdaságos. A gazdasági állatok küllemtana ____________________________________________________________________________________ A rendszerszemléletű bírálathoz tartozik a fejlettség megítélése is.

Az ivarjelleg támpontot nyújt az ivarmirigyek működésére. amelyek meghatározzák az egyed ivari hovatartozását és az ivarral kapcsolatos megnyilvánulások intenzitását. Az élénkebb anyagcseréjű – finom és szilárd szervezetű – állatfajtákban a másodlagos ivarjellegek határozottan kifejezettek. kellő fejlettségét. laposabb mellkasú.). épségét. A természetszerű tartás (optimális táplálóanyag-ellátás. szelídebb természetűek. tejtermelés. medencéje terjedelmesebb a hímnél. A nőstények érzékenyebbek. hasa. Az erőteljes szervezet megjelölése az egyed jó erőbeni állapotára. amelynek ivarszervei kifogástalanok. tojástermelés). felépítésük szabályos voltát értjük. A hímek anyagcseréje élénkebb. valamint elsődleges (primer) és másodlagos (szekunder) ivarjelleget. tekintélyes tej. sportteljesítmények. brahma és chochin tyúkfajták. sőt a szaporodási folyamatokra is. A gazdasági állatok küllemtana ____________________________________________________________________________________ elősegíti.). Elbírálásának nagy a jelentősége a tenyésztőmunkában. mert csak az az állat alkalmas tenyésztésre. mely az ivarszerveken túl a két nemet egymástól megkülönbözteti. szikárabb alkatú. Az állat megítélésében fontos szerepet játszik az ivari jelleg (nemi jelleg) is. A másodlagos ivari jelleghez tartozik az álalt minden olyan tulajdonsága. nagy termetű. illetve az egyes szervek teherbírását fejezi ki. 82 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . Ezen azoknak a tulajdonságoknak az összességét értjük. nem túlzott mozgatás) a kedvező szaporodásbiológiai állapotot támogató kondíciót hamar megteremti. Megkülönböztetünk hím és női. a nőstények könnyebben és előbb zsírosodnak. A hímeknek nagyobb a növekedési erélye. a renyhébb anyagcseréjű. szilajabb természetűek. különösen azokban az esetekben. A hím általában tömegesebb. gyakran nehezebben kezelhetők. ingerlékenyebbek. Az elsődleges ivari jellegen főleg a nemi szervek meglétét. nagy teherbíró képességére. durvább alkatú. legelőn tartózkodás. Bizonyos mértékben kapcsolatban áll a termelőképességgel. főleg húshasznú fajták egyedeinek másodlagos ivarjellege elmosódott (pl. némely húsjuh fajta stb.és tojástermelés stb.7. A nőstény finomabb. Az erőbeni állapot a szervezet. könnyebben kezelhetők. Növekedési erélyük és kapacitásuk is különböző. mikor a termelés ivarhoz kötött (pl. többnyire kifejezetten jó termelési színvonalra utal (erőtermelés.

amikor az állat színeződése (színmélység.) ítéletünket számottevően befolyásolják.4.2. A küllemi jegyek. Utóhatása máig kísért. oksági érvekkel alá nem támasztható felfogást. hogy a kültakarójukban festékanyaggal nem rendelkező állatok egyes behatásokkal szemben kevésbé ellenállóak. a formatan ún. pigmentfolt jelenléte vagy hiánya. puhább. színárnyalat. a színformalizmust. a testalkati formalizmust. fül nagysága. 7. színeloszlás) alapján mondunk ítéletet az egyedi értékről. faroktűzés stb. A mély és hosszú törzsű.7. Nem engedhető meg azonban. szőrös.2. A küllemtan terén korábban uralkodó egyes elvek és tanok. gyorsabban kopik. a termeléssel összefüggésben nem álló tulajdonságok (szarvalakulás. Logikai ok és okozati összefüggés szerinti felfogásban egymástól elhatároljuk: • • • a célszerű és célszerűtlen formalizmust. jóllehet már korábban megindult ellene a tiltakozás. 7. Hazánkban Újhelyi Imre munkássága példaértékű ebben a tekintetben. színeződések. A kicsi. káros formalizmusra vezetett az állattenyésztésben. így a morfológiaelv.4. küllemi szépségideált kifejező szemléletet takar. A szín és a termelés közötti _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 83 . nagy körültekintéssel kell figyelembe venni. dongás szarvasmarhák és juhok hústermelése általában kedvező és gazdaságos is. A pigmentmentes. Színformalizmusról akkor beszélünk. mirigyhiányos tőggyel rendelkező (gulyatőgyű) tehenek tejtermelése kicsi. közvetlenül is kimutatható. Pott 1899ben követelte az állatok teljesítmény szerinti bírálatát. A küllem és a formalizmus A formalizmus mindig célszerűen. viaszszínű pata többnyire lazább szerkezetű. A gazdasági állatok küllemtana ____________________________________________________________________________________ Az ivarjelleg elbírálása során tehát sokféle tényezőt. a harmóniatan.1. illetve mérlegelése kapcsán is mindenekelőtt a forma és a funkció összefüggésének elvére kell támaszkodni. A forma és a funkció közötti kapcsolat lehet egyértelmű. a testalkati jellegvonások megítélése A külső testalakulás bírálata során. Régi tapasztalat például. hogy a szépséghibák.

de ezeket nem adják össze. Az egyszerű 100 pontos bírálati rendszerben más-más értékű az elbírálandó tulajdonságokra adható pontszám (pl.4. I. Itt az egyes tulajdonságokat 1-5 közötti pontszámmal minősítik ugyan. Az állat összértékét ennek figyelembevételével állapítják meg. 7. A 100 pontos bírálati rendszerben testtájanként külön-külön is minősítik az egyedet. stb. A súlyozott 100 pontos bírálati rendszert elsősorban a kettős hasznosítású egyedek küllemi minősítésére használják. hogy a célszerű alkatú. hogy a modern bírálati módszerek genetikai ismeretek nélkül nem fejlődhettek volna ki. Szarvasmarha bírálatánál pl. Ezek egyszerű számtani összege jelzi az állat küllemi értékét. II. hogy az egyes tulajdonságok mértékét rögzíteni ez a rendszer nem képes. egymáshoz viszonyított értéke a tulajdonságcsoport gazdasági jelentőségétől.. I/II. A szorzófaktorok nagysága.). A súlyozott 100 pontos bírálati rendszerben minden elbírálandó résztulajdonságot 1-10 pontértékkel minősítenek. a lábszerkezet 20 pont stb.). összességében maximálisan 100 ponttal értékelik az állatot. a fej 5. Részletekbe menő küllemi értékelés Az egyes testtájak részetekbe menő értékelésére kialakult bírálati rendszerek közül a legegyszerűbb alig tér el az összbenyomáson alapuló bírálati eljárástól. a tenyésziránytól és a nemesítési céltól függ. a visszamaradó fekete (sötét) tolltüszők miatt. Nyilvánvaló.2. 84 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . A 10 x 10 pontos bírálati rendszerben az állatot 10 fontosabb küllemi értékmérő alapján minősítik és mindegyik tulajdonságcsoport maximum 10-10 pontot kaphat. Nyilvánvaló az is. a tőgy 15.2. A leíró kódos rendszerű küllemi bírálat során az egyes testtájakon megállapított tulajdonságokat számokkal (kódokkal) érzékelik. Például a baromfifeldolgozás során hátrányos a pigmentes toll..7. Hangsúlyozni kell ugyanakkor azt is. a far megítélésére öt – kódokkal jelzett – kategória áll rendelkezésre. Néhány évtizeddel ezelőtt a tenyészállatokat római számmal jelölt „osztályokba” sorolták (pl. A küllemi tulajdonságok kódolása révén a leíró kódos bírálati rendszer adatai alkalmasak számítógépes feldolgozásra. A gazdasági állatok küllemtana ____________________________________________________________________________________ kapcsolat esetenként okszerű is lehet. s ezeket 1-3 (vagy nagyobb) szorzóval súlyozva. a harmonikusan felépített állat iránti igény ma is elismert.

hanem a lineáris skálán a teljes előfordulás jellemezhető a vékonytól a vastagig. a populáció eloszlása annál jobban megközelíti a normális eloszlást. gyenge) a másikig (szélsőségesen jó. Korrekt alkalmazásánál a populációban az egyes tulajdonságok „normális eloszlást” mutatnak. hogy az állatok lehetőleg fiatal és azonos korúak legyenek. Ebben a megjelenés 30 %-kal. Előnye. egymástól függetlenül bírálhatók. amelyeket a tenyésztés útján javítani szeretnénk. hogy a bírálat során az apai származásuk ne derüljön ki. hogy az egyik szélsőségtől a másikig tartó skála széles legyen.7. hogy ne egy szűk intervallumban tömörüljenek az értékek. A bírálat az állat valamennyi _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 85 . • minden egyes értékmérőre numerikus skálát alkalmaznak. A gazdasági állatok küllemtana ____________________________________________________________________________________ A lineár leíró küllemi bírálat kidolgozása 1977-ben kezdődött az USA-ban. Az egyes tulajdonságok lineáris skálán számértékkel való megjelenítése után minden egyed kap egy bírálati összpontszámot. • • a küllem így mennyiségi tulajdonságként kezelhető.. hogy • az egyes fő biológiai értékmérők. a mélytől a magasig stb. de minél szélesebb a skála. ezzel nő a tenyészértékbecslések pontossága. azaz a gazdaságilag vagy funkcionálisan fontos tulajdonságok. Egy-egy nagyhírű apaállatnak az ivadékait ugyanis hajlamosak vagyunk jobbra értékelni valós értéküknél. Főleg a szarvasmarha fajra (tejelő típus) dolgozták ki. ideálishoz közel álló) leírja. A lineáris leíró küllemi bírálat sem nélkülözheti a 100 pontos bírálati rendszert. továbbá. és egyaránt alkalmas a bikák és a tehenek. A lineáris leíró küllemi bírálat fontos feltétele. bajor tarka). A lineáris leírás megkönnyíti az egyes értékmérők relatív jelentőségének és a gazdaságosság kapcsolatának elemzését. A skála terjedelme lehet 1-10 is (pl. az adatok a BLUP módszerrel értékelhetők. valamint ivadékcsoportok bírálatára. a testkapacitás 20 %-kal. a tőgy 30 %-kal vesz részt. illetve a küllemi tulajdonság súlyozását is tetszés szerint végzik. Az értékelést. Ebben a bírálati formában nem az ideálishoz történik a hasonlítás. ami a jellegvonást az egyik extrémtől (szélsőségesen rossz. A holstein-fríz marha lineáris leíró küllemi bírálata során testtájanként külön-külön 1-50 pontig terjedő skálán jellemzik az állatokat. A lineáris leíró küllemi bírálatánál hangsúlyozni kell. a tejelő jelleg 20 %-kal.

ágyékhossz. Az állatoknak korrekten kell 86 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . Az ún. A ló bírálata során nagy súlyt helyeznek az alábbi küllemi tulajdonságokra: nyakillesztés.7. emiatt az izmoltság küllemi elbírálása vesztett a jelentőségéből. Ezzel együtt a populációgenetika tenyészértékbecslésben való használatához jobb lehetőség kínálkozik. Itt ugyanis a korrekt jellegvonásoknak a funkcióval való kapcsolata nyilvánvalóbb. a tenyésztési irány szempontjából összehasonlítható egyedeket bíráljuk. ágyék. a lépés és az ügetés tértölelő volta. marmagasság. elülső láb. mint az idősebb lovaknál. mellső lábak állása. csüdszögelés. 7. amelyek nem képezik részét a leíró bírálati rendszernek. gazdaságilag fontos értékmérő tulajdonságokat. hogy (lehetőség szerint) azonos korú. a jármódok korrektsége. küllemi egyezményes jegyek alkalmazására is számos példát találunk. például a lábak erőssége. A gazdasági állatok küllemtana ____________________________________________________________________________________ küllemi tulajdonságára kiterjed. Néhány küllemi tulajdonság értékelése továbbra is fontos maradt. A sertéstenyésztésben a tenyészkiválasztás a központosított hízékonyságvizsgáló állomások és az üzemi sajátteljesítmény-vizsgáló állomások adataira épül. lapocka hosszúsága. a csontozat vastagsága. hát feszessége. lapocka. hát. az ügetés ruganyossága. nyakizmoltság. hátulsó láb. Csikók esetén kevesebb tulajdonság értékelése célravezetőbb. A gyakorlati tapasztalatok szerint ezek a ló sportbléli használathatóságával vannak összefüggésben. mozgás. szívtájék teltsége. A gazdasági állatfajok küllemi bírálatának elvei és módszerei Ló. mindenekelőtt az egyes értékmérők fontossága miatt. A szalonnavastagságot és az izmoltságot egyre inkább ultrahanggal mérik. azokra is.5. A lineáris leíró kódos küllemi bírálat mellett ma még gyakran alkalmazzák a 10 x 10 pontos. Praktikussági okokból célszerűbb bizonyos bírálati sorrendet betartani: fej. A lótenyésztésben a küllemi bírálatának mindig is igen nagy jelentősége volt. de a leíró kódos bírálati módot is. csánkszögelés. Az újabb törekvések itt is a lineáris leíró bírálatot indokolják. háthosszúság. a csecsbimbók száma. marhosszúság. far izmoltsága. típus. lapocka dőltsége. Gyakran foglalják szelekciós indexekbe az egymással alkatilag összefüggő. Általános érvényű. Sertés. A lineáris leíró kódos bírálatnak nagy jelentősége van a lótenyésztésben azért is. mert a számszerűsített küllemi tulajdonságok örökölhetőségi (h2) értékeinek számítását teszik lehetővé.

ezek egymáshoz viszonyított aránya. a gyapjú jellege. ezek minőségétől függően 1-5 ponttal végzik – a fajta. a gyapjúhibákat kiemelten értékeljük. a körmök szilárdsága is fontos követelmény maradt. A konstitúció. Gyapjútermelő állatokon a bunda tömöttségét.5 éves kor között kerül sor. Juh. törzs. a gyapjúszálak finomságát. a tőgy minőségére adható pontok száma. testnagyság. A juhok küllemi bírálatát szabvány írja elő.7. Minden típusnál az egészséges lábak. A hústípusú egyedeken az értékes húsokat szolgáltató gerinc és combok alakulása. a tejelő juhokon a tőgy megítélése az elsődleges fontosságú. a küllemi hibák. Magyarországon a sertés bírálatát pl. a fajtacsoport és a típus figyelembevételével. A süldőket csak összbenyomásuk alapján értékelik 6-8 hónapos korban. Jóllehet a juh hozama Közép-Európában több mint 90 %-ban húsból származik. a juh tömeggyarapodásának és vágóteljesítményének vizsgálata és értékelése a marhához és a sertéshez viszonyítva alárendelt szerepet játszik. Szapora fajtáknál a küllemi bírálat jellege eltér mind a hús. a törzskanok és a kannevelő törzskocák részletes felülbírálatára 2-2. de a jelenleg érvényben lévőt a gyakorlatban ritkán alkalmazzák. comb. mind a tejelő típusú juhokétól. _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 87 . a korrekt állás. elsősorban a tejtermelést segítő (a biztos ivadékfelnevelhetőség érdekében) küllemi jegyek előnyben részesítése indokolt. lábak. a benőttséget. hiszen a viszonylag egyszerű adatfelvételezéssel azonnal hasznosítható információkat szolgáltat. sőt az egészségi állapot megítélésének nélkülözhetetlen módja a küllemi bírálat. A gazdasági állatok küllemtana ____________________________________________________________________________________ állniuk a lábaikon. fejlettség. a folytonos legelést elősegítő járóképesség fontos követelmény. a ráncoltságot. lapocka. hogy a marhatenyésztésben bevált. a típusra. és összbenyomás alapján. hasznosítási irányok esetén más-más a bírálati szempont és az egyes testrészek megítélése is eltérő módon történik. A küllemi bírálatot a korszerű nemesítő munka érdekében a juh esetében sem nélkülözhetjük. Várható. Az eltérő típusok. s egyéb fajoknál is terjedő lineáris bírálati rendszert a juh küllemi bírálatánál is használni fogják. A 100 pontos küllemi bírálati rendszerben eltérő az összbenyomásra. küllemileg 8 szempont: fej. optimális csánkszögelésűeknek kell lenniük. az izmoltság.5-2 éves. A kocák és a kanok részletes bírálatára 1. mégis.

megfelelő gyakorlattal jó megbízhatósággal végezhető el. finomabb szervezet. 88 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . az egészséges lábak. A különböző testrészek alakulásának megítélése más-más igénnyel jelentkezik az egyes tenyésztési szubpopulációknál a hasznosítási iránytól függően is. T) vonalakat szigorúbban kell szelektálni az olyan fenotípusos tulajdonságokra. amelyikkel a tenyésztő akármilyen szinten dolgozik. a kitartó járás. ezeket az alapvető jegyeket – a tenyésziránynak megfelelően – magán kell. A tejelő kecskék elbírálása a tejelő marhákéval azonos. aránytalan testformák). A termelésre károsan ható küllemi tulajdonságokkal rendelkező egyedeket a vonalakból selejtezni kell. Az apai (ún. A test alakulásának összbenyomás alapján történő megítélése az egyed anyagcseretípusáról és ezen keresztül hasznosítási irányáról ad információt. testhez simuló tollazat élénkebb anyagcserére. mint a kiemelkedő húsformák.7. a jól illesztett tőgy. Természetesen a küllemi megítéléshez hozzátartozik a láb. A húshibrid szülőpárok küllemi jegyek alapján történő elbírálásában az összefüggéseknek külön jelentősége van. Követelmény többek között a tenyésziránynak megfelelő testforma. A „tenyésztői piramis” különböző szintjein elhelyezkedő állományok esetén a küllemi jegyek értékelésnél eltérő szempontok érvényesülnek. A kisebb test. durvább test. jobb szaporodásbiológiai tulajdonságokra utal. az átlagos tőgybimbónagyság. Baromfi. A mell szélessége. a korrekt állás. a szárny vagy a mellcsont deformáltsága. a kecsketartóknak is erre a minősítési formára célszerű áttérniük. Tojóhibrideknél tenyészcél az egyoldalú termeléshez igazodó. vékonyabb csontozat. esetleg különböző sérülésekből eredőek. Ezek lehetnek öröklöttek vagy a keltetés hibáiból származók (bénulás. ezen belül az értékes húsrészek aránya. Az az állomány (populáció). az élénk anyagcserére kifejezetten utaló küllemi alakulás. vastagabb csontozat. Ennek megítélésére azonban az egyszerű összbenyomáson kívül az állat küllemi jegyeit pontosabban fel kell mérni. hogy hordozza. a csőr fejlődési rendellenességei. a csontozat erősége objektív és szubjektív módszerek segítségével. A gazdasági állatok küllemtana ____________________________________________________________________________________ Kecske. hosszúsága. lazább tollazat a gyengébb szaporodásbiológiai tulajdonságok mellett nyugodtabb vérmérsékletre és jobb testtömeggyarapodási képességre hívja fel a figyelmet. A nagyobb. Amennyiben a jövőben a lineáris leíró rendszer a küllemi bírálat során érdemben terjed.

illetve fontos irányelv.6. A gazdasági állatok küllemtana ____________________________________________________________________________________ A baromfifélék küllemének értékelése az állatfajok sajátosságaiból adódóan más. Az állat prémje ilyenkor a legszebb. színtisztaság. mert ezeknek prémminőségét a hosszabb idejű tartás. A tenyésztésbe állított egyedek küllemi bírálata nehéz. testforma. hogy az állat igazi értéke nem állapítható meg. belső hőmérsékletű istállókban. a túl finom szervezetű. Emiatt sem alakultak ki olyan biztos összefüggések a küllemi jegyek és a gazdaságilag fontos értékmérők között. Prémes állatok bírálata. hímeknél a fedezés miatti igénybevétel) sokszor olyan mértékben lerontja. Az összbenyomás Alapvető kérdés. A prémes állatok bírálatának sajátosságát az adja. csincsilla). a legjobb minőségű. pl. hogy nem javasolható tenyésztésre a laza. mint az egyéb gazdasági állatoknak. zártan tartott állatoknál. összbenyomás. vagy éppen ellenkezőleg. A prémesállat-tenyésztésnek és küllemi bírálatnak nincs olyan régi múltja. ideges (izgága). prémminőség. a flemag (tunya). További specialitás. célszerű azt a „prémérett” állapotban végezni. A prémérettség kötődhet évszakhoz (a szabadban tartott prémeseknél). 7. a szőrzet fénye. szín és színárnyalat. fontosabb tulajdonságok: • • • • • • • testtömeg és testnagyság. mint az emlős gazdasági állatainknál. vagy valamely életkorhoz (szabályozott. A küllemi bírálat során vizsgált. hogy a küllemi bírálatra nem kerülhet sor bármikor. hogy a tenyésztés és tartás végső célja a prém. az állat kültakarója. Küllemi bírálatra főleg a prémezésre kerülő növendékeknél kerítenek sort. Az _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 89 . de elvégzése itt is egyik meghatározója a tenyésztői munka eredményességének. a tenyészállapot (pl. egyetlen gazdasági tenyészállatjelölt esetében sem. anyáknál a szoptatás. mert ezeknek a prémminősége ítélhető meg objektíven.7. túl élénk vérmérsékletű egyed.

mint az emlős állatfajtákban és hasznosítási (termelési) típusokban. A baromfi-. A hímeket mindig szigorúbb küllemi bírálatnak vetjük alá tekintettel arra. megalapozott múltja.7. juh. Ellenőrző kérdések: 1. tehát az ún. szarvasmarha. mérőszalag) méretfelvételt legalább 2 különböző fajú élő állaton. Emiatt sem alakulhattak ki olyan érdemi összefüggések a küllemi formák. A megjelölt állaton (ló. mint az emlős gazdasági állatoknál. sertés) ismertesse a küllemi bírálat főbb szempontjait! 4. illetve jegyek és a gazdaságilag is fontos értékmérők között. Milyen küllemi bírálati rendszereket ismer? 5. nukleusz. hogy a szilárd-finom. hogy nagyobb genetikai értékűnek kell lenniük. A törzsállomány (az ún. a mért adatokat táblázatban és ábrán közölje! 90 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . Ismertesse a küllemtan alapvető feladatait! 2. illetve a prémesállat-tenyésztésben az érdemi küllemi bírálatnak nincs olyan régi. A gazdasági állatok külső testalakulása megítélésének mai reneszánszát jelzi az a tény is. hogy a küllemformáló képesség napjainkban értékmérő tulajdonság. beépítjük az egyes szelekciós indexekbe. nemes konstitúciós típusú egyedek teljesítményei várhatóan kedvezőbbek. A gazdasági állatok küllemtana ____________________________________________________________________________________ említettek tenyésztésbiológiai oka. elit populációk) esetében – a felsorolt érvek miatt – az emlős gazdasági fajokban a szigorúság különösen fontos alapelv az összbenyomás elbírálása során. Ismertesse a méretfelvétel célját! 3. Milyen kondíció formákat ismer? Beküldendő feladat: Végezzen el a saját rendelkezésre álló eszközeivel (pl. A tenyészkiválasztás és a tenyészértékbecslés (TÉB) kereteiben a küllemformáló képesség tényét számon tartjuk.

8 A környezeti tényezők hatása az állatok szervezetére ____________________________________________________________________________________ 8 A környezeti tényezők hatása az állatok szervezetére 8. A szervezet harmonikus működéséhez és a szükséges produkció eléréséhez a gazdasági állatok belső egyensúlyuk megőrzésére törekszenek (homeosztázis).1. törvényszerűségei háziállatainkra is érvényesek és alkalmazhatók. összefüggésben A szervezet megőrzi adaptációs alkalmazkodásnak. Azt a folyamatot. Az élő szervezetek és környezetük kölcsönhatásával foglalkozó tudomány az ökológia. Az élő szervezet fennmaradásának alapvető feltétele a környezet változó feltételeihez való szakadatlan alkalmazkodás. Az iparszerű termeléshez való alkalmazkodás ezért fontos értékmérővé lépett elő. amit a tartástechnológia kialakításánál figyelembe kell venni.2. esetünkben gazdasági állatainkat. a genetikailag determinált tulajdonságok kialakulását. Az állatok alkalmazkodó képessége azonban nem egyforma. iparszerűen termelő telepeken az állatokat gyakran olyan igénybevételnek teszik ki. A környezeti tényezők fogalma. _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 91 . hogy ahhoz a nagy termelésű egyedek is alkalmazkodni tudjanak. Az adaptációs tűréshatároknak azonban biológiai korlátai vannak. amelyek az élőlényeket. a termelés nagyságát. 8. amely próbára teszi adaptációs képességüket. amikor az élő szervezet viszonylagos biológiai állandóságát a környezet adaptációnak változásával nevezzük. A környezeti feltételek befolyásolják az előállított termékek minőségét. körülveszik. végső soron a termelés gazdaságosságát. amit technológiai tűrőképességnek neveznek. másrészt a tartási körülményeket úgy kell kialakítani. Az alkalmazkodásban az idegrendszeré és a belső elválasztású mirigyeké (neuro-hormonális apparátus) a vezérlő szerep. Általános környezeti hatások A gazdasági állatok szervezetének működésére a külső környezet számos tényezője hat. az állatok növekedését és fejlődését. felosztása A környezet mindazon objektumok és feltételek összessége. meghatározzák az állat közérzetét és egészségi állapotát. vagy tűréshatárain belül képes a külső környezet változásait elviselni. ezért a szelekció során előnyben kell részesíteni a jobb adaptációs képességgel rendelkezőket. A koncentrált.

92 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . és külső. még ma is jelentkezik. Az állatitermék-előállítás alanyai. Megkülönböztetünk természetes és mesterséges. Például bizonyos juhfajták ivarzásában évszaki hatások figyelhetők meg. az ivóvíz és a táplálék szerzéséről is rendszerint maguknak kell gondoskodniuk. tenyésztőhely tágabb értelemben vett természetföldrajzi környezete. az állatok szervezetének kialakulásában. 8. szűkebb takarmányozási viszonyok között egyes gazdasági állatainknak kisebb testű fajtái is kialakulnak. Hasonlóképpen időszakosan jelentkezik néhány baromfifajta kotlása. élő vagy biotikus. mivel mind közvetlenül. szaporodásában szezonalitás mutatkozik. és szerves egységet alkotnak. A természetes feltételek meghatározzák az állatok növekedését. Emiatt Bábolnára. ökológiai adottságai rendkívül fontosak. gyengébb legelőviszonyok közé helyezték át a ménest. ami bizonyos primitív állatfajták esetében a domesztikáció után hosszú évszázadok múlva. társadalmi tényezőket. Egy-egy ország. Ilyen környezetben az éghajlati tényezők közvetlenül érik az állatokat. finom. és rendkívül sok elemet foglal magába. „röghatást”.8 A környezeti tényezők hatása az állatok szervezetére ____________________________________________________________________________________ A környezet. a hazai arab telivér állománnyal szerzett tapasztalatok alapján klasszikus példaként szoktuk említeni. illetve belső környezeti és tágabb értelemben vett gazdasági. A szóban forgó tényezők hatását. az ún. vedlése az éghajlati tényezők hatására. Ilyenek például a sivatagok és a havasok kisebb lovai vagy a balkán primitív szarvasmarhafajtái. régió. teljesítményében fontos szerepet játszik. fejlődését is. Ezzel szemben a bő takarmányforrást teremtő körülmények nagyobb testű fajtákat hoznak létre. élettelen vagy abiotikus.3. A fajtába tartozó állatok Mezőhegyes gazdag takarmányozási viszonyai között nagyobb testűvé váltak. klímája. Természetes és mesterséges környezet Természetes környezet a természet által kialakított létfeltételei elemek összessége. a gazdasági állatok és környezetük komplex kapcsolatban állnak egymással. a genetikai alap mellett. mind közvetve meghatározhatják az adott terület állattenyésztési arculatát. szikár jellegük romlott. A természetes környezeti tényezők hatására időszakosan jelentkező kedvező táplálékfeltételek következtében a vadon élő állatok életritmusában. A környezet fogalma meglehetősen tág.

tartásának feltételei szorosabban kapcsolódnak a természeti tényezőkhöz. között. ami az ún. a szabadban tartjuk. szabályozott mikroklímájú épületekben. A főleg tömegtakarmányokat fogyasztó állatfajok tenyésztésének. iparszerű tartásnak is szokás nevezni. Az állattenyésztési tevékenység során az ember a gazdaságos termelés feltételeit egyre inkább mesterségesen igyekszik megteremteni. állattenyésztési politikájának kialakításában. sőt a sertéshízlalásban is lehetséges ilyen _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 93 . „tojásgyárakban” „futószalagszerűen” folyik. programozottan. az intenzíven tejelő tehenek számára pedig (ha legeltetünk) kimondottan jó minőségű legelőkre van szükség. a takarmánytermesztési lehetőségek alapvető fontosságúak abból a szempontból. Jó példa az előbbire a húsmarhatartás gyakorlata. Hasonló a brojlercsirke-előállítás is. a környezetvédelem és az állatvédelem szempontjait hangsúlyozva a természetes állattartást helyezi előtérbe. hogy az adott régióban mely állatfajok. bár figyelembe veszi a természeti hatásokat. Napjainkban azonban erőteljesen jelentkezik egy olyan törekvés is. termelési körülményeit az ember alakítja ki és szabályozza. Az említett ágazatban a szaporítás szervezése: a pároztatások időszakos ütemezése és a borjak elválasztása céltudatos tenyésztői elhatározás szerint történik. biotermelést.8 A környezeti tényezők hatása az állatok szervezetére ____________________________________________________________________________________ A klimatikus feltételek. Ez jellemző például a tojótyúkok tartására. illetve fajták tarthatók és tenyészthetők gazdaságosan. ahol a tojástermelést megoldás. Az ilyen megoldásokat zárt. Ezeket az állatokat főleg legelőn. Ehhez hasonló az anyajuhok elhelyezése. úgyszólván automatizált körülmények végezzük. Természetszerű körülmények közötti tartás esetén az ember beavatkozik az állatok bizonyos életfeltételeibe. és a termelés eredményei is jobban függnek azoktól. Mesterséges környezetben az állatok létfeltételeit. Gyengébb minőségű legelőkön a juhtartás eredményes lehet. A húshasznú szarvasmarhák már valamivel jobb legelőket igényelnek. mint az abrakot fogyasztó állatoké. vagy hasonlóan nevelhetjük például a tenyészkocasüldőket. ablak nélküli. Az említettek figyelembevétele rendkívül fontos egy-egy régió mezőgazdasági jellegének. ugyanis a termelés sok esetben a külvilágtól szinte teljesen elzártan. és természetszerű körülmények jellemzőek a lótartás bizonyos fázisaira is. de igen gyakran még télen is épület nélkül.

megegyező körülmények között tartott ivadékok teljesítményében az anyák különbözősége okozhat eltérést. akkor nemcsak az állat komfortérzetét. hogy a környezeti hatásokat jól el tudjuk különíteni a genetikai tényezőktől. többletköltséget stb. nehezebb munkavégzést. amit az anyai szervezet a magzati fejlődés során.8 A környezeti tényezők hatása az állatok szervezetére ____________________________________________________________________________________ 8. amelyben a magyar tarka x hereford F1 borjak testtömege kedvezőbb volt. Állattenyésztésünk gyakorlatából számos példa bizonyítja. Az említetteken kívül még nagyon sok tényező tartozik az élő környezethez. termelésére hatást gyakorló éghajlati. ami hidegvérű és póni lovakkal végzett. hanem sok bosszúságot. ha megfelelőek. etető. amelyek a különféle megbetegedésekért felelősek. társaival együtt tartjuk az állatot. 1993). időjárási stb. ha anyjuk az előbbi fajtába tartozott. fejő stb. mint amikor csoportosan. tényezők összessége. Az eltérő anyai hatásra utalnak saját vizsgálatunk eredményei is (Szabó F. de ha nem. Ide sorolható az egyeddel együtt az adott populációba tartozó.. itató. Az anyai hatások mértékéről reciprok keresztezési kísérletek eredményei alapján győződhetünk meg. eszközök. Külön említést érdemel az az anyai hatás. nagymértékben segítik a gazdaságos állatitermék-előállítást. vele együtt tartott többi állat. amelyek a kérődzők előgyomrában és a rostot emésztő más állatfajok (ló. az állatot körülvevő élőlények köre is meglehetősen széles. Például azoknak a mikrobáknak az összessége is. Élő és élettelen tényezők Az élő környezeti tényezők. okoznak. istállók és azok műszaki berendezései. Tenyésztői munkánk során fontos. termelési eredményeit veszélyeztetik. amelyek. 94 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . Azonos genotípusú. és később is. nyúl. lúd) vakbélen élnek. hogy bizonyos esetekben az egyedi elhelyezés és takarmányozás kedvezőbb teljesítményt eredményez. E szerint a hidegvérű anyáktól származó csikók születési tömege meghaladta a póni anyáktól származókét. pl. Ugyancsak ide sorolhatók az elhelyezésre szolgáló épületek.4. Élettelen környezetnek minősül az állatok szervezetére. a szoptatás idején az ivadékok tulajdonságaira kifejt. pl. vagy azok a mikroorganizmusok. Klasszikus példával szolgál erre Hammond reciprok keresztezési kísérlete. padozat. balesetveszélyt.

az állati termékek minőségét. biológiai sajátosságaik. Termelési céljainak megfelelően változtathatja a takarmányok mennyiségét. tenyésztése sikeres tevékenység lehet. az éghajlati elemek közül pedig a hőmérséklet. ahol pedig az abrakfélék előállítására jobbak az adottságok. összetételével szemben. az állatok táplálása a döntő. ahol a gyepgazdálkodás feltételei kedvezőek. hogy a bőségesebb táplálás hatására az állatok intenzívebben növekednek. ivarérettségüket és teljes kifejlettségüket korábban érik el. hogy az adott térségben elsősorban milyen állattenyésztési tevékenységet folytathat. ott a baromfi-.5. 8. _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 95 . amivel befolyásolhatja az állatok termelését. Az állattenyésztés gyakorlatában fontos továbbá az állatoknak az e tényezőkhöz való alkalmazkodása. amelyek hatása az állatokat a külvilág felől éri. mind pedig a test méreteinek. mesterséges. A termelési. Gazdasági állataink eltérő faji. tömegének gyarapodását (növekedését). ezek méreteiken kívül anatómiai felépítésükben.8 A környezeti tényezők hatása az állatok szervezetére ____________________________________________________________________________________ 8. Takarmányozás Az állati teljesítmények szempontjából kétségkívül a takarmányozás. A mérsékelt. ez az állati termékek költségeiből is a legnagyobb tételt. mintegy 6075 %-ot tesz ki. ott a kérődző állatok tartása. beltartalmi összetevőit.1. A termelés szempontjából a takarmányozás. Külső környezeti tényezők A külső környezet mindazon természetes. de szakszerű táplálóanyag-ellátás kedvező a hasznos élettartam alakulása. Régi tapasztalat. hogy az eltérő táplálkozás eredményeként a nőivarú méhpetéből dolgozó méh vagy méh-anya is fejlődhet. A takarmányozás hatása a növekedésre. a honosulás. ivari életükben is különböznek egymástól. biotikus és abiotikus tényezők összessége.5. fejlődésre. Domesztikált állataink számára az ember a természetesnél bőségesebb táplálóanyagellátást nyújt. Ezek egyben meghatározzák azt is. a nedvesség. Erre jó példa. illetve az akklimatizáció is. Természetesen valamennyi külső tényező hatást gyakorol az állati szervezetre. illetve sertéstenyésztés lehet a vezető állattenyésztési ágazat. A táplálóanyag-ellátás színvonala befolyásolja mind az állati szervezet differenciálódását. Például. típusok és hasznosítási irányuk szerint különböző igényeket támasztanak a takarmányok minőségével. minőségi változását (fejlődését). a fény és az időjárás játszik jelentősebb szerepet.

viszonylag sok telítetlen zsírsavat tartalmaznak. Az állatok kompenzáló képessége azt jelenti. fejlődési sajátosságokat figyelembe véve állatainkat úgy tápláljuk. A takarmányozás hatása az állati termékek minőségére. amelyeket a maximális növekedési fázisukban korlátoztak a kedvezőtlen tényezők. Helyrehozhatatlan ugyanis azoknak a szöveteknek a lemaradása. A tejzsír jódszáma is nagymértékben függ a takarmány zsírjától. 96 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . hogy biztosítsuk a kellő növekedési. Gazdasági állataink növekedésének törvényszerűségére jellemző a szakaszos fejlődés. Ezzel szemben például nagyobb adagú széna etetése keményíti a tejzsírt és a vajat. A kompenzáló képességnek azonban korlátai vannak. repce. a vágásérettség gyorsabb elérése érdekében alkalmazhatunk intenzívebb takarmányozást.8 A környezeti tényezők hatása az állatok szervezetére ____________________________________________________________________________________ tenyésztési célunkkal összhangban álló harmonikus táplálóanyag-ellátást okszerű takarmányozásnak nevezzük. Bizonyos takarmányok. annak vitamintartalma is teljes mértékben függ a takarmányozástól. hosszabb távú céljainkat is szem előtt tartva. Bizonyos növények vagy rosszul erjedt szilázsok a tej kellemetlen ízét okozzák. pl. Ezen azt értjük. Fontos alapelv. Ha hizlalunk.és D-vitamin tartalom növelhető takarmányozással. hogy a takarmányozás okszerű legyen. például a tojás minősége. hogy az okszerű szűkös takarmányozásból származó – bizonyos mértékű – lemaradásukat később. testarányokat. Ezek nagyobb mennyiségű etetésekor a vaj lágyabb lesz. vagyis a fejlődés különböző szakaszaiban az egyes szervek eltérő gyorsasággal növekednek. nevezetesen a takarmányadag vitamintartalmától. Közismert. a „hajtatott” felnevelés. napraforgómag. hogy a vázolt növekedési. A takarmányozás említett hatásai és a növekedés szóban forgó törvényszerűségei lehetővé teszik gazdasági állataink irányított felnevelését. az elhízás a tenyészállatok felnevelése során kedvezőtlen következményekkel járhat. Különösen az A. hogy a tehenek adagjában a rostdús és az abraktakarmányok aránya. vagyis a takarmányadag nyersrosttartalma a tej zsírtartalmát jelentősen befolyásolja. bőségesebb takarmányozás esetén ki tudják egyenlíteni. az ad libitum etetés. de maximális táplálóanyag-ellátás. továbbá a termékek minőségét kedvezőtlenül befolyásolja és az állatok egészségi állapotát is veszélyezteti. fejlődési ütemet. A takarmányozás a termékek minőségére is hat. Ez azt jelenti. szója. Más termék. hogy növekedésük üteme nem egyenletes egész életükben. mert a túlságosan bő vagy a hiányos táplálás gazdaságtalan.

vagy klimatikus tényezők jelentős elemei az állat ökológiai környezetének. A változatokból következik. kétéltűek. nagykiterjedésű légtér legalsó rétegének jellemző időjárását (melynek legfontosabb elemei a levegő nyomása. 8. Ennek ellenére érdemes ezek befolyását külön-külön is vizsgálat tárgyává tenni.) szokás érteni. az atmoszférán keresztül jut el hozzánk a földi élet energiaforrása. A hőmérséklet A gazdasági állatok többségét kitevő emlősök és madarak testhőmérséklete az állandóan változó külső levegő hőmérsékletétől és a szervezetben végbemenő oxidációs folyamatoktól függetlenül viszonylag állandó (melegvérű vagy homoioterm állatok). vagy többé-kevésbé zárt. poikioterm szervezetek (hüllők. hogy megvannak az élet fennmaradásához szükséges feltételek. összetétele. Makroklíma alatt adott körzet szabadon lévő. a napsugárzás stb. A Földünket körülvevő levegőburoknak köszönhető. mint a hőmérséklet. mint a test belső részéé (maghőmérséklet). különleges. Az állati termék előállítást meghatározott makroklimatikus környezeti feltételek között kell megszervezni. a csapadék. A téli álmot alvó (hibernáló) állatok átmenetet képeznek. A légkör szolgáltatja az élőlények jelentős részének létezéséhez szükséges oxigént. a környező nagyobb létér éghajlatától eltérő klimatikus viszonyokat jelenti. A levegő elektromos állapotának a szervezetre gyakorolt hatásáról is egyre több ismerettel rendelkezünk. hogy a levegő kémiai összetétele és a légkör fizikai állandói. A mikroklíma egy bárhol meglévő. a légnyomás.8. A környezeti tényezők hatása az állatok szervezetére ____________________________________________________________________________________ 8. a sugárzás és az elektromosság biológiai hatása minden élő szervezetre jelentős. páratartalma. szabad. Az éghajlat elemei együttesen. amely lényegesen kiegyensúlyozottabb. A hidegvérű. Klimatikus hatások Az éghajlati. Az élőlények szervezetében döntő szerepet játszó víz körforgalma is a légkör közvetítésével történik.6. halak. hatásmechanizmusuk jobb megértését és megfelelő gyakorlati következtetések levonását. A melegvérű _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 97 . mert ez lehetővé teszi befolyásuk. a napsugárzás.6. Az állatok testfelületének (köpenyhőmérséklet) hőingadozása nagyobb. ízeltlábúak) testhőmérséklete a környezet hőmérsékletével együtt változik. kisebb.1. egymással összefüggésben komplex módon hatnak az állat szervezetére. a nedvesség.

Legtöbb hőt termel a harántcsíkolt izomzat. az emésztési folyamatokból. amely a szervezet lehűlésének a megakadályozását szolgálja. Az állatok szervezete a hőenergia egy részét környezetébe leadja. A hőállandóság (izotermia) a magasabb rendű gerinceseknél fontos fiziológiai és diagnosztikai érték. a nyelv. a különböző mirigyek tevékenységéből. Az állatok szervezete állandóan termel hőt. A vezérlő szerep az idegrendszeré. a közti (intermedier) anyagcseréből származik. A hőtermelésben különböző mértékben minden sejt részt vesz. normális életműködésükhöz a fajra jellemző optimális – csak szűk határok között változó – testhőmérséklet szükséges. A szervezet hőleadása a fizikai törvényeknek megfelelően sugárzással. a száj nyálkahártyája. A hőtermelés a sejtekben végbemenő oxidációs folyamat során (kérődzőknél a bendőben folyó fermentáció kapcsán) keletkezik. kémiai és élettani folyamatok sorozata. izzadással reagál. a ló és a szarvasmarha a verejtékmirigyek fokozottabb működésével. a juh és a kecske kezdetben a légvétel és a szívverés számának növelésével. A párologtatás a felesleges hő leadásának a legjelentősebb módja. az izomzat és a kiválasztó szervrendszer. A környezeti hőmérséklet emelkedésekor a szervezetnek csökkenteni kell a hőtermelést és fokozni a hőleadást.8 oC (ló) és 43 oC (lúd) közötti tartományba esik. Az ingerületek az idegpályán a központi idegrendszerhez továbbítják. de a hőszabályozásban (termoreguláció) fontos feladatot tölt be a kültakaró. amely neuro-hormonális rendszer által irányított fizikai. ami az izommunkából. Meleg hatására a baromfi. amely válasz-reakciója kiváltja a hőszabályozással kapcsolatos folyamatokat. A környezeti tényezők hatása az állatok szervezetére ____________________________________________________________________________________ állatok belső hőmérsékletük túlzott megváltozását nem képesek elviselni. de jelentős az egyéb szövetek hőtermelése is. a sertés. a normális testhőmérséklet biztosításához szükséges hőt pedig megőrzi. de kisebb mértékben az enzimek oxigénmentes folyamatai is hőt szabadítanak fel.8. Az állati test állandóan párologtat vizet. az emésztőcső. a termelődő hő részben energetikai melléktermék. a tüdő. részben olyan hő. ha a fölösleges hőtől megszabadul. áramlással és párologtatással történhet. A szervezet hőállandósága úgy tartható fenn. Ez a folyamat a hőszabályozás. A hőmérséklet változásait a szervezet hőérzékelő idegvégződései (termoreceptorok) fogják fel. A különböző gazdasági állatok végbélben mért átlagos testhőmérséklete 37. vezetéssel. A test felületéről és a légutakból az átlagosnál magasabb hőmérséklet mellett a verejtékmirigyek intenzív tevékenysége révén fokozódik a 98 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan .

mert függ a takarmányozás színvonalától. Az erre vonatkozó irányszámokat a 15. a test hőmérséklete emelkedni kezd és szélsőséges esetben hőguta is bekövetkezhet. A környezeti hőmérséklet csökkenése ellen a szervezet kezdetben hővisszatartással védekezik. Ezen az optimális zónán belül a szervezet belső hőmérséklete a fizikai hőszabályozással fenntartható. így az erek közel kerülnek a felülethez és könnyebb a hőleadás. Ha valamilyen oknál fogva a hőleadás akadályozott. az állat hőtűrő képességétől. A közömbös hőmérsékleti zóna a normális testhőmérséklet körül van. ezek mint hőregulátorok véredényekkel bőségesen ellátottak. a bőr ereinek összehúzódása. A hőszabályozásban kitüntetett szerepe játszik a kültakaró. a testfelület kisebbítése (összegömbölyödött testhelyzet) a hővisszatartás legfontosabb fizikai módozatai. külön energiát nem igényel. a termelés nagyságától. Különleges szerepe van a fülnek és a bőrfüggelékeknek a hőszabályozásban. táblázat tartalmazza. _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan 99 . A szőrzet és a tollazat felborzolása. Ennek mértékét a levegő nedvességtartalma befolyásolja. hogy az atmoszféra levegőjével közvetlenül érintkezzen. Minden állatfaj esetében megállapítható egy termoneutrális. Hideg éghajlat alatt és télen a szőrköntös dúsabb. A komfort zóna minden helyzetre érvényes módon nem adható meg. Ilyenkor fokozódik a tartalék tápanyagok elégetése. működésbe lép a kémiai szabályozó mechanizmus. vagy közömbös hőmérsékleti zóna. míg meleg száraz vidéken teljesen szőrtelen állatok is kialakulhatnak. izomremegés figyelhető meg.8. A meleg éghajlaton élő állatok bőre vékonyabb. az éghajlattól stb. így meleg időben a testfelületet jelentősen megnagyobbítva elősegítik a hőleadást (afrikai elefánt). Kézenfekvő a szőrzet szerepe is a hőszabályozásban. Amennyiben a fizikai hőszabályozás nem elegendő. A szőr és a tollazat által körbezárt levegő kitűnő hőszigetelő és így megvédi a bőrt attól. A zóna alsó és felső határát kritikus hőmérsékletnek hívják. az állatok életkorától. a párologtatás (ransuzpiráció) csökkenése. ami szintén hőtermelő folyamat. A környezeti tényezők hatása az állatok szervezetére ____________________________________________________________________________________ páraleadás.

hogy az adott esetben jelenlévő páramennyiség hány százaléka az uralkodó hőmérsékleten lehetséges maximális értéknek.20 0. mert a hőszabályozás hatékonyságát befolyásolja. A levegő nedvességtartalma A levegő mindig tartalmaz gőz halmazállapotú vizet. A relatív.25 0.6. Abszolút nedvesség az 1 m3 légtérfogatban található vízgőz tömege grammban kifejezve.10-0. vagy maximális páratartalomnak nevezik.30 0.10-0. nagyobb a meghűlés veszélye.30 8. Ha ennél alacsonyabb.15-0.10-0.20 0. A levegő vízpára-befogadó képessége a hőmérséklettől függően változik. Ez az érték 60-70 % között még optimálisnak tekinthető. A szabad levegő rendszerint nem éri el a telítettségi maximumot.15-0.20 0. táblázat: Az optimális termelési zóna klímatényezőinek ajánlott értékei Istálló Tehénistálló Borjú-előnevelő Borjúnevelő Növendék. A magas relatív páratartalom hátrányosan befolyásolja a körzetet.20 0.15-0. így kedvezőtlen a takarmányértékesítésre és a termelésre.10-0.10-0.2.10-0. A száraz hideget a legtöbb 100 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . Magas relatív páratartalom fokozza az állatok hidegérzetét. A relatív nedvesség ismerte az állattenyésztésben azért fontos. A légnedvesség jellemzésére alkalmazott fogalmak közül az állattenyésztésben az abszolút és relatív pára (nedvesség)-tartalom ismerete fontos.20 0. ellenkező esetben nehezített a párologtatás (transzspiráció). A levegő páratartalma és hőmérséklete az állatok közérzetét együttesen befolyásolja.8.20 0.és hízómarha istálló Kocaszállás Sertésfiaztató Malacterem Sertéshizlaló Csibenevelő 1-8 hétig Tojóház Hőmérséklet o C 8-15 17-22 15-20 5-15 12-15 26-32 15-16 16-18 32-16 16-18 Relatív páratartalom % 65-85 60-85 60-85 65-85 60-85 60-70 60-70 60-85 60-70 60-70 A légáramlás sebessége m/sec. A környezeti tényezők hatása az állatok szervezetére ____________________________________________________________________________________ 15. vagy viszonylagos nedvességtartalom azt mutatja. 0.15-0. úgy a szervezet sok vizet veszít. ennek felső határát telítési.15 0. amelyet légnedvességnek neveznek.

Ezen kívül 0. vízgőzt. hogy a belső és külső levegő összetételében ne legyen jelentős különbség. Nyáron az erősebb légmozgás a hőstressz hatását tompítja. A hideg levegő nehezebb és sűrűbb is. A tárgyak (így az állati test) a szél sebességének (m/sec. reakciókészségüket javítja. A légmozgást a levegő különböző sűrűsége váltja ki. Nagy melegben magas relatív páratartalom esetén a párologtatás útján történő hőleadás csökken. és így igyekszik a ritkább és könnyebb levegő helyét elfoglalni. ami különösen erős izommunka esetén veszélyes.6. hélium). A szabadban élő állatokat érő enyhe (0. Ezért trópusokon nem várható jó minőségű gyapjútermelés. neon.03 % CO2 és különböző nemes gázok (argon. kénhidrogént. a szervezetben hőpangás következhet be. 8.6. A nagy páratartalom a felszőrök növekedésének kedvez. A környezeti tényezők hatása az állatok szervezetére ____________________________________________________________________________________ felnőtt állat jól tűri.2-0. A vízszintes irányú légáramlás (szél) a szervezet hőháztartására gyakorol jelentős befolyást. A levegő összetétele Az állatok életének alapvető nélkülözhetetlen feltétele a levegő.09 tf % nitrogént tartalmaz.5 m/sec) szél edzi. A levegő ezen kívül kisebb mennyiségben ammóniát. Az istálló levegője a szabad légtérben található összetételtől rendszerint eltér. _____________________________________________________________________________ 101 Általános állattenyésztéstan . 8. A sűrűségkülönbség a napsugarak eltérő melegítő hatásából adódik. A szabad levegő átlagosan 20 % térfogatszázalék (tf %) oxigént és 78. mikroorganizmusokat és ózont tartalmaz. különböző mennyiségű szilárd anyagokat.4. km/h) négyzetgyökével arányosan hűlnek le.3 m/sec légmozgásnál gyorsabb légáramlás létrejöttét kerülni kell.3. A zárt istállóban elhelyezett állat nem tud védekezni a számára kedvezőtlen légáramlás (huzat) ellen.8. A légmozgás A Föld felszíne feletti mintegy 40-50 km magas levegőtömeg állandó mozgásban van. továbbá metán alkotja a levegő gázkomponenseit. amely két fő komponensből – oxigénből és nitrogénből – álló elegy. A függőleges és vízszintes légmozgások biztosítják a levegőt alkotó gázok viszonylagos állandó arányát. Az állattartó terek szellőztetését úgy kell kialakítani. ezért itt a 0.5-2.

növelik a test hőmérsékletét. A technológiai előírásban megadott légcserét az életfunkciók zavartalansága érdekében biztosítani kell. Az istállóban – még kielégítő szellőztetés esetén is – kevesebb az oxigén. nyugtalanul viselkednek. majd öntudatvesztés és elhullás következhet be. fenntartja a légkör mozgását. romlik az álaltok közérzete. ezért mivel minden bomló alkotóelemmel reakcióba lép. Az infravörös sugarak a bőrbe viszonylag mélyen behatolnak. friss levegőn tartott állatok megfelelő oxigén-ellátottsága biztosított. amelyek sejtroncsoló hatásuk folytán pusztítólag hatnának a szervezetre.6.8. A széndioxid nagyobb fajsúlyánál fogva a padozat közelében halmozódik fel. fokozzák a vérkeringést. vendéganyagok közül az ózon az oxigénből annak ionizációja útján a napfény ibolyántúli sugarainak hatására keletkezik. Az állatokat körülvevő levegő a gázcsere külső közege. amit a szellőztető rendszerek tervezésénél figyelembe kell venni. Ha a CO2 koncentrációja megközelíti az 1 tf %-ot. Miután a CO a vér hemoglobinjával tartós kötést létesít. légszomj alakulhat ki. 102 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . A Földünket körülvevő ózonszféra mintegy védőpajzs. Előfordulása ezért közvetve jelzi a levegő tisztaságát is. Az ultraibolya sugarak a bőr mélyebb rétegeibe nem hatolnak be. Az ózon a levegő oxidáló anyaga. A levegő széndioxid tartalma a rosszul kialakított szellőztetés esetén megnövekedhet. Ha a levegő oxigénmennyisége 16 tf % alá esik. elősegítik a pigmentképződést és a faggyúmirigyek által termelt koleszterint D-vitaminná alakítják. Biztosítja az élő szervezetek működéséhez szükséges energiát. meggátolja az oxigén és széndioxid felvételét és szállítását. A fény A napsugárzás a legfontosabb meteorológiai tényező. A napsugár az ultraibolyától az infravörös tartományig (115-55000 nm) terjed. a légzés nehezítetté válik. 8. A látható fény 360-780 nm-es hullámhossz-tartományba esik. visszatartja a napsugarak 220-280 nm hullámhossz tartományú sugarait.5. A környezeti tényezők hatása az állatok szervezetére ____________________________________________________________________________________ Az ún. A szabadban. Az állattartó épületekben szénmonoxid ritkán fordul elő. változásai idézik elő az időjárás módosulásait és okozzák az éghajlati eltéréseket. így annak lényeges feltétele is. gyorsan elhasználódik.

A bőr festékanyaga (pigment) a sugarak egy részét elnyeli. A technológiai tényezők szerepe Gazdasági állataink az ember által kialakított mesterséges környezetben (biotópokban) termelnek. növeli a takarmányfelvételt. hogy a tojástermelés meghatározott fénytartam mellett a legintenzívebb. volierek. Egyes fajoknál a növekvő.8. A napsugárzásnak káros hatásai is lehetnek. Az állatok ösztönei részben csökkentek. 8. A megvilágítás tartama a különböző állatfajok ivari életére eltérően hat. Az istálló radikális változást jelent az állatok életterében és „életvitelében”. Különösen fontos a fény szerepe a tenyészállatok felnevelésében. Az ember által létrehozott életterek (istállók. megváltoztak a táplálkozási szokásaik. mint az ősszel született és istállóban nevelt társaik. kifutók. A zárt istállóban tartott állatoknál a világítási idő szabályozásával befolyásolni lehet a termelést és a takarmányfelvételt (fényprogramok). A környezeti tényezők hatása az állatok szervezetére ____________________________________________________________________________________ A fény látható tartományát képező középhosszúságú sugarak (360-780 nm) a látóidegen keresztül ingerületet váltanak ki. karámok. méhkaptárok) elrendezésükben. struktúrájukban. kedvezően hat a nemi mirigyek működésére és így a szaporaságra is. az emberhez és a fajtársakhoz való viszonyuk is átalakult. A többékevésbé szabályozott viszonyoknak megfelelően a domesztikáció során az állatok viselkedése is módosult. Megfigyelték. Az istállót köztudottan azért hozták létre.7. amely a hipofízisra áttevődve élénkíti az életműködést. a klimatikus feltételekben. a társas kapcsolatok kialakításának lehetőségében stb. ezért a fehérbőrű állatok a fényre általában sokkal érzékenyebbek. jelentősen eltérnek az állatok eredeti életterétől. Jellegzetességük. A madarak ivari életével kapcsolatban megfigyelték. másoknál a csökkenő fényszakasz vált ki fokozott ivari tevékenységet. fokozza az anyagcserét. a természetellenesen nagy populációsűrűség és az istálló szigorú funkcionális felosztása. hogy a tavasszal született és napfényen nevelt állatok jobban fejlődnek. Az erős napfény bőrgyulladást okozhat. a mesterségesen szűkített élettér. _____________________________________________________________________________ 103 Általános állattenyésztéstan . hogy óvják az állatokat a külső környezet káros makroklimatikus hatásaitól és megfelelő munkahelyet alakítsanak ki az ott dolgozó ember számára. a táplálkozási viszonyokban.

Nem specifikus válaszreakció. amelyek meghatározzák annak életfolyamatait (alkatát. a szaporodásbiológiai folyamatokat. Ez utóbbi Selye (1978) általános stresszállapotnak. 2. a környezet ingereit az érzékszervek és a speciális receptorok érzékelik. elhullásokhoz is vezethetnek. Például a hőmérséklet emelkedése miatt a bőr erei kitágulnak. amelyek az állatok termelését. a viselkedést. Specifikus válaszreakció. amely a környezeti sajátosságokra jellemző hatást fejt ki. és azokat ingerületté alakítják át. amelyek a társak zavarásában. Az ingerület. 104 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . bántalmazásában stb. hogy az eltérő külső feltételekre. Ide soroljuk az állati szervezetet belülről érő hatásokat.). 3. nyilvánulhatnak meg. ami a külső hatás milyenségétől függetlenül mindig azonos módon zajlik le.8. továbbá azt. Helytelen tartásból származó stresszorok. 8. A csoportos tartásból adódó stresszhatások. elkerülhetetlen stresszorok. szokásait stb. A környezeti tényezők hatása az állatok szervezetére ____________________________________________________________________________________ 8. A termeléssel együtt járó. mint bioelektromos kód. pl. az ingerekre miként reagál.8. az ellenálló képességet és a környezethez való alkalmazkodást. vérmérsékletét. a közti agyvelő alapi részén található hipotalamusz egyes neuronjainak közvetítésével eljut az idegrendszer szabályozása alatt álló belső elválasztású mirigyekhez. növekedését stb. E hatások lehetnek: 1. csökkenthetik és különböző megbetegedésekhez. Ezek termékei. a hormonok szabályozzák az anyagcserét. A szervezetre ható belső tényezők A szervezet szöveteinek.9. Gazdasági állataink termelési környezetünkben különféle stresszhatásoknak vannak kitéve. a fejlődést. A szervezetnek külső ingerekre adott válaszreakcióinak két formáját különböztetjük meg: 1. 2. Külső és belső tényezők kapcsolata Az állatot érő külső hatásokat. E tényezők között az idegrendszer mellett a belső elválasztású mirigyek által termelt különböző hormonok játszanak döntő szerepet. szerveinek fizikai és kémiai állapotát belső környezetnek nevezzük. az ezt kiváltó tényezőket pedig stresszoroknak nevezte el. a speciális tartási (ketreces) körülmények.

A két ivar között bizonyos.8. mint a tehéné. _____________________________________________________________________________ 105 Általános állattenyésztéstan . kasztrálás) világszerte széles körben alkalmazzák. másodlagos ivarjellegről. Ugyanakkor haszonállatainknál az ivartalanítás segítségével és alkalmazásával könnyebben elérhetünk bizonyos termelési. amelyeknek hatását az ember szinte ősidők óta igyekezett a gyakorlatban felhasználni. Az ivarjelleg azokat a tulajdonságokat jelenti. A magyar szürke vagy a borzderes bika szőrzetének színe például sötétebb. szín. A nőivarú állatok ivartalanítása (miskárolás. A kan húsán és zsírján például bomló vizeletre emlékeztető „kanszag” érződik. Beszélni szoktunk az ivarszervek különbségében megnyilvánuló elsődleges. A hímek ivartalanítását (herélés. Az ivartalanított állatok növekedésük során az alábbiakban térnek el a nem ivartalanítottaktól: csöves csontjaik hosszabbakká válnak. és ezek azok. Ezt a különbséget ivari dimorfizmusnak hívjuk. ún. mert csak az ezzel rendelkező állatoktól várhatunk el kellő ivari életet és termékenységi. és az egyéb tulajdonságokban mutatkozó. tinó. az egyes szövetek finomságában stb. kappan) között. -fajták esetében kifejezett különbségek vannak. gazdasági célokat. később bekövetkező elzsírosodás jellemző. csecsek száma stb. további növekedésükre nagyobb intenzitás. Kifejezett különbséget kapunk a hím és az ivartalanított állatok (herélt ló. is. mint a nőivarú állatokéra. főleg az élénkebb anyagcseréjű állatfajok. Különösen jellemző ez a ló fajban. az ivarszervek és a másodlagos ivarjelleggel összefüggő tulajdonságok nem fejlődnek ki. ártány. Minden bizonnyal az ivari hormonok eredményezik a legnagyobb különbséget az azonos genotípusú állatok között. A környezeti tényezők hatása az állatok szervezetére ____________________________________________________________________________________ A gyakorlati állattenyésztésben a tenyésztő céljai elérése érdekében a hormonok bizonyos körének hatását befolyásolja. amelyek meghatározzák az állatok ivari hovatartozását. A hímivarú állatok magzati fejlődése általában valamivel hosszabb ideig tart. fiatalabb korban végezzük el. Egyes fajok hímjei speciális szagot árasztanak. ovariotomia) a gyakorlatban kevésbé elterjed. A kifejezett ivarjelleg tenyészállataink esetében kívánatos tulajdonság. pl. ha az ivartalanítást az ivartalanítást az ivarérés előtt. szaporasági eredményeket. manipulálja. Eltérések mutatkoznak a testalakulásban.

106 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . hímszaguk megszűnik. Legelterjedtebb ezek közül az ivarzások hormonkészítményekkel történő befolyásolása. Honosulás. így hazánkban is tiltják. növekedési erélyük kisebb lesz. termelési céljaink érdekében is használhatunk. de alkalmazhatunk hormonokat ivartalanításra vagy ikerellések indukálására is. húsuk finomabb. Humánegészségügyi szempontból azonban az állati termékekben visszamaradó hormonok esetleg károsak lehetnek. hogy a megszokottól eltérő.8. anyagcseréjük renyhébb lesz. takarmányozási körülmények közé kerülnek. Hormonkészítményeket tenyésztési. A környezeti tényezők hatása az állatok szervezetére ____________________________________________________________________________________ - vérmérsékletük nyugodt marad. ezért az ilyen készítmények alkalmazását számos országban. hogy az új környezethez jól alkalmazkodjanak.10. új környezeti viszonyokhoz alkalmazkodnak. zsírral jobban átszőtt. gazdasági szempontból jelentős szaporodási és egyéb tulajdonságait. a velük való bánás egyszerűbb lesz. hogy ilyen hormonkészítmények adagolásával a hozamok (tejtermelés. Például a vemhesség korai megállapításának módszerei általában a vérszérumból. a korábbitól eltérő klimatikus.és haszonállatok eredeti hazájukból idegen. faggyút. tejből történő hormonkimutatáson alapulnak. Ilyen esetekben igen fontos. Akkor honosul jól az állat. Bizonyos hormonok kimutatásával. Az állatoknak azt a képességét. hímszagtól mentes lesz. több zsírt. mert ellenkező esetben nem várhatunk tőlük gazdaságos termelést. Kísérleti eredmények bizonyítják. de ivarszerveik elsorvadnak. honosulásnak vagy akklimatizációnak nevezzük. vizeletből. 8. az ivarzásszinkronizálás. kevesebb húst termelnek. akklimatizáció Az állattenyésztésben gyakran előfordul. omlósabb. vizsgálatával a szervezet különböző állapotaira következtethetünk. Az állattenyésztés gyakorlatában az ivari hormonok mellett a növekedési hormonok (szomatotropinok) használata fordul elő elsősorban. gyarapodás) jelentősen fokozhatók. ha eltérő körülmények közé kerülve is megtartja eredeti jellegét. nyugodtabbá válnak. tartási. hogy a tenyész. Az ivarérés után ivartalanított állatok testaránya már kevésbé változik.

8. A környezeti tényezők hatása az állatok szervezetére ____________________________________________________________________________________

Az akklimatizáció sikere vagy eredménytelensége leginkább az állatok ivari élete alapján ítélhető meg. Honosulási nehézségek esetén a hímek párzási kedve szünetel, az ondó minősége romlik. A nőivarú állatoknál ivarzási rendellenességek, vemhesülési zavarok lépnek fel. Az említetteken kívül légző- és emésztőszervi megbetegedések, étvágytalanság, termeléscsökkenés is jelentkezhet. Az akklimatizáció eredménye egyrészt függ az állatok alkalmazkodási képességétől, másrészt a környezeti feltételektől. Az állattal kapcsolatos tényezők közül legfontosabbak az életkor, a faj és fajta, de jelentős egyedi különbségek is tapasztalhatók. A fiatal állatok könnyebben alkalmazkodnak az új körülményekhez, mint az idősebbek. Az állatok importját, adás-vételét, szállítását és egyéb, jelentősebb környezetváltozással együtt járó mozgatását célszerűbb emiatt a teljes kifejlettség elérése előtt lebonyolítani. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a nőivarú állatok akkor honosulnak a legeredményesebben, ha már elérték teljes kifejlettségük felét, a hímek pedig annak a 2/3-át. Gazdasági állataink közül legkönnyebben a sertés és a baromfi honosul, majd a ló, legnehezebben pedig a kérődzők. A fajták közül azok akklimatizálódnak jobban, amelyek eredeti környezetükben is jelentős igénybevételnek voltak kitéve (arab ló, hegyi tarka marka, stb.). A környezeti tényezőknek a honosulásra gyakorolt hatása is jelentős. Általában elmondható, hogy annál könnyebben honosul az állat, minél szélsőségesebb viszonyok jellemzőek eredeti hazájára. Ilyenkor ugyanis az előéletet jelentő környezet edzettebbé, ellenállóbbá teszi az állatot, mint egy kiegyensúlyozott, szélsőségektől mentes miliő. Ezek szerint p. Nebraska (USA) erősen kontinentális klímájáról Közép-Európába hozott húsmarhák jobban akklimatizálódnak, mint a Nagy-Britannia kiegyenlített, óceáni éghajlatáról importáltak. A honosulás attól is függ, hogy mekkora a régi és az új környezet közötti különbség. Nyilvánvaló, hogy minél kisebb a különbség, annál jobb a honosulás; minél nagyobb a környezet eltérése, annál nehezebb. A hegyvidékről alföldre telepített állatok könnyebben honosulnak, mint az alföldiek a hegyvidéken. Általában a hidegebb klímához az állatok jobban alkalmazkodnak, mint a meleghez.

_____________________________________________________________________________ 107 Általános állattenyésztéstan

8. A környezeti tényezők hatása az állatok szervezetére ____________________________________________________________________________________

Ellenőrző kérdések: 1. Csoportosítsa az állati szervezetre ható környezeti tényezőket! 2. Ismertesse a fizikai környezeti hatásokat! 3. Ismertesse az állati szervezet hőszabályozási mechanizmusát! 4. A fény hogyan befolyásolja az állatok ivari életét? 5. A kasztrálás hogyan befolyásolja a hímek viselkedését és testösszetételét? 6. Ismertesse az akklimatizáció nehézségeit! Beküldendő feladat: Küldjön egy konkrét hasznosítási típusú fajta vagy hibrid tartástechnológiájából a környezeti körülményekre ajánlásokat!

108 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan

9. Gazdasági haszonállatok viselkedése ____________________________________________________________________________________

9. Gazdasági haszonállatok viselkedése
9.1. Az etológiai megfigyelések gazdasági jelentősége
Az utóbbi években az állattenyésztés, főként az állattartás szakirodalmában mind gyakrabban találkozunk egy olyan tudományággal, amely témáját tekintve egészen újnak mondható. Ezt a tudományágat, a szokás, a viselkedés görög nyelvű megjelöléséből, az ethos szóból származtatva, etológiának, illetve viselkedéstannak nevezik. A zoológiában régi hagyományai vannak az etológiának; ehhez viszonyítva a gazdasági állatok viselkedésére, magatartására vonatkozó speciális ismereteink meglehetősen hiányosak. A gazdasági állatok viselkedésével foglalkozó tudomány csak az utóbbi években indult rohamos fejlődésnek. Ebben szerepe van annak, hogy a gazdasági állatok környezetének gyökeres megváltoztatása gyakran kedvezőtlen élettani és viselkedésbeli reakciókat kelt, így a termelésre is hátrányos. Az etológia rohamos fejlődését segítették új vizsgálati módszerek is, amelyek a viselkedés mechanizmusának megismerését nagymértékben könnyítették. A nagyüzemek kialakulása, az állományok koncentrációja, az iparszerű termelési módszerek terjedése olyan viselkedési formák kialakulását, elterjedését eredményezi, amelyek összességükben egyre inkább eltérnek a természetes felépítésű populációk egyedeinek viselkedésétől. A gazdasági haszonállatokat, rendszertani helyük és hasznosításuk figyelembe vételével, már régóta vizsgálja az anatómia, a fiziológia és a genetika, e tudományok nem tudnak azonban megfelelő választ adni az egyed és a csoport viszonyára, ill. az emberi beavatkozás hatására létrejövő megnyilvánulásokra. Az állat viselkedése reagálás, reakció az őt érő hatásokra, ugyanakkor következtetni lehet belőle arra is, miként reagál termelésével a őt érő környezeti hatásokra. A viselkedés tehát az állat külső, ill. belső ingerekre adott reakcióinak összessége. A korszerű termelési formák, rendszerek alkalmazása a tenyésztés, a takarmányozás és a tartás területén, az állatállományok koncentrációja, az iparszerű termelési módszerekre való áttérés természetesen megváltoztatja az állatok tárgyi környezetét, valamint a fajtatársakhoz való kapcsolatok lehetőségét. Az állatok erre megváltozott viselkedésmódokkal reagálnak, alkalmazkodni igyekezvén az új környezethez. Ez az alkalmazkodás azonban – a hozamok csökkenése nélkül – csak meghatározott keretek

_____________________________________________________________________________ 109 Általános állattenyésztéstan

9. Gazdasági haszonállatok viselkedése ____________________________________________________________________________________

között lehet eredményes. Az ipari jellegű termelés új tartási körülményeket eredményez, a kisebb állatcsoportok tartási viszonyait nem lehet egyszerűen szorzással átvinni az ipari jellegű nagyüzem nagy állatcsoportjaira.

9.2. Az alkalmazott etológia
Az alkalmazott etológia ez idő szerint a gazdasági állatok viselkedésének analízise, az egyed vagy populáció és a környezet közötti kölcsönhatásoknak az életmódra gyakorolt befolyásával foglalkozik. Az állatok csak akkor tudják termelési adottságaikat teljes egészében érvényre juttatni, ha fajtaspecifikus igényeik a környezettel összhangban vannak. A szervezet és a környezet kölcsönhatásainak feltárása, az állatok öröklött viselkedési tulajdonságainak a technológiákban való figyelembe vétele, az adaptációs készség fejlesztése, ezek az alkalmazott etológia legfontosabb vizsgálati területei. A szakosított ipari jellegű állattartó telepek bevezetésével az állatokat csaknem olyan mértékű változásnak tesszük ki, szinte átmenet nélkül, mint amit a domesztikáció korai szakasza válthatott ki. Ennek következtében felborult az egyensúlyi helyzet az állat biológiai igényei és a környezet között. Az egyensúlyi helyzet felbomlása abból adódott, hogy az állat igényeit legtöbbször nem vettük figyelembe, ill. az ilyen irányú kiválogatásra nem került sor, kellő ismeretek hiányában eddig erre nem is volt lehetőség. Ma, amikor az ipari jellegű állattartás technológiai fejlődése nem az egyszerűsödés, hanem a mind bonyolultabb technikai eszközök alkalmazására irányul, a műszaki-biológiai egyensúly megteremtése sürgető feladattá válik. Az új technológiai rendszerek kialakítása során fontos az adott állatcsoport viselkedésrepertoárjának ismerete és figyelembe vétele. A gazdasági állatok viselkedéstana tehát nemcsak a belső és a külső tényezők által kiváltott alkalmazkodás, illetve reagálás leírásával foglalkozik, hanem ezeknek a távolabbi kihatásaival is. Az alkalmazott viselkedéstan tehát végső fokon a szexuális magatartásnak a tenyésztésre, a legelési magatartásnak az állatok tréningjére, az anyai viselkedésnek a felnevelési módszerrel, a támadó vagy menekülő magatartásnak a kezelhetőségre, az együtt tartható állományegységre való hatását is vizsgálja. A gazdasági állatok alkalmazott viselkedéstana az állattenyésztés tárgykörébe tartozik. Feladata is ebből következik: az állatok megfigyelése különböző feltételek között, a faj- és fajtatipikus magatartási

110 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan

9. E fejezetben ismertetett viselkedésformák és életfolyamatok az adott fajú gazdasági állatokra a jelenlegi tartási viszonyok. sokszor egyáltalán nincs mód. amelyben annyira hasznosak lennének az állatokkal foglalkozó gyakorlati szakemberek sok-sok megfigyelésen alapuló tapasztalatai.pl. mert az élettani mérésekre (például a vérnyomás. azaz meddig nem megy a termelés rovására. mint a gazdasági állatok viselkedéstanában. a pulzusszám stb. Az állatok közérzetüket viselkedésükkel fejezik ki. Ebből következik. ábra: Az etológia kapcsolatai a tartási rendszer komponenseivel Az ipari jellegű termelési rendszerek szervezésekor. ismeretei. Az állattenyésztésnek aligha van még olyan területe. hogy a legtöbb iparszerű állattartó telepen az állatok biológiai igénye és a technológiai megoldások között nincs meg a kellő egyensúly. mint jelzőrendszer mutatja. meddig nem gátolja az állat vele született viselkedési formáinak kibontakozását. már megszokott körülmények között jellemzők. A jegyzetben elsősorban a viselkedési alapadatokkal foglalkozunk.). a technológiák kialakításakor a szakemberek nem mindig veszik figyelembe. _____________________________________________________________________________ 111 Általános állattenyésztéstan . . ezeket azonban csak akkor használjuk. Ha az állatok teljesítményéből. E viselkedések megfelelő szintű termeléshez kapcsolódnak. hogy környezetük megfelelő-e. a gazdaságos termék-előállításban való felhasználásának segítése. Az életjelenségek viselkedésbeli megnyilvánulásainak megfigyelése azért is fontos.9. hogy a környezeti feltételek megváltoztatása milyen mértékig lehet helyes. okozati összefüggéseiket. ha feltárjuk törvényszerűségeiket. Viselkedésük tehát. így feltételezhető az élettani igények kielégítettsége is. Gazdasági haszonállatok viselkedése ____________________________________________________________________________________ módok megismerése a feltárt törvényszerűségeknek a termelésben. amelyek ugyancsak tájékoztathatnak az állat közérzetéről.

Az állattartásban a különböző technológiai folyamatokkal (például: takarmányozással.) a szervezet és a környezet közötti kölcsönhatások optimális viszonyát kell lehetővé tenni. játék. Az alkalmazott etológiai kutatások. ürítés. párosodási viselkedés. Táplálkozás: a táplálék elfogyasztásával kapcsolatos viselkedés összefügg a stabil belső állapot fenntartásával. Úgy látszik.3. Az állatfajok vagy -fajták a meghatározott élettérhez való alkalmazkodásuk során nemcsak sajátos testalkati bélyegeket alakítottak ki. amelyet az utódoknak továbbadnak. ürülékeltávolítással. amikor már alig tudunk valamit tenni elhárításukra. pihenés. hanem olyan viselkedésrepertoárt is. a gazdasági állatok viselkedésének ismerete tehát végül gazdasági eredményekben mérhető módon valósul meg. súlygyarapodásából következtetnénk közérzetükre. A táplálkozási mechanizmus nem teljesen tisztázott.9. komfortmozgások. ill. társas viselkedés. csoportképzés. klimatizációval. gondoskodási tevékenység. 112 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . A viselkedési formák megnyilvánulásai Minden állatfaj meghatározott életkörülményekhez alkalmazkodott az idők során. fenyegetés. kommunikáció A gazdasági állatok viselkedési alaptípusainak ismerete azért fontos. 9. A viselkedésrepertoárt – lényegében funkcionális szempontból – a következő csoportokba rendszerezhetjük: táplálkozás. menekülés. támadás. már késő. az éhezés időtartamának növekedésével a táplálkozási készség fokozatosan nő. Ezek már csak akkor jelzik a kedvezőtlen változásokat. mert a felsorolt viselkedési mintázatok tartástechnológiai szempontból ugyanennyi funkcionális területet jelentenek. Gazdasági haszonállatok viselkedése ____________________________________________________________________________________ tejhozamából. higiénés rendszabályokkal stb.

ebben az éhezésnek nincs szerepe. az éhség). mint támadás. Kiváltásában belső és külső tényezők játszanak szerepet.9. verekedés közben. az uralkodó fényviszonyok azok a tényezők. konszummatív szakasznak nevezzük. amelyben a táplálkozás befejeződik. ha a fekvőhely puha és nem hideg. a játék tehát aktív tanulási forma. Azt is megállapították. A játékra azért is szükség van. mert a harcot. Ez lehet saját vagy kölcsönös tevékenység. A világos és sötét időszakok hossza. A gazdasági állatok többnyire hasukon és oldalukon fekszenek. Komfortmozgásoknak nevezzük azokat a viselkedési formákat is. A játék: a játékos viselkedés adaptív viselkedési minta. Olyan mozdulatokból áll. amint erre a zárt tartási viszonyok között számos példa van. mozdulatokat alkalmazzák. próbálgatják. amelyek számos más viselkedési formában is jelentkeznek. rendellenes viselkedési formák lépnének fel. mert ez az egyik elősegítője a társulásnak. a menekülést vagy a vadászatot csak utánozzák. _____________________________________________________________________________ 113 Általános állattenyésztéstan . de itt új változatokkal. amelyek az állat kültakarójának tisztogatására vonatkoznak. A külső ingerek szerepe ugyancsak döntő a táplálkozási viselkedésben. Játék közben az állatok ugyanazokat a fogásokat. mert ez simul könnyen a test fekvő felületeihez. Különösen fontos a táplálék ízletessége és mennyisége. A jóllakás folyamat sem tisztázott még. De nem ez az egyetlen feladata. Játék hiányában unatkoznának az állatok. Azt a ciklust. Komfortmozgások: a testápolással kapcsolatos mozgási formák megfelelő közérzet megnyilvánulását fejezi ki. Gazdasági haszonállatok viselkedése ____________________________________________________________________________________ A jóllakás során viszont csökken. A játékos viselkedés elsősorban az emlősökre jellemző. Pihenés: a pihenés mint viselkedési mintázat a nappali és az éjjeli aktivitással áll elsősorban összefüggésben. A puha fekvőhely azért kívánatos. de a játszótárs nem sérül meg. amelyet nem közvetlenül a táplálék által adott inger vált ki (hanem pl. hogy ha a táplálkozással eltöltött időt vesszük figyelembe. A táplálkozási ciklust egy appetitív (kereső) viselkedés vezeti be. A fiatal állatok játék közben saját tapasztalataikból ismerik meg környezetük elemeit. A játékban a különböző viselkedésminták kevésbé függenek a szokásos inger-reakció kapcsolatoktól. amelyek az endogén tényezőkkel kölcsönhatásban alakítják ki a pihenést.

A társas viselkedés kialakulásában jelentős szerepe van az „imprinting” folyamatnak. Ezekről az individuális ismertetőjegyekről ma még igen keveset tudunk. menekülés: azokban az állatközösségekben. hogy az alárendelt félreálljon az útjából. terület. amelyekből kevés van (élelem. míg végül a domináns (a rangsorban elöl álló) egyed jelenléte is elegendő ahhoz. A verekedések száma és hevessége idők folyamán egyre csökken.). Fenyegetés. két egymással ellentétes viselkedésforma jön létre. A társas rangsor kialakulása tehát a támadás elkerülését segíti és a verekedések megakadályozójának fogható fel. amelynek segítségével a fiatal állatok szülőket követő ösztöne vagy a dominálási sorrend felismerése nyilvánul meg. az egyik egyed domináns. területvédés. Az első az egészen fiatalkori társas kapcsolat. amely fenntartja ezt a kapcsolatot. Ha a csoportot párokra bontjuk. A csoport szervezettségét a társas kapcsolatok rendezettsége mutatja. Más meghatározás szerint a társulás sajátosságait a formakülönbség. támadás.9. A csoport dominancia-viszonyai – a társas rangsor – a szociális interakciók (ezek közé tartoznak a verekedések is) sorozatában alakul ki. ez az egyedi ismertetőjegyeken alapul. A csoporttá szerveződés alapján az egyedek egymással szembeni viselkedése szabályozott és előre jelezhető. Gazdasági haszonállatok viselkedése ____________________________________________________________________________________ Társas viselkedés: a társas életmód általában akkor alakul ki. Az egyik a 114 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . ha egy faj egyedei hajlamosak a cselekvések együttes végzésére (élelemkeresés. párosodás stb. hogy a csoporton belül szabályozza azoknak az ökológiai és biológiai tényezőknek az elosztását. A csoportos viselkedés kialakulásának indítékaként bonyolult kommunikációs mechanizmust kell feltételeznünk. amelyekben társas rend alakult ki. míg a másik vele szemben alárendelt. amit az az állatcsoport határoz meg. hogy az állatok egymást felismerjék. A társas rangsorban elfoglalt hely érvényesüléséhez szükséges. Általános vonása. az anyagcserebeli kapcsolat. amelyikhez az állat alkalmazkodik. az információcsere alkotja. A csoportos viselkedés kialakulásában a gazdasági állatoknál két szakaszt különböztetünk meg. kifejező mozdulatokkal tartják fenn csoportbeli helyüket. A dominancia-sorrend (társas rangsor) a társas együttélésben számos feladatot lát el. A második szakasz kialakulásában főleg az ivarérés játszik szerepet. A rangsorban elöl álló egyedek sokszor ún.). párosodás stb.

a másik a behódoló. Az agresszív. A távolságtartó állatok általában oly módon tartják fenn az egyéni távolságot. Az agresszivitás támadó. A támadó viselkedéssel (fenyegetés. _____________________________________________________________________________ 115 Általános állattenyésztéstan . amely a testfelépítéstől. ill. fenyegető. A dominancia megszerzésében. amikor az állat a számára szükséges területet védi fajtársaival vagy más fajok egyedeivel szemben. Ezt az energiamennyiséget az állat legtöbbször a termelésre fordítandó energiakészletéből vonja el. behódoló viselkedés jelei közé tartozik a csökkent mozgás vagy a teljes mozdulatlanság. Sok állatfajnál mesterségesen is ki lehet váltani az ivarzás tüneteit. Ilyenkor az állat elrejti az ellenfél elől azokat a testrészeit. de ún.9. hogy a fiziológiás jelenségek a nemi szerveken kimutathatók. lényegében vele született. ezután elmenekül vagy támad. Az ivarzás tünetei a peteérés ciklusától elválaszthatók. támadó viselkedés fajtársaknál általában megszűnik. küzdelem) az állat elűzi az ingert keltő egyedet vagy állatcsoportot. de jelentős szerepe van az agresszív viselkedésmódoknak. csendes ivarzás esetén például az ivarzás alkalmával fellépő viselkedés nem vagy csak nagyon gyengén mutatkozik. Az agresszív viselkedési formák gyakori fellépése a gazdasági állatok tartásában nemkívánatos. Párosodási viselkedés: minden állatfajnak sajátos ivari viselkedése van. amelyet „személyi távolság” elnevezéssel jelölünk. egyes fajoknál a tekintés iránya is megváltozik (nem a társ felé irányul). távolságtartó (nem érintkező típusú) állatoknál is van egy távolság. ami a termelés csökkenéséhez vezet. hogy bizonyos távolságon belül a domináns állatok megakadályozzák más állatok közeledését (kivéve. fenntartásában fajonként különböző. A párosodási viselkedés az állatoknál jellegzetes. Az ún. Az agresszió legegyszerűbb formája. verekedő viselkedés. A megadó. mert az ezekkel járó aktivitás energiafelhasználással jár. a behódolók vagy alárendeltek pedig elhúzódnak. Gazdasági haszonállatok viselkedése ____________________________________________________________________________________ domináns. amelyeket a fenyegetéskor mutat. A különböző fajokhoz tartozó egyedek találkozásakor az állat csak egy adott távolságig engedi magához közeledni a másikat. félreállnak. annak ellenére. Az azonos fajú vagy csoportbeli. ha kölcsönös testápolásról van szó). ha az egyik állat megadó viselkedést mutat. valamint olyan testtartás. az érzékszervektől és az idegrendszertől függ. amelyben az izmok lazák. az anyagcserétől.

A gazdasági állatoknál az állatok párosodás előtti érintkezése viszonylag rövid ideig tart. Az anya és az ivadék kapcsolata mind a két részről az események meghatározott sorozatához kötődik. Gazdasági haszonállatok viselkedése ____________________________________________________________________________________ Az ivarzási és párzási viselkedés nagy szerepet játszik az állatok szaporodásában. Az ember tevékenysége ennek a viselkedési formának a jelentőségét a gazdasági állatoknál nagymértékben csökkentette. hangok. és így a végbél és a húgyhólyag kiürüljön. Az anyai ösztön megnyilvánulásainak fontos szerepe van. mert nemi ingert jelent az ellenkező nemű egyedeknek. valamint elegendő kölcsönös ingerlést biztosítson mind a hím. amely a megváltozott környezetben is lehetővé teszi az állat életben maradását. Gondoskodási tevékenység: a legtöbb állat viszonylag sokáig gondoskodik kicsinyeiről. hanem a fedező apaállatokét is. a hím közelsége. de okozhatnak ellentétes tüneteket is. Az ürítés formája és az ehhez kapcsolódó bélsárelrejtési vagy megsemmisítési tevékenység állatfajonként változó. Ezek a tényezők képesek megsokszorozni az ivarzás tüneteit.9. Más állatoknál viszont (pl. a mesterséges termékenyítés alkalmazása esetén viszont megmutatja a tenyésztőnek a beavatkozás kellő pillanatát. hogy lehetővé tegye a nőstény számára a fogékonyság jelzését. Ebben az értelemben az adaptáció a környezeti változások hatására jelentkező szervezeti vagy viselkedési változás. Egyes állatfajoknál az ürítés területhez kötött tevékenység. Az előkészítő tevékenység (udvarlás) feladata. Az adaptáció: az állatok környezetük változására állandó és folyamatos viselkedésváltozással reagálnak. A vakon született kicsinyeiket (pl. hogy a gyomor alsó részében és a lágyékon a záróizmok reflexszerűen elernyedjenek. Az ivarzási tünetek hiánya nemcsak a gondozó személyzet munkáját nehezíti meg. szaporodását és termelőképességének kifejtését. 116 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . a környezet. Az ivarzási viselkedés megfelelő kialakulását nagymértékben serkentik a speciális szagok. Ürítés: az ürítésnek a különböző fajoknál számos változata figyelhető meg. szarvasmarha) az újszülöttek nyalogatása az izomfeszültség reflexszerű növekedését váltja ki. amelynek eredményeképpen az újszülött lábra áll és szopni kezd. a nyúl) az anyák azért nyalogatják. mind a nőstény számára a kopulációhoz.

Nem minden alkalmazkodás jár sikerrel. mert az emlősök agykérge fejlettebb. és úgy tűnik. hogy a magasabb rendű állatok adaptációja az öröklött viselkedési minták és a szerzett tapasztalatok kombinációja révén alakuljon ki. Az állat öröklött és tanult tulajdonságaitól függően reagál egy-egy külső ingerre. Több inger együttes vagy egymást követő jelentkezése esetén az egyes ingerek relatív viszonya a döntő az állatok válaszreakciója szempontjából. az alkalmazkodás alapvető biológiai törvényszerűség. Ha a környezeti változás nagyfokú. Minél nagyobb az állat tanulási kapacitása. hogy a madarak intelligenciája nem marad el az emlősökétől. A viselkedést a régebben jelentkezett ingerek és az azokra adott reakciók eredményessége is befolyásolja. A viselkedést tehát nemcsak az öröklődő viselkedési típusok. Így lehetővé válik. Újabban ez a korábbi felfogás módosult. Több viselkedési elem vagy viselkedési elemek egész sorozata jelentkezhet az egyes ingerek hatására. A madaraknál inkább azok az agyrészek differenciálódtak jobban. az ingerre vagy az ingerekre adott reakció a genotípusban kódolt kombinációk sorából kerül kiválasztásra. mint az emlősöknél. annál több reakciómódot tanulhat meg szüleitől. hogy a madaraknál az ún. Az adaptációt nemcsak az örökletes tényezők alakítják. hanem az előző tapasztalatok is. mint a szarvasmarhák vagy a sertések. Gazdasági haszonállatok viselkedése ____________________________________________________________________________________ Az adaptáció. hogy az adaptálódás sikertelen lesz. és az ingerekre adott viselkedési válasz előre jelezhető. Az összehasonlító bonctani vizsgálatok ugyanis azt igazolják. hogy az emlősök intelligensebbek. hogy az ipari jellegű tartáshoz miért alkalmazkodnak a tyúkfélék könnyebben. Ennek következtében a viselkedési mintázatok állandósulnak. A tapasztalatok összegződése csökkenti a viselkedés variabilitását. Az öröklődés megszabja az állat viselkedési lehetőségeit. hogy a szervezet igyekszik úgy reagálni a változásra. az évszakokhoz kötődő vándorlást) irányítják. intelligencia irányítója (barázdált struatum) erősebben fejlett. mint a madarak. csoporttársaitól vagy saját tapasztalatai alapján. hanem a felhalmozódó tapasztalatok is befolyásolják. _____________________________________________________________________________ 117 Általános állattenyésztéstan . amely azt jelenti. amelyek az ösztönös viselkedést (pl. hogy az fennmaradására kedvező legyen. Ennek alapján magyarázható tehát az is. lehet.9. Korábban azt tartották.

a kortizon nevű hormon jelzi ezt az agyalapi mirigynek. Deevey igen érzékletes hasonlattal világítja meg a stressz biokémiai alapjait. ami normális tevékenységüket gátolja. A nagyon erős stresszhatás esetében következik be a kimerülés állapota. majd a szervezet kimerül és anyagcserezavarok vagy különféle baktériumok által kiváltott betegségben az állat elpusztul.4. Az agyalapi mirigy ACTH (adrenokortikotrop) hormont bocsát ki a mellékvesekéreg működésének serkentésére. az ellenanyag-termelés fokozódik. hogy életfolyamatai természetes mederben menjenek végbe. A Selye által kidolgozott stresszelmélet szerint a szervezetet terhelő inger hatására a reakciók egész láncolata megy végbe. amikor a szervezet kimerítette adaptációs képességét. Ha a stresszhatás erős és hosszabb ideig tart – a sikeres ellenállás szakasza . Vizsgálatai szerint a stressz a hormonok működésében idéz elő zavart. Minden állatnak szüksége van egy bizonyos térre ahhoz. A fokozott működésre késztetett mellékvesekéreg cukorigénye egyre növekszik. A megszokott ingerektől eltérő hatások is érhetik a szervezetet. Ekkor ellenálló képessége csökken. alkalmazkodási hormonok.. A zsúfoltság hatása az állatok viselkedésére Ha egy adott területen bizonyos szint fölé nő az állatok száma. stresszornak. akkor az egyedsűrűség további növekedése következtében jelentkezik és fokozódik a stresszhatás. A vércukorszint zuhanásszerű csökkenésére végül az agy súlyosan károsodik. amelyek a szervezetben különleges állapotot. Ebben az alkalmazkodásban neurohormonális tevékenysége segíti. akkor a mellékvesekéreg megnagyobbodik. Ha a stressz továbbra is fennáll.9. Gazdasági haszonállatok viselkedése ____________________________________________________________________________________ 9. amelyek ellen védekeznie kell. s amely lehetővé teszi szaporodásukat és 118 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan .4. Ez a vércukorszint rovására megy végbe. és még nagyobb mennyiségben ürülnek a vérbe az ún. terhelést idéznek elő. nő a szervezet ellenálló képessége. magát a szervezetben kialakult helyzetet stressznek nevezzük. 9.1. A hormonműködés zavarára mellékvesekéreg és a máj gyulladásba jön. A stressz és a viselkedés A szervezet a környezetből rendszeresen érkező ingerekhez adaptálódik. Azokat a környezeti ingereket. A készültségi reakciók szakaszában a szervezet mozgósítja a tartalék energiáját.

A túlfokozott mellékvese-működés következtében valószínűleg csökken az állatok stressztűrő képessége. amennyi a csoportos ingerek szabályozásához szükséges. mint amennyit testtömege révén elfoglal. a rangsorban hátul állók egyre kisebb területre szorulnak össze. Gazdasági haszonállatok viselkedése ____________________________________________________________________________________ termelésüket. s így az ismételt ingereknek a szervezet nem tud ellenállni. hanem ehhez még annyit. A nőstények méh-. A rangsorban elöl állók a zsúfoltság hatására agresszívabbak lesznek. Azt a minimális területet. A rendellenes viselkedést mutató állatok veséje. és a rendelkezésre álló terület nagyobb részét ők foglalják el. ill. amely enyhébb esetben termeléscsökkenést. Ha a stresszhatás növekszik. amely elhulláshoz vezethet. amit angol szóval szink-viselkedésnek nevezünk) a mellékvesék huzamos ideig tartó túlzott aktivitása következtében. mint a rangsorban hátul álló társaik. _____________________________________________________________________________ 119 Általános állattenyésztéstan . Ez utóbbi függ attól. petefészekrendellenességeket mutatnak. súlyosabb esetben pusztulást okoz. mert ha nő az agresszivitás. Az egyed tehát a csoportos tartásban nemcsak annyi helyet igényel. Jelenlegi ismereteink szerint a rangsorban magasabb helyet elfoglaló egyedek a csoporton belül nemcsak kisebb stresszhatásnak vannak kitéve. mája. amelyben az állatok már minimális stresszhatást mutatnak. kritikus térnek nevezzük. hogy távolságtartó vagy érintkező típusú fajokról van szó. Ha ez a minimális tér nem áll rendelkezésre. ennek következtében pusztulnak el. A stresszhez való adaptálás tehát csak az állomány. „válsághelyzet” következik be. ahhoz az egyedsűrűséghez viszonyítva. hanem ellenállóbbak is a stresszel szemben. majd bekövetkezik a tömeges elhullás. míg a másik rész áldozatául esik a stressznek. mellékveséje nemcsak megnagyobbodik. a mellékvese működése is fokozódik. A zsúfoltság hatására fellépő stressz elleni védekezés következtében a szervezet energiát használ fel. amely az állatnak szükséges. és az itt jelentkező stresszhatások túlterhelik ezeknek az állatoknak a mellékveséit. A viselkedési eltorzulások (szink-viselkedés) egyes vizsgálatok szerint akkor lépnek fel. ha az állománysűrűség kétszeresére nő.9. Rendellenes viselkedés mutatkozik (kiborulás. Ha az eltávolodásnak korlátai vannak. a csoport egy részénél következik be. A stresszhatás növekedése következtében a szervezetben olyan endokrin reakció indul meg. igyekszik a kedvezőtlen ingereket kivédeni. függ az ingerek intenzitásától és nem utolsósorban a csoport szervezettségétől. hanem kóros elváltozást is mutat. növekszik az állatok közötti távolság is.

hogy egy meghatározott fajú. ábra: A stresszhatás és az adaptáció az ipari jellegű tartásban 9.5. A gyakorlati életben az állatok viselkedésére vonatkozóan nemcsak általános jellegű megfigyelésekre van szükség. Gazdasági haszonállatok viselkedése ____________________________________________________________________________________ 10. hogy a jelenségeket ne csak leírással jellemezze. Az életfolyamatok mennyiségi változása igen fontos a termelési folyamatok optimalizálásával kapcsolatban. Itt a viselkedést 120 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . Ezt követheti a viselkedés mechanizmusának kísérletes vizsgálata. életkorú stb.9. másrészt azért. amely tartalmazza a viselkedésrepertoár elemeit. fajtájú. A viselkedéstani (etológiai) megfigyelések külső (morfológiai) megjelenési formákhoz kapcsolódnak. ivarú. A gazdasági állatok viselkedésének vizsgálatában is első lépés az ún. hanem mennyiségi értékekkel. állatcsoport átlagát jellemző mutatószámok összehasonlíthatók legyenek eltérő környezetben. számszerű értékeken alapuló adatokra is. Ez egyrészt azért szükséges. különböző technológiai körülmények között tapasztalható jelenségekkel. A gazdasági állatok viselkedésének megismerése Az állatok viselkedése megismerésének legfontosabb módszere a megfigyelés. amelyeket élettani és környezeti hatások vizsgálata egészíthet ki. etogram (akciókatalógus) megszerkesztése. hanem méréseken. számadatokkal is regisztrálni lehessen.

Milyen viselkedésrepertoár elemeket vizsgál az alkalmazott etológia? 2. Az ilyen analízis tisztázza a viselkedés ingermenetének (input) és az erre válaszként jelentkező viselkedésnek (output) mennyiség és minőségi viszonyait.9. Gazdasági haszonállatok viselkedése ____________________________________________________________________________________ meghatározó ingerekre adott válaszreakciók mérése kibernetikai módszerekkel történik. Ismertesse a stresszállapot szakaszait! 4. amelynek segítségével a viselkedés mechanizmusa megérthető. Ellenőrző kérdések: 1. A vizsgált adatok matematikai kiértékelésével azután fel lehet állítani azt a működési vázlatot. Ismertesse az etológiai megfigyelés módszertanát! Beküldendő feladat: Végezzen el egy háziállaton legalább egy 2 órás viselkedési megfigyelést. Mit jelent a szociális rangsor fogalma? 3. A vizsgált paramétereket etogramon rögzítse! _____________________________________________________________________________ 121 Általános állattenyésztéstan .

10. Tenyésztési eljárások Az állattenyésztési (nemesítési) tevékenység alapvető célja a gazdasági állatpopulációk genetikai struktúrájának kívánatos irányban történő megváltoztatása. ábra: A populációk genetikai egyensúlyának megváltoztatására ható tényezők 122 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . frekvenciával fordulnak elő (morfológiai bélyegek. A véletlenszerű párosodás esetén az állomány genetikai egyensúlyban van. Minden populáció jellemző. Ennek a génkészletnek a keretében egyes faktorok (gének) bizonyos gyakorisággal. amikor minden egyed egyenlő eséllyel képes egymással párosodni. A tenyésztési (párosítási) eljárások rendszerezésének kiindulópontja a véletlenszerű párosodás (pánmixis). termelési tulajdonságokat befolyásoló gének). génrezervátumok fenntartása (őshonos fajták megőrzése génmegóvási céllal). Ilyen genetikai egyensúlyban lévő populáció a természetben ritkán fordul elő. a korszerű állattenyésztésben voltaképpen nincs is és nem is cél ennek létrehozása. 11. Tenyésztési eljárások ____________________________________________________________________________________ 10. tehát genotípusgyakorisága (génszerkezete) nem változik. A populáció genetikai egyensúlyára különböző tényezők eltérő mértékben hatnak. a kedvező genotípusok gyakoriságának növelése. meghatározott géngarnitúrával rendelkezik. Bizonyos kivételt képez az ún. Rendszerint azonban ezekben a populációkban (a beltenyésztettség elkerülésére) is folyik tenyésztőmunka.

neokombinációkat hoznak létre. a különböző egyedek párosítása viszont az egyedek heterozigozitását növelik. Tenyésztési eljárások ____________________________________________________________________________________ A tenyésztési eljárások különböző irányban és mértékben változtatják meg a populációk szerkezetét a tenyészcéltól és az alkalmazott tenyésztési eljárástól függően. Gyakorlatilag rokontenyésztést akkor folytatunk. csak a már meglévők kombinációjával hoznak létre új. hogy a tenyésztési eljárások új géneket nem állítanak elő. ha egymással közös őstől. ősi sorral bezárólag) egyedeket párosítunk. hogy milyen állattenyésztési rendszertani (taxonómiai) egységbe tartoznak a szülők.közvetett haszonállat előállító keresztezés Fajtahibrid előállítás 10.10. illetve különbözősége. vagy ősöktől (általában a VI. A tenyésztési eljárások felosztásának hagyományos (konvencionális) rendszere a fajtát tekintette alapvető kiindulási egységnek. A felosztás alapjául az szolgált. Fontos ismételten leszögezni. amikor a párosított szülők különböző fajtákhoz tartoznak: Fajtatiszta tenyésztés Rokontenyésztés Vonal. A tenyésztési eljárások rendszerezésének elve a párosítandó egyedek fenotípusos és genotípusos hasonlósága. amikor az egymással párosítandó egyedeket ugyanabból az elismert fajtákból válogatják ki. A hasonló egyedek párosítása az ivadékok homozigozitását.és családtenyésztés Vérfrissítés Keresztezés Cseppvér és nemesítő keresztezés Fajtaátalakító keresztezés Új fajtát előállító keresztezés Haszonállat előállító keresztezés .1. és keresztezést.közvetlen és . Ezek szerint megkülönböztetnek fajtatiszta tenyésztést. _____________________________________________________________________________ 123 Általános állattenyésztéstan . A rokontenyésztés Az állomány átlagos rokonságánál közelebbi rokonságban lévő – vagyis származásilag azonos géneket tartalmazó – egyedek párosítását rokontenyésztésnek tekintjük. fenotípusban is kifejezésre jutó változatokat.

10. ún. közeli. ősi sorban (franciául remove) található. mérsékelt III-IV. ősi sorban lelhető fel. A különböző fajok eltérően reagálnak a rokontenyésztésre. meghatározott tulajdonságok és az őket kialakító gének rögzítése. heterózishatás kiváltására alkalmas rokontenyésztett vonalak előállítása. és ezzel összefüggésben a rokontenyésztési leromlásuk fokozódhat. szülő-utód. prepotens tenyészállatok genotípusának a populációban való koncentrálása. küllemét. 124 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . A rokontenyésztés káros következményeinek kiküszöbölésére a következő rendszabályokat célszerű alkalmazni: rokontenyésztést kiváló genetikai képességű letális és szubletális faktoroktól mentes állományban végeznek. ősi sorban lévő közös ős esetén. A rokontenyésztés fenotípusos hatása a tenyésztői gyakorlatban közismert. Minél közelebbi rokonságban vannak a szülők. távoli. édestestvér párosítás. A párosítandó egyedek rokonsági foka jelentősen befolyásolja az ivadékok rokontenyésztettségét. nagyfokú konszolidáltság kialakítása. annál nagyobb a génjeik hasonlósága és ezért növekszik az ivadékaik homozigozitása. mert tapasztalataik szerint károsan befolyásolja az állatok növekedését és fejlődését. meghatározott célok érdekében alkalmazzák a módszert. vagy depressziónak nevezik. A nagyobb szaporaságú és rövid generáció intervallumú fajok érzékenyebbek a rokontenyésztésre. Intenzitás szerint megkülönböztetnek: szoros vagy vérfertőzéses rokontenyésztést. életképességét. Tenyésztési eljárások ____________________________________________________________________________________ A rokontenyésztés gyakorlati célja – a változatokból eredően – a következő: a populáció homozigozitási fokának növelése és a heterozigótaság csökkentése. szaporaságát. amikor a közös ős az V-VI. A kitenyésztettebb és kiegyenlítettebb fajták ugyanazon a fajon belül érzékenyebben reagálnak a rokontenyésztésre. alkalmazkodó képességét és termelését. A jelenségeket rokontenyésztéses leromlásnak. A legfontosabb háziállat fajok rokontenyésztésre való érzékenységi sorrendje a következő: baromfi – sertés – juh – ló – szarvasmarha. nagy örökítő képességű. A tenyésztők csak kivételesen. a kedvezőtlen recesszív gének kiküszöbölése az állományból. amikor a közös ős a II-III.

csak kitűnő konstitúcióval rendelkező egyedeket szabad rokontenyésztésbe vonni. A tenyészvonalnak tehát bizonyos értékmérő tulajdonságokban kiemelkedő állatok rokoncsoportja tekinthető.3. hogy az így létrejött rokonsági csoport más egyedekkel is rokonságba kerülne. Akkor alkalmazzuk. Tenyésztési eljárások ____________________________________________________________________________________ - csak kiváló genetikai tulajdonsággal rendelkező apaállatra. Ezzel szemben az ún. ha egy-egy fajtában illetve állományban a rokontenyésztéses leromlás jeleit észleljük olyan esetben. A vérfrissítés Tulajdonképpen a fajtatiszta tenyésztés egyik formája. A vonaltenyésztés célja a vonalalapító értékes génjeinek minél nagyobb arányban történő akkumulálása. 10. 10. A vonaltenyésztés azt jelenti. hogy az előre körvonalazott cél érdekében egy kiváló képességű apaállattal (vonalalapító) kialakított állományt vele minél közelebbi rokonságba hozunk anélkül. a rokontenyésztésre használt hímeket és nőstényeket (ha lehetséges) eltérő viszonyok között kell felnevelni. A vonaltenyésztés A vonaltenyésztés a rokontenyésztésnek egy enyhébb változata. genealógiai (származási) vonalak automatikusan képződnek egy-egy kiváló apaállat rendszeres használata és favorizálása révén. váltakozva kell rokon és nem rokon tenyésztést folytatni. a rokontenyésztésbe vont állományt a káros recesszív génekre előzetesen vizsgálni kell. _____________________________________________________________________________ 125 Általános állattenyésztéstan . szigorú szelekcióval egybekötve végezzünk rokontenyésztést. a rokontenyésztett állományt optimális tartási és takarmányozási viszonyok között tartsuk.2. a rokontenyésztésbe vont állomány felnevelése edző legyen. amikor tudatos rokontenyésztést nem kívántunk folytatni. a rokontenyésztést csak a szükséges mértékben és meghatározott ideig végezzük. amelyeket meghatározott tulajdonságra szelektálnak (vonal specializáció). illetve megőrzése a vonal tagjainak genotípusában. meghatározott célok érdekében.10.

A nemesítő keresztezés sikeréhez elengedhetetlenül szükséges. 126 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . szigorú szelekciót folytathassunk. Ha a javító fajtával csak egyszer keresztezik a javítandó fajtát. amelyek a tenyészcélnak egyébként megfelelnek és ezekkel állítunk elő egy generációt. A nemesítő (cseppvér) keresztezés Alkalmazása akkor indokolt. vagy a fajtacsoport keretei között keresünk olyan apaállatokat. 10. hogy fenotípusosan érzékelhető formában nem jelenik meg. mígnem olyan mértékűre csökken. A jól sikerült vérfrissítés a fenti okok bekövetkeztével megismételhető.4. A javítandó fajta bizonyos génarányának fenntartása érdekében a keresztezést időnként megismétlik. Ilyen esetben a fajtát sem lecserélni. 10. akkor cseppvér keresztezésről van szó. hanem az átalakítása a cél. Tenyésztési eljárások ____________________________________________________________________________________ Ilyenkor ha lehet a fajtán belül. de egy-két értékmérő tulajdonsága javításra szorul. Ezt követően az állományt önmagában tenyésztjük tovább. Ilyenkor a javító fajta gén aránya – ami az F1 nemzedékben 50 %-os – generációról-generációra feleződik. ha a tenyésztett fajta tulajdonságainak túlnyomó hányada a tenyészcélban megfogalmazott igényeket kielégíti ugyan. A nemesítő keresztezéssel ellentétben a fajtaátalakító keresztezésnek nem a meglévő fajta megőrzése. A nemesítő keresztezéssel a nemesíteni kívánt populáció jellegét és értékes tulajdonságait megőrizzük és a javításra szoruló tulajdonságait egyszeri keresztezéssel korrigáljuk úgy. hogy az optimálisnak talált génarányt folyamatosan fenntartsuk a nemesített populációban és következetes.10. hogy egyéb tulajdonságaiban ne változzon. sem gyökeresen átalakítani nem célravezető. de a javító fajta génaránya a következő generációkban sem tűnik el. Fajtaátalakító keresztezés A populáció gyors átalakítására alkalmas módszer a javító fajta tömeges importja nélkül.5.

Tenyésztési eljárások ____________________________________________________________________________________ A kiinduló fajta génaránya nemzedékenként nő.10. keresztezett nemzedéktől állandó: A = 75 % B = 25 % 13. ábra: Cseppvérkeresztezés Az A és B fajta génaránya a 2. B nemesítő fajta génaránya nemzedékenként feleződik. ábra: Nemesítő keresztezés _____________________________________________________________________________ 127 Általános állattenyésztéstan . 12.

amelyek több 128 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . Ezért kialakulhat olyan helyzet. hogy szükség lehet új fajták nemesítésére. elegendő a javító fajta hímjeit importálni. így a keresztezéssel létrehozott nagyobb termelőképességű állomány igényeit 56 nemzedék alatt fokozatosan ki lehet elégíteni. Új fajtát előállító keresztezés Az eddig bemutatott keresztezési módszerek közös vonása. 10. 14. hogy a javító fajta apaállatait tartósan használják a javítandó fajta átkeresztezésére a kívánatos típus kialakításáig. ábra: Fajtaátalakító keresztezés A módszer lényege. a fajtaátalakítás mértékének ütemében javíthatók a termelés környezeti feltételei. A változó és egyre növekvő igényeknek azonban a rendelkezésre álló fajták nem tesznek eleget. A módszer előnyei: nem kell drága fajtacserét végezni. A javító fajta kiválasztására a számításba jöhető fajtakör bevonásával esetleg előkísérleteket végeznek. Tenyésztési eljárások ____________________________________________________________________________________ A kiinduló fajta génaránya nemzedékenként feleződik B átalakító fajta génaránya nemzedékenként nő. a nagyarányú tenyészállat import miatt nincs akklimatizációs zavar. hogy a végeredmény valamelyik keresztezési partnerrel közel azonos állomány létrehozása.10.6. a kiinduló fajta helyi viszonyokhoz való jobb alkalmazkodó képessége (rögszilárdsága) kihasználható.

azaz hogy a tenyésztési programban milyen sorrendben követik egymást a kiválasztott fajták és a keresztezett nemzedékek. Újabban a több fajta keresztezésével előállított változatot szintetikus fajtának is szokás nevezni. az orosz ügető (arab x dán x holland x mecklenburgi x angol telivér). szíriai lovak x angol helyi állomány x hidegvérű). a kiinduló fajták körének felmérése és kiválasztása. A munka előfeltétele olyan genetikai program kidolgozása. Terjedőben van a szintetikus fajták előállításának ún. két vagy több fajta – esetleg faj – genotípusainak egyesítése vagy kombinálása útján. az elképzeléseknek megfelelő egyedek gyors elszaporítása. illetve továbbfejlesztik. A kultúrfajták túlnyomó többsége keresztezés útján keletkezett. az aktuális tenyésztési _____________________________________________________________________________ 129 Általános állattenyésztéstan . hanem a pillanatnyi igényeknek megfelelően vonják be a fajtákat. nyitott változata. továbbá az új fajta várható átlagos termelését a tenyészcélban megjelölt értékmérő tulajdonságokban. perzsa. Tenyésztési eljárások ____________________________________________________________________________________ fontos tulajdonságban kiemelkedőek vagy egyesítik magukban néhány fajta kiváló tulajdonságait. a létrehozni kívánt típus képességeinek kibontakoztatásához szükséges környezeti feltételek megteremtése. az új fajtát előállító keresztezés célja új változat (populáció) előállítása. a nemesítés lépéseit. • • rendszeres és szigorú szelekció. A keresztezéssel előállított új fajta tulajdonságait ezután fajtatiszta tenyésztéssel megtartják. a keresztezésbe vonandó fajtákat. A keresztezéssel létrehozott megnövelt genetikai változatosság erre jó lehetőséget nyújt. a megfelelő keresztezési konstrukciók meghatározása. Ennek lényege. Az új fajta előállításának főbb mozzanatai tehát: • • • • a kitenyészteni kívánt fajta (típus) főbb termelési paraméterein4ek körvonalazása. hogy a keresztezésbe nem valamely eleve meghatározott terv szerint.10. török. Amint azt a neve is mutatja. Ezen a helyen csak néhány világhírű fajtára hivatkozunk: az angol telivér fajta (arab. amely tartalmazza az elérendő tenyészcélt. a shorthorn marhafajta (teeswater x holderness x yorkshire x durham) vagy a magyar tyúkfajták (helyi parlagi fajták x orpington x plymouth x rhode island x leghorn x new hamspshire).

A heterózisjelenség esetenként csak a növekedés és fejlődés bizonyos szakaszában észlelhető. az embrionális elhalás arányában.10. minden esetben a világon rendelkezésre álló legmegfelelőbb génkészlet bevonásával. amely a keresztezett ivadékok jobb alkalmazkodóképességében. Az egyedi heterózis a keresztezett egyed fenotípusos teljesítményben mutatkozó fölénye a tisztavérű egyedekkel szemben. A heterózis számos formában jelentkezhet. • adaptív heterózist. tömeggyarapodásában. Az anyai heterózis elsősorban az anyai tulajdonságokban mutatható ki. jobb fejlődésében és végeredményben azok nagyobb termelőképességében realizálódik. ha a keresztezett ivadékok jobb szaporasággal rendelkeznek. mint szüleik. A keresztezett anyák fölényét jelzi pl. életképességében. 10. betegségekkel szembeni ellenálló képességében nyilvánul meg. a választási testtömegben.7. a születéskori alomnépességben. a fogamzóképességben stb. ez a tranzitheterózis. Tenyésztési eljárások ____________________________________________________________________________________ feladatok szem előtt tartásával. A heterózisnak elsősorban a különböző keresztezési módszerekben való kihasználhatósága szempontjából több alaptípusát különítjük el. mérhető többlet. továbbá a teljesítményben jelentős mértékben eltérő anyai és apai állományok keresztezésekor számíthatunk. esetleg a jobbik szülő teljesítményét is. az ovulációs rátában. A heterózishatás kihasználására irányuló tenyésztési eljárások Heterózis alatt azt a jelenséget értik. amely az utódok nagyobb tömegében. Az apai heterózis a keresztezett apák utódainak termelésében mutatkozik meg. Az érintett értékmérő tulajdonságok szerint megkülönböztetünk: • reproduktív heterózist. nyomán integrált heterózisnak nevezik. A típusheterózisra az egymástól morfológiailag és élettanilag. amikor a keresztezett F1 nemzedék fenotípusos átlagteljesítménye valamilyen tulajdonságban meghaladja a szülők átlageredményét. • szomatikus heterózist. Ha azonos környezetben az F1 generáció átlagos termelése elmarad a szülők átlagától. Az F1 130 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . akkor negatív heterózisról beszélünk. A klasszikus heterózis és a típusheterózis összegződését pedig Horn A.

10. hogy a keresztezett nemzedékek az árutermelést és a tenyésztést egyaránt szolgálják. hogy ezek is a heterózishatás kiváltását célozzák. erre alkalmas nőivarú egyedek tenyésztésben maradnak. A továbbtenyésztéshez nem szükséges nőivarú egyedeket. miután e módszerek közös vonása. Tenyésztési eljárások ____________________________________________________________________________________ nemzedékben jelentkező fenotípusos fölény pénzbeni kifejezésére szolgál az ún. hogy itt minden keresztezett nemzedék nőivarú egyedeit is tenyésztésbe vonják.7. hogy két eltérő fajtába (vonalba) tartozó egyedeket párosítanak olyan utódok előállítására. Egyszerű heterózistenyésztési módszerek 10.7. Közvetett haszonállat előállító keresztezés Váltogató (vagy criss-cross) keresztezés Két fajta (A és B) folyamatos váltogató keresztezésével végzik.7.1. A hibrid-előállításban ennek maximális kihasználása a cél.7. A haszonállat és a tenyészállat csoport csak részben különül el. amelyet közvetlenül árutermelésre hasznosítanak. továbbá az összes hímivarú állatot minden nemzedékből haszonállatként értékesítik. Közvetlen haszonállat előállító keresztezés Az ide sorolt eljárások fő jellegzetessége. _____________________________________________________________________________ 131 Általános állattenyésztéstan . profitheterózis.2.3. A keresztezés során az A és B állomány apaállatait váltakozva használják. 10.1. A közvetlen haszonállat előállító keresztezés lényege. A közvetett haszonállat előállító keresztezés Tulajdonképpen a folytatható haszonállat előállító keresztezések tartoznak ebbe a csoportba. Az előzőekben ismertetett két fajtás közvetlen haszonállat előállító keresztezéstől (és annak visszakeresztezéses változatától) lényegesen különbözik abban.1.10.1. 10. miután a keresztezésből származó.1.

10. Tenyésztési eljárások ____________________________________________________________________________________

15. ábra: A váltogató keresztezés Rotációs keresztezés Ez az eljárás abban különbözik a váltogató keresztezéstől, hogy három vagy négy fajtával (vonallal) végzik. A keresztezésbe vont fajták (vonalak) meghatározott sorrend szerint ismétlődnek a keresztezés folyamán. Három fajtás rotációs keresztezés esetén például az A és B fajta keresztezéséből származó F1 nemzedék legjobb nőivarú egyedeit a harmadik C fajta hímjeivel termékenyítik. A fajták azonos sorrendben ismétlődnek a rotációban.

16. ábra: A rotációs keresztezés

132 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan

10. Tenyésztési eljárások ____________________________________________________________________________________

10.7.2. Kombinációs képességre alapozott tenyésztési eljárások 10.7.2.1. Vonalkeresztezések
A vonalkeresztezések célja, hogy az egymástól jelentősen különböző, saját körükön belül viszonylag homogén részpopulációk optimális kombinálásával kitűnő fenotípusú hibrid végterméket állítsunk elő, amely nagyobb gazdasági hasznot hoz, mint az előállításra fordított összes költség. A vonalkeresztezések körében tárgyaljuk: • • • • a rokontenyésztett vonalak keresztezését (hibrid program), a rekurrens szelekció módszerét és a reciprok rekurrens szelekciót, topcross tenyésztési eljárást.

Bármilyen módszerrel is állítják elő a vonalak (vérvonal, tenyészvonal, rokontenyésztett vonalak), ezek felhasználása az esetek többségében a heterózis kiváltására irányul. Ezt a munkát szigorú tenyésztési terv alapján, speciális tenyésztői központok végzik, a hozzájuk kapcsolódó szaporító- és végtermék-előállító üzemek bevonásával, ún. hibridprogram keretében. Rokontenyésztett vonalak keresztezése (hibridprogram) A hibridprogram célja a heterózishatás optimális kihasználása. A heterózis optimális kiváltásának feltétele a vonalak fenntartása, javítása és folyamatos keresztezése. Ebben a rendszerben a haszonállatok mindig keresztezettek, így különböző fokban heterozigóták. A keresztezésre használt vonalaknak megfelelően szaporának kell lennie, mert ellenkező esetben nem lennének képesek önmagukat újratermelni (reprodukálni), és a keresztezéshez elegendő anyaállatot szolgáltatni. Ez az oka elsősorban, hogy a hibridpogramot főként a szapora fajok (baromfi, nyúl és sertés) esetében alkalmazzák. A hibridprogram a tenyésztőmunka következő elemeit tartalmazza: • • • a vonalak kialakítása és fenntartása, a vonalak teljesítményeinek vizsgálata és szelekciója, a vonalak meghatározott terv szerinti keresztezése (17. ábra).

A vonalak kialakításának módszereivel már korábban megismerkedtünk. A keresztezési programban felhasználandó vonalak tesztelése is munkaigényes és költséges eljárás, ezért a vonalak számát célszerű a rendelkezésre álló

_____________________________________________________________________________ 133 Általános állattenyésztéstan

10. Tenyésztési eljárások ____________________________________________________________________________________

vizsgálókapacitásnak megfelelően behatárolni. Ezt legcélszerűbben úgy érhetjük el, ha a vonalakat előzetesen szelektáljuk és csak a legjobbakat teszteljük. A tesztvizsgálat arra irányul, hogy meghatározzuk, melyik vonalkombinációból származó ivadékok mutatják a legnagyobb heterózist, azaz mely vonalaknak a legjobb a kombinálódó-képessége.

17. ábra: A hibridporgram 1. vonalak előállítása, 2. a vonalak tesztelése és szelekciója, 3. a kiválasztott vonalak keresztezése (háromvonalas hibrid) Rekurrens szelekció Az eddig tárgyalt módszerek célja a kombinációs tesztben legjobbnak mutatkozó vonalkeresztezések meghatározása és ezek elterjesztése a széles körű árutermelésben. A következő két eljárás arra irányul, hogy a heterózishatást folyamatosan a legmagasabb szintre növeljék, a keresztezési partner-állományok genetikai szerkezetének állandó progresszív megváltoztatásával. Ez úgy érhető el, hogyha mindig azokat a szülőket választják ki továbbtenyésztésre, amelyek ivadékai a legjobbnak bizonyultak. Az állományt tehát a kombinálódó-képességük alapján fejlesztik folyamatosan tovább, ezért az ily módon szelektált állományok kombinálódó-képessége generációról generációra javul. Ez a tenyésztési program tehát nem statikus, hanem folyamatos genetikai fejlődést tesz lehetővé. A tenyésztési program a keresztezéseken kívül magában foglalja az ivadékvizsgálatra alapozott szelekciót is. Az ivadékvizsgálat beiktatása növeli ugyan a generációintervallumot, ezt azonban ellensúlyozza a nagyobb heterózisból származó előny.

134 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan

10. Tenyésztési eljárások ____________________________________________________________________________________

A

rekurrens

szelekciót

úgy

végzik,

hogy

két

vonal

között

rendszeres

tesztpárosításokat hajtanak végre, és a kombinálódó-képességük alapján választják ki a legmegfelelőbbeket (18. ábra).

18. ábra: A rekurrens szelekció vázlata 1. vonalkeresztezés, 2. ivadékvizsgálat, 3. „A” vonal szelekciója, 4. ivadékvizsgálat, 5. „A” vonal további szelekciója Az egyik vonal (szubpopuláció) rendszerint rokontenyésztett, ún. standard állománnyal rendelkezik, a másik a javítandó, rendszerint nem rokontenyésztett. A párosítások során legjobb eredményt (legkiválóbb ivadékot) adó egyedeket jelölik ki a javítandó (szelekció alatt álló) populáció következő generációjának szülőiül. A standard populációban nem folyik hasonló szelekció. Az eljárást folyamatosan ismétlik mindaddig, amíg a kombinációs képességben rejlő tartalékokat ki nem merítik, illetve amíg az eljárás gazdaságosnak bizonyul. A tenyésztési program lépései tehát: a keresztezés, az ivadékvizsgálat, a szelekció és a javított nemzedék létrehozása. Az eljárást elsősorban a baromfifajok nemesítésében használják.

_____________________________________________________________________________ 135 Általános állattenyésztéstan

reciprok keresztezés. 3. A szelekció tehát mindkét állományban. 19. az értékes géneket tartalmazó és a másik állomány egyedeivel jól kombinálódó állatok tenyésztésére irányul. 2. a legkedvezőbb kombinálódóképességet biztosító anya. további szelekció mindkét vonalban A gyakorlati kivitelezés során az A állomány nőivarú egyedeit a B állomány hímjeivel. szelekció mindkét vonalban. hogy az additív és a nem additív génhatásokat is kihasználja. ábra). ivadékvizsgálat. 5. Az így végzett reciprok keresztezésből származó ivadékok termelése 136 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . 4. A módszer abban tér el az előbbitől.10. ivadékvizsgálat. Tenyésztési eljárások ____________________________________________________________________________________ Reciprok rekurrens szelekció Magyar neve: kölcsönös tenyészkiválasztás a kombinálódó-képességre. és mivel reciprok párosítást is alkalmaznak (A vonal ♀ x B vonal ♂. A módszer előnye. Mindkét vonalból a legjobb változásokat. a B állomány nőivarú tagjait pedig az A állományba tartozó hímekkel termékenyítik. hogy itt mindkét (rendszerint nem rokontenyésztett) populációban folyamatos szelekciót végeznek a tesztkeresztezések eredménye alapján. tehát mindkét ivarra kiterjed a szelekció (19. és A vonal ♂ x B vonal ♀). ábra: A reciprok rekurrens szelekció 1.és apaállatokat tenyésztik tovább.

Tenyésztési eljárások ____________________________________________________________________________________ alapján mindkét szülőállományban azokat az anyákat és apákat választják ki. A topcross alkalmazásának elvi vázlatát a 20. a szelekciót és a javított nemzedék létrehozását addig ismétlik. javított nemzedékek. A keresztezett nemzedéket haszonállatként értékesítik.10. Minden ilyen csoportot más-más vonalba tartozó apával fedeztetnek. amíg nem érik el a maximális heterózist. Az így kiválasztott apák és anyák újabb párosításából születnek meg az ún. Az apai vonalak (rendszerint rokontenyésztéssel) a vizsgált nőivarú állományból vagy más állományból. amelyek genetikailag jobban kiegészítik egymást. az ivadékvizsgálatot. ha előnyös kombinálódóképességű. A reciprok keresztezést. ábra szemlélteti. A kiválasztás véletlenszerű. amelyektől a legjobb ivadékok születtek. amelynek teljesítményét szelekcióval előzetesen a lehető legmagasabb szintre emelték és ezért a további szelekciótól már jelentős változás nem várható (viszont a nem additív génhatások indukálásával még tovább javítható). Topcross Topcrosst (csúcskeresztezést) akkor folytatnak. így minden csoport jól reprezentálja az egész állományt. kisebb nőivarú csoportokat jelölnek ki a vonal(ak) vizsgálata céljára. Az eljárás alkalmas nőivarú állománnyal legjobban kombinálódó apai (hím) vonal(ak) kiválasztására is. beltenyésztett „hím” vonalat nem rokontenyésztett nőivarú populációval („nővonal”) párosítanak heterózishatás kiváltása céljából. és mindkét állományból csak a továbbtenyésztésre alkalmas egyedeket (amelyek a legjobb utódokat produkálták) tartják meg. _____________________________________________________________________________ 137 Általános állattenyésztéstan . hogy a nőivarú állományból (nem beltenyésztett. Az apai („hím”) vonalakat a tesztkeresztezésből származó ivadékok alapján minősítik. mint az előző nemzedékek (komplementer hatás). tehát megbízható minta. A módszer lényege. ún. esetleg eltérő fajtából alakítható ki. outbred populáció). A topcross alkalmazásával a heterózishatás folyamatosan fenntartható a vonalak előzetesen meghatározott folyamatos cseréjével.

E keresztezés jellegzetessége. Sikeres és hasznos hibridet állítottak elő a házi kacsa és a brazíliai eredetű pézsmaréce keresztezésével. ábra: a topcross alkalmazásának elvi vázlata 10. A fajhibrid előállítás A fajhibrid előállítás eltérő fajokhoz tartozó állatok keresztezése. Tenyésztési eljárások ____________________________________________________________________________________ 20. A legrégebben ismert fajhibrid a ló és a szamár keresztezéséből származó öszvér. Dél-Afrikában. Ellenőrző kérdések: 1. Ismertesse a rokontenyésztés célját. Sorolja fel egy-egy példával a keresztezési eljárásokat! 138 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . a lónál jobb az ellenálló képessége és lényegesen tartósabb a használhatósága. de új fajtákat is állítottak e módszerrel elő.10. A fajhibridek előállításának a célja a haszonállatok nyerése. Mexikóban és Brazíliában egyaránt alkalmazott hibridizációs eljárás a zebu keresztezése a szarvasmarha különböző fajtáival. Csoportosítsa a tenyésztési eljárásokat! 3. szubtrópusi és sztyeppés tájakon Indiában. módozatait! 4. Milyen tényezők befolyásolják a populációk genetikai egyensúlyát? 2. Kitűnő a takarmányértékesítő képessége. Főleg trópusi. hatását.8. hogy legtöbbször az előállított haszonállat terméketlen.

10. Tenyésztési eljárások ____________________________________________________________________________________ Beküldendő feladat: Elektronikus adatbázis segítségével írja össze a sertés és tyúk fajban a hazai nemesítésű fajtákat és hibrideket! _____________________________________________________________________________ 139 Általános állattenyésztéstan .

alkalmazott fontosabb biotechnikai eljárások következők: 140 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . mint a szaporítás és a növekedés.1. Biotechnika és biotechnológiai módszerek az állattenyésztésben ____________________________________________________________________________________ 11. hogy az így időben és térben Az szabályozhatóvá állattenyésztésben váló élettani folyamatok irányításával vagy a manipulálásával növelje a termelés biztonságát és hatékonyságát. Az életfolyamatok szabályozásával foglalkozó alkalmazott tudományág a biotechnika.11. hogy az állattenyésztő az állatitermék-előállítás alapját képező legfontosabb életfolyamatokat. peptid-. 11. hogy milyen szerveződési szint jelenti a biotechnológia határait. és a termelést a környezeti feltételek szempontjából optimális időszakra tervezze. amelyek lehetővé teszik. Nincs egyértelmű. A bioreguláció egyes részfolyamatainak felderítése és a szerves kémiai szintézis (inc. Különösen az iparszerű termelési technológiának fontos feltétele a termelési ciklus tervszerű irányítása. Biotechnikai módszeren azokat az eljárásokat értjük. Legtöbb szerző ezért a biotechnikai és biotechnológiai eljárásokat együttesen tárgyalja. hogy világszerte fokozódik az érdeklődés az élőlények szabályozó mechanizmusába való beavatkozásokkal kapcsolatos módszerek iránt. Biotechnika és biotechnológiai módszerek az állattenyésztésben A biotechnika és a biotechnológia napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő inter(multi-) diszciplináris. A továbbiakban hasonló módon járunk el mi is. hogy nem alakult ki egységes definíció sem arra vonatkozóan. több tudományterületet felölelő kutatási területe. DNS-szintézis) fejlődése lehetővé teszi. A biotechnika definíciója Az életfolyamatok szabályozásával kapcsolatos ismereteink az utóbbi évtizedben tovább gyarapodtak. hogy milyen módszerek és alkalmazási területek tartoznak a biotechnika és biotechnológia fogalomkörébe. a véletlen hatások kiküszöbölése. tudományosan elfogadott megegyezés (konvenció) arra vonatkozóan sem. Ezzel magyarázható. a számára kedvező irányban befolyásolja. E diszciplínák határai még egybemosódnak. és nem tekinthetők véglegesen kialakultnak. hogy a ember a biológiai szabályozás valamelyik szintjén beavatkozzék a termelés szempontjából meghatározó életfolyamatokba azzal a céllal. Ezzel magyarázható.

kan sertések ivarspecifikus illatanyag-termelésének megszüntetése. A mezőgazdasági alkalmazott biotechnológia olyan komplex kutatási. mesterséges ikresítés (indukált poli. szervezeten kívüli. amely a következő évtizedekben kulcsfontosságú növelője lehet az élelmiszer-termelésnek. a takarmányértékesítés fokozása mikrobiológiai és enzimatikus úton. az ellés utáni peuerpérium irányítása. vagy in vitro megtermékenyítés.2. _____________________________________________________________________________ 141 Általános állattenyésztéstan . Vannak. illetve magasabbrendű. a laktáció mesterséges kiváltása és irányítása. A biotechnológia fogalma Általános megközelítésben biotechnológián az életfolyamatok felhasználására alapozott gyártási (termelési) eljárást értik. Alkalmazott mezőgazdasági biotechnológiának olyan tudományos-technológiai eljárás tekinthető. amely a sejtek és magasabbrendű szervezetek örökítőanyagát a termelés érdemében az egyedfejlődés erre alkalmas szakaszában a termelés szempontjából kívánatos irányban változtatja meg. a vemhesség és az embrió ivarának korai diagnosztizálása. az ivararány befolyásolása (ivari determináció). fejlesztési és agrárpolitikai stratégiai módszer. a növekedés irányítása hormon hatású és hormonanalóg anyagokkal. az ellés (partus) szinkronizálása.és szuperovuláció). majd a sejteket vagy azok szubcelluláris elemeit. akik a biotechnológiát azonosítják a génsebészettel. Biotechnika és biotechnológiai módszerek az állattenyésztésben ____________________________________________________________________________________ Az ivari folyamatok irányítására kidolgozott eljárások: • • • • • • • • • • • mesterséges beondózás (inszemináció). transzgénikus szervezeteket különböző termelési technológiák keretében alkalmazza. a tüszőfakadás (ovuláció) szinkronizálása. az ivarzás irányítása (szinkronizáció). A termelés növelésére irányuló módszerek: • • • • 11. az ivarzás tartós gátlása (hormonális kasztráció). más megfogalmazás szerint a biotechnológia az élő szervezetek ipari célokra való hasznosítását jelenti.11. zigótaátültetés (transzplantáció).

3. Hátrányai: • • jól képzett munkaerőt és költséges technikai felszerelést igényel. A módszer tulajdonképpen a pároztatási módok egyike (21. ellenőrizhető a spermaminőség. a szigorúbb szelekciót a hímivarban. ábra). 21. Az összeállításban a biotechnika és biotechnológiai eljárásokat az állattenyésztésre gyakorolt hatásuk szempontjából tárgyaljuk. de rendszerint drágább tenyészérték-becslési módszerek alkalmazását (ivadék-vizsgálat. pusztán az ondó nemi szervekbe juttatásánál alkalmaznak művi eljárást. A mesterséges termékenyítés (beondózás) Az elnevezés nem fedi teljesen az eljárás lényegét. • egységes minőségű és tulajdonságú árutermelő állomány előállítását teszi lehetővé. ábra: A mesterséges beondózás rektovaginális módszere A módszer előnyei: • • kevesebb apaállatra van szükség. kariotípusvizsgálat). 142 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . 11. mivel a termékenyülés természetesen megy végbe. • csökken a természetes pároztatáshoz képest a fertőzés veszélye. ami lehetővé teszi a nagyobb szelekciós nyomást.11. továbbá a pontosabb. fokozottan előtérbe kerül az emberi tényező mint hibaforrás. Biotechnika és biotechnológiai módszerek az állattenyésztésben ____________________________________________________________________________________ A továbbiakban tárgyalandó eljárásokban gyakran keverednek a biotechnika és biotechnológia elemei.

Állattenyésztési jelentősége: • • tértől és időtől függetlenül végezhető a termékenyítés. de használatos egyre szélesebb körű más fajokban is (ló. Biotechnika és biotechnológiai módszerek az állattenyésztésben ____________________________________________________________________________________ • a kevesebb apaállat használata miatt növekszik a genetikai változékonyság beszűkülésének veszélye (rokontenyésztés).). ezért a származásellenőrzés módszereit alkalmazni kell. • a „génimport” olcsóbbá válik. juhnál.4. • A módszer ma már rutineljárásnak tekinthető szarvasmarhánál. juh). nyúlnál és baromfinál. nagy genetikai értékű állatoktól.és hústermelésre specializált állomány létszámát és a végtermék ivararányát rugalmasan lehetne változtatni a termék-előállítás igényeinek megfelelően. 11. másrészt a tej. A spermavétel és a mesterséges termékenyítés előfeltétele más biotechnológiai eljárásoknak (az ivararány befolyásolása. ami egyben lehetővé teszi a „génáramlás” nemzetközivé válását. illetve az ivarspecifikus sperma előállítása jelenti. A nőivart meghatározó X kromoszómát hordozó ondósejtek (gynospermiumok) szétválasztása a hímivart meghatározó Y kromoszómát hordozó (andro-) spermiumoktól jelentős mértékben javítaná a szelekció esélyeit és gyorsítaná a hasznosítási típusok specializációját. _____________________________________________________________________________ 143 Általános állattenyésztéstan . és így a spermatárolás tulajdonképpen korlátlan időre megoldhatóvá vált (génbank létrehozása).5. 11. az in vitro megtermékenyítés stb. Ivarspecifikus vagy ivarra orientált sperma előállítása A biotechnikai eljárás egyik legígéretesebb területét az ivar determinálása. azok importja nélkül nyerhetünk értékes utódokat. téves adminisztráció esetén a származás bizonytalanná válhat. Az ondó szexálása a szarvasmarha esetében egyes számítások szerint a jelenlegihez képest négyszeresére növelné a nőivarban elérhető genetikai előrehaladás ütemét. A sperma mélyhűtése Megfelelő védőanyagok alkalmazásával és a mélyhűtési technológia pontos kidolgozásával néhány állatfajban sikerült kiküszöbölni a képződő jégkristályok és a fagyasztáskor koncentrálódó más anyagok káros hatását. Az eljárás a szarvasmarha esetében tekinthető a legkidolgozottabbnak.11.

és androspermiumok eltérő fajsúlyából kiindulva. a sperma ülepítésével és centrifugálásával remélték a szétválasztást megoldani. Igen szellemesnek látszik az a Köcsky-Perjés és Mészáros által alkalmazott módszer. hogy ha az Y kromoszómát hordozó androspermiumok kisebbek és könnyebbek. Élénkebb mozgásuk tartalék energiájuk gyorsabb elhasználódásával jár. valamint az ivarzás kezdetén 15 mg izomba adott (i.11. ezért az androspermiumok túlélése.vagy hipotóniás oldattal. A szedimentációs (ülepítéses) módszer nagy állatlétszám mellett 10-15 %-os eltolódást biztosít az egyik ivar irányába. Ha viszont az ovuláció bekövetkezésekor a spermiumok már hosszabb ideje a petevezetőben tartózkodnak. Az első kísérletekben a gyno. Mintegy 40-50 éve kezdődtek azok a próbálkozások. Biotechnika és biotechnológiai módszerek az állattenyésztésben ____________________________________________________________________________________ Érthető tehát. akkor a tovább élő. amely jelentősen csökkenti a spermiumok fertilitását. Ebből adódik. hogy ha az ovuláció előbb következik be. Módszerük abból indul ki. mint az inszeminálás. mivel az ülepített adag egy része megsemmisül. de alkalmazása jelentősen növelné a sperma árát. mint az elektroforézis. hiper. 1500 szarvasmarhán végzett vizsgálatuk alapján a termékenyítés időpontjának megválasztásával 12-19 %-os 144 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . hogy az inszeminálás időpontját az ivarzás kezdetéhez. erőteljesebb termékenyítőképességű gynospermiumoknak van nagyobb esélyük a termékenyítésre.és androspermiumok eltérő mozgását (motilitását) és az X kromoszómát hordozó spermiumok jobb túlélését igyekszik felhasználni oly módon. az ülepítéses módszerhez képest nem hoztak több sikert. növekszik annak esélye. hogy az ivarspecifikus sperma előállításának kutatása (az átmeneti kudarcokat követő lanyhulás ellenére is) újra az érdeklődés homlokterébe került.) olajos progeszteroninjekcióval befolyásolt ovuláció idejéhez állították be. a sperma kezelése hormonokkal. immunológiai stb. hogy még a legkíméletesebb centrifugálás is olyan mértékű károsodással jár. következésképpen termékenyítőképessége rövidebb időtartamra korlátozódik és fordítva. enzimekkel stb. elveken nyugvó eljárások. nagyobb motilitásuk révén gyorsabban haladnak a petesejt irányába. a pH-érték hatására lúgos vagy savi irányban. Hamarosan kiderült. amely a gyno.m. Az egyéb fizikokémiai. amelyek az irányított ivarú utódok nyerését (az Y kromoszóma kisebb volta miatt) a kétféle spermium között feltételezett eltérésre alapozták. hogy a petevezetőben várakozó petesejtet a korábban odaérkező androspermium termékenyíti meg.

11. Biotechnika és biotechnológiai módszerek az állattenyésztésben ____________________________________________________________________________________

ivararány-eltolódás volt elérhető. A módszer gyakorlati körülmények közötti kivitelezése nagy szervezettséget kíván, és az eljárás jelentős többletmunka-igénye miatt nem látszik széles körben elterjeszthetőnek. A spermaminták vizsgálati módszereinek további tökéletesítését jelentheti az az eljárás, amelyet a lézertechnika és az elektronika fejlődése tett lehetővé. Az eljárás fluoreszcenciás festés alkalmazásával lehetővé teszi, hogy eltérő nukleinsav- vagy fehérjetartalmuk alapján detektálni és másodpercenként néhány száztól néhány ezerig terjedő sebességgel különválasztani lehessen a sejteket. Az immunológiai megoldás lehetőségére az a felismerés adott módot, hogy egérben felfedeztek egy antigént, amelyet az androspermiumokban lévő Y kromoszóma befolyásol. Az ellenanyagot megfelelő immunizálási eljárással előállítva és azt a spermiumhoz keverve sikerült a hímivart meghatározó spermiumok egy részét elpusztítani az ún. H-Y antiszérum segítségével. Az eddig kidolgozott módszerek még nem teszik lehetővé az eljárás széles körű, rutinszerű alkalmazását. A külföldön végzett kísérletek megismétlése hazai körülmények között kevés sikerrel járt. Az ivararány befolyásolása óriási jelentőségű lenne az állattenyésztésben, mert: • lehetővé tenné a nőivar nagyobb számú előállítását termelési célra azokban a tulajdonságokban, amely az ivarhoz kötött (pl. tejtermelés) a legjobban termelő egyedekből, • a hímivar nagyobb arányú előállítását pl. hústermelés céljára (baromfi-, húshibridek, húsmarha, hússertés stb.), • a legjobb egyedek ún. szuperpárosításával biztosan előállítható lenne a csúcstermelést örökítő apaállat (nagyobb szelekciós nyomás, kevesebb bikanevelő tehén). Ez az eljárás nem sorolható a biotechnológia fogalomkörébe, mivel nem a sejtek örökítő anyagát változtatja meg, pusztán a sejtek kiválasztásával igyekszik elérni, hogy az ivararány megváltozzék.

_____________________________________________________________________________ 145 Általános állattenyésztéstan

11. Biotechnika és biotechnológiai módszerek az állattenyésztésben ____________________________________________________________________________________

11.6. Az ivarzás szinkronizálása
A szaporodásbiológiai folyamatok irányítása, iparszerű méretekben való időzítése tekinthető a legjobban kidolgozott és gyakorlati viszonyok között is alkalmazható biotechnikai módszernek. Az eljárás feltételeit az utóbbi két évtizedben az endokrinológiai szabályozás egyes részleteinek felderítése és a szintetikus, valamint félszintetikus hormonhatású analógok ipari méretekben való előállítása teremtette meg. Az ivarzás szinkronizálására irányuló módszerek többfélék. Befolyásolható az ivarzás (és az ezzel kapcsolatos teljes reprodukciós folyamat) természetes úton, pl. az ivari ciklus azonos stádiumában levő állatok kiválogatásával, vagy a szervezet tápanyag-ellátottsági szintjének javításával (flushing). A természetes eljárások az első pillantásra praktikusnak tűnnek, tömeges méretben esetlegességük miatt nem alkalmazhatók, és populáció méretekben a reprodukciós ciklus idejét megnyújthatják. Több sikert ígér a hormonális beavatkozás valamelyik módszere. Az ivari ciklus irányítását a - hipotalamusz, - hipofízis (agyalapi mirigy), - ovárium (petefészek) rendszer által termelt neurogonadotrop és szexuálhormonok végzik. A hipotalamuszhipofizis-petefészek rendszer olyan „kibernetikai automataként” fogható fel, amelyben az egyes szabályozóegységek meghatározott alá- és fölérendeltséget (hierarchiát) alkotva vezérlik az ivari ciklust serkentés-gátlás és visszacsatolás útján. A ciklus irányítása a következő (leegyszerűsített) modell szerint valósul meg: a nemi érés kapcsán a petefészekben nagy számban jelenlévő petesejtek, az ún. elsődleges tüszők, feltehetően önállóan, autochton módon fejlődésnek indulva, másod-, illetve harmadlagos tüszővé (Graaf-tüsző) alakulnak át. Ezt a folyamatot az agyalapi mirigy follikulusstimuláló (FSH) hormonja is serkenti. Az érett, de ovulációra még nem kész, harmadlagos tüszők tokjának belső rétegében (theca interna) egyre több ösztrogén képződik, ami jelentősen megemeli a vérszérum ösztrogénhormon-titerét. Az ösztrogénszint tetőzésével jelentkeznek az állaton az ivarzás első pszichikai és szomatikus tünetei.

146 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan

11. Biotechnika és biotechnológiai módszerek az állattenyésztésben ____________________________________________________________________________________

A szérum ösztrogénszintjének tetőzése a hipotalamusz kissejtes magvaiban mint beérkező serkentő jelzés megindítja a két szervet összekötő érhálózat útján a hipofízisre irányuló hatású (hipofizeotrop) ürített (releasing) hormon áramlását. Ez az idegsejtek által termelt neurohormon egy 10 aminosav-molekulából álló egyszerű fehérje (dekapeptid) hatására több luteinizáló (sárgatestérlelő, LH) hormon és kevesebb FSH oldódik el és özönök ki a mirigyhipofízisből. Az LH, a hipofízis másik, az ivarszervekre ható (gonadotrop) hormonjának hatására következik be a tüszőfakadás (ovuláció), és a felrepedt tüsző helyén megkezdődik a sárgatest (corpus luteum) képződése. A sárgatest képződése a szervezet megfelelő β-karotin-ellátottsága esetén zavartalan. Az ösztrogének az agyalapi mirigyre közvetlenül is hatva fokozzák az LH kiözönlését. A visszajelző mechanizmust, ami a petefészek és a hipotalamusz-hipofízis rendszer között fennáll, feed-back-nek nevezik. Ez biztosítja az ivarzási folyamat zavartalanságát. Mivel az ösztrogének kétszeresen (a hipotalamuszban és a hipofízisben egyaránt) fokozzák az LH kiözönlését, kétszeres pozitív feed-back-nek szokás nevezni. Ugyanez érvényes, de fordított előjellel a felrepedt tüsző helyén kialakuló sárgatest által termelt progeszteronra, mivel ez a hormon a sárgatest fennmaradásának ideje alatt csökkenti a köztiagy üríttető hormonja és az agyalapi mirigy follikulusérést stimuláló hormon termelődését, illetve üríttetését. Ez az ovariális irányítási szint az első beavatkozási lehetőség az ivarzás szinkronizálására, amikor is progeszteronhatású szteroidok (gyűjtőnéven gesztagén mimetikumok) bevitelével gátolható a hipotalamusz-hipofízis rendszer működése (a vemhesség ideje alatti endokrinológiai szituáció szimulálása). A hipofízisben továbbfolyó gonadotrop hormonok időközben felhalmozódnak, és amikor a progeszteron adagolását megszüntetjük, azok a blokád alól felszabadulva, egyszerre nagy mennyiségben ürülnek ki (rebound effektus) a hipofízisből, és az ivarzás frappáns tünetek mellett rövidesen (két-három napon belül) bekövetkezik. A szinkronizálás másik lehetőségét a prosztaglandinok alkalmazása jelenti. A prosztaglandinok a leggyakrabban előforduló szöveti eredetű (ivari) hormonok, amelyek a szekretáló méh endometriumában szabadulnak fel fiziológiai, mechanikai és patológiás ingerek hatására. Feltételezik, hogy a nem vemhesült, üresen maradt állat méhében nagyobb mennyiségben keletkezik a prosztaglandin F2α változata, ami a méh vénáiból a

_____________________________________________________________________________ 147 Általános állattenyésztéstan

11. Biotechnika és biotechnológiai módszerek az állattenyésztésben ____________________________________________________________________________________

petefészek artériás vérébe diffundálva, érösszehúzó hatása révén, csökkenti a sárgatest vérellátását, és így végül is a ciklus, illetve a perzisztáló sárgatest degenerációjához (luteolízis) vezet. A szinkronizálás során a szervezetbe juttatott prosztaglandin a ciklus 5-15. napja közötti időszakban gyors luteolitikus hatást kifejtve, hirtelen megszünteti a progeszterontermelést, és 72 óra elteltével ivarzást vált ki, amit 24 óra múlva ovuláció követ. A kérődzők ivarzásának szinkronizálására használt gesztagén anyagok bevihetők szájon át, injekcióval, a hatóanyag bőrbe dörzsölésével és a hüvelybe helyezett tampon vagy spirál segítségével. A szarvasmarha esetében – mivel az ösztrális ciklus hosszabb, mind a juhoké – a kezelést 10-15 napig kell folytatni. A szájon át való adagoláskor egyrészt a pontos dózisok betartása okoz nehézséget, másrészt a hatóanyag hosszú ideig tartózkodik a bendőben, így a sebound effektus kiváltása nem biztosított. Sorozatinjekció segítségével való bevitele idő- és munkaigényes, így a gyakorlat számára nem javasolható. A bőrbe dörzsölés is hasonló nehézséggel jár, azzal kiegészülve, hogy a gátló hatás hirtelen megszüntetése csak hormon oldószerrel (DMSO = dimetil-szulfoxid) valósítható meg.

11.7. Az embrióátültetés
Embrióátültetésről akkor beszélünk, ha a vemhes nőstény szervezetéből még megtapadás (implantánció) előtt az embriót eltávolítjuk, majd megfelelő elbírálás és érlelés (inkubálás) után egy az ivarzás azonos fázisában lévő fogadó állat (recipiens) méhébe ültetik át. Sikeres megtapadás esetén az így vemhesült állat neveli és hordja ki a befogadott utódot (22. ábra). Az első sikeres embrióátültetést 1890-ban Hepe hajtotta végre, aki két, négysejtes állapotban lévő embriót transzplantált egyik nyúlfajtából a másikba. Az első juh- és kecskeembrió-átültetést 1934-ben, a szarvasmarha- és sertésembriók első sikeres átültetését 1954-ben végezték. A lóembrió átültetésére 1974-ig kellett várni.

148 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan

Biotechnika és biotechnológiai módszerek az állattenyésztésben ____________________________________________________________________________________ 22. Ezt felismerve a hazai kutatók is időben elkezdték a módszer alkalmazását. A sertésben egyelőre nem sikerült megoldani sem a sperma. Később kifejlesztették a ló. Először 1972-ben sikerült az embriómélyhűtést végrehajtani (szarvasmarha). Az átültetéshez szükséges embriók nyerhetők műtéttel (véres) és speciális gumikatéter segítségével való kimosás útján (vértelen eljárás). ábra: A vértelen (nem sebészi) embriógyűjtés sémája A kiváló tenyészállatok gyors elszaporításában az embrióátültetés forradalmi változást jelent. Az első sikeres hazai embrióátültetést az Állattenyésztési Kutató Intézet munkatársai 1954-ben hajtották végre nyúlon. hogy a fogadó állat (amely genetikailag kevésbé értékes is lehet) az ivari ciklus azonos fázisában legyen (szinkronizálás). Az embrióátültetésből származó első borjú hazánkban 1977-ben született. Az átültetés előtt az embriót adó nőstényt (donor) hormonális kezeléssel a természetesnél több petesejt leválására serkentik (szuperovuláció). A különleges nagy tenyészértékű anyaállatok utódainak száma így jelentősen növelhető. Az átültetés fontos feltétele. _____________________________________________________________________________ 149 Általános állattenyésztéstan . sem az embrió mélyhűtését. A kimosott embriót erre alkalmas tápfolyadékban (médium) érlelik és elbírálás után műanyag katéter segítségével ültetik be a recipiens állatba. juh és kecske megtermékenyített petesejtjeinek mélyhűtési eljárását.11.

Eredménye alig marad el a mesterséges termékenyítéstől. • Lehetségessé válik a nőivarú állatok ivadékvizsgálata is. A mélyhűtött embriók nagy távolságra való szállítása megoldható. Még nem ismert pontosan. minthogy a méhen belüli és az ellés körüli fertőzés veszélye a minimálisra csökkenthető azzal. gyakorlott szakemberek már számos országban rutinszerűen végzik. Ezt követően a hűtés már gyorsan. 150 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . hogy a mélyhűtött embrió meddig tárolható sikeresen.11. Világszerte jelentős munka folyik a különösen fenyegetett fajok és fajták embrióbankjának létrehozására (lásd génmegóvás). A glicerin akadályozza a jégkristályok képződését és a sejtszerkezet roncsolódását. Ez különösen az egyet ellő (unipara) állatfajokban növelheti jelentősen a genetikai előrehaladást. • Az eljárás lehetővé teszi az állomány bizonyos betegségektől való mentesítését. percenként 1 oC-kal csökkentik a hőmérsékletet. Egy-egy fajta embrióit hosszú ideig lehet így tárolni és szükség esetén újraéleszteni. Az embrió mélyhűtött tárolása következtében nincs szükség arra. nagy jelentősége lehet elsősorban az örökletes terheltség felderítésében. Francia kutatók öt évig eltartott embriót ültettek át. az ilyenkor szükséges előírások betartása mellett. Ennek. Az új fajták importja tenyészállatok behozatala nélkül is megoldható. folyékony nitrogén hozzáadásával folytatódik a tárolási hőmérséklet (-196 oC) eléréséig. • Nagy jelentősége van a géntartalékok védelmében. Az embriótranszfert mint szaporítási eljárást. A módszer előnyei: • A kiváló nőivarú állatoktól lényegesen több utód nyerhető. • • A legjobb párosítások többszörösen megismételhetők. többek között. ami csökkenti az állat-egészségügyi kockázatot. hogy a donor és a recipiens állat szexuális ciklusa egybeessék. a genetikai defektusok kiszűrésében. 210 oC-ig viszonylag lassan. hogy egészséges állatokba ültetik be a fertőzött állományból nyert embriót. mint a természetes szaporítási módok esetén. Biotechnika és biotechnológiai módszerek az állattenyésztésben ____________________________________________________________________________________ A sejtek lehűlés alatti károsodásának elkerülése – az ondómélyhűtéshez hasonlóan – glicerint adnak az embrióhoz.

11. transzgénikus állatok előállítása. korlátozott szuperovulációval két petesejt leválását indukálják és termékenyítenek.8. az ikerborjak fejlődése lassúbb. A felsorolt módszerek közül még egyik sem érett széles körű gyakorlati bevezetésre. de hozzá kell tenni. A juh nem tekinthető kifejezetten unipara állatfajnak. Az idegen zigóta beültetésével – a saját embrió mellé – növelhető az egyet ellő fajok szaporasága (mesterséges ikresítés). Módszerei: • • • a recipiensbe egyszerre két zigótát ültetnek. A húsmarha ágazat egyetlen terméke a borjú. • embriófelezéssel előállított egypetéjű (identikus.). egyet ellő (unipara) fajokban. monozigotikus) ikreket állítanak elő és ültetnek be recipiens állatba. A megállapítások gyakorlati tapasztalatokon alapulnak. Megítélésük szerint az ikerből több az elhullás. klónozás stb. amely fokozza az egyébként kis hozamú ágazat gazdaságosságát. embriódarabolás. Ezért itt minden olyan módszernek létjogosultsága lehet. hiszen az állatok örökletes tulajdonságait nem változtatják meg. Biotechnika és biotechnológiai módszerek az állattenyésztésben ____________________________________________________________________________________ • • Jó lehetőséget kínál a módszer a szelekciós nyomás növelésére is. Ez a módszer sem tekinthető szorosan vett biotechnológiai eljárásnak. amikor nem teremtették meg az ikerborjak zavartalan fejlődéséhez szükséges feltételeket. _____________________________________________________________________________ 151 Általános állattenyésztéstan . amely az emlősök szaporodásával kapcsolatos (embriószexálás. bár több szakember vitatja az ikerellés létjogosultságát.11. Az eljárás azonban alapja számos biotechnikai és biotechnológiai módszernek. Indukált ikerellés Tulajdonképpen mesterséges ikresítést jelent. a saját embrió mellé a másik méhszarvba is beültetnek egy zigótát. a két borjút ellő tehén nehezebben vemhesül. Az indukált ikresítésnek elsősorban a húsmarhaállományban lenne jelentősége. hogy olyan körülmények között érvényesek. ezért itt az ikerellés gyakorisága hagyományos tenyésztési módszerekkel könnyebben növelhető.

intrauterin befolyás) vizsgálata. azonos genotípusú egyed nyerhető. a különböző környezeti hatások (takarmányozás. klíma) vizsgálatára kiválóan alkalmasak. Minthogy az ikerpárok azonos genetikai információt hordoznak. Biotechnika és biotechnológiai módszerek az állattenyésztésben ____________________________________________________________________________________ 11. rezisztencia). a másik tagja a tenyészértéktől függően tenyésztésbe vehető. pellucida). hogy statisztikailag biztosan igazolható legyen a vizsgált tényező befolyása. mert az embrionális sejtek (2-4-8-1632) sejtes állapotban még nem differenciálódtak. tartásviszonyok. mikromanipulátor segítségével végzik úgy. amely alapján minden sejtből teljes értékű egyed fejlődhet. Az identikus ikrek előállítása azért lehetséges. azaz egypetéjű (identikus) ikreket állítanak elő. 9. • Pontosabbá válhat az anyai hatások (méhen belüli. hormonkészítmények. enzimpolimorfizmus és más biokémiai tesztek alapján szerezhetnek. totipotensek vagyis minden olyan genetikai információval rendelkeznek. A félembriók beültethetők egy vagy két recipiensbe. A megbízható kísérletekhez lényegesen kevesebb állatra van szükség. Az embriófelezés (darabolás) Az embriófelezéssel egy megtermékenyített petesejtből két vagy több embriót. amelyek élő állaton nem vizsgálhatók (testösszetétel. ún. Az egypetés ikrek egyik tagja ugyanis a vizsgálat céljára feláldozható. és abban fejlődik tovább. illetve utódot hoznak létre. az embrió egyik felét egy üres zona pellucidába helyezik át. A szétválasztáskor átvágják az embriót körülvevő burkot (zona. azonos génállománnyal rendelkeznek. Az azonos genetikai eredet megítélhető az egyedek morfológiai bélyegei alapján.11. A monozigotikus ikrek felhasználásának elsősorban a kutatómunkában van jelentősége. • Mivel a donortól több. Az ilyen egyedek genetikailag teljesen hasonlóak. Kitűnően alkalmasak különböző kísérletek lefolytatására. hogy közben egy mikorpapilláris segítségével rögzítik. de teljes bizonyságot az azonos származásról vércsoport. Az embrió darabolását mikroszkóp alatt. növekedhet az embrióátültetés hatékonysága. 152 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . Az identikus iker-előállítás jelentőségét a következőkben lehet összefoglalni: • Olyan tulajdonságok is bevonhatók a tenyészértékbecslésbe és a nemesítésbe.

A kromoszómavizsgálat jelentősen rontja az embrió túlélési esélyeit. patkányon. • • • 11. az ikerpár egyik tagjának mélyhűtésével géntartalékként megóvható a génkészlet és csökkenthető a génelvesztés. egéren. Az embrió ivarának megállapítása Az embrió ivarának a megállapítása történhet: • • kromoszómavizsgálattal.10. mert nehéz megteremteni a termékenyüléshez szükséges feltételeket.11. génsodródás (drift) káros következménye. H-Y antigén felhasználásával. A félembriók egyik tagjának mélyhűtése lehetővé teszi a populációban bekövetkező genetikai fejlődés mérését. hogy a hasznosítási célnak megfelelő ivarú embriót lehetne beültetni. A szervezeten kívüli (in vitro) termékenyítés Az eljárás a humán orvosi gyakorlatban „lombikbébi”-programként vált ismertté. Jelentőségét az adná. tetszés szerint lehetne a gazdasági és tenyésztési célnak legjobban megfelelő ivarú utódokat nyerni. hogy az anya petefészkéből eltávolított érett petesejtet mesterséges közegben termékenyítik. szarvasmarhán és sertésen végeztek sikeres in vitro termékenyítést. Ha ugyanis ezeket két különböző időben összehasonlítják az állomány aktuális tulajdonságaival. A kidolgozott eljárások még nem alkalmasak széles körű gyakorlati bevezetésre. Az identikus ikrek előállítása a legkiválóbb egyedek genotípusának „vegetatív” elszaporítását teszi lehetővé.11. Amennyiben sikerülne rutinszerű eljárássá fejleszteni. 11. lemérhetővé válik az időközben lezajlott genetikai progresszió. Biotechnika és biotechnológiai módszerek az állattenyésztésben ____________________________________________________________________________________ • Javulhat a tenyészértékbecslés megbízhatósága. Eddig emberen. A módszer alkalmazásához megfelelően felszerelt laboratóriumra és felkészült munkacsoportra van szükség. Javulhat a géntartalékok sokoldalú vizsgálati lehetősége és eltarthatósága (konzerválhatósága). _____________________________________________________________________________ 153 Általános állattenyésztéstan . és ezt követően az ivari ciklus megfelelő fázisában ültetik vissza a méhbe vagy egy recipiens állat ivarszervébe. Lényege. mivel egy ikerpár vizsgálata 10 féltestvér utód adataival egyenértékű. nyúlon.

mert morfológiailag esetenként nem fejlődnek ki mindkét faj tulajdonságai. A kiméra-előállításnak főleg alapkutatási jelentősége van. fajták között. Kimérák előállíthatók egy fajtán belül. sejtek károsodása). míg a sejtmagok természetes összeolvasztása révén keletkezett sejteket hibrideknek hívják. Jó alanyai lehetnek sejtfiziológiai kutatásnak.12. 154 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . A sejtfúzióból keletkező egyed akkor tekinthető kimérának. vagy inkompatibilitás. immunológiai vizsgálat szükséges az „idegen” sejtek jelenlétének bizonyításához. Kimérák előállítása Kimérának két vagy több embrióból származó sejtekből álló élő szervezeteket neveznek. A kimérizmus kimutatása nem minden esetben egyszerű. az egyedfejlődés törvényszerűségei megismerésének. de rokon fajok közötti sejtegyesítés útján is. Biotechnika és biotechnológiai módszerek az állattenyésztésben ____________________________________________________________________________________ Az eljárás jelentősége: • A meddőség bizonyos eseteiben utódok létrehozása (elsősorban humán alkalmazási terület). ezért a kimérák túlélési esélye nem nagy. amelyek további genetikai kutatásokhoz szolgálhatnak jó alapot. ha a kiinduló egyedek tulajdonságait magán viseli. egér-hörcsög) sikerült kimérát előállítani. mivel az öröklődő szaporodási rendellenességet hordozó egyedek elterjesztése nem indokolt. Az embrionális sejtek egyesítésekor számos nehézséget kell leküzdeni (szöveti összeférhetetlenség. • A módszer alkalmazása lehetővé teszi idegen gén bevitelét közvetlenül termékenyülés utáni állapotban lévő petesejt előmagjába (pronukleusz). • Az eljárás alkalmas a spermiumok termékenyítőképességének biológiai tesztelésére. de beszámoltak juh-kecske. Eddig főleg laboratóriumi állatok esetében (egér-patkány. ezért gyakran szövettani. különböző szarvasmarhafajták (feketetarka-borzderes) kiméráiról. Állatgenetikai szempontból a módszer ilyen célból való alkalmazása vitatható. Hazánkban is előállítottak kimérát. 11.11. a génműködés tanulmányozásának.

13.11. Egérembrióból sikerült eddig nyolc egyedet előállítani. A felsorolt kutatási alkalmazásokon túl a módszernek szerepe lehet más biotechnológiai eljárások (pl. amelyet di. haploid kétsejtes embriók egyesítésével sejtfúzió vagy elektrofúzió útján. Gazdasági jelentősége a triploid lazacok egyenletes fejlődésében és jó húsminőségében mutatkozott.és tetraploid alakok keresztezése révén sikerült előállítani. 11. partenogenezis) előmozdításában. • Homozigóta diploid állatok előállítása. Nálunk poliploid ponty előállítására tesznek kísérletet. 11. A poliploidia Poliploidia akkor alakul ki. Gazdasági állatokon eddig a sejtmag-transzplantációt nem sikerült elvégezni. Egérrel a vemhesség 12. A megtermékenyített petesejt magját eltávolítják. Biotechnika és biotechnológiai módszerek az állattenyésztésben ____________________________________________________________________________________ A kimérák előállításának ma még nincs gyakorlati jelentősége az állattenyésztésben. azonos genotípus „szériában” való szaporítása. • Sejtmagátültetés közbejöttével.14. A módszert a növénytermesztésben kiterjedten alkalmazzák. _____________________________________________________________________________ 155 Általános állattenyésztéstan . és egy másik állat diploid kromoszómaszámú testi (szomatikus) sejtjének a magját teszik a helyébe. Klónozás A klónozás egy zigótából való vonal-előállítás. amit kiméraként továbbnevelésre sikerült életben tartani. napjáig élő embriót tudtak már előállítani. Állattenyésztésben a Norvégiában előállított triploid lazac említhető. és megfelelő kezeléssel olyan állatot állítanak elő. A klónok előállításának lehetőségei: • Egypetés. • A megtermékenyített sejtből megfelelő mikrosebészeti beavatkozással az egyik előmagot (pronukleusz) eltávolítják. monozigóta ikrek előállítása többszöri embriódarabolással. Egy totipotens embrió többszörös darabolásával elvileg az adott genotípus megsokszorozható. amely csak az egyik szülő genetikai információit hordozza homozigóta formában. Békán és egéren végeztek eddig sikeres sejtmagátültetést. Újabban juhon folytatott sikeres sejtátültetésről számoltak be (Cambridge-ben). A növénynemesítésben alkalmazzák. ha a természetes kromoszómaszám többszöröse van jelen a sejtmagban.

hogy a klónozással előállított vonalak (kópiák) a genetikai variancia beszűkülését. • az eljárás alkalmazásakor a teljes embriómanipulációs technika (embriók in vitro tenyésztése. illetve a megszűnését jelentik egy-egy vonalon belül. • egységes haszonállatcsoportok létrehozása. homozigóta vonalak hozhatók gyorsan létre. amivel a gyakorlati eredmények ma még nem állnak arányban. • bizonyos módszerek csak az egyik ivart eredményezik (ez lehet előny is). Az embriódarabolással és sejtmagátültetéssel előállított klónok egyidejű összehasonlítása tenné lehetővé a citoplazmatikus öröklődés tisztázását. amikor erre kísérleti vagy tenyésztési okokból szükség van. Figyelembe kell venni. hogy a klónvonalakat tervszerűen párosítják. Ezért a módszer elterjedésekor fokozottan kell gondoskodni a genetikai változatosság megőrzéséről a populációban. embrióátültetés. • • speciális adottságokkal rendelkező vonalak gyors előállítása. ezért embriók totipotens sejtmagjaival próbálkoznak. • • rokontenyésztett. Biotechnika és biotechnológiai módszerek az állattenyésztésben ____________________________________________________________________________________ Idősebb testi sejtek magjai nem alkalmasak átültetésre. ezért áttörést hozhat a nemesítés egyes területein. nagy ráfordítást igénylő eljárás. Ennek egyik megoldása lehet. kiváló tenyészértékű állatok párosításából származó egyedek másolatának (fenokópia) tömeges előállítása. az ivararány irányított megváltoztatása.11.és sejtsebészeti eljárás) birtokában kell lenni. amelyek kiemelkedő termelési tulajdonságokkal rendelkeznek. embrió. ezzel a heterózis kiváltásának újabb lehetőségét teremtik meg. A klónozás előnyei között a következőket szokás említeni: • megszüntethető a klónvonalon belüli genetikai változatosság olyan esetben. A módszer alkalmazásával járó nehézségek: • 156 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . és az itt lokalizált gének sejtmagátültetéskor nem kerülnek át a sejtmagdonor egyed genomjából a „klónba”. Egyes feltételezések szerint a citoplazmában és a mitokondriumokban található gének a teljes genetikai információ 2-3 %-át hordozhatják. A módszer lehetőséget kínál értékes állatok szuperpárosításából származó utódainak nagy létszámú előállítására. A sejtmagátültetés lehetőséget adhat a citoplazmatikus öröklődés tisztázására.

hogy nagy szériában lehetne azonos ivarú egyedeket előállítani. Más gazdasági állatfajokkal eddig végzett kísérletek eredmény nélkül maradtak. _____________________________________________________________________________ 157 Általános állattenyésztéstan . Egereknél el tudták érni. Ivarátfordítás Az állatok ivarát és ivarjellegét (ivari dimorfizmus) az ivari kromoszómák és hormontermelésük határozza meg. kémiai) kezeléssel (indukált partenogenezis). 11. napját követően a partenogenetikus embriók elpusztultak. amikor termékenyülés nélkül. Jelentőségét az adná. A partenogenezis előfordul természetes körülmények között (spontán forma) és kiváltható különféle (hő-. a genetikai variancia beszűkülhet az állományban. hogy a megfelelően előkészített petesejt osztódni kezdett és a differenciálódás bizonyos fázisáig eljutott. hogy a biotechnológiai forradalomként emlegetett folyamat az állattenyésztők számára is lehetővé teszi az örökletes alapba való tervszerű beavatkozást. hogy ily módon termékenyítőképes egyedek jöjjenek létre. guppy) sikerült elérni. 11. ha nőivarú. androgenezis Partenogenezisen azt a szaporodási formát értik. mert így elő tudnának állítani nagy homogenitású. A gazdasági állatok közül a pulykában és (a világon először hazánkban) a lúdban írtak le partenogenetikus sejtszaporodást. Megfelelő hormonkezeléssel elérhető. hogy ne a kromoszómának megfelelő.17. Néhány halfajjal (ponty. Nőstény egerekbe ültetve viszont a vemhesség 12. Ha az utód hímivarú androgenezisről. gynogenezisről szokás beszélni.11. haploid örökletes anyagú vonalakat. Alacsonyabbrendű állatoknál ez a szaporodási forma gyakoribb. hanem azzal ellentétes ivar alakuljon ki. Partenogenezis. gynogenezis. Biotechnika és biotechnológiai módszerek az állattenyésztésben ____________________________________________________________________________________ • • az idősebb differenciálódott sejtmaggal bonyolultabb a munka. csak az egyik állat ivarsejtjéből jön létre az utód. A rekombináns DNS-technika hasznosítása Remélhető. 11. A módszernek óriási jelentősége lehetne az állatgenetikában.16.15.

laktáció. pusztán újabb genetikai információk hordozóit tudják hozzáadni a genomhoz vagy bizonyos gének kifejeződését (expresszióját) képesek gátolni. nitrogént megkötő és fehérjét szintetizáló törzsek előállítása) annak érdekében. ábra). Gere et al. bendőbaktériumok) manipulálása az emésztési és fermentációs folyamatok kedvező befolyásolása céljából (pl. 1991. A szarvasmarha biotechnológiai úton gyártott növekedési hormonjának adagolása fokozta a tehenek tejtermelését. Az utóbbi időben (Polmiter 1982-ben végzett sikeres „szuperegér”kísérletei óta) főleg a növekedési hormon génje került az érdeklődés középpontjába (saját hazai kutatásaink. hogy géneket kicseréljen magasabbrendű szervezetekben. E munka eredményeképpen megoldották a növekedési hormon üzemszerű termelését rekombináns DNStechnikával átalakított baktériumtörzsekkel. nagyhatású (major) gének elhelyezkedéséről. tojástermelés kedvező befolyásolása céljából. interferomon hormonok) az örökletes termeltetése terheltséget transzgénikus állatokkal mint biológiai „inkubátorokkal”. továbbá a manipulált állatok teljesítményéről. Az állatnemesítési célú géntechnikai beavatkozások mai ismereteink szerint a következő területeken képzelhetők el: • fehérjetermékeket determináló klónozott genetikai információt hordozó egyedek előállítása a testtömeg-növekedés. Ma még a génsebészet nem képes arra. biológiailag nagy hatékonyságú termékek (immunanyagok. • az állatokkal hasznos szimbiózisban élő mikroflóra (pl. Biotechnika és biotechnológiai módszerek az állattenyésztésben ____________________________________________________________________________________ A rendkívül fejlett „csúcstechnikai” felszerelésen kívül a módszer alkalmazásának fontos előfeltétele. 1992. hogy részletes géntérképek (kromoszómatérképek) álljanak rendelkezésre. szarvasmarha. különösen az ún. A sertés növekedési hormonjának bevitele kedvezően befolyásolja az 158 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan .11. hogy az emésztőtraktus (bendő) mint óriási fermentorkapacitás jobban hasznosítható legyen. ligninbontó baktériumtörzsek. amelyekbe különböző fajok (ember. • • kedvező immunválaszt okozó és betegségrezisztenciát kiváltó gének átültetése. • okozó gének eliminálása (kiküszöbölése) az állományból. sertés) növekedésihormon-génjét ültették be. 1996) (23. ezek kapcsolódási viszonyairól és a génkifejlődés (expresszálódás) és működés feltételeiről.

hogy az ember számára kedvezőbb összetételű (pl. 23.és cukortartalmú) tej termelésére alkalmas transzgénikus teheneket hozzanak létre pl. Biotechnika és biotechnológiai módszerek az állattenyésztésben ____________________________________________________________________________________ álaltok testösszetételét (kevesebb zsírraktározás). ha nem törekszünk a modern biotechnológiai megoldások kizárólagos alkalmazására. bizonyos anyagcserezavarban szenvedő (cukorbetegség. hanem célszerűen ötvözzük a tenyésztés hagyományos és új elemeit. Az általuk kidolgozott – mind a két eljárás előnyeit kihasználó – tenyésztési programot MOET (multiple ovulation and embryo transfer) a hagyományos ivadékvizsgálatra alapozott szelekcióhoz képest ugrásszerűen fokozza a genetikai előrehaladást. laktózintolerancia) embercsoport számára. Ebből akkor származik azonban haszna az emberiségnek. hogy a szervezet immunválasza is növelhető gének (főhisztokompatibilitási komplex. ábra: Bakteriális plazmid (speciális antibiotikum rezisztencia génekkel) Újabban annak a gondolata is felmerült. Angol kutatók (Gibson és Smith) számításai szerint az embrióátültetés és a szuperovuláció bevezetésével a szelekciós előrehaladás megkétszerezhető. takarmányértékesítését és a kocák tejtermelését.11. Egerek esetében bizonyították. kisebb zsír. A biotechnikai eljárások új távlatokat nyithatnak az állatnemesítés számára. Az új biotechnikai és biotechnológiai eljárások nyújtotta lehetőségek az eddig követett tenyésztési stratégia megváltoztatására ösztönzik az állatnemesítőket. angol nevének rövidítése után: MHC) bevitele útján. _____________________________________________________________________________ 159 Általános állattenyésztéstan .

Ismertesse a biotechnika definícióját! 2. melyek az eljárás előnyeit. a cím. Említsen konkrét példákat a rekombináns DNS-technika alkalmazására! Beküldendő feladat: Gyűjtsön ki az elektronikus vagy az írott sajtóból legalább 10 biotechnológiára vonatkozó publikációt a szerző. hátrányai? 5.11. a forrás és a dátum megjelölésével! 160 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . Biotechnika és biotechnológiai módszerek az állattenyésztésben ____________________________________________________________________________________ Ellenőrző kérdések: 1. Mit jelent a klónozás módszere. Sorolja fel a mesterséges termékenyítés előnyeit és hátrányait! 3. Az embrió átültetés milyen előnyökkel jár? 4.

Szelektálni tehát annak eldöntését jelenti. 12. ha az élő szervezetek változékonyságára alapozva. A tenyésztő csak akkor folytat eredményes tevékenységet. amely segítségével növelhető a populációban a kívánatos jellegvonásokat kialakító gének gyakorisága és csökkenthető a nemkívánatos aránya. hanem a termelési adatok (a tulajdonságok) alakulására irányítja. hogy több utódot hozhassanak létre. A tenyészkiválasztás populációgenetikai alapjai A háziállatok evoulúciója – mint ismeretes – az öröklődésen. a gének. Szelekció révén az ember a kívánatos állatcsoportok számára lehetővé teszi. A populációgenetika és állattenyésztés számára olyan munkahipotézist teremtett. Az állattenyésztés tulajdonképpen a gazdasági állatok evolúciójának alapos ismerete és tudatos irányítása.12. mert a szelekcióban nemcsak az egyes egyedek. amely a megfigyelések központjába közvetlenül nem az öröklődés feltételezett egységeit. _____________________________________________________________________________ 161 Általános állattenyésztéstan . mint az szelekció nélkül lehetséges lenne. a változékonyságon és szelekción alapszik. Ez új szemléletet jelent a szelekció értelmezésében is. A populációgenetika tehát nem az öröklődési folyamatok mozgató erőit. hanem teljes állományok javítására törekszünk. amely maximálisan lehetséges számú utóddal járul hozzá a következő generációhoz. a bonyolult folyamatok biológiai. hanem az öröklődés eredményét teszi vizsgálat tárgyává (és ebből von le következtetést a mozgató erőkre). Fő figyelmét nem elsősorban az egyedre (az állati szervezetre). hanem a populáció egészére vonatkozik. hanem az öröklődést és annak eredményét. hogy melyik állatcsoport marad utód nélkül (illetve nem ad tenyészállatot) és melyik az. Minden populáció bizonyos géngarnitúrával rendelkezik. A tenyészkiválasztás populációgenetikai alapjai ___________________________________________________________________________________ 12. amely tehát nem az egyes egyedekre. A háziállatok populációinak genetikája az egyes populációkban végbemenő öröklődési folyamatok törvényszerűségét vizsgálja statisztikai módszerekkel. vagy biokémiai oldalait. tudatos szelekcióval folyamatosan javítja a gazdasági állatok termelőképességét. A mesterséges szelekció fogalma A mesterséges szelekció olyan eljárás. A korszerű szelekció elmélete a populációgenetikai ismeretekre épül. a termelést állította. a tulajdonságok öröklődhetőségének ismeretében.1.

4. ha a kiválasztás hatására a populáció genetikai struktúrája a számunkra kívánatos irányban változik meg. A továbbiakban elsősorban a tejelő szarvasmarha-tenyésztésből vett példák segítségével mutatom be a szelekció becslésében alkalmazott populációgenetikai számítások módszerét. A tenyészkiválasztás populációgenetikai alapjai ___________________________________________________________________________________ 12. mert a genotípus csak kis valószínűséggel ítélhető meg az egyed saját fenotípusából. A szelekciós előrehaladást befolyásoló tényezők: 1. Másként kifejezve az SZD a populációátlag és a továbbtenyésztésre szánt szülők átlagos termelésének a különbsége. A kiválasztás alapját képező tulajdonság genetikai varianciája. A genetikai regresszió mértéke. A szelekciós differenciál (SZD) A h2 érték után az SZD játssza a legnagyobb szerepet a tenyészkiválasztás hatékonyságában. 12. A genetikai haladás nagy h2 értékű tulajdonságok esetében ezért is nagyobb lehet. A szelektált tulajdonságok száma és a szelekció módszere. A tenyészértékbecslés módszere és pontossága. 2. A tulajdonságok közötti korreláció.3. A genotípus-környezet interakció erőssége. 3. 5. 12. A tulajdonságban képezhető szelekciós differenciál nagysága. 6. A kiválasztás alapját képező tulajdonságok öröklődhetősége. A szelekciós haladást befolyásoló genetikai tényezők A szelekció hatékonyságáról csak akkor beszélhetünk.2. A tulajdonságok öröklődése A szelektált tulajdonság h2 értékének nagyságától függően a kiválasztott állatok genotípusa kisebb vagy nagyobb mértékben realizálódik az utódgenerációban.12. 7. Kis h2 értékű tulajdonságok esetén viszont az ivadékok és az oldalági rokonok teljesítménye alapján célszerű a tenyészkiválasztást végezni. 162 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . mert ebben az esetben a korai információt adó fenotípusos szelekció is alkalmazható. 8. 4. Szelekciós differenciálon a továbbtenyésztésre kiválasztott állatoknak a saját populációjukhoz viszonyított fenotípusos fölényét értjük.

továbbá a tulajdonság variabilitása. Általában ± egy S érték között található. miután mesterséges termékenyítéskor bikanevelő tehenekként csak az állomány csekély hányadára van szükség. A szórás tehát az a statisztikai mérőszám. A nőivarú szarvasmarha állományban nincs lehetőség számottevő SZD képzésére.) selejtezésre kerülő egyedeket (20-30 %) is pótolni kell. A tenyészkiválasztás populációgenetikai alapjai ___________________________________________________________________________________ Nagyságát az utánpótlás (továbbtenyésztésre szánt) hányad határozza meg elsősorban. Kedvezőbbek a szelekció lehetőségei a hím állatok esetében.26 %). b. mert az évenként egyéb okokból (életkor.) A bikanevelő tehenek hatása 24 %. d. A szelekció intenzitásának a mérésére a SZD-t az alappopuláció fenotípusos szórásához szokás viszonyítani (standardizált SZD). meddőség. A hímivar összegzett hatása 70. normál eloszlás esetén az egyedek kétharmad része (68. A minőségi selejtezés lehetősége tehát csekély. 0 nőivaré 30 %. ezért itt nagyobb szelekciós nyomás alkalmazható. amely a kiszámított középértéktől való ± irányú eltérések nagyságát fejezi ki. c. végtag rendellenességek stb.44 %-a és három szórás értéken belül helyezkedik el az egyedek 99. két szórásérték között található az állomány 95.) A tehénutánpótlást előállító apaállatok minőségének a hatása 24 %.) A „tehénnevelő tehenek” hatása 6 %. ábra).7 %-a (24. hibás tőgy. A szarvasmarha faji adottságai miatt valamely populációban alkalmazott szelekció hatékonyságában az egyes állatcsoportok a következő nagyságban szerepelnek: a. _____________________________________________________________________________ 163 Általános állattenyésztéstan . Ugyanakkor a nőivadékok legfeljebb ennek kétszeresét teszik ki.) A tenyészbika utánpótlást előállító apaállatok minőségének a hatása 46 %. A szelekció intenzitásán (i) a SZD-nek és az alappopuláció fenotípusos szórásának (S) a hányadosát szokás érteni: i= SZD S A szórás (variancia) a tulajdonságoknak az átlag körüli eloszlásáról tájékoztat. A mennyiségi tulajdonságok megoszlása az átlag körül azonos szélsőértékek esetén is eltérő lehet.12.

164 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . táblázat). A tenyészkiválasztás populációgenetikai alapjai ___________________________________________________________________________________ 24. S vagyis a SZD egyenlő a szórásnak a szelekció intenzitással alkotott szorzatával. normális eloszlás esetén Pirchner szerint eltérő állomány utánpótlási hányad esetén (a tulajdonság normál eloszlását feltételezve) a szelekció intenzitása a következő értékekkel jellemezhető (lásd 16. Ha ugyanis az i = SZD egyenletből a SZD-t kifejezzük. a következő képlethez jutunk: SZD = i x S. A szelekció intenzitás képlete segítésével (normál eloszláskor) kiszámítható a szórás értéke (S) és a minőségi selejtezés mértékének ismeretében a SZD. ábra: A szelekciós minimum (SM) és a szelekciós intenzitás (i) fogalmának értelmezése a továbbtenyésztésre meghagyott hányad (P) változásának függvényében.12.

159 1.3 = 452 kg 2 Vagyis az előbbi eset szerint ha h2 = 0.789 0. vagyis a bikanevelő tehenek átlagos tejtermelése 5000 + 2665 = 7665 kg lesz. akkor a SE = Tehát a szóban forgó állomány következő generációjában (20 %-os tehén és 99 %-os növendékbika selejtezése esetén) a tejtermelésben elérhető genetikai javulás várhatóan 452 kg lesz. _____________________________________________________________________________ 165 Általános állattenyésztéstan .755 2. táblázat: Szelekciós intenzitás értékei Az utánpótlási hányad nagysága P 90 % 80 % 70 % 60 % 50 % 40 % 30 % 20 % 10 % 5% 1% A selejtezés mértéke 10 % 20 % 30 % 40 % 50 % 60 % 70 % 80 % 90 % 95 % 99 % A szelekció intenzitása i 0.195 0. A tenyészkiválasztás populációgenetikai alapjai ___________________________________________________________________________________ 16.970 1.35 x 1000 = 350. akkor a SZD tehén = 0. Ezért a szelekciós előrehaladás (SE) az említett állományban egy generáció alatt: SE = SZD tehén + SZD bika x h2 2 350 + 2665 x 0.12.3. Ha ugyanebből az állományból származó növendék bikák legjobb 1 %-a kerül továbbtenyésztésre.350 0. akkor: SZD bika = 2. A genetikai előrehaladást célszerű időegységre (egy évre) vonatkoztatni. A SZD az ivadékokban azonban csak a h2 érték nagyságának arányában realizálódik. a tejtermelés szórása S = 1000 kg.063 2. az előző generáció átlagához képest.665 Például: ha egy állomány átlagos tejtermelése = 5000 kg. és a tehenek 20 %-át lehet a továbbtenyésztésből a kevés termelés miatt kirekeszteni.665 x 1000 = 2665.400 1.497 0. ekkor a szelekció eredményességéről beszélünk. vagyis a továbbtartásra meghagyott tehenek átlagos tejtermelése 5000+350 = 5350 kg.644 0.

amely alatt az állatokat nem célszerű továbbszaporítani. Ennek megállapítása úgy történik. évi 5000 kg tejet termelne.84 +1. A genetikai okokra visszavezethető variancia-hányad (S 2 ) az összvariancia (S 2 p ) %-ában kifejezve a G tulajdonság öröklődhetőségi értékét (h2) adja. 17. A tenyészkiválasztás populációgenetikai alapjai ___________________________________________________________________________________ Kifejezése: ahol G = generáció intervallum. A szarvasmarhánál 4-5 év.28 +1. vagy levonjuk (az utánpótlási hányad -1.25 +0. SM bikanevelő tehén = 5000 + 1000 x (1. táblázat: Korrekciós faktor (k) a szelekciós minimum kiszámításához Az utánpótlási hányad (%) P 95 90 85 80 70 60 50 40 30 25 20 15 5 1 k érték Hasonló módon kiszámítható a szelekciós minimum (SM) is. vagyis a fenotípusos szórás egy része a genetikai okokra vezethető vissza.52 -0. hogy a tulajdonságnak a populációban mért átlagához hozzáadjuk.65 -1.25 0 +0.28 -1.68 +0. vagyis az a minimális teljesítmény. vagy 6000 kg-os termelésű egyedeket. tehát két generáció azonos fejlődési stádiuma közötti időkülönbség.84 -0. Ha minden egyed pl. 12.12.65 +1. A fenotípusos szórást genetikai és környezeti okok váltják ki. Az előző példa alapján: SM tehén = 5000 + 1000 x (-0. A tulajdonság genetikai varianciája A szelekció előfeltétele. hogy a populáció egyedei között a szelektált tulajdonságban eltérések legyenek.04 -0.82) = 6820 Azaz 6820 kg-nál több tejet termelő egyedekből lehet (egyéb feltételek fennforgása esetén) a bikanevelő teheneket kijelölni.5. ebből a populációból nem tudnánk kiválasztani az 5500.84) = 4160 Vagyis a 4160 kg-nál több tejet termelő tehenektől hagyjuk meg az üszőket továbbtenyésztésre.52 +0. 166 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan .82 nagyságától függően) a szórás értéknek egy faktorral (k) történő szorzatát. SE G A generáció intervallum a szülők átlagos életkorát jelenti unokáik megszületésekor.

Logikus tehát. A tenyészkiválasztás populációgenetikai alapjai ___________________________________________________________________________________ 22 2 h = G S2 P Ebből következik. hogy minél nagyobb számú és minél megbízhatóbb információ alapján határozza meg az állatok tenyészértékét. akkor h2 = 1. hogy az ezekre a tulajdonságokra végzett fenotípusos szelekció viszonylag hatékony. A tej fehérje-. féltestvéreknek) száma. hogy minél pontosabb a tenyészértékre vonatkozó információ. annál hatásosabb lehet a szelekció. A tenyészértékbecslés alapján döntünk az állatok további sorsáról és továbbszaporításának mértékéről. A genetikai variancia abszolút nagysága is messzemenően befolyásolja a realizálható szelekciós differenciált. A tenyészértékbecslés pontosságát az illető tulajdonság öröklődhetőségi értéke határozza meg. A tenyészértékbecslés pontossága A tenyészérték a genotípus számszerű kifejezése. _____________________________________________________________________________ 167 Általános állattenyésztéstan .6. de befolyásolja azoknak az egyedeknek (utódoknak. A tejmennyiség növelésére irányuló szelekció sikerét tehát mérsékli a kis h2 érték. illetve zsírtartalma h2 értéke nagy. amelyek fenotípusán a becslés történik az alkalmazott tenyészértékbecslési módszer is. miután erre a tulajdonságra általában a kis h2 érték. Fordított a helyzet a tejmennyiség esetében. tehát a kiválogatás nem lenne eredményes.12. vagyis a tulajdonságokban P G tapasztalható eltéréseket kizárólag genetikai okok váltották ki. mégis csekély a genetikai előrehaladás a kis variancia és az abból adódó szerényebb szelekciós differenciál miatt. hogy a h2 értéke akkor lenne nulla. fokozhatja viszont a számottevő szelekciós differenciált lehetővé tevő jelentékeny variancia. Ez gyakorlatilag azzal a következménnyel jár. Ha viszont Az S 2 = S 2 . ha az egyedek között nem lenne genetikai különbség (S 2 = 0) . A tenyésztő ezért arra törekszik. 12. de nagy fenotípusos és számottevő genetikai variancia jellemző. Ebben az esetben ugyanis valamennyi egyed G ugyanazzal az örökletes alappal rendelkeznék. ugyanakkor a fenotípusos (és genetikai) varianciája kicsiny.

Saját termelés (a fenotípusos) alapján történő tenyészértékbecslés A jól öröklődő tulajdonságok esetében a saját teljesítmény alapján kellő biztonsággal megállapítható a tenyészérték. vagy a szelekciós differenciálnak csak az öröklődhetőségi érték (h2) által meghatározott részét adhatják át utódaiknak. Ugyanezt az elvet fejezi ki a következő képlet is: TÉe = FÁ + h2 (Pe – FÁ) ahol: TÉe = az „e” egyed tenyészértéke Pe = az „e” egyed megállapított fenotípusos tulajdonság h2 = a tulajdonság öröklődhetősége FÁ = a tulajdonságra vonatkozó fajtaátlag 168 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . Ez a meghatározás azon az alapelven nyugszik. Bármely egyed (szülő) tenyészértéke tehát saját. A szülők tenyészértékét utódaiknak saját populációjuk átlagához viszonyított kiválósága (vagy attól való elmaradása) határozza meg. A tenyészkiválasztás populációgenetikai alapjai ___________________________________________________________________________________ A tenyészértékről a következő információs források állnak rendelkezésre: ősök termelése (származás) oldalági rokonok teljesítménye Az ivadékok termelése tenyészérték = genotípus saját termelés (fenotípusos) 12. vagy utódai teljesítményének a populációjuk átlagától való eltérésnek a h2tel alkotott szorzatával egyenlő.3 A tehén tenyészértéke = 5500 – 5000 x 0. Például: Egy tehén teljesítménye = 5500 kg tej populációjának átlaga = 5000 kg tej h2 = 0.6.1.3 = 150 kg tej termelési többletet képes a tehén utódainak örökletesen is átadni.12. hogy a szülők (saját populációjuk átlagához viszonyított) kiválóságuknak.

4-nél nagyobb. A saját termelés (feotípus) alapján történő tenyészértékbecslést csak azokra a tulajdonságokra lehet kellő biztonsággal elvégezni. a tej %-os fehérjetartalma. amelyek öröklődhetősége 0. hogy ezek a gének azonos módon kombinálódnak). _____________________________________________________________________________ 169 Általános állattenyésztéstan . hogy a mért teljesítmények ismétlődésével (pl. Ily módon növekszik azoknak a géneknek a hányada. a napi súlygyarapodás. a kifejlettkori testtömeg és néhány hústermeléssel kapcsolatos értékmérő. a tőgyindex. akkor az egyed tenyészértéke az alábbiak szerint állapítható meg: TÉ = 5000 + 0.3 (5500 – 5000) = 5150 kg tej Az egyed tenyészértékének becslésekor tehát a populáció átlagtól való termelési különbözetének csak a genetikai tényezők által meghatározott hányadával szabad számolni és ezt a fajtaátlagtól való eltéréseknek a h2-tel alkotott szorzata adja. amelyek az ősökben és a vizsgálandó egyedben közösen (de nem biztos.3.2. 12. mert az időszakosan ható környezeti tényezők befolyása a tulajdonság kialakulására és a becslés pontosságára csökken. Tenyészértékbecslés a származás és az oldalági rokonok értékelése alapján A származás figyelembevételével a tenyészértékbecslésben régóta alkalmazott eljárás és segítségével sok kiváló fajtát állítottak elő. a laktációk számának a növekedésével) a tenyészértékbecslés megbízhatósága (és a h2 érték) növekszik. A tenyészkiválasztás populációgenetikai alapjai ___________________________________________________________________________________ Az előző példa szerint ha egy 5000 kg-os átlagos tejtermelésű populációban „e” egyed laktációs tejtermelése (Pe) 5500 kg a tejmennyiség öröklődhetősége h2 = 0. A származás azonban csak hozzávetőleg tájékoztat a tenyészértékről.6. A törzskönyvezést is valamikor elsősorban a származás és csak másodsorban a termelési és a tenyésztési adatok nyilvántartására hozták létre (lásd az angol telivérek korai törzskönyvezését). a fejési sebesség.12. Ilyenek például a tejzsír %. Más szóval az egyednek valószínűleg ennyi az örökletesen átadható becsült genetikai képessége. Valamely ős termelésének az utódban való megjelenése annál valószínűbb. Megjegyzendő. minél közelebb áll a szóban forgó ős a vizsgálandó egyedhez.

847 0. hogy milyen megbízhatósággal értékelhető a tenyészérték az ősök és a féltestvérek termeléséből.5 = 0. A tenyészérték és az ősök. a nagyszülők 0.638 0.12. Például h2 = 0. TÉ = tenyészérték FÁ = fajtaátlag Például: FÁ = 6000 kg tej Információk: M = 6000 kg laktációs tejtermelés MM = 6500 kg laktációs tejtermelés VM = 7500 kg laktációs tejtermelés h2 = 0.2 h2 0. 0.345 0. hogy az egyed genotípusa és valamely ős genotípusa közötti viszonosság egyelő a rokonsági koefficiensnek (lásd később) a h2-tel alkotott szorzatával.200 0.300 0. amelyet a rokonsági koefficienssel mértünk.513 0.1 súlyozású faktorral szorozva szerepeltethető az egyed genotípusának becslésében.050 0.2 laktációs tejtermelés 170 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan .100 0. A továbbiakban az örökletes alap generációnként feleződik.25.150 0.100 0.2 esetén az anyai termelés 0.690 0. valamint az oldaláig rokonok termelése között számított parciális (részleges) regressziós koefficiens segítségével meghatározta azokat a súlyozási faktorokat.725 0.125 stb. Le Roy többszörös regressziós számítás alapján becsülte meg.2 x 0.5.4 0. 18. táblázat: Súlyozási faktorok a tenyészértékbecsléshez az ősök és az oldalági rokonok termelése alapján (k) Információ forrás Jelölése 0.100 0.779 0. amelyekkel az ősök termelését beszorozva hozzávetőleg megbecsülhető valamely állat tenyészértéke. A számítás azon az elven alapszik.526 0.050 0. eltérő h2 értékű tulajdonságok esetében.898 A gyakorlatban az eljárás többnyire a bikák előszelekciójára alkalmas és a következő képlet szerint használható: TÉ = FÁ + K1 (1 információ) + K2 (2 információ) + Kn (n informáci) stb.6 Anyai termelés Anyai nagyanya termelés Apai nagyanya termelés Féltestvérek termelése 11 féltestvér 20 féltestvér 30 féltestvér (M) (MM) (VM) (V) 0.150 0. a dédszülőkkel való hasonlóság 0. A tenyészkiválasztás populációgenetikai alapjai ___________________________________________________________________________________ A két szülő és az utód közötti genetikai hasonlóság.

Ha viszont az értékelésbe bevonjuk 20 féltestvér termelését.025 0.6 M (anya termelése) MM + VM (két nagyanya) M + MM + VM M +10 (anya + 10 féltestvér) M + 20 V M + 50 V 0. azaz 24. így nem tekinthető valószínűnek.374 Az előző példában bemutatott tenyészértékbecslés megbízhatósága tehát M + MM + VM = 0.50 0.1 x 6000)+(0. táblázat: A különböző módszerrel végzett tenyészértékbecslés megbízhatósága Információ forrás 0. Az oldalági rokonok vizsgálata főleg a fiatal ivadékvizsgálatra beállítandó bika előszelekciójában nagy jelentőségű. hogy a vizsgált egyed valóban 7300 kg tejtermelést fog örökíteni.050 0. A szükséges információkat így már fiatal korban _____________________________________________________________________________ 171 Általános állattenyésztéstan .232 0.071 = 7. A genetikai hasonlóság az édestestvérek között 0. mert a mennyiségi tulajdonságok öröklődésében génkölcsönhatások (dominancia és episztatikus hatások) is részt vesznek.071 + 0.1 x M) (0. úgy a becslés valószínűsége 0.150 0. Vagyis.194 0.178 0. Ebből következők.5.05 x MM) + 0. A tenyészkiválasztás populációgenetikai alapjai ___________________________________________________________________________________ TÉ = FA + (0.231 0.1 % valószínűsége annak. hogy a szülői fenotípusok nem feltétlenül megbízható kifejezői az utódgeneráció várható fenotípusának.178 = 0.071 0.134 0. mintha csak az ősök termelésén alapulna. nagybácsi unokatestvér genetikai hasonlóság a vizsgálandó egyeddel 0. Minthogy az egyed lényegesen nagyobb számú oldalági rokonnal rendelkezhet mint ősökkel. a féltestvérek esetében 0.249. hogy a számított tenyészérték megegyezik az örökített értékkel.9 % lesz. hogy az oldalági rokonok termelésének segítségével a tenyészértékbecslés megbízhatósága kedvezőbben alakulhat.349 0. Az egyenesági származás alapján végzett tenyészértékbecslést azért kiegészítik az oldalági rokonok termelésének a figyelembe vételével.12. hogy az ivadékokban a szülők örökletes alapja azonos kombinációban jelentkezik.075 0.125. 19.25.2 h2 0.5 x VM) vagyis TÉ = 6000+(0.312 0. csak viszonylag csekély megbízhatósággal tájékoztat a tenyészértékről. A nagynéni.136 0.5 x 7500 ) = 6000+600+325+375 = 7300 A származás.310 0.4 0. mint említettem.272 0.05 x 6500) + 0.100 0.0. ebből következik.

amit a saját termelés ismerete nyújt. A tenyészkiválasztás populációgenetikai alapjai ___________________________________________________________________________________ megszerezhetjük. Mégis feltételezhető. ezért keresik a szelekció hatékonyság növelésének újabb lehetőségeit.12. Legtöbb kvantitatív tulajdonság az ún. hogy a tenyészértéket főleg az additív génhatások határozzák meg. ami a tenyészkiválasztás hatékonyságát nagymértékben fokozza. néha több ezer apai leány féltestvére lehet és az ezek termelése alapján végzett tenyészértékbecslés pontossága megközelítheti azt a biztonságot. hogy a tenyésztő olyan kiegészítő információk birtokába jut. mivel mesterséges termékenyítéskor egy-egy fiatal bikának több száz. additív gének hatásán alapul. A bika általános tenyészértéke akkor nagy. Tenyészértékbecslés az ivadékok minősége alapján Az ivadékvizsgálat alapján becsülhető legmegbízhatóbban az állatok genotípusa. A gyakorlatban nehéz megállapítani. Ezek hatásmechanizmusa úgy fogható fel. akkor az egyed tulajdonságai nagyobb valószínűséggel ismétlődnek meg a következő generációban.6. hogy ezek a kölcsönhatások (kombinációk) azonos módon jönnek ismét létre az ivadékokban. Más szóval az általános tenyészérték akkor megfelelő. ha utódai többségében javító hatást mutat. dominancián vagy episztázison) alapszik. Egyetlen ivadék alapján a tenyészértékbecslés megbízhatósága fele akkora.7 % körüli). Mivel a tejtermelésben a genetikai előrehaladás a legkorszerűbb populáció genetikai elvek és módszerek alkalmazása esetén is lassú (a számítások szerint maximálisan évi 1. hogy minél nagyobb tulajdonságot kialakító és azonos irányban ható gének száma valamely egyedben. Ezért szokásos általános és különleges tenyészértékről beszélni. ha egy állat termelőképessége additív génhatáson alapszik. ha a tenyészállat a populációból véletlenszerűen 172 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . Részben a termelés korai prognosztizálására kialakulóban van egy új tudományág a biokémiai genetika. Az anyagcserével összefüggő élettani paraméterek vizsgálata kellő reményt nyújt arra.3. mintha saját teljesítmény alapján végeznénk. 12. akkor nem valószínű. mint a tejtermelés esetében mekkora szerep jut az additív génhatásnak. illetve nyújtanak. Abban az esetben. a dominanciának (allélinterakció) vagy az episztázisnak (különböző lókuszok génjeinek interakciója). Ha viszont a tenyészállatok termelési fölénye génkombináción. hogy az olyan tulajdonság. annál kedvezőbben alakul az illető tulajdonság.

bizonyítja ivadékai genetikai fölényét. hanem valószínűleg dominancián és episztázison alapulnak. ábra: A genetikai regresszió változatos ábrázolása Pirchner megítélése szerint ezt az okozza. A tenyészkiválasztás populációgenetikai alapjai ___________________________________________________________________________________ kiválasztott partnerekkel párosítva. A különleges tenyészérték csak meghatározott párosítások esetén jelentkezik. A különleges tenyészérték csak meghatározott párosítások esetén jelentkezik. hogy ilyen esetben a tulajdonságok feltehetően nem addititív génhatáson.7. illetve mínusz variánsokká. amelyek csak a környezet módosító hatására váltak plussz. amikor az ivadékok teljesítménye a szülőkéhez viszonyítva visszaesik. Ezek a hatások azonban csak különleges tenyésztési eljárással (heterózis tenyésztés) tarthatók fenn. hogy ilyen esetben a tulajdonságok feltehetően nem additív génhatáson.12. 12. _____________________________________________________________________________ 173 Általános állattenyésztéstan . hogy a szélsőséges fenotípusok között nagyszámú átlagos genotípus található. Ez azt jelenti. Ez azt jelenti. hanem valószínűleg dominancián és episztázison alapulnak. Az apaállat kedvezően átörökített tulajdonságai ilyen esetben nagyrészt additív génhatáson alapulnak. Érthető. amit Galton óta a genetikában regressziónak nevezünk. ábra). Ez az egyik oka lehet annak a jelenségnek. azaz a szülői populáció átlagának irányába tendál (25. hogy ezek ivadékai átlagosak lesznek. A genetikai regresszió A genetikában regressziónak azt a jelenséget szokás nevezni. 25. vagy növekszik.

12. A genotípus és a környezet bonyolult kölcsönhatásaként eltérő fenotípusok jöhetnek létre (26. hogy milyen feltételek tekinthetők optimálisnak. ábra: A genotípus-környezet kölcsönhatás (interakció) vázlatos ábrázolása Ez a kölcsönhatás gyakorlatilag azt jelenti. illetve azonos genotípusú egyedek eltérő miliőviszonyok közé kerülve más-más fenotípusos értékeket realizálnak. A tenyészkiválasztás populációgenetikai alapjai ___________________________________________________________________________________ A genetikai regresszió. A gyakorlatban azonban egyrészt nehéz meghatározni. Az említett jelenséggel kapcsolatban merül fel a kérdés. Amennyiben az utódokban szerencsés génkombinációk alakulnak ki. genotípusuk és a környezet kölcsönhatásának eredője. 12. hogy milyen környezeti feltételek között kell a tenyészkiválasztást végezni? A genetikai képességek maradéktalan kibontakozását ugyanis az optimális miliőviszonyok biztosítják. Így az utódok teljesítménye eltér (legtöbb esetben kisebb) a szülők teljesítményétől. megítélésünk szerint elsősorban abból adódhat. hogy a szülő nem adhatja át a nem additív gének által determinált teljesítményét (genotípusát) ivadékainak.8. Az ilyen szerencsés kombinációkat adó szülők kiválasztása illetőleg párosítása képezi a heterózis-tenyésztés alapját. hogy az 174 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . A genotípus környezet kölcsönhatása (interakciója) Az állatok fenotípusa. ábra). hogy a különböző genetikai felépítettségű egyedek adott környezet hatására eltérően reagálnak. másrészt nem biztos. 26. mint ismeretes. úgy teljesítményük meg is haladhatja a szülőkét.

vagy átmeneti génkapcsolódás okozhatja. amelyre _____________________________________________________________________________ 175 Általános állattenyésztéstan .40 napi súlygyarapodás .90 napi súlygyarapodás .70 – 0. amelyre nem folyik közvetlen szelekció.10) – 0.12.20 – 0. A tenyészkiválasztás populációgenetikai alapjai ___________________________________________________________________________________ optimális környezeti feltételekre kedvezően reagáló genotípusok hasonlóan viselkednek átlagos üzemi feltételek között is.tejzsírmennyiség 0.40) tejmennyiség .tejzsír % (-0.élősúly 0.30 tejmennyiség . milyen irányú és erősségű az örökölhető kapcsolat. A szarvasmarha egyes tulajdonságai között fennálló összefüggések irodalmi adatok alapján a következők: tejmennyiség . A szelektált tulajdonságok közötti összefüggés (korreláció) Az egyes tulajdonságok között fennálló összefüggések növelhetik. a következő képlettel számítható ki: r ⋅h g 1 h 2 ahol: rg = a két tulajdonság közötti genetikai korreláció h1 = az öröklődhetőségi koefficiens négyzetgyöke arra a tulajdonságra. hogy az egyes értékmérő tulajdonságok között van-e.20 – 0.30 tejzsír % .napi súlygyarapodás 0.40 A szelekció hatékonysága arra a tulajdonságra.fejési sebesség 0.9. A genetikai korrelációk azt jelzik.tejfehérje % 0. Ezért az a megoldás látszik indokoltnak. vagy csökkenthetik a szelekció eredményességét. így esetleg kontraszelekciót folytatunk. mert akkor valószínűleg csak környezethatást mérünk.30 – 0.00 – 0.testnagyság (-0.tejzsírmennyiség 0. hogy olyan feltételek között folytassuk a tenyészkiválasztást (ivadékvizsgálatot).vágási % 0. Átlagon aluli tartási és takarmányozási viszonyok esetén nem célszerű szelektálni.30 tejmennyiség .60 relatív tejtermelés .70 tejmennyiség .20) – (-0. 12.90 tejzsír % .50) tejmennyiség . A genetikai korrelációkat elsősorban pleiotróp génhatások (egy örökletes faktor több tulajdonság kialakítására hat).10 – 0.70 – 0.50 tejmennyiség . amilyen viszonyok között az utódok majd termelni fognak.tejfehérje % (-20) – (-0.bírálati összpontszám 0.takarmányértékesítés 0.00 – 0.20 – 0. ha igen.

Vagy a napi testtömeggyarapodásra irányuló szelekció esetén a takarmányértékesítés 90 %-kal. amit egyetlen tulajdonságra vonatkozó kiválasztás során értünk volna el (Johansson). vagy a tőgykapacitásra történne a tenyészkiválasztás (közvetlen szelekciót 100 %-nak tekintve). ahhoz képest. mintha közvetlenül a fejési sebességre. A tenyészkiválasztás populációgenetikai alapjai ___________________________________________________________________________________ a szelekció irányul h2 = az öröklődhetőségi érték négyzetgyöke arra a tulajdonságra. Ezért a szelekció alapjául szolgáló tulajdonságok számát okszerűen korlátozni kell és a tenyészkiválasztást a gazdasági szempontból legjelentősebb tulajdonságra kell folytatni. A szelekcióss módszer is befolyásolja a realizálható genetikai előrehaladás nagyságát. A szelektált tulajdonságok száma és a szelekció módszere A szelekciós előrehaladás ütemét a szelektált tulajdonságok száma is befolyásolja. Ha 4 ilyen tulajdonságra szelektálunk.12. akkor a tejmennyiség és a fejési sebesség közötti genetikai korreláció miatt 35 %-kal javul a fejési sebesség.a) tandem szelekció . a vágási százalék 50 %-kal javul ahhoz képest. és 10 %-kal kedvezőbb a tőgy részarányossága. Egyidejűleg minél több tulajdonságra szelektálunk. akkor 1 n = tehát az eredmény csak fele annak. A szelekciós módszerek felosztása: Mesterséges szelekció: A) Egy tulajdonságra irányuló B) Több tulajdonságra irányuló: .b) szimultán szelekció 176 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . mintha ezekre a tulajdonságokra közvetlenül szelektálnánk. ahhoz az eredményhez viszonyítva. annál kisebb lesz a genetikai előrehaladás. amelyre nem folyik szelekció A közvetlen szelekció hatékonysága például ha a tejmennyiségre irányul a szelekció. akkor a genetikai előrehaladás nagysága minden egyes tulajdonságra vonatkozóan 1 n -nel csökken.10. Ha a szelekció „n” számú egyenlően fontos és egymástól függetlenül öröklődő tulajdonságra folyik. 12. amit egy tulajdonságra irányuló kiválasztás eredményeként értünk volna el.

A) Egy tulajdonságra irányuló szelekció a gyakorlatban ritkán fordul elő. Ez az eljárás tulajdonképpen lépcsőzetesen megvalósított egyirányú szelekcióként is felfogható. Régóta ismert.12. A szelekciós minimumok kitűzése a bikanevelő tehenek és a tenyészbikák kiválasztásában alkalmazható módszer. de másokban gyengébb egyedet. annál kevesebb egyed adódik. elsősorban nagy h2 értékű tulajdonságok esetében. hogy rangsorolja. esetleg a középszerűeket használja-e továbbtenyésztésre? a. . a tenyésztőnek el kell döntenie. mert a legfontosabb értékmérő tulajdonság mellett még más jellegvonásokat is figyelembe kell venni. A függő szelekciós határok. B) Több tulajdonságra irányuló szelekció a leggyakoribb eljárás. amely minden vonatkozásban kiváló lesz. A tenyészkiválasztás populációgenetikai alapjai ___________________________________________________________________________________ .) Szimultán szelekció több tulajdonság egyidejű érvényre juttatását jelenti a tenyészkiválasztásban. hogy minél több tulajdonság alapján történik a tenyészkiválasztás. Az egyed tenyészértékét kifejező szelekciós indexben a tulajdonságokat: . Minthogy továbbtenyésztésre mindig meghatározott állományhányad kerül.öröklődhetőségük és a . A független szelekciós határok alkalmazása nem tesz lehetővé kompenzációt az egyes tulajdonságok között. ezért a nőivarú szarvasmarha állomány szelekciójában széles körben nem alkalmazható. Ha a tulajdonságok között nincs korreláció. illetve miként kezelje az egyik tulajdonságban kiváló. A független szelekciós határok módszere szerint egy fontos tulajdonságra szelektálunk és egyéb tulajdonságokra szelekciós minimumot állapítunk meg.független és függő szelekciós határokkal végezve.SZD nagysága arányában szerepeltetjük.) Tandem szelekcióval a tulajdonságok javítása egymást követően történik. vagy a szelekciós index módszere szerint a szelektált tulajdonságokat összevontan egyetlen számmal fejezzük ki. b.gazdasági jelentőségük. akkor 3 jellegvonásra a szelekciós index a következőképpen állítható össze: I = W1 ⋅ h21 ⋅ X1 + W2 ⋅ h22 ⋅ X2 + W3 ⋅ h23 ⋅ X3 _____________________________________________________________________________ 177 Általános állattenyésztéstan .

39 0.48 0. A tenyészkiválasztás populációgenetikai alapjai ___________________________________________________________________________________ A képletben: X1 – X3 = a tulajdonságok SZD-ja W1 – W2 = a tulajdonságok gazdasági értéke h21 – h22 – h23 = a tulajdonságok öröklődhetősége A szelekciós index úgy is felfogható. mint az egyed több tulajdonságban mutatott kombinált tenyészértéke. amit a tulajdonság gazdasági jelentősége szerint súlyozunk. laktációs tejtermelés 5 laktáció átlagos tejtermelése kifejlettkori testtömeg küllemi összpontszám tejzsír % (5 laktáció átlagában) 1. Ellenőrző kérdések: Korrelációs koefficiens 0. A tulajdonságok gazdasági értéke meghatározható.65 0. A független szelekciós határok módszere 3. ha kiszámítjuk egy állat által termelt összes termék és különböző értékmérő tulajdonságok közötti korrelációt.89 0. sertés. tyúk) hasznosítási irányonként sorolja fel a főbb szelekciós tulajdonságokat! 178 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . Tandem módszer Bármely módszerrel történik a szelekció. Például tejelő marhánál a következő összefüggést találták: Tulajdonságok 1. kihasználva a közöttük fennálló genetikai korrelációt. Sorolja fel a szelekciós haladást befolyásoló genetikai tényezőket! Beküldendő feladat: A felsorolt állatfajoknál (ló. juh.12. messzemenően racionalizálni kell a kiválasztás alapjául szolgáló tulajdonságokat. szarvasmarha. A szelekciós index módszere 2.13 A felsorolt módszerek hatékonysága szerinti sorrendje: 1. Határozza meg a mesterséges szelekció fogalmát és célját! 2.

A gyakorlati nemesítő munka kiindulópontja a tenyészcél meghatározása. Nevezetesen a tenyésztésszervezés fogalomkörében általában: . zigóta) termelés és forgalmazás ismeretanyagát foglaljuk össze. illetve a teljesítményvizsgálat. az erre épülő szelekció és az irányított párosítás. Mindez olyan módon. Szűkebb értelemben a törzskönyvezés – adatokat szolgáltat a nemesítő-tenyésztő munka számára. A törzskönyvezési munka során az egyedek származásával. Történetileg a törzskönyvezés csupán a törzs(elit) állományokba tartozó és a továbbtenyésztést szolgáló egyedekre terjedt ki. törzskönyvezés és teljesítményvizsgálatok A tenyésztésszervezés fogalomköre igen széleskörű és sokrétű. illetve teljesítményével és kapcsolatos adatok nyilvántartását. több fokozatú szakmai értelmezést takar. hogy az egyedek tenyészértéke megállapítható legyen. . 13. Törzskönyvezés A gazdasági állatok törzskönyvezésének célja tágabb értelemben az állatok termelőképességével kapcsolatos értékmérő tulajdonságok és az ezek alakulásában szerepet játszó (külső-belső) tényezők nyilvántartása. törzskönyvezés és teljesítményvizsgálatok ___________________________________________________________________________________ 13. és ezáltal az egész állomány teljesítményének fokozása lehetővé váljon.a termelésellenőrzés. A tenyészcél megvalósításának három kiemelkedő fontosságú eleme a termelőképesség megismerése. vagyis a törzskönyvezés és termelésellenőrzés.a szaporítóanyag (sperma. valamint összehasonlító értékelését végezzük el. . termelésével.a törzskönyvezés. illetve egységes rendszerbe foglalja. Napjainkban mind szélesebb körben a törzskönyvezés az állatok tenyészértékének felismerését szolgálja. Általában a tenyésztésszervezésen egy olyan szervezett és céltudatos tevékenységet értünk.az apaállat-gazdálkodás és . amely a nemesítő munka összes fázisát átfogja.13. A törzskönyvezési feljegyzések nélkül tehát korszerű állattenyésztés. Tenyésztésszervezés. Mindháromnak előfeltétele az egyedek termelésének (teljesítményeinek) megállapítása. _____________________________________________________________________________ 179 Általános állattenyésztéstan . illetve a teljesítményvizsgálat.1. Tenyésztésszervezés.

A törzskönyvezés keretében két alapvető törzskönyvi rendszert különböztetünk meg: a zárt és a nyitott törzskönyveket. hogy csak ismert és meghatározott ősökre visszavezethető származású egyedek kerülhetnek a törzskönyvbe. az államnak támogatnia kell. a párosításokhoz. vagyis a törzskönyvbe származásuktól függetlenül felvehetők azok az egyedek. amelyet korábban ebbe a törzskönyvbe felvettek. illetve a logikai egymásra épülés. csak a nagyobb teljesítményű állatokkal foglalkozik.és szaporítóanyag (sperma. függetlenül attól. Tipikus példái az angol telivér ló vagy a szimentáli. hogy teljesítménycentrikus. A törzskönyvezés a tenyésztő érdeke. Mivel a törzskönyvezés nemzetgazdasági érdek.13. előírások alapján kerülhetnek az egyedek a törzskönyvi nyilvántartásba. A nemzetközi egyezmények szerint a törzskönyvezéssel szemben alapkövetelmény: • • a szabatosság (szakszerűség). Nagy előnye. törzskönyve. Elengedhetetlenül szükség van a törzskönyvezésre a tenyészeten belül végzett helyes szelekcióhoz. hogy az vállalat vagy magányszemély. A hivatalos törzskönyvezésen kívül megkülönböztetjük az ún. a közhitelűség (garanciaelv) és a szelektivitás kizárása. amelyek meghatározott fajtajellegbeli tulajdonságokkal és termelőképességgel rendelkeznek. lehetőséget teremt a tenyésztési-termelési színvonal növelésére. Formáját tekintve a munkát állami vagy társadalmi (egyesület. A két rendszer abban különbözik egymástól. A zárt törzskönyvezés lényege. valamint előfeltétele a nemzetközi tenyészállat. ezáltal módot ad. törzskönyvezés és teljesítményvizsgálatok ___________________________________________________________________________________ hatékony nemesítő munka nem képzelhető el. Ezek célja az egyes tenyészetek speciális adottságaihoz igazodó adatgyűjtés és 180 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . hogy milyen feltételek. ha a fajta védelmére vagy eredeti génállományának megőrzésére van szükség. ugyanakkor az alapkövetelmények (szabatosság. házi törzskönyvet. A zárt törzskönyveket egy bizonyos időpontban lezárják és utána csak azzal az állománnyal illetve ivadékaikkal foglalkoznak. illetve a karakül juh stb. E téren hazánknak is nemzetközi egyezményben rögzített kötelezettségei vannak. szövetség) szervek végzik. közhitelűség) betartását ellenőriznie is kell. A nyitott törzskönyvezés ezzel szemben „nyílt elvű”. zigóta) forgalmazásnak is. Az állattenyésztésben a zárt törzskönyvezésnek már csak akkor van jelentősége. Tenyésztésszervezés.

illetve jellege kevesebb és több is lehet. _____________________________________________________________________________ 181 Általános állattenyésztéstan . Már az eddig taglaltakból is megállapítható volt. egyben ezek közvetlen ellenőrzése alatt is állnak. illetve alapelvei vannak. hogy az előzőekben már körvonalazott igényeket az államilag ellenőrzött törzskönyvezés elégítheti ki. • Csak azokra a tenyészértékekre utaló adatokat szabad a törzskönyvbe bejegyezni. a tényleges tenyészértéke. Tenyésztésszervezés. a termelés körülményeire. A hazai gyakorlatban a szakemberek törzskönyvezés alatt általában a hivatalos állami törzskönyvezést értik. noha tágabb értelemben ebbe a kategóriába sorolható az a nyilvántartás is. amelynek eredményeit a törzskönyv foglalja magába. amelyből megállapítható az állat (egyed és ivadékai) származása. Ezek a következők: • A törzskönyv tartalmazza mindazokat az adatokat. ivadékainak minőségére vonatkozó feljegyzések összesítője. mint a nyilvántartott állatok • • • • • származására. száma. amelyek arra hivatott szervek tényleges megállapításain alapulnak.13. mint amennyi a hivatalos törzskönyvi előírásokban szerepel. A törzskönyv tehát tenyésztési szempontból egy állatra (vagy állatcsoportra) vonatkozóan nagy jelentőséggel bír. valamint az ivadék azonosságának szakszerű megállapítása alapján lehet bejegyezni. hogy a törzskönyvezés meglehetősen sok összetevőből álló munkafolyamat. teljesítményeire. Célszerű a házi törzskönyv vezetése minden olyan tenyészetben. termelőképessége. végeredményben tehát a valószínűsíthető. Az adatok köre. Nem fér kétség azonban ahhoz. amit egy tenyészeten belül szerveznek és végeznek meghatározott tenyésztési cél elérése érdekében. amelyben az állomány termelőképessége még nem érte el a hivatalos törzskönyvezéshez előírt teljesítményt. Ezért a szabatosan és szakszerűen végrehajtott hivatalos jelegű törzskönyvezésnek általános és minden állatfajra vonatkozó formai és tartalmi követelményei. testalakulása. A törzskönyv tehát nem más. a testalkati bírálatának eredményeire. törzskönyvezés és teljesítményvizsgálatok ___________________________________________________________________________________ nyilvántartás. • A törzskönyvi ellenőrzés alatt álló vagy már törzskönyvbe vett állattól való származást csakis a párosítás és az ellés megtörténtének.

tartós és egyértelmű. 182 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . Az egyedi jel betűk. • tetoválás: tűszúrásokat ejtenek a számok alakjának megfelelően a bőrön (rendszerint a fülbe. Ez azt jelenti. amely kizárja annak lehetőségét. valamint esetenként a • • színleírás: és a természetes jegyek feltüntetése (nyilvántartásokon!). Az egyedi megjelölés legáltalánosabb módszerei a következők: • besütés: tüzes vassal számok és jelek besütése. ráírják vagy beütik az azonosító számokat és a fülbe illesztik. • fülcsipkézés: meghatározott rendszer szerint a fülkagyló szegélyének különböző helyeiről egy-egy darabot kicsípnek. hogy olyan egyedi jelzéssel látjuk el. azonosítható legyen. de az alábbi követelményeknek meg kell felelnie: • • • jól látható. színleírás ló: besütés. far). • lábgyűrűzés: az azonosító számot vagy kódot tartalmazó fémszalagot (gyűrűt) a lábvégekre húzzák. azaz meg nem változtatható és el nem távolítható. nyak. amelynek származását. szarv). és a lyukak helyét be kell dörzsöljük vízben oldhatatlan festékkel). Az egyedi megjelölése célja és módszerei A törzskönyvezés alapvető feltételeihez tartozik. fagyasztás. illetve kódok rendszere vagy azok kombinációja. hogy más állattal összecseréljük. termelési adatait rögzítjük. oldal. Az egyes állatfajokban használatos egyedi megjelölési módszerek a következők: • • szarvasmarha: tetoválás. Az egyedi megjelölés módja állatfajonként eltérő ugyan. Tenyésztésszervezés. hogy a legtöbb állatfajban nem jeleket. • fagyasztás: folyékony nitrogénbe mártott jelölő vassal végzik a színes szőrrel benőtt testtájékon (has. stresszhatást ne váltson ki! Ebből következik.13. hogy az állat. • füljelzők (krotáliák): fémből vagy műanyagból készülnek. az állatot nem zavarhatja. törzskönyvezés és teljesítményvizsgálatok ___________________________________________________________________________________ 13. színleírás és a természetes jegyek feltüntetése. fénykép: önmagában nem minden állatfajban alkalmazható. számok. hanem az ellenőrzési számok rendszerét használják az egyedek megkülönböztetésére. a különböző testrészeken a bőrbe (lapocka. a gyors azonosítás érdekében könnyen leolvasható.2. füljelző.

vizsgálatok . adatgyűjtés helye A vizsgálat módszere Központi teljesítményvizsgáló állomások Üzemi (telep.sajátteljesítmény-vizsgálat (STV) . lábgyűrűk. teljesítményvizsgálat Minden gazdasági állatfajban a termelésellenőrzés és a teljesítményvizsgálat nélkülözhetetlen része a tenyésztő-nemesítő munkának.3. Az alkalmazható módszerekről nyújt áttekintést a 20. Termelésellenőrzés. Hazánkban az állattenyésztési törvény (1993. gazdaság. farm) Vágóhíd . füljelzők. törvény az állattenyésztésről) előírásai szerint a teljesítményvizsgálatokat és ellenőrző teszteket az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI) végzi.törzs-. illetve a tendenciákat további részpopulációkra.körvizsgálatok . illetve végezteti.saját és ivadékteljesítmény-vizsgálatok . fülcsipkézés. hogy a termelésellenőrzést pontos.13. törzskönyvezés és teljesítményvizsgálatok ___________________________________________________________________________________ • • • sertés: tetoválás. hiszen e nélkül nem lehetne az adatokat. 20. juh: tetoválás.vágóhídi adatok alapján végzett teljesítményvizsgálatok _____________________________________________________________________________ 183 Általános állattenyésztéstan . Az alkalmazott módszerei viszont a fajok biológiai adottságaitól és a tenyészcéltól függően rendkívül sokfélék. Az egyedi megjelölés során kapott azonosító számokkal tartják nyilván az állat származási. gyors és szabványosított (egységes) módszerekkel végezzék. táblázat. 13. füljelzők. Lényeges alapelv és követelmény.ivadékvizsgálat (ITV) .és végtermék telepi tesztek. évi CXIV. szaporító. táblázat: A teljesítményvizsgálatok módszerei hazánkban A vizsgálat.és végtermékteszt . Tenyésztésszervezés. Az egyes teljesítményvizsgálatokra vonatkozó részletes előírásokat és szabályokat állatfajonként a Teljesítményvizsgálati Kódex (mint szabvány!) tartalmazza. tenyésztési (szaporodási) és termelési adatait is. baromfi: szárnyjelzők.szülőpár.árutermelő telepi vizsgálatok .szaporasági vizsgálatok . így más állományokra kiterjeszteni és az eredményeket összehasonlítani.

az ún.a lehető legjellegzetesebb életkorban. a különleges felszerelést és sok munkát igénylő tulajdonságok vizsgálatára is mód nyílik. szaporaság stb. hasznosítási típusonként különböznek. Hátránya viszont. a tojás-. hústermelés. hogy • • • 184 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . Az első termelési időszak végét sem várva meg. E módszernek alapvető előnyei: • • az állatok azonos és optimális környezeti viszonyok között termelnek.13. a következőkben a termelésellenőrzés módszertani alapelveit ismertetjük. az egységes körülmények megteremtése költséges. Esetenként az értékmérőtől függően kerül sor több termelési periódus eredményeinek. A termelésellenőrzésben vont tulajdonságok körét – számát. tej-. a tenyészcéltól függően) egyszer vagy többször mérhetők. amikor a szarvasmarha fajban a 100 vagy 200 napos részlaktáció alapján becsülik meg. az első termelési periódusban célszerű elvégezni. termékenység. vágási jellemzőkkel és a húsminőséggel kapcsolatos tulajdonságok. Erre jó példa. pl. gyapjú-. A központosított teljesítményvizsgáló állomásokon folyó termelésellenőrzés céljára az üzemekből (gazdaságokból) gyűjtik össze az állatokat. Gazdasági okokból és a gyorsabb genetikai előrehaladás érdekében a termelésellenőrzést – tehát az egyes értékmérőket . Tenyésztésszervezés. A tulajdonságok többsége élő állaton mérhető – pl. résztermelésekből következtetnek a valószínűsíthető teljes termelésre.valamint az állatfajon belül a tenyészcélt. a genotípus-környezet kölcsönhatás miatt a teljesítményvizsgáló állomásokon elért teljesítmény üzemi körülmények között gyakran nem ismétlődik meg. a férőhely kapacitása korlátozott. -. jellegét. a vizsgálat több tulajdonságra kiterjeszthető. • a körülmények általában pontosabb mérésekre adnak lehetőséget. illetve valószínűsítik a 305 napos laktációs termelést. A termelés-. más tulajdonságok pedig csak a levágott állaton állapítható meg. illetve az életteljesítménynek a megállapítására. Az egyes tulajdonságok – jellegüktől függően – az állatok élete során (pl. törzskönyvezés és teljesítményvizsgálatok ___________________________________________________________________________________ Mivel a termelésellenőrzés és a teljesítményvizsgálat módszerei állatfajonként. gyapjúminőség. illetve a teljesítményellenőrzés központi vizsgáló állomáson vagy üzemben történik. a tulajdonságok gazdasági jelentőségét és a vizsgálati lehetőségeket is figyelembe véve határozzák meg.

hátránya viszont a különböző üzemek környezeti viszonyainak eltérő volta. attól jelentősebben eltérő környezetben teljesítménye is más.. Meghatározott genotípusú egyed bizonyos környezetben adott teljesítményt érhet el. I. amikor a tenyésztési és termelési adatok már rendelkezésre állnak. A különböző teljesítmény elért egyedek más-más törzskönyvi osztályba (pl.13. ahol az állatok születtek. sokszor jelentősen eltérő. sertés. ami a termelési eredményekben – az abszolút. Az állat és életkörülményei – az ún.) sorolják. Genotípus-környezet kölcsönhatás és a teljesítményvizsgálat A gazdasági állatok (egyedek és populációk) szervezete és környezete között sok szállal összefűzött és többszörös – így termelési szempontból is jelentős – kapcsolat és kölcsönhatás állhat fenn. II. illetve a törzskönyv valamely osztályába sorolhatják. illetve Elit stb. illetve folyamatosan termelnek. hogy az apaállatoknak jóval nagyobb a genetikai hatása az állományok teljesítményeire. a legtöbb állatfajban (pl. továbbá korlátozza a vizsgálható tulajdonságok számát is. juh) a központi teljesítményvizsgáló állomásokon elsősorban az apajelöltek termelőképességének megállapítását végzik. mind a populációk teljesítményeiben is módosulásokat. termeléstechnológiák is mindig – komplex egységet alkotnak. illetve relatív teljesítményekben – is megnyilvánul. illetve különböző.).. III. fajon belül fajtánként. illetve jelentős változásokat eredményezhet. Ezeknek a küllemre és a termelésre vonatkozó előírásai szabványban rögzítettek. 13. Az egyedek megjelenését. Figyelembe véve. küllemét és teljesítményét (fenotípus) a genetikai tényezők mellett – és ezekkel általában összhangban – a környezeti hatások (paratípus) befolyásolják és alakítják ki (vagy át). Ezeknek megbontása. Előnye ennek a módszernek a viszonylagos olcsósága és viszonylag könnyebb végrehajthatósága (állategészségügy stb. A termelésellenőrzés befejeztével. az állatok törzskönyvbe. Tenyésztésszervezés. típusonként és országonként is eltérőek. szarvasmarha. Mindezekből következően az eltérő genotípusú (örökletes adottságú) _____________________________________________________________________________ 185 Általános állattenyésztéstan . így a létfeltételt és a teljesítményeket biztosító ökológiai tényezők megváltoztatása mind az egyed.4.. törzskönyvezés és teljesítményvizsgálatok ___________________________________________________________________________________ Az üzemi teljesítményvizsgálat során az állatok tenyésztési (szaporodási) adatait ott gyűjtik és mérik. állatfajonként. Az üzemek eltérő környezethatása befolyásolja a gyűjtött és mért adatok összehasonlíthatóságát.

táblázat: Az egyes charolais tenyészbikák fiainak teljesítményei központos és üzemi sajátteljesítmény-vizsgálatban (1980-1987) A genotípus-környezet interakciót szemléltető 28. amely nem magyarázható külön-külön sem a genetikai. vezethető vissza. gazdaságmatematikai értelemben a illetve (biometriai) genotípus-környezet interakció a populáció varianciájának (V%. hanem a kettő számos kölcsönhatására esete lehet. táblázatban mutatunk be. Tenyésztésszervezés. 27. ábrához a következő magyarázatot fűzzük: 186 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan .13. Tenyésztésbiológiai. illetve a 21. ábrán. A genotípus-környezet kölcsönhatás (interakció) alatt valójában azt értjük. s%) az a komponense. A kölcsönhatásnak a gyakorlatban amelyet a 27.) az eltérő környezeti hatásokra – azaz eltérő ökológiai tényezőkre – különbözőképpen reagálnak. típusok. SD. sem a környezeti hatásokkal. tenyészvonalak stb. ábra: Az egyes charolais tenyészvonalak központis és üzemi teljesítményei „ranglétrán” 21. törzskönyvezés és teljesítményvizsgálatok ___________________________________________________________________________________ állományok fenotípusosan mérhető vagy számolható tulajdonságai különböző környezeti tényezők hatására eltérő módon változnak meg. hogy a különböző genotípusok (fajták.

de az egyes genotípusok rangsora mindkét környezetben megegyezik és bár a teljesítménykülönbség mértéke (differenciáik) a B környezetben kisebb. ad IV. Genotípus-környezet kölcsönhatás _____________________________________________________________________________ 187 Általános állattenyésztéstan . Tenyésztésszervezés. Korábban már részleteiben is tárgyaltuk.13. Az interakciók zömében akkor jelentkeznek. valamint a környezeti tényezők befolyása tekintetében jelentős. illetve realizálható teljesítményeiben. a szociális – így az ökológiai – tényezők szerepe is meghatározó lehet. hogy a rosszul öröklődő kis h2 értékű tulajdonságokat a környezeti tényezők nagyobb mértékben befolyásolják. Jelentősebb. ad II. törzskönyvezés és teljesítményvizsgálatok ___________________________________________________________________________________ 28. és megokolható eltérések mutatkoznak. mivel változások tapasztalhatók az egyes genotípusok rangsorában (helyezési sorrendjében) is. Ez esetben nincs kölcsönhatás. Az eltérő genotípusok átlagos teljesítményei az A és B környezetben azonos mérvű különbséget mutat. Kisebb mértékű kölcsönhatás ugyan – vitatottan – fellelhető. ha a különböző populációk valószínűsíthető. itt már érdemi a genotípus-környezet kölcsönhatás. és a rangsoruk is megegyezik. az anyai hatások. mint az A-ban. meghatározott nagy h2 értékű tulajdonságokban. mint az additív (összegződő) génhatások által befolyásolt. hogy a genotípus-környezet kölcsönhatások fokozottabban jelentkeznek a teljesítményvizsgálatokban a gyengén (rosszul) öröklődő tulajdonságok esetében. E törvényszerűségből következik. hisz a genotípusok rangsora az A és B környezetben rendszertelenül cserélődik fel. ábra: Genotípus x környezet kapcsolatának alapesetei ad I. Szélsőséges (kiszámíthatatlan) a genotípus és a környezete közti kölcsönhatás. de az éghajlati tényezők. A környezeti tényezők közül a kölcsönhatás első fokozatú kiváltója kétségkívül a takarmányozás . ad III.

a tejfehérje-koncentrációban Venlo. A genetikai-környezeti interakció vizsgálatának újabb hazai eredményei közül – a tejelőmarha-tenyésztésből vehetünk néhány példát. Érdemi rangsorváltozás csak néhány esetben volt tapasztalható (pl.) megállapított tenyészértékrangsorról. törzskönyvezés és teljesítményvizsgálatok ___________________________________________________________________________________ vizsgálatokat gazdasági állataink teljesítményvizsgálatai keretében világszerte végeznek. illetve Elert). A tenyészállat és a szaporítóanyag nemzetközi és hazai forgalmával kapcsolatban ugyanis egyre inkább felmerül annak az igénye.13. Tenyésztésszervezés. A tudatos. ábra: A BOS-GENETIC 12 régi 30. szervezett vizsgálatok egyrészt érdemben segítik a tenyészértékbecslés módszereinek korszerűsítését. illetve a leggyengébb értékelést mindkét országban ugyanazok a tenyészbikák kapták (pl. 29. tejzsír-koncentráció). táj stb. mindenekelőtt két fontos célkitűzés érdekében. hogy támpontot kapjunk az egyik környezetben (ország. ábra: A BOS-GENETIC 12 régi tenyészbikájának tejzsír-koncentrációra tenyészbikájának tejfehérjeszámított magyarországi és német koncentrációra számított magyarországi tenyészértékeinek összefüggése és német tenyészértékeinek összefüggése Az ábrák szerint a legjobb. és más környezetben való megnyilvánulásának lehetőségeiről. 188 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . tejfehérjekoncentráció.

elősegíti továbbá a nemzetközi tenyésztési együttműködést is. fenntartása (működtetése). A genetikai képességnek és a környezetnek tenyésztésszervezési és ökonómiai szempontból történő elemzése. Tenyésztésszervezés. illetve azok ivadékait tesztelni. majd ivadékaik valószínűsíthetően termelni fognak. A minisztérium állattenyésztési hatósági feladatai közé tartozik az állatfajták minősítése és elismerése. szervezésével kapcsolatos feladatokat az illetékes szakminisztérium (FM). Ezek magukban foglalják a tenyésztéspolitikai célok érvényesülését segítő állami támogatások (szubvenciók) formáit is. A szakminisztérium által hazánkban létrehozott tenyésztési hatóság ma az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI). illetve a teljesítményvizsgálatok optimalizálása ugyanis az állattenyésztés hosszú távú fejlesztési célját és irányát is megszabja a nemesítők. a tenyésztési hatóság és az elismert tenyésztő szervezetek látják el. Általános irányelvként hogy a abban szakterülettel a behatóbban foglalkozó kutatók a megfogalmazzák. környezetben. illetve a leggyorsabb. 13. valamint a tenyésztő szervezet elismerése. tenyésztők számára. Ezek végrehajtását szolgáló alapvető intézkedéseket jogszabályokban foglalja össze.5. hogy a szelekció eredményeként elérhető genetikai előrehaladás milyen tesztkörnyezetben lehet a leghatékonyabb. legsikeresebb. A tenyésztő-nemesítő munka szervezeti.13. az irányítási feladatok ellátására tenyésztési hatóságot (ma OMMI) hoz létre és működtet. technológiában célszerű tenyészállatokat. törzskönyvezés és teljesítményvizsgálatok ___________________________________________________________________________________ A genotípus-környezet kölcsönhatás vizsgálatának másrészt alapvető célja és indoka annak megállapítása is.) törvény értelmében az állattenyésztés irányításával. amelyben azok. majd szelektálni. Ennek fő feladatai a következőkben foglalhatók össze: • • országos állattenyésztési adatbank létrehozása. Meghatározza a minisztérium a nemesítő munka szervezeti kereteit. évi CXIV. és határozza meg a tenyésztéspolitikai célkitűzéseket. (114. intézményei keretei Az állattenyésztésről szóló 1993. Az állattenyésztési ágazatokkal szemben támasztott nemzetgazdasági igények alapján a Földművelésügyi Minisztérium dolgozza ki az állattenyésztés – ezen belül az egyes ágazatok – hosszú távú fejlesztési célját (stratégiáját). _____________________________________________________________________________ 189 Általános állattenyésztéstan . az állatok egységes azonosítási és nyilvántartási rendszerének kialakítása.

A fajtaelismeréshez szükséges meghatározott (teljes. ellenőrzi a tenyésztőszervezetek szakmai tevékenységét. hibrid és keresztezési program állatai. A tenyésztő szervezetek ma lehetnek: tenyésztő egyesületek vagy szövetségek. illetve a hasznosítási (termelési) típusai milyen tulajdonságokkal rendelkeznek és ki jogosult azok tenyésztésére. A fajtát. Tenyésztésszervezés. illetve a szaporítóanyag forgalmazással is foglalkozhatnak. illetve megbízás alapján végezteti el.) vonatkozásában. hogy az adott fajta (hibrid. teljesítményvizsgálatok eredményeit. illetve tenyésztési vállalkozások. hibrid. keresztezési programot (kombinációkat) a minisztérium ismeri el.13. A fajták besorolása több alapelv szerint történhet: • a nemesítés végeredménye alapján: fajtatiszta. baromfi. keresztezési konstrukció stb. hibridek minősítését végzi. végzi az állami tulajdonú apaállat-gazdálkodást. Hatósági engedély birtokában a tenyészállat. illetve kivitelét. védett fajták fenntartását. embrióátültető.és méhkeltető állomások üzemelését. szövetség stb. E szervezetek végzik a törzskönyvezést. hitelesíti a törzskönyvezés. melynek során megállapítják. a tenyészállat. • • • A tenyésztő szervezetek az állattenyésztés szervezési feladatainak keretében tenyésztési programot dolgoznak ki és hajtanak végre valamely állatpopuláció (fajta. keresztezett populáció) tenyészállatai. 190 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . Szerződéses kapcsolatot létesíthetnek a mesterséges termékenyítő és embrióátültető állomásokkal. Fajtaelismerés A fajtaelismerés az a tenyésztésmódszertani eljárás. 13. illetve végezteti. és a későbbiekben meghatározott időközönként a teljesítményeket ellenőrzi. irányítja az őshonos. hibridet.6. a tenyésztő szervezet csak fajtaelismerési engedély birtokában foglalkozhat az egyes fajták tenyésztésével. illetve végeztetése. fajták. a tenyésztési hatóság (OMMI) esetenkénti megbízása alapján a teljesítményvizsgálatokat is. törzskönyvezés és teljesítményvizsgálatok ___________________________________________________________________________________ • • • • teljesítményvizsgálatok végzése. illetve átfogó) vizsgálatokat a tenyésztő szervezet (egyesület.) kérelme alapján az OMMI végzi. forgalmazására.és szaporítóanyag behozatalát. engedélyezi a mesterséges termékenyítő.

13. illetve a további egyes generációban a törzskönyvi adatok és a teljesítmény-vizsgálat eredményei alapján végzik a minősítést. 13. Milyen módszerekkel és információ tartalommal lehet egyedileg és csoportosan megjelölni a gazdasági haszonállatokat? 3. Az apaállatok előállítását.7. Apaállat-gazdálkodás Az apaállat-gazdálkodás rendszere a faji sajátosságoktól függően változó az egyes gazdasági állatfajokban. Ellenőrző kérdések: 1. illetve keresztezett populációról van-e szó. felvásárlását és a tenyésztő szervezetekhez vagy önkormányzatokhoz való kihelyezését az OMMI szervezi. ló és sertés fajokban). külföldi. a szaporítóanyag előállítását a tenyésztő szervezetek vállalják használati díj ellenében. Fajtatiszta állományokban az első. Tenyésztésszervezés. főbb mozzanatait! 2. Ismertesse a törzskönyvezés jelentőségét. A nemzetközi és hazai tenyészállat-forgalomban milyen kísérő dokumentumok és információforrások szükségesek? _____________________________________________________________________________ 191 Általános állattenyésztéstan . Az állattenyésztés szervezeti és működési feladatainak végrehajtásában melyek a szabályozási szintek? 5. amelyekre a tenyésztési hatóság (OMMI) engedélyt adott (szarvasmarha. Ennek hiányában a tenyésztési hatóság elrendel(heti) az apaállat ivartalanítását és selejtezését (mindezt az állattartó költségére). juh. védettség szerint: védett fajta. Az apaállatok tartását. Feltételeit az állattenyésztési törvény előírásai szerint a Földművelésügyi Minisztérium határozza meg. illetve a szaporítóanyag megsemmisítését. kecske. és egyben felügyeli. A hibrid és keresztezési programban szereplő állományokban pedig végtermék és /vagy ún. hogy fajtatiszta vagy hibrid. Ismertesse az állattenyésztésről szóló törvény az apaállat-gazdálkodásra vonatkozó fejezet alapelveit! 4. valamint állattenyésztési bírságot szabhat ki. teszt (R-teszt) alapján minősítenek. törzskönyvezés és teljesítményvizsgálatok ___________________________________________________________________________________ • • származás szerint: hazai. szabad fajta. A tenyésztésre csak olyan minősített apaállatok használhatók fel. honosított. A fajtaelismerési eljárás és a felülvizsgálat módszere természetesen különbözik attól függően.

hobbi és kedvtelésből tartott állatnak ellenőrzése. törzskönyvezése esetében milyen adatszolgáltatás szükséges? 192 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . törzskönyvezés és teljesítményvizsgálatok ___________________________________________________________________________________ Beküldendő feladat: Választott gazdasági haszonállat.13. Tenyésztésszervezés. ill.

Az életfeltételek kedvezőtlen változása miatt számos növény. természetvédelmi területek és ezek szakemberei) végzik. A génmegőrzés szakmai érvei tehát: előre nem tudni. bizonyos célok érdekében a ma gazdaságtalanul termelő populációk jó keresztezési partnerül szolgálhatnak. amelyek valós vagy vélt céljainknak nem felelnek meg. _____________________________________________________________________________ 193 Általános állattenyésztéstan . Génmegőrzés A civilizálódó emberiség környezetalakító és –károsító tevékenységének hatására a természetes élőhelyek jelentősen átalakulnak (ózonlyuk az atmoszférában. nagy termelésű háziállatfajták kerülnek előtérbe. A háziállatok géntartalékainak védelmén azt a tevékenységet értik. őserdők kiirtása. bizonyos környezeti feltételekhez a helyi primitív populációk kitűnően alkalmazkodnak. hogy az evolúció során létrejött állat.és növényfajokat megőrizze mint a Föld természetes nyersanyagkincsét. A hozamok növelésére. hogy mikor lesz szükség olyan tulajdonságra.és állatfaj veszélyeztetett helyzetbe kerül és kipusztul. és visszaszorulnak azok a típusok. Hasonló folyamat következhet be az állatfajták között is. a kiveszőben lévő fajták fenntartására. a teljesítmény fokozására irányuló állatnemesítés során fennáll annak a veszélye. meghatározott közgazdasági környezetben a minimális befektetést igénylő termelés is gazdaságos lehet a helyi fajták bevonásával. amelyet az adott ökotípus képvisel. Az emberiség jól felfogott érdeke. amely a távolabbi jövő ma még pontosan nem körvonalazható céljait szem előtt tartva gazdálkodik a rendelkezésre álló génállománnyal. üvegház hatás.14. ezért felelőtlenség lenne kipusztulásra ítélni mindazt. hogy abból minél kevesebb menjen veszendőbe. aminek pillanatnyilag nem tudjuk hasznát látni. Génmegőrzés ___________________________________________________________________________________ 14. Ma még nem lehet egyértelműen felmérni az ember igényeit a távolabbi jövő állatfajai iránt. A munkát jelentős állami támogatással erre létrehozott szervezetek (nemzeti parkok. Minden fejlett állattenyésztési kultúrájú országban nagy hangsúlyt helyeznek a rendelkezésre álló génalapok megóvására. sivatagosodás). hogy a világon az egységesedő. A tenyésztői munka meghatározott fázisában ugyanis szükség lehet az elvesztett génekre. savas esők.

ketreces tartásban. A génmegőrzés kombinálható biotechnikai módszerekkel is. fajta-átalakító keresztezéssel lehet regenerálni néhány nemzedék alatt a védett fajtát. A génmegőrzés módszerei: Az in situ génmegőrzés élő. etnográfia). a tájvédelmi körzetek és nemzeti parkok hiteles kiegészítői (szerves tartozékai) az ott hagyományosan tartott háziállatok is. Fontos megjegyezni. A fajtafenntartás különböző méretű üzemekben lehetséges. és a fajták fenntartása a műemlékvédelemhez hasonlítható. Fagyasztott sperma tárolásával. speciális terepen tartják fenn a fajtákat vagy védett fajokat. az oktatásban komoly szerephez jutnak a régi fajták (történettudomány. morális érvek (az élethez való jog). etikai. hogy a módszerrel a gének és nem a sikeres génkombinációk óvhatók meg. Génmegőrzés ___________________________________________________________________________________ - a genetikai előrehaladás jó viszonyítási alapjai lehetnek ezek az állományok (kontroll populációk). Ezt a nemzetközi szakirodalom „gene pool”-nak nevezi.14. Megőrizhetők egy-egy fajta génjei élő állományok keresztezési rendszerében is. Az ex situ eljárással nem az eredeti környezetében. Ebben a szintetikus állományban a géneket és nem a fajtákat tartják fenn. hanem abból kiragadva állatkertben. ex situ eljárás. in situ módszer. A mélyhűtött embrió útján való génmegőrzés több állatfajban bevált 194 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . kultúrtörténeti indoka is van: minden fajta emberi munka terméke. esztétikai értékeik révén az idegenforgalomnak is fontos részét képezik az őshonos fajták. fajtatiszta állományok fenntartását jelenti. a vegyszermentes termelés cégére lehet adott környezetben egy-egy primitív fajta. Az ősi fajok és fajták fenntartásának számos kulturális.

) foglalkozik.muraközi fajták. . . Az izolált gének megőrzése mint a génmegóvás módszere még kísérleti sátidumban van. az UNESCO az ENSZ Nevelési Tudományos és Kulturális Szervezete. Hazánkban a Földművelésügyi Minisztérium Mezőgazdasági Minősítő Intézete a felelős a régi fajtáink és törzseink fenntartásáért.mezőhegyesi félvér. = az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete. Hazai veszélyeztetett. a hasznosítást.) szarvasmarha: magyar szürke b.) ló: . hogy egyidejűleg szem előtt tartja a jövő várható igényeit is. Munkájuk kiterjed a vadon élő és a háziasított fajok nyilvántartására.nóniusz. amikor egy állatpopuláció számára olyan feltéteket teremtenek. _____________________________________________________________________________ 195 Általános állattenyésztéstan . Génmegőrzés ___________________________________________________________________________________ eljárás. A géntartalékok fenntartása keretében az emberiség úgy szervezi meg a bioszféra hasznosítását a ma élő nemzedék számára. .és háziállatfajták legfontosabb tulajdonságainak számítógépes nyilvántartására. Food and Agricultural Organisation of U. hogy mit értenek a géntartalékok fenntartásán és átmentésén. védett állatfajták: a. Ez a pozitív folyamat magában foglalja a megőrzést. A géntartalékok átmentése a géntartalék fenntartásának speciális esete. géntartalékaink feltárására és megőrzésére. a fajták megőrzésére és fennmaradásuk feltételeinek megteremtésére. kiadják a veszélyeztetett fajták jegyzékét.kisbéri félvér. a WWF stb. a helyreállítást és a fejlesztést is.Shagya (ságia) arab. amelyek megakadályozzák és hátráltatják az emberi beavatkozással létrejövő genetikai változást. . A szervezetek programokat készítenek a különböző gazdasági.lipicai. N. a Világ Vadvédelmi Alapja. A géntartalékok védelmét számos nemzetközi szervezet (a FAO. .14.gidrán. . a fenntartást. A génmegóvás keretében szükséges definiálni.

Az őshonos háziállatfajtákkal folyó kutatómunka a fajták tulajdonságainak és ezek öröklődési viszonyainak feltárására.kendermagos magyar tyúk.fodros tollú magyar lúd. amelyek nem rokonai egymásnak. A fajták veszélyeztetettségi foka természetesen a piaci viszonyokkal változhat. A felsorolt fajták fenntartása állami támogatással folyik. ökonómiai és biotechnológiai intézkedési rendszer.fehér magyar. Génmegőrzés ___________________________________________________________________________________ c. amely mellett az állomány még fenntartható és elkerülhető a káros rokontenyésztés.14. fecskehasú változat d.bronz. . .és rézpulyka. a rokontenyésztés káros hatásainak kiküszöbölésére és a fajtáknak a korszerű tenyésztési rendszerekben való esetleges hasznosítására irányul. A kis létszámú állományok fenntartásával összefüggésben tisztázni kell. és a vonalak között többnyire rotációs párosítást kell alkalmazni.és embrióbank létrehozásával és tárolásával is csökkenthető a rokontenyésztés. A populációgenetikusok szerint 200-nál nagyobb effektív populációméret (Ne) már elegendő a rokontenyésztés és a genetikai drift (génsodródás) káros hatásának elkerülésére. a megfelelő tartási módok kiválasztására. . a sperma. vörös. cigája. 196 _____________________________________________________________________________ Általános állattenyésztéstan . a populációt kisebb egységekre (család. . A génmegóvás tehát olyan komplex tenyésztési.) baromfi: . hogy mekkora az a populációméret. cikta.sárga magyar.) juh: racka.erdélyi kopasznyakú tyúk.) sertés: mangalica sertés szőke. amely lehetővé teszi az emberiség örökségét képező génkészletek megőrzését az utánunk következő nemzedékek számára. gyimesi racka e. . A rokontenyésztés káros hatásait számos intézkedéssel csökkenteni lehet: a lehetőséghez képest minél több apaállatot tartsunk. állategészségügyi. vonal) célszerű bontani.

Nevezze meg a hazai génmegőrzésre vonatkozó jogforrásokat! 5. Sorolja fel a génmegőrzés módszereit! 3. _____________________________________________________________________________ 197 Általános állattenyésztéstan . Ismertesse a génmegőrzés nemzetközi és hazai szervezeteit! 4. Génmegőrzés ___________________________________________________________________________________ Ellenőrző kérdések: 1. Ismertesse a génmegőrzés szakmai és kulturális indokait! 2. Sorolja fel a gazdasági haszonállatok köréből a védett őshonos és veszélyeztetett fajtákat! Beküldendő feladat: Írjon egy max.14. 300 szavas esszét az őshonos haszonállatok gazdasági aktuális jelentőségéről.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->